A ritualis csigacsinalo Debrecen kornyeken

Kezdetben a neprajztudomany arra torekedett, hogy megkeresse jelen eletformank (szokasaink, eszkozeink stb.) kialakulasanak eredoit. A nagy oregek kozi.il Herman Otto az osfoglalkozasokhoz jutott el - ezek kozott a pasztoroknak azonban nemcsak az eletformaja, hanem eszkozanyaga, s az ezek altal hagyomanyozott muveszete is igen archaikus, mint arra az 6't koveto kutatas mindig ujra ra-radobben. A pasztorok csaladja pedig a falu kozossegeben elve termeszetes uton mindig kozvetftette a kolcsonhatast a foldmuvelo'k es a pasztortarsadalom kozott, fgy a magyar kultura egysege, amit ma keresunk, sohasem szakadhatott meg. ,,Batky Zsigmond tudomanyos tevekenyseget vegigkl'sertek a munkaeszkozokkel, aprobb hasznalati targyakkai, azok formal, tunkcionalis es torteneti problemaival kapcsolatos vizsgalatai. Ezek kozott megkulonbozteto figyelmet szentelt a konyha, a sutes-tozes szerszamkeszletenek, mivel szerinte ezek a legosibb eljarasmodok es legprimitfvebb eszkozok tovabboroki'toi, s szamosnak bizonyara prehisztorikus analogiai is kimutathatok" - kezdi tanulmanyat Viga Gyula a csigacsinalo tablacskakrdl. Ezek utan nagy remenyekkel varjuk, hogy eljut-e a prehisztorikus analogiakig az utmutatas alapjan. Sajnos ezt 6 nem tette meg, s kar, hogy Batky sem fejti ki, holott 6 figyelt fel s frt eloszor a csigacsinalokrol. Az altalam ismertetett, Debrecen kornyeki csigacsinalok tfpusai: I. Nadbol keszultek (1. kep). A muvelet eleresere ketsegtelenul igen alkalmas a hasftott, eles szelu nadborda, de az tenyernyi meretben mar a dfszftesek viselesere alkalmatlan. Ha fabol stb. utanozzak, akkor dusabb lehet mellette a faragas, az egyeb kepi informacio. A nadbol keszftett csigacsinalokon legfeljebb az also-felso lezaro faleceket jelolhettek meg vagy vaghattak dfszesebb konturura, mint a butorok, epuletek szegolecprofiljait. A faragas-jelzes hianya, datalatlansaguk miatt gondban lehetunk korukat illetoen. Azonban, ha tudjuk, hogy a legkorabbi fa csigacsinalokat az 1 780-as evekben datumoztak, s feltetelezzuk, hogy ezek elokepei a nadbordak voltak, akkor azok kora kozvetetten legalabb 2-300 evre bizonyftott. II. A fa csigacsinalok kialakftasat mar nem gatoljak ugy az anyag szabta hatarok. Meretuk kulonbozo lehet, de tenyerbevalosagukat itt sem hagyhattak figyelmen ki'vul. A teglalapok meretet legfeljebb a nyel novelheti meg, a togantyu hozzaadasa, ami ujabb teret ad a faragasnak, az ekftinenyeknek. A felosztas alapjaul szolgalo jellegzetes formakepzeshez azonban legtobbszor karakteres tartalmi mondanivalo is jarul, s a tfpusok a jel-epftkezes fazisait is adjak egyben. E kategoriak tehat csak annyiban tontosak a szamunkra, hogy osszegzik egy-egy jelkarakter lenyeget. Ecsedi Istvan a Deri Muzeum 200 db-os gyujtemenyebol 1935-ben kozol rajzban kulonbozo tl'pusokat. Kiegeszftve, atrendezve kozleset, a fa csigacsinalok kozott vannak: 1. Nyel nelkuliek, 2. nyelesek, 3. partasak. 1. a. A legregebbi datalt darabok (2. kep). 1781-ben a legregebbi, s nyeles darab, teljesen a mai formaknak megfeleltetheto mar, mellette 1 782-bol a masik tfpus, a nyeletlen is letezik, ekrovasos vesessel (es ugyanazon fureszelt konturral mindketto, amit kesobb is talalunk). Erdekessege az utobbinak, hogy a barazdalt borda mellett ekest is felkmal a csigakeszfteshez, egyenranguan. Felvetodik az emberben, hogy valaha talan nemcsak a csfkos bordan, hanem esetleg a mintan is keszfthettek a tesztat, mint itt az ekroveisos teluleten. Tartalmi, mondhatnank szakralis szempontbol e lehetoseg kitagfthatna a szokas tartalmait. A csigakeszftesnel azonban ezt nem tudjuk, annal inkabb a nepszokasok szakralis ostyainal (molnarkalacssutok kovacsoltvas jeleinel) ezeket megujult funkcioval sodort (!) formaban ma is keszftik, aruljak.

7. kep Nadbol csigacsinalonak keszftett borda s rezpodroje

2. kep Fa csigacsinalok (Debrecen, Deri Muzeum Ecsedi nyoman) Ti'pus: 1. a. A legregebbi dataltak (1781, 1782)

16

3. kep Fa csigacsinalok (Debrecen, Deri Muzeum Ecsedi nyoman) Tfpus: 1. b. Nyel nelkuli dfsztelenek

1. b. A dfeztelen darabokrol is szolnunk kell az elejen, inert ezek is jelen vannak. Ha datalatlanok, elmegyunk mellettuk, s korukat tekintve is csalatkozunk. A 3. kep kozepsojehez hasonlo peldanyt a napokban vettem karpataljai keszftoktol Tokajban a piacon. Ormotlansaga miatt majdnem elmentem mellette, hiszen egy deszkalap, hatul egy lepcsovel magasftva (amit, mint egyes daraboknal a labakat, az asztal szelebe akasztanak, hogy ne csusszon), siman rovatkolva. Azutan jutott eszembe, hogy Ecsedi is ilyet kozol, s mivel az datalt, bizonyftja, hogy ez a forma is legalabb 1 75 eves! Ecsedi a csigacsinalo fak mellett ,,penden't6ket" is kozol, tembol, fabdl, s ezek, ha di'szesek, bizony di'szei lehetnek az egeszen egyszeru tablacskaknak is. A nyeletleneknel egy furt lyukba szurtan nyelet is adhatnak, vagy a nyel melle furjak masutt, duplazva a formakat (magam a Taktakozben gyujtottem ilyeneket), de egy felerosftesi mod lehet az is, amit a 3. kepen latunk, a 3. darabnal. De ha tartalmilag vizsgaljuk a szerelmi ajandekot, akkor (a kesobbiekkel egyetemben) arra is gondolhatunk (mert mas jelek is tamogatjak), hogy erotikus utalast is rejt ez az egyszeru technikai megoldas, hogy a lyukban tartjak a penden'tot. Mint ahogy a kesobbiek, az egesz anyag egyuttes ismereteben valik vilagossa az is, hogy a kovetkezo nyeletlen tfpusokat vegul is a partasokhoz lehetne sorolni, hiszen azoknak egyszerubb valtozatai. A kategoriakat tehat ne vegyuk igen szigoruan, annal is inkabb, mert a tartalmaik elore mutatnak. (4. kep)

