EMBERNEK FARKASA * FOGASKEREK-BACI * TOJASBOL PORCSZOVET? Pevfolyam,m@/4. sz4m-mj2011. Januar 28. m Ara: 295 Ft Ss aes bronzkor = ieSE ON aes 105 Bletnéd ECOL} AZASZALT GYOMOLCSOK ares Kinge ‘Cnn: Az egy loghorAbb bony lesontvizes si (Szabs Gézafehétele Meghot dene ci eka) 98 Esbidzbst + AFARKAS AZENBER TOKRE? ne ‘Sui east “TORPECSILLAGOK ‘ORIASKITORESEKKEL 118 Csilagnaptir FEBRUAR Lauer Zotén Gyaigd Eve OSHARADVANY ‘AMESZKGTABLABAN testa Law ‘Besatls ronson zea MEGFEJTETT GZENET Stabd Giza nnyos Ismeretterjest5 Ti stigos Szévetsége ezért ismereterjeszt6 hirdetett doktori tanulmnyaikat akér hati lil, akir kiifSld@n jelenleg folytat6, tudoményos foko zattal még nem rendelkez6 fiatal kutatbknak. A pélyézat ja az volt, hogy a doktoranduszok sajic kutatssaikat, illeeve azok tudoményos hitcerée és ésszefliggéseit kbz érthet® médon ismertessék. A pilyfzatra az Elet és Tudomany kategéria felhivi- sira 20 formailag megfelel6, seinvonalas pélyamunka érkezett be. Kéziilik a zstri—a TIT képviseletében Fa- lus Andris alelndk, az Elet és Tudominy szerkesztObi- zottsiga nevében Visirhelyi Tams, a doktorandusz- szivetség, nevében Nagy Zoltin & szerkesztdségiink részérdl Gézon Akos fOszerkes2t6 — hat, a szdles nag Kézénség seimira irot, figyelemfelk Tudominy dijazasra érdemesn 10 ET-GALERIA ae 1 98 « Ever és TuDOMANY * 2011/4 KRISTALLYAL BELELT TAVAK LoW-Oagy Szaboks lt 6s tudomdnyképetbon Anta Tormészet Vigan szimsbol REJTETT SOKFELESEG “AKEPLER FELFEDEZTE ELSO KOZETBOLYGOUAT TUT RIRALYN qj SSZOBRANAK HIANYZO RESZED “+ MITAPLALJA AHOLD Lécnonér? + NYUGDLAS LEVELVAGO HANGYAK. REsTVENYEK erarAwyrd Bénséghy Were ‘Anétapen COKKERVILAG PROVENCE-BAN Sail Z36fa Sailistan Autila (ELTE Neveléstudoményi Doktori Iskola): Homo, sapiens? IL, dj (megosztvay: Téch Akos (Szent Istvan Egyetem, Kémyezettudoményi Doktori iskola, Gédélld): Extrém viligok; Juhész Péter (Miegyetem): Biomsineralizalis ~ baktériumok épitSamunkira fogva /Kopecsk6 Katalinnal kézdsen/ IML. dij (megosztva): Bencze M, IIdik6 (BME Kognitiv Tudominyi Tanszék, Pszicholégiai Doktori Iskola, ngvisztika szak- iriny): Sok j6 koponyara van sziikség! — Nyelvhasznlat a kognitiv metonimiakutatas tikrében; ErdeiZsuzsa (ELTE TTK Doktor skola -MTA-SEMemb- rinbiolégiai Kutatécsoport, Humdn Enibriondlis Oxsejt Labor): A human embriondlis ssejtek és ,testrek". Kiiléndij: Gergely Orsolya (Csikszereda — Budapest, Corvinus Egye- ‘tem, Szociol6giai Doktori skola}: Villalkozisra vallalkoz~ va- A székelyfoldi di villalkoz6k scociolégiai vizsgilata. A dijakat februar kozepén, a Doktoranduszok Orszigos Stdvetsége konferencigjin adjuk it. A SzeRKESZTOSEGA farkas az ember tikre? -% universitall “4 wien Gerrans A Bécsi Egyetem Magatartisbi- olégiai Tanszékének professzo~ rit, a fels6-auszttiai Griinauban fek- v8 Kourad Lorenz Kutatédllomds & az aké-ausztriai Ernstbrunnban ta- lathaté Farkaskutaté Kozpont (Wolf Science Center) vezetdjét vilas az ausztriai tudominyos 6 Klubja az év osztrik tudésdnak, A iviimtetéstjanuiir 10-én nydjeotdk Kotrschal professzornak Béesben. tuuter einer Decke (Farkasokekal egy fe- él ala) amely a Kurt Koteschal és giomiihelycbsl nemzetkozileg. is clismert Virinyi Zséfia dltal alapftore Farkaskutaté ‘Centrumot mutatja be. ‘A professzor szcrint eikeriilhetet- lend szitkséges a nyilvinossig. be- vonisa és rendszeres informilisa, hiszen ha az adéfizetdk pénzébal, 9 szponzorok timogatisibél sikeriilt Iétrehozniuk ezt az dltala nagyon talilian tudominyos. eserkése- tibor'-nak nevezett fantasztikus kutatékizpontot, akkor azoknak ‘Kurt Kowschaleolégus « 201005 dy oszrtk dose A Konrad Lorenz utédjaként aposzt- rofalt nemzetkézi hirfi kutya- és far- kaskutaté legnagyobb érdemeként azt emelék ki a dij odaitdléi, hogy Kotrschal és munkaticsaia kildoleges tudominyos jelentOségii viselkedés- biologiai Kutatasaik mellect minta- szerfi tudominyos. ismeretterjeszt6 munkat is végeznek, Mind 2 Kon- nind tad Lorenz Kutatésllomison, a FarkaskutatSKézpontban nagy hangstilyt fektetnek a kitoga- dk szimara dsszedllitote kiilinbO26 programokra, gyermekprojekteckre, letebecrliccsnckra, leew 2 ‘kutatésaik eredményeinek a médiu- ‘mokban trténé bemuratisira. Ezek kéziil is kiemelkedik a vilig egyik egjobb televiziés tudominyos mi- sorsorozatiban, az Universum-ban nemrég bemutatott hérom részes dokumentumfilm, a Mit Wolfen természetes joguk, hogy téjékozbd- janak az eredményekrél. Az igen Tangos dijat egysbként az elmiilt években tobbek Kéz6tt olyan je- Tends tundésok kaptik, mint a kisérleti fizikus Rudolf Grimm, az allergiakutaté Fatima Ferreira vagy a filozé- fus Konrad Paul Liss- ‘A 57 éves Kotrschal professzor sok-sok éves tudomanyos tevékeny- sége sorin a torzsfin Gigymond alulrél félfe- le haladva, a halaktdl a nyiti lidon és a hollén it jurott el a farkasok vizsgilatdig. A Wolf Sciene Center (WSC) kutatasi profiljét a far= x héromszig alap- Jin foglaledk ss informativ honlapjukon az intézet_ munka- rsai__ (http:/Aenew.velfscence.at/de- sutsch/48. ‘A farkasok, a kutyik és az embe- rek kiemelkedden fejlett_ kooperi- cids Készséggel és intlligencidval rendelkeznek. A farkasok 2 kutysk ‘sei és falkakban élnek, a kutyik ez zel szemben egy egészen killonleges viszonyt alakitottak ki az emberrel Ennek alapja a domesztikécié sorin végbemend kézis evolicis illetve a kutyak individualis Felédése az m= beri kémnyezetben, A kutySk régebb éta partnerei az cembernck, mint Bérmely ris ala Sokféle szcrepet jitszanak az éh tiinkben, kiléndsen a rendkivili tanulisi & alkalmazkodisi képes ségeik miate. Fontos szociilis pa nerek, Kézép-Eurépiban a lakossig mintegy 20 szazaléka él kutySval. ‘Minden kutya a farkastl szérm: ik. Noha tudjk, hogy a haziasitis mintegy étvenczer éve soran az em- berrel valé egyiittéléshez alkalmaz~ kodtak, tovabbra sem tisetizott, imennyire farkaurerten mks F mindig a gon st probmamegldsvselkedés, vileoztak meg. tant si képességeik, valamine- szocislis készségeik a farkasokehoz képest. Egyes tudésok feltételezik, hogy a kutyak a domesztikicé sorin ve~ szitettek intelligencisjukbél, mert imméron az ember old meg sok olyan problémat a kutya szimira, melyekkel a farkasok a. vadonban szembekeriilnek. Emellett