eras iL i € < at S »™ fy a TO sarkanyo rae TE]GONDOL KODAST SERKENTO lOTORNA Molyk cilag hidnyzik a logika égboltr6!? ‘A sorozat a SLAGER szévalfolyatédik, dm milk kordejelholyéro? ‘A Mindenfol Otthon Utazasi Iroda hat dtioét hirdetet: Trinidad, Kuala Lumpur, Szenegél, Las Vegas, Attanta és Bal. Az érak ~ nem feltétendl B ugyanabban a sorrendben — 25 000 Forint egészen 200 000 Forint ter- BI ostok. A kizies utak kits ge 50 000, 75 000, 100 000 és 150 000 Forint. Hatan jelentkeziek a napfényes utazésokra: Vastagh Mindly sebész, Fut Eva valalkoz6, Onédi Kristo disdgiro, Fenyes Danica kat6, Gyémant Felicia feltaldié és Rezes Tivadar mérndk. Az utasok kalinbdzb szalléshe- Iyoken tltk el az id6t: (nem fltétendl ugyanabban a sorrendben) motel, r bungais, nyaraié, panzio, szélloda és villa, BB ira indut. A bungaloban egy fer lakott. A panzié nem Las Vegasban vol, Kristof pedig 50 000-el tbbetfizetett, mint amennyibe a szenegai it keri Atrinidadi t 125 000-1 volt drdgbb, mint a ball. Eva dtja 50 000-be kerdi, az atlantai motel viszont anna drégébb volt. A kOt6 motelben lakot Mennyit fzetiok, mien zat kaptak 6s merrejatak a naptényre vigy6k? Re ot PS Bud Saeed Pence Ail ssze: 17 olyas Bersnaes Se sno pens ant Sony eeceernnat g eeeersen ern rae ey ty Nites ed pease ett Pee ett aes ened Co eeNLa SZieaace perenne ad Cree terest! forognak annyit CesT Perens ere tata pre mek PerettiA dinoszauruszok kora Magyarorszagon Faldiink wrténete mintegy 4 é fél millidrd éves, Ha ezt az id6 szakot egyetlen évbe szeretnénk bestiiteni, akkor 1 misodperc 146 évnck, 500 ezer Gvnck és egyetlen y Ora vb mint p 12 miillid évnek feleine meg. E rs & Sy 5 Fa IS 2 Fi 4 a ty seimitis alapjin csak decembe } FI } r F kézepén keedadset & Karicsonykor mar véget is ért a fOkdtérténeti ki zépkor, a mezozoikum. Kezdetén egy hatalmas kontinens, a Pangea wolt a gjelentdsebb szirazfeld a Fald felszinén. A. seuperkontinens feldarabolédisa 200 millié éve ke Aart dédéte el: a2 északi Lauriesia és a emer dali Gondwana tivolodni kerdet “ egymuistél, felnyilt az Atlanti-Gcein 6slénytani leletek keriiltek el6 évrdl Kzéps6 és északi medencéje évre & kitnak napviligot Gjabbak A mezozoikum kezdetén a mai azé6ta is. A Magyar Természettudc Karpit-medence helyén a Tethys- minyi Mizeuminak, az UjSzéchényi cei helyezkedett el, majdaz utolsé Terv keretében, 198 millié forintos szakaseban, mintegy M45 millié éve Europai Unids timogatissal létrejétt megkezdditt az Alpok é a K: cegyik ty kisllicisa errél az id6szakr tokhegyvonulatainak kialakulisa. A & ezekrl a letiint viligokrl szdl medence teriiletén sekélytenger hul- A bakonyi dsatisok eredménye nyo: mzott, amelybsl kisebb-nagyobb _ min évril évre olyan dinoszauruszfa a = s = 3 S 3B > = = = Ss = S = = seigetek emelkedtek ki, Ezt a 186. jok nevét tanulhatjuk meg, amelyek magyar leléhelyek és POEM Kuratok neveit Orzik & eee jak a cudominyra né. rél leire lsd. dinoszau rug, amelynek mara tbh résaleges esontviiza é bb sziz kilénill csontia & foga keri ed, Ennek a 445 mé teres, Kérilbelil 650 ev dinoszaurusenak az egyikkiinleges te Injdonsiga, hogy a eso portiiba tartozd rabbi fajedl eleéren mells6 és hits végtagjai_maje ak voltak, é a gerincoselo- millié éver egy, a mainil melegebb, pa mentén hosszit, tiskeszerii kép kiegyenlitete éghajlat jell zédmények, a paravertebrilis elemek a kor az Gshiilldk, kéztiik a dinoszau- meredeztek. Ezcknck a csontoknak ruszok idészak feltehetGen a gerincoszlop jobb me A mezozoikum utols6szakasziban, —revitéscben volt szerepiik. A Hunga- a kréta idején, a mai Karpit-meden-rasaurus a rokon formikkal egyutt ce teriiletén kiemelked szigetek isa piincélos dinoszauruszokon (An otthont adtak ezeknek az llatok- kylosauria) belill a Nodosauridae-k nak. A legutobbi egy évtized ku- csoportjiba tartozik & azok kézitt tatisai nyomin a Bakonybét fontos _ is 6xi formnak szimit. Legkdzelebbi 1572 « Ever és TupomAny © 2011/50 rokona az Erdélyb5l, Auszeriibél & Nyugat-Eurdpibl is ismert Struhio aurus. A Hungaresaurus ez idig csak a bakonyi teriletrdl keriit el, A Bakonybal szirmazik a 1,5 ter hosszi_névényevd Ajkacoratop kozmai, az iharktiti dinoszaurusz lelohely egyik legfontosabb alakja is. Maradvanyai jelentik a Ceratop- sia (cilkds vagy galléros) dinosza uruszok els6, biztos europai eléfor dulisit. Koribban ezt a csoportot sak Eszak-Amerikabst é Azsiibe ismerték. Az Ajkaceratops koponya sontjai nagyon hasonlitanak a K6- zép-Azsiibol ismert, hasonld kori Bagaceratops csontjaira, ezért vali ni, hogy ezeknek a kéizép-iesiai Ba- gaceratops-féléknek a képvisel6i vala— mikor a kréta idészak sorin nyugat felé vindoroltak az egykori Tethys: ‘cein északi partja mentén, mi gill clérték Europa szigetvil fgy a bakonyi teriletet is. A | alapiin az Ajkaceratops legalibb egy miéterrel kisebb volt, mint kézép- A lelohelyrl_ egyetlen repiil6hiil lot ismeriink. A Bakonydraco galacsi 2 fogatlan & alapvetéen nagymé- retti Azhdarchidae csoportba tar tozik. Ismerjiik a teljes als6 Allkap- csit, csigolysit & végtagesontiait Az errdl sz6l6 részletes cikket lisd 2 ET/2010/23. szimiban a felfede 26 Osi Attila tollabsl! rk, jSbbi repildhiillohie hasonloan en nek a fajnak a csontjai is rendkiviil vékonyak, papirvastagsigdak, ezért maradvany Abbszir. tarittck hiényosak. A Bakonydraco als6 All kapesinak elilsé, esdrszerti vegconte | asszivabb része, ezért ezek a maradvinyok gyakoriak a bakonyi Ieldhelyen; mira mintegy 50 ilyen leletet ismeriink, mely arra utal, hogy ez az Sshill6 