Egyszerűbb kérdések

• Mi a probléma a "klasszikus" DBMS technológiával? Mi hiányzik belőle a tér-adatmodell és a

tér-adatbázisok igényeihez?
• Milyen fő feladatok vannak a tér-adatbázisok kezeléséhez? Melyek a technikai elemek?
• Mit nevezünk témának a geo-téradatok szóhasználatánál?
• Mit kell tudni a geográfiai objektumokról?
• Mely alapműveletek tartoznak a geo-téradatok manipulációi közé?
• Melyek az elvárások az alfanumerikus és geo-téradatokat kezelő rendszertől?
• Hogyan reprezentáljuk a tér-objektumainkat? Ehhez mire van szükségünk? Milyen
egyszerűsítéssel élünk? (Ez a kérdés az előadás anyagára vonatkozik, a gyakorlaton ettől
lehettek eltérő megközelítések.)
• Mit tud az entitás- és mező-alapú modellekről? Az alábbiak közül jelölje be az összes igaz
állítást!
• Milyen reprezentálási módok vannak?
• Milyen modellek léteznek az objektumgyűjtemények geometriájának reprezentálására, ha az
objektumok közti viszonyokra is kíváncsiak vagyunk?
• Mihez szükségesek az absztrakt adattípusok (ADT)? Hogy kell azokat megadni?
• Adja meg a geometriai típusoknak egy lehetséges választását!
• Amikor az adatmodellt kiterjesztjük térbeli adattípusokkal, milyen alapműveleteket lehet
definiálni?
• Amikor az adatmodellt kiterjesztjük térbeli adattípusokkal, milyen unáris, bináris, N-áris
operátorokat (N>2) operátorokat lehet definiálni?
• A térbeli műveletek szemantikája többféle lehet. A metszet műveletnek milyen értelmezéseit
tanultuk?
• Az absztrakt adattípusok (ADT) definíciójánál, illetve a rajtuk értelmezett műveleteknél mire
kell figyelnünk? Milyen fontos szempontok vannak? (A műveletek eredményével
kapcsolatban kellene megállapításokat tenni.)
• Mi a 4-metszet séma? Mit vizsgál a térbeli tartományok között? (Ennél a kérdésnél nem a
teljes táblázatot kell majd megadni, hanem az alapötletet kell érteni.)
• Hogyan lehet a referencia sémát reprezentálni az objektum orientált modelleknél?
• Hogyan lehet megadni az alábbi kérdést OQL stílusban?
(Egy konkrét kérdés fog itt szerepelni.)
• Mi a relációs adatbázisok fő korlátozó tényezője térbeli adat szempontból, amelynek a
feloldása a feltétel adatbázisok (constraint database) fő célja?
• Mi igaz egy lineáris feltételű relációra?
• Az alábbi lekérdezésnél a tér-objektumokat tegyük fel, hogy akár végtelen sok sorral is tudjuk
ábrázolni (azaz lényegtelen, hogy milyen típusúak: lehetnek tartományok, poligonok, vonalak
stb.). Milyen műveletet ad meg a tér-objektumok között?
(Egy konkrét SQL lekérdezés fog itt szerepelni.)
• Mivel történik a végtelen relációk véges reprezentálása?
• Van-e lehetőség nem konvex tartomány téradatot feltételekkel modellezni?
• A feltételeket leíró adatmodellnél miket használhatunk a feltételformulákban?
• Mi igaz a feltételeket leíró adatmodellnél a szimbolikus szintre?
• Miben speciális a lineáris feltételű adatmodell az általánoshoz képest?
• Mit nevezünk lineáris feltételű relációnak?
• Mi tehető fel egy lineáris feltételű reláció feltétel formulájáról?
• Mi lesz a diszjunktív normál forma szerinti átírással megadott feltételformulából a
szimbolikus reláció egy-egy sora?
• Reprezentációs korlát-e a konvexitás a lineáris feltételű adatmodellnél?
• Tegyük fel, hogy a lekérdező nyelv alapjául a relációs algebra szolgál a feltétel adatbázisoknál
(constraint database). Milyen lépésekből áll a projekció művelet?
• Melyek a tanult előnyei a lineáris feltételű adatmodellnek?
