Köznevelés
P S Z I C H O L Ó G I A I
A teljesítm ény­
szorongás
A teljesítm ényszorongás ál­
taláb an az iskolában jelen tk e­
ző m ag atartási zavar, de gyö­
kerei - legalábbis analitikus
értelm ezésb en - sokkal m é ­
lyebbre n y ú ln ak vissza. M in t
tu d ju k , a szeparációs szoron­
gás a h ato d ik h ó n ap táján je­
lentkezik először, am ikor a
gyerm ek m ár k ü lönbséget tu d
ten n i ism erős és idegen kö­
zött, és az ism erős arc, szem ély
hiánya bizonytalansági érzést,
szorongást eredm ényez. A nna
F re u d 1 9 66-ban közzétett ta ­
n u lm án y áb an az egy és h áro m
év közötti időszakra (em lék­
szünk, ugye? az „anális p erió ­
d u sra ”) helyezi az új tip u sú
szorongás m egjelenését, m e­
lyet úgy nevez: félelem a sze­
rete t elvesztésétől. T e h á t am íg
a szeparációs szorongást a sze­
r e te tt szem ély elv e sz té sé tő l
való félelem jellem zi, az anális
p e rió d u sb an felébredő új szo­
rongás m ag án ak a szeretetnek
az elvesztésére vonatkozik. Az
iskolában érzékelhető teljesít­
m én y szo ro n g ás ehhez az él­
m ényhez kapcsolódik.
T e rm é s z e te s e n a te lje s ít­
m ényszorongást m indenki is­
m eri, aki készült m ár életében
vizsgára, versenyre, fellépésre
(ez u tó b b i esetben „lám paláz­
n a k ” hívják), egyszóval m eg­
m érettetésre. Ez a term észetes
és egészséges szorongás sokfé­
le „an yagból” tevődik össze.
B enne van a m egoldás in tel­
lektuális izgalm a, az eredm ény
öröm e és a siker u tá n i vágya­
kozás ép p en úgy, m in t a k u ­
d arctó l, a szeretet elveszté­
sétől való félelem . Az ú n . te l­
jesítm é n y sz o ro n g ó gyerm ek
élm ényanyaga legalább ilyen
intenzív, de jóval egysíkúbb: a
feladat m in t k aland és a m eg­
oldás, a teljesítés m in t siker
alig foglalkoztatja, csak a ku­
d arco t akarja elkerülni, illetve
ehhez kapcsolódóan: a szere­
te t elvesztését. N e felejtsük el:
m in d ez n em feltétlen ü l k ap ­
csolódik össze azzal, hogy a
szülő m ilyen m agasra helyezi
a gyerm ek tan u lm án y i m ércé­
jét. E lő fo rd u l, hogy u g y a n o ­
lyan igényes és szigorú, m int
ko ráb b an , a szobatisztaságra
nevelés idejéb en, de gyakran
tap asztalh ató , hogy m eghök-
ken gyerm eke szorongásának
je le itő l (a ttó l, h o g y a felelés
nap ján izzad a tenyere, a dol­
gozat elő tti éjszakán n em tu d
aludni, vagy lidérces álm ai
vannak, és attó l, hogy m ilyen
kényszeresen, öngyötrő m ó ­
do n tan u lja m eg ú jra és újra,
am it m á r régen tu d ), és vissza-
kozót fúj. „T essék elhinni -
m o n d ja ilyenkor - , én folyton
m o n d o m neki, hogy elég m ár,
T A N Á C S O K
A szorongásról - II.
ne tan u ljo n annyit, lazítson
egy kicsit. D e m in d en hiáb a!”
A teljesítm ényszorongásnak
- érth e tő okból - nincsenek
k ö zzétett gyakorisági adatai. A
klinikai tap asztalatok azonban
azt m u tatják , hogy tö b b közöt­
tü k az elsőszülött (vagy egy­
ke), m in t a te stv é rso r tö b b i
tagja, és tö b b közöttük a lány,
m in t a fiú. E nnek valószínűleg
az az oka, hogy az első gyer­
m ek gondozásában m aga a
szülő is szo ro n g ó b b - p recí­
zebb és igényesebb - , m in t a
később született gyerekek ese­
té b e n , és vele szem ben - külö­
n ö sen , ha lány - az elvárások
is erőteljesebbek. A szoron­
gásnak ez a típusa az intelli­
gencia bárm ilyen szintjén elő­
fo rd u lh at, ugyanakkor való­
színűleg az intelligencia is sze­
re p e t játszik abban, hogy az
ilyen m ó d o n szorongó gyere­
keknek két fő csoportja külö­
n íth e tő el. H a a teljesítm ény­
szorongó gyerm ek intelligen­
ciája az átlag körül m ozog, a
szorongás feltűnő akadálya le­
h e t az iskolai pályafutásnak.
