Rozsahegyi Marta, Wajand Judit - 575 Kiserlet A Kemia Tanitasahoz

Rozsahegyi Marta - Wajand Judit
575
KISERLET
AKEMIA
TANITAsAHOZ
2008 JON 11
Nernzeti Tankonyvkiado, Budapest
Egyetemi tankonyv
A konyv biraloi
Bazsa Gyorgy
egyetemi tanar
a kemiai tudomany doktora
Gecseg Ferencne
egyetemi adjunktus
Nagy Zsuzsanna
foiskolai docens
ISBN 963 18 8512 7
A rml mas kiadvanyban valo reszleges vagy te1jes felhasznalasa, utankozlese,

illetve sokszorositasa a Kiado engedelye nelkiil ti1os!
Rozsahegyi Marta - Wajand Judit, Budapest, 1991,

Nemzeti Tankonyvkiado Rt., 1998
TARTALOMJEGYZEK
Eloszo
23
I. ALTALANOS TUDNIVALOK
25
1.1 A kiserletekrol altalaban

1.2 A ke.niai kiserletek csoportositasa
1.3 Balesetvedelmi alapszabalyok
1.4 A szertar felszerelese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
1.5 A vegyszerek tarolasa, tisztitasa
1.6 Laboratoriumi alapmiiveletek
1.6.1 Elokeszito miiveletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
1.6.1.1 Apritas
1.6.1.2 Bemeres . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
1.6.1.3 Oldatkeszites
1.6.1.4 Kesziilekek osszeszerelese
,
1.6.2 Egyszeni fizikai miiveletek
1.6.2.1 Melegites, beparlas
1.6.2.2 Hiites . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.6.2.3 Szaritas
1.6.2.4 Szfires
1.6.2.5 Kirazas
1.6.2.6 Desztillalas
1.6.3 Egyszerii kemiai miiveletek
1.6.3.1 Gazfejlesztes es tarolas
1.6.3.2 Elektrolizis
1.6.4 Rend, tisztasag es kornyezetvedelem
1.6.4.1 Az eszkozok tisztitasa
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
1.6.4.2 Kiserletezes es kornyezetvedelem
25
29
30
33
40
42
42
42
43
45
47
50
50
53
54
56
58
58
60
60
63
65
65
67
1.7 Kiserletek kivetitese diavatitovel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.8 Kiserletek kivetitese irasvetitovel
1.9 A felmikro tanulokiserletekrol
2. ALTALANOS KEMIAI KfsERLETEK

2.1 Az anyagok fizikai tulajdonsagai es ertelmezesiik
I. A Boyle-Mariotte-gaztorveny kiserleti igazolasa
2. A Gay-Lussac-torveny kiserleti igazolasa
3. A viz rossz hovezeto
4. Femek kemenysege, rugalmassaga, ridegsege
5. Tobbkornponensu (nem reaktiv) homogen es heterogen rend
szerek eloallitasa es alkotoreszeik szetvalasztasa fizikai modsze

rekkel
2.2 A kemiai valtozasokat megelozo es kisero fizikai valtozasok . . . . .
2.2.1 Homozgas, diffuzio, adszorpcio, oldas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6. Festekreszecskek Brown-mozgasanak megfigyelese mikrosz
koppal
68
72
74
77
77
77
78
80
80
81
84
84
84
7. A fustreszecskek Brown-mozgasanak rnegfigyelese mikroszkop

pal.................................................. 85
8. Az ammonia es a hidrogen-klorid diffuzioja levegoben . . . . .. 86
87
9. Dietil-eter es levego diffuzioja porozus falon keresztiil

88
10. Oldott anyagok diffuzioja

II. Hidratalt hidrogenes hidroxidionok diffuziosebessegenek osz
szehasonlltasa zselatinos kozegben
90
12. Dikromat- es rez(II)-ionok diffuzioja zselatinos kozegben

91
13. Vorosborbol feher bor (adszorpcio)

93
14. A klorofill kivonasa zold levelbol

93
15. A nyers klorofill szetvalasztasa tablakretaval

94
16. A nyers klorofill alkotoreszeinek szetvalasztasa felszallo papir

krornatografiaval
94
17. Festekek szelektiv adszorpcioja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 95
18. A levego nedvessegtartalmanak jelzese . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 96
'"
97
19. Mi van az ivovizben es a tengervizben?

20. Viz es sooldat sunisegenek osszehasonlitasa
97
21. Az oldatok koncentraciojanak szemleltetese szines anyagok

kal
98
99
22. Oldott anyagok atkristalyositasa, kristalyok novekedese

23. Tultelitett oldatok, kristalyosodas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 100
24. A tultelitett oldat es a kristalyosodas szemleltetese diavetito

101
vel
'7
17
17
78
~O
~O
81
84
84
85
86
87
88
18
19
lO
II
25. S6k oldhatosaganak fuggese a homerseklettol

"
26. Az oldhatosag fiiggese az oldoszer anyagi minosegetol
27. Az oldhatosag fiiggese az oldott anyag anyagi minosegetol ..
28. A sajation hatasa az oldhatosagra
29. Az olom-jodid es olom-karbonat oldekonysaganak osszehason
litasa
30. Az eziist-klorid es az ezust-kromat oldhatosaganak osszehason
lhasa
2.2.2 Energiavaltozasok fizikai folyamatokban
Homerseklet-valtozas bemutatasara alkalmas demonstracios esz

''')
" a t ermosz kcop (I'eg h"o mero
.
k oz:
31. Az oldodast kisero energiavaltozasok szemleltetese termosz
koppal '"
,
"
32. Ammonium-nitrat oldodasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
33. Az oldodasi egyensuly es az oldodas energiavaltozasanak kap
csolata
34. Kensav higitashojenek vizsgalata
35. Kensav higitasa vizzel es jeggel
36. Az elparolgo dietel-eter hiito hatasa ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
37. Vizes glicerinoldat fagyaspontjanak csokkenese
38. Hidrogenkotes kialakulasakor bekovetkezo energiavaltozas .,
39. Natrium-tioszulfat kristalyosodasanak energiavaltozasa
40. A fagyaspontcsokkenes merese
41. A forraspont-emelkedes merese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
42. Az adszorpcio soran felszabadulo ho kimutatasa . . . . . . . . . ..
43. Modosulatvaltozasi hO bemutatasa az arnmonium-nitrat pelda
jan
..
44. Hoerzekeny festek keszitese
2.3 Anyagszerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
45. A femek langfestese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
46. A higany(II)-jodid ket modosulatanak bemutatasa
47. Fluoreszcein eldallitasa es tulajdonsagai
48. A ftuoreszcencia bemutatasa klorofilloldaton
49. Folyadekok feliileti fesziiltsege
50. Folyadekok eltero viszkozitasanak szemleltetese es ertelme
zesiik
51. Az etil-alkohol-viz elegyitesekor fellepo terfogatcsokkenes, sfi
riisegnovekedes es energiavaltozas bemutatasa
52. "A hasonlo hasonl6t old" elv szemleltetese . . . . . . . . . . . . . . ..
53. A dietil-eter es a viz kolcsonos oldodasa . . . . . . . . . . . . . . . . ..
54. Hogyan befolyasoljak a masodrendii kotoerok a forraspont
erteket?
102
104
105
105
106
107
109
109
J 10
III
III
112
113
113
114
114
115
116
116
117
118
119
119
119
120
121
122
124
125
126
127
127
2.4 Kolloid rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 129
55. A Tyndall-effektus szemleltetese irasvetitovel

129
56. Fenyalhajlas, fenyszoras kolloid rendszerekben

129
57. Szuszpenzio eloallitasa

130
58. Viz-olaj szuszpenzio eloallitasa diszpergalassal

131
59. Szol-gel reverzibilis atmenet szemleltetese

132
60. Habkepzes
132
61. Szines kalcium-acetat gelek eloallitasa

133
62. Kolloid eziist-klorid-szol keszitese

134
63. Eziistszol eloallitasa redukcioval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 134
64. Kenszol eloallitasa diszpergalassal, kondenzalassal es kemiai
reakcioval
134
65. A kolloidok vedohatasa

135
66. A dializis szemleltetese

136
67. Lioszolok es makromolekulak meretenek meghatarozasa

137
68. Az ozmozisnyomas kimutatasa

138
69. A vegyesz viragoskertje (ozmozis viziivegoldatban)

139
70. Az ozmozisnyomas szemleltetese

140
71. Az ozmozis vizsgalata burgonyaval

141
2.5 Kemiai valtozasok

142
2.5.1 A megmaradasi torvenyek ervenyesiilese a kemiai reakciok

ban
142
72. A tomegmegmaradas torvenyenek szernleltetese

. . . . . . . .. 142
2.5.2 A kemiai reakciok energiavaltozasai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 145
73. Exoterm es endoterm kemiai reakciok bemutatasa termoszkop

pal
145
74. Szilard barium-hidroxid es ammonium-nitrat reakcioja

146
75. A rez-szulfat-vas reakcioban fejlodo ho kimutatasa

147
76. A Hess-tetel szernleltetese

147
2.5.3 A kemiai reakciok idobeli lefolyasa

148
77. Pillanatszerii, kozepes sebessegii es lassu kemiai reakciok bemu

tatasa
148
78. Gyors es lassu csapadekkepzodes

150
79. Harom lassu szilard fazisu reakcio

150
80. A reakciosebesseg fiiggese a koncentraciotol

151
81. A reakciosebesseg fiiggese a hornerseklettol

153
82. Landolt-fele reakcio

155
83. Bovitett Landolt-fele reakcio

156
2.5.4 Katalitikus reakciok, katalizatorhatas

157
84. Hidrogen-peroxid katalitikus bomlasa nikkel(II)-hidroxid hata

sara
157
85. A katalizator es az inhibitor hatasa a reakciosebessegre

, 157
29
29
29
30
31
32
32
33
34
34
34
135
136
137
138
l39
140
~41
142
~42
142
145
145
146
147
147
148
148
150
150
151
153
155
156
157
157
157
86. A hidrogen-peroxid kobalt-tartarat-komplexekkel katalizalt
bornlasa
,
87. Hidrogen-peroxid katalitikus bontasa manganrl Vj-oxiddal es
kobalt(IIl)-oxiddal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
88. Natrium-tioszulfat es hidrogen-peroxid natrium-molibdattal
katalizalt reakcioja
89. Tirozin oxidacioja tirozinaz enzim jelenleteben
90. Kalium-perrnanganat-oxalsav manganfllj-ionokkal katalizalt
reakcioja
91. Rez es saletromsav nitritionokkal katalizalt reakcioja . . . . . ..
92. Kockacukor egese
93. Ket katalizator hatasa kiilon-kulon es egyiitt
2.5.5 A kerniai reakciok egyensulya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
94. Egyensulyra vezeto kemiai reakcio bemutatasa
95. A hidrolizis, mint egyensulyi folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
96. A kemiai egyensuly reverzibilis jellegenek bemutatasa a
kobalt(II)-ion akva- es klorokomplexeinek peldajan

97. A homerseklet hatasa a kemiai egyensulyra
98. Fizikai es kemiai egyensuly ugyanazon rendszerben - "a szoda
viz"
99. A homerseklet hatasa a 2 N0 2 ~ N2Q4-rendszer egyensulya
ra
:.......................................
100. A homerseklet hatasa a NO + N0 2 ~ N 203-rendszer egyensu
lyara
10I. Egyensuly-eltolas koncentraciovaltoztatassal
102. Vastl ll l-tiocianat komplex egyensulyi viszonyai
103. A nyomasvaltozas hatasa a CO 2 + H 20? H 2C03 egyensulyi
folyamatra
104. A nyornasvaltozas hatasa a HC0 3 +H 2 0 ? H 2C0 3+OH
egyensulyi folyamatra
2.5.6 Reakciotipusok
2.5.6.1 Sav-bazis reakciok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
105. Zoldseg- es gyiimolcsindikatorok
106. Kiserletek zoldseg- es gyiimolcsindikatorokkal
. . . . . . . ..
107. Univerzalis indikatoroldat keszitese
108. Fenolftaleinindikator-oldat es fenolftalein keszitese . . . . . . . ..
109. Buveszkedes harem pohar .vizzel" (kemhatasvizsgalat)
110. A hidrogen-peroxid reakcioja bariurn-hidroxiddal
2.5.6.2 Kornplexkepzodesi egyensulyok
Ill. A rezrllj-ionok klorokomplexeinek vizsgalata
112. Csapadekok oldasa komplexkepzodes utjan
113. Komplex- es csapadekkepzodesi egyensulyok szernleltetese ..
158
159
160
161
161
162
163
163
164
164
165
166
168
168
169
170
171
172
173
174
176
176
176
177
180
181
182
183
183
183
184
185
114. A vas(III)-ion kloro- es hidroxokomplexei

115. Az aluminiumion ftuorokomplexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
116. Az eziist(I)-ion tioszulfat-komplexenek stabilitasa
117. Komplexek stabilitasanak osszehasonlitasa . . . . . . . . . . . . . . ..
2.5.6.3 Redoxireakciok
118. A lang szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
119. A gyors es a lassu eges
120. Az egeshez oxigen sziikseges
121. Kiserlet a gyulladasi homerseklet ertelmezesehez
122. A gyors eges felteteleinek bemutatasa
123. A rozsdasodas is eges
124. A rozsdasodas hotermelo folyamat
"
125. Hogyan oltsunk es hogyan ne oltsunk tiizet?
126. Az eghetetlen zsebkendo
127. Rezpenzbol eziistpenz
128. A brom es a jod tobbfele oxidacios allapota . . . . . . . . . . . . . ..
129. Elektrokemiai folyamatban eloallitott atomos hidrogen redu
kalo tulajdonsaga
3. ELEKTROKEMIAI KfsERLETEK ES MERESEK

3. I A vezetokepesseg vizsgalata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
I. Vezetokepesseg-vizsgalo kesziilek keszitese
2. Telitett sooldattal es agar-agar kocsonyaval toltott s6hid keszi
tese
3. Ktilonbozo anyagok vezetokepessegenek vizsgalata . . . . . . . ..
4. EJektrolitoldatok vezetokepessegenek homersekletfiiggese
5. Szilard anyagok vezetokepessegenek vizsgalata
6. Ltikteto higanysziv
3.2 Galvanelemek
7. Daniell-elem
8. Galvanelemek osszehasonlitasa
9. Daniell-elem tojashe] diafragmaval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
10. Daniel-tipusu elemek zoldsegekben, gyiimolcsokben
I I. Galvanelem keszitese viziiveggel
3.3 Ionvandorlas
12. Az ionvandorlas szemleltetese
13. Az ionvandorlas szemleltetese zselatingelben
14. Az ionvandorlas szemleltetese (tanulokiserlet)
3.4 Elektrolizis
15. A levalasi potencial vizsgalata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
8
186
187
188
188
189
189
191
192
193
194
195
196
196
197
198
198
200
203
204
204
205
205
206
207
209
210
210
211
212
213
214
216
2 J6
217
219
220
220
186
187
188
188
189
189
191
192
193
194
195
196
196
197
198
198
05
05
06
07
09
10
10
II
12
13
14
16
16
17
19
20
20
16. A viz elektrolizise (negy altemativ kiserlet)

" 222
17. A natrium-klorid-oldat elektrolizise .grafitelektrodok ko
zott
225
18. Natrium-klorid-oldat higanykatodos elektrolizise
227
19. A cink-szulfat- es a kalium-jodid-oldat elektrolizise
228
20. Cink-jodid-oldat elektrolizise
, 229
21. Elektrolizis reaktiv elektroddal
. . . . . . . .. 231
22. Rez tisztitasa elektrolizissel
231
23. Elektrolizis burgonyaban
232
24. On eloallitasa on(II)-klorid elektrolizisevel
234
25. Szenhidrogenek eloalHuisa zsirsavak elektrolizisevel
235
26. Elektrod - mint irotoll
236
27. Fraktalstrukturak megfigyelese eziistion-tartalmu oldat elektro
lizisekor a levego-viz hatarfeluleten
237
3.5 Korrozio
238
28. Femek elektrokemiai korrozioja
238
29. A levego oxigenjenek szerepe a korrozioban
239
30. A korrozio szemleltetese Evans-fele levegoztetesi galvanelem
segitsegevel
240
31. Erintkezesi korrozio szemleltetese
241
32. Gyorsitott korroziovizsgalat
242
33. A vas korroziojanak vizsgalata
243
34. A redoxipotencial szerepe egyszerii kemiai reakciokban
244
35. Eziistbevonat keszitese
245
36. Katodos femvedelem egyszerii bemutatasa
246
37. Galvanizalas kiilsd aramforras igenybevetele nelkiil
247
38. Aluminiumlemez szinezese
248
3.6 Miiszeres elektrokemiai meresek
249
39. Galvanelemek kapocsfeszirltsege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 249
40. A redoxipotencial koncentraciofiiggese
251
41. Az oxoniumion-koncentracio valtozasanak hatasa a redoxipo
tencial kialakulasara
252
42. Koncentracios elemek
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 253
43. Oldatok eziistion-koncentraciojanak meghatarozasa kozvetlen
potenciometrikus modszerrel
255
44. Eros bazis titralasa eros savval vezetokepesseg-valtozason ala
pulo vegpontjelzessel (konduktometria) . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 257
45. BaH -ion koncentraciojanak meghatarozasa csapadekkepzo
dessel jaro reakcion alapulo vezetokepessegi titralassal .... .. 259
46. Kloridion koncentraciojanak meghatarozasa csapadekkepzodes
sel jaro reakcion alapulo vezetokepessegi titralassal
260
47. Jodidion-koncentracio meghatarozasa oldatokban (potencio

metria) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 261
3.7 Diavetitovel bemutatott elektrokemiai kiserlet
264
48. Elektrolizis bemutatasa elektrolizalo kiivettaban
264
4. KisERLETEK A NEMFEMEKKEL ES VEGYULETEIKKEL

4.1 A hidrogen
I. A hidrogen eloallitasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
2. Hidrogengaz eloallitasa felmikro eszkozokkel
3. Hidrogenfejlesztes Kipp-kesziilekben
4. A hidrogen-durranogaz szemleltetese
5. Durranogaz konzervdobozban
6. A hidrogen diffuzioja
7. Gazok molekulainak tomege es sebessege kozotti osszefugges
bemutatasa
8. A hidrogen a levegonel konnyebb gaz
9. A hidrogen eg, de az egest nem taplalja
10. Az atomos (aktiv) hidrogen reakciokeszsegenek bemuta
tasa
II. Atomos hidrogen reakciokeszsegenek szemleltetese felmikro
technikaval
12. Az atomos hidrogen reakciokeszsegenek szemleltetese irasveti
ton es diavetitovel
13. A hidrogengaz redukalo tulajdonsaganak bemutatasa
4.2 A halogenelemek es vegyiileteik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
14. A klorgaz eloallitasa
15. Klorgaz eloallitasa felmikro eszkozokkel
16. Klor-durranogaz
,
17. A klor oxidalo, szintelenito hatasanak vizsgalata
18. A klor reakcioja femekkel
19. A klor reakcioja natriummal
20. Femek megvedese a klor hatasatol
21. Klor reakcioja foszforral
22. Klor reakcioja szenhidrogenekkel
23. Hidrogengaz egese klorgazban
24. Hidrogen-klorid eloallitasa konyhasobol
25. Hidrogen-klorid vizben vale oldodasa
26. Hidrogen-klorid kolcsonhatasa vizzel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
27. Hidrogen-klorid eloallitasa es kolcsonhatasa vizzel felmikro
tanulokiserlettel
to
269
269
269
271
271
272
274
275
276
278
278
279
280
281
282
283
283
284
285
287
288
290
292
292
293
294
295
296
298
299
261
264
264
269
, 269
, 269
271
271
272
274
275
276
278
278
279
280
281
282
283
283
284
285
287
288
290
292
292
293
294
295
296
298
299
28. Hidrogen-klorid kolcsonhatasa vizzel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

29. Sosav reakcioja femekkel
30. Sosav reakcioja femekkel (irasvetiton bemutatva)
31. Sosav reakcioja femekkel (diavetitovel bemutatva)
32. Brorn eloallitasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
33. Brom diffuzioja
34. Brom reakcioja vassal es aluminiummal
35. Telitett bromos viz keszitese
36. Bromos viz reakcioja femekkel
37. Brom hidrolizise
38. Hidrogen-bromid eloallitasa
39. Je-d eloallitasa
40. JM szublimalasa
41. A jod es az aluminium reakcioja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
42. Jod reakcioja cinkkel
43. J od reakcioja kemenyitovel
44. Hidrogen-jodid eloallitasa
45. A jod kiilonbozo oxidacios allapotai
46. A bikrornat- es a jodidionok redoxireakcioja
47. A nitrogen-trijodid robbanasszerii bornlasa
48. Hidrogen-fluorid eloallitasa
49. Redoxifolyamatok halogenelemek kozott
4.3 Az oxigencsoport elemei es vegyiileteik
50. Az oxigen eloallitasa hobontassal
51. Kaliurn-permanganat bontasa koncentralt kensavval
52. Oxigen eloallitasa hidrogen-peroxidbol
53. Aceltii egese oxigenben
,
54. Ozon eloallitasa batrium-peroxidbol
55. Ozon eloallitasa feherfoszfor oxidaciojaval
56. Az eges oxigenben gyorsabb, mint levegon
57. Hidrogen-peroxid, mint oxidaloszer
58. Hidrogen-peroxid, mint redukaloszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
59. Hidrogen-peroxid szintelenito hatasa
60. Hidrogen-peroxid kepzodese hidrogen egesekor . . . . . . . . . . ..
61. Hidrogen-peroxid katalitikus bontasa fermentummal
62. Hidrogen-peroxid bontasa kalium-jodiddal
. . ..
63. A ken tulajdonsagai
64. Rombos ken eloallitasa
65. Monoklin ken eloallitasa melegitessel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
66. Monoklin ken eloallitasa toluolos oldatbol . . . . . . . . . . . . . . ..
67. Ken reakcioja femekkel
68. Ken es higany egyesulese
300
301
302
303
303
304
305
306
307
307
308
310
311
312
312
313
314
316
316
318
318
319
' 320
320
321
322
323
324
324
325
325
326
326
327
328
328
329
330
330
331
331
333
II
69. Ken-hidrogen eloallitasa es egese

70. Ken-hidrogen eloallitasa es oldekonysaga vizben felmikro tanu
lokiserlettel
71. A ken-hidrogen oldodasa vizben, vizes oldatanak kemha
tasa
72. Ken-hidrogen, mint redukaloszer
73. Fem-szulfidok levalasanak szemleltetese
74. Ken-hidrogen oxidacioja vizes oldatban
75. Ken-hidrogen eloallitasa szintezissel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
76. Ken-dioxid eloallitasa a ken elegetesevel
,
77. Ken-dioxid es kenessav eloallitasa szulfitokbol
78. Ken-dioxid szintelenito hatasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
79. Ken-dioxid oldodasa vizben
80. Kenessav redukalo tulajdonsaganak vizsgalata . . . . . . . . . . . ..
81. Ken-dioxid eloallitasa natrium-tioszulfatbol
82. Ken-dioxid eloallitasa kensavbol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
83. A ken-dioxid az egest nem taplalja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
84. Ken-dioxid cseppfolyositasa
85. Kensav redukcioja szennel
86. Kensav reakcioja szerves vegyiiletekkel
87. Hig kensav reakcioja femekkel
88. Vizmentes kensav reakcioja femekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
89. Az olomkamras kensavgyartas elvenek szemleltetese . . . . . . ..
90. A kontakt kensavgyartas szemleltetese modellkiserlettel .. "
91. Koncentralt kensav siirusegenek szemleltetese
92. Koncentralt kensav elegyedese vizzel
93. Koncentralt kensav nedvszivo anyag
94. Hogyan miikodott a martogyufa?
95. Hogyan rmikodik a dorzsgyufa? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
4.4 A nitrogencsoport elemei es vegyiileteik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
96. A nitrogen eloallltasa
97. Az ammonia oldodasa vizben
98. Ammonia eloallitasa ammonium-kloridbol
99. Ammonia eloallitasa nitrogentartalmu szerves vegyiiletek
bol
100. Az ammoniaszintezis rnodellkiserlete
101. Ammonia reakcioja hidrogen-kloriddal gazfazisban
102. Ammonium-klorid tennikus bomlasa .. ,
103. Nitrogen-monoxid es nitrogen-dioxid tulajdonsagai
104. Dinitrogen-trioxid eloallitasa
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
105. Ammonia katalitikus oxidacioja
106. Ammonia reakcioja szen-dioxiddal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
12
334
335
336
336
338
339
339
340
341
342
343
344
345
345
346
346
347
347
348
349
351
351
353
354
355
356
356
357
357
358
360
361
361
362
364
365
367
368
368
l~
57
57
58
50
61
61
62
64
65
67
68
68
107. Nitrogen-dioxid eloallitasa ammonia oxidalasaval

369
108. Saletrornsav eloallitasa nitratokbol kensavval . . . . . . . . . . . . .. 370
109. Saletrornsavoldat kemhatasa
371
110. Saletromsav reakcioja fernekkel
372
III. Saletrornsav oxidalo tulajdonsaganak szemleltetese
373
112. Saletromsav redukalasa ammoniava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 375
113. Ammonium-nitrat es a cink reakcioja

376
114. Natrium-nitrat es a szen reakcioja
376
115. Csillagszoro keszitese
377
116. Gorogtuz
378
117. Bengalitiiz fernporokbol es nitratokbol
378
[18. lzzo benik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 379
1[9. Kiserletek feheres vorosfoszforral
379
120. A feherfoszfor oldodasa es egese novenyi olajban
381
121. A feherfoszfor ongyulladasa
381
122. A Mitscherlich-kiserlet
382
123. A feherfoszfor viz alatti egese
383
124. A vorosfoszfor es a kalium-klorat robbanasszeni reakcio
ja
384
125. Brom reakcioja foszforral
385
126. Foszfor-pentoxid es foszforsav eloallitasa
386
4.5 Kiserletek a szennel, szilieiummal es vegyiileteikkel
387
127. Faszen eloallitasa a fa szaraz leparlasaval
387
128. Kiserletek faszennel
388
129. Ammoniagaz adszorpcioja
389
130. Szen-rnonoxid eloallitasa
391
131. Szen-monoxid eloallitasa felrnikro meretben
392
132. A szen-rnonoxid redukalo hatasa
392
\~~.~L\~-~\~i\~~~~\~~~
'\~'\
134. Kiserletek szen-dioxiddal
395
135. Szen-dioxid oldodasa lugban
396
136. Kiserletek szen-diszulfiddal
397
137. A szen-diszulfid egese nitrogen-rnonoxidban . . . . . . . . . . . . . .. 398
138. Szilicium eloallitasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 399
139. Kiserlet amorf sziliciummal
400
140. A kvare es a natroniiveg hotagulasanak osszehasonlitasa . . .. 40 I
141. Kovasav eloallitasa
401
142. Tuzmentesites (impregnalas) viziiveggel
402
143. Az iiveg kemhatasa
402
13
5.1 Alkil1iH:mek es vegyuieteik

I. A natrium es kalium fizikai tulajdonsagai . . . . . . . . . . . . . . . ..
2. A natrium es a kalium egese
3. A natrium-peroxid oxidalo hatasa
4. Natrium-kalium otvozet eloallitasa
5. A natrium reakcioja vizzel
. . . . . ..
6. A kalium reakcioja vizzel
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
7. Langfestes natriumvegyiilettel
8. A natrium-hidroxid nedvszivo hatasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

9. A natrium-hidroxid reakcioja szen-dioxiddal
10. A natrium-hidroxid roncsolo hatasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
II. A natrium-hidroxid reakcioja vassal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
12. A szoda tulajdonsagainak szemleltetese
13. A Solvay-fete szodagyartas elve
14. A hamu kalium-karbonat tartalma
15. FiistOs (fekete) lopor keszitese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
16. Bengalitiiz eloallitasa
5.2 Alkalifoldfemek es vegyiileteik
17. A magnezium reakcioja vizzel
18. A magnezium egese vizgozben
19. Magnezium egese szen-dioxidban
20. Rex-oxid redukcioja magneziummal
21. Magnezium reakcioja savakkal
22. Kalcium reakcioja vizzel
'
23. Kalcium-hidrid eloallitasa
24. Kalcium reakcioja savakkal
25. Meszegetes
26. A tojashej osszetetelenek vizsgalata
27. Meszoltas
28. A habarcs kotese
29. A meszko szentartalmanak kinyerese "
30. Kalcium-hidroxid reakcioja .szen-dioxiddal
31. Kalcium-hidroxid reakcioja szen-dioxiddal (felmikro tanuloki
serlet)
32. A kemeny es a lagy viz osszehasonlitasa
33. A gipsz kristalyvizenek kimutatasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
34. Gipszontes
35. Langfestes alkalifoldfemekkel
5.3 Az aluminium es vegyiiletei
36. Az aluminium "rozsdasodasa"
37. Az aluminium oxidaciojanak bernutatasa diavetitovel
14
403
403
404
404
405
406
407
408
408
409
409
410
411
411
413
413
414
415
415
415
416
417
417
418
419
420
420
421
422
422
423
424
425
426
426
427
427
428
428
429
403
403
403
404
i 404
:405
406
! 407
,408
;408
:409
'409
410
411
411
413
413
414
415
415
415
416
417
417
418
419
420
420
421
422
422
423
424
425
426
426
427
427
428
428
429
38. Vizbontas aluminiummal

39. Az aluminium vizbontasanak kivetitese
40. Aluminium oldasa savban es lugban
41. Az aluminium-hidroxid reakcioja savval es luggal
42. Aluminiumtermit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
43. Timso eloallitasa
44. Timfold eloallitasa bauxitbol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
5.4 Az on, olorn es vegyiileteik
45. On(II)ionok redukcioja cinkkel
46. On oldodasa savban es lugban
47. Olomfa eloallitasa
48. Az olorm llj-oxid redukcioja szennel
49. On es olom otvozete
5.5 A d-mezo femei es vegyiileteik
50. A vanadium kiilonbozo oxidacios allapotai
51. A krom kiilonbozo oxidacios allapotai
52. A permanganation fokozatos redukcioja lugos kozegben
53. A manganionok szinskalaja irasvetitovel kivetitve
54. A vas reakcioja vizzel
55. A vas reakcioja savakkal
56. A nyalban leva tiocianation kimutatasa
57. A vas(II)-oxid egese levegoben
58. A vastll lj-oxalat fotokemiai reakcioja . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
59. A vasrl Ilj-nitrat hidrolizise
60. A vas(III)ion komplexei
61. A vas(II)-, kobalt(II)- es nikkel(II)-hidroxid oxidalasa
62. A kobalt(II)-komplexek egyensulyi atalakulasai .. . . . . . . . . ..
63. A nikkel(II)ion szines komplexei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
64. A rez(II)ion es a fernrez szinproporcioja
65. Rez reakcioja savakkal
66. Rez(II)-oxid redukcioja szennel
67. A flotacio szemleltetese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
68. "Titkos iras" rez(II)-szulfat-oldattal
69. A rez-szulfat es a rez-klorid szinenek osszehasonlitasa
70. A rezion bromkomplexei
71. Eziist kivalasztasa higannyal
72. Eziist-klorid redukcioja savas oldatban ferncinkkel
73. Eziist-halogenidek bemutatasa
74. Eziist-halogenidek bornlasa feny hatasara
75. A fenykepezes elvenek bernutatasa
76. Az eziistkomplexek egyensulyi folyamatai . . . . . . . . . . . . . . . ..
77. A cink egese
430
431
431
432
433
434
434
435
435
435
436
436
437
438
438
439
440
442
443
444
444
445
445
447
448
450
451
452
454
455
456
456
457
458
459
460
461
461
462
462
463
465
15
78. Cink oldasa savban es lugban

79. Rez-oxid oldasa cink-kloridban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
80. Ammoniumamalgam eloallitasa
81. A higanyionok jodidkomplexei
82. Harem femion redoxireakci6inak bemutatasa egy kiserletsoro
zatban
6. SZERVES KEMIAI KfsERLETEK
6.1. A szenvegyiiletek alkotoreszeinek kimutatasa

I. A szen es hidrogen kimutatasa
2. A nitrogen- es kentartalom kimutatasa
3. A nitrogentartalom kimutatasa tanulokiserlettel
4. Halogenek kimutatasa
6.2 Kiserletek szenhidrogenekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
5. Metan eloallitasa
6. Kiserletek metannal
7. A koolaj szakaszos leparlasa
8. A benzin mint oldoszer
_
,
9. Ego benzin oltasa szen-dioxiddal
10. A benzin olomtartalmanak kimutatasa
II. Telitett szenhidrogen bromozasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
12. Etilen eloallitasa
13. Az etilen tulajdonsagainak szemleltetese
14. A kaucsukot alkoto telitetlen szenhidrogenek kimutatasa '"
15. Szivarvany a paradicsomleben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
16. A fa szaraz leparlasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
17. A koszen szaraz leparlasa
18. Egyszerii acetilenfejieszto
19. Az acetilen tulajdonsagainak bemutatasa
20. Az acetilen kimutatasa a foldgazban
21. A benzol fizikai tulajdonsagainak vizsgalata
22. Brom-benzol eloallitasa a benzol bromozasaval
23. Nitro-benzol eloallitasa a benzol nitralasaval
24. m-Dinitro-benzol eloallitasa a nitro-benzol nitralasaval
25. Aromas vegyiiletek Friedel-Crafts-probaja
26. Toluol oxidalasa
27. Alkilcsoportok reakciokeszsegenek osszehasonlitasa
6.3 Kiserletek szenhidrogenek halogenszarmazekaival . . . . . . . . . . . . ..
28. Metil-klorid eloallitasa
29. Kiserletek etil-kloriddal
16
465
466
466
467
468
471
471
471
472
473
473
474
474
476
477
479
479
480
481
482
483
484
485
486
487
487
488
489
490
491
492
493
494
495
495
497
497
498
., 465
466
i.. 466
I.. 467
ro-
I.. 468
471
471
oo 471
.. 472
..
..
..
..
..
.,
..
..
473
473
474
474
476
477
479
479
~ .. 480
roo 481
482
483
484
485
486
487
487
488
489
490
," 491
i 492
493
i 494
i.. 495
I 495
oo 497
.. 497
'.. 498
,..
,"
..
.,
..
..
,"
..
30. A kloroform mint oldoszer

31. A kloroform redukalasa hidrogennel
32. A sokszinii tercier-butil-klorid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
33. Jodoform eloallitasa
34. A jodoform hobomlasa
6.4 Kiserletek oxigentartalmu szenvegyiiletekkel
35. A szeszes erjedes
36. Viz kimutatasa 96%-os alkoholban
37. Etil-alkohol kisozasa vizes oldatbol
38. Etil-alkohol mint oldoszer
39. Etil-alkohol erzekeny kimutatasa
40. Etil-alkohol erelyes oxidalasa
41. Etil-alkohol kondenzalo hatasa
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
42. Etil-alkohol reakcioja natriummal
43. Az alkoholos OH-csoport bazikussaganak szemleltetese . . . ..
44. Kulonbozo szenatomszarmi alkoholok reakciokeszsegenek osz
szehasonlitasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
45. A glicerin nedvszivo tulajdonsaga
,
46. Glicerin dehidratacioja
47. Vizes glicerinoldat fagyaspontja
~ . . . . . . . . . ..
48. Glicerin oxidalasa
49. Glicerin reakcioja natriummal .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
50. Glicerin reakcioja rez(II)-hidroxiddal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
51. Egyszerii kiserletek fenollal
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
52. A fenol Liebermann-reakcioja
53. Fenol reakcioja saletromossavval
54. Ketszinfi kemilumineszcencias reakcio
55. Dietil-eter eloallitasa
56. A dietil-eter mint oldoszer
57. A dietil-eter egese
58. Formaldehid eloallitasa
59. Formaldehid eloallitasa kemcsoben
60. Formaldehid-goz egetese
61. Formaldehid polimerizacioja es depolimerizacioja
62. Az aldehidcsoport kimutatasa Schiff-reagenssel
63. Az aldehidek redukaloszerek
64. Az aldehidek redukalo hatasanak bemutatasa kivetitessel
65. Az aldehidcsoport kimutatasa natrium-hidrogen-szulfittal
66. Hexametilen-tetramin eloallitasa
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
67. Acetaldehid eloallitasa
68. Aldehidgyanta eloallitasa
69. Metaldehid eloallitasa es termikus bontasa
. . . . . . . . ..
2 S7S KII&Iet a kmia tanilAsahoz
498
499
499
500
501
502
502
503
503
504
504
505
506
506
507
508
508
509
510
510
511
512
512
514
515
515
516
517
518
518
519
520
521
521
522
525
525
526
526
527
528
17
70. Aceton eloallitasa kalcium-acetatbol

71. Aceton eloallitasa izopropil-alkoholbol
72. Az aceton mint oldoszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
73. Aceton oxidalasa kalium-permanganattal
74. Az aceton katalitikus oxidacioja
75. Egy ellobbano anyag: peroxi-aceton
76. Aceton reakcioja joddal higos kozegben
77. Aceton reakcioja hidrogen-szulfittal
78. Oxi- es oxovegyiiletek forraspontjanak osszehasonlitasa . . . ..
79. Hangyasav eloallitasa oxalsavbol
80. Hangyasav eloallitasa es elbontasa
81. A hangyasav kimutatasa eztisttiikor-probaval
82. Hangyasav oxidacioja kalium-permanganattal
83. Ecetsav eloallitasa etil-alkoholbol
84. Az ecetsav tulajdonsagai
85. Egyszerii kiserletek zsirsavakkal
86. Lenolaj azonositasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
87. Oxalsav reakcioja tomeny kensavval
88. Oxalsav reakcioja kalium-permanganattal . . . . . . . . . . . . . . . ..
89. Pezsgopor keszitese
90. Benzoesav eloallitasa benzaldehidbol
91. BenzoJ eJOlillitasa benzoesavbol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
92. Egyszerii kiserletek benzoesavvaJ
93. Egyszerii kiserletek szaliciJsavvaJ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
94. FenoJ eloallitasa szaJicilsav hobontasaval
95. Etil-formiat eloallitasa
96. Etil-formiat eloallitasa tanulokiserlettel
97. Etil-acetat eJc5alJitasa . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
98. Etil-acetat elszappanositasa higgal
99. Saletrornsavas glicerineszter (nitroglicerin) eloallitasa . . . . ..
100. Zsirok es oJajok oldodasa kiiJonbozc5 oldoszerekben . . . . . . ..
101. Zsir kioldasa tejbc5J
102. A novenyi oJajok telitetlensege
103. Szappanfozes novenyi olajbol
104. Szappanfozes sztearinsavbol
105. Egyszerii kiserletek szappanoJdattaJ
106. Egyszerii kiserletek szolocukorral
107. SzoJ6cukor redukalo hatasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
108. Szc5J6cukor redukalo hatasanak bemutatasa
109. SzoJ6cukor reakcioja rez(II)-hidroxiddaJ
110. Repacukor invertalasa
Ill. Repacukor reakcioja kaJcium-hidroxiddaJ
,
18
528
529
530
531
531
532
533
534
535
536
537
538
538
539
540
541
542
543
544
545
545
546
546
547
549
549
550
550
551
551
552
553
553
554
555
556
556
557
558
559
560
561
528
529
530
531
531
532
533
534
535
536
537
538
538
539
540
541
542
543
544
545
545
546
546
547
549
549
550
550
551
551
552
553
553
554
555
556
556
557
558
559
560
561
112. Sargarepa cukortartalmanak kivonasa es kimutatasa

113. A tejcukor kimutatasa
114. A szolocukor es a gyiimolcscukor megkiilonboztetese tanulo
kiserlettel
115. Egyszerii kiserletek kemenyitovel
116. Kemenyito kinyerese burgonyabol
117. A kemenyito hidrolizise
118. A kemenyito fokozatos hidrolizise
119. A celluloz hidrolizise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
120. Pergamenpapir eloallitasa
121. Logyapot eloallitasa
122. Agyukiserlet logyapottal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
123. Kollodiumgyapot eloallitasa
124. A gyapot es a gyapju kozotti kiilonbsegek
6.5 Kiserletek nitrogentartalmu szenvegyiiletekkel
125. Biuretreakcio karbamiddal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
126. Aminok reakcioja ammonium-tiocianattal, rez-szulfattal
127. Egyszerii kiserletek anilinnel
128. Fustbomba eloallitasa
: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
129. Acet-anilid eloallitasa
130. Anilinfekete eloallitasa
131. Egyszerii kiserletek piridinnel
132. A piridin reakcioja brommal
133. Nikotin kimutatasa dohanyfustben
134. Ammonia eloallitasa feherjekbol luggal
135. Egyszerii kiserletek tojasfeherjevel
136. Feherjebontas pepszinnel
137. Globulinok es albuminok kicsapasa tejsavobol
6.6 Kiserletek miianyagokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
138. Miianyagok oldasa es ragasztasa
139. Miianyagok azonositasa langban
140. A PVC vizsgalata
141. Polietilen hegesztese
142. Polisztirol vizsgalata
143. Rezolgyanta eloallitasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
144. Novolakkgyanta eloallitasa
145. A rezolgyanta es a novolakkgyanta viselkedese ho hatasara
146. Korroziovedelem novolakkgyantaval
147. Karbamidgyanta eloallitasa
148. Metil-metakrilat polimerizacioja
149. Beagyazott rovarminta keszitese
150. A polumetil-metakrilat) depolimerizacioja
2"
562
562
563
564
564
565
565
566
567
567
568
569
570
571
571
572
572
573
573
574
574
575
576
576
577
578
579
580
580
581
582
583
584
584
585
586
587
587
588
589
590
19
7. KORNYEZETKEMIAI VIzsoALATOK
591
7.1 Levegoszennyezesek kimutatasa

I. Szen-monoxid kimutatasa
2. Ken-dioxid kimutatasa
3. Nitrogen-oxidok kimutatasa
7.2 Yizvizsgalatok
4. A vizkemenyseg merese
5. Szerves szennyezes kimutatasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
6. Ammonia kimutatasa
7. Fenol kimutatasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
8. A vezeteki viz szennyezodese
9. A mos6szerek hatasa (a fuldoklo kacsa)
7.3 Talajvizsgalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
10. A talaj teljes vizmegkoto-kepessegenek meghatarozasa
II. A talaj pH -janak meghatarozasa indikatorral . . . . . . . . . . . . ..
12. A talaj lugossaganak meghatarozasa
13. A talaj karbonattartalmanak merese
. . . . . . . . . . . . . . . ..
14. A talaj nitrattartalmanak kimutatasa
15. A talaj nitrattartalmanak kimutatasa tanulokiserlettel
"
16. A talaj vastartalmanak kimutatasa
17. A talaj vastartalmanak kimutatasa tanulokiserlettel
18. A talaj foszfattartalmanak kimutatasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
7.4 Elelmiszer-vizsgalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
19. Elelmiszerek kemenyitotartalmanak kimutatasa
20. A bor alkoholtartalmanak meghatarozasa
21. Novenyek savtartalmanak vizsgalata
22. Kaposztale tejsavtartalmanak meghatarozasa . . . . . . . .. . . . ..
23. Fustolt tarja konyhasotartalmanak meghatarozasa titralas
sal
24. A-vitamin kimutatasa
25. C-vitamin kimutatasa
26. Ureaz enzim kimutatasa sz6jalisztben
Fuggelek
I. Az elemek relativ atomtomege

2. Elemek fizikai adatai
.. . . energla
iak
3. At Iagos kotesi
4. Kotesi energiak ketatomos molekulakban
5. Hidratalt ionok kepzodeshoi 25C homersekleten
20
591
591
592
593
594
594
595
596
596
597
598
598
598
599
600
600
601
602
603
603
604
605
605
605
607
607
608
609
610
611
613
. 615
. 617
. 618
. 618
. 619
I'
591
,. 591
,. 591
I. 592
,. 593
,. 594
I'
594
,. 595
,. 596
,. 596
,. 597
,. 598
,. 598
i. 598
599
600
600
601
602
603
603
604
605
605
605
607
607
608
609
610
611
613
615
617
618
618
619
6. Ionracsos kristalyok racsenergiaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

7. Nehany gaz oldhatosaga vizben
8. Nehany szervetlen vegyiilet oldhatosaga vizben
9. Az elemek standardpotencialja
619
620
620
621
10. Szervetlen vegyiiletek nehany fizikai allandoja
622
11. Szerves vegyiiletek nehany fizikai allandoja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 624
12. Savak disszociacios egyensulyi allandoi
626
13. Bazisok disszociacios egyensulyi allandoi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 626
14. Nehany komplex vegyiilet stabilitasi allandoja
627
15. Sosav, kensav, saletromsav, natrium-hidroxid es kalium-hidroxid
oldatok siirusege es hatoanyagtartalma 20 "Cvon
627
16. Sosav, kensav, saletrornsav, natrium- es kalium-hidroxid-oldatok siirii
sege es hatoanyagtartalma 20 C-on
629
17. Az ammonia vizes oldatanak siinisege es Nl-Ij-tartalma 20 C-on
632
18. Etanol-viz elegy siinisege es etanoltartalma 20 "Cvon
633
19. Ecetsavoldat siinisege es ecetsavtartalma 20 "Cvon
633
20. Sooldatok siiriisege es osszetetele
634
Irodalornjegyzek
635
Nev- es targyrnutato
637
ELOsz6
gondoljuk, hogy ha a kemiat elethivatasul valaszto felnotteknek felten

azt a kerdest, hogy miert valasztottak ezt a palyat, a valaszokban leggyak
ban a kovetkezo ket indoklas szerepelne: kivalo kemiatanaruk volt, es/vagy
,tD azaltalanos vagy a kozepiskolaban megragadta oket a kiserletek erdekesse
szepsege,
Akemiaval valo ismerkedes, foglalkozas sok logikai oromot, elmenyt is nyujt,
.Btez inkabb az ismeretszerzes magasabb szintjen jelentkezik. Ezert is sajnalatos,
'hogy az utobbi evtizedben a kemia tantargyban az aranyok tulsagosan eltolod
: ' . az elmeleti megkozelites es targyalas javara, igy a targy sokat veszitett

'anyagszerusegebol, gyakorlatiassagabol es vegso soron nepszenisegebol is. Saj
, .-azt tapasztaljuk, hogy egyaltalan nem ritka az olyan kemiaora, ahol az egyes
.agok, fogalmak, osszefiiggesek tanitasat szoval es kretaval korullrt kijelente
tDkre "alapozzak", es igy a kiserleteken alapulo induktiv kemia helyett gyakran
.omatikus kemiat oktatnak. Pedig a valosag egyik lenyegi oldalanak megis
-eset szolgalo kemiatanulas nem letezhet anyagvizsgalatok, kemiai kiserletek
Iilkill. A kemia fogalomrendszereben - alap- es kozepfokon - nem talalunk
dyan elvont fogalmakat, amelyek megertese es elsajatitasa nelkiilozhetne az
lDyagi valosagot, amelyre vonatkozik.
Konyviinknek az a celja, hogy a foiskolakon es egyetemeken tanulo kemia
128kos hallgatoknak, tovabba az altalanos es kozepiskolakban mukod6 kemia
.tanaroknak bo valasztekot adjon demonstracios es tanulokiserletekbol a kemia
minden fejezetehez. I1yenjellegii konyv nem kaphato, mert Pais Istvan: Kemiai
d6adasi kiserletek c. konyve - amelyen kemiatanarok nemzedekei nottek fel
l. ot kiadast megert es regota nem kaphato.
Akiserletek osszevalogatasakor tobb szempontot is szem elott tartottunk, igy
- a hallgat6k kepzese es a miikOdo tanarok tovabbkepzese kozben sok alka
Iommal meggyozodtimk arrol, hogy egy-egy eredmenyesen vegrehajtott, latva
23
nyos kiserlet a diakoknak es a tanaroknak egyarant elrnenyt jelent. Ezert arra

torekedtiink, hogy a kiserletek erdekesek, figyelemfelkeltoek legyenek,
- fontos szempontunk volt az is, hogy a sziikseges anyagok es eszkozok egy
jol felszerelt iskolaban megtalalhatoak legyenek,
- a kiserletek idotartama nehany percnel hossza bb ne Jegyen, nehany esetben,
amikor ezt tullepjiik, akkor megjegyezzuk, hogy szakkorre, fakultacios foglal
kozasra javasoljuk a kiserletet,
- a hagyornanyosan vegrehajtott demonstracios kiserletek mellett szamos
helyen azt is bemutatjuk, hogy dia- vagy irasvetitovel kivetitve, esetleg felmikro
meretben tanulokiserletkent hogyan valosithato meg a szemleltetes. Ugyanak
kor figyelembe vettiik azt is, hogy a tanuloi munkafiizetekben szamos tanuloki
serlet leirasa szerepel, amelyet megismetelni folosleges lenne.
A konyvben leirt 575 kiserletet kiprobaltuk, vegrehajtasuk ismertetesekor
utalunk azokra az aprobb fogasokra, koriilmenyekre is, amelyek befolyasolhat
jak a kiserlet eredrnenyesseget. Javasoljuk a megadott koncentracioertekek,
tomeg es terfogati adatok betartasat, de ez a pontossag tomegmeres eseteben
taramerleget, terfogatmereskor merohengert jelent. Nehany esetben, ha ennel
nagyobb pontossag sziikseges, akkor arra a receptben felhivjuk a figyelmet.
Az egyes kiserletekben vegbement kemiai valtozasok magyarazatat olyan
szinten probaltuk megfogalmazni, hogy kis valtoztatassal alkalmas legyen a
kozepiskolai oktatasban is, de lehetoseg szerint megfeleljen a tudomany mai
ismereteinek is.
Ez alkalommal is halaval emlekezimk meg Perczel Sandorrol, egykori mun
katarsunkrol; tobb itt leirt kiserlet alapgondolata tole ered.
A kiserletek valogatasaban es kiprobalasaban szakdolgozatot keszito hallga
tok: Ori Annamaria, Koszta Katalin, lung Lilla es Mohacsek Ildiko segitettek.
Koszonetet mondunk a konyv biraloinak: Bazsa Gyorgynek, Gecseg Ferenc
nenek es Nagy Zsuzsanak, akik rendkiviil gyorsan es nagyon segitokeszen
vegeztek munkajukat.
A konyv eredmenyes felhasznalasat elosegitik a szep es szakszerii abrak,
amelyekert Adamkovich Istvant iIIeti koszonet es a gondosan vegzett szerkesz
tes, amely Szilasi Maria munkaja.
Kivanjuk valamennyi olvaso es felhasznalo Kolleganknak, hogy sok eredme
nyes, szep kiserlettel tegyek elmenyszenive es emlekezetesse a kemiatanitast,
Budapest, 1989. november
R6zSAHEGYI MARTA
W AlAND JUDIT
:arra
1. ALTALANOS TUDNIVALOK
kegy
tben,
>glal
amos
nikro
mak
iloki
1.1 A kiserletekrol altalaban
sekor
llhat
ekek,
teben
tnnel
let.
Az iskolai tantargyak mind a tartalmukban, mind a feldolgozas modjaban

magukon viselik a megfelelo szaktudomany jellernzoit. A kemianak mint kiser
leti m6dszerrel dolgozo termeszettudornanynak a lenyegebol kovetkezik, hogy
eredmenyes es korszerii tanitdsa csak klserletekre epitve oalosithato meg.
Akemiatanitas alapveto feladata, hogy a termeszetben talalhato anyagok tulaj
~lyan
donsagaival, a termeszeti jelensegekkel, elsosorban a kerniai atalakulasokkal,
ren a
azok okaival es ertelmezesiikkel ismertesse meg a tanulokat,

E nem konnyii feladat megoldasahoz egyre korszeriibb es bonyolultabb
informaciohordozok allnak a pedagogusok es a tanulok rendelkezesere, Nyom
tatott ismeretforraskent emlitjiik a tankiinyoet, munkafiizetet, feladatlapokat,
je/adatgyiijtemenyeket. ismeretterjesztii konyveket esfolyoiratokat, vegu! a tuna
ti segMkonyveket. Haromdimenzios (terbeli) ismeretforrast elsosorban a kemiai
anyagok es kiserletek, valamint az atom- es molekulamodellek bemutatasa jclent.
Gyakran es tobbfele cellal hasznaljuk a ketdimenzios ismerethordozokat, igy az
irtisvetito transzparenseket es a diakepeket, Az audio-vizualis ismeretforrasok
koziil rna az oktatofilm, az iskolatelevizios adasok, tovabba ezek kepmagnetofo
non vale rogzitese es bemutatasa a legfontosabb. A legkorszenibb inforrnacio
kozvetito eszkoz a szamltoqep, amelynek felhasznalasa meg csak gyerekcipoben
jar,amikor a konyv kezirata kesziil. Mindossze egy [14] olyan magyar nyelvu
munka latott eddig napvilagot, amely a kemiai kiserletek es a szamitogep
kapcsolatat ismerteti. A konyv az altalanos tudnivalokon kiviil hh meres, illetre
demonstracios kiserlet reszletes lelrasdt adja meg.
Vegiil nem szabad megfeledkezniink arrol, hogy a legkorszerubb technika es
a legnagyszeriibb oktatasi segedletek mellett is az iskolaban a leqfontosabb
ismeretforrast mindiq a pedaqoqus szaktuddsa jelenti, enelkiil ugyanis nem lehet
nek hatekonyak az elobb felsorolt informaciohordozok sem.
Ha az informaciohordozok es kozvetitok teljes skalaja megtalalhato az isko
laban, akkor az oktatasi-nevelesi celkinizesek, a kozvetitendo anyag jellege, a
tanulok eletkora es elozetes ismeretei, a rendelkezesre allo ido, valamint a tanar
mai
nun
illga
!ttek.
rene
Islen
mik,
tesz
lme
Bt.
JOlT
25
modszertani kulturaja donti el, hogy milyen eljarasokkal, eszkozokkel es infor

maciohordozokkal tortenik valamely anyag feldolgozasa. Altalaban igaz az,
hogy egy didaktikai fe/adatot tobbfele eljarassal es modszerrel eqyardnt eredme
nyesen valosithatunk meg.
Az ervenyes oktatasi torveny es az annak szellemeben kesziilt rendeletek igen
nagy szabadsagot biztositanak a pedagogus szamara mind az alkalmazott mod
szerek, mind az oktatomunkara valo felkesziiles tekinteteben, Ennek ertelmeben
a felkesziiles formalis megnyilvanulasait (pI. tanmenet, oravazlat stb.) rna mar
nem ellenorzi az orat latogato igazgato vagy szaktanacsado, Ez azonban nem
jelenti azt, hogy nines sziikseg alapos tervezo-szervezo munkara es rendszeres
felkeszulesre. Javasoljuk, hogy a tananyaq eqyes temakiireinek teruezesekor a
szemleltetes minden egyes mozzanatat is reszletesen do/gozzuk ki, majd a megva
lositas utan jegyezziik fel, hogy a gyakorlatban hogyan valtak be elkepzeleseink.
A kezdo tanar az elso nehany evben a tervezo munka soran tamaszkodhat a
tanari segedkonyvekre, a szakmodszertani konyvek es folyoiratok megfelelo
anyagara, valamint a kornyezeteben dolgozo idosebb kollegak tapasztalataira.
A gyakorlat azt mutatja, hogy legalabb harom-negy tanev, evenkent ket-harom
parhuzamos osztaly sziikseges ahhoz, hogy valamennyi felmeriilo problemat es
azok megoldasat is kitapasztalja a tanar.
A kiserletezes valamely tulajdonsag, jelenseg tanulmanyozasa mestersegesen
megteremtett koriilmenyek kozott - tetszoleges esetben, helyen es idoben
ugyanolyan eredmennyel. A korulmenyeket a kiserletezo celjainak megfeleloen
valtoztathatja, A termeszetben rendszerint tobb folyamat - esetleg fizikai, ke
miai es biologiai - egyiitt jatszodik Ie. A kutato vagy a kiserletezo tanar a
termeszet jelensegeinek, de meg egy-egy kemiai atalakulasnak is a reszekre
bontasara torekszik a jobb megfigyelhetoseg erdekeben, hogy a reszek rnegerte
se alapjan megerthesse az egeszet is. A kiserlet eszkoz a kutato, a tanar kezeben
amellyel "vaHathatja" a termeszetet, es a megismeresi folyamat alapjat jelentd
tenyekhez juttathatja a tanulokat,
Az eredmenyes munkara torekvo kemiatanar elsorendii feJadata, hogy az
adott kiiridmenyekhez merten mine! tiibb kiserletet mutasson be, illette oeqeztes
sen e/ a tanulokkal. U gyanakkor arrol sem szabad megfeledkezni, hogy a
kiserletezes nem oncel, hanem a kemia megtanitasanak egyik legfontosabb
eszkoze, ezert mindig csak annyi es o/yan kiserletet mutassunk be, amelyeket a
tanulok addigi ismeretei alapjan es a rendelkezesre allo ido alatt a/aposan
elemezni lehet.
A kiserletek kivalasztasanak elsodleges szempontja, hogy a kiserlet a didakti
kai celnak megfeleljen. A bemutatas es kiserletezes az erdeklodes felkeltesenek
es a tarqy meqszerettetesenek isfontos eszkoze. Tovabbi eel a tanulok megfigye
lokepessegenek fejlesztese, A tanitasi celnak egyarant megfelelo, tobb lehetseges
kiserleti megoldas koziiljavaso/juk mindiq a leqszemleletesebbet, teauuvanyosao
bat \d:uulasztani, a. \)\'t\Ol\<&at e<& a \e\\e\o<&e'te\. '-ala\.) n't~e\em'oe'le\e\e'le\.
26
inforaz,
lZ
rdmet igen
mod-
ieben
I mar
I nem
zeres
~or a
egva-
eink,
nat a
felelo
laira.
irom
tat es
:esen
en :loen
, kear a
ekre
~rte-
ben,
mto
( az
tes-
y a
abb
et a
san
ktinek
:yeges
ab-
A kiserletezes legfontosabb alapszabalya: a kiserletnek sikeriilnie kell! A siker
eleresenek elofeltetelei:
a) A kiserletek kioitelezeseben a tanarnak meqfelelo keszseqre kell szert tennie.
Tobbek kozott ezt a celt szolgalja a foiskolai es egyetemi tanarkepzesben a

tantargy-pedagogiai eloadas es gyakorlat.
b) A legegyszeriibbnek latszo kiserletet is ajanlatos kiprobalni a bemutatds
eliitt. A bemutatast az oran ugyanazokkal az eszkozokkel es anyagokkal vegezziik, mint amelyeket a kiprobalashoz hasznaltunk. Ezzel elkeriilhetok olyan
hibak, melyeket a vegyszer nem megfelelo tisztasaga vagy koncentracioja, vagy
az edeny nem megfelelo merete idezne elo.
A leggondosabb elokeszites eseteben is elofordulhat, hogy varatlanul gyufara,
vagy szuropapirra, esetleg egy tiszta kemcsore van sziiksegunk, ezert celszerii
az e/oad6 aszta/on megfelelo meretii talcan keszenletben tartani nehdny alapuetii
fontossagu anyagot es eszkiizt (pI. indikatorpapir, szuropapir, gyufa, gyujtopal
ca, ollo, csipesz, tiszta kemcso stb.).
Ha a kiserletek bemutatasa kozben gyakori a sikertelenseg, akkor meginog
a tanar tekintelye, felborul a rend, sot ezen tulmenoen a targy hitele is romlik.
A legrutinosabb tanar es a leggondosabb elokeszites eseten is elofordulhat neha,
hogy a kiserlet egyaltalan nem sikeriil, vagy nem egeszen ugy sikeriil, mint
elterveztiik. Mit tegyiink ilyenkor? Elsd es legfontosabb feladat a sikertelenseq
va/Mi okanak meqtalaldsa es feltardsa lehetiileq azonna/. Majd minel elobb,
lehetdleg meg az adott tanitasi oran eredmenyesen ismeteljiik meg a kiserletet.
Ha ugy tiinik, hogy a sikertelenseg okat nem tudjuk azonnal kikiiszobolni,
akkor halasszuk az isrnetlest a kovetkezo orara, de ilyenkor fokozott gondos
saggal keszirljunk fel a bernutatasra. Egyetlen dolgot ne tegyiink, ne .beszeljiik
ra" a tanulokat arra, hoqy mit kellett vo/na ldtniuk, pI. hogy pezseg a folyadek,
amikor nincsenek benne buborekok, vagy elszintelenedett a brornosviz, amikor
az meg sarga stb. Az ilyen modszer rombolja a tanar tekintelyet es nevelesi
szempontbol jelentos kart okoz.
A bemutatast lehetbleq kiserjiik maqyarazattal. Az, hogy mennyit es mit
beszeljen a tanar a kiserlet bemutatasa kozben, fiigg a kiserlet celjatol, idotarta
rnatol, bonyolultsagatol es a tanulok elokepzettsegetol. Amikor a bemutatas
tobb rnozzanatbol all, mondjuk el, hogy mit csinalunk, esetleg azt is, hogy miert.
Az altalanos iskolaban - a kemiatanitas kezdeten - minden esetben nevezziik
megaz eszkozoket is, hiszen ezek is uj fogalmak a tanulok szarnara. Rovidebb
idotartamu jelenseg eseteben elore adjuk meg a megfigyelesi szempontokat. Ha
hosszabb idot igenyel a valtozas - peldaul szerves kemiai atalakulasok -, akkor
a miiveletek kozben lehet erre sort keriteni. A helyesen kijelolt megfigyelesi
szempont termeszetesen nem azonos a varhato vegeredmennyel (pI.: Figyeljetek
meg, a szintelen oldat megpirosodik !), mert ezzel pontosan az ellentetes hatast
erjiikel, a tanulo leszokik az onallo megfigyelesrol, hiszen azt elvegeztiik helyet
teo Minthogy a rovid ideig tarto kemiai atalakulas kozben altalaban tobbfele
27
- esetleg nem is egyforman fontos - valtozas megy vegbe, ezert minden szinter
de kulonosen alacsonyabb eletkorban a jol meqfoqalmazott meqfiqyelesi szem
pontok alapvetoen befolyasolhatjak a kemiatanar munkajanak az eredmenyesse
yh. Helytelen az, ha a bernutato kozben a kiserlet anyagatol eltero targy
rnagyarazatot adunk, vagy a tanulokkal kozben reakcioegyenletet iratunk .
tablara. I1yenkor az osztaly figyelme megoszlik, esetleg egyikre sem figyelnek
Helytelen az is, ha a latvanyt tulbeszeljiik.
Ha a kiserlet sikeres volt, megis jelentos szamu tanulo eseteben eszlelunl
helytelen rnegfigyelest, akkor ne akarjuk meggyozni a tanulokat arrol, hogy mi
kellett volna latniuk, hanem celszerii inkabb megismetelni a kiserletet.
Fontos szempont, hogy a kiserletet , annak minden reszletet jol lassak a tanu
lok, Ennek feltetele, hogy a bemutatott eszkozok megfelelo rneretuek legyenek
es megfelelo magassagban helyezziik el azokat. Lenyeges korulmeny a megfeleh
meqoilaqitas vagy elsotetites biztositasa, szinvaltozasok eseteben a meqfeleli
szinii hatter alkalmazasa. Ne sajnaljuk az idot feliratok, tablacskak keszitesetol
Peldaul amikor harom-negy szintelen oldoszerben vizsgaljuk bizonyos anyagol
oldhatosagat, nem eleg az, ha elmondjuk, hogy a negy poharban sorban milyei
oldoszer van, ra is kell irni azt. Kozismert, hogy az egyidejiileg hallott es latot
informaciot sokkal hatekonyabban rogzitjiik, mint a csak egy erzekszervve
eszleltet, A kiserlet megfelelo elokeszitesehez az is hozza tartozik, hogy a teren
vegebol ellenorizziik a kithatosaqi viszonyokat.
A szepen kivitelezett kiserletekkel az esztetikai nevelest szolgaljuk. Ezer
figyeljimk arra, hogy az eszkiizok epek es tisztdk legyenek. A kesziilekek egye
reszei szepen csatlakozzanak egyrnashoz. Az eloadoasztalon rend leqyen, ez
elosegiti, ha a felhasznalas sorrendjeben keszitjiik oda az eszkozoket es anyago
kat, a mar elvegzett kiserletekhez hasznalt eszkozoket pedig felretessziik. Ezze
megkonnyitjiik a munkankat es egyben peldat mutatunk a tanuloknak. Kiab
randito latvany, sot balesetet is okozhat a csorba eszkoz, a zsineggel megkotot
csatlakozo,
1.2 A kemiai kiserletek csoportositasa
inten,
szem
reSSl>
argyu
mk a
A kiserleteket tobbfele szempont szerint csoportosithatjuk. Az alabbiakban

MOJZES JANOS szakrnodszertani kezikonyvenek rendszeret vessziik at.
tlnek.
clunk
tymit
tanu
enek,
relelo
(elelO
setol.
agok
lilyen
Ilitott
rvvel
lerem
a) A klserletezb szemelye szerinl meqkiilonboztetunk :

- Tanari vagy demonstracios kiserleteket: ebben az esetben a tanar mutatja be
a kiserletet. A kiserletek jelentos resze olyan veszelyes, hogy nem helyes az
elvegzesiiket tanulora bizni. Tovabbi szempont - ami miatt a legszinvonala
sabban miikodo iskola es tanar eseteben is dominal ez a tipus - az ido, a
vegyszer es a felszereles korlatozott volta.
- Tanulokfserletet, amely azt jelenti, hogy a tanulok egyenileg, parosaval vagy
negy-ot fos esoportokban vegzik a kiserleteket. Elonye a kozvetlen rnegfigye
les lehetosege, a tapasztalatszerzes elmenye, A tanulokiserletek hatranya,
hogy tobb idot, anyagot, felszerelest igenyel. A kiserlet elokeszitese, kiosztasa,
a rend es tisztasag visszaallitasa jelentosen tobb munkat jelent, mint a tanari
demonstracios kiserlete,
b) A kioitelezeshez haszndlt eszkiizok merete es jelleqe szerinti csoportosltds:

- Demonstracios meretiiek a nagyobb eszkozokben pl. fozopoharakban. lombi
kokban kivitelezett kiserletek. Olyan meretfi eszkozokben es olyan mennyise
Ezert
:gyes
I. ezt
rago
Ezzel
~iab
5tott
gil vegyszerekkel vegezzuk a bemutatast, hogy a leghatso padbol is lathato,

megfigyelheto legyen a jelenseg,
Kema6meretO kiserletek : esoportmunka eseten pI. az anyagok oldekonysaga
nak vagy vezetokepessegenek vizsgalatara nehany ern- oldat elegendo, (Ezzel
szembendemonstracios celokra, ha teljes letszamu osztallyal dolgozunk, nem
megfelelo meretu eszkoz a kemcso.)
Felmikro mereffi eszkozok az egyeni es a paros tanulokiserletezesben hasznal
hat6k eredmenyesen. Alkalmazasuk biztonsagos, gyors, keyes anyagot, vi
szont koriilmenyesebb mosogatast igenyel. Az alapveto felmikro eszkozoket
a kesobbiekben bemutatjuk.
Mikrokiivettas kiserletek: a berendezes merete es anyagigenye a felmikro
meretii kiserletekehez hasonlo. Elonye, hogy a nagyon keyes anyaggal vegzett
kiserletet az egesz osztaly jol latja, tovabba a paranyi buborekok labda
nagysagu gombkent jelennek meg a vetitovasznon. A Calderoni Miiszer-,
Tanszergyarto es Forgalmazo Vallalat (regebben Tanert) iizleteiben kaphato
berendezest es nehany kiserlet leirasat a konyv tartalmazza.
lrisvetft6n kivetitbet6 kiserletek anyagigenye a kemcsokiserletekehez hason
16. Hatasa azonban annal jelentosen jobb, hiszen a vetitessel kinagyitjuk a
kepet, az atvilagitas az oldatok szinet ragyogobba teszi. A mai korulmenyek
kozott altalaban kristalyositocseszeben vegezziik a kiserletet az irasvetito
munkaasztalan. A Calderoni Mfiszer-, Tanszergyarto es Forgalmazo Vallalat
29
f
tobb ev ota tervezi a mikrokuvettas osszeallitashoz hasonlo berendezes gyar
tasat es forgalmazasat az irasvetiton kivetitheto kiserletek bemutatasahoz.
c) A meqismeres logikai utja szerint kidonboztetiink meg:
_ lnduktiv kiserlet az, amikor a kiserlet a megismeres alapja es forrasa.
_ Deduktiv kiserletet: egy tanult torvenyt vagy szabalyt alkalmazva logikai
uton allapitjuk meg, hogy minek kell tortennie, majd a kiserletet igazola~kent
vegezziik el. Az altalanos es kozepiskolai kemiatanitasban az induktiv isme
retszerzes a gyakoribb es a fontosabb.
d) Az informaciok jel/ege szerint:
, ."
,., ,
_ Min6segi vagy kvalitativ kiserlet. I1yen a demonstraclOs es tanuloi ,klserletek
donto tobbsege. A kemiaoktatas szamara olyan jelensegeket valasztunk,
amelyek lenyege vizualisan j61 megfigyelheto, s csak viszonylag ritkan alkal
mazunk merornuszereket.
_ Mennyisegi vagy kvantitativ klserletek segitsegevel egy adott valtozas mennyi
segi viszonyair6J kapunk inforrnaciot. Mivel a merdkiserletek altalaban ida
igenyesek, ezert alkalmazasukra csak ritkan keriil sor, elsosorban a fakultativ
oktatas kereteben.
e) Didaktikai eel szerinti osztalyozas:
- Uj ismeretet hordoz6 kiserletek: amelyek az anyagok sajatsagaival es a fogal
makkal valo elso talalkozaskor kiindulasi alapul szolgalnak.
- Az ismeretek rogzitesere szolgal6 kiserletek: hasonlo jelenseggel a tanulok
mar talalkoztak az uj ismeretek megszerzesekor, Itt altalaban tanulokiserlet
kent ok vegzik el a kiserletet es adott szempontok szerint megadjak a magya
razatot,
- Ellen6rzesre, szamonkeresre szolgal6 kiserletek: egyszeriibb, gyorsan kivite
lezheto valtozast pl. sav-bazis tulajdonsag vizsgalata, csapadekkepzodes stb.
a s7.amonkeres soran e\vegeztethetunk a fe\e\ove\. 1. arra osztonz\a tanu\o

kat, hogy a demonstracios kiserleteket minel pontosabban figyeljek meg.
1.3 Balesetvedelmi alapszabalyok

A tandr jogi es lelkiismereti ertelemben is [eleliis a tanulok testi epsegeht.
Ezert a kiserletek elokeszitese, vegzese es vegeztetese soran igen gondosan es
koriiltekintoen be kell tartani es tartatni a balesetvedelmi eloirasokat. A balese
tek megelozese erdekeben a ket legfontosabb jotanacs velemenyiink szerint a
kovetkezo:
I. Igazan veszelyes kiserletet (pI. a raketa miikodesi elvenek szemleltetese
vagy a fluor eloallitasa) nem mutatunk be.
30
s gyar
ahoz,
logikai
~skent
~
isrne
~Ietek
nunk,
lalkal
ennyi
n ido
altativ
fogal
nulok
lerlet
agya
uvite
IS stb.
nulo
~g.
2. Mind az eliikeszitest, mind a bemutatdst kello korultekintessel, figyelemmel,

az eloirasok betartasaval es foleg gondolkozva teqezziik, hiszen a viz forralasa
is lebet veszelyes muvelet, ha alaposan lezart edenyben vegezziik.
A kiserletek leirasaban minden esetben a "VIGYAZAT!" jelzes utan felhivjuk
. a figyelmet arra, hogy az adott bemutatasban mire kell kiilonosen figyelni. Ezert
. a tovabbiakban csak nehany alapveto tudnivalot ismertetiink.
Az eloadcteremben, laboratoriumban mindig leqyenkeznel mukodokepes kezi
woltO keszidek, az eloadoasztal alatt taroljunk egy megfelelo meretii edenyben
bomokot. Baleset eseten fontos lehet a qazfocsap es a kozponti dramkapcsolo
azonnali meqtalalasa. Mielott elhagyjuk a laboratoriumot mindig ellenorizziik,
bogy valamennyi vizes gazcsapot elzartunk-e,
A tanar felelos azert, hogy az elso padsor kello ttuiolsaqban legyen az eloado
asztaltol. Hogy ez a tavolsag mennyi legyen, az termeszetesen fiigg a kiserlet
jellegetol is, ezert az is helyes megoldas, ha egy-egy veszelyesebb vagy kellemet
len szaggal jaro kiserlet (pI. logyapot bemutatasa, klorfejlesztes) idotartamara
az elol iilo tanulokat mashol helyezziik el.
Mergezo qdzokkal es gozokkel csak jol huzo oeqyifiilke alatt szabad kiserletez
ni. Ha az eloadoban ilyen nines, akkor nyitott ablak mellett, lehetoleg az ora
vegen mutassuk be ezeket a kiserleteket, tovabba gondoskodjunk a maradek
gizok elnyeleteserol, megkoteserol.
A reakciokban keletkezo qazokat ne koztetlenid. hanem keziinkkel enyhe
legaramot hajtva ovato san szagoljuk meg.
Egbeto gazokat mindig csak negativ durranoqdz-proba oeqzese utdn qyujtsunk
meg vagy meleqitsiink!
Alacsony forraspontu, gyulekony szerves vegyiileteket (pI. alkohol, eter stb.)
nyilt langgal melegiteni ti/os! Konnyen gyullado anyagot a lefolyoba iinteni szi
gOrUan ti/os! Az ilyen vegyszermaradekot szedoedenyben kell gyujteni. A ve
szelyes vegyszerhulladekok elszallitasat es megsemmisiteset e celra alakult gaz
dasagi tarsasagok vegzik.

Ha a boriinkre tomeny say keriil, azonnal mossuk Ie igen bo vizzel, majd
3 tomeg%-os natrium-hidrogen-karbonattal vagy 3%-os boraxoldattal is kezel
leert.
an es
ilese
int a
etese
jiik a seriiles helyet, A tomeny lugot sok vizzel lemossuk, majd 3 tomegjs-os
borsavoldattal vagy hig ecetsavoldattal semlegesitjiik a helyet, A serult borfelii
letet ezutan celszeni eges elleni olajjal vagy kenoccsel bekenni. Kisebb egesi
seriiles gyakran elofordul a laboratoriumban, ezert mindig legyen keznel a
gyogyszertarakban kaphato Irix- vagy Naksol-spray,
Kiilonosen veszelyes a szembe keriilo tomeny lugoldat, ezert ha forro tomeny
IUgoldattal dolgozunk, vagy szilard natrium-hidroxidot apritunk, vegyiik fel a
ved6szemiiveget!
A vegyszerek adagolasakor, melegitesekor ne hajoljunk az edeny fole, nehogy
a folyadek arcunkra vagy szemiinkbe jusson.
31
Javasoljuk, hogy a kisebb balesetek ellatasahoz - a laboratoriumban j61

lathato es hozzaferheto helyen - feltuno cimkevel ellatva helyezzuk el a kovetke
zo eszkozoket es vegyszereket:
- I db vedoszemiiveg,
- I par gumikesztyu,
-
250 em> 0,5 tornegjs-os ecetsavoldat,

250 ern! 3%-os borsavoldat,
250 em> 3%-os natriurn-hidrogen-karbonat-oldat,
250 em- 3%-os boraxoldat,
100 ern! (I : I terfogataranyu) etil-alkohol-ammonia-oldat,
250 em- 3%-os rez-szulfat-oldat,
100 em! glieerin,
100 ern! sebbenzin,
- Irix- vagy Naksol-spray.
A tanar felelos azert is, hogy a tanulok feliigyelet nelkiil ne kiserletezzenek,

i1Jetve a szertarban, eloadoteremben "ne szerezhessek be" a vegyszereket az
otthoni kiserletezes celjara, Ezert a vegyszereket ztirt szekrenyekben, a merqeket,
melyeket a felsorolasban + -tel jeloltiink, mereqszekrenyben tartsuk. A mereg
szekreny fembol kesziilt es lakattal zarhato. Javasoljuk, hogy cianidot kozepis
kolaban ne tartsunk es ne hasznaljunk! A tanulok tanari feliiqyelet nelkiil ne
tartozkodjanak a szertdrban.
Mindez azonban meg nem elegendo a balesetek megelozese erdekeben, mert
mint a kozelmult nehany tragikus balesete is mutatja, a gyerekek mas forrasbol
is hozzajuthatnak veszelyes vegyszerekhez. Ezert alapoetb feladatunk az, hogy
leszoktassuk a gyerekeket a felelotlen magatartasrol, arra neoeljilk Bket, hogy
kellii komolysdqqal es feleliisseqqel viselkedjenek sajat es tarsaik testi epsegenek
megovasa erdekeben, Nevelesi szempontbol fontos tenyezb a pedaqoqus pelda
mutatasa. Ezert ajanlatos, hogy a tanar a kiserletek bemutatasa kozben kelld
gondossagot es ovatossagot tanusitson. Peldaul dolgozzon kopenyben, ha sziik
seges vedoszemtivegben, lepjen hatra, ha szikrazassal, langgal jar a reakcio, Ne
igyon fOzopoharb61, ne hasznalja sozasra vagy edesitesre a vegyszereket, ne
taroljon elelmiszert a vegyszertarolasra szolgalo hiitoben, ne egyen es ne doha
nyozzon kiserletezes kozben,
A legnagyobb gondossag mellett is elofordulhat kisebb baleset. Fontos, hogy
a tanar ilyenkor elsiiseqelyben reszesitse a tanulot, illetve azonnal elkiildje az
iskolaorvoshoz vagy a legkozelebbi rendelobe,
~ol
~e
1.4 A szertar felszerelese
~k,
az
~t.
~g
w.r
ne
Az iskolak nagysaga, elhelyezesees felszereltsege nagyon sokfele. Termeszete

sen lenyegesen konnyebb dolga van annak a tanarnak, aki szertarral, eloadote
remmel, megfelelo felszerelessel es vegyszerekkel rendelkezo iskolaba keriil
tanitani. Ha azonban a felsorolt feltetelek barrnelyike hianyzik, abba az ott
dolgozo pedagogusoknak huzamosabb ideig nem szabad beletorodniiik, Az
oktatasi torveny szerint az igazgato, a munkakozosseg-vezeto es a szaktanacs
ado egyik alapveto feladata a fejlesztes tervezese es megvalositasa, beleertve
ebbe a tartalmi, szemelyi es targyi fejlesztest is.
A felszereles, de foleg a vegyszerek beszerzesekor sok mulik a tanar iigybuz
galman es lelemenyessegen, Hiszen a demonstracios kiserletek bemutatasahoz
egy-egy alkalommal esak nehany grammnyi anyag sziikseges, es a felhasznalt
vegyszerek joresze kaphato a gyogyszertarakban is.
Az iskolaba kikeriilo kezdo tanarok munkajat kivanjuk azzal megkonnyiteni,
hogy felsoroljuk a konyvben szereplo kiserletek elvegzesehez szukseges eszkozo
ket, anyagokat, vegyszereket. A vegyszerek eseteben azt is feltiintetjuk, hogy
atlagos meretii (kb. harom parhuzamos osztaly) iskola eseteben az egy tanevre
szamitott mennyiseg hozzavetoleg mennyi.
Az eszkozok jegyzeke
ert
lOl
gy
gy
ek
~
Uo
oc
~e
ne
gy
az
acelhalo
acelmozsar
agyaggolyo
agyagharomszog
agyaghenger (mazatlan)
analitikai merleg
(sulysorozattal)
aerometer sorozat
azbesztes drothalo
allvanycsipesz
allvanydio
allvanykarika
badogtal (tepsi)
borszeszego
bothomero
brornpipetta
Bunsen-ego
biiretta
J 575 Kiserlet a kemia tanitasahoz
.
.
.
.
.
2 db
1 db
5 db
10 db
3 db
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
I db
1 db
20 db
10 db
10 db
5 db
2 db
20 db
5 db
1 db
10 db
10 db
2 iv
1 orso
csepegteto tolcser
3 db
2 par
Deville-palaek
dializalo henger
3 db
dorzspapir
2 iv
dugo (parafa, tobb meret) 200 db
dugo (gumi, tobb meret) .. 50 db
dugofurosorozat
1 db
(elesitovel)
.
Erlenmeyer-Iombik
(1000 cm-)
.
3 db
Erlenmeyer-Iombik
. 10 db
(500 cm-)
Erlenmeyer-Iombik
. 10 db
(200 ern")
Erlenmeyer-Iombik
(100 em")
. 10 db
celofanpapir
cerna
.
.
.
.
.
.
33
Erlenmeyer-Iombik
(50 cm ') . . . . . . . . . . . . . . . .
Erlenmeyer-Iombik
(25 em")
.
exszikkator
.
egetokanal
kemcsofogo faesipesz
fahasab (tobb meret)
20 db
20 db
2 db
10 db
20 db
3 db
1 db
1 db
1 db
2 db
5 db
10 db
10 db
20 db
20 db
20 db
fesziiltsegatalakito
.
fesziiltsegmero
.
femlap
.
fozopohar (2 dm-)
.
fozopohar (1 drn-)
.
fozopohar (500 em")
.
fozopohar (250 em")
.
fozopohar (100 em")
.
fozopohar (50 ern")
.
fozopohar (25 ern")
.
frakcionalolombik
.
(1000 em")
3 db
frakcionalolombik
(500 ern")
10 db
frakcionalolombik
(200 ern")
10 db
frakcionalolombik
(100 ern")
10 db
gazfejleszto kesziilek
(csiszoltdugos)
.
5 db
gazfelfogo henger
. 10 db
gazmosopalack
.
5 db
gazmosopalack
porlasztoval . . . . . . . . . . . . .
1 db
gombostu (rovartii is) .... 10 db
golyoshuto . . . . . . . . . . . . . .
2 db
golyaorr .. . . . . . . . . . . . . . .
1 db
gornblombik (1 dm") .....
3 db
gomblombik (500 ern")
5 db
gomblombik (200 ern")
10 db
gomblombik (100 cm ')
10 db
grafitelektrod
10 db
gumigyiirii
1 esomag
gumicso
30 m
34
. 4p
. 1O(
. 100 (
1(
harapofogo
.
1(
Hoffrnann-fele vizbonto ..
5(
Hoffmann-fele szorito
.
2(
homokfiirdo
.
4(
hutofogo
.
hiitoeso (kopeny nelkiil) ..
2c
injekcios fecskendo es tii
5c
(tobbfele meret)
.
kalapacs
.
Lc
kemcso
. 500 c
kemcso (jenai)
. 20 C
kemcso (nagymeretii)
. 20 c
kemcso (felmikro)
. 300 C
kemcsoallvany
. 20 C
kemcsokefe
. 20 C
kes
.
3C
Kipp-keszulek
.
2C
kezimerleg (sulysorozattal)
1d
kobaltiiveg
.
1C
kristalyositocsesze (20 em
atmeroju)
.
5d
)
atrneroju
. lOd
......)
atrneroju
. lOd
krokodilcsipesz
. 20 d
2d
Liebig-hiito
.
magneses kevero
.
1d
merohenger (dugos)
.
1C
rnerohenger (1 drn")
.
1C
merohenger (500 ern")
.
2d
. 10 d
. lOd
. 20 d
merolombik (1 dm-)
.
1d
merolombik (500 ern")
.
2d
merolombik (100 ern")
. lOd
merolombik (50 cm-)
.
5d
mikroszkop
.
1d
gumikesztyii
gyertya
gyujtopalca
......
......
~ par
Odb
Odb
I db
I db
5 db
2 db
4db
2 db
5 db
I db
Odb
:0 db
:0 db
Odb
Odb
db
'3 db
2 db
I db
I db
Mohr-szorito
.
nikkeiezett esipesz
.
oldalcsoves nagy kemcso ..
oklalcsoves felmikro
4 db
4 db
5 db
kemeso . . . . . . . . . . . . . . . . .
50 db
2 db
50 db
I db
5 db
20 db
2 db
olio ..... .. . . . .. . . . . . . . .
oraiiveg (tobb meret) . . . . .

pipetta (50 em")
pipetta (20 em 3)
pipetta (10 cm-)
pipeua (10 ern- osztott)
pipetta (1 em? osztott)
2 db
porcelanmozsar torovel . . .
3 db
porcelanlemez . . . . . . . . . . .
5 db
porcelantal Il Zcm atmero)
5 db
porcelantal (6 em atrnero) . 10 db
porcelantegely . . . . . . . . . . . 20 db
porcelantolcser
2 db
porcelancsonak . . . . . . . . . .
2 db
poroszto kartya
20 db
ragasztopapir
I tekeres
rajzszeg
I doboz
razotolcser . . . . . . . . . . . . . .
Sdb
reszelo
reszelo (ampullareszelo) . . .
~db
spatula
ldb
ldb
!db
idb
db
db
:db
.db
'db
db
db
db
3 db
I db
10 db
3 db
I db
5 db
20 m
30 db
2 db
I db
stopperora
szaritocso . . . . . . . . . . . . . . .
szigeteloszalag . . . . . . . . . . .
szigetelt vezetek
szivopalack
szedas szifon . . . . . . . . . . . .
szovet (feher)
100 ern
sziiroallvany
2 db
sziiropapir
50 iv
mica
10 db
taramerleg (sulysorozattal)
I db
Tvalaku uvegcso
tegelyfogo
termoszkop
torloruha
Uvalaku iivegcso csappal . .
U-alakiI iivegcso . . . . . . . . .
uvegbot
iivegkad
uvegcso (tobb meret)
uveglap (esiszolt)
iiveglap
uvegtolcser (20 em atrnero)
uvegtolcser (10 em atrnero)
uvegtolcser (6 em atmero) .
iivegtolcser (3 em atmero)
iivegpipa
varrotii . . . . . . . . . . . . . . . . .
vasallvany
vascso . . . . . . . . . . . . . . . . . .
vastegely
vas haromlab
vezetokepesseg-vizsgalo . . .
vegyszereskanal . . . . . . . . . .
vatta
2
vizlegszivattyu . . . . . . . . . . .
vonalzo
zsebtelep (9 es 4,5V)
zsilettpenge
zsmeg
I
zsirkreta . . . . . . . . . . . . . . . .
5 db
5 db
I db
5 db
5 db
10 db
20 db
4 db
5 kg
10 db
10 db
2 db
5 db
10 db
10 db
5 dh
3 db
10 db
2 db
4 db
10 db
I db
20 db
esomag
I db
I db
20 db
5 db
tekeres
2 db
Elektrokemiai kiserleti
doboz (Calderoni)
Mikrokiivettas
egysegcsomag (Calderoni)
zseblarnpa
zsebkendo
300 Woos lampa
5 db
.
.
.
I
I
3
I
db
db
db
db
db
db
db
).
35
A tovabbiakban a konyvben szereplo kiserletek elvegzesehez sziikseges vel

szerek listajat ismertetjiik. Az anyag neve utan tett + -tel je/Oljuk a merqek
amelyek beszerzese es tarolasa engedelyhez kotott. Engedelyt az iskolat feliig~
10 helyhatosag egeszsegiigyi osztalyan lehet kerni.
Ezeket a vegyszereket biztonsagi zarral vagy lakattal lezart un. mereqsze
renyben ke// tdrolni.
A vegyszerek es anyagok jegyzeke
acetaldehid
100 em
aceton
500 cm'
500 g
agyag
10 g
alizarin . . . . . . . . . . . . . . . . .
aluminiumdrot
', . . . .
1m
aluminiumdara
100 g
200 g
aluminiumpor
4 db
aluminiumlemez
alurninium-szulfat . . . . . . . .
200 g
200 cm '
amil-alkohol
ammonium-dikromat . . . . . 200 g
2 dm '
ammonium-hidroxid
100 g
arnmonium-karbonat
500 g
amrnonium-klorid
50 g
ammonium-rnetavanadat . .
50 g
arnmonium-molibdenat
200 g
ammonium-nitrat
100 g
ammonium-oxalat '
20 g
arnmonium-tiocianat +
100 g
amrnonium-szulfat
20 g
4-amino-antipirin
50 cm'
anilin +
20 g
antimon
antimon(lII)-klorid
20 g
50 g
arzen-trioxid +
10 db
aszpirin
A-vitamin (olajos)
2 amp.
azbeszt
50 g
50 g
bakelit
barium-hidroxid +
200 g
50 g
barium-karbonat +
bariurn-klorid +
100 g
36
barium-peroxid +
barium-szulfat +
bauxit . . . . . . . . . . . . . . . . . .
benzaldehid
benzin (gyogyszertari)
benzin (86 es 98
oktanszamu)
benzol
benzoil-peroxid
bizmut
bizmut(III)-klorid . . . . . . . .
bor
borkosav
borsav
brom
brorn-timolkek
5C
5(
20(
100 CI
250 CI
50 CI
200 CI
2(
2(
5(
200
CI
1O(
1O(
100 CI
burgonya
II
butil-akohol
50 CI
t-butil-benzol . . . . . . . . . . .. 10 CI
t-butil-klorid
5 cr
celluloid
2C
cigaretta . . . . . . . . . . . . . . . .
5(
cinklemez . . . . . . . . . . . . . . .
6(
cinkpor
lOC
cink (granulalt) . . . . . . . . . .
1I
cink-klorid . . . . . . . . . . . . . .
100
cink-szulfat
100
citrom
,.........
4(
cukorrepa
I(
C-vitamin
csersav
dextrin
10 (
10
50
let,
ye
~k-
m3
m3
Og
Og
Og
m3
Og
Og
m3
Ig
kg
m3
m3
m3
Og
db
db
Og
kg
Og
Og
db
db
dh
Og
Og
dikalium-hidrogen-foszfat .
10 g
dinatrium-hidrogen-foszfat
10 g
difenil-amin .. . . . . . .. . . . .
10 g
dimetil-anilin + ...
20 g
dimetil-glioxim
I g
dodecil-amin
109
ecetsav
500 em>
ecetsav-anhidrid
50 cm'
50 g
eleszto
200 em
etil-acetat
etil-alkohol
1 dm>
etilen-diamin
50 g
etil-eter
300 em>
etil-jodid
10 em>
etil-klorid . . . . . . . . . . . . . .. 10 em
EDTE-oldat
500 em>
1g
eriokrom-fekete T
eziistdrot
10 em
eziist-nitrat
50 g
faszen .. . . . . . . . . . . . . . . . . 500 g
fahamu . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 g
2-fenil-propen
10 g
fenil-malonsav . . . . . . . . . . .
10 g
fenol +
200 g
fenolftalein
109
fluoreszcein
10 g
fluor-hidrogen +
50 em>
formaldehid
200 ern
foszfor (feher) + ........
100 g
foszfor (voros)
100 g
foszfor-pentoxid +
50 g
foszforsav
200 em>
ftalsav-anhidrid
30 g
fukszin
10 g
fiistolt tarja
100 g
gepolaj
200 ern"
glicerin
200 em>
gumiarabikum . . . . . . . . . . .
50 g
gyanta
50 g
gyapjufonal
10 g
gyapotfonal .. . . . . . . . . . . .
10 g
gyiimolcs (alma, szolo,
nehany
szilva stb.)
szem
hangyasav "
200 em>
hexarnetilen-tetramin
10 g
hexan (vagy heptan)
100 em>
hidro-kinon
50 g
hidrogen-peroxid
500 em>
higany
1000 g
100 g
higany(II)-klorid +
100 g
higanytflj-nitrat +
100 g
higany(II)-oxid (voros)" ..
higanytllj-szulfat +
20 g
homok (tisztitott)
100 g
horzsako
50 g
indigo..................
20 g
izopropil-alkohol
50 em>
jegecet
100 em
jod
100 g
jodoform
100 g
kalcium
50 g
kalcium-acetat . . . . . . . . . . .
50 g
kalcium-fluorid
50 g
kalcium-karbid
200 g
kalcium-klorid (krist.)
200 g
kalcium-klorid (vizm.)
300 g
kalcium-nitrat
50 g
kalcium-oxid
100 g
kalcium-szulfat
200 g
karbamid . . . . . . . . . . . . . . . 100 g
kaucsuk
50 g
kalium.................
50 g
kalium-dikromat . . . . . . . . . 300 g
kalium-bromid
100 g
kalium-bromat
50 g
kalium-hexaciano-ferrat +.
50 g
kalium-hexaciano-ferrit " ..
50 g
kalium-hidroxid + ..
100 g
kalium-hidrogen-szulfit
50 g
200 g
kalium-jodid
kalium-jodat
50 g
kalium-karbonat . . . . . . . . . 100 g
kalium-klorid
100 g
kalium-klorat "
200 g
kalium-natrium-tartarat ..
100 g
37
kalium-nitrat . . . . . . . . . . . .
kalium-permanganat .....
kalium-peroxo-diszuifat . . .
kalium-szulfat
kalium-szulfit
kalium-tiocianat +
kamfor
200 g
I kg
50 g
100 g
100 g
50 g
109
metil-metakrilat (monomer)
metil-narancs . . . . . . . . . . . .
metil-voros
monoklor-ecetsav
mosopor
naftalin
~-naftol
.
.
.
.
.
.
kemenyito
100 g
kenpor
200 g
ken (darabos)
200 g
kensav"
2 dm!
klormesz
100 g
kobalt(II)-klorid .. . . . . . . .
100 g
kobaltrllj-nitrat
50 g
kockacukor
100 g
koolaj (nyers)
200 ernp-kaprolaktam
50 g
klorofilloldat
100 em 3
kloroform
200 em!
I-naftil-amin
napraforgomag
natrium
natrium-acetat
natrium-bromid
.
natrium-fluorid + . . . . . . . . .
natrium-formiat
natrium-foszfat ., . . . . . . . .
natrium-hidrogen-foszfat . .
natrium-dihidrogen-foszfat
natrium-hidrogen-karbonat
natrium-hidrogen-szulfat . .
kristalycukor .. . . . . . . . . . .
natrium-hidrogen-szulfit ..
100 g
kvarchomok
100 g
kvarcpor
100 g
lakmusz
10 g
lenolaj
200 em"
liszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
100 g
Iitium-klorid
50 g
lucigenin
Ig
luminol
0,I g
madartoll .. . . . . . . . . . . . . .
5 db
magneziumpor
200 g
magneziumszalag
10 m
magneziumforgacs
100 g
magnezium-klorid
100 g
magnezium-nitrat . . . . . . . .
100 g
malatacukor
10 g
mangantlvj-oxid
100 g
mangantl lj-szulfat
100 g
marvany .. " . . . . . . . . . . . .
1 kg
metalde hid . . . . . . . . . . . . . .
50 g
metil-alkohol + ......... 200 ern
metilenkek
metilen-klorid
38
.........
2g
10 g
natrium-hidroxid +
natrium-karbonat (krist.).
natrium-klorid
natrium-kromat
natrium-nitrit +
natrium-peroxid +
natrium-szulfat
natrium-szulfit . . . . . . . . . . .
natrium-szulfid
natrium-tioszulfat . . . . . . . .
natronmesz
nikkel-formiat . . . . . . . . . . .
nikkel-nitrat
nikkel-szulfat . . . . . . . . . . . .
novolakkgyanta
izooktanol.
olajsav
H
2(
~
5
5
5
~
2(
20
2<:
2C
2C
1C
2C
1C
5C
2C
2C
2
2
2
100 c
olom . . . . . . . . . . . . .. . . . . .
100(
2(J
olomlemez . . . . . . . . . . . . . .
olom-acetat
4
10
olom-nitrat
olom-oxid
H]
I(J
!Og
5g
5g
Og
Og
Og
Og
~l
Og
Dg
pg
Dg
~g
~g
~:
~g
~:
~g
~g
~g
~g
~g
19
fg
'g
18
Ig
Ig
Ig
Ig
ig
ig
l3
.3
's
b
g
g
g
on
on(II)-klorid
orvosi szen
100g
50 g
100 g
oxalsav"
100 g
palladium-klorid . . . . . . . . .
Ig
paradicsomle
100em>
paraffin (szilard) . . . . . . . . .
100 g
paraffinolaj
100em!
10 g
. pcpszin .. .. .. . .. . . . .. . . .
perklorsav
100 em?
petroleum
200 em!
piridin
100em 3
pirit
50 g
pirogallol
......
20 g
plexiiiveg
50 g
poliamid (froccsanyag)
100 g
polietilen
I m2
polisztirol . . . . . . . . . . . . . . . 100 g
Hs izopropil-alkohol .... 100 em 3
PVC-Iemez . . . . . . . . . . . . ..
0,4 m 2
rezolgyanta
100 g
rezorcin
109
rCzlemez . . . . . . . . . . . . . . . .
6 db
rezhalo
.. .. .. .. .. . . .
50 g
rezt'orgacs
200 g
rizdr6t
. . . .. . .
2m
riz-dikromat
100 g
,*.karbonat
50 g
_muM
50 g
tiz(II)-oxid
200 g
tiz(II)-szulfat (krist.)
I kg
ricinusolaj
50 em
saJetromsav (fiistolgo)
500 ernsaletromsav ..... . . . . . . . . I dm
savanyil kaposzta
. . 200 g
sellak
50 g
selyem (valodi)
50 em
sargarepa
. . . . . . . . . . . . 200 g
s6sav
3 dm
stroncium-nitrat
50 g
szappan
I db
szaliciJsav . . . . . . . . . . . . . . .
20 g
szarazjeg
50 g
szojaliszt
50 g
szen (asvanyi)
200 g
szen-diszulfid . . . . . . . . . . . . 100em
szen-tetraklorid
200 em>
szilikagel
50 g
szolocukor . . . . . . . . . . . . . .
100 g
sztearinsav . . . . . . . . . . . . . .
100g
sztirol
50 g
szulfanilsav
50
talajmintak
100g
tej
200 ern
tejeukor
20 g
temperafestek
I db
terpentin
100 em
timolftalein
Ig
timolkek
Ig
timso
100 g
tirozin
0,2 g
titarulvjoxid
10 g
tojas
10 db
toluol
100ern>
trikrezol
109
turo
100 g
tiizk6
10 db
1 tek.
univerzal indikatorpapir .,
urotropin
1 doboz
iiveggyapot
200 g
vaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
100 g
vaslemez
4 db
vaspor
200 g
vasforgacs
200 g
vas(III)-klorid
200 g
vas(III)-oxid
100 g
vastll lj-nitrat
100g
vas(II)-szulfid
300 g
vasil lj-szulfat
200 g
vastl lj-oxalat "
100g
vazelin
50 g
vlasz
..........
50 g
39
viziiveg
xilol
200 ern100 em!
zselatin
zsir
.
.
A savak, a hidrogen-peroxid es a vizuveg eseteben az adatok koncentralt ole

vonatkoznak.
1.5 A vegyszerek tarolasa, tisztitasa
A vegyszerek tarolasara parafadugos vagy iivegdug6s vegyszeresuveg

hasznalunk, Nehany anyag tarohisara a papir- vagy muanyag zacsko is meg
10. A tarolas modjat mindig az anyag tulajdonsagai szabjak meg. lgy pel,
a levegon valtozast szenvedo (higroszkopos, gyulekony, karbonatosodo :
anyagokat csiszoltdugos edenyekben, esetleg folyadek alatt kell tarolni. A I
natriumot es kaliumot petroleum alatt, a feherfoszfort pedig viz alatt tart
Vigylizat! Ugyanesak j61 zaro iivegben es jol elztirt helyen kell tarolni mil
olyan vegyszert, amely merqezo. A tanarnak kell gondoskodnia arrol, hOI
tanulok es illetektelen szemelyek ezekhez ne ferjenek hozza '
Az iivegeken minden esetben tiintessiik fel azok tartalrnat, merqezii any,
eseteben kidon jelzessel hiojuk fel a fiqyelmet a oeszelyre. A cimken az ar
neven kiviil celszerii az osszetetelet (vegyjel, kepler), - ha oldat, a koncentra
jat is - jelolni, mert ugyanaz a vegyszer gyakran tobbfele neven ismert.
A vegyszereket ajanlatos olyan rendben elhelyezni a szertarban, hogy a,
dolgozo tanarok a legegyszeriibben es leggyorsabban megtalaljak a sziiks
anyagot. A tapasztalatok szerint a legmegfelelobb a magyar nevek s::e
ABC-sorrend. fgy az elrendezes esak egy alkalommal jelent idot es farado:
kesobb, ha mindig a helyere tessziik vissza az iivegeket, ez sok felesleges kere
lestol kimel meg minket. Celszerii a szervetlen es a szerves vegyszereket ki
szekrenyben, de legalabb kiilon polcon tarolni.
Vigyazzunk ana, hogy torneny savakat es tomeny ammonium-hidroxido
tartsunk egymas mellett, mert gozeik reakcioba lepnek. Tomeny saoakat leh
leg csiszoltduqos iivegekben taro ljunk, mert a parolgo say a parafadug6t ha
tonkreteszi. Alkaliluqok tarolasara viszont e jo! zaro parafaduqos iiveg a meg:
lobb, mert a lug az iiveget megmarja, ezert a dugo konnyen beragad. Neh
vegyszert, amely a feny hatasara bomlik (pI. eziistvegyiiletek, rezorcin stb.) I
barna iivegben es sotet helyen szabad tarolni,
Ha egy vegyszerbol tobbfele minosegfi all rendelkezesre, akkor azokat ki
edenyben, a minoseg feltiintetesevel taroljuk. A vegyszerek altalanosan hasz
minosegjelzesei a kovetkezok:
40
00 g
50 g
atra
~~~;
stb.)
,fern
njuk.
mden
egy a
w(Jok
myag
tacio
sz ott
.seges
erinti
ezast,
resge
kiilon
lot ne
'heto
lamar
gfele
~hany
)csak
kiilon
iznalt
Nyers (technikai, crud urn) vegyszer: banyaszatilag vagy gyarilag eloallitott

anyag, amelyct tisztitasnak nem vetettek ala.
Tisztitott (depuratum) vegyszer: csak egyszerii tisztitasnak alavetett anyag,
amely altalaban meg sok szennyezest tartalmaz.
Tiszta (purum) vegyszer: korultekinto tisztitas utan nyert termek, amely csak
kis mennyisegben tartalmazhat szennyezest.
Vegytiszta (purissimum) vegyszer: igcn tiszta terrnek, szennyezest csak el
enyeszc mennyisegben tartalmaz.
Analitikailag tiszta (pro analysi) vegyszer: az iparilag eloallithato legtisztabb
aru, amely szennyezest csak nyomokban tartalmaz.
Gyogyszerkonyvi minoseg: olyan anyagok, ameiyek a cimken feltiintetett
gyogyszerkonyv minosegi eloirasainak felelnek meg. Ezek altalaban egyenerte
kuek a vegytiszta minosegu vegyszerekkel. Az ilyen vegyszerek cirnkejen altala
ban a "Ph. Hg. V." jelzest olvashatjuk, ami azt jelenti, az anyag az otodik
magyar gyogyszerkonyv eloirasainak megfelelo tisztasagu.
Az iskolai klserletek celjdra altalaban meqfelelo a purum minoscyii (magyar
jelzese: t.) veqyszer, de termeszetesen jobb a vegytiszta (magyar jelzese: a.t.)
minosegii.
Csak latszolag jelent tobbletmunkat a veqyszer- es eszkozlcltar keszitese es
tezetese, mert mindig egyszenibb es gyorsabb azt attekinteni, mint a zsufolt
szekrenyben keresgelni.
A felmikro tanulokiserletekhez es a mikrokiivettas dernonstracios kiserletek
hez csak paranyi anyagrnennyiseg sziikseges, ezert celszeni erre a celra a leg
gyakrabban hasznalt vegyszerekbol kulon sorozatot kesziteni 50 g-os poriive
gekben, iIletve 50 cm--es csepegtetovel ellatott folyadekiivegekben.
Ha azt tapasztaljuk, hogy a vegyszer nem eleg tiszta, akkor alkalmas medon
tisztitani kell. A szilard anyagok tisztitasanak leggyakoribb rnodja a feloldas
utam sziaes es atkristalyositas. Az atkristalyositast olyan anyagok tisztitasara
(elvalasztasara) hasznalhatjuk, amelyek oldekonysaga a hornerseklettol megfe
lelo mertekben fiigg. Lenyege, hogy az adott anyagbol magasabb hornersekleten
telitett oldatot keszitiink, az oldatot ferron megsziirjuk, igy az osszes olyan
szennyezo anyagtol megszabadulunk, amelyek az adott anyagnal rosszabbul
oldodnak. Lehutes utan a kivalo anyagot ugyancsak sziiressel kiilonitjuk el.
A visszamarado oldat, az un. "anyalug" tartalmazza az osszes jobban oldodo
szennyezest, Leggyakrabban 80 "Cson telitett o/datta/ oeqezzidc az atkristalyosi
tast. Ha a telitett oldatot /assan hiitjuk Ie, akkor keyes kristalygoc kepzodik,
ezert nagy, jot fejlett kristdlyokat kapunk. Ha a lehiiles qyors (pI. hideg vizbe
allitjuk az edenyt), akkor nagy az oldat relativ tultelitettsege, sok goc kepzodik,
ezert a kivalo anyag aprokristalyos.
Ogyeljiink arra, hogy tiszta edenyekben, tiszta oldoszerrel dolgozzunk, mert
ellenkezo esetben ujabb szennyezes keriil a vegyszerbe.
Nehany szilard anyagot (pI. jod, naftalin, higany(II)-klorid) szublimaciooal
41
tisztithatunk. Ezeknek a szilard anyagoknak a tenzioja hevites hatasara az

olvadaspont elerese elott eleri a kulso nyornast, igy az ad ott anyag azon a
hornersekleten megolvadas nelkul gazhalmazallapotuva alakul at.
Folyekony vegyszerek tisztitasa desztillaldssal tortenik, A desztillalokesziilek
osszeallitasat az 1.6 fejezetben ismertetjiik.
A haszndlt hiqanyt az alabbi ketfele eljarassal tisztitjuk:
a) Sziiressel
A szilard szennyezeseket ugy tavolitjuk el, hogy a higanyt szarvasboron atsziir
jiik. Ehhez egy kb. 60 em hosszu, 8-10 mm belso atmerojii iivegcso es egy kis
darab szarvasbor sziikseges. A szarvasbort erositsiik az iivegcso also vegere,
fogjuk a csovet allvanyba, tegyiink ala tiszta, szaraz fozopoharat. A tisztitando
higanyt adagokban ontsiik a tolcserbe, A higany igen finom eseppek alakjaban
atszivarog a bor finom porusain, a szennyezesek fennakadnak rajta.
b) Saletromsatnial
A kiserletek kozben a higany gyakran szennyezodik mas femekkel, amelyektol
saletromsavas rnosassal tisztitjuk meg. A tisztitando higanyt nagyobb, jol zaro,
csiszoltdugos iivegbe ontsiik, kb. otszoros terfogatu 5 tornegss-os higany(II)
nitrat-oldatot ontsiink ra, amely nehany ern! tomeny saletromsavat is tartalmaz.
A higanyt es az oldatot tobbszor razzuk ossze alaposan, majd ontsiik Ie az
oldatot, es mossuk ki a higanyt sok vizze\. A mosovizet is ontsiik Ie, a marade
kot pedig itassuk Ie sziiropapirral. A meg ezutan is rajtarnarado vizet vizmentes
natrium-szulfattal kotjiik meg, amelyet raszorunk a higanyra.
1.6 Laboratoriumi alapmiiveletek

1.6.1 Elokeszito miiveletek
1.6.1.1 Apritas
Apritast tobbnyire a szilard anyag fajlagos feliiletenek novelese celjabol
vegziink. Leggyakrabban hasznalt eszkoze a mozsar, amely kesziilhet vasbol,
porcelanbol, achatbol stb. A rnozsar anyaganak kivalasztasa az apritando
anyag kemenysegetol, ilIetve a tisztasag igenyetol is fiigg.
Az anyagok elporitasat ugy vegezziik, hogy a toro segitsegevel nyomast es
forgatoerot gyakorolunk a darabos szilard anyagra, majd a toro korbernozgata
42
az
,a
saval morzsoljuk SZe\ a mar szettort darabokat,

amig a kivant finomsagu szemcsekhez jutunk.
Hasznalat utan szuropapirral vagy torloruhaval
tavolitsuk el a szennyezest, majd mosogatassal is
tisztitsuk meg az eszkozt.
1.1. abra Mozsar
lr
as
:e,
1.6.1.2 Bemeres
16
in
~I
k),
[)
lZ.
az
A laboratoriumi munkaban a tomeg meghatarozasara ketkaru merlegeket

hasznalunk. Kis mennyisegu anyag kozelito pontossagu meresere szolgal a
kezimerleg. amelynek a tartoja, karja es a mutatoja fembol kesziil, a selyemzsi
norral felfiiggesztett serpenyok pedig szarubol vagy alkalmas muanyagbol van
oak. A merleget kampoja segitsegevel bal keziink mutatoujjara akasztjuk. Ter
heletlen allapotban a mutato kozepen all. A merendo vegyszert kozvetleniil az
egyik serpenyobe tessziik, a masik serpenyobe keriilnek a sulyok. Az anyag
siiriisegetol fiiggoen legfeljebb 1-2 g bemeresere alkalmas, de leggyakrabban
csak 10-15 cg-ot meriink vele. Hasznalat utan ne felejtsiik el alaposan megtorol
ni.
es
1.3. abra Tararnerleg

1.2. dbra Kezimerleg
~s
Ha nagyobb tomeget kell I cg pontossaggal lemerniink, akkor taramerleqet

hasznalunk. A taramerleg mutatoja es ket serpenyoje aceleken nyugvo acel
agyon fiigg. A mer leg pontossaga nagymertekben fiigg az ekek allapotatol, ezert
a merleget kimeletesen kell kezelni. Hasznalaton kioid mindiq alatamasztott
idegen szoval - arretalt allapotban kel/ tartani. Fontos szabaly tovabba, hogy
a merleqet terhelni, ilJetve a terhelest csokkenteni szinten csak arretalt dllapotban
szabad.
43
Mere" elou allupitsuk meg az iires merleg egyensulyi helyzetet. Ez azt jelenti,
hogy megfigyeljiik. hogy ures allapotban dezarretaltan a rnerleg mutatoja mi
Iyen iranyban es hany osztast ter ki. E/t tobbszor elvegezzuk es kozeperteket
szarnolunk. Ha az egyensulyi helyzet nagyon tavol van a kozepso skalaresztol,
akkor a merlegkaron leva csavarok segitsegevel a/ egyensulyi helyzcict eltoljuk.
A merendo anyagot rendszerint a bal. a sulyokat pedig a jobb serpenyobe
tesszilk . A sulyok felrakasat mindig a merendo anyag hozzavetoleges tomegenel
nagyobbal kezdjuk, es utana csokkeno sorrendben rakjuk fel sorban a sulyokat
a serpenyo kozeperc, A sulyokat addig valtoztatjuk, amig a merleg mutatoja az
egyensulyi helyzetnek megfeleloen leng. A sulyleolvasast celszeru ellenorizni a
sulysorozat dobozanak iires helyei alapjan is.
A merleqet razk odasmentes. eqyenlctes hiunerseklctu, tiszta es szara: leve~/i~ju
he/yen tartsuk . Sziikseg eseten a labcsavarok allitasaval hozzuk vizszintes hely
zetbe. A rnerleget es a sulysorozatot tartsuk tisztan. Kiizretleniil (J serpenyobe
teqyszert f'1111i sziqoruan tilos, a bernerest orauvegen vagy mas alkalmas edeny
ben vegezziik. Nedvszivo es parolgo anyagot zart edenyben merjiink be. A me
rendo anyag hornerseklete mindig egyezzek meg a szoba hornersekletevel,
Analitikai merleqqel 0,I mg pon
tossaggal merhetiink tomeget. A
0,001 es 0,0001 g kozotti sulyokat
egy kiviilrol rnozgathato kar segitse
gevel helyezziik el.
A konyvben leirt kiserletekhez a
vegyszerek bemerese jo minosegji ta
rarnerlegen tortenjek. Amennyiben
kerniai fakultacio vagy tagozat mil
kodik az iskolaban, akkor javasoljuk
legfekes felautomata analitikai mer
leg beszerzeset is.
1.4. libra Analitikai merleg
Afolyadekok es oldatok bemerese altalaban terfogatmeressel tortenik. A ter

fogat kozelito vagy pontos meresere merbhenqert, merblombikot, pipettat, illetve
biirettat hasznalunk.
A mereskor a folyadekrneniszkusznak egy jelhez vagy beosztashoz viszonyi
tott helyzetet allapitjuk meg. A meres pontossagat alapvetoen az szabja meg,
hogy a mert terfogathoz viszonyitva mekkora az edeny atrneroje azon a helyen,
44
o3
COl
1.6. abra
Merolombik
1.7. abra
Pipetta
1.8. abra
Biirctta
ahol a leolvasas tortenik. Ezert kisebb pontossag erheto el a merohenger alkal
, mazasaval, mint a pipetta, a merolornbik, il1etve a biiretta segitsegevel.

A folyadekmeniszkusz helyzetenek megallapitasakor iigyeljiink arra, hogy
szemiink egy vonalban leqyen a folyadek felszineoel. Ha nagy pontossagra torek
Slunk, pI. altalaban a titralasok vegzesekor, akkor a folyadek aramldsanak a
sehessegere is fiqyelemmel kell lenni, mert gyors aramlaskor az edeny falahoz
ragadva nem elhanyagolhato mennyisegfi folyadek maradhat. Nagyon lenyeges
azis, hogy a terfoqatmerb eszkoz tiszta, a fala zsirmentes leqyen, mert ellenkezo
esetben a folyadek megtapad az iivegen.
1.6.1.3 Oldatkeszites
A kemiai reakciok tobbseget vizes oldatokban mutatjuk be. Ezert a szertar,
iIletve az eloadoterem felszerelesehez jo nehany oldatot kel1 kesziteniink. A vizes
oldatok keszitesehez es a konyvben leirt kiserletek elvegzesehez celszerii desztil
liilt vizet haszndlni. Amennyiben ez nem all rendelkezesre, akkor hasznalhatunk
tiszta edenyben felfogott esovizet is. Szarnos kiserlet elvegezheto csapvizzel vagy
kutvizzel is, de vannak olyan reakciok is, amelyeket zavar a vizkemenyseget
okozo oldott so, a viztisztitaskor bejuto kloridion vagy mali vegyi anyag.
..
/'
/.9. abra Desztillalt

vizes palack
Desztillalt viz a gyogyszertarakban es a benzinkutaknal is vasarolhato, Desz

tillalt viz tarolasara es adagolasara hasznaljuk az 1.9. abran lathato palackot.
Tanulokiserleti celokra praktikusabb az elvezetocsovel ellatott miianyag edeny.
Az oldatok tornenysegenek kifejezesere a konyvben leirt receptekben leggyak
rabban az SI mertekegyseg-rendszer eloirasanak megfeleloen a mol/dm
mertekegyseget hasznaljuk, amely azt fejezi ki, hogy az o/dat 1 dmt:e hdny mol
oldou anyagot tartalmaz, Nehany esetben, elsosorban akkor, ha a vegyszer
maga is oldat, es bizonyos tomenysegu oldatkent kerul forgalomba, a megfelelo
szazalekos tomenyseget szerepeltetjiik a kiserlet leirasaban is (pl. a hidrogen
peroxiddal kapcsolatos kiserletek).
Az o/datokat lombikban vagy jozopohiJrban keszitjuk, s csak a kesz oldatot
toltjiik at a tarolasra szolgalo iivegbe, Kiilonosen vonatkozik ez az eloiras olyan
anyagokra, amelyek oldasakor ho fejlodik (pI. natrium-hidroxid, kensav), vagy
a feloldasukat melegitessel kell elosegiteni. Ilyenkor a meleg oldatot lehutjiik,
s csak a kb. szobahornersekletii oldatot ontjuk at a folyadekuvegbe, Ezek az
iivegek ugyanis nem hoalloak.
O/datokat a kouetkezbkeppen keszitiink : taramerlegen (kisebb mennyiseg
eseten kezimerlegen) Iemerjiik a feloldando anyagbol a kiszamitott mennyiseget,
ezt lombikba vagy fozopoharba szorjuk, majd a sziiksegesnel kevesebb desztil
hilt vizet adunk hozza, Ezutan kevergetessel, razogatassal, ha sziikseges melegi
tessel (vagy hiitessel) elerjiik, hogy a szilard anyag feloldodjek. Ezutan az
oldatot atontjiik a merbhenqerbe, ha nagyobb pontossag sziikseges a merblom
bikba, es ott desztillalt vizzel a kivant terfogatra higitjuk azt. Innen a tarolasra
szolgalo folyadekiivegbe toltjiik a kesz oldatot. Kiilonosen abban az esetben,
ha allas kozben valtozhat az oldat (pl. szulfit-, jodidoldat), celszeni az iiveg
cimkejen a kepleten es a tomenyseqen kivu/ a keszltes idiipontjat, esetleg a keszito
neoet is feltiintetni.
46
A tomeny savak es lugok osszetetelet a kereskedelemben tomegjs-ban szok

11k feltiintetni, ezert a higitasukhoz a siiniseg ismerete is sziikseges. A konyv
YCgCn a 15-17. szamu tablazatokban megadjuk az iskolai gyakorlatban leggyak
rabban hasznalt oldatok siiniseg-osszetetel adatait.
I" Tomeny savak es lugok higitasakor mindig iigyeljiink arra, hogy a saoat,
, iJ/troea bigot ontsiika vizbe vekony suqarban, hutes, keverqetes kozben. Forditott
sorrendben ontve a hirtelen felszabadulo homennyiseg hatasara a folyadek
felforrhat es kifroccsenhet az edenybol,
Amennyiben az elkeszitett oldat nem teljesen atlatszo, az iivegbetoltes elott
It
lZIirjiik azt meg.

Ittjegyezziik meg, hogy a konyuben szereplo adatok es koncentraciok leqtobb
nor csak tajekoztatoertekiiek, vagyis ha attol kisebb mertekben elteriink, az nem
IJejolyoso/ja a kiserlet sikeret. Ha fontos az adatok pontos betartasa, akkor arra
till on felhivjuk a figyelmet.
1.6.1.4 Kesziilekek osszeszerelese

A kiserletek bemutatasat egyszenibb vagy bonyolullabb berendezesekben
vegezziik. A bonyolultabb berendezesek egyes reszeit parafa- vagy gumidugok
b1, iivegcsovekkel es gumicso
vckkel kapcsoljuk egymashoz,
Akesziilekek osszeszerelesehez
Ieggyakrabban a kovetkezo
miiveleteket kell elvegeznunk:
a) Vvegcso vogasa. hajlitasa,
kapil/oris keszitese
Eiso dolgunk megfelelo me
retii uvegcso beszerzese, Itt ar
ra kell figyelemmel lenniink,
bogy az iivegcso, a gumicso es
a kiilonbOzo eszkozok (gazfej
Jcsztc5, frakcionalo lombik stb.)
dvezeto csove osszeilleszthetc
legyen. Az iivegcso fala ne le
Den tul vekony, mert akkor
nehez szepen hajlitani, ne le
Den tul vastag sem, mert ak
kor nehezen lagyul meg. A leg
a1kalmasabbak a 0,8-1,2 mm
falvastagsagu, kb. 6-10 mm at
merojii csovek.
/.10. libra Uvegvagas
47
./
Uvegcsovet ugy vdqunk, hogy a kivant helyen ampullareszelovel a csovet

rnegkarcoljuk. A karcolas a csonek a mellkas fele eso reszen legyen. A csovet
ket huvelyujjunkkal megtamasztva hossziranyban ovatosan - mintha kinyitni
akarnank - kisse kifele hajlitjuk es szethuzzuk. Celszerii az iioeqet ruhaoal foqni.
mert ha a karcolas nem eleg mely, akkor az iiveg szilankosan torik es seriilest
okozhat, A levagott vegeket tartsuk langba, melegitsiik olvadasig, igy elkerulhe
to, hogy az eles vagasi feliilet megsertse keziinket szereles kozben,
Uvegcsovet ugy hajlitunk, hogy a csovet hosszanti tengelye koriil mindket
kezzel folyton forgatva tartjuk a langban, igy koros-koriil egyenletesen meleg
szik. Ha a cso meglagyult es hajlithatova valt, kivesszuk a langbol, abbahagyjuk
a forgatast, es fuggoleges sikban tartott, felfele iranyitott szarakkal adjuk meg
a csonek a kivant szoghajlast.
Kapillaris uveqcsooet ugy keszitimk, hogy az elobb ismertetett medon megme
legitjiik az iiveget, majd a langbol kiveve es allandoan forgatva, ket keziinkkel
ellentetes iranyban szethuzzuk, vegul a megfelelo helyen a kapillarist levagjuk,
b) Parafa- es qumiduqok hasznalata

A parafa dug6t hasznalat elott meg kell puhitani. Ehhez hasznalhatunk dugo
puhitot, vagy ha az nines, akkor a puhitando dugot tegyiik az asztal lapjara,
helyezzunk rei vastagabb deszkalapot, es azt feliilrol nyomva, sodorgassuk a
dugot nehanyszor ide-oda. A parafa dugokat a kiserlet eloeqzese utan mindiq
vegyiik ki a kesziilekbol, mert allando nyomas alatt elveszitik a rugalmassa
gukat.
J.11. dbra Dug6puhit6
A dugok furasara kezifurot vagy jurogepet hasznalunk. A dugokat mindig a

kisebb keresztmetszetii vegukon kezdjiik furni, A parafa dugo eseteben az iiveg
esc meretenel egy kiesit kisebb mereni furor hasznalunk, mert kiilonben az
irvegcso nem zar jol, Gumidugo eseteben a cso meretevel azonos, vagy egy kicsit
nagyobb meretii furor hasznalunk. Ha tobb furatot kivanunk kesziteni ugyan
abba a dugoba, akkor a furatok helyet elozetesen jeloljiik meg. A ket furat
'kozott minimalisan 2 mm tavolsag legyen, kiilonben a furat atszakad. Gumidu
gok furasa kozben a furor tobbszor kenjiik be qlicerinnel. mert kiilonben nehe
zen enink celhoz. A furokat idonkent elesiteni kell, ha eletlen furoval dolgo
48
:et
lk
, 1.12. 6hra Kezi dugOfuro-so'rozat

,-\1
/.13. dbra Gepi dugofuro
'~..,a parafa konnyen atszaka?, a gumidugot pedig esak nagyon nehezen
Widjuk atfurni, konnyen eltorik. Elesitesre specialis kes szolgal.

,Akifurt dugoba ugy helyezzuk be az uvegcsovet, hogy a cso dugohoz kozel
tIOveget fogjuk, es folytonos forgato mozdulattal dugjuk be a furatba. Vekony
;falti uvegcso eseten celszerii az iiveget ronggyal fogni. Ha gumidugoba helyez
zlikaz uvegcsovet, a lyukat elozetesen kenjiik meg glieerinnel. Ha a cso huzamo
aabb ideig a dugoban marad, a glicerines kenest idbnkent meg kell ismetelni,
,tiilonben a cso beragad.
'A rosszul zaro dugot parafinnal szoktak torniteni. Ez nem esztetikus latvany,
a melegitest sem birja. Ha lehet, keruljiik ezt a modszert,

c) Gumicsiioek haszndlata
Ovegcsovek osszekapcsolasara gumicsovet hasznalunk. A qumicso be/so at
/niriJje alamioel kisebb leqyen, mint az iivegcso atmeroje, kiilonben a csatlako
,as nem tokeletes. Konnyebb felhuzni a gumicsovet, ha az uvegcso veget veko
'.ayaD megkenjiik glicerinnel vagy vizzel. Az erosebb savak gozei, a halogen
_ek a gumicsovet megtamadjak, ezert hasznalat utan celszeni azt alaposan
,amosni.
Torekedjiink arra, hogy uoeq-uueqhez csatlakozast letesitsiink, Ezzel legmen
zarast erhetiink el, es a gumicsovek elettartamat is megnoveljiik. Ha a
aatlakoztatando csovek ninesenek egy magassagban, akkor ugynevezett Z cso
I
SIS Kiserlel a kemia tanitasahoz
49
vek hasznalataval lehet az osszekapcsolast megvalositani. A gumicso helyett

haszndlhatunk miianyaq csovet, azok elettartama altalaban hosszabb.
Sok idot es faradozast takarithatunk meg, ha a tanev elejen elkeszitjiik az
alapveto eszkozokbe a megfeleloen kifurt dugot, az iivegcso es gumicso csatla
kozasokat, es ezeket egy vagy tobb taneven at gondosan taroljuk.
1.6.2 Egyszerii fizikai miiveletek

1.6.2.1 Melegites, beparlas
A kemiai atalakulasokat gyakran melegitessel inditjuk, segitjiik elo. Labora
toriumi celra legalkalmasabb melegitoeszkozok a gazegok. A legelterjedtebben
hasznalt tipusai a Bunsen- a Teclu- es a Meker-eqo. Elvi kiilonbseg nines a
haromfele ego felepiteseben es miikodeseben. Az iskolak leggyakrabban Bun
sen-egovel vannak felszerelve. Mindharorn egon szabalyozhatjuk a gazhoz ada
golt levego mennyiseget, igy kiilonbozo homersekletu langot allithatunk elo.
Vigyazzunk arra, hogy rneggyujtaskor a Ievegoszabalyozo nyilas kiesi legyen,
mert ellenkezo esetben az ego konnyen "begyullad". A begyulladt egot a siivitd
hangrol es a lang zold szinerol ismerjiik fel. A beqyulladt egot azonnal zarjuk el,
majd varjuk meg, amig kihiil az ego femcsove, s esak utana szabad ujbol
meggyujtani.
1.14. libra Bunsen-ego
50
1.15. libra Teclu-ego
1.16. abra Meker-ego
~Uat!
A begyulladt ego femreszet ne fogjuk meg kezzel, mert egesi serii
q~ozhat!
~I ego meggyujtasakor mindig iigye/jiink a he/yes sorrendre, vagyis elobb
. '~t$uk meg a gyufat, majd utana nyissuk ki a gazcsapot. A levegoszabalyozo

teljeskinyitasaval a gazt sok levegovel egetjiik el, igy kapjuk a nem vilagi
fQvolangot, amelynek a homerseklete 900-1000 'C koriil van.
',AiSazegok hasznalatakor nagyon iigyeljiink arra, hogy a qumicsii mind az
. ~. mind a csapra szorosan illeszkedjek, mert ellenkezo esetben gaz szivarog
~ terem levegojebe es mergezest okozhat. Az eloirasok szerint a gazcsaphoz
~i1inccsel kell odaerositeni a gumicsovet, A repedezett, kiszaradt gumicsovet
~I ki kell cserelni ujra, Teljesen zart levegonyilassal lehetoleg ne hasznal
egot, mert ilyenkor a lang erosen kormoz.
01 nines gazvezetek, hasznalhatunk propdn-butan qazpalackot. Vigyazat!
. laek hasznalata balesetveszelyes, ezert szigoruan tartsuk be a hasznalati
tasokat! A propan-butan gazhoz csak specialisfuratu Bunsen-eqok haszruil
!
~ezetekkel
nem rendelkezo iskolakban es tanuloki
'ti celokra hasznalt melegito eszkoz a borszeszeqo.
lese egyszeni, de hatranya, hogy 400-500 "Cvnal
bb homersekletii lang eleresere nem alkalmas.
g homerseklete; ugy fokozhatjuk, ha femcsovon
ot fujunk a langba. A borszeszego hasznalatakor
bea kiioetkezii szobalyokat :
\ Az egobe denaturalt szeszt esak akkor szabad tolte

,ita a kanoc nem ego
1.17. abra Borszeszego
1Nehagyjuk a szeszt teljesen kifogyni, az utantoltest

~or vegezziik
. trtAlyban.
e1, amikor meg kb. 1/5-ig er a folyadek
0 gyeljiink
arra is, hogy ne toltsiik meg sziniiItig az edenyt, csak
3/4-00 reszig.
, . A kan6eot idonkent olloval Ie kell vagni.
: Az egot a kupak rahelyezesevel (nem fuvassal) oltjuk eI.
Az egot gyufaval vagy gyujtopalcaval gyujtjuk meg.
Hasznalaton kiviil az egot a kupakjaval lezarva tartjuk.
: a mas megoldas nines vagy a melegitendo folyadek tiizveszelyes, akkor
tromos foziilapot is hasznalhatunk melegitesre. Nagy elonye, hogy kezelese
ni, nemjut karos egestermek a levegobe. Hatranya viszont, hogy iizemel
dragabb es lassubb, mint a gazegoe. Ha tfizveszelyes anyagot melegitimk
, tegyiink a lap Ole azbesztes drothalot, Szenkeneget vagy azzal keszult
tot elektromos fozolappal sem, esak meleg vizzel melegithetunk!
" emcsoben lev6 folyadekot ugy melegitiink, hogy kemcsofogo faesipeszbe
. togva, kisse ferden a lang fels6 reszebe tartjuk. A kemcso nyilasat magunktol
51
U8. libra Kemcst

rnelegitese
es a tanuloktol elforditjuk, melegites kozben a kemcsovet forgatjuk vagy enyhen

razogatjuk. Tudnunk ken, hogy a lang felso harmada a legmelegebb.
Fozopoharban, Erlenmeyer-lombikban vagy fOzolombikban levo folyadekot
azbesztes drothalora teve forraljunk. Az egyenletes forras biztositasara hasznal
junk 2-3 szem horzsakovet. A melegitett edenyt a melegites megkezdese eldtt
kivul toroljiik szdrazra, mert kulonben konnyen elrepedhet. Gombolyii fenekii
lombikot - ha nem alkohol, eter vagy mas gyulekony folyadek van benne
allvanyba erositve nyilt langgal is melegithetimk.
Ontott uvegedenyek (iivegkad, gazfelfogo henger, vegyszeres iiveg) melegitese
tilos! Ugyancsak nem szabad iires edenyt es terfogatmeresre szolgalo eszkozt
(pipetta, merolombik stb.) melegiteni,
Ferro iivegedenyt csak akkor szabad kiviilrol hideg vizzel huteni, ha horner
sekletet keziink mar elbirja,
Vigylizat! Kiilonosen ovatosan banjunk az edennyel, ha az forro tomeny
savat vagy higot tartalmaz!
Gyakran sziikseges az oldatokat beparlassal tomenyiteni, A beparlast leg
gyakrabban kristalyositocseszeben vagy szelesebb szaju poharban vegezzuk,
Minel nagyobb a folyadekreteg feliilete, annal gyorsabb a parolgas. 1OOCalatti
homerseklet eleresere vizJiirdot hasznalunk. A vizfiirdo legegyszenibb formaja,
ha nagyobb meretii fOzopohcirban melegitjirk a vizet a kivant hofokra, es ebben
helyezziik el a reakcioelegyet tartalmazo edenyt, Az egyenletes forras biztosita
sara dobjunk a vizbe 2-3 szem horzsakovet.
52
1.20. libra Vizcsapra kapcsolhato vizfiird6
1.19. libra Egyszerii vizfurdo
, .180 C-ig kalcium-klorid telitett vizes oldatat hasznalhatjuk melegitesre.
[C-ig paraffinolajjal, 400 C_ig magas lo~banaspontu asvanyolajokkal ke

olajfiirdoveloldhato meg a melegites. Ugyeljiink arra, hogy viz ne keriil
~
olajfiirdobe, mert a jelenlete froccsenesveszelyt jelent, a ferro olaj pedig
I
i sebet okoz. A vizes olajfurdot hasznalat elott ki kell fozni, Az olajfiirdo
lye legyen zomancozott vasedeny (megfelelo meretii fazek vagy labas).
agasabb homerseklet biztositasa tortenhet homokfiirdovel is. Hatranya,
a bomok homersekletenek szabalyozasa es allandositasa nehez.
'I'
.~I
1.6.2.2 Hiites
hiites modjat a kivant hornerseklet hatarozza meg. Hiithetiink csapvizzel,

dattal, jegesvizzel, szilard szen-dioxiddal, cseppfolyos nitrogennel stb. Ha
I. -nal alacsonyabb homersekletet kell biztositanunk, akkor az egyik legol
:bb es leggyakrabban hasznalt hutokeverek a Ng es konyhaso kecereke.
vereket ugy keszitjiik, hogy 33 g finoman elporitott natrium-kloridot ossze
nink 100 g jegdaraval, Igy kb. - 20 "Csra lehet lehiiteni a keverekbe helye
edeny tartalmat (olcsobb, ha un, marhasot hasznalunk), - 30 C_ig lehet
~ni a kivant anyagot, ha a hutokevereket ugy keszitjiik, hogy 84 g
gCI2'6H 20-t keveriink ossze 100 g jegdaraval, - 40C erheto el jeg-kalcium
rid keverekkel. 143 g CaC1 2'6 H 20-t kell 100 g jeggel osszekeverni. Szilard
., -dioxiddal (szarazjeg) - 86 "Ci-ot erhetiink el. A szilard szen-dioxidot ace
nnal keverjiik, igy kapjuk a hiitokevereket. Ez mar olyan alacsony homersek
, bogy a boron sebeket okozhat, ezert a szarazjeqqel celszerii kesztyiiben
Igozni.
53
Ennel alaesonyabb hornersekletet esak cseppfolyos levegovel vagy eseppfo

lyos nitrogennel lehet eloallitani, Ha a hiitokevereket hosszabb ideig kivanjul
hasznalni, akkor arra kell iigyelniink, hogy a hofelvetel es a hoelvezetes minima
lis legyen. Ez ugy erheto el, hogy a hiitokevereket kettos falu, beliil eziistozot
edenyben, termoszban taroljuk. A specialisan kemiai celokra kesziilt hiitotar
talyt Dewar-edenynek nevezziik. Ha nines megfelelo hiit6palaekunk, akkor a,
helyettesitheto ket egymasba helyezett poharral, amelyek fala kozotti rest alufo
liaval (esetleg vattaval) toltjiik ki.
1.6.2.3 Szaritas
Tobb vegyszer nedvszivo. Elofordulhat, hogy a viztartalom zavarja a kiserle

tet, iIIetve meres eseten a meres pontossagat rontja. I1yen esetben az anyagot
meg kell szaritanunk. A szaritast vegezhetjiik levegon, szobahomersekleten
vizelvonoszerek alkalmazasaval, vagy magasabb homersekleten es csokkentett
nyomason. A szaritas modjat a szaritando anyag halmazallapota, tulajdonsa-'
gai, iIIetve szerkezete hatarozza meg.!
Szilard anyaqok szaritasat szoba
hornersekleten vagy annal magasabb
homersekleten vegezziik. Szaritas
elott az anyagot porcelantalban vagy
oraiivegen, esetleg sziiropapiron mi
nel nagyobb feliiletre szetteritjiik,
majd exszikkatorba helyezziik. Az
exszikkatorban
alul
valamilyen I
nedvszivo anyag (pl. tomeny kensav,
vizmentes kalcium-klorid stb.) talal
hato, e role helyezziik a szaritando
anyagot.
1.21. libra Exszikkator
Fizikailag kotott nedvessegtarta
10m teljes eltavolitasara a szarito
szekreny alkalmas, amelynek homerseklete szabalyozhato. A fizikailag kotott
viz eltavolitasara altalaban a 105-120 "C elegendo.
Kiizuetlen heoitessel gyorsabban elerhetjiik a kivant allapotot, de ha az anyag
illekony vagy ho hatasara bomlekony, akkor ez nem alkalmazhato, A szilard
anyagot tegyiik porcelantalba vagy cseszebe, helyezziik azbesztes drothalora es
a Bunsen-ego fokozatosan erosod6 langjaval melegitsuk.
Bomlekony, illekony es gyulekony anyagok eseteben kozietett szaritast alkal
mazunk. lIyenkor a lang nem erintkezik kozvetleniil a szaritando anyaggal,
hanem a lang es az anyag kozott szigetelo anyag, pl. levego van. fgy a ho
aramlassal jut a szaritando anyaghoz, ezaltal a melegites egyenletesebbe valik,
54
azbcsztcs drothalo
szenibb megvalositasa a ko
+ szaruando anyag
0: vasallvanyra felerositunk
vaskarikat egyrnastol tavol,
kettore azbesztes drothalot te
, az alsot Bunsen-egovel me le
, a szaritando anyagot a felson
ritjiik.
hasznalhato szaritasra az infra
'/ampa is.
Jyadekok szaritasa: a magas
ontu folyadekokbol desztilla
tavolitjuk el a vizet. Hore erze
y folyadekok szaritasat olyan
agok hozzaadasaval vegezzuk,
lyek a vizet megkotik, de nem
Ie: reakcioba a folyadekkal,
, pI. a vizmentes rez-szulfat, nat

-szulfat, kalcium-klorid. Hatra
, bogy a vizmegkotes eleg lassu
1.22. libra Kozvetett szaritas

'amat.
lkalmazhatunk olyan anyagokat, amelyek kemiailaq kiitik meg a oizet. Ilyen
'ul a natrium, a kalcium, a foszfor-pentoxid. Ezek az anyagok a vizzel
ci6ba lepnek, pI. natrium eseteben igy a viz lugga alakul, amelyrol a
, dek ledesztillalhato. lgy allitjak elo tobbek kozott az abszolut alkoholt.
'szfor-pentoxidot foleg szenhidrogenek, alkil-halogenidek, eszterek szarita
hasznaljak.
azok szaritasa: az ararnlo gazt erosen nedvszivo anyagon vezetjiik at. Ez
t szilard vagy folyekony halmazallapotu. A gaz anyagi rninosege, pontosab
a tulajdonsagai hatarozzak meg, hogy milyen anyaggal szarithatjuk. Pelda
z ammoniat egetett messzel vagy szilard natrium-hidroxiddal szaritjuk,
'ny kensavoal oaloszaritasa tilos, mert robbands kiiuetkezhet be! Ugyancsak
belyes az amrnoniat kalcium-kloriddal szaritani, mert reakcioba lepnek
, assal.
.,A szilard szaritoanyagot az un, klor-kalcium-csoben vagy Ll-alaku csoben

yezziik el. Ugyeljiink arra, hogy a szilard anyag szemcses legyen, ne por alaA szaritocsovet a be- es kivezeto nyilasoknal lazan iiveggyapottal zarjuk Ie.
~A gazok szaritasara hasznalt folyadekokat qazmosopaiackba ontjiik. A szari
csak akkor eredmenyes, ha a szaritoanyagot meg a teljes kimeriiles elott
I,.
'. reljiik.
55
1.23. abra Ll-alaku szarirocso
1.24. libra Gazmosopalack
1.6.2.4 Sziires
A sziiresre hasznalt anyagokat (pl. sziiropapir, uvegszuro) es azok meretet
mindig a celnak megfeleloen kell kivalasztani. Ha peldaul csak az oldatra van
szukseg, a szilard anyagra nem, akkor nagyfeliiletii sziiron sztiriink, forditott
esetben viszont a Ieheto legkisebb feliiletu szilrovel dolgozunk.
A konnyen iilepedo csapadekot elkiilonithetjiik dekantdlassal. Ez azt jelenti,
hogy a leiilepedett csapadekrol a folyadekot ovatosan leontjiik, majd a tiszta
rnosofolyadekkal osszerazzuk a csapadekot, iilepedni hagyjuk es isrnet leontjuk,
Az eljarast tobbszor megismetelve az edeny aljan a csapadek marad vissza,
keyes tiszta mosofolyadekkal.
A folyadekban lebego apro szilard reszek szfiresere sziirbpapirt hasznalunk,
A sziiropapirt iivegtolcserbe helyezziik. Ha a csapadekra van sziikseg sima
sziirot, ha a szurletre, akkor redos sztirot hasznalunk. A tolcser nagysagat a
szurendo csapadek mennyisege hatarozza meg. Sima sziirot ugy keszitiink, hogy
a sziiropapirbol akkora negyzetet vagunk ki, amelynek oldalhosszusaga a tol
cser atrnerojenek a ketszerese. A negyzetet negyret hajtjuk, korcikk alakura
vagjuk, egyik lapjat kihajlitjuk, es a kup alaku papirt a tolcserbe tessziik. A papir
szele mindig valamivel lejjebb legyen a tolcser szelenel. A sziires megkezdese
elott a sziirot desztillalt vizzel megnedvesitjiik, es ujjunkkal odatapasztjuk a
tolcser oldalahoz. Igy nem marad levego a papir es a tolcser fala kozott.
56
1.25. abra Sima szura
1.26. abra Redos szura
r.lJl.edos szurot ugy keszitiink, hogy a korcikk alakura vagott papirt eloszor
"blcret hajtjuk, majd ketretig szetnyitjuk, es a hajtasvonalakkal hatarolt kor
'kkeket legyezoszeruen haromretre hajtjuk.
'.'A sziirest a kovetkezokeppen vegezziik: A tolcsert megfelelo szuropapirral
hsen-allvanyra erositett sziirokarikaba tessziik. A tolcser szarat hozzaerint
t a felfogo edeny oldalahoz, igy az osszefuggo folyadekoszlop szivo hatasa
\iYbrsitja a sziirest, A szurendo folyadekot iivegbot vezetesevel ontjiik a sziirore,
Igyelve arra, hogy a folyadekszint kb. 5 mm-rel a papir szele alatt legyen.
1.28. abra N utsch-szuro
1.27. abra A helyes sziires bernutatasa (allvany,

karika, tolcser, pohar)
Ha a saurest gyorsitani akarjuk, akkor a tolcser alatt a nyornast szivassal

csOkkentjiik. A szivatashoz hasznalt berendezes porcelan sziootolcserbbl, szioo
palackbOl es oizleqszioattyubol an. A vizlegszivattyut raerositjuk a vizcsapra.
Megfelelo viznyornas eseten a szivattyu belso csovenek sziikiiletebol kiomlo viz
57
szivo hatast gyakorol a szivopalackra. A szivopalack kiilonleges, vastag fall!

iivegederiy. Ebbe helyezziik egyfuratu gumi dugoval az un. Biichner-tolcsert.
amelynek lukacsos lapjat kor alaku szuropapirral fedjiik be. A sziiropapirt
olyan mereture vagjuk, hogy valamennyi lyukat eltakarja, de kisebb legyen a
tolcser belso atmerojenel.
1.6.2.5 Kirazas
A kirazas egy anyag ket, egymassal nem elegyedo oldoszer
kozotti megoszlast hasznalja fel. A kioldas, idegen szoval ext
rakcio hatasossaga attol fiigg, hogy a ket egymassal nem ele
gyedo oldoszer kozott megoszlo komponens koncentracioja
mekkora az egyes fazisokban.
Az esetek tobbsegeben vizes oldatokb61 apolaros old6szerrel
vonjuk ki a kovalens jelJegii vegyiiJeteket ugy, hogy razotol
cserben hosszabb-rovidebb ideig intenziven osszerazzuk, majd
a fazisok szetvalasa utan a nagyobb siiriisegii fazist a tolcser
also csapjat megnyitva ovatosan leengedjiik. A modszer egy
szeni, gyors, tobbszor megismetelve jo hatasfokkal elvalaszt
hato vagy kinyerheto a sziikseges anyag.
J.29. abra Razotoicser
1.6.2.6 Desztillalas
Folyadekelegyek komponenseinek elvalasztasara vagy oldatok alkotoreszei
nek visszanyeresere szolgal a desztillacio. A folyadekelegy gozenek osszetetele
nem egyezik meg az elegy osszetetelevel, han em a magasabb tenzioju kornpo
nensbol tobbet tartalmaz. Ezert, ha az elegyet forraljuk, es a keletkezo gozoke;
elkiilonitve kondenzaltatjuk, akkor novekvo forraspont szerint kapjuk az elegy
alkotoreszei t.
A vizben oldott sok tenzioja olyan kicsi, hogy gyakorlatilag nem keriilnek
at
58
hiltovlzelvezetesc
hfltoviz
bevczetcse e-'
~~~~_forrk6
a desztillatumba, igy a viz ezzel a modszerrel megtisztithato a benne oldott

s6kt61. A desztillalo berendezes egy megfelelo meretfi frakcionalo lombikbol,
hutobOl es szediibiil all. A frakcionalo lombik szajat egyfuratu dugoval zarjuk
le, amely homerot tartalmaz. A hornerot ugy helyezziik el, hogy higanyos qombje
alombik elvezeto csovevel azonosmaqassaqban leqyen. Az elvezeto csovet egyfu
ratuparafadugoval kapcsoljuk a Liebig-hiitohoz. A hiito also csovet gumicsovel
a vizcsaphoz kapcsoljuk, a felso csore szerelt gumicsovet pedig a lefolyoba
vezetjiik. A vizcsapot ovatosan nyissuk meg. Ha a hiitokopeny teljesen megtelt
vizzeJ, a vizaramlas sebesseget ugy szabalyozzuk, hogy az elvezeto csovon
gyenge sugarban folyjek a viz.
A desztillalo lombikba toltott oldatba minden esetben dobjunk 2-3 szem
horzsakovet, ezzel a tulheviilest megakadalyozzuk. A lombikot hevitsiik fokoza
tosan erosodo langgal, majd ha a forras megindult, akkor allitsuk a langot olyan
nagysagura, amely a folyamatos forrast biztositja.
Ha az elvalasztando folyadekok forraspontja kozott kicsi a kulonbseg, akkor
tobbszor ismetelt desztillaciot kell vegezni. Nem lehet elvalasztani desztillacio
vala komponenseket akkor, ha azeotropos elegyet kepeznek egymassal. Ez azt
jelenti, hogy az elegy es a desztillatum forraspontja megegyezik, ezert az elegy
valtozatlan osszetetellel desztillal at. lgy peldaul 0, I MPa nyomason a sosaooldat
III C homersekleten 20, 26 tomegss-os osszetetellel azeotropos elegyet kepez.
Ez azt jeJenti, hogy ha higabb oldatot desztillalunk, akkor kezdetben fokent viz,
ha tomenyebbet, akkor fokent sosavgaz tavozik az oldatbol, es a forraspont
mindket esetben 111 C-ig valtozik.
59
1.6.3 Egyszerii kemiai miiveletek

1.6.3.1 Gazfejlesztes es tarolas
A demonstracios kiserletek bemutatasahoz
gyakran van sziikseg kulonbozo gazok eloal
litasara, esetleg rovidebb ideig tarolasara.
Nagyobb mennyisegii gaz iskolai eloallitasara
folyadekzar
a legalkalmasabb eszkoz a Kipp-keszidek.
Mint az 1.31. dbra mutatja, ez a kesziilek ket
tos terrel rendelkezo, iivegedeny, amelynek fel
so reszebe nagy meretii, gomb alaku, csiszolt
tolcser illeszkedik. A tolcser vege majdnem az
also gomb aljaig er Ie. A kozepso gomb aljan
perforalt gumigyiirii van, ez tartja fenn a gaz
fejleszteshez hasznalt szilard, darabos anya
got. A tolcserben levo folyadek (altalaban
megfelelo koncentracioju sav) az elvezeto
csap kinyitasakor lefolyik az also gombbe, a
gumigyiirii nyilasain keresztul erintkezesbe
lep a szilard anyaggal, es igy megindul a gaz
felodes. A kepzodo gaz az elvezeto csovon
keresztiil eltavozik. Ha az elvezeto cso csapjat
elzarjuk, a fejlodo gaz a folyadekot vissza
1.31. libra Kipp-keszulek
nyomja a tolcser gombjebe, igy megsziinik a
ket anyag erintkezese es ezzel a gazfejlodes is.
A Kipp-kesziilek szetszedeset, tisztitasat ugy
vegezziik, hogy az also csap eltavolitasaval a savat egy nagy edenybe leengedjiik,
majd a tolcsert kivessziik es a szilard anyagot is kiszorjuk az edenybol, Feltoltes
kor eloszor a szilard anyagot tesszuk a gumigyiiriire, majd a savat a tolcseren
keresztiil toltjiik be.
A Kipp-kesziilek eliinye, hogy a kivant gazmennyiseget fejleszthetjiik anelkiil,
hogy a szilard anyagot vagy a savat pazarolnank. Hidrogen fejlesztesehez
granulalt cinket, szen-dioxid eloallitasahoz darabos meszkovet vagy marvanyt,
a ken-hidrogen eloallitasahoz pedig altalaban vas(II)-szulfidot hasznalunk,
A tolcserbe leggyakrabban I: I terfogataranyban higitott sosavat ontiink.
Minthogy az iskolai gyakorlatban a leggyakrabban es a legnagyobb mennyi
segben hidrogenre es szen-dioxidra van sziikseg, ezert, ha ket Kipp-kesziilek van
a szertarban, akkor celszeni a tanev elejen az egyiket a hidrogen, a masikat a
szen-dioxid eloallitasara elokesziteni.
60
as gazokat (pI. oxigen, nitrogen stb.) fej

etiink csiszoltduqos gazjejleszto keszii
. Ez a berendezes oldalcsoves, tal pas
bikb61 es csiszoltdugos, hosszu szaru, csa
tolcserbOl all. A lombik aljara papirtol
keresztiil szorjuk a szilard anyagot, a
,' be ontjiik a folyadekot. Ha a savat a
megnyitasaval a lombikba csepegtetjiik,
. dul a gazfejlodes, a keletkezo gaz a
'bik oldalcsoven keresztiil tavozik.
I'
I
L
I
I,
!,
1.32. abra Csiszoltdugos gazfejleszto
kesziilek osszeszerelesekor gondosan iigyeljiink arra, hogy a csiszolat telje

tiszta legyen, a szilard anyag beszorasa utan celszerii a csiszolatotmeqtorolni.
. kezo esetben a csiszolat konnyen beragad, es akkor nehez a tolcsert epseg
eltavolitani. A berendezes hatranya, hogy a gazfejlodes sebesseget es az
'toU gaz mennyiseget kevesbe tudjuk szabalyozni, mint a Kipp-kesziilek
alatakor. Ha hidrogent vagy mas egheto gazt allitunk elo a csiszoltdugos
ejlesztoben, akkor a reakcio meginditasa utan szamitsunk arra, hogy csak
. nylag hosszabb ido (nehany perc) eltelte utan tauozik tiszta hidroqen a
zesbOl, ezert fokozottan iigyeljiink arra, hogy csak az eqyertelmiien
tLv durran6gaz-pr6ba utdn kiizelitsiink ltinggal a gazfejlesztohoz.
a gazfejleszteshez hasznalt anyagok azonos halmazallapotuak (pI. metan-,
, oniafejlesztes), akkor jol zaro dugoval ellatottjrakcional6 Iombikot hasz
k.
a a fejlesztett gazt viz alatt fogjuk fel, es a fejleszteshez melegitest alkalma
iigyeljiink arra, hogy a gazelvezetopipat az edeny meqtoltese utan azonnal
IjUk ki a vizhOl, kiilonben a viz visszaszivodik a ferro edenybe, s az elreped.
, alatti felfogas eseten a visszaszivast akadalyozza meg, iIIetve a gaz bizton
s egeset teszi lehetove a forditva bekotott gazmosopalack.
61
-.
.,.
szurokarika
H,
-+
1.34. libra Forditva bekotott gazmoso hasznalata
1.33. libra Gazfejlesztes frakcionalo lombikban
A balesetek megelozese erdekeben a qdzfejleszto berendezest mindig rogzitsiik

oasallvanyba, megfelelo meretii lombikfogo segitsegevel.
A felmikro tanulokiserletek es a mikrokiivettas kivetitett kiserletek eseteben
a gazfejlesztest kismeretii oldalcsiiues kemcsbben vegezziik. A kemcso aljara
szorjuk a szilard anyagot, a savat pedig gumigyiiriivel ellatott cseppentobe
szivjuk eel. A gumigyiirii biztositja a megfelelo zarast es illeszkedest. Csepegteto
nek az orvosi szemcseppento is megfelel,
A kiserletekhez sziikseges gazokat egyes esetekben nem az oran fejlesztjiik,
hanem azt megelozoen, es qazometerben taroljuk a felhasznalasig. Egyszerii
qazometeriil a legalkalmasabb a Deoille-palack, amelynek a hasznalata a kovet
kezo: az egyik palackot es a nyilasaba illesztett dugoban levo csapos iivegcsovet
legmentesen megtoltjiik vizzel, Ellenorizziik, hogy a gazfejlesztobol kiaramlo
gaz megfelelo tisztasagu-e. Ha igen, akkor gumicso segitsegevel osszekotjiik a
gazfejleszto elvezeto csovet a vizzel toltott Deville-palack elvezeto csovevel. Ha
a palack csapjat kinyitjuk, akkor a bearamlo gaz a vizet atnyomja a masik,
vizzel csak reszben toltott palackba. A palackban tarolt gaz tisztasagat ugy
biztositjuk, hogy a vizzel telt palackot valamivel magasabbra allitjuk, mint a
gazzal teltet. fgy levego nem keveredhet a gazhoz, legfeljebb - ha a zaras nem
62
1.36. abra Deville-palack
tes - a gaz egy resze elszokik. A tarolt gaz felhasznalasa a kovetkezokep

tortenik: a vizzel telt palackot magasabb helyre allitjuk, a gazzal telt palack
pjat megnyitjuk. Az eltavozo gaz helyere ilyenkor az osszekoto csovon
1iI viz folyik at a masik palackbol,
1.6.3.2 Elektrolizis
,I
cf
elektrokemiai kiserletek elvegzesehez egyenararn sziikseges, A konyvben

kiserletekhez 2-24 V fesziiltsequ eqyenaramot hasznalunk. 24 V-nal na
bb fesziiltseggel dolgozni tilos! Az dramkor szereleset mindiq ugy veqezziik,
!y az aramforras meg ne legyen bekapcsolva az aramkorbe.
~220 V fesziiltsegfi halozati valtoaram egyeniranyitasara es transzformalasa
hasznalhatjuk a Calderoni Miiszer-, Tanszergyarto es Forgalmazo Vallalat
teiben kaphato aramatalakito berendezest. Ennek elonye, hogy tobbfele
Mltsegii es erossegfi ararnot szolgaltat, hatranya viszont, hogy draga es
hibasodaseseten a javittatasa gondokat okozhat. Helyette jol hasznalhatjuk
tekboltokban kaphato, elfogadhato aru, a jatekvasutakhoz kesziilt .Piko"
evezesii berendezest, Ezen a gomb elforditasaval 0-14 V kozott valtoztathat
. a fesziiltseget. Arammero miiszer segitsegevel elvegezhetjiik a kalibralasat.
Tanulckiserleti celokra es a mikrokiivettas kiserletekhez jol hasznalhatok a
a 9 V-os zsebtelepek, sziikseg eseten ezekbol kettot vagy harrnat sorba
parhuzamosan kapcsolunk. A kapcsolasokhoz lehetoleg szigetelt vorosrez
es
63
'.
r
r
\
t"--'~
1.38. libra Tanulokiserleti doboz az elektrokemia tanitasahoz
'keket hasznaljunk, amelyek vegen bananduqo es krokodil csipesz van.

