930.

3 P 74

930.3
T AJAK

1308 . 1308 Dagaly u. 9. 9~0.3 p 7~

POCZY KLARA

FS00301254

~~~~.~MOK.

KISKONYVTARA 542

BUDlrl~n~I[~li;S I ~~J
BUda K ';Legi6tAbor Utak R6mai hid Transaquincum enidje Helytart6i palota Hercules villa Tiiborvarosi Muzeum (kMfiirdli es lak6Mz) 8 Teglaegetli 9 Katonavarosi amfiteatrum 10 Cella trichora 1 2 3 4 5 6 7

-r-r-'"'-. /

Cartographia

Kft., Budapest, 1996. 660B04

A CfMLAPON: A legi6tabor deli fala es taborkapuja A HI. TLAPON: A katonavaros amfiteatruma

A legi6bibor emlekei A Duna magyarorszagi szaka~zanak katonai megszallasara a Kr. u. 1. szazad folyaman keriilt sor. Obuda teriilete a szazad masodik feleben valt a panI}oniai limesszakasz egyik kulcsfontossagu Iancszemeve. A mai Obuda k6zpontjaban, a solymari-v6r6svari v61gy kiszelesed6 vegeben elosz6r auxiliaris (segedcsapat) tabor, majd Kr. u. 89-tollegi6tabor letesiilt, amely egeszen a 4. szazadig fennallt. A k6zel 6000 fonyi legi6 parancsnoka Kr.u. I06-t61 kezd6doen AIs6Pann6nia helytart6ja, Aquincum pedig a tartomany fovarosa lett. Aquincum alland6 helyorsege, kisebb megszakitasokkal, a legi6 II Adiutrix volt. E legi6 nevehez fUzodik a legt6bb katonai celu epitkezes Aquincumban, sot a tartomany mas reszein is. Az 1. szazadi Iegi6tabor pontos helyet es kiterjedeset nem ismerjiik pontosan. Legjobban a 2-3. szazadi castra ismert, amely a t6bbsz6ri atepites ellenere lenyegeben azonos beosztasu es alaprajzu volt a 2. szazad masodik feletol egeszen a 3--4. szazad fordul6jaig. A 4. szazad eiso feleben uj tabor epiilt a meglevotol keletre. A korabbi legi6tabor epiileteinek egy reszet atepitve mas celra hasznaltak, egy resziiket pedig felhagytak. Az asatasok soran sikeriilt feltami a tabor vedmuveit, uthal6zatat es nehany belso epiiletet. Ezek k6ziil rna t6bb helyreallitva lathat6. Lovascsapat tabora - castellum alae (Arptidjejedelem utja 94.) Obuda eddig ismert elso katonai letesitmenye a Kr. u. 73-ban, Vespasianus csaszar uralkodasa alatt megepiilt, 500 lovaskatona elhelyezesere alkalmas castellum. amelynek t6bb reszlete is napvilagra keriilt az Aquincum Thermalhotel epiteset megelozo evekben. A szalloda keleti es nyugati oldalan leva parkol6k teriileten a k6vezetben jeleztek a tabor eszaki es keleti vedofalanak nyomvonalat es a Duna fele nyil6 fOkapu (porta praetoria) eszaki kaputomyanak helyet; ez ut6bbi a zsinag6gaepiilet (jelenleg tv-stUdi6) keleti oldaIan keriilt elo. Az 1,1 m vastag, kobOI epiilt es kiskvaderekkel burkolt taborfalat beliilrol tampillerekkel erositettek meg, kiviilrol pedig vizesarkok nehezitettek a megk6zelitest. A castellum belso epiiletei k6ziil a k6zponti epiilet valamint nehany legenysegi barakk reszleteit tartak fel. A tabor epiteset meg6r6kito feliratos meszko tabla t6redekei az eszaki taborkapu (porta principalis sinistra) bontasi t6rmelekebOi keriiltek elo. A tabla kiegeszitett masolata a szalloda Dunara nezo fobejarata mellett all.

