ELECTRICAL AND ELECTRONIC

TECHNOLOGY, TENTH EDITION

REVISED John Hiley
Visit to download the full and correct content document:
https://textbookfull.com/product/electrical-and-electronic-technology-tenth-edition-revi
sed-john-hiley/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Hughes Electrical and Electronic Technology 12th

Edition Edward Hughes

https://textbookfull.com/product/hughes-electrical-and-
electronic-technology-12th-edition-edward-hughes/

Electrical Circuit Theory and Technology 6th Edition

John Bird

https://textbookfull.com/product/electrical-circuit-theory-and-
technology-6th-edition-john-bird/

Electrical Circuit Theory and Technology 6th Edition

Bird John

https://textbookfull.com/product/electrical-circuit-theory-and-
technology-6th-edition-bird-john/

Electrical Circuit Theory and Technology 6th Edition

John O. Bird

https://textbookfull.com/product/electrical-circuit-theory-and-
technology-6th-edition-john-o-bird/
Biota Grow 2C gather 2C cook Loucas

https://textbookfull.com/product/biota-grow-2c-gather-2c-cook-
loucas/

Automobile electrical and electronic systems Tom Denton

https://textbookfull.com/product/automobile-electrical-and-
electronic-systems-tom-denton/

Waste Electrical and Electronic Equipment WEEE Handbook

2nd Edition Vannessa Goodship

https://textbookfull.com/product/waste-electrical-and-electronic-
equipment-weee-handbook-2nd-edition-vannessa-goodship/

Innovations in Electrical and Electronic Engineering

1st Edition Margarita N. Favorskaya

https://textbookfull.com/product/innovations-in-electrical-and-
electronic-engineering-1st-edition-margarita-n-favorskaya/

Innovations in Electrical and Electronic Engineering:

Proceedings of ICEEE 2020 Margarita N. Favorskaya

https://textbookfull.com/product/innovations-in-electrical-and-
electronic-engineering-proceedings-of-iceee-2020-margarita-n-
favorskaya/

HUGHES
TENTH EDITION
Dr John Hiley and Dr Keith Brown are
both lecturers in the Department of Electrical,
Electronic and Computer Engineering at
Heriot-Watt University.
The late Edward Hughes was Vice Principal
and Head of the Engineering Department,
Brighton College of Technology.
He was a fellow of Heriot-Watt University.
The late Ian McKenzie Smith was formerly
Deputy Principal, Stow College, Glasgow.
CVR_HUGH0110_10_SE_CVR.indd 1
HUGHES
HUGHES
“This excellent book has become a legend over the years. It is, undoubtedly,
the most popular and the most useful book on the subject of electrical
and electronic technology.”
Dr Naren Gupta, Napier University
“In terms of giving an insight into electrical and electronic engineering,
this book is excellent.”
Dr Michael Lampérth, Imperial College London
TECHNOLOGY TENTH EDITION
ELECTRICAL AND ELECTRONIC
All engineers need to understand the fundamental principles of electrical
and electronic technology. The tenth edition of this best-selling text offers ELEC TRICAL AND ELEC TRONIC
TECHNOLOGY TENTH EDITION
a clear and comprehensive introduction to the area with balanced coverage of
electrical, electronic, and power engineering. This revision has been updated to
take into account key developments in the subject, including a new chapter on
Electrical Energy Systems – an important addition which explores (among
other topics) the principles of sustainable electricity generation.
Hughes Electrical and Electronic Technology is a must-have text for all
university and college engineering students requiring a comprehensive
introduction to electrical and electronic engineering. It is also appropriate
as a reference for any practitioners and technicians working in this, or any
other engineering discipline.
Key features
l New chapter on Electrical Energy Systems
l Extended chapters on: Fibreoptics; Induction Motors;
and Operational Amplifiers
JOHN HILEY, KEITH BROWN
AND IAN McKENZIE SMITH
l Additional worked examples and end-of-chapter problems
to help reinforce learning and test understanding
l Retains its established features of chapter objectives,
highlighted key equations, summaries of formulae, and key
terms and concepts
Cover image © Getty Images
REVISED BY JOHN HILEY, KEITH BROWN
www.pearson-books.com AND IAN McKENZIE SMITH
30/4/08 10:59:11
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page i

HUGHES
ELECTRICAL AND ELECTRONIC
TECHNOLOGY
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page ii

We work with leading authors to develop the

strongest educational materials in engineering,
bringing cutting-edge thinking and best learning
practice to a global market.

Under a range of well-known imprints, including

Prentice Hall, we craft high quality print and
electronic publications which help readers to
understand and apply their content,
whether studying or at work.

To find out more about the complete range of our

publishing please visit us on the World Wide Web at:
www.pearsoned.co.uk
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page iii

HUGHES
ELECTRICAL AND ELECTRONIC
TECHNOLOGY

tenth edition

EDWARD HUGHES
Revised by John Hiley, Keith Brown and
Ian McKenzie Smith
ELEA_A01.qxd 5/19/08 11:38 AM Page iv

Pearson Education Limited

Edinburgh Gate
Harlow
Essex CM20 2JE
England

and Associated Companies throughout the world

Visit us on the World Wide Web at:

www.pearsoned.co.uk

First published under the Longman imprint 1960

Tenth edition 2008

© Pearson Education Limited 1960, 2005, 2008

The right of Edward Hughes to be identified as author of this work has been asserted
in accordance with the Copyright, Designs and Patents Act 1988.

All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval
system, or transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical,
photocopying, recording or otherwise, without either the prior written permission of the
publisher or a licence permitting restricted copying in the United Kingdom issued by the
Copyright Licensing Agency Ltd, Saffron House, 6–10 Kirby Street, London, EC1N 8TS.

ISBN: 978-0-13-206011-0

British Library Cataloguing-in-Publication Data

A catalogue record for this book is available from the British Library.

Library of Congress Cataloging-in-Publication Data

Hughes, Edward, 1888–

Hughes electrical and electronic technology / Edward Hughes ; revised by John Hiley,
Keith Brown, and Ian McKenzie Smith. – 10th ed.
p. cm
ISBN 978-0-13-206011-0
1. Electric engineering – Textbooks. 2. Electronics – Textbooks. I. Hiley, John.
II. Brown, Keith, 1962– III. Smith, Ian McKenzie. IV. Title.
Tk146.H9 2008
621.3–dc22
2008017741

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
12 11 10 09 08
Typeset in 10/11pt Ehrhardt MT by 35
Printed and bound by Ashford Colour Press Ltd., Gosport

··
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page v

Short contents

Prefaces xvii 27 Microprocessors and Programs 558

28 Control Systems 590
29 Signals 603
Section 1 Electrical Principles 1
30 Data Transmission and Signals 622
31 Communications 634
1 International System of Measurement 3 32 Fibreoptics 647
2 Introduction to Electrical Systems 12
3 Simple DC Circuits 30
4 Network Theorems 61 Section 3 Power Engineering 657
5 Capacitance and Capacitors 92
6 Electromagnetism 132 33 Multiphase Systems 659
7 Simple Magnetic Circuits 147 34 Transformers 680
8 Inductance in a DC Circuit 162 35 Introduction to Machine Theory 714
9 Alternating Voltage and Current 197 36 AC Synchronous Machine Windings 736
10 Single-phase Series Circuits 222 37 Characteristics of AC Synchronous
11 Single-phase Parallel Networks 243 Machines 749
12 Power in AC Circuits 259 38 Induction Motors 760
13 Complex Notation 273 39 Electrical Energy Systems 791
14 Resonance in AC Circuits 298 40 Power Systems 835
15 Network Theorems Applied to AC Networks 321 41 Direct-current Machines 855
42 Direct-current Motors 869
43 Control System Motors 886
Section 2 Electronic Engineering 349
44 Motor Selection and Efficiency 896
45 Power Electronics 915
16 Electronic Systems 351
17 Passive Filters 358
18 Amplifier Equivalent Networks 387 Section 4 Measurements 933
19 Semiconductor Materials 407
20 Rectifiers 419 46 Electronic Measuring Instruments 935
21 Junction Transistor Amplifiers 433 47 Analogue Measuring Instruments 955
22 FET Amplifiers 464
23 Further Semiconductor Amplifiers 474 Appendix: Symbols, Abbreviations, Definitions
24 Interfacing Digital and Analogue Systems 490 and Diagrammatic Symbols 979
25 Digital Numbers 508 Answers to Exercises 984
26 Digital Systems 523 Index 995
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page vi

··
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page vii

Contents

Prefaces xvii 3.4 Kirchhoff’s laws 42

3.5 Power and energy 49
Section 1 Electrical Principles 1 3.6 Resistivity 52
3.7 Temperature coefficient of resistance 54
3.8 Temperature rise 56
1 International System of Measurement 3
Summary of important formulae 57
Terms and concepts 58
1.1 The International System 4
1.2 SI derived units 5
1.3 Unit of turning moment or torque 6
1.4 Unit of work or energy 7 4 Network Theorems 61
1.5 Unit of power 8
1.6 Efficiency 9 4.1 New circuit analysis techniques 62
1.7 Temperature 10 4.2 Kirchhoff’s laws and network solution 62
Summary of important formulae 10 4.3 Mesh analysis 70
Terms and concepts 11 4.4 Nodal analysis 72
4.5 Superposition theorem 75
4.6 Thévenin’s theorem 77
2 Introduction to Electrical Systems 12 4.7 The constant-current generator 81
4.8 Norton’s theorem 84
2.1 Electricity and the engineer 13 4.9 Delta–star transformation 86
2.2 An electrical system 13 4.10 Star–delta transformation 87
2.3 Electric charge 15 4.11 Maximum power transfer 88
2.4 Movement of electrons 15 Summary of important formulae 89
2.5 Current flow in a circuit 16 Terms and concepts 89
2.6 Electromotive force and potential difference 16
2.7 Electrical units 17
2.8 Ohm’s law 20 5 Capacitance and Capacitors 92
2.9 Resistors 22
2.10 Resistor coding 23 5.1 Capacitors 93
2.11 Conductors and insulators 25 5.2 Hydraulic analogy 94
2.12 The electric circuit in practice 26 5.3 Charge and voltage 95
Summary of important formulae 27 5.4 Capacitance 95
Terms and concepts 28 5.5 Capacitors in parallel 96
5.6 Capacitors in series 96
5.7 Distribution of voltage across capacitors
3 Simple DC Circuits 30 in series 97
5.8 Capacitance and the capacitor 98
3.1 Series circuits 31 5.9 Electric fields 99
3.2 Parallel networks 36 5.10 Electric field strength and electric flux density 99
3.3 Series circuits versus parallel networks 41 5.11 Relative permittivity 101
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page viii

