XVII. ÉVFOLYAM 2009 .

NYÁR
 Tartalom

EMLÉKEZÉS Tóth Árpád: A riporter búja 33

Köszöntjük Koncz Veronika:
a nyolcvan éves Kányádi Sándort 3 Az ikervári versünnepről 36
Kányádi Sándor versmondó verseny 4 Weöres Sándor: Robogó szekerek 36
Kányádi Sándor: Jönnek hozzám 4 Wiegmann Alfréd
Fodor Erika: Regösök húrján 2009. 38
Maradok pódiummunkás! 5 Tóth Zsuzsanna:
Szokoly Tamás: Remetedal 5 József Attila és a versmondás ürügyén 41
Ágh István: Csikmák Imre:
"A végzetes szenvedély angyala" 6 Tompa Mihály Napok 48
EUROPOÉSlElPoetry Europe - magyar Tompa Míhály: Alkonyatkor 49
költő nemzetközi elismerése 7 Szabó Katalin: Varázsszólamok 2009. 51
Ady Endre: Az elzárt király-lyany 51
TANULMÁNYOK - RIpORTOK VIlI. országos egyetemi-fóiskolai vers-
Debreczeni Tibor: Műelemzés 8 mondó verseny 53
Kányádi Sándor: lsten háta mögött 8 Lázár Ervin: Általános leszerelés 54
Fülep Erzsébet: Lukács Szabolcs:
Nagy Lászlö-szobor a Kossuth téren 10 Lázár Ervin prózamondó verseny 55
Vasy Géza: Versmondó versenyekről röviden 58
Nagy László-szobra Pestszentlőrincen 11 Juhász Gyula: Háborús emlék 59
Kinizsinek összeszedett levelei 13 Kaleidoszkóp VersFesztivál
Novák Imre: Szavaink. Idézeteink 18 KaleidoszKópia 62
Györe Gabriella:
Jelbeszédrőljelbeszéddel 19 EGYESÜLET
Vass Tibor: Éves küldöttközgyűlés a
Spanyolnátha a veszélyegyenlöségért, Magyar Versmondók Egyesületében 64
azaz lehet Eintegrálni egy orilájn művé-
szeti folyóiratban* 21 KÖNYVBEMUTATÓ
Wiegmann Alfréd: Buda Ferenc sorai könyvéről 68
"Midőn ezt írtam" Vörösmarty Mihály: Debreczeni Tibor. A kötet elé 68
Előszó című versének újraolvasása 28 Bodor Béla:
Vörösmarty Mihály: Előszó 28 Vass Tibor: Nem sok sem 69
Vass Tibor: Veranda 71
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐl - Kilián István:
ESEMÉNYEKRŐL Németh Péter Mikola VisszaSejtesít 71
Győzelmet hirdet a Rubophen Németh Péter Mikola: Képvers 77
Versíró Verseny 3l A T-ART ALAPÍTVÁNY 78
Teréz Julianna: Balázs Sándor:
"Lélektől lélekig" Önkéntelen gyűjtemény
VI. nemzetközi irodalmi A T-Art Alapítvány grafikai
gyermekfesztivál Siklóson 33 gyűjteménye 79
EMLÉKEZÉS

A Magyar Versmondók Egyesületének tagsága

nevében tisztelettel köszöntjük
a nyolcvan éves Kányádi Sándort
Kányádi Sándor március l5-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje
kitüntetést vehette át Sólyom László köztársasági elnöktől a magyar irodalom közösségi
elvű hagyományainak folytatásáért, az erdélyi kisebbségi lét mindennapjait az
anyanyelv megtartó erejével ábrázoló irodalmi munkássága elismeréseként.

Szülőfalujában köszöntötték a 80 éves mestert

Szülőfalujában, a székelyföldi Nagygalambfalván köszöntötték Kányádi Sándor
Irót, költöt, aki május l ü-én ünnepelte 80. születésnapját. A faju közössége kulturális
műsorral fejezte ki tiszteletét a Kolozsváron élő Kossuth-díjas költő iránt. Az iskolások
Kányádi Sándor verseiből összeállított műsort adtak elő - olvasható a vasárnap
megtartott születésnapi ünnepségről a Hargita Népe című csíkszeredai napilap hírpor-
tálján.
A helyi dalárda énekkel, a szóra emelkedők pedig a költő életművét ismertető
beszédekkel: szeretetükkel ajándékozták meg azt az embert, aki mindig hűséges maradt
szülőfalujához, és akinek köszönhetően az óceánon túl is megismerték és megtanulták
Nagygalambfalva és - "kányádisan szólva" - a világtérképre fel sem rajzolt kis folyó, a
Nagy-Küküllő nevét.
A község polgármestere átnyújtotta Kányádi Sándornak azt a díszoklevelet,
amellyel a Nagygalambfalva község díszpolgára címet adományozták a költőnek, aki a
szülőfalujához való hűségét úgy fogalmazta meg, hogy .mikor idáig érkezem, minden
más táj csak óceán, ez itt a föld, a föld nekem".

Gyulai Livius; Az oroszlános kapu - litográfia

versmondó 3
EMLÉKEZÉS
Május 21-én, Buda 1849-es visszafoglalásának évfordulóján, a Budavári
Önkormányzat díszpolgári címét vehette át az 1929. május lO-én született. főként
gyermekverseiről ismert Kányádi Sándor, akinek költői tehetségét középiskolás
korában, 1950-ben Páskándi Géza erdélyi magyar író fedezte fel.

Kányádi Sándor versmondó verseny

Összesen harminckét elemi iskolás jelentkezett a Kányádi Sándor versmondó
verseny Arad megyei selejtezőjére, amelyet hétfőn tartottak a Csiky Gergely Iskola-
csoportban. Jöttek szavalók Simonyifalváról, Zimándközről, Kisperegről, Kisiratosról,
ZimándújfaJuból s a megyeszékhelyről a Csikyből, a Neuman Testvérek és az Aurel
Vlaicu iskolákból. Két korosztályban vetélkedett a rnezőny: az első és második osz-
tályosok 14-en, a harmadik és negyedik osztályosok 18-an voltak. A Mikes Sarolta
magyartanár, Leib György tanító és Kiss Anna tanító (szakfelügyelő, a verseny megyei
szervezője) összetétel ű zsűri a kisebbek közül Bedreag Stefániát (Vlaicu-iskola), a
nagyobbak közül Borbély Beatrixet (Simonyifalva) tartotta a legjobbnak, így ők
utazhatnak a szilágysági Varsolcra, az országos döntöre.

Kányádi Sándor
Jönnek hozzám
jönnek hozzám hajnalonta
ködbe bújva lopakodva
jönnek hozzám hajnalonta

honnan jönnek niit akarnak

csontomig ki mért takarnak
csontomig ki niért takarnak

kebelembe rergonyárfát
kötnek alá árva bárányt
mért ültetnek rezgőnyáifát

sriveni májam mint a gyermek

akit ha kell ha nem vernek
akit ha kell ha nem vernek

szivem májam mért szedik ki

szivem májam mért szedik ki
s vetik a kutyáknak enni

kötnék bár egy tiszta gyolcsba

annyit érdemeltem volna
kötnék bár egy tiszta gyolcsba

két szememen ki-bejárnak

elmenőben meggyaláznak
két szememen ki- s bejárnak

földdel tömik be a számat Rékassy Eszter Levél - rézkarc

4 versmondó
 EMLÉKEZÉS
Maradok pódiummunkás!
Pálfy Margit 30 éve mond verseket önálló estjein. Az országban és a magyar lakta
kiilföldi városokban rendszeresen fellépő szinművés; élete felét a VJI. kerületben
töltötte. A jubileumra készített Annak, aki szetet címií új estjét is itt, a lakáhelyen
miíködő Fészek Művésrklubban niutatja be. Az állhatatosan csak verset mondá művészt
otthonában köszöllföttük, és hivatása értelméről kérdeztük.
Pálfy Margit nyolc drámai, tragikus hangvételű önálló esttel a tarsolyában, a 30. év-
fordulón egy líraibb előadással ajándékozza meg közönségét. Az Annak, aki szeret
címet Szécsi Margit költönőtől, Nagy László élet- és költőtársától kölcsönözte.
- A cím nem azt jelenti, annak szánorn az estet, aki engem szerer, hanem annak, aki
képes még szeretni. A hatalomtól és a kapzsiságtól eltorzult lények világában is em-
bernek kell maradni. Ez a mottó, amely az esten Latinovits Zoltán Jancsó Miklóshoz írt
leveléből is felhangzik. Nagy László azt válaszolta Kormos István kérdésére, hogy mit
üzen az utána élő embereknek: "Ha lesz még emberi arcuk, csókoltatom őket" - én sze-
retnék méltó maradni Nagy László csókjára és Latinovits Zoltán szellemi örökségére.
A Szécsi Margittól, örök anyai barátnőmtől vett verssor pedig arra indít ma mindennél
fontosabb minden szót újra kimondani, minden ölelést újra kezdeni - mondja.
Szokoly Tamás
Remetedal
Anyámfőz rám, nem afeleségem.
Kiverték kezemből a kulcsot-
S van néhány gyermekem, ha van.
a titkok titkok maradnak.
Vattával teletömött szájjal Vétettem én is, sokszor. szépen.
éneklek füveknek, vadaknak. Nem bírtam sohase veszteg iilni.
Csikorgó álmokat kergettem,
Száműztek a Bakony tetejére -
s szerettent egyenest repülni,
legyek remete, magamnak ntotyogjak.
Saturnus-szavaim konzervdobozok; Nem engedtek az égbe szállni -
öngyilkos szélben dohognak - vizek mélyire dobtak. álmosan.
Most hínárt zabálok hiillők közt,
Nem üttettek villamosszékbe -
és tudom jól: nincsjál, ahogy van.
de precízen kiverték J6 fogam.
Az ünnepi esten élő és hoJt kortárs-klasszikusok szavaival szólítja meg az előadó az
embereket. Ady Endre, Buda Ferenc, Bella István, Csoóri Sándor, Kormos István,
Nagy László, Weöres Sándor, Szécsi Margit, Zombor Béla, Szokoly Tamás, Szilágyi
Domokos, József Attila, Utassy József, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Radnóti
Miklós és a korán elhunyt Szervác József, Pálfy Margit egykori élettársa üzenetei.
rázzák fel a lelkeket A játékos és pajzán szövegrészekkel is megtűzdelt műsor közben
ausztrál meditációs zene segít befogadni Pálfy Margit legujabb útravalóját
- Én hiszek a kimondott igaz szó erejében. Meggyőződésem, hogy a nemzet
felemelkedése ezen múlik. Muszáj hinni abban, hogy már nem jöhet rosszabb, és
megfordul a sorsunk. A versre nagyobb szükség van, mint valaha. Nem vagyok haj-
landó a mai divatnak megfelelően több lábon állni. megélhetésért mindenfélét csinálni.
Harminc éve vagyok a pódium munkása, az is maradoki Legutóbb barcsi fellépésem
után odajött hozzám egy fiatalember, és azt mondta: a költészet, a versek világa az
igazi világ, ami körülöttünk zajlik, csak ócska színjáték. Nekem ez a kenyerem,
szerelmem. életem. Művészként nem tehetek mást nem igazodhatom egyébhez. mint
amit Márai Sándor is meghagyott: " ... a müvész. az igazi nem tévedhet semmiféle
pályára, s nincs olyan történelmi vagy helyzeti erő, mely eltéríthetné feladatától. Aki
így rnüvész, annak végzete van" - vallja Pálfy Margit. akinek mindenkori partnere és
társa a közönség.
Fodor Erika
versmondó s
EMLÉKEZÉS

Rékassy Csaba A holdbéli utazás 4032 rézmetszet

"A végzetes szenvedély angyala"

(Pálfy Margit-est a Fészek Klubban, 2009. május 6.)
Vékony, égő szemű lányra emlékszem, ahogy az elmúlt évtizedek pódiumán szaval,
verseket jelenít meg. Hangja határozott, kilép a megszokott színpadi középpontból, úgy
mozog a közönség előtti szigeten, mintha őrségben volna, bár körömcipőben van, és
szimbolikus hosszú sál ereszkedik le a válláról. Valamikor a nyolcvanas évek elején
Tóth Erzsébet verseit adják elő a költővel. Piros-fehérbe öltözve, valósággal lengye-
lesítik a közönséget, izgatván híveket és besúgókat a szolidaritás lázító kendőivel,

6 versmondó
 EMLÉKEZÉS
pántlikáival. Bár az estnek ez a demonstráció fontos látványa, mégiscsak a költészet és
a költészet igazsága volt a lényege, melyre a két ember felesküdött. Nekem azért olyan
emlékezetes, mert ritka, és sajnos általában kivihetetlen, hogy a költő és versének
mondója egyszerre, egymás mellett, egymásból következve szólaljon meg. Hiszen a
versmondó legtöbbször egyedül marad, s leggyakrabban a halott szerzőkkel. Ahogya
költő Kondor Bélát a festőállvány, rnunkaköpeny, zeneszerszám szimbolizálta a régi
Egyetemi Színpadon, azt a hatást hanglemezén már kellék s főként a saját testi jelenléte
nélkül muszáj elérnie. Ébreszteni, miként azt Szilágyi Domokos és Hervay Gizella
költészetéből komponált műsorával is tette. Megrendítő a halott barátok szavainak
folytatása az ő hangján, ahogy átszűrődik dallamán az ismerős másik az emlékezet
tárnáiból. Mikor így együtt hallom őket Pálfy Margit hangjában, túl a megrendülésen,
átérzem a szereppel vívott küzdelrnet, hiszen nemcsak a szöveg fölött kell úrrá lennie,
hanem sorsukban lénye gül ve a saját gyászán, az emlékein is. Ami Latinovitscsal
vakmerőség, az Szécsi Margittal teljes elárvulás.
Szécsi Margit, akit anyai barátnőjének vall, mesteri kalauza volt a költészet titkai
közt. Kapcsolatuk nemcsak a versekre, egy esti műsor megszerkesztésére, de
választásaira is döntő hatású lett. Külsöben, érzékenységben hasonlítottak. És Pálfy
Margit a lelki rokonait képviseli mindig a pódiumon, a nagy tűzzel égő, őszinte,
kegyetlen igazságú, tragikus sorsú költőket, művészeket, ahogy Nagy László A
versniondá című költeményében megadja a rá is érvényes mintát: "torkából megszüli ...
a végzetes szenvedély angyalát." "Engem az indulat, a szenvedély, a látvány
szentháromsága vezet. Gazdag gesztusokkal, színes beszéddel, érzelmi tűzijátékkal
beírni magam a lelkekbe." - vallja és teszi már harminc év óta. Mai estjét azoknak
ajándékozza, akik őt szeretik, az ajándék pedig azoktól való, akikben a legnagyobb
lehetőségét talál művészetének megvalósítására.
Ágh István

EUROPOÉSIElPoetry Europe - magyar költő nemzetközi elismerése

Az I996-ban alakult, luxembourgi székhelyű Európai Káltészeti Akadémia az ír

Dedalus Press gondozásában, John F. Deane szerkesztésével, EUROPOÉSIEIPoetry
Europe CÍmen megjelentette első an to lógiáját. A kötetben olyan világszerte elismert
költőnagyságok szerepeinek verseikkel és esszéikkel. mint az akadémia három
alapítója, Alain Bosquet, Philippe Jones és Anise Koltz; továbbá a román Ana
Blandiana, az angol Fiona Sampson, a norvég Knut Odegard, az olasz Edoardo
Sanguineti, a bolgár Lubomir Levcsev, a macedón Vlada Urosevic vagy az ír Thomas
Kinsella.
A magyar lirát Turczi István József Attila-díjas költő, a Parnasszus folyóirat alapító
srerkesnoje képviseli abból az alkalomból, hogy idén tavasszal egyhangú szavazással
az akadémia rendes tagjává választották.

(Szeretettel gratulálunk Turczi Istvánnak a Magyar Versmondók Egyesülete

irodalmi alelnökének. )

versmondó 7
TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Kányádi Sándor Mit ígér a cím?

A cím fölötti tűnődés legyen
Isten háta mögött kiindulópontja magának a műelemzés­
nek.
üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony lsten háta mögött. Mit jelent maga a
hiába vártok mondat? Születtek válaszok. Volt, ki
nem jönnek a három királyok metaforikus, szólásmondásos jelentését
sok dolga van a teremtőnek bogozta, volt, ki a szótani alakzatból
nundenkivel ő sem törődhet indult el. Mindenképpen az artiku-
messzi a csillag lálódott, hogy olyan szociális vagy
mindenűvé nem világíthat létállapot ez, mely magában foglalja a
megértjük persze nút tehetnénk teljes elhagyatottságot. A vers
de olyan sötétek az esték valószínűleg maga is erről szól.
s a szeretetnek hiánya
Kiscsoportok alakulnak
nagyon didereg tet
előrelátó vagy de mégis Konfliktusjátékban elevenítik meg
nézz uram a hátad mögé is az Isten háta mögötti állapotot, helyszínt
ott is lakoznak és figurákat teremtve. A cím a tanulók
improvizációjában hátrányos szociális
s örülnének a mosolyodnak.
helyzettel lett egyenlő. Tanyasi, maguk-
ra maradt öregeket jelenítettek meg,
afféle "öreg Kunnékat" (A műelemzés zaro aktusaként, mint egy lehetőséget a sok
közül, a szituációs játékot újra felkínál hatjuk.)
Hangos olvasás
Olyan gyakorlattal is találkozom mostanában, hogy a tanításból kiiktatják a hangos
olvasást. A pedagógusét. Én fontosnak tartom, mégpedig a művészeti hatás fokozása
érdekében. A hatás egyik forrása az akusztikus úton szerzett élmény. Miért mondanánk
le erről? Az elemzés elején persze a tárgyilagos olvasásra törekszünk, célunk ugyanis
az, hogy a tanuló a maga olvasata nyomán engedje hatni a művet. Ám az utolsó
stációnál, amikor úgy érezzük, hogy már megszülettek a privát ahá-élmények,
újraolvassuk a költeményt. A tanulók közül, aki akarja, a maga hangsúlyozásában, s a
tanár is, a magáéban. Persze jó, ha a pedagógus tud hangosan olvasni. Mert hányan
nem tudnak!
Szakaszosan
Ezt a verset két megállással szólaltattam meg, miközben szemmel a hallgatók is
követték a szöveget. Az első versszak után pauzát kellett tartani, hogy mód nyíljék a
karácsonyi misztérium körébe tartozó fogalmak kibontására. Majd ezt tettem a második
versszak után is. Ezzel a szakaszolással jeleztem, amit a hallgatók meg is fogalmaztak.
hogyaversnek van valamiféle dialógus jellege. Valaki szól, s valaki válaszol. Vagy
egyvalaki szól, s önmaga válaszol. Mintha magával beszélne. De az is lehet, hogy
hangos, vitatkozó ima ez, protestáns perlekedés az Istennel.
A vers tehát az olvasás során így tagolódott: l. versszak, megbeszélés, 2. versszak,
megbeszélés, 3-4. versszak, megbeszélés.
"Emeld ki a versből a neked legfontosabb mondatot! "
Az elemzés a fenti felszólítással folytatódott. Fontos mozzanata ez az órának, mivel
a személyes jellegű kérdéssel arra késztetem a tanulót, hogy a leginkább neki szóló
részt keresse a költeményben. Miért az a mondat fontos? - kérdezem, s a választ
8 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
indokolni is kell. Persze fogalmazhat a tanuló úgy is, hogy ne derüljön ki, mi miért
érintette meg, ám ez nem baj, mivel csendben mégiscsak eltűnödik, miként is van ő
önmagával és a világgal. Hallgatóim az alábbi mondatokat emelték ki: "idén se lesz
nálunk karácsony", "nem jönnek a három királyok", "s a szeretetnek hiánya nagyon
dideregtet", "nézz uram a hátad mögé is". Az óra vallomásosan szép pillanatait
köszönhetjük ennek a tanári kérésnek.

"nálunk", "vártok", .Jakoznak"

A személyesre irányítottam eddig a figyelmet. Magunkra. Ám a vers - s a tanár ezt
tudja - nemcsak mirólunk szól. Miről még? Jó volna, ha a hallgatók jönnének rá.
Segíti-e a megfejtést a többes szám tudatosítása (miként az a címben olvasható)?
Segített. A költő - mondták - valakik nevében, sokakért szól, akik az "Isten háta
mögötti ség" állapotában élnek, annak a tudatában legalábbis: reménytelenül,
perspektívátlan ul. (Ezzel a vállalással a XIX. század költői hagyományait viszi tovább
a szerző. Ezt is megfogalmazták.)
(Ha a nevelői és ismeretközlő szándék úgy kívánja, a foglalkozás személyes része
után a tanár közöl annyit e témáról, amennyi a közösségi mondandó megértéséhez
szükséges. Ám ha a személyes hatást tartja fontosnak, akkor erről akár ne is beszéljen.
Majd máskor.)
Köznyelven írott vers központozás és nagybetűk nélkül.
Ugyan mi okból?
Szeretném, ha rájönnének a tanulók: a hagyományos lírai kifejezésmódtól való
eltérés nem szeszély s nem is divat, hanem a tartalom adekvát formája. Nem íródhatott
meg másként. Az. hogy a költői nyelv hétköznapi, és nincs nagybetű, noha a nyelvtani
szabály szerint lennie kellene, hogy pont sincs és vessző sincs, mind kifejez valamit. A
megfogalmazott közérzetről, a léthelyzetről. Úgy gondoltam, kérdéseket írok fel,
kérdéseket, amelyekre nem várok hangos válasz!' de amelyektől remélhetem, hogy
segít a tartalom és a forma kapcsolatának megértésében: mi okból és mi végett íródott
ez a vers úgy, ahogy? A kérdések, melyeket felírtam:

• Mikor fogalmazol választékosan, emelkedetten, amikor .fel vagy dobva",

vagy amikor "magad alatt vagy"?

• Miért írták Nemecsek nevét csupa kisbetűvel?

• Megfigyelted-e már az írásodat? Hogy írsz, amikor nyugodt, megfontolt vagy,

s hogy, amikor ideges, nyugtalan?
Nem biztos, hogyakérdéseimtől, de a tanulók jól válaszoltak akifejezésmódra
vonatkozó alapkérdésekre is: ezekkel a formai eszközökkel a tartalmat, azaz a
mondandót fejezi ki Kányádi Sándor, depressziós közérzetet sugallva: elhagyatottak
vagyunk, szeretethiányban szenvedünk. Életünkben nincsenek nagybetűs ünnepek, az
sincs, aki megváltson. A perlekedésben már indulataink sincsenek, csak óhajtani
tudunk, kisbetűsen simulva az egészbe, tagolatlanul, pont és vessző nélkül.
Te vagy a szerző

Ha a jelentéktelenség érzését formailag tovább kívánod fokozni, tördeld át a verset.

A papír terében úgy helyezd el a szöveget, ahogy gondolod, ahogy a mondandó
kívánja.

Debreczetii Tibor

versmondó 9
TANULMÁNYOK - RIPORTOK

NAGY LÁSZLÓ-SZOBOR A KOSSUTH TÉREN

Pestsientlőrinc-Pestsrentimreönkormányzata a költészet napja tiszteletére április
J7-én avatta fel a kerületünkben élt költő, Nagy László bronz niellszobrát.
Kö Pál, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása egy nyitott könyvet idéző mészkö
posztamensre került; a mintegy 84 centiméter magas bronz mellszobor a középkorú
költöt ábrázolja, fején babérkoszorúval. Felesége, Szécsi Margit szobra felé tekint.
A XVIII. kerületi Kossuth téri sétányon járók először a költő tekintetével találkoznak,
majd a szobor mellett elhaladva bontakozik ki a portré profil része.
A kerületi müvészek mellszobrait bemutató szoborsétány kialakításának ötlete a 90-
es években született meg. Az önkormányzat akkori oktatási, kulturális és sport-
bizottságának elnöke, dr. Feitl István úgy gondolta, hogy a sétány mentén mellszobrok
elhelyezésével lehetne tisztelegni a kerületben élt alkotóművészek előtt.
A sétányon az érdeklődök - a XVIII. kerületi önkormányzat mostani döntése
alapján - Kondor Béla és Szécsi Margit után április 17-töl Nagy László szobra előtt is
elidőzhetnek; a kerületi önkormányzat a költészet napja alkalmából - amely néhány
nappal korábban (április ll-én) volt - avatta fel a költő bronz mellszobrát.
Az ünnepségen Hajduné Giron Éva (irodavezető-helyettes)köszöntötte a résztvevőket,
majd dr. Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke mondott ünnepi beszédet,
közremüködött a Sebö-együttes.
Az eseményen részt vettek Nagy András, Szécsi Margit és Nagy László fia, Ágh
István, a költő testvére. Kö Pál szobrászművész, valamint dr. Mester László polgármes-
ter, önkormányzati képviselők, intézményvezetők. diákok és kerületi lakosok.
Fülep Erzsébet

Gácsi Mihály A kereszt kihirdetése 17 5 25 fantetszet

10 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
NAGY LÁSZLÓ SZOBRA PESTSZENTLŐRINCEN

A fennmaradt emlékek alapján a szobrászat bizonyosan az egyik legősibb művészeti

ág. A kezdeteket s a későbbi évezredeket tanulmányozva egyértelmű, hogy a szobor
sokáig kizárólagosan, majd eléggé általánosan kultikus alkotás volt. Valamilyen, az
emberiség adott csoportja számára fontos célt szolgált. Mítoszt, istenséget jelenített
meg, varázslás eszközeként. szimbolikus tárgyként létezett. Aztán isteni
tulajdonságokkal felékesített fáraókról. királyokról készültek szobrok a tisztelet
jeleként, s hogy emlékük örökké fennmaradhasson. Ezt fejezték ki a síremlékek szobrai
is. Később, a polgárosodó, a polgári társadalmakban a hétköznapi ember s a
mindennapi élet is a szobrászat témájává válhatott. A modernségben, a huszadik
századi világban pedig teljessé vált e művészeti ág nyitottsága, s így többen elszakadtak
a közvetlenebb természetábrázolástól. Mégis, a festészettel ellentétben, a szobrászat a
mai napig őrzi mind a természetelvűséget, mind a kultikus jelleget. A köztéri alkotások
változatlanul azt tekintik elsődleges céljuknak. hogy példaértékű személyiségekre
hívják fel minden arra járó ember figyeImét. Ez a megrendelő, ez a közönség igénye, s
ezt a művész is természetesnek tartja.
Vannak egyetemesen. ha nem is mindenhol, de sokfelé ismert hírességek a vallások
szirnbolikus alakjain túl is. Bárhol a világon állítanának fel Bartók Béláról egy szobrot.
feltehetően nem mindenkinek kellene egy lexikonban utána néznie, hogy ki is volt ő.
De bizony József Attila életműve inkább csak a magyar nyelvterülethez kötődik, s így
van ez minden költőnkkel. írónkkal. Rajtunk kívül Nagy Lászlót is csupán Bulgáriában
tartják igazán számon, tisztelik szinte a maguk költőjeként. Ne legyünk telhetetlenek,
nagy eredmény ez is.
Az lenne igazán szép, ha a legtöbb ember évente nem egyszer. a költészet napján
figyelne a versekre. S az is jó lenne, ha a legjelesebb müvészcknek, tudósoknak nem
egy-két szobra lenne hazánkban, hanem sokkal több. Ha nem is annyi, mint Kossuth
Lajosnak, de legalább tucatnyi. Sokfelé emlékeztetve egy-egy életműre, sokfelé ápolva
a nemes kultuszt. Így is, minden újabb szobrot méltóképpen meg kell becsülni. Minden
újabb szobor avatása kitüntetett örömünnep. Ilyen ez a mai nap is, amelytől kezdve
Pestszentlőrincen Kondor Béla és Szécsi Margit mellszobra mellett megtekinthetjük
Nagy Lászlóét is.
Oka van annak, hogy miért pont ez a három személy nyitotta meg azoknak a sorát,
akikre emlékezve ez a városnyi kerület szoborparkot kezdett el építeni a Kossuth téren.
Kondor Béla és Szécsi Margit e város szülötte, itt nevelkedtek. Ám Nagy László is
otthon érezhette magát ebben a később már fővárosi kerületben. 1952 forró, aszályos és
rettenetes nyarán vette feleségül Szécsi Margitot, s ettől kezdve gyakorta időzött itt az
Üllői úti házikóban és kertben. S természetesen mind a ketten jól ismerték, barátjuknak
tartották fiatalabb társukat, a festőnek, grafikusnak egyaránt zseniális s költőnek is
kiváló Kondor Bélát.
Nagy László egyik legismertebb, munkásságát, emberi tartását s helyzetét is jellemző
verse a híres kötetének is címet adó Himnusz minden időben. S ez a mű a Menyegző
CÍműnél is közvetlenebbül fejezi ki két ember szétszakíthatatJan kapcsolatát. Kő Pál
szobra azt a vershőst jeleníti meg, akihez a költői szó így fordult:

Te szivárvány-szemöldökű,
Napvilág lánya, lángöHí,
Dárdának gyémánt-köszörű,
Cyönyörűm, te segíts engem!

versmondó II
TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Te fülemülék pásztora,
Sugarak déli lantosa,
Legelső márvány-palota,
Gyönyöriím, te segíts' engem!

Ez a himnikusan fohászkodó mü így fejeződik be:

Jog, hogyha van: az én jogom,

Enyém itt ntinden hatalom,
Fölveszem kardom, sisakoml
Gyönyöriím, te segíts engem!

Felragyog az én udvarom.
Megdicsőül a vér s korom,
Galambok búgnak vál/amon,
Gyönyöriím, ha segítsz engem.

Gondolhattuk mindezt eddig is, Szécsi Margit királyasszonyt formázó szobrára

tekintve, ám most már ott áll a közelében Nagy László, a költő mellett a költő, a feleség
mellett a félje, a királynő mellett a király, aki nézi társát, a gyönyörűt. S bár a költő­
asszony tekintete a fák, az ég felé fordul, hallja a királyi szózatot, s mintha látná is a
beszélöt, így válaszol. Szava halhatatlanul a Sierelem éneke:

Hadd nézzem édes arcodat, Eladsz-e, elfogyasztol-e?

a szlgorút, a régi-drágát,
az elviharzott ifjúság:
a nagystilű angyal tanyáját,
a cigány-élettől gyötört,
a marakodásoktól árvát,
hadd nézzem újból arcodat,
a szigorűt. a régi drágát,
Nem leszünk kevesebbek tőle.
Elefánt-csordára elég
sziviink volt, marad még belőle.
Szent kezedtől se rettegek,
de fölséges légy mint az oltár,
mert megítélem arcodat,
mert ifjúságom társa voltál.