Az epitkezes Vespasianus nagyaninyu hatareroditesi programjanak reszet kepezte. A felirat arrol tudosit, hogy a tabor epitoje es elso helyorsege az ala 1 Tungrorum Frontoniana new lovascsapat volt, amelyet az I. szazad vegen Campona-ba (a mai Nagyteteny) vezenyeltek. Strategiai fontossagat az a teny is bizonyitja, hogy az eredetileg nagyreszt palank - fold-fa - szerkezetG castellumot teljes egeszeben kobe epitettek at es a legiotabor megepulte utan meg hosszu evtizedekig hasznaltak. Diszkapu a ~~borforum - principia - jObejaratanal (A Florian Uzletkozpont) A legiotabor fOutcainak metszespontjanal allott a principia, a tabor kozponti epulete. Ebbol a metszespontb61 (groma) tuztek ki a taborepites megkezdesekor az uthalozat nyomvonalat es az epuletek helyet. E pont fole epitettek a 3. szazad masodik feleben azt a negynyilasu, emeletmagas diszkapuzatot (tetrapylon), amelynek romjaira az uzletkozpont alapozasa soran bukkantak. A rendkivul jo allapotban megA principia dfszkapuzat(.mak romjai

maradt falaknak csak nehany csonkj<it sikeriilt meg6rizni az epiilet alagsoraban, de jelenleg azok sem hithat6ak. Az epiilet nyugat fele terjed6 nagyobbik fele a mai parkol6 es a j<itsz6ter ala esik, s csak reszben feltart. K6zponti, oszlopos udvaran es a hozza csatlakoz6 keresztiranyu csarnokban diszszemleket, itelethirdeteseket tartottak; az udvart irodahelyisegek fogtak k6zre, Az epiilet nyugati vegeben volt a zaszl6szentely, ahol a legi6 hadijelvenyein, a csaszar kepmasan kiviil a tabori penztarat (a katonak zsoldjaval) is 6riztek. Az epiilet romjai jelenleg nem tekinthet6k meg. A legiotabor keleti kapuja - porta praetoria (K6rhaz u. 7.) A legi6tabornak a Dunara, vagyis az ellenseg fele nez6 oldalan epiilt kapu volt a tulajdonkeppeni fOkapuja, ahonnan oszlopsorral szegelyezett fOutca, a via praetoria vezetett a tabork6zpontba, a principia epiiletehez. A kapu maradvanyai a K6rhaz utca 7. sz. haz keleti 01dalan kialakitott parkban tekinthet6k meg. A porta praetoria ma ismert forrnajaban a 3. szazad masodik feleben epiilt. A korabbi kapuepitmenyt teljes egeszeben lebontottak es maradvanyait statikai okokb6l eltavolitottak. A haromnyilasu kapuepitmenyt ketoldalt egy-egy emeletes, k6ralapozasu, nyolcsz6gletu kaputorony fogta k6zre. A boltozott <itjarok k6ziil a k6zeps6 a kocsiforgalom, a ket szels6 a gyalogos k6zlekedes szamara kesziilt. Az eszaki atjaro boltivet a megmaradt faragott k6vek alapjan rekonstruaItak s alakos diszu zarok6vet visszaepitettek. A kivezeto kocsiut k6zepen meszkolapokkal fedett szennyvizcsatorna vezetett a Duna fele. A kapuhoz eszaki es deli iranyban a legiotabor keleti fala csatlakozik. A fal belso oldalahoz sancot epitettek, amelynek tetejen k6riiljarot alakitottak ki. A fal megk6zeliteset kiviilrol arkokkal nehezitettek meg. Ezeket az arkokat a 4. szazadban, a kesoromai legi6tabor epitesekor bet6lt6ttek, s f6lejiik epiileteket emeltek, melyek falreszletei (k6zepkori falakkal egyiitt) a taborfal keleti oldalan lathat6k. A porta praetoria felc)! lehetett megk6zeliteni a Dunan
A tegiotabor keleti kapuja. Rekonstrukcios vazlat: Hajnoczi Gyula

