A normaidő meghatározása

Az időnorma (Nt), valamilyen   munkafeladat elvégzésére

adott időmennyiség, mely figyelemre veszi a műszaki-
szervezési feltételeket és követelményeket.
A munkanorma (Np), egy adott idő alatt elvégzett mun-
kamennyiséget jelent, vagy egy adott idő alatt elkészített
munkadarabok számát jelenti (munka termelékenység).
Az időnorma és a munkanorma fordítottan arányosak:

Ezeket a normákat egy átlagosan képzett és tapasztalt

dolgozó tevékenysége alapján állapítják meg, normális
munkaintenzítással végezve.
1
Az időnormát főleg akkor alkalmazzák, amikor a kivite-
lezendő műveletek hosszúak (egyedi és kissorozat gyár-
tásnál), a munkanormát pedig inkább akkor alkalmaz-zák,
amikor a műveletek rövidek (nagysorozat- és
tömeggyártásnál).
Az Nt és Np állandóan változó mennyiségek, melyek
alkalmazkodnak a gépek és készülékek műszaki fejlő-
déséhez, a termelés szervezésének tökéletesítéséhez, a
munkások továbbképzéséhez és szaktudás gyarapodásá-hoz,
stb. A kezdeteken megállapított normák ezért foko-zatosan
csökkenő tendenciát mutatnak, alkalmazkodva a tökéletesebb
körülményekhez.
Ugyanakkor, biztatják a végrehajtók kreativítását arra, hogy
újításokat, ésszerűsítéseket keressenek a saját érdekükben, a
tevékenységük egyszerűsítésére.
2
Az időnormákat a következő képpen lehet megállapítani:
1. Statisztikai módszerekkel, normatívokba foglalt adatok
használatával, melyeket az évek során tapasztalt
megfigyelések alapján állítottak össze. Így a gyártás előtt már
fel lehet becsülni, a szükséges normaidőt.
2. Méréssel, mely a folyamatban levő gyártást figyeli és
később annak a normaidejét állapítja meg (kronometrá-lás,
fotózás, filmezés, stb.).
3. Összehasonlításos módszer azonos vagy hasonló ter-mékek
már létező normaidejével. Ez gyakran alkalma-zott része a
típus- és a csoporttechnológiák tervezésének (hasonlósági
együtthatók, súlyozás, grafikus módszerek, interpolációk,
stb.)
4. Analitikus (elemzéses-számításos) módszer. Ott ahol
lehetséges, pontos matematikai képletekkel kiszámítják.
3
• leggyakrabban
A   alkamazott időnorma meghatározása:
(A román szakirodalomban használt jelölésekkel)
+ [min]
ahol:
- Tpî – timpul de pregătire-încheiere [min]
- N – numărul de piese din lot [buc]
- Tu – timpul unitar (timpul realizării unei piese) [min]

[min]
- Top – timpul operațional [min]
- Tdl – timpul deservirii locului de muncă [min]
- Tîr – timpul de întreruperi reglementate [min]
4
•   [min]

+ [min]

- tb – timpul de bază [min]

- ta – timpul ajutător (auxiliar)[min]
- tdt – timpul de deservire tehnică[min]
- tdo – timpul de deservire organizatorică [min]
- ton – timpul de odihnă și necesități firești [min]
- tto – timp de întreruperi cauzate de tehnologie și de
reorganizarea locului de muncă [min]
5
•  magyar szakterminológia szerint)
(A
A gyártmány normaidején (tN) az elkészítésére fordított
teljes munkaidőt értjük, figyelembe véve a munkahely
kiszolgálására, a természetes szükségletek kielégítésére,
valamint a nemszámított megszakításokra fordított
időhányadot is, de nem számolva a rossz szervezésből,
gondatlanságból keletkezett időveszteségeket.
+ [perc]

- Tkf – előkészítő és befejező idő[perc]

- N – a sorozat darabszáma [darab]
- Tdr – darabidő (egy darab elkészítésének ideje) [perc]
6
•   [perc]

- Tfm – műveleti főalapidő [perc]

- Tk – munkahely kiszolgáló idő [perc]
- Tsz – szabályozott megszakítások ideje [perc]
+ [perc]

