You are on page 1of 17
Sr ext as A BALATON ViZSZURGJE + TRIANONI PASSIO + GYUMOLCSTAL A KRETABOL BW cxviit. evtotyam m 23. szam m 2043. junius 7. Teel Digitalis valtozatban: dimag.hu 4 NEANDER-ZOMANC LXVIIL. évfolyam Ei PEM Ta Prins 713. Osimagokés tense aki 723 AKis-Bolaton Vinvéelm Rendszet KESO-KRETA GYOMOLCSTAL ABALATON Vi2SZUROJE oder Emese Hatveni Istvan Gbor CimiaponZipfogodel ham snenid 115 ETetobga Cloment Actienre metszete Med czptatoka non wlyek? IVADEKGONDOZAS 72S nfs Pazméndi Tamésal md chant ‘ADINOSZAURUSZOKNAL SUGARVEDELEM — binyiEnit5 EGEN-FOLOON 116 Egtezstg-ogtez shy? Trp Zain TOT GONDOLKODAST SERKENTO 728 KONYVTERMES 10-TORNA 729 Adak 6 enyok Zsigmond Gyula ‘ FOGYATEKKAL ELOK Tos Eisd heb ovorshyn’ Nagy Ani 730 Atudomany viaga ‘GiRA TANULNAK BESZELNI + AFAGYTURES WJABB BAJNOKA Géxdonyind Kocsillona + MEDDIG SZOPTATTAK 719 A szenigyergyvlyiefrmétus tomtom [ANEANDER-VOLGYIEK? *AOALAXISFEJLODES. HIANYZO LANOSZEME + OUVENDEG, A KIS GEZE THOSSER ZOLTANE A BOLYAL-DLS + APPONYI ALBERT ES A JASZSAG_ BN. + FURCSASAGOK AZ OCEAN, | NEUMANN. ES EOTVOS.NAP MELYEROL, AKAMPUSZON ISTENNEK HAZAES MENNYEKNEK 733. REJTVENY. evigo nga KAPUJA 734 ETIRANYTO 110 Szindotab Tianon yemén Prbner Laos Bansdghy Nora AMIKOFALVI PASSIOJATEK: 722 Szokatanrovrinvécd 703 étiapon ELOTORTENETE [BANDAZO GYALOGCINCEREK DUPLAW irr MrtaZeuzsanna Szeényi Gabor Lonkoi Nera Miskolcon, az Ej gyetem f6épiiletében mijus kozepén élénk érdeklédés ellett és remek hangulatban rendez ték meg a XVIII. Orsz4gos Tudomanyos és Technikai 6 Kidllitast. A versenyen eztittal is a legk: ébb természettudomanyos és technoligiai dtle- tekkel, kezdeménye miutatkoztak be a Karpat- medence minden részér61 érkezett kézépiskolésok. Voltak, akik mar felsSoktatasi vagy akadémiai kuta tGintézeti hattérrel, komoly miszeres tamogatottsig- gal, tapasztalt kutat6i témavezetéssel elinditott diakpa Iyézatukr6l adtak hirt. Az ilyen, a kézépiskolai ta anyagnil jéval sélescbb ismeretkért, elmélyiilt 6nall6 (rész)kutatist, laboratériumi vagy éppen terepmunkat kivin6 pilyamaivek mellett ugyanakkor megtalilhat6k voltak a hazilag barkécsolt csodaszerkezetek: a tize! két éves tanuldk tancolé autojitdl a hazi gyartéstt ka- kadkeverd seélkeréken at a teljes iskolai osctily alta kotott, napenergiat begydt6, soros dobozokbol kés tet konstrukcidig. 706 © fier és TuDomAny * 2013/23 A TIT Kossuth Klub atal szervezett verseny fontos részét képezte, hogy ditkoknak nemesak kidllit6ké kellett megjelennitik, hanem kiselGadasban, ,s26n0ki" képességeikrdl szimot adva ismertetmiik is Kellett el- képzeléseiket A legjobb 3 pilyamti alkotdi_ részvételi Iehetéséget nyertek a Nemzetkizi Tudominyos é Technikai izabadid6 Mozgalom ltal Abu Dhabiban rendezend6 Expo Science International didkalkoté vikgfesztiv ra. Kéziilik a zentai Pésa Vivien és Mééffy Kristof egy rikellenes deferiprone komplex vizsgilatival foglalk: zik;a srintén Zemtarél érkezett Juhdse Krist6f haztarté- si gépek androidos vezérlésére vonatkoz6 protokollj ismertette; mig a gyGri Németh Péter, Mihalicz Péter & Frech Matyas mignesvastjaval aratott nagy sikert bbi négy pilyamd alkotsi nyari ceherségsegits sraktibororist nyertek. A felkés7it6 tanirok kézull a seabadkai Simonyi Dénes, a zentai Szérid Endre, a kis vardai Varga Istvan és a nyiregyhiei Zsigd Zsolt kapott clismerést a fiatalokat a természettuclomanyok fe iré nyit6, motivalé munkéjiért. Gézon Akos P asicwonn cut RovaTA GONDOLKODAST SERKENTO IQTORNA ee COC Ee NUS Valasz: S oo aoe Pence) a VAMPIR, DELFIN, TNS LUN) cach Preven RoR aed Sore Vv vvvvv KI-TOLT-ES @exAL Egy harombetds értelmes szot kerestnk, ‘amelyik mind az els6, mind a msodik sz6tOredékkel értelmes sz6t alkot 866387068 Melyik szam ilk @ sorozatba? aos Sar Nata E: cidnkali ene enn) cue nny Comer Ty HAJRA Rea Pee nee oy eee earns RDS re carta aed De eesr a td Peace carry A Pp R ° Ever és TuDoMANy + 2013/23 » 707 | re} r=. iN rT x so} 7) ey rT ATUDOMANY UJ EREDMENYE! Nusser Zoltané a Bolyai-dij 2 & RS = = Fo io 9 lei Orvostuom Deo ce ee aia Oe aT A dijazott kilétét Szab6 