Debreceni Egyetem

Műszaki Kar
Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

Hidegvizes és jégakkumulációs hűtőtartályokkal

ellátott hűtési rendszerek összehasonlítása

Szerző(k) Józsa Szabolcs BSc hallgató

Témavezető(k): Dr. L. Szabó Gábor

Tanszékvezető: Prof. Dr. Lakatos Ákos

Debrecen
2023.
Tartalomjegyzék

Bevezetés ............................................................................................................................... 4

1 Tanulmány...................................................................................................................... 5

1.1 A szekunder rendszer hidegenergia-igénye.............................................................. 5

1.1.1 Az épület rövid bemutatása .............................................................................. 5

1.1.2 Az MSZ 13790 rövid ismertetése ..................................................................... 6

1.1.3 A szekunder hidegenergia rendszer gépészeti jellemzői .................................. 8

1.2 A hidegenergia termelés lehetőségei ...................................................................... 10

1.2.1 Az abszorpciós hűtés ...................................................................................... 10

1.2.2 A kompresszoros hűtés ................................................................................... 13

1.3 A szóba jöhető hidegenergia-tárolási módszerek ................................................... 15

1.3.1 Hidegenergia tárolása a szenzibilis hőtartalom hasznosításával .................... 16

1.3.2 Hőtárolás a kémiai hőtartalom hasznosításával .............................................. 17

1.3.3 Hidegenergia tárolása a látenshő kihasználásával .......................................... 18

1.3.4 A hagyományos hidegvizes rendszer .............................................................. 20

1.3.5 A jegesvizes rendszer bemutatása................................................................... 21

2 Anyag és módszertan .................................................................................................. 25

2.1 A hidegenergia mennyisége eltérő mintanapoknál ................................................ 25

2.2 A választott hűtőgép bemutatása ............................................................................ 29

2.3 A vizsgált hidegenergia-tárolási megoldások ........................................................ 30

2.3.1 A jegesvizes rendszer bemutatása................................................................... 30

2.3.2 A hagyományos hidegvizes rendszer .............................................................. 32

3 Eredmények ................................................................................................................. 34

4 Összefoglalás, következtetések, az eredmények értelmezése ................................... 40

Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 41

2|Oldal
Ábrajegyzék

1. ábra Az irodaépület földszinti alaprajza ............................................................................... 5

2. ábra Az irodaépület emeleti alaprajza ................................................................................... 6
3. ábra A hűtési hőterhelés számítás RC-modellje .................................................................... 7
4. ábra Ideális és a beágyazott felülethűtések hőmérséklet-eloszlása ..................................... 10
5. ábra Az abszorpciós hűtőberendezések működési elve ...................................................... 11
6. ábra Rendszerelemek a kompresszoros hűtőkörfolyamatban ............................................. 13
7. ábra A hőtárolás leggyakrabban alkalmazott formá ............................................................ 16
8. ábra a) Kavicságyas hőtárolás; b) föld alatti hőtárolás vázlata ........................................... 17
9. ábra A fázisváltó anyagok a) táblás ; b) mikrokapszulás tárolása ...................................... 20
10. ábra a) Szuszpenziós áramlás; b) mozgóágyas áramlás; c) állóágyas áramlás ................. 23
11. ábra a) A kritikus sebesség a jégkoncentráció és a jégrészecskék méretének függvényében;
b) a kritikus sebesség az etanol koncentrációjának függvényében ......................... 24
12. ábra a) Egyszerű aszimmetrikus nyári nap; b) aszimmetrikus hőségnap; c) aszimmetrikus
forrónap külső léghőmérséklete és sugárzási áramsűrűségei .................................. 26
13. ábra Az épületet érő hőterhelés-eloszlása egy egyszerű nyári nap során .......................... 27
14. ábra Az aszimmetrikus hőségnap hőterhelés-eloszlása..................................................... 27
15. ábra A hőterhelés változása az aszimmetrikus forrónap során .......................................... 28
16. ábra Kétcsöves puffertartály, két folyadékterű rendszerben ............................................. 30
17. ábra Az igényelt puffertérfogatok aránya a) az aszimmetrikus forrónap; b) az
aszimmetrikus hőségnap esetén ............................................................................... 36
18. ábra A hűtőberendezés szükséges hűtőkapacitása a) az aszimmetrikus forrónap; b) az
aszimmetrikus hőségnap esetén ............................................................................... 37
19. ábra A hűtőgép által végzett munka referencia rendszerhez viszonyított aránya a) az
aszimmetrikus forrónap; b) az aszimmetrikus hőségnap esetén .............................. 37
20. ábra A hűtőgép teljesítménye és munkája különböző puffertérfogatok esetén a) az
aszimmetrikus forrónap; b) az aszimmetrikus hőségnap esetén .............................. 38

Táblázatok jegyzéke

1. táblázat A vizsgált mintanapok hőterhelésének összehasonlítása ....................................... 28

2. táblázat A referencia rendszert jellemző paraméterek a vizsgált mintanapok esetén ......... 34

3|Oldal
Bevezetés

A dolgozat témája
Dolgozatom témájaként egy hidegvizes és egy jégakkumulációs puffertartállyal ellátott
hűtési rendszer összehasonlítását választottam. A rendszerek tervezését úgy célszerű
végrehajtani, hogy a kiválasztott folyadékhűtők a puffertartályok segítségével képesek
legyenek fedezni az épület hűtési energiaigényét. Maximális hőterhelés esetén ennek biztosítása
csak nagy teljesítményű hűtőgépekkel, illetve jelentős méretű tárolótérfogat alkalmazásával
lehetséges.
Ezen rendszer alternatívájaként szolgálhat a jegesvizes puffertartály, mely a fázisváltásban
lévő lehetőségeket használja ki. A hatékony energiafelhasználás, a gazdaságos tervezés, illetve
működtetés megvalósításához elkerülhetetlen a hidegenergia minél hatékonyabb tárolása.
A téma aktualitása
A klímaváltozás következtében az épületek energiaszükséglete jelentősen átalakult. Az
Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagállamaiban 1979-ről 2020-ra átlagosan 21
százalékkal csökkent a fűtéses napok száma, miközben a hűtési szezon hossza 268 százalékkal
nőtt. [1] A Magyarországon is jelentős klímaváltozást támasztja alá, hogy a nyári
középhőmérsékletek idősora egy 1901-től vizsgált lineáris trendbecslés alapján tisztán
melegedő tendenciát mutat. [2]
A jelenlegi és az elkövetkezendőkre várható körülményeket is figyelembe véve, az épületek
hűtése elengedhetetlen az emberek komfortigényeinek kielégítéséhez. A hűtőberendezés
kompresszorának hatékony működését biztosító körülmények rendelkezésre állása és a
hidegenergia-igény között azonban időbeli eltérés van. Így a hűtőgépek a nappali órákban csak
jelentős villamosenergia-felhasználás mellett képesek fedezni az épületek hűtési
energiaigényét. Az energiafelhasználás hatékonysága úgy növelhető, ha a csúcsterhelés egy
része a csúcsidőszakon kívüli időszakra áttolható. Ez a hidegenergia tárolásával érhető el.
A fázisváltásban rejlő lehetőségek elérhetővé tehetik a hidegenergia huzamosabb idejű
tárolását. Az általam választott jegesvizes puffer használata különösen vonzó lehet lakossági
alkalmazásokban a könnyű hozzáférhetősége és nem mérgező volta miatt. A hidegenergia
hatékonyabb betárolása lehetőséget teremthet a hűtőgép éjszakai, effektívebb és
költséghatékonyabb üzemeltetésére, az erre vonatkozó zajvédelmi előírások
figyelembevételével.

4|Oldal
1 Tanulmány

1.1 A szekunder rendszer hidegenergia-igénye

Az épületek hűtését biztosító rendszereknek számos változata létezik. Egy adott létesítmény
számára legmegfelelőbb megoldás kiválasztásához ismernünk kell a hűtendő épület
paramétereit és a külső környezeti tényezőket.

1.1.1 Az épület rövid bemutatása

A dolgozatom során egy földszinttel és három megegyező kialakítású emelettel rendelkező

irodaépületet vizsgálok. Az épület Debrecenben található, bejárata nyugati tájolásra esik.
Szerkezeti szempontból az építmény lapostetős, talajra fektetett padlóval rendelkezik. Az
épületben hűtött és hűtetlen helyiségek is találhatóak, melyek közül 55 darab, irodaként
funkcionáló szoba esetén szükséges a mesterséges hűtés biztosítása. A helyiségek belmagassága
3,0 [m], álmennyezettel 2,7 [m]. [3]
Az épületek tervezésének feltétele, hogy megfeleljenek az érvényben lévő jogszabály
követelményeinek. Magyarországon az épületek energetikai jellemzőit 2023. november 1-től a
9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szabályozza. [4] A vizsgált épület szerkezeteinek hőtechnikai
jellemzői megfelelnek az említett rendelet által meghatározott követelményeknek. Az épület a
fűtött nettó alapterületére vetített hőtároló tömege alapján nehézszerkezetű kategóriába
sorolható.
Az irodaépület földszinti és emeleti helyiségeinek elrendezését az 1. és 2. ábra szemlélteti.

1. ábra Az irodaépület földszinti alaprajza [3]

5|Oldal
 A hűtött helyiségek belső méretezési léghőmérsékletére 26 [°C], míg a huzamosabb emberi
tartózkodásra nem szolgáló, hűtetlen helyiségekére 30 [°C] lett választva. Előbbieket a
tervrajzon kék, utóbbiakat fehér háttér jelöli. Az épület magas légtömörségűnek tekinthető,
szellőzése gépek segítségével biztosított.

2. ábra Az irodaépület emeleti alaprajza [3]

1.1.2 Az MSZ 13790 rövid ismertetése

A modern korban az élet minden területén kiemelt figyelmet kap az energiatakarékosság és

a megújuló energiaforrások használatának témaköre. Ennek következtében, ha
energiatakarékosak kívánunk lenni, rendkívüli körültekintéssel kell megtervezni a különféle
épületgépészeti rendszereket. Ezen kritériumoknak úgy tudunk megfelelni, ha egy épület hűtési
rendszerének kiválasztásához annak hőterhelését a lehető legpontosabban határozzuk meg.
Az MSZ EN ISO 13790:2008 szabvány lehetőséget adott az épületek energetikai
teljesítőképességének jellemzésére, a hűtési és fűtési hőigények megállapítására. A szabvány
által ajánlott módszerrel akár egy többzónás épület hőszükségletének és hőterhelésének
meghatározása is lehetséges. A számítások havi és órai átlagértékek alapján is elvégezhetőek.
A szabvány a Cranck-Nicholson-féle számítási módszert alkalmazza, melynek alapja a 3. ábrán
látható. [5]

6|Oldal
 3. ábra A hűtési hőterhelés számítás RC-modellje [5]

A hőáramok RC modelljén az egyes csomópontok hőmérsékleteket, a téglalapok pedig

hőveszteség/hőterhelés tényezőket ábrázolnak. A nyilak a helyiségeket érő energiaáramokat
jelölik. A vizsgált épület hőtároló tömegét egy hőtároló kapacitás („Cm”) képviseli a hálózatban,
illetve ismert még a hőtároló tömeg effektív felülete („Am”). A szabvány szerint a vizsgált
helyiség/épület hőtároló kapacitását a belső felülettől számított 10 cm vastagságig kell
figyelembe venni. [5]
A hőtároló tömeg hőmérsékletét („θm”) több tényező is befolyásolja. Egyrészt a külső
léghőmérséklet („θe”), a hőtároló tömeggel rendelkező szerkezetek hőveszteség/hőterhelés
tényezőin („Htr,em” [W/K] és „Htr,ms” [W/K]) keresztül. Másrészt a napsugárzásból („ϕsol”),
valamint a belső hőterhelésekből („ϕint”) származó hőáramok. [6] [7]
A szabvány G.9.-es táblázatának segítségével a gépek és az emberek által leadott hő
mennyiségét egyszerűsített módon tudjuk számítani. A helyiség funkciójának, a hét adott
napjának, illetve a vizsgált időszak (7:00-17:00, 17:00-23:00 vagy 23:00-7:00) ismeretében a
szabvány megadja a gépek és emberek együttes hőleadását a helyiség alapterületére vetítve. A
mintanap sugárzási és külső hőmérsékletre vonatkozó adatait a számítások elvégzéséhez
azonban nekünk kell megadni. [5]
A közepes sugárzási hőmérsékletet („θs”) szintén több szempont alapján tudjuk
meghatározni. A hőtároló tömeggel rendelkező, illetve azzal nem rendelkező szerkezetek
hőveszteség/hőterhelés tényezőin („Htr,ms” [W/K], illetve „Htr,w” [W/K]) keresztül, a hőtároló
tömeg felületi hőmérséklete („θm”) és a külső léghőmérséklet („θe”) számít befolyásoló

7|Oldal
tényezőnek. Figyelembe vesszük továbbá a belső hőterhelésekből („ϕint”) és a napsugárzásból
(„ϕsol”) származó hőáramokat. [6] [7]
A vizsgált helyiség léghőmérsékletének meghatározása szintén összetett metódus alapján
történik. A közepes sugárzási („θs”) és a léghőmérséklet („θair”) közötti kapcsolatot
hőveszteség/hőterhelés tényező („Htr,is” [W/K]) jellemzi. Meghatározó még a szellőzési
hőveszteség/hőterhelés tényezőn („Hve” [W/K]) keresztül a szellőző levegő hőmérséklete
(„θsup”), valamint a napsugárzásból („ϕsol”) és a belső hőterhelésekből („ϕint”) adódó hőáramok.
Ezeket megvizsgálva megkapjuk a hűtetlen helyiség léghőmérsékletét, melyet egy bizonyos
mértékű hidegenergia-áram („ϕHC,nd”) segítségével tudunk a kívánt értékre szabályozni. [6] [7]
Az MSZ EN ISO 13790:2008 számítási algoritmusának alkalmazásakor figyelembe kell
venni az adott hely specifikus meteorológiai adatait. Mindemellett befolyásoló tényezők az
épület kialakítása, az alkalmazott építőanyagok, az előírt energiahatékonysági követelmények
és a tartani kívánt belső hőmérsékletek.