Ez a két ember egy életre összekötötte a sorsát, s most már az idők végezetéig
együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben a kopjafa alatt, S reménykedjünk abban,
hogy ezek a szobrok, Kő Pál nagyszerű alkotásai is évszázadokig állhatnak e fák és
utódaik közelében, s abban a ma még beláthatatlan jövőben is olyan emberek fognak
élni ezen a tájon, akik gyönyörűséges magyar anyanyelvükön olvashatják az ő
verseiket. E szoborkettősben megvalósult az, amit a Menvegro utolsó sorának látomása
képzelt el: az emberpár itt feszül öntve szoborrá. Igen:

... két emberi csil/ag

összeesküdve örökre a jóra, igazra,
g)'ön)'öriíségre, a legszilajabb álmon is túl
a rendre, hog)' általunk jönne világra (... )

Vas)' Géza

12 vers mond ó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
KINIZSINEK ÖSZVESZEDETT LEVELEI
(költöt történet)

Kinizsi Lutterhez

Nagytétény, Mart. 27dikén

Drága Barátom! Laci írt, hogy a Kazinczy-emlékév kapcsán pályáznunk kellene.
Mégiscsak idén van a magyar nyelv éve, és a Magyar Versmondók Egyesületének
illene előállnia valamivel ezt megünneplendő. Gondolkodom rajta. Neked van valami
ötleted? Vigyázzatok magatokra! Évit csókolom!

Kinizsi Kisshez

Nagytétény, Apr. 3dikán

Drága Laci! Megkaptam a Kazinczy-emlékév pályázati anyagot, és gondolkodtam
rajta, de semmi használható nem jutott az eszembe. Sőt! Azt gondolom, nehéz
helyzetben vagyunk, mert Kazinczy, a 18. századvég, és 19. századelő meghatározó
költője inkább volt meghatározó, mint költő, már a mai értelemben. Versmondóként
nem tudunk nagyon mit kezdeni az ódáival, mivel ezek elsősorban a korszak
meghatározó stílj ének példamunkái, és csak másodsorban költemények. Legalábbis
szerintem. Az epigrammákból ki lehetne indulni, de ebben már az emlékév bizottság
megelőzött minket (sms versek). A wertheriádákból, Bácsmegyeyből lehetne estet
készíteni, de nem hiszem, hogy a dagályos szentimentalizmusból a mai ízlésnek
megfelelő produktumot tudnánk létrehozni. Illetve, még az is lehet. Modern
levélregény-előadóesta Versszínház keretén belül. A "Love letters?-i szerették. Lehet,
hogy itt az ideje egy magyar változatnak? Ezen még gondolkozom. Félre ne érts, nincs
semmi bajom Kazinczyval. de ő nekem sokkal inkább az egyik legmeghatározóbb
irodalom- és nyelvtörténeti alak, mint művész. Ezért úgy vélem, az idei emlékév is
sokkal inkább a magyar nyelvről szól, mint a művészetről. Figyeld csak meg, ez az év a
nyelvőrök. és nyelvészek egymásnak feszüléséröl, konferenciáiról szól majd. És ez így
rendben is van.

Kinizsi Kisshez

Nagytétény, Aprilisnek JOdikén

Köszönöm biztató szavaidat! A cikk a Versmondóba jó ötlet, de nem tudom, hogy
állok idővel a következő hónapokban. Továbbá nem is igazán tudom, miről írjak
Kazinczy és a versmondás kapcsán. A Kazinczy szépkiejtési verseny jut először
eszembe, de az inkább a fonetika tanszékek, fonetikusok által elindított és életben
tartott kezdeményezés, másról szól, mint a mi ügyeink. Egyébként ebben ez egész
Kazinczy-emlékévben egy modern ortológus és neológus vita a legizgalmasabb. Annak
idején az egyetemen délelőtt hallgattam Balázs Géza mai magyar nyelv előadását, majd
este Nádasdy Ádám Modern Talking-ját olvastam az újságban. És egyszerre hallgattam
mindkettejükre. Balázs Géza lendületes órái után én is lelkes nyelvművelőnek éreztem

magam, miközben este gondolkozás nélkül egyetértettem Nádasdy professzorral abban,

hogy a nyelvünk nem csúnyul, csak változik. Gondolom, most bolondnak nézel, és
igazad is van. Engem is zavart, hogy hogyan tudok egyszerre igazat adni két,
egymással szöges ellentétben álló felfogásnak? Képzeld, később egy szociolingvisztika
dolgozatomban fel is dolgoztam ezt a problémát: nyelvcsúnyulás versus nyelvváJtozás.
Egy budapesti gimnázium 100 tanulóját kérdeztem meg arról, hogy szerintük csak
változik, avagy romlik a nyelvünk. Majd egy nyelvhelyességi tesztet töltettem ki velük,
versmondó 13
TANULMÁNYOK - RIPORTOK
Kiskinyom megkapta élete első emléklapját. négyévesen. úgyhogy boldogok vagyunk.
Szabolcs hívott a Lázár Ervin prózamondó ügyében. Sz ivcscn mcgyck. A
nyelvhas/nálattal kapcsolatban igazad van. Én is így gondolom. Pláne akkor. amikor
körülmizck. és olyan embereket látok magam körül. akik komolyan azt gondolják. hogy
a finnugor nyelvrokonság csak ránk maradt kommunista propaganda. és semmi
valősrigtartalrna nincs. Mert, hát ki az a hülye. ki még hisz ebben. miközhen már régen
és többször megírták. hogy a magyar nyelv sumér eredetű. Bocs. most legújabban:
inka. EIt nemrég hallottam. Van kábé két hangalak. ami megegyezik kÖLTI azonos
jelentésben' Hűha' És persze mindcn bizonnyal magynr űrutazók mcntck vissza a
jövőből. leszálltak inkaföldön. és miközbcn segítettek felépiteni a piramisokat.
mcgtanüották őket magyarul. Dani ken után szabadon. A dolog nem azért idegesít. mert
sokan ubhól gazdagodtak meg. hogy ilyen féltudományos maszlagokat adtak ki és el
több milli« példányban. hanem azért. mcrt hiába tudom. hogy nem így van. nem tudom
mcggvőzni az embereket. Nekem kb. félév munkájába került. mire (valamelyest)
megóneuern a hangtőrténctct, mirc megtanultam a hangtörténeti változásokat. E nélkül
ugyanis a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai értelmezhetetlenek. Szcrintcrn is sokkal
könnyebb hinni az UFO-ban. És társaságban jobban buknuk a csajok az érdekes. instant
elméletre. mint a nyelvtörténeti levezerésre. Próbáltam. Na mindegy' Tudom. hogy
Téged nem ke II meggyőznöm. Csak hát ez a he I yzct. És ez a hel ylet önmagában is
idegesítő. Kérdescdre válaszolva: valtozatlanul azt gondolom. hogy nehezen tudunk
beilleszkedni a magyar nyelv éve programsorozuuiba. A vcrsmondas ugyanis egyik
táborhoz scm tartozik. Pontosabba n egyszerre tartozik mindkcttőhöz. És szcrintcrn ez a
normtil is .illupot, de tudod. hogy ebben az ügyben én IIgH'tlell vagyok. Ismered a
vé letnén ycru a vcrsrnondtisról. Egy vcrsmondó al kot. akar versenyen. akár
előadóestben szaval. Az más kérdés. hogy al alkotás origója egy megírt szövcg, vagyis
egy m.ir önmagaban is létező. önálló mü. Vannak esctek. amikor pontosan az a cél,
hogy a tanuk, ismerje Illeg és fejből tudja a verset. mint egy-egy letűnt nagy magyar
kors-uk irodalomtörténeti. nyelvtörténeti cmlékét. Dc ezek a inemoritcr jellegű. iskolai
verstanuldsok inkább cgy nunimalis művcltség elemei. Az általunk (cl jismcrt
vcrxrnondók nem hiszem. hogy kifejezetten a nyelvezet vagy a nyelvművclés céljából
választanak a szövcgciket. Persle vannak ellenpéldák. Láttunk olyan előadóestet
együtt. amiben al volt a legszebb. hogy középkori planktuszok sllilaltak meg rnűvészi
igénnyel. Az is hozzátartozik. és ezt pont Kazinczy óta tudjuk. hogya költő, az író,
szabado n hasznúlhatja a nyelvet. A szcrzö felrúghatja a grammatika szabályait. ha a mű
érdeke úgy kívánja. És el a kortárs lírában. túl az avantgárdon. a posztmoderncn, ahol
már nincs hova tovább (maximum visszafelé). rendcsen ki is használják. Szcrintern él
legtöbb magyartanár a nyclvrnűvelést, a szép magyar szövcgck, szép magyar
elbeszélését tartja él vcrsrnondás legfőbb erényének. És talán igazuk is van. Na' Sikerült
clnuvig.ilnom magam a nagy kérdéshez: Mirc jó a vcrsmond.is ma Magyarországon'! ...
A v.ilu-,« "+2. Csak a kérdést kell helyesen kitenni. Douglas Adams után szabadon.
Lehet. hogy ideje lenne egy vogon költészcti estnek. Az biztosan tclráznú kicsit a
leülepedett közfzlést. ízelítöül egy kis betekintés a vogon költészetbe:

Ö. pirsinui morgotosta
Vi~ele\'(;nreid III ill t a
tiihhli:lisrcjtjeniéh hátán ({ stederjes gcnnvckcl»,
1111ss. johásunn stúllfelcd
kedve lá tos :Ii III III iig én yem!
Abroncskodon kiirhescu] suhogó pcttveleveddel.
Ille rt s:é til W rcangol 0111 tukonvbihi re sokja idat
P(I('(lgá,lycsliklilllllle l. IllCg lásd.'
-Prostatikus Vogon Jcltz. Vogon Tisztviselő (Fordította Molnár István)
14 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Kovács Tamás A majomkirály története XXVJJI rézkarc

versmondó 15
TANULMÁNYOK - RIPORTOK
Kislányom megkapta élete első emléklapját. négyévesen. úgyhogy boldogok vagyunk.
Szabolcs hívott a Lázár Ervin prózamondó ügyében. Szívesen megyek. A
nyelvhasználattal kapcsolatban igazad van. Én is így gondolom. Pláne akkor, amikor
körűlnézek. és olyan embereket látok magam körül, akik komolyan azt gondolják, hogy
a finnugor nyelvrokonság csak ránk maradt kommunista propaganda, és semmi
valóságtartalma nincs. Mert, hát ki az a hülye, ki még hisz ebben, miközben már régen
és többször megírták, hogy a magyar nyelv sumér eredetű. Bocs, most legújabban:
inka. Ezt nemrég hallottam. Van kábé két hangalak, ami megegyezik közel azonos
jelentésben! Hűha! És persze minden bizonnyal magyar űrutazók mentek vissza a
jövőből, leszálltak inkaföldön. és miközben segítettek felépíteni a piramisokat,
megtanították őket magyarul. Daniken után szabadon. A dolog nem azért idegesít, mert
sokan abból gazdagodtak meg, hogy ilyen féltudományos maszlagokat adtak ki és el
több millió példányban, hanem azért, mert hiába tudom, hogy nem így van, nem tudom
meggyőzni az embereket. Nekem kb. félév munkájába került, mire (valamelyest)
megértettem a hangtörténetet, mire megtanultam a hangtörténeti változásokat. E nélkül
ugyanis a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai értelmezhetetlenek. Szerintem is sokkal
könnyebb hinni az UFO-ban. És társaságban' jobban buknak a csaj ok az érdekes, instant
elméletre, mint a nyelvtörténeti levezetésre. Próbáltam. Na mindegy! Tudom, hogy
Téged nem kell meggyőznöm. Csak hát ez a helyzet. És ez a helyzet önmagában is
idegesítő. Kérdésedre válaszolva: változatlanul azt gondolom, hogy nehezen tudunk
beilleszkedni a magyar nyelv éve programsorozatába. A versmondás ugyanis egyik
táborhoz sem tartozik. Pontosabban egyszerre tartozik mindkettőhöz. És szerintem ez a
normális állapot, de tudod, hogy ebben az ügyben én ügyet/en vagyok. Ismered a
véleményem a versmondásról. Egy versmondó alkot, akár versenyen, akár
előadóestben szaval. Az más kérdés, hogy az alkotás origója egy megírt szöveg, vagyis
egy már önmagában is létező, önálló mű. Vannak esetek, amikor pontosan az a cél,
hogy a tanuló ismerje meg és fej ből tudja a verset, mint egy-egy letűnt nagy magyar
korszak irodalomtörténeti, nyelvtörténeti emlékét. De ezek a memoriter jellegű, iskolai
verstanulások inkább egy minimális műveltség elemei. Az általunk (el)ismert
versmondók nem hiszem, hogy kifejezetten a nyelvezet vagy a nyelvművelés céljából
választanák a szövegeiket. Persze vannak ellenpéldák. Láttunk olyan előadóestet
együtt, amiben az volt a legszebb, hogy középkori planktuszok szólaltak meg művészi
igénnyel. Az is hozzátartozik, és ezt pont Kazinczy óta tudjuk, hogy a költő, az író,
szabadon használhatja a nyelvet. A szerzö felrúghatja a grammatika szabályait, ha a mű
érdeke úgy kívánja. És ez a kortárs lírában. túl az avantgárdon, a posztmodernen, ahol
már nincs hova tovább (maximum visszafelé), rendesen ki is használják. Szerintem a
legtöbb magyartanár a nyelvművelést, a szép magyar szövegek, szép magyar
elbeszélését tartja a versmondás legfőbb erényének. És talán igazuk is van. Na! Sikerült
elnavigálnom magam a nagy kérdéshez: Mire jó a versmondás ma Magyarországon? ...
A válasz 42. Csak a kérdést kell helyesen feltenni. Douglas Adams után szabadon.
Lehet, hogy ideje lenne egy vogon költészeti estnek. Az biztosan felrázná kicsit a
leülepedett közízlést. Ízelítőül egy kis betekintés a vogon költészetbe:

Ó, pirsönő margotosta
Vize/evényeid niint a
többözös rejtjeméli hátán a szedeljes gennyekéiy.
Huss, fohásrom száll feléd
kedvelátos zÜ111111ögénye111!
Abroncskodán korbesarj suhogó pettyeleveddel,
mert szétmarcangolom takonybibircsókjaidat
pacagánycsokiimmel, meglásd!
-Prostatikus Vogon Jeltz, Vogon Tisztviselő (Fordította Molnár István)

16 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
(Csak hogy értsd: " Magától értetődik, hogyaVogon költészet a harmadik
legrosszabb a világegyetemben. A második legrosszabb Kria Azgótjaié. A világ
legrosszabb költészete megsemmisült a lkotójával, a redbridge-i Paul Ned Milne
Johnstone-nal együtt amikor a Föld bolygó megsemmisült. A Vagon költészet ezekhez
képest enyhe." - részlet a Galaxis Útikalauzból). Jó éjt! Már, ha tudsz aludni ezek
után. ©

Kinizsi Lutterhez
Nagytétény, Majusnak 27edikén
Kedves Imre! Laci már egy ideje nem válaszol. Lehet, hogy nem kellett volna neki
a vagon költészettel példálóznom? Tegnap volt a Lázár Ervin prózamondó verseny
zárója a Katonában. Szabolcs is és az egész Nemzeti Tankönyvkiadó kitett magáért.
Nagyon szép és méltó ünnep volt, a gyerekek ügyesek voltak, az egész rendezvény úgy
jó, ahogy van. Képviseltem magunkat, és nem bántam meg. A jótékonysági est, amit
mondtál, mikor lesz? Üdv.

Kinizsi Kisshez

Nagytétény, Junisunak 2dikán

Drága Laci! Ne haragudjatok! Egyszerüen kiment a fejemből az elnökségi
kabinetülés. Összecsapott a fejem felett a hullám. BeváIJaltam egy munkát, amiről már
az elején lehetett tudni, hogy nem tudom időre megcsinálni. És tényleg nem. A cikket
már majdnem megírtam. Ebből a majdnem igaz. Sajnos csak az. Igyekszem, és ígérern.
nyolcadikán, ha törik, ha szakad, ott leszek!

Kinizsi Kisshez

Nagytétény, luniusnak Sdikán

Ne haragudj! Sajnálom! Pedig esküszöm: felírtam. És még reggel eszembe is jutott,
hogy ma van az ülés!!! De ma adtam le végre a határidős munkát, kéthetes késéssel. És
a végén már semmi másra nem tudtam gondolni. A cikket megírom, holnapra.
Valahogyan. Esküszöm, ha addig élek is.

Kinizsiné Kisshez

Nagytétény, Junius 9dikén

Kedves Kiss Úr! Féljem tegnap rosszul lett, mindjárt küldottem doctor után. Az
állapotja súlyos. Az elmúlt hónapban minden éjt nappallá téve dolgozott. Nem bírta a
szive, amely még beteg korában is olyan érzékeny, mint egyébkor. Ma éjjel aludt, de
keveset, és nagy hánykodással. Reggel is igen csendesen vólt. Nem igen srálhat, de
szemei tnindég teli vannak könnyel, egyéb aránt pedig resignálva van egészen, s
csendesen válja a meggyágyúlást, vagy halált. Az imént lehozatta a várból a
mashináját, megkért, hogy külgyek el Magának egy írást. Megígértem, mondta nékem
olyan expressioval, melyet ki nem mondhatok. Majd elszunnyadt. Bocsásson meg, de
oly nehéz állapotba vagyok. Nem tudtam vólt melyik az írás, nút uram kért, s mivel nem
akartam felkölteni' őtet, magam kerestem meg a mashinán. Az ön neve sokat vólt
emlegetve benne, azért gondolom, hogy ez az. Kívánom, hogy találja jó egészségben
Kiss Urat. Az Isten áldása legyen magán!

(Kinizsi Ottó levelei a szerkesztőnek)

versmondó 17
TANULMÁNYOK - RIPORTOK
Szavaink. Idézeteink
Szavaink helye a mondatban
Szavaink valóban közel jönnek hozzánk. Hatnak ránk, ahogy megértjük őket.
Általuk tudunk meg valamit a világról, embertársainkról. Kapcsolattartásunk eszközei.
Nyelvünket használhatj uk az igazság és a hazugság elmondására is, mindkettőnek
közös a forrása, az alapja. A nyelvi jelenségek és megfogalmazások mögött ott van a
társadalom szokásrendszere, értékrendje. A neves francia filozófus és író, Sartre így
foglalta ezt össze:
"Az ember saját hangján beszél, de mások szavai szerint ír."
Mindkét esetben vigyázni kell azonban a logikai sorrendre, mert szavaink
akaratunktól függetlenül többjelentésűvé válhatnak, mást mondunk, mint amit
szeretnénk közölni, pedig a logikánk nem a megtévesztésre épül.
Nézzünk néhány példát a mondatbeli rossz sorrend okozta pontatlanságokra!
A politikus "elméleti íróasztal mellett született elképelések"-ről beszélt. Az
elképzelések elméletiek vagy az íróasztal? Az elméleti íróasztal csak egy elképzelés.
A kutató mesterséges laboratóriumban folyó kísérletről beszélt. Melyik a
mesterséges? A kísérlet vagy a laboratórium?
Az ilyenfajta pontatlanság fogalmi tévedéseket is eredményezhet. Nem mindegy,
hogy állandó kerületi lakosoknak biztosít az önkormányzat támogatást, vagy a kerületi
állandó lakosoknak.
Szavaink mondatbeli rendje sokféleképpen alakítható, de törődnünk kell a nyelvi
logikával, mert szövegünk jelentése hely telen né válik. Más a hónap elején bejelentett
labdarúgó-válogatott összeállítása, mint a labdarúgó-válogatott bejelentett összeállítása.
Gyakran megrnosolyogtató a pontatlanság, mert nem ugyanaz, ha Németh Károly új
csapatát ismerhetjük meg, vagy ha az új Németh Károly csapata lép pályára. Szándé-
kainktól független ironikus megfogalmazás kerekedik ki, ha másho vá kerül ajelző.
Fogalmazáskor fontos a szövegszerkesztés. A lényeget kell pontosan
megfogalmazni, hogy ne csak a szimbólumok nyelvén társalogj unk. Kerülni kell a
káros bürokratikus nyelvhasználatot. Ki kell iktatni életünkből és nyelvünkből a
pongyola hivatali stílus, gondolkodási modell szavait, a tartalom nélküli panel eket.
Talán segítene a mondatfűzések gyakorlásában, ha érdekesebbek lennének a magyar
nyelvtant leíró könyveink, munkafüzeteink. Közelíthetnének az idegen nyelvet tanító
könyvek élvezetesebb, izgalmasabb, érdekesebb szövegeihez,
Mondatfűzéseink gondolatainkat képezik le, a szemantikai tévedések ronthatják
hírünket, és úgy járhatunk, mint az olcsó ruhákat ajánló divatruha felirat, amelyről
mindenki tudja, hogya valamikori divat szerinti ruhákról van szó, azok itt maradt
darabjait jelentik.
A mindennapi életben sem mindegy, hogy jogi helyes lépésre vállalkozik valaki,
vagy helyes jogi lépésre. De a nyelvileg helyes lépések is fontosak, hogy
mondandónkat ne az ösztönök mélyéről jövő nyelvi szürrealizmus jellemezze.
Hogyan idézzünk?
Mondanivalónkat érvekkel, hivatkozásokkal és idézetekkel tehetjük érdekesebbé,
gazdagabbá. Azok a szavak, amelyek eseményekhez, híres emberekhez kötődnek,
felidézik azt a világot, gondolatrendszert, amelyből kiemeltünk egy-egy szövegrészt,
mondatot, vagy felidézik azt a személyt, akit szóba hoztunk, és az ő gondolataival
erősítettük állításunkat. Nyelvünk mindig alkalmazkodik szófordulatainkhoz, ezért
fontos, hogy ismerjük szavaink jelentését, és azt, hogy mire utalnak, mit idéznek fel,
milyen jelentésárnyalatokat hordoznak.
Ha idézünk, felidézünk. Szavainkra rakódott jelentésekkel bővítjük mondandónkat,
gondolatokat, történelmi és köznapi életünk meghatározó fogalmait építjük be be-
szélgetéseinkbe, így könnyebbé válik a megértés, asszociatívabbá tehetjük szövegün-
18 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
ket. Ez pedig kötődik a tanuláshoz, az iskolához. Ezért is mondhatjuk, hogy az
anyanyelvünk megismerése, megtanulása, beszédünk és írásunk kötődik leginkább az
iskolában elsajátítható tudáshoz a mindennapi életünk során. Elismerve a természet-
tudományos ismeretek segítségét, eligazító szerepét környezetünk megértésében,
megítélésében, illetve tudva a számolás fontosságát, mégis tapasztalhatjuk, hogy nyel-
vünk használata mindent átsző.
Megragadható ez az idézetek esetében. Gondolataink kapcsolódnak másokéhoz, és
így növekszik szavaink kifejező ereje, tartalmi értéke. Szélesíti a mondanivaló
jelentését, ha azt olvassuk, a bibói kifejezést használva "a vá!tozásoknak értelmük kell,
hogy legyen."
Nézzük, mit mond a helyesírási szabályzat az idézésről. Példának vegyük József
Attilának az életről szóló töredékét, itt áttekinthetjük, milyen az idézés háromféle
formája.
József Attila írta: "És ámulok, hogyelmulok." "És ámulok, hogyelmulok" - írta
József Attila. "És ámulok - írta József Attila -, hogyelmulok".
A szó szerinti idézetekkel megtiszteljük a szerzőt, és még véletlenül sem esünk
abba hibába, hogy a mások tollával írt gondolatokat szerzőjüktől elszakítva idézzük. De
vigyáznunk kell, hogy ne éljünk vissza ezzel a lehetőséggel. mert nem mindegy, kitől
idézünk. Nekünk, átlagembereknek segítségünkre lehet, ha tudósok, művészek
gondolatai színesítik társalgási stílusunkat, hiszen árnyalják rnondanivalónkat, valamint
hangulatilag is változatosabbá teszik szövegeinket. A sokszínűség erőt is ad, persze
ebben az esetben is fontos az arányérzék.
A felidézett szavak azonban rólunk is árulkodnak. Ha letűnt társadalmi ideológiákat
képviselők nyelvezetén szólunk, az mondanivalónkat is befolyásolja, esetleg még
jelentését is módosítja. Nem segíti a pontos megfogalmazást a szleng vagy a melós
nyelv sem, hiszen ezek nem a differenciált nyelvi kifejezést erősítő elemek. Szavainkra
figyelnünk kell, mert benyomásokat és hangulatokat is ébresztenek. Meghatározott
célból kell őket használni, mert hatnak a szövegkörnyezetre is. Gondosan megválo-
gatott szavaink jobban megvilágítják gondolataink lényegét. Szabatos megfogal-
mazásainkka! kezünkben van a magyar kultúra jövője. Át kell örökítenünk hagyo-
mányainkat gyerekeinknek, az utánunk következő generációnak, és nem mindegy,
milyen mindennapi társalgási stílust tanítunk meg nekik. Nem mindegy, milyen
szókinccsel és mennyire árnyalt jelentéstartalommal bíró nyelvi kultúrában nőnek fel.
Örüljünk, ha diákjaink a közbeszéd kincsestárában is kotorásznak. és idézetekkel
erősítik mondanivalójukat, de azt tegyék pontosan és szépen, ahogy dolgozni érdemes.

Novák Imre

Jelbeszédről jelbeszéddel
2009. április 3-án rendezték meg Budapesten a Dr. Török Béla Általános Iskola és
Speciális Szakiskolában a Hallássérültek IV. vers- és prozantondá versenyéi.

ANASIBA Klubot működtető NASIBA Alapítvány idén negyedik alkalommal, április

3-án szervezte meg vers- és prózamondó versenyét hallássérültek számára. A
jelentkezők előre elküldték a szervezőknek, milyen művekkel vesznek részt a
versenyen. A versenyt szervező kuratórium elnökével, Szabó Katalinna! beszélgettünk.
Milyen céllal jött létre az alapítvány, és tuikor kezdte el szervezni ezt a versenyt?
A Nasiba Alapítvány 2üül-ben jött létre, halmozottan sérült (elsősorban hallássérült és
enyhe fokban értelmi sérült) felnőtt korú fiatalok utógondozását, a társadalomba való
sikeres beilleszkedését segíti elő. A Nasiba betűszó: jelentése Nagyothallók és Siketek
Baráti Klubja. Az utógondozói munka legfőbb színtere aNasiba - Integrációs és Élet-
versmondó 19
TANULMÁNYOK - RIPORTOK
vezetési Klub. A Nasiba elnevezése és logója a fiatalok ötletei alapján született.
Utógondozói munkánk során a fogyatékkal élő fiatalokat és családtagjaikat tájé-
koztatjuk az őket is érintő törvényi és rendeleti változásokról, szabadidős programokat
szervezünk, közösséget teremtünk a fiataloknak, így segítve a társadalomba
illeszkedésüket. de sokan fordulnak hozzánk problémáikkal, gondjaikkal. melyeken
igyekszünk segíteni. Feladatainkhoz kapcsolódó programjaink lehetővé teszik a
fogyatékkal élő hallássérült sorstársak számára, hogy megmutassák képességeiket
másoknak. 2005-ben például fotókiállítást szerveztünk természetfotóikból, 200ó-ban
pedig megszületett a versmondó verseny, amelyre nemcsak az alapítványunk
profiljához kapcsolódó sorstársak jelentkeznek. Megalakulásunkkor 30 tagunk volt,
jelenleg 35ó-an szerepelnek a nyilvántartásunkban. Egy-egy rendezvényünkön a tagok
1O-30%-a vesz részt.
Idén negyedik alkalommal rendezik meg a vers- és prozamondá versenyt. Hányan
jelentkeztek a versenyre az egyes években?
Az első versmondó versenyt 200ó tavaszán rendeztük meg, ezen 12, főleg budapesti
résztvevő volt. Azóta a versenyzők száma nő, a tavalyi évben harmincöten, idén
harminchatan jelentkeztek, már nemcsak a fővárosból, hanem vidékről is: Orosházáról.
Törökszentmiklósról. Mezőtúrról, Szegedről érkeznek hozzánk versenyzők az április 3-
ai megmérettetésre. Az országosan meghirdetett rendezvényen minden korosztály
képviselteti magát, a legfiatalabb versenyzőnk IS, a legidősebb 79 éves.
A jelentkezők február 28-ig küldhették el, hogy nút fognak szavalni. Milyen a versek
és a prózai művek aránya, kiket szeretnek felolvasni illetve szavalni a versenyre
jelentkezők? Mennyi a kiilföldi és mennyi a magyar mű?
A jelentkezési lapon kérjük az irodalmi mű írój át és círnét, mert a szavalat alatt
kivetítjük a szövegeket. Erre a könnyebb megértés végett van szükség, lévén a
versenyzők közőrt siketek, nagyothallók, de a közönség és a zsűri soraiban hallók is
vannak. A versek és az előadásmód szabadon választott. Hangos beszéddel vagy
jelnyelven (vagy esetleg a kettőt kombinálva) adhatják elő a választott művet.
Természetesen az értékelés is ennek megfelelően történik. A választott versek nagy
része - egy-két kivétellel - magyar író, költő alkotása. A versenyzők elsősorban olyan
műveket választanak, amelyek megértése saját kommunikációs szintjüknek megfelelő.
"Legnépszerűbb" költőkként Petőfi Sándort, Arany Jánost, József Attilát és Weöres
Sándort említhetem.
Szerepeit-e a négy év alatt kortárs magyar költő vagy prózaíró a jelentkezők
repertoárján?
Szavalóink szívesen válogatn ak kortárs alkotók műveiből is, itt is elsősorban a nyelvi
szint a meghatározó. Néhányat említenék csak: Varró Dániel, Dudás Sándor, Kányádi
Sándor, Szepesi Attila, Juhász Magda versei is szerepelnek az április 3-ai verseny
repertoárján. Érdekességként említeném. hogy mindig van a választott versek között
olyan, amelyet sorstársuk írt.
Tapasztalataik srerint általában miket szetetnek olvasni aszavalóverseny
résztvevői, s milyen élmény számukra egy ilyen szavalóversenyen részt venni?
A hallássérültek jelentős része számára az irodalom írott formája nehezen érthető,
ezért elsősorban a lektűrök közé sorolt könyvek népszerűek, mert ezek megértéséhez,
az események követéséhez elegendő szókinccsel rendelkeznek. Szívesen ismerkednek
meg a filmre adaptált irodalmi alkotásokkal. A verseny nagy élményt jelent számunkra:
ezt bizonyítja, hogy számos olyan versenyzönk van, aki évek óta részt vesz a
rendezvényen, ötleteivel segíti a munkánkat. Mint minden évben, ebben az évben is
nagy érdeklődéssel és szeretettel várjuk a versenyzőket és a kívánesi nézőket.

