A nyelvváltozatok

A nyelvváltozatok kialakulásának okai

 
A nyelvet beszélő emberek különböző körülményei
Különböző személyiségek
Különböző alkalmak
Különböző érdeklődés
Különböző társadalmi helyzet
Különböző területi elhelyezkedés
 
Irodalmi nyelv
A nemzeti nyelv kiművelt változata.
A nyelvközösség minden tagja számára érthető.
Elsősorban hivatalos közlemények nyelve(törvény,
közigazgatás, tankönyv, ismeretterjesztő munkák,
tömegkommunikáció)
Másik területe az ünnepélyes, választékos közlések
világa(szónoki alkalmi beszédek).
Harmadik területe az irodalom.
Köznyelv
A köznyelv (nyelvi sztenderd): a nemzeti nyelv
szóbeli változata.
Viszonylag egységes nyelvváltozat, minden
magyar anyanyelvű érti, területileg nem tagolt.
A magyar nyelvben kicsi a nyelvjárási tagolódás,
ezért a magyar nyelv önmagában is egységességet
mutat.
A nyelv területi tagolódása
A nyelvjárások a nyelv vízszintes tagolódását jelenti. A
nyelvek tehát földrajzi területenként nyelvjárásokra
tagolódnak.
A magyar nyelvjárások között nincs olyan különbség, hogy a
megértést nehezítené.
A nyelvjárásoknak van saját nyelvtani rendszerük,
hangtanuk,
szókincsük,
alaktanuk,
mondattanuk és
frazeológiájuk.
Regionális köznyelv
A nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának
eredménye a regionális köznyelv. A regionális
köznyelv: a művelt vidéki értelmiség nyelvhasználata:
a normatívákhoz (szabályokhoz) többé, kevésbé
igazodó olykor nyelvjárásias színezetű.
A nyelvjárások (nyelvjárási régiók)
Nyugati
Dunántúli
Déli
Tiszai
Palóc
Északkeleti
Mezőségi
Székely és csángó
Magyar nyelvjárások
Csoportnyelvek
A nyelv társadalmi nyelvváltozatai a csoportnyelvek.
A nyelv függőleges tagolódása alapján jönnek létre.
Egyéni nyelvhasználat(idiolektus)
Családi nyelvváltozat(familiáris)
Szaknyelv, : egyes szakmák, mesterségek nyelve.
(orvos, informatikus, jogász, cipész stb.) A zsargon a
szaknyelv túlzott használata, a kommunikációt is
meggátolhatja.
Hobbinyelv: különböző szabadidős tevékenységek
nyelvváltozata (kártya, sport, játék,stb.)
További csoportnyelvek
Rétegnyelvek:
Gyermeknyelv (baba, mama, papa, tütü, hami)
Diáknyelv (doga, bizi, matek, töri, karó, diri)
Ifjúsági nyelv( csá, talizunk)
Katonai nyelv (surranó, stoki, kimenő, centi)
Argó(tolvajnyelv): célja egy bizonyos csoporthoz való
tartozás jelzése és tevékenység eltitkolása, a
lelepleződés elkerülése.(pl.: kiló= száz, rongy= ezer,
caplizik= fél, izgul, szajré= áru, csávó, bige, zsaru, lé,
zseton, kajál, köcsög)
Ifjúsági nyelv
Jellemzői:
Az ifjúságnak megnőtt az önállósága és társadalmi szerepe.
Ezért jelentős az ifjúsági nyelvnek erős a köznyelvre gyakorolt
hatása.
Stílusa őszinte, szókimondó.
Értékei: a nyelvi eredetiség, a szellemes újítások, az ötletes
szóalkotásmódok, a nyelvi humor.
 
Példák:
Ha kettővel több lenne az IQ-d, elmehetnél sült krumplinak.

 
Az argó
A bűnözői csoportok saját nyelvváltozata.
Célja a csoporthoz tartozás jelzése, bizonyos
tevékenységek eltitkolása, a lelepleződés elkerülése.
Jellemző rá a durva, trágár szavak használata.
Szavai néha ismeretleneredetűek, néha köznyelvi
szavak eltorzításai.
Szleng
 Alacsonyabb igényességű köznyelv.
A beszélt köznyelv bizalmas használata.
Célja a köznyelvi stílus variálása, élénkítése, a stílus
egyéniesítése.
Szókészlete gyorsan változik, szüntelenül újratermelődik
(digitális kütyü, parázik, ciki, szívat, bejön neki, átjön, lúzer,
kúl).
A szleng ma már nemcsak a beszédben, hanem a
feliratokon, az írott nyelvhasználatban is megjelenik.
Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is használnak
szleng szavakat(csaj, csóró, pia, sumákol).