Az ilyen gyerm ek hiába ta n u l­
ja m eg elfogadható szinten a
feladatokat, a szám onkérésnél
- k ü lönösen a szóbeli feleletek
alkalm ával - „leblokkol”, fel-
készültségének csak tö redékét
képes nyújtani. A m agasabb
in te llig e n c ia s z in tű te lje s ít­
m ényszorongó gyerek általá­
b a n „ tú lta n u l”, azaz olyan biz­
tonsági szinten teszi m agáévá
az anyagot, hogy az feleléskor
keresztü ltö r a szorongás okoz­
ta blokkon. M egoldásai, fele­
letei azonban sztereotip jelle­
gűek - csak úgy és csak azt tu d ­
ja elm o n d an i, am it m eg tan u lt
- , v áratlan helyzetekben, köz­
b e ik ta to tt kérdések alkalm á­
val könnyen zavarba jön. H a
az ilyen gyerek olyan pályát
választ, am elyhez elsősorban
szorgalom ra, pontosságra, ki­
ta rtá sra van szükség, p ro g n ó ­
zisa biztató. H a viszont olyan
pályára m egy, am ely lényegé­
ből ad ó d ó a n alkotó m u n k át,
kreativitást igényel - például
m űvésznek készül előbb-
u tó b b k ö nnyen szem ben talál­
ja m agát saját határaival, ön-
értékelési zavarai felerősöd­
nek, és alkalm atlansági érzése
depresszív színezetű szoron­
g á s ro h a m o k b a n ju th a t fe l­
színre.
A teljesítm ényszorongás ke­
zelése nehéz, és a legjobb eset­
b en is csak javulás érhető el, a
szem élyiség teljes „áthangoló-
d ása” n em . A viselkedés-lé­
lektan által alkalm azott rela-
xáció, v alam int a szisztem ati­
kus deszenzitizáció (m elynek
során a gyermek relaxált hely­
zetben gondolati úton szem ­
b esü l a szoron gást kiváltó
helyzetekkel) általában sokat
segít. Ezzel párhuzamosan a
pszichológusnak rendszeres
kapcsolatot kell tartania a szü­
lőkkel is, m egbeszélve és a le­
hetőség szerint m ódosítva a
családnak azokat a normáit,
értékeit, szabályait, melyek a
gyermek szorongásával össze­
fü ggésb e h ozh atók . F o n to s
szerep jut a pedagógusnak is,
aki feszültségoldó eszközeivel,
a számonkérés „testhez igazí­
tott” módozataival átlendíthe­
ti szorongó tanítványát a holt­
pontokon.
A szorongó gyerm ek
(a generalizált szorongás)
E lőfordul, hogy a szorongás
nem speciális helyzetben je­
lentkezik - m in t a szeparációs
vagy a teljesítm ényszorongás
- , h an em folyam atosan jelen
van, a gyerm ek életének szin­
te m in d en m ozzanatát befo­
lyásolja. A szorongó gyerm e­
ket m in d e n e k e lő tt az aggo­
dalm askodás jellemzi; állandó
kételyei vannak arra vonatko­
zóan, hogy m egfelel-e egy-egy
feladatra, alkalm as-e egy-egy
rá b íz o tt m u n k a e llá tá s á ra .
N e m bízik sem önm agában,
sem ab b an , hogy a szám ára
fontos dolgok sikerülnek. Ez
u tó b b it ún. elővételezett szo­
rongásai m utatják. („M i lesz,
ha engem nem hív m eg a b a ­
ráto m a születésnapi bulijára?
