Tey auth 2013. februar 22, M) Ara: 295 Ft
HF aT
Elofizetoknek: 230 Ft
NG ae ioe canine CE
eR NE eet)
PTR ee} eee ens
GONDOLKODAST SERKENTO IQTORNA
AT. héten bemutatott
OC
Melvik harombettis s26 egészitheté ki
ht mask e26vd a megadott
vegzedesekiel?
INNS)
Viilasz: 9
rn
aortas
Eyed eros
EROSITES
Valasz: M
ara ences
Cesc
223 Holvtlagy Selgin sage 248 KONYVTERNES
‘sreméke? 1 248 Lélektnilelenényet
AVILAGHODITO ILLEGALIS SEGITSEG
Szabo Giza Mernbndt Ards
Pap Narbert 250 Atudomnyviliga
‘tanies Mato
25 Elotned
AUics!
MarosiKnga
238 Eqoszsty?
‘Cimlepor: A Mohacsi Tortenelii Emlekpark Ly + ELET EGY ANTARKTISZITO
‘yogadoépiete (Sr Slee ele AEGEALATT
Aight cm canton) ; + FUROMINTA A HARROL
221 GONDOLKODAST SERKENTO
@-TORNA AGYERMERKORIFEPAJAS =
Zigmond Gyula Alora Aaa
22a Ess hdzbal 238 Ine SO Aronal
STABIL KAOSZ “HEGIOSOLHATO
Trupka Zon ‘SZUPERNOVAROBEANASOK?
240 Laborapls
BBERKENYEK ~ LONBIKBOL
*SURGOSSEGISZMULAGIO Orcagh et
veg hgeia 243A hep setee cuterbetegséaig
+ MIEGKOVOLT VIZFOLYASOK LUJTERAPIAS GELPONTOK
nvomal Coala its *ATENGERMADARAL
Gaizigd Ere 245 ET-ioigia 253 REJTVENYEK
230 Ujorsz iszonde a hoi (CSIKKEKKELAZELOSKODOKELLEN 254 ETIRANYTO
MAGYAR RESZVETEL aby Ens Bins Nea
‘AHOLDKUTATASBAN 248 Ele 6 tudomany képbon 258 Aiton
Magy Jiros ETGALERIA ‘SCHWARZLOSE R DON-KANYARNAL
Seal Sandor Hs GretPeter
A Tudominyos Ismeretterjestt6 Ti k
cegyik meghatiroz6 alakjatdl vettiink baestit a kézelmalt-
ban, Hletének 91 évében, 2013. februir 3-in elhunyt
Adam Gyérgy professzor, a Magyar Tudo~
ményos Akadémia rendes tagja, aki 1978-
1990 kézitt_a TET elke’ volt. A
psvichofiziolbgus, az MTA Biolgiai Tu-
dominyok Ovtilyinak tagja a tudo~
manynepszerdsités legjelesebb hazai kép-
viseldi kozé tartozott
Nagyvaradon stuktett. A Pizmény Péter
Tudomenyegyetem Orvosi Karin szerzett
corvosi diplomat 1949-ben. 1950-t8l a Bu-
dapesti Orvostudomanyi Egyetem (kés6b-
bi Semmelweis Orvostudominyi Fgye-
tem) Flettani Incézetének munkatérsa lett
1967 és 1992 kézdtt a7 ELUTE. ltala alapi-
tott Osszehasonlité Flettani ‘Tansrékéneh
vezetiie, 1970 & 1972 kozdtt az MTA Psi
cholégiai Intézer igargatdja, 1972 & 1978
226 * fier fs TupomAny * 2013/8
kiizitt az Bétvds Lorind Tudominyegyetem rektora,
illetve az MTA elnokségi tagja volt. 1992-161 professor
cemeritusi cimet, illetve kutatdprofesszori megbizist
kapott.
1970-ben megvalasztottik a Magyar Tudomanyos
Akadémia levelezd, 1979-ben rendes tagjéva. Taggd
valasztisa utin a Tirsadalmi Kapesolatok Bizousiga,
illetve a Tanulis életen at (TET)
akadémiai elndki bizottsig, tagiai
kizé keriilt be. 1994-ben pedig
megvalasztottik a Magyar Peda-
gogiai Tirsasig, elndkevé. Tob
essvét irta tudominyos ismeretter-
Jesztés fontossigird.
Szimos kitiintetései kézill az
Akadémiai Dijat_ megkapta mir
196l-ben, az Allami Dijat 1988-
ban. Elettitja clismeréseként Szé-
chenyi-cijat kapott 2007-ben, de
magaénak tudhatta a 2002-ben az
oktatisi minisetertél kapott E&t-
vis Jozsef ja is.
A Szerkesztiség
one o Xow Xo
Melyik sim van letakarva?
as ee ee ee ee ~
Hogyan folytatcik a sorozet?
