SZAKDOLGOZAT:

Meghatározott témakörben készült tudományos munka, amelynek szempontjai:

- Tükröznie kell az egyetemi anyagot, tájékozottnak kell lennie a hazai és nemzetközi
szakirodalomban
- Az elsajátított tanulmányt gyakorlatban is kell tudni használni
- Elemző- és értékelő készséget kell felállítani hozzá
- Olyan témaválasztás legyen, ami tényleg érdekel és előzetes ismeretekkel is rendelkezünk róla.
Ez lehet egy vitatott vagy aktuális kérdés is, az utóbbi kevésbé ajánlott
- Témavezetővel érdemes egyeztetni a fő témáról
- Hozzáférhető forrásokat keresünk-álljon rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű szakirodalom
és adat, eszköz pl egy felmérés esetén
- Az adott nyelv a témában ne okozzon gondot
A dolgozat tervének elkészítése:
Indoklás: miért éppen ez a téma; a dolgozat tárgya, témája; munkahipotézisek, feltételezések; motiváció
Elméleti keret: hogyan is épül fel a dolgozat; a felhasznált adatok forrásainek feltüntetése, az adott
célterület bemutatása
Várt eredmények: mire számítunk a munka során, milyen eredmények, következtetések várhatóak; meg
lehet ezeket cáfolni is, előzetes könyvészet alapján mit várunk
A dolgozat megírása: szakirodalmi dokumentálódás, adatszerzés, adatfeldolgozás, következtetések
Dolgozat leadása: HATÁRIDŐK BETARTÁSA
Tartalmi, szerkezeti, formai követelmények:
Terjedelem
Olvasható betűtípus
Címoldal - megfelelő legyen az elvárásoknak
Tartalomjegyzék: a dolgozat elejére, a szövegszerkesztő által ajánlott írásrendszerben
Törzsszöveg:
- Mi a dolgozat témája/tárgya, diszciplináris besorolása. Mi az alkalmazott szemléletmód
- Állítás formájában megfogalmazott munkahipotézis vagy kutatási kérdés - 2-3 kutatási kérdés
van
- Az alkalmazott módszertan feltüntetése
Az elméleti rész:

• Érvelés szempontjából miként épül fel, azaz a témával foglalkozó kutatók eredményeit kell
ismerni, a végén vissza kell rá utalni
• Nemzetközi szakirodalom (elméleti fogalmak) logikus összekapcsolása (legújabb forrásanyagok)
• A szakdolgozat vállfaja - az alkalmazott kutatási módszer
• Mintavétel - a használt eszközök, modellezés
Eredmények bemutatása:

• Saját kutatásunk miként támasztja alá az elméletet

• Tényleges eredmények bemutatása és értelmezése
Konklúzió, következtetések

• A főbb eredmények összefoglalása

• Mennyire “eredeti” -egyediség, eredetiség kihangsúlyozása
• Folytatódik-e majd a kutatás
• Mi volt a gyenge pont? Milyen nehézségekbe ütközött?
A felhasznált szakirodalom formai követelményei:
- Minden átvett adatra hivatkozunk:
• Törzsszövegben röviden (Családnév, évszám)
• Irodalomjegyzékben: Családnév K. (évszám): cím, kiadó
Nem használunk olyan szakirodalmat a bibliográfiában, amelyre nincsen hivatkozás
zárójeles formában a dolgozat szövegében!
Függelék:
- A dolgozat érvelését alátámasztó, illusztráló, következtetések megfogalmazását segítő
dokumentumok, ábrák, fényképek

PREZENTÁCIÓS TECHNIKÁK:
Mi a prezentáció?

- Vizuális megjelenítést (is) tartalmazó célorientált, koncentrált közlés tömör és hatásos előadása
annak, amit közölni szeretnénk
Prezentációs képesség:

- Alapos felkészültséget igényel

- Megfelelő szelekció, tanulás, tudatos szervezés
- Megfelelően felépített, jól kivitelezett előadás
Célcsoport:
- Célcsoporthoz illeszkedő nyelv kiválasztása
- Mindig a közönség a főszereplő
Milyen a jó előadó?

