Árpád-kor, 11.

század (vázlat)
1. Problémák Szent István halála után:

a.) bizonytalan öröklési rend – trónviszályok

a primogenitúra nem érvényesül
közelebbi vagy távolabbi rokonok örökölnek
(gyakran testvérek), sokszor harc árán
b.) idegen befolyás, függőség veszélye:

Összefügg a trónharcokkal
(egyesek külső segítséggel akarnak hatalomra
jutni)
Fenyegetést a Német-római Cs. Jelent

c.) „a régi rend” iránti igény még erős:

István munkája még nem szilárdult meg
Különösen a kereszténység helyzete ingatag
Pogánylázadások jelzik (1046, 1060)

Uralkodók: Orseolo Péter (1038 – 1041 és

1044-1046)
I. András (1046-1060)
I. Béla (1060-1063)
Salamon (1063-1074)
I. Géza (1074-1077)
Szent László és Könyves
Kálmán uralkodása
 1. I. (Szent) László (1077 – 1095)
a.) belpolitikája: a rendteremtés határozza meg

- részben gazdasági alapok

rendbetétele

- részben a nyugalom, közbiztonság

helyreállítása
Gazdasági alapok biztosítása:
jövedelemforrásai:
-„kamara haszna” – a pénzveréshez kapcsolódik
István uralkodása óta van vert
pénz (dénár)
László kétévente új dénárokat hoz forgalomba
a régit kötelező beváltani,
az új kisebb nemesfémtartalmú
a kamaránál (királyi kincstár) marad a különbözet
- kereskedelmi monopóliumok:
monopólium = kizárólagos kereskedés joga
egyes árucikkek kivitelében
pl. ló, szarvasmarha, só
csak királyi kereskedők szállíthatták,
a befolyó jövedelem a királyt illeti

- vásárvámok, révvámok
- szabadok éves adója (8 dénár)
- természetbeni jövedelmek
elsősorban termény, a királyi birtokokról
az udvarházakban raktározzák

Jövedelmei közül a természeti a hangsúlyos,

nem a pénzbeli!
Törvénykezése:
István után a második nagy törvényalkotó
Két törvénykönyv
Központjukban: magántulajdon védelme
(II. törvénykönyv)
kereszténység védelme
(I. törvénykönyv)
Jellemzőjük a „drákói szigor”,
különösen a lopás büntetésében
Társadalmi különbség
nélkül gyakori büntetés:
akasztás,
megvakítás,
csonkítás

kis értékű lopás esetén is

Megjelenik a korabeli
jogszokás is
(istenítélet –
tüzes vas próba vagy
vízpróba)
A kereszténység védelmét
szolgálja:
-templomba járást
szigorúan veszi
- tiltja a pogány
szokásokat
(pl. nőrablás)
-tiltja a pogány
kultuszokat
b.) egyházpolitikája:
Itt is folytatja István munkáját:
-zágrábi püspökség alapítása
-káptalanok alapítása
(az egyházi közigazgatás szervei,
feladatuk pl. az oktatás is,
de közjegyzői feladatuk is van,
pl. okiratok hitelesítése)
László nevéhez fűződnek az első szentté
avatások:
1083. Gellért püspök, István király, Imre herceg
szentté avatása

Jelentősége: az Árpád-ház tekintélyét növeli

elismeri István politikájának
helyességét
(érdekessége: László Vazul unokája volt…)
Az avatásokkal jelentek meg az első legendák
(szentek életéről, csodáiról szóló mondák)

Ezekben hangsúlyos:
Magyarország „Mária országa”,
nem Szent Péteré

Diplomáciai jelzés: Magyarország független a

pápai hatalomtól
(a pápák hagyományosan „Szent Péter utódai”)
c.) viszonya a pápasággal:
mozgalmas időszak uralkodása kezdete,
zajló nemzetközi események
1075 – Dictatus Papae
az invesztitúraharc kezdete
(IV. Henrik császár – VII. Gergely pápa)

