Katalizátor

A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel

egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem
változik meg maradandóan. A szó a görög
 katalüszisz (feloldás) szóból keletkezett, latin
 végződéssel. A katalizátorok úgy fejtik ki hatásukat, hogy
jelenlétükben a reakciók más úton, alacsonyabb 
aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül
játszódnak le, ezzel növelvén a reakciósebességet. A
katalizátornak gyakran kis mennyisége is elegendő nagy
mennyiségű anyag átalakulásának meggyorsításához.
Sokféle anyag lehet katalizátor: elemek, szervetlen és 
szerves vegyületek. Az egyszerűbb kémiai felépítésű
katalizátorok (elemek, szervetlen vegyületek) gyakran
több, különféle reakciót is katalizálnak. Az enzimek
 biokatalizátorok és rendszerint csak egyféle folyamatot
katalizálnak.
Ha a reagáló anyagok és a katalizátor közös fázisban
vannak, a katalízist homogén katalízisnek, ha különböző
fázisban vannak, heterogén katalízisnek nevezzük.
A katalizátorok hatását fokozó anyagokat promotoroknak
 vagy aktivátoroknak (gyorsítószereknek), a hatásukat
gátló anyagokat inhibitoroknak (gátló- vagy
késleltetőszereknek) nevezzük.
 Katalizátorok a vegyészetben

Egyszerű példa az alumínium és jód reakciója. A reakció

végbemenéséhez szükséges a katalizátor jelenléte, ami ez
esetben a víz lesz. 1-2 csepp vizet rácseppentünk a keverékre
és pár másodperc múlva beindul a reakció. Keletkezik egy
szilárd ionvegyület: alumínium-jodid, ami egy új anyag, tehát 
kémiai reakcióról beszélhetünk. A reakció nagyon heves,
hasonló a vulkánkitöréshez. A folyamat exoterm, egyesülés
 (két anyagból lett egy anyag) és redoxireakció. Igazolhatjuk,
hogy redoxireakció kétféleképpen is zajlott: elektronátadás és -
felvétel, illetve oxidációsszám-változás is történt. Kezdetben az
alumínium és jód oxidációs száma 0, a termékben a jódé -1, az
alumíniumé pedig +3. A folyamatot leíró reakcióegyenlet:
Hihetetlen, de az első katalizátorok nem Európában jelentek meg,
hanem Amerikában 1975-ben, az öreg kontinensen csak 1986-ban
jelentek meg a piacon az első katalizátoros autók, míg nálunk inkább a
rendszerváltás után terjedtek el.
Az autóiparban a katalizátor látja el a feladatot, hogy a lehető
legnagyobb mértékben csökkentse az autóból kikerülő kipufogógáz
károsanyag-tartalmát. A legelső katalizátorok még csak oxidációs
katalizátorok voltak, amik a füstgáz szénhidrogén és szén-monoxid
tartalmát alakították át vízgőzzé és szén-dioxiddá. Ezek a korai
katalizátorok még nem voltak képesek a nitrogén-oxidok redukciójára .

A két gázkomponensre ható katalizátorok már két darab

egymáshoz kapcsolt külön elemből állnak, az első egy
redukciós katalizátor, ahol a nitrogén-oxidokat redukálják, a
második egy oxidációs katalizátor, ahol a szénhidrogének és a
szén-monoxid átalakítása következik be. Jobb hatásfokkal
dolgozik, mint a korábbiak, de a mai normáknak közel sem
tudnak már megfelelni.
Végül a három gázkomponensre ható katalizátorok mind a
nitrogén-oxidok, a szénhidrogének és a szén-monoxid szintjét
jelentősen csökkentik. A három gázkomponensre ható
katalizátorokba beépítésre került egy lambda-szonda is, ami
méri a kipufogógáz összetételét, és ha abban az optimális
értéktől változás áll be, a változásnak megfelelően állítja be a
motorba kerülő üzemanyag és levegő arányát
A katalizátorok felépítése
A katalizátorok felépítése nem túl bonyolult, ha
a főbb részeit nézzük, hogy mikből áll kívülről
a katalizátor belseje felé haladva:
•Hegesztett lemezház borítás
•hőterelő palást
•katalizátor mag
•és a magra felvitt katalitikus réteg
A katalizátor magja egy extrudált kerámiatömb,
amelyben rengeteg áramlási csatorna van. A
kémiai folyamatok mindig az anyag felületén
mennek végbe, az extrudálás pedig jelentősen
megnöveli a katalizátormag felületét, amivel a
kipufogógáz találkozik. Kürölbelül 1
köbcentiméternyi katalizátormagnak 20
négyzetméteres felületete van.