Gabor, a Bolyai-dij kurat6riumanak elnike je- Ientette be. Szab6 kiemelte az agykutaté munkaban tetten GrhetS interdiszciplinaritést 6 avt, hogy Nusser szimos kill di ajinkt ellenére a Bolyai-dij c zoitja. A dijat Ader Janos kéztarsasa celnok adta at a Magyar Tudomanyos Akadémia disztermeében megrend nak, amelye idominyteriilet, igy’ a. gygyverkut Key kormmikiciés cstornikkal, Kémiai svinapvisokkal foglalkoznak. Nasser Zolin é kutat6i csapata meg: 7 idegsejtek kivintt s7inapsrisok (Ket sej¢ KOe04t talilkoris allapitotta, hogy pontok) kiikonbizd fehérjéket ta mazhatnak, & makédésukben is mu. tatkoznak elérések. Mi az idegsejtek yeksink elke nytilvinyrend megprdbiljuk cérakni azokat molekuliis técképét steni, abol a7 idegse verekkel kutatni, hanem nagyfelol i tiv elektromikroszkopos nlokaliziciés technikikkal kell tudominyos vilé teres felbontisban képesck Enea az mn megmondania feberjék szar A jov6 seamos megleperést tartogat a tuidominyos kutatis sulnak majd Nusser Zoltin kisérlett Annyi bizonyos, hos gySgysrerkutatésokkal sajit_eredményeinkre & hasonl6 f gyiitt épitve Iehet csak cétudatos médon a kulonbir6, az 6 & poichiftriat betegségek sejtszintiiés molekuliris el mk gyogyitisira megoldst cdett az Akademia uthoni Karriert vilasatotta, A 44 éves Nusser Zoltin i legtiatalabb dia , amelyek az idegsef az igyneverett_phzma- nbsinban vannak jelen — nyilat- Kozta lapunknak koribban a dijzote utaté — A célunk, hogy pontosin A néhiny éve kiilfoldrdl hazatért agykutats Freund Tamis é& Vizi E Svilvesater felkérésére si tot alapitott az MTA Kisérleti Or- vostudoményi Kutatéintéz neurobiolbgus szimos orszig.t egyetemén folytatott_ kutatisokat, azonban az Oxfordbl, Londonbéi & Los Angelesbl érkez6 felkérések helyett Magyarorszig, mellett dé Lassan 12 éve, hog sa cealidi ok mellett a kihiv is vonsott, hiszen akkor vi wi, Kivinesi voltan boratériumitan cjtck végrSdésével kap- lez6 kutatisokat folytat~ reményeik szerint tbl 2 ik kicsi részében mekkora_mennyisé a sejtfelszini fehérjéb61. Ami nag éxdekes, é ami egyben a £6 kutaté- si teriletiink, hogy nines egy olyan ami megmonda, hogy az ilegsejtek egyformik, & ezek a gek cak egyf@leképpen tix ténhetnek. Amit mi. felfedeztiink, hogy sokféle idegs : a fehéret kiikinbozd he kiildenia sajt felvrinén, és ezért az a fehérje kulonboz6 id Kerbs funkeitt kepes beter, Es ezaz, amit nem Iehet genetikai méd- szerencsésnek mondhattam m hiszen kutatisaim nagy rész foldi forrisokbal cudtam mondta el tavaly az Elet és ynak adott interjjéban, utatis felé ford Mar egyetemi tanulm hogy az alapoz6 tirgyak az anatémia, a srévettan & az Gettan ~ azok, amelyekkel a jovSben fogll igy varatlan meghivi tak ete A el yedéves Koromban kaptam « get Somogyi Peter agykuta profesvortl, gy egy! hboratériumban tothettem Jeg meghatarozta a kutati pi Gikban jelent meg a Nature Neuroscience folysiratban Nusser Zok amelyben beszimol ebb sejtszintdi miikodések fel térképezésérdl: A cikkben tott eredményeink arra a kérdésre adtak vilaszt, miért mutatnak olyan nagy strukturdlis és funkciondlis onysigot a hippokampusz agyteriileten talilhaté pira- Kizétti svinapszisok. Bir hipotézisiink még nem nyert bizo- nyitist, de molekubiris alapjat_ six keriilt” tisztiznunk. -Munkénkhoz tbbek kévéut fény- 6 elektronmik: roszképiis anatGmiai _médsvercket haseniltunk fel, amelyek lehew6vé tették, hogy megillapitsuk: kvan titativ’ molekulénis ktlonbség, talil- haté az axonok korétt, aminek je lent6s funkcionilis kovetkezménye é& morfologiai lenyomata van.” A funkcidbeli eltérés tényét Nusser Zol tin é csoportja a szinapyisillominy neurotranszmittereinek (ingeriletat— felszabaditisiban talil- tagjaik csupin néhiny, 60 szazalékos valésri- missejte gokat. A morfolégiai lenyomatot pe- dig az axonok seiniek méret- beli valtozasait kutatva ismerték fel. Mint kutat6, a legnagyobb kihi- y tudunkce tudomanyos kér- é megvalasrolni, ami- vela vilig élvonaliban maradhatunk az elkévetkeze bent” = nyilat kozta lapunknak a 2013. évi Bolyai clijas Kuta BN. Neumann- és Eétvés-nap a kampuszon Az idén 378 