5.

A műveleti ráhagyások kiszámítása

Az alkatrészgyártás kiinduló alapja az előgyártmány,
melynek a kész alkatrészhez viszonyított alak- és méret
közelítése meghatározó jellegű az egész gyártási folya-
matra nézve.

A jobb közelítésű előgyártmány kialakítása költségesek,

viszont anyagban, forgácsolási munkában, szerszámko-
pásban, energia fogyasztásban megtakarítást jelent.
1
A műveletek száma meghatározza a ráhagyás méretét.
Minden műveletnek meg kell határozzuk a megmunkálási
ráhagyás nagyságát és annak tűrését.
Két módszer ismert:
1. Kisérleti-statisztikai módszer
2. Analitikus módszer
Az első módszer esetében a megmunkálási ráhagyást szab-
ványokból, normatívákból vagy táblázatokból keressük ki.
(öntött-, kovácsolt-, süllyesztékben sajtólt darabok, stb.).
A második módszer segítségével a megmunkálási ráhagyást
képletek segítségével számítjuk ki, számon tartva az összes
tényezőket, amelyek befolyásolják a ráhagyás méretét (V.M.
Kovan).
2
•A megmunkálási
  ráhagyás kiszámításánál a következő
tényezőket használjuk:

• - az előbbi művelet okozta érdesség mérete

• - az előbbi művelet hibás felületi rétegének mérete
• - az előbbi művelet okozta méret-, alak-, helyzet
pontatlanságának mérete
• - az adott művelet okozta elhelyezkedési- és rögzítési
hibáinak mérete

3
•Egy
  síkfelület megmunkálási ráhagyása:

+ + +

Két, egyszerre megmunkált sík felület megmunkálási

ráhagyása:

A külső- és belső palást felület megmunkálási ráhagyása:

4
•A  kiszámított értékeket nem szabad lefelé kerekíteni,
mert akkor nem számoljuk fel az előbbi művelet
hibáit !
Az egész megmunkálási ráhagyást úgy kapjuk meg,
hogy összeadjuk az összes művelet (m) ráhagyását:

vagy

Ha a darab méretéhez ezt az értéket hozzáadjuk,

akkor megkaptuk a félgyártmány méretét, mely a
szabvány méretek között kell hogy szerepeljen.

5
 A közbeeső méretek kiszámítása
Közbeeső méret alatt azokat a méreteket értjük, melye-
ket minden művelet elvégzése után kapunk, kezdve a
félgyártmány méretétől (0) egészen a késztermék
méretéig (m).
A külső felületeknél a névleges méret a maximális
mérettel egyezik, és a tűrést leggyakrabban a h
helyzetben rögzítik, mint az illesztések csapjainál.
A belső felületeknél a névleges méret a minimális
mérettel egyezik, és a tűrést leggyakrabban a H
helyzetben rögzítik, mint az illesztések furatainál.

6
Külső hengerpalást felület esetén:

A tűrésmező helyzete h

7
Belső hengerpalást esetén:

A tűrésmező helyzetet H

8
Sík felület esetén:

A tűrésmező helyzete h