Msodik osztly 1.

Bemelegt, rhangol gyakorlatok

lgzgyakorlatok
MSODIK OSZTLY
1. BEMELEGT, RHANGOL GYAKORLATOK
LGZGYAKORLATOK
1. Krbenllunk, megfogjuk egyms kezt, nekelnk.
J a hajnal, Elmlt az j, bredj a nappal, Vidman lj.
2. Krben jrunk, temes tapssal ksrjk a versmondst.
Szarka, szarka, merre jrtl? Erre, arra! Nagy tzet raktam, kst kavartam. Ajtba
killtam, vendgeket vrtam. Szlltak, gyltek, torncomra ltek.
3. Krben llunk, felkszlnk lgz gyakorlat vgzsre. Tegyk a keznket a
hasunkra, fjjuk ki az elhasznlt levegt, rvid, lgy kis pffentsekkel, mintha
lebegtetni akarnnk egy tollpiht! Vegynk egy lass, mly llegzetet, finoman felfjva
a hasunkat, mint egy lggmbt. Keznk lgyan emelkedik, ahogy beszvjuk, s lassan
sllyed, ahogy kieresztjk a levegt. Ha a belgzs utn a htunkat is kihzzuk, a
leveg mg mlyebbre megy. Ismteljk a hasi lgzst 3-szor. Ksrjk mondkval is a
kilgzst!
Friss levegt a szobba, Friss levegt eleget. Nyiss ablakot, tlen, nyron, Ne fltsed a
meleget!
4. Mondjuk egy levegvtellel minl hosszabban a szavakat s mondatot!
Lri Lri
risit risit
st. .st.
MOZGSOS GYAKORLATOK
1. Mozgsgyakorlatok zenre.Jrs kis s nagy lpsekkel, klnbz kz- s
lbtartsokkal. (magas tarts, karkrzs, lbujjon jrs, indinszkdels, hullmz jrs,
vonatozs sszekapaszkodva, hirtelen irnyvltoztatsok stb.).
2. Egyenslyozs babzskkal: jrs (babzsk a fejen), elre, htra, hullmvonalban,
lassan, gyorsabban. Kicsi szkdelsek akadlyok kztt fl lbon, pros lbbal
3. Jobb keznk magunk eltt nyitott tenyrrel flfele nz, bal keznket lefel fordtva
klbe szortjuk, kzben mondkt mondunk.
Stben a tkmag, beftttnk tegnap. Ropog, pattog t nap, meggett a tkmag.
4. Keresztez mozgsok.Egyenletes jrs kzben az egyik kz s a vele ellenttes lb
elrelendl, a szem a kzre pillant. Megllunk, csukott szemmel megrintjk a jobb
keznkkel a bal flnket, majd a bal knyknket, bal keznkkel a jobb combunkat stb.
A gyerekek a tanrt utnozzk, vagy szvegmondsra vgzik az rintseket.
5. Jrs lbujjon, sarkon, taps a fej fltt, taps a combon.
6. Mutasd, amit n mutatok, s mondjad is!
klmmel a homlokomra, mutatujjammal az orromra,
hvelykujjammal a szmra, s gy tovbb.
A tant kialakt egy sorozatot, egyre gyorsabban mondja s mutatja. Ha mr jl megy,
hirtelen megvltoztatja a sorrendet.
7. Hol fut a kisegr? Krben llunk, brmelyik irnyban indulhat a jtk. Vltott
lbbal ugrs. (ugorj el az egr tjbl) Csak akkor ugorhatsz, ha a melletted ll
befejezte, de tl sok id nem telhet el.
8. Trirnyok fejlesztse. A mondkt mondjuk, mutatjuk:
Kint sincs senki, bent sincs senki Fent sincs senki, lent sincs senki. Alatta sincs senki,