Györe Gabriella
20 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Vass Tibor
Spanyolnátha a veszélyegyenlőségért, azaz lehet
Eintegrálni egy onlájn művészeti folyóiratban*
Egy kortárs művészetekről szóló társalgásban ma a közbeszéd szerint már
tájékozatlannak minősül az, aki nem ismeri a Spanyolnátha művészeti folyóirat
negyedévente megjelenő számait. Ezen a konferencián még büszkébben
hangsúlyozhatom, hogy alap közkedveltsége a folyóiratot segítő népművelők
elkötelezett munkájának is köszönhető. Nagy öröm, hogy közülük sokan ülnek a
konferencia résztvevőinek soraiban. Ök azok, akiken a Spanyolnátha sorsa is múlik.
Itt van mindjárt a folyóirat rendszeres negyedévi megjelenésének felvállalásában
vitathatatlan szerepet játszó Tánczos Tamás, a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház
igazgatója és az ő kollégái. A Ház 2üü6-ban kérte fel arra a Spanyolnáthát, hogy
rendezzen ott programokat - ebből a felkérésből ered a korábban rendszertelenül
megjelent folyóirat negyedévi periodikává válása. Mi ez, ha nem a népművelő zsigeri
ráérzése az onlájn és off1ájn világ korszakalkotó integrálási lehetőségére? Olyat kezdett
el támogatni, amelyről más integrátorok azt mondták, ej, ráérünk arra még.
Kockáztatott, és bejött neki. Ma a sajtó attól hangos, hogy rendre a miskolci ifiház ad
otthont a Spanyolnátha bemutatóinak; ma irigyli a házat a szakma, próbálja elcsal ni a
folyóiratot alapszámbemutató helyszínéről.
Aztán itt ül a hallgatóság soraiban a minap bemutatott tavaszi lapszám Szeged-
összeállításának szerkesztője, Bene Zoltán és az ő kollégái. Zoltán olyan Szeged-
összeállítást rittyentett, hogy minden teleház, eMagyarország pont, eCampus klub mind
a tíz billentyűzetujját megnyalja utána. Kell-e mondanom, hogy a neves szépíró az
algyői Faluház, Könyvtár és Tájház igazgatója? Vagy annyira magától értetődik, hogy
ilyen ember ereiben csakis integrált népművelővér folyhat. Felesége, Bene-Kovács
Szilvia, a Csongrád Megyei Közrnüvelődési, Pedagógiai és Sportintézmény művészeti
előadója, szintén a Iapszám szerzője, fotósorozataival gazdagítja a Spanyolnáthát. Kell-
e mondanom, hogy nem félünk az utánpótlás-hiánytól? :-)
@@@
Egy kis kitérővel kezdeném. ha nem ez lenne a betérő mondat, de azt mégsem
mondhatom, hogy egy kis betérővel kezdeném, az nem szokás, az hülyén hangzik, azt
nem értjük. Azt értjük, ami a szokás, érthetően a szokások rabjai vagyunk, a szokásos
kifejezéseké is.
Fél hat van, szokásosan adódik úgy, hogy azonnal írással kezdené az ember a
napot, erre leesik a hó, nem szavakat lapátol be az ember a gépbe, hóbaírás lesz a
gépbe írás helyett. Hébe-hóba élénkül csak az utca ennyire, mint most, nyári estéken az
utcai padunk körül. A hóbaíró szomszédok méltatlankodnak, március van, mégsem
kéne esnie a hónak, ráadásul huszonötödike van, nagyon vége felé a hónak, a március
végéről beszélek.
Meg van az időjárás bolondulva, mondjuk szép közhellyel mindannyian. Ne
menjen agyunkra sem ez, sem a rohanó világ közhelye, az sem, ha kiállítás-megnyitón
éppoly komolysággal előadva halljuk, mint amilyen komolysággal egy önkormányzati
faliújságon üzenik Tamási Áron örökbecsű szavaival, hogy azért vagyunk a világon,
hogy valahol otthon lehessünk benne.
Arról sem Exupéry tehet, hogya cafattá rongyolódott jól csak a szivéve l lát az
ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan szintén örökbecsű mondásával
képesek vagyunk akár saját gyerekünket emlékkönyvileg is útba igazítani, és eszünkbe
nem jut, hogy az elhasznált szavak helyett mást keressünk.

versmondó 21
TANULMÁNYOK- RIPORTOK

Kovács Tamás Majomkirály története XXVII rézkarc

22 versmondó '
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
Nem az a baj, hogy nem szépek a közhelyek, hogy nem szépek az idézetek. Az lehet a
baj, hogy nem törekszünk arra, hogy az egyéniségünket egyénibben kifejező
közhelyekkel és idézetekkel példálózzunk. Az internet használatához fűződő
szokásaink jellemeznek-e legalább annyira, vagy épp kevésbé, mint például a kedvenc
közhelyeink, idézetei nk, vagy épp ételei nk, tévécsatornáink? Lett-e az internet
bevallottan lelkünk digitális önarca?
Én is egy szokásos kifejezésrab vagyok, szokásosan igyekszem bontani, ha mást
nem, legalább egy Spanyolnátha-nettel kapcsolatos kifejezés falát, a folyóirat
virtualitása fogalmának ócska tégláit bontanám ki a falból, szándékosan, nem az
alsókat, s nem is azért, mert attól félek, összedőlne a fal, ekkorát azért mégsem
gondolok a bontás erejéről, inkább egy huncutságot csupán, belekötni új habarccsal új
valamit a régi falba.
Falnak márpedig lennie kell, abban virtualitástégláknak is, inkább csak betennék
egyik-másik virtualitástégla helyére egy másikat. Egynek-egynek helyére azonban
szándékosan nem tennék semmit, lehessen a lyukakon keresztül kukkol ni a túloldalra.
Aki akar, tesz oda saját, ellenkukk-téglát, aki nem, az meghagyja kukklyuknak, jó lesz
ott rálesni a túloldal életére. Jó lesz hagyni, hogy onnan átkukkolhassanak a miénkre.
A virtualitás tégláit bontogatern. nem olyan alattomosan, mint tette azt a
spanyolnátha 1918-ban Kaffka Margit, Apollinaire, Rostand vagy Schiele
szervezetével, jól láthatóan guggolok a fal tövében, egy kőműves kelemenkalapácsával
gyengíteném a szokásfalat.
Egészen bele fogok fáradni a végére, ezért is nem pépéesprezentálok, igyekszem a
pépéesdiák helyett szövegmelódiákra koncentrálni, legyen egy kis projektorpihenés a
csütörtök délutánban.
A projektor üzemórájára való tekintettel is van egy jó meg egy rossz hírem.
Kezdem a rosszal. Nem ez volt a kitérő; az még csak most jön. Viszont a falbontás,
illetve a kukklyukak készítése előtt rá kell hangolódni a munkára, most jön a
ráhangolódás, ami jó hír: nem lesz hosszú.
@@@
Hernádkaki szomszédom másfél liter félvörösborral állít be, jön gratulálni, szeretne
hozzájárulni a hétvégi Spanyolnátha-buli hangulatához, fogadjam el tőle a
félvörösborát, a folyóirat tavaszi Iapszámbemutatóját rendezzük a tavasz első napján,
másnap pedig Önök kérték címmel Spanyolnátha-kertfesztivált, jó lesz a hangulathoz
íze, illata.
Hálás vagyok, mondom a szomszédomnak, ha ez a konkordis bor, a szagos, mert
attól olyan jó szagosat lehet, mi sem bizonyítja jobban a szölö életenergiáját. és az élet
szőlőenergiáját, mint az emésztés eredményeként - jobb esetben másik nap - képződött
ugyanolyan illat, mint az emésztés előtti; ezt a bort nem tudja úgy átalakítani a
szervezet, hogy legfőbb jellegzetességétől, az illatától megszabadítsa. Ez közös
bennünk meg mindenki másban, megállapodunk, ettől a félvöröstől kivétel nélkül
minden emésztő ezt produkálja.
@@@
A minap két jó valóságra jöttem rá a virtualitással kapcsolatban.
Rájöttem a számítógép és a gyerekfej valós kapcsolatára. Apa, internet nélkül a
gép mit sem ér, mondja a fiam, tizenkét éves, amikor gépcserém után megtudja, hogya
régi gép netezni addig még nem lesz jó, amíg nincs benne hálókártya - neki a nélkül
hasznavehetetlen lenne.
S rájöttem, hogy régtől füllentenek azok, akik azt híresztelik magukról, nem
olvasnak az interneten. A resztelt máj nehéz az epésnek, a híresztelt máj az őszinte
levésnek. Sokaknak valamiért kínos bevallani, hogy mégiscsak az élet beszállókártyája
lett számukra is a hálókártya.

versmondó 23
TANULMÁNYOK - RIPORTOK
Radnóti-évben nem a föl-, hanem a főhajtás szándékával illendőség tőlük olyat
kérdezni, hogy ki számítógépen száll fölébe, annak mért kép a fájl. Mért csak képnek
fogadja el a szöveget, pedig valósággal tudja, hogy ha közelebb megy a képhez, számára
is kiderülhet az igazság. A szövegből egy távolságból kép lesz, a füllentésből hazugság.
Netnaplót írtam a múlt héten az irodalmi portálte, s alighogy közlik a naplóm, nem
telik bele fél óra, jó pár olyan üzenet érkezik, amely konkrétan a fél órával korábban
közölt naplómmal kapcsolatosan jelez vissza olyanoktól, akik addigelé mintha úgy
állították volna be netmagukat, hogy ímélezésen kívül nem használják a netet semmire.
Mintha még mindig lenne izgalom abban, hogy titokban, az otthoni magányban rá
lehet kukkolni a netre. Mintha még trendi, vagy izgi lenne azt kommunikálni, hogy őt
az egész internet mint olyan, nem érdekli, nem hatja meg. A macska fel van mászva a
netfára, Ő meg csak a saját ímélsorsába van integrálva. Olyannyira jólesik neki a
kukkoló szerepe, a látszatkeltés, hogy valójában nem használja a netet? Olyannyira
jólesik úgy cselekednie, mintha titkon belesne egy ablakon, s jólesik ezt a titkot meg is
tartani? Kérdés, kinek meddig füllent, kinek miért hazudik a titkon-netezö. Nekem
füllent minapig, vagy magának netheccből hazudik?
Mint röviddel sötétedés után végigautózni egy falun, égnek a lámpácskák a
szobákban, a sötétítő függöny még nincs be-, redőny még nincs lehúzva, mintha szeret-
nénk bekukkolni, mintha gazdagabbak lennénk az intim szféra meglopott látványával.
A menet közben elkapott kukk-másodpercekből, amit később visszajátszik az agy,
érdekes történet kerekedik, fura, mikre miből emlékszünk, egy randa festmény a falon,
egy kopott szekrénysor, tetején plafonig rakva dobozokkal, egy villódzó tévéképernyő.
A látvány látszana másnak, ellátványlik ott magának az én kukkolásom nélkül.
Kukkoláss csodát, mint ahogy sokan azt gondolják, az internet is elvan az ő
felhasználásuk nélkül. A szomszédom fel akar használni internetileg, hóna alatt a
konkordis borral a wifim felől érdeklődik, tudná-e venni tőlem rádióilag hivatalosan a
jelet. Lehetett itt nála ezek szerint valaki egy olyan géppel, amely fogott jelet,
máskülönben honnan tudná, hogy jel van, az ő gépe nem olyan. Szóval a tisztesség,
erről beszélek, amikor a felhasználásáról is. Hogy lophatná a jelet, de inkább kérdi: ha
tenné, származna-e belőle hátrányom. A szomszédom bevallottan netező.
@@@
Tanulmányok hosszú sora szól a virtuális valóságról. Örömmel olvasok ilyeneket
is, jó látni, ahogy a virtuális valóság óriási képzavarában elmélyedők mélytelen
mélységekig hisznek közhelyeik és idézeteik eredetiségében. Azon kritériumok alapján,
amelyeket az új szerzetes közösség tagjai, a netdiszciplínusok a megfelelés felé
felállítanak, nem szeretném, ha a Spanyolnátha művészeti folyóiratnak mint digitálisan
előállított és csak digitálisan hozzáférhető produktumnak, bármi köze lenne a virtuális
valósághoz. A Spanyolnátha nem nyomtatott folyóiratot utánoz, nem szimulál egy
kézzelfogható terméket, valósága nem virtuális. Mi sem bizonyítja jobban
életenergiáját, mint az emésztése során keletkező örömérzet. Ez közös bennünk meg
mindenki másban, ettől a Spanyolnáthától sok-sok emésztő ezt produkálja. Fizikailag
létezik egy szerveren, egy 24 órás nyitva tartással rendelkezésre álló könyvesbolt
folyóiratpolcán lapozható termékhez is hasonlatos lehet. Mint bármelyik könyv
bármelyik polcon, fellapozható. Létezése szempontjából mindegy, hogy fizikai
valójában a legismertebb onlájn művészeti produktumok egyike, fellapozás, megnyitás
nélkül ugyanúgy porosodhatnak lapjai a netszerveren, mint ahogy ugyanez előfordulhat
bármelyik könyvvel a boltban. A Spanyolnátha nem azért van a netvilágon, hogy
valahol netotthon lehessen benne. Jól csak a színével s nem a fonákjával lát jól a
netember. Lehet, hogy ami igazán lényeges, az hiányzó láncszemnek használhatatlan.
Nem azért internetes folyóirat, mert kézzelfogható megjelenése költséges volna.
Testileg-lelkileg van szüksége a netre. Jó érzésekkel csak az ő kiszolgáltatottja.

24 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
Nettestet hizlaló, netlelket gazdagító lapszámai abból a határozott meggyőződésből
készülnek, hogy a netnek is szüksége van őreá. Épp a nettestben épp hogy net-elélek.
Eltökélt szándéka volt öt esztendővel ezelőtti alapításakor, hogy megreformálja a
kortárs művészetek nethez fűződő szokásjogait, fejlődése során szanaszét folyó
művészeti üdvözlőlapból müvészeti hálóterem, majd rendszeres időközönként
megjelenő művészeti folyóirat lett. Alcímében "csak" művészeti, annak ellenére, hogy
zömében szépirodaimat közöl, de a közlésarányokat tekintve éppúgy lehetne kritikai,
mint például zenei, fotóművészeti, képzőművészeti. A Spanyolnátha integráltan
művészeti fol yóirat.
Volt tehát egy ideája alapításakor: létének tétje az lehet, hogy az aktuális
jelenvalóságban érhet-e nélküle az internet egyáltalán valamit. Ez egy hosszú távú, élet-
hosszára szóló cél, ezen belül tétkérdése volt, át tudja-e legalább részben szabni az
interneten közölt művészeti produktumok kizárólag másodlagos jellegére beidegződött
gondolkodásunkat, vagyis azt, hogy a neten is van-t át tudja-e írni a van olyan, ami
csak a neten van-ra.
J?elt'lt'dtPl'é'! It'é' J> ..5{'J>It'}<?),{'~;J>~; mé'gJ;é'Jb, J>Td'gj! J"Wé'gX?;O?' l!tÓl'07 ){f)é'm.?»)'?
érdekeljen. Tétje ma abban legyen, tud-e követendő példaként előáll ni, tud-e olyan net-
etalonokat alkotni, olyan ner-elveket rögzíteni, amelyek az utána indulók, a
nyomdokain haladók számára már természetesen lesznek, kötelező érvényűek,
betartandóak. Szeretné, ha nem lenne a .hu-netnek olyan szíve dobbanása, amelyből ki
ne hallatszana, de ne betegségre utaló szívzörejként, egy-egy Spanyolnátha-lapszám.
Ma annyi az ilyen hivatkozás a Spanyol náthára, hogy ebben a felelősségében teljes
joggal bízhat.
Nem szerény a tét kijelölése. Nem szerény vállalás az ebben a rohanó világban
közhelyét átíratni az ebben a haladó világban-ra, belassítani annyira az internetet, hogy
természetesnek vegye egy negyedévnyi időre változatlanul beálló periodika
létjogosultságát. Ó, de jó, hál istennek régen hallottam az információs sztráda
közhelyét. Helyette például egy többmilliárdos információs sztrádavári hegedüvel
húzni a netnótát, ha lehetne.
Köztudomású, hogya SpanyoJnátháé ma a legnépszerűbb, legaktuálisabb kortárs
művészeti alkotói adatbázis. Pedig a folyóirat csak szerzőinek szakmai életrajzait és
portréképeit közli. Elgondolharjak. milyen mérvű a szerzői gárda, mekkora terjedelmű
egy éves repertórium. Üssenek be találomra a keresőbe ismert kortárs müvészeket,
sokaknál a Spanyolnátha bízvást az első kidobott oldalon szerepel, Ez ugye annyit
jelent, hogy őket az interneten a Spanyolnáthában olvassák a legtöbbször. Ki is lehet
mivel, mi is lehet kivel jól integrálva? Gondoltuk volna, akár csak pár évvel ezelőtt,
hogy megérjük, hogy onlájn e!sőközlésben olvashatunk, láthatunk műveket Juhász
Ferenctől, Tandori Dezsőtől, Tamás Mcnyhérttől? És ők ott vannak egy lapszám
egyazon blokkjában.
Mondok egy példát, hogy a Spanyolnátha időben is az igazat, időben sem a
virtuálist mondja. Szerkesztő kollégám megnyeri az egyik legtekintélyesebb hazai
kiadó regénypályázatát. Az eredményhirdetést követően fél óra múlva tele vele a nel.
Ehhez képest mi elbánunk a kollégával, ha ő épp nem az aktuális lapszám szerzője:
szerkesztőségi hírben igen, de életrajzában nem tesszük meg addig a szükséges
kiegészítést. amíg nem lesz újból szerzőnk. Tehát minimum egy negyedév négyezer
félórájáig be lesz lassítva a net, nem borul a rend még a saját kedvünkért sem. Egy-egy
lapszám időbe való beágyazódottsága fontosabb a napi, havi, negyedévi aktualitásnál.
Nincs a netpalánkon átdobva senki, nem veljük át ezzel sem magunkat, sem a netet,
sem a netezőt.
A Spanyolnáthának ma közel kétezer előfizetője van. Kell-e mondanom, hogy ez
igen nagy szám. S nem csak ahhoz képest, hogy egy negyedévente megjelenő nyomta-
tott folyóirat előfizetői táborát tíz éve még a legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerült
versmondó 25
TANULMÁNYOK - RIPORTOK
ötven fölé tornásznunk. S ennek 90%-a is intézmény volt, szívességet téve az
előfizetésével. Akiket érdekelt, úgy gondolták, úgyis eljut hozzájuk. Kapnak ingyen a
bemutatón, protokollból küldjük nekik, olvassák a könyvtárban. Az előfizető szót -
annak ellenére, hogy nekünk ugyan nem fizet senki, még előre sem, azért, hogy
Iapszámainkat olvashassa - szándékosan használtam. 2009-től előfizetőnek is szólítj uk
olvasóinkat, az előfizetést a hírlevélre feliratkozott olvasóinknak ajándékba adjuk.
Tehát képzavar vagy sem, de 2009-től a Spanyolnátha az első olyan onlájn folyóirat,
amely grátisz előfizetéssel olvasható.
Ennek előzménye, életre hívója kétségkívül az, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság
tavaly ősszel egy jóindulatú magánszemély feljelentése nyomán a folyóiratot a
programjait közlő hírlevele miatt felügyeleti eljárás alá vonta. Számunkra ebből vált
világossá, hogy hírlevelünk a szeptember l-jén életbe lépett új törvény értelmében
elektronikus hirdetésnek minősül, és nem szabad lehetőséget adnunk a szigorú
adategyeztetés nélküli önkéntes feliratkozásra. A felügyeleti eljárást indokaink alapján
megszüntették. A korábban együttműködőnek hitt kapcsolatok újraértelmezése során
elhatároztuk, hogy 2009-től a Spanyolnátha hírlevelét csak az olvashatja, aki ebbéli
szándékát újból, egyértelműen megerősíti. A kapcsolatok tisztázása érdekében
vállaltuk, hogy a feliratkozásból kiiktatjuk az automatizmust. Folyóiratunk főlapján
továbbra is bárkinek lehetősége adódik feliratkoznia a hírlevelünkre, ám válaszképpen
nem automatikus üzenet, hanem munkatársunk adategyeztető levele érkezik. A hírlevél
kérésének elfogadását szerkesztőségünk a rendelkezésére bocsátott adatok alapján
mérlegeli. Idén, mint korábban is említettem, közel kétezer olvasót tisztelünk meg
azzal, hogy címére hírlevelet is küldünk.
A Spanyolnátha felvállalja a nyomtatott folyóirat-kultúra szóhasználatával való
szorosabb integrációt. Ezt 2006-ban azzal kezdte, hogy minisztériumi lapengedélyt kért
(lásd impresszum). (Zárójelben jegyzem meg, hogy a minisztériumi lapbejegyzö
kolléga, olvasva kérelmünkben a névválasztással kapcsolatos indokai nkat, gratulált a
névválasztáshoz.) Most itt az előfizetés, ami alapján - nonszensz ez az
onlájnizmusban? - már a lap példányszámáról is beszélhetünk.
Újabban behúzzuk a netcsöbe a nyomtatott kultúrát, kommunikátumokká kezdjük
emelni egy saját spanyolnáthanet-nyomdamagyar szótár szócikkeit. Ékes darabja
például a napvilágot lát helyett netvilágot lát, vagy a korrektúrát kap helyett a
netkefelevonatot lát.
Jó pár közintézményben szeretnénk kialakítani a Spanyolnáthára előfizetett
számítógép fogalmát: ott az olvasó olyan kísérőszöveggel találkozik, melyböl
megtudja, hogy az intézmény saját kérésének köszönhetően a folyóirat hírlevelének
olvasójává. ezáltal a lap előfizetőjévé is vált, s az érintett intézmény jóvoltából azon a
helyen ő a tiszteletpéldányát olvassa alapnak.
@@@
Egyalapműben olvasom, hogy az interneten az emberek tudni szeretnék, hogya
másik férfi vagy nő. A vincseszteremre megy, ha az internetet ennyire leválasztják a
való életről, nem hiszem, hogy aki ezt írta, az tényleg csak az interneten szeretné tudni
azt, hogy férfival vagy nővel áll szemben. Ha odaírja, az interneten is, rendben.
Apróságok, amelyeken el is csúszhatunk. Mondjam-e, én mennyire szeretek csúszkálni;
számomra a nyelv az apróság-csúszásaiban szép: ha az előző mondatban az agyarn szó
helyére írt vincseszter után azt mondorn, Vincsi-kód, más csúszások keletkeznek.
Tessék nem-kapaszkodni, Spanyolnátháéknál ez van kódolva. Meg hogy nem
kihajolni életveszélyes. Az internet neki nyelvet nyújt, kiölti rá a formanyelvét. Ezen a
nyelven apróság-elcsúszás volt még pár éve, hogyaSpanyolnáthát a virtuális valóság
részének tekintették. csak mert az interneten van. Ja, hogy onlá)n?, mondták működése
első évében. Ja, hogy onlájn?, kérdik azóta, mióta számottevő lett.

26 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
Hányszor mondjuk ki a portál előtt feleslegesen, hogy internetes, hányszor az
ímé!cím előtt, hogy elektronikus. Valójában nem úgy hiányoznak pedig onnan, mint az
öreg szó a néne őzikéje elől. Nekem legalább annyira nem, mint a szomszéd vörösbora
elől a guggolás. Merthogy jó a bora. Sora és laborja, ímélkezzél és netezzél.
@@@
Kimegyek havat lapátolni, jött utánpótlás rendesen. Meg van az időjárás
bolondulva, mondom szép közhellyel az egyik szomszédnak. Nem nagyon érek rá
havat IapátoIni ebben a rohanó világban, mondom a másiknak. Jó itt Iapátoini a
sajáthavat, mondom a harmadiknak, hisz gyönyörű helyen élünk, és végtére is azért
vagyunk a világon, hogy valahol otthon lehessünk benne. Érzem, jólesik majd a
negyedik a szomszéd nak, ha hazajön, s észleli, hogy kocsibeállóján nem lát havat, de
nem csak azért, mert jól csak a szívéveliát az ember.

Elhangzott a Magyar Míívelődési Intézet és Képrdművészeti Lektorátus által szervezett

e-konfe rencián.

Rékassy Csaba A megfigyelő rézmetszet

versmondó 27
TANULMÁNYOK - RIPORTOK

MIDŐN EZT ÍRTAM...

Vörösmarty Mihály: Előszó című versének újraolvasása

Súlyos idők, súlyos sarok. Tudjuk, 1849. október 6-án, Aradon

kivégeznek tizenhárom katonát, a magyar hadsereg tábornokait, majd Pesten egy
politikust, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, hogy azután több ezer
szimpatizánst, együttműködőt ugyancsak a halál avagy börtön várjon. Mindaz, amiről
több ezer magyar értelmiségi, hazafi, polgár - mindegy, minek nevezzük őket:
korszerűeknek, elődeinknek, a mai Magyarországot előkészítőknek - álmodott, aminek
életét szentelte, semmivé válik, semmivé válni látszik. Szörnyű vákuum, szörnyű
csalódottság, sőt egzisztenciális kilátástalanság keletkezik. Nem könnyű ocsúdni. Nem
lehet mit mondani, alig lehet megszólalni.
Vörösmarty megszólal. Az irodalomtörténet ma is vitatja, hogy minek az apropóján.
Nevezetesen azért-e, mert sajtó alá rendezi műveit és egy [845-ből származó versének
elolvasása megihleti, amelyhez előszót ír? Vagy magának a gyűjteménynek lenne az
előszava a ma ismert költemény? Nem tudjuk. Mindenestre olvassuk el újra, s bár az
iskolából talán emlékezünk rá, ezért ismerősen cseng majd néhány szállóigévé vált
mondata, mégis megdöbbentőek lesznek a képek, megdöbbentő a sorokból áradó
tragikum. Beethoven vagy Liszt fájdalmasan zengő akkordjait hallhatjuk aláfestésnek.

ELŐSZÓ

Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Az ellenséges istenek haragját.

Zöld ág virított a föld orrnain.
Munkában élt az ember mint a hangya.
Küzdött a kéz, a szellem mz/ködött,
Lángolt a gondos ész, a sziv remélt.
S a béke izzadt homlokát törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberiidvot. melyért fáradott.
Ünnepre fordúlt a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.
Öröm- s reménytől reszketett a lég,
Megszulni vágyván a szent suizatot,
Mely által a világot mint egy új, egy
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje;
Hallottuk a szot. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megsriint forogni egy pillantatig.
Mély csend lön, niint szokott a vész előtt.
A vész kitört. Vé/fagylaló keze
Emberfejekkel Iapdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
Lélekzetétőlmeghervadt az élet,
A szellemek világa kialutt,
S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolak le
És folyton-folyvást ordított a vész,
Mint egy veszené bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől;
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhanivadt várasokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, ntint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent.félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.
Majd eljön a hajfodrász. a tavasz,
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
Virágok bársonyába öltözik.
Üvegszemén a fagy fölengedend,
S illattal elkendőzött arcain
Jókedvet és ifjuságot hazud:
Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?

28 versmondó
 TANULMÁNYOK - RIPORTOK
Különös gyászódának is felfoghatjuk a verset, hiszen a záró sorok egyértelművé
teszik ezt: .Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, /Hová tevé boldogtalan fiait?" Gyászóda.
nemcsak a kivégzettekért. a hősi halottakért, hanem valószínűleg az elkövetkező
halottakért is, akik egyszerűen bele fognak halni a bánatba, bele fognak halni a tragikus
el bukásba. S nem lehet nem érezni, hogy a kérdésben maga a költő is benne foglaltatik.
De mi a mű titka, honnan e zengés, honnan e tömörség? A Három regéi, amelyhez
talán valóban előszóként íródott, gyakran idézi az irodalomtörténet, de nemigen olvassa
a nagyközönség, de még a diák sem, pedig a vers megfejtésének egyik lehetséges
kulcsát bizony ott találj uk. Mert a kedves, szentimentális verscsokor egyben példázat is
a hazafiságról. Batthyány Emmának ajánlotta a költő, a nem sokkal korábban az
Újépület falánál szörnyű módon kivégzett régi barát leányának. Így a lelkében még
fájdalmasabb az emlék. S hatalmas az ellentmondás a vers játékos derűje és a jelen
vaskos realitása között.
Feltehetjük a kérdést: miért mégis ez az emelkedettség, miért nem konkrét az
emlékezés, miért elvonatkoztatott, allegorikus pannóban, lényegében triptichonban festi
meg a történetet a költő? Lehet, hogya cenzúrától való félelem teszi, de valószínűbb
magyarázat Vörösmarty korábbi gondolkozásmódja, sajátos költői alkata.
Vörösmarty mint költő sokat bajlódik az ember küldetésével, a létre vonatkozó
kérdésekkel. Magát a létet is univerzális léptékben éli meg, például a fiatal Csongor,
alias a fiatal Mihály már akkor is egyfajta kozmikus teljességként és elragadtatásként
keresi s éli meg az életet, benne például a szerelmet. Emlékezzünk, a földi célok mind
falsak számára, a hatalom, a pénz, de még a tudomány is talmi az emberüdv
szempontjából. Ezt példázza a fejdelem, a tudós és a kereskedő kiábrándultsága annál a
bizonyos hármas útnál.
De később mint eszrnélkedö magyar ráébred a világi célok fontosságára: az ország
modernizálásának céljával s a hozzá vezető eszközökkel egyetért, s mint szerkesztő, s
mint állampolgár - ne felejtsük, ez is új fogalom, új tartalmat hordozó emberi
viszonyulás ebben a korban (azóta ezt is sikerült jól összekevern ünk) - teljes lélekkel
kiáll mellette. De ezeket is sajátosan átlelkesíti, s belehelyezi abba a világképbe,
világlátásba, amit kialakított magának, s amelyre a kor, a romantika késztette.
"Midőn ezt írtam tiszta volt az ég, !Zöld ág virított a föld ormain. "
Tehát tavasz volt, a nagy reformkori mozgalmak ideje, és az ember alkotott,
"küzdött a kéz": a munkás, ha fáradságosan is, de tette dolgát - emlékezzünk a
napszámosra az Árpád ébredésében. "Lángolt a gondos ész", s "a szellem mz'íködött": a
Széchenyi által kezdeményezett infrastrukturális beruházások, társadalmi újítások
sokasága valósult meg. (Vörösmarty igen tisztelte Széchenyit.) S mindez együtt, kissé
idealizált harmóniában, magának a békének a működése révén valósul meg. Egyfajta
aktív béke ez, ezért izzadt a homloka, s ebből a fáradozásból az egész társadalom
kiveszi a részét (szinte nem lehet nem hallani a másik híres szállóigévé váló mondatot
egy másik versből: "ez jó niulatság, férfimunka volt".). S mindez együtt teremti meg,
szüli meg a lehetőségét a legnagyobb célnak, a polgári átalakulásnak és a nemzeti
függetlenség kivívásának. (Itt pedig már a kossuthi koncepció mellett áll ki.)
S vajon mi az a szózat, mi az a legnagyobb szó, amit - fantasztikus - nem mond ki:
"Öröm és reménytől reszketett a lég / megsriilni vágyván a legszebb szozatot." ? Mi
tudjuk, az olvasó tudta akkor is, most is: az a szó a szabadság, talán a világszabadság.
"Hallottuk a szót. Mélység és magasság /Yisszhangazák azt." Talán már ki sem lehet
mondani, olyan messze van, a költő csak jelzi, hogy általa egy új, magasabb
életminőség terem a földön.
Ám a nagy folyamat megszakad. kitör a vész, s a lehetőséget egyszerre elsöpri: "S
vérfagylalá keze /emberfejekkel lapdázott az égre, / s emberszívekben dúltak lábai". A
mai, horrorhoz szokott képzeletünknek is borzalmat idéznek meg a képek. Íme, a
romantika eszköztárának, szárnyaló képzeletének hihetetlen kifejezőereje. "És folyton
versmondó 29
TANULMÁNYOK - RIPORTOK
folyvást ordított a vész 1... S amerre járt szétszaggatott népeknek átkai sóhajtanak fel
csonthalmok káriil." Valóban az eltiport forradalmak, s köztük a levert magyar
szabadságharc hihetetlenül plasztikus víziója ez.
E szörnyü pusztítással együtt persze az egyes ember is tökéletesen ellehetetlenült. S
a szellem embere számára talán a legborzalmasabb az, hogy "a szellemek világa is
kialutt",
Az Előszó 1851 legelején (esetleg 1850 végén) íródott, akkor, amikor a
szentivánpusztai gazdatiszti lakásban, a bujdosásból éppen csak megtért, fiatalon
megőszült, megrokkant Vörösmartynál egymást érték a házkutatások, s ha a költő új
verset írt, gyertyája lángjánál azonnal elégette azt, hogy ne kerülhessen zsandár kezébe.
Amikor a nevezetes vers született, valóban "tél van és csend és hó és halál". Kívül is,
belül is, valóságosan is, képletesen is.
Vörösmarty ekkor még csak 51 éves, de már ősz, megtört öregember. I 854-böJ való
az egyetlen fotográfiája, arról is egy ősz szakállú aggastyán néz ránk. És hogyan néz!
Jókai Mórnak nem tetszett a kép. .Neni, ez a világgyűlölet, ez a harag nem volt
Vörösmarty arcában soha" - írja róla. S ha hozzátesszük még a korai öregség
döbbenetét és keserűségét, akkor tulajdonképpen megkapjuk az Előszó benső
tartalmainak lényegét.
S aztán a szörnyű fordulat után az emberiség és a természet egyaránt hirtelen
megöregszik. Szinte a szemünk láttára, szakaszosan, eszelős képsorokban:

A föld megőszült;
Nem hajszálanként. mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten.
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon 111 Ű felett
És bánatában ősz lett és öreg.