sz6l bek éz6ct, hogy a. kutySknak je~ Tentésen kisebb az eldagyuk, mint a Ever és TupomAny = 2011/4 © 99 a re] a a a b ce] a pe rm ATUDOMANY OJ EREDMENYEIa a Py = f° a ATUDOMANY GJ EREDMENYEI tek a farkas-alapintelligencigjukbél, de az emberrel szemben szociflisan éraékenyebbé viltak. Eziltal a k tyak viselkedésée sokkal inkibb hy throzza meg az emberi viselkedés, mint akar a legjobb emberi szoci alizacigjt farkasokét. A kutyak € felfogis szerint tehit alkalmazko- doképesebbek, mint a farkasok, é a kutyik gondolkodisa, kooperici 6s készsége sokkal erdscbben fiigg a személyes kapcsolatoktél, mint a farkasoke. A gyorsan fejl6d6 kutya— kutatds ellenére még mindig nem tisetizott, melyik hipotézis leone a helyes. Nincs kizirva, hogy egy- fajta szintézis johet Ktre a kettdbdl, tehat hogy a kutyak a kérnyezetre vonatkod®,intligenijuk tekin- tetében alulmaradnak a farkasokkal szemben, a szocislis — legalabbis az emberi ~ kapcsolatok dpolisa terén vviszont lepipsljak a farkasokat. wiMindig.tjra elesodélkozom azon, ogy a farkasok mennyivel okosabbak, a kutyik"- irulja el elfogultsi- git egy interiiban Kotrschal profes- szor. Fantasztikusan oldanak meg spontin feladatokat, mint amilyen példéul egy élelmet tartalmaz6 tar tily kinyitésa, Ugyanakkor toroi ‘magasan verik a farkasokat a kutyak az emberrel valé kommunikicié te- Kintetében. A WSC £6 célia tehit, hogy sszchasonlithaté —adatokat tirjon fel a farkasok és kutyak incel- ligencia-teljesitményérdl é koopers- ids készségérdl Emellett azt is kutatjik, hogy menyiben fiiggnek mindezek a far- kas-farkas, kutya-kutya, valamint a farkas-ember és Farkas-kutya k®- 26tti szociilis viszonyoktél. Mindez lehet6vé teszi majd a kutya hiiasf- tsival kapesolatos kérdések egy’ laszolisic, valamint a kutya szerepé- nek megviligitésit az ember kultu- rilis febdésében, ‘A WSC kutatéi szémira azonban a kutya é a farkas viselkedésének vizsgilata nem Gncél, a megisme- és, a szellemi tejesitmények fejl5- désének alapkutatisa a_feladatuk. Egy komplex, a kutyat, a farkast é az embert ftfog6 modell keretében szeretnének méy tbbet_ megtudni az egytitemdkédés evoticiés, emo- ciondlis é& kognitiv folyamatainak alakuliséré. Ehhez olyan kooperativ kutySk- ra é farkasokra van sziikségiik, amelyeket hasonl6 minta szerint nevelnek fel és tréningeznek. En- nek sorin kizarélag pozitiv ingere- ket alkalmaznak, a kényszer tabu, A nemrég Stadott, az allatok és Kutatis szdmira_optimlis koril- ménycket biztosit6, egyediililléan hatalmas teriilet kivald lehetdséget kindl e piratlan minta-projekt vég- rehajtisihoz. N.G. 100 + er és TupomAny + 2011/4 Torpecsillagok Gridskitérésokkel CE errs A cillagiszok régéea tudjik, hogy a calla tBibsegenek vikaros gyer= amek- és ifjakora volt, amelyet gya- Kori és heves kitdrések kisértek. Am mire fGsorozatbeli csillaggs éruek, ezek lecsendesiilnek — ez példéul Nap esetében szerencse szi- munkra, hiseen nagy intenzicish Kkitdrések kézepette a foldi let sem Ktezhetne. Am egy Gj megfigye- lés-sorozat eredményei szerint nem inden csillag jut el ebbe a nyugod- tabb id@szakba, és éppen a legkisebb aillagok hajlamosak arra, hogy a ésdbbickben is viharos letet élie- nek. ‘A. kutaSk a Hobble-firtivesé egyik 2006-os megfigyelés-soroza~ tinak adatait elemezték, amelynek sorin a tives6vel mintegy 200 ezer cillagot_figyeltek meg. hosszabb id6n it ismétl6dden, bolyyé csillag elétti Stvonulisinak jeleit keresve, AA felmérésben azonbsn olyan nagy-szimii vind torpe is szerepelt, hogy a Rachel Osten verette csillagiszcso- portnak sikerilt a. csillagkitorések gyakorisigit is meghatiroznia ‘Mintegy sziz magyobb kitérést azonositotak, némelyikiik cb mine 10 szfzalékkal ndvelte mey. a lag fényességét. Altaliban rovid ideig (tlagosan 15 percen §)tartor~ tak, é nem csak fiatal csillagoknal jelentkeztek, hanem pa térpékben is, szimos valtozécsillag esetében pedig sokkal gyakoribbak voltak. pMeglepetésinkre kiderilt, hogy a valtozésillagoknl a ktérések bekdvet heeste exerszer valéssinfbb, mint nem wiltozs tarsaikendl, tovibbé rdrpecsila- gokndl is gyakrabban meg figyethrsk” mondta Adam Kowalski, a csoport cayik cag. A Naphoz hasonléan a virds tér= péknél is a kitéréseknek az erétel- Jes magneses tevékenyséy. Iehet a magyarizata. A_térpecsillagokban azonban_nagyon mélyre lenyilé ouvekciés z6ndk vannak (erre wal a litium hisnya a fotosefériban). Az ionizilt részeeskék konvekcids 2600- beliramtésa dinamohatdssalrendki- vill erds migneses tereket hoz létre, amelyek szerkezete az gynevezett tSdések sorin dtrendezédik, ben a migneses ti hirtelen leeskken. Az ekézben fel- stahadulé energia a kiilsobb rétegek anyagit annyira felforrésita, hogy a benne lévé atomokat ionizala, illet~ ve ultraibolya- és réntgen-, s6¢ ngha neses tevékenység cegyik lithaté kévetkezményeként 3 sillag felszinén a napfoltokhoz.ha- soni” ,csillagfoltok”” junk tre, anna szimban & méret~ ben, minél erdteljesebb a mnigneses aktivitis, A napfoliok a Nap felsz- él ali‘ sxbzaleht fei le, a vit trpéknél azonban ake a felet is kite- thet, Ennele tulaidonithatse gyakori kitGréscik”~ mondta Osten, Fords: _htp/Awwnase govinission pages! hubbelsciencebig-punch tm Osmaradvany a mészkétablaban Olaszorszighan a krokodil 6si rokonitél. szirmazé Ssmarad- vinyt talsltak egy mészk6tabli- ban. A fosszilist eredetileg egy mészkdbinyaban fedezték fel még mikor a binyiszok egy EYE nagyobb témbét négy lapra vigtak szét. ,Mikor a tulajdonos meglétia a csontokat, gy déntstt, hogy megmenti ttoket™~ trond of Peder Fen a Giovanni Capellini Geolégiai Mi- zeum kutatéja Ai eelogued kere tesen vizsgiltik meg a_maradvi- nyokat, mindéssze annyit allapitot- tak meg, hogy egy 6si krokodiltél szirmaznak, A mésekétablakat ext ‘vetSen két olasz. mizeumba szil- litottak, ahol 2009-ig virtak, hogy née sfelfedezzék Skee” a Kua Az iledékes Kézetben megealile csontok (koponya és hitgerine) egy eddig ismerctlen, 165. millié éves Nat6l szarmaznak, mely a Neptu~ nnidraco ammoniticus tudomanyos ne= vet kapta. A Gondwana Research-ben rmegjelent tanulminy szerint a most felfedezett faj 2 metriorhynchusok Gi tengeri krokodilok) kézé tarto- zott, melyek 30 millié éve haltak ki. ‘A mintegy 4 