Komenczi Bertalan

Információs forradalmak
Az információfeldolgozás
fejlődéstörténetéből

Eszterházy Károly Főiskola, Eger

Médiainformatika intézet
Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
http://www.ektf.hu/~kbert
kbert@ektf.hu

1
 Az információ

Információs forradalmak

Információs gépek

Az információs társadalom

Az információtól az információs társadalomig

2.Az információs forradalmak
Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből

Planetáris információs rendszerek

Információs folyamatok a molekulák szintjén

Az emberi agy szerveződésének és

működésének alapvonásai

A humán kognitív architektúra

fejlődéstörténete
A gépi információtechnológia korai formái
A planetáris információs
rendszerek jellemzői:

anyag és energia
feldolgozása
a randomizációval
szemben, előre
elrendezett
információk (program)
alapján.
1.A planetáris információs rendszerek

Az irányítás szintje Processzor Program

Első szint: élet A sejt Genom
Genetikai alapú társulási hajlam

Második szint: kultúra A gerincesek Tanult viselkedés

Kulturális társulások; emberi társadalmak agya

Harmadik szint: bürokrácia A társadalom Tervezett szabályok

struktúrái
Bürokratikusan irányított társadalmi
rendszerek

Negyedik szint: technológia Az információs Tervezett algoritmusok

Információs társadalom gép
Gépi programozás 102 év
A programozás módja?
Technológiai evolúció
Szervezeti A program típusa ?
programozás 10 év
3

A program
hatásrendszere ?
Kulturális evolúció
Kulturális A program
programozás 10 év
6
megjelenési formája ?
A program
információ-forrása?
Biológiai evolúció
A programot
Molekuláris
programozás 109 év tartalmazó struktúra?
Az információfeldolgozás szintjei
Az információtól az információs társadalomig
Az információfeldolgozás első

szintje
A programot tartalmazó struktúra
a DNS molekula.
molekulaszerkezetben kódolt
előzetes információfeldolgozás

struktúr- és szabályozó gének dinamikus

A program megjelenési formája preskriptiv
automatikus
A program hatásrendszere
zárt program
genetikai programozás
2.Az információs forradalmak
Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből

Planetáris információs rendszerek

Információs folyamatok a molekulák szintjén

Az emberi agy szerveződésének és

működésének alapvonásai

A humán kognitív architektúra

fejlődéstörténete
A gépi információtechnológia korai formái
2.2 Információs folyamatok a molekulák
szintjén
2.2.1 Az evolúciós elmélettől
a molekuláris genetikáig
2.2.2 A genetikai kód
2.2.3 Információátvitel a molekulák
szintjén
2.2.4 A genetikus információtól a
pszichikus információig
2. Az információ szerepe az ember világában
A genetikai információ
Véletlen variációk és szelekció

Az ily módon akkumulálódó

tudásrendszer
absztrakt információs entitás:
a populáció génkészlete, amelynek
alternatív mintázatai (gene pattern)
az egyedi testekben
manifesztálódnak.
A fajok
természetes
Az evolúciós elmélet
kiválasztással
való eredete,
avagy a sikeres
fajok Az evolúció gondolatával
fennmaradása a
létért folyó előtérbe kerül az a kérdés,
küzdelemben hogy az utódokban hogyan
reprodukálódnak a szülők
vonásai, illetve a fajra
jellemző, de a szülőkben meg
nem nyilvánuló egyéb
tulajdonságok.
Ezzel új dimenzió jelent meg a
biológiai gondolkodásban: az
élőlény megjelenési formája,
tulajdonságai (fenotípus)
mögötti rejtett
háttértényezők, az élőlényt
leíró „tervrajz" jellegének a
vizsgálata.
 2. A tulajdonságok átörökítésének értelmezése – Mendel