P ' N c E
Rare
Paes ntatea|
ey
Az északkel
PEIN
peonceea ry
Fre TER eass
Paz eels
Pour eany
Pereaty ttn
NY
Sea ec
‘Az SMS szivege
kislanyom sziiletett
T Es TUDOMANY * 2013/8 + 227 ELSO KEZBOL
ATUDOMANY UJ EREDMENYEI
Siirgésségi szimulacié
Embert helyettesit6modelle~
ket, tesribibukat eddig. le
inkibb — kdzlekedésbizton
filmek forgata
trésteszcjénél havmiiak, A
Semmelweis Egyetem (SE)
iolégiai 65 Intenzivterd
nikijinak januir 3h
Schile & Seimulécia
Pee ke
bibuk azonban az orvos
nos. stirgésségi
stitmulélésival, Dr. Printz
Centrum. veretdjehangsilyorta,
gyakorlatok sorin megszer 1
a. medikusok _begyakorolbassar:
geket, példiul a véna-
nn Allhatnak a betegigy
mellé. ‘Talin nem sziikséges magyy
rirni, hogy egy egyverti vérvétel is
sr&mos kellemetlenségnek tesri ki a
eral veg
than két felndtr és
egy csecsemé — Ggynevezelt magas
hi d—bibu mellett az Gjraélesztés
gyakorlisira alkalmas tovabbi iene
modell és szamos testrészeket szimu-
ils torzé All az oktatdk rendelkezé
sére. A Kitvélgyi ti kérhiz labo-
ratériumaban tovabbi két, szi
legmodernebb technikival felszerelt
228 « fier fs TuDoMANy + 2013/8
abut helyeztek ti
hasonlé, de kevésbé fejlett
rendszert
maztak az orvosi egyetemen,
akkor azonban még a 1
n vagy autok szinté
is nem belyettesitia kinikaiszolhatnak”
IehetGve tei, hogy, Iélegeznek” és
2009 éta
Ielegeatetéste
embe.
alkal-
magas
képes
dbuk paramétereit is manu-
isan Kellett az, oktatéknak
beillitaniuk.
A most atadott
beavatkozisaira
keresatil
rdésekre,
nikroporto
an. Fontos, hogy
pasztalatszerzés e tant
ban ezentil nem véletlenszerti, azaz
nem attdl fiigg, hogy a medikus
ieee Metcrtsyearte
avagy éppen rosszul lett-e valaki,
amikor gyakorlata van, 6s akad-e
olyan oktat6, akinek van ideje, ka-
pacitésa elmagyars
nase Gébor, az Anes
& Int
a technikai részletekrdl sedlva azt
emelte ki, hogy a hallgat
{firol minden esetben videofelvétel is
‘Késril, amelyet a rendszer a bibun
torté
egyiitt, vezeték nélkilli kapesola-
én a ton keresaiil a projector-szobiban
lév6 seamitgépre tovibbi. Igy az
vivterspits Klis
beavatkozisok
wodellek
egy internet alapa szoftver
segitségével mtikédnek, & a
wést_ beprogramozott
ES
=
=
So
a
=)
ez
25kg/in®) fant aki koi 200 m
1i6, illetve 300 milli folow volt a Kove
(BMI 3} ) fertiak, illetve ndk se
ma. Eurépiban a tilsilyos felndtt lakosok
arinya 55% korill volt, Fokozatosin n0-
vekwik. Saimos visgilat bizonyita az
cemelkedett BMI dszettigagsée kiikinbs6
Detegségek (pl. magas vernyomls, saiv- &
érrendzeri betegséyek, 2-5 tspusit cukor-
betegség, depresszid, bizonyos daganatok
sts) kockzataval
iba teseiik (joggal)
a morgisszegény
Aletmédor & vilzott tape
Hfelvételt, a hizdsra val6 hajlam
Ljclentds egyéni kilonbségeket
mautat, & réscben szerencse
kérdése az is, hogy az elhiizottak koziil kiben
alakul kia fenti betegségek valamelyike, (Lisd
ng a térnarsl: Oldalanként hiro betihiba ~
1 2013/5. 134-137. oldal)
A cukorbetegség (iabetes mellitus) kikin-
bov6, vércukorseint-emelkekésse jir6 beteg-
gytitGneve. Az Les tipus Tendyerint
-yermek- vagy Fatal korban, hirtelen jelent-
Kezik, ésalapya az imzulint termed sejtek pus
tulsa. Kialakulésinak oka nem teljesen tszté-
zo, de semmilyen ésszefiggést nem mutat a7
elhizassal, & cl6tondulési gyakorisiga sem v:
tozik tendenciézusan, Ezzel szemben a 2-cs i=
OTA.
106080
NN?S275
normilis vagy ideslis test silt val6 eltérés mérté-
ét rendszerint a testtSmeg-index (BMI) segitsé-
2008-ban viligrete tb min 14 mild tists (BML
Az clhizis és a vele kapesolatha hozhaté betegségek egy
arint velesriletett (genctikailag meghatérorott) alapokon,
Kémyezeti tényez6k hatdsira alakulnak ki.
