Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába / Fogalmak és Válaszok/

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába / Fogalmak és Válaszok/

Ratings: (0)|Views: 351 |Likes:
Published by Zsuzsi03
A. R.: Bevezetés a szociológiába c. könyvének a fogalmai és az ellenőrző kérdésekre adott válaszok
A. R.: Bevezetés a szociológiába c. könyvének a fogalmai és az ellenőrző kérdésekre adott válaszok

More info:

Published by: Zsuzsi03 on Mar 03, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/11/2013

pdf

text

original

 
1.fejezet. A szociológia mint tudomány
Struktúra:
Egy társadalom a szociológusok többsége szerint nem egyszerűen a társadalom tagjainak összessége, mert van bizonyos struktúrája (szerkezete). Társadalmi struktúrán a legáltalánosabb értelemben az egyének és társadalmicsoportok közötti viszonylag tartós viszonyokat (pl.alá- és fölérendeltséget) értjük.
Intézmény:
A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módja,mintája.Az intézményekhez normák és értékek tartoznak, amelyek az intézményesült viselkedést előírják, továbbámegszegését büntetik.
Kultúra:
Az anyagi javak,normák és értékek együttese.
Homo oeconomicus:
A klasszikus közgazdaságtan emberképe.Miszerint az ember mindig racionálisan dönt, cselekszik, továbbá a haszna maximalizálására törekszik, azazösszehasonlítja az adott cél eléréséhez szükséges ráfordításokat és az általa elérhető hasznokat, és úgy dönt, hogy azadott ráfordítással maximális hasznot érjen el, vagy megfordítva- az adott hasznot a lehető legkisebb ráfordítássalérje el.
Homo sociologicus:
A szociológia emberképe, miszerint az ember tevékenységében a társadalmi normákhozigyekszik alkalmazkodni. E normák hátterében értékek állnak. A normákat és értékeket a társadalom tagjaigyermekkori szocializációjuk sokán sajátítják el.
Ideológia:
Olyan világkép, amely az emberek egy részének érdekeit szolgálja
VITAKÉRDÉSEK 1. Megismerhető-e az igazság a társadalom tudományos kutatása útján?
A szociológusok többsége azt vallja, hogy ha soha nem is lehetünk biztosak abban, hogymegtaláltuk az igazságot, kutatásaink közelebb visznek a megismeréshez, azaz minden új hipotézissel, amelyet amegcáfolódott korábbi hipotézis helyett fogalmazunk meg, közelebb kerülünk az igazsághoz. Tudományfilozófiaivitakérdés, hogy a tudományok – közöttük a szociológia – úgy fejlődnek-e, hogy a korábbi ismeretekre építve egyretöbb új ismeretet halmozunk fel, vagy pedig „tudományos forradalmak” útján, vagyis úgy, hogy idővel felismerjük,hogy halmozódó ismereteink nem magyarázzák meg a valóságot, ezért félredobjuk az addigi megközelítést, az újkérdéseket fogalmazunk meg, azaz új nézőpontból közelítünk az igazsághoz.
2. A homo oeconomicus vagy a homo sociologicus, vagy esetleg valamely más tudományemberképe áll-e közelebb a valósághoz?
A szociológia a többi társadalomtudománytól emberképe tekintetében is különbözik.Közismert a klasszikus gazdaságtan emberképe, a homo oeconomicus. Eszerint az ember mindig racionálisan dönt,a haszna maximalizálására törekszik. A szociológia viszont a homo sociologicus (Dahrendorf 1958, Andorka 1995)emberképből indul ki. Eszerint az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. Enormák hátterében értékek állnak. A pszichológiában több emberképpel is találkozhatunk, de valamennyi irányzatsúlyt helyez az egyéni lelki tényezők szerepére, pl. a pszichoanalízis szerint az egyént jelentős mértékben tudat alattimotívumok irányítják, és ezek erősebbek a haszonmaximalizálásnál és a normakövetésnél.Ennek alapján beszélhetünk homo psychologicusról is. A politkatudomány többnyire abból indul ki, hogy az embertalapvetıen a hatalomvágy, a hatalom megszerzése és megtartása mozgatja. Ezt az emberképet homo politicusnak nevezhetjük.
3. Mire használható és mire nem a szociológia? A társadalmi önismeret növelésére, konkrét problémák megoldására, előrejelzésre, tervezésre, a jövőbeli társadalmi fejlődés kimutatására?
 Nyilvánvalóan a szociológiában jártas egyén jobban megérti a társadalmat, amelyben él,ezért jobban tud védekezni minden manipulációval, demagógiával, félrevezető nézettel szemben.Konkrét társadalmi problémák megoldását segíti elő azzal, hogy ismereteket adezeknek a problémáknak a megismeréséhez.Felhasználható az előrejelzésben és tervezésben – az igazi tudomány kritériumaegyes vélemények szerint, hogy előre jelezni tudja az eseményeket, folyamatokat. Nagytörténeti fordulatokat, gyors és radikális változásokat a szociológia általában nem tud elıre jelezni, megjósolni.Társadalmi tervezés – pl. egy település fejlıdését lehet lehet politikai eszközökkel befolyásolni, azonban illúzió,hogy a társadalom egésze központilag tervezhetı.A szociológia nem alkalmas arra, hogy a gazdasági és társadalmi fejlıdés nagyévszázados irányait, változásait megjósolja. Robert K. Merton (1980) – amerikai szociológis – szerint a szociológiaközépszintő törvényszerőségek kutatására használható, azaz legfeljebb középszintő elméleteket fogalmazhat meg.Középszintő elmélet az olyan elmélet, mely egy jól definiálható jelenség (pl. deviáns viselkedések) elıfordulásátértelmezi egy adott társadalomban és korszakban.
4. Hogyan viszonyuljon a szociológus a politikához?
 