atvezeto hidat, amely a legi6tabor es a pesti oldalon leva Transaquincum nevu hidfOallas kozott teremtett osszekottetest. A ,legiotabor deli fala kapuja - porta principalis dextra (Arpad hid budai felhajtoja - Vorosvari ut - Pacsirtamezo u.) A Fl6rian teri aluljar6 delnyugati kijaratanaJ kialakitott romkertben a legi6tabor deli falanak helyreallitott szakasza es a deli taborkapu konzervalt maradvanyai lathat6k. A legi6tabor negy kapuja komi a deli - a porta principalis dextra itt helyreallitott formajaban a 2. szazad dereka tajan epiilt. Az emeletes, negyszogletes kaputomyok ket, egyenkent 3,5 m szeles kapunyilast fognak kozre. Az epitmenyen tobbszor vegeztek javitasokat, atepiteseket. A nyugati kapunyilas megemelt kiiszobe arra emlekeztet, hogy a kapu hasznalatanak utols6 idejeben (4. szazad) a jar6szint magasabb volt es va16szinuleg csak a nyugati atjar6n keresztiil k6zlekedtek. A kapun bevezeto oszlopsorral szegelyezett lit, a via principalis, a tabor eszak-deli folitja, a tabor k6zponti epiiletehez, a principiahoz vezetett. Ketoldalar6l boltsorra emlekezteto helyisegek - tabemak - nyiltak. A tabemasor mogott, nyugat felol, a legi6 1. cohorsanak a laktanyai allottak, keleti oldalan pedig a taborparancsnok helyettesenek, a tribul1us laticlaviusnak a lak6haza. A taborkapuhoz csatlakoz6 taborfal nyugati es keleti iranyban hosszabb szakaszon lathat6, sot, a Fl6rian teri gyalogos aluljar6 deA deli taborfal es taborkapu

es

Ii fala az egykori deli taborfal helyen epiilt. A kaput61 keletre eso els6 bastya helyet az aluljar6 kovezete jelzi. A rna IMhat6 taborfal es kapureszletek tobbnyire kiegeszitesek, amelyek a megmaradt alapfalakra epiiltek, mivel a r6mai kori falakj6 reszet a kozepkori es ujkori epitkezesekhez kibcinyasztak. A taborparancsnok-helyettes (Florian teri aluljar6) - tribunus laticlavius - lakohaza

A rommez6 fel61 kozelitheto meg a gyalogos aluljar6, amely az ott feltart senatori rangu taborparancsnok-helyettes lak6haza helyen epiilt. Az el6kel6 varosi hazak mintajara epiilt, padl6futessel es diszudvarral ellMott, falfestmennyel diszitett epiilet egyediila1l6 lelete egy Mithras szentely, az egyetien ezidaig, amelyet katonai tabor belsejeben talaItak. A szentelyben feliratos oltarkoveket es a mitosz jeleneteit abrazol6 falfestmenyt tartak fel. Az aluljar6ban lev6 kiallitason ezek masolatai es mas, a legi6tabort ismerteto k6emlekmasolatok es illusztraIt tab 16k IMhat6k. A legiotabor jUrdoje - Thermae maiores (Florian teri aluljaro) A tabor ket fOutjanak keresztez6deseben allott a katonai ftird6 monumentalis, mintegy 120 x 140 m alapteriiletu epiilete. Mindket utca felol oszlopcsarnok - porticus - zarta Ie, s minden bizonnyal fobejaratai is e fOutcakr61 nyiltak. A romok rna delr61, az aluljar6 Tavasz utca fele nyil6 atjar6jab61 kozelithetok meg, amelyet az egykori r6mai utca nyomvonalan alakitottak ki. Az epiiletet eszaki vegen tornacsarnok (palaestra) zarja Ie, amely jelenleg az aluljar6 eszaki keresztfolyos6jara esik. EMI delre, az epiilet tengelyeben hidegvizu medence, ket 01dalan egy-egy vetkoz6 helyiseg (apodyterium) volt. A helyisegsor keleti vegen kapott helyet az illemhely (latrina). Ezekt61 delre egy centralis teremb61 nyiltak a hidegvizu medencek (frigiFalfestmeny reszlete a tab orparancsnok-helyettes hazaban feltart Mithras-szentelyb61

darium) s ugyaninnen lehetett megkozeliteni a langyos vizu fiirdoreszt (tepidarium) es a kor alaprajzu izzaszt6t (sudatio). Az epiilet vedett deli feleben alakitottak ki a legerosebb fiitest igenylo forr6vizes ftirdoreszt (caldarium), amelynek feltarasara alig volt lehetoseg. Az epiiletet a 4. szazadban alapvetoen atepitettek, a korabbi me denceket feltoltottek. Az igy kialakitott palotahoz nyugat fe101csatlakozott a ftirdoszamy valamint egy, az aluljar6 terebe is benyul6 medence. Latin elnevezeset (thennae maiores) egy Kr.u. 268-b61 szarmaz6 ujjaepitesi feliratA tegio nagy furd6jimek he/yrea//itott r61 ismerjiik, amelyet a mult rom/at szazadi csatomaepitesi munkak soran talaltak a ftirdo teriileten. De mar 1778-ban feltarta Schonvisner Istvan egyetemi tanar a ftirdo egy reszet, amelyet a nagykozonsegnek is bemutattak, s igy az Magyarorszag elso regeThermae maiores. Rekonstrukcios vaz/at (Hajnoczi Gyu/a)

