0% found this document useful (0 votes)
480 views4 pages

Viszonyszók

Uploaded by

Anna Hrabovszki
Copyright
© © All Rights Reserved
We take content rights seriously. If you suspect this is your content, claim it here.
Available Formats
Download as DOCX, PDF, TXT or read online on Scribd
0% found this document useful (0 votes)
480 views4 pages

Viszonyszók

Uploaded by

Anna Hrabovszki
Copyright
© © All Rights Reserved
We take content rights seriously. If you suspect this is your content, claim it here.
Available Formats
Download as DOCX, PDF, TXT or read online on Scribd

viszonyszó

Logikai és nyelvtani viszonyokat fejez ki. Önálló jelentésük nincs, nem lehetnek
önálló mondatrészek és általában nem toldalékolhatóak.

Illeszd a helyükre a szólások és közmondások hiányzó viszonyszóit!


https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_7/lecke_01_004

A kötőszók
A kötőszók olyan viszonyszók, amelyek szavakat, mondatrészeket,
tagmondatokat vagy egész mondatokat kapcsolnak össze, pl. Szép és okos. Szép,
de nem okos. Okos, ezért népszerű. Azt hiszi, hogy szép. Olyan okos, mint
amilyen szép. Szép is, okos is.
https://wordwall.net/hu/resource/22097274/nyelvtan/k%c3%b6t%c5%91sz
%c3%b3

A módosítószók: nem, vajon, bárcsak, talán


A módosítószók a mondatban megfogalmazott kijelentést módosítják. Nem
veszem meg. Bárcsak megvehetném! Hogyne venném meg! Talán megveszem.

tagadószók: nem, sem, dehogy;


tiltószók: ne, se, nehogy;
kérdőszók: -e, vajon;
óhajtószók: bárcsak, bár;
bizonyítószók: igen, bezzeg, bizony, hogyne, persze;
határozatlanságot alighanem, esetleg, hát, talán
kifejező
módosítószók:
A névelők
A névelők megelőzik a főnevet, illetve a főnévhez kapcsolódó mellékneveket,
számneveket vagy a főnevet helyettesítő névmásokat: a kutya, egy ember, a
pirosabb almát, az ötödik ház, a miénk stb.
A névelőket nem lehet bővíteni, nem lehetnek önálló mondatrészek, valamint
nem ragozhatók. Két fő típusukat különböztetjük meg: a határozott és a
határozatlan névelőket.

Határozott névelő: a, az
Határozatlan névelő: egy
https://wordwall.net/hu/resource/38703040/nyelvtan/n%c3%a9vel%c5%91
Névelő vagy nem névelő?
https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_6/lecke_05_047

A névutók
A névutók a névszók után állnak, valamilyen körülményt fejeznek ki az előttük
álló névszóval együtt.
Nem lehet bővíteni, és nem lehetnek önálló mondatrészek sem.
Jelölhetnek:
 helyet: pl. alatt – alá – alól, felett, mögött, előtt, mellett;
 időt: pl. múlva, után, óta, előtt, között;
 egyéb: pl. helyett, nélkül, szerint, miatt, ellen, végett, részére.
A leggyakoribb névutók:
előtt
mögött
alatt
között
felett
mellett
Névutóból személyes névmás:
https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_6/lecke_05_047
https://www.sutori.com/en/story/viszonyszok--
evvUTPBUYw4BUurT9nnzigMD
Névutók gyakorlása: https://www.sutori.com/en/story/a-nevuto--
oYGN4LFMkPsRfUxoHWT7mL2A
https://learningapps.org/view18840483
Névelők, névutók gyakorlása: https://learningapps.org/17693463
Az igekötők
Az igekötőket igékhez, igenevekhez kapcsoljuk.
Például: kiszagol, leértékelni, megőrizve, összetűzés.
Módosítják vagy akár meg is változtathatják annak a szónak a jelentését,
amelyhez kapcsolódnak: jár – bejár, kijár, feljár, hazajár, összejár, visszajár,
végigjár stb.

Az igekötőket nagyon sokféle szerepben használjuk, például:


 Jelezhetik a cselekvés, mozgás irányát, pl. lemegy, elmegy, felmegy,
átmegy.
 Utalhatnak a cselekvés, történés befejezettségére, pl. csinál –
megcsinál, végez – elvégzi, vasal – kivasal, éget – feléget.
 Akár teljesen meg is változtathatják az ige eredeti jelentését, pl.
jár – lejár (a szavatossága), beszél – kibeszél (valakit), ereszkedik –
megereszkedik, fogad – elfogad.

Igekötősdi: https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_6/lecke_05_048

Igekötős igék helyesírása:


https://wordwall.net/hu/resource/33632553/az-igek%C3%B6t%C5%91s-ig
%C3%A9k-helyes%C3%ADr%C3%A1sa
https://wordwall.net/hu/resource/14537145/igek%C3%B6t%C5%91
https://wordwall.net/hu/resource/487715/nyelvtan/igek%c3%b6t%c5%91s-ig
%c3%a9k

A segédigék
Fogalma
 Nem önálló szófaj.
 Igékhez, igenevekhez járul.
 Módosítja az igék jelentését. Kifejezhet:
– akaratot: akar
– cselekvés gyakoriságát: szokott
– képességet: bír
– kötelezettséget: kell, muszáj
– lehetőséget: szabad, lehet

Fajtái
1.) Időbeli segédigék
– jövő idő kifejezése: fog
írni fogok, írni fogsz, írni fog
– múlt idő kifejezése a mondatban: volt
Meleg volt az idő.
– jövő idő kifejezése a mondatban: lesz
Holnap meleg lesz az idő.
2.) Módbeli segédigék
– feltételes mód múlt idő kifejezése: volna
Szerettem volna találkozni veled.

Segédigék
 van
 volt
 lesz
 fog
 marad
 múlik
Segédigék táblázata:
https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_6/lecke_05_048
https://www.sutori.com/en/story/a-modositoszok--bNmZcEi5RJ2JEdkMDHvkh9Na
Összefoglaló táblázat:
https://wordwall.net/hu/resource/17409793/nyelvtan/viszonysz%c3%b3k

You might also like