A forgácsolási paraméterek meghatározása

A forgácsolás létrejöttéhez két mozgás szükséges:

• főmozgás, amely a forgács képzéséért felel és a for-gács
hosszát határozza meg (a darab forgó mozgása az
esztergálásnál, a szerszám körmozgása a marásnál,
fúrásnál, köszörülésnél, a szerszám egyenes vonalú
váltakozó mozgása a harántgyalulásnál és vésésnél, vagy
a szerszám egyenesvonalú mozgása az üregelés-nél).
• előtolás, az a mozgás mely újabb anyagrétegeket szállít
a szerszám elé a forgácsolás folytonosságának biztosítása
végett. Ez a mozgás határozza meg a for-gács
keresztmetszetét. Létezik hosszanti- és kereszt-irányú
előtolás, érintőleges- vagy sugárirányú előto-lás, stb.
1
A forgácsolási paraméterek (t, s, v(n)):
- t- fogásmélység, a megmunkált és megmunkálatlan
felület közötti anyagréteg vastagsága
- s - előtolás, az elmozdulás mérete egy fordulat vagy
egy duplalöket alatt
- v– forgácsoló (vágó) sebesség, a forgácsolás
irányában a darab és a szerszám között egységidő
alatt megtett út hossza
- n– fordulatszám vagy duplalöketszám, egységnyi idő
alatt megtett fordulatok száma, vagy duplalöketek
száma

2
Esztergálás

3
Gyalulás

4
Marás

5
 A szerszám kopása és éltartama
A szerszám, főleg a súrlodások miatt forgácsolás közben
elkopik.
A kopás kisebb mértékben a hátlapon, a csúcs közelében
mutatkozik, a szerszám és a megmunkált felület súrló-dása
miatt, melyet egy jól megválasztott hátszöggel (α) próbáljuk
csökkenteni.
A nagyobb kopás a homloklapon keletkezik a csúcstól
távolabb, a forgács és a szerszám közötti súrlódás miatt.
Azért távolabb, mert az anyagból a forgács kitörése miatt
nincs érintkezés, és azért is mert ott keletkezik a rátét (nagy
nyomás és hömérséklet alatt), mely védi a szer-szám
felületét és korrigálja a nem jól választott homlok-szögét
(γ).
6
A kopásgörbén három részt különböztethetünk meg:
• Bejáratásos kopás, minden új és újraélezett szerszám gyorsab-ban kopik
az elején az érdességek miatt
• Normális használati kopás, mikor a kopás lassan és fokozato-san
növekedik, probléma mentesen
• Katasztrofális kopás, mikor a kopás annyira előhaladott álla-potban van,
hogy a szerszám már nem vág, hangos rezgések jelenkeznek, a felület
fényesedik és érdessége nő, fennáll a törés veszélye, mely súlyos károkat
is okozhat.
7
•Az  éltartam (T) határozza meg a szerszám használati
idejét, és elrendeli annak cseréjét vagy újraélezését.
Taylor szerint az éltartamot leginkább a forgácsoló
sebesség befolyásolja:
vagy
ahol :
- - állandó tényezők, melyek a munkadarab, és a
szerszám anyagjának a tulajdonságaitól és a
forgácsolás körülményeitől függnek
- z, m – kitevők, melyek a forgácsolás folytonosságától
függnek

8
A forgácsolás klasszikus elmélete szerint az éltartamot
előre megadottnak és állandónak tekintik és ennek függ-
vényében határozzák meg a forgácsolás paramétereit
(t,s,v(n)).
Az általában elfogadott értékek a éltartam számára:
• szén szerszámacél (OSC) T ═ 30 perc
• gyorsacél (rapidacél) T ═ 60 perc
• karbidok, nitridek, cermetek T ═ 90 perc
• ásványkerámiák T ═ 120 perc
A modern forgácsolási elméletek az éltartamot már nem
tekintik adottnak és arra törekednek, hogy meghatároz-
zák a éltartam optimális értékét.
9
 A fogásmélység meghatározása
•A simító
  megmunkálásnál a fogásmélység egyenlő a
megmunkálási ráhagyás értékével
t ═ Ap [mm]
A nagyoló megmunkálásnál is hasonlóképpen gondolko-
dunk, mert a maximális termelékenység a cél:

Bármilyen nagy fogásmélységet nem választhatunk, mert

felső értékét korlátozza a technológiai rendszer és a mun-
kakörülmények (a vágóél hossza, a darab- és a szerszám
alakváltozása, a darab falvastagsága, a karbidlapok vas-
tagsága, stb.)

