Fotómesék - Csiffáry Gabriella: Máriabesnyői

főbúcsú
2022. augusztus 10.

„Szállt a fehér országutak pora a búcsúsok mögött, szállt az ének a

messziségben, sötét zöld hegyek alatt, nyári réteken, szagos folyópartokon
lépkedett a mezítlábas csapat, asszonyok, férfiak, gyermekek,
fáradhatatlanul az éneklésben, a buzgóságban s mind erősebben
emelkedett az ének, ha útközben feszület, kő-Krisztus közelget…”

(Krúdy Gyula)

1a. kép. A megtalált máriabesnyői kegyszobor. Máriabesnyő.

Üdvözlet Máriabesnyőről. Zempléni Múzeum, Szerencs – képeslap
 1b. A megtalált máriabesnyői kegyszobor. Máriabesnyő.
Üdvözlet Máriabesnyőről. Gödöllői Városi Múzeum

Máriabesnyő, az ország egyik legfontosabb, búcsújáró helye, 2022.

augusztus 13–14-én tartja legnagyobb búcsús ünnepét, a
Nagyboldogasszony főbúcsút.[1] E zarándokhely évszázadok óta az
egyik legjelentősebb Mária-kegyhely volt, mely egy parányi Mária-
szobor rejtélyes megtalálásának volt köszönhető.
 2. kép. Metszet a besnyői mosolygós Szűzanya-szoborról. Jordánszky Elek: A
Magyar Országban ’s az ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária
Kegyelem’ képeinek rövid leírása. Posonban, 1836. 123. p.

De hogy is szól a történet?

A hagyomány úgy tartja, hogy Besenyőpusztán, a premontreiek egykori

templomának romjain gr. Grassalkovich Antal és neje, Klobusiczky
Krisztina grófnő az olaszországi Loretoi Kegyhely mintájára kápolnát
akart építtetni az ottani Mária-szobor hasonmásával.

S hogy mi volt ennek az oka? Mikor a grófnő egy alkalommal Bagról

Gödöllő felé hajtott a hintajával, megbokrosodtak a lovak és elragadták
a hintót.[2] Azon a helyen, ahol sikerült megfékezni a lovakat, határozta
el a grófi pár, hogy hálából a szerencsés megmenekülésért, kápolnát
építtet.

Az építkezés 1759-ben kezdődött el, és akkor történt meg a csoda... Az

egyik kőműves, bizonyos Fiedler János egy kicsinyke, 11 cm magas és 4
cm széles elefántcsontból faragott Mária-szobrot talált Krisztus-
gyermeket tartva a karján. Mindkettőjük fejét korona díszítette, s Mária
derekát ékes kövű öv fonta körbe. Hozzátartozik a történethez, hogy a
csodás eseményt korábban egy Tóth Márton nevű napszámos álmodta
meg. Álmában valaki arra figyelmeztette, hogy: „Ha a templom romjai
közt ott, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, valami szép tárgyat
találsz!”[3] A gróf ezüst szekrénybe foglaltatta a szobrocskát, melynek
hátára gróf Migazzi Kristóf Antal[4] bíboros, bécsi érsek, váci püspök és
egyben tudós pap rávésette megtalálásának csodás történetét.

3. kép. Máriabesnyő látképe. In. Luppa Péter: Mária-besnyő (Búcsújárási hely).

Vasárnapi Ujság, 1861. VIII. évfolyam, 47. szám, 557. p.

A kápolnát, a magyar Loretót, 1761. augusztus 15-én, Mária

mennybemenetelének ünnepén szentelték fel, mely azóta e hely
főünnepe lett. Fő ékessége az az egy méter magas Mária-szobor, amit
az olaszországi kápolna kegyszobráról mintáztak. Az ékes ruhába
öltöztetett, koronás Szent Szűz és a karján ülő kis Jézust ábrázoló
alkotás libanoni cédrusfából készült.[5] A csodatévő Mária-szobrocska,
valamint a kápolna a kegyszoborral vonzani kezdte az embereket, így a
gróf hamarosan újabb építkezésbe kezdett.

A kápolnához hozzáépítették az alsótemplomot és a loretói kápolnát is

magába foglaló barokk felsőtemplomot,[6] valamint egy kolostort az ide
letelepített 18 kapucinus atya számára. Az első nagyobb népünnepély a
kapucinus atyák letelepedéséhez köthető, amire 1763. december 7-én,
Boldogasszony szeplőtelen fogantatásának ünnepén került sor. A
kegytemplom és a kolostor felszentelését Slabeck Károly váci püspök
végezte 1771. március 17-én. Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció
határozata értelmében a máriabesnyői kegytemplom basilica minor
rangra emelkedett.