ipeszek es a dugaszok feliilete egy ido utan rosszul vezeto oxidreteggel
ik be, ezert azokat idonkent diirzspapirral meg ke// tisztitani.
tosabb tanulokiserietek csoportmunkaval a tanulokiserleti doboz eszko
. lj61 elvegezhetok,
1.6.4 Rend, tisztasag
es kornyezetvedelem
1.6.4.1 Az eszkozok tisztitasa

kiserletekhez hasznalt eszkozoket lehetoleg azonna\ ki ken tisztitani. A tisz
, k let alapveto modjat ismerjiik:
azat! Ha nem tudjuk, hogy mi van az edenyben, akkor mindig gondol

arra, hogy a benne maradt anyag esetleg reakcioba lephet vizzel. Ha az
ben tbmeny sav vagy lug, iIIetve azokkal keszirlt old at van, akkor kiontes
rQZokat semleqesiteni es vizzel alaposan hiqitani ke//. Ha ezt nem tessziik meg
esetben, akkor a lefolyo csove gyorsan tonkremegy, es ami ennel is
obb baj, gondatlansagunkkal szennyezziik a kornyezetet.
, az eqyszeril oizes mosas nem vezet eredmenyre, megfelelo meretu mosoke
mechanikai uton vegezziik a tisztitast, ehhez celszeru egy keyes VIM-et
, mas suroloszert alkalmazni. Ha az edeny ezek utan sem tiszta, akkor
,tkezik a kemiai tisztitds. Ha ismerjiik a szennyezo anyag osszetetelet, vagy
bb azt, hogy milyen folyamat ment vegbe az edenyben, lenyegesen gyor
n es kevesebb vegyszer felhasznalasaval vegezhetjiik a tisztitast. Kalium
anganattal vagy oldataval vegzett kiserletek soran (pI. oxigenfejlesztes) az
y falan barna bevonat kepzodik, Ez a szennyezoanyag a manganrl Vj-oxid,
, ek legegyszeriibb eltavolitasi m6dja az, hogy I mol/dm- koncentracioju
voldattal megsavanyitott hidrogen-peroxid-oldatot ontiink az edenybe.
nines keznel hidrogen-peroxid, akkor tomeny sosavoldatot is hasznalha
. de az oldodas i1yenkor lassubb, Elofordulhat, hogy kisse meg kell melegi
.az edenyt.
" eziisttiikor-proba soran kivalo femezustot megfelelo tomenysegu salet
voldattallehet eltavolitani. Katranyos, olajos szennyezeseket elsosorban
;'nnel, esetleg mas szerves oldoszerrel tavolitsunk el, de ilyenkor mindig
'on iigyeljiink a tuzveszelyre!
KWrIct a kemia tanitasahoz
65
'.
Az edenyek zsirtalanitasara altalaban elegendo a szappanos, folyekony moso

szeres mosas. Ha teljes zsirtalanitast kivanunk elerni, akkor kromkensavat vagy
tomeny kensavval kevert hidrogen-peroxidot hasznalunk. A kromkensaoat ugy
keszitjuk, hogy 10 g elporitott kalium-dikromatot razogatas kozben feloldunk
100 ern- tomeny kensavban. Az oldattal termeszetesen naqyon ovatosan ke//
bdnni. mert igen eros oxidaloszer es erosen maro hatasu.
A kemiai tisztitas utan az edenyt tiibbszor obtitsiik ki csapvizze/, majd ha van
ra lehetoseg, desztillalt vizze/ is. A desztillalt vizes oblites elmaradasa altalaban
nem akadalyozza meg a kiserlet sikeret, de szebb lesz az edeny, A kioblitett
edenyekrol kioiilrol tiirloruhaoal taoolitsuk e/ a vizcseppeket, mert kulonben a
megszaradas utan foltos lesz az iiveg.
A tisztara mosott edenyeket meg ke// szaritani. A szaritas legpraktikusabb
modja, ha a mosogato mellett szaritordcsot szereliink a falra, es a tiszta edenyt
nyilasaval lefele forditva a racsra helyezziik. A szaritoracson az edenyek egy nap
alatt tokeletesen megszaradnak. Tarolaskor a tiszta lombik szajara celszerii kis
kartonlapot, alufoliat vagy folpaekot tenni, hogy az edeny porosodasat meg
akadalyozzuk. A fozopoharakat szajukkal lefele helyezziik el a szekrenyben.
1.39. abra Szaritoracs
Ha gyorsabb szaritast kell vegezniink, akkor az edenyt oblitsuk ki 2-3 izben

keoes tomeny etil-alkohollal, es igy hagyjuk szaradni, illetve ha vizlegszivattyu
val levegot szivunk at, azzal gyorsitjuk az alkohol elparolgasat.
A szaritasra hasznalt alkoholt kulon edenyben gyiijtsuk ossze, es mas alka
lommal ismet ezzel vegezhetjuk a szaritast. Ha az alkohol erosen felhigul, akkor
celszerii egetett meszrol ledesztillalni.
66
Idnggal valo meleqitessel ne szaritsuk az edenyeket, mert az ilyenkor

n eJreped. Ha a kesziilek csiszolt csapot tartalmaz, akkor a kimosas utan
t is a csaphdzat ruhdual toroljuk: szarazra, majd csapzsirral vekonyan
be. Ha ezt nem tessziik meg, hasznalatkor a csap beragad, nem lehet
'tni, illetve a rosszul megkent csap csopog,
1.6.4.2 Kiserletezes es kornyezetvedelem

ipari meretii kemiai tevekenysegek (vegyipari termeles, elelmiszerek gyar
tiizeloanyagok egetese stb.), a mezogazdasag kemizalasa (rmitragyak,
yvCdo szerek, rovarirto szerek felhasznalasa), a haztartasi munkak (siites,
mesas stb.) es vegezetul, de nem utolsosorban a kutatas, az oktatas mind
menyezik, hogy a legkiilonbozobb kemiai osszetetelii anyagok - eseten
magas koncentracioban - juthatnak az elovizekbe, a talajba, a levegobe
ozhatnak kulonbozo artalmakat.
1egyidejiileg rna mar vilagszerte a kemikusok feladata a kiilonfele erzeke
szerek kidolgozasa, a folyamatos ertekeles, a kornyezeti karok megeloze
irosodas eseten a kornyezet eredeti allapotanak helyreallitasaban valo
,tlen vagy kozvetett reszvetel.
" gsulyoztuk, hogy a kemiatanarok alapveto fontossagu feladata a kiserle
. de ekozbenJokozott figyelmet kell Jorditani mindenekelott a laboratorium
, tanteremben tartozkodok eqeszseqere. Ezen tulmenoen figyelemmel kell
, arra is, hogy a csatornahalozatba juttatott kiilonbozo vegyszerek, vagy a
ben fejlesztett rnergezo gazok kikeriilnek a szabadba, es ott nem kivant
t fejthetnek ki.
kiirnyezetvedelmi torueny (1976.2. sz. torveny), majd az azt koveto rendeJe
& utasitasok szigoru eloirasokat tartalmaznak. Ezek kozul egy-ket alapveto
ra hivjuk fel a figyelmet az alabbiakban:
ryUlekony, vizzel nem elegyedo oldoszereket nem szabad a kiizcsatorndba
i, hanem azokat ossze kell gyiijteni es az eloirasoknak megfeleloen mint
ekot kell megsemmisiteni. Hasonlo eloiras vonatkozik meg tobb mas.
'. Jenyeket kozvetleniil mergezo anyagra (pI. fenolok, cianidok stb.).
') Iyeztetika kozcsatornakat mindazok a fernek is, amelyek a vizzel reagal
. regent fejlesztenek, mert az a levego oxigenjevel robbanoelegyet kepez.
. oly veszelyt jelentenek a csatornaba keriilo nehezfemek soi is. Mergezo
uk az elo szervezetekre rna mar kozismert (pI. Hg, Cd, Cr stb.). Ezert
femionok csapadekos reakcioi soran kepzodott szilard fazist celszeni
i, es igy mint hulladekot az eloirasoknak megfeleloen kezelni. Egyeb
'ok termekeit nagy higitasban szabad csaka lefolyokba onteni. Ma mar
anyokban rogzitett azoknak a nehezfem-ionoknak a kore es koncentra
"~a, melynek meghaladasa a szennyezes kibocsatojara birsag kiszabasat
menyezi (lasd 4/1984 (11.7) OVH rendeJet).
67
"
- Ha huzamosabb ideig folynak a vegyifiilkeben olyan kiserletek, melyek ered

rnenyekent az emisszios hatarerteket meghalado koncentracioban kepzodnek
merged] qazok, ugy azok meqkoteset (adszorpcio, kerniai reakcio) kell biztosi
tani.
Osszegezve, a kiimyezet szennyezesenek meqeliizese, meqakadalyozasa minden
kiserletezo kemikus - vegyesz es kemiatanar - fe/adata. Ennek kovetkezetes
betartasa eredmenyezheti csak azt, hogy a kozvelemeny megvaltozzek tevekeny
segiink megiteleset illeton: a kemia hasznossaga es szepsege keriilhet eloterbe
az artalmassagaval szemben. Amikor Iehetosegiink adodik ra, akkor az oktato
neoelii munkaba is epitsiik be a kornyezetoedelmi tudnioalokat,
1.7 Kiserletek kivetitese diavetitovel

A hagyomanyos dernonstracios kiserletek mellett az utobbi evekben uj kiser
letezesi formak is egyre nagyobb teret nyernek az iskolai gyakorlatban. I1yen
pI. a kiserletek kivetitese, amelynek elbnyei a kovetkezok :
- A berendezesben lejatszodo folyamatrol 15-30-szoros nagyitasu, egyenes
allasu, valodi kepet ad a vetito, amely a terem bdrmely pontjarol jol lathato.
68
AI. infonnaciok mellen szinte minden esethen csztetikai elmeny! is nyujt a

'Ilkiscrlet, clsosorban a szingazoagsag es a pillanatszeru mozgas rniatt. A szinek
,llragyog6bba valnak, a labda nagysagu buborek ok gyorsan mozognak a kis
ilterben, az elektrodok szernmel latnatoan ..szakallasodnak " a kivalt anyagtol.
'Aszernleltetes rend kivul k is /I1el1llyis(;qli anvuqqa! vegezheto. ezert alkalrnaza
e-
.takarekoskodast jelen L
kis anyagmennyiseg miatt csiikken a halesetreszelv,

'T, nulok figyelmet azzal is iranyitjuk. hogy csak a' reakcioteret latjak.
Jokeszites es a bernutatas alta laban kccescbb idot iqenye], mint a hagyo
yos eljaras eseten .
. iserlet kivetitese utan kepeket, rajzokat. feliratokat vetithetiink diavetito

a jelensegek magyarazatahoz .
. . ~ szarnos elony mellen szolnunk kell a felhasznalas nehany korltilj(/nj/ is:
'k attetszo oldatok kozotti valtozast szemleltethenink. mert a szilard
yag, a csapadek ncm engedi at a fenyt, ezert a szines csapadekok is fekete
k latszanak.
muanyagbol keszult kiivettak nem alkalmasak magasabb homersekleten
bemeno fo\-yama\ok e\vegz.esere.

haromdirnenzios valosagrol a kivetites ketdimenzios kepet ad, ezert a
';"elyes valosagkep kialak itasa erdekeben kizarolaqos alkulmazasa nem helyes.
~ Calderoni Vallalat 1981 ota forgalmazza a mikrokiivettas kemiai kiserletek
kozrendszeret (cikkszama : K 1080). A berendezes allvanyra szerelt ket tiiT
J.4J. libra Mikrokuvettas eszkozkeszlet
69
"
korbol. ketfele kiivettatartobol, kulonbozo kuvettakboi es nehany kiegeszito

eszkozbol [til.
A diavetito optikaja ele allitott tukorrendszer a kepet a vetitogep mogott
elhelyezett vaszonra vetiti. A tiikrok a diavetito altal vetitett kepet mindket
iranyban megforditjak. A ketfele kiioettatartot ugy terveztek es keszitettek el,
hogy az iskolakban leggyakrabban megtalalhato vetitogepekre illesztheto le
gyen.
J.43. abra Kuveuatarto
1.42. abra Tiikor a kivetiteshez
A felszereleshez otfele kuietta tartozik, felhasznalasuk ertelernszeruen a kiser

let jellegetol, illetve didaktikai funkciojatol fiigg. Eqyrekeszes kiiuetta hasznal
hato minden olyan esetben, amikor egy jol definialt kiserlet onmagaban is eleg
szernleletes. Peldaul sosavgaz oldasa vizben, vagy a ken-dioxid szintelenito
hatasa stb.
J.44. abra K iivettak
70
Ket- h' haromrekeszes kurettat olyan kiserletek kivetitesere alkalmazunk ,

amelyekben osszehasonlitast vegzimk. Peldaul kulonbozo standardpotencialu
femek reakcioja savval, vagy a reakciosebesseg koncentraciofiiggese stb. Az
e1ektroJizist az U-csdre ernlekezteto un. elektrolizalo kurettaban vegezziik. Ve
giiJ specialis valtozat az aldr';te~/=o haromrckcszes kiicetta, amelyben az ionvan
dorlast es a natrium-szulfat-oldat elektroliziset szemleltetjiik.
A kiserletek kivetitesere minden olyan diacetitii alkalmas, amelynek a kepka
puja, iIIetve kepadagolo szerkezete nem zart terben van, es a kepadagolo egysze
riien kiernelheto, lIyen tipusu vetitogep pI. az .Uniuersal", az .Aspector-J 24"
stb. A vetiton semmifele atalakitast nem kell vegezni, A kepadagolo szerkezet
kiemelese utan annak helyere tessziik a kuvettatartot. Kis ugyesseggel sziikseg
eseten hazilag is keszithetiink kuvettatartot alurniniumlemezbol.
Az eszkozrendszerhez reszletes ismerteto tartozik, amely harmine altalanos
es hatvan kozepiskolai kiserlet kivitelezesenek leirasat is tartalmazza. Tobb eikk
talalhato a temaval kapesolatban "A kemia tanitasa" cimu szakrnodszertani
folyoirat kiilonbozo szarnaiban. Konyviinkben szarnos helyen bemutatjuk a
kiserletek adaptaciojat mikrokiivettas kivetitesre. Vegiil felhivjuk a figyelmet
arra, hogy egy kis gondolkodassal, probalgatassal barki talalhat tooabbi otletes,
szemleletes kioetitesi meqoldasok at,
Megemlitjiik, hogy a legtobb iskolaban rnegtalalhato univerzalis diavetito
tartozekait felhasznalva, a oertikalis
adapter segitsegevel irasoetitokent mii
kodtetheto a diavetito, a mikro adapter
rel pedig kristalynovekedest, kristalyki
valast stb. mutathatunk be. mert lenye
geben igy egyszeru mikroszkopkent mii
kodi.
1.45. libra Diavetito vertikalis adapterrel
71
'.
("
J.46. libra Diavetito mikro adaptcrrcl
1.8 Kiserletek kivetitese irasvetitovel

Sokoldalu felhasznalhatosaga es elfogadhato ara miatt a legelterjedtehb es a
leqqyakrabban haszndlt oizudlis eszkiiz az irasvetito, amely gyakorlatilag rna mar
minden kemiai eloadoban megtalalhato. A Calderoni Vallalat boltjaiban mind
az altalanos-, mind a kozepiskolai tananyaghoz vasarolhato foliasorozat,
E mellett kiilonbozo tablazatok, abrak, allo es mozgathato kepek sajat elkepze
les szerint hazilag is kivitelezhetok.
A nappali meqoilaqttasban haszndlhato irasvetito minden atalakitas es kiege
szito felszereles nelkiil is alkalmas kemiai kiserletek kivetitesere. Az irasvetito
munkaasztalara helyezett kristalyositocseszeben a 0,5-2 em retegvastagsagu
oldatok jol atvilagithatok, igy a benniik vegbemeno szinvaltozas, gazfejlodes,
csapadekkepzodes jol megfigyelheto.
Annak erdekeben, hogy a vetitot megvedjiik a veletleniil lecsepego vegysze
rektol, teqyiink az irasoetitii munkaasztalara naqyobb meretil uveglapot vagy
vastagabb foliat, majd erre helyezziik az eszkozoket.
Az irasvetito felhasznalasanak elonyei es korlatai azonosak a diavetitovel
kapesolatban felsoroltakkal.
72
25mm
1.48. libra Irasvetito kuvettak
Az iivegcseszek es poharak hatranya, hogy a gorbiiletiik kozeleben torzul a
Rp. Ezert a Calderoni Vallalat tervezi tobbfele kuvettabol es tartozekbol aB6

eszkozrendszer gyartasat es forgalmazasat,
"A kemia tanitasa" cimii foly6iratban az Irasvetitd alkalmazasarol is tobb
cikk talalhato,
73
1.9 A felrnikro tanulokiserletekrol

A felmikro technika alkalmazasa lehetove teszi, hogy a tanulok csoportosan,
parosaval vagy egyenileg mar az ismeretszerzes fazisaban is lehetoseget kapja
nak a kozvetlen megfigyelesre, tapasztalatszerzesre. Az onallo tanuloi tevekeny
seg legfomosabb elonyei a kovetkezok :
- Segiti az erzekszervek fejlodeset, ami jobb megfigyelest es iigyesebb munka
vegzest eredmenyez.
- Fokozottan epit a produktiv kepzeletre, hatterbe szoritja a mechanikus emle
kezest.
- Mozgasba hozza, majd mozgasban tartja a gondolkodasi miiveleteket, ezert
tartosabb, melyebb ismereteket eredmenyez.
- Az onallo tevekenyseg sikerelrnenyt nyujt, ez fokozza a tantargy iranti erdek
lodest, motivalja a tanulast.
- Fejleszti a tanulok pontossagat, rendszeretetet, manualis keszseget,
A felmikro eszkozok es eljarasok a hatvanas evekben jelentek meg a hazai
kerniatanitasban, azota szeles korben elterjedtek. Elonyiik a makromerettel
szemben a kis oeqyszeriqeny, a minimalls balesetoeszely es a kiserlet gyorsabb
lefutasa.
A megfigyeles iranyitasa itt is tortenhet kozvetlen, tanari szobeli iranyitassal,
vagy munkalappal (feladatlappal), irasvetito folia segitsegevel.
A kovetkezo abrakon bemutatjuk az alapveto felmikro felszereles egyes da
rabjait. Az elokeszito munkat jelentosen megkonnyiti, ha alkalmas talcara (ez
lehet miianyag evoeszkoz-tarolo talca is) a taneo elejen osszerakjuk: az egy-egy
tanulocsoport alapfelszereleset, igy az ora elott csak a talcakat kell szetosztani.
J.49., 50., 5 J.
74
es 52. libra Felmikro eszkozok
I
\
il
I
<'Ii(
1.53. libra Talcara keszitett felmikro felszereles
A kezdo tanarok munkajat kivanjuk megkonnyiteni azzal, hogy az alabbiak

ismertetjiik az altalunk javasolt felszerelesjegyzeket. A felmikro felszereles
laban kaphato a Calderoni Vallalat boltjaiban, de barmelyik iivegtechnikus
is elkeszittetheto.
,!Felrnikro kemcso 10 db,
,IFelrnikro kemcsoallvany I db,
!Felrnikro borszeszego I db,
Kemcsokefe I db,
I
iFelrnikro oldalcsoves kemcso 2 db,
!Felrnikro gomblombik. rovidnyaku 2 db,
IFelrnikro gomblombik, hosszunyaku 1 db,
!Felrnikro fozopohar 4 db,
Iso cm--es fozopohar 2 db,
IKristalyositocsesze 2 db (3 em atmerojti),
Ovegbot 2 db,
iVegyszeres kanal 2 db,
Csatlakozo cso, egyenes 2 db,
Csatlakozo cso Lalaku 1 db,
Csatlakozo csd Zsalaku 1 db,
Gazelvezeto eso 1 db,
75
"
Kihuzott vegu gazelvezeto cso 1 db,

Cseppento gumigyiiriivel 3 db,
Tolcser 2 db (2 em atmerojii),
Vegyszeres iivegek (poriiveg es folyadekiiveg) 20 db.
A tanulokiserleti talcakat es az erre a celra hasznalt vegyszeres iivegeket
celszeni kiilon szekrenyben, de legalabb kiilon polcon tarolni. Felhivjuk a
figyelmet arra, hogy a tanulokiserletek leirasaban megadott koncentraciok be
tartasa nagyon fontos, mert egyebkent a kiserlet esetleg nem sikeriiI. A sikerte
lenseg okat egyetlen pedagogus nem tudja gyorsan megoldani akkor, ha 8-10
esoportban folyik a munka. I1yenkor a rend altalaban felborul, a kiserlet nem
eri eI a kivant hatast, tovabba lenyegesen tobb idot is igenyel, mint a sikeresen
vegzett kiserlet. Ezert aztjavasoljuk, hogy sok tanulokiserletet ne teroezziink egy
tanitasi orara, inkabb valtogassuk a tanari demonstraciot a tanulok onallo
munkajaval,
Tilos tanul6kiserletet vegeztemi erdsen mergezd, tuz- es robbanasveszelyes
anyagokkaJ!
A tanulokiserleti ora levezetese igen gondos elbkeszitest.jo pedaqoqiai erzeket
es modszertani felkesziiltseqet kivan a tanartol, A modszer alkalmazasanak
elonyei attol is fiiggenek, hogy a tanar milyen mertekben azonosul vele, milyen
gyakran es milyen celtudatosan hasznalja.
Konyviinkben minden kiserlettipusnal bemutatjuk annak tanulokiserleti val
tozatat is. Tovabbi szamos tanulokiserlet talalhato a tanuloi munkafiizetekben
es IRLANDA DEzsO - OROSZ ERNONE: Kemiai kiserletgyiijtemeny a girnnazium
I-III. osztalya szamara (Tankonyvkiado, Budapest 1984) c. munkajaban.
2.
ALTALANOS KEMIAI KISERLETEK
2.1 Az anyagok fizikai tulajdonsagai

es ertelmezesiik
1. A Boyle-Mariotte-gaztol'l'eny kfserleti igazol8sa
'Sziikseges anyagok: szaraz higany, ragasztopapir,
eszkolok: 40 em hosszu, 1 em belso atrnerojii, vas tag falu iivegcso, egyil

en csiszolt iivegesappal (Boyle-Marioue-csin, nivoedeny vakuumgurni cso
l, talca, vonalzo, vasallvany, dio, kemcsofogo,

t
Vegrehajtas
'Kiszitsuk elo az iiteqcsooet a mereshez: jeloljiik meg
ogatanak a felet, majd az iivegesap feloli resz 1/2-ed
2/3-ad reszet. A jelolest vegezhetjiik ragasztopapir
specialis toll segitsegevel. Kossiik ossze a csovet es
,niv6edenyt, rogzitsiik mindkettot Bunsen-allvanyra.
csapot kinyitva tolcseren keresztiil toltsiik meg a be
ezest szaraz higannyal. (A keszulek ala tegyimk na
~bh, peremeg laIcal, hogy az egetJeg lecgoppeno higany

gurulhasson el!)
A nivoedeny mozgatasaval a csoben a hiqanynivot
ntosan felezooonalra allitsuk be, majd a esapot hirte
mozdulattal zarjuk el. Az elzart levego most az iiveg

csO osszterfogatanak a fele. A nivoedenyt ezutan annyira
emeljiik meg, hogy a csoben es a nivoedenyben a hiqany
Izintek kidonbseqe 38 em legyen. A levego terfogata most
azeredeti terfogat 2j3-ad resze, vagyis a csoben a higany
Riv6 megegyezik a felezovonal feletti elso jelzessel. Ez
utan a tartoedenyt emeljiik olyan magasra, hogy a ket
higanyszint kulonbseqe 76 em legyen. Ekkor a csoben a
z.t. abru
higanyszint a felso jelzesig emelkedik, jelezve, hogy az A Boyle-Mariotte-gaztor
elzartgaz terfogata most az eredeti terfogat felevel egyen
veny kiserleti igazolasa
77
'.
10. Ha a nivoedenyt annyira siillyesztjiik, hogy a benne levo hiqany niv6ja

38 cm-rel alaesonyabb legyen mint a csoben leva higany szintje, ugy a gazterfo
gat az eredetinek a ketszerese.
Magyanizat
A meresi eredrnenyek alapjan megfogalmazhatjuk a Boyle-Mariette
torvenyt. Ha az egesz cso terfogatanak a felet I-nek vessziik es a nyornast
megapasealban (MPa) szarnoljuk, akkor:
a) p' V = 0,1 . I = 0, 1
b)
V = 0,15' 2/3 = 0,1
e)
V = 0,2 . 1/2 = 0,1
d) p' V = 0,05 . 2 = 0,1
Tehat a nyomas es a terfoqat szorzata adott hornersekleten allando.
r
r:
Megjegyzes
A vakuumcsovet gondosan (megfelelo hosszusagban) keJl az iivegcso vegere
erositeni, mert a higany nagy sulya konnyen lehuzza onnan, es a higany szetszo
rodik.
2. A Gay-Lussac-tdrveny kfserleti igazohisa
Szukseges anyagok: aprora tort jeg, kekitooldat.

eszkozok: 100 cm--es iivegteke kapillaris csovel (vagy levagott nyaku
100 cm--es merolombik jol zaro egyfuratu gumidugoval, amelyben derekszog
ben meghajlitott kapillaris iivegcso van), gazbiiretta, nivoedeny, vakuumgurni
cso, 1 drrr'<es fOzopohar 2 db, vasallvany 2 db, dio es fogo 2 db, vas harornlab
2 db, Bunsen-ego, homero, gumicso.
Vegrehajtas
Erositsiik allvanyba a szaraz (!) iivegteket, majd az I dmves fozopoharat
allitsuk a vas harornlabra, helyezziik el benne az uveggornbot ugy, hogy az alja
kozel legyen a pohar aljahoz. A poharat toltsiik meg olvado jeggel ugy, hogy
az iivegteken leva 100 cm--t jelzo karcolast az olvado jeg ellepje. Nyissuk meg
az iivegesapot.
Erositsiik allvanyba a gazbiirettat, majd tolcser segitsegevel a nivoedenyen
keresztiil toltsuk meg kekitovel (vagy mas festekkel) megfestett vizzel. A gazbu
rettaban a viznivot a 0 jel kozelebe allitsuk be.
Miutan az iivegteke 5-6 pereet all az olvado jegben, gumicsovel kapesoljuk
a gazburettahoz. Nivoegyenlites meJlett (a nivoedenyben leva folyadek szintjet
a gazbiirettaben leva folyadek szintjevel azonos magassagba allitjuk) olrassuk
le a kezdeti terfoqatot, Merjiik meg az olvado jeg homen-ekleth.'
78
J.l. ilbra. A Gay-Lussac-gaztorveny

kiserleti igazolasa
20C-os viz
A masik fOzopoharban csapvizbol es keves jegbol keszitsiink az elobbinel

10 'C homerseklettel magasabb homersekletu furdot, helyezziik a teket ebbe a
fiirdobe, Varjunk 5-6 pereet, majd nivoegyenlites mellett olvassuk Ie a terfoqat
novekedest.
Keszitsimk ket ujabb fiirdot, amelyek homerseklete 10--10 'C-kal magasabb
az elozo fiirdo hornersekletenel. Ismet 5-6 percig alljon az edeny a fiirdoben a
terfogat-leolvasas elott.
Magyarazat
A Gay-Lussac-unveav ertelmeben allando nyomason 1 C hiimerseklet-ualto
zOs hatasara a 0 'C-on mert terfoqat 1/273-ad reszenek meqfelelb valtozast
eszleliink, 100 em! terfogatu gomb eseteben a 10 'C-os homerseklet-emelkedes
3,73 em! terfogat-novekedest eredmenyez, A kiserleti hibak miatt ettol az
ertektol nehany %-nyi elteres meqenqedheto,
Megjegyzes
A kiserlet esak akkor ad elfogadhato eredmenyt, ha a kesziilek tokeletesen
zar,
79
..
.,
'
'
3. A viz rossz h6vezet6

Sziikseges anyagok: femdrot, jeg, desztillalt viz,
eszkozok: nagymeretii kemcso, Bunsen-ego vagy borszeszego.
Vegrehajtas
Kis darabka jeg kore tekerjiink olyan hosszu drotot, hogy az a vizzel felig telt
kemcso aljara erjen. Martsuk a jegdarabot a vizzel felig megtoltott kemcsobe,
meleqltsiik a kemcsiioet a vizoszlop felsii reszenel. Itt a viz forrasba jon, de a
kemcso aljan a jeg meg sokaig nem olvad el.
Magyarazat
A viz rossz hovezeto, ezert a lang meleget csak lassan adja at a kemcso aljan
levo jegnek.
Megjegyzes
Normal meretii kemcsovel es borszeszegovel tanulokiserletkent elvegeztethet
jiik a kiserletet,
4. Femek kemenysege, rugalmassliga, ridegsege
a) Oraruqo edzese, meqeresztese

Szukseges anyagok: regi orarugo,
eszkozok: Bunsen-ego, csipesz, fozopohar.
Vegrehajtas
Probaljunk meg egy oreg orarugot kiegyenesiteni, nem nagyon sikeriil. Tor
junk Ie belole egy darabot, csipesszel megfogva tartsuk 5 percig a Bunsen-ego
langjanak forro szegelyebe, majd a lang kevesbe ferro csucsaba, vegiil vigyiik
egyre magasabbra a lang fole, hogy biztositsuk a lassu lehidest, A lehiilt rugo
kis erooel hajlithato barmilyen alakra. Ezutan hevitsiik a lagy orarugo darabot
vorosen izzova, ferron mdrtsuk hideg vizzel telt poharba. Kemennye, mereoie
ualik, konnyen eltorik, ha jol ranyomjuk, megkarcolja az iiveget.
A merev rugot vigyiik lassan feliilrol Iefele a langban, s addig tartsuk ott, amig
kek szin nem vonja be. Vegyiik ki, hagyjuk a levegon lassan lehiilni. A kihult rugo
most ismet hajllthato, az iiveget nem karcolja.
Magyarazat
A femek kristalyos szerkezete es mechanikai tulajdonsagai kozott osszefugges
van. Hokezelessel viszont az ugyanazon osszetetehi acelbol is tobbfele szerkeze
tet allithatunk elii. Az acel heviteset, majd hirtelen lehiiteset edzesnek nevezik.
80
Az ujboli felmelegites es lassu fokozatos lehiites a meqeresztes. A megeresztessel

az acel kemenysege, ridegsege csokken, szivossaga viszont no.
Edzeskor a kiilonbozo acelfajtakat 800-900 "Cvra hevitik, megereszteskor
csak 220-320 C-ra. Megeresztes kozben az acelt bizonyos szin vonja be, amely
a homerseklettol fiiggoen valtozik. Ez az iui.futtatasi szin pl. 228 C-on szalma
sarga, 265 C-on biborvoros, 228 C-on vilagoskek, 292 C-on sotetkek, 316 C
onpedig vilagoskek. Afuttatasi szint igen vekony felideti oxidreteq keletkezese
okozza.
Az edzesi, megeresztesi kiserleteket gombostiivel, kototiivel, borotvapenge
vel, acel meroszalaggal is elvegezhetjiik.
b) Lagyvasdrot cementaldsa
Sziikseges anyagok: lagyvasdrot, kalium-lhexaciano-ferratrllj], desztillalt viz,
eszkozok: Bunsen-ego, csipesz, fOzopohar.
V~rehajtas
Probaliuk meg a lagyvasdrotot hajlitani, iIIetve eltorni. Azt tapasztaljuk, hogy

konnyen hajlithato, nem rugal mas, viszont igen nehezen torheto e/. Tartsuk a
dr6totforro lanqba. Felizzas utan rnartsuk - meg ferron - keyes finomra tort
kalium-fhexaciano-ferrat(II) J-ba, majd a raolvadt szemcsekkel egyiitt kb. 5
percig hevitsiik ujra a femet. Az izzitas soran a sargaverlugso elszenesedik.
Martsuk a meg izzo vasat hideq izbe. A drot hegye a kezeles utan olyan merev
6s kemeny lesz, hogy lapos fogoval egyszeri hajlitasra konnyen letorik, es az
iiveget karcolja.
Magyarazat
Az i1yen kezelessel a laqyoas feliiletet szendussa tessziik, ezzel a k emenyseqh
. Mve/jiik. Az izzitas soran elszenesedett sargaverlugso szentartalmanak egy
risze beepiil a vas feliileti retegebe, A nehany tized mm kopas es hoallo kereg
alatt az anyag belso resze valtozatlan marad.
Megjegyzes
Edzeni csak a nagyobb (0,7-1,7%) szentartalmu acelt /ehet, ha ennel kevesebb

az otvozO szen mennyisege, az acel nem edzheto.
5. T6bbkomponensfi (nem reaktiv) homogen es heterogen rendszerek
el6allitasa
es alkot6reszeinek szetvalasztasa fizikai m6dszerekkel
Sziikseges anyagok: klorofonn, 96%-os etil-alkohol, desztillalt viz, jod, vas

por, kenpor, rez(II)-szulfat, kvarchomok, natriurn-klorid, szen-diszulfid,
eszk6zok: 250 cm--es csiszoltdugos Erlenmeyer-Iombik (vagy nagymeretii
kemcso gumidugoval), porcelanmozsar, 100 cms-es fozopohar 3 db, nagymeretii
, m KbCrlet a kernia tanit8slihol
81
'.
oraiiveg, vizfurdo, kemcso 6 db, kemcsoallvany, Liebig-hiito, vasallvany, dio,

lombikfogo, Bunsen-ego, magnespatko (vagy magnesnid), tolcser, sziiropapir.
Vegrehajtas
a) Tiibbkomponensii rendszerek eloallitasa
Csiszoltdugos Erlenmeyer-Iombikba (vagy nagy kemcsobe) ontsiink 50 ern
klorofonnot es ugyanannyi etil-alkoholt. Razzuk jol ossze a folyadekelegyet.
A kapott elegy egyjazisu es teljesen egynemii anyagnak latszik, benne az alkoto
reszek szemme/ nem kulonboztethetbk meg.
Desztillalt vizben oldjunk fel ket kanalnyi kristalyos rezrllj-szulfatot, igy szep
kek szinii, egyjazisu rendszert kapunk. Porcelanmozsarban dorzsoljiink ossze
I g kenport 1,8 g vasporral. Az igy kapott szurkesszinii anyagban az alkotore
szek szabad szemmel nem nagyon, de naqyitooal jol meqkiiliinboztethetbk,
Porcelanmozsarban dorzsoljimk ossze egy kanalnyi kvarehomokot ugyan
annyi natrium-kloriddal. A kapott anyagban az alkotoreszek szabad szemme/
is meqkidonboztethetbk,
b) A komponensek szetodlasztasa fizikai modszerekkel
A kloroform-alkohol elegyet erosen razzuk ossze 200 cm ' desztillalt vizzel.
A kloroform kulonoalik, az edeny aljan gyiilik ossze. A ket anyag szetvalasa meg
jobban latszik, ha a klorofonnot nehany esepp jodoldattal ibolyasziniire festjiik.
A rez-szulfat-oldat kis reszletet ontsiik oraiivegre, vizfiirdon pdroljuk be.
Rovid ido mulva az oraiivegen kristalyos rez-szulfat marad vissza.
Visszanyerhetjiik a rez-szulfat-oldatbol a desztillalt vizet is, ha az oldatot
desztilldciooal valasztjuk szet alkotoreszeire.
A vas es kenpor keverekebol a legegyszeriibben a vasat maqnespatkooai
umolithatjuk e/.
A keverek masik reszletet szorjuk vizbe, keverjiik meg a pohar tartalmat, a
vas leiilepedik a pohar aljara, a kenpor lebeg a viz felszinen,
A keverek hannadik reszletehez kemcsoben ontsiink szen-diszulfidot, figyel
jiik meg, a ken feloldodik, a vas szfiressel elvalaszthato a folyadektol, A szen
diszulfid elparolgasa utan a kenport is visszakapjuk.
A kvarehomok es a natrium-klorid kevereket is szorjuk vizbe. A homok
leidepedik a pohar aljara, a natrium-klorid feloldodik, Szfires es beparlas utan
visszanyerjiik a natrium-kloridot is.
Magyarazat
A klorofonn es az etil-alkohol hasonlo molekulaszerkezetiiek (kevesse pola
ris), jol elegyednek egymassal, Vizzel az etil-alkohol igen jol elegyedik - mivel
hidrogenkotes kialakitasara is kepes -, a klorofonn viszont nem. Ezert jon letre
a ket fazis,
A rez(II)-szulfat-oldat beparlasakor az oldoszer eltavozik, a so kikristalyoso
dik. Desztillaciokor a goz alakban eltavozo viz ujra lecsapodik, igy vissza
nyerheto.
82
2.3. abra. Keverekek

szetvalaszlasa rnegoszlassa I,
iilepitesscl. szuressel,
beparlassal, egyszeru
desztillalassal
~sP()r+ kcnpor kcvereke
tOt
____
-_-_-_-_
..-
etil-alkOhOI
"ILclcgyc
joddal mcgfestctt
kloroform
~---
rncgoszlas
~kenPor
vfZ~,'aspor
ulepites
szilard Nael
I:==::::IL.--
szures
J~=t-- NaCl-oldat
vtzfurdo
beparlas
desztillalt viz
t:::~...... hi'Jt6viz
desztillalas
A vas es kenpor keverekenek elvalasztasa tortenhet a vas magnesezhetosege

alapjan, a ket anyag eltero fajsulya alapjan es a ken szen-diszulfidos feloldasa
val.
Akvarchomok vizbengyakorlatilag nem oldodik, igy a natrium-klorid oldas
sal elvalaszthato tole.
,,'
2.2 A kemiai valtozasokat megelozo es kisero

fizikai valtozasok
2.2.1 Hornozgas, diffuzio, adszorpcio, oldas
6. Festekreszecskek Brown-mozgasanak megfigyelese mikroszkoppal
Sziikseges anyagok: temperafestek, desztillalt viz, szigeteloszalag,
eszkozok: legalabb 800-szoros nagyitasu mikroszkop, targylemezek, fedole
mezek.
Vegrebajtas
Oldjunk fel keves temperafesteket nehany em! vizben. Rovid varakozasi id5
utan, amikor a durvabb szemcsek mar leiilepedtek az edeny aljara, eseppentsiink
egy esepp festekes vizet a mikroszkop megfeleloen elokeszitett targylemezere.
(Ragasszunk a targylemezre egy kb. 6-8 mm Atmerojii kornyilassal ellatott szi
getelfiszalag darabot. Az ebbe a kis "medeneebe" eseppentett oldat nem fut szet.)
Takarjuk le a eseppet a fedolemezzel, majd helyezziik a targylemezt a mikrosz
k6p targyasztalara, es vilagitsuk at a kondenzor es a tiikor segitsegevel, A mik
roszkop objektivjet celszeni 40-szeresre, az okulart 20-szorosra valasztani, igy a
mikroszk6p kb. 800-szoros nagyitasu kepet ad. Figyeljuk meg a festekszemcsek
Brown-mozgdsatl
Magyarazat
A gazok, a folyadekok, a szilard testek reszecskei allando mozqasban vannak.
Ez a mozgas a reszecskek kis merete (kb, 10- 1 0 m) miatt kozvetleniil nem
lathato, otletes kiserletek segitsegevel azonban egyertelmuen igazolhato.
A gaz, iIIetve a folyadek molekulainak allando mozgasa egy erdekes jelenseget
okoz, az ugynevezett Brown-mozqdst.
A Brown-mozgast vegzo reszecskek nem onmaguktol mozognak, hanem a
folyadek vagy a gaz molekulai lokdosik azokat ide-oda, Peldaul a vizbe kevert
festekszemcseket a viz molekulai. Pillanatrol pillanatra minden iranybol sokezer
mo/eku/a iakozik a festekreszecskekhez, Ha a kulonbozo oldalakrol iitkozo
molekulak hatasa nem egyenliti ki egymast, akkor a szemcse a nagyobb eroha
tas iranyaba e/mozdul. A molekulak homozgasanak rendezetlensege miatt a
reszecske hol az egyik, hoI a masik iranyba lokodik.
84
7. A fustreszecskek Brown-mozgasanak megfigyelese

mikroszk6ppal
Sziikseges anyagok: cigaretta, fekete papir,
eszkozok: mikroszkop, fiistkamra.
Vegrehajtas
A cigarettafiistben lebego apro fiistreszecskek Brown-rnozgasa mikroszkop
alahe\yezett .fiistkamraban" figyelheto meg. A fiistkamra egy kis doboz, arnely
nek az aljat es oldalat fekete papir boritja. Az egyik oldalfalon kis iivegablakon
at a kamraba lehet vilagitani. A kamrar leernelheto uvegteto (pI. mikroszkop
rnikroszkop
objckuv
...... ....
2.4. abra. Fiistreszecskek

BrOlI'Il-mozgasanak
mcgfigyclese rnikroszkoppal
targylemez) zarja. A karnrat a 2.4. abra mutatja. Fujjunk ciqarettafiistot a

kamraba, majd zarjuk Ie az iiveg fedolappal. A mikroszkopot kis nagyitasu
objektivvel kb. 200-szoros nagyitasra allitsuk be, tegyiik a fiistkamrat a targy
asztalra. Lampa es gyiijtolencse segitsegevel vilagitsunk az oldalso ablakon at
a kamraba ugy, hogy az izzoszal kepe az objektiv alatt jojjon letre. Az oldalrol
jov6 feny a fiistreszecskeken szorodva a mikroszkopba jut, s ez a szort feny
elarulja a fiistszemcsek helyet (ultrarnikroszkop elv). Igy a reszecskek Brown
mozgasa jol meqfiqyelhetb.
Magyarazat
Lasd a 6. kiserlet magyarazatat.

Megjegyzes
A temakor targyalasakor javasoljuk meg bemutatni a kovetkezo kiserleteket :

- A hidrogen diffuzioja (4. 6. kiserlet ),
- A gazok molekulainak tomege es sebessege kozotti osszefiigges (4. 7.
kiserlet ), valarnint
- A brom diffuzioja (4.33. kiserlet ),
85
8. Az ammonia es a hldrogen-klorid diffuzioja levegoben

Szukseges anyagok: koncentralt ammonia- es sosavoldat, vatta,
eszkozok: I m hosszu, kb. 2 em atmeroju uvegcso, gumidugo 2 db, gornbostii,
vasallvany, dio, csofogo.
Vegrehajtas
HCl
NH,
--.
"
NH.Cl fust
2.5. dbra. Az ammonia- es
a hidrogen-klorid-gaz diffuzioja
levcgobcn
Gombostiivel erositsiink egy-egy kis vattacso

mot a gumidugokhoz, Itassuk at az egyik vatta
csornot koncentralt ammoniaoldattal, a masikat
koncentralt sosavoldattal, majd a dugokat egy
szerre helyezziik eI a cso vegein. Rovid ido mul
va nem egeszen a cso kozepen, hanem kozelebb
a sosavas oattahoz egyre vastagodo retegbenre
her Just jelenik meg.
Magyarazat
A cso egyik vegen hidrogen-klorid-, a masik vegen arnrnoniagaz szabadul fel
es diffundal a levegoben a cso kozepe fele. Az egyrnassal szemben diffundalo
gazok talalkozasi helyet elobb vekony, majd az egyre vastagodo retegben kepzc
do amrnonium-klorid feher fiistje jelzi. A fiistreteg a sosavas vattahoz kozelebb
jelenik meg, mivel a hidrogen-klorid diffuziosebessege kisebb, mint az ammo
niae. (Lasd meg a 4. 100. es 4. 101. kiserletet.}
Megjegyzes
A gazok, folyadekok molekulainak allando, rendezetlen mozgasat a Brown
mozgas mellett a diffuzio is bizonyitja. A rendezetlen hornozgas es a koncentra
cio-gradiens makroszkopikus anyagararnlast eredrnenyez, ez utobbit nevezziik
d(lJuzi6nak. Peldaul az iIIatanyagok molekulai elkeverednek a levego, a eukor
molekulai pedig a tea vagy a kave molekulai koze. Ha az elozo kiserlet vegzese
kor megmerjiik a vattacsomok csobe helyezese es a fustreteg megjelenese kozott
eltelt idot, iIIetve a gazok altal a csoben megtett uta kat, akkor nagysagrendi
osszehasonlitast tehetiink a gazok diffuziosebessege es az egyes molekulak
atlagsebessege kozott. Az egyes molekulak atlagsebessege kiszarnithato kozeli
3k T
toleg a v =
M osszefiigges alapjan, ahol v= a gazmolekulak atlagsebessege,
k = Boltzmann-allando, T = a hornerseklet K fokban kifejezve.

A qazmolekulak atlaqsebesseqe nehanyszor 102 mls-nek adodik. Mereseink
alapjan a qdzok diffuziojanak sebesseqe nehanyszor 10- 5 m]s. A diffuziosebesseg
tehat mintegy 7 nagysagrenddel kisebb a molekulak atlagsebessegenel, Merese
ink szerint az ammonia es a hidrogen-klorid diffuziosebessege - bar nagysag
rendjiik azonos - megis jol merhetoen kiilonbozik egyrnastol. A kinetikus
gazelmelet szerint a qazmolekulak atlaqos sebesseqe a tiimequk neqyzetqyokeiel
86
forditottan aranyos. Eszerint a He 1- es az Nl-Ij-molekulak atlagsebessegenek

hinyadosa a molaris tomegek negyzetgyokenek forditott aranyaval egyezik
meg:
VHCI
V
=
NH J
VMNH J V17 4 2
VMHC1 = V36,5'" 6 = 3
A ket gaz diffuziosebessegenek hanyadosa jo kozelitessel szinten 2/3-nak

adOdik, tehat a diffuziosebesseq es a molekulak dtlaqsebesseqe valoban egyenes
artinyban all eqymassal.
9. Dietil-eter es leveg6 diffuzioja porezus falon keresztiil
Sziikseges anyagok: dietil-eter,
eszkOlOk: porozus agyaghenger, manometer (higanyt vagy szines oldatot

tartalmazo U alaku uvegcso), 500 cm 3-es fozopohar, iiveglap.
Vegrehajtas
A fozopohar aljara ontsiink keves etert, takarjuk Ie iiveglappal. Az eter rovid
ide> alatt elparolog es gozei betoltik a poharat. Meritsiik be a manometerrel
, Osszekotou agyaghengert az etergozzel telt poharba (2. 6. dbra ), es figyeljiik
meg, hogyan valtozik a nyomas az agyaghengerben. Az etergozbe meritett
agyaghenger belsejeben a nyomds eloszor csokken, minimumot er el, majd lassan
alegkori nyomas ertekere notekszik,
Ha az agyaghengert kiemeljiik az etergo
; wkkel telt poharbol, idoleges nyomasnooe
kedest tapasztalunk.
por6zus
agyaghenger
1.6. libra. Dietil-eter es levego diffuzioja porozus

falon keresztul
etergoz
Magyarazat
Alapallapotban az agyaghengert a legkori nyomasu levego tolti ki, a mano
meter mindket agaban a folyadekoszlop magassaga azonos. Nyomasegyensuly
eseten idoegyseg alatt ugyanannyi reszecske jut a kiilso levegobol a henger
belsejebe, mint onnan ki. Amikor az etergozzel telt poharba martjuk a hengert,
koriiloue legkori nyomasu etergoz, a hengerben pedig ugyancsak atmoszferikus
levego van. A porozus falat kiviilrol az etermolekulak, beliilrol a levegomoleku
Ilk "bombazzak". Az etermolekulak lenyeqesen nagyobbak es lassubbak , mint
87
a levegot alkoto nitrogen- es oxiqenmolekulak: Ezert kezdetben, amikor meg

mindket gaz nyornasa azonos, joval kevesebb etermolekula jut kiviilrol a henger
belsejebe, mint amennyi levegoreszecske jut ki a hengerbol. Ez eredmenyezi a
nyomas csokkeneset a hengerben. A nyomas tovabbi csokkenese azonban
megsziinik, arnikor az idoegyseg alatt ki- es bediffundalo molekulak szama
megegyezik. A diffuzios folyamat eredrnenyekent egyre tobb etermolekula kenil
a hengerbe es egyre tobb levegomolekula keriil a hengeren kiviilre, a poharba,
A hengerben no az etermolekulak aranya, es ennek megfeleloen csokken az
idoegyseg alatt kidiffundalo molekulak szama, Ugyanakkor a kiilso terreszben
az eter mellett egyre tobb a levegoreszecske, ez okozza azt, hogy novekszik az
idoegyseg alatt bediffundalo reszecskek szama. A koncentracioviszonyok ki
egyenlitette valasaval ujbol beall a nyomasegyensuly.
Ha a porozus hengert kiemeljiik a poharbol, kezdetben nyomasnovekedest
eszleliink, mert az eterrnolekulak lassabban diffundalnak ki a hengerbol, mint
ahogy a levego molekulai bediffundalnak a hengerbe. Rovid idon beliil az
elozok szerint itt is bean az egyensuly,
10. Oldott anyagok difl'uzi6ja

Sziikseges anyagok: kristalyos kalium-permanganat, kristalycukor, kristalyos
ammonium-klorid, rez(II)-szulfat, borkosav, szilard natrium-hidroxid, fenolfta
leinoldat,2 mol/dm> koncentracioju ammoniaoldat es sosavoldat, desztillalt viz,
eszkozok: 250 cm--es f6zopohar (vagy gazfelfogo henger) 6 db, szuropapir,
gyujtopalca, cerna, iivegbot.
Vegrehajtas
a) Csomagoljunk szuropapirba 2-3 szem kaliurn-permanganat-kristalyt, cer
naval kossiik ossze a csomagot es kossiik gyujtopalcara. Az egyik poharat
toltsiik meg vizzel olyan magassagig, hogy ha a
fapalcara rogzitett csomagot a pohar szajara tesz
szuropapirzacsko
sziik, akkor a viz elerje a kis csomag aljat. Figyeljiik
meg, nehany masodperc mulva /i/a csikok aramla
~-F~KMI10,-kristaly
nak a poharban lefele,
2.7. abra. 01dott anyagok diffuzioja
88
b)Toltsimk meg vizzel esaknem szinultig harom fozopoharat (vagy iiveghen

&ert). Azelso es a masodik poharba csoppentsiink 3-3 esepp fenolftaleinoldatot,
azelsobe ontsunk 1-2 ern- ammonioldatot, a masodikba 1-2 ern! sosavoldatot,
mjd iivegbottal keverjiik meg a poharak tartalmat, Az elso poharba dobjunk
'uehany borkosav-kristalyt, a masodikba 1-2 db natrium-hidroxid pasztillat,
Ahannadik poharban levo vizbe tegyiink 1-2 nagyobb rez(II)-szulfat-kristalyt.
.j: Figyeljiik meg, hogy rovid ido mulva az elso poharban a piros szln alulrol
1Jeiefokozatosan eltilnik, A masodik poharban az oldat alulrol-felfele meqpiro
ik, a harmadik poharban pedig meqkekiil.
" c) Ket fozopoharat felig toltsiink meg vizzel, majd szorjunk egy kanalnyi
tlnstalyeukrot az egyikbe, ammonium-kloridot a masikba. Mindket anyag j61
1d6dik vizben. Ezutan adagoljuk tovabb a eukrot, illetve az ammonium-klori
, t addig, amig a pohar aljan lei nem oldott anyag marad.
Magyarazat
a) A szines ionokat tartalmazo anyagok vizben val6 oldasakor a szabadda
o ionok megtartjak sziniiket, igy nyomon kovetheto az oldodas, a vizmoleku
kal valo elkeveredes, Ez jelzi az ionok mozqdsat, diffuziojat is.
' b) Az oldodo borkosav a vizzel sav-bazis reakcioba lep, az igy kepzodo
xoniumionok az ammoniaoldat hidroxidionjait semlegesitik, ezert a higos
',' hatast jelzo lila szin fokozatosan eltiinik.
,A masodik poharban a forditott folyamat megy vegbe, a lugos kemhatast
oz6 hidroxidonok diffuziojanak utjat jelzi a lila szin alulrol felfele val6
iedese.
A hannadik poharban a kek szint az oldodo hidratalt Cu 2 + -ionok okozzak.
ionok diffuziojat jelzi, hogy az oldat alulr61 felfele fokozatosan megkekiil.
c) A szilard anyagok oldodasa mindaddig tart, amig a szilard (kristalyos)
, 'sOO1 idoegyseg alatt oldatba lepo es az oldatbol kikristalyosodo reszecskek
. a azonossa valik. Ez a telitett allapot. Az oldodas ellentetes folyamata a
. ristalyosodas,
Megjegyzes
A kiserletek felmikro meretben tanulokiserletkent elvegeztethetok.
'Diavetitovel kioetithetjiik a leirt kiserleteket, ilyenkor haromrekeszes kiivettat
aljunk, a kozepso rekesz az osszehasonlito.
Megjegyezziik, hogy a b) es e) valtozatban - a kristalycukor oldodasat kiveve
' !r a viz nemesak mint oldoszer, hanem mint reakciopartner is szerepel.
89
11. A hidratalt hidrogenes hidroxidionok diffuziosebessegenek

osszehasonlitasa zselatinos kozegben
Sziikseges anyagok: etkezesi zselatin, desztillalt viz, 2 mol/dm" koncentracio
ju natrium-hidroxid- es sosavoldat, fenolftaleinindikator-oldat,
eszkozok: 200 crnt-es fozopohar, nagy kemcso 2 db, merohenger, Bunsen
ego, vasallvany 2 db, dio es csofogo 2 db, vizfurdo, vas haromlab, azbesztes
drothalo, porcelanmozsar.
Vegrehajtas
109 elporitott zselatinra onto

siink 90 ern- desztillalt vizet a
NaOH-oldat
s6sav
200 cm--es fozopoharba. 10-15
piros reteg
perc elteltevel a zselatin megduz
szintelen reteg
zad. Allitsuk a poharat 70-80
"Ci-os vizjurdobe, es addig kever
szintelen
higos
gessiik a tartalmat, mig a zselatin
fenolftaleines
zselatinreteg
teljesen feloldodik, A homogen,
zselatin
+fenolftalein
meleg oldathoz adjunk 8-10 csepp
(piros)
fenolftalein-oldatot. Toltsiink a
2.8. abra. A hidratalt hidrogenes hidroxidionok
meleg zselatinoldatb6140 crn--t az
diffuziosebessege zselatinos kozegben
egyik nagy kemcsobe. A maradek
zselatinoldathoz adjunk I em'
natrium-hidroxid-oldatot, az igy nyert voros zselatinbol toltsimk 40 erns-t a
masik nagy kemcsobe, Mindket kemcsovet allitsuk hideg vizzel telt poharba,
hogy a zselatin megdermedjen. A kemcso megbillentesevel meggyozodunk arrol,
hogy a zselatin megdermedt. Ezutan a szintelen zselatinra 20 em- 2 mol/dm'
koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot, a vorosre 20 em? 2 mol/dm! koncent
racioju sosavoldatot retegeziink. Mintegy felora mulva ontsuk Ie a zselatinr61
a lugot, illetve a savat, merjiik meg a zselatinban megfigyelheto, az eredeti
szintol eltero szimi retegek vastagsagat. A luqoldatban voros, a savoldatot tartal
mazo kemcsoben szintelen reteq figyelheto meg. A retegek szelessegebol a hidro
gen- es a hidroxidionok diffuziosebessege kozotti elteresre kovetkeztethetiink.
Magyarazat
A megdermedt zselatin nagy viztartalmu, szilard vazrendszer, amelyben az
ionok szabadon diffundalnak. A retegeket megmerve azt tapasztaljuk, hogya .
hidroqenionok diffuziosebesseqe nagyobb, mint a hidroxidionoke. Mivel a hidro
genionok a zselatin melyebb retegeiben a luges kemhatast semlegesitettek, a
voros fenolftalein ennek kovetkezteben elszintelenedett. A szintelen, fenolfta
leint tartalmazo zselatinban a raontott ndtrium-hidroxid-oldat hatasara a hidro
xidionok kisebb mozgekonysaga, diffuziosebessege mia tt keskenyebb reteqpiro
sodott meg azonos ido alatt, jelezve a hidroxidionok okozta lugos kemhatast.
90
i
I
I
\
)IL
Megjegyzes
A kiserlet meglehetosen idoigenyes, ezert szakkori vagy fakultacios foglalko
zasra javasoljuk.
12. Dikromat- es rez(II)ionok diffuzi6ja zselatinos kozegben

a) Szukseges anyagok: haztartasi zselatin, I mol/drn- koncentracioju dikali
. am-dikromat-oldat, 0, I mol/dm ' koncentracioju rez(II)-szulfat-oldat, jodos
kemenyitooldat,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsoallvany, fozopohar, Bunsen-ego, vas harem
lab, azbesztes drothalo,
Vegrehajtas
Harem kemcsobe tegyiink fel-fel kanalnyi haztartasi zselatint, ontsiink ra
annyi vizet, hogy felig legyen a kemcso, razzuk ossze, hagyjuk allni. Ezutan a
kemcsoveket allitsuk kb. 70 "Cvos vizet tartalmazo fozopoharba. Kevergessiik
azoldatokat iivegbottal, mig a zselatin teljesen feloldodik. Kihiiles utan az egyik
kemcsobe toltsiink dikalium-dikromat-oldatot, a masikba rez(I1)-szulfat-olda
tot,a harmadikba jodos kemenyitooldatot (vilagoskek legyen). Allitsuk a kern
c:sOveket az allvanyba. Egy ora mulva mar megfigyelheto, hogy a kalium
.(szintelen) es a dikromationok (narancssarga), iIIetve a szulfdt- (szintelen) es a
rezionok (kek) behatolnak a zselatinreteqbe, a jodos kernenyitooldat viszont
oem.
Magyarlizat
A kismeretu ionok bediffundalnak a kocsonyas zselatinba, de a kolloidrneretu
kemenyitomolekulak nem.
b) Sziikseges anyagok: haztartasi zselatin, I mol/dm ' koncentracioju dikali
um-dikromat-oldat, 0,5
mol/drn! koncentracioju rezfl lj-szulfat-oldat,
0,5 mol/dm" koncentracioju eziist-nitrat-oldat, koncentralt arnmonioldat,

desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsoallvany, fozopohar, Bunsen-ego, azbesztes
drothalo, vas haromlab,
Vegrehajtas
Az a) pontban leirt medon keszitsimk zselatinoldatot. A homogen oldatot
ontsiik ket reszre, es meg melegen adjunk az oldat egyik reszletehez kb. azonos
. rerfogatu eziist-nitrat-, a masikhoz rez(II)-szulfat-oldatot. Allitsuk hideg viz be
a kemcsoveket, hogy a zselatin megdermedjen. Az egyik kemcsoben a zselatin
szintelen, a masikban vilagoskek lesz. A megdermedt zselatinra retegezziink
dikalium-dikromat-, iIIetve a masikra koncentralt arnmoniaoldatot. Mintegy
felora rmilva mar lathato az elso kemcsoben rozsdabarna, a masodikban oilaqos
kek, illetve melykek csik, amely jelzi a vegbernent kemiai reakciot,
91
Magyarazat
Az elso kemcsoben a kovetkezo reakcio ment vegbe:
2 Ag "
+ Cr20~- -+Ag2Cr20 7 ,
a masodikban:
Cu 2 + +4 NH 3-+[Cu(NH3) 4 ]2 + .
A kismeretii ionok bediffundalnak a kocsonyas zselatinba, igy ott vegbemehet
a kemiai atalakulas. Ha egy-ket napot varunk, akkor szep, a marvanyhoz
hasonlo alakzatot vesz fel a zselatin.
A kiserletet elsosorban szakkorre javasoljuk, de a vegeredrnenyt tanitasi oran
is bemutathatjuk.
Megjegyzes
A kiserletekhez szukseges zselatin-gelt a kovetkezokeppen allithatjuk elo:
Sziikseges anyagok: etkezesi zselatin, desztillalt viz,

eszkijzijk: 150 cm--es es 300 cm 3-es fozopohar, homero, uvegbot, Bunsenego, vas haromlab, azbesztes drothalo, merohenger, kemcsovek.
Vegrehajtas
a) Nagyobb mennyiseqil zselatin-qel eloallitasa
A kisebb fozopoharba merjiink be to g zselatint. Ontsunk ra 100 em? desztil
lalt vizet, kevergessiik, amig az egesz zselatin atnedvesedik. Ezutan hagyjuk allni
- duzzadni - kb. I oraig. Kozben a nagyobb fozopoharban keszitsiink 60 C-os
vizfiirdot. Allitsuk bele a kisebb poharat, kevergessiik a pohar tartalmat mind
addig, amig a zselatin teljesen fel nem oldodik, Ekkor vegyiik ki a vizfurdobol,
razkodasmentesen hagyjuk kihiilni, megdermedni. A mar dermedt gelt tartal
mazo poharat martsuk egy pillanatra kb. 70 C-os vizfiirdobe, hogy a gelnek
a pohar falahoz tapado retege hirtelen megolvadjon, boritsuk ki a gelt ora
iivegre.
b) Zselatin-qel eioallitasa kemcsbben
Tiszta kemcsobe szorjunk I g elporitott zselatint. (Zselatin az elelmiszerbol
tokban kaphato.) Ontsiink a zselatinra 6 em- desztillalt vizet. A kevereket
melegitsiik kozel forrasig vizfiirdon, mig atlatszo zselatin-szolt kapunk. A meleg
oldatot tartalmazo kemcsovet allitsuk hideg vizbe. Hutes hatasara kocsonyas
zselatin-gel keletkezik, amely melegites hatasara ujra folyossa valik.
Magyarazat
A kolloid-oldatot szolnak, a kocsonyas anyagot qelnek nevezziik. Meleqites
kor a reszecskek hiimozqasa meqno, a hidratalt zselatinreszecskek eltavolodnak
egyrnastol (szol), mig hiiteskor a reszecskek hbmozqasa gyengiil, kozelebb keriil
nek egymashoz, es intermolekularis erokkel kapcsolt, konnyen szeteso vazat
alkotnak (fizikai gel). A folyamat megfordithato.
92
.l",
l3. VOrOsborbOl feher bor (adszorpcio)
Sziikseges anyagok: vorosbor, faszen (vagy aktiv szen),

eszkozOk: fozopobar, vegyszeres kanal, to1cser, sziiropapir, Bunsen-ego, vas
baromllib, azbesztes drothalo,
VegrehajtBs
Ontsunk a fozopoharba vorosbort, melegitsiik forrasig, Ha mar forr, adjunk
hozza ket kanalnyi faszenport, forraljuk tovabb 2-3 pereig. Hagyjuk kihiilni a
bort, majd sziirjiik Ie. A lecsepego folyadek szintelen, tehat feher bort kaptunk.
Osszehasonlitaskeppen masik poharban ugyanannyi ideig forraljunk vorosbort
bor voros.
.zen nelkul, utana sziirjiik meg. A lecsepego
Magyarizat
A nagyfeliiletii aktlo szen adszorbedlja a vorosborban leva festekmolekulakat,
igy a bor kifeheredik.
Megjegyzes
Hasonlo eredmenyre jutunk, ha nem forraljuk, de fel craig allni hagyjuk az

aktiv szennel abort.
14. A klorofill kivonasa zold levelb61
Sziikseges anyagok: zold levelek, mosott kvarehomok, kretapor, 80%-os

etil-alkohol, sziiropapir,
eszkozok: porcelanmozsar, vizfiirdo, 100 cm--es fOzopobar es Erlenmeyer
lombik, tolcser, iivegbot, Bunsen-ego, homero.
Vegrehajtas
3--4 db friss zold levelet apritsunk fel kessel, majd porcelanmozsarban kes
hegynyi mosott kvarchomokkal es ugyanannyi kretaporral dorzsoljtik el. Ont
sunk kb. 20 em! 80%-os etil-alkoholt az elegyre es nehany percig dorzsoljtik
tovabb. A kapott anyagot ontsiik at a fOzopoharba es 10 percig tartsuk 80 C-os
vizf1.irdoben. Ezutan redos sziiron sziirjiik, a lecsepego oldatot Erlenmeyer
lombikban fogjuk fel. A sziires utan melyziild szinii, homogen oldatot nyeriink.
Magyarazat
A zold novenyekben a fotoszintezis az enzimtermeszenl kloroplasztiszokban
megy vegbe. A kloroplasztiszok specialis festekanyagait a szovetek, sejtek el
roncsolodasa utan (homokkal val6 dorzsoles) az etil-alkohol kioldja. Ezt az 01
datot nevezziik nyers klorofillnak.
93
15. A Dyers klorofiU szetvalasztasa tablakretaval

