OH-TOR08MAB Teljes

NAT
2020
Történelem
8
munkafüzet
Történelem
munkafüzet
8.
Oktatási Hivatal
OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 1 2023. 06. 22. 12:11

Engedélyszám: TKV/128-7/2023 (2023. 03. 10. – 2028. 08. 31.)
A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült – 2020. 01. 31. után kiadott történelem tantárgy
5–8. évfolyamos kerettantervének.
A tankönyvvé nyilvánítási ejárásban közreműködő szakértő: DR. KOCZÓ JÓZSEF
Tananyagfejlesztő: BORHEGYI PÉTER (I-II. és IV. fejezet), DR. KAS GÉZA (III. és V-VI. fejezet)
Pedagógiai szakértő: TÓTH ATTILA
Vezetőszerkesztő: PAPPNÉ GELLÉNYI JUDIT
Szerkesztő: DR. KOJANITZ LÁSZLÓ
Látvány- és tipográfiai terv: SUSÁN PÁL
Fedélterv: BÁNÁTI JÁNOS, SLEZÁK ILONA, TÉGLÁSY GYÖRGY
Illusztráció: TÉGLÁSY GYÖRGY
Térképek: © STIEFEL, VECSEY TAMÁS, ZSOLDI KATALIN
Fotók: © HUNGART, © Cultiris, © MTI, © Shutterstock Képügynökség
A tankönyvhöz felhasználtuk Légrádi Judit Fruzsina, Sólyom Márk, Kojanitz László, Pálinkás Mihály:
Történelem 8. (FI-504010802/1) című munkafüzetének szövegét és illusztrációit.
© Oktatási Hivatal, 2023
A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta.
ISBN 978-963-436-433-7
Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 9–10.

Telefon: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök • Raktári szám: OH-TOR08MAB

Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos • Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Téglásy György • Nyomdai előkészítés: Orodán Mária
Terjedelem: 20,6 (A/5) ív • Tömeg: 410 gramm • 1. kiadás, 2023
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Kedves Nyolcadikos Diák!
N
e gondold, hogy a történelem tanulása fárasztó és unalmas lesz számodra!
Ha szeretsz kreatívan gondolkodni, és szeretnéd tudásodat elmélyíteni,
akkor szeretni fogod ezt a munkafüzetet is, hiszen nagyon sok érdekes fel-
adattal fogsz majd találkozni ezeken a lapokon. Ellenőrizheted velük tudásodat, és
még egyszer átismételheted általuk az órán tanultakat. Javasoljuk, hogy először
mindig önállóan próbáld megoldani a feladatokat, és csak akkor fordulj a tan-
könyvhöz segítségért, ha egyáltalán nem boldogulsz velük. Akkor tökéletes a tudá-
sod, ha magadtól képes vagy a feladatok megoldására.
A feladatok segítségével kereshetsz kakukktojást, fejthetsz keresztrejtvényt, betű-

rejtvényt, ábrákat vizsgálhatsz meg, időrendbe teheted az eseményeket, képi és
szöveges forrásokat elemezhetsz, igaz-hamis állításokat kell megvizsgálnod, egy-
máshoz illő szavakat, kifejezéseket kell összekötnöd.
A történelem tanulásához az is hozzátartozik, hogy például a földrajz- vagy a ma-

tematikaórák keretein belül elsajátított ismereteket is felhasználd. Fontos, hogy is-
merd a térképet, és jól eligazodj rajta. A munkafüzetedben vaktérképeket is találsz
majd. Ezeken kell történelmi események helyszíneit megkeresned, vagy egyes terü-
leteket kiszínezned. Ha nem boldogulsz önállóan a feladatokkal, ne feledd, hogy
segít a történelmi atlaszod! Fogsz találkozni számolós példákkal is a munkafüzet-
ben.
Biztosan szereted használni az internetet, és szereted látogatni a közösségi oldala-

kat is. Böngészési ismereteidet a munkafüzet feladatainak megoldása során is fel-
használhatod.
A feladatok többsége a leckék főszövege alapján megoldható, de vannak olyan fel-

adatok, amelyekhez el kell olvasnod a kiegészítő részeket is. Ne felejtsd el, tanulni
mindig azt jelenti, hogy gondolkodnod is kell! Ha mégsem sikerül egy-egy feladat
megoldása, akkor se csüggedj, olvasd el még egyszer alaposan a tankönyvet!
Jó tanulást és jó jegyeket kívánnak a munkafüzeted alkotói!

Év eleji ismétlés
1. A feladat a 19. századi eszmeáramlatokhoz kapcsolódik. Határozd meg a forrásrészlet alapján, me-
lyik ideológia jelenik meg benne! Írd be a forrásrészlet betűjelét a táblázatba! (Egy rubrika kima-
rad.)
A)
„Feltehetjük, hogy ma már szükségtelen az ellen érvelni, hogy egy törvényhozó vagy végrehajtó
hatalom – melynek érdekei nem azonosak a nép érdekeivel – előírhassa, hogy miképpen kell a
népnek gondolkodnia, s megszabhassa, milyen tanokat és érveket nem szabad hallania. […] Ha
az emberiség egyetlen ember kivételével azonos véleményen volna, még akkor sem lenne joga
ezt az embert elhallgattatni, ahogy annak sem lenne joga – ha hatalma volna is rá – az emberisé-
get elhallgattatni. […]”
B)
„Talpra! Németek! Talpra! Német nép! Te, egykor oly tiszteletre méltó, bátor és nagyra becsült
nép! Talpra! Hasson át benneteket a nagy s olyan régen elfeledett testvériség! … Ne legyen többé
katolikus és protestáns, ne legyen többé porosz és osztrák, szász és bajor, sziléziai és hannoveri,
ne legyen többé hitbéli különbség, gondolatbeli és akaratbeli ellentét köztetek – legyetek végre
egységesek, akarjatok végre egyet szeretetben és hűségben egymás iránt, s nincs az az ördög, aki
legyőzhetne benneteket!”
C)
„Megtartani, s egyszerre javítani – ez más jellegű feladat. Ha a régi alkotmány használható része-
it meg akarjuk tartani, s ha az újat hozzá akarjuk illeszteni ahhoz, ami a régiből megmaradt, […]
nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sok-
kal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk
tárgya nem fa és kő, hanem érző lények, akiket ezrével dönthetünk nyomorba gyors és meggon-
dolatlan döntéseinkkel.”
D)
„Amilyen mértékben a burzsoázia, azaz a tőke fejlődik, ugyanolyan mértékben fejlődik a prole-
tariátus, a modern munkások osztálya, […] akik darabonként kénytelenek eladni magukat, ép-
pen olyan áruk, mint minden egyéb kereskedelmi cikk […]. Az ipar haladása […] a munkások-
nak a társulás révén létrejövő forradalmi egyesülését állítja. A nagyipar fejlődésével tehát
kicsúszik a burzsoázia lába alól a talaj […]. Mindenekelőtt saját sírásóját termeli. Pusztulása és a
proletariátus győzelme egyaránt elkerülhetetlen.”
Szocializmus/ Keresztény-
Konzervativizmus Nacionalizmus Liberalizmus
Kommunizmus szocializmus

2. A feladat Budapest 19–20. századi történelméhez kapcsolódik. Határozd meg, melyik történelmi kor-
szakban keletkeztek a képek! Tedd időrendi sorrendbe a képeket a betűjelek táblázatba írásával!
A B C

D E F

Időrendi sorrend:

3. Az alábbi feladat a 19–20. századi világháborúkhoz, nemzetközi feszültségekhez kapcsolódik. Ha-

tározd meg a képek alapján, melyik időszakra jellemzőek!
A B C D

E

5

4. A feladat a magyarság 20. századi történelmi fordulópontjait tárja fel. Válaszolj a kérdésekre az is-
mereteid és az atlaszod segítségével!
a) Hány országban élt egy 1900-ban született és 1988-ban elhunyt munkácsi férfi, aki egész életében
el se hagyta a szülővárosát? Indokold meg a válaszodat!
b) Hány évig volt Csehszlovákia része Kassa a trianoni békediktátum után? Miért addig?
c) Hány évig tartozott újra Magyarországhoz Kolozsvár a második világháború alatt? Miért addig?
d) Miben különbözött a burgenlandi területen élő magyarok helyzete a többi Kárpát-medencei ma-
gyarétól 1945 után? Miért?
5. Az alábbi források a 20. századi magyar történelem egy-egy eseményéhez kapcsolódnak. Állapítsd
meg a szöveg és az ismereteid alapján, mikor keletkezhettek (melyik történelmi időszakban), és ki
mondhatta el!
A)
„A Berlinből érkező mindenesetre igen örvendetes hírek a szerbiai események keltette jogos fel-
háborodással kapcsolatban a tegnapi miniszteri konferencia minden többi résztvevőjében azt a
szándékot érlelték meg, hogy Szerbiával háborút idézzünk elő […]. Nem voltam abban a hely-
zetben, hogy ezt a tervet teljes egészében helyeseljem. Ilyen támadás Szerbia ellen mindennemű
emberi előrelátás szerint Oroszország beavatkozását és ezáltal a világháborút zúdítaná reánk
[…].”
B)
„Igen tisztelt Elnök Úr, Uraim! […] A mi szemünkben a tegnapot a mai naptól a békefeltételek-
nek hivatalos megismerése választja el. Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám neheze-
dik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről a békefeltételeket illetőleg az első szót
kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani,
lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. […]”

C)
„Tisztelt Ház! (Halljuk! Halljuk!) Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. A Ház elnöke méltó
szavakkal bélyegezte meg a szovjet népjogellenes és minősíthetetlen támadását. A magyar kirá-
lyi kormány megállapítja, hogy a támadások következtében Magyarország és a Szovjetunió kö-
zött a hadiállapot beállott.
(Hosszan tartó éljenzés és taps a Ház minden oldalán. – Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki a szociálde-
mokratákkal! – Maróthy Károly: Ki velük!)
Még csak egy mondatot. A magyar haderő a megfelelő megtorló intézkedéseket meg fogja
tenni. (Hosszan tartó éljenzés és taps a Ház minden oldalán.)”
D)
„Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút
elvesztette. […] Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget
a maga részéről velünk szemben már régen megszegte. […] Elhatároztam, hogy a magyar nem-
zet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, amidőn az a kilátásba helyezett meg-
felelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függet-
lenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével,
hogy ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést
beszüntetünk.”
E)
„Harcunk alapelve: vagy megsemmisítünk, vagy megsemmisülünk! […] Hadseregünk megkö-
veteli az otthontól, hogy sorakozzék fel mögötte rendbe és sorba, hogy a paraszt, a munkás, az
értelmiségi, a nő és az ifjú összefogott munkával teremtse elő a döntő harc erkölcsi, szellemi és
anyagi eszközeit.”
F)
„Ma újra a hős szovjet nép és bölcs, nagy vezére, Sztálin (éljenzés, nagy taps) állnak elsősorban őrt
a békénket és boldogulásunkat fenyegető sötét erőkkel szemben. A mi népünk számára külön
megtiszteltetés, hogy Sztálin elvtárs a magyarság megértő, nagy barátja. Attól az időtől kezdve,
hogy elesettségünkben elsőnek nyújtott segítséget, a tarpai árvíz áldozatainak néhány nappal
ezelőtt adott segítségig száz formában járt kezünkre, hogy talpra állhassunk, és megindulhas-
sunk a felemelkedés útján. (Taps.)
Összegezve: a demokrácia erői, nemcsak Magyarországon, de világszerte fejlődnek, és táma-
dásba mentek át. A két táborra oszlott világot ma az jellemzi, hogy ahol az amerikai imperializ-
mus befolyása érvényesül, ott félelem, bizonytalanság uralkodik, inflációk, válságok, belső har-
cok dúlnak. A népi demokráciák országaira ezzel szemben a jövőbe vetett bizalom, a békés
fejlődés, a nyugodt építő munka jellemző. A magyar demokrácia nagy érdeme, hogy hazánkat
abba a frontba tudta állítani, amely a békét és a nyugodt fejlődést biztosítja.”

I. fejezet. A forradalomtól az ezredfordulóig
1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

1. Az alábbi feladat Hruscsov 1956. február 25-i „titkos” beszédéhez kapcsolódik. Válaszolj a kérdések-
re a forrás és az ismereteid alapján!
„Ha Sztálin azt mondta, hogy valakit le kell tartóztatni, akkor ellenvetés nélkül tudomásul kellett
venni, hogy az illető a »nép ellensége«, s az állambiztonsági szervezet élén álló Berija-féle banda
tagjai önmagunkat is túllicitálva bizonygatták a letartóztatottak bűnösségét és a hamisított doku-
mentumok igaz voltát. S milyen bizonyítékokat csatoltak? A vádlottak »beismerő vallomásait«.
S a nyomozók elfogadták ezeket a »beismerő vallomásokat«. De miképpen történhetett meg az,
hogy emberek olyan bűncselekményeket ismertek be, amelyeket egyáltalán nem követtek el?
Csak egyféleképpen: úgy, hogy a fizikai ráhatás módszereit alkalmazták, kínzásokat, amelyek
következtében a letartóztatott el-elvesztette eszméletét, ítélőképességét, megfeledkezett emberi
méltóságáról. Így csiholták ki a »beismerő vallomásokat«.”
a) Milyen jellegű ügyeknél alkalmazták a beszédrészletben megjelenő eljárásokat?
b) Miért volt ez a beszéd veszélyes Rákosi pozíciójára?
c) Melyik konkrét magyarországi ügyre vagy ügyekre emlékszel, ahol hasonló eljárást alkalmaztak?
2. A feladat Rajk László és társainak 1956. október 6-i újratemetéséhez kapcsolódik. A forrás a Szabad
Nép másnapi cikkéből származik. Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismereteid alapján!
„Szombat délután az ország népének mélységes részvétével utolsó útjára kísértük Rajk László,
Pálffy György, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András elvtársakat. […] Kossuth Lajos temetése óta nem
volt még olyan gyászszertartás, amelyen ennyi könnyesen és könnytelenül, de egyaránt megren-
dült érzésekkel gyászoló ember zarándokolt volna el a Kerepesi úti temetőbe. […] ez alkalommal
olyan áldozatoktól veszünk búcsút, akiknek emlékét, nevét és becsületét egy egész ország színe
előtt mocskolták be. Az ország jött el a temetésre, hogy százezrek jelenlétével bizonyítsa: az ártat-
lanul kivégzettek emléke tisztán és fényesen él kommunisták és pártonkívüliek szívében, a nép
szívében. A gyászolók százezreinek néma tüntetése hitvallás volt amellett is, hogy nemcsak az ő
tiszta emléküket őrizzük, hanem – emlékszünk az önkényre, a törvénytiprásra, a gyalázat és nép-
félrevezetés sötét eljárására is. […] Olthatatlan gyűlölet a személyi kultusz és a személyi önkény
korszaka iránt, amely a kommunisták legszentebb eszményeit mocskolta be milliók és százmilli-
ók előtt. Tántoríthatatlan elszántság, hogy jóvátesszük, ami jóvátehető, s tetteinkkel visszaállítjuk
az emberek hitét a párt szavában, ismét kivívjuk a kommunista igazmondás becsületét. […]”

a) Ki volt Rajk László, és milyen szerepet játszott a kommunista diktatúra kiépítésében?
b) Miért és hogyan ítélték halálra őt és társait 1949-ben?
c) Ki volt a leginkább felelős a kivégzésükért?
d) Hogyan jelenítette meg a kivégzett személyeket az újságcikk?
e) Mennyire volt rendszerellenes a cikk hangvétele?
f) Ki ellen irányult elsősorban a sorok között megjelenő kritika?
g) Emelj ki két olyan példát, amely ezt igazolja!
3. Olvasd el a műegyetemisták 16 pontjának idézett részeit, és oldd meg a feladatokat!
a) Csoportosítsd a pontokat a táblázat megfelelő oszlopába!
1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról […].

3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden
bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.
4. […] Rákosi Mátyást, aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkreté-
teléért, hozzák haza és állítsák a nép ítélőszéke elé.
5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új
nemzetgyűlés megválasztása céljából. […]
7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizs-
gálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak
és magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával.
8. Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerződéseinket és a soha ki nem fizethető jóvátéte-
lek tényleges adatait. Nyílt és őszinte tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteiről,
kiaknázásáról […].
9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérkö-
veteléseinek sürgős és alapvető rendezését. […]
10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és […] az egyénileg gazdálkodó
parasztok egyenrangú támogatását.

11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgála-
tát, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba
kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását […].
12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk […].
13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leg
gyorsabban bontsák le, és helyébe az 1848‒49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak mél-
tó emlékművet emeljenek.
14. A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer vissza-
állítását. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követe-
lünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.
15. A Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolida-
ritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi moz-
galommal kapcsolatban.
(1956. október 22., Építőipari Műszaki Egyetem)
Politikai pontok Gazdasági pontok Ideológiai, eszmei pontok
b) Milyen történelmi eseményekre utal a 14. pont két dátuma?
c) Írd ki a füzetedbe, és magyarázd meg röviden a szövegben aláhúzott szavakat, kifejezéseket!
d) Miért vált az 1956. október 23-i forradalom egyik meg-

határozó jelképévé a Sztálin-szobor ledöntése és felda-
rabolása? Melyik pont teljesült ezáltal?
4. Fogalmazd meg röviden, hogy mit fejeztek ki 1956-ban az alábbi jelképek!
10

5. A feladat az 1956-os budapesti harcokhoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a térkép, a szöveges
forrás és az ismereteid alapján!
„»Egy tank és két teherautó a Borárosról!« […] Éreztem a szívemet, ahogy a torkomban dobo-
gott. Az a szó, hogy félelem, nem fejezi ki azt, amit éreztem. […] Az oroszok azonban jöttek és a
Ferenc körúton már lőtték is őket. A tank, amelyik elöl jött, minden irányban lőtt 76-os lövegével,
és két gépfegyverével pásztázta az ablakokat. […] A lövedék a felettünk lévő emeletet érte [a Jó-
zsef körút 82. épületének harmadik emeletét], csak vakolat esett ránk a plafonról. […] Vissza-
mentem az ablakhoz. A tank pontosan alattunk volt, és alig lépésben haladt előre. Minden irány-
ba szórta a tüzet a lövegéből és a gépfegyvereiből. Már kapott néhány üveg benzint, de nem
égett. Volt egy láda kézigránátunk, és egyiket a másik után dobtam rá, de nem robbantak. Ödön
előszedte a zsebkendőjét, egy benzinesüveg dugóját kivette, és benzint öntött a zsebkendőre.
A zsebkendő sarkát becsavarta a dugóba, és úgy tette vissza az üvegbe, hogy a benzines zsebken-
dő, mint egy zászló, lobogott az üveg oldalán. Meggyújtottam a zsebkendőt, és az egyik katona,
aki tartotta az üveget, már dobta is. Telitalálat! A tank, amelyik már kapott vagy 5 üveg benzint,
lángra lobbant.”
get
Újpestköz – 1956, 1982)
(Pongrátz Gergely: Corvin
it-szi
Marg
a) Hol alakultak ellenállási csomópon- Budapesti
Rendőr-
tok a fővárosban? Emelj ki legalább Bem-szobor főkapitányság Jugoszláv Sztálin-szobor
Malin követség
hármat! o vszkij
fas Honvédelmi
Katonai bíróság Sztálin tér
Minisztérium
or
és börtön Parlament
Széna tér Le Royal
Szálló
Péterfy Sándor utcai
kórház
nin
Amerikai
Almássy
körú
Vár nagykövetség
tér
t
Déli KMT
Baross
pályaudvar tér
MDP–MSZMP- Kőbánya
Szabad Nép- székház
Petőfi-szobor székház Köztársaság
Kálvin Rádió tér
b) Miért pont azokon a helyeken ala tér
Du
Citadella
na
kították ki a védelmet a „pesti srá- Gellért-

hegy
Corvin köz
Üllő
iú
cok”? Tűz t
Móricz Zs. oltó
Boráros utca
körtér
Műegyetem tér

A tüntetés útvonala és helyszíne X. 23-án Fegyveres csoportok bázisa

Szovjet támadás X. 24-én A harcok fő helyszínei (X. 23. – XI. 11.)
Szovjet támadás XI. 4-én KMT Nagy-budapesti Központi Munkástanács
Az 1956-os forradalom főbb eseményei és helyszínei Budapesten
c) Milyen jellegű harcok bontakoztak ki Budapesten?
d) Miért tudták kezdetben sikeresen felvenni a harcot a szovjet haderővel?
11

6. Egészítsd ki az 1956-os Nagy Imre-kormány intézkedéseit bemutató szöveget!
Azonnali rendelt el. Tárgyalásokat kezdett a szovjet vezetéssel a
-ról. Feloszlatta az , helyette megalakította
a Engedélyezte a Javasolta, hogy legyen
nemzeti ünnep. Kilépett a -ből.
7. Az alábbi feladat az Amerikai Egyesült Államok kormányzatának az álláspontját tárja fel a magyar-
országi eseményekkel kapcsolatban. Döntsd el a forrás alapján, hogy az alatta olvasható állítások
igazak-e, vagy hamisak!
„[…] Annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk legközelebbi céljainknak, amelyek egy újabb
magyarországi szovjet katonai beavatkozás elrettentése, és ha lehet, megakadályozása, csakúgy,
mint a kemény elnyomó és megtorló intézkedések elkerülése, be kell vetnünk minden megfelelő
eszközt, ideértve az ENSZ-beli fellépést is, amivel nyomást lehet gyakorolni a Szovjetunióra ezen
intézkedésekkel szemben.
Egyidejűleg biztosítanunk kell a Szovjetuniót, hogy nem tekintjük Magyarországot vagy a
többi csatlós államot potenciális katonai szövetségesünknek.
Hűen ehhez a megközelítéshez, megfontolandó, hogy vajon tanácsos-e az ENSZ-ben vagy
bárhol máshol javasolni Magyarország semlegességét az osztrák modell alapján. […] Az osztrá-
kokat arra kell biztatnunk, hogy továbbra is biztosítsanak menedékjogot, bejelentett szándékaik
szerint, az azt kérő magyaroknak. Segítenünk kell őket pénzügyileg és más anyagi eszközökkel
a megnövekedett számú magyar menekült ellátásában az Egyesült Államok forrásaiból, de más
baráti országokat is arra kell bátorítani, hogy segítsenek. Amennyiben jelentős számú magyar
keresne menedéke Ausztriában, az Egyesült Államoknak és a többi baráti kormánynak minél
előbb ki kell dolgoznia, hogy miként tudnának azonnal ellátást és gyors letelepedést biztosítani
a számunkra. […]”
(Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának értékelése
Magyarországról, 1956. október 31.)
Igaz Hamis
Az amerikai kormányzat tartott a szovjet haderő újabb támadásától
Magyarországon.
A szovjet katonai erővel szemben kész volt fegyveres segítséget nyújtani.
Szorgalmazták Magyarország felvételét a NATO-ba, hogy a szervezet védőernyőt
nyújtson az országnak.
Mindenféleképp diplomáciai eszközökkel próbálták elrendezni a magyarországi
helyzetet.
Felkészültek arra, hogy a szovjet haderő támadása elől sokan fognak Nyugatra
menekülni.
Az amerikai kormányzat nem törekedett a kialakult hidegháborús erőviszonyok
megváltoztatására.
12

8. A feladat Kádár János 1956. évi moszkvai útjáról szól. Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismerete-
id alapján!
„Eszmecsere a magyarországi helyzetről:

[Kádár:] Vidéken: tömegtüntetések. Céljuk nem a népi demokratikus rendszer megdöntése volt
– sok követelés a demokratizálásra vonatkozóan, és szociális követelések. Ezt eleinte nem láttuk,
ellenforradalomnak minősítettük, és ezzel magunk ellen fordítottuk az embereket – ők nem érez-
ték magukat ellenforradalmároknak.
Személyesen részt vettem egy gyűlésen, senki sem akart ellenforradalmat, amikor beszélget-
tünk a fegyveres csoportok vezetőivel.
Véleményem szerint van más út. Katonai erővel megtartani Magyarországot. De akkor fegy-
veres összetűzések lesznek. A fegyveres erővel történő szétzúzás vérontást jelent. Mi lesz az
után? A kommunisták erkölcsi pozíciója a nullával lesz egyenlő. A szocialista országoknak kárt
fog okozni.”
(A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsági elnökségi értekezlete Moszkvában,
1956. november 2.)
a) Mi volt a véleménye Kádár Jánosnak a vidéki eseményekről?
b) Mi ellen érvelt a szovjet vezetőknek?
c) Milyen következményekkel járna szerinte a fegyveres katonai beavatkozás?
d) Hogyan és miért került Moszkvába Kádár 1956 novemberének elején?
9. Az alábbi jelentést Georgij Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere készítette 1956.
november 4-én. Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismereteid alapján!
„Jelentés a magyarországi helyzetről az 1956. november 4. 12.00 órai állapot szerint:

Az előzetes terveknek megfelelően csapataink elfoglalták a reakció olyan fő vidéki támpontjait,
mint Győr, Miskolc, Gyöngyös, Debrecen, valamint Magyarország más megyei központjait. […]
A Budapesten tevékenykedő szovjet csapatok, megtörve a felkelők ellenállását, elfoglalták a Par-
lamentet, […] a Duna folyó három hídját, mely a város keleti és nyugati részét köti össze […].
Nagy Imre ellenforradalmi kormánya teljes létszámban eltűnt. Felkutatásuk folyamatban van.
[…] Körülzártuk a magyar csapatok fontosabb helyőrségeit. Közülük sokan komolyabb ellenál-
lás nélkül megadták magukat.”
a) Keress olyan kifejezéseket, és karikázd be a szövegben, amelyek igazolják, hogy Zsukov háborús
hadmozdulatként kezelte a november 4-i intervenciót!
b) Milyen főbb hadmozdulatokat vázolt fel Zsukov?

13

c) Miért keresték Nagy Imrét és a kormányának tagjait?
d) Hova menekültek ők a délelőtti órákban?
10. Állítsd időrendi sorrendbe az alábbi eseményeket! Írj sorszámokat a négyzetekbe!
Tüntetés a Magyar Rádió székháza előtt.
A Műegyetem hallgatóinak békés felvonulása.
Nagy Imre miniszterelnök lesz.
A MEFESZ megalakulása.
Az MSZMP megalakulása.
Sortűz a Parlament előtti fegyvertelen tömegre.
Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre menekül.
11. Magyarázd meg, hogy milyen történelmi események jelennek meg az írói, költői utalásokban! Mit
üzennek írásaikkal az alkotók?
a) „ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen.”
(Faludy György: 1956, te csillag. Toronto, 1986)
b) „[…] és szombat: hajnalban csupa reménység,

de estefelé: nyakunkon a kés.
A keleti szemhatár mögött mocskos
felhők, nyugatról álszent röfögés; […]”
c) „mentünk a kétszázezerrel: nem bírok

újabb börtönt, […]”
14

d) „A hatalmak, melyek a maguk rendszerében élni jónak és helyesnek látják, adják meg nekünk a
lehetőséget, hogy mi is a magunk emberi és nemzeti formánkban élhessünk. Ez a forma nem más
és nem is lesz más, mint a társadalmi demokrácia és a nemzeti függetlenség formája. Ezt a for-
mát, kormányzás dolgában, egy nemzeti kormány tudná a nép akaratával megtölteni…”
(Tamási Áron: Magyar Fohász. Budapest, 1956. október 26.)
e) „Délelőtt itt, Budapesten, még láttam szobrát a nagy bálványnak – akivel szemben tárgyilagos
ítélkezésre bizonyára csak hosszú-hosszú évtizedek múltán lesz képes a háborgó szív és a tilta-
kozó értelem – és tizenkét órával később, vacsora közben, már ledöntésének hírét hozták az izzó
telefondrótok.”
(Szabó Lőrinc: Ima a jövőért. Budapest, 1956. október 31.)
f) „…Budapest. Ez a szó nem várost jelöl már. Budapest ma ennyit tesz, mint a tanknak neki lehet
menni puszta kézzel. Budapest, minden nyelvén a világnak, azt jelenti, hűség, önfeláldozás, sza-
badság, nemzeti becsület. […] Légy vendéglátója a világ minden nemzetének, de ne tűrj meg
többé megszálló hordákat, idegen zászlókat e megszentelt falak között.”
(Örkény István: Fohász Budapestért. Budapest, 1956. november 2.)
12. Válaszolj a kérdésekre a táblázat és az ismereteid segítségével!
a) Melyik korosztályban volt kiemelkedő a halottak száma?

Az áldozatok
Korosztály
száma
15 éven aluli 77
b) Mire következtetsz ebből a tényből?
15–19 323
20–24 357
25–29 216
30–39 266
c) Fogalmazd meg, mit jelent a „pesti srácok” kifejezés!
40–49 228

50–59 162

60 évesnél idősebb 145
Ismeretlen korú 171
A Budapesten harci cselekményekben
elhalálozottak korcsoportok szerint
Összesen 1945
15

2. A kádári diktatúra
1. A feladat a kiépülő kádári diktatúra első hónapjaihoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre az ismere-
teid alapján!
„November 7-én, szerdán reggel kihirdették a budapesti legfőbb orosz parancsnokság parancsát
a rábafüzesi határon szolgálatot teljesítő magyar határőrök előtt. A parancs értelmében a határőr-
zési szolgálatot azonnali hatállyal fel kell venni. A határőrségnek minden erővel meg kell akadá-
lyoznia, hogy bárki is elhagyhassa Magyarországot. […]
A szentgotthárdi Rába-fahídnál [november] 13-án kedden több menekültet tartóztattak fel az
osztrák vámőrök megfigyelése szerint az ott lesállásban lévő határőrök. Ott teljesen lehetetlen a
menekülés.”
(A Szabad Európa Rádió tudósítójának grazi telefonjelentései 1956 novemberéből)
Magyar család lépi át az osztrák határt Magyar menekültek érkeznek Utrechtbe

Klingenbachnál 1956. november 6-án 1956. november 14-én
A nyugati határon 1956 végén állították újra vissza a vasfüggönyt
a) Mely események indították el a menekültek áradatát Magyarországról 1956 novemberében?
b) Hogyan tudtak ekkor sokan átmenni az osztrák–magyar határon?
c) A képek alapján elsősorban kik hagyták el az országot?
d) Hogyan reagált a hatalom a nyugati határszakaszon zajló eseményekre?
e) Hányan menekültek el nagyjából ekkor a kádári diktatúra elől?
16

2. Az alábbi források az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások előkészítését
tárják fel. Válaszolj a kérdésekre az ismereteid segítségével!
„a) A készültséget életbe kell léptetni, b) Karhatalmi ezredeket előkészíteni, beszélni kell a szá-
zad-, szakaszparancsnokokkal, c) Határozottan fel kell lépni az ellenséggel szemben, d) Gyorsan
és kegyetlenül le kell számolni velük.”
(Uszta Gyula vezérőrnagy parancsa, elhangzott a Katonai Tanács 1956. december 4-i ülésén)
„[…] fel kell vetni, hogy hogyan ítélik meg a karhatalmi parancsnokok a helyzetet, hajlandók-e
tüzelni a tömegre, különösen, ha fegyvert látnak. Feladatul kell adni a karhatalmi ezredparancs-
nokoknak, hogy készítsék fel a tiszti ezredeket a várható eseményekre.”
(Horváth Mihály vezérőrnagy a Katonai Tanács 1956. december 4-i ülésén)
a) Milyen döntések születtek a Katonai Tanács ülésén?
b) Hogyan nevezték másképpen a karhatalmi alakulatokat?
c) Milyen események történtek néhány nap múlva? Emelj ki két fontos helyszínt!
d) Mi volt a kádári diktatúra szándéka a karhatalmi alakulatok bevetésével?
3. Olvasd el az alábbi forrást, és oldd meg a feladatokat!
„Arra a kérdésre, hogy mi volt a Magyarországon október 23-án kezdődött fegyveres felkelés
alapvető jellegzetessége: forradalom vagy nemzeti forradalom-e, szembenézve a tényekkel csak
azt válaszolhatjuk: nem volt sem az egyik, sem a másik, hanem ellenforradalom volt. Ezt az igaz-
ságot annak tudatában is meg kell mondani, hogy az események során az országban megmoz-
dult tömegek túlnyomó többsége célkitűzéseiben, szándékaiban és érzéseiben a Magyar Nép-
köztársaság hű fia, becsületes dolgozó és jó hazafi volt, nem pedig ellenforradalmár. […]
Az októberi eseményekről szólva, rá kell mutatni arra az elítélendő szerepre is, amelyet a
Nagy Imre-kormány játszott ezekben a napokban. Az ellenforradalmi erők előretörését meg-
könnyítette a kormány tehetetlensége és állandó jobbratolódása.
Ezt mutatja olyan követelések elfogadása, mint pl. a garancia nélküli semlegesség önkényes
kimondása, a Varsói Egyezmény azonnali hatályú, törvénytelen felmondása, az ENSZ-beavatko-
zás kérése, az ellenforradalom leverésére segítségül hívott szovjet csapatokkal szembeni ellenál-
lásra való felhívás; az ellenforradalmi pártok tevékenységének és garázdálkodásának eltűrése,
valamint a többpártrendszer olyan értelmű deklarálása, amely a szocializmus alapjainak feladá-
sával volt egyenlő. […]”
(Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata, 1956. december 6.)
17

a) Miért volt fontos a pártnak kimondani azt, hogy 1956 ellenforradalom volt?
b) Kit terhel felelősség az eseményekért a dokumentum szerint?
c) Mit tart a dokumentum a szocializmus alapjának?
d) Mi mutatja a dokumentumban, hogy az MSZMP kiegyezésre törekszik a társadalommal?
4. Készíts rövid fogalmazást az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásról! Ehhez

használd fel a táblázat és a két kördiagram adatait is!
A forradalmat követő megtorlás

A megtorlás fajtája Az áldozatok száma
Bírósági per 22 000
Bírósági ítélet 16 000
Internálás 13 000
Kivégzés politikai vádak alapján 229
1% betanított munkás
1%
17 év alatt 1% szakmunkás
4% 4% 6% 4% 3%
6% 17–20 év 2% földműves
3% 5% bányász
21–25 év 35%
8% 26% 6%
26–30 év tanuló
31–35 év alkalmazott
36–40 év 17% sorállományú katona
19%
41–45 év hivatásos katona
24% 45 év felett 25% hallgató
ismeretlen foglalkozás nélküli
ismeretlen
Az elítéltek életkor szerinti megoszlása Az elítéltek foglalkozás szerinti megoszlása
18

5. Az alábbi feladat Nagy Imre perbe fogásához és elítéléséhez kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a
források és az ismereteid alapján!
„Nagy Imrééknek nem lesz semmi bajuk, de nem lehet engedni, hogy itt sétáljanak. Ezért kértük
a román kormányt, hogy adjon nekik menedékjogot, és ha majd rend lesz, visszajöhetnek, és az
ország 9 és 1/2 millió lakosai között ők is elférnek. […]
A párt érdeke és tisztasága miatt nem engedik meg, hogy a jövőben parancsolgasson, miként
azt az elmúlt években tette. […]”
(Kádár János a tatabányai munkástanács képviselőihez, 1956. november 30.)
„A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportja ügyében el-
készítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalom erőszakos megraga-
dása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvés szervezése és az imperia-
listákkal való szövetkezés.
A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandó bünte-
tés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el, hogy a vádlottak
között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabb büntetést kell ki-
szabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre, Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a
többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehet alkalmazni.”
(Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának, 1957. augusztus 26.)
a) Hogyan nyilvánult meg Kádár János Nagy Imréről a munkástanács előtt? Vajon miért így?
b) Milyen döntést hoztak 1957 augusztusában vele kapcsolatban?
c) Milyen vádpontokat fogalmaztak meg Nagy Imrével és társaival szemben?
d) Foglald össze röviden az ismereteid alapján, miért nem voltak helytállóak ezek a vádpontok!
e) Mikor volt a per, és milyen ítéleteket hoztak meg?
f) Vajon miért nem az első forrásban megjelenő álláspont érvényesült?
19

6. Válaszolj a képhez kapcsolódó kérdésekre!
a) Melyik szervezet jelvényét látod?
b) Mit fejeznek ki a jelvényben az alábbi elemek?
– vörös csillag:
– búzakalász:
– fogaskerék:
– géppisztoly:
7. Jelöld be az időszalagon a következő eseményeket! Csak a betűjeleket tüntesd föl!
A) A megtorlás időszaka (-tól -ig szakaszt jelöljünk színnel).