1.1.3 A szekunder hidegenergia rendszer gépészeti jellemzői

Magyarország sugárzási viszonyainak következtében az épületek helyiségeiben olyan

léghőmérsékletek alakulhatnak ki, melyek gépi hűtés hiányában meghaladják a komfortigények
biztosításához szükséges határértékeket. Az épületgépészeti rendszerek tervezésekor törekedni
kell a lehető legjobb komfortszolgáltatás biztosítására a megrendelői igényeknek megfelelően.
A jelenlegi energiaválsági-helyzetben a legfőbb elvárás általánosan az, hogy a tervezett
rendszer minél energiahatékonyabban működjön.
Manapság a hűtés szakága egyre nagyobb teret nyer, az átlag felhasználók számára is
elérhető. A modern kori igényeknek megfelelve egyre népszerűbbek az olyan rendszerek,
melyek esztétikusak, a falakba vannak rejtve, a mennyezetekbe vannak integrálva. Ennek
köszönhetően a felhasználók számára egyre több kihasználható terület áll rendelkezésre az
épületekben. Az emberi test hőleadása sugárzásos formában a leghatékonyabb, a teljes test
hőleadásának 42-44%-át képes biztosítani. Így célszerű az olyan hűtési megoldásokat vizsgálni,
melyek képesek az ilyen módon leadott hőt elvezetni, ezeket sugárzó hűtéseknek nevezzük. [6]
A beágyazott felülethűtések a sugárzásos hőcsere elvén működnek. A helyiségek tömör
határolószerkezeteibe épített csövekben keringetett hűtött víz lehűti magát a felületet. Ez
lehetővé teszi az emberi test számára a környezetén keresztül a felesleges testhő átadását a
hűtőfelületnek, amely ezt a keringtetett víz segítségével elvezeti. Működésüket egyszerűbben
leírva, a felülethűtések a hagyományos klímaberendezésekkel ellentétben magát az emberi
testet hűtik, nem a helyiség levegőjét. [8]

8|Oldal
 A felülethűtések előnyei közé tartozik, hogy a felhasználók a sugárzásos hőcserének
köszönhetően már 26°C-os léghőmérséklet mellett is kellemes hőérzetet élvezhetnek.
Összehasonlításként, egy hagyományos klímaberendezés esetén a helyiség levegőjét 23 °C-ra
kell lehűteni ahhoz, hogy jó hőérzetünk legyen. Mivel minden egyes °C helyiség-hőmérséklet
emeléssel körülbelül 10% hűtésköltséget tudunk megtakarítani, így a felülethűtő rendszerek
alkalmazása akár 30% energiamegtakarítást is jelenthet. Felülethűtések esetén továbbá a
keringő hűtött víz hőmérséklete megközelíti a helyiségek leghőmérsékletét (gyakori a 16/19°C,
16/22°C és 17/20°C hőfoklépcső), így a hűtés exergia-tartalma alacsony. [7] [8]
A felülethűtések kedvező hatása még, hogy nem fújnak hideg levegőt a helyiségbe. Ennek
köszönhetően a helyiség huzatmentessé válik, így a por és baktériumok áramlása is elenyésző
lesz, ezzel javítva a légúti betegségekkel, allergiával élők életminőségét. A sugárzásos
hőcserének köszönhetően a felülethűtések zajmentesek, így akár a rendszer éjszakai
üzemeltetése is megvalósítható. [8] [9]
Attól függően, hogy hogyan szeretnénk a sugárzó hűtéseket kialakítani, két lehetőség áll
rendelkezésünkre: száraz vagy nedves kivitelezés. Száraz kiépítés esetén a hűtési rendszer
csőhálózata a gyártó által előre elkészített ernyőkben foglal helyet, ezt pedig gipszkarton takarja
el. Ezeket a gipszkarton paneleket helyezzük el egymás mellé. A szárazépítészet legfőbb
előnyei a gyors, tiszta kivitelezés és a már meglévő épületekre vonatkozó utólagos
beépíthetőség lehetősége. Ez manapság nagy terek, így pédául irodaházak, modern társasházak
építése során, illetve műemlék épületek korszerűsítéséhez még kedvezőbb választás lehet.
Hátránya azonban, hogy a gipszkarton panelek mérete általában gyártófüggő. Ennél
lényegesebb, hogy a szerelési hézagok, valamint kimaradó felületek miatt nem tudjuk a
panelekkel a teljes rendelkezésünkre álló felületet kitölteni, hanem annak csak a körülbelül 60-
70%-át. Ennek következtében a hűtőfelület nem lesz egységes hőmérsékletű, ez pedig
kedvezőtlenül hathat a komforthatásokra érzékeny emberekre. [7] [10]
Ezzel szemben a nedves kivitelezés lehetővé teszi az egyénre szabott kialakítást: a csövek
fektetése tetszőleges osztásközzel, a teljes rendelkezésre álló felületen megoldható, majd ezt
gipsz vagy cement felhasználásával vakoljuk el. Alkalmazásának köszönhetően a teljes határoló
felület homogén hőmérsékletűnek tekinthető, illetve további előnye, hogy a száraz
kialakításhoz hasonlítva nagyobb hőterhelés elvonására képes. Hátrányai közé sorolható, hogy
a helyszíni élőmunka igénye jelentősebb, illetve a meglévő épületek esetén az alkalmazása
nehézkesebb a száraz kivitelezéshez képest. [7] [10]

9|Oldal
 A felülethűtéseket a hűtött felület alapján padló-, fal- és mennyezethűtésként különböztetjük
meg. A legmegfelelőbb típus kiválasztásához figyelembe kell venni az emberek számára ideális,
illetve a háromféle felülethűtési rendszer által biztosított vertikális hőmérséklet-eloszlást.

4. ábra Ideális és a beágyazott felülethűtések hőmérséklet-eloszlása [6]

A 4. ábrán látható, hogy a mennyezethűtés jól közelíti az ideális állapotot, a falhűtés

közepesen, míg a padlóhűtés egyáltalán nem, így azt figyelmen kívül hagyom. Falhűtés esetén
azonban a falfelületek bútorozása nem választható meg tetszőlegesen, mert az jelentősen
befolyásolhatja a hűtőteljesítményt. Mindezek tudatában a legkedvezőbbnek vélt, így általam
választott mód a mennyezethűtés.

1.2 A hidegenergia termelés lehetőségei

1.2.1 Az abszorpciós hűtés

Az épületek hidegenergia-igényének fedezéséhez különböző működési elveken alapuló

hűtőgépek állnak rendelkezésünkre. Egyike ezeknek az abszorpciós hűtőgépek, melyeket
termikus kompresszorral működtetnek, külső hőenergia bevezetése mellett. A termikus
kompresszor egy olyan gépészeti berendezés, mellyel a gáz halmazállapotú hűtőközeget először
elnyeletjük egy folyékony halmazállapotú oldószerben (közvetítőközeg), majd a bevezetett
külső hőenergia segítségével kiűzzük azt. Ennek megfelelően a berendezések hűtőközeg
szerinti osztályozásakor anyagpárokat vizsgálunk, hiszen a gép egyes elemein kétkomponensű
közeg áramlik át. A két leggyakrabban alkalmazott hűtőközeg-közvetítőközeg pár az NH3-H2O,
illetve a H2O-LiBr. [11] [12]
Az abszorpciós hűtőgépek fő sajátossága, hogy a gőzt szállító, mechanikai munka bevitelén
alapuló kompresszor helyett egy többkomponensű berendezéscsoportot alkalmaznak. Ennek
köszönhetően az adott hűtőközeg az elpárolgási nyomásról a kondenzációs nyomásra, ezzel

10 | O l d a l
együtt a megfelelő elpárolgási és kondenzációs hőmérsékletre kerül. Működésüket
részletesebben az 5. ábra mutatja be. [11]

5. ábra Az abszorpciós hűtőberendezések működési elve1

A munkaközeg sűrítését az elpárologtató után a termokémiai kompresszor végzi. Ez úgy

történik, hogy az elpárologtatót elhagyó hűtőközeg először az abszorberbe (oldó) kerül, ahol az
úgynevezett szegényoldatban elnyelődik. Ez a folyamat egy exoterm reakció, tehát
hőfelszabadulással jár. Mivel az abszorbeálódott hűtőközeg mennyisége és a közegek
hőmérséklete fordítottan arányos, az abszorbert hűteni kell. [11]
Az elnyelődés után a szegényoldat egy folyékony gazdagoldattá válik, melyet egy szivattyú
szállít tovább a generátorba. Itt a fűtőközeg hőleadásának hatására az oldat egy része elpárolog.
A generátort elhagyó tömény oldat egy szeparációs berendezésre kerül (pl. rektifikáló oszlop),
ahol szétválasztódik egymástól a hűtőközeg, illetve a hűtőközegben szegény, kétkomponensű
oldat. [11]
Ezt követően a hűtőközeg gáz a kondenzátor felé távozik, ahol megtörténik a hőleadás. A
hűtőközeg útja a kondenzátortól az elpárologtatóig azonos a mechanikus kompresszoros
gépekben lévő hűtőközeg útjával. A kétkomponensű oldat egy expanziós szelepen keresztül tér
vissza az abszorberbe. Figyelembe véve, hogy a generátorban található közeg hőmérséklete
nagyobb, mint a visszavezetésre kerülő oldat hőmérséklete, a visszavezetés során egy

1
https://m.blog.hu/en/energiam/image/4.png

11 | O l d a l
hővisszanyerő hőcserélő is alkalmazható. Ezen áthaladva a hűtőközegben szegény oldat átadja
a hőtartalmát az abszorbert elhagyó tömény oldatnak, ezzel előmelegítve azt. [11]
Az abszorpciós hűtőberendezések alkalmazása leginkább nagy teljesítmények esetén térül
meg, illetve olyan területeken, ahol egész éves hűtési igény áll fenn. Ezek közé sorolhatóak
különböző ipari felhasználások, ahol a gyártósorok specifikus folyamatai nem igényelnek
kifejezetten alacsony hőmérsékletű hűtött közeget, ellenben nagy hűtőteljesítményre van
szükségük. Ezen rendszerek fő előnye, hogy elektromos áram nélkül, hőenergiával is
üzemeltethetőek, tehát árammentes helyeken is alkalmazhatóak. Mivel mozgó alkatrész nélkül
működnek, a meghibásodási esélyük kicsi, illetve ezek hiányában képesek hangtalanul
működni. [11] [12]
Alkalmazásukat nagyban meghatározza a bevezetett külső hőenergia forrása. Amennyiben
rendelkezésre áll, kedvező lehet valamilyen helyben keletkező hulladékhő felhasználása. A
megújuló energiaforrások közül megfelelő lehet a geotermikus energia, illetve a napenergia
használata is, azonban az ezeket feldolgozó rendszerek kiépítése tovább növeli a kezdeti
költségeket. Lehetőség van földgázzal történő működtetésre is, ez azonban a jelenlegi
energiaválság helyzetét tekintve a jövőre nézve kiszámíthatatlan megoldás. A szükséges
hőenergia biztosítható továbbá elektromos fűtőbetétekkel, petróleummal vagy akár
kerozinlánggal is, de ezek felhasználása ritka. [13] [14]
Az abszorpciós hűtőberendezések bekerülési költségei jelentősen magasabbak, mint a
kompresszoros hűtőgépeké. A lakossági felhasználás szempontjából nagy hátrányuk, hogy
bizonyos esetekben az üzemi paraméterek kevésbé flexibilisen megválaszthatóak.
Negatívumként megemlítendő, hogy az abszorberek nagyobb méretűek és súlyúak, mint az
azonos kapacitású elektromos hűtőberendezések, továbbá az, hogy a hűtőközegük mérgező.
[13]
A megfelelő hűtőgép kiválasztása szempontjából meghatározó tényezők, hogy az inaktivitás,
illetve a túlmelegedés kedvezőtlen hatással bír az abszorpciós hűtőberendezésekre. Ha nem
használjuk őket, akkor a hűtőközeg víztartalma kikezdheti a csövek falát, amik így
elrozsdásodhatnak. Ezt követően a leváló rozsdadarabok duguláshoz, a keringés
megszűnéséhez vezethetnek. Ugyan a hűtőközegbe szoktak rozsdásodást gátló
adalékanyagokat tölteni, ezek azonban csak akkor működnek megfelelően, ha a gép üzemel és
rendesen el tudnak keveredni. Abban az esetben, ha a hűtőgép üzem közben túlmelegszik
(ennek oka lehet az is, ha túl meleg helyen akarjuk használni), a rozsdásodást gátló adalékanyag
kikristályosodhat, ami egy visszafordíthatatlan folyamat és szintén dugulást válthat ki. [13]

12 | O l d a l
 Összegezve a vizsgált szempontokat, véleményem szerint lakossági felhasználás esetén
nincs szükség a hűtőgép egész éves üzemeltetésére, ami viszont javasolt lenne a rendszer
hosszútávú működéséhez. A külső hőenergia megfelelő hatékonyságú, környezetbarát és
gazdaságos biztosítása továbbá jelentősen megnövelné az egyébként is magas kezdeti
költségeket. Ezek tudatában, mérnöki véleményem szerint az abszorpciós hűtőgépek
alkalmazását dolgozatom során elvetem.