- Hallgatóságra összpontosít-szemkontaktus fenntartása

Kapcsolatteremtés:

- A prezi első percén áll v bukik minden

- Nonverbális megnyilatkozás: testtartás, mozgás, gesztusok, szemkontaktus
- Soha ne fordítsunk hátat
 - Egyszerűség-a kevesebb néha több
- Kerüljük a túlzsúfoltságot
- Legyünk következetesek
- Ne olvassuk fel a diákat
- Ne akarjunk túl sokat
Tartalmi követelmények:

- Szerkezeti terv
- Módszertani megalapozottságát igazoló metodika bemutatása-2 mondatban összefoglalni
- Szakmai tartalom összeállítása
- Időkeret
- Szókincs, szakkifejezések ismeretének bizonyítása
ADATSZERZÉSI ELJÁRÁSOK:
1) Információ
Honnan szerezhetünk adatokat?
Adatforrások
I) Már begyűjtött, létező adatforrások
a) hivatalos adatforrások (EUROSTAT)
b) nem hivatalos adatforrások (adóhivatal, cégbíróság)
II) Egyéni adatgyűjtés
- kérdőívezés
- terepi felmérés
Megjelenés formája szerint:
- Analóg: nyomtatott kötetek
- Digitális: adathordozók, online adatbázisok
Népszámlálás:
Népszámlálás egy rendszeresen ismétlődő társadalomstatisztikai állapotfelvétel, ami célja egy adott
országban a népesség létszámának megállapítása, a népesség egyedeire vonatkozó viszonyainak
teljeskörű, pontos, számszerű felmérése, országosan, illetve területileg összesített adatok közzététele.
Legfontosabb jellemzői:
- Teljeskörűség-mindenkire vonatkozik
- Rendszeres ismétlődés-5-10 évente minden országban
- Egységes tematika, módszer - nemzetközi összehasonlítás miatt lehetséges
- 2%-os alulreprezentáltság előfordulhat-ekkora “hibaszázalék” elfogadott
Legfontosabb mutatók:
 • A népesség dinamikája (természetes szaporulat, migráció) szuburbanizáció (‘97-től a domináns a
varosról falura költözés=szuburbanizáció; kényszerből vagy jólétből)
• Korszerkezet
• Oktatás
• Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottsági ágazati megoszlása
• Lakásállomány (EU-s szinten Romániában a legnagyobb a magántulajdonban lévő ingatlanok
száma)
• Ingázás-város vonzáskörzetének lehatárolása
• Turizmus

2) Országos Statisztikai Hivatal

- A kormány felügyelete alá tartozó országos, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Fő
célkitűzése a társadalmi-gazdasági adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele.
- Kidolgozza az országos statisztikai adatok gyűjtéséről szóló módszertant, ezzel meghatározza a
társadalmi-gazdasági mutatókat. Megszervezi mindezek lebonyolítását
- Összegyűjti, feldolgozza és tárolja az adatokat adatbázisok létrehozásával
- Kialakítja, fenntartja és koordinálja az országos statisztikai hálózatot
- Kutató- és fejlesztőmunkát végez
- Tájékoztatja a lakosságot az ország lakosságának jelenlegi helyzetéről
- Kapcsolatban áll különböző nemzetközi szervezetekkel
Területi adatbázisok összeállításának szabályai:
- Megbízható, ellenőrzött forrásból származó adatok (az adatok reprezentativitás a kérdőívezésnél
fontos legyen)
- Tartalmilag jól definiált indikátorokból álljanak (főként nemzetközi összehasonlításban okozhat
gondot, mert mindenhol más a felmérési módszertan)
- Területileg egyértelműen lokalizáltak a közölt adatok
- Adatbázisunk legyen teljes-nem helyettesíthető adathiány 0-val
- Adatbázisunk alapadatokat is tartalmazzon -számszerű adatokat
- Keresztmetszeti és időbeli összehasonlításokra is alkalmas legyen
- Áttekintés kezelhető méretű

GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS:
1. A grafikus ábrázolás általános szempontjai:

• Az ábra legyen célorientált

• Az ábra legyen egyszerű és könnyen áttekinthető
• Az ábrán minden alapinformáció rajta legyen
• Az ábrának legyen címe • Az ábrának legyen jelmagyarázata
• Az ábra színezésénél óvatosan járjunk el
• A legjobb, ha az általunk készített ábrák önállóan is megállják a helyüket
• Ábráink alapját képező adatok forrásának feltűntetése kötelező
• Mindig a vizsgált jelenséghez igazodó ábratípust válasszunk
Diagramtípusok:
1. Vonaldiagram
• idősoros mutatók megjelenítésére
• független változó (idő)
• függő változó (vizsgált mutató értékei)
• abszolút és relatív mutatókra egyaránt
• több adatsor is ábrázolható
2. Oszlopdiagram
Csoportosított oszlop (clustered column)

