1997. 1.
szá m
P S Z I C H O L Ó G I A I
z aláb b iak b an azokat a
A m a g a ta rtá s i z a v a ro k a t
fo g la lo m ö ssz e , a m e ­
lyekben az egészséges és sike­
res életvezetést erős, nyilván­
való szorongás akadályozza,
illetve am elyekben a gyerm ek
olyan kóros viselkedési tü n e ­
te k e t p ro d u k á l, m elyeknek
(nem tu d a to s) célja a szoron­
gás elleni védekezés. A szo­
rongás n y u g talan ító élm ényét
és a kisérő élettan i tü n e te k e t -
tö b b ek k özött a légzésszám és
a szívverés szaporaságát - ki­
vétel nélkül m in d e n e m b er is­
m eri. Az élm ény biológiai fel­
ad ata az organizm us figyel­
m eztetése és felkészítése vala­
m ilyen közeledő veszélyre, és
így n y u g o d ta n m o n d h atju k : a
szorongás alapvetően fontos
biológiai és lelki m egnyilvánu­
lás az egyén fe n n m a ra d á s a ,
ahogy m o n d a n i szokták, „ tú l­
élése” szem pontjából. U g y an ­
akkor - bizonyos esetekben -
az organizm us v édelm ét szol­
gáló m űk ö d és a visszájára for­
dul: olyan erőssé, illetve olyan
irracionálisán k iterjed tté vá­
lik, hogy szinte teljesen lehe­
tetlen n é teszi az egyén sikeres
alkalm azkodását környezeté­
hez.
Az erős szorongáson alap u ­
ló lelki betegségeket egészen
napjainkig neu ró zisok n ak n e ­
veztük. T a lá n kevesen tudják,
hogy a „n eu ró zis” szó egy 19.
századi skót orvos - W illiam
C ullen - lelem énye. C u llen
szerint a neurózis biológiai
alapú - biogén - betegség, az
idegren d szer hibás m űködése
hozza létre. A 20. sz. első év­
tizedeiben S ig m u n d F re u d át­
vette és kiterjesztette ezt a fo­
galm at: elm életében a n e u ro ­
tikus tü n e te k egyértelm ű oka
és előidézője a szorongás. Az
u tó b b i évek hivatalos pszichi­
átriája a n eu ró zist - m in t a
szorongás alapú betegségek
g y ű jtő fo g a lm á t - m á r n e m
használja; a zavarokat inkább
a jellem ző viselkedésm inták
alapján osztályozza. A m in ­
d en n ap i pszichiátriai és pszi­
c h o ló g ia i s z ó h a s z n á la tb a n
azonban a n eurózis m a is jelen
van, sokszor a betegség sú ­
lyosságfokát is jelezve: A n e u ­
rózis enyhe vagy középsúlyos
rendellenesség, m elynek gyó­
gyítása a legtöbb esetb en am ­
bu lán s ú to n (teh át úgy, hogy
a beteg b ejár a kezelésre) is
m egoldható. Ezzel szem ben a
súlyos rendellenesség - a pszi­
chózis - m in d ig kórházi ellá­
tást igényel.
A szorongáson alapuló m a ­
gatartási zavarok közül először
azokat tárgyalom , am elyeknél
a szorongás nyilvánvalóan je-
A szorongás
len van, a gyerm ek átéli és a
tü n e te k a környezet szám ára is
egyértelm űek. Javaslom - b ár
m agyarsága k étségtelenül ki­
fogásolható - nevezzük ezeket
a zav aro k at „ M an ifeszt szo­
rongásos ren dellenességek”-
nek. (Ide tarto zik a szeparáci­
ó s b a teljesítm ény- és a gene­
ralizált szorongás, valam int a
p ánikbetegség.) E zu tán azok a
m ag atartási zavarok következ­
nek, m elyeknek közös jellem ­
zője, hogy a gyerm ek kóros vi­
selkedési tü n e te k et produkál
a n n ak érd ek éb en, hogy a ki­
tö rn i, k iro b b an n i igyekvő szo­
ro n g ást visszafojtsa, ne enged­
je felszínre tö rn i. E zt a fejeze­
te t úgy neveztem el: „K óros
védekezési m ó d o k ” . (Ide ta r­
tozik a fóbia és a kényszer.)