Nincs mit hozzáfűzni ezekhez a sorokhoz. A kiábrándultság legmélye ez. Ma is

remekül tudjuk idézni végigtekintve világunkon, az elmúlt idők történelmén, vagy ha
korunk néhány friss fejleményére gondolunk. (Most már világos, hogy miért működik
nagyszerűen - ha talán a mai olvasó számára kissé nehezen is hozzáférhető - az elemeit
képalkotás, allegória és metafora, és ez a sajátos víziókat megfogalmazó csodálatos
nyelv.)
Ebből a mélységből valódi kiút nincs, csak a természet rendszeres körforgásában
jelentkező furcsa feloldódás ban lehet "bízni": "Majd eljön a hajfodrász. a tavasr/ S az
agg föld tán vendéghajat veszen". A tavasz itt valamiféle megöregedett rima, aki hazug
reményeket táplál a kuncsaftokban. Hihetetlenül modern is ez a kép. S ahogy a remény
egyetemes volt - mint azt jelezte a vers elején a Noé-kép, a zöld ág szimbóluma - úgy
a pusztulás is egyetemes, s a pusztulás után minden látszat virulencia csak álcája a
visszahozhatatlannak. a megvaJósulatlan álmoknak, a feltámaszthatatlan álmodóknak.

.Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,

Hová tevé boldogtalan fiait?"

Wiegmann Alfréd

30 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Győzelmet hirdet a Rubophen Versíró Verseny

Egy év alatt többszörös győzelem született. Először akkor, amikor a Rubophen a

versek, a költészet és a versmondás melletti támogatását megerősítve elindította a
Rubophen Versíró Versenyt. Másodszor akkor, amikor a nevezési szakaszban 2008.
augusztus l. és november 16. között közel 25 OOO pályázat érkezett, több mint 4500
pályázótól. A nevezési szakasz lezárulásának napján a szervezők egy esti rendezvényen
látták vendégül a pályázókat, akiknek alkalmuk volt találkozni a zsűritagokkal, a
szervezőkkel, és ami a legfontosabb, egymással. Az est során fellépett a TÁP Színház,
illetve Péterfy Bori és zenekara is. Harmadszor pedig most, amikor bajnokokat avat a
szervező Hídvégi-Vernyik Projektház, és a szakmai támogató, a Magyar Versmondók
Egyesülete.
"Azt mondják, nincs átjárás sem a különböző művészeti ágak, sem a különbözö
generációk, sem pedig az ún. profik és amatőrök között. Ebben persze van valami, de
az egyetlen költészeti folyóirat alapító szerkesztője, aki lazán feltette az életét arra,
hogy a fiatalokat, a pályakezdőket fórumhoz juttassa és sínre tegye, nem mondhat
nemet egy ilyen típusú, mint menet közben kiderült, tömegeket megmozgató
kezdeményezésre." Ezt Turczi István zsűritag, a Magyar Versmondók Egyesületének
irodalmi alelnöke mondta. "Az már más (vagy: az már egy másik) kérdés, hogy irigy,
tülekvő, velejéig önző világunkban milyen hírét viszik azok, akik nem elégednek meg a
részvétel, a tapasztalatszerzés és az esetleg kialakuló netbarátságok apró örömeivel. De
ez legyen az ő egyéni szociális problémájuk. Mi azért jól elvagyunk, és nem felejtjük
el, hogy az igazi meló a pályázók számára az eredményhirdetés után kezdődik: mert a
költészet nem vasárnapi autózás, nem hobbi-kertészet vagy önkielégítés. A költészet
egész embert kíváno életforma, világszemlélet, önkép."
A nevezés zárását követően minden pályázó kiválaszthatott a beküldött versei közül
egyet, mely egy háromtagú előzsűri elé került. Kolozsi László, Szegő János és Vári
György több ezer pályamüvet pontozott, s a legtöbb pontot elért 107 költő jutott tovább
a versenyen. Ök választhattak ki további verseket beküldött költeményeik közül, de
legfeljebb 5 verssel pályázhattak a döntőben. Az öttagú "Nagy Zsűri" - Bogáthy Judit,
Fenyő Iván, Karafiáth Orsolya, Péterfy Bori és Turczi István - összesen 330 verset
értékelt, és így született meg a végeredmény:

Első hely: Mogyorósi László - Lázas Élet

Második hely: Pécsi Marcell - Exem és egérkirálylány
Harmadik hely: Dósa Judit - Képzeld

Láz és fájdalom különdíj: Nagy Anna - Rózsafa

Közönségdíj: Gámentzy Eduárd - Emlékezz!

A 3 milliós összdíjazás ú verseny legjobbnak ítélt versei ből készülő antológia idén
tavasszal az Alexandra Kiadó terjesztésében kerül majd a polcokra.

A Versmondó pedig gratulál a győztesek mellett a Rubophennek is, hogy töretlenül

hisz a versek adta menedékben.

versmondó 31
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

If_._~.
W'IS••
• W6.~íti
".M~It~«
lU .. °VM~·~_
~!f~'~u~~-
12Ö.~~~
Banga Ferenc Hetvenhét és félmagyar rénunese - sritanyomat Czakó Gábor meséjéhe:

32 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

"Lélektől lélekig"
VI. nemzetközi irodalmi gyermekfesztivál Siklóson
2004. óta Siklóson rendezik meg a "Lélektől lélekig" irodalmi gyermekfesztivált, s
megszervezése a kezdetek óta valamely aktuális történelmi eseményhez vagy neves
személyiséghez kapcsolódik.
A "Lélektől lélekig" nemzetközi irodalmi gyermekfesztivál elsődleges célja már
nem a versenyzés, hanem az anyanyelv ápolása, irodalmi értékeink őrzése, a gyerekek
irodalmi müveltségének fejlesztése és természetesen a barátság erősítése a hazai és a
határainkon túlról érkezett iskolák diákjaival, pedagógusaival.

Az eltelt időszakban a fövédnökséget az alábbi neves közéleti emberek vállalták:

2004-ben a kulturális miniszter,
2005-ben az oktatási miniszter,
2006-ban az országgyűlés elnöke,
2007-ben a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke,
2008-ban a szociális és munkaügyi miniszter,
2009-ben Dr. Zsolnai József prof. emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Az első évben a Rákóczi-szabadságharchoz, a második évben József Attila

születésének 100. évfordulójához, 2006-ban az év három kiemelkedő történelmi
eseményéhez (a nándorfehérvári csata, Rákóczi hamvainak hazahozatala és az 1956-os
forradalom évfordulója) kapcsolódott a rendezvény. Ezért a fesztivált "A
szabadságvágy és a hazaszeretet megjelenítése a XX. századi magyar irodalomban"
témakőrben hirdették meg.

Tóth Árpád
A riporter búja
Aztán a napokban egy kommünikét
Ó, nekem kandi
kaptam,
Szemekkel be kell néznem avesékbe,
Hogy szerkesszem ki szépen a lapban,
Ki kell sütnöm: Mit gondol Gyuri Bandi
Hogy Pap Zoltán úr már megint rálépett
(Ha tudna gondolkozn i szegényke']
Ki kell szaglásszam. Bájdalocskái értékesítése végett
A türelmes Petőfi vállára ...
Mi újság a szinházban.
Ó, Sára!
S mily szépen énekel a primadonna lába,
Ábrahámné! dísze a bibliának!
És meg kell tudnom általába,
Ki az első riportot csináltad,
És kutatnom kell perverz vággyal,
Hogy is gondolja az ügyet Mikor az Úr jöttét kiszínezted a népnek,
Segíts, segíts, hogy oldjam ezt én meg:
Szentesi bátyánk a Hortobággyal?
E sok díszes hírt mind megírni szépen,
Nekem bele kell esnem,
Hogy ki ne lépjem
Mint légynek a keserű sörbe,
A lépeni. a lépem, a lépem...
A Csokonai-körbe,
S záp irodalmat kell szürcsölnöm ottan.

A későbbiekben azoknak az íróknak és költőknek a munkásságát állítottuk a

középpontba, akik születésének kerek évfordulóját ünnepeltük 2007-ben. (Ady Endre,
Arany János, Dsida Jenő, Karinthy Frigyes). 2008 a reneszánsz éve volt, ekkor
ünnepeltük a 100 éves Nyugatot, s ezen alkalmak adtak okot a rendezvény
megszervezésére.
versmondó 33
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL
Az első fesztiválon a magyarországi diákokon kívül három határon túli régióköz-
pontból érkeztek gyerekek. 28 magyarországi és 19 határon túli magyar tanuló mutat-
kozott be. A második rendezvényen már 59 tanuló vett részt, öt magyarországi és négy
határon túli régió képviseletében. A harmadik évben hatra bővült a határainkon túli
régiók száma: Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Románia, Ukrajna. A magas
színvonalú megmérettetésen közel 70 fő vett részt. A negyedik fesztiválon összesen 51
versenyző vett részt 22 hazai és határon túli, magyar tannyelvű iskolából. Az elmúlt
évben 64 diák tisztelte meg felkészülésével rendezvényünket. Természetesen
felkészítőik is rendszeresen eJkísérik a gyermekeket.
2009. március 27-28-án immár VI. alkalommal rendezte meg a siklósi Batthyány
Kázmér Általános Iskola a határainkon túlra is nyúló vers- és prózamondó
gyermekfesztivált. A 8-14 évesek számára kiírt versenyen három kategóriában
indulhattak a felkészült diákok. A háziversenyeket követően öt hazai és határon túli
régióközpontban zajlottak az elődöntők, s a legjobbak jutottak el a tavaszi fesztiválra.
Az első és a második kategóriában a témát a kortárs magyar gyermekirodalomból
lehetett kiválasztani, a hetedikes-nyolcadikos korcsoport tagjai pedig - tekintettel a
költő születésének századik évfordulójára - Radnóti Miklós alkotásaival mutat-
kozhattak be. Az első napon, az iskolaigazgató megnyitója után a rendezők tehetséges
diákjai mutatkoztak be, ezt követte a siklósi kötődésű Inhoff Ede trombitaművész
műsora, ő a brüsszeli Európa zenekar szólótrombitása. Szabó László föigazgató
köszöntője után baráti találkozóval folytatódott a nap.
A gyerekek számára az idén is sikeres programnak bizonyult az agyagozás,
valamint a gólyalábakon való mászkálás, a régi gyermekjátékokkal való ismerkedés.
Az idei év 65 tanulóját - köztük a vajdasági, az erdélyi, a kárpátaljai, a burgenlandi
és a közeli Baranya-háromszögből érkezett gyerekeket - neves szakemberekből álló
zsűri értékelte. Tagjai a gyerekek teljesítményét segítő, hozzáértő, szakmájukat méltó
módon képviselő emberek, akik minden diákot besoroltak az arany, ezüst és bronz
fokozatok valamelyikébe.
Arany minősítést a következő tanulók kaptak:

I. korcsoport Nagy Máté Beremend

3-4. osztályosok: Salánki Judit Beregszász, Ukrajna
Simon Zsanett Várdomb
Bányai Kitti Várdomb Volenszki Lilla Dabas
III Patrícia Várdomb
Lahos Anna Újvidék, Szerbia III.korcsoport
Máté Krisztián Nagymuzsaly, 7-8.osztályosok:
Ukrajna
Sipos Bíbor Klára Soltvadkert Denke Dorottya Szolnok
Szappanos Emese Kiskőrös Dér Lívia Mezővári, Ukrajna
Kovács Nikolett Siklós
Il.korcsoport Markó Sára Kecskemét
5-6. osztályosok: Pataki Virág Szabadszállás
Selymes Valentik Siklós
Kukk Luca Dabas Tar Anita Balmazújváros

A tanulók - fesztiválhoz méltóan - egyformajutalmazásban részesülnek.

Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke értékelésében nagyon

színvonalasnak ítélte a gyerekek versmondását.

34 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

A lélekemelő fesztivál 2009. évi rendezvényén 17 arany, 26 ezüst és 22 bronzminő­

sítés született. A kellemesen eltöltött két nap után minden résztvevő jó emlékekkel tért
haza. Erről tanúskodnak a köszönölevelek is: "Kis csoportunk minden tagja rendkívül
jól érezte magát körötökben, és nem szűnik a mese az élményekről. Diákok és tanárok
részére mindez egyaránt ösztönzés volt arra, hogy többet és kitartóan dolgozzanak, de
egyúttal bizonyítéka annak is, hogy az ilyen találkozásokon létrejövő vagy
megszilárduló barátságok mindennél többet érnek" - írta az Újvidékről érkezett
diákokat kísérő tanárnő.
Teréz Julianna

Nádas Alexandra Kikötés szines litográfia

versmondó 35
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

"Mintha Petőfi Sándor ült volna be korénk:"

Az ikervári versünnepről

Újságíró lévén ebben az esztendőben is bekopogtatott ajtómon a feladat, mint egy

kötelező penzum: okosat és szépet írni a közelgő költészet napja alkalmából.
Amennyire megtisztelő. talán annyira lehetetlen vállalkozás ez. Hiszen amióta Kányádi
Sándor mi a vers? kérdésére egy kisgyerek azt a tiszta választ adta: amit mondani kell,
azóta főként a vers ünnepen óvatosan bánok az írott szavakkal. Az újságírói kötelesség
alól ebben az évben felmentettek, s az élet feladat helyett igazi szép szolgálatot és
ajándékot adott. Egy vidéki kis község meghívására egy napra kiléphettem a főváros
olykor bizony testileg és lelkileg is fullasztó világából, és a Vas megyei Ikervár
szavalóversenyén zsűritag lehettem. Indulás előtt még nem sejtettem, hogy ebben a kis
községben, három esztendeje csodák történnek. Nem affélék, amelyekről országos heti
vagy napilapok beszámolnak. Hiszen tudjuk, azok legfeljebb három napig tartanak.
Hanem olyan csodák, amelyek szinte észrevétlenek, mégis élnek és éltetnek tovább.
Pásti József, az Ikervári ÁMK igazgatója, Szabo Béla, a község polgármestere,
Majthenyi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke több éve azon iparkodik, hogy
pedagógusokkal és segítői kkel összefogva a költészet napja alkalmából szavalóversenyt
szervezzenek. A zsűri elnöke miden évben Bartók László Radnóti-díjas előadóművész,
aki hivatásához méltóan az idén sem csak a szavalatok sorsa felől döntött, hanem
'i,z.emüyenként l'i, útra'la\6t aóott a versrncwóó óiákok számára, Ebben az eszrendőben
tizenegy intézményből, tizenhat településről, több mint ötven aprócska és
nagyobbacska diák jelentkezett. A három korcsoport számára (óvodás, alsó tagozatos,
felső tagozatos) meghirdetett versenyen Weöres Sándor és Radnóti Miklós verseit
hall hattuk. A továbbjutottak a Regősök húrján nevű országos vers- és prózamondó
versenyen szerepelhetnek majd.

Weöres Sándor
Robogó szekerek

Mennek a fuvarosok, afekete dobosok a kerekeken éjszaka -- a

tanyai kutyaugatásokon át, tova! s a falusi zárt kapuk álmain át,
tova! az uton a kétfele nieredeken árny-hegyűjegenyesor innen is onnan
is árkai mentén.
A gyerekek alszanak, elviszi őket a fuvalom az égbe, hol érik a
csillag, e gömbölyü, de tövises alma, s a hold-fele kanyarog a hintafa
bársonyo, cifra szalagja, de virrad, a kicsi öcsik és hugok álmai
hajnali légcsigafonatain újra le,földre pörögnek.
Súlyos muraközi ló dobog, a kövön a pata kopog, a paripafölnyihog
- a falon a ló feje, ho-szinen a fekete, tovasuhan - ablakon és puha
keszekusza mennyei álmokon átfut az árnyék.
Mennek a fuvarosok. aluszik a köpönyeg ük, ők maguk éberek -- az
uton a kikeleti lombokon a szekerek erezete iramodik -- ágyban a
kisfiu és huga mennyei hintafa ágain ezer iivegizntu, salátabokáju,
kakukkfejti tarka lovat lát.

Hogy hány és hányféle vers, hány és hányféle lelken átszűrve érkezett a zsűri elé,
felsorolni is nehéz. A három korosztály egymástól külön versenyzett. De még egy kor-

36 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL.

csoporton belül sem körtnyű összemérni a diákok előadókészségét. Hiszen két tízéves
diák között is óriási különbségek lehetnek. Van, aki még nem mer felnézni, van, aki
még nem talál el minden hangsúlyt. Van, akinek nem sikerül a korához illő verset
választania. Nehéz is ez. Hiszen mégiscsak érteni kell valamit abból a költeményből, s
a vers nemcsak a szavak ritmusából és zenéjéből összekapcsolt dísz. Megértéséhez és
hiteles tolmácsolásához bizony élettapasztalat is szükséges, amely túlzás nélkül, de
mégiscsak legalább húsz vagy harmincévnyi bukdácsolás, bánat, öröm és gyász közben
érik meg bennünk. Még a Weöres Sándor-i világban sem biztos a tájékozódás egy
gyermek számára. Hiszen maga a mester mondta, amikor gyerekverseiről kérdezték: ő
bizony sosem írt olyat. Ráadásul mindenki tudja, versben versenyezni képtelenség. Az
nem arra való. De szerencsére, ahol költészet van, ott nincs lehetetlen. S így sikerült
kiválasztanunk azokat a diákokat, akiknek helyezést, illetve különdíjat adhattunk.
Takács Dorina szavalata volt az, amelyik a felső tagozatos zsűri t el varázsolta. Kislány
korához illő verssel, kislány lényéből fakadó tisztaságával mondta el Weöres Sándor
egyik költeményét. S ezzel ő lett a felső tagozatos korcsoport első helyezettje. Az alsó
tagozatos korcsoportban Greffer Felícia, az óvodás korcsoportban Hegedüs Noémi
kapta a továbbjutók elismerését. Az óvodások második és harmadik helyezettje Mórocz
Beatrix és Gyűrű Benedek lett. Különdíjasa: Váradi Dávid, Nagy Franciska, Poór
Patrik. Felkészítői különdíjat Szabo Károlyné kapott. Az alsó tagozatosok második és
harmadik helyezettje Gál Boglárka és Takács Sándor lettek. Különdíjas Hegyi Flárián,
Komáromi Gréta és Baumgartner Brigitta. A felkészítői díjat Horváth Lászlóné vehette
át. A felső tagozatosoknál a második és harmadik helyezett Bettermann Jákob és Bíró
Bálint lett. Különdíjat Szabá Liliána és Lechner Ferenc Máté kapott. A felkészítői
különdíjat itt Horváth Ágota vehette át.
A zsűri munkájában Merklin Ferenc magyartanár és előadóművész, Merklin Tímea,
a Vas népe napilap szerkesztője, újságíró, Pernecker Csilla gimnáziumi tanár, Dr.
Szabá Endre gimnáziumi tanár és jómagam vettünk részt. A zsűri elnöke és egyben
gondos gazdája a már fent említtet Bartók László előadóművész, rendező volt.
Mint zsűritag és az esemény krónikása utólag így e sorokkal adnék át különdíjat
minden szervezőnek, akik tudják, hogy a hagyományt nem őrizni, még kevésbé
őrizgetni kell, hanem teremteni és továbbadni. Tudják, mert néhány óra leforgása alatt
családias és meghitt hangulatot varázsoltak. ahol felnőttnek és gyereknek egyaránt jó
volt lenni. Jó volt otthon lenni. Írásomat Kányádi Sándor szavaival kezdtem, tőle
kölcsönzöm az utolsó mondatokat is. Sándor bácsi így idézte föl a pillanatot, miután a
kisfiúcska megadta a vers pontos és frappáns definícióját. Derültség tarajlott végig a
termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő egy kicsit a bumerángtól szabadulás
könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a
súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejditek, hiszek s el-elmondok, ha
nem is ilyen egyszerűen. A vers az, amit mondani kell. Mintha távoli, az idők kezdetétől
hirtelen ideért fuvallat legyintett volna meg. Mintha Homérosz riadt volna föl
bóbiskolásából, s nyitotta volna rám fénnyel teli világtalan szemct. Mintha a Gutenberg
óta könyvbe száműzött versek, poemák egyszerre hazaszabadultak volna. Mintha Petőfi
Sándor iilt volna be kozénk: S azt csak én teszem hozzá, hogy ezen az ikervári estén ott
ültek köztünk a szűkebben mért pátria mára már örök poétái is. Berzsenyi Dániel,
Weöres Sándor, Nagy Gáspár. Ünnepeltek, örvendeztek és mosolyogtak. Én láttam.

Koncz Veronika

versmondó 37
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Regösök húrján 2009.

Veszprém mellett Kiskunfélegyháza és Budapest adott otthont a "Regösök húrján"

vers- és szépprózamondó verseny területi rendezvényeinek. Beszámolóm ez utóbbi két
helyszín eseményeit öleli fel. Kiskunfélegyházán a Szakmaközi Művelődési Ház,
Budapesten a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Ház látta vendégüI az ifjú
előadókat.
Mindkét helyszín sajátos atmoszférával rendelkezik. Az első századfordulós épület,
klasszikus kerttel és tornáccal, a teremben az expresszionizmus erős hangulatát árasztó
időszakos képzőművészeti kiállítással. A második a Kondor Béla művészetét megidéző
szellemiséggel, no meg egy szép amatőr képzőművészeti kiállítással az előtérben. Az
atmoszféra másik meghatározó eleme az a szolgálatkész kedvesség, amelyben a
versszerető rendezők jeleskednek. Félegyházán Pintér Julika, Lőrincen a Czinczky
família. Április utolsó szombatján került sor a pesti versenyre, ahol a Kondor-ház
igazgatójának. Kiss Mariannak a kedves bevezetője rögtön megteremtette az ünnepi
alaphangulatot.
Félegyházán május utolsó szombatján rendezték az elődöntőt. Itt egy szép vers és
népdalok elhangzása után Gulyás Ildikónak. a ház igazgatójának kedves köszöntője
következett, majd a zsűri elnökének a pünkösdre utaló rövid megnyitója: a lélek
kiáradásának ünnepe hasonlatos ahhoz az áradáshoz, amellyel a költészet rendelkezik, s
hasonlóan az örök minőségek - volt a rövid beszéd fő gondolata.
Némi üröm vegyült az örömbe mindkét helyen, mert az elmúlt évekhez viszonyítva
sajnos csökkent a résztvevők száma. Eleve kevesebben jelentkeztek, s a versenyek
reggelén a rendezők szomorúan jelentették be a telefonokat a közben beérkezett
lemondásokról, betegségre vagy más közbejött programra hivatkozva. Úgy tetszik"
... Másra kell ideg s velő. - ahogy Tóth Árpád mondja - Józan dologra. Friss
tülekedésre." De aztán túlléptünk ezen, mert következtek a vers- és prózaszámok előbb
a 10-12, majd a 12-14 évesek korosztályából.
Mindkét verseny színvonala nagyon kiegyenlített volt, felkészült, élvezetes
produkciókkal találkozhattunk, általában igényes, az életkorhoz illő szövegválasztással.
Talán csak egy-két .fölülvállalás' mutatkozott, mint például egy kislányelőadásában
Kosztolányi Halotti beszédje, vagy egy fiútól Karinthy Előszója. Találkoztunk remek,
ritkán hallott szöveggel is, Petőfi Rokkadal vagy Szabó Szilvia Gondolatok a repülésről
című versével - amely elsősorban témája miatt ajánlatos a kamasz lélek számára -, de
ide sorolhatjuk Lászlóffy Aladár Barátság, vagy Vörösmarty Madárhangok című versét
is, vagy a szép "üzenette)" rendelkező A tavaszhoz című verset Kazinczytól.
Bár magasztosan beszélünk a lélekről, a költészet kiáradásáról, de azért a lélekhez a
felszabadultság, a jó humor is hozzátartozik, a két Kányádi-vers remek megszóltatói a
pesti elődöntőn a Török követ történetével vagy a félegyházi mezőnyben az Okos kos
esetével adtak bizonyságot arról, hogy a vers és a nevetés messze nem zárják ki
egymást. Lehet, hogya verseny kiírásában is bátorítani kellene efelé a továbbiakban a
résztvevőket. Egyáltalán magában a versmondó mozgalomban is nagyobb súlyt kellene
helyezni a könnyedségre. a humorra. Túl az általános apadáson érdekes s máshol is
megfigyelhető jelenség, hogy a kisebb korcsoportban, a 10-12 évesek közül többen
indultak, mint a nagyobbak, a 13-14 évesek. Ennek oka tán abban van, hogy a
kamaszkorban erősödnek a gátlások a fellépéssel szemben. Vagy tán kevésbé működik
a szülői, tanári ráhatás: "hát indulj a versenyen, gyerekem". Vagy - mint már utaltunk
erre - a praktikus szempontok, a gyakorlati életre való felkészülés elorozza az időt a
széppel való bíbelődéstől. S az is lehet, hogy a nagyobbak már fogékonyabbak a
mindent elárasztó, ócska konzumkultúrára, kulturális szükségletüket abban élik ki.

38 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Kovács Tamás A majomkirály története XVI rézkarc

versmondó 39
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Mindezt pontosan nem lehet tudni. A produkciók természetszerűen mégis náluk éret-
tebbek, hatásosabbak.
Ezen a versenyen is találkozhattunk általános hibákkal, ügyetlen beállással, ide-oda
tekintgetéssel, szójátszással, gyermekes hangsúlyokkal, de érett szövegértéssel és mély
átéléssel is.
Mindenestre a verseny, kiírása szerint, mint az iskolai szavalóversenyek
legjobbjainak tehetséggondozó versenye, fontos szolgálatot végez. Megállapítható,
hogy az a viszonylagos egységes nézőpontrendszer, a zsűrik útmutatása, magának a
Magyar Versmondók Egyesületének szelleme az évek alatt megteszi a hatását. Példa a
már említett jó ízlésű és színes szövegválasztás, az éneklő, gyermekded hangsúlyozás
lassú eltűnése, amelynek helyét egyre inkább a természetes lejtésű magyar
beszéddallam váltja fel, vagy a nagyobb figyelem a versek gondolati tartalmára.

Mint általában a versenyeken, itt is volt egy-egy olyan produkció, amelyben ott
sejlik a jövő jó előadója, így például az intelligens Ripka Kálmán, a Buda Ferenc-vers
véleményt is megformáló előadója, vagy a jó alkatú Hoffmann Richard A walesi
bárdok erőteljes megszólaltatásával. S akik szívükben és agyukban elraktároznak egy-
egy verset, gazdagabbakká válnak, így kevésbé elbutult világot ígérnek. Ebben
vállalnak részt a felkészítők s a közönség, akik hajlandó versek társaságában tölteni
egy-egy délelőttöt, amelyre így utólag, remélhetőleg, a szép jelzőt alkalmazzák.

A Budapesten megrendezésre kerülő döntőre továbbjutott versenyzők

a 10-12 évesek kategóriájában

Kiskunfélegyházán: Budapesten:
I. Magyar-Kiss László Gergely Bogdán Gergő
II. Czigány Zsuzsanna
III. Juhász Cintia

a 13-14 évesek kategóriájában:

I. Ripka Kálmán Hoffmann Richard

II. Kovács Gáspár
III. Regős András

Gratulálunk nekik!

Wiegl1lalll1 Alfréd

40 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

"Készen vagyunk már égboltjainkkal

s készen vagyunk a fényességre"
(József Attila)

Készen vagyunk a fényességre

jó sok mondat József Attila és a versmondás ürügyén

Versmondó verseny van sok. Sok jó versmondó verseny van. Igazi, ünnepszerü
versmondó alkalom is akad. Ez valami olyan, amit csak mi, magyarok tudunk. Anélkül,
hogy különösebben büszkék lennénk rá, anélkül, hogy mellveregetés lenne - sokan
CSAK verset mondunk. Magunk s mások épülésére. És kevés nagyszerűbb dolog van
ennél.

A IX., József AttiIáról elnevezett versmondó-találkozó, mint mindig, most is úgy

kezdődött, hogy az összegyűlt, közel 40 produkciónyi versmondó (verséneklők is
vannak, akik csapatostul jönnek!) sorszámot húzott, néhány mondatban bemutatkozott,
és mint mindig, most is volt egy költészetről szóló műsor. Ezúttal megzenésített versek:
Dalok a Dunánál címmel, HuzeJla Péter (Kaláka) előadásában.
De térjünk vissza a versmondókhoz! Az idei mezőnyben a 17-20 évesek alkotta
középtömb mellett néhány harmincas, és három, ennél idősebb versmondó bukkant fel.
(Ez az énekelt versek előadóira is vonatkozik ... )
A bemutatkozások zöme meglehetősen vallomásos volt. A versmondók mind
szükségesnek érezték, hogy elmondják, valami nagyon fontosat jelent számukra a
versmondás; az önkifejezés, az önmegvalósítás, a kapcsolatteremtés eszköze mellett a
világ megismerésének kulcsa is. Többen idézték a Kányádi Sándor-szlogent: "vers az,
amit mondani kell". E sorok írója nem tudja elfogultság nélkül szemlélni a vallomások
hosszú sorát - még akkor sem, ha be-becsúszik egy-két magakellető mondat is néha -,
gyakran elszorul a torka. A bemutatkozók érdekesek, vagányak és vagabundok,
szelídek és magabiztosságra törekvők, elfogultak és hamiskásak. Érdemes figyelni
rájuk.
A tradicionális műsor, Hurella Péter előadása éppen az, amire egy versszerető
ember vágyik. Nem tisztem. hogy kritikát újak az alig több mint harminc percről.
Tovább is elhaJlgattam volna. A pontosan értelmezett, ám zeneileg mégis önállóan
életre keltett szövegek, véleményem szerint inspirálóak voltak a versmondók számára
is. Huzella Péter gyönyörű énekhangja, nem tudok jobb szót: tiszta lelkesedése a
költészet iránt, s a magyar költészet szolgálatában végzett munkája tiszteletre méltó,
őszinte elismerést váltott ki a fiatalokból (s a nem kevésbé fiatalokból is).

