EFOP-3.4.

3-16-2016-00014

HALLGATÓI JOGOK A
FELSŐOKTATÁSBAN
A/3 előadás — A hallgatók
jogorvoslati joga a Szegedi
Tudományegyetemen
Alprojekt: AP2 Komplex képzés és szolgáltatásfejlesztés
Altéma: OKTIG_1 Képzés-átalakítás és -fejlesztés az új
KKK-khoz és a tanulási eredmény alapú szemlélet
követelményeihez illeszkedően - adminisztrációs háttér

Dr. Gyenes Kálmán

Racskó Tamás
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

A hallgatók jogorvoslati joga

a Szegedi Tudományegyetemen

Az előadás felépítése:
I. Összegzés az előadásról.
II. A hallgatók jogorvoslati jogának jogszabályi keretei.
III. Az SZTE hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjéről szóló
szabályzat releváns részeinek az ismertetése.
IV. Anonim jogeset ismertetése és közös megoldása (a dékáni méltányosság szabályozása
az SZTE központi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban)

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 2

 I. Összegzés az előadásról

1. A jogorvoslati eljárás célja:

Az egyetem hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatóinak (jogalanyok) a jogviszonyukból
fakadó érdek- és jogsérelem orvoslása.

2. A jogsérelem orvoslásának fóruma: a Hallgatói Ügyek jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa

- a testület 4 főből áll, ebből 2 főt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat delegál, továbbá
- a tanács a rektor nevében jár el és hatáskörében az intézményen belül a legfelsőbb
döntéshozatali fórum,
- a testület határozatának megléte feltétele a felsőoktatási intézménnyel szemben
kezdeményezett bírósági eljárás megindításához.

3. A tanács szabályzat/eljárásrend alapján jár el, amelynek

- megalkotása a nemzeti felsőoktatási törvényben előírt kötelezettség az egyetem számára,
- kereteit a nemzeti felsőoktatási törvény határozza meg (pl. 30 napos ügyintézési határidő),
- A tanács eljárása nyilvános és megismerhető, amely garancia a jogorvoslati utat igénybe vevő
hallgatók vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményének megtartására,

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 3

 4. A tanács a jogorvoslati kérelem ügyében határozatot köteles hozni, amelyben
- a jogorvoslati kérelmet elutasítja,
- a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
- a döntést megváltoztatja,
- a döntést megsemmisíti és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

5. A hallgató által benyújtott jogorvoslati kérelmet

- a hallgató jogainak megsértésére hivatkozva nyújtsa be,
- a kérelem tartalmazza a jogsértés pontos és egyértelmű megjelölését (pl: tájékoztatáshoz
való jog sérelme, egyenlő bánásmód sérelme),
- a kérelem legyen részletesen indokolt, amelyben a hallgató adja elő az őt ért érdek- és
jogsérelem körülményeit.

6. A tanács határozata
- a Szegedi Törvényszék előtt,
- közigazgatási perben támadható meg,
- a tanács határozatával szemben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van,
- a keresetlevelet a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére
hivatkozással kell
benyújtani.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 4

 7. Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályban, az
intézményi dokumentumokban vagy egyéb belső egyetemi szabályzatban található olyan
rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.
8. A mindenkor hatályos jogszabályok ingyen és online elérhetőek a „Nemzeti
Jogszabálytár” weboldalán (www.njt.hu):

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 5

 9. A mindenkor hatályos egyetemi szabályzatok ingyen és online elérhetőek a
https://u-szeged.hu/szabalyzatok linken.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 6

 II. A hallgatók jogorvoslati
jogának jogszabályi keretei
A nemzeti felsőoktatásról rendelkező 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban:
Nftv.) 57.§ és 58.§-ai értelmében:

1. Jogainak megsértése esetén a hallgató

a) a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítségnyújtásért,
b) -
c) jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő, melyet a felsőoktatási intézmény a jelen
törvényben írtak szerint köteles elbírálni,
d) az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy az e
törvényben szabályozottak szerint jogorvoslati jogát – a bírósági eljárás
kivételével – kimerítette.