éves ELTE 10 évvel ezel6tt inditott ondllé Inform: tikai Kart, melynek Gtseda f&- rohelyes programtervez6 infor- matikus szakira évente mintegy eerkétsziz hallgats jelentkerik ,Bira piaciigények, a gazdasigi iehetdségek & a tarsadalmi elv risok sokszor szemiben dllnak az egyetem minéségi képrésre trekvé érdekeivel, ezek Gsszehangolisa az egytiumikidés 6 az imnovici6 r6- vén mégis megvalésithats”- emelte kia Neumann-napitinnepségen tartott besrédéber ma, az BLTE rektora. A 10 éves Informatikai Kar presstirsét az it végzett szakemberek sikerei mellett a nemzetkovi elismert. ség, & kapesolati halo jellemizi legin kibb, amely a jelenleg kilenc orszig gal fenntartott tudominyos egyitt Rs & z 3 Fd FA Fi 3 i a Fd i ndkédésben nyilvanul meg, Horvath ennek bévitését'& az ipari cégekkel {elenleg fenntartott partneri visony ‘megér7ésétAllitotta kézéppontba Ezzel egy id®ben a Természettudo- minyi Karon Eotves-napi megemlé- kezések zajlottak. Idén tabbek kézéte Somogyi Péter (akivel portréinterjit a Hét Kutatéja rovatunkban olvashat- nak a jové héten), az Oxfordi F Intézetének ig uri Bist Em ter A specifies id reyban cirnmel tartott diszdoktori t, melynek enyege a térbeli jkozédist IehetGve tevo szinaptikus Kapesolatok é a rovid tavii meméria kigpuilésének mechanizmusa volt. ‘Az Eotvés-nap tovibbi részében az ELTE TTK Biologiai_ Inrézetének bemutatkoz6 eléadisait hallhattik az érdeklSdék. Noha a gombik dését ‘taliban a nedves id6j ijuk, Konves Gabor beszAmolgja a az teriletck gydkérkolonizal gombit,illetwe az ezek leszérmazisi Vonalainak azonositisit oélz6 mole- kulivis. vissgilatokat ister tette, Herezeg Gabor a viskés pik6 nevii haltaj egyes visel Kedéselemeinek ~ genetikai hitterérdl beszéh Mint az az Eotwis-napi eb adaiilés prog kelhess volt, mindig a biok’git eg forrsbd” teriilte. Ve a Genetikai Tansvék veretdje, az ut6bbi évek Gregedés-kuta tisal foghikor6 Kisérleteinek eredményeit foglata Gssze. Az lim ketseiz. év sori meg- duplizédoxt az emberi Glettar- tam, igy korunkban gyakori- aka vilak koribban ismeret- Jen idéskori betegségek, mint a Parkinson a vimos rikf@eség. Nemrégiben még Kizirolag a kromosromék vége lilhat6, Yigyneverett tel rividilsée tették felel6ssé azokért a genetikai hibikért, amelyek a kor elGrehaladtival Kiilonféle tiinetek ben nyilvanulnak meg, s végul az egyedek halibit okozzik. 1993 6a azonbanaz tigynevezett mutans ana lizises modszerrel 450 olyan gént si- kerit azonositani, amelyek kulonté Ie jelitviteli Gtvonakikat szabilyozva i befolyisoljik az Oregedést. A gének sverepénck pontos tsztizisa jelenleg is zajlik, mivel a sejteket vezer6 jel- feviteli utak, a7 idegsejtekhez hason- léan, egymasaal is tebbszinté kapeso- Jatban vannak, a gének miékbdését pedig az orékistt kon kivill a komnyezet é tdbbek kézétt az élet- médbeli sajitossigok is médositjsk Seincén az. éj kutatdsi irinyvonalak kéeé tantozik a Barbara McClintock ital felfedezett trans pozonok, vagyis uugrilé gének vizsgilata, amelyek becs- lések szerint a humén genom mintegy 45 szizalekit alkotjik. Ezek a mobilis szekvenciik vagy onma ilesztik. véletlenszertien a DNS-seil egy misik helyére, vagy ténylegesen athelyezGdnck oda, Ha a beillesztés egy-egy, a svervezet biokémiai folya matainak szempontjabal kuksfon- tossigii helyre t6rténik, az az adott ikcié hatékonysiganak romlisthoz kcidvesrtésher vezet. Az el amit tiz évben kezdik transzpozonok e féken tart6 pi-RNS & a piwi-fe alkotta rendszert. Api adott géntdl tivol clhelyezked6, tgy nevezett antisens szabsilyoz6 clemek, 1k masolatat amelyek a kromatinszerkezet metil- csoportjainak Iebontisival gitoljék az_ugril6 génck elmozdulisit. Az ELTE Termésretudominyi Ka rin két fiatal kutat6, Snurm Adio & Taméi Anna foglalkozik a folyamat réveleteinek felderitésével, annak re mnényében, hogy a jovoben a génillo- many stabilitisinak fokozisival — az iddskori betepségek tiineteinek kee lese helyett —a Kival okok egyikét sikeril kontrollélni K6vAG6 ANG Es TUDOMANY * 2013/23 « 709 ELSO KEZBOL ATUDOMANY UJ EREDMENYEI SZINDARAB TRIANON NYOMAN A MIKOFALVI