Forrás: http://www.doksi.

hu

Üzleti gazdaságtan
Forrás: http://www.doksi.hu

Ismétlés statisztika
A statisztikai alapfogalmak
• A statisztika a társadalom és a gazdasági élet
jelenségeinek, folyamatainak számadatok segítségével
történő megismerésével, leírásával, elemzésével
foglalkozik.
• Statisztikai sokaság: az a tömeg, amelyre a statisztikai
vizsgálat irányul pl. az ország lakossága, az osztály
tanulói, a vállalat dolgozói.
• Megfigyelési egység: a statisztikai sokaság alkotó
eleme pl. egy lakos, egy tanuló, egy dolgozó
• Statisztikai ismérv: a megfigyelési egységeket jellemző
tulajdonság
Forrás: http://www.doksi.hu

Ismérv
• időbeli:: időpont pl. január 1. vagy időtartam
pl. 2004, I. negyedév (MIKOR)
• területi:: földrajzi meghatározás pl. ország,
megye, (HOL)
• tartalmi:: szövegesen is meg lehet határozni:
(milyen)
• minőségi: szöveges pl. nő - férfi
• mennyiségi: 14-18 évesek, 30-40 e Ft-ot
keresők
Forrás: http://www.doksi.hu

• A statisztikai sokaság csoportosítása történhet

egy ismérv vagy több ismérv szerint
férfi nő

győri vidéki győri vidéki

4 2 15 14

• Két vagy több, valamilyen szempontból

összefüggő statisztikai adat statisztikai sort alkot.
• Férfi 6 fő
• Nő 29 fő
• Összesen 35 fő
Forrás: http://www.doksi.hu

A statisztikai sorok fajtái

• Gyakorisági sor: egy ismérv változatainak előfordulási gyakoriságát mutatja
• (a részek nagyságát) Pl. keresetek alakulása 50 e Ft 20 fő, 60 e Ft 30 fő,
• Idősor:
• időbeli csoportosítás eredményei pl. 10-12 óra, 12-14 óra; első dekád, második
dekád, harmadik dekád
• időbeni, kronologikus felsorolás pl. 1995, 1996, 1997
• Területi sor:
• közigazgatási és földrajzi egységek szerint rendeznek pl. Pest megye, Zala megye,
Vas megye stb.
• Leíró sor:
• különböző fajta adatokat sorol fel, különböző, de egymással logikai kapcsolatban
levő adatokat tartalmaz. Pl. Pálffy Miklós Kereskedelmi Középiskola néhány adata:
• tanulók száma: 970 fő
• tanárok száma: 60 fő
• tantermek száma: 24 db
számítógépek száma: 115 db
Forrás: http://www.doksi.hu

A statisztikai táblák
• A statisztikai tábla két vagy több, valamilyen
szempontból összefüggő statisztikai sornak
egyetlen kimutatásba foglalt rendszere.
• Egyszerű : csak leíró sort tartalmaz
• Csoportosító: egy összesítő sort tartalmaz
• Kombinált: több összesítő sort tartalmaz
Forrás: http://www.doksi.hu

A grafikus ábrázolás
A grafikonok fajtái:
• Vonaldiagram
• Oszlopdiagram
• Kör- és egyéb diagram
• kartogram: térképen ábrázolnak színezéssel,
vonalazással, vagy különböző nagyságú
mértani formákkal pl. körrel
• Piktogram: képekkel, figurákkal ábrázol
Forrás: http://www.doksi.hu

Viszonyszámok
Két adat összehasonlítható:
• megállapítjuk a két adat közötti különbséget,
• kiszámítjuk, hogy egyik adat hányszorosa a másiknak (arány,
hányados)
• A viszonyszám egy statisztikai adatnak egy másik statisztikai adathoz
mért arányát fejezi ki, számszerűen a két statisztikai adat
hányadosa.
• Viszonyszám =

•
• amihez viszonyítok: viszonyítási alap, bázis adat = 100 %
• (Nevezőben levő adat =100% )
• A viszonyszám azt fejezi ki, hogy a számlálóban levő adat
hányszorosa, hány százaléka a nevezőben levő adatnak.
Forrás: http://www.doksi.hu

Példa
• Kovács havi fizetése 100 e Ft (e Ft = ezer Ft)
• Szabó havi fizetése 140 e Ft
• Hogy alakul Szabó fizetése Kovácséhoz?
A két adat különbsége: 140 – 100 = 40 e Ft
Szabó fizetése 40 e Ft-tal több, mint Kovácsé.