4. kep Fa csigacsinalok (Debrecen, Deri Muzeum Ecsedi nyoman) Ti'pus: 1. c. Nyel nelkul, egyszeru konturuak 1. d. Nyel nelkul, kapusak

1. c. Egyszeru konturok adjak a legelemibb dfszet a kis csigacsinaloknak. Van, hogy csak nyeletlen szfv alak - az ajandek egyszeru lenyeget, a vallomast fgy is kifejezi. Van, hogy a bordazott resze oval vagy kerek, a negyzetesek kozott ez is dfsze lehet egy darabnak. Mert a tablacskakon legtobbszor teglalap jjJwarb, ,min*ji7jiLaj) .h^^^t^fmftfaek.knatilcnzj^fi-.Ls.haKfifiaSiit1, .v^vjg^vszprubb partat kap a nyel, s az a dfsze. A 4. kep elso darabja peldaul egy egyszeru teglalap, aminek dfsze a kis partaja. S ha jol megnezzuk, ha van idonk ugy nezegetni, mint azt a gazdaja egy eleten at megtette, akkor feltedezhetjuk, hogy a tulipan a csucson egy kb'r-fej belsejeben virul, amint a gondolat bomlik ki bennunk. A korhoz ket forma tartozik kozvetlenul, olyan, mintha halak tartanak - talan asztrologiai utalast hordozva, amelyet nem kell kizarni egy regies gondolkodasmodon belul. A sor utolso darabja is egyszeru, a konturosok elso valtozata, de egyszeru veses teszi ,,szebbe". Majd, ha a ,,szentelyes-tornyos" ti'pusokhoz erkezunk, gondoljunk vissza ra! 1. d. Kapus tipusnak nevezzuk a kovetkezo sort, amit Ecsedi publikal, es ,,si'rkovesnek" nevez. (4. kep 1. d. tfpus.) Arrol nem beszel, hogy egy kez munkaja-e ez a csoport, ami egyszer koronas (4.), masszor attort ,,szemes" kapukra, sugarzo fves-partas kiskapukra is emlekeztet, s rendszeruknek is megfelel itt a Hajdusagban. Talan a hasonlo sfrkovek is kapuk - a masik letbe. A csigacsinalok a teny befogadasara is alkalmassa teve a mindenkori kapukra
17

emlekeztetnek inkabb, amik szentelyek jeloloi is egyben a termeszeti nepek koreben. Itt pedig, ha a csigacsinalot lefektetem az asztaira, e kapu kepe onkentelenul templomok alaprajzaira kezd emlekeztetni, az egyhajos kereszteny falusi templomera, ahol a szdban forgo jegyeseket ossze is adhatjak akar. Reszletkerdes, hogy felhfvjuk a figyelmet e tfpusnal, hogy szeleik jehetnek ekrovasosok vagy fvesen fureszeltek, amik azonban utalhatnak mas tfpusok keszftoinek eszkoztarara, azaz a keszftore, helyre stb. De tontosabb az, hogyha szentelyesek, akkor az utolso darab sugarzd fejjel, alul ket Jabaval" az ebben megtestesulo istenseget, termeszeti balvanyt is idezi, s meltan tehetjuk a korona hasonloan mukodo rendszere melle. (4-5.) Kesobb latjuk meg, kifejtettebb darabokon e teltetelezes beigazolodasat. (3. a tfpus.)
5. kep Fa csigacsinalok (Hajduboszormeny magangyujtemeny) Ti'pus: 1. e. Nyel nelkul, kulso konturuk dominal

/. e.

1. e. A kulso konturok dominalnak a kovetkezo hajduboszormenyi nyeletlen daraboknal: Mint a nadbordaknal. ezeknel is az alap szeleit alakftjak valtozatos profiluva, csak korben. (5. kep) Egy tabol alakftva a kozepukon emelkedik ki a bordazott felulet, a negy szel azutan alakfthato sziVszeruve (e. 1.), polyat tormazo (e. 2.) konturuva, a megszokott tartalmi utalasokkal. Partasak is vannak koztiik, tulipannal, attort szfves negati'vval, beszedesen - s egyben a kovetkezo csoport, az attort tfpusok fele mutatoan. Az eddigiek nem hatarozott nezetuek, bar az utobbiakon az also es a telso parta kulonbozik. Az e 6-on azert a tulipant tartjuk folfele, hogy nyfljon szirma ketfele, megelolegezve a kesobb bemutatando ,,ketfeju" partavaltozatokat (3 a tfpus). Az e 7-8-9-es darabok is egynezetuek, inert alakjukban mar ott rejlik a ,,balvany" teste, noi idomai es laba alul, de fejeik szethajlo fvu, ,,ketfejesedo" allattotemosrol is vallanak. Az e 1 0-es pedig tornyos partajaval sorolhat a kesobbi templomos-szentelyes formaciok koze (foleg tartalmilag). A locakon, talasokon, fuszertartokon stb. is latott ,,dfszft6" profilok, lam, szentellye, idolla is tehetik e kis ,,joszagot", fontos tartalmakat megidezve. A kontur kivetelevel keves a faragas ezen a csoporton, de akadnak kiveteiek, cfmeres novenyi veses, felirat alkalmazasaval, sot egyes esetekben intarzia is elokeriil! 1. f. A foe/so konturok (attoresek) is dominanssa valnak a masik csoporton, amiket szinten egy negyszog alakbol vagtak ki (gazdag kulso profillal is). A jellegzetes paloc attort butorok kozeli rokonai ezek a hajduboszormenyi darabok, a mufaj mas agaba atultetve (6. kep). Ugyanakkor lattuk, hogy a hajdusagi butorokhoz tartozasat is bizonyftotta, kulonosen az elozo csoport. Es kiveteiek is inindig akadnak, az f 1-en pi. a csigacsinalo felulet kivetelesen szfv alaku, s ez a szepsege a tobbiek kdzott, melyek a megszokott teglalap alakban viselik belsejiikben a kiemelt barazdakat. Mintha telszantott, hasftott fold lenne valamennyi, melybol (valakinek a kezeben) kiviragzik, agazik-bogazik az attort minta - antropomortizalodik is - az elet. Lenyomata a buzabol keszult tesztan keresztul jut hozzank, iinnepi alkalmakkor.