B) Szovjet támadás Magyarország ellen.
C) Nagy Imre kivégzése.
D) A munkásőrség megalakulása.
1955 1960 1965
8. Jelöld X-szel, melyik a helytelen megoldás!
a) Az új kormány a hatalmát a … szilárdította meg.
forradalmi bizottságok feloszlatásával sajtószabadsággal
népbíróságok felállításával munkásőrség megalakításával
b) A forradalom következménye volt…
közel 200 ezer ember emigrálása. a társadalom megfélemlítése.
a veszélyesnek vélt emberek perbe fogása. Nagy Imre felmentése.
c) Kádár Jánost az 1956-os forradalom után a … támogatták.
szovjet csapatok munkástanácsok
régi kommunista párt hívei moszkvai pártvezetés tagjai
d) Nagy Imre …
a szovjet támadás napján a jugoszláv személye veszélyt jelentett Kádárra

követségre menekült. nézve.
az ország törvényes miniszterelnöke volt. az új kormányban is helyet kapott.
20

9. Írj példákat a Kádárék által alkalmazott a „korbács és kenyér” politikájára!
Példa a „korbács”-ra:
Példa a „kenyér”-re:
10. Az alábbi beszédet Kádár János mondta el a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén 1961.
december 8-án. Döntsd el a forrás alapján, hogy az alatta olvasható állítások igazak-e, vagy hami-
sak!
„Azt mondják, hogy a nyugati publicisták – mert azok is böködnek minket, ami nem is baj, mert
mi úgy vesszük őket, mint ingyen munkatársakat, akiket az imperializmus fizet, mert ők a mi
hibáinkat böködik – s ezt érdemes is mindig megnézni, nem azért, hogy nekik igazat adjunk,
hanem már annyira kitanulták ezt a mesterséget, hogy folyton keresik a kommunisták hibáit; mi
ugyanis reggeltől estig dolgozunk, ők meg reggeltől estig lesnek minket, mikor hibázunk; úgy-
hogy ez ilyen ingyen segéderő nekünk, ha helyesen fogjuk fel. (Derültség.) Ezek tehát mindenfél-
ével böködnek minket, ilyen természetű kérdésekben, amiket mondok. Most például azt mond-
ják, hogy ezek a Kádárék rendkívül ravaszok, mindenkit be akarnak csapni, mert a Rákosiék azt
mondták régen: aki nincs velünk, az ellenünk van; ezek a Kádárék meg azt mondják, hogy aki
nincs ellenünk, az velünk van. (Derültség.) Most ilyen hibákat hoznak fel. Én ezt teljes nyugalom-
mal vállalom és állítom, hogy például úgy veszem, hogy aki nincs a Magyar Népköztársaság
ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az igenis vele van; és aki nincs a népfront ellen, az
vele van. Persze van különbség: az egyetértőknek van egy legöntudatosabb része és van egy má-
sik, kissé lazább része, amelyik egyszerű dolgokban van mellettünk. Például nincsenek ellenünk
az emberek százezrei, akik nem kommunisták, nem marxisták, talán még a szocializmust sem
akarják, de becsülik pártunk, kormányunk tevékenységét azért, hogy normális légkört biztosí-
tott az országban, és törvényes rendet teremtett. Hát most ellenünk vannak ezek, vagy velünk?
Ezek velünk vannak. Úgyhogy nekünk ilyen szellemben kell a politizálást továbbfejlesztenünk,
mert fő törekvésünk az, hogy továbbfejlesszük azt, amit pozitívnak ismerünk fel.”
Igaz Hamis
Kádár János Rákosi politikáját követendő példaként említette.
Kádár fontosnak tartotta, hogy mindenki lelkesedjen a kommunista eszmékért.
Kádár az „új jelszóval” a szélesebb tömegek hallgatólagos támogatását is elfogadja.
A meghirdetett elv megtűri a közömbös politikai hozzáállást.
Kádár ezzel a kijelentésével fokozta a belső ellenségkeresést.
Kádár ironikusan beszél a nyugati újságírókról.
Kádár hajlandó a nyugati újságírók kritikáinak véleményei alapján változtatni
a politikáján.
Kádár a nyugati kritikákból a politikájának a sikerességét olvassa ki.
21

11. Kösd össze az állításokat az azokat bizonyító tényekkel! Az egyik tény nem tartozik egyik állításhoz
sem.
✎ ● Új magyar címert vezettek be.
A terror legdurvább formáitól már ● ● A

párt „életszínvonal-politikát” hirdetett
meg.
nem kellett félniük az embereknek.
A külsőségekben kevésbé erőltették ● ● A
zonos mennyiségű termék
előállításához a magyar vállalatok
a szovjet ideológia elemeit.
jóval több energiát és nyersanyagot
A szovjet gazdasági modell ●
használtak fel, mint a nyugatiak.
kevésbé volt hatékony.
● „ Aki nincs ellenünk, az velünk van.”
Közkegyelem meghirdetése.
12. A forrásrészlet a kádári diktatúra politikai rendőrségének egyik 1980-ban keletkezett dokumentu-
mából származik. Elemezd a szöveget az ismereteid segítségével!
„A belső reakció elleni elhárító munka során legfontosabb követelmény a belső ellenséges sze-
mélyek, csoportok terveinek, tevékenységének és kapcsolatainak időbeni felderítése, tevékeny-
ségük korlátozása, ellenséges akcióik, nemzetközi szereplésük meghiúsítása. […]
Operatív kombinációk alkalmazásával előrehaladást kell elérni az egyes csoportok bomlasz-
tása, a kulcsszemélyek lejáratása és elszigetelése tekintetében; erősíteni kell a kulturális és köz-
oktatási területen elhelyezkedő ellenséges elemek tevékenységének – különös tekintettel a naci-
onalista, revizionista radikális polgári platform alapján társadalmi rendszerünkkel szemben álló
csoportosulások – visszaszorítását; […].”
a) Mit értettek „belső reakció” alatt ebben az időszakban?
b) Milyen irányzatokat tartottak különösen veszélyesnek? Mi lehetett ennek az oka?
c) Milyen módszerekkel és eszközökkel lépett fel az állambiztonság a diktatúra védelmében a

Kádár-rendszerben?
d) Miben különbözött mindez az 1950-es évek első felétől? Miért?
22

13. Az alábbi forrás Kádár János 1961 októberében, az új oktatási törvény vitáján elhangzott beszédé-
ből származik. Válaszolj a forráshoz kapcsolódó kérdésekre!
„Tavaly, egy belső tanácskozásunkon beszélgettünk arról, hogy a gyermekőrsöket [a kisdobos- és

úttörőmozgalom legkisebb szervezeti egységei] miről nevezzék el. Egy-két, amolyan nagyon
osztályharcos ember azt javasolta, hogy Marxról, […] meg Engelsről kell az őrsöket elnevezni.
A gyerekek valamivel jobban szerették volna, hogy nyusziról, mókusról meg virágokról nevez-
hetnék el őrseiket. Mi a gyerekek mellett álltunk ebben a harcban […].”
a) Milyen szervezet volt a kisdobos- és az úttörőmozgalom? Kik voltak a tagjaik?
kisdobos:
úttörő:
b) Milyen politikai-eszmei vita bontakozott ki a gyermekőrsök elnevezéséről?
c) Miért lehetett téma egy ilyen ügy vezetői szinten? Mi volt Kádár álláspontja a kérdésben?
14. Az alábbi forrás és táblázat a pártnak a vallással kapcsolatos politikáját tárja fel. Elemezd a szöveget
az ismereteid segítségével!
„A vallásos világnézet és a marxizmus-leninizmus között kibékíthetetlen ellentét van. A vallásos

ideológia elleni harcot a marxizmus-leninizmus fegyvereivel vívjuk mindaddig, amíg a vallásos
világnézet az emberek tudatából el nem tűnik. […]
1. Pártunk a vallással kapcsolatos tevékenységét mindenkor az általános politikai harc, az
osztályharc érdekeinek rendeli alá. A vallás elleni világnézeti harc az általános osztályharc része.
[…]
3. A proletárdiktatúra államának egyik fő feladata az egész nép szocialista átnevelése; ebbe
beletartozik a vallásos világfelfogás elleni türelmes eszmei harc. Ugyanakkor az összes állampol-
gári jogok gyakorlása tekintetében az állam a vallást magánügynek tekinti.”
(Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata, 1958. július 22.)
Az általános iskolai diákok közül a hittanra járók aránya az adott évben

1950 1960 1970 1975
72% 25% 9,7% 6,9%
a) Hogyan tekintett a kádári diktatúra a vallásra?
b) Miben különbözött ez a szemlélet a Rákosi-rendszerétől?
23

c) Milyen hosszabb távú célkitűzést vázoltak fel ekkor?
d) Milyen eszközzel tudta fokozatosan háttérbe szorítani a vallásos gondolkodást a kommunista

berendezkedés?
15. Oldd meg a feladatokat!
a) Kösd össze az összetartozó fogalompárokat! A „3 T” politikájában a párt …
✎ ● a szocializmussal szemben
nem ellenséges művészeket.
támogatta ●
● a politikailag ellenséges alkotásokat,
tiltotta ●
a tabutémák megjelenítését.
megtűrte ●
● a rendszert kritika nélkül támogató,
nyíltan elkötelezett alkotókat.
b) Mit gondolsz, mik lehettek a Kádár-korszak tabutémái?
16. Időutazás! Képzeld el, hogy részt veszel azon a „bulin”, ame-
lyet a mellékelt kép mutat! Írd le röviden tapasztalataidat!
24

3. Élet a Kádár-rendszerben
1. A feladat a paraszti gazdaságok felszámolásához kapcsolódik. Elemezd a forrásokat, majd az isme-
reteid alapján válaszolj a kérdésekre!
„Ez év márciusában a sok zaklatásnak már nem tudtam ellenállni és aláírtam a belépési nyilatko-
zatot a székkutasi Új-Élet Termelőszövetkezetbe.”
(Egy parasztember levele a Csongrád megyei párttitkárnak, 1959)
„A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és egyszerűbb szövetkezetekben 1,2 millió dolgozó

paraszt kereken 9 millió kat. hold földön gazdálkodik. Az ország szántóterületének kereken
90%-a a szocialista szektorhoz tartozik. Ebből az állami gazdaságok részesedése 14%, a mező-
gazdasági termelőszövetkezeteké 72%, az egyszerűbb szövetkezetekre mintegy 3% jut. Az or-
szág 3273 városából és községéből 3055 termelőszövetkezeti város és község.”
(Az MSZMP KB közleménye a mezőgazdaság kollektivizálásának befejezéséről, 1961. február 17.)
a) Mekkora részét tudta a mintegy 1,2 millió

Mezőgazdasági szövetkezetek
fős magyar parasztságnak bekényszeríteni a
1955–1961 között
szövetkezetekbe 1955-re a Rákosi-rendszer?
A szövetkezeti A szövetkezetek
Év tagok száma földterülete
(1000 fő) (1000 hektár)

1955 306 1213

1956 119 597
b) Miért csökkent le ennyire a szövetkezeti ta- 1957 156 820

gok száma 1957-re? 1958 169 958
1959 565 2620
1960 960 3941

1961 1221 4539

c) Mire törekedett a Kádár-rendszer a hatalomra jutását követő években?
d) Miben hasonlított, és miben különbözött a Kádár-diktatúra módszere a Rákosi-diktatúrával ös�-

szehasonlítva? Mutass be egy-egy konkrét példát!
e) Mennyire volt sikeres a szövetkezetesítés az 1956 utáni években?
25

2. Hasonlítsd össze a kommunista diktatúra két időszakában történt téeszesítést a megadott szem-
pontok alapján!
Szempont Rákosi-rendszer Kádár-rendszer

A téeszesítés célja
Alkalmazott eszközök
Eredmények (következmények)
3. Oldd meg a háztájival kapcsolatos feladatokat!
a) Határozd meg röviden a háztáji fogalmát!
b) Sorold fel, hogy főleg mit termeltek a háztájiban!
c) Mi volt a háztáji legnagyobb eredménye? Idézd a tankönyvből!
4. Válaszolj a képekhez kapcsolódó kérdésekre!
Hogyan kapcsolódik a kép a kollektivizáláshoz?
Melyik nemzetközi szervezethez kapcsolódik a kép?
Írd le röviden, miért!
5. Csoportosítsd az új gazdasági reformok elemeit! Írd a számokat a megfelelő helyre!
1. a gazdaság belső tartalékainak intenzívebb feltárása

2. a tömegek életszínvonalának gyorsabb emelése
3. a műszaki (technológiai) fejlődés meggyorsítása
4. a túlzott kötöttségek és bürokratikus tendenciák visszaszorítása
5. a szocializmus fejlődését szolgáló alkotómunka szabadabb kibontakozása
6. kedvezőbb feltételek teremtése a szocialista demokrácia további fejlődéséhez
Politikai célok Mindkettő Gazdasági célok
26

6. Mit jelentett a Kádár-rendszer által bevezetett új gazdasági mechanizmus idején a vállalatok na-
gyobb önállósága? Fejezd be a mondatokat!
Nem írták elő központilag, hogy
A termékek egy részének árát
Lehetőségük volt a munkabérek
7. Döntsd el, hogy a korabeli társadalom pozitívan (+) vagy negatívan (–) értékelte-e az alábbi dönté-
seket!
a) Sztálin ledöntött szobrát nem állították helyre.
b) Az állam birtokolta a termeléshez szükséges eszközök csaknem egészét.
c) A párt törekedett az életszínvonal emelésére.
d) A gazdaság központi irányítás alatt állt.
e) A gazdasági észszerűség elvei bizonyos határokon belül átírták a korábbi mesterséges

árviszonyokat.
f) Háztáji gazdálkodás céljára egy kis parcellát a maguk számára művelhettek a gazdák.
8. Készíts oszlopot a táblázat alapján a háztartások gépesítettségének változásáról! Egészítsd ki a

diagramot a mosógép, hűtőszekrény, televízió, személygépkocsi adataival! (Segítségül ábrázoltuk
a mosógép adatait.)
100
80
60
40
20 1960 1970 1980

Hűtő
0 1 35 87
Mosógép Hűtőszekrény Televízió Személygépkocsi szekrény
1960 1970 1980 Televízió 5 68 99
A száz háztartásra jutó műszaki cikkek és járművek számának

Személy
0 6 26
alakulása gépkocsi
Húzd alá azt a fogalmat, amelyhez véleményed szerint a diagram leginkább kapcsolódik!
„három T”, háztáji, életszínvonal-politika, KGST, tervgazdaság, új gazdasági mechanizmus
Indokold választásod!

27

9. A feladat a Kádár-rendszer gazdaságának válságtüneteit dolgozza fel. Döntsd el a forrás alapján,
hogy az alatta olvasható állítások igazak-e, vagy hamisak!
„A második gazdaság létalapját az teremti meg, hogy a növekvő életszínvonallal együtt járó re-
ális és differenciált szükségletek egy részét a szocialista gazdaság nagyüzemi méretekben nem
képes, vagy nem kellő hatékonysággal tudja kielégíteni. Így ezek a szükségletek más úton kere-
sik a kielégítés lehetőségét. Ezzel egyidejűleg a lakosság körében jelentős munkatartalék van.
A felnőtt népesség jelentős hányada a szabadidejének számottevő részét jövedelmet biztosító
munkával kívánja eltölteni. Így a második gazdaság létalapja tartós. A második gazdaságban
végzett tevékenység mind a népgazdaságnak, mind az egyénnek hasznos. […] A jelenlegi gazda-
sági helyzetben, amikor a források beszűkültek, érdekünk, hogy e területen is jobban gazdálkod-
junk. Ezen szférában is vannak tartalékok. Az a feladat, hogy a második gazdaságot fokozottab-
ban és szervezetten vonjuk be a társadalmilag fontos tevékenységbe.”
(Az MSZMP KB Gazdasági Osztályának előterjesztéséből, 1980)
Igaz Hamis
A szöveg elutasító a második gazdaság meglétével szemben.
Az előterjesztés beismeri a tervgazdálkodás hiányosságait.
Kiemeli, hogy a népesség jelentős munkatartalékkal rendelkezik, és arra törekszik,
hogy mindezt átirányítsa az állami szektorba.
A második gazdaság bevételei segítik a gazdaság fejlődését.
A dokumentum egyik mondata a súlyosbodó pénzügyi helyzetre is utal.
10. Egészítsd ki az alábbi mondatokat!
a) A magyar életszínvonal a nyugati országokéhoz képest , amit
például az is bizonyít, hogy
b) A televíziózás a legkedveltebb szórakozási formák egyike volt, amit például az is bizonyít, hogy
c) Az emberek nyitottak voltak a nyugati kultúra és életmód iránt, amit például az is bizonyít, hogy
d) A társadalom ellenőrzése végigkísérte a Kádár-korszakot, amit például az is bizonyít, hogy
e) Az embereket sokszor leterhelte a napi munkamennyiség, amit például az is bizonyít, hogy
f) Magyarország azért érdemelte ki a szocialista tömb „legvidámabb barakkja” címet, mert
28

11. Tanulmányozd az alábbi képeket, és válaszolj a kérdésekre!
a) Mi jellemezte a hatvanas-hetvenes évek divatját?
nők:
férfiak:
fiatalok (iskoláskorúak):
b) Kérjetek képeket szüleitektől, nagyszüleitektől, ismerőseitektől, amelyeken látható a hatvanas-

hetvenes évek öltözködése! Nézzétek meg, beszéljétek meg a látottakat!
12. Írd be a táblázatba a képekre vonat-

kozó információkat!
Az épület típusa
Hogyan építették?
Milyen településfajtára jellemző?
Előnyei (felsorolás)
Hátrányai (felsorolás)
29

13. Az alábbi táblázat Magyarország eladósodásának folyamatát mutatja be. Elemezd az adatokat az
ismereteidet is felhasználva!
a) Hányszorosára nőtt a bruttó államadósság 1973–

Külföldi adósságállomány (millió dollár)
1989 között?
Év bruttó nettó*

1973 2 118 805
1975 4 199 2 000
b) Hány év alatt kétszereződött meg az ország brut- 1977 6 253 3 580

tó adósságállománya 1973-hoz képest? 1978 9 468 6 141
1984 10 983 6 549
1985 13 955 8 046

1987 19 584 13 683
c) Miért kezdett el a Kádár-rendszer külföldről hi-
1989 20 390 14 900
teleket felvenni?
* nettó adósságállomány: mivel Magyarország is nyújtott
kölcsönöket más országoknak, ezért a bruttó államadósság-
ból le kell vonni a magyar kölcsönök összegét, így jön ki a
nettó összeg
d) Milyen világgazdasági helyzetben kezdődött meg ez a hitelfelvétel?
e) Milyen hatással volt ez a folyamat néhány évvel később a KGST-országok gazdasági helyzetére?
f) Milyen következményei voltak az ország eladósodásának?
14. Oldd meg a feladatokat!
a) Magyarázd meg az adósságcsapda fogalmát!
b) Miért és hogyan jutott Magyarország adósságcsapdába a Kádár-rendszer utolsó évtizedében?
c) Milyen következményekkel járt mindez?
30

4. A kétpólusú világ megszűnése
és a rendszerváltoztatás Magyarországon
1. A hidegháború a Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett felbomlásával végződött. Ennek hátterében

számos ok állt, amelyek közül az alábbi források bemutatnak néhányat. Elemezd a forrásokat, majd
írd le, mik vezetettek a Szovjetunió megroppanásához! Mindegyik forrásról írj legalább két-három
mondatot!
A)
„A Szovjetuniónak konkrét árat kell fizetnie agressziójáért. […] Az Olimpiai Bizottság tudomására
hoztam: amíg szovjet inváziós erők vannak Afganisztánban, se én, se az amerikai nép nem támo-
gatja, hogy olimpiai csapatokat küldjünk Moszkvába […]. A jelenleg Afganisztánban lévő szovjet
csapatok által fenyegetett térség hatalmas stratégiai jelentőséggel bír: itt van a világ exportálható
kőolajának több mint kétharmada. Az Afganisztán feletti uralom megszerzésére tett szovjet erőfe-
szítés következtében a szovjet katonai erők mintegy 300 mérföldnyire jutottak az Indiai-óceánhoz,
és közel kerültek ahhoz a Hormuzi-szoroshoz, amelyen a szabad világ kőolaja zömének át kell
haladnia. […] Növeltük és megerősítettük haditengerészeti jelenlétünket az Indiai-óceánon, és
most teszünk lépéseket annak érdekében, hogy erőink kulcsfontosságú haditengerészeti és repülő-
téri létesítményeket használhassanak Északkelet-Afrika és a Perzsa-öböl térségében.”
(Jimmy Carter amerikai elnök [1977–1981], 1980. január)
B)
„Ki akarunk fejleszteni egy olyan komplex fegyverrendszert, amely – amennyiben hatékony vé-
delmet akar vele szemben találni – szükségszerűen csődbe viszi a Szovjetuniót.”
(Ronald Reagan amerikai elnök [1981–1988], 1985)
C)
A Szovjetunió gabonaimportja 1970–1985 között
Év 1970 1975 1980 1983 1984 1985
Millió tonna 2,2 15,9 29,4 33,9 46,0 45,6
A gabonaimport nagy része az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából érkezett, amelyért a szovjetek dollárral fizettek.
31

D)
„Geraszimov: Nekünk most a Frank Sinatra-doktrínánk van. Van egy száma, az I Did It My Way
[A magam útját jártam]. Tehát minden állam maga döntheti el, hogy melyik útra lép.
Riporter: Ez magában foglalja a bármely keleti állam elleni katonai fellépés teljes elutasítását?
Geraszimov: Azt biztosan. A politikai berendezkedésről az ott élő embereknek kell dönteniük.
Riporter: De mi van, ha a Kommunista Pártot elutasítják egy országban?
Geraszimov: Vegye Lengyelországot. Ott új arcok vannak.”
(A Szovjetunió Külügyminisztériumának szóvivője az ABC amerikai tévécsatorna
reggeli műsorában, 1989)
E)

A litvánok, a lettek és az észtek 1989. augusztus 23-án
mintegy kétmillió emberből álló élőláncot alkottak
a tagköztársaságok fővárosait összekötve, így tiltakoztak
az ötven évvel korábbi Molotov–Ribbentrop-paktum ellen.
2. Kösd össze a két oszlop fogalmait úgy, hogy az megfeleljen a szocialista országok 1980-as évekbeli
helyzetének!
✎ gazdaság ● ● elégedetlen
szovjet fegyveres beavatkozás ● ● ingatag
életszínvonal ● ● növekvő
lakosság ● ● hanyatló
kommunista vezetők hatalma ● ● csökkenő
szovjet katonai jelenlét ● ● drága
külföldi hitelek ● ● kockázatos
Készíts fogalmazást arról, miért vált egyre tarthatatlanabbá a kelet-közép-európai kommunista

diktatúrák helyzete az 1980-as évek végére! Építs be a fogalmazásodba minél többet az előbb
párosított fogalmakból!
32

3. Rajzold be a szocialista országokat a nyugati országoktól elválasztó határvonalat!
a) Írd be a térképre az egyes országok nevét!
b) Rajzold be az 1989-ben az NDK-ból NSZK-ba átszökni akarók útvonalát!
c) Mi a magyarázata, hogy Magyarország reményt nyújtott a német menekülőknek?
d) Milyen következményei voltak ennek?
33

4. Jelöld be azokat az okokat, melyek a Kádár-rendszer csődjéhez vezettek!
világpolitikai változások a Szovjetunió világpolitikai

befolyásának csökkenése
riási munkanélküliség a fővárosban
ó
és országszerte a szolgáltatóipar hanyatlása
agyarország nem kapott hiteleket

M a magyar árut a külföldi piacokon
a külföldi országoktól nem lehetett eladni
űködésképtelen gazdasági
m a szocialista eszmeiség kiürült
szerkezet
évek óta tartó élelmiszerhiány
az ellenzéki mozgalmak felerősödése
a z állampárt belső egysége
óriási államadósság felhalmozása megbomlott
5. Foglald össze röviden, miben látta Kádár János a válság okait 1982-ben! Hasonlítsd össze megnyi-
latkozásait a 4-es feladatban felsorolt okokkal!
„Túlságosan gyötörjük a vállalatokat, a kollektívákat, a termelőegységeket, nem segítünk ele-

get a gondjukon, nincs beruházás stb., stb., a fogyasztói árakról nem is beszélek.”
„A tagság különböző problémákkal küszködik, ugyanúgy, mint minden állampolgár.”
„Gyengült az egység a pártban is.”
„Van egyfajta lazulás az országban, az állampolgári fegyelemben vagy magatartásban vagy

miben, de van egy érzékelhető lazulás.”
„Itt vesződünk ilyen ellenzék meg mit tudom én, micsodákkal.”

(Huszár Tibor: Kádár. A hatalom évei 1956‒1989. Budapest, 2006)
34

6. Olvasd el az alábbi cikket a Beszélő című folyóiratból, és oldd meg a hozzá tartozó feladatokat!
A monori tanácskozás
1985. június 14–16. között Monoron került sor az ellenzék első nagy találkozójára 45 magyar ér-
telmiségi részvételével, azzal a céllal, hogy kicseréljék véleményüket a nemzet helyzetéről, a
tennivalókról és a cselekvési lehetőségekről. Idézet a megnyitóból.
„Gondolatainkat kicserélni jöttünk össze, mivel nyomós körülmények sürgetik, hogy keressük a
kiutat társadalmunk romló állapotából és az ország nehéz helyzetéből. Ez jogunk és kötelessé-
günk is. Az országban nő a feszültség, és erősödik a bizonytalanság. Nagy társadalmi rétegek
évek óta tartó életszínvonal-romlása az, ami a feszültséget okozza. A bizonytalanságot pedig az
erősíti, hogy az emberek egyre inkább fölismerik, hogy a kormány nem ura szavának. A feszült-
ségek növekedése láttán az emberek azt kérdik: mégis, meddig gondolja helyénvalónak az állam,
hogy gyakoroltatja velünk a lemondást? Holott jóval többet dolgozunk, mint a hetvenes eszten-
dőkben. A bizonytalanság több forrásból is fakad. A kormányzat is bizonytalan. A gazdaság ha-
talmán kívül eső tényezők kijelölte kényszerpályán mozog. Hol van már a vezetésnek az a biz-
tonsága, amellyel évekkel ezelőtt bejelentette, hogy az olajárrobbanás hatásait távol tartja
határainktól? Ez az önbizalom rég a múlté. A kormány bizonytalanságát növeli a félelem. A féle-
lem attól, hogy a gazdasági válság politikai válságba torkollik. Tegyük hozzá: ez a félelem nem
alaptalan. A vezetés elmulasztotta a kedvező időpontot, hogy egy következetesen demokratikus
és nemzeti kívánalmukat kielégítő programmal álljon a nemzet színe elé. Bizonytalanság árad a
világból is. Nem tudjuk, nem is tudhatjuk, hogy a fegyverkezési versenyt sikerül-e korlátok közé
szorítani, vagy elszabadul.”
(Kis János: A monori tanácskozás. Beszélő, 1986, 1. évfolyam, 17. szám)
a) Válaszolj a szöveggel kapcsolatos kérdésekre!
Mi volt a találkozó célja?
Mi mindennel bizonyította az ellenzék, hogy válságban van az ország?
Sorold fel, milyen tényezőkkel magyarázták az ellenzékiek a válságot! (Legalább 2 tényezőt em-
líts!)
b) Miért volt jelentős a monori találkozó a korabeli Magyarország politikai életében?
c) Hol került sor két év múlva egy újabb ellenzéki találkozóra?
35

7. Egészítsd ki az alábbi szöveget!
Az 1980-as évek elejétől hazánkban egyre többen látták úgy, hogy az
-re alapozott politikai alku többé nem érvényes. Ellenzéki alakultak, ugyanis
egyre többen gondolták úgy, hogy a Kádár-rendszerből két fontos dolog hiányzik: a
………………………… és a A népi-nemzeti ellenzék a (az)
bírálta a hatalmat. A demokratikus ellenzék a (az) ……………
………………… betartását és a (az) biztosítását követelte a rendszertől. Egyre
nagyobb olvasói körben terjedt a (az) irodalom is, amelynek híres lapja volt a
…………………………… című folyóirat.
8. Az alábbi két forrás Pozsgay Imre 1989 januárjában elhangzott beszédéhez kapcsolódik. Válaszolj a
források elemzésével és ismereteid alapján a kérdésekre!
„Pozsgay Imre: Minden eddig feltárt dokumentum azt igazolja, hogy az ’54-ből ’55-be átforduló
politikai miniválságban, mert egy hatalmi válság volt, Nagy Imrének volt igaza, és a magatartása
helyes volt, következetes ahhoz, amit vállalt. Ez a korszaka biztos, hogy pozitívnak számít.
Magyar Rádió: Amit ön most elmondott, már az is felér egy kisebbfajta – legalábbis arra a korra
értendő – rehabilitációval! Hogyan ítélik meg Nagy Imre 1956-os szerepét, tevékenységét?
Pozsgay: Ez az, ami körül még zajlanak a viták. […] Ez a bizottság, a jelenlegi kutatások alap-
ján, népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt. Egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó
uralmi forma elleni felkelésnek.”
(Rádióinterjú Pozsgay Imrével, 1989. január 27.)
„Amint a hivatali szobájába léptem, [Grósz Károly] egy paksaméta papírt vágott az orrom elé, és
azt mondta: nézd meg, mit főztél, mit kotyvasztottál! Özönlenek a megyékből a telexek, tiltakoz-
nak az akciód ellen, ez a közvélemény. Erre azt válaszoltam, hogy te nagyon tévedsz, ez nem a
közvélemény, ez a telextulajdonosok közvéleménye, a megyei pártbizottságok hangulatjelentése,
és ők nyilván a dühüket továbbították.”
(Pozsgay Imre visszaemlékezéséből)
a) Miért volt tabudöntő Pozsgay Imre beszéde?
b) Kinek a felelőssége került előtérbe ezzel az állítással: „Nagy Imrének volt igaza, és a magatartása
helyes volt”?
c) Nézz utána az interneten, ki volt Grósz Károly, és miért volt dühös Pozsgay nyilatkozata miatt!
36

9. Az alábbi beszédet Orbán Viktor, a Fidesz ügyvivője mondta el Nagy Imre és társainak újratemeté-
sén 1989. június 16-án. Elemezd a forrást a kérdések segítségével!
„Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha
elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad válasz-
tásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak,
amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.
Ha van bennünk elég mersz, hogy mindezt akarjuk, akkor, de csak akkor, beteljesíthetjük forra-
dalmunk akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni. […]
Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József a magyar függetlensé-
gért és szabadságért adták életüket. Azok a magyar fiatalok, akik előtt ezek az eszmék még ma is
sérthetetlenek: meghajtják fejüket emléketek előtt.
Nyugodjatok békében!”
a) Milyen jellegű politikai kibontakozást sürgetett Orbán Viktor?
b) A beszédének mely részlete tűnhetett különösen radikálisnak a korabeli közvélemény számára?
c) Mennyire volt reális ez a követelés a külpolitikai események ismeretében?
10. Az alábbi feladat a berlini fallal kapcsolatos. Válaszolj a kérdésekre!
a) Adj címet a két fényképnek!

b) Melyik évben készítették a második fényképet, és milyen következményei voltak?
37

11. Egészítsd ki a szöveget!
A Gorbacsov által elindított reformok a várt eredményeket. Az emberek
……………………… váltak. Felerősödtek a Szovjetunión belüli mozgalmak is.
Miután a ……………………… államok kikiáltották a függetlenségüket, más is ezt az
utat akarták követni. Ezt látva ……………-ellenes kommunista vezetők augusztusában
puccsot hajtottak végre Moszkvában. Meg akarták akadályozni
a ………………… megszüntetését és a felbomlását. Akciójuk
azonban ……………………… lakosságának ellenállása miatt kudarcot vallott.
12. Gyűjtsd össze azokat az okokat, melyek a Szovjetunió felbomlásához vezettek!
gazdasági okok:
társadalmi okok:
politikai okok:
13. Az alábbiakban a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírarchívumának három tudósítását olvashatod, ame-
lyek 1991-ből származnak. Állapítsd meg, milyen fontos eseményekről szóltak ezek!
A)
„A Magyarországra érkezett küldöttségek vezetői pénteken délután nagy érdeklődéssel kísért
nemzetközi sajtókonferencián összegezték gondolataikat a gazdasági tömörülés múltjáról és a
regionális együttműködés jövőbeni lehetőségeiről. […] most a budapesti döntéssel jogilag is
megpecsételték a szervezet sorsát. […] Ezzel az egykori tagok búcsút vesznek attól a négy évti-
zedes gyakorlattól, amely a II. világháború után kialakult helyzet terméke volt, s amely képtelen-
nek bizonyult választ adni a világ változásaira.”
B)
„A mai közös döntéssel szabaddá vált az utunk az egymás közötti kapcsolatok újraformálása felé.
Szabaddá vált az utunk Európába. […] Ez a mostani pillanat nem érkezhetett volna el a fent emlí-
tett újszerű szovjet politikai gondolkodás, a többi tagállam határozott konstruktív magatartása és
anélkül, hogy e hat ország [Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Bulgária,
Románia] ne látná kibontakozni a biztonság és együttműködés új összeurópai rendszerét.”
(Részlet Antall József nyilatkozatából)
38

C)
„Ausztrália csütörtökön ismerte el mind a 11 egykori szovjet köztársaság függetlenségét. Grúzia
esetében azonban Canberra a lépést nem volt hajlandó megtenni, tekintettel arra, hogy a köztár-
saság nem csatlakozott a közösséghez. Kuba ugyancsak elismerte a FÁK tagjait, és a maga részé-
ről elismerte Grúziát is. […] Kanada, amely már december 2-án elismerte Ukrajna függetlensé-
gét, hasonlóan döntött a többi más egykori szovjet köztársasággal kapcsolatban is.”
14. Három párt plakátját látod az 1990-es országgyűlési választások kampányidőszakából. Nézd meg a
képeket, és oldd meg a feladatokat! (A Fidesz plakátjának felső „párosa” Leonyid Brezsnyev szovjet
pártfőtitkár és Erich Honecker, az NDK kommunista vezetője.)
A B C
a) Mit jelent a kampányidőszak? (Nézz utána az interneten vagy az idegen szavak szótárában!)
b) Mely pártok plakátjait látod? Írd le a pártok teljes nevét!
A)
B)
C)
c) Fogalmazd meg, hogy szerinted mit üzentek a plakátokkal a pártok a választóknak!
A)
B)
C)
d) Melyik párt nyerte a választást?
e) Melyik lett a legerősebb ellenzéki párt?
39

15. Melyek voltak az 1990. évi országgyűlési választások után a kormánypártok, és melyek az ellenzéki
pártok? Írd a pártok betűjelét a megfelelő helyre!
a) Szabad Demokraták Szövetsége b) Fiatal Demokraták Szövetsége

c) Független Kisgazdapárt d) Magyar Demokrata Fórum
e) Magyar Szocialista Párt f) Agrárszövetség
g) Kereszténydemokrata Néppárt
Kormánypárt:
Ellenzéki párt:
16. Nézd meg az 1990-es választásokról készített táblázatot, és válaszolj a kérdésekre!
Összesen hány képviselő volt a magyar par-

Képviselői
Párt Százalék lamentben 1990-ben?
helyek
MDF 164 42,49
SZDSZ 92 23,83 Összesen hány képviselője volt az MDF‒

FKGP 44 11,40 FKGP‒KDNP szövetségnek?
MSZP 33 8,55
KDNP 21 5,44
Milyen volt a kormánypártok és az ellenzék
FIDESZ 21 5,44
aránya?
Független képviselők 6 1,55
kormánypártok: %
Közös jelölt 4 1,04
ellenzék: %
Agrárszövetség 1 0,26
17. Húzd alá azokat az eseményeket, amelyek 1990-ben történtek!
Nagy Imre újratemetése
A köztársaság kikiáltása
Göncz Árpád lesz a köztársasági elnök
Az MDF választási győzelme
Kádár János halála
Az önkormányzatok működésének kezdete
Nemzeti Kerekasztal tárgyalások
A berlini fal ledöntése
A taxisblokád
Az utolsó szovjet katona kivonulása Magyarországról
40

Megalakul Antall József kormánya. A szovjet csapatok kivonulása.
Szabad országgyűlési választások. Önkormányzati választások.
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása. Kádár János halála.
Megszűnik az MSZMP. Nagy Imre újratemetése.
19. Kit látsz a képen? Nézz utána az interneten, hogy melyik párt politikusáról van szó!
név:
párt:
név:
párt:
név:
párt:
név:
párt:
Ki nem volt közülük miniszterelnök? Milyen közjogi tisztséget viselt?
41

5. Magyarország a rendszerváltoztatás után
1. Írd a pontozott vonalra, a hatalommegosztás elve szerint melyik a három hatalmi ág!
1. 2. 3.
2. Hasonlítsd össze a szocialista időszak és a rendszerváltoztatás időszakának alkotmányát! Írd be a

táblázatba az 1949-es alkotmányból vett szövegrészletekhez az 1989-es alkotmánymódosítás
megfelelő szövegét!
„1. § Magyarország: népköztársaság.