viii CONTENTS

5.12 Capacitance of a multi-plate capacitor 102

5.13 Composite-dielectric capacitors 103 8 Inductance in a DC Circuit 162
5.14 Charging and discharging currents 106
5.15 Growth and decay 107 8.1 Inductive and non-inductive circuits 163
5.16 Analysis of growth and decay 109 8.2 Unit of inductance 164
5.17 Discharge of a capacitor through a resistor 112 8.3 Inductance in terms of flux-linkages
5.18 Transients in CR networks 114 per ampere 166
5.19 Energy stored in a charged capacitor 119 8.4 Factors determining the inductance of a coil 169
5.20 Force of attraction between oppositely 8.5 Ferromagnetic-cored inductor in a d.c. circuit 171
charged plates 120 8.6 Growth in an inductive circuit 172
5.21 Dielectric strength 121 8.7 Analysis of growth 175
5.22 Leakage and conduction currents in 8.8 Analysis of decay 177
capacitors 122 8.9 Transients in LR networks 179
5.23 Displacement current in a dielectric 123 8.10 Energy stored in an inductor 182
5.24 Types of capacitor and capacitance 123 8.11 Mutual inductance 185
Summary of important formulae 126 8.12 Coupling coefficient 188
Terms and concepts 127 8.13 Coils connected in series 189
8.14 Types of inductor and inductance 191
Summary of important formulae 192
Terms and concepts 193
6 Electromagnetism 132

6.1 Magnetic field 133 9 Alternating Voltage and Current 197

6.2 Direction of magnetic field 133
6.3 Characteristics of lines of magnetic flux 133 9.1 Alternating systems 198
6.4 Magnetic field due to an electric current 134 9.2 Generation of an alternating e.m.f. 198
6.5 Magnetic field of a solenoid 135 9.3 Waveform terms and definitions 202
6.6 Force on a current-carrying conductor 136 9.4 Relationship between frequency, speed and
6.7 Force determination 138 number of pole pairs 204
6.8 Electromagnetic induction 140 9.5 Average and r.m.s. values of an alternating
6.9 Direction of induced e.m.f. 140 current 204
6.10 Magnitude of the generated or induced e.m.f. 141 9.6 Average and r.m.s. values of sinusoidal
6.11 Magnitude of e.m.f. induced in a coil 143 currents and voltages 206
Summary of important formulae 145 9.7 Average and r.m.s. values of non-sinusoidal
Terms and concepts 145 currents and voltages 211
9.8 Representation of an alternating quantity by
a phasor 212
7 Simple Magnetic Circuits 147 9.9 Addition and subtraction of sinusoidal
alternating quantities 214
7.1 Introduction to magnetic circuits 148 9.10 Phasor diagrams drawn with r.m.s.
7.2 Magnetomotive force and magnetic values instead of maximum values 216
field strength 148 9.11 Alternating system frequencies in practice 217
7.3 Permeability of free space or magnetic Summary of important formulae 218
constant 149 Terms and concepts 218
7.4 Relative permeability 151
7.5 Reluctance 153
7.6 ‘Ohm’s law for a magnetic circuit’ 153 10 Single-phase Series Circuits 222
7.7 Determination of the B/H characteristic 156
7.8 Comparison of electromagnetic and 10.1 Basic a.c. circuits 223
electrostatic terms 158 10.2 Alternating current in a resistive circuit 223
Summary of important formulae 159 10.3 Alternating current in an inductive circuit 224
Terms and concepts 159 10.4 Current and voltage in an inductive circuit 226
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page ix

CONTENTS ix

10.5 Mechanical analogy of an inductive circuit 228 13.12 Parallel loads 292
10.6 Resistance and inductance in series 229 Summary of important formulae 294
10.7 Alternating current in a capacitive circuit 232 Terms and concepts 295
10.8 Current and voltage in a capacitive circuit 233
10.9 Analogies of a capacitance in an a.c. circuit 234
14 Resonance in AC Circuits 298
10.10 Resistance and capacitance in series 234
10.11 Alternating current in an RLC circuit 236 14.1 Introduction 299
Summary of important formulae 240 14.2 Frequency variation in a series RLC circuit 299
Terms and concepts 241 14.3 The resonant frequency of a series RLC circuit 302
14.4 The current in a series RLC circuit 302
14.5 Voltages in a series RLC circuit 302
11 Single-phase Parallel Networks 243
14.6 Quality factor Q 303
14.7 Oscillation of energy at resonance 305
11.1 Basic a.c. parallel circuits 244 14.8 Mechanical analogy of a resonant circuit 306
11.2 Simple parallel circuits 244 14.9 Series resonance using complex notation 306
11.3 Parallel impedance circuits 248 14.10 Bandwidth 307
11.4 Polar impedances 252 14.11 Selectivity 309
11.5 Polar admittances 255 14.12 Parallel resonance 312
Summary of important formulae 257 14.13 Current magnification 313
Terms and concepts 257 14.14 Parallel and series equivalents 314
14.15 The two-branch parallel resonant circuit 315
Summary of important formulae 318
12 Power in AC Circuits 259
Terms and concepts 318

12.1 The impossible power 260

12.2 Power in a resistive circuit 260 15 Network Theorems Applied to AC
12.3 Power in a purely inductive circuit 261 Networks 321
12.4 Power in a purely capacitive circuit 263
12.5 Power in a circuit with resistance and 15.1 One stage further 322
reactance 264 15.2 Kirchhoff’s laws and network solution 322
12.6 Power factor 266 15.3 Nodal analysis (Node Voltage method) 329
12.7 Active and reactive currents 268 15.4 Superposition theorem 329
12.8 The practical importance of power factor 270 15.5 Thévenin’s theorem 331
12.9 Measurement of power in a single-phase 15.6 Norton’s theorem 336
circuit 271 15.7 Star–delta transformation 340
Summary of important formulae 271 15.8 Delta–star transformation 341
Terms and concepts 271 15.9 Maximum power transfer 343
Terms and concepts 344

13 Complex Notation 273

Section 2 Electronic Engineering 349
13.1 The j operator 274
13.2 Addition and subtraction of phasors 275 16 Electronic Systems 351
13.3 Voltage, current and impedance 276
13.4 Admittance, conductance and susceptance 279 16.1 Introduction to systems 352
13.5 RL series circuit admittance 280 16.2 Electronic systems 353
13.6 RC series circuit admittance 280 16.3 Basic amplifiers 353
13.7 Parallel admittance 281 16.4 Basic attenuators 356
13.8 Calculation of power using complex notation 285 16.5 Block diagrams 356
13.9 Power and voltamperes 286 16.6 Layout of block diagrams 357
13.10 Complex power 287 Summary of important formulae 357
13.11 Power factor improvement or correction 291 Terms and concepts 357
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page x

x CONTENTS

20.6 Zener diode 429

17 Passive Filters 358 Summary of important formulae 430
Terms and concepts 431
17.1 Introduction 359
17.2 Types of filter 359
17.3 Frequency response 361 21 Junction Transistor Amplifiers 433
17.4 Logarithms 361
17.5 Log scales 364 21.1 Introduction 434
17.6 The decibel (dB) 365 21.2 Bipolar junction transistor 434
17.7 The low-pass or lag circuit 368 21.3 Construction of a bipolar transistor 435
17.8 The high-pass or lead circuit 372 21.4 Common-base and common-emitter circuits 435
17.9 Passband (or bandpass) filter 375 21.5 Static characteristics for a common-base
17.10 Stopband (or bandstop) filters 378 circuit 436
17.11 Bode plots 378 21.6 Static characteristics for a common-emitter
Summary of important formulae 384 circuit 437
Terms and concepts 385 21.7 Relationship between α and β 438
21.8 Load line for a transistor 439
18 Amplifier Equivalent Networks 387 21.9 Transistor as an amplifier 441
21.10 Circuit component selection 447
21.11 Equivalent circuits of a transistor 448
18.1 Amplifier constant-voltage equivalent networks 388
21.12 Hybrid parameters 452
18.2 Amplifier constant-current equivalent networks 390
21.13 Limitations to the bipolar junction transistor 453
18.3 Logarithmic units 392
21.14 Stabilizing voltage supplies 454
18.4 Frequency response 395
21.15 Transistor as a switch 458
18.5 Feedback 397
Summary of important formulae 458
18.6 Effect of feedback on input and output
Terms and concepts 459
resistances 401
18.7 Effect of feedback on bandwidth 403
18.8 Distortion 403
22 FET Amplifiers 464
Summary of important formulae 404
Terms and concepts 404
22.1 Field effect transistor (FET) 465
22.2 JUGFET 465
19 Semiconductor Materials 407 22.3 IGFET 467
22.4 Static characteristics of a FET 469
19.1 Introduction 408 22.5 Equivalent circuit of a FET 469
19.2 Atomic structure 408 22.6 The FET as a switch 471
19.3 Covalent bonds 409 Summary of important formulae 472
19.4 An n-type semiconductor 411 Terms and concepts 472
19.5 A p-type semiconductor 412
19.6 Junction diode 413
19.7 Construction and static characteristics of a 23 Further Semiconductor Amplifiers 474
junction diode 416
Terms and concepts 418 23.1 Cascaded amplifiers 475
23.2 Integrated circuits 479
23.3 Operational amplifiers 480
20 Rectifiers 419 23.4 The inverting operational amplifier 481
23.5 The summing amplifier 482
20.1 Rectifier circuits 420 23.6 The non-inverting amplifier 484
20.2 Half-wave rectifier 420 23.7 Differential amplifiers 485
20.3 Full-wave rectifier network 423 23.8 Common-mode rejection ratio 486
20.4 Bridge rectifier network 424 Summary of important formulae 487
20.5 Smoothing 427 Terms and concepts 487
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page xi

