Galambos Katalin tij konyve hianypotlo alapnui a kezirassal foglalkoz6 szakirodalomban.

Ez az elsa olyan tankonyvi igenyessegti attekintes, amely az anat6miai es pszichofiziol6giai felepites, valamint a mozgas-, ideg- es erzekszervek rendszerenek rmlkodese ttikreben targyalja a keziras kialakulasat es fejlodeset. Ismertet nehany, frastevekenyseggel kapcsolatos felfogast, tovabba erinti a gyermek - es feln6ttkori abrazolas, rajz- es Iraskepesseg fejlodesenek nehezsegeit, valamint azok pszichofiziol6giai eredetti zavarait IS.

Az ismert szakfr6 els6sorban az MIami szakmai grafologusvizsgak kovetelmenyeit vette figyelembe, fgy a konyv magaban foglalja mindazokat a korszeni ismereteket, amelyeket napjainkban nem nelkulozhetnek a kezfrassal professzionalisan foglalkoz6 szakemberek. A didaktikusan felepitett, sok szemleltetd abrat bemutat6 ismeretterjesztd kiadvany meltan talalhat helyet a grafologus-, frasanalitikus-, fraspszichologus-hallgatck, valamint a tema irant erdeklodo tanarok, tanftok, 6vodapedag6gusok, gy6gypedag6gusok, haziorvosok, vedonok, szulok es nagysziil6k konyvespolcan is.

9 789632 040363

GALAMBOS KATALIN

. A kezirds anatomidja es pszichofiziolofJidja

'OS
:~ !
' ..
'~ \1
.....
~
....
.., i
....
-.....:
il ,
~ 1 .. ~
I~ I I
I' I
'- Ii i
''OS ' '
.... Ii
1:
'~
....
'OS
::
'OS Vllrianb·Medill

GALAMBOS KATALIN

A kezfras anatomiaja es pszichofiziologiaja

GALAMBOS KATALIN

A keziras anatomiaja es pszichofiziologiaja

VARIANT-MEDIA KlADO BUDAPEST, 2002

Minden jog fenntartva. Jelen konyvet, illetve annak reszeit a ,kiad6 engedel~~ nelk~.l.. . tilos reprodukalni, adatrogzftd rendszeren tarolni, barmilyen fonnaban vagy eszkozzel kozolm.

TARTALOMJEGYZEK

LEKTOROK:

BERECZKY BfBORKA DR.SZIDNAILAsZLO

BEVEZETES 7

I. AKEZIRASANATOMIAIALAPJAI 9

1. A MOZGASRENDSZER 9

1.1. A csontvdzrendszer .. 9

1.1.1. A csontok altalanos jellemzese 9

1.1.2. Reszletes csont- es fztilettan 17

1.2. Az izomrendszer 18

1.2.1. Izomtipusok 18

1.2.2. A vazizmok sajatsagai 18

1.2.3. Reszletes vazizomtan 21

ISBN 963 204 036 8

2. AZ IDEGRENDSZER 24

2.1. Az idegrendszerrtil dltaldban 24

2.2. Az idegrendszer szerkezeti elemei is mukodesi

sajdtossdgai :.~. 24

2.3. Elemi idegjelensegek .• 27

2.4. Az idegrendszer mukodesi Jolyamata 28

2.5. Az idegrendszer felosztdsa is dltaldnos jellemzdi 31

2.5.1. A kozponti idegrendszer 32

2.5.2. A kornyeki idegrendszer 43

2.5.3. A vegetatfv (autonom) idegrendszer 46

3. AZ ERZEKSZERVEK RENDSZERE 48

3.1. A ldtoszerv 49

3.2. A hal/as is az egyensulyozds erzekszerve 54

3.3. A szagloszerv es az izleldszerv :....................................... 58

3.4. A tapinto erzekszerv 58

II. ALKALMAZOTT IRASANATOMIA,

IRASFIZIOLOGIA ES IRASPSZICHOLOGIA 61

1. AZ IRASTEVEKENYSEG FIZIOLOGIAI HATTERE ~. 61

1.1. Rudolf Pophal irdsfiziologiai elmelete 62

1.2. Rudolf Pophal elmeletenek mai ertelmezese........................ 63

© Galambos Katalin, valamint a Variant-Media Reklam es Kiad6 Kft., Budapest, 2002

Kiadja a Variant-Media Reklam es Kiad6 Kft.

Felel6s kiad6: Voros Balazs iigyvezet6 igazgat6

Felel6s szerkeszt6: Torokne Gergely Eva A konyvet tervezte: Voros Balazs Formatum: B/5 • Terjedelem: 9,25 (A5) Iv Benitfpus: Times • Abrak szama: 63

6

Tartalomjegyzek

1.3. Az extrapiramiddlis rendszer serUlesenek

kiivetkezmenyei 64

2. AZ ELSO ES A MAsODIK JELZORENDSZER 66

2.1. A reflexmiikiides fizio16giaja 67

2.2. A dinamikus sztereotipia 70

3. A KESZSEG ES A KEPESSEG 71

3.1. A generalizdcio, a differencidcio is az

individualizacio fogalma 71

3.2. A keszseg kialakuldsanak folyamata 72

3.3. A kepessegekrol................................................................... 73

4. A MOZGASKOORDINAcIO FILO- ES

ONTOGENEZISE 78

4.1. A gyermekkori abrazo/as sajatossagai es az

irdskepesseg fejl6dese 78

4.2. Az lrdskeszseg tanuldsat e16segfto Mnyez6k 84

4.3. A khfras mozgdsvezerlese 84

4.4. Az irdsmozgds sajatossdgai es strukturdlis adottsdgai 86

5. AZ IRAsTANULAs NEHEZSEGEI 90

5.1. A manipuldcio es a grafomotorika zavarai 91

5.2. Az irdskepesseg fiziologiai es neurologiai eredetil

zavarai 94

OSSZEGEZES 97

IRODALOMJEGYZEK 98

BEVEZETES

Talan eddig nem is gondoltunk arra, hogy a kezfras feln6ttkorra gordulekennye . valt folyamata milyen bonyolult hatterrel rendelkezik. Ennek a .Jiatternek" a bemutatasa (szak-) konyvunk els6dleges celja, A szakemberek (grafologus, pszichologus, frasszakerto, pedag6gus stb.) szamara iranynlkent szolgalhat az, hogy milyen irasmeghatarozast, frasdefinfciot tartanak ervenyesnek elemzo tevekenyseguk soran. Segftsegul szo szerint idezzuk dr. Szidnai Laszlo A keziras alapvetd meghatarozasai cfrnf Irasaban (1998., 73. oldal) csokorba gytijtott Irasertelmezeseket.

.Kiindulasi alapnak tekinthetjuk Gross (1942) tanulmanyat, amelyben a szerzd

az Iras Ietrejottet az alabbi tenyezok fuggvenyenek tulajdonitja:

- a rogzitett jel- vagy bettirendszer, amely ismert az fro szamara;

- az fraster, ahova es ahogyan az Iras kenll;

- az fro individualis (egyedi, egyeni) motoriuma.

Muller es Enskat (1961) szerint az fras sajatossagai az alabbiaktol ftiggenek:

1. a jelrendszer tortenetisege es fejlodesi kategoriaja, amelyek ugyan fuggetle-

nek az Irotol, de hatassal vannak a kivitelezesre; ,

2. a jelrendszer tanftasi modszere, ismertsegi (gyakorlasi) foka;

3. az frasteren belul az Irasfeliilet, az anyag es az froeszkoz fajtaja;

4. az individuum motoriumanak mozgasfiziologiai tenyezoi:

5. az individuum motoriumanak psziches tenyezoi.

Erdemes itt E. Doblhofer (1962) meghatarozasaira is hivatkoznunk, aki a - fentieken kfviil - legfontosabb feltetelkent eldszor emliti a kezlesi szandekot (6.), amely nelkul nem tekinthetjiik Irasnak az elkeszult produktumot.

Az iras definfcioi ennek a hat - killonfele mertekben hangsiilyozott - tenyezonek az egymasra hatasa alapjan aszerint valtozik, hogy az alkot6ja mit tesz a vizsgalata fo targyava."

Bdvebben a kovetkezoket allapfthatjuk meg az Irasrol.

Az Iras tarsadalmilag (szokas- vagy szabalyrendszerben) elfogadott tartalmii es sorozatrendszeni specialis vizualis jelek, az tin, Irasjelek megjelenitese valamely feliileten kezzel, ill. adekvat eszkoz hasznalataval,

Kulonbozosegek: tdrsadalmi - magyar, orosz, arab, japan stb.; sorozatrendszeri ::: egyenesek, Ivek, vastagftasok-vekonyftasok, osszehuzasok, tavolsagok ... bal-jobb, jobb-bal, fiigg6leges irany stb.; irasjeli - rovasvonalak, ekek, latin bettik, gyorsfro jelek, morzejelek stb.; eszkozi - ujj, korom, bicska, ves6, madartoll, ceruza, gep stb.

8

Bevezetes

A kezfras kozben

_ tudatos cselekves reven szabalyos Irasjelek jonnek letre;

- produktum, konkret Irasmfi keletkezik;

_ egyedi jellegii, sajatos traskep jelenik meg.

A tudatos cselekves folyarnan a restreszek az idegrendszer iranyftasaval mozognak. Iraskor f6kent a kez esontjainak es izomzatanak allapota valtozik, de mozog(hat) a test tobbi resze is. (Irhatunk iilve, allva, terdelve, behajHtott vagy kinyujtott karral, feszes hattal vagy gornyedten stb., es fontos meg pl. a szfvtink, a beleink vagy a pszichenk egeszsege is.) Mindehhez pontosan kell ismemiink a kez, es altalanosan az emberi test fe16pfteset es rrnlkodeset, mind a esontok, mind az izmok, mind az idegrendszer vonatkozasaban. - Ezeket targyaljuk konyviink I. A keziras anat6miai alapjai cfmf reszeben.

Az frasmti rovidebb-hosszabb ideig rogzftheti a tapasztalatainkat, gondolatainkat, tizeneteinket stb., specialis megdrzesi es kommunikacios Iehetosegkent szolgalhat. - Ezt itt nem reszletezzuk,

Az fraskep vizsgalata, az egyedisegek felismerese, csoportosftasa, osszekapcsolasa a fi-

zio16giai es pszieho16giai milkodessel a grafo16gia targya. - Ezen ismereteket fejtjiik ki a II. Alkalmazott irasanat6mia, irasfizio16gia es Iraspszlchologia cfmtl reszben.

A fentiek ertelmeben munkadefinici6nak Kiss Lajos (1977., 145. oldal) rovid ertelmezeset javasoljuk: " •.. a keziras fogafman emberi iromozgassalletrehozott olyan grafikai produktumot ertiink, amely visszatukrozi az fro szemely Iras-

mozgasbeli tulajdonsagatt." ,

A kezfras anatomiaja es pszichofiziologiaja cfmf kiadvany tankonyv jellegii, igy esak azokat az anatomiai, bio16giai, elettani es neuropszicho16giai, ill. neurologiai ismereteket tartalmazza, amelyek a grafol6gia tudomanyanak es/vagy az frasoktatasnak az elsajatitasahoz nelkulozhetetlenek, Az anat6miai fejezetek viszonylag vazlatosak, lenyegre tOrok, celjuk az alkalmazott ismeretek ertelmezesenek eldsegitese. Az igen nagyszarrni abra es tablazat hozzajarul a konnyebb megerteshez, de gyakran onallo ismeretanyagot is hordoz.

A tankonyvi jelleg miatt a sz6 szerint idezett mondatok sem keriilnek mindig idezojelbe, hogy ne zavarjak a tanulasi folyamatot. (Aforrasokat lasd az irodalom-

jegyzekbenl )

J

I. A KEZIRAs ANATOMIAI ALAPJAI

1. A MOZGASRENDSZER

Az emberi test mozgasaban, terbeli helyzetvaltoztatasaban reszt vev6 szervek a mozgasrendszert alkotjak, A mozgasrendszer passzfv resze a csontvazrendszer, amely a test szilard vazat ado csontokbol es a csontokat osszekotd fzuletekbdl all. A mozgas aktiv, cselekvo resze az izomzat. A mozgasok iranyat, korlatozott vagy szabad voltat az fzesuld csontvegek formaja szabja meg.

Az ember csontvaz- es izomrendszeret az 1. dbra szemlelteti,

1.1. A csontvazrendszer

Az emberi csontvaz mai formaja kb. 5 millie evvel ezel6tt alakult ki, amikor az osember ket labon kezdett jarni, Az S alakii gerinc egyenesen tartja a testet, es alatamasztja a fejet. A kozel fuggoleges allasu medenee egyensiilyban tartja a felsotestet, mig a labak eros esontozata viseli a test siilyat.

l.l.l. A csontok altalanos jellemzese

A csontvazat 206 darab esont alkotja, ame1yek siilya a testsiily mintegy 1O%-at teszi ki.

A esontvaz feladatai:

- alkotja a szervezet szilard vazat es tamaszat;

- vedi az eletfontossagri szerveket, pI. az agyvelot, a testiiregeket;

- uregebe zarja a voros csontvelot, amely a verkepzes szerve.

A csontok alakja lehet:

- hosszii csoves, pI. combesont, felkarcsont;

- rovid csoves, pI. kezkozep- es ujjperccsontok;

-lapos, pI. lapocka, szegycsont, agykoponya esontjai, bordak;

- kobos (rendszerint szabdlytalan, de kUlonbOzo irdnyokban nem nagyon elterti

meretu csontok), pI. kez- es labtdcsontok, valamint a csigolyatestek; - legtartalrmi, pl. az arc- es a homlokiireg csontjai.

i 1

,,·1

i" ,

i

10

1. A mozgasrendszer

A (eIOirOl)

B (hatulrol)

Ielmagyardzat:

Csontok 1 Koponya

2 Kulcscsont 3 Szegycsont 4 Felkarcsont 5·Bordak 60rs6csont 7 Singcsont 8 Csipdlapat 9 Combcsont

10 Terdkalacs 11 Sfpcsont

12 Szarkapocs

Izmok

1 Fejbiccento izom 2 Deltaizom

3 Nagy mellizom

4 Eliilso ftlreszizom 5 Ketfejtl felkarizom

(bicepsz)

6 Egyenes hasizom

7 Ktilso ferde hasizom 8 Alkari hajlft6k

9 Szab6izom

(combfeszft6 izom) 10 Nagy combizom Il Labszari feszft6k

Csontok 1 Lapocka

2 Gerinc

3 Csfpdcsont 4 Keresztcsont 5 Ulocsont

6 Szemeremcsont 7 Sarokcsont

Izmok 1 Trapezizom 2 Deltaizom

3 Haromfejti karizom

(tricepsz)

4 Szeles hatizom 5 Alkari feszft6k 6 Nagy farizom 7 Combhajlit6k

8 Labszari hajlit6k

Forras: Donath Tibor, 1987., 104-105. oldal alapjan

1. dbra. Az ember csontvdz- es izomrendszere

1.1. A vdzrendszer

11

A esontok szerkezeti osszeteteIiikt61 fUggo tulajdonsagai:

l I i

I

I ,

i

szildrdsag, '

amely a 60-70%-nyi szervetlen alkotoresztol fiigg (fdkent kaleium- es magneziumsok),

rugalmassdg, amelyet a csont 30-40%-nyi szervesanyag-tartalma biztosft (legfontosabb az tin, osszein).

A esont mlkroszkopos szerkezete

A csontszovet igen szilard, kevesbe rugalmas, fOkent nyom6erOkkeI szemben erdteljesen ellenallo. A csontszovetet esontsejtek (oszteocitdk] alkotjak, amelyek szilvamag vagy esillag alaktiak, es vekony, hosszii nytilvanyokkal kapeso16dnak egymashoz (2. dbra), Ezek a sejtek lehetnek csontkepzo (csontepitti) vagy esontfal6 tfpusuak, A csontepftdk biztosftjak az allando tartast ado alapallomanyt, mig a esontfal6k lebontjak a esontok elmeszesedett reszeit.

A 2. abrdn szembettind a csontszovet lemezes szerkezete. A lemezrendszer es a esontsejtek koneentrikusan veszik koriil az ercsatornat,

i

i

I:

Ii

I:

I' I:

I

I

I I

I

I

I:

I·

I

I I

1

i

Taplal6 ercsatorna

2. dbra. A csontsziivet mikroszkopos kepe

Forras: Werner Platzer, 1996., 14. oldal

A esont makroszkopos szerkezete

Egy atfUreszelt csoves esont keresztmetszeten (3. dbra) szabad szemmel is jol lathato ket allomany kiilomil el. Kivtil a kerneny, szilard (kompakt), egynermi allomany, beliil a vekony csontlemezkek es gerendacskak halozatabol aHa szivaesos allomany van. A csoves esontok uregeben a csontveld talalhato, A esontot - az iztileti felszinek kivetelevel=- mindentitt csonthartya vonja be, amely bovelkedik veres nyirokerekben, valamint idegekben. Fo szerepe a csontszovet taplalasa,

II

12

1. A mozgasrendszer

Csonttlreg

3. abra. A csiives csont szerkezete

Porras: Werner Platzer, 1996.,20. oldal

A csontok fejlddese

Az embrionalis elet masodik honapjaig a kesobbi csontvaz helyen laza, embrionalis kot6szovet van. A masodik h6nap elejetol az egyes vazreszek poreos alakban kezdenek elkiilornilni. A csontosodas a masodik h6nap vegen indul meg, es a szliletes utani 20-24. eletevben fejez6dik be. A csontosodas megindulasakor a csontepft6 (oszteoblaszt) sejtek szama megn6. A sejt kozotti allomany fokozatosan atitat6dik meszsokkal, es kialakul a vegleges csontszovet. A csoves csontokon e16- szor a kozeps6 resz csontosodik el, a vegreszek csak kesobb,

A csontok ntivekedese:

hosszirdnyu, amelyet a kozepsd es a vegresz hataran levo porekorongok biztositanak.

vastagsagbeli, amely a csonthartya fe161 rarakodas jellegfl.

A csontok jarulekns alkotoelemek a porcogo, a csonthdrtya es a csontveld, amelyek a csontrendszer mUkodeset segftik.

a) Aporcogo

Szilard, szfvos, de a csontnal lagyabb, vaghato szovetfeleseg. Fontos szerepe van a csontvaz fejlodeseben, de a kifejlddott csontvazrendszerben is (pl. bordaporc, izideti pore, csigolydk kozOtti porekorongok). A porcszovet sejtekb6l es sejt kozotti allomanybol all. A porcszovet tipusat a sejt kozotti allomany fajtaja hatarozza meg.

A porcszovet mikroszkopos kepet es a porcszovet kulonfele tipusait (ilvegpore, rugalmas pore, rostos pore) a 4. es 5. dbra szemlelteti.

r

!.

1.1. A vdzrendszer

13

":1: .

. '

A pore alapallomanya Poretok Poreudvar

4. dbra. A porcszovet vdzlata

Porras: Szemere Gyorgy, 1995., 117. oldal

Uvegporc

Rugalmas pore

Rostos pore

5. dbra. A porcszovet tipusai

Porras: Szernere Gyorgy, 1995., 117. oldal alapjan

b) A csonthartya

A csontok felszfnet - a porcog6val bevont reszek kivetelevel - mindentitt erekben es idegekben gazdag kot6szoveti hartya vonja be.

Feladata:

- a esont taplalasa es vedelme,

- a vastagsagbeli novekedes biztosftasa,

- az anyaghiany potlasa seniles (pl. csonttores) eseten,

- az erzekszervi funkci6 ellatasa,

c) A csontve16

A csontok ttregrendszereben ketfele csontvel6 talalhato.

A .voros eS,ontve!6ben kepzodnek .a vorosversejtek es a feherversejtek egy resze, A sZlv~esos all0:nanyban helyezkedik el. A voros esontve16 megtalalhato a lapos-, az apro-, a szabalytalan csontokban es a csoves csontok vegreszeiben,

A sdrga csontve16 f6leg zsfrszovetbol all, hezagpdtlo es tapanyag-raktarozo szerepet tolt be.

: r

14

1. A mozgasrendszer

A csontok osszektittetesei

A csontok ket medon kapesol6dhatnak ossze: folytonos vagy megszakitott ossze-

kottetes reven (6. abra),

OSSZEKOTTETES

Folytonos

Megszakitott

- fziiletek (konyok, csuklo)

Kotoszovetes - szalagok

- koponyavarratok

gyermekkorban

Porcos

- porckorong (a csigolyak kozott)

Csontos

- koponyavarratok felnottkorban

- a keresztcsont esontjai kozott felnottkorban

6. dbra. A csontok osszekottetesei

A megszakitott osszekottetesekben (izidetekben) a csontvegek kozott keskeny res (izideti iireg} van, ezert az egymashoz illeszkedo formajii, porecal boritott csontvegek egymason konnyen elcstiszhatnak, Az iziilet szerkezetet es alkotoreszeit (fej, drok, iziileti tok, iziileti nedv, iziileti pore, izideti szalagok) a 7. abran lathatjuk.

Patella

Iztlleti fej

Porcos feltilet

fziileti arok

7. dbra. Az tziilet szerkezete

Porras: Lenard Gabor, 1992., 135. oldal alapjan

Az iziiletek felosztasa

a) Az Izestild esontok szama szerint:

- egyszeni iziilet (ket csont alkotja) es

_ osszetett Iztilet (harem vagy tobb csont alkotja) esoportokra.

1.1. A vdzrendszer

15

b) Az izesiilo esontfelszinek alakja szerint: - henger,

-gomb,

- nyereg,

- tojas stb. formajriakra,

c) Az iziilet for~asi meehanizmusa alapjan, a forgastengelyek szamatol fuggoen: - egytengelyu (csuklo- vagy hengerlziilet es forgoizidet);

- kettengelyil (tojds- vagy ellipszoid- is nyeregizidet);

- harem- vagy soktengelyil (giimb- is dioiziilet),

'" A ;eszes izii!etekben ,az egyenetlen esontfelszfneken alig vagy egyaltalan nem Jon letre mozgas. Ilyen fztiletet talalunk pI. a keztd- es kezkozepcsontok kozott, Az iztiletekben letrejovo mozgasok lehetnek: hajlftas, feszftes, tavolftas, kozelites es forgomozgas, A legjellegzetesebb fziileti tfpusokat a 8. dbra mutatja.

Egytengelyti iziilet (pl. terdiziilet)

Kettengelya izidet (pl. csukloiziilet]

Hdromtengelyti iziilet (pl. csiptiizidet}

8. dbra. Izideti tipusok

Porras: Donath Tibor, 1987., 103. oldal

16

1. A mozgdsrendszer

i

,

I;

.i:1i

"

"

"

1.1. A vdzrendszer

17

1.1.2. Reszletes csont- es izillettan

Az emberi test vazat alkot6 csontokat es iziileteket negy nagy csoportba sorolhatjuk. Ezeket az 1. tdbldzatban foglaljuk ossze a 16. oldalon.

Az ids szempontjabol a kez csontjai a legfontosabbak, ezert ezeket reszletesebben targyaljuk (9. abra).

-

1 Als6 ujjperccsont (koromperc) 2 Kozepso ujjperccsont

3 Felso ujjperccsont

4 Lencsecsontok

5 Kezkozepcsont

J elmagyanizat:

6 Horgascsont 7 Fejescsont

8 Kistrapezcsont 9 Trapezcsont

10 Bors6csont

11 Harornszoglettl csont 12 Holdascsont

13 Sajkacsont

14 Ors6csont

15 Singcsont

9. abra. A bal kez tenyeri oldaldnak csontjai

Porras: Donath Tibor, 1983.,42. oIdal alapjan

18

1. A mozgasrendszer

Az ujjak vazat 14 db ujjpercesont alkotja: a htivelykujjon ketto, a tobbi ~jjon 3-3 rovid csoves esontocska (1, 2, 3). Az utols6 perc a koromperc, amelyen erdes kiemelkedes szolgal a kormok rogzitesere. A huvelykujj fzulete a leneseesontokmil (4) nyeregfztilet, amely Iehetove teszi a tenyerrel val6 szembehelyezest, es ezaltal a fogast, pl. az Iroeszkoz hasznalatat. Az ujjpereesontok kozotti Izuletek esak kor-

latolt mozgast engedelyeznek, mint a hajlitas ~s feszfte,s. , ,.. ,

A kezkozep vazat 5 db rovid (5) esont alkotja. Szabalytalan alaku veguk a keztoesontokhoz fzesiil, gomb alaku vegreszuk pedig az elsd ujjpereesontokhoz. Testtik henger alakti, de a kezhat fele dombonibb. , A kbt6 alkotasaban 8 db apr6, szabalytalan alakii esont vesz reszt, amelyek ket

sorban helyezkednek el: .

_ a kezkozepcsontok mellett a trapezcsont (9), a kistrapezcsont (8), a fejescsont

(7), a horgascsont (6);

_ az alkaresonthoz kozelebb alI6 sorban a sajkacsont (13), a holdasesont (12), a

haromszo gletti esont ( 11 ), a bors6csont (10).

A kezto csontjai iztiletekkel es szalagokkal kapcso16dnak egymashoz. Ezek az

Iztiletek feszesek, amelyekben mozgas nines. .

A kezet a kettengelyti (tojds) csuklofznlet kapesolja az ors6esonthoz (14), illetve

a singcsonthoz (15).

1.2. Az izomrendszer

1.2.1. Izomtipusok

Az izom a mozgas aktiv szerve. Szovettanilag harem izomtipust ktilonboztetunk r&_ '1_ t«...--

meg: /U C

1. Simaizom van pl.ia zsigerekben, a gyomorban, a belben, amelyek akaratunk-

t61 ftiggetlentil mtikodnek es s~*{aradhatatlanok.

2. Harantcsikolt izom 1llkotj~ a v~i'tzomzatot, amely akaratlagos mtikodessel kepes a esontok terbeli helyzetet megvaltoztatni.

3. A szivizom a sima- es a harantcsfkolt izmok mtikodesi sajatossagainak az elonyeit egyesiti: harantcsfkolt szerkezetf es a simaizomra jellemzd mtik6desti.

A keziras szempontjabol a vazizomzat funkci6ja a legfontosabb, ezert a tovabbiakban esak ezt reszletezztik.

1.2.2. A vdzizmok sajatsdgai

Az emberi testet mozgat6 vazizomzat - a csontokkal es a borrel egytittesen - hatarozza meg a test alakjat, Megrovidtilesekor huzo hatast fejt ki a csontokra, ezaltal a mozgasok szeles skalaja valik lehetove: a futastol azIrason at a mosolygasig. Az izmok biztositjak az an6 testhelyzetet, es stabilizaljak az iztileteket. Az izom osszehiizodasakor keletkezd ho hozzajarul a testhomerseklet fenntartasahoz,

1.2. Az izomrendszer

19

A vazizrnok szama es srilya

A vazizomzatot az emberben 640 izom alkotja, es ez altalaban a testsuly 30-40%-at kepezi, de izmos egyeneknel elerheti az 50%-ot is.

A vazlzmok szine

A friss allapotban leva izmok sotetvoros szfnet az tin. miokr6m adja, amely az izomrostok festekanyaga, A szint befolyasolja emellett a verteltseg, a vfzmennyiseg es az izomrostoeska tartalma is. A vekony rostok csekely mennyisegti vizet es rostocskat tartalmaznak, ezert vilagosabbak, a vastag rostok ezzel ellentetben soterre festodnek,

A harantcsfkoltsag

A harantcsfkolt izomszovet szoveti egysege a harantcsfkolt izomrost, melynek fa tomeget az osszhuzekony fibrillaris allornany (miofibrillum) szolgaltatja. Az izomrostok mikroszk6pos kepe szabalyos harantcsfkolatot mutat (10. dbra). A harantesfkolatot a vekony, vilagos, egyszerti fenytoresi csfkok es a szeles, sorer, kettos fenytoresi csfkok periodikus valtakozasa idezi elO. (A simaizomnal ilyen nem Iathato.)

10. dbra. A hardnicsikolt izom felepitese (400-szoros nagyitds)

Porras: SH atlasz, Anat6mia I., 18. oldal

Minden vazizornsejt tobbmagvii. A magok a rostok hossztengelyenek iranyaban, kozvetlentil a felszfn alatt fekszenek.

Az izomnnlkodes sajatsagai

Az izomszovet altalanos tulajdonsaga, hogy megfelelo ingerre osszehuzridassal reagal, Ingerhatas nelkul az izmok ellazult (re/axalt) allapotban vannak. A simaizomszovet nagy resze es a szfvizom spontan medon termeli az osszelnizodashoz sziikseges ingeruletet, A harantcsfkolt vazizomzat osszehiizodasa viszont elettani korulmenyek kozott csak idegingerti1et hatasara jon letre,

'I

I

I

20

1. A mozgdsrendszer

A vazizomzat rmikodes! egysege az izornrost.

Az izomrostokat taphil6 hajszalerhalozat a rostok kozotti kot6szovetben fut.

Az izomrostok kisebb-nagyobb csoportokat kepeznek, amelyeket k6t6szovetes burok egyesit nyalabba,

A harantcsfkolt izomrost gyors osszehuzodasd, nagy erejti munkavegzesre ke-

pes, de gyorsan farad (izomldz).

A harantcsfkolt izorn makroszkopos reszei

Egy-egy izomrostot szabad szemmel vizsgalva, harem j6l elkiilonitheto reszre

oszthatunk, ahogy a 11. abra mutatja.

2

J elmagyardzat:

'. 1 Iz6irifeJ _(I:lr~des) '-2:Izoffihas

3'Inas re;z(tap~d'as)\

3

11. libra. Az izomrost reszei

Forras: SH atlasz, Anatomia I., 30. oldal

Az izmok altalaban ket helyen rogzulnek a csontokon: az egyiket az izom eredesenek, a masikat pedig az izom tapadasanak nevezziik. Az eredes mindig a nyugvo, a tapadas a mozgo csontokon van. Az eredesnel az izomfej talalhato, amely az izomhasban folytatodik, es vegtil Inban vegzodik, Az izomhas emyedt allapotban puha, es osszehiizodas alkalmaval fokozatosan megkemenyedik.

Az izmok a lefutasuk kozben legalabb egy iziiletet athidalnak, es ezaltal az osszelnizodasuk mozgast hoz letre (a vegpontokat kiizelitil),

A vegreszeken talalhato in feher, sziv6s, tomott, rugalmatlan, ezert nem nytijthat6 es nem rovidithetd, Egyes izmoknal (pl. kez] a rostok kerekded inak helyett szeles inas lemezbe mennek at. Ezek neve a bOnye {aponeurozis}.