Nehéz szerepre vállalkozorn, amikor megpróbálom összefoglalni azokat a tenden-

ciákat, erényeket, hibákat, amelyek a Tatabányán hallott, közel 120 versenyprodukciót
jellemezték.
Hogyan lehetne végigfutni a teljesítményeken? A díjazottakról legalább egy kis
összegzés születik majd - de mi van a többi fellépővel? Mindenki megérdemelne
néhány jó szót, de hát. .. én mindenesetre most külön-külön küldök egy-egy biztató
köszönömöt nekik!
Idő hiányában nézzük a legemlékezetesebbeket. A budapesti Mi újság? zenekar
szokatlan megjelenésű, kicsit talán "lila", de mindenképpen érzékeny, a líra iránt fogé-

versmondó 41
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

kony, modern, izgalmas zenét játszó együttes. Megítélésük nem volt egyöntetű, ám
többen, én mindenképpen, kedveltük őket. Egyszerre játszanak önmaguk örömére,
ösztönösen és elfogadóan, mégis könnyedén fordulva a költői mondandó irányába...
Néha meghökkentőek, máskor mélyen líraiak. A zeneszerző Huzella Péter nyilván
értékesebb tanácsokkal szolgált számukra, én csak szeretném, ha ezúton is
elmondhatnám: különösen izgalmas volt Radnóti versének megzenésítése (Egy
eszkimó a halálra gondol. .. ), de a Kiss Judit Ágnes-vers is (amelyet Budapesten, az
elődöntőn már egyszer hallottam), talán csak József Attila Márciusa maradt el erősen a
kívánatostól. A gálamüsorban elhangzott Születésnapomra is igényesen és frappánsan
megoldott megzenésítésnek bizonyult. Lehet, hogy ezt kellett volna inkább választani a
versenyfordulóban is.
S ha már iti tartunk. Érdekessége volt a mostani versenynek, hogy a három forduló
a szokásosnál nagyobb teljesítmény-amplitúdókat mutatott. Nem véletlen, hogy a végső
döntésnél nem volt egyértelműen első helyezett; nagyon sok jó produkciót hallottunk
ugyan, de nem akadt egy versmondótól (zenekartól) sem három egyformán kimagasló
előadás.

Érdekes színekkel dúsították a mezőnyt a megzenésített versek. A már eml ített Mi

újság? zenekar mellett szép teljesítményt nyújtott a Vasi verséneklók csapata és az
Álomlátó együttes (ők már jártak a József Attila-versenyen egy korábbi alkalommal is).
Előbbi nem kellően bátor előtérbe állítani kiváló énekhanggal megáldott, különös
aurájú énekesét - noha a csapat összteljesítményét a demokratikusan szétosztott, ám
így kevésbé érdekes énekszólók nem jó irányba viszik. Az Álomlátók
csapatmunkájának jót tesz a fuvola s a meggyőző énekteljesítmény - ámbár műsoruk
zeneileg talán kevésbé kimunkált, mint néhány másik fellépőé.
Jelen sorok írójának szívébe markolt Kiss György fedett, alig-hangja - no, nem
minden dalával; éppenséggel meglehetősen sok kritikára ad okot az elsőként hallott
József Attila-megzenésítés, A hetedik ... De Radnóti: Két karodban-ja már egészen
ölelősre sikerült, a Majális pedig, nyugodtan állíthatom, telitalálat. Nem csupán a zene
és a vers találkozott, de az előadói stílus is hitelesen járult hozzá a sikerhez.
Siker. Néha elgondolkodtató, hogy a hallgatóság részéről mit is jelent a taps. Most -
s ez is egyike a bizonyosságaimnak - szinte minden esetben remek fokmérő volt. Igaz,
akadt talán egy kivétel, amikor a rokonszenv erősebbnek bizonyult. ... A gyengébb
teljesítményeket s az erősen félrement megvalósulásokat (szerencsére ezekből nem volt
sok!), meglehetősen gyér taps követte. Szép tapsot kapott ugyanakkor egyik
produkciójára a találkozón nem először részt vett Fábián Péter. Miért? Alkatához,
beszédstílusához közelebb áll a próza, s ha abban érzelmek megjelenítésére is lehetőség
nyílik. Így tett élvezhetövé egy nem túl jelentős Radnóti-prózát, valójában azzal, hogy
jól állt neki a szöveg. József Attila-i nterpretációj a kevésbé volt meggyőző, artikulációs
renyheségek is előfordultak. Tóth Krisztina nagyon hatásos verse pedig egyszerűen
elkerülte őt - nem belülről, úgy teljesen jól értelmezett és felépített volt, valahogy
alkatilag nem tudta megjeleníteni a költői ént.
Nem került be a díjazottak közé. pedig teljesítménye egyenletesen jó színvonalú
volt, a Vajdaságból érkezett Farkas Hajnalka sem. Mindhárom előadott művel jól
bánt, a költői gondolatot követve szépen építkezett, előadói erényei jók, artikulációja
tiszta. Amivel adósunk maradt, az a személyesség. a saját élményűség érzete.
Sorolhatnék persze másokat is, de közel háromszor negyven produkcióról úgysincs
elég időm írni. Lássuk tehát, mit írhatok agyőztesekről.

42 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

A különdíjasok között Szücsné Barátlt Zsófw az, aki mindig közel áll a zsun
szívéhez, hiszen egyenletesen jó színvonaion teljesít, s aki fiatal nagymamaként is
aktívan, sok versenyen vesz részt. Néha - miként most is - megmarad a korrekt,
kellemes versmondásnál, amit persze nem lehet eléggé köszönni. Több bátorsággal
kellene keresnie a "saját verseit".
Papp Henriett ezzel szemben rutintalan, de nagyon keresi önmagát, ami egyenetlen
teljesítményében. nagyon fiatalos lendületében egyaránt megmutatkozott. Ha nem
lenne ennyire gyors, s ez nem tenne kicsit egyformává minden megformált művet, több
eséllyel válhatna jó versmondóvá.
Tatai Gergő színpadi biztonsága lenyűgöző, még képes tanácsokat megfogadni, ami
határozottan jót tesz előadásmódjának. Egyik versében ugyan megjelent a fiatalokra oly
jellemező önsajnálat, ám Baka István Yorickja már-már a sajátja volt, plasztikusan
jelent meg előttünk.
Horváth Krisztina egyike a legtehetségesebb fiatal versmondóknak, de dacossága -
nem akarom önfejűségnek nevezni - nem jó versekkel hozza össze. Belső tartalmait
előadói önmagától idegen verseken át szeretné megmutatni, de mostani kísérletei sok
hibát hordoztak. A külsőségekhez való ragaszkodása elvonta figyelmünket, s mindezt a
Nagyon fáj előadásának kísérletével tetézte. Nem azt vonom, vonjuk kétségbe, hogy
nem gondolta kellőképpen át; főként azt, vajon megszélalhat-e a szájából ez az érzelmi
monstrum-vers kellő hitelességgel. ..
Takács Lilla finom jelenség. Jó választásai kellő aurát teremtettek számára; Radnóti
Trisztánnal ültem c. versében egy-egy pillanatra látszott a tenger, József Attila
Pirosszemű-je is átröppent a termen. Tóth Krisztina A világ minden országa c. versét
érzékenyen, plasztikusan formálta meg, s tette versélménnyé. Reményteli a
teljesítménye: több bátorsággal, rutinnal, a képek színesebb láttatásával jó előad óvá
érhet.
Lövész Dániel teljesítménye meglehetősen alsó hangról indult (Magad emésztő), a
középső vers megformálása sem sikerült. noha érezhetően gondolkodó hozzáállást
mutatott (Eszmélet), de remek kortárs-választásával és előadásával (Váradi Szabolcs:
Székek a Duna fölött) sikerült az élmezőnybe küzdenie magát. Ez utóbbinál eltörpült
sziszegőinek szöszössége, felszabadultak gesztusai, a pontosan értelmezett szöveg
mögöttese is ismert volt számára, ezért érthetően kibontakozott.
Tóth Péter jó adottságokkal rendelkező, érzékeny, fejlődőképes versmondó. (A
sziszegőit persze nem ártana finomítani.) Kifejezetten jól értelmezve, megfelelő
arányérzékkel és érzelmileg kellő intenzitással oldotta meg Radnóti II. eclogáját, és
József Attila Balga költő-jének megformálása is jól sikerült. Tanácsolnám, hogy
gondosabb artikulációval, még pontosabb állapotrajzot igyekezzen elérni.
Hajvert Ákos az első két produkcióban elmaradt attól a színvonaltól, amelyet
egyébként fellépése ígér, ám a harmadikban "magára talált". Mint többeknek. neki is a
kortárs szöveg állt jól (Kőrössi P. József: Regényvázlat), azt tudta szinte hibátlanul
közvetíteni, annak az örkényi groteszknek a szintjén, ami felfogható közép-kelet-
európai abszurdnak is. A Hazám most nehéz falatnak bizonyult számára, a VII. ecloga
pedig túl általánosra sikeredett. De a Regényvázlat - méltán aratott sikert! Pontos
állapotrajz. megfelelő gesztusok - nem úgy, mint az előzőek Ieszorított, suta
csuklómozdulatai -, kifejtett és értelmezetten átadott helyzet, élményszerű előadás.

versmondó 43
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Héricz Patrik sok vitára adott alapot. Fellépése, fiatal kora ellenére rendkívüli
magabiztossága, szfnes előadói eszközrendszere egyszerre túl sok és túl kevés. Túl sok,
mert könnyen elvisz a felületesség irányába, túl kevés, mert nem megfelelően, nem a
belső igazság érdekében használja. Bármennyire szépen indult a Radnóti-próza
előadása, az elakadás miatti újrázás után (apropó, szöveg - sok-sok szöveg nem volt
kellőképpen biztos, ezért is fordult elő sokszor szövegtévesztés, mert a versmondók
nem akarják tudomásul venni, hogy a szövegnek ÉRNIE kell!) másodjára erőtlenné
vált. Még így is plasztikusan formált és hitető volt, de lehetne sokkal jobb is. A
képességei megvannak ehhez. A második produkciót elrettentő példának is hozhatnám
(József Attila: A kanász), de nem teszem. Inkább felejtsük el! Kányádi sokat mondott
Fától fáig-ja sok vonatkozásban eredetiséget mutatott, másutt pedig szintén felületes és
állapotában félreértelmezett maradt. Remélern. az ifjú tehetség sokat dolgozik majd
"önmagán" a jövőben,
Izgalmasnak - és viszonylag kiegyenlítettnek - bizonyult a pécsi Bodó Vivien és
főként a hangszerelés finomságaiban.
együttese. A lányok klasszikus zenét tanulnak, ez
az énekhang tisztaságában érhető tetten. Színpadi rutinból talán még kevesebbet
mutatnak, de próbálkozásaik igényessége sokat ígér, bár nem lenne szabad
megfeledkezni ük a versgondolatról. s annak prozódiailag és ívei ben is kötelező
megmutatásáróI. Fellépésük során egyre jobb produkciók jöttek, s csak sajnálhatjuk,
hogyagálaműsorban nem hallhattuk még egyszer a Kányádi-versből készült
Szitakötők tánca kedves dallamát.

Megosztott harmadik helyezést ért el Nemes Levente, aki afféle modern

sámánként lépett gitárjával a színpad ra (talán ebből is adódik, hogy mint ilyen, nem
mindig törődött a közönséggel való kapcsolatával). Előadása, különösen József Attila
Csodaszarvasának megzenésítésekor, valóban egyéni hangot hozott. (Volt alkalmunk
egy, a Házban rendezett kiállítás megnyitóján is hallani őt, meggyőző atmoszférával
játszott.) Több problémát hordozott Radnóti Pogány köszöntő-je - amellyel
szemlátomást még birkózik, merthogy a vers nem könnyen adja magát, ez érezhető volt
a prozódiai sérüléseken is... E sorok írója különösen Nemes saját versének
megzenésítéséve! volt bajban, ahol a népdalszerű zene lényegesen érdekesebb,
meggyőzőbb volt aszövegnél.

A másik harmadik helyezett Pallagi Melitta 17 éves, rendkívül színes, ha szabad

ilyet mondani, színpadra termett fiatal lány. Ez a színesség sokszor dolgozik viszont
ellene a költői szándéknak. Többször látjuk az előadót, mint a költöt, ami nem
feltétlenül baj, de még nem kiegyenlített teljesítmény. Ám, legyőzve az önsajnálatot,
nála is meggyőzőnek bizonyult a belülről fogalmazott Buda Ferenc-vers: Rigmusok a
századra. Ebben az ifjú hölgy megcsillogtathatta erényeit - sajátjaként fogalmazta a
költői gondolatot, kellő intenzitású indulatokkal, érzelmekkel részesítette hallgatóit
igazi versélményben.
A 2üü9-es József Attila versmondó versenyen a zsűri három versmondót is
második helyezettként értékelt. Nehéz döntés volt, de nem tudtuk volna egyikük javára
sem billenteni a mérleget, mindhárman meggyőzöert és szépen mutatták fel a mezőny
legjobb teljesítményét - ám ez egyiküknél sem volt a legkimagaslóbb teljesítmény.
Miért?
Walz! László, akivel sokszor találkoztunk már a legjobb versmondók mezönyében,
most is életével hitelesített módon tolmácsolt nekünk néhány verset. Ebből a háromból
most A Dunánál előadásának apró finomságaival maradt adós. Néhány értelmezési
kérdés maradt függőben, mintha nem döntött volna az előadó, kis láttatás maradt el,
44 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

néhol a tempó oktalanul felgyorsult. A Levél a hitveshez viszont nagyon személyesen,

megformáltan szólalt meg, s ha időnként itt is lehetne még bensőségesebb a hangzás -
az élmény teljes volt. Hárs György: Most kell itt az a szó című, Radnótira emlékező
versében különösen szépen zenélt a versmondó, s zengette egybe érzelmeit a
hexameterekkel , amelyeket jó volt érteni e hazában.

Nagy Gábor a Felvidékről jött át - nem először - megméretni magát

Magyarországon, ahol a Pető Intézetben találkozott először a versmondás gyönyörű­
ségével. Rokonszenvünket azonnal elnyerte, valamennyien örültünk, hogy körünkben
volt. Az a legszimpatikusabb benne, hogy pontosan tudja, mit mond. Tisztán és szépen
szólaltatta meg József Attila Isten című versét, kedves-komoly gyermetegséggel.
Megrázóan őszinte volt, és mint ilyen, nagyon ön-azonos Radnótival. amikor a jól
ismert Szerelmi ciklust onnan indította, hogy". .. néha a fiadnak érzem magam ... "! Ez
volt az egész verseny egyik legszebb pillanata...

Jánosi Márton rutinosan akarta lebilincseIni hallgatóit. Ez Varró Dániel Reggel-

évei sikerült is neki, a közönség nagyon vette színeit, humorát, készségeinek
sziporkázását. (Ennél jóval kevésbé volt meggyőző az indítás, József Attila Levegötl-
je, ahol ráadásul rengeteg apró szöveghiba csúszott be, főleg kötőszócserék. Okos volt,
de nem ment elég mélyre, elmaradt az indulat belső izzása.) E sorok írój át - és a többi
zsűri társat is - harmadik produkciójával vette Je a lábáról. Az A' la recherche szelíden,
halkan, majdnem póztalan ul, ám átmelegítve szólalt meg. Az emlékezés fájdalma és
gyönyörűsége zeneként lüktetett a sorokban, és semmi fölösleg nem került rá. Nyilván
lehetne még csiszolni, de megkapóan valódi volt az előadás.

A legjobbaknál is emlegetett kis egyenetlenségek miatt a zsűri úgy érezte, nem

volna helyes, ha közülük bárki is első díjat kapna. Remélem. hogy a fentieket olvasva,
talán azok is megértik ezt, akik ott voltak, s akik nem voltak jelen a IX. József Attila-
versenyen.
A versmondó verseny zsűrijében a meghirdető intézmények képviseletében ott volt
dr. Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke, Kiss László, a Magyar
Versmondók Egyesületének elnöke, Tóth Zsuzsanna előadóművész, a Magyar
Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Művészeti Programok Főosztályá­
nak vezetője (utóbbiak majd minden eddigi országos zsűriben szerepeltek). Ugyancsak
a zsűri tagja volt Harsányi Sulyom László, a tatabányai lászai Mari Színház Népház
igazgatója (szintén nem először), és a már emlegetett Huzella Péter előadóművész,
zeneszerző. Nem csupán végighallgatták a versrnondónkat, zenészeket a három
fordulóban, de - ugyan kissé kinyilatkoztatósra sikerült -csoportos megbeszélésen
(aminek azért volt haszna, hiszen másnap ennek fényében a többség jobban teljesített!)
és a harmadik forduló után számos egyéni konzultáción személyre szabott tanácsaival
is segítették a hozzájuk fordulókat. A "József Attila" IX. országos vers-, énekelt vers-
és prózamondó verseny döntőjét a tatabányai A Közművelődés Háza Közhasznú Kht.
szervezte, Pápai Ferenc vezetésével, példamutatóan.
A döntő lebonyolításában "döntő" szerepet kapott Tóth Zsóka (előadóművész, az
MMIKL osztályvezetője), aki a verseny megálmodója, s életben tartói között is jelentős
szerepet visz. Köszönet érte.
Nem lehet elégszer elmondani, hogy a felsoroltakon kívül valamennyi megjelent
versmondó megérdemelte a figyelmet! A szervezők - köztük a megyei kollegák, akik
sok-sok fáradságot és nehézséget vállaltak az elődöntők megszervezésével, hogy
Tatabányára már tényleg csak a legjobbak juthassanak - valamennyien külön köszö-
netet érdemelnek. Nem lehet elégszer elmondani, hogy egy ilyen felmenő rendszerű
versmondó 45
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

verseny csak úgy működik, ha mindenki a maga helyén teszi a dolgát! Úgy vélem, a
verseny meghirdetői is mindvégig kiemeIt figyelemmel kísérték a kilencedik találkozó
sorsának alakulását, amelyet a támogatók is hosszú évek óta tartanak figyelemre-
méltónak.
Zárásként szeretnék köszönetet mondani a zsűri tagjainak is, akik húsvét előtt
áldoztak nem kevés időt és figyelmet a versenyzökre. És természetesen köszönöm
valamennyi szervező nevében a VERSMONDÓK aktivitását, a kísérők, a felkészítők, a
családok megértő és támogató hozzáállását!
Ezt az írást József Attila soraival indítottam, amelyet az idei versmondó verseny
mottójául választottunk. Úgy érzem, így a végéről nézve, jó választás volt.
Somogy megyében megleptek azzal, hogy gyönyörű "kettős" meghívót készítettek
az elődöntőre, Radnóti Miklóst is "címlapra" emelve, mottóul választva sorait:
"De hallod, bokorban a madár már leengedi szárnyát, repülni készül s énekel!"

Végül is, készen az égbolt.. " s madarak, versmondók - már készek a fényességre",

Budapest, 2009. április 15.

Tóth Zsuzsanna

DÍJAZOTTAK:
Megosztott III. helyezettek
Pallagi Melitta (Kecskemét)
A Magyar Versmondók Egyesületének díja Szaktábori meghívás és a Jászai Mari
Színház, Népház díja: könyvcsomag
Nemes Levente (Budapest)
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 60.000 Ft-os díja és
Hodossy Ildikó tatabányai előadóművész díja: könyvcsomag
Megosztott II. helyezettek
Nagy Gábor (Felvidék)
Az OKM 80.000 Ft-os díja, a Hungaroton Records Kft díja: CD
Iánosi Mártoll (Szentendre)
Az Oktatási és Kulturális Minisrtérium 80.000 Ft-os díja és a Hungaraton Records Kft
díja: CD
Wa/zi László (Budapest)
Az Oktatási és Kulturális Miniszrérium
40.000 Ft-os díja és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 40.000
Ft-os díja
és A Hungaroton Records Kft díja: CD
A zsűri 1. helyezést nem adott ki.
KÜLÖNDÍJAK:
Szűcsné Baráth Zsófia (Budapest) - A Közművelődés Háza KhI. könyvjutalma
Tatai Gergő (Somogy megye) A Korábbi győztesek díja:könyvcsomag
Papp Henriett (Besenyőtelek) A Lakásművészeti Kisgaléria díja: Antalfiné Szeute
Katalin keramikusművész alkotása

46 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYE KRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Horváth Krisztina (Esztergom) Az Új Forrás című folyóirat díja: könyvutalvány

Takács Lilla (Érd)
József Attila Megyei Könyvtár díja: könyvutalvány
Lövész Dániel (Szentlőrinc)
A Magyar Írószövetség díja könyvcsomag
Tóth Péter (Kunszentmiklós) A Magyar Írószövetség díja könyvcsomag és Hodossy
Ildikó tatabányai előadóművész díja: tálca Radnóti kötettel
Hajvert Ákos (Bácska-Topolya, Vajdaság) A Közmüvelődés Háza Kht. díja:
Ölveczky Gábor grafikusművész Apokrif kézirat - József Attila című munkája
Héricz Patrik (Budapest) A Magyar Írószövetség díja: könyvcsomag
Bodó Vivien és együttese (Pécs) Gömörország éa a Koncz család díja a magyar
versmondásért - a díjat alapította Koncz Károly György, az első Radnóti-díjas
versmondó
(40.000 Ft -os pénzjutalom)
A zsűri tagjai voltak:
A zsűri elnöke:
Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke
Tóth Zsuzsanna előadóművész, az MMIKL Művészeti Programo k Főosztályának
osztályvezetője

Kiss László
a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a Versmondó főszerkesztője
Harsányi Sulyom László rendező, a Jászai Mari Színház, Népház igazgatója
Huzella Péter zeneszerző, előadóművész

Gyulai Livius: Az öreg Casanova - litográfia

versmondó 47
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Tompa Mihály Napok

avagy egy hosszú nevűés hosszúra nyúlt vetélkedő krónikája

Valamikor, jó néhány évtizeddel ezelőtt, hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy

március a könyv hónapja, az utóbbi időben pedig kezdjük elfogadni, hogy április a vers
ünnepe lett. Iskoláinkban rövid időn belüllezajlottak vers- és prózamondásból a helyi,
majd a járási vetélkedők, ezeket a kerületi döntők követték, hogy azután a legjobbak
eljussanak Rimaszombatba, a Tompa Mihály Napokra.
S még mindig áprilisban vagyunk, pontosabban április 24-ét, 25-ét és 26-át írunk,
amikor e sorokat lejegyzem, hogy krónikása legyek a (és most jön az a hosszú
elnevezés) XVII. Tompa Mihály országos vers- és prózamondók, énekelt versek
versenye, lírai színpad ok seregszemléje elnevezésű rendezvénynek. Szlovákiai magyar
viszonylatban ez a legnagyobb tömeget mozgató verseny, hiszen ebben az esztendőben
is közel 4 ezren vettek rajta részt. Csupán vers- és prózamondóból 148 versenyző került
be az országos döntőbe, a lírai színpadok tagjait, a megzenésített és énekelt versek
versenyzőit nem is számoltam össze. Már most elmondom, sőt könnyen lehet, hogy
még néhányszor megemlítem: hosszúra nyúlt a verseny, s pontosan azt sem tudom,
hogy mikor kezdődött el, hiszen már a hivatalos megnyitó előtt bemutatkoztak két
kategóriában a csoportok.
Persze azért a megnyitó sem maradt el, melyen Écsi Gyöngyi lépett elsőként a
kultúrpalota színpadára, majd a város polgármestere, Cifrus István üdvözölte a
megjelenteket, és Szászi Zoltán író, publicista mondott az eddigi hagyományoktól
eltérő, gondolatokban gazdag, főleg gyerekekhez szóló ünnepi beszédet. Dráfi Mátyás
Jászai-díjas, érdemes művész Vörösmarty Mihály A vén cigány című versét szavalta el.
Ezután díjátadásra került sor.
A Tompa Mihály országos vers- és prózamondó verseny kiemelkedő eseménye
immár kilencedik éve a Kulcsár Tibor-díj átadása. A Kulcsár Tibor kuratórium az
oklevéllel és emlékplakettel járó kitüntetést olyan magánszemélyeknek vagy
közösségeknek ítéli oda, akik hosszú távon sokat tettek és tesznek a vers- és
prózamondó versenynek mint mozgalomnak a fennmaradásáért, illetve felkészítőként,
előadóként vagy irányítóként a pódiumművészet meghatározó egyéniségei. A díjat az
első évben a pedagógusszövetség kapta, majd Ladányi Lajos, Urbán Aladár, Újváry
László, Varga Rózsa, Kürt y Lajos, Vass Ottó, Csanaky Eleonóra, Kamenár Horváth
Éva, Bodnár Mária és Gáspár Tibor. A XVII. Tompa Mihály Napokon Bujánszky Jolán
és Gál Lívia vehették át a díjat. A Kulcsár-díjat özv. Kulcsár Tiborné Szénássy
Zsuzsanna és Juhász Dósa János újságíró-szerkesztő alapították. Az idei
kitüntetetteknek ők nyújtották át az emlékplakettet, az oklevelet és a könyvcsomagot.
Régi álmukat szerették volna valóra váltani a szervezők azáltal, hogy másnap, a
verseny kicsúcsosodásának idején az első kategóriától kezdődően az ötödikig mindenki
mindenkit hallgasson végig a művelődési központ színháztermében, csupán a zsűri
tagjai cseréltek volna helyet. Az elgondolást, illetve az álmodozást helyeselhettük
volna, de ennek a megvalósításához némi számítást is kellett volna végezni, mert 148-
an indultak el ebben az évben versben és prózában, és minden versenyző átlagban 5
perces produkciót adott elő. Amikor felkonferálták a szervezők az elképzelésüket,
azonnal szoroztam, osztottam. A tiszta idő közel 13 órát tett ki és ennek a pénteki
napnak is csak 24 órája volt. Mivel nem csak vers- és prózahallgatásból él az emberfia,
így gyorsan, még menet közben váltani kellett, és külön-külön osztották a vers- és
prózamondókat. Így este a már kicsit fáradt gyerekek és az őket kísérő pedagógusok a
budapesti Aranyszamár bábszínház előadásának tapsol hattak, majd meghallgatták
Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos műsorát.
48 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Szombat, április 26-a, az értékelés napja volt. De ne ugorjuk át az eseményeket!

Értékeltek már csütörtökön is, mégpedig késő éjszakáig, miután lezajlott a lírai
színpadok seregszemléje, valamint a megzenésített és énekelt versek versenye. Az
énekelt versek előadóival már évekkel ezelőtt is találkozhattunk, de a lírai színpadok
versenye új szín foltj ává vált a Tompa Mihály Napoknak. Tavaly még csak két csoport
jelentkezett, ebben az esztendőben már 7 csoportból választhatta ki a bírálóbizottság a
legjobbakat. Itt jegyzem meg, hogy Rimaszombatban számos párhuzamos esemény
zajlott ugyanabban az időben. Így voltunk a verséneklés és az irodalmi színpadok
kategóriájával is. Hova rohangáljon az, aki mindkettőt szereti?
A szombati szakmai nap kiemelkedő eseménnyel kezdődött. Dráfi Mátyás ezúttal
nem színészként, hanem tanárként lépett a színpadra. Nem túlzok, ha azt rnondorn,
hogy az 500 nézőt befogadó színházterem közönsége szinte szájtátva figyelte szavait. A
versenyzőknek és az őket kísérő pedagógusoknak
Tompa Mihály
ízelítőt nyújtott a beszéd- és előadás-technika
Alkonyatkor tudományából. A hosszúra sikeredett "tanítási órát"
Tünődve állok én számos klasszikus példával tette még gazdagabbá,
Az est sugárinál, és ezáltal útravalót adott át azoknak, akik ott voltak
Midőn a nap sötét a Tompa Mihály Napokon.
Hegyek mögé leszáll; A névre, illetve versenyzőre szóló útravalót,
kritikát vagy elismerést a Bárdos Ágnes (vers) és a
Kérdem: ha életünk Czajlik József (próza) vezette zsűri tagjaitól kapták
Fáklyájá majd elég, meg az országos döntő résztvevői, és természetesen
Ujabb dicső korány ők ítélkeztek arról is, hogy az egyes kategóriákban
Reá derűl-e még? kik végeztek az első, második és a harmadik
helyen. Ebben az évben sem volt könnyű helyzet-
És a vak éj után ben a bírálóbizottság, hiszen a jók közül kellett
Ragyogva kél napunk; kiválasztaniuk a legjobbakat. A szellemi termék
Jelenti: álmaink tolmácsolását nem lehet sem centiméterrel, sem a
múló percekkel mérni, vagy ha úgy tetszik, lernér-
ni. Az, aki Rimaszombatban nem állhatott a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára,
az is győztesként távozott innét, hiszen eljutni az országos döntőre már maga a
győzelem. Ezért lepett meg, hogy többen nem várták meg a hivatalos értékelést, sőt
nem akadtak olyanok sem, akik a zsűri üzenetét elvitték volna nekik, pedig a Mindenki
Színpadára az összes résztvevőt szólították, és ajándékkal, névre szóló oklevéllel
kedveskedtek nekik a lelkes szervezők.
Még javában folyt az értékelés, amikor autóbusz indult a közeli Hanvára, hogy az,
akinek ideje engedi, lerója tiszteletét Tompa Mihály sírjánál, és megtekintse a Tompa
Mihály- emlékszobát.
Szinte ezzel egy időben kezdődött el Bettes Istvánnal az az irodalmi délután,
melyen Tóth Zsóka, Juhász László és Juhász Dósa János közreműködött.
Nem lenne hiteles a kép az ez évi Tompa Mihály Napokról, ha nem említenék meg
néhány kísérőrendezvényt, így a szakmai foglalkozásokat, játékokat, kézműves­
foglalkozásokat a bátkai Izgő-mozgó kézműves műhely vezetésével, a Ferenczy István
irodalmi és képzőművészeti verseny díjnyertes munkáinak kiállítását, valamint a
Madách-Posonium Könyvkiadó árusítással egybekötött könyvkiállítását.
Szólni kell arról is, hogy ebben az évben is megjelent a fesztiválújság 3 száma,
Zsélyi Kati vezetésével, mely naprakészen informáita a résztvevőket.

Csikniák Imre

versmondó 49
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Az egyes kategóriák győztesei: 4. kategória

1. kategória
Vers - Nagy Júlia, Szepsi
Próza - Czirfusz Viktória, Komárom
2. kategória
Poézia - Szabó Péter Pál, Hidaskürt
Próza - Moravesík Kinga, Szentpéter
3. kategória
Vers - PaJcsó Bálint, Hetény
Próza - Aranyosi Zsolt, Komárom
Vers - Szabó Donáta, Komárom
Próza - Harmati Imre, Nagymegyer
5. kategória
Vers - Demko András, Nagyida
Próza - Marek Adrienn, Rimaszombat
6. kategória
Megzenésített versek - Óváry Anna,
Nagykapos
7. kategória
Lírai színpad - SZEGő, Komárom

Ssunyoghy András Barátok ceruza

50 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Varázsszólamok 2009.
A Költészet Tavasza Fesztivál versmondók vetélkedője

" ...annyit érek én, amennyit ér a szó versemben ..."