fltte sincs senki. Eltte sincs senki, mgtte sincs senki, Jobbra sincs senki, balra
sincs senki, Sehol sincs senki s mr nem is flnk.
9. pts, rajzols bekttt szemmel.
10. Kt kzzel mutatjuk a mondkban megnevezett testrszeket. Lassan kezdjk, majd
egyre fokozzuk a ritmust.
A fejem, a vllam, a cspm, a trdem, a bokm.
11. Labdzzunk kpzeletbeli labdkkal. Brmilyen nagysg labdt vlaszthatunk.
Feldobjuk, elkapjuk. Egyre magasabbra dobjuk s lekapjuk. Felznk a feldobott labda
utn. Pattintgats bal, majd jobb kzzel, majd kt kzzel.
12. Rajzoljunk egy kpzeletbeli ecsettel lassan (lusta) nyolcast magunk el. A mozgst
az egsz test vgezze, sem a fej, sem a nyak, sem a vll ne mozduljon kln. A trded
legyen behajltva, s test ritmikusan lendljn egyik oldalrl a msikra.
13. Ritmus tapsolsa, kopogsa, neklse visszhangszeren, vrd meg amg n
befejezem. Lpj, tapsolj, blints, toppants stb. gy ahogy n. Vrd meg, amg
befejezem. Pldul: kt kicsi, egy nagy.
2. FRISST GYAKORLATOK, RELAXCI 1. lljatok fel, nyjtzkodjatok,
jlesen enyhn htrahajolva egyeneststek htatokat. Nyjtott trddel elrehajolva
fogjtok meg boktokat, finoman hzztok lefel felstesteteket! Kisterpeszben
vgezznk fejkrzst jobbra, majd balra. Kulcsoljuk ssze kezeinket a tarkn.
Vgezznk trzsfordtst derkbl jobbra is, balra is.
2. Grdls lbujjhegyrl sarokra, 20-szor Kulcsoljuk ssze a keznket a tarkn.
Emeljk fel a jobb trdnket s rintsk meg a bal knyknkkel, majd fordtva is, ki
meddig brja.
3. Keznket kulcsoljuk ssze tarknkon, emeljk magasra egyik trdnket, rintsk
meg a knyknkkel. Kilgzs. Nyjtsuk ugyanazt a lbat htra, emeljk knyknket
htra, homortsunk. Belgzs. Ismteljk meg a msik lbbal is!
4. lj egyenesen a szkeden, htad simuljon a tmlhoz, lbad ne zrd ssze, kezed
lazn nyugodjon a trdeden. Csukd be a szemed, vgy egy mly llegzetet, vgezz lass
kilgzst. Laztsd el izomcsoportjaidat fellrl lefel haladva.
Ellazul a fejbrm. Ellazul a homlokomon a br. Ellazul a szemhjam. Ellazul arcom
minden izma. Ellazulnak a vllaim. Ellazulnak a karjaim. Ellazul a mellkasom.
Ellazulnak a hasizmaim. Ellazulnak a combjaim. Ellazulnak a lbszraim. Ellazulnak a
lbfejeim. Egsz testem knyelmesen pihen.
5. Gondolkod sapka. Finoman gyrgesd a fledet fllrl lefel haladva,
hromszor, mintha ki akarnd simtani a kunkort a peremn!
6. Nyjtsuk ki bal karunkat mells kzptartsba. Kvessk szemeinkkel kinyjtott
karunk mutatujjt, ahogy lassan mozdul fel, le, jobbra, balra, krbe, tlsan, kzel,
messze. Ismteljk msik keznkkel is.
7. Tengerszcsom. lve vgezzk a gyakorlatot. Helyezd a bal bokdat a jobb
trdedre. Ezt a csomt a kezeddel ktd a sajt lbadra gy, hogy jobb kezeddel fogd
meg a bal lbszradat, bal kezeddel a bal bokdat. Egy percig lnk gy nyolcas
formban csukott szemmel, mlyeket llegezve. Egy perc utn mindkt lbad helyezd a
padlra, rintsd ssze ujjaid hegyt, nyelvedet szortsd a szjpadlsodra.
3. FIGYELMI FELADATOK 1. Hibakeress, szmols.Versenyszeren is trtnhet, aki
ksz jelezze. Vlogasstok ki a hibs eredmnyeket! A kivlogatott szmoknak
szmoljtok ki az sszegt!
4+11=15 7+7=23
13+10=20 16+8=23
16 - 9=7 19+5=24
12 - 6=6 18 -7=13
13 + 2=11 13 -8= 5
2. Hibajavts.Keresstek ki a helyesrsi hibkat, majd rjtok le helyesen a szavakat:

kalarb lcsoloval
szemfeg szlllevl
msmebve gajrl
gbrn gyorssit
saloncsukor lygpja
3. Keresd a prjt! A szmokhoz mindig ugyanaz a bet tartozik. Jelljtek a hibk
helyt a tblzatban!
1 2 3 4 5 6 7
A D E G H I V
4 2 6
G D I