(Kromatografia)
Sziikseges aoyagok: nyers klorofill-oldat, tablakreta,
eszkozok: 50 crrr-es fOzopohar.
Vegrehajtas
A nyers klorofill-oldatbol ontsiink kb. 5 cm--t a fozopoharba, helyezziik bele
a kretat ugy, hogy a kihegyezett vege keriiljon az oldatba. Mintegy felora
tablakreta
elteltevel vegyiik ki a kretat es vizsgaljuk meg.
A kreta porozus anyagaba felszivodott az oldat, de
sarga
a szine nem zold, hanem alul kekesziild. kiizepen
sargaszold. feliil sdrqa sav lathato,
sargaszold
kekeszold
~~~9~ klorofill-oldat
2.9. libra. A nyers klorofill szetvalasztasa tablakretaval
Magyarazat
A nyers klorofill negy kiilonbozo szerkezetii szines vegyiilet kevereke, a zold
szin a komponensek szineinek eredoje, Az egyes komponensek adszorbcios tulaj
donsaqa kiilonbOzo. A kretan, mint adszorbensen a legmagasabbra oandorol az
oldoszerrel a narancssdrqa karotin es a sarqa xantofill. Ezek egyiitt kepezik a
legfelso sarga savor, A sargaszold szinii klorofill B jobban kotodik az adszor
benshez, ezert az elozo Say alatt helyezkedik el. A kekeszold klorofill A teszi meg
a legkisebb utat, mivel ez mar a kreta aljan megkotodik.
Megjegyzes
A kiserlet mas festekoldatokkal, illetve oldatkeverekekkel is elvegezheto (pI.
golyostoll-tinta, eozin-metilenkek kevereke stb.). Kromatoqrafids modszerrel
tobb vegyiiletbol allo keverekeket (osszetett rendszerek) lehet szetvalasztani,
kiilonbozo adszorbcios kepessegiik alapjan.
16. A Dyers klorofill alkot6reszeioek szetvalasztasa felszaU6

papirkromatogrmaval
Szukseges aoyagok: nyers-klorofill-oldat, szilropapir, benzol-benzin 3: I ani
nyu elegye,
eszkozok: pipetta, iiveglap, cerna, olio, mm-es beosztasu vonalzo, 50 cm--es
fOzopohar.
94
--_1"------__
Vegrehajtas
szuropapir
Vagjunk le egy kb. 15 em nagysagu sziiropapir
esikot, az aljatol 1-2 cm-re huzzunk egy egyenest
narancssarga
(startvonal), erre cseppenkent vigyiink fel 10 esepp
sarga
klorofill-oldatot. Megszaritas utan a startvonallal
szembeni vegen fuzziink be egy kb, 10 em hosszu
sargaszold
cernat akasztonak. Egy keskeny fOzopoharba tolt
kekeszold
siink 10 ern! benzol-benzin kevereket. A cerna
segitsegevel logassuk az oldatba a kromatografias ~~~3~ klorofill-oldal
papir veget, az iiveglap rahelyezesevel rogzitsiik azt.
2.10. dbra. A nyers klorofilJ
Egy ido utan - ha mar megfelelo mertekben alkotoreszeinek szetvalasztasa
szfirdpapiron
vegbement a folyamat - vegyiik ki a papirt, fiig
gessziik fel, varjunk, amig megszarad. Szaradas
elott jeloljiik meg az oldoszer magassagat, Figyeljiik meg, hogy neqy kii/onbOzo
maqassdqban neqy kii/onbOzo szinne/ je/enik meg a k/oroji// neqy alkotoresze.
Lentrol felfele a kekeszold klorofill A, majd a sargaszold klorofill B, a sarga
xantofill es a naranesszinii karotin a sorrend.
Magyarazat
A nyers klorofill negy szines vegyiilet kevereke, A vegyiiletekben konjuqdlt
kettiis kotesek talalhatok. A klorofill A es a klorofill Bun. porfin-tuizas vegyiile
tek. A karotin es a xantofill karotionid. A negy vegyiilet adszorbcios kepessege
kiilonbozo, ezert kulonbozo utat tesznek meg az adott oldoszerben a kromatog
rafaI6(sziiro)-papiron.
Megjegyzes
A kiserlet mas festekoldatok keverekevel is elvegezheto,
17. Festekek szelektiv adszorpcioja

(Papir kromato grafia)
Sziikseges anyagok: eozinoldat, sziiropapir, metilenkek-oldat,

eszkozok: 50 cm--es fOzopohar. Bunsen-allvany, dio, fogo.
Vegrehajtas
Keverjiink ossze a fOzopohlirban 10-10 em' 0, I tomeg'zs-os eozin es 0, I
tomeg%-os metilenkek-oldatot. Martsunk a sotet oldatba egy 20 em hosszu es
2 em szeles sztiropapircsikot ugy, hogy a papir 2 em-re rneriiljon a folyadekba.
A papir rnasik veget rogzitsuk fog6vaI. Nehany perc mulva a sziiropapironje/ii/
piros, alatta kek csik ldthato.
95
Magyarazat
A festekoldat a szuropapir lathatatlan kapillarisain felszivodik, a festek
komponensei a papiron kiilonbozo rnertekben adszorbealodnak. Az eozin job
ban megkotodik, mint a metilenkek,
18. A leveg6 nedvessegtartalmanak jelzese
(Kemiai higrometer)
Sziikseges anyagok: desztillalt viz, kristalyos kobalt(II)-klorid, natrium

klorid, kalium-klorat, dextrin, sziiropapir,
eszkozok: 100 cmves fOzopohar 2 db, 50 cm--es merohenger, vegyszeres ka
nal, 10 em hosszu iivegcso (szelesebb) dugoval,
Vegrehajtas
Ontsunk az egyik fOzopoharba 25 em- vizet es oldjunk fel benne 2,5 g dextint.
A masik fozopoharba is ontsiink 25 em- desztillalt vizet, oldjunk benne 7 g
kobalt(II)-kloridot, 5 g natrium-kloridot es 3 g kalium-kloratot, Ezutan elegyit
siik a ket oldatot es jol keverjiik ossze. Alaposan nedvesitsiik meg a szfiropapir
csikokat ezzel az oldattal, fiiggessziik fel azokat, hogy megszaradjanak.
A megszaradt esikokat rajzszeggel erositsiik egy dugo
hoz, a dugot dugjuk egy szeles iivegcsobe. Az alulrol
dug6
nyitott csovet fiiggessziik fel a szobaban az ablak kozele
ben. Az igy kapott eszkoz a kemiai higrometer szinvalto
az elkeszltett
zassal jelzi a levego nedvessegtartalmanak valtozasat,
oldatba martott
szur6papir
Magyarazat
A kristalyos kobalt(II)-klorid elenk voros szmu,
uvegcso
osszetetele: CoC J7. 6H20. A levego nedoesseqtartal
2.1/. abra. Kerniai
matol fuggoen veszit a kristalyvizebol, fokozatosan
higrometer
atalakul CoCl 2 H 20 -ze, mikozben a voros szln elhal
vanyodik, rozsaszinre, vegiil vitagoskekre valtozik. A szin es a levego paratartal
rna kozotti osszefuggest a 2. J. tablazatban mutatjuk be.
2./. tcihlci=ut
A levegd nedvessegtartalma es a kobalt(I1)-klorid szine kozotti osszefugges
96
A levego nedvessegtartalma
A papir szine
igen nagy
nagy
kozepes
alacsony
igen alacsony
sotet rozsaszin
halvany rozsaszin
kekes-rezsaszin
lilas-kek
kek
Megjegyzes
A jo osszehasonlitas erdekeben tegyiik a higrometert ekszikkatorba es para
dus levegore is.
19. Mi van az ivovizben
es a tengervfzben?
Sziikseges anyagok: csapviz, sos viz ("tengeeviz"), desztillalt viz,

eszkozok: orauveg 2 db, vizfiirdo, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes
drothalo.
Vegrehajtlis
Ontsiink az oraiivegre egy keves csapvizet, melegitsiik vizfiirdon, A viz elpa
rolgasa utan az oraiivegen keves feher kristalyos anyaq marad vissza.

lsmeteljiik meg ugyanezt a sos vizzel. A viz elparolgasa utan lenyegesen tobb
szilard anyaq van az orauvegen.
Ontsiink az oraiivegre nehany csepp desztillalt vizet, majd vizfiirdon parolog
tassuk el a vizet. Figyeljiik meg, hogy a viz nyomtalanul eltdoozik az uvegrol,
Magyarazat
A csapviz, meg inkabb a sos viz a vizmolekulakon kiviil asvanyi anyagok, sok
ionjait is tartalmazza, tehat vizes sooldatnak tekintheto, Az oldoszer (viz)
elparolgasa utan a kristalyos sok az oraiivegen maradnak.
A desztillalt viz azonban oldott sokat nem tartalmaz, ezert parolgaskor teljes
mennyisegben eltavozik az oraiivegrol.
Megjegyzes
Csapviz es tengerviz eseten szerves beparlasi termek is elofordulhat.
20. V fz es scSoldat sfirWgenek osszehasonlitasa

Sziikseges anyagok: szilard natrium-klorid.vdesztillalt viz, csapviz, kalium
permanganat, tinta,
eszkozok: fOzopohar 2 db, kihuzott vegfi iivegcso.
Vegrehajtlis
Keszitsiink telitett konyhaso oldatot. Cseppentsiink hozza 1-2 csepp tin tat,
igy szep kek oldatot kapunk. Ontsunk egy masik poharba tiszta csapvizet es
oldjunk fel benne 1-2 kalium-permanganat kristalyt, igy lilas piros oldatot
kapunk.
7 S7S Ki.crlet kerni. tanillisahoz
97
2.12. abra. Viz es sooldat

surusegenek osszehasonlltasa
KMnO,-tal megfestett
desztillalt vIz
(lila)
1111J
~
telltett NaCl-oldat
+tinta
(kek)
A kihuzott vegu iivegcsovel szivjunk fel a piros "vizbol", majd ovatosan

retegezziik azt a kek oldat fole. Ha iigyesen vegezziik a retegzest, a ket oldat
hatarfeliilete elesen elvalik egymastol, ket kiilOnfazis kepzodik.
Magyarazat
A telitett natrium-klorid-oldat suriisege joval nagyobb, mint a csapvize,
amely csak nagyon keyes asvanyi sot tartalmaz, vagyis igen hig oldat, stirusege
alig valamivel nagyobb, mint 1 g/cm". Az eltero suniseg miatt aso telitett oldata
joM reteqezheto a csapviz.
A tenqerjaro hajokat - mivel a tengerviz majdnem koncentralt sooldatnak
tekintheto - maskeppen kell epiteni, mint a folyami hajokat,
Megjegyzes
A siirtisegkiilonbseget azonos terfogatu folyadekokkal ketkaru merleqqel is
szemleletesen bemutathatjuk.
Tovabbi szemleletes pelda lehet a desztillalt vizben elmeriilo, de a sos vizben,
vagy a telitett sooldatban uszo tojds.
21. Az oldatok koncentraciojanak szemleltetese szines anyagokkal

Sziikseges anyagok: 1, 0,1,0,01 mol/dm- koncentracioju rez(II)-szulfat-olda
tok, 0,1 0,01 0,001 mol/dm- koncentracioju kalium-permanganat-oldatok,
eszkozok: nagymereni kemcso 6 db, vagy haromrekeszes kiivetta 2 db, diave
tito.
r
I
Vegrehajtas
Harom kemcsobe (vagy a kiivetta harom rekeszebe) sorra a kiilonbozo
koncentracioju rez(II)-szulfat-oldatokat toltjiik. A kemcsovek moge tegyiink
feher papirt hatternek. Figyeljiik meg az oldatok szine kozotti kiilonbseget.
Ismeteljuk meg az elobbi bemutatast a kalium-permanganat-oldatokkal,
Magyarazat
A szin intenzitasanak kiilonbsege az adott mennyisegu oldoszerben levo
eltero mennyisegii oldott anyagbol, hidratalt ionbol (koncentraciokulonbseg)
adodik.
--~-
I:
!l
__Il
98
Megjegyzes
Hasznos es informativ, ha a kiilonbozo koncentracioju oldatokat a tanulok
elott keszitjuk el. Termeszetesen az oldott anyag es az oldoszer mennyiseget
merjiik ki elore.
22. Old ott anyagok atkristalyositasa, kristalyok novekedese

Sziikseges anyagok: timso (KAI(S04)2 . 12 H 20), kristalyos rez(II)-szulfat,
kristalycukor,
eszkozok: 150 cm--es fozopohar 3 db, gyujtopalca, cerna, vegyszeres kanal,
Bunsen-ego.
Vegrebajtas
a) Ontsimk meleg vizet a fOzo
poharba, oldjunk fel benne annyi
timsot, hogy telitett oldatot kap
junk. Amikor a timso feloldodott,
fektessiink
edeny szajan
keresztiil
fapalcat,azamelynek
a kozepere
erositsiink vastagabb cernat ugy,
hogy a cerna vege ne erjen egeszen
az edeny fenekeig, Egy ido mulva
kristdlyok kezdenek kioalni a cer
fapalca
~lillit reuteu timso.
sokristaly-c,
vagy
rez( Ilj-szulfat-olda t
2.13. abra. Kristalyok novekedese
na \legen, s M\and6an novekedve

szep szabalyos alakot vesznek feI.
b) Keszitsiink telitett rez-szulfat-oldatot, Fapalca kozepere erositsiink cernat,
a cerna vegere kossiink ra egy rez(II)-szulfat kristalykat. Helyezziik a fapalcat
a poharra, tegyiik el nyugodt, razkodasmentes helyre a poharat nehany napra.
Idonkent nezziik meg a rez-szulfat kristaly novekedeset,
c) Meleg vizben oldjunk annyi cukrot, hogy az oldat telitette valjon. Az a)
pontban leirt modon logassunk cernat az oldatba. Hagyjuk az oldatot lehiilni,
kis ida mulva a zsinegre cukorkristalyok rak6dnak le, s egyre novekednek. Ezt
hivjuk kandisz- vagy vizcukornak.
Magyarazat
Az oldoszer (viz) elparolgasaval az oldatok tultelitette valnak, ezert megindu/
a kristalykioalas. A kivalas sebessegetol fiigg a keletkezo kristalyok nagysaga.
Ha gyorsan megy vegbe a folyamat, akkor igen apro, un. mikrokristalyokat
nyeriink. A kristalyok naqysaqat a qocok szama is befolyasolja.
Megjegyzes
A timso es a rez(II)-szulfat oldhatosagat a Fiiggelek 8. sz, tablazataban
talaljuk meg.
99
23. Tultelitett oldatok, kristalyosodas

Sziikseges anyagok: natrium-acetat, natrium-tioszulfat, desztillalt viz, mehvi
asz vagy gyurma,
eszkozok: 200 cm--es fozopohar, 1 dm'-es fozopohar 2 db, iiveghenger 2 db,
Bunsen-ego, iivegbot, vizflirdo, iiveglap, vas haromlab, azbesztes drothalo,
merohenger,
Vegrehajtais
a) Szorjunk a fOzopoharba 100 g kristalyos natrium-acetatot, adjunk hozza
15 ern! desztillalt vizet. Enyhen melegitsiik a poharat addig, amig a so teljesen
fel nem oldodik, majd fedjiik le a poharat iiveglappal, es szobahomersekleten
hagyjuk lehiilni. A szobahomersekletre hutott, tultelitett natrium-acetat-oldat
ba dobjunk nehany kristalyt. A kristdlyok bedobasa utan a natrium-acetat nagy
tiimeqben kikristalyosodik,
b) Keszitsimk tultelitett oldatot natrium-tioszulfatbol es natrium-acetatbol.
450 g natrium-tioszulfatot, illetve 300 g natrium-acetatot oldjunk fel vizfiirdon
kiilon-kiilon 45-45 ern! desztillalt vizben. A sok meleg oldatait ontsuk ferro
vizzel elomelegitett iiveghengerekbe. Kozben iivegbot vegere helyezziink megla
gyitott viaszdarabkat vagy gyurmat, amelybe rogzitsiink 6-8 db natrium
tioszulfat, illetve a masikba natrium-acetat kristalyt. Lassan hiitsiik Ie az oldato
kat szobahomersekletre, majd ha ez megtortent, engedjiik a hengerekbe a
kristalyokat tartalmazo iivegbotokat. A qyurmaba erbsitett kristalyok nooekede
se szinte azonnal meqindul.
A kiserlet ugy is elvegezheto, hogy eloszor a natrium-tioszulfat-oldatot ontjiik
a felmelegitett iiveghengerbe, erre 15-20 em? meleg vizet retegezimk, majd erre
uvegbot,
vegen viaszdarabbal
uvegbot,
vegen viaszdarabbal
,-
-...
telftett Na-acetat-oldat
viz
telitett Na, S) 0,
Na 2 S2 0 , - vagy
CH,COONa-kristAlyok
vagy Na-acetat-oldat
2.14. abra. Kristalykivalas tultelitett natrium-tioszulfat

oldatbol
100
~!.
2.15. abra. Kristalykivalas tultelitett

oldatretegekbol
tolcser segitsegevel toltjiik a tultelitett natrium-acetat-oldatot. A ket oldat es a

viz harom elesen elhatarolt reteget kepez, Oldatainkat ovatosan szobahomer
sekletre hiitjiik, es az iivegbotot, amelynek a vegen viaszba erositett natrium
tioszulfat kristalyok vannak, eloszor a natrium-acetat-oldatba martjuk, majd a
natrium-tioszulfat-oldatba. A natrium-acetat-oldatban semmifele valtozast
nem eszleliink, a natrium-tioszulfat tultelitett oldataban azonnal megindul a
kristalyosodas,
Magyarazat
a) Ha magasabb homersekleten telitett oldatot fokozatosan es nagyon ovato
san hutunk Ie ugy, hogy az oldatot razas ne erje, por ne hulljon bele, akkor az
oldott anyag kikristalyosodasa (az adott homersekleti oldhatosagi erteknek
megfeleloen) nem indul meg es az oldat tultelitette vdlik, Ez nem egyensulyi,
instabil allapot.
b) A tultelitett oldatban sajat kristaly hatasara meqindul a kristdlyosodds,
amely az adott homersekletre jellemzo egyensulyi aliapot elereseig tart.
Megjegyzes
Az iiveghengerben elokeszitett tultelitett oldatok par napig eltarthatok, igy
a kiserlet elozo nap elokeszitheto. Arra kell iigyelni, hogy az oldat ne rdzodjon
Ossze es szennyezbdes ne erjel
24. A tUltelftett oldat
es a krist8lyodais szemleltetese diavetft6vel
SziiWges anyagok: kristalyos natrium-tioszulfat, barium-klorid, kalium

nitrat, ammoniurn-klorid, desztillalt viz,
eszkozok: egyes ketrekeszes kiivetta, iivegbot, fOzopohar, Bunsen-ego, dia

vetito.
Vegrehajtais
a) 3 g szilard kalium-nitratot oldjunk fel melegites kozben 4 em! desztillalt
vizben. Toltsiink az oldatbol a kiivetta mindket rekeszebe 1-1,5 erns-t. Az egyik
rekeszben leva oldatot keverjiik meg tobbszor, a masikat hagyjuk nyugalom
ban. Igy az egyik rekeszben gyorsabban hiil Ie az oldat, mint a masikban.
A hOmecsekletcsokkenesevel tultelitette valnak az oldatok es megindul a krista
lyosodas. A keoeres hatasdra apro kristdlyok tomege, a masik rekeszben pedig
nagy nikristalyok valnak Ie.
Vi&Yazat! Tomenyebb oldatot ne hasznaljunk, mert akkor a kristalyok kiva

lisa mar a klivettaba valo toltes kozben megindulhat.
b) Keszitsiink szobahomersekleten telitett natrium-tioszulfat-, illetve barium
klorid-oldatokat. Az egyrekeszes kiivettaba merjiink be kb. 1 em! telitett natri
101
um-tioszulfat-oldatot, majd adjunk hozza telitett barium-klorid-oldatot. Dor

zsoljiik meg a cella falat iivegbottal. Ennek hatasara megindul a kristalyok
kivalasa.
c) Keszitsiink forron telitett amrnonium-klorid-oldatot es ontsimk belole az
egyrekeszes kiivettaba. Az oldat lehiilesekor szep, szabalyos "h6pelyhek" kiala
kulasat latjuk, majd azt is, hogy a kristalyok esesuk kozben tovabb novekednek.
Magyarazat
a) Kristalyosodaskor a reszecskemeretet a qockepzodes es a qocnocekedes
sebesseqenek a oiszonya hatarozza meg. Kevereskor a gockepzodes sebessege
dominaI, ezert sok apro kristaly kepzodik (elso rekesz). Ha az oldat nyugalom
ban van, akkor a gocnovekedes sebessege nagyobb, tehat makrokristalyok
kepzodnek (masodik rekesz).
b) A barium-tioszulfat oldhatosaga kisebb, mint a natrium-tioszulfate, ezert
a ket oldat osszeontesekor a bdrium-tioszulfatra nezve tultelitett oldat kepzodik.
A cella falanak dorzsolese elosegiti a kristalygocok kepzodeset es ezzel a
kristalyosodas megindulasat. A kristalyok kivalasa a metastabil, tultelitett alla
potbol kiindulva az egyensulyi koncentracio elereseig tart.
c) Az ammonium-klorid lehiilesekor tapasztalt kristalykepzodes az oldhato
sagi tablazat alapjan (2.2. tablazat) magyarazhato.
2.2. tablaza:
Az ammonium-klorid oldhatosaga kiilonbozo homersekleten

C
gNH 4CI
100 g viz
20
50
80
100
37
50
66
77
25. SOk oldhat6s8ganak fdggese a b6merseklett61
Sziikseges anyagok: kristalyos kalium-nitrat, 0, I mol/dm- koncentraciojii

olomtllj-nitrat-oldat, 0, I mol/dm> koncentracioju natrium-klorid0, I mol/dm> koncentracioju kalium-jodid-oldat, desztillalt viz,
es
eszkozOk: 500 cm--es Erlenmeyer-Iombik, kemcso 10 db, kemcsoallvany,

iivegkad, parafadug6 10 db, vizfiirdo, vas haromlab, azbesztes drothalo, Bun
sen-ego, IOan3-es pipetta, h6mero.
Vegrehajt8s
a) Ket kemcsovet toltsimk meg felig 0, I mol/dm- koncentracioju 6Iom(II)
nitrat-oldattal. Az elsobe ontsimk natrium-klorid-, a masodikba kalium-jodid
oldatot addig, amig jelentos mennyisegii csapadek valik Ie.
102
Az elso kemcsoben feher, a masodikban citromsdrqa csapadekot kapunk.

Melegitsiik a ket kemcsovet Bunsen-langon, azt tapasztaljuk, hogy meleqites
hatasara a csapadekok feloldodnak, Ha a kemcsoveket hideg vizbe allitjuk, a
csapadekok ismet kivalnak,
b) 500 cm--es Erlenmeyer-lombikba ontsimk 100 ern- desztillalt vizet, razoga
tas kozben sz6rjunk hom 110 g finomra poritott kalium-nitratot, Melegitsiik
az oldatot forrasban leva vizfiirdon. Ot kemcsovet allitsunk a kemcsoallvanyba,
Az allvanyt helyezziik a hideg vizet tartalmazo tivegkadba ugy, hogy a kemcso
vek IJ3-ad resze kialljon a vizbol.
A vizfiirdobe helyezett kalium-nitrat-oldatot kevergessiik iivegbottal, homer
sekletet gyakran ellenorizziik homerovel. Amikor a homero 20 C-ot mutat, az
oldat tisztajabol vegyiink ki pipettaval 10 cm--t, es engedjiik az iivegkadban
levo elsf kemcsobe, A lombikban a kivett oldatmennyiseget p6toljuk 10 em!
desztillalt vizzel. Ugyanigy jarjunk el 30, 40, 50 es 60 C-on is. A kadban leva
viz homerseklete kb. 20 C legyen. 60 C-on a bemert kalium-nitrat teljes
mennyisege feloldodik.
kristalyos kalium-nitrat
20C
30C
40C
50C
60C
2./6. abra. Kalium-nitrat vizoldekonysaganak hOmersekletfiiggese
A kiilonbozo homersekleteken telitett kalium-nitrat-oldatokbol kivett min

takbol szobahomersekleten kiilonbozo tomegfi kalium-nitrat-kristaly valik ki.
A homerseklet emelkedesevel egyenes aranyban novekszik a kivalt (tehat a
feloldott) kristaly mennyisege,
Magyarazat
A szilard anyagok oldekonysaga a homerseklet fiiggvenyeben valtozik, a
legtobb so eseteben no, de tobb esetben csokken.
Szobahomersekletre lehiitve az oldekonysagi differencianak megfelelo meny
nyiseg kikristalyosodik.
Az oldott anyag minosegetol fiigg az oldekonysag - homerseklet gorbe mere
deksege, tehat a homersekletfugges merteke,
103
'.
Az a) kiserletben keletkezett PbClz es Pbl, oldekonysaga a homerseklet

novekedesevel nagymertekben no, ezert a csapadekok mar csekely melegites
hatasara felold6dnak.
A kalium-nitrat oldekonysaganak homersekletfiiggeset a 2.3. tablazat mutat
ja.
2.3. tQb/Qzat
A klilium-nitrlit oldhat6sliga kiilonoozO h6merseldcten
C
gKN0 3
100 g viz
20
30
40
SO
60
70
80
32
47
64
81
110
139
169
Megjegyzes
Kalium-nitrat oldhatosaganak a homerseklettol val6 fiiggesere kvantitatio
mereseket is vegezhetiink, de ez nagyon idoigenyes.

Az a) kiserletet elvegezhetjiik kalcium-acetat csapadekkal is. A kalcium
acetat oldekonysaga a homerseklet emelesete! csiikken. A kalcium-acetat kalci
um-klorid-oldatbol natrium-acetat-oldattal csaphat6 Ie.
26. Az oldhatOsaig
fiigg~
az oldcSszer anyagi minWget61
Sziikseges anyagok: kristalyos j6d, desztillalt viz, etil-alkohol, szen-tetraklo

rid,
eszkozfik: kemcso 3 db (lehet nagymeretfi is) kemcsoallvany, vegyszeres
kanaI.
Vegrehajtais
Harom kemcsovet toltsimk meg felig desztillalt vizzel, etil-alkohollal, illetve
szen-tetrakloriddal, majd mindegyikbe dobjunk egy-egy nagyobb jodkristalyt,
Azonnal lathato, hogy a jod legjobban a szen-tetrakloridban oldodik, lila szin
nel, utana az etil-alkohol kovetkezik, ez az oldat barna lesz, vegiil a viz csak
nagyon kevesse oldja a j6dot, az oldat halvanysarqa.
I'
I,
I
!
Magyarazat
Aj6d apoldris rnolekulai es a viz polaris rnolekulai kozott csak nagyon gyen
ge kolcsonhatas alakul ki, ezert a rnolekulak kevesse keverednek egyrnassal.
Valamivel jobban old6dik a viznel kevesbe polaris etil-alkoholban. Nagyon j61
oldodik az ugyancsak apoldris molekulakbol all6 szen-tetrakloridban.
104
Meaiegyzes
Folyekony halmazallapotu anyagok is old6dhatnak egymasban, peldaul az
etil-alkohol es a viz korlatlanul elegyedik egymassal. A szen-tetraklorid vizzel
viszont csak nagyon kevesse elegyedik, szemmel lathatoan ket fazist alkotnak,
amelyek egymassal kolcsonosen telitettek.
A kiserlet diauetitbue! is bemutathat6. Haromrekeszes kiivettat alkalmazva j61
hithat6 egymas mellett a harom kiilonbozo old6szer kiilonbozo hatasa.
27. Az oldbatOsaig fiiggese az oldott anyag anyagi min6seget61

Sziikseges anyagok: kristalyos natrium-klorid, kalium-nitrat, rez(II)-szulfat,
kalcium-karbonat, vasreszelek, jod, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 7 db (nagymeretu kemcso elonyosebb), kemcsoallvany,
vegyszeres kanal,
Vegrehajtais
Toltsuk meg a kemcsoveket felig desztillalt vizzel, majd sz6rjuk bele sorban
a kovetkezo anyagok azonos tomeget: elporitott natrium-klorid, kalium-nitrat,
rez(II)-slulfat, kalcium-karbonat, vasreszelek, j6d (nagymeretii kemcsobe kb.
2 g anyagot sz6rjunk).
Razzuk ossze a kemcsovek tartalmat, figyeljiik meg a vegbement valtozast,
Megallapithatjuk, hogy a natrium-klorid, a kalium-nitrat, a rez-szulfat vizben
j61 oldodnak, mig a j6d kevesse oldodik, a meszko es a vasreszelek gyakorlatilag
oldhatatlan.
Magyaraizat
Az oldhatosag adott old6szer (jelen esetben a viz) esetenfiigg az oldando anyaq
minosegeto/. Ismerve az old6szer szerkezetet, az oldodas rnertekebol az oldott
anyag szerkezetere is kovetkeztethetunk. Peldaul a viz polaris molekulakbol all,
tehat a benne rosszul oldodo j6d apolaris molekulakbol all.
28. Sajation hatasa az oldhatosagra

Sziikseges anyagok: telitett natrium-klorid-oldat.. telitett bariurn-klorid
oldat, koncentralt sosavoldat,
eszkozok: SO cm--es fOzopohar 2 db.
Vegrebajtais
a) Telitett natrium-klorid-oldatot tartalmazo fOzopoharba ontsiink kis reszle
tekben koncentralt s6savoldatot. Feher, kristdlyos anyag kivalasat figyelhetjiik
meg.
lOS
"
11'
b) Telitett barium-klorid-oldathoz ontsiink ugyanesak koncentralt sosavol

datot. Az elobbihez hasonloan itt is feher csapadek kivalasat figyeljiik meg.
Magyarazat
a) A telitett natrium-klorid-oldatban az oldhatosagi egyensulynak megfeleki,
maximalis natrium- es kloridion-koncentracio van jelen. Az oldodasi egyensuly
NaCl(sz)-Na + (aq) + Cl Taq)
egyenlettel, tovabba az oldhatosaqi szorzattal jellemezheto:
L
= [Na + (aq)]
[Cl-(aq)]
= konst.
Ha az egyik ion koncentraciojat noveljiik (pl. koncentralt sosav hozzaadasa

val), az oldodas egyensiilyi folyamata a kivalas iranyaban tolodik el, tehat
kloridion-tartalrmi oldatban a natrium-klorid oldekonysaga csokken.
b) Az aj-ban leirtaknak megfeleloen a barium-klorid oldekonysaga sok
kJoridiont tartalmazo oldat hozzaadasakor csokken.
29. Az olom-jodid es olom-karbonat oldekonysaganak osszebasonlitasa

Sziikseges anyagok: O;lmol/dm 3 koncentracioju natrium-karbonat-, olom
nitrates kalium-jodid-oldat (az utobbit frissen keszitsiik),
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsoallvany, 10 cm--es merohenger 3 db.
Vegrehajtas
Toltsiink az elso kemcsobe 5 ern- natrium-karbonat-oldatot, a masodikba
10 em- kalium-jodid-oldatot, a hannadikba pedig ontsuk mindket elobbi olda
tot. Az elso es a masodik kemcsoben levo oldatokhoz ontsiink 5 em! olom-nit
rat-oldatot, a harmadikba allando razogatas mellett toltsiink 2 em" olom-nit
rat-oldatot, Figyeljuk meg, hogy az elso kemesobenfeher. a masodikban sdrqa,
a hannadikban elobb feher, majd sorga csapadek kepzbdik.
Magyarazat
Az elso kemcsoben levalo feher csapadek olom-karbonat:
Pb 2 + +CO~- = PbC0 3 .
feher
Az olom-karbonat oldhatosagi szorzata 1,5' 10- 13, az olom-jodide pedig
8,7' 10- 9 . Vagyis, ha karbonat- es jodidion egyiitt van jelen, akkor elobb az
olom-karbonat csapadek valik Ie, mert annak kisebb az oldhatosagi szorzata.
Ezert a harmadik kemcsoben eliibb feher csapadek vtilik Ie. Ezt kovetoen, ha van
meg annyi olomion az oldatban, hogy a [Pb2 +][r]2 ertek elerje az olom-jodid
.
oldhatosagi szorzatat, akkor sarga csapadek kepzodik.
106
30. Az eziist-klorid es az eziist-kromat oldbat6saganak osszehasonlitasa

Sziikseges anyagok: 0,001 mol/dm- natrium-klorid-oldat, 0,001 mol/dm>
koncentracioju natrium-kromat-oldat, 0, I mol/drrr' koncentracioju eziist-nitrat
oldat, 8 mol/drn? koncentracioju saletrornsavoldat, I mol/dm? koncentracioju
ammoniaolda t,
eszkozok: 600 cm--es fozopohar 3 db, 10 cm--es merohenger 2 db, 500 cm--es
merohenger 3 db, magneses kevero, pipetta vagy kihuzott vegii iivegcso.
Vegrehajtas
Ontsiink az egyik fozopoharba 500 em- 0,001 mol/dm- koncentracioju natri
um-kromat-oldatot, majd hclyezziik a poharat a magneses keverore. Csopogtes
sunk az oldathoz 0,1 mol/dm? koncentracioju eziist-nitrat-oldatot. Szamoljuk
meg,hogy a becsoppenteskor levalo voroscsapadek hany esepp hozzaadasa utan
nem oldodik fel. Osszesen 5 ern> ezust-nitrat-oldatot adjunk a pohar tartalma
hoz.
A rnasik fozopoharba ontsiink 500 em! natrium-klorid-oldatot, tegyiik a
keverore, keveres kozben csopogtessimk hozza eziist-nitrat-oldatot. Figyeljiik
meg, hogy hany esepp hozzaadasa utan marad meg a levalo csapadek,
A hannadik poharba toltsunk 500 ern? olyan oldatot, amely mind natrium-lao
matra, mind natrium-kloridra nezve 0,00 I mol/dm- koncentracioju, Keveres koz
ben csopogtessiink hozza eziist-nitrat-oldatot. Figyeljiik meg, hogy eldszor feher
csapadek valik Ie, majd az nehany masodperc alatt elnlnik, es voros csapadek
valik Ie a sarga oldatban. 5 em' eziist-nitrat-oldat hozzaadasa utan a csapadek
szine vorosre vtiltozik: Adjunk meg tovabbi 3-4 ern? eziist-nitrat-oldatot a pohar
tartalmahoz, Keveres kozben ontsiink nehany ern' 8 m610s saletrornsavat a po
harba, figyeljiik meg a valtozast. Ugyanesak keveres kozben lassan csopogtes
sunk I mol/dm" koncentracioju amm6niaoldatot a csapadekos oldathoz, figyel
jiik meg, mi tortenik,
Magyaraizat
Mind a klorid-, mind a kromation csapadekot kepez az eziistionnal:
2 Ag" +crO~-
=Ag 2Cr04 , az oldhatosagi szorzat: 9.10- 12
voros
Ag + + CI- = AgCl, az oldhatosagi sorozat: 1,5 . 10- 1 0
feher
Ha ketfele ion van az oldatban, akkor elbbb a kloridionok kepeznek csapade

kat az ezustionokkal, majd ha a kloridionok elfogytak, megindul az ezust
kromat csapadek levalasa, Minthogy a CrOl-ion gyenge bazis, ezert a csapadek
eros say hatasara feloldodik,
Ag 2Cr04 + H 30 + = 2 Ag "
+ HCrO; + H 2 0 .
107
Az ezilst-klorid csapadek savban nem oldodik fel, ammoniaoldatban viszont

iqen, mert az NH 3-molekula az eziistionokkal vizoldhato komplexet kepez:
AgCl + 2 NH 3 = [Ag(NH 3)zJ + + Cl ".

Az oldhatosagi szorzatok alapjan kiszamithatjuk azt a minimalis eziistion
koncentraciot, iUetve oldatterfogatot, amely ahhoz szukseges, hogy megindul
jon a csapadekok levalasa a kiserletben leirt rendszerekben. Kromation eseteben
ez 4,1 . 10- 5 mol eziistion, azaz 0,25 em 3 (kb. 5 csepp) oldat, kloridionok esete
ben 1,9' 10- 7 mol, vagyis 0,025 em' (kb. 0,5 csepp) oldat.
Megiegyzes
A kiserlet termeszetesen kemcsbmeretben is elvegezheto, de a leirtak szerint a
nagy poharban kavargo, orvenyszeni voros, illetve feher csapadek nagyon szep
lcitvanyt nyujt.
4cm
a,
b,
szlnes folyadek
I
"
I,
d.
c,
2.17. Qbra. A termoszk6p
108
2.2.2 Energiavaltozasok fizikai folyamatokban

Homerseklet-valtozas bemutatasara alkalmas
demonstracios eszkoz: a termoszkop (leghomero)
A termoszkop ket reszbol all: egy kb. 300 em- terfogatu szivopalackbol,
amelynek nyilasaba csiszolattal vagy tomitogytmivel kemcso iIleszkedik, az
elvezeto csohoz pedig gumicso csatlakozassal egy festett vizze\ toltott, ketszere
sen hajlitott U alaku cso. Az U-eso felso vegehez csiszolatos iivegcsap iIleszke
dik. A. csap a fo\yadekniv6k kiegyenlitesere szolga].
A meresek soran az Uscsoben levo festett viz nivoeltolodasajelzi a kemcsoben
lejatszodo folyamat exoterm vagy endoterm jelleget. Ha a kemcsoben exoterm
(hotermelo)folyamat megy vegbe, a szivopalackban levolevego a homerseklet
emelkedes hatasara kitagul, a novekvo nyomas az U-cso szivopalack feloli
oldalan a folyadeknivot lenyomja, igy a masik oldalon a folyadeknivo emelke
dik. A folyadeknivok kozotti kiilonbseg aranyos a felszabadulo homennyiseg
gel.
Endoterm hiielnyelii folyamat eseten forditott folyadeknivo-eltolodast eszle
liink.
A termoszkoppal fizikai es kemiai folyamatok enerqiaudltozasai jol demonst
ralhatok. A folyadeknivo valtozasa messzebbrol lathato, mint a homero skalaja.
31. Az oldodaist kiser6 energiavaltozasok szemleltetese termoszkoppal

Sztlkseges auyagok: desztillalt viz, kristalyos ammonium-klorid, cink-klorid,
natrium-hidroxid,
eszkozok: termoszkop, iivegbot, vegyszeres kanal, millimeterpapir (vagy vo
nalzo),
Vegrehajtas
a) Ontsiink a termoszkop kemcsovebe to em> desztillalt vizet, tegyiik a kern
csOvet a kesziilekbe. Szorjunk kb. 3 g amrnonium-kloridot a kemcsobe, az
2./8. abra. A tennoszk6p mfikodese
sziv6palack
...
sziv6palack
11"
oldatot jol keverjiik ossze, Zarjuk el a nivoedeny csapjat. Egy-ket pillanat mulva
az U alaku csoben a festett viz nivoja a szivopalackkal osszekotott szarban
emelkedik, a masikban csokken. Ugyanezt tapasztaljuk, ha a vizbe eink-klori
dot szorunk.
b) A termoszkop kemcsovebe ismet 10 em! desztillalt vizet toltsunk, dobjunk
bele kb. 10 db natrium-hidroxid pasztillat. Ovegbottal jol keverjiik meg az
oldatot. A festett viz nivoja most az U-csonek a szivopalackkal osszekotott
szaraban csokken, a masik szarban pedig emelkedik.
Magyarazat
Az oldodas mindharom esetben homerseklet-valtozassal, energiavaltozassal
jar. Az ammonium-klorid a cink-klorid oldoddsa endoterm, a natrium-hidroxid
oldodasa exoterm folyamat. Az oldodaskor fellepo energiavaltozas elojelet es
nagysagat a racsenergia es a hidratacios ho algebrai osszege hatarozza meg.
es
32. Ammonium-nitrat oldooasa

Sziikseges anyagok: kristalyos ammonium-nitrat, desztillalt viz, jeg,
eszkozok: 200 cm--es Erlenmeyer-Iombik, 500 cm--es fOzopohar, vegyszeres
kanal, iivegbot, falap (kb. 15 x 10 em alapteruletu).
Vegrehajtas
A kiserlet vegrehajtasa elott mintegy 20 perccel ontsiink 30 em> desztillalt
vizet Erlenmeyer-Iombikba es helyezziik azt jegfiirdobe. Taramerlegen merjimk
le 14 g kristalyos ammonium-nitratot, A falap kozepere cseppentsiink 8-10
esepp vizet. Szorjuk gyors mozdulattal az ammonium-nitratot a vizbe, keverjiik
meg a lombik tartalmat, majd szoritsuk a lombikot a falap kozepehez. Egy-ket
percen beliil a lombik ugy odafaqy a falaphoz, hogy a lombik szajanal fogva
felemelhetjiik azt, sot jo esetben 1-2 sullyal is megterhelhetjiik a lapot. Ez az
allapot nehany pereig megmarad.
Magyarazat
Az ammonium-nitrat oldodasa endoterm folyamat, a meresek szerint a leiras
ben megadott anyagmennyisegekkel a rendszer kb. - 7 "Cera hfil le. A folyamat
termokemiai egyenlete:
.iH =
+ 26,2 kl/rnol.
Ez azt jelenti, hogy 19 ammonium-nitrat oldodasa 327 l-lal csokkenti a

kornyezet energiajat.
A kiserlet elemzese soran bemutathatjuk az ammonium-nitrat oldhatosaga
nak valtozasat a homerseklet fuggvenyeben. Ehhezjelhasznalhatjuk a kovetkezo
adatokat: 0 C-on 118 g, 20 C-on 192 g, 50 C-on 344 g, 80 C-on 580 g,
110
il
II
It
------~,
100C-on 871 g so oldodik fel 100 g vizben. Az ammonium-nitrat peldaja jol

szemlelteti, hogy endoterm folyamatok eseten me leg vizben tobb anyag oldodik
fel, mint hideg vizben.
33. Az oldodasi egyensuly es az oldodas energiavaltozasanak kapcsolata
Szukseges anyagok: kristalyos ammonium-nitrat, manganfflj-szulfat, desztil

hilt viz, jeg, so,
eszkozok: nagymeretu kemcso 2 db, Bunsen-ego, kemcsofogo, 500 cm--es
fOzopohar, vegyszeres kanal, tararnerleg, homero.
Vegrehajtas
Tegyiink nagymeretii kemcsobe 2 g ammonium-nitratot, iIIetve mangantll)
szulfatot es adjunk hozza vizet kis reszletekben, A kemcsovekben levo oldatok
hornersekletet megmerve, az elso esetben lehiilest, a masodikban felmelegedest
tapasztalunk. Keszitsimk mindket kemcsoben telitett oldatot, ugy, hogy a teli
tett oldat a szilard fazissal legyen egyensulyban, Ha az ammonium-nitrdtot
tartalmazo kemcsovet meleqitjiik, akkor a szilard anyag feloldodik, Tovabbi
ammonium-nitrat hozzaadasaval keszitsimk forron telitett oldatot, majd hiitsiik
Ie azt. Nagymennyisegii so kiualasat latjuk. Ezzel szemben, ha a telitett mangtin(/1)
szulfat-oldatot melegitjiik, eroteljes anyagkivalast tapasztalunk. Ha a kern
csovet sozott jeqbe helyezziik, akkor az oldhatatlan anyag feloldodik, Ha tovabbi
mangan-szulfat hozzaadasaval hidegen telitett oldatot keszitimk, majd hagyjuk
az oldatot szobahomersekletre felmelegedni, ismet eroteljes sokivalast eszle
liink,
Magyarazat
A ket rendszer viselkedese a Ie Chatelier-Braun-el alapjan konnyen ertelmez
heto. Az ammonium-nitrat oldodasa endoterm, a manqan-szulfat oldodasa exo
term folyamat. Az exoterm oldashojii vegyiiletek atkristalyositasa tehat a :,ha
gyomanyos" modhoz kepest forditva tortenik,
34. Kensav higitash6jenek vizsgalata
Sziikseges anyagok: koncentralt kensav, desztillalt viz,
eszkozok: 400 cm--es fozopohar 3 db, 50 es 100 cm--es merohenger, iivegbot,
demonstracios homero.
Vegrehajtas
Ontsiink a harem fozopoharba 100--100 em- desztillalt vizet, merjiik meg es
jegyezziik fel a homersekletet. Ezutan az elso poharba ontsiink 10 em- koneent
ralt (18 mol/dm-] kensavat, keverjiik meg iivegbottal a pohar tartalmat es
merjiik meg a maximalis hiimersekletet.
III
..
Ismeteljiik meg a kiserletet ugy, hogy a masodik poharba 20, a harmadikba

30 em> koncentralt kensavat ontunk.
Magyarazat
A kensao higittisakor es a hidratalodast koveto protolitikus folyamat soran
jelentiis mennyisegii enerqia valik szabaddd, amely hoenergia formajaban noveli
az oldat homersekletet.
H 2 S0 4(kone.)+ n H 2 0 -+ H 2 S0 4(higitott).
Ha to em! koncentralt kensavat adunk 100 em! vizhez, akkor a homerseklet
valtozas 25 C, II kJ energia szabadul fel. 20 em- koncentralt kensav eseten
48 C a homerseklet-valtozas, 30 em! kensav hatasara pedig 70 C a hc5mecseklet
emelkedes, A 10 em! koncentralt kensav 0,18 mol kensavat jelent, a 100 em>viz
pe diig 555
,
mo' I
t, 'Igy az eIso" eset be n n
5,55 = 31,
= 0,18
~..a' h"0 pediig

a k'epzooes
- 884 kJ /mol.
A koncentralt kensav surfisege: 1,84 g/em 3 , 1 em> koncentralt kensav 1,77 g
kensavbol es 0,07 g vizbol all, tehat itt n = 0,2. A kiserlettel kapcsolatos adatokat
a 2.4. tablazatban foglaljuk ossze.
2.4. tdblthat
A kensav higitilsanak adatai
H 2S04 em"
H 2Ocm 3
JHkJ
10
20
30
100
100
100
31
15,6
10,5
-11
25
-26
-30
48
35. KelLUv bigitaisa vizzel
JT'C
70
es jeggel
SzUkseges anyagok: koncentralt kensav, desztillalt viz, darabos jeg,

eszkozOk: 200 cm--es fozopohlir 2 db, iivegbot, bothomero.
Vegrebajtas
Ontsunk az egyik fozopoharba 50 em! desztillalt vizet, a masikba tegyiink kb.
50 g darabos jeget. Mindkettobe tegyiink homerot, majd a homerseklet leolva
sasa utan ontsiink 20-20 em- koncentralt kensavat a poharakba. Desztillalt viz
eseteben jelentosen emelkedik a hOmerseklet, a jeqes poharban viszont leMlest
tapasztalunk. A homerseklet a viz fagyaspontja alatt lesz. Vigyazat! A higitast
nagyon ooatosan vegezzuk! Mindig a kensavat ontsuk a vizbe allando keveres
kozben, es soha nem megforditva!
Magyarazat
Kensav vizzel vale higitasakor jelentos mennyisegfi ho szabadul fel. Kiilonoo
zo osszetetelii kensaohidrdtok (pI. H 2 S0 4.H2 0 , H 2 S0 4.2 H 2 0 stb.) keletkeznek.
112
I
II!
--
-"""~
Koncentralt kensav - jeg reakciojakor azert kovetkezik be lehiiles, mert a jeg

olvadtishOje nagy ertek, igy joval tobb hoenergia sziikseges a jeg megolvasztasa
hoz, mint amennyi a kensav hidratacioja, illetve protolitikus reakcioja soran
keletkezik.
36. Az elpairolgo dietil-eter hfit6 hat'sa
Sziikseges anyagok: dietil-eter,
eszkozok: falap, kristalyosito csesze, fecskendo vagy kihuzott vegf uvegcso,
gumicso.
Vegrehajtas
Cseppentsiink a falapra nehany csepp vizet, tegyiik ra a kristalyositocseszet.
Ontsunk a cseszebe keyes etert, es egy fecskendovel vagy kihuzott vegu iivegcso
vel fuvassunk levegot az eteren keresztiil. Azt tapasztaljuk, hogy a csesze rovid
ido alatt odafagy a falaphoz,
Magyaraizat
Az eter rendkiviil gyorsan parolgo folyadek, ptirolgtishOje iqen nagy (tehat a
paro\gasaboz SOK
szUKseges), ennek kovetkezteben kozvet\en kornyezetet
eriisen lehuti. A parolgashoz annyi he sziikseges, hogy a csesze odafagy a vas
vagy deszkalaphoz.
no
Megjegy7.es
E\men'jittrn, ha a ta.nulok kmqeTe ~p-pentunket\\..etert. Huto hata~amiatt
helyi erzestelennesre is hasznaljak, a sportolok seriilt testreszeit ,/agyasztjtik"
vele.
37. Vizes gliceriaoldat fagyaspoDtjAnak csOkkenese
SzIbiIes ayagok: glicerin, desztillalt viz, jeg, konyhaso,
azk6z6k: kristalyositccsesze, felmikro kemcsO 2 db.

Vepeujtjs
A konyhasOb61 es jegbOl aIlo hiitekevereket tegyiik a kristalyositoeseszebe,
lillitsunk bele egy desztillalt vizzel egy vizes glicerinoldattal megtoltott kern
csOvet. Neluiny perc alan a viz megfagy, a qlicerines oldat hosszabb ida alatt sem
es
szilarduJ meg.
M8I)'arUat
A glicerinmolekulak elkeverednek a vizmolekulakkal, esetleg hidrogenkotest
is Ietesitenek egymassal, Megtorik a viz szerkezetet, igy jagyaspontcsokkenta

hatas ervenyesiil. A glicerin-viz elegy fagyaspontja fiigg az elegy osszeteteletol,
minden esetben 0 C alatt van. Ezert hasznalhato jagyti//6 jolyadikkent pl.
glizorakban vagy mas szerkezetekben.
113
""
38. Hidrogenkotes kialakuhisakor bekovetkez6 energiavaltozas

Sziikseges anyagok: aeeton, kloroform,
eszkozok: termoszkop, iivegbot, 10 cm--es merohenger.
Vegrehajtas
A termoszkop kemcsovebe ontsiink 3-4 em! kloroformot (CHCI 3 ) . Ontsimk
a kerncsoben levo kloroformhoz 3-4 em' acetont (CH 3COCH 3) , keverjiik ossze
az elegyet iivegbottal. A termoszkop exoterm valtozast jelez.
Magyarazat
Az U-esoben a folyadeknivo elmozdulasa jelzi a hidroqenkotes kialakuldsakor
felszabadulo hbenerqiat, A ket folyadek kezdeti homerseklete azonos, az energia
valtozas es a homerseklet-valtozas a hidrogenkotes kialakulasanak a kovetkez
menye:
CH 3
CI
C=O/ .. ,H-C-CI
CH 3
CI
39. Natrium-tioszulfat kristalyosodasanak energtavaltozasa

SZiikseges anyagok: kristalyos natrium-tioszulfat, glieerin,
eszkozok: 100 cmt-es fOzopohar, uvegtolcser, kristalyositocsesze, 50 cm--es
fOzopohlir, homero.
I
Ii
Ii
I,
I
Ij,
I
I,
Vegrehajtas
A kisebb fOzopoharat toltsiik meg 1j3-ad reszig kristalyos natrium-tioszulfat
tal, adjunk hozza 2-3 esepp glicerint, majd vizfiirdon melegitsiik addig, mig
sajat kristalyvizeben feloldodik. Toltsiik a siini, meleg oldatot elomelegitett
tolcseren at tiszta, szaraz kristalyositocseszebe ugy, hogy az edeny falan vegig
folyjon. AUitsuk az edenyt razkodasmentes helyre, varjuk meg, mig teljesen
kihiil. Kihfiles utan oltsuk be a folyadekot : dobjunk bele 3-4 szem natrium
tioszulfat kristalyt. Az oldat teljes tomegeben kikristalyosodik, mikozbenjerea
rosen je/me/egszik. A felmelegedes homerovel nyomon kovetheto.
Magyarazat
A natrium-tioszulfat kikristalyosodasa hoenergia felszabadulasaoal jar, ezert
no a homerseklet. A glicerin esak a kristalyosodas sebessegenek csokkenteseben
jatszik szerepet.
Megjegyzes
A vizsgalat termoszkopban is elvegezheto,
114
40. A fagyaspontcsokkenes merese

Szjjkseges anyagok: fenol, naftalin (esetleg benzoesav),
eszkozok: 200 cm--es fozopohar, szaraz kemcso 2 db, kemcsofogo facsipesz,
demonstracios homero, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo, vegysze
res kanal, taramerleg.
Vegrehajtas
A 200 cm--es fozopoharat toltsuk meg 3/4-ed reszig vizzel, keszitsiink kb.
50C-os vizfiirdot. Merjiink Ie 10 g tiszta (szintelen) fenolt, szorjuk egy szaraz
kemcsobe. Helyezziik a kemcsovet a fenollal vizfiirdobe, addig tartsuk ott, mig
a fenol megolvad. Ekkor vegyuk ki a kemcsovet, tegyuk az olvadt fenolba a
homerot, a dermedes kezdeten olvassuk Ie a hbmersekletet, jegyezziik fel azt.
A tiszta fenol olvadaspontja 43C, demonstracios koriilmenyek kozott altala
ban 40-46 C-ot menink.
Ismet allitsuk a kemcsovet a meleg vizbe, a megolvadt fenolba szorjunk 1 9
noftalint, varjuk meg, mig az feloldodik, ekkor vegyiik ki a kemcsovet, tegyiik
a homerot az olvadekba, ismet olvassuk Ie azt a homersekletet, amikor az oldat
dermedni kezd es jegyezziik fel azt.
Ujabb I g fenol hozzaadasaval ismet olvassuk Ie a homersekletet a megfelelo
pillanatban.
Ujabb 10 g tiszta, megolvadt fenolhoz adjunk 1 9 benzoesaoat, es az ismerte
tett medon hatarozzuk meg az oldat fagyaspontjat.
Magyarazat
A kiserlet adatai alapjan megallapithato, hogy a fagyaspontcsokkenes fiigg
az oldat koncentraciojatol, azzal egyenesen aranyos, a feloldott anyag moleku
latomegevel pedig forditottan. Felirhatjuk a kovetkezo osszefiiggest:
9 . litm
lit = -
M
ahol lit az oldat fagyaspontcsokkenese, 9 az oldott anyag tomege grammokban,

A.tm a molaris fagyaspontcsokkenes, M pedig az oldott anyag molekulatomege,
Az osszeftigges Raoult toroenyenek matematikai alakja. A meresekbol kiszamit
hatjuk a fenol molaris fagyaspontcsokkeneset, Az irodalmi adat 7,3 C, az itt
leirt eljarassal 0,5 C pontossaggal megkaphatjuk ezt az erteket.
Megjegyzes
A meres szakkoriin vagy fakultacios gyakorlaton 1,5--2 ora idctartamban
csoportmunkaval a tanulokkal elvegeztetheto.
8'
115
r
41. A forraspoot-emelkedes merese
Sziik.seges anyagok: benzol, naftalin, benzoesav, horzsako,
eszkozok: 200 cm--es fozopohar, szaraz kemcso 2 db, 10 cm--es merohenger,
homero, taramerleg, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo.
V~grehajtas
Szaraz kemcsobe ontsiink 10 em 3 tiszta benzolt, allitsuk a kemcsovet ferro
vizfiirdobe. A poharban leva viz jo forro legyen, mert a benzol forraspontja
80.2 "C. Tegyiik a homerot a forrasban leva benzolba ugy, hogy a folyadek a
higanyos gombot ellepje. Olvassuk Ie a hOmero allasat. Ilyen koriilmenyek
kozott a megadott erteket 3 C pontossaggal lehet elerni. Oldjunk fel a
benzolban 1 g naftalint es merjiik meg az oldat forrdspontjat, majd ujabb 1 g
naftalin hozzaadasa utan jegyezziik fel ismet a forraspontot.
Masik kemcsoben 10 g benzolban oldjunk fel 1 g benzoesauat, es merjiik meg
az oldat forraspontjat,
Magyarazat
A forraspont-emelkedes kiszamitasara az 2.40. kiserletben megadott kepler
ervenyes, a Atm a moldris forrtispont-emelkedest jelenti. Az irodahni adat szerint
a benzol molaris forraspont-emelkedese 2,6 C. Az oldott anyagok illekonysaga
miatt itt valamivel kisebb pontossag erhetf el demonstracios konilmenyek
kozott, mint a fagyaspontcsokkenes meresekor,
Megjegyzis
A forraspont-emelkedes kiszamitasa is Raoult torvenyen alapszik.
42. Az adszorpdO sorU felszabadulO 116 kiIIIatadsa

Sziikseges aoyagok: koncentralt amm6niaoldat, aktiv szen, glicerin, iiveggya
pot,
eszkWk: glizfejleszto kesztilek, glizmosO palack, gumics6, termoszkop, Bun
sen-ego.
VepeuJtU
I
I
A g3zfejleszto kesziilekhez gumicsOvel kapcsoljuk a gazmoso palackot, arne

Iyet elozetesen 1/4-00 reszig toltsiink meg glicerinnel. A mos6palack elvezeto
csovet kapcsoljuk a tennoszk6phoz. A termoszkop kemcsOvenek aljara tegyiink
iiveggyapotot, arra kb. 20 db aktiv szenet, feJiilre ismet iiveggyapotot. Vezes
slink a kesziileken at ammoniagazt gyenge utemben, figyeljiik meg a termoszkOp
U alaku csdveben a folyadekszint elmozdulasat.
I~
I,
116
Ii
II
_________Itil.
glicerin ~3 E3
uveggyapot
2.19.
abra. Az adszorpci6 soran
he)
szabadul fel
Magyarazat
Az adszorpcio hiifelszabadulassal jaro folyamat, amelynek soran kemiai kote

sek alakulnak ki. A glicerines mosopalackra azert van sziikseg, hogy a gaz
\ehU\ion.
43. Modosulatvaltozasi h6 bemutatasa az ammonium-nitrat peldajan
Sziikseges anyagok: kristalyos arnmonium-nitrat,
eszkOzok: porcelantegely, hornero, vizftirdo, Bunsen-ego.
Vegrehajtlis
Tegyiink porcelantegelybe arnmonium-nitratot, helyezziik el benne a home
rot. Tegyiik a tegelyt vizfiirdobe, kezdjiik ooatosan meleqiteni. Fel percenkent
olvassuk Ie es jegyezziik fol a homero allasat, A hornerseklet a szobahornersek
letrol indulva eloszor az ido haladasaval aranyosan novekszik. Ha a 35 "Csot
elerjiik, akkor a hbmerseklet egy ideiq nem oaltozik, noha a rendszert valtozatla
nul tovabb melegitjiik. Keves ido elteltevel a hbmerseklet ujra emelkedik, majd
a 85C eleresekor ismet allandova valik.
Magyarazat
Ha egy rendszert melegitiink, annak a hatasa vagy abban nyilvanul meg, hogy
a homerseklet emelkedik, vagy abban, hogy a hornerseklet allando marad, de
a rendszerben energiat igenylo belso valtozasok mennek vegbe. I1yen belso
valtozas lehet: halmazallapot-valtozas, modosulatoaltozas vagy a kemiai reakcio.
A belso valtozasok alatt a rendszer homerseklete valtozatlan, azaz a folyamat
izoterm.
117
'.
44. HMrzekeny festek keszitese

Sziikseges anyagok: kalium-jodid, higany(II)-klorid, rez(II}-szulfat, gumiara
bikum, desztillalt viz,
eszkozok: 200 cm--es fOzopohar 2 db, Bunsen-ego, vas haromlab, merohen
ger, szivopalack, porcelantal, ecset, magas konzervdoboz, porcelansziiro,
Vegrehajtais
50 em" desztillalt vizbe szorjunk annyi higany(II)-kloridot, hogy hidegen
telitettoldatot kapjunk, Az oldathoz us reszletekben addig adjunk szilard
kalium-jodidot, amig a keletkezett voros csapadek eppen feloldodik. Az igy
nyert oldathoz adjunk 50 em- hidegen telitett rez(II)-szulfat-oldatot. Tartsuk a
fOzopoharat ezutan nehany percig mike alatt, es ott forraljuk. A csapadekot
ferron szioassuk Ie, majd nehanyszor mossuk at hideg vizzel. Gyiijtsiik ossze a
nedves csapadekot porcelantalban, keverjiik ossze 1-2 em" gumiarabikum
oldattal.
Az igy nyert festekkel kiviilrol kenjimk be egy alaposan megtisztitott konzerv
dobozt. Egy-ket napig hagyjuk allni, majd ha tokeletesen megszaradt, allitsuk
a dobozt vas haromlabra, ontsunk bele ferro vizet. A hO hatasara a festek
elenkpiros szine pillanatszeriien sotetlilara oaltozik. Hideg viz hatasara a piros
szin azonnal visszater.
Magyarazat
A felhasznalt anyagok kozott a kovetkezo reakciok jatszodnak Ie:
HgCl z + 2 KI
Hgl, + 2 KI
Hgl, + 2 KCI,
voros
K z[HgI 4l,
K z[HgI 4l+CuS04
-.
Cu[HgI 4l + K ZS0 4
piros
melegites
Cu[HgI 4l ==
---- Cu[HgI 4l
piros
hfites
sotetlila
A ketfele szinfi szerkezet reverzibilisen atalakulhat egyrnasba, az dtalakulasi

homerseklet 71 .c.
Megjegyzes
Hasonlo medon az eziist-]tetrajodo-merkurdtiII) ] citromsdrqa modosulata
35 "Cron haltuiny narancssdrqdra oaltozik. Ezt a festeket ugy keszitjuk, hogy
50 em- dikalium-[tetrajodo-merkurat(II)l-oldathoz 50 ern> 5 tornegjs-os eziist
nitrat-oldatot ontiink. A levalo citromsarga csapadekot hidegen leszivatjuk,
mossuk, ragasztoszerrel osszekeverjiik, majd a dobozra kenjiik. A festek szine
homerseklet-valtozasra valtozik, de a szinvaltozas kevesbe feltuno.
2.3. Anyagszerkezet
45. Femek langfestese
Sziikseges anyagok: Kalium-nitrat, stroncium-nitrat, kalcium-klorid, bari
um-nitrat, rez-nitrat olom-nitrat, natrium-klorid, desztillalt viz, etil-alkohol,
sziiropapir,
eszkozok: 100 crrr'-es fozopohar 6 db, vegyszeres kanal, esipesz, iivegbot,
porcelanlap, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A hat poharba ontsiink kb. 25 crrr' desztillalt vizet es 5 cm ' etil-alkoholt.
Mindegyik poharba szorjunk egy kis kanalnyi kalium-nitratot, majd sorban
egy-egy kanal sot a poharakba: stroncium-nitratot, barium-nitratot, kalcium
kloridot, natrim-kloridot, rez-nitratot, olorn-nitratot. Keverjiik meg az oldato
kat. Vagjunk 2-10 em-es sziiropapircsikokat, esavarjuk ossze kup alakura, majd
rnartsuk azokat a femsooldatokba. Szaritsuk meg az atitatott szfiropapirokat,
majd tegyiik a porcelanlapra es Bunsen-egovel gyujtsuk meg. Kiilimbozii szinii
ldnqokat eszleliink attol fuggoen, hogy milyen oldatba martottuk a papirt.
Magyarazat
Langfesteskor termikus gerjesztes kovetkezik be. A kiilonbozo femek altal
kisugarozott ferry hullamhossza, vagyis a szine kiilonbozo.
A kiserletben a kovetkezo szineket latjuk: stroncium: voros, barium: ziild,
kalcium: teqlaooros, ndtrium : sdrqa, rez : ibolya, olom: kek:
A kalium-nitratot azert adjuk az oldatokhoz, hogy a szuropapir egeset meg
konnyitsiik.
Megjegyzes
A femek langfesteset a 5. 35. kiserlet szerint is bemutathajtuk.
46. A higany(II)-jodid ket modosulatanak bemutatasa

Sziikseges anyagok: kalium-jodid, higany-klorid, desztillalt viz,
eszkozok: 100 crrrl-es fozopohar 4 db, merohenger 2 db, vegyszeres kanal,
taramerleg,
119
VIarehajt8s
Keszitsiink S(}-SO g telitett kalium-jodid es higany(II)-klorid-oldatot. A kali
um-jodidbol 144 g, a higanyfflj-kloridbol 6,5 g oldodik fel 100 g 20 C-os
.~.
Egy iires fozoporharban ontsiink ossze 1(}-10em 3-t a ket telitett oldatbol,
figyeljiik meg, hogy azonnal eJeltkvoros szinii esapadek valik ki, Ezutan a ket
telitett oldatbol higitsunk 2-2 em 3-t tizszeres terfogatra, majd a higitott oldato
kat olttsiik ossze egy tiszta fOzopoharba. Figyeljiik meg, hogy citromsdrqa
csapadek valik ki, amely Itehony perc alatt vorosre valtozlk,
Magyaruat
A higany(II)-klorid es a kalium-jodid reakciojakor higany(II)-jodid rosszul
oldodo csapadek keletkezik:
HgC12 + 2 KI = HgI 2 + 2 KCl.
A higany(II)-jodid ketfele modosulatban fordul elo, Tomeny oldatbol a voros
szinu tetraqonalis szerkezetii modosulat valik ki (ez a stabiJis formaja), mig a hig
oldatokbol a sorga szinii, rombos kristdlyokbol ollo modosulat kepzodik, amely
alias kozben atalakul a stabilisabb modosulatta.
47. Fluoreszcein el6allftasa
es tulajdonsagai
Sziikseges anyagok: ftalsav (vagy ftalsavanhidrid), rezorcin, cink-klorid,

eszk6ztik: porcelanrnozsar, porcelantegely, iivegbot, Bunsen-ego, vas harem
lab, agyagharomszog, fOzopohlir, porcelantal,
Vegrehajtas
Mogyoronyi mennyisegii ftalsavat vagy ftalsavanhidridet porcelanmozsar
ban dorzsoljiik ossze ugyanannyi rezorcinnal, amig finom port nem kapunk.
Ontsuk a kevereket porcelantegelybe, kevergetes kozben kis langgal melegitsiik,
mig megolvad. A homerseklet ne haladja meg a 180 "Csot. Kozben ugyancsak
mogyoronyi cink-kloridot is olvasszunk meg. A cink-klorid a vizvesztes miatt
felfuvodik, vegiil siiriin folyo olvadekka alakul, amelyet cseppenkent ontsiink
ft61savenhidrid
f1uoreszcein
2.20. abra. A ftuorszcein eloallitasa
120
bele a meg meleg rezorcin-ftalsav keverekbe, A cink-klorid hozzaadasa utan a

keverek fokozatosan sargasvoros, majd vervoros lesz.
A sotetvoros olvadekot porcelantalban kb. 20 crrr' vizzel fOzziik nehany
percig. Ezzel kioldjuk az anyagbol a maradek cink-kloridot, ftalsavat es rezor
cint. A fluoreszcein sotet anyagkent az edeny aljan marad, mivel rosszul oldo
dik.
Keszitsiink hig fiuroeszcein-oldatot, ontsuk nagy fozopoharba vagy uvegkad
ba. Ha az oldaton atnhiink akkor sdrqanak latjuk, de ha feny fele tartjuk sotet
hiluer elbtt, melyzoldnek latszik,
Magyarazat
A tluoreszcein, mas neven rezorcinfltalein piros, kristalyos por, 315 C-on
megolvad. Ha vizes oldatat feny fele tartjuk, sarganak tfinik, de sotet hatter elott
melyzoldnek latszik, A fluoreszeein hig oldatban sarga, ami azt jelenti, hogy a
feher fenyb5/ a kek fenyt abszorbedlja, es kiegeszito szinet, a sargat suqdrozza ki.
Az abszorbealt kek feny egy reszet afiuoreszceinmolekulak ziild fennye alakitjdk,
ezert az oldat nappal egyidejiileg sarganak es zoldnek is latszik. H~ az oldatot
fennyel atvilagitva, peldaul az ablakkal szemben szemleljiik, akkor elsosor
ban a sarga szint eszleljuk, mig sotet hatter elott a zold feny tiinik eld. Ez a
jelenseg a fluoreszeencia.
Ha valamely test fluoreszkal, akkor a raeso fenyt (napfeny, villanyfeny,
ibolyantuli feny stb.) jelentos mennyisegben masfajta, tiibbnyire nagyobb hul
/amhosszujennye alakitja. A fluoreszkalo molekulak ezaltal onallo fenyforrassa
valnak, vilagitani kezdenek. A fluoreszeein zold fenye nagyobb hullamhosszu,
kisebb rezgesszamu, mint az abszorbealt kek feny. Ajiuoreszka/iLs csak addiq
tart, amig a fluoreszkalo testet a feny meqoilaqitja.
48. A ftuoreszcencia bemutatasa klorofilJ-oldaton

SzUkseges anyagok: zold levelek, desztillalt viz, etil-alkohol, sosav, natrium
hidroxid,
.
eszkizok: fOzopohar, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo,
Vegrehajtas
Fiivet vagy zold leveleket fOzziink nehany percig desztillalt vizben. A fOzoviz
halvanyzold lesz. Ontsiik Ie a vizet a levelekrol, ontsiink keves etil-alkoholt
nijuk, hagyjuk allni kb. feloraig, Gyorsabb a folyamat, ha meleg vizflirddbe
allitjuk a fOzapoharat. Az alkoholos old at zold szinii lesz, mig a levelek elhalva
nyodnak.
Ha az alkoholos klorofill-oldatot a napfeny felt tartjuk, zoldnek latjuk, ha
viszont raeso fenyben nezziik, akkor voros, vagyis az oldat fluoreszkal,
J21
Fozziik klorofill-oldatot savval, masik reszletet higgal, a harmadik reszletet

tegyiik ki a napfenyre, Figyeljiik meg, hogy rnindharom esetben piszkos barna
oldatot kapunk.
Az alaposan bedugaszolt iivegben tartott klorofill-oldat soret helyen elall egy
ideig, de vegiil ott is megbarnul.
Magyaraizat
A klorofill a novenyek leveleit szinezi. Segitsegevel allitja elo a noveny a
szolocukrot a levegobol felvett szen-dioxidbol es a talajbol felvett vizbol, a nap
fenyenergiajat is felhasznalva.
A klorofill, mint a kiserletben lattuk,jluoreszktil. Konnyen elbomlik, sav, lug,
napfeny hatasara. Az atalakulaskor keletkezett anyag barna szine megegyezik
az oszi falevelek barna szinet okozo vegyiilettel.
49. Folyadekok felilleti fesziilt:sege
Sziikseges anyagok: desztillalt viz, etil-alkohol, aceton, dietil-eter, kamfor,

eszkozok: kristalyositocsesze 5 db, irasvetito, zsilettpenge (vagy varrotfi),
biiretta, vasallvany, dio, kemcsofogo, pipetta, fOzopohlir, csipesz, iiveglap.
Vegrehajtais
a) Negy kristalyositocseszebe ontsiink vizet, alkoholt, acetont, dietil-etert.
Tegyiik a cseszeket az Irasvetito munkaasztalara, majd sorban mindegyik felszi
nere helyezziink zsilettpenget (vagy varronit). Figyeljiik meg, hogy a viz feliile
ten mind a penge, mind a tu uszik, az alkoholban, acetonban, eterben viszont
lesiillyed. Ha a vizbe nagyon keves etert ontiink, akkor a penge lesiillyed.
penge
~~---B
desztillaltviz
alkohol,
deszt. viz
+ alkohol,
vagyaeeton,
vagyaceton, vagy eter
vagy eter
2.2/. abra Folyadekok feliileti feszultsege
b) Toltsiik meg a burettat desztillalt vizzel, fogjuk allvanyba, tegyiink ala

poharat. A biiretta csapjat ugy nyissuk meg, hogy a lecsopogo cseppek jol
szamlalhatoak legyenek, pl. percenkent, Toltsiinkegy kristalyositocseszebe
etert, tegyiik a biiretta csapja ala. Varjunk egy-ket percet, majd szamoljuk a
cseppek szamat az elobbivel azonos csapallas mellett. A cseppek eszreoehetben
gyorsabban csepegnek.
122
kamforreszecskck
desztillalt viz "'"
~:
eter
2.22.
es 23. dbra. Folyadekok fcliileti feszultsege
c) Tegyiink egy hideg desztillalt vizzel majdnem teljesen megtoltott kristalyo

sitocseszet az irasvetito munkaasztalara, majd szorjunk a viz tetejere nehany
kamforkristalyt, Par masodperc mulva a kdmfor remeqni, "tclncolni" kezd a viz
tetejen. Ha iiveglappal lefedjiik az edenyt, akkor a mozgas lathatoan lassubb
lesz egy ido mulva. A lapot leveve, a mozgas gyorsul. Ha zsiros kezzel megfog
juk a kamfort, ugy tessziik a vizre, akkor nem tapasztalunk mozgast.
Magyarazat
Mindharom kiserlet azt bizonyitja, hogy a viznek nagy a felideti feszidtseqe,
lenyegesen nagyobb, mint a vizsgalt szerves vegyiileteknek. Fizikai meresek
szerint a kiserletben szereplo folyadekok feliileti fesziiltsege a kovetkezo: viz:
0,072, alkohol: 0,022, aceton: 0,024, eter: 0,0 I N/m. A nehany csepp dietil-eter
(vagy az etergozok) is lecsokkenti a viz feliileti fesziiltseget, ezert a cseppek
konnyebben, illetve gyakrabban szakadnak Ie az iivegcso vegerol es sokkal
kisebbek lesznek. Minel kisebb a folyadek feliileti fesziiltsege, annal kisebb
cseppek kepzodnek belole.
A viz polaris molekuldkbol all, tovabba a szomszedos molekulak kozott eros
hidrogenkotes alakul ki, ezertjelentas kolcsonhatds, osszetarto era van a moleku
10k kiizott, Ebbol adodik a nagy feliileti fesziiltseg. Az alkoholban talalhato
OH-csoport is kepez hidrogenkotest, de kisebb mertekben, meg kisebb a kol
csonhatas az aceton- es az etermolekulak kozott,
123
A kamfor C 1oH 160 osszetetelu vegyiilet, gyiiriis keton. Molekulai majdnem

gomb alakuak, kis feliileten erintkeznek egymassal, nagyon gyenge van der
Waals-erbk hatnak a molekulak kozott. A kamfor illekony anyag, szublimal,
A polaris molekulakbol allo viz es a szilard kamfor kozott a parolgas miatt
ugynevezett .kamforpama" alakul ki. Az itt levo molekulak is igyekeznek
kilepni a levegobe, kozben a szilard kamforreszecskeket a legterbe kilepo re
szecskek meglokik, mozgasra kesztetik. A bezsirozott feliiletrol nem lepnek ki
molekulak, ezert az elobbi jelenseg nem lep fel.
so. Folyadekok elter6 viszkozitasanak szemleltetese es ertelmezesiik

Sziikseges anyagok: glieerin, koncentralt kensav, desztillalt viz, etil-alkohol,
dietil-eter, dimetil-keton (aceton), benzol, klorofonn,
eszkozok: 300 cm t-es Erlenmeyer-Iombik dugoval 8 db, merohenger.
Vegrehajtas
a) 100 em 3-t toltsiink a kovetkezo folyadekokbol egy-egy lombikba: glicerin,
kensav, viz, dietil-eter, aceton, benzol, klorofonn. Zarjuk Ie dugoval a lombiko
kat, majdforgassuk meg eqyenlb mertekben az eqyes folyadekokat, Merjuk meg
es jegyezziik fel azt az idot, amely alatt a folyadekok iiroenylese meqsziint, Azt
tapasztaljuk, hogy az eter, az aceton es a benzol viszkozitasa, illetve az orvenyles
megszfinesenek az ideje jelentosen elter a tobbi folyadeketol,
b) Toltsiink egy lombikba 50-50 em? klorofonnot es dietil-etert, a masikba
50-50 em 3 klorofonnot es acetont. Forgassuk meg a folyadekokat az elobbi
mertekben, hasonlitsuk iissze az orvenyles megszuneseig eltelt idot, az else eset
ben a tiszta eterben, a masodik esetben a tiszta aeetonban mert ertekkel, Azt
tapasztaljuk, hogy a tiszta anyaqok viszkozitasa kisebb, mint az oldateleqyeke.
ii
Magyaraizat
a)' A polaris molekulakat tartalmazo folyadekokban a dipolus-dipolus kol
csonhatas nagyobb, mint az apolaris molekulakbol allo eterben, acetonban,
benzolban. Ha lehetoseg van a hidrongenkotes kialakulasara, akkor az tovabb
noveli a viszkozitast (pI. glicerin, etil-alkohol, viz).
b) A tiszta eter es aceton viszkozitasa kiesi. Ha az oldatokat klorofonnmal
elegyitjiik, hidrogenkotes kialakitasara nyilik lehetoseg, ezert a viszkozitas no:
\:
I~
'I
........ C 2H,
CI 3 - C - H ... 0
Ii
II
124
<, C
........ CH 3
, C I 3 - C - H ... O=C
2H,
<, CH
51. Az etil-alkohol-viz elegyitesekor fellepa terfogatcsOkkenes,

surfisegnovekedes es energiavaltezas bemutatasa
Sziikseges anyagok: abszolut alkohol (vizmentes etil-alkohol), desztillalt viz,
fukszin (vagy mas festekoldat),
eszkozok: 1 dm 3-es gomblombik (hosszu nyaku), dugo, homero.
Vegrebajtas
Fukszinnal megfestett vizzel toltsiik meg a lombikot 2/3-ad reszig, majd
ovatosan retegezziink Ole annyi etil-alkoholt, bogy az alkohol szintje a lombik
nyakaban legyen. Jeloljiik a folyadekszintet szines tollal az edenyen. Zarjuk le
dugoval a lombikot, razzuk ossze a ket folyadekot. Figyeljiik meg, hogy a
folyadekszint 2-3 cm-t sidlyed, a folyadekelegy hiimerseklete pedig maqasabb,
mint a kiindulasi folyadekoke volt.
vfz+etil-alkohol elegye
2.24. libra. Az etil-alkohol-viz elegyitesekor fellepo

terfogatcsokkenes
Magyarazat
A terfogatvaltozas bizonyitja, hogy a folyadekreszecskek nem toltik ki folyto
nosan a folyadek egesz terfogatat, A reszecskek kozott iiregek vannak, amelye
ket egy alkalmasan megvalasztott masik folyadek (pl. a viz eseteben az alkohol)
molekullii toltik be. Erdekes azonban, hogy ezeket a belsa iiregeket a folyadekra
hato kiilso nyomas nem sziinteti meg, a folyadekok gyakorlatilag Osszenyomha
tatlanok.
A vizben a vizmolekulak hidTogenJcote.sse1 kapcsolodnak egymti.Jhoz, de az
Allando homozgas miatt a kotesek atlagos elettartama rovid (szobahomersekle
ten 10- 10 S), ezert a molekulacsoportok folytonosan valtoznak, felbomlanak,
uijaalakulnak. A viz es az alkohol Osszekeveredesekor az alkoholmolekulak
beepijlnek a fJiz molekulacsoportjainak hezagaiba, illetve a laza szerkezetii cso
portok belso iiregeit t61tik ki, A belso iiregek terfogathanyada 1-2"-nyi. A 3Zo
rosabb i/leszkedes okozza a sUriisegnovekedest.
A folyadekelegy fehnelegedese jelzi, hogy az alkoholmolekulak hidrogmko
tessel kapcsolodnak a vizmolekulakhoz, ami hofejlooessel jar.
125
r
52. "A hasonki hasonlot old" elv szemleltetese
Szukseges anyagok: szen-tetraklorid, viz, hexan, kristalyos dikalium-dikro
mat, jod,
eszkozok: 10 cm t-es merohenger, vegyszeres kanal, nagymeretii kemcso, vas
allvany, dio, fogo.
Vegrehajtas
Fogjunk allvanyba egy nagymeretii kemcsovet, ontsunk bele 10 crrr' szen
tetrakloridot, szines tollal (vagy kretaval) jeloljiik meg a folyadek felszinet.
Toltsiink ra 10 em" desztillalt vizet, itt is jeloljiik a folyadekfelszint, majd
retegezziink a viz fole 10 em" hexant (vagy heptant, esetleg sebbenzint). Dob
junk egy nagyobb meretii dikalium-dikrornat kristalyt a kemcsoben levo folya
dekelegybe, figyeljiik meg, hogy a kozepso fazis sarga szinii lesz. Ezutan szor
osszerazva
sarga
ibolyaszinu
2.25. abra. A hasonlo hasonlot old
junk egy nagyobb jodkristalyt a kemcsobe, figyeljiik meg, hogy az also es a felso
fazis ibolyaszinii lesz. Tegyiink dugot a kemcso nyilasaba, es erelyesen razzuk
ossze a kemcso tartalmat. Figyeljiik meg, hogy az osszerazas utan 1-2 perc
mulva milyen fazisokat latunk a kemcsoben, Azt tapasztaljuk, hogy ket fazis
lesz, egy nagyobb terfogani lila szinii (amely altalaban alul helyezkedik el), es
egy kisebb terfogatu sarga.
Magyarazat
A szen-tetraklorid es a hexan apolaris molekulakbol allo anyagok, ugyancsak
apolaris a jodmolekula. A viz dipolus molekulakbol all, a dikalium-dikromat
ionracsos anyag. A harom folyadek siiriisege kulonbOzo: a szen-tetraklorid
siiriisege a legnagyobb, 1,59 g/cm 3 , ezert alul he1yezkedik e1, folotte van az
I g/cm 3 siiriisegii viz, legfoliil a hexan, stinisege: 0,66 g/cm 3 . Az ionos szerkeze
tii dikalium-dikromat vizben oldodik jol, ezert a kozepso reteq sdrqa. Az apola
ris jod a hexanban es a szen-tetrakloridban oldodik, ezert a/elso reteq, tovabba,
ha nagyobb kristalyt do bunk be, es az lesiillyed, akkor az also reteq ibolyaszinu
lesz.
126
Osszerazaskor a ket apoldris oldoszer eleqyedik eqymassal, de a vizes fazis

valtozatlan marad, ezert osszerazas Ulan egy lila es egy sarqa fazis lesz. Hogy
ezek egymashoz kepest hogy helyezkednek el, az fiigg a kiindulasi terfogatoktol.
53. A dietil-eter es a viz kOicsonos old6dasa

Sziikseges anyagok: dietil-eter, desztillalt viz, kek festek, kihevitett rez-szul
tat,
eszkozok: nagymeretii kemcso gumidugoval, pipetta, orauveg 2 db, vizfurdo,
Bunsen-ego.
Vegrehajtlis
A nagymeretu kemcsobe ontsimk kb. 50 em:' kek festekkel megfestett vizet,
majd retegezziink ra pipettaval 2-3 em! dietil-etert. Figyeljiik meg az elesen
elkiiloniilo fazist, Zarjuk Ie dug6val a kemcsovet, razzuk ossze a tartalmat.
Addig folytassuk a razogatast, amig a fazishatar eltiinik. Ujabb 2-3 em 3-es
adagokban addig folytassuk a dietil-eter hozzaadasat es az osszerazast, mig
szemmel lathato kulonallo reteg jelenik meg. Ekkor a felso retegbol pipettaz
zunk ki 1-2 crrr'<t, csopogtessiik kihevitett rez-szulfatra, figyeljiik meg, hogy a
szintelen kristalyos anyag meqkekiil.
Az also retegbol is vegyiink ki nehany cm '<t, oraiivegen melegitsiik vizfurdon.
Nehany perc mulva az elszallo gozok utjaba tartsunk ego gyujtopalcat, figyeljiik
meg, hogy a gozok meggyulladnak.
Magyarazat
Az eter apolaris molekulakbol all, de az oxigenatom rendelkezik kotesben
reszt nem vevo elektronparokkal, ezert a vizmolekulakkal hidrogenkotes kiala
kitasara kepes, igy korlatozottan elegyedik a oizzel. Osszerazas utan a kemcso
felso reszen vizze! telitett eteres fazis je!enik meg, amelynek a viztartalmat
kihevitett rez(II)-szulfattal mutajuk ki. Az also fazis eterrel telitett viz, ame!yet
ha hevitiink, a belole elszallo etergozok meggyujthatok. Vigyazat! Az Her
tftzveszelyes anyag, nyilt langgal melegiteni szigoruan tiles! Gozei a levegovel
robbano elegyet kepeznek,
54. Hogyan befolyasoljak a masodrendfi kot6er6k a forraspont erteket?

Sziikseges anyagok: viz, propil-alkohol, aeeton, dietil-eter, szen-tetraklorid,
eszkozok: kozepes meretu kristalyositocsesze 5 db, 10 x 20 em meretu puha
anyagdarabok 5 db.
127
\'
Vegrehajtas
Irjuk fel a tablara a felsorolt vegyiiletek osszeg- es szerkezeti kepletet sorban
egymas melle. Szamitsuk ki a molaris tomegeket es irjuk a kepletek ala. A szer
kezetek ismereteben allitsunk fel hipotezist a masodlagos kot6er8k nagysagara
vonatkozoan. Ennek alapjan kovetkeztessunk a forraspontok egymashoz viszo
nyitott ertekeire.
Ezutan ontsiink mindegyik vegyiiletbol nehany em 3-t egy-egy kristalyosito
cseszebe, majd egy-egy ruhadarabot belemartva - a tanul6k bevonasaval
egyszerre huzzunkjiiggoleges csikot a tablara a megfelelo kepler ala, a meqnedue
sitett anyaqdarabokkal. Figyeljiik meg a csikok elninesenek a sorrendjet. Az
eteres ruhaval nem is tudunk csikot huzni, mert a folyadek kozben elparolog,
Utana leghamarabb az aeeton esikja tiinik el, majd a szen-tetraklorid, a n-pro
pil-alkohol, vegiil a viz.
Magyaraizat
A felsorolt szerves anyagok molaris tomege kozott nines nagy elteres. Ezek
hez kepest a viz kiugroan konnyii molekulakbol all, megis a legmagasabb a
forraspontja az ot anyag koziil. Ennek az az oka, hogy a viz erbsen polaris
molekuldkbol all, ezert molekulai kozott jelentos van der Waals-kolcsonhatas
lep fel, tovabba hidroqenkiitessel tiibb izmolekula iisszekapcsolodik.
Az alkoholos OH-esoport hasonlit a vizben levohoz olyan szempontbol, hogy
a hidrogenkotes kialakitasaban donor is es akeeptor is lehet, ezert az alkoholok
forrdspontja a molaris tomegiiknek megfelelo szenhidrogenhez viszonyltva szin
ten magas. Peldaul a kiserletben szereplo propil-alkohole 97,2 DC, mig a butane
- 0,5 "C.
Az oxocsoportot tartalmazo aldehidek es ketonok oxigenatomja esak akcep
torkent viselkedhet, ezert a hidrogenkotes kialakulasa nem olyan nagymertekii,
mint az aJkoholokban. Az aeeton forraspontja 56 "C. Minel inkabb gomb
alakuak a molekulak, annal kisebb kolcsonhatas ervenyesiil kozottiik, ezert
relative annal alacsonyabb a forraspont. A szen-tetraklorid fomispontja
76.8 C. Osszehasonlitaskent megemlitjiik a hasonlo molaris tomegfi naftolt
(C 1oH,OH), arnelynek forraspontja 287C.
2.4. Kolloid rendszerek

55. A TyndaU-effektus szemleltetese irasvetit6vel
Szilkseges anyagok: szilard natrium-tioszulfat, desztillalt viz, I mol/dm?
koncentracioju sosavoldat,
eszkOzok: 400 cm [-es fozopohar, kartonpapir, uvegbot, szemcseppento, iras
vetito.
Vegrehajtlis
Az irasvetito munkaasztalat fedjiik Ie olyan kartonpapirral, amelynek a
kozepen akkora Iyuk van, mint a 400 em? fozopohar alja. Ontsiink a poharba
kb. 250 em? to tomegjs-os natrium-tioszulfat-oldatot, helyezziik a vetitore a
poharat. Az oldat atengedi a fenyt, tulatszo. A szemcseppentovel adagoljunk
nehany csepp I mol/dm? koncentracioju sosavoldatot a poharba. Figyeljiik
meg, hogy eloszor opalos, majd teljesen dtlatszatlan lesz az oldat.
Magyarazat
Savanyitas hatasara a tioszulfatbol kolloid meretii reszecskek (ken) valnak ki,
amelyek visszaverik a beeso fenyt, ezert sotetedik el az oldat: .
S20~-+2H30+ = ~+S02+3H20.
56. Fenyelhajhis, fenyszoras kolloid rendszerekben

Sziikseges anyagok: I tomegjs-os natrium-klorid-oldat, etil-alkohol, ken,
desztillalt viz, I tomegjs-os zselatinoldat, sziiropapir,
eszkozok: fokuszalhato zseblampa (vagy egyszeni diavetito), I drrr'<es gornb
lombik, uvegkad, kemcso.
Vegrehajtlis
a) A gomblombikot (vagy az
uvegkadat) toltsiik meg I to
meg%-os natrium-klorid-oldattal,
a besotetitett teremben vilagitsuk
at az oldatot fokuszalhato zseb
lampaval
vagy
diavetitovel.
A natrium-kloridon athalado feny
utja nem figyelheto meg. Ezutan
az iivegkadat toltsuk meg I to9 575 Kllerlet a kemia Iani....hoz
kolloidoldat
2.26. IJhra. Fenyelhajlas, fenyszonis kolloid

rendszerekben
129
meg%-os zselatinoldattal, vilagitsuk meg az elobbi medon. A zselatinban jol

megfigyelheto a feny utja, megpedig kekes szin mutatja azt. Tartsunk az iiveg
kadbol kilepo feny utjaba szuropapirdarabot. A sziiropapirra eso feny voroses
szinii.
b) Keszitsimk telitett etil-alkoholos kenoldatot kisebb lombikban (vagy kern
csoben). Az oldatot sziirjiik meg, majd toltsiik a nagy lombikba, es oldaliranyu
fennyel vilagitsuk meg. Figyeljiik meg, hogy a ferry utja nem kovetheto az
oldatban. Ontsiink az alkoholos kenoldatbol egy keveset a desztillalt vizzel teli
uvegkadba. Gyengen opaleszkalo oldatot kapunk. Vilagitsuk meg oldaliranyu
fennyel, figyeljiik meg, hogy a feny utja kekes szinii fenykup formajaban nyo
mon kovetheto,
Magyarazat
a) A natrium-klorid vizes oldata valodi old at, amelyen a feny akadalytalanul
atmehet. A zselatinoldat kolloid oldat. A kolJoid oldatok kolloidmeretii reszecs
kein (1-1000 nm) a feny elhajlik, szorodik (Tyndall-fenykup, Tyndall-effektus).
A beeso fenysuqar utja ezert lathato a kolloid o/datokban. A szort feny erossege
a beeso feny hullamhosszanak negyedik hatvanyaval forditva aranyos
(I'" ;4)' ezert a feher beeso feny eseten a szort feny a rovidebb hullamhosszu
kek sugarakban, az ateso pedig a nagyobb hullamhosszu vorosben gazdagabb.

b) A ken alkoholos oldata valodi oldat, ezert a Tyndall-effektust nem mutat
ja. A viz a kennek igen rossz oldoszere, ezert az oldoszer reszleges csereje
kenkivalashoz vezet. A kivalo kenreszecskek kolloid meretig halmozodnak.
Ezert mutatja az oldat a Tyndall-effektust, es megfigyelhetjiik a feny utjat jelzo
kek fenykupot.
57. Szuszpenzio el6aUitasa

Sziikseges anyagok: agyag, kenpor, 96%-os etil-alkohol, desztillalt viz, sziird
papir,
eszkozok: dorzsmozsar, vasallvany, dio, fogo, nagymeretu kemcso, iivegtol

cser, 200 cm 3.es fozopohar, vegyszeres kanal.
Vegrehajtas
a) Dorzsmozsarban poritsunk el egy darabka agyagot, majd szorjuk nagyme
retii kemcsobe, ontsiink ra annyi desztillalt vizet, hogy a kemcso 2/3-ig legyen,
majd razzuk ossze alaposan. Hagyjuk allni a kerncsovet, figyeljiik meg, hogy az
agyagreszecskek leiilepednek a kemcso aljara, de az o/dat szabad szemmel jol
lathatoan zavaros marad.
130
b) Kb. 10 g kenport oldjunk fel razogatas kozben 25 em? 96%-os etil-alkohol

ban. Sziirjiik meg az oldatot, a sziirletbol ontsiink 10 em 3-t 100 em3 desztillalt
vizbe. A kapott zavaros oldatot szurjiik meg szuropapiron, figyeljiik meg, hogy
az oldat a sziaes utan is zavaros marad.
Magyarazat
A vizben rosszul oldodo szilard anyag apritasaval (diszpergalasaval) igen
finorn porhozjutunk, amely vizzel osszekeverve zavaros kevereket eredrnenyez,
A por sokaig lebeg, lassan leiilepszik, de az oldat a kolloid meretii reszecskektol
tovabbra is zavaros marad.
A kenszuszpenziot a kim alkoholos valodi oldatabol kondenzaciooal hoztuk
letre, mivel az oldoszer reszleges csereje oldekonysagcsokkenest es kolloid mere
tii kenreszecskek keletkezeset eredmenyezi. A kolloid reszecskek a sziirbpapiron
iumennek, igy a kenszuszpenzio a szures utan is opalos marad.
Megjegyzes
A kiserletek irasuetitiin kristalyositocseszeben is bemutathatok,
58. Viz-olaj szuszpenzi6 el6aUitasa diszpergalassal

Szlikseges anyagok: novenyi olaj, desztillalt viz, 2 mol/dm' koncentracioju
natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: nagyrneretii kemcso, dugo, vasallvany, dio, fogo.
Vegrehajtas
a) Ontsiink a kemcsobe 1-2 em? novenyi olajat es kb. 25 cm ' vizet, zarjuk Ie
gumidugoval, alaposan razzuk ossze. A kemcsovet rogzitsiik allvanyba, figyel
jiik meg, mi tortenik.
Az olaj razasra kis eseppek alakjaban eloszlik a vizben, diszpergalodik.
Nehany perenyi alias utan az olajeseppek ujbol egyesiilnek, s a viz feliileten
osszefuggo reteget alkotnak.
b) Ismeteljiik meg a kiserletet azzal a valtoztatassal, hogy a viz-olaj keverek
hez adjunk 5-6 esepp 2 moles natrium-hidroxid-oldatot, majd razzuk ossze a
kemcso tartalmat.
Az olaj ezuttal is apro cseppekke oszlik szet, majd alias kozben kiilon fazissa
all ossze, de a viz is tejszenive valik.
Magyarazat
A tiszta vizzel keszult emulziok kevesse stabilisak. A razas (emulgealo ero)
megsziinesevel az emulzio esakhamar szetvalik. Szappan vagy lug hozzaadasara
az emulzi6 illland6vil villik. A lug hozzaadasakor az olajbol leis mennytsegu
szappan kepzodik. Az emulzio kepzodeset megkonnyito es az azokat a stabiliza

10 anyagokat emulqedtoroknak nevezziik.
9
131
59. Szol-gel revembilis stmenet szemleltetese

Sziikseges anyagok: etkezesi zselatin, desztillalt viz,
eszkizok: 300 em 3-es es 150 cmj-es fOzopohar, homero, iivegbot, vas harem
lab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, merohenger.
Vegrebajtas
A kisebb fozopoharba merjiink be 109 zselatint, ontsiink ra 100 em 3 desztil
lalt vizet, kevergessiik, mig a zselatin egeszen atnedvesedik. Ezutan tegyiik felre
duzzadni kb. I orara. Keszitsiink a nagyobb poharban 60C-os vizfiirdot,
allitsuk bele a kisebb poharat. Kevergessiik a pohar tartalmat, mig az egesz
zselatin felold6dik. Ekkor vegyiik ki a vizfiirdobol, hagyjuk razkodasmentesen
kihiilni, majd megdermedni. A mar megdermedt gelt tartalmazo poharat mart
suk egy pillanatra 70C-os vizbe, hogy a gelnek a pohar falahoz tapado retege
hirtelen megolvadjon, majd boritsuk ki 6raiivegre.
Magyarazat
A zselatin kolloid oldatat szolnak, a koesonyaszerii tomeget, amely lehfileskor
keletkezik, qelnek nevezziik. Melegiteskor a hidratalt zselatinreszecskek eltavo
lodnak egymastol (szol allapot), mig hiiteskor kozelebb keriilnek egymashoz,
es igy intermolekularis erokkel kapcsolt konnyen bomlo vazt alkotnak. A folya
mat megfordithato.
60. Habkepzes
Sziikseges anyagok: aluminium-szulfat, natrium-hidrogen-karbonat, tojasfe
herje, desztillalt viz,
eszkozik: 100 cm '-es merohenger, 150 em 3-es fOzopohcir 2db, 500 crrr'<es
merohenger 2 db, 250 cm/-es fOzopohcir, iivegbot.
Vegrehajtas
20 g aluminium-szulfatot oldjunk fel 100 cm' desztillalt vizben. A masik
poharba ontsunk 100 em" desztillalt vizet, allando keveres es melegites kozben
adjunk hozza 15 g natrium-hidrogen-karbonatot es 1,4 g tojasfeherjet, Addig
folytassuk a melegitest es a keverest, mig a szilard anyag nagy resze feloldodik.
Ezutan hiitsiik Ie az oldatot, ontsiik Ie a tisztajat, Toltsiink 30-30 em 3-t az
oldatokbol 250 crrr'<es fOzopoharba es eroteljesen keverjiik ossze a ket oldatot.
Eros habzast tapasztalunk.
132
Magyaraizat
A hab, gaz folyadekban vale diszpergalasaval nyerheto. Az aluminiumion
reakcoba lep a vizzel es az igy keletkezett proton (oxoniumion) reagal a hidro
,en-karbonat anionnal.
AI3+ + 3 H 20 ~ ,A.1(OH)3 + 3 H+,
3 H+ + 3 HCO; ~ 3 H 2C0 3.
/'-..
3 CO 2 3 H 20
A keletkezo szen-dioxid-qaz a tojasjeherjebOl habot kepez,
61. Szines kalcium-acetat gelek eloallitasa

SzOkseges anyagok: fenolftalein I tomegjs-os alkoholos oldata, timolftalein
I tomeg %-os alkoholos oldata, telitett kalcium-acetat-oldat (amelyhez allando
keveres kozben 2 esepp 50 tomegx-os natrium-hidroxid-oldatot is adjunk),
eszkozOk:10 cm 3-es merohenger 3 db, 50 cm/-es fOzopohar, 50 em 3-es krista
lyositocsesze 2 db, iivegbot.
Vegrehajtas
Az egyik kristalyositocseszebe allando keveres kozben ontsunk 10-10 ern?
kalcium-acetat- es fenolftaleinoldatot. Figyeljiik meg, hogy malnapiros kocso
nyas anyagot kapunk.
A masik cseszebe ontsiink szinten allando keveres kozben 10-10 em! kalei
um-acetat- es alkoholos timolftaleinoldatot. Ebben az edenyben kek szinu ko
csonyas anyaqot kapunk.
Magyarazat
A ket rendszerben gel kepzodik, A gel: folyadekban diszpergalt szilard anyag
(esetiinkben kalcium-acetat), amely koagulalt, es viszkozus, zselatinszerii
anyagga szilardult. Ket attetszo oldatbol kepzodik az opalizalo, kocsonyas gel.
Az elso esetben malnapiros a gel, mert a 2 esepp lugoldat a fenolftaleint
megszinezi, a masodik esetben afonyakek szinii gel kepzodik, amely a timolfta
lein indikator szinet jelzi luges kozegben.
Megjegyzes
Ha a viz: alkohol aranya I : 3, a koesonya igen tartos, nem folyosodik el
gyorsan.
133
62. Kolloid eziist-klorid-szol keszftese

Sziikseges anyagok: 0, I tomegjs-os eziistnitrat- es sosavoldat, desztillalt viz,
eszkozok: 100 em 3-es fozopohar 2 db, 250 cm '<es fozopohar, iivegbot, szem
cseppento,
Vegrehajtas
Ontsiink kb. SO-SO em? desztillalt vizet a 100 cm t-es poharakba. Az egyik
poharba eseppentsiink I esepp sosavoldatot, a masikba I esepp eziist-nitrat
oldatot. A ket nagyon hig oldatot egyszerre toltsuk a nagyobb poharba, kever
jiik meg iivegbottal. Gyengen opalizalo eziist-klorid-szolt kapunk.
Magyarazat
A kiserletben kondenzacios kolloidkepzbdes megy vegbe. A ket vegyiilet reak
ciojakor keletkezo, vizben igen rosszul oldodo eziist-klorid kolloid meretu
reszecskekke tomoriil.
63. Eziistszol el6allitasa redukcieval

Sziikseges anyagok: 0,02 tomegx-os eziist-nitrat-oldat, I tomegss-os szodaol
dat,
eszkozok: 200 em 3-es gomblombik, 100 cm'<es merohenger, szemcseppento,
Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Toltsiink a lombikba 100 cm ' 0,02 tomegss-os eziist-nitrat-oldatot, adjunk
hozza 6-S esepp frissen keszitett, I tomegjs-os esersavoldatot es 2 esepp
I tomegjs-os natrium-karbonat-oldatot. Melegitsiik a lombikot kis langgal, mig
torosbarna kolloid eziistszolt kapunk.
Magyarazat
A lugos kemhatasu szoda hatasara az eziist-nitrat ezust-oxidda alakul, ame
lyet a csersav fin om eloszlasu femeziistte redukdl.
64. Kenszol eloallitasa diszperg8lassal, kondenzalassal es kemiai reakeioval
Sziikseges anyagok: kenpor, 96%-os etil-alkohol, desztillalt viz, szolocukor,
0,5 mol/dm' koncentracioju natrium-tioszulfat-oldat, 0, I mol/drrr' koncentra
cioju kensavoldat, szuropapir,
eszkozok: dorzsmozsar, 100 cm t-es lombik, kemcso 3 db, merohenger, to 1
cser, szurokarika, vasallvany, fokuszalhato zseblampa vagy diavetito.
134
Vegrehajtas
a) Porcelanmozsarban dorzsoljiink el kenport alaposan. Szorjunk az osszeta
pado porbol egy kanalnyit 10 cm ' desztillalt vizbe. A kenpor egy resze leiilepe
dik, a masik resze - mivel nehezen nedvesedik - a viz felszinen uszik, Dorzsol
junk ossze az elobbivel megegyezo mennyisegii kenport 1/5-od resznyi szolocu
korral. Szorjuk ezt is kb. 10 em" desztillalt vizbe. Az elozohoz hasonloan lassan
ulepedo, zavaros oldatot kapunk, amelyet lesziirve opalizdlo oldatot nyeriink.
b) Keszitsiink egy kemcsonyi telitett etil-alkoholos kenoldatot, A nem oldodo
kent sziiressel kiilonitsiik el. Vilagitsuk at az oldatot oldaliranyu fennyel, A feny
utja nem kovetheto, Csoppentsiink az alkoholos oldatbol nehany eseppet
50 em" desztillalt vizbe, razzuk ossze vagy keverjiik meg az oldatot, majd
vilagitsuk meg oldalrol. Opaleszkalo oldatot kapunk, amelyben a Tyndall-feny
kup megfigyelheto,
c) Egy felkemcsonyi natrium-tioszulfat-oldatot savanyitsunk meg kensavol
dattaI. Opaleszkalo oldatot kapunk.
Magyarazat
a) A diszperqaldshoz a szelocukorra, mint segedanyagra van sziikseg, Az
apritassal (dorzsolessel) eloallitott igen kis reszek osszetapadasat megakada
Iyozza, iIIetve a ken nedvesedeset elosegiti, igy jon letre a viszonylag stabilis
kenszol,
b) A b) kiserletben kondenzdlds jatszodik Ie. A kenport jol Dido etil-alkoholt
reszlegesen kicsereltiik a kenport igen rosszul Dido desztillalt vizre. Az olde
konysagcsokkenes kovetkezteben kivalo kenreszecskek osszetapadtak es kollo
id meretii reszecskeket hoztak letre, A tovabbi novekedest az akadalyozta, hogy
az oldatok higak voltak, ezert rdzaskor a ken kiudlasa egyszerre sok qocon indult
meg.
c) A ken kivalas ebben az esetben az alabbi redioxireakcio alapjan tortent:
S20~-+2H30+
3H20+S02+~'
A ken azert valik Ie kolloidalisan, mert a keletkezo kengocok feliileten tioszul

fat- es szulfationok, iIIetve a viz dipolusmolekulai adszorbealodhatnak. Ez az
adszorpcios reteg megakadalyozza a nagyobb meretii reszecskek keletkezeset.
65. A koUoidok ved6hatasa

Sziikseges anyagok: 0,03 mol/dm' koncentracioju vas(III)-klorid-oldat,
0,01 mol/dm' koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, 2 mol/dm' koncentraci
6ju natrium-hidroxid-oldat, 10%-os zselatinoldat,
eszkozok: nagymeretfi kemcso 3 db, vagy haromrekeszes kiivetta, diavetito,
uvegbot, szemcseppento.
135
Vegrehajtais
Azonos terfogatu 0,03 mol/dm? vas(III)-klorid- es 0,01 mol/dm? koncentra
cioju natrium-hidroxid-oldatot ontsimk ossze, igy vas( Ill t-hidroxid-szolt ka
punk.
Az elso kemcsobe a vas(lll)-hidroxid-szolhoz adjunk keyes zselatinoldatot.
Az elsd es a masodik kemcsobe ontsunk keyes 2 mol/dm? koncentracioju natri
um-hidroxid-oldatot. A hannadik kemcsoben leva vas(III)-hidroxid-szol ossze
hasonlitasul szolgal.
Azt tapasztaljuk, hogy a zselatint tartalmazo kemcsoben nem tortenik vtiltozOs
a lugoldat hatasara, a masodikban azonban vorosbarna vas(III)-hidroxid csa
padek valik Ie.
Magyarlizat
A vas(III)- es a hidroxidionok reakcioba lepnek:
Fe 3+ + 3 OH - = Fe(OH)3'
A vas(III)-hidroxid csapadek feliileten vas(III)ionok adszorbealodnak, s emi
att a csapadek kolloiddlisan vtilik le. A zselatin oriasmolekulai adszorbealodnak
a szol reszecskek feliileten, vedo liofil burokkal latjak el azt. Ezert a hidroxid
ion-felesleg hatasara nem tapasztalunk flokullaciot (csapadeklevalast).
A masodik kemcsoben nines vedokolloid, igy a hidroxidion-felesleg hatasara
a szol flokkulal, levalik a vorosbarna vas(III)-hidroxid csapadek.
66. A dializis szemleltetese

Sziikseges anyagok: 0,5 mol/dm' koncentracioju vas(III)-klorid-oldat,
2 mol/dm" koncentracioju natrium-klorid-oldat, 0,1 mol/dm' koncentracioju
eziist-nitrat-oldat, 1 tomegss-os kemenyitooldat, kalium-jodidos jodoldat, tej,
0,1 mol/dm 3 koncentracioju kalium-permanganat-oldat,
eszkozok: dializalo berendezes, 600 cm 3-es fOzopohar 6 db, iivegbot, celofan,
Vegrehajt8s
I'
i
I"
2.27. dbra. Dializal6
I,
berendu.es
II
136
a) A dializdlo berendezes keszitese: vagjunk ki celofan

bol egy akkora atmerojii korlapot, mint a poharunk
atmeroje. Dializalo gyiiriinek felhasznalhatjuk egy kis
meretu leukoplaszt miianyag orsojat is. Egyik peremehez
kozel megtiizesitett szoggel furjunk ket egymassal atelle
nes lyukat, es fiizziink bele miianyag zsinort akasztonak,
A masik peremere redozziik ra a kor alaku cellofanlapot
ugy, hogy zacskot kepezzen, es rogzitsuk gumigyiiriivel.
A berendezest a 2.27. libra mutatja. Akasszuk az orsot
uvegbotra, felig toltsiik meg a zacskot a vizsgalando oldattal, majd Iogassuk

bele a desztillalt vizzel majdnem teletoltott poharba. Mindegyik oldatnak uj
dializalo zacskot kell kesziteni,
b) Ket dializalo berendezest toltsunk meg felig natrium-klorid, iIletve I to
meg%-os kemenyitooldartal, logassuk idilon-kUl6n desztaUlt vizzel megto)toH
fOzopoharakba. 4-5 perc mulva az elso fOzopohlirban levo desztillalt vizhez
ontsiink 1-2 em! eziist-nitrat-oldatot, a masik poharba csopogtessiink kalium
\oo\do~ \odo\datot. Azelsa QoMrban feher csapadek valik le, a masodik pohar
ban nem eszlelilnk vdltozast.
c) Harem dializalo kesziileket felig toltsiink meg tejjel, vas(III)-klorid-oldat
tal, illetve kalium-permanganat-oldattal, majd meritsiik egy-egy desztillalt viz
zel megtoltott poharba azokat. A tejet tartalmazo poharban nem latunk valto
zast, a vas-kloridot es kalium-permanganatot tartalmazo zacskok kiiru{az otaat
szines lesz.
Magyanizat
A dializis old ott anyagok szetva\asztasa e\tero dift\iziosebesseguk esa reszecs

kek meretenek kiilonbozosege alapjan. Az oldat es a tiszta oldoszer kozott
dializa16 hartya van, amely az ionokat es a molekulakat az oldatbol atengedi
a tiszta oldoszerbe, de a lenyegesen nagyobb meretii kolloid reszecskeket nem.
Ezert a b) kiserletben a Na +- es a CI- -ionok atdiffundalnak a desztillalt vizbe,
ahol a CI- -ionok az Ag +-ionokkal feher csapadekot kepeznek:
Ag++CI- = Agel.
A kolloid meretii kemenyitomolekulak nem jutnak ki a desztillalt vizbe, igy
joddal nem mutatjak a kek szinreakciot. A c) kiserletben a tej kolloid oldat, ezert
kolloid meretfi reszecskei nem diffundalhatnak at a desztillalt vizbe, mig a sok
ionjai igen, igy a hidratalt Fe3+ - es az MnO; -ionok a desztillalt vizet sargara,
iIletve lilara festik.
67. Lioszolok
es makromolekubik meretenek meghatarozasa
Sziikseges anyagok: hare vagy futohomok, desztillalt viz, glicerin,

eszk6z6k:
500 cm 3-es fOzopohllr (rninel magasabb), 100 cm 3-es rnerohenger.
Vegrehajtais
Finomszemcses hare- vagy futohomokot nehanyszor iilepitsiink le vizben,
ugy, hogy a felso zavaros reszt mindig kiontjuk, helyette friss vizet ontiink az
edenybe. Ezutan a kvarchomokot szuszpendaljuk S()-10%-os viz-g\icerin elegy
ben. Ebben az elegyben az illepedesi sebesseq jol merheto
(~~).
A kvare
137
siiriisege (e): 2,7 kg/drn 3, a folyadekeleqye: 1,2 kg/drn 3, a kozeq oiszkozitasa

1,49' 10- 3 Pa . s (110)'
Ha megmerjuk az iilepedes sebesseget, akkor a reszecskesuqar kiszamithato.
Magyarazat
A reszecskesugar a kovetkezo osszefiigges alapjan szamithato :
(9
11 0
:_;) 1/2
r=----
2Aeg
nehezsegi gyorsulas.
Ha folyekony kozegben folyekony vagy felfolyekony anyagot diszpergalunk,
akkor lioszolt, emulzoid kolloidoldatot kapunk.
68. Az ozmozisnyomas kimutatasa

Szukseges anyagok: kristalycukor, kek festek, desztillalt viz,
eszkozok: iivegkad, tolcser, celofanpapir, vekony gumicso, kapillaris iivegcso,
vasallvany, dio, fogo, kapillaris tolcser, 100 crrr'<es fozopohar, zsineg.
Vegrehajtas
Ontsimk a fozopoharba kb. 40 cm ' desztillalt
vizet, majd allando kevergetes kozben addig ad
junk hozza kristalycukrot, mig hidegen telitett
oldatot kapunk. A tolcser szajara zsineggel vagy
gumival erositsiink ket reteg celofanpapirt, a
tolcser szarahoz gumicso segitsegevel kapcsoljuk
a kapillaris iivegcsovet.
Kemcsobol keszitsiink kapillaris tolcsert,
amelynek segitsegevel toltsiik meg cukoroldattal
a tolcsert ugy, hogy a hozza kapcsolt kapillaris
csoben legyen iires hely. Ide toltsiink szines fo
lyadekot. Jeloljiik meg a folyadek szintjet.
Erositsiik a tolcsert allvanyba, majd meritsiik
a tolcser aljat desztillalt vizet tartalmazo kadba,
Figyeljiik meg, hogy mintegy 10 perc alatt a
csoben a folyadeknioo jelentiisen felemelkedik,
I.
"
II
\1
\\
cukoroldat
II,
2.28. oora. Ozmozisnyornas
kimutatasa
138
Magyarazat
A celofanpapir feliqateresztb hartya. A hartya ket oldalan kiilonbozo to
menysegii oldatok vannak, ezert megindul a koncentraciok kiegyenlitodese,
vagyis viz diffundal a tolcserbe, ezert emelkedik a folyadekszint,
Megjegyzes
A kiserlet csak akkor sikeriil, ha a kesziilek jol zar, es a cukoroldat valoban
telitett. A kettos celofanretegre azert van sziikseg, hogy a megnovekedett belso
folyadek sulya ki ne szakitsa a papirt.
69. A vegyesz viragoskertje

(Ozmozis vizuvegoldatban)
Sziikseges anyagok: koncentralt viziivegoldat, szilard kobalt(II)-klorid, vas(III)
klorid, rez(II)-szulfat, nikkel(II)-klorid,
eszkozok: 100 crrr'-es fOzopohar (vagy kristalyositocsesze), irasvetito,
Vegrehajtas
A fozopoharba ontsiink haromszorosra higitott viziivegoldatot, hogy kb. a
pohar felet megtoltse a folyadek. Dobjunk az oldatba 3-3 borsoszem nagysagu
kobalt(II)-klorid, vastlflj-klorid, rez(II)-szulfat, nikkel(II)-klorid kristalyt, Egy
kis ido mulva a kristalyokrol agas-bogas kep
zodmenyek novekedese indul meg. Ha a krista
lyositocseszet az irasoetitii munkaasztalara he
Na-szilikat-oldat
Iyezziik, akkor a novekedes szemmel kovethetd a
kivetitett kepen.
2.29. abra. A vegyesz viragoskertje
kristalyok
Magyarazat
A kristalyok es a viziiveg hatarfeliileten csapadekhdrtya kepzodik, amely
feligatereszto hartyakent viselkedik. Peldaul:
A csapadek altal hatarolt terben a sooldat tomenyebb. A feligatereszto har

tyan a koncentraciokiilonbsegek kiegyenlitodni igyekeznek, ezert a kiilso, hi
gabb oldatbol az oldoszer (a viz) diffuzioja indul meg a tomenyebb oldatba.
A megnovekedett ozmozisnyomas kiszakitja a hdrtyat es a tomeny sooldat ki-
139
'.
aramlik. A kristalybol a szakadas helyere ujabb femionok diffundalnak, ismet

femszilikat hartyat hoznak letre. Ez folyamatosan ismetlodve epiti fel a kiilon
bozo szinii (rozsaszin, sarga, kek, zold) "novenyek" szilard szilikatvazat.
70. Az ozmozisnyomas szemleltetese

Sziikseges anyagok: cukor, natrium-klorid, natrium-karbonat, homok, desz
tillalt viz, 6 db azonos nagysagu paradicsom (vagy szolo, illetve szilva), tojas,
gyertya, 10 tomegx-os ecetsav,
eszkozok: 100 cm 3-es fOzopohar 7 db, vegyszeres kanal, kristalyositocsesze,
Bunsen-ego.
Vegrehajtais
a) Kiserlet paradicsommal
Allltsunk sorba 5 db 100 cm 3-es fOzopoharat, mindegyiket felig toltsiik meg

desztillalt vizzel, A masodik poharba szorjunk egy kanalnyi kristalycukrot, a
harmadikba natrium-kloridot, a negyedikbe natrium-karbonatot, az otodikbe
pedig kanalnyi homokot.
Tegyiink a poharakba egy-egy kb. azonos nagysagu paradicsomot, a hatodik
paradicsomot, amely osszehasonlitasul szolgal, hagyjuk a levegon allni. Minden
oraban hasonlitsuk ossze a poharakba tett es az eredeti paradicsom allapotat.
Az ido mulasaval a desztilldlt izben a paradicsom megno. a heja is kirepedhet.
Ugyanez tortenik a homokot tartalmazo vizben. A masik harom poharban a
paradicsom osszezsuqorodik.
,.
I
.1
"I
I'
I
I'
~I'
1
b) Kiserlet tojdssal
Mossuk tisztara es toroljiik szarazra a tojast. A kristalyositocseszeben olvasz
szunk meg paraffint (gyertyat), allitsuk a tojast a megolvadt paraffinba ugy,
hogy kb. a fele belemeriiljon. A megdermedo paraffin igy a tojds Jelen bevonatot
kepez,
Toltsimk a fOzopoharba 1O%-os ecetsavoldatot (etkezesi ecet), a tojas be nem
vont felet martsuk az ecetsavba.
Heves pezsqes indul meg az oldat
7
ban.
Amikor a kemeny hej teljesen
::.'.
.
feloldodik az ecetsavban, es csak a
vekony rugalmas hartya boritja a
tojas felet, akkor vegyiik ki az ecet
:"" ,Ii
bol, ovatosan oblitsuk Ie folyo viz
h~j't61
megfosztott
toj's
sooldatban
desztiU'ltvfzbe
teve
'
1.30. Qbra. Ozm6zis tojashejban
140
zel, es helyezziik egy desztillalt viz

zel felig toltott poharba ugy, hogy
a kemeny hej legyen a pohar aljan.
Figyeljiik meg a tojas meretet 1-2 ora mulva, majd szorjunk a vizbe 2-3 kanal
natrium-kloridot, es 2-3 ora mulva ismet nezziik meg a valtozast.
Azt tapasztaljuk, hogy tiszta vizben a tojas meqnb, sooldatban iisszezsuqoro
dik.
Magyarazat
A jelenseg neve: ozmozis. A novenyi sejtek fala, a tyuktojas hartyaja feligat
eresztd hartyak, amelyekre az jellemzo, hogy az oldoszer, pI. a viz molekulait
atengedik, de az oldott anyag nagyobb reszecskeit vagy csak kisebb mertekben,
vagyegyaltalan nem engedik at. Mind a paradicsom, mind a tojas igen sok vizet
tartalmaz, amelyben kiilonbozo anyagok vannak oldva. Igy, ha a paradicsomot
desztillalt vizbe tessziik, akkor a vizmolekulak diffundalnak a paradicsom
belsejebe a hejon keresztiil, azert hogy a koncentraciokidonbseq kieqyenlitbdjek,
Ezert azt latjuk, hogy a desztillalt vizben megno a paradicsom, sot a heja ki is
repedhet a nagy nyomastol. U gyanezt eszleljiik abban a poharban, amelyikbe
homokot szortunk, mert a homok nem oldodik fel, igy lenyegeben ebben a
poharban is ugyanaz megy vegbe, mint az elsoben. A cukor, a natrium-klorid,
a natrium-karbonat feloldodik a vizben, igy az oldott anyag koncentracioja
nagyobb a paradicsomon kiviil, mint beliil, a viz kidiffundal a paradicsombol,
ezert azt latjuk, hogy a paradicsom (gyumolcs) megrancosodik, osszezsugoro
dik.
Hasonlo megfigyelest tesziink a tojassal is: tiszta vizben a tojas megno,
hosszabb ido mulva fel is szakad a hartya a megnovekedett nyomastol, ha sot
szorunk az oldatba, 1-2 ora alatt a tojas osszezsugorodik, mert a viz beliilrol
kifele aramlik.
71. Az ozm6zis vizsgailata burgonyaval

Sziikseges anyagok: burgonya, natrium-klorid, desztillalt viz,
eszk6zok: kes, fozopohar, Erlenmeyer-lombik.
Vegrehajtas
VaIasszunk egy olyan meretii burgonyat, amely eppen belefer az Erlenmeyer
lombik szajaba, de nem esik bele. Kessel (estleg dugofuroval) furjunk egy kb.
2 em mely lyukat a krumpliba, ezt toltsuk meg szilard natrium-kloriddal, tegyiik
a lombik szajaba. Tegyiik felre a lombikot, masnap nezzuk meg. Azt tapasztal
juk, hogy a burgonya beleesett a lombikba, es a lyukbol sooldat folyik ki.
Tegyiik a krumplit desztillalt vizzel megtoltott fOzopoharba, hagyjuk ott egy
napig. Masnapra a vizben a gumo eredeti nagysagura duzzad.
141
r
"
Magyarazat
A novenyek sejtjei feligatereszto hartyakent miikodnek. A sejtnedvben leva
viz a konyhasohoz diffundal es azt feloldja. A viz lenyegeben a gumo minden
reszeben sejtrol-sejtre vandorol a so szivo hatasa miatt. Ezert a qumo iisszezsu
qorodik, beleesik a lombikba. Ha vizbe tessziik a gumot, akkor a plazma a
tornenyebb oldat, ezert a viz a sejtekbe diffundal, igy azok ujbol kifesziilnek, a
qumo meqno.
2.5 Kemiai valtozasok

2.5.1 A megmaradasi torvenyek ervenyesiilese
akemiai reakciokban
72. A tomegmegmaradas torvenyenek szemleltetese
Sziikseges anyagok: koncentralt saletrornsav, vekony vorosrez-drot, I to
meg%-os higany(II)-klorid-oldat, 8 tomegjs-os kalium-jodid-oldat, 2 mol/dm"
koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, I mol/dm' koncentracioju rez(II)-szul
fat-oldat,
eszkozok: kemcso, gumidugo, taramerleg, Bunsen-ego, esipesz, merohenger,
50 em 3-es fOzopohar 4 db, ketagu kemcso (Calderoni, volt Tanert gyartmany).
Vegrehajtas
a) Ontsunk egy kemcsobe 4-5 cm' koncentralt saletrornsavat, nehany csepp
vizzel mossuk Ie a falra tapadt savat is. 2-3 em hosszu vorosrez-drotot ivben
meghajlitva esipesz segitsegevel helyezziik el a kemcsoben ugy, hogy a drot ket
vege a kemcso falanak fesziiljon. Fiiggolegesen tartva forrasszuk Ie a kemcso
veget, vagy zarjuk le j61 zaro gumidugoval es a dugot paraffinnal vagy pecsetvi
asszal rogzitsiik.
Merjiik Ie a kemcsovet taramerlegen fuggoleges helyzetben, majd mutassuk
meg a tanuloknak a kemcsoben elhelyezett femet es savat. Forditsuk a kemcso
vet vizszintes helyzetbe. A saletromsao barna gazok keletkezese kozben 1-2 perc
alattfeloldja a rezet, a folyadek zoldeskek sziniive valik, a gazter pedig sotetbar
na lesz a lejatszodo kemiai reakcio kovetkezteben. Merjuk meg ismet a kemcso
tomeget, azt tapasztaljuk, hogy tomequaltozas nem tiirtent,
142
acelkengyel
(felfuggesztes a rnerlegre)
nitr6zus gozok
.::....;.:..: ;>
reakci6 kozben
zoldeskek oldat
reakci6 vegc n
2.31. abra. A tornegmegmaradas torvenye
A kiserlet a Tanert boltjaiban kaphato ketkaru kemcsovel is elvegezheto,

b) Ontsunk az egyik fozopoharba 20 ern? higany(II)-klorid-oldatot, a masik
ba 20 em? kalium-jodid-oldatot. Tegyiik a taramerleg egyik serpenyojebe mind
ket poharat, egyensulyozzuk ki sulyokkal a merleget, Ezutan a kalium-jodid
oldat felet ontsiik a higany(II)-klorid-oldathoz, majd helyezziik vissza a pohara
kat a merlegre. A kalium-jodid hatasara narancssarqa csapadek valik ki, de a
rnerleg egyensulyi helyzete nem valtozik. Ezutan a kalium-jodid-oldat masik
felet is ontsiik a narancssarga csapadekra, figyeljiik meg, hogy a csapadek
feloldodik, az old at tisztul, de a merleq eqyensulyi helyzete most sem ualtozik,
e) 50 cm t-es fozopoharba ontsiink 20 cm ' rez(II)-szulfat-oldatot, egy masik
poharba pedig 20 cm ' natrium-hidroxid-oldatot. A poharakat egyensulyozzuk
ki a merleg egyik serpenyojeben, Ontsiik ossze a ket oldatot, helyezziik vissza
mindket poharat a merlegre, Vilaqoskek csapadek keletkezik, es a merleg eqyen
salyi helyzete nem oaltozik, Elvegezhetjiik ugyanezt a kiserletet natrium-hid
roxid-oldat helyett ammoniaoldat alkalmazasaval. Ebben az esetben a szamitott
mennyisegu amrnoniaoldatnak eloszor esak a felet ontsiik a rez-szulfat-oldat
hoz. Megfigyelhetjiik a vilagoskek csapadekot es a sulyallandosagot, majd az
arnmoniaoldat masik felenek a hozzaontesekor a csapadek melykek szinnel
feloldodik, de a merleg egyensulyi helyzete nem valtozik.
143
'.
('
Magyarazat
a) A kemiai reakcio:
Cu +4 HN0 3 = CU(N0 3)2 + 2 N0 2 + 2 H 20,
Cu+4 H 30++4 NO; = Cu 2+ +2 NO; +2 N0 2 +6 H 20.
Az oldat szinet a hidratalt rez(II)ionok, a gazter sotetbarna szinet a N0 2
okozza. A kemiai valtozast megelozo es a koveto meres igazolja, hogy a kemiai
reakcioban az eqymdsra hato es a reokcioban keletkezii anyagok osszes tomeqe
nem tuiltozik, allando,
b) A kalium-jodid-oldat felenek a hozzaontesekor:
2+
+ 21- = HgI 2 . .
,
narancssarga csapadek
Kalium-jodid-felesleg hatasara:
HgI 2+2 1-
!'
[HgI4]2-.
c) A keletkezett csapadek rez(II)-hidroxid :
2+
+ 2 OH-
CU(OH)2'
vilagoskek csapadek
Keves ammonia hatasara eloszor szinten rez(II)-hidroxid csapadek valik le,

amely az ammonia feleslegeben feloldodik :
Cu(OHh +4 NH 3 ~ [Cu(NH 3 ) 4 ] 2+ + 2 OH-.

melykek oldat
II
Mindharorn kiserlet a kemiai reakciok soran fennallo tiimeqallandosaqot

bizonyitja.
Megjegyzes
A tomegmegmaradas torvenye mellett a toltesmeqmaradds toruenye is erve
nyesiil a redoxi kemiai folyamatokban. Erre peldakent az 2.5.6.3 fejezet barme
lyik kiserletet bemutathatjuk.
144
2.5.2 A kemiai reakci6k energiavaltozasai

73. Exoterm
es endoterm kemiai reakciok bemutatlisa termoszkoppal
Sziikseges anyagok: I: I terfogataranyban higitott sosav, granulalt cink,

kristalyos barium-hidroxid, kristalyos ammonium-klorid (vagy ammonium
nitrat),
eszkozok: fOzopohar, homero, termoszkop.
Vegrehajtas
a) Ontsiink a termoszkop kemcsovebe 1 : 1 aranyban higitott sosavat, a nivo
edeny csapjanak elzarasa utan dobjunk bele kis darab cinket. A folyadeknivo
a sziv6palackhoz kozeli szarban csokken, a masikban emelkedik.
b) A termoszkop kemcsovebe szorjunk keyes szilard barium-hidroxidot es
vele ekvivalens mennyisegfi ammonium-kloridot. Razogassuk addig a kevere
ket, amig elfolyosodik, majd gyorsan helyezziik a termoszkopba. A folyadek
szint a szivopalackhoz kozeli csoszarban emelkedik, a masikban siillyed.
Magyaruat
a) A cink es a sosav kozott exoterm reakci6 megy vegbe, ezt jelzi a termosz
kop. A reakcioho tehat negativ:
Zn(sz)+ 2 H 30+(aq)+ 2 Cl Taq) = Zn2+(aq)+ Hig)+2 H 20(f) + 2 Cl Taq),
.1H = -147,4 kJ/mol.

b) A barium-hidroxid es az ammonium-nitrat kozott endoterm reakcio megy
vegbe:
Ba(OH)2 . 8 H 20(sz) + 2 NH4N03(sz) = Ba(N03)isz) + 2 NH 3(aq) + 10 H 20(f),
.1H = + 63,6 kJ/mol.

A kemcso is jelentosen lehiil, igy a kornyezo levego is, amit a termoszkop
jelez.
Megjegyzes
A kemiai reakciok hoenergia-valtozasaibol adodo homersekletvaltozast ho
merovel is kovethetiuk.
10 575 Ki.oerlet a kemia tanillis8hoz
145
74. Szihird barium-hidroxid
es ammonium-nitrat reakcioja
Sziikseges anyagok: kristalyos barium-hidroxid Ba(OHh . 8 H 20 ammon i

um-nitrat (vagy ammonium-klorid),
eszkozok: 250 cm t-es szaraz Erlenmeyer-Iombik dugoval, 15 x 15 x 2 cm-es
falap.
Vegrehajtlis
Szorjunk a lombikba kb. 32 g
kristalyos barium-hidroxidot es
17 g ammonium-nitratot (vagy
11 g ammonium-kloridot), zarjuk
Ie gumidugoval. Erelyes, gyors ra
zassal inditsuk meg a ket anyag
reakciojat. Mintegy I perc alatt
jelentos
mennyisegfi viz keletkezik
megfagyott viz
a lombikban, ha beleszagolunk,
2.32. libra. Endoterm reakcio
akkor eros ammoniaszaqot eszle
liink. Az eros lehiilest abbol is lat
juk, hogy a levego paratartalma rafagy a lombik kiilsd falara. A falap kozepere
csoppentsiink 8-10 csepp vizet, majd a lombikot helyezziik ra a falapra ugy,
hogya lornbik aljanak a kozepe kb. a viztocsa kozepen legyen. Figyeljiik meg,
hogy a lombik 2-3 perc alatt odafaqy a falaphoz, A lombik szajanal fogva
felemelheto a lombik es a falap, sot meg ket db 1/2 kg-os sulyt is lehet a fara
helyezni. Ez az aliapot mintegy 3-4 percig marad meg.
Magyarazat
A kiserletet tobbjele didaktikai cellal is bemutathatjuk. Tanulsagos a latott
jelenseg abbol a szempontbol is, hogy a kozombositesi reakcio kit szilard anyaq
kiizott megy vegbe. Rendkiviil szemleletesen mutatja a kiserlet a keletkezo vizet,
hiszen ket kristalyos, szilard anyagbol indulunk ki, es a reakcio vegtermeke
pedig feher szuszpenzio.
Az is jol lathato nagyobb tavolsagbol is, hogy a reakcio eros lehidessel jar,
hiszen a falap erosen odafagy a lombik aljahoz, A meresek szerint -20 "Csos
homerseklet is elerheto igy. Az atalakulas reakcioegyenlete a kovetkezo:
Ba(OH)2 . 8 H 20(sz)+ 2 NH 4N0 3(sz = Ba(N03h(sz)+ 2 NH 3(aq)+ 10 H 20(f),
t1H
+ 63,6 kl/mol.
A reakcioegyenletbol leolvashatjuk, hogy lenyegesen meqno a reszecskek

szama is meqoaltozik a halmazallapotuk, Az onkent vegbemeno folyamat csiik
keno szabadenerqia ualtozdsat az entropia novekedese ellenere az entalpia nagy
negativ erteke biztositja.
146
75. A rez-szulfat-vas reakcioban fejl6do h6 kimutatasa

Sziikseges anyagok: hidegen telitett rez(II)-szulfat-oldat, 2 rnol/drn ' koncent
racioju kensav, vasdr6t (vagy szog),
eszkozok: termoszkop, dorzspapir,
Vegrehajtas
Vekony vasdrotot esiszoljunk
fenyesre, majd erositsuk ra a ter
moszkop kemcsovebe illesztheto
dug6ra ugy, hogy belelogjon a
kemcsobe, Toltsiink a termosz
kop kemcsovebe 10 cm ' hidegen
telitett
rez(II)-szulfat-oldatot,
amelyhez elozetesen 2-3 esepp
kensavat adtunk. (A rez(II)-szul
fat oldhatosaga 20 "Cson 20,7 g so
100 g vizben.) Helyezziik a dugot
a termoszkop kemcsovebe, a esi2.33. abra. A rez-szulfat-vas reakcioban fejlodo ho
szolt esapot a nivoegyenlites utan
kimutatasa
azonnal zarjuk el. Figyeljiik meg
a vasdr6t es az oldat szinenek a
valtozasat es a folyadeknivot az U-csoben. A folyadeknivo elmozdulasanak
iranyabol exoterm reakcio lejatszodasara kovetkeztethetiink.
Magyarazat
A standardpotencial-ertekek kiilonbsege miatt az alabbi reakcio megy vegbe:
Cu 2++Fe = Cu+Fe 2+.
A kiserlet kozben felszabadulo ho 3-4 em-es nivoeltolodast eredrnenyez.
Megjegyzes
Az oldat kismertekii megsavanyitasara azert van sziikseg, hogy a keletkezo
vasfllj-szulfat ne oxidalodjek es ne hidrolizaljon, A kiserlet vekony einklemezzel
is elvegezheto, illetve finom, hidrogennel redukalt vasporral is nagyon jol megy.
76. A Hess-tetel szemleltetese
Sziikseges anyagok: kristalyos rez(II)-szulfat, koncentralt ammoniaoldat,
desztillalt viz,
eszkozok: nagymeretii kemcso 2 db, 10 em 3-es merohenger 2 db, demonstra
cios homero, iivegbot, vegyszeres kanal, porcelantal, Bunsen-ego, vasallvany,
dio, fogo.
147
Vegrehajtlis
a) Egy nagymereni kemcsovet fogjunk allvanyba, toltsiink bele 15 em" desztil
hilt vizet, merjiik meg a homersekletet, jegyezziik fel a mert erteket. Adjunk
hozza I g elozetesen kiizzitott, vizmentes (szintelen) rez(II)-szulfatot, keverjiik
ossze az oldatot es merjiik meg a hornersekletet. A legmagasabb homersekletet
jegyezziik eel. Adjunk az oldathoz 5 ern? koncentralt ammoniaoldatot, keverjiik
ossze a kemcso tartalmat, merjiik meg a homersekletet,
b) ()ntsiink egy masik nagymeretii kemcsobe 15 em! vizet es 5 em! tomeny
amrnoniaoldatot, merjiik meg a homersekletet. Sz6rjunk a kemcsobe I g kiizzi
tou rez-szulfatot, keverjiik ossze a kemcso tartalmat, merjiik meg a homersekle
tet tobbszor, a legmagasabb erteket jegyezziik feI.
Magyarazat
A ketfele uton elert maxima/is homerseklet a meresi pontossagon beliil azonos
ertek, mert a Hess-tetel ervenyesul a kiserletben,
Az a) valtozatban a kovetkezo reszfolyamatok mennek vegbe:
CuSOisz)+4 H 20(t) = [Cu(H 20)4]2+(aq)+ SOi-(aq),

[Cu(H 20)4]2+ + 4 NH 3(aq) = [Cu(NH 3)4]2+ + 4 H 20(t).
l.
2.
A b) valtozatban vegbemeno atalakulas:
CuS0 4(sz) + 4 NHiaq) = [Cu(NH 3)4]2+(aq)+ SO~-(aq).

Vagyis a kiindulasi es a vegtermekek anyagi minosege azonos az a) es b)
atalakulasokban, ezert a hovaItozasok osszege is azonos.
Kiindulasi anyagok: CuSOisz), NHiaq), H 20(t).
Vegterm~kek: [Cu(NH 3)4]2+(aq), SO~-(aq). H 20(t).
2.5.3 A kemiai reakci6k idobeli lefolyasa

77. Pillanatszer6, kozepes sebessegti
es lassO kemiai reakciok bemutatasa
Sziikseges anyagok: 0,01 mol/dm! koncentracioju vas(III)-klorid-oldat,

0,01 mol/dm! koncentracioju natrium-tioszulfat-oldat, etil-acetat, 2 mol/dm'
koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, fenolftaleinoldat, desztillalt viz, 0, I mol/dm'
koncentracioju vas(II1)-klorid-oldat, 0,3 mol/dm' kalium-, vagy ammonium
tiocianat-oldat, 2 tomeg%-os kemenyitooldat, 0,03 mol/dm' koncentracioju kali
um-peroxo-diszulfat-oldat (K 2S20S) , 0,06 mol/dm! koncentracioju kalium-jodid
oldat,
148
eszkOzok: kemcso (vagy nagymeretii kemcso) 4 db, kemcsoallvany, 10 em 3-es

pipetta, szemcseppento, fozopohar, merohenger.
Vegrehajtas
a) Egy kemcsoben ontsiink ossze azonos terfogatu vas(III)-klorid- es kalium
tiocianat-oldatot. Figyeljiik meg, hogy a voros szin azonnal megjelenik.
b) Ontsiink egy kemcsobe kb. 1/3-ad reszig vas(III)-klorid-oldatot, majd
adjunk hozza ugyanakkora terfogatu natrium-tioszulfat-oldatot. Az osszeon
testol szamitott 2 perc alatt az oldat szine sargab61 sotetvoroson at borooriisre,
majd sdrqasziildre valtozik,
c) 30 ern:' 0,06 mol/dm' koncentracioju kalium-jodid-oldathoz adjunk 8-10
csepp kemenyitooldatot, majd 30 em? 0,03 mol/dm? koncentracioju kalium
peroxo-diszulfat-oldatot, keverjiink ossze a pohar tartalmat. Az oldatJokozato
san meqkekid.
d) Elegyitsiink kemcsoben 5 em? etil-acetatot 10 cm ' desztillalt vizzel, adjunk
hozza nehany esepp fenolftaleinoldatot. Pipettaval esepegtessiink a kemcsobe
annyi 2 mol/dm' koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot, hogy a fenolftalein
eppen lila szinbe esapjon at. Hagyjuk allni az oldatot, es jegyezziik fel, hogy
mennyi ido alatt szintelenedik el. (Ismeteljiik meg a kiserletet ugy, hogy a
natrium-hidroxid hozzaadasa utan vizfiirdoben melegitjiik a kemcso tartalmat.)
Ezutan ujra csopogtessiink natrium-hidroxid-oldatot a kemcsobe, majd ujra
jegyezziik fel az elszintelenedes idotartamat. Addig ismeteljiik ezt, amig az oldat
tartosan lila marad.
Vigyazat! Csak a lila szin megjeleneseig esepegtessiik a natrium-hidroxid
oldatot, mert nagy lugkoncentracio eseten a fenolftalein szintelen lesz.
Magyarazat
a) Fe 3+ + 3 SCN - = [Fe(SCNhl , a reakcio pillanatszeriien megy vegbe.
piros
b) Fe3+ + 2 SzO;- = [Fe(SZ03hr,
a komplex szine sotetvoros, de a tioszulfation-felesleg hatasara a vas(III)
ionok redukalodnak vastlljionokka, es ezek zold szinet latjuk:
2 Fe3+ + 2 SzO;- = 2 Fe2+ + S40~-.
Ez kozepes sebessequ reakcio.
c)2I-+SzO~- = Iz+2S0~-.
A reakcio lassu, a kekiiles merteke szemmel j61 kovetheto.

d) Az etil-acetat elszappanositasanak reakcioegyenlete:
CH 3COOCzH s + OH -
CH 3COO - + CzHsOH.
A fenolftalein lila szine jelzi a feleslegben levo higot. A natrium-hidroxid

hozzaadasa a reakciot a felso nyil iranyaba tolja el. Ha a hozzaadott natrium
hidroxid-reszlet az etil-acetattal reagalt, a fenolftalein voros szine elninik.
Ha a rendszerben levo eszter elszappanositasa teljesen vegbement, a felesleg
ben marado natrium-hidroxid jelenletet a voros fenolftalein jelzi.
78. Gyors es lassu csapadekkepz6des

Szukseges anyagok: 0,05 mol/dm ' koncentracioju barium-klorid-oldat,
1 mol/dm ' koncentracioju kensavoldat, 0,1 mol/dm! koncentracioju natrium
tioszulfat-oldat, 0, I mol/dm ' koncentracioju kensavoldat,
eszkozok: kemcso 2 db, 10 cm t-es merohenger,
\t
I
i
j
[l
Vegrehajtas
a) Egy kemcsovet felig toltsiink meg barium-klorid-oldattal, majd kb. fele
annyi 1 mol/dm? koncentracioju ken savat adjunk hozza. Azonnal levalik a
feher csapadek.
b) Ontsiink 5 em? 0, I mol/dm ' koncentracioju natrium-tioszulfat-oldatot
egy kemcsobe, adjunk hozza 5 cm ' 0,1 mol/drn ' koncentracioju kensavoldatot.
Keverjiik ossze az oldatokat. Nehany perc mulva a kemcsoben zavarosodast,
sdrqa anyag kituildsat figyelhetjiik meg.
Magyarazat
a) BaH + sOi-
BaS0 4 ,
feher csapadek pillanatszeriien levalik,
b) A natrium-tioszulfat es a kensav kozotti reakcio egy lehetseges valtozata:

=
S20~- +2 H+
-sor
= SOi-
+ S02 +~+ H 20 .
A zavarosodast a kivalto ken okozza. A reakcio hosszabb ida alatt megy

vegbe.
79. Harem lassu szilard fazisu reakci6
Sziikseges anyagok: olorn-acetat, kalium-jodid, nikkel-karbonat, dimetil
glioxim, kobalt-szulfat, ammonium-tiocianat,
eszkozok: mozsar, kemcso dugoval 3 db, vegyszeres kanal, iivegbot, kemcso
allvany.
Vegrehajtas
Poritsunk el 3 kanalnyit a felsorolt anyagokbol. Allitsuk sorba a harem
szaraz kemcsovet. Az elso kemcsobe szorjunk kb. 2 em magassagban olom
acetatot, majd az iivegbottal dongoljiik szilardra, ezutan szorjunk ra kb. 2 em
vastagsagii kalium-jodid reteget, majd feliilre ismet szorjunk olom-acetatot.
Valamennyi reteget dongoljiik meg az iivegbottal, hogy tomorek legyenek.
Dugjuk be a kemcsovet, allitsuk a kemcsoallvanyba, figyeljiik meg, hogy mind
harem reteg szintelen, majd nehany perc rmilva az egyes retegek erintkezesi
feliileten vekony sarqa csik jelenik meg. Nezziik meg a csik szelesseget nehany
ora es nehany nap mulva.
ISO
A masodik kemcsobe alulra nikkel-karbonatot toltsiink, amely zold szinii,

role szintelen dimetil-glioximot szorjunk, vegiil feliil ismet nikkel-karbonat
legyen. Itt egy ido mulva voros gyiirii jelenik meg a hatarfeliileteken.
A harmadik kerncso aljara rozsaszin kobaltfllj-szulfatot szorjunk, erre szinte
lenammonium-tioacianatot retegezzunk, majd feliil ismet kobalt-szulfat legyen.
Itt kek csik jelenik meg a hatarfeliileten.
A felsoroltak koziil a harmadik reakcio jatszodik le a leggyorsabban, itt 2-3
perc mulva jol lathato a kek csik.
Megyarazat
A szilard anyagokban a reszecskek a kristalyracsban a racspontokban rende
zetten helyezkednek el, kozottiik osszetarto ero hat, ezert nem mozoghatnak
szabadon ugy, mint az oldatokban vagy a gazokban, Ezert a szilard Jazisu
reakciok gyakorlatilag mindig lenyegesen lassabban mennek oeqbe, mint ugyan
az a reakcio oldatban.
A kiserletben latott szinvaltozasok oka:
Pb(CH 3COOh + 2 KI
NiC0 3+2dmg
PbI 2 + 2 CH 3COOK
sarga
= [Ni(dmghf++CO~
voros
(dmg = dimetil-glioxim)
CoS0 4 + 2 NH 4SCN
Co(SCNh + (NH 4hS04'

kek
Megjegyzes
A nikkelion dimetil-glioximmal kepezett
komplexenek a szerkezetet a 2.34. dbra mutatja.
2.34. abra. A nikkelion-dimetil-glioxirn komplex szerkezete
SO. A reakeiosebesseg fliggese a koncentraci6t61

Sziikseges anyagok: telitett bromos viz, IO%-os hangyasavoldat, 5 tornegjs-os
frissen keszitett kalium-jodid-oldat (vagy szilard kalium-jodid), 0,2 tomegjs-os
kemenyitooldat, I %-os hidrogen-peroxid-oldat, koncentralt formaldehidoldat,
natrium-hidrogen-szulfit, natrium-szulfit, 0,1 mol/dm 3 koncentracioju natrium
tioszulfat-oldat, 0, I mol/dm ' koncentracioju kensavoldat, desztillalt viz,
151
"
esl.kOl.Ok: 100 cm 3-es fOzopohiu 5 db, merohenger, osztott pipetta, stopper

ora, kemcso 8 db, kemcsoallvany, taramerleg, 200 cm t-es fOzopohcir 5 db,
Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo.
Vegrehajtas
a) 4 db 100 em 3-es fozopoharba ontsiink egyenkent 20-20 cm ' telitett bro
mos vizet es 20 ern" desztillalt vizet. Az elsd poharba pipettazzunk 0,5 em", a
rnasodikba 1,5 cm ', a harmadikba 3 em? 10%-os hangyasavoldatot. A negyedik
poharban levo bromos viz osszehasonlitasra szolgal. Razzuk ossze a poharak
tartalmat, es merjuk az elszintelenedes idejet az egyes poharakban.
b) Keszitsimk 100 ern? 1%-os hidrogen-peroxid-oldatot, majd ebbol tovabbi
higitassal 0,1,0,01, es 0,001 %-os oldatokat,
100 em! 5 tOmeg%-os kensavoldatban oldjunk fel 0,5 g kalium-jodidot, es eb
bol merjiink be negy kemcsobe egyenkent 5 em' oldatot. Negy masik kemcsobe
merjunk be 5-5 cm--t az elobb higitott hidrogen-peroxid-oldatokbol. Mindegyik
hez adjunk 5-5 esepp kemenyitooldatot. A kiilonbozo tomenysegu hidrogen-per
oxid-oldatokat sorban ontsuk a kensavas kalium-jodid-oldatos kemcsovekbe, es
merjilk a kek szin megjeleneseig eltelt idoket.
e) Ontsunk ossze 200 em 3-es fozopoharba 10 cm ' 0,3 mol/dm' koncentracio
ju formaldehidoldatotes 10 ern? olyan oldatelegyet, amelynek natrium-hidro
gen-szulfit es natrium-szulfit koncentracioja 0,2, illetve 0,05 mol/dm' es nehany
esepp fenolftaleint is tartalmaz. Merjiik a lilaspiros szin megjeleneseig eltelt idol.
Ezutan 4 db 200 cnr'<es fOzopoharba toltsiink 20, 40, 60, illetve 80 em" desztil
lalt vizet, majd mindegyik poharba ontsunk 10 cm ' 0,3 mol/dm" koncentracioju
formaldehidoldatot, majd 10 em 3-t a natrium-hidrogenszulfitot es a natrium
szulfitot tartalmazo oldatbol, Merjuk a voros szin meqjeleneseiq eltelt idiit,
d) Harorn kemcsobe ontsiink 5, 10, illetve 15 cm ' 0,1 mol/dm ' koncentracio
ju natrium-tioszulfat-oldatot, az elsd kemcsobe ontsimk 10 em:', a masodikba
5 em" desztillalt vizet. Mindharom kemcso tartalmahoz adjunk 5-5 em!
0,1 mol/dm" koncentracioju kensavoldatot. Keverjiik ossze az oldatokat, majd
merjiik stopperoraval a zaoarosodasiq eltelt idbket.
Magyarazat
A reakciosebessegi egyenlet:
xA + yB = zD+ qC folyamatra: v= k[AlxB'.

Elemi folyamatok eseteben a reakcioegyenlet - amely egyuttal kinetikai
egyenlet is - es a sebessegi egyenlet kozott egyertelrmi a kapcsolat. Vagyis a
reakciosebesseg az egymasra hato anyagok koncentraciojaval aranyos,
a) A hangyasavoldat koncentraciojanak novekedesevel a reakciosebesseg no,
a reakcioido csokken.
HCOOH+Brz = 2HBr+CO z'
A bromos viz elszintelenedese a reakcio vegbemenetelet jelzi.
152
b) A kalium-jodid koncentracio mind a negy kemcsoben azonos, igy a reak

ciosebesseg a hidrogen-peroxid-oldatok koncentraciojatol fiigg. A hidrogen
peroxid koncentraciojanak csokkenesevel aranyosan csokken a reakciosebes
seg, ami a kek szin megjelenesig eltelt idoben jut kifejezesre, A kiilonbozo
koncentracioju hidrogen-peroxid-oldatok hatasara a jodkivalas merteke is elte
ro, ezert a szin erossege az egyes kemcsovekben fokozatos atmenetet mutat.
2I-+2H 30++H 20 2 = 12 + 4 H 20 .
c) A kiserletben lejatszodo reakciok a kovetkezok:

HCHO+HS0J" = CH 20HS0J"
(I ),
H20+HCHO+SO~- = CH 20HS0J" +OH
(2),
OH- + HS0J" = SO~- + H 20
(3).
Az elso reakcio lassu, a harmadik pillanatszerii. Az OH - -ion koncentracioja

oak megnovekedese, tehat a fenolftaleinindikator szinatcsapasa akkor kovetke
zik be, ha a hidrogen-szulfit-ionok elfogynak a rendszerbol. A reakciosebesseg
egyenesen aranyos a reagalo anyagok koncentraciojaval, ezert a higitassal a
reakciosebesseg csokken, a reakcioido pedig no.
Megjegyzes
A 0,3 mol/dm? koncentracioju formaldehidoldatot ugy keszitjiik, hogy 3 em!
koncentralt formalinoldatot 97 em? desztillalt vizzel elegyitiink.
A natrium-hidrogen-szulfitot es a natrium-szulfitot tartalmazo oldat keszite
sehez 2 g NaHS0 3-t es 0,6 g Na2S03-t oldjunk fel 100 g vizben,
d) A natrium-tioszulfat es a kensav kozott az alabbi reakcio megy vegbe:
S20~- + 2 H+ + SOi-
= SOi- +S02+~+H 20.
Ha a natrium-tioszulfat-oldat koncentracioja nagyobb, akkor a kenkivalas

(zavarosodas) gyorsabban kovetkezik be, mint kisebb koncentracio eseten.
81. A reakci6sebesseg ftiggese a b6nierseklett61
Sziikseges anyagok: telitett bromos viz, 10 tomegjs-os hangyasavoldat, 5
tomegjs-os frissen keszult kalium-jodid-oldat, 0,2 tomegjs-os kemenyitooldat,

1 tomegjs-os hidrogen-peroxid-oldat, 0,3 mol/dm' koncentracioju formalde
hidoldat, natrium-hidrogen-szulfit, natrium-szulfit, 0,1 mol/drrr' koncentracioju
natrium-tioszulfat-oldat, 0,1 mol/dm 3 koncentracioju kensavoldat, desztillalt
viz,
eszkozOk: 100 crrr'-es fOzopohar 5 db, merohenger, osztott pipetta, stopper

ora, kemcso 10 db, taramerleg, 200 cm 3-es fOzopohar 2db, Bunsen-ego, vas
haromlab, azbesztes drothalo.
153
r
;
\;
I
I'
I'
\:
Vegrehajtas
a) Ket fozopoharba ontsiink 20 em" bromos vizet es 20---20 em? desztillalt
vizet. Merohengerrel rnerjiink ket kerncsobe 10---10 em! hangyasavoldatot. Az
egyik kemcsoben leva oldatot melegitsiik fel 50-60 C-ra, majd az elso kemcsobe
toltsiik a meleg oldatot, a masodikba a szobahomersekletiit. Merjiik az elszinte
lenedes idotartamat mindket esetben. A forro oldat lenyeqesen gyorsabban el
szintelenedik.
b) 60 em" 5 tomegss-os kensavoldatban oldjunk fel 0,25 g kalium-jodidot,
11
I
I,
Ii
adjunk az oldathoz 5 cm ' I %-os kemenyitooldatot. Merjimk ki ket poharba

10---10 em 3-t ebbol az oldatbol. Az egyik pohar tartalmat melegitsiik fel kb.
50 C-os vizfiirdoben, majd mindket pohar tartalmahoz toltsiink 10 em"
0.001 %-os hidrogen-peroxid-oldatot. Figyeljiik a kek szin megjeleneseig eltelt
idotartamokat. A meleg oldatban a jodkivalizs joval hamarabb meqindul.

e) Merjiink harom kemcsobe 10---10 em? 0,3 mol/dm? koncentracioju formal
dehidoldatot. (Az oldatot ugy keszitjiik, hogy 3 em" tomeny formalint 97 crrr'
desztillalt vizzel elegyi tiink.)
Merjunk harom kemcsobe natrium-hidrogen-szulfitot, natrium-szulfitot es ne
hany esepp fenolftaleint tartalmaz6 oldatbol 10---10 cmt-t, (Az oldatot ugy keszit
jiik, hogy 2 g NaHS03-t es 0,6 g Na2S03-t feloldunk 100 ern- desztillalt vizben,
majd nehany esepp fenolftaleinoldatot adunk hozza.)
Egyik formaldehid- es szulfitoldatpart hagyjunk szobahomersekleten, a masi
kat melegitsiik 40 "Cera, a harmadikat pedig 80 "Cera. Ontsiik ossze fOzopohar
ba az azonos homersekletii oldatparokat, merjiik a piros szin meqjeleneseiqeltelt
idoket.
Magasabb homersekleten a reakcio qyorsabban jdtszodik Ie, tehat az ida
rovidebb lesz.
d) 3-3 kemcsobe toltsiink 10---10 crrr' 0;1 mol/dm ' koncentracioju natrium
tioszulfat-oldatot, illetve 0,1 mol/drrr' koncentracioju kensavoldatot. Az elso
oldatpart helyezziik hideg esapvizet tartalmazo kemcsobe kb. 3 perere, a maso
dik oldatpart tegyiik 30-35 "Csos vizfurdobe, a harmadik part 40--45 "Csos
vizfiirdobe. Ontsiik ossze az azonos homersekletii oldatokat, merjiik a zauaroso
dasiq eltelt idiuartamokat.
A homerseklet emlekedesevel a zavarosodas megjelenesenek ideje csokken.
Magyarlizat
A hdmerseklet emelesevel a reakciosebesseq no, igy a reakcioido csokken. Sok
reakcio eseten 10C homersekletemelkedes hatasara a reakciosebesseg 2-3-szo
rosra no.
A vegbement reakciok egyenleteit lasd az elozo kiserlet leirasaban,
Megjegyzes
A kiserletek irasoetiton, iIIetve dianetitiioel is bemutathatok, ebben az esetben
kristalyositocseszeket, illetve kiivettakat hasznalunk.
154
82. Landolt-fele reakcki

Sziikseges anyagok: kalium-jodat, natrium-hidrogen-szulfit, kemenyito, desz
tillalt viz,
eszkozok: 100 cm ves merohenger 2 db, 50 cm t-es rnerohenger 2 db, 200 em 3
es fozopohar 3 db, iivegbot, vegyszeres kanal.
Vigrehajtas
Az egyik fOzopoharban 100 crrr' desztillalt vizben oldjunk fel 1,5 g kalium
jodatot, a masik fozopoharban 100 cm ' forro vizben oldjunk fel 0, I g kernenyi
tot, majd a lehutott oldathoz adjunk 1,5 g natrium-hidrogen-szulfitot.
Merjunk ki 50 em 3-t a kalium-jodat oldatbol, ontsiik a harmadik fozopohar
ba, keverjiik ossze 150 ern! desztillalt vizzel, majd allando kevergetes kozben
adjunk hozza 50 cm ' natrium-hidrogen-szulfit-oldatot. A szintelen oldat min
tegy 10 masodperc mulva hirtelen siitetkek lesz.
Magyarazat
Egyidejiileg tobb reakcio jatszodik le a rendszerben. A jodation oxidalja a
hidrogen-szulfit-iont, mikozben tobb lepesben jodidionna redukalodik. Ez a
reakcio a tobbihez kepest lassu, A jodation-felesleg a jodidiont jodda oxidalja,
de jodkivalast (vagyis az oldat megkekiileset) addig nem eszleliink, amig hidro
gen-szulfit-ion van a rendszerben, mert az gyors reakcioban a keletkezes pillana
taban redukalja a jodot jodidda. Ha elfogy
a rendszerben a HSO; -ion, akkor a kivalo
I; a kemenyitovel komplexet kepez, az
+ 2 HSO;
oldat sotetkekre valtozik,
2102' + 2 HSO;
+ H+
~ diszproporciom'i16das
Atmeneti termekkent valoszimileg 10 2
es 10 - -ionok is vannak a rendszerben, ter
HOI + 10]
meszetesen diszproporcionalodas is beko
+ HSOi
~
vetkezhet. Az atalakulasi folyamatok Ian
l" + oxidacios termekek
cat a 2. 35. abran mutatjuk be.
r----
L-_. +
2.35. Landolt-fele reakcio
1
2
1-
I
Ii
+ OH
komplex kepzes
~
kemenyitovel kek komplex
Megjegyzes
Az angol nyelvhasznalatban a reakcio neve: clock reaction, vagyis ora-reak
cio. Az elnevezes talalo, mert az oldatok elozetes kiprobalasaval elore meg
mondhatjuk, hogy pI. nyolcat szamolunk, es az oldat megkekiil.
A kiserlet alkalmas annak a tudatositasara, hogy a reakciosebesseg merheto.
155
"
r
83. B6vitett Landolt-fele reakcio
Sziikseges anyagok: a 82. kiserletben ismertett anyagokon kiviil higany(II)
klorid,
eszkozok: 200 cm t-es fozopohar 4 db, 50 cm '-es merohenger 3 db, iivegbot.
Vegrehajtas
Keszitsiik el a 82. kiserletben leirt kalium-jodat- es natrium-hidrogen-szulfit
oldatokat, tovabba 100 em:' desztillalt vizben oldjunk fel 0,2 g higany(II)-klori
dot.
A fOzopoharban elegyitsiink 50 em" kalium-jodat-oldatot 50 em" desztillalt
vizzel es 50 em! higany(II)-klorid-oldattal. Allando keveres kozben adjunk a
pohar tartalmahoz 50 em? kemenyitos natrium-hidrogen-szulfit-oldatot.
A homerseklettol es a bemeres pontossagatol fuggoen mintegy 5-10 masod
perc mulva a szintelen oldatban hirtelen narancsoorbs csapadek jelenik meg,
majd ujabb 5 masodperc mulva a pohar tartalma melykek sziniire caltozik,
Magyarazat
210j
+ 2HSo;
2102
+ 2 HSO.
+ H+
HO'
+ HSoi
+ loi
A hidrogen-szulfit-ionok redukaljak a
jodationokat jodidionokka, A kepzodo jo
didionok a higanyionokkal HgI 2 osszete
telii csapadekka alakulnak, ez a folyamat
egeszen addig tart, amig a higanyionok el
nem fogynak. Utana ugyanaz a valtozas
megy vegbe, mint a Landolt-reakcioban.
+ [Hll(S031i -
/
/(11
'\.. + HOI
(31"
[HllS~lr
+ 1- 1(2)
Hgi l
voros csapadek
12
(.1
I +.Ii
(s)
1+ kemenyM
kekkomplex
2.36. abra. Bovitett Landolt-iiu: reakci6
Megjegyzes
Ha a kiserlet nem a leirtaknak megfeleloen megy vegbe, akkor vizsgaljuk meg,
hogy a hidrogen-szulfit nem oxidalodott-e alias kozben,
156
2.5.4 Katalitikus reakciok, katalizatorhatas

84. Hidrogeo-peroxid bomhisa nikkel(II)-hidroxid katalizator batasara
SZUseges anyagok: telitett nikkeltllj-szulfat oldat, 2 mol/dm? koncentracio

jli natrium-hidroxid-oldat, 30 tornegjs-os hidrogen-peroxid-oldat,
eszkOzOk: 250 cms-es fOzopohar (vagy gazfelfogo henger), gyujtopalca, mero
henger.
Vegrebajtas
A fOzopoharba merjiink be 10 em? telitett nikkelflfj-szulfat-oldatot. (l00 g
viz 20 DC-on 37 g NiS0 4-t old.) Adjunk az oldathoz 100em! 2 rnol/dnr' kon
centracioju natrium-hidroxid-oldatot es 3 em? tomeny hidrogen-peroxid-olda
tot. Figyeljiik meg, hogy a kezdetben levalo zold csapadek szine megvaltozik,
es heves gazfejlodes indul meg. Ha az edeny szajahoz parazslo gyujtopalcat
tartunk, az lanqra lobban.
Magyarazat
Luges kozegben a nikkel(II)ionok nikkel(II)-hidroxid csapadek alakjaban
levalnak, majd hidrogen-peroxid hatasara a NiH -ionok NiH -ionokka oxida
lodnak. Ezt jelzi a csapadek szinenek sotetedese:
NiH + 2 OH-= Ni(OHh,
2 Ni(OH)2 + H 202 = 2 Ni(OHhA keletkezett nikkel(III)-hidroxid a feleslegben levo hidrogen-peroxidot oxi

dalja:
2 Ni(OHh + H 202 = 2 Ni(OHh + O 2 + 2 H 20.
A keletkezett oxigen a gyujtopalcatlangra lobbantja. Az oxigengaz a hidro
gen-peroxid katalitikus bomlasabol adodik,
85. Katalizator is inldbitor bat_ a reakciOsebessegre

Sdkseges anyagok: granulalt cink, 2 mol/dm? koncentraeioju sosavoldat,
10 tomeg%-os fonnaldehidoldat, urotropin, desztillalt viz,
eszkOzik: csiszoltdugos gazfejleszto kesziilek 2 db, gazelvezeto pipa 2 db,
100cm 3 -es merohenger 2 db, 25 cm 3 es merehenger, iivegkad 2 db, vasallvany

2 db, dio es lombikfogo 2 db.
157
"
r
I
I',
i
I
Vegrehajtas
a) A ket gazfejleszto lombikjaba tegyiink azonos mennyisegii einket, a tolcse
rekbe toltsimk 20-20 cm' sosavoldatot. Az egyik tolcserbe adjunk a sosavhoz
1 em:' desztillalt vizet, a masikba 1 cm' 1O%-os formaldehidoldatot. A 100 em 3
es merohengerereket sziniiltig toltsiik meg vizzel, a gazfejleszto lombikhoz
kapcsolt gazelvezeto pipakat viz alatt vezessiik a merohengerek szaja ala.
"
2.37. abra. A katalizator es az inhibitor hatasa a reakciosebessegre
A gazfejleszto kesziilekek tolcserenek csapjat egyszerre nyissuk meg, enged

jiik az oldatokat a cinkre, majd figyeljiik a hidrogenfejlodes sebesseget a ket
kesziilekben.
b) A kovetkezo kiserletet ugy vegezziik el, hogy az egyik berendezes tolcsere
be olyan savoldatot toltsiink, amelyben elozetesen 1-3 db urotropin tablettat
oldottunk fel. Figyeljiik meg a gazfejlodes sebesseget a ket berendezesben,
Magyarazat
Aformaldehid meqqyorsitja, vagyis katalizalja a hidrogen fejlodeset, az urot
ropin lelassitja a folyamatot, tehat inhibitorkent mfikodik.
86. A hidrogen-peroxid kobalt-tartarat-komplexekkel katalizalt bomlasa

Sziikseges anyagok: kobalt(II)-klorid, kalium-natrium-tartarat (Seignette so),
desztillalt viz, 30 tomegjs-os hidrogen-peroxid,
eszkozOk: 1 drnJes fOzopohar, merohenger, vegyszeres kanal, Bunsen-ego,
vas haromlab, azbesztes drothalo.
158
Vegrehajtas
150 cm ' desztillalt vizben oldjunk fel 0,4 g kobalt(II)-kloridot es 8 g kalium
natrium-tartaratot. Melegitsiik fel az oldatot 60-70 C_ra, adjunk hozza ovato
san 5 ern? 30%-os hidrogen-peroxidot.
Figyeljiik meg, hogy az eredetileg ibolydspiros oldat nehany masodperc mulva
sziirkesbarna szinen keresztiil ziildre valtozik, ezzel egyidoben elenk gazfejlodes
is folyik. A gazfejlodes nehany perc mulva leall, az oldat szine ismet rozsaszin.
Ajelenseg ujabb nehany ern? hidrogen-peroxid hozzaadasaval megismetelheto,
de kb. 10 cm ' hidrogen-peroxid hozzaadasa utan az oldat szine nem lesz piros,
hanem barnas-ziildes csapadekos folyadek marad vissza.
Magyarazat
A reakcio bonyolult, minden reszlete meg nem tisztazott. Egyszeriisitve fel
foghato a hidrogen-peroxidnak kobalt-tartarat-komplexekkel katalizalt born la
sakent. A hidrogen-peroxid bomlasa - a gazfejlodes - esak az oldat szinvaltoza
sakor indul meg, a szinvaltozas a katalizator es a hidrogen-peroxid kozotti
reakciot jelzi. A hidrogen-peroxid elbomlasa utan eszlelt rozsaszin szin azt
mutatja, hogy a katalizator visszanyerte eredeti szerkezetet.
Sok hidrogen-peroxid hozzaadlisa akadalyozza a reakelet, mert egy mellekre
akcio, a tartarat oxidacioja fogyasztja a katalizatort.
87. Hidrogen-peroxid katalitikus bontasa mangan(IV)-oxiddal

es kobalt(III)-oxiddal
Sziikseges anyagok: 3%-os es 1,594-os hidrogen-peroxid-oldat, mangamlv)
oxid, 0,5 mol/dm? koncentracioju kobalufllj-nitrat-oldat, durva horzsakopor,
eszkozok: kemcso 4 db, kemcsoallvany (vagy kristalyositocseszek), spatula,
merohenger, porcelanlemez, Bunsen-ego, esipesz.
Vegrehajtlis
a) Ket kemcsobe toltsiink 2f3-ad reszig 3%-os hidrogen-peroxid-oldatot, az
egyik kemcsobe szorjunk spatulaval keyes manganflVj-oxid-port. Figyeljiik
meg, hogy ebben a kemcsoben elenk gazjej//Jdes indul meg.
b) Durva horzsakoporra (nagy fajlagos feliiletii) esepegtessiink kobalt(III)
nitrat-oldatot, majd hevitsiik ki porcelanlemezen.
Ket kemcsobe ontsunk 5-6 crrr' 1,5%-os hidrogen-peroxid-oldatot, Az egyik
be dobjunk nehany olyan horzsakovet, amely kobalufllj-nitratot tartalmaz, a
masikba pedig tiszta horzsakovet,
Figyeljiik meg, hogy a kobalt -nitratot tartalmazo kemcsoben eros gazfejlodes
indul meg.
159
I,
"
Magyanlzat
I'
\
a) A mangan-dioxid a hidrogen-peroxid bomlasat katalizalja:
\"
I
\
i
I
2 H 20 2
Mn02(SZ). 2 H 20 + 02'
Izotopos vizsgalatokkal megallapitottak, hogy a fejlOdo oxigen a hidrogen

peroxid bomlasabol szarmazik. Ez abbol is lathato, hogy a Mangan (IV)-oxid
a reakcio utan megmarad.
b) Hevites hatasara a kobaltdllj-nitrat atalakul kobalttlflj-oxidda, a horzsa
ko biztositja a nagy fajlagos feliiletet. A nagy feliiletii kobalt(III)-oxid a hidro
gen-peroxid bomlasat erosen katalizalja:
2 H 20 2
C0 203(SZ) 12 H 20 + 0 2.
Megjegyzes
Az eziist-oxid szinten katalizai6 hatast fejt ki a fenti reakcioban,
Mindket folyamatban heterogen katalizist figyelhettiink meg, mert a szilard
fazisu oxidok katalizaljak az oldat bomlasat, A kiserletek kristalyositocseszeben
elvegezve irtisvetltovel kiuetithetiik, igy a gazrejlOdes (buborekolas) nagyobb
tavolsagbol is eszlelheto.
88. Naitriwn-tfoszulfat
es hidrogen-peroxid naitrium-moUbdattaJ katalizailt

reakcl6ja
Sziikseges anyalok: I tomeg%-os natrium-tioszulfat-oldat, 3 tomeg%-os hid

rogen-peroxid-oldat, 0,1 mol/dm! koncentracioju barium-kiorid-oldat, 1 to
meg%-os natrium-molibdat-oldat, desztillalt viz,
eszkOzik: 500 em 3-es fozopohar, iivegbot, 50 em 3-es merohenger 4 db.
Vegrebajtas
Ontsiink a fOzopohirba 150 em" desztillalt vizet, adjunk hozza 50 em"
I tomeg%-os natrium-tioszulfat-oldatot, majd 50 em" hidrogen-peroxid-oldatot
es 20 em? 0,1 mol/dm! koncentracioju barium-klorid-oldatot. Csapadek levala
sat nem eszleljiik. Adjunk az elegyhez 30 em" 1 tomeg%-os natrium-molibdat
oldatot (Na 3Mo0 4), figyeljiik meg, hogy feher csapadek valik Ie.
Magyaraizat
A leval6 feher csapadek: bdrium-szulfat. A hidrogen-peroxid kalatizator
jelenleteben oxidalja a tioszulfationokat szulfationokka:
Na 2S20 3 + 4 H 20 2 = Na 2S04 + H 2 S0 4 + 3 H 20 .
BaH +SO~- = BaS04'
feher
Katalizatorkent vanadiumsok is hasznalhatok (pI. ammonium-metavanadat).
160
MegJegyUs
Ogyelni kell arra, hogy nehezfem szennyezes ne legyen a vegyszerekben vagy
a vizben, mert azok jelenleteben a katalizator hozzaadasa elott vegbemegy az
oxidacio, es levalik a barium-szulfat.
A kiserlet akkor sikeriil szepen, ha hig oldatokkal dolgozunk, ezert tartsuk
be a meqadott koncentraciokat,
89. Tirozio oxidaici6ja tirozinaz enzim jeleoletebeo
SzUkseges anyagok: nyers burgonya, tirozin, 0,95 mol/dm? koncentracioju
natrium-hidrogen-karbonat-oldat, desztillalt viz,
eszkozik: mozsar, tolcser, sziiropapir, szemcseppento, 25 cm t-es fozopohar,
kemcso 2 db, vizfiirdo, Bunsen-ego.
Vegrebajtais
A porcelanmozsarban 1,5 g reszelt nyers krumplit dorzsoljimk el alaposan
4 em" desztillalt vizzel, majd sziirjiik Ie.
0,01 g tirozint enyhe melegites kozben oldjunk fellO ern! 0,95 mol/drrr' kon
centracioju natrium-hidrogen-karbonat-oldatban, majd hiitsiik Ie az oldatot
szobahomersekletre. A krumpli-sziirlet 1-2 cm/-et ontsuk kemcsobe, csopogtes
slink hozza 5 esepp tirozinoldatot. Tegyiik a kemcsovet 40-50 "Cvos vizfurdobe,
3 percenkent razzuk ossze a kemcso tartalmat, figyeljiik a szimidltozast,
Magyarazat
A burgonyasziirletben tirozinaz enzim van. Az enzim jelenleteben a tirozin
a levego oxigenjenek hatasara fokozatosan oxidalodik, ekozben pigmentek
kepzodnek, amelyek az oxidacio fokatol fuggoen kiilonbozo sziniiek, ezert azt
latjuk, hogy az oldat fokozatosan meqbarnul, majd meqfeketedik, Az utolso
pigment osszetetele kozel
a melaninhoz.
all
Megjegyzes
Egy kemcsoben tegyiink felre 1-2 em? enzimoldatot osszehasonlitas celjara.
Azt tapasztaljuk, hogy levegon allva is megbarnul, esak sokkallassabban.
90. Kailium-permanganait-oxalsav mangan(lI)-ionokkal katalizailt reakcioja

(Autokatalizis)
Sziikseges anyagok: 0,01 mol/dm' koncentracioju kalium-perrnanganat

telitett oxalsavoldat, 6 mol/drn! koncentracioju kensavoldat,
0,I mol/drn3 koncentracioju manganrllj-szulfat-oldat,
oldat,
eszkozok: 100 cm t-es kristalyositocsesze, 10 em 3-es merohenger 2 db, szem

cseppento 3 db, vegyszeres kanal, irasvetito.
161
Vegrehajtas
Tegyiik az irasvetito kozepere az egyik kristalyositocseszet, ontsiink bele
10 em- 0,0 I molos kalium-permanganat-oldatot, adjunk hozza I esepp 6 moles
kensavoldatot, majd 2-3 esepp oxalsavoldatot, Figyeljiik meg, tapasztalunk-e
valtozast. Ezutan adjunk hozza nehany esepp manganflfj-szulfat-oldatot.
A mangan-szulfat hozzaadasa utan pezsges kezdodik; az oldat elszintelenedik.
Magyarlizat
A permanganat savas kozegben oxidalja az oxalationt:
2 Mn04" + 5 C20~- + 16 H+
10 CO 2 + 2 Mn2+ +8 H 2 0 .
j(
'I
I'
""
Ii
A Mn2+ -ion ok katalizaljak a reakciot, A kiserlet pelda lehet az autokatalizis

szemleltetesere is, mert mint a reakcioegyenletbol latjuk, a folyamatban kepzo
dik a Mn 2 + -ion, esak a reakcio megindulasahoz kell nehany esepp mangarulf)
szulfat-oldat.
91. Rez
es saletromsav nitritionokkal
katalizlilt reakci6ja (autokatalizis)
Sziikseges anyagok: 65 tornegjs-os saletromsav, natrium-nitrit, rezlemez 3 db,

desztillalt viz,
.
eszkozok: 100 cm/-es fOzopoMr 3 db, vegyszeres kanal, merohenger, esipesz.
Vegrehajtas
A 65 tomegjs-os saletrornsavat merohengerben higitsuk fel kb. negyszeres
terfogatra. A higitott savbol ontsiink ket fozopoharba 30-30 cm ':-t, az elso
poharba szorjunk 1 g natrium-nitritet, majd mindket poharba tegyiink I-I
rezlemezt. Figyeljiik meg, hogy a nitritet tartalmazo poharban elenk gazjejlOdes
indul meg, az oldat vilagoskek lesz. A masik poharban szemmeJ lathatoan esak
joval kesobb indul meg a rakcio,
A harmadik poharba ontsiink 10 crrr' 65 tomegjs-os saletromsavat, martsuk
bele a rezlemezt 1 perere, majd vegyiik ki azt, ontsiink a poharba 30 cm'
desztillalt vizet, tegyiik vissza a rezlemezt. Figyeljiik meg, hogy ebben a pohar
ban is elenk qazfejlodes indul meg.
Magyarlizat
A nitritionok katalizaljak a rez
a saletromsao reakciojat, ezert abban a
poharban, amelyikbe natrium-nitritet is tettiink, nagy sebesseggel megindul az
oldodas.
Tomeny saletromsavban gyorsan megindul a nitritionok kepzodese, ezert
utana mar a higabb savban is gyorsan vegbemegy a reakcio. A katalizator ebben
az esetben is a kiindulasi anyagok reakciotermekekent jon letre, ezert autokata
lizisriil beszeliink.
es
162
92. Kockacukor egese

Sziikseges anyagok: koekaeukor, eigarettahamu,
eszkozok: porcelantal, Bunsen-ego, tegelyfogo esipesz, gyujtopalca.
Vegrebajtas
Tegelyfogoval fogjuk meg egy koekaeukor egyik sarkat, probaljuk ego gyuj
topalcaval meggyujtani. A eukor nem gyullad meg, esak megporkolodik, illetve
:
,
'\V
:'"
r!1
karamellkent lecsopog,
/l"
hamu
2.38. dbra. A kockacukor egese
Ezutan a koekaeukor masik sarkat martsuk eigarettahamuba, majd tartsunk
ala ego gyujtopalcat, A eukor rovidesen meggyullad es lango/vaego A eukor eges

kozben lecsopog, ezert kell ala tenni a porcelantalat,
Magyarazat
A repacukor oxidaciojat ahamuban levo kaliumvegyiiletek es fem-oxidok
katalizaljak, es csokkentik a eukor gyulladasi homersekletet. A eukor szen
dioxidda es vizze eg el:
C 12H 2 2 0
11
+ 12 O 2
= 12 CO 2 + II H 2 0
93. Ket katalizator batasa kiiloo-kiiloD es egyiitt

Sziikseges anyagok: klormesz, 0,1 mol/dm? koncentraciojii vasrllj-szulfat
oldat, 0,1 mol/dm? koncentracioju rez(II)-szulfat-oldat,
eszkozok: 200 cm t-es es 100 em 3-es fOzopohcir, tolcser, szfiropapir, uvegbot,
10cm 3-es osztott pipetta, gyiijtopalca, Bunsen-ego, hOmero, vas haromlab,
azbesztes drothalo, kemcso egyfuratu dugoval J db, kihuzott vegii uvegcso 3 db.
Vegrebajtas
100 em:' hideg vizben kevergetve oldjunk fel20 g klormeszet [Ca(OClh], majd
sziirjiik meg az oldatot, es melegitsiik fel kb. 50 C-ra.
A meleg oldatbol ontsunk 10 em 3-t egy kemcsobe, adjunk hozza 4 em? rez
szulfat-oldatot. Zarjuk le a kemcsovet olyan egyfuratu dugoval, amelyben
163
kihuzott vegii iivegcso van. Figyeljiik meg a pezsgest, majd 1-2 perc mulva
tartsunk parazslo gyujt6palcat az iivegcso vegehez, A fejlOdo oxigentol a gyujto~
pdlca ltingra lobban.
A masik kemcsdbe is ontsimk 10 em" klormeszoldatot, adjunk hom 4 em"
vasrllj-szulfat-oldatot. Zarjuk Ie ugyancsak kihuzott vegii irvegcsovet tartalma
z6 dugoval, Figyeljiik meg, ebben a kemcsoben lenyegesen gyengebb a pezsges,
a parazslo gyujtopalca csak felvillan, nem gyullad meg.
A harmadik kemcsobe toltsunk 15em? klormeszoldatot, adjunk hom 2 em"
rez(II)-szulfat- es 2 em? vastllj-szulfat-oldatct. Azt tapasztaljuk, hogy mindket
elobbinel lenyeqesen heoesebben jejlodik az oxigen, amelyet parazslo gyujtopal
caval is kimutathatunk.
Magyarazat
A klormesz bomlasanak egyenlete:
2 csrocn, = 2 CaCI 2 + 2 2
A bomlast mind rez-, mind a vas(II)-ionok katalizaljak. A ket katalizator
hatasa egyiitt sokkal intenzivebb, mint kiilon-kiilon.
2.5.5 A kemiai reakciok egyensulya

94. EgyensUlyra ,ezetlS kemiai reakciO bemutatasa
.(6Iom(II)-jodid kepzodese)
Sziikseges anyagok: 0,1 mol/dm" koncentracioju olom-nitrat-oldat,
0,2 mol/dm? koncentracioju kalium-jodid-oldat, 0, I mol/dm? koncentracioju
eziist-nitrat-oldat, 0, I mol/dm 3 koncentracioju natrium-szulfid-oldat,
eszkozOk: fOzopoharak.
Vegrehajtas
Ontsunk ossze 30 em" 0, I mol/dm? koncentracioju Pb(N0 3 h- es 30 em?
0,2 mol/dm? koncentracioju kalium-jodid-oldatot, es sziirjiik le a csapadekot.
A sziirlet egyik reszletet 20 em" AgN0 3 - , a masikat azonos terfogatu Na 2S
oldathoz ontve sdrqa, illetve fekete csapadek valik ki.
Magyarazat
Az 6lom-jodid ionjaib61 vale kepzodese egyensulyra vezetd reakcio:
Pb2+ +2 1- ~ PbI 2
164
Ezert az olom-jodid-csapadektol elvalasztott sziirletben kimutathato mennyi
segben talalhatok a kiindulasi ionok, amelyek koziil a jodidion eziistionnal sarga

AgI csapadekot, a szulfidionokkal pedig fekete PbS csapadekot ad.
95. A hidrolizis, mint egyensulyi folyamat

(Vizes oldatok kemhatasa)
Sziikseges anyagok: szilard natrium-klorid, natrium-karbonat, ammonium
klorid, ammonium-acetat, vas(III)-klorid, aluminium-szulfat, desztillalt viz,
univerzal indikatoroldat, univerzal indikatorpapir, zoldseg- es gyiimolcsindika
torok, szilard trinatrium-foszfat, dinatrium-hidrogen-foszfat, natrium-dihidro
gen-foszfat, desztillalt viz,
eszk6z6k: 100 cm/-es poharak, csipesz.
Vegrehajt8s
a) Hat darab 100 cm 3-es fOzopoharba toltsunk 50-50 em" desztillalt vizet es
mindegyikben kiilon-kiilon oldjunk fel 2,5-2,5 g natrium-kloridot, natrium
karbonatot, ammonium-acetatot, vas(III)-kloridot, ammonium-kloridot, alu
minium-szulfatot, Az oldodas utan indikatorral vizsgaljuk meg a kemhatasu
kat. A poharakban leva oldatok kemhatasa a fenti sorrendben semleges, enyhen
bazikus, kozel semleges, enyhen savas, savas.
b) Harom fozopoharba ontsiink kb. 50-50 em" desztillalt vizet, es mindegyik
ben kiilon-kiilon oldjunk fel 0,2 g trinatrium-foszfatot, dinatrium-hidrogen
foszfatot, illetve natrium-dihidrogen-foszfatot, Oldodas utan univerzalis indika
toroldatot adjunk az oldatokhoz (kb. 10-15 csepp). Az oldat szine mindharom
fOzopoharban eltero lesz. A 2.6. tabldzat segitsegevel megallapithatjuk az olda
tok pH-jat.
Magyarazat
Azokat a reakciokat, amelyek soran az vizben oldott sok anionjai vagy
kationjai a vizzel reakcioba lepnek es rosszul disszocialo savakat, ilIetve baziso
kat hoznak letre, hidrolizisnek nevezziik.
a)
l. Na + + CI- + HzO = nem tortenik valtozas, a vizzel a natrium- es a klorid
ionok nem lepnek sav-bazis reakcioba, csak hidratacio tortenik.
2.CO~-+HzO"""'HCO;+OH-,
Kd l = 4,3.10- 7
Kd2
= 5,6.10- 11
HCO; + HzO ,...... H ZC0 3 + OH - , az oldat kemhatasa Mzikus.

NHt + HzO""'" NH 3 + H 30+,
Kd = 1,87.10- 5
165
s,
3. CH 3COO- + H 20 ~ CH 3COOH +OH-,

= 1,86.10- 5 .
A ket egyensulyi allando erteke kozel azonos, ezert az oldat kemhatasa
semleges lesz.
4. Fe3+ +3 CI- +6 H 20 ~ Fe(OHh+H 30++3 CI-.
Az oldat kemhatasa savas, mivel sav-bazis reakcio csak a Fe 3 + akvakomplexe
es a viz kozott megy vegbe,
5. NHt +CI- +2 H 20 ~ NH 40H+H 30+ +CI.
Az oldat kemhatasa savas.
6.2 AI3+ + 3 sol: + 12 H 20 ~ 2 AI(OHh + 3 SOi- +6 H 30+.
Az oldat kemhatasa savas, mivel sav-bazis reakcio csak az AP + akvakomple
xe es a viz kozott megy vegbe,
b) Mindharom vegyiilet desztillalt vizben disszocialt allapotban van jelen es
anionjaik sav-bazis reakcioba lepnek a vizzel:
pOl- +H 20 ~ HPOi- +OH-,
HPOi- + H 20 ~ H 2POi + OH-,
H2POi+H20 ~ H 3P04+OH-,
POl- + 3 H 20 ~ H 3P04 + 3 OH-.
HPOi- +H 20 ~ H 2POi +OH-,

H 2POi + H 20 ~ H 3P04 + OH - ,
HPOi- +2 H 20 ~ H 3P04 +2 OH-.
NaH 2P0 4
H 2POi+H 20 ~ H 3P04+OH-.
Az eltero pH a fenti reakciokbol adodik,

K d l = 7,5. 10- 3
K d 2 = 6,2. 10- 8
KdJ= 2. 10-
12
96. A kemiai egyensU1y reverzibiUs jeUegenek bemutatasa a kobalt(lI)ion

klorokomplexeinek peldajan
akva-
es
Sziikseges anyagok: kristalyos kobalt(II)-klorid (CoCI 2.6 H 20), 96%-os etil

alkohol, koncentralt sosav, desztillalt viz,
eszkozok: porcelantegely, tegelyfogo, vas haromlab, drotharomszog, Bunsen
ego, kemcsovek.
Vegrebajtas
a) Tegyiink porcelantegelybe 1-2 g kristalyos kobalt(II)-kloridot, majd a
tegelyt helyezziik a vas haromlabon levo drotharomszogre es a Bunsen-ego
langjat fokozatosan novelve addig hevitsiik, mig a kristalyos anyag kristalyvizet
166
2.39. libra. A kobalt(lI)ion akva- es klorokomplexei

- cc. He]
sotetkek
r6zsaszin
elveszti. Az eredetileg rozsaszinii anyag a kristalyviz elvesztesevel kekre val to

zik. A kristalyvizmentes kobalt(II)-kloridot 96%-os etil-alkoholban oldva kek
szinii oldatot nyeriink.
b) Nehany kristalyviztartalmu kobalt(II)-klorid kristalyt oldjunk fel desztil
lalt vizben. Rozsaszinii oldatot nyeriink. Kihevitett kobalt(II)-kloridot desztil
hiltvizben oldva szinten rozsaszinii oldatot nyeriink. Ha az oldatokhoz koncent
ralt sosavat ontiink, sziniik sotetkekre valtozik. Ha a sotetkek szinii oldatot
ketteontjiik, az egyik reszlethez vizet, a masikhoz koncentralt sosavat ontiink,
azt tapasztaljuk, hogy viz hozzaadasara az oldat ujra rozsaszinii lesz, mig a
koncentralt sosav hozzaadasa a kek szint meg tovabb melyiti.
c) Tegyiink 50 vagy 100 cm 3-es fozopoharba 2/3-ad reszig kobalt(II)-klorid
vizes oldatat (rozsaszimi). Ezutan pipettaval ovatosan retegezziink az oldat ala
koncentralt sosavat. A pohar also harmadaban meqjelenik egy kek csik. Ha a
sosav hozzaadasara a kek csik mar eleg vas tag, ovatosan retegezziink egy keyes
desztillalt vizet a pohar aljara, A hozzaadott viz hatasara a pohar aljan most
rozsaszin csik fog megjelenni, A rozsaszin, kek es rozsaszin csikok egyrnas
mellett igen dekorativ latvanyt nyujtanak.
Magyarlizat
a) A kristalyviztartalrmi kobalt(II)-klorid rozsaszinii kristalyos anyag. (A
hidratalt kobalt(II)-ionok szine rozsaszin.) Hevites hatasara kristalyvizet elvesz
ti es a hidratalatlan kobaltionokat tartalmazo kobalt-klorid kek szinii. Etil
alkoholban oldva a szolvatacio nem valtoztatja meg a kek szint.
b) Desztillalt vizben oldva a kobalt(II)-klorid hat vizmolekulaval akvakomp
lexet kepez. Az akvakomplex szine lilasrozsaszin. Koncentralt sosav hatasara
a kloridion-koncentracio az oldatban no, es kialakulnak a kobalt klorokomple
xei, amelyek kek sziniiek.
6 H 20 + Co2+ + 2 CI- ~ [Co(H 20)6]2+ + 2 cr,
[Co(H 20)6]2+ +4 Cl" ~ [CoCI4 F- +6 H 20.
sotetkek
A kobalt-tetrakloro-komplex stabilitasi allandoja eleg kicsi (kb. 50), ezert
csak koncentrdlt sosaoual viszonylag tiimeny kobaltsooldatbol lehet leodlasztani.
Higitas hatasara az egyensuly az akvakomplex kepzodese iranyaba tolodik el.
167
'.
I
I
I~
97. A h6merseklet hatasa a kemiai egyensUlyra

Sziikseges anyagok: kristalyos kobalullj-klorid, izopropil-alkohol, desztillalt
viz,
eszkozok: 200 em 3-es fOzopohar, nagy kemcso, csepegtetocso, 10 cm 3-es me
rohenger, vas haromlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego.
i'
"
,i
;")1
.,
Vegrehajtais
Nagy kemcsoben oldjunk fel kb. I g kristalyos kobalt(II)-kloridot kb. 10 em!
izopropil-alkoholban. Melykek szinii oldatot kapunk. Ezutan esepegtessiink
hozza desztillalt vizet, amig az oldat rozsaszinfi lesz. Az oldatot tartalmaz6
kemcsovet tegyiik forro izzel teli poharba, es figyeljiik meg, hogy a rozsaszinii
oldat szinte azonnal megkekul. Ha a megkekiilt oldatot hideg oizzel teli pohdrba
helyezzuk, az oldat ujra rozsaszin lesz. A kiserlet tobbszor meqismetelhetii.
Magyarazat
Izopropil-alkoholban oldva a kristalyviztartalmu kobalt(II)-kloridot, nem
alakul ki az akvakomplex a kis vizkoncentracio miatt. Desztillalt vizet adva a
rendszerhez, biztositjuk az akvakomplex kialakulasahoz sziikseges vizkoncent
raciot, igy az oldat rozsaszinfi lesz. A hOmerseklel emelese (melegites) az akua
komplex felbomlasanak folyamauit seqiti (a stabilitasat csokkenti), igy a komp
lexkepzodesi reakcio eltolodik az also nyil, a komplex felbomlasanak iranyaba
(sotetkek szin). Hiites hatasara a reakeio a felso nyil iranyaba (akvakomplex
kepzodes) tolodik el, igy az oldat ujra rozsaszin lesz.
Co2+ + 6 H 20 ~ [Co(H 20)6]2+ .
Megjegyzes
Ha nines izopropil-alkohol, etil-alkohol is jo !
98. Fizikai hi kemiai egyensUly ugyanazon rendszerben - "a szOdaviz"

Sziikseges anyagok: szilard kalcium-karbonat, 1 : 1 aranyban higitott kon
centralt sosavoldat, lakmuszoldat,
eszkozOk: csiszoltdugos gazfejleszte kesziilek, 100 cm 3-es fozopohcir, vas ha
romlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, szifon.
Vegrebajtas
Csiszoltdugos gazfejleszto kesziilekben kalcium-karbonat es sosav kolcson
hatasaval allitsunk elo szen-dioxid-gazt, A fOzopoharat toltsiik felig lakmusszal
megfestett vizzel. Ezutan a gcizfejlesztobol vezessiink szen-dioxid-gazt a lakmu
szos desztillalt vizbe. A2 eredetileg lilaskek. desztillalt viz (Iakmusszal megfestve)
a szen-dioxid-gaz bevezetese utan megpirosodik. A piros oldatot kezdjiik foko
zatosan, egyre erosodo langgal melegiteni. Melegiles halasara a lakmuszos oldat
szine ujra lilaskekre vallozik.
168
Magyarazat
A szen-dioxid oldodik vizben: CO 2(g)+ H 20(f)
reakcioba is lep vele:
CO 2(aq)+ H 20(f)
COiaq)+ H 20(f), es
H 2C0 3(aq),
H 2C0 3(aq)+ H 20(f) ~ H 30+(aq)+ HC03" (aq),

HC03"(aq)+H 20(f) ~ H30+(aq)+CO~-(aq).
A keletkezett oxoniumionok miatt az oldat savas kemhatast mutat, amelyet a

lakmusz indikator piros szinnel jelez. Melegites hatasara a szen-dioxid-viz
reakcio a szensav bomlasanak iranyaba tolodik el, amely az oxoniumion
koncentracio csokkenesehez, tehat a savas kemhatas megszfinesehez vezet. Zart
terben, ahol a keletkezett CO 2-gaz nem tud eltavozni a rendszerbol (pI. szifon
ban), a ket ellentetes folyamat egyidejiileg megy vegbe es bedll a dinamikus
egyensuly.
Sziikseges anyagok: rezforgacs, koncentralt saletromsav, - 40 C-os hiitoke

verek: jeg, CaCl 2 6 H 20,
eszk6zOk: kemcso 3 db, a kemcsovekbe ilIo gumidugok, derekszogben ketszer

meghajlitott uvegcso, 500 cmt-es hosszu fOzopohar.
VegrebajtSs
500 em 3-es fOzopohlirban keszitsiink hiitokevereket, amelybe ket, beliil sza
raz kemcsovet tesziink, majd a harmadik kemcso es egyfurani gumidugo segitse
gevel osszeallitjuk a gazfejleszto eszkozt, A gazfejleszto kemcsobe ontsiink kb.
3-4 em? koncentralt saletromsavat es ejtsiink bele 1-2 rezforgacsot, majd zarjuk
Ie a kemcsovet az iivegcsovel felszerelt gumidugoval, A gazelvezeto csovet
eloszor az egyik (kb. 2 perc), azutan a masik (kb. 2 perc) kemcsobe vezetjiik.
4-5 perc mulva sziintessiik meg a gazfejlesztest es zarjuk Ie a kemcsoveket
N02
hut()kever~k
Cu
2.40. dbra. A 2 NO z
...... N z0 4 -ren dsze r
egyensulyanak hamersekletfiiggese
169
gumidugoval. Az egyik kemcsovel vegezziik a kiserletet, a masikat osszehas~nli

tokent hasznaljuk. A kezdetben vorosbarna qdzok a hiitokeverek hatasara mind
ket kemcsoben elszintelenednek. Ezutan vegyiik ki az egyik lezart kemcsovet a
hutokeverekbol es hagyjuk felmelegedni szobahomersekletre. A kemcsoben
eloszor halvanysarga folyadekot flgyelhetimk meg, amely vorosbarna gazza
alakul.
Magyarazat
A koncentralt saletromsav es tez reakcioja soran vorosbarna szinii nitrogen
dioxid-qdz keletkezik.
Cu + 4 HN0 3 = Cu(N0 3h + 2 N0 2 + 2 H 20.

A hiitoft kemcsovekben a 2 N0 2 (g) ~ N 204 (g) reakcio a felso nyil, a
dinitrogen-tetraoxid-kepzodes iranyaba tolodik el. A dinitrogen-tetraoxid gaz
halmazallapotban szintelen. Szobahomersekletre felmelegitve az egyensuly az
also nyil, a nitrogen-dioxid-kepzodes fele tolodik el, tehat ujra vorosbarna
gazzal telik meg a kerncso. - to "Cvon a szintelen dinitrogen-tetraoxid halvany
sarga folyadekka alakul, majd + 20 C felett teljesen nitrogen-dioxid-gazza.
Megjegyzes
Hutokeverek hianyaban, csapvizzel vegezve a kiserletet, csupan a vorosbarna
szin kismertekii elhalvanyodasat figyelhetjiik meg. A saletrornsav rezzel valo
reakciojakor keletkezett nitrozus gozok mergezoek, ezert a nitrogen-dioxid
eloallitasat csak jol huz[iilke alatt szabad oeqezni! A kiserlethez sziikseges N0 2
eloallithato olomfllj-nitrat hevitesevel is.
PbN0 3 = PbO+N0 2
A kiserlethez igen jol hasznalhato a Calderoni-nal (volt Tanert) kaphato
ikerkemcsb.
100. A h6merseklet hatasa a NO+ N0 2
N 20 3-rendszer egyensulyara
Sziikseges anyagok: vorosrez forgacs, 50%-os saletromsav, hiitokeverek
(- 30 .C),
eszkozok: nagymeretii kemcso 2 db, a kemcsobe ilIo egyfuratu parafadugo
derekszogben hajlitott iivegcsovel es gazelvezeto pipaval, gumidugo, iivegkad,
Bunsen-allvany befogodio fogoval, 500 cm 3-es fozopohar.
Vegrehajtas
Egy kb. 50 cm 3-es vizzel telt nagymereni kemcsovet szajaval lefele forditva
helyezziink el vizzel felig telt iivegkadban, Egy masik ugyaniJyen meretii kern
csobe ontsiink 5-6 em? 50%-os saletromsavat es szorjunk bele 2 g vorosrez
forgacsot, majd nyilasat zarjuk el a gazelvezeto iivegcsovet tartalmazo parafa
170
desztillalt
v1zJlilili'
ougo
hilt6keverek
2.4/. abra. A NO+N0 2 ~ N 203-rendszer egyensiilyanak

homersekletfiiggese
dugoval. A kemcsovet erositsiik ferden allvanyba, es a gazelvezeto pipa veget

helyezziik a vizzel telt kemcso nyilasahoz. A kemcsoben keletkezett NO z, NO
gazelegybol a nitrogen-dioxid (vorosbarna) a vizben elnyelodik, igy az iivegkad
ban levo kemcso eloszor nitrogen-monoxiddal telik meg. Ezutan a gazbevezeto
pipat a vizzar alol feltoljuk a kemcso gazterebe es a kemcsoben levo nitrogen
monoxidot a nitrogen-dioxiddal elegyitjiik. A gazelegy a bevezetett nitrogen
dioxidtol vorosbarnara szinezodik. A kemcsovet a viz alatt gumidugoval lezar
juk, az iivegkadbol kiemeljiik es hiaiikeverekbe allitjuk. Nehany perc rmilva a
kerncsoben sotetkek sz{nii foiyadekot figyelhetiink meg. Ezutan vegyiik ki a
kemcsovet a hiitokeverekbol es helyezziik egy fel fOzopohamyi esapvizbe. A ho
merseklet-kiegyenlitodes utan a kemcso vorosbarna gazt tartalmaz.
Magyarazat
Kb. - 30 C-on a NO + N0 2 ~ N 203 egyensulyi folyamat a nitrogen-tri
oxid kepzodese iranyaba tolodik el. lgy a hiitokeverekbe helyezve a kemcsoben
levo gazelegy siitetkek szinii folyadekkd, dinitroqen-trioxiddd alakul.
Csapviz homersekleten a gazelegy Iegnagyobbreszt szintelen nitrogen-mono
xidot es vorosbarna nitrogen-dioxidot tartalmaz, mivel mar - to C-on az
egyensuly a nitrogen-trioxid bomlasanak iranyaba tolodik el.
101. Egyensuly-eltolas koncentraciovaltoztatassal

(Bizmut-klorid bidrolizise)
Sziikseges anyagok: szilard bizmut-triklorid, desztillalt viz, koncentralt sosav,
eszkozok: 500 em 3-es fOzopohar, iivegbot, merohenger.
Vegrehajtlis
50 em 3 bizmut-triklorid-oldathoz (5 g BiCl 3 8 em" koncentralt sosavban old
va, majd 100 crrr'-re feltoltve) 500 cm 3-es fOzopoharba adjunk annyi vizet (kb.
171
'Ii
30 cm '), hogy feher csapadek valjon ki. Kb. 2,5 cm ' koncentralt sosav hatasara
az oldat kitisztul. A jelenseg kb. 120 em" viz, illetve 5 em" sosav hozzaadasaval
megismetelheto, Harmadszorra a higitas miatt mar sokkal nagyobb mennyise
gek sziiksegesek. (Kb, 250 em! viz es kb. 13 em! sosav.)
Magyarazat
A bizmut-triklorid egyensulyi reakcioban hidrolizdl (sav-bazis reakcio):
BiCl 3 + H 20
BiOCI + 2 HCI.
Az egyik termek (HCI) koncentraciojanak novelesevel a reakcio az also, az

egymasra hato anyag koziil az egyik, pI. a viz koncentraciojanak novelesevel a
reakcio a felsa nyil iranyaba eltolodik.
102. Vas(III)-tiocianat-komplex egyenswyi viszonyai

Sziikseges anyagok: I tomeg%-os vas(III)-klorid-oldat, 3 tomeg%-os ammo
nium-tiocianat-oldat, I tomegjs-os higany(II)-klorid-oldat, I tomegjs-os dinat
rium-hidrogen-foszfat-oldat, desztillalt viz,
eszkozOk: 50 cmt-es fOzopohar, 50 cms-es kristalyositocsesze, csepegteto
4 db, irasvetito.
Vegrebajtais
Mintegy 30 em" desztillalt vizbe cseppentsimk I-I esepp FeC13 - es NH 4SCN
oldatot, az igy kapott sarga oldatot toltsiik szet ot kristalyositocseszebe es
allitsuk azokat egymas melle az irasvetitd munkalapjara, Az elsa oldatot valto
zatlanul hagyjuk osszehasonlitas celjara, a masodikba csopogtessiink nehany
esepp FeCI 3 - , a harmadikba NH 4SCN-, a negyedikbe HgCI 2- es az otodikbe
Na2HP04-oldatot. Figye/jiik meg a szinvaltozasokat!
Magy_ruat
A vas- es a tiocianat egyensulyi folyamatban komplexet kepez:
Fe3+ + 3 SCN- ~ [Fe(SCNhl.
A vas- illetve a tiocianation koncentracionovelese a felsa nyil iranyaba tolja
el az egyensulyt, ezert a szin soteredik a FeC13 - es a NH 4SCN-oldatok csepegte
tesekor.
A Hg2+ -ion megkoti a SCN- -ionokat [Hg(SCN)4j2-, a POl- -ion pedig a
Fe3+ -ionokat [Fe(H 20),H2P04l2+ komplex formajaban, ezert az also nyil
iranyaba tolodik el az egyensuly a HgCI 2- es a Na 2HP04-oldat hozzaadasakor,
Ezt ugy eszleljiik, hogy az oldatok szine vi/agosabb lesz.
172
103. A nyODlasvailtozu hataisa a CO 2 + H 20 ........ H 2CO]

egyellSlilyi folyamatra
Sziikseges anyagok: koncentralt ecetsav, desztillalt viz, szilard natrium
karbonat,
eszkozok: nagy kemcso vagy 250 em3 -es merdhenger, injekci6s tubus egyfura
ttl gumidugoval, amely illik a nagy kemeso vagy a merohenger nyilasaba,
100 cms-es merohenger.
Vegrehajtais
Nagy kemcsobe vagy a 250 cnr'-es merohengerbe ontsunk kb. 50 em? desztil
lalt vizet, majd dobjunk bele kb. 2 g natrium-karbonatot es hirtelen adjunk
hozza 10 em? koncentralt ecetsavat. Ezutan gnmidugoval ellatott - elozetesen
csapzsirozott - legmentesen zar6 injekci6s tubusthelyezziink a nagy kemcsore,
vagy a merdhengerre ugy, hogy ezek felsO nyilasat a gumidugoval ellatott
injekci6stubussal zarjuk el. A kepzodott gaz a dugattyut felnyomja. A dugaty
tyiit hirtelen nyomjuk vissza, majd hirtelen engedjiik
el. A duqattyu lenyomdsakor - a nyomas novelesekor
- az oldatban a pezsqes lecsiikken, ilIetve teljesen Ie is
allhat, a duqattyu felenqedesekor - a nyomas csokke
nesekor - ujb61 intenziu gazjejlodes eszlelheto.
2.42. abra. A nyomas egyensulyvaltoztato hatasa
Vigylizat! A koncentralt ecetsav hozzaontesekor az oldatban a gazfejlodes

igen intenziv, a belehelyezett duqattyut kiloheti, ezert keziinkkel rogzitsuk es
ovatosan dolgozzunk!
Magyarazat
A natrium-karbonat es koncentralt eeetsav reakcioja soran szensav kepzodik:
CO~-(aq)+2 H 30+(aq) ~
H 2COiaq)+2 H 20.
A szensav igen bomlekony vegyiilet, konnyen szen-dioxidra es vizre bomlik

zart terben, egyensulyi folyamat soran.
173
A nyomasvaltozas a fizikai oldodasra es a kemiai folyamatra egyarant hatas

sal van. Nyomasnooekedes hatasara a szen-dioxid vizben valo oldekonysaga no,
igy novekszik az oldatban levo CO 2-koncentnici6 es az egyensuly a szensavkep
zodes iranyaba tolodik el, vagyis az oldatban a gazfejlodes, a pezsqes csokkenni
jog.
COig) ~ COiaq)
CO 2(aq) + H 20(aq)
Ii
I
1
H 2C0 3(aq).
A nyomas csOkkenesekor a CO 2 vizben valo oldodasanak merteke csokken,

igya vizben levo CO 2-koncentraci6 is csokken, tehat az egyensuly a szen-dioxid
kepzodes iranyaba tolodik el, vagyis a buborekkepzodes, a gazjejliJdes intenzi
oebbe odlik:
COiaq) ~ CO 2(g)
H 2 C0 3 (aq) ..-:----a- COiaq) + H 2 0 (aq).
A nyomasoaltoztatas tehat elsiJdlegesen a COig) ~ CO 2(aq ) jizik ai eqyen

sulyra hat, es csak ezen keresztiil a cimben feltiintetett kemiai egyensulyra,
104. A nyomuvaltozas hatasa a HCO; + H 20 ~ H 2C0 3 + OH
egyenswyi folyamatra
SZiikseges anyagok: szilard kalium-hidrogen-karbonat, fenolftaleinoldat,
I mol/dm ' koncentracioju sosavoldat,
eszkozOk: 500 cm 3-es szivopalack, vizlegszivaty
tyu, egyfuratu gumidugo iivegcsovel.
2.43. abra. A nyornasvaltozas

hatasa
a HCO;+HP~
H 2C0 +OH- egyensulyi
3
folyamatra
174
Vegrehajtas
500 cm 3-es szivopalackba 200 cm ' 10%-os kali
um-hidrogen-karbonat-oldatot ontiink. Az oldat
hoz 5-6 csepp alkoholos fenolftaleint adunk. A lu
gos kemhatast mutate oldatot 1 mol/dm" koncent
racioju sosavoldattal kozombositjiik. (A pH-t kb.
8-ra allitjuk be, ami halvany rozsaszin vagy szinte
len oldatot jelent.) Ezutan a szivopalackot vizleg
szivattyuval kotjiik ossze es nyilasat uvegcsovel
ellatott egyfuratu gumidugoval elzarjuk. Az uveg
also vege az oldatba meniljon. Lassan megindit
juk a vizlegszivattyut es nehany perc mulva azt ta
pasztaljuk, hogy az oldat ujra luqos kemhatast mutat
(voros lesz). A kiserletet egymas utan tobbszor is
megismetelhetjiik, A vizlegszivattyu meginditasa
cso
elott minden esetben sosavoldattal allitsuk vissza a kozel semleges kemhatasu
pH-to
Magyarazat
A kalium-hldrogen-karbonat vizes oldatanak kemhatasa bigos, a
HCO; (aq) + H 20(aq)
H 2C0 3(aq) + OH - (aq)
(1)
reakcio soran keletkezett hidroxidionok kouetkezteben. Sosavoldat hozzaadasa

ra a reakcio a szensavkepzodes iranyaba tolodik el, tehat az oldatban levo
szensav-koncentracic novekszik. A szensav-koncentracio novekedesevel a szen
sav-viz-szen-dioxid reakcio a szensav bomlasanak iranyaba tolodik el:
H 2C0 3(aq)
H 20(aq) + CO 2(aq),
(2)
CO 2(aq) ~ COig)
A nyomas csokkentese (a vizlegszivattyu bekapcsolasa) csokkenti az oldatban
levi> CO 2-koncentraci6t, mivel a gaz vizben vale oldekonysaga a nyomascsok
kenessel csokken, igy a reakcio te/jes mertekben a szensau elbomlasanak iranydba
megy vegbe.
A szensav-koncentracio csokkenese az (I) reakciot a szensav es hidroxidionok
keletkezesenek iranyaba tolja el, amelynek kovetkezteben az oldat ujra bazikus
kemhatast mutat.
Az elozo kiserlethez hasonloan megjegyezhetjiik, hogy a nyornasvaltoztatas
elsodlegesen a szen-dioxid-gaz vizben valo oldodasanak fizikai egyensulyi folya
matara hat:
CO 2(g)
CO 2 (f) ,
es csak ezen keresztiil befolyasolja a

HCO;+H 20
H 2C0 3+OH
kemiai egyensulyi folyamatot.
Megjegyzes
Ez a kiserlet egyarant alkalmas demonstracios kiserletnek es esetlegfakultaci
os gyakorlaton vagy szakkoriin elvegezheto kvantitativ.meresnek. K vantitativva
ugy teheto, hogy pI. 20 percen keresztiil 2-2 percenkent leallitjuk a vizsugarszi
vattyut es I mol/dm ' koncentracioju sosavval merjiik az elbomlott hidrogen
karbonat mennyiseget. Az egyensulyi folyamatok soran az oldat kalium-hidro
gen-karbonat-koncentracioja csokken, igy az oldat hidroxidion-koncentracio
erteke is csokken, ezert a megismetelt kiserleteknel afenolftalein lila szine mindiq
haluanyabb lesz.
175
"
(
2.5.6 Reakciotipusok
2.5.6.1 Sav-bazis reakci6k
105. Zoldseg-
es gyiimilcsindikBtorok
Sziikseges anyagok: piros almahej, sargarepa, afonya, voroskaposzta, cse

resznye, szolole, voroshagyma, liIahagyma, oszibarackhe], kortehej, szilvahej,
retekhej, rebarbarahej, paradicsom- es feherrepahej, szfiropapir,
eszkozok: labas, Bunsen-ego, vas haromlab azbesztes drothaloval, tolcser,
iivegek a tarolashoz, fOzopoharak.
VegrehajtBs
A szololevet megsziirjiik, ha sziikseges, es a kivant koncentraciora (szininten
zitasra) higitjuk.
A tobbi indikator alapanyagnal a felvagott darabokat tegyiik labasba, vagy
fOzopoharba. es annyi desztillalt vizet ontsiink ra, hogy eppen ellepje. Ezutan
meleqitsiik kb. 40 perciq a forraspont kozeli (de alatti) homersekleten. Kihiiles
utan az oldatokat szurjuk meg es higitsuk a kivant koncentraciora. A kapott
oldatokat tartalmazo iivegeket j61 dugaszoljuk be, irjuk ra mit tartalmaznak,
es lehetoleg hiitiiszekrenyben taroljuk, mert hamar megpeneszednek. Az igy
nyert indikatoroldatokat probaljuk ki savas, iIIetvebazikus kemhatasu oldatok
ban.
Az indikatorok pH szinatcsapasi intervallumat a 2.5. tdblazat mutatja.
Osszehasonlitaskeppen a vizsgalt oldatok plf-jat unioerzdlis indikatorral is
oizsqaltassuk meg.
Megjegyzes
A felsoroltakon kiviil meg nagyon sok, a haztartasban, iIIetve a reten-mezon
talalhato anyagbol lehet sav-bazis indikatort kesziteni, Peldaul a tea is indika
tor, mas a szine lugos ~s savas (pI. citromos) kozegben. Keszitheto indikator
ceklabol, feketeribizlibol, tulajdonkeppen minden eros szinii viragb6/ vagy ter
mesbol.
Voroskaposztabcl besozassal is nyerhetiink indikatort.
176
2.5. tab/azat
Zoldseg-Indikator
It~H
piros alma
es gyUmolcsindikatorok szinvaltozasai a pH fiiggvenyeben

2
ev
vorosUposzta
cseresznye
gyr
hagyma
sz
oszibarack
korte
bi
relek
en
rebarbara
sz
5
5
r
r
z
z
bi
r
bi
bi
bi
b
vilagos b
sz
paradicsom
b
z
szilva
12
lilahagyma
11
bi
bi
szolole
10
s-z
ev
lifonya
gyr
sargarepa
feherrCpa
sOtet
Jf/magyaraZQt: v= vorOs, bi= biborszinii.r = rozsaszin, k = kek, b = barna,s = sarga, sz= szinte
len, n = narancssarga, z= zold,
e=elenk, gy=gyenge
106. KWrletek zOldseg- es gyiimoksindiUtorokkai
(A vinigok & gytbn6ks6k festlany_.af az antodlinok)
Sz1ikseges anyagok: novenyek (viragok, gyiimolcsok), pI. voroskliposzta,

desztillalt viz, 2 mol/dm! koncentracioju sosav es natrium-hidroxid-oldatok,
etkezesi ecet, natrium-karbonat (szoda), natrium-hidrogen-karbonat, koncent
ralt H2S04 , KMn0 4 , SZOrp, iidito, citrom, fogkrem, aktiv szen; kek, lila virag
(pI. ibolya), koneentralt ammoniaoldat,
eszk6z6k: fozopohlir vagy labas, Bunsen-ego, vas haromlab azbesztes drot
hlil6val, szUro, sziiropapir, kemcsovek,
12 575 KWrlel. temJa laDitUahoz
177
"
Vegrehajtas
a) Keszitsimk a 105. kiserletben leirt medon zoldseg- gyiimolcsindikatorokat
es vizsgaljuk meg hogyan viselkednek savas es higos kemhatasu oldatokban.
Keszitsimk pI. indikatort voroskaposzta-levelek desztillalt vizben valo fozese
vel. Az igy kapott oldat kek szinii lesz. Ha egy csepp sosavat adunk hozza, az
oldat szine piros lesz, de visszakekiil nehany csepp natronlugtol. Ha tobb
higoldatot adunk hozza, ziild, majd sarga lesz. Say hozzaadasaval ujra vissza
nyerhetjiik a kek, majd voros szint.
Vegezziik el a kiserletet etkezesi ecet, natrium-karbonat vagy natrium-hidro
gen-karbonat felhasznalasaval is. A megfelelo szinvaltozasokat itt is megfigyel
hetjiik.
b) Allitsunk egy szal ibolyat vagy mas erosen kek vagy lila viragot egy olyan
fOzopoharba, amelynek az aljan egy kis cseszeben koncentralt sosav van. A po
harat iiveglappal fedjiik Ie. A sosavgozoktol a virag hamarosan piros lesz. Ha
viszont sosav helyett koncentralt ammoniaoldatot tartalmazo kis edenyt tesziink
a pohar aljara, visszater a kek, illetve lila szin, bar legtobbszor zoldesen, hosz
szabb ido utan intenziv ziilden. Hamarabb vegbemegy a valtozas, ha a sosavat,
iIIetve az ammoniaoldatot melegitjiik.
HCl-g6zok
cc.HCI
2.44. abfo. Kiserletek "vinigkek" indikatorral
c) Egy kis bUveszkedes! Egy kemcsovet toltsimk meg haromnegyed reszeig

vizzel es oldjunk fel benne par apro szem kalium-parmanganatot, majd adjunk
hom kb. I em? 2,0 mol/dm" koncentracioju kensavat. Ebben az intenziv lila
oldatban lassan ontsimk bele nehany em" viragkek-oldatot, pI. voroskaposzta
levet. Legynagyobb megdobbeneslmkre az oldat elszintelenedik.
d) Vizsgaljuk meg zoldseg- gyumolcsindikatorral a szorpok, iiditok, citrom,
fogkremek stb. - a haztartasban talalhato anyagok - oldatainak kemhatasat.
Az egyes anyagokb61 1-3 em 3-t vegyiink a vizsgalatokhoz. Folyadekokba koz
178
vetleniil esepegtethetiink indikatort, de ha a vizsgalt anyag szines, akkor keyes

aktiu szennel fiizziik fel, sziirjiik meg es a sziirlet kemhatasat vizsgaljuk az
indikatorokkal, A pepes vagy szilard anyagokat (pI. fogkrem) elobb vizzel
felhigitjuk vagy eldorzsoljiik, a kevereket hagyjuk leiilepedni, lesziirjiik es esak
azutan esepegtetjiik bele az indikatort.
Magyarazat
A viragok ezerfele szinben pompaznak es a gyiimolcsok szine is igen valtoza
tos. Azonban nehany festesre hasznalhato novenyi festoanyagon kiviil a viragok
es gyiimolcsok szinanyagai festeknek nem felelnek meg, mert ezek a szinek nem
allandok, mar maga a napfeny is konnyen kifakitja oket, s azonkiviil minden
higos vagy savas hatdsra is elvesztik vagy meqoaltoztatjak sziniiket, A vegyeszek
elott mar az alkimistak is foglalkoztak novenyi szinekkel. Peldaul Nehemia
Greww (Grju) angol termeszetkutato mar 1682-ben kiserletezett azzal, hogy
forro vizzel, alkohollal kivonja a viragok, gyiimolcsok festoanyagat. A vegye
szek fedeztek fel, hogy a legtobb kek, lila es voros virag- es gyiimolcsszint
egymashoz hasonlo vegyiiletek okozzak, s ezeket a festekanyagokat kozos neven
antocianoknak neveztek el. Ez a gorog szo "viragkek" -et jelent.
a), b) kiserletekbol kideriil, hogy a voroskaposztale savas kozeqben vdriis,
semleqesben kek, majd luges kozeqben zoldes vegiil sarqa lesz. A kek virag szinet
hasonlo tulajdonsagu vegyiilet okozza. Ezert savas kozegben szine voros (sosav
gozok), higos kozegben (ammonia) kek, illetve lila lesz. Ha a luges kemhatas
erosodik (nagyobb pH), a szin zoldbe megy at.
e) A viragkek az oxidacios behatasokkal szembensem ellenallo. A KMn0 4
redukalodik, a .viragkek" oxidalodik, igy elvesztik sziniiket.
A voroskaposzta leveleben a sejthartyak fozes hatasara felszakadnak, igy
oldatbajut a noveny jellemzo szinet ado antocian nevii festekanyag. Az antocidn
anyagcseretermek, a sejtnedvben qyiillk iissze. Az antocian kiilonbozo szarmaze
kai a viragok nagy reszenek jellegzetes szinet adjak. Kemiai osszeteteluket
illetoen qlikozidok, amelyek hidrolizis soran eukorra es un, aglikonra bomlanak.
Az aglikon a tulajdonkeppeni szinezoanyag. Indikator jellegiik abbol adodik,
hogy a hidrogenion-koneentraeio-valtozassal meqvaltozik az elektronszerkeze
tiik, minek kovetkezteben mas-mas lesz a fennyel szembeni viselkedesiik. Teljes
plf-skalat keszitve antocianoldattal, jellemzo szinsorozatot kaphatunk, amihez
ismeretlen pH-ju antocianoldatot hasonlitva, megallapithatjuk annak hidrogen
ion-koncentraciojat,
12
179
'.
107. Unf,erzalis indiUtoroldat keszftese

SzUkseges anyagok: 96%-os etil-alkohol, timolkek, metilvoros, bromtimol
kek, fenolftalein, desztillalt viz, 0,05 mol/dm? koncentracioju natrium-hidroxid
oldat,
eszk6z6k: 100 em 3-es merohenger, folyadekiiveg, 300 em 3-es fOzopohar.
V~rehajt8s
100 em? 96%-os etil-alkoholban oldjunk fel25 mg timolkeket, 62,5 mg metil

vorost, 300 mg bromtimolkeket es 500 mg fenolftaleint. Feloldas utan adjunk
az oldathoz 100 em? desztillalt vizet. Ezutan az indikatoroldat pH-jat allitsuk
be 7-re natriurn-hidroxid-oldat hozzacsepegtetesevel. A 7-es pH-t az indikator
oldat zold szine jelzi.
"
11;
Magyarazat
Azok a vegyiiletek, amelyeknek disszociaciojat szinvaltozas kiseri, sav-bazis
indikatorokkent jol hasznalhatok, ha disszociaciojuk egyensulyra vezeto folya
mat. Ezek a vegyiiletek altalaban gyenge savak vagy bdzisok, amelyeknek disszo
ciacios egyensulyat a kozeg oxonium-, iIIetve hidroxidion-koncentracioja nagy
mertekben befolyasolja. Az indikatorok szinatcsapasi pH, iIletve oxoniumion
koncentracio intervallummal rendelkeznek. (2.6. es 2.7. tablazat)
2.6. tdb/dzal
Az univerzalis indikatoroldat szinenek pH-fiiuese I-II
pH
szin
mely
piros
piros narancs
voros
narancs
sarga
10
II
sarga
zoldes
sarga
sarglis
zold
zotd
kekes
kek
zold
2.7. tablazut
Nehany indikator szinatcsapasi interval1uma
lndikator
timolkek
metilvoros
bromtimolkek
fenolftalein
lakmusz
180
savas kozegben
piros
piros
sarga
szintelen
piros
higos kozegben
sarga
sarga
kek
lila
kek
pH intervallum
1,2-2.8
4.4--6.3
6-7.6
8.2-10
6-8
Megjegyzes
A tablazat utolso soraban szerepl6 lakmuszindikdtor a Kanari-szigeteken es
Eszak-Afrikaban honos zuzmofele festekanyaqa. Ebb61 vonjak ki, es reszben
papirszalagokat itatnak at vele, reszben oldat formajaban hozzak forgalomba.
A vegyszerboltokban kaphato.
Az univerzalis indikatoroldat minden jellegzetes szinenek bemutatasara ke
szitsiink megfelelo pH-ju oldatokat.
lOS. Fenolftaleinindikaitor-oldat es fenolftalein el6allitasa

Sziikseges anyagok: fenolftalein (az oldathoz), etil-alkohol vagy denaturalt
szesz, fenol, ftalsav, cink-klorid,
eszkozok: iivegbot, porcelancsesze, Bunsen- vagy borszeszego, vas haromlab
azbesztes drothaloval, f6z6pohar, kemcso,
Vegrehajtas
Dorzsoljimk el iivegbottal porcelancseszeben babszemnyi kristalyos vagy
folyositott fenolt es ugyanannyi ftalsavat, 0,5 g-nyi cink-kloriddal koncentralt
kensav jelenleteben. A kevereket kb. 5 pereig melegitsiik kis langon kb.
120 "Cvon, de ha feher rust kezd felszallni belole, szakitsuk felbe a melegitest,
Az eredetileg szintelen keverek melegites kozben sargasvoros lesz, s ez a voros
szin mar a keletkezett fenolftalein jele. Ezutan a folyadekot semlegesiteni kell,
majd beparolni, Beparlas utan mar a fenolftaleinoldat keszitesehez alkalmas
fenolftalein kristalyokat kapunk.
Fenolftaleinindikator-oldat keszltese:
100em) alkoholban kb. I g fenolftaleint oldunk eel. Hasznalhatunk denatu
ralt szeszt is.
Megjegyzes
Barmilyen szep piros szint ad a fenolftalein luges oldata, festekanyagnak
megsem hasznalhato, mert pI. a piros fenolftaleinnel megfestett vaszondarab
szinet mar vizzel ellehet tavolitani, illetve barmilyen savas kemhatasu folyadek
racseppenese feher foltot okoz rajta.
181
Magyarazat
Lug hatasara hidroxilcsoportja deprotonalodik, ezt kovetoen a laktonkotes
is felnyilik es kinoidalis szerkezet jon letre. Ez a valtozas reuerzibilis. Say
hatasara ujra a szintelen laktonstruktura alakul ki.
fJ
HO~
ZnCI/
fRye
QJ-e~O + 2 0
g
ftalsavanhidrid
cc.HzSO.
--_I
melegftes
fenol
~H
~ ~
'0
8 Ienolftalein.
~/
e
.J
J
r?'f0
HOA
~~
e
o==! ~
say
09
~el
"
szintelen 0
2.45. dbra. Fenolftaleinindikator
109. Bftveszkedes harom pohar "vizzel"

(Kemhatasvizsgalat)
Sziikseges anyagok: desztillalt viz, 0, I mol/drn 3 koncentracioju natrium
karbonat-oldat, 0,2 mol/drrr' koncentracioju ecetsavoldat, fenolftalein-indika
tor-oldat,
eszkozok: harom pohar.
Vegrehajtas
A poharakat egynegyed reszig toltsiik meg a kovetkezo oldatokkal: az elso
poharba ontsiink natrium-karbonat-oldatot, a masodikba fenolftaleines desztil
lalt vizet, a harmadikba ecetsavoldatot. Az elso poharbol attoltjiik a folyadekot
a masodikba.mire az hirtelen meglilul. Ezt a lila folyadekot ontsiik lit a harma
dik poharba, amelyben ujra szintelenne valtozik,
Magyarazat
A natrium-karbonat vizes oldatanak kemhatasa lugos:
CO~-
+H 20 ~ HCO; +OH-,
HCO; +H 20
H 2C03+OH-.
<:
CO 2
182
H 20
A luqos kemhatast a fenolftalein lila szinnel jelzi. Ecetsav hatdsara sav-bazis

reakcio jatszodik Ie es a luges kemhatas megsziinik, az oldat elszintelenedik,
Megjegyzes
A biiveszkedes elott jo kiprobalni, hogy az ecetsav elegendo-e a bazikus
kemhatas megsziintetesehez. Ezert jo ismert koncentracioju oldatokkal dol
gozni.
110. A hidrogen-peroxid reakci6ja barium-hidroxiddal
Sziikseges anyagok: 3%-os hidrogen-peroxid-oldat, telitett barium-hidroxid
oldat,
eszkozok: kemcso 2 db, 10 cm--es merohenger, vegyszeres kanal.
Vegrehajtas
.
Merjiink Ie 1,5 g barium-hidroxidot, toltsiink ra 10 cm ' desztillalt vizet,
razogassuk, majd az oldat tisztajat ontsiik at a masik kemcsobe. Adjunk az
oldathoz 3--4cm ' 3%-os hidrogen-peroxid-oldatot. Feher porszerli csapadek
valik le, amely alias kozben csilloqo kristdlyokka alalkul at.
Magyarazat
A hidroqen-peroxid ebben a reakcioban saokent iselkedik, soszeni vegyiilet,
barium-peroxid-hidrat kepzodik:
2.5.6.2. Komplexkepzodesi egyensulyok

Ill. A rez(II)ionok klorokomplexeinek vizsgalata
Sziikseges anyagok: kristalyos rez(II)-klorid (CuCI 2. 2 H 20), desztillalt viz,
koncentralt sosavoldat, telitett CuS0 4 - es Cu(N03h-oldatok osszehasonlitas
ra, telitett kalium-klorid-oldat,
eszkozok: kemcso 3 db.
Vegrebajtais
Az elso kemcsobe rez-szulfat-, a masodikba rez-nitrat-oldatokat ontsiink.
A harmadik kemcsobe merjunk be kb. I g elenk ziild szinii CuCl 2. 2 H 20-t es
adjunk hozza aprankent vizet. A so zold szinnel oldodik, de tovabbi viz hozzd
183
ad/mira az oldat egyre inkabb kekes drnyalatu lesz es vegul vilagoskekke valik,
Szine ekkor megegyezik az elso es a masodik kemcsoben talalhato oldatok
szinevel, Ha a harom kemcso tartalmahoz kis reszletekben telitett kalium-klo
rid-o\datot adunk,mindegyik egyre zoldesebb arnyalatot vesz fel es vegiil olyan
szinii lesz, mint az eredeti CuCl 2-oldat. A kalium-koridot nagyobb felesJegben
alkalmazva sargasabb arnyalatot kapunk. Koncentralt sosavat adagolva a sarga
szin meg kifejezettebb.
Magyarlizat
[CuCliH 20)2] + H 20 ~ [CuCI(H20h] +CI- ,
[CuCI(H 20h]+ + H 20 ~ [Cu(H 20)4]2+ + CI-.
A koncentralt rez(I1)-klorid-oldat szine kozel megegyezik a szilard anyageval,
mivel a legnagyobb koncentracioban CuCliH 20h formajaban van jelen. A hi
gitasnal bekovetkezo /igandumcsere soran a kloridionokfokozatosan vizre csere
lbdnek ki, es a rez(II) akvakomplexenek szinehez kozelediink. A kloridion
koncentracio novelese a folyamatot az also nyil iranyaba, a disszocialatlan
CuCliH 20h keletkezese iranyaba tolja eI. Ha tovabb noveljiik a kloridion
koncentraciot, akkor
[CuCl 2(H 20h]+CI-
[CuCliH 20h]-,
[CuCI 3(H 20:n- +CI- ~ [CuCI4F

klorokomplex-kepzodesi folyamatok iranyaba tolodik el a reakcio, amely komp
lexek sargtiszold sziniiek.
Ha a zold rez(I1)-szulfat-oldatba vasszoget rnartunk, gyors cementalast eszle
Iiink, ami azt jelenti, hogy az oldatban minden esetben jelen van a rez(I1)-akva
komplexe is.
112. Csapadekok oldasa komplexkepz6des
utjao
Sziikseges anyagok: 0,1 mol/drn' koncentracioju eziist-nitrat-oldat, 2 mol/dm'

koncentracioju ammonia-, saletromsav-, iIIetve sosavoldat,
eszkozok: kemcsovek, eseppento.
Vegrehajtas
1-2 em" eziist-nitrat-oldatot merjimk be kemcsobe es adjunk hozza a sosavol
datbol, amig csapadekkivalast nem eszleliink. Sosavoldat hatasaraJeher csapa
dek valik ki, amely hamar meqbarnul. A csapadekos oldathoz adjunk kis reszle
tekben ammoniaoldatot, amig a csapadek. jeloldodik. Ha a tiszta o\dathoz
c~~'P-pe.l\~el\\~a\e\tom~a'lo\~a\o\a~~l\~, a csapudek ujTa megjelenik.
184
Magyarazat
Eztist-nitrat-oldatbol sosavoldat hozzaadasara fcher eziist-klorid csapadek
valik ki:
Ag' +CI- = AgCl.
Az eziist-klorid csapadek ammoniaoldatban komplexkepzodes kozben felol

dodik:
AgCI+2 NH 3 ~ [Ag(NH 3hJ+ +CI
A keletkezett eziist-diamin-komplex vizbenjol oldodik. Az ammoniakoncent
racio novelese az egyensulyi folyamatot a komplexkepzodes, vagyis a csapadek
oldodasanak iranyaba tolja el. A saletromsavval az oldatba keriild oxonium
ionok a rendszer hidroxidion-koncentraciojat csokkentik, ami a
NH 3+H 20 ~ NHt+OH
reakeiot az ammoniumion kepzodesenek iranyaba tolja el. lgy csokken az oldat
ammoniakoncentracioja es ez a visszaalakulas, az eziist-klorid csapadek kivala
sanak iranyaba tolja el a komplexkepzodesi reakciot.
Megjegyzes
Hasonloan az elobbiekhez, az AI(OHh csapadek is komplexkepzodesi reak
cioval feloldhato eros bazissal, pl. natrium-hidroxiddal:
AI(OHh + OH -
[AI(OH)4J- .
Az OH-ionok koncentraciocsokkenese (pI. NH 4C1 hozzaadasa) csapadekki

valashoz vezet.
113. Komplex-
es csapadekkepz6desi egyenstilyok szemleltetese
Sziikseges anyagok: szilard Pb(N0 3h, desztillalt viz, szilard kalium-jodid,
eszkozok: kemcsovek, 1000 em 3 -es fOzopohar.

Vegrebajtais
Oldjunk fel 0,33 g Pb(N0 3h-ot 10 em" vizben, majd 25 g Kl-ot 50 em"
vizben. Kemcsobe ontsiink I em" olom-nitrat-oldatot es fokozatosan adjunk
hozza annyi KI-ot, hogy az eloszor kivalo sarga csapadek eppen feloldodjek.
(Kb. 3 em 3 . ) A tiszta oldathoz 2-3 em? vizet adva ismet kivalik a csapadek.
Toltsiik at a csapadekos oldatot egy 1000 em 3-es fOzopoharba, adjunk hozza
intenziv keveres mellett S00-9OO em! desztillalt vizet. Azt tapasztaljuk, hogy a
csapadek ujra feloldodik,
IS5
'.
Magyarazat
Pb 2+ + 1-
[Pbl] +,
Pbl + + I - ~ Pb12 , sarga csapadek
il
Pbl, + I -
[PbI 3]-,
Pblj' + 1- ~ [PbI 4 F-.
Az olomionok jodidionok jelenleteben (az akvakomplexeket is beszamitva)

btfele komplex formajaban fordulhatnak elo. Ajodidion-koncentracio novelese
vel az egyensulyok a felso nyil iranyaba tolodnak el.
Amikor a Pbly-koncentracio eleri az oldekonysagnak megfelelo erteket, a
csapadek levalik. Ajodidion-koncentracio tovabbi novelese a vizben jol oldodo
[Pblj]" es [PbI 4F- kepzodeset segiti elo, tehat a csapadek feloldodik. Higitas
hatasara csokken a jodidion-koncentracio, es az elobbivel ellentetes folyamatok
(also nyil) indulnak meg. Ismet eljutunk a Pbl, oldekonysaganak megfelelo
koncentraciojahoz, majd a kivalo csapadek nagy higitasnal a [Pbl] + es az
olom-akvakomplex megnovekedett koncentracioja miatt ismet oldodik.
114. A vas(lII)ion kloro-
es hidroxokomplexei
SzUkseges anyagok: Fe(N0 3h.9 H 20, FeC13.6 H 20, koncentralt saletrom

say, koncentralt sosav, koncentralt kensav, koncentralt perklorsav,
eszkozok: kemcsovek.
Vegrehajtlis
Tegyiink 0,5-0,5 g Fe(N03)3.9 H 20-t, iIIetve FeC13.6 H 20-t egy-egy kemcso
be es adjunk hozza keyes vizet. Mindket esetben erosen sarqasbarna oldatot
kapunk. Ez azert erdekes, mert a szilard Fe(N03)3.9 H 20 szine lilas, a szilard
FeC13.6 H 20-e pedig erosen sarga. Ha Fe(N0 3h-oldathoz koncentralt salet
romsavat adunk cseppenkent, az oIdat elhaluanyodik, Ha a FeCl 3-oldathoz
koncentralt sosavat adunk, meg sok sosav hatasara is eriisen sarqa marad.
A csaknem szintelen nitratoldat higitasra sargasbarna lesz, ismetelt savanyitasra
halvanyodik, Ha sargasbarna szimi Fe(N0 3h-oldatot harom egyenlo reszre
osztunk es az elsohoz koncentralt saletrornsav-, a masodikhoz kensav-, a har
madikhoz perklorsavoldatot adunk cseppenkent, a szinallandosag elereseig,
akkor megallapithatjuk, hogy a szin a savak, a kensav, a saletromsav, perklor
say hozzaadasanak sorrendjeben gyengiil.
,Magyarlizat
[Fe(H 20)6P+ + H 20 ~ [Fe(OH) (H 20hF+ + H 30+,
[Fe(OH) (H 20 )S]2+ + H 20 ~ [Fe(OHh(H 20)4] + + H 30 +,
186
[Fe(OH)iH 20)4]+ + H 20 ~ [Fe(OHh(H 20h] + H 30+ .
A vas(III)-s6k oldasakor kepzodo akvakomplexek erosen hidrolizdlnak (a

vizzel sav-bazis reakcioba lepnek) es a kepzodott hidroxo-akoa veqyeskomple
xek okozzak a sdrqasbama szint. Erosen savas kozegben az egyensulyok az also
nyil iranyaba tolodnak el, es a vas (III)ion tiszta akvakomplexe domina I.
Atiszta akvakomplex "szine" - majdnem szintelen - esak erosen savas kozegben
eszlelheto.
A say erossege mellett jelentbseqe van az anion szerkezetenek is. A Fe J +
eros komplexkepzo sajatsaga miatt nagy klorid- iIIetve szulfation-felesleg
eseten kloro- [FeCl(H 20h]2+, [FeCl 2(H 20)4] +... [FeCI 6 P- es szulfato
[Fe(S04)(H 20)4]+ , [Fe(S04h(H 2 0 h r komplexek is kepzodnek, amelyek szin
.ten stirgtis szinfiek. Ezert nem halvanyodik el a vas(III)-klorid oldata koncent
ralt s6savval val6 savanyitas hatasara.
115. Az aluminiumion f1uorokomplexe

Sziikseges anyagok: aluminium-nitrat, koncentralt ammoniaoldat, fenolfta
leinoldat, ammonium-nitrat, natrium-fluorid, magnezium-nitrat, sziiropapir,
desztillalt viz,
eszkozok: fOzopohar, tolcser, 6raiiveg.
Vegrebajtas
Valasszunk Ie aluminium-nitrat (vagy barmilyen vizben j61 oldodo alumini
umso) oldatabol koncentralt ammoniaoldattal aluminium-hidroxid-csapade
kot. Dekantalas utan mossuk vizzel, majd sziirjiik, es a sziiropapiron addig
mossuk, amig a sziirletet fenolftaleinnel megeseppentve mar nines szinezodes,
(A mosas gyorsitasa erdekeben celszeni hig ammonium-nitrat-oldatot hasznal
ni.) Az elokeszitett csapadekra eseppentsiink 1-2 esepp fenolftaleinoldatot es
sz6rjunk a feliiletere keyes kristalyos natrium-fluoridot. Azonnal elenk voros
szin jelenik meg.
Ismeteljiik meg a kiserletet magnezium-nitrat-oldatb61Ievalasztott magnezi
um-hidroxid feliileten az elobbivel azonos medon, Natrium-fluorid hozzaadasa
ra szinvaltozast nem tapasztalunk.
Magyaraizat
Az aluminiumion a fluoridionokkal komplexet kepez:
AI(OHh + 6 NaF
NaJ[AIF 6] + 3 NaOH.
A keletkezett hidroxidionok okozzdk a fenolftalein

eseten nines kornplexkepzodes, igy OH- -ion sem.
VO{OS
szinet. A Mg(OHh
187
116. Az eziist(l)lon doszulfatkomplexenek stabi6tasa

SzUkseges anyagok: 0,1 mol/dm? koncentracioju AgN0 3-oldat, 0,5 mol/dm!
koneentracioju Na 2S203-oldat, rezlemez,

eszkozok: kemcso
Vegrebajtas
2 em? eziist-nitrat-oldathoz adjunk aprankent natrium-tioszulfat-oldatot,

Kezdetben feher csapadek keletkezik,majd feleslegben adott natrium-tioszulfat
hatasarafeloldodik. Ha a tiszta oldatba jol letisztitott rezlemezt martunk, nem
eszlelhetf valtozas, (Azonos mennyisegfi eziist-nitrat vizes oldataval osszeha
sonlito kiserletet vegezve, rovid ido alatt finom eloszlasu, koromfekete eziist
valik ki.)
Magyaruat
2 Ag + + S20~ - ~ Ag 2S203, feher csapadek
Ag 2S203 + 3 S20~ - ~ 2 [Ag(S203h]3 - .
Rezlemez hatasara eztistkivalast nem tapasztalunk, mert az eziist-tioszulfato
komplex olyan nagy stabilitasu (a stabilitasi allando 4,3 . 1012 ) , hogy ligandumfe
lesleg eseten az akvakomplex koncentracioja gyakorlatilag elhanyagolhato,
Megjegyzes
A kiserlet az eziist akva- es aminkomplexevel is elvegezheto. Az eziistion
akvakomplexebol a rezlemez ezustot valaszt ki. Az eztist-diamin-komplexbol
rh\eme1. hata~ara a t\O~1.u\rato-kom-p\ex.he1. ha~on\oan a te1.\eme1. e1.Ustot nem
valaszt lei.
117. Komplexek stabilitasanak isszehasonlitaisa
Sziikseges anyagok: 0,1 mol/dm? koncentracioju FeC13-oldat, 0,3 mol/dm"
koncentracioju KSCN- vagy NH 4SCN-oldat, 0,01 mol/dm? koncentraciojii
AI 2(S04h-oldat, 0,01 mol/dm? koncentracioju natrium-fluorid-oldat,
eszkozok: kemcsovek (a nagymeretfi az elonyos).
Vegrehajtas
A 0,1 mol/dm? koncentracioju FeCI 3 es 0,3 mol/dm? koncentracioju tiocia
nat-oldatot a kiserlet megkezdese elott higitsuk tizszeresere. Elegyitsiink az
oldatokbol egyenlo mennyisegeket. Az osszeontes utan azonnal pirosszin jele
nik meg. A kapott voros oldatot osszuk harem egyenlo reszre. Az elso reszhez
(I) csepegtessiink FeCI 3-oldatot, a masodikhoz (II) tiocianat-oldatot. Mindket
188
esetben a piros szin erosodese eszlelheto. A harmadik kemcsd tartalmahoz

adjunk cseppenkent NaF-oldatot. A piros szin fokozatosan eltunik. A kapott
szintelen oldathoz AI2(S04)3-oldatot csepegtetve a piros szin ismet meqjelenik,
Magyarazat
Fe H + 3 SCN- ~ Fe(SCNh.
A keletkezett vas(III)-tiocianat szine piros. A reagensek feleslege (I. II. eset)
a voros szin, a vas-tiocianat-koncentracio novekedeset jelenti.

A harmadik kemcsoben a NaF hozzaadasa elszlnteleniti az oldatot, mert a
tluoridionok a Fe H -ionokkal nagyobb stabilitasu es szintelen komplexet kepez
nek:
Fe(SCNh+6 FAI H +6 F-
[FeF 6]3- +3 SCN
[AIF 6]3
Az [AIF6]3 - -komplex nagyobb stabilitasu, mint a [FeF6]3 - -komplex, ezert

az elsa egyensuly az also nyil iranyaba tolodik el, a Fe H -ionok szabadda es a
tiocianationok szamara hozzaferhetave valnak, tgy megjelenik a piros szin.
Megjegyzes
Tovabbi komplexegyensulyi kiserletek talalhatok az 5. fejezetben.
2.5.6.3 Redoxireakci6k
118. A laug szerkezete
Sziikseges auyagok: vastag gyertya, gyujtopalca, vasdrot,

eszkozok: irvegcsc, iiveglap, Bunsen-ego, borszeszego.
Vegrehajtais
a) Vastag gyertyat 'meggyujtunk es megfigyeltetjiik a lang reszeit: a legbelso
sOtet reszt, a lang magjat, a fenyesen vilagito kozepso burkot, es a lang legkulso
reszen a nem vilagito szegelyt (2.46. libra).
b) A gyertyalang magjan vizszintesen gyujtopalcat fektetiink keresztiil, majd
par masodperc mulva hirtelen kivessziik. A langon keresztiilfektetett gyujtopal
ca nem gyullad meg a magban. A gyujtopalcanak csak az a resze szenesedett
el, amely a lang szelevel erintkezett (2.47. libra).
c) A lang magjaba elomelegitett es drotra rogzitett 6-8 mm atmerojii iiveg
csovet tartunk ugy, hogy a cso vege a belhez erjen es 45 C-os szogben lefele
alljon. (Jo, ha az iivegcso masik vege kihuzott.) Rovid varakozas utan az
189
.~~ nem vih1git6 szegely
/~~~~
j/\~
.1,..
gyujtopalca
vil:1git6 burok
mag
2.46. libra. A Hmg szerkezete
2.47. libra. A h\ng szerkezete
2.49. cibra. A lang szerkezete
iivegcso rnasik vegen a tavozo gazokat ego gyujtopalcaval meggyujtjuk, A gyer

tyalang magjabol egheto gazok tavoznak el.
d) A gyertya langjat par pillanatra hideg iiveglappal leboritjuk, Lenyeges,
hogy az iiveglap ne mozduljon el, a gyertya nyugodtan egjen! Hirtelen mozdu
lattal kiemeljiik az iiveglapot a langbol es megfigyeltetjiik rajta a koncentrikus
gyfiniket. A legbelso kor paraffinbol, a kozepso gyiirii lerakodott korombol, a
legkiilso paracseppekbol all. A megfigyeJ
uveglap
tetest gyorsan vegezzuk, mert a paracsep
pek a felmelegedo iiveglaprol gyorsan el
parolognak.
2.48. libra. A lang szerkezete
Magyarazat
A lang harem reszbol tevodik ossze, A belso resz a sotet mag. Itt nines eqes,
a langon keresztiilfektetett gyujtopalca ezert nem gyullad meg a magban.
A magban meg el nem egett paraffingozok talalhatok, amelyek a hideg iiveglap
ra lecsapodnak es rnegszilardulnak. Ezek a gozok elvezethetok es meggyujtha
tok. A rnagot vi/tigito burok veszi koriil, amely izzo szenreszecskekbol all. Az
eges itt nem tokeletes, mivel a szen nem erintkezik elegendo levegovel, iIletve
oxigennel. A szenreszecskek koromreteg alakjaban rakodnak le az iiveglapra.
A legktilso, nem vilagito szegelyben az ego anyag annyi levegovel erintkezik,
hogy az eges tokeletesse valik. A gyertya szenhidrogenekbol allo anyaga szen
dioxiddaes vizze eg el. A lecsapodott viz hozza letre az iiveglapon a paragyfinit.
Megjegyzes
A kiserleteket vegezziik el Bunsen-ego es borszeszego langjaval is.
190
119. A gyors
es a lassu eges
Sziikseges anyagok: gyertya, meszes viz, falevelek,

eszkozok: hajlitott iivegcso, vasdrot, 250 cm ves fozopohar 3 db, gazmosopa
lack 2 db, vizlegszivattyu.
Vegrehajtas
a) Gyors eges: A fOzopoharakba 50-50 em" tiszta, frissen kesztilt meszes vizet
ontimk. Az egyik fozopoharba - a meszes viz szintjeig - vasdrotra erositett
2-3 em hosszu ego gyertyat eresztiink Ie, majd a fozopoharat iiveglappallefed
jiik. Az eges befejezodese utan a gyertyat kiemeljiik es a fozopohcir tartalmat
osszerazzuk. A meszes viz megzavarosodik.
meszesviz
2.50. Obra. Gyors eges
2.51. abra. Lassu eges
b) Lassu eges: A masik fozopoharban levo meszes vizbe hajlitott iivegcsovon

lassan befujunk, vagy egy tanuloval belefujatunk. A meszes viz a befujas hatasa
ra megzavarosodik. A harmadik meszes vizet tartalmazo fOzopohar osszehason
litasul szolgal.
e) Korhadas.mint lassu eges: Az egyik gazmosopalackot a szemleltetes elott
nehany nappal felig megtoltjiik benedvesitett falevelekkel, es edenyimket a
bemutatasig meleg helyen tartjuk. A tanoran az elokeszitett gazmosot osszekot
jiik a masik gazmosopalackkal, amelybe 1/3-ad reszig meszes vizet toltottimk.
Ez utobbihoz vizlegszivattyut kapcsolunk. A levego.lassu atszivatasaval a kor
hadasnal keletkezett gazokat a meszes vizbe vezetjiik. A gazmosoban levo
meszes viz egy ido utan megzavarosodik.
191
2.52. libra. Korhadils, mint lassli
eaes
korhad6
nov~nyi
levelek
Magyuazat
A szentartalrmi anyagok egesenel egestermekkent szen-dioxid keletkezik:
C + O 2 = CO 2, a keletkezett CO 2 a meszes vizzel reakcioba lep:
Ca(OH)2 + CO 2 = CaC0 3 + H 20, a keletkezett, vizben gyakorlatilag oldhatat
Ian CaC0 3-tollesz zavaros a meszes viz.
a) A gyertya egese hOfejlOdessel es fenyjelenseggel jar, ez jellernzo a gyors
egesre.
b) A testiinkben folyo eges alacsony homersekleten, fenyjelenseg nelkiil megy
vegbe, ez jellemzo a lassu egesre,
c) A novenyek korhadasa ugyancsak lassu eges.
120. Az egesbez oxigen szOkseges

SzOkseges anyagok: gyertya,
eszk6z6k: 500 cm 3-es fozopohar.
Vegrebajtais
A gyertyat meggyujtjuk, majd a fOzopoharral leboritjuk. A fOzopoharral
leboritott gyertya egese egyre lassubb lesz, flistologni kezd,majd elalszik,
Magyaraizat
Az egeshez az egheto anyagon es a gyulladasi homerseklet eleres6n kiviil
oxigenre is sziikseg van. A kiserletben az eges soran a gyertya elfogyasztotta a
pohar alatti levegd oxigentartalmat, igy a tovabbi egeshez sziikseges oxigen mar
nem allt rendelkezesre.
192
121. Kfserlet a gyuUadasi h6merseklet ertelmezesehez

Sziikseges anyagok: natrium, magneziumszalag, kenpor, feherfoszfor, voros
foszfor, szen-diszulfid, sziiropapir,
eszkowk: vaslemez, Bunsen-allvany, csofogo dioval, sziirokarika.
Vegrehajhis
a) A vaslemezt az allvanyra rogzitett szfirokarikara helyezziik. A vaslemez
kozepere magneziumszalagot.tole jobbra 3-4 cm-re kenport helyeziink; balra
kis darab natriumot, A meggyujtott Bunsen-egot ugy helyezziik a vaslemez ala,
hogy a magnezium alatt egjen (tehat kozepre), A harom anyag koziil eloszor
a natrium, majd a ken gyullad meg. A magnezium csak akkor gyullad meg, ha
csipeszbe fogjuk es kozvetlenul a langba tartjuk.
b) Kozepen allvanyba rogzitett vaslemez egyik vegere bors6nyi feherfoszfort
(kergetol megtisztitva), a kozepere ugyanannyi vorosfoszfort helyeziink. A vas
lemez szabadon maradt veget Bunsen-ego langjaval melegitjiik. Eloszor a feher
foszfor gyullad meg, es a vorosfoszfor csak hosszabb melegites utan lobban
langra.
c) Szen-diszulfidban oldjunk fel bors6szem nagysagu feherfoszfort es az 01
datba martsunk csipeszbe fogott sziiropapircsikot. Az oldatba martott papircsi
kot a levegon lobogtassuk. Nehany pillanat mulva a sziiropapir langra lob ban
es eleg,
Mg-szalag
Sopor
CS2-ban feloldott
foszforral atitatott
sziir6papir
2.53.,54., 5j. oora. Gyulladasi hOmerseklet
Vigyazat! A feherfoszfor eriisen mergezo es tiaoeszelyes anyag. Mar 0,1 g-ja

halalos mergezest okozhat. A feherfoszfort viz alatt tartsuk es vagjuk. Kezzel
ne fogjuk meg, hanem mindig csipesszel! Kiserlet kozben az ego foszfort61
mindig tavol alljunlc! A feherfoszforos kiserletek utan a maradek anyagot
mindig 6vatosan semmisitsiik meg. Peldaul zomancozott taiban vagy azbesztes
drothalon mike alatt egessiik el! A vorosfoszfort j61zaro, csiszoltdugos Iivegben
taroljuk.mert higroszkopos es alias soran elfolyosodik. Ez azzal magyarazhato,
13 S7S Kiaertet a kemia Ianitllsihoz
193
'.
hogy a vorosfoszfor mindig tartalmaz feher m6dosulatot is kis mennyisegben,

Ez a levegon oxidalodik, a nedvesseg hatasara foszforsavva alakul es igy a
vorosfoszfor elfoly6sodik.
Magyarazat
a) A ken, natrium es a magnezium eghetd anyagok, de gyulladasi homersekle
tiik eltero.
b) A feherfoszfor gyulladaspontja 60C, j6val alacsonysabb, mint a voros
foszfore (kb, 400 "C).
Gyors egessel valamennyi foszformodosulat foszfor-pentoxidda eg el:
feherfoszfor P 4 + 5 O 2 = (P 2 0 sh
vorosfoszfor 4 P+ 5 O 2
------+
(P 2 0 sh .
Lassu egesnel (P 203h a termek.

122. A gyors eges felteteleinek bemutatasa
Sziikseges anyagok: feherfoszfor, desztillalt viz, 2,0 mol/dm' koncentracioju
ammoniaoldat, fenolftaleinoldat, kristalyos kalium-permanganat, 30%-os hid

rogen-peroxid-oldat, 20%-os kensav,
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto, kapillaris iivegcso gumicso csatlakozas
sal, 250 cm 3-es fOzopohar, vas haromlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, Bun
sen-allvany, lombikfog6 dioval, homero.
60C-osviz
2.56. libra. A feherfoszfor gyors egese
194
Vegrehajtas
A 250 crrr-es magas fOzopoha
rat felig megtoltjiik desztillalt viz
zel es az azbesztes drothalos vas
haromlabra helyezziik. A vizhez
1-2 csepp fenolftalein indikatort
es annyi ammoniaoldatot adunk,
hogy gyengen luges kemhatasu
(piros) legyen. Az oldatba borso
szem nagysagu feherfoszfort do
bunk, majd kapillaris csovon oxi
gengazt vezetiink hozza. (Az oxi
gengazt a 3.51. klserletben leirt
medon fejlesztjiik.) A szobaho
merseklenl vizben leva foszfor a
viz alatt oxigennel erintkezve nem
gyullad meg. Ezutan az oxigenaramoltatast besziintetjuk es a fozopoharban

levo vizet 70-80 'C-ra melegitjiik A foszfor a viz alatt a melegites hatasara
megolvad, de nem gyullad meg. Utolso kiserletkeppen a 70-80 'C-os vizben levo
megolvadt feherfoszforhoz ujra oxigengazt vezetiink, a kapillaris veget egeszen
a foszforhoz kozelitve, A meleg, megolvadt foszfor az oxiqennel erintkezve a viz
a/att meqqyullad, vakito langgal egni kezd, es kozben az oldat piros szine
eltiinik, szintelen lesz.
Vigyazat! A kiserlet balesetoeszelyes!
Magyarazat
Az elso esetben a gyors eges azert nem kovetkezhetett be, mert nem biztositot
tuk az egeshez sziikseges gyulladasi homersekletet.
A masodik esetben azert nem gyulladt meg a foszfor,mert az egest fenntarto
kozeg (az oxigen) hianyzott,
A hannadik esetben a foszfor azert gyulladt meg, mert a gyors eges mindha
rom feltetele (egheto anyag, gyulladasi homerseklet, oxigen) biztositva volt.
A gyengen luges fenolftaleines oldat azert szintelenedett el, mert a foszfor
egese so ran difoszfor-pentoxid keletkezett, amely a vizzel foszforsavat kepez, s
ennek sav-bazis reakcioja soran keletkezett oxoniumionok szintelenitettek e/ az
o/datot.
Megjegyzes
A bemutatas meg a 4.122. kiserlet szerint is elvegezheto!
123. A rozsdlisodas is eges

Sziikseges anyagok: vasreszelek, vagy nehany apro szog, csapviz, rongydarab,
zsineg,
eszkozok: iiveghenger, iivegbot, nagyobb meretii kristalyositocsesze.
Vegrehajtas
Vasreszeleket vagy nehany aprobb szoget csomagoljunk be rongydarabkaba
es erositsiik iivegbot vegehez. Tegyiik a botot vizbe forditott iiveghenger ala
ugy, hogy a kis csomag ne erjen a vizbe, hanem a felso reszen foglaljon helyet.
Nehany nap rmilva a szogeken nagymertekii rozsdasodas (oxidacio) eszlelheto,
mikozben a hengerben a viz szintje meqemelkedik, A kiserlet kezdeten a vizszin
tet az iiveghengeren jeloljiik meg!
Magyarazat
A rozsddsodas lassu eges, tehata hengerben levo levegobol exigent fogyaszt,

az elfogyasztott oxigengaz helyere a nyomascsokkenes miatt viz nyomul.
13'
195
124. A rozschisodas h6termel6 folyamat

Sziikseges anyagok: vasreszelek, kalium-bikromat, csapviz,
~zkozok: 200 cm 3-es fozopohar 1db, homero.
Vegrehajtas
Az iivegpoharat toltsiik meg harmadaig vasreszelekkel es kalium-bikromattal
9 : I tomegaranyban. A megfelelo tornegaranyu kevereket a fozopoharba toltes
elott jol keverjiik ossze, L>ntsiink ra keves vizet es tegyiink bele homerot, Mar
egy ora mulva 4-5 "Cvkal emelkedik a homerseklet, A meleqedes koze! eqy napiq
tart, majd az egesz tomeg barnara szinezodik.
Magyarazat
Az erosen oxidalo hatasu bikromationok a gyengen savas csapvizes kozegben
oxiddljak a vasat. Az oxidacios folyamatok hofejlodessel jarnak, amely homer
seklet-emelkedest eredmenyez. A homerd ezt jelzi.
Megjegyzes
A szervezetiinkben is lassu eges megy vegbe, ennek kovetkezmenye a testho
merseklet.
125. Hogyan oltsunk
es hogyan De oltsunk tiizet?
Sziikseges anyagok: petroleum. homok, csapviz,

eszkozok: kis konzervdoboz 2 db, homokfurdo, merohenger, Bunsen-ego, vas
haromlab, gyujtopalca.
Vegrehajtas
A ket konzervdobozt iiresen homokfiirdon elomelegitjiik. A Bunsen-ego
eloltasa utan a dobozokba 10-10 em:' petroleumot ontiink, majd mindegyiket
gyujtopalcaval meggyujtjuk. Az egyik dobozban leva ego petroleumra vizet
ontunk, a masikra homokot szorunk. A petroleum a viz raontese utan toodbb eg,
a homok raszorasaoal viszont az ego petroleum elolthato.
Magyarazat
A tiizoltas feltetele az ego anyag gyulladasi homerseklet ala valo hutese,
illetve az egeshez sziikseges oxigentol mint oxidaloszertol (levegotol) valo elza
rasa. A petroleum kisebb siirfisegfi, mint a viz, ezert vizzel nem olthato. A ho
mok az anyagot elzarja a levegotol, igy a petroleum egeset oxigen hianyaban
megsziinteti.
Az itt bemutatott elv alapjan miikodnek a szen-dioxidos es poroltos tiizoltoke
szidekek,
196
Megjegyzes
A konzervdobozokat azert szukseges elomelegiteni, hogy a petroleum parol
gasat elosegitsiik. lgy a petroleum konnyebben meggyujthato.
Esetleg acel egetokanallal es fozopoharakba tett vizze! es homokkal is meg
lehet probalni bemutatni.
126. Az eghetetlen zsebkend6

Szukseges anyagok: 50 em? alkohol (Iehet metil-, etiI- vagy izopropil-alko
hal), 50 em? viz,
eszkozok: nagyobb meretii zsebkendo, esipesz, Bunsen-ego, 500 em 3-es fOzo
pohar,
Vegrehajtas
A poharban elegyitsunk kb. 50 em? alkoholt es 50 cm ' vizet. Martsuk a
folyadekelegybe a zsebkendot, mig alaposan atitatja a folyadek, majd a felesle
get esavarjuk ki. Csipesszel fogjuk meg a zsebkendo kozepet es tartsuk a lang
role, mig az meggyuIIad. Ezutan vegyiik el es figyeltessiik meg, hogy az alkohol
kek limggal eg, de a zsebkendii nem qyullad meg. Amikor az alkohol egese mar
szemmel lathatoan alabbhagy, akkor gyors mozdulattal oltsuk el a langot.
A maradek alkohol-viz-elegyet eltehetjiik a kovetkezo bemutatasig,
Zsebkendo helyett nagyobb sztiropapirral is bemutathatjuk a kiserletet,
Magyaraizat
Vegyiik peldanak a propil-alkohol egeset:
,dB
-1987 kl/mol.
Amennyiben tiszta alkoholba martjuk a ruhat es az alkoholt meggyujtjuk, a

zsebkendo is meggyullad az alkohol langjatol, A viz szerepe az, hogy az egesho
egy reszet elnyeli azaltal, hogy felmelegszik es elparolog,
Vegezziink egy egyszerii szamitast! Ha 50 g izopropil-alkoholt egetiink el,
1659 kJ energiat nyeriink. Ahhoz, hogy 50 g vizet 20 C-rol felmelegitsimk
100 OC-ra, 17 kJ energia sziikseges, az elparologtatashoz pedig tovabbi 113 kJ,
ez osszesen 130 kJ. Ebbol latjuk, hogy az alkohol egesekor keletkezii hO tiibbse
get a levegoveszi at, tovabbi kis resze az alkohol felmelegitesere es elparologtata
sara forditodik. Bemutathatjuk azt is, hogy ha csokkentjiik a viz mennyiseget,
a zsebkendo megporkolodik. Sok viz hatasara a zsebkendo nem gyuIIad meg.
Ettermekben a .fiambirozott" eteleket is igy talaljak.
]97
r'
127. Rezpenzb61 eziistpenz

Sziikseges anyagok: eziist-nitrat, desztillalt viz, rez ketforintos, dorzspapir,
eszkozok: kismeretii kristalyositocsesze, esipesz.
Vegrebajtas
Tegyiink a kristalyositocseszebe desztillalt vizet, es oldjunk fel benne eziist
nitratot. Ezutan teg)'iink az oldatba eg)' elozoleg dorzspapirral fenyesre tiszti
tott rezpenzt. Hamarosan azt tapasztaljuk, hogy a voros rezpenzre sziirke szinii,
eziistos reteq oalik ki. Ha a penzdarabot puha ronggyal fenyesre dorzsoljiik, szep
eziistpenzhez jutunk.
Vigylizat!
Az eziist-nitrat-oldat keszitesehez esak desztillalt vizet hasznaljunk, mert a
esapviz kloridion-tartalma az eziistionokkal oldhatatlan eziist-kloridot kepez.
Magyarazat
Az eziistionok es a rez kozott redoxifolyamat megy vegbe:
2 Ag" +Cu
-+
2 Ag-t Cu!".
A rez fehiletere kivalt eziist adja a penz eziistos csillogasat. A kemiai reakcio
vegbemenetelet a standard-redoxipotencialok osszehasonlitasaval is indokol
hatjuk. (Lasd Fuggelek 9. tablazat.) Mas esetben, ha peldaul rez(II)-szulfat
oldatba vaslemezt martunk, a rezion redukalodik es cementalodik a vasra:
Cu2+ + Fe - + Cu+Fe z + .
128. A brom es a jod tobbfele oxidacios allapota

Sziikseges anyagok: 1 tomegjs-os kalium-jodid-oldat, 0,006 mol/dm" kon
centracioju kalium-bromat-oldat (az oldatot ugy keszitjiik, hogy 1 g KBr03-ot
oldunk 88 em! desztillalt vizben es 12 em" 0,5 mol/drrr' H zS0 4-oldatot adunk
hozza), kemenyitooldat, desztillalt viz,
eszkozok: 250 em 3-es fozopohar, 100 em 3-es merohenger, 2 db, 10 em 3-es
merohenger, csepegteto.
Vegrebajtas
Ontsiink a fOzopoharba 50 em? desztillalt vizet, 2 cm ' kemenyitooldatot es
I em? Kl-oldatot. A merohengerben elkeszitett KBr0 3-oldatb61 eloszor esak
nehany eseppet csepegtessiink a KI-oldatba, figyeljiik meg a valtozast. Majd
ontsiik az osszes KBr0 3-oldatot a poharban levo KI-oldathoz, es 4-5 pereig
figyeljuk a szinoaltozast.
198
Magyarazat
A reakcio akkor megy vegbe on kent, ha a redukalodo partner redoxipoten
cialja magasabb, mint az oxidalodoe. A vegtermekek kozotti elteres a kiserlet
ben fiigg attol, hogy a jodidion es a bromation koncentracioja hogyan viszonyul
egymashoz, Ajodidion a jod legalacsonyabb oxidacios allapota, tehat ez redukd
loszerkent viselkedik, a bromationban viszont a brom oxidacios szama + 5,
tehat ez az oxidaloszer:
2BrOi+IOI-+12H+ = Br2+51 2+6H20.

Ezert nehany csepp bromdtoldat hatasara az old at meqkekiil, jelezve, hogy a
kivalo jod a kemenyitovel komplexet kepez. A bromation a kivalo jodot tovabb
oxidalja, igy brom es jodation keletkezik:
2 sro; + 12 = 2 10i + Br 2.
A kek szin fokozatosan lila szinbe meqy at, majd vilagosodni kezd, vegill
nehany perc multan a vegso allapotban az oldat haloanysdrqa szinii a kivalo
bromtol, A halvanysarga szinen kivu I a brom kepzodeset jellegzetes szagarol is
felismerhetjiik. Atmeneti termekkent hipobromossav is kepzodik:
41- + BrOi +5 H+
5HBrO
HBrO+2 12+2 H 20,
2Br2+BrOi+2H20+H+.
Ha jodidion-felesleg van az oldatban, a jodidion reakcioba lep a kepzodo

jodationnal:
5I-+ IOi+6H+
31 2+3H 20
S igy amig jodidfelesleg van, a vegtermek elemi jod es bromo Kalium-bromat

felesleg eseteben a reakcio vegtermeke elemi brom es jodation, A halvanysarga
szinen kiviil kozelebbrol az elemi brom szaga is erezhetii.
A reakciosor ertelmezesehez felhasznalhato a kovetkezo nehany redoxipoten
cial-ertek:
12+2e-= 21-,
Br2 + 2 e: = 2 Br-,
IOi+6H++6e- = I-+3H 20,
I0 3+6H++5e- = 1/2I 2+3H 20,
BrOi+6H++5e- = 1/2 Br2+3 H 20,
HBrO+H++2e- = 1/2 Br2+H 20,
EO
EO
EO
EO
EO
EO
= +0,53 V,
= +1,08V,
= + 1,09 V,
= + 1,19 V,
= + 1,52 V,
= +1,59V.
199
129. Elektrokemiai folyamatban el6lillitott atomos hidrogen redukail6

tulajdonsliga
Sziikseges anyagok: 1 mol/dm ' koncentracioju kensavoldat, 2 mol/dm! kon
centracioju saletrornsav, telitett rez(II)-szulfat-oldat, 1 mol/dm! koncentracioju
eziist-nitrat-oldat, hig (kb. 0,01 mol/dm" koncentracioju) KMn0 4-oldat, hig
(kb, 0,01 mol/dm! koncentracioju) K2Cr20,-oldat, I mol/drrr' koncentracioju
higanyttlj-klorid-oldat,
eszkozok: 20-25 em hosszu, kb. 8-10 mm atmerojii szenrudak, uvegkad,
Ll-csd, (esapos), egyenararmi aramforras (kb. 24 V, 1 A), vezetekek, arammero
miiszer, kemcsovek, Bunsen-allvany befog6di6val, esipesz.
Vegrebajtas
a) A szenrudakfelidetenek e/Okeszitese anodos oxiddcioval. Az Uscsovet meg
toltjiik kensavoldattal, es a ket csoszarba elhelyeziink egy-egy grafitrudat.
A grafitrudakat osszekotjiik arammero miiszeren keresztiil az egyenaramu
aramforras sarkaival. Az elokeszitendo szenrudat anodkent kapcsoljuk es meg
inditjuk az elektrolizist. A fesztiltseget ugy szabalyozzuk, hogy az U-csovon
=
Cu-reteg
H
H
voros
H
H
telitett CuSO.-oldat
hUt6v{z
1mol/om' HCI V. HN0 3
2.57. abra. Elektrokemiai folyamatban eloallitott atomos

hidrogen redukalo tulajdonsaga
atfolyo dram erossege kb. 1 A leqyen. Az elektrolizis soran eros felmelegedes

tortenik, ezert az Ll-csovet hideg csapvizzel teli kadba allitjuk az elektrolizis
idejere, 45 perenyi aramathaladas utan az anodkent kapcsolt szenrud feliilete
erosen megerdesedik, megnagyobbodik. Az Ll-csfi aljat a lehullott szenportol
fekete reteg fedi. A rudat kivessziik az oldatbol az aram kikapcsolasa utan,
desztillalt vizzel j61 lemossuk, es felhasznalasig desztilldlt vizze/ teli kemcsoben
tartjuk.
200
b) A preparalt szenrud telitese atomos hidroqennel. Az U-csOvet megtoltjiik

kensav vagy saletromsavoldattal, es mindket szaraba elhelyeziink egy-egy sun
rudat, amelyeket arammero miiszeren keresztiil egyenaramu fesziiltsegforras
sarkaihoz kottmk, A prepardlt szenrudat katodkent kapcsoljuk, es meginditjuk
az elektrolizist. 20-25 perces elektrolizis utan a grafitnid feliilete hidrogennel
telitOdik, igy tovabbi kiserleteinkhez felhasznalhato.
c) Klserletek grajitrUdon megkotott atomos hidroqennel
I. A hidrogennel telitett szenrudat az elektrolizis befejezese utan azonnal egy
telitett rez(ll)szu/fitt-oldatot tartalmazo kemcsiibe helyezzilk, Gazbuborekok
felszallasat figyelhetjiik meg, es kb. 5 perc mulva kiemelve a grafitrudat az
oldatb6l, a nid feliileten voros betonat latszik, Oldjuk Ie a bevontot koncentralt
saletromsavval, Az oldat szine kek lesz. Meg szebben latszik a valtozas, ha a kek
oldathoz.koncentralt ammoniat adunk feleslegben. Az old at szine intenziv
melykekre valtozik,
2. A telitett szenrudat meqsauanyltott, hig kdlium-permanqanat-oldatba he
lyezzidc. Egy masik kemcsobe vakprobakent a hig, megsavanyitott kalium

permanganat-oldatba sima, nem telitett szenrudat helyeziink. A hidrogennel
telitett szennid hatasara az oldat szlntelenne vit/ik. A vakprobanal csak kis
mertekii halvanyodast eszlelimk.
3. A kiserletet megsavanyitott dikit/ium-dikromitt-oldattal elvegezve, az ere
detileg narancssdrqa oldat szine zoldde altozik:
4. A higany(Ilj-klorid-oldatba helyezve a szennidon szurke beuonat jelenik
meg. A bevonat koncentralt saletromsavval leoldhato. Az igy nyert oldathoz
kalium-jodid-oldatot adva voros csapadek keletkezik.
5. Ha a grafitrudat saletromsav elektrolizisevel toltjiik fel, es utana eziist
nitrat-oldatba tessziik, a szennid feliileten sziirke bevonat kepzodik, Koncentralt
saletromsavval leoldva, az oldat sosavval feher csapadekot ad, amely koncent
ralt ammoniaban old6dik.
Magyaraizat
a) Az anodkent kapcsolt szennid feluleten az elektrolizis soran oxigen valik
Ie. A nagy mennyisegben levalo gaz a szennid feliiletet erdesse, lazava teszi,
megnagyobbitja.
b) Ezen a megnagyobbodott feliileten - katodkent kapcsolva a szenrudat
valik Ie a hidrogen.amely azonnal atomosan megkotodik.
c) A szennid feliileten atomosan kotott hidrogen igen erosen redukalo tulaj
donsagu, ezt bizonyitjak az elvegzett kiserletek:
I.
Cu2 + + 2 H -----. Cu+ 2 H+,
a kivalt rez voros bevonatot kepez a feliileten.
201
Koncentralt saletromsavval reagaltatva:
Cu+4 HN0 3
--+
2 N0 2+CU 2+ +2 NO; +2 H 20.
A Cu2+ -ionok koncentralt ammoniaval:
Cu 2+ + 4 NH - - + [Cu(NH
3)4]2 +.
sotetkek
2.
MnO; +8 H+ + 5 H
--+
A Mn 2+-ionok szintelenek.
3.
Cr20~- + 14 H+ +6 H
Mn2+ + 5 H+ +4 H 20.
--+
2 Cr3+ +7 H 20+6 H+.
A hidratalt Cr 3 +-ionok szine zold,

4.
Hg2+ + 2 H
--+
Hg + 2 H +.
koncentralt saletromsavval oldva:

Hg+4 HN0 3
--+
2 N0 2 + Hg2+ + 2 NO; + 2 H 20.
Hg2+ + 2 Ii - - + Hgl, voros szinii csapadek, amely jodidfelesleg hatasara

oldodik sarga komplex kepzodese kozben:
Hgl, + 21-
--+
[HgI 4]2- ,
halvanysarga
5.
Ag" +H
--+
Ag+H+.
Az eziistot koncentralt saletromsavval oldjuk:
Ag + 2 HN0 3
--+
N0 2 + Ag" + NO; + H 20.
3. ELEKTROKEMIAI KISERLETEK
ES MERESEK
Az iskolakban leggyakrabban hasznalt feszultsegatalakito berendezesekrol az
1.6.3.2Jejezetben mar szoltunk. Az itt leirt kiserletekhez es meresekhez az alabbi

arammero miiszerek hasznalhatok,
1. Demonstracios arammero miiszer. (Calderoni, volt Tanert): egyenfesziilt
seg es egyenaram meresere alkalmas, 5 V-5oo V es 5 mA-5 A mereshatarral.
2. Polytest 1 W tipusu arammero miiszer
Mereshatar: egyenaram eseten: 0,3-60 V; es 0,3-1000 rnA,
valtoaram eseten: 1-60 V; es 1-3000 rnA.
203
3. Digitalis multimeter TR 1667-B (Mikroelektronikai Vallalat): univerzalis

szamkijelzeses meromiiszer laboratoriumi, iizemi es szervizhasznalatra is alkal
mas. A miiszer segitsegevel egyenfesziiltseg, ellenallas, valtakozo fesziiltseg,
egyenes valtakozoararn merheto.
A merheto mennyisegek ertektartomanya:
Egyenfesziiltseg:
Valtakozo fesziiltseg:
Ellenallas:
Egyenaram:
Valtakozo aram:
Valtakozo fesziiltseg:
100 v-tOOO V
100 Verr--5OO Veer
0,1 Ohm-2 MOhm
too mA-2 A
100mA-2 A
50 Hz-I MHz frekvencia.
3.1. A vezetokepesseg vizsgalata

1. Vezet6kepesseg-vizsgal6 kesziilek keszitese
Sziikseges anyagok: szennid 2 db,
eszkoz6k: parafadugo, egyenaramu aramforras, vezetekek krokodilcsipe

szekkel.
Vegrehajtais
A ket szenrudat I em tavolsagra
nagymeretii, 2 em vastag parafadu
goba rogzitjiik. Hasznalatkor a ket

szenrudat egyenaramu aramforras
polusaival kotjiik ossze, zseblampa
izzoval, vagy nagy bemeno ellenalla
so fesziiltseg es arammero mfiszerrel
sorbakapcsolva, a merendo anyagon
keresztiil.
3.1. dbra. Vezetokepesseg-vizsgalo kesziilek
204
Magyarazat
A grafitrudak vezetik az elektromos aramot, igy pI. elektrolitoldattal ossze
kapcsolva zart ararnkort alkotnak. Ha a merendo anyag nem vezeti az elektro
mos aramot, az aramkor megszakad es a miiszer nem jelez, illetve az izzolampa
nero vilagit.
Megjegyzes
Ugyanigy keszitheto mas anyagokbol is vezetokepesseg-vizsgalo kesziilek pl.
Fe--C, Cu-Cu stb.
2. Telitett sOoldartal es agar-agar kecsonyaval toltort sohid keszitese

Sziikseges anyagok: szilard kalium-klorid, kalium-nitrat, agar-agar,
eszkozok: U-csd iivegbol, pipetta, Bunsen-ego, vas haromlab azbesztes drot
haloval, 150-200 crrr--es fozopohar.

Vegrehajtas
100 cm ' kb. 20 "Cvos desztillalt vizben oldjunk fel 34 g kalium-kloridot vagy
kalium-nitratot. Az igy nyert oldathoz melegites kozben adjunk apro reszletek
ben agar-agar kocsonyat. A melegitest addig vegezziik, amig az agar-agar fel
nero oldodik. A forr6 oldatot pipetta segitsegevel buborekmentesen toltsiik az
U alaku csobe. A lehulo csoben az oldat megdermed.
Magyarlizat
Az igy elkeszitett sohid ket kulon poharban (cellaban) levo elektrolitoldat
kozott biztositani tudja a masodfaju vezetest.
3. KiilonbOz6 anyagok vezet6kepessegenek vizsgalata

Szdkseges anyagok: desztillalt viz, etil-alkohol, kristalyos natrium-klorid es
rez-szulfat, szilard natrium-hidroxid, 2 mol/dm ' koncentracioju natrium
klorid, s6sav, natrium-hidroxid-oldatok, I mol/drrr' koncentracioju rez-szulfat
oldat.
eszkozok: vezetokepesseg-vizsgalo kesziilek, 100 cm t-es fozopohar 9 db,
egyenaramu aramforras 10-14 voltos, aram- vagy fesziiltsegmero miiszer (de
monstracios vagy barmilyen nagy bemeno ellenallasu), zseblampaizzo.
Vegrehajtas
A fozopoharakba desztillalt vizet, etil-alkoholt, szilard natrium-kloridot,
rez-szulfatot, natrium-hidroxidot, iIIetve natrium-klorid, natrium-hidroxid, so
saves rez-szulfat-oldatokat tesziink sorjaban. A vezetokepesseg-vizsgalo keszii
205
'1111.
arammero muszer
_egyem'iramu
aramforras
szenrudak
dcsztillalt viz
3.2. abra. Oldatok vezetokepessegenek

vizsgalata
leket egyenkent sorosan osszekapcsol

juk a fozopoharakkal, az egyenaramu
aramforrassal, illetve az arammero mfi
szerrel vagy a zseblarnpaizzoval. igy hi
lon-kiilon megvizsgaljuk az egyes anya
gok aramvezeto kepesseget, Megfigyel
tetjiik, hogy a desztillalt viz, az etil
alkohol es a szilard anyagok az elektro
mos aramot nem vezetik. A savak, basi
sok, sok uizes oldatai az elektromos ara
mot vezetik.
Magyarazat
Az aramvezetes feltetele toltessel bi

ro, szabadon mozgo reszecskek megfelelo koncentracioban valo jelenlete. Desz
tillalt vizben az oxonium es a hidroxidionok koncentracioja igen kicsi (10- 7
mol/dm'), az etil-alkoholban az oxonium- es etilationok koncentracioja meg
kisebb, ezert ezek aramvezetest nem mutatnak. A szilard, kristalyos anyagok
ban pedig a toltessel rendelkezo ionok, a kristalyracsban rogzitetten helyezked
nek el, es ezert aramvezetesre nem kepesek,
Megjegyzes
A vezetokepesseg-vizsgalo kesziilek elektrodjait az egyes anyagokba valo
martas elott - az aramkor megszakitasa utan - desztilldlt izzel mossuk Ie,
sziiropapirral toro/jiik szdrazra, mert kulonben meghamisitjuk a vizsgalatot.
4. Elektrolitoldatok vezet6kepessegenek h6mersekletfliggese
Sziikseges anyagok: natrium-klorid vagy natrium-szulfat-oldat, jeg, so (NaCl
vagy CaCI 2 ) ,
eszkozok: 10-15 em hosszu Iivegcso (atmero: 0,5-1 em), rezdrot-elektrodok,
egyenararmi fesziiltsegforras, arammero miiszer, 1,5 voltos izzo, dugok.
Vegrehajtas
Az iivegcsovet megtoltjiik 10 tomegjs-os natrium-szulfat-oldattal, majd
mindket veget lezarjuk egy-egy olyan dugoval, amelybe bevezettiik a rezelektro
dokat. A ket elektrodot - arammero vagy izzolampa kozbeiktatasaval - az
egyenaramu aramforras ket sarkahoz csatlakoztatjuk es rnegfigyeltetjiik, hogy
az elektrolitoldat vezeti az elektromos aramot. Ezutan a csovet hfitokeverekbe
helyezziik es az elektrolitoldat fagyaspontja ala ( - 12C) hiitjiik. A hfites soran
az aramvezetes fokozatosan csokken, majd az aram az elektrolit megfagyasakor
o lesz (megszunik),
206
3.3. abra. A vezetokepesseg

homersekletfiiggese
~~~,,~~
Na2SO.-oldat
ED
Magyarazat
Az elektrolitoldat meqfaqyasakor a toltessel rendelkezo reszecskek (ionok)
mozgasi lehetosege lecsokken, illetve megsziinik, igy az elektrolit oezetbkepesse
ge nullara csiikken.
Megjegyzes
Hasonlo m6don bemutathatjuk az elektrolitos vezetes feltetlen sziiksegesse
get a galvanelemek rmikodesenel.
Egy galvanelem elektrolittarto edenyeit helyezziik hutokeverekbe es hiitsiik
Ie az elektrolitoldatok fagyaspontja ala a rendszert. Megfigyelhetjiik, hogy
ebben az esetben a galvanelem aramot nem szolgaltat,
A kiserlet Uscsoben is elueqezhetb, amelynek elonye, hogy konnyebben lehet
hutokeverekbe martani.
A vezetokepesseg homersekletfiiggese kvantitativan meghatarozhatova valik,
ha a kiserletet egy j61 hiitheto es keverheto rendszerben, berendezesben vegez
ziik el. Ebben az esetben a bothomero esetleg keverokent szolgalhat, Az egysze
rii berendezes lehet egy htitokeverekbe helyezett egyfuratu dugoval (amelyben
bothomero van elhelyezve) lezart fozopohar is.
5. Szilard anyagok vezet6kepessegenek vizsgalata
Sziikseges anyagok: kristalyos kalium-nitrat, naftalin, grafitrud, vas-, alumi
nium- es rezlemez,
eszkozok: porcelantegely 2 db, szenrud-elektrodok, Bunsen-ego, egyenararnu
aramforras, izzo vagy nagy bemeno ellenallasu fesziiltseg es aramerossegmero
rmiszer, vas haromlab, azbesztes drothalo.
207
'.
, ".
Vegrehajtas
a) Porcelantegelyt felig toltiink kristalyos kalium
nitrattal, A kristalyok koze I em tavolsagban szenelekt
rodokat helyeziink. A szenelektrodokat 12 voltos egyen
ararmi aramforras ket polusahoz kotjiik, izzo vagy
aram-feszilltsegmero kozbeiktatasaval. Zarjuk az aram
kort es vizsgaljuk meg a kalium-nitrat vezetokepesseget
szilard allapotban, Ezutan Bunsen-ego langjaval megol
vasztjuk a szilard anyagot es megfigyeljiik a vezetokepes
seget olvadt allapotban. A kalium-nitrat szilard allapot
ban nem vezet, megolvadt allapotban viszont igen.
3
KN0
b) Porcelantegelyt felig tolttink naftalinnal es megvizs
galjuk a vezetokepesseget szilard es megolvasztott alla
potban. A naftalin sem szilard, sem folyekony allapotban
3.4. oora. Olvadekok
nem vezet.
vezetokepessegenek
c) A vezetokepesseg-vizsgalo kesziilek ket elektrodja
vizsgalata
koze femlemezt (vas-, aluminium- vagy rezlemezt) helye
ziink es zarjuk az aramkort. A femek vezetik szilard allapotban az elektromos
aramot.
d) A ket grafitelektrod koze grafitrudat tesziink, es igy zarjuk az aramkort,
A grafit j61 vezeti az elektromos aramot.
Magyaraizat
Az elektromos aram vezetesenek feltetele, szabadon mozgo, toltessel rendel
kezo reszecskek jelenlete,
a) esetben a kdlium-nitrat ionkristalyos vegyiilet. Szilard allapotban a kali
um- es nitrationok az ionracsban a racspontokban rogzitetten helyezkednek el,
a kiilonbozo toltesii ionokat eros elektrosztatikus kotes - az ionkotes - kapcsol
ja ossze, igy szabad mozgasra nem kepesek, az aramot nem vezetik. Ha hoener
giat adunk a rendszernek, a kristdlyrtics osszeomllk es igy az olvadekban az
ionok szabad mozqdsra kepesek, oezetik az elektromos aramot.
b) A naftalin molekularacsban kristalyosodik. A racspontokban elhelyezkedo
mole kulakat gyenge elektrosztatikus kotes, a van der Waals-kotes tartja ossze,
ezert olvadaspontja alacsony. A mole kulak kismertekben dipolusosak, ezert
sem szilard. sem oluadekdllapotban az elektromos aramot nem vezetik.
c) A femrdcsban jelen levo .szabad" elektronok magyarazzak a femek jO
dramuezetii kepesseqet.
d) A qrofitkristalyban a retegek kozott a femekhez hasonloan .szabad" elekt
ronok vannak, ez magyarazza a grafit jo dramiezetii kepesseqet,
208
6. Liiktet6 higanysziv
Sziikseges anyagok: 6 mol/dm' koncentracioju es 18 mol/dm' koncentracioju
kensavoldat, 0,1 mol/drrr' koncentracioju kalium-bikromat-oldat, I esepp hi
gany,
eszkozok: I db aceltii, irasvetito, 10 em atmerojii oraiiveg.
Vegrehajtas
Tegyiink egy esepp higanyt oraiivegre es helyezziik az irasvetito munkaaszta
lara. A higanyeseppet vegyiik koriil 6 mol/dm! koncentracioju kensavoldattal,
majd adjunk hozza 1-2 em" 0,1 mol/dm' koncentracioju kalium-bikromat
oldatot. Helyezziink egy aceltiit az 6raiivegre ugy, hogy a hegye eppen erintse
a higanyt, es a tii az 6raiiveg sugara menten fekiidjon.
Lassan esepegtessiink 0,5-2 em" 18 mol/dm ' konoentracioju kensavoldatot
a higanyeseppre. Amint a higanyesepp ritmikus mozgasba jon, sziintessiik meg
a savadagolast. Celszerii az aceltut rogziteni,
mert igy a higanyesepp folyamatosan liiktetni
fog. Az "iitesek" soran a higanyesepp harem
. h i ga n Y SZ iv.
szogszeriive valik, majd ujra kor alakot vesz
fel. Ezert neveztek el liikteto szivnek.
Magyarazat
Az egyik lehetseges ertelmezes a kovetkezo: a higany feliileti feszultsege a
cseppfolyos higanyon levo elektromos toltesmennyiseg fiiggvenye. Amikor a
higanycsepp feliileten a pozitiv toltes csiikken a feliileti feszultseg no, es a hi
ganyesepp gomb6lyi1 format vesz fel, iisszehuzodik, ha pedig a feliileten levo po
zitiv toltesmennyiseg no, a feliileti feszultseg csokken, a higanyesepp ellaposo
dik, szetteriil. A higany es az acelni koriil letrehozott oxidalo kozegben mind a
higany, mind pedig a vas oxidalodik, A vas feliileten sok elektron marad vissza
(negativabb redoxipotencial), Amikor a vas erinti a higanyt, tiilteskiegyenlitodes
indul meg, igy a higanyon a pozitiv toltesmennyiseg csokken es a higany ossze
huzodasa gombolyii format vesz fel. Az oxidalo kozeg hatasara a higany esa vas
14 S7S Kiserlet a km.ia tanitAUhoz
209
is ujra oxidalodik es kezdodik a folyamat elolrol. Ez a ciklikusan visszatero for