Gregor Mendel 1865-ben tette közzé a tudományos genetikát

megalapozó dolgozatát. Kortársai azonban - bár ismerték
eredményeit - nem ismerték fel azok jelentőségét. 1900-ban
egymástól függetlenül három kutató is felfigyelt Mendel
alapvető dolgozatának megállapításaira, és megindult a
klasszikus genetika rohamos fejlődése.
Gregor Mendel

Ez esetben az élőlényt
fekete doboznak
tekintjük, feltételezve,
hogy J. G Mendel: Versuche über
a megfigyelhető Pflanzen-Hybriden. Verhandlung
tulajdonságokat des Naturforschenden Vereins
bizonyos diszkrét in Brünn 4, 3-47. 1865.
tényezők (Mendel ezeket
faktoroknak nevezte)
alakítják ki.
 3. Az örökítő anyag keresése –
Weismann, Avery, Schrödinger
„Az öröklődés lényege egy specifikus molekuláris
struktúrájú sejtmagbeli anyag átvitele".
(August Weismann: Aufsätze über Vererbung und verwandte biologische Fragen.
Jena, 1892)

1944-ben Erwin Schrödinger, a Nobel-díjas fizikus

közzétette What is Life (Mi az élet) című könyvét,
amelyben ismertette az örökítőanyag fizikai szerkezetére
vonatkozó sejtését. Szerinte az öröklődésért felelős
kémiai anyag viszonylag egyszerű, a kristályokhoz
hasonlóan szerkezetben is képes lehet az élőlények
szerkezetét és működését leíró hatalmas
információmennyiség kódolására.

Ugyanebben az évben jelent meg Avery tudománytörténeti jelentőségű,

klasszikussá vált tanulmánya, amelyben leírta azokat a kísérleteit,
amelyek egyértelműen bizonyították,hogyaz örökítőanyag a kromoszómákban
lévő nukleinsav, a DNS.
4. Az örökítő anyag keresése–a DNS szerkezetének megfejtése

DNS
1953

James D. Watson
Francis Crick
2.2 Információs folyamatok a molekulák
szintjén
2.2.1 Az evolúciós elmélettől
a molekuláris genetikáig
2.2.2 A genetikai kód
2.2.3 Információátvitel a molekulák
szintjén
2.2.4 A genetikus információtól a
pszichikus információig
A DNS szerkezete
Nukleotidbázisok (molekulamodellek)
A DNS-molekula replikációja
2.2 Információs folyamatok a molekulák
szintjén
2.2.1 Az evolúciós elmélettől
a molekuláris genetikáig
2.2.2 A genetikai kód
2.2.3 Információátvitel a molekulák
szintjén
2.2.4 A genetikus információtól a
pszichikus információig
• 1.2.Az információfogalom értelmezései
• Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
• genetikai kód

• DNS

• fehérjemolekula

• 1. Az információtól az információs
Fehérjeszintézis

A biológiai információáramlás
Az operonmodell

A génaktivitás szabályozása
2.2 Információs folyamatok a molekulák
szintjén
2.2.1 Az evolúciós elmélettől
a molekuláris genetikáig
2.2.2 A genetikai kód
2.2.3 Információátvitel a molekulák
szintjén
2.2.4 A genetikus információtól
a pszichikus információig
Neuron

Szinapszis

Sejtek közötti információcsere II.

2.Az információs forradalmak
Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből

Planetáris információs rendszerek

Információs folyamatok a molekulák szintjén

Az emberi agy szerveződésének és

működésének alapvonásai

A humán kognitív architektúra

fejlődéstörténete
A gépi információtechnológia korai formái
Az információfeldolgozás első

szintje
A programot tartalmazó struktúra
a DNS molekula.
molekulaszerkezetben kódolt
előzetes információfeldolgozás

struktúr- és szabályozó gének dinamikus

A program megjelenési formája preskriptiv
automatikus
A program hatásrendszere
zárt program
genetikai programozás
Az információfeldolgozás második

A programot tartalmazó struktúraszintje

az agy neuronhálózata.