1 5 7 1 4 6
E H V E G I

3 4 5 2
E H V I

4
D

Hibk szma:___________
4. Szrejtvny. A szmoknak megfelelen rjtok le a betket.. Ha figyelmesen
dolgoztok, rtelmes szavakat kaptok.
1 2 3 4 5 6 7
A D E G H I V
56234
23
712
567
562
51
12
512
623
764
6231
564
641
5. lj egyenesen a szkeden, jobb kezedet tedd a mellkasodra, bal kezedet a gyomorszj
tjkra. Csukd be a szemed! Figyelmedet irnytsd a kezedre, s a lgzsedre! Mi
trtnik a bal s jobb kzzel? Elmozdul? Emeli a mellkas? Egyszerre, vagy vltva
emelkedik a kt kz? Mi trtnik a kilgzskor? Elemezzk az lmnyeket!
6. Kpzeletbeli krnyezet. Csukott szemmel kpzeld el, hogy ktlen lpkedsz;
gynyr virgos mezn stlsz; egy dzsungelben kell utat trnd Beszljetek
lmnyeitekrl!
7. Szkeress.Szmold meg, hogy a szhalmazban hnyszor fordul el a szeretet sz!
Nem jellheted meg a szavakat! Egy percig dolgozhatsz!
szeretet flelem rgp lelem szeretet
kereset akarat vilgos jtkos bntets
kpvisel szeretet szekrnysor szerelem
aranyos szerepel felesel tanuls
szomor serpeny szeretet keresztes
emberek szeretet szeletel szegecsel
szerteszt szenveds szellemes

Szavak szma:______
4. BESZDMVELS
1. Lgz gyakorlat.lljatok laza terpeszbe. Jobb tenyereteket tegytek a hasatokra. A
levegt 3 temen keresztl szvjtok be 1 2 3, kt temen keresztl tartstok vissza 1 2,
kilgzskor ejtstek az szhangot, amg a levegtk tart. A kvetkez lgvtelnl
soroljtok el a hnapok nevt.
2. Versmonds hangervltssal.Mondjtok suttogva, kzphangervel, hangosan a
kvetkez mondkt:
Szil-szl-szalmaszl leng hinta messze szll.
Eszem-iszom dnom-dnom szl, szilva van a tlon.
3. Artikulcis gyakorlatok.Mondjtok elbb lass, majd gyorsabb tempban a
hangsort! gyeljetek a hangok idtartamra is!
-a-o--o-a-
Mondjtok utnam nagy szjmozgssal a szprokat.(vgezhet olvasssal is)
babm-brka
csald-cpa
csatr-csrda
hatr-htha
kabt-llat
madr-sska
naht-ntha
Nhny szt rtelmezznk, foglaljuk mondatba, esetleg gy, hogy egy mondaton bell
2-3-4 sz szerepeljen a fentiek kzl.
4. Ritmusgyakorlatok.Olvassuk soronknt kzsen, prokban egynileg a kvetkez
szsorokat! Prbljuk letapsolni a ritmust!
eszem, iszom szuszogok,
teszek-veszek, motoszklok,
szisszen-szusszan, szszmtl,
ssze-vissza szaladgl
isze-pisze Esztike
5. Hangslygyakorlat. Olvasstok fel a szkapcsolatokat a hangslyjeleknek
megfelelen!
Nesztelenl surran
=sebesen robog
=szorongva htrl
=komtosan lpked
=svltve fj
=6. Szkincsfejleszts.Gyjtsetek szavakat, amelyben csak a--a magnhangz van!
Pldul: bartja, kabtja, tallta
Alkossatok sszetett szavakat a virg szval. Pldul: virgcserp, virgfld,
virggys, mkvirg
Alkossatok olyan sszetett szavakat, amelyek a fej, lb, szem szavakkal kezddnek.
Hrom percig dolgozhattok.
7. Szpts.Alkossatok szavakat az albbi sztagok megfordtsval:
ba-zr (zrba)