gyakori le- hetett az egykori élohelye Nyaki csigolyai koziil a kizéps6k kiilondsen hossztiak voltak. Csontjai alapjin az dllat szirnyfesztavolsiga 3-4 méter lehetett. A felsorolt ésbilldk csak a leghitva- rnyosabb példai a bakonyi dinoszauru szoknak. Rajtuk kivil n cegykori faj csontviza & testrekonst- ig sok mis, rukeigja, eredeti leletanyaga tanul- manyozhaté a Magyar Természettu- dominyi Mizeum tj kidllitisin, A jitékos kedvii Litogatok szimit6 pes inte ck segits @hhetik bele magukat egy letdint vi- ia M. Zs. Latvanyos lelet a gyéngyési ferences templomban A gyéngyési ferences templom érendhia alapitisa az 1370 kérili Gvckre tehets, A templom legko- ibbi részei ~ a torony é& a seen tély~a XIV. sizadbél valok, dea XVIII szizadban Stépiterték E templomban nemrég, egyedil- 1 bukkantak ami ack, & a2 éitésoek pa ferences rend épit sze mest arr, hogy elésaie a baritok templomihoz tartozo sckrestyében le V6 bitorokon talil korlenyomatok” ejecték mulatta az “pile feljicsin Jgord resaurivomokat & Gpitiszeket Ama szakemberck sejteték, hogy nem jeak” a XVIIL seizaci Miia felrattal, a zentélypadokkal 6 a retdyesen 7ir636 czckrényekkel amolhatnak, hanem var még rijuk egy igazin killinloges emlék A restauralist kvetden ugyanis olyan repedések jelentek meg. a templom fa lin, melyek bizakodsra adtak okot. A Kutatdk azt remélték, hogy a kéc hatal- mas kéoselopban olyan gyéneatdtillét talilnak, melyeket még.sehol mishol az ‘orszighan nem tirtak fe A sgtés akkor igazolédott be, amikor az imafilke kée gyéntatényilic. utin a teljs falat kibontortik, & felirult az aprocska helyiség, amiben nemesak a ppapok sltal hasenile kényBkls & il volt, hanem azoknak a baritoknak a biolégiai lenyomata is, akik a fillkében CI tae ke Harsinyi Iv gyéntattak ‘A fal éppen abban a ma- ssigban van elvinezSd- ve, ahol a pap ruhiia, haja ils Kiieben hozzsérhetet. A fillke oldal6 nyilisa pe dig éppen gy van kialakie va, hogy a terdeplére eres2- edd beseélhessen a pappal A gyéntatofilke veers en az T00-as évek clejin pit. Erre abbdl lebet k= verkeztetni, hogy a temp Jom burkolata befut a tt Kokat &r26 helyiségbe is. A 1 legends hr Vak Botyansanos gener. 1907: bon orszégayi 1 vrosbs, Thly Ka | vords marvanyablst amelyet Boyan thnosraemléherve, kept felt a srontly templomnak azt a részét pedig ahol a kailonds épitményttallkik, 1718 6 1721 vset gpitettek. Iyen 61 dacilhaes, é 4 gytingyénind jobb illapothan v6 ggybnratoilke ics tobb az orszighan. A szakemberek elgsair arma Kove keatettek, hogy a tobb mint siz vig, owalopba Zire gyGntastilkéc az 19-es pusetite tiizvesr utin falaztak be. Majd megtaliltik a gyéntatdfiilkébe vésett I858-as ditumot. A nyitoct gyén- tatdfilkeb6l a templom akusztikija miatt illetektelenek: is: meghallhaetik mésok nyilvinossigra hozott biincit, aminem vole szerencsés, Erért kezdett a XX. szizad een elterjedni a ma is hasznilatos zine, fSkéne Fabel készi gysntatsszek Eur Abarohk boltozat ellenére gbtkus Bsszhatisd templombelse A flr kepett MabenstrethJozset HarstnyIstvén, a ferences rend épithsze mutate a gyénttotonst A feleinissorin a filke falibdl olyan belyeges telikat bontottak ki, amelyek a kegyurak azonoxit6 lenyomatitGrzik vvannak megtejet Inyomatok, monogramok, Az esd ks gyontatéfilke megtalilisa utin a 26 széket tarté oselopot is megnyitottik az épitésck, hiszen remékék, hogy az cddig fekirthor hasonl, jo sllapotban ev gysoradfilkéctailnak. A sejestik b izolicdoet gy mr ket, kiikinlegesen étékes, & redillloIeletrl beszdhettink. ritkasignak szimité gyéntatotil- kék bemutatisa kézben HarsinyiIstvin, Gpitése arrél is beszét, hogy a gyéni nak mir tab mint ezer évvel ezel6tt is jelentés szerepe volt, hiszen a bin Docsinat & a biinvallomas lenyegére mar Scent [stvin és felhivta a figyelmet fdhor frt intelmeiben. A barna ruhis baritoknak a térténelem sorin mindig, fomtos szerepiik vok a gyvntatisban, KELEMEN CSILLA ts TUDOMANY # 2011/30 » 1573, ELSO KEZBOL ATUDOMANY GJ EREDMENYEIORVOSI NOBEL-DiJ - 2011 KETOLDALU | EGYUTTMUKODES A fiziologiai és orvostudomanyi Nobel-dijat megosztva Bruce A. Beutler amerikai és Jules A. Hoffmann francia tudés kapta a veleszil tt immunitasra vonatkoz6 felfedezéseikért, valamint Ralph M. Steinman kanadai tudés a dendritikus sejtek szerepének tisztazasaért. ervezetiinket kil (baktériumok, viru- sgombsik) és bels6 (daganatsejtek) él6sk6d6k milligi fe nyegetik, amelyek ellen imman- rendszeriink folyamatosan kiizd. Az ember (és a magasabb rendii dllatvi- lig) immunrendszere két nagy rész bal dll. Az els6 védelmi vonal a rer ietett immunits, Hleee a faldsejtek (lizishee vezet6 komponensek) révén pusztitani kezdi a betolakodékat. Az immunvilasenak ez a része késleke dés nlkil, azonnal miikiidésbe le, viszont nem rendelkezik ,.imman~ memariival”. A misodik, a2 Ggyne vezett adaptio (szerzett) immunrend- szer tbb-keveseblkésedelemmel lép mikidésbe. Az adaptiv immun- vilase limfocitase esteket 5 Vitanak el, vagy Ksevetlenil végez- nek a kérokozékkal. A szerzett im munrendszer immunmemériival is rendelkezik, ennek sorin meméria mészetes vagy vele ey vbeli talilkor baa hattionys mikédésbe lépni. Ezen alapulnak a vvédGoltisok is. A természetes (velesziletett) im munitis szerepének feltarisa az cegyik legnagyobb paradigmavalto- ist jelentette az elmilt évtizedben az immunrendszer funkeidjinak megértésében. Ezek a felfedezések {i teret nyitottak az immunterapisk teriletén, elsésorban a fertdzések, a daganatos és a gyulladisos betegsé- ck kezelése, a vakcinici6k