2. § A Magyar Népköztársaság szocialista állam. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom
a dolgozó népé.
63. § A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a
vallás szabad gyakorlásának jogát. A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar
Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól.
64. § A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a
szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.”
(Az 1949-es népköztársasági alkotmány)
„1. § Magyarország: köztársaság.

2. § A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A Magyar Köztársaságban minden
hatalom a népé. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére
vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására.
60. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadságára. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
61. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás sza-
badságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.”
(Az 1989-ben módosított Alkotmány)
Az 1949-es alkotmány Az 1989-es módosított alkotmány

„Magyarország: népköztársaság”
„A Magyar Népköztársaság szocialista

állam”
„A Magyar Népköztársaságban minden

hatalom a dolgozó népé”
„A Magyar Népköztársaság a szocializmus,

a nép érdekeinek megfelelően biztosítja
a szólásszabadságot, a sajtószabadságot
és a gyülekezési szabadságot”
42

3. Olvasd el Antall József kormányprogramjának részletét, és oldd meg a feladatokat!
„Első alapelvként kimondjuk, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Törvény-
hozási és kormányzati munkájában egyaránt arra fog törekedni, hogy minden magyar állampol-
gár ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzék a törvény előtt, a hivatalokban
és egymás iránt is. A jogállamiság követelményének tartja, hogy a vélemény-, szólás-, gyülekezé-
si, mozgás- és utazási szabadság terén a jogalkotás további korszerűsítését kezdeményezze. Az
új kormány híve a sajtó és a kultúra teljes körű szabadságának, s e jogok gyakorlását csak azokon
a pontokon kívánja korlátozni, ahol mások szabadságát vagy jogait sérti. […] Végezetül, mint a
szabadság kormánya, az új kormány biztosítani akarja a kis közösségek önrendelkezési jogát is.
Második alapelvként leszögezzük, hogy az új kormány a nép kormánya kíván lenni. […] Ezt a
fogalmat 1956 gyönyörű, de rövid közjátékától eltekintve, hazug jelszóvá sorvasztották. Az új
kormány élettel, tartalommal akarja kitölteni a népfelség elvét. […]
Harmadik alapelvünk szellemében, ez a kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni,
és tisztában van azzal, hogy a legnehezebb feladatok ezen a téren várnak reá. […]
Kisebbségi politikánk fő célja az emberi jogok, s ezeken belül a kisebbségek jogainak érvényre
juttatása határainkon kívül és határainkon belül egyaránt. Tekintettel arra, hogy a magyarság
egyharmada határainkon kívül él, a magyar államnak különleges felelőssége a magyar nemzet
mint kulturális és etnikai közösség megmaradásának támogatása mindenütt.”
(Részlet Antall József miniszterelnöki kormányprogramjából, 1990. május 22.)
a) Mi előzte meg a kormányprogram ismertetését?
b) Magyarázd meg saját szavaiddal az alábbi, a programban szereplő kifejezéseket! Törekedj minél
egyszerűbb magyarázatokra!
„a szabadság kormánya”:
„a nép kormánya”:
„a gazdasági fordulat kormánya”:
„európai kormány”:
c) Hogyan nyilvánult meg Antall József a határon túli magyarokkal kapcsolatban?
d) Miben különbözött ez a kormányprogram a Kádár-rendszer politikai törekvéseitől? Foglald ös�-

sze egy-két mondatban!
43

4. Nézd meg a Magyarországról kivonuló szovjet csapatok parancs-
noksága által közzétett plakátot ábrázoló fotót és az MDF válasz-
tási kampányában használt plakátot! Válaszolj a kérdésekre a ké-
pek és az ismereteid alapján!
a) Milyen indokkal, milyen jogcímen tartózkodtak Magyarorszá-

gon a szovjet csapatok a következő időszakokban?
1945–1947:
1947–1955:
1956 után:

A Szovjet Hadsereg plakátja 1990-ben
b) Fogalmazd meg röviden, mi lehetett a szovjet plakát célja!
c) Hasonlítsd össze a két plakát üzenetét!
5. Válaszolj a Ludas Matyi vicclap karikatúrájához tartozó kérdésekre!
a) Milyen problémával foglalkozik az 1987-es karikatúra?
Az MDF választási plakátja 1990-ben

b) Milyen okai voltak ennek a problémának?
c) Milyen következményei lettek a karikatúra által bemutatott je-
lenségnek?
d) Milyen szerepe lehetett a vicclapnak a szocializmus időszaká-
ban?
Ipari műemlék
44

6. Az alábbiakban egy történész által írt szöveg mutatja be a privatizációt. Olvasd el a szöveget, majd
válaszolj a kérdésekre!
„Összességében megállapítható, hogy a privatizáció magyarországi folyamatát a hazai közvéle-

mény túlnyomó része negatívan ítélte meg. A privatizációt számos vélt és tényleges botrány kí-
sérte, de így történt ez a világ többi, mintegy ötven országában is, ahol az elmúlt évtizedben je-
lentős privatizáció folyt. Valóban sok hiba történt, amiben jelentős szerepet játszott, hogy a
szocializmusból a piacgazdaságba való átmenet kérdéseivel az 1980-as évek végéig a világon
sehol sem foglalkoztak, hiányoztak e nehéz probléma megoldásának elméleti alapjai, s ezek az
országok mentálisan [az emberek gondolkodásában] sem voltak felkészülve a gyors változásra.
Az is nyilvánvaló, hogy különböző hazai és külföldi érdekcsoportok, jogi és magánszemé-
lyek, politikai erők között éles harc folyt és folyik a válság következtében olcsón megszerezhető
vagyonért. Ugyanakkor a világ a magyarországi privatizációt 1989–1997 között általában igen
sikeresnek tartotta, és ebben sok hazai szakember is egyetért. A GDP közel 80%-át 1997-ben már
a magángazdaság termelte, a gazdaság szerkezete pozitív értelemben jelentősen átalakult, az
országban ma már több mint egymillió vállalkozás működik, s a külföldi tőke 16 milliárd
USA-dollárt fektetett be részben a privatizáción, másrészt a megszerzett társaságok fejlesztésén,
valamint zöldmezős beruházásokon keresztül. A forint stabil maradt, és közel került a teljes kon-
vertibilitáshoz. A végső mérleg megvonására azonban csak történelmi távlatból kerülhet sor.”
(Magyarország a XX. században. Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István.
Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000)
a) Hogyan értékelte a magyar közvélemény a privatizációt?
b) Miért folyt harc a privatizációban való részvételért?
c) Hogyan értékelte a világ a magyarországi privatizációt?
d) Mennyi pénzt fektetett be a külföldi tőke Magyarországon a privatizáció nyomán?
e) Körülbelül hány országban zajlott privatizáció az 1990-es években?
7. Érvelj a privatizáció mellett, illetve a privatizációval szemben!
A privatizáció előnyei:
A privatizáció hátrányai:
45

8. Az alábbi feladat az első három szabad országgyűlési választások listás, illetve az országgyűlési
mandátumok eredményeit mutatja. (A kettő azért különbözik, mert a választásokon nemcsak a lis-
táról jutnak be képviselők, hanem az egyéni választókerületekből is.) Döntsd el a táblázatban sze-
replő állításokról az adatok elemzése és ismereteid alapján, hogy igazak-e, vagy hamisak!
A parlamentbe jutás küszöbét (ez 1990-ben 4%, 1994-től 5%) átlépő pártok
listás szavazati arányai az egyes választásokon
1990 1994 1998
Részvételi arány 65% 69% 56%
MDF 24,73% 11,74% 2,80%*
SZDSZ 21,39% 19,74% 7,57%
FKGP 11,73% 8,82% 13,15%
MSZP 10,89% 32,99% 32,92%
Fidesz 8,85% 7,02% 29,48%
KDNP 6,46% 7,03% –
MIÉP – – 5,47%
* Az MDF 1998-ban csak az egyéni választókerületekben elnyert mandátumai alapján jutott be az országgyűlésbe.
1990 2,85%
5,44% MDF
5,44% SZDSZ Igaz Hamis
8,55% FKGP
42,49% Mindhárom választás után koalíciós
MSZP
11,40% kormány jött létre.
KDNP
Fidesz
Mindhárom választás során a győztes párt
23,83% Egyéb,
független
mandátumaránya nem érte el az abszolút
többséget.
1994 0,55% Az MDF végig meg tudta őrizni vezető
5,18% MSZP szerepét az Országgyűlésben.
5,69%
SZDSZ
6,73%
MDF Az MSZP 1994-ben és 1998-ban a listás
9,84% FKGP eredményei alapján győzött, ezért
54,14%
KDNP mindkétszer kormányt alakíthatott.
17,87% Fidesz
Az MSZP 1994-ben és 1998-ban a listás
Egyéb,
független eredményei alapján győzött, de másodszor
a koalíciós társának gyenge eredménye
1998 miatt nem tudott kormányt alakítani.
0,27%
3,63% Fidesz
4,66%
A Fidesz 1998-ban mandátumeredményei
MSZP
6,20% alapján megnyerte a választást.
38,08% FKGP
12,44%
SZDSZ A rendszerváltoztatás két meghatározó
MDF pártja, az MDF és az SZDSZ mindvégig
MIÉP meg tudta tartani a szavazótáborát.
34,72% Független
A Fidesz 1994–1998 között meg
négyszerezte a szavazótáborát.
46

9. Az alábbi feladat a rendszerváltoztatás utáni kormánycseréket tárja fel a 2006-os választásig. Oldd
meg a feladatokat az ismereteid segítségével!
a) Kösd össze a választásokra vonatkozó információkat! Írj az egyes oszlopok fölé találó címet!
✎

Medgyessy Péter ● ● 1994–1998
Antall József, Boross Péter ● MSZP ● 1998–2002
Orbán Viktor ● MDF ● 1990–1993/1994
Horn Gyula ● Fidesz ● 2002–2004
Gyurcsány Ferenc ● ● 2004–2006
b) Nevezd meg az adott időszakból azt a két miniszterelnököt, akik nem töltötték ki hivatali idejü-
ket!
c) Húzd alá pirossal a baloldali, zölddel a jobboldali kormány élén álló miniszterelnökök nevét!
10. Az alábbi grafikon a munkanélküliség alakulását mutatja 1989–1997 között. Válaszolj az adatok
elemzése és az ismereteid alapján a kérdésekre!
13,2 13,3
11,4
11,1 10,8
7,8
1,9
0,3 0,4
1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997
a) Milyen következményekkel járt a piacgazdaságra való átállás? Miért?
47

b) Melyik gazdasági szektorra volt jellemző leginkább a munkahelyek felszámolása, az elbocsátá-
sok?
c) Milyen következményei voltak a folyamatoknak?
11. Tanulmányozd a munkanélküliség területi (megyénkénti) eloszlását mutató 1996-os térképet! Vála-
szolj a munkanélküliséggel kapcsolatos kérdésekre!
százalék (%)
6,0–8,0
8,1–10,0
10,1–12,0
12,1–14,0
14,1–16,0
16,1–18,0
18,1–20,0
a) Nézd meg a munkafüzet előző oldalán a munkanélküliség arányainak alakulását mutató grafi-
kont! Melyik évben volt a legmagasabb?
b) Sorold fel a munkanélküliség növekedésének okait!
c) Az ország mely részein volt a legkisebb a munkanélküliség?
d) Hol volt a legmagasabb mértékű?
e) Milyen a közelmúltig ható következményei vannak ennek?
f) Mivel magyarázhatók a különbségek? Gondolj arra, hogy milyen ipar volt jellemző az ország
egyes területeire!
48

12. Az alábbi oszlopdiagramon az infláció magyarországi adatait láthatod 1987–2000 között. Döntsd el
a táblázatban szereplő állításokról az adatok elemzése és ismereteid alapján, hogy igazak-e, vagy
hamisak!
%
40 35,0
35
28,9 28,2
30
23,0 22,5 23,6
25
18,8 18,3
20 15,5 17,0
14,3
15 10,0 9,8
10 8,4
5
0
1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Igaz Hamis
Az infláció csak a rendszerváltoztatás után kezdődött meg.
A legnagyobb éves inflációs adat az Antall-kormány idején volt.
Az Antall-kormány idővel csökkenteni tudta az inflációs nyomást.
A Horn-kormány idején már nem nőtt az éves infláció.
A Horn-kormány idővel csökkenteni tudta az inflációs nyomást.
Az első Orbán-kormány idejére egy számjegyűre csökkent az infláció.
13. Gyűjtsd össze, milyen döntő változásokat hozott a rendszerváltoztatás!
Politikai változások:
Társadalmi és gazdasági változások:
Szociális változások:
49

14. A feladat Magyarország NATO-hoz való csatlakozásához kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre az is-
mereteid és a forrás alapján!
„E szerződésben részt vevő Felek, újból hitet téve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai
és elvei mellett […] megőrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a
jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját […].
5. cikk. A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy
Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekin-
tenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük
[…] támogatni fogja az ekként megtámadott Felet […].”
(Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének alapító okmányából.
Washington, 1949. április 4.)
a) Milyen célból jött létre 1949-ben a NATO?
b) Hogyan értelmezhető a kollektív védelem stratégiája?
„Úgy hiszem, hogy a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatására irányuló […] javaslat
a mai helyzetben illúzió. […] A Varsói Szerződést át kell alakítani egy konzultációs, koordinációs
szervezetté, kizárva munkájából minden döntéshozatali lehetőséget. Döntést hozni csak a tagál-
lamok nemzeti parlamentjei jogosultak.”
(Horn Gyula, a Németh Miklós vezette kormány külügyminiszterének
nyilatkozata, 1990. február)
c) Mekkora külpolitikai mozgástérrel rendelkezett ekkor Magyarország?
d) Mi állt ennek a hátterében?
„A Magyar Köztársaság célja a már létező nemzetközi biztonsági szervezetekhez, így a NATO-
hoz […] való teljes jogú csatlakozás.”
(Országgyűlési határozat a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveiről, 1993)
e) Miért volt lehetőség az ország

Az 1997. november 16-i népszavazás eredménye
külpolitikai mozgásterének a
megváltozására?
Megjelent 3 968 668 fő, a választópolgárok 49,24%-a
49,24%
50,76%
Nem szavazott 4 090 371 fő, a választópolgárok 50,76%-a
f) A választópolgárok hány száza-

léka szavazott a NATO-tagság- 14,67%
Igen válaszra 3 344 131 szavazata 85,33%
ra?
Nem válaszra 574 983 szavazata 14,67%
85,33%
g) Mikor csatlakozott Magyaror- Országos összesítés, a választójogosultak száma 8 059 039 fő
szág a NATO-hoz?
Népszavazás Magyarországon a NATO-tagságról
50

II. fejezet. Együttélés a Kárpát-medencében
6. A határon túli magyarok

1. Az alábbi feladat a 21. század első évtizedeiben a Kárpát-medencében élő magyarság területi elhe-
lyezkedését tárja fel. Válaszolj a kérdésekre a térkép elemzése és az ismereteid alapján!
A magyarok aránya:
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁG *.2011-ben nem volt kötelező válaszolni
80,1–100,0%
A MÁSODIK EZREDFORDULÓN a nemzeti hovatartozásra, ebből adódik
50,1–80,0%
a magyarok számának drasztikus csökkenése.
SZLOVÁKIA A kettős identitás megjelölésére is volt mód. 20,1–50,0%
Népszámlálás, 2001 10,1–20,0%
520 528 (9,7%) magyar; S Z L O V Á K I A Országhatár
Népszámlálás (2011) U K R A J N A
Besztercebánya d é Megyehatár, járáshatár
458 467 (8,5%) magyar i k K
v Rozsnyó Kassa á
l Pelsőc
Szepsi Ungvár r UKRAJNA
e p Utolsó népszámlálás, 2001
F Tornalja NagydobronyMunkács á
Nyitra
Rimaszombat Királyhelmec t 151 533 (0,3%, Kárpátalján 12,1%) magyar
PozsonySzenc Losonc a
Bécs Galánta Léva Fülek Salánk l Kőrösmező
Nagyszőlős j
I A
Beregszász
Érsekújvár
Ipolyság Salgótarján Miskolc Tiszaújlak Técső
a
d Aknaszlatina
Dunaszerdahely Zselíz
n MAGYARORSZÁG Nyíregyháza Visk
R
Párkány Máramarossziget
Révkomárom Népszámlálás, 2001
a
Szatmárnémeti
T
Sopron
Összlakosság: 10 198 731 fő m MÁRAMAROS
l
Győr Esztergom
n
9 884 255 (96,9%) magyar Nagykároly

Z
Középpulya SZATMÁR Nagybánya

Debrecen
u
e
AUSZTRIA 190 046 (1,9%) cigány

S
Tasnád
Népszámlálás, 2011
g
Alsóőr Népszámlálás, 2001 Budapest BESZTERCE-

U
Összlakosság: 9 937 628 fő

r
6763 (0,1%, Burgenland- Margitta NASZÓD

8 198 171 (82,5%) magyar
i
u
ban 2,4%) magyar Zilah Beszterce

A
Dés
1 398 731 (14,1%) nincs válasz
B
Nagyvárad SZILÁGY
315 583 (3,2%) cigány
t
BIHAR
NIA
Zalaegerszeg Kecskemét KOLOZS Szászrégen Gyertyószentmiklós

Bánffyhunyad
Nagyszalonta
SZLOVÉ
Mura- Kolozsvár
r
vidék
Alsólendva M A G Y A R O R S Z Á G Békéscsaba
Belényes Torda
MAROS
HARGITA
Marosvásárhely
SZLOVÉNIA R O M Á N I A
a
Kisjenő Csíkszereda
Népszámlálás, 2002 Szeged
Nagyenyed Székelyudvarhely
6263 (0,3%) magyar; Baja Horgos Arad
ARAD
FEHÉR
Segesvár
Becsült adat, 2014 Pécs Szabadka E r d Medgyes é l y
P
5500–5800 (0,3%) magyar Magyarkanizsa HUNYAD Gyulafehérvár

KOVÁSZNA
Zenta SZEBEN
Zágráb Déva Sepsiszentgyörgy
V
Nagykikinda Nagyszeben BRASSÓ

Ada TEMES
Zombor
B á c s k a Temesvár ROMÁNIA Brassó
a
H O R V Á T O R S Z Á G Eszék Kula B á
Torontáltorda
n s á g Népszámlálás, 2002
Szenttamás Óbecse
j
Kórógy 1 416 844 (6,6%, Erdélyben 19,6%) magyar;

S z l a v ó n i a
d
Temerin Népszámlálás, 2011

a Nagybecskerek
1 237 746 (6,5%, Erdélyben 19,1%) magyar
HORVÁTORSZÁG
Újvidék
s Lukácsfalva
Népszámlálás, 2001 Maradék á Ürményháza

SZERBIA
16 419 (0,4%) magyar; g Torontálvásárhely
Népszámlálás, 2002
Népszámlálás, 2011 S Z E R B I A 290 207 (3,9%, Vajdaságban 14,3%) magyar;
14 048 (0,3%) magyar Székelykeve Népszámlálás, 2011
Belgrád 253 899 (3,5%, Vajdaságban 13%) magyar
a) Hány országban élnek magyarok a határokon túl a Kárpát-medencében?
b) Mit jelent az őshonos kisebbség fogalma?
c) Melyik szomszédos országban él a legtöbb magyar?
d) Hol van a legkisebb lélekszámú magyar közösség?
51

e) Melyik szomszédos országban a legmagasabb a magyarság aránya az összlakosságon belül?
f) Melyik szomszédos országban él a legnagyobb etnikai tömbben a magyarság? Hogy nevezik ezt
a területet?
g) Milyen tendencia figyelhető meg a népszámlálási adatok alapján a határon túli magyarok számát
illetően?
h) Mit jelent a szórványmagyarság kifejezés? Írj konkrét példákat a térkép alapján!
2. Egészítsd ki az alábbi szöveget!
Míg közvetlenül a trianoni békeszerződés után közel millió magyar élt határainkon túl
a környező országokban, addig ma számuk alig haladja meg a milliót. A magyarság
így is az egyik legnagyobb Európában. A kisebbségben élő magyaroknak új
lehetőségeket jelent, hogy a térség országainak egy része már az tagja.
Az miatt könnyebben tarthatnak kapcsolatot az anyaországgal.
A magyar kormány által támogatott, 2010-ben induló program célja,
hogy a magyarországi diákok meglátogathassák a határon túli magyar emlékeket, és kapcsolatot
alakíthassanak ki a határon túl élő magyarsággal.
3. Határozd meg az atlaszod és az ismereteid segítségével, mely országban éltek a megadott időpont-
ban a táblázatban feltüntetett személyek! Írd be az ország nevét a táblázatba!
Munkácsi görög Kolozsvári Komáromi Újvidéki

katolikus püspök fodrász gimnáziumi tanár kőműves
1912
1928
1938
1939
1942
1980
1999
52

4. Olvasd el a moldvai csángó magyarokról szóló szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
„A néprajztudomány ‒ elsősorban Lükő Gábor nyomán ‒ a moldvai csángók három nagy cso-
portját különbözteti meg. Az északi csángók a Románvásártól északra eső területeken élnek,
túlnyomó részük mára már elrománosodott, de a század elején Yrjö Wichmann finn nyelvész
még számos faluban tanulmányozhatta a legarchaikusabb (legősibb) csángó nyelvjárást, mely-
nek egyik fő jellemzője a sziszegés vagy selypítés: CS hang helyett C-t, S helyett pedig SZ-t ejte-
nek. Bákótól délre találhatók a déli csángó falvak, ahol még néhány helyen hallható a sziszegő
beszéd és több más archaikus elem. Végül a moldvai magyarok legnagyobb része székelyes csán-
gó, akik zömmel a Tatros, a Tázló és a Szeret folyók és az ezekbe ömlő kisebb patakok völgyeiben
élnek, nyelvük és hagyományuk egyértelműen székelyes vonásokat mutat. A moldvai magyarok
nem azt az irodalmi nyelvet beszélik, amit a Kárpát-medencén belüli magyarság. A városiaso-
dással, iparosodással, civilizációs átalakulással járó fogalmakat jelentő szavainkat a moldvai ma-
gyarok nem ismerik, ehelyett főként román szavakat használnak. A magyarul beszélő csángók
nyelve leginkább a nyelvújítás előtti, 18. századi magyar nyelvhez hasonlít. Okleveleink szólal-
nak meg tehát a moldvai csángók ajkán, régen elfeledett magyar szavak kelnek életre.”
(Halász Péter: A moldvai csángó magyarok. Tudósítás a külső magyarokról)
a) Sorold fel a moldvai csángók három nagy csoportját!
b) Melyek a legarchaikusabb csángó nyelvjárás jellemzői?
c) Melyik három folyó mellett élnek a székelyes csángók?
d) Melyik magyar szavakat nem ismerik a moldvai csángók, és miért?
e) Melyik korszak magyar nyelvéhez hasonlítható a magyarul beszélő csángók nyelve?
f) Ki volt az a néprajztudós, aki megkülönböztette a moldvai csángók három nagy csoportját?
g) Hogy hívták azt a finn nyelvészt, aki tanulmányozta a legarchaikusabb csángó nyelvjárást?
h) Mely kifejezések esetén használnak főképp román szavakat, és miért?
53

5. A feladat a trianoni békediktátumhoz kapcsolódik. Egészítsd ki a szöveget az ismereteid alapján,
majd oldd meg a térképhez tartozó feladatokat!
A magyar békeszerződés aláírására 19 június -én került sor a
kastélyparkban álló Nagy-Trianon-palotában. A békeokmányt egyfelől Magyarország, másfelől
az győztes nagyhatalmai és további tizenkét hadviselőként elismert ország
képviselői írták alá. Magyarország elveszítette területének és lakosságának
közel százalékát. A Kárpát-medencében élő minden magyar – több mint
fő – valamelyik szomszédos állam polgára lett.
1.
4.
2.
3.
a) Mely országokhoz csatolták át az adott területeket?
1. 2.
3. 4.
b) Mely országok elnevezése változott meg napjainkra?
c) Milyen történelmi események álltak ezeknek a hátterében?
54

6. Keresd meg a történelmi atlasz vagy az internet segítségével, hogy ma melyik országban találhatók
az alábbi, egykor Magyarországhoz tartozó városok!
Kassa: Kolozsvár:
Arad: Pozsony:
Zenta: Nagyvárad:
Újvidék: Munkács:
Temesvár: Ungvár:
Besztercebánya: Kismarton:
Brassó: Eszék:
Marosvásárhely: Nagyszombat:
Csíkszereda: Eperjes:
Zólyom: Gyergyószentmiklós:
7. A feladat a területi revízióhoz kapcsolódik. Oldd meg a térképhez tartozó feladatokat az ismereteid
alapján!
4.
3.
1.
2.
2.
a) Melyik földrajzi területet jelölik a számok?
1. 2.
3. 4.
b) Mely lépésekben valósult meg a revízió? Állítsd időrendi sorrendbe a területeket jelölő számo-
kat!
55

c) Milyen körülmények között tértek vissza ezek a területek Magyarországhoz? Fogalmazd meg
röviden!
1.
2.
3.
4.
8. A feladat a délvidéki magyarságot ért tragédiához kapcsolódik. Elemezd a forrást az ismereteidet

felhasználva a kérdések segítségével!
„A torontáloroszi plébánost Tito Gestapója a pincében agyonverte. Virág István 84 éves horgosi
apátplébános a kivégzés helyén szörnyethalt, Varga Lajos moholyi plébános a kínzásokba bele
őrült, Szabó Dezső magyarkanizsai plébánost kocsi után vonszolták kilométereken, míg ki nem
szenvedett. Ezután holttestét megcsonkították. […] Tervszerűen vitték a magyarokat is lágerek-
be. […] kiadják a táboriakat munkára, csupa nehéz és lealázó munkára, és közben véresre verik
őket. […] az élet itt pokol. Télen csak másodnaponként kapnak meleg ételt, meleg vízben főzött
kukoricadarát. […] Ezrek pusztultak el gyógyszer és orvos nélkül. […] A kalocsai egyházmegyé-
nek 16 magyar pap áldozata van. Az apácákat kiűzték, miután iskoláikat elvették.”
(Részlet a Mindszenty József bíboroshoz a délvidéki magyarok sorsáról
eljuttatott jelentésből, 1946. július)
a) Miért lehettek papok is célpontjai a délvidéki mészárlásnak?
b) Miért maradt teljesen magára a magyarság?
c) Milyen tragikus eseményeknek az elnevezését takarja az „újvidéki hideg napok” kifejezés?
d) Nézz utána az interneten, milyen emlékművet avatott fel a szerb és a magyar államfő 2013-ban!
9. A feladat a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt tárja fel. Válaszolj a kérdésekre az isme-

reteid és a forrás alapján!
„I. cikk: Minden, Magyarországon állandó lakóhellyel bíró szlovák és cseh nemzetiségű személy,
aki az alább meghatározott feltételek mellett a Csehszlovákiába való áttelepülésre irányuló szán-
dékát kinyilvánítja, áttelepíttetik anélkül, hogy a magyar kormány ezt megakadályozná. […]
V. cikk: A Magyarországról Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő
arányban olyan Csehszlovákiában állandó lakhellyel bíró magyar nemzetiségű személyek tele-
píttetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság Elnökének a német és magyar
nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában kiadott, 1945. au-
56

gusztus 2-án kelt rendelete értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették [gyakorlati-
lag mindenki, aki korábban magyarnak vallotta magát]. Az előző bekezdésben említett számon
felül jogában áll a csehszlovák kormánynak Magyarországra áttelepíteni olyan Csehszlovákiá-
ban állandó lakhellyel bíró, magyar nemzetiségű személyeket is, akikről a VIII. cikkben van szó
[a háborús bűnösöknek nyilvánított családok].”
(A magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezmény, 1946)
a) Milyen cél vezette a csehszlovák államot?
b) Hogyan próbálták szabályozni a lakosságcserét?
c) Milyen egyoldalú lépéseket tehetett a csehszlovák fél?
d) Hogyan tekintett a csehszlovák kormány a felvidéki magyarságra?
10. Melyik elcsatolt terület magyarságához kapcsolódnak az alábbi fogalmak, állítások? Írd a betűjelet
a megfelelő területhez! (Néhány állítás több helyre is kerülhet.)
A) Ausztria; B) Románia; C) Szerbia és Horvátország; Szlovákia; D) Ukrajna; E) Beneš-dekrétu-

mok; F) A partizánok vérengzései 1944‒1945-ben; G) A magyarság száma folyamatosan csökken;
H) A magyar állampolgárság felvétele a meglévő saját állampolgárság elvesztésével jár; I) A terü-
let a vasfüggöny túloldalán volt; J) A szocialista korszakban itt rendelkezett a legkevesebb joggal
a magyar kisebbség; K) A magyarok helyzete 1965 után itt jelentősen romlott; L) Jelenleg csak
szórványmagyarság található a területen; M) Itt élnek a székelyek; N) A magyarok kollektív bű-
nösségét kimondó törvény ma is érvényben van.
Délvidék: Erdély:
Felvidék: Kárpátalja:
Őrvidék (Burgenland):
11. Gyűjtsd össze, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltoztatások milyen előnyös és milyen hátrá-
nyos változásokat jelentettek a határainkon túli magyarság életében!
Előnyök Hátrányok
57

