ISKOLAKEZDÉS

Készítette: Gál Eszter

galeszterrr@gmail.com
pszichológus
PVG 2022. 08. 30.
 MILYEN VÁLTOZÁSOKON MEGY
KERESZTÜL EGY ISKOLÁBA KÉSZÜLŐ
GYERMEK?
 Biológiai változások
• 6-12 éves kor között sokat nőnek és erősödnek, de kisebb tempóban
• Növekedést befolyásolja:
o genetikai tényezők
o táplálkozás
o általános egészségügyi körülmények

• (mielinizáció, fokozott neurotranszmitter kibocsátás, több alfa aktivitás,

aktivitás szinkronizációja)
 hosszabb ideig képesek figyelni, összetettebb a
gondolkodásuk
 Mozgásfejlődés
• Erősebbek, fürgébbek lesznek
• Egyensúlyérzék fejlődik
• Bonyolultabb fizikai képességek elsajátítása: korcsolya, tánc, úszás,
biciklizés
• A fiúk valamivel nagyobb izomtömeggel rendelkeznek
 Átmenet az énkép fejlődésében
• Az óvodások nem rendelkeznek önkritikával, önértékelési készséggel, a
szülők, pedagógusok által felállított szabályrendszer az „önirányító készletük”
• óvodában pozitív az énkép, a gyermek túlértékeli a képességeit,
végpontokban gondolkodik, „ha valamiben jó, már nem lehet rossz”
•  iskoláskor elején már úgy látják, hogy egyes tulajdonságok csak bizonyos
szituációban jellemzőek rájuk: „okos vagyok matekból, de nyelvtanból nem”
•  de a reálisabb kép, önkritika csak 11-12 éves kor körül jelenik meg (pl.
ellentétes tulajdonságok egyidőben történő belátása
• Iskoláskor elején nagyon erős a felnőtteknek való megfelelési vágy  a
szülőknek, tanároknak nagy szerepe van a pozitív énkép alakításában
 Társas viselkedés 1.
• A játékok hangsúlyosan szabályokon alapulnak
 életre való felkészülés
• az óvodás játékhoz képest a szabályokat itt már gyakran előre tisztázzák,
és azokat kölcsönös megegyezés alapján változtatják meg
• A játszócsoportok létszáma is megnő
 képesek saját viselkedésüket bizonyos keretek között, kölcsönösen
elfogadott szabályok mentén irányítani
 Társas viselkedés 2.
Barátságok alakulása:
• 4-8 év közt:
• már vannak felnőtt közvetítés nélküli és időben is tartósabb barátságok
• alapvetően egocentrikus, az egyén számára biztosított előnyök motiválják.
• ha nem szolgálják többé a szükségletek kielégítését, akkor felbomlanak.
• a kapcsolatok gyakran egyirányúak és érdekvezéreltek: barát= aki segít, aki a gyerek számára
előnyöket jelent.
• a viszonzást még nem érzik szükségesnek.
• 9-15 éves kor között intimitás, kölcsönösség, hosszú távú elköteleződés és a konfliktusok
ellenére a barátságok fenntartása jellemző. Őrzik a kétszemélyes kapcsolat intimitását,
gyakori a féltékenység a külső kapcsolatokkal szemben
 Társak szerepének fontossága
A csoport fejlesztő hatásai:
• énkép kialakítása,
• érzelmi támogatás, társas helyzet biztosítása,
• csoportbeli szerepek meghatározása,
• társas összehasonlítás alapja, teljesítmény értékelése,
• társak ösztönző (pl. teljesítményre) szerepe,
• versengés és együttműködés tanulása,
• ifjúsági szubkultúra elsajátítása.
 Szülő- gyermek kapcsolat
• Megkezdődik az ún. átpártolás
 a 6-10 éves korosztály az ideje nagyobbik részét már a kortársak körében tölti a
normatív befolyás szempontjából azonban még mindig a felnőttek játsszák a
meghatározó szerepet
• Az érzelmi szabályozás a szülőkkel és másokkal való érintkezések nyomán fejlődik
ki
külső segítség a gyermekeknek különösen akkor fontos, ha valami intenzív
negatív érzelmet kiváltó esemény történik
HOGYAN SEGÍTHET A SZÜLŐ ABBAN,
HOGY ÖRÖMTELI LEGYEN AZ
ISKOLAKEZDÉS?
Iskolakezdés szereplői (Brito,2012):
• a gyerekek :új tanulási környezetekbe lépnek és alkalmazkodnak ahhoz
• a családok megtanulnak együttműködni egy szociokulturális rendszerrel
[a formális oktatással]