• lehetővé válik egy vagy több területi adatsor együttes ábrázolása

• különböző térségek azonos mutatójú adatainak összehasonlítására
• túl sok térséget nem ajánlott ábrázolni (max. 20, min. 4 egység)
• az X tengelyen az értékek sorba legyenek rendezve
• az értékeket nem szokás ráírni az oszlopokra
Halmozott oszlop (stacked column)

• több mutató egyszerre történő ábrázolása (ha értelmezhető a különböző mutatók értékeinek
összege
100%-ig halmozott oszlop (100% Stacked column)

• nemcsak összeadódnak az értékek, hanem a teljes a teljes százalékban fejezzük ki az egyes

összetevőket
• mivel több mutatót ábrázolunk egyszerre, csak az egyik indikátor alapján tudjuk sorba rendezni
az adatokat
Sávdiagram
3. Kördiagram
• a vizsgált adatsor értékeit mutatja az elemek összegéhez viszonyítva, azaz a területegység értéke
nem más, mint a hozzá tartozó körcikk területe
• legtöbbször a százalékos értékeket tüntetjük fel
• az ábrázolt mutatók száma minimum 3 kell legyen
• ne használjunk nagyon sok egységet • érdemes az adatok sorbarendezése
• a körcikkek az óramutató járásával megegyező irányba kövessék egymást
• jó, ha feltüntetjük az értékeket
4. Pontdiagram
• kétváltozós adatsorok értékeinek ábrázolására
• ha két változó közötti kapcsolatát akarjuk szemléltetni
• ha egy adatsoron belül a megfigyelési egységeket szeretnénk csoportosítani két változó alapján
5. Sugárdiagram
• több területegység több adatsorának ábrázolására
• vagy azonos karakterű mutatókat (pl. turistaforgalom) ábrázolunk, vagy hozzuk közös nevezőre
az adatokat (pl. az országos átlag százaléka)
ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁSRÓL:
1. Az ismeret forrásai a hétköznapi megismerés és tudományos kutatómunka során
Tudományos kutatás: a probléma megoldására irányuló tervszerű, egy adott helyen és időben végzett,
tudományos ismereteken és előre felállított hipotéziseken alapuló emberi tevekénység

• Valóság megismerésének formája:

• Tapasztalati valóság: azok a dolgok, amelyek saját tapasztalatból származnak (személyes
tapasztalatok + információk/megfigyelések)
• Konszenzuális valóság: saját kritériumrendszer alapján a mások által közvetített
információt elfogadja és egyetért vele
• Hétköznapi élet: pontatlan megfigyelés-> véletlenszerűek, nem tudatosak
• Túláltalánosítás: néhány hasonló eset után egy általános összefüggést bizonyítéknak tekintenek
(ez hibának számít, minél több szempontból kell ezt kiküszöbölni)
• Szelektív észlelés (a túláltalánosból következik): figyelmen kívül maradnak mások
nézőpontjai/véleménye
• Hozzáköltés és illogikus gondolkodás: hajlamosak vagyunk a tapasztalatok alapján
negatívabb/pozitívabb dolgokat hozzárakni
2. A tudományos kutatás folyamata

• Kutatási téma kiválasztása

• Probléma meghatározás
• Célkitűzés és hipotézis megfogalmazása
• Adatgyűjtés
• Adatfeldolgozás
• Elemzés
• Közzététel
A kutatási téma kiválasztása, a kutatási probléma meghatározása:

- Kutató érdeklődési területe

- Szakirodalomban való jártasság->több dolgot észreveszünk, belátunk jobban a témába
- Elvégzendő feladat célja
- A probléma a mindennapokból is származhat vagy adódhat a szakirodalomból is (pl adathiányba
ütközik)
- Hazai és nemzetközi publikáció alapos áttanulmányozása (inspirál is)
- A választott téma aktualitása-vannak témák, amik már kimerítettek
- A kutató felkészültsége, szakmai ismerete-az előzményeket kell ismerjük, hogy az adott témát
megértsük
- Mennyire lehet alkalmazni a gyakorlatban a kapott eredményeket
- Időgazdálkodás
A kutatás főbb céljai:

• Felderítő kutatás: a kutató egy adott területről csupán tájékozódni akar (nem kimondott, konkrét
kutatás->tájékozó jellegű); esettanulmányok, interjúk
• Leíró kutatás: vizsgált esemény (jelenség, helyzet) leírása, részletes bemutatása; jó alapot nyújt a
következőnek
• Magyarázó kutatás: ok-okozati kapcsolatot is feltárjuk

Általában ez a három együtt jár (milyen eredményeket kaptunk + a magyarázat)

Elemzési egységek:
- Egyének
- Csoportok (etnikai, jogi csoportok)
- Szervezetek (vállalatok, cégek)
- Társadalmi produktum (emberek vagy a cselekedeteik/viselkedésük termékei)
- Társadalmi interakciók (házasság, nemzetiségi hovatartozás) pl esélyegyenlőségi tervek
-> elemzési egységekkel kapcsolatos okfejtési hibák:
- ökológiai térkövetkeztetés - logikai hiba, amikor nagyobb vizsgálatok alapján, hibásan egyénekre
vonunk le következtetéseket
- redukcionizmus - összetett jelenségek vizsgálatánál túlságosan leszűkítjük az okként megjelenő
tényezők körét

hipotézis felállítása:

- A kutatás elvárt eredményeiről szóló előzetes felvetés, állítás

- 2 féle hipotézis alkotás:
• Induktív-gyakorlatban megfigyelt
• Deduktív-elméleti tételből a gyakorlatba
- A követelmény:
• a kutatás előtt, mint vezérfonal
• meglévő ismeretekre támaszkodva egyszerű, tömör és állítás formájában kerül
megfogalmazásra
• Ok-okozat (függő-független változók közötti kapcsolat)
• Megfelelő adatgyűjtési módszer
• A megfogalmazott problémára összességében választ kell adjon

A tudományos kutatás tervezése és előkészítési folyamata

Kutatási folyamat tervezése:

• Kutatási terv készítése

• Műszerek, adatok, segédek
• Ütemterv
A tervezés első területe:
- Probléma és vizsgálat céljának meghatározása
 - Hipotézis megfogalmazása
- A kutatás típusa (felsorolás)
- Célcsoport leírása
- Mintaválasztás (eset v kontrollcsoport)
- Pontos helyszín meghatározása
- A kutatás tervezett ideje
- Adatgyűjtési módszerek
- Változók bemutatása
- Várható eredmények összefoglalása
A tervezés második területe:
- A kutató szakmai felkészültsége, jártassága-hazai és nemzetközi szakirodalom ismerete:
rendelkezzen elemzői képességgel
Ütemterv elkészítése: a szükséges lépések mellé az időintervallumot is megadni (pl kérdőívezés 1 hónap,
adatok feldolgozása 1 hónap stb)
Konceptualizálás és operacionalizálás:
Konceptualizálás: (fogalmak meghatározása)

• elvont fogalmak és változók pontos és egyértelmű definíciója

• +dimenziók meghatározása és indikátorok kidolgozása
Operacionalizálás: (fogalmak mérése)
• konkrét lépések meghatározása: a kutatás során megfogalmazott elvont fogalmak empirikusan
vizsgálhatóvá válnak
Kutatás típusai:

• Alapkutatás: (elmélet)
− Elméleti eredményekre koncentrál
− Főként empirikus megfigyelésekre alapulókísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy
elméleti munka
− Nem tartalmaz gyakorlati alkalmazást
− Leginkább felsőoktatási intézmények, egyetemek, kutatóintézetek végeznek
• Alkalmazott kutatás: (gyakorlati kérdések)
- Az alapkutatás elméleti eredményeire támaszkodva gyakorlat során felmerülő problémák
megoldására koncentrál (pl gyógyszeriparban végzett kísérletek, üzleti stratégiák-piackutatás
• Fejlesztő kutatás: (fejlesztés)
- Célja elméletek, módszerek, eszközök, termékek továbbfejlesztése pl orvosi készülékek
továbbfejlesztése
Idődimenzió:
Keresztmetszeti vizsgálat:

- Az információgyűjtés az adott mintán egyszeri alkalommal, konkrét időpontban történik (az adott
állapot vizsgálatára koncentrál)
- Pl esettanulmányok, választások kivitelezése
Longitudinális vizsgálat: meghatározott időközönkénti ismétlés