CONTENTS xi

26.14 Timing diagrams 542

24 Interfacing Digital and Analogue
26.15 Combinational and sequential logic circuits 543
Systems 490 26.16 Synchronous and asynchronous sequential
circuits 543
24.1 The need for conversion 491 26.17 Basic storage elements 544
24.2 Digital-to-analogue conversion 491 26.18 Integrated circuit logic gates 552
24.3 D/A converter hardware 494 Summary of important formulae 553
24.4 D/A converters in practice 496 Terms and concepts 554
24.5 R/2R ladder D/A converter 498
24.6 Analogue-to-digital conversion 499
24.7 Simple comparator 501
24.8 A/D converters 502
27 Microprocessors and Programs 558
24.9 Converters in action 504
Terms and concepts 505 27.1 Microprocessors 559
27.2 Microprocessor operation 559
27.3 Microprocessor control 562
27.4 Programs 566
25 Digital Numbers 508 27.5 Simple programs 569
27.6 Control programs 571
25.1 Introduction 509 27.7 Programming in hexadecimal
25.2 Binary numbers 509 representation 573
25.3 Decimal to binary conversion 510 27.8 The programmable logic controller 576
25.4 Binary addition 511 27.9 Control system characteristics 577
25.5 Binary subtraction 512 27.10 Flexibility of PLCs 577
25.6 Binary multiplication 512 27.11 Inside a PLC 578
25.7 Binary division 513 27.12 The PLC program 579
25.8 Negative binary numbers 515 27.13 Input devices 581
25.9 Signed binary addition 516 27.14 Outputs 582
25.10 Signed binary subtraction 517 27.15 A practical application 582
25.11 Signed binary multiplication 518 Terms and concepts 587
25.12 Signed binary division 519
25.13 The octal system 520
25.14 Hexadecimal numbers 521
Terms and concepts 522 28 Control Systems 590

28.1 Introduction 591

28.2 Open-loop and closed-loop systems 592
26 Digital Systems 523
28.3 Automation 593
28.4 Components of a control system 593
26.1 Introduction to logic 524 28.5 Transfer function 594
26.2 Basic logic statements or functions 524 28.6 Regulators and servomechanisms 595
26.3 The OR function 524 28.7 In transient periods 597
26.4 The AND function 525 28.8 Damping 598
26.5 The EXCLUSIVE-OR function 525 Terms and concepts 601
26.6 The NOT function 526
26.7 Logic gates 526
26.8 The NOR function 527
26.9 The NAND function 527 29 Signals 603
26.10 Logic networks 528
26.11 Combinational logic 529 29.1 Classification of signals 604
26.12 Gate standardization 532 29.2 Representation of a signal by a continuum
26.13 Karnaugh maps for simplifying of impulses 610
combinational logic 535 29.3 Impulse response 612
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page xii

xii CONTENTS

29.4 Convolution sum for discrete-time systems 612 Section 3 Power Engineering 657
29.5 Convolution integral for continuous-time
systems 615
29.6 Deconvolution 616 33 Multiphase Systems 659
29.7 Relation between impulse response and unit
33.1 Disadvantages of the single-phase system 660
step response 617
33.2 Generation of three-phase e.m.f.s 660
29.8 Step and impulse responses of discrete-time
33.3 Delta connection of three-phase windings 661
systems 618
33.4 Star connection of three-phase windings 662
Summary of important formulae 619
33.5 Voltages and currents in a star-connected
Terms and concepts 620
system 665
33.6 Voltages and currents in a delta-connected
system 666
30 Data Transmission and Signals 622 33.7 Power in a three-phase system with a
balanced load 669
33.8 Measurement of active power in a
30.1 Transmission of information 623
three-phase, three-wire system 670
30.2 Analogue signals 623
33.9 Power factor measurement by means of
30.3 Digital signals 624
two wattmeters 672
30.4 Bandwidth 626
33.10 Two-phase systems 675
30.5 Modulation 627
Summary of important formulae 676
30.6 Filters 629
Terms and concepts 677
30.7 Demodulation 630
30.8 Amplifying signals 631
30.9 Digital or analogue? 632 34 Transformers 680
Terms and concepts 633
34.1 Introduction 681
34.2 Core factors 681
34.3 Principle of action of a transformer 682
31 Communications 634
34.4 EMF equation of a transformer 683
34.5 Phasor diagram for a transformer on no load 685
31.1 Basic concepts 635 34.6 Phasor diagram for an ideal loaded
31.2 Information theory for source coding 637 transformer 687
31.3 Data communications systems 639 34.7 Useful and leakage fluxes in a transformer 689
31.4 Coding for efficient transmission 640 34.8 Leakage flux responsible for the inductive
31.5 Source coding 643 reactance of a transformer 691
Summary of important formulae 645 34.9 Methods of reducing leakage flux 691
Terms and concepts 645 34.10 Equivalent circuit of a transformer 692
34.11 Phasor diagram for a transformer on load 693
34.12 Approximate equivalent circuit of a
transformer 694
32 Fibreoptics 647
34.13 Simplification of the approximate equivalent
circuit of a transformer 695
32.1 Introduction 648 34.14 Voltage regulation of a transformer 696
32.2 Fibre loss 648 34.15 Efficiency of a transformer 700
32.3 Refraction 649 34.16 Condition for maximum efficiency of a
32.4 Light acceptance 651 transformer 701
32.5 Attenuation 652 34.17 Open-circuit and short-circuit tests on a
32.6 Bandwidth 652 transformer 703
32.7 Modulation 653 34.18 Calculation of efficiency from the
32.8 Optical fibre systems 654 open-circuit and short-circuit tests 704
Summary of important formulae 655 34.19 Calculation of the voltage regulation from
Terms and concepts 656 the short-circuit test 704
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page xiii

CONTENTS xiii

34.20 Three-phase core-type transformers 706 37.5 Three-phase synchronous motor:

34.21 Auto-transformers 706 principle of action 757
34.22 Current transformers 707 37.6 Advantages and disadvantages of the
34.23 Waveform of the magnetizing current of synchronous motor 757
a transformer 708 Terms and concepts 758
34.24 Air-cored transformer 709
Summary of important formulae 710
Terms and concepts 710 38 Induction Motors 760

38.1 Principle of action 761

35 Introduction to Machine Theory 714 38.2 Frequency of rotor e.m.f. and current 762
38.3 The equivalent circuit of the three-phase
35.1 The role of the electrical machine 715 induction motor 763
35.2 Conversion process in a machine 715 38.4 Mechanical power and torque 769
35.3 Methods of analysis of machine performance 717 38.5 The torque/speed curve and effect of
35.4 Magnetic field energy 718 rotor resistance 773
35.5 Simple analysis of force of alignment 719 38.6 Experimental tests to obtain motor
35.6 Energy balance 720 equivalent circuit parameters 775
35.7 Division of converted energy and power 723 38.7 Starting torque 780
35.8 Force of alignment between parallel 38.8 Starting of a three-phase induction motor
magnetized surfaces 724 fitted with a cage rotor 781
35.9 Rotary motion 727 38.9 Comparison of cage and slip-ring rotors 782
35.10 Reluctance motor 728 38.10 Braking 782
35.11 Doubly excited rotating machines 730 38.11 Single-phase induction motors 783
Summary of important formulae 732 38.12 Capacitor-run induction motors 785
Terms and concepts 732 38.13 Split-phase motors 786
38.14 Shaded-pole motors 786
38.15 Variable speed operation of induction motors 787
36 AC Synchronous Machine Windings 736 Summary of important formulae 788
Terms and concepts 788
36.1 General arrangement of synchronous machines 737
36.2 Types of rotor construction 737
36.3 Stator windings 739 39 Electrical Energy Systems 791
36.4 Expression for the e.m.f. of a stator winding 742
36.5 Production of rotating magnetic flux by 39.1 Energy units 792
three-phase currents 742 39.2 Forms of energy 792
36.6 Analysis of the resultant flux due to 39.3 Energy conversion and quality of
three-phase currents 744 energy 792
36.7 Reversal of direction of rotation of the 39.4 Demand for electricity and the National Grid 796
magnetic flux 746 39.5 Generating plant 801
Summary of important formulae 747 39.6 Nuclear power 805
Terms and concepts 747 39.7 Renewable energy 807
39.8 Distributed/Embedded generation 829
39.9 The cost of generating electricity 830
Summary of important formulae 832
37 Characteristics of AC Synchronous
Terms and concepts 833
Machines 749

37.1 Armature reaction in a three-phase 40 Power Systems 835

synchronous generator 750
37.2 Voltage regulation of a synchronous generator 751 40.1 System representation 836
37.3 Synchronous impedance 752 40.2 Power system analysis 837
37.4 Parallel operation of synchronous generators 755 40.3 Voltage-drop calculations 838
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page xiv

xiv CONTENTS

40.4 The per-unit method 841 44.5 The motor and its environment 900
40.5 Per-unit impedance 842 44.6 Machine efficiency 901
40.6 Base power – SB or MV AB 844 44.7 Hysteresis 902
40.7 Faults in a power system 847 44.8 Current-ring theory of magnetism 902
40.8 Representation of a grid connection 850 44.9 Hysteresis loss 904
Summary of important formulae 852 44.10 Losses in motors and generators 907
Terms and concepts 852 44.11 Efficiency of a d.c. motor 909
44.12 Approximate condition for maximum
efficiency 910
41 Direct-current Machines 855 44.13 Determination of efficiency 910
Terms and concepts 913
41.1 General arrangement of a d.c. machine 856
41.2 Double-layer drum windings 857
41.3 Calculation of e.m.f. generated in an armature 45 Power Electronics 915
winding 860
41.4 Armature reaction 861 45.1 Introductory 916
41.5 Armature reaction in a d.c. motor 864 45.2 Thyristor 916
41.6 Commutation 865 45.3 Some thyristor circuits 918
Summary of important formulae 867 45.4 Limitations to thyristor operation 920
Terms and concepts 867 45.5 The thyristor in practice 920
45.6 The fully controlled a.c./d.c. converter 920
45.7 AC/DC inversion 921
42 Direct-current Motors 869
45.8 Switching devices in inverters 924
45.9 Three-phase rectifier networks 925
42.1 Armature and field connections 870 45.10 The three-phase fully controlled converter 927
42.2 A d.c. machine as generator or motor 870 45.11 Inverter-fed induction motors 927
42.3 Speed of a motor 872 45.12 Soft-starting induction motors 928
42.4 Torque of an electric motor 873 45.13 DC to d.c. conversion switched-mode
42.5 Speed characteristics of electric motors 875 power supplies 929
42.6 Torque characteristics of electric motors 876 Summary of important formulae 931
42.7 Speed control of d.c. motors 877 Terms and concepts 932
Summary of important formulae 883
Terms and concepts 883
Section 4 Measurements 933
43 Control System Motors 886