2. A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit – e

törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri – írásban közli a hallgatóval.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 7

 3. A felsőoktatási intézmény hallgatóval kapcsolatos döntése végleges (végrehajtható),
ha a hallgató a meghatározott határidőn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, vagy a
kérelem benyújtásáról lemondott.

4. A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének

elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen
– a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított,
- tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet,
- kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést.

5. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés

- nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve
- a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában
foglaltakkal, vagy
- megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 8

 6. A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az,
- aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
- az előbbi pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
- akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

7. A jogorvoslati kérelem tárgyában a felsőoktatási intézmény a következő határozatokat

hozhatja:
- a kérelmet elutasítja,
- a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
- a döntést megváltoztatja,
- a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

8. A jogorvoslati kérelem elbírálása során az igazolásra, a döntés alakjára, tartalmára, a

döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására
vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni. A másodfokú döntés a közléssel végleges.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 9

 9. A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott eljárást befejező döntést közigazgatási
perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

10. A keresetlevél
- a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással is benyújtható,
- hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések a jogszabályban, valamint az intézményi
dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és
kötelezettségeket állapítanak meg.

11. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének lehetőségét alkalmazni kell

- a felsőoktatási intézménybe jelentkezőt,
- az időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkezett hallgatót érintő döntésekre, illetve
mulasztásokra.

12. Az Nftv. 58.§ (4) bekezdés kimondja, hogy a jogorvoslati eljárás rendjét, különösen a
döntés közlését és a jogorvoslati kérelem elbírálására irányadó határidőt a felsőoktatási
intézmény – a jelen törvényben meghatározott keretek között – a szervezeti és működési
szabályzatában szabályozza, azzal, hogy az ügyintézési határidő legfeljebb harminc nap
lehet.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 10

 III. Az SZTE hallgatói jogorvoslati kérelmek
benyújtásának és elbírálásának rendjéről szóló
szabályzat releváns részeinek az ismertetése
1.§ Általános rendelkezések
(1) A hallgató az Egyetem döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása
ellen jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést.

(2) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a

döntés
- nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve
- a döntés ellentétes az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal,
vagy
- megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket (pl: TVSZ
értelmében szigorlat kéttagú bizottság előtt teendő) .

(3) A jogorvoslati eljárás indításának joga megilleti az Egyetemre jelentkezőt, a

doktoranduszt és a doktorjelöltet, továbbá az időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal
rendelkezett hallgatót is.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 11

 (4) A kérelemről a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) tagjai
közül választott négy tagú Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa dönt.

Szervezeti felépítés: - A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiuma (feladat: tanács összeállítás)

- A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa (feladat: döntés
meghozatal)

2. § A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiuma

(1) A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégium tagjait a dékánok, illetve a kari hallgatói
önkormányzatok javaslata alapján a rektor bízza meg.
(2) A Kollégium elnöke: a rektor. A Kollégium tagjai:
a) az egyetemi főtitkár, (1 fő)
b) a karok 2–2 oktatója, (24 fő)
c) a karok 2–2 hallgatója, (24 fő)
összesen: 51 fő
d) az EHÖK elnöke. (1 fő)
(3) A Kollégium póttagjai:
a) a karok 2–2 oktatója,
b) a karok 2–2 hallgatója.

(4) A Kollégium oktató tagjának és póttagjának személyére a kar vezetője, a hallgató tagjainak
és póttagjainak személyére a kari hallgatói önkormányzat elnöke tesz javaslatot.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 12

 (5) Az oktató tagok és póttagok megbízása három évre, a hallgató tagok és póttagok
mandátuma egy évre szól.
(6) A tagok mandátuma megszűnik:
a) a megbízás lejártakor,
b) a közalkalmazotti, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésekor, továbbá a hallgatói
jogviszony szünetelése esetén,
c) a tag lemondásával,
d) a tag visszahívásával.

3.§ A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa

(1) A jogosult által benyújtott kérelmek elbírálására az egyetemi főtitkárból, egy fő oktatóból és
kettő fő hallgatóból álló, négy tagú Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa
jogosult. A Tanács oktató tagját a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának elnöke,
hallgató tagjait az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat jelöli ki a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati
Kollégiumának tagjai közül. A Tanács elnöke az egyetemi főtitkár.

