Barokk zene

Barocco=„ nyakatekert okoskodás”

Jellemzői:
•a túldíszítettség, formai bravúrok
•halk-hangos váltakozása

https://zanza.tv/irodalom/barokk/barokk
 Stílusjegyei az irodalomban,
és a képzőművészetben
• Erő, lendület, dinamizmus • Túldíszítettség
ábrázolása
• Teatralitás (= színháziasság)
• Monumentalitás
• Pátosz, ünnepélyesség
• Nyugtalan vonalak, formák
• Szenvedélyesség
• Bonyolult, nehezen
áttekinthető szerkezet • Hősiesség-kultusz

• Realista, esetenként • Barokk körmondat

naturalizmusba átcsapó
ábrázolásmód • Kedvelt műfaja: az eposz
Építészet
 Templomok kora-monumentalitás

Az egyház nagyságát és
hatalmát jelképezték az épületek.
 Motívumok, díszítések használata
 Illúziókeltés módszere
Képzőművés
zet
Szobrászat:

 Emberi érzelmek
kihangsúlyozása
 Fény - árnyék
ellentétének
felhasználása
 Mozgalmasság,
diszharmónia jellemzi.
 Legnagyobb alakja:
 Giovanni Lorenzo
Bernini
Képzőművészet
Festészet:
 Időben lejátszódó cselekmény
és történés lefestése
 Lendületes vonalvezetés
 Fény - árnyék ellentétének
felhasználása
 Képzeletet megragadó,
látványos elemek alkalmazása
 Illuzionisztikus elemek
alkalmazása
 Legnagyobb alakjai:
 Caracci fivérek
 Rubens
 Rembrandt
 A katolikus megújulás jegyében
alakult át. Irodalom
 Uralkodó műfaja: eposz 
hősei többnyire Krisztus
bajnokai.
 A dráma is jelentős szerepet
kapott.
 A regény továbbra is virágzó
műfaj  lovagregény,
pikareszk

Egy idő után népszerűtlenekké,

unalmasakká váltak.
 Létrejöttek a lovagregény
-paródiák  Don Quijote
♪ a zeneművészet 1600 és 1750 közötti korszaka
♪ legnagyobb formaalkotó korszak: a máig
használatos zenei formák és műfajok kialakulása
♪ ekkor születik: opera, oratórium, kantáta,
szonáta, concerto, fúga, szvit
♪ szétválik a szólóének és a kórus
♪ szétválik a dallam és a kíséret
♪ fő jellegzetességei:
- egy-egy érzelem- és tématípus egységes
kibontakoztatása
- kontrasztok, erőteljes motívumok
A legjelentősebb barokk zeneszerzők
1550 1600 1650 1700 1750
C. MONTEVERDI
(1567 – 1643)
M. A. CHARPENTIER
(1643 – 1704)
H. PURCELL
(1659 – 1695)
A. VIVALDI
(1678 – 1741)
J. S. BACH
(1685 – 1750)
G. F. HÄNDEL
(1685 – 1759)
 Zeneszerzők

HANDEL PURCELL VIVALDI BACH

Énekes műfajok:

•OPERA
(díszlet+színészi
játék+ének)

•ORATÓRIUM

•KANTÁTA
(énekelt zene)
•KORÁL
(egyszólamú zene)
Hangszeres műfajok:

•CONCERTO
•SZONÁTA
•SZVIT(tánc zene)
•RONDÓ
•FÚGA (futás)
Claudio Monteverdi
(1567 – 1643)
♫ itáliai zeneszerző
♫ opera kialakulásában fontos szerepet játszott
♫ opera: adott dráma megzenésítése
(főként mitológiai téma) – zenekari együttes,
kórus és tánc egységes kompozíciója

♫ Orfeo (1607): az opera születése

♫ Odüsszeusz hazatérése
Marc – Antoine Charpentier
(1643 – 1704)