43.1 Review 887 46 Electronic Measuring Instruments 935

43.2 Motors for regulators 887
43.3 RPC system requirements 888 46.1 Introduction to analogue and electronic
43.4 Geneva cam 889 instruments 936
43.5 The stepping (or stepper) motor 889 46.2 Digital electronic voltmeters 937
43.6 The variable-reluctance motor 890 46.3 Digital electronic ammeters and
43.7 The hybrid stepping motor 891 wattmeters 939
43.8 Drive circuits 893 46.4 Graphical display devices 939
Terms and concepts 894 46.5 The two-electrode vacuum device 940
46.6 Control of the anode current 941
46.7 Cathode-ray tube 941
44 Motor Selection and Efficiency 896 46.8 Deflecting systems of a cathode-ray tube 942
46.9 Cathode-ray oscilloscope 943
44.1 Selecting a motor 897 46.10 Use of the cathode-ray oscilloscope in
44.2 Speed 897 waveform measurement 947
44.3 Power rating and duty cycles 898 46.11 Digital oscilloscope 953
44.4 Load torques 899 Terms and concepts 953
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page xv

CONTENTS xv

47.11 The potentiometer 966

47 Analogue Measuring Instruments 955 47.12 A commercial form of potentiometer 967
47.13 Standardization of the potentiometer 968
47.1 Introduction 956
47.14 Calibration of an ammeter by means of a
47.2 Electrical analogue indicating instruments 956
potentiometer 968
47.3 Controlling devices 957
47.15 Calibration accuracy and errors 968
47.4 Damping devices 957
47.16 Determination of error due to instrument
47.5 Permanent-magnet moving-coil ammeters
errors 971
and voltmeters 958
Terms and concepts 976
47.6 Thermocouple instruments 962
47.7 Electrodynamic (or dynamometer)
instruments 962
47.8 Electrostatic voltmeters 964 Appendix: Symbols, Abbreviations, Definitions
47.9 Rectifier ammeters and voltmeters 964 and Diagrammatic Symbols 979
47.10 Measurement of resistance by the Answers to Exercises 984
Wheatstone bridge 965 Index 995
ELEA_A01_Q4.qxd 5/13/08 9:39 Page xvi
ELEA_C01_Q4.qxd 5/13/08 9:43 Page 8

8 SECTION 1 ELECTRICAL PRINCIPLES

1.5 Unit of power

Since power is the rate of doing work, it follows that the SI unit of power is
the joule per second, or watt (after the Scottish engineer James Watt, 1736–
1819). In practice, the watt is often found to be inconveniently small and so
the kilowatt is frequently used.
Power Symbol: P Unit: watt (W)
W F ⋅l l
P= = =F ⋅
t t t

P = Fu [1.7]

In the case of a rotating electrical machine:

2πNr M
P = Mω = [1.8]
60

where Nr is measured in revolutions per minute.

Rotational speed Symbol: Nr Unit: revolution per minute (r/min)
In the SI, the rotational speed ought to be given in revolutions per second
but this often leads to rather small numbers, hence it is convenient to give
rotational speed in revolutions per minute. The old abbreviation was
rev/min and this is still found to be widely in use.
Rotational speed Symbol: nr Unit: revolution per second (r/s)
There is another unit of energy which is used commercially: the kilowatt
hour (kW h). It represents the work done by working at the rate of one
kilowatt for a period of one hour. Once known as the Board of Trade Unit,
it is still widely referred to, especially by electricity suppliers, as the unit.
1 kW h = 1000 watt hours
= 1000 × 3600 watt seconds or joules
= 3 600 000 J = 3.6 MJ