von: Kozisiban. A velesziiletete, azonna bban kifejl6d6 szerzett im- les kiilénvilasztisa ma alin nem_ indokolt. Az ckerés kimenetelét_te~ igyanis a két rendszer ko zotti egyiittmiikidés elengedhetet- len, a két rendszer kiilnvalisa nem abszolit 1574 + Fier és TupomAny # 2011/30 eed A két rendszer_kézétt_intenaiv kommunikicié zajlik, reciprok kil- csinhatésok szabilyozzik Sket. A velesziletett immunitis sejtjei és molekulii mozgésitjik az adaptiv immunitis elemeit, mikézben a szer- zett immunitis mintegy felerdsiti a természetes immunitis. mechaniz- musait, A velesziiletett immunitis a soksej- kben evoliiciésan konzer- vilt els6 védelmi rendszer a szerve- zetben Sejtek az immunvalasz mindkét részében Sximos sejttipus jelent stmenetet a természetes és szerzett immunitis kb ott. Ezek kéeé sorolhatik a ,tern szeteslimfocitik”, azaz a BIB-sjtck, a YO T-sejtek & az NKT- (természe~ tes &l6 T) sejtek. Ezeknek a seteknek sokkal kevésbé varibilis a T= & Be sje receptorszerkezetiik, mint a ha- gyominyos T- & B-scjtcknekA természetes immunitis makro- fagjai a serzett immunitésbat professzionilis antigénbemutat6 sej- tek vesenek részt. Végiil a természetes és szerzett im- munitis kézétt, talin legfontosabb kverité elemként kell sd@ket murat (ezért olsejteknek”, veil ndorlé dendritikus sejte yolsejtek a kérnyéki nyi- rokesomékba vindorolnak, é& an- nak paracortexében mint érett dend- T-sejtek ele torténd antigénbernuta~ tisban, s eziltal az adaptiv immun- vilasz elinditisiban van. ‘A. follikuliris dendritikus_sejtek Gvanyos: morfoldgisjukban nek a dendritikus sejtek- re. A nyirokcsomdk, a lep Iiteniink a dendritikus set ket. Mint ,Grszemsejtek” a | patogének baktérium 1 perifériin, a patogének le- hetséges behatolisi kapuinak megtelelden _fagocitérissal vewik fel a mikrobikat vagy azok molekuliit, mikézben mintizatfelismerd receptora- ik révén a fertdzésre utald sNésrjelzéseket” érzékelik. A Fegionalis nyirokesoméba vindorolnak, & mint érett dendritikus sejtek az adaptiv Tesejtvilase inditjk el. Az adaptiv immunvalasz indu- es a Daktérium2 — baktérium é a nyilkahirtyaban ta- lilhaté limfoid sever germinilis centrumaiban ‘mutathatdk ki. Feladatuk illetve kel kapesolt antigének erede— ti, intake formaban val6 megkétése és hosszi idm TLR4 TLRS TLRS TLRS TLR? keresztiil a B-limfocitik eb eteper te Fe) vilasz1—vlasz2—_valasz szimira trténd bemuta- = lentik t kalisthoz olyan jelckre van 1. 4bra.ATollszerd_ receptorokstimulicisja sete elszinén _velesziiletett és az adaptiv satikség, amelyek utalnak az antigén eredetére, é egyben ters sjesiasrobat tos2labetove si pontokat (interface) a immunrendszer —kézdtt. Ezck az Srszem-sejteknek a végrehajt6 mechanizmus jllegét is meghatarozzak. Ezeket a jeleket a természetes immunitis biztostja a patogénekkel valé kélesdnhatis eredményeként. Kideriilt, hogy a természetesimmunitis seit olyan sverepet jitszanak, amelyek a pa- togenmintizatokat és a szervezet- e vesrélyes szignilokat is ézlelni képesek, A dendritikus sejtek a jarulékos sejtek kizé tartoznak, neviiket dendrtszerti nydlvinyaikrél kap- tik. Az elmalt években vale nyil- vinvalévi, hogy kitiintetete szere- pet jitszanak az immunvdlasz el- inditisiban é jellegének meghat- rozasiban,ezértazimmunrendszer wkarmestersejgicinek” — tekinthe- tk. A kills & bels6 testfelszineket is nevezett sejtek érzékelik a fe~ Toll-szerti receptorok segitségével (1. bra) A dendritikus sejeek in 5 informaciokat, a nyirokszervek felé vindorolnak, & aktivaligk az adapt rendszert (2. dba). A veszélyhipotézis Az immunrendser makédésére vonatkozé korabbi alapvetd elkép- zelés szerint a sajit-idegen elkild- nitése az elsédleges az immunfel- ismerésben. Az, hogy reagil-e vagy sem az immunrendszer egy adott antigénre, ennek a modeli- rick megfelelden a specifikus lim- focitik szintjén dal el. Ext az elképzclést kivette a fertd~ vvéd6 természetes barriereken meg- felelden éretlen dendritikus sejtek talihatdk, melyek jelentds fagoci- ta képességgel rendelkeznck, és fel- sainiik6n nagy sedmban taléhatk a fertdzéses jeleket érzékelni képes mintizatfelismerd receptorok. A pe- riféridn talélhat6 éretlen dendritikus sejtek (pl. a br Langerhans sejtjei) elhagyjik ,,Srhelyiiket” és jellegzetes sziveti vindorlisba kezdenek. Ekiz~ ben ledll a fagocita miikédésiik, é morfolbgidjuk is megvaleozik, nyail- vinyos felszin helyett salitalevélre 2 dra. A. ToW"-szerd recoptorok ingerinkoreszti 2 endeitnus seek jobban aktivliak a Tinfoctakat ritikus sejtek (mis néven interdigita- 16 denaritikus sejtek) telepednek le. Az érett dendritikus sejteknek igen nagyszimii, dendritre emlékertetS nytilvinya van, nem fagocitilnak, de segitik a T-limfocitik aktivicié jit. Az ut6bbi molekulik expresszio- ie a fertdzéssel jirdmolekuléris ‘mintizatfelismerés indukilja. Igy az Grett dendricikus sejtek szerepe a sze~ kkunder nyirokszerveken belli naiv B.er és 26-idegen- (infectious nonself INS) modell. Ennek a modelinek az értelmében az immunrendszer reakcidjit végs6 soron az antigenbe~ autat6 sejtek hatérozzk meg, A fer- {626 agensekre jellemz6 mintizatfel- ismeré receptorokhoz (pl. Toll-re- ‘ceptorokho2) val6 kapesolodisa ered ményezi_az antigenbemutat6 sejtek aktivicigjt. ‘Az immunrendszer miikédésénck veszély (danger) hipotézise értelmé- bben viszont nem annyira az idegen- sajit, mint inkabb a veszélyes-artal- TUDOMANY # 2011/50 © 1575,nathan antigének megkiilinbizreté- mmunrendsze utat6 sejtek felé vészjelzésck a fertdzéet, toxinhatis- rnak