Az izrnok alakja lehet:

a) hosszii (orso alaku vagy totlas),

b) rovid (kerek vagy lapos),

c) szeles (lemez alaku izmok, amelyek b6nyevel riigziilnek a csontokon),

d) gytlnl alakii (pl. zaroizmok),

Nemely izom tobb fejjel ered, ezert megkiilonboztetunk 1-, 2-, 3- es 4-feju izmokat (bicepsz, tricepsz stb.). Ha az izom .Juisos" reszet in szakitja meg, akkor tin, kethasti izom keletkezik.

:;1'

I:,

,I

U

1.2. Az izomrendszer

21

A vazizmok mtikodesenek felosztasat a 12. dbrdban foglaljuk ossze.

A vazizmok

egyiittmukodes szerint:

- egyuttmtfkodd izmok (szinergistdk),

- ellentetes rrnikodestlek (antagonistak)

lehetnek.

az iziiletben keltett mozgds szerint: - hajlft6k,

- feszit6k,

- kozelft6k,

- tavolftok,

-emel6k,

- forg6 mozgastiak lehetnek.

12. dbra. A vdzizmok mukodes szerinti csoportositdsa

Az izompolyak

Az izmokat kivulrdl kotdszoveti lemezek (faszciak) borftjak. Ezek a polyak huvelyt kepeznek az egyes izmok es izomcsoportok koriil (izomrekeszek). Nehany p61ya egesz testtajat is kepes beborftani,

A vazizmok jarulekos reszei

a) A nyalkatoml6 az izliletek korul helyezkedik el, ahol az in kozvetlenul a csonton fekszik. Ennek a sav6s tomlonek a tartalma hasonlft az fzuleti nedvehez, Szerepe az inak siirlodasanak csokkentese.

b) Az inhiivelyek az eros stirlodasnak kitett inakat veszik korul, pl. a keztonei. Tiileroltetes eseten konnyen fellep a gyulladasuk (inhuvelygyulladds).

12.3. Reszletes vdzizomtan

Az izmok testreszeknek megfelelo csoportositasa tortenhet testtajek es rmikodes szerint. A testtajek szerinti f6 csoportokat a 2. tdblazat foglalja ossze,

Az iras szempontjibol a kez izmai es inai a legfontosabbak, ezert csak ezeket targyaljuk reszletesebben a 13. es a 14. dbra segftsegevel.

A kez kulsd formajat a tenyeri oldal felcl az izmok fejlettsege, a hati oldalon a kezkozepcsontok k6zvonalai szabjak meg. A tenyer kezto fel6li szelsd oldalain egy-egy erosebb kiernelkedes van, amelyek a hiivelykujj es a kisujj sajat izmai. Mivel a hiivelyk mozgasa sokiranyii, izomzata ennek megfeleloen fejlett. A kozepso resz kisse behiizodott, ez az tin. tenyerarok. A tenyerarkot k6zvetleniil a b6r alatt eros lemez (b6nye, laposin = aponeurosis) takarja, mely az alatta elhelyezked6 ereket, idegeket es inakat vedi a szorfto-fogo mozdulatokt61 es az osszenyomastol,

Izmok csak a tenyeri oldalon es a kezkozepcsontok kozott vannak, es ezek vala-

mennyien az ujjakhoz haladnak. A tenyeri izmok csoportosftasa tehat a kovetkezo: - a huvelykparna izmai,

- a tenyerkozep izmai,

- a kisu jjparna izmai.

Az ujjak finom (mikromotoros) mozgasai gyakorlassal nagymertekben fejleszthet6k, pl. fras, abrazolas, hegediiles stb. reven.

22

1. A mozgasrendszer

'" ..I<l
'do> '.8 ~
=,.:,,:: I 0:: " '0
<l) '0 1:: <.) ~ '0 -gCi,o..l<l
'0 '"
b~ $.l 0.1§ I 0 ca A,c - 0
,~ .:.: §<~¥ I:: '0 o . a 8
;::g~ :~
liS ~ I 6 '" = N
U"'::S 11)- __
,.....; N .; ,.:,,:: == 0 e e

._ N

;::g ._

\0 ._ .... ..I<l 'E:
.... 'E: = 0
a = 0 0 8 0
u "" "" '"
u <.) • '-' N U •
~ s <.) • :>.!o<: :> ._ ,.::; 'E~
:B8 '0 0 - ._
'1:: !1) ::: ~~ e
z~ '=0 :>.8 :>.~
~.!::l Z.!::l zca Z <E.!::l
,.....; N C""i .,f <ri I N
'" a
,~ ""
:>. '" ::l
:!2 a !1) 0 ,c a
N 8
::l ~ . .0
'" 2 N ,~ 0 0
u ._ CI) .: P::: .!::l
,.....; N ~ a .g .§

... "" !1) 0::

p;..,.:

N

1.2. Az izomrendszer

23

6

Jelmagyardzat:

1 A feltileti ujjhajlito izmok inai

2 A hosszti huvelykujjhajlfro izom ina 3 A mely ujjhajlfto

izom inai

4 Keztocsatorna 5 Gilisztaizmok 6 Inhuvelyek

13. abra. A tenyer izmai is inai (jabb kez)

A harant kezuiszalag teljesen, a felideti ujjhajUto izmak reszben eltdvolitva. A 2. is a 3. ujjon az inhiivelyek felnyitva, a feliileti is mely ujjhajUto izmok inai kereszteztidesenek feltiintetesere.

Forras: Donath Tibor, 1983.,68. oldal

J elmagyarazat:

1 Az ujjfeszftd izom inai 2 Hitso keztoszalag

3 A hosszu es rovid

huvekujjfeszitc izom mal

4 Kezhati csontkozi izmok

14. dbra. A kezhdt izmai is inai (jobb kez}

.:.c a
0
e ~
.!::l :>. ._
~ bI):::1
~ do>
;::g Z 8
,.....;
btl -i a
C'I:I 8
Ch·_ N s
,~ C'I:I '0 'ta
:> e
,o.!::! ,g.~
.!!l '" .
uP..
-< ,.....; \;",

Porras: Donath Tibor, 1983.,69. oldal

2. AZ IDEGRENDSZER

2.1. Az Idegrendszerrdl altalaban

Az idegrendszer az ember tudatos es erzelmi, leJki tevekenysegenek a kozpontja,

Az ember idegrendszere a kulvilagban es az emberi szervezetben vegbemeno valtozasok (ingerek) felfogasara, az ingerek biologiai jelle (ingerillette) alakitasara, ezek ertekelesere, illetve a mindenkori helyzetnek legjobban megfelelo rmlkodest, magatartast eredmenyezo utasftas kidolgozasara es az utasitas tovabbftasara kialakult szervrendszer.

Az idegrendszer feladata tehat a kulvilaghoz val6 alkalrnazkodas es a letfenntartas felteteleinek a megteremtese es ellenorzese, vagyis elsdsorban az inform aci6k feldolgozasara szolgal,

2.2. Az idegrendszer szerkezeti elemei es mukodesl sajatossagal

Az idegszovet idegsejtekb61 es gliasejtekb61 eptil fel. Mar szuleteskor az egesz eletunkre elegendo idegsejt a rendelkezesiinkre all.

a) A gliasejtek jellemzdi

Az idegrendszer sejtallomanyanak tobbsege gliasejt, amelyet a sejttest es azok nyiilvanyai alkotnak. Ez a kozponti idegrendszer tamasztoszovete, amely beburkolja, szigeteli az idegrostokat, es elvalasztja az idegsejteket egymastol, A periferias idegrendszerben el6fordu16 tipusa a szervezet vedelmi rendszerenek a resze (RES = retikuio-endotnelialis szisztema).

b) Az idegsejt (neuron) szerkezeti jellemzdi

Az idegsejt az idegrendszer aIaki es rmlkodesi egysege, Feladata az ingerek ingeriilette alakitasa, vezetese es atadasa mas sejteknek. A neuron vazlatos rajzat a 15. dbrdn mutatjuk be.

Az idegsejt sejttestb61 es nyiilvanyokbol all. A sejttest reszei a sejtmag (1) es a szemcsezett sejtplazma (2). A nyulvanyok lehetnek rovidek (3), amelyek az ingertiletek fogad6helyei. Idegsejtenkent egy hosszu (f6-) nyiilvany (4) a jellemzo, melynek neve axon. A hosszii nyulvanyok mellekagakban, majd tovabb agazodva,

vegfacskakban (5) vegzddnek. '

A nyiilvanyok szama alapjan kulonfele sejttipusokr61 beszelhettink. A legjellemz6bbeket ezek kozill a 16. dbra szemlelteti.

A vegfacska egy-egy agacskajanak membranja kepezi a vele erintkezo sejttel a szinapszist (lZ dbra), ahol az ingertilet atadasa tortenik, (Szinapszis = egyesules, de itt a neuronok dtkapcsoloddsi helyh je/enti.)

2.2. Az idegrendszer szerkezeti elemei es mdkiidesi sajdtossagai

25

..

NYULVA.NYOK

5

Jelmagyarazat:

1 Sejtmag; 2 Sejtplazma; 3 Rovid nyulvanyok; 4 Hosszu nyulvany: 5 Vegfacskak

15. abra. Az idegsejt felepitese

Forras: Dr. Onnai Sandor, 1996.,53. oldal alapjan

c

d

a

Jelmagyardzat:

a) Piramissejt: hosszri axonja az agykereg fele fut, dendritje siinin elagazo (agykeregben van).

b) Purkinje-sejt: dendritjei faagszenien elagazodnak (kisagykeregben van).

c) Mozgat6neuron: diisan elagazo dendrit rovid axonnal (gerincvel6 eliils6 szarvdban van).

d) Oligodendroglia-sejt: kismeretti, kevesse elagazo (az idegszovet tdmasztosejtje).

16. dbra. Neurontipusok

Porras: Szemere Gyorgy, 1995., 129. oldal

A szinaptikus resen kereszttil az egyik sejtr61 a masikra ingeruletatvivc kemiai anyagok szallitjak az informaciot, Ezek az anyagok a szinaptikus holyagocskakban tarolodnak, majd elektromos impulzus hatasara a resbe tirftik tartalmukat. A szinaptikus kapcsolatok lehetnek:

- serkentOk (pl. acetilkolin),

- gatlok (pl. glicin).

Az idegsejtek az ingeruletet szamtalan izomsejtre vagy tovabbi idegsejtre tudjak atvinni, ami ideghalozatok kialakulasahoz vezet. Ezek a szovevenyes ideghalozatok az izmok mellett beidegzik a zsigereket, az ereket, a mirigyeket stb. is.

26

2. Az idegrendszer

Ingert atado neuron axonvegzodese

Szinaptikus Atvevd

res

neuron membranja

17. dbra. Az ingeriilet dtaddsa a szinapszison keresztiil

Porras: Lenard Gabor, 1992.,34. oIdal

Az idegrost

Az axont burok veszi konil, amelyet velotlen rostoknal tcsupaszrostokndl) a burkot kepezd sejt plazmaja kepezi, mig a vel6s rostokat ve16shiively (mielinhiively) veszi konil. Az axont es a burkot egyuttesen idegrostnak nevezziik (18. abra).

4

Jelmagyarazat: 1 Axon

2 Burok

3 Ranvier-fele befiiz6des 4 Gliasejt sejtmagja

18. dbra. Az idegrost semdja

Porras: Werner Kahle, 1996.,32. oldal

A ve16shiively az axon eredese utan kezd6dik, es az elagazodas el6tt vegzodik.

A ve16shiively mielinbol (lipoproteinbdl) all, amit a burkot kepezd sejtek termelnek. Ezert nevezziik a veloshuvelyt mielinhiivelynek is.

A ve16shiivelyt szabalyos tavolsagokban (1-3 mm-enkent) mely, tin, Ranvierfele beruzodesek szakitjak meg. Els6dleges szereplik az akci6s potencial letrejotteben es terjedeseben van. (Lasd kesdbbl) Ket beftizddes kozotti resz kozepen helyezkedik el a sejtmag.

2.3. Elemi idegjelensegek

27

Az idegrendszeri informaciotovabbftas minosege a feln6ttkor elorehaladtaval egyre javuL Ennek oka az tin, miellnizacie folyamata, melynek Ienyege, hogy a mielinhiivelyek csecsem6- es gyermekkorban meg csak vekony szigeteloreteggel vonjak be az idegrostokat, igy zavart a hfratvitel, A fejlddes soran a szigeteloreteg vastagodik, es az idegrostok kozotti "iithalhls", zaj, zavar egyre inkabb csokken. A szigetelesre tehat az informacio (hfratvitel) zavartalan biztosftasa vegett van szukseg,

2.3. Elemi ldegjelensegek

Az idegrendszer elemi mtikodeset az ingeriilet keletkezese es vezetese, valamint mas sejtekre val6 tovabbitasa jelenti. Ezek a folyamatok a sejtmembranok mtlkodesevel kapcsolatosak. Az anyagcsere-folyamatok soran ktllonbozo t61tesu (+ es-) reszecskek szallftodnak - aktfv vagy passziv transzporttal (dtvitellel) - a sejtmembran ket oldala kozott,

A sejt belseje es kiilseje kozott merhetd feszultseget nyugalmi potencialnak nevezziik. Ennek kivaltoja, hogy a sejtben es a sejt kozotti terben a natrium- es kalium-kationok (+), illetve a klorid- es feherje-anionok (-) egyenl6tleniil oszlanak meg (19. dbra], A nyugalmi allapotot a membranban miikod6 "Na-K-pumpa" szallitomechanizmusa tartja fenn. Az ATP (gdenozintriphosphat) az aktiv transzportot biztosftja, mert ennek a vegyiiletnek a lebomlasakor szabadul fel az ioncserehez szukseges energia,

19. dbra. A nyugalmi potencial dbrazolasa

Forras: Lenard Gabor, 1992., 31. oidaI

28

2. Az idegrendszer

Megfelelo erossegd inger hatasara lokesszeni feszultsegvaltozas (elektromos impulzus) kovetkezik be. Ilyenkor az ingerles helyen a membran depolarizalOdik, vagyis a sejten bellili ter pozitfvabb lesz a kulsonel, ami az tin. akci6s potencialt

eredrnenyezi (20. dbra).

A gyors Na+ -bearamlas utan elindul egy rapolarizacios folyamat, nemi keses-

sel K+ -ionok aramlanak ki, es visszaall a membran eredeti potenci,Hkiil6nbsege. A valtozas rovid ideje alatt az idegsejt membranja nem ingerelheto mindaddig, amfg vissza nem an a nyugalmi potencial (refrakter peri6dus).

Potencialvaltozas

Nyugalmi potencial

20. abra. Az akcios potencialvaltozas Jolyamata es az impulzusterjedes vazlata. Lathato, hogy a potencialvaltozas csak a vel6shiivellyel nem boritott Ranvier[ele bejUz6desben keletkezik.

Porras: Adam Gyorgy, 1976.,27. oldal

2.4. Az idegrendszer mtikodesi folyamata

Az idegrendszer elemi rrnikodesi alapegysegerol, a neuronrol mar szoltunk,

Az idegrmlkodes elemi folyamata a reflex, amelynek az anatomiai alapjat kepezo neuronlancolatat reflexfvnek nevezziik. Az elemi reflexiv (monoszinaptikus) az alabbi elemekb61 all (21. dbra):

a) erzo vegkesztilek (receptor),

b) kozpont fele halado (afferens) szar,

2.4. Az idegrendszer milkodesi Jolyamata

29

c) kozponti adatfeldolgozo neuronhalozat (kozponti kapcsolokeszidek, reflexkiizponi),

d) kozpontbol elvezeto (efferens) szar,

e) mozgato idegvegzodes (effektor).

Idegduc (ganglion)

21. abra. A monoszinaptikus reflexiv

A receptorok osztalyozasa Sherrington nyoman valt klasszikussa.A 3. tablazatban az ingerforras helye es az energiaforras neme szerint foglaljuk ossze a receptorok tfpusait. Megjegyezziik, hogy az energiaforras neme szerinti receptortfpusok nemely esetben lehetnek kiilsOk es belsOk is egyarant.

A kozpont fele vezet6 erzo (afferens) szar az tin, elsddleges erzdneuron. A kozponti adatfeldolgozo neuronhalozat maga az egesz kozponti idegrendszer, amely egy hierarchikusan egymasra epiila, kozponti reflexkorhalozatbol all.

(A kozponti adatfeldolgozds reszletezeset ldsd a 2.5.jejezetben!)

A kozpontbol elvezet6 mozgat6 szar (motoros neuron) vezethet a harantcsfkolt vazizomzathoz (ez mindig egyneuronos!) es a simaizmokhoz, illetve a mirigyvegkamrakhoz (ez mindig ketneuronosl)

A mozgat6 vegkeszuleknek (effektor) ket tipusat kulonboztetjiik meg:

a) a harantcsfkolt izomban talalhato tin. motoros idegveglemezt es

b) a vegetatfv rostok vegeibol kialakult, tin. vegetatfv alapfonatot. Mindenkeppen kiilonbseget kell tenntink az akaratunkt61 fiiggetlen - eddig tar-

gyalt - reflexes cselekves (22. dbra) es az akaratunkt61, tudatunktol fuggd - kovetkezo fejezetben targyalt - akaratlagos cselekves kozott (23. abra). A keno kozotti lenyeges elteres az abrak alapjan j61 ertelrnezheto: a reflexes cselekves soran az ingerulet nem jut el az agykeregbe, Igy nem tudatosul, mig az akaratlagos cselekvesnel igen.

30

2. Az idegrendszer

Receptorok
--~
Az ingerforrasnak a szervezethez ---""'14z energiaforrds neme szerint
viszonyitott helye szerint (a;:"ngeliorras jiiggvenyeben)
\
\
1. Exteroceptorok (killso receptorok): - Fotoreceptorok (jenyt erzeke16k),
- telereceptorok (taverzekelok), I
- mechan?receptorok (mechanikai
- kontaktreceptorok (kozvetlenid . hatdst erzeke16k: hallo-, egyensu-
erintkezdk). lyozo- et bdrreceptorok),
- termored eptorok (hoerzekelok),
- kemoreceptorok (kemiai anyagot
erzekelok).
2. Interoceptorok (belso receptorok): - Mechanoreceptorok,
- proprioceptorok (izomorso, - kemoreceptorok,
inorso erzekeloje), - termoreceptorok,
- viszceroceptorok (zsigeri - ozmoreceptorok ( ozmotikus
szervek erzekeloje). vdltozdst erzekelok). 3. tabldzat. A receptorok csoportositdsa

Forras: Adam Gyorgy, 1976., 40. oidal alapjan

Az ingertllet nem jut fel az agykeregbe; a kivaltott mozgasi reakci6 nem akaratlagos.

Erz6ingertilet

A tapintotestecskek altal erzekelt inger hatasara az idegrostok erz6- ingertiletet kozvetftenek a gerincve16 (idegkozpont) iranyaba,

22. dbra. Reflexes cselekves

Porras: Baixauli, V. M.-Negri, M., 1994., 83. oldal

2.5. Az idegrendszer felosztdsa is altaldnos jellemzdi

31

Az erzeingerulet feljut az agykeregbe, Tudatos erzekeles jon letre. Az agykereg - motoros ingerillet reven ., a kar felemelesere vonatkoz6 parancsot kiild az izomhoz.

, .v:

A ketfejtl karizomhoz erkez6 mozgat6- ingeriilet hatasara az izom osszehuzodik, es felemeli a kart.

23. dbra. Akaratlagos cselekves

Forras: Baixauli, V. M.-Negri, M., 1994.,83. oldal

2.5. Az idegrendszer felosztasa es altalanos jellernz6i

Az idegrendszer funkcionalis tagolodasat a 24. abra szemlelteti. Az idegrendszer ket f6 reszre oszthat6: a szomatikus (testi) vagy mas neven cerebroszpinalis (nagyagyhoz es gerincveltihoz tartozo), akaratunktol fligg6 resz es az auton6m, vegetativ (andlla, akaratunktol jiiggetlen) resz. A ket f6csoport tovabbi reszleteinek megfele16en targyaljuk az egyes idegrendszeri kepletek sajatossagait, szerepet,

IDEGRENDSZER

A.

Szomatikus (cerebroszpindlis} (akaratunkt61 fugg6)

l-, Autonom (vegetatfv) (akaratunkt61 fuggetlen)

~.) Kornyeki I

G\.) Szimpatikus «) Paraszimpatikus

CA.', Kozponti

n

- Gerinc- -Agy-

vel6 vel6

I I

-6erinc- - Agyveldi idegek idegek

24. abra. Az idegrendszer funkciondlis tagoloddsa

Fords: Donath Tibor, 1987.,55. oldal

32

2. Az idegrendszer

2.5.1. A kiizponti idegrendszer

A kozponti idegrendszer - amelyet a koponyaiireg, illetve a gerinccsatoma zar rnagaba, es ved a kiils6 behatasokkal szemben - Ienyegeben olyan tengelykent kep: zelhet6 el, amely konil viszonyIag szimmetrikusan heIyezkedik eI az osszes tobbi szerv. A kozponti idegrendszer komI es annak belsejeben kering az agy-gerincve- 16i folyadek (liquor), amelyet az agykamrak es fonatai termelnek, es amelynek szerepe:

a) a normalis koponyatiri nyomas fenntartasa es

b) az agy vedelme a csontokhoz utodessel szemben.

A kozponti idegrendszer a test szabalyozokozpontja. Iranyftja az elet szempontjabol alapvet6 funkci6kat (pl. mozgds, erzekeles}, es osszehangolja a kiilonboz6 tevekenysegeket, fizikai es kemiai torteneseket a hormonrendszerrel egyutt, ezert neuroendokrin rendszer a neve. (A hormonokkal jelen kiinyv tartalmi keretein beliil nem Joglalkazunk.)

A kozponti es a vegetatfv idegrendszer szoros kapcsolatban all egyrnassal.

Nyaki szakasz

Csigolyak

Gerincve16 ----f'~Ai~ Gerincve16i -=:::---~ idegek

Hati (mellkasi) szakasz

Gerincve16 --F>~ vege

Agyeki szakasz

Keresztcsonti szakasz

25. libra. A gerinccsatornaban elhelyezked/i gerincveld

Porras: Lenard Gabor, 1992.,39. oldal

2.5. Az idegrendszer felosztdsa es dltalanos jellemzdi

33

A gerincvel6

A csontos gerinc nyaki, hati, agyeki es keresztcsonti szakaszra tagolhato (25. libra). A gerincet csigolyak alkotjak, melyek keresztmetszeti kepet a 26. dbrdn mutatjuk be. (Az libra ertelmezesehez ldsd meg a 21 abrat isl)

A csontos gerinccsatornaban helyezkedik el a gerincvel6, amely nem tolti ki a gerinccsatoma egesz hosszat, az agyeki csigolyak magassagaban veget er, Innen csak a gerincve16i idegek fonata halad vegig lofarokszenlen.

A gerincvel6 minden szakaszaban jol elkulonfthetd a feher- es a szurkeallomany (beliil sziirke, kiviil feher).

A gerincvel6 csigolyaba foglalt keresztmetszeti kepen (26. libra) a pillang6 alakti szurkeallomany eliils6 (mellkas fele iranyulo) resze (szarva) f61eg a mozgatoneuronokat, a hatulso (hat fele iranyulo) resze (szarva) az intemeuronokat, az 01- dals6 (abran az eliils6 es hatulso kozott elhelyezked6) resze (szarva) a kozponti vegetatfv neuronokat tartalmazza.

Tovisnyulvany Csigolya

Liquor

Szurkeallomany

Gerincve16

26. libra. A csigolya es a benne elhelyezked6 gerincvel6 sematikus metszeti kepe Farris: Baixauli, V. M.-Negri, M., 1994., 83. alda1

A sziirkeallomanyt kortilveszi a feherallomany, amelyet a ki-belepo gerincvel6i idegek szinten harom reszre osztanak. Ezek a feherallomanyi kotegek az agy fele tarto felszallo idegpalyakat (hdtulso, reszben oldalso koteg) es az agy feI6I erkez6 leszallo idegpalyakat (eliils6, reszben oldalso koteg} tartalmazzak (27. libra).

34

2. Az idegrendszer

Felszallo Leszallo

idegpalyak UidegpaJYak

Mozgat6neuron

27. dbra. A gerincveld hosszmetszeti reszletenek terbeli kepe

Porras: Lenard Gabor, 1992., 40. oldal alapjin

A gerincve16 konkret palyarendszereit a 4. tdbldzatban foglaljuk ossze.

PA.LYARENDSZEREK

Afferens palyak Bels6 sajat palyarendszer
Eltilso- Oldal- Hatsd Szerepe: a feltetlen
oldalso koteg: koteg- reflexvalaszok
koteg- kisagy- rendszer szabalyozasa
rendszer rendszer (maga- (pI. patellarejlex)
(elemi (izom- sabb
nyomas, tonus, erzes-
iapintas, test- kvaliui-
fajdalom) helyzet, sok: pon-
sima- . tos felis-
izmok) meres,
eszleles) Efferens palyak

I I I

Piramis- Extra- Vegetatfv

palya pirami- pat yak

dalis imirigyek, pat yak erek mukodese)

4. tdblazat. A gerincve16 pdlyarendszerei

,

2.5. Az idegrendszer felosztdsa es dltaldnos jellemzdi

35

Az lras kivitelezese szempontjabol a piramis- es extrapiramidalis palyak rrnikodese hangsiilyos, ezert ezekr61 reszletesebben is sz61unk.

'-Apiramispalya (28. dbra) az agykereg tkiizponti tekerveny el6tti) nagy piramisseJtfeib6riiidiil·ki,-majd a nagyagyon es az agytorzson keresztiil halad. A rostok 90%-a a nyiiltvel6ben keresztez6dve, a gerincvelo oldalkotegeben halad Iefele, es az eliils6 szarvi nagymotoros sejteken vegzddik. A lO%-nyi keresztezetlen piramisrost az azonos oldali gerincvelo eliils6 kotegeben fut. Ajobb testfel motoros beidegzese tehat a bal agykergi kozpont, a bal testfele a jobb kergi centrum feldl 16rtenik (pl. ellenoldali benulas).

A piramispalya az akaratlagos mozgasok centralis neuronjabol indul ki. Rajta keresztul jutnak az agykeregbol a motoros impulzusok a gerincveld eliils6 szarvi motoros sejtjeihez, ahonnan a periferias neuron indul ki. Ez, az eliils6 gyokeren keresztiil, a gerincvel6i ideg utjan jut el a vazizmokhoz, es valtja ki az akaratlagos.izommozgasokat, Emellett a pirarnispalya gatolja az egyszeni gerincve16i reflexek milkodeset is.

Kozponti tekerveny

28. ·tibra. A piramispdlya vdzlata es az egyes izomcsoportok lokalizacioja a kozponti tekerveny el6tti (gyrus precentralis, ejtsd: gfrusz precentrtilis) teriileten Porras: Donath Tibor, 1987.,64. oldal

36

2. Az idegrendszer

(Ai extrapir~lIIlidans re~d~zer. inkabb mtikodesbeli, mint anatomiai egyseg, A keifr~skivitefeiiseszempontjab61 elsdsorban a felso agytorzs extrapiramidalis leszallopalyai jelentosek, (A kovetkez/: bekezdesben az egyes kifejezesek ulan zarojelben jelezziik a megfelelti agyi reszek 29. abran talalhato roviditeseit.)

Az extrapiramidalis palyak kiindul6 sejtjei az extrapiramidalis kereg (EK) alatti [tut. szubkortikalis: feher dllomdnyba dgyazott) diicokban vannak. A sejtek hosszii nyiilvanyai az eliils6-oldals6 kotegben haladnak lefele, erintve a nukleusz kaudatuszt (NK), a putament (PU), a globusz palliduszt (GP), a nukleusz szubtalamikuszt (NST), a nukleusz rubert (NR), a szubsztancia nigrat (SN), majd az eliils6 szarvi motoros sejteken vegzddnek. Az extrapiramidalis rendszerhez szamos palya tartozik, amelyeknek kiindu16pontja elterd, de a funkci6 szempontjabol egysegesek.

Eliils6 szarvi motoros sejtek

29. abra. A felsd agytorzs extrapiramidalis leszallo palylii

Porras: Tauber Ferenc, 1989., 149. oldal

Szerepiik:

a) az akaratlagos mozgasok egyes szakaszainak "sima" egessze olvasztasa, a mozgasok harmonikussa tetele (dinamikus sztereot{pilik);!

b) bizonyos automatikus es kfseromozgasok kivitelezese (pl. jaraskor a karok automatikus kiserdmozgdst vegeznek, iraskor a szo vigen automatikusan "elemeljiik" a tollat stb.);

2.5. Az idegrendszer felosztdsa is dltaldnos jellemz6i

37

c) az izomt6nus szabalyozasa;

d) az erzelmi reakci6k kifejezese (pl. mimika utjan). i

A piramis- es extrapiramidalis palya tehat az akaratlagos mozgasok tokeletes

kivitelezeseben jatssza a f6 szerepet. (

Az iijonnan tanult, meg be nem gyakorolt mozgasok elsosorbab a piramispalya segftsegevel tortennek, az automatikussa valt mozgasok azonban az extrapiramidalis rendszeren keresztiil jutnak ervenyre. Amikor pl. a gyermeJc az frast tanulja, akkor a motoros impulzusok a piramispalya felol erkeznek, A fe;n6ttekj61 begyakorlott fnisanal ez a funkci6 egeszeben az extrapiramidalis rendszer iranyftasa ala

keriil. ~

Az agyvel6 '

A gerincveI6 az oreglyuk magassagaban kapcso16dik az ag velohoz, k6zvetleniil az agytorzs nyiiltveldnek nevezett reszehez, (Az agy jelertlosebb kepleteit a 30. is 31:_''iibra szemlelteti.) Az agyvel6 harem f6 resze:~artagyag¥, akisagy eSiaza~YiL

:'tOrzs:! Az agytorzs tovabb tagoI6dik'aIs~q es;feIso agytorzsre; Az als6 agytorzs ieszei: anY~lfV~l~, a hId es a: lc~~~pagy;, a felsoe: fcfalaffiusz;j a' hipotalarnusz; a

'iiietiitalainu5z, az-epitalamusz es atorzsduc-ok! ' - ,__ .. - . ~ .... .... . - -

... --~.--~,--.,.--, ... - .. -.,-'1 ;, ... . _._._._ .. __ ~_'l ~_.rr __ '· __ • ' •••• [

30. dbra. A test kozepsfkjdban kettevdgott agy metszeti kepe

Forras: Lenard Gabor, 1992., 41. oldal

N-nyultvel6 eitils6 reszen piramisszeni kiemelkedest mutat a leszallo palyak kotege. A hatulso res zen a hosszu erzorostok palyai futnak.