És ha m eghív, biztos nem lesz
jó neki az ajándék, am it vi­
szek.”) N yugtalan, állandó vi­
gasztalást, „pátyolgatást” igé­
nyel, m iközben rendszeresen
fizikai panaszai is vannak: fáj a
feje, a hasa, száraz a szája, iz­
zad a tenyere, hányingere van,
gyakran rágja a körm ét. Szo­
rongása az iskolai teljesítm é­
nyét nem befolyásolja, viszont
a közösségbe nehezen illeszke­
dik be. T ulajd o n k ép p en m in­
dig van egy-két barátja, de úgy
érzi, hogy társai között népsze­
rűtlen, osztálytársai nem sze­
retik őt. Á llandó feszültségben
él, m elynek tu la jd o n k é p p e n
so h a n in c s m e g n e v e z h e tő
konkrét oka, tárgya. F re u d ezt
a jelenséget úgy nevezte:„sza-
b ad o n lebegő szorongás” .
A g e n e ra liz á lt sz o ro n g á s
gyerm ekkori előfordulási gya­
koriságát illetően nincs m eg­
bízható statisztikai adat. A ta­
pasztalatok azonban azt m u ­
tatják, hogy ezek a gyerekek
leginkább a középosztálybeli
családokban élnek; olyan csa­
ládokban, am elyek rendszere­
sen szeretetm egvonással b ü n ­
tetn ek , illetve ahol a gyerm ek
iránti szeretet a folyam atos „jó
m agaviseletért” jár cserébe. A
h á tté rb e n te h á t itt is - akár­
csak a teljesítm ényszorongás-
nál - a szeretet elvesztésétől
való félelem h ú z ó d ik m eg,
csak a generalizált szorongás
esetében a szülő m an ip u láció ­
ja a szeretettel sokkal követke­
zetesebb és az élet valam ennyi
terü letére kiterjed. T a lá n több
m in t e g y sz e rű é rd e k e s s é g ,
hogy a szorongó gyerekek elő­
vételezett szorongásai, örökös
balsejtelm ei gyakran „ö n m a­
gukat m egvalósító jóslatok­
k é n t” m űködnek. T én y , hogy
ezeket a gyerekeket sok kudarc
éri, am i valószínűleg azzal m a ­
gyarázható, hogy visszahúzó­
dásuk elő b b -u tó b b elszigete­
lődéshez, félelm ük a népsze­
rű tlenségtől elő b b -u tó b b va­
lóban népszerűtlenséghez ve­
zet.
A generalizált szorongás te­
rápiája lényegében m egegye­
zik a teljesítm ényszorongás te­
rápiájával. E nyhébb form ái jól
g yógyíthatók, a gyerekeknek
esélyük van arra, hogy tü n e te ­
ik m egszűnnek, és egészséges,
a közö sség b e jól illeszkedő
em berekké válnak. A súlyo­
sabb esetek prognózisa m ár
kevésbé bíztató. A m ikor a fent
felso ro lt tü n e te k m e lle tt a
gyerm ek viselkedésében fel-
n ő ttes elem ek jelennek m eg
(am ikor elsősorban a feln ő tt
környezetben érzi „ o tth o n ”
m agát, és itt jobban, eredm é­
nyesebben „m ű k ö d ik ”, m in t
saját korosztályában), a gene­
ralizált szorongás gyakran át­
húzódik a felnőtt korra is.
A szorongásroham
(„pánikbetegség”),
A „pánik” egyre divatosabb
betegség a felnőttek világában.
A gyerekeknél m eglehetősen
ritka rendellenesség (lányok­
nál gyakoribb, m in t fiúknál),
d e k é ts é g te le n ü l e lő fo rd u l;
tu d o m á so m szerin t az első
gyerm ekkori sz o ro n g á sro h a ­
m o t szaklapban 1937-ben te t­
ték közzé. A roham - akár a fel­
nőtteknél - gyerm ekkorban is
teljesen váratlanul jelentkezik,
b ár több szerző állítja, hogy az
első pánikreakciónak vannak
környezeti előzm ényei - pél­
dául egy közeli rokon halála
vagy súlyos betegsége. M in ­
denki egyetért azonban abban,
hogy a későbbi roham ok m ár
„belső jelzésekre a d o tt szub­
jektív reakciók” . M ielő tt en­
nek a m egállapításnak m eg­
próbálok értelm et adni az ol­
vasó szám ára, nézzük m eg, mi-

P S Z I C H O L Ó G I A I
lyen egy szorongásroham . A
gyerm ek ilyenkor m agánkívül
van, kiabál, rém ü lt, és gyakran
úgy érzi, hogy a halál küszö­
béhez érkezett. Panaszkodik,
hogy nem kap levegőt, a szíve
m egállt, vagy épp en túl gyor­
san ver, hogy az em berek egé­
szen m ásnak tű n n e k a szám á­
ra, m in t k o ráb b an , vagy ő m a­
ga változott m ás em berré. Sá­
p a d t vagy verejtékezik, beleka­
paszkodik bárkibe, aki a köze­
lében áll, és segítségért könyö­
rög. Idő seb b gyereknél előfor­
dul, hogy agresszív képet m u ­
tat: vádolja a környezetét (pél­
dául, hogy ártan i akarnak ne­
ki), és olyan, m in th a dühös
lenne, de közben sír, és kétség-
b eesetten kapaszkodik a fel­
n ő ttb e , aki m egpróbálja leállí­
tani őt. A ro h am általában né­
hány perces, de fél óráig is el­
ta rth a t, és h e te n te három -négy
alkalom m al is jelentkezhet.