szeti feltarasanak s muemlekenek szamit. Tovabbi feltarasokra 1932-ben, 1962-ben, 1973ban valamint 1975-84 kozott keriilt sor, amelyek eredmenyekeppen a flirdo bemutatasara is sor keriilt. A centuri6haz atriuma (Vorosvari ut 1-3. - A Florian aruhizz deli bejarata elott) A legi6 kozel 6000 fOnyi legenysege 10 cohorsra oszlott, az egyes cohorsok laktanyai meghatarozott szablilyok szerint helyezkedtek el a legi6taboron bellil. Egy-egy cohors 6-6 centuriab6l all ott. A legfontosabb, dupla letszamu elit egyseg az 1. cohors volt, amelynek kaszamyai mindig a via principalis dextrar61, a helyettes taborparancsnok lak6hlizaval szernkozt nyiltak, esetiinkben az eszak-deli fout nyugati oldalar61, a deli kapu kozvetlen szomszedsagaban. A centuriak parancsnokainak, a centuri6knak a laklisai az egyes kaszamyaepuletek vegeben voltak, s lenyegesen kenyelmesebbek, nagyobbak voltak a kozlegenyek szallasanal. KozUliik is kiemelkednek az elit egyseg, az 1. Caius Castricius Victor. a tegio 1/. cohors parancsnokainak lakasai, Adiutrix katonajfmak egeszatakos amelyek az aquincumi legi6tasfrk6ve (Kr. u. t. szazad) borban kulona1l6 atriumos hlizak voltak. A F16rian aruhliz deli bejarata e16tti atriumos haz az 1. cohors ot centuriohliza kozul a masodik, a tobbi negy hason16 epulet feltaratIan. Az oszlopos, cisztemas bels6 udvar es a bel6le nyil6 lak6helyisegek a 3. szazadi allapotot mutatjak. 7

Kaszarnya es szentely romjai (VOroskereszt u. 1-3.) A legionariusok szallashelyei j6val egyszeriibbek voltak, mint a centuri6ke. Az egyes centuriak egy-egy keskenyebb utca ket oldalan levo, egymassal szembenezo 6naII6 kaszamyaepiileteket foglaltak el. Az oszlopos verandar61 13-13, eloterbol es ha16kamrab6l all6 szallashely nyilt. Az eloterben a fegyvereket . .. tartottak, a kb. 16 m2 alapteriiletli Branz sisak (Kr.u. I. szazad vege) haI6kamrakban altalaban 8-8 fo aludt. A V6r6skereszt utcaban vegzett feltaras soran nehany hal6- es fegyverkamra, valamint az oszlopos veranda es ut reszletei keriiltek elo. Az epiiletet a 2. szazadban epitettek, t6bbsz6r renovaItak, majd a 4. szazadban alapvetoen Malakitottak. A kesor6mai legi6tabor megepiilte utan az egykori kaszamyak [6le apszisos zar6dasu csarnokepiiletet emeltek, amely minden bizonnyal k6zepiilet - esetleg szentely -lehetett. Az epiilet [6le a 13. szazadban ferences templom es kolostor epiilt. Az itt talaIt r6mai oszlopfO masolata hivja fel a jar6kelok figyelmet a romokra. Kesoromai legiotabor -: deli Jalreszlet bcistyakkal (Templom u. vonala - Arpcid Jejedelem utja) A 4. szazadban az aquincumi legi6tabor mar nem felelt meg a vedelmi k6vetelmenyeknek. Az alland6su16 haboruk es a haditechnika vaItozasai uj erOd epiteset tettek sziiksegesse, amelyet a meglevotol keletre emeltek ugy, hogy a tabor keleti falat eszaki es deli iranyban meghosszabbitoMk - ez lett az uj erod nyugati fala. Az ettol keletre leva teriiletet a Dunaig bekeritettek. Az uj erod falanak vastagsaga a regienek mintegy duplaja, Mlagosan 3 m lett, a falak magasaga is ennek aranyaban nott. A vedOfalat kifele ugr6 patk6 alaku tomyokkal is megerositettek, a deli falszakasz az egyes tomyok k6z6tt befele ivelod6tt, ami a vedelem hatekonysagM volt hivatva elosegiteni. A fal es a bastyak helyet a Templom utca burkolata jelzi, valamint a Lajos u. 166. sz. telken es a Thermalhotel Aquincumt61 eszakra leva parkban lMhat6 egy-egy patk6 alaku torony meszk6bol kialakitott jelzese. Nemeth Margit 8