1077 – Canossa-járás

László kezdetben pápapárti

Később viszonyuk megromlik,
László aktívabb külpolitikája miatt

1091. – László elfoglalja Horvátországot

perszonálunió jön létre
sok érdeket sért, elsősorban a pápáét
Horvátország pápai hűbérterület volt,
László azonban nem ismeri el a pápát
hűbérurának
A terület élére unokatestvérét, Álmos herceget
állítja

Horvátország külön igazgatású tartomány lesz,

de a „Szent Korona része”
(vagyis ura a mindenkori magyar király)
d.) László emlékezete:
az Árpád-ház talán legnépszerűbb királya
korának eszménye, lovagkirály
(jóságos, bátor a harcokban, a kereszténység
védelmezője)
Számos legenda született vitézségéről,
személyéhez kötődő csodákról

1192-ben őt is szentté avatták

 2. I. (Könyves) Kálmán (1095-
1116)
Szent László unokaöccse,
merőben más alkat, más egyéniség

„Könyves” = művelt, sok ismerettel bíró

Királlyá válásáig püspök volt
Béke- és emberszerető lehetett,
bár egyes krónikák nem így írnak róla
Oka:
testvérével, Álmossal való
viszálya
végigkíséri uralkodását,
míg végül Álmost és fiát
megvakíttatja
(későbbi II. (Vak) Béla
királyunk) • Külsejére nézve
Jellemét gonosznak
mutatják egyes krónikák
• „Kálmán, Géza király fia,
sietve visszatért
Lengyelországból,
megkoronázták, és a
hercegséget teljes
egészében átengedte Álmos
hercegnek. Az ő idejében
sok gonoszságot követtek
el, mint majd az alábbiakból
kiderül…
visszataszító volt: borzas,
szőrös, kancsal, púpos,
sánta, dadogó; ám ravasz
és tanulékony…
/Képes Krónika/
A viszály inkább Álmosnak köszönhető
(több szervezkedés, merényletkísérlet)

Kálmán többször megbocsátott,

de egyszer betelt a pohár…

Uralkodása alatt a dukátus intézménye meg is

szűnik,
csak viszályforrásnak tartja
Külpolitikája:
a.) Uralkodása alatt
kezdődik az I. keresztes
hadjárat

(1095 – II. Orbán pápa,

clermonti zsinat)

Az első seregek 1096-ban

indulnak útra,
több hullámban érik el a
Magyar Királyságot
A hivatalos sereg Megszilárdítja Horváto.
(Bouillon Gottfried vezeti) fölötti uralmát,
békében vonul át
majd 1105-ben tovább
terjeszkedik
A szervezetlen hadakat
(Amiens-i Péter serege)
Dalmácia meghódítása
Kálmán szétveri

„Horvátország és
b.) folytatja László
Dalmácia királya” cím
hódításait
A terület élére bánt állít
 Értékes terület, gazdag kereskedővárosok (Trau, Zára, Spalato)
Ellenségeket is szerez azonban a terjeszkedéssel
(Bizánci Birodalom, Velence – a Földközi-tenger kereskedelmében érdekeltek)
c.) viszonya a pápasággal:
egyházi beállítottsága miatt pápapárti
(Lászlóval ellentétben)

A dalmáciai hódítás a pápának sem tetszik,

de Kálmán „kárpótolja”

1106 – Kálmán lemond az invesztitúra jogáról

(főpapok beiktatási joga)
cserébe a pápa elismeri horvát királyságát
Belpolitikája:
Törvényalkotás

Enyhít a szigoron
(lopást nem büntet
halállal, „csak” csonkítás,
emeli a büntetendő
értéket is)

Oka: szilárdabb viszonyok,

jobb közbiztonság
Fejlett jogalkotás is jellemzi:
pl. bizonyítás igénye
(nem helyesli az istenítéleteket)
hamis vád büntetése

Folytatja a kereszténység erősítését is

(pogány szokások büntetése)

Híres „felvilágosult” törvénye:

„Boszorkányok (strigák) pedig nincsenek”