kitett vagy mechanikai kiroso- dist szenvedett sejtck fell érkeznek. Ezek a vészjelzések lehetnek intra k vagy szecernil- degradélédott extracelluliris mit rixbél. A veszélyhipotézist az endo- gén sajét vészjelzéseknek (pl. emlés DNS, RUNS, hdsokk fehérjék, inter- feron a, IL-IB, CD 40L, hialuronsav lebontisi termékek azonositisa t- masztotta ali Artalmatlan_,idegem het az anyameh ggének dltal kédolt ddelkezS magzat, mig példiul cidkat kovetden a sajita sedlyforrisnak tekinthe hipotézis tovibbt k” tekint- érteln munrendszer re- akcidjit_ nem specifikus _re- ceptorral delkez5 limfo- citik, nem is az antigénbemutatd sejtek " hatirozzik meg, hanem maguk a svovetek. Az egészséges s26- laszt indukélnak. Ebben a modell- ben kulesszerepet jitszanak a szve- tekben talilhat6, korlitozott recep- torrepertoirral rendelke26 78 tek vagy az NK1 T modell dlland6 ,parbeszédet telez az immunrendszer és a szve~ tek kite. Ehhez a korszakos tts réshez alapvetder Nobel-dijban Vedvonal a gombak etion Jules Hoffmann & munkatirsai az uslica, a Drosophila melanegas- tették, § port termekei, az igynevezett Toll- receptorok els6.vécelmi vonalként dont6 szerepet jitseanak a gombi fertdzésekkel szembeni vé ben, Hoffimann é& munkatarsai be- bizonyitottik, hogy a Toll-gén ter- miékei érzékel6 (fzenzor) funkciée 1576 + er és TupomAny toltenck be a mikrobiilis fertézés észlelésében és a védekezd rendszer stimulilisiban. Bruce Beutler & kollegti egé 1998-ban mutattak ki egy bakteri endotoxin hatist lipopoliszaharidok- kal (LPS) reagal6 receptort. Bizonyi- tottik azt is, hogy az LPS-receptor molekuliris é funkcionilis értelem- benisa Toll-receptorok ems homo- Jogja (,Toll-szeri receptorTLR. Mindent &sszevetv dezések vikigossi tet 2 zik egy filogenetikailag nagyon 6si molekuliris ér2ékel6 rendszer (Toll/ TLR), mely kézds a rovarok é az ja az elsSdle- vvelesziietert immunrendszert a fertézés veseélyeinek elhiritisira Azéta kérilbelil egy tucat hasonl6 molekulit azonositottak emberek- erekben. A. molekulikat {irulnak ahhoz, hogy az egyes egy: nek genetikailag éraékenyek a fertézésekre krdnikus gyulladisos betegségekre Hasonl6 receptorok névényekben is jelen vannak, ez is azt bizonyitja hogy a velesziletett immunitis az immunrendszer evoliciésan Ie sibb formija Ralph M. Steinman az munrendyerének —tanulmsinyozisa rilvnyos settipus, a2 igy- nevezett dendritikus sejtek kulcss7 repét az immunrendszer masik felé- nick (zerzett vagy adaptiv immuni- tis) aktivilisiban, é& a feldolgozoct antigén bemutatisiban, A veleszile- tet immunrendszethez —tartoz6 dendritik Toll-szerdi recep- toraik révén egyebek mellett tb miédon is aktivalni képesck az adap- tiv immunrendszer egyik fszer lojét, a T-lymphocytikat Ralph M. Steinman nem dhette meg a Nobel-dij bejelentését, 2011 szeptember 30~ Mindharom tudés talmas eldrelépést vilasz komplexitisinak megén ében, az drékélt (genetikai), illetwe kémnyezet dltal szabilyozott (epige- netikai) elemek egyiittmiikédésének megismerésében. te! Dr. FALUs ANDRAS. 2011/50 Hiteles A két~ és tbbértelm6 seavak gyak- ran adnak médot félreértésre, poli tikai é pajzin célzisokra, képzet- tirsitisok eléidézésére. Aki szint- szindékkal él. velik, nagyon jl tudja, mi lesz a hatisuk. Nevetést, mosolyt fakasztanak, vagy zavart keltenek. ‘Az utdbbiak kizé sorolhaté a hi adisokban, a hirdetésekben egyre sirdbben el6fordulé regi, patinis szavunk: a hiteles. Jelenthetiazt, hogy nigaz, elfo- gadhaté, a szabélyoknak els, szavahihetS” ~ a balesetr6l beszimolét hallottunk, -, de arra az emberte is vonatkozhat, aki hitelt vett fel, nem fizette vissza, kévetkezésképpen még tartozik a hitelezdnek, jobbira valamelyik pénzintézetnek. Tudom, az adés sz6 nem min- dig cserélhet6 fel a hitelvevével. A rokonunktél, ismerdsiinkt6l kért é kapott kélesént a kéznyely nem nnevezi hitelnek. A hitel valamiféle hivatalos gazdasigi, kereskedelmi viszonyt sejtet. Régen boltokban, kavéhazakban, kocsmikban is kap- hatott hitelt, aki riszorult. Manap- sig tdbbnyire csupin a bankokhoz fordulhat. Es téliik milyen feltételekkel kap- hat? Ha_megbizhaténak, szavatarto- nak, ellendrizhetének talileatik. Azaz hogy hiteles seemélyiség. A visszafizetés igérete is hitelt érde~ mel Megeshet, hogy a_hitelfelvew6, akit 2 sajt6 a tomérités kedvéére hitelesnek titulél, a sz6_erkdlesi ércelmében nem is hiteles. ‘Aki pedig nem kért, nem kapott hitele? Az talin hiteltlen? GyARFAs ENDREA NEPALI KIRALYI CSALAD VEGZETE SHAKESPEARE-DRAMA A VILAG TETEJEN 1768-ban a nepal iyi dinasztia alapitoja, Prithvi Narain Shah azt a jéslatot kapta, hogy csaladja 411 generacié multan ki fog halni. A XX. szézad végén uralkodé Birendra Bir Bikram maga is tudott a jévendélésrél, de akkoriban semmi nem utalt irendra a Il. vikighibord ‘utols6 évében sziiletett a Hi: a hegycsiicsai_ dvezte, festdi s2gpségi Nepilban. Trond késként a legjobb iskolakbn jattsk, majd a Harvardon megszerzettdiplo cgésr. viligot 1972-ben, apj in foglalta el a trént, & ugyan nem szakitott cide Snkényuralmi rendszerével, orszagit megnyitotta a turi lott. Amikor 1990-ben demokriciit _kévetel6 tiintetOk jelentek meg a foviros, Katmandu uted in — amely a fegyveres erik és. lazadok kezatti véres sszecsapisokhoz vezetett=,a kirily e ett a nyomisnak, é ip- rilis 8-in_ feloldotta. az évek ta érvényben lamfGi tisetségét, ugyan- akkor garantilta a tébb- pirti demokraciat, a h: talmi dgak megosztisit, és a2 emberi keny magatartis ck tetszett. Aisava- ria kiralyné gyengeségnek értékelte férje