- tf – főidő [perc]
- tm – mellékidő [perc]
- tkm – műszaki kiszolgáló idő [perc]
- tksz – szervezési kiszolgáló idő [perc]
- tp - pihenésre és a természetes szükségletek kielégítésére fordított idő
[perc]
- ttsz – veszteségidő a technológia és a munkahely átszervezése miatt
[perc]
7
Előkészítő és befejező idő (Tkf ), műveletenként számí-
tott idő, (sorozatonként egyszer adjuk meg), a munka-
hely előkészítésére, illetve eredeti állapotára való hozá-
sának az idejét tartalmazza:
• a technológiai dokumentáció megszerzése és
tanulmányozása
• a szerszámok és készülékek beszerzése és felszerelése
• a nyersanyagok/félgyártmányok beszerzése
• a gép beállítása és próbaüzemeltetése/tesztelése
• a maradék anyagok/félgyártmányok leadása
• a szerszámok és készülékek leszerelése és leadása
• a technológiai dokumentáció leadása
8
Darab idő (Tdr ) melyet darabonként számolunk és ez idő
alatt készül el egy termék, bele van foglalva az effektív
megmunkáló idő és a megmunkálást segítő tevékeny-
ségek ideje, valamint a szükséges megszakítási idők is,
melyek kötődnek a műszaki körülményekhez vagy a
személyzethez. Ennek alapján a munkás pontosan tudja a
munkaideje alatt készítendő szükséges darabszámot.
Műveleti főalapidő (Tfm) mely a forgácsolás idejét és a
forgácsolást segítő tevékenységek idejét tartalmazza,
mindenféle megszakítások nélkül.
Főidő (tf) az az idő, mely az effektív megmunkálás ideje,
melynek során a termék alakját, méreteit vagy tulajdon-
ságait közvetlenül megváltoztatjuk.
9
A gépi főidők meghatározására képleteket ismerünk,
melyek segítségével pontosan megtudjuk határozni
ezeket az időket:
Esztergálás

  l +l 1 +l 2+l 3
tf = .i
s.n
10
Gyalulás

  b+ b1 +b2
tf = .i
n.s
11
Vésés

 
.i

12
Marás

  l +l 1 +l 2
tf = .i
s z . z .n
13
Mellékidő (tm) tartalmazza az összes kisegítő
tevékenységek idejét, melyek szükségesek a főidő alatt
elvégzett tevékenységek lebonyolításához.
• a darab befogása és kifogása
• a forgácsolási adatok megváltoztatása, a szerszámok
indexálása/gyorscseréje
• különböző tevékenységek beindítása és kikapcsolása
• a méretek beállítása
• a felületek mérése, stb.
Az időnormához azonban csak azokat az időket adjuk
hozzá, melyeket nem egyidőben végzünk a főidővel ! (Itt
nagyon sok alkalmazás van főleg az NC és a CNC
technikákban)
14
•A műveleti
  főalapidő (Tfm) kiszámítható az i művelet
esetén a következő képlettel:

ahol:
- i – az adott művelet indexe
- j – a főidők indexe
- p – a fő-műveletelemek száma
- k – a mellékidők indexe
- m – a mellék-műveletelemek száma

15
Műszaki kiszolgáló idő (tkm) a munkafeltételek biztosítá-
sát garantálják. Alkalmanként végzik akkor mikor szük-
séges. Ide tartozik a szerszámkopás káros hatásának
orvosolását újraélezéssel, vagy szerszám cserével (eset-leg
lapocska forgatással/cserével).
Hosszú ideig tartó sorozat gyártáskor a kezdeti felszer-
számolást és beállítást, valamint a napvégi elpakolást is
ide soroljuk.
Szervezési kiszolgáló idő (tksz) a munkahelyi körülmé-
nyeket biztosítja. Alkalmanként végzik akkor mikor
szükséges. Ide számoljuk a gép mozgófelületeinek olajo-
zását, a forgácsok eltávolítását/elszállítását, a nyersanya-
gok valamint a késztermékek szakszerű tárolását, az
eszközök és a dokumentációk elrendezését.
16
Pihenésre és a természetes szükségletek kielégítésére
fordított idő (tp) a munkás egészségének a védelmére és
munkaképességének a megtartására fordított időt tartal-
mazza.
Nagyon fontos ez főleg munkavédelmi szempontokból !
A veszélyes munkahelyek, a fárasztó munkakörülmények,
a pszihikai megterhelések esetén ez az idő nagy értékeket
érhet el. Minden darab esetén beszámítják, de kumulálva
érvényesítik ezért a munkaprogramot hosszabb szünetek
váltják.
A fiziológiai szükségletek (WC, szomjúság, kávé, éhesség,
orvosi kezelés, mosakodás, stb.) kielégítése természetes
dolog és elfogadott, és emberenként változó.
Próbálkozások vannak a munkahelyi torna bevezetésére. 17
Veszteségidő a technológia és a munkahely átszervezése
miatt (ttsz) ritkán létezik, de akkor sem szabad, hogy a
munkás szenvedjen olyan dolog miatt ami nem tőle függ.
Ilyenkor, a munkásnak más feladatokat adnak, vagy elvár-
ják, hogy ő is segítsen az átszervezésben, vagy szabadság-ra
küldik.
Ide tartozik az anyaghiány, szerszámhiány, az időszakos
karbantartó munkák, javítások, mühelyátszervezés, új tech-
nológiák alkalmazása, rendeléshiány, stb.
Egy adott darab időnorma meghatározása esetén legtöbb-
ször nem számítják ezt az időt (kihagyják).
Végezetül, miután minden apró kis időt összeadtunk, aján-
latos az eredményt felkerekítve rögzíteni.
18
Egy másik szemlélet szerint a gépipari gyártástechnológiá-
ban az idő az egyik legjelentősebb költségtényező.
A munkaidőt két részre osztjuk: hasznos- és veszteség idő.
A hasznos idő két fő részre tagozódik: előkészületi és
befejezési idő és darab idő.