A két adat hányadosa:

V = 140/100 = 1,4 = 140 %

A 140 e Ft 1,4-szerese a 100 e Ft-nak.

A viszonyszám: 140%.
Azt fejezi ki, hogy a 140 e Ft a 100 e Ft -nak 140 %-a.

együtthatós forma: 1,4 mindig ezzel kell számolni !!!

százalékos forma : 140 %
Forrás: http://www.doksi.hu

A viszonyszámok fajtái
Összehasonlító viszonyszámok (időben, térben) azonos
jelenségek adatait viszonyítjuk
• dinamikus viszonyszám (lánc, bázis)
• tervfeladat viszonyszám
• tervteljesítési viszonyszám
A sokaság szerkezetét, összetételét, belső arányait vizsgáló
viszonyszámok
• megoszlási viszonyszám
• koordinációs viszonyszám
Intenzitási viszonyszámok: két különböző, de egymással
logikai, közgazdasági kapcsolatban levő jelenségek adatait
viszonyítjuk.
Forrás: http://www.doksi.hu

A dinamikus viszonyszám, bázis és lánc

viszonyszám
• Két időszak adatát viszonyítjuk egymáshoz,
időbeli összehasonlítást végzünk.
• Dinamikus viszonyszám =

• Bázisidőszak: amelyik időszakhoz viszonyítunk.

Jele: a0
• Tárgyidőszak (beszámolási időszak):amelyik
időszakot viszonyítjuk. Jele: a1
Forrás: http://www.doksi.hu

A dinamikus viszonyszámok fajtái

a ) bázisviszonyszámok: Vb
• Az idősor minden egyes tagját ugyanannak az
időszaknak (a bázisul választott időszaknak) az
adatához (a bázisadathoz) viszonyítjuk.
• A bázisviszonyszám a változás mértékét fejezi ki.
b)láncviszonyszámok: Vl
• Az idősor minden egyes tagját a közvetlenül
megelőzőhöz viszonyítjuk
• A láncviszonyszám a változás ütemét fejezi ki
Forrás: http://www.doksi.hu

példa
Év Forgalom Adat jele Bázisviszonyszám Bázisviszonyszám
m Ft-ban számolása %

2000 20 a0 Vb0 = 100 %

a0 20
= = 1 = 100%
a0 20
2001 22 a1 a1 22 Vb1 = 110%
= = 1,1 = 110%
a 0 20
2002 26 a2 a 2 26 Vb2 = 130%
= = 1,3 = 130%
a0 20
2003 30 a3 Vb3 = 150%
a3 30
= = 1,5 = 150%
a 0 20

év Forgalo Adat Láncviszonyszám számítása Láncviszonyszám %

m m Ft- jelölése
ban

2000 20 a0 Nem értelmezhető -

a1 22
2001 22 a1 VL1= 110% = = 110%
a 0 20

2002 26 a2 VL2= a 2 26 118,2%

= = 118,2%
a1 22
2003 30 a3 VL3= a3 30 115,4%
= = 115,4%
a 2 26
Forrás: http://www.doksi.hu

A megoszlási viszonyszám Vm
ar részadat
Vm =
ae egész adat
A megoszlási viszonyszám azt fejezi ki, hogy a sokaság egy-egy csoportja
(része) hány % -a (hányad része) a sokaság egészének.
A megoszlási viszonyszám a sokaság szerkezetét vizsgálja.
Példa:
legyen a sokaság a bolt összes forgalma (400 e Ft), ennek részei az árucsoportok:
élelmiszer (200 e Ft), ruházat (40 e Ft), vegyesiparcikk (160 e Ft).
A sokaság része: részadat: ar (a 200 e Ft, a 40 e Ft és a 160 e Ft)
A sokaság egésze: egészadat: ae (400 e Ft).
megnevezés Forgalom e Ft Megoszlási viszonyszám Vm %
számolása
Élelmiszer 200 200 : 400 = 0,5 50
Ruházat 40 40 : 400 = 0,1 10
Vegyesiparcikk 160 160 : 400 = 0,4 40
összesen 400 100

A megoszlási viszonyszámok összege mindig 1, illetve 100%.