mavaltozas esak akkor johet letre, ha a higany erintkezik a vassal.
Fe
Fe 2+ +2e- ~ Fe 3+ +3e-,
Hg~ Hg2+
+2e-
Cr20~- + 14 H+ +6 e-
(Hg2+ +SOa- ~HgS04)'
=2 Cr 3+ + 7 H 20.
Megjegyzes
Az aceltii helyett kb. 15 em hosszu, 1-1,5 mm atrnerojii lagyvashuzallal is
dolgozhatunk, ami az aceltunel jobban rogzitheto. Az irasvetitot.leboritjuk egy
kozepen kivagott kartonnal, erre 20 em atmerojii Petri-cseszet tesziink, ebbe
helyezziik az oraiiveget. A kivagott karton hasznalataval elerjiik, hogy csak a
reakcioter van megvilagitva, a Petri-csesze pedig vedi az irasvetitot l! A veda
Petri-cseszet a kiserlet elozo medon valo bemutatasanal is feltetleniil alkalmaz
zuk! A kiserlethez a 18 mol/dm' koncentracioju kensavoldat helyett 30%-os
kensavoldat is sikeresen hasznalhato,
kivagott resz.Petri-csesze helye
3.6. dbra. A liikteto higanysziv irasvetitovel kivetitve
3.2. Galvanelemek
7. Daniell-elem
Szukseges anyagok: 2 x 10 em-es cinklemez I db, 2 x 10 em-es vorosrezlemez
I db, kalium-kloridos vagy kalium-nitrates agar-agar koesonya, I mol/dm!
koncentraciojii cink-szulfat, illetve rez(I1)-szulfat-oldat,
eszkozok: 200 em 3-es fozopohar 2 db, 100 em 3-es merohenger, vezetekek,
aram-feszultsegmero kesziilek, vezetekdrotok krokodilcsipesszel, U'-cso.
Vegrehajtas
Merjiink az egyik fozopoharba 100 em? rez-szulfat, a masikba 100 em? cink
szulfat-oldatot. Helyezziik a rezlemezt a rez(I1)-szulfat-oldatba, a cinklemezt a
cink-szulfat-oldatba, A ket oldatot kossiik ossze az agar-agar kocsonyat tartal
210
3.7. abra. Daniell-elem
Cu
ZnSO.-oldat
mazo Uvcsovel. A femlemezeket krokodilcsipesz segitsegevel vezetekdroton

keresztul kapesoljuk aram-fesziiltsegmero kesziilekhez. Megfigyelhetjiik, hogy
a miiszer potencialkiilonbseget jelez.
Magyarazat
A rendszerben a Zn = Zn 2 + + 2 e - es a Cu 2 + + 2 e - = Cu reakciok men
nek vegbe. Ha a eink es a rezlemezek kozott femes osszekottetest biztositunk,
iIletve az elektrolitos vezetes is megoldott (agar-agaros Uscsovel), akkor a
cinkatomok altai leadott elektronok a femes vezeton keresztiil jutnak el a
rezlemez feliiletere, ahol a rezionok felveszik azokat. lgy az arammerb dramot
jelez, mivel egy qalcanelem jott letre.
Megjegyzes
Barrnely galvanelem elektromotoros ereje kiszamithato az elektrodreak
ciok standard redoxipotencialjainak ismereteben. Ha a galvanelem mindket
elektrolitoldatanak koncentracioja 1,0 mol/drrr', akkor az elektromotoros ero
az: E = E cE2 egyenlet alapjan kiszamithato (E = elektromotoros ero, E1> E 2
az elektrodreakciok standardpotencialjai). Ennek megfeleloen a Daniell-elem
elektromotoros ereje, egysegnyi elektrolitkoncentracio eseten (az egyenletbe
elore mindig a pozitivabb standardpotenciaju erteket irjuk): E = 0,34
-(-0,76) = 1,10 V.
Fesziiltsegmero miiszeriinkkel termeszetesen a kapocsfesziiltseget merjiik,
8. Galvanelemek osszehasonlitasa
Sziikseges anyagok: A kovetkezo sokkal atitatott sziiropapirok: I rnol/drrr'
koncentracioju aluminium-szulfat, cink-szulfat, vasrllj-szulfat, rez(Il)-szulfat,
eziist-nitrat, kalium-nitrat, kb. 2 x 10 cm-es aluminium, cink, vas, rez, eziistle
mezek,
eszkozok: 200 cm ves fozopohar 4 db, aram-fesziiltsegmero miiszer, vezete
kek, krokodiIcsipeszek, kalium-nitrattal atitatott agar-agaros U-eso.
14
211
Vegrehajtas
Ontsiik az oldatokat a fozopcharakba a Daniell-elemet targyalo kiserletben
leirt medon es helyezziik az oldatokba a megfelele femlemezeket, Kapcsoljuk
galvanelemme kettonkent az elektrodokat es figyeljiik meg az arammero miiszer
mutatojanak kirnozdulasat - a kimozdulas merteket es iranyat -, amely paron
kent mas-mas lesz.
Magyarazat
A standardpotencial-tablazatok segitsegevel magyarazhatjuk a tapasztaltakat.
A pozitivabb standard-redoxipotenciallal rendelkezd fern lesz az aktualis galvan
elem pozitiv polusa. Mas-mas partnerrel szemben ugyanaz a fern egyszer pozitiv,
masszor negativ poluskent szerepelhet.
9.
Daniell~lem
tojashej diafragmafal
Sziikseges anyagok: I mol/dm? koncentracioju rez(II)-szulfat- es cink-szulfat

oldat, cinklemez, vorosrezlemez,
eszkozok: nagy bemeno ellenallasu arammero mfiszer, tojashej, vezetekek
krokodilcsipesszel, 200-250 cmt-es fozopohar.
Vegrehajtas
A tojashejat raerositjuk a poharra es a poharat 3/4 reszig megtoltjilk a
cink-szulfat-oldattal, a tojashejat pedig a rez-szulfat-oldattal, A cink-szulfat
oldatba helyezziik a cinkelektrodot, a rez-szulfat-oldatba pedig a rezelektrodot,
Az elektrodokat az arammero miiszer sar
kaira kotjiik es megfigyeltetjiik, hogy a
miiszer mutatja az igy osszeallitott elem
kapocsfeszilltseget.
ZnSO.-oldal
cinklemez
CuSO.-oldal
11111'
rezlerncz
3.8. abra. Galvanelem tojashej diafragmaval
Magyarazat
Ha rez es cinklemez kozott arammero miiszer kozbeiktatasaval femes ossze
kottetest letesitiink, es biztositjuk az elektrolitos vezetest is, akkor a cink altal
leadott elektronok:
212
a vezeton keresztiil jutnak el a rezlemez feliiletere, ahol a Cu 2 + -ionok veszik fel

azokat.
Cu2+(aq)+ 2 e " ~ Cu(sz).
lgy letrejon egy galvanelem, jelen esetben Daniell-elem:

- Zn(sz) I Zn2+(aq) I Cu2+(aq) I Cu(sz)+
Az elektromotoros ero nagysaga az elektrod anyaqi minosegetol es az oldat

koncentraciojatol fugg. Ha a galvanelernben levo mindket elektrolitoldat kon
centracioja 1 mol/dm", akkor az elektromotoros ero a standardpotencialok
kiilonbsegekent adodik.
E
= 0,34-(-0,76) = 1,10V.
Megjegyzes
A fenti osszeallitassal nagyon jol bemutathato a natrium-klorid szenelektro
dok kozotti elektrolizise is. Ebben az esetben a katodot a tojashejba helyezziik,
s termeszetesen a meromiiszer helyett egyenaramu aramforrast kapcsolunk ra,
A tojashejban levo oldatba indikatort csepegtetve a katodter higos kemhatasa
a elektrolizis utan kimutathato.
10. Daniell-tipusu elemek zoldsegekben, gyiimolcsOkben

Sziikseges anyagok: burgonya 4-5 db, alma 4-5 db, citrom 4-5 db vagy
hagyma vagy paradicsom vagy narancs,
eszkozok: nagy bemeno ellenallasu arammero miiszer, cinklemezek (feliilet
10em"), rezlemezek (feliilet 10 cm '), huzalok, krokodilcsipeszek.
Vegrehajtas
Burgonya ket oldalaba helyezziink cink- es rezlemezt kb. 1-2 em melyen, es
kapcsoljuk egy fesziiltsegmero miiszer negativ, iIIetve pozitiv sarkahoz, Merjiik
meg az igy osszeallitott galvanelem kapocsfeszliltseget. Kapcsoljunk sorosan
Zn-lernez
3.9. libra. ZOldseg- es

gyiimolcselemek.
vezetek
Zn-Iemez
Cu-lernez
meromuszer
213
tobb burgonyaelemet es merjiik az osszeadodo kapocsfesziiltseget. A kiserletet

masfele zoldseggel es gyiimolccsel is megismetelhetjiik l Megfelelo modon val
toztathatjuk az elektrodok anyagat is.
Magyarazat
A burgonyaban es a kiilonboz6 zoldsegekben elektrolitoldat talalhato (sejt
nedv). A ket kiilonbozo fern (rez, eink) az elektrolitoldattal szemben kiilonbozd
potencialkiilonbseget mutat. Vezetovel osszekotve tolteskiegyenlitodes indul
meg, amely elektromos aramot eredmenyez,
Megjegyzes
Rez es cinkelektrodok eseten barmely zoldseg, vagy gyiimolcselem kapocsfe
sziiltsege a fenti feltetelek mellett kb. 0,8 voltnak adodik, mivel esak az elektro
litoldatokban van kiilonbseg. A kapocsfesziiltseg meghatarozasa utan (a rmiszer
beallitasaval) megmerhetjiik .az aramerosseget is.
3./. tablazat
Elektrodok
Zn, Cu
Zn, Pb
Pb, Cu
Anyagok
Kapocsfesziiltseg
(V)
burgonya
narancs
alma
citrom
hagyma
paradicsom
narancs
narancs
0,94
0,99
1,02
0,96
0,83
0,96
0,55
0,43
11. Galvanelem keszitese viziiveggel

Sziikseges anyagok: viziiveg (sunisege 1,4 gjem 3 ) , jegecet, kb. 0,5 mol/drrr'
koncentraciojii Cu2+ -ion ok at tartalmazo oldat (6,0 g Cu(N0 3 h 3 H 20 feloldva
45 cm ' desztillalt vizben, 3 em? jegecet es 2 em? desztillalt viz), kb.
0.25 mol/dm ' koncentracioju kadrnium-nitrat, olom-nitrat, eziist-nitrat, eink
klorid-oldat (7,7 g Cd(N0 3h .4 H 20, 8,3 g Pb(N0 3 )z, 4,3 g AgN0 3 , 3,4 g ZnCl 2
desztillalt vizben feloldva es 100 em" terfogatra kiegeszitve),
eszkozok: kb. 5 em x 2,5 em nagysagu rez-, kadmium-, olom-, eziist- es cink
lemezek, hozzajuk erositett 20-25 em hosszu szigetelt vezetekekkel, 200 em 3-es
merohenger, 250 cm t-es fOzopohar 4 db, nagy bemeno ellenallasu fesziiltsegme
ro mtiszer, banandugos vezetekek, krokodilesipeszek.
214
Vegrehajtas
Az egyik poharban oldjunk fel 8 em" viziiveget 42 crrr' vizben es eroteljes
keveres kozben adjuk hozza a rezionokat tartalmazo oldatot. Ontsuk az elegyet
a merohengerbe es martsuk bele a
feszultsegmero muszer
rezlemezelektrodot. Nehany ora
/
alatt a rendszer megszilardul. Ez lesz
a vonatkoztatasi elektrod. Ezutan
ontsiik a megszilardult rendszer fole
egymas utan kiilon-kiilon a soolda
tokat es helyezziik a sooldatokba a
znsO.-Oldat-....~l~~ szigetelt vezetek
megfelelo femlemezeket. Az igy letre
Zn-lemez
jott galvanelemek kapocsfesziiltsege,
elektromotoros ereje jol merheto.
3.10. libra. Galvanelem keszitese viziiveggel
Vigyazat! Az also, viziiveges cellat minden alkalommal mossuk ki desztillalt

vizzel. Az elektrodokat a sooldatokba helyezes elott martsuk sosavoldatba,
hogya szennyezodestol, a kialakult oxidretegtol megtisztitsuk. Desztillalt vizzel
oblitsiik Ie es esak ezutan martsuk a sooldatokba.
Az AgjAg+ -rendszert mindig elobb merjuk, mint a ZnjZn2+ -rendszert, hogy
ne kepzodjek eziist-klorid a feliileten.
Magyarazat
Felcellainkban a femionok koncentracioi azonosak, tehat a cellafesziiltseg a
ket standard-redoxipotencial kidonbseqekent adodik:
Ek(cells)
E'?ed
~x
Cu + jCu
E' = + 0,34 V.
Ag " lAg
E' = + 0,80 V.
Pb2+jPb
E' = -0,13V.
Cd2+ jCd
E' = -0,40 V.
Zn2+ jZn
E' = -0,76 V.
Peldaul a rez- es a cinkelektrodokbol osszeallitott galvanelem elektromotoros
ereje: 0,34- (0,76) = 1,1 volt.
2
Megjegyzes
A fenti berendezessel a koncentracios elemek rmikodeset is bemutathatjuk
ugy, hogy a felso felcella rezlemezelektrodot es desztillalt vizet tartalmaz.
215
3.3. Ionvandorlas
12. Az ionvandorlais szemleltetese
Sziikseges anyagok: hidegen telitett rez(II)-bikromat-oldat, I %-os kensavol
dat, szfiropapir,
eszkozok: esapos U -csd elektrolizishez 2 db, iivegtolcser gumicsovel, platina
vagy szenelektrodok 2 db, egyenararmi aramforras, vezetekek, Bunsen-allvany
dioval.
Vegrehajtais
A esapos Ll-csovet allvanyba erositjuk.. majd annyi I %-os kensavoldatot
toltiink bele, hogy a csoszarak 1/3-ad reszet megtoltse. A gumicsovel ellatott
iivegtolcsert az U-eso also reszehez esatlakoztatjuk, es az uvegtolcsert az U-cso
felso vegene! kiesit magasabbra emeljiik (levegomentesseg biztositasa). Zart
csapnal beleontjiik a rez(II)-bikromat-oldatot. A nivoedenyben levo oldat
szintjet az U'-csoben levo folyadek szint
rez(II)-dikromAt oldat
jenel kb. I em-rei magasabbra allitjuk,
majd a esapot ooatosan kinyitjuk es az
oldatot a kensavoldat ala retegezziik.
A kensavba platina vagy szenelektrodo
kat meritiink es 10-15 percig 12-24 vol
tos egyenaramot vezetiink at a rendsze
ren, feher sztiropapirhatteret alkalmaz
va. Megfigyelhetjiik, hogy a katod kor
nyezeteben kek, az anod komyezeteben
narancssarqa reteg kepzodik.
J.ll. dbra. Ionvandorlas I
Magyarazat
Egyenaram hatasara a hidratalt, kek szinii rez(II)-ionok - amelyek pozitiv
toltesuek - a negativ toltesii katod, mig a hidratalt (narancssarga) bikromatio
nok a pozitiv toltesii anod fele mozdulnak el.
Megjegyzes
Az alaretegezest nagyon lassan, ovatosan vegezziik, hogy a ket oldat ne
keveredjek egymassall
216
13. Az lonva.orlas szemleltetese zselatingelben

(Harem altemativ kiserlet)
Sziikseges anyagok: teUtett rez(II)-bikromat-oldat, etkezesi zselatin,
1,0mol/dm" koncentracioju kensavoldat, glicerin, telitett rez(II)-szulfat-oldat,
telitett kalium-kromat-oldat, telitett ammonium-szulfat-oldat, koncentralt am
m6niaoldat, 2 mol/dm! koncentracioju HN0 3-01dat, kristalyos rez(II)-klorid,
0,5 mol/dm! koncentracioju eziist-nitrat-oldat, 2 mol/dm! koncentracioju am
moniaoldat,
eszkOzok: U-csovek uvegbol, vezetekdrotok, vasallvany, fogo, egyenaramu
aramforras, szenelektrod 6 db, krokodilesipeszek, kemcsovek, iivegpoharak,
vas haromlab, Bunsen-ego, pipetta.
Vegrehajtas
I. Ontsiink az V alaku elektrolizalo csobe rez(II)-bikromat-oldatot. Kozben
etkezesi zselatinb61 vizfiirdon 10%-os oldatot keszitimk, kiesit lehfitjiik, majd
a surun folyo szintelen zselatinbol ovatosant! !), (iivegbot menten) ontsunk a
rez-bikromat-oldat role az Ll-cso mindket szaraba ugy, hogy kb. 1 em vastag,
szintelen zselatinreteget kapjunk. Allitsuk a csovet hideg vizbe, hogy a zse
latin megdermedjen! Fogjuk a csovet allvanyba, ontsunk a zselatinreteg role
I mol/dm! koncentracioju kensavoldatot es helyezziik bele a szenelektrodokat.
Kb. 24 voltos fesziiltseg mellett inditsuk meg az elektrolizist.
10---15 perees elektrolizis utan a katodnal leva zselatinretegben kek, az anodnal
leva zselatinretegben narancssdrqa gyiirii alakul ki.
H 2SO.-oldat
narancssarga Cr 20;-jonok
CuCr 1 07oldat
3.12. libra. Ionvandorlas 2
217
2. Telitett rez(II)-szuInit-oldathoz adjunk annyi telitett ammoniaoldatot,

hogy a kezdetben kivalo vilagoskek csapadek teljesen feloldodjek melykek
szinnel. Az igy nyert oldatot keverjiik ossze telitett kalium-kromat-oldattal, es
adjunk hozza 1-2 kanal etkezesi zselatint. Helyezziik vizfiirdore es oldjuk fel,
amig egy sotetzold szimi kolloidoldatot kapunk. (Rez-tetramin- es kromationok
kevereke.) Ezt a zselatinos oldatot ontsiik Ll-csobe (kb. 2/3 reszig) es hagyjuk
lehulni, Ha az oldat megdermedt, ontsiink az Ll-cso mindket szaraba a zselatin
reteg fole ammonium-szulfat-oldatot es helyezziink bele egy-egy szenelektrodot.
Kossuk ossze a ket eletrodot egyenararmi fesziiltsegforrassal. Maximalisan 24 V
egyenfeszultseggel dolgozzunk. Rovid ido mulva az anodter sarqa, a katodter
pedig sotetkek lesz.
sarga
C1--ionok
zsclatinos CuCl,-old,,'
zoldcskck
3. A zselatin forro oldataban feloldunk kristalyos reztl lj-kloridot, amig elenk

zoldeskek szinii oldat nem keletkezik. Az oldatot kb. 16-18 em hosszu V alaku
csobe ontjuk, hogy a folyadek szintje a cso felso vegetol 4-5 em-re legyen. Az
Ll-cso felso vegenek falait gondosan megtisztitjuk a hozzatapadt oldattol, desz
tillalt vizzel megnedvesitett vattaval. A hideg vizfiirdobe allitott Ll-csobe pipetta
segitsegevel, mindket szarba 2 mol/drrr' koncentracioju saletromsavoldatot re
tegeziink a zselatin role, 3 em magasan. A saletromsav kozvetito elektrolitoldat
kent szerepel. Az Ll-cso mindket szaraba szenelektrodot tesziink, es az elektro
dokat kb. 24 voltos egyenaramu aramforras sarkaihoz kotjiik. Konilbeliil 8-10
pere rnulva az elektrodokat ovatosan kivessziik az oldatbol es probat vesziink
mindket szarbol. Az anodterbiil vett probabol eziist-nitrdttal kimutathatok a
kloridionok, a katodterbbl vett probabol koncentralt ammoniaoldattal a rez] II)
ionok. A klorid es a rez(II)ionok kozvetleniil is kirnutathatok, ha az anod es
katodteret a kiserlet elvegzese utan, eziist-nitrat-oldattal, illetve ammoniaoldat
tal eseppentjiik meg.
218
Magyarazat
1. Egyenaram hatasara a kiilonbozo toltesu ionok a veliik ellentetes toltesii
elektrodok fele vandorolnak, A kek szinii, hidratalt Cu 2 + -ion a katod fele, a
hidratalt, narancssarga Cr20~ - -ion pedig az anod fele.
2. Egyenaram hatasara a negativ toltesii kromat CrOi - -ionok az anod, a
pozitiv toltesu rez-tetramin ([Cu( NH3)4F+)-ionok a katod fele oandorolnak:
A sarga sav szelessege ugyanakkora ido alatt nagyobb lesz, mert a kromationok
mozgekonyabbak,
3. Egyenaram hatasara a rez(II)-klorid ionjai a katod, iIletve az anod fele
vandorolnak. A kozvetito elektrolitba igy az anodterben kloridionok, a katod
terben rez(II)ionok jutnak. A kloridionok kimutatasa:
Ag " + Cl " -
AgCl.
feher csapadek
A rez(II)ionok kimutatasa:
Cu 2 + +4 NH 3
[Cu(NH 3 ) 4 ] 2 + .
sotetkek
Rig ammoniaoldat alkalmazasaval a koztitermek rez(II)-hidroxid-esapadek.
Megjegyzes
1. Ha rez(II)-bikromat-oldatot rez(II)-szulfat- es kalium-bikromat-oldatok
elegyitesevel keszitjiik el, ez a kiserletet nem zavarja, mivel a szulfationok, iIletve
kaliumionok szintelenek. 2 mol/dm" koncentracioju rez(II)-szulfat-oldatot ele
gyitsiik egyenlo terfogatu kalium-bikromat-oldattal, es addig adjunk hozza
glicerint, amig sfirii folyadekot kapunk. A glicerin hozzaadasa a ket oldat
keveredeset gatolja, A zselatinban vegbemeno ionvandorlast bemutato kiserle
tek kezdok szamara is konnyen elvegezhetok, ellentetben a vizes oldatban
vegbemeno ionvandorlast bemutato kiserlettel (3.12.), amely joval nagyobb
gyakorlatot igenyel.
14. Az ionvandorlas szemleltetese (tanuI6kiserlet)

Sziikseges anyagok: kristalyos kalium-permanganat, 1%-os natrium-szulfat
oldat, sziiropapir,
eszkozok: iiveglap, 4,5 voltos lapos zseblampaelem, vezetekdrotok krokodil

esipesszel 2 db, egyenaramu fesziiltsegforras (az elem helyett).
Vegrehajtas
4-5 em szeles, 1%-os natrium-szulfat-oldattal megnedvesitett szfiropapircsl
kot tegyiink iiveglapra, es a kozepere helyezziink egy nagyobb kalium-perman
ganat kristalyt. A szfiropapir ket vegehez esiptessiik az egyenararmi aramforras
219
KMnO.
~fi ,.;r;V'lll'-8
Na,SO.-os szur6papfr
hoz kapcsolt ket vezeteket a krokodilcsipeszek segitsegevel. Nehany perc mulva

megfigyelhetjiik, hogy a pozitiv sarok (anod) iranyaba sotetibolya szinii csik
mozdul el.
Magyarazat
Egyenaram hatasara a pozitiv toltesii natrium-, kalium- es oxoniumionok a
katod, a negativ toltesii szulfat- es permanganatanionok az anod iranyaba
mozdulnak el. A hidratalt permanganationok szine sotetlila, ezt jelzi az anod
iranyaba elmozdulo sotetibolya reteg,
3.4. Elektrolizis
IS. A Ievalaisi potencial vizsgalata
Sziikseges anyagok: szilard eziist-nitrat, natrium-klorid, ammoniaoldat,
2 mol/dm" koncentracioju .koncentralt saletromsavoldat,
, eszkozijk: U alaku elektrolizalocso, grafitelektrodok 2 db, egyenararmi aram
forras, vezetekek, kemcsovek.
Vegrehajtas
0,1 mol/dm? koncentracioju eziist-nitrat es rez(II)-nitrat I : I aranyu oldatat
U alaku elektrolizalocsobe toltjuk. Az elektrolizalocso szaraiba grafitelektrodo
kat helyeziink el, amelyeket vezetekeken keresztiil 24 voltos egyenaramu aram
forrasba kapcsolunk. Az oldatot 5-6 percig elektrolizaljuk. Amig az elektrolizis
tart, mutassuk ki egy-egy jellemzo reakcioval az oldatelegybol az ezust- es a
rez(II)ionokat. Vegyiink ket kemcsovet es mindkettot toltsiik felig az oldat
eleggyel. Az egyikhez adjunk natrium-klorid-oldatot, a masikhoz ammoniaol
datot. Az egyik kemcsoben feher csapadek valik Ie a natrium-klorid-oldat
hatasara. A masik kemcsoben ammoniaoldat hatasara eloszor viltigoskek csapa- .
dek vtilik Ie, amely a reagens feleslegeben sotetkek szinnel feloldodik,
220
3./6. Ilbra. A levalasi potencial

vizsgalata
Az elektrolizis leallitasa ulan a katodot kiemeljiik az oldatbol, desztillalt

vizzel leoblitjiik es megfigyeljiik a feliileten leodlt vi/agossziirke reteqet. Ezutan
az elektrod feliiletere levalt reteget koncentralt saletromsavval fOzopoharba
mossuk. Az igy nyert oldatot ket reszre osztjuk. Az egyik reszehez natrium
klorid-oldatot, a masik reszehez ammoniaoldatot adunk. A natrium-klorid
hatasara feher csapadek valt ki, az ammoniaoldattal semmilyen valtozast nem
ta pasztalunk.
Magyuuat
Az eziistion kimutatasa:
Ag" + CI- == AgCl,
feher csapadek.
A rez(II)ion kimutatasa:
Cu H + 2 OH- ~ Cu(OHh vilagoskek csapadek.
Cu(OHh +4 NH 3
[Cu(NH 3)4](OH)2 sotetkek szinnel oldodik
A katodra az oldatelegybol csak az eziistionok alnak ki, mert az eziist levalasi

potencialja kisebb, mint a reze.
A kivalt eziist oldodik saletromsavban:
Ag+ 2 HN0 3 = AgN0 3 + N0 2 + H 20.
Az eziistionok natrium-kloriddal az elobbi medon kimutathatok, Ha az
oldatban rezionok is lennenek, akkor az ammoniaoldat feleslegevel sotetkek
szinreakciot (a rez-tetramin-komplex sotetkek szinii) adnanak.
Ha tobbfele ion van az oldatban, akkor csak egymas utan, novekvo levalasi
potencial sorrendjeben valnak Ie.
221
16. A viz elektrolizise

(Negy alternativ kiserlet)
1-2. Viz elektrolizise (vizbontas) hagyomanyosan
Sziikseges anyagok: 1,0 mol/dm? koncentracioju kensav vagy natrium-szul
fat-oldat,
eszkozok: Hoffrnann-fele vizbonto kesziilek, kerncsovek 2 db. nagyrnereui
kristalyositocsesze, platina- vagy ezustdrot-elektrodok 2 db, vezetekdrotok,
gyujtopalca, Bunsen-ego, egyenaramu fesziiltsegforras.
Vegrehajtas
I. A Hoffrnann-fele vizbonto kesziilek sza
rait a nivoedeny segitsegevel feltoltjiik a ken
say vagy a natrium-szulfat-oldattal a esapig
buborekrnentesen. Ezutan a kesziilek ket pla
tinaelektrodjat 12-24 volt egyenfesziiltsegre
kapesoljuk, es megkezdjiik az elektrolizist.
Nehany perc mulva megfigyelhetjiik, hogy a
negativ polushoz kapesolt csoben a keletke
zett gaz terfogata koriilbeliil ketszerese a po
zitiv polushoz kapcsolt csoben keletkezett ga
zenak. A gazfejlodes az elektrolizis megkez
desenek pillantaban megindul. Amikor a ka
todcsoben 30-50 em? gaz osszegyfilt, az
aramkort megszakitjuk. A eso csapjat kinyit
juk es a kihuzott vegii iivegcsovon kiaramlo
gazt gyujtopalcaval meqqyujtjuk, Ezutan a
masik eso csapjat nyitjuk ki es parazslo gyuj
topalcat tartunk a kivezeto nyilashoz. Megfi
gyelhetjiik, hogy a parazslo gyujtopalca ldnq
ra lobban.
3.17. libra. Vizbontas Hoffmann-fele vizbontoval
2. A kristalyositocseszet kb. 3/4 reszig megtoltjiik a kensav vagy a natrium

szulfat-oldattal, A kemcsoveket buborekmentesen megtoltjiik az oldatokkal es
ujjunkkal befogva, szajukkal lefele forditva a kristalyositocseszebe tessziik,
majd a Bunsen-allvanyhoz rogzitjiik. A kemcsovek ala helyezziik az elektrodo
kat. Az elektrodokat az aramforrashoz kapcsoljuk, es megkezdjiik az elektroli
222
zist. Ha a kerncsovek megteltek gazzal,

fejjel lefele, ujjunkkal befogva ovatosan
kiemeljiik es durranogaz forrnajaban, illet
ve parazslo gyujtopalcaval kimutatjuk.
3./8. libra. Vizbontas
Vlgyazat! A kiserlet ideje alatt az aramforrashoz kapcsolt elektrodokat nem

szabad felcserelni mivel az ilyenkor keletkezett durranogaz veszedelmes robba
nast okozhat.
Celszeni a vizbonto keszulek kapillarisaira gumi- vagy miianyag csovet esat
lakoztatni, hogy ha vizsgalat kozben atfut rajta a folyadek, ezek repedjenek el
es ne a vizbonto kesziilek eredeti kapillarisai, mialtal a kesziilek hasznalhatat
lanna valik.
Magyarazat
Az anodon, illetve a katodon a dipolusos vizmolekulak lepnek redoxireakcio
ba a kovetkezo medon.
an6d:
6H zO - - z+4H 30++4e-,
katod:
4H zO+4e- --2H z+40H-.
A keletkezett hidrogengaz meggyujthato, az oxigengaz pedig a parazslo

gyujtopalcat langra lobbantja.
Megjegyzes
Ha a vizbonto kesziilek elektrodjainak anyaga platina, kensavoldattal; ha
vas, akkor natrium-szulfat-oldattal celszerii doIgozni. Altalanos iskolaban an
nak megertesere, hogy a viz elektromos arammal torteno bontasanak bemutata
sanal miert nem vizzel doIgozunk (hanem vizes oidattal), egy ajanlott munkame
net a kiioetkezo :
I. Felig feltoltjiik a vizbonto kesziileket (Hoffrnann-fele) desztillalt vizzeI, es
zarjuk az aramkort, (A esapok nyitva vannak.) Tapasztalat, hogy az elektrodok
feluleten szemmel lathato valtozas nines. Kovetkeztetes, a viz rosszul vezeti az
elektromos aramot, ha tortenik is valami, nil lassu folyamat.
2. Megszakitjuk az aramkort (a esapok meg mindig nyitva vannak), es 30%-os
kensavoldattal a esap alatt kb. I cm-ig toltjuk fel a kesziileket. Zarjuk az
aramkort. MegfigyeItetjiik, hogy azonnal beinduinak az elektrodreakciok.
3. Miutan a tanulok megbizonyosodtak a reakcio beindulasarol, ismet meg
szakitjuk az aramkort, a esapig (pontosan) toltjuk fel a kesziileket, majd zarjuk
a esapokat es az aramkort.
223
3. A viz elektrolizise egyszerfien

Sziikseges anyagok: tiszta feher vaszon, vagy szfiropapircsik, univerzal indi
katoroldat, csapviz,
eszkozok: negyszogletes iiveglap, ketszer meghajlitott femlemez 2 db, kroko
dilcsipesszel ellatott vezetekek 2 db, egyenararmi ararnforras,
Vegrehajtas
Egy tiszta feher pamutdarabot vagy sziiropapircsikot aztassunk be csapvizbe
(ne tul sokaig), es helyezziik ra a negyszogletes iiveglapra. Csiptessuk ra a
ketszer meghajlitott ket femlemezt a pamutdarabon keresztiil az iiveglap ket
oldalara, es csatlakoztassuk a krokodilcsipeszes vezetekek segitsegevel az egyen
aramu aramforras pozitiv es negativ sarkara, Kb. 14 voltos egyenarammal
inditsuk meg az elektrolizist, Koriilbeliil 5-10 perc mulva cseppentsimk a pa
mutdarab kozepere, iIIetve az anod es a kat6d kore 1-2 csepp univerzal indika
toroldatol. Megfigyelhetjiik, hogy a kozepre cseppentett indikator semleges
(zoldes szin), a katod kiimyezeteben /evo !ugos (kek szin), mig az anod kiirnyeze
teben /et:O savas (piros szin) kernhatast mutat.
fcmlernezck
L------~--=-__...L piros
univcrzal indikator
3.19. abra. A viz elektrolizise egyszeriien
Magyarazat
Az anodon es a katodon a viz oxidacioja, iIIetve redukcioja megy vegbe.
anod:
2H 20 = 02(g)+4H++4e-,
katod:
2 H 20+ 2 e = H 2(g) + 2 OH-.
Az anod kornyezete ezert savas, a katode pedig luges kemhatast mutat.

4. Viz elektrolizise irasvetit6vel kivetitve
Sziikseges anyagok: 1%-os natrium-szulfat-oldat, 1~12 em hosszu szenelekt
rod 2 db, lakmusz, metilnarancs vagy univerzal indikatoroldat,
eszkiSzok: egyenararnu fesziiltsegforras, kuvetta, vagy 15-20 em atmerojii
kristalyositocsesze I db, iiveglap, vezetekdrotok krokodilcsipesszel, csipesz.
224
Vegrehajtas
A kristalyositocseszebe 3-4 em vastagsagban 1%-os natrium-szulfat-oldatot
ontiink es ehhez 5-6 esepp indikatoroldatot adunk. A kristalyositocseszet iiveg
lappa 1 ketteosztjuk. Mindegyik felebe egy-egy szenrudat fektetiink s ezeket az
aramforras sarkaihoz kotjiik. Rahelyezziik a kristalyositocseszet az irasvetito
munkaasztalara, es zarjuk az aramkort. Nehany perees 10-12 voltos egyen
arammal torrent elektrolizis utan megfigyelhetjiik a gazfejlodes kiilonbozo mer
teket az anodon es a katodon, iIIetve az indikator szinvaltozasait az anod es a
katod kornyezeteben.
szenrudak
3.20. libra. A vizbontas irasvetitovel kivetitve
N:'zSO,-oldat
Magyarazat
A natrium-szulfat-oldat grafitelektrodok kozotti elektrolizisekor a katodon,
iIIetve az anodon a vizmolekulak redoxireakcioja megy vegbe.
anod:
6 H 20 ------. O 2 + 4 H 30+ + 4 e",
katod:
4H 20+4e- ------.2H 2+40H-.
Az elektrodfolyamatok kovetkezteben az amid kiirnyezete saoas, a katod

komyezete iligos lesz.
17. A natrium-klorid-oldat elektrolizise grafitelektrOdok kozott

(Ket alternativ kiserlet)
I. Sziikseges anyagok: 10%-os natrium-klorid-oldat, lakmusz vagy univerzal
indikatoroldat,
eszkozok: U alaku elektrolizalo cso, egyenararmi feszultsegforras, grafitelekt
rodok 2 db.
Vegrehajtas
Az U-cscvet indikatoroldattal szinezett 10%-os natrium-klorid oldattal tol
tottiik meg, es a eso ket szaraba grafitelektrodokat helyeziink. Az elektrodokat
egyenaramu aramforras ket sarkahoz kapesoljuk, majd az oldatot nehany
percig elektrolizaljuk. Az anodon szuros, fojto szagu gaz keletkezeset eszleljiik,
IS S7S Kiserlet a kemia tanitiSlihoz
225
"
amely a kalium-jodidos szuropapirt megbarnitja. Az indikator eloszor savas

kemhatast jelez, majd elszintelenedik. A katodon szinten gazfejlodest eszleliink,
es a katodterben az indikator luges kemhatast jelez.
Magyarlizat
Reakcio a kalium-jodidos sziiropapiron:
21-
+ Cl,
2 CI- + I z, a kivalt jod szine barna.
= Cl z + 2 e- .
anod:
2 CI-
katod:
2H zO+2e-
H z+20H-.
Az anodnal keletkezett klorgaz a vizzel reakcioba lep, es igy az oldat kemhata

sa kezdetben savas lesz:
Cl, + HzO
HOCI + HCI.
A reakcio soran keletkezett hipoklorossav viszont elroncsolja az indikatort,

s az oldat elszintelenedik.
A katodreakcio soran keletkezett hidroxidionok miatt a katodter luqos kern
hatast mutat.
2. Szukseges anyagok: telitett natrium-klorid-oldat, tojashej, fenolftalein in
dikatoroldat, grafitrud 2 db,
eszkozbk: 200-250 cm ves fozopohar I db, tojashej, egyenaramu feszultseg

forras, vezetekek krokodilcsipesszel.
Vegrehajtlis
A tojashejat raerositjiik a poharra es a poharat 3/4 reszig megtoltjiik fenolfta
leines telitett natrium-klorid-oldattal. Belehelyezziik az egyenaramu fesziiltseg
forras sarkaihoz erositett ket szenelektrodot ugy, hogy a negativ toltesii elektrod
a tojashejba erjen. 10-12 voltos egyenarammal elektrolizaljuk. Megfigyelhetjiik,
hogy az elektrodokon gaz fejlodik, es a tojashejban az oldat megvorosodik.
Magyarlizat
Cl, + 2 e - ,
anod:
2 CI-
katod:
2 HzO+ 2 e : = Hz + 2 OH-.
Megjegyzes
A kiserlet soran a tojashejnak diafragma szerepe van. U gyanebben a berende
zesben a natrium-klorid higanykatodos e1ektrolizise is elvegezheto oly medon,
hogya tojashejba egy-ket csepp higanyt tesziink nagyon ouatosan! es erre ontjuk
a natrium-klorid-oldatot. A higanyba nyulik bele egy vasdrot, amely az aram
bevezetesere szolgal, es az aramforras negativ sarkahoz kotott. Az anod ebben
az esetben is grafit.
226
Az anodreakcio megegyezik az elozoleg targyalttal, a katodreakcio azonban:

Na + + e" = Na, az igy keletkezett natrium a higannyal natriumamalgamot
alkot (amely viz hatasara felbomlik natriumra es higanyra). A natrium a vizzel
redoxireakcioba lep: 2 Na + 2 H 20 = 2 Na + + 2 OH - + H 2' A keletkezett hid
roxidionok miatt a fenolftaleines natrium-klorid-oldat a tojashejban megvoroso
dik.
Megjegyzes
Az elektrolizishez a grafitkat6d helyett gyakran vaskatodot alkalmaznak,
mert ezen kisebb a hidrogengaz levalasi potencialja. Natrium-klorid-oldatban
ellentetben a natrium-szulfat-oldattal, grafit, iIletve grafit es vaselektr6dok ko
zott a so elektrolizise kovetkezik be, mivel a kloridion levalasi potencialja igen
kiesi.
18. Natrium-klorid-oldat higanykatodos elektrolizise

Sziikseges anyagok: telitett natrium-klorid-oldat, fenolftalein indikatoroldat,
higany, grafitrud I db, 15-20 cm-es vashuzal I db,
eszkozok: ket vegen nyitott, oldalcsovel ellatott iivegcso (atmero = 3-3,5 em)
I db, gumidugo I db, gumidugo 3 furattal I db, csepegteto tolcser I db,
Mohr-szorito I db, Bunsen-allvany befogodioval, derekszogben meghajIitott
iivegcso 2 db, 100-150 em 3-es fOzopohar I db, vezetekek, egyenararmi fesziilt
segforras,
Vegrehajtas
Az iivegcsovet kiesit ferden allvanyba szoritjuk, es a ket gumidugoval lezar
juk. A harom furani dugoba helyezziik a ket darab derekszogben meghajlitott
iivegcsovet, es a grafitelektrodot, Az egyik iivegcsore gumicso csatlakozassal
rakapcsoljuk a esapos csepegtetotolcsert, amelyet allvanyon rogzitiink. A rnasik
gurnidugot atfurjuk a vashuzallal, ez biztositja az aram bevezeteset a higanyba.
Az iivegcso oldalcsovere - Mohr-szoritoval ellatott gumicso segitsegevel
iivegcsovet kapesolunk, amely a fozopoharba nyulik. Az oldalcso csapjat elzar
juk es a csepegteto tolcseren keresztiil a reagens iivegcsobe kb. 5-8 em! higanyt
toltiink, majd annyi telitett natrium-klorid-oldatot, hogy a grafitelektrodot
ellepje. Elzarjuk a csepegteto tolcser csapjat is es beletoltiink meg kb. 20 em"
higanyt. Az oldalcso alatti poharba desztillalt vizet ontiink, amelybe par esepp
fenolftalein indikatort tesziink. Ezutan a kesziilekre 12-15 volt egyenaramot
kapesolunk. Az anod a grafitelektrod, a katod a higany, amelybe az arambeve
zetest a vele kozvetleniil erintkezo vashuzal biztositja.
Az elektrolizis megkezdese utan megfigyelhetjiik, hogy az elektrolizisterben
elenk gazjej/odes indu/t meg, s mar szagarol felismerheto a k/6rgaz. Ha a kiveze
227
NaCI-oJdat
t ,.- higany
3.2/. libra. A kosooldat

higanykatodos elektrolizise
to uvegcso vegehez kalium-jodidos sziiropapirt tartunk, azonnal megbamul.

Koriilbelol 5-10 perc mulva az oldalcsovon keresztiillassan .Jiiganyt" csepegte
tiink a poharban levo fenolftaleines desztillalt vizbe, amelyben gazbuborekok
kepzodeset eszleljiik, es az oldat lila lesz. A higanyelvezetessel egyidejiileg a
csepegteto tolcserbol potoljuk az eltavolitott higanyt.
Magyarazat
anod:
2 Cl - = 2 Cl + 2 e - = C1 2
A keletkezett klorgaz a 2 1- + CI 2 = 2 Cl" + 12 reakcio reven kimutathato, a
kdlium-jodidos sziiropapir meqbarnul.
katod: 2 Na + + 2 e - = 2 Na reakcio megy vegbe, de a keletkezett femnatri
urn a higannyal natriumamalgamot alkot. Viz hatasara a natriumamalgarn
natriumra es higanyra bomlik, a natrium pedig redoxireakcioba lep a vizzel:
2Na+2H 20 = 2Na++20H-+H 2
A lugos kemhatast az oldatban jelenlevo hidroxidionok okozzak.
19. A cink-szulfat-
es a kalium-jodid-oldat elektrolizise
Sziikseges anyagok: 1 mol/dm' koncentraciojii cink-szulfat-oldat, 1 mol/dm!

koncentracioju kalium-jodid-oldat, univerzal vagy lakmusz indikatoroldat, 1%
os kemenyitooldat,
eszkozok: U alaku elektrolizalocso 2 db, Bunsen-allvany diokkal Z db, grafit
elektrodok 4 db, vezetekek krokodilcsipesszel, egyenaramu fesziiltsegforras.
228
Vegrebajtas
Az egyik U-csovet 2/3 reszig toltsiik meg cink-szulfat-oldattal, a masikat
kalium-jodid-oldattal. Helyezziik az Ll-csovek szaraiba a grafitelektrodokat es
kossuk ossze az egyenaramu fesztiltsegforrasok sarkaival. Kb, 12-24 voltos
arammal elektrolizaljunk 5-10 percig. Az elektrolizis soran megfigyelhetjiik,
hogy az elso U-cso katodjan sziirke reteg kepziidik, anodjan pedig gazjejlodest
tapasztalunk. A masodik U-cso katodjdnak kiirnyezetet indikatorral megcsep
pentve lrigos kemhatast eszlelunk, es gaz fejlOdik, mig anodjanak kbmyezeteben
bama szinezodest tapasztalunk, amely kemenyitiioldattal megcseppentve kek
szinreakciot ad.
Magyalizat
Az elso esetben:
an6d:
Az anodter savas kemhatasu lesz.
kat6d:
A masodik esetben:
kat6d:
2 HzO+ 2 e-
------lo
Hz + 2 OH -.
A katodter lugos kemhatasu lesz.

anod :
2 I" + 2 e -
------lo
2 I ------lo I z-
A kivalt j6d a kemenyitovel kek szinreakci6t ad.

Megjegyzes
A kiserletek bizonyitekot szolgaltatnak arra, hogy vizes oldatban a szulfat
es a kaliumionok inert elektrodokon (pI. grafit) nem tudnak levalni, igy, ha
kalium-szulfat-oldatot elektrolizalunk inert elektr6dok kozott, ez tulajdonkep
pen "viz-elektrolizis" lesz. A cinkionb61 a cink, a jodidionbol a jod, az inert
elektrodokon Ie tud valni.
20. Cink-jodid-oldat elektrolizise

Sziikseges anyagok: telitett cink-jodid-oldat, 1%-os kemenyitooldat, desztil
lalt viz,
eszkozok: U alaku elektolizalocso, 200 cmt-es Erlenmeyer-Iombik, grafit

elektrodok 2 db, egyenararnu fesziiltsegforras, vezetekek krokodilcsipesszel
2 db, Bunsen-allvany,
229
Vegrehajtas
Az U alaku elektrolizalocsovet allvanyba erositjuk, majd telitett eink-jodid
oldatot ontiink bele. Az Ll-cso ket szaraba grafitelektrodokat helyeziink es
12 volt egyenararnot vezetiink at a rendszeren. 1-2 perecel az elektrolizis megin
dulasa utan az anodot tartalmazo csoreszbe 1%-os kemenyitooldatot csepegte
tiink. Nehany perces elektrolizis utan megfigyelhetjiik, hogy a levdlo cink a
katodot sziirke reteqqel onta be, az anodon levalo jod pedig a kemenyitiioldattal
kek szinreakciot adott.
Magyarazat
Egyenaram hatasara az
anodon:
21- -------.. 21 + 2 e" -------.. 12 ,
a katodon:
Zn 2 + + 2 e - -------.. Zn,
oxidacios-redukcios folyamatok mennek vegbe.

Megjegyzes
Cink-jodid-oldat keszitese:
a) 10 g finom cinkport 30 g joddal osszekeverunk es 200 em 3-es Erlenmeyer
lombikba szorjuk. 40 em! desztillalt vizet adunk a keverekhez es enyhen mele
gitjiik, A reakcio befejezodese - az oldat elszintelenedese . . : utan 25 em? desztil
lalt vizet adunk az elegyhez es az oldatot megsziirjiik.
b) Kalium-jodidos jodoldatot addig higitunk, mit a jod vorosbarna szine jol
ervenyesiil. Az oldatba keyes einkport szorunk, jol osszekeverjuk, megvarjuk,
hogy leulepedjek, Ha az oldat nem szintelenedett el teljesen, ujabb adag einkport
adunk az oldathoz, majd megsziirjiik. A kovetkezo reakciok jatszodnak Ie:
Zn + 12 = Zn 2+ + 2 1- .
Zn
Zn 2 + + 2 e - .
21+2e- = 21-.
e) Eloallithatjuk a cink-jodid-oldatot cink-szulfat, es kalium-jodid-oldatok
elegyekent (l mol/dm' koncentracioju oldatokat hasznaljunk) is, mivel a grafit
elektrodokon, az emlitett koriilmenyek kozott az oldatelegyben jelenlevo ion ok
koziil a cinko, illetve a jodidionok redoxireakcioja kedvezrnenyezett.
A kiserlet irasoetitiin, illetve diaoetitii segitsegevel is bemutathato. Az irasveti
ton valo bemutatas specialis elektrolizalo kiivettat, a diavetitos bemutatas
ketrekeszes alul atjarhato kiivetta alkalmazasat kivanja meg. Az utobbi kapha
to a Calderoni-nal, Az egyenararmi aramforras szerepet az elso esetben 9 voltos
elem, a masodik esetben 4,5 voltos laposelem jatssza. A jo megfigyelhetoseg
erdekeben mindket esetben 1%-os eink-jodid-oldatot es hig kemenyitooldatot
alkalmazzunk. A katod feliiletere kivalt eink - bar kivetitve sotet szinnel lathato
230
- 2 mol/drrr' koncentraciojti sosavoldattal megeseppentve szemleletesse teheto,

mivel a cink-sosavoldat (ox6niumion) reakci6ja soran keletkezett hidrogengaz
intenziv buborekkepzodessel jar, ami j61 lathato.
21. Elektrolizis reaktiv elektroddal
Sziikseges anyagok: 1 mol/dm' koncentraciojii natrium-szulfat-oldat, voros
rez lemezek elektrodnak, grafitrud elektr6dnak, koncentralt amm6niaoldat,
sav-bazis indikatoroldat,
eszkozok: egyenaramu feszultsegforras, iiveg U-csd, Bunsen-allvany, dio,

elektromos vezetekek, krokodilcsipeszek.
Vegrehajtas
Toltsilk fel az U-csovet 3/4 reszig natriurn-szulfat-oldattal. A cso mindket
szaraba helyezziink el egy-egy vorosrez lemezt, es kossuk ossze az egyenaramu
aramforras pozitiv es negativ sarkaval, Inditsuk meg az elektrolizist. Nehany
perc mulva az anod kornyezete megkekiil. Ekkor szakitsuk meg az aramkort,
emeljiik ki az elektrodokat es cseppentsiink az anod kornyezetebe koncentralt
ammoniaoldatot, a katod kiimyezetebe pedig fenolftalein, lakmusz vagy univer
zal indikatoroldatot. Az indikator luqos kemhatdst jelez, az anod komyezete
pedig siitetkek szinii lesz.
Magyarazat
Az anodon a rez oxidalodik: Cu = Cu 2 + + 2 e -, oldatba megy, a hidratalt
rez(II)ionok szioe kek. Koncentralt ammoniaoldattal rez-tetramin-komplexet
kepez, amelynek szine sotetkek :
Cu2+ +4 NH 3 ~ [Cu(NH 3)4]2+,
sotetkek
A katodon a viz redukei6ja megy vegbe:
2H 20+2e- =
H 2+20H-.
Az igy keletkezett hidroxidionok okozzak a lugos kemhatast.
Megjegyzes
A kiserlet rezanod es grafitkatod mellett is elvegezheto.
22. Rez tisztitasa elektrolizissel

Sziikseges anyagok: vorosrez lemez, grafitnid, 1 mol/dm 3 koncentracioju
kensavoldat,
eszkozok: egyenaramu fesziiltsegforras, nagyobb kristalyositocsesze, Bunsen
allvany, befogodio, elektromos vezetekek, krokodilcsipeszek.
231
Vegrehajtas
Nagyobb kristalyositocseszet (200 cm ') 2/3 reszeig I mol/dm? koncentracioju
kensavoldattal toltiink meg, majd a rezlemezt az aramforras pozitiv sarkahoz
(a nod) kotjiik, a szenrudat pedig a negativ sarokhoz (katod). Ezutan 8-10 percig
elektrolizalunk, Megfigyelhetjiik, hogy az oldat kek szinu lesz es a szenrudon
vekony voros reteg (rez) rakodik le.
Magyarazat
Az anodon a rez oxidalodik, oldatba megy: Cu = Cu 2 + + 2 e - , a hidratalt
rez(II)ionok szine kek.
A katodon a rezionok redukcioja megy vegbe:
Cu 2 + + 2 e - = Cu, a kivalt rez voros szinii.
Megjegyzes
Az oldatban levo Cu H -ionok azonositasa koncentralt ammoniaoldattal is
elvegezheto.
Az iparban ezt az eljarast rez tisztitdsdra hasznaljak, ebben az esetben a katod
nagy tisztasagu vorosrez. Elektrolitikus tisztitassaI99.5%-os tisztasagu rez allit
hato elo, ha a katod anyaga nagytisztasagu rez. Ebben a kiserletben azert nem
rezkatoddal dolgoztunk, mert a vorosrez katodon az elektrolizis kovetkezteben
kivalt elemi rez - mivel szine a katod anyaganak szinevel megegyezik - nem jol
lathato.
23. Elektrolizis burgonyaban
Sziikseges anyagok: burgonya I darab, reagens kalium-jodid-oldat. univerzal
indikatoroldat, vagy zoldsegindikatorok,
eszkizik: egyenaramu aramforras, vezetekek, 10 em? feliiletii rezlemez 2 db,
eziistdrot vagy eziist kiskanal I db.
Vegrehajtais
a) A burgonyaba oldalrol vezessiink be egy rezlemezt, illetve masik oldalrol
egy eziistkanalat vagy eziistdrotot. A rezlemezt kapcsoljuk az aramforras nega
tiv, az eziistkanalat a pozitiv polusara. 9-14 voltos egyenarammal elektrolizal
juk 10--15 percig, majd szakitsuk meg az aramkort, Vagjuk kette a burgonyat
az elektrodok men ten hosszanti iranyban es cseppentsiik meg az anod, iIletve
a katod kornyezetet univerzal indikatoroldattal. Megfigyelhetjiik, hogy a katod
kiirnyezete lugos, az anode pedig savas kemhatast mutat.
b) A burgonyaba az elobbi medon vezessiink be anodkent es katodkent is
egy-egy rezlemezt es a) szerint elektrolizaljunk, Vagjuk kette a burgonyat es
figyeljiik meg, hogy az anod kbmyezete meqkekidt, Ezutan cseppentsiik meg a
katod kiimyeket indikatorral es figyeljiik meg, hogy az indikator lugos kemha
tast jelez a katod kornyezeteben.
232
bazikus kemhatas
"k~
(jodkivalas)
burgonyametszet
3.22. QlJr(~. Elektrolizis burgonyaban
c) A burgonyaba melyedest vagunk, ebbe keyes kalium-jodid-oldatot ontunk.

Ket rezelektrodot vagy katodkent rezet es anOdkent eziistot vezetiink be a
burgonyaba az e16bbi medon. 1(}-15 perces elektrolizis utan a burgonyat kette
vagva megfigyelhetjiik, hogy az anod ksrnyeke megkekiUt, mig a katod kornye
zetet indikatorral megcseppentve higos kemhatast tapasztalunk.
Magyuazat
a) Egyenaram hatasara a kovetkezo folyamatok mennek vegbe az elektrodo
kon:
an6d:
3 H 20 ---1/2 O2+2 H 30+ +2 e.
katod:
2H 20+2e-
H 2+20H-.
A viz elektrodfolyamatai kovetkezteben az anodter savas, a katodter bazikus

kemhatasu lesz.
b) A kat6don az elobbivel megegyezo elektrodfolyamat megy vegbe, ezert
lesz bazikus a kemhatas. Az anodon a kovetkezo elektrodfolyamat megy vegbe:
Cu
Cu2+ + 2 e ".
A hidratalt rez(II)ionok jelenletet mutatja az anodter megkekiilese.
c) Az elektrOdfolyamatok a kovetkezok:
Rezanod es katad eseten:

an6d:
elektrod
2 CUH +4 I" --- 2 CuI + 12 ,
Az igy kivalt jod adja a burgonya kemenyitejevel a kek szinreakci6t.
A kat6don az a), b)-vel megegyezo folyamat megy vegbe, igy a kat6dter higos
kemhatasu lesz.
233
Eziistanod es rezkatod eseten:

anod:
2 1- ------. 12 + 2 e- .
Az igy keletkezett jod adja a burgonya kemenyitojevel a kek szinreakciot,

A katodreakcio megegyezik az elozoekkel.
24. On el6allitasa on(II)-klorid elektrolizisevel

Sziikseges anyagok: on(II)-klorid, 2 mol/drrr' koncentracioju sosav,
eszkozok: porcelantegely, vas haromlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego,
grafitelektrodok 2 db, egyenaramu aramforras, 200 cm 3-es fozopohar I db.
Vegrehajtas
Egy porcelantegelyt felig toltimk kristalyos on(II)-kloriddal, es vas haromla
bon allo azbesztes drothalora helyezziik. A tegelybe a kristalyok koze grafit
elektrodokat helyeziink, amelyek vegeit 24 voltos egyenaramu aramforrashoz
kapcsoljuk. Az on(II)-kloridot enyhe melegitessel megolvasztjuk, es az olvade
kot 15-20 percig elektrolizaljuk, Az elektrolizis befejezese utan a porcelantegelyt
lehiitjiik, fozopoharba tessziik, es az omledekhez 2,0 mol/drrr' koncentracioju
sosavat ontiink. A kioldas utan megfigyelhetjiik a tegelyben visszamaradt 6nro~
qoket,
SnQ2 -olvadek
3.23. dbra. On-klorid-olvadek elektrolizise
Magyarazat
Az olvadekban elektromos aram hatasara a kovetkezo elektrodfolyamatok
mennek vegbe:
katod:
anod:
Az at nem alakult on(II)-klorid sosavval kioldhato. Az on sosavban nem
oldodik (redoxipotencialok), igy a tegelyben marad.
234
25. Szenhidrogenek el6allitasa zsirsavak elektrelizisevel

Sziikseges anyagok: 1O%-os ecetsavoldat, 1 mol/dm? koncentracioju natri
um-hidroxid-oldat, meszes viz, fenolftalein indikatoroldat,
eszkozok: Hoffrnann-fele vizbonto kesziilek, gumicsovek, iivegpipa, gazmoso
palack, kemcsovek, egyenaramu aramforras.
Vegrehajtas
Hoffmann-fele vizbonto kesziileket megtoltiink 1O%-os ecetsavoldattal, arne

lyet elozoleg gyengen meglugositottunk. A keszulek csovegeire gazelvezeto
gumicsovet huzunk. A katodterbol kivezeto gumicso veget (ezt iivegpipaval
szereltiik fel) kozvetleniil a gazfelfogo edenybe vezetjiik. Az anodterbol kivezeto
csovet fenolftaleinnel megfestett es meszes vizet tartalmazo gazmoso palackon
vezetjiik at. Ehhez csatlakoztatjuk a gazfelfogo eszkozt. Az elektrolizist 24 volt
fesziiltsegkillonbseggel inditjuk meg. Rovid ido mulva a kesziilekben az anodon
es a katodon buborekkepziides figyelheto meg. A keletkezett gazok szintelenek.
A katodterbol felfogott gaz meqqyujthato, Az anodterbol tavozo gaz a meszes
vizet meqzaoarositja, a piros fenolftaleint elszinteleniti. A felfogott gaz meg
gyujthato.
3.24. abra. Szenhidrogenek szintezise zsirsavak elektrolizisevel
235
Vigyazat
Ha tulzottan meglugositjuk az oldatot, akkor az eeetsav elektrolizise helyett
a viz elektrolizise megy vegbe.
Magyarazat
Ha alifas karbonsavakat semleges, vagy gyengen higos oldatban anodosan
oxidalunk, akkor ket alkilgyok dekarboxilezodik, s az alkilgyokok dimerizalod
nak.
kat6d:
2H 20+2e = 20H-+H 2
an6d:
2 CH 3COO = 2 CO 2 + C 2H 6 + 2 e.
Megiegyzes
Az eeetsav elektrolizise a vizbontasnal j6vallassabban megy vegbe. Az oldat
enyhe lugositasa, semlegesitese natrium-acetat-oldattal is tortenhet. (100 crrr'
oldathoz kb. 0,5 em? natrium-acetat-oldat.) Az acetation oxidaciojakor keletke
zett szen-dioxid es etangaz egyiittes terfogata a kat6dfolyamat soran keletkezett
hidrogengaz terfogatanak haromszorosa (szamitott ertek).
26. ElektrOd - mint irotoll

Sztikseges anyagok: telitett natrium-klorid-oldat, vasszog, fenolftalein indi
katoroldat, sziiropapir,
eszkozOk: 4,5 voltos zseblampaelem, elektromos huzalok krokodilcsipesszel,
kb. 20 x 20 em-es femlap,
Vegrehajtas
A femlapra helyezziink fenolftaleines natrium-klorid-oldatba martott sziiropa
pirt. A zseblampaelem pozitiv sarkat kossuk ossze huzal segitsegevel a femlap
pal. Az elem negativ sarkabol kiindul6 vezetek vegere krokodilcsipesz segitsege
vel kapesoljunk vasszoget es ezzel irjunk las
san
es ovatosan a nedves sztiropapirra. Az
remlap
iras piros (lilas) szinii lesz a nedves papiron.
fenolftaleines NaCl-oldanal
atitatottszur6papfr
1.25. abra. Elektrod - mint irotoll
236
Magyarazat
Egyenaram hatasara a natrium-klorid vizes oldataba elektrolizis megy vegbe.
katod:
katod:
2H 20+2e- = H 2+20H-.
A katod kornyezete igy luqos kemhatasu lesz, amit a fenolftalein indikator lila
szinnel jelez.
an6d:
2 CI- = Cl 2 + 2 e - ,
Cl 2 + H 20 = HCl+ HOCl.
Az anodreakcio soran felszabadulo klor kellemetlen szaga j61 erezheto.
27. Fraktalstrukturak megfigyelese eziistion-tartalmu oldat elektrolizisekor

a leveg6-viz hatarfeliileten
Sziikseges anyagok: 200 cm ' 0,1 mol/dm? koncentracioju ammonias eziist
nitrat-oldat, ket elektrod, amelyek koziil a katodkent kapcsoltnak rninel kisebb
hegye legyen (pt gombostii),
eszkozok: 250 crrr'<es fozopohar, 24 V-os fesziiltseget szolgaltato egyenaramu
feszultsegforras, potenciometer a fesziiltseg ellenorzesere,
Vegrehajtas
Az eziist-nitrat-oldatot ontsiik a fozopoharba es az anodnak szant elektrodot
ugy helyezziik bele, hogy kozel legyen a pohar falahoz es a folyadek szintje ala
erjen. A katodot a pohar kozepebe helyezziik ugy, hogy a vege eppen csak
erintse az oldat feliiletet.
Kapcsoljuk a 22,5 V-os fesziiltseget az elekt
rodokra, es ha folt kepzodik a katod korul,
akkor emeljiik egy kicsit feljebb. Nehany masod
perc alatt virag, iIIetve fa alaku eziist valik ki a
katod koriil.
3.26. abra. Fraktalstruktura
237
'.
Magyarazat
Az elektroliziskor az eziistionok redukcioja reven keletkezett eziist - a katod
kis feliilete miatt - csak kismertekben kepes kivalni az elektrodra, ezert oldal
iranyban nooekszik, A magyarazat nem teljes, de kozepiskolas szinten elkepzel
hetove teszi a latottakat.
3.5. Korrozio
28. Femek elektrokemiai korrozioja
Sziikseges anyagok: I mol/dm' koncentracioju kensavoldat, rezlemez, cinkle
mez,
eszkozok: fozopohar 200 cml-es, aram-feszultsegrnero miiszer, huzalok, kro
kodi\csipeszek.
Vegrehajtas
a) 200 crrrl-es fozopoharba ontsiink kb. 100 cm ' kensavoldatot. Helyezziink
az oldatba cink- es rezlemezt. Megfigyelhetjiik, hogy a cinklemez feliileterol
gazbuborekok tavoznak, mig a rezlemez feliilete valtozatlan marad.
b) Ezutan kossiik ossze a ket lemezt arammero miiszer kozbeiktatasaval.
Megfigyelhetjiik, hogy a miiszer aramot jelez, es a rezlemez feliileten gazbubore
kok jelennek meg.
Magyarazat
a) A kensavoldat es a cinklemez kozott a kovetkezo reakcio megy vegbe:
Zn + 2 H 30+
-----?
Zn 2+ + H 2 + 2 H 20,
Zn -----? Zn 2+ + 2 e,
2H 30++2e-
= H 2+2H 20.
A rez es kensav kozott nem megy vegbe reakcio, ahogy ez a standard-redoxi

potencialok osszehasonlitasabol is kovetkezik.
b) Ha a cinklemezt femhuzallal osszekotjiik a rezlemezzel, akkor a cink altal
leadott elektronok atmehetnek a rezlemezre, amely ezaltal negativ toltesiive
valik. A pozitiv toltesii H 30 +-ionok a rezlemez fele ararnlanak es ennek feliilete
rol veszik fel a redukci6jukhoz szukseges elektronokat. lgy a ket femlemez
kozott feszultseqkiilbnbseq lesz, s az arammero miiszer ararnot jelez. Tulajdon
keppen egy Daniell-elem jott letre,
2H 30++2e-
238
= H 2+H 20.
29. A leveg6 oxigenjenek szerepe a korrozioban

Szukseges anyagok: koncentralt sosav, feldarabolt rezdrot, CO 2 -gaz, oxigen
gaz, desztillalt viz, sziiropapir, kone. NH 3-0Idat,

eszkozok: kemcso 4-5 db, szen-dioxid es oxigengaz fejlesztok, a gazok beveze
tesere szolgalo iivegcsovekkel, gumidugok.
Vegrehajtas
10-12 g feldarabolt rezdrotot forraljunk koncentralt sosavban, majd ontsiik

Ie a savat, a darabokat mossuk desztillalt vizzel savmentesre es sziiropapir
kozott szaritsuk meg.
a) Ontsunk kemcsobe 5-8 em? koncentralt sosavat es lassu CO 2 atvezetessel
(1-2 buborek/s) iizziik ki belole a levegot. Kb. to perc utan fejezziik be a
gazbevezetest, dobjuk bele az elokeszitett rez negyedet es gumidugoval zarjuk
Ie a kemcsovet.
b) Az elozovel egyezo osszetetelii, de kezeletlen koncentralt sosavval keszitett
rendszer.
c) A kezeletlen koncentralt sosavba bedobjuk az elokeszitett rez negyedet, es
a behelyezes utan azonnal elkezdjiik az oxigen atbuborekoltatasat.
d) Az elokeszitett rez egynegyedet tegyiik oraiivegre es ontsiink ra annyi
koncentralt sosavat, hogy a rez egy resze erintkezhessen a levegovel. A c)
rendszer nehany perc mulva sdrqulni kezd, 30-40 perc utdn eriisen sarqa szinii.
A d) rendszernel qyenqebb sarqa szint eszleliink. A b) rendszer aliq szinezbdik
el, mig az a) valtozatlan marad. Ha a szinkulonbsegek nagyon kicsik, adjunk
a rendszerekhez folos mennyisegii koncentralt ammoniaoldatot. A megjeleno
sotetkek szinben, intenzitasban mar jelentosebb elteresek mutatkoznak.
Magyarazat
A rez standard-redoxipotencialja + 0,34 volt, ezert az asvanyi savak (pI.

sosav) nem oldjak hidrogenfejlodes kozben. Reakciot csak az oxidalo tulajdon
sagu savak eseteben tapasztalunk. Az oxidaloszer szerepet jelen esetben az
oxigen tolti be, mivel savas kozegben az
02 + 4 H+ + 4 e:
-----?
2 H 20 ,
E1 = + 1,229 volt
egyenlet szerint oxidal.

Megjegyzes
A kiserlet koncentralt, 20%-os ecetsavval (etelecet) is elvegezheto, bar itt az

oldodas lassubb, meg oxigen jelenleteben is. Az oldodasi kiilonbseg detektalasa
hoz ammoniaoldat felhasznalasaval kb. 2 ora sziikseges. Az utobbi kiserlet
illusztralja a rez vagy rezbevonatu edenyek veszelyesseget, es savanyu etelek
tarolasara valo alkalmatlansagukat.
239
30. A korrozio szemleltetese Evans-fele levegoztetesi galVlinelem

segiisegevel
Sziikseges anyagok: I %-os 2,2'-dipiridil hig sosavas oldata, 0,04%-os alkoho
los brorntimolkekoldat, 0,1 mol/drn ' NaCl-oldat,
eszkozok: 100-200 cm l-es fozopohar 2 db, telitett natrium-kloridos agar
agar-ral toltott sohid, megfeleloen letisztitott es polirozott vaslemez vagy vas
szog 2 db, mikroampermero.
Vegrehajtas
A galvanelem osszeallitasat a 3.27. libra mutatja. A poharakban levo elektrodo
kat kossiik ossze mikroampermeron keresztiil, majd az 50-50 em! 0,1 mol/dm'
koncentracioju NaCl-oldatot tartalmazo fOzopoharak koziil az egyikbe merjiink
2-3 em' 1%-os 2,2'-dipiridil hig sosavas oldatat, a masikba pedig 5--6 esepp
0,04%-os alkoholos bromtimolkekoldatot, Az utobbi fOzopobarba helyezziink
egy kapillarist ugy, hogy az elektrod
feluletehez erjen, majd buborekoltas
levego
sunk levegot a feliiletehez, Az amper
+-- merd kb. 20 A ararnot jelez. Nehany
perc mulva a buborekoltatott elektr6d
kornyezeteben megkekiil az oldat, a
masik elektrod komyezete pirosra szi
nezbdik.
NaCl-oldat
3.27. libra. Evans-fele levegoztetesi galvanelem
Magyarazat
A leveqbztetett elektrod oxigenelektrodda valik es katodkent funkcional,
A nem levegoztetett elektrodon (anod) Fe 2 + -ionok oldodnak Ie (ez tulajdon
keppen a vas korrozioja).
Megjelenesiiket jelzi a 2,2'-dipiridil jelenleteben megjeleno piros szin. Az

anodon marado elektronok az ampermeron athaladva a katodra keriilnek es a
2 H 20+02+4e-
~40H-
folyamatban vesznek reszt. A kepzodo 0 H- -ionokat jelzi az indikator kek szine.

Az aramkor a kloridionoknak az anod fele torteno elmozdulasaval zarul, az
elem folyamatainak brutto egyenlete:
2 Fe+4 NaCl+0 2+2 H 20
240
2 FeC12+4 NaOH.
3 t. Az erintkeusi korr6zi6 szemleltetese

(Ket alternativ kiserlet)
I. Sziikseges anyagok: I: l-es higitasu koncentralt sosav, aluminium- es rezle
mez,
eu.k.a'l.ak.~
\00 cm3-e~ {Q'Z.Q~()hat \ db, m\iat\':Ia~ c~\:pe~'Z., .emc~o.
Vegrehajtas
Az I: I aranyban higitott koncentralt sosavoldatba helyezziink aluminium
es rezlemezt ugy, hogy ne erintkezzenek egymassal. Az aluminium oldodik a
sosavban es gazfejlodest figyelhetiink meg, a rez nem. Ezutan a rezlemezt helyez
ziik miianyag csipesszel az aluminiumlemezre es enyhen szoritsuk ra, vagy
hajlitsuk meg az aluminiumlemezt es csusztassuk bele a rezlemezt, hogy erint
kezzenek. Azt tapasztaljuk, hogy a ke
AI-Iemez
letkezett gaz (hidrogen) a rezen fog le
_ - - _ _1
valni, mikozben az aluminium oldodik,
3.28. libra. Erintkezesi korrozi6
Cu-lemez
Magyarazat
Az aluminium standard-redoxipotencialja - 1,66 volt, joval kisebb (negativabb)
a cinknel, amelynek standard-redoxipotencialja - 0,76 volt, ugyanakkor s6sav
ban lassabban oldodik, igy alkalmasabb az erintkezesi korrozio szemleltetesere.
Az aluminium a sosavval redoxireakcioba lep:
AI+3HCI = AICh+ 1,5 H 2 .
A rez a sosavval nem lep reakcioba, ami + 0,34 voltos standard-redoxipoten
cialjabol is kovetkezik.
Az Al ~ AI3+ + 3 e " reakcio soran az aluminium elektront ad le, igy a
reznel joval negativabba valik. A rezzel valo erintkezes soran az elektronok
atmennek az elektronhianyos rez feliiletere es a pozitiv toltesii oxoniumionok
onnan veszik fel az elektronokat. lgy egy helyi elem keletkezik, amely meggyor
sitja az aluminium korroziojat (oldatbamenetelet).
Megjegyzes
A kiserlet ugy is modosithato, hogy kemcsobe helyezett aluminiumporra vagy
lemezre ontiink sosavat. A gyenge gazfejlodes CuCl 2-oldat hozzacsepegtetese
hatasara ugrasszerfien meggyorsul.
16 575 KisCrlct a kemia tanitaahoz
241
2. Sziikseges anyagok: kristalyos NaCl es kalium-hexaciano-ferrattl ll),
I %-os alkoholos fenolftaleinoldat, zsirtalanitott vaslemez es rezlemez

(2,5 x 2,5 x 0, I em),
eszkozok: 150-200 cm ves fozopohar I db.
Vegrehajtas
Rogzitsiik szorosan egymas melle egy kb. 2,5 x 2,5 x 0,1 em-es vas-, es ugyan
ilyen rneretii rezlemezt es az elozo kiserletben leirt reagensoldatbol (0,55 g NaC!,
0,03 g K 3Fe(CN)6' 2 g agar-agar, I %-os alkoholos fenolftaleinoldat) 1 cm 3 -t
folyassunk melegen a ket lemez erintkezesi helyere. Nehany perc mulva a 3.29.
abran lathato kep jelenik meg. Lehiiles kozben a folyadek gelle dermed. A vason
kek foltot a rezen pediq voros szint latunk, A vason a gelfolt peremen is megjele
nik a voros szin.
kek folt (an6d)
vas
rez
voros folt (kat6d)
3.29. abra. Enntkezesi korrozio
Magyarazat
A negativabb standardpotencialu vason leva kek folt jelzi az anodos helyet
(lasd elozo kiserlet !), a rezen a voros szin pedig a katodos helyet. A vason a
gelfolt peremen azert jelenik meg a voros szinezodes, mivel itt a jo oxigenella
tottsag miatt lejatszodhat a 2 H 20 + O 2 + 4 e - ~ 4 OH - katodos folyamat.
Megjegyzes
Az erintkezesi korrozio fellephet azonos femen is, ha annak nem homogen
a feliilete.
32. Gyorsitott korroziovizsgalat

Sziikseges anyagok: 3 %-os natrium-klorid-oldat, desztillalt viz, csapviz,
2,5 x 2,5 x 0,1 cm-es zsirtalanitott vaslemez 3 db, 2,2'-dipiridiloldat.
eszkozok: 100 cm 3-es fozopohar 6 db.
Vegrehajtas
Ket-ket fOzopoharba toltsiink desztillalt vizet, esapvizet es natrium-klorid
oldatot. A paras szamu poharakba tegyiink egy-egy zsirtalanitott vaslemezt, a
paratlanokat tegyiik felre vakproba celjaira, 40-60 perc mulva a vaslemezeket
242
kiemelve pipettazzunk minden poharba - azokba is, amelyekben nem aztak

vaslemezek - 0,5 em? 2,2'-dipiridiloldatot. A desztillalt vizes poharakban nines
elszinezodes, a esapvizet tartalmazokban a vakproba is adhat halvany elszinezo
dest, a vaslemezt tartalmazo azonban erosebben piros lesz. A legerosebb elszine
zodest az a natrium-klorid-oldat rnutatja, amelyben a vaslemez azott,
Magyarazat
Az anodos folyamat: Fe ------. Fe 2 + + 2 e -.
A 2,2'-dipiridiloldat a Fe 2 + -ionok jellemzo reagense, a voros szin tehat ezek
jelenletet jelzi az oldatban. A csapviz tartalmaz olyan pozitiv toltesu ionokat,
amelyek felveszik a vas altal leadott elektronokat es igy meggyorsitjak a korrozi
01. U gyanezt teszi a vizben oldott oxigen is:
A 3%-os natrium-klorid-oldatnak meg eleg nagy az elektromos vezetokepessege

(sok szabadon mozgo iont tartalmaz), de meg viszonylag sok exigent kepes
oldani, ezert felhasznalhato gyorsitott korroziovizsgalatra.
33. A vas korroziojanak vizsgalata