PASSIOJATEK ELOTORTENETE 1920-ban, a trianoni hatarok lezarasa elétt tobbszzezer menekiilt érkezett az orszdgba. Kéztiik volt az erdélyi Peller Imre is, aki Mikéfalvan, az Egertél 26 kilométerre talalhat6, 800 lelket szamlalé kis faluban telepedett le és itt lett segédjegyz6. Taldn a Mikofalvat kériilélel6, monumentélis diszletként is haté hegyek miatt jutott arra a gondolatra, hogy a bajor Oberammergau mintajara a mikéfalviak is bemutathatnanak egy passidjatékot. Peller Imre a mik6falvi passié~ & (jaték tervének megnyerte a falu plébinosit, ‘Téth Pacific ferences szerzetest é a kintortanitét, Kalivoda Kalmint is. Ez a déntés évti- zedekre meghatérozta a kis flu Get, s mig. Kiat éménye a mikéfalvi- aknak, akik a 90 éves évfordulin kidl- Iitisal emlékertek a pass ; kultarhizaban. A mil éssvefondli yik legéndckesebb XX. sz4zadi példip lett, nem véletleniil foglalkozott vele tab Kutats is @ legréseletescbloen is Zoltin) az elmtik évtizedekben. A kutatémunka kérpontja az Fgri ‘Varmizeum let, aol nemesak az iis- dokumenticit igyekeztek oss fei, hanem a szerepiOk visszaem- lekerése is 1964, februdr 28-4n Baké Ferenc, a Virmvizeum igargatsp magnstelste- Kovtics egy rama lovaskatonit jitszott az ek5- adisban, Bir a mintegy 30 perces be- svdgetésben mir sok mindenre roszul emlkkertek viswa a srereplok, dea nép- rajzkutatd kénései és exy kepsegitséye- vel megprébaltik rekonstrusilni a disz- leveket, a jelmezcket & a rendezést is, majl a passigjitékok befejerésérdl, a villalkozis sorsirdl beszélgettek a mik- rofon elt. Jadas, Annas és Veronika emlékei 1970-ben Bak6 Ferenc a mézeumban efjtsratia a7 utols6 vacsorajelenett jel mez & dislet nélkiil a szereplikkel, s erré] hangfelvétel és fordk is késziiltek. 740 + fier és TUDOMANY * ‘A MikofovétKSrllGlel6 hogyek Neéhiny évvel késbb Mekezer ios ravkutats készitet a passioedl egy nyagot. A gépek kéziratban egy30 oF dalas ismertetts utén 8 szereplével svitett interjke 6 Korabeli tényképek talithatéak. 11985-ben, amikor Téh Sindor — az Uj Einker tudésieSia ~ felkereste a faut egy linnepi iport miatt hasvét iden, sverepl6k. kéviil még hirman étek (Kovacs Ban Sindor, aki Annist, Ko- vies Nagy Mik, aki fk & Kovi Nagy Erasébet, aki Veronikit alaki 1a). A 80 éves évfontuléra Kovtcs di 6, a fahu térténetének kutatdja kései- tett killitésianyagot a passiérd, tavaly pedig egy —a szerepldk hagyatékiban fennmaradt anyagokkal kiegészitett — kiiltissal emlékertek az eseményre a rmikéfalvi kultartxizban. ‘Oberammengauban 1634-161 render tek passieldadisokat a 30 éves hibord- than ktdrt pestigfrviny emékére. 1680- Ul kezdve 10 évente keri sor az egész 2013/23 faluc mozgésit6 népi jtékra, 1920-ban azonban a7 eedékes ekadis ehmaradt, fgy er néaatindvhettea ,Magyar Ober- ammergau” vizijit gaz, 1922-ben ott is pokokék a bemutaté). Evvizadokig egy kés6-Kiivepkori pasisptek-sriveget itsouak Oberammergatkan, a XIX. srizad kérepén aonkoan a fal pebino- 2 Gj saoveget ict a passigjitékhoz. Ext forditotta le Peller mre 1922-ben. A ij yassinvdveg sokkal vikrabb, mint a kivépkor vol, ninesenek benne dig Henccek, prefigurik, vagyis Gsziwet- ségheli elaképek, & nines benne humor sem, ami a kéépkori passiékbl sosem, hifnyzott, s amit segitett abban, hogy egy univercilis vilighép, a hétktenapi ec tlessége jelenen meg az céadisok- ban, Eat kéti vémon a sovegtdl Alveghy Zsok is, a magyar pus kok kivalbismerdje aki maga isadott ki autentikus esiksomiysi pasacivdvegeket 1913-ban Cotksomly ikoladkioe ci mel. Véeménye szerint sokkal jobb let volna egy wtb saz éves magyar pussi6- sziéveget vilagzani a német helyett. PE adisal az cberammergaui soveget meghivtdk, meg jodban kegyrzerts ta Oh: A sxiveghon agyoniscsiszoldsraszorul Hea towibbi elbadésikban a szbveget hissé felékestk, eazdagiide a nép képeeleterejé- “il, gondolatkincsébsl sarjadé kisi clenicklel, ha sikenil megejteti, hogy a primitfe szom mit Lit meg Krisztush, a friss képzelet meny= init fogad be az 6 vildgiorénelmi nag, alekor ser vila ozs.” Az erésen lerovi met szvegb6 10 jelenet amely a Jeruzsilemnbe val mulistél'a