• az iskolák megteszik a megfelelő lépéseket az egyéni és társadalmi
sokszínűséget képviselő gyerekek bevezetésére ebbe a rendszerbe
Mind a három csoport új tudással gyarapszik!
 A szülők szerepe
• Napi beszélgetés
• Iskola iránti pozitív attitűd kialakítása
• Értékközvetítés
• Napirend
• Rugalmas ellenállóképesség, énhatékonyság növelése
 Napi beszélgetés
• hétköznapi eseményekről, könyvekről, újságokról, filmekről
• érzelmek kifejezése
• felolvasás, történetmesélés
• folyamatos bátorítás az új szavak használatára, a szókincs bővítésére
• szülő „jó hallgatóság” legyen, türelemmel és odafordulással serkentse a
gyermeki kommunikációt, a beszélgetés idejére lépjen ki a digitális térből
• fontos kölcsönösségre törekedni a beszélgetés során: cserélődjön a résztevők
között a közlő, illetve a befogadó szerep.
• ha éppen rosszul ejtenek ki valamit, vagy tévednek a jelentést illetően, ne
bátortalanítsuk el őket, ne nyíltan, hanem mondatba foglalva korrigáljunk
Iskola iránti pozitív attitűd kialakítása
• Saját iskolai élményekről való mesélés
• Régi ellenőrzők, bizonyítványok, tankönyvek megmutatása
• Kedvenc tanárok említése
• Iskolás szerepjátékok
• Szülő és pedagógus közötti bizalmon és tiszteleten alapuló viszony kialakítása
A felmerülő kérdések, problémák felvetése, asszertív megvitatása ( a játszótér
nem tudja megoldani a problémát)
• A tanárok által felállított szabályrendszer tiszteletben tartása
 Értékközvetítés
• Szülői magatartás = modell
• Könyvtárba járás
• Kulturális események látogatása
• Tanulás = élet természetes része
• Iránymutatás az internet használatát illetően
 Napirend
• Lefekvés a korai órákban- a
megfelelő alvásidő biztosítása
érdekében
• A képernyőidő minimalizálása
(legfeljebb 30 perc naponta)
• A reggeli rohanás elkerülése
érdekében este pakoljon be, és
készítse ki a másnapi ruháját
• Napirend betartásának
önállósítása vizuális
segédeszközökkel
• Iskolából hazaérve kapjon egy
kis csendet (háttérzaj nélkül)
 Rugalmas ellenállóképesség,
énhatékonyság növelése
• Iskolai eredmények megfelelő értékelése: ne a gyermeket minősítsük (pozitív
irányba sem), hanem a cselekedetét
pl. ”Ügyes vagy!” helyett „Ügyesen kivágtad a képet!”
• Biztosítsuk számára az életkorának megfelelő önállóságot (pl. terítés,
önkiszolgálás, ő pakoljon be magának)
• Ha problémája adódik, hallgassuk meg teljes figyelemmel, de ne kínáljunk
azonnal megoldást, hagyjuk hogy a gyermek fogalmazza meg azt
 segíthetjük őt érzelmei visszatükrözésével pl. „Nagyon feldühíthetett téged…”
• Ne avatkozzunk bele a tevékenységeibe, engedjük, hogy hibázzon és saját
hibáinkat is vállaljuk, tekintsük őket a tanulási folyamat részeként
AJÁNLOTT KÖNYVEK
Irodalomjegyzék
• Cole M., Cole R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest
• Erdei R. (2019) : Az iskolakezdés és iskolaalkalmasság néhány kérdése
• Fleisz Gyurcsika A. (2021): A hazai publikált óvoda–iskola átmenetet segítő gyakorlatok
szisztematikus áttekintése, Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat 9. évf., 2. szám 56–90.
• Gordon T.(1998): - P.E.T. - A szülői eredményesség tanulása,
• Liber F. (2020): Oviból suliba-Hogyan győzzük le a nehézségeket?
https://mindsetpszichologia.hu/ovibol-suliba-hogyan-gyozzuk-le-a-nehezsegeket
• Nyomtatható napirend képek gyerekeknek:
https://jatektar.jatsszunk-egyutt.hu/nyomtathato-napirend-kepek-gyerekeknek/
• Tőke A.(2021). A szülők kultúraátadó szerepének változásai, és azok hatásai
napjainkban. Közösségi Kapcsolódások1–2, 41–49.
Köszönöm a
megtisztelő
figyelmet!

Az előadás diái letölthetők: bit.ly/pvgiskolakezdes2022