18

f.2.
6. kep Fa csigacsinalok (Ha/duboszormeny magangyujtemeny) Ti'pus: 1. f. Nyel nelkul, be/so konturok dominalnak (attortek) (Foto: Pazmandi Sandor)

f.4.

f.5.

7. kep Fa csigacsinalok (Debrecen, Deri Muzeum, Ecsedi nyoman) Ti'pus: 2. a. Nyelos, disztelen

t3Er33 8. kep
Fa csigacsina/ok (Debrecen, Deri Muzeum, Ecsedi nyoman) Ti'pus: 2. b. Nyeles, konturos nyeluek

9. kep Fa csigacsinalok (Debrecen, Deri Muzeum, Ecsedi nyoman) Tfpus: 2. c. Nyeles, sulykolohoz hasonlitoak

2. Nyelesek 2. a. Disztelenek az Ecsedi kdzolte kollekcidbol (7. kep). A peldakat itt tovabb nem szapon'tjuk, bar lehetne, inert szamtalan format talalhatunk ezek kdzdtt is. 2. b. Konturos nyeluek a kdvetkezdk, ez a dfszuk es az alap konturjai is, am it a nyeletleneknel is megcsodalhattunk mar. Hozzatesszuk, hogy nemcsak a butoroknal, de borrateteknel is igen d'si retegeket oriznek hasonld szegesek, hullamvonalak (8. kep). 2. c. Sulykolohoz hasonloak (9. kep) Ecsedi nyoman a Deri Muzeumbdl kdzlunk ket ilyen formajut, amiknek a bordazatuk is kiildnleges. Az egyiknek - ugy lunik, egyenertekuen - az egyik lapja rovatkolt, a masik rombuszos mezeju, a masike pedig rozettas is. Ez a rozetta edestestvere a kornyekunkon levo szarufaragvanyoknak, vagy a felsotiszai ivotiilkok rozettainak, amelyek leginkabb allnak kozel a honfoglalas kor hasonlo targyaihoz, mar csak funkciojukbol kovetkezoen is. A rozetta azokon is tartalmas jel - itt egy olyan csigacsinalo-forma kozepen jelenik meg, amit alakilag a ,,szentelyes" tfpushoz is sorolhatunk. 2. d. A hosszu nyakuak kulonfele formakat asszocialhatnak (10. kep). A felso sorban hajduboszormenyieket lathatunk: szfv alakut, vagy tukor alakut a leany, a szu'z szamara (1-2), oblos, lagy hegedu formajuakat, melyek noi alakot formaznak. Rovatkaik belso hurjaik, melyen a keszfto legeny valoszmu szfvesen jatszana. Itt a nyelek vege is csigaban vegzodik, masutt tulipanban (mint a sulykoknak, mangorloknak, kapatisztl'toknak es egyeb faragott ajandekoknak). Fejje valik fgy is, mert antropomorfan a ,,viragom" (,,galambom") a szerelmesem kepe, nyflo virag az elado lany, viragnyelven szol a vallomas s a viragenek. Csakhogy a sor utolso csigacsinalojanak tulipanja veszjosloan beracsozott elolrol, hatoldalan pedig egy zuhand madar frodik belole, a felirattal: ,,T6th Sandor keszftete 1852 feb 7 Szdke Sandor ne nak". Vizualisan is jelzodik, itt valami tenyleg nem volt rendben! A masodik sor szep peldanyai a Deri Muzeumban vannak (Ecsedi kozli), s latjuk, hogy e tulipan tud eletfava is nemesulni, s azon ki'vul, hogy funkcionalis nyel, szentseges tartalmakat is hordozhat - kinek eletfa kell, kinek keresztfa. 2. e. Balvannya valik a csigacsinalo teste, ha nyelkent kdrt ad neki fejet (12. kep). Mennyivel Ifraibb, pajzanabb a jelenseg a bukkaljai darabokon, ahol a hosszu nyellel az fvelodo korvonalu tabla karcsu dereku leanyt formaz suhogd szoknyaban, kotenyeve valva a-rovatkolt resz. (A koteny hangsulyos a szerelmi szimbolikaban, amiatt, amit rejt.) A hajdubdszdrmenyi darabok poganyabbak, nyel nelkul zdmokke, komollya, archaikusan monumentalissa valnak, mint a subajukba burkoldzd, botjukra tamaszkodd pasztoremberek a Hortobagyon, vagy a kunbabak a del-oroszorszagi sztyeppen. Az elsd' bemutatott csigacsinalo a 11. kepen a Neprajzi Muzeumba Papardl kerult, de itt all testvere Hajdubdszdrmenybol, vallig bebordazva, es a csillagfeju is, misztikusan, elvontan. A csillagfejen a tulipan-parta mar ismet tdldi termelekenyseget fger (a Neprajzi Muzeumbdl, analog a Magyar neprajzi lexikonban kdzdlt darabbal, 1. kdtet 502-503.), s szep sorat lathatjuk alabb Debrecenbol, Ecsedi kozleseben. A bordas mezo elettel teh'td'dik, ha madar szall ra (4-5.), a szu'z megtermekenyul, ha kiviragzik. (Ecsedi kuldn tulipanos csoportot is letesi't munkajaban, nem csoda, hiszen ebbd'l van a legtdbb.) A tulipan oshazaja a kdzep-azsiai

19

70. kep Fa csigacsinalok 1-7. (Hajduboszormeny-Debrecen, magangyujtemeny) 8-13. (Debrecen, Deri Muzeum, Ecsedi nyoman) Ti'pus: 2. d. Nyeles, hosszunyakuak

2. d.

szetyeppek ovezete, ,,vadtulipanokat" osidok ota a Himalajatol a Fekete-tengerig talalhattak 6'seink, mfg Europaba, Hollandiaba csak 400 eve kertilt Isztambulbol az elso hagyma. Azota persze ez ,,a" tulipan! (Europa megint kisajatftott maganak valamit.) A tulipan ,,balvanyosainkon" a tejbol indulo energia, korona, parta (mint a kovetkezo tfpuson is), akar szfv, akar virag, akar Hold vagy csillag alakban. Azert koronazza figurankat, amiert megkoronazzuk szent kiralyainkat vagy a menyasszonyt is - a mennyel valo kapcsolatert (11. kep 8-tol, Ecsedi nyoman).
7 7 . kep

Fa csigacsinalok 1. (Neprajzi Muzeum, Budapest, Viga nyoman) 2-5. (Hajdiiboszormeny, magangyujtemeny) 6-7. (Neprajzi Muzeum, Budapest, Viga nyoman) 8-21. (Debrecen, Deri Muzeum, Ecsedi nyoman) Ti'pus: 2. e. Nyeles, balvanyosok

2. e.