Minden szociológusnál felvetıdik a szociológia tudománya és a politikai cselekvés közötti viszony kérdése. MaxWeber vizsgálta a legmélyebben a tudósi és a politikai tevékenység közti különbségeket.A tudósnak szerinte arra kell törekednie, hogy megállapításait, ismereteit, módszereit – szemléletes példája szerint – a hívı katolikus és a szabadkımőves egyformán felhasználhassa. A tudós számára a legfıbb érték, hogy atudományos igazságot kimondja, legalábbis közeledjen afelé. a politkus ezzel szemben arra törekszik, hogyhatalomra jusson, a hatalmat megtartsa, vagy – Max Weber fennköltebb megfogalmazásában – politikai céljait,eszményeit a társadalomban megvalósítsa. A szociológusnak ügyelni kell arra, hogy véleménye megformálásábanne a kormányzat igényeit, hanem saját tudományos meggyızıdéseit kövesse.
5. Lehet-e a szociológus tárgyilagos, amikor a társadalmi jelenségeket kutatja? Melyek az objektivitásfeltételei?
A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia, s a tudományt nem befolyásolhatják a kormány, a pártok, a különbözı társadalmi csoportok, de még a kutató saját politikai nézetei,érdekei sem. Négy fontos következtetés megfogalmazható:  A szociológusnak tisztában kell lennie azzal, hogy minden társadalomtudós munkásságát, így az övét is
 szükségképpen befolyásolja a saját társadalmi helyzete, politikai állásfoglalása.  A szociológusnak arra kell törekednie, hogy kutatásait minél kevésbé befolyásolják a saját értékei, minél inkább
 az objektív igazság, a valóság feltárását szolgálja.  A társadalmi valóság tárgyilagos szociológiai feltárása szükségszer 
ően elısegíti a társadalmi viszonyok javulását.  A szociológus az eredmények közzétételekor és elemzésekor semmiképpen sem hagyhatja figyelmen kívül azt,
 hogy tudományos megállapításait milyen célra, milyen ügyek alátámasztására lehet felhasználni. Törekednie kellarra, hogy a kutatás eredményeit tárgyilagosan mutassa be.
2.fejezet. A szocilógia története
ipari társadalom:
Elsı megfogalmazója Claude Henri Saint-Simon (1760-1825). Az ipari társadalomban az emberek kormányzását felfogja váltani a dolgok adminisztrációja. A gazdasági és társadalmi folyamatokat tervezni fogják. Az iparitársadalomban a vezetı osztály szerinte tudósokból, bankárokból, ipari vállalkozókból, mérnökökbıl fog állni.
Kapitalista rendszer:
A kapitalista társadalom alapvetı jellemzıje, hogy a tıkésosztály áll a munkásosztállyal szemben, a tıkések kizsákmányolják a munkásokat. A munkások személyileg szabadok, de megélhetésük érdekében kénytelenek  bérmunkásként eladni munkájukat a tıkéseknek, akik a termelıeszközök birtokában vannak.
Szocialista rendszer:
A szocializmusban a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. A szocialista rendszer másik fı jellemzıjea termelıeszközök társadalmi tulajdonba vételében látták.
Formációelmélet:
Egy nagy történelmi fejlıdési elmélet, miszerint az emberiség az ısközösségi társadalom után a rabszolgatartó, afeudális, a kapitalista és a szocialista rendszeren megy keresztül, míg végül a fejlıdés a kommunista társadalombancsúcsosodik ki. A rabszolgatartó társadalomtól a kapitalista társadalomig a kizsákmányolás jellemezte a rendszert.
Konfliktuselmélet:
Marx tétele, hogy a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik, sıt a konfliktus a társadalmak fejlıdésének egyik mozgatóereje. A mai szociológia konfliktuselméleti irányzata azt állítja, hogy minden emberi társadalombanvoltak ,vannak és lesznek konfliktusok. Ezen irányzat szerint a konfliktus pozitív szerepet játszik, ha a társadalomintézményei azt megfelelıen tudják kezelni, de súlyosan veszélyeztetheti is a társadalom integrációját és ezáltalfennmaradását is,ha kezelhetetlenné válik.
Harmoniaelmélet:
A szociológia konfliktuselméleti irányzatával szemben áll a funkcionalista irányzat, vagy harmóniaelmélet, amely atársadalmak lényegét az együttmőködésben látja, és a konfliktusban társadalmi problémát lát. Ez az irányzat igenkritikus Marxszal szemben.
Bürokrácia:
A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági,társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás.Webernél a bürokrácia azt jelenti,hogy a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik.A bürokratás között pontos munkamegosztás érvényesül, szakismereteik, pontosan megfogalmazott követelmények alapján választják ki ıket. A bürokrácia mőködése tehát kiszámítható.
Fenomenológiai szociológia:
Alfred Schütz dolgozta ki, lényege,hogy a szociológiai kutatás figyelmének az emberek mindennapi életére kellirányulnia, azaz hogyan értelmezik az emberek az ıket körülvevı társadalmi környezetet, hogy igazodnak el atársadalomban.
Funckionalizmus:
Szokás fı harmóniaelméletnek nevezni. Talcott Parsons (1902-1979) vezette be a szociológiába. Abból indul ki,hogyminden társadalomnak 4 feladatot kell ellátnia, azaz 4 funkciója van, és ennek megfelelıen minden társadalmon mintrendszeren belül négy további alrendszer mőködik:Manifeszt funkció:(Robert Merton ) Manifeszt= nyílt ( pl nagy és gyors kocsit azért vesznek az emberek, hogy biztonságosan ésgyorsan közlekedjenek)
 