Sziikseges anyagok:
kristalyos NaCI,
kalium-hexaciano-ferrattlfl)
K 3Fe(CN)6' agar-agar, I %-os alkoholos fenolftaleinoldat, zsirtalanitott vasle
mez (5 x 5 x 0,1 em-es),
eszkozok: 150 vagy 200 cm 3-es fozopohar I db.
Vegrehajtas
0,55 g NaCI-t, 0,03 g K3Fe(CN)6-ot es agar-agart oldjunk melegites kozben
100 em? vizben, adjunk hozza 1 em? 1%-os alkoholos fenolftaleinoldatot es a
meg meleg reagensbol folyassunk 0,5 cm 3-t egy kb. 5 x 5 x 0,1 em-es elozetesen
zsirtalanitott vaslemez kozepere. Nehany pere mulva a 3.30. abran lathato kep
alakul ki. Kiizepen kek folt, e koriil rozsdagyiirii, a gel peremen pedig voros
szineziides jelentkezik.
~~~..--+a-t~--f--
voros gyuru (katod)

rozsdagyuru
~".,.;:!w---r- kek folt (anod)
3.30. libra. A vas korroziojanak vizsgalata

16
243
Magyarazat
A kek folt az anodes helyetjelzi. Az oxidalo vasatomok hexaciano-ferraulll)
ionokkal kek szinii vegyiiletet (Turnbull-kek) adnak.
Fe~ Fe 2+ +2e-,
3 Fe 2 + + 2 [Fe(CN)6P - ~ Fe3[Fe(CN)6h.
A voroses gyiirii a fenolftalein higos kozegben mutatott szinetol szarmazik,
amely a katodos folyamat eredrnenye:
H+ +e-
~O,5 H 2,
Na" +e-
Na,
Na+H20~Na++OH-+0,5
H 2.
A rozsdagyiirii - amelynek kialakulasa hosszabb iddt igenyel - a Fe2+ es

OH- -ionokbol kepzodo Fe(OHh-nek a levegon torteno oxidaciojanak kovet
kezmenye:
34. A redoxipotencia. szerepe egyszerti kemiai reakcioban

Sztikseges anyagok: 0,1 mol/dm? koncentracioju rez-szulfat-oldat, koncent
ralt amrnoniaoldat, koncentralt sosavoldat, 2 db vasszog, dorzspapir, desztillalt
viz,
eszkozok: 2 db 50 cm 3-es fOzopohar, 2 db oraiiveg, csipesz.
Vegrebajtais
Dorzspapirral tisztitsunk meg ket vasszoget, koncentralt s6savoldatban liz
tassuk nehany percig, majd oblitsiik Ie desztillalt vizzel, A ket fOzopoharat
toltsiik meg ketharmad reszig a rez-szulfat-oldattal, Azegyikbe csepegtessiink
koncentralt ammoniaoldatot, amig a kezdetben keletkezett vilagoskek csapadek
melykek szimi rez-tetramin-komplex kepzodese kozben feloldodik. Ezutan
mindket fOzopoharba tegyiik bele az elokeszitett vasszoget es varjunk nehany
percig, majd emeljiik ki csipesszel a vasszogeket, es helyezziik az 6raiivegekre.
Megfigyelhetjiik, hogy mig az egyik szog voros lett a kiva It reztol, a mtisik
vdltozatlan maradt.
Magyarazat
A CujCu2+ redoxirendszer standardpotencialja +0,34 V, a Cu/[Cu(NH 3)J2+
redoxirendszer standardpotencialja - 0,05 volt, a Fe/Fe 2 + rendszer standard
potencialja - 0,44 V. A tiszta rez-szulfatot tartalmazo fOzopoharban az alabbi
redoxifolyamat megy vegbe:
Fe(sz) + Cu2+(aq) = Fe 2+(aq) + Cu(sz).
244
A masik fOzopoharban ez a redoxifolyamat nem megy vegbe a Cu/[Cu(NH 3)4]2+

redoxirendszemek a Cu/Cu 2 + redoxirendszerenel negativabb standardpotenci
alja miatt.
Megjegyezziik, hogy a rendszer bonyolultsaga miatt kinetikai tenyeziik is
befolyasolhatjak a reakciokat.
35. EziistbeYonat keszitese

Sziikseges anyagok: tomeny arnmoniaoldat, eziist-nitrat, natrium-tioszulfat,
kreta,
eszkozok: porcelanmozsar, vatta, torloruha, bevonando rezbol kesziilt targy,
10 cm 3 -es merohenger.
Vegrehajtas
a) Bedorzsolessel
6 em! tomeny ammoniaoldathoz adjunk 6 g eziist-nitratot, 10 g kristalyos
natrium-tioszulfatot es 10 g kretaport. Az anyagokbol a mozsarban dorzsolge
tessel keszitsiink homogen, porszerii anyagot. Az igy kesziilt kevereket jol zaro,
sotet iivegben hosszabb ideig lehet tarolni.
Hasznalat elott annyi vizet adjunk a porhoz, hogy pep kepzodjon belole. Ezt
a pepet dorzsoljiik vattatamponnal az elozetesen megtisztitott bevonando targy
ra. A tisztitas finom dorzspapirral, majd a zsirtalanitas aeetonnal atitatott
vattaval tortenik. A bedorzsoles utan rovid idovel a targyon vekony, femes
csillogasu eziistreteg jelenik meg. Befejezeskent a targyat oblitsiik Ie vizzel,
szaritsuk meg es puha ruhaval dorzsoljuk fenyesre.
b) Fozessel
Sziikseges anyagok: eziist-klorid, natrium-klorid, kalium-hidrogen-tartarat,
desztillalt viz,
eszkozok: 200 cm l-es fozopohar, 100 em 3-es merohenger, Bunsen-ego, vas
haromlab, azbesztes drothalo, porcelanmozsar.
Vegrehajtas
Elsotetitett helyen merjiink Ie 3 g eziist-kloridot (Iehet frissen levalasztott
csapadek is), adjunk hozza 6 g natrium-kloridot es ugyanannyi kalium-hidro
gen-tartaratot, keves desztillalt vizzel jol dorzsoljiik el az anyagokat, majd kb.
100 cm ' desztillalt vizzel mossuk at a mozsar tartalmat a fozopoharba. A jol
elkevert oldatot (keverokent iivegbotot vagy gyujtopalcat hasznaljunk l) tegyiik
fel a vas haromlabra melegedni, a forrasban levo oldatba tegyiik a bevonando
targyat es kb. 20 pereig tartsuk a folyadekot gyenge forrasban, valamint tobb
szor keverjiik meg az oldatot.
A kivett targyat vizzel oblitsiik Ie, szaritsuk meg es dorzsoljiik at.
245
Magyarazat
A rez standardpotencialja + 0,34, az ezuste + 0,80 V, tehat a rez redukalja az
oldatbol az eziistionokat, igy femeziist valik ki. Az igy keszitett bevonat vekony
es porozus, ezert altalaban nitrolakkal vedik a lekopastol.
Ennel jobb bevonatot qalvanizalassal lehet nyerni.
36. KatOdos femveclelem egyszerfJ bemutatasa

Sziikseges anyagok: rozsdatol megtisztitott vasdarab vagy vasszog 3 db, tiszta
cinklemez 3 db, keyes 1 mol/dm ' koncentracioju natrium-klorid-oldat,
eszkozok: lapos iiveg vagy miianyag tal (Petri-csesze) 4 db, gumiszalag.
Vegrehajtas
Az elsa cseszebe tegyiink egy darab vasat, a rnasodikba egy darab cinket, a
harmadikba egyrnas melle mindkettot (ne erintkezzenek), a negyedikbe a ket
szorosan egymashoz rogzitett femet (a cink logjon ki a vas mellol).
Toltsiink mind a negy cseszebe natrium-klorid-oldatot ugy, hogy a fernek
reszlegesen belemeriiljenek. A reakcio nehany oran beliiI lejatszodik, es megfi
gyelhetjiik, hogy az elso cseszeben narancssarqa csapadek jelenik meg, a maso
dikbanJeher, a harrnadikban mindkettb, a negyedikben csakJeher. Ha hosszabb
ideig taroljuk a cseszeket, a natrium-klorid-oldatot mindig toltsuk utana,
Magyarazat
A reakciok ertelmezese a standard-redoxipotencial-ertekek alapjan tortenik,
a) O 2 + 2 H 20 +4 e " -------+ 4 OH-,
f!J
+0,82 V.
b) Fe(OHh+e--------+Fe(OH)2+0H-'
f!J
-0,15V.
c) Fe2+ + 2 e " -------+ Fe,
f!J
0,41 V.
d) Zn2+ + 2 e " -------+ Zn,
f!J
0,76 V.
Az elsa cseszeben a narancssarga csapadek, a Fe 20 3 . H 20 jelzi a vas

oxidaciojat az a), b), c) alapjan. A levego oxigenje a viz jelenleteben kepes
oxidaciora, mivel redoxiptencialja pozitivabb, mint a vase.
2 Fe + O 2 + 2 H 20 -------+ 2 Fe(OH}z,
4 Fe(OH)2 + O 2 + 2 H 20 -------+ 4 Fe(OHh
---+
2 (Fe 20 3.3 H 20).
A masodik cseszeben a cink oxidalodik :
2 Zn + O 2 + 2 H 20 -------+ 2 Zn(OHh feher csapadek.

A reakcio oka, hogy a) pozitivabb, mint d).
246
A harmadik cseszeben mindket fem oxiddlodik, az egyenletek megegyeznek az

elozoekkel,
A negyedik cseszeben csak a cink oxiddlodik, a vas nem. Ennek oka, hogy a
eink es a vas egymassal erintkezve egy masodfaju vezeto oldataban galvanele
met alkot, amelyben a vas az anod, a cink pediq a katod, mivel a vas standard
redoxipotencialja pozitivabb, mint a cinke, Igy a eink oldatba megy, a vas
valtozatlan marad. Tehat amig a cink el nem fogy, a vas katodosan vedve van.
Megjegyzes
A kiserlet a femek elektrokemiai korroziojanak bemutatasara is igen jol
felhasznalhato. Ezen az elven "miikodik" a horganyzott vas!emez is.
37. Galvanizalas kiils6 aramforras igenybevetele nelkiil
(Nikkelezes)
Sziikseges anyagok: bronz- vagy rezerem, kb. 15 em? feliiletii I mm vastagsa
gu aluminiumlemez, nikkeltllj-ammonium-szulfat, ammonium-klorid, kon
centralt ammoniaoldat, univerzal indikatorpapir vagy fenolftaleinoldat, citrom
sav, benzol, 4 mol/drrr' koncentracioju saletrornsavoldat, desztillalt viz, finom
szemcses dorzspapir, tiszta filcdarab,
eszkozok: Bunsen- vagy borszeszego, I mm? atrnerojfi rezhuzal (szigetelt
drot, amely a felfiiggesztest szolgalja), 150 cm 3-es fOzopohar, vas haromlab,
azbesztes drothalo, Bunsen-allvany, csofogo dioval,
Vegrehajtas
Eloszor a galvanizalo fiirdot ke
szitjiik el: 100 em 3 desztillalt vizhez
30 g nikkeltllj-ammonium-szulfatot
[Ni(NH 4)2(S0 4h J, 60 g ammonium
kloridot, majd annyi ammoniaolda
tot adunk, hogy a kozeg pH-ja kb. a
8-9 erteket elerje (luges oldat).
A pH-t indikatorral ellenorizziik! Ha
a megfelelo pH-t elertuk, kb. I g cit
vagy rezerrne
romsavat adunk az oldathoz. Ezzel a
galvanizalo fiird6
nikkelfurdo elkesziilt. Ezutan a nik
kelezendo targyat (rez- vagy bronzle
3.31. dbra. Galvanizalas kiilso aramforras
mez) e!okesz;tjiik a nikkelezeshez: fe
igenybevetele nelkiil
liiletet csiszolopapirral fenyesre esi
szoljuk, majd az osszekoto rezhuzallal az aluminiumlemezhez esatlakoztatjuk.
Ezt kovetoen a nikkelezendo targyat leoblitjiik 2-3 em? benzollal, majd benzo
los filcdarabbal attoroljiik. A zsirtalanitott reztargyat azutan 2-3 percig salet
lillrrl~f~brcnz-
247
'.
romsavba meritjiik. Ezutan a targyat desztillalt vizzel Ieoblitjiik, es felfiiggesztve

a forrasig melegitett nikkelfiirdobe helyezziik, 3-5 perc idotartamra. A nikkel
levalik a rezlemez feliiletere, sziirkes szinfi fenytelen bevonatot kepezve rajta.
A kivalas utan a targyat kiemeljiik a nikkelflirddbol, desztillalt vizzel ovatosan
leoblitjiik es fureszporba valo tobbszori martogatassal megszaritjuk a fenytelen
nikkelfeliiletet. Ha fenyes feliiletet akarunk nyemi, a mechanikai polirozas
kretaporos, szaraz ruhaval tortenhet.

Magyarlizat
Kozos elektrolitba ket kiilonbozo standard-redoxipotenciahi fern meriil,
amelyek egymassal vezetovel vannak osszekotve. A negativabb standardpoten
ciahi fern fogoxidalodni, amijelen esetben az aluminium. Az aluminium oxida
ciojakor leadott elektronok a pozitivabb standardpotenciahi fern feliiletere
aramlanak a vezeton keresztiil (tolteskiegyenlitddesre valo torekves), igy a
kozos elektrolitoldat kationjai innen veszik fel az elektronokat es a rez feliileten
redukalodnak. Tulajdonkeppen egy qaloanelem jon letre. A korrozios cella
pozitiv elektrodja a nikkellel bevont rez lesz.
2 AI~2AP+ +6e-, 3 Nj2+
+6e-~3
Ni.
A brutto folyamat: 2 AI + 3 Ni 2+ = 3 Ni + 2 AJ3+.

Megjegyzes
Celszeni a kiserlet elott az aluminiumlemez feluleterol sosavval az oxidreteget
leoldani, igy a reakcio hamarabb vegbemegy. A kiserletet egyszeriibben is
elvegezhetjuk, ha aluminiumlemez helyett egy vastagabb falu aluminiumbogret
hasznalunk, amely egyben a reakcioedeny szerepet is jatssza. A bogre fiilere
nagyobb keresztmetszetii rezdrottal csatlakozunk, amely egyben a targy felfiig
geszteset, elektrolitoldatban valo tartasat is szolgalja.
38. Alumfniumlemez szinezese

Sziikseges anyagok: aluminiumlemez, olomlemez, 10 tomeg %-os kensavol
dat, festekoldat (pI. zold tinta vagy kalium-permanganat- vagy kalium-dikro
mat-oldat stb.),
eszkozOk: 250 cm 3-es fOzopohar, dorzspapir, 24 V-os egyenaramforras, ho
mero, 200 cm 3-es fOzopohar, Bunsen-ego, vas haromlab azbesztes drothaloval,
Vegrebajtas
Az aluminium- es olomlemezt csiszoljuk fenyesre dorzspapirral, majd zsirta
lanitsuk acetonnal vagy tiszta benzinnel. Fuggessziik fel a ket femlemezt ugy,
hogy 3/4 reszig beleerjenek a fOzopoharba ontott 10 tomeg %-os kensavoldatba,
Az aluminiumlemezt kapcsoljuk az aramforras pozitiv sarkahoz, az olomlemezt
248
pedig a negativhoz. Merjiik meg a kensav homersekletet, majd zarjuk az aram

kort, Kb. 15 percig vegezziik az elektrolizalast, kozben figyeljiik meg, hogy az
elektrodokon gaz fejliidik, az oldat pedig erosen felmeleqszik.
Az aram kikapcsolasa utan vegyiik ki az oldatbol az aluminiumlemezt, oblit
siik Ie vizzel, majd meritsiik a masik fOzopoharba ontott forro festekoldatba.
10 percig forraljuk a festekoldatot a lemezzel egyiitt, majd vegyiik ki a lemezt,
mossuk le, toroljiik szarazra es mutassuk meg, hogy az aluminium feliiletet igy
tartosan sikeriilt szinezni.
Magyar'zat
A kensavoldat elektrolizisekor a katodon hidrogengaz, az anodon pedig
oxigen fejlodik. Az oxigen reakcioba lep az aluminiummal:
2AI+30 = A1 20 3
Mivel az aluminium oxidacioja erosen exoterm folyamat, az aram hohatasan
kiviil az oxidaciokor felszabadulo reakcioho is melegiti az oldatot. A fern
feliileten mikroporusos aluminium-oxid-reteq alakul ki, amelyen a festek jol
meqtapad.
Az oxidreteg igen kemeny es hatasosan vedi a femet a korrozio ellen. Az
aluminiumnak ezt a kezelesi eljarasat eloxalasnak nevezik, es igen szeles korben
alkalmazzak (pI. repiilogep-alkatreszek, magasfesziiltsegu oszlopok stb.).
3.6. Miiszeres elektrokemiai meresek

39. Galvanelemek kapocsfesziiltsege
Sziikseges anyagok: rezlemez vagy rezspiral I db, cinklemez, 0,1, 1,2,3 mol/drrr'
koncentracioju rez-szulfat, es cink-szulfat-oldatok,
eszkozok: nagy bemeno ellenallasu fesziiltsegmero miiszer, huzalok, kroko
diltsipeszek, 100 cm 3-es fOzopohar 4 db, telitett kalium-nitrat-oldattal elkeszi
tett agar-agar-os U-cso.
Vegrebajta
Helyezziik a rez, ilIetve a cinklemezet egy-egy fozopoharba, amelyekbe
0,1 mol/dm' koncentracioju rez-, illetve cink-szulfat-oldatot ontottimk. A ket
poharat telitett kalium-nitrattal keszitett agar-agar-os csovel kossiik ossze es
zarjuk az aramkort a fesziiltseg-arammero miiszeren keresztiiI.
a) Merjiik meg az igy letrehozott galvanelem kapocsfesziiltseget, miutan
meggyozodtiink, hogy megfelelo polaritassal csatlakoztunk az elektrokemiai
249
3.32. libra. Galvanelernek kapcsolofeszultsege

KN0 3-os agar-agar
CuSO,-oldat
cella polusaira, Ismeteljiik meg a merest ugy, hogy a rezelektrodot I, 2,

3 mol/drn ' koncentracioju rez-szulfat-oldatba martjuk. Majd helyezziik a rezle
mezt I mol/dm' koncentracioju rez-szulfat-oldatba es a 0,1, 1,2 es 3 mol/dm '
cink-szulfat-oldatba martott cinklemezzel osszekotve merjiik meg az igy kialaki
tott elemek kapocsfesziiltseget.
b) Allitsuk at a meromiiszert aramerosseg-rneresre es merjiik meg I mol/dm '
koncentracioju cink-szulfat, illetve rez-szulfat-oldatok eseten a cellan athalado
aramot. Az elektronararnlas iranya alapjan allapitsuk meg, hogy melyik lerne
zen tortenik kiva las, illetve melyik fog "oldodni".
Magyarazat
a) A Nemst-eqyenletbol ieotvesosu, hogy a ket elektrod elektrodpotencialja
kozott kulonbseg van, igy megvan a sziikseges feltetele az elektrodok kozotti
elektronaramlasnak. A meromuszert fesziiltsegmeresre allitva, az igy letrehozott
elemek kapocsfesziiltseget merhetjiik. Miutan az elektrodpotencial erteke az
elektrod anyagi minosegetol, a homerseklettol es az oldatok koncentraciojatol
fiigg, a rez-szulfat es a cink-szulfat-oldatok koncentraciojat valtoztatva a mert
kapocsfesziiltseg-ertekek is valtozni fognak.
b) A merorniiszert arammero allasba kapcsolva a ket elektrod elektrolitiku
san es femesen is erintkezik (az arammero miiszeren keresztiil). Igy az elektro
mos aram letrejottenek elegseges feltetele is megteremtodik, mivel a cink- es a
rezelektrodokon lejatszodo folyamatok teljes rnertekben vegbemennek, nem
csak egyensulyig, mint fesziiltsegmeres eseten.
A cink "oldodni" fog, oxidalodik:
Zn ...... Zn 2+ + 2 e - .
A rezelektrodon a rez( Il i-ionok kivalnak az oldatbol, redukalodnak .
Cu2++2 e
250
Cu.
40. A redexipotencial koncentraciofiiggese

Sziikseges anyagok: szilard vasrlllj-nitrat, koncentralt saletrornsav, szilard
kalium-jodid, 2 %-os hig sosavas 2,2' -dipiridil-oldat, szilard vasdlj-szulfat, szi
lard natrium-fluorid,
eszkozok: fozopohar 2 db, telitett natrium-klorid-oldattal kesziilt agar-agart
tartalmazo sohid, aram-feszultsegmerd miiszer,
Vegrehajtas
Allitsuk ossze a 3.33. abran lathato gal
vanelemet ' Elektrodkent platina, annak
hianyaban szenelektrodot hasznalunk.
A katodterben leva 0,1 rnol/drrr' koncent
u
racioju vasf ll lj-nitrat-oldathoz annyi kon
centralt saletromsavat csepegtessiink,
hogy halvanysarga szinil legyen. Az aram
kor rovidre zarasakor a miiszer fesziiltse
get jelez, a 0, I mol/dm' koncentracioju ka
lium-jodid-oldatba meriilo elektrod (anod)
kortil barnas szin jelenik meg. Nehany
Fe(NO,),-oldat + HN0 3
KI-oldat
perc mulva a katod kornyezetehez 2%-os,
3.33. abra. A redoxipotencial

hig sosavas 2,2' -dipiridil-oldatot csepegte
koncentraciofuggese
tiink. Intenziv piros szin jelenik meg. Ada
goljunk a vasiIllj-nitrdt-oldathoz keyes
szilard Fe(N03h-9H20-t, a mfiszer altal
mert fesziiltsegkiilonbseg no. Ha szilard FeS04-t vagy NaF-t adagolunk a
vastll lj-nitrat-oldathoz, a miiszer altal mert fesziiltsegkillonbseg csokken,
Magyarazat
anod: 2 1- - d 2 + 2 e -, az elektrod koriil a jod barnds szinet latjuk.
katod: Fe 3+ + e - ~ Fe 2 +, a keletkezett vas(lI)ion a 2,2' -dipiridillel jelleg

zetes piros szinreakciot ad. A kat6d potencialjat ebben az esetben tehat egy
olyan reakci6 hatarozza meg, ahol sem a redukalt, sem az oxidalt forma nem
elemi allapotu. Ha valtozik a fesziiltsegkulonbseg, ez egyertelmiien a kat6dpo
tencial valtozasanak tudhato be, mivel az anodpotencial valtozatlan.
A Nernst-eqyenlet szerint 25 C-on:
0,059
[ox]
E = EO+ - - I g - - ahol
n
[red] ,
n az elektronszam-valtozas, [ox] az oxidalt, [red] a redukalt forma koncentra
cioja. Fe 3+ az oxidalt forma, Fe 2 + a redukalt forma, E = elektrodpotencial,
EJ = standard-elektrodpotencial.
251
Ha az oxidalt forma koncentraciojat noveljiik, a fesziiltsegkiilonbseg no, ha

a redukalt forrnaet, a fesziiltsegkulonbseg csokken. Natriurn-fluorid hozzaadasa
az oldat vas(III)ion koncentraciojat csokkenti, s igy fesziiltsegcsokkenest ered
menyez.
Fe3+ + 6 F - ----. [FeF 6P -.
A Fez +-ionok gyakorlatilag nem kepeznek komplexet.
A galvanelem brutto eqyenlete :
2I-+2Fe3+ = I z+2Fe2+.
Megjegyzes
A sohid keszitese: 50 em? telitett natrium-klorid-oldatban melegites kozben
oldjunk agar-agart, gumicsovel vagy pipettaval szivjuk fel a meghajlitott iiveg
csobe, buborekmentesen, es hiitsiik Ie. Haszndlaton kivul a sohidakat celszeril
telitett natrium-klorid-oldat alatt tartani.
41. Az oxoniumion-koncentracio valtozSsanak hatlisa a redoxipotencial

kialakulasara
Sziikseges anyagok: 0, I mol/dm 3 koncentracioju .kalium-jodid-oldat,
0,1 mol/dm? koncentracioju kalium-bikromat-oldat, koncentralt kensav,
eszkozok: 100 vagy 150 cm l-es fozopohar 2 db, telitett natrium-kloriddal
kesziilt agar-agaros sohid, aram-fesziiltsegmero miiszer.
Vegrehajtas
Az elozo kiserletben hasznalt galvanelem katodos oldalan csereljuk ki az
oldatot 0,1 mol/dm ' koncentracioju kalium-bikromat-oldatra. Ebben az eset
ben alig eszlelimk fesziiltsegkulonbseget az anod es a katod kozott. Ha cseppen
kent koncentralt kensavat adunk a katodterben levo oldathoz, azt tapasztaljuk,
hogy a feszidtseqkidbnbseq, a galvanelem elektromotoros ereje Jokozatosan no.
Magyarazat
anod:
1- ----.0,5 Iz+e-.
katod:
Cr 6+ + 3 e- ----. Cr 3+.
A katodon lejatszodo redukcios folyamathoz sziikseges az oxoniumion (a

sav) jelenlete:
CrzO~- +
14 H+ + 6 e
--+
2 Cr3+ + 7 HzO.
A galvanelem brutto eqyenlete ebben az esetben:

6I-+CrzO~-+14H+
252
= 3I z+2Cr3++7HzO.
42. KoncentraciOs elemek

Sziikseges anyagok: telitett kalium-nitrat-oldat, agar-agar, eziisthuzal vagy
Jemez 2 db, rezlemez vagy rezspiral 2 db, 10- 4, 10- 3, 10- 2 mol/dm 3 koncentra
ci6ju ezust-nitrat-oldat, 10- 4 , 10- 3 , 10- 2 mol/drn' koncentracioju rez-szulfat
oldat,
eszkozok: nagy berneno ellenallasu arammero miiszer, 200 cm l-es Ozopohar
4 db, Ll-cso agar-agar-nak 2 db, vezetekek, krokodilesipeszek.
Vegrebajtas
a) Az egyik 200 cm l-es fozopoharba ontsiink 100 cm ' 10- 3 mol/dm ' eziist
nitrat-oldatot (CR)' Ez lesz a vonatkoztatasi elektrod. A masik 200 em 3-es Ozo
poharba ontsiik eloszor a leghigabb eziist-nitrat-oldatot (cx). Majd helyezziik
a poharakba az elokeszitett elektrodtesteket es a fesziiltsegmero miiszeren ke
resztiil zarjuk az aramkort. Merjiik meg a kapocsfesziiltseget. Csereljiik ki a
merocellaban levo oldatot egyre koncentraltabb oldatra, es minden esetben
merjiik meg a kapocsfesziiltseget. Figyeljiik meg mit mutat a miiszer, ha a
merocellaban levo oldat koncentracioja megegyezik a vonatkoztatasi elektrod
elektrolitoldataeval. A mert adatokat tablazatban tiintessiik fel es abrazoljuk
millimeterpapiron a kapocsfesziiltseg (Ek)
~
Ig C fiiggvenykapcsolatot,
ex
'(J
jS6hid
---
---C, =
10- 3 mol/drn'
AgNO,-oldat
------
-------
--0
---
c.rnol/dm!
AgN0 3-oldat
X = 10- 1. 5.10-3, 1O-4... mol/drn!
3.34. abra. Koncentracios elemek
19
e,
ex
3.35. Qbra. El -Ig...! osszfligges

Cx
gorbeje
b) Kapcsoljuk ossze a kiserleti berendezest. Az egyik fozopoharba ontsiink

kb. 100 em? 10- 3 mol/dm' koncentracioju rez-szulfat-oldatot es meritsiik bele
a megtisztitott rezlemez-elektrodot, Ez lesz a vonatkoztatasi elektrod. A masik
poharba ontsiink 100 em 3-t a leghigabb rez-szulfat-oldatbol es merjiik a eellafe
szultseget, az elektromos erot, Ezutan a merocella oldatat mindig koncentral
253
tabbra cserelve jegyezziik fel a mert fesziiltsegkiilonbsegeket. Figyeljiik meg

mekkora lesz E k erteke, ha mindket cellaban azonos koncentracioju oldat van.
Adatainkat foglaljuk tablazatba es abrazoljuk millimeterpapiron a mert ka
c
pocsfesziiltseg-ertekeket a Ig ~ fuggvenyeben.
Cx
Magyarazat
A koncentracios elemek olyan galvanelemek, amelyekben az elektrodok
anyagi minosege azonos, csupan az elektrolitoldatok koncentraciojaban van
kiilonbseg.
a) A koncentracios elem: Ag! AgN0 3 ! AgN0 3 lAg
Ennek elektromos ereje a Nernst-eqyenletbol :
= E A gl -
E Ag2
~g
RT In C1 Ag" + ~.
nF
(0E
Ag2
RT In C2 Ag" )
+~
nF
Mivel
E = RT ln
F
C 2 Ag+
C 1 Ag+
A koncentracios elem pozitiv polusa mindig a koncentraltabb oldatba meriilo

elektrod, Az elem miikodesekor a negativ sarok feme oldodik es az oldatba
kerulo ionok a higabb oldatot tomenyitik. Ha a ket elektrod anyaga megegyezik
es mindket femcellaban azonos minosegii es koncentracioju oldat van, a cella
elektromotoros ereje zerus.
b) Az elozo esethez hasonloan a mert cellafesziiltseg egyenesen aranyos a ket
kiilonbozo koncentracioju oldat (CuS0 4 ) koncentraciohanyadosanak logarit
musaval.
Megjegyzes
Az elobbiekben leirt meresi feladatokat ugy is megvaltoztathatjuk, hogy
segitsegiikkel ismeretlen koncentracioju rez-szulfat- vagy eziist-nitrat-oldatok
koncentraciojat hatarozhatjuk meg, ha azok koncentracioja az altalunk mert
koncentraciointervallumba esik.
Peldaul az elobb leirt berendezes merocellajaba az ismeretlen koncentracioju
rez-szulfat-oldatbol meriink be 100 cm 3 -t. Ezt desztillalt vizzel, biirettaval addig
higitjuk, mig a fesziiltsegmero miiszeriink nullat jelez. Leolvassuk az ismeretlen
oldathoz hozzaadott desztillalt viz mennyiseget cm 3-ben es a kezdeti terfogat
es az osszehasonlito elektrod elektrolitkoncentraciojanak ismereteben meghata
254
rozhatjuk az ismeretlen rez-szulfat-oldat koncentraciojat mol/dm ' koncentra

cioertekben.
3
CR = a viszonyit6 elektrod elektrolitoldatanak koncentracioja mol/dm
ben,
V o = az ismeretlen koncentracioju oldat kezdeti terfogata cm t-ben,
VH 20
= az ismeretlen oldathoz hozzaadott viz mennyisege cm l-ben,
V x = V o + V H20 az ismeretlen oldat terfogata higitas utan cm t-ben,
, "
Vx
a higitas - -szoros volt.
Vo
Tehat az eredeti oldat koncentracioja:
43. Oldatok eziistion-koncentraci6janak meghatarozasa kozvetlen (direkt)

Potenciometrikus m6dszerrel
Sztikseges anyagok: telitett kalium-nitrat-oldat, agar-agar, spiral rezdrot
I db, spiral eziistdrot 1 db, 1,0 mol/dm' koncentracioju rez(II)-nitrat-oldat,
1O~100cm3 IO-S, 10-4, 510-4, 10- 3,5.10- 3,10- 2 mol/dm' koncentracio
ju eziist-nitrat-oldatsorozat, 100 cm ' ismeretlen koncentracioju ezust-nitrat
oldat,
eszkozok: fesziiltsegmero miiszer, banandugoval es krokodilcsipesszel ellatott
vezetekek, V-cso agar-agar-nak, 100 cmt-es fozopohar 2 db.
Vegrehajtas
Toltsiink meg egy fozopoharat 1 mol/dm' koncentracioju rez(II)-nitnit
oldattal, es helyezziik bele a tisztitott rezspiralelektrodot. Ez lesz a vonatkozta
tasi elektrod. Egy masik fozopoharba 3/4 reszig ontsiink 10- 5 mol/dm! kon
centracioju eziist-nitrat-oldatot es helyezziik bele az eziistelektrodot. A ket
poharat kossuk ossze az agar-agar-os sohiddal, es a ket elektrodot csatlakoztas
suk a meromiiszer ket sarkahoz, Merjiik meg az igy letrejott elektrokemiai cella
fesziiltseget. Ezutan csereljiik ki az eziist-nitrat-oldatot egyre tomenyebbre es
minden esetben merjuk meg a cellafesziiltseget. Ezutan mossuk at j61 az eziist
elektrodot desztillalt vizzel, papirvattaval toroljiik szarazra es helyezziik bele az
ismeretlen koncentracioju eziist-nitrat-oldatot tartalmazo fOzopoharba, kap
csoljuk ossze a rendszert, es merjuk a cellafesziiltseget, Eredmenyeinket foglal
255
s6hid
------
- -- -
... -------
....---1--. -
Cu(NOJh-oldal
AgNO,-oldat
1O-~ -10- 2 molldm'
3.36. abra. Direkt potenciometrikus

koncentraciomeres
-Igc.
-Igc
3.37. abra. A cellafesziiltseg [iiggese

a koncentracio logaritmusatol
juk tablazatba es abrazoljuk millimeterpapiron a mert fesziilts~ge~t~~ek~~ az

oldatkoncentracio negativ logaritmusanak fuggvenyeben. A kalibracios gorbe
alapjan hatarozzuk meg az ismeretlen eziist-nitrat-oldat koncentraciojat.
3.2. lab/azal
Koncentraciomeghatarozas direkt
potenciornetriaval
CAaNO.
mol/dm"
u tv,
10- 2
0,30
0,235
0,19
0,14
0,12
5.10- 3
10- 4
5 10- 4
10- 5
Magyar'zat
Az osszehasonlitc vonatkoztatasi elektrod (Cu/Cu2+) potencialja (standard
elektrodpotencialja) a meres folyaman nem valtozik, igy a kapocsfesziiltseg
valtozasanak oka az eziistelektrod elektrodpotencial-valtozasa. A Nernst
o
0,059
0
eqyenlet (25 C-on) szerint E = EO + - - l g c, ahol E az elektrod standard
n
elektrodpotencialja, n az ion toltese, c az oldat ionkoncentracioja mol/dm/-ben,
E pedig az egyensulyi elektrodpotencial, lgy a cellafesziiltseg egyenesen aranyos
19 c-vel.
256
44. Er6s baizis titralasa er6s savval vezet6kepesseg-v8ltoz8s0n alapul6

vegpontjeJzesseI
(Konduktometria)
Sziikseges anyagok: 0,05 mol/dm! koncentracioju kensavoldat, 0,10 mol/drrr'
koncentracioju natrium-hidroxid-oldat,
eszkozOk: 6 voltos valtoaramu fesziiltsegforras, arammero miiszer, 100 em 3

es fOzOpohar 1db, rogzitett eziist- vagy grafitelektrod 2-2 db, 25 em 3-es biiretta
1 db, 10 em 3-es ketjelii pipetta 1 db, iivegbot kevero 1 db, vagy magneses kevero
1 db, elektromos vezetekek krokodilcsipeszekkel.
Vegrehajtas
Toltsuk meg a burettat ismert 0, 1 mol/dm' koncentracioju natrium-hidroxid
oldattal. Merjiink be a 100 cm--es fOzopohcirba pipettaval pontosan 10 cm '
0,05 mol/drrr' koncentracioju kensavoldatot, majd toltsuk fel a pohar 2/3 resze
ig desztillalt vizzel. Helyezziik bele a poharba a rogzitett (az elektrodok kozotti
tavolsag allando) elektrodokat, es kossiik ossze az aramerossegmeresre bealli
tott valtoaramu rnerorniiszeren keresztiil a valt6aramu aramforras ket sarkaval,
Olvassuk le az arammero miiszeren a kiserlet megkezdesekor a cellan athalado
aramerosseget, amely az elektrolitoldat vezetokepessegevel aranyos. Kezdjiik el
a titralastl A merooldatot 1 crrr'<enkent adagoljuk a merocellaba es minden
adagolas utan keverjiik meg az oldatot. Varjuk meg, amig a miiszer mutatoja
nyugalmi helyzetbe keriil, es olvassuk Ie az aramerosseg-ertekeket. A titralast
3.38. abra. Konduktometrias titralas
Oclmol/dm>
NaOH-oldat
3.39. obra. Az aramerosseg valtozasa
a merooldat terfogatanak fuggvenyeben
I
mA
~
vegpont
17 575 Kiserlet a komia lanitasahoz
257
ad dig folytassuk, amig a kezdetben csokkeno aramerosseg ujra noni kezd. 4-5
novekvo ertek leolvasasa utan fejezziik be a titralast, A mert adato kat foglaljuk
tdblazatba, es abrazoljuk millimeterpapiron az aramerosseg ertekeit (rnA) a
merooldatfogyas Vx (em") filggvenyeben. Hatarozzuk meg a csokkeno es a
novekvo szakasz metszespontjanak megfelelo merooldatfogyast es ennek segit
segevel szamitsuk ki az ismeretlen koncentracioju natrium-hidroxid-oldat kon
centraciojat mol/dm? koncentracioegysegben.
3.3. tablazat
Koncentraciomeghatarozas konduktometrias
titralassal
V. (em)
0,1 mol/dm? NaOH-oldat
[(rnA)
0
I
2
3
4
5
6
7,5
8
9
to
34
32
30
27,S
25
22
19
IS
14
12
12
13
14,8
16,2
16,5
19
21
23
11
12
13
14
IS
16
17
Magyarazat
Titralaskor a kovetkezo kemiai reakcio jatszodik Ie:
2H 30++SOl-+2Na++20H-
4H 20+2Na++SOl-
A folyamat lenyeqe :
H 30+(aq)+OH-(aq)
2 H 20.
A titralas soran a nagyon mozgekony oxoniumionok koncentracioja csok

ken. A helyiikbe lepo natriumionok mozgekonysaga joval kisebb, igy a vezeto
kepesseg es a mert aramerosseg erteke a H 30+ -ion koncentraciocsokkenesevel
egyenes aranyban csokken, A vegpont megallapitasa utan a H 3 0 +-ionok gya
258
korlatilag elfogytak az oldatbol. A merooldat-felesleg hatasara a vezetokepes

seg, s igy az aramerosseg az oldatba keriilo natriumion- es hidroxidion-koncent
racio novekedese kovetkezteben noni fog. A titralas eqpontja tehat a csokkeno
es novekvo pontokat osszekoto eqyenesek metszespontjakent adodik.
Megjegyzes
Ha a meres alatt az elektrodok kozotti tavolsag nem valtozik, akkor a ket
elektrod kozott elhelyezkedo elektrolitoldat ellenallasa is konstans lenne, ha az
oldat minosegeben nem kovetkezne be valtozas.
Az elektrodok kozotti elektrolitoldat ellenallasa R(ohm)
R =
/
(!-,
ahol q = az elektrodok feliilete,

q
/ = az elektrodok egymastol valo tavolsaga,
(! = a fajlagos ellenallas,
I
I
A ezetiikepesseq az ellenallas reciprokerteke -. A fajlagos vezetokepesseg
(!
fiigg az ionok mozgekonysagatol, igy a vezetokepesseg is. Titralas soran az

oldat vezetokepessege valtozik, de Ohm-torvenye alapjan helyettesithetjiik a
cellan atfolyo aramerosseggel, ha a feszultseg nem valtozik.
U =
R,
-=
R=
/ '
R U
A vezetokepesseg es a cellan atfolyo ararnerosseg egyenesen aranyos.

45. Ba 2 + -ion koncentraciojanak meghatarozasa csapadekkepz6dessel jaro
reakcien alapulo vezet6kepessegi dtralassal
Sziikseges anyagok: 0,05 mol/dm" koncentracioju barium-hidroxid-oldat,
0,05 mol/drrr' koncentracioju kensavoldat,
eszkozok: 6 voltos valtoaramu fesziiltsegforras, aram-feszultsegmero mfiszer ~
100 cm l-es fOzopohar I db, rogzitett grafit- vagy eziistelektrod 2-2 db, 25 cm 3_
es biiretta 1 db, 10 cm '-es ketjehi pipetta I db, iivegbot vagy magneses kevero
1 db, elektromos vezetekek krokodilcsipeszekkel.
Vegrehajtas
A sav-bazis titralasnal leirt merocella poharaba bemerimk 10 em? 0,05 mol/drrr'
koncentracioju barium-hidroxid-oldatot es 1 cm 3-es adagokban kezdjiik meg a
titralast a 0,05 rnol/dm' koncentracioju kensavoldattal. Merjuk a cellan atfolyo
aramerosseget, amely kezdetben csokken, majd novekszik. A novekvo szaka
szon 4-5 pont utan hagyjuk abba a titralast. Foglaljuk tablazatba az adatokat
es abrazoljuk a mert aramerosseget a merooldatfogyas fuggvenyeben.
17'
259
Magyarazat
A merocellaban a
BaH (aq)+ 2 OH-(aq)+ 2 H+ (aq)+ SO~- = BaS0 4 + 2 H 20
reakcio megy vegbe. A barium-szulfat kis oldekonysaga es a viz kismertekii
autoprotolizise miatt a vezetokepesseg a vegpontban kozel nullara csokken,
A tovabbi merooldat-adagolas az oxoniumion nagy mozgekonysaga miatt je
lentos vezetokepesseg-novekedest eredrnenyez.
Megjegyzes
A meresi modszer szulfation meghatarozasara is alkalmas, ha merooldatkent
BaH -ionokat tartalmazo oldatokat hasznalunk.
46. Kloridion koncentraciojanak meghatarozasa csapadekkepz6dessel jaro

reakcion alapulo vezet6kepessegi titralassal
Sziikseges anyagok: 0,1 mol/dm ' koncentracioju natrium-klorid-oldat,
0, I mol/dm ' koncentracioju eziist-nitrat-oldat,
eszkozok: 6 voltos valtoaramu feszultsegforras, arammero rmiszer, 100 cm 3
es fozopohar I db, rogzitett grafit- vagy eziistelektrod 2-2 db, 25 crrrl-es biiretta
I db, 10 cmt-es ketjelii pipetta I db, iivegbot vagy magneses kevero I db,
e1ektromos vezetekek krokodilcsipeszekkel.
Vegrehajtas
A merocella poharaba berneriink 10 em? 0,1 mol/dm ' koncentracioju natri
um-klorid-oldatot, es I cm l-es adagokban megkezdjiik a titralast 0, I mol/dm'
koncentracioju eziist-nitrat-oldattal. 6 voltos valtoaramu fesziiltsegforrast kap
csoljunk az aramkorbe es mA-es meroallasnal olvassuk Ie a cellan atfolyo
aramerosseget, Foglaljuk tablazatba az adatokat es abrazoljuk millimeterpapi
ron az aramerosseget a merooldat fogyasanak fuggvenyeben. Olvassuk Ie a
vegponthoz tartozo rnerooldatfogyas erteket es szamitsuk ki a natrium-klorid
oldat koncentraciojat mol/drrr'<ben.
Vigyazat! A merooldatot sotet iivegben tartsuk, mert az eziist-nitrat feny

hatasara elbomlik.
Magyarazat
A merocellaban a kovetkezo csapadekkepzodessel jaro folyamat megy vegbe:
Na "(aqj } CI-(aq)+ Ag+(aq)+ NOi(aq) ~ Na "(aqj-! NOi(aq)+ AgCl.
A kloridionok helyett kisebb mozgekonysagu nitrationok keriilnek az oldat
ba az ezust-klorid kivalasa utan, emiatt a vezetokepesseg, s igy a cellan athalado
aramerosseg kis csokkenest mutat.
A vegpont utan az eziist-nitrat-felesleg hatasara a vezetokepesseg noni fog.
Megjegyzes
A meresi modszer termeszetesen eziistion-koncentracio meghatarozasara is
alkalmas. Ebben az esetben a merendo oldat az ismeretlen koncentracioju
ezust-nitrat, a merooldat pedig az ismert koncentracioju natrium-klorid-oldat.
Az igy elvegzett kiserleti meres elonye, hogy a natrium-klorid-oldattol sokkal
konnyebb a biirettat megtisztitani, mint az eziist-nitrattol.
47. Jodidion-koncentraci6 meghatarozas oldatokban

(Potenciometria)
Sziikseges anyagok: telitett kalium-nitrat-oldat, agar-agar, standard rezelekt
rod, eziistspiral elektrod, 0,1 mol/dm? koncentracioju kalium-jodid-oldat,
0, I mol/dm? koncentracioju eziist-nitrat-oldat (ismert koncentracioju titralool
dat), desztillalt viz,
eszkozok: arammero miiszer, vezetekek, krokodilcsipeszek, Ll-cso sohidnak,
12 crrr'ves biiretta I db, lO cm 3-es ketjelu pipetta I db, Bunsen-allvany dioval
es biirettafog6val I db, 100 cm 3-es fOzopohar I db, 50 crrr'<es fOzopohar I db.
Vegrehajtlis
Egy loocm 3-es fOzopoharba bemeriink l Ocm! 0,1 mol/drrr' koncentracioju
kalium-jodid-oldatot, es a pohar 3/4 reszeig felhigitjuk desztillalt vizzel. Ebbe
helyezziik az eziistspiral-elektro
dot. Ezutan a standard rezelektro
dot es az eziistelektrodot tartal
mazo kalium-jodidos poharat teli
tett kalium-nitrattal keszitett
agar-agar-os sohiddal kapcsoljuk
ossze. Majd felszereljiik a btirettat
a Bunsen-allvanyra, es megtoltjiik
0,1 mol/dm!
koncentracioju
eztist-nitrat-oldattal. Osszekap
csoljuk a ket elektr6dot az aram
mero miiszerrel es merjiik a cella
fesziiltseget (Ek ) . Ezutan elkezd
jiik a titralast. A merooldatot elo
szor 0,5 cm 3-es adagokban enged
jiik a poharba, es iivegbottal vagy
ha van, magneses keverovel ke
Cu-spiral
Ag-elektr6d
lOcmlO.l moVdml KI-oldat
verjiik. Minden adag utan olvasCu (NOl)l-oldat
+ desztill41tviz
suk Ie a cellafesziiltseget. A titra
3.40. abra. Potenciometrias titralas
his vegpontja koriil nagy potencial
261
3.41. abra. A cellafeszultseg es

a merdoldat terfogatanak
2110
,......-~
1..
osszefiiggese
120
-.
-41
-120
-1M
-2110
mtr60ldat:
U.I moVdm'koncentr'ci6jli KI-oldat
ugrast fogunk tapasztalni. Addig titraljunk, amig a cellafesziiltseg mar esak

nagyon kis mertekben valtozik.
Ismeteljuk meg a titralast! Ujra merjiink be a gondosan kimosott es desztillalt
vizzel atoblitett fOzopoharba to em" 0,1 mol/dm! koncentracioju kalium-jodid
3.4. tab/azat
Koncentraciomeghatarozas potenciometrikus
titralassal
V. (em)
0,1 mol/drrr' KI-oldat
0
0,5
1,5
2,5
3
4
5
6
8
9
10
10,5
1I
1I,5
12
12,5
262
U(mV)
190
140
170
170
170
170
160
150
150
-1I0
-160
-180
-190
-200
-200
-200
oldatot es az elobbi medon titraljuk meg, azzal a kiilonbseggel, hogy a nagy

potencialugrasi tartomanyban a merooldatot 0,1-0,2 cmt-es adagokban adjuk
az oldathoz, igy a vegpontmeghatarozas pontosabba valik. Haromszor vegez
ziik el a titralast, foglaljuk tablazatba a meresi adatokat es abrazoljuk millime
terpapiron a fogyott merooldat kobcentimetereinek szamat a mert cellafesziilt
seg fiiggvenyeben, illetve az egysegnyi merooldat-terfogatra eso cellafesziiltseg
.dE
valtozas _ t fiiggvenyeben. Az utobbi grafikon segitsegevel hatarozzuk meg a
V
kalium-jodid-oldat pontos koncentraciojat.
Magyarazat
A standard rezelektrod elektrodpotencialja a meres folyarnan nem valtozik,
igy a cellafesziiltseg valtozasanak oka az eziistelektrod elektrodpotencialjanak
megvaltozasa, amely vegso soron a jodidion-koncentracio megvaltozasanak
fiiggvenye. lgy az egysegnyi merooldatterfogatra eso cellafesziiltseg-valtozas
maximuma jelzi a titralas vegpontjat, a jodidion-koncentracio minimumat az
oldatban.
A Nemst-eqyenlet szerint:
EA g
nJ
C,Ag
0,059
n
+ - - l g [Ag ].
A titralas soran eziist-jodid-csapadek keletkezik, amelynek oldhatosagi szor

zata:
[Ag+][1 -]
L.
Ag" az oldatban levo egyensulyi eziistion-koncentracio, [I-] az oldatban levo

egyensulyi jodidion-koncentracio,
L
[Ag+] = [I -] .
A Nernst-eqyenletbe behelyettesitve:
'0,059
0,059
E A g = ~g + - - l g L- ---lg [1-].
n
n
0059
(~g + -'-lg L) erteke nem valtozik, konstans, igy E A g = ~g - 0,0591g [1-]
szerint a meres soran az eziistelektrod elektrodpotencialja es igy a cellafesziiltseg

erteke az oldatban levo jodidion-koncentraciotol fiigg. A titralas vegpontjaban
a jodidion-koncentracio minimalis, az eziist-jodid oldhatosagi szorzatanak
megfelelo ertek, igy a merooldat cm 3-ek szamabol a bemeresi koncentracio
kiszamithato.
263
Megjegyzes
A meres termeszetesen ismertelen koncentracioju, az elobbi merooldat alkal
mazasa eseten kb. 0,06-0,1 mol/dm> koncentracioju jodidion-tartalmu oldat
koncentraciomeghatarozasara is alkalmas. Ha kb. 0,01 mol/dm ' koncentracio
ju kalium-jodid-oldatot meriink, a merooldat ebben az esetben 0,01 mol/dm '
koncentracioju eziist-nitrat-oldat kell legyen.
A meres alkalmazhato kloridion-koncentracio meghatarozasara is, az elobbi
vel tokeletesen megegyezo modon. A meres elonye, hogy a kloridion-tartalmu
oldat jol eltarthato, mig a jodidion alias kozben oxidalodhat, tehat mindig
frissen keszitett jodidtartalmu oldatokkal kell dolgozni. Ezustion-koncentracio
meghatarozasa is lehetseges az elozoekben leirtak alapjan, de termeszetesen itt
a merendo oldat eziistion-tartalmu, pI. eziist-nitrat-oldat, a merooldat pedig
kalium-jodid-oldat. Az eziistelektrod elektrodpotencialja az eziistion-koncent
racio csokkenesevel valtozik, A vegpont minimalis eziistion-koncentracioja az
eziist-jodid oldhatosagi szorzata altal megszabott ertek.
3.7. Diavetitovel bemutatott elektrokemiai

kiserlet
48. Elektrolizis bemutatasa elektrolizalo kiivettaban
Az elektrolizalo kiivetta, amely a Calderoni-nal (volt Tanert) kaphato mikro

kiivettas kiivettasorozat resze, ketrekeszes, amelynek valaszfala nem er Ie a
-'
9 V-os elem
elektrolizalo cella
3.42. tibra.
Elektrolizalo kiivetta
/':::::lII'
~I
::"Clektrodak
3.43. dbra. Elektrodpar
e1emme1 diavetitdvel kivetitett kiserletekhez
264
kiivetta aljaig, atjarhato. Az elektrodok a kiivettat fedo plexilapba agyazottak.

Ket par kiivetta tartozik a sorozathoz, egy par rez- es egy par szenelektrod,
Ezeket kell vezetekek es kismeretu krokodilcsipeszek segitsegevel 4,5 voltos
laposelem sarkaihoz csatlakoztatni. Ez eleg nehezkes es rosszul rogzitheto, ezert
celszeriibb 9 voltos, kimeriilt elem csatlakozo reszet leszerelni es elektrodokkal
latni el. Ha az elektrodok nem illeszkednek szorosan a csatlakozo reszbe, keves
pecsetviasszal rogzithetjiik. Ennek az eljarasnak az is elonye, hogy az igy elkeszi
tett elektrodparra vezetek nelkiil kozvetleniil illesztheto a 9 voltos elem, mint
egyenararnu ararnforras, illetve ket kiilonbozo elektrodbol allo elektrodpar is
elkeszitheto. Rezelektrod: 2 mm-es vorosrez drot, grafitelektrod: ceruzabel,
olomelektrod: radio forraszto drot.
Sziikseges anyagok: telitett natrium-szulfat-oldat, metilnarancs-, lakmusz-,
fenolftalein indikatoroldatok, telitett natrium-klorid-oldat, 0,1 mol/dm' kon
centracioju kalium-jodid-oldat, kemenyitooldat, telitett cink-jodid-oldat,
0,1 mol/dm! koncentracioju kensavoldat, hig (halvanylila) kalium-permanga
nat-oldat, szilard kalium-permanganat, telitett olorn-nitrat-oldat, eziist-nitrat
oldat, kalium-klorid-oldat, kristalyos kalium-hexaciano-ferraulfl), koncentralt
amrnoniaoldat, vashuzal, rezhuzal, ceruzabel, forraszto on (olomelektrod),
eszkozok: elektrolizalo kiivetta elektrodtarto lappal, diavetito, vetitovaszon
vagy nagyrneretu feher rajzlap, 9 voltos elem, csipesz.
Vegrehajtas
a) Natrium-szulfat-oldat elektrolizise
Az elektrolizalo kuvettat indikatorral megfestett natrium-szulfat-oldattal
toltjiik meg, majd grafitelektr6dok kozott elektrolizaljuk. Kb. egyperces elekt
rolizis utan megfigyelhetjuk a gazfejlodest es a hasznalt indikator szinvaltozasat
az anod es a katodterben.
b) Natrium-klarid-oldat elektrolizise
Az elektrolizalo kiivettat metilnarancsindikatorral megfestett natrium-klo
rid-oldattal toltjuk meg es grafitelektr6dok kozott elektrolizalunk. Megfigyel
hetjiik, hogy mindket elektrodon gazfejlodes megy vegbe es a katodter sarga
lesz, az anodter pedig eloszor piros, majd elszintelenedik.
c) Kalium-jodid-oldat elektrolizise
Grafitelektrodokat alkalmazunk, es a kuvettat 1-2 csepp fenolftaleinindika
tort tartalmazo kalium-jodid-oldattal toltjiik meg. Nehany perces elektrolizis
utan megfigyelhetjiik, hogy a katodterben az indikator piros szinnel luges
kemhatast jelez, mig az anodterben sarga szint eszleliink.
d) Cink-jodid elektrolizise
A cink-jodid-oldattal megtoltott kiivetta rekeszeibe rezdrot elektrodpart vagy
rezdrotkatodot es grafitanodot helyeziink, majd meginditjuk az elektrolizist.
Nehany perc mulva megfigyelhetjiik, hogy a katodon szivacsszerii reteg kepzo
dott, mig az anod kornyezete sarga lett.
265
e) Olom-nitrdt-oldat elektrolizise
A kiivettaba toltott olom-nitrat-oldatot olomelektrodok kozott elektrolizal

va, megfigyelhetjiik, hogy a katodon fenyoagszeru bevonat kepzodik, mig az
anodon gazfejlodest tapasztalunk.
f) Eziistfa
Eziist-nitrat-oldatot elektrolizalunk rezkatod es grafitanod kozott. Az elekt
rolizis soran a katodon fenyoagszerii bevonat kepzodik, amelyek novekedese
vetitessel jol megfigyelheto.
g) Galuanizalas, eziistiizes
Rezdrotkatodot es grafitanodot hasznalunk. Eziist-nitrat-oldatbol ammonia
oldattal eziist-diamin-komplex-oldatot keszitiink, ezzel toltjiik meg a kiivettat,
Nehany perces elektrolizis utan a katodon jol tapado reteg valik Ie.
h) Ionoandorlas
A kiivettat felig megtoltjiik kensavoldattal, majd hig kalium-permanganat
oldattal megfestett 0, I mol/drn? koncentracioju kensavat toltiink utana ugy,
hogy a festett oldat megtoltse az egyik szarat, de beleferjen meg egy kalium
permanganat-kristalyka, Ebbe a szarba meriil a grafitkatod, a masikba a grafit
anod. Nehany perenyi e1ektrolizis utan megfigyelhetjiik, hogy a katodterben az
oldat elszintelenedik, az anodterben viszont a lila szin erosodik,
i) Elektrokemiai korrozio
A kiivettaba telitett kalium-klorid-oldatot ontiink, ehhez egy kristalyka kali
um-hexaciano-ferratot es par esepp fenolftaleinindikatort adunk. Az egyik
rekeszbe fenyesre csiszolt vasdrotot, a masikba rezdrotot tesziink. A ket drotot
az e1ektroliton kiviil osszeerintjiik es megfigyelhetjiik, hogy a vasdrot kornyeze
teben az oldat kek lesz, mig a rezdrot kornyezeteben a fenolftaleinindikator
luges kemhatast jelez.
Magyarazat
a) anod:6H 2 0 - 02+4H 30++4e-,
az indikator savas kemhatast jelez.
katod: 4H 20+4e- = 2H 2+40H-,
az indikator luges kemhatast jelez.
b) anod: 2CI- = CI 2+2e-,
a keletkezett klorgaz a vizzel reakcioba lep:
Cl 2 + H 20 = HOCl + HCI, igy a metilnarancsindikator eloszor piros szinnel
jelzi a savas kemhatast, majd mivel a hipoklorossav az indikatort elroncsol
ja, az oldat elszintelenedik.
katod: 2H 20+2e- = H 2+20H-,
az indikator sarga szinnel jelzi a luges kemhatast.
c) anod: 21- = 12+2e-,
a kivalt jod az anodteret sargara festi.
katod: 2H 20+2e- = H 2+20H-,
a fenolftaleinindikator piros szinnel jelzi a higos kemhatast.
266
d) katod: Zn2+ + 2 e- = Zn,

anod: 2 I - = 12 + 2 e - ,
a cink a katodon szivacsszeni bevonatot kepez, mig a kivalo jod az anodteret
sargasbarnara festi.
e) katod: Pb 2+ + 2 e - = Pb, a kivalt 610m adja a katodon a fenyoagszeni
bevonatot.
anod: 6 H 20 - + O 2+4 H 30+ +4 e".
f) A rezkatodon az Ag" + e " = Ag elektrodreakcio megy vegbe, mig az ano
don az e)-vel teljesen azonos reakcio jatszodik Ie.
g) Ag" + 2 NH 3 - + [Ag(NH 3h]+ eziist-diamin-komplex,
katod : 2 Ag" + 2 e " = Ag,
anod: 6420 - + O 2 +4 H 30+ +4 e ",
a katodon j61 tapado eziistreteg kepzodik,
h) A katodterben a 2 H 30+ + 2 e- = 2 H + 2 H 20 elektrodreakcioban kelet
kezo hidrogen a permanganationokat manganfll) Mn 2 + -ionokka redukalja,
s ezert elszintelenedik.
MnOi + 3 H 30+ + 5 H = Mn2+ + 7 H 20.
Az anodon a 6 H 20-+02+4 H 30+ +4e
elektrodreakcio megy vegbe
es ezzel egyidejiileg a lila szinii permanganat
anionok az anod fele vandorolnak,

i) A ket huzalt osszeerintve galvanelem keletkezik, es megindul a vas korrozio
ja, mialatt a rezhuzal feliileten gazfejlodest tapasztalunk.
an6d: Fe ...... Fe2+ + 2 e" ----+ Fe 3+ + e ",
a vasionok a hexaciano-ferratflllj-mal berlini kek csapadekot adnak.
4 Fe3+ + 3 [Fe(CN)6J 4 - - + Fe 4[Fe(CN)6h,
berlini kek
katod: 2H 20+2e- = H 2+20H-.
A katodter luges kemhatasat jelzi az indikator szine.
4. KISERLETEK A NEMFEMEKKEL
ES VEGYULETEIKKEL
4.1. A hidrogen
1. A hidrogen el6allitasa
Sziikseges anyagok: granulalt cink, 1 : 1 aranyban higitott sosav,
eszkozok: esiszolt dugos gazfejleszto lombik I db, uvegkad, kemcsovek, gaz
felfogo henger, gyujtopalca, hajlitott uvegcso kihuzott vegu uvegpipaval, Bun
sen-allvany dioval, lornbikfogoval, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A gazfejleszto lombikba ovato san cinkdarabkakat (kb. 80--100 g, felmarek
nyi) helyeziink, a esapos tolcserbe pedig az 1 : l-es sosavoldatot ontjuk. A 10m
bik elvezeto csovehez hajlitott iiveg
c~&'1et
c~at\ak()'Z.tat\\l\k,
ame\~t\ek
szabad veget vizzel telt iivegkadba

helyezziik. A cinkre sosavat esepeg
tetiink, mire megindul a hidrogengaz
fejlodese. Kozben az iivegkadba sza
javal lefele forditott, levegornentesen
vizzel toltott kemcsovet vagy gazfel
fogo hengert helyeziink. Egy perc va
rakozas utan a gazelvezeto eso veget
vizzel telt kemcso vagy henger nyila
sa ala helyezziik. Miutan a kemcso
megtelt gazzal, durranoqazprobat
vegziink: a gazzal megtelt kemcsovet
viz alatt iiveglappal zarjuk Ie es kie
meljiik a vizbol, A kemcsovet a gaz
lang mellett megforditjuk es ujjunkat
hirtelen elveve a kemcso nyilasat a
"ViZ
Zn
4.1. abra. A hidrogen eloallitasa
269
langhoz tartjuk. Ha des, fiityiilo hangot hallunk, akkor a kemcsoben meg a

hidrogen es a levego kevereke van jelen. A probat addig kell ismetelni, amig a
kerncsoben felfogott hidrogen hang nelkiil, iIletve halk pukkanassal meqqyullad
va halvanykek lanqqal vegig nem ego A durranogazproba elvegzese utan a tiszta
hidrogennel megtoltjiik a gazfelfogo hengert es meggyujtjuk a gazt, amely
halvanykek langgal ego A proba utan az iivegpipa vegen is meggyujthatjuk a
gazt.
Magyarazat
Savakbol a hidrogenelektrodnal negativabb standardpotencialu femekkel
hidrogent lehet fejleszteni.
Zn~Zn2++2e-,
Zn+2H 30+
EO
-0,76V.
Zn 2++H 2+2H20.
A kepzodo hidroqenqdz apolaris molekuldi a vizben - mint polaris oldoszer

rosszul oldodnak,
A hidrogen egese exotenn reakcio :
-484 kJ.
2 H 2(g) + 02(g) = 2 H 20(g),
AH
2 H 2(g)+Oig) = 2 H 20(f),
AH = -572kJ.
Az energianovekedes az egyenletbol leolvasott anyagmennyisegre vonatko

zik.
Vigyazat!
A durranogazprobat minden esetben el kell vegezni, mielott a hidrogengazt
meggyujtanank, Ha a gazfejleszto kesziilek csepegteto tolcserenek csapjat lezar
juk, majd hosszabb ido elteltevel ujra meqnyitjuk, a probat ismet el kell ueqezni,
mert a kesziilek levegot szivhatott be a kivezeto csovon keresztiil, es igy durra
nogaz keletkezhetett,
Megjegyzes
1. Nagyobb mennyisegfl hidrogen fejlesztesenel celszeni mar az indulaskor
nehany csepp Cu 2+-iont tartalmazo oldatot adni a savhoz.
2. Ha el akarjuk kertilni, hogy a keletkezett hidrogen hidrogen-kloriddal
szennyezett legyen, akkor kensavat hasznaljunk a gazfejleszteshez,
3. A kiserlet irasvetiton vagy diavetiton is bemutathato, Kristalyositocsesze
be vagy egyrekeszes kuvettaba 1 : 1 aranyban higitott sosavat toltiink es csipesz
szel kis darab granulalt cinket tesziink. Megfigyelhetjiik, hogy a cink feliileten
azonnal gazfejlodes indul meg. Az igy fejlesztett gaz egeset bemutatni nem
tudjuk.
270
2. Hidrogengliz el6aUitasa felmikro eszkozokkel

Sziikseges anyagok: granulalt cink, 1 : I aranyban higitott koncentralt sosav,
eszkozok: oldalcsoves felmikro kemcso, derekszogben meghajlitott kihuzott
vegii iivegcso, cseppento, felmikro kerncso, 100 cm 3-es fOzopohar 1 db.
Vegrebajtas
Az oldalcsoves kemcsobe kis cinkgranulatumot helyeziink. A cseppentobe 3/4
reszig (kb. 1-1,5 em") 1 : 1 aranyban higitott koncentralt sosavat szivunk fel.
A kesziilek osszeallitasa utan a sosavoldatot a cinkre cse
pegtetjiik. Megfigyelhetjuk a heves gazfejlodest.
)1
Ezutan a felmikro kemcsoben durranogazprobat vegifllJ
ziink a demonstracios kiserletnel leirt medon. Ha a durra
nogazproba negativ, akkor a fejlodo hidrogent a eso vegen
meggyujtjuk. A hidrogen kekes lanqqa! ego
4.2. libra. Hidrogengaz eloallitasa felmikro eszkozokkel
Magyarazat
A cink-sosav reakcio soran hidrogengaz fejlodik:
3. Hidrogenfejlesztes Kipp.-keszwekben
Sziikseges anyagok: granulalt cink, 1 : 1 higitasu koncentralt sosav,
eszkozok: Kipp-kesziilek, kihuzott vegfi iivegcso, gumicso-csatlakozas, kem
cso.
Vegrebajtas
A Kipp-keszulek feltoltese: a kesziilek esiszolatait osszeszerefes elott csapzsir
ral bekenjiik, hogy azok jol zarjanak, A Kipp-kesziilek kozepso gombjeben levo
atlyuggatott lemezre einkdarabokat szorunk a csiszolt dugos nyilason at. "Ogyel
271
4.3. dbra. Hidrogenfejlesztes

Kipp-kesziilekkel
jiink arra, hogy a cink ne hulljon a kesziilek also

reszebe, A gazelvezeto cso kinyitasa utan annyi
I : I aranyban higitott koncentralt sosavat on
tiink a felso gombon keresztiil a kesziilekbe,
hogy a say az also felgombot megtoltse es a
kozepso reszben elhelyezett einkkel erintkezesbe
keriiljon. A keszulek feltoltese utan a gazelveze
to esapot elzarjuk, Megfigyelhetjiik, hogy ha a
kesziilek gazelvezeto csapjat megnyitjuk, akkor
a say a felso gombbol lefolyik az alsoba, innen
pedig az atlyuggatott lemezen at a kozepsobe
aramlik, ahol a cinkkel erintkezik, es megindul
a gazfejlodes. A esap elzarasakor a fejlodo hid
rogengaz nyomasa no es ennek kovetkezteben a
say az also, illetve a felso gombbe szorul vissza,
ezert megsziinik a tovabbi gazfejlodes.
Magyarazat
Azonos a hidrogenfejlesztes csiszoltdugos gazfejlesztovel cimii kiserletnelIeir
takkaI.
Vigyazat! A hidrogen a levegovel robbanoelegyet alkot, ezert a Kipp-keszii
lekkel fejlesztett hidrogennel is meggyujtas elott durranoqazprobdt kell oeqezni.
4. A hidrogen-durranog1iz szemleltetese
Sziikseges anyagok: granulalt eink, I : I aranyban higitott koncentralt sosav,
30%-os natrium-hidroxid-oldat, szappanoldat, gyujtopalca,
eszkozok: gazfejleszto keszulek, kemcsovek, Bunsen-ego vagy borszeszego,
iivegkad, 500 em 3-es szelesszaju Erlenmeyer-Iombik I db, haromfuratu gumidu
go, lemezes vaselektrod 2 db, egyenararmi aramforras, oraiiveg.
Vegrehajtas
a) Kemcsovet felig megtoltiink vizzel, majd szajat ujjunkkal befogva, nyilasa
val lefele tartva felig vizzel telt iivegkadba meritjiik. A kemcsoben levo vizet
hidrogengazzal kiszoritjuk. Ezutan a kemcsovet - nyilasat ?efogva - a vizbol
kiemeljiik, lang role tartjuk es ujjunkat hirtelen elvessziik. Eles pukkandst hal
lunk. Osszehasonlitjuk a hidrogen egeset (tiszta) az oxigen-hidrogen, illetve a
levego-hidrogen-keverek (durranogaz) egesevel,
b) 500 em 3-es szeles szaju Erlenmeyer-Iombikba haromfuratu, jol zaro gumi
dugot erositiink. A gumidugo ket furataba, egymastol 2 em tavolsagban leme
272
durranogaz
... ~
.s
szappanbuborek
"'~.
. -
r-
4.4. libra. A hidrogen-durranogaz
szernleltetese
t=$:t~ vaselektr6dok
NaOH-oldat
4.5. libra. Robbano szappanbuborek
zes vaselektrodot, a harmadikba derekszogben hajlitott iivegcsovet helyeziink.

Az elvezeto iivegcsore gumicso csatlakozassal hosszabb, kapillarissa vekonyi
tott uvegcsovet erositiink. A lombikba elozoleg kb. 450 em! 30%-os natrium
hidroxid-oldatot toltiink. Az elvezeto iivegcso belso vege legalabb 1-1,5 em
tavolsagban legyen az oldat felszinetol. Ezutan az elektrodokat az egyeniranyito
kesziilek 24 V-os fesziiltsegere kapcsoljuk. 5-6 perees elektrolizis utan a fejlodo
oxigen-hidrogen-keverek (durranogaz) a levegot kiszoritja a lombikbol es hoz
zafoghatunk a robbantashoz.
Bal tenyeriink melyedesebe vagy oraiivegre (ijedosebbeknek ajanlott)
2-3 em? szappanoldatot ontiink, es az elvezeto kapillaris csovet az oldatba
martjuk. Nagy buborekhalmazt fuvatunk az eltavozo gazkeverekkel, Ezutan az
aramot megszakitjuk es a kesziilektol 3-4 lepes tavolsagra elhelyezett Bunsen
egohoz megyiink. Meggyujtjuk a gyujtopalcat es az ego gyujtopalcat odatartjuk
a buborekhalmazhoz, amely eles csattandssalfelrobban, de a keziink semmit sem
erez, illetve az oraiiveg nem karosodik.
Vigylizat! Robbanasueszely l! A fejlesztobol kiaramlo gazt nem szabad meg
gyujtani es a kozeleben sem szabad nyilt langgal tartozkodni!
Magyarazat
A hidrogen es az oxigen robbanokevereket, elegyet kepez. Ez a keverek a
hidrogen-durranogaz, amely pillanatszeriien eg el, igy kornyezetet nem melegiti
fel. Ezert nem egeti meg a tenyeriinket. A folyamat lancreakcio.
Megjegyzes
Tartos habot ado szappanoldatot ugy keszitimk, hogy 1 g natrium-oleatot
40 ern? desztillalt vizben feloldunk, majd 8 em? glieerint es 1 esepp koncentralt
ammoniaoldatot adunk hozza. A kesz oldatot barna szinii es jol zaro csiszolt du
gosiivegben tdroljuk, A kiserlet jol bemutathato egyszerii szappan, illetve szinte
18 S7S Kiserlel a kemia tanitasahoz
273
tikus mososzeroldattal is. Natrium-hidroxid-oldat helyett natrium-szulfat-oldat

is hasznalhato vaselektrodok eseten. A kiserlethez nemesak vaselektrodok hasz
nalhatok, hanem barmely mas indifferens elektrod (pI. platina) is.
5. Durranogaz konzervdobozban
Sziikseges anyagok: tiszta hidrogengaz,
eszkozok: gazfejleszto keszulek, iivegkad, kemcso, konzervdoboz 15-20 em
magas, kis alapatmerojii, also korlapjanak kozepen kb. 3-4 mm atmerojii Iyuk
kal, Bunsen-ego, gyujtopalca.
Vegrehajtas
A konzervdoboz furatat befogjuk, aljaval felfele viz ala meritve megtoltjuk
- a durranogazproba elvegzese utan - tiszta hidrogengazzal. A doboz nyitott
veget iiveglappal elzarva, ovatosan kiemeljiik a vizbol es az asztalra helyezziik
- az iiveglapot eltavolitva - nyilasaval lefele.
Elvessziik a furatrol az ujjunkat es egy ego
gyujtopalcaval meggyujtjuk a kiaramlo hid
rogengazt. A gaz eloszor nyugodtan, kekes
langgal eg, majd nehany pillanat mulva nagy
csattanassal felrobban, es a konzervdoboz a
leveqobe ugrik.
leveg6
4.6. libra. Durranogaz konzervdobozban
Magyarazat
Az elegett hidrogengaz helyere a konzervdobozba levego nyomul, amely a
maradek hidrogengazzal keveredve robbano elegyet, durranogazt kepez. Ennek
kovetkezmenye a robbanas,
2 H 2+0 2
2 H 20.
A robbanas hatasara a konzervdoboz a levegobe emelkedik.
Megjegyzes
Az eges kiilonleges esete a robbanas, ahol a tobbi feltetelek biztositasa mellett
fokent a folyamat gyors lezajlasanak van szerepe. A robbanas feltetelei tehat
elsosorban az egheto es az egest fenntarto anyag igen jo (benso) elegyitese (itt
molekularis eloszlasban elegyitjiik), tovabba a nagy reakcioho, vegiil pedig az
is, hogy lehetoleg gaz halmazallaponi egestermekek keletkezzenek. A robbanas
kivaltasa begyujtassal tortenik, Ebben az esetben ez tennikus (kis lang vagy
elektromos szikra). A konzervdobozt szajaval lefele forditva kozvetleniil is
megtolthetjiik hidrogengazzal, igy a meggyujtasnal a nedvesseg nem zavar.
274
6. A hidrogen difflizioja
Sziikseges anyagok: hidrogengaz, hig kalium-permanganat-oldat,
eszkozOk: hajlitott iivegcso iiveggombbel (4.7. abra) , mazatlan, egetett agyag
henger, jol zaro egyfuratu gumidugoval, 1000 cm l-es fozopohar I db, nagyme
retii fototal.
Vegrehajtas
Az iivegcsovet az oblos resz kozepeig hig kalium-permanganat-oldattal tol

tottuk meg. Az iivegcso hosszabb szarat a gumidugo furataba helyezziik, majd
erre erositjiik a mazatlan agyaghengert. Az osszeallitott keszuleket allvanyra
erositjiik es fototalat helyeziink ala, hogy a kiserlet soran kiaramlo vizet felfog
juk.
A 1000 crrrl-es fOzopoharat megtoltjiik hidro
gengazzal, es szajaval lefele tartva az agyaghenger
re boritjuk. Megfigyelhetjiik, hogy az iivegcso kihu
zott vegen (a hidrogengazzal telt fozopohamak az
rnazatlan
agyaghengerre valo helyezese utan) a kalium
egeteu agyaglienger
permanganat-oldat sziikokutszeruen tauozik, Ha a
fOzopoharat az agyaghengerrol eltavolitjuk, az 01
dat visszaszorul az iivegcso hosszabb szaraba es ott
megemelkedik a folyadekszint,
. ...- ....
.
",:
.:
.......
f
szfnes oldat
-1.7. ",bro. A hidrogcn diffiJzioja
Magyarazat
A megfigyelt jelenseget a hidrogent es a levegot alkoto gazmolekulak diffuzio
sebessege kozotti kiilonbseg okozza. Leqnaqyobb sebesseqqel a hidroqenmoleku
lak mozoqnak, A levego fO osszetevdit jelentd nagyobb mereni es tomegii oxigen
es nitrogenmolekulak sebessege kisebb. A kiserlet elejen tobb hidrogenmolekula

diffundal az agyaghengerbe, s igy a nyomas no. A nyomasnovekedes a csobol
kiszoritja az oldatot.
Amikor a hidrogengazzal toltott fOzopoharat az agyaghengerrol eltavolitjuk,
akkor a henger belsejeben levo hidrogenmolekulak gyorsabban aramlanak
kifele, mint befele a levegot alkoto gazmolekulak, ezert a belso nyomas csokken.
IS
275
A kiilso nyomas visszaszoritja az oldatot az iivegcso hosszabb szaraba. Szivoha

tas lep fel es ezert a kivezeto csovon keresztiil levegobuborekok jutnak az
oldatba.
Megjegyzes
A kiserleti berendezes ugy is modosithato, hogy a mazatlan agyaghengerbol
kijovo csovet a gazmoso palaekhoz kotjuk forditva. A gazmoso palaekban van
a szines folyadek.
7. Gazok molekulainak tomege es sebessege kozotti osszefiigges bemutatasa
Sziikseges anyagok: tiszta hidrogengaz, higany,

eszkozok: ketszeresen derekszogben meghajlitott iivegcso egyfuratu gumidu
goval, mazatlan egetett agyaghenger, 1000 em 3-es fOzopohar 1 db, elektromos
csengo (berrego), vezetekdrotok, higanytalca, stopperora.
Vegrehajtas
A ketszeresen meghajlitott iivegcsovet, elore bejelolt szintig megtoltjuk hi
gannyal. A eso egyik szarara egyfuratu gumidugot helyezimk, amelyre mazat
lan, egetett agyaghengert illesztiink. Az uvegcso masik szaraba rezdrotot helye
ziink el a higany folott, elore kimert tavolsagban. A rezdrotokat 4,5 V-os
laposelemmel es a berregovel osszekapcsoljuk. Az iivegcsovet es a berregot
allvanyon rogzitjiik, majd a fOzopoharat megtoltjiik hidrogengazzal. A szajaval
por6zushenger
lefele tartott poharat hirtelen az agyaghen
-~-~
.gerre boritjuk es elinditjuk a stopperorat.
Hz
A berrego hang megszolalasakor az orat
megallitjuk, U gyanezt a kiserletet elvegez
hetjiik szaritott ammoniaval, esetleg aeeti
lennel, oxigennel is. A mert idok alapjan
szemleltetjiik, hogy a qazok. diffuzsebesse

qe, a qazmolekulak atlaqsebesseqe annal
naqyobb, minel kisebb a molekula tiimeqe.
cseng6
4.8. Qbra. A gazok molekulainak tomege es sebessege
kozoUi osszefUgges
Magyarazat
A meressel meghatarozhato es bemutathato, hogy a porozus falon atdiffun
dale gazmolekulak atlagsebessege forditva aranyos a molekulatomegiik negy
zetgyokevel. Ha ket gaz "diffliziosebessege" VI es V 2, molekulatomegiik m 1 es
m 2 , akkor:
276
VI : V2
vm; :vm;.
Osszehasonlitva pI. a hidrogen es az oxigen "diffuziosebessegeC', a kovetkezoket

kapjuk:
VH 2
V32
V0 2
V2
~=-=VI6=4
'
azaz a hidrogengaz negyszer olyan gyorsan diffundal at a porozus falon, mint

az oxigen. A hidrogen haromszor olyan gyorsan diffundal at, mint az ammonia.
A gazmolekulak atlagsebessege annal nagyobb, minel kisebb a molekulatorne
giik.
pl. a H 2 molekulak atlagsebessege
O 2 molekulak atlagsebessege
H 20 molekulak atlagsebesssege
Cl, rnolekulak atlagsebessege
1700 m/s
425 m/s
567 m/s
286 m/s.
A feltiintetett ertekek leqiaes terre eroenyesek. Levego vagy mas gazok jelen
leteben a szabadon mozgo molekulak mas rnolekulakkal masodpercenkent
nehany milliardszor iitkoznek normal konilmenyek kozott, igy a tulajdonkep
peni "diffuziosebesseg" sokkal kisebb. Tehat az irodalomban megadott "diffu
ziosebesseg-ertekek" a gazokra vonatkozolag nem azonosak ugyanezen gazok
nak a porozus falon at torteno vandorlasi sebessegevel.
A berrego megszolalasanak az a magyarazata, hogy a hidrogenmolekulak
gyorsabban mozognak, mint a levego fo osszetetelet alkoto oxigen- es nitrogen
molekulak, igy idolegesen az agyaghengerben a nyornas megno. A meqnooeke
dell nyomas kooetkezteben az iivegcso rezdrotokat tartalmazo szaraban a hi
ganyszint megemelkedik, a rezdrotok igy beleernek a higanyba es zarodik az
aramkor, vagyis a berreqb meqszolal. Ezert kell elbzetesen kiprobalni es kimerni,
hogy a rezdrotokat mennyivel helyezziik el a higanyszint felett.
Megjegyzes
Ha a vizsgalt gaz sunisege a levegonel nagyobb, akkor a 4.9. abra szerint
osszeallitott kesziileket hasznaljuk.
4.5 V
4.9. tibra A levegonel nagyobb siiriisegii

gazok molekulainak tomege es sebessege
kozotti osszefiigges
por6zusagyaghenger
277
8. A hidrogen a leveg6nel konnyebb gaz

Sziikseges anyagok: I : I terfogataranyban higitott sosav, granulalt cink,
eszkozok: Kipp-kesziilek (vagy csiszolt dugos gazfejleszto), I dm t-es fozopo
har, taramerleg sulysorozattal.
Vegrehajtas
A szaraz fozopoharat kiegyensulyozzuk a taramerlegen, Majd szajaval lefele
tartva megtoltjuk hidrogengazzal (a gazt kb. I percig kell a Kipp-kesziilekbol
a poharba vezetni), majd a nyilasaval lefele a merleg tanyerjaba allitjuk, kinyit
juk a merleget, megfigyeltetjiik, hogy merre ter ki a merleg mutatoja, A poharat
ezutan nyilasaval felfele tessziik a merlegre es megfigyeltetjiik, hogyan valtozik
a merleg egyensulya.
Magyarazat
Az Auoqadro-tiiroeny alapjan kiszamithatjuk, hogy szobahomersekleten
I dm l Ievego tomege hozzavetoleg:
29 g 3 = 1,2 g, I dm ' hidrogene pedig:

24,5 g/dm
2 g 3 = 0,08 g. Ezt a kiilonbseget ajobb minosegii taramerleg jelzi. Majd

24,5 g/dm
a szajaval felfele forditott poharbol a hidrogen gyorsan kidiffundal, a helyet a
levego foglalja el, igy helyreall a merleg eredeti egyensulyi allapota.
Megjegyzes
Ugyanezt a kiserletet erdemes a szen-dioxid-gazzal elvegezni. Abban az eset
ben a merleg kiterese azt jelzi, hogy a szen-dioxid nehezebb (44/24,5), mint az
azonos terfogatu levego.
9. A hidrogen eg, de az egest nem taphilja

Sziikseges anyagok: 1 : 1 higitasu sosav, drotra erositett gyertya,
eszkozok: Kipp-kesziilek, gazfelfogo henger, iivegkad,
Vegrehajtas
Lehetoleg nagyobb meretii gazfelfogo hengert viz alatt toltsiink meg hidrogen
gazzal, emeljiik ki a vizbol szajaval lefele tartva. A drotra erositett gyertyat
gyujtsuk meg, es az ego gyertyat tartsuk a henger nyilasahoz: a hidroqen kisebb
csattanas kisereteben meggyullad es egni kezd. Gyors mozdulattal to/juk a
qyertydt a henger belsejebe, ott elalszik. A henger szajahoz huzva ismet meg
gyullad. A gyertya mozgatasaval a meggyujtas es kioltas tobbszor megismetel
heto, amig a hidrogen el nem fogy.
278
Magyarazat
A hidrogen es a levego erintkezesenek hataran vegbemegy a hidrogen egese:
A kiserlet elemzesekor emeljiik ki az ,,eg" es az "egest tapldlja" fogalmak

kozotti kiilonbseget.
10. Az atomos (aktiv) hidrogen reakciokeszsegenek bemutatasa

Sziikseges anyagok: eink, 1 : 1 aranyban higitott sosavoldat, 2 rnol/drrr' kon
centracioju kensavoldat, hig kalium-permanganat-oldat, hig dikalium-bikro
mat-oldat, hig kalium-jodidos jodoldat,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, 200 em 3-es fozopohar 6 db, kihuzott vegfi
iivegcso a gazfejleszto kesziilekhez.
Vegrehajtas
a) Hig kalium-permanganat-oldatot (az oldat szine halvanylila legyen) sava
nyitsunk meg kensavoldattal, majd 200 cm 3-es fOzopoharakba osszuk ket resz
reo Az egyik oldaton buborekoltassunk at gazfejleszto kesziilekben fejlesztett
hidrogent, a masik oldatba tegyiink 2-3 einkdarabot. Megfigyelhetjiik, hogy a
kalium-permanganat-oldatba vezetett hidrogengaz szemmel lathatoan valtozast
nem okozott, mig a masik poharban
eloallitott hidrogen az oldatot elszin
H 2 -gaz
telenltette.
-+
szintelen
4./0. abra. Az atomos (aktiv) hidrogen es

a molekularis hidrogengaz
reakciokeszsegenek osszehasonlltasa
lila-ll
kensavasKMnO.-oldat
Zn
b) Ismeteljiik meg a fenti kiserletet ugy, hogy a hig dikalium-bikromat-olda

tot savanyitsuk meg, osszuk kette, es jarjunk el az elobb ismertetett medon.
Megfigyelhetjiik, hogy a gazjej/esztobO/ bevezetett hidroqenqaz va/tozast nem
okozott (az oldat narancssarga szine megmaradt), mig a masik poharban eloalli
tott hidrogen hatasara az oldat halvanyzold szinii lett.
e) Az egyik 200 cmf-es fozopoharat toltsiik meg felig 2 mol/dm' koncentra
cioju kensavoldattal. A kensavoldathoz adjunk annyi kalium-jodidos-jodolda
tot, amig az old at szine jol lathatoan sargasbarnara nem valtozik,
279
Osszuk ketfele az oldatot, az egyik felebe vezessiink hidrogengazt, a masik

felebe dobjunk 3-4 darab nagy feliiletii cinkdarabkat, Megfigyelhetjiik, hogy az
elso oldat a szinet megtartja, a masik fozopoharban lev6 oldat szine viszont
fokozatosan halvanyabba valik.
Magyarazat
Az oldatokba vezetett (a gazfejlesztoben tarolt) hidroqenqaz ketatomos mole
kuldkbol all, kevessereakciokepes. A cink-kensav reakcio soran a f6zopoharban
eloallitott hidrogen a keletkezeskor ..naszcens"atomos dllapotban van, parositat
Ian elektronja van, fokozottan reakciokepes .aktio'' hidroqen. Ezert az atomos
hidrogen mar standard korulmenyek kozott is erelyesen redukal,
a) MnOi + 3 H + + 5 H - - Mn2+ + 4 H 20.
b) Cr20~- +8 H+ + 6 H --..2 Cr 3+ + 7 H 20 .
c)I 2 + 2 H - - 2 I - + 2 H + .
Megjegyzes
Az elvegzett kiserlet igen szemleletes, de ketsegek meriilhetnek fel az irant,
hogy az elemi cink reszvetele a redoxireakcioban kizarhato-e. Ennek bizonyita
sara a kiserleteket elektrolitikusan eloallitott aktiv hidrogennel is elvegeztek
azonos eredrnennyel. Az aktiv hidrogent kensavoldat elektrolizisevel allitottak
elo oly modon, hogy katodkent palladium- vagy megnovelt feliiletii grafitelekt
rodot kapcsoltak, amelyek feliileten adszorbealodik az aktiv hidrogen, Az igy
elkeszitett elektrodokat meritettek a redukalando oldatokba (lasd a 2. 129.
kiserleteti. Vizbonto kesziilekben kensavas KMn0 4-oldatot elektrolizalva az
oldat eleg lassan, de elszintelenedik a katod kornyezeteben,
11. Atomos hidrogen reakciokepessegenek szemleltetese felmikro technikaval

Sziikseges anyagok: granulalt cink (kisdarabos), 1 : 1 aranyban higitott so
savoldat, 2 mol/dm? koncentracioju kensavoldat, hig kalium-permanganat
oldat, hig dikalium-bikromat-oldat,
eszkozok: felmikro oldalcsoves kerncso, derekszogben meghajlitott kihuzott
vegii iivegcso, cseppento, felmikro fozopohar 4 db.
VegrehajtBs
Ket-ket felmikro fOzopoharba kensavval savanyitott hig kalium-permanga
nat-oldatot, illetve dikalium-bikromat-oldatot ontiink. Az egyik f6z6poharban
leva oldathoz hidrogengazt vezetiink a felmikro gazfejlesztobol, a masik pohar
ban lev6 oldathoz cinkdarabkat adunk. A cinkdarabkat tartalmazo fOz5pohar
ban az oldat elszintelenedik, mig a bevezetett hidrogengaz a masik poharban
valtozast nem okoz.
280
Magyarazat
A cink-sav reakcio soran keletkezett atomos hidrogen redukalta az oldatok
ban levo perrnanganat-, iIIetve bikromationokat.
Megjegyzes
Ha granulalt cink helyett cinkport hasznalunk, az old at elszintelenedese
hamarabb (piIIanatok alatt) vegbernegy.
12. Az atomos hidrogen reakclokepessegenek szemleltetese irasvetiton es

diavetitovel
Sziikseges anyagok: granulalt cink, I : I aranyban higitott sosavoldat, hig
kalium-permanganat, dikalium-bikrornat-oldat, 2 mol/drn 3 koncentracioju
kensavoldat,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, irasvetitore alkalmazhato "A" tipusu kiivet
ta, kis meretii kristalyositocsesze vagy Petri-csesze 2 db, diavetitoben alkalma
zott ketrekeszes kiivetta 1 db.
Vegrehajtas
a) Az irasvetito munkaasztalara 2 db kiivettat, kristalyositocseszet vagy Petri
cseszet helyeziink. A kiivettakba hig kalium-permanganat- vagy dikalium
bikrornat-oldatot ontiink megsavanyitas utan. Az egyik kuvettaba gazfejleszto
kesziilekben eloallitott hidrogengazt vezetiink, a rnasikba pedig 1-2 nagy feliile
tii cinkdarabot tesziink. Az oldatok koziil az utobbi fog elhalvanyodni,
b) Ketrekeszes kiivettaba a fent leirt medon kalium-permanganat- vagy dika
lium-bikromat-oldatot ontiink. A kiivetta egyik rekeszebe hidrogengazt veze
tiink, a masik rekeszbe 1-2 cinkdarabot tesziink.
A cinkdarabokat tartalmazo rekeszben az H1
oldat elhalvanyodik.
~
4.11. libra. Az atomos hidrogen reakciokeszsegenek
szemleltetese diavetitdvel
kensavas KMnO,-oldat
Magyarazat
Az atomos "naszcens" hidrogen sokkal reakciokepesebb, mint a molekularis,
ezert redukalja az oldatokban leva permanganat-, illetve bikrornationokat.
281
13. A hidrogengaz redukaki tulajdonsaganak bemutatasa

Szukseges anyagok: granulalt cink, 1 : 1 aranyban higitott sosav, rez(II)-oxid
por,
eszkozdk: gazfejleszto kesziilek, normal vagy nagyrneretu kerncso 1-1 db,
Bunsen-allvany, dio, kemcsofogo, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A kemcso aljara keves rez(II)-oxidot helyeziink jol szetteritve, A kemcsovet
kisse ferden - szajaval lefele - vasallvanyra rogzitjuk. A durrangogazproba
elvegzese utan - ha negativ -, a tiszta hidrogengazt iivegcsovon keresztiil a
rez(II)-oxidra vezetjiik folyamatosan. Kis ideig varunk, majd a rezrllj-oxidot
Bunsen-ego langjaval elkezdjiik heviteni. Az izzitast 2-3 percig vegezve a rez
voros szine jol lathatova valik. A gazegot ekkor elzarjuk. A hevites beszuntetese
utan a hidrogengaz aramoltatasat a kern
cso teljes lehuleseig folytatjuk. Megfigyei
hetjiik a rez(II)-oxid szinenek valtozasat es
a kemcsb hideg faldn meqjeleno izcseppe
keto
rez(II )-oxid
4.12. libra. Rez(II)-oxid redukalasa hidrogennel
Magyarazat
A hidrogen az izzas homersekleten a reztl lj-oxidban levo Cu 2 + -ionokat elerni
rezze redukalja.
!lH
131 kJ.
Magyarazat
A redukci6 befejezodese utan a hidrogengaz aramoltatasat azert kell folytat
ni, hogy a lehiilo kerncsoben a levego behatolasat es igy a rez ujboli oxidaciojat
megakadalyozzuk.
A kiserlethez, ha lehet, magas lagyulaspontu, un. tuzallo uvegbol kesziilt
kemcsover haszndljunk, A magas lagyulaspontu pl. a jenai uvegbol kesziilt
kemcsovon szines csik lathato.
Megiegyzes
A kiserlet vas(lII)-oxiddal (Fe 20 3 ) is sikeresen elvegezheto.
282
4.2. Halogenelemek es vegyiileteik

14. A kl6rgaz eloallitasa
Sziikseges anyagok: kristalyos kalium-perrnanganat, rnangarullj-dioxid (bar
nako), kalium-klorat vagy klorosmesz, koncentralt sosav, koncentralt kensav,
eszkozOk: csiszolt dugos gazfejleszto, derekszogben hajlitott uvegcso, Bunsen
allvany, lombikfogo dioval, Bunsen-ego, gazfelfogo henger 5 db, fozopohar
500 crrr'<es, gumicso a csatlakozashoz.
Vegrehajtas
A gazfejleszto csiszolatait koncentralt kensavval bekenjiik. A lombikba pa
pirtolcseren keresztiil 15-20 g (kb. 3 kanalnyi mennyiseg) kristalyos kalium
permanganatot szorunk, a keszulek csepegteto tolcserebe pedig 5 em 3 viz es
15 cnr' koncentralt sosav elegyet (kb. 29%-os oldat) ontjiik. A lombikot gumi
cso csatlakozassal, derekszogben meghajlitott iivegcsovel osszekotjiik. -0 gyel
jiink arra, hogy a gumicso csatlakozasoknal az iiveg iiveghez erjen. Ezutan a
tolcser csapjat megnyitjuk, es a savat lassan a kalium-permanganatra csepegtet
jiik, A gazfejlodes megindulasa utan a keletkezett klorgazt a derekszogben
meghajlitott uvegcsovon at szajaval felfele forditott iiveghenger aljara vezetjiik.
Megfigyeltetjiik a gaz szinet, szaqat es /evegohOz viszonyitott siiriiseget. 4-5
gazfelfogo hengert toltsimk meg klorgazzal. A klorgazzal teli hengereket iiveg
lappa1 letakarjuk es tovabbi kiserletek celjaira felretessziik. Ezutan a kivezeto
csovet helyezziik vizzel felig telt 500 cm 3-es fOzopohcirba, es folytassuk a gazbe
vezetest az oldat teliteseig (nehany perc). Ha az oldat szine sargasra valtozik,
friss klorosviz all rendelkezesunkre a tovabbi kiserletekhez. Ha a klorfejlodes
csokken, a lombikot nehany percig enyhen meleqit
siik. Eros hevitest ne alkalmazzunk, mert akkor
foleg hidrogen-klorid-gaz es vizgoz tavozik,
~S6sav
o,
4.13. abra. A klorgaz eloallitasa
KMnO.
283
Vigyazat! Az eloallitast jol huzo ueqyifidke alatt vegezziik! A gazt esak

tavolrol, un, .vegyesz-szagolassal" szagoltassuk, mert erosen merqezii; A ke
sziileket a gazfejlodes megsziintevel a fiilke alatt szedjiik szet es tisztitsuk ki!
A lombik falan lerakodott mangarulVj-oxidot kensavval megsavanyitott hidro
gen-peroxid-oldattal vagy oxalsavoldattal tavolithatjuk el.
Magyarazat
A klorgaz laboratoriumban sosauoldatbol oxidaloszerekkel allithato elo. Oxi
daloszer lehet a kalium-permanganat:
2MnOi+16H++IOCl- = 2Mn2++8H 20+5CI 2 ,
vagy mangan-dioxid-barnako:
Mn0 2 +4 H+ + 2 CI- = Mn 2+ + 2 H 20+ C1 2 ,
vagy kalium-klorat es klorosmesz stb.
KCI0 3 + 6 HCI = KCI + 3 H 20 + 3 C1 2 ,
CaCIOCI + 2 HCI = CaCl 2 + H 20 + C12
Vigyazat!
Amennyiben valaki a klorgaz eloallitasa soran kisebb mergezest szenvedne,
vagy akar esak egyet "szippantana" a klorgazbol, v;gyuk azonnalfriss leteqore,
majd szagoltassunk vele 2 mol/dm ' koncentracioju ammoniaoldatot, amelyet
tiszta etil-alkohollal kevertiink. A szervezetbe juto alkoholgozok es az ammo
niagaz a klort hatastalanitja. (Mesterseges lelegeztetest alkalmazni tilos!)
Megjegyzes
A halogenek eloallitasanal figyelembe kell venni a megfelelo standard-redoxi
potencial adatokat, valamint azt is, hogy az egyes oxidaloszerekre vonatkozo
standard-redoxipotencial adatok ertekei jelentosen fiiggnek a kozeg pl-l-jatol.
A klorgaz fejlodesenek leallitasa Na 2S 20 3 + Na 2C0 3-0ldattal tortenhet.
Jelenleg a Calderon; altal forgalmazott allolombik, aljjal kesziilt esiszolt
dugos gazfejleszto nem hevitheto.
15. KI6rgaz el6aUitasa felmikro eszkozokkel
Sziikseges anyagok: kristalyos kalium-permanganat, koncentralt sosav, desz
uusu viz,
eszkozok: felmikro oldalcsoves kemcso, felmikro fOzopohlir, felmikro all
vany, derekszogben meghajlitott uvegcso.
Vegrehajtas
Az oldalcsoves kemcsobe kb. 3-4 kis darab kalium-permanganat kristalyt
szorunk, a cseppentobe kb. felig, higitott ("'"3 crrr' viz + I em" koncentralt
284
sosav) sosavoldatot szivatunk. Ezutan lassan racse

pegtetjiik a sosavat a kaliumpermanganat kristalyok
ra. A fejlodo gazt desztillalt vizzel felig toltott felmik
ro fOzopoharba vezetjiik. Megfigyeltetjiik a fejlodo
gaz szinet, szagat, vizben valo oldekonysagat, A meg
figyeles befejezese utan a kesziileket szetszedjiik es bo
vizzel elmossuk. A klorosvizet pedig tovabbi kiserle
tekhez felretesszuk.
HCl
Cl 1
KMnO.
H10
4.14. libra. A klorgaz eloallitasa felmikro eszkozokkel
Vigylizat! A fejlodo gaz rnergezo l

Magyarlizat
Lasd a demonstracios klorfejlesztesnel!
Megjegyzes
A kiserletnel a kalium-permanganat mennyisege ne /egyen tobb 4 db kisebb
kristalynal, mert nagyobb mennyiseg eseten a gazfejlodes hosszabb ideig fennall
es szennyezi a levegot!
Klorgazt a tanulok elektrolitikus oxidacioval is eldallithatnak, telitett natri
um-klorid-oldat grafitelektrodok segitsegevel torteno elektrolizisevel. Katod
kent vasszoget is hasznalhatunk. Lasd a 3.17. kiserletet.
16. Klor-durranogaz
Sziikseges anyagok: klorgaz, kalium-permanganat, koncentralt sosav, hidro
gengaz, granulalt cink, I : I aranyban higitott koncentralt sosav, kek lakmusz
papir,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek 2 db, gazfelfogo henger vagy kemcso 2-2 db,
iiveglap a gazfelfogo hengerek lezarasahoz, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Vegyiink ket gazfelfogo hengert. Az egyiket - a mar ismert medon - toltsiik
meg klorgazzal es fedjiik Ie iiveglappal. A masikat a hidrogen-durranogaz proba
utan, hidrogennel. A hidrogennel telt hengert helyezziik nyilasaval lefele a
klorgazzal teli hengerre, es az elvalaszto iiveglapot tavolitsuk el a ket henger
285
koziil. A hengereket jobbra-balra dontve, fol-Ie forgatva keverjiik ossze a

gazokat, A gazok osszekeverese utan a ket hengert vizszintesen tartva Bunsen
ego langjanak kozelebe vissziik. Hirtelen mozdulattal a lang elott a hengereket
szethuzzuk. A kef gaz eles hang kisereteben, robbanasszeriien eqyesul. Ha a
reakcio utan a hengerekbe
megnedvesitett kek lak
muszpapirt tesziink, megfi
gyelhetjiik a szinvaltozast a
hidrogen-klorid vizes oIda
tanak savas kemhatasa ko
vetkezteben.
4.15. abra. Klor-durranogaz
Magyarazat
A klornak hidrogennel valo reakcioja az aktivalast biztosito keyes energiabe
fektetes hatasara (feny vagy hoenergia) megindulo lancreakcio.
A reakciot a klor inditja eI, amelynek molekulai fotokemiai vagy termikus
qerjesztes hatasara aktiv kI6ratomokra esnek szet:
CI2+hv~ ICI+
ICI'
'ClI,
+H2~HCI+H;
H' +CI2~HCI+ ICI
stb.
A felszabadulo kl6ratomok ujra kezdik a lancfolyamatot, atlagosan egymillio

Hj-vel reagalnak, mielott rekombinalodnanak, A reakcio brutt6 egyenlete es az
energiavaltozas (vagy reakcioho):
H 2(g) + Cl 2(g) ~ 2 HCI(g),
~H =
-I84kJ.
A reakcio soran keletkezett energia pillanatszeriien szabadul feI, amely rob

banast eredmenyez (klor-durranogaz),
Vigyazat! A gazelegy meggyujtasa elott ajdnlatos a hengereket ruhaval bebori
tani es ugy megfogni. Ezzel reszben 6vjuk a gazelegyet az eros fenytol, amely
varatlan robbanast idezhet elc, reszben, ha a robbanas soran keletkezett hotol
a henger eltorik, vedi keziinket az iivegszilankoktol.
Megjegyzes
A kiserlet (lancreakcio beinditasa) nemcsak ho, hanem fenyenergia hatasara
is vegbernegy. Ha hidrogen es klorgaz elegyet tartalmazo edenyt ego maqnezi
286
umszalaggal vagy kek fennyel megvilagitunk, a reakcio robbanasszeriien vegbe

megy. A voros feny fotonjai nem kepesek a klormolekula hasitasara, mert ehhez
kiesi az energiajuk, ezert a gazkeverek voros feny hatasara nem robban.
17. A klor oxidalo, szintelenito hatasanak vizsgalata

Sziikseges anyagok: klorgaz, frissen telitett klorosviz, szines papirdarab,
I %-os fukszinoldat, vagy mas festekoldat, vizmentes kalcium-klorid, desztillalt
viz, szines virag, etil-alkohol,
eszkozok: gazfelfogo henger 2-3 db, 200 cm/-es fozopohar 1-2 db. iivegbot,
iiveglap.
Vegrehajtas
A gazfelfogo hengereket klorgazzal toltjiik meg. Az egyik henger aljara
nedvszivo anyagot (pl. vizmentes kalcium-kloridot) tesziink.
a) A nedvszivo anyagot tartalmazo hengerbe kb. 3 em szeles es IS em hosszu
szaraz szines papiresikot helyeziink, egy masik iires hengerbe azonos mereni,
de nedves (vizzel megnedvesitett) szines papiresikot tesziink. A szaraz klorgaz
ban a szaraz papir szine nem valtozik, mig a masik hengerben a nedves papir
elszintelenedik, iIIetve megsargul.
b) A szines (ha lehet piros) viragot aztassuk be nehany perere etil-alkohol
oldatba vagy benzinbe, hogy a rajta leva viaszreteg leoldodjek. Ezutan mossuk
le desztillalt vizzel es tegyiik bele egy klorgazzal teli hengerbe, amelyet iiveglap
pal zarjunk leo Nehany perc rnulva a szines uiraq halvanysarqa lesz, vagy teljesen
elszintelenedik.
c) 200 cmr-es fOzapoharat toltsiink felig I %-os fukszin vagy mas festekoldat
tal. A szines oldathoz ontsiink 15-20 cm ' friss klorosvizet, es keverjiik ossze az
oldatot. Nehany perc rmilva a festekoldat elszintelenedik.
Vigyazat! Ha lehet a kiserleteket oeqyifiilke alatt vegezziik, mert a klorgaz
igen mergezo.
Magyarazat
A klorgaz vizben oldodik es reakcioba lep a vizzel:
CI 2 + H 20 ~ HOCI + HCI.
A keletkezett HOCI (hipoklorsav) a feny hatasara elbomlik:
HOCI ~ HCI + O.
Az el nem bomlott hipoklorossav es HCI vizzel rea gal es HOCI + HCI +
~ H 30+ + OCI- + H 30+ + CI- reakcio szerint keletkezett hipoklo
ritionok is reszt vesznek az oxidacioban.
+ 2 H 20
287
Megjegyzes
A klor szintelenito hatas{ltfelmikro tanuloklserlettel is bemutathatjuk. I1yen
kor klorosvizet hasznaljunk, mert a klorgaz igen mergezo. A festekoldatokat
felmikro kemcsovekben helyezziik el, es a tanulok ontsek vagy csopogtessek
hozza az elozoleg elkeszitett klorosvizet.
lrastetitbtel is bemutathatjuk a kiserletet, ha a vizsgalando oldatokat krista
lyositocseszebe helyezziik el.
Diatetitii alkalmazasa eseten celszerii ketrekeszes kuvettat alkalmazni, amely
nek egyik rekeszebe festekoldatot, mig a masikba sav-bazis indikatoroldatot
ontimk. fgy bemutathato a klorosviz szintelenito hatasa es az oldat kemhatasat
is jelzi az indikatoroldat.
18. A klor reakcioja femekkel

Sziikseges anyagok: koncentralt sosav, desztillalt viz, kristalyos kalium
permanganat, natrium, magneziumpor, vaspor, vorosrez huzal, szuropapir,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, gazfelfogo henger 4 db, egetokanal 2 db,
perforalt kemcso 1 db, csipesz, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Negy gazfelfogo hengert az ismert medon megtoltunk klorgazzal a kovetkezo
kiserletekhez,
a) Lencse nagysagu natriumdarabot - amelynek feliiletet elozoleg megtiszti
tottuk - alul perfordlt (kilyuggatott) kemcsbbe helyeziink, es kis langon megol
vasztjuk. A megolvadt es meleg natriumot tartalmazo kemcsovet a klorgazzal
teli hengerbe engedjiik. A natrium a klorral hevesen, szikrazas kozben reaqdl.
A reakcio kozben a kemcso falan feher, kristdlyos anyag valik Ie.
. ..
'
NaCI
,"::
.....
.. ..
:
~
Fe
lyuk
Na
,"
,
"
'\:'=... f
.:.~
CI,
4./6. libra. KI6r

reakci6ja vassal
288
4.17. libra. KI6r

reakci6ja
4./8. abra. KI6r

reakci6ja
natriumrnal
magneziumrnal
Cu-vczetck
ci,
4./9. libra.Kl6r
reakci6ja rezzel
b) Egetokanalban felhevitett magneziumport klorgazzal teli hengerbe szo

runk. A klor a magneziummal vakit6 feher jennyellep reakcioba.
e) Vaskanalon felizzitott vasport klorgazzal teli hengerbe helyeziink. A vas
a klorgazban tovabb izzik vorosbarna Just kepzodese kozben,
d) Vekony vorosrez huzalt vaspalcara erositiink es kezdodo izzasig hevitjiik,
majd gyorsan klorgazzal teli hengerbe martjuk. A rez a klorgazban szikrdzua
eg el. Ha kihiiles utan a hengerbe desztillalt vizet ontiink, vilagoskek oldatot
kapunk.
Magyarazat
A klor a legtobb femmel magasabb homersekleten reakcioba lep, mikozben
nagy mennyisegii hOenergia szabadul fel:
2 Na+CI 2 = 2 NaCI,
I1H = - 822 kJ.
Mg+ Cl 2 = MgCI 2 ,
I1H = - 642 kJ.
2 Fe+ 3 Cl 2 = 2 FeCI),
I1H = - 810 kJ.
Cu + Cl 2 = CuCI 2
A natrium-klorid es a magnezium-klorid feher kristalyos anyagkent lerako
dik a kerncso falara, a keletkezett rez(II)-klorid vizben oldva a hidratalt Cu2+
ionok miatt kek szinii, a vas(III)-klorid pedig vorosbama fiist.
Megjegyzes
Natriummal a kiserletet esak perforalt kemcso segitsegevel lehet jol elvegezni,
mivel pI., ha a natriumot vas egetokanalban melegitjiik fel es helyezziik el a
klorgazzal teli hengerben, a keletkezett FeCI) vorosbarna szine a natrium-klorid
feher szinet elfedne. Ha perforalt kemcso nem all rendelkezesunkre, akkor a
kemcso aljat gazlangban lagyitsuk meg es izzo kototuvel lyukasszuk ki. Ajanla
tos a gazJelfog6 hengerek aljara a klorgaz bevezetese elott homokot szomi, igy
az iiveghengereket megvedjiik az elpattanastol, amelyet az izzo reakciotermekek
okozhatnak.
Ha nines, vagy nem tudunk perforalt, kemcsovet
kesziteni, a kiserlet ugy is elvegezheto, hogy kis az
besztdarabot szigetelt drotdarabra erositiink es a nat
szigetelt vezetek
riumdarabkdt az azbeszten elhelyezve mdrtjuk a klor
gazzal teli hengerbe.
NaCi
Na
.... azbeszt
4.20. abra. Kl6r reakci6ja azbesztlapra helyezett natriummal

19 575 Kioerlet a kenna tanillla&boz
289
19. A klor reakcioja natriummal

Sziiksegesanyagok: kristalyos kalium-permanganat, koncentralt sosav, natri
um, 2 mol/dm' koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, desztillalt viz, szuropa
pir,
eszkozOk: csiszolt dugos gazfejleszto, kalicso egyfuratu gumidugokkal, gaz
mosopalack 2 db, vizlegszivattyu, Bunsen-allvany 2 db, fogo dioval 2 db, kes,
csipesz, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A gazfejleszto lombikjaba kb. 2 kanalnyi kristalyos kalium-permanganatot
szorunk, es a csapos tolcserbe kb. 30%-os (haztartasi) sosavat ontiink. A gazfej
leszto lombikhoz csatlakozo kalicso kozepso reszebe lencse nagysagu, kergetol
megtisztitott natriumdarabot helyeziink. A kalicso masik veget ket gazmosopa
lackkal kotjiik ossze, amelyet vizlegszivattyuhoz csatlakoztatunk. (A kalicsohoz
kozvetleniil csatlakozo gazmoso - amelyet forditva kotunk be - visszaszivas
eseten biztosito palackkent szerepel, a masik gazmoso, amely natrium-hidroxid
oldatot tartalmaz, a felesleges klorgaz elnyeleset biztositja.)
A kesziilek osszeszerelese utan a kalium-permanganatra sosavat csepegte
timk, klorgazt allitunk elo, A kepzodott klorgazt a vizlegszivattyu kinyitasaval
lassu aramlasban a szobahomersekletu natrium felett atvezetjiik, Ezen a horner
i's6sav
-+
vizt~gszivattyu
Na
L
~
viz. vagy NaOH-oldat
4.21. libra. Klor reakcioja natriummal kalicsoben
sekleten szemmel lathato reakcio a natrium es klor kozott nem kovetkezik be.
Ezutan a klorgaz fejleszteset leallitjuk, a klorgazt a csobol elszivatjuk, a vizleg
szivattyut elzarjuk, es a kalicsovet azon a helyen, ahol a natrium van elhelyezve,
gazlanggal melegitjiik a fern megolvadasaig. Amikor a natrium megolvadt,
ujbol meginditjuk a klorgaz fejleszteset es megnyitjuk a vizlegszivattyut, iigyelve
arra, hogy a gaz aramldsi sebesseqe a megolvadt natrium felett lassu legyen.
290
A megolvadt natrium a klorgazzal sarga fennyel, szikrazas kozben egyesiil es

a kalicso hidegebb falan apro, feher kristalyok alakjaban natrium-klorid rako
dik Ie.
Magyarazat
A szobahomersekletii natrium a klorgazzal nem lep onkent reakcioba, A re
akcio csak akkor indul meg, ha a rendszerrel energiat kozlunk.
Megjegyzes
A kiserlet elemzese alkalmas arra, hogy a reakcio so ran vegbement reszfolya
matokat es energiavaltozasokat, pI. redoxifolyamatok, ionizacios energia, elekt
ronaffinitas, racsenergia, vagy akar a natrium-klorid kepzodesenek energiarner
leget osszefuggesiikben ertelmezziik.
A NaCl kepziidesenek enerqiamerleqe
MIG (K1)
-11
mol Nil .i~a> ~ - - -
.1 ~.N.=+494 KI
EAa.=-368 KI
3S6
----------------------------------------11 mol O--i~ 1-
230
_II mol Na..tomw
200
o -
1 mol O.akln1w
.1 Jr.. .~
n_
<a>
.1 if,.N..,A)
(+109
+
(+121 KJ)
1 mol N~) + 0,5 mol Oz <a>
-200
-410
~Jt;
~H?
szublimacioho;
~HJ
disszooiacioenergia;
ionizacios energia; EA
elektronaffinitas;
I~m
1
1
-----~-----.---------~ I mol N.<l
(a)
tn-
U, ...... racsenergia;
~Jt;+~H?+~HJ+EA+ Uri
~m.
NaC1(..)
= 109+494+ 121 + (- 368]+ (-766) kJ . mol-I,
~m.
NaC1(u)
-410 kJ mol- 1
Megjegyzes
Ez a Bom-Haber-iise korfolyamat, amibol vagy a Cl elektronaffinitasat, vagy
a racsenergiat szamolhatjuk ki.
19'
291
20. Femek megvedese a klor hatasatol

Sziikseges anyagok: vas- es rezlemez, vazelin, tomeny sosav-viz 3 : I terfoga
taranyu elegye, szilard kalium-perrnanganat,
eszkozok: csiszolt dugos gazfejleszto, gazfelfogo henger 2 db, uveglap 2 db,
csipesz.
Vegrehajtas
A vas- es rezlemezt csiszoljuk fenyesre dorzspapirral. A lemezek also felet
mindket oldalon kenjiik be uastaqon oazelinnel. Toltsiik meg a ket hengert
klorgazzal, fedjiik Ie iiveglappal, Tegyiik a ket femlemezt a hengerekbe, lefedve
allitsuk a hengereket fiilke ala. 5-10 perc mulva vegyiik ki a femlernezeket a
klorgazbol, toroljuk le roluk a vazelint, es hasonlitsuk ossze a lemezek ket felet.
Magyarazat
A vazelinnel vedett reszen a fern ugyanolyan csillogo, mint a kiserlet elott.
A lemezek masik resze elhomalyosodik, mert a viznyomokat tartalrnazo klorgaz
a kiserletben leirt reakcioegyenletek szerint kemiai reakcioba lep a vassal es a
rezzel.
21. Klor reakcioja foszforral

Sziikseges anyagok: klorral telt henger, vorosfoszfor, gyertya,
eszkozok: vasdrot, vegyszeres kanal, gazfelfogo henger iiveglappal.
Vegrehajtas
Toltsiik meg klorgazzal a hengert, fedjiik Ie iiveglappal. A mintegy 50 em
hosszu vasdrot vegere erositsiik a kisebb meretii gyertyat, amelynek a bele kore
laza retegben szarazt l) vorosfoszfort tesziink. Martsuk a klorgazzal telt henger
be a gyertyat, es addig tartsuk ott, amig az meggyu//ad.
Magyarazat
= 2 PCls,
!l.H = -463 kJ.
A vorosfoszfor es a klorgaz reakcioja exoterm folyamat, a fejlodo hotol
meggyullad a foszfor, az ego foszfor pedig meggyujtja a gyertyat.
A kiserletben azt is megfigyelhetjiik, hogy a gyertya a szokasosnal erosebben
kormozo lanqqal ego Ennek oka valoszimileg az, hogy a paraffin nagy szenatorn
szamu szenhidrogen-molekulaival ugy reagal a klor, hogy fokent a hidroqennel
veqyiil, mig a szen egy resze korornkent jelenik meg a reakcioterben a keyes
oxigen miatt. (Tokeletlen eges.)
2 P(sz) + 5 CI 2(g)
Megjegyzes
A kiserlet a: nem hasznalt gyufasdoboz oldalarol lehuzott foszforos papirral

is elvegezheto.
292
22. Klor reakcioja szenhidrogenekkel

Sziikseges anyagok: sztearin vagy paraffingyertya, friss terpentin, kek lak
muszpapir, szuropapir,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, gazfelfogo iiveghenger 2 db, hajlitott vasdrot,
csipesz, iiveglap.
Vegrehajtas
Ket gazfelfogo iiveghengert fiilke alatt megtoltunk klorgazzal. Az egyik
hengerbe vasdrotra erositett ego gyertyat martunk. A gyertya a klorgazban
sotetvoros langgal tooabb eq, mikozben nagy mennyisegii korom kepziidik.
A masik klorgazzal teli hengerbe friss terpentinnel atitatott sziiropapircsikot
dobunk. Ha a sziiriipapir ldnqra lobban, a hengert azonnal fedjiik Ie iiveglappal.
A klorgazban langra lobbano terpentines szuropapir kormozo langgal eg el.
Az eges befejezodese utan mindket hengerbe megnedvesitett kek lakmuszpa
pirt tartunk. A hengerekbe martott lakmuszpapirok meqoorosodnek,
terpentines szlir6papir
4.22. libra.
Klor
reakcioja
parafinnal
4.23. libra.
Klor
reakcioja
terpentinnel
Magyarazat
A klor nemcsak az elemi hidrogennel lep reakcioba, hanem a szenhidrogenek
hidrogentartalmaval is, elvonja vegyuleteibol, es vele hidrogen-kloridda egyesiil.
A nedves kek lakmuszpapir megvorosodese a hidrogen-klorid-viz reakcio soran
keletkezett sosavoldat (oxoniumionok) savas kemhatasat jelzi. (HCI a felesleg
ben levo Cl 2 es viz reakcioja soran is keletkezhet.)
Megjegyzes
A kiserlet csak friss terpentinnel szemleletes, mivel az allott terpentin mar
oxidalodott es igen lassan reagal a klorral. Ilyenkor a reakcio soran csak
elszenesedest tapasztalunk, a papir nem lobban langra. Az allott terpentint
vizgozdesztillalassal tisztithatjuk.
293
23. Hidrogengaz egese klorgazban (hidrogen-klorid szintezise)

Szukseges anyagok: gazfelfogo hengerben felfogott klorgaz, kek lakmuszpa
pir, eink, I : 1 aranyban higitott koncentralt sosav,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, egyenes, pipaban vegzodo gazelvezeto cso
gumicso csatlakozassal, kemcso, esipesz.
Vegrehajtas
Gazfejleszto kesziilekben a mar ismert medon hidrogengazt allitunk do.
A kesziilekhez gumicsovel ellatott derekszogben meghajlitott, kihuzott vegii
uvegcsovet kapesolunk. A negativ durranogazproba utan a cso vegen a hidro
gengazt meqqyujtjuk, majd a langot kb. 1 em hosszusagura szabalyozzuk. Ez
utan az iivegcsovet az elozoleg klorgazzal megtoltott gazfelfogo hengerbe mart
jUk. A hidrogen a klorgazban tovabb eg, a lang jakosziirke lesz. A langot a
gazfelfogo henger hossztengelye menten ide-oda mozgatjuk, hogy az egesz
klormennyiseg reakcioba lepjen a hidrogennel. A lang sarga szinezodese jelzi a
H2
reakcio veget, ekkor a csovet a hengerbol kiemeljiik. A henger
-.
be ezutan esipesszel fogott megnedvesitett kek lakrnuszpapirt
martunk vagy a henger nyilasahoz koncentralt ammoniaoldat
ba martott iivegbotot tartunk. A kek lakmuszpapirmeqoiiroso
dik, az iivegbot korul feher fust kepzodik, A proba barmely
mas sav-bazis indikatorral is elvegezheto.
4.24. abra. Hidrogen-klorid szintezise
Magyarazat
Az eges soran a klorgaz a hidrogengazzal hidrogen-klorid-gaz keletkezese

kozben lep reakcioba,
H 2(g) + CI 2(g) = 2 HCI(g),
!!.H = -185 kJ.
Megjegyzes
A kiserlet egyben a nagyipari szintetikus sosavgyartas elvet is szemlelteti.
A hidrogen langjat ne tartsuk tul kozel a henger falahoz, mert az iiveghenger
a fejlodo ho hatasara konnyen elrepedhet vagy lehiiti a langot es leall a reakcio,
Ha a hengerben meg at nem alakult klorgaz marad vissza, akkor az indikatorpa
pir szinvaltozasat elszintelenedes koveti a klorgaz oxidalo, roncsolo, szinteleni
to hatasa miatt.
A feher fust a keletkezett ammonium-klorid:
NH 3 + HCI-----.. NH 4CI feher fiist.
294
24. Hidrogen-klorid el6allitasa konyhasobOl

Sziikseges anyagok: szilard natrium-klorid, koncentralt kensavoldat (98 %
os), koncentralt sosav (38 %-os),
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto, derekszogben hajlitott iivegcso, gazrno
sopalack, allvany, csofogo dioval, hosszu nyaku gomblombik 1000 em 3-es 1 db,
Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo,
Vegrehajtas
Csiszolt dugos gazfejleszto lombikba 25 g natrium-kloridot szorunk, es a
habzas megsziintetesere 2-3 crrr' koncentralt sosavat adunk hozza. A esiszolatot
es a tolcser csapjat koncentralt kensavval megnedvesitjiik, rnajd a lombikot
allvanyba rogzitjiik. A lombik ala azbesztes drothalot es Bunsen-egot helye
ziink. A esapos tolcserbe kb. 15-20 em" koncentralt kensavat toltiink. A gazel
vezeto iivegcsovet gumicso csatlakozassal, egyharmad reszeig koncentralt ken
savval toltott gazrnosopalackkal es a palaekot derekszogben hajlitott iivegcsc
vel kotjiik ossze. Az iivegcsc csatlakozasnal iigyeljimk arra, hogy az iiveg
iiveghez erjen, A kesziilek osszeszerelese utan a tolcser csapjat megnyitjuk, es
a koncentralt kensavat lassan, esep
penkent adagoljuk a natrium-klorid
ra. A gazelvezeto iivegcso veget az
1000 em 3-es hosszu nyaku gomb
lombik aljara vezetjiik. Ha a gazfej
lodes sebessege csokken, akkor a re
akcioteret - a lombikot - enyhen me
leqitjuk, Ha a gomblombik megtelt
gazzal, paraffinozott parafadugoval
lezarjuk. Szintelen, szuros szagu gaz
keletkezik.
425. abra. Hidrogen-klorid eloaIlitAsa
konyhasobol
Vigyazat! A keletkezett hidrogen-klorid-gaz igen mergezo, ezert a kiserletet

feltetleniil jol huz veqyifiilke alatt veqezziik!
Magyarlizat
A hidrogen-klorid-gaz laboratoriumban kloridokbol allithato eki, pI. a keves
se illekony kensavval:
295
Melegitessel a folyamat meggyorsul, a natrium-hidrogen-szulfat is reagal a

natrium-kloriddal es ujabb hidrogen-klorid szabadul fel:
NaCI + NaHS0 4
Na 2S04 + HCI.
Megjegyzes
A gazfejlodes megszunese utan a tolcser csapjat kinyitjuk es csak azutan
sziintetjiik be a lombik melegiteset, nehogy a lehiileskor csokkeno nyomas a
kensavat visszaszivja.
A hidrogen-klorid-gazt koncentralt ammoniaoldatba martott iivegbottal mu
tathatjuk ki.
Hidrogen-klorid-gazt eloallithatunk egyszenien haztartasi sosauoldatbol is.
A haztartasi sosavoldattal (koncentralt) felig megtoltunk egy felmikro lombikot
es kiforraljuk belole a hidrogen-klorid-gazt.
25. Hldrogen-klorid vizben val6 old6dasa

(Sosavszokokut)
Sziikseges anyagok: szilard natrium-klorid, koncentralt kensav, koncentralt
sosav, desztillalt viz, kek lakmuszoldat vagy mas sav-bazis indikatoroldat,
eszkozok: gazfejleszto, 1000 crrr'ves hosszu nyaku gornblombik 2 db, egyfura
tu parafa- vagy gumidugo kihuzott vegfi uvegcsovel, vagy kihuzott vegu csapos
iivegcso, iivegkad.
Vegrehajtas
A hosszu nyaku szaraz gomblombikot a 4.24. kiserletben leirt medon fejlesz
tett hidrogen-klorid-gazzal toltjiik meg. A megtelt lombikot lezarjuk egy olyan
egyfuratu dugoval, amelynek furataba rovid, az edeny belseje fele eso vegen
kihuzott vegfi iivegcso (vagy esetleg csappal ellatott, kihuzott vegti iivegcso)
van. Az iivegcso szabad veget befogjuk, es a gomblombikot lefele forditva, felig
vizzel telt iivegkadba helyezziik, me1yben a vizet par csepp lakmusz indikatort
hozzaadva megfestettiik. A viz alatt ujjunkat elvessziik az iivegcsorol, es va
runk, mig abba keves viz felszivodik. Ezutan az
iivegcso veget ismet befogva a lombikot a vizbol
kieme1jiik es a csoben leva vizet korbefolyatjuk,
majd a lombikot aljaval felfele ujra a viz ala merit
jiik, es az iivegcso nyilasarol ujjunkat hirtelen el
vessziik. A kiilso oldat az iivegkadban sziikokutsze
rlien a lombikba aramlik, mikozben vorosre szine
zodik,
4.26. libra. Sosavszokokut
296
Magyarazat
A hidrogen-klorid vizben nagyon jol oldodik. I drn' viz standard koriilme
nyek kozott kb. 450 dm ' hidrogen-klorid-gazt old. A lombikba juttatott nehany
csepp viz tehat elegendd az ott levo hidrogen-klorid oldasara, Ennek kovetkez
teben a gornblombikban nyomascsokkenes jott letre, es a kiilso nagyobb nyo
mas a lombikba nyomja az iivegcsovon keresztiil az iivegkadbol az igen hig
arnmoniaoldatot.
A hidrogen-klorid fizikai oldodasan kiviil kemiai reakcioba is lep a vizzel:
A folyamat sav-bazis reakcio, mas megkozelitesben disszociacio, amelyben

a viz a bazis (protonfelvevo) szerepet jatszik. A hidrogen-klorid vizes oldata a
s6sav. Az indikator a keletkezett oxoniumionok jelenletet jelzi.
Megjegyzes
Csapos kihuzott vegu uvegcso hasznalata elonyosebb, mivel ezzel jobban
iranyithato a vizcseppeknek a gazzal telt lombikba valo adagolasa. A kiserlet
megkezdese elott az egyfuratu dugoba erositett, kihuzott vegii csapos iivegcso
vet teleszivjuk vizzel, A csapot elzarjuk es a dugoval lezarjuk a lombikot. A csap
kinyitasaval 3-4 csepp vizet juttatunk a lombikba, majd a csapot ujra elzarjuk.
Ezutan a bejuttatott vizet a lombik belso falan korbefolyatjuk, majd a esc veget
az iivegkadban levo viz ala rneritjiik es a csapot ismet kinyitjuk. A kiserlet teljes
biztonsaggal elvegezheto ugy is, hogy a dug6 furataba szemcseppentbt helye
ziink, amelybe keves vizet szivunk eel. A hidrogen-klorid-gazzal telt lombikba
belehelyezziik a dugot, s a cseppentobol nehany
csepp vizet a lombikba engediink, majd jol ossze
razzuk es a lombikot fejjel lefele belehelyezziik a
vizzel teli kadba. A viz alatt levessziik a cseppento
gurnisapkajat, s gyonyorkodhetiink a szokokut
sosavoldat
ban.
4.27. dbra. S6savszokokut csapos uvegcsovel bemutatva
csap
297
26. Hidrogen-klorid kolcsonhatasa vizzel
(Sosavszokokut irasvetiton bemutatva)

Sziikseges anyagok: hidrogen-klorid-gaz, desztillalt viz, kek lakmuszoldat,
eszkozok: irasvetiton alkalmazhato specialis kiivetta szokokutkiserlethez,
kismeretii kristalyositocsesze.
Vegrehajtas
Hidrogen-klorid-gazzal megtoltjiik a kiivettat (4.28. dbra ), Amig a kiivetta

megteIik a gazzal, a kiivettaba illeszkedo dugoval ellatott csapos iivegcsovet
megtoltjiik desztillalt vizzeI (fozopoharbol szivjuk feI a vizet) es a csapot lezar
juk. Az iivegcso megtoltese kek lakmuszoldattal megfestett vizzel tortenik, es
ebbol a vizbol toltjuk meg a kristalyositocseszet is. A hidrogen-klorid-gazzal
megtelt kiivettat a gumidugoval ellatott, vizzel telt csapos iivegcsovel lezarjuk,
Az uvegcso csapjat kicsit kinyitjuk es a benne levo vizbol nehany cseppet a
kiivettaba juttatunk, a csapot ujra lezarjuk es a bejuttatott vizet a kiivetta falan
korbefolyatjuk. A kiivettat ezutan az irasvetito munkaasztalara helyezziik ugy,
hogy a csapos cso leszallo aga a kristalyositocseszeben levo viz aljaig erjen.
Ezutan az iivegcsapot kinyitjuk. A kristalyositocseszebol a folyadek szokokut
szeriien behatol a kiivettaba, azt csaknem sziniiltig megtolti es az indikator szine
pirosra valtozik,
4.29. abra. Sosavszokokut
irasvetiton 2
HC1-gl\z
4.28. abra. Sosavszokokut irasvetiton 1
Magyarazat
Ugyanaz, mint a 25. kiserletben. Az indikator piros szine jelzi a hidrogen

klorid vizes oldatanak savas kemhatasat.
298
.~
es
27. Hidrogen-klorid el6aUitasa

kolcsOnbatasa vizzel relmikro
tanulokiserlettel
Sziikseges anyagok: szilard natrium-klorid, koncentralt kensav, 2 mol/dm?
koncentracioju amrnoniaoldat, fenolftaleinoldat,
eszkozok: felmikro oldalcsoves kemcso, cseppento gumigyiiriivel, derekszog
ben meghajlitott uvegcso, felmikro kemcso, felmikro fOzopohar, kihuzott vegii
uvegcso gumigyiiriivel, kb. 15 em atmerojii kristalyositocsesze, allvany, dio,
kemcsofogo, vegyszereskanal.
Vegrehajtas
Kb. I g natrium-kloridot oldalcsoves kemcso aljara szorunk. A cseppentot
megtoltjuk koncentralt kensavval, az oldalcsoves kemcsohoz derekszogben
hajlitott uvegcsovet esatlakoztatunk, amelynek az elvezeto szarat felmikro kern
csobe helyezziik (4.30. libra). A keszulek osszeszerelese utan megkezdjiik a
koncentralt kensav adagolasat cseppenkent, kb. 2-2 masodperces idokozzel,
Kb. 4 esepp kensav hozzaadasa utan a hidrogen-kloridot tartalmazo kemcsovet
lezarjuk kihuzott vegii iivegcsovet tartalmazo gumigyiiriivel ugy, hogy a cso
kihuzott vege a kemcso belseje fele mutasson. Az iivegcso nyilasat ujjunkkal
elzarva, a kemcsovet egy pillanatra az ammonia fenolftaleines vizes oldatat
tartalmazo kristalyositocseszebe helyezziik. Az enyhen higos oldatba egy pilla
natra elengedjiik a eso veget, majd ujjunkkal ismet zarjuk a nyilast es kiemeljiik
a kemcsovet. A csobe jutott vizet berazzuk a kemcsobe, majd visszahelyezziik
a kemcsovet az oldatba es ujjunkat elvessziik a eso nyilasarol, A nyomaskii
lonbseg miatt az ammonia fenolftaleines vizes oldata szokokutszeruen!elnyomul
a kemcsobe es az oldat elszintelenedik.
4.3/. abra.
A hidrogen-klorid
kolcsonhatasa vizzel
felmikro berendezesben
HCI-g~z
o
II
II
NaCI
4.30. dbra. Hidrogen-klorid eloallitasa felmikro eszkozokkel
299
Vigyazat! Koncentralt kensav hasznalata esak tanari iranyitassal oldhato

meg!
Magyarazat
Lasd a 25. klserletnel.
Megjegyzes
A hidrogen-klorid-gaz sosav kiforralasaval is nyerheto. Kevesbe veszelyes!
28. Hidrogen-klorid kolesOnbatasa vizzel
Sziikseges anyagok: szilard natrium-klorid, koncentralt kensav, desztillalt

viz,
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto kesziilek, gazmosopalack, 1000 cml-es
hosszu nyaku gomblombik 2 db, egyfuratu gumidugo 2 db, egyik vegen kihu
zott, esappal ellatott ilvegcso, rezelektrod 4 db, 4,5 V-os szarazelem 2 db,
3,5 V-os zseblampaizzo 2 db, vezetekek, krokodilcsipeszek, allvany, szurokari
ka, lombikfogo dioval 2 db.
Vegrehajtas
elektr6dok
telep
desztillalt viz
4.32. tibra. A hidrogen-klorid
kolcsonhatasa vizzel
300
~-
~-
-~-.-
--~~
_. -
Gazfejleszto
kesziilekben
natrium
kloridbol koncentralt kensavval hidrogen
klorid-gazt fejlesztiink. (A fejlodo gut
koneentralt kensavval felig megtoltott gaz
meson vezetjiik at szaritas eeljabol.)
A hidrogen-klorid-gazt a 4.32. tibrtin hit
hate felsO lombikban fogjuk feI. A hidro
gen-klorid-gazzal megtoltott lombik nyila
sat egyfuratu gumidugoval zarjuk le.
A gumidugo furataban levo esapos iiveg
csdnek az edeny belseje fele kihuzott vege
legyen es az elektrodok a eso nyilasaval
egy szintben helyezkedjenek el. Meg mi
elott lezarnank a hidrogen-klorid-gazzal
teli lornbikot, a esapos iivegcso hosszabb
szarat a esapig szivjuk teli desztillalt viz
zel. A gomblombikot ezutan a esapos
eso hosszabb vegevel, amelyen a gurnidu
goba illesztett masik ket elektrod van el
helyezve, az also lornbikba helyezziik ugy,
hogy a gumidugo esak lazan erintkezzen,
A lombikot elozoleg 3/4 reszig desztillalt vizzel toltottiik meg. A kesziilek

osszeszerelese utan mindket lombikba bemeno elektrodokat kiilon-kiilon
zseblampaizzo kozbeiktatasaval - 4,5 V-os elemekkel kotjiik ossze. Az izzok
nem vilagitanak, tehat sem a hidrogen-klorid-gaz, sem a desztillalt viz nem
vezeti az elektromos aramot. Ezutan kinyitjuk a csapot. A felso edenyben leva
hidrogen-klorid-gaz az iivegcsoben leva vizben feloldodik. Az oldodas kovet
kezteben terfogatcsokkenes (a hidrogen-klorid-gaz terfogata csokken) es ennek
kovetkezteben az edenyben nyomascsokkenes lesz, s emiatt az also lombikbol
a viz felszivodik a felso lombikba. A lombikhoz kapcsolt zseblampaizzo vilagita
ni kezd, aramvezetest jelez.
Magyarazat
A hidrogen-klorid-gaz vizben valo jo oldodasa kovetkezteben a lombikban
csokken a nyomas, ezert a B lombikbol szokokutszenien viz nyomul az A lom
bikba. A hidrogen-klorid-viz, sav-bazis reakcio soran keletkezett sosavoldat
(oxonium- es kloridionok) jol vezeti az elektromos aramot, hiszen szabadon
mozgo ionokat tartalmaz.
HC1+H20~ H 30+
+Cl-,
A kiserlet igen alkalmas a hidrogen-klorid-viz, sav-bazis reakcio - mas

megkozelitesben disszociacio - bemutatasara.

Sziikseges anyagok: aluminiumreszelek, granulalt cink, vasforgacs, olomre
szelek, vorosrez forgacs, higany, 1 : 1 aranyban higitott koncentralt sosav,
eszkozok: nagymeretii vagy normal kemcso 6-6 db vagy 100 crrrl-es fozopo
har 6 db, csipesz, gyujtopalca.
i,
Vegrehajtas
A kemcsovek aljara sorra aluminiumreszeleket, cinket.vasforgacsot, olomre
szeleket, vorosrez forgacsot es 1-2 csepp higanyt tesziink. Ezutan mindegyikbe
20-25 em? 1 : 1 aranyban higitott sosavat ontiink. (A normal kemcsovekbe
aranyosan kevesebbet.) Az aluminiumot, cinket, vasat tartalmazo kemcsovek
ben gazfejlodest tapasztalunk, mig a rezet, higanyt tartalmazo kemcsovekben
valtozas nem kovetkezik be.
Ha azoknak a kemcsoveknek a szajahoz, amelyekben gazfejlodest tapaszta
lunk ego gyujtopalcat tartunk, pukkano hangot hallunk, sot esetleg afejlodo gaz
meggyullad es kekes langga/ ego
301
Magyarazat
A standard redoxipotencial-ertekek ismereteben magyarazhatok a kiserletben
tapasztaltak. A hidrogennel negativabb standard-redoxipotencialu aluminium
mal, cinkkel es vassal a sosav hidrogenfejlodes kozben reagal:
= AI,
Zn2++2e- = Zn,
AI3++3e
Fe2+ + 2 e "
Fe,
EJ = -1,67V.
EJ = -O,76V.
EJ = -0,44 V.
Ezek a femek a say oxoniumionjaival redoxireakcioba lepnek. Altalanos egyen

let:
M+2H 3 0 +
M2++H z+2H zO.
A sosav a hidrogennel pozitivabb standardpotencialu femekkel nem lep reak

cioba.
Cu2+ + 2 e " = Cu,
EJ = 0,34 V.
Hg2+
+2 e
Hg,
EJ
0,86 V.
Az olmot a sosao csak a felideten oldja, mivel a fern feliileten a reakcio soran
keletkezo olom-klorid vizben rosszul oldodo csapadek es ez a tovabbi reakciot
megakadalyozza.
Megjegyzes
A sosav reakcioja femekkel felmikro kemcsovekben is elvegezheto,

(lrasvetiton bemutatva)
Sziikseges anyagok: aluminium-, cink-, vas-, olom-, rezreszelek, higany, I : I
aranvban higitott koncentralt sosav,
eszkozok: kiivetta vagy 3 em atmerojii kristalyositccsesze, esipesz, nagy petri
csesze.
Vegrehajtas
A kristalyositocseszeket az irasvetito munkaasztalara helyezziik. Mindegyik
be toltiink 1~IO em" I : I aranyban higitott sosavoldatot, majd rendre a savol
datba tessziik a felsorolt ferneket. (A higanybol egy eseppet.) A sosavban
gazfejlodes indul meg a cink, a vas, az aluminium es az 610m hatasara, Az
olomnal rovidesen leall a gazfejlodes, A rez es a higany hatasara nines valtozas,
Magyarazat
A 29. kiserlettel megegyezo.
302
=__=_='=='-===_c-c_='=_=_=--=----'-~-_-_-=,
==-~===-=-===:=o=--=-===~~------------
31. A sOsav reakci6ja femekkel

(Diavetitovel bemutatva)
Sziikseges anyagok: csiszolopapir, kis darab granulalt eink, vasszog, rezdrot,
2 mol/dm' koncentracioju sosavoldat,
eszkozok: haromrekeszes kiivetta, esipesz.
Vegrehajtas
A kiivetta rekeszeibe 2 mol/drn' koncentracioju sosavoldatot toltunk es az
egyikbe esipesszel megesiszolt feliiletii rezdrotot, a masodikba vasszoget, a
harmadikba kis darab granulalt einket tesziink. A cink feliileterol azonnal
intenziv gazfejlodes indul meg, a vasszog feliileterol a gazfejlodes sebessege
kisebb es a rezdrot valtozatlan marad.
Magyarazat
Lasd a 29. kiserletnel.
32. Br6m el6allitasa
Sziikseges anyagok: szilard kalium-brornid, 15%-os hidrogen-peroxid-oldat,
koncentralt kensav, daralt jeg, viz,
eszkozok: kerncso 2 db, kemcsofogo, egyfuratu gumidugo derekszogben
hajlitott iivegcsovel, Bunsen-ego vagy borszeszego, 200 cms-es fOzopohar I db,
lO cm3 -es merohenger 2 db.
Vegrehajtas
A 4.33. abra szerint osszeallitott kesziilek l-es szamu kemcsovebe 3 g kalium
bromidot szorunk, majd ehhez 4 em! 15%-os hidrogen-peroxid-oldatot es 2 em?
koncentralt ken savat ontiink. A kemcsovet derekszogben hajlitott iivegcsovel
~1:z:J:I1/ viz +jeg
4.33. dbra. Brom eloallltasa
303
ellatott egyfuratu gumidugoval lezarjuk. A kemcsovet kemcsofogoba fogjuk, es

az elvezetocso szarat a 2-es szamu kemcsobe helyezziik, amelyet elozoleg jeges
vizet tartalmazo fOzopoharba tettiink. Ezutan az I-es szamu kemcso aljat
Bunsen-ego vagy borszeszego langjaval meleqitjuk (enyhen). Egy-ket perc mulva
a szedo kemcsobe vordsbama gozok tavoznak es ott cseppfolyosodnak. Miutan
nehany csepp brom osszegyfilt, a kesziileket szetszedjiik es a bromot tartalmazo
kemcsovet paraffinozott parafadugoval lezarjuk es felretessziik tovabbi kiserle
tekhez.
Magyarazat
A kalium-bromid es kensav reakcioja soran keletkezett hidrogen-bromidot
a hidrogen-peroxid bromma es vizze alakitja. A reakcio soran a bromidion
etemi bromma oxidalodik.
2 KBr+ H 2S04 = K 2S04 + 2 HBr,
2 HBr+ H 202 = 2 H 20+ Br2'
Megjegyzes
Ha nem elemi bromot, hanem bromos vizet akarunk eloallitani, ugy is eljar
hatunk, hogy a kalium-bromid vizes oldatat megsavanyitjuk pI. kensavval, es
kalium-bromatot adunk hozza, A reaktansokat sztochiometriai aranyban ele
gyitsiik!
Br03"+5Br-+6H+ = 3 Br 2+3H20.
Vigylizat! A bromgozok mergezoek! A kiserletet fidke alat t vagy nyitott
ablak mellett vegezzuk!
33. Brom dift'Uzioja

Sziikseges anyagok: brom, cink, 1 : 1 aranyban higitott koncentralt sosav,
desztillalt viz,
eszkozok: hidrogenfejleszto kesziilek, gazfelfogo iioveghenger 3 db, kb. 3 em
atmerojii porcelantegely 2 db, bromozo pipetta.
Vegrehajtlis
Az egyik gazfelfogo iiveghengert a mar ismert medon megtoltjiik hidrogen
gazzal, A hengert nyilasaval lefele az asztalra helyezziik. A masik gazfelfogo
iiveghengert iiresen hagyjuk, a harmadikat felig toltjiik desztillalt vizzel. A ket
porcelantegelybe bromozo pipettaval 5-6 csepp bromot csepegtetiink, majd az
egyiket hidrogennel telt, a masikat a levegot tartalmazo iiveghengerrellefedjiik.
A desztillalt vizet tartalmazo hengerbe ugyancsak 5-6 csepp bromot csepegte
tiink. A hidrogennel teli henger nagyon hamar megtelik bromgozokkel. a levego
vel teli lassabban, a vizben pedig nagyon-nagyon lassu az elkeveredes,
304
..
: .
"0
Idesztill~1t viz
. ... .
......
.:. ..;;:"..
4.34. libra. Brom diffuzioja
Vigylizat! A br6m mergezo, A kiserletet fiilke alatt, vagy nyitott ablaknal
vegezzuk!
Magyaraizat
A bromgozok diffuzioja a leggyorsabb hidrogengazban, lenyegesen lassubb
levegoben, vizben pedig igen-igen lassu. Ennek oka a haromfele kozeg halmazal
lapota es molekulainak merete kozotti kiilonbseg. A hidrogenmolekulak a
legkisebbek es egymastol tavol helyezkednek el, igy a brommolekulak atlagos
diffuzioja itt a legnagyobb.
34. Brom reakcioja vassal
es aluminiummal
SzUkseges anyagok: brom, finom vaspor, aluminiumforgacs,

eszkozok: nagymeretfi kemcso vagy normal kemcso 2-2 db, 200 em" fozopo
har, allvany kemcsofogo dioval, egetokanal, homokkal telt tal, paraffinozott
parafadugo, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo, brompipetta.
Vegrebajtais
A kemcsoveket - mike alatt, vagy nyitott ablak mellett - allvanyba erositjuk.
A kemcsovek aljara bromozo pipettaval 10-15 esepp (normal kemcso eseten
aranyosan kevesebb) bromot juttatunk. A kemcsoveket paraffinozott dugoval
lazan lezarjuk. A kemcsovek ala homokkal telt talat helyeziink. Az egyik
kemcsovet meleg vizet tartalmazo fOzopoharba allitjuk fel percig. A fOzopohar
eltavolitasa utan ebbe a kemcsobe sz6rjuk az elozoleg felhevitett vasport. A rna
sik kemcsobe - melegites nelkiil - keshegynyi aluminiumforgacsot vagy durva
aluminiumreszeleket szorunk. Megfigyelhetjiik, hogy a brom a felhevitett vas
porral sargilsJeherJust kepzodese kozben reagal. Az aluminiumporral a reakcio
kb. 2 perces varakozas utan indul be, majd nagyon hevesse valik. Az izzo
aluminiumdarabkak a reakcio soran a br6m fehileten uqralnak,
Vigyaizat! A bromot tartalmazo kemcsovet langgal nem szabad melegiteni,
mert a nem hoallo iivegbol kesziilt edenyek konnyen elrepednek. A kiserletek
bemutatasat celszeni qumikesztyiiben vegezni.
20 S7S KINrIet a temia tanil8Uhoz
I;,
I
305
Magyarazat
A vassal valo reakcional a brom vizfiirdon valo felmelegitese a bromgozok
diffuziojat segiti elo, A reakcio soran vas(III)-bromid kepzodik :
2 Fe+ 3 Br z = 2 FeBr 3 .
A masik kemcsoben az aluminium es a brom kozott igen heves, erosen
exoterm reakcio megy vegbe:
2 Al+ 3 Br z = 2 AlBr 3 ,
!:!H
= - 1054 kJ.
35. Telitett bromos viz keszitese

Sziikseges anyagok: brom, desztillalt viz,
eszkozok: 1000 cm l-es csiszoltdugos folyadekiiveg, 50 cm 3-es merohenger,
gumikesztyii, dugok.
Vegrebajtas
20 em" bromot gumikesztyiis kezzel, ovatosan a folyadekuvegbe toltunk,
amelyet elozoleg haromnegyed reszig desztillalt vizzel toltottunk meg. A brom
attoltese utan a merohengert tobbszor atoblitjuk keves desztillalt vizzel, es ezzel
toltjiik fel az iiveget. Feltoltes utan a folyadekiiveget dugoval lezarjuk es tobb
szor, ovatosan osszerazzuk, majd az oldatot 2-3 oran at allni hagyjuk. Ezutan
az oldat tisztajat a nem oldodo bromrol leontjiik. A telitett bromos vizet sotet,
csiszoltduqos, vedokupakkal ellatott folyadekiioeqben celszerii tarolni.
Megjegyzes
A brom tarolasa ugy tortenik, hogy a bromos iiveget egy nagyobb csiszoltdu
gos hengerben, vizbe allitva tartjuk. Bromos viz az elob
biekben ismertetett modon bromidion es bromation sa
vas kozegben valo reakciojaval is eloallithato (4.32. ki
serlet).
viz
4.35. libra. Brom tarolasa
306
36. Bromos viz reakcieja femekkel

Szukseges anyagok: telitett bromos viz, magneziumpor, einkpor,
eszkozok: nagymeretii kemcso 2 db vagy 100 cm t-es fozopohar 2 db, 50 cm '
es merohenger, iivegbot.
Vegrehajtas
Ket db nagymeretii kemcsobe vagy fozopoharba 30-30 em? telitett bromos
vizet toltiink. Az egyik kemcsobe magneziumport, a masikba cinkport szorunk
apro reszletekben. Az oldatokat iivegbottal keverjiik. Rovidido alatt az oldatok
fokozatosan elszintelenednek.
Magyarazat
A magnezium es a cink a bromot bromidionokka redukalja, onmaguk pedig
femionna oxidalodnak.
Mg+ Br 2 = MgBr 2.
Mg~Mg2++2e-,
Zn + Br 2 = ZnBr 2.
Zn ~ Zn2+ + 2 e -,
2 Br + 2 e -
2 Br - .
Megjegyzes
A kiserlet lrasoetltooel es diaoetitovel is bemutathato. Az irasvetitos bemuta
tasnal Z db kiivettat, kristalyositocseszet vagy kb. 10 em atmerojii Petri-cseszet,
a diavetitonel I db ketrekeszes kiivettat alkalmazunk. A bromos viz koncentra
ciojat mindket esetben ugy kell megvalasztani, hogy kivetitve szine jol megfi
gyelheto legyen, illetve a femek hatasara torteno elszintelenedes erzekelheto
legyen.
37. Brom hidrolizise
(A brom reakcioja vizzel)
Szukseges anyagok: telitett bromos viz, 5 mol/dm ' koncentracioju kalium

hidroxid-oldat, 2 mol/drrr' koncentracioju sosavoldat,
eszkozok: 100 em 3-es fOzopohar 2 db, iivegbot, 10 em 3-es merohenger.
Vegrehajtas
A fOzopoharakat felig toltjiik telitett bromos vizzel. Az egyikbe kb. 10 ern?
5 mol/dm? koncentracioju kalium-hidroxid-oldatot ontiink es a reakcio lejat
szodasat iivegbottal valo kevergetessel segitjiik elo, Rovid ido alatt az oldat
vorosbarna szine halvanysargara valtozik, vagy teljesen elszintelenedik. A masik
20'
307
fOzopohlirban levo oldatot osszehasonlitokent hasznaljuk. A reakcio vegbe

menetele - az oldat szinenek elhalvanyodasa - utan, a reakcioterbe 10 cm '
2 mol/dme-os koncentraciojii sosavoldatot ontiink kevergetes kozben. A sosa
voldat hozzaadasa utan az oldat ujra uisszanyeri eredeti udrosbama szinet.
Magyarazat
A brom reakcioja vizzel egyensulyi folyamat:
Br 2+ 3 H 20
r== HOBr+ HBr+ 2 H 20 r== OBr- + Br- + 2 H 30+:
(1)
Az oxoniumionokat a rendszerbe bevitt hidroxidionok protolitikus reakcio

ban megkotik:
H30++0H-~2H20,
(2)
Igy az elozo (1) egyensuly a felso nyil iranyaba, a hipobrornit- es bromidionok

kepzodese iranyaba tolodik el. Ezek az ionok szintelenek, ezert az oldat elhalva
nyodik, iIIetve elszintelenedik. Ha az oldatban az oxoniumionok koncentracio
jat noveljiik (sav hozzaadasaval), akkor az egyensuly az also nyil, a brom
keletkezesenek iranyaba tolodik el, es az oldat visszanyeri eredeti vorosbama
szinet.
Megjegyzes
Az eqyenstdy oda-vissza eltolasa tobbsziir ismetelhetii. A kiserlet irasvetitiitel
es diauetltbvel is bemutathato. Az elobbi esetben 2 db, kb. 10 em atmerojii
kristalyositocseszet vagy Petri-cseszet, a masodik esetben ketrekeszes kiivettat
alkalmazzunk. Az oldatok koncentracioja a demonstracios kiserletben leirtak
kal megegyezo. A vetiteses modszerekekkel a szinvaltozasok jol erzekelhetoek.
38. Hidrogen-bromid el6aUitasa

Sziikseges anyagok: brom, vorosfoszfor, horzsako, homok, kek lakmuszol
dat, reagens ezust-nitrat-oldat, desztillalt viz, koncentralt foszforsavoldat,
eszkozOk: csiszoltdugos gazfejleszto, U alaku gazszaritocso, derekszogben
hajIitott iivegcso, 100 em 3-es Erlenmeyer-lombik 2 db, kristalyositocsesze.
Vegrehajtas
Fiilke alatt allitsuk ossze a 4.36. abra szerinti kesziileket. A gazfejleszto
esiszolatait kenjiik be koncentralt foszforsavoldattal. Ezutan a lombikba szor
junk 2-3 g elporitott vorosfoszfort, amelyhez kb, 8 em" desztillalt vizet razoga
tas kozben hozzaontiink es igy a foszfort egyenletesen szuszpendaljuk. Az
Ll-csovet toltsuk meg felig nedves vorosfoszforral bevont horzsako darabkakkal
es kapesoljuk gumicso csatlakozassal a gazfejleszto lombik elvezeto szarahoz,
Az U alaku eso masik szarahoz kapcsolt derekszogben meghajlitott iivegcsovet
308
4.36. libra. Hidrogen-bromid eloallitasa

vorosfoszforral bevont horzsak6
HBr
kek lakmuszoldat
hidegvtz
100 cm'-es Erlenmeyer-Iombikba vezetjiik, amelybe elozoleg 30 ern? kek lak

musszal megszinezett vizet toltottiink. A gazbevezeto cso a viz szine felett
2-3 mm-re vegzodjek. A lombikot allitsuk hideg vizet tartalmazo kristalyosito
cseszebe. A gazfejleszto esapos tolcserebe ontsiink kb. 5 em? bromot, Ezutan
a bromot nagyon lassan csepeqtessiik a foszforhoz. A reakcio kiilonosen az
elejen igen heves es ezert a brom becseppentesekor feloillandsokat eszlelhetiink.
Egy-ket perc mulva az elvezetocsobol feher kiid alakjaban hidroqen-bromid
tavozik, amely a lombikban levo vizben ododik es a kek lakmuszoldatot megvo