(2) A benyújtott jogorvoslati kérelmek számától függően az egyetemi főtitkár kérelmére a

Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának elnöke további Tanácso(ka)t állíthat fel az (1)
bekezdés szerint.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 13

 (4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az,
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

(6) Kizáró ok fennállása esetén a kizárásról a Tanács többi (három) tagja egyhangú
szavazással dönt. Döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(7) A Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, döntéseit nyílt
szavazással, többségi döntéssel hozza.

(8) További tanács(ok) felállítása esetén a tanácsok közötti egységes joggyakorlat (döntési
gyakorlat) kialakítása érdekében a Tanácsok elnökei az egyetemi főtitkárral egyeztetnek.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 14

 4. § A jogorvoslati kérelem elbírálásának eljárási rendje

1. A jogosult a jogorvoslati kérelmet a

- döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított
- tizenöt napon belül nyújthatja be a rektorhoz címezve
- annál az egyetemi szervnél (személynél), amely a jogorvoslati kérelemmel támadott
döntést hozta, illetve a döntéshozatalt elmulasztotta (a továbbiakban: első fokon eljáró
szerv).
2. A jogosult a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül a jogorvoslati
jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell
foglalni. A jogorvoslati jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A jogorvoslati
jogról való lemondásnak az első fokon eljáró szervhez történő érkezésének napján az első fokú
határozat jogerőre emelkedik.
3. Az első fokon eljáró szerv a jogorvoslati kérelmet az
- ügy összes iratával a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül felterjeszti az
egyetemi főtitkár részére,
- kivéve, ha a megtámadott döntést a jogorvoslatban foglaltaknak megfelelően kijavítja,
kiegészíti, módosítja vagy visszavonja.
- A felterjesztés során az első fokon eljáró szerv a jogorvoslati kérelemről kialakított
álláspontjáról is nyilatkozhat.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 15

 4. A jogorvoslati eljárásban a jogosult meghatalmazottja útján is eljárhat. A meghatalmazást
írásba kell foglalni vagy a tárgyaláson jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott
rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyekkel a jogosult rendelkezik, így különösen
- betekinthet az ügy irataiba,
- indítványokat terjeszthet elő,
- a tanúkhoz, a szakértőhöz kérdéseket intézhet.

5. A Tanács a jogorvoslati kérelmet akkor bírálja el, ha azt

- a jogosult jogainak megsértésére hivatkozva nyújtotta be és
- a kérelemben a jogsértést egyértelműen megjelölte.

6. A Tanács méltányosságot nem gyakorol.

7. A jogorvoslati kérelmet előterjesztő jogosult a kérelmét mindaddig visszavonhatja, amíg

- a Tanács a döntését meg nem hozta,
- a visszavont jogorvoslati kérelmet újból előterjeszteni nem lehet,
- az elsőfokú határozat a visszavonó nyilatkozatnak a Tanácshoz való érkezésének napján
jogerőre emelkedik.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 16

 8. A Tanács üléséről
- a jogosultat, illetve meghatalmazottját írásban vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlő
módon igazoló formában kell értesíteni,
- az értesítésben meg kell jelölni a jogosult nevét, a tanácsülés helyét, idejét és tárgyát. A
jogosult, illetve meghatalmazottja figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyi igazolványát
hozza magával,
- a jogosultat az értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll álláspontját írásban
benyújtani, továbbá tájékoztatni kell arról, hogy a jogorvoslati eljárásban meghatalmazottja is
eljárhat,
- ha a Tanács ülésén sem a jogosult, sem a meghatalmazottja szabályszerű értesítés
ellenére nem jelenik meg, illetve előzetesen írásban jelezte, hogy a személyes
meghallgatását nem kívánja, a jogosult személyes meghallgatásától el lehet tekinteni,
- a jogosultat, illetve meghatalmazottját a tanácsülés elmulasztásának következményeiről
az értesítésben tájékoztatni kell.