• Melyek a tanult hátrányai a lineáris feltételű adatmodellnek?
• Az entitás alapú lineáris feltételű adatmodellnél a geometriai attribútum értéke mi lesz?
• A mező alapú lineáris feltételű adatmodellnek milyen tanult alkalmazási területei vannak?
• Melyek a tanult algoritmikus stratégiák?
• Mi igaz általánosságban az inkrementális (növelő) algoritmusokra?
• Mi igaz általánosságban az oszd-meg-és-uralkodj módszerekre?
• Mi igaz általánosságban a pásztázó vonal módszerre?
• Miért fontos a poligonok felbontása/particionálása egyszerűbb elemekre?
• Melyek a tanult poligon felbontások/particionálások?
• Melyik algoritmikus stratégián nyugszik a tanult egyszerű poligon trapéz felbontása módszer?
• Lehet-e egy egyszerű poligon trapéz felbontásából háromszög felbontást kapni? Ha igen,
hogyan?
• Egy pontból húzzunk egy félegyenest, amely a poligonnak X darab oldalát metszi. Hol
helyezkedik el a pont a poligonhoz képest?
• Hogyan lehet a poligonoknál meghatározni tanult módon, hogy van-e közös pontjuk?
• Mit jelent egy poligonra vonatkozóan az ablakolás (WINDOWING) művelet?
• Mire van szükség a térbeli indexek hatékony véghez vitele érdekében?
• Egy térbeli index felhasználásával mi egy lekérdezés feldolgozásának a két lépése?
• Mi a tér-adatok elérési módszereinek (spatial access method, SAM) a két fő típusa?
• Mi igaz a tér szerinti SAM-ekre?
• Melyek a tanult tér szerinti SAM-ek?
• Mi igaz az adat szerinti SAM-ekre?
• Melyek a tanult adat szerinti SAM-ek?
• Sorolja fel a rögzített grid és a grid fájl tulajdonságait!
• Mi a lineáris szerkezetek lényege? Mit tudnak kihasználni a (kereskedelmi/tipikus) adatbázis-
kezelő rendszerek lehetőségeiből, azok egyszerű kiterjesztésével?
• Melyek a fő hátrányai a lineáris szerkezeteknek/elérési módoknak?
• Általánosságban mi mondható el a térkitöltő görbékről?
• Mi kapcsolódik a szomszédsági kapcsolatok megtartásához a térkitöltő görbékről tanultak
alapján?
• Milyen két népszerű térkitöltő görbéről tanultunk?
• Ha egy levél tartalmaz egy 𝑐 grid cellát, akkor a levél címkéje milyen viszonyban áll a
𝑐 címkéjével?
• Milyen ismert fához hasonlóak az R-fák?
• Tegyük fel, hogy egy d mélységű R-fánál egy belső csomópont gyerekeinek a száma (m, M)
között van. Minimum hány objektumot indexel?
• Tegyük fel, hogy egy d mélységű R-fánál egy belső csomópont gyerekeinek a száma (m, M)
között van. Maximum hány objektumot indexel?
• Az „eredeti” R-fánál a beillesztés jósága sorrend függő-e?
 • Sorolja fel beillesztés eljárásánál az eredeti R-fa négyzetes számításigényű osztására és az R*-
fa szétosztásra tanult optimalizálási szempontokat!
• Mit tehetünk abban az esetben, ha az adataink időben nem változnak (statikusak), hogy a
helykihasználtságot optimalizáljuk R-fa/R*-fa építése esetén? (Ebben az esetben a létező fa
struktúrájának nem lesz időbeni fejlődése.) Hogyan tudjuk előfeldolgozni az adatokat?
• Mik igazak az R+-fára, amelyek az eredeti R-fához képest különbségek?
• Milyen fő kutatási irányok/megközelítések vannak a kereső fákkal kapcsolatban?
• Melyek az Általánosított Keresőfa (Generalized Search Tree) megközelítésnek a fő előnyei?
• Milyen ismert keresőfákat lehet megvalósítani az Általánosított Keresőfa (Generalized Search
Tree) keretrendszerben?
• Mit jelent egy térbeli összekapcsolás két reláció között?