A katonavaros - canabae legionis - emlekei A tabor k6riil a katonak csaladjai, mesteremberek, keresked6k laktak, telepiilesiik id6vel szabalyos varossa terebelyesedett. A lak6negyedek szelen helyet kaptak a legi6 kiil6nfele miihelyei, s a yaros hataraban allt az amfiteatrum, ahol - gladiatorkiizdelmek, allathajszak es egyeb el6adasok mellett - katonai gyakorlatokat is tartottak. A siiriin beepitett, n6tt szerkezetii varosr~sz nagy karejban vette k6riil a tabort. Ismert a katonavaros kozel E-D iranyu, derekszogii utcarendszere, s - els6sorban az eszaki varosreszben - az atl6san vezetett utakb6l a1l6 utcahal6zata. Obuda maig megorizte az 6kori uttestek nyomvonalat. A katonavaros a Severusok idejen (3. szazad) a polgarvarossal azonos rangra emelkedett, epiiletei pompajaval, bels6 epiteszeti elemeinek gazdagsagaval feliil is multa azt. Teriilete kb. 140 hektarra terjedt ki. Helytart6i palata, Fiepiilet (Obudai Haj6gyari sziget) Az aquincumi katonavaros beepitesenek sajatos vonast adott a helytart6i szekhellyel jar6 feladat. A 2. szazad legelejen Aquincum Pannonia Inferior provincia f6varosa lett, itt epiilt fel a kik6t6 mellett a helytart6k rezidenciaja, itt miikod6tt a helytart6i iroda. Varnhivatal, templomok, vendegfogad6k, papi testiiletek, f6iskolak kiterjedt vasarter sorolhat6 fontosabb epitmenyei k6ze. A k6zintezmenyek es hivatalok, a helytart6 es magasrangu kiseretenek lak6haA helytart6i palata. Rekanstrukci6s rajz (Hajn6czi Gyula)

,
f
9

zai miatt a telepiiles varoskepe az Mlagos pannoniai municipiumokenai lenyegesen nagyobb szabasu IMvanyt nyujtott. Lakosainak szamM 35--40 ezer fOre teszik. Pannonia Inferior helytart6inak a rezidenciaja a legi6tabort6l EKre, a,Duna egyik szigeten emelkedett. Hid kototte ossze a katonavaros E-i regi6javal. A hid helyet es maradvanyait asatasokkal tisztaztak 1979-ben. A feltarasok eredmenyei szerint a palota a 2. szazad elejen epiilt, talan a kesobbi Hadrianus csaszar pann6niai legMussaga idejen, 106-107-ben.
A helytart6i palata feltart maradvanyai. Alaprajz

rn
~ID

10
B 1/.

I~

10 5

:'.

;r:.:
::.:-.:
18

--N--

10

Fa/festmeny a helytart6i palotab61

A 2. szazad vegen atepitett es a 3. szazadban bovitett emeletes f6epiiletenek kozel szaz helyisege 120x 120 m alapteriiletet foglalt el. Minden oldalr61 kokerites vedte, amelyen del felol boltozatos kapun lehetett kocsival behajtani. Az epiilet egyik erdekessege, hogy f6homlokzata keletre nezett, vagyis a hatar ellenseg feloli oldalara. Szemben, a Duna bal partjan ellenerod biztositotta az atkelest. A palotaba a sziget belso obI eben leva haj6kikotobollepcso vezetett a fObejarathoz. A keleti traktus emeletes volt. Portikuszb61 nyiltak a fohomlokzat menti disztermek, fogad6tennek, mindegyik helyiseget mozaikpadl6 es falfestes diszitette. A palota eszaki szarnya a helytart6k es magasrangu vendegeik lakosztalya volt, ftirdojet tovabbi medencekkel bovitettek a 3. szazadban. Az ellipszis alaku uj hideg vizii medence padl6jat szines tengeri jelenetet abrazol6 mozaikkal raktak ki. A palota foly6vizellatasat sajat "vizmii" biztositotta, a diszkert ontozeset, a szokokut miikodeset ez a rendszer biztositotta. A delfinszoborral diszitett szok6kut szinte teljes epsegben maradt a helyszinen. 11