epését, ezért hazahivta id@sebb fiit, Dipendra tréndrdkist az angliai Etonbél, ahol fels6fokti tamulm- nyait folytatta. Egyese szerette volna rivenni, hogy akir erészakkal is vegye 4¢ a hatalmat Am a fit tilsigosan is ragaszkodott az apjthor, ezért tbe s26 sem esett kizottik a dolgordl. A. kirilynd azonban nem felejtett. Dipendra korin szerelembe esett, 4m fiatal korara val6 hivatkozissal yja ellenezte a hizassigot. A csa- lodottifja ekkor jelentkezett a N pili Kirilyi Katonai Akadémis hola legjobbak kézétt végzett. Ki tind céll6v6 volt, amin nem is Iehet esodilkozni, hiszen els6 pisztolyat a 8. sziiletésnapjaira kapta ajindekba. Az6ta is szenvedélyesen gydjtdtte a Alsavariahrdlyné és Birendra hry 1979-bon fepyvercket. Feketedves karatés- nt koribban tbb bajnoksigot is nyert, 4m az dllandésulé csalidiv sly kévetkez fojtotta a bi elhizott. 1995-hen Dipendra éjbél_ szere es let, de a sziilei ezitta is kézbe- széltak. Eldkel6 vilasztottja, Devi- ani Rana ugyanis az 19 niszterelndki tiszrséget vilis dinasetiabélszérmazott. Dipendra tudta, ha ellent mond az apjinak, akar a trondrdklésbal is ki- zithatjik. A fiatalok igy csak titok- tit, 6s idével esiinyan Burr és Tu 1 hogy ez a kézeljévében be is fog kivetkezni. ban talilkozhattak. A tréndrikis- ben azonban - aki iddkaben riszo- ott az italra é& a kabité egyre ndet a fesziltség. A 29 sziletésnapiin est ally, és ak az Ga Alla li, Akkor még senki sem vette dt komolyan. Vihar elstti csend A nepali kirdlyi calid tagjai — mint minden honap harmad én — 2001. jinius 1-jén este bankettie gyiilekez- tek a katmanduii Nara janhiti_ palotakomple- xum disztermében. Di- pendra ugyan n sigosan kedvelte ezeket a kéeelezé jellegti Sssze joveteleket, ezen a na- pon azonban mir kora délutin 6ta a biliérdsz0- biban jitszott a snooker astalon. Kézben whis- kyt kortyolgatott. Az lsd vendégek haromnegyed nyolckor érkeztek, de_lassanként mind a huszonnégy meghivott 6ssze~ ayiilt, és kis csoportokat alkotva svélgettck. Az iddsebbek a geil dlltak, mig a fiatalok a Jits26t hallgattik. A tréndrdk6s azon- ban tovabbra is magaban ildgelt exy sarokban, és jl ltszott, hogy is rabbet ivott a kelleténél. Riadésul lefonja, A baritndje hiv getés révid és ingerilt volt. Ami- DOMANY # 2011/50 © 1577éorrevette kor Geese, Nirazsan herceg hogy milyen éllapotban van, intett az unokatestvériiknek, Parasnak, é fel cipelték a tréndrdkista_szobijiba Mikizben azonban dgyba fektették, feltiint nekik, hogy nincs alkoholsza~ ga. Egy pillanatra megfordult a fe jkben az is, hogy a biztonsig kedvé- ért aznap el kellene zirni a fezyveret. Am végiil elvetették az Geletet, ekap- csoltik a villanyt, és visszatértek a fo- gadisra, Kézben fal kilenckor Birendra ki- Dipenara tronbrakss rill ~aki elétte Gjsigitdkkal eakilko- ott - is megérkezett. Elosaie az anyakirilyndhée & annak baritn6- jghez csatlakozott egy szomseédos Gpilletben. Kézben a szolgik jel teeék neki, hogy a fia rosszll lett mire a kirily kijelentett, hogy be s2élni fog vele, mert viltoetatnia kell viselkedésén, Aztin dtsétile a roko- naihor a biliirdszobiba, Deviani ckizben ips felhivta Di penalrit, aki azonban kinyomta a tele font. Amikor a nym seimot, az automata a palotaérséghee kaposoka. Az aggédé Deviani meg- kérte dket, hogy kiildi&k fel seolgai hogy megnézzék, jl van-e. Ok be i rmentek a hilixzobiba, & megdbben ve littik, hogy a herceg a fldén fek~ s2ik, Segitetek neki levetkieni,& 1 eben az igynemijee rendezgettek hallottk, ahogy a firdészobiban dk lendezik.’ © azonban zt monda a szoliknak, hogy minden rendben Mit esinil n maradt ideje van, menjenek ck aludni. Aztin fel- zd ri: 2 m hivta. Devianit, aki azonnal kérdre Tabbre azonba vonta, hogy migrcnem jelentkezett ed Diipendra felemelte a puskit é hi- dig, Dipendra megnyugtatta, hogy jl romszor egymis utin meghiizta a van, deaztin el is kowént azzal, hogy ravaszt. A lovedékek a2 dldozatjobb alucni akar, majd misnap beszélnek._villit é a nyakat érték. A termet Ezt kévetSen felkelt, feldkéder te-pillanatnyi csend iilte meg, mikiiz~ repszind egyenrubijiba, fekete bir- ben a kirily alig hallhatéan igy su kestytt és csizmit, valamine baseball- togott: Mit tettél?” Azcin lassan sapkit hiizott, maj egy sporttiskiba leereszkedett a foldre. A ruhajin Seszepakok hirom nagy tejesitményt—hatalmas vérfole terjedeszét. A gyil- fegyvert: egy 536 mm-es M-16 A2 kos ezt kévetsen ledobea a puskit a jelaésismétlopuskit, egy 9 mm-es fldre, majd anélkiil, hogy birki MP-5K automat pisztolyt, valamint egy 9 mm-es Glock 17 ti pusii pisztolyt. A indult a bilidrdterem felé, Kéaben egy seol- ga — aki azt hitte, ura Gzakai vadiszatra in dul ~ megkérdezte 16 le, hogy vigye-c a tiskit, Dipendra feltartéztatta volna, kisétalt a szo- azonban vész§isl6 hangon igy vila bibs sol ,Ezittal erre nem lesz stkség,” A dbbent esendet sikoltozis vil- totta fol. A bankett egyik meghi- Sakk-matt vott vendége, dr. Radzsiv Sahi sie A trondrikis 20.51-kor Iépett a bi- tet ebsdként a sebesile segitségére liirdterembe. Annak ellenére, hogy Kabitjival megprobilta elillitani a mindkét kezében fegyvert tartott, —kirily nyaki iterébl spricceld vért néhny pillanatig fel sem figyeltek nem sok sikerrel. Ekizben Dipend. ri, Dipendra egyenesen az apja felé ra mindenki le tartott, aki s6goraival, Rabi és Ma- re visszatért a helyszinre. Egyenesen hesvar hereegekkel beszélgetett az faldén fekv6 apja mellelepett, és cél- egyre szaporodé maoista timadi- ba vette a géppisetollyal. Ekkor sokrél, Amikor észrevette