• Mi az átfedéses térbeli összekapcsolás két fázisa?
• Mikor alkalmazható/mikor szokás alkalmazni a hasításos (térbeli) összekapcsolást?
• Tegyük fel, hogy N az adatméretünk (rekordok száma, objektum adat…), P az adatelemek
száma egy lapon. Ha az adatelérésnek NINCS konstans költsége, pontosabban az adatok nem
férnek el a memóriában, akkor mihez érdemes viszonyítani az időhatékonyság mérésénél?
• Mi igaz egy adatbázis-kezelő rendszeren belüli kérdés kiértékelőre (feldolgozóra)?
• Milyen „állomásai” vannak az adatbázis-kezelő rendszerhez érkező felhasználói kérdés
megválaszolásának?
• Melyek a legfontosabb problémák az összetett kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket
óvatosan kell kezelni a tér-adatbázisoknál?
• Melyek a GiST az Általánosított Keresőfa (Generalized Search Tree, GiST) kulcs metódusai?

Esszékérdések
• Írja le a konvex burok probléma alsó korlátjának a rendezésre történő redukció lépéseit!
(Ábra nem kell.)
• Az inkrementális (növelő) algoritmusok példájaként ismertetett konvex-burok „javított”
algoritmusnál hogyan kell meghatározni a felső érintő pontot? Mit lehet
kiküszöbölni/eliminálni? (Ábra nem kell.)
• Írja le a félsíkok metszetének meghatározásának menetét (három lépésű stratégia vázlatát),
amely az oszd-meg-és-uralkodj módszerek példájaként lett ismertetve! (Az időbonyolultság,
ábra nem kell.)
• Hogyan lehet azt meghatározni, hogy egy pont a poligonon belül van? A tanult módszer
ötletét írja le! (A speciális esetek kezelése nem kell.)
• Adja meg az előre menetelés szabályait, amelyet a konvex poligonok metszetének
meghatározásánál tanultunk! (Ábrák nem kellenek, de ne is legyen hivatkozás rájuk! Azaz úgy
kell leírni a szabályokat, hogy ábrák nélkül is érthetőek legyenek.)
• Írja le egy poligonra vonatkozó kivágás (CLIPPING) művelet során előforduló eseteket! (Ábrák
nem kellenek, viszont úgy kell leírni az eseteket, hogy azok nélkül is érthetők legyenek.)
• Ismertesse a grid fájl segítségével történő téglalap indexelést! Térjen ki az objektumok
beszúrására is! (Ábrák nem kellenek.)
• Ismertesse a z-rendező fa raszter variánsának szerkezetét és jellemzőit, kiemelve az eredeti
z-rendező fától való különbségeket!
• Ismertesse a z-rendező fa redundancia nélküli variánsának szerkezetét és jellemzőit,
kiemelve az eredeti z-rendező fától való különbségeket!
• Ismertesse az R*-fa beillesztés műveleténél tanult túlcsordulás esetére vonatkozó eljárást!
 • Sorolja fel külön-külön a kulcs metódusokat és azt, hogy az Általánosított Keresőfa
(Generalized Search Tree, GiST) kulcs metódusai közül melyeket fogja használni a keresés, a
beillesztés és a törlés a tanultak alapján!
• Mit jelent az összetett kérdéseknél tanult csővezérelt/pipelined végrehajtás? Milyen modell
teszi ezt lehetővé? Miért hasznos a csővezérelt/pipelined végrehajtás?

Algoritmusokhoz kötődő feladattípusok

• Adottak az osztóértékek, a fa elrendezése és az intervallumok. Mik lesznek a
csomópontokhoz tartozó listákban?
o A fát szövegesen kell megadni úgy, hogy a fa gyökerétől indulva minden sorban egy
szintnek a csomópontjai legyenek balról jobbra haladva pontosvesszővel elválasztva.
Egy csomóponthoz tartozó osztóérték után a két lista szerepeljen "osztóérték:{első
lista, amely növekvő a bal-végpontok szerint},{második lista, amely csökkenő a jobb-
végpontok szerint}" alakban.