a környezetből íródnak be az
információk

engramok dinamikus
(reprezentációk, modellek) prediktív
A program megjelenési formája
szimulatív

nyílt program A program hatásrendszere

kulturális programozás
2.3 Az emberi agy szerveződésének
és működésének alapvonásai

2.3.1 Epigenezis és reprezentáció

2.3.2 Aktivációs mintázatok és szimuláció

2.3.3 Az agy-számítógép metafora

2.3.4 Agy és tudatosság

 Epigenezis és reprezentáció
Első szint Kognitív architektúra I.
Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti
elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének
keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak
kulturálisan invariáns paraméterei
 Epigenezis és reprezentáció
Első szint Kognitív architektúra I.
Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti
elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének
keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak
kulturálisan invariáns paraméterei

Kognitív architektúra II.

Második szint
Az adott korra jellemző „életvilág”, a mindenkori
„kognitív habitus” lenyomata, az információfeldolgozás
individuális különbségeinek alaprétege, a megismerés
kulturálisan kialakult „állványzata”
 Epigenezis és reprezentáció
Első szint Kognitív architektúra I.
Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti
elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének
keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak
kulturálisan invariáns paraméterei

Kognitív architektúra II.

Második szint
Az adott korra jellemző „életvilág”, a mindenkori
„kognitív habitus” lenyomata, az információfeldolgozás
individuális különbségeinek alaprétege, a megismerés
kulturálisan kialakult „állványzata”

Harmadik szint
A jelen agykérgi „leképeződése”, a környezet aktuális
ingermintázata, amely a rövid távú és a hosszú távú
memória kölcsönhatásrendszerében realizálódik.
2.3 Az emberi agy szerveződésének
és működésének alapvonásai

2.3.1 Epigenezis és reprezentáció

2.3.2 Aktivációs mintázatok és szimuláció

2.3.3 Az agy-számítógép metafora

2.3.4 Agy és tudatosság

 Aktivációs mintázatok és szimuláció
 A külvilág objektumainak tulajdonságai az
idegsejtek sokaságának kapcsolódási
mintázataiban „disztributív” módon kódoltak.
 Az agy működése során megnyilvánuló aktivációs
mintázatok az agyban decentralizált módon
szerveződnek.

 Az agy hipotéziseket formál a valóságról,

és az így megkonstruált szimulációs modellt
a kívülről felvett információk segítségével
teszteli.
 Az érzékszerveink által szolgáltatott egyszerű
jelmintázatok az agykérgi sokdimenziós
állapottérbe transzformálódnak, ott
feldolgozásra kerülnek és az eredmény a
számunkra megszokott és belátható, lineáris
kauzalitás formájában prezentálódik.
2.3 Az emberi agy szerveződésének
és működésének alapvonásai

2.3.1 Epigenezis és reprezentáció

2.3.2 Aktivációs mintázatok és szimuláció

2.3.3 Az agy-számítógép metafora

2.3.4 Agy és tudatosság

Az agy-számítógép metafora
Az agy-számítógép metafora
illetve analógia jegyében
alkotott magyarázó modellek
szerint az emberi agy –
akárcsak egy számítógép –
információfeldolgozó
szerkezet, és működésének
megismeréséhez elsősorban
az információfeldolgozásnak
a részfolyamatait kell
megértenünk.
2.3 Az emberi agy szerveződésének
és működésének alapvonásai

2.3.1 Epigenezis és reprezentáció

2.3.2 Aktivációs mintázatok és szimuláció

2.3.3 Az agy-számítógép metafora

2.3.4 Agy és tudatosság

 Agy és tudatosság
Az emberi agy Szubjektív
természettudományos valóságészlelésünk szerint
képe egy rendkívül lelki jelenségeink az
bonyolult elektrokémiai anyagi világtól különböző
gépezetre utal, amely – szellemi dimenzióval
a saját szerkezetében rendelkeznek, erre épülnek
kódolt információk és értékeink, döntéseink,
szabályok alapján – morális felelősségünk és
determinisztikusan szabad akaratunk.
működik, és amelyben a Lélekkel rendelkező
szabad akarattal lényeknek érezzük
rendelkező, mindent magunkat, akik részesei
átlátó és ellenőrző belső egy anyagtalan, szellemi
én illúzió, csupán a szférának, amelynek
gépezet által kreált jelenségei csak a
virtuális konstrukció. szubjektív tapasztalás
számára hozzáférhetőek
1.VILÁG
2.VILÁG
 What is mind?
No matter.
What is matter?