Az als6 agytorzs kozepen kiszelesedo resze-'a-lijd (/, hidat" kepez a nyultvelo is a nagyagy, valamint a kisagy is a nagyagy ko~(jtt). -

38

2. Az idegrendszer

Az als6 agytorzs 1egfels6 resze altoztYpagy;jamely a szamos neuroncsoportb61 es a neuronok nytilvanyaibol osszealf6 iaza halozatos (retikularis) szerkezetet, vagyis az tin, agytorzsi halozatos rendszert alkotja. Az agytOrzsi retikularis rendszer (ARAS = @'erens retikularis qspecifikus ~zisztema) mtikodeset a 31. libra mutatja be. Szerepe (Lenhossek Jozsef alapjdn):

a) aktivalo, stimulalo, serkent6 (ebrenlet);

b) gatlc, inhibfci6s (alvas).

~~"J~~~~\-- TalamUSZ} Fels6

,--~--.. Hipotalamusz agytorzs

31. libra. A retikuldris rendszer mukadese

K1:izli: Galambos Katalin, 1996.48. oldal

Elillsd kozponti tekerveny Kozponti barazda

Hatso kozponti tekerveny

3~. abra. Az agyvel6 (lebenyei) es oldalnezetben ldthato kepletei

Forras: Donath Tibor, 1987.,74. oldal alapjin

2.5. Az idegrendszer felosztdsa is altalanos jellemzdi

39

AlkoztiagyJa~~gytOrzs felett (fels6 agytorzs) talalhato, es ennek legnagyobb reszet afalamuszlteszi ki, amely a felszallo palyak (erzesek, erzetek) fo atkapcsolo all omasa. A.latta helyezkedik eI a rupota.iamuszpamely a hormonalis es idegi milkodes fontos szabalyozokozpontja. - ... - ..- ..

[~I{is~gy'ritz agytorzs mogott helyezkedik el, es ket osszefuggo feltekebcl all.

Feladata elsdsorban a mozgasok finom osszerendezese.

Az agyve16 legnagyobb reszet 'it- nagyagy teszi ki, amely jobb es bal oldali feltekere oszthat6. Felszfnen kiemeikea6iekerv~nyek (gfruszok) es - ezek kozott - bemelyedd barazdak Iathatok, A feltekeket - a koponyacsontokhoz va16 helyzetiik alapjan -lebenyekre osztjuk (32. libra).

A feltekek belsejet a feherallomany alkotja, amelyet kfvulrdl a szurkeallomany (= agykereg) vesz korill (ellentetesen mint a gerincveldnell). A ket felteket a kerges test (korpusz kall6zum) kapcsolja egybe. Errol a kepletrdl reszletesebben is sz61unk, miveI a grafo16gusok es a pedag6gusok tevekenysege soran ez kiili:inleges jelentoseggel.bfr,

Az 1960-as evektol egyes epilepszias betegek gorcsrohamat iigy szuntettek meg (pl. Roger Sperry), hogy mfiteti uton atvagtak a kerges testet (33. libra). Kideriilt, hogy az osszekottetes megsziintetese utan ajobb es a bal felteke kiilon-ktllon informaciokozpontta valik, es igen nagy kulonbseget mutat a ket felteke informaciofeldolgozasi mechanizmusa. Ha azonban egyj.hasitott agyu" embert csak feliiletesen szemleltlnk, az szinte sernmiben nem ter el tarsaitol, mivel teljes szemelyisege a megszokott marad.

BAL FELTEKE JOBB FELTEKE SZUB-

DOMINANS DOMINANs

MASODIK JaRENDSZER ELS6 JELRENDSZER

"TUD6s1 ALKAT" "MOVEsZI ALKAT"

ATMETSZEIT K£RGES TEST

33. libra. A .hasuott agy"

Kozli: Galambos Katalin, 1996.,61. oldal

'/

40

2, Az idegrendszer

A ket felteke ket kiilonbozd tudati szintet, lelki folyamatot, vagyis ket elterd egyeniseget kepvisel, Ennek megfele16en egy "beszedes" en (bal felteke) es egy "csondes" en (jobb felteke) lakik benntink. (Az dllatokndl szimmetrikus ez a makodesl) Az emberi agy az evolUci6 (fajfejI6des) soran bizonyos tertiletekre specializalodott, Ezt a jelenseget feltekei lateralizacionak nevezzlik, melynek legismertebb jele az un. Hkezesseg", azaz a jobb- es balkezesseg.

A ket felteke osszehangolt rmfkodesenek az eredmenye az emberi tudat, a gondolkodas es az osszes tobbi lelki jelenseg,

A nagyagy feherallomanyanak felepiteseben harem kulonbozo tlpusu idegpalya vesz reszt, Itt is megtalalhatok a kozponti idegrendszer felszallo (a test fe161 az agykereg szintjeig e lju to ) erzopaJ.yru es a leszallo (az agykeregbdl kiindulo) mozgatopalyak idegrostjai (1). Az idegrostok masik tfpusa (2) egy-egy felteken beliil letesft osszekottetest az agykereg kiilonboz6 tertiletei kozott. Ennek kovetkezmenyekent az agykereg a kiilonbozd eszlelesi mtlkodeseit egymassal tarsftani kepes. (pt. a ldtott kep is hallott hang alapjdn felismerni valakit.) Az idegrostok harrnadik tfpusa (3) a ket felteke szimmetrikus pontjait koti ossze. Ezek kozul a 1egfontosabb a - mar emlitett - ket felteket osszekapcsolo kerges test hatalmas palyarendszere.

A palyarendszerek sematikus kepe a 34. abran tanulmanyozhato.

2 Egy felteken beluli palyak

3 Ket felteket osszekot6 palyak

~1-----::::>""""~"";;"5-Kerges test

1 Leszallo es felszaU6 palyak

34. dbra. A homloksikkal pdrhuzamosan kettevagott agy metszeti kepen a feherdllomdny idegpdlydit szemleltetjiik

Porras: Lenard Gabor, 1992,,43. oldal

r .•. -Jl.z, ~~b~.ri~a[tkerefr~~i!ig~@1()riiany)sZrrkezeti es mtikodesi egyseget kepezo L ftlggdleges sejtoszlopokbol' epiil fel~Egyjlyen sejtoszlop kb. 3 rnrn magas es 0,3 rnrn atmen5ju hengerkent foghat6 fel, amely mintegy 5000 neuront tartalmaz. (Kis szamolds: az emberi agykeregben kb.lO milliard neuron van, tehdt minimalisan 2 millio sejtoszloppal szdmolhatunk.)

Az agykereg finomabb szerkezetet a 35. dbra mutatja. \

'\

. ~.

2.5. Az idegrendszer felosztdsa es altalanos jellemzdi

41

Szemcses reteg Kiils6 magvas reteg

. } Koz'ps6 reteg

Kozepnagy piramissejtek

Belso magvas

reteg -----r-....._".,

Nagy piramissejtek

Bels6 reteg

Vegyes sejtek

35. dbra. Az emberi agykereg mikroszkopos szerkezete

Porras: Donath Tibor, 1987,,77, oldal alapjin

A 35, dbrdn lathato sejtoszlopok nem ftiggetlenek egymastol. Ez a szerkezet szoros.osszefuggesbenall ,!1~gf~~~6iranyit6 (integralo) rmlkodessel. !.AJegfontg§~12-p~~gY:~~J:gi_kQzp.ontok(( 36. dbra):

(:_1~=a::m:otoros,kergi,kozpont,j ;2~' -az' erzo kergi 'kozpontr:

L_ . __ ~ • __ , ,., __ ._. "'~

. 3;' az 'erzekszervikozpont()k,-',,'

'Ariit6t(iro~i~kergFkozporiFaz eliils6 kozponti tekerveny teruletet foglalja el (Brodmann 4.~-6~-mezo~ tovabbiakban~~.).)nnenindulnak kUl.Z,akar~tl~gosiri~i- . G igat6impulzii~~1(~JjiiamispaIyankeresztiil a vazizmokhoz. A.fels6 vegtag (kez is!) rhozgat6kozpontja az eliils6 kozponti tekerveny also feleben helyez~~~.~!- .. ~~

Az eltils6 kozponti tekerveny kortlli keregtertiletel(az ex~~~lIcpnidalis_ rend-.» ~t:~~~~!~~znak;d esakeregaraitLK6zpoIlfokiiak_~.&.ia.t<.IIl9~()I9§ if!ip~1~~~<?katfl' rEzekneve:-;;eIs6dleg~s. Il).QtoJ:()s kergi kozpontokf', mivel be161iik: hosszu, leszallo '-'M' akilidiImillCkC

p y . . . - - .- .. .. ,..~.. . _ ..

rA~-.masodlagos·mototos·Kergr Id)Zlioiiiok"az d6bbivef szomszedsagban talal-s

!·hat6~~,:peladatukazegyes~Ilrozgasok:kail(ap~sol::t.~~s ~mlekk6pe~(un. kinesztetikus "'emMkkipek}Mrolasa. p).-ai frasnal az egyes benik formalasa, alakftasa{~ie~~s~~,~.i serulesuk eseten~~6p-lzomzat ellenere is -i bizonyoscselekvesekki vitelezhetetlen-", nev-afuak. ',Ilyenek pl. az-apraxia"=~frask6ptetenseg, a motoros afazia = a beszed I)

", r~··----·----' .. _1_. _ _ , ,_____ . -, _ .

,mot6fos k6~.R~iitj~*_.s6riilese,azun .. Broca-kozpont-serulese, amely .. beszed-:

;~kepterefis€gh(~z vezet, {Riszletesen ldsd kis6bb!}

r , __ ._~- ... .L-~-'_- .. ~ _

42

2. Az idegrendszer

kinaesthesias mozgas

bltas vilagossag szfn

alak mozgas

36. abra. A bal oldali nagyagyfelteke terkepe

K5zIi: Ligeti Robert, 1982.,20. oldal

(Ai-~r~~~~zervi (szenzoj·os) kergl kozpontokkoztil·legfontosabb a late- es a

hallokozpont, -,------ - -- -- -. - ... . ... -- .-- . - --

. ·~~liiits~~}Sodleg~~ kergi kozpontja <inyal(szirtiIebenyperi"lieIyezkedik el (Br. 17. mezq). _rla~:~ .~~~~~i1:e~~ru:Y~~~felOrfu~~ ~e az imPjlfzusok._A._l~toti"k~p}~f~s-~_. ~erese a masotllagos kergi kozpontban tortenik, ahol a latasi emlekkepek tarolodnak:;-Amasodlagoskoiponfsermeseeseten abeteg a targyakat latja, de nem ismeri feL Masodlagos kozpont a fali lebenyben is talalhato (olvasascentrum), amely a szokepek tarolasanak a helye. Ha itt tortenik seriiles, akkor a beteg a latott szavakat keptelen felismemi, vagyis az olvasott szoveg ertelmetlen marad a szamara (vizu-

alis agnosia), -

:-~"lai!a:~ els6~leges .. ~e~~i ~ozp~n!jll_~f~l~g~liarant.6kil~be~Yl:;en--taJalhato, ahol a fu~ fel~l erkez~ h~glffipulzusQJc fehretelettirtenilt A".~_~gOK f~liSiiier6~ejhallasi e~!~_~~r>~~el_ a J1?asodlagos'( az els6dleges kiizpont koriil elhelyezkedd)' kergii lc0?P9Ilthoz kotott, §\z utobbival szoros osszefuggesben an a szenzoros besz6dktizpont (un. Wernicke-kozpont), amelyben a szavak akusztikus emlekkepei tarolod-' nak. Serulese szenzoros afaziat okoz, amikor a beteg a szavakat ugyan hallja, de ugyamigy nem erti azokat, mintha idegen nyelven beszelnenek hozza. Ez kovetkezmenyesen a motoros beszedkozpontra is kihat, es a szavak helytelen kiejtesehez vezet.

'~-:liClIiiloki' ieb~~xb~p ~i6n. Exner-k6ipo~t'-;~k~-aseriilese - lrasi zavarokhoz vezetj_ffffij_tal_ji.:qgrajia,:apraxia). Ilyenkor a beteg a benlket, szavakat_l~tasdtJfulOgyan felismeri, de az egyes benik mozgaselemeit - amelyekji betillc es szavak

2.5. Az idegrendszer felosztdsa es altalanos jellemztii

43

lefrasahoz szuksegesek - motorikusannemkepes megvalositani, .Ahhoz, hogy a serult/beteg iijra frni tudjon, a benlsorrendnek tudatabol hianyzo bels6 rendszeret a

szo hangoses gondoskiejtesevel kellhelyettesftenje. . ~ __ ._.. . ._.

~~)rjis ~ergiktizPQl1tja a fali.lebeny.iin. ang~aristekerv6~Y6~~kJ(Br. 39-40. mezo) ;h~taran talalhato.skozel az olvasas es szamolas kozpontjahoz.

~-ir~ses 'az olvasas - a fentiek ertelmeben= alegbonyolultabb tudatos 'teve-~ .kenysegek, . kepessegek koze sorolhato, .:egy_idejY~eg tartalmaznakszandekos - es ,~

.. _.... .._._._ .. _ "... . . .. '-_... !7

cau(omatizaIttechnikaikomp()Ilenseket.I(A technikai, kivite[eziJ cselekvessormin-

. 'dig alaW!11.delt,·kisegfi6 szei·epet tolt be.) Az Iras es az olvasas elsajatftasa, ilL gyakorlasa jotekonyan visszahat, vagyis fejleszti a megfelelo kergi kozpontokat. Ha nem gyakoroljuk azokat, akkor a korabban emlitett kozpontok eIgyengtilnek, es a szukseges mechanizmusok szethullanak. Aj61 begyakorolt cselekvessor (keszseg) viszont ezzel eppen ellentetes iranyban hat. Az automatizacio megkonynyfti, tehermentesiti, pl. a figyelmi es gondolkodasi funkciokat, es ezaltal noveli a cselekves hatekonysagat.

2.5.2. A kornyeki idegrendszer

A komyeki idegrendszer idegrostok alkotta idegekbdl es a neuronok sejttestjeibril felepuld diicokbol all. Az idegek kozvetleniil, vagy idegdiicok kozbeiktatasaval kotik ossze a kozponti idegrendszert a beidegzett szervekkel. A kornyeki idegrendszert a gerincveloi es az agyidegek alkotjak,

A gerincvel6i idegek ')~~gerincvelo·li6sszabM~:3rpariQeg-lepki~2=2~gY8k6rrer;iilliiaegyTf--egy-nafulso"!!

(erzogyo_k~rrel e$t!gy~li}lso Illozg~t?gy~!cerr~f (27. '"Jsj7.-Cibni): .... _.. - .... -

A hatulso gyokerek gerincvel6htiz kozel eso szakaszan az erzoneuronok sejttestjei egy-egy ducot alkotnak, majd a hatulso es az elulsd gyoker a gerincvekitol kisse tavolabbi szakaszon gerincveldi idegge egyeslil. Ezaltal a gerincve16idegek erzoes mozgatorostokat egyarant tartalmazo, tin, kevert idegekkent futnak tovabb. Ezutan a gerincveloi idegek az egesz testet behalozzak.

Konyvunk temaja miatt kiemeljlik az tin, karfonatot (plexus brachidlis), amely a nyaki {cervikdlis} 5-, 6-, 7-, 8- es a hati l-es szegmentumokbol jovo gerincveloi idegek agaibol szed6dik ossze, Az agak harem torzset hoznak letre, amelyek a h6naljarokban koteget (nyalabot) alakitanak ki, Innen indulnak a felso vegtagot ellato idegek. Ezek koztil a legjelentdsebb a median, a singcsonti es az orsocsonti ideg. Az elsd ket ideg a konyokhajlathoz, majd a tenyerhez fut, es beidegzi ezeket. Az ors6- csonti ideg a felsd vegtag borenek egy reszet es a feszitdizmokat latja el.

Az agyidegek .._ ~z._~gYYdoalapLfelszineroi~l1_pfu--agYldegleldaH38. dbra), (A romai szdmos jelzes megfelel a kilepes sorrendj~nek.JAlegttfbb.agYideg·aJeje.s_a nyruC(szem, ftil, gege stb.) szerveitidegzi be. <Egyedlil aX. agyideg (bolygoideg) szMfle ~ mellkasi es a hastiregi s:zerve.khez. Egyes agyidegek csak erzo-, masok kizarolag mozgatorostokbol allnak, de vannak vegetativ es vegyes tfpustiak is.

44

2. Az idegrendszer

Gerlncveldi idegek

Nyaki szakasz 8 par nyaki ideg

Hati szakasz

12 par hati (bordakozti) ideg

Agyeki szakasz 5 par agyeki ideg

! Keresztcsonti szakasz, 5 par keresztcsonti ideg I Farkcsonti szakasz, I par farkcsonti ideg

37. dbra. A gerincvelti Bl par idege

Porras: Baixauli, V. M.-Negri, M., 1994.,81. oldal alapjan

N yfliranyti (feltekek kozotti)

hasadek ----,'''---~+

Nagyagyfelteke -+-Latdideg-keresztezddes Infundibulum Agyfuggelekmirigy

Korpusz marnillare ___,r-f'---='-"--~

L agyidegpar (szagloideg) II. agyidegpar (latoideg)

• m. agyidegpar

(kozos szemmozgat6ideg)

N. agyidegpar (sodorideg) ----"--- V. agyidegpar (haromosztani ideg) .... -- VI. agyidegpar (tavoIft6 szemideg) VII. agyidegpar (arcideg)

vrn. agyidegpar (egyenstilyi es hall6ideg) IX. agyidegpar (nyelv-garatideg)

X. agyidegpar (bolygoideg)

XI. agyidegpar (jirulekos ideg)

XII. agyidegpar (nyelv alatti ideg)

Hfd --f-':'----'-----'~== Nyiiltvelf ~--'Piramis (verrnisz) Oliva

Az idegen kijejezesek magyarazata:

infundibulum = a 1Il. agykamra ti.i/cserszeni kiboltosu16sa vermisz = a kisagyi lebenyeket i.isszekiit6 kep(et

korpusz mamilldre '" em1c5bimb6szeru test oliva = a llyultvel6 kiemelkedese a piramis mel/ett

38. dbra. Az agy also felszine a 12 agyidegpdr kilepesevel

Porras: Baixauli, V. M.-Negri, M., 1994.,79. oldal

2.5. Az idegrendszer felosztdsa es altaldnos jellemzdi

45

Az egyes agyidegek nevet, tfpusat (erzd, mozgat6, vegyes) es funkciojat roviden az 5. tdbldzat segftsegevel tanulmanyozhatjuk,

Az agyideg sorszama Az agyideg neve Az agyideg tip usa Az agyideg funkci6ja
(beidegzesi teriilete)
I. Szagloideg Erza Szaglasi impulzusok k5zvetltese
II. Latoideg Erzo Latasi impulzusok kozvetitese
III. Kozos szem- Mozgat6 A szemgoly6 mozgasaiban vesz
mozgat6 ideg reszt
IV. Sodorideg Mozgat6 A felsa ferde szemizom mozgatasa
Vegyes Ragoizmok motoros beidegzese,
V. Haromos~tattl ideg Hajas fejb6r, arc, fogak, nyalkahar-
(de foleg erza) tyak, szem erzo beidegzese stb.
, '.',:.; Oldalso egyenes szemmozgatd
VI. Tavolito ideg Mozgato izom beidegzese reven a szem-
goly6 kifele teritese
Osszes mimikai izom beidegzese,
Vegyes Szamos mirigy elvalasztd-
VII. Arcideg (szekretoros) idege.
(de foleg motoros) A nyel v eltilso reszenek
fzerzoidege stb.
VIII. Egyenstll yi es Erzo Hallasi es egyensulyerzekelesi
halloideg impulzusait kozvetiti
A garat erzo-, a nyelv batso
reszenek fzerzoidege.
IX. Nyelv-garatideg Vegyes A fiiltamirigy elvalasztoidege,
(de f6leg erzo) A garat mozgat6idege.
Szerepe van a nyelessel
kapcsolatos izommozgasokban
Vegetatfv funkciok szabalyozasa
(szfv-, legzesritrnus, arteries ver-
nyomas),
X. Bolyg6ideg Vegyes Garat, gege, nyelocso izmainak
beidegzese,
Altalanos erzofunkci6: a garat, a
gege, a legcso nyalkahartyajanak
teruleten stb.
A csuklyas es a fejbiccentd izom
XI. Jarulekos ideg Vegyes fo mozgaroidege.
(de foleg mozgat6) A bolygoideghez csatlakozo rost-
jai a geget idegzik be
Nyelv mozgat6idege.
XII. Nyelv alatti ideg Mozgat6 Nyelvcsont aIatti izmok beideg-
zese stb. 5. tdbldzat. Az agyidegek tipusa es funkcioja

46

2. Az idegrendszer

2.5.3. A vegetativ (auton6m) idegrendszer

}Udils61d::iiiiyezet kiilohboio ingereire adando reakciok szabalyozasat ~::i kOiponti :-"idegrendszer, ·@·:-szetvezefbelso.komyezetebOl.erkez6 ingereket .pedig'iivege.tati\T ~::idegt~ridsi~i"v6gzi(pC szfv-irrenc1_s_~er,-e~esztes, legzes,v{ielete!valasztas, neml'-miik6dts )':Ezi sz-abalyoz~stB6bnyireakaratU*t6I fifggeii~n~lIrleiY- v6gbe,ezert

kapta az "auton6rii" nevet:' .

A vegetatfv idegrendszer az idegrostok kozponti idegrendszeri eredesi helye es a mediator (atvivo) anyagtipusa szerint ket nagy reszre oszthat6: szimpatikus es paraszimpatikus reszre,

A paraszimpatikus idegrendszer .

rAz'agyi6s -kereszfcsOriti tertileten. helyezkedik elt mediatora (ingeridetet-dtvivd Cdiiyaga)azun. acetilkolin. Aparaszimpatikus nevet azert kapta, mert nem megy at a hatarlancon. A ganglionokbol (idegdiic) a116 hatarkoteg, hatarlanc a trunkusz szirnpatikus nevet kapta. Rostjai nyiiltveloi es agyi kozpontokbol erednek. Joreszt a Ill., VIT. es a IX., X. agyidegpar alkotja, de meg kell emliteni a gerincve16 keresztcsonti szakaszanak bizonyos magjait is. (A 39. dbrdn a halvanyabb vonalak jelzik.)

(Felaaatai~

L....:::::....._. __ ._ ••• _ ... c· . --" - .-- •

;.:;~beidegzi-aiszem alkalmazkodasi izrnat.. a-pupillaszukft6iifrlof;-anyal:: §s.

': korinymirigyekizmait; .. .. ..

-: tagitja'-afej, amell-__:es-ahastireg-ereit~(kiveve a szfv ~o.szoruser~it); .. -",

",,:aszimpatikussalelle.ntetes :~~id_e~zeset vegzi azosszes mell-ves hasuregi I

i szervneka . . - .

_:~f()siokatad-a- vastagbel als6szakaszahoz~,(liugyli6IyaghoZ 6sa nemi szer-'

veliliez·."'··- :~.-~ - . . .. ~

A szimpatikus idegrendszer

i\"hatiAs. agf.~lgJe.iiilet~hJaIaI1:iaio!mediatora az tin. noradrenalin. A szimpatikus idegrendszer ducai fonalszenlen helyezkednek el a gerincvel6 ket oldalan. Helyzetileg nyaki, hati, hasi es medencei reszre tago16dik. Beidegzesi teruletet a 39. dbra szemlelteti.

Az abran lathato, hogy a~szimp~tik:us·idegreIlcl~~~J."ov~gziajej;a p:1~lllqis!( a szfv

is!),\~~~~stir:~.:~s··a:_l<!s~~~~~ceCi~Jxx~~._l>~t~egz~set.~-t .. _ .. .. .. __ N

rkvegetatlv-ldegteniJszeJ,:_wg~de.sekor~.szervezetti_en nagy mennyisegu adrena-

r~.s_?::atia:aul fekam.eIY-iiri~ -szimpatiktrsharastvalt ki.tA szervezetet er6 Ktils6~-hlrt:e~ "len, viratlan'beha:tas(stressi)veriiyomas~emelkedesben, pupillatagulasban, remegesben, pulzusszam-novekedesben (mint vedekezoreakcio) jut kifejezesre. Ezt az osszetett reakci6t a vegetativ idegrendszer es a mellekvese veloallomanya egyUttesen produkalja, ... ..- _

'KszimpatikiIfhafas·altalaban-serkent61eg;a-p·araszimpatikUs·haiKs"gatl6Iaghat- 1 'azsigerekrE1Szimp'8:iikus-'hatasni" a szervezet fokozotneljesftffienyrek6pes -(vizsgadrukki), mtgelleiitetes ~ esetben a heIyreallit(Sfo1yamatokesaz anyagvesztes6gek-"",. p?~h{sa-t0rtenil.tNtz:iUrik meg erre nehany peldat a 6. tabldzat segftsegevell

2.5. Az idegrendszer felosztdsa es dltaldnos jellemz6i

47

Kozepagy

Nyriltvelo

3 Hatarlanc _--+-..:.4+-_1-11 5

__ 6_. _L

Szfv

Vekonybel

Vastagb€l

Hugyholyag

39. dbra. A vegetatfv idegrendszer es beidegzesi teriilete

Fords: Donath Tibor, 1987., 88. oldal

Szerv Szimpatikus hatas Paraszimpatikus hatas
Szfv Mtlkodese gyorsul Milkodese lassul
Erek Sztiktilnek Tagulnak
-
Horgok Tagulnak Sziikiilnek
Gyomor-bel Perisztaltika csokken Perisztaltika fokozodik
Pupilla Tagul Sztikul
Anyagcsere Disszimilacio no Asszimilacio no 6. tdbldzat. A szimpatikus es paraszimpatikus hatds iisszehasonliuisa

Porras: Donath Tibor, 1987.,91. oldal

3. AZ ERZEKSZERVEK RENDSZERE

Az erzekszervek felfogjak a kul- es a belvilag ingereit, es reagalnak azokra. A.ltaluk tudomast vesztink a komyezet es szervezetlink valtozasairol, esetleges veszeIyeirol.

Az erzekszervekhez tartoz6 kepletek a kovetkezok:

a) Az erzekszervi idegek a receptorok altal felvett ingereket ingertilet formajaban tovabbftjak az erzekszervi kozponthoz,

b) Az erzekszervi kergi kozpont elernzi, feldolgozza az ingertiletet, es erzekszervi kep keletkezik.

Az erzekszervek rmikodesenek eredmenye az erzekeles, az erzekeles eredmenye pedig az erzeklet (szenzacio). Minden egyes erzekletnek meghatarozott ingere van, vagyis az erzekszervek csak a nekik megfele16 (adekvat) ingereket kepesek felvenni, pl. hallas-hang, latas-feny, szaglas-szag, illat stb, Ha az adekvat ingerek nem ernek el egy bizonyos ingererosseget (kiiszobertek), hatastalanok maradnak.

Az erzekeles soran az tin, pszichofizikai torvenyszertisegek ervenyestilnek az als6, felsd es kulonbsegi ktiszob szelekciojaval,

a) Az als6 kuszob az a legkisebb ingererosseg, amely mar kepes az ingertilet kivaltasara. A kuszob alatti ingert nem erzekeljuk (pl. infraviiros sugdrzds es infrahang), kiveve a szummacio jelenseget, Szurnrnacio eseten a kuszob alatti ingerek sorozata osszeadodik, es az osszeg ingertiletet kelt.

b) A felsd kuszob az inger azon rnaximalis ereje, amely meg eldidezi a megfele16 erzekelest, Az ennel er6sebb ingereket az ember nem kepes felfogni, pI. ultraibolya sugarzas, ultrahang.

INGER +- ERZEKSZERV +- RECEPTOROK +- INGERULET +- FELDOLGOZAS
(exteroceptorok)

+- Uiny +- szem +- retina +- (I) +-
C/J (csapok, palcikak) ::J
~
'~ I;::
~.- ffi~
rr ,~ g
0 +- hang +- 101 +- Co rti-szerv +- ?:::ia. ~ NO
u, ,~ (I) (/)1-
cc c, E Clz
w szag orr szagl6Mm ~ o Q) ~ Zo
C9 +- ~ ~ W t: We..
~ Cl • CI:N
IZ nyelv izlelobimb6k -0 (I) (!l,0
~ ~ ~ N~ ~ w::::c:
CI:t;: Cl
'W '0
ho, Q)
~ bor ~ bdrreceptorok ~ a. ~
nyornas (I)

40. dbra. Az erzeketes folyamata
Fords: Galambos Katalin, 1996.:23. oldal 3.1. A latoszerv

49

c) A kulonbsegi kuszob a hasonlo ingerek kozotti legkisebb elteres, amelyet kepesek vagyunk megkiilonboztetni, ill. felismemi. (Pelddul: 100 kg emelese eseten 2 g, 200 kg eseten 4 g a kiilonbsegi kiiszob.)

Az erzekeles erzekszervek szerinti folyarnatat a 40. dbra mutatja.

Az abran is lathato, hogy Ot klasszikus erzekszervet knlonboztetunk meg: a lato(1), a hallo- es egyenstilyozo- (2), a szagl6- (3) es Izleldszervek (4), valamint a bar (5) mint erzekszerv, Uj kutatasi eredmenyek szerint a hatodik erzekszerv a melyseget erzekeli, a hetedik erzek pedig az intufcio, amely nagy jelentcseggel birhat a grafologusi, pedagogusi tevekenyseg soran,

3.1. A hit6szerv

A latoszerv pares, szimmetrikus erzekszervunk, amely az arc ket oldalan, a szemiiregekben helyezkedik eI.

A szem f6 reszei a kovetkezok: a) ,CfSzeIiigol)r6;'

b/a szemideg'-~s'~l@~palylij-'

c)ia'""s'zemjitiulekos:S:ieiVei;amelyek a szem rmikodeset, mozgasat es vedelmet

segitik;----- -.-- .-

d) a szem befogadasat szolgaI6:-8'?;@1jli:egp

A szem reszletes felepfteset a 41. dbra mutatja.

A szemgolyrit harornretegti burok tartja ossze (42. abrq),_~elyen beltil folyekony es gel allaponi anyag van. Ez utobbiak'~~ f.eIiyitir6kozegek:- a szemcsamok a, csarnokvfzzel, az tivegtest a folyadektartalmaval es a lencse.

Az ideghartya a kozponti idegrendszer ,,kihelyezett erzekelc ernyoje", amelyet ffiz-r6teglJO} a116 szerkezete biztosft (43. dbra). A retinabana-fefL'y mint fotonelriye-"] Fi6dik;-eseh~fghija iiigertiieii6' aiakuv. iAzrngerlflet ai"ilri": papillaba (lat6icJ?''if_olJej 'jut, amely IdegfQstkotegbe szervez6dve;:}f':'szetnfeneken kilep a szemgolyoboJ:e'sr

mint:lat6ideg]iilIad -ai~t6kozpontfel~ errabl-(i). --.. --.