(Radnóti Miklós)

2009. április 26-án, a költészet újabb ünnepén, a zilahi Költészet Tavasza Fesztivál
9. alkalommal megrendezett versünnepélyén a jelenlevőket Kovács Tünde tanárnő, a
vetélkedő bemondója köszöntötte.
A szombati találkozás Radnóti Miklós költészetét, emlékét, születésének 100.
évfordulóját ünnepelte. Olyan költőgéniusz volt ő - s versei ben még most is így hat -,
"aki el tudja végezni a szépség varázslatát, de úgy, hogy ráébresszen a szépség
tünékeny, csalóka látszatára." (Keresztúry Dezső)
A "fájdalmak kertjéből" jött, 35 évet élt, a végtelen időből mindössze ennyit, de
költészetével átlépte az emberi lét küszöbét, s útnak eredt a csöndben, a költészet
éterében, az örök emberi csodák szférájában.
Olyan rejtett lélek volt ő, akit halálraítélt a tébolyult kor, és .fölmentett később az
ég, megvonta tőle a halált" (Pilinszky János). Radnóti, "az átlátszóan tiszta költő"
(Weöres Sándor) átlopta, átírta magát a halálon, titokban, tudatosan, makacsul...
Erről tanúskodott a versmondó vetélkedő is, ugyanis a két kategóriában (VIII-IX. és
X-XII. osztály) fe\lépő diákok Radnóti és magyar költőtársai hozzánk szóló
varázsszólamait hangosították fel. A 14 versenyző versértelmezésére Kiss László (a
Magyar Versmondók Egyesületének elnöke) zsürielnök, Lakatos Mihály (költő,
műfordító, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium főmunkatársa) és Fekete
János (a Szentendrei Polgármesteri Hivatal munkatársa) figyeltek hangsúlyosabban.

Ady Endre

Az elzárt király-Iyány
S csók-csengőre nyíltak szivesen
Mosolyom, e pajzán király-lyányt,
S ifjasan a zárt tömlöc-kapuk.
Vén, bús kapukkal, íme, elcsukom,
Arany-haját, nagy gyermek-szemét Fonnyadjon el gőgös pártája.
Utálom. irigyleni és unom.
Melya csók-díj selymenél szennyesebb
S gyógyítsa meg vágyat az Idő,
Haját tépje, szemet kisirja,
E bizsergő, enyhe, drága seb.
Hadd öregedjék együtt meg velem,
Szakjék sötéthöz s maradjon el
S majd hogyha a kapuk kinyilnak;
Tőle is a kandi szetelem.
Felejtette légyen azt, ami volt:
Emlékezzék, mikor csókoknak Megölelem a fonnyadt, ősz lyányt,
Az aggszüzült, tört halál-sikolyt.
Volt balzsamos, ezer, napos napuk

Kiss László elnök az eredményhirdetés előtt néhány gondolatot intézett a nyolc

iskolát (Szilágysomlyó, Erked, Varsolc, Szilágypanit, SiJvania Főgimnázium - Zilah,
Református Wesselényi Kollégium - Zilah, Mihai Eminescu Általános Iskola - Zilah,
Sarmaság) képviselő diákokhoz. Mindenekelőtt kiemelte: megtiszteltetés, hogy a zsűri
elnökeként, verskedvelőként tapasztalta a költészetnek való áldozás és az előadóművé­
szet gyakorlásának folyamatát. Értékelendő, hogy a világválság közepette vannak
versmondóink, akik kötetet vesznek a kezükbe, és a tolmácsolt értelmes gondolatok
által megnyiló fiatalok bizonyítják, hogy a költészet él. Az áldozatos tevékenység
versmondó 51
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

megköszönése (diákoknak és pedagógusoknak egyaránt) után néhány építő jellegű

kritkát is megfogalmazott a zsűri elnöke. Kiemelte a versválasztás érdekességet, azt,
hogy a többször elhangzó Radnóti-vers, a Sem emlék, sem varázslat című az olvasói
tetszést fejezte ki, illetve felhívta a figyelmet a Majálisra, amely az ünnepelt költő
életműve egészének üde színfoltja. Megemlítette, hogy Radnóti költészete markánsan
férfi költészet, ezért a vállalkozó szellemű hölgyeknek nagy kihívást jelent a
gondolatok hiteles megszólaltatása. Mindezek ellenére a versek tolmácsolása megfelelő
volt, még akkor is, ha a fiatalabb (VIII-IX. osztályos) versmondók nagyobb számban
képviseltették magukat. A jövőben figyelni kell a megfelelő testtartásra, a közönséggel
megteremtendő kapcsolatra, és mindenek előtt a vox hurnanára, a hangra, a versmondás
tekintetében legfontosabb eszközre. Dicséretesnek tartotta a zsűri, hogy versmondóink
gyakorolják a szép magyar beszédet. Ennek elIlenére csiszolgatni kell még a
hangsúlyon, nyomatékon. a hosszú és rövid magánhangzók, szóvégi hangzók tiszta
ejtésén. Fontos a természetes hangzásra építeni még akkor is, ha a színpadi beszéd
kiemeit ünnepi beszéd. A zsűri megjegyzéseinek figyelembe vételével. sok
gyakorlással elérhető, hogy az értelmes, érző és tehetséges diákok számtalan
varázsszólammma! ajándékozzák meg a verskedvelőket. A szombati szólamokat a
következőképpen értelmezte a zsűri:

VIII-IX. osztály

Különdíjak:
Kövendi Anita (Panit)
Ozsváth Katalin (felkészítő tanár)
Bálint Melinda (Varsolc)

A zsűri ebben az évben első díjat nem adott ki.

II. Varga Maneulla (IX. o., Szilágysomlyó) és
Bálint Melinda (VIII. o., Varsolc)
III. Kövendi Anita (VIII. o., Panit)
Vadas Henrietta (IX .0., Szilágysomlyó)

X-XII. osztály

Különdíjak:
Szatmári Renáta
Berki Anikó,
Szatmári Renáta

I. Berki Anikó (XII. o., Silvania Főgimnázium)

II. Szatmári Renáta (X. o., Református Wesselényi Kollégium)
III. Oláh Levente ( XI. o., Silvania Főgimnázium)

A jövőre nézve kívánjuk, hogy a versmondók, a verskedvelő közönség és a

fesztivál szervezöi minél többször kerüljenek a költészet bűvkörébe, megtapasztalva a
vers titkát, amiről Radnóti így írt: a költemény "úgy fejezze ki az érzelmeket (...), mint
egy fütty, egy jajszó, vagy egy csuklás borozás után! Ne érződjék, hogy anyagból épül.
Érzed a követ a strassbourgi katedrálison?"

Szabá Katalin
52 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

VIII. országos egyetemi-főiskolai versmondó verseny

A Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar és a Magyar
Versmondók Egyesülete nyolcadik alkalommal hirdetett versmondó versenyt a
felsőoktatási intézmények hallgatói részére.
A versenyzőknek két művel kellett készülniük az alábbi témákból:
l. Napjaink magyar költészete (1945-2008.)
2. A teljes magyar líra

A megmérettetésen tizenhat intézmény több mint harminc hallgatója indult el az

ország különböző egyetemeiről, főiskoláiróJ. Habár számos határon túli egyetemen is
működnek szakmai műhelyek, idén az Újvidéki Egyetem szabadkai karáról csupán egy
versenyző képviseli a külföldi magyar egyetemeket.

A felnövekvő értelmiségnek hatalmas szerepe van ajövő nemzedék formálásában, a

tiszta, szép gondolatok közvetítésében. Az egyetemi-főiskolai versmondónak a verssel
üzennie kell. Ha viszont üzen, akkor az az érdeke, hogy minél hatásosabban tegye azt.
El kell juttatni a hallgatóságot arra a szintre, hogy ne csak azt értse meg, amit hall;
hanem azt is, amire a szavaló gondol a versmondás közben. Az értékek megőrzése
közös feladat: a versmondóé és a verseket hallgató közönségé is egyaránt. A vers a
kifejezhetetlen körbetáncolása. Beszéd, mely zeneiségével és a nyelvbeli kifejezés
nemzeti jellegével értéket közvetít és egységet képvisel. E nemes feladat teljesítésére
törekszenek a verseny résztvevői is.
A zsűri:
Tóth Zsuzsanna
(a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főosztályvezetője),
Francsicsné dr. Hegyi Marianna Kazinczy-díjas főiskolai docens,
Popper Ferenc (az MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet elnöke)

A VIII. országos egyetemi-főiskolaiversmondó verseny eredményei

A részt vevő intézmények száma: 17 (24 kar)
I. helyezett: Szikora Gábor, Miskolci Egyetem BTK, Miskolc
II. helyezett: Melykó Róbert, Eszterházy Károly Főiskola BTK, Eger
III. helyezett: Kiss Erika, ELTE BTK, Budapest
Különdíjak:
Varga I. Erika Magyar Nyelvért Közhasznú Alapítvány küJöndíját kapta:
Dudás Júlia, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző kar, Szabadka
Győr-Moson-Sopron megye különdíj át kapta:
Gál Tibor, Budapesti Műszaki Egyetem TTK, Budapest
Németh Szabolcs, PTE lIJyés Gyula Főiskolai Kar. Szekszárd
Az Eszterházy Károly Főiskola által felajánlott különdíjat kapta:
Czabányi Attila, Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar,
Sárospatak
Czékus Andrea, Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged
Dőrnők Krisztina, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
Eszenyi Tímea, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen
Horváth Beáta, Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar,
Sárospatak

versmondó 53
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Lázár Ervin

Általános leszerelés
A sereg fölsorakozott az alakulótéren. Zömök paripák táncolnak a fénylő arcú
katonák alatt, a napsütésben csillognak a zöld, sárga és piros csákók. Mert szerencsére
besüt a függőfolyosóra néző konyhaablakon a nap. A sorok ugyan elég kesze-kuszák,
egy jobb tábornok bizonyára rájuk dörrenne, hogy balra nézz! igazodj! Mik maguk,
szabadnapos kereskedősegédek vagy katonák!? De az itteni tábornok nem ennyire
rigolyás, és szerencsére a tábornok fölöttesei sem rigolyásak, aminek külön örvendek,
mert a fölöttesek mi vagyunk: a gyerek meg én.
- Ez ki? - bök a gyerek az egyik vitézre.
- Ez egy tizedes - mondom, mert valóban olyan tizedes formája van.
Úgy látszik, a tizedes ellen semmi kifogása, mert nagyra tátja a száját, s hogy
félelmesebb legyen a dolog, zord pofát vág, s hozzá egy rettenetes csatakiáltás, egy
hosszan elnyújtott áá.
A tizedes tudja, mi a kötelessége, máris ugratja péceli kenyérből készült lovát,
szalonnaarcán példamutató elszántság, zöldpaprika-csákója meg se rezdül, vágtat be a
tettek mezejére. A hős tizedes eltűnik.
- Most egy századost kérek! Áááá!
A százados nem tétovázik, micsoda bátor hadsereg ez!
- A következő legyen egy ezredes - mondom a rangoktól megrészegülten -, s az
ezredes csörömpölő kitüntetésekkel, méltóságteljesen bevégzi küldetését.
- Most egy huszad ost kérek - kiáltja a gyerek.
- Huszadost? Olyan rang nincs.
- Miért nincs?
Tényleg, miért nincs? Kicsit bambán nézek magam elé, azt fontolgatom, hogy
magyarázat helyett itt, ebben a mi hadseregünkben, se szó, se beszéd, kinevezhetnénk
valakit huszadosnak.
- Húsz katonának nem kell parancsolni? - szakítja félbe a ranglétrát forradalmasító
gondolataimat a gyerek.
- De, azt hiszem, kell - bizonytalankodom.
- Hát akkor?! Mert az ugye úgy van, hogy a tizedes tíznek, a százados száznak, az
ezredes meg ezernek parancsol?
- Nagyjából úgy - mondom, s hogy ne látsszam katonai dolgokban járatlannak,
hozzáteszem: - Az alezredes meg kilencszázkilencvenkilencnek.
-Az mennyi?
- Eggyel kevesebb, mint az ezer.
- Aha ... akkor egy olyat kérek!
Az alezredes teljes díszben, pompázó paradicsomsisakban elvágtázik. S hogy a
világ tökéletlenségein javítsunk valamit, követi őt a huszados. Semmivel sem gyávább,
mint a többiek, az új ranghoz méltóan viselkedik.
- Te amikor katona voltál, hánynak parancsoltál?
- Egynek se - vallom be férfiasan.
Ezen kicsit elmélázik, hosszasan nézi az arcomat.
- Szóval nullados voltál.
Ez szíven üt. Ez a nagy nulla.
- Tudod, azért egy titkos alattvalóm nekem is volt - mentegetőzöm,
- Annak parancsoltál?
- Annak igen.

54 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

- Ki volt az?
-Én magam.
Igen. Megpróbáltam eldönteni, mi jó, mi rossz, mit kell megtennem akkor is, ha
nincs kedvem hozzá, és mit nem ke1J megtennem, ha szeretném is.
Azt persze már nem vallom be, hogy mindez hányszor, de hányszor nem srxerurt,
Olyankor nullados voltam, ez kétségtelen. Most aztán pironkodhatok.
- Akkor te egyedes voltál.
- Körülbelül - mondom zavartan.
Közben őrmesterek, hadnagyok, közlegények tűnnek el a színről.
- Ha katona leszek, én is egyedes akarok lenni!
- Ez nagyszerű - örvendek -, de tudod, ahhoz nem is kell katonának lenned. Ha
akarod, máris egyedes lehetsz.
- Hogyan?
- Például nem rohangál sz a nagykéssel föl-Je a lakásban. Mint egyedes gondolkozol
előtte, és eszedbe jut, hogy eleshetsz, és megsérted magad. Nem verekszel szíre-szóra a
testvéreddel. Ha a mama kér tőled valamit, nem rnorogsz, mert jobb volna játszani,
hanem megcsinálod.
Látom az arcán, hogy az egyedesség sokat vesztet vonzerejéből. Nem szól.
Közben a büszke tábornok egyedül maradt az alakulótéren, eljött az ő ideje is,
elvágtat hadserege után.
- Most, ugye, csatáznak odabent?
- Eszük ágába se jut - mondom ijedten -, mind letette a fegyverét,
valamennyiükből egyedes lett és építkeznek.
- Mit építkeznek?
- Hát, hogy fényesebb legyen a szemed, keményebb legyen az izmod, nagyobbat
tudjál rúgni a labdába, ne fáradj el hamar, és könnyebben tanuld meg a betűket meg a
számokat.
- Mert, ha harcolnának. akkor fájna a hasam?
- De még mennyire!
- Akkor inkább legyenek egyedesek.
- Én is úgy gondolom.
Lecsúszik a székről, kiterjeszti a karját, és elberreg. Semmi kétség, itt egy repülőgép
emelkedik a levegőbe. Nagy elégedettség száll meg, mi most ennek az öreg bérháznak
a harmadik emeletén. a függőfolyosóra néző konyhában megvalósítottuk az általános
Ieszerelést. Most már csak az hiányzik, hogy nagy országok, kicsik és közepesek
kövessenek bennünket. Példát mutattunk. A repülő közben a sztratoszférába
emelkedett, ott köröz, könnyedén és boldogan. Bennem meg egy parányi félelem
fészkelődik. Harci gép ez vagy utasszállító? Egyegyedes repül odafönt, vagy egy
huszados? Na majd ha leszáll, megkérdezem.

Lázár Ervin prózamondó verseny

A Nemzeti Tankönyvkiadó és a Magyar Tankönyvért Alapítvány sorrendben
harmadik alkalommal hirdette meg a Lázár Ervin prózamondó versenyt. Ebben az
évben - születése 150. évfordulójának tiszteletére - Benedek Elek írásai ból is
választhattak a versenyzők.
A prózamondó verseny célja: az általános iskolás korú tanulők olvasásra nevelése,
az olvasás megszerettetése.
A Nemzeti Tankönyvkiadó úgy gondolja, hogy az olvasás, az irodalmi műalkotással
való találkozás fontos része a tanítás-tanulás folyamatának, mert az irodalmi elemzés
versmondó 55
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

nagymértékben segíti a tanulói szövegértési képesség és készség fejlesztését, továbbá

pozitív hatással van a gyerekek érzelmi fejlődésére.
Lázár Ervin alkotásaiban megtalálhatók azok az értékek, amelyeket a
tankönyvkiadó felvállalhat. Az elmúlt három év tapasztalata szerint a gyerekek szeretik
a meséket, világukhoz közel áll a nemrég elhunyt író kifejezésmódja, nyelvezete.
A felkészülés első állomása az irodalmi alkotás kiválasztása, mert a tanulók a
műalkotáson keresztül mutathatják meg önmagukat. A kiválasztás folyamatában a
gyerekek segítséget kaphatnak tanáraiktól, szüleiktől. Lázár Ervin az a mai szerző, aki
művészi hatással van gyerekre, felnőttre egyaránt. Elmond hatj uk, hogy a verseny
töretlen sikerét ebben a megállapításban is kereshetjük.
A 2009. évben a tanulók Benedek Elek-mesét is választhattak. A gyerekek
egynegyede élt is ezzel a lehetőséggel. A nagy mesemondó humora és ízes nyelvezete
színesítette a versenyt. Benedek Elek meséinek, feldolgozásainak megismertetésében
természetesen az iskolának van a legnagyobb szerepe. Örömünkre és épülésünkre
szolgál, hogy az alsó tagozatos olvasókönyvekben számos Benedek Elek-mesével
találkozhatunk. Tudomásunk szerint nincs olyan magyar ember, aki ne hallott volna
Benedek Elek-mesét. A verseny folyamán örömünkre találkozhattunk néhány
szerenesés meseválasztással. Volt, aki a szöveghű beszédmódot választotta, s volt olyan
tanuló, aki átlépett a nyelv okozta nehézségeken. Mindkét megoldásban születtek
kiváló produkciók.
A Lázár Ervin prázamondá verseny kategóriáinak első három helyezettje
automatikusan bekerült a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus
által meghirdetett Többsincs elnevezésű Benedek Elek-versen)' döntőjébe.
Az országosan meghirdetett verseny nem tehetségkutató verseny, viszont a szakmai
zsűri a személyiség és a műválasztás közötti harmóniát, a beszédkészséget és az
interpretációs képességet értékelte.
A verseny folyamán a Magyar Versmondók Egyesülete által kidolgozott értékelési
szempontok szerint pontozott a részben magyartanárokból, részben előadóművészekből
álló zsűri. Több év tapasztalata azt mutatja, hogy az értékelési normákat jól dolgozták
ki. A versenyzők elfogadják a szakemberek pontszámait. Fontos mornentuma a ver-
senynek, hogy az eredményhirdetés után a zsűri tagjai egyénileg is értékelik a tanulók
produkcióit. Ez a visszacsatolás erősítheti meg az addig megtett út heJyességét, vagy
térítheti jó irányba az olykor-olykor rossz helyekre kalandozó gyerekeket.
Természetesen a legfőbb cél, hogy a szakértő felnőttek fenntartsák a tanulók
érdeklődését az irodalom, a versmondás iránt. Az elmúlt évek során ez meg is történt,
hiszen Kiss László, Pápai Erika, Fullajtár Andrea, Kinizsi Ottó, Tóth Zsuzsanna, Pataki
András értékelései minden esetben lelkesítően hatottak.
Azt reméljük, hogy a gyerekek felnőttkorukra is az irodalmat, művészetet kedvelő
személyiségek maradnak. Lesz, akiből színész, és lesz, akiből költő válik. A többiek
más szakmákban fognak jeleskedni: tanár, orvos, közgazdász, katonatiszt válik belőlük.
Az biztos, hogy valamennyien szókimondó, véleményüket pontosan megfogalmazó és
artikuláló felnőttekké válnak, akik a civil társadalom aktív tagjaként élik majd az
életüket. Hiszen a társdalomnak nagy szüksége van olyan szernélyiségekre, akiknek a
mindennapi életéből nem hiányzik a civil kurázsi.
A versenyre 227 tanuló jelentkezett. A vidékről jelentkezettek száma 129 fő,
Budapestről 98 gyerek gondolta úgy, hogy elindul a versenyen. A szervezők négy
középdöntős versenynapot jelöltek ki, ahol a zsűrik tagozatonként (alsó, felső) minden
esetben három gyereket juttattak tovább.
A május 14-ei döntőbe 12 alsó tagozatos, és 12 felső tagozatos gyerek került. A
felső tagozatosak zsűri elnöke Pápai Erika, az alsó tagozatosak zsűri elnöke Kinizsi
Ottó.
56 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

A verseny kategóriáinak nyertesei 30 OOO Ft-os ajándékutalványban és 30 OOO Ft

értékű könyvjutalomban részesültek. A II. helyezettek 20 OOO Ft-os ajándékutalványt és
könyvjutalmat, a III. helyezettek 10000 Ft-os ajándékutalvány! és könyvjutaJmat
vehettek át. A gyerekeke t felkészítő tanárok ugyanilyen jutalmazásban részesültek.
A Lázár Ervin prózamondó verseny döntőjének eredményei:

Alsó tagozat
I. helyezett:
Bezerédi Bendegúz 2. osztályos tanuló
Bajza Utcai Általános Iskola

II. helyezett:
Varga Imre 3. osztályos tanuló
Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola

III. helyezett:
Gyűrűs Boldizsár 3. osztályos tanuló
Gádor Általános Iskola

Felső tagozat
I. helyezett:
Roósz Péter 7. osztályos tanuló
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa

II. helyezett:
Jankovics Bernadett 5. osztályos tanuló
Homoktövis Általános Iskola

III. helyezett:
Bernát Borbála 5. osztályos tanuló
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

A döntőbe került gyerekek 2009. május 26-án II órai kezdettel gálaműsor

keretében újra felléptek, ahol - először a verseny folyamán - az alsósok és a felsősök is
hall hatták, láthatták egymást. A produkciók meghallgatása utána a közönség leadhatta
szavazatát az általa legjobbnak vélt előadóra.
A gála közönségdíjasa: Erhardt Mária 5. osztályos tanuló lett. (Budapest XI. ker.,
Gárdonyi Géza Általános Iskola, felkészítő tanára: Kiss Adrienn, az intézmény
igazgatója: Homolay Károly.)

Lukács Szabolcs

versmondó 57
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Versmondó versenyekről röviden

A 20 éves városi versmondá verseny 2009-től Sellei Zoltán nevét viseli

A dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár 2008 decemberében, ünnepélyes

keretek közöu, már 20. alkalommal rendezte meg a városi versmondó versenyt.
Elmondhatjuk. hogy e rendezvényünkkel szép hagyományt teremtettünk, sok
általános iskolásnak adtunk bemutatkozási lehetőséget. Évente 300-350 fő jelentkezett
az előzetes meghallgatásokra, és minden év decemberének első szombatján 50 vers-
mondó szerepelt a városi döntőben. Reméljük, hogy munkánk során a fiatalok közelebb
kerültek az irodalomhoz, a vershez és az általa kifejezett bölcs és szép gondolatokhoz.
A rendezvényre meghívtuk a régi zsűritagokat. az első években szerepelt versmon-
dókat, akik ma már felnőtt, családos emberek. A szervezőmunka során örömmel
tapasztaltuk, hogy közülük mára néhányan a színi pályát választották. Természetesen
meghívtuk Borbély Emmát, a Magyar Honvédség könyvtárának volt vezetőjét, korábbi
kollégánkat, hiszen 20 évvel ezelőtt az ő ötlete nyomán kezdödön el a versmondók
megmérettetése.
2009-től a versmondók seregszemléjét Sellei Zoltán kiváló előadóművészről. a
Magyar Kultúra Lovagjáról, Dunakeszi díszpolgáráról nevezzük el, a verseny díjazá-
sáról a művész özvegyének e célra tett felajánlása, adománya fog gondoskodni.

Radnóti-verseny Muzsiyán
Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete rendezvénysorozattaj emlé-
kezik meg Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójáról. Az egyesület Muzslyán
tartotta meg a harmadik körzeti Radnóti Miklós-szavalóversenyt. A megméretterésen a
temerini, a magyarcsernyei. a tordai, az újvidéki, a székelykevei és a helybeli szavalók
léptek fel. A legjobb versmondókra szép jutalomkirándulás vár Győrben. Rajzpá-
lyázalot is hirdettek. A 163 benevezett páJyamunkából vándorkiállítást készítettek.

A Basity Gréta, Csöke Márta és Kovács Jolánka összetételü zsűri döntése értelmé-
ben az ötödikesek és hatodikosok korosztáJyában a legjobb szavalónak a tordai Csíkos
Dániel bizonyult, a második a temerini Dumié Tamara lett, a harmadik díjat pedig a
szintén temerini Papp Natália érdemelte ki. A hetedikesek és nyolcadikosok korosz-
tályában első díjjal az újvidéki Nikolié McConell-Duff Petrát, második díjjal a
muzslyai Muhi Dánielt tüntették ki, a harmadik legjobb szavaló pedig a temerini
Faragó Emma lett. A szavalóverseny után a zentai Kapaszkodó együttes megzenésített
versekkel szórakoztatta a részvevőket és felkészítő tanáraikat.
k-ko

Háború és béke
Háború és béke címmel hirdettek szavalóversenyt általános és középiskolásoknak
Alrnásfüzitőn, a Petőfi Sándor Kulturális és Szabadidőközpontban. Háború és béke
versekben - tizenéveseknek. hazánk német megszállásának 65. évfordulóján. Merész
vállalkozás, de a fő szervező, Szűcs József makacsul hitt abban, hogy a versek erőseb­
bek lesznek a kételkedöknél. Az iskolások - ezek az iskolások - elég érettek arra, hogy
megértsék és értelmezzék a költők szavait, azt, hogy a béke hiánya nem mindig háború
58 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRÓL - ESEMÉNYEKRÓL

és a háború nélküliség nem mindig egyenlő a békével. Különösen nem a 21. században.
Valahol mindig van háború, és valahol mindig béke van.
Háború és béke - költeményekkel. A diákok 3-3 kötelezően választható vers
mellett, maguk is szemezgethettek magyar és külföldi költők müveiből. Versmondó
versenyen még nem szerepelt ez a téma, Almásfüzitőn különösen nem, ahol a
müvelődési központ éppen ezzel a
Juhász Gyula kezdeményezéssel igyekszik
hagyományt teremteni. Esztergom,
Háborús emlék Komárom, Tata, Szomor, Kisbér. ..
iskoláiból 28-an jöttek a megméret-
Álla felkötve, keze összetéve, tetésre: 11 általános és 16 középis-
Elpihent némán a halál ölébe. kolás. A zsűri tagjai: Turczi István,
Nyitott szemében őszi ég derűje, József Attila-díjas költő, elnök, Be-
Kifáradt testén tépett csukaszürke. besi Horváth Kata színésznő, Schmidt
A milliókból egy, kik halni mentek, Magda előadó, Orosz Dániel amatőr
A neve senki, akit elfelednek. színjátszó, valamint Simonyi István
Neki nem zengett operák zenéje, (OKM).
Finom, bús verset nem sírt el az éjbe, A zsűri elismeréssel nyilatkozott a
Nem látta nemes gótika csodáit, tizenévesek teljesítményéről: a bíráló
Duse inosolyát, tnely szebb földet áhít. testület két hölgytagja a verseny
Szivarja rossz volt és öröme olcsó, végén egyénileg is értékelte, elemezte
Minden jutalma: egy szűk fakoporsó. az ifjú előadók erényeit és hibáit.
Nem is halt hősi, égzengő rohamban. Turczi István zsűri elnök összegzé-
Csak köhögött, nyögött az ágyba halkan. sében kiemelte: bámulatos az a tel-
Csak levegőt kért és vizet, vizet még jesség, ahogy a háború élményét
S nem látta már a bíbor naplementét, értelmezték az azt csupán könyvek-
Mely mint dicsöség, áldás, mint egy ámen ből, filmekből - és sajnos családi
Föltündökölt büszkén, de neki már nem! tragédiákból - ismerő iskolások, és az
a sokszínűség, ahogyan előadták az
ismert és a kevésbé ismert költők - mint Gyóni Géza, Sárközi György, Szabó Lőrinc,
Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Wass Albert, Babits Mihály, Sík Sándor vagy éppen
Bertold Brecht, Nikolaus Lenau, Albert Camus - költeményeit.

A XlV. megyei angol nyelvű vers- és proramondá verseny

2009. április 25-én, immáron 14. alkalommal rendezték meg a hagyományos
megyei angol nyelvű vers- és prózamondó versenyt Győrben. A verseny szervezője
Pappné Kuster Klára angoltanár volt. A rendezvénynek a győri Szabadhegyi
Közoktatási Központ Magyar - Német Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium adott
otthont. A versenyen 17 Győr-Moson-Sopron megyei (általános és közép-) iskola 56
tanulója vett részt. Ez nagyon szép szám, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogya
megy ei szintre jutást válogatók előzték meg. Módos Dezső igazgató örömmel vállalta
el e verseny támogatását, mely már 14 éve rnüködik, ám semmit sem veszít
népszerűségéből. Ebben az évben a 3-6. évfolyamos versenyzők kötelezően előírt
szövegként Weöres Sándor rnűveivel, a 7-12. évfolyamosok Ady és Radnóti
költészetének egy-egy remekével készültek. Ezen a tanuló központú versenyen mindig
mindenki díjazott, ezért a részt vevő diákok többek között Érettségiző társasjátékot és
kétszintű érettségire felkészítő könyveket kaptak ajándékba.

versmondó 59
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Vers- és prózamondó verseny Dunaalmáson

Negyvenöt éve annak, hogy április ll-én, József Attila születésnapján a költészet
napját ünnepeljük. Dunaalmáson e szép hagyomány megtartására április 21-én került
sor.

Délután három órakor zsúfolásig megtelt a Csokonai Általános Iskola emeleti

színhelye, ahol nem kevesebb, mint 31 tanuló vállalkozott a vers- és prózamondó
versenyen a megmérettetésre, köztük 17 alsós és 14 felső osztályos. A versenyen
többek között Csoóri Sándor. Zelk Zoltán, Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Petőfi
Sándor, Lázár Ervin műveit hallhattuk. A zsűri nek nem volt könnyű dolga. ugyanis
néhány esetben két-két versenyzőt is azonos értékű helyezettként kellett megneveznie.
A megjelent szülők, tanulók, pedagógusok hatalmas tapssal jutalmazták a nyerteseket,
akik oklevelet vettek át Szóda Sándor zsűrielnöktől. Az alsó tagozatosok közül Maros
Csenge I. helyezett, Kiss Ábel és Szél Zsolt IL helyezett, Kurdi Zsanett és Horváth
Luca III. helyezett lett. A felső tagozatosok közül I. helyezett Halász Ernesztina, II.
helyezett Bátki Ildikó, III. helyezett Mocher Péter és Jankovits Bence. Aszebbnél
szebb versek és prózarészletek előadásával méltóan emlékeztek meg az iskola tanulói a
tragikus sorsú költőről.

