A MASSZÁZS

TÖRTÉNETE
 A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé
tartozik.
 A francia massage szó, görög eredetû, s gyúrást
jelent massein (dörzsölni) szóból ered,.Az arab
mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az
eredete.

 Valószínűen az emberek önmagukon már ősidők

óta ösztönösen alkalmazták a masszázst. A
primitívtől a kulturált népekig szinte mindenütt
megtalálhatjuk a használatát.
  
 A masszázs világtörténete
India

 I.e. 4000.-ben Indiában léteztek már fürdők,

melyeknél masszázskezeléseket is alkalmaztak
a jóga mellett. Indiában a masszázst
egészségügyi és rituális célból is végezték.
 Végtagokon a mûveleteket a széli részek felé
végezték, mintha ki akarták volna a gonoszt
nyomni a testbõl.
 Ie. 1800 táján keletkezett az ajurvédikus
kezelési mód, mely gyógykezelések
elmaradhatatlan részét képezi a masszázs.
 Egyiptomi Birodalom
Az egyiptomi Birodalomban a múmiakészítések
során alaposan megismerték az emberi test
felépítését, ami fejlett orvostudomány kialakulását
eredményezte.

A talpon keresztüli gyógyítás alkalmazásának első

bizonyítéka egy egyiptomi orvos sírkamrájában talált
közel 5000 éves falfestmény volt, de ezen kívül is
számos lelet és adat bizonyítja, hogy a masszázs elterjedt
gyógymód volt.
I. e. 500 körül az egyiptomi herbalistákat tekintették a
legjobbaknak, Rómától Babilonig az uralkodók
orvosai voltak (a tudásra vágyó orvosok is - pl.
Galenus - Pergamonban és Alexandriában tanultak).

II. Egyiptomban minden testrésznek külön szakorvosa

volt. A masszázst sebek és betegségek gyógyítására
egyaránt használták, mágikus erőt tulajdonítottak
neki.
 KÍNA

Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi

könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve
(Huang Ti Nei Ching) , mely máig kiindulási alapként
szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A
Yin-Yang elven és az öt elem tanon kívül pontos
leírást ad anatómiai dolgokról, de légzéstechnikákkal,
masszázzsal is foglalkozik. A könyv második része
leírja a meridiánrendszert (az akupunktúrás csatornák
rendszerét).
 A masszázst orvospapok végezték, és a test
aktív és passzív tornájával (Qi gung)
kombinálták. Innen ered az akupresszúra
tudománya.

 A masszázs tehát a hagyományos kínai

orvoslás része, filozófiai alapja a taoizmus. Az
akupunktúrás pontokon keresztül
harmonizálja a belső szervek közötti
 ( Qi) egyensúlyát.
 Görögország
 A testkultúrának, a mozgásnak és az
egészségnek nagy a szerepe.
 Ügyeltek a mozgásra, a táplálkozásra, sokat
voltak friss levegőn, fürdőztek és masszázsra
jártak, ivókúrát tartottak. (Ókori Wellness )

 . A görögök a masszázst alkalmazták a

sportolók edzésével kapcsolatban, de gyógyító
célzattal is.)
 Hippokratész (ie. 460-377) az ókor
legnagyobb orvosa,

 Herodikosz-tól (ie. 482-347) tanulta a masszázs

módszereit, és az Officina Medici c. munkájában
ír a masszázs élettani hatásairól. Krónikus
betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázst
javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte
fontosságban az egyéb kezeléseket !!!
Ő ismerte fel először a masszázsl egfőbb
ellenjavallatát, mely szerint „lázas beteget
masszírozni nem szabad.”
 A Római Birodalom
A Görög kultúrát a Római Birodalom magába szívta és alkalmazta.

Galenus (isz. 131-201) átvette Hippokratesz tanait, és

"Tripsis c. (Egészség megóvásáról) művében javallatokat és
utasításokat adott a masszázs fogásait illetőleg. Pl. már
reumás betegeknél is alkalmazta és bővítette az addig
alkalmazott masszázsfogások repertoárját.
A természet maga gyógyít, de az orvosnak kell segítenie a
felismerésben és a természetes gyógyhatások
adagolásában.
Általánosan elterjedt a rabszolgák által végeztetett masszázs.
 Oribasius Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos a római
udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok)
masszírozásával foglalkozott, és enciklopédikus
munkájában összefoglalta máig is érvényes
észrevételeit, javaslatait és gyakorlatát. „Julius Caesart
idegzsábája miatt naponta masszírozták.”

 Celsius a legnagyobb római orvosok egyike, reumás

betegek és sérült katonák kezelésére használta a
masszázst. Az impérium nagy városaiban, termákban
(meleg fürdő) és közfürdőkben végezték javarészt.
 Középkor

A Római Birodalom bukása után a természettudományok hanyatlásnak

indultak. Visszaesés következett be az orvostudományban, csökkent a
testkultusz is. Európában a masszázs feledésbe merült.
Ebben a káoszban az egyház átvette az uralmat a tudományok felett, és
az oktatás és a tanulás egyaránt kizárólagos joga lett.
 Arab
 Itt csak a 11. században emelkedik meg az egyház túlsúlya, így a korai
középkorban itt a legmagasabb színvonalú a kultúra, és ezzel együtt
az orvostudományuk is a leghaladóbb volt.

Avicenna (isz. 980-1037.) arab orvos tovább vitte Galenus tanait.

Az "Orvosi törvények könyvé"-ben részletesen ismerteti többek

között a masszázst, valamint a hidroterápiával és a diétával
összekapcsolt masszázsformákat.
 Magyarország

A táltosok, akik a törzsközösségben élő magyarok papjai voltak, egyben

gyógyítással is foglalkoztak. A kereszténység elterjedése után a papi
gyógyítás vált uralkodóvá, a táltosokat üldözték .