\ 00,. 0 - , .-- • ~ •••• _._~ ••• _~._.,

, .0 A. ret~gek kozul acsapokat es paIci1ccikat ~~(!ljJik_Mi, amelyek az erzan~uroIloJc

legkulsd receptorreszei, ~o 'csap'ok ~~_c:entralis - targy Iatast' (elesidtdsi res a szfnlatast,.1

CjipaIcikcWpedig a;-gy~ngef€rlyhez valo alkalmazkodasj adaptdcio )kepess6g6thi-Z=Cto_sftjak~~

A .grafologusi tevekenyseg szempontjabol ki kelI emelnilnk meg azon elektrofizikai meresek eredmenyeit, amelyek a pontok, a cs~_formcik-es-a- komplex kepek felismeresenek a fiziologiai alapjat adjik. ~ kijJonfelelatoneuronok q

r-efzelteijys~g6k'-szerin(akt\vetkez6faehetnei?: -, -' .

'- ~r ,:sifmplex" -r egysz~l1J.-~~t6neuronok, amelyek a -vonalas-renyingerelfr~}erze-

ken 'ek; .. 00 • ,.- - .' •••••

y - ---"--" - .. -.-----.--e-, - .. -.~---.-- ... ----.------ .. --

~);~koriiple,,"J osszeteu). latoneuronok, amelyek'avoiialas esbonyolultabb ~~r-a.~/

kombinaciokategyuttesen fogjak feI;-oeamozgasra is eiek'reagalnaka legjobban; cL,fjJ:pe,rkompld" neuronok, amelyek a 1~t~seIffi6riy-szintetiza16apparatu8at alkotj aie, esraz;- alacsonyab brendtl 0 neiironok~ (a, b)-iiiforiria:ci6lii~~::t~ih_aszri~i~s[lvai~" reoiztositjaI(azalak'- es terfelismerestfAsz~geIif~,ele1ae s,th. is ez a neuronfajta rea-

"gal alegjobban. .

50

3. Az erzekszervek rendszere

Erhartya

Uit6idegf6

Schlemm-csatoma Sugartest

Zonularostok egyenes izom Erhartya

Ideghartya

Az idegen kiJejezesek magyarozata:

makula = sorgafolt: az ideghOrtyon a szem optikai Schlemm-csatoma = az eliils6 szemcsarnok csamokvize-

tellgelyenek hOtSD pOlltjaball, a k6zpollti eIes IOMs heiye nel: elvezet6je

pigment = festekanyag ciliaris = szemhejhoz tartoza

zonulatostok = a sugartesrr61 a lencsehez MzOd6 fiig- retina» ideghlirtya

geszt6kesziilek

41. dbra. A szem hardntmetszeti kepe

Porras: Onnai Sandor, 1996.,289. oldal

A szemgoly6 burkai

Kiilso (rostos) - szaruhartya

- fnhartya

(szemfeherje)

Kozepso (ereket tartalmazo) - szivarvanyhartya

- sugartest

- erhartya

Belsd (ideghartya)

- retina (receptorai a csapok es a palcikak)

42. dbra. A szemgolyo hdrom egymdst fedo burka

3.1. A latoszerv

51

1 2 3

4

5

6

,- ::~ i

7

8 9 10

43. dbra. A retina tiz retege: (1) pigmentreteg, (2) csapok es palcikdk, (3) kiilso hatdrhdrtya, (4) kiilso magvas reteg, (5) kiilso szemcses reteg, (6) belsd magvas reteg, (7) belsd szemcses reteg, (8) nagy ldtoidegsejtek, (9) veltishiively nelkiili latoidegrostok; (10) belso hatdrhartya

Forras: Onnai Sandor, 1996.,290. oldal

/ -Ah,ol-~-l,a.to~~e~~llia~Yji\a~~i~~$"oryof::ot~~~~ ~~!lpo~,_~em- ~alcikak nincsenek =tehatIatas Sines -, ezert ezen keplet !l~ve _avakfolt (papllla).---- .. -- -----

Arlatasfolyamata~an'a {6nysugarkulonfele fenytCiro kozegek beiktatasavaleri el-az\aeghirtyat~ A feny iitja: szarun~~ --+ (eliilso-szemcsarno~· (cs~!no_!9'r.zL~. I szivarvanyhartya )--+ -szeri11erlc_~~ f(kHszer domborti == - bikonkdv) ~~a!s() szern-· ~csamokficsarnokv{z)··~cuvegtest~r':'-):-s~zemfenelc(rev(;ptofok).~·

"A'feny hatasara bekovetkei6raicci6s~p6tericialciK-4ldsd- k~sobb!) a retin~ ~a:madik neuronjabol kiindulo hitoidegkotegben~jutnakcel-a-Iat61deg-keresztezodeslgz (reszleges keresztez/ides vali!):A~kei'est.tezodes utarr'marmint Ia!6palya folyta- .~ todik-esjut ela talamuszbas' ~6hzinapszissa1-kaj:ic-soI6di~Jf. Az utols6 neuron'rendszer ~ostjai:innen'any8ksiirti-'kergnebenybe- (zat6keregrfiltriak~ az tin, Br. 17.

rnez6be (44:abta): - .

52

3. Az erzekszervek rendszere

Latokereg

Talamusz

. ...,,_'''". _.-'" ...-~;"<::"_-Lat6palya -.......;:~--Lat6idegk6teg

44. abra. A Idt6pdlya vdzlata. A retina egy-egy receptorteriilete pontszertien vetiil a talamuszba, illetve a latokeregbe

Porras: Adam Gyorgy, 1976.,53. oldal

A szem jarulekos reszei

a)~mi~J!1.Qkji<LtjJlrua (negy egyenes es ket ferde) a szem mozgatasat vegzi. rEzeksegftsegeveljon·letre·a-terl~faS'·(binokuldris ldtds),

'b}'A k_ijrl1!YJrz~~~?yi!iiasZ-emiireg felsd, kiilso szelen es a felso szemhejban talalhat6k. Feladatuk a'szeriiliej-es-iD(6ft~li:<iityarit!CJv:es~iltartas<L~Y~cJelm:e~1

c) Kkot67icirtyatveKonY,-·ei-eIa;-;~ gazdag, el nem szarusodo hamreteg, Q\fets'6 /szenilf6}~_belsor~izet:f~di:majd-(~1s:o·atliajrass·al-:a~·szenig61Y6iiboru[~·

~-. -Cl ):~sze_1jj_fijJqk'i64TJ<;:a_ ~2:~l_11.et"il~~#ar~gastOltaz-idegenanyagokt61·es a lehti -. ~ ... lesto.CSzeleinpill'aszofolC\'fala1hat6k. A fels6 szemh6jak( dk?il'iltiirikt61 fiiiiiideniil)

...... ~A'._. ~~._II3'. . ..... i7J

percenkenr~:"10pi_~lQg~st, azaz torlest vegeznek,

A normalis szem mint optikai rendszer a fenykepezogephez hason16an gyujti, iranyitja, azaz a megfeleld helyre vezeti a fenysugarakat, es a kep az eles Mtas heIyen keletkezik,

Nehany latassal osszefuggo .optikai" fogalom rovid ertelmezese:

a) A dioptria (jele: D) a lencsek fenytord kepessege (gyujt6- vagy szorokepessege), a fokusztavolsag meterben kifejezett ertekenek reciproka (l/m). PI. 2 dioptrias az a domboni lencse, amelynek fokusztavolsaga 1/2 meter. A szem valamenynyi torokozegenek egyiittes tordkepessege kb. 60 D.

b) Az emmetropia a szem normalis fenytoro, dioptriavaltoztato kepessege (szabdlyos lduis), amikor a fenysugarak a retinan egyesiilnek, vagyis a szem optimalisan alkalmazkodik a kozel- es tavollatashoz,

c) Az akkomoddcio a szem lencsegorbuletenek valtoztatasa, a tavolsaghoz val6 alkalmazkodas kepessege, A kozelnezesnel a fenysugarakar er6sebben kell torni, ezert a lencse dombortibb lesz, fokusztavolsaga rovidtil; tavolabbra nezve pedig kevesbe domboni lesz a lencse.

3.1. A ldtoszerv

53

d) A presbi6pia az iddskor eldrehaladtaval bekovetkezo fiziologias lataszavar, amely soran az akkomodacios kepesseg, els6sorban a kozeli Iataselesseg csokken, Ezert javasolt ebben az esetben a dornboni szemiiveglencse viselese.

f.~~i~l!.fa§i az~~ l~~et~~g~e_s, ~Il:1~rt-l.at6rendsze~~~a f~ilf·l(m6iib9.z6hunA~~-.; .. hoiszaitm~~~.i;n~.sszfnekhen er:z;_~keli. pf simhit~s alapja, hogy a csapokban a harom c~a1apszfnhullamhosszanak megfelelo harem pigmentfeleseg talalhato, Ennek megfeleloen erzekeli a szemtink.a- kek,: azold-esA.yorosf~iiyq(Young-H elmholtz-fele

trikromatikus lduiselmelet): ,--~- .. , , .. _ .

- a 455-492 nm hullamhossziisagii fenyek keknek latszanak, :.... a 493-575 nm-es a zold,

- a 647-723 nm-es a voros.

A spektrum teljes szfnskalaja ennel szelesebb es szfnesebb, mivel 397 nm-tol 760"inn-ig terjed, es a szivarvany osszes szfnet folytonosan tartalmazza. A spektrum hat alapszfne: a voros, a narancs (orange), a sarga, a zold, a kek (vildgos), az indig6 (sotetkek) es az ibolya.

A szin jellemzdi

a)\k szfflez~!~~ feny hullamhosszatol fiigg.

bJAtelftettsega~szfn hullamhossz-tartomanyanak szelessegevel es az amyekolt-

sag mert6k6vel (a hozza kevert "sziirkeseggel") kapcsolatos.

c) k~il~gossdg-~z illeto feliilet megvilagftasanak erossegetol fiigg.

A szinek tipusal

a) IS!.q1!!4lj_~u~. s~£neki~~sR~~trUrrjjegy meghatarozott hullamhosszri (kis hullamhossz-t~~o~a.nyU), azaz eID'f§l~_~~fiiUfeny~.:_ ...

b) t1!£rq'!la~ikl!s "szlnek" ~ felie~, .f~~~t~. esszurke; azaz feher fennyel megvilagftott, [feszben-amyekolt es megvilagftatlan hely, 1) .

c )[(_~fr!plemeiuer sz(nek:·.egyiitt~-aszinfceve~esi eljarasok hatasara ,'felier fenyt , adnakpl. a voros a kekeszolddel, a sarga az ibolyaval, a narancs a kekkel," .

,-,- A szem fenytOresi hiba,i es a vaksag /1 ':.1 './ ......• _._' ,.

A szem fenytoresi hibait a 45. abrdval szemleltetjtik, melyek a kovetkezok:

a) Hip~!.·trl~tJ·~p_iq (iaviillatasl:iA-'szerhh6ssitengelyeiiek 'rri~w!:>vidiilesekor a j :tatgyakr~l erkezo_f.eny~llgar* a retina ,mogott f6kuszaJ<5dnak,lezert a kep nem Iesz 61e8.· Korrigalasa domboni (gyujto, bikonvex) lencsevellehetseges.iL.. .c •• •• _.

b) Mi6pia (jov[di4tgs)t kszem- hosszteiigelY~i1eE megnyrilasakor -a targyakrol erkez6·fe~¥sli'garaka·retifla'e16tt f6ku~:l.*16Cfu~~ia keletkezett kep ezert nem lesz "eles. Korrigalasa homoni (sz6r6, bikonkav) lencsevel tortenik,

c) Asztigmia Jebi.ios6d4~rqIlyenkor ~a: szarun<irtya"g6roulete-iiem-fdelmeg- it :i "gombfelszfngijibiiletenekp att61_va..l<l!_l1jfy'eIj_li~nYban·eiter,~z6ti·ai~H~rQ"r~szek gyiijtopontja is mashol lesz (a~retinan keletkezti kep elteresszerinti reszeeletl~~j: ;' A zavar az elteresnek megfeleld iranyban csiszolt hengerfelszfml (cilinderes, asztigmatikus) lencsekkel korrigalhato.

54

3. Az erzekszervek rendszere

A~vaksdg - ami altalaban gy6gyfthatatlan erzekszervi fogyatekossag - akkor jon Ietre.ihaa latoideg vagy -a retina elveszti azerzekenyseget.rill. 'haaz livegte~!, a . ~szat:ti_MIty'~~,,-agy a lencse azathitsz6sagat. A vaksag kialakulhai a cukorbetegseg szovodmenyekent, valamint zoldhalyog, sztirkehalyog, az ideghartya taplalo erenek elzarodasa stb. kovetkezteben.

Ideghartya

Szaruhartya

Szabalyosan mUkodo szem

Szemlencse

Hibas kep

Tavollatas

Rovidlatas

Korrigalt kep bikonvex lencsevel

Korrigalt kep bikonkav lencsevel

,

45. abra. Fenytoresi hibdk

Porras: Baixauli, V. M.-Negri, M., 1994.,59. oldal

3.2. A hallas es az egyensulyozas erzekszerve

Afiil es a hozza tartoz6 jarulekos egyensuly-erzekelo szervek a hangerzest es a test helyzetenek erzekeleset biztosftjak, Ezek a receptorok ketfele kornyezeti hatast erzekelnek: hangrezgeseket es a testnek a Fold kozeppontjahoz viszonyftott helyzetet, A ket erzekszerv morfologiailag (alaktanilag) szorosan osszefiigg egyrnassal. Aha1l6- es egyensulyozo szerv koznapi elnevezese fill, amelynek szerkezetet a 46. dbra szemlelteti,

A hallo- es egyensulyozo szerv reszeit a 47. dbra foglalja ossze.

3.2. A hallds es az egyenstdyozds erzekszerve

55

Fulkagylo

A halantek- A csecsnyulvany Perilim- Felkoros

esont szikla- Iegtartalnni fa

Endolimfat tartalmazo vezetek

a) OUo

b) Kalapacs

c) Kengyel

Perilimfat tartalmazo vezetek

1. Zsakocska

2. Tomlocske

Kiils6 ftil

Kozepfitl

Bels6 fiil

Az idegen kijejezesek magyardzata:

perilimfa = a belso jiillabirintusa kijriili folyadek endolinfa = a belsiJ fill hJrtyas labirituusdr kitO/to Jolyadek

46. dbra. A fill

FOITas: Baixauli, V. M.-Negri, M., 1994.,61. oldal

FUL

•

Kiils6 fiiI - fiilkagy 16

- ktilso

hallojarat - dobhartya

Bels6 fiil

Kozepfiil

- dobtireg es izmai

- flilkiirt

(Eustach-fele)

- hallocsontocskak (kalapdcs, filla, kengyel)

Csontos labirintus - elocsarnok

- felkoros Ivjaratok

- csontos csiga

Hartyds labirintus - tornldcske

- zsakocska

- felkoros Ivjaratok

ampullai

- csigavezetek (Corti-szerv)

47. dbra. A hallo- is egyensidyozo szerv reszei

A hallas folyamata

A kulvilagbol erkezd (20-20000 Hz frekvencidju) hanghullamokat a ktilso ftil a hallojaraton at a dobhartyahoz vezeti. A dobhartya (amely elvdlasztja a kii/so fillet a kozepfiUtol) atveszi a rezgeseket, es tovabbftja a halldcsontocskakhoz: kalapacs, ulld, kengyel sorrendben. A kengyel talplemeze - a belso fiil ovalis ablakanak nyflasaba illeszkedve - at tudja adni a rezgeseket a belsd fiilnek. A bel sa ftil a halantekcsont uregeben talalhato, es csontos, illetve hartyas labirintusb61 all. 'A ket labi-

56

3. Az erzekszervek rendszere

rintus kozti rest folyadek (perilimfa) tolti ki. A csiga tekercsszenlen 2-4 csavarulattal rendelkezd csd, amelynek atmerojet egy hartya kette osztja. Ezen a hartyan helyezkedik el az tin, Corti-szerv is, amely a hallaserzekeld receptorsejteket (szdrsejteket) tartalmazza. A hanghullam keltette folyadekhullamokkal a szorsejtek es hartya kozotti terbeli viszony megvaltozik, Igy a szorok elmozdulnak, deformakidnak, es ez - a mar korabban emlitett - akci6s potencial keletkezesehez vezet. A csigabol indul ki a hallopalya neuronlancolata is, amelyet a 48. dbrdn mutatunk be.