12. Igaz vagy hamis? Tegyél X-et a megfelelő helyre! (Használd a munkafüzet 51. oldalának térképét!)
Igaz Hamis
A határon túli magyarok száma folyamatosan csökken.
Szerbiában a legutóbbi népszámlálási adatok alapján kevesebb magyar él, mint
Ukrajnában.
A Duna TV műholdas adásokkal szolgálta a határon túli magyarokat.
2004-ben hozták meg a honosítási törvényt.
A határon túli magyarok autonómiatörekvései sikeresek voltak.
Szlovákia eltörölte a Beneš-dekrétumokat.
Trianon idején közel három és fél millió magyar élt a határokon túl.
Burgenlandot magyarul Délvidéknek nevezzük.
A szomszéd országok közül jelenleg Ausztriában él a legkevesebb magyar.
2017-ig kb. 800 ezer határon túli magyar vette fel a magyar állampolgárságot.
Az autonómia önrendelkezési jog többségben élő népcsoportoknak.
13. Állítsd időrendi sorrendbe a magyarok kivándorlásának fő időszakait!
Kivándorlás a Rákosi-diktatúra elől.
Kivándorlás a Monarchiából az Amerikai Egyesült Államokba.
Kivándorlás a zsidóüldözések elől.
Kivándorlás 1956 után.
Kivándorlás Trianon miatt.
14. Olvasd el az aranycsapat csatárának, Puskás Ferencnek az emigrálásáról szóló szöveget, majd vála-
szolj a kérdésekre!
„Amíg labdarúgásunk Európa s a világ élvonalába tartozott, a magyar játékosok keresettek vol-
tak külföldön is. A kirajzások elsősorban politikai fordulókhoz köthetők. Az 1956-os forradalom
után az Aranycsapat szétesett, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, s főleg Puskás Ferenc távozása pe-
dig valóságos magyar »labdarúgás-történeti traumát« (megrázkódtatást) okozott, miközben ‒
elsősorban az utóbbi játékosnak köszönhetően ‒ »futballhírünk« a nagyvilágban sosem tapasz-
talt magasságba emelkedett. A kétéves eltiltását letöltő Puskás 1958 és 1967 között a Real Madrid
csatára, s egyik legnépszerűbb játékosa volt, aki a világ tán legjobb csapatából, az 1956 előtti
Budapesti Honvédból, s a magyar válogatottból a világ tán legjobb csapatába került. Akárcsak
Magyarországon, ötszörös bajnok s négyszeres gólkirály lett új klubja színeiben is. Ezen kívül
a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (a Bajnokok Ligája elődjének) háromszoros győztese, vala-
mint az 1959‒60-as sorozat gólkirálya, aki a labdarúgás történetének egyik legjobb mérkőzése-
ként emlegetett döntőn négy góllal járult hozzá az Eintracht Frankfurt 7:3-as legyőzéséhez.
Szintén ebben az évben az első ízben kiírt Világkupa győztese is lett, majd bekerült a világválo-
58

gatottba is. Visszavonulása után világjáró edzőként kereste kenyerét, ő volt az egyetlen szakem-
ber, aki a földkerekség mind az öt kontinensén dolgozott, az 1970‒71-es Bajnokcsapatok Európa-
kupája sorozatban pedig a korábban középcsapatként szereplő görög Panathinaikoszt a döntőig
vezette. Miközben mindenütt rajongva szeretett személye a világban szinte a magyarság szino-
nimája lett, nevét idehaza még kiejteni is alig volt ajánlatos, magyar földre csak negyedszázad
múltán, 1981-ben léphetett.”
(N. Pál József: Idegenlégiósok – futballemigránsok)
a) Miért esett szét az aranycsapat?
b) Melyik országba emigrált Puskás Ferenc?
c) Milyen sikereket ért el Puskás új klubjában?
d) Hány gólt lőtt az Eintracht Frankfurt elleni Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjében?
e) Mivel kereste a kenyerét visszavonulása után?
f) Melyik csapatban volt edzőként a legsikeresebb?
g) Mikor térhetett haza először Puskás magyar földre?
h) A Kádár-rendszerben disszidálásnak nevezték azt, hogyha valaki az új élet reményében elhagyta

az országot. Nézz utána a szó pontos jelentésének, és válaszold meg, miért negatív kicsengésű ez
a kifejezés!
59

7. A magyarországi nemzetiségek a 19. századtól
napjainkig
1. Húzd alá a félkövéren szedett szövegrészek közül a szövegbe illőket!
Magyarország a török háborúkat követően / kiegyezés után vált soknemzetiségű országgá. Tri-
anon után az ország nemzetállammá vált / soknemzetiségű maradt. A magyarországi nemzeti-
ségek arányát növelték / csökkentették a második világháború utáni lakosságcsere-programok.
A szocializmus időszakában a nemzetiségek nem őrizhették meg / megőrizhették nyelvüket,
kultúrájukat, és/bár beolvadásuk / hátrányos megkülönböztetésük jelentős volt. Magyarorszá-
gon ma a nemzetiségek többnyire egy tömbben / szétszórtan élnek. Az 1993-ban elfogadott tör-
vény biztosította a kisebbségi önkormányzatok létrehozását / parlamenti képviseletet a nem-
zetiségek számára. 2014-től a nemzetiségek érdekeit nemzetiségi képviselők / nemzetiségi
szószólók védik az országgyűlésben.
2. Az alábbi feladat Magyarország nemzetiségi arányainak változásait mutatja be a 18. század végétől
a második világháború utáni évekig! Válaszolj a kérdésekre az adatok elemzése és az ismereteid
alapján!
3% 2% 2,2%
0,9%
7% 2,5%
2,6%
10,4%
10%
35%
10,7%
11% 54,5%
16,2%
15% 17%
magyarok románok németek

magyarok románok németek
szlovákok horvátok szerbek
szlovákok horvátok szerbek
egyéb (szlovénok, lengyelek,
ruszinok
zsidók, cigányok) ruszinok egyéb
A nemzetiségek aránya Magyarországon a 18. század Magyarország nemzetiségi összetétele 1910-ben (Horvát
végén (Horvátországgal együtt) ország nélkül) (A cigányság nagy része magyarnak vallotta
magát, ezért nem külön nemzetiségként jelentek meg.)
60

1,2% 1,8%
1,2% 1,6%
5,5% 3,8%
1,8%
4,9%
7,5%
77,5%
92,1%
magyarok németek szlovákok magyarok románok németek
ruténok
egyéb szlovákok szerbek (ruszinok)
egyéb
A népesség anyanyelvi megoszlása 1930-ban Magyarország etnikai arányai 1941-ben
a) Hogyan változott meg a nemzetiségek aránya a 18. század vége és 1910 között?
b) Milyen folyamatok állhattak mögötte? Legalább két tényezőt említs!
c) Mi állt az 1930-as adat mögött?
d) Miért nőtt meg 1941-re újra a nemzetiségek aránya Magyarországon?
e) Hogyan módosult ez az arány, és miért a második világháború végére?
f) Melyik hazai nemzetiség jelentős részének a kitelepítése kezdődött meg 1945 végén?
g) Melyik hazai nemzetiség száma csökkent az 1946-os lakosságcsere következtében?
61

3. Az alábbi két forrás a 19. századi zsidóság helyzetét tárja fel. Válaszolj a kérdésekre a szövegek
elemzése és az ismereteid segítségével!
A)
„De lelkes hazafiak az emberi méltóságot, a polgári szabadságot, a nemzeti önállóságot nagyobb-
ra becsülik a nyugalomnál, a kényelemnél, az élvezetnél. Elvük: a hazának szava az Istennek
szava; és e szó hangzatára minden pillanatban talpon vannak honfiúi lelkesedéssel, tettre kész
fellángolással. És oly lelkesedésre ti is fellobbannátok, nagyrabecsült nemzetőrök. Valamint Isten
a tűz közepéből meghívta Mózest, úgy hívott meg titeket a haza emésztő lángok közepéből, és ti
forró szeretettel készen valátok a haza felszólításának követésére […].
[…] a kivívott magyar szabadság hőseit a király elleni hűtlenséggel vádolják, ámbár világos,
mint a nap, hogy a lelkes férfiak atyáskodó királyunkhoz való ragaszkodásunkat nem gyengíte-
ni, hanem megszilárdítani akarák, midőn a bálványozást, mely áltanácsnokai által gyakorolta-
tott, végtére megsemmisítették. Mert minél jobban megtestesülnek azon eszmék, melyeken újabb
törvényeink alapulnak, annál erősebb, annál rendületlenebb alapon fog állani a királyi szék; an-
nál bizonyosabban fog beteljesülni királyunkon Jesajás szava:
És megerősítve leszen a királyi szék szeretet által, s a király ülend rajta a jogot szeretvén s az igazságot
előmozdítván. [Jesaj. 18, 5]”
(Löw Lipót tábori lelkész beszéde a zsidó nemzetőröknek, Sellye, 1848. július.
Löw Lipót 1846 óta a pápai zsidó hitközség rabbija volt.)
B)
„A kívül fellobogózott templom előtt már ½11 órakor egész barikádja állott kocsiknak, melyek a
hölgyeket és frakkos urakat hozták. Egy-egy díszesebb magánfogaton ragyogóbbnál ragyogóbb
díszmagyarba öltözött hitrokonok érkeztek kardosan, kócsagosan, boglárosan, hetykén, panyó-
kára vetett mentékkel, drágaköves vitézkötéssel, arany- vagy ezüstsarkantyúval a nyalka kordo-
ván csizmákon. Ilyen látogatói legelőször most voltak a zsidó templomnak. […] A legszebb,
mondhatni szemkápráztató díszmagyarban Weiss Berthold, hatvani Deutsch Sándor, megyeri
Krausz Lajos jelentek meg. […] feltűnést keltett Kornfeld Zsigmond, a Magyar Hitelbank igazga-
tója, ki széles mellszalagon a legmagasabb rendjelt viselte, mellyel nálunk zsidó dicsekedhetik:
a második osztályú Lipót-rendet.”
(Az Egyenlőség című lap beszámolója a millenniumi ünnepségről; 1896)
a) Mire buzdított Löw Lipót a beszédében? Kik voltak a nemzetőrök?
b) Mire tette a hangsúlyt a B) forrás írója, amikor beszámolt a millenniumi ünnepségre érkezőkről?
c) Milyen következtetést lehet levonni mindkét szöveg alapján a korabeli zsidóságról? Hogyan vi-
szonyultak Magyarországhoz?
d) Milyen folyamatra utalt többek között az, hogy Löw rabbi magyarul tartotta a beszédeit, illetve
a zsidó nagypolgárság díszmagyar öltözetben érkezett meg a zsinagógába?

62

4. A feladat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzetiségi kérdéséhez kapcsolódik. Vála-
szolj a kérdésekre a szövegek elemzése és ismereteid alapján!
„A román nemzet a szabadság, az egyenlőség és testvériség elveire támaszkodva nemzeti függet-

lenségét követeli politikai tekintetben, hogy a maga nevében szerepeljen, hogy a román nemzet-
nek legyenek tulajdon képviselői az országgyűlésen számához képest aránylagosan, tulajdon
hivatalnokai legyenek a közigazgatás, a törvénykezés minden fokán és a katonaságnál ugyaneb-
ben az arányban, használhassa a maga nyelvét minden dolgokban, melyek őt illetik, a törvény-
hozásban éppen úgy, mint a közigazgatásban. Követeli az évenkénti általános nemzeti gyűlést.
[…] A román nemzet kéri az együttlakó nemzeteket, hogy mindaddig ne tárgyaljanak a Magyar-
országgal való unió kérdésről, amíg a román nemzet nem válik alkotmányos és szervezett, a
törvényhozás házában tanácskozó és határozati-szavazati joggal felruházott nemzetté.”
(A balázsfalvi román gyűlés határozataiból, 1848. május)
„Hogy a magyarországi nemzetek egyenlőségének az alapján alakuljon meg a magyarországi

korona alatt élő testvéri nemzetek általános országgyűlése, amelyen valamennyi nemzet mint
nemzet lesz képviselve – és valamennyi képviselő köteles nemzetét saját nemzeti anyanyelvén
képviselni és az országgyűlésen törvényesen képviselt nemzetek nyelvét tudni. A nemzeteknek
ezen az országos általános országgyűlésén kívül követelünk. […] Külön nemzeti gyűléseket,
amelyeken nemzeti tanácskozásokat folytatnak, mégpedig mind a nemzet, mind általában az
ország javát illetőleg; ebből a célból néprajzi határokat kell kijelölni, hogy minden nemzet erősen
vonzódhassék és jogosult legyen vonzódni nemzeti központjához, és hogy se a magyar kisebb-
ség ne legyen kénytelen a szlovák többségnek, se a szlovák kisebbség a magyar többségnek szol-
gálni és magát alávetni; […].”
(A szlovák nemzet kívánalmai, Liptószentmiklós, 1848. május)
a) Milyen politikai követelések jelentek meg mindkét nemzetiségi gyűlés határozataiban?
b) Mely lépésekben akarták ezeket megvalósítani?
c) Hogyan viszonyult mindkét határozat az első felelős magyar kormányhoz?
d) Milyen javaslatot fogalmaztak meg Magyarország területi egységével kapcsolatban?
e) Hogyan alakult a nemzetiségi kérdés ügye a szabadságharc idején? Fogalmazd meg röviden,
hogyan törtek kölcsönösen felszínre az ellentétek, és milyen megbékélési tervezettel állt elő a
magyar kormány 1849 nyarán!
63

5. A feladat az 1918–19-es magyarországi eseményekhez kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a szöve-
gek elemzése és az ismereteid alapján!
„Valamennyi szlovák politikai párt 1918. október 30-án Turócszentmártonban összegyűlt és az

egységes cseh–szlovák nemzet szlovák ágának Nemzeti Tanácsában megszerveződött képviselő-
je ragaszkodik a nemzeti önrendelkezési jog egész világ által elfogadott elvéhez. A Nemzeti Ta-
nács kijelenti, hogy a Magyarország határai közt élő cseh–szlovák nemzet nevében egyedül ő
hivatott nyilatkozni és cselekedni. […] A szlovákiai szlovák nemzet nevében tehát egyedül a
Szlovák Nemzeti Tanács jogosult beszélni. A Magyarországon élő cseh–szlovák nemzet Nemzeti
Tanácsa kinyilvánítja:
1. A szlovák nemzet a nyelvileg és kulturális-történelmi értelemben egységes cseh–szlovák
nemzet része. Minden kulturális küzdelmekben, amelyet a cseh nemzet folytatott, és amely az
egész világban ismertté tette, a szlovák ág is részt vett.
2. Ennek a cseh–szlovák nemzetnek a részére követeljük mi is a korlátlan önrendelkezési jogot
a teljes függetlenség alapján.”
(A Szlovák Nemzeti Tanács 1918. október 30-i turócszentmártoni deklarációja)
„I. Erdély, a Bánság és Magyarország összes románjainak Nemzetgyűlése, amelybe meghatalma-

zott képviselőik 1918. november. 18. (december 1-én) Gyulafehérvárott összegyűltek, kimondja
ezeknek a románoknak és az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A Nemzetgyű-
lés különösen kimondja a román Nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna folyók
által határolt Bánságra.
II. A Nemzetgyűlés a fent felsorolt területek számára ideiglenes önkormányzatot tart fenn, az
általános választójog alapján megválasztott Alkotmányozó Nemzetgyűlés összeüléséig.
III. Ezzel összefüggésben, az új román állam megalkotásának alapelveiül, a Nemzetgyűlés
kimondja a következőket:
1. Teljes [nemzeti] szabadság az összes együttlakó népek számára. Minden nép saját nyelvén,
kebeléből való egyének által fogja művelni, kormányozni magát és törvénykezését ellátni; min-
den nép ama egyének számának arányában, akik alkotják, meg fogja kapni a jogot a Törvényho-
zó Testületekben és az ország kormányzásában való képviseletre.”
(A gyulafehérvári határozatok, 1918. december 1.)
a) Hasonlítsd össze az előző feladat forrásaival a román és a szlovák határozatokat! Milyen alapve-
tő különbség volt az 1848-as követelésekhez képest?
b) Milyen történelmi helyzetben született meg a turócszentmártoni és a gyulafehérvári határozat?
c) Mely nemzetközi elvre hivatkoztak a határozatok megfogalmazásánál?
d) Mennyire ismerték el ezt az elvet a későbbiekben a felvidéki és az erdélyi magyarság esetében?
64

6. A feladat a magyarországi németek kitelepítését tárja fel. Válaszolj a kérdésekre a források és az is-
mereteid alapján!
„Népi és demokratikus országot akarunk felépíteni, […] megtisztítva a hazaáruló németségtől

(Egy hang: Ki velük?!), amely mindent lekicsinyelve, amely magyar, kérkedve állott a hitlerista
rablók szolgálatába és elárulta azt a Magyarországot, ami neki otthont adott, amikor vándorbot-
tal a kezében és batyuval a hátán jött be a gazdag magyar vidékre letelepedni (Egy hang: Depor-
tálni őket?!).”
(Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökének felszólalása,
1944. december 21.)
„[…] Az embertől otthonát, környezetét, faluját, házát, földjét, kenyerét, vizét emberségesen el-
venni nem lehet. És ez ellen akarunk mi felszólalni és ez ellen kell az egész magyar társadalom-
nak tiltakoznia.”
(Írók és művészek állásfoglalása a sváb kitelepítés kérdésében. Magyar Nemzet, 1946. január 18.)
a) Milyen váddal illette Miklós Béla a németséget?
b) Mire utalt ez a megjegyzése: „vándorbottal a kezében és

batyuval a hátán jött be”?

Kitelepítésre váró németek 1946-ban

c) Milyen jellegű büntetést követelt a németséggel szemben? A német anyanyelvűek aránya

Magyarországon

Év Német
1910 7,3%
d) Milyen körülmények között és hogyan kezdődtek meg a ki- 1930 5,5%

telepítések? 1941 5,1%
1949 0,2%
1960 0,5%

e) Milyen józan hangvételű megszólalások is voltak a korszakban?
f) A hazai mintegy 480 ezres németségből közel 200–220 ezer németet telepítettek ki. Hogyan tük-
röződött ez a népszámlálási statisztikában, és vajon miért nem adtak reális képet az adatok a
hazai németek számáról?
65

7. A források a magyarországi cigányság második világháborúban elszenvedett tragédiájához kap-
csolódnak. Válaszolj a kérdésekre az ismereteid alapján!
„A zsidókérdés mintájára, úgy látszik, a háborús idők meghozzák a cigánykérdés rendezését is.
[…] Egyes megyékben már kitelepítették a cigányokat a városok és falvak szélére, ahol állandó
felügyelet alatt munkatáborokban dolgoztatják őket. Azonkívül behozták azt a rendet, hogy az
ilyen cigánygettókat csak a hét egyetlen napján hagyhatják el lakóik.
Debrecenben a legnagyobb ellenük a szigor. Ott a cigányok csak ünnepnapokon mehetnek be
a városba, s akkor is előbb jelentkezniük kell a rendőrségen. Aki a rendeletet megszegi, örökre
kitiltják Debrecen területéről. Más városokból és falvakból is jelentenek olyan rendszert, hogy a
cigányoknak csak rendőri engedéllyel lehet kijárniuk helyükről a városba.”
(Újságcikk, 1944. szeptember 22.)
„[…] Engem a vonaton kaptak el. Olyan tizenhat éves lehettem. Már ősztájba’ volt ez. Már azt
hittük, vége a háborúnak. Ugye, se újság, se rádió, se semmi. Ki tárgyalt velünk, cigányokkal.
Hát senki.
Nem tudom már, Szombathelyre vagy Körmendre mentem, levettek a vonatról, bevittek Kör-
mendre, aztán meg Komáromba. A családom onnan tudta, hogy aki akkor két napig nem ment
haza, arról lehetett tudni, hogy elvitték. […] Komáromból vitték tovább az embereket Lengyel-
országba. Nekem az volt a szerencsém, hogy az utolsó táborba kerültem. Így nem kerültem el a
gázba. Akkor már vége volt, az oroszok jöttek innen is, onnan is, le kellett állni, elengedték az
embereket.”
(Vajda Rozália visszaemlékezése)
a) Milyen intézkedések történtek egyes helyeken 1944 őszén a hazai cigánysággal/romákkal szem-
ben?
b) Állapítsd meg az atlaszod segítségével, hol húzódott a frontvonal a Kárpát-medencében az új-

ságcikk megjelenésekor! Mire következtethetünk ebből?
c) Honnan vitték tovább az összegyűjtött cigány családokat a koncentrációs táborok felé?
d) Hogyan menekült meg a visszaemlékező?
e) Nézz utána az interneten, hogyan nevezik lovári (cigány) nyelven a romaholokausztot!
66

8. A magyarországi cigányságról először a dualizmus korában, 1893-ban készült egy átfogó elemzés,
majd legközelebb a Kádár-rendszer idején, 1971-ben. Elemezd a forrásokat, majd foglald össze,
milyen változások történtek, és miért! Mindegyik forrásról írj legalább két-három mondatot!
275 000 fő 9 000 fő 320 000 fő

65 000 fő
160 000 fő
41 000 fő
16 838 255 fő 10 352 000 fő
össznépesség trianoni Magyarországhoz került össznépesség

cigányság Csehszlovákiához került cigányság
Romániához került
Jugoszláviához került
A magyarországi cigányság létszáma A trianoni békediktátum után A cigányság létszáma Magyar

1893-ban a Kárpát-medencei cigányság országon az 1971-es adatok
hozzávetőleges létszáma alapján
(A pontos létszámot nem lehet megállapítani, hiszen például 1893-ban Budapestről és még néhány városból nem érkezett
adat, illetve a trianoni békediktátum idején sem történt népszámlálás, így nem ismert az eltelt időszakban történt
népességnövekedés.)
24% 21,2%
Cigány
38% Magyar
Román 71%
Egyéb (például szlovák,
szerb, német)
30%
8% 7,6%
0,2%
1893 1971
A cigányok anyanyelve az 1893-as vizsgálat alapján A cigányok anyanyelve az 1971-es vizsgálat alapján
67

1,1% 2,5% 1,2%
napszámos (mezőgazdasági segédmunkás
idénymunka)
3,3% iparos (például lakatos, 12,7% bedolgozó
7,5% kovács, üstkészítő és foltozó) 2,9%
háztartásbeli szakmunkás
36,7% 9,6% 6,3% betanított munkás
zenész
foglalkozás nélküli 55,2% önálló segítő, családtag

10,2%
10,4% napszámos
önálló gazdálkodó
kereskedő 11,1% mezőgazdasági

28,9%
egyéb szellemi
0,4%
A 15 éven felüli cigányok foglalkozási megoszlása (1893) A cigány/roma családfők foglalkozása 1971-ben
9. Oldd meg a cigányság/romák helyzetével kapcsolatos feladatokat!

Hasonlítsd össze a cigányság/romák területi elhelyezkedését mutató térképet a munkanélküliség
területi megoszlását mutató térképpel (munkafüzet, 48. oldal)!
UKRA
S Z L O V Á K I A J
IA
NA
Miskolc
TR
Salgótarján Nyíregyháza
SZ
Mosonmagyaróvár Eger
Győr
Tatabánya
AU
Sopron Debrecen
Érd Budapest
Szombathely Veszprém Székesfehérvár Szolnok
Dunaújváros
A
Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba

O.
N I
SZL
Nagykanizsa Hódmezővásárhely
Kaposvár
Szekszárd
Á
HO
Pécs O
R
RV
SZERBIA
T
Á
O
RS Kevesebb mint 1% 2,2–3,8% 6,4–10,7%
ZÁG
1–2,2% 3,8–6,4% 10,7–48,3%
a) Mi állapítható meg?
b) Mi következik ebből a cigányok (romák) helyzetére nézve?
68

10. Az alábbi feladat a magyarországi nemzetiségek számához kapcsolódik. Döntsd el az adatok tanul-
mányozása után, igaz vagy hamis az állítás!
cigányok 315 583

németek 185 696
románok 35 641
szlovákok 35 208
horvátok 26 774
szerbek 10 038
ukránok 7 396
lengyelek 7 001
bolgárok 6 272
görögök 4 642
ruszinok 3 882
örmények 3 571
szlovének 2 820
egyéb 124 211
0 50 000 100 000 150 000 2000 00 250 000 300 000 350 000
A magyarországi nemzetiségek lélekszáma a 2011. évi népszámlálás alapján
Igaz Hamis
A cigányok (romák) alkotják a Magyarországon élő legnagyobb számú
nemzetiséget.
A cigányság valós lélekszáma a diagramon ábrázolt számnál jóval kevesebb.
A cigányság valós lélekszáma többszörösen meghaladja az összes magyarországi
nemzetiségét.
A magyarországi zsidóság nem alkot nemzetiséget.
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint kb. 450 000 fő a nemzetiségi lakos.
13 törvényben elismert nemzetiség él hazánkban.
A több mint 100 000 fő „egyéb” lakos nem teljesíti a nemzetiséggé nyilvánítás
feltételeit.
Nézz utána, hogy 2011-ben a lakosság hány százaléka vallotta magát valamelyik hivatalosan el-
ismert nemzetiséghez tartozónak!
69

11. A feladat a 2011-es nemzetiségi törvény főbb részeit elemzi. Válaszolj a kérdésekre a forrás alapján!
„A Magyar Országgyűlés
a magyar történelem legnemesebb hagyományaira építve, a magyarsággal e hazában évszáza-

dok óta együtt élő nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesz-
tése, egyéni és közösségi jogainak széles körű biztosítása érdekében, figyelemmel Magyarország
Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra,
továbbá […] szem előtt tartva, hogy Magyarország tiszteletben tartja az ország különböző vallá-
si hagyományait, más népek szabadságát és kultúráját, vallja, hogy az egyéni szabadság csak
másokkal együttműködve bontakozhat ki, minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar ál-
lampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez, a nemzetiségek a
magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők, a kulturális sokszínűség, a nyelvi külön-
bözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása, a nemzetiségek által létrehozott
kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei, a nemzetiségek sajátos
egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, Magyarország védelemben részesíti a nem-
zetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű okta-
tást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a
kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkor-
mányzatisághoz való jogát […].”
(2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól)
a) Miket nyilvánít ki a nemzetiségek jogairól szóló törvény?
b) Mit mond a szöveg a kulturális sokszínűségről?
c) Hogyan kívánja segíteni a nemzetiségi lét életben tartását? Sorolj fel három példát!
12. Kutatófeladat. Milyen nemzetiségek élnek lakóhelyeteken vagy annak környékén? Derítsétek fel,
hogy közülük melyeknek van helyi kisebbségi önkormányzatuk! Van-e saját iskolájuk? Van-e kultu-
rális egyesületük? Használják-e anyanyelvüket a mindennapi életben?
70

III. fejezet. Népesedés és társadalom
8. A hagyományos agrártársadalmak
1. A feladat a barlangrajzokhoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és ismereteid segítsé-
gével!
A B
Barlangrajz a Szaharában A barlang kívülről – a Szaharában
a) Melyik mai területre jellemző állatvilág látható a barlangrajzon?
b) Milyen növényvilág látható a barlang környezetében ma?
c) Mi lehetett az őskori művész mintája a barlangrajzon szereplő állatok megrajzolásakor?
d) Mire következtethetünk ezek alapján a terület éghajlatával kapcsolatban?
2. A feladat a nomád és a letelepedett életmódhoz kapcsolódik. Fejezd be a mondatokat úgy, hogy

igaz legyen az állítás! Karikázd be a helyes válasz sorszámát!
a) A nomád népek…
1. naponta 10–15 km-t vándoroltak.
2. nem ismerték a földművelést.
3. a téli és a nyári szállások között vándoroltak.
71

b) A folyamatos élelemtermelés…
1. lehetővé tette a letelepedést.
2. az állattenyésztésen alapult.
3. nem tudta ellátni elegendő élelemmel az emberiséget.
c) A letelepedés okai közé tartozott…
1. az állatállomány ritkulása is.
2. az ősemberek harcai egymás ellen.
3. a jégkorszak kialakulása.
d) Az állatok háziasítása…
1. a könnyen megriadó állatok esetében könnyebb volt.
2. során az állatoknak el kellett viselniük a zárt helyeket is.
3. a vadmacska megszelídítésével kezdődött.
e) Az újkőkor legnagyobb újdonsága…
1. a vas használata volt.
2. az első államok megjelenése volt.
3. a falvak körül zajló növénytermesztés volt.
3. A feladat az újkőkori mezőgazdasági forradalomhoz kapcsolódik. Írd be a felsorolt fogalmakat a

szöveg üresen hagyott helyeire! Egy helyre csak egy fogalmat írj, három fogalom kimarad!
állatok háziasítása, vadászat, élelembőség, önellátás, szakosodás, hiány,

földművelés, évszakos szállásváltás, kézművesség
Kezdetben a csekély népsűrűség miatt elegendő táplálékot nyújtott a(z) ,
de ez a népesség növekedésével és az állatállomány megritkulásával bizonytalanná vált. Ennek
megszüntetése érdekében az emberek a(z) -ba/-be kezdtek. Így sikerült kiszámít-
hatóbbá tenni az élelmezést, ugyanakkor ezzel párhuzamosan megjelent a(z) .
Ehhez azonban fel kellett hagyni a vándorló életmóddal, és le kellett telepedni. Az újkőkorszak
legnagyobb eredménye a kiszámítható élelmezés megteremtése volt. A letelepedésnek köszön-
hetően alakult ki, ami lehetővé tette a lakosság -át/-ét,
és a(z) kialakulását.
72

4. A feladat a kézművesség kialakulásához kapcsolódik. Válaszd ki a megfelelő következményeket!
Karikázd be a helyes válasz sorszámát!
a) Az agyag megmunkálása…
1. lehetővé tette jobb fegyverzet készítését.
2. lehetővé tette az ételek megfőzését.
3. új ruhák készítését.
b) Nagy mennyiségű élelmiszer tárolása…
1. vermekben és nagy agyagedényekben történt.
2. tarisznyában történt.
3. ládákban történt.
c) A háziállatok nemcsak élelmet, hanem…
1. a mezőgazdaságban felhasználható trágyát is adtak.
2. az emberekre veszélyes fertőzéseket is terjesztettek.
3. ipari alapanyagot, például gyapjút, csontot is adtak.
d) A kézművesség megjelenése lehetővé tette…
1. hogy ne legyen senki se munkanélküli.
2. a jobb eszközök elkészítését.
3. a falusi hierarchia kialakulását.
e) A termelés során megjelenő felesleget…
1. nem tudták felhasználni, és kidobták.
2. az állattenyésztésre fordították.
3. a kialakuló kereskedelem szállította el.
f) A kereskedelem fejlődése…
1. idővel szükségessé tette a pénz megjelenését.
2. kialakította a világkereskedelmet.
3. feleslegessé tette a mezőgazdaságot.
73

5. A feladat a pénz fogalmához kapcsolódik. Döntsd el az állításokról, és jelöld a táblázatban, hogy
igazak vagy hamisak! Amennyiben hamisak, javítsd ki őket úgy, hogy igazak legyenek!
Igaz Hamis
a) A pénz legfontosabb feladata az áruk értékének kifejezése.
b) Pénz bármi lehet, ha azt a közösség elfogadja.
c) A cserekereskedelem során már elterjedt volt a pénzhasználat.
d) Pénzt közemberek is kiadtak.
e) A kereskedelem és az árutermelés fellendülésével kialakult a pénzgazdálkodás.
Javítás:
6. A feladat a népességnövekedés korlátaihoz kapcsolódik. Döntsd el, hogy a megadott események

lassították-e a népesség növekedését az ókorban, illetve a középkorban! Indokold is meg a válaszo-
dat!
a) görög–perzsa háborúk:
b) meleg, csapadékos nyár Itáliában:
c) Kr. u. 535-ben egész évben hideg volt:
d) Pax Romana (római „közbéke”):
e) A Rajna árvize elöntötte Hollandia termőföldjeit:
f) Kr. u. 8. században felmelegszik Skandinávia időjárása:
7. A feladat az egyik legnagyobb középkori járványhoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a forrás és

ismereteid segítségével!
a) Nevezd meg a pestis egyik tünetét a kép alapján!
b) Milyen sors várt a középkorban a pestises bete-

gek nagy részére?
c) Mi terjesztette valójában a betegséget?
d) Hogyan védekeztek ellene? Pestises betegek
74

8. A feladat a középkori és újkori járványokhoz kapcsolódik. Karikázd be a helyes válaszok betűjelét!
a) Kik hurcolták be Nyugat-Európába a pestist?
1. a törökök 2. genovai kereskedők 3. velencei kereskedők 4. angol tengerészek
b) Mi terjeszti a pestist?
1. bolha 2. szúnyog 3. varjú 4. kutya
c) Melyik században pusztított a középkori Európában az első nagy pestisjárvány?
1. 13. század 2. 14. század 3. 15. század 4. 16. század
d) Hogyan próbálták megállítani a járványok terjedését a középkorban?
1. oltással 2. antibiotikummal 3. fürdőkúrával 4. vesztegzárral
e) Mi volt a leggyakoribb járvány az újkorban?
1. himlő 2. pestis 3. kanyaró 4. influenza
9. A következő kérdések a fertőzésekhez kapcsolódnak. Oldd meg a feladatokat a források és ismere-

teid alapján!
„Megérkezett a spanyol influenza Budapestre. Bejárja az egész világot. Megírtuk, hogy nemrégi-
ben Spanyolországban furcsa betegség lépett fel, a főváros, Madrid fele megbetegedett. A legér-
dekesebb, hogy az orvosok nem tudják: mi is ez a baj? A betegség végigszaladt Franciaországon,
Anglián is, most Németországban s Ausztriában tombolt. Végre elérkezett Budapestre is, minket
csak nem kerül el ilyen kedves vendég?!”
(Friss Újság, 1918. július 3.)
a) Mi lehetett a spanyolnátha gyors terjedésének az oka? Karikázd

be a három helyes válasz sorszámát!
1. élelmiszerhiány 4. repülőgépek elterjedése
2. sok hadirokkant 5. globalizáció
3. zsúfolt katonaszerelvények 6. orvoshiány
b) Milyen eszközzel védekeztek a járvány ellen a kép alapján?
c) Magyarázd meg, hogy miért nem lehetett sikeresen vesztegzá

rat bevezetni 1918-ban! Írj egy-egy érvet a megadott témakörrel Vasúti jegykezelők az Amerikai
kapcsolatban! Egyesült Államokban
1. első világháború:
2. Párizs környéki békék:
75

9. A modern ipari társadalmak
1. A feladat az újkori Párizs 19. századi fejlődését tárja fel. Válaszolj a kérdésekre a források és az isme-
reteid alapján!
„Minden reggel egy új meglepetést hoz. Az

ember lefekszik egy zsákutcában és felébred
egy körúton. Azelőtt a kilátást egy tízlépésnyi-
re magasodó mogorva, öreg fal jelentette, ma
pedig a fal varázsütésre eltűnt, és a helyén tá-
gas tér nyílt, közepén szökőkúttal.”
(Egy polgári hetilap beszámolója)
„Miután Párizs átalakulásának hatására a mun-

kásság a központból a város pereme felé áram-
lott, a fővárosból két város született: egy gaz-
Párizsi sugárút és bérházak a 19. század végén
dag és egy szegény. Ez utóbbi körülfogja az
elsőt.”
(Egy munkásszármazású politikus feljegyzése) Párizs népességének alakulása
1800 körül 1850 körül 1910 körül
a) A modern nagyvárosok milyen jellegzetességei
581 000 1 053 000 2 880 000
figyelhetők meg a képen?
b) A város átalakításának következményeiről szólnak az idézetek. Milyen pozitív és milyen negatív

következményt olvasol ki az idézetekből?
pozitív:
negatív:
c) Milyen arányban és milyen okok miatt növekedett meg Párizs népessége az időszakban?
d) Mi a különbség a városodás és a városiasodás között?
76