A kolostorok mellett betegápolás céljára ispotályokat rendeztek be.

A gyógyító papok és apácák sokat átvettek a pogány tapasztalatokból .

Mátyás király (1443 - 1490) udvarában ún. dögönyözők

végeztek masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. A
török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, és vele együtt
a masszázs gyakorlata is.
 Velence
14. 15. században
 A reneszánsz korabeli mester,
 Hyeronimus Mercurialis (isz. 1530-1606)
Velencében írt “De Arte Gymnastica” c.
művében leírta a testgyakorlatok, fürdők és a
masszázs együttes alkalmazásának módszereit
és jótékony hatásukat.
 Anglia
 12. sz. Francis Fuller brit orvos sürgette, hogy a masszázst orvosok
végezzék, mert azzal az anatómiai ismerettel, amivel ők orvosként
rendelkeznek, kifejezetten gyógyító hatású, míg ha ismeretekben
szegényebbek végzik, kontármunka.
 A masszázst elkezdik tanítani az orvosi egyetemen..
Európában az 1500-as évektől kezdték gyógyító célzattal használni a
masszázst. !
Ambroise Pare fiziológiai és anatómiai ismeretekre alapozza a
masszázst.

A XVII. sz. angol W. Harvey felfedezte a vérkeringést, ami ésszerű

indoklását adta a masszírozás irányának, mely egybeesik a keringés
irányával.
 Angliában az 1800-as években megalakul az első masszírozó
magánintézet, alapítója W. Beveridga, aki maga is masszírozó volt.
 Az intézetben dolgoztak gyúrók (rubber), akik a bőrben tapintott
lerakódásokat célzott dörzsölő fogásokkal dörzsölték szét.
 Úgy vélték, hogy ezek a legtöbb betegség okozói.
Cook (XVIII. sz.) írásai arról tudósítanak bennünket, hogy
Ausztráliában és tahiti szigetén az őslakosok dörzsöléssel
enyhítették a fáradtságot.
Jáva szigetén pedig egy speciális masszázstechnikát
fogamzásgátlásra használtak.
1779-es beszámolója szerint fájdalmas isiászából azután
gyógyult meg, hogy tizenkét tahiti nő a feje búbjától a
talpáig alaposan megmasszírozta.
 A felvilágosodás

Az első modern tudományos alapokra épülő feljegyzéseket egy

svéd vívómester, Pehr Henrik Ling (1776 -1839) írta, mellyel
megteremtette a modern torna és masszázs alapjait.
Ismertette a masszázs technikáját, fogásait, hatásait és javallatait
Innen ered a “svéd masszázs” elnevezés.
A svéd masszázsiskolának számos angol, német, orosz, francia
képviselője volt. Így terjedhetett el a masszázs Európában, majd
Amerikában is átvették.
„Ezzel közel egy időben Finnországban is kialakult egy sajátos,
egyszerű, regeneráló, frissítő, gyógyító módszer a finn masszázs,
amit ötvöztek az ottani szauna kultúrával. „
 XIX. század
 A Német Mosengeil és a holland JG Metzger (1839-1901),
aki Ling tanítványa volt, összegyűjtötték az addigi
tapasztalatokat, és 1867-ben egy könyvet adtak ki a
masszázsról, melyben felvetették, hogy a masszázsnak a
mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai is lehetnek.

Hoffa, Németországban Ling módszerét tovább

fejlesztette, tapasztalatai alapján leírta, a masszázs helyi és
távolhatásait. Ő vezette be a masszázs melletti ízületi
mobilizációt.
 1893-ban megírt "Masszázs kézikönyve" című munkájában
összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt
alapfogást, mely ma is meghatározó tanulmányainkban:
simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés.
 XX. század
 Head és Mackenzie az ideg reflektorikus
összefüggéseket is kihasználták.
 1898-ban Head felfedezte, hogy a belső szervek
megbetegedéseinél a bőrfelület bizonyos
helyein érzékeny zónák alakulnak ki.
 Ezt a felismert szegmentális összefüggést 1917-
ben Mackenzie továbbfejlesztette és
bebizonyította, hogy a megbetegedett belső
szervekhez tartozó izmokban is elváltozások
keletkeznek.
 1929-ben Ruhman bevezette az ujjbegyes
dörzsölő, valamint a bőreltoló
masszázsfogásokat.

 (1929-ben) Elisabeth Dicke német

gyógytornász, saját tapasztalatain keresztül
(érszűkület) jutott az általa megfogalmazott és
gyakorolt kötőszöveti masszázshoz.

 H. Teirich Leube és W. Kholrausch tíz év alatt

kidolgozta a teljes testre kiható kötőszöveti
masszázs technikai végrehajtás módszerét.
 1952-ben Glaser és Dalicho kutatásaikkal
továbbfejlesztették, egyszerűsítették a Mackenzie féle
szegment-masszázst

 Elméletét és gyakorlatát szakirodalomban foglalták

össze.


Vogler 1928-as évben kezdte "periostealis kezelés"

néven a csonthártyakezelést alkalmazni.
 1953-ban P. Vogler és H. Krauss német orvosok
Lipcsében kiadták a periostealis masszázsról szóló
könyvüket,
 A tudomány fejlődése mellett, ez a terápia is
egyre változik, megtartva alapjait.

 A masszázs eljárásokat két külön álló vonal

fémjelzi, az Ázsiai és az Európai stílus, melynek
vannak találkozási pontjai, de "dogmatikus
filozófiájuk" más és más.
 VÉGE !!!