- Trendvizsgálat: a kutatás során kiválasztott, ugyanabban az alapsokaságban

Pl fiatalok pályaválasztási szokásai

- Kohorszvizsgálat: kisebb populációt vizsgál, ahol a miután bekövetkezett változások időbeli

követése történik
pl ‘67-ben születettek kohorszának vizsgálata
- Panelvizsgálat: ugyanaz a minta, és ugyanazok az embereket vizsgáljuk többszöri alkalommal
Prospektív vizsgálat:
- a mérések és megfigyelések vizsgálata a kutatás során keletkeznek az adatok
Retrospektív vizsgálat:
- Az analízisek a vizsgálat időpontjához képest korábban szerzett adatokkal történik
Kutatási stratégiák:
Kvalitatív kutatás:

• Mélyebb, árnyaltabb ismeretek megszerzése

• Miért? Hogyan? Kérdésekkel foglalkozik
• Részletesebb információk
• Minőségi kutatás
• Interjú készítés, megfigyelés, kísérlet, esettanulmány
• Ebből nem származnak adatok
• Hangsúly a szubjektivitáson van
Kvantitatív kutatás:

• Mennyiségileg mérhető információk gyűjtésére vonatkozik

• A kutatásba bevont adatgyűjtés
• Kérdőívezés
• Leíró, matematikai függvényekkel dolgozzuk fel
Kvalitatív és kvantitatív kutatás:

• Egy kérdőíves kutatást kiegészíthet egy interjúsor is

STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK:
Statisztikai adatok:

• Primer adat - saját terepi adatgyűjtés

• Szekunder adat - begyűjtött, létező adatbázis
• Alapadatok - elsődleges mérések és számlálások alapján
• Származtatott adatok - kettőnél több alapadaton végzett művelet eredménye pl népsűrűség
• Az alapadatok jellege szerint:
▪ megállapítható (minőségi/kvalitatív)
▪ mérhető (mennyiségi/kvantitatív)
• Az adatok értékük/értékkészletük szerint
▪ alternatív vagy bináris (dummy) -csak 2 érték pl az ön nem; igen-nem)
▪ Diszkrét -pontszerűek, az értékek között nincs folytonosság, az értékek közötti tartomány
sem értelmezhető pl rangsor, darabszám, évszám, gyermekek száma
▪ folytonos adatok - tetszőleges pontossággal megadható - bármely 2 érték közötti
tartomány is értelmezhető pl testsúly
Statisztikai sokaság:

• Nem egyénekre vonjuk le a következtetés - mindig tömegesen

• A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, a sokaságot alkotó elemeket a sokaság
egységeinek nevezünk
Mik alkotnak statisztikai sokaságot:
Diszkrát sokaság:

• Élőlények: egyetemisták, turisták

• Tárgyak: egyetemek, kórházak
• Szervezetek: felsőfokú intézmények száma, képzett egységek
Folytonos sokaság:

• Képzett egységek: önkényesen határozzuk meg az egységeket

• álló sokaság (időpont)

• mozgó sokaság (időtartam)
• véges - gépkocsiállomány egy adott időben, helyen
• Végtelen - tetszőlegesen megismételhető kísérletek száma
A statisztikai ismérv:

• statisztikai ismérv: a sokaság egyedeit jellemző tulajdonság (pl. a turisták származási helye),
ismérvváltozatok (pl. ázsiai, európai, amerikai stb.)
• alternatív ismérv: két változat pl. nem (férfi, nő)
 • közös és megkülönböztető ismérv - a sokaség ismérvei szerint pl 2021-BBTE földrajz szakára
jelentkezettek száma
• időbeli ismérv pl egyetemi hallgatók születési ideje
• területi ismérv pl egyetemi hallgatók lakhelye
• minőségi ismérv pl egyetemi hallgatók neme
• mennyiségi ismérv pl egyetemi hallgatók bejutási átlaga

STATISZTIKAI VÁLTOZÓK TÍPUSAI:

A számok különböző tulajdonságai:
- Sorba rendezhetők
- Összegük is értelmes
- Hányadosuk értelmezhető
4 mérési mód:
Nominális (névleges) skála pl vallás