r NT~

( Kozepagy

I

Nydltvelo-

hid

l

Hallokereg

Talamusz

(~nlRl----+----- Ha1l6mag

~~~

Csiga

48. dbra. A hallopdlya neuronldncolauinak vdzlata

Porras: Adam Gyorgy, 1976., 73. oldal alapjan

A centralis rostkotegek - az erzekeld apparatust (csigat) elhagyva - a halIoldeget (1) kepezik, Innen a hallopalya titja roviden a kovetkezo: (2) nyiiltveldhid hataran levo ha1l6mag (dtkapcsolodas] --)0 (3) agypalyakent a kozepagyig (atkapcsolodds) --)0 (4) majd a talamusz (ujabb szinapszis) --)0 vegul (5) a temporalis lebeny hallokerge (Br. 41. es 42.).

Az egyensulyerzes anatomiai alapjat a felkoros fvjaratok mtlkodese adja, Ezek a - ter harem iranyaban egymasra merdleges sfkban elhelyezked6 - csontos Ivjaratok, amelyeket a csigahoz hasonlo felepitesil hartyas Ivjarat belel, (Ajaratok kiizatt vegig folyadek van.) A hartyas felkorfvek kozos kiindul6pontja a tomldcske, amely vekony csatornaval kapcso16dik a zsakocskahoz, Mindkettc tartalmaz tamaszto- es szorsejteket. A sz6rsejtek folott kristalyokat (otolitokat) talalunk, amelyek viszonya_ a_ szorsejte~ez mindig a fej terbeli elhelyezkedesetol fiigg. A nehezsegi ero hatasara az otolitok rafekszenek a szorsejtekre, es azokban akcios potencialt valtanak ki. Az innen kilepd idegrostok az egyensulyozasban reszt vev6 idegpalya elsd

3.2. A hallds es az egyensatyozas erzekszerve

57

szakaszat kepezik, Ezutan a palya erinti a gerincve16t, a talamuszt, majd eljut az agykereg halanteklebenyebe (Br. 2., 5.).

Az egyensrilyozo rendszer legismertebb zavara a szediiles. Ilyenkor - a testhelyzet erzekelese, a latas, a proprioceptfv idegvegzodesek es az egyensulyozo rendszerbdl erkezo informaciok teves volta miatt - a jaras es a mozgas bizonytalan lesz, amely az eszmeletvesztesig fokoz6dhat.

Az fraskeszseg kialakulasa es gyakorlasa szempontjabol fontos megismerkedniink nehany hallaselettani alapfogalommal es folyamattal is. Ezek a kovetkez6k:

a) A hangmagassdg a rezges frekvenciajatol fiigg, mertekegysege a hertz (l/s).

b) A hangerti vagy hangossag aranyos a rezges amplitildojanak negyzetevel, mertekegysege a decibel (dB).

c) A hallaskiiszob a leggyengebb es a legerosebb hangossag erteke, Az also es

felsd kuszobertek kozott a leggyakrabban elefordulo hangok ercssege a kovetkezo:

- suttogo beszed: 35 dB,

- beszelgetes: 45 dB,

- munkagep: 80 dB,

- diszkozene: 120 dB,

- sugarhajtasii repulogep: 150 dB felett.

d) A hangerzes receptorai a csigaban vannak. A magas hang ok a csiga alapjanal, a mely hangok a csija csticsanal rezegtetik meg az alaphartyat, illetve a sz6rsejteket, amelyek rnozgasa az Inger a hall6receptorok szamara.

e) A hangforras lokalizdcioja. A levego rezgeshullamai a hangforrastol eltero id6ben erkeznek a dobhartyara, fgy az egymas utani ingeriiletek segftik a hangkelt6 helyenek megallapitasat,

A grafologiai es frasoktatoi tevekenyseg szempontjabol fontos tudni, hogy a hallas-, a beszed- es az Iraskepesseg szoros kapcsolatban all egymassal, A beszedetmint emberi hangot - hallas iitjan erzekeljuk, es magunk is "bels6 hallas" alapjan valaszolunk ra (sz6ban vagy irdsban). Amennyiben ez az adottsag hianyzik (pl. velesziiletett vagy csecsemckori betegseg rniatt), kialakul a suketnemasag, (A siiketseg az ok, a nemasdg a k6\J.etkezmeny.)' .

(AhallaS-iavara.i··, /. i >,

A-haii~s'6rzKs~ ieliet .csokKeiii~~em~muk6d67m-~~-;iv~~·~tik~t~eg) vagy: hii6rz6kenY·1 A hallascsokkenes okai a kovetkezok:

a) (t\]dilso::' vag:ya-koiepfii_r111eg1?etegeM~e; amely gyakran gyulladas miatt ko-

vetkezik-be:- ... . .. -- -- .

b) [_Q~q:~@tjfij(l.~gr~r.ec:liti1megbet~g~d~sis. Idetartoznak a Corti-szerv, illetve az innen indul6 palyak, a hall6ideg, a hallomagvak, a hallokereghez vezete palyak megbetegedesei, serulesei stb. Ezeket a hallaszavarokat percepcios nagyothallasnak nevezztik. Jellemzojuk, hogy~elosior-airiagasabb)iangokiran:fcs6kken azer- , zekenyseg, majd fokozatosan romlik a.kozepes es vegul a mely hangok erzekelese.

- cYA'zajirtalomis a percepci6s nagyothallas korebe tartozik. Egyszeri, nagyon intenzfv({:ob6iinas/ vagytartosan eros hangbehataskovetkezteben jon letre, Kialakulasi mechanizmusanak lenyege, hogi~ h@~S_k~~?()1jiriege.~f!!k~cl_ik.

58

3. Az erzekszervek rendszere

d)A~;Jder6zi~ reszben az oregedessel egylitt jar6 terrneszetes folyamat. (Otos;klerozis = hallascsokkenest okozo, meszesgocokkepzddesea csonioslabi- I rintusbaii.) Ilyenkor kezdetben a magas hangokiranti erzekenyseg csokken, majd a liaH~scs6kkenes kiterjed a mely hangok eszlelesere is.

e) Szep szamban ismeriink olyan kemiai-vegylileteIcetes- gy6gyszereket,arne- lyeknek a mellekhatas~ifulzugassaCfiilcsengesseljar egylitt, majd bekovetkezik a hallaszavar, llyenek pl. az arzen, a kinin, a szalicilkeszftmenyek, a sztreptomicin, a: neomicin stb.. _ _. __ .~__

··KJlangok-T~fuItitiilerzekenyseg a halloideg (VIII. agyidegpdr) k6ros ingerallapotaban es/vagyneurozis-fidegesseg, .Ldeggyengeseg" J:.rgser6jeieri~6gek:¢Ilif()r-=_ ~a.:ilreio. Ez az allapot gyakran tarsul hallucinacioval, amely hanginger nelkul is -hangerzetet valt ki a betegnel.Anilerzekenyseg tarstilliatfmegma~kozponti idegrendszeri izgaImi allapotokhozis, mint pl. epilepszia.,.szIdzofrenia, delfriumstb. .I

3.3. A szagloszerv es az izlel6szerv

E ket erzekszerv jelentosege elhanyagolhato a grafo16giai tevekenyseg es az frasoktatas soran, ezert csak erintolegesen foglalkozunk veliik.

A szagl6szerv

A szagokat az orriireg belsejeben, az ormyalkahartya szaglomezojeben erzekeljuk. A szaglomezo kb. 250 mm' feliileni. Elhelyezkedesenel fogva alkalmas a belelegzett levegd szaginformacioinak a felvetelere, A szag16sejtek rovid nytilvanyai a nyalkahartya szabad felszfne fele fordulnak, hosszii nytilvanyai pedig a felvett szaglasi ingeriiletet mint szagloideg vezetik tovabb a szaglokozpontba. (Ez az egyedidi erzopalya, amelyik nem erinti a talamuszt.)

Az Izleloszerv

Minden, szajba kerulo anyag, etel, ital izet az fzle16szerv fzlelobimboinak segftsegevel erzekeljuk, Az izerz6 receptorok elterd alaktiak, pl. gomba, level, palcika formajiiak lehetnek. Tobbseguk a nyelv hati felszfnen, masok a lagyszajpadon, a garativen, a gegefedon stb. helyezkednek el. Az fzle16sejtek un, kemoreceptorok, amelyek az alapfzeket (savanyu, ides, keseril, sos) erzekelik, Az fzerzenink gazdagsaga ezek kombinaciojabol all eld, Az Igy felvett Izlelesi informaciok az lzerz6 idegek iitjan jutnak el az Izleles kergikozpontjaba,

3.4. A tapinto erzekszerv

Valamennyi erzekszervunk kozul a tapintas szerve a legkevesbe lokalizalhato, mivel szinte az egesz borfeluleten megtalalhato. A tapintas utjan torteno megismeresre az tin, feltileti erzeskvalitasok szolgalnak, amelyek a kovetkezok lehetnek: tapinto-, nyomo-, hideg-, meleg-, fajdalom- es specialis erzesek (viszketes, kejerzes). Emellett beszelhetilnk melyerzes-kvalitasokrol is, amikor a melyebben fekv6 szervekb61 (pl. izom, iziilet) erkeznek hasonl6 jellegti erzetek az idegrendszerhez.

3.4. A tapint6 erzekszerv

59

A grafo16gusi es Irasoktatoi munka szempontjabol csak a bOr szereperol es felepfteser61 sz6lunk reszletesebben,

A bor szerepe

A b6r a legnagyobb kiterjedesti erzekszerv, amely a testunk klils6 felszfnet boritja.

Legfontosabb szerepei:

- vedelem a kiilso behatasokkal szemben (mechanikai, kemiai hatdsok ellen, pl. szarusoddssal; Jertozo anyagok vagy sugdrzds ellen, pl. pigmentterme/e~se.l),

- hoszabalyozas (holeadas azaltal, hogy az erek kitagulnak, es fokozodik a ve-

rejtekezes ),

- kivalasztas (verejtekmirigyek reven),

- oltalom a kiszaradastol (szarureteg altai),

- tapanyag-raktarozas (zsirreteg reven),

:- so- es vfzraktarozas (a bor alatti k6toszovetben), ~;reszvetel az infmunol6giai folyamatokban,

- erzekszervi funkcionalas (Jajdalomerzo es tapintoszerv),

A bor retegelt es funkcioit a 49. dbra, anatomiai felepiteset az 50. abra szemlelteti.

ABOR

Felham

- tobbretegii, elszarusodo lapham

- vastagsaga a mechanikai igenybeveteltdl fugg (pl. talp, tenyer)

Irha

- a b6r szilardsagat es rugalmassagat adja

- erekben, idegekben b6

Bor alatti kotoszovet I

- retegei:

I

- szorosan

rogziil

(pl. tenyeren a fogas es a tapintds Jeltete Ie)

I

-laza

(pl. a has bore, amely konnyen elemelhetti)

I felso

-Tazabb

- kiemel-

kedesek, behuzodasok (pl. az ujjlenyomatot adjdk)

I mely

- tomottebb

49. dbra. A bar retegei es funkcioi

60

3. Az erzekszervek rendszere

Verejtekmirigy

3. Krause-fete vegtest

4. Szabad idegvegzddes a felhamban

Faggyumirigy

I Felham

Verejtekrnirigy

50. dbra. A bar mint erzekszerv

Porras: Baixauli, V. M.-Negri, M., 1994.,67. oldal

Az 50. dbrdn j6l lathato, hogy a bdrben kulenfele tdegvegzddesek talalhatok.

Ezek a kovetkezdk lehetnek:

1. A Meissner-fele vegtest, amely a tapintas szolgalataban all.

2. A Vater-Pacini-fele vegtest nyomast es vibraciot erzekeld idegvegzodes. ('

3. A Krause- fele vegtest a feszulest es a hideget erzekeli.

4. A szabad idegvegzcdesek a fajdalomerzdk, .

5. A Ruffini-fele vegtest a mechanikai stresszt es a meleget erzekeli,

6. Leteznek meg specialis erogen ingereket felvev6 vegtestek is. (Az 5. es 6. receptortipus nem lathato az 50. dbrdn.)

A bor szarmazekai: - a sz6rzet,

- a korom,

- a faggyiimirigyek es

-a verejtekmirigyek.

Ezek kozill csak a korommel foglalkozunk roviden, A korom a kez- es a labujj~ utols~ percenek hati oldalan kialaku16 lapos lemez, amely a bar felhamjanak sza.rn:.a::eka . .t:: ~orom az rin. korom~gyban fekszik. A bOrt61 fedett resze lagyabb, e~t koro~gyokemek nevezztik. Az Itt elhelyezked6 sejtek felol tortenik a korom novekedese. Szerepe: az ujjbegy tamasztasaval e16segiti a targyak er6s megragadasat es tart6s, pontos, celiranyos fogasat, pI. az Iroeszkoz megfelel6 hasznalatat,

II. ALKALMAZOTT IRAsANATOMIA, - IRAsFIZIOLOGIA

ES IRAsPSZICHOLOGIA

Konyvunk el~szavaban utalas tortent arra, hogy specialis tematikank tananyagtartalma milyen tudomanytertiletek reszleteit hasznalja tel. Az eddigiekben f6kent az anat6miai es bio16giai temakorok keriiltek eloterbe, bar nehol kitekintetttink - az alaktani (morfologiai) feldolgozas mellett - az elettani (fiziologiai), illetve k6ros mtikodesek teruleteire is. Most ez ut6bbiak keriilnek reszletes feldolgozasra, figyelembe veve a szakteriilet specifikumait.

1.AZ IRASTEVEKENYSF;G FIZIOLOGIAI HATTERE

Az fras definfciojat es kriteriUm£~t6ben tisztaztuk. Az ott kozolt Iras-

'- - '" ,- - " '- - -- - -- ..

jellemzokbdl j61 kittlnik, hog~J~~if~s~iils6-~egnyily'~ul_~sa a mozgas, amelyet/

iiizmok IIlukOdese-h6Z-Ietre,~ Az izommGk6des lenyeget az 6sszeh6Z6o(f kepes~s6gbenhat<ifoziiatfuk meg, -

A vazizomzat (hardntcsikolt izmok) felepftesevel es mtikodesevel reszben mar megismerkedtiink. Az irastevekenyseg lefolyasa miatt meg fontos tudni, hogy a harantcsikolt izom haromfele rmikodest vegezhet:

a) azonos feszules mellett megrovidulhet,

b) azonos hossz mellett rnegfeszulhet,

c) nytilas kozben megfesziilhet.

Amennyiben az Iras normalis koriilmenyek kozott zajlik, mindharom forma

ervenyesulhet, kulon-killon vagy ktilonbozd kombinaciokban.; Aiegy IdObei;h ;mUkOd6 .nagyszamu izom munkarendjet.Ta mozgas tervenek .~~.kivitelezesenek i osszhangjat az idegrendszer _teremti megl·Kiii8nos figyeiiriet erdemel a proprioc'eptiv (szervezeten belidi ingert erzekel6) visszajelzesek ket funkci6ja:

L~mozgai6k.oipOIiiQR: e visszajelzesek alapjan limig9JJ:aICoS-s.Z~1':':' a kidolgozott

mozgastervnek megfele16en -ci moigas-lciviteleies~l:ieiir~sit yev6 'izomcsoportok.'

::-mukodes~t; . ..

. -i~_airio(oros kozpontok a.proprioceptfv visszajelzesek alapjanellenorzik amoz(gasv~grehajtasat: eS szii~s¢ge~ete.n vegzik amozgasterv korrekciojat, j

. 'A:z"agykergies-a keregalatti mozgatokozpontok szoros kolcsonviszonyabanaz P' alacsonyabb kozpontok a "durvabb", amagasabbkozpontok a .finomabb" mozga,

·sokat·szabaIy()zZ~ . ~-- .- .. _,

62

1. Az irdstevekenyseg fiziologiai hdttere

[Azeinberkezi'nisinem velesziiletett, hanem tanult mozgas.az adott Irasjeleket lekepez:6 mozdulatok osszefuggo es egymast kovet6 lancolata.Az un.irasinozgas

jellemzdi: \ -- . -. . ....

a)difjei'enCialNmozgas, amely a -vazizomzar rmlkodesenek pontos egybehango- -

.lasa reven-jan letre; __ .- - .. . - .. ....._.-

. - ~

- b )sPecijlkuHnozgas,mert azfras folyaman az Ironak meghararozott Irasszaba-

.lyokhoz-estargyi-feltetelekhez kell alkalmazkodniar . -

, Ai Irasszomatikus-pszichikus tevekenyseg;amelyben a terbeli kezmozgas egy feliileten hoz letre megszabott optikai formakat, A letrehozott optikai formaknak egyertelrrnl jelentesuk van, amelyek rendszerezett osszessege konkret gondolatokat fejez ki.

Az frasmozgas tehat fiziologiailag bonyolult feItetelefief1e~lan~okosszefuggQ • .sorozara, amely- soran a:inegel6i6 mozdulat feleIeszti~-·:lktivruja: ~'-kovet1ce_?;6i:

(Lasdmegdinamikussz{el·eotfpiaf)-· -

1.1. Rudolf Popbalfrasfiyol6giai elmelete f!j'j V

Rudolf Pophal neurologus orvos (1893-1966) felfogasa, hogY~kiili::iiibo:i6 moz- " ... gastfpusokegy-egy·kfirtilfrl).at6 agyres_szel allnak osszefiiggesben.rSz~rinte'~_itas: "foiyamataban v~~eDiiyi;rIlozgast iranyito kozpontreszt ves~;- deafunkci« fiigg~ :venyebeifeIterazaktivitasaezeknek a kozpontoknak. Ez azt is jelenti nala, h6gy~

lelki, -erzelrni;jelleinbeii stb, megnyilvanulasok fOkent a fiziol6giai funkciokkal c

magyarazhatok. (Megallapttdsait az elmult evtizedek agykutatasai tiibb teriiletenis megcafoltdk. Tobb esetben eldfordul, hogy az altala haszndlt szakkifejezesek neve napjainkban mas, de megdrizziik az eredeti terminologidt.)

Megjegyezziik, hogy konyvunk tartalmi vonatkozasai es a ternakifejtes logikaja miatt targyaljuk eldszor R. Pophal elmeletet, es csak ezt kovetoen a korabban sziiletett I. P. Pavlov munkassagat.

Rudolf PophaI1940-50-~s evekben publikalt frasfiziologiai felfogasat roviden, kritika nelkul mim.:tjukbe, majd ezutan kiteriink az altala emlitett "agyreszek" napjainkban ismeretes funkcioira is.

Pophal a kezfrast elsokent fogja fel tenyleges agyfraskent, es ennek bizonyftasara koveti a fejlodestanilag 6si es fiatal agyreszek mozgasformait az Irasmozgas kifejlddeseig, Ezt az elgondolasat az agy harem f6 mozgascentruma altal feltetelezett "elettani fiziognorniara" alapozza[~Z~_rlijie-_a kezfr-&sl( itt: annak kUlso, fizikai me_gjele_n:_iseJ1_e_.k_)··egyedi ]ellegzefessegeifitkovetkezo kozpoIlti· idegrendszeri kep(retekmillcOdesenek.kolcsonhatasa,~#ory_asolja:; apallidum (lencsemag], nsztria-,

,-tum;(csfkosfest)esakorte~f(agYkereg~. ,_ ,. ·-.1 ~--

\Ez!!Ii~ agyi centrumok ftlggvenyeben targyalja a kulonbozo "fra~ti'pusok~t'~_is., Ezek a tfpusok az emberi mozgaselet fizio16giai alapformainakagrafikus lekepez6desei,vagyis valodi biotfpusokrol van szo:.PophaIKiemeli aresz es az egesz viszony<it;iuni.aztjelenti,hogy az Iras egyeni esegy~Q.ijeIentosegeta megjelenitett

'~g~~z_~ep @al nyeri.el. Emiatt nemcsak az egyes lelki jelensegeket es jellemsajat-

1.2. Rudolf Pophal elmeletenek mai ertelmezese

63

sagokat .11 megvizsgalni az egyen egeszehez viszonyftva, hanem minden egyes mozgas- es fraselemet (genetikusan rendszerezett reszelemeket) is a motorium egeszebe agyazotran.

1.2. Rudolf Pophal elmeletenek mai ertelmezese

?\,-Riid()/f Pophalciltar ·emlftetfag)fi_k¢:plt:?!~k (pallidiiili;SzttiatUm, agykereg )az ,N r-exirapfraniid~iis rendszer reszet Err61 a rendszerrol korabban marvolt sz6,de <- ifiOsfi6szTefesebben is bemutatjuk a szerepet az Irasmozgas idegrendszeri szabalyozasaban,

rA-mozgat6keregbeh;(Br. 4., 6., 8. mezoripframis·es··extrapirami~~li~j)<UycUci eredo, sejtj~!9iffiiian(szetszortanl;~gy!i!ais1ll ke.yer~_gY~.!~4_lh~Q}(r·Extrapiramidalis (iilOioros) palyakerediiekmeg a testerzekelo (Br. 1.,2.,3.) mez6b61 es a fali keregbol is (Br. 5., 7.). A kergi eredenl extrapiramidalis rostok (51. dbra) a sztriatumnak, a talamusznak:, a formacio retikularisznak (hdlozatos szerkezetti teridetek a nyultveltiben, a hidban es az agytiirzsben), a voros magnak (nukleusz ruber) es a hid magjainak idegsejtjein kapcsol6dnak at.

Talamusz

Sztriatum

ruber

NukleuszL dentatusz ~

Nukleusz szubtalamikusz

Szubsztancia nigra

Traktus rubroszpinalis Traktus retikuloszpinalis

Az idegen kiJejezesek magyardzata:

kortex = agykereg

talamusz = kereg alattisziirke mag, telep nukleusz ruber = voros mag

nukleusz dentatusz = Jogazott mag

nukleusz szabtalamikusz = talamusz alatti mag

szubsztancia nigra = JeketeallomallY

traktus rubroszpillalis = voros mag es gerillcvel6 kozotti idegrostkiiteg

traktus retikllioszpil1alis = Jormaci6 retikuldrisz es gerillcvelo kiJzotli idegrostkiaeg

51. abra. Az extrapiramiddlis rendszer

Porras: Balint Peter (szerk.), 1986.,995. oldal

64 1. Az frastevekenyseg jiziol6giai hdttere

__ __r;;£~I<.-T~~1 c~~ \

~_eges]:_rendszer--ko~polltJIl}agvaL_a_sztri' umb 1 es a pallidumb61 'n6 alapidegducok (bciz6!IsganglionoJe} __ *o_tj@c.'A na kiterje K • , m a farkos magb61 (nukleuS"ikau{Jtiiusz) es a putamenb61 (hej, burok) eptll tel. A g16busz palliduszj hqivgny gomb) tov~lJ1?i M!reszre,kiils6esbelso ~alliduszra oszthat6.

[~z~x:!r~_piI:"_~II1Jdalisrendszerm(j_kodesenek_Jenyege:-az izomt6nus es a moz"!

gas-sza:bal~.~ Az ut6bbi nemcsak az egyszeri'ibb reflexf61yamatokaCesa 00- ny61Ultiib15 mozgasok szabalyozasat, hanem az alkalmazkod6 (adaptiv) magatartas motoros kifejezddeset is jelenti, ami a piramisrendszer mdkodesevel es a kisagyi mozgaskoordinacios mechanizmusokkal egytitt va16sul meg.

_ Az extrapiramid~l~~re_~dszer §Qmt6nus" aktualis elosztasanak szabali'~_a~<b r_~~~li~~fOsffja~<!_!~~lb.~ly:z;etet,Tl. tiles, allasvagyeppen Iras eseten, Norniillls kortilmenyek kozot~o.::rm6I1~_s_Il1~[ldiKllgyyal~ozik IIle.~rhogy a vegtagok (,pl: a kez) helyzete es a: testsiilypontjaajeflexeses __ az_akar:a_tlagos_mozgasokkivitelez~s~r!e.K i !l-legj6bb~_!11~gfd~ljen._f

--A:.-fajSpecifikus testtartasi es mozgasi sajatossagok, a mozgasok masodlagos nemi jellegenek kifejezodese mind az extrapiramidium aktivitasat jelenti. Idesoroljuk az egyenre jellemz6 tin. kifejez6 mozgasokat is, mint pl. mimika, gesztikulacio, tanc vagy ids, es ezek ktilonbOz6 erzelmi allapotban tortenc megvaltozasat. A kifejez6 mozgasok (irds) egy resze az elet soran m6dosithat6, tanulhat6.

1.3. Az extrapiramidalis rendszer serulesenek kovetkezmenyei

Az extrapiramidalis rendszer egyes reszeinek pusztulasa utan siilyos mozgaszavarok lepnek fel. Ennek okai a kovetkezdk lehetnek:

a) idoskori erelmeszesedes vagy lagyulas, melynek ttinetei: izomt6nus megvaltozasa, rigiditas (merevseg), izomero-csokkenes, mozgasindftasi zavarok, tremor (kezremeges) stb.;

b) (itbaziilis g-anglionok"sertileserkovetoel1i ket, egymassal szembeallfthato ttinetegyiittes jeIeritKezheT:-(l) hipokiiiezl{O~-k6ros{m_csokke-'£mo_iidii"e_v_e_fenysJg) es rigiditas, illetve (2)[blIi~rkg1~~is _f(;;; °k6fiisiin!okoio[t -mozgasteve/fe_!iY$eg)-'erfiliiz~ \ LtonIa (~liorYitgjiusr_5.f}__c!_~l{e_n_~ssege). Ezeket a ttineteket els6s~rban az irasmo;gas kivitelezese szempontjabol jellemezzuk a tovabbiakban.

Hipokinetikus tunetek

A hipokinetikus-rigid ".tiinetegytittes leggyakrabbaifPaj"kinson-ki:)rbari.-_eszlelheto.

~-- --~-_- ~.- --_.-

Ilyenkor a mozgasok elszegenyednek, 1elassulnak, a spontan mozgasok osszmeny-

nyisege csokken, a mozgasok indftasa nehezze valik. A test helyzetet biztosfto reflexek hatekonysaga csokken.

Mivel az agonista (egyuttmuk6d6) es antagonist a (ellentetesen muk6d6) izmok

t6nusa egyforman fokozodik, izommere:'-'~~_~~lHkj:A~!:~gtagok a~I)assziv hajlf-tasnak-~;61omcsos~enjer('_~llenal1nak~- -es--~<!Z - iin, _ .fogaskerekttmet" eszlelheto. . E~~11etfa~ e~et~k tobbsegeben ra-~C:f~g~ji.i~g~yj)eteg~b 8-10 l/s frekvenciaju ~s .izomremeges _jellnkeziK.-- A tremor nyugalomban kifejezett, akaratlagos

1.3. Az extrapiramidalis rendszer seriilesenek kiivetkezmenyei

65

mozgasok (iras) soran csokkenhet, alvaskor sztinetel, de erzelmi megterheleskor mindig fokoz6dik.

A tremo~ oka va16szini'ileg megvaltozott informaciotovabbftas a kereg ~ sztriatum ~ palhdum ~ talamusz ~ kereg korkapcsolat serulese kovetkezteben,

Hiperkinetikus tiinetek

Al _~Plher~~~~isek hirtelen es veletlenszertien alakulnak ki, :ak:aratlagosan nemj:)ef<?- J YE-so at01l..1

A-kauciAtum sejtjeinek pusztulasa miatt fellephet az tin. Huntingtonrkorea.o. amely mozgaszavarok mellettszemelyisegvaltozast.is.okoz, A korea-minortunete pedig fOkent ~~~_~_g~g()kqisztalis-( atest-k6zepponljdt61~lejjebbes6).reszeinek~el" . d ~an,-kaotikus, mo~~~~~;-.~~ely gyakran az izomt6nus csokkenesevel jar egytitt.

A putamen es a kaudatum seruleset oxigenhiany valthatja ki, melynek kovetkezme~y: Un:~~~t6zisIjIesz. Ilyenkor a vegtagok disztalis res zein lassuiferegszeri'i

·mozgasokfigyelhetOk meg. ~- __ -

--A talam~sz a~atti mag serulese unC_b.~_tU~ztikUsmozgi~~kat~redmenyez. A vegtagok proximalis (torzshiiz kiizelebb es6) izomzataban fellepd hirtelen osszehiiz~daso~n~~~ ~plitUd6juvegtagiri6~g~_sQ_Jslt()z- y.e~~triek._A ballisztikus mozgast mindenrriozgas kiv'altnatja:;\gyabeteg akaratlagos mozgasainak a kivitelezese is igen nehezze valik. Egyoldali agyserules eseten a ttinetek is egyoldaliak lesznek. A ballizmus oka feltehet6en az, hogy a talamusz alatti mag globusz palliduszt gatlo hatasa nem ervenyesulhet.

1~\.~~~ r~~o-- ~~f.tX., fcvJ\i~ r ~~d±-tJ~ ~~~0-.

./

2. AZ ELSa ES A MAsODIK JELZORENDSZER

Az 1. es II. jelz6rendszer fogalmat I. e. PaylQv:brosz orvos (1846-1936) frta le el6sz6r. Elmeletenek tudomanyossaga napjainkban tobb ponton is vitathato, illetve "tulhaladott". Ennek ellenere a pavlovi terminologiabol igen sok kifejezes es fogalorn meg napjainkban is hasznalatos az fraskepek elemzese, ertelmezese saran.

-A. kti.lyilagb61 az embert €rq: ingerek, illetve az ezek nyoman letrejovo erzekletek bizonyos jelz6rendszert alkotnak az 'alIat es az ember szamara, Ez teszi lehetove a kulvilaghoz valo adekvat alkalmazkodast, Az embemel ez a jelz6rendszer nemcsak a kozvetlen erzekleti kepek hatasara lephet mtikodesbe, hanem egy masik ember beszedhangjai, Irasa (level, konyv stb.) kovetkezteben is.

A kozvetlen (konkret, .. tapasztalati) erzekletiingerekbdlkapott informaciok az else, az ezeket megnevezo szoingereki (besiedben, trdskepben) a masodik jelzd-

rendszert alkotjaks , "

. A beszed - amely lehet sz6beli es Irasos, illetve kiils6 vagy bels6 - a nyelv felhasznalasaval a valosag teljesebb tukrozeset szolgalja (tiikroz6desi elmelet szerint), es Iehetove teszi a szocialis kapcsolatokat.

A beszedet azonban arra is hasznalhatjuk, hogy onmagunkkal kozoljtmk valamit. Ezt a jelenseget autokommunikacionak nevezziik. A masodik jelz6rendszer lehet6ve teszi, hogy a szemleletes emlekkepek lenyeget kiragadva, leegyszenisftve, az id6beli es terbeli hatasokat kitagftva, egyetlen nyelvi jellel (sz6val) hosszii valosagtartalmakat idezztink fel. A gondolkodast, a beszedet es az Irast egyarant a masodikjelzorendszer teszi Iehetove, amelyek funkci6ja elvalaszthatatlan egymast61. Az osszetartozast a bels6 beszed rmiszerekkel igazolt lete bizonyftja: amikor egy sz6egyiittest magunkban elgondolunk (ezutan vagy kimondunk, leirunk, vagy nem), akkor a beszed szervei - noha hangot nem adnak ki - milkodesbe jonnek, es bioelektromos jelensegek eszlelhetok,

A verbalis tanulas kondicionalasos alapja

Vegs6 soron a beszed- es Irastanulas is kondicionalasos (tarsitdsos) folyamatnak tekinthet6 (ldsd Pavlov!), amely bizonyos idegrendszeri kapcsolatok kialakulasat jelenti. Ezek a kapcsolatok azonban "t6bbretubbek", mint a felteteles ingerek es a mozgasos reakci6k kozott letrejovo egyszertibb osszekottetesek. A szavak - mint a kiils6 k6myezetb61 erkezd (exteroceptfv) es a szervezet belvilagaban keletkez6 (interoceptivy ingereknek megfele16 masodik jelzesek - a reakci6t (a cselekvest) kozvetett iiton valtjak ki. E16bb kozvetlen kapcsolatok alakulnak ki a targykepek es az ezekre vonatkoz6 nyelvi jelek (a latott es/vagy hallott szavaknak megfele16 idegrendszeri folyamatok) kozott, es ezeken a k6zbees6 kapcsolatokon keresztul vezetnek a felteteles ingernek megfele16 nyflt viselkedes lebonyolitasahoz.

Itt a kondicionalas tehat ketfajta kapcsolat egyiittes reszvetelen alapszik, Az egyik interszenzoros (erzekszervek, erzekletek kozotti) kapcsolat, amely a targy kepe es a targyat je1616 szokep, illetve az ezeknek megfele16 erzekleti folyamatok kozott letesiil. A masik a targykep es a korabban hozzatanult viselkedes - vagyisa

2.1. A reflexmtikiides fiziologidja

67

k6rrl!-ezeti hatas es az erre gyakorolt motoros visszahatas - kozott nyilvanul meg, amely viszont inger-reakci6 kapcsolat.

Megjegyzend6, hogy szavak nemcsak kepekhez, hanem motoros megnyilvanuIasokhoz is kapcsol6dhatnak. Ilyenek a kulonbozo mozgasokra utal6 masodik jelz~sek, a c,sel~k~esek es viselkedesformak nevei. Ezeket azonban nagy altalanossagbanszmten mterszenzoros kapcsolatoknak foghatjuk fel, hiszen kialakulasukb~ ,a1ap;~t6 sz~~epe v~ az iin. kinesztetikus erzekleteknek. Ezek a sajatmozgasrol ertesftik a kozponti idegrendszert, es - a szokepekhez hason16an - erzekleti folyamatokat hoznak letre a szervezetben.

.. Az inger ~s a reakci6 koze iktat6d6 "atvezet6" interszenzoros kapcsolat melyen konnyen fehsmerhetjiik az asszociacios jelenseget, mint a verbalis tanulas alapfolyamatat,

2.1. A reflexrmikodes fiziol6giaja

A fentiek mtikodesbeli alapformajat a reflex kepezi, Pavlov meghatarozasaban a reflex az idegrendszer kozvetftesevel megval6su16 torvenyszenlkapcsolatza kiils6 vagy ~e_ls~, k6rnyezetb61 szarmaz6"jng~r¢s ajzelYezefmeghatarozott. tevekeny '

~~~07;Q_tt. J . ... . .

A reflex egy reszeQr.pkI6tt, \'I1n.-feltetlenreflex$ pI. pupillareflex, nyalelvalasz~asi, fogo-, szopo-, atka:olasi, patellareflex(52.-abra). Lenyeges jegye, hogy az mgert a megfelel6 reakcio feltetlentil koveti. Ezek a kornyezethez val6 osztonos"

, "

es merev alkalmazkodast teszik Iehetove,

Az agykeregben letrej6vp fe:lti~iejesret1d:. bonyolult rendszere eseten a reakci6t azeredetilegkozombos f~lte~ele~i~ge.r.~v@tj~kf, a feltetlen es felteteles inger kozottnerbeli~id60eIibpcsolat alapjan (pl. irdstanulds),

A reflexmechanizmus alapja a reflexiv, neve "pavlovi analizator" (Ldsd meg a monoszinaptikus reflexfvet a 21. abrdnl). Ilyenek pI. az izmok un, sajatreflexei.

J elmagyardzat; 1 Afferens palya 2 Efferens palya

3 Az agyi gatloinger iitja 4 Szinapszis

52. abra. Afeltetlen reflex mechanizmusdnak sematikus rajza

Porras: Ger6b Gyorgy, 1981., 82. oldal

68

2. Az elsa es a masodik jelztirendszer

A reflexek tobbsege poliszinaptikus, vagyis az ingeriilet ket, illetve tobb atkapcsolas utan jut a motoros vegrehajto szervhez. A Pavlov szerinti felteteles reflex semajat az 53. dbra szemlelteti,

B B

c

D

Ielmagyarazat:

A folytonos vonal a feltetlen

, reflex, a szaggatott a felteteles reflex palyajat mutatja.

AzA, B, C, D, E nagybenik az analizatorok ktils6, a kisbenlk a centralis res zeit jelzik.

T = taplalkozasi kiizpont, 'M = nydlmirigy,

k = kortex (agykereg)

Forras: Gereb Gyorgy, 1981.,83. oldal

53. dbra. A felteteles reflex semdja Pavlov szerint

A reflexmUk6dest~~~!!ig:~tjilet~~_ ~g~!!<i§IQlyijriiataiszabalyozzak. Az ingeriilet mindig valamilyen reakciot aktival, a gatljis viszont megakadalyozza a reakci6t. A szervezet kornyezethez va16 viszonyat az ingeriilet es a gatlas rmlkodese biztositja.

Pavlov a g~Jlas,alabbi fajtait kulonbozteti meg:

a/KulsKgatlas.illor an eld, ha egy mUk6do felteteles reflex kozben a szervezetet varatlanul eros inger eri, mely tajekozodasi reakci6t valt ki, s ennekagykergi ingeriilete gatolja a mar rrnlkodd reflexkozpontot, Ennek kovetkezteben az adott felteteles reflex mtlkodese megsztinik,

b )~·6el~Qj~iid~sij.ikft6bb forrnaja ismeretes:

- A kiolt6 _gd#aS! akkor lep fel.ha-a -felteteles ingert hem koveti feltetlen inger,

~·~~~igY~~_i~fl~i·~,~_~~~J~.~~~t_~._ 11 ~-' __ T' -- _."--.'" "--, • _ ••• -. _ ••• ,,-,,",--_., •••• , ..-- ----,----

- Ha a felteteles inger kezdete utan bizonyos ida elteltevel kovetkezik a feltetlen inger, akkor a reakci6 megjelenese is elto16dik, igazodik a feltetlen inger iddpontjahoz. Az azonnali kivaltodasat a keslelteui gdtlds akadalyozza.

- Abban az esetben, ha nemcsak az adott felteteles ingerre jelenik meg a reflex, hanem ehhez hasonl6 ingerekre is, ezeket Iehetseges differencialni oly modon, hogy csak a meghatarozott ingertkoveti megerdsftes, a tobbit nem. Ebben az esetben az un.C4.iffii;encrgalis·g4tlds_allakul ki.

2.1. A ref!.exmukodes fiziologidja

69

.. ..

-'-A_1?e46gatlds s¥-erepe a faradt idegsejtek regeneracioja (megujuldsa), pl. az alvrssoran. ~--.,

Az ingeriilet es a gatlas allandoan rmlkodik, biztositva a szervezet kiegyensulyozott viszonyat a k6myezethez. Mindket folyamatra ervenyesek az irradiacio es a koncentracio torvenyszenlsegei,

'lrr;diaci6. (kNj~garzas, szetterjedes)

Az ingeri.ilet es a gatlas nem azon a ponton allandosul, ahol az agykergen keletkezett, hanem gyakran szetterjed a szomszedos sejtekre. Peldaul ha elenk taglejtesekkel kfserjiik szavainkat, akkor az ingeriilet a beszed mozgatokozpontjabol kiterjed a vegtagrnozgato kozpontokra is. A gatlas irradiacioja hasonl6, ilyenkor az ingerre adott reakci6 gyengul vagy elmarad, pl. faradtsag, alvas eseten,

Koncentracio (osszpontositas)

Azdzgalom vagy a gatlas lokalizalodasa az agykereg szilkebb teruletere, gyakran az irradiacio utan kovetkezik be. Ilyenkor az agy egyes reszei funkcionalisan jol elkulonulnek, ezert a kifinomult es tokeletes, j61 kidolgozott alkalmazkodasi formak jellemzik az embert. Az ingeriilet koncentracioja biztositja a figyelem osszpontosftasat is.

Az alapveto idegfolyamatok irradiaciojat es koncentraciojat a kovetkezd korulmenyek befolyasolhatjak:

a) az inger es az altala kivaltott idegfolyamat ereje (a gyonge is tul eros Inger irradidl, a kozepes koncentrdlodik);

b) az agykereg allapota (a faradt.legyengidt agykeregben szeles koru a difJuzi6,

az ingerideti irradidcio, pl. "Jegyelmezetlenseg" eseten); .

c) az izgalom es a gatlas egyensiilyi viszonya egy adott egyennel (kiegyensulyozottsdg, nyugalom, bekesseg dllapotai);

d) az eletkor, Gyennekkorban az irradiacio nilsiilya jellemzo, feln6ttkorban kiegyensiilyozottak a folyamatok, oregkorban a gatlasi folyamatok gyengi.ilnek, az izgalorri irradiacioja erosodik (pl. b6beszeduseg).

A pszichologiai jelensegek fizio16giai alapjat kepezd felteteles kapcsolatok es a kapcsolatok folytan letrej6vo felteteles reflexek az agykereg analitikus es szintetikus tevekenysege folytan allnak eld, Az agykeregben megval6su16 analfzist es szintezist az ingeriilet es a gatlas, illetve a ket folyamat torvenyszeni rrnikodese teszi lehetdve,

Pavlov szerint a viselkedesformak hattereben az idegrendszer oriikliitt tipussajdtossdgai hiizodnak meg, amelyek az ingeriileti es a gatlasi folyamatokra epulnek. Ezek az alaptulajdonsagok az erosseg, a mozgekonysag es a kiegyensulyozottsag. Ennek alapjin Pavlov negy idegrendszeri tipust kulonboztet meg:

L eros - gyors - kiegyensulyozott,

2. gyenge - gyors - kiegyensrilyozatlan,

3. eros -lassu - kiegyensulyozott,

4. gyenge -lassu - kiegyenstilyozatlan.

Pavlov ezeket az oroklott tipusokat genotipusnak, a szerzett tipusokat pedig fenotipusnak nevezte el. Az ut6bbival alig foglalkozott.

70

2. Az elsa es a mdsodik jelz/irendszer

Megjegyezziik, hogy a pavlovi elsa tfpus megfelel a Hippokratesz szerinti kolerikus tfpusnak, a masodik a szangvinikusnak, a harmadik a melankolikusnak, a negyedik a flegmatikusnak, Hippokratesz felfogasaban is az orokletes tulajdonsagok az elsodlegesek.

> ~1~2:~lrCJ.inami.~us ,. sztet~~~iJl!a '0

g / c: ---

A felteteles reflexek nagy resze komplex jellegfi, azaz a feltetele~-!.~laszok-IJ,~ c egyes~il).g~r~lqe~lianemii1gercsoportoktaa_lfllcfil-i_takkL-Ra az ember idegrendszeret

,- az ingerek hosszii .iddn 'kereszttikismetelterr es 'azonosan meghatarozottsorrend-

ben erik:akkorazlogerelaeadott reflexjellegti valaszreakclo sorrendje is rQg:t;o:_

:~i¥~i~gYi(kiAIMul~dinatriiJ(i!§Hs~fereOti~ 'u__ ,'- ,,--- -

A dinamikus sztereonpiarol 1. P. Pavlov a kovetkezdket irja: "Meghatarozott id6szakban erkezc, kiils6 es bels6 ingerek hatasa alatt, az..Q!l_osanjsmetI6d6_koriib__~ menyek koz~~~_ le~j_9"y6 izg!\l.mi_{~_ ,g@l~2L@Jilpoto_fclrendezese es eloszhisa a Keregpeu·-egyre jobban rogz6dik, egyre konnyebben~s -ilutomaUKusabban megy vegbe. Ily m6don a keregben dinamikus sztereotipia: (rendszeressegTkeletIcezik--;amelynek fenntartasa egyre kevesebb es kevesebb idegmunkaba keriil. A sztereotipia azonban er6sen inerciassa (viszonyitottd, vonatkoztatotta) valik, es gyakran csak uj korulmenyek, iijabb ingerek segftsegevel valtoztathato meg - igen nehezen. (f6 pelda erre a "j6 es rossz szokdsok" kialakuldsa, es ezek ujrakondicionalasi nehezsegei. - A szerz6 megjegyzese.) A sztereotipia els6dleges kialakitasa - minden esetben az ingerlesi rendszer bonyolultsagatol fugg6en - jelentekeny, gyakran rendkiviil nehez munkat jelent." (Pavlov, 1956_,208_ oldal.)

r~ ~diifa"illikriI,~_zteteotfpia kialakulasaval mar -nem atulajdonkeppen i felteteles ~jnger, hanern min(!ig-li{etoi6mgerre'adott"aIaszreakd6Vaitja: ki a-kovetkez6ref- ' lexte~6ken:yseget:iDinamikusszteieotipi~lpl~ a szokas, ameiy nagy'siamii ismeti6saltal automatizalodott tevekenyseg,azaz-a-reflexkapcsolatok-lancOlataA cselekves kil@nboi6 szakaszruf ilyeriKor"m1i- a specffikUs -mgereKvaUjak-Id, a kezd6 inger valaITiennyi-ieaI(cf6tmozgosifja,esacSeIeRve-s"autom:atikus-runepeTe].

-~-.--.--' -------------- __ .. - ----

(

, ,

()

3. A KESZSEG ES A KEPESSEG

. A szokasokat meg kell kulonboztetnunk a keszsegektol, arnelyek szinten a dinamikus sztereotipiakhoz tartoznak. Az alapvet6 kiilonbsegek a kovetkezdk:

a) A keszsegben kisebb cselekvesi egysegek, pl. bizonyos munkamozgasok automatizalodnak, mig a szokasok mindig nagyobb viselkedesi egysegek automatikus lefolyasat jelentik, Pelda: Az olvasds keszsegen a betdk automatikus osszekapcsoldsdt ertjilk, az olvasds szokdsa pedig az a jelenseg, ha mondjuk elalvds elstt automatikusan nyulunk a konyv utdn, es elkezdiink olvasni.

b) A keszsegek kiils6, targyi indftekok alapjan, tudatos elhatarozas utjan lepnek. mllkodesbe{pl_ iras, rajzolas, uszds), mig a szokasoknak kenyszerfto bels6 inditekaik vannak. Ilyenkor iigy erezztik, hogy "nem tehenink maskent". Ennek aka, hogy az automatizalt keszseg tovabbi begyakorlasa, allando rmlkodese folytan hianyerzet lep fel, ha a tevekenyseg elmarad. A szokas tehat a cselekves elvegzesenek szuksegletekent is megjelenik.