1.2.2 A kompresszoros hűtés

Az épületek hűtésének egy másik, elterjedtebb alternatívája a kompressziós hűtőgépekkel

történik. Ezt használják leggyakrabban a háztartási hűtőgépekben, hűtőházakban, az épületek
és gépkocsik légkondicionáló berendezéseiben. Kereskedelmi és ipari célokra szintén
alkalmazhatóak. Az alábbiakban ismertetni szeretném a kompresszoros hűtők működését,
üzemeltetésük előnyeit, esetleges hátrányait. [15] [16]
A kompressziós hűtőgépek működését egy négy szakaszból álló hűtőkörfolyamat írja le,
melyet a 6. ábra szemléltet. Lényege, hogy zárt rendszerben cirkuláltatjuk a hűtőközeget, mely
hőt von el a hűtendő térből és más helyen adja le azt. [15]

6. ábra Rendszerelemek a kompresszoros hűtőkörfolyamatban2

A hűtőközeg gőz halmazállapotban lép be a kompresszorba, ekkor a hőmérséklete alacsony.

A kompresszor egy dugattyú segítségével képes a beérkező gőzt sűríteni, azaz a térfogatát
csökkenteni. Ezáltal a hűtőközeg hőmérséklete megemelkedik, majd az így keletkezett nagy
nyomású, túlhevített gőz tovább áramlik a nyomóvezetékben a kondenzátor irányába. A

2
https://m.blog.hu/ot/otthon-melege/screen_shot_2017-12-07_at_12_40_32_pm.png

13 | O l d a l
kompresszor működéséhez energiabefektetés szükséges, mely elektromos áram segítségével
történik. Ennek nagy része hőenergia, illetve nyomási energia formájában hasznosul. [16] [17]
A kondenzátor egy nagy felülettel rendelkező speciális hőcserélő, amely egy vagy több
csőkígyóból, vagy több párhuzamos csőből áll. Ezeken vezetik keresztül a kezdetben magas
nyomású és hőmérsékletű gőzt, miközben azt hűtőlevegővel vagy hűtővízzel lehűtik és
lecsapatják. Ennek következtében a hűtőközeg leadja a víznek vagy levegőnek a rendszertől
elvont hőt. Így egy alacsonyabb hőmérsékletű, de továbbra is magas nyomású folyadék áramlik
tovább az expanziós szelep (fojtás) felé. Ezzel ér véget az úgynevezett magasnyomású oldal.
[16] [18]
A lekondenzált közeget egy fojtáson (más néven adagolón) vezetik keresztül. Ez lehet akár
egy kis méretű furattal rendelkező csőszűkítő, kapilláriscső, illetve egy szabályozható
fojtószelep is. A fojtás során adiabatikus állapotváltozás megy végbe: ekkor a folyékony
hűtőközeg nyomása a szűk keresztmetszetnek köszönhetően hirtelen lecsökken, egy része
elpárolog és a hűtendő tér hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletre hűl le. A folyamat végén
a nedves gőz halmazállapotú, hideg hűtőközeg szabályozva áramlik az elpárologtató irányába.
[16]
Az elpárologtató egy felületi hőcserélő, ami a cirkuláló hűtőközegnek átadja a hűtendő térből
elvont hőt. A hőfelvétel kis nyomáson és alacsony hőmérsékleten valósul meg, majd később a
kondenzátorban a külső környezet felé távozik. A hőcserélőben a még folyadékfázisú
hűtőközeg teljesen elpárolog, ehhez pedig a hűtendő térből vonja el a szükséges hőt. A
hűtőkörfolyamat lezárásaként az elpárologtatóból túlhevített gőz távozik és lép be újra a
kompresszorba, lehetővé téve ezzel az egész körfolyamat ismétlődését. [16] [18]
A szakemberek egyre biztonságosabb és környezetkímélőbb hűtőközegeket fedeznek fel,
melyek gyakorlatba helyezése folyamatosan zajlik. Jelenleg a leggyakrabban használt
hűtőközegek a hidrokloro-fluorokarbonok (HCFC-k, például az R-22) és a hidrofluor-karbonok
(HFC, mint például az R134a). Napjainkban már modernebbnek tekinthető hűtőközegek
például a szub- és szuperkritikus szén-dioxid, melyek használata egyre népszerűbb. [16]
Az ilyen berendezések legnagyobb hátránya a kompresszor működéséből, a mozgó
alkatrészekből adódó hanghatások. Erre ügyelve azonban a gyártók gyakran készítenek
csökkentett zajszintű változatokat is, ideálisabbá téve ezzel az eszközöket a lakossági
felhasználásra. Negatívumként megemlítendő, hogy az abszorpciós hűtőgépekkel ellentétben a
működésükhöz feltétlenül szükség van elektromos áramra. Ez azonban manapság, a lakossági
felhasználásokra alkalmas formában szinte már mindenhol elérhetővé vált. [13]

14 | O l d a l
 A kompresszoros folyadékhűtő berendezés egyik legérzékenyebb részegysége maga a
kompresszor. Élettartamának növelése érdekében érdemes betartani a gyártók által előre
megadott maximális óránkénti kapcsolási számot. Ennek köszönhetően tud a berendezés két
üzemelési ciklus között kellőképpen visszahűlni, így kedvező ezt a lehetőségek szerint
minimalizálni. Ez a probléma, illetve a kibocsájtott zajszint zavaró hatásának kiküszöbölése
azonban egyszerűen megoldható puffertárolók beépítésével. Ezek egyébként is ajánlottak az
energiahatékonyság maximalizálásához, így nincs szükség többszöri befektetésre.
Előnyként kell megemlíteni, hogy a kompresszoros hűtőgépek beépítése
költséghatékonyabb az abszorpciós hűtőgépekhez képest. További működésük szintén
gazdaságos. A gép egy vele megegyező teljesítményű abszorpciós egységhez képest minimális
helyet igényel, mely szintén vonzó lehet a fogyasztók számára. Mivel a felhasznált hűtőközeg
nem mérgező, használatuk környezetvédelmi szempontból is kedvező. [13]
Legfőbb előnyük a gyors reagálás és a pontos szabályozás lehetősége, melyek segítségével
a mechanikus kompresszoros gépek könnyen tudják fedezni akár a felmerülő csúcsigényeket
is. [6] Lakossági használat szempontjából a külső körülményekhez való alkalmazkodás nagyon
fontos, hiszen a felhasználók komfortigényének kielégítésére minden pillanatban törekedni
kell. Összegezve az említett szempontokat, mérnöki véleményem szerint a kompressziós
hűtőgépek energiahatékony, fogyasztóbarát működésüknek köszönhetően alkalmasak erre a
feladatra.

1.3 A szóba jöhető hidegenergia-tárolási módszerek

Napjainkban a felhasználói igények kielégítésén túl, az emberek általános célja az energia-

és költségmegtakarítás. A kompressziós hűtőgépek hatékony működését biztosító környezeti
levegő rendelkezésre állása és az épületek hidegenergia-igénye között azonban időbeli eltérés
van. Az energiatermelés hatékonysága akkor növelhető, ha a hőterhelés egy része a
csúcsidőszakon kívüli időszakra áttolható. Ez a hidegenergia tárolásával érhető el, melynek
formáit a 7. ábra szemlélteti.

15 | O l d a l
 7. ábra A hőtárolás leggyakrabban alkalmazott formái [19]

Energetikai szempontból így célszerű egy puffertartály beépítése a rendszerbe, mellyel

kikapcsolt folyadékhűtő esetén is biztonságosan kiszolgálható az éppen aktuális hűtési
energiaigény. A beépített tároló segítségével elkerülhető továbbá a hűtött közeg
hőmérsékletének nagyobb mértékű ingadozása, illetve a nem várt hidegenergia-igények is
egyszerűen kielégíthetővé válnak. A betárolt hidegenergia lehetővé teszi a kompresszor
üzemidejének és kapcsolási számának csökkenését, ami rendkívül fontos ezen egység
élettartamának növelése érdekében.

1.3.1 Hidegenergia tárolása a szenzibilis hőtartalom hasznosításával

A hőtárolás egyik, gyakran alkalmazott módja a szenzibilishő-tárolás. A szenzibilishő-

tárolás egy szilárd vagy folyékony hőtároló anyag hőmérséklet-változásán alapszik. A
szenzibilishő-tároló rendszerek főbb előnyei, hogy az alkalmazott hőtároló közegük többnyire
olcsó, könnyen elérhető. Ezek közül a leggyakoribb a víz. Kivitelezésük más rendszerekhez
képest egyszerű, működésük pedig könnyen szabályozható. [20]
Az ilyen rendszerek hátránya, hogy a velük elérhető energiasűrűség jelentősen alacsonyabb,
mint a fázisváltozáson vagy kémiai reakciókon alapuló hőtárolási formák esetén. Ennek
következtében ugyanakkora hőtároló kapacitáshoz nagyobb mennyiségű közeg, ezáltal
nagyobb méretű tárolótartály szükséges. Amellett, hogy ez csökkenti a felhasználók számára
rendelkezésre álló teret, többletköltséget is jelent. A tároló mérete azért is lényeges paraméter,
mivel a tároló hővesztesége arányos annak felületével, így előfordulhat, hogy külön szigetelést
igényel. [20]
A szenzibilis hőtároló rendszerek közül több megoldás még fejlesztési fázisban van. Egyike
ezeknek a 8.a ábrán látható kavicságyas hőtárolás, mely olcsó megvalósíthatóságának

16 | O l d a l
köszönhetően, napenergia-hasznosítással kombinálva szintén egyre népszerűbb. A rendszer
hőhordozó közege a levegő, ami viszonylag kis sebességgel áramlik egy ventilátor segítségével
a kavicságyon keresztül. A tároló hővel történő feltöltésekor a kollektorból érkező meleg
levegőt a tartály felső részén vezetik be, a hideg levegőt pedig az alsó részén vezetik ki. A
rendszer fűtésre is alkalmazható, ehhez csak a levegő áramlási irányának megfordítása
szükséges. Fontos azonban odafigyelni a kavicságy megfelelő kialakítására: a megfelelő méretű
és formájú kavicsok kiválasztására, illetve a baktériumok elterjedésének megelőzésére. [14]
[21]
Egy másik, modern módszere a szenzibilishő tárolásának a föld alatti hőtárolás, melyet a 8.b
ábra szemléltet. Mivel lehetővé teszi a nyári hő télen történő fűtésre, illetve a téli hűtőenergia
nyáron történő hűtésre hasznosítását, egy szezonális tárolási technológiának tekinthető.
Kialakításukhoz egy speciális földtani szerkezetre (aquifer) van szükség, ami anyagrétegekkel
elválasztott homokrétegekből áll. Ezt a laza, pórusos szerkezetű homokréteget körülveszi egy
vízzáró agyagréteg, így valójában víztartályként működik. Ahol kedvező a geológiai struktúra
(pl. Hollandia), ott kutak fúrásával könnyen kialakíthatóak a hideg- és melegvíz-tározók. [14]

a) b)
8. ábra a) Kavicságyas hőtárolás [22]; b) föld alatti hőtárolás vázlata [23]

