Duna – Dráva Nemzeti Park

1996 -ban jött létre. Eredetileg egy jugoszláv parkkal együtt alakult volna meg, de a történelem
csúnyán közbe szólt (DÉL-SZLÁV háború)
A magyar oldal területe összesen 49752 ha, míg az igazgatóság alá tartozó területek nagysága 1284741
ha. A park székhelye: Pécsett található.
A park 2 részterületből áll. A Dráva folyásának a mentén lett kialakítva az egyik, belefoglalva a
folyóhoz kapcsolódó területeket, árterületeket, míg a másik rész a Duna mentén (annak jobb partján)
terül el Bogyiszlótól délre, egészen az országhatárig.

Dráva rész:
A folyó Őrtilosnál lép be az ország területére, majd Harkánynál kilép (közbe szakaszonként változik
hol elhagyja az országot, hol visszalép a folyó).
Dráva gyorsfolyású folyó, esése jelentős. Azonban Magyarországi szakaszán sokat veszít a
lendületéből, így a Tirolból magával hozott hordalékát nagyrészt ezen a területen rakja le.
Magyarországi szakaszt: homokzátonyok, magas mederfalak, alámosások, holtágak, árterek jellemzik.
(váltakozva)
Érdekes a homokszigeteken megjelenő pionír növényzet, de számos ritkaság él itt védett harasztok a
kígyónyelv-páfrány és a téli zsurló.
Az országban máshol nem találkozhatunk csermelyciprussal, hármaslevelű szellőrózsával,
hármaslevelű fogasírrel, pofók árvacsalánnal. Erdei faunája jellemzően a vízhez közeli füzek, fehér-
feket nyár, és éger adja, azonban távolabb megtalálható gyertyán, tölgy, bükk és kőris is. Madárvilága
gazdag főleg a téli és a tavaszi időszakban, mikor a régió állóvizei be vannak fagyva, viszont a Dráva
nem. Madárvilágát tekintve tömegesen vannak jelen a kárókatonák.
Védett ragadozók: borz, vadmacska és a nyuszt.