méteres illat méretét tekintve hasonlé a mai krokodilok- hoz, de annal éramvonalasabb ko} nya és hidrodinamikai seempontt Kedventbb felepeés tes ellemea te, valészingleg uszonyai is voltak. pAlkalmazkodott a tengeri élethex, liosssabb széraafaldi tartSskodést trem élt volua til, Inkabh ey delfin- hhez hasonltort, mint egy Krokodilhos” < nyilatkozta An rea Cau, a Bologna Egyetem paleontal6- gusa. A bilnikhoz & delfinekhez. hasonléan az écein_ felseindhez kézel Kellett dsznia, hogy ,lélegezni_ tud= Jon. Evente egyszer joer kia szirazféld re, lerakni a tojésait gy, mine a tengeri tekndsdk, Fogai retéb3! és _alakjabél arra_kéveckeztetnek, hogy halakkal, lletve kisebb hillokkel cép- Ulkozott. Mark Young paleontolgus (Uni- versity of Edinburgh) sscrint a mettiorhyn- chusok tanulminyo- isival a korai bepillantist. Fonéshtp:twwwmuseocapel Tniorgpaleoneypubicpath, porePobePtebelAGiEe Euer €s TupoMANy © 2011/4 © 101 Ni] ELSO KEZBOL = x = Ss 3 s Ss >= 2 = = s a S 2 =BESZEL6 BRONZKORI DiSZITESEK MEGFEJTETT UZENET Bonyhad hatdrdban az elmult két évben egy biogéz erémi épitése sordn a bronzkori Mészbetétes edények népe kultirsjnak temetéje kerillt el6. A kultira elkilénitése, bronzkorba sorolésa Hampel Jézsefnek és Romer Flérisnak mar az 1876-05 budapes- ti ésrégészeti konferencia alkalmaval sikerilt, az eltelt kézel masfél évszézad alatt sem tértént meg azonban a népesség eredetének megnyugtaté tisztézésa. A kultirénak nevet adé, az edényeiken lathaté gazdag, valtozatos, csonthamu- él késziilt mészbetétnek csak az dsszetételét elemezték, a motivumokban mindéssze valtozatos diszitéelemet latva fel sem merit az esetleges jelentéstartalom vizsgélata. dhelyen Clog Jozsef mir nyijt ez a leldbely, A legkor’bbi te- az 1930-as években fsott, az _metkezések kévé sorolhaték a feltire yi temet6rész ézaknyugatisarkaban lev Egzakkelet-Délnyugat tijolis csone- [yObD & gazdagabb msabetéesIder~ _ vira sirok, Az alv, Sszekuporodort anyag aban is kivétclesnck tekinthe- _testhelyzetr6l zaqgortot si (6, hogy a kora bronzkor vy ett temetke csontvizas sirokat kévetden a késd Kékortdl stalinosan eterjedt fektetési bronzkor kezdetéiy folyymatosin te-médt6l, hogy a halottakat nem olda- Kili kors6 alapjin KeltezhetGek a hir— mették ide halottaikat. Igy a 4200- lukr ‘mas beosztisé: kora bronzkor utolsé ‘3400 évvel ezel6tti, mintegy 800 évet _ felhiizott labuikat forditoctik ki oldal- idészakara, 225, e. 2200 SrdlelS id6szak temetkerssi seokis nak éaz edények form sében is megunsatko26 i évekre i- ra. Acoontvizak mellett mellékletalig A BQU42. csontvéeas sirban megfi : esak a jl sgyett kis Kanesohoz hasonlé disetést egy féndrgy, bronaszibl hajltort edények a hamvasztott sirokban mir artekercsiletvea kis gémbhasd, l-mszbetéctel keriltek e6, area RIVET 102 « er és TupomAny « 2011/4Ezeket a zsindrt utinz6, a késObbi- cekben gyakran_mésebetéttel kitdl- t6tt, a Kora bronzkor idején elterjede mintak eredetée a magyar kutatis egy része koribban Burgenland te- riiletén kereste, ahol a leleteket a lédi zsinegdiszes edényektl megkii- Jeobéareve Sasineydizes vagy Litzen- Kerdmia néven killonitették el A leg- ‘jabb Ssatdsi megfigyelések azonban arra utalnak, hogy a Méssbetétes edé nck népe kultirdjnak eredete végs6 soron kizvetleniil a Keleti eredet Zsincgdiszes kultirihoz kéthetS. A zsinegdiszesek hiton fekvd, fellit- zott, oldalra forditott labi, északke~ Jet-détnyugat tfjolist halottata Cl cs adatok alapjén a2 i.e. 2900-2200 edt ismertek a Dnyepert6l Len- gyelorszigon é Eszakkelet-Eurd- pin, Német- és Cschorszigon at ‘Austtria, Svajc teriiletén. A nagy ex- panziés erdvel rendelkez6, Koraiid3~ szakiban egységes kultirit ic. 2400 kécil helyi esoportok vilkjik. fel, amelyek egyikeként alakul majd kia Litzenkerdmia kulnirdja, illetve an- nak egyes helyi csoportjai. Ekkor alakulhatott kiaz a csoportis, amelynek hagyatékban a tekercselt pilcikis dtszités elOzményeic kell ke~ Eza folyamat eddigi adata- ink szerinta mai orszighatartél nyu- ‘gatra-éscaknyngatra zjlot le. A ko- rai bronzkor harmadik id@szaka ele~ én a Dunintile elfoglal6 népesség az edényeibe benyomott addig iires intdkat helyi hatdsokra elkezdi fe~ hiér mészbetéttel kitdlteni,s €2 a to- vibbiakban edénymivessége meg hatirozé eleme lesz. A bonyhédi le lébelyen jol kévethetd, hogy a kez detben “csontvézasan_temetkez6 Iézdsség a hamvasztisos sirok meg Jelenését6l keadve egyre gyakrabban hasznilja a csonthamubol készitett mészberétet. Ez megfigyelhetS volt a mellékletekben kiiléndsen gazdag- nak mondhaté BQU0S-as sir fetirs Sdéraljira mintegy é kétarasenyi es foibss leszére, viszony- lag kismennyiségG, egészen pro, tejesen dtégett hamvakra két kis szalagfiles, tleséres nyak korsét, valamint egy bronz_hajfonatdfszt helyeztek. Ext kovetéen a miglya maradvinyaival é félddel részben feleSkte sirgidlérbe a hamvak fle miintegy 20 centiméterre egy széles szdji, nyomott gimbtesttilba két kis tleséres nyak bégrét, valamint egy madir alakG korsdeskit tettek, melyeken zsinérdiszitést utinz6 aészbetét kithatd. A madirka ket Ii- 4llé, 2 vizimadarakra jellem: zrémBkebb testén ket kis, bekarcoli sokkal kiemele szdrny, kares, magas tilesres nyak Lithat6, melyet vékony szalagfill két dssze a hitival. A pe- rem alatt Kérbefut6 egyenes alate kettdzétt cikcakk fut, amit hirom pirhuzamos vonal 2ir le. A filén hosszdban, a kézépvonaltél jobbra és balra kert6s pirhuzamos vonal litha- 16. Az credetileg fehér mészbetéttel att végi nyakperec értékes bronz nyersanyaga elsGsorban az elhunyt személyek gazdagsigét mutatja, de tutal a megerdsid6 Kézdsség széles- rd kereskedelmi kapcsolataira is. Az oj médi: szétes sév A kereskedelembdl beszerzett fént- irgyak sltalaban szélesebb teriileten terjedtek el, és egy-egy tipus hasznd lata viszonylag tig id@hatérok ké- zest figyelet® meg. A vilosisok ennél pontosabban Kévethetok a helyben gyartott edények apré for mai, diseitésbeli viltozisainak vies gilatival. A csontvizas temetkezé- sek mellékletein megfigyelhetd 2si- nérdiszitést utinzé minta tovabbélé~ kiemelt diszitésck alig 2 mm széles Sgyaban megfigyelhetd a nagyon fi- nom, zsinegszerti nyomot hagyé esz~ bz lenyomat A temetkes szokisok viltozasi- val, a