1.3.2 Hőtárolás a kémiai hőtartalom hasznosításával

A kémiaihő tárolása felbontható szorpciós és termokémiai reakciókra. A szorpciós elven

működő rendszerekben a hőt különböző anyagokban tárolják, a szorpciós anyagból felvett
vízpára segítségével. A szorpciós anyag halmazállapotát tekintve lehet szilárd vagy folyékony,
ennek megfelelően beszélünk adszorpcióról és abszorpcióról. Előnye, hogy a szorpciós
hőtárolás sűrűsége négyszerese lehet a vízben való hőtárolásénak. Ez a technológia még
javarészt fejlesztési szakaszban van, de néhány ilyen rendszer már a piacon is kapható. [14]
[24]

17 | O l d a l
 A termokémiai hőtárolás reverzibilis kémiai reakciókon alapszik, amely az egyik irányban
energiaigényes, fordított irányban pedig energiát termel. Működési elve, hogy hőt használnak
a kémiai vegyületek komponensekre történő szétválasztására. Ezután a komponenseket
gyakorlatilag hőveszteség nélkül tárolhatják addig, amíg az összetevők újraegyesülnek, ekkor
kémiai reakció zajlik és hő keletkezik. Az ilyen rendszerek főbb előnye, hogy nagyon magas
energiasűrűséget képesek biztosítani. Egyes vegyületek a vízhez képest több, mint húszszoros
hőtároló képességgel rendelkeznek, illetve a tárolási sűrűségük is körülbelül 8-10-szer
nagyobb. Emellett a tárolási eljáráshoz kapcsolódó kémiai folyamatok jól szabályozhatóak és
alacsony működési hőmérsékleten tarthatóak. [14] [21] [24]
A termokémiai rendszereknek azonban számos hátránya is van. Ezek közé sorolható a
hőtárolásra használt anyagok magas ára. Sok esetben a meglévő anyagtulajdonságok nem
megfelelőek, ezek optimalizálására pedig hiányoznak a megfelelően kidolgozott numerikus
modellek, szimulációk. Esetenként a kis stabilitás miatt a megengedhető ciklusok száma
korlátozott, illetve a kisütések számával a rendszer hatékonysága is csökkenhet. Eddig kevés
termokémiai tároló rendszert mutattak be, viszont a jövőre nézve jelentős potenciállal
rendelkeznek. [20] [19]

1.3.3 Hidegenergia tárolása a látenshő kihasználásával

Látenshőnek (rejtett hőnek) nevezzük az elnyelt vagy felszabaduló hőmennyiséget egy

anyag állandó hőmérsékleten történő fázisváltozásakor. Ez az energiamennyiség többszöröse a
szenzibilis hőnek, azaz az anyagok hőmérséklet-változásával arányos energiatartalomnak. A
fázisváltozás nem feltétlenül jelent minden esetben halmazállapot-változást, létezik például
szilárd-szilárd fázisátalakulás is (ilyen a vas allotróp átkristályosodása 911 °C-on). Így a
látenshőben rejlő lehetőségek kutatása az úgynevezett fázisváltó anyagokkal (Phase Change
Materials – PCM) történik. [19] [25]
A fázisváltó anyagok felhasználása az olvadáspontjuktól függ, ami kémiai módszerekkel
széles skálán változtatható. A PCM-ek azokat az anyagokat tudják fűteni, melyek az
olvadáspontjuknál hidegebbek; hűteni pedig azokat az anyagokat tudják, melyek az
olvadáspontjuknál melegebbek. Így a fázisváltó anyagokat olvadáspontjuk alapján
hasznosíthatjuk: 25 °C alatt hűtési alkalmazásokra, hidegenergia tárolására; 25 °C felett fűtésre;
90 °C fölött abszorpciós hűtésre; 200 °C felett pedig naperőművekben. Megemlítendő, hogy a
folyékonyból gázállapotba zajló fázisváltozás a gyakorlatban nem alkalmas hőtárolásra, mert a
gázfázisban rendkívül nagy térfogattal vagy nyomással kellene számolni. [14] [19]

18 | O l d a l
 A PCM-ek legfőbb előnye, hogy a látenshőt felhasználva nagy energiasűrűséggel képesek a
hőenergiát tárolni. Ennek következtében kisebb méretű hőtárolók beépítése is elegendő lehet,
ami hely- és költséghatékonyságot jelent az emberek számára. Előnyként említendő meg, hogy
a fázisváltó anyagok a hő tárolását szűk üzemi és tárolási hőmérséklet-tartományon teszik
lehetővé, mely a hőingások csökkenését eredményezi. Rendkívül ígéretes technológiáról van
szó, így manapság már széles körben alkalmazzák. [19]
A fázisváltó anyagok rendelkezhetnek azonban negatív tulajdonságokkal is. Ezek közé
sorolható a gyúlékonyság, illetve a meglehetősen alacsony, időben változó hővezető képesség.
Több ciklus után a PCM-ek fizikai és kémiai tulajdonságai is változhatnak (pl. sűrűségváltozás
a fázisváltás és a hőtágulás következtében), tehát nem elég stabilak végtelen számú
fázisváltáshoz. Számos egyéb kizáró feltétel is van bizonyos fázisváltó anyagok használatát
illetően, melyeket fontos figyelembe venni. Ide tartozik például a fázis szegmentáció, a
folyadék aláhűlés, a reaktivitás és a korrózióveszély. [19]
Egy ideálisnak mondható hőtároló anyag magas látenshővel és megfelelő hővezetési
tényezővel rendelkezne. Az olvadás- és fagyáspontja a felhasználás szempontjából megfelelő
hőmérsékleti tartományba esne, továbbá állandó olvadási tulajdonságokkal rendelkezne.
Emellett az olcsó, nem mérgező, nem korrozív és nem gyúlékony jellemzőkkel rendelkezne.
Ezek megvalósításának érdekében a PCM-ekhez különböző adalékanyagokat kevernek,
melyekkel javíthatóak az anyagok egyes tulajdonságai. A technológia rohamos fejlődésének
következtében ajánlott folyamatosan vizsgálni az elérhető PCM-eket ahhoz, hogy megtaláljuk
a vizsgált időben létező, számunkra legmegfelelőbb anyagot. [19] [25]
A legkedvezőbb fázisváltó anyag kiválasztásához érdemes figyelembe venni azok tárolási
lehetőségeit. A PCM-ek kialakítása többféleképpen, felhasználásuknak megfelelően oldható
meg. Egyike ezeknek a 9.a ábrán látható táblás kialakítás, mellyel az anyag könnyebben
kezelhető és gyorsabban beépíthető, állandó rétegvastagságot biztosítva. Ugyan a táblák az
energia tárolását hosszabb ideig is lehetővé teszik, a kis fajlagos hőátadó felület miatt a
hőátadási tulajdonságaik rosszabbak. Hátrányuk továbbá, hogy a térfogat mentén fázis
szegmentáció alakulhat ki, melyek egymástól elkülönült gócokat jelentenek. Ezek létrejöttével
kevesebb az esély a homogén térfogatszerkezet kialakulására. Amennyiben a határolófalak
ellenálló anyagból készültek, alkalmazhatóak mérgező, korrozív vagy éghető PCM-ek
tárolására is. [14] [19]
A fázisváltó anyagok a 9.b ábrán látható apró mikrokapszulákban is tárolhatóak, melyek
nagy hőátadó felülettel rendelkeznek, elősegítve ezzel a hőátadást. Hátrányuk, hogy a
kapszulákat érő állandó dinamikai terhelés következtében a külső polimer réteg megsérülhet, a

19 | O l d a l
fázisváltó anyag pedig kiömölhet. Ennek megfelelően a mikrokapszulákat nem lehet korrozív,
mérgező vagy gyúlékony PCM-ek tárolására használni. Alternatíva lehet még az ömlesztett
tárolás, mely során a fázisváltó anyag egy tárolóban kerül elhelyezésre, majd az anyag és a
rendszer közötti hőcsere egy hőcserélő felületen keresztül történik meg. [19]

a) b)
9. ábra A fázisváltó anyagok a) táblás [26]; b) mikrokapszulás tárolása [27]

A legrégebb óta felfedezett, de még napjainkban is jól alkalmazható fázisváltó anyag a víz
(jég). A jéggel való hőtárolást az emberiség már a jégvermekben is hasznosította, de manapság
is megtalálható például a jégkockák formájában az italainkban. Fő előnyei a könnyű
hozzáférhetőség, a stabil és megfelelő fizikai tulajdonságok, illetve, hogy nem mérgező. Ennek
következtében az épületgépészetben való alkalmazása is népszerű, például a Parlament hűtése
is jéggel történik. Az energetikai- és épületgépészeti rendszerekben való hasznosításának
korlátja, hogy a 0 °C-os fagyáspontja alacsony a legtöbb rendszer hőmérséklet-szintjéhez
képest. Ahhoz, hogy olyan 0 °C alatti hőmérsékletű folyadékot állítsanak elő, amivel a vizet
meg lehet fagyasztani, speciális folyadékhűtők alkalmazása szükséges, melyek nem feltétlenül
gazdaságosak. [19] [28]

1.3.4 A hagyományos hidegvizes rendszer

A szenzibilishő-tárolás napjainkban az egyik legelterjedtebb megoldás a lakó- és

munkahelyek hőmérsékletének szabályozására. Ez főként annak köszönhető, hogy
megvalósítható az egyik legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető közeggel, a vízzel. A
hidegvíz tárolása általában acél puffertartályokban történik, melyek kiválasztásánál elsőként azt
kell eldöntenünk, hogy két- vagy négycsöves tárolókat kívánunk alkalmazni. Ezen kívül
lehetőségünk van mindkét mód esetén egy, vagy két folyadékterű rendszert létrehozni.
A kétcsöves tárolókat soros bekötésű puffertartályként is kezelhetjük. Ilyenkor a tartály csak
a hidegenergia betárolását biztosítja, tehát előremenő vezetékbe kell bekötni. A hűtött víz a

20 | O l d a l
betárolás és a kisütés során is megközelítően méretezési hőmérsékletű. Amennyiben a
folyadékhűtő kikapcsolt állapotban van, a tárolóból felhasznált hideg előremenő víz helyére a
már felmelegedett visszatérő víz fog kerülni, növelve ezzel az újból kinyerhető víz
hőmérsékletét. Ennek hátránya, hogy amennyiben a hőmérséklet-emelkedés mértéke kicsi, a
folyadékhűtő berendezés nem fog üzembe lépni. A tartály így kiürülhet, ezután pedig több olyan
keringési ciklus is előfordulhat, amely során a hűtőközeg nem a tervezett előremenő
közeghőmérsékletű. Ez csökkent hűtőteljesítményt eredményez mindaddig, amíg a
folyadékhűtő be nem kapcsol. [29]
A négycsöves kivitelezésre párhuzamos kapcsolási viszonyként is tekinthetünk, ekkor a
hűtési rendszer két hidraulikai körre tagolódik. A primer kör a folyadékhűtő berendezésből és a
hozzá tartozó hidraulikai blokkokból, a szekunder kör pedig a teljes fogyasztói hálózatból áll.
Az előremenő és a visszatérő ágak bekötésekor a sűrűségkülönbségéből adódó rétegződés
fizikai hatását vesszük figyelembe: a folyadékhűtőtől érkező hidegvizet a tartály aljába, a
fogyasztók felől érkező melegebb vizet a tartály felső részébe vezetjük. A folyadékhűtő
működésekor az előremenő víz méretezési hőmérsékletű, a tartályba pedig a melegebb vizet
tárolja be a rendszer. Abban az esetben, ha a folyadékhűtő kikapcsolt állapotban van, a
szekunder hálózatban az egyre melegedő víz fog keringeni. Ekkor azonban a továbbra is
működő primer szivattyú a visszatérő, mesterséges hűtés nélküli melegebb folyadékot forgatja
vissza a tartály aljába. Ez nem kívánt keveredést eredményez a rendelkezésre álló előremenő
vízzel, ami rontja a természetes rétegződés folyamatát. [29]

1.3.5 A jegesvizes rendszer bemutatása

A látenshő-tárolás megvalósításának egyik formája jegesvizes rendszerek kiépítésével

lehetséges. Ennél a technológiánál a ,,jégkását” jégkristályokból és valamilyen fagyálló
keverékből állítják elő. Ez azért kedvező, mert a cirkuláló vízbe fázisváltó anyagot keverve a
hűtőközeg hőkapacitása 5-6-szor nagyobb lesz, mint a hagyományos, hidegvizes hűtőközegeké.
Ennek következtében csökkenthető az áramoltatott víz mennyisége, ezáltal az azt keringető
rendszer paraméterei. A jeges víz könnyű hozzáférhetősége és nem mérgező volta miatt
különösen vonzó lehet a felhasználók számára. [14] [28]
A jégkásás megoldásnál nem szükséges költséges, speciális töltetek és nagy mennyiségű
fagyálló folyadék felhasználása sem. Az apró jégkristályokhoz elegendő egy két komponensből
álló oldatot keverni, amely a víz mellett valamilyen fagyáspontcsökkentő adalékból áll,
biztosítva ezzel a közeg szivattyúzhatóságát. Ezek közül gyakran alkalmazott például az etilén-
glikol, az etanol és a nátrium-klorid. [14] [30]