Mikézben a Féld lakossaganak nagy része éhezik, a jéléti tarsadal- |
mak egészségiigyi ellatasa szamara a jarvanyszeri elhizas és a
vele jéré anyagcserezavarok jelentenek egyre névekv6 kihi-
vast. Ha sikeriil feltérképezni az elhizdson at az akar halalos
kérképekig vezet6 utat, és megfejteni, milyen hajlamosité
vagy védé biokémiai sajétossagok allnak az egyéni kiilinbsé-
gek mégétt, lehetévé valhat e kéros Allapotok hatékonyabb
A TULTAPLALT SEJTTOL A CUKORBETEGSEGIG
megelézése és gyégyitasa.
latai szerint
‘TESTTOMEG-INDEX (BMI)
‘A testtémegindex (angolut: Body
[Mas Index = EMl) a leginkabb alkal~
mazott nemzetkoziaranyszam a tép-
lalisagi allapot szamszerisitese, A
festtémeg-index _kiszamitésénak
kKéplete: BUI = testy (kg) magas-
ig? (me)
lake
zsisavak
TAPANYAGTULKINALAT.
pus, jellemz6 médon, fokozatosan alaku
lbrebaladtival ~ bir sajnos egyre korabb
Ennck lényege, hogy a szervezet nem ad megfclelé vilaszt
az inzulinra (inzulinrerisetencia), és a bormont term
valamint bizonyos eukorfajték ~ pl. sacha
répactikor) & annak
tek igyckszenck ezt ellensilyozni,
ezért eleinte emelkedik a plaza in-
zalinszingje. E betegség el6fordulisa
svoros korreliciét mutat az chizés
gyakorisigaval, illetve mértékével,
vagyis a j0lti térsidalmakben roha-
mosin nd; & az oksigi dsseefiigats
nem csupsin statisetikaalag, érhet6 te
ten, A asir 6 izom arinyfnak elSbbi
_pivira t6rténd chol6elésa, a7 alig has
nik, alacsony anyageseréidi izomzat,
METABOLIKUS
SZINDROMA
‘magas koleszterin:
es vercukorszint
2s TieusU
CUKORBETEGSEG
fiver és TUDOMANY + 2013/8 + 243 2-es tipusti diabetes kockézatit, Enlekes & fontos megti-
gyeks volt, hogy a trzs Kiri @lma tipast) elhizis yak
rin egyiittjir magas vérnyomésel, a plazmalipidek eliéré-
seivel, vércukorszint-emelkedéssel & inzulinrezisztenci-
val, ami végiil cukorbetegséghez vezet. Annak ellenére,
hogy nem ézlekék a kortizol hormon plazmaszintjének
cemelkedését, ez a — metabolikus srindrémnak nevezett
Allapot szembedtlSen hasonlit a kortizoltermelés fokorédé
8 (vagy hasonlé szteroid hormonok fogyasztasa) sltal oko~
zott Cushing-szindrémiboz. A kortizol a mellékvesekéreg
hormonja, amely fontes zerepet jitszik a strese (Iegyen az
pwichés, fizikai vagy anyagcsere eredeti) lekuizdesében,
tugyanakkor hatisa sok vonatkordsban ellentétes az inzuli-
néval. Samos megfigyelés timas/tj ali, hogy metabolikus
srindromiban megvaltozika seek kortizolmetabolizmesa,
fgy a hormon hatist normilis plazmaseint mellett is FOO
aia.
A sejtek tapanyagszenzora
A tépanyagok anyageseréjében vezetS szerepet jits76 setek
tSbbayire (pl mij, vizizom- & zsirsetek) képescke a
kortizolt. sajit_ maguk sz4mira,
helyben —eléallitani. [gy a
kortizolhatés mértéke nem coupé
a hormon plazmaszingé«dl, hanem
_felentds mértékben a célsetek aktu-
lis Alapotitél is fiigg. A kortizol
Iokilis termekséneksfontossigat jél
utatja, hogy azok az egerek, anie~
Ick erre nem képesek, mext a sik
séges ensimeket mesterségesen.ki-
itouek”, védetiséget mutatnak az
dhizissa és cukorbetegséggel seem-
ben, A folyaanat a seeplazmatél ala-
posin elkiikinile Kimyeretben, az
‘endophizms retikulum (ER) nevis
sejtszerveeskében zajlik.. Mivel az
ER egyarint réset vesza lipideke (si
tok), a febérjék & a_seénhidritok
anyagcseréfben, belsS kémyezetét
barmelyik’ tipanyagtdeség jelenkece
vagy hiinya befolyssolhatp.
Allatkisérleeinkben. kimutattuk,
hogyaz ER kortizolmetabolizmusa
srorosan dsrefiigg a tiplalékfelve—
tellel:a kortizoktermelésjélakott éllapotban éri el maximu-
mit, é éhezés sorin fokozatosan esokken. Sajét eredmé-
nyeink é mis adatok alapjin Ieirtuk azt a modellt, amely
srerint az ER tépanyag-ér2ékel6 szerepet tolt be a seek-
ben. F funkcigjinak Fontos réseét képezi, hogy kuls6 ener-
gaforrisok hiinyaban csokken, mig bikéges vénhidrat~
vagy lipidkinslat esetén fokozddik a kortizol lokilis ter-
meliclése.