halott elégetésével egyiitt eb- ben a misodik idészakban a temeté- si szertartis oly médon is viltozote, hogy a hosszit tilviligi Grea adott Gtelt, tat tartalmaz6 edényeket, a viselethez tartozé fémténgyakat kéz- vetleniil a hamvak mellé helyezték. A kisebb hajfonatkarikik, a nyak= Hincra fiizdtt bron2szélb6l spirdlisan tekert_ gyingyik, vagy a lemezbdl Inajtote esbveeskék, a fejfed@re varre apré, félgdmb alaka pitykék mellere egy-egy sirban feltinéen nagy t- megd, jelentds értéket képvisel6 fémtirgyak keriltek el6. A tobbso- rosan tekert karperecek, a tivoli,al- piteriletekrél beszerzett, viszapéd- se lithaté a_misodik id6czakban tilsilyba keril6 hamvasztisos sirok egy részénél is. Majd megjelennek azok a mér harmadik idészakba rolhat6, dtmenetet jelz6 leleteg; tesek, ahol a régi formék, minték megtartisa mellett mar feltiinnek az {Gj médon, széles sivban mészbetéetel dliszitett edények is. Ennek egyik legjobb példija a BQOGI umnastr, amelyben. a. jellegzetes nyomott ‘gombcesti,vileséres nyakinak kils6 oldatin tekercsele pikikés disztést urndba helyezett edényeken mar s2é- les mészbetétes siv fur Kérbe. A fej- 6dés folyamatossigt jelzi, hogy a mebettigy Labahor conte ra is vékony szdlat tekercselnek fel ~ sak most indr egy szélesebb alapra. A diszités médja tehat Knyegée te- kintve nem valtozik, de formaviliga gaedagodik. A BQO27, szértham- Bet és Tupomany « 2011/4 = 103vasetisos sirban_ a kis szalagfiiles orsét a régi format megrartva di- saitették, de mir a2 §j madon, sez 8 feilédés tovabbi irinystisjlzi ‘Az eleinte még a koribbi idGszakra utalé tleséres nyak megnytijeisival, a nyomote gémbtestleszoritisival alakitott Gj formsja poharak testén a mésebetét egyre_hangsGlyosabb. A or elérehaladtival formsjuk min dinkSbb csonkakiiposabb lesz, testii- kee pedig a diseités mir szimteteljesen Deboritja. Urnis & szrthamvasztisos sirokban egyarint megfigyelhets poharak régebbi & jab tipusdnak eayittes eofordulisa. A velik egyite cleemetett edények szima & diszité is egyre né, gazdagodik. A BQUSS. sirban két urna is taldlhatd, ame! megnyil,rojistestd forms, de ki Jensen a BQO2. szérthamvasztisos sir edényein megfigyelhers mészbe- técSgy kialakitisinak vilrozatos méd- ja mar mind az ijabb, a Méscbetdes cedényeknépe kultirijinok Klasszikus idGszaka felé muta. A disztésben pe- dig lithatéan egyre gyakoribb a kil- lenbéza fonatok és a feler6séd6 helyi hagyominyokra vezcthet6 pecséte- 15k, bekarcolisok haszndlata. A nagy teriileten_ egységes_ motivumkincs sedleskird elterjedése,dltalinos hasz- nilata mellett a te= rmetés_ritusinak megszilérdulé- sa 8a kultira ségessé vil ural. A felere te metGrés2_ legtib sirja ere a megle- hetdsen hosszi, ne- gyedik idGszakoe St- lelS tab sez evesid6- szakra kekezhetd. ‘Az Grenet A feltirt temetérész. délkeleti szélén lévé BQO42. urnasir a mel- kletek szdmit, azok elhelyezését tekintve kézelebb all a szértham~ vvasztisos sfrokhoz. A rendkivil nagyméreté, mintegy 60 ja urna belscjében és ki egyarint szimos kisebb edény volt. A hamvakat vizsgilé Hajdu Tamis antropoldgus szerint két, 13-15 é& 2-3 ves gyermekhez tartoztak. A kkisebbé lehetett a pontkérdkkel szitett kis ivdkiirt, melynck nem 104 + Ete ts TupoMAny « 2011/4 as Cua ban sovinyitott, jobban’ fényezett anyaga is elit 22 elé26ekétél. A ma- sgasnyakit, finoman diszitett korsok, az edények szokatlanul mély, széles miészbetétigya ugyancsak jelentdsen eltérta koribban megfigyeltekedl. A magas nyakrél indul6, 2 vallon t2- mastkod6 szalagfliles korsSkat a Dé-Dunintilon a korai id6seakot kévetSen nem hasendik, Teriletin- kn valé ismétel meg jelenésik az Eszak- Dunincilt elfog- lyiket elhagyé északi csoport népének betelepiilésétjelzi, Ez a ké- z2éps6 bronzkor végét lezaré Stmene~ ti, figynevezett koszideriidészak egy- ben a. mészbetétes edények népe bonyhadi temetdjének is végs6, St6- dik id@szaka. A kései sirok elhelyez- kedése alapjin az is lithat6, hogy a temetdt északnyuigatisarka fell dél- ele irdnyba haladva folyamatosan haszniltak. A gyermekek sirjsban talile kisebb méretd edényck pe- dig azt is valészinisitik, hogy az edények mérete é az elte- metett Kora kéztt egyfajta A régészeti megfigyelések és az cembertani adatok egyiittesen arra uutalnak, hogy miként a viseletbél megmaradt bronzékszerek egyér- telm@en jelzik a halott nemée, a2 edénymellékletek dsszetétele is 6:2~ szefligg az elhunyt személyével. Az ivokirték a még téplilisra szorulé gyermekek sirjait, hidnyuk pe: mir nagyobb gyermekck nyughe- lyét jelzik. Mindezeket tovabbgon- dolva fel kell enna kérdést: ha &sz~ szefiiggés van a mellékletek forma~ {ja é mérete, valamint a halott kora kézétt, akkor mi a helyzet az edé- nyeken _megfigyelhet® viltozatos formijé motivumokkaP? A rendki- vil bonyolult, széles kérben elter- jedt motivumok pusztin diszitések, ‘vagy egy meghatirozott jelentés- tartalommal rendelkezd jelrendszer elemei? Migrt a. csontvazas-ham- vasetisos ritus viltasakor vilik Slta-Hinossé a kultéra teriletén a mésebetét haszndlata? Az Sskori kermisk kéz6tt ta- in a legszebb mészbetétes cedényekkel iizentek-c vala- ait, sha igen, mi kori emberek? A kérdésekre a sirokban ta- 1st tbb mint szdz edényfor- man lichat6 kézel élezer el- térd tipust, kétezerné is bb motivam elenzésével keres- tik a vilaset. Az adatokat el- sésorban a hamvak antropo- gus. Altal-meghatirozott nneme szerint csoportostot- Bron nyakperec. ‘Az éribes bronztrgyok ek ogiobban ‘halo hracolensétusst menas us FELvETELE) tuk, madd a motivumok ehelyezke- dését, elofordulisuk ‘egymiéssal val6 kombi vizsgiltuk. Mar az els6 adatsoroknil markinsan kirajzolédott egy kér, amely kévetkezetesen a férfi,iletwea nGisfrokhoz kapesolédott. Mas teme- tk anyagin bs ellendrizve adatainkat cegyértelmiivé valt: a nemek és a be- silt ethatélozisi korok alapjin a Méschettes edényel:népe kultirjénale szaki és dali teriletein a sirmellékle- tekben az edények méretében, for- ijitan & diszitésében egyértelmti- ‘en Gsszefiiggés mutathat6 ki. A moti vurnok elhelyezése az. edényeken megfelel a testi szerinti elrende- zésniek, azaz jelz6ssel bitnak a halott nemérdl. Ez azt jelenti, hogy az ur- nik példsul magit a halotat sbrézol- jfk, a