2. A forrás a korszak egyik közegészségügyi intézkedését mutatja be. Válaszolj a kérdésekre a forrás
elemzésével és az ismereteid alapján!
„Köteleztetnek a gyakorlati szülészeti tanfolyam tanulói és bábanövendékei, hogy minden egyes

szülészi vizsgálat előtt és után kezeiket a vajúdó-szobában tartott chlorvízzel addig mossák, míg
a kéz sikamlós lesz. A mosás elmulasztása a gyakorlati szülészeti tanfolyamról való kizárással
lesz büntetve. Minthogy a tanulók és bábanövendékek jövendő önálló gyakorlatukban nem fog-
ják elkerülhetni, hogy oly betegekkel érintkezésbe ne jussanak, kiknek betegsége bomlott anya-
gokat termel, ezért már most is a legerélyesebben figyelmeztetjük őket, hogy jövendő önálló
gyakorlatukban a chlormosásokat minden szülészi vizsgálat előtt és után teljesítsék s igy elhárít-
sák a szerencsétlenséget, melyet a chlormosások elhanyagolása idézne elő.”
(Miheztartási rendszabályok a pesti királyi magyar tudomány-egyetem szülészeti klinikáján
a gyakorlati szülészet tanulói és bábanövendékei részére, 1861)
a) Ki volt a rendszabályok megalkotója? Mit fogalmazott meg határozottan a rendszabályban?
b) Melyik súlyos betegség elhárítására törekedett ezzel?
c) Miért volt nagyon jellemző ez a betegség az akkori szülészeti osztályokon?
d) Sorolj fel még három meghatározó személyt az időszakból, akik sokat tettek a különböző beteg-
ségek elhárításáért, visszaszorításáért!
e) Milyen előnyei voltak az oltás megjelenésének a

közegészségügy szempontjából?
f) Nézz utána, milyen jellegű betegség a himlő! Ho-

gyan sikerült ellene védőoltást kifejleszteni?
Himlő elleni oltásról készült

kép 1807-ből
77

3. A feladat a demográfiai változásokhoz kapcsolódik. Rendeld az egyes szakaszokhoz a korfákat! Írd
a korfák alá a szakaszok sorszámát!
40
születési arányszám
30
természetes
szaporodás
(ezrelék)
20
halálozási arányszám természetes
fogyás
10
0
I. szakasz II. szakasz III. szakasz IV. szakasz V. szakasz
A demográfiai változások szakaszai
65 65
év
év
15 15
a) c)
65 65
év
év
15 15
b) d)
4. A feladat a népességfogyáshoz kapcsolódik. Válaszd ki azokat az elemeket, amelyek a népességfo-

gyás következményei! Karikázd be a három helyes válasz sorszámát!
1. bevándorlás
2. a nők idősebb korban hozzák világra első gyermeküket
3. munkaerőhiány
4. a nyugdíjrendszer egyre nehezebben tartható fenn
5. az öngyilkosságok száma magas
6. szenvedélybetegségek
78

5. A feladat a hagyományos társadalmak demográfiai viszonyaihoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatot
a forrás és ismereteid segítségével!
millió fő 515,4 85+

600 millió fő 80–84
75–79
70–74
500 65–69
60–64
400 55–59
50–54
225 45–49
300 millió fő 40–44
35–39
30–34
200 25–29
20–24
15–19
100 10–14
5–9
0–4
0
2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050 2055 2060 8% 6% 4% 2% a népesség 2% 4% 6% 8%
százaléka
Nigéria jelenlegi és várható népessége, valamint korfája
a) Válaszd ki a grafikonok alapján a nigériai társadalomra igaz állításokat! Karikázd be a három

helyes válasz sorszámát!
1. A várható élettartam alacsony.
2. A népesség lassan növekszik.
3. A kiskorú népesség a társadalom közel 50%-át teszi ki.
4. A népesség nagyjából 30 év múlva meg fog duplázódni.
5. A társadalomra jellemző az alacsony termékenységi ráta.
6. Komoly problémát jelent az állam számára a nyugdíjasok eltartása.
b) Válaszd ki a felsoroltak közül azokat, amelyek szerepet játszanak Nigéria korfájának alakulásá-
ban! Karikázd be a két helyes állítás sorszámát!
1. A nők nagy számban tanulnak a felsőoktatásban.
2. Hiányzik a szociális kérdések megoldását elősegítő intézmények rendszere.
3. A megélhetés biztosításához szükség van gyermekmunkára is.
4. Fejlett az egészségügyi ellátás.
c) Válaszd ki a felsorolásból, milyen rövid távú következmények várhatók Nigériában! (Több meg-
oldás is lehetséges.)
1. A fiatal álláskeresők nagy száma.
2. A közoktatás tömegessé válása.
3. A nyugdíjak kifizetésének ugrásszerű megnövekedése.
4. A munkaerőhiány gazdasági problémákat okozhat.
79

6. A feladat a jelenkori magyar családpolitikához kapcsolódik. Döntsd el, hogy a táblázatban szereplő
állításokat melyik forrás(ok) támasztja(ák) alá! Döntésedet a megfelelő oszlopokba írt X-szel jelezd!
Egy sorba több X-et is írhatsz!
A)
„A támogatott személyek [értsd: államilag támogatott hitelt felvevők] […] a meghatározott felté-
teleknek megfelelő gyermekeik közül a
a) második gyermekük esetén a még fennálló, e rendelet szerinti kölcsöntartozás 30%-ának
megfelelő összegű,
b) harmadik gyermekük esetén az e rendelet szerinti teljes fennmaradó kölcsöntartozásnak
megfelelő összegű vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra jogosultak.”
(44/2019. [III. 12.] Korm. rendelet)
B)
„A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó
nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt.”
(1998. évi LXXXIV. törvény)
C)
„E rendelet alkalmazásában: a gyermek [fogalma]: az igénylők, illetve a támogatott személyek
vér szerinti és velük közös háztartásban […] élő gyermeke, ideértve a magzatot a várandósság
betöltött 12. hetétől […], valamint az igénylők által közösen örökbefogadott gyermek.”
(44/2019. [III. 12.] Korm. rendelet)
D)
„A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás
vásárlásánál
a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,
b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft,
c) három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft.”
(16/2016. [II. 10.] Korm. rendelet)
Megállapítások A) B) C) D) Egyik sem

a) Az iskolába járás kiemelt jelentőségű a munkaerőpiaci
igények kielégítésére.
b) Az intézkedés az építőipar fellendülését is okozta.
c) Bizonyos idő elteltével a meg nem született magzatot is
gyermeknek tekinti a jogszabály.
d) A jogszabályok ösztönzik, hogy egy családban három
gyermek szülessen.
e) A szülés körüli rendkívüli feladatok ellátására
az édesapáknak gyermekük születésekor pótszabadság jár.
f ) Elősegítette a fiatal házaspárok lakáshoz jutását.
80

7. A feladat a modern kori migrációhoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismereteid
alapján!
„[…] csökken a születések száma: 1950-ben 12 millió gyerek született Európában évente, ma vi-
szont már csak 8 millió születik. A hatvanévesnél idősebbek százalékaránya 15%-ról 20%-ra nőtt,
s 2050-re elérheti a 35%-ot. Ezt bárki tapasztalhatja a saját háza tájékán. Ezzel párhuzamosan
pedig a bevándorlók nem olvadnak be – ami természetes jelenség olyankor, amikor a kevésbé
népes sokaság áramlik be a népesebb sokaság közé –, hanem bizonyos területeken csoportosul,
igyekszik megőrizni eredeti életmódját, kultúráját, ami viszont az integráció ellentéte. […]”
(Valery Giscard d’Estaing: A franciák – Reflexiók egy nép sorsáról, 2000)
a) Milyen demográfiai problémára hívja fel a szerző a figyelmet?
b) Hogyan látja a bevándorlás kérdését a szerző?
c) Nézz utána az interneten, ki volt Valery Giscard d'Estaing! Hogyan értékelhető a betöltött tiszt-
sége ismeretében az álláspontja?
8. Az alábbi feladat a modern kori migrációhoz kapcsolódó integráció kérdését járja körül. Válaszolj a
kérdésekre a forrás segítségével!
„E helyzetnek [az 1950 utáni bevándorlás] két olyan sajátossága volt, amely különbözött a korábbi-
aktól: a bevándorlók egyetlen földrajzi zónából jöttek, és egy illegális bevándorlási hullámot von-
tak magukkal – az ebben az újabb hullámban érkezőket azonban már nem a francia közösségbe
való tartozás vágya hajtotta, hanem csak az, hogy elmeneküljenek a szegénységből, a munkanélkü-
liségből, és valahol máshol, végső esetben bárhol, kedvezőbb életkörülményeket találjanak. […]
A Maghreb-országokból és Nyugat-Afrikából [Franciaországba] érkezők viszont egyetlen
kultúrkörbe tartoznak, és egyetlen vallást – az iszlámot – követik, saját identitásukat makacsul
őrzik, és semmi módon nem hajlandók a görög-római-zsidó-keresztény kultúrába, a mi kultú-
ránkba beépülni. […]”
(Valery Giscard d’Estaing: A franciák – Reflexiók egy nép sorsáról, 2000)
a) Milyen különbséget látott a szerző a régi és az új bevándorlás között?
b) Hogyan érintheti ez a már korábban felmerült problémát?
c) Nézz utána, melyek a Maghreb-országok! Hogyan kapcsolódott korábban egy részük Franciaor-
szághoz?

81

9. Találj ki figyelemfelkeltő reklámszöveget a terméket vagy eseményt népszerűsítő plakátoknak!

82

10. A feladat a női szerepekhez kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a képek és ismereteid segítségé-
vel!
A B C
D E
a) Rendelj különböző női szerepköröket a képekhez!
A) Szerep: D) Szerep:
B) Szerep: E) Szerep:
C) Szerep:
b) Magyarázd meg a nők és a férfiak karrierlehetőségei közötti különbséget az E) betűjelű karikatú-

ra alapján!
11. A feladat az egyén és a közösség viszonyához kapcsolódik. Döntsd el az állításokról, és jelöld a táb-
lázatban, hogy igazak-e, vagy hamisak!
Igaz Hamis
A modern társadalmakban megerősödött a család szerepe.
Vidéken általában a hagyományok, népszokások sokkal erősebbek, mint
a nagyvárosokban.
A nők munkába állásával a férfiak fizetése lecsökkent.
Az önmegvalósítás következtében csökkent a gyermekvállalási hajlandóság, mivel
azáltal korlátozódna az egyén szabadsága.
A női választójog már a felvilágosodás korában elfogadottá vált.
A modern társadalmakban nem ritka, hogy a karriert építő nő helyett a férfi marad
otthon a kisbabával.
83

IV. fejezet. A demokratikus állam
10. A modern demokrácia gyökerei

1. Csoportosítsd az alábbi jellemzőket a megfelelő politikai rendszerhez!
a) csak egy párt működhet e) cenzúra

b) hatalmi ágak szétválasztása f) sajtószabadság
c) emberi szabadságjogok mellőzése, g) szabad választások
megsértése h) önkényes politikai elhatározások
d) a politikai irányítók leválthatóak i) mindenkire vonatkozó törvények
a választások révén j) többpártrendszer
Diktatúra Demokrácia
2. Melyik hatalmi ághoz tartoznak az alábbi feladatkörök? Írd a betűket a megfelelő helyre!
A) a hadsereg irányítása B) az ügyészek munkájának felügyelete

C) törvényhozás D) a bíróságok működtetése
E) alkotmánymódosítás F) a törvények betartatása
G) kormányzás H) a törvények végrehajtása
I) a kormány megválasztása J) a kormány felügyelete
K) a miniszterelnök megválasztása L) perek lefolytatása
Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Bírói hatalom
3. Állítsd időrendi sorrendbe az Athénnal kapcsolatos eseményeket! Írj sorszámokat a négyzetekbe!
Periklész Athén legfontosabb embere lesz.
Athén városát megalapítják.
Királyok uralkodnak Athénban.
Az előkelő származású nemesek kezükbe veszik a hatalmat.
Athén legyőzi a Perzsa Birodalmat.
84

4. Egészítsd ki a hiányos szöveget!
Periklész építtette fel a város közepén álló várhegyen a/az a város
istennőjének, a templomát, a/az Az építkezéshez
a kor legkiválóbb hozatta Athénba. A város vonzotta a költőket,
filozófusokat, történetírókat is. Periklész idején volt a görög világ kultúrájának
központja.
5. Egészítsd ki egy névvel és egy kronológiai adattal a hiányos ábrát!
AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA
FÉNYKORA
Ad
em
ora a
idő okráci
yk áci
sza a
fén okr
ka
em
népgyűlés
Ad
bíróság
6. Az alábbi feladat az athéni demokrácia korabeli értelmezését tárja fel. Válaszolj a forrás és az isme-
reteid alapján!
„Mi olyan államformában élünk, amely nem szomszédaink törvényeit veszi mintául, s inkább mi
szolgálunk példaképül másoknak, mint hogy mi utánoznánk más népeket. A neve pedig, mivel
az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia. A magánügyekben a
törvény mindenkinek egyenlő jogot biztosít, ami pedig a tekintélyt és azt illeti, hogy egyesek
miért örvendenek jó hírnek, a megbecsülés nem a közéletben elfoglalt helyzetüktől, hanem az
érdemeiktől függ, s ha valaki képes rá, hogy városának valamilyen szolgálatot tegyen, ezt akkor
is megteheti, ha szegénysége miatt társadalmi rangja jelentéktelen.”
(Periklész beszéde Thuküdidész görög történetíró művében, Kr. e. 5. század)
a) Mit tekintett Periklész a demokrácia fontos meghatározásának?
b) Milyen példákkal támasztja alá érvelését?
c) Melyik testület hozta a törvényeket a korabeli Athénban?
85

d) Az athéni társadalom mely rétegei nem rendelkeztek politikai joggal? Sorold fel őket!
7. Az alábbi feladat az angol alkotmányos monarchia kialakulásához kapcsolódik. Válaszolj a forrás

alapján a kérdésekre!
„[…] az említett egyházi és világi főrendek és a közrendűek […] ősi jogaik és szabadságaik meg-
védése és megerősítése érdekében kijelentik,
– hogy a törvények és végrehajtásuk királyi tekintély alapján, parlamenti hozzájárulás mellő-
zésével gyakorolt felfüggesztésének állítólagos hatalma törvényellenes;
– hogy a törvényektől vagy végrehajtásuktól királyi tekintély alapján való eltekintés állítóla-
gos hatalma, ahogy ezt a közelmúltban gyakorolták, törvényellenes;
– hogy a felségjogra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nél-
kül, vagy hosszabb időre, vagy más módon, mint az jóváhagyatott, törvényellenes;
– hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak
a parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes;
– hogy a parlament tagjainak megválasztása szabadon kell hogy történjék;
– hogy a parlamenti szabad szólás és viták ügyében semmiféle parlamenten kívüli bíróság
nem emelhet vádat, és nem folytathat eljárást;
– […] hogy a panaszok orvoslása és a törvények megjavítása, megerősítése és megtartása ér-
dekében gyakran kell parlamentet tartani.”
(Jognyilatkozat, 1689)
a) Gyűjtsd össze, miben korlátozta a parlament a királyt!
b) Mire utalhat a „királyi tekintély alapján” való kormányzás megfogalmazás?
c) Milyen rendelkezések vonatkoztak a parlamentre?
d) Hogyan szabályozták a képviselők jogait?
86

8. Kapcsold össze a feladatokat a felelősükkel!
✎ uralkodás kormányzás nélkül ● ● parlament

törvények alkotása ● ● miniszterelnök
az állam irányítása ● ● király
igazságszolgáltatás ● ● kormány
a kormány vezetése ● ● független bíróság
9. Írd a pontozott vonalra az alkotmányos királysághoz tartozó fogalmakat! (Egy fogalom több helyre
is kerülhet.)
a) Választott képviselőkből áll:
b) Feladatuk az igazságszolgáltatás:
c) Élén a miniszterelnök áll:
d) Feladata elsősorban ceremoniális jellegű:
e) Törvényeket fogad el:
f) Irányítja az államot, végrehajtja a törvényeket:
g) Ellenőrzi a kormány munkáját:
h) Döntéseivel kapcsolatban a parlament felelősségre vonhatja:
i) A kormányzásban döntő mértékben nem vesz részt:
10. A feladat Nagy-Britannia politikai berendezkedéséhez kapcsolódik. Egészítsd ki az ábrát az ismere-

teid alapján!
.................... ....................
................................
....................
................................
87

bostoni teadélután
a Függetlenségi nyilatkozat kibocsátása
létrejönnek az első angol gyarmatok Észak-Amerikában
a függetlenségi háború kezdete
a párizsi békével létrejön az Amerikai Egyesült Államok
12. Milyen nevet, fogalmat írnak körül a mondatok? Írd a megfejtést a pontozott vonalra!
1. A gyarmatok élén álló angol tisztviselő:
2. A teára kivetett vám elleni tiltakozás:
3. A Függetlenségi nyilatkozat kiadásának éve:
4. Az Amerikai Egyesült Államok első elnöke:
5. Az Amerikai Egyesült Államok államformája:
6. Végrehajtja a törvényeket, az állam irányítója az országban:
7. Ez a gyűlés hozza a törvényeket:
13. Az alábbi feladat az 1776-os Függetlenségi nyilatkozathoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a

forrás és az ismereteid alapján!
„Magától értetődőnek tartjuk a következő igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek van te-
remtve, s hogy a Teremtő mindannyiukat felruházta bizonyos [velünk született] elidegeníthetet-
len jogokkal, melyek közé tartozik az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való
jog; hogy ezen jogok biztosítására az emberek között kormányzatok alakultak, melyeknek jogos
hatalma a kormányzottak beleegyezéséből fakad; hogy valahányszor valamely kormányforma e
célokat veszélyezteti, a népnek jogában áll azt megváltoztatni vagy megsemmisíteni, és új kor-
mányzatot alkotni, mely olyan elveken épül fel és hatalmai olyan módon vannak megszervezve,
amely a legalkalmasabbnak látszik arra, hogy a nép biztonságát és boldogulását lehetővé tegye.
[…] ám ha a visszaélések és túlkapások hosszú sora [bizonyos időtől kezdve] mindig ugyanazt a
célt követve elárulja a szándékot, hogy a korlátlan zsarnokság igájába akarják őket hajtani, akkor
joguk, sőt kötelességük, hogy lerázzák magukról az ilyen uralmat, és jövőbeli biztonságuk érde-
kében új őrzőkről gondoskodjanak.”
(Az amerikai gyarmatok függetlenségi nyilatkozata. Philadelphia, 1776. július 4.)
a) Milyen eszmeáramlat elvei nyilvánultak meg a nyilatkozatban?
b) Melyek az ember természetes jogai?
88

c) Hogyan értelmezhető a „boldogság kereséséhez” való jog?
d) Hogyan jöttek létre a kormányzatok a nyilatkozat szerint?
e) Mihez van joga a népnek rossz kormányzás esetén?
14. A feladat az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséhez kapcsolódik. Döntsd el az ábra
és az ismereteid alapján az állításokról, hogy igazak-e, vagy hamisak, és jelöld a táblázatban!
Igaz Hamis
Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztásnál a szavazópolgárok relatív
többségű szavazata dönt.
Az elnök hatalma meglehetősen gyenge, mivel a kormány a törvényhozó testület
alá van rendelve.
Az országban kétkamarás törvényhozó testület működik.
A Legfelsőbb Bíróság tagjai mindig a mindenkori elnök „emberei”, hiszen az új
elnökök folyamatosan beültethetik oda pártfogoltjaikat.
Az országban a tagállamok befolyása alig érvényesül, mert teljes mértékben alá
vannak rendelve a törvényhozó testületnek.
Az elnök és a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítheti a törvényhozó testület döntéseit.
89

11. A modern magyar állam
1. Vizsgáld meg a feladat segítségével az Alaptörvény első részét, a Nemzeti hitvallást! Ismereteid
alapján egészítsd ki az alábbi elemekkel a hiányzó részeket! Vigyázz, van 4 kakukktojás!
függetlenséget, törvénykezés, Szent István, 1848-as, Szent Koronát, kommunista,

keresztény, 1956-os, nemzetünk, Hunyadi Mátyás
NEMZETI HITVALLÁS
„Mi, a magyar nemzet tagjai, […] felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd
alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a Európa részévé tette. […]
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt
szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai
közösség részei és államalkotó tényezők. […]
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a ,
amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. […]
Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a
diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. […]
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták,
hogy mai szabadságunk az forradalmunkból sarjadt ki.”
2. Olvasd el az Alaptörvény B) és C) cikkét a tankönyvedben (az A jelzésű változatban a 129–130., a B

jelzésű változatban a 131. oldalon található), valamint az R) cikket a munkafüzetben! Ezután oldd
meg a feladatokat!
R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti
alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
a) Magyarázd meg az alábbi, szövegben előforduló fogalmak jelentését!
független:
demokratikus:
90

köztársaság:
hatalommegosztás:
Alaptörvény:
b) Mit garantál a C) cikk (2)-es pontja? Hogyan?
c) Fogalmazd meg az Alaptörvény jelentőségét ismereteid és az R) cikk segítségével a füzetedben!
3. Karikázd be a helyes válasz betűjelét az alábbi meghatározásokban!
1. Az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők … szavazata szükséges.
a) többségi b) egyöntetű c) kétharmadának
2. Hazánknak 1945-ig … alkotmánya volt.
a) rendi b) történelmi c) szocialista
3. A szocialista alkotmány időszakának középpontjában a … állt.
a) jogállam b) személyi szabadság c) pártállam
4. 1989 és 2011 között … alkotmánya volt hazánknak.
a) ideiglenes b) íratlan c) ellenzéki
4. Igaz vagy hamis? Tegyél X-et a megfelelő helyre!
Igaz Hamis
Magyarország államformája köztársaság.
Hazánk hivatalos neve ma Magyar Köztársaság.
Az országgyűlés nem hozhat az Alaptörvénnyel ellentétes törvényeket.
2012 előtt Magyarországnak nem volt írott alkotmánya.
Az Alaptörvény szerint a határainkon túli magyarok a magyar nemzethez tartoznak.
A közintézményeken kötelező elhelyezni a magyar és az európai uniós zászlót.
A fegyveres erők főparancsnoka a honvédelmi miniszter.
A köztársasági elnök egyszer felülbírálhatja az Alkotmánybíróság döntését.
A miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az országgyűlésben.
91

5. Párosítsd a meghatározásokat a fogalmakkal! Írd a betűket a megfelelő helyre!
A) A végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve.

B) Helyi közigazgatási szerv.
C) A büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, nyomozást, büntetés-végrehajtást és a köz-
igazgatási és más intézmények működésének törvényességét felügyelő szerv.
D) A választott képviselők által alkotott törvényhozó testület.
E) Országgyűlési biztos, feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivé-
telével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált
gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete.
F) A jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezet.
Parlament Kormány Alkotmánybíróság Önkormányzat Ügyészség Ombudsman
6. Olvasd el a szöveget, és döntsd el, hogy igazak vagy hamisak az állítások, majd jelöld a táblázatban!
A választópolgárok az önkormányzati választáson döntenek a település vezetőjének, vagyis a

polgármesternek a személyéről. Minden olyan személy szavazhat, állampolgárságtól függetle-
nül, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon, és legalább 18
éves. Az önkormányzati választás egyfordulós, azaz ha egyetlen ember megy szavazni, akkor az
lesz a polgármester, akire ő voksol.
Igaz Hamis
Az önkormányzati választás egyfordulós.
A szavazatok 1%-ával is lehet valaki polgármester.
A Magyarországon lakó német állampolgárok is választhatnak polgármestert.
65 év feletti személyek is szavazhatnak a polgármester személyére.
A polgármestert a lakosság négyévente közvetlenül választja meg.
7. Nevezd meg a három fő hatalmi ágat, a hozzájuk tartozó szerveket és feladataikat!
Megnevezés Szervek Feladatok
Törvényhozó hatalom
Minisztériumok
A törvények betartásának
ellenőrzése
Miért fontos, hogy a három hatalmi ág elkülönülten működjön?

92

8. Párosítsd a fogalmakat a meghatározásokkal!
✎ ● m
iniszterek munkáját segítő, minisztériumi
részfeladatokra szakosodott személy
● egy adott állam teljes jogú lakosa
állampolgár ●
● n
égyévente választott, a parlamentben
miniszter ● szavazati joggal rendelkező személy
államfő ● ● a legmagasabb közjogi méltóság, a három
államtitkár ● hatalmi ág felett álló személy
bíró ● ● e
gy adott ország kormányának a tagja,
parlamenti képviselő ● minisztériummal rendelkezik
● t evékenysége jogszabály által
meghatározott, kormánytól független
személy
9. Vizsgáld meg a jogszabálytípusokat!
a) Számozással (1–3.) állítsd helyes sorrendbe a jogszabályok hierarchiáját!
törvény
rendelet
alkotmány
b) Döntsd el, melyik jogszabálytípust írják körül az alábbi meghatározások! Válaszodat X-szel je-
löld a táblázatban!
Törvény Rendelet Alkotmány

Magyarország legmagasabb szintű jogforrása.
Miniszterek, a miniszterelnök, a kormány is alkothatja.
A jogszabályok hierarchiájában a törvény alatt álló jogszabály.
Minden törvénynek és rendeletnek összhangban kell állnia
tartalmával.
Csak az Országgyűlés jogosult ennek megalkotására.
Helyi önkormányzatok által hozható jogszabály, például a helyi
adókról.
93

10. Válaszd ki, és jelöld X-szel a felsorolásból a jogállamiság jellemzőit!
törvény általi szabályozás a hatalom gyakorlói a jog felett állnak
a hatalom kizárólagos gyakorlása jogbiztonság
szabad választások hatalmi ágak megosztása
egypártrendszer alkotmányosság
független bíróság jogszabályok betartatása
a törvények nem minden emberre vonatkoznak egyenlően
11. Jelöld X-szel a modern demokráciára jellemző fogalmakat!
szavazati jog emberi jogok biztosítása politikai pártok
egypártrendszer politikai vezetők választhatósága törvények tisztelete
hatalommegosztás elve társadalmi homogenitás személyi kultusz
önkényuralom a jogrendszer alapja az alkotmány és a törvény
12. Párosítsd a demokratikus választójoggal kapcsolatos információkat a jelentésükkel! Írd a betűket a

megfelelő helyre!
A) Nincs vagyoni előírás a szavazati joghoz, mindenki szavazhat, kivéve a büntetett

előéletűek, a gyámság alatt lévők és a kiskorúak.
B) Egy ember egy szavazattal rendelkezik.
C) Személyesen adja le a választó a szavazatát.
D) Az állampolgár szavazatáról senki más nem szerezhet tudomást.
Titkos választójog Egyenlő választójog Általános választójog Közvetlen választójog
13. Határozd meg röviden az alábbi fogalmakat!
alkotmány/Alaptörvény:
törvény:
jogbiztonság:
94

14. Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
Az országgyűlési képviselők számát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény

százkilencvenkilencben határozza meg. Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerü-
letben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos listán választanak. Az országgyűlési
képviselők választása egyfordulós. A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy
egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat.
a) Hány fordulós választás során választják meg a magyar országgyűlési képviselőket?
b) Hány szavazatot adhat le a választás során egy választópolgár, és kikre szavazhat?
c) Hány országgyűlési képviselő van?
15. Fejezd be az alábbi mondatokat!
a) Magyarország parlamentáris demokrácia, hiszen
b) Az állampolgárok feladata a közügyekben az, hogy
c) A megválasztott képviselők arra kapnak jogot, hogy
d) A magyar pártok között egyaránt találunk jobb- és baloldaliakat is, például
e) Magyarország eddigi népszavazásainak legfontosabb témái között voltak a(z)
16. Fogalmazd meg, mi a kapcsolat az alábbi hatalmi szervek, tisztségek között! Térj ki a kapcsolat min-
den részletére!
a) Országgyűlés – köztársasági elnök
b) Országgyűlés – Alkotmánybíróság
95

V. fejezet. Régiók története
12. Magyarország és az Európai Unió

1. A feladat az Európai Unió kialakulásához kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és ismere-
teid szerint!
A)
„Az európai család újrateremtésének első lépése Franciaország és Németország partneri viszo-
nya kell hogy legyen. […] Ha jól és tisztességesen építik fel, az Európai Egyesült Államok struk-
túrája olyan lesz, hogy egyetlen állam anyagi ereje kevésbé fog számítani. A kis nemzetek éppen
annyit érnek, mint a nagyok, és megbecsülésük a közös ügyhöz való hozzájárulásuktól függ
majd.”
(Churchill beszéde)
B)
„E szerződéssel a Magas Szerződő Felek egymás között létrehozzák az Európai Uniót. E szerző-
dés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatá-
ban, amelyben a döntéseket az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg.
Az Unió az Európai Közösségeken alapul, amelyeket az e szerződéssel létrehozott politikák és
együttműködési formák egészítenek ki. Feladata, hogy koherens és szolidáris módon szervezze
a tagállamok közötti és a népeik közötti kapcsolatokat.”
(Egy szerződésből)
C)
„A Közösség feladata, hogy közös piac létrehozásával, valamint a tagállamok gazdaságpolitiká-
inak fokozatos közelítésével a Közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek
harmonikus fejlődését, a folyamatos és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a nagyobb stabi-
litást és az életszínvonal gyorsabb emelkedését, valamint a tagállamai közötti kapcsolatok szoro-
sabbá tételét.”
(Egy szerződésből)
D)
„A francia kormány javaslata, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen egy közös
Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, egy, Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet kere-
tein belül. A termelés egyesítése […] megváltoztatná ezeknek a hosszú idő óta hadi felszerelések
gyártásának szentelt vidékeknek a sorsát, amelyek a fegyverkezés legelső áldozatai voltak.”
(Schuman beszéde)
a) Állítsd a forrásokat időrendbe! A legkorábbival kezdd!
b) Milyen tisztséget töltött be az A) betűjelű forrás szerzője a második világháború alatt?
96

c) Milyen tisztséget töltött be a D) betűjelű forrás szerzője?
d) Hol írták alá a C) betűjelű szerződést?
e) Hasonlítsd össze a B) és a C) betűjelű forrást! Milyen különbség van az általuk megfogalmazott

integrációban?
2. A feladat az Európai Unió kialakulásához kapcsolódik. Párosítsd az évszámokat az események

kel és a fogalmakkal! Írd be a válaszelemeket a táblázat megfelelő celláiba!
Évszámok: 1951, 1992, 2002

Események: Európai Szén- és Acélközösség, Római Szerződés, Maastrichti Szerződés
Fogalmak: Európai Gazdasági Közösség, uniós polgárság, euró
Évszámok Események Fogalmak
Montánunió
1957
közös pénz bevezetése
3. Állítsd időrendi sorrendbe a következő, Európai Unióval kapcsolatos eseményeket! Írj sorszámokat
a négyzetekbe!
Az euró bevezetése a legtöbb nyugat-európai EU-tagállamban.
Magyarország csatlakozása az EU-hoz.
A Maastrichti Szerződés aláírása.
Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte.
A schengeni egyezmény életbe lépése.
97

4. A feladat az Európai Unió szervezetéhez kapcsolódik. Írd be a táblázat megfelelő helyére a szer
vezeteket!
Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa
Nemzeti parlamentek Nemzeti kormányok Állam- és

kormányfők
Európai Európai
Központi Bank Számvevőszék
Elnök
Európai Unió
Bírósága ....................
....................
Elnök Elnök
Jogalkotás
.................... ....................
Választópolgárok (az egyes államok törvénykezése szerint)
Jogalkotó hatalom Végrehajtó hatalom Bírói hatalom

választ / kinevez / dönt tagság ajánl
5. A feladat az Európai Unió szerveihez kapcsolódik. Írd az állítások mellé a megfelelő szerv sorszá
mát!
1. Európai Bizottság
2. Európai Parlament
3. mindkettő
4. egyik sem
a) Legtöbb ülését Strasbourgban tartja.
b) Tagjai vállalnak felelősséget a döntések tagországbeli végrehajtásáért.
c) Tagjait a tagállamok állampolgárai választják.
d) Minden tagállam egy főt delegál a testületbe.
e) Elnökére az Európai Tanács tesz javaslatot.
f) Az elnöki pozíciót félévente más ország tölti be.
g) Fő feladata a döntések végrehajtásának ellenőrzése.
h) Tagjait öt évre választják.
98

6. Melyik uniós intézményről van szó? Írd a megoldást a meghatározások alá!
Az Európai Unió Bírósága, Európai Bizottság, Európai Központi Bank,

Európai Parlament, Európai Tanács
a) Az Európai Unió legfontosabb intézménye. Az uniós választópolgárok által ötévente megválasz-

tott képviselők a tagjai.
b) Az intézmény keretében az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői üléseznek.
c) Az uniós tagállamokból országonként kinevezett egy-egy biztos alkotja ezt az intézményt. Min-
den biztos a saját szakterületéért felelős.
d) Az intézmény az Európai Unió pénzügyeivel és az euróövezet legfontosabb kérdéseivel foglal-

kozik.
e) Az európai uniós jog értelmezésével foglalkozó intézmény, amely gondoskodik arról, hogy a jo-
got valamennyi uniós tagállamban azonos módon alkalmazzák.
7. A feladat az Európai Unióhoz (EU) kapcsolódik. Melyik a nagyobb? Írd be a relációjeleket (<, >,
=) a két oszlop közötti négyzetekbe, majd indokold meg a válaszaidat!
a) európai biztosok száma az EU tagállamainak száma
b) eurót használó tagországok száma saját pénzt használó tagországok száma
c) Franciaország belépési éve Magyarország belépési éve
d) plenáris üléseken a felszólalás nyelveinek száma tagországok száma
e) az EU tagállamainak száma 2018-ban az EU tagállamainak száma 2023-ban
Indoklások:
a)
b)
c)
d)
e)
99