Talterhelés és kévetkezményei
Ax energiaforrisként hasmosithat anyagok ill nagy
mennyisége zavart okoz a sejt miikédésében. Ilyenkor az
ER a kortizokermekstdl fiiggetlen, tovibbi jelatviteli fo-
lyamatokat is mozgésit a sejfunkcidk stprogramozisthoz,
Akir wénhidrit-, akér lipiddémping “éri a sejtet
ET fs TUDOMANY + 2013/8
(glukocoxicitis, iletve lipotoxicités), az BR ikiklésének
egyensilya is felborul — kialakul az ,,FR-stressz” 4llapota
llyenkor fenmakads keletkerik a sejsverveeske fechérjeérle-
6 funkeidjiban, és belsejében felhalmozédnak a félig kész
proteinek. Az egyensily viswaallitésa céiabdl az ER vész—
Jelzéseket kid a seje tobbi része ele, és ezek alaposan Athan-
goljik a set egészénck szabilyorisi hikvatait. A vilkozis
részét képezi pl az inzulinra adott vilasrkésrség, cxkken
se, vagyis az adott sejt inzulinrezisetencigjy is, ami szintén
az egyenstlyt hivatott helyredllitani, hiszen cstkkenthetiaz
adoit sejt Cipanyagfelvételét. Misrészrdl viszont ez csak a
problérna szdnyeg alé soprése, mert az Gamagat ved sejt
Aatharitja a feleslegben kindlt tapanyagok felvételenek terhict
a srerveret tabbi see.
Az ER dial forszirozote adapticiés mechaniznmusok —
srerencsés esetben — képesek helyreailitani a nornnélis mti-
kédést, Ha azonban a titerhelést nem sikeril megatintet~
ni, akkor a tartés & sfilyos ER-stress a sejt Gnkéntes pase
tuisit (im. apoptérisit)iseldidézheti. Ez a végzetes gluko-/
Iipotoxicités kilkinbiz6 sejceket stithat, & szerepe az ellt-
7assal kapesolatos betegségek kialakuliséban, valamint s7-
‘wédményeinek kifejsdésében egy-
arnt bironyftott
Anormialis és kéros hatéran
A kortizolhatis lokilis modulilisa
és az ER-stresszvalasz alapwet6, fi-
Tiolégids szerepet jitszhat az anyag-
csere sabilyorisiban, Azonban a
render savara (genetikai alapi,
velewniletett adottsig) — tartés tip-
anyag-tilkindlat esetén (kornyezs
tényer6)—a kortizol taltermel6d
séhez, illeeve Gnpusztité mértékt
ER-streszhez vezethet. lyenkor
sajnosa kéros éllapot kialakulasit és
fenmtartisit birtost6 poritiv vissza~
caatolsok alakulhatnak ki. A foko-
zott méreékben terme kortizal é
az ER-stressz példdul egyarint az
inzulinrezisetenciakialakulisinak
kedvez. Ez visont a vérplazma cu
kor- és zsirsavseintjének emelkeds
sét okozza, é fgy a szervezet szint-
{én tovabb névelia tépanyag-tilk
nilatot. Az Srdégi k6rdkbdl egyre nchezcbb kiszakadni, é
elvezethetncka valédi cukorbetegséghez. Az extrém tethe~
es alate allo inzulintermelssejtekben ~ az elhizis é cukor-
betegség elére haladisa sorin ~ olyan mértéket olthet az
ER-stresy, amie seek Fokozatos pusetulisit idézi eS. Bz
is poritiv visszacsatolis, amely azt eredinényezi, hogy egyre
kevesebb inzulintermeld sejtnek kell megbirkoznia az egyre
novekw6 kihivassal, gy végil a 2-es tipust diabetes az Les
tipusdhoz hasonl6, inzulinhinyos allapotts alakulhat.
A beavathozAs lehetésége!