Example 1.4 A stone block, having a mass of 120 kg, is hauled 100 m in 2 min
along a horizontal floor. The coefficient of friction is 0.3. Calculate
(a) the horizontal force required;
(b) the work done;
(c) the power.
(a) Weight of stone  120 [kg] × 9.81 [N/kg] = 1177.2 N
∴ Force required = 0.3 × 1177.2 [N] = 353.16 N = 353 N
(b) Work done = 353.16 [N] × 100 [m] = 35 316 J
= 35.3 kJ
35 316 [ J ]
(c) Power = = 294 W
(2 × 60) [s ]
Another random document with
no related content on Scribd:
Megsértett volna, ha most, amikor már megvallotta a bizalmát,
segítségemre jött volna. De úgy tűnt föl, mintha ő és én tudnók, hogy
ebben a pillanatban ellenséges indulattal van a társaság
mindkettőnk iránt, ami ujabb közösséget teremtett köztem és ez
okos és meghatott férfi közt, akit csaknem percről-percre jobban
szerettem. Szépnek és különösnek tünt föl nekem nyugodt szemével
és arca kétkedő fáradtságával, amint ott fekete és nagyon nyúlánk
alakja egy fához támaszkodott. Éreztem, hogy a helyzetet könnyen
megtudta volna változtatni a mi javunkra, azt is hiszem, hogy ezek
az emberek hozzá voltak szokva ahhoz, hogy az eseményekkel
szemben ő szabja meg az álláspontjukat és hogy ezért tanácstalan
nyomottságuk jó részét ebben a pillanatban ő okozta. Általam akarta
őket megbüntetni és meggyőzni, hogy tehetetlenségüket mint
középszerűségükön való titkos bosszút élvezze?
Ki tudná biztossággal megmondani? A vendégek közül néhányan
csoportosan és párosan szétszórodtak a kerti utakon, alakjuk a
homályból világosan kicsillámlott és feketén sötétlett, fönn a vén fák
sudarán kialudt az esthajnali csillag. Az asztalnál egyideig csak az
öreg úr maradt és fiatal menyasszonya és két hölgy, akik nyilván
barátnői voltak, akik azonban csaknem alázatos figyelmet mutattak
iránta, de nem csak iránta, hanem barátommal szemben is, aki
mellém ült és akivel beszélgettem. De minél sűrűbb lett az est
sötétje, ez ünnep vendégei annál inkább gyülekeztek ismét a
földíszített asztal köré, az inasok tarka papiroslámpákat hoztak,
amelyeket a fák ágai közt erősítettek meg, hideg ételeket kinálgattak
egymásután, anélkül, hogy különösen törődött volna bárki is ezzel az
élvezettel vagy túlságos időt szentelt volna neki. A füvön ott
csillogtak a pezsgővel teli nikkelvödrök, lassanként kihalt körülöttünk
a világ és a fák meleg és szellős levélbarlangjában tarka fényárban
úszó, hangos és vidám külön világ keletkezett. Most kissé másként
alakultak a csoportok, néhány öregebb hölgy nem jelent meg többé,
én többnyire fiatalabb emberek közt ültem és a szürkület meg a bor
mozdulataimnak és lelkemnek természetes szabadságot adott, nem
volt már az az érzésem, hogy idegen, vagy éppen ellenséges
indulatú emberek körében időzöm, sőt az ünnepi hangulat, amely
mintha ismét teljes vidám fesztelenségében uralkodott volna, társas
örömének árjába ragadott engem is. Barátomnak egyszerű, kissé
kategorikus fölszólítására még a nagy szivarok egyikére is
rászántam magamat, a félhomály eltüntette ruhámmal való
ellentétét, mozdulataimmal és szavaimmal pedig nem volt
ellentétben.
De bármennyire is az volt a látszat, hogy buzgalommal
érdeklődöm minden iránt, ami a társalgásban engem érintett,
szemem és gondolatom éppen oly szűntelenül e különös ünnep
vendéglátó asszonyánál időzött és választottjánál, annál az öregedő
embernél, aki bízvást az apja lehetett volna. Gondolataimban és
aggodalmaimban köztük állott jóakaróm karcsú úri alakja,
rezignációja, végtelenűl finom, melankolikus gúnyja, rejtett,
elkeseredett vágyódása és ami benne a legkülönösebb volt és
sehogysem illett bele az összbenyomásba, lemondása. A két fiatal
teremtés szeme olykor egy-egy pillanatra összekapcsolódott, a férfi
olyankor derűlten és mindig nyugodtan néhány szót mondott, amit
állandóan udvarias, csaknem szerény válasz követett, amely semmi
hidegséget sem árult el. Tegezték egymást, a férfi Mechtildisznek
szólította és ha a nő az ő nevét ejtette ki, Pál, ez megszokottan,
testvériesen és bizalmasan, sőt melegen hangzott.
Míg egymással való érintkezésük kevés fölvilágítással szolgált e
két szeretetreméltó és valóban finom ember közösségéről vagy
ellenségeskedéséről, a hölgy lénye eleinte még kevesebb
bepillantást engedett a természetébe, különösségébe vagy értékébe,
de legkevesebbet abba, hogy mi a helyzet fiatal kérőjéhez, akinek
röviden érintett története sajátságosan elfogulttá tette itéletemet. Egy
csöndes órát kivántam magamnak pihenőül, hogy összegyűjthessem
gondolataimat és benyomásaimat és világosságot teremtsek magam
körül. Az a bizonytalan érzés, hogy új barátom azt a föladatot
szánhatta nekem, hogy kettőjük viszonyában valamiféle szerepet
játszak, nem szerzett éppen megkönnyebbülést és még kevésbbé
tartózkodó, kissé feszes méltóságteljessége az öregebb úrnak, aki a
kegyelt szerepét játszotta e rendkivüli előkelő és megrendült lelkek
életének ünnepies mozzanatában. Igaz, hogy ebben a szerepében
szeretetreméltó volt és kimért nyugodtságot mutatott, biztos volt
anélkül, hogy nagyon is erősnek látszott volna, igényes amaz
elbizakodott jókedv nélkül, amely oly kevéssé illik megőszült
szerelmeshez és kissé szánakozó magával szemben is. Emellett
büszke volt Mechtildiszre, de egyszersmind idegenszerű határozott
bizalmat is mutatott, amelynek ereje nem lelkének valami
kiválóságában rejlett, hanem abból a hatalomból táplálkozott, amely
ebben az esetben jogosultság nélkül uralkodott a fiatal test és a
szerelem tavaszának viruló tengerén. Olykor hajlandó voltam arra,
hogy tekintélyesnek és gazdagnak tartsam, de ha ez a fiatal leány
ezekért a kincsekért választotta volna, hogyan lehet ezt
összeegyeztetni a szavakkal, az igényekkel és az elkeseredéssel,
amelyeket mint a maga csalódása, vagy a leány csalódása okául
adott értésemre ismerősöm a találkozásunk után? Talán az a már
öregedő ember rendelkezett a «bizonyos dologgal», amelyről oly
szenvedélyesen és parancsolólag, annyi kegyetlen vágyakozással
és sajnálkozással volt szó? Nem hihettem, de meg úgy láttam,
mintha a fiatal kérő is rendelkeznék külső javakkal és
összehasonlításaimban és következtetéseimben eleinte talán arra
sem gondoltam, hogy esetleg azok az értékek, amelyeknek hiányát
magában érezte a barátom, alapjában véve csak szerelme
tárgyában hiányoztak.
A bor boldogító hatalma tarka pillangó csapongásához hasonlóan
szabaddá tette a lelkeket. Nem éreztem már azt az eltitkolt
ellenmondást magammal szemben, amely kezdetben annyira rám
nehezedett, nagyon is fiatal voltam ahhoz, hogy továbbra is
megőrizzem a megfontoltságot, amely talán annál inkább
kötelességem volt, minél őszintébben közeledtek felém, az
országútról betoppant teljesen idegen felé, de a szomszédom
észrevehetően bátorított, hogy ne feszélyeztessem magamat. Nem
azért tette ezt, hogy felületes tetszését fejezte volna ki vagy
könnyelmű elismeréssel lett volna csavargói tapasztalatomból vett
ártatlan tréfáim iránt, amelyekkel a társaságot mulattattam, de
mindig olyankor tette, amikor az az őszinte meghatottság, amely e
szép óra boldogsága következtében erőt vett rajtam, lelkemnek vagy
gondolataimnak megnyilatkozásával többet árult el a lényemből, mint
amennyit a társadalmi szabályok szerint mutatni szabad lett volna.
Ez előkelő magatartása határozatlanul, de azt éreztette velem, hogy
ha egyáltalán volt valami célja vele, ez nem lehetett nemtelen vagy
könyelmű és néha bizonytalanul úgy éreztem, mintha kevésre
tartotta volna barátnőjének lelki gazdagságát és értékét.
Nekibátorodtam és arra kértem, hogy hegedüljön még valamit.
Ekkor nézett először egészen és nyugodtan az arcomba és mintha
arany hullám csapott volna rajtam keresztül. Az ifjúság misztikus
babonás hite, hogy az örömhöz örök joga van, mint hőstettek sora
rezgett át a lelkemen, azt hittem, hogy ebben a pillanatban
megtudnék tenni mindent, a legnagyobbat, legszebbet és
legfönségesebbet, amit valaha ember megtett és semmiféle
áldozatot sem láttam elég nagynak, hogy habozás nélkül meg ne
hozzam. Haja mint puha aranysapka tömötten és éles határral borult
világos homlokára és tiszta, komoly szemében, amelynek mintha
ebben a pillanatban tárulna föl legelőször az emberi sorsok vad
hevülete, a nagy éjszaka és az én megzavart, ügyetlen szívem
tükröződött. Mintha sohasem láttam volna olyan szépet, mint az ő
arca és meglátván alakját, amikor fölállott, hogy átvegye hegedűjét
az egyik inastól, a lánysága, a szeretet, a bor és az éj megszédített
úgy, hogy le kellett hunynom a szememet, hogy el ne áruljam
túlságos meghatottságomat.
Valamit kérdeztek tőlem. Hát mit szeretnék hallani, ismételte meg
szomszédom barátságosan a kérdést. Erre mint valami eltévedt
madár, felém röpült a visszaemlékezés arra a muzsikára, amelyet
otthonom biztos szeretetének napjaiban gyakran hallottam, amikor
szemem a leány bűvös, várakozó és gúnyolódó pillantásával akadt
össze. És anélkül, hogy csak egy pillanatig is gondolkoztam volna,
dacosan ezt mondtam:
– Valami vidám táncot, keringőt, ilyesfélét…
Homloka világán finom árny suhant el, ó nem a csalódásé,
hanem az elégtételé. Kissé elfordította a fejét, azzal a
lekicsinyléssel, amely csak szép nőknél kellemes, kicsiny, finom,
nem hallható sóhaj és jóságos türelmetlenség volt ebben az
elfordulásban és csaknem szomorú, de rendkivül büszke felsőbbség.
Bolond vagyok, gondoltam magamban, igazi bolond. Poharamat az
inas elé tartottam. Még ma mindnyájan nevethettek rajtam!
Ekkor azonban megszólalt a hegedű emberi hangja és hálát
éreztem. Fölöttünk megnyílt az éjszaka kupolája és világos lett az
ég. Játékának hangjai olyan széppé ékesítették a fiatal nőt, mint
amily széppé teszi tavasszal a növényt a virágja. A nemes zenének
sokáig nélkülözött élvezete egészen az elragadtatásig fokozódott és
az engemet magával ragadó tiszta megindultság hullámaiban
minden nagy lett és jó, a mult, amilyennek lennie kellett, a jövő
gazdag és sugárzó és legjobb erőim buzogását éreztem. Ha nem a
nyári éj tiszta nyugalmába olvadt volna bele a véget érő játék, a
kijózanodás, amely a valóságba való minden visszatéréssel
összefügg, bizonyára fanyarabb lett volna. Az előadást
meglehetősen közvetetlen lelkes tetszés követte, csak a
szomszédom hallgatott és nézett maga elé a megvilágított kerti
bokrokba. Mechtildisz lassú, fürkésző tekintetett vetett az arcára,
összeszorította az ajkát, és gyorsan és látszólag megkönnyebbülve
leült.
Jegyese nyugodtan és szeretetteljesen mondta:
– Fölfogásod lassanként közeledik e zene lelkéhez. De ennél a
zeneszerzőnél semmi sem tünik föl nekem nagyobb veszedelemnek
mint az, ha nagyon is sok érzéssel adják elő szerzeményeit.
Ez feddés volt. A fiatal leány ránézett tiszta szemével és
véleményét nyugodtan, a legcsekélyebb neheztelés nélkül
megerősítette. Azután a szomszédomhoz fordult és leereszkedően
kérdezte:
– Te mint mindig, bizonyára minden kifogás nélkül meg vagy
elégedve?
Bár tréfálkozó hangon, szinte ártatlan incselkedéssel mondta e
szavakat, a belőle kiérezhető lekicsinylés mélyen sértett és úgy
éreztem, hogy fél az ő dicséretétől. Aggódva durva választ vártam,
de a megszólított hallgatott és barátságosan bólintott. Valaki a pártját
fogta, e fáradozás komolysága azonban elveszett a kacagásban,
amelyet valami tréfa keltett az asztalnál. Ekkor a fiatal leány így szólt
hozzám:
– Ön bizonyára ebben az esetben is minden kétség nélkül
csatlakozik a szomszédjához vagy nem találta elég vidámnak a
táncot?
Mélyen el voltam keseredve.
– Nem értek a zenéhez, – feleltem és elfordultam.
– Úgyis gondoltam, – vetette oda félvállról.
Ekkor azonban e rövid éjjeli órák új barátja, aki a maga
érdekében nem beszélt, pártomat fogta és így szólt:
– Igazán gondoltad? Rendesen nem szoktad kezedbe venni a
hegedűt olyan valaki kedvéért, akiből nem nézöl ki többet, mint azt,
hogy alkalmilag szórakozni óhajt.
– Azt hiszed?… – kérdezte hűvös tekintettel. – Hja úgy, a
vendégünk, no persze, persze… de hiszen ő maga mondja.
És felém fordulva, mentegetődző mosolyával fűzte hozzá:
– Mégis úgy van, nemde, vagy fontosnak tartja, hogy itéletet
mondjon?
Nos, ezt nem tartottam fontosnak. Lelkem remegésében nem
vettem észre, hogy ebben a párbeszédben mily keveset törődtek
velem és hogy ők ketten rajtam keresztül tulajdonképpen a maguk
régi viszályát intézték el. De nagy, haragos büszkeség lángolt
bennem magasra, bármi lett légyen is az oka. Kitaszítottak
elérzékenyültségem világából és nincs hely, ahol nagyobb erővel