9. A tanácsülést a Tanács elnöke vezeti. Ügyel a

- a jogorvoslati szabályzat rendelkezéseinek a megtartására,
- a tárgyalás rendjének megóvására és
- gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat gyakorolhassák.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 17

 10. A Tanács köteles a határozat meghozatalához szükséges tényállást tisztázni,
- amely során a jogosultat meghallgathatja.
A tényállás tisztázása az eljárás alapjául szolgáló cselekmény teljeskörű bizonyított feltárását jelenti,
ennek keretében:
- a Tanács kiegészítő bizonyítási eljárást folytathat le, amely alapján
- iratokat szerezhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, szakértői véleményt szerezhet be,
- a Tanács szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt.

11. A tanácsülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet

- a Tanács elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a Tanács hallgató tagja írja alá.
- a jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni és velük alá kell íratni,
- a meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti,
- az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

12. A határidők számítására és az igazolásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Például:
- a napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény
napja (pl.: a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló 15 napos határidő az I. fokú döntés
kézhezvételét követő napon kezdődik),
- ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a
következő munkanapon jár le,

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 18

 - igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését
követően, de legkésőbb az elmulasztott határidő utolsó napjától számított negyvenöt napon
belül lehet előterjeszteni (pl.: betegség esetén).

13. A Tanácsnak a határozatát

- a jogorvoslati kérelem érkezésétől számított 30 napon belül meg kell hoznia,
- a döntést határozatba kell foglalni, és
- meg kell indokolni.

14. A Tanács a következő döntéseket hozhatja:

a) A kérelmet elutasítja,
- ha az nem alapos és a megtámadott döntés megfelel a hallgatói jogviszonyra vonatkozó
rendelkezéseknek,
- ha az nem a jogosulttól származik,
- ha a döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak (pl.: az ügyben a Tanács korábban
határozatot hozott/elbírált ügy, kivéve ha a jogosult olyan tényre/bizonyítékra hivatkozik
amit a Tanács az eljárásban figyelmen kívül hagyott és nem bírált el),
- ha a jogorvoslati kérelmet nem a jogosult jogainak megsértésére hivatkozással nyújtották
be,
- ha a jogorvoslati kérelem elkésett.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 19

 b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
- ha megállapítja, hogy a döntésre jogosult a döntéshozatalt a hallgatói jogviszonyra vonatkozó
rendelkezések megsértésével mulasztotta el.

c) a döntést megváltoztatja,
- ha a megtámadott döntés hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezést sért, és a döntéshez
szükséges tények megállapíthatóak.

d) a döntést megsemmisíti és az első fokon eljáró szervet, vagy személyt új eljárásra és új

határozat hozatalára utasítja
- ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása
szükséges.

15. A Tanács határozatának kötelező formai elemei:

- az ügy egyértelmű azonosításához szükséges adatok,
- a rendelkező rész – amely a Tanács érdemi döntését tartalmazza az elbírált jogorvoslati
kérelem vonatkozásában,
- a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatás (meg kell jelölni a keresetlevél
benyújtásának határidejét és helyét, továbbá utalni kell arra is, hogy a bíróság a Tanács
határozatát megváltoztathatja),

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 20

 - részletes indokolás, amely kitejed a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a
mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek
megjelölésére is.

16. A másodfokú határozat a közlése és annak joghatása:

- a Tanács a jogorvoslati eljárásban döntést hoz, amelyet határozati formában írásban
közöl a jogorvoslati kérelmet benyújtó hallgatóval,
- a Tanács hallgatóval kapcsolatos döntése végleges (végrehajtható).