be-t (tbe)
szik-lt (ltszik)
da-gi (gida)
Tegyl hozz egyet!
agy (fagy)
apa (kapa)
arc (harc)
Vegyl el belle egyet! felg (elg)
tnc (tn)
sejt (ejt)
8. Szvegalkots. Hrom szt mondok. Talljatok ki minl rdekesebb trtnetet,
amelyben szerepelnek ezek a szavak!
csiga, levl, fa
5. OLVASS
1. Nyelvforgat. Gyakoroljtok a vers temes olvasst, mondst, a szavak tiszta
ejtst!
Szll a labda, rpp, rpp, szll rajta a ptty, ptty, kislny dobja, fi kapja, itt a labda,
ott a labda
2. Szprok olvassa. Kszljetek fel a szprok felolvassra! gyeljetek a
mssalhangzk hosszsgra!
A szprokat kzsen olvassuk elbb nmn, majd halkan s kzphangervel.
(Elolvass utn nhnyat mondatba foglalunk).
szl-szll nz-nzz megy-meggy
hal-hall mond-mondd potyog-pottyan
halom-hallom rpl-rppen recseg-reccsen
3. Perifris lts fejlesztse. Az rsvettn egyre hosszabb szavakat fogok felvillantani
3-szor egyms utn. Aki el
tudta olvasni, hajtsa le a fejt a padra! Akit felszltok olvassa el hangosan is.
E CS
EZ RCS
MEZ BOGNCS
EMEZ NYAKLNC
LEMEZ MJGOMBC
ELEMEZ GYGYSZERTR
4. Szkincsfejleszts. Szlabda: A labda dobsa kzben elhangzik pl.:rka Aki
visszadobja a labdt, annak a sz utols hangjval kell j szt mondani pldul: alma
5. j labda: Csak olyan szavakat szabad mondani, amelyikben j, vagy ly van, de
meg kell nevezni melyik.
6. Hibajavts. Bettveszts javtsa: Olvasstok el hangosan a szprokat! gyeljetek
a kettzssel jellt hossz mssalhangzk helyes ejtsre!
bb-dd ssz-zzs tt-ff
lobban-kedden szusszan-rizzsel pattanty-leffenty
rebben-nddal pisszen-rozzsal suttogs-puffans
habbal-rddal tsszent-rzzsal csettegs- rffens
Olvasstok el a kvetkez szkapcsolatokat, elszr nmn, majd hangosan!
b-d z-zs-sz-s
dledez bd tejsznt habzsol
bbeszd tudst sznes varzsdoboz
dszes dobozbl rizzsel fzte
kisbabt ddelget rzsaszn szalag
robban petrda rst sokszorost
7. Betkihagys javtsa. Olvasstok el nmn a kvetkez szoszlopokat! Ezutn

hangosan is olvasstok el a szavakat! gyeljetek a magnhangzk helyes artikulcival

s idtartammal trtn ejtsre!
fiai falira
teaivs dievs
piaciak babaarc
BIATORBGY DUNAALMS
ZALAERDD ZALAIGRICE
URAIJFALU ALSJLAK
8. Vlogat olvass. Szgyjts (a szveg mr ismert pl. a Mic cm olvasmny)
Keressnk az olvasmnybl hossz magnhangzs, hossz mssalhangzs, toldalkos,
kt-hrom-ngy-tbbtag szavakat. Amit szinte hallunk, ltunk.
9. Mondatok vlogatsa. Keresd a felolvasott mondat szomszdjt! Hibsan olvasok egy
mondatot, hogyan hangzik helyesen? Csak magnhangzsan olvasok egy mondatot,
felismeritek-e?.
10. Kzs hangos olvass. Egy adott bekezds kzs sztagol olvassa. Duzzaszt
olvass: egy tanul elkezdi az olvasst s minden mondat utn belp egy msik gyerek
is (pl. lsrend szerint) ugyanez fordtva is lehet, Akkor fogyasztnak nevezhetjk.
11. Rdizs A csoport megkezdi az olvasst, kzben utastsokat adunk: egsz halk,
halk, hangos hangosabb, lehalktjuk
12. Felolvass prokban. Az nll felkszls utn a prok olvassk fel egymsnak a
megadott szveget (vagy csak egy rszt). Csak ezutn hallgassuk meg egy-kt teljes
csoport eltti produkcit, gy hogy a felolvas szemben lljon a csoporttal, hogy
alkalma legyen a tekintetvltsra is. Kzsen elemezzk a felolvasst, melyhez elre
adhatunk megfigyelsi szempontokat is.
13. Olvassi trning (feladatlaprl). Szkivlaszts. Minden sorban ngy szt talltok,
ezek kzl egy kakukktojs. Jelljtek alhzssal, melyik az!
messzi tvoli eltvolt tloldali
megbeszl megkrdez megtrgyal megvitat
csodlatos rendkvli bmulatos ritka
csnya csf hibs ronda
okos rtelmes rzkeny jesz
btorsg vakmersg nfegyelem hsies
rvendezs rm rksg ujjongs
14. Hibajavts. A kvetkez szavakbl egy-(vagy tbb) bet hinyzik. Javtstok ki!
nycikland
jeypnztr
osztlynapban
htpettes katicsa
eszkikunyh
15. Sztag intarzia llatnevekkel. Hny llatnv bjt el a szvegben?
A nyri sznetet Kecskemten tltttem,
Reggelire forr kakat kaptam. Nosza mris
indulhatunk jtszani! Marika csalsi
nnepsgre ment. Vali bartnje is
megrkezett.
16. Flbevgott kzmondsok. Keresd a prjt!
Madarat tollrl ne is egyk!
Ki nem dolgozik ember bartjrl.
Ki korn kel ritkn j.
Mit nem kvnsz magadnak aranyat lel.
Hamar munka ne tedd msnak.
17. Trfs mese blattol olvassa