4. kép. A Máriabesnyői zárda látképe (Keleti Gusztáv festménye után).

Vasárnapi Ujság, 1874. XXI. évfolyam, 48. szám, 761. p.

Az egyre nagyobb számban ide zarándokló külföldi és magyarországi

hívek, bízva a besnyői Mária-szobor csodatévő és gyógyító erejében, a
Szent Szűz közbenjárást kérték betegségük s bajaik orvoslásában. A
zarándokutakat a 19. század második felében, valamint a 20. században
a plébániák, illetve az országos lapok hirdették meg.[7]

„Besnyei búcsú. Besnyőre e hó 20-án, vasárnap indul a szokásos

búcsújárás. Reggel isteni tisztelet lesz a ferenciek templomában, honnan a
menet félhat órakor indul zászlók alatt a magyar államvasút
pályaházába. A magyar és németajkú hívek külön kocsikban elhelyezve
utaznak Gödöllőig s onnan gyalog mennek Besnyőre. Megérkezésük után
azonnal magyar egyházi szónoklat, utána énekes nagymise és német
egyházi szónoklat lesz. Délután elzarándokolnak a Mária-képhez, hol
litániát tartanak s estefelé visszatérnek a fővárosba. Az úti költség 90 kr. s
jegyeket a ferenciek templomában lehet váltani. Ugyanott lesz 21-én
reggel a hálaadó istentisztelet.”[8]

A zarándokok gyalogosan, vasúton (zarándokvonaton), vagy más

járművel érkeztek a kegyhelyhez. Búcsújárásukat, melyen ájtatosságok,
imák és szent énekek hangzottak el, bizonyos szokásrend szerint
végezték: vezeklés, böjtölés, indulás előtti bocsánatkérés.

Részlet az 1903. évi Alkotmány című lap hirdetményéből:

„(A besnyői bucsujárás.) A ferencrendiek belvárosi templomából a jövő

vasárnap indul el a németajkú hívők serege Mária-Besnyőre. Igen sokan
jelentkeztek. A másik vasárnapon, e hó 19-én indul el a magyar
zarándokok serege. Aznap reggel hat órakor magyar énekes mise után a
bucsujárók nyolc órakor külön vonaton indulnak a keleti pályaudvarból
Besnyőre s processziót képezve vonulnak a templomba. Nagymise után
délután három órakor énekes litánia lesz, mire a zarándokok visszatérnek
a fővárosba s itt a ferencrendiek templomában áldásban részesülnek.”[9]

„Hogy mily számosan látogatják e helyet, onnan látszik, hogy volt nap,
midőn tizennégy ezeren gyóntak meg az egyházban” – írta 1861-ben a
Vasárnapi Újság tudósítója.[10] A múlt század húszas–harmincas
éveiben nem múlt el olyan nap, hogy ne látogatták volna
zarándokcsoportok a búcsújáró helyet. Volt olyan év, amikor 130 000-en
keresték fel a búcsújáró helyet. Magánszemélyeken kívül egyes
települések, valamint iskolák, egyesületek, klinikák, kórházak, bankok és
más intézmények is szerveztek zarándokutakat Máriabesnyőre.[11]
Különösen a trianoni döntés után elcsatolt területek lakossága számára
jelentett lelki segítséget e zarándokhely. Az anyaországban lezajlódó
zarándoklatok ugyanis már nemcsak a Szűz Mária iránti tiszteletet,
hanem a nemzeti összetartozást és függetlenséget is szimbolizálták.
„1940. augusztus 30-án Székelyföld visszatérésével a könyörgő
zarándoklatból hálaadó zarándoklat lett. A zarándoklatra a
Magyarországon élő erdélyiek jöttek el. Később, 1943-ban a Székelyföld
felszabadulásának emlékére, egy székelykaput állítottak föl a kegyhely
bejáratánál, melyet székely fafaragók készítettek.”[12] A székelykaput
báró Apor Vilmos szentéletű vértanú püspök szentelte fel.

Az egyik legérdekesebb és legimpozánsabb búcsú az 1905. májusi

férfizarándoklat volt.[13]

A több száz év alatt a zarándokhely jelentősen kibővült: szabadtéri

keresztúti stációk, kapucinus kereszt, Mária Múzeum, valamint a Mária-
és Szent Konrád kút.

5. kép. Búcsúsok szekéren. Vasárnapi Ujság, 1909. 56. évfolyam, 39. szám, 821. p.
 6.kép. Turai Mária-lány díszben Besnyőn.
Uj Idők, 1910. II. kötet, 16. évfolyam, 44. szám, 439. p.