A fentiekbol kinlnik, hogy a keszsegek megszerzese a szokasok kialakulasanak szukseges elozmenye.

3.1. A generalizacio, a dlfferenclacio es !

az indivldualizacio fogalma ~ J C/

f t ,

d. ',A.generaliZac. i6 (altalanossa ValaS), es a. differenciac.i6. ( elkuloniiles) torvenyenek v ;ijels6leirasa is Pavlov nevehez ruz6dik. ()

/:r, A generalizacio az a jelenseg, amely soran -,'a felteteles reflexek kialakulasa jl f/ii reven- a reakci'6t nemcsak egy bizonyos, a felteteles ingerkent ervenyesuld ra-

r,; hatas, hanem.ahhoz hason16 masingerek is kivalthatjak. Ez -a jelenseg az izgalrni Ii}! folya~at er6ss.~g~~e_1, es a gatlas viszo?~lagos gy~nges~ge~el all kapcsolatban.

~ ) A differenciaciri lenyege a .hasonlo ingerek" es a mar kialakult reflexek muko-

i(/11 dese kozotti kapcsolat kesdbbi elmaradasa, amikor az el6bbiek vonatkozasaban, II ~ fokozatosan gatlasok epulnek ki. ~

!t ~~ individuum fogalma az-egyedi, ona1l6airletez(5-eI6-szetveietekre vonat-,

i~ ~Q~i)c, ~am:lyek p~. ~zar61~'~e~~_:~~ghat~o~ott _egyenie-Jellemz_~~~~jdo~~ag~oJcat;

~ (lr~s~esz:~get, l1:aske~et) lJ.o~,!oznatC.,1,\lta:an?s~bb ertelem?en a szemelyiseget az

',. individualis tulajdonsagok szervezodesekent IS ertelmezhetjilk.

Ezen fogalmak kezfrasra specializalt igen reszletes kifejteset lasd Vass Kalman: A kezIras vizsgalata, KJI(, Bp., 1973. konyvenek III. fejezeteben, a 171-246. oldalakon.

72

3. A keszseg is a kepesseg

3.2. A keszseg kialakulasanak folyamata

A keszseg gyakorlas reven alakul ki. A gyakorlas olyan rendszeres, nagyszamti ismetlest igenyld munka, amely valamilyen szabaly vagy fogas elsajatftasara iranyul (pl. irdstanulds), Ez a folyamat tobb egymasba fonodo, de jol megkulonboztethet6 szakaszbol all.

1. szakasz: A reszcselekvesek megtanuldsa Az els6 szakasz ket lenyeges mozzanata:

a) a felteteles reflexkapcsolat kialakftasa es

b) a szenzomotoros koordinacio letrejotte,

Meghatarozott inger, illetve erzeklet es a cselekves kozotti felteteles kapesolat kialakulasa (pl. az iroszerszam megerintese es he/yes megfogdsa kozott] azt jelenti, hogy az erzekleti (szenzoros) osszkep minden egyes valtozatahoz a mozgasos (motorikus] reakci6 egy-egy meghatarozott valtozata rendel6dik. (Pelddul, az froeszkoz megldtasakor a megfeleld irdnyba kell nytdni.)

2. szakasz: A reszcselekvesek sorozauinak egyesitise zavartalanullejoly6 egesz cselekvesse

Eleinte a reszcselekvesek nem kovetik egymast folyamatosan, kozottuk zokkend

. van. A felteteles reflexek es a szenzomotoros koordinacios egysegek meg nem kapcsolodtak egyseges lancolatta, meg nem alakult ki a dinamikus sztereotipia: az egyes reszcselekvesek nem valtjak ki kozvetlentil a soron kovetkezdt. Mindegyik reszmozdulat kivaltasa (pI. az trds tanuldsa sordn egy-egy beta papirra vetese) ktiIOn elokeszftest, meggondolast igenyel. Az ismetlesek soran a cselekves egyre folyamatosabba valik. Minel magasabb fokon allnak a keszsegek, annal nagyobb egysegek atfogasara kepesftenek, Az fras tanulasa soran eloszor a benik, azutan a lefrt szotagok, vegul a teljes szavak es mondatok atfogasa kovetkezik be.

~. szakasz: Afiildsleges mozdulatok es erokijejtesek kikiiszobOiese

Altalanos tapasztalat, hogy a szaggatottan, z6kken6kkel vegzett cselekves a kivanatosnal lenyegesen lassabban es sok folosleges kiterdvel, nem celiranyos mozdulatokkal es a veltik jaro tobblet-erofeszitessel megy vegbe. Jol lathato mindez az Iras tanulasa soran, amikor a kezen kiviil a kar, a torzs, az arcizmok, a nyelv es a lab is mozog, ugyanakkor felninik az Iroeszkoz indokolatlanul er6s markolasa es papirra nyomasa. A nyomaban jar6 faradtsag, id6 e16tti kimerules csak a folosleges mozdulatok es erofeszftesek kiknszobolesevel sztintethet6 meg. A gyakorlasi fo-

lyamat ketiranyii: .

a) a sikertelen es folosleges mozgasformak nem kapnak megerositest, igy gatlas ala keriilnek;

b) a helyes es megfelel6 min6segii, erejti mozgasformakat viszont az ismetlesek folyaman a siker fokozatosan mindjobban meger6siti.

4. szakasz: A kiilsti erzekelissel vaM elleniirzes csiikkenese

Az frastanulas kezdeten azert olyan lasso a tevekenyseg, mert az iro gorcsosen iigyel minden mozdulatara, a szemet sem veszi le a kezenil. Hosszii gyakorlasi id6

, ,

33. A kepessegekrol

73

utan azonban a mozdulatait nem latassal vagy mas kiils6 erzekelessel, hanem bels6 erzekelessel, az iin. kinesztezissel tudja eIlen6rizni. Minel tokeletesebb a keszseg,

. annal kevesbe szorul az fro egyen a latas vagy mas exteroreceptorok igenybevetelere,

5. szakasz: A vegrehajtds kiilOnbOzo vciltozatainak elsajcititdsa

A keszseg tokeletesedese abban is megnyilvanul, hogy egyre nagyobb hajlekonysag, rugalrnassag jellemzi. Az fro ember kepes egyazon cselekves megvalositasa soran kiilonboz6 fogasokat, rnegoldasokat alkalmazni az adott helyzetnek megfelel6en (pl. kis cetlin apro beta, nyomtatvdnyon nyomtatott beta, specidlis "kepeslapiras"}. A hajlekonysag a mechanikus munkavegzes ellentete, es a keszseg magas fokanak, illetve dinamizmusanak ervenyesuleset biztositja. Feltetele a magas szfnvonahi, .mesteri'' munkamennyisegnek, ami azt is jelenti, hogy az automatizalt reszmtiveletek feletti uralmat az egyen megtartja, es ke1l6 pillanatban tudatosan az ellenorzese ala vonja.

A fenti szakaszok nem egyenletes es egyenl6 mertekben fejl6dnek. A keszsegelsajatitasi gorbek szerint a siker az 1. es 2. szakaszban a legszembetiin6bb, ezutan kevesbe jellegzetes a hatasa. Az elsajatftas eredmenyessege a keszseg elsajatitasanak tudatossagabol fakad. Ezt az alabbi ket tenyezf befolyasolja:

a) az egyennek pontosan tudnia kelI, hogy mit kell tennie, es mit kell elernie;

b) az egyen a keszsegelsajatitas ktilonboz6 fazisaiban a kinlzott eel fuggvenyeben lassa az elert es az elerendo eredmenyt,

A kialakult keszseg azonban igen valtozekony, a gyakorlas abbahagyasa eleg hamar "tompulashoz" vezet. A keszseg magas fokon tartasa tehat allando es rendszeres gyakorlast kovetel. ' Az Iras kivitelezesehez szukseges finommozgasok k6ztil leginkabb az alairas tekinthet6 motoros sztereotfpianak,

3.3. A kepessegekrol

Akepesseg bizonyos fizikalis es szellemi teljesftmenyt biztosito fizio16giai es pszi-, , chikus feltetelek egyiittese, Kezdeti kialakulasanak a hajlam ad iranyt, es a gyakorlas bontakoztatja ki"jA kepessegek csoportosftasa igen sokfelekeppen lehetseges. Konyvunk celjat figyelembe veve, az 54. dbra felosztasat tartjuk fontosnak.

A eel erdekeben kulonos figyelmet szenteltink a mozgas, a mozgasossag es a mozgasugyesseg kepessegeinek, (A mentalis kepessegek reszletezesevel els6sorban az dltalanos lelektan tantdrgy foglalkozik, ezert most ezekre csak erintdlegesen terilnk ki.)

,

74

3. A keszseg es a kepesseg

ALAPKEPESSEGEK

SZENZOROS MENTALIS

,I I I ------- KIFEJEZOKEPESSEG .i-> j-

Eszleld Pszichn- Gondolkodas motoros

Altaldnos I

Specidlis

I

Koncentracio

I Emlekezes

Megismeres Alakitas

j

Megertes . Feldolgozas

Alkotas

54. dbra. Az alapkepessegek felosztasa

. Az alapkepesse~ek kozott szerepl6 "pszichomotoros" kifejezes nem veletlen, hiszen minden celiranyos, alkot6, alakfto tevekenysegnel (pl. kezfras, mikromotoro~ tevek.en~seg, ;nanipuldci6) eldterbe lepaz erzekeles, az eszleles es a mozgasossag pszichikus jellege, Ha a mozgas anatomiai, fiziologiai adottsagai es funkcioi a szeme!yiseg kozponti iranyftasa es szabalyozasa ala kerulnek, akkor sajatosan szervezodnek a munkatevekenyseg celiranyos megvalosftasara, llyen osszetetelben es ezen a szinteri a mozgasformalas, illetve amozgasszervezes mar lelki megnyilvanulas, A munkarnozgasban - mint a szemelyiseg pszichikus megnyilva~_?lasaban - a b~o16giai osszetevdk megalapoz6 es vegrehajto szerepiikkel egyidejiileg vesznek reszt. Ezen a ponton talalkozik az Irastevekenyseg anat6miai biologiai, fizio16giai es pszicho16giai hattere. Az osszefuggest az 55. dbra szemlelteti,

MUNKAMOZGAs

Szellemi levekenyseg - Figyelem

- Gondolatmenet

- Szabad izomvegrehajtas

- Munkaeszkozoktol fligg6

izornvegrehajtas

- Erzekelesi informacio

- Kozponti koordinacio

Az ida es a megterheles gazdasdgos lefolyasa

55. abra. A munkamozgds komplex vegrehajtdsdnak "mikrostudiuma"

Porras: Csirszka Janos, 1989.,42. oIdaI alapjan

' ..

•

3.3. A kepessegekrtil

75

B. Schulte (1961) volt az, aki eloszor tett ktilonbseget a munkamozgas komplex vegrehajtasanak tin, makro- es mikrosnidiuma kozott, Nala a makrostiidium az id6, a mozgasformak, a mozgasmindsegek es a terheles szemelyisegre gyakorolt egylittes hatasait jelenti. A mikrosnidium megnevezes a munkamozgas folyamatanak fiziologiai, szellemi, psziches es funkcionalis megjelenftesere utal.

H. Schmid (1967) szerint a mozgasossag diagnozisanak gyakorlatat megkonynyiti, ha ajelent6s es lenyeges "mozgaselemeket", funkci6kat valamilyen elmeleti rendszerbe foglaljuk, es kijeloljuk azokat a pontokat, amelyeknel azt varjuk, hogy informaciokat szolgaltassanak szamunkra. A Schmid szerinti mozgasossagtipusokat a 7. tablazat rovidftett formaban szemlelteti.

A kezfras anat6miai es fizio16giai hatterenek megertesehez (majd az elemzesek elkeszitesehez) sokat segitbet F. Baumgarten (1953) kezmozgas-parametereket feltiintet6 osztalyozasa is (8. tdbldzat),

Az eddig reszletezett kepessegek mellett megemlitjiik a kifejezokepessegek verbalizacios reszet is. A verbalizacio kepessegenek egyik reszfunkcioja az frasos, illetve a sz6beli fogalmazokepesseg, melynek f6 jellemz6i a kovetkezok: hajland6- sag es keszenlet a kozlesre szant gondolatok stilizalasara, tagolasara, rendezesere es strukturalasara.

Megjegyezziik meg, bogy a szenzoros, pszichomotoros es mentalis kepessegek az fromozgas kivitelezese soran csak egysegben ertelmezhetok, Fontos tovabba, bogy a mikromotoros tevekenysegek es a mozgaskoordinacio keszsegenek fejlettsege egy-egy embernel nem altalanos kepesseg, vagyis elofordul, hogy pl. az "iigyes kezti" 6ras nagyon csunyan, lassan, nehezkesen Ir, es fordftva.

76

3. A keszseg is a kepesseg

•

3.3. A kepessegekrti!

77

A kezmozgas parameterei
Irany (1) fuggoleges, (2) vfzszintes, (3) fvszerti
Igenybevetel (1) kezfeliilet es ujjak, (2) csak ujjak,
(3) csak kezfelulet
Mozgaskivaltas (1) szabadon valasztott, (2) reaktiv, (3) utanzo
Mennyiseg (1) egyes mozgas, (2) sorozatmozgas
Alakitas (1) egyszenl mozgas, (2) osszetett mozgas
Folyamatossag (1) allando, (2) valtakozo mozgas
Erdfelhasznalas (1) gyenge, (2) eros mozgas
Szerszamhasznalat (1) kozvetlen, (2) kozvetett mozgaskivitelezes
Idofelhasznalas (1) rovid ideig tarto: gyors,
(2) hosszan tart6: lassii
Egymasutanisag (1) meghatarozott szakaszokban,
(szukcesszio) (2) szabaIytalanullefolyo
Terigeny (1) keyes teret, (2) sok teret igenyld
Erzekszervl megfeleles (1) precfzi6s munka (szem),
(2) iitemes mozgas (fill)
Szellemi funkciok (1) intelligencia, (2) figyelem, (3) akarat
megfelelese
Koordinaclo (1) koordinalt, (2) koordinalatlan
Meghatarozott celra (1) allapot, (2) fellilet, (3) melyseg,
iranyulas (4) alak valtoztatasa
Munkaanyagtol valo fiigges (1) lagy, (2) folyekony, (3) rugalmas,
(4) kemeny mozgas
Gyakorlottsag kulonbsege (1) tanult, (2) alkot6 mozdulat Az idegen kiJejezesek magyarazata: reaksiv =: a fizikai reakci6 elven aiapui6

szukcesszi6 = egymas wan! kovetkezes, egymaslitanistig koordinaci6 = bsszeegyeuetes, osszehangolds

8. tdbldzat. A kezmozgds jellemz6i

Porras: Csirszka Janos, 1989.,47. oldal alapjan

•

4. A MOZGASKOORDINAcIO FILOIts ONTOGENEZISE

A filogenezis (torzsfejI6des) soran a mozgasstruktura hfu-om nagy szintjet ktilonfthetjuk eI. Ezek a 'kovetkezok:

a) A talamo-palliddlis szint, mas neven a szinergiak (tobb tenyez6 egymdst fokoz6 hatasdnak egyidtese) szintje, azon elemi mozgasok fajtai (pl. tropizmus), amelyek teljes egeszeben extrapiramidalisak, es a gefincesek evohiciojanak minden szintjen megtalalhatok,

b) A .rerbeli mez6" piramidalis-sztrialis szintje ket alszintre tagol6dik: az egyik a madaraknal, a masik a f6em16soknel talalhato. Ez a szint egyarant tartalmazza az extrapiramidalis es a piramidalis motoros rendszert, de elteni fejlettsegi szinvonaIon (pl. felteteles reflexek).

c) A targyi cselekves szintje - az agyi Iokalizacio szerint - a parieto-premotoros vagy frontalis szint. Ez a szint teljesen az agykereghez kotott, es a kulvilagra gya- . korolt effektoros hatashoz felhasznalja a piramidalis es az extrapiramidalis rendszer mtfkodeset. A targyi cselekves szintje csaknem kizarolag az emberre jellemz6 (pl. tudatos cselekves, munkavegzes).

Az emberi ontogenezis (egyedfejlodes) soran az erz6kszervi es mozgasos ertelmi fejlddes elvalaszthatatlan egymastol. Eldszor mindig az tin. .nagymozgasok", majd a mikromotoros, fmom mozgasok fej16dnek. Jelen esetben csak a gyermeki abrazolas es fraskepesseg fejlodesere terunk ki.

4.1~'Agyermekkori abrazolas sajatossagai

. . es az_ir~~~~p~s~~g fejlCfde~e--:T

A beszed,' az olvasas es az fras - mint kornmunikacios kepessegek - hierarchiajaban a 1egmagasabb fokon az Iras all, mivel ehhez a beszedre (gondolatok kifejlise, be/so beszed stb.) es az olvasas kepessegere is sziikseg van.

~"g_Y~tmeke~:grafikmf"abf<izo16k6pesS"6gees""a]'-efu1C-papitTa vet~se"ds6sorbaii__iL .. : szellemifejlettsegesatapasztalatolcfiiggy'ehy-e~ Ennek viszont tovabbi feltetele a - "Kiilonbo:z?-e~~.i~~<:).fi.zika.i f!iIil<ci6!te:s·pszic.liikusJolyiimatokXbio16giai eres) .meg- { ~e~~"';-val_atlliiit'eZekkOo!dinaltmUkodesf. Ilyenek peldaul a kez - ezen belul is az

un. kisiziiletek -, a latas, a sierii~kez koordinaci6, a hallas, a beszed, a mikromo- ~ torikum, a motivacio, az akarat, a figyelem stb. fejlettsege,

Az Irasmozdulatok kivitelezese szempontjab6lijeIerit6iielt~~1 it kez fejlOdeseT; (csont-, izom- es idegrendszer). A kez csontrendsier6~~k f~116de~6t'a~-56'-db,:6n-· szemleltetjuk. A csontmagvak megjelenese es a kis csoves csontok, fziiletek vegeinek zarodasa eleg tag eletkori hatarok kozott kovetkezik be. A:kt5zfejf6i:tese_ne~-

·csakriovekedes(jelerif,harietiisthiktiiraIisatalakulast· es rmlkodesbeli.valtozast '-06viilesfis-~ Erdemes oss;~h;isonlftani az 56.(zbninl~that6kezt6csontok megjel~~ neset a 9. dbrdn lathato teljesen kifejlett feln6ttkori kezzel.

4.1. A gyermekkori abrazolas sajatossagai is az {raskepesseg jejZ6dese 79

Jelmagyardzat: 1 Fejescsont

2 Horgascsont

3 Ors6csont csontosodasi magja 4 Haromszogletti csont

5 Keztd- es kezkozepcsontok

csontosodasi magja

6 Nagy sokszogletti csont 7 Kis sokszoglenl csont

8 Sajkacsont

9 Holdascsont

10 Singcsont csontosodasi magja 11 Borsocsont

1. ev 2. ev

4.ev

11

9

9.ev

12.ev

56. abra. A csontmagvak (1., 2., 3 .•... 10.,11.) megjelenese a kiilonbOz6 eletkorokban (1-12. ev) (Petenyi szerint)

Forras: Ligeti Robert, 1982.,29. oldal

Az izomszovetekben fut6 erz6 es mozgat6 idegpalyak egy resze mar sztileteskor rmikoddkepes. Az egyedfejlodes soran mindig a korabban funkcionalo idegpalyak (gerincveI6i) mielinizalodnak eloszor, pI. a feltetlenul kivaltodo fog6reflex. A rgyert&e~f~ezmoidulat()k·kivitel~~~.~~n~kJQk~t~tl~nsegei"t~h-"*t§!~!~i~~pokra,) 68 'nem a "figyelmetiensegre"~vezethet6k'visszaf - .. . -.'

Az abrazolas, rajz es ira!dej16desenek"korai szakaszat a 9. tablazatban foglaljuk ossze.

iA~ lr.a~~Q~l~t~~,;ifyn~g$iiri:~.~(f-7"¢ves.k9rb-im·kezdik,~el, amely a tudatos alkaln'iazkodas idejevel vagy mas nevenaz. iSKolaerettsegge(lhelyesebben: alkalmassaggal)esl:kegY'be.fAz ilyen, gyermekekt61 elvart alkalmazkodasi keszsegek felsorolasszenien a kovetkez6k~neryzefmeg~l}:~~ felaoattudaJ, nagyobb.KiIart~sta'telj_e7 $ftm.~riYigei1ye;~eh~IIpiMpessegek,itesti-fejletiS6g;:i'gondolkodas erzelmi teiftettsegehelyettaval6sagfunkci6k megjeleiiese:-:~ .. "~ ... -~"-- .. -- -""

'--MegezeIl feIteteIekiri~gl~te~l)1el1et1:sip.cs konnyti dolga a kisiskolasnak, hiszen parhuzamosan t6tib-ieszelem :raal.*4t~Sca~folyik az irasoktatas soran: grafikus jel felismerese es 'felid€i6se;-hangoztatas, kapcsolas, szenzomotoros (erzekszervimozgdsos) koordinacio stb. Emiatt csak:las~"~=<:LlakUlhaf14~a~ frasieyekenyseg egy siman lefoly6 cselekvesegessze, amelynek lenyege:-a:Jeleslege.-s":I11()~4~1.;;tt()Ke~ II

. felesleges_er6kif~j(es"Iqki,ts:zob616s~ (Ldsd meg a keszsegkialakitas szakaszait!)

"Ebben a fejlddesi peri6dusbar:t~ugtasszeru~f:r:Io1()_rikavalt()zas~.!Ez az e16rehaladas termeszetesen nem kovetkezheibehirtelen, es nem fiiggetlen att6I a tevekenysegt61, amelyet a gyermek ebben a korban egyebkent is vegez. fgy pI. azok a gyermekek, akik a csaladban, ovodaban sokat barkacsolnak, rajzolnak es festenek, sokkal simabban es gyorsabban tanuljak meg az frashoz szukseges fmomabb mozgasokat,

•

-80

4. A mozgdskoordindcio.filo- es ontogenezise

Eletkor/h6 Fejl6desi jellegzetessegek
0-1. A ceruza reflexes megragadasa; vizualis iranyftas nelktil:
1-3. V altozatos tevekenykedes a papirral es a ceruzaval; vizualis
iranyftas nelkiil.
3-5. A papir- es ceruzahasznalatnal a vizualis iranyitas n6.
Az odanyujtott papfrt ket kezzel megfogja, Ha tenyeret
ceruzaval erintik, megragadja azt.
5-9. Amint meglatja aeeruzat, utananyiil, es ide-oda Iobalja,
A papfrt osszegytlri. A ceruzaval az asztalra lit. A papfrt es a
ceruzat meg nem kepes kapcsolatba hozni.
9-12. A papfrt es a ceruzat kapcsolatba hozza. A ceruzaval riyomot
hagy a papfron - litoget6 vagy soprogetd mozdulatok
kovetkezteben. A mas altai frt vagy rajzolt produkci6ra
feliiletesen odafigyel.
12-18. Utanozza a .firkat" . Atmenetileg helyesen hasznalja a
ceruzat, figyelmet fut61ag a keszftett vonalakra fordftja.
Firka kozben lemegy a lapr61.
18-21. Hatarozottan firkal. Egy vonalat bizonytalanul utanarajzol.
Az egyenes es korvonal kozott kulonbseget tesz.
21-30. Vertikalis iranyii vonalakat htiz, Figyelmet hosszabb ideig a
rajzra fordftja.
30-36. Differencialatlan, de megnevezett formakat rajzoL 9. tdbldzat, A papfr- es ceruzahaszndlat Jejl6desi Jokozatai

Porras: K6sane Onnai Vera, 1987., 159. oldal

Bar az iskolaskoniak egyre helyesebben kepesek vezerelni mozdulataikat, tevekenyseguk nem hasonlfthat6 ossze a feln6ttkori motorikaval. A kisiskolast sok kivlilr61 j6v6 inger es elkepzeles folyamatosan arra keszteti, hogy ezeket mozgasban realizalja, rAmozgasgazdagsag-es iii--ef6s mozgasigeny~ tin, nagymozgasokra

......__.__---. ---.--- --- __ •• , T ._. '" ,--- "_.,--_.. •• - - T. •

is ervenyes.

~z-~~_}{:~lii§~()r-eI6ftJJr-6---~s~~~br~zoI6kep(;s_s~gfej16deSef negYf6!lZ"akaszra

--bonthatjuk, majd a negyedik szakaszt tovabbi negy-iiliziikaszra- tagolhatjuk. .

- -._ - ~~ ~

1. szakasz: A ceruzanyom dominancidja a vonalvezetes jiJlOtt

A gyermekrmeg nem ertelmezirhogymit csinal, igy a teljesftmenyben a felismer-

l___ __ _ . _. _ -- ----- --------

hetosegi jegy sernfordul el6-(57.abra).

2. szakasz: A vonalvezetes dominancidjCJ.a_ceT:,lg!!lly!!m!iJliJtt

Ebben a szakaszban foobp.y_uiikepzelet.iranyitja-azerteIffiez(5st, igy a gyerekek hol ertelmeznek, hol ne~~zek-azertelm:ezesekIllegbiZQriYtaJ.allok, .valtozekonyak, es nem igazan adekvatak, Ai,- aiakiat6k~s~m~felismerheiOk!, a vonalvezetes nemigen ter el egymastol a killonbozd (megnevezett) alakok, targyak abrazolasa eseten (58. dbra).

4.1. A gyermekkori dbrdzolds sajdtossdgai es az irdskepesseg JejlOdese

81

57. dbra. Hatdrozatlan vonalas firka (1-3 eves)

Forras: Feuer Mana, 1992.,22. oldal

58. libra. Korkor6s gomolyag (zdrt] firka (3 eves kortol)

Porras: Feuer Mana, 1992., 24. oldal

3. szakasz: A semdk kialakuldsa

3-5 eves _lc()r~~a~~p~elet esa _ realis targyismeret egyiitt befolyasolja az ertelmezest. 'Az,_ ¢rtelrnezesbizQnytalansaga_mell~ttafo~~~gYf~-_@<@g· felismerhe'~!6kkevalnak'59a libra). Ebben a szakaszban a gyerekekjCvazilrastis produkalnak, eS:ll~~_ll~~~t~kat probalnak kialakftani (59b dbra).

4. szakasz: Az "elv" megertesenek dominancidja a modelljiiliJtt

A negyedik szakaszban kialakulabelsdszemlelet, amelynek az lesz a kovetkezmenye, hogy azertelmezesek egyertelrnu"l.ees- hatarozottabbakka valnak:~A ~ feli~iri~il_1~!~~egeljut. <t __ t_ijgyvai6~ag4u abrazolasahoz, vagyisagyerekek tobb-

. nyireazt tajzol}ak Ie,· amit mar tudnak avalosagrol.: (A tdrgyak es embeJ'ek sd'~ftet-

tek, az i"rzebniregjontos reszekjilriiigjftottcikstb)·

82

4. A mozgaskoordin/dio filo- is ontogenezise

59. dbra. Az dbrdzolds szdndekanak megjelenese (3-5 eves korban)

Fords; Feuer Mana, 1992.,31. oldal es Kosane Ormai Vera, 1987., 163. oldal

Az Iraskeszsegre az jellemz6 ebben a korban, hogy nehany bettit mar emlekezetb61 is kepesek leirni, esetleg felismemi a gyermekek,:Y~$Y e&y~~~:y ertelmes szot megjeleniteni a papfron (pl. (!i1j{l(iie:y;~'tobbnYll:e';';nyomtatott'~ betiivel),

A negyedik szakasz negy alszakaszanak vazlatos isrnertetese els6sorban az "elvek" ertelmezeset segiti._ _ ... _ .. _

4/1._alszak,gsz;_ A-. gyerekek fensf.1:1~t:*. f!ifabrazolasi (raj z).' mint onkifejeze_§_~s a,Z ]'ri:!.s kulonbsegenek elvet, rnajd ezaltal megteremtik a maguk szamara az un.;~yazi~ .. _ ·itasqamely sajatos kifejezesmodda valik a reszukrtil,

--4i2. alszakasz: A gyerekek felismerik a benielvet, es¥:~p~seIc kialakftani a ~etu-"abrat~

- 4/3. alszakasz: Agyerekek felismeiik--:hogy~[si<5k:epjeleIirvalaInit, es a szonak

mint jelentesnek az elver. .. _ " __ ' . __ ..- . _

4/4. alszakasz: kGYEREKEKMEOTANULNAKfRNrf a bettielv es a szojelzeselv elsajatftasa reven az iras gondolataik es mondanivalojuk kifejezesenek, kozleseiknek es emberi erintkezeseiknek a fontos eszkozeve valik (60. libra).