A tiplilék Sssretétele 6 a cukorbetegség kiizti kapesolat
srempontjibdl killéndsen éndekes az a megfigyelésiink,
hogy kortizol termelését az ER-bena fruktéz-anyagesere
egyik kéztiterméke is fokozni cud, Prukté2t egyre novel
v6 mennyiségben fogyasctunk &ességek & ‘iditsitalok
formijéban, aminek kétoki szerepéta diabetesben mir rég~
Sta valisrintisitik. Kordbban azt is leirtuk, hogyan jérul
hovzi a lokilis kortizoltermelés az ij zsirsetck kialakulis-
hoz. Minden jel arra utal tchit, hogy a felvett tiplilek
:mennyisége é mindsége ezen a ponton scorosan bseefigg
az dhizassal é annak kéros kovetkezményeiv
Az chizisra, illetvea hozzi kapcsokido betegségekre val
cegyéni hajlum jelents mértékben mnihat a fent lent tap-
anyagszenzor velewiletett é Ugyanakkoraz
‘snyilvinvalo, hogya senor kisebb mértékaitilerzékeny-
visvafogort & megiclels dsvvetételt viplilekfelvécelle
valamint intenziv tapanyaglebontissal (izikai aktivitis)
kompenzilhaté, Mindenki az életmédja tudatos alakitéss-
val tohet legtbbet a sajit egésrsége érdekében. Azok s7i-
ira, akik nem tudnak vagy nem akarnak a megelbrésre
alkalmas éetmédot folytatni iletve akiknél az anyagesere
velesziletett rendellenessége mér tbl mint elhizisra val6
haajlam, sziikség lehet a gySgyszeres beavatkozisra. Az Alta~
Junk folytatott ésaz OTKA alta tamogatote kutatis £6 cél-
Raz ER tapanyagyenzor miikédésének minél alaposabb
megismerése, és ezéltal annak kideritése, bol lehet komp-
Tikalt rendszert a leghatékonyabban és legbiztonsigosabbin
befolyisolni
Eredinényeink hozzjjirultak annak tisztézisiboz, hogy
az ER engine hogyan miikodnek egyiit a kortizol terme-
Ksében, Azt talikuk, hogy ez a folyamat specifikusan gi-
tolhaté a Kepéseit sszekapesol6 koenzimek seintjén. Ezzela
médszerrel szovettenyévetekben sikeresen gitoltuk a 2sir~
sejtek kialakulisit. Polyamatban Keys vizsgilataink a7 ti
maseijik ali, hogya 76d tea egyik termésretes hatoanyaga
ily médon is eskkentheti az elhizas 6s az imzulinrezisrten-
ca kialakulésit. Minderck a megCigyelések a cukorbeteg
ség mogel6rése és kezelése szimira tejesen ij 6 igéretes
yyszet-timadéspontot kinélnak, amelynek kiaknéz’—
sihoz azonban még hossai tit vezet
CSALA MIKLOS
(jak az éjjel limpak £6
Csikkekkel az éléskéd6k ellen
A varos sajitos @Shely, de a madarak felvesvik a kesz~
tyfit: hangosabban, magasabb frekvenciin énekelnek,
hogy az aut6zaj ellenére is elérj¢k fajtérsaikat; kihasznal-
ét, igy joval tobb ideig ehetnek,
‘mint videki rokonaik; é hasznos segit6i a kovtisrtasigi
villalatnak a cigarettacsikkek tjrahasznositésival. Mivel
a virosi madar seéraz nivényi searat, mobit arinylag
keveset talil, de sremetet anil inkabb, azzal béleli kia
fészkét. A srétsrAlazot fiistsr4ir6 puha és meleg fé7ek-
anyag, de mint arra mexik6i kutat6k réamutattak: a pa-
raritékat is tivoltartja. A paravitik gyakori é kellemet-
Jen vendégeia féskeknek, a madarak pedig rendszerint
kkilénbiz6, aromAs ill6olajokat tartalmazé névények be-
eee oy eee virosok-
ban, ahol hiényoznak ezek a névények, viszont sok a
szemetel6 dohinyos, remek praktika Iehe rotta r0-
varolé dsszetevinck (Ggymint nikotin, kétrany, hidro-
gén-cianid, arzén, fenol, amménia...) bevetése. A kuta-
tok elészér is igazoltak, hogy a parazitik valéban kerit-
lik a hasendk fistsztirét. Majd 28 hizi veréb é 29 hiizi
pirdk fészkének atvizsgélisival megallapitowik, hogy
minél tobb volt a esikkanyag a fészekben, annil keve~
sebb az @éskOd6. A torténet végére persve itt még nem
keriilhet pont, hiszen nem tudjuk, hogy az «yj lakberen-
derési divat valobana fikik javira valik. Lebet, hogya
sviildket csak a pula féseakanyag csibstotta el, a cigaret-
ta méreganyagai pedig tbbet artanak a madarcsalid
egésrségének, mint a parazitak. De ha mégis a rovardis
hatds a7 els6dleges, akkor le a Kalappal: ime, az. alkal-
markodas egy tipbb ragyogé példaja
Kupinyt ENIKO,
fier gs TuDOMANY + 2013/8 + 245 246 « iver és TuDoMANY = 2013/8
ree NC Reena a
reo eee sy
er eee eo era
Pe eet Lew es
dig nem kindltak az itthoni t4-
Peers Res
Paras cert
Allapotok helyett bardtsgos,
Pes me ee eet Sc
ercae Se Teta eet stem
Sangeet nn ass
cece te Mensa tie)
Perea os at actem
irs
Or ee ay
ee ee ee)
eee
ee eens
rendszeresen bejér tigas és iyenkor
ee eee ord
eee
een ee eee y
gmail.com) ~ Fekete vila fehérben
Seer md
ee ee ad
ey
SZABALYOK
‘Az ET-galeriaban bark kilithajaflvete
Ce ei
PE ee ae)
Ce aa
Peet
CN a ee
a Kisérélevélben mond el, amit afelvéte
Pek een ele
Coe ea canT)
co
Se eae
Oc a
Ce ee
eee ee
eee
ee ee
eee
Cet a ea)
ee er ed
ed
a ERPS KONYVTERMES
A fértiak védelmében
Legalib f@lévsezados hagyomé
nyUgati tirsadalmakban a7 a felfogs,
hogy a nok hitranyos, kizsikmanyok
helyzetben vannak a csalidban. Ti
oti terheket viselnek, minden hizi-
munka rfjuk marad, & ezt sem pi
Jjuk, sem pedig a kivfelfogés nem
‘meti el, nem becsiili meg, Szimos
program is induk a csalidi munka
megosrtis kiegyenlitésére. Kériilbelil
from évtizede egy fatal szocioléeus
‘Magyarorsaigon vitatia e”t a nézetet,
sverintea fértiakra harul til sok mun
a & stresz, a n0k elvarjik az othon
6a megfelel6 életszinvonal eléterem-
cemiatt a virhaté dettartamuk nagyon
alacsony. A témébél dridsi vita lett, a
felvetést kiilénbé76 oldalakr6l timad-
tak, cifoliik, a szerz6tIeburroguik.