A pánik pszichoanalitikus
értelm ezése szerint az egyén
elhárító m echanizm usai (m e­
lyeknek segítségével a szoron­
gás ellen védekezik) bizonyos
körülm ények között csődöt
m o ndan ak , és a szorongás -
roham form ájában - á ttö r a
személyiség védelm i rendsze­
rén. A viselkedés-lélektan teo­
retikusai szerint a szorongás­
roham ok oka a „félelem a féle­
lem től” . Az első ro h a m o t kísé­
rő fiziológiai változások (szív­
ós lé g z é s ritm u s -n ö v e k e d é s ,
verejtékezés stb.) feltételes in­
gerekké válnak a további ro h a­
m ok szám ára. A m ikor m egje­
lennek - akár rendeltetésszerű
okból, péld áu l gyors, fárasztó
testm ozgás következtében - ,
az egyén h irtelen félni kezd a
következő ro h a m tó l, és - a
klasszikus spirálnak m egfele­
lően - a félelem erősíti a fizio­
lógiai reakciókat, m ajd fo rd ít­
va: az erősödő élettani reak­
ciók növelik a félelm et. Ez a
m agyarázata an nak, hogy a pá­
nikbetegek - akár gyerekek,
akár felnőttek - kerülik a testi
m egerőltetéssel, az élettani iz­
galom növekedésével járó fel­
adatokat.
A tetszetős viselkedéslélek­
tan i elm élet n em ad m agyará­
zato t az első pánikreakció je­
lentkezésére. A pánikbetegség
ún. kognitív elm élete szerint
egyes em berek veleszületetten
érzékenyek bizonyos belső in­
gerekre. H a az em b er iszik egy
kávét, hirtelen feláll a székéről
- és folytath atn ám a sort - fi­
ziológiai állapota bizonyos fo­
kig m egváltozik; a szíve gyor­
sabban ver, légzése szaporább
lesz, a világ a m áso d p erc tö rt
részére elsötétül előtte, és így
tovább. Az átlagem ber azon­
b an nem vesz tu d o m á st ezek­
ről az érzékietekről, n yugod­
ta n m o n d h a tju k : á lta lá b a n
észre sem veszi azokat. N em
így azok, akik - m in t em lítet­
tem - az ilyen belső tapaszta­
latokra érzékenyek! O k bizony
odafigyelnek rájuk, sőt veszé­
lyeseknek m inősítik ezeket a
belső változásokat. A kognitív
elm élet te h á t azt tartja, hogy a
szorongásroham ok oka ezek­
nek a belső jelzéseknek a h a­
m is értelm ezésében keresen­
dő. M in t a viselkedés-lélekta­
ni m agyarázat esetében láttuk,
a ham is értelm ezés beindítja a
spirált, m ely ó h atatlan u l oda­
vezet, hogy a p ánikbeteg egy­
szer csak úgy érzi: elérkezett
élete utolsó pillanatához. Az
u tó b b i évek sikeres kognitív te­
rápiái ennek a folyam atnak a
tu d ato sításán , a ham is értel­
m ezés lecserélésén és a m egfe­
lelő, tu d a to s m egküzdési stra­
tégiák kialakításán alapulnak.
Sajnos, a kognitív terápia gye­
re k e k n é l v a ló s z ín ű le g csak
k orlátozott hatásfokkal alkal­
m azható - a szakirodalom ban
ilyen kísérletről nincs tu d o m á­
som . A gyerekeknél teh át -
egyelőre - a klasszikus szoron­
gásoldó terápia m arad , m elyet
a pszichológus am úgy is törek­
szik - a lehetőségekhez m érten
- kognitív értelm ezésekkel ki­
egészíteni.