gyakorlé azonban a kirily decse, Dhirendra egyenruhaba bij fist, csodilkozva robb dabbeneté- lepett eléje, és felsedlitotta 1578 © E1er es TupOMANY # 2011/50hogy hagyja abba, A. tréndrakéis wzonnal lelétte, majd_valdsigos mokfutisba kezdett. Vilogatis nél- kil lovaldézatea szobiban fedezéket rokonaira, —nagynénjei nagybityjaira, de nem ke a sogorinak és a sajét hia Sokan csak azért menekiiltek me k magukat. keres6 mert halottnak tettet Kérbe mindig eseméleténél lév6 kirily megprobilt az eldobott ska felé nyGlni, takin, hogy sajit it lelve, veget vessen a mészarlis mak, A testvere, Shoba hercegnd azonban rikisltott: Elég az etd szakbéll” Erre 6 is kapott egy soro- zatot. Végiil Dipendra unokadecse obb baritja, Paras herceg ke rit sorra, de 6 az életéére kénydr att: ,Ne testvérem, ne ted! Mit csinilse? Kényorgok, men} tovabb, itt csak mi vagyunk!” Es mintha a tréndiréks most eszmélt volna. Las san leeresztette a fegyvert, majd ki 2 szobibsl a kertbe. Anyja azonban sikokozva kiszalade utin A kertitavon ativel6 gyaloghidon ér ték utol az amokfnét. Aisvaria rl iltott: ,Mit mivelz? A fiam vagy! Miére tetted e212” Dipenda kezében a fegyverrel feljik fordult. Ekkor az Becse is megprobilta job elatisrab ni: Batya! Most mir vége, bitym! Nel” Am mindhsiba. A trondrokin closzdr vele végzett, majd anyjukat is hitha Iote. Végil 20.57-kor sit m ga een forditotta a fegyvert: a piseto- Iyival halantékon léete magi. z is kivette, Kerdojelek A palotadrség csake lvések hangjira, igy mar cxak az Al- dozatok mentésében jeleskedhetett Azonnal megkezdték a sebesiltek korhizba szillitsie, s néhinyuk é tét meg tudtik menteni. Az alig hat petees lovildézésben kilencen haltak meg ~ kéztitk Dipendra szilei é testvérei-, négyen pedig silyos sérii- léseket szenvedtek Az els hivatalos jelentésszerint bal- eset tirtént: a kirilyi csakidot egy -félautomata fegyver felrobbanisa’ tizedelte meg. Ezért is dllhatott el: a paradoxon, hogy a gyilkost, a ko- fekv6, de még 86 Dipendrit nyilvanitottik kirillys. A vilig db- benten ille az események elder, és esak akkor nyugodtak meg a kedélyek amikor megtévede Fil. szervezete a kiizdelmet. Ezt ‘bityja, Gianendra fe- jére helyezték a pivatollas koronat AA nepilli kéevélemény azonban nem hitte ela hivatalos valtozatot, & renge- teg dswzcesktivés-elméket | sziltet. Egyesek szerint a fiatal herceg fegy- vercladisi botrinyin keveredett. A ne- pili hadsereg le akarta cseréin elavule lefegyveret, & a tréndrékis dllitdlag megegyezett a német Heckler&Koch céggel, hogy némi kendpénz fejében hatalmas mennyiséget rendelnek 6 lik. A kirdly azonban nem értettegyet a fival, ami Dipendrinl ,kiverhette a biztositékot”. A maoista Lizaddk see rint a kirilygyilkossig politikai dssze~ eskiivés erediménye vol, amely miigéet India lt. Misok a kinai titkosszolgalat miivének tartottik a mészarlist, mely- nek sorin a trondrokist egy dublér he Iyettestette, aki Dipendra ruiz. Viselte és elmaszkirozea agit A legmerészebb feltételezés szerint azonban maga a2 ij kirily, G ra gyilkoltatta m elfoglalhassa a h volt ugyanis a2 egyetlen a rokonsig. ban, aki nem vett részt a banketten. Felesége ugyan stilyosin megsérit im a fia, Paras herceg egy Karcolis nélkiil megiszta. Az Gsszeeskiivés- clmélet szerint Gianendra, aki j6 vi- szonyt dpolt 2 kinai titkosszol tal, megrendezte a csalid lemészar- lisit, majd a gyilkosnak kikiiltott Dipendrit is lelovette. Ezt a verziét néhiny gyanis dolog is alitimasat- hatni. Az dldozatokat ugyanis bon- end- a testvérét, hogy ta tronon, O ELeT és TUDOMANY # 201 nalkiil hamvasetottak el, a mé- sirlis helyszinée az Gj kiily ps csira a félddel tették egyenlévé anki sem tudja, hogy 2 jobbkezes Dipendra miért a bal halénitékin ka pott halilos sebet, riadisul a piszto- Iyabél két tltény hiinyzott. Az sem tett j6e az Wj uralkodé imidzsénck, hogy fia kézutilamak érvendeet az ‘orszighan. A bobém életi Paras her- ragisk andlkiil tivozott a he megprd . ni, Ezt kiveten a birosig. a kirs csilidban elfoglalt poricigjira valé tekintettel_ felmer A nép azonban nem bocsitott meg neki, A kételyek & borrinyok a monarchia tekintélyét, igy ra in kénytelen volt lemon- dani a teljhatalomrél. Egy évvel ké- s6bb az alkotminyoz6 nei ‘les eltdrilte a 239 éve fenni a kézcirsasigot. lidjinak csak any- A kirdlynak é nyi id6e adeak, hogy dsszecsomagol- janak, azcin el kellett hagyni ‘Narajanhiti palotit. Sorsukban os2~ tozott az a hatvan kirilyi tel 4ill6 csorda, amely a népes familia napi_tejsitkséwletét —biztositotta Egyedil egy 94 éves dregasszony maradhat ott dete végéig, aki még Birendra nagyapjinak igyasa_ vol é nem volt hova mennie. A rézsa~ szin palotit mizeummé alakitottik é& megnyitottik a nbs Hecepts PETER 50 «1579MAGYAR EREDMENYEK A KEPLERREL TUDOMANYOS FANTASZTIKUMBOL FANTASZTIKUS TUDOMANY Napjainkban a csillagaszat latvanyos fejlédésének lehetiink tandi. Olyan problémak valtak a tudoma- nyos vizsgalati médszerek targyava, melyek eddig a science fiction vagy a filozéfia targykbrébe tar- toztak. llyen kérdés, hogy egyediil vagyunk-e az Univerzumban; vagy éppen hol és milyen kériilmé- nyek kézétt létezhet élet tavoli csillagok kériil. A fejlédés egyik mozgatérugéja a NASA 2009 marci- usaban felbocsatott Keplerdirtavcsive, amelyet a Naphoz hasonlé csillagok kériil keringé, lakhaté bolygok felfedezésére terveztek. Joggal mondhatjuk, hogy ez a miszer forradalmasitotta az exobolygdk kutatisit, hiszen tb mint 1200 boly6- jcltet fedezett fel, amelyek jelentis része tobbszirds boljgérendvertagia, & megmutaita, hogy a Nepeunusznil kisebb, szuper-Féldcknek nevezett kézetbolygok magyon ‘gyakoriak. A berendezés csillagok szerkezeténck é miki désénck megértésében is tars lent: tbh évig folyamato- san miei 7.000 calla fenestget a Fel het ragysigrenddel?) ponrosbhan. Ezlehetvé tsi, hogy fén viltozisokat ke cilagrezgésck felhasenilisival — az tigyne- erat cilaggeizmalégia revén — cillagok bel fetes szimunkra misként cérhetetlen folamataikat is tanulms- myozhasuk. Az MTA Konkoly Thege Miklés Caillagiszati ton taldlnat, 1580 « Ever fs TupomAny # 2011/50 RCC (Ritchey-Chrétien-Coudé)-tives6: ‘A Ritchey-Chrétientipust tavesé hiperbo- kus 16. 68 segédtokirelrendelkezik, ami kkompakt elrendezést tesz lehetivé adott {okusztdvolsig melitt. A Coudé-szereiés- ‘nl a fokuszpontotfixen telepitett misze- ekbe vezetk a taves6 egyik tengelyén keresztil, Magyarorszég legnagyobb tév- ‘sve is iyen rendszerd, amely a Piszkés- Kutatdintézetében 2007-ben Ktrejiet KIK-csoport (Kepler n= vestigations at the Konkoly Observatory) tag az drtivesé exobolygés & cilgweizmokigiai felfedezéseiher is hozziji- rulnak széles nemazetkiiei egyittmdkiidésben, sokszor ¢ kuta- tisok vezet6i. Cikkiinkben iiyen magyar vonatkozist extrém, asztrofizikai objektumok 6 jelenségek kel vilogatunk. AKepler-irtavesé A 600 mild dollirosGireszkie tranzit-médserrel keresi a2 cexobolygékat. Ha tivoli bolypékitszdlag elhalad a szildcsil~ lhga elétt, Korongjinak egy kis darabjit kitakarva, akkor a ccillag parinyi nyességesokkenést mutat. Ez a hal a Napsjupiter rendszer esetén Dinos, mig egy Fokd-seerd A Keplerdrtivess teéptise Intertrométer: Az opal (6 ari) tv _sbvek felbontdhépessige aftr (parabo- laartenna) dtmérjvel réyos.Nagyméret eayediteleszképok éptse hoje ht vagy 10D tavesbvel_gyGt_eektromigneses sugirzis meg tonbindisval a febon- tis az egy telescképok egymastl mért ‘voli fgg, vagy jlontéson nveo- 16. Ezenaapszk a csilagésztbanhasznla- tos interferometi.Fantisiakép a Keplers6 endszerrl(NASALIPL-CaltecWT. Pyle) bolygo mindéswe tizeared-réseny Jogy esélyiink legyen bok ilag jlereds seams deteke: fenyvakorist idé 6. ik ikertestvéreinek statisetika- ira, nagyszima cillag extrém Pontos és folyamatos m lséx kell bizeositani. A Kegkic 1 nappalok-epzakik viltakozisa miatt ez a Féldrél megvalisithatatlan, A kévetelménycket tejesit6 opti kai render egy 1 méter Schiide-tlesckép. A fokusziban eb helyezett 100 megapixelnyi digitalis érackelérendszer 105. négyzetiokos terilet exyidepi lekGpeztsct tes le netGvé az optikai hullimhossetarto- minyban. A Kepler ¢ ct észlel megwzakitis ndlkil, amely nyiri Teja teriletére, a Hattyts & Lane esillagképek irda esik. A abilitist & a terilet Al 5 nap kerin: anal Lithatonigit 37 gési ej, Nap keri Fold-kivet6 pilya garantilj. Ezileal 1 koribban elképzelhetetlen, millio modlrésenyi reativ pontossig is ele het fenyes csillagok esetében: a Kepler a jelenleg letezt legponosabb sillagiseati fotometriai esekéz, Bolygé két nappal Emilkkezetes a Cillagok hdbonijia ci amelyben a fobs egy tivo bolygén A Keplerrel esSkeéne sikerit pontosan ilyen planétit talslnunk: 1 Kepler 0,20 Nap-timegi vind téxpecsilag elnyile payin, 41 nap alate jr Kérbeea kad tmegkizeppontor. Rajtak kivill pe dig egy Szaturnuse méreti gizbolyg6 is a rendszerhez tarto- zik, ami 229 nap ala keri m akat. A véletlennek kéginhetSen a kit tixpecsillag kileséndisen is dtvonul mindkét csi A callag fenyvikozisiban igy éssze siikkenés ta pavtalhaté. A csillagfedésekben iddbeli cstisekilisttaliltak, ini film egyikjelenete kémlelia litohatére, hol éppen ket nap készil lenyugodn (6 nevii rendszerben egy narancsszing, 0,69 & egy lfedi egymist, sa bo korong. jn lee a Fokdrl née sen négyféle, periodikusan ismeids fenyesség amelyet a planéta graviticids hatisa oko, igy a mérésckbdl ‘A Kepler-16komponenseinek és geometijinak ‘meretaranyos abrazolisa. Bara a palyaméret {ot csitagasza8 egységet jl (1 CSE az tages Port ‘A Teintyhirom komponense méretarinyos Sbrizolizban. Az A jlzésd slag Napunkndl 12,4-szernegyobb étmérsjd vords Grits, KsérG a ‘Naptkisobbt8rpeczlagok. (0. Huber, University of Sydney) I6b je bo megbecsilheta Keple mege. A Jupiterndl kisebb tmegti planeta strtisége 0.96 g/m kintve feleréseben hidrogénbal é héliumbsi,felerészben ne bb elemekbal lat. A Kepler-16 geometrig arra utal, hogy a boly6 a oeszetételet te rendver koraitirténetében, a cilag part dvez6 anyagkorongban keletkez hte A kétweie fenyévre kv naprendver 1 filmben megilmodoethoz nagyon hasonis Litvinyt nyithat, fle, ha a 100 70 Cebius-fokos fein home séklecé zbolygénak vannak hold amelyek felzinérdl egy est haktikus utazé a kiilonés, dllandéan naplementék gyiinyirkiidhet mindeddig szinte isme A fényes, in ftlen HD 181068 jel csillagrél kim. Kinleges hirmas rendszer, amelyben a legtényesebb_ komponens A), kiriilétte pedig egy (Bé C-veljelalvea Griiscsillag wires téirpkbAL All kertGscsillg ke feneiibrin) A felfedezést a2 te pepir 45.5 naponta eltinik a vores Grits magéet, kéeben pe dig kilesdinds feléseket is murat 0,9 napos periddussal. Ene kes eIehetéveé, hogy a vor té gy a hirom csillag nagyon hasonl6 feilti enyes- viiis Gris el6ee cincukat les vores eiepek fe céseiszinte tejesen ithatatlanok, hiszen kdlesénds takarisukat a hiteérben lev A komponens ye kompenzili A 800 fenyé fedeztiik fel a Kepler mérései alapiin, utana pe wbb obszervatériumiban szilettek fold spektroszkopiai ~ mérések. N: leket is készitettiink Pisekés-tet6n, az Im-es RCC-teles