mésebetétes motivumok révén pontosan megjelélve, hogy férfi, vagy n6 volt-e az elhunyt személ A tégészeti és embertani clemaésck ‘eredményei alapjén el8szirsikerilt ki- ‘mutatn, hogy a edéayeken az emberi testidjaknake megfelelé inédon elhelyezett = ey motfvnamok —valjdban nem egyszeriin csak disctése, hanem azok |pontos.jelentést_hor- Hdoznak egy, a kétés- j6l értelmez sen hasenilt jelrend- szert alkotnak, 32 urna ‘pedig magit a halottatjelké- pezi. Hasonlé, az adote kézisséghez valé tartozist, az egyén azon bell hrelyét jelz6 rendszerek mind a vis Jet, mind példéul a fejfak esetében a népmiivészet teriiletérS] ma is jl is- mertek, Egyben érthetdvé vilt az is, hogy miért éppen a csontvizas ritusrél a hamvasttisra Sttérés iddszakéban terjedt el széles Kérben a mésebetée alkalmazisa. {gy probltik kitdtteni aut az Girt, amit a tizben testes, rubdstul megsemmisiit elhunyt att éreztek, igy dzentek a kézdsség- nick és vilignak (6 évezredek mil- tin nekiink is): ki volt az elhunyt, ely kézdsségher, régészeti kultdirs- hoz tartozott. Ezek az ij felismerésck egyben meghatiroztdk a kutatis kévetkez6 feladatat is: vajon a mésrbetét dssze- tételében gyakran megfigyelhetd gett csontdarabok nem a halott hamvaibél szirmaznak-e, nemesak formijiban, hanem lelkében is meg- Jelenitve a halottat a sfrokba helye- ‘ett edények testén? SzaBo GEza Az aszalt gyiimélesdk Az aszalis a legdibb & legrermészete- sebb tarcéxtisi médszer,hiszen az asza- is sorin a romlést okozé mikroonza- niamusok detképtelenné. valnak, fey az asal pyiimiles tarésitézer nélkl s lil & host ideig meggrai ipéresket. Az ascal gyiimdlestk 2 legjobb rostfor- sok kéié tartoznak, sznte kiséprik az emésztOrendszeriinket. A sail 2 hideesicrmeononsay forrisa, scdkrekedés en, Asiianiaralméak Kéénhetten potig a bor, 2 faj & a ko 1m dlpotra & j6 hatisal van. A frie saivibor képest nigyobb konoentricétan ours {gy rencivens fogsasetis biztsi a seer veret inminak & ‘idegene zavartbn Iniksdode Herea sek noe. A _singband' gazdag Asana, wsban, ‘ben. Az azalt dato Ete lam & ‘Critamin-foris, covibbi niacin, rb, ts & inaqnésium is tailhaté bemne. Mivel a Sige Frisen Vig & vrékeny, nay résaét ‘szaritott formiban exportaljik. Extékes ‘Spanyaga a helium, a ras, a lon & a magnézion. ‘oldhaté dle ros tokban & amely csikkenti a vér Kiros oldhatatln dig Sinkik a bmikédés, megelik a ‘kidénbied babsinalmak kiablalisit, A mazolakitind varaktir, de mivel nagy gi aszalviny a Kivill eer epee Ennek ellenére az importst termé- kek jelemtds réseét dénk szinik & tarésiguk megéreése érdekében ‘kén-dioxiddal (E220) kezelik, illetve mesterségesen hozziadott C-vitamint tartalmaznak. Kutatésok bizonyitot- tak, hogy a kéu-dioxid allergias reak- lot (Cefis, birkidtés, idegrendszeri zavarok) okozhat. ‘Manost Kinca E.et és TUDOMANY * 2011/4 * 105,{ZOLETEINK GYOGYITASAERT TOJASBOL PORCSZOVET? A mozgasszervi megbetegedések - kiiléndsképpen a testiink iziileteinek kérosodasai, az artrozis és az artritisz, valamint az oly sok ember életét megkeseritd porckorong-bantalmak - a tarsadalom dénté tobbségét érinté silyos problémak. Ezek a betegségek elsésorban az idéskorra jellemzéek, és ‘tudjuk azt Is, hogy napjainkban a fejlett orszégokban - kéztik hazénkban is - a tarsadalom kor- dsszetételének kedvezétlen Irénys valtozdsa figyelhets meg, igy ezekkel a problémakkal a kézeljive- ben még hangsilyosabban kell szamolnunk. 2 ENSZ Egészségiigyi Viig- szervezete (WHO), felismer- ve a csont & izileti megbete- gedésck térsadalomna gyakorolt igen a hatésait & az ezzel kapcsolato- san felmerild problemsk sthhossigit, a 2000-151 2010-ig tarté idészakot “a Gsont & fatilet Evtizedénck nyilvint totta. A program legfontosabb oéfai Ikdedt a moagisszervi betegségekben szenveddk seiminak cskkentése & et 5 javitisa, a ore bexestek visszaszoritisa, valamint nak, diagnosatikijinak, kezeésének ja a prevencid és a hatékony kezelé- si médweerck kutatisinak ddsegitése szerepel. Mindezek a nemes célok azon- ban nem érhetdk el andikil, hogy a leg ‘modernebb kutatisi médszerekkel fel- ve ne prébilnink meg mi- tbbet megtudniaz érimtett szervek, sabvetek — kéztiik a poreseévet ~ alap- vetd biokogiaisaitossigaird, kialakuli- sit & mikdéseirdmyitd gének és jet al drvonalk feephises. on disok esdkkentéséért feel6s ftleti pore ményba vannak beigyazva. Ez speci- Nem regenerdlédik fern eegmare, x wt he-Sl Geel tiNrom 5 mole ‘A porcszivet a gerincesek egyik al és letiink folyansin. Mindeze- _kulacsoportbdl tevédik &ssze: a legfon- vet6 tinusztészivete, ind rade Cadipeanet talithaté a fej & az tosabb a hellagtiek, KBeiilik is elsésor- mind a kifejett egyedek esetében sok- arc szimos teriletén (or, fil, rugal- bana Il. kollagén, amely a poremtrix rétd szerepe van: a korai embrié viz~ massigot biztostva ezeknek a struktit- Gswes kollagénfének mindegy B0%-it rendszere tilnyoms tabbségiben porc-riknak. Léteznek olyanillatcsoportok _teszki. Egy mask nagyonfontos mak sayeth ll, ami til azon, ogy ara (pédéul a cipik, rik), amelyek viz-romolekuls-csalid, a _proteelinok” rendszerét teks egészében porcaiwvet legjellegzetesebb képviselgje az aggre- alkota. A es hhirom nagy —gil6 poreproteoglikan, az aggrekan. A tba soraluk: hialinpore (ieegpord, monomerek, melyek egy kézponti ten- lt po mest Albee gayle & 2 abhor Kewesio- poreszivet-tipusok Keats jellemagje, sékefe-szertien csatlakoz6 kondroitin- hogy seijeik, a kerek porcsejck nagy saulfit és keratin-szulfit oldallincok- mennyiségi, speciils sejkézdeti Sllo- bd nak, a poremitrix egyik alapwetS 106 « Ever és TupomAny * 2011/4_gilkiaminegikinyos", a bialuronsay= hoz kapcsolédva hatalmas os feeseyiknal a ee exbeces. vicki bimak. A porcmitrix makromilekuliinak harmadik cso- ek alakot. A differencish portiba. a mnutiadhestv likoprtcidele sejtek végill megkezdik a ‘artoznak, pporcrajellemz6 métrixmo- 7A pores jlegzccsuiplnsiga, [ell cme a hogy idee Src Te: sivet Kabhie. ena tGbbi kixS- és timaserészivet fel ségtél ~ nem talilhatdk erek. Mivel a Porcszivet pore tiplilis diffiizioval téeténik 2 a Jaboratérlumban orcs Riven kk vagy az A pore diferencils- ‘cil treget kitdk folyadék fell, as- disaa_korai_ embriondlis pimetmeusdnkshiel