- Csak a sokaság egyedeinek azonosítására szolgálnak

- A statisztikai vizsgálat eredményeit osztályokra, kategóriákra osztjuk
- Értékek között nincs mennyiségi különbség
- A változó a számok egyetlen tulajdonságával sem rendelkezik
Ordinális (sorrendi) skála pl legmagasabb iskolai végzettség, lakóhely típusa

- A sokaság egyedeinek egy közös tulajdonság alapján való sorba rendezése pl iskolai végzettség,
érdemjegy
- 1<2<3<4 igaz
- 2-1=4-3 nem igaz
Intervallum (különbség) skála pl intelligenciahányados
- Tetszőlegesen van megválasztva a skála időpontjainak
- Megállapítható a mértékbeli különbség
o A számértékek megmutatják az eltérés mértékét: sorba rendezhető, különbségük
értelmes, összeg és arány értelmes
Arányskála: pl életkor, havi jövedelem

- Legmagasabb mérési szint, legtöbb információ

- A változó értékei sorba rendezhetőek, különbségük és arányuk is értelmes pl testmagasság,
jövedelem
- A skálán előre lépni nem lehet csak vissza
A felvett érték alapján két típust különböztetünk meg:

• Diszkrét változó: véges, az értékek egymástól jól elkülönülnek

• Folytonos változó
LEÍRÓ STATISZTIKÁK:

• Vizsgálat: meghatározzák a populációt -> sokaságból ->minta

• Mintába került megfigyelési egység -> adatgyűjtés
• Összegyűjtött adatok -> adatmátrix (terjedelmes) -> leíró statisztika alkalmazása
Alkalmazása:

• Számszerű információk gyűjtése, adatgyűjtés

• Grafikus ábrázolások
• Csoportosítás, osztályozás
• Egyszerűbb számtani műveletek
• Eredmények megjelenítése
• Információk rögzítése és jellemzése

- Mért adatok
- Gyakoriság - hányan vannak
- Gyakorisági eloszlás-csoportokhoz való gyakorisági eloszzlása
- Relatív gyakoriság - kisérletek gyakorisága
- Kumulatív gyakoriság
- Gyakorisági eloszlás (nominális változó)
o Változó: különböző értékek milyen gyakran fordulnak elő
- Ordinális változó
- Folytonos verzió
- Érvények gyakorisága
o Egy X változó valamilyen értékét ténylegesen felveszik
Egyváltozós elemzések sokasága:
Helyzetmutatók (középértékek, kvantilisek)

• Középértékek:
− A minta eloszlását mutatják
− Számított középértékek (átlag)
− Helyzeti középérték (medián; módusz)
− Ha nominális - MÓDUSZ számítás
− Ha medián - NEM TUDUNK MÓDUSZT számítani
KÖZÉPÉRTÉK NOMINÁLIS ORDINÁLIS INTERVALLUM
MÓDUSZ igen igen igen
MEDIÁN nem igen igen
ÁTLAG nem nem igen

Átlag:
- A számtani átlag egyenlő az ismérvértékek összegének és a sokaság elemszámának hányadosával
 → Ha minden érték értékét növeljük egy számmal, az átlag ugyanazzal a számmal nő
→ Ha minden ismérvértéket megszorozzuk ugyanazzal a számmal, akkor az átlag is
szorzódik ugyanazzal a számmal
Jellemzői:
▪ Minden ismérvértéket felhasznál, szemben a mediánnal és módusszal
▪ Egyértelműen meghatározható
▪ Nagyon érzékeny a kiugró értékekre
▪ Általában nem azonos egyetlen eredeti ismérvértékkel sem
▪ Széleskörű alkalmazás
Medián:
- Középső legfelső érték: ugyanannyi kisebb, mint nagyobb érték fordul elő
- Növekvő sorrendbe rendszerezzük adatainkat:
- Ha páratlan: középső szám
- Ha páros: két középső számtani átlaga
- Meghatározás a csoportosított adatokból
- Nem érzékeny a kiugró értékekre
- Számolása nem ajánlott, ha a rangsorban sok egyforma elem van
- Mindig egyértelműen meghatározható
Módusz:
- Az az érték, ami tipikus a sokaságban s leggyakrabban előforduló érték – tipikus érték
- Adatok növekvő sorrendbe rendezése
- Leggyakrabban előforduló értékek kiválasztása
- Többmóduszú eloszlás
• Kvantilisek:
- Speciális helyzetmutatók, a medián általánosításai
- Az összes előforduló érték előre megadott hányada kisebb: a fennmaradó hányad ennél
nagyobb értékű
- Osztópontok segítségével -> egyenlő gyakoriságú osztályközök
▪ Medián: 2 egyenlő rész, 1 osztópont (50)
▪ Tercilis: 3 egyenlő rész, 2 osztópont (33, 66)
▪ Kvartillis: 4 egyenlő rész, 3 osztópont (25, 50, 75)
▪ Kvintilis: 5 egyenlő rész, 4 osztópont (20, 40, 60, 80)
▪ Decilis: 10 egyenlő rész, 9 osztópont
▪ Percentilis: 100 egyenlő rész, 99 osztópont
Kvantilisek: az értékeket 4 egyenlő gyakoriságú részre osztjuk -> három kvartilis