Tudnunk kell, hogy a gyermeknek nem konnyebb elsajatitani a szamok irasat a benifrasnal. A gyermekeknel a mennyisegek allandosaga csak lassan alakul ki, mivel gondolkodasukban a mennyiseg sokaig az elrendezestol, a helyzettol, tehat a szemlelettol fiigg6en valtozik, A szamolashoz allando viszonyftasi rendszereknek

kell kialakulniuk. '

A szamfogalom kialakulasa altalaban a hatodik eletev masodik feleben figyelhet6 meg, ezert sokaig (joggal) tartottak az iskolaerettseg f6 kriteriumanak,

A szamfogalomba mint stabil viszonyftasi rendszerbe beletartozik az, hogy a szam mennyiseget fejez ki, egy masik mennyiseghez mint egyseghez viszonyitott sokasagot, A fogalom lenyege az allandosag, az invariancia. A harom pl. mindig 1 + 1 + 1, fiiggetlentil az elemek terbeli elrendezddesetol es attol, hogy eppen mit szamolunk. A kialakult szamfogalomba beletartozik a sorszamok es a t6szamok

~~~~}_~s .. ~ ~1~ ~

'L. ~J:Le;{,.._s~ ~Jc"-e.-{~(/.:-{__ S,~ F·ci..1-u.-~

4. ;;-~C-..f0 o&._ s~

4.1. A gyermekkori abrazolas sajdtossdgai es az irdskepesseg Jej16dese

83

I ,
KR[TA I
5A~OR BAI\Atlr
IP-KA NYIL Mo -I;ornoor-o he~etl. or. udvctt'on
SA oq SllVACS I
E"PITO fosunk jOhzoni. EIc!lI"'B or"olul1k
'/
jANDo~ TINTA HJNTA ennek.
OkOR 101 .. csutor6k
/ ([RUZA von.
S~NDOR PIILYk'A
RUHA TYUK a...d"fesi, "9~ 8. ':'pr-iliS -15.
I I-I .. ,.math Sandor"
SANDOR Kf'lAP SANDOR
< A.PKA
-: VI ,-
60. dbra. Az irdstanulds menete
Forras: Ligeti Robert, 1982.,73-74. oldal A benlfras es a szamok irasanak oktatasa tobbek kozott azert nehez feladat ebben az eletkorban, mert a gondolkodas konkret rmiveletekhez (targyakhoz, cselekvesekhez) kotott,

~keiIliiIij~~jJ.Jijn]{c.i6i azegeszgyermekkoralattfejlcdnek, es erikelazemberi / @ii~]elIefuz6 tokel~t~ssegep. Morfologiailag (morfologia = a szervezet alaki es szerkezetileirdsavalfoglalkozo tudomdny} ez abban nyilvanul meg, hogy a kezet beidegz6 erz6- es mozgatomezok mas testreszekhez viszonyftva igen nagy teriiletet foglalnak el az agyban. (Ldsd a 28. dbranl)

AJiiJioJt1corig-az lr~s,az aprazolas_e_s a rajz.valamint azaltaluk kozolt tartalom.. ill.etve . informacio komoly valtozasokon megy-::Iceresztti~ 'arriiretnost" azeri riem terunk ki reszletesen, mertaz 'agrafologiai-pszichologiai 'tevekenyseg szakmai teruletet/vetnletet kepezi,

Ramutatunk azonban az iras tarsadalmi kommunikacios jelentdsegere, Azaltal, hogy az Iras id6t61, targytol, embert61 fiiggetlen rogzftest tesz lehetove, ezzeI hozzajarul a tarsadalrni tudat homogenizaciojahoz. A tarsadalmi, erkolcsi, jogi es vallasi norrnak, szabalyok tobbseget, a torvenykonyveket stb. is Irasos formahan kozlik,

Az frasbeliseg elterjedese er6sen hozzajarul a nyelvi normak rogzulesehez, az adott nyelvkozosseg egysegesebbe valasahoz es a kulturalis transzmissziohoz. Egyazon tizenet barhol es akarhanyszor felidezhetd, raktarozhato,

Amig az Irasnak csak a manualis technikajat ismertek, addig a fenti szerepek rendkivtil korlatozottak voltak. Az fras technikai reprodukalasanak es sokszorosftasanak uj utakat, lehetosegeket adott a konyvnyomtatas, az audiovizualis, majd a szamftogepes forradalom.

84

4. A mozgaskoordihacio filo- es ontogenezise

4.2. Az iraskeszseg tanulasat e16segit6 tenyezdk

A keszsegtanulast Holding szerint a kovetkezd ket tenyezd befolyasolja:

a) Iranyitas, Ilyenkor e16irjuk a gyakorl6nak, hogy mit kell tennie. Az fras ,.gy~qrQJ~atasanru fizikai ertelemben ugy, hogy fogjuk,[Y_:~~~tj[kj"t<lIi~W kezet a 'papfr fo1Olt, majd kesdbb masolasra~!iiditju~, eS"f!giite,~ak:sz6banismertetjiikaz ". ·elyeg;z~~9~feladatot. Azffasmozgas tanulasanak egyik nehezsege, llogyegy koz-" beiktatott eszkoz . (iroszerszdm) segftsegevel kell kivitelezni. Ezert az eszkoz-

hasznalat tanulasa b_ei}(.tat6,d~ ~gordiilekeIlY cselekvessor letrehozasaba,

'-Averoalis .ininYitas,soran esak egyszeni insti:Ukci6kaiszabad',adnLarr61, hogy hogyan kell az egyik benlta masikhoz k~cscilni, niivel~a,.Ja,ri~16Q*,fuag~~,ke~1 f~!~~d.~~I1i_e~t,hogyan,hajtsavegre,akfvant"mozdulat6t. Ezert fontos az, hogy Iepesrol lepesre hatarozzuk meg a feladatsor kozbulsd reszceljait is,esrcsakaJoJo:Slege,sJ:i1oz9Ul~!~)~)d_ilC!a!~~a ~tap.)erjiirik af a inagasal>b rendl1 celok (pi.'m~~datszerkesztes) }Iiegyal6sitasara'l

b) VisszaJelzes(!eedblick/. A feladat vegrehajtasa kozben elengedhetetlen a folyamatos visszajelzes, ertekeles, A visszajelentesszerepeelsosorban az, hogy a si-

-kef~§.Vegrehajt~st!ti.eg~!§s.~s~ es ezaltal a eselekedeteks:zamaC6sa taniil6kedv6t ~ egyarant novelje, HaezzerparhiizIlri1~sana:'sikertelenkiser1eteketid61JeIl .megga- i . toljukakkor nem alakiilki a iiib~s produktum. A folyamatosko·utroilelasegitiilleg ... ' . abelsf eredet}i (tanuloban zet/~ejova)visszajelente~eI~ t= onkontroll-funkciok) kialakulasatis. Amennyiben esak a mesterseges, ktilso visszajelentest alkalmazzuk, akkor a tanul6 nilsagosan erre fog hagyatkozni, es nem tanulja meg az ir6teljesitmeny finomabb jelzeseinek az eszlel~~et.'Avissiajaent6s-egYik legf6ritosaRl>tf11aj- .. donsaga- a -pontossagvMinelreszletesebb a tanulas soran a verbalis vagy nonverDamCfeedbaek;'·a,nnru·'gyoisabbanjavul··a·teljesifirieny.

Az iraskeszseg'tanulasanaIcelnieleteikozUla fentiek osszefuggesbe hozhat6k a behaviorista ingervalasszal es az Adams-fele zarthurok-elmelettel,

4.3. A keziras mozgasvezerlese

Farkas Lajos (1998., 110-111, oldal) a kezfras kozponti vezerleset rendkfvtil bonyolult folyamatnak tartja, hiszen a kezfras maga - mint altalanos ertelemben vett keszseg - is igen osszetett jelenseg, Szerinte a kezfras egyreszt .Jathato nyelv", tehat szimbolikus produkei6. Masreszt az egyik legkomplexebb humanspecifikus finommotoros kepesseg, amelynek mtikodese valtozatos formai jegyekkel jellemezhetd, mivel a kezfras igen kismerenl es nagyon gyors mozgasok kivitelezeset kfvanja, Az fraskeszseg elsajatftasahoz szamos reszkepesseg megfeleld szinni , erettsege szukseges, pI. a tobb modalitasra kiterjed6 erzekelesi, gondolkodasi es mozgaskoordinacios kepessegek fejlettsege. Harmadreszt befolyasolja a letrejott fraskepet az az integrativ motoros funkci6 is, amely a legnehezebben megragadhat6 a lelki rmikodesek koziil.

A kezfras mozgasvezerlesenek karakterisztikai szempontjait Teulings (1966) gyiljtOtte egybe. Ezek a kovetkezok:

4.3. A kh(ras mozgdsvezerlese

85

- A keziras kivitelezesekor az a eel, hogy egy ketdimenzios strukturat lefordftsunk reszmozgasok egymas utani sorozatara, amelyek inkabb teri jellegtiek, mint idotenyezdkhoz kotottek.

- A kezfras olyan (latszolag) folyamatos mozgas, amely diszkret akci6k sorozatakent ertelmezhetd, Ezen akci6k ballisztikus termeszctuek, es maximalis frekvencia juk 10 akcio/masodperc.

- A kezfrasnal kis amplitudojti (kb. 0,5 em, apr6 flexi6kat es extenzi6kat jelento), kis erofeszftessel kivitelezett mozgasok jelennek meg, ami miatt a biomeehanikai terheles elhanyagolhat6 mertekilve valik,

- A kezfras mozgasmintazatai a feedback-informacioktol, a kornyezeti feltetelektdl fiiggenek, es a kezizmok reszvetele nelklil is kivitelezhetok. (Gondoljunk a szajjal es ldbbal fesui, fro nuiveszekret)

Az Irastanulas folyamataban, fazisaiban, vezerleseben komoly szerep jut az egyeni sajatossagoknak, illetve a szemelyiseg jellemzdinek is. Ilyenek pI. a lendtiletesseg, a psziches tempo, a mozgasra fordftott energia, a talalekonysag, a motivaltsag, az erdeklodes, az erzelmi viszonyulas, az ertelmi szinvonal stb.

Ezen szemelyisegi osszetevdk alapjan Szidnai Laszlo (Irasjtehetsegrtil beszel, his zen a kezfras soran is nyomon kovethetd a tehetseg harom fo kriteriuma: a kreativitas, a sziikseges kepessegek, keszsegek es a motivacios bazis .

Amennyiben az Irasvezerlesnil fentebb leirtakat megfeleltetjiik a szemelyisegi jellemz6kkel, akkor megkapjuk az Irasmozgas Iraskepet befolyasolo tenyezoit a korulmenyek fiiggvenyeben (61. dbra).

Kreativitas

Az idegen kijejezesek magyartaata: origanililas = eredetiseg flexibilitas = rugalmassag fluencia = hajtekollysag emocionalis stabililas = erzelmi kiegyenslllyozottsag inte/leklllalis = erlelmi, Jeljog6kepessegbe/i

61. abra. Az irdskepet befolydsolo korulmenyek hatdsa

Porras: Szidnai Laszlo, 1998., 159. oldal

...

86

'4. A mozgaskoordinacio filo- es ontogenezise

A gondolatok kifejezesenek vizualis, tartalmi es nyelvi (Irasproduktumi) sajatossagait a 10. tdblazatban foglaljuk ossze,

A 11. tdbldzatban osszefoglalt univerzalis (altalanos) es parcialis (kulonos) Irasmozgas-sajatossagok bemutatasa azt a celt szolgalja, hogy kulonbseget tudjunk tenni az Iras egyedisege (megjelenese) es azonosfthatosaga (szemelyhez kotese) kozott,

A 10. is 11. tdbldzatban foglalt ismeretanyag _es azok szoveges magyanizata dr. Vass Kalman (1973., 247-312. oldal) alapjan kesziilt.

Az frasmozga8.~~ahlnos kvalitativ .sajatossagai az frasm()zgasMs?:seg~inek

ki~lakultsagifokat es-a'k6szs6~ altalanos karakteret ttikr6zik. 0 0 00 0 -----"

-.-C"AZ"fIismozgclS altalanos strukturalis sajatossagal az liis- praktikus es terkonstruktfv kompOrrefisenekme'gnyilvanulasal-"a praktikus funkci6k dominanciaja mellett. Ezt a sajatossagot grafikai keszsegnek.uevezzuk,

Az fras"a:ftahiiiasorreiitaci6s'saj~tossagaf az fras praktikus es terkonstruktfv komponensenek megnyilvanulasai _ a terkonstruktiv funkciok dominanciaja mellett. Ezek a sajatossagok egyreszt az ir6hegynek az fr6feliilethez kozeledd es attol tavolodo, valamint az ir6feliileten kiviil es az Irofeluleten halad6 vagy forgo mozgasanak kovetkezetesen ervenyesuld viszonyait; masreszt az fr6hegy frofeluleten lezajl6 mozgasainak jellegzetes elhelyezeset - a mozgasok gyorsasaganak, formajanak, iranyanak es kiterjedesenek szinteziset _ tukrozik,

Az Irasmozgas kulonos kvalitatfv es strukturalis sajatossagait az univerzalis sajatossagok osztalyozasa alapjan, a kulonos orientacios sajitossagokat ett6l reszben elteroen csoportositjuk, Nehany pelda az alabbiak szerint adhat6 arra, hogy miben jelentkeznek az frasmozgas kulonos sajatossagai,

<,

Az frasmozgas kiilonos kvalitativ sajatossagainak jellemzdi:

a) A koordinaltsdg elterese arra vezethet6vissza, hogy bizonyos vonalelemek, frasjelek Iekepezese _ az fras kialakulatlansaga miatt, vagy ad hoc jellegti okb6l _ t61 nagy erofeszftest kovetel az Irotol.

b) Az irasmazgds gyorsasdga azert differencialodhat, mert az Irasmodtol ftiggden a jelrendszer meghatarozott csoportjainak Iekepezese _ kulonosen a lassii vagy lelassitott rnozgassal kivitelezett frasban _ torvenyszenien elterd sebesseggel tortenik, es ez meg egyenien varialodikis.

c) Az irdsnyomas alakuldsa akkor kulonos sajatossag, ha a nyomas fokozodasa/gyengttlese meghatarozott jelek vagy jelelemek leirasakor, azok vonalanyaganak adott szakaszain, bizonyos szokepek kezdeten, vegen vagy konkret jelkombinaciokban k6vetkezetesen jelentkezik.

d) Az Irdsmozgds kialakultsdga kulonbozhet az egyeni motivacio fokaban, vagy az frasjelek meghatarozott kornbinacioit alakit6 mozgasok iranyanak kolcsonviszonyai miatt, vagy a tervezett es nem tervezett variansok elter6 kidolgozottsaga kovetkezteben,

e) Az irdsmozgds kialakultsagdnak jellege valtozhat az fras egeszenek felepftesehez, szabatossagahoz es variabilitasahoz kepest. Lehet egyszenl, egyszenlsfrett vagy bonyolitott felepitestl. Ilyenek: egyes Irasjelek elhagyasa, csonkolasa, vonalelemek osszevonasa, bizonyos frasjelek jelkepes abrazolasa, egyenesen frand6 vonalak megtorese, a mozgas iranyanak megvaltoztatasa stb.

4.4. Az irdsmozgds sajatossdgai is strukturdlis adottsdgai

...><i :0 N :0 ...><i N

~

~~
0:;
~
~
',"
.§
"=
'::0
~
'" ~~
Jj <u -
~ ~ 1;;
~ .,',"
t:I '<u ~.~
'~ ...., ~ ...
.., ,t~
~ ~
~ .§ ]j
., '" ~ ,t:I
...., 1l '"
'" ~
,~ <.) e._ t:I
.~ ..,.,- "' "'"
'0
2 ~ N
~ ..s:! .Sl .,
'0
{l ::0 N
'" '" .,' .,
... <:> ,t:I ...
:W eo ~~
~
N ] ~~ ~
-..:: - ""
... ~ ... ~
t:I t: t:5
~ '<:> '<:>
- '"
§ ~ ~'O '8
... -se
~ ~~ Q
:S! ,~
~ E ~
8- ... - ~
~~
::::: ., , B
8- '0 ~
N '1::1
.,_ ., J< .8"-
~ -::: ..s:!
~ ... ~.~ ~ '"
:; ~~ T~ ~
~ ~ ~ ~ ~
~~~ ~ .!.;!
....s::: ~.o ....: ~
~~ ... ~ ~ '"\:!
~.~-:-: ... ~ p
~,~~~ ~
~~.~.~ '1::1
~~ ~g ,!:::
..!::r.::.~ ... ~~ N
~,~~'~ ~
~ ~ ~ ~ .....:
.. & :S"'~ "1:::3 1::1
~ - ~5::CS N
II ~~ ~ '1::1
-
::2 II II II .J:)
'~.~ ~§.~ '1::1
.....
~ ow. ':t::s ... ~ 6
~ § .s-a
N :;:.. u otU ._,
~ ~.~ ~
~~<:;<i::., 87

..

88

4. A mozgaskoordinacio filo- es ontogenezise

4.4. Az irdsmozgds sajdtossdgai is strukturalis adottsdgai

89

Az frasmozgas kulonos strukturalis sajatossagainak jellemz6i:

a) Az irdsmazgds formdja az egyes fraselemek lefrasanal mereven egyenes, hajlott, hullamos, reszketeg, toredezett stb. Iehet. Jellegzetes kotesformak: hegyes, szogletes, csiicsos vagy szeles Ivelesti. A parcialis mozgassajatossag a mozgas elemi formajellegzetessegeinek kolcsonviszonyaiban is jelentkezhet: ellipszisek, ova- 10k, hurkok, valamint az frasirany szerint szuksegtelen geometriai formak, Emellett az Irasmozgas gyorsasaga, az froeszkoz fogasa es tartasa, az fr6hegy allapota kozvetlentil befolyasolja pl. az ekezeteket lekepezo mozgasjelensegeket vagy a vonalszakaszok kezdetet es veget (pontozasos, csticsos, domboni, homoni),

b) Az trdsmozgas iranya az egyes irasjelek, Iraselemek es jelzesek leirasanal akkor ktilonos sajatossag, ha kovetkezetesen elter az iranyiras normajatol, Ilyenek a sorvonalhoz kepest vertikalisan elhelyezett frasjelelemek es vonalszakaszok. Az frasmozgasok iranyanak parcialis jellegzetessege kifejez6dhet bizonyos Irasjelek egeszenek vagy azok meghatarozott reszenek mas jellegekt61 elterd, azokhoz kepest sajatos iranyu lekepezeseben is.

c) Az Irdsmozgds kiterjedese aranytalanul nagy vagy kicsi lehet. Az aranytalansag bizonyos Irasjelek - bettik, szamjegyek, ekezetek - egeszere kiterjedhet, de lehet reszleges is a sz6 elejen vagy vegen.

d) Az irdsmozgds folyamatossaga a megszakadas nelkuli vonalszakaszokban tukrozodik. A mozgas folyamatossaga jellegzetesen megszakadhat egyes bettlk kozott, esetleg csak bizonyos szavaknal vagy az Irasjelelemek kapcsolodasanal. Parcialis sajatossag lehet az ir6feliiletre hat6 osszegzodott mozgas megszakitatlansaga is.

e) Az irasmozgds aktusainak mennyisege, mint ktilonleges sajatossag, egyreszt az Irasjelelemek iranyftas szerinti es a tenyleges kivitelezesek szamanak viszonyaban, masreszt a lefrt frasjelelemek es az ehhez szukseges mozgasaktusok mennyisegenek aranyaban jut kifejezddesre, Ilyenek: egyes frasjelelemek elhagyasa, bovftese, az elorajzolas, az utanlnizas, a vonalkisiklas es az utanigazitas.

J) Az irdsmozgds aktusainak egymdsutanisdga a mozgas iranyanak alakulasaval vagy az Irasjeleket alakit6 es azokat fraskeppe kOl6 mozgasok felepftesenek egyszenisftesevel kapcsolatos. Megjelenese els6sorban az ekezetek, nyomtatott benfk, r6mai szamok, kieme16 jelzesek, utanigazftasok soran figyelhet6 meg.

Az Irasmozgas kiilOnos orientacios sajatossagainak jellernz6i:

a) Az irasmozgas kezd6- es vegpontjdnak elhelyezese az egyes frasjelek, frasjelelemek es jelzesek lefrasanal a vonalak kezdetenek es vegenek viszonylagos elhelyezkedeseben tiikrozddik.

b) A vonalvezetes kapcsolasa az egyes frasjelek leirasanal az fr6feltiletre hat6 folyamatos mozgas orientacios karakterisztikaja,

c) A vonalvezetes keresztez/idese rendszerint az iranyfras szerint hurokformajii alakzatok lekepezesenel tortenik, de gyOTS es kotott Irasban mashol is.

d) Az irdsmozgds meghatarozott szakaszdnak Jiigg6leges elhelyezese az egyes frasjelek leirasanal a sorvonalon, az alatt vagy a sorvonal felett tortenhet,

e) Az irdsmozgds meghatarozott szakaszdnak vizszintes elhelyezese az egyes frasjelek lefrasanal parcialis sajatossag lehet, amely az alakzat es az Iraskep szomszedos egysegei kozotti tavolsag relatfv meghatarozasaval fejezhet6 ki .

....

5. AZ IRAST1,\.NULAS NEHEZSEGEI

S//(:!,

A bettitanulas kezdeti idoszakaban a benlkhoz csak homalyos jelentesarnyalatok tarsulnak. Nem mertil fel okvetlentil a gyermek tudataban a grafikus jel hatasara a fonema (jelentesmegkidonboztetti szereppel biro hang, amelynek megvdltoztatdsa a szo jelenieset is megvaltoztatja) emlekkepe, esetleg esak az ismerosseg erzese

jelentkezik. '

Mig az olvasas tanulasaa betuk felismerese mellett is. eredmenyes.Iehet.jaddig az-·frasllo;.t'a:zemr'6kkepek' feli~~i~s'~ j5 siiikse$§,' (A felidezes sokkal nehezebb, ·mmrafelismeJ:€SI)Xhateves:gyerek'.ek mechanikus emlekezete mar igen fejlett, de a grafikus jelek fonemamegfelelojenek emlekezetbe vesesehez meg nines elegend6 gyakorlatuk, Az Irast tanule- gyermeknek bonyolult i!H~~l~~~U~.~~l<: __ ~)'J!Jelckepeit kell felideznie az Irashoz, ugyanis a gra.fiKtisjer'emlekkepenek a beszed koz-

.vetffeseveT-kdfpapiITakertilnie. .

Tovabbi nehezseget okoz a grafikus je!_ekW!!ondasac_es.:"blmgo:ztat~;j.._mivel a han~m~,gat6.izJ:n,qk4i1f~re:g£.!!!£d·asaeb6en a korban'meg nern erte el a kell6 szintet, _-COAz iraskeszseg kialakitasa esak 4il~OJtismetlesekJiltaIIehetseges, e~ azon-c., baila-motlvaciOs1'fazls seruttsehez vezethet, A tevesztesekkovetkezetes korrig-ala:s~~ eT~ng~il.l:l~lelien,,·mlvei·-a~~osszbefdegz6desekkijavitasi 'folyamata sokkal' hosszabb es nehezebb, mint a helyes ingerek egyenes iiton tortend bevesese. Az fras fejlesztese soran tehat sok ttirelemre, kovetkezetessegre es odafigyelesre, szeretetre van szukseg,

Az frott beszed megertesenek szfnvonala kb. 6-8 evvel elmarad az el6beszed megertesetol, Emellett az olvasasi ugyesseg is evekkel lemarad a hallott szoveg megertesenek szinvonala mogott, kiilonosen ha a pedag6giai m6dszerek tiilnyomo resze magyarazaton es eloadason alapul- gyakorlasok beiktatasa nelkul. Ez a "lemaradas" egy az egyben attevcdik a kezfras fejlodesere is.

.. A gyermekeknekaz .fras~oran~t _lfetUemWk az ~Lvont(bels§) cbe~z~~~~~ amely nem_;~CSza,,~CEaii.em,:"ci~ok ,,~ziW4qlumait,hasltn@~:' Az iroJt"b~~~~d tovabbi nehezsege, Ii'ogy itbsztraktsaga mellett raadasul tars neIkiill.=Az fras tehat kett6s absztrakci6t kivan, amely a motivacio kerdeset is duplan Yeti fol, Az frott beszednel a gyeW1eknekw<!g~1:lWl~en~ szituaciotmegteremtenie.jlletve gondolatbanel- .. ~~~~~.-

,Az Irasmindigtudatos ~s akaratlagos cselekvest kfvan, Igy az energiarafordftas is nagyobb, -iTIiiifiiz egy6b kommunikacios lehet6segeIrneL Az Iras folyamatosan megkoveteli a bettizest, tagolast es a sz6 hangszerkezetenek tudatositasat, Az iras minden mozzanata !?egkOyet~!1e.g~l!i§J~~§6.~",W$~*l~t, es mindiges~~~e~ mo- , bilizruasautan.koy_etJs.ezhet. Azfrasos produktum mindig'jobbankifejtett es formailaikidolgozottabr ;rnCaz'eI6szavas kozles, hiszenitt olyan r~gletelc~fi_s.Il1eg. kell emlfteni, amit adottesetben a-beszed .soran - a nonverbalis jelek.miart - elhanyagolhatunk,

Az frott beszed minden egyes elemenek elsajatftasa es hasznalata nagyfoku tudatossagot kfvan a gyermekt61, es szinte arra kenyszerfti, hogy jobban tudatosftsa es tokeletesftse beszedfolyamatat.

T

5.1. A manipuldcio is a grafomotorika zavarai

91

5.1. A manipulaclo es a grafomotorika zavarai

Az egesz szemelyiseget erint6 tanulasi es/vagy magatartasi ttineteket okoz6 zavarokat osszefoglalo neven pszichomotoros zavaroknak nevezzuk, Ezek altalanos ttinetei a kovetkezok lehetnek:

a) a motoros magatartas teruleten fellepo zavarok, pl. tiilzott aktivitas vagy gatoltsag;

b) a finommozgasban es a nagymotorikaban jelentkez6 tunetek: kez-, ujj-, szajmozgasoknal, az fras mozgasfolyamataban, reflexmagatartasi zavarokban, tartas-, testhelyzet- es egyensulyelteresekben;

c) a mozgasok pontossagaban megnyilvanulo zavarok: nem megfelel6 er6kife-

jtes, adagolas, fokozas; szem-kez, szem-lab koordinacios pontatlansag;

d) a mozgasok tervezesenek ternleten jelentkez6 elteresek (diszpraxia);

e) a ket testfel kozotti integracio, lateralizacio es dominancia zavarai;

f) a szenzoros, taktilis, kinesztetikus, vizualis, auditiv (erzekszervi, erinteses, mozgdsos, ldtdsi, halldsi) pereepci6 zavaraban megnyilvanulo ttinetek, va:1amint a reakci6id6beli elteresek;

g) gestalt-(alak-) es tereszlelesi elteresek: alakhatter-diszkriminacios (megkiilonbiiztetesi) nehezsegek, az alakkonstancia (dllandosdg) elegtelensege, a terbeli helyzet es a terbeli kapcsolat zavarai.

A felsorolt pszichomotoros zavarok mindegyike kihat az irotevekenysegre is, de most csak a manipulacio es a grafomotorika zavaraira tertlnk ki reszletesebben.

A m.anipuldci6s tevekenysegektol, illetve az ujjak keszsegeitol eskepessegeitOi

elvdrjuk:

1. a kez es az ujjak ugyesseget, illetve mozgekonysagat;

2. a kez izmainak, fzuleteinek lazasagat;

3. a kezmozgasok celpontossagat;

4. a kez izomerejenek es az izomer6 szabalyozasanak megfeleloseget;

5. az ujjak tapintasi erzekenyseget, finomsagat;

6. a hiivelykujj es a tobbi ujj kozotti koordinaciot (oppozicio), a ket kez kozotti es a szem-kezmozgasok kozotti koordinaciot.

Meglep6, de elgondolkodtat6 Gesell (1954) megallapftasa, miszerint az emberi kez minden gepezetek legsajatosabbika, nem csekely mertekben azert, mert tulajdonkeppen "egy 6si maradvany, amely megdobbentden hasonlft az ember megjelenesenel tobb milli6 evvel korabbi 6stekn6s kezehez",

Ugyanaz a kez fogja a csakanyt, a hegedti vonojit es a goly6stollat. A kez rnanipulacios tartomanya, rugalmassaga es az ujjak ugyessege tehat igen kiemelked6 teljesftrnenynek felel meg. Az ember izmai kisebbek az emberszabasti majmokenal, a htivelykujj merete es helyzete biztosftja az ember szamara az apr6 targyak (froszerszam) megfogasahoz elengedhetetlen htivelyk-mutatoujj szembeforditas e16nyet (Thompson, 1962). Ezek a finom, pontos manipulaciok olyannyira integrans reszeive valtak a mindennapi eletunknek, olyannyiratermeszetesnek tartjuk azokat, hogy konnyen megfeIedkeziink a gyermekkori keszsegelsajatftas neh€zsegeir6L

II

92

5. Az irdstanulds nehezsegei

A psziehomotoros mozgaszavarok tiineteit mar az ovodaskorban (3-6 ev) is felfedezhetjlik. A tonusszabalyozas zavarara az utal, ha a gyermek ugy vegez kezmozgasokat, mintha ujjai jegge dermedtek volna. Megfigyelhetjtik azt is, hogy a gyermek sorozatosan mellenyiil a targyaknak, vagy bizonytalanul fogja meg azokat. Ez a celpontossag hianyossagait jelzi, azaz a szem-kez koordinacio nehezsegeibol ad6dik. Vannak olyan gyerekek is, akiknek a kezeben minden osszeroppan, elromlik. Naluk az erokifejtes mertekenek zavaraira gondolhatunk.

Az eddigiek ertelmezesehez tanulmanyozzuk a 62. is a 63. dbrdt!

~:_:_~~::-_1 ~------) '~::::':-':-1' . "f".,---.J s--:

/

62. dbra. A szem-kez koordindcio

A gyermek eleteben igen fontos fej16desi allomds, amikor kialakul a lduis is a szem-kez mozgdsdnak osszerendezettsege. Ennek hatdsara a 6. honaptol a mozgas a ldids ellen/irzese alatt fejlodik tovdbb.

Porras: Kosane Ormai Vera, 1987.,37. oldal es Galambos Katalin, 1997.,61. oldal

Tudunk olyan gyerekekrol is, akiknek igen nehezen megy a cip6fUzes, a gombolas, vagy eppen az 0116 es a tu hasznalata, vagy a rajzolas, abrazolas szines ceruzaval. Ezen jelensegek egy resze a k~szseg:: es kepessegfejlesztes hianyanak a szamlajara frhato, de nem zarhato ki a hatterben meghuzodo mozgastervezes zavara sem, a diszpraxia. A manipulacios nehezsegek kivaltoja az iin. ujjdiszgn6zia, illetve -agnozia is lehet, mas neven: ujjsuketseg (reszletesen ldsd kisobb! J. Ha a gyermek nem tudja megmondani, hogy melyik ujjat erte taktilis ingerles, akkar nem varhato el, hogy az ujjhasznalata es a manipulacios tevekenysege az eletkoranak megfelelo lcgyen. Az ujjsuketseg nem azonos a taktilis eszleles zavaraval, mert ebben az esetben a testsema hianyossagarol es az ujjak identifikaciojanak a zavararol van sz6. llyenkor a gyermek nem tudja differencialtan megnevezni az ujjait.

Az iras az ember legfinomabb koordinacios tevekenysegei koze tartozik. Rendkiviili osszetettsegere utal, hogy az Iras egyszerre praxis es nyelvhasznalat. Ez a megallapftas magaban hordozza azt a tenyt is, hogy minel osszetettebb egy funkci6, annal tobb az esely a funkci6zavarokra is.

5.1. A manipulacio es a grafamatorika zavarai

93

~~-(j-\lJ~~

1. 2. 3. 4. 5. 6.

~~V~

7.

8.

9.

10.