elevenednék meg értékünk tudata. Mintha kilöktek volna abból az
égből, melyben még az imént otthon éreztem magamat és úgy
gondoltam, hogy most már nincs mit veszítenem. Ha ti nem törődtök
azokkal a fájdalmas zavarokkal, gondoltam haragos gyászomban,
amelyek az érző lélek szenvedése, én sem törődöm a ti
szabadságtokkal, mert mulandó hatalom viszfénye. Fölálltam és
reszkető ajakkal ezt vágtam kedves, finom arcába:
 – Olyan kérdéseket intéz hozzám, amelyek megfeleléséből
csalódást vár, mert azt akarja, hogy önnek legyen igaza, amikor
leereszkedő itéletet mond az emberekről, de feledi, hogy ezeket a
kérdéseket olyan helyen és olyan emberek közt intézi hozzám,
akiknek jelenlétében a feleletnek igazolnia kell az ön keserű
kivánságát. Mi lenne azonban, ha úgy felelhetnék önnek, hogy nem
kellene kimélnem sem önt, sem mást? És amikor azt az óhajtott
csalódást könnyű szívvel besöpri, elfelejti, hogy magamagát csalja
meg és hogy az ön fönhéjázó elvonultsága alamizsnából él. Nem
irigylem önt, mert ilyen módon szerzi meg az igazságát és hogy
bebizonyítsam érdektelenségemet, ezentúl semmit sem felelek
önnek. Az a vágyódás, hogy lenézzük az embereket és
megvethessük őket, nyomoruságos akkor is, ha nagy és sokszor
megcsalatkozott igény a szülője, mert nemes szív sohasem követel
mástól olyast, amit előbb vele szemben nem teljesített.
A meggondolatlan szavaimat követő csöndben, sőt
dermedtségben, mozogni kezdtek mellettünk a faágak és a
papiroslámpák egyike lobbot vetet. A gyertya nyilván észrevétlenül
leégett és meggyújtotta a vékony anyagot. Egy pillanatra fáklyafény
vetődött az arcokra és alakokra, mindannyian mintha fenyegetődzést
rejtegettek volna magatartásukban és komor érdesség nyomult a
kellemes lágyság helyére. Senkisem nézett a másiknak arcába. Egy
inas, mintha rabló lett volna, a láng fényénél átrohant a pázsiton és
puszta kézzel szétverte az égő papirosrongyokat, azután ismét régi,
gyanútlan és bizalmatkeltő külsejével zavartan mosolyogva felénk
nézett. De a meglepetést, amelyet ez az esemény keltett, senkisem
használta föl arra, hogy a szavaim által okozott nyomottságot
eloszlassa, sőt éppen ez az eset különösképpen igazolni látszott az
önkényt, amellyel dacosságom szétrombolta a társaság külső
harmóniáját. Ekkor az öreg úr, a látszólag súlyosan megtámadott
hölgy vőlegénye, hanyagul kimért mozdulattal felém fordulva,
hidegen így szólt:
– Ajánlatos volna, fiatalember, hogy legalább addig, ameddig
még a vendégünk, iparkodnék megóvni azt a hangot, amely a mi
társaságunkban szokásos.
 Szavai párducként torkomon ragadtak. Miféle törvény alapján
parancsolgattak itt önhatalmulag és dobták a szégyen prédájául a
meghatottságot? Ha a ti erkölcstök és életszokástok e helyén valami
rosszat cselekedtem, nos akkor volt egy más világ, amelyben más
igazságosság volt otthonos, mint az, amelyet én figyelmen kivül
hagytam. Kétségbeesett energiának vad forgataga ragadott el. Föl
kell fedezned ezt a világot, unszolt egy belső hang és biztosítanod
kell mindazok számára, akikre valaha le fog sújtani e vonaglás a
düh, a tehetetlenség és a szégyen közt. De határozottan éreztem,
hogy most nem tudtam volna többé egyetlen értelmes szót sem
mondani és ekkor rám esett a megfeddettnek és a
megvédelmezettnek pillantása és fölismertem mély
igazságtalanságomat. Keblemet, mintha elfojtott könnyek árja
öntözte volna. Mit ér minden akarás és cselekedet, minden az
igazságért kardoskodó ellenállás, ha a megzavarodott ember
szomorú borongásába a kegyesség és gondoskodás ily sugarai
világítanak bele? Két hatalmi kör, két világ ostromolt, harc és
kibékülés, itélkezés és kegyelem, nem találtam kiutat és lassan
visszavonultam, anélkül hogy megfordultam volna, világossá lett
előttem, hogy a jövőre való gyors, tiszta gondolat vigasztalt. A
legszívesebben ezt mondtam volna a fiatal nőnek: «Mindent jóvá
fogok tenni!» De nem volt már bátorságom a beszédhez.
A félhomályban valami közeledett felém és egy kezet éreztem a
vállamon. Amennyire fölismerni véltem, öregebb hölgy volt, akinek
arcáról jóakarat és egyszersmind ijedtség volt leolvasható.
– Fiatalember, hogyan feledkezhetett meg ennyire magáról?
Kissé siránkozó hangon kibékitően hatolt e kérdés a fülemhez.
Kijózanodva magamhoz tértem. Csavargó vagyok, gondolám, semmi
más csak csavargó, mi történt velem, mi van velem? Mire gondolok?
Az idegen, fonnyadt kezet lesöpörtem a vállamról és dühösen és
haragosan mondtam:
– Nem feledkeztem meg magamról annyira, mint amennyire most
ön.
 – Ó maga durva ember, – mondta a siránkozó hang és gazdája
elmerült a homályban.
A földön, a fűben a batyúmat kutattam. Mi közöm is van ezekhez
az emberekhez?
– Hol van a kofferom? – kérdeztem az egyik inastól, aki valahol
ott alakoskodott az én elkerült atmoszférám körül.
Batyút akartam mondani, de haragomban azt hittem, hogy
valamiféle előzékenységet kell mutatnom ennek a lakájnak képzeleti
világa iránt. Az én vállamon egyhamar bizony nem fog többé
olyanfajta kéz nyugodni, mint aminőt elijesztettem, ott ismét a
csomópoloskám, az esti szél és a hajnali harmat kap helyet.
Egy borospohár finom ezüsthangja, mint valami csodálatos
madár szava hangzott föl a csöndben. Mintha üres lett volna a kert.
Nem futhatok el, gondoltam, mert a társaság hallgatása úgy hatott
rám, mint egy jogáról lemondó, ártatlanul szorongatott tömegnek
magamegfékezése és fölváltva harag meg bünbánat ostromolta
lelkemet. Megkönnyebbültem volna arra a parancsra, hogy dobjanak
ki a kertből. Ekkor barátom hangját hallottam és hirtelen tudtam,
hogy általában csak őt várták. Persze azok ott jobban tudták, mint én
bolond, hogy ott egész este, sőt egész napon át, talán már régóta,
miről volt szó. Mindenről, csak éppen arról nem, amit én mondtam.
Oly távol, annyira oldalt álltam az ő ügyeik területétől, mint amily
messze voltam most a félhomályban az ő asztaluktól. Miért nem
távoztam el, ki szeretheti, ha ügyeinek elintézésénél egy idegen van
jelen mint néző?
E gondolatok ellenére, amelyek bizonyára csak ama kesernyés
hangra támadtak bennem, amely most hanyagul és egyszersmind
tele akaraterővel lekötötte mindenek figyelmét, ott maradtam, azok
felé néztem és füleltem. A beszélő a kezével lassan forgatgatta a
borospohár vékony nyelét, a legcsekélyebb magakelletés nélkül
egykedvűen hátra támaszkodott a székén és semmi sem árulta el
belső megindultságát, amikor ezt mondta:
 – Tisztelet, becsület az intézkedéseinek, báró, de ebben a
különös esetben arra kérem, vegye fontolóra, hogy ezt az idegen
fiatalembert én hoztam a társaságunkba, tehát amennyiben
segítségre van szüksége, ha szabad úgy mondanom, az én különös
védelmem alatt áll. Nincs erről szó akkor, amikor kimondja azt, amit
gondol, de akkor igenis, amikor véletlen jog ennek a szabadságától
fosztja meg őt.
– Mindenkinek elismerem a maga jogát, – volt a felelet, –
ameddig bántódás nem éri azt, akinek nincs meg az eszköze, hogy
ily durva fegyverrel szembe szálljon. Nem vetnénk véget a
dolognak?
– Nem, – mondta a fiatal úr komolyan. – Az ön szavai nem
vetnek neki véget, mert nem társaságunk egyik tagját hívták ki,
amint ön föltünteti, hanem a vendégünket. Semmiféle eszközt nem
használt, amelynek alkalmazásában bármelyikünket bármi is
megakadályozna, hacsak nem az oktalanság és a szívtelenség. Ha
valaki visszaélt a véletlenül rendelkezésére álló hatalmi eszközzel,
amely fölsőbbséget biztosit neki és amellyel csak arcátlanság tudna
szembe szállni, akkor ön az.
A báró lassan kiegyenesedett a székén és kérdezte:
– De nem önnel szemben, Pál, amint utolsó mondatából
következtetnem kell?
– Látom, hogy megtette, – felelte nyugodtan a megfeddett, – de
azt hiszem, hogy e házhoz való tartozásom nem korlátoz engem
annak az eszköznek a használatára, amelyet ön szavaim mögött
sejt. Engedje meg annak kijelentését, hogy szavaim és hangom is
olyan, aminőt az igazság megkövetel. Amikor csak föltételesen
arcátlanságról beszéltem, abban láttam az arcátlanság erőszakos
előidézhetésének veszedelmét, hogy asztaltársunkat állása és azok
a kötelességek, amelyek reá mint vendégre hárulnak, olyan
akadályokkal veszik körül, amelyek nekünk rendkivül könnyűvé
teszik az ő megalázását, neki pedig megnehezitik, hogy a
szerénység látszatát keltse ott, ahol mi könnyen tünhetünk föl
szerényeknek, anélkül, hogy azok lennénk. A mi helyzetünk
bizonyos külső értelemben kiváltságos az övével szemben, de ha
ezt a kedvezést a tekintély eszközévé teszik, ugyanezt a hibát
követik el, amelyet ön a vendégünknek vet a szemére. Hogy teljesen
megérthessük azt, ami a következménye lett a rideg válasznak,
amelyet házunk egyik hölgyének adott, mindenesetre fontolóra kell
vennünk annak a megbántásnak a súlyát, amely szavai előtt őt érte.
Ha nem szabad föltételeznem, hogy ezt mindenütt teljesen belátják,
akkor az még nem enyhíti a megtörtént dolog bántó voltát ott, ahol
egész élességével sebet ejtett. Arra nem adom rá magamat, hogy az
én társadalmi állásom különös szabadságait a lélek általános
szabadsága fölé helyezzem, de még kevésbbé fogom megtűrni,
hogy azok a szabadságok, amelyek mulékony tulajdon, kiszorítsák a
belső értékü szabadságokat. Ez pártatlan, ha mindjárt személyes
követelés és ha ezt kertelés nélkül ma először állítom föl önnel
szemben, akkor szíveskedjék meggondolni, hogy eddig nem
magamat akartam kimélni, hanem önt és talán másokat is.
– Ez hálára kötelez, – felelte a báró gúnyosan, de mégis
fölegyenesedett, kezét jobbról és balról nekifeszítette az asztal
szélének és csak most láttam, milyen hatalmas ősz fej nyugodott a
széles vállak közt. Szeme oly biztos nyugodtságú hideg életre kelt,
mintha az általa legyőzött és leigázott élet láthatatlan
védőköpenyként borúlt volna akaratára. Egyfolytában, egyforma
hanghordozással és észrevehető izgatottság nélkül beszélt tovább:
– Egészen különös tulajdonságok és az ilyen nézetekkel való
mély rokonérzés kellenek ahhoz, kedves Pálom, hogy az ember a
«fönhéjázó» és más szavakat, amelyek idegen oldalról hangzottak
el, ellenmondás nélkül magától értetődőknek tartsa és ne vegye
észre, mennyire sértők. Mentsen föl az alól, hogy szóról-szóra
vizsgálgassam azt, amit ön szabadságnak mond, irigység nélkül
átengedem önnek és hozzája még azt a hitet is, hogy azért
hallgatok, mert nehezen tudom megcáfolni, amit ön mondott. De
nem hagyhatom szó nélkül az ön, és mivel látszólag úgy akarja, azt
mondom a ti véleményteket, hogy ama határokon belül, amelyeket
én jónak látok megvonni, nincs szabadság. Amit én mint modort
megkövetelek, korlát, amelyet nem ejtek el, mielőtt a fölfogást, amely
ostromolja, nem tarthatom méltónak ahhoz a fölfogáshoz, amely
védi. Nagyon szeretném, ha annyira megtudnátok érteni a ti
szabadságtok fogalmát, hogy ugyanakkora bizalommal lennétek
hozzája, mint akkorával én viseltetem korlátozásaim iránt. Nincs
kedvemre, hogy az erő bebizonyítására célpontúl egy fiatal asszonyt
válasszanak, ha ez természetes kötelességének árán történik és ez
első sorban háza erkölcsének a megóvása. Ha igazságtalanság
miatt van panasztok, forduljatok hozzám, vállalom a felelősséget.
– Önhöz fordultam, báró és arra kérem, hogy rajtam kereskedjék
és hogy a «ti»-t fordítsa ismét egyes számra. Ön a vendég be nem
bizonyított kötelességét állítja szembe a bebizonyított joggal,
amellyel önhöz szólok. Amikor erre elhatároztam magamat, nem
ama korlátok súlyában és erősségében kételkedtem, amelyek
mögött ön biztosságban tudja magát, csak magasságában. Nem
velem történt különös igazságtalanság, amiért talán bosszút állok,
hanem igazságtalanság történt. Ez az igazságtalanság pedig az volt,
hogy az erkölcs köpenyéből, amelyet ön dícsér, mérgezett nyíl röpült
ki. Nem habozom beismerni, hogy nekem volt szánva. De éppen
úgy, ahogyan igazságot szolgáltattam az ön igényeinek, ameddig
csak rólam volt szó, tiltakozom, ha szemem láttára egy érdektelent
bántanak meg, aki arra nem szolgált rá. Az ön szavai után nem
várom már, hogy ezt belássa, hanem elégtételt követelek.
– Bocsánatot kérjen Mechtildisz ettől a csavargótól?
A báró fölállott.
– Nem, – mondta ellenfele, – de kivánom, hogy egy
megsebesített ember jajszavát ne bélyegezzék arcátlanságnak.
Amennyire emlékszem, ön vállalta a felelősséget, mi okom lehetne
tehát azt kivánni, hogy most más valaki viselje?
E páros vita alatt a homályos háttérben állottam akkora testi és
lelki megrázkodtatással, hogy sohasem fogom tudni leírni. Csak