• Adottak az intervallumok és egy rajtuk felépített intervallum fa. Írja le, hogyan lehet egy
adott w értéket tartalmazó összes intervallumot megtalálni a tanult módon! (A w érték egy
konkrét szám lesz.)
• Adottak pontok a síkon. Írja le az inkrementális (növelő) algoritmusok példájaként
ismertetett konvex burok naiv algoritmus működését lépésenként ezen a bemeneten!
Fontos, hogy a konkrét következtetések legyenek benne (ne csak általánosan), azaz pl. milyen
pontokat, éleket vizsgáltunk meg melyik lépésben stb.
• Adottak félsíkok és a keresési tér. Írja le az oszd-meg-és-uralkodj algoritmusok példájaként
ismertetett félsíkok metszetének működését lépésenként ezen a bemeneten! Fontos, hogy a
lépések közben kapott eredmények is legyenek benne és ne csak általánosan, azaz pl.
konkrétan hogyan alakul a csoportosítás, milyen struktúra alakul ki, utána mit, mivel, milyen
sorrendben metszünk stb., de nem kell rajzokat mellékelni, hanem csak szövegesen leírni,
hogy mi történik az adott lépésben. (Tegyük fel, hogy az eredmény egy kompakt, konvex
poligon és a keresési téren belül fekszik.)
• Adottak téglalapok. Írja le a pásztázó vonal módszer példájaként ismertetett téglalapok
közötti metsző párok kigyűjtésének menetét lépésenként ezen a bemeneten! Fontos, hogy
egyértelmű legyen, hogy melyek az események és látszódjon az aktív lista, eredményhalmaz
változása!
• A következő bemenetre az egyszerű poligon monoton poligonokra bontásának módszerét
alkalmazva, mi lesz az eredmény és melyek lesznek a „visszafordító” csúcsok az alábbiak
közül? (Az egyszerű poligonok háromszögre bontásának részeként lett ismertetve a módszer.
Több választás közül kell majd kiválasztani a megfelelőt.)
• Adott két egyszerű poligon. Írja le a teljes menetét lépésenként, hogyan lehet a metszetüket
meghatározni a tanult módon, de a szakaszok címkézésénél elegendő belső és határ
szakaszokat kiírni! A megoldásban a szakaszokra hivatkozzon 𝑝𝑖1 𝑝𝑖2 , 𝑞𝑗1 𝑞𝑗2, 𝑝𝑖 𝑞𝑗 stb.
formában, ahol a 𝑝𝑖 , 𝑞𝑗 stb. csúcspontokat, metszéspontokat jelölnek (pl. 𝑝1 𝑞5 vagy a p1q5 a
𝑝1 és 𝑞5 közti szakaszt jelöli).
• Adott a rögzített gridnek az alábbi állapota és adott, hogy M pont tárolható egy lapon. Sorolja
fel a könyvtár elemei által mutatott lapok tartalmát és a P(x,y) pont beszúrásának teljes
menetét írja le! (Az M, x, y konkrét számok lesznek.)
• Adott egy negyedelés. Határozza meg ez alapján a negyedelő fát úgy, hogy a csúcsokat a
tanult módon címkézze meg! Ezekután mutassa meg az ábrán látható pont keresését úgy,
hogy a keresés útvonalát a csúcsok címkéinek felsorolásával adja meg!
 o A fát szövegesen kell megadni úgy, hogy a fa első szintjétől indulva minden sorban
egy szint csúcsainak a címkéi szerepeljenek balról jobbra haladva pontosvesszővel
elválasztva. A leveleknél legyenek jelölve a hozzájuk tartozó téglalapok azonosítói
"címke:{téglalap azonosítók listája}" alakban.
• Tegyük fel, hogy két R fa összekapcsolása zajlik pásztázó vonal technikával és épp két belső
csomópont bejegyzéseinek téglalapjain szeretnénk az összes metszést felderíteni. Az alábbi
ábrán az egyik csomópont téglalapjait pirossal, a másikéit kékkel jelöltük. Írja le a piros-kék
metsző párok kigyűjtésének menetét lépésenként ezen a bemeneten! Fontos, hogy
egyértelmű legyen, hogy melyek az események (mely sorrendben megy a pásztázás) és
látszódjon eredményhalmaz változása!