20

12. fcep
Fa csigacsinalok 1. (Debrecen, Deri Muzeum, Domanovszky nyoman) 2. (Debrecen, Deri Muzeum, Luko C. nyoman) 3. (Debrecen, Deri Muzeum, Hofer-Fel nyoman) 4. (Debrecen, Deri Muzeum, Hajdu-Bihar Megye Nepmuveszete nyoman) 5-6, (Hajduboszormeny, magangyujtemeny, fold: Pazmandi Sandor) Ti'pus: 3. a. Partas, ikresedo balvanyos-szenteslyesek

3. a.

3. Partasak Ezeken a nyelnek tenylegesen vagy attetelesen helyet ado zona feloldddik valamilyen jel-szerkezetben, amelyet tulajdonkeppen mar a bordazott t'eluletii egyseg partajanak tekinthetunk ,,csupan". Bar a nyel eltunesevel nemigen vesztettunk, hiszen fantasztikus gazdagsaggal es tartalommal lepnek elenk e partak, koronak stb. 3. a. Ikresedo balvanyok, szentelyek (12. kep) Az elobbi balvanyoknal is kezzelfoghatobban, antropomorfizaltan, labakkal allnak elottiik egyes darabok, de furcsamod megis elvontan, ikresedve, ket fejjel. Ha az elobb a koronas, csillagfeju balvanyoknal tagabb ertelmezest remeltunk, itt az szukseges is az ertelmezeshez! A 6-5-6s darab e csoportban egymast magyarazva all elottunk rovatkolt testevel, cikcakkosan (a Vfzontot megtestesftve, korszakunk csillagaszati ertelmezesekent). Testukbol kinyulva egyreszt fejek, masreszt labak jelzik ,,tiguralitasukat", ezek lennenek az egi Ikrek (a ket fej, mely csillag is - egi es inondai utalas), mely a magyaroknal Hunor-Magor alakjaban fogalmazodik meg. Apjuk a nagy vadasz, Nimrod a Nyilas, mely egyben a mellettuk levo Orion csillagkep a Tejut mellett az Ikrekkel szemben. O az atyai minoseg, csillag feje korul az 5-6s csigacsinalon sugarzas vagy agancs, amiben feltunik a csodaszarvas-mondankban. A 6-os csigacsinalot is, ha megfordftjuk - tehetjuk - az Ikrekkel szemben felCilre kerulve a labak agancshoz hasonlftanak. Balvany csigacsinaloink tehat egi minosegeket is rejtenek, itt konkretan urtalva a Tejutra, egy Nyilas-lkrek csillagaszati tengelyre, a magyarsag eredetmondajanak inftoszi szfnterere. A kovetkezo darabok bar formailag mas szerkezetuek - kereteiket lehetne a nadborda fennmarado csokevenyekent is magyarazni -, tartalmilag azonban ide tartoznak, hiszen az elozo bordak ,,balvanyai" most ezek koze a keretek koze kerulnek be. Egyes darabok nem is hagynak ketseget afelol, hogy ezek a keretek, az iker-tornyok egyben szentelyi kerettel szolgalnak a balvanyoknak, az egi jelensegeknek. Csillagfejen a tulipan szarnyakat is idez (1.), s a ket oszlop kozott feltuno szarnyas egitest pedig a legosibb szentelyeink mukodesi modelljet frja le. Kesobb tornyos templomma valik, ahol - a csigacsinalo mutatja - a ,,tornyok" es az egitestek kapcsolata nephitunkben megsem valt el. Alkalmas keretek kozott leginkabb a Nap jarasat figyeltek az ev visszatero napfordulos csomopontjai kozott (amit ketfele fvelodo madarfejjel is jelb'lhettek), de akar a debreceni Nagytemplom ,,masolataval" is, energiait a borratetek, keszsegek ,,sallangjaival", az 1. csoport attort csigacsinaloihoz hasonlo formaalakftassal. A tormak tartalmi osszetuggeseinek felfejtese vezet ra, hogy a csigacsinalok sorozataban ezekre ramondhassuk, alkalmasak az abrazolt szertartas elvegzesere is! (Mas teruleteken, tobbek kozott a pasztorok keszsegeinek ugyanilyen alkalmassagara Pap Gabor mar felhfvta a figyelmet.)