rositi. Ha a lombikot eziist-nitrat-oldatot tartalmazo lombikkal csereljiik ki,
stirgasfeher csapadek keletkezeset tapasztaJjuk.
Magyarazat
A hidrogen-bromid es hidrogen-jodid nem allithato elo alkali-bromidokbol
es jodidokbol kensavval, mert a kensav a bromidokat es jodidokat elemi brom
rna es jodda oxidalna, Ezert ezen halogenelemek hidrogenvegyirletei a megfelelo
foszfor-halogenidek vizzel valo reakciojaval (hidrolizisevel) allithatok elo,
A foszfor-tribromid elemeibol eloallithato:
3Br 2+2P=2PBr3 ,
PBr 3 + 3 H 20 ~ 3 HBr+ H 3P0 3
A fejlodo hidrogen-bromid-gaz keyes bromgozt visz magaval. Az U alaku
csovon athaladva a bromgoz a horzsakore adszorbealt nedves vorosfoszforral
reakcioba lep es igy tiszta, brommentes hidrogen-bromid tavozik az elvezeto
csovon. A foszforsavtol a haloidsav desztillacioval kiilonitheto el.
309
Megjegyzes
Vorosfoszforral bevont horzsakovet ugy keszlthetiink, hogy Erlenmeyer
lombikba 3-4 vegyszeres kanal horzsakovet es egy kanal elporitott vorosfosz
fort szorunk, majd a lombik tartalmat tobbszor osszerazzuk. Ha a vorosfoszfor
nem tapad a horzsakore, akkor 1-2 esepp desztillalt vizet eseppentiink a keve
rekhez es ujbol osszerazzuk. Sok vizet ne hasznaljunk, mert az athalado hidro
gen-bromidot megkoti. Ha a hidrogen-bromid fejlodese csokken, akkor a gaz
fejleszto lombikot enyhen meleqitsiik ugy, hogy a folyadek ne forrjon. Ha a
esiszolt dugos gazfejleszto talpas lombik, - amelyet melegiteni nem szabad
akkor frakcionalo lombikbol es valasztotolcserbol eloallitott gazfejlesztot hasz
naljunk.
39. Jod el6allitasa

Sziikseges anyagok: szilard kalium-jodid, mangan-dioxid [mangarulvj-oxid],
koncentralt kensav, jeg,

eszkozok: 250 em 3-es fozopohar, 100 cm ves gomblombik, 10 cm t-es mero
henger, Bunsen-ego, vas haromlab, lombikfogo dioval, Bunsen-allvany, ho
mokfiirdo.
Vegrehajtas
2 g kalium-jodidot es 2 g mangan-dioxidot j61 elporitunk, alaposan osszeke
verimk es a 250 cm '-es fOzopoharba szorjuk. A homogen keverekhez 6 cm '
koncentralt kensavat adunk. A fOzopoharat vas haromlabra helyezett azbesztes
drothalora tessziik. Ezutan a 100 cml-es gomblombikot jeges vizzel megtOltjiik
es Bunsen-allvanyba fogva a 250 cm 3-es fozopohar fole helyezziik ugy, hogy
2-3 cm-re benyuljon a fOzopoharba. Ezutan igen kis langon meleqitjiik a fOzo
poharat, deha a gomblombik beparasodik, megsziintetjiik a melegitest, szaraz
ra toroljiik, ujra osszeallitjuk a kesziileket es
ovatosan
melegitjiik az elegyet. Melegiteshez ho
jeges viz
mokfiirdot is alkalmazhatunk. A keletkezett jod
feketeslila tiikristalyok formajaban a gomblom
bik aljan kivalik.
tll~j6dkristalYOk
CC.
H 2SO.+KI+Mn02
kevereke
4.37. libra. JOd eloallitasa
310
Magyaraizat
A mangan-dioxid erosen savas kozegben a kalium-jodidban leva jodidiono
kat elemi jodda oxidalja:
2KI+MnO z+3H zS0 4
2KHS0 4+MnS04+2H zO+l z
40. Jod szubUmailaisa

Sziikseges anyagek: jod, viz,
eszkozok: 200 cm 3-es fozopohar, 200 cm 3-es rovid nyaku gomblombik, Bun
sen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo,
Vegrehajtais
200 cm 3-es fozopohar aljara kb. I g jodkristalyt tesziink. A fozopoharat
azbesztes drothalora tessziik es a tetejet 200 cm 3-es hideg vizzel teli gomblom
bikkal lezarjuk. A fOzopohar aljat enyhen melegitjiik.
Roviddel a melegites megkezdese utan a fOzopohar
hidegviz
ibolyaszlnii gozokke/ telik meg es a hideg vizzel teli
gomblombik aljarr csilloqo jodkristdlyok jelennek meg.
4.38. abra. JOd szublimacioja
Magyaraizat
Egyes szilard anyagok (pI. a jod, naftalin stb.) melegites hatasara a cseppfo
lyos halmazallapot kihagyasaval azonnal gozze alakulnak. Ezt az atalakulast
szublimacionak nevezziik. Gozeikbol lehiilve ismet szilard, kristalyos anyagga
alakulnak. A szublimacio oka ezen szilard anyagok reszecskei kozotti kis ossze
tarto erd.
Megjegyzes
Az iparban a jod tisztitasat szublimacioval vegzik, A szerves vegyiiletek
eseteben is gyakran alkalmazzak ezt a tisztitasi modszert, pI. a naftalin es a
kinonok eseteben,
A kiserlet felmikro meretekben tanulokiserletkent is elvegeztetheto. Ebben az
esetben a felmikro kemcso aljara 1-2 apro jodkristalyt tesziink, a kemcsovet
311
ferden allvanyba fogjuk es a kemcso nyilasat laza vattacsomoval lezarjuk.

Ezutan felmikro borszeszegovel vagy qyufa lanqjasal meleqitjiik a kemcsovet
ugy, hogy a lang kb. 3 cm-re legyen a kemcso aljatol, A kemcso rovid ido mulva
ibolyaszinii gozokkel telik meg, a hidegebb reszeken pedig apro jodkristalyok
rakodnak Ie.
41. A jOd es az aluminium reakcioja

Sziikseges anyagok: kristalyos jod, finom aluminiumpor, desztillalt viz,
eszkozok: 100 em 3-es fOzopohar, iiveglap, porcelan dorzsmozsar, azbesztes
drothalo, pipetta, kb. 6 em atmerojii porcelantal,
Vegrehajtas
Porcelan dorzsmozsarban kb. 0,5 g jodkristalyt elporitunk, es azonos meny
nyisegfi finom aluminiumporral osszekeverjuk. A kevereket 100 em 3es fozopo
har aljara szorjuk, A fOzopoharat vagy a porcelantalat azbesztes drothalora
helyezziik es a keverek kozepebe 1-2 esepp vizet eseppentiink. A viz hatasara
beindul a reakcio es a ket anyag heves justkepzodes es fenyjelenseq kozben
eqyesid. A jod egy resze gozalakban szublimal, ezert lila fiist keletkezik.
Magyarazat
A kemiai folyamatot a viz katalizalja, szaraz anyagok kozott a reakcio nem
megy vegbe.
2AI+3I z = 2A1I 3 ,
AH
-628 kJ.
Megjegyzes
A szemleltetestjUlke alatt vegezzuk. vagy nyitott ablak mellett. Az elkeszitett
kevereket azbesztes drothalora is felhalmozhatjuk es oda eseppentjiik a vizet,
igy meg latvanyosabb a kiserlet. Ha a kiserletet fOzopoharban vagy porcelantal
ban vegezziik, a reakcio vegen a fOzopoharat iiveglappal zarjuk Ie. Ha nines
fiilke, 3-4 dm 3-es, magas fozopoharral vagy uborkasiiveggel boritsuk Ie az
anyagot. Ajod-aluminium-kevereketjrzssen keszitsiik, mert a levego paratartal
rna lassan beindithatja a reakciot.
42. JOd reakcioja cinkkel

Sziik.seges anyagok: 7 g jod, 2 g cinkforgacs vagy cinkpor, etil-alkohol (az
edenyek tisztitasahoz), viz,
eszkozok: I dm 3-es gomblombik, kemcso, vasallvany fogoval es vaskarika
val, porcelanmozsar, 10 crrr'-es merohenger.
312
Vegrehajtas
A jodkristalyokat mozsarban dorzsoljiik el,
majd keverjiik ossze a lemert einkporral. A ke
vereket szorjuk szaraz kemcsobe, a kemcsovet
fogjuk be fiiggoleges allvanyba, helyezziik fole
a gomblombikot a 4.39. abra szerint. Egyik ke
ziinkkel emeljiik fel a lombikot, a masik keziink
kel ontsiink a kemcsobe leva keverekre kb.
3 em? vizet, majd gyors mozdulattal helyezziik
vissza a lombikot. Azonnal megindul a lila go
zok kepzodese, az elegy erbsen felmeleqszik, a
fejlodo hotol ajod egy resze szublimal es a lombik
hidegebb reszen kikristalyosodik. A kemcsoben a
cink-jodid vizes oldata marad vissza, amelyet
elektrolizissel alkotoreszeire bonthatunk.
j6dkristaly
j6dg6z0k
4.39. libra. 16d reakcioja cinkkel
Magyaraizat
A reakcio szilard fazisban nem megy vegbe, de viz hatasara szinte azonnal
megindul. A viz azzal is elosegiti a reakciot, hogy leoldja a cink feliileterol a
kepzodo cink-jodidot, igy a eink feliileten tovabbi reakcio mehet vegbe. Ket
exoterm reakcio jatszodik Ie:
I. Zn(sz) + 12(sz) = ZnI 2(sz),
HO
2. ZnI 2(sz) -----.L.. ZnI 2(aq),
!1B! = - 208 kJ.

!1B 2 = - 56,2 kJ.
Megjegyzes
Ha elszioo Julkevel rendelkeziink, akkor a kiserletet csinalhatjuk ugy is, hogy
azbesztes drothalora halmozzuk a kevereket es racsopogtetjiik a vizet. Lila
gozok megjelenese utan hevesen, fenyjelenseg kisereteben megy vegbe az egye
siiles.
43. JOd reakcioja kemenyit6vel
Sziikseges anyagok: vizes jodoldat, alkoholos jodoldat, 0, I %-os kemenyitool
dat, burgonya,
eszkozok: 100 em 3-es fozopohar vagy nagymeretii kemcso, vas haromlab,
azbesztes drothalo, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
a) A 100 cm'-es fozopoharat toltsiik meg felig vizes jodoldattal, amelyhez
I cm' I ,O%-os kemenyitooldatot adjunk. A kepzodott kek szinii oldatot enyhen
313
melegitsiik! Melegites hatasara az oldat kek szine eltilnik, Ha ujra lehiitjiik az

oldatot, a kek szin ujra megjelenik.
b) Burgonya frissen vagott feluletere alkoholos jodoldatot cseppentiink.
A vagas feliileten kek szinezbdes jelenik meg.
Magyarazat
A kemenyito a barna szinii jodoldattal (jodidionok jelenletevel) kek szinreak
ciot ad. Ezt a reakciot igen kis mennyisegfi jod, illetve kemenyito kimutatasara
fellehet hasznalni. A szinreakcio magyarazata az, hogy az apolaris jodmoleku
lak eppen belefernek az amilozhelix apolaris belso iiregebe, ahol van der Waals
oonzas rogziti oketo A jodmolekulak elektronszerkezetet kis mertekben a kor
nyezet is befolyasolja, aminek az a kovetkezrnenye, hogy az amilozhelix polaris
belsejeben mas hullamhosszu fenyt nyelnek el, mint vizes oldatban. Innen ered a
jod szinvaltozasa. Meleqiteskor a jodmolekulak kidiffundalnak az amilozhelix
bol, s maga a helix is kisse szetzilalodik; ekkor eltunik a kek szin. Lehfiteskor
ujbol helyreall a helixszerkezet, a jod "visszabujik" az amilozmolekulaba, s
ismet megjelenik a kek szin.
Megjegyzes
A kiserlet ugy is megismetelheto, hogy a kemenyitos jodoldathoz (kek) ne
hany csepp natrium-hidroxid-oldatot adunk, amelynek hatasara a kek szin eltii
nik, A jelenseg magyarazata nem egyezik meg a melegites hatasara bekovetkezo
elszintelenedes magyarazataval. A higoldat hatasara a jod-viz reakcio eltol6dik
a hipojodit es jodidkepzodes iranyaba. A jod eltiinik a rendszerbol es igy a kek
szin is eltiinik.
Iz+HzO r== HOI+HI r== H++OI-+H++I-.
A jod reakci6ja kemenyitovel felmikro tanulokiserlettel is elvegezheto kern
csoben es borszeszegovel melegitve a jod kemenyitos oldatat.
irasvetitovel es diaoetitiiuel is celszeni elvegezni a kiserletet. Mivel ebben az
esetben melegiteni nem tudjuk az oldatokat, a jod-kemenyito molekulakomplex
felbontasat, az oldat elszintelenedeset natrium-hidroxid-oldat hozzaadasaval
mutassuk be, termeszetesen a megfelelo magyarazattal kiserve. A diavetitos
kiserletnel ket- vagy haromrekeszes kiivettat alkalmazzunk.
44. Hidrogen-jodid el6aIlitasa

Sziikseges anyagok: kristalyos jod, vorosfoszfor, iivegyapot, desztillalt viz,
koncentralt foszforsav, kek lakmuszoldat, 0,1 mol/drrr' koncentracioju eziist
nitrat-oldat,
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto vagy frakcionalo lombik + valasztotol
cser, U alaku szarito iivegcso, Bunsen-ego, azbesztes drothalo, vas haromlab.
314
Vegrebajtas
Fiilke alatt osszeallitjuk a 4.40. dbra szerinti kesziileket, A gazfejleszto lom
bikjaba tegyiink I g szaraz elporitott vorosfoszfort es 109 finoman elporitott
jodot. A ket anyagot a lombik razogatasaval keverjiik ossze. A esiszolatokat
kenjiik be a koncentralt foszforsavoldattal. A gazfejlesztohoz esatlakoztassunk
- iiveggyapottal lazan megtoltott - U -csovet, ehhez pedig derekszogben meghaj
litott uvegcsovet. A gazelvezeto cso veget helyezziik 10 cm ' kek lakmuszoldattal
szinezett vizet tartalmazo kemcsobe ugy, hogy a cso vege 2-3 mm-rel a viz
~Hl
4.40. dbra. Hidrogen-jodid eloallitasa
szintje folott legyen. A gazfejleszto lombik esapos tolcserebol /assan csepeqtes

sunk 5 ern" vizet a vorosfoszfor es jod keverekere. Amikor a viz lecsopogott, a
tolcser csapjat zarjuk el. A gazfejlodes csokkenesekor a lombikot az azbesztla
pon keresztiil enyhen melegitsiik. Az elvezeto cso vegen suru,feher kod formaja
ban tavozik a hidrogen-jodid-gaz, amely vizben igen jol oldodik es a kek lak
muszoldatot megvorositi. Ha a kemcsovet eziist-nitrat-oldatot tartalmazo kern
csovel csereljiik ki, megfigyelhetjiik a kepzodo sarga szinii ezust-jodid-csapade
kot.
Magyarazat
3 12 + 2 P = 2 P1 3 ,
PI 3 + 3 H 20 ------to 3 HI + H 3P0 3 .
315
45. A jOel kiilonooz6 oxidaci6s aUapotai

Sziikseges anyagok: 1 tornegjs-os kalium-jodid-oldat, koncentralt sosavol
dat, 50 tomegjs-os natrium-hidroxid-oldat, kemenyitooldat (I g kemenyitot
100 em? ferro vizben oldunk, lehfitjuk, ha sziikseges megszurjiik), desztillalt viz,
eszkozok: 500 cm/-es Erlenmeyer-Iombik, 10, 50 es 100 crrr'-es merohenger.
VegrehajtSs
Toltsiink az Erlenmeyer-Iombikba 100 cm ' kalium-jodid-oldatot es 2-3 cm '
kemenyitooldatot, majd adjunk hozza 20 cm ' tomeny sosavat. Keverjuk vagy
razzuk a lombik tartalmat 2-3 pereig. Lugositsuk meg az oldatot 25 cm ' natri
um-hidroxid-oldattal. Vegiil 20 crrr' tomeny sosavval ismet savanyitsuk meg a
lombik tartalmat, Jegyezziik fel, milyen szinvaltozasokat eszleltiink. Az elsa
lepesben kek szinii lesz az oldat, a masodikban szintelen, a harmadikban ismet
meqkekiil.
Magyarazat
Az elsa lepesben a savanyu oldatban a vizben oldott oxigen oxidalja a
jodidionokat elemi jodda, az oldat megkekiil:
41-+0 z+4H+ = 2I z+2HzO.

Luges kozegben a jodidion-felesleg reakcioba lep a kivalt elemi joddal, a
kovetkezo atalakulasok mennek vegbe:
31 2+1-+60H- = 61-+IO;+3H 20,

21 2 +4 OH-
21- + 210- + 2 H 20,
21 2+IO-+40H- = 41-+IO;+2H 20.

Vagyis a vegtermek minden esetben jodat- es jodidion kevereke, ezert az oldat
elszintelenedik.
A harmadik lepesben savanyitas hatasara a jodid- es a jodation lep reakcioba:
51-+IO;+6H+
31 2+3 H 20,
ezert az oldat ismet meqkekid.
46. A bfkromat- es a jodidionok redoxireakci6ja

Sziikseges anyagok: 0,005 mol/drrr' koncentracioju natrium-bikromat-oldat
(amely 0,2 mol/dm ' koncentracioju foszforsavra), 0,2 mol/dm' koncentracioju
kalium-jodid-oldat,
0,05 mol/drrr' koncentracioju vastlfj-szulfat-oldat.
0,01 mol/dm ' vasflflj-nitrat-oldat (0,2 molos foszforsavra),
316
eszkozok: 250 em 3-es fozopohar 2 db, vegyszeres kanal, iivegbot, 100 em

3-es
merohenger 3 db.
Vegrehajtas
Az egyik fozopoharba ontsiink kb. 20 em! KI-oldatot es adjunk hozza
200 em? Na 2Cr20 7-o1datot. Figyeljiik meg, tortenik-e valtozas, Majd adjunk
az eldbbi oldatokhoz kb. 20 em? FeS0 4-oldatot. A masik poharban elegyitsiink
kb. 200 em? Fe(N0 3h-oldatot es 20 em? KI-oldatot. Figyeljiik meg, tortenik-e
valtozas. Az elso esetben nem tortenik valtozas, Fe 2+ -ionok jelenleteben jodki
va/dst tapasztalunk. A masodik poharban nem tortenik valtozas.
Magyarazat
A folyamatok elemzesehez megadjuk a kovetkezo standardpotencial-erteke
ket:
Cr(VI) + 3 e - = Cr(III),
1;+2e-=31-,
eo = 1,33 V.
eo = 0,54 V.
Az adatok alapjan egyertelmiien azt varjuk, hogy a bikromation oxidalja a

jodidiont. A kiserletben viszont azt tapasztaljuk, hogy a ket oldat osszeontese
kor nem tortenik oaltozas. A vas(lI)ionok jelenleteben viszont azonnal vegbe
megy a redoxifolyamat. Az elso kezenfekvo gondolat, hogy a Fe 2+ -ion ok
katalizatorkent mfikodnek. E feltetelezes helyesseget azzal ellenorizziik, hogy
Fe 3 + -ionokat tartalmazo oldattal reagaltatunk jodidionokat, ugyanesak sava
nyu kozegben. Mint a kiserletben latjuk, itt valtozas nem tortenik, vagyis mas
magyarazatot kell keresniink. A he/yes maqyardzat a kinietkezd: a Fe2+ -ion
reakcioba lep a Cr20~- -ionnal, es igy olyan atmeneti termek kepzodik, amely
nagy sebesseggel oxidalja a jodidionokat. Mas szoval a vas(II)ion indukalja a
bikromat-jodid reakciot. Valosziniileg a kovetkezo atalakulasok mennek vegbe:
Cr(VI) + Fe(lI) = Cr(V) + Fe(III),
Cr(V) + 3 1- = Cr(IlI) + I;,
Cr(V) + 2 Fe(lI) = Cr(IlI) + 2 Fe(III).
Azt is kimutattak, hogy a ket utolso reakcio sebessege fiigg a jodidion
koncentraciotol. A Cr(V)-ot, mint atmeneti termeket sikeriilt azonositani.
317
47. A nitrogen-trijodid robbanasszerfi bomlasa

Sziikseges anyagok: 2-3 g kristalyos jod, 15 em? tomeny ammoniaoldat,
sziiropapir,
eszkozok: 50 em 3-es fozopohar, iivegbot, vegyszeres kanal, vasallvany harem
vaskarikaval, gyujtopalca.
Vegrehajtas
A fozopoharba toltsiik a 15 em? tomeny ammoniaoldatot, adjunk hozza
2-3 g jodot, keverjiik ossze az elegyet es hagyjuk 5 percig allni. A folyadekot
ovatosan ontsiik le a szilard anyagrol, vegyszeres kanallal vagy spatulaval a
szilard anyagot gyiijtsiik ossze az edenybol es kenjiik ra a szfiropapirok feliilete
re vekony retegben, Hagyjuk szaradni a szilard anyagot a levegon allva, Gondo
san iigyeljimk arra, hogy az anyag ne keruljon a tanulok kezebe, vagy a huzat
ne fUjhassa el a papirlapot stb.! Mintegy I orai szaradas utan helyezziik a harom
megkent sziiropapirt a harem vaskarikara egymas role, erintsiik meg az elso
lapon levo anyagot gyujtopalcaval vagy esetleg libatollal. Figyeljiik meg, mit
tapasztalunk.
Vigyazat! A nitrogen-trijodid robbanasoeszelyes anyaq, tarolni sziqoruan tilos!
Csak annyit keszitsiink, amennyit elhasznalunk, illetve minden maradekot sem
misitsiink meg!
Poharra, vegyszeres kanalra, asztalra stb. szaradva erintes hatasara robban,
ezert a mosogatasra, takaritasra is iigyeljiink a kiserlet bemutatasa utan!
Magyarazat
A NI 3 osszetetelfi nitrogen-trijodid nevii vegyiilet erintesre erzekeny robbano
anyag. A bomlasakor nagy mennyisegfi gaz kepzodik:
8 N1 3 ' NH 3
= 5 N 2+6 NH 41 +91 2 ,
A NI 3 onmagaban azonnal robban, ezert a koncentralt ammoniaoldatot

feleslegben adjuk a rendszerhez.
48. Hidrogen-fluorid el6allitasa
Sziikseges anyagok: szilard paraffin, kalcium-fluorid, koncentralt kensav,
eszkozok: porcelantegely vagy tal, vasdrot, Bunsen-ego, azbesztes drothalo,
vas haromlab, 6 x 10 em-es iiveglap, 200 em 3-es fOzopohar I db.
Vegrehajtas
Az iiveglap egyik lapjat vonjuk be vekony retegben parafinnal ugy, hogy a
paraffint elozoleg megolvasztjuk. A paraffinretegbe vasdrottal vagy kihegyezett
gyujtopalcaval kareoljunk jeleket. A hidrogen-fluorid eloallltasa celjabo! porce
318
lantalba vagy -tegelybe tegyiink 2-3 g kalcium-fluoridot es ontsiink hozza

4-5 em? koncentralt kensavat, majd az edenyt fedjiik Ie a parafinnal bevont
jellel ellatott iiveglappal. Az edenyt azbesztes drothalon nagyon enyhen melegit
siik 1-2 percig - nehogy a paraffin leolvadjon -, majd 4-5 perc eltelte utan az
iiveglapot martsuk a 200 cm t-es fozopoharban elokeszitett kb. 80-90 "Ceos
vizbe. Megfigyeljiik, hogy a paraffinreteg leolvadasa utan az iivegen maras
eszlelhetb azon a helyen, ahol a kiserlet elejen az iivegre felvitt paraffinretegre
a jeleket kareoltuk. Ha melegites nelkiil fiilkeben allni hagyjuk, 15-20 perc
mulva ugyanezt tapasztaljuk.
Magyarazat
A koncentralt kensav hatasara a kalcium-fluoridbol - a folypatbol - hidro
gen-fluorid-gaz fejlodik:
CaF 2 + H 2S04 = CaS0 4 + H 2F 2
A hidrogen-fluorid az iiveg szilicium-dioxid-tartalmaval reakcioba lep es
azzal oldhato szilieiumvegyiiletet alkot:
2 H 2F 2 + Si0 2
SiF 4 + 2 H 20,
SiF 4+H 2F 2 = H 2SiF 6

Vigyazat! A reakcio soran felszabadulo hidrogen-fluorid erbsen merqezii! Az
iivegmaratasnal celszerii qumikesztyia hasznalni.
49. Redoxifolyamatok halogenelemek kozott

Sziikseges anyagok: 0,1 mol/dm? koncentracioju kalium-brornid-oldat,
0,5 mol/dm? koncentracioju kalium-jodid-oldat, telitett klorosviz, telitett bro
mosviz, kloroform vagy szentetraklorid, desztillalt viz,
eszkozok: 100 em 3-es fOzopohar vagy nagymeretii kemcso 3-3 darab.
Vegrehajtas
Az egyik fOzopoharba vagy nagymereni kemcsobe 25 ern? 0,1 mol/dm' kon

centracioju kalium-bromid-oldatot, a masikba 25 ern? 0,05 mol/drn? koncentra
cioju kalium-jodid-oldatot ontiink. Az oldatokhoz 10--10 em? telitett klorosvi
zet es 10--10 em? kloroformot vagy szen-tetrakloridot adunk. Az oldatokat
osszerazzuk. Az elso fOzopoharban mind a vizes, mind a szerves fazisban sargas
barna szinnel oldodo brom valt szabadda. A masodik fOzopoharban vagy
kemcsoben a vizes fazisban sdrqasbama szinnel j6d valik ki, amely az exigent
nem tartalmazo szerves oldoszerekben ibolyaszinnel oldodik.
A harmadik fozopoharba 25 ern? 0,05 mol/dm! koncentracioju kalium-jodid
319
oldatot ontiink. Az oldathoz to em! telitett bromos vizet es 10 em? kloroformot

vagy szen-tetrakloridot adunk. Az oldatot osszerazzuk. A kivalo sargasbarna
jod szerves oldoszerben ibolyaszlnnel oldodik,
Magyarazat
A pozitivabb standard-redoxipotenciahi elemek a kevesbe pozitiv standard
redoxipotencialu elemeket oxidaljak:
CI 2+2e- = 2Cl-,
EJ
= 1,36V
Br2+ 2 e - = 2 Br - ,
EJ
12 + 2 e - = 2 I - ,
EJ
= 0,54 V
1,09 V
Ennek megfeleloen a kovetkezo redoxireakciok mennek vegbe:

Cl 2 + 2 Br- = 2 cr + Br2'
CI 2+2I- = 2Cl-+I 2,
Br2+2I- = 2Br-+I 2
Megjegyzes
A kiserlet felmikromeretekben is elvegezheto, az elobbivel megegyezo kon
centracioju oldatokkal, felmikrokemcsoben. Diaoetitbn is kivetitheto, ebben az
esetben haromrekeszes kiivettat hasznaljunk, es az elobbivel megegyezo kon
centracioju oldatokat.
4.3. Az oxigencsoport elemei es vegyiileteik

50. Az oxigen el6allitlisa Mbontassal
Szfikseges anyagok: higany(II)-oxid, kalium-permanganat (kristalyos),
eszkozok: nagymeretfi vagy normal kemcso 2-2 db, kemcsofogo, Bunsen-ego,
gyujtopalca,
Vegrehajt8s
Az egyik szaraz kemcsobe 2-3 g kristalyos kalium-permanganatot, a masikba
1-2 g higany(II)-oxidot szorunk. A kemcsoveket egymas utan Bunsen-ego lang
janal hevitjiik. A fejlodo oxigengazt parazslo gyujtopalcaval mutatjuk ki, amely
az oxigen hatasara langra lobban. A higany(ll l-oxidbol esak eros es hosszabb
ideig tarto hevitesre, a kdlium-permanqanatbol mar enyhe meleqitesre oxigen
fejlodik.
320
Magyarazat
A pozitiv standard-redoxipotencialu femek oxidjai, mint pI. a higany(II)
oxid 400-500 "Cson tennikusan bomlanak. A higany(II)-oxidban a
higany es az oxigenatomok kovalens kotessel lancokkd kapcsolodnak ossze:
- Hg Hg Hg Heviteskor az atomok kozotti kotes felszakad
es a szilard higany(II)-oxid higanyra es oxiqenqazra bom/ik.
- - -.
2 HgO
= 2 Hg+0 2.
A kemcso hidegebb falan a higanygozok lecsapodnak es cseppfolyosodnak.

A kalium-perrnanganat bomlasa mar 200-250 "Cson bekovetkezik:
Megjegyzes
A higanytllj-oxidbol csak az eloirt kis mennyiseget hasznaljuk, mivel born las
kor mergezo higanygozok fejlodnek. A parazslo gyujtopalcat a higany(II)-oxid
hevitese kozben helyezziik a kemcsobe, Celszerii a kemcsii nyllasat laza, nedves
oattacsomoual lezarni, igy a higanygozok nem jutnak a levegobe,
51. Kalium-permanganat bontasa kencentralt kensavval
Szukseges anyagok: kristalyos kalium-permanganat, koncentralt kensav, etil
alkohol, vatta,
eszkozok: azbesztes drothalo, oraiiveg, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Az oraiiveget az azbesztes drothalora helyezziik es 5-6 csepp koncentralt
kensavat csepegtetiink bele. A koncentralt kensavba 2-3 db kalium-permanga
nat kristalykat dobunk. Gyujtopalca vegere vattat csavarunk, a vattat etil-alko
holba martjuk es ovato san az oraiiveg role kozelitjiik. Az alkoholos vatta
azonnal ldnqra lobban.
Vigylizat! A reakcio veszelyes, kiilonosen akkor, ha zart rendszerben vegez
ziik, mert heves robbanas kovetkezik be. Ezert qazfejlesztii lombikban kalium
permanqandtbol koncentralt kensauoal oxigen! eloa//itani tilosl
Magyarazat
A kalium-permanganat kensavas kozegben bomlik:
2KMn0 4+H2S04
= K2S04+H20+Mn207'
2 Mn 207 = 4 Mn0 2 + 3 02'

A keletkezett illekony dimangan-heptoxid nagy reakciosebesseggel tovabb
bomlik. A bomlaskor keletkezett oxigenben, a reakcioho hatasara az alkoholos
vatta egy pillanat alatt langra lobban.
321
52. Oxigen el6allitasa hidrogen-peroxidool

Sziikseges anyagok: kristalyos kalium-permanganat, 20%-os kensav, 30%-os
hidrogen-peroxid,
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto, iivegkad, gazfelfogc henger 2 db, iiveg
lap, Bunsen-allvany, lombikfogodioval, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Csiszoltdugos gazfejleszto lombikba 8-10 g kristalyos kalium-permanganatot
szorunk. A tolcser es a lombik csiszolatat szarazra toroljiik. A tolcserbe 10 cm '
30%-os hidrogen-peroxid-oldat es 25 cm ' 20%-os kensavoldat elegyet ontjiik,
majd a kesziileket allvanyba erositjiik. A folyadekelegyet a esapos tolcseren at
lassu eseppekben a kalium-permanganat kristalyokra adagoljuk. A gazfejlodes
megindulasa utan a fejlesztohoz csatlakozo meghajlitott uvegcsohoz parazslo
gyujtopalcat kozelitiink. A parazslo gyujtopalca az eltavozo oxigen hatasara
langra lobban. A gazfejleszto elvezeto csovenek veget vizzel felig telt iivegkad
ban, szajaval lefele forditott es vizzel
buborekmentesen megtoltott gazfel
fogo henger ala helyezziik. A fejlodo
gaz kiszoritja a vizet a hengerbol, lgy
megfigyelhetjiik a gaz szinet es meg
allapithatjuk, hogy vizben naqyon
rosszul oldodik,
Ezutan a fejlodo oxigengazt sza
raz, szajaval felfele allo gazfelfogo
hengerekbe vezetjiik. A gazfelfogo
henger felso reszehez tett pardzslo
gyujt6palcava/ ellenbrizzuk, hogy
. megtelt-e oxigengazzal, Ha megtelt,
KMnO.
viz iiveglappallefedjiik, es tovabbi kiser
letekhez felretessziik.
4.41. libra. Oxigen eloallitlisa
hidrogen-peroxidbol
Magyarazat
Az oxigen surusege naqyobb, mint a leoeqo, ezert szajaval felfele allo edeny
ben is felfoghato. Vizben nagyon rosszu/ oldodik, ezert viz alatt is felfoghatjuk.
A gazfejlesztoben a kovetkezo redoxireakcio jatszodik Ie:
2 MnOi + 5 H 2 0 2 + 6 H+ = 2 Mn 2 + +8 H 2 0 + 5 2 ,
Oxigenizotopos vizsgalatokkal allapitottak meg, hogy az oxigen a hidroqen
peroxidbol szarmazik.
322
Megjegyzes
Az oxigenfejleszteshez a kalium-perrnanganat helyett hasznalhatunk kalium
bikromatot is, amely erosen savas kozegben hidrogen-peroxiddal szinten oxi
gent fejleszt.
Cr20~- + 3 H 202 + 8 H+ = 2 Cr3+ + 7 H 20+ 3 2,
Vigyazat! 20%-osnal tiimenyebb kensav hasznalata tilos!

A kiserlet felmikro kemcsoben is elvegezheto. A hidrogen-peroxid, kensav
kevereket cseppentovel juttatjuk a kalium-permanganat kristalyokra.
Ha 30%-os hidrogen-peroxid eseten a gazfejlodes till heves, a kovetkezo
keveresi arany is hasznalhato: 10 cm ' 30%-os kensav es 30 cm ' 1O%-os hidro
gen-peroxid.
53. Aceltfi egese oxigenben

Szukseges anyagok: vekony aceltfi vagy rovartii, gyujtopalca, oxigengaz,
eszkozok: gazfelfogo henger, Bunsen-ego vagy borszeszego.
Vegrehajtas
Elokeszitjiik az elozo kiserletben eloallitott oxigengazzal megtoltott gazfelfo
go hengert. Gyujtopalcara acel gombostiit vagy rovartiit erositiink. A tii vegere
ferden gyufaszalat szurunk es mielott oxigenbe martanank, a gyufat meggyujt
juk. Ha a gyufaszal mar felig elegett, akkor a tiit az
oxigennel telt gazfelfogo henger felso nyilasatol joco
zatosan enqedjiik Ie az edeny aljaig, A gyufa egese
atterjed az aceltiire es ta fenyes szikrazds kiizben eleq.
aceltu
gyujt6pl\lcll darab
4.42. libra. Aceltu egese oxigenben
Vigyazat! Ugyeljimk arra, hogy az izzo, szikrazo acelni ne erjen az iiveghen

ger falahoz, mert az konnyen elpattan. A henger aljara homokot vagy vizet
celszeni tenni, hogy az esetleg lecsoppeno anyagtol vedjiik a hengert.
Magyarazat
Az aceltfi az oxigendus kornyezetben gyors egessel, szikrazas kozben eleg.
3 Fe+ 20 2
Fe 304 ,
JIO
-1122 kJmol- 1 .
Levegon hevitve esak izzik.

21'
323
54. ()zon eloallitasa barium-peroxidbel

Sziikseges anyagok: koncentralt kensav, barium-peroxid, daralt jeg,
0,05 mol/dm' koncentracioju kalium-jodid-oldat,
eszkozok: 200 cm l-es fOzopohar, kemcso 2 db, iivegbot.
Vegrehajtas
A fozopoharat toltsiik meg 3/4 reszig daralt jeggel es allitsunk bele ket
kemcsovet. Az egyik kemcsobe kb. 4-5 cm ' kensavat toltunk, a masikba pedig
kb. 0,5 g barium-peroxid (Ba02)-port szorunk, A kerncsovekben az anyagokat
1-2 percig hiitjiik, majd a kensavat allando kevergetes kozben a barium-per
oxidra toltjiik. A kensav hozzaadasa utan a kemcso role kemenyitos kalium-jo
did-oldattal atitatott szuropapircsikot tartunk. A kemcsobol jel/egzetes szagu
gaz tavozik es a sziiriipapir meqkekiil,
Magyarlizat
A lejatszodo reakcio:
3 Ba0 2 + 3 H 2S0 4 = 3 BaS0 4 + 3 H 20+0 3 .
Az ozon molekulai harem oxigenatombol allnak, Rendkiviil bomlekony, born la
sakor atomos oxigen szabadul fel, ezert igen ere/yes oxiddloszer, A kalium-jo
did-oldatbol a jodidiont elemi jodda oxidalja, A jod a kernenyitovel kek szlnre
akciot ad.
55. ()zon eloallitasa feherfoszfor oxidaci6javal

Sziikseges anyagok: feherfoszfor, desztillalt viz, hig kalium-jodid-oldat,
1 tomegjs-os kemenyitooldat,
eszkozok: 1000 cm/-es lombik, kes, esipesz, szfiropapir,
Vegrehajtlis
Vagjunk Ie egy nagyobb darab feherfoszfort (a feliilete legyen minel na
gyobb), friss vagasi feliiletevel felfele tegyiik a lombik aljara, ontsimk ra annyi
vizet, hogy felig ellepje. Vagjunk egy 2-3 em szeles es 20 em hosszu szfiropapir
csikot, martsuk a kemenyitos kalium-jodid-oldatba, a felesleget csopogtessuk
le, majd akasszuk a lombik szajara ugy, hogy a lombik legtereben legyen a papir
minel nagyobb resze. 10--15 perc mulva nezzuk meg a papir szinet,
324
Magyarazat
A foszfor oxidaciojakor kis mennyisegben ozon kepzodik:
P4+ 6 0
2 =
2P 20 3+20 3
Az ozon a kalium-jodidot oxidalja, a kivalo jod a kemenyitovel kek szinezodest

ad:
2I-+0 3+H 20 = 12 + 2 0 H - + 0 2
Vigyazat! A kiserlet vegen a feherfoszfort azonnal teqyiik issza a tdrolo iivegbe!
56. Az eges oxigenben gyorsabb, mint a leveg6n

Sziikseges anyagok: oxigengaz, kozepes nagysagu polietilen zacsko 2 db,
gyujtopalca, befottesgumi, hoallo talca, vasallvany karikaval 2 db.
Vegrehajtas
Az egyik polietilen zacskot fujjuk fel levegovel, a masikat toltsiik meg oxigen
gazzal, mindkettot zarjuk Ie befottesgumival es helyezziik a vaskarikara. Te
gyiink az allvanyok ala hoallo talcat. Ego gyujtopalcaval erintsiik meg a levego
vel telt zacskot, majd az oxigennel teltet. Az oxigennel telt polietilen zacsko
gyorsan eleg, iIletve elolvad es lecsopog, a levegovel telt lassabban eg el.
Magyarazat
Az oxiqen jelenleteben a polietilen egese (oxidacioja) gyorsabb, mint a levego
ben, amelynek esak 1/5 resze az egest taplalo oxigengaz,
57. Hidrogen-peroxid, mint oxidliloszer

Sziikseges anyagok: 3 tomegjs-os hidrogen-peroxid-oldat, kristalyos kalium
jodid, I tomegss-os kemenyitooldat,
Vegrehajtlis
Az egyik kemcsobe 5-6 cm ' 3%-os hidrogen-peroxidot toltimk, a masik
kemcsobe 1-2 db kalium-jodid-kristalyt feloldunk kb. 4 em" I,O%-os kemenyi
tooldatban, majd a ket oldatot osszeontunk. Az oldat melykekre szinezbdik.
Magyarazat
A hidrogen-peroxid oxidalja a kalium-jodid-oldat jodidionjat elemi jodda,
amely a kemenyitovel jodidion jelenleteben kek szinreakciot ad.
2 KI + H 20 2 = 2 KOH + 12 ,
H 20 2 + 2 e : -------72 OH -.
Eo = 1,77 V
325
58. Hidrogen-peroxld, mint redukaloszer

Sziikseges anyagok: 3 tomegss-os hidrogen-peroxid-oldat, 1 tomegjs-os
eziist-nitrat-oldat, 2 mcl/dm' koncentracioju natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: kemcso, gyujtopalca.
Vegrehajtas
A kemcsobe 4-5 em! eziist-nitrat-oldatot ontiink, amelyhez 3 em' 2 mol/dm!
koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot es 3 em' 3 tomeg'zs-os hidrogen-peroxid
oldatot adunk.
Magyarazat
A natrium-hidroxid hatasara az eziist-nitratbol eziist-hidroxid, majd eziist
oxid keletkezik. Luges kozegben a hidrogen-peroxid az eziistiont elemi eziistte
redukalja, A folyamat soran oxigen is keletkezik, amely az ego gyujtopalcat
langra lobbantja.
2 AgN0 3 + 2 NaOH = 2 NaN0 3 + Ag20+ H 20,

Ag20+ H 202 = 2 Ag+ H 20+02,
H 20 2+20H- - - 2 H20+0~-,
Eo = +0,68 V.
A peroxidionok (O~ -) elektronleadassal stabil oxigenmolekulakka alakulnak.
O~-~02 +2e-.
59. Hidrogen-peroxid szintelenitlS hatasa

Szikseges anyagok: 30 tomegjs-os hidrogen-peroxid-oldat, 2 mol/drrr' kon
centracioju ammoniaoldat, szines vaszon vagy sotet szinii hajszalak,
eszkozok: 100 crrr'-es fOzopohar, iivegbot.
Vegrebajtlis
100 em 3-es fOzopoharba 10 em" 30 tomeg%-os hidrogen-peroxid-oldatot on
tiink es 1(~--15 esepp ammoniaoldatot adunk hozza. A reakcioelegybe szines
vaszondarabot vagy sotet hajszalakat helyezimk. A szines anyag - vaszon vagy
hajszal - feliileten pezsges indul meg, es 4-5 perc alatt vilagos szinuve valik.
Magyarazat
Ammonias kozegben a hidrogen-peroxid oxidalja, elszinteleniti az oxidalt
formaban szintelen festekanyagokat, s igy a szines vaszon vagy sotet hajszal
vilagossa valik.
326
Megjegyzes
A hidrogen-peroxid ammonias kozegben kifejtett oxidalo hatasat hasznaljak
ki a hajszokitesnel, hajfestesnel, illetve fertiitlenitesnel.
60. Hidrogen-peroxid kepz6dese bidrogen egesekor

Sziikseges anyagok: hidrogengaz, jegkocka, kensav, titan(IV)-oxid-szulfat
(TiOS0 4)-oldat,
eszkozok: Kipp-kesziilek, sziik szaju tolcser, kihuzott vegfi iivegcso, fozopo
bar.
Vegrehajtas
Sziik szaju tolcserbe helyezziink desztillalt vizbol kesziilt jegkockat, Fejlesz
sziink Kipp-kesziilekben hidrogengazt es vezessiik el egy kihuzott vegii iivegcso
von keresztiil. Gyujtsuk meg a tavozo gazt a durranogazproba elvegzese utan
es a lanqot iranyitsuk a jegkocka feliiletere. Gyiijtsiik ossze a lecsopogo vizet es
kis reszletekben adjuk kensavas titan(IV)-oxid-szulfat-oldathoz. A megjeleno
narancssarqa szin a keletkezett hidrogen-peroxidra utal.
Magyarlizat
A hidrogen egesekor a magas homersekletfi langban lejatszodik a hidrogen
molekulak reszleges disszociacioja is, es a kepzodo hidrogenatomok a levego
oxigenjevel reagalva hidrogen-peroxidot adnak:
2 H +0 2 = H 20 2
Gondoskodni kell a keletkezett termek gyors lehUteserol (erre szolgal a jeg
kocka), mert ellenkezo esetben a H 20 2 a magas homersekleten elbomlik.
A H 20 2kimutatasa:
Ti02+ + H 2 0
+ H 20
peroxo-titarulv)
narancssarga
TiO~+
Megjegyzes
A H 20 2 kimutatasat celszeni kereskedesbeli hidrogen-peroxid-oldattal is
elvegezni,
A hidrogen egesenel keletkezett H 20 2 mas reakciokkal is kimutathato, pl.:
PbS+4 H 20 2 ------ PbS0 4 +4 H 20.
(fekete)
(feher)
2 KI + H 20 2 ------ 2 KOH + 12 ,
(+ kemenyito)
327
61. Hidrogen-peroxid katalitikus bontasa fennentummal

Sziikseges anyagok: friss allatver, 3%-os hidrogen-peroxid-oldat, szen-diszul
tid, telitett hidrogen-szulfidos viz,
eszkozok: 3 kemcso, gyujtopalca, iivegbot.
Vegrehajtas
A 3 kemcsobe toltsiink 3-4 em? friss (!), defibrinalt allatvert, Az else kemcso
be toltsimk 4-5 em! 3%-os H 20 2 -01da tot. Figyeljiik meg a hevespezsqest, a gaz
utjaba tartsunk parazslo gyujtopalcat. A masodik kemcsoben levo verhez ont
siink 1 em" szen-diszulfidot, a harmadikhoz 1 em" telitett ken-hidrogenes (hid
rogen-szulfidos) vizet. Razzuk ossze a kemcsovek tartalmat, majd a 2. es 3.
kemcsobe is toltsunk 4-5 em! 3%-os H 202-01datot. Gazfejlodest legfeljebb
nagyon kis sebesseggel tapasztalunk.
Magyarazat
A verben levo katalaz enzim katalizalja a hidrogen-peroxid bomlasat, A szen
keneq es a ken-hidroqen a katalaz rmikodeset benitja, katalizdtormereq.
Megjegyzes
Allott verrel a kiserlet nem sikeriil. A friss verbol fibrinogen hatasara, kever
getes kozben a fibrin csomokban kivalik, lesziirheto.
62. A bidrogen-peroxid bontasa kailium-jodiddal

Sziikseges anyagok: 30%-os hidrogen-peroxid-oldat, 2 mol/dm? koncentra
cioju natrium-hidroxid-oldat, kalium-jodid, desztillaltviz,
eszkozok: 100 em 3-es es 25 em 3-es fOzopohar, 50 es 10 em 3-es merohenger,
gyujtopalca, vegyszeres kanal, indikatorpapir.
Vegrebajtas
A kisebb poharban keszitsiink telitett kalium-jodid-oldatot (100 g viz
20 C-on 144 g Kl-ot old). Toltsiink a nagyobb fOzopoharba 25 em! 30%-os
hidrogen-peroxid-oldatot, majd addig esepegtessiink hozza natrium-hidroxid
oldatot, mig a folyadek semleges vagy gyengen higos lesz. A kemhatast indika
torpapirral ellenorizziik. Ontsimk a H 20 2-0ldathoz 6-8 cm ' telitett Kl-oldatot,
majd amikor a pezsges heves, tartsunk a gaz utjaba parazslo gyujtopalcat,
A gyujtopalca lanqra lobban, az oldat szine nem valtozik.
328
Magyaraizat
Semleges vagy gyengen luges kozegben a hidrogen-peroxid nem oxidalja a
kalium-jodidot, hanem hipojodid keletkezik, amely a hidrogen-peroxidot el
bontja:
1-+H 20 2 = 10-+H 20,

10- + H 20 2 = 1- + H 20+0 2
A keletkezo jodidion ujra hipojodidda alakul, s a folyamat addig tart, amig
a hidrogen-peroxid teljesen el nem bomlik. Minthogy jodkivalas nem tortenik,
ezert az oldat szine nem valtozik, a keletkezo oxigen a parazslo gyujtopalcat
langra lobbantja. A kiserlettel egyben a homoqen katalizist is szemleltethetjiik,
63. A ken tulajdonsagai

Sziikseges anyagok: kenpor, viz,
eszkozok: nagymereni kemcso, 100 cm l-es fozopohar, Bunsen-ego. kemcso
fogo, homoktal,
Vegrehajtas
20 g kenport szorjunk nagymeretii kemcsobe, Az edenyt ovatosan melegitsiik
Bunsen-ego langjanal, Miutan a ken megolvadt, hiitsiik Ie. Az ovatosan megol
vasztott ken halvanysarga folyadek, amely lehiilve sarga szinii szilard anyagga
dermed. Ezutan ujbol melegitsiik fel a kent fokozatosan erosodo langon. Az
olvadaspontjan megolvadt, vilagossarga. hlqan folyo ken szine tovabbi melegi
tesre elenk uoriises-bamara sotetedik es az olvadek egyre surubhe valik. olyannyi
ra, hogy az edenybol nem lehet kionteni. Tovabb novelve a homersekletet, ujra
hiqanfolyooa valik, szine azonban sotet marad, majd formi kezd es sargasvoros
barnaval szinezett gozok tavoznak az edenybol.
A forrasban leva kent tartalmazo edenyt vegyiik ki a langbol, es a cseppfolyos
kent vekony sugarban ontsiik hideg vizet tartalmazo edenybe. A hideg vizbe
ontott cseppfolyos ken nyujthato, qumiszerii anyaqq alakul.
Magyarazat
A nyolcatomos, gyurUalaku kenmolekulak kozott csak gyenge kotoerok (van der
Waals) miikodnek. Ezzel magyarazhato az e1em kis kemenysege, alacsony olvadas
pontja. Kb. 95C-on a ken monoklin modosulatta alakul, majd kb. 119C-on
megolvad. I1yenkor a gyuruk felhasadnak, az olvadek vilagossarga es higan
folyo. Tovabb melegitve (kb. 170-180 C-on) a gyiiriik teljesen lancokka hasad
nak fel es a kenlancok osszegabalyodnak. I1yenkor a kenlancok osszegabalyo
dasa miatt a megolvadt ken sotetbarnava es siiriin folyova valik. Tovabbi
melegitesre kb. 300C-on a ldncok a kotesek felszakadasa miatt egyre rovideb
329
bek lesznek, az osszegabalyodas lehetosege nagymertekben csokken, aminek

kovetkezteben a siiriiseg is jelentos mertekben csokken es az olvadek ujra higan
folyossa valik, 444,6 "Cvon a ken olvadeka formi kezd. A forraspontjaig hevitett
kent hirtelen lehiitve - hideg vizbe ontve - gumiszeni, amorf tomegge valtozik.
Ezt nevezziik amorJ kennek, Az amorf ken szobahbmersekleten alloa. idovel a
stabilis, rombos modosulatta alakul vissza.
Megjegyzes
A kiserlet felmikro meretekben is elvegezheto, I1yenkor a ken heviteset fel
mikro kemcsoben vegezziik, nagyon keves kennel.
64. Rombos ken el6allitasa

Sziikseges anyagok: kenpor, szen-diszulfid,
eszkozok: )00 crrrt-es Erlenmeyer-Iombik dugoval, kristalyositocsesze, tol
cser, redos sziiropapir.
Vegrehajtas
100 em 3-es Erlenmeyer-Iombikban kb. )5 ern" szen-diszulfidban oldjunk fel
7,5 g kenport, Ezutan az oldatot redos sziiron kristalyositocseszebe sziirjiik es
jol huzo fiilke alatt, vagy nyitott ablakban az oldoszert hagyjuk elparologni. Az
oldoszer elparolgasa utan a kristalyositocseszeben rombos rendszerii kenkristd
lyok maradnak vissza.
Magyarazat
Szobahomersekleten a kennek a rombos modosulata a stabilis.
Vigyazat! A kiserlet kozben nagyon vigyazzunk arra, hogy a kiizelben nyilt
/izng ne legyen, mert a szen-diszulfid goze igen konnyen gyullad, illetve robban !
A folyekony CS z bOron tit is felszioodhat es sulyos idegrendszeri elvaltozaso
kat okozhat!
65. Monoklin ken el6allitasa melegftessel
Sziikseges anyagok: kenpor,
eszkozok: kb. 5 em atmeroju porcelantegely, homokfiirdo, Bunsen-ego, vas
haromlab, tegelyfogo, esipesz, iivegbot.
Vegrehajtas
Kis porcelantegelyt toltsiink meg legalabb 2/3 reszeig kenporral es homokfiir
don melegitsiik fel, mig megolvad. Ezutan a tegelyt vegyiik ki a homokfurdobol,
es az olvadekot hagyjuk lassan lehiilni. Ha a kihiilo olvadek tetejen mar eleg
330
vastag kereg keletkezett, akkor a kialakult kerget iivegbottal attorjiik, s a beliil

meg folyekony kent a nyilason at kiontjiik. A tegely falan hosszu, tii alaku
monoklin kenkristalyok kepzodnek.
Magyarazat
A ken melegitve 95,6 "Ci-on monoklin modosulatta alakul. Ha szobahomer
sekleten hosszabb ideig allni hagyjuk, visszaalakul a szobahomersekleten stabi
lis, rombos modosulatta.
66. Monoklin ken el6aUftlisa toluol08 oldatbOl

Sziikseges anyagok: kenpor, toluol,
eszkozOk: kristalyositocsesze, kemcso, iivegbot, 40 C-os vizfiirdo.
Vegrehajtais
Szaraz kemcso aljara kb. 0,5 g kenport sz6runk es 4-5 em? toluolt ontiink ra.
A kemcsovet 40 "Csos vizfiirdobe allitjuk, es idonkent iivegbottal megkeverjiik.
Miutan a ken felold6dott (ha nehezen old6dik, kicsit magasabb homersekleni
vizfiirdot is alkalmazhatunk), a toluolos oldatbol keveset kristalyositocseszebe
ontimk, a tobbit lassan hagyjuk kihfilni, vagy szobahomersekleten, vagy a
lassan kihfilo vizfiirdoben.
A kristalyositocseszebe ontott toluolos kenoldatbol az old6szer kb. 10-15
perc mulva elparolog, Ekkor az irasvetito munkaasztalara helyezziik es megfi
gyeltetjiik, hogy a toluolos oldatbol a monoklin kenkristalyok hosszu, tiialakban
odltak ki. A kemcsoben szobahomersekletre lehiilt toluolos kenoldatbol szabad
szemmel, kozvetleniil j61 megfigyelhetoen, hosszu, tfialaku monoklin kenkrista
Iyok valnak ki.
Magyarazat
Lasd az elozo kiserletnel,
Vigyazat! A toluol elparologtatasa csak fiilke alatt, vagy nyitott ablaknal
lehetseges, mivel robbandsoeszelyes es igen mergezo, a verkepzo szerveket karo
sitja.
67. Ken reakci6ja femekkel
Sziikseges anyagok: magneziumszalag, cinkpor, vaspor, kenpor, olom-acetat
oldat, 1 : 1 aranyban higitott s6savoldat, sziiropapir,
eszkozok: 200 cm 3-es fOzopohlir, kemcsd 4 db, Bunsen-ego, vas haromlab,
azbesztes drothalo, csipesz, gyujtopalca, Bunsen-allvany, kemcsofogo dioval,
homokkal teli tal.
331
Vegrehajtas
a) A fOzopohar aljara szorjunk kb, 2 g finom kenport, A fozopoharat vas
haromlabon levo azbesztes drothalora helyezziik es Bunsen-ego langjaval ero
sen hevitjiik. Az eltavozo kengozok utjaba csipeszbe fogott ego magneziumsza
lagot tartunk. A maqnezium a kenqiizokben elenk ltinggal tovabb ego A kepzodott
kihiilt termekbol vegyszeres kanallal egy keveset kemcsobe szorunk es 2-3 em?
I : I aranyban higitott sosavat ontiink hozza, A kemcso nyilasahoz olom-ace
tat-oldatba martott sztiropapirt tartunk. A fejlodo gaztol az olom-acetatos
szfiropapir meqbarnul, illetve megfeketedik.
b) Keverjiink ossze kb. 3,2 g finom cinkport es 1,5 g kenport. A kevereket
halmozzuk fel a vas haromlabra helyezett azbesztes drothalora fiilke alatt, es
Bunsen-ego langjaval melegitsiik. A ken a cinkkel rendkioiil hevesen eqyesiil, a
reakcio suru szikraeso kozott megy vegbe. A kepzodott termek kis reszletevel
ismeteljiik meg a sosavas es olom-acetatos reakciot.
c) Keverjiink ossze 3 g finom vasport 2 g kenporral, A kevereket szorjuk
szaraz kemcsobe vagy vas egetokanalba, A kemcsovet kisse ferden erositsiik
allvanyra es helyezziink ala homokkal teli talat. A kemcso aljat Bunsen-ego
langjaval melegitsiik addig, amig a ken megolvad es a reakci6elegy a kemcso
aljanjelizzik. Akkor a melegitest sziintessiik be! A reakci6 beindulasa utan a
keletkezett reakcioho mindaddig izzasban tartja az eJegyet, amig a reakci6 le
nem zajlik. Miutan a reakciotermek kihfilt, torjiik ossze a kemcsovet (sokszor
mar a reakcio kozben magatol is elreped, ezert kell az alahelyezett homokkal
teli tal) es a keletkezett anyaggal ismeteljiik meg a s6savas es olom-acetatos
reakciot.
Magyarazat
a) A reakcio soran magnezium-szulfid kepzodik:
Mg + S ----- MgS,
amely s6savban ken-hidrogen-fejlodes kozben oldodik:
MgS + 2 HCI
MgCI 2 + H 2S,
A ken-hidrogen szulfidionja az olomionokkal fekete olomflfj-szulfid-csapade

kot kepez:
H 2S ~ 2H++S 2-.
Pb H + S2-
PbS.
b)
Zn+S = ZnS,
ZnS+ 2 HCI = ZnCI 2+ H 2S,
Pb H +S2- -----PbS.
332
c)
Fe+S~FeS,
FeS + 2 HCI = FeCl 2 + H 2S,

Pb 2++S 2 -
~PbS.
Megjegyzes
A keletkezett fem-szulfidokat eltehetjiik a ken-hidrogen eloallitasahoz. Ha a
vas es kenpor kevereket tartalmazo kemcso felso reszet hevitve inditjuk be a
reakciot, kevesebb ken fog elgozologni,
68. Ken
es higany egyesiilese
Sziikseges anyagok: kenpor, higany,

eszkozok: porcelanmozsar, kerncso, vasallvany fogo val, Bunsen-ego, vegysze
res kanal,
Vegrehajtas
0,5 em 3 higanyt es 1,5 g ken port porcelanmozsarban hosszabb ideig dorzsol
jiink. A ket anyag sotetsziirke porra alakul, ez a higany-szulfid. Ez meg finom
eloszlasban apro higanycseppeket tartalmazhat, ezert tegyiik az anyagot kern
csobe, a kemcsovet erositsiik allvanyba, es fiilke alatt fokozatosan erosodo
langgal hevitsuk a kemcsovet, Reves serceqes es pattoqds kisereteben a maradek
ken es higany egyesiil.
Magyaraizat
A ket anyag szobahbmersekleten is reaqal eqymdssal, ezert ha peldaul osszeto
rik a homero es a higany szetgurul, akkor kenporral szorjuk be azt. A reakcio
egyenlete:
Hg+S = HgS.
Vigyaizat! A higanygozok mergezoek, ezert a kiserletet, foleg a melegitest
fidke alatt vegezziik! Termeszetesen, ami a szetgurult higanybol osszeszedheto,
szedjiik ossze, es csak a maradekot szorjuk Ie kenporral.
333
69. Ken-hidrogen el6allitasa es egese

Sziikseges anyagok: vas(II)-szulfid, 1 : I aranyban higitott sosav, gyujtopalca,
eszkozok: esiszolt dugos gazfejleszto, derekszogben hajlitott iivegcso, iiveg
kad, iiveghenger, iiveg- vagy porcelanlemez, portolcser.
Vegrehajtas
a) Csiszoltdugos gazfejleszto kesziilek lombikjaba ovatosan szorjunk 10-15 g
vas(II)-szulfidot. A esapos tolcsert megtoltjiik I : I aranyban higitott sosavval.
A lombik elvezeto csovet derekszogben meghajlitott, kihuzott vegii iivegcsovel
kotjiik ossze. A sosavat lassan a vas(Il)-szulfidra csepegtetjiik. A fejlodo ken
hidrogent az elvezeto cso vegen - a durranogazproba elvegzese utan - meggyujt
juk. Megfigyeltetjiik a ken-hidrogen-gaz szinet, szaqdt, valamint azt, hogy eqhe
gaz, meggyujtva kekes langgal ego
b) Az ego ken-hidrogen-gaz langjaba par pil1anatra
tartsunk iiveg- vagy porcelanlemezt. A ken-hidrogen
langjanak vilagito reszebol ken ualik ki az uveg- vagy
to
porceldnlemezre.
4.43. abra. Ken-hidrogen tokeletlen egese
e) Uvegkadat haromnegyed reszeig vizzel toltjiik meg es az ego ken-hidrogen

langjat ugy iranyitjuk a vizre, hogy a vilagito resze erintkezzen a viz feliiletevel.
Ezutan a lang megfelelo mozgatasaval betiiket, jeleket rajzolunk a viz felszinere.
A viz felszinere a ken-hidrogen vilagito langjaval sarqa betuket, jeleket rajzolha
tunk,
d) Toltsiink meg talpara allitott iiveghengert ken-hidrogen-gazzal, A ken
hidrogennel toltott iiveghengert iiveglappal fedjiik Ie. Az iiveglap eltavolitasa
utan tartsunk a gazba ego gyujtopalcat, A ken-hidrogen kek langgal eg es az
edeny falara finom eloszlasu ken rakodik Ie.
Vigylizat! A ken-hidrogen naqyon mergezo oeqyidet. Hatasara aver hemoglo
binja elveszti oxigenfelvevo kepesseget. A mergezettet friss levegore kell vinni,
sulyosabb esetben mesterseges legzest, oxigen belelegeztetest kell alkalmazni.
Magyarazat
a) Eloallitasa vasfllj-szulfidbol sosavval a kovetkezo reakcio szerint megy
vegbe:
334
b) A ken-hidrogen levegon konnyen meggyujthato es kekes langgal

2 H 2S+ 3 O 2
es el:
2 H 20+2 S02'
e) d) Oxidacioja csak elemi kenig megy vegbe:

2 H 2S+02
2 H 20+S.
Megjegyzes
Az ego ken-hidrogen langjaval valo iras csak akkor sikeriil, ha a lang vilagito
resze erintkezik a viz feliiletevel.
70. Ken-bidrogen el6allitasa es oldekonysaga vizben felmikro

tanu16kiserlettel
Sziikseges anyagok: vas(II)-szulfid, I : 1 aranyban higitott sosavoldat, kek
lakmuszoldat, szuropapir, gyujtopalca,
eszkozok: oldalcsoves felmikro kemcso, cseppento gumigyiiriivel, derekszog
ben hajlitott uvegcso, felmikro fozopohar.
Vegrehajtas
Felapritott vas(II)-szulfidot egy egy oldalcsoves felmikro kemcsobe szorjuk.
Gumigyiinivel ellatott cseppentobe sosavoldatot szivunk fel es osszeallitjuk a
4.44. libra szerinti kesziileket. A vas(II)-szulfidra 5-6 csepp sosavoldatot csepeg
tetiink, es a keletkezo gazt kek lakmuszoldatba vezetjiik. A gaz oldodik vizben
es a kek lakmuszoldat meqoorosodik: Ezutan a derek
szogben meghajlitott iivegcsovet kivessziik az oldat
bol, a vas(II)-szulfidra ujbol csepegtetiink 4-5 csepp
sosavat, majd az uvegcso vegen tavozo ken-hidrogen
gazt meggyujtjuk. A ken-hidrogen kekes ltinggal ego
Magyarazat
Lasd a 4.68. kiserletnel.
He)
6
6
6
4.44. abra. Ken-hidrogen elolillitlisa felmikro eszkozokkel
FeS
kek lakmuszoldat
335
71. A ken-hidrogen oldodasa vizben, vizes oldatanak kembataisa

Sziikseges anyagok: ken-hidrogen-gaz, kek lakmuszoldat, desztillalt viz, 2-3
hetes telitett ken-hidrogenes viz,
eszkozok: derekszogben hajlitott iivegcsd a gazfejlesztohoz, 200 cm 3es fOzo
pohar, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo,
Vegrehajtas
A derekszogben meghajlitott iivegcso veget a fOzopohar aljara vezetjiik,
A fozopoharat elozoleg megtoltjiik egyharmad reszeig kek lakmuszoldattal
szinezett desztillalt vizzel. Az uvegcsovon keresztiil gazfejlesztobol ken-hidro
gent vezetunk a poharba. A ken-hidrogen-gaz vizben oldodik es a kek lakmu
szos oldat megvorosodik, Az oldat megpirosodasa utan a gazbevezetest meg
szuntetjuk es az oldatot kiforraljuk. A kiforralt es lehfitott oldat visszakekiil.
Bemutatunk nehany hete kesziilt telitett ken-hidrogenes vizet. Megfigyelhet
jiik, hogy az allds soran a ken-hidrogenes vizbol elemi ken Vall ki.
Magyarazat
A ken-hidrogen-gaz vizben oldodik
H 2S+H 20
SH-+H 20
es a
vizzel sav-bazis reakcioba lep:
H 30++SH-,
H 30++S 2 -
Vizben valo oldekonysaga a homerseklet emelesevel csokken, igy forralassal

eltavolithato az oldatbol, Vizzel vale reakcioja soran oxoniumionokat termel,
amelyek savas kemhatast okoznak, ezt jelzi a kek lakmuszoldat megvorosodese,
Forralaskor a ken-hidrogen eltavozik az oldatbol, igy megsziinik az oldat savas
kemhatasa.
Vizes oldata a levego oxigenjenek hatasara lassan oxidalodik:
2 H 2S+0 2 = 2 H 20 + 2 S.
Ez a magyarazata a telitett ken-hidrogenes vizbol alias soran kivalo kennek.
72. Ken-bidrogen, mint reduk816szer

Sziikseges anyagok: 0,05 mol/dm' koncentracioju kalium-jodidos jodoldat,
telitett ken-hidrogenes viz, ken-hidrogen-gaz, ken-dioxid-gaz,
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto 2 db, nagymereni kemcso vagy 100 em 3
es fOzopohar, iivegbot, derekszogben meghajlitott uvegcso 2 db, Bunsen-allvany
2 db, lombikfogo di6val 2 db.
336
Vegrehajtais
a) Nagymeretii kemcsobe vagy fozopoharba egyharmad reszig kalium-jodi
dos jodoldatot toltunk. Az oldathoz iivegbottal valo kevergetes kozben telitett
ken-hidrogenes vizet adunk. A sotetbarna oldat elszintelenedik es a kivalo
kentol zavaros lesz.
b) Az egyik gazfejlesztoben ken-hidro
gen-gazt, a masikban ken-dioxid-gazt fej
lesztiink. Mindket gazfejleszto oldalcsove
re derekszogben meghajlitott iivegcsovet
szereliink, amelyen keresztiil a gazokat egy
desztillalt vizzel felig toltott fozopoharba
vezetjiik. Kis ido mulva a desztillalt viz
so,
.
opaleszkalni kezd, majd ujabb ido eltelte
vel az oldatban sarga szinii kenkivalas ta
pasztalhato.
no
.-
IlurdeSZlillalt
viz
4.45. libra. Ken-hidrogen, mint redukaloszer
Magyarazat
a) A szulfidionok redukaljak a jodot:
H2S+I2-~+2r+2H+.
b) A ken-hidrogen redukalja a ken-dioxidot, mig a benne levo ken oxidalo

dik:
Megjegyzes
Ovatos szaglassal megallapithato, hogy a fOzopoharban sem a ken-hidrogen
kellemetlen, sem a ken-dioxid szuros szaga nem eszlelheto.
Az a) kiserlet irasoetltiitel esjelmikro meretekben is bemutathato, a b) kiserle
tet nagyon jol lehet szemleltetni ket felmikro gazfejlesztobol es egy felmikro
fOzopoharbol osszeallitott kesziilekben.
A b) kiserlet termoszkoppal is bemutathato. A ket gaz kozvetleniil bevezethe
to, a vizet el is lehet hagyni.
22 S7S Kiserlet a Itania tanill\s&bol
337
73. Fem-szulfidok levalasanak szemleltetese
Szukseges anyagok: ken-hidrogen-gaz, 1,0 mol/dm' koncentracioju cink

klorid, antimon(III)-klorid, rez(II)-szulfat-oldatok,
eszkozek: gazmoso palack 3 db, gumicsovek.
Vegrehajtas
Harem gazmoso palackot kapcsoljunk sorba es kossiik ossze ken-hidro
gengaz fejlesztovel. Az elso palackba cink-klorid-oldatot, a masodikba
antimon (III)-kiorid-oldatot, a harmadikba rez(II)-szulfat-oldatot toltottunk,
Ezutan az oldatokon a gazfejlesztoben fejlesztett ken-hidrogent atbuborekoltat
juk.
Az elso gazrnosoban feher, a masodikban narancssarga, a harmadikban
fekete csapadek valik le.
ZnS
feher csapadek
ss,s,
CuS
fekete csapadek
4.46. abra. Fem-szulfidok levalasztasa
Magyarazat
A szulfidion a legtobb femionnal kiilonbozd szimi, igen rosszul oldodo csapa
dekot kepez, Ezert az analitikai kemiaban reagenskent hasznaljak.
A vegbement reakci6k:
Zn 2+ + S2 - = ZnS
feher csapadek,
+ 3 S2- = Sb 2S3
Cu 2 + + S2- = CuS
2 Sb3+
338
narancssarga csapadek,
fekete csapadek.
74. Ken-hidrogen oxidacioja vizes oldatban

Sziikseges anyagok: ken-hidrogenes viz, I mol/dm' koncentracioju vas(III)
klorid-oldat,
eszkozok: kemcso, vizlegszivattyu, gazmoso palaek.
Vegrehajtas
A ken-hidrogenes vizbol kb. 5 em 3-t ontsiink kemcsobe, adjunk hozza
2-3 em" vas(III)-klorid-oldatot, razzuk osze a kemcso tartalmat es figyeltessiik
meg a valtozast,
Frissen keszitett ken-hidrogenes vizbol kb. 20 cm l-t ontsiink gazmoso pa
laekba, kapesoljuk a vizlegszivattyuhoz, 2-3 pereig szivassunk at az oldaton
levegot, majd razzuk erelyesen ossze a gazmoso tartalmat, figyeljiik meg, mit
tapasztalunk.
Magyarazat
A vas(lII)-kloridos probat hasznaljak laboratoriumban annak ellenorzesere,
hogy friss-e a ken-hidrogenes viz. Ha a ken-hidrogenes viz frissen kesziilt, akkor
a vas(III)-kloriddal mulekony kek szinezbdes kepzodik, amelyet a kivalo, igen
nagy diszperzitasfoku kolloid ken okoz. A nem eqeszen friss, de meg hatekony
ken-hidrogenes viz hatasara feher zavarosodas, kenkivalas figyelheto meg:
A levego oxigenje is kepes kis hanyadban oxidalni a ken-hidrogent, a kivalo

kentol itt is zavaros lesz az old at :
75. Ken-hidrogen el6allitasa szintezissel

Szikseges anyagok: darabos ken, I : I higitasu sosav, eink, olom-acetat
oldat,
eszkozijk: Kipp-kesziilek, katalizatorcso ket vegen egyfuratu dugoval, porce
lancsonak, gumicso, gazmoso, Bunsen-ego, vasallvany fogoval, kemcso.
Vegrebajt8s
Tegyiink a porcelancsonakba 1-2 borso nagysagu kendarabot, a csonakot
helyezziik a kalicso kozepere, A kalieso egyik veget gumicsovel kapcsoljuk a
Kipp-kesziilekhez, a masik veget a gazmoso palaekhoz. A gazmosoba elozete
sen toltsiink 30-40 em? hig olom-acetat-oldatot. Inditsuk meg a hidrogengazt,
majd 1 perc mulva a mosopalack elvezeto csovenel gyiijtsiik ossze a kiaramlo
22
339
H~
--+
hig olom-acetat-oldat
4.47. abra. Ken-hidrogen elMllitasa szintezissel
gazt kemcsobe, es vegezziink durranoqazprobat, Negativ durranogazprobatl)

eseten kezdjiik el melegiteni a porcelancsonakot. Addig melegitsiik, mig a ken
megolvad es gozze alakul. Figyeljiik az olom-acetat-oldat szinvaltozasat.
Vigyazat! A ken-hidrogen a hidrogen-cianidhoz hasonlo hevessegii mereg,
ezert a kiserletet vagy jol huzo fidkeben, vagy nyitott ablak mellett vegezziik!
Magyarazat
Az elemi ken es a hidrogen megfelelo homersekleten egyesiil:
S+H 2 = H 2S.
76. Ken-dioxid el6aUftlisa a ken elegetesevel
Sziikseges anyagok: kenpor, ammonias fenolftaleinoldat,
eszkozOk: egetokanal, gazfelfogo henger, iiveglap, Bunsen-ego vagy borszesz
ego.
Vegrebajtlis
Egetokanalat 1/3-ad reszeig megtoltiink kenporral, majd Bunsen-ego langja
role helyezziik. 15-20 masodperc mulva a megolvadt ken meggyullad es kekes
langgal ego Az ego kennel teli egetokanalat lassan a gazfelfogo hengerbe ereszt
jiik. A ken a gazfelfogo hengerben egy ideig tovabb eg, es gomolygo, kodszerfi
anyag kepzodik. A kepzodott termek szintelen, szuros szagu gaz. Ezutan a
gazfelfogo hengerbe ammonias fenolftaleinoldatot ontiink, a hengert iiveglap
340
palletakarjuk es osszerazzuk. A kepzooott gaz a vizes ammonias fenolftaleinol

datban jol oldodik es a lila szmu oldatot elszinteleniti.
Vigyuat! A ken-dioxid mergezo gaz! Belelegezve a klormergezeshez hasonlo
hatasu az emberi szervezetre. A ken-dioxid mergezesnel ezert ugyanugy kell
eljarni, ahogy ezt a klormergezesnel megadtuk. Mergezo hatasa miatt a ken
dioxidos kiserleteket jol hUzo vegyifulke alatt vagy nyitott ablak mellett kell
vegezni!
Magyaruat
A ken a levegon ken-dioxidda eg el:
S+02 = S02'
A ken-dioxid a vizzel kenessavva egyesiil:
S02 + H 20
H 2S03
A kenessav vizzel sav-bazis reakcioba lep:

HSOi + H 30+,
H 2S03 + H 20.
HSOi + H 20 ~ SO~- + H 30+.
>
A keletkezett kenessav tisztan nem, esak hig vizes oldatban ismeretes.

Megjegyzes
A kiserlet felmikro meretekben is elvegezheto. Ebben az esetben a kent kis
iivegkanalban egetjiik es a keletkezett ken-dioxidot felmikro fozopohlirban
fogjuk fel es nyeletjiik el, ammonias fenolftaleinoldatban.
A ken egesekor a S02 mellett S03 is kepzodik, ezt igazolja vizzel osszerazva
a kod (kensavkod) megjelenese. A tiszta S02-t ezert allitjak elo szulfitokbol,
77. Ken-dioxid es kenessav el6aUitaisa szulfitokbOl

Sziikseges anyagok: natrium-szulfit, vagy natrium-hidrogen-szulfit, koncent
ralt kensav, ammonias fenolftaleinoldat,
eszkozOk: esiszolt dugos gazfejleszto, derekszogben hajlitott irvegcso, Bunsen
allvany, lombikfogo dioval, hosszunyaku gomblombik 500 em 3-es.
Vegrebajt8s
A gazfejleszto lombik aljara kb. 20-25 g natrium-hidrogen-szulfitot vagy
natrium-szulfitot szorunk es a csepegteto tolcserbe 15-20 em! koncentralt ken
savat ontiink, A lombik elvezeto csovehez derekszogben meghajlitott iivegcso
vet esatlakoztatunk ugy, hogy az uvegcso vege a gomblombik aljaig erjen.
Ezutan a koncentralt kensavat lassan a natrium-hidrogen-szulfitra vagy natri
341
um-szulfitra csepegtetjiik es a gomblombikot

megtoltjiik a fejl6d6 ken-dioxid-gazzal, A ken
dioxiddal teli gomblombikot dugoval lezarjuk es
eltessziik egy tovabbi kiserlethez,
4.48. abra. Ken-dioxid eloallitasa szulfitokbol
Magyarazat
Na2S03 + H 2S0 4 = S02 + H 20+ Na 2S0 4 '

NaHS0 3 + H 2S0 4
S02 + H 20+ NaHS0 4
A ken-dioxid a vizzel sav-bazis reakcioba lep:
S02 + 2 H 20
HSO; + H 20
HSO; + H 30+,
~ SO~-
+ H 30+.
Megjegyzes
Ha a keletkezett ken-dioxid-gazt sav-bazis indikatort tartalmazo desztillalt
vizbe vezetjiik, a kenessavoldat kemhatasa demonstralhato, Celszerii a keletke
zett ken-dioxid egy reszet desztillalt vizbe vezetni, igy telitett kenessavoldatot
tudunk kesziteni a tovabbi kiserletekhez,
A ken-dioxid szulfitokbol felmikro meretekben is eloallithato. A szulfitokat
felmikro oldalcsoves kemcsobe szorjuk, a koncentralt kensavat pedig gumigyii
nis cseppentovel juttatjuk a szulfitokra.
78. Ken-dioxid szintelenit6 hatasa

Sziikseges anyagok: kenpor, szines papir vagy festekoldattal (pI. fukszin)
szinezett szfiropapir,
eszkozok: gazfelfogo henger, egetokanal, iiveglemez, Bunsen-ego vagy bor
szeszego.
342
Vegrehajtlis
Egetdkanalat 1/3-ad reszeig kenporral toltiink meg, majd Bunsen-ego langja
role helyezziik. A meggyulladt, ego kent lassan a gazfelfogo hengerbe engedjiik.
Kb. 20-30 masodperc elteltevel az egetokanalat a hengerbol kiemeljiik es a
ken-dioxiddal teli edenybe megnedvesitett szines papirt vagy festekoldattal
szinezett sztiropapirt dobunk. A hengert iiveglappalletakarjuk. A szines papir
nehany perc alatt elszintelenedik.
Magyarazat
A ken-dioxid erelyes redukdloszer. A szerves festekanyagokban levo szines
vegyiileteket szintelenne redukalja.
Redukalo hatasanak tulajdonithato erjedest akadalyozo, cslratlanito hatdsa

(hord6k kenezese) is.
79. Ken-dioxid oldOdasa vizben

(Kenessav szokokut)
Sziikseges anyagok: ken-dioxid-gaz, desztillalt viz, ammonias fenolftalein
oldat,
eszkozok: 500 cm 3-es hosszunyaku gornblombik, egyfuratu gumidugo kihu
zott vegii uvegcsovel, iivegkad, derekszogben meghajlitott iivegcso.
Vegrehajtlis
A ken-dioxiddal megtoltott hosszunyaku gomblornbikot lezarjuk egyfuratu
gumidugoval, amelynek furataba rovid, az edeny belseje fele eso vegen kihuzott
vegii iivegcso van. A gomblombik nyakat - az iivegcso szabad veget ujjunkkal
befogva -lefele forditva felig vizzel telt iivegkadba helyezziik, amelyben a vizet
elozoleg amrnonias fenolftaleinoldattal vorosre szineztiink. A gomblombikba
- ujjunkat az iivegcso szabad vegerol elveve a viz alatt - 3-4 csepp vizet
juttatunk, ujra lezarjuk a cso veget, razogatassal a lombik belsejebe juttatjuk
a vizet, majd a lombikot lefele forditva visszatessziik az uvegkadba, (Lasd a
sosav-szokokutas kiserletet.) A kiilso oldat szokokutszenien a gomblombikba
aramlik es elszintelenedik.
Magyarazat
A ken-dioxid-gaz desztillalt vizben nagyon jol oldodik es a vizzel kemiai
reakcioba is lep. A gornblornbikba juttatott 3-4 csepp viz feloldja a lombikban
levo ken-dioxidot, ezaltal nyomascsokkenes kovetkezik be es a kiilso oldat
benyomul a lombikba. A ken-dioxid es a viz reakcioja soran kenessav keletke
343
zik, amely a vizzel sav-bazis reakcioba lep, minek kovetkezteben vizes oldata
nak kemhalasQ saoas. Az ammonias fenolftaleinoldat ezert szintelenedik eI.
S02 + H 20 ~ H 2S0 3 ,
H 2S0 3 + H 20 ~ HSOj" + H 30+,
HSOj" + H 20 ~ SO~- + H 30+.
Megjegyzes
A kiserlet irasvetiton is kivetitheto specialis kiivettaban. Lasd sosav-szoko
kutas kiserlet.
80. Kenessav redukBI6 tulajdonsaganak vizsgalata

Sziikseges anyagok: frissen keszitett telitett kenessavas-oldat, bromos viz,
kalium-jodidos jodoldat, 0,02 mol/dm" koncentracioju kalium-perrnanganat
oldat.
eszkozok: nagymeretii kerncso vagy 100 em 3-es fOzopohar 3-3 db, iivegbot.
Vegrehajtas
Az egyik kemcsobe vagy fOzopoharba ontsimk 20 ern! bromos vizet, a maso
dikba 20 cnr' kalium-jodidos jodoldatot, a harmadikba 20 em? kalium-perman
ganat-oldatot. Ezutan mindegyikbe esepegtessiink annyi frissen kesziilt telitett
kenessavoldatot, arnig az oldatok elszintelenednek.
Magyarazat
A kenessav redukalo tulajdonsaga a szulfition szerkezetevel fiigg ossze, sza
bad elektronparja oxigenfelvetelre hajlamos. Oxidacioval stabilis szulfdtionna
a/aku/.
Reakcioja brommal:
SO~-+Br2+H20 = SO~-+2Br-+2H+.
Reakcioja joddal:
SO~-+I2+H20
SO~-+2I-+2H+.
Reakcioja kalium-permanqanattal:
5S0~-+2Mn04+6H+ = 2Mn2++5S0~-+3H20.
Megjegyzes
A kiserlet irasvetitove/ es diaoetitovel is bernutathato. Elobbi esetben harom
kiivettat vagy kristalyositocseszet, utobbi esetben harornrekeszes kiivettat hasz
naljunk.
Felmikro tanuloklserletkent is elvegeztetheto felmikro kemcsovekben.
344
81. KelHlioxid el6aiUitaisa naitrium-tioszulfatbOl

Sziikseges anyagok: natrium-tioszulfat, 2 mol/dm! koncentracioju sosavol
dat, kalium-jodatos kemenyitooldat,
eszkozok: kemcso, vegyszeres kanaI, szuropapir,
Vegrehajtas
A kemcso aljara tegyimk egy fel kanalnyi kristalyos natrium-tioszulfatot,

ontsimk ra kb. 5 em? 2 mol/dm? tomenysegii sosavoldatot, a kemcsd felso
reszebe tartsunk kemenyitos kalium-jodat-oldatba martott szfirdpapir csikot,
figyeljiik meg az oldat zavarosodasat.
Magyaruat
Sosav hatasara a natrium-tioszulfat a kovetkezokeppen alakul at:
Na 2S20 3 + 2 HCI = 2 NaCI + H 20 + S02 + ..

A kivalo kentol az oldat meqzaoarosodik, a szuropapir pedig megkekiil, mert
a ken-dioxid a jodatot jodda redukalja.
82. Ken-dioxid el6aiUitaisa kensavbOl

SzUkseges anyagok: tomeny kensav, vorosrez forgacs, kalium-jodatos keme
nyitooldat,
eszkozok: kemcso, kemcsofogo, Bunsen-ego, szuropapircsik.
Vegrehajtas
Tegyiink a kemcsd aljara nehany rezforgacsot, ontsunk ra kb. 5 em! tomeny
kensavat. A kemcsovet erositsuk kemcsofogoba es a Bunsen-egovel ovatosan
melegitsiik. Tartsunk a kemcso szajahoz kalium-jodatos - kemenyitos szuropa
pirt.
Magyaruat
A kensav a rezet oxidalja, mikozben kenessavva redukalodik, amely melegit
ve ken-dioxidra es vizre bomlik:
Cu+2H 2S0 4 = CuS04+S0 2+2H 20.
345
83. A ken-dioxid az egest nem tapbilja

Sziikseges anyagok: natrium-hidrogen-szulfit, koncentralt kensav, gyertya,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, gazfelfogo henger vagy 600 cm/-es fOzopo
heir.
Vegrehajtas
A gazfelfogo henger vagy a fozopohar aljara erositsiik oda a gyertyat es
gyujtsuk meg. A gazfejlesztobol meghajlitott iivegcsovon at lassu iitemben
vezessiink ken-dioxid-gazt, Az ego gyertya rovid ido mulva elalszik.
Magyarazat
A ken-dioxid az egest nem taplalja, a levegonel nagyobb siinisegii, alulrol
felfele tolti meg az edenyt.
Megjegyzes
Erelyesebb redukaloszer (pl. a Mg) a S02-gazban tovabb ego
84. Ken-dioxid cseppfoly6sitasa

Sziikseges anyagok: natrium-hidrogen-szulfit, koncentralt kensav, natrium
klorid, darabos jeg,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, nagyobb irvegtal, U alaku iivegcso, gumicso
a csatlakozashoz, kemcso.
Vegrehajtas
A gazfejleszto elvezetocsovehez gumicsovel csatlakoztassuk az U alakii iiveg
csovet, amelyet allitsunk erosen sozott darabos jeget tartalmazo nagyobb edeny
be. Az U'-csovon lassu iitemben vezessiink at ken-dioxid-gazt, Figyeljiik meg,
hogy nehany perc alatt a S02 cseppfolyosodik es az U-cso hajlataban osszegyii
lik. A kemcsobe ontsiink 3-4 em! vizet, ehhez ontsiik a cseppfolyos ken-dioxi
dot, a viz azonnal megfagy.
Magyarbat
A ken-dioxidjomisponlja -10 C. igy a sozott jegbol kesziilt htitokeverekkel
konnyen cseppfolyosithato.
Vigyazat! A ken-dioxid igen veszelyes, merqezb gaz!
346
85. Kensal' redukcioja sunnel

SzUkseges anyagok: koncentralt kensav, por alaku aktiv szen, kemenyitos
kalium-jodat-oldat,
eszkozok: kemcso, kemcsofogo, Bunsen-ego, sziiropapircsik, vegyszeres ka
mil.
Vegrebajtas
Toltsimk a kemcsobe 5 em" tomeny kensavat, szorjunk bele 0,4 g elporitott
aktiv szenet. A kemcsovet fogoval tartva ovatosan melegitsuk. 1-2 perces mele
gites utan tartsunk a kemcso szajahoz kemenyitos kalium-jodatba martott
szfiropapirt.
Magyarazat
A kensav oxidalja az elemi szenet, mikozben kenessavva redukalodik, amely
ken-dioxidda es vizze bomlik el.
86. Kensal' reakci6ja szerves vegyiiletekkel

Sziikseges aoyagok: poritott kristaly- vagy poreukor, pamutvaszon darab,
szfiropapir, gyujtopalca, koncentralt kensav,
eszkozok: 100 em 3-es magas, kis alapatmerojii fozopohar, csepegteto, iiveg
bot, iiveglap.
Vegrebajtas
a) Cukor-kensav reakcio : 100 cmt-es fOzopoharat vizzel atoblitimk es aljara
kb. 2-3 em vastagsagban poritott kristaly- vagy poreukrot szorunk. A cukrot
nehany esepp vizzel megnedvesitjiik, majd 8-10 cnr' koncentralt kensavat on
timk ra. Egy-ket pillanat mulva a reakcio beindul, a cukor elszenesedik, fekete
leszes a keletkezett gazok es gozok az elszenesedett
cukor+cc. HzS0 4
eukrot laza anyagga fujjak fel, amely a poharban
lassan felemelkedik.
4.49. dbra. Kensav reakcioja cukorral
b) Uveglapra helyezett pamutvaszon darabra 4-5 esepp koncentralt kensavat

esepegtetiink. Rovid ido rmilva a pamutvaszon kensavval atitatott resze meqfe
ketedik es kilyukad.
347
c) Ovegbotot martsunk koncentralt kensavoldatba es irjunk vele sziiropapir

darabra. Rovid ido rmilva az iras megfeketedik es a papir kilyukad.
d) Gyujtopalca egyik veget martsuk koncentralt kensavba. A koncentralt
kensavba rnartot gyujtopalca megfeketedik.
Magyaraizat
A kensav roncsolja a szerves vegyiileteket, viz formajaban hidrogent es
exigent von el beloliik! A folyamat soran ho fejlodik, pI. a repacukor-kensav
reakci6ja eseten:
C12H22011
12 C + II H 20.
A keletkezo szen es a kensav kozott megindul a hofejlodessel jaro, gaztermelo

redoxifolyamat:
2 H 2S0 4 + C = CO 2 + 2 S02 + 2 H 20.
Vigyaizat! A cukor-kensav reakcional a vizgoz mellett keletkezo gazok kozott

a CO 2 es S02 mellett CO is van. A meresek mutatjak, hogy a keletkezett gazok
tobb, mint 50%-a CO, ezert veszelyes belelegezni, ajanlatos tehat fulke alatt
vegezni. A homerseklet 120-16Q "Cvra is felmehet. Ha nem adunk vizet a cukor,
kensav keverekhez, akkor a reakcio sokkal lassabban indul meg, de sok goz
keletkezik. Ha tul sok a hozzaadott viz, akkor kevesebb goz kepzodik.
A borre keriilt kensav sulyos egesi sebeket okozhat. Meg a hig kensav is
veszelyes, mert a viz elparolgasaval az oldat fokozatosan tomenyedik, roncsol6
hatasat kesobb fejti ki. Ezert minden esetben szaraz ruhaval toroljiik Ie a
boriinkre jutott kensavat, majd bo vizzel mossuk Ie es szodabikarbonas oldattal
semlegesitsiik a savnyomokat!
Megjegyzes _
A kiserlet felmikro meretekben, felmikro fOzopoharban is bemutathat6, de
tanulokiserletnek a koncentralt kensav veszelyessege miatt nem alkalmas!
87. Hig kensav reakcioja femekkel

Sziikseges anyagok: magneziurnforgacs, aluminium-, cink-, vas-, rezreszelek,
higany, gyujtopalca, I mol/drrr' koncentracioju kensav,
eszkozOk: nagymeretfi kemcso vagy 100 cm 3-es fOzopohar 6-6 db, 50 cm 3es
merohenger, csepegteto,
Vegr~bajt8s
Hat darab nagymeretfi kemcsobe, vagy fOzopoharba sorra sz6rjunk magnezi
umforgacsot, aluminium-, cink-, vas-, rezreszeleket es 1-2 csepp higanyt. A fe
mekre 20-20 em 3 I mol/dm? koncentracioju kensavoldatot ontiink. A kemcso
348
vek nyilasahoz egyenkent ego gyujtopalcat tartunk. A magneziurnot, az alumi

niumot, a cinket es a vasat tartalmazo kemcsovekben gazfejlodes indul meg, a
keletkezett qdzok meqqyujthatok, illetve az ego gyujtopalca kozelitesekor puk
kano hangot hallunk. A rezet es higanyt tartalmazo kemcsovekben gazfejlodes
nem tapasztalharo.
Magyarazat
A hidrogen 0 volt standardpotencialjanal negativabb standardpotenciahi
femek hig kensavoldattal hidrogengaz fejlodese mellett reagalnak, mivel az
oldatban levo oxoniumionokat redukalni kepesek.
Mg+ 2 H 30+ = Mg2+ + 2 H 20+ H 2 ,
2AI+6H 30+
Zn+2H 30+
= 2AI3++6H 20+3H 2 ,
= Zn 2++2H 20+H 2 ,
~ll
=-
2,35 V.
= -1,66V.
~n = -0,76V.
~I
Fe+2H 30+ = Fe2++2H 20+H 2 ,
~e = -O,44V.
H 2/2 H+
~2 = 0,00 V.
A keletkezett hidrogengaz meggyujthato, illetve a levegovel keveredve durra

nogazt alkot, amely melegites hatasara felrobban, ezert halljuk a pukkano
hangot.
A nullanal pozitivabb standardpotenciahi femek az oxoniumionokat nem
kepesek redukalni, igy a hig kensavoldattal nem reagalnak es gazfejlodest nem
eszlelunk.
~u = +0,34 V.
~ll = +0,86V.
Megjegyzes
A kiserlet irasuetitbn, illetve diaoetitbve! is bemutathato, Elobbi esetben 5 db
kiivettat vagy kristalyositocseszet, utobbiban haromrekeszes kuvettat hasznal
junk, amelynek egyik rekeszeben vas-, masikban cink-, harmadikban rezreszele
ket reagaltatunk hig kensavoldattal.
Nagy ovatossag mellett felmikro tanulokiserletnek is alkalmasak a reakciok.
88. Vizmentes kensav reakcioja femekkel

Sziikseges anyagok: csiszolt feliiletii vas-, olom- es rezlemez, koncentralt
kensav, kek lakmuszpapir,
eszkozok: 100 cm 3-es fOzopohar 3 db, 50 cm 3-es merohenger, csipesz, Bun
sen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo 2 db.
349
Vegrehajtas
Harem fozopoharba 3{}-30 cm ' koncentralt kensavat ontilnk. Az egyik 01
datba esiszolt feliiletii vaslemezt, a masikba rezlemezt helyeziink, a harmadikba
olomlernezt. A fozopoharakat vas haromlabon lev6 azbesztes drothalora tesz
sziik es Bunsen-ego langjaval enyhen melegitjiik. A fozopoharak fole megnedve
#vas
rezlernez
kek lakmuszpapir
610m
4.50. abra. Vizmentes kensav

reakci6ja femekkel
sitett kek lakmuszpapirt tartunk. A vaslemez es az olornlemez a koncentralt

kensavban latszolag valtozatlan marad, a rezlemez feliileterol gazbuborekok
tavoznak, es az oldat kekes szinii lesz. A rezet tartalmazo edeny fole helyezett
kek lakmuszpapir megpirosodik. A gazbuborekokat 6vatosan megszagolva
kellemetlen, szuros szagot eszleliink.
Magyarazat
A vas a koncentralt kensavval nem lep reakcioba, mert a feliileten osszefiiggo
vedoreteg alakul ki, passzioalodik. (A koncentralt kensav ezert szallithato es
tarolhato aceltartalyokban.) A hidrogennel pozitivabb standardpotenciahi fe
meket a koncentralt kensav redoxifolyamatban oldja (rez, eziist, higany stb.).
Cu + 2 H zS0 4 = CuS04 + SOz + 2 HzO,
Cu -------. Cu 2+ + 2e- ,
SO~-+2e-+4H+ = SOz+2H zO.
Az olomlemez feliileten kensav hatasara rosszul oldodo PbS04 alakul ki,

amely megvedi a tovabbi reakciotol.
Megjegyzes
A rez oldodasa koncentralt kensavban akkor valik intenzivebbe, ha az oldat
hoz keyes 25%-os saletromsavoldatot adunk. Az oldaskor a fern feliileten
keletkez6 fekete bevonat nem tekintheto rez(II)-oxidnak, mert a bonyolult
reakci6 kozben szulfidionok is kepzodnek, amelyek a rez(II)ionokkal fekete
szinii csapadekot, rez(II)-szulfidot alkotnak.
350
89. Az olomkamras kensavgyartas elvenek szemleltetese

Szukseges anyagok: olomillj-nitrat, telitett kenessavoldat, 1 mol/dm ' to
menysegii barium-klorid-oldat,
eszkozok: kemcso egyfuratu dugoval, gumicso, vasallvany fogoval, Bunsen
ego, gazmosopalack, kemcso, vegyszeres kanal,
Vegrehajtas
Szaraz kemcsobe szorjunk 10-15 g kristalyos Pb(N0 3h-t, a kemcso nyilasat
zarjuk Ie olyan dugoval, amelyben elvezeto uvegcso van. Az iivegcso segitsegevel
gazmoso palaekkal kotjiik ossze a kemcsovet. A gazmosoba telitett kenessav
oldatot toltiink. A kemcsovet Bunsen-egovel melegitjiik 3-4 pereig. A melegites
megsziintetese elott a kemcso es a gazmoso csatlakozasat megbontjuk. A gaz
mosoban leva oldatbol nehany crrr'-t a masik kemcsobe ontiink es barium
klorid-oldattal reagaltatjuk.
Magyarazat
A kiserlet szemlelteti a regebben hasznalt nagyipari eljaras kemiai folya
matait:
2 Pb(N0 3 h = 2 PbO + 4 N0 2 + 02'
N0 2+H 2S0 3 = NO+H 2S0 4 ,

2 NO+0 2 = 2 N0 2.
A keletkezo kensav, iIletve a szulfation a bariumionnal feher csapadekot

kepez, amely tomeny sosavban nem oldodik feI:
BaH + SOi-
= BaS0 4
feher
90. A kontakt kensavgyartlis szemleltetese modellkiserlettel

Sziikseges anyagok: kenpor, 2 mol/drrr' koncentracioju natrium-hidroxid es
sosavoldatok, fenolftaleinoldat, ammonium-metavanadat, szalas azbeszt, etil
alkohol,
eszkozok: hoallo iivegcso, egetd porcelancsonak, gazrnosopalack, egyfuratu
dugo uvegcsovel, Bunsen-allvany, csofogo dioval, vizlegszivattyu.
Vegrehajtlis
A 4.51. libra szerint osszeallitott kesziilek hoallc iivegcsovenek kczepso resze
be azbesztszalakra vitt divanadium-pentoxid katalizatort heIyeziink. (A katali
zator kesziteset lasd a megjegyzesnel.) Az iivegcsovet gazmosopalackkal kap
351
4.5/. abra. A kontakt kensavgyartas

modellkiserlete
v, O~ katalizator
vizlegszivauyu
-+
higos feolftaleinoldat
csoljuk ossze, arnelyet elozoleg felig, fenolftaleines natrium-hidroxid-oldattal

toltottiink meg. A gazmosot a masik csoven keresztiil vizlegszivattyuval kap
csoljuk ossze. A hOcillo iivegcso szabad nyilasaba porcelancsonakba helyezett
ego kenport csusztatunk. A katalizatort a Bunsen-ego langjaval melegitjiik es
kozben a vizlegszivattyu lassu kinyitasaval a ken egesekor keletkezo ken-dioxid
es levego elegyet a felhevitett katalizator feliileten atszivatjuk a mosopalackban
levo higoldatba. A katalizator utani csoszakaszbol sfirfi, feher Just tavozik,
arnely a gazmoso elnyeletd oldataban reszben oldodik es a /i/a fenolftaleint
elszinteleniti.
Magyarazat
A ken egesekor keletkezo ken-dioxidbol es a levego oxigenjebol a katalizator
feliileten ken-trioxid keletkezik. A ken-trioxid a reakcio homersekleten gaz
halmazallapotu, A ken-trioxid a vizzel reagalva kensavva alakul, arnely reakcio
ba lep a vizzel, illetve a belole keletkezo oxoniumionok a natrium-hidroxid
hidroxidionjaival, es igy rnegsziinteti a gazmosoban levo oldat higos kernhat a
sat. A kemhatasvaltozast jelzi a lila fenolftalein elszintelenedese,
S+02 = S02,
2 S02+02 = 2 S03'
S03 + H 20 -----. H 2S0 4 ,
Megjegyzes
A viz a ken-trioxidot csak lassan nyeli el (un. kensav-kodot kepezhet vele),
ezert az iparban a ken-trioxidot kensavba vezetik.
S03 + H 2S0 4 = H 2S20 7
352
Az igy nyert pirokensa vizzel valo reakciojaval nyerik a koncentralt kensav

oldatot:
H 2S 20 7 + H 20
2 H 2S0 4 ,
A divanadium-pentoxid-katalizator keszitese:
5 em? sosavval kifozott, foszlatott azbesztszalakbol es 8 g ammonium-meta
vanadatbol vizzel suru pepet keszitiink. A peprol a felesleges vizet Buchner
tokseren szuropapiron leszivatjuk es keyes desztillalt vizzel atmossuk. Etil-alko
holos oblitessel kiszaritjuk, majd elhelyezziik a hoallo iivegcso kozepen. Az
iivegcsovon vizlegszivattyuval levegot szivatunk keresztiil es kozben az elokeszi
tett katalizatort eloszor enyhen, majd fokozatosan erosodo langgal hevitjiik.
Teljes viztelenitesig izzitjuk.
2 NH 4 V0 3 - - 2 NH 3 + V 20S + H 20.
Vigyazat! Az azbeszt cellulozzal lehet szennyezett, ezert a katalizator keszite
se elott a felhasznalasra keriilo azbesztet ki kell izzitani.
91. Koncentralt kensav sOrfisegenek szemleltetese

Sziikseges anyagok: koncentralt kensav, desztillalt viz,
eszkozok: taramerleg, 100 em 3-es fozopohar vagy merohenger 2-2 db.
Vegrehajtas
Taramerleg ket serpenyojebe egyenlo beosztasu 100 em 3-es merohengert vagy
fozopoharat helyeziink. A merleget kiegyensulyozzuk, majd az egyik merohen
gerbe 50 em? vizet, a masikba 50 cm ' koncentralt kensavat ontiink. A merleg
karja a kensavat tartalmazo serpenyo fele ter ki, Ezutan a vizet tartalmazo
merohengerbe meg annyi vizet toltimk, hogy a merleg egyensulyi helyzete
helyrealljon. Megfigyelhetjiik, hogy majdnem ketszeres terfogatu viz tart egyen
sulyt a kensavval, tehat a koncentrdlt kensau siirusege majdnem ketszerese a
iznek. A mert adatok alapjan szamittassuk ki a kensavoldat suruseget.
Megjegyzes
A kensavoldatok siirfisege piknometerrel es aerometerrel is merheto.
23 57' KillCrlet a kmtia tanltasahoz
353
92. Koneentralt kensav elegyedese vizzel

Sziikseges anyagok: koncentralt kensavoldat, desztillalt viz, kek lakmuszol
dat,
eszkozok: 1000 em 3-es hosszunyaku gornblornbik, 50 em 3-es merohenger,
200 cm/-es fozopohar, kristalyositocsesze, iivegbot.
Vegrehajtas
a) 1000 em 3-es hosszunyaku gomblornbikba kb. 10 cm ' koncentralt kensavat
ontiink, amelyhez hirtelen 50 cm ' desztillalt vizet toltiink. A viz hozzaadasakor
a koncentralt kensav forrasig heviil es siiru goz kepzodik.
4.52. libra. Koncentralt kensav elegyedese vizzel
Vigylizat! A kiserletet uediiszemiiteqben vegezziik l A tanulok es a lombik

kozott megfelelo tavolsagot tartsunk, iIIetve vedouveget vagy atlatszo rmianyag
lemezt helyezziink!
b) 200 em 3-es fOzopoharba toltsiink desztillalt vizet. A fozopoharat allitsuk
kristalyositocseszeben levo daralt jegbe vagy hideg vizbe. A poharban leva
desztillalt vizhez kis reszletekben, allando keveres kozben adjunk kb. 10 cm '
koncentralt kensavat. A kensav elegyedik a vizzel elt az oldat kismertekben meg
igy is felmelegszik.
e) Az elozo kiserletben higitott koncentralt kensav oldatahoz adjunk kek
lakmuszoldatot vagy barmilyen sav-bazis indikatort (pl. univerzalis indikator
oldatot). A kek lakmusz szine pirosra valtozik, az unioerzalis indikdtor szinten
voros lesz.
Magyarazat
a) b) A kensav a vizzel hofejlodes kozben minden aranyban elegyedik.
Higitaskor kiilonbozo kensavhidratok is keletkeznek (H 2 S0 4.H 2 0 ;
H 2 S0 4.2 H 2 0 stb.) emiatt szamottevo kontrakcio is fellep. A kensav oldashoje
-74.5 k.Ilmol.
a) esetben, mivel a viz sfirfisege a fele a koncentralt kensav siirfisegenek, az
elegyedes a kensav felszinen kovetkezik be. A nagy hofelszabadulas kovetkezte
ben hirtelen gozze alakul a viz, s a kifroccseno say sulyos balesetet okozhat.
354
b) esetben folyamatosan hiitjiik az elegyet, de ha ez nem biztosithato, akkor

is a desztillalt vizbe ontott kensav azonnal belekeriil a folyadek belsejebe, igy
a komyezetnek valo hoatadas egyenletesebb, a higitasi ho a teljes oldatmennyi
seget melegiti, s a viz nem melegszik fel a forras homersekletere.
c) A kensav a vizzel sav-bazis reakcioba lep, amelyben a viz jatssza a bazis
szerepet,
H 2 S0 4 + 2 H 2 0 ---- 2 H 3 0 + + SOi-.
A kensav vizes oldatanak kemhatasa savas, amelyet az indikatorok szinvalto
zassal jeleznek.
Megjegyzes
Higitaskor mindig a koncentralt kensauat iintjiik a oizhez, lassan, uekony
suqarban, keveres kiizben! Helyes, ha higitas kozben az oldatot hiitjiik.
4.53. libra. Koncentralt kensav helyes higitasa
93. Keneentralt keasav nedvsziv6 anyag

Sziikseges anyagok: koncentralt kensav, kristalyos rez-szulfat,
eszkozok: ekszikkator, kristalyositocsesze, taramerleg sulysorozattal, ora
iiveg, kemcso.
Vegrehajtas
a) Kristalyositocseszebe kb. I cm-es retegben koncentralt kensavat ontiink,
majd a merlegre teve pontosan kiegyensulyozzuk, Mintegy 30 perc rmilva
vizsgaljuk meg a merleg egyensulyi helyzetet. Azt tapasztaljuk, hogy az anyag
tomeqe eszrevehetoen meqnbtt,
b) Tomeny kensavas exszikkatorba tegyiink egy oraiiveget, amelyre 3--4
csepp vizet cseppentettiink. Mintegy 30 perc alatt a viz eltiinik az oraiivegrol.
c) Toltsiink meg egy szaraz kemcsovet felig tomeny kensavval, majd dobjunk
bele borso nagysagu rez-szulfat-kristalyt. Azt tapasztaljuk, hogy 10 perc mulva
a kristaly feher porkent van jelen a kemcsoben.
23'
355
Magyarazat
A tomeny kensav rendkiviil higroszkopos: megkoti a levego paratartalmat.
E tulajdonsaga alapjan hasznaljak exszikkatorban toltbanyaqkent, Nemcsak a
szabad vizet koti meg, hanem a kristalyos rez-szulfatbol a kristalyvizet is elvon
ja, ezert valik a kek szinfi rezgalic feherre a kiserletben.
94. Hogyan miikOdott a martogyufa?
Sziikseges anyagok: kemenyito, kalium-klorat, tomeny kensav,
eszkozok: porcelanmozsar, porcelantal, iivegbot, azbesztlap, vegyszeres ka
naI.
Vegrehajtas
O,rg elporitott kemenyitot es ugyanannyi kalium-kloratot 6vatosan osszeke
veriink es a porcelantal kozepere sz6rjuk. A talat az azbesztlapra helyezziik, a
keverek kozepere iivegbottal kis bemelyedest keszitiink, amelybe az iivegbot
vegerol 1-2 csepp tomeny kensavat cseppentiink. A keziinket azonnal huzzuk
el es lepjiink hatra! A keverek eros serceges kisereteben ldnqra lobban es ibolya
szinil ldnqqal eleg.
Vigyazat! Nagyobb mennyisegii anyaggal tilos a kiserletet vegeznil A kali
um-kloratot gondosan elzarva taroljuk!
Magyarazat
A tomeny kensav a kemenyitobol vizet von el, a kloratbol pedig erelyesen
oxidalo klor-dioxidot tesz szabadda:
2 KCI0 3 + H 2S04 = K 2S04 + 2 HCI0 3 ,
3 HCI0 3 = 2 CI0 2 + HCI04 + H 20.
95. Hogyan miikOdik a dorzsgyufa?

Sziikseges anyagok: kenpor, kalium-klorat,
eszkozok: porcelanmozsar, vegyszeres kanal,
Vegrehajtlis
0, I g kenport es ugyanannyi kalium-klorat-port 6vatosan keverjiik ossze,
majd a mozsartorovel kezdetben gyengebben, majd erosebben dorzsoljiik, Eles
csattanasokat hallunk es kisebb szikrak pattognak.
Magyarazat
Vigyazat! Nagyobb mennyiseggel tilos elvegezni a kiserletet!
356
4.4 A nitrogencsoport elemei es vegyiileteik

96. A nitrogen el6allitasa
Sziikseges anyagok: telitett ammonium-klorid-oldat, telitett natrium-nitrit
oldat, kenpor, meszes viz,
eszkozok: 250 cm 3.es frakcionalo lombik gumidugoval, iivegkad, iivegpipa,
derekszogben hajlitott iivegcso, iiveglap, egetokanal, Bunsen-ego, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Telitett ammonium-klorid es mit
rium-nitrit-oldatok 50-50 cm 3-et a
frakcionalo lombikba ontjiik es a
lombik szajat gumidugoval jol elzar
juk. A lombik elvezeto csovet az
egyik vegen derekszogben, a masik
vegen iivegpipanak hajlitott iiveg
csovel kotjiik ossze, amelynek veget
vizzel felig telt iivegkadba helyezziik.
Az oldatot fokozatosan erosodo
langgal melegitjiik. A gazfejlodes
megindulasa utan, ha a fejlodfi gaz a
levegot a lombikbol kiszoritotta, ket
tclitett NH. CI + NaNOroldal
dcsztillalt viz
vizzel telt gazfelfogo iiveghengert viz
4.54. abra. Nitrogen eloallitasa
alatt megtoltiink nitrogengazzal,
A nitrogennel telt hengereket iiveg
lappallefedve kiemeljiik a vizbol, Az egyik hengerbe ego gyujtopalcat martunk,
a masikba egetokanalban meggyujtott kent helyeziink.
Megfigyelhetjiik, hogy a keletkezett gaz szintelen, szaqtalan, vizben rosszul
oldodik, nem eg es az egest nem taplalja.Az ego gyujtopalca es az ego ken a
nitrogenben teli hengerekben elalszik.
Ezutan a gazfejleszton az iivegpipat derekszogben meghajlitott iivegcsore
csereljiik ki, amelyen at nitrogent vezetiink meszes vizbe. Valtozast nem eszle
liink, a nitrogen a meszes vizzel nem lep reakcioba,
Magyarazat
A nitrogen eloallitasanak egyenletei:
NH 4Cl + NaN0 2
NH 4N0 2
NH 4N0 2 + NaCl,
= N 2 + 2 H 20.
357
Megjegyzes
A nitrogen eloallitasa oldalcsovesjelmikro gazfejleszto kemcsoben is lehetse
ges. Ebben az esetben a kemcsobe kb. 1-2 em? telitett ammonium-klorid-olda
tot ontiink, a gumigyiiriis csepegtetobe pedig telitett natrium-nitrit-oldatot
szivunk fel. Az amrnonium-klorid-oldatot forrasig melegitjiik ovatosan, ezutan
cseppentjiik hozza fokozatosan a
natrium-nitrit-oldatot, A kepzodo
nitrogent felmikro kemcsoben viz
alatt fogjuk fel, iIIetve uvegcsovon
keresztiil meszes vizbe vezetjiik.
ViZ~1IJIIP
4.55. abra. Nitrogen eloalliuisa felmikro

eszkozokkel
97. Az ammonia oldodasa vizben

(Ammonia-szokokut)
Szukseges anyagok: koncentralt ammoniaoldat, fenolftaleinoldat, desztillalt
viz, horzsako, szilard natrium-hidroxid,
eszkozok: 250 cm/-es frakcionalo lombik, gazszaritocso, 500 cmj-es hosszu
nyaku gomblombik, iivegkad, egyfuratu gumidugo kihuzott vegii iivegcsovel,
derekszogben hajlitott iivegcso, Bunsen-ego, 50 cm t-es merohenger, Bunsen
allvany, lombikfogo dioval,
Vegrehajtas
250 crrr'ves frakcionalo lombikba 50 em! koncentralt amrnoniaoldatot tol
tiink, es nehany szem horzsakovet dobunk bele. A lombik szajat gumidugoval
jol lezarjuk es az elvezetocsovet szilard natrium-hidroxiddal toltott gazszarito
csovel kapesoljuk ossze. A lombikot allvanyba erositjuk es a benne levo ammo
niaoldatot ovatosan melegitjiik. A gazelvezeto masik vegehez derekszogben
rneghajlitott iivegcsovet esatlakoztatunk, amelynek vegehez nyilasaval lefele
forditott gomblornbikot helyeziink. Megfigyeljiik a hobornlas soran keletkezett
gaz szinet (szintelen), szagat (szuros), levegohoz viszonyitott suriiseget (kony
358
4.56. libra. Arnmonia-szokokut
koncentrait JI--i:::::::::::;;;J
NaOH pasztilla
NH 3-o1dat
nyebb, mint a levego). A gomblombikot ezutan ammoniagazzal megtoltjiik, es

nyilasat tovabbra is lefele tartva a kihuzott vegii uvegcsovet tartalmazo gumidu
goval lezarjuk, (Az iivegcso kihuzott vege a lombik belseje fele mutasson.) Az
iivegcso kifele allo veget ujjunkkal befogjuk es a lombikot az iivegkadba merit
jiik, amelyben fenolftaleines desztillalt viz van. A gomblombikba a mar ismert
medon (4.25. kiserlet ) 3-4 csepp vizet juttatunk. A tovabbiakban ugyamigy
jarunk el, mint a hidrogen-klorid, illetve a ken-dioxid vizben vale oldodasanal
(4.25. es 4.78. kiserletek ),
Az iivegkadbol a fenolftaleint tartalmazo viz szokokutszeruen a lombikba
aramlik es a kepzodott o/dat lildra szinezodik,
Magyarazat
Koncentralt ammoniaoldatot melegitve ammoniagaz keletkezik:
NHt + OH - ------. NH 3 + H 20.

Az ammoniagaz olzben rendkivii/ j6/ oldodik (standard koriilmenyek kozott
I dm ' viz kb. 700 dm ' amrnoniagazt old.)
Az ammonia a vizzel sav-bazis reakcioba is lep:
NH 3+H 20 ~ NHt+OH-.
A keletkezett hidroxidionok miatt az ammonia vizes oldata luges kemhatasu,
A lombikban leva 3-4 csepp vizben elnyelodik az ammoniagaz, es a nyomas
csokkenes kovetkezteben a kiilso oldat szokokutszenien benyomul a lombikba.
A fenolftalein indikator lila szinnel jelzi a keletkezett oldat higos kemhatasat.
Megjegyzes
A kiserlet irasvetitovel is bemutathato specialis kiivettaban. Ennek elonye,
hogy osztalyterembe is beviheto. Celszerii 2-3 lombikot elokesziteni, hogy ha
esetleg a kiserlet valami ok miatt elsore nem sikeriilne, rendelkezesiinkre alljon
359
a kiserlet megismetlesere ujabb szaraz, iivegcsoves dugoval ellatott gomblom

bik. Ha nines gomblombik, mas tipusu lombik is jo.
Vigyazat! Koncentralt kensavval szaritani az amrnoniagazt tilos, mert robba
nas kovetkezhet be!
98. Ammonia el6allitasa ammonium-kloridbOl

Sziikseges anyagok: szilard ammonium-klorid, 2 mol/dm' koncentracioju
natrium-hidroxid-oldat, piros lakmuszpapir,
eszkozok: nagymeretii kemcso, kemcsofogo, vegyszerkanal, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A kemcso aljara kb. I g ammonium-kloridot szorunk, majd kb. I crrr' natri
um-hidroxid-oldatot adunk hozza. Bunsen-ego langjaval ovatosan melegitjiik
a kemcso aljat. A kemcso nyilasahoz megnedvesitett piros lakmuszpapirt helye
ziink. A fejlodo gaztol a piros lakmuszpapir megkekiil, Ha az eltavozo gaz
utjaba koncentralt sosavba rnartott iivegbotot tartunk, az iivegbot koriil feher
fust keletkezik.
Magyarazat
Az ammonium-klorid-natrium-hidroxid reakcio soran, az ammoniumion es
a hidroxidion kozott megy vegbe reakcio:
NHt+OH
NH 3+H 20.
A reakcio soran keletkezett ammonia valtoztatja meg az indikator szinet, Az

ammoniagaz a hidrogen-klorid-gazzal pedig ammonium-kloridot ad, amely
feher fiist alakjaban jelentkezik.
Megjegyzes
Az ammonia indikatorpapirral valo kimutatasanal vigyazni kell, hogy az
oldatot esak gyengen melegitsiik, mert ellenkezo esetben a natrium-hidroxid
parolgasabol szarmazo gozok hidroxidion-tartalma kekiti meg a piros lakmusz
papirt.
Ennek kikiiszobolesere celszeni a kemcsd role szaraval lefele egy iivegtolcsert
boritani es az indikatorpapirt a tolcser szaranak nyitott vegen elhelyezni. fgy
a luggozok a tolcser hideg falan lecsapodnak,
360
11
I~
I
'J
I1
I
99. Ammonia el6aUitasa nitrogentartalmu szerves
vegyiilete~b61
Sziikseges anyagok: turo vagy hus, 40%-os natrium-hidroxid-oldat, piros

lakmuszpapir,
eszkozok: nagymeretfi kemcso, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A kemcso aljara 2-3 g turot vagy nyers hust dobunk es 1-3 em" natrium
hidroxidot toltiink. A kemcsovet fokozatosan erosodo langgal melegitjiik.
A kemcso nyilasahoz - esetleg leboritott iivegtolcser kozbeiktatasaval - piros
lakmuszpapirt helyeziink. A lakmuszpapir meqkekid az eltavozo gazok hata
sara.
Magyarazat
A nitrogentartalmu szerves vegyiiletek bomlasakor ammoniagaz keletkezik,
fgy a novenyi es allati feherjekbol is.
100. Az ammoniaszintezis modellkiserlete

Sziikseges anyagok: nitrogengaz, hidrogengaz, koncentralt kensav, tiizko,
foszlatott azbeszt, fenolftaleinoldat, desztillalt viz,
eszkozOk: Deville-palack 2 db, gumicso, iivegcsovek, gazmoso palaek, kali
cso, 250 em 3-es fozopohar, Mohr-szorito, Bunsen-ego, csofogo dioval, vas
haromlab, azbesztes drothalo,
Vegrebajtas
a) A katalizator keszitese:
0,5 g ttizkovet acelmozsarban porra toriink. A tiizkoport 2-3 g foszlatott
azbesztszallal osszekeverjuk es iiveggyapot koze tessziik. Az igy elokeszitett
anyagot hoallo iivegcso kozepebe toljuk. A hoallo ilvegcso vegeit egyfuratu
gumidugoval lezarjuk. A gumidugokat elvezeto iivegcsovekkel latjuk el. A tiiz
koport tartalmazo iivegcsovet ken savas kalium-permanganat-oldatot tartalma
zo gazmoso palaek kozbeiktatasaval a Kipp-keszulekhez kapesoljuk es lassu
iitemben hidrogent vezetiink rajta at. A eso masik vegen eltavozo gazzal durra
nogdzproMt vegziink, igy ellenorizziik az aramlo gaz tisztasagat, A negativ
durranogazproba utan a katalizatort 5-6 percig Bunsen-ldnqqal izzitjuk, A kata
lizatort az izzitas befejezese utan hidrogenaramban hutjiik le.
b) A nitrogen- es hidrogengaz 1 : 3 aranyu keverekevel Deville-palackot
toltiink meg, majd osszeallitjuk a 4.57. abra szerinti kesziileket. A gazelegyet
eloszor lassu iitemben - masodpercenkent 2-3 buborek haladjon at a gazmoson
- atvezetjiik a katalizatoron. Kozben a gazelvezeto eso vegen durranogazprobat
361
katalizator
fenolftaleines
viz
dcsztillalt viz
4.57. libra. Arnrnoniaszintezis rnodellkiserlete
vegziink, ha ez negativ, akkor a csovet a szintelen fenolftaleinoldatba helyezziik.

A katalizatoron athalado hideg gazelegyet 1-2 percig az oldatba buborekoltat
juk. Az oldat szintelen marad, tehat szobahomersekleten a ket gaz nem lep
reakcioba, Ezutan a katalizatort izzdsiq hevitjiik es tovabb aramoltatjuk rajta
at a gazelegyet. A szintelen fenolftaleines viz az izzo katalizatoron valo atmene
tel utan eltavozo gazoktol megvorosodik. Tehat az egyesiilesi reakcio vegbe
ment. A kepzodott arnmoniat kimutathatjuk ugy is, hogy a gazelvezeto cso
nyilasahoz koncentralt sosavba martott iivegbotot helyeziink.
Magyarazat
Az ammonia szintezissel, megfelelo katalizator alkalmazasaval es eleg magas
homersekleten eloallithato.
N z+3 Hz ~ 2 NH 3
A katalizator rendszerint lagyvas (minimalis szentartalmu vas). amelynek
aktivitasat kiilonbozo fem-oxidok hozzakeveresevel novelik.
Az ammonia egyik ipari eloallitasi modszere a Haber-Bosch-eljaras, amely
a nitrogent es a hidrogent nagy (kb. 35 MPa) nyomason es kozepes homersekle
ten (450-500 DC) katalizator jelenleteben egyesiti ammoniava,
101. Ammonia reakcioja hidrogen-kloriddal gazfazisban

Sziikseges anyagok: koncentralt ammoniaoldat, koncentralt sosavoldat,
eszkozok: gazfelfogohenger 2 db, iiveglap 2 db, iivegbot 2 db, gazmoso 2 db.
Vegrehajtlis
a) Az egyik gazfelfogo hengert 1-2 crrr' ammoniaoldattal, a masikat 1-2 crrr'
koncentralt sosavoldattal atoblitjiik, majd a hengereket iiveglappal lefedjiik.
A sosavval atoblitett hengert nyilasaval lefele forditva az ammoniat tartalmazo
362
hengerre helyezziik. Az iiveglapok eltavolitasa utan a hengerek nyilasanak

csiszolt peremet szorosan egymashoz iIIesztjiik. A hengerekben az iiveglapok
eltavolitasa utan suru fiist alakjaban arnmonium-klorid keletkezik es a hengerek
a terfogatcsokkenes kovetkezteben egymashoz szivodnak.
b) Az egyik iivegbot veget koncentralt sosavba, a masik iivegbot veget kon
centralt ammoniaoldatba martjuk. A ket iivegbot veget kozelitsiik egymashoz.
A kiserlet eredmenye azonos az elozovel.
e) Az A jelii gazrnoso palaekot 1-2 crrr' koncentralt ammoniaoldattal, a
B jelii gazmoso palaekot 1-2 cm ' koncentralt sosavoldattal atoblitjiik. A ket
gazmosot gurnicso-csatlakozassal osszekotjiik. A gazmoso nyilasara 30-40 em
4.58. libra. Ammonia reakcioja

hidrogen-kloriddal
B.
A.
hosszu gumicsovet erositiink, majd ezen a csovon levegot fuvunk az osszeszerelt

kesziilekbe. A B gazmoso elvezeto csoven feher fiist alakjaban ammonium
klorid tavozik.
Magyarazat
A teljesen szaraz ammonia es hidrogen-klorid-gaz nem reagal egymassal, de
mar viznyomok hatasdra meqindul a reakcio.
Sav-bazis reakcio megy vegbe, az ammonia protont vesz fel a hidrogen
kloridtol.
Megjegyzes
Az ammonia egyeb savval is pI. saletrornsav, hasonlokeppen reagal, A kiserlet
ezzel a savval is elvegezheto, de nem i1yen latvanyos.
363
102. Ammonium-klorid termikus bomllisa

Szukseges anyagok: szilard ammonium-klorid, kek
vagy univerzal indikatorpapir, iiveggyapot,
es piros lakmuszpapir
eszkozok: kalicso vagy nagymereni kemcso, Bunsen-allvany, csofogo dioval,

Bunsen-ego.
Vegrehajtlis
a) A hoallo iivegcso kozepebe iiveggyapot dugot helyeziink, amelyre kb. I em
retegvastagsagban szilard amrnonium-kloridot szorunk. Az ammonium-klori
dot ujabb iiveggyapot dugoval elzarjuk. Az iivegcsovet kisse dontve allvanyba
erositjiik es az ammonium-klorid-reteget kozepes erossegii langgal melegitjiik.
A cso felso nyilasahoz megnedvesitett piros lakmuszpapirt, az also nyilasahoz
kek lakmuszpapirt tartunk.
A cso felso nyilasandl a lakmuszpapir meqkekiil, az a/so nyllasanal pedig
megpirosodik.
~.59.
libra. Az ammoniurn-klorid termikus

bornlasa I
4.60. libra. Az ammonium-klorid

terrnikus bomlasa 2
b) Nagymeretii kemcsobe 1-2 cm-es retegvastagsagban szilard ammonium

kloridot tesziink. A tetejere lazan egy iiveggyapot dugot helyeziink, majd erre
megnedvesitett univerzal indikatorpapirt. Ezutan egy ujabb iiveggyapot dugo
kovetkezik, amelynek a tetejere egy ujabb db univerzal indikatorpapirt helye
ziink. A kemcsovet ferden allvanyba fogjuk es a kemcso aljat Bunsen-ego
langjaval hevitjiik. Rovid ido mulva az also indikatorpapir megvorosodik, a
felso pedig megkekiil.
364
Magyarllzat
a) Az arnmonium-klorid hevitve szublirnal, es vegyiileten be1iili sav-bazis
reakcio reven bornlasi folyamatban ammonia es hidrogen-klorid-gaz keletkezik:
NH 4C1 - -.. NH 3 + He\.
A hidroqen-klorid molekulatornege nagyobb, ezert siinisege nagyobb, diffu
ziokepesseqe viszont kisebb, mint az ammoniac. ezert az ammonia hamarabb
eleri a cso felso nyilasat, mint a hidrogen-klorid-gaz, igy itt bazikus kemhatast
okoz. A hidrogen-klorid-gaz a cso also nyilasan tavozik, ahogy ezt az indikator
papir szinvaltozasa is jelzi.
b) Az ammonia molekulatomege kisebb, ezert siiriisege kisebb, diffuziosebes
sege viszont nagyobb, mint a hidrogen-klorid-gaze, igy a termikus disszociaciot
kovetoen az amrnoniamolekulak eloresietnek, a hidrogen-klorid-rnolekulak
Jemaradnak es kialakul a bazikus, iIletve savas zona, amit az indikatorpapir
jelez.
103. Nitrogen-monoxid es a nitrogen-dioxid tulajdonsagai

Sziikseges anyagok: vorosrez forgacs, 30%-os saletrornsav, kek lakmuszpapir,
eszkozok: esiszolt dugos gazfejleszto, gazfelfogo iiveghenger, iivegkad, Bun
sen-allvany, lombikfogo dioval, gazelvezeto hajIitott iivegcso, iiveglap.
Vegrehajtas
Gazfejleszto lombikba 8-10 g vorosrez forgacsot szorunk, a esapos tolcserbe
25em? 30%-os saletromsavat toltunk, A lombikot allvanyba erositjiik. A lorn
bik elvezeto csovehez ketszeresen hajlitott iivegcsovet kapesolunk, amelynek
veget vizze1 telt iivegkadba helyezziik. Az iivegcso vegere - a viz alatt - nyilasa
val lefele forditott, vizzel telt gazfelfogo hengert allitunk. A saletromsavat
ezutan kis reszletekben a rezforgacsra csepegtetjiik, Eloszor barna gaz kepzode
set eszleljiik, amely a vizben elnyelodik, majd szintelen gaz keletkezik, ame1y az
iiveghengerbol a vizet kiszoritja. A szintelen gazzal telt hengert - nyilasat a viz
alatt iiveglappal elzarva - a vizbol kiemeljiik, es levegovel telt hengert helyeziink
ra, nyilasaval lefele. Ha a hengereket elvalaszto iiveglapot eltavolitjuk, oriisbar
nasziniigaz keletkezik. A hengerbe desztillalt vizet ontimk, iiveglappal lezarjuk,
osszerazzuk, igy a kepzodott gazokat vizben elnyeletjiik. Az oldatba kek lak
muszpapirt mdrtunk, amely meqooriisiidik,
365
NO
Cu
300/0osHNO)
viz
4.6/. libra. A nitrogen-monoxid eloallitasa
Magyarazat
A nitrogen-rnonoxid elemeibol csak az ivfeny homersekleten allithato elo.
Laboratoriumban a 25-30%-os saletromsav rezzel valo reakciojaval allitjak elo.
3 Cu(sz) + 8 HN0 3(aq) = 3 Cu(N03Mt) + 2 NO(g) + 4 H 20(aq).
A nitroqen-monoxid szintelen, vizben kevesse oldodo gaz, A levego oxigenje
vel mar standard koriilmenyek kozott vorosbarna nitrogen-dioxidda egyesiil.
2 NO(g) + 02(g) - - 2 N0 2(g)

A nitrogen-dioxid vegyes savanhidrid. Vizben oldva diszproporcionalodik es
a reakcioban ketfele sav keletkezik.
2 NOig) + H 20(aq) = HN0 2(f) + HN0 3(aq).
A vizes oldat savas kemhatasat jelzi az indikator szinvaltozasa.
Vigyazat! Vigyazzunk arra, hogy a levegobe nitrozus gozok ne keriiljenek,

mert azok erosen rnergezoek. A kiserletetju/ke a/att vegezzuk, es a gazfejlesztot
hasznalat utan azonnal szedjiik szet es mossuk le.
Megjegyzes
A kiserlet oldalcsoves felmikrokemcsoben vagy gomblombikban gumigyiiriis
cseppentovel is elvegezheto.
366
..
104. Dinitrogen-trioxid el6allitasa

Sziikseges anyagok: vorosrez forgacs, 50%-os saletromsav, jeg, kalium-klori
dos hiitokeverek vagy szarazjeg, aceton,
eszkozok: csiszolt dugos gazfejleszto, nagymeretii kemcso, gumidugo, iiveg
kad, elvezeto iivegcso, Bunsen-allvany, lombikfogo di6val.
Vegrebajtas
Gazfejleszto kesziilekben vorosrez forgacsra 50%-os saletromsavat csepegte
tiink. A kepzodo nitrozus-gazokat iivegkadba vezetjiik, ahol a vizzel telt nagy
meretii kemcsovet eloszor nitrogen-monoxiddal toltjiik meg, majd a gazelvezeto
eso veget a vizzar alol a kemcso gazterebe toltjiik.
Igy a nitrogen-rnonoxidot nitrogen-dioxiddal elegyitjiik. Ha a felfog6 edeny
gaztere a nitrogen-dioxidtol barnara szinezodott, viz alatt gumidugoval elzar
juk. A gazelegyet tartalmazo kemcsovet az iivegkadbol kivessziik es hiitokeve
rekbe allitjuk. A gazelegy a hfitokeverekben sotetkek folyadekkd alakul, de
szobahomersekleten ujra vorosbarna szinii gazza alakul vissza.
Magyarazat
Laboratoriumban a nitrogen-monoxid es a nitrogen-dioxid elegye 50%-os
saletromsav rezzel valo reakciojaval allithato elo :
2 Cu(sz)+ 6 HN0 3(aq) = 2 Cu(N0 3h(aq)+ N0 2(g)+ NO(g) + 3 H 20(aq).
A nitrogen-monoxid es nitrogen-dioxid elegyebol - 10 C alatt dinitrogen
trioxid keletkezik:
NO(g) + N0 2(g)
N 20iaq),
A N 20 3 csak -10 C a/at! stabilis, sotetkek szinii folyadek. Magasabb

homersekleten elbomlik:
melegites
N 20 3(aq) ~ NO(g) + N0 2(g)
hfites
A folyamat megfordithato, ha hiitjiik a rendszert. A dinitrogen-trioxidot a

jeges viz saletromossav keletkezese kozben oldja:
N 20 3(aq)+ H 20(aq)
2 HN0 2(aq).
A dinitrogen-trioxid a saletromossav anhidridje.
367
105. Ammonia katalitikus oxidacioja

Sziikseges anyagok: I g szaraz amrnonium-dihidrogen-foszfat, 2 g kalium
klorat, 0,2 g mangarufVj-oxid,
eszkozok: szaraz kemcso, Bunsen-ego, vasallvany kemcsofogoval, porcelan
tal, vegyszeres kanal,
Vegrehajtlis
A taramerlegen lemert harom szilard anyagot porcelantalban osszekeverjuk,
majd a szaraz kemcsobe szorjuk, A kemcsovet fuggolegesen allvanyba fogjuk
es Bunsen-egovel (borszeszego langja is elegendo) kis langgal melegitjiik. Ne
hany masodperc mulva a kemcso megtelik vorosbarna nitrogen-dioxiddal.
Vigyazat! A nitrogen-dioxid kellemetlen szagu es mergezo gaz, ezert a kiserle
tet fidke alatt vagy nyitott ablak kozeleben vegezzuk!
Magyarlizat
Hevites hatasara a kovetkezo reakciok mennek vegbe:
NH 4H zP0 4 = NH 3 + H 3P04 ,
2 KCI0 3 = 2 KCI + 3 Oz,
4 NH 3 + 5 Oz = 4 NO + 6 HzO,
2 NO+O z = 2 NO z'
A mangan-dioxid mind az oxigenfejlodest, mind az ammonia oxidaciojat

katalizalja.
Megjegyzes
Az ammonium-dihidrogen-foszfat helyett hidrogen-foszfatot vagy ammoni
um-foszfatot is hasznalhatunk, az a fontos, hogy az anyag szaraz legyen.
106. Ammonia reakcioja szen-dioxiddal
Sziikseges anyagok: tomeny ammoniaoldat, darabos meszko, sosavoldat,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek 2 db, gazfelfogo henger 2 db, iiveglap 2 db,
egetokanal, Bunsen-ego.
Vegrebajtas
Toltsfik meg az egyik gazfelfogo hengert ammoniaval, a masikat szen-dioxid
gazzal es fedjiik Ie iiveglapokkal. Boritsuk egymasra a hengereket ugy, hogy a
COz-dal telt henger legyen feliil, huzzuk ki a ket iiveglapot. Siirii, feher Just
kepzodik, amely lerakodik a henger falara, Gyiijtsiik ossze a kepzodo feher
anyagot, tegyiik vaskanalba es hevitsiik a Bunsen-ego langjaval,
368
Magyarazat
A ket gaz es a levegd viztartalma a kovetkezo reakcioba lep:
/NH 2
3 NH 3 + 2 CO2 + H 20 = NH 4HC0 3 + C=O
<, O-NH 4
Hevites hatasara mind az ammonium-hidrogen-karbonat, mind az ammoni
um-karbamat gazokka alakul:
NH 4HC0 3
NH 3+H 20+C0 2 ,
NH 2COONH4 = 2 NH 3 + CO2 ,
A kiserletben keletkezo feher, kristalyos anyag a kereskedelemben siitopor
neven keriil forgalomba. A heviteskor keletkezo gaz a tesztat felfujja, likacsossa
teszi.
107. Nitrogen-dioxid el6aillitasa ammonia oxidailasaval

Sziikseges anyagok: tomeny ammoniaoldat, rezhalo, kalium-permanganat,
30%-os hidrogen-peroxid, 20%-os kensav,
eszkozok: gazfejleszto berendezes, katalizatorcso, egyfuratu parafadugo 2 db,
vasallvany fogoval Z db, derekszogben hajlitott iivegcso, Bunsen-ego, 100 em 3
es Erlenmeyer-Iombik, gazmoso palaek.
Vegrehajtas
Ontsunk a gazmoso palaekba 30 em" 2 : 5 aranyban (NH 3 : H 20) higitott
ammoniaoldatot. A katalizatorcso kozepere tegyiink finom szovesii vorosrezha
rezhaio
NO~
~
4.62. abra. Nitrogen-monoxid eioallitasa ammonia oxidalasaval
24 S7S Kiserlet a kemia tanitasahoz
369
lot. A gazmoso egyik veget kapesoljuk a gazfejleszto berendezeshez, a masikat a

katalizatorcsohoz. A gazfejleszto berendezest a 4.52. kiserletben ismertetett mo
don keszitsiik elo oxigenfejlesztesre. A katalizatorcsovet a rezhalo alatt melegit
siik Bunsen-egovel, majd amikor izzani kezd, eros uternben buborekoltassunk at
oxigengazt az ammoniaoldaton. A gazelvezeto csovet 3-4 esepp fenolftaleint
tartalmazo desztillalt vizbe vezetjiik. Ez a folyadek eloszor megvorosodik az
ammonia luges kemhatasatol, majd elszintelenedik, jelezve, hogy a kemhatas
savasra valtozott,
Magyarlizat
4 NH 3 + 7 O 2
4 N0 2 + 6 H 20.
A saletromsav ipari eloallitasa is az ammonia katalitikus oxidaciojaval torte

nik.
Megjegyzes
Ha a katalizatorhoz juto gazkeverekben az ammonia feleslegben van, nem
nitrogen-dioxid, hanem ammonium-nitritbol es -nitratbol allo feher fiist kelet
kezik. Ha a gazaram megfelelo osszetetehi es sebessegfi, akkor a rezhalo maga
tol izzik tovabb, jelezve, hogy a folyamat exoterm.
108. Saletromsav el6allitasa nitratokbOl kensavval

Sziikseges anyagok: szilard kalium-nitrat, koncentralt kensav, vorosrez for
gacs, jeg, viz,
eszkozok: 100 em 3-es rovid nyaku gomblombik, hajlitott iivegcso, kemcso,

250 cm 3 -es fozopohar, Bunsen-allvany, csofogo dioval, homokfiirdo.
Vegrehajtas
A rovid nyaku gomblombikba 10 g kalium-nitratot szorunk, es IS em! kon
centralt kensavat ontiink ra, A gomblombik nyilasat hajlitott iivegcsovel felsze
homokfiird6
4.63. libra. Saletromsav eloallitasa
370
reltparafadugoval lezarjuk. Az elvezeto iivegcsovetjeges vizzel telt fozopoharba

allitott kemcsobe vezetjiik oly medon, hogy az uvegcso vege a kemcso aljaig
erjen, A lombik ala homokfiirdot helyeziink, amelyet erosodo langgal melegi
tiink, hogy a keletkezo saletromsav lassan desztillaljon at. 2-3 em? saletrornsav
atdesztillalasa utan a szedoedenyt (a kemcsovet) kiemeljiik a hiitovizbol, a
gazegot eloltjuk es a kapott terrnekhez vorosrez forgacsot adunk. A szedo
edenybe atdesztillalt folyadek a rezzel reakcioba lep es oorosbama qazok taooz
nak.
Magyarazat
Laboratoriumban a saletromsav soibol, a nitratokbol allithato elo kensav
segitsegevel:
KN0 3 + H 2S04 = KHS0 4 + HN0 3
Magasabb hornersekleten a kalium-hidrogen-szulfat tovabbi kalium-nitrattal

is reagal:
KHS0 4 + KN0 3 = K 2S04 + HN0 3
Ebben az esetben viszont a kepzodo saletromsav mar reszben bornlik, es a

keletkezo nitrogen-dioxidtol barnas szinii lesz. A kepzodott saletromsavban a
rez nitrozusgozok keletkezese kozben oldodik, (Lasd 4.109. kiserlet.i
Vigylizat! A kiserletet jol huz fillke alatt, ovatosan vegezziik!

Megjegyzes
A kiserlet felmikro meretekben oldalcsoves felmikro kerncsoben is elvegez
heto.
109. Saletromsavoldat kemhatasa
Sziikseges anyagok: 2 mol/dm! koncentracioju saletrornsavoldat, semleges
lakmuszoldat, piros fenolftaleinindikator, univerzalindikator,
eszkozok: kristalyositocsesze 3 db, iivegbot.
Vegrehajtas
A kristalyositocseszekbe 6-6 em? saletromsavoldatot ontiink. Ezutan ~z
egyikbe 1-2 esepp semleges lakrnuszindikator, a masodikba piros fenolftaleinin
dikator, a harmadikba univerzalis indikatoroldatot esepegtetiink. Az oldatokat
iivegbottal megkeverjiik. A saletromsav hatasara a lakmuszoldat meqpirosodik,
a piros fenolftalein elszintelenedik es az unioerzdlis indikdtor piros lesz.
24'
371
Magyarazat
Az indikatoroldatok a saletromsav vizes oldatanak savas kemhatasat jelzik.
A saletromsav a vizzel, mint bazissal reagal:
HN0 3 + H 20
H 30+ + NO)".
Megjegyzes
A kiserlet irasvetitiin is bemutathato, Ebben az esetben a kristalyositocsesze
ket az irasvetito munkaasztalara helyezziik. Diavetitos kiserlet eseten haromre
keszes kiivettat hasznalunk.
110. Saletromsav reakcioja femekkel
Sziikseges anyagok: vas-, aluminium- es rezlemez, 60--65%-os saletromsavol

dat, desztillalt viz,
eszkozok: 100 em 3-es fOzopohar 8 db, gyujtopalca, 50 cmt-es merohenger.
Vegrehajtlis
Fiilke alatt harom fozopoharba 25--25 em? koncentralt, kb. 60%-os saletrom
savat ontiink. Az egyikbe vaslemezt, a masikba aluminiumlemezt, a harmadik
ba rezlemezt helyeziink. A koncentralt saletromsav a rezet vorosbarna gazok
keletkezese kozben oldja, a vasat es az aluminiumot nem oldja.
Ismet harem fOzopoharba 25-25 em? 2 mol/drn? koncentraciojii saletromsa
vat toltimk es ezekbe helyezziik el a vas-, az aluminium- es a rezlemezeket.
A 2 mol/dm? koncentracioju saletromsavban esak a vas- es az aluminium
oldodik. Ezutan a vas es az aluminiumlemezt kivessziik a hig saletromsavbol
es nehany perere koncentralt saletromsavba tessziik. A koncentralt saletrom
savbol kiveve ismet a 2 mol/dm? koncentracioju saletromsavoldatba martjuk.
A vas- es az aluminiumlemez reakcioja a koncentralt saletromsavban leall es
visszateve a hig saletromsavba, ott sem folytatodik a reakcio,
Magyarazat
A koncentralt saletromsav a hidroqennel pozitioabb standardpotencialu femek
kef nitroqen-dioxid fejliidese kiizben lep reakcioba. Peldaul rezzel a 60-65%-os
saletromsav a kovetkezokeppen reagal:
A keletkezett N0 2 vorosbama szinii.

Hasonlo medon lep reakcioba pI. az eziisttel is. Az arannyal nem kepes
reakcioba lepni, ezert nevezik a koncentralt saletromsavat valasztoviznek is.
Segitsegevel az arany es az eziist megkiilonboztetheto egymastol.
372
A negativ standardpotenciahi femek koziil egyesek, pI. a Fe, az AI, a Cr nem

oldodnak koncentralt saletromsavban, hanempasszivalOdnak, feluletukon vedo
oxidreteg alakul ki. Ezert lehet koncentralt saletromsavat pI. vastartalyban
szallitani. A vedooxidreteg miatt a hig (2 mol/dm") saletromsavba visszatett
passzivalt vas- es aluminiumlemez mar nem lep reakcioba a hig saletromsavval,
Kb. 50%-os saletromsavval a rez nitrogen-monoxid es nitrogen-dioxid kelet
kezese kozben lep reakcioba:
2 Cu+ 2 NO] +6 H+ = 2 Cu2+ + N0 2 + NO+ 3 H 20.
Kb. 25-30%-os saletromsavval a rez nitrogen-rnonoxid keletkezese kozben
lep reakcioba:
3Cu+2NO]+8H+ = 3Cu2++2NO+4H 20.
Megjegyzes
A kiserlet irasvetitiin is elvegezheto kristalyositocseszek alkalmazasaval.
A koncentralt saletromsav ronesolja a miianyagbol keszult edenyeket, ezert, ha
diavetitovel akarjuk bemutatni a kiserletet, akkor a miianyag kiivettakban
kizarolag 2 mol/dm? koncentracioju saletromsavval dolgozhatunk, s esak a
negativ standardpotenciahi femek saletromsavval valo reakciojat tudjuk bemu
tatni.
A negativ standardpotenciahi femek saletromsavban N 2 , NH 3 es NH 2-QH
fejlodese kozben oldodnak a H atom redukalo hatasa kovetkezteben, Ha eziist
es arany rendelkezesiinkre all, celszeni bemutatni, hogy az eziisttel a koncentrdlt
saletromsao reakcioba lep, az arannyal viszont nem. Eziistlemez helyett kemcso
ben eloallitott eziisttukrot hasznalhatunk,
111. Saletromsav oxid8lo tulajdonsaganak szemleltetese

Szukseges anyagok: koncentralt saletromsav, koncentralt kensav, friss ter
pentinolaj, kenpor, ftistolgo saletromsav,
eszkozok: 200 cm/-es fOzopohar, gyujtopalca, Bunsen-ego, homokkal teli tal,
cseppento, kemcso,
VegrebajtBs
a) 200 em 3-es fOzopoharba kb. 20 em? koncentralt saletromsavat ontiink,
majd azbeszthalora teve kezdodo forrasig melegitjiik. A saletromsav fole pa
razslo gyiijtopalcat tartunk, amely ltingra lobban.
b) Fiilke alatt 100 em 3es fOzopoharba 5 em? koncentralt saletromsavat es
5 ern" koncentralt kensavat elegyitiink. A fOzopoharat homokba allitjuk es a
savelegybe cseppentovel 4-5 esepp friss terpentinolajat esepegtetiink. A terpen
tin hevesen lanqra lobban, es a poharbol bama nitrozus gozok tavoznak,
373
CC.
HN03
.f'
,\l
homokfiird6
4.64. abra. Saletromsav

hobomlasa
4.65. dbra. Saletrornsav

reakcioja terpentinnel
c) Kemcsobe sz6rjunk kb. 0,5 g-nyi kenport es ontsunk ra - mike alatt

5-6 em? fiistolgo saletromsavat. Rovidesen igen heves reakcio indul meg es a
kemcsobol vorosbarna gazok tavoznak. A reakcio befejezodesekor higitsuk fel
az oldatot desztillalt vizzel es adjunk hozza kb. 1 mol/dm? koncentracioju
barium-klorid-oldatot. A barium-klorid hatasara feher csapadek valik Ie az
oldatbol,
Vigyaizat! A koncentralt saletromsav a borre keriilve roncsolo hatast fejt ki,

ezert a kiserleteket nagy on 6vatosan vegezziik! A kiserletek kozben keletkezo
nitrozus gozok igen mergezoek, ezert csakjol huzo fidkeben szabad vegezni oketo
Magyarazat
a) A koncentralt saletrornsav feny es ho hatasara bomlik:
A parazslo gyujtopalca a keletkezett oxigen hatasara langra lobban.

b) A saletromsav erelyes oxidal hatasu sav. A szenet es a szentartalrmi
anyagokat heves reakcio kozben oxidalja:
c) A nemfemes elemek koziil a kent kensavva (szulfationna), a foszfort fosz

forsavva (foszfationna) oxidalja:
S+6 HN0 3 = H 2S0 4 +2 "20+6 N0 2.

374
II
A reakcio soran kepzodott szulfation, a bariumionnal feher csapadekot

kepez:
A saletromsav oxidalo hatasa fiigg a koncentraciojatol:

60-65%-os: NO)" + 2 H + + e - --.. N0 2 + H 20,
kb. 50%-os: 2 NO)" +6 H+ +4e- --.. N0 2+ NO+ 3 H 20,
kb. 25-30%-os: NO)" + 4 H + + 3e- --.. NO + 2 H 20.
112. Saletromsav redukalasa ammoniava

Sziikseges anyagok: 2 mol/dm? koncentracioju saletromsav es 2 mol/dm '
koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, einkpor,
eszkozok: kemcso, kerncsofogo, vatta, Bunsen-ego, indikatorpapir, vegysze
res kanal, 10 cmt-es merohenger.
Vegrehajtas
1 cm ' saletromsavoldathoz kemcsoben ontsiink 3 cm ' natrium-hidroxid
oldatot, majd szorjunk az oldatba kb. 0,5 g einkport. Tegyiink a kemcso felso
reszebe vattadugot, hogy a melegiteskor felhabzo higcseppeket visszatartsa.
Fogoban tartva a kemcsovet, melegitsiik a gazlang felett enyhe forrasig, Tart
sunk a kemcso szajahoz megnedvesitett indikatorpapirt, mutassuk ki a luges
kemhatast.
Magyarazat
A cink es natrium-hidroxid reakciojakor kepzodd atomos hidrogen redukalja
a saletromsavat:
Zn + 2 NaOH + 2 H 20 = Na 2[Zn(OH)4] + 2 H.
NaN0 3 + 8 H = NH 3 + NaOH + 2 H 20.
Megjegyzes
Az ammonia koncentralt sosavoldatba martott iivegbottal is kimutathato,
ilIetve jellegzetes, szuros szagarol is felismerheto.
375
113. Ammonium-nitrat
es a cink reakcioja
Sziikseges anyagok: 4 g ammonium-nitrat, 0,5 g ammonium-klorid, 4 g cinko

por, nehany csepp viz,
eszkozok: porcelantal, vegyszeres kanal, azbesztes drothalo, csepegteto.
Vegrehajtas
Porcelantalban keverjiik ossze a taramerlegen lernert harom szilard anyagot.
A keverekbol csinaljunk kis kupacot az azbesztlap kozepere, helyezziik fiilke ala
vagy nyitott ablak kozelebe. 3-4 csepp viz hozzaadasaval inditsuk meg a reakci
ot, keziinket azonnal vegyiik el es Jepjunk hatra! A reakcio hirtelen megy vegbe,
lilnggal fiisttel jar.
es
Vigyazat! Ennel tobb anyaggal ne vegezziik a kiserletet!

Magyaruat
Az ammonium-nitrat bomlasat a kloridionok (vagy bromid- vagy jodidio
nok) katalizaljak, A reakcio megindulasahoz nehany csepp viz szukseges, a
tovabbiakban a bomlas so ran keletkezo viz vesz reszt a folyamatban:
NH 4N0 3(sz)
N 20(g)+ 2 H 20(g).
A reakcio exoterm, a keverek felmelegszik. Az NH 4N0 3 olvadaspontja ala

csony (170 0c), ezert hamarosan megolvad, majd megindul a cink oldodasa es
oxidacioja is. Valoszimlleg a kovetkezo folyamat megy vegbe:
Zn(sz)+ NH 4N0 3(sz)
= N 2(g) + ZnO(sz)+ 2 H 20(g),
AH
-466,5 kJ/mol.
A lang a viszonylag nagy reakcioho miatt van, a szilard cink-oxid egy reszet
a kepzOdo gaz elfujja, ez okozza a feher fiistot.
Megjegyzes
Ha 0,5 g jodot is adunk a keverekhez, akkor lila fiistot is latunk.
114. Natrium-nitrat es a szen reakcioja
Sziikseges anyagok: 5 g kristalyos natrium-nitrat, gyujtopalca,
eszkozok: kemcso (ha van, hoa1l6), kemcsofogo, Bunsen-ego.
Vegrehajtais
Szorjuk a taramerlegen lemert szilard NaN0 3-ot a kemcsobe, fogjuk be a
kemcsovet kemcsofogoba es hevitsiik addig, amig a szilard anyag megolvad.
Vegyiik ki a langbol a megolvadt anyagot tartalmazo kemcsovet, majd mart
sunk uz olvadekba ego gyujtopalcat. A gyujtopalca ragyogo langgal, heoesen eg
a megolvadt natrium-nitratban, A kemcso fala erosen bekormozodik,
376
Magyarazat
A nitratok nagy oxigentartalmu vegyiiletek, magasabb homersekleten ere/yes
oxidaloszerek, Ebben a kiserletben a fapalca szentartalmat oxidalja a nitration.
A reakcio egyenlete:
2 NaN0 3 + C = 2 NaNO z + COz.
A folyamat soran szen-monoxid is kepzodik, sot az el nem reagalt szen korom
formajaban lerakodik a kemcsore,
Megjegyzes
Szamitsunk arra, hogy a kiserlet rust es korom kepzodesevel jar, ezert leheto
legfUlke a/att vagy nyitott ablak kozeleben vegezziik!
115. Csillagsz6r6 keszitese

Sziikseges anyagok: 10 g barium-nitrat, 3 g kemenyito, 4-5 g durva vaspor,
I g aluminiumpor, 15 em hosszu drotdarabkak (pI. vas),
eszkozok: keveroedeny (iivegpohar vagy porcelantal).
Vegrehajtas
Torjiik porta a barium-nitatot es a kemenyitot es keverjiik ossze a durva
vasporral valamint az aluminiumporral, majd az egeszet keves meleg vizzel
gyurjuk siirii, kemeny peppe. Hajlitsuk be a levagott drotdarabkak egyik veget
es 10 em-es szakaszon vonjuk be feliiletiiket a masszaval. Alaposan szdritsuk ki
szaritoszekrenyben (kb. 110 "Cson), vagy levegon, de akkor a szaritas tobb
napot vesz igenybe. Teljes szaradas utan gyujtsuk meg a csillagszorokat es
gyonyorkodjiink - ha akarunk es tetszik - a kipattano esillagszerii szikrakban!
Magyarazat
A csillagszoro anyagaba kevert barium-nitrat hevites hatasara hobomlast
szenved:
2 Ba(N0 3 h = 2 BaO + 4 NO z + Oz.
A reakcio soran keletkezett oxigendus kozegben a keverekben levo femek
jellegzetes, sziporkazo fenytilnemeny kisereteben egnek el.
2 AI + 3 Oz = 2 Al z0 3 .
Megjegyzes
A csillagszoro anyagaba barium-nitrat helyett mas nitratot (pI. stroneium
nitratot) is keverhetiink, igy kesziilnek a szines (ebben az esetben karminvoros)
csillagszorok.
377
116. Gorogtfiz
Szukseges anyagok:
to g kristalyviztartalrmi stroncium-nitrat, 2,5 g sellak,
eszkozok: iires konzervdoboz vagy fern egetotegely, drotdarab, Bunsen-ego,

azbeszthalo, dorzsmozsar, porcelanharomszog,
Vegrehajtas
A konzervdobozban vagy egetotegelyben hevitsiik a stroncium-nitratot koz
vetlen langgal a porcelanharomszogon addig, amig kristalyvizet elveszti es
kasassa valik. A hevitest vas drotdarabbal valo keuerqetes kiizben vegezziik. Az
anyag .megolvadasa'' utan vegyiik el az edenyt a langrol es amikor mar esak
langyos, keverjiik hozza a sellakot. Ezutan helyezzuk az azbesztlapra es allando
keveres mellett mersekelt melegitessel olvasszuk ossze egyenletes, kasas anyagga
a kevereket.
Kihules utan dorzsmozsarban jol porltsuk el a kevereket, es halmozzuk fel
azbesztlapra. Sotetben begyujtva, gyonyorii, karminpiros lanqot latunk, amely
hirtelen ellobban.
VigY3zat! Meggyujtas elott a keverek kozelebol minden egheto anyagot
tavolitsunk ell
Magyarazat
A stroncium-nitrat ho hatasara bomlik:
2 Sr(N0 3 ) 2 = 2 SrO+4 N0 2+02

A keletkezett oxigen a sellak gyors egeset segiti elo, mikozben a stroneium
a langot karminvorosre festi.
117. Bengalitfiz femporokbOl es nitratokbOl

Sziikseges aoyagok: 15 g Ba(N0 3 b 1,5 g aluminiumpor, 12 g vaspor, 2 g
kemenyito, desztillalt viz,
eszkozok: porcelanmozsar, vegyszerkanal, papirtekeres, egyik vegen lera
gasztva, szarito vagy radiator.
Vegrehajtas
Az anyagokat porcelanmozsarban osszekeverjuk 2 g kemenyito es I em! viz
elegyitesevel keszitett esirizzel. Az egyik vegen leragasztott papirtekereset meg
toltjiik a felfolyos keverekkel, Legszaritassal, radiatoron vagy szaritoszekreny