estertmetakromézlésporematrx mutase sSamagesnfistveek tke A Alben zk, & in i ne névekedés befejezédése utin az izileti hezen tanalminyozhaté, Gaz dlneéokporcban eta ig Bir When van ar Get porcavet igi ein poco tek, a kondnctde evesitik osztédéké-sejenek in virw viespilatira is, chhez _ zenchimilisseevonalat is kialakitottak, peséyikee és halhatathnn vilé seek- azonban a kondrocicékat ki kell emel- A laboratériomunkan haszrlt méd— ként foghaték fel. Mindezek kévetkez- niink a porcmatrixbél, ami alapvetden szer vitathatatlanal legfontosibb l6~ beaporcaivtcakigenoriton meytonaypa sek mbjlondiai-a me, ogy a kondrogenias meamch- riértékben képes regenerdlédni. Ennek a matrix nélkill hamarosan mills seeker megfelel6 iséret iit orvosi Sear 22 failet)_ pore iene A police mények se oer azok min- cesetében van a legnagyobb gyakorati cide vizsgilni kivind kutatGcsoportok _ denféle kil faktor hozziadisa nélkil lentésége, ugyanisa kérosodottzile- e2ért s2imos in vito modell feestet- hatik végre differencidlédisi prog- ti pore~lévén képtelena regenericidra tek kiésirtak leaz emit évtizedek so- ramjukat, & a kisérletek befejezésétje- iirnem dita eye aig 86 n. Ax egy kgckejeb medella em 6. nap fgite pone porch tin Iehetetlenné tesz az fziletek moz- Hamburger és Harilionszerinti22—24-eské alikultak, A. kepebt porcalo= ‘tsi. Selb’ stédanban” lev csirkeenibriSk miny nyomon kevetésénck legegysze- ‘Az érett poresivet tabblépéses, bo- rib médsere, ha alacsony _pH-n nyo folyamat eredményeképpen 22 rmetakroméziés festtkkel (pl. dimeti- embrionslis, st mezenchi- metinkékke) fesyik meg a minefin- mio) feédik. A kezdetben nyilvi- kat. tly médon a seulfacse glkéeami- nnyos é egymishor. képestlazin elhe- noglikanok és proteoglikinok kimnta- Iyezkedé sejtek el6szdr gyors oszté- _csilékra kifejlesztett analogia is, amely- tasira nyilik Iehetdség, disba kezdenek, amelynek eredmé- nek azonban_megkérdéjelezhereten nyeképpen egy témér_sejthalmaz _hitrinya az elbbivel semben az anya Afellodés titkal (Porecsomé, nodulu) jin kre. Eztafo- _llatok szikségszeri felildozisa a meg- Kiséreti modelkinkben a sejtek kon- Iyamatot Kondenziciénak nevezzitk. felel6 fejlenségG enmbridk elkivolitisa denzicigja a2 es6, a nodulusok setjei- Lastben 2 comokban keel meg’ son. Ax eink eve rin nébiny, ark porsche vals diferencia a misodik é& harmadik tenyésztési na- pon zafik. A nodulusokba ageregilé- KISLEXIKON amelyek 9 proteoglidnokkal egyt szinte dott tek Kzésti kapesola- valamennyikot-ds imaszibszbveLileség- ok Kialakulisic kovetSen a sejtek sejt- Endokondrélis esontosodés: a esontjé- ben megtalihatéak 6s szerepik a szBvetek viza isStalakul, 622 addigi nydlvanyos ‘és azonfrmaja, amelyneksorén a kilekuldvetartalmnak megkitse. sejtalak kerekke valk. A differencials- ‘vzelem helyén elsként preszbvetjin ete, MezenchimstlazinelteyerkedS sofekbtlés dis sorin ltrejv6 set-set és set-mit ‘ami végilcsontsabveté 6p at ‘mages vari lza sekdebtdloménybd ix kapcsolatok kiivetkeztében aktivi- Epis porchorong: a hossai csivescsonick szervezid6 embrondlskatszivel, amelyoek Kédik az a citoplazmatikus gépezet, (GLcombesont fekacson)hosszveledtsbért see, a mezenchimAl sete, szémos spec amely az érett porcsejt kialakitasiertfe- ‘eles, porcszbved Rd Kp amelyegészen al setéképesek dferencidci. les. _appbetisrvigeig mkbdBhtpes marad. Hamburger 6s Hamilion szerint feet: A kondrogenezis ere ‘Proleoghcdn: ingayichéjihlésatimzkorlens tol stidiumok: a csikoembridk fefdését tek Vilas tcanrancttir moral legtessbek Beans ser val reread trnszkrpcis (Kio CAR mR cE eee che) mica #| iol arn veer aM, kolapén Grae Glokbzaminogikén: ritogéo- 5 Kénta- megtenékenyitt tlt egészen a fissen tengelyfehérjget kédolo talnd, erésen negatv teed szbnhidrdtok, tet csitkig 48 stciumra oxziotok. it. A Sox9 gen kifejez it szimos molckula befolys- tet fs TuvomAny = 2011/4 = 107sigs a stdciumd) mbox vepiagieoa! 1830.09 S00 ulceappak_tnybezts hat 1.5% 10" seit 1 ‘Adlsbrtet modolintven hat nap lat ettsx6d6 In ire porederencliclé Ira 4s extracel torénésel solja, melyek kil elsSsorban a fosefo- felelés protein-kindzok’, vala- main a feefisoporn ch ka talizlé fosefoprotein-fosfatézok” (kal- Sines) Eemeoek ems. Az MAP-Lindzok” (mitogén ake protcin-kindacl) Wont an lxfontossigt szabilyozs tényez6i a porcdifferencislédismak. Ismerttény 22s, hogy 2 differencisls- dssil pithuzamosin jdentés kale int vakozisok figyelhetdk meg bizo- nyos steken bei, péklaul a mezenchi- mills Gssjtekndl is. Kutatécsoporunk credményei alpjin — 2 mezenchimals Sxstekhez hasonkban ~ 2 croszdlikus Kistrisa seek differencil6désinak map- fin @ 3. mapor) kiugréan magas éngkek iméthetdek. Fekételezéseink serint a ‘megemedkedett kalciumszint a differen- Peer tar etciaria os Vitel Grvonalak preciz beindicisit & scabilyocisiért lehet fees. Kirmutat- tuk, hogy a kiugréan magas kalcium- oncentrci6forris esGsorban az seen Kivi tér leet, & a setekbe beéramlé tozisokat, hanem rivid, misodperces idérartami Cat*-owellicék is kimu- tathatéak, ameljek a hosati periédusti ed Motahromézla:egyes erésennogatv tte- ‘ Képletek ado Katonos joeg fstokel ‘Scén6 bilgi (svetlan) fesse soran a fest szindnek megvdtzisa porcszi- let detioetiénkbel titénb lestst bvelGen annak er6son sz lktza- minoglkdn-tartamdnak KszBnbeten a kék sind fests eet (orto) hele lia szlnnt ntti fo. Kindzok és fosztatdzok: a fetridh (0. eyes orzinek, ‘etve stutter) ahtvsinak, Mee mikidésének médo- sista Kilaut legeteredtbb mbdszer a ere fszordlisa (edit aminosay- daléncokhaz nogatv (és foszteso- ot kapescise). A folemat reverb fosziordlstt a Kndzok, a fosttesopot ehdvoltéssén a. foszlopoteindoszatézok fellsek. 'MAP-kindzo: cyan et, ameteka soon reba vetozatos ingeretet specs soflasakih alah, és a bk mbinks- 65, vlan ase belt api figgfen sel sort ll idrdcker:oszbdts vagy rnc, Sngytossig (opts) vagy ‘és iba homak crise. Antracelulris kalclumszint: A kaleium 2 ‘sejiekben mésodtagos jelétitali molekula- nt makbk #8 inden set szinte vla- ‘mennyi életmkidésdben slopes jlentS- stggel bk. Egeleres eteredtsége annak dszénhel6, hogy rminden set szigorian szabalyozza a close6ltaliumkoncentrit- Jit 6s. cloplazméban bb nagysSqrndsel alacsonyabb a alumi, mint a seilek ‘Bt teben, 108 + Bier és TupomAny * 2011/4 vkozisok mallet egy tovibi szabilyo- zisi IehetSséget biztositanak. Az in vito poredifferencilidist zabi-TALPALATNYI ZOLD 2011. sandr 29. szompay 16:29, tauevLés: 2011. reanuAr 1. x00 14.25, Duna Teevin Sliema SzALLMaK énve ~A poukz1 Lhpnér vEDéi FANYOVEK VACRATSTON ~ MENTIK A BOTANIKUS VizinépezkMLXts = LELTAROZTAK A MADARAKAT Enpétvoen’ GoNDOLATOK A PA ALATT...