8. A feladat az Európai Unió bővüléséhez kapcsolódik. Állítsd időrendbe a térképeket! Írd mind
egyik mellé a tagországok számát!
A B
Tagországok száma: Tagországok száma:
C D
Tagországok száma: Tagországok száma:
Tagországok száma: Időrend:
100

9. Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
Az Európai Unió pénzneme az euró, váltópénze az eurócent. Eurós bankjegyek és érmék is létez-
nek. Eurós bankjegyekből jelenleg hét címlet van forgalomban: az 500, a 200, a 100, az 50, a 20, a
10 és az 5 eurós papírpénz. Mindegyik bankjegy mindegyik tagállamban ugyanúgy néz ki. Az
érméknek nyolc címlete van: a 2 és az 1 eurós, valamint az 50, a 20, a 10, az 5, a 2 és az 1 centes.
Az érmék közös európai hátlappal és országonként eltérő előlappal rendelkeznek. A nemzeti
előlap megmutatja, hogy melyik országban bocsátották ki az adott érmét. Az olasz 1 eurós érme
előlapján például Leonardo da Vinci híres rajza látható az emberi testről, a görög 1 euróson Pal-
lasz Athéné istennő baglya jelenik meg, Ausztria 1 eurós érméje Wolfgang Amadeus Mozartot, a
híres zeneszerzőt ábrázolja, míg az ír 1 eurós érmét egy kelta hárfa képe díszíti. Az euróövezet-
ben bárhol fizethetünk bármelyik euróérmével.
Melyik a legmagasabb címletű euró?
Igaz-e, hogy az eurós bankjegyek országonként eltérő előlappal rendelkeznek?
Mit ábrázol a görög 1 eurós érme előlapja?
Hányféle címletük van az euróérméknek?
Fizethetünk-e Franciaországban Mozart arcképével készült euróval?
Nézz utána a Magyar Nemzeti Bank honlapján az euró hivatalos árfolyamának!
10. A feladat Magyarország csatlakozásához kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és is
mereteid segítségével!
A)
1957
1973
1981
1986
1990
1995
2004
2007
2013
Az Európai Unió bővülése
a) Válaszd ki a térkép segítségével a felsorolásból azokat az országokat, amelyek Magyarországgal

együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz! Húzd alá a nevüket!
Olaszország, Svájc, Észtország, Ciprus, Horvátország, Málta, Norvégia, Szlovákia, Portugália
101

B)
„A csatlakozási kérelem benyújtásának a gondolata először 1990 júliusában merült föl, amikor
Antall József miniszterelnök látogatást tett Brüsszelben. Sajnos a társulási megállapodás hatály-
ba lépése a ratifikációs folyamat elhúzódása miatt később történt, mint ahogy arra számítottunk.
Végül [1994.] február 1-jén lépett életbe, ami azonnal időszerűvé tette a csatlakozási kérdést. […]
Kezdettől fogva világos volt az, hogy ebben az integrációs stratégiában az egyik kérdés – noha
nem biztos, hogy a legfontosabb – a csatlakozási kérelem benyújtásának az időzítése. Mindezzel
csak azt akarom mondani, hogy itt egy régóta tartó folyamatról van szó, amelyhez a belpolitikai
megfontolásoknak […] semmi köze nem volt.”
(Interjúrészlet Martonyi János államtitkárral, Magyar Nemzet, 1994. március)
b) Magyarázd meg, hogy miért csak 1990-ben merült fel az európai integrációhoz való csatlakozás
gondolata!
c) Ki volt a miniszterelnök a csatlakozási kérelem beadásakor?
d) Mire utal a B) betűjelű forrásban az aláhúzott részlet?
e) Mikor lett az Európai Unió tagja Magyarország?
11. A feladat Magyarország csatlakozásához kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat az 1994. évi I. tör
vény részletei és ismereteid segítségével!
A)
„A Felek között rendszeres politikai párbeszéd létesül. A politikai párbeszéd kiegészíti és meg-
erősíti a Felek közötti közeledést, támogatja Magyarországon az új politikai rendszert, és hozzá-
járul a szolidaritás tartós kötelékeinek, valamint az együttműködés új formáinak kialakításá-
hoz.”
B)
„Magyarország és a Közösség a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban, valamint az Álta-
lános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény előírásainak megfelelően, a Megállapodás hatálybalé-
pésekor kezdődő és legfeljebb tíz évig tartó átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereske-
delmi övezetet hoz létre.”
C)
„Figyelembe véve a tagállam munkaerőpiacának helyzetét, tiszteletben tartva az adott tagállam-
ban a munkaerőmozgás terén érvényes szabályokat, az adott tagállam jogszabályaival összhang-
ban:
– a tagállamok által kétoldalú megállapodások alapján magyar dolgozók alkalmazására vo-
natkozóan nyújtott lehetőségeket meg kell őrizni, és lehetőség szerint javítani kell;
– a többi tagállam jóindulatúan megvizsgálja hasonló megállapodások kötésének lehetőségét.”
102

Jelöld meg azt a forrásrészletet, amely alátámasztja az állítást! Tegyél X-et a megfelelő forrás
oszlopába!
Állítás A) B) C) Egyik sem

a) A magyar termékek vámját csökkenteni fogja az EU.
b) Az EU támogatja a demokratikus rendszer kiépítését
Magyarországon.
c) Legkésőbb 2004-re megszűnnek a vámok Magyarország és
az Európai Unió között.
d) A magyarok szabadon vállalhatnak munkát az egész Európai
Unióban.
e) Az Európai Unió és Magyarország rendszeresen egyeztetnek
egymással.
f ) Magyarok csak az érintett tagállammal kötött megállapodás
keretében mehetnek az EU-ba dolgozni.
g) Magyarország elkötelezi magát az euró bevezetése mellett.
h) Az Európai Unió vezetői támogatják Magyarország csatlakozását
a NATO-hoz.
12. A feladat a munkanélküliség problémáját járja körül. Válaszd ki a grafikonok alapján az igaz állí
tásokat! Karikázd be az öt helyes válasz sorszámát!
Fő Munkanélküliség alakulása 2022. február–október

(1000 főben)
350
300 304 303

295 296 293 293
276 280 285
262
250
233 229
220
200 205 205 203 198
177 184 177 177 181
166 168 160 165
150 142
141 135
121 127 124 126 124
114 111
100
50
0
2022. 02. 2022. 03. 2022. 04. 2022. 05. 2022. 06. 2022. 07. 2022. 08. 2022. 09. 2022. 10.
Ausztria Belgium Magyarország Csehország
103

Munkanélküliség alakulása 2022 februárjától októberig
% a munkaképes korú lakosság százalékában kifejezve
6
5,7 5,7 5,7
5,6 5,6 5,6 5,5
5,3 5,4 5,4
5 4,9 4,9
4,8
4,4 4,4 4,3 4,2
4 4,0
3,6 3,6 3,6 3,7
3,4 3,5 3,4
3,3
3 2,9
2,7 2,6
2,3 2,4 2,4 2,4 2,3 2,2 2,1
2
0
2022. 02. 2022. 03. 2022. 04. 2022. 05. 2022. 06. 2022. 07. 2022. 08. 2022. 09. 2022. 10.
Ausztria Belgium Magyarország Csehország
1. A
2004-ben csatlakozott országokban a vizsgált időszakban alacsonyabb volt a munkanélkü-
liség, mint a diagramon jelzett többi államban.
2. Ausztriában a munkanélküliek száma folyamatosan csökkent.
3. A magyar munkanélküliség augusztusban érte el a csúcsot.
4. A vizsgált időszakban mindig Belgiumban volt a legtöbb munkanélküli.
5. Mind a négy országban júniusban volt a legalacsonyabb a munkanélküliség.
6. A magyar adatok alakulásában vélhetően szerepet játszott az aratás megindulása is.
7. A legnagyobb arányú munkanélküliség 2022 februárjában Ausztriában volt.
8. A két grafikon alapján megállapítható, hogy Belgium lakossága nagyobb, mint Ausztriáé.
9. A magyar munkanélküliség aránya nem haladta meg a 3%-ot.
10. A cseh munkanélküliek aránya egyenletesen növekszik.
11. A vizsgált időszak folyamán mindvégig Csehországban volt a legkisebb a munkanélküliség.
12. Belgium mutatója mindvégig jobb volt, mint a közép-európai országoké.
104

13. Közép-Európa
1. A feladat a közép-európai országokhoz kapcsolódik. A megoldáshoz használd a Képes történelmi
atlaszt! Nevezd meg a térképek alapján a kornak megfelelő névvel a közép-európai országokat!
a) 14/a – Európa a 11–13. században
a) Országok:
1. 4.
2. 5.
3.
b) 29/a – A napóleoni háborúk Európában
b) Országok:
1. 5.
2. 6.
3. 7.
4.
c) 42/a – Közép-Európa 1914-ben
c) Országok:
1.
2.
3.
d) 42/b – Közép-Európa 1924-ben
d) Országok:
1. 6.
2. 7.
3. 8.
4. 9.
5. 10.
105

e) 50/b – Közép-Európa, 1945–1955
e) Országok:
1. 5.
2. 6.
3. 7.
4. 8.
2. A feladat a közép-európai perszonáluniókhoz kapcsolódik. Nevezd meg azt a személyt, aki a

megadott területeknek, országoknak, perszonálunió keretében, egyszerre volt az uralkodója!
A felsorolt személyek közül válassz! A feladat megoldásához használd az internetet! (Három sze-
mély kimarad.)
Uralkodók: Szent István, III. Béla, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás,
I. Ulászló, II. Ulászló, Báthory István
a) Lengyelország, Magyarország, Horvátország:
b) Csehország, Német-római Császárság, Brandenburgi Őrgrófság, Magyarország, Horvátország:
c) Magyarország, Csehország, Horvátország:
d) Erdélyi Fejedelemség, Lengyelország, Litvánia:
e) Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Horvátország:
3. A feladat a visegrádi találkozóhoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismereteid

segítségével!
„Az Úr 1335. évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek
királya Magyarországra, Visegrád várába jött […] királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kös-
senek. Ez meg is történt. A cseh király ebédjére a magyar király bőkezűségéből mindennap két
ezerötszáz kenyeret adtak, és a királyi étekből is bőségesen; a lovaknak pedig egy-egy napra
huszonöt mérő abrakot. A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bősé-
gesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki. […] Mivel Lengyelország királya adófizetője volt a
csehek királyának, s mivel […], Magyarország királya feleségül vette a lengyel király nővérét:
Magyarország királya, Károly, ötszáz márka legfinomabb aranyat adott neki, hogy megváltsa őt
a cseh királynak fizetendő adózástól. Elhatározták itt azt is, hogy ha e királyok közül bármelyiket
vagy országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek segítségére sietni.”
(Részlet Thuróczy János A magyarok krónikája című művéből, 15. század)
106

a) Mely országok vettek részt a visegrádi találkozón a
középkorban?
b) Milyen diplomáciai kapcsolat jött létre közöttük?
c) Melyik magyar király hívta össze a találkozót?
d) Mely országgal bővült az együttműködés a 20. szá-

zad végén, és miért?
e) Milyen céllal jött létre, és működik ma is a visegrádi A visegrádi együttműködésben részt vevő országok
csoport? napjainkban
4. A feladat a Habsburg-dinasztiához kapcsolódik. Válaszolj Than Mór IV. László és Habsburg

Rudolf találkozása a csatatéren című festménye és az ismereteid segítségével a kérdésekre!
II. Ottokár cseh király (uralkodott:

1253–1278) fellépett a német-római
császárrá választott Habsburg
Rudolffal szemben. A Habsburgok
magyar segítséggel győzték le az
ellenfelüket a morvamezei csatá-
ban 1278-ban. Az ütközetben a cseh
király is életét vesztette.
a) Hogyan láttatja a két győztest a

festmény?
b) A festmény 1873-ban készült. Hogyan kapcsolódik ahhoz a korszakhoz a festmény üzenete a

csata két győzteséről?
c) Meddig voltak hatalmon a Habsburgok Közép-Európában?
107

5. A feladat a szövetségi rendszerekhez kapcsolódik. Nevezd meg, hogy mely államok mely szövet
ségekhez tartoztak! Töltsd ki a táblázatot!
Szövetség létrejöttének Szövetség/együttműködés Közép-európai

éve neve tagországok
1814–1815
Németország,
Osztrák–Magyar Monarchia
Varsói Szerződés
6. A feladat a második világháborúhoz kapcsolódik. Elemezd a ka

rikatúrákat a kérdések és ismereteid segítségével!
a) Nevezd meg a bal oldali alak által jelképezett országot!
b) Melyik eseményre vonatkozik a karikatúra?
c) Hogyan fejezi ki az esemény körülményeit a karikatúra?

Karikatúra címe: Találkozó Bécsben
Felirat: Igen!
d) Nevezd meg azt az országot, amelyet

a földön fekvő holttest jelképez!
e) Melyik egyezményben rögzítette a

képen látható két nagyhatalom az

együttműködését?
f) Magyarázd meg, hogy miért szólítot-

ták a karikatúrán egymást olyan sér-
tően! Karikatúra címe: Találkozás
Bal oldalon: „A föld söpredéke, ha nem tévedek?”
Jobb oldalon: „A munkások véres gyilkosa, ha jól gondolom?”
108

7. A feladat politikusokhoz kapcsolódik. Határozd meg a rövid életutak alapján, hogy kiről van szó!
(Használd az internetet a megoldáshoz!)
a) Lengyel tábornok, aki a két világháború közötti Lengyelországot irányította:
b) Ukrán származású szovjet politikus, aki a berlini fal építése idején pártfőtitkár volt:
c) Nobel-békedíjas lengyel politikus, aki a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom vezetőjeként a
lengyel rendszerváltoztatás fő alakja lett:
d) Szovjet politikus, aki lehetővé tette a közép-európai államok kilépését a keleti tömbből:
e) Csehország első köztársasági elnöke, a visegrádi csoport egyik alapítója:
8. A feladat a kommunista vezetőkhöz kapcsolódik. Párosítsd az országokat a kommunista veze

tőkkel!
a)
✎ NDK ● ● Nicolae Ceaușescu
Jugoszlávia ● ● Rákosi Mátyás
Románia ● ● Alexander Dubček
Magyarország ● ● Josip Broz Tito
Csehszlovákia ● ● Erich Honecker
b) Kiről van szó? Rendeld az eseményekhez a táblázatban szereplő kommunista vezetőket!
A „prágai tavasz” irányítója:
Az erdélyi falurombolások elrendelője:
A berlini fal leomlása idején pártfőtitkár:
A Rajk-per irányítója:
A véres megtorlások után autonóm területeket biztosított a szövetségi köztársaságon belül:
109

9. A feladat a rendszerváltoztatáshoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és ismereteid
segítségével!
A) B)
A plakát felirata: Elvtársak, vége!
C)
„A Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus jogállam. Nem kötődik semmilyen ideológiá-
hoz vagy vallási felekezethez.”
(A Szlovák Köztársaság alkotmányából)
D)
„A részt vevő Államok sérthetetlennek tekintik egymás valamennyi határát, valamint minden
európai állam határait, és ezért most és a jövőben tartózkodnak attól, hogy e határokra törjenek.
Ennek megfelelően úgyszintén tartózkodnak minden olyan követeléstől vagy cselekménytől,
amely bármely részt vevő Állam területe egy részének vagy egészének elfoglalására és bitorlásá-
ra irányul.”
(A helsinki értekezlet záróokmányából)
a) Állítsd időrendbe a forrásokat!
b) Milyen eseményre utal a B) betűjelű plakát?
c) Hasonlítsd össze a C) és a D) betűjelű forrást! Magyarázd meg, hogy miért van összhangban a
két forrás!
110

10. A feladat Közép-Európa országaihoz kapcsolódik. Nevezd meg a leírások alapján az országokat,
majd párosítsd a mai országhatárok szerinti sziluettjükhöz!
Az Alpok legfontosabb észak–déli útvonalai mentén fekvő kantonok szövetségéből alakult ki.
Függetlensége elnyerése után egyetlen szövetségi rendszerhez sem csatlakozott. Négy hivatalos
nyelve van.
a) Ország neve és száma:
Az ezer éve létrejött ország különlegessége, hogy a rendek háttérbe szorították a központi hatal-
mat, nemesi köztársaság jött létre. Ez is közrejátszott abban, hogy történelme során háromszor is
felosztották, és függetlenségét teljesen elvesztette.
b) Ország neve és száma:
A legnagyobb népességű és legerősebb gazdaságú közép-európai ország. Szerepe volt mindkét

világháború elindításában, majd 1945 után hosszú évtizedekig két részre osztva létezett.
c) Ország neve és száma:
Az egyik legfiatalabb közép-európai állam, amely csak 1991-ben vált függetlenné. Kis területe
ellenére igen változatos domborzat jellemzi. A terület a Frank Birodalom után a Habsburgok
uralma alatt állt, majd a létrejövő délszláv állam egyik tagállama lett.
d) Ország neve és száma:
Az állam területe a középkor második felétől a Német-római Birodalom, majd az újkorban a

Habsburg Birodalom fennhatósága alá tartozott. Annak felbomlása után egy soknemzetiségű
ország nagyobbik államalkotó nemzeteként többször került konfliktusba a kisebbik államalkotó
nemzettel, amelytől végül békés körülmények között vált el.
e) Ország neve és száma:
1. 3.
2.
5.
4.
111

14. Az Amerikai Egyesült Államok
1. A feladat az újvilági angol gyarmatok kialakulásával kapcsolatos. Oldd meg a feladatokat a for
rások és ismereteid segítségével!
A) B)
A „bostoni teadélután” A Mayflower megérkezése
C)
„Mi tehát az Amerikai Egyesült Államok képviselői, […] ünnepélyesen kinyilvánítjuk és kihir-
detjük, hogy ezek az Egyesült Gyarmatok immár természetüknek és joguknál fogva, szabad és
független államok; hogy a Brit Korona iránti alattvalói hűség alól felszabadultak, […].”
D)
„Midőn tehát az erődben, mely a Hudson [folyó] és a tavak közötti földdarab déli végét fedezte,
megérkezett a hír, hogy a vitéz francia vezér, Montcalm, számtalan sereg élén fölfelé jő a Champ-
lainen [tó északra a Hudsontól]: e hír az angoloknál nem alaptalan aggodalmakat költött.”
(Részlet J. F. Cooper: Az utolsó mohikán című regényéből)
a) Állítsd időrendbe a források által bemutatott eseményeket!
b) Melyik dokumentumból származik a C) jelű szöveg?
c) Hol volt francia gyarmat Észak-Amerikában, ahonnan támadni tudták az angolokat?
d) Észak-Amerika melyik részén terültek el az angol gyarmatok?
e) Mennyi gyarmatot létesítettek itt a britek?
112

2. A feladat a függetlenségi háborúval kapcsolatos. Oldd meg a feladatokat a forrás és ismereteid
segítségével!
„Mi, e kongresszus tagjai […] kötelességünknek éreztük, hogy […] kifejezésre juttassuk alázatos
véleményünket a gyarmatok lakóinak alapvető jogairól és szabadságairól, valamint azon sérel-
mek tekintetében, melyeket elszenvednek. […]
IV. Hogy e gyarmatok lakói nincsenek és helyi körülményeik folytán nem is lehetnek képvi-
selve Nagy-Britannia alsóházában.
V. Hogy e gyarmatok lakóinak kizárólagos képviselői azok a személyek, akiket saját maguk
választottak és hogy soha semmiféle adót eddig nem kényszerítettek és alkotmányosan nem is
kényszeríthetnek rájuk csak saját törvényhozásuk által. […]
IX. Hogy a Parlament […] által kiszabott adók […] fizetése a fémpénz ritkasága miatt teljes-
séggel megvalósíthatatlan.”
(Az 1775. évi kongresszus határozataiból)
a) Milyen sérelmek jelentek meg ebben a részletben?
b) Kiknek kellett volna elfogadniuk a bélyegtörvényt és bármilyen más törvényt a forrás szerint?
c) Mi volt az objektív (nem emberi tevékenység miatti) oka a IV. pontnak?
d) Mi állhat a IX. pont hátterében? Karikázd be a helyes választ!
1. Az angol hatóságok nem fogadták el a gyarmatok saját pénzeit.
2. Nem volt kereskedelem a gyarmatokon.
3. Csak ürügy volt, valójában ki tudták volna fizetni az illetékeket.
e) Ki volt az Amerikai Egyesült Államok első elnöke?
f) Nézz utána, ki volt az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat
egyik megfogalmazója!
g) Nézz utána az interneten, hogy ezt megelőzően melyik fontos esemény idején tartózkodott kö-
vetként Európában!
113

3. A feladat a függetlenségi háború eseményeihez kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a forrás és
„A hesseniek [német területről származó katonák], akik elfogadva, hogy a legjobb német kato-
nák, kétségkívül semmilyen tekintetben nem érnek fel az angol csapatokkal. Teljesen megbízom
bennük, de legnagyobb hátrányuk a lassúságuk egy szinte teljesen erdős vidéken, egy olyan el-
lenséggel szemben, amelynek fő jellemzője, hogy gyorsan, fedezéktől fedezékig szalad és onnan
zúdít rendszertelen, de heves tüzet a csapatokra, amelyek, ahogy a kiképzésen tanulták, egyen-
letes ütemben törnek előre.”
(W. Hale hadnagy levele, 1778)
a) Milyen taktikát alkalmaztak az amerikai telepesek?
b) Mi lehetett az oka annak, hogy az angolok német zsoldosokat alkalmaztak?
c) Nevezd meg az atlaszod segítségével azt a két helyszínt, ahol az angol csapatokat fegyverletétel-
re kényszerítették!
1.
2.
d) Írj két-két érvet! Az angol parlamentben alsóházi képviselőként érvelj…
1. a függetlenségi háború folytatása mellett!

2. a függetlenségi háború lezárása mellett!
4. A feladat az amerikai Függetlenségi nyilatkozathoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a for

rás és ismereteid segítségével!
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremte-
tett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mond-
hat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Bol-
dogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására [a] az Emberek Kormányzatokat
létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármi-
kor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, [b] a nép Joga, hogy
az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvek-
re alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban előse-
gíti Boldogulását.”
(Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat részlete, 1776)
114

a) Nevezz meg három felvilágosult [a felvilágosodáshoz kapcsolódó] eszmét!
1.
2.
3.
b) Nevezd meg szakkifejezéssel azt az elvet, amelyet a forrás aláhúzott és [a] betűvel jelölt része
leír!
c) Nevezd meg a forrásban aláhúzott és [b] betűvel jelölt rész kora újkori előzményét (azt az esz-
mét, amiből kinőtt a gondolat)!
5. Kösd össze a személyt az alábbi, képzeletbeli mondatokkal!
✎ ● Úton vagyok Kaliforniába a gyors meggazdagodás

reményében!
● Ásványi nyersanyagokat termelek ki a föld mélyéről.
telepes ● ● Európai vevőim részére többhajónyi gyapotot készítek
indián ● elő exportra.
aranyásó ● ● Munkaeszközöm a fegyverem, példaképem Buffalo Bill!
bányász ● ● Családommal a magunk termelte kukoricával táplálunk
rabszolga ● és tenyésztünk sertéseket.
déli nagybirtokos ● ● N
yugatra tartok a még vad tájat megművelni,
északi farmer ● a vadlovakat betörni!
bölényvadász ● ● Kigúnyolnak és megaláznak bőrszínem miatt, s egész
nap egy tál ételért robotolok.
● Ő
seimet megölték, engem elűztek földemről, s most
kerítések közé zárnak.
115

6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok területi bővítéséhez kapcsolódik. Oldd meg a feladato
kat a források és ismereteid alapján! A megoldáshoz használd a Képes történelmi atlaszt (34/c)!
Töltsd ki a táblázatot!
Terület neve Kitől? Hogyan?

Florida
Louisiana
Texas
Alaszka
7. A feladat Észak és Dél ellentétéhez kapcsolódik. Csoportosítsd a fogalmakat aszerint, hogy me
lyek jellemzők leginkább Északra vagy Délre! Írd a fogalmak számát a megfelelő helyre!
Fogalmak:
1. ültetvények 5. gőzgépek, gyár
2. farmok 6. hadsereg tisztikara
3. nagyüzemi rabszolgatartás 7. Nagy-Britannia konkurencia
4. házi rabszolgaság 8. Nagy-Britannia felvevőpiac
Észak: Dél:
8. A feladat az amerikai polgárháborúval kapcsolatos. Karikázd be a helyes válaszok sorszámát!
a) Ki volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke a polgárháború kitörésekor?
1. G. Washington 2. A. Lincoln 3. T. Jefferson 4. W. Wilson
b) Mi volt Észak és Dél konfliktusának központi kérdése?
1. új államok csatlakozása 2. Nagy-Britannia megítélése
3. rabszolgatartás kérdése 4. indiánok helyzete
c) Mi volt a legsúlyosabb gazdasági ellentét Észak és Dél között?
1. Nagy-Britanniával való kereskedelmi kapcsolat 2. a gyapot ára
3. aranyásás 4. a vasútvonalak
d) Hány tagállam tartozott Északhoz, és hány Délhez? (A válaszok ilyen sorrendben adják meg az álla-
mok számát.)
1. 11 – 23 2. 13 – 11 3. 23 – 11 4. 6 – 30
116

e) Mikor tört ki az amerikai polgárháború?
1. 1860 2. 1776 3. 1861 4. 1865
f) Mi lehetett az oka annak, hogy a polgárháború első éveiben a déliek sikeresek voltak?
1. övék volt a technikai fölény 2. a hadsereg nagyrészt a déliek irányítása alatt állt
3. őket támogatta Franciaország 4. a rabszolgák a déliek oldalán harcoltak
9. A feladat az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válásához kapcsolódik. Oldd meg a fel
adatokat a források és ismereteid segítségével!
a) Nevezz meg két okot, amely az amerikai vasterme- millió

lés fellendüléséhez vezetett! tonna vastermelés
30 Egyesült Államok
1. Németország
25 Nagy-Britannia
2. Franciaország
20
b) Nevezd meg szakkifejezéssel a 19. század második 15

felében lezajló gazdasági átalakulást! Karikázd be a
helyes válasz sorszámát! 10
5
1. első ipari forradalom
0
2. második ipari forradalom 1870 1880 1890 1900 1910
3. kontinentális munkamegosztás A vastermelés növekedése
tonna Éves átlagos ár (USD/uncia)

25 1000
20 800
15 600
10 400
5 200
0 0
1900
1905
1910
1915
1920
1925
1930
1935
1940
1945
1950
1955
1960
1965
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
Az Amerikai Egyesült Államok

USA-aranytartalék Arany árfolyama (USD)
aranytartalékának alakulása
c) Olvasd le az ábráról, hogy mikor volt a legnagyobb az aranytartalék!
d) Nevezd meg az amerikai aranytartalékok növekedésének az okát!
117

10. A feladat az amerikai elnökökhöz kapcsolódik. Kösd össze az eseményeket és az elnököket!
✎ belép az első világháborúba ● ● Roosevelt

országa Németország és Japán ellen is harcol ● ● Kennedy
az atombomba ledobása Hirosimára ● ● Reagan
kubai rakétaválság ● ● Truman
ember jár a Holdon ● ● Wilson
csillagháborús fegyverkezés ● ● Nixon
11. A grafikon a részvények átlagárának alakulását mutatja a New York-i tőzsdén a nagy gazdasági vál-
ság idején. Válaszolj a kérdésekre a grafikon és ismereteid alapján!
pontérték (tőzsdeindex)
450
400
350
250
200
150
100
50
0
1929. 09. 03.
1929. 11. 03.
1930. 01. 03.
1930. 03. 03.
1930. 05. 03.
1930. 07. 03.
1930. 09. 03.
1930. 11. 03.
1931. 01. 03.
1931. 03. 03.
1931. 05. 03.
1931. 07. 03.
1931. 09. 03.
1931. 11. 03.
1932. 01. 03.
1932. 03. 03.
1932. 05. 03.
1932. 07. 03.
a) Mi jellemezte a világgazdaságot az 1920-as években?
b) Mi történt 1929 őszén a New York-i tőzsdén?
c) Hányad részére esett vissza az index 1929 és 1932 között?
d) Kinek az elnöksége alatt jött ki az ország a nagy gazdasági válságból, és milyen intézkedések
segítségével? Emelj ki két konkrét intézkedést!
118

12. A feladat az Amerikai Egyesült Államok és a nemzetközi szervezetek kapcsolatához kapcsolódik.
Oldd meg a feladatokat a források és ismereteid alapján!
A)
„E szerződésben részt vevő Felek, újból hitet téve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai
és elvei mellett és megerősítve abbeli óhajukat, hogy minden néppel és kormánnyal békében él-
jenek; elhatározva, hogy megőrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság
és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját; eltökélve, hogy egyesítik az
együttes védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszítéseket; mege-
gyeztek a jelen Észak-atlanti Szerződésben.”
a) Melyik szervezet alapításáról szól az A) forrás?
b) Mikor jött létre?
c) Mi a célja a szerződésnek?
B)
„1. A Biztonsági Tanács mindegyik [összesen 15] tagjának egy szavazata van.
2. Eljárási kérdésekben [értsd: a tanács működését érintő kérdésekben] a Biztonsági Tanács hatá-
rozatait kilenc tagjának igenlő szavazatával hozza.
3. Minden más kérdésben a Biztonsági Tanács határozatait tagjainak az összes állandó tagok
egybevágó szavazatait magában foglaló kilenc igenlő szavazatával kell hoznia.”
d) Melyik szervezet alapító okiratából származik a B) forrás?
e) Hogyan tudják az állandó tagok érvényesíteni az érdekeiket a Biztonsági Tanács döntéshozatalá-

ban?
f) Válaszd ki a jelenlegi állandó tagországokat! Karikázd be a két helyes válasz sorszámát!
1. Németország
2. Franciaország
3. Amerikai Egyesült Államok
4. India
5. Kanada
119

15. India
1. A feladat az ókori Indiához kapcsolódik. Válaszd ki a szövegből hiányzó kifejezéseket! Húzd alá
a megfelelőt!
A Kr. e. 2. évezredben nagy városok jöttek létre az [a] partján. Ezek közé tartozik [b] és Mohend-
zsodáró. A városokat feltehetőleg [c] vagy őseik lakták. A régészeti leletek alapján fejlett városi
civilizációról beszélhetünk. Az utcák derékszögben metszették egymást, csatornák hálózták be a
várost. A terület időjárását a [d] határozza meg, amikor csak [e] esik az eső. Az öntözés érdeké-
ben [f] ástak. A civilizáció bukását a [g] okozhatta, ami lehetetlenné tette a földművelést.
a) Indus / Gangesz e) télen / nyáron
b) Delhi / Harappa f) csatornákat / víztárolókat
c) árják / dravidák g) a csapadék jelentős csökkenése /

a csapadék jelentős növekedése
d) monszun / passzátszél
2. A feladat az indiai vallásokhoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és ismereteid se
gítségével!
A)
„És ez a szenvedés okának nemes igazsága, szerzetesek: az ok a Szomj [vágy], amely újjászüle-
téshez vezet, élvezet és szenvedély kíséri, örömet talál különböző dolgokban. Ez a [vágy] a kö-
vetkező: gyönyörök szomja, lét szomja, birtok szomja. És ez a szenvedés megszüntetésének ne-
mes igazsága, szerzetesek: a szomjnak teljes vágytalanság révén történő megszüntetése, elvetése,
feladása, elhagyása, elutasítása.”
B) C) D)
120

E)
„Brahma saját testrészeiből teremtette az [embereket] […]. A világrend fenntartása érdekében azok
számára, akik a fejéből, derekából és lábából kerültek elő, külön-külön hivatást állapított meg.”
a) Rendeld a forrásokat a vallásokhoz! Írd a forrás betűjelét a megfelelő valláshoz!
Hinduizmus
Buddhizmus
b) Mit tanácsol az A) betűjelű forrás a boldogság elérése érdekében?
c) Nevezd meg szakszóval azt a társadalmi berendezkedést, amelyet a E) betűjelű forrás meg akar
indokolni!
3. A feladat az indiai társadalomhoz kapcsolódik. Oldd meg a forrás, az ábra és ismereteid segítsé
gével a feladatokat!
„I. 88. A tanítást és a Véda tanulmányozását, az áldozat bemutatását saját magáért, valamint má-
sokért, az adományozást és az adományok elfogadásának jogát a brahmanáknak jelölte ki.
I. 89. A nép megvédését, az adományozást, az áldozatot, a Véda tanulmányozását és az érzéki
élvezetek terén a mérsékletet a ksatrijának jelölte ki.
I. 90. A marhák gondozását, az adományozást, az áldozatot és a Véda tanulmányozását, a
kereskedést, a pénzkölcsönzést és a földművelést a vaisjának.
I. 91. A súdrának viszont az úr egyetlen tevékenységet ír elő: ezeknek a varnáknak a szolgála-
tát irigység nélkül. […]”
(Manu törvényei, Kr. u. 2. század. A törvényeket – legalábbis a 12 könyvből álló törvénykönyv
szerint – Brahmá, a teremtő isten maga mondta el az első embernek, Manunak.)
a) Rendeld a sorszámokhoz a megfelelő társadal-

mi csoport nevét! Írd a számokat a fogalomhoz! 1. papok,
A felsorolt kifejezésekből válassz! Egy fogalom tudósok
kimarad. 2. katonai elit,
királyok
brahmanák vaisják
arkhónok súdrák
3. kereskedők,
iparosok
ksatriják páriák
4. szolgák
b) Nevezd meg a kasztrendszert létrehozó népet!

5. őslakosok
c) Mi adhatott vigaszt az alsóbb csoportokba szü- utódai
letetteknek?