21 | O l d a l
 A jégkása előállítására napjainkban már több technológia is ismert. Ezek közül a
leggyakoribb egy olyan ,,cső a csőben” hőcserélő, melyben a felületről egy forgókéses
szerkezet segítségével kaparható le a jég. A jégzagy készítésének egy másik, innovatív
megoldása a fluid ágyas jégkása-generátor. Ennél a megoldásnál egy függőleges helyzetű
hőcserélő cső belső oldalán a primer hűtőfolyadék, míg a köpenyoldalán jégrészecskéket
tartalmazó víz áramlik. A jég lerakódásának megelőzésére utóbbiban acélrészecskék is
találhatóak. A hőcserélőt elhagyva a jégkása egy ülepítő szeparátorba kerül, melynek felső
részén a víz a jégrészecskékkel, alsó részén pedig az acélrészecskék távoznak. [14]
A pufferben tárolt hidegenergiát a hűtőgép üzemeltetésének függvényében többféleképpen
használhatjuk fel. Az egyik módszer az úgynevezett teljes tárolás, mely során az egész napi
hűtési energiaigényt kizárólag a tartályban megolvadó jég fedezi. Ez az energia több okból
kifolyólag az éjszakai órákban tárolható be leghatékonyabban, így a hűtőgép a nappali órákban
nem üzemel. A hűtési körfolyamat melegenergiáját a kondenzátor általában a külső levegőnek
adja át, mely elvezetésére az esti levegő kedvezőbb környezeti kondíciókat biztosít.
Kihasználható továbbá az áramszolgáltatók által biztosított, alacsonyabb árú éjszakai
elektromos áram. Ennek az az oka, hogy a szolgáltatók az egyenletesebb rendszerterhelés
elérése érdekében motiválják a felhasználókat a völgyidőszakban történő fogyasztásra. [31]
[30]
A hidegenergia felhasználásának másik módszere a részleges tárolás, melynek két típusát
különböztetjük meg. A hűtőgép üzemelhet egyenletesen, megállás nélkül, a teljes nap folyamán.
Amikor az épület hőterhelése kisebb a hűtőgép által előállított hűtési energiánál, a fennmaradó
hidegenergia-mennyiséget a pufferben tároljuk el. Abban az esetben, ha a hűtőgép teljesítménye
önmagában nem képes fedezni a nappali órákban előforduló csúcsigényeket, a tároló meglévő
energiatartalma is felhasználásra kerül. [14]
A részleges tárolás másik típusát a hűtőgép csökkentett csúcsigénye jellemzi, mely
nagymértékben megegyezik az előbb bemutatott, terhelés-kiegyensúlyozott verzióval. A kettő
között az a különbség, hogy ebben az esetben a nappali hőterhelést a hűtőgép alacsonyabb
teljesítményszinten üzemelve, nagyobb mértékben a tárolóra támaszkodva fedezi. Így ez a
módszer átmenetet képez a teljes tárolás, illetve az egyenletes hűtőgép-terhelés között. A
részleges tárolás abban az esetben lehet előnyös, ha a villamos energia vételezési árai között
nincs jelentős különbség. Megfelelő megoldás lehet akkor is, ha a hőterhelés maximuma a napi
átlaghoz képest kimagasló értéket vesz fel, vagy ha széles időtartamon terheli az épületet. [14]

22 | O l d a l
A jegesvizes rendszer áramlástani vizsgálata
A jégkása szállítása kiemelten fontos része a jegesvizes hűtőrendszernek, melyre érdemes
nagyobb figyelmet fordítani. A közeg nem megfelelő körülmények között történő szállítása a
jégrészecskék összetapadását, rétegződését és jéggátak keletkezését idézheti elő a
csővezetékekben. Ezek a jelenségek a működési hatékonyság csökkentése mellett az egész
hűtőrendszer biztonságát is veszélyeztethetik. [32]
A jégkása áramlásának háromféle áramlási mintázatát különböztetjük meg: szuszpenziós
áramlás, mozgóágyas áramlás és állóágyas áramlás, melyek a 10. ábrán láthatóak. [32]

a) b) c)
10. ábra a) Szuszpenziós áramlás; b) mozgóágyas áramlás; c) állóágyas áramlás [32]

Szuszpenziós áramlás esetén a szilárd jég részecskék eloszlatva lebegnek az őket tartalmazó
folyadékban. Ennek köszönhetően nem áll fenn jéggátak keletkezésének a veszélye, így egy
problémamentes üzemállapotot eredményez. A szuszpenziós áramlás többnyire magas áramlási
sebességeknél következik be. [32]
A mozgóágyas áramlás alacsonyabb áramlási sebességeknél jöhet létre, mely során
különböző áramlási rétegek alakulnak ki. A keresztmetszet felső részén egy úgynevezett
mozgóágyréteg, míg az alsó részén egy heterogén áramlási réteg figyelhető meg. Előbbit a
felfelé mozgó, majd felhalmozódó jégrészecskék képezik. Ezek hatására a közeg a
keresztmetszet adott részén telítetté válik, azaz nem képes további jégrészecskék befogadására.
Ennek következtében a mozgóágyrétegben lévő jégrészecskék összetapadhatnak, növelve ezzel
a jéggátak kialakulásának kockázatát. [32]
Állóágyas áramlás sokkal alacsonyabb áramlási sebességnél fordulhat elő. Ebben az esetben
a cső keresztmetszetét három réteg tölti ki felülről lefelé: az állóágyréteg, a mozgóágyréteg és
a szuszpenziós réteg. Ilyen áramlási körülmények között a hordozó folyadék képtelen szállítani
a mozgóágyréteg egy részét, ami az állóágyréteg kialakulásához vezet a csővezeték tetején. [32]
A közeg áramlási sebességének csökkentésekor egy olyan átmenet érzékelhető, amely
megfelel az áramlási minta átmenetének a szuszpenziós áramlástól a mozgóágyas áramlásig.
Mivel a szuszpenziós áramlás mentes a jéggátaktól, a mozgóágyas áramlás pedig jégakadály

23 | O l d a l
létrejöttének kockázatával jár, ezért az említett átmeneti sebességet kritikus sebességnek lehet
tekinteni. A biztonságos áramlás megvalósításának érdekében javasolt, hogy a hűtőrendszer
üzemi sebessége magasabb legyen, mint a kritikus sebesség. [32] [33]
A kritikus áramlási sebességet jelentősen befolyásolja a közeg jégkoncentrációja, a
jégrészecskék mérete és az etanol koncentrációja. Ez látható a 11. ábrán. [32] [33]

a) b)
11. ábra a) A kritikus sebesség a jégkoncentráció és a jégrészecskék méretének függvényében; b) a
kritikus sebesség az etanol koncentrációjának függvényében [32]
A 11.a ábra alapján megállapítható, hogy kezdetben a kritikus sebesség nagysága a
jégkoncentráció növelésével együtt növekszik. Maximumát körülbelül 30-35%-os
jégkoncentráció mellett éri el, így a rendszer kritikus sebességének csökkentése érdekében
javasolt ezen tartomány elkerülése. A csúcsérték elérése után a kritikus sebesség nagysága
csökken a jégkoncentráció növelése mellett, azonban ilyen összetétel esetén a jégkása áramlása
már nem felel meg a Newton-féle súrlódási törvényeknek. Ezekből az adatokból a rendszer
hatékonyságát és biztonságát tekintve az a következtetés vonható le, hogy a jégkoncentráció
ideális értéke körülbelül 20-25%. [32] [34]
A 11.a ábra alapján az is megfigyelhető, hogy a jégszemcsék átmérőjének 300 μm-ről 100
μm-re való csökkentésével a kritikus sebesség körülbelül 60-80%-kal csökkenthető. Ez azt
jelenti, hogy a közeg áramlása a szemcseméret csökkentésével egyre biztonságosabbá válik.
Ennek következtében a modern technológiáknak köszönhetően elérhető, 100 μm-es
részecskeméret javasolt a rendszer ideális működése érdekében. [32]
A 11.b ábrából megállapítható, hogy az etanolkoncentráció növelésével is csökkenthető a
közeg kritikus áramlási sebessége. Így minél nagyobb a közegben található etanol
koncentrációja, annál biztonságosabb az áramlás. A hűtőrendszerek megfelelő működéséhez
általánosságban körülbelül 5-10 térfogatszázalék szükséges. [32]

24 | O l d a l
2 Anyag és módszertan

2.1 A hidegenergia mennyisége eltérő mintanapoknál

Egy épület hőterhelésének meghatározásában jelentős szereppel rendelkeznek a külső

környezeti tényezők. Ezek közé tartozik a külső hőmérséklet és a sugárzási intenzitás, melyek
egy nap folyamán folyamatosan változnak. A külső hőmérséklet függvényében
megkülönböztethetünk egyszerű nyári napot, hőségnapot és forrónapot. Egyszerű nyári nap
esetén az adott napon a maximális hőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, hőségnap esetén a 30°C-
ot, forrónap esetén a 35°C-ot. [35] [36]
Abban az esetben, ha a vizsgált nap külső hőmérsékletének legalább 1 órai
átlaghőmérséklete eléri a 30, illetve 35 °C-ot, extrém hőség- illetve forrónapról beszélünk. A
sugárzási intenzitás szempontjából szimmetrikusnak tekinthető az a nap, mely a délelőtti és a
délutáni időszakra ugyanakkora napsugárzást számol. A gyakorlatban azonban a sugárzási
energiahozam legtöbbször nem szimmetrikus eloszlású, ekkor aszimmetrikus napról beszélünk.
Ebben az esetben a keleti és nyugati tájolású függőleges felületek teljes sugárzási hozama
között szignifikáns eltérés figyelhető meg. Ezt okozhatja a felhőzet, a levegő
nedvességtartalma, illetve a légkör aeroszol koncentrációja. [6]
Az általam választott három mintanap egy egyszerű nyári nap, egy aszimmetrikus hőségnap
és egy aszimmetrikus forrónap. Ezeket Dr. Csáky Imre doktori értekezéséhez végzett kutatása
során gyűjtött mintanapokból választottam, amely napjaink éghajlatának megfelelve
biztonságosabb számítási eredményeket szolgáltatott. A számításokhoz rendelkezésemre álltak
óránkénti felosztásban a külső léghőmérsékletek, valamint a horizontális és vertikális sugárzási
értékek. A vizsgált mintanapokat a 12. ábra mutatja. [7]

a)

25 | O l d a l
 b)

c)
12. ábra a) Egyszerű aszimmetrikus nyári nap; b) aszimmetrikus hőségnap; c) aszimmetrikus
forrónap külső léghőmérséklete és sugárzási áramsűrűségei [7]

Az irodaépület egyszerű nyári napra vonatkozó adatait a 13. ábra szemlélteti. Ebben az
esetben megfigyelhető, hogy az éjszakai, alacsonyabb külső léghőmérséklet előhűtő hatása
biztosítja az épület adott napi hidegenergia-igényét. Ennek köszönhetően mesterséges hűtés
alkalmazása nem szükséges a megfelelő belső léghőmérséklet megtartásához.

26 | O l d a l
 13. ábra Az épületet érő hőterhelés-eloszlása egy egyszerű nyári nap során

A 14. ábrán a mintaépület aszimmetrikus hőségnapra jellemző adatai láthatóak. Az épület

hűtését 16:00 és 1:00 óra között kell biztosítani, mely 230 [kWh] hidegenergiával lehetséges.
Ebben az időszakban az épületet érő maximális fajlagos hőterhelés 31 [kW].

14. ábra Az aszimmetrikus hőségnap hőterhelés-eloszlása

A 15. ábra a vizsgált épület aszimmetrikus forrónapra vonatkozó paramétereit ábrázolja. A
diagram alapján megfigyelhető, hogy az épületet 12:00 és 1:00 óra között szükséges hűteni.
Ebben az időszakban 515 [kWh] hidegenergia-igényt kell fedezni, míg az épületet érő
maximális fajlagos hőterhelés 66 [kW].

27 | O l d a l
 15. ábra A hőterhelés változása az aszimmetrikus forrónap során

A mintanapok hőterhelését jellemző főbb adatokat az 1. táblázat tartalmazza. A kapott

eredmények alapján megfigyelhető, miszerint ha a hűtési rendszer egy aszimmetrikus
forrónapon képes kielégíteni az épület hidegenergia-szükségletét, akkor képes azt megtenni egy
egyszerű nyári nap, illetve egy aszimmetrikus hőségnap esetén is. Ennek következtében a
dolgozatom során végzett számításokhoz az aszimmetrikus forrónap adatait veszem figyelembe
referenciaként.