Az 50% azt jelenti, hogy az élelmiszer forgalom az összes forgalomnak 50%-a (fele).
A ruházati forgalom az összes forgalomnak 10%-a.
Az összes forgalom 40%-a a vegyesiparcikk forgalom.
Forrás: http://www.doksi.hu

Az intenzitási viszonyszám
Két különböző, de egymással logikai,
közgazdasági kapcsolatban levő adatot
viszonyítunk egymáshoz.
Példa:
• Egy Kft összes forgalma egy hónapban 24500 e
Ft, létszáma 200 fő.
• Mennyi az egy főre jutó forgalom?
Forrás: http://www.doksi.hu

Középértékek
• A középértékek fajtái:
• Helyzeti középértékek: medián
• módusz
•
• Számított középértékek: számtani átlag
• harmonikus átlag
• kronologikus átlag
Forrás: http://www.doksi.hu

A medián az az ismérv (adat) melynél

ugyanannyi kisebb, mint nagyobb érték fordul
elő. Nagyság szerint rangsoroljuk az adatokat és
megkeressük a középsőt.
• Pl. 9 boltban megvizsgáljuk az alma
egységárát:
• 75 Ft, 94 Ft, 60 Ft, 82 Ft, 58 Ft,, 103 Ft, 99 Ft,
83 Ft, 101 Ft.
Forrás: http://www.doksi.hu

• A m. Pl. 15 boltban megvizsgáljuk a retek árát:

• 20 Ft, 20 Ft, 24 Ft, 28 Ft, 28 Ft, 28 Ft, 28 Ft, 30
Ft 30 Ft 30 Ft, 35 Ft, 35 Ft, 40 Ft, 40 Ft, 42 Ft.
• A leggyakrabban (négyszer) a 28 Ft-os
egységár fordul elő, ez a módusz.
A módusz a leggyakrabban előforduló érték
Forrás: http://www.doksi.hu

A számtani átlag
Egyszerű számtani átlag
• Akkor számítjuk, ha minden átlagolandó érték egyszer fordul elő.
• Pl. átlagolandó értékek egy bolt dolgozóinak havi keresetei:
• 1 fő 55 e Ft
• 1 fő 60 e Ft
• 1 fő 70 e Ft
• 1 fő 100 e Ft
• Egyszerű számtani átlagot úgy számítunk, hogy összeadjuk az
átlagolandó értékeket:
• 55+60+70+100=285
• és elosztjuk a tagok számával: most négy számot átlagolunk, tehát
4-gyel.
Súlyozott számtani átlag: akkor alkalmazzuk, ha az átlagolandó értékek
többször fordulnak elő.
Forrás: http://www.doksi.hu

Indexek
Az indexek az adatok változását kifejező
mutatószámok.
• Egy termék forgalma az eladott mennyiség és
az egységár szorzata.
• Jelölések:
• Forgalom értékben (Ft-ban) = E
• Eladott mennyiség (volumen) = q
• Egységár = p
Forrás: http://www.doksi.hu

Érték-volumen-árindex

Ié = Értékindex =

A forgalom értékbeni változását értékindex-szel mérjük. A forgalom értékben

(Ft-ban) 32 % - kal nőtt. Ehhez hozzájárult, hogy nőtt az eladott mennyiség (a
volumen), és nőtt az ár.
Vizsgálhatjuk az eladott mennyiség változását: volumenindex-szel.

Iq Volumenindex = Az eladott mennyiség 10%-kal nőtt.

Vizsgálhatjuk az árváltozást: árindex-szel

IP Árindex = A termék ára 20%-kal nőtt.

A 32%-os forgalomnövekedést a 10%-os volumennövekedés és a 20%-os

áremelkedés okozta.
Forrás: http://www.doksi.hu

Mintafeladat
A virágkereskedő három féle rózsát forgalmaz, a második héten változtat induló
árain:
megnevezés Első hét (bázis) Második hét (tárgy) Ié % Iq % IP %

q1 p1 q1 p1
q 0 p0 q0 p0

q0 p0 q0 p0 q1 p1 q 1p 1
db Ft/db E0 =Ft db Ft/db E1=Ft

Fehér rózsa 20 50 1000 22 54 1188 118,8 110,0 108,0

Sárga rózsa 80 70 5600 76 77 5852 104,5 95,0 110,0

Piros rózsa 100 60 6000 102 57 5814 96,9 102 95

összesen - 12600 - 12854 102,0

Ahhoz, hogy az összesen sorra, a rózsákra átlagosan ki tudjuk számítani a volumen

és árindexet, meg kell ismerkedni egy új fogalommal: a tárgyidőszaki változatlan
áras forgalommal.
Jele: q1p0
Forrás: http://www.doksi.hu

Az átlagos volumenindex kiszámítása:

össz .vátozatlan áras . forgalom

Iq =
össz .bázis . forgalom

12540
Iq = = 99 ,5 %
12600

Az átlagos árindex kiszámítása:

össz. folyóáras. forgalom

Ip =
össz.változatlanáras. forgalom
12854
Ip = = 102,5%
12540