10
•Ilyenkor
  több fogásból (i) távolítjuk el a ráhagyást:
[mm]
A nagyobb termelékenység érdekében arra törekszünk,
hogy nagyobb fogásmélységet (t) alkalmazzunk az elő-
tolás (s) és a forgácsoló sebesség(v) róvására (a forgá-
csolás 1. törvénye).
Ekkor a fogásmélységet korlátozza a szerszámgép mo-
torjának a teljesítménye, az előtolószekrény mechaniz-
musának szilárdsága és a szerszámgép főorsójának
meg-engedett csavarási nyomatéka.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy esztergálás esetén a
fogásmélységet a sugárra alkalmazzuk, mely következ-
ménye, hogy az átmérő 2.t-vel csökken !
11
 Az előtolás meghatározása
Az esztergálás esetében az előtolás értéke függ:
• a szerszám szárának ellenállásától
• a karbidlap ellenállásától
• az előtoló mechanizmusban engedélyezett legnagyobb
erőtől
• a főmozgást végző mechanizmusban engedélyezett
legnagyobb csavarónyomatéktól
• az előírt megmunkálási pontosságtól
• a megmunkált felület minőségétől, stb.
Az első négy tényező a nagyolásnál, az utobbi kettő a
simításnál korlátozzák az előtolást.
12
• a darab merevségétől
• a gép- és készülékek merevségétől
A legutolsó kettő úgy a nagyolásnál, mint a simításnál
korlátozzák az előtolást.
A legnagyobb termelékenység érdekében arra kell töre-
kednünk, hogy a megválasztott fogásmélység (t) mellett,
az előtolás (s) értékét is minél nagyobbra válasszuk a for-
gácsolási sebesség (v) róvására (a 2. forgácsolási törvény).
Az előtolást meghatározhatjuk analitikus módszerekkel,
táblázatokból, szerszámkatalogusokból, stb., a második két
módszert ajánlják főképpen praktikussága miatt.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kiválasztott értéket a
szerszámgépen be lehessen állítani !
13
 A forgácsoló sebesség kiszámítása
•A külső
  palást esztergálás esetében:

A képletben a Cv együttható a darab és a szerszám anyag-

jától függ, az m, xv, yv hatványkitevők, melyek a megmun-
kálási körülményektől függnek és a Kv pedig egy globális
korrekciós tényező, mely alkalmazza a körülményeket az
elméleti esethez (több korrekciós tényező szorzata).
Azoknál a szerszámgépeknél, melyeknél nem tudunk
sebességet állítani, ki kell számítani a fordulatszámot:

A kiválasztott értéket a szerszámgépen lehessen állítani !

14
 A forgácsolás dinamikája
• forgácsolás
A   létrejöhet akkor, ha a szerszám erőt gyako-
rol a megmunkálandó nyersdarab anyagjára.
Ha sikerül legyőzni az anyagrészek közötti koéziós erőket,
akkor megtörténhet a forgács leválasztása és eltávolítása.
A szerszám, azért tudja alakját és épségét megtartani a
nyomás és a súrlodás alatt, mert keményebb és szilárdabb
anyagból készül mint a megmunkálandó darab anyagja, és
azért is mert a forgácsoláshoz megfelelő geometriával ren-
delkezik és megfelelő mozgást végez.
A forgácsoló erő, mely a térben bárhol elhelyezkedhet,
megmutatja az anyag ellenállását:

15
•ahol:
 
- p – az anyag fajlagos ellenállása [N/mm2]
- q – a forgács keresztmetszete [mm2]
A forgács keresztmetszetét kiszámíthatjuk:
vagy
ahol:
- a, b – a forgács mérete (vastagsága és szélesége)
- t, s – a forgácsoló paraméterek (fogásmélység és
előtolás)
Az összforgácsoló erő felbontható a háromdimenziós tér
tengelyvonalai mentén, alkotokká:

16
17
18
Az axiális erő (Fx) ellenáll az előtolásnak, deformálja a
szerszámot, alak- és mérethibákat okoz.

A radiális erő (Fy) rugalmas alakváltozást okoz főleg a

darabnak, deformálja a gépet és az alkalmazott
eszközöket, alak- és méret hibákat okoz.

A fő forgácsoló erő (Fz) csavarásra terheli a géporsóját,

leküzdi az anyag ellenállását a forgácsolással szemben,
meghatározza a gépet hajtó villanymotor teljesítményét,
stb.

19
• forgácsoló
A   nyomaték kiszámítása:

A villanymotor teljesítményének kiszámítása:

ahol:
-η – a gép mechanizmusainak a randamentje

20