1. táblázat A vizsgált mintanapok hőterhelésének összehasonlítása

Hűtési igény Napi hidegenergia- Maximális fajlagos

Mintanap típusa
időszaka igény [kWh] hőterhelés [kW]

Egyszerű nyári nap - 0 0

Aszimmetrikus hőségnap 16:00 – 1:00 230 31

Aszimmetrikus forrónap 12:00 – 1:00 515 66

28 | O l d a l
2.2 A választott hűtőgép bemutatása

Kiemelt figyelmet érdemes fordítani a megfelelő hűtőgép kiválasztására, hiszen ezen alapul
a rendszer további működése. Ennek megfelelően az általam választott hűtőgépet a Trane
gyártja, mely már 110 éve megtalálható a piacon. A céget a fejlett innováció jellemzi, termékei
híresek a megbízhatóságukról és a magas minőségükről. 28 országban, több mint 29 ezer
embert foglalkoztatnak, ezzel a világ egyik legnagyobb épületgépészeti gyártójaként tartják
számon. [37]
A választott Trane Flex HSE 170 ZC egy levegő-víz típusú kompressziós hűtőgép, kültéri
telepítéshez. A készülék 1 darab fordulatszám-szabályozású scroll kompresszorral rendelkezik,
mellyel képes a mintanap során jelentkező, pillanatnyi igényeknek megfelelő teljesítményt
leadni. A választott hűtőgép 35 [°C]-os külső léghőmérséklet és 12/7 [°C]-os
közeghőmérsékletek esetén 11,7 [m3/h] térfogatáram szállítása mellett 66 [kW]
hűtőteljesítmény leadására képes. A leadott hűtési teljesítmény az inverteres technológiának
köszönhetően a maximális érték 37 százalékára leszabályozható. A hűtőgép üzemeltetéséhez a
gyártó garantálja a sima és precíz vízhőmérséklet-szabályozást. [38]
A Trane Flex HSE hűtőgépek minimum -10 [°C]-os és maximum 47 [°C]-os külső
léghőmérséklet mellett alkalmazhatóak. A hűtőgépek egy naptári év során általában csak rövid
ideig működnek névleges körülmények között. Ennek következtében, a valós energiafogyasztás
becsléséhez megalkották az ESEER (European Seasonal Energy Efficiency Ratio) indexet,
mely segítségével a gyakorlatban túlnyomórészt előforduló, részterheléses rendszert tudjuk
energetikai szempontból megítélni és mérni. A Trane Flex HSE 170 ZC hűtésre vonatkozó
szezonális hatásfoka az EN14825 szabvány szerint 171 százalék, ESEER-értéke pedig 4,47.
[38]
Jelen eszköz egy hűtőkörrel rendelkezik, amely teljes egészében rézcsövekből épül fel.
Ennek köszönhetően ellenáll a korróziónak, ezzel biztosítva a rendszer hosszú élettartamát. A
hűtőkör hűtőközeg-töltete a scroll kompresszorokhoz gyakran használt R410a, melynek
legfőbb előnye más hűtőközeg-töltetekhez képest, hogy kis mennyiségű alkalmazása is nagy
hatékonyságot biztosít. Ezen felül egyszerű hűtőköri kialakítást igényel, a kompresszor
csendesebb működését eredményezi és nincs hatással az ózonrétegre sem. Bár viszonylag
magas globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkezik, előnyeiből adódóan az R410a a
hűtőberendezések egyik leggyakrabban használt közege jelenleg is. [38] [39]
A szabályozható terhelésnek köszönhetően jelentősen csökken az eszköz által kibocsájtott
zaj mértéke, mely a kompressziós hűtőgépek nagy hátránya. Jelen teljesítményű eszköz

29 | O l d a l
esetében az ISO 3744 szabvány szerint kibocsájtott zajszint 92 [dB], a géptől mért 10 méter
távolságban pedig 60 [dB] erősségű. Az erre vonatkozó még szigorúbb követelményeknek való
megfelelés érdekében a Trane Flex HSE hűtőgépekből szuper alacsony zajszintű változat is
elérhető. A hűtőgép méretei alapján nem tekinthető nagynak, hosszúsága 2461 [mm], szélessége
1100 [mm], magassága 2179 [mm], üzemi súlya pedig 657 [kg]. [38]

2.3 A vizsgált hidegenergia-tárolási megoldások

2.3.1 A jegesvizes rendszer bemutatása

Dolgozatom során egy soros bekötésű, két folyadéktérre tagolt rendszert vizsgálok, melyet
a 16. ábra mutat be. Ez a kialakítás a glikolt tartalmazó primer hűtőközegnek köszönhetően
lehetővé teszi a hűtőgép kültérben vagy egyéb fagyveszélyes helyen való elhelyezését. A
folyadékhűtő primer és a fogyasztók szekunder körét egy hőcserélő választja el egymástól.
Előbbi esetén a folyadéktér szivattyúja állandó térfogatáramot hoz létre, míg utóbbi esetén
változó térfogatáramot is létrehozhat. [40]

16. ábra Kétcsöves puffertartály, két folyadékterű rendszerben [29]

A jegesvizes pufferek méretezéséhez elsőként meg kell határoznunk a nap folyamán az

épületet érő hőterhelések összegét.

𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖 = ∑(𝑞𝑖 ) (2.1)

Ahol:
• 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖 − a rendszer energiaszükséglete [𝑘𝑊ℎ]

• 𝑞𝑖 − az óránkénti hőterhelés [𝑘𝑊ℎ]

30 | O l d a l
 A számítás eredménye azonban csak az érezhető hűtési teljesítmények energiaszükséglete.
Ezen kívül figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten üzemelő hőleadó berendezések
miatt bekövetkező páralecsapódás energiaszükségletét. A választott szekunder hidegenergia
rendszer erre vonatkozó tényezője 1.
A hidegenergia tárolására vonatkozóan is kell számolni energiaveszteséggel, ez a jégkásás
technológiánál körülbelül 10% többletenergiát eredményez. A tároló energiakapacitása egyenes
arányos továbbá az egyidejűségi tényezővel, mely értékét mérnöki véleményem alapján szintén
1-re választottam. A napi hidegenergia-igény fedezését biztosító jégképzési idő esetünkben 8
[h], míg a választott hűtőberendezés működési ideje 24 [h].
𝜏𝑗é𝑔𝑘é𝑝𝑧é𝑠
𝑄𝑡á𝑟𝑜𝑙ó = 𝑎𝑡á𝑟𝑜𝑙á𝑠 ∙ 𝑎𝑝á𝑟𝑎𝑙𝑒𝑐𝑠𝑎𝑝ó𝑑á𝑠 ∙ 𝜑 ∙ ∙ 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖 (2.2)
𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠
Ahol:
• 𝑄𝑡á𝑟𝑜𝑙ó − a tároló energiakapacitása [𝑘𝑊ℎ]

• 𝑎𝑡á𝑟𝑜𝑙á𝑠 − a hidegenergia-tárolási tényező

• 𝑎𝑝á𝑟𝑎𝑙𝑒𝑐𝑠𝑎𝑝ó𝑑á𝑠 − a páralecsapódási tényező

• 𝜑 − az egyidejűségi tényező

• 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖 − a rendszer energiaszükséglete [𝑘𝑊ℎ]

• 𝜏𝑗é𝑔𝑘é𝑝𝑧é𝑠 − a jégképzési idő [ℎ]

• 𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠 − a hűtőberendezés működési ideje [ℎ]

A problémamentes működés érdekében a rendszer tárolókapacitásának fedeznie kell az
épület teljes hidegenergia-szükségletét. A jégakkumulációs berendezések esetén ezt a
tárolókapacitást a szenzibilis- és a látenshő együttesen biztosítja.
𝑄𝑡á𝑟𝑜𝑙ó = 𝑄𝑠𝑧𝑒𝑛𝑧𝑖𝑏𝑖𝑙𝑖𝑠 + 𝑄𝑙á𝑡𝑒𝑛𝑠 (2.3)
Ahol:
• 𝑄𝑡á𝑟𝑜𝑙ó − a tároló energiakapacitása [𝑘𝑊ℎ]

• 𝑄𝑠𝑧𝑒𝑛𝑧𝑖𝑏𝑖𝑙𝑖𝑠 − a hűtőközeg szenzibilishő tartalma [𝑘𝑊ℎ]

• 𝑄𝑙á𝑡𝑒𝑛𝑠 − a hűtőközeg látenshő tartalma [𝑘𝑊ℎ]

A szenzibilis hőtartalmat a szekunder hidegenergia rendszer, azon belül annak hőfoklépcsője
határozza meg. A szenzibilishő a víz hőmérséklet-változásából adódik, nagysága egyenesen
arányos a közeg fajhőjével és tömegével.
𝑄𝑠𝑧𝑒𝑛𝑧𝑖𝑏𝑖𝑙𝑖𝑠 = 𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ 𝑉𝑡á𝑟𝑜𝑙ó ∙ (𝑇𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑡é𝑟ő − 273) (2.4)

31 | O l d a l
 Ahol:
• 𝑄𝑠𝑧𝑒𝑛𝑧𝑖𝑏𝑖𝑙𝑖𝑠 − a hűtőközeg szenzibilishő tartalma [𝑘𝑊ℎ]

• 𝑐𝑣í𝑧 − a víz fajhője [𝑘𝐽/(𝑘𝑔 ∙ 𝐾)]

• 𝜌𝑣í𝑧 − a víz sűrűsége [𝑘𝑔/𝑚3 ]

• 𝑉𝑡á𝑟𝑜𝑙ó − a rendszerben lévő hűtőközeg térfogata [𝑚3 ]

• 𝑇𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑡é𝑟ő − a hűtőközeg visszatérő vízhőmérséklete [𝐾]

A látenshő-tartalom a jég fázisváltozásából adódik, egyenesen arányos annak tömegével és
olvadáshőjével. A rendszert nagyban meghatározza a vízben lévő jég koncentrációja, melynek
értéke mérnöki véleményem szerint 25 térfogatszázalék. Ekkor a közeg még a vízhez hasonló
áramlástani tulajdonságokkal rendelkezik, így szállítása speciális berendezések nélkül
megoldható.
𝑄𝑙á𝑡𝑒𝑛𝑠 = (𝑥 ∙ 𝜌𝑗é𝑔 ∙ 𝑉𝑡á𝑟𝑜𝑙ó) ∙ 𝐿𝑜𝑙𝑣𝑎𝑑á𝑠ℎő (2.5)
Ahol:
• 𝑄𝑙á𝑡𝑒𝑛𝑠 − a hűtőközeg látenshő tartalma [𝑘𝑊ℎ]

• 𝑥 − a vízben lévő jég koncentrációja [%]

• 𝜌𝑗é𝑔 − a víz sűrűsége [𝑘𝑔/𝑚3 ]

• 𝑉𝑡á𝑟𝑜𝑙ó − a rendszerben lévő hűtőközeg térfogata [𝑚3 ]

• 𝐿𝑜𝑙𝑣𝑎𝑑á𝑠ℎő − a jég olvadáshője [𝑘𝐽/𝑘𝑔]

A 3.6, 3.7, 3.8 egyenleteket egyenletrendszerként kezelve, a szükséges adatok ismeretében
meghatározható a rendszerben lévő hűtőközeg térfogata. A kapott eredmény alapján pedig
következtethetünk a puffertároló minimális térfogatára.

2.3.2 A hagyományos hidegvizes rendszer

A hidegvizes rendszer kapcsolása szempontjából a már korábban említett négyféle bekötési

módszerből több megoldás is megfelelőnek tekinthető. A dolgozatom során vizsgált
jégakkumulációs rendszerrel való hatékonyabb összehasonlítás végett a hidegvizes rendszer
esetén is a 16. ábrán látható, soros bekötésű, két folyadékterű kialakítást választom.
A hűtési puffertartályok méretezéséhez ajánlott figyelembe venni a folyadékhűtő gyártója
által javasolt kompresszor kapcsolási számot. Első lépésként a hidegvizes rendszer mértékadó
térfogatáramát határozzuk meg.