21

3. b. Allat-pamsok A legnaturalisabban az allat-parosok gyakoriak az alfoldi csigacsinalok partajan. Osszetordulo kettosiik a parossagot is jelkepezi, de a kozottuk feltuno, e szinten nem magyarazhato harmadik elein tigyelmeztet, hogy nemcsak az elobbiekrol van szo! A stilizaltabb attort peldanyon jol lathatoan szellemleny az a balvany, amelyet az egitest a megfigyelok kozott fenybe oltoztet! (1.) E tfpuson a parta vonalan, mint horizont tolott, legtobbszor madarak parosa van jelen, a felso vilag, a szarnyalas megjelenftesere. A parossag lehetoseget a polgari, naturalis fzles negedes macskakkal is megalkotta (4.), holott testi mivoltukban semmi keresnivalojuk ezen a szinten, legteljebb a kozepzonaban, mint a masik darabon a negylabuaknak (13. kep 5.). Ha oroszlanoknak velhetnenk oket, akkor magyarazhatnank a Nap eves jarasanak megfelelo idopont egi jelzeseinek a parta csucsara kerulesiiket. De macskanak konkretizalva elvesztettek ilyeten jelzo tunkciojukat (hacsak nem a keleti Zodiakusban gondolkodunk, ahol a Macska=Szuz). 3. c. Ketfeju allatta valik a partak di'sze, ha a kozepbol fvelodik ketfele. Lattuk mar e tendenciat elobb is, kulonosen abban az esetben, ha nem lehetett meghatarozni (inert faragoja nem egyeniesftette), hogy tulipanrol vagy madarrol vagy masrol van szo! (a 1., 3., 4.) Mert a ketfeju allat is egy tagabb tendencianak a kepviseloje, amit a csillagaszatban a Kossal jelolnek, es kepjele a tudomanyban is ket szetugro fv. Amikor csigacsinaloinkon ilyen fveket talalunk, akkor tehat joggal gondolhatunk az ev Kossal jelolt idoszakara, a tavaszpont idejenek jelolesere, amely akar puszta fvkent, akat szethajlo 16- vagy madarfejekbe frva jelentkezik. A 14. abran a 2-ben levo fvbe akar lofejeket is behelyettesfthetnenk (fgy targyalja a szakirodalom), de e ,,kapuk" mint egy bagoly szemei is merednek rank. A cserep csigacsinalokon latjuk viszont e baglyosodott madarakat kesobb, es a kettejuseg ott konkret alakot olt, sokszorozddva is. Emellett egyeb elemek is ero'sftik, hogy itt az elet kezdetenek, tavaszi indulasnak, termekenysegnek a jelei ez fvek (allatok), hiszen sokszor novenyi tormak bimbozo fazisa (c 2.), vagy az allattal egylenyegu csokra (c 6.) kfseri. III. Egyeb anyagokbol keszult csigacsinalok Mar tobbszor utaltunk a cserepbol kesziilt analogiakra - a szakemberek tudni is velik, hogy ezek a fafaragasokat utanozzak. En azonban ugy velem, hogy

13. kep Fa csigacsinalok 1-4. (Hajduboszormeny, magangyujtemeny, foto: Pazmandi Sandor) 5. (Hajduboszormeny, Viga nyomani Tfpus: 3. b. Partas, allat-parosokkal

14. kep Fa csigacsinalok 1-6. (Debrecen, Deri Muzeum, Ecsedi nyoman) Ti'pus: 3. c. Partas, ketfcjuck

22

minden anyagon, amibol, letre tudtak hozni, azonos kulturaban, hasonlo jelkeszletet hasznaltak, ez fgy termeszetes. Nem utanzatok a szarubol keszult ,,ketiejuek" sem (15. kep), melyeknek alapjat vagy az allatok mellett elo, a szaruanyagot felhasznalo pasztorok, vagy a hfres debreceni fesusmesterek csinalhattak. A teglalapbol kifureszelt attort mintaju szarulemezen rezbol keszftettek, kialloan, raerosftve a bordazott lapot, rezbol a podrot, ami egy kis ido utan felvaltotta az orsonyeleket, mint a nadbordat is az egyeb anyag. Partajuk azonban testverei az elobb latott fadaraboknak, melyrol ugyanazt el lehet mondani, amit eddig. Sot az egyik egyszerubb darab archaikussaga tovabb segft igazolni mondanivalonkat (1. szaru), amikor a ,,ketfejuekkel" kapcsolatban a napjarasrol beszeltunk. Ez ugyanis nagyvonaluan kifrja azt az osi, un. ,,kettos balta" alakzatot, amit az okori kulturak a termeszetisteneiknek fejedelmi, isteni jelvenykent a kezebe adtak, es a termeszetfeletti hatalmuk jele lett, s amit a ket fej, ha tolyamatban nezzuk, fvesen kifr. Rezbol is keszult csigacsinalo, tulipan alaku (Emlekul, 1924. 16. kep), de vasbol is ontottek (kozli Viga 1991, Deri Muzeum, Debrecen). Magam Tokajban uvegbol keszultet is gyujtottem, talan a zempleni uveghutak kozelsege miatt.
75. kep Szaru csigacsinalok 1. (Debrecen, Deri Muzeum, Viga Cy. nyoman) 2. (Debrecen, Deri Muzeum, Luko C. nyoman) 3. (Debrecen, magangyujtemeny)

16. kep Rez csigacsinalo (Hajduboszormeny, magangyujtemeny, fold: Pazmandi Sandor)

IV. Cserep csigacsinalok Debrecen kornyeken ismert darabok. Nem is csoda, hiszen itt igen magas szintu volt mindig az agyagmuvesseg, a csereppipa-keszftes is ebbol valt ki egyedulallo vallalkozassa. Ugyanfgy a csigakeszl'tes kozpontjaban termeszetes, hogy megcsinaltak agyagbol is a tablacskakat. (A legregebbi datalt darabot 1843-ban.) Kek, barna vagy zold mazzal vontak be az egesz feliiletet elol (esetenkent feherrel is tarkftva), hatuljaba a friss agyagba frtak a szoveget: evszamot, neveket es egyes esetekben szerencsekfvansagot es meg dfszeket is: egyikbe cfmert es hogy ,,Eljen A Nemzet", masikba leveles gallyakat es hogy ,,Kesz. Sipos Istvan Debrecen ... Julianna ... nak 1866 Jun 7. Szerencse megaldjon, szep napod viruljon." A leany nevet kesobb kikapartak - nyilvan illetektelen kezekbe keriilt. Egyesek hatulja masfajta teszta keszftesere is alkalmas mintazatot kapott (1 7. kep). A jelszerkezetek es tartalmaik alapjan csoportosfthatjuk megis ezeket: a. domboru mintajuak (plasztikus, csokros eletfasak) b. homoru mintaju eletfasak c. homoru mintaju oszloposok (epfteszeti tagozatot, epftett szentelyt formazok) Mindannyiukon tehat dominans a partaresz, s alatta a bordazott felulet kerete is jeleket hordoz. a. A domboruan mintazottak (ontottek) kozott ritka az oszlopos kartakteru (a 5.), s az nem is illik hajlftott, szinte barokkos vonalvezetesukhoz (19. kep). A keretmotfvumaik is inkabb fvelodnek a ket vfzszintes kotoelemen a borda negy sarokpontja kozott. Sokszor ezt a pontot is novenyi kacs vagy rozetta jelenfti meg. (Kivetelesen szvasztika: b 4., 20. kep.) E ket vfzszintes tagozat harom szferara osztja fuggolegesen az egyuttest, az also egybe is eshet az oszto vfzszintessel, kozepen kicsucsosodva, esetenkent riigyet rejto inda indftasaval