Végül külön fejezetben - Szo­
ro ngáselm életek - próbálom
m eg összefoglalni azokat az el­
m életek et és terápiás törekvé­
seket, m elyek a szorongással
kapcsolatos zavarok értelm e­
zésére és gyógyítására az el­
m ú lt évtizedekben m egszület­
tek.
I. Manifeszt
szorongásos
rendellenességek
1. A szeparációs
szorongás
S z e p a rá c ió s szo ro n g á sró l
m in t m agatartási zavarról h a­
zai körülm ények között akkor
beszélünk, ha a négyeszten­
dősnél idősebb gyerm ek a til­
takozásnak és a szorongásnak
n y ilv án v aló je le it m u ta tja ,
am ikor anyjától, illetve m eg­
szokott környezetétől - b árm i­
lyen rövid időre és b árm ennyi­
re ism erős helyzetben - el kell
szakadnia. Egészséges esetben
- te h á t h a a gyerm ek h áro m é­
ves koráig o tth o n van - az el­
ső kom oly szeparációs élm ény
(b ár egy-egy n ag ym am ánál al­
vás vagy h asonló ko ráb b an is
előford u lh at) az óvoda. Ilyen­
kor az első n ap o k b an - a be-
szoktatás idején - jelentkező
szeparációs szorongás - a gye­
rek neh ezen szakad el a szüle­
itől, az óv o dában sír, visszahú­
zódik, keveset kom m unikál -
teljesen é rth e tő , sőt, a legszí­
v esebben azt m o n d an ám : kö­
telező; az olyan gyereknek, aki
T A N Á C S O K
az első pillanattól kezdve, fo­
lyam atosan go n d talan u l viseli
el a szülőtől és az o tth o n tó l tá ­
vol e ltö ltö tt időt, valószínűleg
nem volt m it veszítenie! A be-
szoktatási id ő t követően azon­
b an a szeparációs szorongás­
nak el kell m úlnia, p o n to sa b ­
b an úgy fogalm aznám : az élet­
korral összefüggő term észe­
tes szeparációs helyzetekben
(óvoda, iskola, nyári tábor) az
e lsz a k a d á s élm én y e tö b b é
n e m z a v a rh a tja a g y erm ek
egészséges tevékenységét. H a
m égis rendszeresen előfordul,
a szeparációs szorongást m a­
g a ta rtá si zav ark én t ta rtju k
nyilván.
A szeparációs szorongás elő­
fo rd u lá si g y ak o risá g á t n em
tu d ju k p o n to san , hiszen n a ­
gyon sok ilyen m ó d o n szoron­
gó gyerek n em kerül pszicho­
lógushoz, szakrendelőbe. A
rendelkezésre álló klinikai ta ­
pasztalatok azonban azt m u ­
tatják, hogy ez a típ u sú szo­
rongás n em ritka, fiúk és lá­
nyok között körülbelül azonos
arányban fordul elő a gyerekek
értelm i képességétől, intellek­
tuális színvonalától teljesen
f ü g g e tle n ü l. A s z e p a rá c ió s
szorongás tü n e te it m u ta tó
gyerm ek nehezen szakad el a
szüleitől. Reggelente rossz­
kedvű, gyakran fáj a feje, has­
m enése van, és csak folyam a­
tos szülői biztatásra in dul el az
ó v o d á b a vagy az is k o lá b a .