Elkelepelt mese
Egy reggel Kelep leereszkedett, s eszeveszetten kelepelt, mert nem ehetett egeret, nem
lelt egyet sem. Endre erre nevetve feleselt vele:
-Ne kelepelj, te pelyhes, mert rengeteg egerek megrettennek s elszelelnek, nem lesz egy
sem!
-Rendben!- felelt Kelep De te se nyelveskedj velem, mert egyszer benneteket eszlek
meg!
( Folytasd, ha tudod)
18. Szrejtvnyek. Olvasd el a tblra rt szavakat! Ha jl ptolod a hinyz kezdbett,
fgglegesen sszeolvasva rtelmes szt kapsz.
ukor
sik
eggel
grik
szl
sztal
6. EMLKEZET
1. Trgyemlkezet. Egy kis asztalon 30-40 apr trgyat helyeznk el. Megnevezzk
ket. Kb. fl percig figyelik a gyerekek, majd letakarjuk, prbljanak minl tbbet
felsorolni a trgyakbl.
2. Kpemlkezet. Figyeld meg a tblai brt 30 mp koncentrlt figyelemmel, utna
eltakarjuk, prbld meg minl pontosabban lerajzolni!
3. 10 db applikcis kpet ltsz, 30 mp-ig figyelheted. Csukd be a szemed, eltakarom a
kpeket, rajzold le hnyra emlkszel! Figyel meg ismt a kpeket, majd csukd be a
szemed, elveszek egy kpet, mi hinyzik?
4. Tanult versekbl vlogattam a szavakat, emlkszel-e a cmre, rra?
hz, dunna villamos, szakads
tzolt, labda, kirnduls
5. Mondatpiramis.(sszekapcsolhat beszdtechnikai gyakorlatokkal)
Csoszogi bcsi foltozott. Csoszogi bcsi cipt foltozott. Csoszogi bcsi egy rgi,
hasznlt cipt foltozott. Csoszogi bcsi sz nlkl egy rgi, hasznlt cipt foltozott.
Csoszogi bcsi sz nlkl, haragos arccal, egy rgi hasznlt cipt foltozott
7. Egy rvid rdekes szveget, mest vlasszunk ki (lehet az olvasknyvbl is).
Hallgasd meg figyelmesen, prbld lerajzolni a legfontosabb dolgokat, vagy lerni a
legfontosabb szavakat!
(lnyegkiemels, kulcsszavak)
8. Az elzekben bemutatott szveget prosan olvassk el, figyeljk a lerajzolt, lert
lnyeget, egsztsk ki, prbljk egymsnak elmondani a mest.
9. Szemlkezet fejleszt jtk.A pr egyik tagja feladatlaprl szprokat mond, trsa
ismtli a 8-8 szprt. Egy-egy szakasz vgn trtnik a kikrdezs, mgpedig gy, hogy
az egyik gyerek mondja az els szt, trsa a prjt, majd csere., de msik szsorral.
Szprok:
g virg
mz kenyr
tej tnyr
kulcs lakat
gy jjel
hold csillag
hz szoba
szk szekrny
fej sapka