képpal, amelyck kizértak kiizeli optikai kisérok letée epé re talilhat6 csillagharmast 2010 jémiusiban a vilig Abontisti felvéte= 581szen fal ivmasodperces hatirig. A fScsillag korongjinak felbontisihoz a Wilson-hegyi CHARA optikai interfe rom fdkomponens korongja 0.46 ezred ivmisodpere dtmérgiG, ami 12, nak felel meg. A spektrumok modelle 4900 Celsius-fokos felvzini homérséklet & a méret vids eis tipust Oriiscsllagra utalnak, amelynck becsilt mege 3 Nap-témeg. Az Oszetett csillagrendszer — amelyet a hirmassigra utalva Trinitynek neveztiink el — olyan ,asetrofizikai boratérium”, amelyben a csilagiseaeban szokatlan médon cemberi idéskilin is kimutathat6 pilyavsltozisok trtén- nek. Ezeket a fedések dltal pontosan ismert geometriai ‘AVR08 Cygne RR Lyrae csiagHinyvitozteaA fle bra 133 nap hosszusigd Kepleradatsort mutatamelyen szépen ish 2 kérbelt $0 nap periidue medulsis. Az al panelen inagyttuk alegerdsebb perdu hetSxOdest mutat szakaszohat a folonséget valtakoxé nagysigu maximumok 6 minimumok rus konfiguricioval dseszevetve komplex elméleti jéslatok fontos tesztobjektumiva tewzik az tj hirmas rendseert. A Kepler- és CoRoT-dirtavesovek bizonyitottik, hogy a v6- rs driiscsillagok mindegyike mutatja az tigynevezett Nap tipust @zoliri) oszcillicidk jelens lag kiterjedt konvektiv burkanak belo mozgisai folya~ matosin gerjesztenek. Esetiinkben viszont ennek semmi jele nem litszik. Az ellentmondisnak egyelre nem ismer- jk a magyarizatit. A megoldis valészindleg a BC-pir ‘rapily-hatisiban keresend6, mert ennek keringé dusival masodlagos hullimzisok jelentkeznek tozisban. A szoros csillagp perio- fényval- mozgisai folyamatosan rez ‘Nap tipusioszciléciok: A Nap konvekci- 6 zénaaban frrongo” anyag szazezernyi eyed reapési médust ket. Ezek tipkus eriédusa 5 pere kori! van, ampltiojuk ‘enckivl kes. A konvektv réteggel bir si- lagok iy pl. vrs Griasok) mind mutatnak hhasoné tiusi rezoeseket. Ezek az oszcilé- (6k kitindon hasznahatdk a csilagok Sze ezetének feterképezésére RR Lyrae: A fényiket vatoztal esilagokat felledezésihkorR, S, , stb, bette erat ‘elneveznicsitagképenként a 19, szazadban, neveztek el oa, 1582+ er Es TUDoMANY # 2011/50 ‘maid RR, RS, RT... SS, ST, haladva az angol ABC-ben a2 AA, AB, QZielblésekkivetkeznek (a J bet kimarad). Ezutan a V335, 336, tb. kombinacikkal folyatbdk a sor. ez adédik hozzé a si- lagkep latin nevenek birtokos esate. Szerge) Nyikoléjevics Blazské: (1870. ‘november 5. - 1956. fbrudr 11) orosz csi- lagdsz, a Szovet Tudoményos Akadémia Jevelez6 tagja, a Moszkval Obszervatiium vezeifje 1920-61 199149. A sla elneve- zat jlenséget 1907-ben fedezte fel az RW Draconis nevd csilagnal. A Holdon krétert géscket keltenck a felfiivddott 6riiscsillagban hetdséget nytitva az. drapily-hatisok vi gok fejlodésében, mikizben vase Gris Nap tipust oszcilliciit. piratlan le- Egy évszizados rejtely AZ RR Lyne cillagok elfelédte pulzalé viltozdcsil fényvatozisuk & annak oka régéta ismert. Fényes akar kétsceresére is megndhet egy-két 6a alat,dxszchtizéd suk 6 kitigulisuk jellemaden fel napig tart. Az RR. Lyrae csillagok legalibb felénél azonban a fényviltozas erdssége & a periédus nagysi 7ik, eat Blazsko-effektusnak hivjuk. Habir e2 a jlenség is tab mint egy évszizada ismert, eredete a mai napig nem tisetizot, 6 egyike a csillagok pulzicigjaval kapcsobitos leg fonosabh problemaknak. Kutatécsoportunk a Kepler-Grtivestvet hagnlva olyan i Jenséyet fedezett fel a Blazské-modkulicie mutatd RR Ly 1 ndhiny hetes-hinapes idéskilin vilto- cilagok egy coportfinsl — kierik a névade calagnil s amely mérfaldkének szimit a Blask6-jlenséy magyariza~ tira irinyulé vizwgilatokban. A periédus-kettéz6de, mely a pulaacié okozta fényvaltezis maximumainak vikakozisiban Grhets tetten, gyakorta cifordulé dinamika folyamat azon ban megjelenése az RR Lyrae esilagok esetében telsen v= ratlan vo A Kepler nil annak ellenére sem skerilt korib- than megfigyeni, hogy némely cilagra mir tab évtizedes megfigyelés anyag gyi dssze Fdi megrigyelések reven. A periddus-kertSzteés azért is fontos, mert tabs ilyen it menettel a sabilyosbel kaotikes pulziciia vikhat a callag Minthogy a2 ij jelensé 2 Blzské-modulil cil sgok mutayik,riadisul a moduliciojol meghatirozott Fi saiban erdsebben — de van olyan caillg is, aol szinte folya matosan ~, igy kijelenthet6, hogy a periddus-kettSeddes 6 a Blzsk6-effektus soros kapesolatban vannak. Az ered nyt még értékesebbé tes, hogy hidrodinamikai model Ick sewitséxével igazoltuk a jelenség Ktrejetét, & annak okira is fenyt deritettik. Seimitisaink alapjin a perils kettSeddést egy magas rend (:2) rezonancia okozza, mely a pulzicids alapmédus é egy maisik pulzicids més (fe hang) kizéte jon Ktre, Mi tobb, azt is skerile kimutatni hogy a periédus-kettézddést okoz6 rezonancia a2 eddig kevéssé ertett Blrsko-modulicive is kepes leet eldidéznt Ha ez bizonyitist nyer, akkor egiabb eredményik Seto rést hozhat az RR Lyrae csillagok modulici ev stizados rejély megértésében, A George Lucas dltal megilmodott Ta- tooine bolygée megtestesitd Kepler-I6b, a hirom virdscsllagbd sls Tiny seé- dit6-szabilys tinea & a sziz éve kuta- tott Blaské-retély megokdisthoz Kiize- ebb viv6 felfedezés csupin parinyi zele- tét elentika Kepler fantasetikus eredmé- nnyeinek, ugyanakkor inspirilé hacissal bimak a természettudominyokra fogé- ony fiatalokra. Ezért is fontos, hogy 22 GreavesGvel végzett Gvonalbeli kut sokba tehetséges magyar pilyakezdék tudésok is bekapesolbdeak, 22 seetnt Szan6 Rone