Mint e kényvb6l Kideril, a kérdést
Evek Gea Kuiaté vakember, Warren
Farell, kinyy irop, ost eta fello-
gist. Az 6 radikilis semiélete sze~
int ma inkébb a férfiak az dldozato
a feminista irinyzat folyamatosan
zija a ndket, a média teljesen_a
nékchdtrinyoshelyzetét képwiseli, a fe-
minista gondolkodis megszillta a tir
sadalomiudoményokat, & most Ame
rikéban lebetetlen ennek ellentmon-
can
A, xasftiggdiay” meats kifordit-
va, Farrellszerint Amerikban és lca
ban a nyugati civlizécaitan espe
fuiggony” vedi e téren az. uralkodk
zeicket, ezck Spann megkéedSje
Cee
voltak a7 ideolégiai téclek, csake a fe
rminizmmus esecében a tilkés finom md
szerekkel, aligaasigok ekterjesatéséve,
folyamatos sic6kampinyokkal tet
nik. A sver6 kitartéan probilkozik
ezek ,,dekonstrukcigjival’, igyekszik
sokat szerepelnia médiiban és sok el6-
adist tart, de mint ira, megnyilvanuli-
ssinak gyakran nemadnak teret, mint-
egy cenniirizzik.
‘A konyv sajites médon mutatja be a
témit. Az els6 rése a pirkapesolati ta
niesadé sven kivelit. Tipikus
konfliktus, hogy a ndk kifakadnak
ierbeltséyiik & férik érdektelensé-
{ge miatt a7 otthoni feladatolekal kap-
Golatosan, s ilyenkor hangot a
érzelmi Allispontiaiknak. Errea f
ak nehezen képesek. A szera6 megti-
gyelései verint a fertiak legisbbscir
(kel a nk teljesieményet, de ert
nem tuck kifejerni, & még, nchezed—
ben képesek sapit gondikrol & azok
megértéénck — igenyérél _beveélni
Koenumunicieie gavar all ehitfenn,
A sver2é ext kiikinbéz6 tanicsokkal,
_gyakorlatokkal probila feloldani Sze~
inte a hazassigban mindkét falnek sa~
{itos alkalmakat kell teremtenie, hogy
tudjanak beszéIniarrél, ami fj és amit
sveretnének, é& meg, kell viltoztatni
kommunikicigukat, a misik cali
teljesitményeit el Kell ismermi, Stilast
saunerikaias’, azaz gyakor-
Jatias médon a kovetends
srabilyokat pontokba szedi
& mintegy tanitja a helyes
viselked st
Bizonyos, hogy aki kévert
a kényy étmutatasait, sok-
ban Képes javitani hivassi-
gin, jllebet a szer76 mind
ea inkibb bevezetésniek
sein, mert a konyy twbbt
résrében ritér valédi: mon-
canivalojira, a ferfiak védelmére, Mlap-
vwetden tigy é1zi, hogy a férfiak a cst
lidban megteszik a maguket, nagyon.
sokszor tilzottan is eleget tesznek a ri-
Jjuk réit_ Kévelességeknek, é emintt
egyfajta lelki rabsighan élnek @amel
ellen persve gyakran izadnak). A £6
fiak ismert, ma is jelents halandésigi
Gbbletét a sver76 ennek az éllapotniak
turdia be, Az Glethelyzettiker a ferfiak
nem tudik verbalizalni,a stresszt nem
tuddk feldolgozni.