Ielmagyardzat:

1. NyU{ a targy Jere, de nem irinti (4. h6nap) 6. Kezze! fogas (7. h6nap vege)

2. Erin/i, de nemJogja meg (5. h6nap e/eje) 7. Felsd tenybfogas (8. h6nap)

3. Primitiv szorftfts (5. honap vege) 8. Also mutat6ujjfogas (9. h6nap)

4. Szorit6fogas (6. h6nap) 9. Mutat6ujjfogas (12. honap e/eje)

5. TenyerrelJogas (Z h6nap eleje) 10. Fels6 mutat6ujjfogas (12. h6nap vege)

63. libra. A csecsemdkori fogas fejlodese

Feleves kortol a csecsemdk mozgdsdnak fejl6dise nagy lendiiletet vesz. Ezen beliil kidon ki kell emelni a manipuldcios tevekenyseg valtozasat, amely adios nyulas es foglis fejlodesevel egyenes ardnyban no.

Forras: Kosane Onnai Vera, 1987.,36. oldal es Galambos Katalin, 1997.,61. oldal

Ajuriaguerra (ejtsd: ahuriagera) az Irasmozgasok otfeJe grafomotoros elte-

reset Irja le. '

a) Gyorsasag: a tempo nines aranyban a kepessegekkel, Igy az iraskep fokozatosan romlik, Kezdetben nem hianyzik a kontroll, az fraskep megfelel6, de kesobb a kontroll gyengtil vagy teljesen elmarad.

b) Egyedi grafika: az fraskep egyenetlen. Irashibak ninesenek, de nem megfelela az er6 adagolasa, a rajz vagy fras elnagyolt, pontatlan.

c) Impulzlvltas: a gyermek kovetkezetlentil - erzelmei fuggvenyeben - kontrollalja az Irasmozgasait, ezert az fraskepe egyenetlenne valik,

d) Ugyetlenseg: az tigyetlen formak es kapcsolasok megjelenese az Iraskepben a ktilalak altalanos csunyasagahoz vezet, ami a motoros teljesftmeny minosegenek gyengesegere ural.

e) Lassusag-pontossag: a gyermek pontosan es gondosan Ir, szinte rajzolja a benlket, ennek kovetkezteben a bettii kulonalloak 1esznek es az iraskep nehezen ertekelhetd mint osszkep,

Az el6z6ekkel szorosan osszefuggenekNaville hibatfpusai, aki ket csoportba sorolja a "zavaros" fraskepeket:

1. Gorcsos Iras: szaggatott mozgasok, szogletes benfk, altalanos gorcsosseg, rossz testtartassal.

2. Hatarokat nem respektalo Iraskep: altalanos nyugtalansagnal, szorongasnal az fras .nilszalad" a sorokon, az Iras jellege csiiszkalo, nem celratorc, az fras jellege gyenge, nehezen definialhato,

"

94

5. Az Irdstanulds nehezsegei

5.2. Az ir~skepesseg fiziol6giai es neurol6giai eredetti

/ ,- zavarai

j

AZ inlsb~ :is .megnyilvanulo nehany k6ros tlinetre szorvanyosan mar utaltunk. Most els6sorban olyan patologias folyamatokat emeliink ki, amelyek kovetkezetesen el6fordulnak az fr6 ember produktumaiban, de viszonylag fiiggetlenek a kozles tartalmi es nyelvhasznalati jellegzetessegeitdl, Ezek az frasmtiben kifejez6d6 tiinetek az ember bizonyos psziches vagy idegrendszeri megbetegedesere, a kozponti vagy kornyeki idegrendszer seriileseire, a latoszerv vagy a mozgasrendszer (esont, izom, iziilet) karosodasara, illetve fertdzesre vagy mergezesre utalhatnak, Ez a kercfeskor atvezet benniinket a patografo16gia es a grafopato16gia teruletere, ezert itt - a teljesseg igenye nelkul > csak a fiziologiai es a neuro16giai k6ros elvaltozasokkal foglalkozunk.

Ataxia - a mozgds koordindciojdnak hianya

Az ataxiat a kisagy karosodasa okozza, amelynek kovetkezrnenye a mozgasok ter- es id6beli osszerendezesenek (koordinaciojdnak) zavara. A celiranyos mozgasok pontos es sima lefolyasat az izmok egyiittrmikodesenek a hianya valtja ki, Ez a korkep els6- sorban az frasmozgas bizonytalansagahoz vezet, mint pl. az egyenes vonal helyett megjelen6 hullamos vonal, vagy a vonalvezetes megtorese, A mozgas ilyen esetben nem szandekolt, ezert a hirtelen es lokesszeni iranyvaltozasok jellemzik. Emiatt az

. - egesz fraskep torzultnak, egyenetlennek, vagyis optikailag igen kuszanak ttinik.

.,1 (tif4_:r}a:beszedkljJtele17~eg.

Afazianak az egyoldali, korulfrt agykarosodason alapul6 beszedzavarokat nevezziik, amikor.aszimbolumokban (szavakban, szamokban, konvencionalis jelekben)

I.- _ _ __ , , _ *

vaI6-gondolkoaa8Kep~esseg'Serulvagy veszel.Igen sok formaja es sulyossagi foko-

iafa ismeretes:-- --- . --------

/M;;tor()S ajazidbanja beszed(Ciipi~i$itv7kifej~z6)reszekarosodott'ia szomegert6s-6S-a-nonv~rb~iskifejezesm6dok megtartasa nielietCLe-gs-iifyosabb formajaban a-oeteg egyetlenrszot sem tud kimondani. El6fordul, hogy-egy:egy_6_(telrties aIlitas (pI. igen~-nem) megmaradfA keyes be - sli'ryos esetekre a sz6kincs beszciklii6se~ sz(S.:torzulasok, mondattani hibak, benik kihagyasa, felcserelese, ragozas elhanyagolasa, ~~ie(fr_eaUkCi6.( siirgonystilus), ;l>ilii-~lli]Qlt~1~k~z;~~*,je16re gyartott frazi-

/' sok, indti@i~~Yjk.ttb .. hasznalatajellemzd, .. ._ .. _.. .

. '- (A szeHzofQffJJgii.4L~JiQP1egertes zavara mellett a'b6s6ges,dehiMsbeszedjel-lemz[,~amely a bal oldali fels6 halanteki agytekerveny serulesere vezethet6 vissza. El6fordul, hogy a szosuketseg miatt a beteggel nem lehet kapcsolatot teremteni. A hianyzo kontroll miatt"Csz6torzuhis()~-:-esja~ujdonkepzett szavak gyakoriak.Karo-.

sodhlltaz olvasas, az fras,azutanmondas es a zenei felismeres is. .~. ,.

'Azam~eszfikuSafaziahamnezia = emlekezes hidnya) a beszedben es Irasban bekovetkezd sZQtiiiiIasineh~_is_eggerjelleinezhetjiik. Abeteg folyamatosanbeszel, de nem jutnakeszebe atargyak, szemelyek nevei. Ezert koililrrj_~_?J~eresett szavakat, ~}erlemzi a szemelyeket, targyakat, megmondja, mire ~shogyan hasznaljak, hoI vol-

tak egyiitt stb. ... ~

...

5.2. Az irdskepesseg fiziologiai es neurologiai eredetti zavarai

95

A vezeteses (;;lltatimoii4qsl~)_a[az._:tq jellemz6i a folyekony.rszotorzulasos beszed, .a ri2r~1~lis beszedriiig6rt6sesa hallett beszed!lt~ondasanak-ii~araTGYaki-3.n t&-

. suI apraxiaval es fi-aimivarral. -. . . -_ - .' '-.- ..- - .

Agrdfiii=J,·q-!~el!!~I(£1J§1£.~

Ai agrafia legaltalanosabb jelentese, hogy az egyen a kozponti idegrendszer valamilyen serulese miatt elveszti az Iraskepesseget, Roviden::1IZ~aWatiaaz-rrott nyel"zavai-a~'!

Az agrafia tfpusai es jellemz6ik:

a) Tiszta agraflaban az frasbeli nyelvi kifejezes karosodik;@J~.i?-_neFa:ijras:-; '-IiQ~sziikseges motoros kinesztetikus eIIllekIJ.yoITlQk;: Exner (1881) az agy bal oldali front~Iism-~sOdlk-tekervenyhats6 reszeben rr~skozpontot tetelezett fel. A ritkan el6fordul6 tiszta agrafia az Exner-hely karosodasahoz kotott.

b) A lingvisztikai agrafla mindig az afazia valamelyik formajahoz tarsul, Motoros afazia mellett stilyos esetben a beteg~gy@al<iIl_I].emffi(U!.Ili,y_~g}'.~sak l

.::-~:_a:!ltomatikus!\1!1J~gyaI<;QIoltillevalarrases l~K~fmJe.frasa. sikeriil neki. Enyhebb zavareseten diktalasra sza"alcat"agy~r6vi~mon1:!~tokat tud frni, de gyakoriak a beuiteveszresek, ldhagyasok,_.betufelcser6f6seE(jite;~dlis-·paragrafiak). \]\-ma80las\

.hibatlaiilehet. '------ -- .....

'.,-.---~-. '-~""_'L"') __ .• _.'" __ ._,. ,.~---' .. , '" •

Vezeteses ajazitiban alp(lfagiafiaR-meg~sulyOsabb*/efa masolas is karosodhat.

A szenzoros ajaziaknal is gyakori az agrafia es paragrafia.

c) A konstruktiv vagy spacialis,(termmragrafii.-:Akergi konstrukci6s zavarok tobbnyire az Irast is erintik. Ilyenkorihibas a ·soi-ve~efe.s:- a sorok ferdek, egymasba futnak, a terelhanyagolast a papfr baI-fei~iiek-ross~abb kihasznalasa, 1111 nagy marg6 hagyasa jellemzi. Diktalaskor az egyen a szamok helyertekeben is teveszt. A masolas is zavart (akopia); ilyenkor a masolast az ids vizualis komponensenek a zavara nehezfti..

d) Az apraxias agrafiat afali lebeny karosodasa idezield, (Apraxia = a oegyakorolt mozgdsok elvegzesere irdnyulo kepesseg elvesztese; benulas nelkid, a kozponti idegrendszer bdntalma miattrny_e~o(az-ftasiniiJ.deIrft)]::!ltaj_a_K:atoso.dik,

. amasolase is.Tellegzeteszavar azIrasjelek torzulasaesmegfordttasa.,'

(Ti)is~;iifza- fra;;avG,j- /a7_~uu,"- .. u .- U~. U_Uu.' _n

f:j A_- diszgrilla'-~eggy_l!_kodJ,:b_ok~_~ b6nulasosI6_il5:~p. (paraliz!"s)./ Osszetevoi: a dizart- 1/'" . riaes a !!!ptOIDS M!:gi mez6k kiterjedt, de enybe blrnsodasa._l,. dizartria zavaraban ,~J2eJeglcel'~~1~~_~sz~~ru.cARitQ~lem~in5<k~heIyes.1ciejt~~~r~. Aket osszetevo egyiit-

Ii te8_~!<?fo:rciulasa-e~ete~ a_ psziches .kiesesek" a-~oga1iniizas- eiielmet~~iisegeberi,·a 0 . i~Q.v.datalkotasi-es. gramrna.ti¥~Lhihakban;--as·zavak es aszotagok kihagyasabant' lii

'I oetUtevesztesekben es.a.rossz.helyesfrasbanjutnak kifejezesre, ' ..'

HI' Szerencsereaz 'Iraskeszseg szervi zavaraeleg ritkan fordul elo, Az (al )diszgrafia

j oka az ausztraliai Mark Selikowitz (1997., 90. oldal) szerint az, hogy a specifikus 1 \ Irasi nehezseggel bajl6d6 gyerekeket gyakran felreertik es ocsaroljak,

Alexia - jelentesfelismeresi zavar

Az alexia az Irasjelekre vonatkoz6 agnozia, Az agn6zia pedig az erzekelt targyak vagy Ienyek fel nem ismerese. Az alexia lehet benfkre vonatkoz6 vagy szavakra vo-

96

5. Az irdstanulds nehezsegei

natkoz6, s6t jelentkezhet hangjegy, illetve szamjegy-felismeresi zavar formajiban is. Az alexia el6fordulhat agrafia nelkul, agrafia kfsereteben vagy afaziaval egytitt is.

Akalkulia - szdmoldszavar, -keptelenseg

Akalkulian a szamokkal val6 rmiveletek zavarat ertjiik - a korabban j6l szamold egyennel, A szamolaskepesseg szimbolikus tevekenyseg, melyet Irasban is kifejezlink es olvasva megertunk, Mechanizmusa szerint a zavara lehet agrafias, afazias es alexias.

Szomatognozia - testsema megelese

A testsema zavarai kozul az tin. ujjagnoziat emeljuk ki, amikor a beteg nem kepes az ujjakat megkiilonboztetni (Lasd kordbban is!).

Felszolftasra peldaul a mutat6ujj mozgasa helyett a kisujjat mozditja, de hibatlanul fiiz tfib€:r,j61 zongorazik, rajzol stb.

Az ujjagnoziahoz igen gyakran tarsul ajobb-bal tevesztes, (Ajobb-ba/ elkidonites 5 eves kortol, az ujjak azonositdsa 6 eves kortol alakul ki.) Ajobb-bal tevesztest emellett akalkulia, agrafia, apraxia es afazia is kiserheti.

A testsemazavarok gyakran tarsulnak a terelhanyagolas jelensegevel, Ezek kozul az egyoldali vizualis teragnozlat emeljiik ld, amikor a beteg a szavaknak, a mondatoknak, soroknak csak az egyik felet olvassa el, a papfrnak csak pI. a jobb oldalara fr, gepfrasnal csak a gep jobb oldalan lev6 benlket hasznalja stb.

Apraxia is diszpraxia - a begyakorolt mozgdsok elvesztese

A frontalis diszpraxia els6sorban a dominans premotoros tajek karosodasakor lep fel, rendszerint mindket, ritkabban csak az ellenoldali kezben, Oka a kergi motoros mez6k es a, torzsducok kozti kapcsolat megszakadasa.

A mozgas folyamatos, sima megvalosulasat Lurija "kinetikus melodianak" nevezi, amelyhez ep mozgastervezet es a reszmozgasok egymasutanisaganak osszehangolasa szukseges. A "kinetikus organizaciot" Iehetove teszi a megval6sult reszmozgast letrehozo impulzus gatlasa es az akadalytalan atallas az uj mozgaselemre.

Premotoros eredenl mozgaszavar eseten a mozgasprogram megtartott, de megsztlnik a-begyakorolt, automatizalridott mozgasok folyamatossaga, ezert az egyes impulzusok kiilon akarati aktust igenyelnek, lellemz6, hogy az egyes: mozgaselemek egyrnastol izolaltan, szaggatottan zajlanak le, a beinditott mozgasok megtapadnak, ismetlddnek (perszeveracio), es felesleges reszmozgasok jelentkeznek.

Frontalis diszpraxianal a gepiro nem tud folyamatosan gepelni, minden benit kuIon lit Ie. 1\.z iras megromlik, a beteg killen rajzolja az egyes bettiket, esetleg felesleges vonalakat produkal.

Apraxias mechanizmusii a frontalis agrafia is, az Exner-hely serulese eseten (ldsd kordbbanl]. Apraxianak nevezziik a celszenl mozgasnak, a gesztusok kivitelezesenek, az eszkozok adekvat hasznalatanak, a tanult automatikus mozgasegyuttesek sima kivitelezesenek keptelenseget, Apraxiarol csak akkor beszelilnk, ha a mozgasorganizaci6ban reszt vev6 palyak epek; koordinaciozavar nem all fenn, a beteg tudata tiszta, a feladatot megerti, kizarhato az optikus agn6zia es a szenzoros afazia (ldsd eI6bbf). Altalanos jellemz6je, hogy a celmozgas els6s~ban teszthelyzetben (felszolitds, diktdlas) zavart, az automatikusan vegrehajtott tevekenysegeknel megtartott 1ehet.

OSSZEGZES

S zakkonyvtinkben kifejtettlik a keziras anatomiai es pszichoflzieleglai hatterenek alapismereteit, azaz a mozgasrendszer, az idegrendszer es az erzekszervek felepftesenek es rmlkodesenek, valamint az frastevekenyseg kialakulasanak, fejlodesenek es zavarainak szaktudomanyi jellemzdit,

Az ember olyan vilagba sztiletik, ahol eldszor a szenzomotoros informaciok passzfv befogadasara kenyszernl. A fejl6des kovetkezteben azonban a mozgas-, az ideg- es az erzekszervek reflexes, onkentelen mtikodese egyre tudatosabba vahk, Igy gyors mozgasii, koordinalt es anticipalo (kepzeteket eldvetelezd) szervezet alakul ki. Az ember kepes lesz iij npusu, magas szintti alkalmazkodasra a folyamatosan valtozo kornyezetben.

A tanulmanyok alapjan feltehet6en sokan osztjak azt a velemenyt, hogy a keziras kepessege az emberiseg legnagyobb csodai koze tartozik, A gyerrneki viselkedes es cselekvessorok vizsgalataval felfedezhetjuk az ember mikromotoros teljesftmenyenek szervezddeset; a feln6tt ember specialis keszsegeinek (most els6- sorban az fras, az abrazolas, a rajz, a rnozgaskoordinacio, az olvasas, a beszed) elemzesevel, egyedi sajatsagainak felismeresevel pedig kovetkeztethetunk szemeIyisegbeli tulajdonsagaira,

IRODALOMJEGYZEK

,

ADAM GYORGY: Erzekeles, tudat, emlekezes ... bio16gusszemmeI GondolatBudapest, 1976.

BAlXAULl, V M.-NEGRl, M.:

Anat6mia umana (Korszeni tudomany irasban ·es kepekben)

Giunti Gruppo Editoriale, Firenze-Falukonyv-Cicero, Budapest, 1994.

BARK6cZI ILONA-PUTNOKY JEND: Tanulas es motivacio Tankonyvkiado, Budapest, 1980.

BARTHA LAJOS (szerk.): Pszicho16giai alapfogalmak kis enciklopediaja Tankonyvkiado, Budapest, 1980.

BALINT PETER (szerk.): Az elettan tankonyve Medicina, Budapest, 1965 .

.,. i ..

BALINT PETER (szerk.): Orvosi elettan I., II.

Medicina, Budapest, 1986.

BERNSTEIN, NY. A.: A mozgaskoordinacio ontogenezise

In.: A pszichikum es a tevekenyseg ... (szerk.: Varine Szilagyi lbolya) Gondolat Konyvkiado, Budapest, 1974.

"

BRENCsAN JANos: Uj orvosi szotar - Orvosi kifejezesek magyarazata

Akademiai Kiad6, Budapest, 1990.

CLAUSS, G.-HIEBSCH, H.: Gyermekpszicho16gia Akademiai Kiad6, Budapest, 1980.

"CSlRSZKA JANos: A szemelyiseg munkatevekenysegenek pszichologiaja Akademiai Kiad6, Budapest, 1985.

CSlRSZiA JANos: Munka- es palyaalkalmassag pszichologiaja Tankonyvkiado, Budapest, 1989.

DONATH TlBOR: Anat6miai atlasz ,

Medicina Konyvkiadc.Budapest, 1983.

DONATH TlBOR: Az emberi test felepftese

Tankonyvkiado, Budapest, 1987. ..

Irodalomjegyzek

99

DONATH TlBOR:

Anat6miai nevek. Anatomiai szovet- es fejlodestani terminol6gia Medicina Konyvkiado, Budapest, 1994.

FARKAS LAJOS: A keziras mozgasvezerlesi hattere

In.: A grafo16gia kezikonyve (szerk.: Agardi Tamds-Szidnai Laszlo) Grafologiai Intezet, Budapest, 1998.

FEUER MARIA: A gyermekrajzok pszichol6giai vonatkozasai Geniusz Kft., Budapest, 1992.

FONY6 AITlLA: Az orvosi elettan tankonyve Medicina Konyvkiado Rt., Budapest, 1997.

GALAMBOS KATALlN: Az altalanos es szemelyiseg-lelektan alapjai Ko.~gazdasagi es Jogi Konyvkiado Rt., Budapest, 1996.

GALAMBOS KATALIN: Az fras biologiaja es fiziologiaja

OKKER Oktatasi es Kiad6i Kft., Budapest, 1997.

GALAMBOS KATALlN: A fejlodeslelektan es a szocializacio alapjai Mtiszaki Konyvkiado, Budapest, 1997.

GALAMBOS KATALlN: A kommunikacio elmelete es gyakorlata (1., II., III. kotet) JPTE, Pees, 1997-1998.

GANONG, W. F.: Az orvosi elettan alapjai Medicina Konyvkiado Rt., Budapest, 1995.

GEREB GYORGY: Pszicho16giai atlasz Tankonyvkiado, Budapest, 1981.

HORVATH GEUERTNE-VlCTOR ANDRAs: Bio16gia Tankonyvkiado, Budapest, 1990.

HUBA JUDlT: Pszichomotoros fejlesztes a gyogypedagogiaban I. kotet Tankonyvkiado, Budapest, 1991.

KAHLE, w.: Anat6mia III. SH atlasz

Springer Hungarica, Budapest, 1996.

KALMAR MAGDA: Fejlddespszichologla - Szoveggytijtemeny I. Tankonyvkiado, Budapest, 1989.

KARDOS LAJOS: Altalanos pszicho16gia

Tankonyvkiado, Budapest, 1965.

KAY, H.: A motoros keszsegek fejlodese a szuletestol a feln6ttkorig In.: Fejlddespszicholcgia szoveggytijtemeny I. (szerk.: Kalmar Magda) Tankonyvkiado, Budapest, 1989.

100

Irodalomjegyzek

KISS FERENC-SZENTAGOTHAI fANos (szerk.):

Az ember anatomiajanak atlasza 1., II., III. kotet Medicina Konyvkiado, Budapest, 1976.

KISS LAJOS: Az igazsagugyi kezfrasszakertoi vizsgalat alapjai Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado, Budapest, 1997.

K6sANE ORMAI VERA: Fejlodes-lelektani gyakorlatok 1., II. Tankonyvkiado, Budapest, 1987.

LEGGE, D.-BARBER, P. f.: Informacio es keszseg Gondolat, Budapest, 1982.

LENARD GABOR: Biol6gia IV.

Tankonyvkiado, Budapest, 1992.

LENARD GABOR: Biol6gia III.

Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 1993.

LlGETI ROBERT: Az Irastanulas pszichologiaja Tankonyvkiado, Budapest, 1982.

MANDICS DEZs6-MOLNAR KATALIN: Bio16gia - Ezt kell(ene) tudnod Akkord-Panem Kiad6, Budapest, 1994.

MEREI FERENC-SZAKAcs FERENC (szerk.):

Pszichodiagnosztikai vademecum (III. Teljesftmenytesztek) Tankonyvkiado, Budapest, 1988.

MEREI FERENC-V. BINET AGNES: Gyermeklelektan Gondolat Kiad6, Budapest, 1996.

MOLNAR LAszL6: Eldadasok orvosi pszichologiabol es elmegyogyaszatbol DOTE (kezirat), Debrecen, 1971-1973.

NAGY GYORGY: Cselekvestanulas es mozgastranszfer Akademiai Kiad6, Budapest, 1978. .

ORMAI SANDOR (szerk.): Elettan - korelettan Semmelweis Kiad6, Budapest, 1996.

PAVLOV, I. P.: Osszes rmlvei (III. kotet, masodik konyv)

• Akademia Kiad6, Budapest, 1956.

PETER AGNES: Neurol6gia - neuropszichol6gia Tankonyvkiado, Budapest, 1'989.

PLATZER, W:: Anat6mia 1. - SH atlasz

Springer Hungarica, Budapest, 1996.

POPHAL, R.: A kezfras mint agyiras Greifen Kiad6, Greifswald, 1949.

Irodalomjegyzek

101

R6KUSFALVY PAL: Palyavalasztas elokesznese Tankonyvkiado, Budapest, 1982.

SELIKOWITZ, M.: Diszlexia es egyeb tanulasi nehezsegek Medicina Konyvkiado Rt., Budapest, 1997.

SILBERNAGL, S.: Elettan - SH atlasz

Springer Hungarica, Budapest, 1990.

STOCKLEY, C.-OXLADE, C.-WERTHEIM, 1.:

Kepes Usbom enciklopedia (Bio16gia) Novotrade Kiad6, Budapest, 1990.

SZEMERE GYORGY (szerk.): Alkalmazott bio16gia Semmelweis Kiad6, Budapest, 1995.

SZENTAGOTHAI JANOS-RETHELYI MIKL6s: Funkcionalis anat6mia 1., II., III. Medicina, Budapest, 1985.

SZIDN AI LASZLO: A mikromotoros mozgasok egy vizsgalati lehetosegenek kifejlesztese - kulonos tekintettel az frasmozgas individualis sajatossagaira KLTE, Debrecen (bolcseszdoktori ertekezes), 1995.

SZIDNAI LAsZL6: A grafol6gia informatikai szemleletti elemzesi rendszere Nemzetkozi Grafol6giai Szemle, II. evf. 2. szam, 1995.

SZIDNAI LASZLO: A keziras alapvet6 meghatarozasai

In.: A grafo16gia kezikonyve (szerk. Agardi Tamas-Szidnai Laszlo) Grafo16giai Intezet, Budapest, 1998.

SZIDNAI LASZLO: Az Irastanulas es a szemelyiseg jellemz6inek osszetartozasa In.: A grafol6gia kezikonyve (szerk. Agdrdi Tamas-Szidnai Laszlo)

Grafol6giai Intezet, Budapest, 1998.

TARSOLY EMIL: Functionalis anatomia

OTE, Budapest, 1991.

TARSOLY EMIL: Funkcionalis anat6mia (pszicho16gushallgat6k reszere) T6th Konyvkereskedes es Kiad6 Kft., Debrecen, 1998.

TAUBER FERENC: Neuroanatomia (ELTE·kezirat)

.. Tankonyvkiado, Budapest, 1989 .

VASS KALMAN: A kezfras vizsgalata Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado, Budapest, 1973.

ZRINSZKY LAsZLO: Bevezetes a pedag6giai kommunikacio elmeletebe Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 1993.

Grafol6guskepzo es Szemelyisegfejleszto K6zponl: 1039 Budapest, Csali3d u. 3. Oktalasi kabinel: 1065 Budapest, Nagymezo u 10. Level: 1399 Budapest, PI. 7011333 Tel./fax: 343-3856. Amlel liz.: 266-7887/8652809

E-mail: office@grafodidakl.huweb:www.grafodidakt.hu

Gyori Kihelyezett Tagozal: Tel.: 30/994-5615

Szegedi Kihelyezett Tagozal: Tel.: 701314-7233

Oktatasi Kozpontunk tobb mint 10 eve foglalkozik oktatassal, szolgaltatassal, konyv kiadassal, lapkiadassal, pedagogus-tovab bkepzessel,

--..

KEPZESI AJANLATUNKBOL:

}> Okleveles, OKI-s grafologuskepzes es -vizsgaztatas, }> Okleveles frasszakertdkepzes es -vlzsgaztatas,

}> Grafologus szakoktato, szaktanacsado oklevelet ado kepzes. }> Akkredit:ilt pedag6gus- (grafologus) tovabbkepzesek,

}> Speci:ilis tanfolyamok es treningek

Hk-munkatarsak, termeszetgyogyaszok,

a biiniigyi szolgalat szakemberei

es segft6 szakrnak kepviselei szamara.

}> Holisztikus grafol6gia- es grafokontroll-oktat:is.

SZOLGALTATASAINKB6L:

}> Grafol6giai es Irasszakertdi szakvelemenyek keszftese, }> Feln6tt- es gyermekrajz-elemzesek,

}> Foglalkozasi es egyeni szemelylsegprofil alkotasa,

}> yezet6-, munkatars-, munkaer6- es csapatepftes kiv:ilaszt:isa.

• }> Ir:isanalitikai tanacsadas.

}> Prevenci6 feln6ttek es gyennekek szamara,

}> Parkapcsolati, osszeilldsegi es egyuttmaradasi tanacsadas. }> Eletviteli tanacsadas.

}> Holisztikus grafol6giai vizsgalatok,

}> Grafokontroll (siker, karrier) tanacsadas. ,

A NAPRAKESZ SZAKMAI TUDAs MEGALAPoz6I:

}> Grafo16gia alaptankonyveink, . }> Popularis grafo16giai konyveink.'

}> Grafo16giai (pszichologiai) munkafiizetsor.

}> E16fizethet6 periodikartk a GRAFO(DIDAKT)-MAGAZIN.

Dr. Szidnai Laszlo Grafologiai Maqanlskolaja

1022 Budapest, M{tk u. 3. Tel./fax: (1) 326-6400

E-mail: grafotanoda@dpg.hu www.grafoelit.hu

A NEVAD6 AZZAL A SZANDEKKAL ALAPITOTIA 1998-BAN SZELLEMI MUHELYET, HOGY TOBB EVTIZEDES SZAKMAI TAPASZTALATAlT A LEGHATEKONYABB FORMABAN ADHASSA AT A JOv6 GRAFOL6GUSNEMZEDEKENEK.

Tanfolyamaink:

A kezd6t6i a mesterkurzusokig, rugalmas (deleldtti, delutani es hetvegi) iddbeosztassal allunk a pszichologia es a grafoI6gia irant erdek16d6 hallgat6k rendelkezesere.

A 4-5 f6s, korszeriien feIszerelt, csaladias oktatasi kabinetben szamos oIyan egyediilallo segedanyagot, technolcgiat alkalmazunk, amelyek egyenre szabott iitemben biztosftjak a tananyagban valo eldrehaladast, ezzel minimalisra csokkentve az otthoni tanulas igenyet.

irasertekelO es oktatdsi segedeszkiizeinkkel egesz evben folyamatosan dllunk rendelkezeserel

Nehany pelda a valasztekbol:

• Specialis merdfolizik, ertekelolapok, amelyekkel 50 perc alatt elkeszftheto a teljes

frasos szakmai dokumentacio.

• Szamolo es ertekeld miiszerek, berendezesek arusftasa .

• Specialis csiszolasii, torzftasmentes nagyit6k, mikroszk6pok forgalmazasa,

• Az Irasmozdulatok elemzeset, mereset lehetove teva szamitogepes rendszer, a Grafolvleter" forgalmazasa, hasznalatanak betanitasa.

Az iskola ingyenes parkolasi lehettiseggel, a Margit-hid budai hfdf6jh6l 2 perenyi autoutnyira, esendes, zold kornyezetben,

a II. keridet, Mdk utea 3. szam alatt talalhato.

T omegkozlekedessel megkiizelltheui:

a ll-es busszal (a Batthyan» tertol a nyoleadik megallo), a 9J-es busszal (a Nyugati palyaudvartol a vegdllomasig).

Kerjen reszletes tajekoztatast az (1) 326-6400-as telefonszamonl

.v,

Nyomdai eI6keszftes: Variant-Media Kft.

Nyom!atta: Nagy es Tarsa Nyomda es Kiad6 Kft. Felelos vezet6: Nagy Laszlo ugyvezeto igazgat6