Never mind.

A dualista felfogás
értelmében az ember részese
egy szellemi dimenziónak,
amely a materiális világtól
ontológiailag elkülönül.
A dualizmus egyik változata
az interakcionizmus – mint
nevében is kifejeződik –
kölcsönhatást tételez fel a
két entitás között.
2.Az információs forradalmak
Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből

Planetáris információs rendszerek

Információs folyamatok a molekulák szintjén

Az emberi agy szerveződésének és

működésének alapvonásai

A humán kognitív architektúra

fejlődéstörténete
A gépi információtechnológia korai formái
 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
Modern elme Kognitív technológiák
a teljes humán kognitív rendszer
Hálózati
Gutenberg
replikációja
TEORETIKUS Külső memória eszközök, szimbólumkezelő technológiák
eszközökkel támogatott kogníció
technika Technikai evolúció
Koevolúció

Nyelv: nyitott, megosztott virtuális valóság, absztrakció

MITIKUS
szimbolikus kogníció

Mimézis: a test kommunikációs eszközként használata

MIMETIKUS preszimbolikus kogníció
kultúra Kulturális evolúció

EPIZODIKUS
biológia
Biológiai evolúció
Kognitív evolúció
 Antropogenezis
Epizodikus kultúra

Elme Külvilág dinamikus

prediktív
szimulatív

A tanulás egyéni útja

reprezentációk, modellek

Eseményészlelés, helyzetelemzés- és
felidézés, korlátozott reprezentáció.
Kontextuális, szituációs, az idegrendszer
saját világába zárt tudás.

2. Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete

3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

Eseményészlelés, helyzetelemzés-
Főemlősök és felidézés, korlátozott
reprezentáció. Kontextuális,
Epizódikus szituációs, az idegrendszer
saját világába zárt tudás.
Korai emberfélék

Homo erectus
Mimetikus intencionalitás
elmeteória
mentális autonómia
motoros reprezentáció
szociális szemantika
pedagógia

A mimetikus kultúra

2. Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete

 A mimetikus kultúra
Külvilág

Szociális szemantika
Szemiotikus készség !
A személy B személy
Közös tudás, megosztott tapasztalatok
A saját testtel való reprezentáció
referenciális, vizuális, motoros
Természetes A belső reprezentációkban tárolt
pedagógia információk válnak a legfontosabb
kognitív erőforrássá és a további
változások legfontosabb forrásává
2. Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete
 A mitikus kultúra
Főemlősök
Epizódikus intencionalitás
Korai emberfélék elmeteória
mentális autonómia
Homo erectus motoros reprezentáció
Mimetikus szociális szemantika
pedagógia

Homo sapiens szimbolikus invenció

Mitikus dialógusok más elmékkel

symbols evolved to mediate transactions between minds...

2. Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete

A mitikus kultúra
Főemlősök
Epizódikus intencionalitás
Korai emberfélék elmeteória
mentális autonómia
Homo erectus motoros reprezentáció
Mimetikus szociális szemantika
pedagógia

Homo sapiens szimbolikus invenció

Mitikus dialógusok más elmékkel
A fantastically elaborate
technological network that
ultimately mediates only one
thing: the connectionn of
two conscious minds…
 A nyelv átalakítja a
kognitív reprezentációk
természetét „… egy
absztrakt, virtuális
realitás jön létre,
amelyben az objektumok
– legyenek azok tárgyak
vagy személyek, valósak
vagy képzeltek, vagy
a közöttük levő
relációk reprezentációi
– tulajdonságait a
nyelvet használó elme
adományozza”
(Csányi, 2006, 73.).
 A teoretikus kultúra
Külső emlékezeti mező
Külső szimbolikus tár
Exogramok Külvilág