sajt tr
fld vonat
fa alma
ks kanl
kz lapt
lyuk egr
toll kacsa
10. Szmemlkezet.6 db ktjegy szmot jell szmkrtya van a prok eltt. Kzsen
memorizljk, majd egymsnak visszamondjk. Utna kihznak egy szmot,
elmondanak rla mindent (pldul pros, szmszomszd) Ugyangy lehet szkrtykkal
is.
11. Sznes korongokbl (logikai lapokbl) kirakunk egy egyszer mintt, jl nzd meg,
jegyezd meg melyik sznt hov helyeztem. Most eltakarom, majd ksbb ti is
kirakjtok. (Az ra vgn kirakatjuk.)
12. Jtkos szvegmemoriter. Prbld meg minl pontosabban megjegyezni, majd
elmondani a hallott mest!
Szervusz 10, hogy vagy 20?
Ht a harminc nem beteg?
dvzlm a 40-et.
tven nni, mondja meg a
Hatvan bcsinak, hogy ne hetvenkedjen
azzal a 80 forintjval, mert 90-szer gy
rnzek, hogy 100 fel szalad.
Memorizljuk, nhny gyereket meghallgatunk.
7. GONDOLKODS
1. Kt nv kztt egy harmadik. Felismered-e a harmadik nevet?
Mnika Tdor
Tibor Csaba
Ildi Adl
Rka Tibor
Margit Tams
2. Fiahord szavak.Milyen llatnv rejtztt el a szavakban?
kulipinty, kkrcsin, kerekecske, fz,
kocsibejr, kiablna, galiba, borzalom
parka, kisasszony, apval,
3. Kakukktojs.Olvasd el a tblra, rsvettre rt szavakat! Melyik sz nem illik a
tbbi kz?
hgoly, zsebkend, jgcsap, dobver
virgmag, rendez, start, almal,
tyklb, rendr
Tbb megolds is van: pldul rendez nem sszetett sz, tyklb csak hossz
magnhangz .van benne. Minden esetben indokoltassuk is a vlasztst!
4. Ravasz krdsek.
Mi a nehezebb, 1 kg vas, vagy 1 kg toll?
Lba nincs, de vndorol, keze nincs, de meglocsol? (es)
Melyik hnapban esznk legkevesebbet? (februrban)
Micsoda hajat nem lehet megfslni? (kenyrhajat)
5. Fejtrk.
Benznk az oroszlnok barlangjba. Az elsben 3 fejet s 12 lbat szmoltunk meg.
Volt-e ember? Mennyi?
A msodikban 6 fejet s 22 lbat szmoltunk meg. Volt-e ember? Mennyi?

A harmadikban 4 fejet s 8 lbat szmoltunk. Volt-e ember? Mennyi? A negyedikben 5

fejet s 14 lbat szmoltunk. Volt-e oroszln?
Libk mentek a thoz. Egy liba ment kt liba eltt, egy liba ment kt liba utn, egy liba
ment kt liba kztt. Hnyan vannak a libk? (3)
6. Ponkeress. Jelld annak a mondatnak a betjelt, amelyik a vicc ponja!
-Tibike, mirt llsz behunyt szemmel a tkr eltt?
a./ - Azt szeretnm megtudni, milyen vagyok, amikor alszom?
b./ - Azrt, mert lmos vagyok.
Jolika a Gyermeksznhz pnztrnl:
-Krek szpen jegyet a mostani eladsra!
-De kislnyom, hiszen mr hatot vltottl r.
a./ - Nagyon szeretnm ltni az eladstb./ - Az igaz, de ll az ajtban egy nni, s valahnyszor be akarok menni, mindig
szttpi.
7. Mondatok sorrendje. sszekeveredtek a mondatok. Szmozssal lltsd helyes
sorrendbe!
Mind a kett magnak akarja.
A csibk flborulnak.
Kt kis csibe megy az ton.
Hzzk, hzzk ktfel.
Most mindegyiknek fl giliszta jut.
A giliszta elszakad.
Tallnak egy hossz gilisztt.