Szót kell ejtenem a szoron­
gás idegélettani kutatásairól is,
m elyek az u tó b b i években h a­
tékony gyógyszerekkel segítik
a pszichoterápiát. Evekkel eze­
lő tt felism erték m ár, hogy bi­
zonyos nyugtato k - például a
válium - jól befolyásolják a ge­
neralizált szorongást. M a m ár
tu d ju k , hogy a válium ható ­
anyaga az ideg sejtek k ö zött
in fo rm á c ió t to v áb b ító vegyi
anyagra (ezeket neuro-transz-
m itte re k n e k nevezzük) h a t,
m elyet m indközönségesen úgy
nevez az orvostudom ány: G A ­
BA. A GABA feladata az, hogy
gátolja a n eu ro n o k m űködé­
sét, így a válium h atására akti­
válódó GABA bizonyos fokig
csökkenti az agyi aktivitást. A
pánikbetegség azonban a váli­
um hatóanyagára érzéketlen.
Ez a szorongásfajta elsősorban
antidepresszánsokkal kezelhe­
tő , am i azt jelenti, hogy a pá­
nikbetegség biokém iailag job­
b an kapcsolódik a depresszió­
hoz, m in t a generalizált szo­
rongáshoz. A legutóbbi évek­
b e n a k u tató k arra a felism e­
résre ju to ttak , hogy a pánik -
állatoknál és em bereknél egy­
a rá n t - egy m ásik neurotransz-
m itte rt term elő agytörzsi te­
rület (a „locus ceruleus”) tú l­
zo tt m űködésével függ össze.
Az ú jab b an alkalm azott gyógy­
szerek te h á t m ár ennek az agy­
törzsi terü letn ek a m űködését
is befolyásolják, a szorongás­
ro h am o k csökkentése, illetve
m egszüntetése érdekében.
RAN SC H BU RG JE N Ő 4
19 9 7
T A N Á C S O K
▼ M egdöbbentő gyermekkínzási
eseteket tá rt fel az a harm incolda­
las jelen tés, am elyet az A m nesty
International nem zetközi szervezet
adott ki novem ber végén a kiskorú­
akkal szem ben alkalm azott török-
országi bánásm ódról: a fegyintéze­
tek alkalm azottai a gyerekeken élik
ki szadista hajlamaikat.
♦
▼ Az ifjúság problém ái és a m u n ­
kanélküliség állt a novem ber 22-i
bécsi ifjúsági világtalálkozó központ­
jában. Az E N S Z által szervezett
konferencián szó volt az A ID S és a
kábítószerek okozta gondokról, a
fasiszta eszmék és az idegengyűlö­
let terjedéséről. Az ifjúsági világta­
lálkozóra 150 országból érkeztek fi­
atalok Bécsbe.
▼ A M agyar Viselkedéstanulm ányi
és K ognitív T erápiás Egyesület az
életm ódhoz, viselkedéshez ad taná­
csokat azoknak, akik pánikbeteg­
ségben, depresszióban, valamilyen
viselkedészavarban szenvednek, és
lelki egyensúlyuk visszaszerzéséről
szerem ének hallani. Telefon: 06-
60-335-965.
▼ A Jogvédő Liga L E T Alapítvá­
nya szerint a gyermekek jogainak
szavatolása érd ek éb en a m ainál
sokkal hatékonyabban m űködő jo­
gi védőhálót kell terem teni, amely
ha kell, a bírósággal, a gyám ható­
sággal, n etán m ég a szülőkkel szem­
ben is megvédi a kiskorúak érdeke­
it. Ezért a L E T Alapítvány gyer­
m ek- és ifjúságvédelemm el foglal­
kozó jogvédő irodák létesítését kez­
deményezi a népjóléti m inisztéri­
um nál, hathatós tám ogatást rem él­
ve.
T G yerm ekvédelem európai n o r­
mákkal cím m el nemzetközi konfe­
renciát tarto ttak novem berben a lil­
lafüredi Palota Szállóban ism ert
előadók részvételével a gyermekvé­
delem ért felelős vezetők, politiku­
sok szám ára. A rangos nemzetközi
tanácskozás rendezője a N épjóléti
M in isz té riu m , a m egyei ö n k o r­
m ányzat és a megyei gyermek, és if­
júságvédő intézet volt.