~ PATAKI Kel 1A Duna TeLevinié és Ax ELer ts TuoouAny xOr0= resrOndsénex xénoeae |] tHolterdt eta Tétensk nevi jk, adjtk meg posta cimiket Napret? is, A levelezblapon, Hletve az 4, Dunakesz hatarén lektronikus lev trgyrovatd 2. A Szentendre-Pomézl sI- ban kérOk,Lntessbk fet Ta- on PAuatvn 2010, 3.A Tétényfennsixon ‘A 201015253, Elet és Tudo- 1, Melyik nemzetkéat szer- ményban megilent tek meg- vezet irénytésa allt zajik fofése: Roménldban a tell madér- szémilts? |. Az Unesco vidgGrbkség wi 4. Wettand International eliség olyerését szorgal- 2, Birdie international mazz4k civiek Verespatak 3. WWE ‘megmentéséért 1, 1999 dia mokbdk a Horto- W.Hové vonuinak ivnla ——_Dagyi Madarkdrhz nnészruhds lzacok? I Tata yer el .A Blodverz- f.alengerher és Magyarorszigi Fovérosa” 2.0 ook detajanoz cimet 3. ally orsahoz Jo megieiéstir_egy-egy ‘Amegleitseket 2011 februér Kinyvet nyert: Kerekes Lisz- ‘AGeblghilibkelaz let és Tu- 16 (Krdlyhelmec, Szlovdia) domény szerkesziéségtbe. Lukdcs Istvén (Eger) Pap Il (Gm: Eiet és Todomény, 1428 dikd (Nyikémalomfalve-Far- Bp. PL 47. vagy ellud@eletes- kaslaka, Romévia) tudomany.hu. Azoktbajsiého- A” szerenesés ryerteseknek okt, aktk az witbbi médon —graulunk, 2 Ainyveket pos- Kalk be meglesikel, he A halél témaja a magyar novellairodalomban Holdokts, hall, tmetds, gytsz, {Hjdalnas emigkezts - 2z dlet scomort kisi E katt ome fiz évuténa mésodi, bévlet Keds = ebbil vslogl. Nogyabél szdz v rdsabol gy Sssze a szer- eszt, KOrssiP. Kisef a ney endl novel. alin 2 leghordbbi its Jokai Mértotabé vals Amésodk viég- hdbord un Cs. Szab6 Lise It 94 Wrtnetet,mejd Dery Tibor 70 ‘da ile novela Koveliazk. Alegtbb Isa szézadlordl, ke sebb részben 2 hiszas-harmin- 2s évek termése. Ambrus Zoltin Temetés utd cima es mintegy bevezetl a tobbi. A ket Sze keszijea novelitkal ken too rsare tagoha. Mindegik rts cl ‘m&il az abba a esokoba triozd legielenisebd ma cine szogdl. Azegyes észekcsak lan kive- tc a meghalstl a temetésen 65 2 gydszon a az ual avisszaer- lehezésekig 6 2 106k szemve- desehg, ‘Ailelben megszbel szerzok ‘zl 16bD Kasszkussal is al fozhetunk, Kosztolényva, Mo- ‘ezcal, Mirival, Suép Emdvel, Heltaival. Ket rid. Orkény-ab- ‘s2ud,ovdbbd néhény Kner ‘emény henge trtnet Ady told. Akik Adj esupén az sto- laben tana yerseb0! ismerk, azoknak meghokkeniS lehet hangnem és a figyleme mens ‘réza teesimény. Akad egy Ka- Cithy novela is ~ egy gyermek hall. Tan ez a legmeged- 26bb az egész Kéteben, Méricz most is szbraz, Kesnyes ember ‘eokidra,érzelemelen ele ‘dst tke pareszl és Kspol- ‘gériNbsei rds, Furcsa mod, ‘egyvendtnoveléban Kevés 4 zést” latunk.Inkabb a szomord magyar vlbgkép sek. Az et Uorheny, eltinek kBeink az ‘emberek, ellogadiuk, ami meg- sik velnk A temets lez, @ banat ¢s 2 gyész sziniesemati- kus, Sok l6rténetben olvasunk parbeszbdekel, de ezek is t5bb- Ite Gresek, sablonosak.Inkdbb az oi i, ami iyenkor az em- berek szavakba éntenek A kitet egyszerre kiss tomény ‘olvasmény az dlt yen émyékos ‘ts reményfelenobdaléb. dtr ‘més nemzetek hasoné mij o- Caindva: franca, net novela julnak eszembe. J6 lone tri, ‘mene jolema6 2 a vlogatis ‘az Atokntt iszaka. E sorok — | perenne ‘roja olyan horban nditt fel, amikor: -mindenhez fiztek valamityen ma- yocdzt, 5 vagy iis Ko- rrabban ezekben attint 2 wérds far fo", & szokott ieoldgiai kritika, maid Késdbb a népmiveld trek ‘vd, bogy jen don vezessbk be zohastta szeratk munkdssé- gaba és kordba, Ez a szép és ér dekfesziié kate! talén gazdagabb lenne, he @ szerkeszid beavatott ‘valna benniinket, mit miért valoga- ‘ott, mit akart ezzel kézblni, mien ssztndékok vezettk. Talén kéy- yedbenmealnrk a heck 2 sok zoo tet Kz (A _gybgylo halél. Magyar irbk novell az eimilésrél és a gyészrbl: Noran Lara, 200, Budopest. 428 le, 2960 fori) ‘Bupa BELA Ever és TupoMANy * 2011/4 « 1091978-ban, © napon a légkéxben elég6 & szétes5 szovjet Kozmosz-954 kém- bold darabjai, tdbbek Kaede annak 50 kg dasitott 235-és radioaktiv urant tartalmaz6 dramforrisa Kanada észa- ki — szerencsére lakathn — teriiletére hullort, Az eset diplomi vvalott ki 1986-ban ezen a napona [6ye-2ame- rikai bolygékutaté Gszonda 81 500 km tivolsighan elepile a2 Urdmsz mel- Jett. Tanulminyozta az érisbolyaé IBgkorér, felhdzetée, fEnyképeker ke sitet, felfedeate 10 jab hold. 1736-ban e napon silecett Torindban Joseph Lagrange, (Giuseppe Luigi La ‘grangia) (megh: 1813. aprilis 10. Pirizs) matematikus Szerepe volt a Torindi Tudoméinyos Akadémia megalapi- tisiton, Foghilkozort a Newton-féle agraviticiés téevény differenciilegyen- leteivel, valisziniiség-szdmitissal, a Naprendszer stabiitisival. 1772-ben vezerte le matematikailag a2 figyneve- zett Lagrange-pontok létezésé. 1994, Indl 22 amerikai Clementi firszonda. A NASA é a Pentagon ké- 266 vllalkozisiban Kerchozott tudo- ndinyos célé Grszondina cslaghiboris program keretében elért eredményeket igytkeztek hasznositani 400-8000 km ‘magasségti holdkéi palyira dlk, Két hhénapos keringése alact az ulcaibolya, a2 infravéxés & ithnt6 seinképrarto- i konflikeust 110 « Ever és TupomAny = 20 UR-KORSETA mnyban fekérképezte kisérénk fel- sainét. Mijus elejen letére palyajirdl & clindul az 1620 Geographos Kisbolyg6 felé. A ksbolygée avguserusban kellert volna megkdzelitenie, de az Grszonda stabilziciés rendszerében hiba Keletke- ett. héc évve ezel6ct, 2004, januir 25-én szilt le a Masson a Meridian Planum térsépben az amerikai MER-B (Mars Exploration Rover-B) Oppor- nity névre keresztelt marsjirmd, mi den idok egyik legsikeresebb Greszkize, Miakéidéset eredetieg 90 napra tervez- ték, de mind a mai napig tizemképes. Leszilisa bea Kiieel 27 km rat jt be a vids bolygé felszingn & ezalat tb ‘mint 140 ezer nagyfelbontisi képet k& scitet & tovibbitor a Fade. A hathere- Je, mpelemekkel