Latens funció: = rejtett funkcióelıbbi kocsis példánál, hogy a vásárló láthatóvá tegye magas társadalmi státusát.
Strukturalizmus:
A nyelvtudományban jelent meg, a nyelvekben megtalálható struktúrák kutatására helyezte a súlyt. Claude Lévi-Strauss francia etnológus vezette be a társadalomtudományokba.
Szimbolikus interakcionizmus:
Mead elméletére támaszkodik. A társadalmat az emberek közötti kapcsolatok, interakciók megfigyelésén keresztülkívánja megismerni. A makroszociológiai kérdések helyett a mikroszociológiai jelenségekre, a mindennapi életre, azemberek közötti kapcsolatokra összpontosítja a figyelmét.
VITAKÉRDÉSEK 1. Marx, Durkheim vagy Weber gondolataiból melyeket lehet a mai társadalom vizsgálatában felhasználni?
Karl Marx (1818-1883) vezette be a szociológiában ma is használt fogalmakat ésgondolatokat: a társadalmi-gazdasági formációk, közöttük különösen a feudalizmus és a kapitalizmus,a társadalmiosztályok, a konfliktusok, mint a társadalom lényegéhez tartozó jelenségek, az elidegenedés, a gazdasági alap ésfelépítmény viszonya. Erısen hat ma is a szociológiára Marx azon tétele, hogy a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik, sıt a konfliktus a társadalmak fejlıdésének egyik mozgatóereje. Marx szerint a szocialistatársadalomban eltőnik a konfliktus, a kommunizmusban teljes lesz a társadalmi harmónia. Emile Durkheim (1858-1917) a társadalmi integráció feltételeit kereste. Az anómia fogalmát Durkheim dolgozta ki és vezette be aszociológiába. Ha a normákban való egyetértés meggyengül, megnı a különféle társadalmi problémák gyakorisága.A társadalmon belüli konszenzus és szolidaritás megteremtésében nagy jelentıséget tulajdonít a vallásnak.Fontostétele, hogy a társadalmi tényeket csak más társadalmi tényekkel lehet megmagyarázni. Az öngyilkosság ugyanegyéni cselekedet, de az öngyilkosság gyakorisága társadalmi tény, ezért nem magyarázható az egyének tulajdonságaival, hanem csakis társadalmi tényekkel. Max Weber (1864-1920) Marx elméleteire, gondolatairareagált. Szerinte a társadalmi szerkezet differenciálódik a gazdaság, a hatalom, az életmód és a megbecsültségdimenzióban. Weber a hatalomnak, és ezáltal a politikának sokkal több figyelmet szentelt, mint Marx.Megkülönböztette a hatalmat, mely a fizikai kényszer fenyegetésén alapul, és az uralmat,A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági, társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás.Kortásaival ellentétben Weber szerint a társadalomban és a történelemben nem determinisztikus törvények, hanemvalószínőségi jellegő összefüggések érvényesülnek.
2. A Parsons-féle funkcionalizmus és a nyugati marxisták vitájában kiknek miben volt igazuk?
A funkcionalizmust Talcott Parsons (1902-1979) vezette be a szociológiába. Abból indul ki, hogy mindentársadalomnak négy feladatot kell ellátnia, azaz négy funkciója van, és ennek megfelelıen minden társadalom mintrendszeren belül további alrendszer mőködik:   politika – a társadalom céljainak meghatározása