17. A Tanács határozatának bírósági felülvizsgálata:

- hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott eljárást befejező döntést
közigazgatási perben támadhatja meg,
- a Tanács által meghozott másodfokú határozat végrehajtására a keresetlevél
benyújtásának halasztó hatálya van,
- a keresetlevelet a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére
hivatkozással kell
benyújtani,
- a jogosultnak a keresetlevelet az első fokon eljáró szervnél a felülvizsgálni kért
határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtania vagy ajánlott
küldeményként postára adnia,
- az első fokon eljáró szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül
felterjeszti a Tanácshoz, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó
nyilatkozatával együtt – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 21

 IV. Anonim jogeset ismertetése és közös
megoldása (a dékáni méltányosság
szabályozása az SZTE központi Tanulmányi
és Vizsgaszabályzatban)

I. A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa által megállapított

tényállás:

A hallgató 20?? 02. ??. napján kérelmet terjesztett elő a Karon vizsgaidőszakon kívüli
vizsga letételének engedélyezése iránt, melyhez csatolt egy keltezés nélküli házi orvosi
igazolást, mellyel a háziorvos azt igazolta, hogy a hallgató „2000-tól áll kezelés alatt magas
vérnyomás és cukorbetegség miatt. Utóbbi időben RR ingadozott, módosítások váltak
szükségessé.” A Kar 20??. május ??. napján meghozott határozatában a hallgató
vizsgaidőszakon kívüli vizsga letételére vonatkozó kérelmét elutasította.
A Kar határozata kifejti, hogy a hallgató kérelmét a több esetben gyakorolt tárgytörlésekre,
méltányossági engedélyekre és az orvosi igazolásban foglaltakra tekintettel sem látja
indokoltnak, ezért azt elutasítja.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 22

 A Tanács a hallgató tanulmányi követelményének teljesítésével kapcsolatban a Kar által megküldött iratok
és az Neptun adatai alapján tényszerűen megállapítja, hogy a hallgató ????? kurzust utolsó alkalommal
vehette fel és e tárgyból a félév tavaszi vizsgaidőszakában 20??.06.??. napján sikertelen vizsgát tett.
A hallgató ezzel az SZTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 7.3. pontjában biztosított tárgyfelvételi
lehetőségeit kimerítette.

II. A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa által

alkalmazott jogszabályhelyek:
Az SZTE központi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 7.3 pontja értelmében:
„7.3. Egy tárgy (illetve a neki megfelelő kurzus) – annak nem teljesítése esetén – a tanulmányok ideje alatt
három alkalommal vehető fel.”

Az SZTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 12.1 pontja értelmében:

„Vizsgaidőszakon kívüli egyéb vizsgázást a kar vezetője kivételesen, különös méltányosságból, kérelemre,
egyénileg engedélyezhet.”

Az SZTE Hallgatói Jogorvoslati Kérelmek Benyújtásának és Elbírálásának Rendjéről szóló szabályzat

értelmében a Tanács alapján méltányosság gyakorlására nem jogosult, a szabályzat 7.§ (2) bekezdése
kimondja „méltányosságot nem gyakorol”.

III. A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa által

elfogadott jogi álláspont:

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 23

 Az SZTE központi Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata a „méltányossági jogkörben” történő
vizsgaidőszakon kívüli vizsgáztatás „feltételeit, szempontjait” nem határozza meg, az a
megszorítás érvényesül kizárólag, hogy azt
- a kar vezetője,
- kivételesen,
- különös méltányosságból,
- kérelemre,
- egyénileg engedélyezhet.”
A fentiekből megállapítható, hogy az SZTE TVSZ-ben rögzített méltányossági jogkör
gyakorlásánál
- emelt szintű fórumrendszer érvényesül, azaz e jogkört csak a kar első számú magasabb
vezetője – a dékán – gyakorolhatja,
- a kérelmek elbírálása önálló szakmai kérdésnek minősül, a méltányosság gyakorlásáról az
az első számú kari vezető dönt, akinek kötelezettsége a szakképzettség megszerzését
tanúsító oklevél/diploma aláírása,
- a döntés „kegyelmi” típusú döntés, azaz e jog gyakorlása az Egyetemnek nem
kötelezettsége, csak joga, továbbá a hallgatónak nincs alanyi joga a méltányosság
megadására.
Erre figyelemmel a Tanács a jogorvoslati kérelemmel támadott dékáni határozatot helyben
hagyta és egyhangúlag elutasította a hallgató jogorvoslati kérelmét.

Hallgatói jogok a felsőoktatásban — A/3 — A hallgatók jogorvoslati joga 24

KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!