A palota bels6 udvanin alit a csaszarkultusz szente1ye, amelynek podiuman nagymeretii togas szobor hevert a feltaras idejen. A szentely kozeh~b61 vale Fortuna-Nemesis e1etnagysagu szobra, az istenn6 kepeben a Severus-dinasztia valamelyik csaszarn6jet abrazo1ja. Az epiilet deli oldalat ugyancsak a portikuszbol nyilo helyisegsor foglalta el. A test6rseg, a kiszolgalo szemelyzet szallashelyei mellett a konyhak, pekseg, magtar, ket raktar sorakozott itt. Vizobliteses illemhelyek kaptak helyet az epiilet Kis-Dunaag fel61i vegeben. E deli szarny egyik erdekessege a fanum, vagyis az a szente1y, ahol iinnepnapokon aldozatbemutatasokra keriilt sor az allamvallas es a csaszarok tiszteletere. A kOfallal keritett udvarban szentely eme1kedett, a kerites menten felallitott oltark6vek kozii1 nyoic meg eredeti helyen alit, mindegyiken egy-egy helytarto neve olvashato. A fal mellett meg 12 k6emlek helyet rogzitettek a feltarasok es meg eppen ennyi keriilt e16 egy evszazad kutatasai soran a Hajogyari szigetr61, ugyancsak egy-egy helytarto nevevel. A 20 fe1irat a Kr. u. 120-283 koz6tti id6szakot oleli fel. Feliratok reven egyebkent rna mar 44 Aquincumban szolgalo helytarto neve, illetve szemelye ismeretes. Szinte hianytalan dokumentum-jegyzek azokrol a szemelyisegekr61 (tobben koziiliik kes6bb uralkodova valtak), akik a provincia polgari kozigazgatas<it, valamint hadseregenek vezenyletet az uralkodo neveben iranyitottak. Az epiilet tortenelmi jelent6seget fokozza, hogy fennallasa alatt, - a 2. szazad elejet61 a 3. szazad vegeig - majdnem mindegyik romai csaszart hosszabb-rovidebb id6re vendegiill<ithatta falai koz6tt. Ezzel is magyarazhato az epiilet atlagosnaJ igenyesebb dekoracioja es berendezese. A he1ytartoi palot<it a 3. szazad masodik feleben a je1ek szerint hirtelen kiiiritettek, lehet, hogy ennek k6zvetlen oka egy nagyobb arviz volt. A 4. szazadban a csaszarok szallasara a1kalmas reprezentativ varosi palot<it <ithelyeztek a szigetr61 a legiostabor m6gotti vedettebb teriiletre. , A romai kori palota romcsoportja a 19. szazad masodik fe1eig - az Obudai Hajogyar megepiilteig - erne let magasan allott. A felszinen l<ithato falak egy reszer61 1857-77. k6zott keszitett felmereseket Zsigmondy Gusztav. A kes6bbi 1941-42. evi es 1950-1955 k6z6tti asatasok soran feltart mozaikokat, falfestrnenyeket, szobrokat, feliratos emlekeket az Aquincumi Muzeum 6rzi. Az obudai Hajogyar felszamolasa, illetve a teriilet privatizacioja a1kalmaval resz1etes tervet do1gozott ki az Aquincumi Muzeum a szigeten feltart, de visszatemetett va1amint meg feltarasra varo romai he1ytartoi pa10ta bemutatasa12

ra. Az elgondolas lenyege, a palota romjai fOl6tt olyan ved6epiilet kialakitasa, ami kiils6 megjeleneseben, t6megeben, konturjaban az 6kori k6zepiilet hatasat idezi, es kiallit6helykent is szolgal.

* * *a jelenlegi "elo" varos kiil6nAz aquincumi katonavaros teriileten bozo pontjain, t6bb 6kori epiiletmaradvany emlekeztet a k6zel ketezer eves varosel6dre. E romok mindegyike elter6 funkci6ju epitmeny maradvanya. Kettonel kis muzeum all a romkertben, az egyikben Pannonia legertekesebb mozaikpadl6i f61e emeltek a vedoepiiletet, a masikban kadftirdo, es ritkasagszamba meno, egesz falfeliiletet beborit6, falfestmeny-falkep maradt az eredeti helyen.
Hercules villa (Meggyfa u. 21.)