Szociális szemantika

A személy B személy
Engramok Engramok

A tudástartalmak külső
reprezentációja
K T R
A kulturális evolúció szakaszai
 A teoretikus kultúra
Főemlősök
Epizódikus
Korai emberfélék intencionalitás
elmeteória
Homo erectus mentális autonómia
Mimetikus motoros reprezentáció
szociális szemantika
pedagógia
Homo sapiens szimbolikus invenció
Mitikus dialógusok más elmékkel

külső memória eszközök

Teoretikus Homo Tipograficus?
500 év Gutenberg
 HOSSZÚ TÁVÚ
EMLÉKEZET

MUNKAMEMÓRIA

A TUDATOSSÁG FÓKUSZA

KÜLSŐ EMLÉKEZETI MEZŐ

TARTÓS KÜLSŐ SZIMBOLIKUS

TÁROLÓRENDSZEREK
 HOSSZÚ TÁVÚ
EMLÉKEZET

MUNKAMEMÓRIA
+ metakognitív dimenzió

A TUDATOSSÁG FÓKUSZA

KÜLSŐ EMLÉKEZETI MEZŐ

TARTÓS KÜLSŐ SZIMBOLIKUS

TÁROLÓRENDSZEREK
Merlin Donald 1991 Információs forradalmak
Főemlősök
Epizódikus Korai emberfélék 6 millió év
Az új
kulturális átadás kommunikációs
Homo erectus technikák
Mimetikus 2 millió év
átszervezik
a gondolkodásmódot
és a megismerés
Homo sapiens szerkezetét
Mitikus 100 ezer év
Kognitív architektúra I.
Kognitív architektúra II.
2 ezer év
Teoretikus Homo s. tipograficus
500 év
Gutenberg
Homo s. interneticus ?
Hálózati
50 év
Antropogenezis A kulturális evolúció szakaszai
OGNITÍV TECHNOLÓGIÁK Homo typographicus?
Gutenberg
Homo interneticus??
Hálózatok
KULTÚRÁK TEORETIKUS

MITIKUS

MIMETIKUS

EPIZODIKUS
külső emlékezeti tároló rendszer
biológiai emlékezet exogramok
engramok Merlin Donald:
Az emberi gondolkodás eredete
Osiris Kiadó, 2001
Goldhaber M. H.: The mentality of Homo interneticus:
Some Ongian postulates. First Monday, volume 9,
number 6 (June 2004),

Homo habilis Homo erectus Homo sapiens

 Kultúra Korszak Tudásszerveződés Átadás

Epizodikus főemlősök, epizodikus nincs

5 millió év eseményreprezentáció
Mimetikus Homo erectus testtel reprezentált lejátszás, utánzás
1.5 millió év modellezés
Mitikus Homo sapiens, nyelvi, szemantikus elmondás,
100 – 50 ezer év elbeszélés
Teoretikus Homo tipograficus külső tárak, írás, ábrázolás, olvasás
5 ezer év rögzített tudás
hálózati elektronikus
Hálózati? Homo interneticus? adatbázisok kommunikáció

1400 cm3
1100 cm3 Humán információs
800 cm3 forradalmak
Goldhaber M. H.: The mentality of
Homo interneticus: Some Ongian
postulates. First Monday, volume
Homo s. interneticus? 9, number 6 (June 2004),
Homo s. tipograficus
Homo habilis Homo erectus Homo sapiens
Enkefalizációs quotiens = 6.9
Antropogenezis A kulturális evolúció szakaszai
Kognitív evolúció
posztmodern média-kultúra?
IKT4 hálózati kommunikáció
teoretikus kultúra
IKT3 írás
mitikus kultúra
IKT2 nyelv
mimetikus kultúra
IKT1 mimézis