32 | O l d a l
 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖
𝑉̇𝑚é𝑟𝑡é𝑘𝑎𝑑ó = (2.6)
𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ ∆𝑇ℎű𝑡é𝑠𝑖 ∙ 𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠
Ahol:
• 𝑉̇𝑚é𝑟𝑡é𝑘𝑎𝑑ó − a mértékadó térfogatáram [𝑚3 / ℎ]

• 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖 − a hűtési energiaigény [𝑘𝑊]

• 𝑐𝑣í𝑧 − a víz fajhője [𝑘𝐽/(𝑘𝑔 ∙ 𝐾)]

• 𝜌𝑣í𝑧 − a víz sűrűsége [𝑘𝑔/𝑚3 ]

• ∆𝑇ℎű𝑡é𝑠𝑖 − a hűtési hőfoklépcső [𝐾]

• 𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠 − a működési idő [ℎ]

A következő lépés a hűtéstechnikai rendszer minimálisan igényelt víztérfogatának
meghatározása, a mértékadó térfogatáram ismeretében.
𝑉̇𝑚é𝑟𝑡é𝑘𝑎𝑑ó
𝑉𝑖𝑔é𝑛𝑦𝑒𝑙𝑡 = (2.7)
𝑛
Ahol:
• 𝑉𝑖𝑔é𝑛𝑦𝑒𝑙𝑡 − a rendszer igényelt víztérfogata [𝑚3 ]

• 𝑉̇𝑚é𝑟𝑡é𝑘𝑎𝑑ó − a mértékadó térfogatáram [𝑚3 / ℎ]

• 𝑛 − a kompresszor kapcsolási száma [1 / ℎ]

Az igényelt víztérfogat meghatározása után a kapott érték összehasonlítható a rendszer
térfogatával. Amennyiben utóbbi eléri a rendszer minimálisan igényelt űrtartalmát, akkor nincs
szükség puffertárolóra. Amennyiben az igényelt térfogat nagyobb, mint a rendszer térfogata,
akkor azt puffertárolóval szükséges bővíteni.
Amennyiben szükséges a beépítése, a puffertartály minimum tárolókapacitása
meghatározható az igényelt víztérfogat és a rendszerben lévő víz térfogatának különbségeként.
𝑉𝑝𝑢𝑓𝑓𝑒𝑟 = 𝑉𝑖𝑔é𝑛𝑦𝑒𝑙𝑡 − 𝑉𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟 (2.8)
Ahol:
• 𝑉𝑝𝑢𝑓𝑓𝑒𝑟 − a hűtési puffer minimális térfogata [𝑚3 ]

• 𝑉𝑖𝑔é𝑛𝑦𝑒𝑙𝑡 − a rendszer igényelt víztérfogata [𝑚3 ]

• 𝑉𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟 − a hűtéstechnikai rendszer víztérfogata [𝑚3 ]

A puffertárolók méretezését elvégezve, a kiválasztásuk előtt érdemes figyelembe venni,
hogy a gyártó ajánlja-e az egység hűtési üzemmódban való alkalmazását.

33 | O l d a l
3 Eredmények

Dolgozatom eredményeit a korábban ismertetett mintanapokat és egyenleteket felhasználva,

diagramok segítségével együtt szemléltetem. Mivel a mintanapok közül az egyszerű nyári nap
esetében nem szükséges mesterséges hűtés kialakítása, így a munkám során vizsgált
szempontokat csak az aszimmetrikus forró-, illetve az aszimmetrikus hőségnapra vonatkoztatva
mutatom be.
Az eredmények hatékonyabb szemléltetése érdekében a kapott adatokat egy referencia
rendszerhez hasonlítottam, melynek jellemzőit a 2. táblázat tartalmazza. A referencia rendszer
kialakítása megegyezik a hidegvizes rendszerével, a hűtőgép napi működési idejét 8 [h]-ban
határoztam meg (ez átlagosan óránként maximum 4-es kapcsolási számot eredményez). A
referencia rendszernek két esete van, attól függően, hogy melyik mintanapot választjuk a
tervezés kiindulási adatának. A hűtőgépet a jobb összehasonlítás érdekében úgy választottam
ki, hogy mindkét mintanap esetén alkalmazható legyen.
2. táblázat A referencia rendszert jellemző paraméterek a vizsgált mintanapok esetén

Aszimmetrikus Aszimmetrikus
A referencia rendszer jellemzői
forrónap hőségnap
Primer hidegenergia rendszer hőfoklépcsője 16/21°C
Referencia rendszer működési ideje 8h
Szekunder hidegenergia rendszer hőfoklépcsője 16/21°C
Hűtőgép SEER értéke 4,34
Referencia rendszer térfogata (Vref) 2,9 m3 1,3 m3
Referencia rendszer által végzett munka (Wref) 118,66 kWh 52,99 kWh
Referencia rendszer hűtőteljesítménye (Qref) 65,9976 kW 29,5851 kW

A dolgozatom során kapott eredmények meghatározásában nagy jelentősége volt két

alapösszefüggésnek. A jégakkumulációs rendszert vizsgálva, a 2.1, 2.2, 2.3, 2.4, 2.5 egyenletek
felhasználásával a hűtőtartály térfogatára kifejezve az alábbi összefüggést kapjuk.

𝜏𝑗é𝑔𝑘é𝑝𝑧é𝑠
𝑎𝑡á𝑟𝑜𝑙á𝑠 ∙ 𝜏 ∙ 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,1
𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,1
𝑉𝑡á𝑟𝑜𝑙ó = − 𝑉𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟,1 (3.1)
𝑥 ∙ 𝜌𝑗é𝑔 ∙ 𝐿𝑜𝑙𝑣𝑎𝑑á𝑠ℎő + 𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ (𝑇𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑡é𝑟ő − 273)

34 | O l d a l
 Ahol:
• 𝑉𝑡á𝑟𝑜𝑙ó − a rendszerben lévő hűtőközeg térfogata [𝑚3 ]

• 𝑎𝑡á𝑟𝑜𝑙á𝑠 − a hidegenergia-tárolási tényező

• 𝜏𝑗é𝑔𝑘é𝑝𝑧é𝑠 − a jégképzési idő [ℎ]

• 𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,1 − a hűtőberendezés működési ideje [ℎ]

• 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,1 − a rendszer energiaszükséglete [𝑘𝑊ℎ]

• 𝑥 − a vízben lévő jég koncentrációja [%]

• 𝜌𝑗é𝑔 − a víz sűrűsége [𝑘𝑔/𝑚3 ]

• 𝐿𝑜𝑙𝑣𝑎𝑑á𝑠ℎő − a jég olvadáshője [𝑘𝐽/𝑘𝑔]

• 𝑐𝑣í𝑧 − a víz fajhője [𝑘𝐽/(𝑘𝑔 ∙ 𝐾)]

• 𝜌𝑣í𝑧 − a víz sűrűsége [𝑘𝑔/𝑚3 ]

• 𝑇𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑡é𝑟ő − a hűtőközeg visszatérő vízhőmérséklete [𝐾]

• 𝑉𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟,1 − a hűtéstechnikai rendszer víztérfogata [𝑚3 ]

A másik alapösszefüggéshez a 2.6, 2.7, 2.8 egyenleteket összevonva és a hidegvizes
rendszerben lévő puffertartály térfogatára kifejezve jutunk.

𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,2
𝑉𝑝𝑢𝑓𝑓𝑒𝑟 = − 𝑉𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟,2 (3.2)
𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ 𝑛 ∙ ∆𝑇ℎű𝑡é𝑠𝑖 ∙ 𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,2
Ahol:
• 𝑉𝑝𝑢𝑓𝑓𝑒𝑟 − a hűtési puffer minimális térfogata [𝑚3 ]

• 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,2 − a hűtési energiaigény [𝑘𝑊]

• 𝑐𝑣í𝑧 − a víz fajhője [𝑘𝐽/(𝑘𝑔 ∙ 𝐾)]

• 𝜌𝑣í𝑧 − a víz sűrűsége [𝑘𝑔/𝑚3 ]

• 𝑛 − a kompresszor kapcsolási száma [1 / ℎ]

• ∆𝑇ℎű𝑡é𝑠𝑖 − a hűtési hőfoklépcső [𝐾]

• 𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,2 − a működési idő [ℎ]

• 𝑉𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟,2 − a hűtéstechnikai rendszer víztérfogata [𝑚3 ]

A 3.1 és 3.2 összefüggésekből kiindulva a hidegvizes és a jégkásás rendszer
összehasonlítását többféleképpen is el lehet végezni.

35 | O l d a l
 Elsőként a hidegvizes és a jegesvizes rendszer által igényelt puffertartályok térfogatát
vizsgáltam. A számítások során kapott értékeket hasonlítottam össze a referencia rendszer által
igényelt puffertároló térfogatával, melyet a működési idő függvényében, 0-24 [h] tartományban
elemeztem. A kapott eredményeket a 17. ábra szemlélteti.

a) b)
17. ábra Az igényelt puffertérfogatok aránya a) az aszimmetrikus forrónap; b) az aszimmetrikus
hőségnap esetén

A diagramok alapján megfigyelhető, hogy a szükséges tárolótérfogatok arányai függetlenek

a vizsgált mintanapok paramétereitől. Megállapítható továbbá, hogy a működési idő
növelésével a referencia rendszerhez viszonyítva a hidegvizes rendszer egyre kisebb, míg a
jégkásás rendszer egyre nagyobb tárolótérfogatot igényel. Számításaim alapján a hidegvizes és
a jegesvizes rendszer által igényelt pufferek térfogatai 7,02 [h] működési idő mellett egyeznek
meg. Ennél kisebb érték esetén a hidegvizes rendszer, ennél nagyobb érték esetén pedig a
jégkásás rendszer igényel nagyobb tárolótérfogatot.
Ezt követően a hűtőgép szükséges hűtőkapacitását vizsgáltam a működési idő függvényében.
Az aszimmetrikus forrónap esetén 2,9 [m3], míg az aszimmetrikus hőségnap esetén 1,3 [m3]
puffertérfogatot feltételeztem. A kapott eredmények a 18. ábrán láthatóak.
A diagramok alapján megállapítható, hogy a hidegvizes rendszer által igényelt hűtőkapacitás
a hűtőgép működési idejével együtt nő. Ezzel ellentétben a jegesvizes rendszernél a működési
idő növekedése mellett egyre kevesebb hűtőkapacitás szükséges. Számításaim alapján a két
rendszer esetén igényelt hűtőkapacitás 7,25 [h] működési idő mellett egyezik meg. Ennél kisebb
működési idő esetén a hidegvizes rendszer, míg ennél nagyobb működési idő esetén a
jegesvizes rendszer igényel kisebb hűtőkapacitású gépet.

36 | O l d a l
 a) b)
18. ábra A hűtőberendezés szükséges hűtőkapacitása a) az aszimmetrikus forrónap; b) az
aszimmetrikus hőségnap esetén

Megvizsgáltam a hűtőgép hidegvizes és jégkásás rendszerben végzett munkáját, majd ezt

viszonyítottam a referencia rendszerhez. Az abszcissza tengelyen ebben az esetben is a
működési időt ábrázoltam, 0-24 [h] tartományban. A hűtőgép SEER értéke a gyártó katalógusa
alapján minden esetben 4,34. A puffertáró térfogatát az aszimmetrikus forrónapon 2,9 [m3]-re,
míg az aszimmetrikus hőségnapon 1,3 [m3]-re feltételeztem. Az összehasonlítások eredményei
a 19. ábrán láthatóak.

a) b)
19. ábra A hűtőgép által végzett munka referencia rendszerhez viszonyított aránya a) az
aszimmetrikus forrónap; b) az aszimmetrikus hőségnap esetén

37 | O l d a l
 A diagramokról leolvasható, hogy a hidegvizes rendszernél a hűtőgép referencia rendszerhez
viszonyított munkavégzése a működési idejével együtt nő. Ezzel szemben a jegesvizes
rendszernél a referencia rendszerhez viszonyított munkavégzése a működési idő növekedése
mellett egyre alacsonyabb értékeket eredményez. A hűtőgép által végzett munka a két rendszer
esetében 7,25 [h] működési idő mellett egyezik meg. Ennél kisebb működési idő esetén a
hidegvizes rendszernél, míg ennél nagyobb működési idő esetén a jegesvizes rendszernél végez
kevesebb munkát.

Ezt követően előre meghatározott puffertérfogatok függvényében vizsgáltam a hűtőgép

teljesítményét és egy óra alatt végzett munkáját, a referencia rendszerhez viszonyítva. A
hűtőgép SEER értékét a gyártó katalógusa alapján minden esetben 4,34-nek tekintettem. Az így
kapott diagramok a 20. ábrán láthatóak.

a) b)
20. ábra A hűtőgép teljesítménye és munkája különböző puffertérfogatok esetén a) az aszimmetrikus
forrónap; b) az aszimmetrikus hőségnap esetén

Számításaim alapján a hűtőgép teljesítményének és egy óra alatt végzett munkájának

referencia rendszerhez viszonyított aránya megegyezik, így egységesen ábrázolhatóak a
diagramok függőleges tengelyén. A diagramokon látható, hogy a kapott értékek lineárisan
növekednek a hűtőtartály térfogatának növelésével. Megfigyelhető továbbá, hogy a hűtőgép
referencia rendszerhez viszonyított teljesítménye és munkavégzése a hidegvizes rendszernél
minden esetben nagyobb, mint a jégkásás rendszer esetében.

38 | O l d a l
 A 3.1 és 3.2 egyenletek segítségével meghatározhatóak további speciális esetekre érvényes
összefüggések is. Megvizsgáltam a két rendszerben egymáshoz képest betárolható hidegenergia
mennyiségét azonos tárolótérfogatok, szekunder rendszer térfogatok és működési idő mellett.
Megegyező puffertérfogatok esetén az egyenletek egymással egyenlővé tehetőek.