mikécketett marsrobot 15 méter magas 23 méer sees & 17 méter boss, témege 180 kg; Mindegyik kerékagysla egy elektromos motor van beépitve, maximilis sebessége sik terepen 18 knv6ra. Fé kurasifelada- ta a Meridiani-siksigon a k6zetek & a taj viasgilaa, kilonds tekintertel a vizzel kapcsolatos folyamatokra. El6 alakalomimal viasgile kéeelr6l réceges, ‘Mledékes kGzeteket a Marson. Az eld fireszke volt, amely kozmikus beesa~ dis ticdete Kriterekbe eresckedert be ‘egy idegen égitesten. A Viktéria-kri- terben egykori viziramlis momaira Duikkane a. keresztrétegzett iledékes KGzetekben. Apri, sitée pémbicské- et — Ggynevezett afonyskat ~ tals a k6zetekben & a talaban & kimurar- ‘a, hogy ezek hematicot tartakmazmak. Meghatirozta a2 Ssvinyok, kGzetek & a tabyj dszetéeelét. Specidlis berende- zésével (RAT) sok helyen belemare a kézetek felsingbe, majd az tide k6- zetfelezine optikailg vizsgika, Kame rival sok ezer szines (tere) felvétet ésftett. 2005 janugjitan egy vas-nikkel me~ ‘eoritottalit. Ugyanezen év mijussban viscont elakadt egy homokdiinében, de sikerle kiszabadulhia. Ekkor a jobb eb5 kereke megsérit. Ugit dgy tudea folytatni, hogy mepfordult, hitrafele habdva ,vonszola” maga utin bera- spadk kereké. fay kevésbé akadilyozza mozgisiban. 2007. szeptember I1-én leereszkedett 2 800 méter Stmér6iG, 1/4 70 méter mély Victora-kriterbe, abol coaknem egy évet vizsgél6dott. Ezutin a tivoli, 22 km étmérdjg & 300 méser miély Endeavour-krdter fee vette tit. Ehhee azontan tovabbi 2 km-t kel megtennie délkeletiiranyban ~ ennek a tivmak jelenleg mir tb mint a feet ‘megtette. Caljinak elérésében két do- tog eit, Az epi a Mas Recon- rmaisance Orbiter szondin levé nagy.- fabootss. Kamer, (RISE), Ezzl az ditvonalat é a virhnt6 akadahokat felidl fel eudik mémi. A misik donsig a2 Gj fedélzet szoftver, am 2006-bin az Opportunity & a Spit manjirém is djuttattak, Ee utébbi az autoném mavigiciée & akadily-felis- merési képességet avi —— ‘Az Opportunity tavaly év végén ko- zelitette meg a kb Futballplya miéretd Santa Maria-keiter délkeleti set. A kriterek vizsgilata azért fontos, mert bennik feltirulnak a Mars mélyebben fekvd rétegei, amelyek_ maskilonben hhozziféchetetlonck lennének. Ez a me- teorkriter azér Killénleges, mere na- gyon fitalnak tGnik, igy virhatéan a2 ‘ldalitan az erézicedl kevésbé Erintet, friss kézetrétegeket vizsgilhat. Tragikus eseményre kell emlékezniink emapon, 1967-ben egy Fadi teszt sori, (Cape Canaveralben, az Apollo1 kabin- ‘iban egy clektromos szikra okozta tiiaben dltét wesetette Virgil Grissom, Edward H. White és Roger B. Chaf- fee hirom amerikai Grins, A tanul- sigokat levonva szimos itabkitastck a2 Grkabinon. Az Grhnjésok emilékére egy-egy kritert neweztek el a Holdon, 16l-ben e mapon sziletert Danzig- Hevelus, eredeti nevén Jan Hévelke (egh: 1687, jamuir 28) lengyel csiln~ gisz. I6tt-ben Danzighan csilagis: obszervatériumot épitet, amelyet ko- rinak legjobb megfigyel6 miszereivel szereh fel. 147-ben jelent meg Seen pla & 1668-ban Cometogaphia cir miive, amely az ek részletes holdtér- pet aralmazta, 1687-ben 1564 csila- ‘got trtalmazs katalégust adott ki. Tiz Gj csllaghépet alkotott, ezek kézil hét ma isa hivatalosan elfogadottak kézart serepel, Nevét vseli az 5703 Hevelins- aszteroida. Seintén 28-n szidetect Kun Gyingy, 1905-ben Nagyszalontin. (megh: 1989. ‘pris 22, Budapest) Ma lagise, szimos kibolygé & egy felfe- dezije,a csllagiseat faedhaeatan nep- , a hazai amatéresilagiszat atya. A Pizminy Péter Tudominy- egyetemen matematika-fizika scakos ‘aniri diplomat szerzett 1932-ben, de nem tudott elhelyezkedni, 1935-ben kerilt gyakomokként a Konkoly-ala- pitvinyit Asztrofizkai Obszervaté- siamba. Kordbban nem gondok:arra, hogy cilagész legyen. Itt smerkedert meg a csllagdszattal é szeretett bele egy etre. Foley kisbolyok & ised Késtk megfigyelésével fogblkozott. Jentés eredményei voltak a kisboly= piljaszimitési: médszereinck ki- dolgozisitan, illetve_pontositéséban. 21 kisbolyg6e & egy tstdkést fedezert fel. Ahitori tin, 1946novemberében ‘megalakitotta a hizai amatéréket szefogé Magyar Csllagiszati Egyesit- letet. 1947. szeptember 22-€n_pedig felavattak az 6 kezdeményezésére Kte~ silt budapesti Urinia Cailagvizsgale, melynek eb6 igazgatéj ltt. Létrehoz— aa Gillagok Viliga cimd folyéiratot. 1946-101 1949-ig az eS MCSE elndke, a CHDK tigyintéz5 cis tiszteetbeli el- nike, 1976-6! habitig a TIT Urinia Cailagvizsgil6 igazgatGj, 1956 & 1959 kécéxt a TTIT Asetronautikai Bizott- siginak eb6 elndke volt. Mindvégig szorgalmazta egy nagy planetérium Ke tesitését Budapesten. Tébb cslagiseati meretterjs2t6 kényy szerzéje, tors szerzéje volt, de néhiny tudomanyos iggnmyel megire fantasztikus regénye is megielent, A faradhatatlan ismeretterjeszt6 csil- lagise sok ezer tives6eikritcxiszok & sok sziz amatérttanitott meg tives vek késeitésére. Bletcéljvi valt, hogy mmindenkit részes{teni kell a ,,Gallei-é- ményben”, a viligegyetem személyes megtapasztalisokon, élményeken ala- pul megismerésében. Nevet az égbol- ton az dltala fetfedezett 3019 Kulin kis- doles é a Whipple-Bemasconi-Kulin (19422) itokés viel. 1986, Az STS-5IL Challenger iere- atascerotia. Az derepild- gp 73 misodperceel az indulisa utin, 22 knees magassigban megsemmisit. A Tegénység hit tag Francés ,,Dick Scobee, Michael } Smith, Elison Oni- ‘mika, Donald McNair, Judith Resnik, Gregory rvs & Christa McAuliffe e- tét vestette. A mikzaki vizsgilatok ki- devitették, hogy a katasztt6fat az egyik scilird hyjtéanyaga: gyonitérakéta ti mitdgytinek itégése okozts, amely fells el6cti izakai fagyban elvesz- aa A kéwetkerd dmepiligep-startra amine kétév mlva keri sor. 1989. A szovjet Fobose-2 marskorti- Ai pilydra All, & két hénapon keresz- ‘il Kutatta a virds bolygé fekzinée & Tgkérét, tovabbi képeket kesitett a Phobos holdrdlis cnyitasi hibik miatt 1989, mircius 27-én megszakadt velea kapesola. 1964, Az amerikai Ranger-6inditésa, A Ranger volt az ekOamerikai Grszonda- tipus amely clértea Hold felszinét. Bir 66 Gris reps utin becsapédott kisé Ranger-6 kamerfi 6 program ke- retében észesen 9 inditisra keri sor, de cak a2 utolsé hirom vok skeres. Bier és Tupomany # 2011/4" 114