epizódikus kultúra

A kulturális evolúció
szakaszai A KOGNITÍV ARCHITEKTÚRA

MÓDOSULÁSAI ÉS A MAI
INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA

ANTROPOGENEZIS
Kognitív evolúció
Posztmodern média kultúra?
delokalizált, hibrid
hálózati mátrix
teoretikus kultúra Szilícium alapú
külső memória elektronikus
mátrix high-tech
mitikus kultúra szimbolikus
Fehérje lingvisztikai mátrix kogníció
alapú Searle 'Kínai szoba'

high-tech mimetikus kultúra

mimetikus mátrix
preszimbolikus
epizodikus kognitív-kulturális keretrendszer …
kultúra kogníció
kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe

meghatározzák a memória, a gondolkodás

elsődleges adatbázis
és a tudásszerkezet paramétereit….
holisztikus, nem-szimbolikus
epizód- és esemény tudás
a világ közvetlen megtapasztalása az elme kreatív mélyszerkezete
alapvető szemantikai folyamatok
A kulturális evolúció szintjei
2.Az információs forradalmak
Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből

Planetáris információs rendszerek

Információs folyamatok a molekulák szintjén

Az emberi agy szerveződésének és

működésének alapvonásai

A humán kognitív architektúra

fejlődéstörténete
A gépi információtechnológia korai formái
Az ember képes olyan eszközök létrehozására is,
amelyek kiterjesztik az agy akciórádiuszát,
kibővítik kapacitását, kiegészítik működési
lehetőségeit. Ezt a belső reprezentációs
rendszerek kreatív konstrukciós képessége teszi
lehetővé. A nyelvi szimbólumok használata ugyanis
a valóság olyan szintű modellezését és megértését
tette lehetővé, amelynek alapján a társas
találékonyság és alkotókészség (szociogenezis)
létrehozta a technikai civilizáció változatos
eszközrendszerét és gépvilágát, beleértve az
információs eszközöket és gépeket is.
Az információ szerepe az ember világában
World 2 Információ mint alakzat
Világkép
értékek/hitek/attitűdök

belátás/szimuláció/
World 3
előrelátás
processzor-1 tudás
jelek
reprezentáció, modellek
információ szimbolikus
kogníció
preszimbolikus szimbólum
kogníció ikon
index
Információ mint üzenet eszközök
ingerek A gépi információtechnológia
korai formái
anyag/energia - állapotváltozás
World 1
“For human beings the really important
evolutionary advantage is our ability to
create new worlds. …. that's just what
our human minds do best – take the
imaginary and make it real. I think now
that cognition is also a way we impose our
minds on the world.” Alison Gropnik
1.A könyvnyomtatás forradalma
A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei

2. A távközlés forradalma
(A Marconi-konstelláció kibontakozása)

3. A kép- és hangrögzítés forradalma

4. A műsorszórás forradalma
Johann Gutenberg
The advent of print 1450

1.A könyvnyomtatás forradalma

Johann Gutenberg
The advent of print 1450

1.A könyvnyomtatás forradalma

„One final comment on he title is in order:
it refers to an agent, not to the agent, let alone
to the only agent of change in Western Europe.
The very idea of exploring the effects produced by any
particular innovation arouses suspicion that one favors
monocausal interpretation or that one is prune to
reductionism and technological determinism.”
„Az új eljárás által nyújtott
lehetőségek azonban hamarosan
nyilvánvalóvá váltak, és
mélyreható változásokat
előidéző hatásai szintén
megmutatkoztak, ugyanis
a nyomtatás azáltal, hogy
a szövegeket szélesebb körben
hozzáférhetővé tette, igen
gyorsan akkora hatóerőt
biztosított nekik, amelyet
nem lehet a kéziratokéhoz
hasonlítani.”
1.A könyvnyomtatás forradalma
A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei

Az írásban rejlő lehetőségek teljes

kibontakozását a nyomtatás tette lehetővé.