23

(vesetteken itt a telkelo, sugarzd Nap jele is ott lehet (b 1.), vagy eletet hordd barkatormava valik, kuldndsen az oszloposoknal. Kozepszferaban, a veges (negszog) bordamezd't, oldalt szdgletes ekek sora keretezheti, de lehet fdlfele sorjazd kdrdk (tejek?), vagy csorrel madartejek sora is (18. kep), mfg eljutunk a partahoz, a folso vilagba, ahol kacsbdl induld, spiralbdl teremto levelparos csokrosodik, majd ugrik szet harmassagokat alkotva, harmassaggal koronazva, akar koronaval, akar tulipannal, egylenyeguen. A kozeptengelyben tdbbfokozatu, -fazisu fejlodeskent jut el a parta az eletfa-strukturan a felso harmassag belsejeben levo level-faig a szemunk (a 1.) ugyanez aranyt valtva kdvetkezik be az a. 2-n. Itt a felso nezopont dominal a fa szerkezeteben, mfg alatta alig eszreveheto a sugarzo, haromlevelu fvekbol (Kosbdl) indftd kezdet. Tdbbszdr elofordul, mint a 3-4-en is, hogy kis kapus-levelek, fak sora van a vfzszintes felso tagon (itt egy kaotikus, vizet idezo also vilaggal, s ezen felul a spiralbol indi'td, dnmagabdl teremtd'dd agak harmassaga vegul is koronaban, kiralyi korona-levelcsokorban er veget. Az egesz darab mint egy termeszetisten all eld'ttunk rozetta-vegtagosan, koronas fejjel, s mint ilyen, kdzombos megkulonbdztetes, hogy emberi, kiralyi koronaval vagy tulipan-kehellyel koronaztatik-e meg! Tartaimai barokkos elemekkel, de hitvilagunk oskoraba vezetnek el, azzal a cellal, hogy a borda birtokldjanak a termeszet eroit a kezebe adjak, mint jdkfvansagot. Egyikuk telirata: ,,Eljen a csiga keszftoje sokaig!" b. A vesett mintaju eletfasak atmenetet kepeznek az a es a c csoport kdzdtt, es nagyon gazdag variansokat produkalnak. Az elo'zd'eket talan azok a fazekasok csinaltak, akik a remek, zdld mazas, domboru mintas cehkancsokat is, emezeket pedig a pipasok, akik igen kedvelhettek az aprdlekos, pepecseld inunkat, es a pipak ezreinek is kuldn-kuldn karaktert tudtak adni (20. kep). 1. Jeneji Imre csinalta 1850-ben. Nem till boldog idokben, megis az egesz darab sugarzik. Az eletnek, a fenynek olyan tobzddasat adja, ahogy a szerelmes lathatja a vilagot, az eletet, amikor a csigacsinaldt egy lanynak adta. A termeszet tdrvenyei az emberi, nemzeti katasztrdfak dacara is mukddnek, a Nap felkel, a termeszet kivirul, a termekeny told ujratermi ertekeit. A termeszeti

17. kep
Cserep csigacsinalok 1. Rovatkolt es gorgos 2. szogletes tab/as felulettel (hatoldal) (Debrecen, Deri Muzeum, Ecsedi nyoman)

boseg partaja analdgiasan hat a menyasszonyra, annak partaja is ezert kdtddik. (Egy masik csigacsinalon elobb mintha csak ot latnank, Nap-partaban, fvesen leomld fatyol-kapujaban (1 7. kep elejen). A sokszorozddd, mechanikus rovatkolas (a bordan) az asztralmitoldgiaban a Szu'z idd'szak jellemzo'je, ezt termekenyfti meg a magia, ami a csigacsinaldval is kfvanddik, s virul ki a szuz partajan az elet. Az egyen es a kozmikus lepteku termeszet eggye valik ezen a ponton, a menyasszony termeszetistennd' e pillanatban, aki az dsi szentelyben, kapuban tunik fel a megfelelo pillanatban. Az eskuvd're keszuld csiga eszkozen, a b 2-es csucsan is a Nap tunddkdl, azoknak a szethajld fveknek a tetejen, mik az egitest utjat is mutatjak, s hoi levelkent, hoi tulipansziromkent, hoi ketfeju allatkent jelenftik meg. Az allamalapftas elotti ido'kben - s talan keso'bb is vezerallatunknak, segi'td'nknek a turulmadarat tekintettuk, amito'l az Arpad-haz szarmazik, s samanjaink, mint a sziberiai rokon nepek samanjai, magukat is valamelyik fenseges vagy mitikus madartol szarmaztattak kivaltsagos helyzetuk bizonyftasara, es samanletraikon, melyen a felsdx vilagba mentek, ketfeju madarat faragtak a csucsra, de sfrjaikat is e ketfeju madar jeldlte, es samankoronaikon, ruhaikon ketfeju madar jele volt. A Napon ki'viil a Holdat is tisztelte nepunk, a szekelyeknel a nagymamak kivittek unokaikat ujholdkor, hogy megtanftsak koszdnteni az uj-sagot, mint

18. kep, a. 1. Cserep csigacsinalo tablajanak oldal-oszlopan sorjazo madarfejekkel (Debrecen, Deri Muzeum) es analogiaja az osztya'kok balvany abrazolasai kozul (Luko C. nyoman)

19. kep (balra tent) Cserep csigacsinalok 1-2. (Debrecen, Deri Muzeum) 3. (Debrecen, Deri Muzeum Ecsedi nyoman) 4. (Debrecen, Deri Muzeum Domanovszky nyoman) Ti'pus: domboru mintaju (plasztikus, csokros eletfasak!

24

b. 1.

6.4

6.5

20. kep
Cserep csigacsinalok b. 1. (Debrecen, Deri Muzeum Neprajzi Lexikon nyoman) b. 2. (Debrecen, Deri Muzeum Domanovszky nyoman) b. 3. (Debrecen, Deri Muzeum Domanovszky nyoman) b. 4. (Debrecen, Deri Muzeum Ecsedi nyoman) fa. 5. (Debrecen, Deri Muzeum HajduBihar Megye Nepmuveszete nyoman) Tfpus: homoru mintaju eletfasak

b.7.