Orosz István jászladányi búcsúvezető, vagy ahogy akkor mondták,

„szentember”, az 1800-as évek második felében gyakran vezetett
zarándokokat a búcsújáró helyekre. Az 1856. évi besnyői búcsús
látogatásáról és vezetéséről ekképpen emlékezett meg önéletrajzában:

„Amint a templomba beértem, azonnal térdre estem, összetett kezekkel

adtam hálát Istennek és a Boldogságos Szűz Máriának. Tiszta szívem s
lelkemből hálát adtam Isten minden szentéinek, hogy ők is mindenkór
esedezzenek értem, legyenek szószólóim. Ki volt az a szép, selyemruhás és
aranykoronás nő, azt is én megmondom. Maga a Boldogságos szép Szűz
Mária, a mária-besnyei templom drága csillaga, a csudatévő Szent Szűz,
akit a testi szemeimmel láttam a főoltáron tündökleni. Hát a búcsús nép
mit érzett szívében, mikor a templomban megláttak, mint vezérjeket s
előljárójokat. Örömökben ők is elegendő hálát nem tudtak adni a jó
Istennek. A szent mise az elinduló búcsúsoké volt. A szentmise végzése
után jelt adtam a csengettyűvel, hogy indulunk. A legények és leányok
felvették a lobogót és keresztet és felmentünk a főoltár eleibe. Az útra való
éneket és imát elvégeztem, azután indultunk a Jézus nevében harangszó
mellett. A város szélén lévő és a határban lévő keresztnél megállottunk. Az
imát a keresztnél elvégeztem, azután egy szép tanítást tartottam. Nem
volt szem, mely szárazon maradt volna. Mindenik sírt és zokogott. Vagy
400 zarándoktársammal, mint egykor Mojzes és Áron vezették az
izraelitákat a megígért földre, én is úgy vezettem őket Mária-Besnyőre.
Tizennyolc éves múltam, de mint jó pásztor az ő juhait gondozza, én is a
legnagyobb gondjokat viseltem. A legszebb énekeket, imákat, a szent
rózsafűzért zengedeztem vélek, egész utunkban nem ért senkit semmi
fáradság. Amikor pedig pihenésünk volt, leültek és én a legszebb
történeteket olvastam fel nekik a búcsújárásról. Útközben azon is törtem
fejem, hogy ha beérünk Mária-Besnyőre, milyen szép énekkel és imával
köszöntsem meg vélek a drága Szüzet...”[14]

7. kép. Búcsúsok (Balogh Rudolf fényképe).

Vasárnapi Ujság, 1908. 56. évfolyam, 26. szám, 733. p.

Köszöntő ének:
 1. Köszöntünk téged jó anyánk,
elhoztuk néked hű szívünk
S te tárt karokkal vársz reánk,
kik porlepetten érkezünk.
Mert mindig vársz és szent öledben
reánk vár Isten egy Fia,
Dicsérjen ég és föld szüntelen
áldott besnyői Mária.

2. Letéve bűnünk terheit,

már átölel a két karod,
Letörlöd kínunk könnyeit,
s Fiad kegyelme ránk ragyog.
Mert mindig vársz és szent öledben
reánk vár Isten egy Fia,
Dicsérjen ég és föld szüntelen
áldott besnyői Mária.

3. Bár annyi baj és gond gyötör,

itt elcsitul a szenvedés,
Szemed biztatva tündököl
és boldog minden szívverés.
Mert mindig vársz és szent öledben
reánk vár Isten egy Fia,
Dicsérjen ég és föld szüntelen
áldott besnyői Mária.

4. Ha szíveden pihenhetünk,
eloszlik minden bús panasz,
Itt jó nekünk, itt jó nekünk,
átjár a gyógyító vigasz.
Mert mindig vársz és szent öledben
reánk vár Isten egy Fia,
Dicsérjen ég és föld szüntelen
áldott besnyői Mária.[15]
 8. kép. Zarándokok a máriabesnyői búcsún.
Vasárnapi Ujság, 1911. 58. évfolyam, 16. szám, 305. p.

9. kép.Búcsúsok. Vasárnapi Ujság, 1908. 55. évfolyam, 38. szám, 769. p.

Chochol Károly fotóművész, akinek fotóhagyatéka levéltárunk értékes
részét képezi, 1989-ben jelen volt a máriabesnyői Nagyboldogasszony
főbúcsún. Fotósorozata a búcsú jeleneteit és a zarándokait örökítik meg.
12. kép. Elsőáldozók menete
14. kép. Mária-lányok viszik Szűz Mária szobrát a Máriás búcsújáráson

15. kép. Gyónás

16. kép. Gyónás
 17. kép. Gyónásra várva

18. kép. Máriabesnyő zarándokai…