most láttam, hogy csaknem egyedül maradtam a megharagított
emberrel és a fiatal hölggyel, a vendégek két fiatalember kivételével,
aki nyilván közel állott a háziúrhoz és az inasok kivételével,
nesztelenül visszavonultak és eltávoztak. Az a rendkivül elszánt és
minden szenvedélyessége mellett is mérsékelt elkeseredés, amellyel
a két férfi eddig és később is viszályát elintézte, eltörölhetetlen
hatással volt reám. Társadalmi osztályuk szokásának lenyügöző
hatása alatt, az előkelő ruhában és magatartásukkal majd
színészeknek tűntek föl nekem, akik egy harmadik ember lelkének
viharát személyesítették meg, majd frakkba bújt ragadozó állatoknak
és fölváltva arra hajlottam, hogy nézőnek érezzem magamat vagy
pedig mint az eseményben részes ember megborzadjak. De a
vidámságra való hajlandóság, amely megragadott, nem volt más,
mint megindultság és nevetésem borzalom lett volna. Amikor a fiatal
nőre tekintettem, csodálat és halálfélelem fogott el és ennek a
kimagyarázkodásnak egész komolyságát most először mint irtózatos
veszedelmet láttam. A lámpa fényében úgy ült, mint egy nem szent
Madonna a trónusán, a két férfi haraggal terhes akaratával
tömjénként bűntelen és szép, halvány és mozdulatlan feje körül,
mintha egy minden civakodástól ment világból származnék.
Az a kihívó mód, amellyel az érdekeltek fiatalabbika ellenfelére
hárította legutoljára a felelősséget, nem hagyott kétséget az iránt,
hogy ebben az ügyben hajthatatlanul olyan feleletet vár, amely
elégtételt szolgáltat neki. Egyre világosabbá vált előttem, hogy a
szóbanforgó vita nem okot, hanem csak alkalmat adott egy régi
harag elintézésére és ha ezt más körülmény nem bizonyította volna,
bizonyította a fejtegetéseknek tág köre, amiből határozottan,
nemcsak e tárggyal való sok alapos foglalkozásra, hanem
szenvedélyes elkeseredésre és versengésre is lehetett
következtetni. Bármily meggyőzően és okosan hangzott is barátom
utolsó felelete, mégsem látszott, mintha a báró vélt igazából csak
egy tenyérnyit is hajlandó volna engedni, rövid, haragos válaszában
határozottan harcias kedvű megkönnyebbülés, sőt erejét ismerő
elfojtott düh volt, amikor ezt mondta:
– De sok mindent véghez tudtok ti vinni szóval, ha tettvágytok
azok elé az akadályok elé ért, amelyeket, mert nincs elég erőtök
hozzá, nem tudtok jogotok természetes határának tekinteni. Ha már
harcolnunk kell, engedelmet kérek arra, hogy ezt származásom
hagyománya szerint nyílt sisakkal és becsületes fegyverrel
tehessem. Hiszen amit itt ürügyül fölhoznak, mindaz össze van
hordva részint a saját keblünk csalódásából, részint az utcáról. Nem
volna végre itt annak bevallásának az ideje, hogy még ilyen
eszközök nem téveszthetnek meg afelől, hogy elvesztettük a
játszmát?
Akinek e szavak szólottak, elhalványult, fölállott és most először
vettem észre, hogy küzdelmébe kerül a nyugodtság. A levegőt
mintha fájdalom és erőszak telítette volna, úgy hogy elállt
mindenkinek a lélekzete és a szív csak nagynehezen végezhette a
munkáját. De még mindig nem esett egyetlen hangos szó sem,
valami távolabbi néző még mindig nem látott volna mást, mint a
szokott nyugalmat, de én úgy éreztem, mintha szétrepedés előtt álló
takaró alatt gerjesztett tűz izzanék és semmi sem szerzett volna
nekem nagyobb megkönnyebbülést, mint ha a bilincsbe vert tűz
akadálytalanul föllángolhatott volna. De még nem történt ilyesféle, a
felelet nyugodtan hangzott:
– Nem irigylem önt olyan hagyományért, amelynek lelkét és
itéletét tényekkel meggyőzni és vezetni lehet, anélkül, hogy
szégyelné tehetetlenségét, mert a mélyebb okokat és a dolgok
gyökerét nem tudja fölismerni. De elnéző leszek és követem önt arra
a térre, amelyen ön biztosnak hiszi magát. Akkor azonban nincs más
feleletem az ön számára, mint az, hogy ott, ahol én az ön véleménye
szerint elvesztettem a játszmát, önnek nincs többje, mint amennyit
nekem magasabb igények kedvéért vissza kellett utasítanom.
– Micsoda igények lehetnek azok, – mondta a báró hidegen, –
amelyekkel ön az én szerencsém fényében sütkérezik.
Lehetett-e ember szenvedő szívét még mélyebben találni?
Mekkora ereje volt ennek az ökölcsapásnak; a gonosz ütés teljébe
találta e kebel drága gyöngeségét. Halvány ajka reszketett e sebtől
és alakja a szilárd akarat hüvös magatartásából egy pillanatra
bánkódásba, sőt kínszenvedésbe roskadt össze, úgy hogy
megremegtetett a veleérzés és forró düh rázott mint a láz. Mintha
álomképben rövid, kínzó időre egy fa törzséhez láttam volna kötve
ezt a testet, amelyet átjártak kegyetlen ellenfeleinek nyilai és vékony
vérpatakocskák csorogtak alá eltorzult tagjain. Megértettem egy új
idő martirjainak, egy erő szentjeinek szenvedését, akik nemes
gyöngeségük keserves dicsőségét egyre megismétlődő vereségben
kóstolgatták ki.
E látomás hatása alatt, mintha hangos kiáltással világosított
volna fel valaki, hirtelen megértettem, mi az a «bizonyos dolog»,
amelyről annyi határozatlansággal panaszkodtak, ami hiányzik és
aminek kedvéért titokzatos kegyvesztettség reménységétől és
boldogságától fosztotta meg e különös éjjelen szerzett barátomat. A
gyönyörű száj, amely oly biztosan mondta ki ezt az itéletet, nem
ismerte annak az erőnek a nevét, amely a férfinek hatalmat adott a
beszédre és a hallgatásra és amely legyőzte a száj kedves gazdáját.
Én azonban úgy éreztem, mintha mi hárman fájdalmas
világossággal már ismernők a kimondhatatlan nevet, itt a pillanat és
a kemény valóság mindenhatóságában az a bizonyos dolog, a földi
szellem intézkedett és uralkodott.
Ezek a benyomások azonban csak futólag kaptak
gondolataimban teret és világosságot. A megsértett fölpattant, de új
magatartása irtózattal töltött el, éreztem, hogy végzetes változás
ment benne végbe és hogy az ellenfele által erőszakosan fölidézett
fölfogás szinte parancsolólag hatalmába kerítette a lelkeket. Egy
belső hang, amelynek értékét nem ismertem föl, fölriasztott és
szerettem volna odakiáltani a bilincseitől megfosztottnak: «Hallgass!
Hallgass! Fordulj el tőlük, gyere el innen, inkább menekülj, semhogy
azzal a fegyverrel élj, amely téged megsebzett. Menekülésed a
győzelmed lenne, egy drága jószág titkos megmentése és a
csöndes homályban két szem várja a győzelmedet. Ne mutasd meg
e szemeknek, mily nagy a hatalom, amelynek engedelmeskednek.
Ha erényed kedvéért megadod magadat, akkor megvetni tanulja,
amit eddig vetélytársadban megcsodált, de ha ugyanazokkal a
hatalmi eszközökkel élsz, amelyek aljasak, akkor annak az
asszonynak a szemében, akit szeretsz, hiú fönhéjázás és gyönge
öncsalás árnyékbirodalmává lesz a te világod.» De lefogva a
hatalmaktól, amelyeket valamennyien uraltunk, hallgattam,
bizonytalanabbul mint haragos apjának hangjától a megfeddett
gyerek. Hallottam a válaszul adott szavakat és már az első hangból
kiéreztem bosszúvágyukat:
 – Ha kiutasít vélt boldogsága területéről, báró, ahogyan már
előbb a vendégünket kiutasította a házából, fogadja búcsúzóúl ama
biztosításomat, hogy annál szívesebben leszek az ő utódja, mert az
ön elődjének szerepében már nem éreztem magamat valami jól.
Ijesztő csönd. Megtörtént a döntés, a harc örökre elveszett, a
sötétség diadalmaskodott és mint tisztátalan játékszer széttaposta
minden szív szorongó szeretét. Vad bánat fogott el, láttam a fiatal
szép nőt és ezt kiáltottam: «Neked volt igazad.» Alig tudtam, mit
beszélek vagy mit teszek, lelkemben ennek az órának a háborgása,
a magamhoztérésre és jó tettre hajtó határozatlan ösztön és az
élettől való kínzó félelem tombolt. Távoznom kellett innen és nagy
léptekkel kimentem az éjszakába, egyenesen oda. Harsogó, mintha
fekete fogak közül előtörő nevetés kísért és eközben mint kaján
torzarcokkal teli függöny mögött elsülyedtek a képek.
– Kiszolgáltatta őt, – dadogtam magamban, – kiszolgáltatta őt!
Mit ér most még neki a menekülése és az az egy, a szentsége?
A kert facsoportjai olyanok voltak, mint sötét hegyek; bokrok közé
jutottam, amelyeknek levelei harmattal voltak tele, a hold lement,
csak mögöttem fénylett a sötétségben mint tűzvész utolsó,
parázsodó szikrája egy lámpa az események elhagyott helyén. És
mint romhalmaz körül még egyszer hallottam a báró hangosan és
nyugodtan szóló szavát, diadalmaskodás nélkül, de az erő olyan
öntudatával, amely szépen és nagyszerűen hatott:
– El innen! És élj boldogul, ahogyan tudsz! Nem csökkenti a nő
értékét az, hogy nem volt meg az erőd, hogy megtartsd magadnak.
Ő fölnevetett és most úgy látszik, mintha valamennyiükhöz
szólna.
– Ördögnek hisztek engemet? Akkor majd meg kell
változtatnotok azt a véleményt, hogy minden ördög szomorú. Nekem
sokkal rövidebbek az élet napjai, semhogy a ti beteges
aggodalmaskodástokkal töltsem. Ami az enyém, élvezni akarom…
Nem értettem, hogy még mit mondott, mert a hangját mérsékelte.
Úgy látszott, hogy a barátom eltávozott, az utolsó szavakat talán
utána kiáltották, az asztalnál mindenkit mintha ugyanegy dolog
foglalkoztatott volna, még föllángolt egy fény és csengett a pohár. A
nedves bokrok mögött ráakadtam a falra és átvetettem magamat
rajta. Az országutat nehezen lehetett fölismerni, de mert csillagos
volt az ég, rátaláltam az útra az égen a fák koronái közt. Amikor
jobbról az erdőhöz értem, tapogatódza a fák közé mentem és ott,
ahol állottam, a fák alatt a földre vágódtam. Gondolatok kergetődztek
az agyamban, amelyeket sohasem tudtam elfelejteni és amelyek
még ma is külön helyet foglalnak el emlékezetem világában, mert
nem tudnak szépen beleilleszkedni, mint ez már néha megszokott
történni olyan fölismerésekkel, amelyek soha meg nem ismétlődve
nagy lelki izgatottságunkban nyilvánulnak meg nekünk. Úgy látszik,
hogy ezek a fölismerések az ifjúság, a szenvedély és az állapot
külön tulajdonságaihoz vannak kötve és némiképpen hasonlítanak
azokhoz a nevezetes napokhoz, amelyeknek valami dátumot adunk
és amelyek a mi személyünkkel kapcsolatban még egyszer nem
ismétlődhetnek meg az emberiség történetében. Hogy lelki világunk
épületében mi az értékük mint építőkönek, titokzatos és föl nem
ismerhető, nem jelölhetjük meg, nem is használhatjuk föl tetszésünk
szerint és mégis érezzük, hogy bele van illesztve a sötét,
terhethordó falba.
A földi szellem hatalmasabb mint valamennyi félisten, gondolám
és mennyivel boldogabbak a hivatatlanok, mint azok, akik bár
hivatottak, mégsem kiválasztottak. Mi jobb a világ mulandó és nem
mulandó birtokaiért és élvezeteiért való harcban, a szív ököl nélkül,
vagy ököl szív nélkül? Szív és ököl együtt, ez az erő… Az agyamat
döngető gondolatoktól kínozva, a kimerültség rövid, álomtalan
álmába merűltem.
Mikor fölébredtem, a hajnal hasadását láttam a fatörzsek mögött.
A levelek közt, fönn a fák csúcsai közt tompán zúgott a szél. A
reggel vajudása alatt ismét lezártam szememet és ekkor az éjjel
hallott zene motivuma, a pásztordal, tele az öröm jámborságával,
mint tarka édes hűsítő járta át szívemet és elűzte lelkemből az
emésztő várakozás kínját, amely az átéltekre való
visszaemlékezéssel fölébredt. Az erdő fái közül kiléptem az útra és
elmentem, tovább, anélkül, hogy visszanéztem volna. Nemsokára
egészen kivilágosodott és harmat hullott, a szürke utat
megszabadította az előző napra való visszaemlékezéstől és
köröskörül mindent fölfrissített. A lankáson és az árkokban kemény
és kevéssé illatos nyári virágok nőttek, többnyire vöröses színük volt,
barna vagy sárga szín keveredésével, szabálytalan bokrosodással
és porosak voltak. Szederindák és partilapuk közt várakozva álltak e
korai reggeli óra nagy csöndjében és ürességében. Cipőm
egyenletes kopogását nem kísérte semmi madárfütty és semmi
rovarzümmögés. A napra gondoltam, amelynek nemsokára jönnie
kellett és a fölvidulásra, amely aranyos sugaraival mindannyiunkat
hatalmába fog keríteni. Egy kanyarodó után, ahol patak halk
csörgedezését hallottam, szabad mezőre vitt az út és a már érő
búza tompaszürke és ezüstös szőnyegével megnyílt előttem a világ.
Egy mezei út elágazásánál, amelyen tovább menni szándékoztam,
két kőrisfa közt Mária-képet láttam. Ferde fatető alatt állott az égi
asszony és fájdalommal és boldogsággal teli mosollyal nézett le a
karjában pihenő gyermekre. Kissé fölemelve kebléhez szorította,
egyedül e tág vidéken, harmat és hajnalhasadás és búza közt.
Lábam megtorpant e látványra, fölnéztem reá, de csak rövid, gyors
pillantással, mert szépsége oly hatalmas lett bennem, hogy tovább
menve a botomat meg kellett suhogtatnom a levegőben és
dobognom kellett a földön.
 HARMADIK FEJEZET.