A szer26 tékelesen igyekszik bizonyi-
tani, hogya jellegzetes ni vidak igaz-
talanok, minden férti legalibb annyit
dolgovik otthon, mint a n6. Fz a
Kinyy mésodik résvének cénijp. A
nGk otthoni takterhelésének egytajta
vidirata egy amerikai seerz6n6,
Hochschild A mdsodiemiszak c
kerkonyve. Fob alitisa-
it mint ,rnitoszokat” cifolia meg. Ez
azamerikaias satéformula ma retlunk
is clterjedt (mitoszok — és ezzel szem-
ben a valésig...) A szer76 boven idéz
az amerikai populétis médisbdl, aol
Hisdisid ints gla cela
tanidévik, példul azt, hogyar dtlagos
1nd évente egy hnappal tabbet dolgo
7ik, mint az atlagos fer, A szer76 At-
tekintia hz korulifeladatokat, & ba
248 + fiver és TupomAny + 2013/8
WERT EM ERTIQ. | 3
tals listikat Allie Gssze arn6l, ami au-
tomatikusin a férfi dolga, & ami és—
sresteében nagy terheléstjelenthet, A
listak elégeé megey6r6k, a feladatok
talin avert nem tudatosulnak, mert
idgbelt closzlisuk nagyobb. A’ hiizat
Kearbantart6, a hivatalos 6 tras coe
Vidképviseetet, igyintézést ellaté ferfi
Cebit ,megsvolgilina” némi clismerést
A srer26it isajanl énvizsgilé médsze-
reket, a csalédi feladatnapld serine
mindenitt closlathatn’ a férfiak
helytillisinak kétséeeit
Am Farrell ner dll meg it, verintea
fértiak térsadalmi elGnyei (példaul a
tak kezében leve seerve-
zeti & térsadalii.hatalmat)
torzitottan _képviseli
a Kéefélfogis & a sajté. A
munkahelyi & a politikai
hatalom silyos stress érin
svererhet6 6 tarthaté meg,
ezeel szemben a ndk a fert
akat folyamatosin rigal-
mazzik & gényoljik a nyil-
vinossighan, mig a ndkkel
kapesolitos ” legesekel
bam e sinc Ee
inkorrekt™ viselkedés é& a férfiak el-
nyomasinak bizonyitéka. A szervezeti
letben a ndk inkabb olyan eldnySk-
he. juenak, amelyek mintegy ne-
rmiik tarsadalmi htrinyét kompenzl-
Jk. Ax ezredfordulé Kériil példéul a
svere6 szerint (aki dltalaban sok adatot,
sajOkizkeménygt idé2)a ndk vérsadalmi
helyzetének javitésit millsirdos. kor-
manyprogramok svolgaltik.
Nem kcnnyd ismertetni é kovetnia
nagyon élesen fogalmaz, de tételeit
mindig iigyesen csomagolé és tompsté
sver78 gondolatmenetét. Végsd xr
szegrése ant kéveteli, hogy be kellene
fejemia ,nemek harcit”, tisetdizm kel-
Jenea Fértiakat, a nemek kiézetti kom
munikécist nemesak a csalidban, ha-
nema kozvéleményben. is rendezni
kell. Biztos, hogy a konyy magab
rejtia ,bestseller™ minden kellekét, &
dekes megfigyels lev, hogy a mai
magyar tirsadalomban felfigyelnck-e
14, fOgjtk-c hasendlni, akér mint vita
inditét vagy éppen argumenticiét a
flank vedo (Mt em Se
«a ndk, awit a ferfiak ei mondanak ki,
cavagy ki védi meg a ferfiakat? 2012, Kos
su: Kiadé, 395 oldl, 3490 forint)
Bupa Bina
legalis segitség
cembereket eee aie Biclesare Atikele
nyege, hogy ha az ember el6szor egy aprd, konnyen teljsit-
het6 Kéréssel dll 6, akkor megné annak a valészinisége,
hogya megsz6litott személy a kévetkez6, jelentSsebb kérés-
nck is eleget tesz maja.
A jelenség, kezel fal évszizada ismert; Freedinan és Fr
1966-ban egy kisérlet sorin szAmos hiziasszonyt kért meg
arra, hogy Iogadjon otthonsban egy hatiés kutatScsopor-
tot, amelynek tagni két rin
terinékeket hasznala takaritishoy éa fzéshe7. A megs26-
Jitott héeiasszonyoknak csupin 22%-a egyezett bele, hogy
fogadja a kutatéesoportot. Am amikor Freedman & Fraser
elészir arta kértea halgyeket, hogy valsvoljanak egy rovid
érdéivre fogyasztisiszokésaikkal kapesolatban, s csak
ttn Alle el6 a kéténas otthoni vizsgdlatra vonatkoz6 kérés-
sel, akkor mira hiziasszonyoknak 83%-a mondta, hogy
hajlandé fogadmi a kutatéesoportot.
A, ibaz ajt6résben’” technika sikerét a psrichologusok 4l-
talitun azzal magyarizaik, hogy amikor megtette
az ol6, apn svivesséoet, akkor j6 érzéssel t6lti el a tudat,
hogy lam, 6 valojibun segitdkéz, seivélyes ember. Hlyen
gondolati beillitédissal pedig mir j6val nchezebb megta-
gadnia kovetkea6 kérést, hiszen az elutasités nyomban fe is
romboljaa sewitokésrs¢grdl alkotott elképzcést
Scimialan kisérlettel igazolték a médszer hatékonysé-
At az idk sorin, mégpedig szinte kizardlag olyan hely
eee cet ten rine sce
milag hasznos volt — példaul résvétel mellréksatirésen
= de legalabbis nem volt benne semmi kivetnivalé. A
Social Influence cinwi folybiratban esak most j
ay els olyan tamulmany, amely a technika illegalis 8
valo felhasendlisit virsgilta. Igaz, nem volt sz6 valamni
roppant magy biintényrol, de azért mégis djdonsignak
szimitot, anit Alexandre Pascual & munkatirsai kiter
velte
ber, Bordeaux vitosinak egyik uteijin azzal szélitotta
meg az embereket, hogy haa akarja vinniaz egyik k67~
lekedési tablit (meg is mutatta, melyiket), és arra kérte a
firokeloket, fogiik meg a léerkjit, amig 6 felmésrik &
Tecsivarozza, A megs7dlitott 74 ember fel6t61 azonban
nem mindjirt ezt kérte, hanemazt, hogy valaszoljon né-
hany kozvélemény-kutat6i kérdésre az EU-val kapcso-
Jatban.