keres7irl val6 levéve- lig, Jérus testének az elviteléig Abeizolta a passiGt. A gyakork- Jan fordité nem tudlott mit kez~ denia germanizmusokkal, a ne~ hézkes, kériilményes mondatok tivol vanmak a besélt nye, de tivol vannak a kelt6i nyelvtat is, ennek ellenérea saiveg, 1922- ben nyomiatisban is megjelent Buklapesten, Orszagos érdekiédés A. kerdeményerés nem indult tabbnck, mint a falusi emberek vallises éraését megerésiteni hi- vatott, egysverialkalomnak, amit magyon megfelet anmak a szelle- miségnek, amit Szent Ferenc is képwset. “Amikor azonban a la pokhin meggelent egy rivid tuckistis a Cervril, a villalkozis hirtelen orsrigos GrdekiSdést & poliikai timogatést ka- pot 1A magyarsig kesrves verges és Rink’= isa kadonisképpen fogtkonyeldled teite a magyar sziveket a legragyobb szenvedSnek, «a scomoni Iiensembemel a dréonjt ind Az embes, amikor mér-mar reseadozie a ‘megprbiatdsokehereszte alt, elzarénd- fol Kdekben a Goleta, hogy onnan,s20- moni scenvedéset liténa enét gyiitesen Exist idezeni a wér26 Ceonkamagyr- gla a magyar paste gondolata” ita a belyilap, az Fgri Néptisig 1922. nius £0. A kerdeményer’s kiestivott a belyi szerepl6k keeéba, Miktalvara sort kertek az dipiginok, s nyomukbana val- Ialkortk é a kéretlen tanvicsidok, s en kvetkertében. a verény tervbdl nagyvabist iivleti villalkoris let. RA- Jozsef minister és Gardonyi beshék ar dads srerverdt, hogy ala Kitsanak Passié Tirasigot (rsrvnytir- sasigot)a terv megvalsitisina. A Tarst- ig elndke Toth Paci, igyveretSigaz— gatga Peller Imre ett. Morandini ‘Milly é Balla Arp vallalkoz6 bizto- sivotik a tGkét a programboz. Emellett az Aruforgalmi Rt vezérigazgatbp, Wiedermann Ferenc é a Géninsy Rt Jolonotek a possi6fstckb6! (@ kor egyikkegnagyobb lap- & kényy- Kadép) & bevailk a megvaléstishn. Az Aruforgalmi Ri. biztositotta a bifét,a szillodai férdhelyeket, a Géniusz Rt jtist.. A tervben ek- kor mir egy monumentilis produk- ci6 szerepelt, hatalmasabb, mint az oberammergaui, tobbsziz eléadissal, profi é amat6r szinészekkel, komoly indivésri hittérrel, Komoly anyagi ha szonnal. A passi6jitékokat legalibb 10 Gvre terverték, a tervek sverint ,Mi Iva a magyar fala gécpontja” lett voina. A Passié Tarsa Sig tagjai maguk 100 000 korona t6- két adtak dssze és a srerverdk sajit vagyonukat is elzilogositottak. A pasigjitékok fvednoke Csernoch nos hercegprimis, iyula egri érsek, P. Zadravecz. Itvé tibori puspok (erences serzetes), Vass lett Ever és TuDoMANy + 2013, Filmvaszonra széntak A pestivillalkozék és vakemberek 1922 tavaszin kapcwlédiak bea kivitelezébe. ‘A seerverdk @ oberammergaui pussi- ‘kro készitett film sikere nyomiin) min- ddenképpen filmre akartik venni a pro- dukeict, ezért vok svikség ilmrendezs fedkrésére. A tery serint A hataimas ssinjitrl, amelyten 1500-2000 ener miazog az érids terméscetes sine don, az Astoria flmyir készit fl ttle, eke a Pare ‘ijn ahs vilégon fog jit.” eza filmazonban végiil nem srt el, de az Amerikiba ki dorolt” falubelick _elmonekisuk serint kak egyanyagot,amita Concontin Frimgyar késitert Mikifalvin, Az ebadasrdl bist gesfotGanyag maradt fern és peslapok is kéviek a szereplOk- TOL (A. képeshpok legtejesebb gytikxeményée ma az Orszigos Scinhiztérténeti Mizeum és In- tézet zi) A bamitott levelezS- lap dra 10, a fekete-feheér level z76lapoké 6 korona vok. Az kor még esik 24 éves Fes Pil (897-1963), a késcbb Ameriki ban vilighirdvé let filmes-ctno- grifiusa Mobil Filmgysrban ren- dezett némafilmjeinek é némi svinhizi himevének késznbet enkeriita szerver6k litocerébe,s mivel éppen akkor forgatta az Egy csilagoe cima filme, Ot ker tk fela renevésre A serepkk kivilasetisa, betan tést kerdetben még, a adata vol, 1921 6yén indultak meg a prébik, Jézust Kovics Gabor S éves foldmiives jtsrota, Miriit a 7 ées Kovies Turmindi Gizell, Jodist a 21 éves Kovies Nagy Mikks, Magdol- nit Keemen Pigyi Rozilia (Ke Gibor Sindor ” felesége), _ Piktust Kalivoda Kalman, a kéntortanit6 alaki totta, Kaifist Kovics Elemer, pedi, Kovies Band Sindor sven tette meg, A rendezés munkijit Fes Pal (a Star Filmgyér