121

d) Mi lett a sorsa a kasztrendszernek? Karikázd be a helyes választ!
1. Az élet minden területén megszűnt.
2. Bár az indiai törvények tiltják, mégis vidéken még megjelenik.
3. Az indiai elit ma is a legfelső kasztból származik.
4. A feladat India gyarmatosításához kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és ismereteid

segítségével!
A) B)
„Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levélből megtudtuk,
hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én áruval megra-
kott négy caravella érkezett, melyek az indiai útról tértek vis�-
sza, és rakományuk […] bors és szantálfa volt.”
(Girolamo Priuli naplójából, 1506)
a) Melyik európai ország hajósai kereskedtek először Indiával?
b) Válaszd ki azokat a termékeket, amelyeket Indiából Európába

szállítottak! Karikázd be a két helyes válasz sorszámát!
1. tea
2. melasz
3. gyapjú
4. fahéj
5. selyem
A 21. bengáli bennszülött
c) Támaszd alá a képen látható egyik elemmel, hogy a bennszü- gyalogezred altisztje
lött katona brit szolgálatban volt!
d) Nézz utána az interneten, hogyan nevezték a brit szolgálatban álló indiai katonákat!
e) Nevezd meg az angol gyarmatosítás egyik pozitív hatását Indiára!
f) Nevezd meg az angol gyarmatosítás egyik negatív hatását Indiára!
122

5. A feladat India gyarmatosításához kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a térkép és ismereteid
segítségével!
a) Nevezd meg azt az államot, amelyik először ho-

K as
zott létre kereskedelmi telepet Goa városában! ZTÁN mír
NIS K Í N A
AFGA
Pandzsáb
T I B
us NE E T
Ind Delhi PÁ
b) Melyik másik európai hatalmat kellett kiszorítani L BHUTÁN
Karacsi Gan
a briteknek a térségből a 18. században? sz ge
lia
Gvadar á
I N D I A Be n g
Kalkutta
Diu BURMA
Damao
Haidará
c) Magyarázd meg, hogy mi segítette elő a brit ter- Be
bá
Goa ngá
d
jeszkedést Indiában! Karikázd be a helyes válasz li-öböl
Ar
sorszámát! Puduccseri
ab
en Mahé
-t
ge Karikal Brit hódítás 1753–1775
r Brit területek a 19. sz. elején
1. A brit misszionáriusok sikeres tevékenysége. Francia birtok
Portugál birtok
2. Az indiai államok közötti viszályok.
A brit hódítás szakaszai
3. Az arab terjeszkedéstől való félelem.
d) Nevezd meg azt a kereskedelmi vállalkozást, amely kezdetben a brit uralmat képviselte Indiá-
ban!
e) Nevezd meg azt az árucikket, amelyiket a britek Indiából beszállítottak! Karikázd be a helyes
válasz sorszámát!
1. fűszerek
2. arany
3. posztó
f) Nevezd meg azt a terméket, amit a britek Indiába szállítottak! Karikázd be a helyes válasz sor-
számát!
1. gyapjú
2. posztó
3. gőzgépek
g) Magyarázd meg, miért segítette elő az angol gazdaság fejlődését India gyarmatosítása!
123

6. A feladat a 19. századi Indiához kapcsolódik. Egészítsd ki a szöveget a megfelelő kifejezésekkel!
A felsoroltak közül válassz! Öt kimarad.
Viktória, fegyver, pamut, császárság, céhek, Erzsébet, kézműipar, indigó,

gyapot, Brit Kelet-indiai Társaság, királyság
Az indiai brit gyarmatosítás tönkretette az indiai [a]-t, mivel olcsó [b]-tal árasztotta el Indiát.
Hatalmas éhínségeket okozott a [c] ültetvények létrehozása rizs- és gabonaföldeken. Az angol
szolgálatban álló bennszülött katonaság 1857-ben fellázadt az angolok ellen. A felkelést csak
nagy nehezen tudták leverni, emiatt megszüntették a [d]-ot, és India [e] lett. India első uralkodó-
ja [f] lett, s India lett a legszebb gyémánt az angol koronán.
a)
b)
c)
d)
e)
f)
7. A feladat Gandhi életéhez kapcsolódik. Oldd meg a feladatot a forrás és ismereteid szerint!
„Beláthatatlan tömeg tomboló lelkesedéssel ünnepelte Gandhit, amidőn a bombayi kikötőben a

London felé induló Rajputana gőzös fedélzetére szállt. Gandhi a gőzös egyik legszerényebb ka-
binját osztja meg két útitársával: fiával és titkárával. […] A mahatma szokott öltözetét, az úszó-
nadrágot és a szandált viselte, amelyeket durva háziszőttes kendővel egészített ki. Övéből ezüst
órájának lánca lógott. Hívei virágfüzéreket és háziszőttes gombolyagokat akasztottak a vezér
nyakába, akit így valósággal felöltöztettek. Egyik híve sáfrányszínű festékkel csillagot – a jósze-
rencse jelét – nyomott a mahatma homlokára.
A tömeg éljenzésébe néhány szélsőséges nacionalista kiáltása vegyült: »Szégyelld magad,
Gandhi! Bojkottáld a kerekasztal-konferenciát!« Gandhi gyöngéden elbúcsúzott feleségétől,
majd a hajón átvette útlevelét, amelynek foglalkozási rovatába mosolyogva írta be: »oklevelétől
megfosztott ügyvéd«. A mahatma ezzel arra célzott, hogy 1922-ben kizárták az angol ügyvédek
sorából. Gandhi a tömeghez fordulva így szólt: »Nyomorék vagyok, de természetes dolog, hogy
nyomorék nemzetnek nyomorék a képviselője.«”
(Pesti Napló, 1931. augusztus 30.)
a) Mit jelent a szövegben az aláhúzott szó?
b) Hogyan értékeli a forrás Gandhi öltözetét?
c) Mi volt Gandhi eredeti foglalkozása?
124

d) Minek a jele volt a sáfránycsillag?
e) Miért nevezte Gandhi nemzetét nyomoréknak?
8. A feladat Gandhi életéhez kapcsolódik. Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!
Igaz Hamis
a) Mohandász Karamcsand Gandhi 1869-ben született jómódú családban.
b) Az indiai hagyományoknak megfelelően 18 évesen megházasodott.
c) Gandhi Nagy-Britanniában jogot tanult, és Dél-Afrikában jogtanácsosként
dolgozott.
d) India függetlenségét erőszakmentes ellenállással kívánta elérni.
e) Leghíresebb tette az ópium kereskedelme elleni tiltakozás volt, amelynek
következtében kirobbant az angolok által indított ópiumháború.
f ) Pártja, a Muzulmán Liga éléről 1934-ben lemondott.
g) A második világháború után, 1947-ben vált függetlenné India, de leszakadt róla
Pakisztán, amit Gandhi tragédiaként élt meg.
h) Életét egy muszlim fanatikus golyója oltotta ki.
9. A feladat India modern történetéhez kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a forrás és ismereteid
segítségével!
a) Nevezd meg, melyik eseményről szól a kari-

katúra!
b) Mit jelképez a nőalak?
c) A baloldalt hátul álló személy Gandhi. Ho-

gyan viszonyult ő a karikatúrán ábrázolt
eseményhez?

A karikatúra címe: Átfűrészelni egy asszonyt
d) Milyen kapcsolatban van mind a mai napig a (A doboz felirata: Pakisztán/Hindusztán [értsd: India]. A két
két állam? fűrészelő úr közül a távolabbik Nehru, India miniszterelnöke,
a közelebbi Ali-Dzsinnah, Pakisztán főkormányzója. Bal felső
sarokban a felirat: „Remélem, nem lesz semmi baj, Asszonyom!)”
e) Melyik terület a konfliktus forrása?
125

10. Állítsd helyes sorrendbe a szókártyákat, és megtudod, hogyan méltatta Gandhit az utolsó brit
alkirály!
Gandhit emberiség ugyanaz mint meg, az Mahatma a
illeti Jézus történetében Krisztust. Buddhát vagy rang
11. A feladat India jelenkori történelméhez kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a forrás és ismere
teid segítségével!
a) Hány államra vált szét a britek gyarmati Indiája?

Afganisztán
Kína

6,
Tibet
5m
Nyugat-
5,
ill
Pakisztán
5m
b) Mi volt a szétszakadás fő oka?
ió
Nepál
ill
(1947)
fő
Bhután
ió
fő
1,5
mill
ió fő
Burma
India ió fő
mill (1948)
(1947) 3,5
Kelet-
c) Melyik két államra váltak szét akkor az iszlám Pakisztán
Sziám
többségű területek? (1947)

Ceylon
(1948)
d) Milyen súlyos etnikai következményei voltak a
gyarmati India felbomlásának? Brit-India határa muszlim többség muszlimok kitelepítése
országhatár
hindu többség hinduk kitelepítése
1948-ban
erőszakos
(1947) függetlenség éve buddhista többség cselekmények
e) Melyik állammal van még határvitája Indiának? A brit gyarmati uralom vége Indiában
f) Milyen demográfiai következményekkel járt India több államra szakadása?
g) Mi a mai neve a keleti muzulmán területnek?
h) India fővárosa ma Új-Delhi. Vajon miért nem a régi Delhi lett az új főváros? Nézz utána az inter-
neten!
126

16. Kína
1. A feladat az ókori Kínához kapcsolódik. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő kifejezésekkel!
Kína alapvető élelmiszerforrása a/az Ennek termesztése során elárasztják a földe-
ket vízzel, ezért csak lehet termeszteni. A szükséges gátak, csatornák
kiásásához nagy szervezőerő kellett, ezért hamar kialakultak kisebb-nagyobb
A kínai történelmet hagyományosan osztják. A kínai államokat a/az -
egyesítette, amelynek első uralkodója volt. Kína első
virágkora azonban a következő uralkodócsalád, a/az idejében következett be.
2. A feladat a kínai találmányokhoz kapcsolódik. Húzd alá a felsorolásból ezeket a találmányokat!
lőpor, kupola, amfiteátrum, ékírás, iránytű, könyvnyomtatás, papirusz, selyem,
papír, kávé, phalanx, kengyel, porcelán
3. A feladat a kínai vallásokhoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és az ismereteid segít-
ségével!
A) B)
„A teli kicsordul, „És ez a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés is
az él kicsorbul. szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a
Arany, drágakő, halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is
őrizni ki tudja? szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha
Rang, gőg a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden, ami
vesztedet okozza. a léthez köt, szenvedés.
Végezd munkád,
majd vonulj magadba:
ez az ég ÚTja.”
a) Melyik kínai valláshoz kapcsolható az A) betűjelű forrás?
b) Írd le saját szavaiddal, hogy számodra mi a mondanivalója ennek az idézetnek!
c) Nevezd meg, hogy ki a B) betűjelű forrás szerzője!
d) Magyarázd meg tanításának lényegét a B) betűjelű forrás alapján!
e) Nevezd meg a harmadik kínai vallást!
127

4. A feladat a középkori Kínához kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a térkép és az ismereteid segít-
ségével!
Ti
gr
Eu H Nanking Csangsu
is
frá i m e
tes ngc
A z a l á Ja
Pe Ormuz Ga j a
R
us
rzs ng K Í N A Fucsou
esz
Ind
Á a-
ö.
Vö
B Csüancsou
rö
I Kanton
Dzsidda A Csittagong
s-
Mekka Kattak
te
ng
IN D I A Luzon
er
er
Ar
ab
ng
-te
Áden ng
te
er Bengáli- Bangkok
i-
Kálikut öböl
na
ka Maláj-
kí
Afri a
l-
v Ceylon félsziget
szar
Dé
Mogadisu
eó
Maldív-szk.
rn
Bo
Sz
um
Malindi INDIAI-ÓC E ÁN
átr
a
Mombasa Jáva-tenger
Jáva
Kínai felfedező utazások, Cseng Ho irányításával 1405–1433 között
a) Mely térségeket fedezték fel Cseng Ho útjai során a kínaiak?
b) Hány évtizeddel előzték meg az európaiakat ebben a térségben?
c) Milyen árukkal térhettek vissza a kínai hajósok? Karikázd be a két helyes válasz sorszámát!
1. fűszerek
2. posztó
3. óra
4. rabszolga
d) Melyik európai nemzet hajósai érkeztek elsőként Ázsiába?
e) Melyik vallási/filozófiai irányzat győzedelmeskedhetett a kínai udvarban, ha felhagytak a hajó

utakkal, és a bezárkózást választották? Indokold meg a válaszodat!
128

5. A feladat Kína gyarmatosításához kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a forrás és az ismereteid
segítségével!
Angol politika Kínában

(A kép jobb felső részén lévő felirat: John Bull
(értsd Anglia) kereskedő; az előtérben lévő ember
bal kezében lévő csomag felirata: ópium)
a) Melyik háború okaira utal a kép?
b) Hogyan látta a két ország kapcsolatát a rajzoló?
c) Milyen gazdasági ok miatt lépett fel Kína határozottan az angolok tevékenysége ellen? Karikázd
be az egyetlen helyes válasz sorszámát!
1. Az arany beáramlása.
2. Az angol iparcikkek beáramlása.
3. Az ezüstpénz kiáramlása.
d) Mit mondott ki a háborút lezáró béke? Karikázd be a két helyes állítás sorszámát!
1. A kínai udvarnak kötelező volt évente 100 000 folyóméter angol posztót megvásárolnia.
2. Kínának le kellett mondania amerikai gyarmatairól.
3. Kínának több kikötőt meg kellett nyitnia a külföldiek előtt.
4. Kínának át kellett adnia a briteknek Hongkongot.
5. Nagy-Britannia felszámolta a Brit Kelet-indiai Társaságot.
129

6. A feladat Kína gyarmatosításához
kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a
forrás és az ismereteid segítségével!
a) Magyarázd meg, hogy mi történik a

kínai sárkány teteme körül!
b) Nevezd meg a tetem körül lévő álla-

tok által szimbolizált országokat! Karikatúra Kína gyarmatosításáról
1. párduc: 5. kakas: .
2. medve: 6. koronás sas:
3. kutya: 7. kétfejű sas:
4. oroszlán: 8. sas cilinderrel:
c) Mi lett a következménye a karikatúrán ábrázolt helyzetnek Kína sorsára nézve? Válaszodat in-
dokold is meg!
7. A feladat a kínai polgárháborúhoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a világháló segítségével!
Add meg a megfelelő szakkifejezést!
a) 1900-ban kitörő idegenellenes felkelés, amelyet a nyugati hatalmak együttes erővel vertek le:
b) Kínai nemzeti párt, amelynek célja az 1920-as években belviszályok sújtotta Kína egyesítése:
c) A Kínai Kommunista Párt hadseregének egy évig tartó, mintegy 12 000 km-es vonulása, amely-
nek során Délkelet-Kínából Észak-Kínába vonultak:
130

Add meg a megfelelő szakkifejezést!
d) Kína északkeleti tartománya, amelyet a japánok 1931-ben elfoglaltak:
e) Nézz utána, mi volt a kínai kormány székhelye, amelyet a japánok elfoglaltak, és ahol hatalmas
mészárlást végeztek a lakosok között:
f) A kínai kommunisták vezetője, aki kommunista diktatúrát hozott létre:
8. A feladat a kommunista Kínához kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a források és az ismereteid

segítségével!
a) A totalitárius diktatúrák melyik jellegzetessé- A

ge jelenik meg a képen?
b) Ki a képen középen intő személy? Nevezd

meg!

Kínai plakát
c) Nevezd meg a képen látható személyeket! Bal- B

ról jobbra haladva írd le a nevüket!
1.
2.
3.
4.
5.
Kínai plakát
d) Melyik ideológiához köthető az összes személy?
e) Mit sugallt ez az ábrázolási mód?
f) Nevezd meg azt a kínai programot, amely a nehézipar fellendülését akarta elősegíteni!
131

9. A feladat Tajvanhoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismereteid segítségével!
a) Melyik két nagyhatalom vezetője vitatkozik

Kínáról?
1. bal oldalon:
2. jobb oldalon:
b) Nevezd meg a képen látható két nagyhatalmat!
1. bal oldalon:
„Maradj ki ebből! Ez két kínai közötti vita!” – Karikatúra
2. jobb oldalon: az 1960-as évekből
c) Nevezz meg egy KÉPI elemet, amellyel választásodat igazolni tudod!
d) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kezdetben Tajvan, 1972-től Kína az egyik állandó tagja. Hogyan
változott meg az Amerikai Egyesült Államok Kína-politikája 1971–1972-ben?
e) Milyen okok állhattak a döntés hátterében? Karikázd be a két jó válasz sorszámát!
1. Japánt zavarta Tajvan gazdasági megerősödése.
2. A
z amerikai cégeknek nagy piacot és hatalmas profit lehetőségét nyújtotta
a kommunista Kína.
3. A
Szovjetunió és Kína között konfliktus alakult ki, így a kommunista Kínával
való barátság a Szovjetuniót gyengítette.
4. Tajvan önként csatlakozott Kínához.
5. Mao Ce-tung halála után Kína demokratizálódott.
10. A feladat napjaink Kínájához kapcsolódik. Oldd meg a feladatot a források és az ismereteid segítsé-
gével!
a) Mi lehet az oka annak, hogy a házak ilyen ma- A

gasak? Karikázd be a helyes válasz sorszámát!
1. D
rágák a telkek, ezért olcsóbb felfele épít-
kezni.
2. A szmog miatt a magasban jobb a levegő.
3. A
helikopteres tömegközlekedés járművei a
magasabb házak tetején könnyebben tud-
nak leszállni.
Hongkongi lakótelep
132

b) Mit jelent a nyitott város Kínában? Magyarázd B
Mongólia Senjang
meg saját szavaiddal!
Észak-
Peking Korea

Tiencsin Dél-Korea 7% Dél-
Korea Japán

c) Hova érkezik a legtöbb külföldi beruházás Kí- án

7%
Jap
nában? Nevezd meg a várost!
Sanghaj
Csungking
USA
10%
egyéb
orszá
d) Melyik terület fejlődhet a legdinamikusabban go k 2%
Kínában a térkép szerint? A jelmagyarázat ele- Tajvan 7%
mei közül válassz! Ho

Tajvan
Vietnám n
(19 gko
t ng
%
97-
59
r8
ől K
rés %
ína
pú
ze)
nga
La
e) Milyen gazdasági folyamatok jellemzőek a bel-
os
Szi
Fülöp-szigetek
z
ső és a tengerparti területek között? Fogal- külföldi beruházások leányvállalatok
mazd meg a térkép alapján a választ! (1979–2001) alapítása a belső
a gazdasági fejlődés területeken
fő területei nyersanyagok
tengerparti
a belső területekről
tartományok hagyományos ipari
központok
nyitott városok (1945 előttiek)
A külföldi beruházások összértéke (1979–2011): 393,5 milliárd USD
A különleges gazdasági övezetek kialakulása
11. Melyik országra vonatkoznak az alábbi állítások? Írd a betűjeleket a táblázat megfelelő oszlopába!
India Kína
A) Korábban brit gyarmat volt.

B) Évekig tartó polgárháború dúlta.
C) Területén véres vallási összetűzésekre került sor.
D) 1949-ben a kommunisták kerültek hatalomra.
E) Muszlimok lakta területeiből alakult meg Pakisztán.
F) Kezdetben a Szovjetuniót tekintette mintának.
G) A mezőgazdaság erőszakos átalakítása katasztrofális éhínséghez vezetett.
H) Az 1990-es években sikeres gazdasági reformokat hajtott végre.
I) A világ legnépesebb országa.
J) A világ második legnépesebb országa.
133

17. Közel-Kelet
1. A feladat a Közel-Keleten is jellemző vallásokhoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és
az ismereteid segítségével!
Nevezd meg a forrásokban leírt események helyszínét!
A)
„Ő [Jézus] pedig maga vitte a keresztet, és kiért az úgynevezett »Koponya« helyhez, amelyet
héberül Golgotának neveznek. Ott megfeszítették, és vele másik kettőt jobbról-balról; középen
volt Jézus. Pilátus feliratot is készíttetett, és ráerősíttette a keresztre. Ez volt ráírva: »A Názáreti
Jézus, a zsidók királya.«”
(Jn 19)
a) hely:
B)
„Aki megmenekült a kardtól, […-ba/be] került fogságba. Szolgái lettek a [káldeus] királynak és
utódainak, míg uralomra nem jutott a perzsa királyság. Így teljesedett be az Úrnak Jeremiás pró-
féta által mondott szava: Míg az ország le nem tölti szombatjait, elhagyatottságának egész ideje
alatt kénytelen lesz szombatot tartani, míg le nem telik a hetven esztendő.”
(2Krón 36)
b) hely:
C)
„Midőn Muhammad [értsd Mohamed] az ő hitvallásával népe körében a nyilvánosság elé lépett,
úgy, amint azt Isten megparancsolta neki, a nép nem tartotta távol magát tőle, s nem is utasította
vissza mindaddig, míg el nem kezdett isteneikről beszélni, s el nem kezdte azokat gyalázni, ak-
kor azután megmozdultak, s megtagadták őt, és elhatározták, hogy szembeszegülnek vele, és
meg is fogják támadni, azoknak kivételével, akiket megóvott Isten az iszlám által, de ezek keve-
sen voltak, s a nép meg is vetette őket.”
(Ibn Iszhák művéből)
c) hely:
D)
„Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földke-
rekséget írják össze. […] Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment
Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, […] mert Dávid házából és nemzetsé-
géből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tar-
tózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba
fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.”
(Lk 2)
d) hely:
134

e) Rendeld a forrásokat a vallásokhoz! Írj a táblázat megfelelő mezőjébe X-et!
Vallások / források A B C D
zsidó
keresztény
muszlim
f) Nevezd meg azt a várost, amelyet mindhárom vallás szent városának tekint!
g) Állítsd időrendbe a forrásokat! A legkorábbival kezdd!
2. A feladat az Oszmán Birodalom szervezetéhez kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és az

a) Nevezd meg az ábrából hiányzó és sorszámokkal jelölt elemeket!
szultáni palota
SZULTÁN tisztségviselői
(nagyvezér, janicsáraga)
Anatólia Rumélia szultáni birtok szolgálati birtok

1. 1. (hász)
adó-
összeírások
adószedők
katonai kötelezettség
2. 2. 3. birtokosok
török kisbirtokosok török kisbirtokosok
adó adó
terményadó
muzulmán parasztság
nem muzulmán parasztság
terményadó
+ haradzs (fejadó)
zsold
4. egyéb alakulatok
lovas íjászok
(gyermekadó) akindzsi (könnyűlovas)
1. 3.
2. 4.
b) Határozd meg, hogy a birodalom melyik része volt!
1. Rumélia: 2. Anatólia:
c) Melyik szavunk származik a török fejadóból?
135

3. A feladat az Oszmán Birodalomhoz kapcsolódik. Nevezd meg a helyszíneket a leírások alapján,
majd határozd meg, hogy a térkép mely sorszáma jelzi a helyüket!
NÉMET-RÓMAI LENGYEL KIR.

OROSZORSZÁG
FRANCIA CSÁSZÁRSÁG Buda
KIRÁLYSÁG 1.
Fekete - K
Aral-
tó
tenger
asz
SPANYOL 2.
pi -
ten
KIRÁLYSÁG ANATÓLIA
ger
Fö
ldköz
i - tenger Damaszkusz
3.
Tripoli Bagdad
5. Alexandria
Jeruzsálem
Kairó
4. ARÁB
IA
Vö
Medina
rö
us 6.
s-
Níl
te
ng
er
Az Oszmán Birodalom kiterjedése
e
r
-te ng
Arab
a) A tartomány az Oszmán Birodalom egyik igen gazdag tartománya. A 19. század első felében
nagy fokú függetlenséget ért el a birodalmon belül, majd brit megszállás alá került.
Helyszín: Sorszám:
b) Az Oszmán Birodalom vazallus területe, amely könnyűlovas, portyázó csapatokat biztosított a

szultánnak. Fontos kereskedelmi utakat ellenőriztek a Fekete-tenger északi partvidékén. Hosszú
évszázadokon keresztül harcoltak az orosz fejedelemségekkel.
Vazallus állam: Sorszám:
c) Az Oszmán Birodalom központja, amelyet 1453-ban sikerült elfoglalniuk. A város elfoglalása

után a szultánok a római császárok örököseinek tekintették magukat.
Város: Sorszám:
d) A város elfoglalása tette lehetővé, hogy a szultánok felvegyék a kalifa címet is.
Város: Sorszám:
f) I. Szelim által elfoglalt terület, ami egészen az első világháborúig oszmán uralom alatt állt. A tar-
tomány az Oszmán Birodalom legkeletibb tartománya volt.
Tartomány: Sorszám:
136

4. A feladat a brit mandátumterület történetéhez kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a források és az
A)
„Őfelsége kormánya jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti otthon megteremtésére Palesztinában,
és minden tőle telhetőt megtesz e cél elérésének elősegítésére, miközben világosan kell látnunk,
hogy semmi sem csorbíthatja a Palesztinában fennálló nem zsidó közösségek polgári és vallási
jogait, illetve a bármely más országban élő zsidók jogait és politikai státusát.”
(Balfour-nyilatkozat, 1917)
a) Nevezd meg azt a politikai ideológiát, amelynek célját a forrás támogatta!
b) Nevezd meg, hogy kiket takar az A) betűjelű forrás aláhúzott része!
c) Balfour a brit kormány külügyminisztere volt 1916 és 1919 között. Magyarázd meg, miért volt
érdekes a brit kormány álláspontja a kérdésben!
B)
A zsidóság bevándorlása Palesztinába
Év Zsidó betelepülők száma Év Zsidó betelepülők száma
1923 7 421 1938 12 868
1925 33 801 1939 16 405
1933 30 327 1940 4 547
1935 61 854 1944 14 464
d) Milyen folyamat figyelhető meg a két világháború közötti időszakban? Vajon mi állhatott mögöt-
te?
e) Magyarázd meg, hogy milyen okok állhatnak a bevándorlók számának 1940–44 közötti csökke-
nésének hátterében! Karikázd be a helyes válasz sorszámát!
1. A Szovjetunió terjeszkedése miatt az európai zsidóság biztonságban élhetett.
2. Az angolok korlátozták a zsidó bevándorlást a terület belső békéjének érdekében.
3. Az Amerikai Egyesült Államok által felajánlott új zsidó nemzeti otthon népszerűbbé vált.
137

5. A feladat Izrael létrejöttéhez kapcsolódik. Válaszolj a feladatokra a forrás és az ismereteid segítsé-
gével!
„Ebben a háborúban úgy kell harcolnunk Nagy-Britannia oldalán, mintha nem létezne Fehér
Könyv [a britek palesztinai politikai alapelveit tartalmazó dokumentum, amelyben palesztin ál-
lam létrehozását tervezik], és úgy kell küzdenünk a Fehér Könyv ellen, mintha nem is lenne há-
ború.”
(Ben Gurion, 1939)
(Arthur Koestler: Ígéret és beteljesedés. A zsidó állam születésének története. Bp. 2011. 99.)
a) Melyik háborúra utalt a forrás?
b) Mi lehetett a forrás szerzőjének a célja a britek támogatásával?
c) Ben Gurion kiáltotta ki később Izrael Államot. Magyarázd meg, miért nem értett egyet a Fehér
Könyvvel!
d) Mikor történt Izrael Állam kikiáltása?
(év)
e) Mi lett a következménye Izrael Állam kikiáltásának?
6. A feladat a hidegháborúhoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és ismereteid segítsé-

gével!
a) Nézz utána az interneten, melyik ókori kolos�-

szusra utal a karikatúra címe!
b) Melyik hidegháborús konfliktusról szól a kari-

katúra?
c) Nevezd meg a szemben álló országokat!
1. A szuezi kolosszus
2.
138

d) Melyik nagyhatalom támogatta az egyik, és melyik a másik felet?
1.
2.
e) Mi vezetett a konfliktus kialakulásához?
f) Nevezd meg, hogy a karikatúra bal és jobb

oldalán látható két-két személy mely államo-
kat jelképezi! (Középen az ENSZ főtitkára,
U Thant látható.)
bal oldali:
jobb oldali:
g) Írd le saját szavaiddal a karikatúra üzenetét!

Sivatagi dal – Egyedül
7. A feladat Izrael és a palesztinok kapcsolatához kötődik. Karikázd be a helyes válasz sorszámát az

ismereteid alapján!
a) Mi volt a lényege az ENSZ 1947-ben elfogadott javaslatának Palesztina rendezéséről?
1. A terület marad a britek ellenőrzése alatt.
2. A területen létrejön Izrael és egy palesztin állam.
3. A terület ENSZ-ellenőrzés alá kerül.
4. A
területen létrejön egy zsidó és egy palesztin állam, míg Jeruzsálem nemzetközi ellenőrzés
alá kerül.
b) Mely vallások szent helye Jeruzsálem?
1. keresztény, zsidó, muzulmán 3. zsidó, keresztény
2. buddhista, zsidó, muzulmán 4. muzulmán, zsidó
c) Ki volt Izrael első miniszterelnöke?
1. Jichák Rabin 2. Ben Gurion 3. Netanjahu 4. Arafat
139

8. A feladat az iszlám irányzataihoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a forrás és az ismereteid se-
gítségével!
a) Határozd meg a kalifa fogalmát!
b) Az iszlámnak két fő irányzata van. Melyek ezek?
1. Ali és utódai kalifaságát támogatják:
2. Oszmán utódainak a kalifaságát támogatják:
c) Nevezd meg, hogy melyik államban alkotnak többséget az 1. irányzathoz tartozók!
d) Nevezd meg szakszóval az iszlám vallási törvényeket!
9. A feladat a Közel-Kelet népeihez kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismereteid segít-

ségével!
a) Írd be a jelmagyarázatból törölt és sorszámok-

kal jelzett népeket!
Törökország
1.
Ciprus
2. Libanon
Szíria
Izrael Irak Irán

3. Jordánia
Kuvait
4. Egyiptom
Bahrein
Katar
5. 1. Egyesült Arab
Emírségek
azeri Szaúd-Arábia
2.
b) Nevezd meg a legnagyobb, önálló állammal Omán
3.
nem rendelkező népcsoportot! 4.
5. Jemen
egyéb
ritkán
lakott
c) Mely államok területén élnek nagy tömegben?
A Közel-Kelet népcsoportjai

d) Magyarázd meg, hogy miért nem tudnak saját államot létrehozni!
140

VI. fejezet. Mérlegen a magyar történelem
18. Lábnyomaink a világban

1. A feladat a világjáró magyarokhoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatot ismereteid és az internet se-
gítségével!
2.
4.
3.
1.
A)
„A domonkos barátok, miután ezeket A magyarok történetében megtalálták, megszánták a magya-
rokat, akiktől származtak, hogy mind az ideig hitetlenségben tévelyegtek. Elküldtek hát négy
barátot a keresésükre, hogy Isten segedelmével megtalálják őket, ahol csak tudják. Annyit tudtak
a régiek írásaiból, hogy keleten laknak, de hogy hol vannak, nem is sejtették.”
(Riccardus fráter beszámolójából)
B)
„Ott ő a lámával és egy szolgával kilenc négyzetlábnyi helyiségben szorult össze, három-négy
hónapon át el volt szigetelve. Szobácskájából nem mert egyikük sem kimozdulni, a környék hó-
val volt fedve és a hévmérő rendszerint a 10–16 °C-on állott zéró alatt. Ott ült ő birkabőr bundá-
ba burkolódzva, összefont karokkal, s ebben a helyzetben reggeltől estig olvasott, tanult, melegí-
tő tűz és alkonyat után világító mécses nélkül.”
(Egy skót orvos visszaemlékezéséből)
C)
„Ebben az országban készül minden olyan aranyos és selyemruha, melyet moszolinnak nevez-
nek, és mesterembereik művészei ennek az iparnak; hasonlóképpen azok a nagykereskedők,
akik a főszerek, gyöngyök, selyem- és aranyos ruhák garmadáit viszik piacra és moszolin néven
ismeretesek, szintén ebből a királyságból származnak. Van még egy másik népfaj is, mely a he-
gyekben lakik: ez a kurd.”
(Egy utazó beszámolójából)
141

D)
„Az itteni indiánok éppen úgy, mint a Sioux és Kanzas nevűek (kiknek területén át utaztunk)
tetemes mennyiség földet művelnek, hol ezen háromféle növényt termesztik saját szükségeikre;
különösen kukoricából igen sokféle és ízletes ételeket tudnak készíteni. A kolompért azonban
csak parázsba takarják, és sülve eszik meg héjastól együtt.”
(Egy utazó leveléből)
E)
„A legszebb azonban az egyiptomi országút éjjel. A kis fellah falukban nyílt tüzek mellett kupo-
rognak a burnuszokba burkolt emberek. Az ősi vízkerekek, a szakijék végtelenül szomorú, egy-
hangú dallamokat nyikorognak különös szimfóniává vegyülve. Úgy látszik, a bennszülöttek
furcsa negyedhangokkal átszőtt dallamait ez a bánatos összhang szülte, mintha az ősi idők rab-
szolgáinak panaszát visszhangoznák. Itt-ott átsuhan az országúton a fényszórók világosságában
egy-egy róka vagy sakál, a karcsú pálmák ezüstös fényű koronái titokzatosan susognak régmúlt
időkről és az ablaktalan, erődítményszerű fellah faluk bejáratánál az őrök ünnepélyesen tiszte-
legnek ósdi fegyverükkel.”
(Egy útinaplóból)
a) Rendeld a forrásokat a térképen számokkal jelölt területekhez! Írd be a megfelelő számot a táb-
lázatba a források betűjele alá! Egy forrás kimarad.
Forrás betűjele A) B) C) D) E)
Térképi sorszám
b) Magyarázd meg a B) betűjelű forrásban aláhúzott kifejezést az internet segítségével!
c) Az internet segítségével nevezd meg a D) betűjelű forrás szerzőjét!
d) Melyik ma is működő intézmény alapítója és első igazgatója volt ő?
e) Ki az E) betűjelű forrás szerzője?
f) Az E) betűjelű forrás szerzője harcolt az első világháborúban. Az internet segítségével nézz utá-
na, hogy milyen küldetésekben vett részt!
g) Ugyanő a második világháborúban is harcolt. Nézz utána, hogy melyik hadműveleti egységnél
tevékenykedett!
h) Milyen bátor cselekedeteket hajtott végre Budapesten az 1944–45-ös ostrom idején?
142

2. A feladat a híres magyar feltalálókhoz kapcsolódik. Párosítsd őket találmányaikkal!
✎ Jedlik Ányos ● ● telefonhírmondó

Puskás Tivadar ● ● porlasztó
Bíró László ● ● villanymozdony
Galamb József ● ● golyóstoll
Kandó Kálmán ● ● dinamó
Bánki Donát, Csonka János ● ● Ford T-modell
3. A feladat a hadifoglyokhoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a források és az ismereteid segítsé-

gével!
A)
„Én már 1915. III. 13. óta hadifogságban vagyok és 1919. VI. 2. óta lezárva, mint túsz Moszkvá-
ban. Arról nem is beszélek, amit átéltem Ufában 1918[-ban] a csehszlovák regime [rezsim, itt:
időszak] alatt! A jó Isten eddig egészségemet fenntartotta, de érzem magamon is, hogy sokáig én
se bírom már.”
(Széchenyi Bálint 1921. 06. 25-i leveléből)
B)
„Még egy fontos dolgot kívánok tudomásodra hozni, az pedig az, hogy ha igaz az a hír, hogy a
kronstadti események nagyméretű fejlemények reményében, szakította meg kormányunk a tár-
gyalásokat, [… akkor] azzal ugyan biztosította volna a magyar kormány a 10 volt népbiztos
megtartását, de ugyanakkor velünk itt végeztek volna, ha arra került volna a sor, hogy megdől a
mostani uralom.”
(Széchenyi Bálint 1921. 06. 28-i leveléből)
a) Legalább hány évet töltött fogságban a források szerzője?
b) Melyik háborúban lett hadifogoly?
c) Melyik ország hadserege fogta el őt?
d) Magyarázd meg az A) betűjelű forrás aláhúzott részét! Mire utal a mondat?
e) Milyen események miatt nem tudták még hazaszállítani a hadifoglyokat?
143