Penina.

Ha az alsóbbrendű emberi ösztönök régiójában és a napi

szükségletekért folytatott harcban nem tudtam érvényesülni, gyakran
gondoltam Szemesre, akit akkor csak első találkozásunk révén
ismertem. Nem tűnt föl a tucatemberek közt, ami biztosságot adott
neki, senkinek sem tűnt föl, könnyen alkalmazkodott. Mert a föltűnés
az utcán egyet jelent az idegenkedés és bizalmatlanság
fölkeltésével, a csak az éhség és az aljas vágyak csillapítását
szolgáló haszonért és nyereségért folyó civódás területén mindenki
a tömeg ellenségének számít, aki, ha csak szerénységgel vagy
tisztességtudással kiemelkedik belőle. Talán az a legkínzóbb
kényszer, amely a mindennapi életben ránehezedhetik a létéért
küzdő emberre, hogy közönségessé kell válnia és meg kell magát
aláznia, ha meg akar állani. Mennyivel könnyebb a szegényes
gondolkodású embernek értelmesnek és szívesnek föltűnnie, mint
az érzőnek igényeit és gondolkodását megtagadnia. Gyakran
gondoltam, hogy ha már ily keservesen szenved a bizonytalan és
értékének meg akaratának tudatára még alig ébredt lélek, mekkora
fájdalmat okozhat a jó és mindent teljes öntudattal fölismerő
embernek csak az is, hogy él. A világ szentjei vértanúságának távoli
és első sejtése fogott el és megértettem, hogy testi szenvedésük
lelki kínjaiknak csak szerény jelképe volt. Velük szemben
szerencséseknek hirdettem a hősöket, az akaratukban meg nem
ingathatókat, akiknek nagy lelke vak volt tetteik értéke iránt és
akiknek tiszta akaratuk volt a legértékesebb tettük.
 Az egészséges ifjúság természetes hite azonban nem győzhető
le és bár itéletét még a tények és jelenségek világából meríti és
tényekkel meggyőzhető, fölemelhető és lesújtható, mégis az övé az
erősebb hit, erősebb még a tapasztalt ember tudásánál is. Életünk
kezdetén hiszünk a jóban, bár nem ismerjük, később hinnünk kell,
noha ismerjük, a betetőzése azonban a megismerés, ami nem más,
mint bizalom. Örök szava ez: elvégeztetett. Nem künn valahol a
világban, amelynek berendezését ti fantasztái a készséges vádnak,
ti a tisztátalan lélek tisztaságának pathetikusai ócsároljátok, hanem
minmagunkban. Elvégeztetett annyi, mint készen vagyok, mert
hiszek. Tudni akarjátok miben? Ha azt kérdezitek, sohasem fogtok
feleletet hallani, mert a feleletet ismerni annyi, mint kiválasztottnak
lenni. A hivatottak kérdeznek és a kiválasztottak nem felelnek.
Ifjúságomban gúny és aggodalom gyötört, de nem rontott meg.
Hamar megtanultam, hogy az ember a világon mindig csak egyszer
meglevő saját lelkének semmi sajátságosat, mindig magányos
lényének semmi különöset sem mondhat vagy tehet anélkül, hogy, a
többi közt, nevetségessé is ne tegye magát. De megtörve és
megalázva, mint láng a romhalmazból, egyre újra föltámadt a
bizalmam és künn, egyedül fák alatt, menekülő úton gyakran
mondtam: «Én, az utca rongyos legénye tudom, hogy a hit, amely
engem nevetségessé tesz, tisztábban ragyog a világba, mint a ti
lelketek halvány pislákolása, amely megóv titeket a gúnytól és
aggodalomtól. Senkisem fog titeket kinevetni és senkisem fog
áldani.»
Az emberi alakok közül, melyekkel a fönhéjázás és
megalázkodás közt váltakozó ingadozás ama nyugtalan napjaiban
találkoztam, alig van egy, amely szorosabb és vigasztalóbb
közösségben lenne emlékezetemmel, mint Peninaé, ámbár arca úgy
bukkant föl és sülyedt el ismét az élet hullámaiban, mint az éjszaka
homályos egén kergetődző felhők mögött a csillag. Azt hiszem, e
találkozásban az volt a vigasztaló, hogy életének gyalázata ellenére,
amely sokkal nagyobb volt, mint az enyém, mégis oly tisztán
megóvta a sötétségben egy érző szív emberi fényét, hogy a magam
nyomorúságát könnyebbnek éreztem és reménységem ismét
visszanyerte az erejét.