ahogy az egesz orszagban meg nemreg is ujholdkor vetettek, togyo holdnal gyogyftottak. Ezt azert jegyeztuk meg, mert a csigacsinalok egyetemes jelei kozott a Hold kepet is ott talaljuk az eletfa tengelyenek ket oldalan, amely egyben az egigero fa, a vilagoszlop, s madarszeruen parra valaszt szet itt egy tulipan-koronat (b 3., 20. kep). Van, hogy az eletfa-strukturaban sokszorozodik a szetugrd fejek sora, fazisokban valt a novenyi es allati minoseg. A 20. b 10-en hettejuve valik a parta, csillagbol indulo, vele egynemu mag-tengellyel. Csillagbol indul a mar kifejezetten madar-karater, a 7-esen (Luko Gabor kozli, s hogy bizonyftsa, hogy ez megsem az osztrakok ketfeju sasanak lenyomata a magyar kulturaban, melle tesz ugyanilyen szerkezetu kasakavaro kanalat a Kunsagbol lotejjel, ami akar a Hortobagyon is sziilethetett volna. 20. kep, 1. kep.) De hasznalja, 6'rzi e jelszerkezetet egesz kulturank, latjuk kalyha-partan a Bakonybol, sarkozi agyak partain es kunsagi kiskapukon Malonyay-Luko nyoman (21. kep). Teruletunkrol kibovfthetjuk az analogiakat hortobagyi loszerszamok femcsatjaival, ovcsatokkal (22. kep), ahol egi partafvvel, csillagbol indulnak es sugarzoan tulipant nyflnak e ,,fejek". Az ovcsatokkal egeszen kozel kerultunk honfoglalas kori es meg tavolabbi otvosmuveszetiink emlekeihez, ahol fontos pozfcioban funkcionaltak e jelszerkezetek, s nemcsak szerkezetileg, de tormailag es tartalmilag is megegyeznek akar a mi kis csigacsinaloinkkal is! (S nemcsak cserepben, de szaruban es faban is lattuk elobb ezt a tendenciat.) Meg egy darabot vegyCink itt szemugyre, a 20. kep vegen levo allatfejes csigacsinalot, mely atmenet a kovetkezo oszloposokhoz.

Cserep csigacsinalok es analogiaik 1-2. (Luko G. nyoman) 3-4. (Ecsedi nyoman) 5. (Debrecen, Deri Muzeum Domanovszky nyoman) 6. (Debrecen, magangyujtemeny, Foto:~-Olah Tibor)

c. Vesett mintaju oszloposok Ha a domboruaknal barokkot emiegettunk (bar azonosak az avar fejedelemasszony imenti partajanak novenyi hurkaival is ,,teremto againk"), itt az oszlopok es a timpanon miatt klasszicizmust kialthatnank az egyazon korban keszult darabokra. De nem tessziik, inert a nepmuveszetre ezek szu'k kategoriak - es tulipanos a csucs, vagy ketfeju a parta, mint mar eddig is sokszor, ido'tlenul!

25

Megis kulon csoportba sorolhatjuk oket, inert itt geometrikusabb a rend, s az epfteszeti tagozatokra emlekezteto elemek szentellye, epftett szerkezette formaljak az eddigi termeszeti formakat. A b. csoport utolso darabja latszolag azonos az itteni elsovel, de megsem: ennek a partazatan az also, vfzszintes inda ketfele, egy magbol indul (26. kep). Ezek a magok-szemek altalaban is jellemzoi a cserep csigacsinalok e fajtajanak, tengelyek szerepet toltik be, es csomopontkent csillagokat alkotnak. A 3. darabon a meg nem kulonbozodott fejes es tulipanos partan egy ilyen csillag a kozep, ugyanugy az elson a tulipanban. A feltil nyflo tulipancsiicsokba is bekeriil fenymagkent, s ahol nem tulipan-forma a csucs, ott alul indi't. (5.) Ezeknek az oszloposoknak az oszloptoi is mag vagy tulipan alakuak, kor, vagy nehol jelolt szvasztika csuccsal, esetleg kor negati'vval. A timpanonnak tehat itt mint haromszognek olyan szerep jut, hogy egy haromfazisu, -magassagu tenyjarast, mint Nap-jarast modellezzen. Ez a ket napejegyenloseg kozotti idoszak az evkorben, a Kostdl a Merlegig es vissza. Erdekes modem az oszlopos csigacsinalok alja, alapja ezt a ketfele jelet idezi formailag, vagy szetugro hullam (Kos), vagy fves hajo formaban (Merleg). A vfzszintes tagozatokon is harmas csomopontrendszeru a felosztas, a hullammozgas fazisai korok, indak, kfgyok, ekekkel vagy oldottabb novenyi formakkal. Az utolson a ket also kor-csomopont kozott is ket mag-forma teremt rovidre zart kapcsolatot, az az erzesiink, mintha energiafolyosokat latnank. Es tudjuk, hogy mas nepmuveszeti targyon is megjelenik e jelkapcsolat, ami a hettitaknal valaha az Isten betujele volt. A kor-egesz kette osztva, a vilag kezdete, tehat lehet maga az Isten lenyege, aki fogalmaink szerint a fenyben testesLil meg. E feny jarasat, tulajdonsagait modelleztek, hagyomanyoztak - mint legfontosabbat eleink, azert griffeket es indakat 6r6k6lti.ink toluk, nem a sematizalt gorog panteont, vagy apostolok egyedi sorat. A termeszetet tagabban ,,abrazoltak", meg ezeken a csigacsinalokon is. Osszegzesul elmondhatjuk tehat, vegigtekintve a peldakent kiragadott anyagon, hogy a csigacsinalo tablacskaink tulajdonkeppen az elet egyedi oldalat (szerelmi ajandek) eppugy inagukban hordozzak, mint jelanyaguk altal az egyetemessegig tagftott feny-idol szerepkort, ami mutatja, hogy teljes vilagkep-tukrozessel van itt is dolgunk. Ugy alakftottak ki formait, hogy utaljon elso fokon a szerelemre (szi'v alak, polyas forma, templomos-szentelyes alakvaltozat), de benne van sok konturjaban a noi test tonnaja (hegedu, balvanyos) szinten az egyentol az termeszetistensegig elvonatkoztatva, amely gondolatmenet a termekenyseg fogalomkore't terjeszti ki. Kozvetlen szexualis utalasnak is felfoghatjuk, hogy a bordazott csigacsinalon csove csavart teszta Judgege", ,,csiga" bordazott csovebe beletartozik a podrorud, a csigacsinalo tablan is egy lyukban tartjak legtobbszor, s ennek megfelelo a szokashagyomanyban, hogy a menyasszonynak-volegenynek kulon keszftenek nagyobb meretu csigatesztakat az eskuvoi tanyerra, a szerepkor fontossaganak kiemelesere. Egyetemesebben nezve e jelzeseket, megtalalhatjuk a rombusz alaku tesztaforma analogiait a noiseg jelzesei kozott. Szovobordan a vegtelen parhuzamos rovatkakkal a Szuz-tulajdonsagok analogiai lepnek be a kulturtortenetbol, amiert a nadon tul a fa, szaru, cserep stb. csigacsinalokon is megtartottak e bordazott feliiletet, mint jellemzeket. Ha akar telszantott anyafoldnek nezzuk, amibol a partan kiviragzik az elet, a termekenyseg; ha az allatovi Szuz idoszak jellemzesenek, kozmikusan; akkor is a lanyra, a szuzre vonatkozik eskuvo elott, aki egy sodrd (Rak) folyamatban atalakulva megtermekenyiil, s ezt varjak az eskiivotol. Es elosegftik ilyen jelkepes cselekedetekkel, mint a csigacsinalas, amely a trefas erotikus utalastol (a nagyobb csigak) a termeszet-istenseg alakjanak a csigacsinaloban valo megidezeseig terjed, szinten a termekenyseg fokozasa erdekeben. A csigacsinalora jellemzo bordazat, amely tulajdonkeppen azonos a szoves bordajaval, analog a madzagszovo fajaval (25. kep), a mi kulturtortenetiinkben egy olyan egyetemes gondolkodasmodra utal, mely pi. a hangszerek hurjait is ugyanennek jelzesere, a csillagaszati Szuz idoegyseg jelolesere hasznalja. A Szuz karakteret megszemelyesfto figura nepmeseinkben az Ordongos szule (Mirko kiralyfi), aki a megtermekenyftest ,,mell6zve", bordajan szovi veg nelkul a hadakat, vagy maga a nepi elnevezesu Aratoszuz, kinek attributuma a vegtelen buzamezo, egymast ismetlo, parhuzamos buzaszalaival, ami analog a bor-