• Alsó kvantilis (Q1): az az érték, aminél az összes érték negyede kisebb és ¾-e
nagyobb
• Középső kvantilis (Q2): egyenlő a mediánnal
• Felső kvantilis (Q3): ¾-e kisebb, ¼-e nagyobb
Szóródási mutatók:

• Terjedelem; szórás; variancia

Alapmutatók:

• Csúcsosság, ferdeség
Más mutatószámok:

• Összeg, min, max, elemek száma

VÁLYOZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLAT:

Függetlenség Stochasztikus Függvényszerű

• minőségi változók közötti kapcsolatok → asszociáció (Chi próba)

• egy minőségi és egy mennyiségi változó közötti kapcsolat → átlagértékek összehasonlítása
(Anova teszt).
• mennyiségi változók közötti kapcsolat → korreláció
Függetlenség:

- akkor lép fel, ha két változó között semmilyen összefüggés nem befolyásolja a másik változó
értékeinek eloszlását pl vallás-testmagasság (nincs összefüggés a kettő között)
Stochasztikus:

- amikor az egyik változó hatással van a másikra, de nem határozza meg annak érdekeit
egyértelműen
- pl az alkalmazottak bére és a ledolgozott órák száma; tanulásra szánt idő-elért eredmények
Függvénysszerű:

- amikor a két változó értékei úgy járnak együtt, hogy az egyik értékei alapján pontosan
kifejezhetők a másik változó értékei
- pl GDP – munkanélküliségi ráta

KÉRDŐÍVEZÉS:
- attitűdök, vélemények-más statisztikai adattal nem lehet felmérni
- célja: alapadatok gyűjtése egy statisztikai sokaság egyes elemeiről
- kétféleképpen lehet alkalmazni:
a) odaadni (vagy elküldeni) – önkitöltős
b) kérdezőbiztosok segítségével – közvetlen kérdezés
- személyeket kérdezünk, de nagyobb sokaságot vizsgálunk
fő hozadéka: kiegészíti a makrostatisztikai adatok hiányát

- társadalomrészek közötti összehasonlítás

- csoportos tendenciák feltárása (a függő és független kapcsolatok között leggyakoribb; nem
mindig függ egyik a másiktól)
- stochasztikus összefüggések kimutatása
Legfontosabb területei:

- piackutatás – marketingkutatás, mire van igény

- közvéleménykutatás – sajtón keresztül érvényesül (pl választások előtt)
- szociológiai kutatás – szorosan kötődik a társadalomstatisztikai kérdőívezéshez
Omnibusz kérdőívezés:
- megrendelők, cégek alkalmazzák. Bizonyos kérdésblokk; kisebb téma, kutatás esetében. Főként
marketing és közvéleménykutatás céljábül
Laikusok viszonyulása a kérdőívezéshez:

