Villásszarvú antilop

Készítette: Dobai Gergely

 Rendszertani helyzete
• - Gerinchúrosok törzse
• - Emlősök osztálya
• -Párosujjú patások rendje
• - Villásszarvúantilop-félék családja
 Elterjedése
• A villásszarvú antilop Észak-
Amerika nyugati részén, a kanadai
határtól, Mexikó északi részéig
honos.
• A villásszarvú antilop hazája Észak-
Amerika prairie-vidéke az északi
szélesség 53. fokától le délnek a 23.
szélességi fokig, jóval túl Mexikó
határán. Keleten a Missouri,
nyugaton a Rocky Mountains (a
Sziklás hegység) határolja ezt a
területet.
 Megjelenése
• A kifejlett egyedei 130-150 cm hosszúak az orruktól a farkuk végéig. A
marmagasságuk 81-104 cm. A testtömegük 40-65 kg. A testméreteiben
nincs különbség a hímek és a nőstények között, de a nőstények testtömege
kevesebb, 34-48 kg. A lábán csak két pata van, a fűkörmök hiányoznak.
Színezete a hátán és az oldalának felső részén élénk világos barna, míg
hasa alján és a hátsórészén fehér. A torok színezete a világos barna és a
fehér szőrök alkotta mintákból áll. Ez olyan, mint egy ujjlenyomat.
 Szarva
• Másik különlegessége az állatnak a szarva. Nem agancsot hord, mégis
minden évben az őszi szaporodási időszakot követően elveszíti szarvát
majd a következő évben újat növeszt. A hímek szarvhossza 12,5-43 cm. A
nőstények is viselnek szarvat, de az nagyon kicsi, sokszor nem is
észrevehető. Ennek hossza 2,5-15 cm. A hímeket megkülönbözteti egy
fekete szőrből álló folt az állkapocs ízesülési pontjánál. Nagyon jó látásuk
van, 320 fokos szögben belátják a területet.
 Sebessége
• További különlegessége a sebessége. Különböző mérések szerint 85, de
akár 112 km/h sebességre is képes. Ezzel a gepárd után a leggyorsabb állat
a Földön. Viszont a gepárddal ellentétben sokkal kitartóbban, hosszabb
ideig képes tartani ezt a nagy sebességet.. Az állat 9-10 évig élhet.
 Táplálkozása
• A villásszarvú antilop csordához és revírhez kötődő, legelő életmódot
folytat. Tápláléka
lágyszárú növények, cserjék levelei, fűfélék és kaktuszok. Kérődző állat.
A szemfogaik és felső fogsorából a metszőfogak hiányoznak. Zápfogai
redős felületüek.
 Szaporodása
• Az ivarérettséget 15 hónapos korban
éri el; a hím ritkán szaporodik ötödik
életéve előtt. A párzási
időszak márciustól októberig tart. A
vemhesség 252 napig tart, ennek
végén általában kettő, néha három gida
születik. A gidák már három hetesen
füvet esznek. A borjú kéthetes korára
annyira megerősödik és olyan fürge
már, hogy ha menekülésre kerül a sor;
versenyt iramodik az anyjával és sem a
farkas, sem más négylábú ellenség
nem ér a nyomába.
 Védettsége
• A húszas években kíméletlenül vadászták, ezért állománya a korábbi 35
millióról 20 000 egyedre csökkent. Különböző természetvédő szervezetek
óvintézkedéseinek köszönhetően ma már ismét 450 000-re nőtt a számuk,
bár egyes alfajok továbbra is veszélyeztetettek. Mexikóban számuk nem
éri el az 1000 egyedet, így mindhárom ott előforduló alfaj veszélyeztetett.
Az Amerikai Egyesült Államokban  az ottani természetvédelmi
intézkedéseknek köszönhetően kevésbé fenyegetettek.
Köszönöm a figyelmet!