benjo/ kiszaritjuk es szaritas utan meggyujtjuk. Gyonyorii, szikrazo langgal fog
egni.
378
Magyarazat
A barium-nitrat ho hatasara bomlik:
2 Ba(N0 3)2
2 BaO + 4 N0 2 + 02'
Az oxigendus kornyezetben az aluminiumpor szikrazva eg el:
4 AI + 3 O 2 = 2 A1 20 3
118. Izz6 betuk
Sziikseges anyagok: kalium-nitrat, sziiropapir, geppapir,
eszkozok: pohar, toll vagy ecset, drotdarab, Bunsen-ego.
Vegrehajt8s
Keszitsiink kis poharban telitett kalium-nitrat-oldatot. Egy szuropapir vagy
geppapir darabra az ecset segitsegevel, kalium-nitrat-oldattal irjunk vagy rajzol
junk valamit ugy, hogy minden betii kapcsolodjek a masikhoz. Az iras kezdetet
jeloljiik meg ceruzaval vagy golyostollal.
Szaritsuk meg a papirt es szaradas utan erintsiink: izzo drotot az irds kezdete
hez. Az izzo drottal valo erintes hatasara az egesz iraspillanatok alatt vegigizzik.
Sotet szobaban a kiserlet meg hatasosabb.
Magyarlizat
A kalium-nitrat ho hatasara bomlik:
4 KN0 3
= 2 K 20 +4 N0 2 + 02'
A reakcio exoterm es az oxigendus kornyezetben a papir gyorsan eg, ezert a

betfikon kiviil a papir nem tud felmelegedni a gyulladasi homersekletre, s igy
nem eg eI.
119. Kiserletek feheres vorosfoszforral
Sziikseges anyagok: feherfoszfor, vorosfoszfor, szen-diszulfid, sztiropapir,
eszkozok: kemcso 2 db, vaslemez, Bunsen-ego, Bunsen-allvany, csofogo dio
val.
Vegrehajtas
a) Ket kemcsobe 1/3-ad reszig szen-diszulfidot ontiink. Az egyikbe borsoszem
nagysagu feherfoszfort, a masikba vorosfoszfort dobunk. A kemcsoveket par
percig razzuk. Afeherfoszfor a szen-diszulfidban oldodik, a voros nem.
b) A feherfoszfor szen-diszulfidos oldataba csipesszel szfiropapircsikot mar
tunk. A sziiropapirt ide-oda mozgatjuk a levegon, igy a szen-diszulfidot elparo
logtatjuk. Rovid ido mulva a papir lanqra lobban es eleg,
379
e) Kozepen allvanyba rogzitett kb. 4 em szeles es 30 em hosszu vaslemez egyik

vegere feherfoszfort, a kozepere vorosfoszfort helyeziink. A vaslemez szabadon
maradt veget Bunsen-ego langjaval melegitjiik.
Rovid ido mulva e/oszor a feherfoszfor gyullad
.,;: feherfoszfor
meg. a vorosfoszfor esak hosszas melegites utan.
i/!i;;.:
vorosfoszfor
4.66. libra. Voros- es feherfoszfor gyulladasi homerseklete
Vigylizat! A feherfoszfor erosen merqezo es tiizoeszelyes anyag. Mar 0,1 g-ja

halalos mergezest okozhat. A feherfoszfort viz alatt taroljuk es vagjuk. Kezzel
ne fogjuk meg, hanem mindig esipesszel! Tarolasara sotet iiveget hasznaljunk.
Kiserlet kozben az ego foszfortol mindig tavol alljunk, mert a feherfoszfor eges
kozben konnyen kifroccsenhet, es testfeliiletre erve igen fajdalmas es nehezen
gyogyulo sebet okoz. Elsosegelynyujtaskent a sebet hig, nehany %-os rez(II)
szulfat-oldattal mossuk ki, mert ez az elemi foszfornyomokat rnegkoti. Ugyan
esak celszeru a foszfor okozta sebet 3%-os hidrogen-peroxid-oldattal kimosni.
Olajat, vagy zsiros kendot hasznalni tilos, mert a feherfoszfor ezekben oldodik.
A feher foszforos kiserleteket mindig nagymeretii fototal felett vegezziik, es a
kiserlet utan a foszfor nyomait a zornancozott talban egessiik el. U gyanesak
egetessel semmisitsiik meg a maradek szen-diszulfidos foszforoldatot is.
Magyarazat
A feher- vagy sargafoszfor rendkiviil reakciokepes elem. Szen-diszulfidban,
zsirokban, olajokban igen jol oldodik. Gyulladasi homerseklete kb. 60C.
Levegon konnyen oxidalodik, es az oxidacio soran felszabadulo ho hatasara
langra lobban. Ezert taroljuk viz alatt, mert vizzel nem lep reakcioba, Ha
szen-diszulfidos oldatabol az oldoszert elparologtatjuk, visszamarad a finom
eloszlasu foszfor, amely a levego oxigenjevel azonnal reakcioba lep es langra
lobban.
A vorosfoszfor szen-diszulfidban, zsirokban, olajokban nem oldodik. Gyulla
dasi hornerseklete joval rnagasabb, mint a feherfoszfore, kb. 400C.
Valamennyi foszform6dosulat meggyujtva difoszfor-pentoxidda eg el:
4P(sz)+50 z(g) = (PzOs)z(sz),
t!J.H= -30IOkJ/mol.
IVJegjegyzes
A feherfoszfort viz alatt, a vorosfoszfort pedig jol zaro, esiszolt dugos uvegben
taroljuk, mert higroszkopos. Rosszul zaro iivegben vizet vesz fel es elfoly6sodik.
Ha a szen-diszulfidos foszforoldatot kretara felszivatjuk es azzal irunk a
tablara, sotet teremben nagyon szepen latszik a kemilumineszeencia jelensege.
Vigyazz! Gumikesztydben dolgozz!!

380
120. A feherfoszfor oldOdasa
es egese nOvenyi olajban
SzOkseges anyagok: feherfoszfor, novenyi olaj, pl. lenolaj vagy napraforgo

olaj,
eszkozok: 100 g-os csiszolt dugos poriiveg, vizfiirdo.
Vegrehajtas
100 g-os csiszolt dugos poruvegbe 40-50 ern' novenyi olajat ontiink. Az olajba
1-2 borsoszem nagysagu feherfoszfort dobunk es vizfiirdon vale enyhe melegites
es razogatas kozben a foszfort feloldjuk. Az iiveg dugojat elsotetitett teremben
kivessziik es az olajat vegigcsurgatjuk az iiveg belso falan. Ha elsotetitett terem
nem all rendelkezesimkre, egy nagy dobozfedel alatt - amelynek az egyik oldal
falaban kukucskalonyilast vagtunk - is elvegezhetiuk a kiserletet, A levegovel erint
kezo, novenyi olajban oldott foszfor sdrgaszoldfennyel vildgit es az iiveget feher
rust tolti meg.
Magyarazat
A feherfoszfor difoszfor-trioxidda valo oxidacioja kozben vilagit, villog. Ez
a kemilumineszcencia.
A foszfor vilagitasat gerjesztett foszfor-oxigen komplexmolekulak keletkeze
sevel ertelmezik.
A difoszfor-trioxid vagy foszfor(III)-oxid (P203h gozeben dimer P406 mole
kulak vannak.
121. A feherfoszfor ongyulladasa

Sziikseges anyagok: 1 g feherfoszfor, 5 em? szen-diszulfid, sztiropapir,
eszkozok: kemcso dugoval, esipesz, kes, 3-4 kiilonbozo mereni iiveghenger,
0110.
Vegrehajtas
A kb. 1 g tomegfi foszfort esipesszel emeljiink ki a vizbol, gyufafej nagysagu
darabokra apritsuk fel, tegyiik a kemcsobe, ontsunk ra mintegy 5 em? szen
diszulfidot, zarjuk le a kemcsovet dugoval, Razogatassal oldjuk fel a foszfort.
Az oldodas nehany perc alatt vegbemegy (ez az adag kb. 3 kiserletsorozathoz
elegendo), az oldat zart kemcsoben nehany napig eltarthato. Vagjunk akkora
sziiropapirlapokat, hogy azok az iiveghenger szajat eppen elfedjek. Lehetoleg
fidke alatt (vagy nyitott ablak kozeleben) allitsuk nagysag szerint sorba a
hengereket, tegyiik a tetejiikre a sziiropapirokat. Minden lapra ontsiink kb.
381
0,5 cm ' szenkeneges foszforoldatot. Ha lehet, elozoleg sotetitsuk be a termet,

oltsuk el a lampat. Mintegy 2-3 pere mulva a hengerek meretetol, illetve a
bennuk levo gazelegy osszeteteletol fiiggoen kisebb-nagyobb, de teljesen ve
szelytelen robbandsok (ugato hang) kisereteben kek lanqqal eleq a hengerekben
leva szen-diszulfid goz.
Vigyazat! A feherfoszfor erosen tiizveszelyes anyag, a maradekot mindig el
kell egetni, A szen-diszulfid mergezo es gyulekony. A kiserlet csak tanari de
monstrdcio celjara alkalmas!
Magyarazat
A szen-diszulfid forraspontja + 46,5 C, igy gyorsan elparolog, gozei a hen
gerben a levegovel elegyednek. Az oldoszer elparolgasa utan a finom eloszlasu
feherfoszfor a levegovel erintkezve oxidalodik, majd a fejlodo hoWl meggyullad.
A foszfor egeshojenek hatasara a hengerekben levo szen-diszulfid-levego elegy
robbanasszeni hevesseggel reagal. A szen-diszulfid-levego I-50 terfogatss-os
elegye robban. A foszfor gyors egesenek termokemiai egyenlete:
Ml =- 30 I0 kl/mol.
A feherfoszfor gyulladasi homerseklete 60 'C, ezert kell viz alatt tarolni.
122. A MitscherUch-kiserlet
Sziikseges anyagok: feherfoszfor, horzsako, viz,
eszkozok: 100 em 3-es gomblombik, golyos hiito egyfurani dugoval, gumicso,
vasallvany fogoval, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Toltsuk meg felig vizzel a gomblombikot, dobjunk bele borso nagysagu
feherfoszfort es 3-4 szem horzsakovet, Erdsitsiik a lombik szajaba a hiitot tarto
parafadugot. A lombik nyakat es a hiitot fogjuk allvanyba. Sotetitsiik be a
termet, fokozatosan erosodo langgal forraljuk a lombikban levo vizet. Figyeljiik
meg a hutocsoben fel-feloillano sargaszold fenyt.
Magyarazat
A foszfor a levego oxigenje hatasara lassu egessel foszfor-trioxidda alakul,
kozben villog, vilagit,
P4 + 3 O 2 = (P 20 3h
A foszfor villogasat qerjesztettfoszfor-oxiqen komplexmolekulak kialakulasa
val magyarazzuk, amelyek felesleges energiajukat sargaszold fenyt eredmenyezo
fotonok formajaban sugarozzak ki.
382
desztillalt viz
4.68. libra. Feherfoszfor viz alatti
egese
4.67. libra. Mitscherlich-kiserlet
123. A feherfoszfor viz alatti egese

Sziikseges anyagok: 10 g kalium-klorat, 2 ern" koncentralt kensav, 100 cm '
desztillalt viz, borso nagysagu feherfoszfor,
eszkozok: nagy kemcso, esapos tolcser, vasallvany fogoval, vaskarika, csi
pesz, kes.
Vegrehajtas
A nagy kemcsovet fogjuk be allvanyba, az aljara szorjuk a taramerlegen
lemert kalium-kloratot, majd ontsiink ra kb. 100 ern" desztillalt vizet, A foszfor
darabkat (vagy tobb kisebb darabot) csipesszel helyezziik a kalium-klorat teteje
reo A esapos tolcsert helyezziik el a vaskarikaban ugy, hogy a vege 1-2 mm-rel
a foszfor folott legyen. Toltsiink a tolcserbe 2 ern? koncentralt kensavat, majd
a esap rnegnyitasaval engedjiik Ie azt, utana zarjuk el a esapot. Ha lehet,
sotetitstik el a termet. Nehdny perciq udrni kell, amig kello mennyisegfi oxigen
fejlodik, illetve a reakciohotol az oldat felmelegszik a foszfor gyulladasi homer
sekletere. Amikor ez bekovetkezik, akkor a foszfor a viz a/art fel-fellobban
rooidebb-hosszabb ideiq ego Mintegy 5 perc sziikseges a teljes mennyiseg elegese
bez.
es
383
Magyarazat
A kalium-kloratbol oxigen fejlodik:
2 KCl0 3 = KCIO. + KCl + 02.
A reakcio exoterm, igy az old at felmelegszik. Amikor a qyors eges harom

feltetele (eghetd anyag, oxigen es gyulladasi homerseklet) egyull van, akkor az
eges a viz alatt is vegbemegy. Az eges azert nem folyamatos, mert az oxigen
buborekok formajaban fejlodik es nem folytonosan keriil a foszfor feliiletere,
Az eges reakcioegyenlete:
~H = - 301'0 kJ/mol.
Vigyazat! Az edenyek tisztitasakor nagyon iigyeljiink arra, hogy ha el nem

egett foszfordarabka van, akkor azt tegyiik porcelantalba esfu/ke a/all egessUk
elf
Megjegyzes
A kiserletet vegezhetjuk ugy is,
hogy fOzopohlirba kb. 60 C-ra
melegitett vizbe dobjuk a foszfor
darabkat, es a gazfejleszto keszii
lekbol exigent vezetiink a feliile
tere,
desztillalt viz
4.69. libra. Feherfoszfor viz alatti egese
124. A vorosfoszfor is a klilium-klorat robbanasszelii reakcioja

Sziikseges anyagok: bors6nyi vorosfoszfor, borsonyi kalium-klorat,
eszkozok: vasallvany, azbesztes drothalo, 4-S m hosszu zsineg, I kg-os silly.
Vegrehajtlis
Tegyiik az azbesztes drothalot a vasallvany aljara, helyezziik ra a vorosfosz
fort, majd fedjiik be egy keves kalium-klorattal. Kossuk a sulyt a zsineg vegere,
helyezziik el az anyagok folott a levegoben, Menjiink 4-S m tavol az allvanytol,
384
4.70. abra. Vorosfoszfor es
a kalium-klorat robbanasszeni reakcioja
kAliumklorat
.tIIiii:__=,,--vorosfoszfor
fogjuk a zsineg veget, A zsineg hosszanak a valtoztatasaval ejtsiik a sulyt a ket
anyag keverekere. Eles csattano hang es tang kisereteben robbanas
szeni hevesseggel reagal a ket anyag. Ha lehet, elsotetitett teremben mutassuk
be a kiserletet,
Vigyazat! A megadottnal nagyobb mennyiseggel tilos elvegezni a kiserletet,
es 4-5 meternel kozelebb senki ne tartozkodjek a berendezeshez,
Magyarazat
A foszfor es a kalium-klorat reakcioja erosen exoterm:
10 KCIOJ(sz) + 12 P4(sz) = 6 P205( SZ) + 10 KCI(sz),
M-I = -9425 kJ.
A Pz05 osszetetelu vegyiilet kepzodeshoje - 3010 kllmol, a kalium-kloride pedig

- 346 kJ/mol. A felszabadulo ho miatt a hirtelen felmelegedo levego kitagul, ez
okozza a robbanast,
125. Br6m reakci6ja foszforral

Sziikseges anyagok: brom, feherfoszfor,
eszkozok: gazfelfogo henger, brompipetta, iiveglap, csipesz, kes, vaskanal,
nagyobb iivegedeny meleg vizzel.
Vegrehajtas
A gazfelfogo henger aljara brompipettaval cseppentsiink 15-20 csepp bro
mot, fedjiik Ie az edenyt iiveglappal. A diffuzio meggyorsitasara allitsuk a
hengert meleg vizet tartalmazo edenybe, Vagjunk Ie kis darab (lencse nagysagu)
feherfoszfort, itassuk Ie szuropapirral, tegyiik az egetokanalba. A kanalat mart
suk a bromgozzel telt hengerbe, figyeljiik meg, hogy a foszfor fenyjelenseq
kiizben reaqal a brommal. A reakcio vegere a vorosbarna goz eltiinik a henger
boi.
25 575 Kiserlet a
~emia
tanitasahoz
385
Magyarazat
Mind a feher-, mind a vorosfoszfor exoterm reakcioba lep a brommal.
A feherfoszfor es a bromgoz reakciojakor joreszt foszfor-pentabromid kepzo
dik:
Megjegyzes
A kiserletet vegezhetjiik ugy is, hogy kb. I em? brornot es 0,3 g vorosfoszfort
reagaltatunk, Ez a folyamat is fenyjelenseg kisereteben megy vegbe. A terrnek
itt foleg foszfor-tribromid:
2 P(sz) + 3 Br 2 (f) = 2 PBriaq),
J1H =
199 kl/rnol.
126. Foszfor-pentoxid es foszforsav eUhillitasa

Sziikseges anyagok: feherfoszfor, desztillalt viz, fenolftaleinoldat,
eszkozok: porcelantal, iiveghenger, hiitofogo dioval, Bunsen-ego, vasdrot,
Bunsen-allvany.
Vegrehajtas
Kis porcelantalba borso nagysagu feherfoszfort helyeziink, es fole 3--4 cm-re
egy nyilasaval lefele forditott gazfelfogo hengert rogzitiink Bunsen-allvanyba.
A foszfort izzo vegti vasdrottal meggyujtjuk. A foszfor siiriiJeher fustkepzodes
kozben eleg. Az eges kozben kepzodott feher rust egy resze az iiveghenger
oldalara laza retegben lerakodik. A foszfor elegese utan az iiveghengert az
allvanyrol leszereljuk, megforditjuk es piros fenolftaleinoldatot (desztillalt vizbe
nehany csepp natrium-hidroxid-oldatot es fenolfta
lein indikatort csepegtetiink) ontiink bele, majd jol
osszerazzuk. Az oldat hozzaontesekor eros sercego
hang hallhato, es a piros fenolftaleinoldat elszinte
lenedik.
teherfoszfor
4.71. libra. Foszfor-pcntoxid eloallitasa
386
Magyarazat
A feherfoszfor egesekor keletkezett difoszfor-pentoxid, vagy foszfor(V)-oxid
hoszerii, konnyen szublimalo anyag. Valamennyi vegyiilet koziil a leqhiqroszko
posabb. Vizzel hofejlodes kozben elobb meta-, piro-, majd ortofoszforsavva
egyesiil.
P4(SZ) + 5 02(g) = 2 P 20S(sz),
P 20 S(sz)+ H 20(f) = 2 HP0 3(f)
P 20S(sz) + 2 H 20(f)
= H 4P 20 7 (f)
metafoszforsav,
pirofoszforsav,
P 20S(sz)+ 3 H 20(f) = 2 H 3P04 (f)
ortofoszforsav.
Az ortofoszforsav a vizzel sav-bazis reakcioba lep,

H 3P0 3 + H 20 ~ H 30 + + H 2PO;,
H 2PO; + H 20 ~ H 30+ + HPOi-,
HPOi- + H 20 ~ H 30+ + POl-,
amelynek kovetkezteben keletkezett oxoniumionok okozzak az oldat savas
kemhatasat, amelyet a piros fenolftaleinoldat elszintelenedese jelez.
Megjegyzes
Az ortofoszforsav masodik es harrnadik disszociacioja igen kis rnertekii.
A difoszfor-pentoxidot erosen higroszkopos hajlama miatt szarito- es vizelvo
noszerkent hasznaljak,
4.5. Kiserletek a szennel, sziliciummal

es vegyiileteikkel
127. Faszen el6aUitasa a fa szaraz leparbisaval
Sziikseges anyagok: gyujtopalca,
eszkozok: jenai kemcso vagy normal kemcso, derekszogben meghajlitott
uvegcso egyfuratu dugoval, Bunsen-allvany, csofogo dioval, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Szaraz kemcso 1/3-ad reszet megtoltjiik gyujtopalca-darabkakkal, majd a nyi
lasat derekszogben meghajlitott iivegcsovet tartalmazo egyfuratu dugoval lezar
juk. A kemcsovet kisse ferden allvanyba erositjiik, es a gyujtopalca-darabkakat
25
387
fokozatosan erosOdo langgal hevitjiik. A fadarab

kak elszenesednek, a kemeso hajlataban eseppfo
lyos, katranyos termek marad vissza es az iivegcso
von keresztiil qazhalmazallapotu termek tavozik,
amely meggyujthato.
fakatrany
--
4.72. libra. A fa szaraz leparlasa
M agyarazat
A szentartalmu vegyiiletek, igy a fa is, levegotol elzarva, hevites hatasara
bomlanak. A folyamatot szaraz leparlasnak nevezziik. A fa szaraz leparlasa
soran lyukaesos, laza szerkezetu anyag, faszen keletkezik, ezen kiviil eseppfo
ly6s fokatrany + gcizviz es legnemfi faqaz, Ezek mind egheto anyagok, mivel
a szaraz leparlas nem jelent oxidaciot.
128. Kiserletek faszennel

Sziikseges anyagok: faszen, orvosi vagy aktiv szen, piros tinta, 1,O%-os fuxin
oldat, vorosbor, desztillalt viz, koncentralt amm6niaoldat, fenolftaleinoldat,
sziirdpapir,
eszkozok: 200 em 3-es fOzopohar 3 db, kemcsovek, ketszer derekszogben
hajlitott uvegcso, egyfurani dugoval, nagymereni kristalyositocsesze, tolcser,
faesipesz, Bunsen-ego, Bunsen-allvany szfirokarikaval.
Vegrebajtas
a) 200 em 3-es fOzopoharat felig megtoltiink vizzel, majd faszendarabot helye
ziink a viz felszinere. A faszen a viz felszinen marad. A faszenet ezutan felig
vizzel telt kemcsobe tessziik, es a vizet nehany percig forraljuk. A faszen most
mar lesidlyed.
b) Fozopoharban a kb. 50 cm ' desztillalt vizet 1-2 esepp piros tintaval, vagy
fuxinoldattal megszinesitjiik es osszerazas utan megsziirjiik. Egy masik fOzopo
harba vorosbort ontiink es azt is megsziirjiik. A szures utan a folyadekok es a
vorosbor szine valtozatlan marad. A szines folyadekokhoz ezutan ket vegyszer
kanalnyi elporitott orvosi szenet adunk es osszerazzuk, majd nehany perc
elteltevel ujra sziirjiik. A szilrlet mindegyik esetben szlntelen lesz.
c) Az egyik kemcsovet porra tort orvosi szennel, vagy aktiv szennel felig
megtoltjiik. A masik kemcsobe 3-4 em! koncentralt ammoniaoldatot toltiink
388
es ketszer derekszogben meghajlitott iivegcsovel felszerelt egyfuratu dugoval

lezarjuk. Az elvezeto cso szabad veget a poritott aktiv szen role helyezziik.
Ezutan a koncentralt ammonioldatot enyhen melegitjiik, majd amikor az am
monia szagat erezziik (nehany perc mulva), a melegitest befejezziik es az aktiv
szenet tartalmazo kemcsovet dugoval lezarjuk. A kemcso tartalmat tobbszor
felrazzuk. 1-2 perc allas utan a dugot eltavolitjuk es a szenet megszagoltatjuk.
Az aktiv szenen az ammonia szaga nem, vagy esak nagyon gyengen erezheto.
Ezutan az aktiv szenet fenolftalein indikatort tartalmazo meleg vizbe ontjiik. Az
indikator lila szinnel jelzi a lugos kemhatast,
Magyaraizat
a) A nagy fajlagos feliiletfi mesterseges szenek feliiletiikon gazokat, gozoket
vagy oldatbol oldott anyagokat kotnek meg, adszorbealnak. (Az adszorpcio
feliileten valo koncentracionovekedest jelent.) Az ilyen szilard testet adszorbens
nek nevezziik. A faszen lyukaesaiban sok gazt adszorbeal, es ezert nem siillyed
lea vizben. Forralaskor a faszen lyukaesaiban levo gazok eltavoznak es a faszen
lesiilIyed.
b) Az aktiv szen feluleten szines oldott anygok, molekulak adszorbealodnak,
lgy adszorbealja a szi~es tintaban, a fuxinoldatban, a vorosborban levo festek
molekulakat es az oldatok elszintelenednek. (Vorosborbol feher bor.)
Az adszorpcio merteket a homerseklet, a gaz nyomasa es az oldat koncentra
cioja is befolyasolja az adszorbealo anyagok szerkezeten, tulajdonsagain kiviil,
Az adszorpcioval ellentetes folyamat a deszorpcio.
c) Az aktiv szenen adszorbealodott ammoniagaz a magasabb homerseklet
(meleg viz) es a reakciopartner (viz) hatasara deszorpciot szenved, a vizzel
sav-bazis reakcioba lep es az igy keletkezett oldat luges kemhatasat a fenolftalein
indikator lila szinnel jelzi.
Megjegyzes
A kiserletek termeszetesen felmikro meretekben is elvegezhetoek es miutan
teljesen veszelytelenek, tanulokiserletnek is ajanlottak.
129. Amm6niagaiz adszorpci6ja

Sziikseges anyagok: koncentralt ammoniaoldat, higany, aktiv szen vagy fa
sun,
eszkozok: ammoniagaz-fejleszto kesziilek, kb. 20 em atmerojii kristalyosito
csesze, normal kemcso, gazelvezeto iivegpipa, Bunsen-allvany, csofogo dioval,
talca, esipesz ..
389
Vegrehajtas
A kiserletet ketfele medon is elvegezhetjiik.
a) Talcara helyezett kristalyositocseszet kb. felig szaraz higannyal toltiink
meg. Kemcsovet sziniiltig toltimk higannyal, majd nyilasat hiivelykujjunkkal
befogva, nyilasaval lefele forditva a kristalyositocseszeben levo higanyba allit
juk, majd ujjunkat elvessziik a kemcso nyilasarol, A kemcsovet allvanyba
erositjiik ugy, hogy a kemcso nyilasanak pereme kb. 3 mm-rel lejjebb legyen,
mint a kristalyositocseszeben levo higany szintje. A gazfejleszto kesziilekben a
mar ismert medon szaraz ammoniagazt allitunk elo koncentralt ammoniaoldat
bol melegitessel, A szaritocsovon atvezetett amrnoniagazt ovatosan, lassu iitem
4.73. abra. Ammoniagaz adszorpci6ja
ben - iivegpipa segitsegevel - a kemcsobe vezetjiik, amig az teljesen megtelik

gazzal. Ezutan csipesz segitsegevel aktiv szenet helyeziink a higanyon keresztiil
a gazterbe. Egy-ket pillanat mulva a kemcsoben a higany szintje emelkedni foq,
az aktiv szenen adszorbealodott ammoniagaz helyet foglalva ei. Az aktiv szen
a higany feliileten helyezkedik el.
b) A kristalyositocseszebe, kb. felig, szaraz higanyt ontimk. A higanyos tal
kozepebe, a higany tetejere egy kis darabka aktiv szenet vagy faszenet helye
ziink. A szendarabkak olyan atmerojiiek legyenek, hogy a kemcso nyilasan
keresztiilferjenek, A faszenet elOzoleg izzltsuk ki, ezzel eltavolitva feliileterol az
adszorbealodott gazokat, gozoket, A kemcsovet a gazfejlesztobol toltsiik meg
szaraz ammoniagazzal. Fedjiik be vele a szendarabkat, oly modon, hogy a
kemcso pereme leerjen az edeny aljara. Mozgassuk nehanyszor korbe-korbe a
kemcsovet, oda-vissza, es amikor erezziik, hogy magaban megall, engedjiik el.
Megfigyelhetjiik, hogy a kemcsoben a higany szintje fokozatosan jelentbsen
megemelkedik s a szendarabka a higany felszinen helyezkedik el.
Magyarazat
Az aktiv szen (vagy faszen) feliilete nagymennyisegfi ammoniat kot meg.
Ezert a kemcsoben a nyomas csokken, s a kiilso nagyobb nyomas a higanyt a
kemcsobe nyomja. A kiserlet mas gazokkal pI. hidrogen-klorid is elvegezheto,
Megjegyzes
Az adszorpcio merteke az adszorbealo feliileten kiviil az adszorbealando

anyagok szerkezetetol is fiigg, igy a kiserlet az anyagszerkezeti ismeretek tanita
sakor is bemutathato.
130. Szen-monoxid eloallitasa

Szukseges anyagok: koncentralt hangyasav, koncentralt kensav, meszes viz,
eszkozok: nagymeretii vagy normal kemcso, Bunsen-allvany, csofogo dioval,
200 cm t-es fozopohar, gyujtopalca, egyfuratu gumidugo kihuzott vegii iiveg
csovel.
Vegrehajtas
Allvanyba erositett nagymeretii kemcsobe 5-6 cm '
koncentralt hangyasavat toltiink. Ehhez ooatosan ket
szer annyi koncentralt kensavat toltiink. A kemcsovet
kihuzott vegii iivegcsovet tartalmazo egyfurani gumi
dugoval lezarjuk, es a kiaramlo gazt kis ido elteltevel
meggyujtjuk. A lang role meszes vizzel atoblitett fOzo
poharat tartunk. A gaz kekes ltinggal eg es egesterme
ke a meszes vizet zaoarossd teszi.
meszes viz
hangyasav+cc. H 2S0 4
4.74. libra. Szen-monoxid eloallitasa
Vigyazat! A kiserletet nagyon ovatosan vegezzukl A fejlodo szen-monoxidot

ne gyujtsuk meg mindjart, varjuk meg, mig a kemcsoben levo levegot kiszoritja,
mert a szen-monoxid a levegovel a hidrogenhez hasonloan robbano elegyet
alkol. Nagyobb mennyisegfi szen-monoxid eloallitasatjOl szioofiilke alatt oeqez
ziik, gazfejleszto kesziilekben natrium-formiatbol. Az ovatossagi rendszabalyo
kat gondosan tartsuk be, mert a szen-monoxid rendkioidmerqezii. Aver hemo
globinjaval stabil szen-monoxid-hemoglobinna egyesiil, igy akadalyozza az
oxigen felvetelet es a szervezet oxigenellatasat. Mergezes eseten a beteget kor
hazba kell szallitani.
Magyarazat
391
131. Szen-menoxid el6allitasa felmikro meretben
Szukseges anyagok: koncentralt kensav, natrium-formiat, gyujtopalca,

eszkozok: felmikro oldalcsoves kemcso, gumigyiiriivel ellatott csepegteto
uvegcso, derekszogben hajIitott, kihuzott vegfi iivegcso.
Vegrehajtas
Az oldalcsoves kemcso aljara I kiskanal natrium-formiatot szorunk, majd
racsepegtetiink 8-10 csepp koncentralt kensavat. Egy kicsit varunk, kb. 20-25
masodpercig, majd ego gyujtopalcat tartunk a kihuzott vegii uvegcsohoz.
A kepzodott szen-monoxid kekes langgal ego
Magyarazat
2 HCOONa+H 2 S0 4
2CO+Na 2 S0 4+2H 2 0 .
Megjegyzes
A kiserlet meg felmikro meretekben sem tanulokiserlet!
132. A szen-monoxid redukal6 hatasa

Sziikseges anyagok: vas(III)-oxid, koncentralt hangyasav, koncentralt ken-:
sav,
eszkozok: nagymeretii vagy normal kemcso 2-2 db, hajIitott uvegcso egyfura
tu dugoval, Bunsen-allvany 2 db, csofogo dioval, Bunsen-ego vagy borszeszego.
Vegrehajtas
Vastlflj-oxidbol fel vegyszerkanalnyit hoallo kemcso aljara szorunk. A kern
csovet kicsit ferden lefele tartva allvanyba rogzitjuk es a vas-oxidot tartalmazo
reszet izzasig hevitjiik. Az ismert medon hangyasavbol koncentralt kensavval
szen-monoxidot allitunk elo es a gazfejleszto kemcso elvezeto iivegcsovet az
izzasban tartott vas(III)-oxidhoz vezetjiik. Amikor a vas(III)-oxid voros szine
a
a szen-rnonoxid hatasara sotetsziirkere valtozik, az izzitast abbahagyjuk,
gaz aramoltatasat a kemcso lehiileseig folytatjuk. Kihfiles utan a kemcso tartal
mat iiveglapon levo vas(III)-oxid melle ontjilk, megvizsgaljuk a szen-monoxid
hatasara bekovetkezo szinvaltozast es mindket anyagot magnessel megvizsgal
juk. A voros szimi vas(III)-oxid sziirkeve valtozott, es magneses tulajdonsagot
mutat.
es
392
co
---+
II vas (III)-oxid
l
hangyasav+
lH'SO'
4.75. abra. Szen-rnonoxid redukalo hatasa
Magyarazat
A kemcsoben az izzo vas(III)-oxid a szen-rnonoxid hatasara reszben vas(II)
oxidda, reszben femvassa redukdlodik:
Fe 20 3 + CO
Fe 20 3 + 3 CO
= 2 FeO + CO 2 ,
=
2 Fe+ 3 CO 2
A keletkezett vasat a mdqnes vonzza, mivel a vas ferrornagneses tulajdonsag

gal rendelkezik.
Megjegyzes
A redukalo hatas szemlelteteset Deoille-palackban elore osszegyiijtott szen
monoxiddal is vegezhetjiik. A kiserlet alkalmas a vasgyartas alapfolyamatainak
szemleltetesere is.
133. Szen-dioxid el6allitasa

Sziikseges anyagok: darabos meszko, I : I aranyban higitott sosav, gyertya,
gyujtopalca,
eszkozok: csiszolt dugos gazfejleszto vagy Kipp-kesziilek, derekszogben hajli

tott uvegcso, gazfelfogo henger, kismeretii uvegkad, femlemezbol hajlitott all
vany.
393
Vegrehajtas
A csiszoltdugos gazfejleszto lombikba aprora tort meszkovet szorunk es a
csepegteto tolcserbe 1 : 1 aranyban higitott sosavat ontiink. A gazfejleszto
elvezeto csovehez kihuzott vegii, derekszogben meghajlitott iivegcsovet csatla
koztatunk. Az elvezeto cso veget eloszor iivegkad, majd ha az mar megtelt,
gazfelfogo henger aljara vezetjiik.
l:lHCl
marvany
4.76. dbra. A szen-dioxid eloallitasa, tulajdonsagai
a) Az iivegkadba ego gyertyat helyeziink es kozben a sosavat cseppenkent a

meszkore adagoljuk. Az uvegkadban az ego gyertya hamarosan elalszik.
b) A gazfelfogo hengert megtoltjiik szen-dioxiddal. A henger felso vegehez
ego gyujtopalcat tartunk, ha elalszik jelzi, hogy a henger megtelt szen-dioxid
gazzal. Kozben ket-harom gyertyat kulonbozo magassagban iivegkadba vagy
nagy fozopoharba helyeziink. Eljarhatunk ugy is, hogy kiilonbozo nagysagu
gyertyakat helyeziink el egyrnas melle, vagy femlemezbol hajlitassal allvanyt
keszitimk, ezt beletessziik az iivegkadba es az allvanyon kiilonbozo magassag
ban kikepzett helyekre tessziik a gyertyakat. A gyertyakat ego gyujtopalcaval
meggyujtuk es a szen-dioxiddal teli gazfelfogo hengerbol a gazt az iivegkad
oldala men ten az irvegkad aljara ontjiik. A gyertyak magassaguk, illetve elhe
lyezkedesi magassaguk novekvo sorrendjeben elalszanak.
Magyarazat
A szen-dioxid laboratoriumban legkonnyebben karbonatbol savakkal allit
hato elo, Peldaul CaC0 3-bol:
CaC0 3 + 2 HCI
394
COz + HzO + CaCl z.
A szen-dioxid a levegonelkb. masfelszer nagyobb surusegu, ezert alulrol felfele

tolti be a rendelkezesere allo teret es ontheto. Nem eg. az egest nem taplalja, esak
abban az esetben, ha igen erosen redukalo hatasu anyaggal (pI. Mg) keriil ossze,
Megjegyzes
Nagyobb mennyisegfi szen-dioxid eloallitasat Kipp-kesziilekben vegezziik.
134. Kiserletek szen-dioxiddal

Sziikseges anyagok: darabos meszko, I : I aranyban higitott sosav, telitett
meszes viz, semleges lakmuszoldat, desztillalt viz,
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto, 100 cm t-es fOzopohar 2 db, iivegcso,
iivegbot, Bunsen-ego, vas harornlab, azbesztes drothalo.
Vegrehajtas
a) 100 cm t-es fOzopoharat toltsiink meg felig desztillalt vizzel es adjunk
hozza kb. I ern" semleges (lilaskek szinii) lakmuszoldatot. A mar ismert medon
allitsunk elo szen-dioxidot es a gazt vezessiik az elokeszitett oldatba. A semleges
lakmuszoldat szine a bevezetett gaz hatasara piros lesz, savas kemhatast jelez.
A megpirosodott oldatot tartalmazo fOzopoharat allitsuk azbesztes drothalora
es Bunsen-ego langjaval gyengen melegitsiik. Az oldat piros szine fokozatosan
atmegy a semleges kemhatast jelzo lilaskekbe. Ha ujra szen-dioxid-gazt veze
tiink az oldatba, az indikator szine pirosra valtozik,
b) 100 em 3-es fOzopoharba felig tohsimk telitett meszes vizet, majd az old at
ba lassu iitemben vezessiink szen-dioxid-gazt, a csapadek megjeleneseig. A kiva
/6 csapadek feher szinii.
e) Ismeteljiik meg az elobbi kiserletet ugy, hogy a szen-dioxid bevezeteset a
csapadek megjelenese utan is folytatjuk. Tovabbi szen-dioxid bevezetes egy ido
utan az oldat kitisztulasahoz vezet.
Magyarazat
A szen-dioxid vizben eleg jol old6dik es a vizzel kemiai reakcioba lep. Oldata
ban reszben hidratja (C0 2.H 20), reszben pedig szensau alakjaban van jelen.
Vizes oldataban a kovetkezo egyensulyokkal szamolhatunk:
CO 2 + H 20
H 2C0 3+H 20
CO 2'H 20
~
H 2C0 3 ,
H 30++HCO;,
HCO; + H 20 ~ H 30+ + CO~-.
(I)
(2)
(3)
A szen-dioxidnak vizben valo oldodasakor kb. 0, I %-a alakul szensavva, Ez

LEWIS szerint ertelmezve sav-bazis reakcio, A szensav reakci6ja vizzel BRONS
TED szerint sav-bazis reakcio, ket lepesben megy vegbe, A masodik lepes egyen
395
sulyi allandojanak erteke igen kiesi, a reakcio igen kis mertekben megy vegbe.
lgy az oldat qyenqen savas kemhatasu.
Meszes vizzel, a kalcium-hidroxiddal a szen-dioxid kalcium-karbonat kepzo
dese kozben lep reakcioba.
Ca(OHh + CO 2 = CaC0 3 + H 20.
A kalcium-karbonat vizben nagyon rosszul old6d6 csapadek, Szen-dioxid
felesleg hatasara a kalcium-karbonat kalcium-hidrogen-karbonat kepzodese
kozben feloldodik :
Megjegyzes
A szen-dioxid-meszes viz kiserletet ugy is elvegezhetjiik, hogy a meszes vizbe
egy iivegcsovon keresztul belefujunk , mivel az altalunk kilelegzett levego szen
dioxidot is tartalmaz. Az elo szervezetben a szerves vegyiiletek oxidaciojanak
egyik vegtermeke a szen-dioxid. Befujaskor a meszes viz megzavarosodik a
keletkezett kalcium-karbonattol, Ha a befujast kitartoan tovabb folytatjuk, egy
ido utan (eleg hosszu) az oldat kitisztul. A kiserletjelmikro meretekben irasoeti
tovel es diauetitiiuel is elvegezheto. Az elso esetben a kiserletet felmikro gazfej
leszto es felmikro fozopohar segitsegevel vegezziik el.
Irasvetiton valo bemutatashoz kristalyositocseszeket hasznalunk, a diavetito
ben pedig ketrekeszes kiivettat, amelynek egyik rekeszebe semleges lakmuszol
datot, a masikba frissen kesziilt telitett meszes vizet ontiink. Itt a szensavoldat
melegitese nem oldhato meg.
135. Szen-dioxid old6dasa higban

Sziikseges anyagok: darabos meszko, I : I aranyban higitott sosav, szilard
natrium-hidroxid, 2 mol/drrr' koncentracioju natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, nagy kemcso egyfuratu parafadugoval es
rovid iivegcsovel, szelesebb iivegtal, iivegpohar.
Vegrebajtlis
A nagy kemcsovet megtoltjiik szen-dioxiddal. A parafadugoban levo iiveg
csovet teljesen megtoltjiik vizzel. 6-8 pasztilla natrium-hidroxidot dobunk a
gazzal telt kemcsobe, majd a dugoval elzarjuk ugy, hogy az tivegcso veget a
mutatoujjunkkal szorosan befogjuk. Osszerazzuk a kemcso tartalmat, majd
ujjunkat viz alatt vessziik el.
Uvegpoharat megtoltiink szen-dioxid-gazzal, majd kb. 20 ern? 2 mol/dm?
koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot ontiink bele. A pohar nyilasat tenye
396
,~
riinkkel szorosan betapasztjuk, kb. I perc mulva a pohar a nyornascsokkenes

miatt teljesen a tenyeriinkhoz szivodik, igy a poharat konnyen fel is emelhetjiik.
Magyarazat
A szen-dioxid sao-bazis reakcioba lep a natrium-hidroxiddal:
2 NaOH(t)+C0 2 (g) = Na 2COit)+ H 20(t).

A szen-dioxid elnyelodik, ezert az edenyekben nyomascsokkenes lep fel.
136. Kiserletek szen-diszulfiddal

Sziikseges anyagok: szen-diszulfid, napraforgo- vagy repeeolaj, napraforgo
mag, kenpor, jod, desztillalt viz, sziiropapir,
eszkozok: gazfelfogo iiveghenger, iiveglap, iivegbot, Bunsen-ego vagy bor
szeszego, dorzsmozsar, oraiiveg, kemcso 7 db.
Vegrehajtas
a) Szaraz gazfelfogo iiveghengerbe 5-6 esepp szen-diszulfidot eseppentiink,
az iiveghengert iiveglappal lezarjuk, es a folyadekot a henger belso falan vegig
esurgatjuk. Egy iivegbotot a Bunsen- vagy borszeszego langjanal felmelegitiink
es az iiveglapot leveve a hengerbe tartjuk. A szen-diszulfid gozei a ferro iiveg
bottol meggyulladnak es kenkivalas kozben halvanykek langgal elegnek,
b) Felig toltiink vizzel negy kemcsovet. Az elso kemcsobe 2-3 em? szen
diszulfidot, a masodikba 1-2 em" napraforgoolajat ontiink, a harmadikba kb.
I g kenport es a negyedikbe 2-3 db jodkristalyt szorunk. A kemcsoveket dugo
val lezarjuk es osszerazzuk. A vizsgalt anyagok vizben nagyon rosszul, alig
oldodnak.
c) Harom kemcsobe 3--4 cm ' szen-diszulfidot ontunk. Az elso kemcsobe
1-2 em" napraforgoolajat, a masodikba kb. 1 g kenport, a harmadikba 2-3 db
jodkristalyt szorunk, A kemcsoveket lezarjuk es osszerazzuk. A vizsgalt anya
gok a szen-diszulfidban nagyon jol oldodnak,
d) Dorzsmozsarban 5-6 napraforgomagot osszetoriink es 3--4 cm ' szen
diszulfidot adunk hozza. Kb. 3 perees kevergetes utan a keletkezett oldatot
oraiivegre ontjiik es az oldoszertjiUke alatt vagy nyitott ablaknal elparologtat
juk. Az oldoszer elparolgasa utan az oraiivegen apro eseppekben novenyi olaj
marad vissza. A kiserletet egyszeriibben is elvegezhetjiik, ha az oldat nehany
cseppjet sziiropapirra eseppentjiik es az oldoszer elparolgasa utan bemutatjuk,
hogy zsiros, olajos folt marad vissza.
Vigyazat! A kiserleteknel nyilt lang hasznalata tilos, mert a szen-diszulfid igen

tiizoeszelyes!
397
Magyarazat
A szen-diszulfid vizzel nem elegyedo apoldris oldoszer. Forraspontja igen
alaesony, 46C. Szobahomersekleten cseppfolyos, szintelen. Illekony gozei a
levegon konnyen langra lobbannak (robbanasveszely), mikozben szen-dioxid es
ken-dioxid keletkezik:
CS 2 + 3 O 2 = CO 2 + 2 S02'
A szen-diszulfid jo oldoszere a zsiroknak, olajoknak, kennek, foszfomak,
jodnak. Nagy hatranya ipari felhasznalas szempontjabol mergezo hatasa es
tfizveszelyessege.
137. Szen-diszulfid egese nitrogen-monoxidban

Sziikseges anyagok: 100 ern? tomeny saletromsav, 10 g rezforgacs, 1 em?
szen-diszulfid, gyujtopalca,
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto kesziilek, iivegkad, vasallvany fogoval
2 db, kb. 50 em hosszu, 2-3 em atmerojii iivegcso 2 dugoval, injekciostii feesken
dovel.
Vegrehajtas
Az iivegcso egyik veget zarjuk Ie gumidugoval es toltsiik meg legmentesen
vizzel. A gazfejleszto lombikjaba szorjuk a rezforgacsot, a tolcserre ontsiik a
saletromsavat, A esap megnyitasaval inditsuk meg a gazfejlodest, 1-2 perc
varakozas utan - amig a fejlodo gaz kiiizi a levegot a berendezesbol - vezessiik
a fejlodo gazt az iivegkadban levd viz alatt a vizzel telt iivegcsobe. A kiserlet
esak akkor lesz eredmenyes, ha a csoben a gaz szintelen, vagyis tiszta nitrogen
monoxid. Amikor a eso megtelt gazzal, zarjuk Ie masik veget is gumidugoval.
Szivjunk fel 1 em? szen-diszulfidot a fecskendobe, ovatosan lazitsuk meg az
egyik dugot, es a dugo mellett gyors mozdulattal szurjuk be a tiit az iiveg fala
es a dugo koze, majdJecskendezzuk be a szen-diszulfidot a csbbe. Razzuk ossze
a eso tartalmat, kozben egyik keziinkkel fogjuk a dugot, ne tartsuk till szorosan,
mert a keveres soran a szen-diszulfid parolgasa miatt no a nyomas a csoben.
A keverest mindaddig folytassuk, amig nyomasnovekedest eszlelimk. Ha ez
megsziint, akkor a dugot visszaerositve, fogjuk allvanyba a csovet fuggoleges
helyzetben. Gyujtsunk meg egy szal gyufat es a felso dugot kihuzva, dobjuk a
csobe az ego qyufat, Ezt is gyors mozdulattal vegezziik, hogy kozben ne jusson
levego a csobe. Lepjiink hatra, mert a lang kiesaphat! Kek lang Jut vegig a
csiioon, es zuq, morajlo hangot hallunk.
A cso tartalmazhat el nem reagalt anyagot, ezert a kiserlet utan zarjuk Ie
dugoval.
398
Magyarazat
A CS 2 es a NO reakciojaban N 2, CO, CO 2, S02 es S keletkezik, sot N 20 es
COS is talalhato a rendszerben. A folyamat sztochiometriaja igen bonyolult,
nagymertekben fiigg a reagensek koncentraciojatol is. A reakcio aktivalasi
energiaja 290 kJ /mol, ez kozel all ahhoz az ertekhez, amely ahhoz sziikseges,
hogy a CS 2-molekulab61 egy kenatomot kiszakitsunk. A reakciot kisero elenk
kek feny a folytonos szinkep 490-310 nm tartomanyanak felel meg. Ez az
energiavaltozas jellemzo arra a folyamatra, amelyben az SO-b61 S02 lesz:
SO+N 20 = S02+ N2'
AN 20 valosziniileg ugy keletkezik, hogya CS 2 vagya CS oxigenatomot von
el a N 20 2 dimerbol. Kevesbe intenziv fenykibocsatast eszleltek az 550-700 nm
tartomanyban, amely a COS atalakulasabol szarmazik.
A legerosebb fenyjelenseg akkor eszlelheto, ha a gazelegy 30 terfogatss CS 2-t
tartalmaz. Az iivegcso meretetol fiiggoen oaltozik a hangeffektus is, mine! rovi
debb a cso, annal kisebb a hang. Ha mas meretii csovel dolgozunk, ugy szamol
hatunk, hogy I dm ' terfogathoz kb. 0,75-0,8 cm ' CS 2 eredmenyezi a megfelelo
osszetetehi elegyet. A nagyobb CS 2 mennyiseg elnyomja a langot, a kisebb
mennyiseg pedig erosebb robbanast eredmenyez.
138. Szilicium eloallitasa

Sziikseges anyagok: sziiropapir, finom kvarehomok, magneziumpor, alumini
umpor, magneziumszalag, I : I aranyban higitott sosav,
eszkozok: vastegely, homokfiirdo, 200 cm/-es fozopohar, tolcser.
Vegrehajtas
Vastegelybe 4 g finom kvarcporbol es 6 g magneziumporbol allo kevereket
szorunk. A tegelyt homokfiirdobe allitjuk. A keverekbe 8-10 em hosszu magne
ziumszalagot szurunk es a szabad veget megnyujtjuk. A reakcio vegbemenetele
utan a keletkezett kihiilt termeket a vastegelybol a 200 cm/-es fozopoharba
szorjuk es 100 ern? I : I aranyban higitott sosavat adunk hozza, A sav hatasara
heves reakcio indul meg es a fejlodo gazok kis robbanasok kisereteben a levegon
meggyulladnak, kozbenJeher Just taoozik.X re
rnagneziurnszalag
akcio befejezodese utan a csapadekos oldatot
megsziirjiik es a sziiron visszamaradt, barna szi
nii amorf szilieiumot higitott sosavval tobbszor
atmossuk.
homok
4.77. abra. Szilicium eloallitasa
399
Magyaraizat
Az amorf szilicium eloallithato a szilicium-dioxidbol magneziummal vagy
aluminiummal, redukcioval:
SiO z+2 Mg = Si+2 MgO,
3 SiOz +4 Al
3 Si + 2 AI z0
Mellekreakciokent a magnezium a szilicium egy reszevel reakcioba lep es

maqnezium-szilicid keIetkezik :
2 Mg+ Si = MgzSi.
Ebbol say hatasara ongyullado szilicium-hidroqen, szildn fejlodik.
MgzSi + 4 HCI = SiH 4 + 2 MgCI z.
A szilicium-hidrogen a levegon meggyullad es szilicium-dioxiddd eg el, kozben
feher rust keIetkezik:
138. Kiseriet amorf sziliciummal

Sziikseges anyagok: amorf szilicium, koncentralt kensav, sosav, saletromsav,
20%-os natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: nagymeretii vagy normal kemcso 4 darab, 100 cm 3-es fOzopohar,
Bunsen-ego, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Az elobbi kiserletben eloallitott amorf sziliciumot osszuk negy reszre, es
szorjuk nagymeretu kemcsovekbe. Egy-egy reszletet fozziik 10-10 em" koncent
ralt kensavval, sosavval, saletromsavval es 20%-os natrium-hidroxid-oldattal.
Mindegyik kemcso fole tartsunk ego gyujtopalcat. A szilieium kensavban,
sosavban, saletromsavban nem oldodik. Natrium-hidroxid-oldatban hidrogen
keletkezese kozben oldodik, A fejlodo hidrogen meggyujthato.
Magyarlizat
A sziHcium vizzel es asvanyi savakkal szemben igen ellenallo (kiveve a
hidrogen-fluoridot, lasd 4.47. klserlet]. Luqokban hidroqen fejliidese kiizben
oldodik :
400
140. A bare
es a mitroouveg b6tagulaisaoak osszebasoolitasa
Szukseges aoyagok: kvarciiveg, natroniiveg, viz, jeg,

eszkozok: uvegkad, csipesz, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Natron-Iivegcsovet csipeszbe fogva voros izzasig hevitimk, majd a ferro
csovet hideg vizbe dobjuk. Kvarccsovet hasonloan voros izzasig hevitiink, majd
iivegkadban levo jeges vizbe dobjuk. A natron-iivegcso szilankokra esik szet,
a felhevitett es jeges vizbe martott kvarc-uvegcsovel pedig semmilyen valtozas
nem tortenik.
Magyarazat
A kvarciioeq hOtaguJasa nagyon kicsi, szemben a natroniivegevel, ezert izzo
allapotban jeges vizbe marthato az elrepedes veszelye nelkiil,
141. Kovasav el6allitaisa

Szukseges aoyagok: 1 : 1 aranyban higitott natrium-szilikat-oldat (viziiveg),
2 mol/dm? koncentracioju sosavoldat,
eszkozok: kemcso.
Vegrebajtais
Kemcsovet felig toltsunk meg 1 : 1 aranyban higitott natrium-szilikat-oldattal
es adjunk hozza 5-6 em? 2 mol/dm? koncentracioju sosavoldatot, Kocsonyas
allomanyu kovasavcsapadek valik Ie.
Magyarazat
Anatrium-szilikat-oldatbol savak hatasara fOleg metakovasavbol allo csapa

dek valik ki:
Na 2Si0 3 + 2 HCl = H 2Si0 3 + 2 NaCI.
A valosagban a natrium-szilikatbol savak hatasara kiilonbozo osszetetelu
kovasavak kevereke valik ki: (Si0 2),,(H 20)y, amely joreszt metakovasaobol all.
A kovasavak vizvesztessel szilicium-dioxidda alakulhatnak:
H 2Si0 3 ------. Si0 2 + H 20.
26 575 K*rIet a kemia laDlWihoz
401
142. Tfizmentesites (impregmilas) viziiveggel

Sziikseges anyagok: IO%-os viziivegoldat, gyujtopalca,
eszkozok: gyujtopalca, kemcso, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Hosszabb gyujtopalcat aztassunk 10--15 percig kemcsobe ontott viziivegol
datban, majd szaritsuk meg. Ha az igy preparalt palcat Bunsen-ego langjaba
tartjuk, azt tapasztaljuk, hogy nem eg, csak izzik.
Magyuazat
A olziaeqoldat meqakadalyozza az egest, ezert hasznaljak peldaul szinhazi
diszletek tfizmentesitesre.
143. Az iiveg kembatasa

Sziikseges anyagok: 3-4 em hosszu iivegcsofnatrium), desztillalt viz, fenolfta
lein indikatoroldat,
eszkozok: iivegpohar, dorzsmozsar, porcelantal, tolcser, Bunsen-ego, vas
haromlab azbeszthaloval, esipesz.
Vegrebajtas
A konnyen olvado (natrium) iivegcso 3-4 em-es darabjat fogjuk esipeszbe,
hevitsuk izzasig, majd hirtelen meritsiik hideg vizzel telt poharba. (Vigyazz!!)
A homerseklet-valtozas hatasara az iiveg apro szilankokra torik szet, Qntsiik Ie
a vizet, az uvegszilankokat tegyiik tiszta dorzsmozsarba, s torjiik finom porta.
Forraljuk az iivegport 15-20 em" desztillalt vizzel porcelantalban, majd sziirjiik
meg a folyadekot. Ha a sziiredekhez nehany esepp fenolftaleinoldatot adunk,
a folyadek halvanylila lesz.
Magyarazat
A natroniiveg natrium-szilikatot tartalmaz, amely vizzel forralva kioldhato
es a kovetkezo reakcio megy vegbe:
SiO~- + 2 H 20 = 2 OH-
+ H 2Si0 3
A vizes oldatban jelenlevo hidroxidionok okozzak a lrigos kemhatast.
Megjegyzes
A poritas nagyon fontos, mert durva, szemcses anyaggal a kiserlet nem
sikeriil!
5. KISERLETEK FEMEKKEL
ES VEGYULETEIKKEL
5.1 Alkalifemek es vegyiileteik

1. A natrium
es a kalium fizikai tulajdonsagai
Sziikseges anyagok: natrium, kalium, paraffinolaj vagy xilol,

eszkozOk: esipesz, kes, kemcso 2 db, kemcsofogo faesipesz, sziiropapir, ora
iiveg 2 db, Bunsen-ego.
Vegrehajtlis
Csipesszel emeljiink ki a petroleum alol egy kis darab natriumot, tegyiik az
orauvegre, kessel vagjunk friss feliiletet, mutassuk meg, hogy csillogo, vilagos
sziirke szinii a fern. Ezt a femes fenyt a levegon allva hamar elveszti a fern.
Tisztitsuk le az oxidreteget egy borsoszem nagysagu natriumdarabrol, sziiropa
pirral itassuk le rola a petroleumot, majd dobjuk a kemcsobe, amelybe elozete
sen kb. 5 em? paraffinolajat vagy xilolt ontottiink. Fogjuk esipeszbe a kemcso
vet es kis langgal melegitsiik. Figyeltessiik meg, hogy a fern hamarosan csillogo
gombbe olvad.
Ugyanezeket a mfiveleteket vegezziik el kaliummal is!
Magyarazat
Az alkalifemek puhak, kessel konnyen vaghatok. Surusegiik kicsi (1,0, illetve
0,83 g/cm"), ezert usznak a viz felszinen, A natriumot altalaban hasab, a kaliu
mot henger vagy gomb alakban hozzak forgalomba. Nagy reakciokeszsegiik
miatt mindkettot petroleum alatt - a levegotol elzarva - kell tarolni. Oluadas
pontjuk alacsony (lasd 2. tablazat), a rendszam novekedesevel csokken, ezert a
kalium mar rovidebb ideig tarto hevites hatasara gombbe olvad.
Vigyazat! A natrium es a kalium nagyon tuzveszelyes, ezert gondosan tarol
juk, a kiserlet v~gen az esetleges maradekot semmisitsiik meg elegetessel vagy
denaturalt szesszel torteno oldassal. A femeket kezze! sziqoruan tilos megfogni!
26
403
2. A natrium
es a kalium egese
Sziikseges anyagok: natrium, kalium, desztillalt viz, fenolftaleinoldat,
eszkozok: csipesz, kes, oraiiveg 2 db, szuropapir, vas haromlab, vaslap,

Bunsen-ego, 100 em 3-es fOzopohar 2 db.
Vegrehajtas
Borsoszem nagysagu natriumdarabot a kergetol gondosan tisztitsunk meg,
itassuk Ie a petroleumot sziiropapirral. Tegyiik a vas haromlabra helyezett
vaslapra, melegitsiik alulrol a Bunsen-egovel.
Figyeltessuk meg, hogy a natrium eloszor gombbe olvad, majd meggyullad,
es elenk sarga Jangga/ eJeg. A vaslapon sargasfeher termek marad vissza. Szorjuk
ezt az anyagot a fOzopoharba, ontsunk ra kb. 20 ern? desztillalt vizet, majd
csopogtessiink az oldathoz 3-4 csepp fenolftaleint. A folyadek elenk voros szinu
/esz.
Vegezziik el ugyanezt femkaliummal is. Figyeljiik meg, hogy az rovidebb ido
alatt megolvad es meggyullad, mint a natrium. A kalium langja fako ibo/ya
szinu.
Magyartzat
Az alkalifemek koziil esak a litium elegesekor keletkezik szabalyos oxid.
A natrium egesekor peroxid, a kalium egesekor pedig szuperoxid a termek :
2 Na + O 2
K+0 2
= Na 20 2 ,
= K0 2
Az alkali-peroxidok vizben oldva alkali-hidroxidda es hidrogen-peroxidda

alakulnak:
3. A natrium-peroxid oxid816 hataisa
Sziikseges anyagok: natrium-peroxid, kenpor, viz,
eszkozok: vegyszeres kanal, taramerleg, azbesztes drothalo, oraiiveg, kihu

zott vegii uvegcso.
Vegrehajtas
Merjiink le I g natrium-peroxidot es 0, I g kenport a taramerlegen, keverjiik
ossze a ket anyagot a szaraz orauvegen. A kevereket szorjuk az azbesztes
drothalo kozepere, formaljunk beldle egy kis halmot, a kozepere csinaljunk kis
404
bemelyedest, Tegyuk az azbesztlapot fulke ala, majd a bemelyedesbe eseppent

stink 2-3 esepp vizet, a keziinket gyors mozdulattal huzzuk hatra. A reakcio
hevesen, /tiny esfiist kisereteben megy vegbe. A ken-dioxid szuros szagat eszlel
jiik.
Vigyazat! A natrium-peroxid erelyes oxidaloszer, kiilonosen nedves allapot
ban, ezert hasznalat elott ellenorizziik , hogy eleq szaraz-e a vegyszer!
Magyarazat
A kiserletben a kovetkezo reakciok mennek vegbe:
2 Na 20isz) + 4 H 20(f)
4 NaOH(aq) + 2 H 20iaq),
S(sz)+2H 20iaq) = 2H 20(f)+SOig),
~H
~H =
-108 kJ/mol,
-486kJ/moI.
A nehany esepp viz ahhoz sziikseges, hogy meginduljon a hidrogen-peroxid

kepzodese. A hidrogen-peroxid oxidalja a kenport, Mint a reakcioegyenletekbol
is latjuk, a reakciok exotermek.
Megjegyzes
Kenpor helyett aluminiumporral is elvegezhetjiik a kiserletet, Alias kozben,
ha levegovel erintkezik a natrium, a feliileten peroxidreteg kepzodik. Ezt a
kiserletek elvegzese elott el ken tavolitani, mert ellenkezo esetben robbanas
tortenhet.
4. Natrium-kalium otvozet el6allitasa

Sziikseges anyagok: natrium, kalium, petroleum,
eszkozok: nagyobb kristalyositocsesze, esipesz, kes, gumikesztyii, sziiropapir,
kisebb poriiveg, jeg.
Vegrehajtas
Nagyobb natrium- es kaliumdarabot emeljiink ki esipesszel a petroleum a161,
tegyiik sziiropapirra, Ha nines fenyes feliiletiik, akkor vagjunk mindketton friss
feliiletet. Toltsiink a kristalyositocseszebe keves petroleumot. Mindket kezimk
re huzzuk fel a gumikesztyiit, nedvesitsiik meg petroleummal, Fogjuk meg a ket
femdarabot, es a kristalyositocsesze fOlott dorzsoljiik ossze a friss vagasi feliile
tiiket.
Figyeltessiik meg, hogy az osszedorzsolt feliileten azonnal megindul az otvo
zet kepzodese, amely eziistosen csillogo eseppek alakjaban lecsepeg a taiba.
A tal tartalmat ontsiik at a poriivegbe, tegyiik az iiveget nehany perere olvado
jegbe. Mutassuk meg, hogy az olvadt eseppek esipesszel megfoghato szilard
halmazallapotba mentek at a hiites hatasara.
405
Magyarazat
A natrium olvadaspontja 97,8 C, a kaliume 63,7 C, a ket fembol kepz6do
eutektikus otcozet oloadaspontja 10 C a/all van, ezert szobahomersekleten az
otvozet cseppfolyos.
5. A natrium reakcidja vizzel
Sziikseges anyagok: natrium, desztillalt viz, fenolftaleinoldat, suru szovesfi
rezhalo,
eszkozok: uvegkad, kristalyositocsesze, kes, csipesz, szuropapir, oraiiveg,
uveglap, kemcso, irasvetito.
Vegrehajtas
a) A natrium rogzitese nelkiiJ
Az iivegkadat toltsiik meg felig vizzel, csopogtessiink a vizhez 4-5 csepp
fenolftaleinoldatot. Tegyiink a vizre borso nagysagu, kergetol alaposan megtisz
titott natriumdarabkat. Figyeljiik meg, hogy a gombbe o/vadt natrium szaladqdl
a viz felszinen, lila csikot "huz" maga utan, vegiil eltiinik.
b) A Rlitrium rogzitesevel
Sziiropapirbol hajtogassunk egy kis csonakot, erre tegyiik a natriumdarab
kat. Helyezziik a csonakot a viz felszinere. Figyeljiik meg, hogy amint a csonak
atnedvesedik, a natrium gombbe olvad, a keletkezii hidroqen meggyu//ad. A nat
riumgozok a langot sargara festik. Ha a reakcio utan szintelen fenoJftaJeint
csopogtetiink a kad tartalmahoz, akkor az lilara odltozlk.
c) irasvetit6vel kivetitve
Nagyobb kristalyositocseszet toltsiink meg 1/3-ad reszig vizzel, csopogtes
siink bele 4-5 csepp fenolftaleinoldatot. Tegyiik az edenyt az irasveto munka
asztalara, majd helyezziink a viz felszinere borsonyi natriumdarabkat. Fedjiik
Ie az edenyt iiveglappal. Kivetitve taoolro! is jol latszik a natrium mozgasa, a
pezsqes - ami gazfejlodesre utal -, tovabba a lila csikok megjelenese,
Na
5./. libra. Vizbontas rezhaloba
burkoIt natriurnmal
406
d) Femhal6ba burkolt natriummal

Az uvegkadat felig toltsiik meg vizzel, cseppent
sunk beJe 4-5 csepp fenoJftaJeint. Egy kemcsovet
toltsimk meg sziniiJtig vizzeJ es forditsuk szajaval
lefele a kadba. Borsoszem nagysagu natriumdarab
kat tisztitsunk meg a kergetol, itassuk le szfiropa
pirral, csomagoljuk egy kis darab suru szovesu
rezhaloba. A kis csomagot fogjuk meg csipesszel,
es helyezziik gyors mozdulattaJ a viz ala, a kemcse
nyilasahoz, FigyeJjiik meg, hogy elenk gozjej/odes
indul, mikozben az oldat szine lilara altozik. Ha a kerncso megtelt gazzal,

ujjunkkal fogjuk be a nyilasat, emeljiik ki a vizbol nyilasaval lefele tartva,
szajahoz tartsunk ego gyujtopalcat. A hidroqen meggyullad es kekes langgal
vegigeg a kemcsoben,
Magyarazat
A natrium negativ standardpotencialu fern, a 3s palyan leva egy elektront
konnyen leadja. A vizzel ugy reagal, hogy a vizmolekula felveszi a natrium altal
leadott elektront, az igy kepzodo H 20- azonnal atalakul Hvatomma es OH-
ionna, A reakcio exotenn, az a) esetben a felszabadulo reakciohot a natrium
helyvaltoztatasa miatt a viz felveszi, igy a kepzodo hidrogen nem melegszik fel
a gyulladaspontjara. A b) valtozatban a kepzodo hidrogen meggyullad.
2Na+2H 20 = 2Na++20H-+H 2
6. A kalium reakcioja vizzel

Sziikseges anyagok: kalium, desztillalt viz, fenolftaleinoldat, rezhalo,
eszkozok: iivegkad, csipesz, kes, kristalyositocsesze, iiveglap, kemcso, irasve
tito.
Vegrehajtas
Az iivegkadat toltsiik meg felig vizzel, cseppentsiink bele 4-5 csepp fenolftale
inoldatot. Borsoszem nagysagu kaliumdarabkat gondosan tisztitsunk meg az
oxidretegtol, majd tegyiik a viz felszinere. Figyeljiik meg, hogy a reakcio heve
sebben megy vegbe, mint a natrium eseteben, A fem meqolvad, szaladgal a viz
felszinen, a jej/odo hidroqen hamarosan ldnqra lobban.
Magyarazat
A kalium standardpotencialja negativabb mint a natriume (lasd 9. tablazat),
ezert reagal hevesebben a vizzel. A luges kemhatast a fenolftalein szinvaltozasa
jelzi.
Megjegyzes
A kalium es a viz reakciojat is bemutathatjuk irasvetitiivel kivetitve, illetve a
kaliumdarabkat is reagaltathatjuk rezhaloba csomagolva. A kiserletnek ebben
a valtozataban is azt tapasztaljuk, hogy a kalium hevesebben reagal a vizzel,
mint a natrium. A rezhaloba csomagolt kaliumdarabka a reakciohotol megol
vad, a megolvadt gombocskek kibujnak a ha16b61, felemelkednek a viz felszine
re, a fejlodo hidrogen langra lobban.
Modszertani szempontbol helyes megoldas, ha eqymas mellett mutatjuk a
natrium es a kalium reakciojdt a vizzel, mert az osszehasonlitas Igy konnyebben
elvegezheto.
407
7. Langfestes r.atriumvegyiilettel
SZiikseges anyagok: natriurn-klorid, 2 mol/dm? koncentracioju sosavoldat,
eszkozok: vasdrot, orauveg, Bunsen-ego, kemcso,
Vegrehajtas
Vastagabb vasdrotot martsunk a kemcsobe toltott sosavoldatba, majd tart
suk a Bunsen-ego langjaba. Addig tartsuk a langban, amig langfestest mar nem
tapasztalunk. Ezutan a meleg drottal erintsiik meg az 6raiivegre kiszort konyha
sot, majd a dr6tot tartsuk a Bunsen-ego szintelen langjanak also harmadaba.
A lang eriisen sarga szinii lesz.
Magyarazat
A s6k a Bunsen-ego langjaban gozze alakulnak, s egyben termikusan disszoci
alnak, A natriumatom gerjesztodik, majd fotont bocsat ki.
A natriumvegyiiletek langfestese igen intenzio, a legtobb vegyiiletben megta
lalhato kis natriumszennyezes miatt a lang sarga szinii.
Megjegyzes
Hasonlo modon elvegezve a kiserletet kdliumoeqyidettel, fak6 ibolya szinu
langfestest eszleliink. A natriumszennyezes okozta sarga szint szinsziirovel (pl.
kobaltiiveg) kiiszobolhetjiik ki.
A langfestest vegezhetjiik mas modokon is, lasd az 5.35. kiserletet.
8. A natrium-bidroxid nedvszivo hatasa

Sziikseges anyagok: szilard natrium-hidroxid,
eszkozok: oraiiveg, vegyszeres kanal, taramerleg sulysorozattal.
Vegrehajtas
Tiszta szaraz 6raiivegre tegyiink 15-20 pasztilla natrium-hidroxidot, helyez
ziik a merleg egyik serpenyojebe es egyensulyozzuk ki. A natrium-hidroxid eleg
rovid ido alatt (kb. 10 perc) szemmel lathatoan vizet sziv magaba a levegobol,
elfolyosodik, a merleg pedig mutatja a sulynovekedest,
Magyarazat
A natrium-hidroxid a levegobol nedvesseget es szen-dioxidot kot meg, ezert
a tomeg megnovekszik.
408
9. A natrium-hidroxid reakcioja szen-dioxiddal

Sziikseges anyagok: natrium-hidroxid, desztillalt viz, gyertya,
eszkozok: taramerleg sulysorozattal, felfiiggesztheto nagy meretii kemcso,
100cm 3-es fOzopohar, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo,
Vegrehajtas
Keszitsimk 50 ern" 80 "Cvon telitett natrium-hidroxid-oldatot. A telitett olda
tot melegen ontsiik a nagy kemcsobe, es lassan hagyjuk lehiilni. Igy a kivalo
natrium-hidroxid a kemcso falan kivalva egyenletesen bevonja azt. Az oldoszer
kiontese utan fiiggessziik fel a kemcsovet szajaval lefele a taramerleg egyik
karjara, nyilasa ala allitsuk fel a gyertyat, Egyensulyozzuk ki a merleget, majd
gyujtsuk meg a gyertyat. Figyeljiik meg, hogy bar a gyertya eges kozben fogy,
ugyanakkor a natrium-hidroxidot tartalmazo kemcsb tomeqe
no.
5.2. abra. Natriurn-hidroxid reakcioja
szen-dioxiddal
Magyarazat
A szilard natrium-hidroxid is reakcioba lep a szen-dioxiddal:
2 NaOH + COz = Na zC0 3 + HzO.
Megjegyzes
Szen-dioxidforraskent szolgalhat a kereskedelemben lnitoanyagkent hasznalt
szarazjeq, amely szilard szen-dioxid, vagy az autoszifon patronja is.
to. A natrium-hidroxid roncsol6 hat'sa

Szukseges anyagok: 20 tomegjs-os natrium-hidroxid-oldat, gyapjufonal, tisz
ta selyem,
Vegrehajtas
A ket kemcsovet 2/3-ad reszig toltsiik meg 20 tomegjs-os natrium-hidroxid
oldattal, dobjunk az egyikbe nehany szal tiszta gyapjufonalat, a masikba valodi
selyem anyagdarabot. Nehany perc mulva figyeljiik meg, hogy a fonal es az
anyaq elroncsolodik,
409
Magyarazat
A gyapju es a tiszta selyem feherjebol all, a natrium-hidroxid hatasara amino
savakra esik szet.
Megjegyzes
Ezert nem szabad a tiszta gyapjut, illetve a tiszta selymet lugos mososzerben
mosni.
11. A natrium-hidroxid reakci6ja vassal
Szfikseges anyagok: natrium-hidroxid, vaspor,
eszkozok: kemcso 2 db, egyfuratu parafadugo gazelvezeto pipaval, vasallvany
dioval es kemcsofogoval, porcelanmozsar, Bunsen-ego, kristalyositocsesze,
gyujtopalca, vedoszemiiveg.
Vegrehajtas
3 g natrium-hidroxidot porcelanmozsarban ovatosan torjimk ossze, majd
keverjiink hozza 3 g vasport. A kevereket szorjuk szaraz kemcsobe, a kemcsovet
fiiggolegesen fogjuk allvanyba. Zarjuk Ie a kemcsovet egyfuratu parafadugoval,
amelybe elozetesen gazelvezeto pipat il
lesztettiink. Hevitsuk a kemcsovet fo
kozatosan erosodo langgal, a fejlodo
Hz
gazt fogjuk fel a vizzel telt kemcsoben.
Ha a kemcso megtelt gazzal, ujjunkkal
fogjuk be a szajat, emeljiik ki a vizbol,
es szajahoz tartsunk ego gyujtopalcat.
A gaz meqqyullad es kek langgal eleg,
A kemcsoben uordsesbama szilard
anyag marad vissza.
5.3. abra. Natrium-hidroxid-reakcioja vassal
Magyarazat
A reakcio soran natrium-orto-ferrit es hidrogen kepzodik:
2 Fe + 6 NaOH = 2 Na3Fe03 + 3 H 2
Megjegyzes
A natrium-hidroxid poritasdt ovatosan, lehetoleg vedoszemiivegben vegezziik!
410
12. A szOda tulajdonsagainak szemleltetese

Sziikseges anyagok: kristalyos szoda, 2 mol/dm! koncentracioju sosavoldat,
fenolftaleinoldat, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsofogo faesipesz, vegyszeres kanal, Bunsen-ego,
gyujtopalca.
Vegrehajtlis
Egy kanalnyi kristalyos szodat szorjunk a szaraz kemcsobe, hevitsiik kis
langgal a kemcsovet, 1-2 perc mulva figyeljiik meg a kemcso falat a felso reszen.
Csipeszbe fogott szodakristalyt tartsunk a Bunsen-ego langjaba, figyeljiik
meg a lang szinet,
Oldjunk fel nehany szodakristalyt desztillalt vizben, majd adjunk az oldathoz
1-2 esepp fenolftaleint, figyeljiik meg a szinvaltozast.
Szorjunk egy kemcsobe egy kanalnyi szodat, ontstink ra kb. 5 crrr' sosavolda
tot, majd 1-2 perc mulva tartsunk a kemcso szajahoz ego gyujtopalcat.
Magyarazat
A kristalyos szoda keplete: Na 2C0 3.lOH2 0 . hevites hatasara a kristalyviz

eltavozik es lecsapodik a kemcso hidegebb felso reszen,
A szodaban levo natriumionok a lanqot sargara festik. Vizben oldva sz6da
bigos kemhatdssal hidrolizal:
CO~-
+2 H 20 ~ H 2C03+20H-.
A s6savoldat a natrium-karbonatbol szen-dioxidot fejleszt:

CO~- + 2 H 30+ =
H 2C0 3
1\CO
H 20
,!
+ 2 H 20.
2
Megjegyzes
A kiserlet kiilonleges anyagot es eszkozt nem igenyel, veszelytelen, ezert
nagyon alkalmas arra, hogy csoportmunkaval tanulokiserletkent vegeztessiik el.
13. A Solvay-fele sz6dagyartas elve

Sziikseges anyagok: hidegen telitett natrium-klorid-oldat, tomeny ammonia
oldat, szen-dioxid, desztillalt viz, fenolftalein,
eszkozok: gazfejleszto berendezes, gazmosopalack iivegporlasztoval, uvegtal,
tolcser, sziiropapir, gyujtopalca, 50 em 3-es merohenger, gyujtopalca, 100 em 3
es fozopohar, kemcso 3 db.
411
VegrehajtSs
Elegyitsiink 46 em? hidegen telitett natri
um-klorid- es 19 em? koncentralt ammo
niaoldatot a 100 em 3-es fOzopoharban,
majd ontsiik a kevereket a gazporlasztoval
ellatott mosopalackba. A gazbevezeto cso
vet kapcsoljuk ossze a szen-dioxid-fejlesz
tovel, es gyors iitemben vezessiink at szen
dioxidot
az oldaton. A reakcio hOfelszaba
kfserlet utan
ktserlet el6tt
dulassal jar, ezert allitsuk a mosopalackot
hideg vizzel telt taiba. "0gyeljiink arra,
NaCl
hogy a hiimerseklet 30C alatt maradjon.
Egy ido mulva feher csapadek valik ki a
mosoban, Elegendo natrium-hidrogen
karbonat kivalasa utan szakitsuk meg a
gazaramot, es a folyadekot erelyesen tobb
5.4. abra. A Solvay-fele szodagyartas
szor razzuk ossze.
Sziirjiik Ie a kivalt sot (Nutsch-palackon ez gyorsabban megy), kis reszletet
oldjuk fel egy kemcsoben, adjunk az oldathoz 1-2 esepp fenolftaleint, szinvalto
zast nem tapasztalunk, A szaraz so egy masik reszletet hevitsiik szaraz kemcso
ben, mutassuk ki a felszabadulo vizet es ego gyujtopalcaval a szen-dioxid-gazt,
A hevites utan visszamarado anyagot oldjuk fel desztillalt vizben, csopogtes
stink hozza fenolftaleinoldatot. Figyeljiik meg, hogy az oldat meqpirosodik.
Magyarazat
Az ammoniaoldat es a szen-dioxid reakciojakor ammonium-hidrogen-karbo
nat kepzodik, amely vizben jol oldodik:
NH 40H + CO 2 = NH 4HC0 3
Ez reakcioba lep a natrium-kloriddal, es kivalik a natrium-hidrogen-karbo
nat csapadek:
NH 4HC0 3 + NaCI
NaHC0 3 + NH 4Cl.
Hevites hatasara a natrium-hidrogen-karbonat natrium-karbonatta, vizze es

szen-dioxidda alakul:
2 NaHC0 3 = Na2C03 + H 20 + CO 2,
Megjegyzes
A kiserlet elvegzese utan a mosopalackot hig sosaooldattal, majd desztillalt
vizzel alaposan mossuk el.
A kiserlet vegrehajtasa kb. 30 percet igenyel, ezert vagy m.ir az ora elejen
inditsuk meg a szen-dioxid buborekoltatasat, vagy szakkiiri foqlalkoztison mu
tassuk be a kiserletet.
412
......
14. A hamu kaiUum-karbonat tartalma

Sziikseges anyagok: fahamu, desztillalt viz, 2 mol/dm' koncentracioju sosav
oldat, fenolftalein, olajos vagy zsiros ruhadarab,
eszkozfik: 200 cm 3 -es fOzopohar, tolcser, sziiropapir, vas haromlab, azbesztes
drothalo, Bunsen-ego, vizfiirdo, oraiiveg.
Vegrehajtais
Mintegy 50 g fahamut szorjunk a 200 em 3-es fOzopoharba, ontsiink ra
100ern! desztillalt vizet, forraljuk 5-6 percig. Ezutan sziirjiik meg az oldatot,
es kb. az 1/4-ed reszet oraiivegre ontve, vizftirdon paroljuk szarazra. Feher,
szilard kalium-karbonat marad vissza, amely levegon allva rovid ido alatt
elfolyosodik.
Egy keves sot oldjunk fel desztillalt vizben, adjunk hozza 2 esepp fenolfta
leint, figyeljiik meg, az oldat megvorosodik. Szorjuk a tobbi sot kemcsobe, ont
siink ra sosavat, figyeljiik meg, az oldat erbsen pezseq, a keletkezo szen-dioxid
a gyujtopalcat eloltja.
Az oldat megmaradt reszevel mossuk ki az olajos ruhadarabot, mutassuk
meg, hogy oldja az olajat, a zsirt.
Magyarazat
A kalium-karbonat koznapi neve: hamuzsir. A novenyek szervezeteben eleg
sok kalium van, hamujukban ezert megtalalhato a kalium-karbonat, A harnulu
got regen mosasra hasznaltak, luges kemhatasa miatt:
CO~- +2 H 20 ~ H 2C0 3+20H-.
Sosav hatasara felszabadul a szensav, amely elbomlik szen-dioxidra es vizre:
15. ,FiistOs (fekete) lopor keszitese

SZiikseges anyagok: kalium-nitrat, kenpor, faszen,
eszkozok: porcelanmozsar, vaslap, vas haromlab, gyujtopalca, vegyszeres
kanat.
Vegrehajtas
Taramerlegen merjiink Ie 7,4 g szaraz kalium-nitratot, I g kenport es 1,6 g
faszenet. Valamennyi anyagot poritsuk el, majd keverjiik ossze a porcelanmo
zsarban. A kevereket egy csikban szorjuk vegig egy kb. 20 em hosszu vaslapon.
413
I 1I
I
I If
i
i 1
Allitsuk a vaslapot a vas haromlabra, es fiilke alatt (vagy nyitott ablak mellett)
Bunsen-egovel gyujtsuk meg a keverek egyik veget. Gyors, heves eges megy
vegbe, a fang ibolyaszinii.
Magyarazat
Az egeskor keletkezo gazok terfogata sokszorosa a kiindulasi szilard keverek
terfogatanak. Az egest biztosito oxigen sem a levegobol, hanem a nitratbol
szarmazik. A kovetkezo egyenlet csak megkozelitoen fejezi ki a fekete lopor
egesekor vegberneno valtozasokat:
2KN0 3+2S+2C = K 2S+N 2+2C0 2+S0 2
16. Bengalitfiz el6allitasa

Sziikseges anyagok: kalium-klorat, kenpor, faszen, vizmentes natriurn-karbo
nat, barium-karbonat, kalium-karbonat, stroncium-nitrat,
eszkozok: porcelanrnozsar, vegyszeres kanal, tararnerleg, vaslap, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A kiserlethez kiilonbozo keverekeket allitunk elo aszerint, hogy milyen szinii
langot akarunk eloallitani. A kiserlethez az anyagokat kiilon-kiilon poritsuk el!
A kesz kevereket vaslapra szorjuk, Bunsen-egovel (vagy gyujtopalcaval) meg
gyujtjuk.
Sarqa lanqot ado keoerek: 6 g kalium-klorat, 3,2 g kenpor, 3 g natrium-karbo
nat.
Zold lanqot ado keverek: 6 g kalium-klorat, 6,6 g kenpor, 2,4 g barium-karbo
nat.
Voros lanqot ado keuerek: I g kalium-klorat, 2,5 g kenpor, 0,2 g faszenpor,
7 g stroncium-nitrat.
Ibolyaszinii lanqot ado keuerek: 6 g kalium-klorat, 2,5 g kenpor, 2,4 g kalium
karbonat,
Vigyazat! A keverekek elkeszitesehez mozsarat hasznalni, a keverekek alkoto
reszeit egyiitt dorzsOlni szigoruan tilos! Az elporitott alkotoreszeket vegyszeres
kanallal, vagy egyszeriien razogatassal keverjiik ossze, A kiserlet elokeszitesekor
es bemutatasakor celszerii felvenni a vedoszemiiveget. A megadottnal nagyobb
mennyisegekkel ne vegezziik a kiserletet!
414
5.2 Alkalifoldfemek es vegyiileteik

17. A magnezium reakci6ja vizzel
Sziikseges anyagok: magneziumszalag (vagy -por), desztillalt viz, fenolftalein
oldat,
eszkOzok: 100 em 3-es fozopohar, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drot
halo, dorzspapir,
Vegrehajtas
Toltsiik meg a fOzopoharat felig desztillalt vizzel, adjunk hozza 3-4 esepp
fenolftaleint. 10 em hosszu magneziumszalagot csiszolopapirral dorzsoljiink
fenyesre, dobjuk a vizbe, Reakciot, a fenolftalein megvorosodeset esak hosz
szabb ido mulva tapasztaljuk. Tegyiik a poharat vas haromlabra es melegitsuk.
A forro vizben megfigyelhetjiik, hogy a szalag feliileten qazbuborekok kepzod
nek, melyek felemelik a szalagot a viz felszinere, es a folyadek haluanyoorosre
szinezodik.
Magyarazat
A magnezium standardpotencialja kevesbe negativ, mint a kaliume vagy a
natriume, ezert a vizzel nem reagal olyan hevesen. A reakcio kozben keletkezo
magnezium-hidroxid vizben rosszul oldodik:
Mg+2H 20 = Mg(OHh+H 2
Megjegyzes
A kiserlet magneziumforgaccsal felmikromeretben tanulokiserletkent is elve
geztetheto.
18. A magnezium
egese vizg6zben
Sziikseges anyagok: magneziumszalag, horzsako, desztillalt viz,

eszkozok: 500 cmt-es keskeny pohar, esipesz, dorzspapir, Bunsen-ego, vas
haromlab, azbesztes drothalo, gyujtopalca.
Vegrehajtlis
A fOzopoharba ontsiink kb. 100 em? vizet, dobjunk bele 3-4 szem horzsako
vet, tegyiik a vas haromlabra, forrasig melegitsiik, Ha a vizgozbe ego gyujtopal
cat tartunk, az elalszik. 10 em hosszu magneziumszalagot esiszoljunk fenyesre,
a veget fogjuk meg esipesszel, gyujtsuk meg a Bunsen-ego langjaval, es martsuk
a vizgozzel telt poharba. Figyeljiik meg, hogy a magnezium ott toodbb ego
Magyarlizat
Az ego magnezium redukalja a vizet:
Mg+H 20=MgO+H 2
415
19. Magnezium
egese szen-dioxidban
Sziikseges anyagok: magneziumpor, magneziumforgacs, szarazjeg, kalium

klorat,
eszkozok: Bunsen-ego, csipesz, vegyszeres kanal, porcelantal, hoall6 talca,
azbesztes drothalo, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Nagy kemcso aljara dobjunk babszem nagysagu szarazjeget, majd amikor az
elparolgott, martsunk ego gyujtopalcat a kemcsdbe. Figyeljiik meg, hogy a
gyujtopalca elalszik.
Merjiink le 2 g magneziumport es 2 g magneziumforgacsot, keverjiik ossze,
majd sz6rjuk az azbesztlapra felhalmozott kis mareknyi szarazjeg kupac koze
pen kialakitott melyedesbe. Merjiink Ie 1 g kalium-kloratot es 1 g magneziummagneziumszalag
. szarazjeg
5.5. oora. Magnezium egese szen-dioxidban
port, keverjiik ossze, es sz6rjuk a magneziumkeverekre, Kozepre szurjunk Ie kb.

4 em hosszu rnagneziumszalagot. Tegyiik az azbesztes drothalot az anyagokkal
hoall6 talcara. A talcat lehetoleg helyezziik fulke ald, A Bunsen-ego langjaval
gyujtsuk meg a magneziumszalagot, majd gyorsan Iepjunk hatral Szinte robba
nasszeru heoesseqqel megy vegbe a reakci6.
Vigyazat! Figyeljiink arra, hogy 3 meternel kozelebb tanul6 ne legyen a
kiserlethez. A ktilium-klorat szerves szennyezes eseten dorzsolesre is robbanhat,
ezert otatosan btinjunk vele!
Magyarazat
A szen-dioxid a szentartalrmi anyagok (pl. gyujtopalca) egeset nem taplalja.
A magnezium es a szen-dioxid kozott redoxireakci6 megy vegbe, amely eriisen
exoterm:
2 Mg(sz) + COig)
= 2 MgO(sz) + C(sz),
I1H =
809 kl/moI.
A fekete maradek szen es maqnezium-nitrid(Mg 3N2), amely magas homersek

leten kis mennyisegben kepzodik.
A kiserlettel kapcsolatosan arra is fe1hivhatjuk a figyelmet, hogy az ego
magneziumot szen-dioxiddal nem lehet eloltani.
416
Megjegyzes
A kiserletet egyszeriibben ugy vegezhetjiik el, hogy egy kb. 500 em? terfogatu
fOzopoharat megtoltiink szen-dioxiddal, es abba meritjiik a meggyujtott magne
ziumszalagot. Azt tapasztaljuk, hogy az ott tovabb ego Ez a kivitelezes kevesbe
Iatvanyos.
20. Rez-oxid redukci6ja magneziummal
Sziikseges anyagok: rez(II)-oxid-por, magneziumpor, 2 mol/dm' koncentra
ci6ju sosavoldat,
eszkozok: vastegely, vas haromlab, agyagharomszog, vegyszeres kanal, Bun
sen-ego, 50 cm 3-es fozopohar.
Vegrehajtas
Keverjiink ossze kb. I g por alaku rez-oxidot es ugyanannyi magneziumport,
a kevereket sz6rjuk vastegelybe. A tegelyt helyezziik az agyagharomszogre, es
Bunsen-egovel melegitsiik j6 erosen. A keverek egy ido mulva felizzik, heves
reakcio jatszodik Ie. (Az anyag egy resze kiszorodhat a tegelybel, ezert celszeni
hOa1l6 talcat tenni ala.)
A lehfilt maradekot sz6rjuk a fOzopoharba, ontsiink ra 20 em? 2 mol/dm!
koncentracioju sosavoldatot, es enyhen melegitsiik.
Magyarazat
A magnezium a rez(II)-oxidotjemrezze redukdlja, mikozben magnezium-oxid
keletkezik :
CuO+Mg = Cu+MgO.
A s6sav a magnezium-oxidot es a maradek rez-oxidot feloldja, a kepzodo rez
visszamarad a poharban,
21. Magnezium reakcioja savakkal

SzOkseges anyagok: magneziumforgacs, 2 mol/dm! koncentracioju s6sav- es
kensavoldat,
eszkozok: 2 db 50 em 3-es kristalyositocsesze, irasvetito (vagy diavetito ketre
keszes kuvettaval).
Vegrebajtas
Ontsiink a kristalyositocseszekbe kb. 10-10 em! s6savat illetve kensavat,
tegyiik az irasvetito munkaasztalara azokat. Dobjunk a cseszekbe 3-4 darab
magneziumforgacsot. Figyeljiik meg a pezsgest,
27 '7' KWrIet
tama tanltas6hoz
417
Magyarazat
A hidrogennel negativabb standardpotencialu magnezium a savakbol hidro
gent fejleszt. A redoxireakcio lenyege:
Mg+ 2 H 30+ = Mg2+ + Hz + 2 HzO.
Megjegyzes
A keletkezo pici gazbuborekok esak kozelrol lathatok, ezert vagy felmikro
meretben tanulokiserleuel vegeztessiik el a kiserletet (ekkor a fejlodo hidrogen
a kemcso szajanal meg is gyujthato), vagy kivetitessel nagyitsuk fel a buborekok
meretet. Talan elbnyosebb az lrastetitooel valo kivetites, mert a kis mereni
kiivettabol konnyen kifrocsog vagy kihabzik a folyadek, ha az idealisnal kiesit
nagyobb darab femet tesziink bele. A kifriicsoqo sav termeszetesen erosen
ronqdlja a vetltiit.
22. Kalcium reakcioja vizzel

Sziikseges anyagok: kalcium, desztillalt viz, fenolftaleinoldat,
eszkozok: kemcso, gyujtopalca, esipesz.
Vegrehajtas
Toltsiink 8-10 cm ' desztillalt vizet kemcsobe, adjunk hozza 3-4 esepp fenol
ftaleinoldatot, dobjunk a kemcsobe borsoszem nagysagu kalciumdarabkat,
A folyadekban eros pezsgest eszleliink, az oldat megvorosodik. Ha 1-2 perc
rmilva ego gyujtopalcat tartunk a kemcso szajahoz, a hidroqen kis csattanassal
meggyu//ad.
Magyarazat
A kalcium hevesebben reagal a vizzel, mint a magnezium, de kevesbe hevesen,
mint a kalium es a natrium. A kalcium standardpotencialja - 2,87 V, a natriu
meval egyezik meg. A reakcio egyenlete:
Ca+2H zO = Ca2++20H-+H z
Megjegyzes
A kalciumot nem tartjuk petroleum alatt, de a levegovel erintkezve a kalcium
is oxidalodik, ezert jol zaro, csiszolt duqos poruveqben celszerii tdrolni. A fern
kozepsziirke, kemeny, a kepzodo oxidreteg feheres sziirke, porszeni,
418
23. Kalcium-hidrid eloallitasa

Sziikseges anyagok: finom kalciumreszelek, cink, 1:1 terfogataranyban higi
tott sosavoldat,
eszkozok: Kipp-kesziilek, katalizatorcso ket egyfuratu dugoval, amelyekben
rovid iivegcso van, gumicso, vasallvany dioval, csofogoval, kalcium-kloriddal
toltott szaritocso, Bunsen-ego, iivegkad, kemcso, gazelvezeto pipa, iires szarito
cso.
Vegrehajtas
A katalizatorcso kozepere tegyiink 0,5 g kalciumreszeleket, szereljiik ossze a
berendezest az 5.6. abra szerint. Inditsuk meg a hidrogenaramot, majd kb. I
perc rmilva a kesziilek vegen eltavozo gazzal vegezziink durranoqdz-probat. Ha
vfzrnentesCaC1 2
5.6. dbra. Kalcium-hidrid eloallitasa
a proba negativ, akkor kezdjiik kis langgal melegiteni a kalciumreszeleket,

A hidrogenaramot ugy szabalyozzuk, hogy az elvezetocso vegen szdmolni lehes
sen a buborekokat. A kalcium rovid melegites utan magatol izzik, mikozben a
hidrogen buborekolasa nehany masodpercig sziinetel, majd ujra megindul.
A melegitest abbahagyva, a csovet hidroqenaramban haqyjuk lehidni. Gyiijtsiik
ossze a termeket egy oraiivegre, mutassuk meg, hogy az sziakesfeher por,
amelyet vizbe szorva heves pezsgest eszleliink. A fejlodo hidrogen a kemcso
szajanal meggyujthato.
Magyarazat
Az alkalifemek es az alkalifoldfemek a hidrogennel soszerii vegyiiletet kepez
nek, amelyben a hidrogenion az anion:
Ca + H 2 = CaH 2
27
419
Vizes oldatban hidrogenfejlodes kozben elbomlik a vegyiilet:

CaH 2+2H 20
= Ca2++20H-+2H 2
A folyamat lenyege az, hogy a negativ hidridion redukalja a vizmolekulat:

H- + H 20 = H 2+OH-.
Megjegyzes
Ores szaritocsore (vagy forditva bekotott gazmosora) azert van szukseg, mert
amikor a hidrogenaram megsziinik, a viz visszaszivodhat a ferro csobe .
. Gyakorlati jelentosege a litium-hidridnek van, amelyet nagymennyisegii hid
regen biztonsagos tarolasara es szallitasara, majd eloallitasara alkalmaznak.
24. Kalcium reakcioja savakkal

Sziikseges anyagok: kaleium, 2 rnol/dm ' koncentracioju sosav- es kensavol
dat,
eszkozok: kristalyositocsesze 2 db, irasvetito, vagy kemcso 2 db, gyujtopalca,
Vegrehajtas
A kristalyositocseszekbe toltsiink 10-10 ern? sosavat, iIIetve kensavat, majd
tegyiik az irasvetito munkaasztalara. Dobjunk az oldatokba felborsonyi kalei
umdarabkat. Figyeljiik meg a heves pezsqest,
Ha kemcsoben vegezziik el a kiserletet, akkor a fejlodo hidrogen a kemcsd
szajanal meggyujthato,
Magyarazat
A hidrogennel negativabb standardpotenciahi kaleium redukalja az oxonium
ionokat:
25. Meszegetes
Sziikseges anyagok: marvany vagy meszko, desztillalt viz, fenolftaleinoldat,
eszkozok: esipesz, Bunsen-ego, kemcsd 2 db.
Vegrehajtas
Kis darab marvanyt vagy meszkovet dobjunk kemcsobe, ontsiink ra desztil
lalt vizet, csopogtessunk hozza 2-3 esepp fenolftaleinoldatot, valtozast nem
eszleliink.
420
Egy kis marvanydarabkat fogjunk meg tegelyfogo csipesszel, tartsuk erosen

fuvo langba, es 2-3 percig izzitsuk. Lehiiles utan dobjuk a kiizzitott anyagot
desztillalt vizet tartalmazo kemcsobe. Razzuk ossze a kemcso tartalmat, adjunk
hozza 2-3 csepp fenolftaleint, az oldat megvorosodik.
Magyarazat
A kalcium-karbonat magasabb homersekleten elbomlik:
CaC0 3
CaO + CO 2 ,
A keletkezo kalcium-oxid reakcioba lep a vizzel:
CaO + H 20 = Ca(OHh.
A kiserlet koriilmenyei kozott termeszetesen csak a marvany kiilso retege
alakul at.
26. A tojashej osszetetelenek vizsgalata

Sziikseges anyagok: tojashej, desztillalt viz, fenolftaleinoldat, 2 mol/dm?
eszkozok: csipesz, Bunsen-ego, diavetito, haromrekeszes kiivetta, iivegbot.
Vegrehajtas
A kiivetta egyik rekeszebe ontsimk 2 mol/drrr' koncentracioju sosavoldatot,
a masik kettobe desztillalt vizet es 1-2 csepp fenolftaleinoldatot. A sosavba
tegyiink kis tojashej darabokat. Az egyik desztillalt vizes rekeszbe is tegyiink
tojashejat. Egy kisebb darab tojashejat fogjunk meg csipesszel, tartsuk a Bun
sen-ego langjaba, izzitsuk 2-3 percig. Lehfiles utan a kiizzitott tojashejat tegyiik
a kiivetta harmadik rekeszebe, Figyeljiik meg, hogy a tojashej pezsqes kiizben
reaqal a sosaooal. A kozepso reszben ahol az eredeti tojashej van a desztillalt
vizben, nem tortenik valtozas, a kiizzitott tojashej koriil pedig az oldat mequorii
siidik.
Magyarazat
A tojashej hevitesekor atrnenetileg megfeketedik a szerves anyagokbol kivalo
szentol. A tojashej jelentos mennyisegben tartalmaz kalcium-karbonatot. Izzitds
utdn feher, lyukacsos szerkezetii anyag marad vissza, amelynek nagy resze
kalcium-oxid. A tojashej kalcium-karbonat tartalma reagal a s6savval:
,I
CaC0 3+2HCI =
CaCI 2+C02+Hi O.
Megjegyzes
Kiegeszithetjiik a kiserletet azzal, hogy a tojashej kalciumtartalmat lanofes
tessel is kimutatjuk. A kalcium teglavorosre festi a langot.
421
27. Meszoltas
Sziikseges anyagok: egetett mesz, desztillalt viz,
eszkozok: porcelantal, kihuzott vegti iivegcso, iivegbot, vegyszeres kanal,
50 cm 3-es fOzopohar 2 db, termoszkop.
Vegrehajtas
Tegyiink dio nagysagu frissen egetett meszet a porcelantalba, majd csopogtes
sunk ra 5-6 csepp vizet. Figyeljiik meg, hogy az egetett mesz maqaba szivja a
oizet, majd lassan repedezni kezd. Ujabb nehany csepp viz hatasara erosen
felmeleqszik, gozolog. Ezutan kis reszletekben addig csepegtessiink ra vizet, mig
az anyag szarazjeher porra esik szet. Ez az ugynevezett szdrazra oltott mesz.
A porra oltott meszet osszuk harom reszre (ket kb. egyenlo es egy kisebb
tornegure), a ket nagyobb tomegii reszt sz6rjuk egy-egy fOzopoharba, majd az
egyik poharba keves, a masikba sok vizet ontsunk. Ovegbottal keverjiik meg
a poharak tartalmat. Demonstracios homerovel merjiik meg a kiindulasi viz es
a keletkezo oldatok homersekletet.
A termoszkop kemcsovebe tegyiink egy keyes porra oltott meszet, adjunk
hozza 5 cm ' vizet, zarjuk le az edenyt, figyeljiik meg a folyadeknivo elmozdu
lasat,
Magyarazat
A kalcium-oxid (egetett mesz) erosen neduszioo anyag, Vizzel hevesen, hofej
lodes kozben egyesiil:
CaO + H 20
= Ca(OHh,
/:iH =
63,5 kJ/mol.
Ez a folyamat a meszoltas. A viztartalomtol fliggoen megkiilonboztetunk

meszpepet, mesztejet, a viztiszta oldatot pedig meszes viznek nevezziik.
Mind a homero, mind a termoszkop mutatja, hogy a folyamat erosen exo
term, ezert nagyobb mennyisegben kellii ovatossaggal kell oeqezni a meszoltdst.
A kereskedelemben kaphato Ca(OHh neve: mesz-hidrat.
28. A habarcs kotese
Sziikseges anyagok: egetett mesz, homok, marvany, sosav, iiveggyapot, ken
say,
eszkozok: katalizatorcso, ket egyfuratu dugo iivegcsovel, gazfejlesztokeszii
lek, Bunsen-ego, Bunsen-allvany dioval es csofogoval, azbesztes drothalo, vas
haromlab, gazmoso,
422
Vegrehajtas
to g egetett meszet keyes vizzel megoltunk, majd annyi vizet adunk hozza,
hogy suru pep keletkezzek, A pephez addig keverjiink homokot, amig suru
masszat nem kapunk. Az igy kapott habaresot az azbesztes drothalora kiterit
jiik, es kis langgal melegitve megszaritjuk, A szaraz anyagot torjiik borsoszem
nagysagu darabokra, majd ezzel toltsiik meg lazan a katalizatorcsovet. A eso
ket vegere tegyiink iiveggyapot dugot, majd zarjuk le az egyfuratu, iivegcsovel
ellatott dugokkal a eso ket veget. A cso egyik vegehez kapesoljunk tomeny
kensavas gazmoso palaekot, ezen keresztiil inditsuk meg a szen-dioxid aramla
sat. Figyeljiik meg, hogy nehany perc alatt a csiifelmeleqszik, a hidegebb vegen
pedig vizcseppek rakodnak a falra.
iiveggyapot
5.7. abra. Habarcs kotese
Magyaruat
A habarcs kalcium-hidroxid tartalma reakci6ba lep a, levego szen-dioxid
tartalmaval:
A frissen vakolt helyisegekben a szen-dioxid-koncentracio megnovelese celja

b61 szoktak kokszot egetni. Afal ugynevezett .Izzadasa" pedig a reakcioegyen
lethen is feltiintetett viz kepzodesevel magyarazhato,
29. A meuk6 szentartalmanak kinyerese

Sziikseges anyagok: kalcium-karbonat-por, magneziumpor, magneziumsza
lag, 2 mol/dm" koncentracioju sosavoldat,
eszkozok: porcelantal, vas haromlab, azbesztes drothalo, vegyszeres kanal,

Bunsen-ego, tolcser, szfiropapir, vasallvany karikaval, 100 cnr'-es fOzopohar
2 db.
423
Vegrehajtas
Porcelantalban keverjiink ossze kb. 2 g kalcium-karbonat port es 2 g magne
ziumport. Szorjuk a kevereket a vas haromlabra helyezett azbesztes drothalora,
tegyiink a kupae kozepebe 4-5 em hosszti magneziumszalagot, Gyujtsuk meg
a magneziumszalagot a Bunsen-ego langjaval, es lepjunk hatra. A keverek vakito
fennyel lep reakcioba, A kihult egestermeket szorjuk a fOzopohlirba, ontsimk
ra 50 em? sosavoldatot, es kevergessiik. Sziirjiik meg az oldatot, majd mutassuk
meg a sziiropapiron visszamarado szenet.
Magyarbat
A rnagnezium erelyes redukaloszer, ezert reakcioba lep a kalcium-karbonat
tal. A visszamarado fem-oxidok sosavval feloldhatok, igy elemi szen marad
vissza a szflropapiron. A reakcioegyenletek a kovetkezok:
CaC0 3 + 2 Mg = C + CaO + 2 MgO,
CaO + 2 HCI = CaCl 2 + H 20,
MgO + 2 HCl = MgCl z + H 20.
30. Kalcium-hidroxid reakci6ja szen-dioxiddal

Sziikseges anyagok: telitett meszes viz, szen-dioxid, fenolftaleinindikator,
eszkozOk: gazfejleszto berendezes, 200 em 3-es fOzopohar, kihuzott vegii iiveg

cso, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo.
Vegrehajtas
A fozopoharat felig toltsuk meg telitett (de nem zavaros) meszes vizzel,
adjunk hozza 3-4 esepp fenolftaleint.
A gazfejleszto kesziilekbol vezessiink
szen-dioxidot az oldatba. Figyeljiik
meg, hogy az oldat eloszor meqzaua
2
f1t.-:;:::::.=-~=" cO
rosodik, a voros szin eltiatik, majd
I
tovabbi szen-dioxid hatasara kitisz
tul. A kitisztult oldatot tegyiik fel a
vas haromlabra es forraljuk. Az 01
dat ismet zaoarossd oalik,
Igg:ca
p"!
(OR)]
+fenolftalein
5.8. dbra. Kalcium-hidroxid reakci6ja szen

dioxiddal
424
Magyarazat
A szen-dioxid reakcioba lep az oldatban levo hidroxidionokkal:
CO2+OH
HCO;-+OH-
HCO;-,
~ CO~-+H20.
A kalciumionok a karbonationokkal rosszul oldodo kalcium-karbonatta

alakulnak:
Ca2+ + CO~- = CaC0 3

A szen-dioxid feleslegeben a kalcium-karbonat atalakul kalcium-hidrogen
karbonatta es feloldodik:
CaC0 3 + CO 2+ H 20
Ca2+ + HCO;-.
Forralaskor az utobbi egyensuly tolodik el az also nyil iranyaba, igy ismet

kivalik a kalcium-karbonat az oldatbol, Ezek a kemiai folyamatok jatszodnak
Ie a termeszetben a meszko feloldasakor es a cseppko kepzodesekor.
31. Kalcium-bidroxid reakcf6ja szen-dioxiddal

(flHmikro tanul6kiserlet)
Sziikseges anyagok: meszko, sosav, telitett meszes viz, fenolftalein,
eszkozok: felmikro oldalcsoves kemcso, szemcseppento, derekszogben meg
hajlitott Iivegcso, borszeszego, felmikro fozopohar.
Vegrehajtas
A felmikro fozopoharat toltsiik meg felig meszes vizzel, adjunk hozza 1-2
csepp fenolftaleint. Az oldalcsoves kemcsobe szorjunk 2-3 darab borso nagysa
gu meszkovet, a szemcseppentobe szivjunk fell: 1 higitasu sosavoldatot. Gumi
gyiiriivel kapcsoljunk a kemcso elvezeto csovehez derekszogben meghajlitott,
kihuzott vegii iivegcsovet, Az iivegcso veget vezessiika meszes vizbe. Lassu
iitemben csepegtessiik a sosavat a meszkore, es addig vezessiik a szen-dioxidot
az oldatba, mig a kivalo feher csapadek feloldodik. Ezutan forraljuk fel az
oldatot.
425
32. A kemeny
es a taigy viz osszehasonlitlisa
Sziikseges anyagok: csapviz (kutviz), desztillalt viz, kalcium-klorid, magnezi

um-szulfat, natrium-karbonat (vagy trinatrium-foszfat), szappanforgacs,
eszkozok: nagymereni kemcso dugoval 3 db, vegyszeres kanal.
Vegrehajtlis
Az elso kemcsobe ontsiink csapvizet (vagy kutvizet), a masodikba olyan vizet,
amelyben elozetesen keves kalcium-kloridot es magnezium-szulfatot oldottunk
fel, a harmadikba desztillalt vizet. Mindegyikbe szorjunk egy kanalhegynyi
szappanforgacsot, zarjuk Ie dugoval es erelyesen razzuk ossze a kemcsovek
tartalmat. Figyeljiik meg, hogy a szappan a desztillalt vizben eriisen habzik, a
csapvizben kevesbe, a kemeny vizben pediq feher, pelyhes csapadek kepzodik.
A csapvizet tartalmazo kemcsobe szorjunk egy keves natrium-karbonatot (vagy
trisot), ismet razzuk ossze a kemcso tartalmat, figyeljiik meg, hogy a szappan
habzasa erosebbe valik.
Magyarlizat
A szappant alkoto Na-sztearat es Na-palmitat hosszu szenlancu anionjai a
kemeny vizben talalhato kalcium- es magneziumionokkal oldhatatlan csapade
kot kepeznek:
2 C 1 7H 3SCOO- +Ca 2 + = (C 1 7H 3SCOOhCa.
A kemiai vizlizgyitas lenyege az, hogy karbonat- vagy foszfationnal kicsapjuk
a kemenyvizben levo kalcium- es magneziumionokat:
Ca2+ + CO~ - = CaC0 3,
3 Mg2+ + 2 PO~- = Mg3(P04h.
Megjegyzes
Minthogy a kiserlet veszelytelen, gyorsan elvegezheto, olcso vegyszerek sziik
segesek hozza, ezert nagyon alkalmas arra, hogy kemcsomeretben csoportmun
kmial a tanulok vegezzek el.
33. A gipsz kristlilyvizenek kimutatasa
Sziikseges anyagok: kristalyos gipsz,
eszkozok: kemcsd, kemcsofogo, vegyszeres kanal, Bunsen-ego.
Vegrebajtlis
Szorjunk egy kanalnyi gipszet szaraz kemcsobe, hevitsiik gyengen Bunsen
ego langjaval. Figyeljiik meg, hogy a kemcso felso reszen vizcseppek rakodnak
Ie a falra.
426
Magyaraizat
A kristalyos gipsz keplete: CaS0 4 . 2 H 20, hevitve 107 "Cson kristalyvizenek
haromnegyed reszet elvesziti es ugynevezett egetett gipssze alakul:
CaS04' 2 H 2 0 - C a S 0 4 ' 1/2 H 20+ 1,5 H 20.
Megjegyzes
Mivel a vizcseppek csak kozelrol lathatok jol, ezert hatekonyabb tanulokiser
letkent elvegeztetni ezt a kiserletet is.
34. Gipszontes
Sziikseges aoyagok: egetett gipsz, lenolaj, viz,
eszkozok: porcelantal, oraiiveg, vegyszeres kanal, erme, kes,
Vegrehajtas
Egy penzermet (vagy mas jol kidomborodo mintaju ermet) vekonyan von
junk be lenolajjal, majd tegyiik oraiivegre, Kb. I g egetett gipszhez adjunk annyi
vizet, hogy siirii pepet kapjunk, majd ontsiik a pepet az ermere, Varjuk meg,
amig a pep megszilardul, kozben figyeljiik meg, hogy ez hifejliidessel jar. A szi
lard ontvenyt vegyiik Ie az orauvegrol, emeljiik ki az ermet kes hegyevel az
ontvenybol. Mutassuk be, hogy igy negativot kapunk a targyrol.
Magyaraizat
Az egetett gipsz molonkent 1/2 mol vizet tartalmaz, a vizes pep molonkent
1,5 mol vizet vesz fel, es exoterm folyamatban kristalyos gipssze alakulva
megszilardul,
35. Langfestes alkalifdldfemekkel

Sziikseges aoyagok: kalcium-klorid, stroncium-klorid, barium-klorid, I: I
terfogataranyban higitott sosav, cink,
eszkozOk: porcelantegely 3 db, Bunsen-ego, iivegbot, vegyszeres kanal,
Vegrebajtas
A porcelantegelyekbe ontsiink kb. 2 em 3 I : I terfogataranyban higitott sosav
oldatot, majd szorjunk bele borsoszem nagysagu szilard kalcium-, stroncium-,
illetve barium-kloridot, keverjiik meg iivegbottal az oldatokat, majd mindegyik
cseszebe dobjunk kis darab cinket. Az oldatbol tavozo hidrogengaz role tartsuk
vizszintes helyzetben a nemvilagito Bunsen-langot.
427
l~stHa+M"
...;......
5.9. libra. Langfestes alkliliffildfemekkel
vagySTCll ,
vagyBaCl l
Zn
Figyeljiik meg, hogy a kalcium teqlavorosre, a stroncium biboroorosre, a

barium pedig zoldre festi a langot,
A magneziumvegyiiletek nem festik a langot.
Megjegyzes
Az 5.7. kiserletben mas kivitelezesi moddal irtuk Ie a langfestest, az alkali fold
femek eseteben is alkalmazhatjuk azt a megoldast is. Tovabba megjegyezziik,
hogy platinakaccsal is bemutathato barmelyik fern langfestese, mert maga a
platina nem festi a langot.
5.3 Az aluminium es vegyiiletei

36. Az aluminium "rozsdasodasa"
SzUkseges anyagok: aluminiurndrot (vagy aluminiumpohar vagy alufolia
darab), I tomegjs-os higany(II)-klorid-oldat,
eszkozok: kemcso, csipesz, 6raiiveg, torloruha.
Vegrehajtlis
Toltsuk meg a kemcsovet felig 1 tomegx-os higany(II)-klorid-oldattal, te
gyiik az aluminiumdrotot az oldatba, es tartsuk ott 2-3 percig. Csipesszel
vegyiik ki az oldatbol, oblitsuk le vizzel, toroljuk szarazra es tegyiik az 6raiiveg
reo Figyeljiik meg 2-3 perc mulva az aluminium feluletet: feher, pelyhes .sza
kdll"
ki az aluminiumon, ha letoroljiik, nehany perc mulva ismet megjelenik.
Ha alufoliaval vegezziik a kiserletet, akkor nemcsak a szakallasodast latjuk,
hanem azt, hogy nehany perc alatt sok-sok apro lyuk lesz a folian.
Ha poharral mutatjuk be a kiserletet, akkor a higany(II)-klorid-oldattal
aztassuk beliilrol a poharat 2-3 percig, majd kiontjuk az oldatot, kioblitjiik a
poharat. Nehany perc mulva jelentos mennyisegti aluminium-oxid port razha
tunk ki a poharbol.
Azt is megmutathatjuk, hogy az oxidacios folyamatot ugy allithatjuk meg,
hogy koncentrdlt saletromsamial kioblitjuk a poharat.
no
428
Magyarazat
Az aluminium feliileten osszefiiggo oxidreteg alakul ki, amely megvedi az
alatta levo femet a kiilso hatasoktol, Ha ezt az oxidreteget megbontjuk, a fern
igen gyorsan oxidalodik. A higany(II)-klorid (mas neven szublimdt) a vizben
savasan hidrolizal, a gyengen savas oldat oldja az aluminium-oxidot:
Ahol az oxidreteg leoldodik, ott az aluminium reakcioba lep a higanyionok

kal is:
2 Al + 3 Hg2+ = 2 A13 + + 3 Hg.
A kivalo higany oldja az aluminiumot, igy amalqdmcseppek alakulnak ki a
feliileten. Az amalgamban oldott aluminium gyorsan reagal a levego oxigenje
vel:
2 Al + 3 O 2 = 2 A1 20 3
Az oxidalodott aluminiumatomok helyett ujabbak oldodnak a higanyban,
majd ezek is oxidalodnak, igy az aluminium korrozioja folyamatossa valik.
A tomeny saletromsao passzioalja az aluminiumot, kialakitja az osszeftiggo
oxidreteget a feliileten, ezert szfinik meg hatasara a korrozio.
Megjegyzes
Vigyazat! A higany(II)-klorid igen eros mereq, ezert csak a tanar dolgozzon
vele, es a gondosan bezart meregszekrenyben tartsuk!
Az aluminium oxidacioja olyan mertekben exoterm folyamat, hogy ha a
termoszkop szaraz kemcsovebe tessziik a higany-kloridos kezeles utan a foliat,
akkor a folyadeknivo elmozdulasaval szemleletesen mutathatjuk a felmelege
dest.
37. Az aluminium oxidaciojanak bemutataisa diavetit6vel

Sznkseges anyagok: aluminiumdrot, higany(I1)-klorid-oldat, viz,
eszkozok: diavetito (irasvetite is lehet), ketrekeszes kiivetta, csipesz, torloru
ha, kemcso,
Vegrebajtais
A kiivetta egyik rekeszet toltsiik meg I tomegjs-os higany(II)-klorid-oldattal,
a masikat hagyjuk iiresen. Martsuk az aluminiumdrotot csipesszel fogva kb. 20
masodpercre az oldatba, majd oblitsiik Ie vizzel, totoljiik szarazra es helyezziik
I
f
429
az iires rekeszbe. kivetitve megfigyelhetjiik, hogy a drot feliileten azonnal meqin

dul a laza oxidreteq kialakuldsa, amely fokozatosan novekszik, majd lepereg a
kiivetta aljara.
Vegezhetjiik a kiserletet ugy is, hogy a higany-kloridos kezelest a kemcsoben
csinaljuk, majd a kiivetta egyik rekeszebe egy darabka kezelt drotot, a masikba
oxidreteggel rendelkezot tesziink, es megfigyeltetjiik, hogy esak az egyik valto
zik. A kivetitest irasvetitovel is vegezhetjiik.
Megjegyzes
A kivetites elonye, hogy messzirol is jol latszik az aluminium-oxid kepzodese,
illetve az, hogy a fern feliileten valtozas megy vegbe, de hatranya, hogy mint
minden atlatszatlan anyag feketen jelenik meg a kepernyon az aluminium-oxid,
38. Vizbontais aluminiummal

SzUkseges anyagok: aluminiumdrot vagy lemez, I tomegjs-os higany(II)-klo
rid-oldat, desztillalt viz, fenolftaleinoldat,
eszkozok: 400 cm/-es fozopohar, kemcso 2 db, esipesz, torloruha.
Vegrehajtas
Kb. 5 em hosszu aluminiumdrotot (vagy keskeny lemezt) kemcsoben 1-2 per
eig aztassunk higany(II)-klorid-oldatban, majd vegyiik ki esipesszel, oblitsiik Ie
desztillalt vizzel, toroljiik meg. A fOz6poharat toltsiik meg felig desztillalt vizzel,
adjunk hozza 3-4 esepp fenolftaleinoldatot. Vizzel telt kemcsovet a szajaval le
fele allitsunk a fOzopohlirba, esipesszel helyezziik az aluminiumdrotot a kemcso
szaja ala. Figyeltessiik meg, hogy a fern feliileten gazkepzddes kezdodik, nehany
perc alatt a kemcso egy resze megtelik gazzal, kozben a folyadek zavaros lesz, a
fenolftalein megfelelo koncentracio eseten enyhen rozsaszin lesz.
Magyarazat
Az amalgamban oldott aluminiumatomok a vizzel reakcioba lepnek:

2 AI + 6 H 2 0 = 2 AI(OHh + 3 H 2
Az aluminium-hidroxid vizben oldhatatlan, feher csapadek.
430
39. Az aluminium vizbontasanak kivetitese

Sziikseges anyagok: aluminiumdrot, higany(II)-klorid-oldat, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso, kristalyositocsesze, felmikro kemcso 2 db, esipesz, torlo
ruha, irasvetito,
Vegrehajtas
Vagjunk Ie 2 darab 3 em hosszu aluminiumdrotot, az egyiket tegyiik a
kemcsobe toltott I tomegjs-os szublimatoldatba, tartsuk ott 2-3 percig, majd
vegyiik ki, oblitsiik Ie es toroljiik meg. A kristalyositocseszebe ontsunk annyi
desztillalt vizet, hogy a belefektetett felmikro kemcsovet elfedje. A kemcsoveket
toltsiik tele vizzel, ugy fektessiik Ie egymassal parhuzamosan a kristalyositocse
szebe, Tegyiik a ket kemcsobe a ket aluminiumdarabkat, es hasonlitsuk ossze,
mit tapasztalunk.
A higany-kloriddal kezelt aluminium bontja a vizet, a fejlodo hidrogen meg
tolti a kis kemcsovet, az oxidreteggel boritott fern nem reagal.
40. Aluminium oldasa savban es higban

SzUkseges anyagok: aluminiumreszelek, I : I terfogataranyban higitott sosav,
4 mol/dm ' koncentracioju natrium-hidroxid-oldat,

eszkozok: kemcso parafa dugoval, amelyben kihuzott vegu iivegcso van 2 db,
Bunsen-allvany 2 db kemcsofogoval, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Mindket kemcsobe sz6rjunk kis kanalnyi aluminiumreszeleket, fogjuk be a
kemcsoveket az allvanyra felszerelt fogokba, egymastol elforditva, Az egyik
kemcsobe toltsiink kb. 5 em" I : I aranyban higitott sosavoldatot, a masikba
4mol/dm 3 koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot. Mindket kemcsovet dugjuk
be olyan egyfuratu dugoval, amelyben kihuzott vegu iivegcso van. Amikor a
pezsges mar heves, tartsunk ego gyujtopalcat az iivegcsovek vegehez, Az eltavo
z6 hidroqen meqqyullad.
Magyarazat
Az aluminium savakban es Iugokban egyarant hidrogenfejlodes kozben 01d6
dik:
2AI+6H 30+ = 2AI3++3H 2+6H20,

2Al+20H-+6H 20 = 2[AI(OH)4]-+3H 2
A natrium-hidroxidban keletkezo komplexvegyiilet neve: ndtrium-tetrahidro
xo-alumindt.
431
Megjegyzes
Elofordulhat, hogy a vedo oxidreteg miatt esak lassan indul meg az oldodas.
Melegiteni azert nem erdemes a kemcsoveket, mert amikor megindul a reakcio,
, akkor jelentos mennyisegfi ho szabadul fel, igy tid hevesse valhat a pezsges,
. kifuthat az old at a kemcscbol.
Ugyanezt a vizsgalatot parhuzarnosan uasreszelekkel is elvegezhetjiik. Itt azt
tapasztaljuk, hogy a vas esak savban oldodik, higban nem. Ezzel elokeszitjiik
a timfoldgyartas kemiai folyamatainak targyalasat,
A reakciokat kristalyositocseszeben vegezve es kioetitoe, a buborekoldst umol
rol is ltitjak a tanulok, de a kepzodo hidrogent igy meggyujtani nem tudjuk.
41. Az aluminium-hidroxid reakci6ja san'al
es luggal
Sziikseges anyagok: 0,5 mol/dm? koncentracioju aluminium-szulfat-oldat,

2 mol/dm? koncentracioju sosav- es natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: kemcso 2 db, Bunsen-allvany 2 db kemcsofogoval (vagy 100em 3-es
fOzopohar 2 db).
Vegrebajtas
Mindket kemcsobe ontsimk kb. 8 em? 0,5 mol/dm" koncentraciojii alumini
um-szulfat-oldatot, majd ovatosan addig adjunk az oldatokhoz natrium-hidro
xid-oldatot, mig feher csapadek valik Ie a ket kemcsoben, Ezutan az egyik
kemcso tartalmahoz feleslegben adjunk natrium-hidroxid-oldatot, az oldat ki
tisztul, a csapadek feloldodik. A masik kemcsoben leva csapadekhoz adjunk 2
mol/dm? koncentracioju sosavoldatot, itt is feloldodik a csapadek.
Magyarazat
Az aluminium-hidroxid vizben nem oldodo, feher csapadek:
AI3+ + 3 OH - ~ Al(OHh.
A vegyiilet amfoter, mert lug feleslegben is es savban is feloldodik:
Al(OHh+OH-
Al(OHh + 3 H 3 0 +
[Al(OH)4]-'
AI3+ + 6 H 2 0 .
Megjegyzes
A kiserletet felmikro meretben tanulokiserletkent is elvegeztethetjiik.
432
42. Aluminiumtermit
Sziikseges anyagok: vas(III)-oxid, aluminiumpor, vaspor, kalium-permanga
mit, magneziumpor, magneziumszalag, glieerin,
eszkozok: konzervdoboz, viragcserep, vas haromlab, homokkal telt tal, Bun
sen-ego, porcelanrnozsar, vegyszeres kanal,
Vegrehajtas
Porcelanmozsarban alaposan keverjiink
ossze 30 g vas(III)-oxidot es 8 g alumini
umport, majd a kevereket tegyiik a kon
zervdoboz aljara. A keverek kozepebe csi
naljunk bernelyedest, ahova a kovetkezo
gyujtokevereket tessziik: I g vasport ossze
l U_ijiIt11-tt- termitkeverek
keverimk I g elporitott kalium-permanga
nattal, majd a gyujtokeverekre I g magne
ziumport szorunk, a kozepebe pedig 5-6 em
viz
hosszu magneziumszalagot szurunk.
homokfurdo
A konzervdobozt a vas haromlabra alli
tott.viragcserep kozepere tessziik, a vas ha
romlab ala homokkal telt talat helyeziink,
5.10. abra. Aluminiumtennit
amelynek a kozepen vizzel telt fern tal van.
A kiserletet lehetoleg jol szivojulke alatt
vegezzuk!
Gyujtsuk meg Bunsen-egovel a magneziumszalagot, majd lepjunk hatra!
Az ego magneziumszalag hatasara eloszor a gyujtokeverek gyullad meg, majd
megindul a termit reakcio, amely nagy hOfejlOdesseljar, ezert szikrazast, 2(}-30 em
magas Iangot latunk, A homerseklet az edenyben 2500 DC koriil van. A cserep
nyilasan at az izzo vas a vizes talba csopog, felmelegiti, sot elbontja a vizet, az
igy keletkezo durranogaz meg is gyuIladhat a viz felszinen. A keletkezo kihiilt
vasdarabot mutassuk meg a tanuloknak,
Magyarazat
A femaluminium redukalo hatasu, az exigent egyes vegyiiletekbol is elvonja.
Ezt hasznaljak a femkohaszatban egyes femek (pI. krom, mangan stb.) eloallita
sara:
2 Al + Fe203 = AI 203 + 2 Fe.
Az eljarast aluminotermidnak nevezik.
II
I
Megjegyzes
A reakcio megindulasahoz sziikseges homersekletet az elobb leirtnal egysze
nibb modon ugy is elerhetjiik, ha a gyujtokeverekre kiskanalnyi kalium
permanganatot szorunk, arra 2-3 esepp glicerint eseppentiink.
28
~7~
Kioerlet a kbnia tanitAsolhoz
433
43. Tfmso el6allitasa
Szukseges anyagok: kalium-szulfat, aluminium-szulfat, desztillalt viz,

eszkozok: kemcso 2 db, 50 crrr'<es fOzopohar, tolcser, szfiropapir, porcelan
mozsar, vegyszeres kanal, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Kalium- es aluminium-szulfatot finoman elporitunk porcelanmozsarban,
majd egy-egy kemcsoben telitett oldatot keszitiink a ket sobol. (Az oldekonysa
guk 20 "Cvon II g, illetve 36 g 100 g vizben.) Az oldatokat megsziirjtik, majd
a fozopoharban osszeontjuk. Ha szep kristalyokat akarunk kapni, akkor az
oldatot felmelegitjiik, es razkodasmentesen hagyjuk lehiilni.
Magyarazat
A ket oldat elegyebol kettos so: timso keletkezik: KAI(S04)2.12 H 20.
44. TimfOld el68llitasa bauxitbOl
Sziikseges anyagok: bauxit, 40 tomegjs-os natrium-hidroxid-oldat, 2 mol/dm!
eszkozok: 250 cnr'-es Erlenmeyer-lombik, 500 em 3-es fOzopohar 2 db, tolcser,
Bunsen-allvany karikaval, sziiropapir, iivegbot, femlap, Bunsen-ego, vas ha
romlab, azbesztes drothalo.
. Vegrehajtas
Az Erlenmeyer-Iombikba szorjunk 20-25 g porra tort bauxitot, ontsiink ra
kb. 20 em! 4O%-os natrium-hidroxid-oldatot. Helyezziik a lombikot a vas
haromlabra tett drothalora, es fOzziik az oldatot 10-12 perciq. Amikor az oldat
gozologni kezd sziintessiik meg a melegitest. A lehiilt oldatot redos sziiron
szurjiik meg. Mutassuk meg a szfiropapiron visszarnarado vorosbarna csapade
kat. A sziirletet gyiijtsiik ossze az egyik 500 cm 3-es fOzopoharban, majd vizzel
hlqitsuk kb. tizszeres terfogatra. Kevergetes kozben gyengen meleqltsiik, amig
csapadek nem valik ki az oldatbol, A csapadek kivalasat elosegithetjiik keves
reagens sosavoldat hozzaadasaval.
A csapadekos folyadekot szurjuk meg, a sziiropapiron maradt kocsonyas
anyagot tegyiik egy femlapra, izzitsuk ki, feher por marad vissza.
Magyaraizat
A bauxitbol a luggal valo fozeskor natrium-aluminat-oldat kepzOdik, a vas
oxid oldhatatlanul marad. Ez a miivelet a feltaras. Az anyaghigbol, azaz az
aluminatoldatbol kikevereskor a higitas es a beoltas hatasara kivalik a rosszul
oldodo aluminium-hidroxid, mas sz6val a timfbld-hidrat. Ezt izzitassal viztele
nitik (kalcinaljak), igy kapjak az alumlnium-oxidot, a timfoldet:
2 AI(OH)3
= AI 2 0 3 + 3 H 20 .
5.4 Az
on,
olom es vegyiileteik
45. On(II)ionok redukcioja cinkkel

Szukseges anyagok: kristalyos on(II)-klorid, koncentralt sosav, eink, desztil
hilt viz,
eszkozok: 200 cmt-es fozopohar, merohenger, Bunsen-ego, vas haromlab,
azbesztes drothalo, iivegbot, zsineg.
Vegrehajtas
A kiserlethez 0,2 mol/dm' koncentracioju on(II)-klorid-oldat sziikseges, ame
Iyet a kovetkezokeppen keszitimk: taramerlegen merjunk le 4,5 g Snel 2 H 20-t,
szorjuk a 200 em 3-es fozopoharba. Toltsiink ra 16 em? koncentralt sosavat,
forraljuk fel kevergetes kozben, majd desztillalt vizzel egeszitsiik ki az oldat
terfogatat 100 cm '-re.
Egy gomb alaku cinkgranulatumot kossimk ra egy zsineg- vagy cernadarabra
ugy, hogy az on-klorid oldat kozepere erjen. Rogzitsiik a zsineget iivegbotra.
Figyeljiik meg, hogy azonnal szemmel lathatoan meqindul az onkristalyok nove
kedese. Nehany perc alatt tobb em hosszusagot is elernek a kivalo kristalyok,
es csillogo "siindisznova" valtoztatjak a einkdarabot.
Magyarazat
A cink-cinkion rendszer standardpotencialja (- 0,76 V) lenyegesen negati
vabb ertek az on-ontlljion rendszerenel ( - 0,14 V), ezert a kovetkezo redoxifo
lyamat megy vegbe:
Sn 2+ + Zn = Sn + Zn 2+ .
46. On oldasa savban es lugban
Sziikseges anyagok: onreszelek, I: 1 terfogataranyban higitott sosav, 2 mol/drn 3

eszkozOk: kristalyositocsesze 2 db, merohenger, vegyszeres kanal, irasvetito.
Vegrebajt8s
Az egyik kristalyositocseszebe ontsiink 25 em" I: 1 aranyban higitott sosavat,
a masikba ugyanannyi 2 mol/dm? koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot,
Tegyiik a cseszeket az irasvetito munkaasztalara, es szorjunk mindket oldatba
kiskanalnyi onreszeleket, Figyeljiik meg, hogy mindket oldatban pezsgest, gaz
fejlodest eszleliink. Ha kemcsoben vegezziik a kiserletet, a fejlodo gtiz meggyUjt~
hato.
28
435
Magyarazat
Az on amfoter elem, savakban is es higokban is old6dik hidrogenfejlodes

kozben, Utalhatunk arra is, hogy az oxidalo hatasu savakkal (pI. saletromsav)
az on(ll)ion redoxireakcioba lep, ezert valasztottuk a sosavat, tovabba azert,
mert az on-klorid vizben oldodik:
Sn+2H 30+
= Snz++Hz+HzO,
Sn + 2 NaOH + 2 HzO
Naz [Sn(OH)4]+ Hz.
47. c)lomfa el6allitasa

Sziikseges anyagok: cinklemez, 0,5 tomegss-os olom-acetat-oldat,
eszkozok: 200 cm 3-es fozopohar, gyujtopalca, cerna.

Vegrehajtas
A fOzopoharat toltsuk meg 2j3-ad reszig 0,5 tomegx-os olom-acetat-oldattal,
A pohar tetejere tegyiik a gyujtopalcat, erre akasszuk ra a cinklemezt ugy, hogy
a lemez vege kb. 3 em tavolsagban legyen a pohar aljatol. (Meg latvanyosabb
a kiserlet, ha a cinkbol fenyofa alaku lemezt vagunk ki.)
Figyeljiik meg, hogy a lemezen azonnal megindul az 610m kivalasa, Az 610m
csillogo pikkelyek es tiik alakjaban rakodik a cinklemezre, a kepzodmenyt
Satumus jizjiznak is nevezik. A friss hoval befedett fenyofara emlekeztet a
jelenseg, ha fenyofa alakura vagjuk a lemezt.
Magyarazat
A eink-einkion rendszer standardpotencialja negativabb az 61om-61om(II)
ion rendszerenel, ezert
Pb z + + Zn = Pb+ Zn z + .
Megjegyzes
Ha az oldatot hosszabb ideig razkodasmentesen hagyjuk allni, a lemezre
kivalo olomkristalyok a pohar aljaig nonek, Nehany masodperc alatt is j61
lathato az olomkristalyok novekedese, ha a kiserletet diavetitovel kioetitjiik.
48. Az olom(II)-oxid redukcioja szennel

Sziikseges anyagok: 61om(II)-oxid, faszenpor,
eszkozok: vastegely, vas haromlab, agyagharomszog, Bunsen-ego, porcelan
mozsar, vegyszeres kanaI.
436
Vegrehajtas
5 g olomrlfj-oxidot keverjiink ossze a porcelanmozsarban 0,5 g finoman
elporitott faszennel, majd a kevereket szorjuk a vastegelybe, A tegelyt helyezziik
az agyagharomszogre, es erosen fuvo langgal izzitsuk 6-8 perciq. Lehiiles utan
figyeljiik meg a tegelyben levo olornrogoket,
Magyarazat
A szen magas homersekleten redukalja az olom-oxidot:
2 PbO + C = 2 Pb + CO 2 ,
49. On es c)lom otvozete

SzUkseges anyagok: on, olom, viz,
eszkozok: vastegely, vas haromlab, agyagharomszog, Bunsen-ego, vasdrot,
porcelantal, vaslemez.
Vegrehajtlis
Tegyiink a vastegelybe 6 g ont es 3 g olmot, helyezziik a tegelyt az agyagha
romszogre, melegitsiik Bunsen-egovel, mig a ket fern egynemii olvadekka ala
kul, kozben keverqessiik vasdrottal.
A kesz otvozetet ontsiik hideg vizzel telt porcelantalba, az ott azonnal meg
dermed.
Vastagabb vaslemezre helyezziink a kozepetol egyenlo tavolsagra kis darab
ont, olmot es a ketto otvozetet. A vaslap kozepet enyhen melegitsiik a Bunsen
egovel. Figyeljiik meg, hogy eloszor az otoozet olvad meg. majd az on, vegiil az
olom.
Magyarazat
A 75 tomeg% ont es 25 tomeg% olmot tartalmazo eutektikus otvozet olvadas
pontja 181 C, tehat alacsonyabb, mint a tiszta femeke, Az on olvadaspontja
232 C, az olome 327 "C. Az otvozet forrasztoon neven ismert a gyakorlatban.
,
I
!
I
5.5 A d-mezo femei es vegyiileteik

50. A vamidium kiilonbOzlS oxidlicios allapotai
Sziikseges anyagok: ammonium-metavanadat, 3 mol/dm! koncentracioju
kensavoldat, 3 tomegjs-os hidrogen-peroxid-oldat, nehany darab cink, natri
um-hidrogen-szulfit, 3 mol/dm? koncentracioju kensav, desztillalt viz,
eszkozok: 100 cm 3-es fOzopohar vagy lombik, kemcso 6 db, kemcsoallvany,
10 es 50 cmt-es merohenger, iivegbot, esipesz.
Vegrehajtlis
Taramerlegen merjiink Ie 3 g ammonium-metavanadatot (keplete: NH 4 V0 3 ),

sz6rjuk a fozopoharba, keyes desztillalt vizzel keszitsiink belole szuszpenzi6t,
majd adjunk hozza 50 em" 3 mol/dm? koncentracioju kensavoldatot, keverqetes
kozben, Ha teljes egeszeben nem oldodik fel az anyag, akkor az oldat tisztajaval
dolgozzunk tovabb. Ot kemcsobe toltsiink kb. 5-5 em? vanadatoldatot, allitsuk
sorba azokat a kemcsoallvanyban.
Az I. kemcsobe dobjunk I darabka cinket, es adjunk hozza 2 em 3 koncentralt
kensavat, Figyeljiik meg, hogy kb. 5 perc alatt az oldat szine oilaqos lilara
valtozik.
A 2. kemcsoben levo oldatba szinten dobjunk egy cinkdarabot, ha zold lesz
az oldat szine, akkor vegyiik ki esipesszel a cinket.
A 3. kemcsobe sz6rjunk kis kanalnyi natrium-hidrogen-szulfitot, figyeljiik
meg, hogy az oldat szine vililgoskekre valtozik.
A 4. kemcsoben hagyjuk az eredeti vilagossarga oldatot.
Az 5. kemcsoben natrium-hidrogen-szulfit hozzaadasaval allitsuk elo a vila
goskek szint, majd csopogtessunk az oldathoz hidrogen-peroxid-oldatot a vo
rosbama szin megjeleneseig,
Magyaraizat
A vanadiumatom kiilso hejainak az elektronkonfiguracioja: 4s 2 3d 3 , ezert
+ 5-tol + 2-ig valtozik az oxidacios szama.
A + 5-os oxidacios szamu allapot tobbfele ionban is elofordul: V0 3 + , VO;-,
es
-ionokban. Ezek az ionok sargak.
vo;- vor
Enyhe redukcio hatasara a kovetkezo folyamat megy vegbe:
VO;+4H++e- = V02++2H 20,
EO = +I,IOV.
A V0 2 + osszetetehi vanadilionban a vanadiumatom oxidacios szama +4. ez

az ion vizben vilagoskek.
438
Erelyesebb redukcio hatasara ujabb elektronfelvetel megy vegbe:

VO H + 2 H + + e = y3++H zO,
EO
+0,31 V.
A V 3 +-ion zold szinfi. Erelyes redukcio hatasara + 2-re csiikken az oxidacios

szdm, a V H -ion lila:
EO
-0,26 V.
51. A krom kiilonbOz6 oxidacios 8llapotai

Sziikseges anyagok: telitett kalium-dikromat-oldat, I: I terfogataranyban
higitott sosavoldat, dietil-eter, 3 tomegjs-os hidrogen-peroxid-oldat, koncent
ralt sosav, granulalt cink, 2 mol/dm' koncentracioju kensavoldat, 0,5 mol/dm?
koncentracioju vastllj-szulfat-oldat, desztillalt viz,
eszkozok: nagy kemcso, kemcso, vegyszeres kanal, kristalyositocsesze, szem
cseppento, Bunsen-ego, irasvetito.
vsegrehOt'\
aJ as
Ontsunk a kemcsobe nehany cm 3 telitett kalium-dikromat-oldatot, desztillalt
vizzel higitsuk a ketszeresere, Adjunk az oldathoz nehany csepp I : I higitasu
sosavoldatot, majd ontsiink hozza 2-3 ern" dietil-etert. Csopogtessiink a kemcso
tartalmahoz nehany csepp hidrogen-peroxid-oldatot, majd erelyesen razzuk
ossze a kemcso tartalrnat. Figyeljiik meg, hogy az eteres fazis kek szimi lesz.
Toltsiink a nagy kemcsobe kb. 20 em' dikromatoldatot, adjunk hozza 20 ern'
koncentralt sosavat es nehany darabka cinket. Az oldat szine zoldre, majd hosszabb
ido alatt kekre valtozik,
A masik eljaras: ontsiink a kristalyositocseszebe nehany ern? dikromatolda
tot, helyezziik az irasvetito kozepere azt. Adjunk az oldathoz nehany cm '
kensavoldatot, majd ugyanannyi vasrllj-szulfat-oldatot. Figyeljiik meg, hogy a
kiindulasi narancssdrqa oldat szine ziildre, majd kekre valtozik.
Magyarazat
A dikromationban (es a kromationban is) a kromatom oxidacios szama + 6.
Hidrogen-peroxid hatasara kek szinii peroxo-kromsao kepzodik, amely nagyon
bomlekony vegyiilet, eteres fazisban rovid ideig eltarthato, A peroxo-dikromat
anion osszetetele: CrZO~2' lenyegeben ebben is + 6 a kromatom oxidacios
szama, de ot peroxo-kotes van a molekulaban, ezert alias kozben elbomlik.
I
!
A Zn/Zn H rendszer standardpotencialja -0,76 V, ezert a cink nehany perc

alatt redukalja V Z +-ig az oldatban leva ionokat. A hidrogen-peroxid hatasara
VOi osszetetelfi: peroxi-vanadat-ion jon letre, amely vorosbarna. Ebben a
vanadium oxidacios szama + 7.
I!
439
A kloridion redukalja a dikromationt savas kozegben + 3-as oxidacios alia

potu, zold szinii kromion kepzodik:
Cr20~- +6 CI-
+ 14 H+
2 Cr3+ + 3 C1 2+7 H 20.
Cink hatasara savanyu kozegben tovabb megy a redukcio:

Zn+2 H+ = Zn2+ +2 H,
2 Cr3+ + 2 H = 2 Cr2+ + 2 H +.
A vas(II)ionok savas kozegben szinten redukaljak a + 6-os oxidacios szamu
kromatomot + Z-es oxidacios szamu allapotba, ezert lesz az oldat zold, majd
kek szinii.
Megjegyzes
Ha ken-hidrogent vezetiink a megsavanyitott oldatba, akkor is vegbemennek
a fenti redoxifolyamatok.
A Cr 2+-ion ok alias kozben gyorsan oxidalodnak Cr 3 +-ionokka.
52. A permanganation fokozatos redukcioja lugos kozegben

Sziikseges anyagok: 7 mol/dm? koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, kali
um-permanganat, 0,1 tomegss-os hidrogen-peroxid-oldat, tomeny hidrogen
peroxid, 6 mol/dm" koncentracioju eeetsav, jeg,
eszkozok: 600 em 3-es fOzopobar, kemcso 2 db, magneses kevero, 10 em 3-es
pipetta, 10 es 50 em 3-es merohenger.
Vegrehajtas
Ontsimk a fOzopobarba kb. 500 em! 0 'C-ra lehiitott natrium-hidroxid-olda
tot, tegyiik a poharat a magneses keverore, majd dobjunk bele nehany pici
kalium-permanganat-kristalyt, Kozben jegfiirdoben hiitsiink Ie 10 em" 0,1 to
meg%-os hidrogen-peroxid-oldatot, es pipettaval cseppenkent adagoljuk a per
manganatoldathoz, Figyeljiik meg a szinvaltozastl
Amikor az oldat szine zbld, vegyiink ki belole kb. 5 em 3-t egy kemcsobe es
ovatosan retegezziink ra ugyanolyan terfogatu 6 molos ecetsavat. A felso reteget
ovatosan keverjiik meg iivegbottaI.
Folytassuk a hidrogen-peroxid csopogteteset a fOzopobarban leva oldathoz,
mig az oldat vilagoskek nem lesz. Ebbol az oldatbol is vegyiink ki kb. 5 em 3-t
egy masik kemcsobe, retegezziink ra 5 em? ecetsavat. Ovatosan keverjiik meg
a felso reteget, majd adjunk tovabbi 5 cm ' eeetsavat hozza, Igy a kemcsoben
harem kiilonbozo szimi reteg lesz egymas fOlott.
Ha a fozopohar tartalmahoz tovabbi hidrogen-peroxidot adagolunk, akkor
az oldat narancssziniilesz. (Ha ezt az alia po tot gyorsan kivanjuk elerni, akkor
nehany esepp tomeny H 202-t adjunk az oldathoz.)
Magyarazat
A manganatom kiilso elektronhejainak a konfiguracioja 4s 2 3d s, ezert a

mangan oxidacios szarna + 7 es + 2 kozott valtozik. A reakciosor elso lepeseben
a lila szinii permanganation zold szinii manganationna redukalodik, igy a
mangan oxiddcios szdma + 7-rol + 6-ra csiikken:
2 MnO;+H 202 = 2MnO~-+02+2H+.
Ecetsav hatasara a manqanation diszproporcionalodik permanganat- es man
gan(II)ionna, minthogy ez utobbi szintelen, ezert a permanganation lila szine
jelenik meg a savas retegben:
5MnO~-+8H+ =
4MnO;+Mn2++4H 20.
A tovabbi hidrogen-peroxid hatasara a manganation redukalodik hipoman

qanationnd, amelyben a manqan oxiddcios szdma + 5, ez az ion kek:
2 MnO~ - + H 202
= 2 MnOl- + O 2 + 2 H +.
A hipomanganation csak 10 C alatt, erosen luges kozegben stabilis, mas

koriilmenyek kozott diszproporciondlodik. A hipomanganation oldatanak sava
nyitasakor a kovetkezo reakcio megy vegbe:
5MnOl-+16H+
= 2Mn 2++3 MnO;+8H 20.
Keveres hatasara a Mn 2 + es a MnO; -ionok szinproporcioval manganationna

alakulnak.
Vegiil a hipomanganation tovabb redukalodik, igy narancssarga szinii Mn0 2
jon letre, amelyben a manqdn oxidacios szdma + 4.
A kiserlet elemzesekor mutassunk ra arra is, hogy ebben a rendszerben a
hidroqen-peroxid redukaloszer.
H+
Mn 2+
szfntelen
M n 0 4-
HSO-
MnO
M 0
n 2
lila
MnO~-
zold
MnO;
~
2
_ Mn0
HS0 3
5.JJ. libra. Mangan atalakulasai kiilonbozo oxidacios allapotokba
441
L___._ _
53. A manganionok szinsk8laja irasvetit6vel kivetitve

Sziikseges anyagok: mangantllj-szulfat, kalium-permanganat, 6 mol/dm'
koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, 50 tomeg'zs-os natrium-hidroxid-oldat,
6 mol/dm! koncentracioju kensavoldat, natrium-szulfit, desztillalt viz,
eszkijzijk: kis mereni kristalyositocsesze 6 db, 150 em 3-as fozopohar 6 db, 100
em 3-as merohenger, vegyszeres kanal, szemcseppento 2 db, iivegbot, irasvetito.
Vegrebajt8s
2 g mangantllj-szulfatbol, 0,1 g kalium-permanganatbol es 2 g natrium-szul
fitb61 keszitsiink egyenkent kb, 100 em! oldatot desztillalt vizzel. Keszitsiink
tovabba nehany cm' 6 mol/dm" koncentracioju es 50 tornegjs-os natrium
hidroxid-oldatot, vegiil 6 mol/dm? koncentracioju kensavoldatot (ez ut6bbit
ugy kapjuk, ha a koncentralt kensavat haromszoros terfogatra higitjuk). Az
50 tomegjs-os natrium-hidroxid-oldatot elozetesen kiforralt es lehiitott desztil
lalt vizzel keszitsiik, mert kiilonben zavaros lesz.
A kristalyositocseszeket allitsuk sorba az irasvetito munkaasztalara helyezett
foliara, A cseszek ala irjuk fel az oxidacios szamokat sorban: + 2, + 3, + 4, + 5,
+6 es +7.
A + 2-es feliratu kristalyositocseszebe ontsunk nehany em! manganrllj-szul
fat-oldatot, mutassuk meg, hogy szintelen.
A + 3-as felirani talba is ontsunk nehany cm ' mangarullj-szulfat-oldatot,
majd kevergetes kozben adjunk hozza nehany esepp kensavat es annyi kalium
permanganat-oldatot, hogy az oldat rozsaszin legyen.
A + 4-es feliratu edenybe is toltsiink manganfllj-szulfat-oldatot, es keverge
tes nelkiil csopogtessiink hozza kalium-permanganat-oldatot, figyeljiik meg a
kivalo barna csapadekot,
A + 5-os felirani cseszebe ontsunk nehany em? permanganatoldatot es kb,
azonos terfogatu 50 tomegjs-os natrium-hidroxid-oldatot, mig a kek szin megje
lenik.
A + 6-os feliratu edenybe toltsiink keyes permanganatoldatot, adjunk hozza
nehany esepp 6 m610s natrium-hidroxid-oldatot, majd nehany esepp natrium
szulfit-oldatot, mig az oldat szine zoldre altozik.
A + Z-es feliratu edenybe toltsunk nehany em? lila permanganatoldatot.
Magyarazat
Az elozo kiserlethez hason16an itt is a mangan kulonbozo oxidacios szamu
allapotait allitjuk elo + 2-tol + 7-ig, igy kulonbozo szinii oldatokat kapunk,
esak a Mn2+ -ion szintelen. Szulfit-, illetve hidrogen-szulfit-ion hatasara savas
kozegben Mn z+ -ion kepzodeseig folyik az MnOi -ion redukcioja:
2MnOi+5HSOi+6H+ = 2Mn2++5HSOi+3H zO.
442
Lugos kozegben zold sziml manganationok kepzodnek:
2 Mn0 4 + SO~- + 2 OH-
= 2 MnO~- + SO~- + H 20.
A kiserletben kialakult szinek egy resze csak nehany percig valtozatlan, mert
diszproporciondlodds, illetve szlnproporcionalodas kovetkezteben tobbfele reak
cio megy vegbe, peldaul:

3MnO~-+4H+ =
MnO~- +
2 MnOi+Mn02+2H20,
MnOi = 2 MnO~-,
2MnO~-+4H+
MnO~-+2Mn02+2H20.
54. A vas reakcicija vizzel

Sziikseges anyagok: finom vaspor, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso, vegyszeres kanal, szemcseppento, egyfurani dugo kihuzott
vegii iivegcsovel, Bunsen-ego, vasallvany dioval es kemcsofogoval, gyujtopalca.
VegrehajtBs
Sz6rjunk a kerncso aljara ketujjnyi finom vasport, majd csopogtessiink ra Cr8
csepp vizet. Ezutan kb. 2 em vastag retegben sz6rjunk tovabbi vasport. A kern
cso nyilasaba tegyiik az egyfuratu dugot,
amelyben kihuzott vegii uvegcso van.
A kemcsovet ferden erositsiik allvanyba, a
szaraz vaspor felso reszet melegitsiik Bun
sen-egovel. Eros lang hatasara 1-2 perc
rmilva az tivegcso vegehez tartott ego gylijt6
palcaval a fejlOdo hidrogen meggyujthato,
5.12. dbra. Vas reakci6ja vizzel
Magyarazat
A melegites hatasara a viz gozze alakul, a goz athalad az izz6 vasporon, amely
redukalja azt:
3 Fe+4 H 20 = Fe304 +4 H 2.
A reakcio csak 570C folott megy vegbe.
Megjegyzes
Fiqyeljiink a viz mennyiseqere, mert ha sok a viz a kemcsoben, akkor a

kiaramlo vizgoz eloltja a hidrogent. Ha a vaspor retege vekony vagy a homer
seklet nem eleg magas, akkor a redukcio nem jatszodik Ie.
I
!
I
I
II
i
443
l __
55. A vas reakci6ja savakkal

Sziikseges anyagok: 2 rnol/dm ' koncentracioju sosav- es kensavoldat, kon
centralt kensav, vasdrot vagy vasforgacs,
eszkozok: kemcso 5 db, vegyszeres kanal, gyujtopalca, tolcser, vatta.
Vegrehajtas
Ket kemcsobe ontsiink 8-10 em? 2 mol/dm' koncentracioju sosavat, ilIetve
kensavat, a harmadikba ontsimk vizmentes kensavat, majd mindegyikbe szor
junk kis kanalnyi vasreszeleket. Figyeljiik meg, hogy az elso ket kemcsoben
elenk pezsqest eszleliink, a harmadikban viszont nines gazfejlodes,
A feloldodas utan az elso ket kemcso tartalmat sziirjiik vattacsomon keresz
tiil, figyeljiik meg, hogy a vattan fekete szenszemcsek vannak a sziires utan.
Magyarazat
A Fe/Fe2+ rendszer standardpotencialja - 0,44 V, ezert az asvanyi savakban
hidrogenfejlodes kozben oldodik a vas:
Fe+ 2 H 3 0 +
= Fe2+ + H 2 + 2 H 2 0 .
Az oxidalo tomeny savakban (saletromsav, vizmentes kensav) a vas nem

oldodik, mert a feliileten osszefiiggo vedooxidreteg alakul ki, azt mondjuk, a vas
passzioalodik, Ugyanezt tapasztaljuk, ha kobaltot tesziink ezekbe a savakba.
A vas mindig tartalmaz tobb-kevesebb szenet, a savas oldaskor ezek a szenre
szecskek valtozatlanul maradnak, ezt latjuk a sziires utan a vattan.
56. A nyalban lev6 tiocianation kimutatasa

Sziikseges anyagok: 0,1 tomegjs-os vas(III)-klorid-oldat, I mol/dm' koneent
racioju ammonium-tiocianat-oldat, 2 mol/dm" tomenysegti sosavoldat, nyal,
eszkozok: kemcso 2db, szemcseppento 2 db..
Vegrehajtas
2 em" vas(III)-klorid-oldathoz adjunk azonos terfogatu sosavoldatot, esepeg
tessiink hozza ammonium-tiocianat-oldatot, mig a folyadek elenk voros lesz.
A masik kemcsoben I em? nyalhoz adjunk 2 em" sosavat, majd a voros szin
megjeleneseig csepegtessiink hozza vas(III)-klorid-oldatot.
Magyarazat
A tiocianationelofordul az el6 szervezetben, igy peldaul az emberi es allati
nyalban, tovabba nehany novenyben (pI. a hagymaban), A vas(III)ionok a
tiocianationokkal eJenkvoros, rosszul disszocialo vegyiiletet kepeznek:
Fe3+ + 3 SCN- = Fe(SCNh.
444
57. A l'as(II)-oxid egese lel'eg6ben

Sziikseges anyagok: vas(II)-szulfat, ammonium-oxalat, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 3 db, dugo, Nutseh-palaek, Bunsen-ego, spatula, merohen
ger 10 em 3-es, kemcsofogo faesipesz.
Vegrehajtas
Szorjunk az egyik kemcsobe 3 g vasrllj-szulfatot es oldjuk fel 10 em? desztil
bitt vizben. A masik kemcsoben ugyanesak 10 em? desztillalt vizben oldjunk fel
2,3 g ammonium-oxalatot, Ontsiik ossze a ket oldatot! Ekkor sarqa szinii
vas( Ill-oxalat csapadek kepzodik. Nutsch-sziiron szurjiik Ie a csapadekot,
mossuk desztillalt vizzel, majd levegoatszivatassal szaritsuk kb. 5 percig. Ezutan