M in d e n o ly an p ro g ra m tó l,
am i a szülőtől függetlenül -
például gyerm ekközösségben
- zajlik: húzódozik, táb o rb a,
tö b b n ap o s kirándulásra az
osztállyal sem m iképpen sem
a k a r e lm e n n i. Is m é te lte n
hangsúlyozom : ilyenkor nem
az iskola vagy a g y erm ek k ö ­
zösség okozza a p ro b lé m á t,
h an em a szeparáció - a szülő­
től való elszakadás. A szepará­
ciós szorongás a legtöbb eset­
ben együtt jár az elalvás zava­
rával, hiszen az alvás szepará­
ciós helyzet, és m in t ilyen, a
gyerm ekben félelm et ébreszt -
a szülőnek te h á t m in d en este
o tt kell ülnie gyerm eke ágya
m ellett, egészen az elalvás pil­
lanatáig. G yakran tapasztal­
ju k , hogy valam elyik jól is­
m ert, szeretett rokon (például
nagyszülő) halála, vagy a csa­
ládhoz tarto zó , a gyerm ek ál­
tal különösen kedvelt állat
(kutya, m acska, m adár) pu sz­
tulása szintén szeparációs szo­
ro ngást vált ki, ami ilyenkor
h alálfélelem fo rm á já b a n je­
lentkezik. A gyerm ek ugyanis,
4
akár a szülei halálától fél (ala­
csony életk o rb an ez a gyako­
rib b ), akár a sajátjától, a halált
m indig szeparációs helyzet­
ként képzeli el.
A szeparációs szorongás és a
d ep en dencia, a függőség egy­
m ást feltételező és egym ást ér­
telm ező fogalmak. Az ilyen tí­
pusú szorongás ugyanis szük­
ségszerűen a szülőhöz kapcsol­
ja a gyerm eket, és kölcsönösen
függő helyzetet terem t. A sze­
parációs szorongás oka a leg­
többször az, hogy valamelyik
szülőnek - általában az anyának
- szüksége van arra, hogy a
gyerm ek m indig vele legyen, és
csak az ő közelében érezze jól
magát! A szülő és a gyermek
kapcsolata ilyenkor korántsem
harm onikus, inkább ambiva­
lens: a k ö lc sö n ö s füg g ő ség
m indkettőjük szám ára teher,
m ely n ek feszü ltség e egyre
gyakrabban tör a felszínre, és
életre hívja a „sem vele, sem
nélküle” fájdalm as, nehezen vi­
selhető helyzetét. M i lehet a
m agyarázata annak, hogy az
anya ennyire m agához kapcsol­
ja gyermekét? Előfordul, hogy
ezt az anyai szerep bizonytalan­
sága idézi elő olyan m ódon,
hogy a szülő (a pszichoanalízis
ezt reakcióképzésnek nevezi)
úgy hárítja el ellenérzéseit,
hogy a visszájára fordítja őket;
a gyerm ekét „csakazértis” na­
gyon szerető, túlzottan aggo­
dalm askodó anyává válik. Elő­
idézheti ugyanezt a házasság
konfliktusa és a válás is, mely­
nek során m aga az édesanya ér­
zi m agát szeparációs helyzet­
ben, és gyerm ekét ezért láncol­
ja túlzottan magához. V alóban,
am ikor a szülők válása a gyer­
m ek csecsem ő-, illetve kisgyer­
m ek korában következik be,
igen gyakran tapasztaljuk, hogy
az anya m inden keserűségét és
e lh ag y ato ttság i élm én y ét a
gyermeke iránti szeretetbe for­
dítja, és túlzott aggodalm asko­
dása, féltő szeretetroham ai al­
kalm asak a dependens viszony
kialakítására.
M in d en n ek ellenére az élet
első tíz évén belül jelentkező
szeparációs szorongás gyógyí­
tásának, feloldhatóságának a
prognózisa jó. H a a pszicholó­
gus a szülővel el tu d ja fogad­
ta tn i a valódi helyzetet (b ár­
m ilyen nehéz is k im ondani, a
fe n tie k a la p já n n y ilv án v aló ,
hogy a szülő ilyen esetekben a
gyerm ek gyógyulásával szem ­
b en a lelke m élyén ellenérde­
kelt), és a szülőt m aga m ellé
tu d ja á llíta n i, a szep aráció s
szorongás fokozatosan és biz­
tonságosan feloldható.
(Folytatjuk.)
R A N SC H B U R G JE N Ő 4