𝑉𝑡á𝑟𝑜𝑙ó = 𝑉𝑝𝑢𝑓𝑓𝑒𝑟 (3.3)

Mivel a szekunder hidegenergia rendszer mindkét esetben azonos, így azok térfogatai is
azonosak (𝑉𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟,1 = 𝑉𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟,2 ), tehát elhanyagolhatóak az egyenletből. Így a kapott
összefüggés az alábbi alakot veszi fel:

𝜏𝑗é𝑔𝑘é𝑝𝑧é𝑠
𝑎𝑡á𝑟𝑜𝑙á𝑠 ∙ 𝜏 ∙ 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,1 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,2
𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,1
= (3.4)
𝑥 ∙ 𝜌𝑗é𝑔 ∙ 𝐿𝑜𝑙𝑣𝑎𝑑á𝑠ℎő + 𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ (𝑇𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑡é𝑟ő − 273) 𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ 𝑛 ∙ ∆𝑇ℎű𝑡é𝑠𝑖 ∙ 𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,2

Ezt az összefüggést rendezhetjük a rendszerek energiaszükségleteinek arányára is. Ekkor az

egyenlet tovább egyszerűsíthető a megyező működési időknek (𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,1 = 𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,2 )
köszönhetően:

𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,1 𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ 𝑎𝑡á𝑟𝑜𝑙á𝑠 ∙ 𝜏𝑗é𝑔𝑘é𝑝𝑧é𝑠 ∙ 𝑛 ∙ ∆𝑇ℎű𝑡é𝑠𝑖

= (3.5)
𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,2 𝑥 ∙ 𝜌𝑗é𝑔 ∙ 𝐿𝑜𝑙𝑣𝑎𝑑á𝑠ℎő + 𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ (𝑇𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑡é𝑟ő − 273)

Emellett a 3.4 egyenletből kiindulva, azonos hűtőteljesítményeket (𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,1 = 𝑄ℎű𝑡é𝑠𝑖,2 )

feltételezve meghatározható az egyes rendszerek működési idejének aránya is:

𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,2 [𝑥 ∙ 𝜌𝑗é𝑔 ∙ 𝐿𝑜𝑙𝑣𝑎𝑑á𝑠ℎő + 𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ (𝑇𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑡é𝑟ő − 273)]

= (3.6)
𝜏𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠,1 𝑎𝑡á𝑟𝑜𝑙á𝑠 ∙ 𝑐𝑣í𝑧 ∙ 𝜌𝑣í𝑧 ∙ 𝑛 ∙ ∆𝑇ℎű𝑡é𝑠𝑖 ∙ 𝜏𝑗é𝑔𝑘é𝑝𝑧é𝑠

A kapott összefüggések további kutatások alapját képezhetik.

39 | O l d a l
4 Összefoglalás, következtetések, az eredmények értelmezése

Az első fejezetben dolgozatom elméleti hátterét ismertettem. Bemutattam a választott

irodaépületet és az iránymutató szabványt. Részleteztem a szekunder hidegenergia rendszert és
annak gépészeti jellemzőit. Kitértem a hidegenergia előállításának abszorpciós, illetve
kompresszoros hűtőgéppel történő formájára, ezek jellemzőire.
Kifejtettem a hidegenergia tárolásának szenzibilishővel, kémiai hőtartalommal és
látenshővel történő módszereit, azok elméleti hátterét. Bemutattam napjaink egyik
leggyakrabban alkalmazott megoldását a hidegenergia tárolására, a hagyományos hidegvizes
rendszert. Ismertettem a látenshőben rejlő lehetőségek kihasználásával egyre elterjedtebb
jégakkumulációs rendszer működését, az azt nagyban meghatározó áramlástani szempontok
figyelembevételével.
Dolgozatom második részében az eredmények meghatározását befolyásoló szempontokat,
módszereket mutattam be. Részleteztem a munkám során választott mintanapokat és azok során
az épületet érő hőterhelést. Ismertettem a rendszert működtető folyadékhűtő berendezést és
annak műszaki adatait. Ezután bemutattam az összehasonlított hidegvizes és jégkásás rendszert,
illetve a beépített hűtőtartály méretének meghatározásához szükséges összefüggéseket.
A harmadik fejezetben a vizsgált mintanapok esetén kapott eredményeket írtam le és
ábrázoltam diagramok segítségével. Az összehasonlítások hatékonyabb szemléltetéséhez egy
referencia rendszert is alkalmaztam. A hűtőgép működési idejének függvényében ábrázoltam a
két rendszer mintanaponkénti szükséges hűtőkapacitását, illetve a referencia rendszerhez
viszonyított pufferek térfogatát és a folyadékhűtők munkáját. Előre meghatározott
puffertérfogatok függvényében ábrázoltam a rendszerek referencia rendszerhez viszonyított
hűtőteljesítményét és végzett munkáját. Összefüggést határoztam meg a két rendszerben
egymáshoz képest betárolható hidegenergia mennyiségére egyenlő tárolótérfogatok, szekunder
rendszer térfogatok és működési idő mellett. Meghatároztam az egyes rendszerek működési
idejének arányára vonatkozó összefüggést megegyező hűtőteljesítmények esetén.
A kapott eredményekből az a következtetés vonható le, hogy bár a vizsgált mintanapok
esetén a jégkásás rendszer nagyobb tárolótérfogatot igényel, de a hidegenergia-igény
biztosításához kevesebb hűtőteljesítmény, így kevesebb befektetett munka szükséges.
Amennyiben a beépített hűtőtartályok térfogata megegyezik, a jégakkumulációs rendszer abban
az esetben is kisebb hűtőkapacitást igényel, ezáltal kevesebb munkát is végez. Mivel
dolgozatom egyik kiemelt szempontja a hidegenergia-igény minél energiatakarékosabb
biztosítása volt, így a rendszerek összehasonlításának eredményei kedvezőnek tekinthetőek.

40 | O l d a l
Irodalomjegyzék

[1] „europa.eu,” [Online]. Available: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-

news/-/ddn-20210311-1?redirect=%2Feurostat%. [Hozzáférés dátuma: 2023 9 26].
[2] „OMSZ,” [Online]. Available:
https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_ev
szakok_idojarasa/main.php?no=2&ful=3. [Hozzáférés dátuma: 2023 09 26].
[3] G. L. Szabó és F. Kalmár, Egy irodaépület hőterhelésének meghatározása az MSZ 04-
140-4-78 és az MSZ EN ISO 13790 szerint, 2017.
[4] 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet, 2023.
[5] MSZ EN ISO 13790-2008 – Épületek energetikai teljesítőképessége. A fűtési és hűtési
energiaigény számítása.
[6] G. L. Szabó, „Épületek sugárzó hűtési rendszereinek energetikai és exergetikai vizsgálata
- egyetemi doktori értekezés,” Debreceni Egyetem, Debrecen, 2019.
[7] I. Csáky, „Épületek nyári hőterhelésének energetikai vizsgálata - egyetemi doktori
értekezés,” Debreceni Egyetem, Debrecen, 2015.
[8] „smarthaus.hu,” [Online]. Available: https://smarthaus.hu/falhutes-es-mennyezethutes/.
[Hozzáférés dátuma: 26 9 2023].
[9] S. Mousavi, B. Rismanchi, S. Brey és L. Aye, „Thermal and energy performance
evaluation of a full-scale test cabin,” 2023.
[10] „HOMEINFO.hu,” [Online]. Available: https://www.homeinfo.hu/epitkezes-
felujitas/gepeszet/futes/2460-sugarzo-feluletfutesek-hutesek-bucsuzzunk-el-a-
radiatoroktol. [Hozzáférés dátuma: 26 9 2023].
[11] „Magyar Energetikai Társaság - Ifjúsági Tagozat,” [Online]. Available:
https://energiam.blog.hu/2019/09/27/hutes_melegvizzel_az_abszorpcios_hutogepekrol_
roviden. [Hozzáférés dátuma: 26 9 2023].
[12] B. Le Lostec, N. Galanis és J. Millette, „Simulation of an ammonia-water absorption
chiller,” 2013.
[13] „Blogger,” [Online]. Available:
http://mithogyanbiztosanne.blogspot.com/2013/07/abszorpcios-hutogep.html.
[Hozzáférés dátuma: 26 09 2023].

41 | O l d a l
[14] K. Árokszállási, Hőtárolás - a jövő technológiája, Érd: Roxa Kft., 2011.
[15] R. Sánta, A kompresszoros hőszivattyúk üzemének szimulációja és optimalizációja az
épületgépészetben, Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.
[16] „Wikipedia,” [Online]. Available:
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C5%91zkompresszi%C3%B3s_h%C5%B1t%C5%91
g%C3%A9p. [Hozzáférés dátuma: 26 9 2023].
[17] Z. Dr. Jakab, L. Dr. Láng és I. Dr. Csury, Kompresszoros hűtés I., Magyar Mediprint
Szakkiadó Kft., 2000.
[18] „Magyarország Kormánya,” [Online]. Available:
https://nemzetiklimavedelmihatosag.kormany.hu/v2/tananyag/tankonyv/161-
rendszerelemek-a-hutokorfolyamatban. [Hozzáférés dátuma: 26 9 2023].
[19] Z. Andrássy, „Fázisváltó anyaggal töltött hőtároló modellezése, optimalizálása és
épületgépészeti rendszerekbe illesztése,” Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem, Budapest, 2021.
[20] S. Varga-Grund, „Biogáz-tüzelésű gázmotor hulladékhőjének szezonális hőtároláson
keresztüli hasznosíthatóságának vizsgálata,” Miskolci Egyetem, Miskolc, 2021.
[21] T. Borbély, Szilárd töltetű hőtároló optimális kialakítása, Veszprém: Pannon Egyetem,
2014.
[22] I. Sarbu és C. Sebarchievici, Solar Heating and Cooling Systems (Fundamentals,
Experiments and Applications), 2017.
[23] B. Drijver és G. Willemsen, „GROUNDWATER AS A HEAT SOURCE FOR
GEOTHERMAL HEAT PUMPS,” 2001.
[24] L. Dr. Fülöp, Szerző, SZEZONÁLIS HŐTÁROLÓ NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSRA.
[Performance]. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar.
[25] G. B. -. P. Gilli, A hő tárolása, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1987.
[26] Y. Zhang, G. Zhou, K. Lin, Q. Zhang és H. Di, „Application of latent heat thermal energy
storage in buildings: State-of-the-art and outlook,” 2006.
[27] G. Peng, G. Dou, Y. Hu, Y. Sun és Z. Chen, „Phase Change Material (PCM)
Microcapsules for Thermal,” 2020.
[28] J. Tamasauskas, M. Poirier, R. Zmeureanu és R. Sunye, „Modeling and optimization of a
solar assisted heat pump using ice slurry,” 2012.

42 | O l d a l
[29] G. L. Szabó, Fan-coil hűtési rendszerek tervezése, Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó
Debrecen University Press, 2020.
[30] M. Kauffeld, M. J. WANG, V. Goldstein és K. E. Kasza, „ICE SLURRY
APPLICATIONS,” 2010.
[31] D. Várjon, Gazdaságos lég- és hűtőtechnikai berendezések, Budapest: Műszaki
Könyvkiadó, 1985.
[32] Q. Tian, G. He, H. Wang és D. Cai, „Simulation on transportation safety of ice slurry in
ice cooling system of buildings,” 2013.
[33] T. Wu, N. Zhu, Z. Hu, Z. Luo, P. Hu és F. Lei, „Numerical study on critical flow velocity
of ice slurry in the pipe of ice source heat pump system,” 2023.
[34] T. Yu, Q. Du, M. Chen, Y. Chen, W. Song és Z. Feng, „Research progress of mobile cold
storage using ice slurry,” 2023.
[35] „Köpönyeg,” [Online]. Available: https://koponyeg.hu/tudasfelho/a-leghomerseklet.
[Hozzáférés dátuma: 26 9 2023].
[36] I. Csáky, „Analysis of Daily Energy Demand for Cooling in Buildings with Different
Comfort Categories—Case Study,” 2021.
[37] „Wikipedia,” [Online]. Available: https://en.wikipedia.org/wiki/Trane. [Hozzáférés
dátuma: 26 9 2023].
[38] „Trane,” [Online]. Available: https://www.trane.com/WEBCACHE/CG-PRC048A-
GB_07012017.PDF. [Hozzáférés dátuma: 26 9 2023].
[39] Y. Hu, Z. Feng, J. Tian, C. Huang és W. Song, Performance of a gas engine-driven heat
pump system with R410A for cooling and domestic hot water applications, 2023.
[40] G. Dr. L. Szabó, Szerző, Energiatermelés és gépházi berendezések. [Performance].
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék.
[41] „etalonklimashop.hu,” [Online]. Available: http://www.etalonklimashop.hu/inverter-
jelentese. [Hozzáférés dátuma: 26 9 2023].

43 | O l d a l