Magas rangu k6zhivatalnokok v4rosi palotajakent ismert diszes, mozaikpadl6s epiilet a katonavaros E-Ny-i peremen. A 2. szazad k6zepen emeltek, a helytart6i szekhelyhez kapcsol6d6 varosnegyedben. A f6epiilet a porticusos villak csoportjaba tartozik. Oldalfolyos6r61nyil6 hat helyseget padl6fiitessellattak el, k6ziiliik az egyiket apszis zarta Ie. Tobb helyiseget szines mozaikpadl6 diszitette, reszben geometrikus, reszben pedig figuralis elemekkel. Az abrazolasok elsosorban Herculessel kapcsolatos mitol6giai jeleneteket elevenitenek meg. Innen kapta az epiilet mai elnevezeset. Pannonia legertekesebb mozaikjanak szamit az, amelyen Nessos kentaur elrabolja Deianeira nymphit, Hercules feleseget s az istenseg eppen celba veszi ijaval a kentaurt. A kompozici6t a folyamisten fekvo alakja zarja Ie. A furd6szamy padl6jit 6k6lviv6kat abrazol6 mozaikminta boritja. Rokon a polgarvaros egyik Amor sz616furttel. Mozaik a Hercules maganfiird6jenek birk6z6villabOl. (Kr. u. II. szazad k6zepe) kat abrazol6 mozaikpadl6javal. A madarakat, n6venyi motivumokat abrazol6 falfestmenyek, a stukk6diszek, valamint az oszlopokkal diszitett kagyl6s kikepzesii faliftilke az epiilet kiil6nb6Z0 peri6dusaib6l szarmaznak. Az epiilet feltarisa 1956-ban kezdod6tt, a romok fole emelt muzeum 1967 6ta latogathat6. 13

A katonavaros

kadfiirdoje es lak6haz romjai (Pacsirtamezo

u. 63.)

A katonavaros stirtin beepitett delkeleti reszen kozfUrd6 es lak6haz maradvanyai role emeltek ved6epuletet. A 2. szazad elejen epult es a markomann haboruk (167-180) utan ujjaepult foly6vizzel es esatomaval ell<itott kadfUrd6 val6szintileg vendegfogad6hoz (deversorium) tartozott. Kadjai, padl6fUtese es esatomazasa tekinthet6k itt meg. A fUrd6hoz esatlakoz6 terem falat vadaszjelenetet abrazol6 falfestmeny diszitette. Ez az alkotas kisazsiai, sziriai mintakepek alapjan keszUlt: feher lovon vagtat6 frig sapkas, perzsa oltozetU ijasz, ugr6 pardue, fut6 tigris es a vadaszat zaj<it61 megriadt pava idezi fel a hajtas hangulatat. A furd6hoz etterem tartozott, az egykori lakomakra utal az udvar szemetgodreib61 el6keriilt draga, de torott edenyek es uvegpoharak halmaza, allatesontok, meg osztriga kagyl6k is. A feltarasok 1951-53 kozott es 1968-ban folytak, a kis muzeum a romteriilettel es a 4. szazadi temet6resszel 1954-ben letesult. A katonai amflteatrum (Nagyszombat u.- Viador u. - Pacsirtamezo u. altai kozrefogott teriilet) A katonavaros deli szegelyen a limes ut men ten emelkedett Aquineum nagyobbik amfiteatruma. Felirata alapjan Antoninus Pius koraban (145-161) a legio II. Adiutrix epitette. Kett6s gytiriifala 89 x 66 meter <itmer6jti arenat fogott kozre, mely esatomarendszere folytan alkalmas volt vizi kuzdelmek lebonyolitasara is. Az arenaba negy kapun keresztUl lehetett bejutni. A

A katonavarosi amfiteatrum. Alaprajz es rekonstrukci6 (Hajn6czi Gyula)

14