Az előkészületi és befejezési időnek (Tkf) nevezzük azt az időt,

amely alatt a munkás megismerkedik a végzendő munkával,
tanulmányozza a rajzot, a művelettervet, illetve a műveleti
utasítást, a munkafeladatot megbeszéli a műveze-tővel,
beállítja a gépet, befogja a készülékeket, előkészíti a
szerszámokat, majd a munka befejeztével mindezeket olyan
állapotba helyezi, hogy újabb, más munkafeladatok legye-nek
elvégezhetők.
19
A Tkf nem minden darabnál szükséges, hanem csak a
sorozat kezdetén és végén. Minnél nagyobb a sorozat-
nagyság annál kisebb az egy darabra jutó idő.
A darabidő (Tdr) tartalmazza mindazokat a munkafordí-
tásokat, amelyek az előkészületi és befejezési munkán-
kon kivül szükségesek.
A Tdr műveleti alapidőre (Tfm) és szükséges munkameg-
szakításokra osztják fel.
A Tfm az adott darabszámmal arányos, és minden eleme
minden munkadarabnál meghatározott sorrendben
megismétlődik.
A Tfm két részből áll: főidő (tf ) és mellékidő (tm).

20
A tf tartalmazza azokat az munkaelemeket, amelyek a
munkadarabon alak-, méret- és tulajdonság változást okoznak,
amelyek az adott technológiai folyamat célja.
A tm tartalmazza azokat a munkaelemeket, amelyeket a munkás
azért folytat, hogy a főidőben végzett feladatát elvégezhesse. Ilyen
tevékenységek: a megmunkálandó darabok beállítása, rögzítése, a
szerszám beállítása, az ellenőrző mérések végzése, stb.
A tm minden darabnál szabályszerűen ismétlődik.
A darabidőben foglaljuk a szükségszerű megszakításokat is. Ilyen
a munkahely kiszolgálására fordított idő (Tk) (a munkahelyet
tisztán és rendben tartani) és a pihenésre és a személyes
szükségletekre fordított idő (Tpsz). Ezek nem kapcsolodnak
közvetlenül a termelési feladathoz, java-részt a műszak közben
végzik el.

21
A veszteségidő (Tv) az időnorma másik része. A munkaidő
egy részét a munkás részint szervezési, részint műszaki
okokból, valamint a vezetés, illetve a saját hibájából feles-
leges várakozással tölti el.
A munkástól függő időveszteségek: a munka késői kezde-
te és idő előtti abbahagyása, a munkahely indikolatlan
elhagyása, a felesleges beszélgetések, stb.
A munkástól független időveszteségek származhatnak
műszaki hibákból (géphiba, energiahiány, szerszám- vagy
készülékhiba), a kiadott rajzokban és egyéb műszaki
dokumentációban került hibákból, a szervezési hiányos-
ságokból származó kiesések (dokumentáció utáni várás,
nagy sor a szerszám- és készülék raktárnál, valamint az
anyagraktárnál, szállító eszközre való várás, stb.
22
23