4. A feladat a szovjet fogsághoz kapcsolódik. Rendeld az állításokat a megfelelő forráshoz! Írj X-et a
megfelelő forrás mezőjébe! Egy sorba több jel is kerülhet!
A)
„Mentünk le a bányába lifttel háromszáz-valamennyi métert, és még százhúszat másztunk. Ha-
son lapátoltuk ki a szenet. A ruszkik [oroszok] vájták, mi meg a csillékbe lapátoltuk. Aztán neki-
álltunk, hogy toljuk a csillét, de annyi kraft [erő] nem volt bennünk. Ott az egyik orosz nő egy-
maga eltolta, mi meg hárman nem tudtuk eltolni.”
B)
„14 kétemeletes barakkot építettek abban a lágerben [táborban], mindegyik több helyiségből állt.
A mi szobánknak ablakán üveg sem volt, és nemigen fért volna el benne több emeletes deszka
priccs, mint amennyit beállítottak.”
C)
„Reggel üres, kenyér nélküli levessel a gyomrunkban már munkára mentünk. A munkaidő este
7-ig tartott. Vacsora: 70 dkg kenyér, fél evőkanál cukor és tea. Ezt kaptuk 3 hónapon keresztül.
Egy hónap alatt súlyunk felére csökkent.”
D)
„Éjszakai konyhás őrként is dolgoztam, akkor az volt a feladatom, hogy vigyázzak arra, nehogy
a konyhások bármit kivigyenek a konyhából ismerőseiknek vagy barátaiknak.”
(Bognár Zalán: „Málenkij robot”. A Magyarországról ítélet nélkül szovjetunióbeli
kényszermunkára elhurcolt civilek története. Bp. 2018.)
Állítás/Források betűjele A) B) C) D) Egyik sem

a) A fogságban lévők nehéz fizikai munkát végeztek.
b) Jellemző volt a lopás.
c) A Szovjetunió távoli részébe is vittek magyar foglyokat.
d) A foglyok éheztek.
e) A szállások zsúfoltak voltak.
f ) A foglyok legyengültek a fogságban.
5. A feladat a magyar tudósokhoz, tudományos élethez kapcsolódik. Válaszd ki a kakukktojást, és in-

dokold is meg a választásodat!
a) Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes, Hevesy György, Wigner Jenő
Kakukktojás:
Indoklás:
b) Gábor Dénes, Teller Ede, Kertész Imre, Szilárd Leó
Kakukktojás:
Indoklás:
144

c) porlasztó, rádió, kriptongázas izzólámpa, helikopter
Kakukktojás:
Indoklás:
d) Bay Zoltán, Bartók Béla, Teller Ede, Kodály Zoltán
Kakukktojás:
Indoklás:
6. A feladat a magyar művészekhez kapcsolódik. Melyik művészeti ágban alkottak? Rendeld a sze-
mélyhez a megfelelő művészeti ágat!
a) Bartók Béla:
b) Korda Sándor:
c) Kertész Imre:
d) Kertész Mihály:
e) Tamási Áron:
7. A feladat az újkori olimpiai mozgalomhoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és isme-
reteid, valamint az internet segítségével!
A)
„Végre is az ember nem testből és lélekből áll, három dolog jellemzi: a test, a szellem és a jellem.
A jellem kialakítását nemcsak a szellem befolyásolja, hanem a test is. A régiek tudták ezt, nagy-
apáink elfelejtették, és mi most fájdalmasan emlékezünk erre.”
B)
„Vigyünk külföldre evezősöket, vívókat, futókat, és íme, szabad forgalmat indítunk meg, amely-
nek segítségével a vén Európa vérkeringésébe belevisszük a béke gondolatát. Ez bátorít fel en-
gem arra, hogy az önök segítségével, a mai idők követelményeinek megfelelően átalakítva, java-
solhassam az olimpiai játékok felújításának gondolatát.”
(Coubertin báró gondolataiból, in: Keresztényi József: Kis olimpiatörténet. Bp. 1988. 54.)
a) Az ember melyik oldalát fejleszti a sport?
b) Melyik versenyt akarta feléleszteni a szerző?
c) Milyen előnnyel járna a sportversenyek elterjedése a szerző szerint?
145

d) Hogyan kapcsolódik ez a gondolat a verseny ókori párjához?
e) Mi az újkori olimpiák jelmondata?
f) Mikor és hol rendezték meg az első újkori olimpiát?
Év: Hely:
8. A feladat az újkori olimpiákhoz kapcsolódik. Keresd ki az internet segítségével, hogy melyik szim-
bólum melyik olimpiát jelképezte!
a) Az olimpia helye és éve:

A B

C D

b) Az olimpiai kabalák közül kettő esetében a világ egy jelentős része nem vett részt a versenyen.
Melyik ez a két olimpia?
1. 2.
c) Magyarázd meg, miért nem vett részt a világ egyik fele az olimpiákon!
146

9. A feladat a magyar sportolókhoz kapcsolódik. Nézz utána az internet segítségével, hogy a képeken
látható magyar sportolók melyik olimpiá(ko)n, melyik sportágban értek el olimpiai aranyat!
A B
Puskás Ferenc: Egerszegi Krisztina:

C D
dr. Kárpáti György: Csák Ibolya:

E F
Gyarmati Olga: Gerevich Aladár:

147

19. A magyar megmaradás kérdései
1. A feladat a középkori Magyarország
kultúrájához kapcsolódik. Oldd meg a
feladatokat a képi források és az isme- 3.
reteid segítségével! 1. 2.
4.
5. 6.
7.
8.
9.
10.
a) Rendeld a képekhez a térképen sze-

replő sorszámokat!
A B
A kassai dóm A visegrádi királyi palota
Térképi sorszám: Térképi sorszám:
C D
A pozsonyi koronázótemplom Gázi Kászim pasa dzsámija Pécsen
Térképi sorszám: Térképi sorszám:
148

b) Nevezd meg azt a képet, amelyik nem a keresztény magyar kultúrkörhöz kapcsolódik! Írd le a
forrás betűjelét!
c) Magyarázd meg a források és ismereteid alapján, hogy a legtöbb esetben mi a különbség a mai
Magyarországon található középkori műemlékek és a Felvidéken (mai Szlovákia) található kö-
zépkori műemlékek állapota között!
d) Miért alakult így a történelem során?
e) Két képen ugyanolyan stílusú épület látható. Válaszd ki a képeket, és nevezd meg a stílusukat!
2. A feladat a Kárpát-medence etnikai változásaihoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források

és ismereteid segítségével!
A)
Magyar
Gyér magyar
Szláv
Gyér szláv
Vegyes magyar-szláv
Gyér magyar-szláv
Török
Bükk- és fenyőerdő
149

B)
C)
Magyarok
Németek, szászok
Szlovákok
Románok
Szerbek
Horvátok
Ruszinok
Bunyevácok
Vendek
Bolgárok
Lengyelek
Egyéb
Lakatlan és aránylag
ritkán lakott területek
150

D)
a) Állítsd időrendi sorrendbe a térképeket! Kezdd a legkorábbival!
b) Nevezd meg azokat az eseményeket, amelyek befolyásolták a Kárpát-medence etnikai képét!

A felsoroltak közül válassz! Kettő kimarad.
Események: besenyő támadás, tatárjárás, orosz megszállás, török hódoltság,

kivándorlás Amerikába
1.
2.
3.
3. A feladat a magyarság 15–17. századi megmaradásához kapcsolódik. Rendeld a forrásokhoz az állí-

tásokat! Jelöld a táblázat megfelelő mezőjébe tett X-szel!
A)
„Legutóbb [a török] elhatolt már csaknem Európa közepéig, s most országunk s hazánk tőszom-
szédságában vetette meg lábát. […] Több mint hatvan esztendeje csak nem szakadatlanul álljuk
a háború perzselő dühét, még pedig saját erőnkből, egyetlen nép fegyvereivel. Helytállunk, pe-
dig kimerített a sok vereség, hadakozás és gyász. […] A szabadság emlékén kívül egyebünk sem
maradt, mint fegyverünk és bátorságunk, hiszen sokszor kerültünk végveszélybe.”
(Vitéz János, 1448)
151

B)
„A szegedi kádi [iszlám vallási törvények alapján ítélő török bíró] levelet küldött magas portám-
hoz, és az alábbiakat tudatta: midőn Szegedre érkezett, be akarta tiltani a harangozást, és be kí-
vánta vezetni az iszlám törvénykezést. Ám a szegedi bírók ellenszegültek, és azt mondták, hogy
[ha ez megtörténik], a hitetlenek bizonyosan szétszélednek, és esetleg zavargások törnek ki. Köz-
ben a (szegedi) szandzsákbég Budára utazott, s [mikor visszatért], egy hitetlent a szent törvény
alapján botbüntetésre ítéltek. Erre a szegedi bírók mintegy száz hitetlennel reá mentek, és figyel-
meztették: »a magyar nem tűri, hogy megverjék; ne avatkozz a dolgainkba!« Azokat, akik hoz-
zánk akarnak fordulni, a hitetlenek nem engedik be a templomaikba, a bíráik megverik, káro-
molják és szidalmazzák őket.”
(Egy szultáni parancsból, 1545)
C)
„Megértetted, hogy […] faluinkat […] be nem engedjük hódolni. Megértettük, hogy az török
császár azért adta Mustafa odabasának, hogy adózzanak. Török császár nem-adhatóját adta, mi-
vel miénk ez a föld és ország, [ti] csak jövevények vagytok benne. Más az, hogy az békesség előtt
akik hódoltak voltak, azoknak behódolásukat mi sem ellenezzük, de hogy az békesség alatt hó-
doltassatok, azt meg nem engedjök! Hogy penig Pécs […] táján sok falukat hódíttattunk volna
meg, azt nem helyesen fogjátok reánk, mert mi nem hódítottunk, ha nem az mi atyáinknak az mi
császárunk adta, és fiúról-fiúra marad. Nem úgy vagyon mi nálunk, mint nálatok, hogy pénzen
adják az jószágot, ha nem a mi császárunk pénz nélkül adja, és valameddig az a’ nemzetség fönn-
tart, mindaddig bírja.”
(Batthyány Ádám levele Ibrahim szpáhihoz, 1646)
D)
„A meghódolt alattvalóknak pedig a határigazitások ügyében s egyéb panaszokban török uraik-
hoz folyamodni, a földesuraik részéről, vagy ezek mulasztása esetében, a megyei hatóságok ré-
széről reájuk kimondandó főbenjáró büntetés alatt tiltva legyen.”
(1659. évi 13. tc.)
Állítások A) B) C) D)
A magyar nemesek öröklés alapján bírják földjüket.
A hódoltság területén élőknek is kötelező a magyar vármegyékhez
fordulni ügyes-bajos dolgaikkal.
Magyarország Európa védőbástyája.
Aki a török közigazgatással együttműködött, az a halálbüntetést
kockáztatta.
A jobbágyok ellenálltak az iszlamizációnak.
A magyar főurak mindent elkövettek a magyar falvak törökök általi
megadóztatásának megakadályozása érdekében.
A török elleni harc terhét a magyarok viselték.
A lakosok elvándorlással fenyegetőztek.
152

4. A feladat a török hódoltsághoz kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismereteid segítsé-
gével!
„Megértetted, hogy […] faluinkat […] nem engedjük behódolni. Megértettük, hogy az török csá-
szár azért adta Mustafa odabasának [török cím], hogy adózzanak. Török császár nem-adhatóját
adta, mivel miénk ez a föld és ország, [ti] csak jövevények vagytok benne. Más az, hogy az békes-
ség előtt, akik hódoltak voltak, azoknak behódolásukat mi sem ellenezzük, de hogy az békesség
alatt hódoltassatok, azt meg nem engedjök! Hogy penig Pécs […] táján sok falukat hódíttattunk
volna meg, azt nem helyesen fogjátok reánk, mert mi nem hódítottunk, ha nem az mi atyáinknak
az mi császárunk adta, és fiúról-fiúra marad. Nem úgy vagyon mi nálunk, mint nálatok, hogy
pénzen adják az jószágot, ha nem a mi császárunk pénz nélkül adja, és valameddig az a’ nemzet-
ség fönntart, mindaddig bírja.”
(Batthyány Ádám gróf levele Ibrahim szpáhihoz, 1646)
a) Milyen a levél hangvétele?
b) Kik voltak a szpáhik?
c) Húzd alá, hogy Pécs és környéke melyik országrészhez tartozott az időszakban!
Magyar Királyság Hódoltság Erdélyi Fejedelemség
d) Magyarázd meg a forrás alapján, hogy milyen jogon birtokolják a földet a magyar nemesek!
e) Milyen jogon birtokolják a földet a török szpáhik?
f) Támaszd alá a forrásból vett idézettel, hogy Batthyány Ádám nem vélte véglegesnek a török hó-
dítást!
g) Magyarázd meg a forrásban aláhúzott részt!
h) A forrás alapján magyarázd meg, hogy miért nem volt Magyarországon gyermekadó, amellyel a
törökök a janicsáralakulatok feltöltésére törekedtek!
i) Nézz utána, hogy kiket neveztek a hódoltságban „barát”-oknak!
153

5. A feladat a magyarországi kivándorláshoz kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a források és isme-
reteid segítségével!
A)
B)
„Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk."
(Részlet József Attila Hazám című
költeményéből)
C)
„Egyre kevesebben vagyunk Ausztriában menekültek, mert mindenkit elvisznek – ha lassan is,
oda – ahová szándékozik letelepedni. Mindenki elhagyja Európát, itt alig marad egy pár ember.
[…] Rengetegen mentek Amerikába, amely – mint mondják – a »korlátlan lehetőségek hazája«.
Eljöttünk Magyarországról – mondják – mert az ma a »korlátolt lehetetlenségek országa«. – Na,
de úgy gondolom, hogy egy féltonnás zsákot Amerikában se fog tudni felemelni senki, s négy
rostélyost sem megenni. Mindenki tervezget […], hogy hol lesz neki a legjobb, hol vannak a
»gazdag rokonok«, prospektusokat bújnak a honfiak, majd egymásnak magyarázzák a lehetősé-
geket.”
(Levél Magyarországra az ausztriai Eisenerzből, 1957. május 12.)
a) Nevezd meg, hogy mi volt a kivándorlás oka a két forrás esetében!
B) forrás:
C) forrás:
b) Melyik nemzetiséget érintette a legnagyobb mértékben a kivándorlás az 1900-as évek elején?
c) Milyen hatással volt ez Magyarország etnikai viszonyaira?
d) Nézz utána, hogy mi volt a két kivándorlás közötti legfontosabb demográfiai különbség!
154

6. A feladat a magyarok és a Habsburg Birodalom viszonyához kapcsolódik. Rendeld az ábra elemeit
a magyar történelem eseményeihez!
Védelem a külső támadással, Nemzeti szuverenitás,

befolyással (pl. orosz, török) szemben önállóság hiánya
Viszonylagos nemzetiségi béke Meg-megújuló központosító,

beolvasztó törekvések
Modernizációs hatások, Az ország érdekeivel ellentétes
tágabb gazdasági lehetőségek döntések és intézkedések
Nagyhatalmi súlyt ad A Birodalom magyaroktól független
Közép-Európának konfliktusainak is részese az ország
A Habsburg Birodalomhoz való tartozás előnyei és hátrányai
a) A Rákóczi-szabadságharc:
b) „Életünket és vérünket!” – kiállás Mária Terézia mellett:
c) A napóleoni háborúk során kitartás a birodalom mellett:
d) A nyelvújítás időszaka:
e) Az 1848. március 15-i forradalom:
f) Kiegyezés:
g) A millenniumi Magyarország:
h) Magyarország is hadviselő fél lesz az első világháborúban:
155

7. A feladat a magyarság megmaradásához kapcsolódik. Fejezd be a mondatokat! Karikázd be a he-
lyes befejezés sorszámát!
a) A magyar koronázótemplom…
1. Esztergomban a Várhegyen állt.
2. a korabeli Európa egyik legnagyobb bazilikája volt.
3. Mátyás alatt reneszánsz stílusjegyekkel gazdagodott.
4. pusztulását a tatár hordák okozták.
b) A késő középkori magyar költségvetés…
1. bevételei messze felülmúlták a francia király bevételeit.
2. kiadási oldalának legnagyobb tétele a végvárak fenntartása.
3. legnagyobb bevételei a vámok voltak.
4. mérlege a törököknek fizetett adó miatt lett negatív.
c) Az oszmán hódítás…
1. c élja Párizs elfoglalása volt.
2. k
övetkeztében kihalt az Árpád-ház.
3. a színmagyar lakosságú Alföldet pusztította el.
4. m
iatt Magyarországon elterjedt az iszlám hit.
d) Az Osztrák–Magyar Monarchia…
1. a népek olvasztótégelyeként kialakított egyfajta közép-európaiságot.
2. 1848-ban jött létre az udvar és a márciusi ifjak kiegyezése következtében.
3. minden nemzetiségnek autonómiát biztosított.
4. erőszakos gyarmatosítása következtében a világ számos helyén hivatalos nyelvvé vált a magyar.
e) A visegrádi együttműködés…
1. keretében három ország – Románia, Lengyelország és Magyarország – egyezteti az érdekeit.
2. a Közép-Dunántúl régióban megvalósuló LEADER-program.
3. tagjai együtt lépnek fel érdekeik érvényesítésére a KGST-ben.
4. I. Károly külpolitikájára vezethető vissza.
156

Forrásjegyzék
IRODALMI JOGOK JEGYZÉKE
15. Pongrátz Gergely: Corvin köz 1956, A szerző kiadása. 1982–1992.

21. Albert Camus: A magyarok vére, In: Glória Victis: Az 1956-os magyar szabadságharc költői visszhangja a nagyvilágban.
Negyedik kiadás. Bp. 1987 „Magyar Október" Szabadsajtó, 7-8. oldal
22. Rácz Sándor: A Nagy-budapesti Központi Munkástanács, In: Beszélő összkiadás. Budapest, 1992. 3 kötet
24. Gosztonyi Péter Föltámadott a tenger…1956. A magyar október története. Népszava Kiadó Vállalat, 1990.
47. Nagy Gáspár: Öröknyár: elmúltam 9 éves. In: Új forrás, 1984.
47. Kis János: Válságban cselekedni. In: Beszélő, 1987.
73. Kós Károly: Kiáltó szó. Idegennyelvű Folyóirat Kiadó Leányvállalat,
75. Reményik Sándor: Templom és iskola. In: Reményik Sándor összes verse I-II. Kálvin Kiadó. 2019.
85. Tessedik Sámuel: A parasztember Magyarországon, 1786. In: Tessedik Sámuel - Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról
Magyarországon. Magyar Elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/04800/04869 2007-05-31
100. Gordon Childe: A civilizáció bölcsője, Bp. 1959
108. Beszélgetés Tórh I. Jánossal. Gyermekeink látni fogják az európai népek kihalását. In Vasárnap, 2022.01.13 https://vasarnap.
hu/2022/01/13/demografiai-tel-toth-i-janos-gyermekvallalas-migracio/ 2023-03-13
110. Medgyesi Csilla: Németországnak nem menekültek kellenek, hanem szakképzett bevándorlók. In: Világgazdaság, 2021.08.26.
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2021/08/nemetorszagnak-nem-menekultek-kellenek-hanem-szakkepzett-
bevandorlok-1 2023-03-13
111. Douglas Murray: Európa furcsa halála. Alexandra Könyvesház Kft., Bp. 2018. 15–17.
112. Oswald Spengler: A Nyugat alkonya I-II. Noran Libro, Budapest, 2021.
114. Klaniczay Gábor: Nők a középkorban. Rubicon, 2015/8.
118. Montesquieu: A törvények szelleméről. Osiris, Bp. 2000.
143. Milan Kundera: A megrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája. Európa Kiadó, Bp. 2022.
144. Hanák Péter: Alkotóerő és pluralitás Közép-Európa kultúrájában. In: Budapesti Negyed, 1998/4.
146. Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. Argumentum Kiadó és Nyomda, Kft., Bp. 2011.
146. Békés Márton: A lemaradás előnye. Mandiner, 2018.01.05. https://mandiner.hu/cikk/20180104_bekes_marton_a_lemaradas_
elonye 2023-03-13
180. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Kiadó, Bp. 2002. 289.
192. Bartók Béla: Mi a népzene? Magyar Elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/05200/05222/html/gmbartok0005.html
2023-03-13
194. Aczél Tamás–Méray Tibor: Tisztító vihar. Big Ben Publishing Company, London és New York, 1959.
198. Varjú Elemér: Magyar várak. Műemlékek Országos Bizottsága, Bp. 1932.
198. Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. múlt-kor 2001.09.15. https://mult-kor.hu/20010915_a_masfel_
evszazadnyi_torok_uralom_merlege 2023-03-13
201. Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára. In: Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért
[szerk: Kosztolányi Dezső]. Helios, Bp. 1928.
201. Czopf Áron: A szuverenitás két arca. Kommentár, 2019/1. http://kommentar.info.hu/cikk/2019/1/A_szuverenitas_ket_arca
2023-03-13
202. Veres Péter: Záróelőadás. In: Szárszó 1943. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1983.
202. John Lukács: Előszó. In: B. Cartledge: Megmaradni. Bp. 2016.
202. Cservenka Judit: Sir Bryan Cartledge: „Trianon, egy angol szemével”. Felvidék.ma, https://felvidek.ma/2021/03/sir-bryan-
cartledge-trianon-egy-angol-szemevel/ 2023-03-13
A KÉPEK FORRÁSAI
5. Az átalakított millenniumi emlékmű © MTI Fotó

5. A Sztálin-szobor a Felvonulási téren © MTI Fotó
5. A felrobbantott Erzsébet híd az ostrom után © Fortepan / Fortepan
5. A Nagykörút (Petheő Balázs grafikája)
5. Horthy Miklós bevonulása Budapestre (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
5. Vagonlakó családok (Országgyűlési Könyvtár, Budapest)
5. Peacekeeper rakéta (National Museum of the United States Air Force, Dayton)
157

5. Rohamosztagosok felvonulása © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
5. Imádkozik a király (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
5. A normandiai partraszállás (Naval History Museum, Washington D. C.)
5. Hidegháborús karikatúra (Leslie Gilbert Illingworth karikatúrája, The Daily Mail, London)
10. A Sztálin-szobor elgurult feje © Fortepan / Hofbauer Róbert
10. A lyukas zászló (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
16. Magyar család lépi át az osztrák határt (Nationaal Archief, Hága)
16. Magyar menekültek érkeznek Utrechtbe (Nationaal Archief, Hága)
16. A műszaki határzár a nyugati határon © MTI Fotó: Horvát Éva
20. Munkásőrjelvény (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény)
24. Ötórai tea az Ifjúsági Parkban © MTI Fotó: Pálfai Gábor
26. Kombájn az Országos Mezőgazdasági Vásáron © MTI Fotó: Urbán Nándor
26. Új Ikarus buszok a gyár udvarán © MTI Fotó: Fényes Tamás
29. Táncoló pár © Fortepan / Fortepan
29. Fiatalok az utcán © Fortepan / Nagy Gyula
29. Szilveszteri diszkó © Fortepan / Erky-Nagy Tibor
29. Etele úti panelház © Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
29. Az úgynevezett Kádár-kocka © Fortepan / Fortepan
32. A balti lánc (Wikimedia / Jaan Künnap)
37. A berlini fal építése © CULTiRiS / AKG Images
37. A berlini fal bontása © CULTiRiS / AKG Images
39. MDF-plakát (Terror Háza Múzeum, Budapest)
39. Fidesz-plakát (Terror Háza Múzeum, Budapest)
39. SZDSZ-plakát (30eveszabadon.hu)
41. Göncz Árpád © MTI Fotó: Brázai Béla
41. Orbán Viktor © MTI Fotó: Tóth István Csaba
41. Antall József © MTI Fotó: Záray Péter
41. Horn Gyula © MTI Fotó: Matusz Károly
44. A kivonuló szovjet hadsereg egyik katonája © MTI Fotó
44. Orosz István: Tovaris konec plakát (Terror Háza Múzeum, Budapest)
44. A Ludas Matyi 1987-es címlapja (Ludas Matyi Online)
65. Kitelepítésre váró németek (Országgyűlési Könyvtár, Budapest)
71. Gilf Kebir barlangfestménye © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
74. Pestises betegek ábrázolása a Toggenburg Bibliában (Kupferstichkabinett Berlin, Berlin)
75. Vasúti jegykezelők a spanyolnátha idején (National Archives and Records Administration, Washington D. C.)
76. A Rue de Rivoli képeslapon © CULTiRiS / Lebrecht
82. Renault-plakát © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
82. Írógép-reklám © CULTiRiS / AKG Images
82. Jazz-plakát © CULTiRiS / AKG Images
82. Porszívó-reklám © CULTiRiS / AKG Images
82. Mosópor-reklám © CULTiRiS / AKG Images
82. Charleston-plakát © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
83. Gyertek, lányok, traktorra! Pál György plakátja (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
107. Than Mór: Kun László találkozása Habsburg Rudolffal (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
108. Anschluss-karikatúra (Los Angeles Times, Los Angeles)
108. Karikatúra Hitler és Sztálin találkozásáról © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
110. A berlini fal lebontása © Fortepan / Horváth Péter
110. Orosz István: Tovaris konec plakát (Terror Háza Múzeum, Budapest)
112. A „bostoni teadélután” (Library of Congress, Washington D. C.)
112. A Mayflower megérkezése © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
120. Indiai istenszobrok (Metropolitan Museum of Art, New York)
122. A 21. bengáli bennszülött gyalogezred altisztje (Yale University, New Haven)
125. Karikatúra India felosztásáról (Daily Star, London) Hungart © 2023
129. Karikatúra a kínai angol politikáról © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
130. Karikatúra Kína gyarmatosításáról (Library of Congress, Washington D. C.)
131. Kínai politikai plakátok © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
132. Karikatúra a kínai politikáról az 1960-as évekből © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
138. A szuezi kolosszus (David Low, The Guardian, London) Hungart © 2023
139. Karikatúra a hatnapos háborúról (John-Musgrave Wood, The Daily Mail, London) Hungart © 2023
146. Waldi kabalafigura (Centre d'Études Olympiques, Lausanne)
158

146. Misa mackó kabalafigura © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
146. Sam kabalafigura (Centre d'Études Olympiques, Lausanne)
146. Wenlock és Mandeville kabalafigurák (Centre d'Études Olympiques, Lausanne)
147. Puskás Ferenc © CULTiRiS / Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
147. Egerszegi Krisztina © MTI Fotó: Németh Ferenc
147. Dr. Kárpáti György © MTI Fotó: Petrovits László
147. Csák Ibolya © MTI Fotó: Bojár Sándor
147. Gyarmati Olga © CULTiRiS / Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
147. Gerevich Aladár © CULTiRiS / Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Shutterstock Képügynökség: 71., 83., 107., 120., 132., 148.

Shutterstock szerkesztői képek (/Shutterstock.com): 148. o. Renata Sedmakova
159

Tartalom
Év eleji ismétlés | 4
I. fejezet. A forradalomtól az ezredfordulóig | 8

1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc | 8
2. A kádári diktatúra | 16
3. Élet a Kádár-rendszerben | 25
4. A kétpólusú világ megszűnése és a rendszerváltoztatás Magyarországon | 31
5. Magyarország a rendszerváltoztatás után | 42
II. fejezet. Együttélés a Kárpát-medencében | 51

6. A határon túli magyarok | 51
7. A magyarországi nemzetiségek a 19. századtól napjainkig | 60
III. fejezet. Népesedés és társadalom | 71

8. A hagyományos agrártársadalmak | 71
9. A modern ipari társadalmak | 76
IV. fejezet. A demokratikus állam | 84

10. A modern demokrácia gyökerei | 84
11. A modern magyar állam | 90
V. fejezet. Régiók története | 96

12. Magyarország és az Európai Unió | 96
13. Közép-Európa | 105
14. Az Amerikai Egyesült Államok | 112
15. India | 120
16. Kína | 127
17. Közel-Kelet | 134
VI. fejezet. Mérlegen a magyar történelem | 141

18. Lábnyomaink a világban | 141
19. A magyar megmaradás kérdései | 148
Forrásjegyzék | 157
160

OH-TOR08MAB Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

OH-TOR08MAB Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NAT

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 1 2023. 06. 22. 12:11

A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

A tankönyvvé nyilvánítási ejárásban közreműködő szakértő: DR. KOCZÓ JÓZSEF

Pedagógiai szakértő: TÓTH ATTILA

Vezetőszerkesztő: PAPPNÉ GELLÉNYI JUDIT

Szerkesztő: DR. KOJANITZ LÁSZLÓ

Látvány- és tipográfiai terv: SUSÁN PÁL

Fedélterv: BÁNÁTI JÁNOS, SLEZÁK ILONA, TÉGLÁSY GYÖRGY

Illusztráció: TÉGLÁSY GYÖRGY

Térképek: © STIEFEL, VECSEY TAMÁS, ZSOLDI KATALIN

Fotók: © HUNGART, © Cultiris, © MTI, © Shutterstock Képügynökség

© Oktatási Hivatal, 2023

A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta.

Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 9–10.

A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök • Raktári szám: OH-TOR08MAB

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 2 2023. 06. 22. 12:11

A feladatok segítségével kereshetsz kakukktojást, fejthetsz keresztrejtvényt, betű-

A történelem tanulásához az is hozzátartozik, hogy például a földrajz- vagy a ma-

Biztosan szereted használni az internetet, és szereted látogatni a közösségi oldala-

A feladatok többsége a leckék főszövege alapján megoldható, de vannak olyan fel-

Jó tanulást és jó jegyeket kívánnak a munkafüzeted alkotói!

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 3 2023. 06. 22. 12:11

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 4 2023. 06. 22. 12:11

3. Az alábbi feladat a 19–20. századi világháborúkhoz, nemzetközi feszültségekhez kapcsolódik. Ha-

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 5 2023. 06. 22. 12:11

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 6 2023. 06. 22. 12:11

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 7 2023. 06. 22. 12:11

1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

a) Milyen jellegű ügyeknél alkalmazták a beszédrészletben megjelenő eljárásokat?

b) Miért volt ez a beszéd veszélyes Rákosi pozíciójára?

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 8 2023. 06. 22. 12:11

b) Miért és hogyan ítélték halálra őt és társait 1949-ben?

c) Ki volt a leginkább felelős a kivégzésükért?

d) Hogyan jelenítette meg a kivégzett személyeket az újságcikk?

e) Mennyire volt rendszerellenes a cikk hangvétele?

f) Ki ellen irányult elsősorban a sorok között megjelenő kritika?

g) Emelj ki két olyan példát, amely ezt igazolja!

3. Olvasd el a műegyetemisták 16 pontjának idézett részeit, és oldd meg a feladatokat!

a) Csoportosítsd a pontokat a táblázat megfelelő oszlopába!

1.  Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról […].

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 9 2023. 06. 22. 12:11

Politikai pontok Gazdasági pontok Ideológiai, eszmei pontok

b) Milyen történelmi eseményekre utal a 14. pont két dátuma?

c) Írd ki a füzetedbe, és magyarázd meg röviden a szövegben aláhúzott szavakat, kifejezéseket!

d) Miért vált az 1956. október 23-i forradalom egyik meg-

4. Fogalmazd meg röviden, hogy mit fejeztek ki 1956-ban az alábbi jelképek!

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 10 2023. 06. 22. 12:11

kították ki a védelmet a „pesti srá- Gellért-

 A tüntetés útvonala és helyszíne X. 23-án Fegyveres csoportok bázisa

 Az 1956-os forradalom főbb eseményei és helyszínei Budapesten

c) Milyen jellegű harcok bontakoztak ki Budapesten?

d) Miért tudták kezdetben sikeresen felvenni a harcot a szovjet haderővel?

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 11 2023. 06. 22. 12:11

Azonnali  rendelt el. Tárgyalásokat kezdett a szovjet vezetéssel a

-ról. Feloszlatta az  , helyette megalakította

a Engedélyezte a  Javasolta, hogy legyen

nemzeti ünnep. Kilépett a  -ből.

OH_TOR08MAB_Tortenelem_8_MF_230622.indd 12 2023. 06. 22. 12:11

„Eszmecsere a magyarországi helyzetről:

a) Mi volt a véleménye Kádár Jánosnak a vidéki eseményekről?

b) Mi ellen érvelt a szovjet vezetőknek?

1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról […].

A tüntetés útvonala és helyszíne X. 23-án Fegyveres csoportok bázisa

Az 1956-os forradalom főbb eseményei és helyszínei Budapesten

Azonnali rendelt el. Tárgyalásokat kezdett a szovjet vezetéssel a

-ról. Feloszlatta az , helyette megalakította

a Engedélyezte a Javasolta, hogy legyen

nemzeti ünnep. Kilépett a -ből.

Tüntetés a Magyar Rádió székháza előtt.

A Műegyetem hallgatóinak békés felvonulása.

Nagy Imre miniszterelnök lesz.

Az MSZMP megalakulása.

Sortűz a Parlament előtti fegyvertelen tömegre.

Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre menekül.

a) Melyik korosztályban volt kiemelkedő a halottak száma?

b) Kit terhel felelősség az eseményekért a dokumentum szerint?

c) Mit tart a dokumentum a szocializmus alapjának?

a) Melyik szervezet jelvényét látod?

forradalmi bizottságok feloszlatásával sajtószabadsággal

népbíróságok felállításával munkásőrség megalakításával

közel 200 ezer ember emigrálása. a társadalom megfélemlítése.

a veszélyesnek vélt emberek perbe fogása. Nagy Imre felmentése.

szovjet csapatok munkástanácsok

régi kommunista párt hívei moszkvai pártvezetés tagjai

a szovjet támadás napján a jugoszláv személye veszélyt jelentett Kádárra

az ország törvényes miniszterelnöke volt. az új kormányban is helyet kapott.

✎ ● Új magyar címert vezettek be.