  gazdaság – az eszközök hozzárendelése a célokhoz, vagyis a célok megvalósítása.
  kultúra – a társadalom tagjainak, tevékenységüknek integrálása
  személyiség – a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedékt
ıl amásiknak, szocializációA funkcionalizmus másik kiemelkedı amerikai képviselıje, Robert Merton (1910-) nem fogalmazott megParsonéhoz hasonló elméletet, viszont több kritikus ponton módosította és kiegészítette a funkcionalizmust, ígyelfogadhatóbbá tette azt a szociológusok többsége számára: - rámutatott, hogy egy-egy fennálló intézménynek,normának, hiedelemnek nemcsak funkciói, hanem diszfunkciói (hátrányos hatásai) is lehetnek. - megkülönböztette amanifeszt (nyílt) és a latens (rejtett) funkciókat, ezáltal lehetıvé tette, hogy a szociológiai elemzés a jelenségek felszínénél mélyebbre hatoljon. - ugyanaz az intézmény, norma, hiedelem funkcionális lehet a társadalom egyik osztálya és diszfunkcionális a másik osztálya számára. Marxista irányzatok - a korán elhunyt C. Wright Mills (1916-1962) az amerikai szociológia „fenegyereke”volt. Bírálta Parsons fogalmi és Lazersfeld módszertani fetisizmusát,velük ellentétben a „szociológiai fantázia” szükségességét hangoztatta. Közel állt a marxizmushoz a FrankfurtiIskola, amely Frankfurtban jött létre az 1920-as években. Az iskolához tartozó tudósok: Max Horkheimer (1895-1973), Theodor W. Andorn (1903-1969) továbbá – a második és harmadik nemzedékbıl – Jürgen Habermas. AFrankfurti Iskola tagjai az antiszemitizmus gyökereit a személyiségben, az antiszemitizmusra hajlamos személyiségkialakulásának okát pedig a gyermekkorban kapott nevelésben keresték, mutatja a pszichoanalízis hatását agondolkodásunkra. A Frankfurti Iskola ma is élı és publikáló képviselıje Jürgen Habermas (1929- ). Inkábbfilozófus, mint elméleti szociológus. Habermas vitatkozott egyrészt a pozitivista szociológusokkal (Papp 1976),másrészt a funkcionalistákkal, különösen Luhmann-nal. Könyvet írt a történelmi materializmus rekonstrukciójáról,ebben messze eltávolodott a marxizmus eredeti tanításaitól.
3. Szükség van-e közösségekre a mai társadalmak jó mőködéséhez?
James Coleman egyik tanulmányában azt hangsúlyozta, hogy a modern társadalmakban egyre nagyobb szerepet játszanak az ember alkotta társadalmi szervezetek, s az ezekben felmerülı elosztási és kontroll problémák kezeléséhez újfajta közösségek és szabályok szükségesek. A szélsıséges individualizmus reakciójaként jelent meg akommunitarizmus, vagyis a „közösségiesség” irányzata. (Walzer 1980, Etzioni 1988, Bellah et al.1991, Honneth1993) Ez az elmélet 2 ponton ellentmond az individualizmusnak: - az egyes emberek jóléte és a társadalommőködése érdekében szükség van közösségekre - továbbá az erkölcs és azt alátámasztó értékek nélkül a moderngazdaság és a politikai demokrácia nem képes hatékonyan mőködni
4. Szükség van-e erkölcsre és értékekre a modern gazdaság és a demokrácia mőködéséhez? Lehet-etársadalmi egyetértést teremteni az erkölcsi normákat és értékeket illetıen?

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->