♫ francia zeneszerző
♫ zenetanára volt a Napkirály fiának
♫ dolgozott Moliére-rel:
A képzelt beteg c. darab kísérőzenéje
♫ egyházi műveket komponált a
Sainte – Chapelle számára (Párizs)
♫ Karácsony éjféli mise
♫ Te Deum: himnusz Istenhez
https://www.youtube.com/watch?v=bjHAYZEdO7E
Henry Purcell (1659 – 1695)

Angol zeneszerző. 14 éves korától

királyi hangszerkészítőként és –
javítóként működik, majd elnyeri a
„királyi hegedűsök házi
zeneszerzője” posztot.
Korai korszakát az egyházzene
hangsúlyos volta jellemezte.
Kinevezik udvari zeneszerzőnek.
Legszebb egyházzenei alkotása :
Te Deum and Jubilate.
Henry Purcell (1659 – 1695)

♫ az angol barokk zene egyetlen jeles képviselője

♫ operák, egyházi zene, ódák, dalok

♫ Arthur király, Tündérkirálynő:

szemi-operák

♫ Dido és Aeneas: leghíresebb

operája a trójai királyfi és a
karthágói királynő tragikus
szerelmét meséli el
Antonio Vivaldi
(1678 – 1741)
♫ zeneszerző, hegedűművész, pap
♫ főként Velencében tevékenykedett
♫ ő alakította ki a szólóhangszer és zenekar
versengésére épülő versenymű (concerto) formáját
♫ 3 tétel: gyors – lassú – gyors
♫ concerto grosso: egy kisebb szóló együttes
szembeállítása a zenekarral
♫ A négy évszak (1725): négy hegedűverseny,
programszerű tartalmat hordozó ciklus
tél tavasz nyár ősz
Johann Sebastian Bach
(1685 – 1750)
♫ mélyen vallásos, német zeneszerző,
énektanár, latintanár, kántor.
♫ a lipcsei Tamás-templom karnagya
♫ egyházi és világi zene
♫ orgonaművek: D-moll toccata és fúga
♫ toccata: a fúgát bevezető kötetlen tétel
G-dúr Menüett
♫ fúga: adott zenei téma végigszalad minden
szólamon (témabemutatás, feldolgozás, visszatérés)
Johann Sebastian Bach
♫ Brandenburgi versenyek (6 concerto grosso)
♫ egyházi művek:
H-moll mise, János-passió, Máté-passió
♫ passió: olyan oratórium, mely Krisztus
szenvedéstörténetét beszéli el evangéliumi szöveggel
♫ több mint 200 kantáta (hangszerkíséretes zenemű
kórus és szólóénekesek számára)
Már nyugosznak a völgyek -korál
♫ egyházi kantáták: Karácsonyi oratórium
(6 kantáta)
♫ világi kantáták: Parasztkantáta, Kávékantáta
Georg Friedrich Händel
(1685 – 1759)
♫ német zeneszerző, aki sokat utazott Itáliában,
majd 1712-től Angliában élt
♫ Beethoven minden zeneszerző közül őt tartotta
a legnagyobbra: „Egyedül őelőtte
hajtok térdet.”
♫ 40 opera, 22 oratórium,
63 olasz kantáta, egyházi művek,
versenyek, szvitek
♫ szvit: több eltérő jellegű
tételből
Georg Friedrich Händel
♫ Vízizene: a Temzén rendezett udvari
ünnepséghez írt szvit
♫ Tűzijáték-zene: az aacheni békekötést követő
londoni ünnepséghez írt szvit
♫ történelmi operák:
Julius Caesar Egyiptomban, Xerxész, Rinaldo
♫ oratórium: szólóénekeseket, kórust és zenekart
foglalkoztató drámai elbeszélő műfaj; az operától
színpad nélküli előadása különbözteti meg
♫ főleg bibliai témák: Atália, Sámson, Messiás
Zenehallgatás anyaga

Barokk zene -zenehallgatási teszt

1.

2.
3.

4.
5.
 6.

7.
8.

9.
10.

11.
 12.

13.
14.

15.
Köszönöm a
figyelmet!

Készítette: Szabóné L. Éva