Dobos Srilvia

Versmondó verseny Kiskunmajsán

A költészet napja alkalmából megrendezett idei versenyünkre idén is szép számban
jelentkeztek. Felnőtt induló ugyan nem volt, de a Dózsa György Gimnázium,
Szakközépiskola és Kollégium diákjai a tavalyinál nagyobb létszámban képviselték
intézményüket. Ráadásul nagy örömünkre Szűcs Zsanett saját vcrsét szavalta el. A
hosszúra nyúlt délutánon 32 verskedvelő diák adott elő szabadon választott költeményt,
a megmérettetésen 6 általános iskola (Általános Iskola - Csólyospálos, Általános Iskola
- Körnpöc, Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde - Kiskunrnajsa, Gy.
Szabó Béla Általános Iskola - Szánk, Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és
Óvoda - Kiskunmajsa, Szent László Általános Iskola - Jászszentlászló) vett részt.
Zadravecz Istvánné könyvtárigazgató köszöntötte testvérvárosunk. Topolya
delegációját és kísérőjét, Csábrády Anikó alpolgármestert, majd bemutatta a zsűri
tagjait: Bodor Zoltánné óvodavezetöt, a zsűri elnökét, Pócsik Jánosné óvónőt. Fülöp
Nikolett óvónőt. valamint két vers kedvelő egyetemistar. korábbi versmondó versenyek
győzteseit: Zsán-Klúcsó Klaudiát és Koncz Balázst. A bemelegítő muzsikáról az
Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei (Czikkely Nóra,
Kapás Zsanett) és tanárnőjük. Truczka Ágnes gondoskodtak.

XII. Kormos István regionális vers- és prozamondá verseny

A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete immár

tizenkettedik alkalommal rendezi meg a Bartók Béla Megyei Művelődési Központtal és
a Radnóti Miklós Irodalmi Társasággal közösen az általános iskolás korosztály részére
meghirdetett Kormos István regionális vers- és prózamondó versenyt.

60 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

A Mosonszentmiklóson született költöre emlékezve, felváltva rendezzük azon

községekben a verseny döntöjét, ahol gyermekkorában éjt, vagyis szülőfaluján kívül
Lébényben és Mecséren.
A 2009. évi verseny elödöntöi májusban lezajlottak. A győri, kapuvári és moson-
magyaróvári helyszínekről összesen harmincan jutottak tovább az ősszel, november 7-
én Mecséren megrendezésre kerülő döntőbe.
Kicsit keserű a rendező szája íze, ha arra gondol, megyénk néhány városának
iskolái, így Csornáé, Kapuváré, Soproné, nem neveztek e nagy hagyományokkal
rendelkező versenyre.
Ám meghívást kapnak még a szlovákiai Tompa Mihály országos vers- és próza-
mondó verseny Pereden megrendezett elődöntőjének díjazott felső tagozatos részt-
vevői. Ök a nyugat-szlovákiai terület (Nyitrától Pozsonyig) legjobb versmondói.

Popper Ferenc

Gyulai Livius: Orszarvút rajzoló - linoleum nietszet

versmondó 61
VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

www.versfesztival.hu

Kaleidoszkóp VersFesztivál

KaleidoszKópia
~"/,,,!,,/, ,

KA'LEIDOSZKÓP
VERSFESZTIVAL Vers a zenében.
Előadóművészet,

Vers koreográfiában. Vers előadóestben.

Vers a versben. Versszínház. Szakmaiság. Sztárok. Valódi sztorik. Mainstream.
Underground. Színek. Szavak. Kavalkád. Kaleidoszkóp: pódiumi est, mozgás-
színház, koncert, versmondás, performansz, emlékest, zsűri, verseny, versláb,
VersFesztivál, Magyar Versmondók Egyesülete. A költészet él, a versmondás
hétköznapi, a Kaleidoszkóp vers, ahogy még nem ismered...

A Magyar Versmondók Egyesülete és tagszervezete, az Északkelet-

magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, a Kaleidoszkóp nemzetközi
VersFesztivál közbenső évében visszaidézi a kezdeteket, és azokat a művé­
szeket, akik a Kaleidoszkóp színeit gazdagítják/gazdagították. 2009 októbe-
rében, két napon át, különkiadással jelentkezik: jön a KaleidoszKópia!

Kategóriák:

versmondó verseny (2 vers)

l vers a Kaleidoszkóp VersFesztivállektorainak valamelyikétől:

- Bella István (1940-2006)
- Buda Ferenc
- Gyurkovics Tibor (1931-2008)
- Dukay Nagy Ádám
- Turczi István
- Vass Tibor

l vers az évfordulós klasszikusoktól:

- Petőfi Sándor (1823-1849)
- Reviczky Gyula (1855-1889)
- Ignotus (1869-1949)
- Ady Endre (1877-1919)
- Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969)
- Radnóti Miklós (1909-1944)

62 versmondó
 VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

- Márai Sándor (1900-1989)

- Weöres Sándor (1913-1989)

A versenyeken minden, 12. életévét betöltött versmondó részt vehet, felső

korhatár nincs.

Rövid előadóestek (meghívásos)

A KaleidoszKópia tervezett időpontja: 2009. október 17-18.

Helyszín: a Műcsarnok (Budapest, Hősök tere)

A VersFesztiválról felvétel készül, amelyből részleteket a Magyar Televízió

sugároz, hangfelvétel formájában pedig az ősszel megújuló Versrádió tesz
közzé. A legnívósabb produkciók előadóit a rangos Kaleidoszkóp-díjak mellett
különdíjak várják. A Kaleidoszkóp VersFesztivál saját honlapja interaktív
módon, segéd-anyagokkal, fórummal segíti a versenyzőket a felkészülésben, és
minden információt, programot tartalmaz: www.versfesztival.hu

Jelentkezési határidő:
2009. október 10.

Jelentkezési díj:
3000,-Ft/fő,
amelyet az alábbi bankszámlaszámra lehet átutalni,
ajelentkezéssel egy időben:
Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület
54500181-10001332
(A jelentkezési díj átutalása nélkül a nevezés érvénytelen l)

Jelentkezési lap:
kizárólag elektronikusan kérhető az alábbi e-maii címen:
jelentkezo@versfesztival.hu

További információ:
Szennik Évi kommunikációs alelnök
06(20)512-8004

Üdvözlettel,

Lutter Imre fesztiváligazgató

a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke

versmondó 63
EGYESÜLET

Éves küldöttközgyűlés a
Magyar Versmondók Egyesületében
Eredményes év, újabb kihívások. Így összegezhető a Magyar Versmondók Egyesü-
letének elmúlt egy évi tevékenysége, és az újabb esztendő kilátásai. 2009. április 5-én
tartotta éves rendes küldött közgyűlését az egyesület a budapesti Fészek Művész­
klubban.

Kiss László elnök: beszámolójában a rendezvények számának növekedését, és az

ezzel együtt járó munkamennyiséget emelte ki beszámolójában. Elmondta, hogy az
szervezet az eddigiekhez képest nagyobb erőforrásból gazdálkodhatott, köszönhetően a
Versszínház elindulásával járó állami támogatásnak és a különböző rendezvényekre
befolyt szponzori támogatásoknak. "Számtalan sikert és mindösszesen néhány kevésbé
jól sikerült eseményt tudhatunk magunk mögött. Programok sokasága jellemezte a
200g-as évet, ezek közül több olyan is van, amely átnyúlt a 2009-es évre. Az egyesület,
ahogy az látható volt, kinőtte önmagát, nagyságrendekkel többet visz a vállán, mint
korábban, ugyanakkor még mindig kevés azoknak a száma, akik a munkából effektíve
kiveszik a részüket" - mondta az elnök. Kiss László kiemelte a gyermekversmondó
tábort és a Versművészeti Szemináriumot, amelyet a Kondor Béla Közösségi Ház
hathatós segítségével szervezett meg az Egyesület. Beszélt az egyesület határon túli
táborok munkájáról, a vajdasági és erdélyi kapcsolatokról, beszámolt a Magyar
Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátussal közösen kezdeményezett előadó­
művész képzésről. amely a jelentkezők csekély száma miatt nem valósulhatott meg.
Kiss László szerint az egyesület kapcsolatai a szakmai társszervezetekkel jónak mond-
hatók, de közülük is kiemelkedik a Magyar Müvelődési Intézet és Képzöművészeti
Lektorátus Művészeti Programok Főosztálya, a Parnasszus költészeti folyóirat, a
Kondor Béla Közösségi Ház, az Uni-Hotel Diákotthon Miskolcon, valamint a Magyar
Szín-Játékos Szövetség. Az Észak- magyarországi, a Nyugat-magyarországi, a makói, a
veszprémi, a vajdasági, a lendvai, a zilahi tagszervezetekkel és körükkel tartandó
kapcsolat mind szakmai, mind formai tekintetben is gyümölcsözőnek tekinthető.
"A Magyar Versrnondók Egyesülete látható, működ ő és együttműködő egyesület."
Az elnök beszélt a Versmondó újság megjelenésével kapcsolatosan arról, hogy az újság
1300 példányszámban jelenik. Komoly problémát jelent az előfizetések realizálása,
amelynek morálját fokozatosan javítani kelJ. A kabinet egyértelmű szigorítást szeretne
elérni a tagdíjfizetések és a folyóirat-előfizetések esetében, ezért javaslatot teljesztett
elő. Ennek értelmében a jövőben csak azoknak postázza az egyesület a Versmondó
lapot, akik valóban befizették a tagdíjat. A gazdasági válság miatt szükülő támogatási
keret és a megnövekedett költségek ilyen téren további jótékonykodást nem tesznek
lehetövé,

Az egyesület elmúlt évi kiemelt programjai:

Költészet napja,
Szécsi Margit, Nagy László, Kondor Béla versmondó verseny,
Regösök HÚlján Vers- és Prózamondó Verseny (Veszprém, Kiskunfélegyháza,
Budapest)
Latinovits Vers- és Prózamondó Verseny (Balatonszemes)
Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál (Budapest, bővebben Lutter Imre beszélt
róla),
Reneszánsz Versmondó Verseny (Sárospatak),
64 versmondó
 EGYESÜLET
Partiumi Versmondó Verseny (Zilah),
Mesemondó verseny (Néprajzi Múzeum),
.Többsincs" Benedek Elek Mesemondó Verseny, a Magyar Művelődési Intézet és
Képzőművészeti Lektorátussal, illetve több szervezettel közösen
József Attila Vers, és Énekelt Vers Verseny, a Magyar Művelödési Intézet és
Képzőművészéti Lektorátussal, illetve több szervezettel közösen (Tatabánya)
Ratkó József Vers Énekelt vers- és prózamondó verseny (Nagykálló),
Egyetemi Főiskolai Versmondó Verseny (a Győri Versmondók szervezésében,
Győr),
Radnóti Miklós Országos Vers- és Prózamondó Verseny (a Győri Versmondók
szervezésében, Győr),
Illyés Gyula Vers és Prózamondó verseny, a Magyar Művelődési Intézet és
Képzőművészeti Lektorátussal, illetve több szervezettel közösen
Rubophen Versíró Verseny (a Hídvégi-Vernyik Projektházzal közösen)
Tompa Mihály országos vers-és prózamondó verseny (Rimaszombat),
"Lélektől lélekig" Gyermekfesztivál (Siklós),
Vajda János Versmondó Verseny.

Kiss László elmondta, hogyaversenyekre jelentkezők száma érezhetően csökkent

az elmúlt időszakban, amelynek egyik oka, hogy mint a felsorolásból is kiderült sok a
versenyek száma.

A gazdasági kérdésekről és a közhasznúsági jelentésről bővebben: a következő

számban.

Kiss László kiemelte, hogy az egyesület sikerében Dr. Lutter Imre ügyvezető
elnöknek kulcsfontosságú szerepe van.

Dr. Lutter Imre ügyvezető elnök beszámolt a Kaleidoszkóp nemzetközi Vers-

Fesztiválról, a Rubophen Versíró Versenyről és az Első Magyar Versszínházról.

Az esemény egyszerre populáris és szakmai rendezvény, amely nemcsak a

versmondás művészetére koncentrál, hanem a formálódó Versszínház műfajainak
népszerűsítésére és szakmai kritériumainak gyakorlati meghatározására is. Ezért
kapnak helyet a palettán - Közép-Európában egyedülálló módon - a versekre épülő
performanszok, mozgásszínházi előadások, pódiumi estek, énekelt és megzenésített
versek. Kiemelkedő az önálló márkává vált rendezvény médiatámogatása: a Magyar
Televízió, a Klubrádió, a Blikk, a port.hu, a zene.hu, a mymusic.hu és más orgánumok,
amelyekkel a fiatalok és a laikus közönség felé szeretne nyitni az egyesület.

Az Első Magyar Versszínház a 10. Kaleidoszkóp Versfesztiválon nyitotta meg

kapuit. Az első év szerény pénzügyi lehetőségei mellett megvalósított - afféle kísérleti
fél-évada után a 2009. évben megkezdte programjának realizálását, a kitűzött távlati
célok folyamatos megvalósítását, arculata önálló vonásainak egyértelmű kirajzolását. A
Versszínház nem pusztán egy színház akar lenni a sok között. A sajátos műfaj kizáró-
lagos képviselete a hazai gondolkodó értelmiség, a higgadt tudósok, művészek, közéleti
személyiségek szellemi bázisa lehet. Egy olyan közeg, ahol lényeges kérdésekre talál
választ a közönség, ahol maradandó értéket alkot a pódiumművészet, ahol tehetségek
nőhetnek ki, és ahol érdemi vitát folytathat, közvéleményt formálhat az arra hivatott,
magasabban kvalifikált társadalom. Funkciója szerint a Versszínház bemutatkozási tér
hivatásos és amatőr színészek, előadóművészek, zenei előadók számára. A színház
otthont ad kurzusoknak, továbbképzéseknek, mind amatőrök mind profik számára, és
versmondó 65
EGYESÜLET
kritikai fórumot létesít, előadók és költők számára. Összefogja és gyűjti a határokon
túli versélet, előadói élet anyagait, szereplöit, Produkciós kikőzvetítést folytat a saját
bemutatói, illetve az ország és határokon túli versmondással kapcsolatos
produktumokról, előadásokról, illetve az ország és a határokon túli területek számára.
Összegyűjti, regisztrálja és kiközvetíti az amatőr és profi előadókat, a saját örömből
való fellépőktől a legjobb hivatásos produkciókig. Kapcsolatot tart a médiával,
serkeneti és ébren tartja az érdeklődést a színház és versélet iránt. Kapcsolatot tart a
nagyobb lapokkal, televíziókkal és rádiókkal, ahogy a különböző szintű oktatási
intézményekkel is, felhívja a figyelmet versmühely szerepére, propagáJja előadásait, és
vendégü I látja a felnövekvő értelmiséget. Számon tartja az európai verséletet.
fordításokra ösztönöz mindkét irányban. Kapcsolatot tart a tengerentúli magyarsággal,
segít a nyelv megőrzésében.
A Versszínház négy erőteljes szegmensre építi arculatát és repertoárját. Hiánypótló
kíván lenni a pódiumrnűvészet, tehát a verses stúdiószínház, az előadóestek, mono-
drámák és versre adaptált mozgásszínház körében. Hasonlóan exponált módon jelenik
meg a költészet közönségtalálkozók, folyóirat-bemutatók, produkciós beszélgetések,
díjátadó gálaestek. határon túli magyar, valamin magyarországi nemzeti kisebbségi
estek prezentálásával. A zenei szegmenst egyrészt a myMusic tehetségkutató program-
sorozata, másrészt az elismert hazai és külföldi vers- és világzenei együtteseinek
koncertje jelenti, míg a tehetségkutatást, tehetséggondozást a Versklub. illetve a Kalei-
doszkóp VersFesztivál versenyprogramja képezi. Elindult egy folyamatos program-
sorozat, a Bella István KortársaIgó, amelyet minden hónapban Turczi István József
Attila-díjas költő, az egyesület irodalmi alelnöke vezet, költők, színészek és
előadóművészek társaságában. (A Kortársalgóról készített inteljúnkat a következő
számban olvashatják.) A Forrás Színházzal közösen, Wiegmann Alfréd művészeti
vezető rendezésében a Vers színház bemutatja Arany János Toldi címü elbeszélő költe-
ményét, a Radnóti év jegyében pedig a Radnóti-díjas előadóművésze és versmondók
adnak közös estet, Kiss László rendezésében. A Versszínház fővédnöke Dr. Világosi
Gábor, a Magyar Köztársaság országgyűlésénekalelnöke, a Verskultúra Lovagja.

A Rubophen Versíró Verseny keretében számos programot szervezett a Magyar

Versmondók Egyesülete. A központi rendezvények mellett felállította a versmondás
Guinness Rekordját, ötnapos folyamatos versmondással, a Múzeumok Éjszakáján
külön előadótermet rendezett be, hírlevelekkel és más módon buzdította a verseket
kedvelőket a versírásra. A verseny zsűrijében Turezi István vett részt az egyesület
képviseletében.

Popper Ferenc, a győri tagszervezet elnöke bejelentette, hogy szervezetük nevét

rövidíteni fogják, az új név MVE - Győri Versmondók lesz. Tevékenységük ismer-
tetése közben megjegyezte, hogy Németh András korábbi egyesületi titkár rengeteg
munkát vállalt, és személyének hiánya gyakorta pótolhatatlan. Ismertette a győri
egyesület programjait: a Kormos István Versmondó Versenyt, amelynek regionális
elődöntői ősszel lesznek. A versenyen a határon túliak is részt vesznek. Beszélt a Tom-
pa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyről. a rendhagyó irodalornórákról, amelyeket
zömmel a hátáron túli tanulóknak tartanak. Említést tett az Egyetemi-főiskolai
Versmondó Versenyről az Apáczai egyetem szervezésében (a szakmai rész maradt a
Győr Versmondóknál), a Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Versenyről. amely a
"Versenyek Versenye", a legrangosabb versmondó versenyek győzteseinek találkozója.

Kiss Marianna, a Kondor Béla Közösségi Ház igazgatója a beszámolókat kiegé-

szítette a XVIII. kerületi a Nagy László szobor avatásával, amellyel a Kondor Béla és
Szécsi Margit szoborral egyetemben egy kis szoborpark létesült Pestszemlőrincen.

66 versmondó
 EGYESÜLET

Kiss Lásilá bemutatta Debreczeni Tibor legújabb könyvét, amelyet a Magyar Vers-
mondók Egyesülete támogatott.
Harbály Jánosné hozzászólásában jelezte, hogy Csongrádon is működik immár
versmondó kör.
Az egyesület honlapjait illetően Lutter Imre ügyvezető elnök és Szennik Éva kom-
munikációs alelnöke jelezte, hogya vers.hu, a versmondo.hu és a versradio.hu megú-
jítás előtt állnak, a tárgyalásokat és a pályáztatást az egyesület megkezdte.
Kinizsi Ottó kreatív alelnök beszámolt arról, hogy az egyesületi tagok részére új
kedvezményrendszert dolgoznak ki, és új tagsági kártyát vezetnek be rövidesen.

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Kiss László elnöki beszámolóját, és Korompai

Gábor felügyelő bizottsági beszámolóját, utóbbit írásban kapta meg a küldött-
közgyűlést levezető elnök.

Gyulai Líviusz Srű; legelésző sárkánnyal - litográfia

versmondó 67
KÖNYVBEMUTATÓ
Buda Ferenc sorai könyvéről

"Eredeti célom az volt, hogya kü-

Iönféle élmények, futó ötletek,
gondolatok, magán- és közéleti e-
semények rögzítésével a gyarló
emlékezet segítségére legyek."
Így álltak össze "a személyes
használat zárt övezetéből kikí-
vánkozó" tűnődések, mühelyfor-
gácsok, naplótöredékek, idézetek
a szerzői rendkeresés során ... "ha
a benne leírtak együtt- vagy to-
vábbgondolkodásra késztetnek,
ám még ha vitát, sőt ellenkezést
váltanak is ki, már nem volt hiá-
bavaló egybeszerkesztenern."

Részesülvén az alkotó éle-

téből, betekintvén versei hátte-
rébe, ihlető témái ba, az írás
gondjaiba, Buda Ferenccel az ott-
honosság nyugalma és derűje erő­
vel tölti el az olvasót. Az esz-
mefuttatásokból prózájában is ki-
fejeződik az igényes alkotó vo-
nása: fel-felcsillanó humor, meg-
gondolt gondolatok bölcsessé-
gével párosuló vitázó alkat, közösség iránti érzékenység és felelősség, családi odaadás,
természetismeret, világos értékek. A szegénység megtapasztalása mellett, történelmi
tapasztalatával az ötvenhatos események is lélekközelivé válnak. A szerző beleérzéssel
emlékezik az elhunyt pályatársakra, ám egyszerű embertársairól is méltón ír. Gőgös
korunk divatainak nem hódoló, egészséges élet- és világszemléletet tükröző könyvből
merítkezhetünk.

Az Ünnepi Könyvhétre megjelent a költő prózakötete.

(2900 Ft, 340 oldal, kemény kötés)

Debreczeni Tibor. A kötet elé

Évekkel ezelőtt kezdtem közölni elemzéseimet, tíz éve az elsőket, amikor
megfogalmazódni látszott, hogy másképpen kell a művekhez közeledni, mint tettük azt
korábban, ha komolyan gondoljuk, hogy az irodalom nemcsak a tudomány
vizsgálódásának tárgya, hanem művészet, s mint ilyen, páratlan nevelési lehetőségeket
rejt magában. S mi lehetne fontosabb pedagógus létünkben, mint segítséget nyújtani a
tanulónak önmaga megismerésében, szocializálódása folyamatában? Bókay Antal azt
írja: "a mai olvasó az irodalomtól nem tanulni akar, hanem önmagát megismerni, nem
a niűveltek közösségébe akar beépülni, hanem a maga útjára akar állni. "

Ha a fentiek szerint óhajtunk tanítani, akkor úgy tekintjük magunkat, mint közvetí-
tőket, akik segítjük a művekben rejlő üzenetet eljuttatni a befogadóhoz, a mi esetünk-
68 versmondó
 KÖNYVBEMUTATÓ
ben a tanulóhoz. Úgy véljük, az üzenet akkor érkezik meg, ha az irodalmi mű elemzése
nyomán a befogadóban személyes élmény szabadul fel, s következményeként a
felismerés; ott vagyok a műben, közöm van a műhöz, nekem szól a mű. Ezért is nevez-
hetjük az irodalmi alkotások efféle megközelítését, "tanítását" élményközpontúnak.

Szcrerenel mc:ghíyjuk ()nt

Debrcczeni Tibor: És élmény és vers és próza

dmö új könyvének bcrnunnőjdra

Ideje: április 2.• csütörtök 18 óra

Helye: Marcz ibányi Téri Múve lődési Központ

A H:.~"""'j ,1",",11, klij,';nhiú-<) ~;or.}';-.r_jly"ld,.al klp,.,',h.llt .o:?blillykt... pnlltú" m:l~-I<:Hn.t'",i( rn,,1t"zt(·

kÖb'uL n,dyb<':l' J rn:;.gy~r iro.lalom j<.'l"I111)$ ':lIJvl"it dr.'il~t.pt,J'l~{)Úai q~k(\7.ük l!><'r:ybe,-,hd;",.-I
~!IlI~VIUI ""
A ki;':,·( k);I.).ó\; .-\.;::uh:mi" Ladi et Arti!o:Egycsiilet .'~ Maf,')ar Vcrsmondók Egyesülete.
A l,i...;J~'f r;inh>~:ln:l .1 .\l:l;:;Y~f IJr;il1\.\\....~(hl;,;g;.\i ·r.ü•.I~ig
t\ körtvvlx mutotón Kis~ László", 1>.1,11';)',lrVer.<m()n.l(,K rg\'o::~;il<'fé" ...k dnúiw ;ld. le. nc hanv in).!Jbll
_~:r'":n("!vú~q" 1<.i~t,riJól. ez r kö~·n,kn.1 ,z("r~'_6.1 r.).·:./""eyókkd k(";,;d"'jlJ<'T~v("z:.:.1l1\<d~ml':ii.~d,h~~.
k.1I....-"..l.:'.1" i,t"k"k.l(
A kölI."(('"{ TI'cnnényi l.is.ll.s rn,:ltHj.\.

Az itt közölt irodalmi elemzések gyakorló pedagógusi munkám "képződményei."

Abban bízom, hogy a kolléga - tanító, tanár, versrendező -, aki azonosulni tud él-
ményközpontú, nevelésközpontú, tehát a befogadóra koncentráló szemleletünkkel és
módszerünkkel, úgy forgatja a könyvet, mint példatárat. melyből ötleteket lehet rnerí-
teni. Elemzéseimet a cselekedtető, drámapedagógiai metodikára építettem. Úgy ítéltem
meg ugyanis, hogy az üzenetkereső műelemzésnek nincs a drámapedagógiánál eredmé-
nyesebb megközelítési módja.

Volt gyakorló terepem. Több iskolában is tanítottam, folyamatosan. A legutóbbi

tizennyolc évben a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán
drámapedagógiát, s az így nevezett órákon többek között műelernzést. Leendő tanítók-
nak, versmondóknak s levelező tagozatos kollégáknak.

A kötetben található elemzések zöme már megjelent valahol. Egy részük 2003-ban
Kaposi László gondozásában, különszámként a Drámapedagógiai Magazinban. Többet
Kiss László közölt a Versmondóban. Azok is találkozhattak elemzésekkel. akik
oJvasták könyveimet. a Művészet és nevelést, illetve a Merítőt, vagy a Kútbanéző cimű
folyóirat számait. Együtt a tíz év termése viszont most jelenik meg először.

Vass Tibor: Nem sok sem

(P'Art sorozat)
2008., Parnasszus Könyvek, +4+9--I4 -20% 1176 Ft
Nem könnyű eldönteni, hogyan is beszéljünk Vass Tibor költészetéről. ( ... )
Könnyen el tudok képzelni egy olyan kritikát, mely a költő modorában szarkasztikusan
élcelődik azokon az élethelyzeteken, melyeket költeményeiben, ezekben a
meglehetősen eszköztelen szabad versekben az olvasók elé tár. (... ) ebből a lírából a
szerző életét, családját, érzéseit, mentalitását, vonzalmait és ellenszenveit olyan
mélységig meg lehet ismerni, hogy az ma már az alanyi-vallomásos költészettípus
művelőitől is szokatlan \enne. Éppenséggel magukból a hagyományos lírai szerepekből
is ki lehetne indulni, sorra véve őket. egyfajta lírai katalógust, témák, helyzetek és
attitűdök regiszterét megszerkesztve beszámolhatnánk arról, hogyan gondolkodik a
költő barátairól. szerelmeiről, nyelvéről, a közösségről, melyhez tartozik, a tájról és a

versmondó 69
KÖNYVBEMUTATÓ
természetről,melyben él (ritka tematika manapság), miként vélekedik a kultúra állá-
sáról, magukról a költői szerepekről, a nyelv és az irodalom állapotáról.
Kísérletet lehetne tenni annak a furajó
közérzetnek, regionális és egzisztenci-
ális otthonosságnak az értelmezésére,
ami épelméjű embertől a XXI. század e-
lején enyhén szólva meglepő. Ahogy
szó esik egy naplementenézésről a gye-
rekkel, pályinkázásról valamelyik közeli
falu kocsmájában, egy kutya vagy egy
nagymama eltemetéséről. vagy akár
csak a miskolc-budapesti expresszvonat
büfékocsijáról, az szinte már Krúdy t
vagy Kosztolányit juttatja az ember e-
szébe.
Ugyanakkor egy nagyon száraz,
kizárólag a grammatikai és retorikai
alakzatokra koncentráló értekezést is
meg lehetne írni (... ) Ez a tanulmány
Roland Barthes és Erdély Miklós mun-
kásságának szellemi terében helyezné el
Vass t, gondolkodásának szemiológiai
logikáját és teoretikus érzékenységét
állítva a középpontba, valamint azt a
sajátosságot, ami Erdélynek minden
munkáját jellemezte: hogy a szövegek
szigorúan önmagukat tematizálják.

(... ) Ha az összehasonlító elemzés elveit igyekeznék érvényesíteni, elsősorban a

társművészetek felé kellene kitekintenem: a performansz, illetve az installáció
műfajával kellene összevetnem Vass költeményeit. Indokolná ezt egyrészt az az
életrajzi körülmény, hogy Vass köztudottan a művészeteknek ezeken a területein is
tevékenykedik (... )

Az a benyomásom, hogy akkor boldogulunk a legjobban, ha Vass Tibort afféle

szolid, régimódi költőként igyekszünk megközelíteni. Ha költészetét úgy tekintjük,
mint beszámolók együttesét, melyek témája nagyrészt az a procedúra, ahogyan az
ember nyelvrnűvészeti alkotásokat igyekszik létrehozni, és ennek elbeszélésében
stilisztikai eszköznek látjuk erős önreflektivitását, iróniáját és öniróniáját (... ) Az
elérzékenyülésre hajlamos ember önvédelme ez; a nagy szarkasztikusokban többnyire
egy félénk gyermek lelke rejtőzik.