lelM6kr61 12-13000 ember kiserhette figyelemmel az eloadasokat, a gladiatorviadalokat, az allatkuzdelmeket. A lel<it6kra 20 keskeny boltives lepeson lehetett feljutni. A p6diumfalat ftilkek (cella) t6rtek meg, ezek egy reszet allatketreekent hasznaltak. Nemesis (a sors) istennojenek szentelyeben feliratos oltark6vek alltak. Az amfiteMrum falainak felhasznalasaval 23 lak6haz epUlt ide a k6zepkor 6ta. Lebontasuk utan 1936-42 k6z6tt folyt a feItaras majd a reszletes helyreallitas es konzervalas. Teglaegeto kemence a katonavarosban (Becsi ut 120_128.) A Beesi ut-Kiseelli-Selmeei utcak k6zeleben huz6dtak a legi6 ipartelepei, ahol edeny- es teglaegeto kemeneek, uveg6nto muhely, bronz6nto muhely uzemelt, hazi- es ipari keramiM allitottak elo: vizvezetekesovet, padl6teglat, tetOfedo eserepet. A Becsi uti teglaeget6 kemence. Az uzemek szamara kul6n vizRekonstrukci6s vfJzlat. vezetek szolgaItatta a foly6vizet (Bende Csaba) a 2. szazadt61 a 4. szazadig. A teglaegeto egyik kemeneeje, mely a legi6 II. Adiutrix szamara gyartott epuletanyagot a 4. szazad vegeig, igen j6 allapotban maradt meg. Az 1966-75 kozott vegzett feltarasok soran elokerult legregibb ipari muemlekunket a modem vallalat egyik pineehelyisegeben oriztek meg. Okereszteny sirkapolna - cella trichora (Raktar-Hunor-Kun igundaKorte u. sarok) A 4. szazad vegen es az 5. szazad elejen a katonavaros felhagyott epuletei helyen temetok huz6dtak. A tabor eszaki kapujab6l kivezeto ut men ten elhelyezOkereszteny sfrkfJpolna (cella trichora). Hajn6czi Gyula rekonstrukci6s rajza

15

ked6 sirok k6z6tt allt egy haromkarejos alaprajzot mutat6 sirkapolna (cella trichora), amelyet Aquincum legkorabbi 6kereszteny epiiletemlekekent 6riztek meg egy kis parkban. Az 1927-ben feltart sirkapolna es az alatta lev6 korabbi epiiletek helyreallitasit az 1930-as evekben vegeztek. Poczy Klara

IRODALOM Alfoldi A. - Nagy L.: Budapest az 6korban. Budapest, 1942. Nagy T.: Budapest t6rtenete az 6skort61 a honfoglalasig. In: Budapest t6rtenete 1. Budapest, 1973. P6czy K.: Aquincum. Castra, Canabae, Colonia. Az 1976-1980 k6z6tti id6szak asatasi eredmenyeinek 6sszefoglalasa. In: Budapest Regisegei 25 (1984) 15-34 p. Das r6mische Budapest (Hrsg. H. Polenz) Miinster-Lengerich, 1986. Nemeth M.: Aquincum. Feltarasok az 1981-1988 k6z6tti id6szakban. In: Budapest Regisegei 28(1991) 91-105 p. Kaba M.: Thennae maiores legionis II Adiutricis. Budapest, 1991.

Tajak-Korok-Mtizeumok Kiskonyvtara 542. szam Kiadja a TKM Egyesiilet, Budapest F6varos Onkormanyzata Idegenforgalmi Alapjanak tamogatasaval, I996-ban, 6000 peldanyban Felcl6s kiado cs szerkeszt6: Eri Istvan Fenykepek: Komjathy Peter, Molnar Ilona, Szelenyi Karoly Terkepek: Cartographia Kft. Bp.

Rajzok: Agosthazi Laszlo, Bende Csaba, Hajnoezi Gyula, Malik Eva Szines feldolgozas: Spektrum Kft. Tipografia: TKM Tipografiai Sttidio T 6rok Balazs Nyomdai munka:
VESZPREMI

tJi1 NYOMDA

RT.

Felcl6s vezet6: li dos Andras vezerig. ISBN 963554 1090

ISSN 0139-245X

16

AZ AQUINCUMnll1

'G16TABOR IL~E~~,S;-:=--= __ ;,_. __

Florian -4.sz. Jelenkori iilhal6zat

'0
N
Q)

2-3.sz.

113r

u.

~-

100m
I

cf

. anak romjai 1 A principia dlszkapuJ r taborfal es taborkapu 2 ~::~ ~bOrfal es taborkapu 3 : laticlavius 4 A tnbunus I hilza, Mithrasz szentellye

" ae triuma maiores 5 Fiirdo-therm 6 A centunohaz a .. A Iegenyseg kaszarnyal 7 .6tabor8 A kesor6mal,it~styakkal deli falresz e

1308 - 1308 Dagaly u. 9. 930.3 P 74 FS00301254 POCZY KLARA BUDAPEST, LEGIOTABOR ES K

. 1

11111Ill~!~II~~!~~~111