▼ N ovem ber elején a T o ln a M e­
gyei Közigazgatási H ivatal tovább­
képzési program jának keretében a
gyerm ekvédelm i tö rvényről és a
közigazgatási társulásokról esett
szó a polgárm esterek és a jegyzők
szám ára rendezett továbbképzé­
sen. A várhatóan jövő nyáron h a­
tályba lépő törvény tervezetében
szerepel a városi gyámügyi hivata­
lok létrehozása, az eddigi norm atív
tá m o g atás gyerm ekjóléti résszel
egészül ki. Kétszáz városban él az
ország lakosságának 65 százaléka,
35 százalék viszont három ezer kis
faluban.
V Az Országos G yerm ekvédő Liga
Regionális K özpontja kortárs segí­
tő képzést szervezett novem ber 9-
én N yíregyházán, a Zrínyi Ilona
G im n áziu m k o llég iu m áb an . Az
előadások a dohányzás ártalm airól
szóltak.
T A bűnözés növekedése és a köz-
biztonság rom lása m iatt egyre n a­
gyobb szerepe van a bűnm egelőzés­
s z am
I «
nek. A legveszélyeztetettebbek a fi­
atalkorúak, így az ő körűkben a leg­
fontosabb a bűnm egelőzés. K apos­
vár város és környéke ifjúságvédel­
m ét hivatásos pártfogók, család-
gondozók és ifjúságvédelmi felelő­
sök látják el. Tevékenységük a fia­
talok előgondozása, az utógondo­
zás és a pártfogói felügyelet.
▼ Az Egészségesebb Iskolák H áló­
zata magyarországi egyesületének
novem berben m egválasztott elnö­
ke, dr. Makara Péter szerint egy vi­
lágbanki hitelből indított, tantárgy­
fejlesztési program során kísérle­
tezték ki az egészséges élet tantárgy
tan m en etét és a szükséges oktató­
csom agot. A 180 intézm ényt töm ö­
rítő egyesület vállalkozó szellemű
tagjai jövő ősztől vezethetik be az új
tantárgy oktatását.
▼ G yőr ad otth o n t novem ber 6-tól
N yíregyháza és V eszprém u tán a
Szertelenül elnevezésű országos
drogm egelőzési kam pány p ro g ­
ram jainak. Az A RIA D -ne A lapít­
vány a fiatalokra leselkedő veszé­
lyekre szándékozik a figyelmet rái­
rányítani.
▼ A N E V I C so p o rttájék o ztató
Szolgálata Támasz fogyatékosoknak
cím mel kiadványt jelentetett meg,
am ely a la p v e tő in fo rm á c ió k k a l
szolgál a fogyatékosok szám ára. In­
formáció: 111-4009.
▼ M agyarországon m integy két­
millió hétszázezer tizennyolc éven
alulinak több m int tíz százaléka, te­
h á t három százezernél több gyer­
m ek és fiatal súlyosan veszélyezte­
te tt környezetben él. A m ai lehet­
séges, veszélyeztetettgyermek-sors:
éhezés, koldulás, prostitúció.
▼ A fóti gyermekváros novem ber
14-én ünnepelte 39. születésnap­
ját. 1957. novem ber 15-én száz ár­
va és félárva gyerm ek vette birtok­
ba a Károlyi-kastélyt.
▼ O któber 31 -én a városháza nagy­
term ében jubileum i üléssel ü nne­
pelte fennállásának 10. évforduló­
ját a jászberényi N evelési és Pálya-
választási T anácsadó. A jubiláló in­
tézm ényben m agatartási, beillesz­
k e d é si, ta n u lá si p ro b lé m á k k a l,
mozgás- és beszédzavarokkal küsz­
ködő gyermekekkel foglalkoznak a
szakem berek, és a pályaválasztást is
segítik.
▼ M iskolcon novem berben, az or­
szágban elsőként tizenhárm án tet­
tek hivatásos nevelőszülői vizsgát,
ők m ár a GYTVI m unkatársai. Bé­
rezésük a közalkalm azotti törvény­
ben foglaltak szerint történik.
▼ Az elm últ hetekben az ország
több pontján, ifjúsági intézm ények
környezetében kábítószeres m atri­
cákról szóló, pánikkeltő röplapok
jelentek meg. A sokszorosított röp­
cédula valótlan inform ációt tartal­
m azott. A felhívás félrevezető, pá­
nikkeltő állításokat közöl - az O r­
szágos R endőr-főkapitányság bűn-
megelőzési osztályának tájékozta­
tása szerint.
VÁRHALMI JUDIT 4