fGrendezdje") végerte, de se gitségére vole Szeghs Endre (1877-1933), a Belvivosi Srinhiz (nagyréset epizdd scerepeket jitw6) miivéze is, A rendezés chosorbuna tomegidlenetekre fokuszik, tabben kiemelik, hogy filmszerdjelene- tek, litvinyos megokdisok jellemert6k, dea sokszortisigosan mesterkét bed tésok rontottak a fick természeteséget. +71 Az dokészilleckrdl a7 Egri Népiisig eg oldalas riportot kézét 1922. mijus 23-in. A Kalviria-hegyet Ievigtik, ob Galiba egy 6000, (mis forrisok szerint 3S exer, de az Erdekes Usde tudisito. szerint pl 10 000) néz6 befogackisira al Kalas, negyed felkorives mot épitettek, amihez 400 Kepesifok ve- zecet fel atalimas kanyarulatokkal. FIG tnbiindk 6 piholyok volak az dékels névdk imine. A einpadhor négy & fl vagon fit adomnyozott a putnoki fxdrutelep, a szinpad hitterében a BAKS hratalmas témbje Kszédott. A nézétér megtpitéschen helybeli & tisafiiredi ku- bikosok dolgovtak. A nyéri héség nem kedverett az eldadsoknak, a letarolt domboldalon nem vol dnyékos ely a nézdk seimnira, a szeptemberilitogatdk nic esak kigget, sziraz fuvet taitak a pilmik é a virigok helyén, A jitszohelykoralakti vol, rata Kaifis hia, gidroni kapu, Pits oszlopesir- nokos hiiza, jobbrél az Olalik hegye, aki balrGla Golgoca volt ithaté. A mis munka Széchy Gydrgy tervei aly it. A jtek seinpadi kompozicispt in forse (1900-1956) terverte, aki Ud vardy Dezsdvel, a szolnoki méivészcelep fesidjvel egyitt festette meg a messri- rOlis jl Kithats, mgysvabvist svinpadké- peket, bir a kritikik verint a monu- mentalismk saint disvletet is agyon- nyomntaa vilgy & a hegy panorimaa Foldmiives kérus és operal kar A miivészek ~ a tudésitésok szerint walaps tamales tated Sb ‘anenzeti pra ssepiéset ee sunok gyiitenényeit” a mind hitelesebb szcenika érdekében. A falu lakossiga ekkor foldmtivelsbdl_ (gytimokster- mesitésba) és hizisrdttes-készitésbal @, gy a disvletekher a hizihg wou visenat a helybelioktOl visirokiik meg, A jeruesilemijelenet hitterétaz Opera 742 + fier fs TUDOMANY « hdl kikesineték, a jelmezck isa £6- virosbil érkeztek, az Astoria Film- gyirbsl, a Nemzeti Szinhizbdl és a La- Katos-féle jelmezkikesonzdbdl. Kél- csonzésik tobb mint 150.000 korondba keri, de a lovas katonak ruhagit Me- 26kovesdrd kaptik, ingyen. Az egyik /Sscerint a rubak egy re svt Munkicsy Mibily Krissms Piléts ltt imi képérdl masokak a szinhizi sakemberek. A darab zen, kelti moivumokbdl honvédzenckara, Kivremikidlitt egy helyifeldmdivesekbdl ezeilitott kérus, valumint—egyes hirek szerint —egy400 {6 operai énckkar is. Nagyon ellent- mondéak az adatok arrél, hogy a 10 épbol illo pasigicéknak végil is hiny svereplgje vok. Az es6 hiradisok a be- mutaté kapesin 20-140 szerepléral & 10001200 statistindl szdktak (,Ober- ammergauban esik 500 serepl6 milk dik, nflunk 1000-en fekil” — aca hil az Erdokes Ud), késStb azonban mir ant olvashatjuk, hogy a témegjelenetek- dl kb 300 ember lehetet a sinpadon, sb pedig mir esak 30-40 ember = zeng”ikiviGeombo mxdonaz elbadis- ban. A sativtilisért ugyanis napidijt fgért a Paso Tarsasig, Rest azonban nem fizeték ki a verepiiket. Bir az axsrkihssget 4 6 koronra be silt, 2.25 eMart csak 52 eve ronit fizettek ki a seereploknek, akik a probaik ésaz eléaésok miatt nem tudték a sat ldjiket mivelni, “nyibvinos fprsbiit_ 1922. én, doe dcsinortokon tartot- Jetve 11-én (vasirnap) vol. Tobb adat is 76] arrdl, hogy eredetileg jmius 4-ére volt kitiizve a bermutaté (ez pontosan risinak napjival), de nem vi 2013/23 gertck ar clokésriiletekkel. Nagy Paganda clézte mega bemuratét, azmap pla Sedat ci politikai napilap rovid kok torténetérd, a mitajsjitossigairdl & termévetesen az oberammergaui passiokrol. A budapest lapok is tudo (oka Kildtek a. premierre, wélzésokt sem mentes, lelkes besemokikkal saiteuték e6 a7 eseményt, a2 Erdekes ij- sigpl. réseletesen bemutattaa falu neve~ zetességeit, a iteni népviseetet, és taj- zokat kiizck a szerepldkrél é& 2 jiték sververSindlis Passzié a passié A. Scinhizi Get mijusban lévetest adott a mikéalvi passed, eb- ben résletesen kézdke az utazis, a7 ella- tis & az clsillisolis fekételet @ rende- z&binatisig, kiln Elsellisolisi inode mifkodetett Egerben & 1000 szobit at le a vendégeknek 80-150 koro- frakon) ésa jegyrakat. A jiték id ezze! indokokik: A magyar nnép ke eer a fogshony ascent tis tek nin, sine hess pedi hazztar- tocik Ielrajzdhaz: Minden kellde cgyite tole mira magyar paste megendexés- hhez [..] Mest bkezet el az id8 anikor az ener elle io an fade a lables toaénet int” Egy het milva ubb bes a Késil6 disekeket & a Sainte le sem frhat6, milyen regényes, milyen misatikusan nagyverdi a pasiditékok pedbijp") Ekkora mir beérett a propaganda, amiinek a legbiz tosbb jele a lapban kid kis versike vot lest hangot fogoe adn ennck,/Amit 1 mestaniban ltéh,/Alag helyet Milifl- sca mennek,/Akileneke paszid a jit.” PINTER MARTA ZSUZSANNA (Riivetkerik jv béten: A milf pas- signee bemutats) 6SI MAGOK ES TERMESEK IHARKUTROL KESO-KRETA GYUMOLCSTAL DoKTORANDUROK onacor Reoverstce Barmennyire hihetetlennek is hangzik, az alabbi recept elkésziilt. Az atiszapolt, hozzavetéleg 5 tonna kézetanyag ikonybol, az egykori Iharkut teriiletérd! szarmazik, a telepillés helyén létesiilt bauxit- banya altal feltért Csehbanyai Formaciébél. Berit is fontos gerinces leldhellyé va évek sorin Osi Attila & a Magyar Dinosaurusz- atat6 Expedicié mmmkaginak kéwinheten. A kutatcso- port tag irtak mar le innen egyebek kéztt dj béka-, tek- nés-, krokodil-, pterosraurus7~ é madérfajt, valamint in- nen keriiltek elé hazank ek6 dinoszauruszcsontai is. Leg- uutdbb a Modilodon vores’ felfedezésér6l olvashattunk az let és Tudominy 2012/46, seémaban, termiéseket elsdsorban Az iszapolisi anyagbdl a magokat i nak gyiimlese az a entest Zoli valogatta névalva mindal fom, Anagy ttegnyornks lente torzultak, megtartésuk hiromdimenziésnak tekinthets. A. foseliskat méretiik alapjin hiirom csoportba sorolhatjuk: mikro, mezo & makro kategéritkat kulbnbsrtethe meg. Az iharkiiti magok é& termések a ki mezofosvilia méretkategoriiba tartoznak, mivel méretik 100 mikron és 5 millimeter kévzé esik A viesgilatok sorin elGwir a kikinbxivd formikat ~ a morfocsoportokat — igyekertem elkiiliniteni egymAstél Régién vembeditkut, hogy egyaprs, +2 milliméter dames, gémbélyded maradvinybal rengeteg padény van a minke ban, jgy elsSként ezeket a fossiidkat tanulmAnyortam, ‘A binokuliris mikrosrk6pos virsgilatok sorin. kideriit, hogy ezcket a fossilifkat hosszanti bondik disrtik. Meg tabb résvletet mutat meg & nagyobb felbontist tev Iehetdvé a pisztéz6 clektronmikroszkép (Scanning electron microsco- py:SEM). A SEM-virsgilatok eléct az tivegmarisban is hasz- nilatos folysavba (hidrogén-fluorid) helyeztiik az Gsmarad- vvinyokat, amiaz des homokszemesét és szennyerds oldotta a felletikrSl. Az esetek egy részében a kvareszem- sék felokdddsival maga a maradvany is kt-hérom darabra esett ét. A megtisrtitott fosiliskat néhiiny nanometer vé konysig arany-pulidium étvézettel vontuk be, hogy az elektronveretd képességiiketjavitsuk. Nemesak egés7 p oztunk, hanem néhny toredéket isn Alatoknak vetetttink ali, jgy a bels6 szerkezetre vo- natko76 informéciékhor i juthattunk. Egyik-masik marad~ viny megtartisa annyira jénak bizonyult, hogy még a sejte~ ket is kilehet vennia felvételh ‘Miutin az iharksiti maradvanyokat rev Jetesen megvizsgaltuk, dssze kellett vetni aokat a viligbol mir smert hasonl maradvinyokkal. Ez eldsorban a sak jrodalom. tanulminyorisival téténik, bir olykor a leirisok hiinyossiga vagy a rose mindségi képanyag nem teszi egy értelen lebetvé az azonositist. flyen esetekben az eredeti anyagot siikséges jravizggalni. A Hantken Miksa Alap vviny jovokibél megnézhettem a Cech Nemzeti Miizeumban érzétt Knobloch Gytiveményt, abol Zuzana Hefmanovd kuritorasvvonnyal kégésen tbb, a7 ibar~ Ever és TUDOMANY * 2013/23 +» 743 kctihoz hasonlé form talélunk, am a résvetes vizsgilatok sorin rendszertani- lag jelentés kulonbségek mntatkoztak. A r maradvinyok egy! ck, amelyek egy mara novénycsoport, a Normapoll svaporitoképletei lehettek, a7 idetarto 76 fajpkat a kegtabb kutatésok alapjinaz si baka lek Kitt