- köznapi gondolkodás nem statisztikai és valószínűségi természetű

- véleményközpontúság
Kérdőívezés = a statisztikai becslés, nem vizsgálja az egyedi esetek specifikumát, a kollektivitás érdekli
A kérdőív összeállítása:
- kutatási koncepció kialakítása – elsődleges (egy cél, amire fényt szeretnénk deríteni)
- bevezetés: cél, kutatási probléma; bevezetőkérdés) könnyen megválaszolható-neme pl); jó
kérdések (a kutatás törzse)
- köszönet-befejező rész (a kutatás eredményeit hol érheti majd el)
- könnyen érthető, rövid kérdések
- optimális számú kérdés (feldolgozható legyen, de fedje le a kutatásunkat)
Kérdésekkel kapcsolatos tudnivalók:
- fogalmazzunk érthetően
- óvakodjunk a kétértelmű kérdésektől
- releváns kérdéseket tegyünk fel (aktuális dolgokról) -becsapós kérdések ellenőrzés céljából
- legjobb a rövid kérdés
- kerüljük a tagadó kérdéseket
- kerüljük a sugalmazó kérdéseket
Kérdőívszerkesztés alapjai:
- a kérdések: egy változót vagy egy-egy változósorozatot jelentenek
- a kitöltő neme, kora, végzettsége
• funkció szerint:
▪ fő kérdés-közvetlenül a kutatási témához kapcsolódnak
▪ kiegészítő kérdések – kontrollkérdés, levezető jellegű
• választó mozgástere szerint:
▪ nyílt – nincs válaszlehetőség, szabadon válaszolhat
▪ zárt – előre megadott válaszok
▪ félig zárt – egyéb kategória – saját válaszlehetőség

Feltételes kérdések:
• Szűrőkérdések, osztályozó kérdések
1. Igen 2. Nem,
Ha igen: Körülbelül hányszor
 1. Egyszer
2. 2-5 alkalommal
3. 6-10 alkalommal
4. 11-20 alkalommal
5. 20-nál többször

A kérdések sorrendje
- a kérdéseket témakörökként csoportosítjuk → fejezet → kérdésblokk
- az azonosító kérdéseket a kérdőív elején teszik fel
- attitűd kérdéseket a kérdőív végén
Tipikus hibák elkerülése
- kettő vagy több kérdés egy kérdésben
o Fogyaszt-e valamilyen egészségre káros anyagot, mint cigaretta, alkohol, drog?
▪ 1. igen
▪ 2. nem
▪ 3. nem válaszol
A nemválaszolás problémája

• Nemválaszolók: az egész kérdőívre megtagadják a választ

• nemválaszolás arány: nagyobb a postán kiküldött kérdőívek esetében
• Valódi nemválaszolás: a megkeresett alany nem akar válaszolni
• Álnemválaszolás: az egyes alanyok nem léteznek
o csökken a mintánk
o lejegyezhetünk bizonyos információkat

MINTA, MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK:

1) Alapsokaság (populáció) minta
- A közös megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyeknek a köre, akikre ki akarjuk
terjeszteni kutatásaink eredményeit
- Az esetek döntő többségében elegendő, ha mintát veszünk
- Az alapsokaság bizonyos részét vizsgáljuk -> minta – ennek kiválasztása mintavétel -> a rész
tükrözi az egészet
- lehetetlen a sokaság minden egyes eleméről adatokat nyerni
- minta hiányában hatalmas erőfeszítések (idő- és költségráfordítás)
- Több munka, több hibázási lehetőség
2) Reprezentativitás
- Tükrözi a valóságot
- Akkor vonhatunk le megalapozott mintavételből következtetést, ha a minta összetétele
ugyanolyan, minta zalapsokaságé
 Minta nagysága függ:
• populáció nagyságától • a kutatás természetétől, • a rendelkezésre álló időtől, • a rendelkezésre
álló anyagi forrásoktól, • az elemzés módjától. •
Reprezentatívitás: minőségi és mennyiségi szempontból nagy pontossággal megfelel a
populációnak → tükrözi a populáció jellegzetességeit.

Mintavételi eljárás
• a vizsgált populációról a lehető legtöbbet megtudjunk
• a mintavétel folyamata
• a mintavételi keret meghatározása • a mintavételi technika kiválasztása, • a mintanagyság
meghatározása • a mintavétel kivitelezése
• valószínűségi és a nem valószínűségi mintavétel
Valószínűségi mintavétel 3.1.1
. Egyszerű véletlen mintavétel
• a populáció minden tagjának egyforma esélye van a mintába való bekerülésre
• egyszerű véletlen mintavételhez (EVM) a teljes populáció listájára van szükségünk → véletlen
számok táblázata, számítógép
– a mintába kerülő elemek kiválasztása
Szisztematikus mintavétel
Rétegzett mintavétel
Többlépcsős csoportos mintavétel
Elemszámmal arányos valószínűségi mintavétel
Nem valószínűségi minta
Önkényes mintavétel
Szakértői mintavétel
Kvótás mintavétel
Hólabda mintavétel

INTERJÚKÉSZÍTÉS: