1.

HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS
C1
PLANCK-törvény: E (λ0 ) = , W/(m2·µm), (fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség)
 
λ5 exp  2  − 1
C
  λT  
ahol
λ µm egységben helyettesítendő és
C1 = 2πhc 2 = 3,74117  108 W·µm4/m2 = 3,74117  10−16 W·m2,
hc
C2 = = 1,43854  104 µm·K = 0,0143854 m·K.
k

STEFAN-BOLZTMANN-törvény: q (0)
( T ) =  E (λ0 ) ( λ, T ) dλ = σ 0T 4 , (sugárzási teljesítmény-sűrűség)
0
−8
ahol σ 0 = 5,6704  10 W/(m ·K ). 2 4

A WIEN-féle eltolódási törvény:

( λT )max = 2897,8 µm·K.

Az abszolút fekete test sugárzási függvénye:

λ
(0)
 Eλ ( λ, T ) dλ
f λ (T ) = 0
,
σ 0T 4
továbbá f λ1 − λ2 ( T ) = f λ2 ( T ) − f λ1 ( T ) .

1–1. táblázat. Az aboszlút fekete test sugárzási függvényének számértékei

λ  T , µm·K f λ (T ) λ  T , µm·K f λ (T )
0 0,0000 6200 0,7542
1000 0,0003 6400 0,7693
1200 0,0021 6600 0,7832
1400 0,0078 6800 0,7962
1600 0,0197 7000 0,8081
1800 0,0394 7200 0,8192
2000 0,0668 7400 0,8296
2200 0,1010 7600 0,8391
2400 0,1403 7800 0,8480
2600 0,1832 8000 0,8563
2800 0,2280 8500 0,8746
3000 0,2733 9000 0,8900
3200 0,3182 9500 0,9031
3400 0,3618 10000 0,9142
3600 0,4037 10500 0,9237
3800 0,4435 11000 0,9319
4000 0,4810 11500 0,9389
4200 0,5161 12000 0,9451
4400 0,5489 13000 0,9551
4600 0,5794 14000 0,9629
4800 0,6076 15000 0,9689
5000 0,6338 16000 0,9738
5200 0,6580 18000 0,9808
 5400 0,6804 20000 0,9856
5600 0,7011 25000 0,9922
5800 0,7202 30000 0,9953
6000 0,7379 100000 0,9999

Közelítő képlettel:
 
f λ (T ) = 1 + x 0.9999 + x ( 0.4857 + x ( 0.1354 + 0.002x ) )  exp( − x ), x=
C2
λT
valamint a közelítő képlet abszolút hibája  0.001, 0  x  , 0  λ  .

Néhány gyakran használt természeti adat:

• Napállandó az atmoszféra határán: GS = 1373 W/m2.
• Nap felületi hőmérséklete: 5780 K.
• Látható fény tartománya: 0,38...0,75 μm .

Geometria Hőáram
• kisméretű test nagyméretű burkolófelüle-
A
ten belül, 1  0 , φ1,2 = 1
A2

T2, A2, ε2

T1, A1, ε1 (
Q = σ 0 ε1 A1 T14 − T24 )

• összemérhető felületű egymást burkoló

Q=
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
A
testek, 0  1  1 , φ1,2 = 1 1 A1  1 
A2 +  −1
ε1 A2  ε2 
• nagyméretű, párhuzamos, izotermikus
síklapok, Q=
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
A1 1 1
= 1 , φ1,2 = 1 + −1
A2 ε1 ε2

• nagyméretű, párhuzamos, izotermikus

síklapok, n db árnyékolóernyővel Q=
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
1 1 2n
+ + − ( n + 1)
ε1 ε2 εe

Összetett geometriák esetén az alábbi összefüggést célszerű használni a hőáram kiszámítására

(
Q = σ 0 ε1ε2φ1,2 A1 T14 − T24 , )
ahol φ1,2 sugárzási tényező (térszögarány, view factor).
2. BORDÁK HŐVEZETÉSE
2–1. táblázat. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák hőfokeloszlását és leadott hőáramát megadó egyenletek, ahol
 U
m= .
A
véglap peremfel- t (x )
eset hőfokeloszlás, = leadott hőáram, Q b =
tétel t (0)
végtelen hosszú
A rúd, H →  , e − mx M =  U    A  t0
t (H ) = 0
adiabatikus vég-
coshm  (H − x )
B dt M  tanh (m  H )
lap, =0 cosh (mH )
dx x=H
előírt hőmérsék- t H / t0  sinh ( m  x ) + sinh  m  ( H − x )   t  cosh (m  H ) − 1
C M   H + 1 
let, t (H ) = t H sinh ( m  H )  t0  sinh (m  H )
harmadfajú,  
dt coshm  (H − x ) +  sinh m  (H − x ) sinh (m  H ) +  cosh (m  H )
D −   A =  m M   m
dx x = H  
cosh (m  H ) +  sinh (m  H ) cosh (m  H ) +  sinh (m  H )
  A  t (H )  m  m

3. IDŐBEN VÁLTOZÓ HŐVEZETÉS

λ
hőfokvezetési (termikus diffúziós) tényező: a= , m2/s,
ρ  cp
Q
térfogati hőforrássűrűség: qV = , W/m3,
V
térfogat
jellemző méret (általában): X= , m,
felület
a megállapodás szerinti jellemző méret ettől eltérhet
ΔTtényleges
dimenziótlan hőmérséklet: = .
ΔTkezdeti

• Derékszögű (DESCARTES) koordinátarendszerben

FOURIER- féle egyenlet:
t q   2t  2t  2t  q
= a2t + V = a  2 + 2 + 2  + V .
τ ρ  cp  x y z  ρ  c p
t
Állandósult állapotra  = 0  , POISSON-egyenlet:
 τ 
q   t 2t 2t  q
2
0 = a2t + V = a  2 + 2 + 2  + V .
ρ  cp  x y z  ρ  c p
Hőforrásmentes állapot ( qV = 0 ) (diffúzióegyenlet, FICK-törvény):
t  2t 2t 2t 
= a2t = a  2 + 2 + 2  .
τ  x y z 
Állandósult állapot, hőforrásmentes eset, LAPLACE-egyenlet:

3
 2  2t 2t 2t 
0 = a t = a  2 + 2 + 2  .
 x y z 

• Henger koordinátarendszerben
Koordináták közötti összefüggések: x = r cos φ , y = r sin φ , z = z .
FOURIER-féle egyenlet:
t  1   t  1   2t   2t  qV
= a r + 2  2 + 2  + .
τ  r r  r  r  φ  z  ρ  c p

• Gömbi koordinátarendszerben
Koordináták közötti összefüggések: x = r cos φ sin θ , y = r sin φ sin θ , z = r cosθ .
FOURIER- féle egyenlet:
t  1   t  1   t  1   t   qV
= a  2  r2  + 2 2  + 2  sin θ   + .
τ  r r  r  r sin θ φ  φ  r sin θ θ  θ   ρ  c p

HASONLÓSÁGI KRITÉRIUMOK
a τ αX
FOURIER-szám: Fo =
2 , BIOT-szám: Bi = .
X λ
A koncentrált paraméterű problémaként való kezelhetőség feltétele: Bi  0,1 . Ekkor a hőmérséklet
helyfüggetlenként kezelhető.
Féltér dimenziótlan hőmérséklete
3–1. táblázat. A GAUSS-féle hibaintegrál értékei
u erf(u) 1-erf(u) u erf(u) 1-erf(u)
0,00 0,000000 1,000000 1,00 0,842701 0,157299
0,05 0,056372 0,943628 1,10 0,880205 0,119795
0,10 0,112463 0,887537 1,20 0,910314 0,089686
0,15 0,167996 0,832004 1,30 0,934008 0,065992
0,20 0,222703 0,777297 1,40 0,952285 0,047715
0,25 0,276326 0,723674 1,50 0,966105 0,033895
0,30 0,328627 0,671373 1,60 0,976348 0,023652
0,35 0,379382 0,620618 1,70 0,983790 0,016210
0,40 0,428392 0,571608 1,80 0,989091 0,010909
0,45 0,475482 0,524518 1,90 0,992790 0,007210
0,50 0,520500 0,479500 2,00 0,995322 0,004678
0,55 0,563323 0,436677 2,10 0,997021 0,002979
0,60 0,603856 0,396144 2,20 0,998137 0,001863
0,65 0,642029 0,357971 2,30 0,998857 0,001143
0,70 0,677801 0,322199 2,40 0,999311 0,000689
0,75 0,711156 0,288844 2,50 0,999593 0,000407
0,80 0,742101 0,257899 2,60 0,999764 0,000236
0,85 0,770668 0,229332 2,70 0,999866 0,000134
0,90 0,796908 0,203092 2,80 0,999925 0,000075
0,95 0,820891 0,179109 2,90 0,999959 0,000041
1,00 0,842701 0,157299 3,00 0,999978 0,000022
Megjegyzés: erfc(u)=1-erf(u)

Jellemző méret: a sík fal felszínétől mért távolság: x.

A dimenziótlan hőmérséklet ezen a helyen:  = erf ( 2 1Fo ) + e( Fo Bi2 +Bi )
 erfc ( Fo  Bi +
1
2 Fo
.)
2 1 + u(0.853 + 0.29u )
Az erfc(u) egy közelítése: erfc( u )  e −u  ,
1 + u  1.983 + u(1.515 + 0.514u ) 
relatív hibája  0.0001, 0  u  .
3.1. Közelítő összefüggések
Egyes esetekben, a gyors konvergencia miatt, a megoldást adó végtelen sok tagból álló függvénysor
közelíthető egyetlen tagból álló kifejezéssel. Ennek feltétele, hogy vizsgált időtartam első, rövid sza-
kaszán túl végezzük a számítást. Az alábbi kifejezések ezeket a közelítő függvényeket mutatják, melyek
alkalmazásának feltétele, hogy Fo>0,2 legyen.

dimenziótlan hőmérséklet átadott/átadható hő aránya

ν x Q sin ν1
sík ( x, τ ) = Ψ1e − ν1 Fo cos  1  ; = 1 − sík ( 0, Fo )
2
sík fal:
 X  Q0 ν1
νr Q J (ν )
henger ( r , τ ) = Ψ1e − ν1 Fo J 0  1  ; = 1 − 2  henger ( 0, Fo ) 1 1
2
henger:
 R  Q0 ν1

sin  1 
νr
 R ; Q sin ν1 − ν1 cos ν1
gömb ( r , τ ) = Ψ1e − ν1 Fo = 1 − 3  gömb ( 0, Fo )
2
gömb:
ν1 r Q0 ν13
R
ahol Q0 = cm(T0 − T ) .
3–2. táblázat. A ν1 és Ψ1 segédparaméter értékei
a Bi szám függvényében A nullad- (J0) és elsőrendű (J1)
sík fal hengeres fal gömb alakú fal BESSEL-függvény helyettesítési értékei
Bi ν1 Ψ1 ν1 Ψ1 ν1 Ψ1 z J0(z) J1(z)
0,01 0,0998 1,0017 0,1412 1,0025 0,1730 1,0030 0,0 1,0000 0,0000
0,02 0,1410 1,0033 0,1995 1,0050 0,2445 1,0060 0,1 0,9975 0,0499
0,04 0,1987 1,0066 0,2814 1,0099 0,3450 1,0120 0,2 0,9900 0,0995
0,06 0,2425 1,0098 0,3438 1,0148 0,4217 1,0179 0,3 0,9776 0,1483
0,08 0,2791 1,0130 0,3960 1,0197 0,4860 1,0239 0,4 0,9604 0,1960
0,1 0,3111 1,0161 0,4417 1,0246 0,5423 1,0298 0,5 0,9385 0,2423
0,2 0,4328 1,0311 0,6170 1,0483 0,7593 1,0592 0,6 0,9120 0,2867
0,3 0,5218 1,0450 0,7465 1,0712 0,9208 1,0880 0,7 0,8812 0,3290
0,4 0,5932 1,0580 0,8516 1,0931 1,0528 1,1164 0,8 0,8463 0,3688
0,5 0,6533 1,0701 0,9408 1,1143 1,1656 1,1441 0,9 0,8075 0,4059
0,6 0,7051 1,0814 1,0184 1,1345 1,2644 1,1713 1,0 0,7652 0,4400
0,7 0,7506 1,0918 1,0873 1,1539 1,3525 1,1978 1,1 0,7196 0,4709
0,8 0,7910 1,1016 1,1490 1,1724 1,4320 1,2236 1,2 0,6711 0,4983
0,9 0,8274 1,1107 1,2048 1,1902 1,5044 1,2488 1,3 0,6201 0,5220
1,0 0,8603 1,1191 1,2558 1,2071 1,5708 1,2732 1,4 0,5669 0,5419
2,0 1,0769 1,1785 1,5995 1,3384 2,0288 1,4793 1,5 0,5118 0,5579
3,0 1,1925 1,2102 1,7887 1,4191 2,2889 1,6227 1,6 0,4554 0,5699
4,0 1,2646 1,2287 1,9081 1,4698 2,4556 1,7202 1,7 0,3980 0,5778
5,0 1,3138 1,2403 1,9898 1,5029 2,5704 1,7870 1,8 0,3400 0,5815
6,0 1,3496 1,2479 2,0490 1,5253 2,6537 1,8338 1,9 0,2818 0,5812
7,0 1,3766 1,2532 2,0937 1,5411 2,7165 1,8673 2,0 0,2239 0,5767
8,0 1,3978 1,2570 2,1286 1,5526 2,7654 1,8920 2,1 0,1666 0,5683
9,0 1,4149 1,2598 2,1566 1,5611 2,8044 1,9106 2,2 0,1104 0,5560
10,0 1,4289 1,2620 2,1795 1,5677 2,8363 1,9249 2,3 0,0555 0,5399
20,0 1,4961 1,2699 2,2880 1,5919 2,9857 1,9781 2,4 0,0025 0,5202
30,0 1,5202 1,2717 2,3261 1,5973 3,0372 1,9898 2,6 –0,0968 0,4708
40,0 1,5325 1,2723 2,3455 1,5993 3,0632 1,9942 2,8 –0,1850 0,4097
50,0 1,5400 1,2727 2,3572 1,6002 3,0788 1,9962 3,0 –0,2601 0,3391
100,0 1,5552 1,2731 2,3809 1,6015 3,1102 1,9990 3,2 –0,3202 0,2613
∞ 1,5708 1,2732 2,4048 1,6021 3,1416 2,0000

5
4. HŐCSERÉLŐ KÉSZÜLÉKEK

4.1. Fontosabb mennyiségek

A hőcserélők méretezése során az alábbi mennyiségeket használjuk:
– hőcserélő (egyenértékű) hőátvivő felülete: A, m2,
– hőátviteli tényező: U (régebben k), W/(m2·K),
– hőkapacitásáram: C = mc , W/K, ahol m a közeg tömegárama, kg/s, míg c az átlagos fajhője
J/(kg·K),
Δt − Δtmin
– logaritmikus közepes hőmérséklet-különbség: Δtln = max , K, ahol Δtmax és Δtmin a két
Δtmax
ln
Δtmin
közeg között – azonos helyen – fellépő legnagyobb, ill. legkisebb hőmérséklet különbség,
– hőkapacitásáram arány: RC = Cmin Cmax ,
kA UA
– átviteli hányados: NTU = = ,
Cmin Cmin
Q
– BOŠNJAKOVIĆ-féle hatásosság: Φ = ε = ,
Qmax
– többjáratú csőköteges hőcserélők járatszáma: Z.

Mindezen mennyiségek alapján a hőcserélő hőmérlege:

Q = C  tki − tbe = U  A  ω  Δtln ,

ahol ω a konstrukciótól függő korrekciós tényező, melynek értéke tiszta egyen- és tiszta ellenáram
esetén 1. Keresztáramú hőcserélők méretezése során a logaritmikus közepes hőmérséklet-különbséget
úgy kell meghatározni, mintha a hőcserélő tisztán ellenáramú lenne, majd a konstrukcióra jellemző
korrekciós tényezőt kell alkalmazni.

4.2. Egyszerű hőcserélők

• EGYENÁRAMÚ HŐCSERÉLŐ
kA  Cmin 
−  1+ 
Cmin  Cmax  − NTU ( 1+ RC )
1− e 1− e
Hatásosság: Φ=ε= = ,
C 1 + RC
1 + min
Cmax

kA UA 1   C  1
Átviteli hányados: = = NTU = − ln 1 − Φ  1 + min  = − ln 1 − Φ (1 + RC )  ,
Cmin Cmin C  Cmax  1 + RC 
1 + min 
Cmax
Cmin   C  C
A kA (UA) szorzat: kA = UA = − ln 1 − Φ  1 + min   = − min ln 1 − Φ (1 + RC )
C  Cmax   1 + RC
1 + min 
Cmax

7
 • ELLENÁRAMÚ HŐCSERÉLŐ
kA  C min 
−  1− 
C min  Cmax  − NTU (1− RC )
1−e 1−e
Hatásosság: Φ=ε= = − NTU (1− RC )
ha RC  1
kA  C min 
C min −  1−  1 − RC  e
Cmin  Cmax 
1− e
C max
NTU
Φ=ε= ha RC = 1
1 + NTU

kA 1 1−Φ 1 1−Φ
Átviteli hányados: = NTU = − ln =− ln ha RC  1
Cmin Cmin Cmin 1 − RC 1 − ΦRC
1− 1−Φ
Cmax Cmax
Φ
NTU = ha RC = 1
1−Φ
Cmin 1−Φ C 1−Φ
A kA (UA) szorzat: kA = UA = − ln = − min ln ha RC  1
C C 1 − RC 1 − ΦRC
1 − min 1 − Φ min
Cmax Cmax
Φ
kA = UA = C min  NTU = C min  ha RC = 1
1−Φ

5. ANYAGJELLEMZŐK
A következő táblázatokban alkalmazott jelölések (mértékegységeket lásd a táblázatokban):
t, hőmérséklet, μ , dinamikai viszkozitás,
ρ , sűrűség, σ , felületi feszültség tényezője,
c p , izobár fajhő, Pr, PRANDTL-szám
r, párolgáshő,
β , térfogati hőtágulási együttható,
ν , kinematikai viszkozitás.
λ , hővezetési tényező, Az x jelölés telített folyadékot, az x  telített gőzt je-
lent.
A 10  x jelölés azt jelenti, hogy a táblázatban az x mennyiség értékének 10 n -szeresét tüntettük fel,
n

tehát a mennyiség tényleges értékét úgy kapjuk meg, hogy a táblázatbeli értéket 10 n -nel elosztjuk.

5.1. A száraz levegő fizikai jellemzői

Néhány szilárd anyag sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője

Megnevezés t, °C ρ, kg/m3 λ, W/(m·K) c, J/(kg·K)

azbeszt 150 700 0,25 816
azbeszt 50 470 0,158 816
aszfalt 20 2110 0,69 2100
beton 20 1900-2300 0,8-1,4 880
gyapjúnemez 30 330 0,052 -
gipsz - 800-1200 0,4-0,66 -
tölgyfa (rostokra merőlegesen) 20 800 0,173 1760
fenyőfa (rostokra merőlegesen) 20 448 0,121 1760
föld (durva, köves) 20 2000 0,52 1840
kősó 20 1400 0,19 1310
kristályos kvarc (tengelyére merőle- 0 2500-2800 13,6 840
gesen)
építési tégla (száraz) 20 1600-1800 0,38-0,52 835
samottégla 100 1700-2000 0,46-1,16 835
homok 20 1600 1,07 2100
agyag 20 1500 1,28 880
 homokkő 20 2200-2300 1,63-2,1 710
márvány 20 2500-2700 2,8 810
hó (friss) 0 100 0,11 2090
jég 0 920 2,2 1930
kréta 50 2000 0,93 880
kazánkő 100 300-2700 0,81-2,20 -
cement (portland) 30 1900 0,303 1130
parafalemez 30 150 0,059 1880
parafa (szemcsés) 20 40 0,038 -
gumi 20 1100 0,13-0,23 1380
üveggyapot 0 110 0,032 670
porcelán 20 2290 1,05-1,28 800
porcelán 1055 2400 1,96 1090
bőr 20 1000 0,15 -
polietilén (nagynyomású) 20 920 0,35 2150
polietilén (kisnyomású) 20 950 0,45 1800
polipropilén 20 910 0,22 1700
polisztirol 20 1050 0,17 1300
PVC 20 1390 0,17 980
poliamid-6 20 1130 0,27 1900
poliamid-66 20 1140 0,25 1900
poliuretán 20 1200 0,36 1900
poliuretán-hab (széndioxiddal ex- - 32-35 0,0325 -
pandált)
poliuretán-hab (F11-gyel expandált) - 32-35 0,0163-0,0186 -

Néhány fém és ötvözet sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője 20 °C hőmérsékleten

Megnevezés ρ, kg/m3 λ, W/(m·K) c, J/(kg·K)

alumínium 2700 222 896
duralumínium (93,2%Al, 3,9%Cu, 1,3%Mn, 0,7%Si) 2800 165 913
silumin (87%Al, 13%Si) 2700 160 870
cink 7140 112 385
ezüst 10500 418 234
króm 7100 86 440
magnézium 1740 171 1010
nikkel 8900 90 444
ólom 11340 35 130
ón 7280 64 227
réz 8900 386 385
sárgaréz 8520 110 385
bronz (86%Cu, 9%Sn, 6%Zn) 8700 61 385
konstantán 8900 22,5 410
tantál 16600 54,5 151
vas 7860 73 452
öntöttvas 7100-7300 42-63 545
acél (1%C) 7800 46 473
V2A (18%Cr, 8%Ni) 7810 16,3 480
invaracél (36%Ni) 8130 12 500
volfrám 19300 163 134