kell keresnink. nemismertiink, orth iharktii Gandvényeket i. A Klnbségck annyirajlenedsnck bizonyuitak, hogy egyeden ismert n6- véenynemetsighe sem Iehetett besorolni a peldinyokat, Gt ij genus beveretése folyamatban van, svemben dak a lposibb, avimmetsikus magok, mig a na Egy 6 fy en 0b, simmetrikus,cseppalikii magoka végpo- Burtucka Maria paleobowanikusr6l, a M mésveitudominyi Mizeum fSmizeokigusira, a hazai mezocoikum nivényviliginake ki cemelked6 kunat6jirél kapea 6si tulipantatelek Természetesen nem csupiin egyféle n6- vénymaradviny keri e6.az seapolisi anyagbdl. A misodik legeyakoribb forma keginkibb egy eseppre hasonlit nesitani. Egy résriik nagyon ritka, mint a ‘Shia menispenmoides, amely a mai tropusi at, cserjéket és liinokat tartalmazé Sabiaceae calid termésfal (endokarpium) hozzivetseg 2 milliméter 4 Az Gtosriatt Thecacea, iletwe Bricaccae Ext a fag azonkan mar ismertiik ko- ribian isa hazai késO-krétalvl, a7 Aj kai Kévén Formici6e harintols firis anyagibél Ervin Knobloch é Dieter Hans Mai kutatdk iredk Je Padget hhaasiinéven. ‘nt Eveknek a firisokmk a megmaradt agit munkalelyem, a Magyar Fold ai aelen is tamulmanyozhattam ezeket az Ssndveny- hogya Magnliaeae dak rokonsigi kirébe tartozhatnak, de Aen san tudnunk az dsmar ni hovatartozisit, Eunek a Kideritéschez Eke Marie Friis profesorasszonyhoz, a Svéd Termévettudomsinyi Miize- ‘um tirigazgat6yihoz, a korai zérva- termék nenzetkivleg elismert ku tatijihor fondulkam segitséger. ‘A foserlis mellett ma 646 tulip fat@lék magjainak tanulmanyorist na is Ichetéségem ny‘ Stockholmban a Synthesys-program keretcin bel yok annyira rzGdtek, hogy se rit tal ie gilatok egyiklegfontosbb eredmeényea tering rekonstruke- 6p volt. Azt gondoluk, hogy olyan cébbmagya termése lehe- tett a Pachageutia haasi-nak, amelyben kt sorban, egymiss en erection stalin ce ily eoidindls medio enol fae, amelyeknek vintén eldkeriitek mag Krpit-medence misik jets dinovaurus leidhelye a: mai y az egykori Aéviligot mind ponto~ pethessik, nagyon Fontes bizto~ yok rendszerta- Amint az eddigickbolis kideriit, a vig radvinyok mindegyike mezofossilia, telat kisebb mint (@l centimeter. Tobb helyen a maghéj is megmaradt, és nincs nyo annak, hogy hiisos magkopeny vagy termsfal s tartezott volna hoz7i nl bizonyickokat ike rokonsigi korbe artoz6 maradvinyok a Hatszegt-medence Gsiflonijiboz képest ric kak nilunk. Ezek a névények corbtélok ella kg A inl i dulisukat a tala) kémbatis ya taljon nének, csaktigy, mint a csakin 1 Tharkcil. A ben talilhat, Innen is Hitszegi-meden iment Gsndvénytermesck is eldkeriiek Iharkttndl is. Frek egy résve a biikkfatélék mara kha 4. mir emtert Normapelles £84 portjival, a cd rokonit~ hats Vannak olyan termések és magok is az iharkiti Gamaradvinyok ko- 2641, ameyck égee gyakoriak, de a rendvertani -hovatartorisukat mind mai napig homily fed. yen a. Kiikovispenmum, a Boelmeria & a Bicameria's, amelyek exében magiri a ndvényrél sainos még semmic sem tu dunk. lehetett Ezekaz eredmények nem megkps Skkel kapesolatos ismeretcket dttekingjik ~ gjukkal é termésiikkel megmaradt kés6- kréta kori ndvényfajt— szam szerint 241-et — Korép-Eur6 pibal ismerjuik. Ezek koriil mindéssvesen 23 neg a fél centiméteres méretet TarkGt is nagyjébol ezt a tendencift mutatja. A lel hogy néhiny, az 1 ¢ ‘ , felteheten esonthéjas mag is el6- reknek a virsgilata még folyamatban van. Ezek akir a kéznapi értclemben vett gyiimélesokhéz is tartorhattak. Mindennek ellenére f a gytimblesdk a kés6-kré ban nagyon ritkik voltak. A tobbségében néhiny milliméteres nagysigt magok & termések még a vivonylag kistermetti (valesrintileg alg, ) Hungarosaurus nivenyev6 sem vokak elegenndSk. A le velekkel egyiitt persze ezcket is megehette, de semmi esetre (6 véplalékat, Ellenben az ibarksiti ma yagtartalnmuknak készénhes misf@ méeres marmagass pincélos dinevauruse .gok és termésck —nagy tipa Uti gerincesck és fleg a kés5-kréta kor vilkozatos rovarv Telit a kutatisok eredményeképpen dss mai értelemben vett gytimolcsokboI hhanem apro magokbdl & termésekb

You might also like