A férfiak korében a lib az af6résben” technika min:
ELETTUDOMANY
Tel: 06-80-444-444, fax; 06-1-303-8
alevig, Budapest 1008, e
Iyesen a postahelyeken éa kérbestékndl
flere Ble) a a0 OP ee Pee
‘Adnitok tet? (S20CSEOUARD.ZA)
taszertien mékéd6tt: azok kéziil, akiket mindjet a Ketra
megfogisira kértek, 37,5% vallalta ezt, amamikor a ké-
résta Kérdéiv kitdltésével vezették be, a7 ariny 70,6%-ra
ugrott. A ndk vilaszai azonban nagyon kiilénds, vérat-
Jan képet rmutattak: eldkésrités nélkil 55%-uk vallalea,
hogy tartj a letrat, ama kérdGiv kitéhése utén mar esak
14,3%-uk egyezett bele, hogy segédkerik a jelzOxabla el-
lopisiban,
Pascual é munkatérsai szerint arrél van 926, hogy a
vérsadalonna férfiak szabilyszegései irint joval eln€zobb,
férfiaknak nem okozott gondot
cl viszont mas a helyzet. A\
eadott vilaszaikkal segitették a kézvélem
A sGsbdhetett benniik sajit jGrava-
losiguk, hasmnossiguk érzése, s ez az eldkésrités éppen
hogy csikkentette a hajlandésigukat, hogy kozvetleniil
torvényellenes, ,ndhor nem ills” eselekedetet
hajtsanak végre,
MANNHARDT ANDRAS
Megrendelheté a Magyar Posta Zrt. Hirlap Uzletaganal
les
Iben: MP Zit. Hirlap
wil: hitlapelofizetes@posta hu, vovsbb’ soemé
Ever fs TupoMANy + 2013/8 + 249 Elet egy antarktiszi té jege
alatt
Beeyemenis iataonoronra ike
lt clsGként 6 seicket kimutatnia
ogy, 4 kilviligtol 800 meter vastag
-gpincéllal elsrigetelt antarktiszi tobol
iemek vizmintikben.
‘AC kutatéknak —észese
egyenként 10 literes mintit sikeriit
vvenniaa kontinens nyugatirészén fekw6
Whillans-t5bsl, amely becslések 7
rint legalibl 100 ezer éve van tejesen
dvigetclvea kilviligidl. Az expedicis
téborinak mobil laboratGriumyiban
végzeti dOcetes tesvtek Kimutattik a
mintikban lév6 seek aktiv oxixé
fogyasrtisit & a benniik lévs DNS-t,
4m hosszit hénapokig cltarthat még
amiga mikrobiologusoknak sikerill
{fil felverck hboratériumokba elszélli-
{ott mintékban 616 mikrobikat azono.
sian
hirom,
‘Az amertal pods kutattibora
2 Whilans-téndl 2011) KEP WiSSARONSE
PULA hae Cc
antarktiszijég
Pee
ere
A
imtavétel sorin a legnagyobb
vis a kérnyezetbél_ bekeri-
16 szennyerddésck kizirésa_ volt
mondta Brent Christner, 2 Louisianai
Allami Egyetem mikrobiol6gusa
ay antarktisei
azok maradvinyait.
(rilliterenként 10 ezet) ket n:
renddel. Gzizsz01) magyobb,
firélyukbdl vett é megolvasztott
mintiban kimutathatéké. Tova
magyjabél a desaillél: virével e
(@zaz cak nyomokban
inyi anya
kiemelt min
‘gok kono
magasabb.
iban oklott Aswanyi any
pincéllal elzart t6nak, amely
n a vizet a geotermikus ene
a meder alatt lassan elestis76
isi hdje tart esepp-
éatmnbik stirks
iég is tartalmaz mikrobikat vagy foly6s dllapotbun.
Az AS setek felfederése mellett a
Erveése verint aonban a min- mostanisikeres jéeftiris még egy meg.
tik Grintetlenségét_bizonyitia, hogy lepetéssel srolgilt: kiderult, hogy a ko
a bennik Kimutatott seek gina _ribbiszeiznikusm
t6jou
[vemmeecogr y
-v végi (antarktiszi nyse) fi
gos véghajeé ala~
Auvaly
si szeronkan valbstg
mig az olvadt jéy kémiai dsveetétele kale ki az antarktisz
fk Alt kimutatisinak els y
csoport a7 Elisworth-6 jogé proba
edinénytelentil, nig
az orose csoportnak a Vosztok-t6bdl
vett mintéinak tistasiga kétséges.
nkal),addig a t6 vizeb6l fuftarni
Megjésolhaté
szupernévarobbanasok?
Kirsten 2 supemsvarotionsa
sneyel6zGen a nagyon nagy tomegti
