Petőfi Sándor: Nemzeti dal

A mű keletkezéstörténete

 A francia forradalmat a pesti polgárság, az ellenzéki Kör is

nagy lakomával üdvözölte. Azzal akarta üdvözölni a
pilvaxbeli, a „központi ifjúsás is, mégpedig, a hazafiság
kidomborítására szabad ég alatt, a Rákos mezején, az
egyenlőség és testvériség kidomborítására pedig azzal, hogy
a vasárnapra, március 19-ére tervezett vacsorán a meghívott
Ellenzéki Körön s az egyetemi ifjúságon kívül a nép is részt
vehetett. A vacsora egyik felköszöntője lett volna a Talpra
magyar, amelyet a költő még március 13-án megírt. A
második pedig a királyhoz felterjesztendő 12 pont, a Mit
kíván a magyar nemzet, amelyet a vacsora résztvevői majd
aláírnak.
A mű keletkezéstörténete

 A vacsora, mint tudjuk, elmaradt. Valószínűleg elmaradt

volna március 15-e nélkül is; 14-én este az esetleges
zendüléstől tartó Klauzál indítványára az óvatos Ellenzéki
Kör úgy dönt, hogy a kérelmet a 12 merész ponttal jó volna
előbb az országban köröztetni, egypár százezer aláírást
szerezni rá, és csak aztán terjeszteni a vacsorázók elé.
 Este a Pilvax közvéleményi asztalánál az ifjak keserűen
tárgyalják a meghátrálást. Minek óvatoskodni még? A lapok
hasábjain, amelyeket már bizonyára mindenki többször is
átfutott, ilyen hírek ékeskednek:
VÁZLAT

 Keletkezési helyszín, időpont:

 Pest, 1848. március 13.
 Keletkezési körülmény: 1848. március 13-án a
bécsi forradalom hírére írta a költő. Eredetileg
március 19-én akarta nyilvánosság elé vinni. Az
Ellenzéki Kör március 19-én a Rákos mezején akarta
megünnepelni a párizsi forradalom kitörését.
 Petőfi köre, a forradalmi demokraták azonban
előbb, március 15-én kirobbantották a forradalmat.
Alkalmi vers

 Meghatározott alkalomra, a tervezett népgyűlésre

írta Petőfi.
 Gyors döntésre, cselekvésre szólít fel, ezért
közérthető formájú.
 A magyar Marseillaise-ként emlegetik.
 Lírai célja: Felismertesse a nemzet helyzetének
tarthatatlanságát, és tettekre buzdítson.
 Megszólított: a magyar nemzet
Szerkezete

 1. versszak: Cselekvésre szólít.

 A cselekvést a haza iránti kötelesség indokolja, nem
tűr halasztást.
 T/1. személyben azonosul a magyarság egészével.
 Az eskü, a fogadalom szövege refrénként visszatér
minden versszak végén.
 Az egyetlen helyes döntés a szabadság kivívása.
2. versszak

 Érvel a múlt, a jelen és s jövő példájával.

 A nemzet lelkiismeretéhez fordul.
 Az ősök csak a szabad földben tudnak megpihenni.
 3. versszak:
 A kortársak tisztességére, büszkeségére kíván hatni.
 Megvetéssel szól azokról, akik az életüket
fontosabbnak tartják a haza becsületénél.
4. versszak

 A rabság (lánc) és a szabadság (kard) jelképeit

szembeállítja.
 A nemzet szabadságáért érdemes az életüket
áldozni, vallja a költő.
 5. versszak: A vágyott jövőkép felidézése: „A
magyar név megint szép lesz.”
 6. versszak: A dicső halál képét ábrázolja a költő.
 A szent hamvak felett hálásan imádkoznak az
unokák. A hősök halála nem hiábavaló.
 Műfaja: dal
 Az emelkedett hangja az ódára emlékeztet.
 Verselése: ütemhangsúlyos
 Az első négy sor ősi felező nyolcas 4/4
 Rímelése: a a b b páros rím, ragrím
 A refrén: c d x d keresztrím, félrím