The Gutenberg Galaxy:

The Making of Typographic Man
Marshall McLuhan
1962

A tapasztalatok feldolgozásának
új módszere lehetővé tette a
cselekvések és formaváltások
jelentős felgyorsulását.

3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

2. A távközlés forradalma
(A Marconi-konstelláció kibontakozása)
XIX. század
Elektronikus jeltovábbítás
Morze-távíró - Samuel Morse, 1837/1844.

Elektronikus hangtovábbítás
Telefon - Alexander Gaham Bell, 1876.

Jeltovábbítás elektromágneses hullámokkal

Szikratávíró - Guglielmo Marconi, 1901.

3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

3. A kép- és hangrögzítés forradalma
XIX. század
Kémiai képrögzítés
Dagerrotípia - Louis Daquerre,1839.

Elektronikus hangrögzítés
Fonográf - Thomas Alva Edison, 1877.

Mozgókép-rögzítés
Film - Auguste Lumiere, 1895.

3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

4. A műsorszórás forradalma
XX. század
Hangtovábbítás elektromágneses hullámokkal
Rádió - 1906, Amerika

Képtovábbítás elektromágneses hullámokkal

Televízió - 1938, Európa
Amerika

3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

 Technológiai determinizmus

The medium itself that is the

message,not the content!

“trying to understand

our technological
environment”

Understanding media 1964.

3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása
 Társadalmi determinizmus

The Man Who

Counts the Killings

Kultivációs elmélet
George Gerbner
A média rejtett üzenete
3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása
A jelentés nélküli,
kontextusukból kiragadott
információk fékezhetetlen
áradata a társadalmat
összetartó narratíva
szétfoszlását idézi elő,
és az emberek a szimultán
médiahatások örök
jelenidejében fognak élni.
„A tipografikus elme intellektuálisan
felkészült…. az olvasás komoly, racionális
tevékenység, a szekvenciálisan kifejtett,
állításokból felépített nyomtatott szöveg
elősegíti a tudás elemző építését. …
Egy olyan kultúrában, amelyben
a nyomtatott szöveg a meghatározó üzenet,
a társadalmi diskurzus koherens, rendezett
tényekből és gondolatokból építkezik.”
Neil Postman
Az elektronikus távíróval a kontextus nélküli
információk áradata is felerősödött, amely
információknak nem szükséges relevánsnak
és racionálisnak lenni, elegendő ha újak,
érdekesek és különösek. A telegráf és a napi
sajtó szövetségével – amelyhez aztán
csatlakoztak a további telekommunikációs
eszközök is – elkezdődött a kontextus nélküli
információ-töredékek kaotikus világának
kiépülése, amely töretlenül folytatódik
azóta is. Neil Postman
A „nap híre” és a fénykép kölcsönösen
legitimálják egymást egy jelentés nélküli
információkkal zsúfolt szimbólumkörnyezetben.
Ezzel a távíró és a fénykép együttese által
produkált hír előfutára az információ új
értelmezésének, miszerint az információknak
nem szükséges kapcsolódniuk egymáshoz,
kontextus nélkül prezentálhatók; értéküket
azonnaliságuk és nem történeti kontinuitásuk
adja, nem koherenciájuk és komplexitásuk
számít, hanem az, hogy mennyire érdekesek
és szórakoztatók. Neil Postman
A rendelkezésre álló kommunikációs médium
domináns befolyást gyakorol az adott
társadalom intellektuális eszmeiségére.
Bár a kultúrát alapvetően a nyelv konstruálja,
az minden új médium hatására átformálódik.
Minden médium a társadalmi diskurzus egy
sajátos formájának kedvez, azáltal, hogy
újraorientálja és átrendezi a gondolatok,
az észlelés, a kifejezés korábbi formáit.
Az új médium nem egyszerűen egy új üzenet –
ahogy McLuhan állította – hanem a valóság
értelmezésének egy új „metaforája”. Neil Postman