Bodor Béla

70 versmondó

Vass Tibor
Veranda
Beveszi a hazugságot, aztán az utolsó
két asrpirint, oldott lesz hamar
a hangulat. Jóleső randi a felújított
paraszthárban, egyeztetni hívott
maradék vesztenivalánkat. Jól látszom
a dobszerká mögött, ha puhul
az orrom, núndig ott ülök. Régóta
szivbajos, nem birja a feszültséget,
ártó lag hat núnden izgalom. A kedvére
teszek. Megértő vagyok, a kamrában
elvből nem tartok szexlapot. Meg kell
fogadn om, csak nokedlit szaggatok.
nem hiszek többé a ritmus zavarában.
A csendet se verem fel, gödröt csak
emberszabású: ások. Hallgassam el,
hogy burokban szulettem. elemről
facsar a sziv, jótállásos még a szöuli
KÖNYVBEMUTATÓ
gyűmolcscentrifuga. Sértődjek vérig,
de turnéra készül, ásszeállt egy
egészséges billentyűssel. A pitvarban
hallgassam tovább, hozrak fogkefét.
niinden mást kölcsönad. Jól élünk
majd a lehetőségekkel, a banda neve
Artéria. Jogsim nincs, ez nem vezet
jóra, de szálljak be, bére/ünk sofőrrel
timusint. Zsebből fizetjük, annyi
zsozsó lesz. A jegyár kozepes, nem
baj, ha a sziv elégtelen. Kitűnő ötlet,
nem mosdunk annyit, derítő látvány
a kosz. Erre már vérszemet kapok,
átlátok a sritán. szálok illő röviden.
Aztán a gyógyszertár, az ügyeletes
hülye nún dig én vagyok

Németh Péter Mikola VisszaSejtesít

(Könyvismertetés)
2008 karácsonyán Németh Péter Mikola legújabb könyvével ajándékozott meg. A
belső címlapon egy számomra nagyon barátságos dedikáció szövegét olvashatom:
.Kilián Pistának a régi és új magyar képköltészet garabonciás mindenesének, égi-földi
tudájának: értő és érző figyelmébe ajánlja
a szerző, szivvel.",
A dedikáció megszövegezése ellen nyilván nem tiltakozom, sőt, ezennel is
megköszönöm. Ma már egy évtizede annak, hogy megjelent A régi magyar képvers
című kötetem, s benne összesen 112 régi, magyarországi, javarészt latin, kisebb részben
magyar nyelvű képverssel. Számomra stációjárást jelentett ez a kötet, ha nem is
tizennégyet, de legalább négyet bizonyosan, hiszen az a hatalmas képversgyűjtemény
több, összesen öt kiadót járt meg, s végül az utolsó két társaság vállalkozott a kötet
megjelentetésére. Az egyik a Miskolcon és környékén nagyon jól ismert Felsőma­
gyarország Kiadó, a másik, az Európában is ismert Magyar Műhely Kiadó volt. Két
társaság és szellemi köre vállalta tehát az addig ismeretlen régi magyar kép versek
megjelentetését. Hiszen a régi magyar kép vers létét, gazdag múltját a neoavantgárd
költészet jeles képviselői a saját költészetük értékes előzményének érezték, így
örömmel vállalták. Az kétségtelen, hogy a Régi magyar képvers kötet szinte a semmi-
ből teremtődött meg, mert száztizenkét, vagy talán több képvers közlése egyik szer-
kesztőnek sem tűnt rentábilis vállalkozásnak. S nem is volt az. Mégis akadt azért olyan
kiadó, amelyik több évig gondolkozott azon, hogy megjelentesse-e a kötetet. Volt, aki a
szakértelmemet vonta kétségbe, pedig szinte az egész életemet XVII-XVIII. századi
latin nyelvű kéziratok tanulmányozásának szenteltem. Volt olyan kiadó is, amelyik
újabb és újabb próbatételek elé állítva, türelmem tartósságára volt kíváncsi, s a kötel
elejére "népszerű" stílusban kívánt bevezetőt íratni velem. Ma már bizonyos, hogy ga-
rabonciás mindenesnek, értö és érző, égi és földi tudósnak kellett lennem ahhoz, hogy

versmondó 71
KÖNYVBEMUTATÓ
ezzel a gyűjteménnyel egyszer közön-
ség elé léphessek. Németh Péter Mi-
kolát a hite és az érdeklődése hozta
hozzám, s ha bízott bennem, akkor neki
nem szabad a reménységében csalat-
koznia. Ö volt az, aki még a váci Ma-
dách Televízió és Rádió igazgatóaként
szakértelemmel két hosszú, több mint
egy-egy órás riportot készített velem a
magyar kép vers múltjáról és útjáról.
Az előzményekhez hozzátartozik
még az is, hogy ebben az időszakban a
magyar neoavantgárd triumvirátusából
- Nagy Pál, Papp Tibor, Bujdosó Alpár
- ketten éltek akkor (élnek ma is)
Párizsban egyikük, Bujdosó Alpár
Bécsben. Így velük először egy ma is
nagyon szép emlékű vizuális költészeti
konferencián találkoztam, Hadersdorf-
ban, ahol - láthatóan értő - író emberek
előtt mutathattam be az akkor már
majdnem kész, vagy már szinte teljesen
kész, régi magyar képverskötetem teljes
anyagát. A könyv címlapja mindent
elárul a teljesség igényéről, a kötet
tartalmáról. Azt hiszem, nem árulok el
nagy titkot, ha megvallom, hogya 112 versen kívül, egy teljes kötetnyi újabb anyagot
gyűjtöttem azóta össze, s ha az Odafentvaló úgy akarja, akkor ezt még az életemben
meg is kívánom jelentetni.
*****
Németh Péter Mikola láthatóan és érezhetően a teljesség igényével válogatta, s több
gondolati és tipográfiai újítással állította össze harmadik, VisszaSejtesít című
gyűjteményes kötetét. A könyv nemcsak egészen új, ismeretlen verseket, vizuális
költeményeket tartalmaz, hanem a már korábbi köteteiben - Főbe(n)járó üzenet
(1986.); Mysterium carnale >< Hommage'a Pilinszky (2006.) - megjelenteket is. Ezzel
együttesen Németh Zoltán Pál fotográfiai, Csorba Simon László grafikái és a három
alkotó közös művészeti performanszaiból összeállított fényképek, grafikák, költészeti
montázsok is szerepelnek a könyvben. A Napkút és a Magyar Műhely Kiadó, valamint
a Cédrus Művészeti Alapítvány 2008-ban vállalkozott a könyvismertetésem tárgyát
képező verseskötet közlésére, többek között az NKA támogatásával.
Németh Péter Mikola most joggal várja el tőlem, a bevezetőmben írtak alapján is,
hogy az ő lírikusi tollából napvilágot látott műveire: verseire, esszéire, de még inkább
költeményei vizuális értékeire, azok egyéni képiségére hívjam fel a versolvasók
figyelmét. Első szakmai lépésként azt szükséges megállapítanom, hogy a költő vizuális
munkái nem a klasszikus magyarországi képversekre emlékeztetnek, hiszen a XVII-
XVIII. század megejtően szép formai játékai többnyire latin nyelven íródtak. De a
formát olyannyira szabadon, s oly sokféleképpen használ ták, hogy az ma is követhető
lenne, bár utolérhetetlennek tűnik. A magyar nyelvű klasszikus és modern képversek
azonban legalább annyira megérdemlik a jelenkor figyeImét. Németh Péter Mikola a
20. század költője, aki szabadon játszik a formával, játszik az érzelmekkel s játszik a
gondolkodásra késztető szóval és mondattal, sőt mi több, játszik a komoly
mondanivalóval is. Már a kötetadó cím is elgondolkodtató játékot generál: "Vissza-
72 versmondó
 KÖNYVBEMUTATÓ
sejtesít." Azaz a szerző költői léte - a mindennapi létün k alapjáig - életképes "Egy-
sejt-emlékezetéig" kívánja visszavezetni a vele együtt gondolkodókat, elmélkedőket. A
külső címlapon így olvassuk: VISSZASEJTESÍT. A belső címlapon ugyanez a
szóösszetétel kettéválik, s a szerző már tipográfiailag is elkülöníti a két fogalmat

egymástól, ilyenformán: VISSZASEJTESÍT. Mintha az igekötőnek, a külső

címlapon lévő változatával ellentétben, a belső címlapon valamiféle különös funkciója
volna. De úgy is lehet, hogy ebben a változatában az írá más jelentést kíván adni a
címadó fogalomnak, mint a belső címlapon feltüntetettnek. Akárhonnan közelítjük is a
megoldást, az ember isteni, eredeti része olthatatlan vággyal visszakívánkozik az
"Egész-Ségbe. Ezt az Egységbe való visszatérést megcélzó erőfeszítést, illetve
folyamatot gondolhatjuk a művészetek, a költészet nyelvén visszasejtesítésnek.
Az emlékezet egyféle visszesejtesítésének nevezhetö az is, ahogy a kötet lapjain
sok-sok ismert és ismeretlen névvel találkozik a versolvasó. Köpöczi Rózsához,
feleségéhez írta a költő Találkozás címü vallomásosan szép versét. Balázs Kristóf
fiacskáját szólítja meg a metafizikus ihletettségű FOLYAMATábra öt- vagy
hétsorosában. Enikő húgának és Zoltán öccsének dedikálta a "Minden Egész... " című
képkölteményét, Ady "Minden Egész eltörött", az élet bizonyos értelmű
ellehetetlenülésének gondolatára utalva, ugyanakkor a görög hellenista kor pozitív
életérzését megjelenítő, oltáralakú képversbe "mentve" mondandóját. Annus Józsefnek,
Baka Istvánnak, Csoóri Sándornak, Olasz Sándornak, Rózsa Endrének, Tóth Bélának,
Vörös Lászlónak és sokaknak másoknak, akik 1985. április ló-án Vácott a MADÁCH-
KÖR TISZATÁJ estjén jelen voltak, címezte korszakváltónak érezhető ÚJ BALLADA
című költeményét. A legendás Syrius Együttes egykori koncertjének emléke, valamint
Orszáczky Jackie halálhíre ihlette az INTERmezzo című vizuális költeményt, amelyet a
kortársak: többek között Bari Károly, Döbrentei Kornél és Zalán Tibor
vendégszövegeire komponált a szerző. HOMO LUDENS című négysorosát Bujtás
József zeneszerző barátjának, szerzőtársának ajánlotta. Rózsa Endre emlékére egy
egész ciklust vezet fel, egy tőle idézett versrészlettel, talán nem véletlenül, hiszen
Rózsa hasonlóképp filozofikus alkatú lírikus volt, miként Németh Péter Mikola is az. S
Rózsa Endre volt első kötete, a FÖBE(n)JÁRá ÜZENET szerkesztője is.
APOKALIPSZIS című nagy ívű verskompozícióját fekete alapon fehér, negatív
betűkkel néhai Ottó Mária és ifj. Fejér Ferenc emlékére, valamint a "Pap-völgyi
triumvírek közül" Bészabó Andrásnak dedikálta a szerző. A névfelolvasást oldalakon át
lehetne még folytatni, mert a dokumentatív jelleg az egész kötet fontos eleme.
Az APOKALIPSZIS mindezzel együtt, érzésem szerint, a szerző legsikerültebb
versei közül való,
s ez néhány sornyi idézetből is érzékelhetővé válik. Íme:
LÁTTAM
------------- keresztet a gömbön
------------- ------------------------GÖMB KERES ZTET
tajtékzó felleget a gömb felett
s benne
tüzet ---tűzpír-magányt ----vérző testeket
síró-sírvallomást ----haldokló halált----véges világvéget.
Kiszakadtam a ködből
........................... a vonzáskörből
................................................. ki a térből
" • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • oo téridőből
el a Földtől .. '" távol
................................................. messze

versmondó 73
KÖNYVBEMUTATÓ
A kompozíció versrétegei Vácott l 972173-ban, majd Kóspallagon 1974175-ben
fogantak. A játékosan "variált" szöveget a keletkezését követően Molnár V. József
néplélekkutató megköszönte a költőnek úgy is, hogy néhány szavas kritikát sem sajnált
mondatba foglalni, idézem: "a versben, amely keserű látomás - jó: a gömbkereszt, a
fekete szárnyú Nap, a TEST-LÉLEK és a TÉR-NÉLKÜU-TEST, itt helyénvaló" etc.
Igen, próza és líra, kép és szöveg, versek és grafikák váltogatják egymást
ciklusról ciklusra, s teszik vizualitásában is gazdaggá Németh Péter Mikola könyvét. A
már említett INTERmezzo című opus például Kassák vizuális verses tipográfiáját idézi.
Ebben a költeményben nemcsak a kurzív és álló betű k, hanem a kövér, félkövér és
normál, illetve nagyított betűk és azok különbőző betűtípusai is ritmikusan, sajátos
elrendezésben váltogatják egymást. A költemény utolsó harmadában - "Három húros
hegedőre I és öt korsó sörre hangszerelt éjszakák után/ hitfogyatkozáskor"- a sörös
korsót megformáló motívum azonban már korántsem emlékeztet a Kassák Lajos által
alkalmazott tipográfiára. Ez a kontraszt, az elemző számára, azért is szembetűnő, mert
Egy kompozíción belül, tisztán és világosan egy egészen új, egyéni látásmód
elevenedik meg végkifejletképp.
A színes, kemény borítás ú kötet első .fóliansán", Németh Zoltán Pál grafikusan
megdolgozott fotóján, egy férfiportré látható, Csorba Simon László fekete-fehér
fotografikája, amely a költő arcmását örökíti meg. A Xx. századi álommaradék ciklusát
indító "fóliáns" ugyanebből a portré ból ikonná formálódott, szándékoltan a töredékes-
ség, a befejezetlenség érzetét keltve, a költő maszkszerű képmását mutatja be az olva-
sónak.
A számozatlan 7. lapon a szerző mottóként a lap felső margóján Rózsa Endre
Férfikorban című verse három sorát idézi: " visszamagratosodní' / Kilenc hónapon át,
tnindegyre zsugoradva / nemlétünk össejtjéig ", majd lenn középen legalább tizenhat
pontos kövér betűvel szedette ki az alábbi szöveget:
XX. SZÁZADI ÁLOMMARADÉK
Elvált-édes Szüleink 80. születésnapjára
A ciklusnyitó oldalakról ezt a formát és arányt az öt cikluson következetesen
végigviszi 31 szer~? A 9. számozott fekete oldalon negatívban az alábbi két soros vers
olvasható EVELO címmel:
Halál űző ragyogásban.
Csupaszon a kékülő ég alatt.
S ennek a lapnak a másik, megint csak számozott oldala ismételten sárgított papír, s
ezen a szerző Xx. századi álommaradék című korai verse szerepel. Érzésem szerint
ebben a költeményében találhatóak a legszebb költői képei. Mikola emlékében szeretett
szülei jelennek meg, s ezt az emberpárt megilletődötten szép, idilli kép koszorújába
helyezi el, még akkor is így van ez, ha apja szigorát verse kezdő soraiban így jeleníti
meg, idézem: "Apám horkolása felhorzsolja az eget. / Szeme alatt véraláfutás. / Szél
lesz holnap - mondta oreganyánk. " Édesanyjáról megkülönböztetett szeretettel vall a
költő, aki nemcsak inget és gatyát adott rá, s vállára üres tarisznyát akkor, amikor az
életbe ifjúságában útnak indította, hanem útravalóul Énekszóval is megajándékozta,
amit a szájára adott, ezért írhatta, dalolhatta szebbnél-szebb hangon a továbbiakban:
Pecsétes verssel számon
Legendák nyomában járok
Hetedhét országon innen
távol
vágóhídjaink vérvörös zajától
vad virág zokogás ú estén
vágyaimat
kerékbe tört csöndön

74 versmondó
 KÖNYVBEMUTATÓ
tovagörgeti a fény ...
s ami marad.
Mint "Az Atyának ... " emelt
tenyéren a kenyér
kiszikkadtan - - -
madárlátta magányából
felgyorsult szívveréssel
szétosztom köztetek

Pogány hitemből tes tálok rátok

Fekete szárnyakon fehér gondolatot
szeretni indultam
azóta úton vagyok ...
Nemcsak a képek, verses és prózai szövegek váltogatják egymást az esztétikailag
szépen megdolgozott könyvben, hanem például a kellemes samoár sárga és fehér
lapokat többször is felváltják bizonyos oldalakon az elmúlást, a halált és a gyászt
megidéző fekete lapok, amelyek lélektanilag fontos momentumai a mű-egésznek.
Ilyen fekete alapon negatív, fehér betűvel formázta meg jó néhány költeményét a
szerző, ezzel is hangsúlyozva rnűvei vizuális megjelenítésének fontosságát így például
a REQUIEM AETERNAM három versszakát, a POST MORTEM kétsorosát, a
VIRÁGVASÁRNAP, a NÉGYSOROS II., az IN EXTREMIS, a FELIRAT, a
FEHÉRVASÁRNAP, az UTÓÉLET, a MAGÁNVALÓ és a Pilinszky círnü kép verseit
is fekete alapokra szedette, illetve nyomatta. Az Expediál(t) Európa címü konkrét
költeményét pedig hasonló módon - Kőbe vésték, fába rótták az Expediál(t) Európát,
2003. február 4-én, Kis-Jugoszlávia megszűnésekor - fekete alapon negatív fehér
betűkkel rovás-íratta a szerző.
Különös műalkotás ez az egész kötet. Nem egy költő munkája, s nem csak egy
zárt idő egyetlen költőjének munkái találhatóak meg benne, hanem több költő műve is.
A művek keletkezési ideje között olykor meghatározhatatlanul nagyok az időbeli
távolságok, így kronológiai összefüggéseket keresnünk nehéz volna. És nem is
hagyományosan egy műfaj művészeti alkotásaként készült ez a kötet. Ez egy össz-
művészeti alkotás.
Az első oJvasatra látni, hogy a költő a maga és a fotóművész testvér, illetve a
grafikusművész barát alkotásainak szabad felhasználásával hozta létre saját műveinek
egy bizonyos részét, s szerkesztette meg ezt a könyvet úgy, hogy alapjaiban eltért a
hagyományostól, s nemcsak fehér alapon fekete betükből, hanem fekete alapon fehér
betűkből is szövegeket, verses műalkotásokat hozott létre. Különös ez a könyv, mert
líra és filozófia találkozik benne. Talán még azt is leírhatjuk, hogy a rendkívül mélyen
átélt lírai szövegek rnellett találni nem irodalmi értékű műdalszöveget is.
A fotók montírozottak, a grafikák hasonlóképpen. De nemcsak montázsolt
fekete-fehér fényképek, fotografikák szerepelnek a kötetben, hanem a költő irodalmi és
kiállítás-performanszain készült színes fotográfiák is. És mirc a kötetet végiglapozta,
átolvasta a recenzens, akkorra döbben rá arra, hogy a számára ismerösnek vélt Németh
Péter Mikolának hányféle arca, hányféle színe, úgyszólván ezernyi ihletett formációja
van még.
Különös ez a kötet azért is, mert a kifejezetten "klasszikusnak" érzett képvers-
forma mellett a betűvel, a szövegekkel, a festett formákkal és azok mérctével olyan
önfeledten játszadozó Kassák Lajos hatása egy eddig ismeretlen, egészen új
összefüggésben érvényesül Németh Péter Mikola költészetében. Nemcsak a tiszta
poézis, az esszé, a mese jelenik meg kötetében, hanem az ún. hangzó vers is. A hangzó
vers, amely már neve szerint is jelzi, hogy a poézisnek elmondva, elszavalva, eldarálva,
elhadarva van értelme és jelentése. Azt hiszem, közölve nem sok. Talán szépírás-
versmondó 75
KÖNYVBEMUTATÓ
gyakorlatnak kiváló, de némán olvasva értelmét, zenéjét, hangulatát veszti. Én mégis
örülök annak, hogy kísérletképp ilyet is megjelentet válogatott versei között egy kortárs
költő.
Persze van, ami zavar. Az mindenképen, hogy más, a korábbi Németh-kötetben
napvilágot látott költemények ebben az összeállításban ismételten helyet kaptak.
Mintha nem lenne elegendő műve a szerzőnek, mintha a már korábban sikert aratott
művektől kellene segítséget kérnie, hogya legújabb kötetről is jó kritikusi vélemény
alakulhasson ki. Zavar a Nagy Pálnak ajánlott MŰDAL neo-avantgárd átirata,
parafrázisa: a "Már minálunk Palyáni, már minálunk, Palyám II az gyött a szokásba
(hogy): II Nem szedik az avantgárdot II nem szedik az avantgárdot fedeles kosárba.".
Azt hiszem ez a szöveg nem ebbe a kötetbe való.
Kezemben van egy olyan mai magyar lírikus kötete, aki évtizedeken át a versírás
széles skáláján kísérletezett, s aki gondolatai megismertetése szolgálatában a
legkülönbözőbb műfajokban, a legkülönfélébb formákban, a legkülönfélébb
hangnemekben írt, alkotott, komponált; játszik és cselekszik ma is. Műveinek
kapcsolatrendszere szerteágazó, amelynek kibontása egy külön tanulmányt igényel
majd. Most azonban végezetül annyi egyértelműen megállapítható, hogy költészetére a
legevidensebben Pilinszky és Kassák hatott. S ezzel párhuzamosan gondolkodásán
közvetve vagy közvetlenül a Párizsi Magyar Műhely triumvirátusának hatása is
érzékelhető.
Talán nem hiábavaló néhány passzust megidézni a könyve hátsó borítóján olvasható
önvallomásából:
" ... a harmadik évezred előterében téblábolva a virágvasárnap(ok) ünnepélyesen
kétes ígéreteivel. a feketevasárnap(ok) misztériurnával, reményével s a
fehérvasárnap(ok) hitével stációról stációra a Passiónkat járva sürgetően fontossá vált,
addig, amíg nem késő, visszatalálnunk "a realitások elíziumi mezején át" a mindennapi
valóság EGY és oszthatatlan szívébe.
Ebben az összefüggésben bizakodáan állithatom. hogya túlontúl szenzibilis,
érző embert a lelke niélyéig ma is az "igazi" misziikusok érintik meg igazán. Engem
srinie "betegesen" ők vonzanak ma is. Vagyis az a fajta klasszikus és neoavantgárd
alapokon építkező poézis, amit Pilinszky János" hyperrealista" költészetnek nevez. "
A kritikus, aki Németh Péter Mikola könyvébe most egy kicsit belemélyedt,
művei olvasása közben megérezte azt a megszentelt, tökéletesen transzcendens
pillanatot, néhány percet, amely a kötet szerzőjét egy-egy verse írása kor a földi
valóságból a költészet metafizikumába emelte.

Kilián István

76 versmondó
 KÖNYVBEMUTATÓ

TAMÁS
• Mór nem igazak ezek aszavak?
• - Bún és bűnhődés! -

• akereszthez h6ttal simuló alak

• az ötödik stigmót szíved alatt
• hitetlenségemmel én eitém!?

Képvers a kötetből

versmondó 77
KÖNYVBEMUTATÓ
A T-ART ALAPÍTVÁNY

Az alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka

gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar
képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak,
valamint az alkotók és a művészettörténészek közöui kapcsolat elmélyítését, egy
kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését, a közönség
ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
A T-Art Alapítvány a működési céljainak megvalósítását támogató művészek
adományai ból kortárs képzőművészeti gyűjteményt hozott létre. Ennek darabjait a
magyar kulturális örökség értékeiként őrzi, gondozza és biztosítja azoknak a
közönséggel való kapcsolatát is (kiállítások, műtárgykölcsönzés, mügyűjtők
érdeklődésének felkeltése vagy művészettörténeti feldolgozás formájában egyaránt).
1998-ban a Vigadó Galériában T-Art Gyűjtemény r. címmel a festészeti anyagot
láthatta a közönség, amelyet katalógus formájában is feldolgoztak. Ennek a
kezdeményezésnek a folytatása az a 2009-re tervezett program, amely a grafikai művek
szakmai feldolgozását és bemutatását tűzte ki célul.
Az alapítvány tevékenységének szakmai igényességét tanúsítja az a tény, hogy több
muzeális intézménnyel alakított ki komoly munkakapcsolatot. Ezek között kiemelkedő
a szerepe a szolnoki Damjanich János Múzeumnak. Tenk László és Zsóka csillaghegyi
műterme galériaként számos egyéni és csoportos kiállításnak adott otthont. Emellett a
hazai és nemzetközi művészeti élet rangos intézményei, (többek között) a budapesti
Vigadó Galéria, az egri Művészetek Háza Templom Galériája, a kalocsai Városi
Galéria, az amstelveeni Aemstelle Galéria és Múzeum, valamint a dortmundi SIGNAL
Galéria is fogadták az alapítvány által rendezett tárlatokat. A T-Art Alapítvány
kiállításaival rendszeres résztvevője A magyar festészet napja (Óbudai Művelödési
Központ) és a Kék madár fesztivál (Kalocsa) programjainak.
A különböző kulturális eseményekhez kapcsolódó tárlatok is a bemutatott anyag
gyűjteményi jellegét hangsúlyozzák: nem tűzik ki célul valamilyen stílusirányzat
reprezentálását vagy egy-egy elméleti probléma különböző alkotói megközelítéseinek
összegzését, hanem a kortárs magyar képzőművészet sokszínűségének gyűjteményi
egységben megvalósuló gondozását vállalják.
A szervezet tevékenységének szakmai igényességét jelzi, hogy működéséhez kiváló
művészettörténészek együttműködését nyerte meg. Alapításától másfél évtizeden át Dr.
Supka Magdolna szellemi vezetésével gyarapították a gyűjteményt, alakították ki a
műgyűjtök körét, rendezték a kiállításokat, és jelentették meg a Paletta-sorozat
elnevezésű kiadványokat. A festőrnűvész kortársakat bemutató sorozat darabjaiba - a
vezető szellemi tekintély mellett - Kozák Csaba, Sasvári Edit, Szeifert Judit és Wehner
Tibor művészettörténészek is készítettek tanulmányokat. 1990-2008. között 20
festőművész alkotói pályáját mutatta be ez a kiadvány.
A professzor asszony iránti tiszteletből - halála után - az alapítvány róla elnevezett
díjat (Supka Magdolna-emlékdíj) hozott létre, amellyel évente egy, a kortárs művészet
gondozásában kiemelkedő személyiséget ismer el (2006-ban Bráda Tibor festőművészt,
A magyar festészet napja elindítóját, 2007-ben Wehner Tibor művészettörténészt).
A kortárs magyar képzőművészet meghatározó alkotók pályáját szakszerű
igényességgel dokumentáló kiadványok körét 2008-tól újabbakkal bővíti a T-Art
Alapítvány: elindítja a szobrászéletműveket bemutató sorozatot is.
A színvonalas szakmai munka biztosítását az anyagi kultúra több jeles
képviselőjének szponzori támogatása is segíti. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű

78 versmondó
 KÖNYVBEMUTATÓ
Közreműködésének köszönhetően az alapítványt támogató több művész (Vilhelm
Károly, Földi Péter, Tenk László és Végh András festőművészek) alkotói tevékeny-
ségének dokumentálására Kugler Könyvek elnevezéssel albumsorozat jelenhetett meg
2003-2007. között. Ennek a sorozatnak a kiadói gondozását 2008-tól már az alapítvány
látja el: koordinálja a Kovács Péter, Sváby Lajos és Szentgyörgyi József festőművészek
munkásságát bemutató albumok megjelentetését.
Forrás:
www.tartalaapitvanv.hu

Rékassy Eszter Szent György - rézkarc

Önkéntelen gyűjtemény
A T-Art Alapítvány grafikai gyűjteménye
(Tatabánya, Közmüvelődés Háza, Kortárs Galéria, 2009. április ll.)

Hiába keresnénk, nem lelnénk, mert keresetlen a koncepció e gyűjtemény létrejötte

körül. Nem ölt önarcképi jelleget, mint egy magángyűjtemény, és nem a legfon-
tosabbnak ítélt alkotások egybeterelésére vállalkozik, mint egy közgyűjtemény. Mert
önkéntelen gyűjtemény. Nincs elgondolása, csak erős, rendhagyó szándéka. Kőrképét,
kereszt- és hosszmetszetét, fél évszázadot átívelő lenyomatát adni a magyar grafika
alkotásainak.
Ha valamelyest mégis lágy önarcképi jellege lehet - ha tudatos inteneiét sejthetünk
létrejötte, összeválogatása mögött -, akkor e gyűjtemény életre hfvójának,
szervezőjének és ápoló gondnokának vonásait mutatathatja: Tenk Lászlóét, aki az
alkotómunka mellett vállalkozott e műegyüttes szá!ainak igazgatására. összefogására.
Részben, talán igen.
De sokkal inkább úgy állt össze ez a kollekció, mint ahogyan a vízgyujtök hívják
magukhoz mindenféle erek és patakok vízcseppjeit: nem feltétlen azokat, amelyek
egyébként útba esnek, hanem azokat, amelyeknek útja erre tart, amelyeknek kedves e
meder pihenni.

versmondó 79
KÖNYVBEMUTATÓ
Vegyes anyag - szokták említeni a csoportos kiállítások kapcsán, nyilván arra
utalva, hogy stíJus- vagy kvalitásbeli hullámzások járják át. Ha ilyesmi hangzana el e
gyűjtemény apropóján, ez nemhogy hibája, vétsége vagy mulasztása, hanem egyenesen
érdeme, erénye volna. Egyrészt mert nem előzetesen válogatott anyag jelenik itt meg,
hanem a korszak alkotóinak s hozzátartozóiknak önzetlen és nagylelkű adományai ból
állt össze, s csak kisebb részben tudatos vásárlásból; másrészt mert egy igen tágas
időszak alkotóvilágait igyekszik összefogni, s benne a nemzedéki jelleget felmutatni.
Mindezek mellett indokolt emlékezetünkbe idézni Piles szavait: a művészetben a
nagyoknak szüksége van a kicsikre és a kicsiknek a nagyobbakra. Egyik sem létezne a
másik nélkül. És ez igaznak tűnik egy-egy életmű esetében is: a jelentősebb és
szerényebb kvalitású müvek egymásra is értelmező fényt vetnek.
Ha mégis közösségre szeretnénk emelni e műveket, akkor Lyka Károlynak csaknem
egy évszázaddal ezelőtt lejegyzett gondolata is eszünkbe juthat: "A rajz magán viseli
születésének bélyegét, lelki nacionáléját." Fontos kijelentés, különösen manapság,
amikor valami ködös és kissé bután unalmas nemzetköziség hatja át a kortárs
képzőművészet világát. Lyka szavainak iránya ezzel éppen ellentétes. Nem csupán arra
nyit rá, hogy a rajznak létezik egy letörölhetetlen. stigmaszerű nemzeti hovatartozása,
de emellett, ezen belül, és leginkább e felett: az alkotónak létezik egy lelki származása,
adománya, karizrnája, ami lelki személyleírást, lelki kilétet foglal magában.
E kiállítási anyag technikai megformálásában igen sokszínű, és tematikájában is
sokféle elágazást mutat, noha ez utóbbi korlátozottabb. Túl azon, hogy a munkák
messzebbről düreri, illetve rembrandti hagyományhoz kötődnek, közelebbről a két
háború közötti időszak magyar grafikájához - létezik egy sajátos. domináns elkülönítő
jegyük. Szuverén alkotások, grafikus jelentések a verbális folyamatokról, amelyek
felett mennyboltként terül el a mitológia, a kultúra, az irodalom, különös tekintettel a
költészetre. Ezek ihletettségében állnak mindahányan, ennek ellenére valóban olyanok,
mint a személyleírások: a művek alapján könnyen megállapítható, melyik műnek ki az
alkotója. Olyan történeti, műtörténeti dokumentumok, amelyek a magyar grafika ezen
időszakának költői lakozásáról tanúskodnak. Arról, hogy a rajz: lelkület,
gondolkodásmód, a tartás magatartása. A gyűjtemény egyik új szerzeményének
alkotója, Szalay Lajos, e vizuális gondolkodásmód közvetlen közelébe lép, amikor
önvallomásában egyenesen azt jegyzi meg: verseket ír a rajzzal.
E kiállítási alkalom éppen a költészet napján kötött ki, szakrális szempontból pedig
Krisztus kereszthalálát és közelgő feltámadását ünnepeljük a mai estén.
Ha kívánhatunk valamit e gyűjtemény számára, hát leginkább a vonal fölött hűen
virrasztó fiatalokat, a magyar grafika költői fényű feltámadását, ugyanakkor az itt
kiállító művészek szándékához hasonló szándékot, hogy gazdagodva tovább éljen e
rendhagyó, önkéntelen gyűjtemény.

Nyíljon e tárlat ebben a reményben!

Balázs Sándor

(Köszönjük a T-Art Alapítványnak, hogy e lapszámunk illusztrációit grafikai gyűjtemé­

nyükből válogathattuk- a szerk.)

80 versmondó
 Támogatóink:

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Nemzeti Kulturális ALap

A szerkesztőség cime:
1011 Budapest Corvin tér 8.
Elektronikus cím:vers@c3.hu
Honlap: \V\v\v.vcrs.hu * W\vw.vcrslnondo.hu
\v\v\v. versrad iű. hII * \v\v\v. versfesztival.h II

Szerkeszti: az MVE kabinetje

Főszerkesztő: Kiss László
Telefon: 06 30 9223 573

ISSN 1217 - 3282

Ára 800 Ft
A Versmondó megrendelhető a szerkesztőség
eimén

Előfizetési díj: 3200 Ft

Megjelenik évente hat alkalommal
Az egyes számok megvásárolhatók az Írók
Kö nyvesboltjában
Budapest VI., Andrássy út 45.

A címlapon ÚJHÁZI PÉTER Karácsonyi kép

cimű alkotása látható

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti

Ügyfelek Üzletág, Központi Előfizetési és
Árúmenedzsment csoport 1900 Budapest
az ország bármely postáján, valmint a
Előfizethető
hírlapot kézbesitöknél.
E-mailen:hirlapelofízetesai)posta.hu
További információ: 06 80/444-444