21. kep
Bakonyi kalyha-parta, sarkozi agyveg (Liiko G. T942. nyoman)

22. kep Hortobagyi femcsat (Debrecen, magangyujtemeny)

23. kep Avar fejedelemasszony partalemeze (Cibakhazi lelet, Lasz/6 Cy. nyoman)

26

24. kep
A Termekenyseg istennoje ketfeju madarral (Lurisztani bronzok, Bona I. n yoman)

da Scivjaival, vagy a lant hurjaival (hegeduevel stb. szinten, ami a csigacsinalok kozott is jelen van, mint lattuk). A gorog mitologiaban a huros hangszer elso megalkotojanak Hermeszt (Merkurt) tekintik, aki eppen a Szuzben otthon es eruben levo bolygoistenseg. Az altala ,,feltalalt" lanton jatszani csak Apollon fog, 6 hasznalja majd, atlenyegi'tve a holt termeszetet elo've, megtermekenyftve a szu'zt, eletet=muveszetet lehelve egy eszkozbe. Ezt az eletet jelzik nalunk a kiviragzd viragok is a csigacsinalon, s az a tudat, hogy a leany virag, mely ha kiviragzik, a termekenyseg hordozoja, no, mely olyan, mint a noveny. De csigacsinaloink tulipanjelei nem allnak meg itt sem statikusan, lattuk, tovabbbomlanak madar-parosokka legtobbszor (sot halak parosava). A mitologikus gondolkodasban a madar-kettos a Halak zodiakusjegy megfeleloje is lehet, amely fgy a Halak-Szuz tengely jelolesere is alkalmas. (A Szuz keleti megfeleloje a nyul vagy a macska, s az utobbival szinten talalkozhatunk a faragasok kozott.) A Halak-Szuz-tengely veszjoslo jellemzoi a csigacsinalok hasznalataban eppen a hazassag reven fordulhatnak at a Kos-Merleg-tengelyu periodusba (melyeknek to' jeloleset a cserep csigacsinalokon feltalaljuk), a valtozo kereszt fgy kardinalissa valt, megteremtve az egyensulyt az eletben. A Kos-Merlegtengely a termeszet ket kardinalis egyensulyi pontjat, idoszakat, a napejegyenlosegeket jeloli, amely letfontossagu a termeszetben elo nepeknel; a novenyi vegetacio ideje. S ahogyan a termeszet megujul, ligy a termeszet reszei, az emberek is megidezik altala a letuket fenntarto folyamatokat. Azert nevezhetjuk idoloknak is a csigacsinalokat, ritualis eszkozoknek is a hasznalati erteken tul, kulonosen azokat, amelyeken az egi folyamatok, a csillagkepek jellemzoinek megidezesevel is talalkozhatunk. A gorog mitoldgia istenei ugyanezeket a termeszeti folymatokat modellezik megszemelyesl'tett tormaban - s az egyszeruseg kedveert idezziik meg oket magyarazatul mi is. Mert ha a csigacsinalo bordaval kapcsolatban elmondtuk, hogy a Szuzben Merkur volt eroben es otthon is (tehat az 6 tulajdonsagai ervenyesultek a leginkabb), addig a csigatesztara atlosan t'ekvo vesszo a Nyilasra, a bepodrodo csiga pedig a Rakra utal, amikor is mindkettoben Jupiter a ,,ludas", elobb mint aki otthon, utobbiban pedig eroben van. Jupiter atyai jellemzoi Nimrod (Nyilas) alakjaban a magyar mitoldgia tontos pontjan Hunor-Magor ikreksegevel jelentkeznek, ami a csigacsinalokon az iker balvanyos ti'pusban vetodott fel, s a Nyilas-lkrek-tengelyt, az ,,elet tengelyet", a Tejut iranyat adjak meg. A magyar mitologiaban is visszacsatolodik tehat az asztralmftoszi gondolkodasmod jelzese, s mutatja, hogy megmaradt nalunk, eppiigy, mint a szajhagyomanyban, a kepi hagyomanyunkban is, szerves rendszerkent a magyar ostortenet. A csigacsinalok jelei erro'l is vallanak nekunk. Es ez Citon mond koszonetet Botosne Abrai Eva'nak, Deli Editnek, Pap Cabornak, Olah Tibornak, Pazmandi Sandornak es Szabo Antonianak e munkahoz nyujtott segitsegukert Makoldi Sandorne

25. kep Gatyamadzag-szovo tabla'k a Hajdusagbol (Debrecen, magangyujtemeny)

26. kep Csercp csigacsinalok c. 7-c. 2. (Debrecen, Deri Muzeum Hofer-Fel nyoman) c. 3-c. 4. (Ecsedi nyoman) c. 6. (Debrecen, magangyujtemeny) Ti'pus: hoinuru minta'ju oszloposok

c. 3.

C. 4.

27