spatulaval kaparjuk le a csapadekot a szuropapirrol, sz6rjuk egy szaraz kemcso
be es ooatosan meleqltsuk, Ha mar nem jelenik meg ujabb vizcsepp a kemcso
tetejen, akkor a hevitest csokkentsiik, majd ha a sarga szin feketere valtozik,
vagyis az anyag vas(Ilt-oxidda alakul, akkor sziintessiik meg a melegitest.
Zarjuk le a kemcsovet dugoval, es hagyjuk nehany percig hiilni az anyagot.
Ha lehet, sotetitsiik be a termet, es az asztalra helyezett feher szflropapirra kb.
1 meter maqasrol lassan szorjuk ki a vas(Ilj-oxidot a kerncsobol. A lehullo
anyag a levegovel erintkezve szikrazva eleq, az izzo anyag a papirt megperzseli,
kiegeti. Kihiilve voros vas ( Illi-oxid marad a papiron.
Magyarazat
A ket oldat osszeontesekor a kovetkezo atalakulas megy vegbe:
A vasfflj-oxalat termikus bomlasa a kovetkezo egyenlettel irhato le:

Fe(COOh = FeO + CO 2 + CO.
A finom eloszlasu vas(II)-oxid reakcioba lep a levego oxigenjevel:
58. A l'as(III)-oxalat fotokemiai reakci6ja

Sziikseges anyagok: 0,01 mol/dm? koncentracioju vas(III)-nitnit-oldat,
0,3 mol/drn? koncentracioju kalium-ferri-cianid-oldat, oxalsav, desztillalt viz,
eszkozok: 200 em? fOzopohar, vegyszeres kanal, merohenger, kemcso 4 db,
300 W-os lampa, iivegbot.
445
Vegrebajtlis
100 em? vas(III)-nitnit-oldathoz adjunk 0,4 g kristalyos oxalsavat, keverges
siik az oldatot, amig a szilard anyag teljesen felold6dik. Aferri-oxalilt kepzode
set a sarqa szin jelzi. Ez a sarga oldat fenyerzekeny, ezert nagyon gyorsan kell
vele dolgozni, vagy sotet szobaban (dobozban) kell az oldatot tartani. Negy
kemcsobe ontsimk egyenkent 10 em 3 oldatot. A kemcsovek koziil egyet tegyiink
sotet helyre, a masik harmat pedig vilagitsuk meg a legalabb 300 W-os lampaval
5,10, illetve 15 masodpercig, A megvilagitas utan adjunk a kemcsovek tartalma
hoz 1-) em? kalium-ferri-cianid-oldatot, majd feher hatter elott hasonlitsuk
ossze az oldatok kek szinenek az erbsseqet. A sotetben tartott oldat nem kekiil
meg a ferri-cianid-oldat hozzaadasakor, fenyre teve azonban ez az oldat is
nehany perc mulva kek lesz.
Magyarazat
A vastlflj-oxalat feny hatasara atalakul, a vas(III)ion redukalodik:
Fe 3++e = Fe 2+,
az oxalation pedig oxidalodik:
(COOH = 2C0 2+2e-.
A kepzodo vas(lI)ionok szama aranyos az abszorbealt fotonok szamaval, ami
viszont a megvilagitasidejevel aranyos. A kepzodo Fe2+ -ionok reakcioba lep
nek ferri-cianid-ionokkal:
3 Fe 2+ +2[Fe(CN)6P-
= Fe) [Fe(CN)6]2
kek
Megjegyzes
A kiserletben leirt kemiai reakci6k segitsegevel kek szinu fenykepet is lehet
kesziteni a kovetkezd m6don: 25 em 3 desztillalt vizben oldjunk fell g kristalyos
vastlltj-nitratot es I g oxalsavat. A teljes feloldodasig keverjiik az oldatot. Az
Fe (III)-oxahHba es K) [Fe (CN)6]-ba
marten es megszarttou papfr
s6rgufehtr
(kulcs helye)
5.13. tibra. Kek szinii fenykep kCszitese
446
igy kapott oldatban aztassuk meg azokat a sztlrepaplrdarabokat, amelyekre a

fenykepeket fogjuk kesziteni, majd sotet helyen szaritsuk meg azokat.
A megszaradt papirra tegyiik ra a fenykepezendo targyat (pI. kulcs) es
vi/agitsuk meg 10 em tavolsagbol 2 percig. Ezutan martsuk a papirt 25 em?
0,03 mol/dm ' koncentracioju kalium-ferri-cianid-oldatba. Ekkor a megvila
gitott resz kek szinii lesz, az atlatszatlan targy helyen a papir feher marad.
A fenykepet desztillalt vizzel alaposan mossuk ki es szaritsuk meg.
59. A vas(III)-nitrat hidrolizise

Sziikseges anyagok: kristalyos vas(III)-nitrat, natrium-hidrogen-karbonat,
koncentralt saletrornsav, univerzal indikator, desztillalt viz,
eszkozok: 100 cm--es fOzopohar 4 db, 250 cm t-es fozopohar, iivegbot 3 db,
Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo, merohenger, vegyszeres kanal,
kemeso.
Vegrehajtas
A 250 cm t-es fOzopoharban 100 em? desztillalt vizben oldjunk fel I g krista
Iyos vastlflj-nitratot (Fe(N03h-9 H 20), figyeljiik meg az oldat szinet. Ontsunk
kb. 5 cm 3-t az oldatbol egy kemcsobe, csopogtessiink hozza 4-5 esepp univerzal
indikatoroldatot.
A maradek oldatot negy egyenlo terfogatu reszre osszuk szet a 100 em 3-es
fOzopoharakba. Az elso pohar tartalmat valtozatlanul hagyjuk, ez lesz az
osszehasonlito oldat.
A masodik poharban leva oldathoz csopogtessiink 2-3 esepp koncentralt
saletromsavat, majd keverjiik meg az oldatot.
A harmadik poharban leva oldathoz adjunk 0,1 g szilard natrium-hidrogen
karbonatot, figyeljiik meg a levalo csapadek szinet. A negyedik pohar tartalmat
melegitstik fel 5(}-60 C-ra, figyeljiik meg az oldat szinet!
Magyarazat
A szilard, kristalyos vas(III)-nitnit haloany rozsaszln, A kepletet a
Fe(N0 3h . 9 H 20 irasmod helyett helyesebb a kovetkezokeppen irni:
Fe(H 20)6(N0 3 ) 3 ' 3 H 20. A vizes oldatban a nitrationok mellett a hid
ratalt ferriionok vannak jelen, amelyek gyenge savkent viselkednek, vizzeJ
a kovetkezokeppen reagalnak:
[Fe(H 20)6]3+
+ H 20 ~ [Fe(H20)50H]2+ + H 30+.
Az [Fe(H 20)6]3+ -ion rozsaszln, az [Fe(H20)50H]2+ -ion sarqa.
A vizes oldatban mindket ion jelen van, de az erosebb sarga szin elnyomja
a halvany rozsaszint meg akkor is, ha a koncentracioja husszor kisebb.
I,
447
A saletrornsav hozzaadasaval az oxoniumion-koncentraciot noveljiik, vagyis

az egyensulyt eltoljuk az also nyil iranyaban, ezert az oldatnak rozsaszinnek
kellene lennie, de ez a szin olyan gyenge, hogy az o/dat szinte/ennek latszik,
Az oxoniumion-koncentracio csokkentesevel a jobb oldali iranyban tolhato
el az egyensuly. Ez tortenik a natrium-hidrogen-karbonat hatasara, I1yenkor
vas(III)-hidroxid, oorosbama csapadek kepzodik, Mintegy tiz perc eltelte utan
a csapadekos oldat kitisztul, es az oldat sotetebb barna szinii lesz. Ennek az a
magyarazata, hogy a [Fe(OH)3(H 2 0 h l reszecskekbol polinuklearis (tobbmag
vu) reszek kepzodnek.
Ha az oldathoz eros savat adunk (pI. 10 esepp koncentralt saletromsavat),
akkor kb. felora alatt vegbemegy a depolimerizacio, amelynek az eredrnenye,
hogy [Fe(H 2 0 )6l 3+ .osszetetelii ionok vannak az oldatban, ezert az halodny
sarqa.
A hidrolizis endoterm folyamat, ezert a homersekletemelese a felso nyil

iranyaban tolja el az egyensulyt, igy melegites hatasara az oldat sotetebbe valik,
60. A vas(lII)ion komplexei

Sziikseges anyagok: 1 mol/dm" koncentracioju vasrllfj-nitrat-oldat, 6 mol/dm!
koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, 2 mol/dm' koncentracioju natrium
dihidrogen-foszfat-oldat, 0, I mol/dm 3 koncentracioju kalium-tiocianat-oldat,
I mol/drn 3 koncentracioju natrium-fluorid-oldat, 0, I mol/dm 3 koncentracioju
kalium-hexaciano-ferrat-oldat, desztillalt viz,
eszkozok: 1 dm 3-es fOzopohar, 500 em 3-es fOzopohar 8 db, 100 em 3-es es
10 em 3-es merohenger, iivegbot, kihuzott vegfi iivegcso.
Vegrehajtas
Allitsuk sorba a 9 fOzopoharat ugy, hogy az I dm 3-es legyen a 3., szamozzuk
meg a poharakat.
Ontsunk a 3. poharba 750 em? desztillalt vizet es 25 em" 0,1 mol/dm!
koncentracioju vastlflj-nitrat-oldatot. Az igy felhigitott kiindulasi oldatbol
toltsiink at kb. 450 em 3-t a 4. poharba es 200 em 3-t a 2. poharba,
A 4. poharban levo oldathoz adjunk 8 em" saletromsavat, keverjiik ossze az
oldatot, jegyezziik fel a szinvaltozast.
A 2. poharban levo oldathoz adjunk 5 em? natrium-hidroxid-oldatot, majd
az oldat felet ontsuk at az I. poharba.
Az 1. pohar tartalmahoz adjunk 10 em! saletromsavat, kevergessiik, amig a
csapadek feloldodik, jegyezziik fel a szinvaltozast, es varjunk nehany percet,
amig az oldat elszintelenedik.
A szintelen oldat 3/4-ed reszet ontsiik at az 5. poharba, majd keveres kozben
addig adjunk az oldathoz natrium-klorid-oldatot, amig sarqa szinii oldatot nem
448
kapunk. Ekkor az 5. poharban lho oldat 3/4-ed reszet ontsiik at a 6. poharba,

majd kevergetes kozben adjunk hozza natrium-dihidrogen-foszfat-oldatot az
oldat elszintelenedeseiq.
A 6. pohar tartalmanak 3/4-ed reszet ontsiik at a 7. poharba, keveres kozben
adjunk hozza kalium-tiocianat-oldatot a vorosszin megjeleneseig, A piros oldat
3/4-ed reszet ontsuk at a 8. poharba.
A 8. poharban levo voros oldathoz kevergetes kozben adjunk natrium-flue
rid-oldatot az oldat elszintelenedeseiq.
Vegul a szintelen oldat felet toltsuk at a 9. poharba es keveres kozben adjunk
hozza kalium-hexaciano-ferrat-oldatot, az oldat meqkekiil.
Magyarazat
A kristalyos vastlflj-nitrat halvany rozsaszin, vizben oldva a hidratalt Fe 3+
ionok jelenlete miatt az oldat vilagos sarqa. Az old at hidrolizis miatt savas
kemhatasu. A saletromsav hatasara a hidrolizis visszaszorul, az elszintelenedes
jelzi az egyensuly eltolodasat:
[Fe(H 20)6P+ + H 20 ~ [Fe(H 20hOH]2+ + H 30+.
szintelen
sarga
j
j
I1
I
1
A natrium-hidroxid hatasara vorosbama csapadek kepzodik:

[Fe(H 20)6]3+ + 3 OH- ~ Fe(OHh + 6 H 20.
vorosbarna
A frissen kivalt vas(IlI)-hidroxid csapadek saletromsavban lassan feloldodik:
Fe(OHh + 3 H 30+ = [Fe(H 20)6]3+.
Kloridionok hatasara a kovetkezo atalakulas megy vegbe:

[Fe(H 20)6]3 + + CI = [Fe(H 20hCI]2+ + H 20.
(Kis mennyisegben [Fe(H20)4CI2]+ is kepzodhet.) A foszforsav, illetve a
foszfatok hatasara az oldat elszintelenedik, mert szintelen foszfatkomplex kep
zodik:
[Fe(H 20h CI]2+ + H 3P04 = [Fe(H 20)sH2P04]2+ + CI- + H+.
Az hogy a ligandumcsere vegbemegy-e, a komplexek stabilitasatol, illetve a
ligandum koncentraciojatol fiigg. Peldaul a tiocianationnal stabilisabb komple
xet kepez a Fe 3+-ion, mint a foszfationnal, ezert
[Fe(H 20hH2P04]2+ +SCN- + H 30+ = [Fe(H 20hSCNY+ + H 3P04 + H 20.
A tiocianat-komplexek igen intenziv voros szimiek, a szin azonnal megjelenik,
ha a megfelelo koncentraciot elerjiik.
A natrium-fluorid hatasara a kovetkezo atalakulas megy vegbe:
[Fe(H 20hSCN]2+ + F- = [Fe(H 20)sF]2+ + SCN-.
29 S7S Kiserlet a kcmia lanitasahoz
449
~'
(F - -felesleg hatasara [Fe(H 20)4F2r osszetetehi vagy meg magasabb fluor

tartalmu komplex is kepzodhet.)
A ferro-eianid-ionok hatasara ki.ilonbozo szinii vegyi.iletek alakulnak ki, de
a legszembetunobb a melykek szinezodes vagy csapadek megjelenese:
4 [Fe(H 20)sF]2+
+ 3 [Fe(CN)6]4- = Fe 4[Fe(CN)6b + 4 F- + 20 H 20.

melykek
Megjegyzes
A kiserlet bemutatasa es magyarazata az dtlaqosnal tobb idot iqenyel, ezert
elvegzeset elsosorban szakkiiron vagy fakultacios foqlalkozason javasoljuk.
A tanarnak a kiserlet vegrehajtasaban, a tanuloknak pedig a latottak ertelme
zeseben segit, ha az egyes poharakra nemesak a sorszamot irjuk lei, hanem azt
is, hogy milyen ionok vannak az adott rendszerben.
61. A vas(II)-, kobaJt(II)- es nikkel(II)-hidroxid oxidalasa

Sziikseges anyagok: vas(II)-, nikkel(II)- es kobalt(II)-klorid-oldat, natrium
hidroxid-oldat, tomeny hidrogen-peroxid, kloros vagy bromos viz,
eszkozok: kemcso 6 db, kemcsoallvany, merohenger, 6 db, kihuzott vegii
iivegcso.
Vegrehajtlis
Ontsimk harom kemcsobe 5-5 em" 0,5 mol/dm" koncentracioju vas-, kobalt-,
iIIetve nikkel-so-oldatot. Adjunk mindharom oldathoz 5-5 em! 2 mol/dm!
koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot. Figyeljiik meg es jegyezziik fel a leva
10 csapadekok szinet! A vas(II)-hidroxidot tartalmazo kemcsovet razoqassuk
3-4 pereig er61yesen,figyeljiik meg a szinvaltozast.
A kobalt-hidroxidot tartalmazo kemcsovet is razogassuk, valtozast nero
eszleliink. Majd a csapadek felet ontsiik at egy masik kemcsobe, es adjunk hozza
kb. 2 em! tomeny hidrogen-peroxid-oldatot, figyeljiik meg a szinialtozast.
A nikkel-hidroxidot tartalmazo kemcsovet is razogassuk, majd a tartalmat
ontsiik haromfele, az egyik kemcsovet hagyjuk valtozatlanul, a masodikba
ontsiink 2 em" hidrogen-peroxidot, a harmadik reszlethez pedig adjunk kb.
5 em 3 kloros vizet (vagy bromos vizet), figyeljiik meg a szinvdltozast l
450
Magyarazat
Minel tavolabb van a d alhej a telitettsegtol (10 e1ektron), annal konnyebben
ad le az atom elektront a 3d alhejrol is. Ezert a vas eseteben, mint a kiserletben
lattuk, a + 3-as oxidacios szamu allapot a stabilis, a levego oxigenjenek hatasara
a ziild vas(II)-hidroxid atalakul sdrqasbama vasrllfj-hidroxidda:
Fe 2+ + 2 OH- = Fe(OHb
zold
4 Fe(OH)2 + O 2 + 2 H 20
4 Fe(OHh.
sarga
A kobalt(II)-hidroxid levego hatasara nem oxidalodik, hidrogen-peroxid
hatasara viszont atalakul kobalttfllj-hidroxidda:
Co 2+ + 2 OH- = Co(OHb
kek
2 Co(OHh + H 20 2 = 2 Co(OHh.
barna
A nikkelionnak a + 2-es oxidacios allapota a stabilis, mert mint lattuk, sem
az oxigen, sem a hidrogen-peroxid hatasara nem oxidalodik, esak a meg erelye
sebb oxidalo hatasu halogenek oxidaljak:
Ni 2+ + 2 OH - = Ni(OHh,
zold
Ni(OHh + CI 2 + 2 H 20 = 2 Ni(OHh + 2 HCI.
fekete
62. A kobalt(II)-komplexek egyenswyi atalakullisai

Sziikseges anyagok: kobalttllj-klorid-oldat, koncentralt sosav, eziist-nitrat
oldat, aceton, desztillalt viz,
eszkozOk: kemcso 3 db, kemcsoallvany, 10 em 3-es merohenger 4 db.
Vegrehajtlis
I
I
I
Ontsiink az egyik kemcsobe kb. 5 em" 0,2 mol/dm' koncentracioju ko

balt(II)-klorid-oldatot, majd adjunk hozza lassan 10 em" koncentralt sosavat,
figyeljiik meg a szinvaltozast, Ontsuk az oldat felet egy masik kemcsobe, az
egyik reszlethez adjunk 5 cm ' desztillalt vizet, a masikhoz 5 em? 0,1 mol/dm?
koncentracioju eziist-nitrat-oldatot, fiqyeljiik meg a szinoaltozast, illetve a esa
padekkivalast.
A vizes kobalt-klorid-oldathoz adjunk - razas es keveres nelkiil - 10 em"
acetont, figyeljiik meg a fazishatart.
29
451
Magyarazat
A hidratalt kobalt(II)ion rozsaszin, a klorokomplex pedig kek, A viz, illetve
a kloridion-koncentracio valtoztatasaval az alabbi egyensulyi folyamatot
toljuk el:
[Co(H 20)4]2+ +4 Cl" ~ [CoCI 4F- +4 H 20.
rozsaszin
kek
Viz hatasara az also nyil iranyaban, torneny sosav hatasara a felso nyil
iranyaban tolodik el az egyensuly. Az eziist-nitrat megkoti a kloridionokat,
mert az eziistion es a kloridion oldhatatlan csapadekot kepez, ezert itt is az also
nyil iranyaban tolodik el az egyensuly, Az aeetonmolekula hidrogenatomjai a
vizzel hidrogenkotest letesitenek, igy a hatarfeliileten csokken a vizkoncentra
cio, ezert az oldat megkekiil.
63. A nikkel(II)ion szines komplexei
Sziikseges anyagok: I mol/dm? koncentracioju nikkel-szulfat-oldat, 5 mol/dnr'
koncentracioju ammoniaoldat, 25 tomegjs-os etilen-diamin, I tornegjs-os dime
til-glioxim, I mol/dm ' koncentracioju kaliurn-cianid-oldat, desztillalt viz,
eszkozok: 1000 em 3-es fOzopohar, 50 es 100 em 3-es merohenger, kemcsovek,
magneses kevero,
Vegrehajtas
Ontsiink 300 cm ' desztillalt vizet a fozopoharba, tegyiik a poharat a magne
ses keverore, adjunk a vizhez 20 cm ' I mol/dm? koncentracioju nikkel(II)-szul
fat-oldatot, jegyezziik fel az oldat szinet, Ezutan adjunk az oldathoz 40 em!
arnmoniaoldatot, utana 20 em? 25 tomegss-os etilen-diarnin-oldatot, 25 em?
dimetil-glioxim-oldatot, vegul 200 cm ' kalium-cianid-oldatot. Minden reagens
hozzaadasa utan jegyezziik fel az oldat szinet, es kb. 10 em 3-t mindegyikbol
ontsiink kemcsobe es tegyiik el annak erdekeben, hogy kesobb a magyarazat
soran felidezhessiik az egyes vegyiiletek szinet,
Magyarazat
A kiserletben megfigyelt szinvaltozasokat a kovetkezo atalakulasok okozzak:
[Ni(H 20)6]2 + + 6 NH 3 ~ [Ni(NH 3)6F + + 6 H 20,

melykek
[Ni(NH 3)6]2+ + 3 en ~ [Ni(enhF+ + 6 NH 3 ,
lila
[Ni(enh]2+ + 2 dmg ~ [Ni(dmg)2] + 3 en + 2 H +,
voros
[Ni(dmg)2]+4CN- ~ [Ni(CN)4F- +2dmg.
452
sarga
5./4. abra. A nikkel(II)ion szines

komplexei
OH 2
H20~OH2
\ Ni
H~
OH 2
OH 2
NH 3
H~~- NH3
\ Ni '
H3N
NH3
NH3
NC0CN
Ni
NC
CN
Az en rovidites etilen-diamint jelent, melynek keplete:
H 2N-CH 2 - C H 2 NH 2 , a dmg pedig a dimetil-qlioxim roviditese,
melynek a keplete:
CH 3 - C - C - C H3 Mindket vegyiilet ketfogu liqandum, de a komplexek
HO-N N-OH
terszerkezete, ezert a szine es a stabilitasa jelentosen kirlonbozik egymastol,
A folyamatok ertelmezeset segiti az 5.1. tablazat.
5.1. uiblazat
Nikkel-komplexek adatai
Keplet
Ni(H 2OW
Ni(NH 3W
Ni(H 2OMen)2+
Ni(H20h(en)~+
Ni(en)~+
Nitdmg),
Ni(CN)~-
Szin
zold
kek
vilagoskek
kek
bordo
voros
sarga
Terbeli
elrendezodes
oktaederes
oktaederes
oktaederes
oktaederes
oktaederes
negyzetes
negyzetes
Stabilitasi
allando
6,46' 108
3,55' 107
5,62' 1013
3,31 . 1018
4,17' 1017
3,16' 1030
453
l__
Az etilen-diaminnal a koncentracioviszonyoktol fiiggoen haromfele komple

xet kepez a nikkelion, amelyek szine es stabilitasa kiilonbozo, A kiserlet alapjin
megallapithatjuk, hogy az egyes Iigandumok csereje a komplexek stabilitasi
allandojatol, illetve a ligandum koncentraciojatol fiigg.
Vigyazat! A cianidok rendkiviil veszelyes merqek, ezert csak akkor tartsunk
az iskolaban, ha a mergek tarolasaval kapcsolatos eloirasokat minden koriil- .
meny kozott feltetleniil be tudjuk tartani!
64. A rez{II)ion
es a femrez szinproporci6ja
Sziikseges anyagok: 0,0 I molJdm 3 koncentracioju rez(II)-szulfat-oldat, to

meny amrnoniaoldat, rezforgacs, desztillalt viz,
eszkozok: 150 crrr'-es csiszoltdugos Erlenmeyer-Iombik, 50 es 100 cm 3-es
merohenger, vegyszeres kanal, Bunsen-ego, vas harornlab, azbesztes drothalo,
100 crrr'-es fOzopohar.
Vegrehajtas
100 em? desztillalt vizet toltsiink a fozopoharba, forraljuk ki, hogy az oldott
oxigen eltavozzek belole. Lehiiles utan oldjunk fel benne 0,23 g kristalyos
rez-szulfatot, Az oldatot ontsiik a csiszoltdugos Erlenmeyer-Iombikba, szorjunk
bele kb. 109 rezforgacsot, adjunk hozza 15 em 3 tomeny amrnoniaoldatot,
azonnal zarjuk le a lombikot. A kesobbi osszehasonlitas celjara a melykek szinii
kiindulasi oldatbol nehany cm 3-t kionthetiink egy kemcsobe.
nyitott lombik
~cu
[Cu (NH 3). ]2+
sotetkek
kezdetben
Cu
.cu
[Cu (NH 3)21+
[eu (NH 3).]2+
szfntelen
ujra kek
1-2 6ra mulva
5.15. libra. A rez(II)ion es a femrez szinproporcioja
15-20 percenkent hasonlitsuk ossze a lombikban levo oldat szinet a kemcso

ben levovel. Azt tapasztaljuk, hogy lora rmilva az oldat halvanykek lesz, kb.
2 ora mulua pedig szintelen. Ha a dugot kivessziik a lombikbol, nehany perc alatt
ismet megkekiil az oldat.
454
Magyarazat
Az oldatban a kovetkezo redoxifolyamat megy vegbe:
Cu 2 + +Cu ~ 2 Cu ".
A Cu 2+ -ion hidratalt formaban vilagoskek, a tetramin-komplex pedig kozep
kek. A szinproporcioval letrejovo Cu +-ion az ammoniaval [Cu(NH 3 h ] + ossze
tetelii, szintelen komplexet kepez. A Cu + -ion a levegon nem stabilis, oxidalodik:
Cu "
Cu 2++e-.
65. Rez reakcioja savakkal

Sziikseges anyagok: I: I terfogataranyban higitott sosav, 2 rnol/drn ' koncent
racioju kensav, tomeny kensav, I: I higitasu saletrornsav, rezforgacs,
eszkozok: kemcso 4 db, kemcsofogo, Bunsen-ego.

Vegrehajtas
Negy kemcsobe szorjunk keyes rezforgacsot, majd ontsiink a kemcsovekbe
sorban sosavat, a masodikba hig kensavat, a harmadikba tomeny kensavat, az
utolsoba I : I higitasu saletromsavat, Figyeljiik meg, hogy az elso es a masodik
kemcsoben valtozast nem eszlelunk, a tomeny kensav melegites hatasara felold
ja a rezet, a saletromsavban pedig mar hidegen is jol lathato a vorosbarna
nitrogen-dioxid kepzodese, iIIetve az old at megkekiilese.
Magyarazat
A rez a hidrogennel pozitivabb standardpotencialu fern, ezert a savak hidro
genionjat nem kepes redukalni. Ezert a rez csak oxiddlo hatdsu savakban oldodik
fel. Ezek a savak oxidaljak a rezet, majd a rez-oxid oldodik.
A tomeny kensavban melegites hatasara a kovetkezo atalakulas megy vegbe:
Cu + 2 H 2S0 4 = CuS0 4 + 2 H 20 + S02'
A saletrornsav a tomenysegetol fiiggoen a kovetkezokeppen reagal a rezzel:
hiq, kb. 15-30%-os savban:
II
,I
8 HN0 3 + 3 Cu
3 CU(N0 3)2 + 2 NO + 4 H 20,
3D-50%-os savban:
6 HN0 3 + 2 Cu = 2 Cu(N0 3 h + NO + N0 2 + 3 H 20,
50%-osntil tomenyebb savban:

4 HN0 3 + Cu = Cu(N0 3 h + 2 N0 2 + 2 H 20.
Vigyazat! A nitrozusqdzok merqeziiek, ezert a kiserletet ne vegeztessiik el

frontalis tanulokiserletkent!
455
66. Rez(II)-oxid redukcioja szennel

Sziikseges anyagok: rez(II)-oxid por, finoman elporitott faszen,
eszkfizok: porcelanmozsar, vastegely, vas haromlab, agyagharomszog, Bun
sen-ego, oraiiveg.
Vegrehajtas
2 g elporitott rez(II)-oxidot keverjiink ossze 2 g elporitott faszennel, a kevere
ket sz6rjuk a vastegelybe, Szorjunk a keverek tetejere vekony retegben faszen
port. Tegyiik a tegelyt az agyagharomszogre, erosen fuvo langgal 8-10 percig
izzitsuk. Lehfiles utan boritsuk ki az anyagot egy nagyobb oraiivegre, es mutas
suk meg a kepzodott vorosrez rogoket,
Magyarlizat
A szen - a hidrogenhez hasonloan - redukalja a rez(II)-oxidot, a reakcio
ebben az esetben is exoterm:
2 CuO+C
2 Cu+C0 2 ,
!:i.H = - 84 kJ /mol.
67. A f1otaci6 szemleltetese

Sziikseges anyagok: rezrllj-karbonat, kvarehomok, benzol, desztillalt viz,
eszkozOk: kemcso 2 db, 10 cm t-es merohenger.
Vegrehajtais
Az egyik kemcsobe szorjunk kis kanalnyi rez(II)-karbonatot, a masikba
ugyanannyi kvarehomokot, majd mindket kemcsobe ontsunk 8 cm ' desztillalt
vizet. Razzuk ossze tobbszor erelyesen a kemcsovek tartalmat. Azt tapasztaljuk,
hogy mindket szilard anyag a razas utan rovid ido mulva leiilepedik a kemcso
aljara, Ezutan ontsiink mindket kemcsobe 2 em? benzolt, ismet alaposan razzuk
ossze a kemcsovek tartalmat. Figyeljiik meg, hogya rh(Ili-karbonat nagy resze
a folyadek felszinere emelkedik, a kvarehomok most is a kemcso aljan gyiilik
ossze.
Magyaraizat
A viz sem a rez(II)-karbonatot, sem a kvarehomokot nem nedvesiti, ezert
(meg a viz.ne\ nag"jobb sUrUseguk. miatt) a k.emcso a\ian g"ju\t ossze mindket
anyag. A benzol a rez-karbonatot nedvesiti, a homokot nem, ezert a rez-karbo
nat a benzolos fazisba ment at, a homok maradt a vizben, tehat igy a ket anyag
elvalaszthato egymastol.
A flotalas az iparban gyakran hasznalt eljaras az ercek ertekes alkotoreszei
es a meddo kozet elvalasztasara.
456
Megjegyzes
A kiserlet meg inkabb szemlelteti az ipari eljaras elvet, ha mindket szilard
anyagot egy kemcsobe szorjuk, majd vizet es benzolt toltimk ra, es jo ala posan
osszerazzuk.
Pirit vagy mas szulfiderc finomra orolt poraval is elvegezhetjuk a kiserletet,
de akkor a benzol helyett paraffin- vagy lenolajat hasznaljunk.
Minthogy a jelenseg csak kozelrol figyelheto jol meg, ezert tanuloklserletkent
vegeztessiik el.
68. "Titkos Irlis" rez(II)-szulfat-oldattal

SzUkseges anyagok: I tomegjs-os rez(II)-szulfat-oldat, koncentralt ammonia
oldat,
eszkozok: papirlap, kihuzott vegii uvegcsd (vagy gyujtopalcabol faragott
spatula), Bunsen-ego, kristalyositocsesze, vas haromlab, azbesztes drothalo,
Vegrehajtas
Az I tomegjs-os rez-szulfat-oldatot felszivjuk a kihuzott vegii uvegcsobe, az
oldat csopogtetesevel betiiket irunk a feher lapra. A papirt kelld magassagban
a Bunsen-ego langja Ole tartjuk, megszaritjuk az irast, ami ilyenkor nem
lathato,
koncentralt NH 3
,,
6
, 6
Kisebb kristalyositocseszebe nagyon keyes tomeny ammoniaoldatot ontiink,

es enyhen melegitjiik. A papirlapot 'a csesze Ole tartjuk, nehany masodperc
mulva melykek szinnel megjelenik az iras.
Magyarazat
A hidratalt rezionok vilagoskek sziniiek, de ha a vizet elvesziti a rezion, akkor
szintelen. Ezert a vilagoskek felirat hevites hatasara elszintelenedik. Az ammo
nia hatasara viszont rez-tetramin komplex jon letre, amely melykek:
CuS04 + 4 NH 3 = [Cu(NH 3)4]S04'

Megjegyzes
Ha a kristalyositocseszebe ken-hidroqenes vizet toltiink, akkor az iras/eketen
jelenik meg, mert rez-szulfid kepzodik.
457
69. A rez-szulfat es a rez-klorid szinenek osszehasonlitlisa

Sziikseges anyagok: kristalyos rez(II)-szulfat es rez(II)-klorid, desztillalt viz,
tomeny sosav- es ammoniaoldat, etil-alkohol, dodeeil-amin, izooktanol,
eszkozok: 100 es 500 em 3-es merohenger, gazmoso palaek porlasztoval, viz
legszivattyu, 100 cm--es fOzopohar.
Vegrehajtas
Keszitsiink halvanykek rez-szulfat-oldatot, es ebbol kb. 200 em 3 -t ontsiink
az 500 cm/-es merohengerbe. Adjunk az oldathoz 75 ern! koncentralt sosavat,
figyeljiik meg a szinvaltozast, majd adjunk 75 cm ' koncentralt ammoniaoldatot
a rnerohenger tartalmahoz, figyeljiik meg a szinvaltozast!
13 g kristalyos reztllj-kloridot oldjunk fel 50 crrr' desztillalt vizben. A masik
oldatot pedig ugy keszitjiik, hogy 1 g dodeeilamint feloldunk 5 cm ' etanolban,
majd 3 esepp koncentralt sosavat adunk az oldathoz.
Toltsuk a zold szinii rez(II)-klorid-oldatot a gazmosoba, buborekoltassunk
at rajta levegot, majd adjunk hozza kb. 10 esepp etanolos aminoldatot, ismet
buborekoltassuk a levegot nehany masodper
cig.
Ontsiink 10 cm ' izooktanolt a gazmoso
levego
t==:::::'l r;:=.=::::J ---. ba, levegovel alaposan keverjiik ossze az 01
datot, majd zarjuk el a levegot. Figyeljiik
meg, hogy a kiindulasi ziild oldatbol alul kek
oldat marad vissza,jelul pedig sarga hab kep
zodik, illetve az izooktanol hozzaadasa utan
a kek oldat folott sdrqa gyuru jelenik meg.
---.
sarga
kek
5.17. libra. A rez-szulfat es a rez-klorid szinenek ossze

basonlitasa
Magyarazat
A rezion akvakomplexe vilagoskek, az amminkomplexe melykek, mindket
ion sikneqyzetes szerkezetii, abszorpcios maximumuk 600-800 nm kozott van.
A rezion a kloridionnal torzult tetraederes szerkezetii, [CuCI 4
osszetetehi
komplexiont kepez, amely sarga, Minthogy a vizes oldatban mindig jelen
van akvakomplex is, ezert a sarqa is a kek szin keoerekekent ziildnek ldtjuk
a rez-klorid-oldatot. A kristalyos rez(II)-klorid is ketfele ionbol all:
[Cu(H 20)4J2+ -ionbol es [CuCI 4 F- -ionbol, ezert zold.
F-
458
Sosav hatasara a kovetkezo egyensulyi folyamat megy vegbe:

[Cu(H 20 )4]2+ +4 CI- ~ [CuCI 4f
- +4 H 20 .
Ammonia hatasara a zold oldat melykek sziniire valtozik:

[CuCI 4f
- +4 NH 3 ~ [Cu(NH 3)4]2+ +4 CI-.
A kiserlet masodik reszeben a dodeeil-amin segitsegevel flotdciooal szetod

lasztjuk az akua- es a klorokomplexeket. Az amin-klorid feliil helyezkedik el, a
levegobuborekok felfele szallitjak a [CuCI 4]2- -amin sot, ezert kepzodik sarga
hab.
Megjegy~.es
A gyiijtoanyag bdrmilyen hosszu lancu amin lehet, A nehany esepp sosav

hatasara kepzodo amin-klorid kicsapodhat az oldatbol, de ha az elegyet mele
gitjiik, akkor ujra feloldodik az alkoholban.
A kiserletet szakkiirre vagy fakultacios foqlalkozdsra javasoljuk.
70. A rezion bromkomplexei

Sziikseges anyagok: 0,1 mol/drn? koncentracioju rez(II)-szulfat-oldat, kon
centralt hidrogen-bromid-oldat, finom rezforgacs, desztillalt viz, jeg,
eszkozok: 600 em 3-es fOzopohar 3 db, lOO em 3-es merohenger 2 db, iivegbot
4 db, 500 em 3-es Erlenmeyer-lombik gumidugoval, 300 crrr'<es fozopohar,
kihuzott vegii iivegcso, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo.
I
I
Vegrehajtas
Az egyik 600 em 3-es fOzopoharba ontsiink 150 em? 0,1 mol/dm ' koncentra
cioju rez-szulfat-oldatot, adjunk hozza 150 em? desztillalt vizet, keverjiik ossze
az oldatot, es a felet toltsiik at egy masik 600 em 3-es fozopoharba.
Az egyik poharban levo rez-szulfat-oldathoz 10 cm t-es adagokban ontsunk
100 em! koncentralt hidrogen-bromid-oldatot. A harmadik 10 cmt-es hidrogen
bromid adag utan az oldat felet toltsiik at a harmadik 600 cm t-es poharba, es
tegyiik fel melegedni a vas harornlabra. Ha a melegitett oldat meqbarnul, akkor
teqyiik jegfiirdobe, mutassuk meg, hogy ott nehany perc alatt visszanyeri sar
qdszold szinet. Ekkor ismet tegyiik fel melegedni, es adjunk 5-5 ern? hidrogen
bromid-oldatot a melegitett es a hideg oldathoz.
Ha a hideg oldat is barnulni kezd a hidrogen-bromid hatasara, akkor helyez
ziik jegfiirdobe, es a lehfiles utan nezziik meg a szinet.
A teljes 100 em! hidrogen-bromid-oldat hozzaadasa utan a masodik pohar
tartalmat melegitsiik fel majdnem forrasig, figyeljiik meg a szinvaltozast.
Ontsuk a fekete oldatot az Erlenmeyer-lombikba, adjunk hozza 4--5 g finom
459
rezforgacsot. Zarjuk Ie a lombikot gumidugoval es rdzoqassuk azt. Figyeljiik

meg az oldat szinet ot perc mulva!
U gyanez a hatas erheto el ugy is, hogy 100 em" hidrogen-bromid-oldatot
ontunk a 300 cmj-es fOzopoharba, es kihuzott vegii iivegcsovel 4-5 esepp
rez-szulfat-oldatot adunk hozza.
Magyarazat
A kek szirni rez-szulfat-oldatban a rezionokkal egy sikban helyezkedik el negy
vizmolekula, ezek kotodese erosebb, ketto pedig oktaederesen, tavolabb, ezek
kotese gyengebb.
A hidrogen-bromid hatasara a ligandumok Jokozatos csereliidnek ki Br>
ionokra, a szin zoldre, majd sargaszoldre valtozik. Nagy hidrogen-bromid
koncentracio eseten az oldat halvany ibolya szinil. Ezt a szint a [CuBr 4 P
osszetetehi komplex okozza, amely torzult tetraederes szerkezetii.
A [CuBr 4]2 - komplex kepzodese endoterm folyamat, ezert a meleqites a
komplex kepzbdesenek kedvez.
71. Eziist kivailasztaisa higannyal

Sziikseges anyagok: higany, I mol/drrr' koncentracioju ezust-nitrat-oldat,
eszkozok: kemcso vagy kristalyositocsesze, irasvetito.
Vegrehajtas
Tiszta kemcsobe toltsiink nehany ern" eziist-nitrat-oldatot, majd kb. 0,5 em?
higanyt adjunk hozza, Allitsuk felre a kemcsovet, 10-15 perc mulva nezzuk meg
a higany feliiletet. Egy nap alatt a kivalo eziistkristalyok 1-2 em hosszura is
megnonek.
Magyarazat
A higany standardpotencialja negativabb, mint az eziiste, ezert az oldatbol
redukalja az eziistionokat:
2Ag++Hg = 2Ag+Hg2+.
Kozben eziistamalqam is kepzodik. Az agas-bogas kristalyokat "Diana Jaja
nak" is szoktak nevezni.
Megjegyzes
Ha egy egesz osztalynak mutatjuk be a kiserletet, akkor feltetleniil irasuetito
vel vagy diaoetitbtel mutassuk be a kristalyok kivalasat, iIIetve novekedeset,
460
72. Eziist-klorid redukci6ja savas oldatban femcinkkel

Sziikseges anyagok: 1 mol/dm? koncentracioju eziist-nitrat-oldat, 2 mol/dm'
koncentracioju sosavoldat es kensavoldat, granulalt cink,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsoallvany, tolcser, sziiropapir, spatula.
Vegrehajtas
5 em? eziist-nitrat-oldathoz adjunk 5 em? sosavoldatot, A keletkezo eziist
klorid-csapadekot sziirjiik le, vizzel alaposan mossuk ki.
A spatula segitsegevel juttassuk a csapadekot a masik kemcsobe, ontsiink ra
6-8 em:' kensavoldatot, dobjunk a kemcsobe 1-2 szem einket. Figyeljiik meg,
hogy a csapadek egy resze szivacsos szerkezetii femeziistte alakul at.
Magyarlizat
A eink hatasara a kensavbol hidrogen fejlodik. Az atomos hidrogen redukalja
az eziist-kloridbol a femeziistot:
AgCl+ H = Ag+ HCl,
73. Eziist-halogenidek bemutatasa
Sziikseges anyagok: 2 mol/dm' koncentracioju natrium-fluorid-, natrium
klorid-, natrium-bromid-, natrium-jodid- es ammoniaoldat, 0,5 mol/dm' kon
centracioju eziist-nitrat-oldat,
eszkozok: kerncso 4 db, kemcsoallvany.
I
I
I
I
Vegrehajtas
Toltsiink a kemcsovekbe 5-5 em? eziist-nitrat-oldatot, majd sorban adjunk
hozza 3-3 cm ' fluorid-, klorid-, bromid- es jodidoldatot, figyeljiik meg a levalo
csapadekok szinet.
Ontsimk a csapadekokhoz kb. 3 em? ammoniaoldatot, razzuk ossze a kem
csovek tartalmat, Figyeljiik meg, hogy az eziist-klorid konnyen, az eziist-bromid
nehezebben oldodik, az eziist-jodid nem oldodik fel az ammoniaoldatban.
Magyarlizat
Az oldekonysagot es a vegyulet szinet a vegyiilet szerkezete, illetve a kotesek
jellege hatarozza meg. A fluorid-, klorid-, bromid-, jodidion sorrendben az
anion meretenek novekedese miatt a polarizalhatosag fokozodik, ezert a kotes
az ionosbol az eqyre erbsebben kovalens fele halad, ennek kovetkezteben az
oldhatosag csokken, a szin melyiil.
Az eziist-fluorid vizben oldodo, ionos vegyiilet, az eziist-klorid feher esapa
dek, ammoniaban komplexkepzodes kozben feloldodik. Az eziist-bromid sar
gasfeher, nehezebben oldodik fel ammoniaban, az ezust-jodid pedig sarga szinii,
nem oldodik ammoniaban.
461
it
74. Eziist-halogenidek bomlasa fcny hatasara

Szukseges anyagok: 0,5 mol/dm ' koncentracioju eziist-nitrat-oldat, 2 mol/dnr'
koncentracioju kalium-bromid-oldat,
eszkezok: kerncso 2 db, kemcsoallvany.
Vegrehajtas
Ket kerncsobe toltsiink 5-5 cm ' eziist-nitrat-oldatot, adjunk a kemcsovek
tartalmahoz kb. ugyanolyan terfogatu kalium-bromid-oldatot. Mindket kern
csoben sargasfeher csapadek valik ki. Az egyik kemcsovet tegyiik sotet helyre,
a masikat napfenyre vagy kvarclampa ele. Figyeljiik meg, hogy a napfenyen a
kemcso tartalma rovid ido alatt meqsziakiil, majd meqfeketedik, A fenytol
vedett helyen a csapadek szine jelentosen nem valtozik,
Magyarazat
A feny hatasara a csapadek bomlik. Az abszorbealt fenyenergia hatasara a
bromidionokbol elektronok valnak szabadda, es ezek az eziistionokat eziistato
mokka redukaljak. A keletkezo finom eloszlasu eziist szinezi feketere a csapade
kot:
Br " +hv = Br-r e ",
Ag" +e- = Ag.

A folyamat kezdetben csak a feliileten megy vegbe, megfigyelhetjiik, hogy
beliil a csapadek hosszu ideig sargasfeher marad.
75. A fcnykcpezes elvenek bemutatasa

Szukseges anyagok: 2 mol/dm ' koncentracioju ammonium-bromid- (vagy
kalium-brornid-) es natrium-hidroxid-oldat, 0,5 mol/dm ' koncentracioju eziist
nitrat-oldat, I mol/dm ' koncentracioju natrium-tioszulfat-oldat, hidrokinon,
desztillalt viz,
eszkozok: 300 cm/-es fozopohar 4 db, 50 cm t-es merohenger, Bunsen-ego,
vas haromlab, azbesztes drothalo, szuropapir, fekete kartonpapir.
Vegrehajtas
A 2 mol/dm ' koncentracioju ammonium-bromid-oldattal atitatott es megsza
ritott sziiropapirt martsuk rovid idore az eziist-nitrat-oldatba. Helyezziink a
papirra fekete kartonpapirbol kesziilt mintat, majd vakuval vagy ego magnezi
ummal vilagitsuk meg a papirt.
Helyezziik a papirt az elohivo oldatba, amelyet ugy keszitiink, hogy 40 em"
desztillalt vizbe 10 cm ' 2 mol/drrr' koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot
462
ontiink es 0,5 g hidrokinont adunk hozza, Figyeljiik meg, hogy a redukaloszer
hatasara a megvilagitott helyen a sziiropapir megfeketedik.

Ezutan kovetkezik a fixalas, amely ugy tortenik, hogy a papirt 2 mol/drn '
koncentracioju natrium-tioszulfat-oldatba martjuk, onnan kiveve desztillalt
vizzel lemossuk es szaritjuk. A rogzites utan a vilagosan maradt reszek feny
hatasara nem feketednek meg.
Magyarazat
A sziiropapiron kepzodo eziist-bromid egy resze a feny hatasara elbornlik,
femezust valik ki. A kivalt eziist a meqoilaqitas utan olyan kis mennyisegii, hogy
szabad szemmel nem lathato, esak az elohivas hatasara keletkezik lathato
mennyisegben. Az el6hivast redukaloszerrel, pI. hidrokinonnal vegezziik, I1yen
kor a feny hatasara megkezdodo redukcio teljesse valik. A hidrokinon kozben
kinonna oxidalodik.
Az el nem bomlott eziist-bromid eltavolitasa natrium-tioszulfattal tortenik,
Ez a folyamat a roqzites vagy fixalas:
AgBr+ 2 Na2S203 = Na 3 [Ag(S203hl + NaBr.
76. Az eziistkomplexek egyensuly] folyamatai
Sziikseges anyagok: a kovetkezo sok 0,1 mol/dm' koncentracioju oldatai:

eziist-nitrat, natrium-karbonat, natrium-hidroxid, natrium-klorid, natrium
bromid, natrium-tioszulfat, kalium-jodid, kalium-cianid, natrium-szulfid,
5 mol/dm 3 koncentracioju ammoniaoldat, desztillalt viz,
eszkozok: 600 cm l-es fozopohar, magneses kevero, 10, 50 es 250 cm l-es
merohenger.
Vegrehajtas
Ontsiink a fozopoharba 200 em? desztillalt vizet, adjunk hozza 10 em?
eziist-nitrat-oldatot. Tegyiik a poharat a magneses keverore, majd a kovetkezo
reagenseket adjuk hozza:
1. I em" natrium-karbonat-oldat,
2. to em] natrium-hidroxid-oldat,
3. 30 cm ' natrium-klorid-oldat,
4. 35 em] ammoniaoldat,
5. to em] natrium-bromid-oldat,
6. 50 em] natrium-tioszulfat-oldat,
7. 10 em] kalium-jodid-oldat,
8. 20 em] kalium-cianid-oldat,
9. 10 em] natrium-szulfid-oldat,
Figyeljiik meg es jegyezziik fel a szinvaltozasokat l
463
Vigyazat! Az oldat vegig luqos maradjon, es a cianidtartalmu oldat kiontese

elott gyozodjiink meg arrol, hogy a kiontoben nincs-e sav! Savanyu kozegben
a cianidbol HCN fejlodik, ami rendkiviil veszelyes mereg! Gondosan zarjuk el
a cianidot!
Magyarazat
A kiserletben a kovetkezo atalakulasok mennek vegbe:
CO~-
+ 2 Ag" = Ag ZC03
feher
Ag zC03 + 2 OH -
(I)
'
AgzO.HzO + CO~ ~
barnas fekete
(2)
2AgCI+20H~
(3)
AgzO.HzO+2CI- =
feher
AgCl + 2 NH 3 = [Ag(NH 3hl+ + 2 CI~
[Ag(NH 3hl+ + Br" = AgBr+ 2 NH 3,
(4)
(5)
sargasfeher
AgBr+2Sz0~- =
[Ag(SZ03hl3-+Br-,
(6)
[Ag(SZ03hl3 - + 1-
AgI + 2 SzO~-:
(7)
sarga
AgI + 2 CN- = [Ag(CNhl- + I~
(8)
2 [Ag(CN)zl- + S~,
(9)
AgzS+ 2 CN-rekete'
A csapadekok levalasi sorrendjenek magyarazatahoz segitseget ad az 5.2.

tabldzat,
5,2. tablaza;
Eziistvegyiiletek adatai
Keplet
Ag 2C0 3
AgOH
AgCI
AgBr
AgI
Ag 2S
464
Szin
feher
fekete
feher
sargasfeher
sarga
fekete
Oldhatosagi szorzat
25 'C-on
Oldhatosag (mol/dm")
25 'C-on
6,2' 10- 1 2
6,8' 10- 9
1,6.10- 1 0
7,7' 10- 13
1,5' 10- 16
3,3' IO- H
1,2' 10- 4
8,2' IO-~
1,3 . IO-~
8,8' 10- 7
1,2' 10- 8
4,4' 10- 1 8
A tablazat alapjan megallapithatjuk, hogy az oldekonysag csokkenesenek

sorrendjeben valasztottuk Ie a csapadekokat. A kiserletben szereplo komplexek
stabilitasi allandoi a kovetkezok:
[Ag(NH 3h ] + - Kd
2,5' 107 ,
[Ag(S203h]3- - Kd
[Ag(CN)2r - K d
77. A cink
4,3' 1012
es
1,0' 102l .
egese
Sziikseges anyagok: cinkpor,

eszkozok: vas haromlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, vegyszeres kanal,
Vegrebajtu
Az azbesztes drothalora tegyiink 2-3 g finom cinkport, helyezziik azt a vas
harornlabra, es Bunsen-egovel erosen melegitsiik. A cinkpor vakit6 feny kisere
teben hevesen eleg. A lapon sarqa anyag marad vissza, amely lehidte feher lesz.
Magyarlizat
A cink egyesiil az oxigennel:
2 Zn+02
= 2 ZnO.
Melegites hatasara a cink-oxid szerkezete megvaltozik, ez okozza a szinvalto

zast.
78. Cink oldua savban
es higban
I.
I
Sziikseges anyagok: cink, 2 mol/dm? koncentraciojii sosav- es natrium-hidro

xid-oldat,
eszkozok: kemcso 2 db, kerncsoallvany, gyujtopalca,
VegrebajtU
Mindket kemcsobe tegyiink kiskanalnyi cinkreszeleket, vagy 1-2 granulatu
mot, ontsiink nl 10 em? sav-, illetve higoldatot. Figyeljiik meg az elenk pezsgest,
1-2 perc mulva a kemcsd szajahoz tartott ego gyujtopalcaval ajej/Odo hidroqen
meggyUjthato.
Magyarazat
A cink savakban es higokban egyarant oldodik:
Zn+2H 30+ = Zn2++H 2+2H20,
Zn + 2 OH - + 2 H 20 = [Zn(OH)4]2 - + H 2.
465
Megjegyzes
A kemiailag tiszta cink savakkal esak lassan reagal, mert a feliiletet bevonja
a fejlodo hidrogengaz vekony retege. Ha azonban nehany esepp rez(lI)-szulfat
oldatot adunk a rendszerhez, akkor helyi elem alakul ki, ezert a fern gyorsabban
oldodik. A kiserletet vetitsuk ki irasoetitiiuel, vagy vegeztessiik el felmikro
meretben tanulokiserletkent,
79. Rez-oxid oldasa cink-kloridban

Sziikseges anyagok: 10 tomegjs-os cink-klorid-oldat, rez(II)-oxid por,
eszkozok: kemcso, vegyszeres kanal, porcelanrnozsar, kek lakmuszpapir,
Vegrehajtas
Ontsunk a kemcsobe 8-10 em? cink-klorid-oldatot, martsunk az oldatba kek
lakmuszpapirt, mutassuk meg, hogy a papir megvorosodik, Ezutan szorjunk az
oldatba kiskanalnyi finoman elporitott rez(II)-oxidot. Razogassuk a kemcso
tartalmat, nehany perc alatt a fem-oxid feloldodik,
Magyarazat
A eink-klorid vizes oldatban sauasan hidrolizal. A savanyu kemhatast komp
lex savak keletkezesevel is magyarazzuk. E komplex savak oldjak fel a rez
oxidot:
Megjegyzes
A eink-klorid-oldatot forrasztaskor a femfeliiletek tisztitasdra hasznaljdk,
mert az elobbi reakcionak megfeleloen leoldja a fern feliileterol a fem-oxidot,
80. Amm6niumamalgam el6allitasa

Sziikseges anyagok: szaraz higany, natrium, hidegen telitett ammonium
klorid-oldat,
eszkozok: porcelanmozsar, szfiropapir, kes, esipesz, 100 em 3-es fOzopohar,
vegyszeres kanal,
Vegrebajtas
Porcelanmozsarban ovatosan dorzsoljiink ossze 10 em! szaraz higanyt es 3-4
borsoszem nagysagu, kergetol megfosztott natrium-darabkat. A natrium .felol
dodik" a higanyban, eleg siirii natriumamalgamot kapunk.
466
Ontsiik a natriumamalgamot a 100 em 3-es fOzopohcirba, majd ontsunk ra

15--20 cm ' hidegen telitett ammonium-klorid-oldatot, Figyeljiik meg, hogy a
natriumamalgam erosen felduzzad, vajszerii tomegge alakul at.
Ontsiik Ie a sooldatot az ammoniumamalgamrol, es adjunk hozza sok vizet,
kevergessiik vegyszeres kanallal. Figyeljiik meg, hogy gyenge gilzjejlodes kozben
az amalgam lassan osszeesik. A fejlodo ammonium-hidroxid szaga jol erezheto,
Magyarazat
Az ammoniumion szamos reakcioban a femionokhoz hasonloan viselkedik,
igy a higannyal amalgamot kepez:
Na-amalgam + NHr ~ NH 4-amalgam + Na",
NH 4-amalgam+H 20---+ NH 40H+Hg+ 1/2H 2
81. A Jtiganyionok jodidkomplexei

Sziikseges anyagok: 0,1 mol/dm? koncentracioju higanyrllj-nitrat-oldat (ke
szitese: 2,2 g higany(I1)-oxidot oldjunk felI,5 em" koncentralt saletromsavban,
es az oldatot desztillalt vizzel higitsuk 100 em 3-re), 1 mol/dm' koncentracioju
frissen keszitett kalium-jodid-oldat, 0,1 mol/dm? koncentracioju natrium-szul
fid-oldat,
eszkozok: 1 dm 3-es fozopohar, magneses kevero, 100 em 3-es fOzopohar 3 db,
10 em 3-es osztott pipetta 3 db, fekete kartonpapir hatternek.
If
!
I
j
Vegrehajtas
Az I drrr'<es fOzopoharba ontsiink 850 em? vizet, tegyiik a poharat a magne
ses keverore, tegyiik moge a fekete kartonpapirt. A keveres sebesseget ugy
allitsuk be, hogy az aramlas a vizszint alatt nehany em-reI megszfinjek.
Adjunk a vizhez 10 em" higany(II)-nitrcit-oldatot, majd ha a ket folyadek
alaposan osszekeveredett, osztott pipettabol adjunk hozza 0,3 em? kalium-jo
did-oldatot, figyeljiik meg a valtozast, majd tovabbi 4-5 adag 0,3 cm ' jodid
oldatot adjunk az oldathoz. A levalo, majd feloldodo higany-jodid csapadek
szindmyalata allandoan ualtozik, A teljes feloldodas utan meg 1 em! kalium
jodid-oldatot adjunk a pohar tartalmahoz az 1- -felesleg biztositasara,
Ezutan kb, 1 em? higany-nitrat-oldat hozzaadasaval ujabb csapadeklevalast
idezimk elo, Tovabbi kalium-jodid hozzaadasaval a csapadek ujbol feloldhato.
Vegiil adjunk a pohar tartalmahoz 30 em? natrium-szulfid-oldatot, figyeljiik
meg, hogy fekete csapadek valik ki.
Magyarazat
A higany- es a jodidionok csapadekot kepeznek:
Hg2+ +2 1 = HgI 2
30
467
A HgI 2 oldhatosaga 25 C-on, 0,059 g/drrr', ami 10- 4 mol/dm? koncentracio

nak felel meg. A higany-jodid csapadek akkor jelenik meg tartosan az oldatban,
ha a koncentracioja eleri ezt az erteket,
A higany-jodidnak ket modosulata, kristalyformaja ismert, az egyik szine
piros, a masike sdrqa. Szobahomersekleten a piros modosulat a stabilis, ennek
ellenere szinte minden esetben a magasabb energiatartalrmi sarga modosulat
valik Ie, majd alias kozben rovidebb-hosszabb ido alatt atalakul a voros modo
sulatta.
A voros modosulatban a jodidionok laponcentralt racsot alkotnak, amelynek
az iiregeiben talalhatok a higanyionok. A femion es a jodidionok kozotti
valamennyi kotes egyenertekii.
A sarga modosulatban a higanyionok oktaederes elrendezesiiek, igy nem
mindegyik kornyezo jodidion tavolsaga azonos.
Jodidion-felesleg hatasara a csapadek feloldodik, mert a kovetkezo atalakula
sok mennek vegbe:
HgI 2+I- = [HgI 3
r ,
[HgI 3 l - + 1-
= [HgI 4 F-.
A komplexkepzodes szinvaltozassal es oldekonysagnovekedessel jar.
A natrium-szulfid hatasara fekete csapadek kepzodik:
Hg2+ + S2- = HgS.
fekete
82. Harem lemion redoxireakcioinak bemutatasa egy kiserletsorozatban

Sziikseges anyagok: 0, I mol/dm! koncentraciojti vas(III)-nitrat-, natrium
tioszulfat- es kalium-tiocianat-oldat, 6n(II)-klorid-oldat (keszitese: I, I g
SnCI 2.3 H 20-t feloldunk 7 em" koncentralt sosavban, az oldatot lesziirjiik es
desztillalt vizzel 10 em 3-re egeszitjiik ki), 0,01 mol/dm" koncentracioju kalium
permanganat-oldat, telitett higany(II)-klorid-oldat (6,5 g HgCI 2 oldodik 100 g
vizben 20 C-on), koncentralt sosav,
eszkozok: 100 em 3-es fOzopohar 6 db, 10 es 100 em 3-es merohenger, 500 em 3-es
Erlenmeyer-lombik, magneses kevero, tolcser, szfiropapir.
Vegrehajtas
Ontsiink az Erlenmeyer-Iombikba 50 em 3 vas(III)-nitrat-oldatot, tegyiik a
lombikot a magneses keverore, keverjiik kozepes sebesseggel, adjunk hozza
nehany em" natrium-tioszulfat-oldatot, figyeljiik meg a valtozast. Ezutan ad
junk meg 50 em" tioszulfatoldatot a lombik tartalmahoz, 2-3 percig figyeljiik
a szinvaltozast, Adjunk az oldathoz 5 em? koncentralt sosavat, majd lassan
adagolva 25 em! kaliurn-permanganat-oldatot.
468
Ontsiink a lombikba 15 em" kaliurn-tiocianat-oldatot, majd adjunk hozza 10

csepp 6n(II)-klorid-oldatot, arnig a voros oldat elszintelenedik.
Vegiil ontsiink a lombikba 10 cm ' higany(II)-klorid-oldatot, figyeljiik meg,
hogy nehany perc alatt mi tortenik,
Magyarazat
A redoxifolyamatok ertelmezesehez a kovetkezo elektrodfolyamatok stan
dardpotencial-ertekeinek ismerete sziikseges:
Fe2+ + 2e- = Fe
0 = -0,44 V,
Sn2+ + 2e- = Sn
0 = -0,18
V,
Sn 4+ + 2e- = Sn 2+
0 = +0,15
V,
S40~- + 2e- = 2 S20~
0 = +0,17
V,
Hg 2Cl2 + 2e = 2 Hg+ 2 CI
0 = +0,27
V,
Fe 3+ + e"
Hg~ + +
2e -
Fe 2+
=
0 = +0,77 V,
0 = +0,78 V,
2 Hg
MnOi+8H++5e- = Mn2++4H 20
0 = + 1,51 V.
A kiserlet elso lepeseben a vas(III)- es a tioszulfationok bordos lila szinii

komplexet kepeznek :
Fe3+ + 2 S20~- = [Fe(S203>zr.
A tovabbi tioszulfationok redukaljak a vas(III)ionokat, ezert az oldat elszin
telenedik:
2 Fe3+ +2 S20~- = 2 Fe2+ +S40~-.
A kovetkezo lepesben a permanganationok oxidaljak a vas(II)ionokat:

5 Fe2+ + MnOi + 8 H+
Mn2+ + 5 Fe3+ + 4 H 20.
A tiocianationok a vas(III)ionokkal komplexet kepeznek; es ez voros szlnezii

dest okoz:
Fe3+ + SCN- = FeSCN2+.
Az orulljionok redukaljak a vas(III)ionokat.
Sn 2++2Fe3+ = Sn 4++2Fe2+.
I
i
Amikor a higany(II)-kloridot is a lombikba ontjiik, akkor a kovetkezo ionok

vannak az oldatban: Sn 4+ , Fe2+, Mn2+, CI-, S40~ -, SCN -, Sn2+ -felesleg, Az
on(II)ionok redukaljak a higany(II)ionokat.
Sn2+ + 2 Hg2+ = Sn 4+ + Hg~ ".
A kivalo feher csapadek a Hg 2C1 2, ez fokozatosan megsotetiil, mert diszpro
porci6ja reven Hg 2 +-ion es fekete szinii Hg keletkezik.
6. SZERVES KEMIAI KfsERLETEK
6.1 A szenvegyiiletek alkotoreszeinek
kimutatasa
1. A sUn
es a hidrogen kimutatasa
Sziikseges anyagok: kemenyito (vagy eukor), rez-oxid, meszes viz,

eszkozok: kemcso 2 db, egyfuratu gumidugo derekszogben ketszer meghajli
tott iivegcsovel, vasallvany dioval es kemcsofogoval, Bunsen-ego, sziiropapir,
vegyszeres kanal,
Vegrehajtas
0,5 g elporitott kemenyitot es 5 g rez(II)-oxid-port keverjiink ossze es toltsiik
egy szaraz kemcsobe. A kemcso nyilasat zarjuk le olyan egyfuratu gumidugoval,
amelyben derekszogben ketszer meghajlitott Iivegcso van. Erositsiik a kemcso
vet allvanyba, Az iivegcso veget vezessiik olyan kemcsobe, ame1ybe elozetesen
10 em? meszes vizet toltottiink. A gazelvezetocso vizszintes reszere tegyiink
hideg vizzel megnedvesitett sziiropapirt. A kemcsoben levo kevereket fokozato
san erosodo langgal kezdodo vorosizzasig hevitsiik.
Vegyiik le a nedves sziiropapirt a csordl, figyeljiik meg a vizcseppeket a eso
belso falan. Figyeljiik meg, hogy a meszes viz meqzauarosodik, A meszes vizet
tartalmazo kemcsovet meg a melegites befejezese elott tegyiik e1, mert kiilonben
visszaszivja a folyadekot.
Magyarazat
A kemenyito (eukor) szenbol, hidrogenbol es oxigenbol felepiild vegyiilet.
Hevites hatasara a vegyiilet hidrogentartalma vizze eg el. A rez(II)-oxid hevites
hatasara a kemenyito szentartalmanak egy reszet szen-dioxidda oxidalja,
A szen-dioxidot a meszes vizzel mutatjuk ki. A kemenyito szentartalmanak egy
resze visszamarad a kemcso aljan.
A kemiai atalakulasok reakcioegyenletei:
2 H 2 + 02
2 CuO+C
=
=
2 H 20,
CO2+2 Cu,
CO 2+Ca(OHh
CaC0 3+H20.
471
Ii
l__
Megjegyzes
..
Mintegy tizednyi anyagmennyiseggel oldalcsoves felmlkro
k'
"b
b
emcso en, or
szesze~8vet a Ids-e.l::le.t. ta.t\.ulGk\.~~ .. l(!.~k~,,-," '-", ~~;"''b~L.~~'~.
2. A nitrogen-
es kentartalom kimutatasa
Sziikseges anyagok: szaraz tojasfeherje por (vagy tejpor), natrium, vas

(Ilj-szulfat (vagy vas(II)-amm6nium-szulfat), 1 mol/dm? koncentracioju
vas(I1I)-klorid-oldat, 1 tomegss-os olcm-acetat-oldat, 2 mol/dm" koncentracio
ju sosavoldat, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsofogo facsipesz, Bunsen-ego, tolcser, vasall
vany, vaskarika, szuropapir, kes, 10 em 3-es merohenger,
Vegrebajtas
Sz6rjunk szaraz kemcsobe 1 g tojasport (vagy tejport), adjunk hozza fel
bors6szem nagysagu, kergetol megtisztitott, leitatott natriumdarabkat, Fogjuk
a kemcsovet faesipeszbe, fokozatosan erosod& langgal hevitsiik voros izztisig.
Lehules utan az omledekhez adjunk 10 crrr' desztillalt vizet, razogatas kozben
keszitsiink oldatot, majd szfirjiik le azt. A leesopogo folyadekot osszuk ket
reszre.
A sziirlet egyik reszehez adjunk egy bors6nyi szilard vas(II)-szulfatot (vagy
Mohr-sot). Az igy kapott zold csapadekos oldathoz adjunk 2 em? vas(III)-klo
rid-oldatot, es melegitsiik forrasig a kemcso tartalmat, Lehiiles utan adjunk
3-4 crrr' 2 mol/drrr' koncentracioju s6savat az oldathoz. Az old at meqkekiil.
A sziirlet masik reszehez adjunk 4--5 em? olom-acetat-oldatot, figyeljuk meg
a kivalo fekete csapadekot,
Magyarazat
A nitrogentartalmu szerves vegyiiletek alkalifemekkel hevites kozben alkali
cianidokka alakulnak. A modszert Lassaiqne-feltarasdnak nevezziik. Az alkali
eianid vizes oldatban a vasfllj-szulfat hatasara natrium-hexaciano-ferratta ala
kul:
6 NaCN + FeS0 4 = Na4[Fe(CN)6]+ Na 2S0 4.
A natrium-hexaciano-ferrat a vas(III)ionok hatasara gyengen savas kozegben
kek szinii vasflllj-hexaciano-ferratta alakul, ez a berlin; leek neven ismert ve
gyiilet:
4 Fe3+ + 3 [Fe(CN)6]4- ~ Fe4[Fe(CN)6h.
A szerves vegyiilet kentartalma a feltaras soran alkali-szulfidda alakul at,
amely az olom-acetattal barnas-fekete csapadekot kepez:
Pb2+ + S2- = PbS.
472
3. A nitrogentartalom kimutatasa tanulokiserlettel

Sziikseges anyagok: tojasfeherje, szilard natrium-hidroxid, karbamid,
eszkozok: felmikro kemcso 2 db, kemcsofogo, borszeszego, indikatorpapir.
Vegrehajtas
a) Tegyiink a felmikro kemcsobe 5-6 esepp tojasfeherjet, dobjunk bele I
natrium-hidroxid-pasztillat. Fogoban fogjuk meg a kemcsovet, ovatosan me le
gitsiik a kemcso tartalmat, majd tartsunk a kemcso szajahoz megnedvesitett
indikatorpapirt.
b) Tegyiink a szaraz felmikro kemcso aljara kiskanalnyi karbamidot, hevitsiik
a borszeszego langjaval, Tartsunk a kemcso szajahoz megnedvesitett indikator
papirt,
Magyarazat
A szerves vegyiiletek nitrogentartalma magasabb homersekleten natrium
hidroxiddal ammoniava alakithato. Ezen alapszik az ugynevezett Kjeldahl-fele
nitrogenmeghatarozas. Az eltavozo ammoniaqdzt a legegyszeriibben nedves
indikatorpaplrral mutathatjuk ki. (A masik modszer, hogy tomeny sosavba
martott iivegbotot tartunk a kemcso szajahoz. A sosav es az ammonia reakcio
jakor ammonium-klorid kepzodik, amely feher fiist formajaban jelenik meg.)
A karbamid hevites hatasara bomlik, az egyik bomlastermeke az ammonia
gaz. amelyet az indikator jelez.
Megjegyzes
Az a) kiserletben iigyeljiink arra, hogy az indikatorpapirt esak a kemcso
szajahoz tartsuk, ne a belsejebe, mert ott a jelen levo natrium-hidroxidtol lesz
lugos a kemhatas,
4. Halogenek kimutatasa
Sziikseges anyagok: kloroform vagy monoklor-ecetsav, vorosrez halo, eziist
nitrat 2 tomegjs-os etanolos oldata,
eszkozok: kemcso, vizfiirdo, Bunsen-ego, esipesz, kristalyositocsesze.
Vegrehajtas
a) Vorosrez halot a Bunsen-ego langjaban addig izzitsunk, amig a langot mar
nem festi. Hiitsiik le, majd martsuk a kristalyositocseszebe toltott halogentartal
mu szerves vegyiiletbe, tegyiik vissza a szintelen langba. Figyeljiik meg, hogy
a lang elenk zold.
b) Kemcsobe toltsiink 2 em? 2 tomegss-os etanolos ezust-nitrat-oldatot,
adjunk hozza nehany esepp halogentartalmu vegyiiletet, tegyiik a kemcsovet
meleg vizfiirdobe, figyeljiik meg, hogy feher vagy sdrqdsfeher csapadek oalik ki.
473
Magyarazat
a) A halogentartalrmi szerves vegyiiletek a langban elbomlanak, a felszabadu
10 halogen a rezzel illekony rez-haloqenidet kepez, amely a langot elenk ziildre
festi.
b) Ezt a reakciot a leggyorsabban a primer, molekulankent egy halogenate
mot tartalmazo vegyiiletek adjak. Peldaul:
Aromas
C 2H s-Cl+Ag+ -
AgCl+C 2Ht,
C 2Ht + C 2H sOH -
C 2H sOC 2H s + H+.
es polihalogenidek, valamint a fluoridok nem reagalnak az eziist
nitrattal.
6.2 Kiserletek szenhidrogenekkel

5. Metan el6aiUitasa
Sziikseges anyagok: kristalyos natrium-acetat, natromresz, 2 mol/drrr' kon
centracioju natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: vastegely, iivegbot, vas haromlab, Bunsen-ego, mozsar, 100cm3 -es

frakcionalo lombik dugoval, gazmoso palack, vasallvany dioval es lombikfogo
val, iivegkad, gazfelfogo henger, gazelvezeto pipa, gyujtopalca, kemcso,
Vegrehajtlis
Elokeszito miaeletek:
a) Vizmentes ndtrium-acetat elballitasa: 30 g kristalyos natrium-acetatot kever
getes kozben hevitsiink vastegelyben. A so eloszor feloldodik a kristalyvizeben,
majd a viz elparolgasa utan megolvad. Lehiiles utan a vizmentes sot tegyiik
porcelanmozsarba es poritsuk el.
b) Natronresz keszitese: frissen egetett es osszetort kalcium-oxidot kb. fele
tomegfi telitett (50 tomegjs-os) natrium-hidroxid-oldattal ontsiik Ie, majd allan
do kevergetes kozben paroljuk szarazra az anyagot es izzitsuk ki, Lehiiles utan
mozsarban torjiik porra.
.
Merjtink Ie 10 g vizmentes natrium-acetatot es 30 g natronmeszet, keverjiik
ossze a ket anyagot, a kevereket szorjuk az allvanyba fogott frakcionalo lombik
ba. Zarjuk Ie a lombikot gumidugoval. A lombik elvezeto csovet kossuk ossze
2 mol/dm" koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot tartalmazo gazmoso pa
laekkal. A mosopalack elvezeto csovet kapcsoljuk ossze gazelvezeto pipaval.
A pipa vege vizzel felig megtoltott iivegkadba meriiljon.
474
CH,
natrium-acetat
NaOH
+nlitronmesz
6.1. abra. Metan e!oallitasa
Fokozatosan erosodo langgal melegitsiik a lombik aljat, majd a buborekolas

megkezdodese utan kb. 2 perccel kezdjiik meg a gazmoso palackon atvezetett
gaz osszegyiijteset egy vizzel telt gazfelfogo hengerben.
Magyaraizat
A natrium-acetat es a natronmesz hevitesekor metan, kisebb mennyisegben
aceton, etan stb. keletkezik:
CH 3COONa + NaOH -- CH 4 + Na 2C0 3
A higos mesas azert sziikseges, hogy a mellektermekeket eltavolitsuk a gaz
bot.
1
J,
Megjegyzes
Azert hasznalunk natronmeszet es nem tiszta natrium-hidroxidot, mert az
utobbi az iiveget erosen megtamadna,
A lombik tulzott heviteset keriilni kell, mert a natrium-acetat magasabb
homersekleten szenesedes kozben bomlik.
Viqyazzunk arra, hogy a melegites megszimtetese utan ne kiioetkezzek be
oisszasziuas! Ezt ketfele modon akadalyozhatjuk meg: vagy a melegites befejeze
se elott megsziintetjiik a lombik es a gazmoso kapcsolatat, vagy meg egy
forditva bekotott gazmosot iktatunk a rendszerbe.
Amennyiben rendelkeziink aluminium-karbiddal, a metan eloallitas~t ugy
vegezhetjiik, hogy csiszoltdugos gazfejleszto kesziilekben az aluminium-karbid
ra 2 mol/dm' koncentracioju sosavoldatot csepegtetiink:
AI4C 3 + 12 HCI
3 CH4 + 4 AICI3
1
475
6. Kiserletek metannal
Sziikseges anyagok: metan, bromos viz, hig kalium-permanganat-oldat, me
szes viz, klorgaz, oxigen,
eszkozok: gazfelfogo henger 2 db, kemcso 3 db, kihuzott vegu, derekszogben
meghajlitott uvegcso, 200 em 3-es fOzopohar, indikatorpapir.
Vegrehajbis
a) A metdn egese: egy kemcsovet viz alatt toltsiink meg metannal, vegezziik
el a durranogaz-probat. A gazelvezeto pipat csereljiik ki a kihuzott vegu iiveg
csore, a cso vegen gyujtsuk meg a metant. Tartsunk a lang fole elobb szaraz
fozopoharat, figyeljiik meg, a fala bepardsodik. Majd meszes vizzel kioblitett
poharat tartsunk a metan langja fole, figyeljiik meg, hogy a meszes viz megzava
rosodik.
b) A metan reakcioja klorqazzal : forditsuk lefele a derekszogben meghajlitott
iivegcso veget. Az uvegcso veget, ahol a metan eg, martsuk klorgazzal telt
hengerbe. Figyeljiik meg, hogy az addig sarga lang fako kekes sziniire valtozik,
de az eges folytatodik. Amikor a lang ismet sarga, vegyiik ki a csovet, es
tartsunk a henger szajahoz megnedvesitett indikatorpapirt, figyeljiik meg a
savas kemhatast.
e) Robbano qdzeleqy keszitese: egy gazfelfogo henger terfogatat osszuk jelze
sekkel 16 kb. egyenlo reszre, majd toltsiik meg a hengert vizzel. A henger
1/16-od reszet toltsiik meg metannal, a tovabbi 15/16-od reszet pedig oxigennel.
Fedjiik Ie a henger szajat iiveglappal meg a viz alatt, es szajaval lefele forditva
emeljiik ki az edenyt. A hengert kisse ferden tartva tartsuk a Bunsen-ego
langjahoz, es a zaro iiveglapot ott hirtelen mozdulattal vegyiik el. Eles csattano
hanqot hallunk, egy lang felvillanasat latjuk.
Vigyazat! Ha nagyon jol sikeriil a robbanas, a huzat elolthatja a Bunsen-ego
langjat.
d) A metdn reaqdltatasa bromos vizzel es kalium-permanqandttal: Ket kemcso
be toltsiink halvanysarga szinii bromos vizet, az egyik kemcsovon 1-2 percig
buborekoltassunk at metant. Figyeljiik meg, hogy szinoaltozast nem tapaszta
lunk.
U gyanezt ismeteljiik meg kalium-permanganat-oldattal is, valtozast itt sem
eszleliink.
Magyarazat
a) A metan tokeletes egesekor viz es szen-dioxid keletkezik:
CH 4 + 2 Oz -
2 HzO+ COz.
A reakcio exoterm, a metan molaris egeshoje, ha a viz folyadek alakjaban

keletkezik - 891 kJ.
476
b) A metan tovabb "eg" a klorgazban, minthogy ez a folyamat is feny es

hofelszabadulassal jar, ezert egesnek nevezziik. A klor magas homersekleten
oxidalja a rnetant, elvonja belole a hidrogent. A kepzodo finom eloszlasu szen
a henqer fa lara rakodik, a keletkezo hidrogen-klorid pedig indikatorral kimutat
hato:
CH 4 + 2 Cl 2 -+ C + 4 HCl.
e) A metan a levegovel robbanoelegyet kepez, Az ugynevezett sujt6leg, amely
a banyakban a robbanast okozza, szinten jelentos mennyisegii metant tartal
maz.
d) A telitett szenhidrogenek (paraffinok) kozonseges koriilmenyek kozott
keoesse reakciokepes vegyiiletek. A kiserletben azt latjuk, hogy a metan alaesony
homersekleten nem reagal a brommal, iIIetve a kalium-permanganattal. Ultra
ibolya feny hatasara a halogenekkel szubsztitucios reakcioba lep.
7. A k60laj szakaszos leparbisa

Sziikseges anyagok: nyers koolaj,
eszkozok: 200 em 3-es frakcionalo lombik 2 db, vasallvany dioval es lombikfo
goval 2 db, Bunsen-ego, egyfurani parafa dugo 360 C-os bothomerovel, kopeny
nelkiili hiitoeso (40-50 em hosszu), vas haromlab, azbesztes drothalo, gazfelfo
go henger, gumicso, gazelvezeto pipa, iivegkad, 50 em 3-es fOzopohar 3 db,
konzervdoboz, a lombikba valo parafa dugo, tolcser, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Ontsunk a frakcionalo lombikba kb. 50 em' nyers koolajat, erositsuk a lombi
kot allvanyba, zarjuk Ie a ho
merot tartalmazo egyfuratu pa
rafa dugoval, A homero higa
nyos gornbje a lombik elveze
toesovevel azonos magassag
hUt6cs6
ban legyen. Az elvezetocsovet
egyfuratu dugoval csatlakoztas
suk a nagy kemcsohoz, mint azt
k601aj
a 6.2. dbra mutatja.
hidegv{z
parlat
6.2. Ilbra. A koolaj szakaszos leparlasa
477
A lombik ala tegyiik a hiitovizet elvezeto iivegtolcsert. A masodik lombik

elvezetocsovehez gazfelfogo pipat kapcsolunk, amelynek a vege vizzel telt kadba
er. Az iivegkadba allitsunk vizzel toltott, nyilasaval lefele forditott gazfelfogo
hengert.
A koolajat tartalmazo lombik ala tegyiik a vas haromlabat es az azbesztes
drothalot, A koolaj melegiteset kis langgal kezdjiik. A koolajbol eltavozo
gazokat gyiijtsiik ossze a hengerben. Az elso parlatot, a benzint 180 C-ig
gyujtsiik ossze a vizzel hfitott lombikban.
A melegitest ezutan szakitsuk felbe. A hengerben osszegyiilt qazokat gyujtsuk
meg gyujtopalcaval. A masodik frakcionalo lombik helyere tegyiik a kopeny
nelkiili hfitocsovet, amelynek a vege ala allitsunk egy 50 crrrt-es fozopoharat.
A koolaj melegiteset folytatva, a masodik pdrlatot, amely ilaqitoolajat (petrole
um) tartalmaz, leghiitessel cseppfolyositjuk. A melegitest 280 C-ig vegezziik.
A harmadik reszletet, amely a qdzolaj, 350 C-ig gyujtjiik ossze. Ezutan a
hornerot kivessziik, a lombik nyakaba parafa dugot tesziink, a lombik aljat
kozvetlen langgal hevitjiik mindaddig, amig abbol gozok tavoznak el.
A negyedik parlatbol elkuloniil a paraffinolaj es a szilard paraffin.
A lombikban marado petroleumaszfaltot meg melegen toltsiik at a konzerv
dobozba.
Hasonlitsuk ossze az egyes parlatok mennyiseget es kiilsc tulajdonsagaikat,
majd toltsuk mindegyiket jol zaro iivegbe.
Magyarazat
A nyers koolaj kiilonbozo forraspontu szenhidrogenek kevereke, amelybol a
kiilonbozo alkotoreszek frakciondlt desztillaciooal vagy kondenzacioval elva
laszthatok. A legfontosabb koolajfrakciokat a 6.1. tablazatban foglaljuk ossze,
6.1. tab/azat
Legfontosabb koolajfrakciok
Nev
Gaz
Nyers benzin
Petroleum
(vilagitoolaj)
Dizelolaj
Gazolaj
Kenoolaj
Vazelin
Aszfalt
478
Forraspont
intervallum
("C)
Szenatom
-szam
c 1 -c 4
Felhasznalas
40-180
C 5 - C ll
180-230
C lI -C 12
motorhajtoanyag,
oldoszer
krakk-benzin
230-300
C 13 -C 17
motorhajtoanyag
300-400
C 1S-C Z5
gepek kenese, fiitoanyag
400-500
C Z6 -C 3 5
utburkolas
A legtobb koolaj gaz-halmazallapotu szenhidrogeneket is tartalmaz oldva,

ezek a melegites kezdetekor eltavoznak. A leparlas termekeit ujabb desztilla
ciokkal tovabbi alkotoreszekre lehet bontani.
Megjegyzes
Az oldott gazok felfogasa azert is fontos, mert kulonben, ha meggyulladnak,
a meg levegot is tartalmazo rendszerben robbanas tortenhet.
Ne felejtsiik el a homerot eltavolitani, mert a hiqany forraspontja 357 C, ha
ennel magasabb homersekletu gozok erik a homerot, eltorik.
Ha az utolso parlat gozei mar a hiitocsoben megszilardulnak, akkor melegit
siik azt kis langgal ovatosanl
Az aszfalt kiontese utan a lombikot kimoshatjuk a leparlas soran keletkezett
benzinnel es petroleummal. A lombikot nem lehet tokeletesen megtisztitani, ezert
azt mindig erre a celra hasznaljuk.
8. A benzin mint old6szer

Sziik.seges anyagok: viz, benzin, petroleum, lenolaj (vagy disznozsir),
eszkoz6k: kemcso 3 db, kemcsoallvany.
Vegrebajtais
Harom kemcsobe toltsiink 10-10 em 3 vizet, petroleumot, illetve benzint, majd
mindegyikhez adjunk 0,5 em 31enolajat (vagy mas novenyi olajat, esetleg borso
nyi disznozsirt). Razzuk ossze a kemcsovek tartalmat, figyeljiik meg a valtozast.
Magyarazat
Az apolaris szerkezetii olajokat es zsirokat a polaris viz nem oldja, a petrole
um kozepesen, a benzin jol oldja.
9. Ego benzin oltasa szen-dioxiddal

Sziikseges anyagok: benzin, szen-dioxid, viz,
eszkozok: konzervdoboz, gyujtopalca, 400 em 3-es fOzopohar.
Vegrebajtais
Kis konzervdobozba ontsunk 1-2 em? tiszta benzint, gyujtsuk meg ego
gyujtopalcaval, majd az edeny fala mellett ontsunk 10 em? vizet az ego benzin
hez. Az ego benzin a viz tetejen folytatja az egest.
A 400 cm 3-es fOzopoharat toltsiik meg szen-dioxid-gazzal, majd a gazt ontsiik
az ego benzinre, az eges megsziinik.
479
Vigyazat! A benzin tiizveszelyes, gozei a leveqiioel robbanoeleqyet kepeznek!

Magyarazat
A benzin siirtisege kisebb a vizenel, ezert vizzel nem lehet eloltani az ego
benzint. A szen-dioxid elzarja az ego benzintol az exigent, ezert az eges megszii
nik.
Megjegyzes
A legpraktikusabb szen-dioxid-forras lehet a szen-dioxiddal toltott autoszi
fon.
10. A benzin olomtartalnuinak kimutatasa
Szilkseges anyagok: kalium-klorat, sebbenzin, 86-os es 98-as oktanszamu
benzin, koncentralt sosav,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsoallvany, vegyszeres kanal, szemcseppento,
sotet papir hatternek.
Vegrehajtas
Tegyimk a harem kemcsobe kanalhegynyi szilard kalium-kloratot, majd
ontsimk ra 4-4 em" gyogyszertari (tiszta) benzint, 86-os, illetve 98-as oktansza
mil benzint, es erosen razzuk ossze a kemcsovek tartalmat. Adjunk minden
kemcso tartalmahoz nehany esepp koncentralt sosavat, allitsunk a kemcsovek
moge sotet papirt hatternek, Figyeljiik meg, hogy a masodik es a harmadik
kemcsoben az eddig tiszta folyadek megzavarosodik, esetleg keyes csapadek
kepzodik.
Magyarazat
A kalium-klorat es a sosav reakciojakor klorgaz fejlodik:
KCl0 3 + 6 HCI = KCl + 3 CI 2 + 3 H 20.
A fejlodo klor elronesolja a hajtoanyagkent hasznalt benzinekben leva olom
tetraetilt, es igy olom-klorid csapadek, illetve zavarosodas kepzodik a masodik
es a harmadik kemcsoben,
Az else kemcsoben nem tortenik valtozas,

Megjegyzes
A kiserletet felmikro kemcsovekben tanulokiserletkent is elvegeztethetjiik, de
iigyeljiink arra, hogy a kalium-kloratbol valoban esak a kiserlet elvegzesehez
sziikseges paranyi mennyiseq keru/jon a tanulok kezebe!
480
A fent leirt mennyisegek kb. 1/4-et hasznalva harom rekeszes kiivettaban
diaoetitboel kitetitve is bemutathatjuk a jelenseget, Ha hozzajutunk, negyedik

anyagkent uizsqalhatjuk a benzinkutaknal arult olommentes benzint,
11. Telitett szenhidrogen bromozasa

Sziikseges anyagok: hexan vagy heptan (esetleg sebbenzin), brom, 5 tomegjs
os eziist-nitrat-oldat, I mol/drrr' koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, fenol
ftalein, desztillalt viz,
eszkozok: egy kisebb es egy nagyobb kristalyositocsesze, iiveglap, irasvetito,
100 dnr'ves csiszoltdugos Erlenmeyer-Iombik, 50 em 3-es merohenger, biiretta,
250 dmj-es Erlenmeyer-Iombik, merleg.
Vegrehajtas
Egy kisebb kristalyositocseszebe ontsiink kb. 10 em! hexant (ha az nines,
sebbenzint is hasznalhatunk). A nagyobb kristalyositocseszebe ontsimk annyi
5 tornegss-os eziist-nitrat-oldatot, hogy I em vas tag reteg legyen benne. A ki
sebb cseszet helyezziik a nagyobba, majd tegyiik az irasvetito munkaasztalara.
Csepegtessiink a hexanhoz 8-10 esepp bromot, fedjiik le iiveglappal a cseszet,
Figyeljiik meg, hogy a brom barna szine 2-3 perc alatt eltiinik, mikozben az
eziist-nitrat-oldat feliileten osszefiiggo sargasJeher csapadekreteq jelenik meg.
Ha eziist-nitrat-oldat helyett indikatorral megfestett viz van a nagyobb cse
szeben, akkor a keletkezo hidrogen-bromid savas kemhatasat mutatjuk ki.
Vegezhetjiik a kiserletet ugy is, hogy a hexan es a brom elegyet ketteosztjuk,
az egyik lombikot sotet helyre tessziik, a masikat fenyre, es I nap rmilva
hasonlitjuk ossze a ket lombik tartalmat. Azt tapasztaljuk, hogy a sotet helyen
tartott lombikban nem tiint el a brom szine, a fenyre tett lombik tartalma
szintelen.
Szakkiiron vagy fakultdcios foqlalkozason merest is vegezhetiink a kovetkezo
keppen: ontsiink 35 cm ' hexant (vagy heptant) a csiszoltdugos lombikba,
adjunk hozza 15 cm ' desztillalt vizet. Merjiik le az edeny es a ket folyadek
egyiittes tomeget. Adjunk kb. I g brornot a lombik tartalmahoz, es ismet merjiik
meg a tomeget, Razzuk ossze a lombik tartalmat, majd tegyiik az edenyt az
ablakparkanyra, lehetoleg napfenyre (a napfeny helyettesitheto borult idoben
kvarclarnpaval). Minden ket pereben razzuk meg a lombikot es figyeljiik meg
a szinvaltozast.
Megfelelo fenyviszonyok mellett a folyadek mintegy 10 perc alatt elszintelene
dik. Ekkor ontsiik a lombik tartalmat a 250 cm t-es Erlenmeyer-Iombikba,
mossuk at a maradekot is 20 crrr' desztillalt vizzel, majd adjunk hozza 2-3 esepp
fenolftaleinindikatort. Haloany rozsaszln sziniq titrdljuk az oldatot I mol/drrr'
koncentracioju natrium-hidroxid-oldattal. Olvassuk Ie a fogyast. Szamitsuk ki
a fogyas alapjan a hidrogen-bromid tartalmat.
481
31 ~7~ Kiserlet a kemia tanitasahoz
Magyarazat
A heptan es a brom kozott fotokemiai szubsztitucio jatszodik Ie:
C 7 H 16 + Br 2 -
C 7 H 1 S Br + HBr.
A kepzodo hidrogen-bromid vizben oldodik, a heptil-bromid a heptanos

fazisban marad. A kepzodo bromidion kimutathato eziist-nitrattal:
Ag " + Br " = AgBr.
A masik modszer, hogy a kepzodd hidrogen-bromid mennyiseget sav-bazis

titralassal meghatarozzuk,
12. Etilen el6aUitasa

Sziikseges anyagok: etil-alkohol, tomeny kensav, szaraz kvarchomok,
eszkozok: csiszoltdugos gazfejleszto, vasallvany dioval es lombikfogoval,
gazelvezeto pipa, gumicso, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo, iiveg
kad, gazfelfogo henger, 200 crrr'-es fOzopohar.
Vegrehajtas
A gazfejleszto lombik aljara szor
junk vekony retegben kvarcho
mokot, a lombikot fogjuk all
vanyba.
200 cm 3-es poharban keszit
siink 96%-os etil-alkoholbol es
koncentralt kensavbol 1:3 terfo
gataranyu kevereket,
"VIZ
6.3. dbra. Etilen eloallitasa
Vigyazat! Az elegyites itt is - mint a viz eseteben - eros felmelegedessel jar.

Ezert /assan adago/juk az alkoholhoz a kensavat, es hideg vizzel kiviilrol hiitsiik
a poharat!
Toltsiik meg a folyadekeleggyel a gazfejleszto berendezes tolcseret. Azbesztes
drothalon keresztiil ovatosan melegitsiik a lombik aljat, majd a tolcserbol kis
482
reszletekben engedjiik Ie a folyadekot a lombikba. Figyeljiink arra, hogy eros

melegites eseten itt is szenesedes kovetkezhet be. A pezsges megindulasa utan
3-4 perc mulva vegezziink durranogaz-probat, A negativ durranogaz-proba
utan fogjuk fel az etilent viz alatt.
Magyarazat
Etil-alkohol es kensav keverekebol, ha a kensav feleslegben van, es a homer
seklet meghaladja a 140 "Csot, etilen (eten) kepzodik:
C 2H s-OH + HO-S0 3H -+ C 2H s-OS0 3H + H 20,

C 2H s-OS0 3H -+ CH 2=CH 2 + H 2S04 ,
Alacsonyabb hdmersekleten ugyanezekbol a kiindulasi anyagokbol dietil-erer

keletkezik.
Megjegyzes
A kiserlet elott celszeru a homokot IO%-os sosavval kimosni, hogy a kalcium
karbonat tartalmat - amely eros habzast okozna - eltavolitsuk. A sosavas
mosas utan termeszetesen vizzel is mossuk ki a homokot.
A homok egyreszt katalizator, rnasreszt a gazfejlodest kisero habzdst csok
kenti.
13. Az etilen tulajdonsagainak szemleltetese
Sziikseges anyagok: etilen, bromos biz, kensavval megsavanyitott kalium
permanganat-oldat, klorgaz, eziist-nitrat-oldat,
eszkozok: gazfejleszto kesziilek, derekszogben meghajlitott, kihuzott vegu
iivegcso, 200 crrrt-es fozopohar, porcelanlemez, kemcso 5 db, gazfelfogo henger.
Vegrehajtas
a) Fizikai tulajdonsaqok: egy kemcsovet (lehet nagy meretii is) viz alatt
toltsiink meg etilennel. Mutassuk meg, hogy szintelen, jellegzetes edeskes szaqu
gaz.
b) Az eten eqese: negativ durranogaz proba utan utan gyujtsuk meg a kihuzott
iivegcso vegen a gazt. Tartsunk a lang fole szaraz poharat, mutassuk meg, hogy
beparasodik. Ezutan feher porcelanlemezt tartsunk a lang fole, azon fekete
koromreteg kepzodik,
c) Az eten reakcioja bromos vizzel es kdlium-permanqanattal: 2-2 kemcsobe
toltsiink hig bromos vizet, illetve kensavval megsavanyitott rozsaszin kalium
permanganat-oldatot. Vezessiink a bromos vizbe etilent, figyeljiik meg, hogy az
oldat kb. I perc alatt elszintelenedik,
Az elszintelenedett oldatbol nehany cm 3-t ontsiink az eziist-nitrat-oldatot
tartalmazo kemcsobe, figyeljiik meg, hogy csapadekot vagy zavarosodast nem
eszleliink.
483
31
A kalium-permanganat is rovid ido alatt elszintelenedik, ha etent vezetimk a

kemcsobe.
d) Az eten reakcioja k/Orgazzal: az elvezeto iivegcso vegen gyujtsuk meg az
etilent, majd a langot martsuk klorgazzal telt hengerbe. Figyeljiik meg, hogy a
lang szine sargarolfako kekre valtozik, Tartsunk a henger szajahoz megnedvesi
tett indikatorpapirt.
Magyarazat
b) Az eten szenbol es hidrogenbol allo vegyiilet, tokeletes egesekor viz es
szen-dioxid keletkezik:
C ZH4 + 3 oz -+ 2 COz + 2 HzO.
Ha az eges tokeletlen, akkor korom es szen-monoxid kepzodik,
c) Az etilen telitetlen szenhidroqen (olefin), ezert az elemi bromot elektrofil
addicioual megkoti :
CHz=CH z + Br z -+ BrCHz-CHzBr,
a reakcio termeke a dibrom-etdn, A szubsztitucioval ellentetben itt nem kepzo
dik bromidion, ezert az eziist-nitratos reakcio neqatio eredmenyt ad.
A kalium-peroxid oxidalo hatasara etilen-qlikol keletkezik:
CHz=CHz+O+HzO-+ HOCHz-CHzOH.
d) A k/Orgaz is oxidalja az etent, ekkor elemi szen es hidrogen-klorid keletke
zik:
A sosav indikatorpapirral kimutathato a henger szajanal. Alacsonyabb ho
mersekleten az etilen es a klor kozott is addicio megy vegbe.
14. A kaucsukot alkot6 telitetlen szenhidrogenek klmutatasa

Sziikseges anyagok: nyersgumi, bromos viz, kensavval megsavanyitott hig
kalium-permanganat-oldat,
eszkozok: kemcso 3 db, egyfuratu gumidugo derekszogben ketszer meghajIi
tott iivegcsovel, vasallvany dioval, kemcsofogoval, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Szorjunk a kemcsobe kb. 0,5 g aprora vagott nyersgumit, a kemcso nyilasat
zarjuk le az meghajlitott uvegcsovet tartalmazo gumidugoval, Fogjuk a kemcso
vet fiiggolegesen allvanyba, Fokozatosan erosodo langgal hevitsuk a kemcso
aljat, majd 1-2 perc mulva az eltavozo gazokat es gozoket vezessiik a bromos
vizbe, illetve a kalium-permanganat-oldatba, Figyeljiik meg, az oldatok rovid
ido alatt elszlntelenednek,
484
Magyarazat
A kauesuk hevites hatasara kis molekulatomegfi, telitetlen alkotoreszekre,
tobbek kozott izoprenre bomlik. Az izopren mole kula ket kettos kotest tartal
maz, konjuqalt dien. Ezert bromrnal ketfelekeppen reagalhat: kisebb mennyise
gii brom hatasara esak az egyik kettos kotes telitodik, majd ujabb brommoleku
la addiciojaval Z-metil-tetrabrom-butan jon letre:
CH 2=C -CH=CH 2+2Br2 -
Br
Br
Br-CH 2 - C -CH-CH 2-Br.
CH 3
CH 3
A kalium-permaqnandt oxidalo hatasara lancszakadas kovetkezik be, es tiibb

fele oxidacios termek (pI. ecetsav, hangyasav, szen-dioxid) jon letre.
15. Szivarvany a paradicsomleben

Sziikseges anyagok: paradicsom ivole, telitett bromos viz, metilen-diklorid,
eszkozok: to es 50 em 3-es merohenger, nagy kemcso, vasallvany dioval es
10mbikfogoval,
Vegrehajtas
Egy kemcsobe toltsunk kb. 5 cm ' paradiesomlevet es ugyanannyi metilen
dikloridot. Erosen razzuk ossze a kemcso tartalmat. Figyeljiik meg a metilen
dikloridos fazis szinet, majd adjunk hozza keyes telitett bromos vizet, razzuk
ossze, Gyors szinvaltozas utan ez a fazis elszintelenedik,
Toltsiink a nagy kemcsobe kb. 20 em" vizzel I: I terfogataranyban meghigi
tott paradicsomlevet, kevergetes kozben adjunk hozza 2-3 em" bromos vizet.
Figyeljiik a szinvaltozasokat, A kemcsoben az eredetileg piros paradicsomleben
a bromos viz hozzaadasa utan ziild; kek, esetleq sdrqa gyiiriiket figyelhetiink
meg.
Magyaraizat
A paradicsom piros szinet a C 4oHs6 osszetetelii, likopin nevii vegyiilet okoz
za. Mint a kepletbol is lathato, ez a vegyiilet telltetlen szenhidroqen, minden
molekulajaban 11 konjugalt kettc5s kotes van. A Iikopin elnyeli a kek fenyt, ezert
latjuk az anyagot pirosnak. A likopin es a brom kozott addicio megy vegbe.
A szerkezetvaltozas kovetkezteben mas hullamhosszu fenyt nyel el, ezert mas
szinek jelennek meg.
A kettos kotes es a brommolekula kozott eloszor rovid elettartamu komplex
kepzodik, amelynek az abszorpcios spektruma a voros tartomanyba esik.
485
A zold szin, a keletkezo vegyiilet kek es a bromos viz sarga szinenek az osszege
zodesebdl adodik. A likopin szerkezete a kovetkezo:
6.4. libra. Likopin szerkezete
16. A fa szaraz leplirlasa

Sziikseges anyagok: apro gyujtopalca (vagy gyufa) darabkak, meszes viz,
eszkozok: kemcso egyfurani gumidugoval, ferden meghajlitott, kihuzott vegu
uvegcso, vasallvany dioval es kemcsofogoval, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A kemcsovet toltsiik meg 1/3-ad reszig aprora tordelt gyujtopalca darabok
kal, majd zarjuk le az iivegcsovel ellatott dugoval, A kemcsovet ugy fogjuk
allvanyba ferden, hogy a kemcso szaja kb, 1/2 em-rei lejjebb legyen, mint a
kemcso alja. Fokozatosan erosodo langgal melegit
siik, majd 1-2 perees varakozas utan az iivegcso
vegen gyujtsuk meg az eltaoozo gazokat. Ezutan a
langot eloltva vezessiik a gazokat meszes vizet tar
talmazo kemcsobe, figyeljiik meg, hogy az oldat
megzavarosodik.
A hevites befejezese utan mutassuk meg a kern
eso szajanal osszegyiilo katranyt es a szilard mara
dekot.
6.5. libra. A fa szaraz leparlasa
Magyarazat
A faleparlas kozben negy termek keletkezik: jagaz, jaecet, fakatrdny, vala
mintjaszin. A fagaz kb. 50 terfogatjs szen-dioxidot tartalmaz - ezt mutattuk
ki a meszes vizzel- 25-30 terfogatjs szen-monoxid es 15-20% szenhidrogen a
tovabbi alkotoreszek. Az utobbi gazok meggyujthatok,
A fakatrany szerves vegyiileteket (foleg fenolokat), a faecet ecetsavat, acetont
es metilalkoholt tartalmaz.
486
I,
,
!I
Megjegyzes
Elofordulhat, hogy a gaz esak nagyon pici langgal eg, ezert legyen a keziink
iigyeben egy kis darab papir, amelyet meggyujthatunk az iivegcso vegen ego kis
langgal,
Tanulokiserletkent is elvegeztethetjiik a kiserletet.
17. A k6szen szaraz leparlasa

Az elobbi kiserletben ismertetett modon apro koszendarabkak leparlasat is
elvegezhetjiik. A termekek: vilagitogaz, amely meggyujthato, cseppfolyos kii
szenkatrany (ebbol allitjak elo pI. a benzolt es szamos mas vegyipari alap
anyagot) es a szilard koksz.
18. Egyszerfi acedlenfejleszt6

Sziikseges anyagok: darabos kaleium-karbid, viz,
eszkozok: alul kilyukasztott kemcso, nagyobb kemcso, vatta, egyfuratu gumi
dugo kihuzott vegii iivegcsovel.
Vegrehajtas
A kilyukasztott kemcsobe tegyiink 2-3 babszem nagysagu kalcium-karbidot,
az anyag fole kb. 5 em tavolsagban helyezziink el egy kis vattacsomot. A kern
csovet zarjuk Ie a kihuzott vegii iivegcsovet tartalmazo dugoval, A nagyobb
kemcso aljara tegyimk vizes vattacsomot, a kis kemcsovet helyezziik ugy a nagy
kemcsobe, hogy a lyukon keresztiil a viz a karbiddal erint
kezzek. Azonnal megindul a gazjejlodes.
.!\
:~J
esc,
Iyuk
6.6. dbra. Egyszerii acetilenfejleszto
nedves vatta
487
Magyaraizat
A kalcium-karbidbol es a vizbol acetilen es kalcium-hidroxid keletkezik:
CaC 2 + 2 H 20
-+
C 2H2 + Ca(OH)2'
Megjegyzes
Kalcium-karbid a banyaszati, barlangaszati szakiizletekben is beszerezheto.
Az alias kozben elporlott anyaq nem alkalmas acetilenfejlesztesre. A nagyobb
darabokbol kalapaccsal vas lapon lehet olyanokat torni, amelyek megfelelnek
a kiserlethez. Lyukas kemcsovet ugy keszithetiink, hogy a kemcsb aljat a Bun
sen-ego langjaban izzasig hevitjiik, es felmeleqitett asdrottal kilyukasztjuk.
Az acetilen eloallitasat vegezhetjiik csiszoltduqos qdzfejlesztoben is ugy, hogy
a lombikba a kalcium-karbidot tessziik, a tolcserbe pedig 20 tomeg%-os natri
um-klorid-oldatot toltiink. A viz helyett azert hasznalunk sooldatot, hogy a
habzast csokkentsiik.
19. Az aeetilen tulajdonsagainak bemutatasa

Sziikseges anyagok: acetilen, desztillalt viz, aceton, bromos viz, hig kalium
permanganat-oldat,
eszkozok: gazfejleszto, kemcso 5 db, egyfuratu dugo kihuzott vegii iivegcso

vel, kristalyositocsesze 2 db, gyujtopalca, porcelanlap,
Vegrebajtais
a) Az acetilen (etin ) jizikai tulajdonsaqai: egy kemcsovet viz alatt toltsiink
meg acetilennel, mutassuk meg a fizikai tulajdonsagait: szintelen, tiszta allapot
ban szaqtalan, a technikai acetilen jellegzetes, kellemetien szagat a foszfor- es
kenvegyiiletek okozzak, ameIyek a karbid szennyezeseibol szarmaznak,
b) Az acetilen oldhatosaqa: ket kemcsovet viz alatt toltsunk meg acetilennel,
az egyiket vizzel, a masikat acetonnal toltott kristalyositocseszebe allitjuk, a
kemcsovet enyhen razogassuk, de ne emeIjiik ki a folyadekbol. Figyeljiik meg
a folyadekszintek emelkedeset a ket kemcsoben.
c) Az acetilen eqese : negativ durranogaz proba utan gyujtsuk meg az aceti
lent, figyeljiik meg, hogy eriisen kormozo lanqqaleg. A lang fole tartott porcelan
lapra vastag korornreteg rakodik.
d) Az acetilen reakcioja brommal es kalium-permanqanattal: vezessiik az
acetilent sarga szinii bromos vizbe es rozsaszin kahum-permanganat-oldatba,
figyeljiik meg, hogy nehany perc alatt az oldatok szine elhalvanyodik, illetve
elszintelenedik,
Magyaraizat
b) Az apolaris rnolekulakbol allo acetilen a szinten apolaris acetonban jobban
oldodik, mint a polaris molekulakbol allo izben. Ezert a folyadekszint az
488
acetonos kemcsoben emelkedik fel, Kozismert, hogy az acetilen aeetonos olda

tat disszuqaz neven hozzak forgalomba.
e) Az acetilen relativ szentartalma maqas, ezert az egese nem tokeletes, erosen
vilagito, kormozo langgal eg:
2 C 2H 2 +4 O 2 -+ 3 CO 2 + 2 H 20+C.
Ha nem levegon egetjiik az acetilent, hanem tiszta oxiqenqazzal keverve,
akkor az eges tokeletes, a /ilng iqen magas hbmersekletii, ezert hasznaljak pI.
hegesz tesre.
d) Az acetilen telitetlen szenhidrogen, ezert a brommal addiciosreakcioba lep :
CH=CH + 2 Br 2 -+ CHBr 2-CHBr2 .
Megfigyelhetjiik azt is, hogy az acetilen lenyegesen lassabban szinteleniti el az
azonos tomenysegu bromos vizet, mint az etilen. Ennek az a magyarazata, hogy a
harmas kotes nagyobb energiat kepvisel, mint a kettos kotes.
A kalium-permanganat-oldat oxdlsavva oxidalja az etint, mig maga Mn2+-ionna
redukalodik:
CH=CH+2 O 2 ~COOH-COOH.
20. Az acetilen klmutatasa a foldgazban
Sziikseges anyagok: 2 mol/dm? koncentracioju ezust-nitrates ammonia

oldat, tomeny ammoniaoldat, rez(II)-nitrat, hidroxil-amin-hidroklorid
(NH 20H.HCl), rezdrot, desztillalt viz,
eszkozok: gazmoso palaek 2 db, Bunsen-ego, gumicso, merleg, merohenger,
vegyszeres kanal, 100 cml-es fozopohar 2 db.
Vegrehajtas
Keszitsiik el az Ilosoay-reaqenst : 1 g rez(II)-nitratot oldjunk fel a 100 em 3_es
poharban 20 em? desztillalt vizben, majd cseppenkent adjunk hozza tomeny
ammoniaoldatot, mig az eloszor kivalo csapadek eppen feloldodik, Ezutan a
melykek oldathoz adjunk 3 g hidroxil-amin-hidrokloridot, es az oldatot addig
razogassuk, mig a szilard anyag feloldodik, Az elszintelenedett oldatot desztillalt
vizzel higitsuk 50 cm--re. Jol zaro, esiszoltdug6s iivegben taroljuk, az oxidacio
lassitasa celjabol dobjunk bele vekony rezdrotot,
Az ammonids eziist-nitrdt-oldat keszitese : 20 em? 2 mol/dm? eziist-nitrat
oldathoz kis reszletekben addig adjunk reagens ammonium-hidroxid-oldatot,
mig a kezdetben kivtil6 csapadek eppen feloldodik,
Ontsiink a gazmoso palaekba kb. 25 cm ' Ilosvay-reagenst, gumicsovel kap
esoljuk a palaekot a gazvezetekre, a rovid elvezetocsore pedig kapesoljunk
Bunsen-egot, Inditsuk meg a gazararnot gyenge iitemben, a tavozo gazt a
489
Bunsen-ego csovenel gyujtsuk meg. Addig vezessiik a gazt, amig vorosbarna

anyaq oalik ki a gazrnosoban.
A masik gazmoso palaekba ontsiink kb. 25 ern? ammonias eziist-nitrat-olda
tot, az elobbihez hasonlo medon vezessiink at gazt rajta addig, amig sargasfeher
csapadek valik ki a szintelen oldatban.
Magyarazat
A rez(I1)-hidroxidot tartalmazo oldat a hidroxil-amin hatasara rez(I)-hidro
xidda redukalodik :
2 Cu(OHh+2 NH 20H -+ 2 CuOH +N 2+4 H 20.
A rez(I)-hidroxid az acetilen hatasara rez(l)-karbidda alakul:

2 CuOH + CH=CH -+ Cu-C=C-Cu + 2 H 20.
Az ammonias eziist-nitrat-oldatban pedig eziist-karbid kepzodik az acetilen

hatasara:
2 AgOH + CH=CH
-+
Ag-C=C- Ag + 2 H 20.
Vigyazat! A rez(l)-karbid es az eziist-karbid szaraz allapotban ueszelyes

robbanoszer, ezert az edenyek gondos elmosasa nagyon fontos. Az eziist- es
rez-karbid maradvanya ugy semmisitheto meg, hogy tomeny sosauat ontiink ra.
21. A benzol fizikai tulajdonsagainak vizsgalata
Sziikseges anyagok: benzol, desztillalt viz, dietil-eter, etil-alkohol, vaj, nyers

gumi, jeg,
eszkozok: kemcso 6 db, kemcsoallvany, oraiiveg, 100 em 3-es fOzopohar,
gyujtopalca, homok.
Vegrehajtas
a) Benzol eleqyedese mds folyadekokkal: harom kemcsobe ontsiink 5-5 em!
benzolt, majd az elso kemcsobe toltsiink kb. 5 ern? szines festekkel megfestett
oizet, a masodikba 5 em" alkoholt, a harmadikba 5 ern? etert. Razzuk ossze
mindharom kemcso tartalmat, figyeljiik meg, hogy az elsd kemcsoben kiilon
valva megmarad a ket folyadek, a masodik es a harmadik kemcsoben elninik
a fazishatar,
b) Benzol olvadaspontjanak oizsqalata: szaraz kemcsobe toltsiink kb. 3 em?
tiszta benzolt, allitsuk a kemcsovet fOzopoharba, darabos jeg koze.
c) Benzol mint oldoszer: ket kemcsobe toltsiink 8-8 em? benzolt, az egyikbe
dobjunk borsoszem nagysagu vajdarabkat, a masikba ugyanakkor nyersqumit,
Dugjuk be a kemcsovet dugoval es erelyesen razogassuk a tartalmat.
490
d) Benzol eqese: oraiivegre toltsiink 1/2 cm ' benzolt, ego gyujtopalcaval

kozelitsimk fele. Figyeljiik meg, hogy konnyen meggyullad es eriisen kormozo
ldnqqal ego Homok azert legyen keszenletben, hogy ha a kormozas tul eros,
akkor azonnal elolthassuk az ego benzolt.
Magyarazat
a) C6H6 osszetetehi benzolmolekula elektroneloszlasa szimmetrikus, ezert a
molekula apoldris. A polaris molekulakbol allo vizzel a benzol nem elegyedik,
az apolaris szerves oldoszerekben oldodik vagy elegyedik.
b) A benzol oloadaspontja + 5,4 "C, ezert olvado jegben megfagy.
c) A benzol a zsirokat, olajokat, kaucsukot es meg szamos mas szerves
vegyiiletet jol old.
d) A benzol relativ szentartalma magas, ezert rneggyujtva kormozo langgal
eg:
22. Brom-benzol el6allitasa a benzol bromozasaval

Sziikseges anyagok: benzol, bromos viz, brom, vasreszelek, 0,1 mol/drn?
koncentracioju eziist-nitrat-oldat, indikatorpapir,
eszkozOk: 200 em 3-es gomblombik, ketfuratu parafa dugo, csepegteto tolcser,
derekszogben ketszer meghajlitott uvegcso, 100 cm 3-es Erlenmeyer-Iombik,
vasallvany dioval es lombikfogoval, Bunsen-ego, vizfiirdo, kemcso 2 db.
Vegrehajtas
Egy kemcsobe ontsiink kb. 5 em? benzolt, adjunk hozza 1-2 em? bromos
vizet. Razzuk ossze a kemcso tartalmat, valtozast nem eszleliink,
Gomblombikba szorjunk 0,5 g
durva szemcses vasreszeleket, ont
siink ra 10 em 3 benzolt. A lombikot
zarjuk Ie ketfuratu dugoval, A dugo
HBr
egyik furataba a csapos tolcsert te
gyiik, a masikba az iivegcsovet. Tolt
siink kb. 3 em:' bromot a csepegteto
tolcserbe, Fogjuk allvanyba a lombi
kot es helyezziik 50 "C-os vizfiirdobe,
majd 1-2 perc mulva lassu iitemben
csepegtessuk a bromot a benzolba.
100 cm 3-es lombikot felig toltsiik
meg desztillalt vizzel, es az uvegcso
Fe-reszelek + benzol
desztillalt viz
vet ugy helyezziik el, hogy a vege
6.7. libra. Benzol bromozasa
491
kozvetleniil a viz felszine folott legyen (nem a vizben !). Amikor a hidrogen
bromid-gaz kepzodese befejezodik, a lombikban osszegyiijtott oldatbol nehany
em 3-t ontsiink egy kemcsobe. Vizsgaljuk meg az oldat kemhatasat indikatorpa
pirral, majd adjunk hozza 1-2 em? eziist-nitrat-oldatot, figyeljiik meg a sarqas
feher csapadek kivalasat.
Magyarazat
A benzol a bromos vizet nem szinteleniti el, mert kozonseges koriilmenyek
kozott nem reagal a brommal,
A brom reakcioba lep a vassal, FeBr3 keletkezik. Az FeBr 3 hatasara a
brommolekula bromkationra (Br ") es bromanionra (Br ") bomlik. A bromkati
ont a benzol megkoti, es lenyegeben elektrofil szubsztitucio megy vegbe:
A bromidanion atmenetileg a FeBr 3-hoz kapcsolodik:
Br" + FeBr 3 -+ [FeBr4
r.
A vas-tetrabromid koti meg a benzolrol leszakadt protont:

H+ + [FeBr4 ] -
-+
HBr+ FeBr 3
Vagyis a vas(III)-bromid katalizatorkent vesz reszt a szubsztitucioban. A kelet

kezett hidrogen-bromid vizes oldata savas kemhatasu, az eziistionokkal sargas
csapadek kepzodik:
Ag+ + Br "
AgBr.
A brom-benzol 156 C-on ferro folyadek.
23. Nitro-benzol el6allitasa a benzol nitrabisaval

Sziikseges anyagok: tomeny kensav, tomeny saletromsav, benzol, vizmentes
natrium-szulfat, jeg,
eszkozok: kemcso, 50 cm l-es fozopohar, razotolcser, 10 em 3-es merohenger.
Vegrehajtas
Szaraz kemcsobe toltsiink 2 em? koncentralt kensavat es I em? koncentralt
saletromsavat, A ket say elegyiteset lassan, onatosan, hUtes kozben vegezziik!
A hideg savkeverekhez allando razogatas kozben adjunk kis reszletekben I em!
benzolt. Ha melegedest vagy vorosbarna gazok kepzodeset eszleljiik, azonnal
492
hiitsiik a kemcsovet, Addig razogassuk a kevereket, mig az osszes benzol

feloldodik, iIIetve atalakul (ez altalaban kb. 3 perc). Ekkor ontsiik a kemcso
tartalmat 30 em" hideg vizbe, Majd a pohar aljan osszegyiilt nitro-benzolt
mossuk dekantalassal, vegiil a termeket valaszto tolcserbol izolaljuk tiszta,
szaraz kemcsobe, vegul szaritsuk vizmentes natrium-szulfattal. Ovatosan szaqol
juk meg az anyagot.
Vigyazat! A nitro-benzol mergezo, nagyobb mennyiseget ne keszitsiink!
A koncentralt savakkal ovatosan banjunk!
Magyarazat
A nitralas soran a benzol egyik hidrogenatomja nitroesoporttal cserelodik ki:
!
N~
HNo,_
H,O
A folyamatban a kensav katalizdtorkent vesz reszt. A ket say koziil a kensav

az erosebb, vele szemben a saletromsav baziskent viselkedik, vagyis protont vesz
at a kensavtol, a protonalt saletromsavrol konnyen leszakad egy vizmolekula,
es igy nitroniumkation (NOt) keletkezik. A nitroniumion ugy reagal a benzol
lal, mint az elozo kiserletben a br6mkation.
A nitro-benzol keseni mandulara emlekezteto szagu, mergezo hatasu, vizzel
nem elegyedo folyadek. Sok szenvegyiiletnek jo oldoszere.
24. m-Dinitro-benzol el6aUitasa nitro-benzol nitralasaval
Sziikseges anyagok: nitro-benzol, koncentralt kensav, fiistolgo saletromsav,
etil-alkohol, jeg,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsoallvany, 50 cmj-es fozopohar, tolcser, sziiro
papir, kristalyositocsesze, 10 cm t-es merohenger.
Vegrehajtas
Szaraz kemcsoben ovatosan , Mites kiizben keverjimk ossze 2,8 ern! tomeny
kensavat es 2 cm ' fiistolgo saletromsavat. A hideg savkeverekhez adjunk
1,5 em" tiszta nitro-benzolt. 2-3 percig ovatosan razogassuk az elegyet. A keve
rek gyakran erosen felmelegszik, sot ki is fut a kemcsobol, ezert sziikseg eseten
allitsuk a kemcsovet 1-2 perere jegbe,
A lehiilt kevereket ontsiik fozopoharban levo 30 em" hideg vizbe, ekkor a
dinitro-benzol megszilardul. A termeket sziirjiik Ie, oldjuk fel 8-10 em" etil
alkoholban, es kristalyositocseszeben hagyjuk kristalyosodni. Szep, halvanysdr
ga t;;krista/yos dinitro-benzolt kapunk.
493
Magyarazat
A nitroesoport masodosztalyu szubsztituens, ezert az ujabb nitroesoportot
meta-helyzetbe iranyitja:
LN~~~
+H,O
N02
25. Aromas vegyiiJetek Friedel-Crafts-probaja

Sziikseges anyagok: benzol (vagy toluol), kloroform, vizmentes aluminium
klorid, eziist-nitrat-oldat,
eszkozok: 10 em 3-es merohenger, vegyszeres kanal, I em 3-es osztott pipetta,
indikatorpapir.
Vegrehajtas
0,2 em! benzolhoz (vagy toluolhoz) adjunk 2 em' kloroformot, a ket anyagot
osszerazva oldatot kapunk. Adjunk az oldathoz 0,2 g vizmentes aluminium-klori
dot. Az aromas szenhidrogen szerkezetetol fiiggoen narancsvoriistol zoldig val
tozo szineziidest es eros hidrogen-klorid fejlodest eszleliink: A sosavgazt nedves
indikatorpapirral vagy eziist-nitrat-oldattal mutassuk ki.
Magyarazat
A szinvaltozas oka, hogy sorozatos szubsztitucioval tobbfele aril-metil szar
mazek kepzodik.
Az alkil-halogenidek az aluminium-kloriddal tobbe-kevesbe ionos komplexet
alkotnak, peldaul:
Cl
0+
H 3C
-+
Cl - - - - - AI-Cl.
Cl
A komplex reakcioba lep a benzollal:
CI
1+ 1I
H C--CI----AI-CI
3
I
CI
komplex
H
I
CI
I
(~.+
1~-.cHr-CI----~I-CI CI
r
~ lCl-i-cr@
H,
C~[
CI
]~
3
+HCI+AlCI,
komplex
6.8. abra. Aromas vegyiiletek Friedel-Crafts-probaja
494
Ez a folyamat a Friedel-CraJts-alkilezes.
Ha benzolbol indulunk ki es kloroformmal reagaltatjuk, akkor a kovetkezo
termekek kepzodnek:
CHCI 3/AICI3
Ar- H-------+~Ar-CHCI 2
ArH/AICI 3
26. Toluol oxidalasa

Sziikseges anyagok: toluol, 0,0 I tomeg %-os kalium-permanganat-oldat,
2 mol/dm" koncentracioju kensavoldat,
eszkozok: kemcso, kemcsofogo, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Ontsiink a kemcsobe 1 cm ' 0,01 tomegjs-os kalium-permanganat-oldatot,
3-4 em" kensavat es 1 em? toluolt. Razogassuk az elegyet, ha sziikseges enyhen
melegitsiik. Figyeljiik meg, az oldat elszintelenedik.
Magyarazat
A toluol oxidaloszerek hatasara elobb benzaldehidde, majd benzoesavva
oxidalodik:
C 6H s-CH 3 + 30 -+ C 6H s-COOH + H 2 0 .
A kiserletet tanulokiserletkent is vegeztethetjiik.
27. Alkilcsoportok reakciokeszsegenek osszehasonlitasa

Sziikseges anyagok: brom 2-3 terfogat %-os szen-tetrakloridos oldata, benzol,
toluol, etil-benzol, 2-fenil-propan, tercier butil-benzol, 0,01 mol/dm" koncentra
cioju natrium-hidroxid-oldat, szen-tetraklorid, fenolftaleinindikator-oldat,
eszkozok: 100 cml-es kristalyositocsesze 7 db, 10 cm '<es es 50 em 3-es mero
henger, oraiiveg 7 db, iivegbot, irasvetito, sotet doboz.
Vegrehajtas
Allitsunk sorba 6 db kristalyositocseszet, rnerjiik be sorba a kovetkezo anya
gokat: 6 em? benzol, 7 cm ' toluol (ezt ket edenybe), 8 cm ' etil-benzol, 9 cm '
2-fenil-propan, 10 cm ' tereier-butil-benzol, majd mindegyik edenyben egeszit
siik ki a terfogatot szen-tetrakloriddal 50 cml-re, Fedjiik Ie az edenyeket oraiive
gekkel. Mindegyik oldathoz adjunk 25 em:' 2 terfogatss-os bromoldatot, Az
495
egyik toluolt es bromoldatot tartalmazo kristalyositocseszet tegyiik sotet do

bozba, a tobbi edenyt allitsuk az irasvetito munkaasztalara. Az edenyek ala
helyezett foliara elozetesen jol lathato betiikkel irjuk fel a szenhidrogenek nevet
es kepletet, es az edenyeket a megfelelo kepletre helyezziik ra.
Kapcsoljuk be az irasvetito lampajat, figyeljiik meg, hogy at egyes edenyek
ben hany mdsodperc alatt tilnik el a brom szine, ezt jegyezziik is fel. Vegiil
mutassuk meg a sotet dobozba tett oldat szinet. Ismeteljiik meg a kiserletet
etil-benzollal es 2-fenil-propannal ugy, hogy csokkentjiik az irasvetito fenyet,
esetleg teljesen megsziintetjuk a megvilagitast. Ismet merjiik a brom elszintelene
desenek idotartamat.
Vegiil az elszintelenedett oldatokhoz adjunk 20 ern! 0,01 mol/drrr' koncentra
eioju natrium-hidroxid-oldatot, amelybe elozoleg nehany esepp fenolftalein
indikator-oldatot cseppentettiink.
A benzol es a tereier-butil-benzol ilyen koriilmenyek kozott nem lep reakcio
ba a brommal. A toluolban az irasvetito fenyerejetol fiiggoen 30-45 masodperc
alatt, az etil-benzolban 15-20, a 2-fenil-propanban 0--5 masodperc alatt tiinik
el a brom szine.
Magyarazat
Abbol, hogy a benzol es a tercier-butil-benzol nem lep reakcioba, arra kovet
keztethetimk, hogy a harem reagalo vegyiiletben az oldallancon tortenik szubsz
titucio, Az aromas gyiirii elektronszivo hatast gyakorol az oldallancra, ezert ott
a C-H kotes fellazul, a szubsztitucio konnyebben megy vegbe, mint a fenil
esoportot nem tartalmazo szenhidrogenben.
A haromfele reakciosebessegbol arra kovetkeztethetiink, hogy a primer, sze
kunder, illetve a tereier gyokok kepzodese nem egyforman konnyen megy
vegbe:
CHC&
toluol
etil-benzol
2-fenil-propan
A sotet dobozba helyezett oldat nem szintelenedik el. Megvilagitasra azert van
sziikseg, mert fotokemiai szubsztitucio megy vegbe.
Megjegyzes
Felmeriilhet az a kerdes, hogy miert indultunk ki kiilonbozo terfogatu szen
hidrogenekbol. A kiserletben szereplo vegyiiletek sfiriisege kozott az elteres igen
kiesi (0,86-D,88 g/crrr' kozott van valamennyi anyag sfirfisege), molaris tomegiik
viszont jelentosen kiilonbozik, illetve 78 es 134 g/mol kozott valtozik, Felirhat
juk a bemert terfogatok es a megfelelo molaris tomegek hanyadosat, valameny
nyi esetben 0,076 koriili erteket kapunk, tehat ezzel biztositjuk azt, hogy kiindu
ldskor azonos anyaqmennyiseq legyen az egyes oeqyiiletekbiil.
496
6.3 Kiserletek a szenhidrogenek

halogenszarmazekaival
28. Metil-klorid el6aUitasa
Sziikseges anyagok: metil-alkohol, koncentralt sosav es kensav,
eszkozok: 50 cmt-es frakcionalo lornbik, vasallvany dioval es lombikfogoval,
parafa dugo, 40 em hosszu iivegcso, gumicso, Bunsen-ego, to em 3-es merohen
ger.
Vegrehajtas
Ontsunk a frakcionalo lombikba 2 em? metil-alkoholt, 2 em? tomeny sosavat,
majd hiites kozben adjunk hozza 2 em? koncentralt kensavat. Erositsiik a
lombikot allvanyba, a nyilasat zarjuk Ie dugoval, az elvezetocsohoz kapesoljunk
kb. 40 em hosszu, kihuzott vegii iivegcsovet.
Melegitsiik kis langgal a lombik tartalmat,
majd a cso vegen tavozo gozoket gyujtsuk
meg. Mutassuk meg a metil-klorid jellegzetes,
zold ltingfesteset.
(~
6.9. libra. Metil-klorid eloallilasa
CH,OH+cc. HCI+cc. H 2S04
Magyarazat
A metil-alkoholbol es a sosavbol metil-klorid kepzodik, a kensav vizelvono
szer
Megjegyzes
A kiserlet elvegzesehez kiindulhatunk 6 g natrium-kloridbol,
holbol es 5 em" tomeny sosavbol is.
32 S7S Kiserlel a kern;a tanitAsahoz
to em? etil-alko
497
....
29. Kiserletek etil-kloriddal

Sziikseges anyagok: etil-kloridos tartaly, gyertya.
Vegrehajtas
A fejevel lefele forditott etil-kloridos tartalybol az egyik tanulo kezere fees
kendezziink keves etil-kloridot.
Ego gyertya langjatol kb. 3-4 crn-re tartva a palaekot, feeskendezziink a
langba etil-kloridot, figyeJjiik meg a lang szinet!
Magyarlizat
Az etil-kloridot nagy parolgashoje miatt seriileseknel, kisebb miiteteknel
erzestelenitesre, faqyasztdsra hasznaljak,
Az etil-klorid a metil-kloridhoz hasonloan a langot szep zoldre festi.
JO. A kloroform mint old6szer

Sziikseges anyagok: kloroform, vas (vagy zsir), jod, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsoallvany.
Vegrehajtas
Ontsunk harom kemcsobe 5-5 ern? kloroformot, az elsohoz adjunk tintaval
kekre festett vizet, a masodikba egy-ket jodkristalyt, a harmadikba fel borso
szem nagysagu vajdarabot dobjunk. Razzuk ossze a kemcsovek tartalmat '
Figyeljiik meg, hogy a kloroform a vizzel nem elegyedik, a jod es a vaj oldodik
benne.
Magyarlizat
Az apolaris molekulakbol allo kloroform a vizzel nem elegyedik, suriisege
1,49 g/cm 3, ezert a kemcsoben alul van a kloroform, folotte a megfestett viz.
A jod szinten apolaris molekulakbol all, a kloroformban ibolyaszinnel oldo
dik. A zsirok is jol oldodnak benne.
Megjegyzes
A kiserlet hasonlo eredrnenyt ad, ha szen-tetrakloriddal vegezziik. A bemuta
tast vegezhetjiik harorn rekeszes kiivettaban, ugy kevesebb anyag sziikseges.
Feny (kiilonosen napfeny) hatdsara a kloroform foszgen (COCI 2 ) kepzodese
kozben oxidalodik, ezert celszerii sotet he/yen tdrolni. Kb. I %-nyi etil-alkohol
hozzaadasa megakadalyozza a foszgen kepzodeset.
498
31. A kloroform reduklilasa hidrogeooel

Sziikseges aoyagok: etil-alkohol, klorofonn, natrium, 2 mol/dm' koncentra
eioju saletromsav, 0, I mol/drrr' koncentracioju eziist-nitrat-oldat,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsofogo faesipesz, 10 cnr'-es merohenger.
Vegrehajtas
Egy kemcsobe ontsunk 2 em" klorofonnot, 1 em? saletromsavat es 1 em"
eziist-nitrat-oldatot, figyeljiik meg, csapadek nem keletkezik.
4 em" etil-alkoholt es 0,5 em? klorofonnot elegyitsimk egy masik kemcsoben,
majd adjunk hozza borso nagysagu, kergetol megtisztitott natriumdarabkat.
Ha a natrium eltilnik, saletromsavval savanyitsuk meg az oldatot, majd
adjunk hozza I em" eziist-nitrat-oldatot, feher csapadek valik ki.
Magyarlizat
A klorofonn nem reagal az eziist-nitrattal, mert nem tartalmaz kloridiont. Ha
a klorofonnot atomos hidrogennel redukaljuk, metan es hidrogen-klorid kelet
kezik, ez utobbi termeszetesen az eziist-nitrattal csapadekot kepez,
C 2H s-OH + Na -+ C 2H s-ONa + H,
CHCI 3 + 6 H -+ CH 4 + 3 HCI,
Ag" + CI-
-+
AgCI.
Megjegyzes
Ha a klorofonnot nem sotet helyen taroljuk, akkor elofordulhat, hogy az
eziist-nitrattal csapadekot ad, mert alias kozben foszgenne alakul:
2 CHCI 3 + O 2 -+ 2 COCI 2 + 2 HCI.
Vigylizat! A foszqen nagyrnertekben merqez/i vegyiilet.
32. A sokszinii tercier-butil-klorid

Sziikseges aoyagok: izopropil-alkohol, tercier-butil-klorid, desztillalt viz, uni
verzal indikator, natrium-hidroxid,
eszkozok: 400 em 3-es fOzopohar, 10 em 3-es es 100 cnr'-es merohenger,
I cmt-es osztott pipetta, iivegbot.
Vegrehajtas
Keszitsimk 250 em? 25 terfogatjs-os izopropil-alkohol-oldatot. Ezt ontsiik a
400 crrr'-es fOzopoharba, adjunk hozza 2 ern" univerzal indikatoroldatot,
A zold szinii oldathoz adjunk 0,5 em? tercier-butil-kloridot, keverjiik meg az
32
499
oldatot, akkor a szine sargara, majd narancsooriisre valtozik. Adjunk az oldat

hoz 1-2 csepp 4 tomegss-os natrium-hidroxid-oldatot, ekkor kek vagy ziildes
kek szint kapunk, ame1y rovidesen az atmeneti szineken keresztiil narancsvoriis
re valtozik vissza. Az 1-2 csepp natrium-hidroxid-oldat hozzaadasa tobbszor
megisrnetelheto.
Magyarazat
A tercier-butil-klorid vizes oldatban gyorsan hidrolizal:
CH)
CH)
H)C-C-C1 + H 20 -+ H)C-C-OH + HCI.
CH)
CH)
Az indikator je1zi a say megjeleneset. Natrium-hidroxid hatasara az oldat

atmenetileg lugossa valik, de a hidrolizis soran felszabadulo say kozombositi a
higot, illetve ismet a savas kemhatas ervenyesiil.
Ebbol a molekulabol a kloridion azert szakad le konnyen, mert az e1ektron
nelkiil maradt szenatomtorzs a hozza kapcsolodo harem szenatorntol konnyeb
ben tud elektront e1szivni, mint pl. a metilkation a protonoktol.
A kloridion leszakadasa utan a harom meti1esoport egy sikba fesziil ki, igy
jobban eltavolodhatnak egymastol a o-elektronparok, ezert ez az allapot ener
getikailag kedvezobb.
33. Jodoform elaaWtasa

Sziikseges anyagok: 96%-os etil-alkoho1, jod, 1 mol/dm? koncentracioju nat
rium-hidroxid-oldat,
eszkozok: 100 crrr'-es gomblombik, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes
drothalo, tolcser, merohenger, vizfiirdo, szfiropapir,
Vegrehajtas
2 g jodot oldjunk fe1 2 cm 3 etil-alkoholban a gomblomblkban, majd adjunk
hozza 10 ern? desztillalt vizet. Allitsuk a lombikot kb. 90 "Cvra felme1egitett
vizfurdobe, csopogtessiink hozza 1 mol/dm? koncentracioju natrium-hidroxid
oldatot, amig vilagossarga csapadek kezd kivalni, Ezutan meg kb, 10 pereig
hagyjuk a lombikot a vizfiirdoben, majd a kivalt jodofonnot sziirjiik le, leghii
tessel szaritsuk.
500
Magyarazat
A reakci6 tobb lepesben megy vegbe:

12 + 2 NaOH --+ NaOI + Nal + H 20,
CH)-CH 2-OH + NaOI --+ CH)-CHO+ Nal + H 20.
Az aldehidcsoporthoz kapcsolodo szenatom hidrogenjei konnyen szubsztitu
alhatok:
CH)-CHO+3 12 --+ CI)-CHO,

CI)-CHO + NaOH --+ CHI) + HCOONa.
34. A jodoform h6bomhisa

Sziikseges anyagok: jodoform, etil-alkohol,
eszkozok: kemcso, kemcsofogo facsipesz, vegyszeres kanal, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Tegyiink a kemcso aljara keves jodoformot, majd a kemcsovet ferden tartva

melegitsiik kis langgal, Figyeljiik meg az ibolyaszinii gozoket. Lehules utan
csepegtessiink a kemcsobe nehany csepp etil-alkoholt, az oldat barna lesz.
Magyarazat
A jodoform allas kozben, de meg inkabb a gyenge melegites hatasara elbom

lik, kozben oxidalodik, A szabadda valo jod fertotlenito hatasa:
2 CHI) + 2 O 2 --+ CO 2 + CO+ H 20+ 31 2 ,

Megjegyzes
A kiserlet morzsanyi anyaggal felmikro kemcsoben, borszeszegovel tanuloki

serletkent is elvegeztetheto.
6.4 Kiserletek oxigentartalmu

szenvegyiiletekkel
35. A szeszes erjedes
Sziikseges anyagok: szolocukor, eleszto, kalium-nitrat, magnezium-klorid,
kalcium-nitrat, dikalium-hidrogen-foszfat, desztillalt viz,
eszkozOk: 100 cm 3-es gomb- vagy Erlenmeyer-Iombik, egyfuratu parafa dugo,
derekszogben meghajlitott iivegcso, gazelvezeto pipa, gumicso, 200 cm 3-es me
rohenger, vasallvany dioval es lombikfogoval, iivegkad, vizfiirdo, taramerleg,
Vegrehajtas
Merjiink Ie kb. 1 g tiszta szolocukrot 0,01 g pontossaggal, oldjuk feI a
100 cm 3-es lombikban 10 cm'' vizben. Adjunk az oldathoz morzsanyi kalium
nitratot, magnezium-kloridot, kalcium-nitratot es dikalium-hidrogen-foszfatot,
vegiil szorjunk a lombikba 3 g elesztot. Zarjuk Ie a lombik nyilasat aparafa du
goval, az iivegcsohoz kapcsoljuk gumicsovel a gazfelfogo pipat. Helyezziik az
iivegkadba a vizzel legmentesen megtoltott 200 cm 3-es merohengert. Vezessiik
a merohenger szajahoz az erjedes soran kepzodo gazt, Helyezziik a lombikot
kb. 40 C-os vizfiirdobe. Figyeljiik meg, hogy rovid ido mulva megindul a
gazfejlodes, ameIy nehany perc alatt feI
erosodik. Amikor a gazfejlodes megszii
nik, olvassuk Ie a hengerben osszegyfilt
gaz terfogatat. Ebbol kiszamithatjuk,
hogy 1 mol szolocukor (keplete:
C 6H 12 0 6 ) bornlasakor hany mol szen
dioxid keletkezik.
Az adatok alapjan irjuk feI az erjedesi
folyamat brutto egyenletet!
6./0. libra. A szeszes erjedes
melegviz
Magyarazat
A szolocukor az elesztoben talalhato zimaz enzim hatasara etil-alkoholra es
szen-dioxidra bomlik:
C 6H 1206 -
2 CzHs-OH + 2 COz.
Az asvanyi sok gyorsitjak az erjedesi folyamatot. A keIetkezett szen-dioxidot

meszes vizzel, az etil-alkoholt jodoformmal mutathatjuk ki: a jodoform bomlasa
bol szarmazo jod bama szinnel feloldodik az alkoholban.
502
Megjegyzes
A kiserlet idoigenyes, ezert elsosorban szakkiiri vagy fakultdcios foqlalkoza
sokra alkalmas.
Gondos munka eseten sem varhatunk 1O%-nal pontosabb eredmenyt, mert
a keletkezo szen-dioxid egy resze feloldodik a vizben. Vegezhetjiik a kiserletet
tej (tartalmaz asvanyi sokat), eukor es eleszto rendszerrel is.
36. Viz kimutatasa 96%-os alkoholban

Sziikseges anyagok: etil-alkohol, desztillalt viz, kihevitett rez(II)-szulfat,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsoallvany, vegyszeres kanal,
Vegrebajtas
Az egyik kemcsobe toltsiink 96%-os alkoholt, a masikba desztillalt vizzel
ketszeres terfogatra higitott alkoholt. Mindket kemcsobe dobjunk babszem
nagysagu kihevitett rez(II)-szulfat darabkat. Figyeljiik meg, hogy a tomeny
alkoholban lassabban, a higitottban gyorsan meqkekiil a szintelen rez-szulfat,
Magyarazat
A kihevitett rez(II)-szulfat szintelen, a felvett viz kristalyvizkent, illetve koor
dinativan kotott vizkent epiil be, kek szinii Cur H 20 h S04.H20 jon letre,
37. Etil-alkobol kisOzalsa vizes oldatbOl

Sziikseges anyagok: etil-alkohol, desztillalt viz, kalium-karbonat,
eszkozok: kemcso, porcelantal, gyujtopalca, kihuzott vegii iivegcso, vegysze
res kanal,
Vegrebajtas
5 em? etil-alkoholt elegyitsiink ugyanannyi vizzel egy kemcsoben. A folya
dekelegybol egy keveset ontsiink a porcelantalba, tartsunk role ego gyujtopal
cat, a folyadek nem gyullad. meg. Szorjunk a kemcsobe kalium-karbonatot
addig, amig a kemcso aljan feloldatlan so marad. Razzuk ossze a kemcso
tartalmat erosen, figyeljiik meg, hogy a folyadek ket reteqre vdlik szet. A felso
retegbol vegyiink ki kb. 1 em 3-t, csopogtessiik a porcelantalba es gyujtsuk meg.
Magyarazat
A kalium-karbonat igen erosen magahoz koti a vizmolekulakat, igy a kb.
50 terfogat %-os elegybol annyi vizet von el, hogy a kemcso tetejen osszegyiilo
alkoholreteg kb. 90%-os alkoholtartalrmi, ez pedig mar meggyullad.
503
38. Etil-alkohol mint old6szer

Sziikseges anyagok: etil-alkohol, sztearinsav (vagy palmitinsav), zsir, olaj,
benzol, eter, vizmentes rez-szulfat,
eszkozok: kemcso 6 db, kemcsoallvany, vegyszeres kanal.
Vegrehajtas
Hat kemcsobe toltsiink 5-5 em" etil-alkoholt (az utolsoba lehetoleg abszolut
alkoholt), az elsobe dobjunk fel borsoszern nagysagu palmitinsavat, a masodik
ba ugyanannyi zsirt, a harmadikba 1 cm ' novenyi olajat, a negyedikbe 3 em"
benzolt, az otodikbe 3 cm ' etert, az utolsoba pedig kiskanalnyi kihevitett,
szintelen rez(II)-szulfatot.
Razzuk ossze a kemcsovek tartalmat, figyeljiik meg a valtozast, A zsir es olaj
nem oldodik fel teljesen, a rez-szulfat vizmentes alkoholban egyaltalan nem
oldodik,
Magyarazat
Az alkohol qyenqen polaris molekuldkbol all. a hasonlo szerkezetii anyagokat
oldja. lgy a sztearinsav (palmitinsav) jol oldodik az alkoholban, a zsirok es
olajok viszont kevesse oldodnak. A benzol es az eter minden aranyban elegyedik
az alkohollal. Az abszolut alkohol az ionvegyiileteket vagy egyaltalan nem
oldja, vagy esak nagyon kis mertekben,
39. Etil-alkohol erzekeny kimutatasa

Sziikseges anyagok: etil-alkohol, tomeny kensav, kalium-dikromat,
eszkozok: merohenger, 100 em 3-es lombik, kemcso, vatta, kihuzott vegfi
iivegcso.
Vegrehajtas
Toltsiink a lombikba 50 em? koncentralt kensavat, razogatas kozben oldjunk
fel benne 0,12 g kristalyos kalium-dikromatot. Toltsiink az oldatbol kb. 5 em 3-t
egy kemcsobe. Tegyiink a kihuzott vegii iivegcsobe etil-alkohollal megnedvesi
tett vattat, a cso vegen kb. 1 pereig fujjunk levegot az oldatba. Figyeljiik meg,
hogy a narancssdrqa oldat fokozatosan meqzoldill.
Magyarazat
Az etil-alkohol a + 6-os oxidacios allapotban levo kromot redukalja + 3-as
oxidacios allapotig, mikozben maga acetaldehidde, majd ecetsavva oxidalodik:
""",0
C 2H s-OH+0- CH 3 - C <, +H 20.
H
Ez a kemiai atalakulas megy vegbe az alkoholszonddban is, ha a gepkocsiveze
to alkoholt fogyasztott.
1,------------'
40. Etil-alkohol erelyes oxidalasa

Sziikseges anyagok: tomeny kensav, etil-alkohol, kalium-permanganat,
eszkozok: szelesebb rovid kemcso (vagy a felmikro felszereles fozopohara),
uvegbot, 10 cm t-es merohenger, vasallvany dioval es kemcsofogoval, 100 em 3
es fozopohar, pipetta.
Vegrehajtas
A tiszta, szaraz szelesebb kemcsovet fogjuk allvanyba. A fozopoharba ont
stink annyi hideg vizet, hogy a kemcso 2/3-ad reszeig beleerjen a vizbe. A kern
cso kozepere allitsunk egy iivegbotot, majd a bot mellett ugy toltsiink 4 em'
koncentralt kensavat az edenybe, hogy a
folyadek felett az edeny fala sehol ne le
gyen nedves. (Ha nem sikenil igy betolte
niink a kensavat, akkor jobb, ha ujra kezd
jiik a kiserletet.)
Szivjunk fel pipettaval kb. 8 cm ' 96%-os
etil-alkoholt, majd a pipetta nyilasat he
96% '05 etil-alkohol
Iyezztik a kensavreteg role, es lassan cse
pegtessiik az alkoholt. lgy kiilonallo folya
.........~- KMnO. kristaly
dekreteget kapunk a kemcsoben, Dobjunk
'e=~- CC. H,S04
egy kis kalium-permanganat kristalyt a fo
lyadekba, figyeljtik meg, hogy a kristaly a
ket folyadek hataran fennakad. Rovid ido
mulva qazbuborekok kepziidnek, durrano
hangokat hallunk, es szikrak jelennek meg 6.11. libra. Etil-alkohol erelyes oxidalasa
a folyadekban, A szintelen folyadek alul
barna, helyenkent zold lesz. A jelenseg kb.
4-5 percig tart a kristaly meretetol fliggoen, Ujabb permanganat-kristalyt esak
akkor szabad bedobni, ha a szikrazas teljesen megsziint.
Vigyazat! Csak a megadott mennyisegekkel, a leirt medon szabad elvegezni
a kiserletet, Ne hajoljunk a kemcso fole!
Magyarazat
A kensav es a kalium-permanganat reakciojakor atomos oxigen szabadul fel,
amely igen hevesen reagal az alkohollal. A heves reakciot jelzi a szikrazas es a
pattogo hang. Az alkohol szen-dioxidda oxidalodik, ezert latunk pezsgest a
folyadekban, A jellegzetes zold szint a manqandtion okozza.
A ket folyadekreteg tartosan elkiiloniil egymastol, mert a tomeny kensav
siinisege 1,84 g/cm", a 96%-os alkohole pedig 0,79 g/em 3 .
505
41. Etil-alkohol kondenzalo hatasa

Sziikseges anyagok: kalcium-acetat, etil-alkohol, desztillalt viz,
eszkozok: merohenger, 100 em 3-es fozopohar, iivegbot, oraiiveg, gyujtopalca,
Vegrehajtas
Ontsimk a fozopoharba 60 em? 96%-os alkoholt, kevergetes kozben adjunk
hozza 8 em" telitett kalcium-acetat-oldatot. (100 g vizben 20 C-on 34,7 g
kalcium-acetat oldodik.)
A ket szintelen, atlatszo folyadekbol mintegy 10 masodperc alatt gel kepzo
dik, a folyadek megdermed, kocsonyassa valik. A kapott gelbol tegyiink egy-ket
kanalnyit a porcelantalba, ego gyujtopalcaval gyujtsuk meg.
Magyarazat
Az etil-alkohol a vizmolekulaval hidrogenkotes letesitesere kepes. Az alkoho
los OH-esoport donor is, akeeptor is lehet, ugyanugy, mint a vizmolekula, ezert
jelentos kolcsonhatas lep fel az alkohol- es a vizmolekulak kozott. 19y a telitett
kalcium-acetat-oldatban mintegy lecsokken a vizkoncentracio, de a kalcium
acetat nem csapadekkent valik ki, hanem micellak jonnek letre, a szol dllapot
gel allapotba meqy at.
Megjegyzes
Ha nines kalcium-acetatunk, akkor a kovetkezokeppen keszithetiink : kb.
25%-os eeetsavoidatot melegitsiink fel 50-60 "Cvra, kis reszletekben adjunk
hozza porra tort meszkovet, A meszko adagolasat addig folytassuk, amig a
pezsges teljesen megsziinik. Az oldatot ekkor sziirjiik le, a sziiredeket paroljuk
be, majd hagyjuk hiilni. A keletkezett kalcium-acetat az oldatbol kikristalyoso
dik.
42. Etil-alkobol reakcioja natriummal
Sziikseges anyagok: vizmentes etil-alkohol, natrium, xilol, kalium-permanga
nat,
eszkozok: 200 cms-es frakcionalo lombik, I dmf-es gomblombik, 500 cm--es
merohenger, vasallvany dioval es lombikfogoval, vas harornlab, azbesztes drot
halo, Bunsen-ego, gumidugo, ketfuratu gumidugo, gazelvezeto pipa, derekszog
ben ketszer meghajlitott iivegcso, iivegkad, gumicso.
Vegrebajtas
Ontsunk a frakcionalo lombikba 100 em" xilolt, dobjunk beIe az oxidretegtol
gondosan megtisztitott borsoszem nagysagu natriumdarabkat. A gomblombi
kot felig toltsiik meg permanganattal rozsaszinre festett vizzel. Szereljiik ossze
a kesziileket.
506
Adjunk I ern! abszohit alkoholt a xilolhoz, majd a lombikot azonnal szoro

san zarjuk Ie gumi- vagy parafa dugoval. Bunsen-egovel melegitsiik a lombik
tartalmat, A melegitest addig folytassuk, amig a reakcioban fejlodo hidrogengaz
a gomblombikbol vizet szorit ki a merohengerbe.
Az abszohit alkohol siirusege 20 C-on 0,79 g/cm', a relativ molekulatomege
46. A hidrogen terfogatanak ismereteben kiszamithatjuk, hogy rnolekulankent
hany hidrogenatomot helyettesit a natrium.
Magyarazat
Az alkoholban levo OH-csoport szerkezete es tulajdonsagai a viz OH
csoportjahoz hasonlo. lgy peldaul a natriummal redoxireakcioba lep az alkohol,
hidrogen es natrium-alkoholat keletkezik:
2 C 2H s-OH + 2 Na - 2 C 2H s-ONa + H 2
A natrium-etilat vizes oldatban lugos kemhatassal hidrolizal.
Megjegyzes
A meres csak akkor elfogadhato pontossagu, ha a kesziilek jol zar, ezert
javasoljuk a qumiduqo hasznalatat.
Kevesebb elokeszuletet igenyel a kiserlet, ha csiszoltduqos qazfejlesztii keszii
lekben vegezziik. A kesziilekhez csatlakoztassunk iivegpipat, az iivegkadba
allitott, vizzel toltott merohengerbe vezessiik a hidrogent.
Ha kemcsoben reagaltatjuk a natriumot es az etil-alkoholt, akkor a jejlOdo
hidroqen a kerncso szajanal meqqyujthat,
43. Az alkobolos
OH~port
bazikussaganak szemleltetese
Sziikseges anyagok: butil- vagy amil-alkohol, desztillalt viz, tomeny sosav,

jod,
eszkozok: 50 cm 3-es merohenger, nagy kemcso, vegyszeres kanal, feher papir

lap, 50 crns-es fOzopohar.
Vegrebajtlis
Toltsimk 20 em! butil-alkoholt a fozopoharba, oldjunk fel 1-2 jodkristalyt
benne, hogy az oldat vilagosbarna legyen. Merjiink ki a merohengerben 30 em!
desztillalt vizet, majd ontsiik a nagy kemcsobe, es ovatosan retegezziik ra az
alkoholt. Feher hatter elott mutassuk meg, hogy a butil-alkohol kevesse oldodik
vizben, osszerazas utan is ket fazis van a kemcsoben. Adjunk a kemcso tartal
mahoz 30 em" koncentralt sosavat, majd ismet razzuk ossze azt. Figyeljiik meg,
hogy az osszerazas utan eltiinik a fazishatar, az egesz oldat vilagosbarna.
507
Magyarazat
Az alkoholos OH-csoport oxigenatomjanak van ket nemkoto elektronparja,
ezert - a vizhez hasonloan - savoldatokbol dativ kotessel protont kot meg, azaz
baziskent viselkedik:
H
CH 3 - C H 2 - C H 2 - C H 2 - O..H + H + -+ [CH 3 - C H 2 - C H 2 - C H 2-OH]+.
..
A butil-alkohol vizzel nem elegyedik, mert itt mar a szenlanc apolaros jellege
dorninal az OH-csoporttal szemben, de a protonfelvetel utan a toltott reszecske
jol oldodik vizben.
44. Kiilonooz6 szenatomszlinui alkoholok reakci6keszsegenek

osszehasonlitasa
Sziikseges anyagok: metil-, etil-, propil-, butil- es amil-alkohol, natrium,
eszkozok: 25 cm/-es kristalyositocsesze 5 db, merohenger, csipesz, kes, irasve
tito, oraiiveg 5 db, folia.
Vegrehajtas
Tegyiik az irasvetitore a foliar, irjuk fel az otfele alkohol kepletet, minden
keplet fole tegyiink egy kristalyositocseszet, toltsimk bele a kepletnek megfelelo
alkoholbol kb. 5 cm t-t. Egyszerre dobjunk minden cseszebe zabszem nagysagu,
kergetol megtisztitott natriumdarabot, fedjiik le a cseszeket az orauvegekkel,
Figyeljiik meg a gazfejlodes (buborekolas) sebesseget!
Magyarazat
A kisebb szenatomszamu alkoholok hevesebben reagalnak a natriummal, a
szenlanc nooekedeseoel a reakcio egyre lanyhabb. Ennek az a magyarazata, hogy
a hosszabb szenlanc csokkenti az OH-csoport polaros jelleget, ezert nehezehben
szakithato Ie a proton.
45. A glicerin nedvsziv6 tulajdonsaga

Sziikseges anyagok: kobalt(II)-klorid, glicerin, desztillalt viz,
eszkozok: sziiropapir, 0110, iivegbot, 50 cmt-es fOzopohar, csipesz, Bunsen
ego, Petri-csesze,
508
Vegrehajtas
Egy kis kanalnyi kobalt(II)-kloridot oldjunk feI 20 ern! desztillalt vizben,
szuropapircsikot martsunk bele. Az oldattal atitatott sziiropapirt lang role
tartva szaritsuk meg, majd olloval vagjuk szet harom darabra.
Az egyik csikra csoppentstmk egy-ket csepp vizet, mutassuk meg, hogy ahol
a viz racseppen, a papir rozsaszin lesz ujra. A masodik es harmadik csikot
kenjiik meg glicerinnel, majd az egyiket tegyiik zart edenybe, peldaul Petri
cseszebe, a masikat hagyjuk a levegon allni, 10-15 perc elteltevel a levegon
hagyott papir a qlicerines Jolt mar rozsaszln, mig a papir tiibbi resze kek,
A Petri-cseszeben tartott papir ennyi ido alatt nem valtoztatja a szinet.
Magyarazat
A glicerin neduszioo tulajdonsaqu, a levego paratartalmat is megkoti. E tulaj
donsaga alapjan hasznaljak a viz es glicerin elegyet hidratalo kenbcsok keszite
sere.
Megjegyzes
Vegezhetjiik a bemutatast ugy is, hogy az irasvetito munkaasztalara vasta
gabb foliat tesziink, arra cseppentiink I csepp vizet es 1 csepp glicerint. 15-20
perc alatt a vizes folt eltiinik, a glicerin foltja pedig nagyobb lesz. Itt azonban
az ertelmezes korrektseget az is befolyasolja, hogy a viz forraspontja 100 C, a
glicerine 290 C, tehat ennek alapjan is lassubb parolgast varunk a glicerin
eseteben,
46. Glicerin dehidratacioja
Sziikseges anyagok: glicerin, kalium-hidrogen-szulfat, ammonias eziist-nit
rat-oldat,
eszkozok: kemcso, kemcsofogo facsipesz, Bunsen-ego, sziiropapir.
Vegrehajtas
0,5 g kalium-hidrogen-szulfathoz adjunk nehany csepp glicerint, fogjuk a
kemcsovet facsipeszbe es melegitsiik. Hamarosan kellemetlen, szuros, egetett
zsir szagot eszleliink. Az ammonias eziist-nitrattal atitatott szuropapir a kelet
kezett anyagba martva megfeketedik.
Magyarazat
A glicerin a kiserletben vizkilepessel akrilaldehidde (akroleinne) alakul:
CHz-OH
CH-OH
I
CHz-OH
CH z
II
I
-2HzO CH
CHO
509
47. A vizes glicerinoldat fagylispontja

Sziikseges anyagok: glieerin, desztillalt viz, jeg, konyhaso,
eszkozok: kemcso 2 db, merohenger, fozopohar, homero.
Vegrehajtlis
5 crrr' glicerint elegyitsimk egy kemcsoben 8 em" desztillalt vizzel, A masik
kemcsobe ontsiink azonos terfogani desztillalt vizet. A darabos jeget sozzuk
meg nehany kanal konyhasoval, tegyiik a fOzopoharba, allitsuk a ket kemcsovet
a htitokeverekbe. Nehany perc rmilva vegyiik ki a ket kemcsovet, mutassuk meg,
hogy a viz megfagyott a kemcsoben, a glieerines oldat nem. Homerovel ellen
orizhetjtik a hiitokeverek homersekletet.
Magyarazat
Az oldat faqydspontja alacsonyabb, mint a tiszta oldoszere. A fagyaspont
csokkenes nagysaga az anyagi minosegen kiviil az oldat koncentraciojatol fiigg,
Tajekoztatasul nehany adat: a 20, 40, illetve 70 tomegss-os glieerinoldatok
fagyasponterteke: - 4,8, - 15,5 es - 37,8,C. A glicerinkoncentracio novekede
sevel az oldat siirfisege is no.
Az adatokbol lathato, hogy megfelelo tomenysegfi glieerinoldatot hasznal
hatnank hutofolyadeknak a gepkocsikban. Gyakorlati, illetve gazdasagi okok
miatt a hiitifolyadek qlikol es viz elegye.
48. Glicerin oxidalasa

Sziikseges anyagok: glieerin, kalium-permanganat, frissen eloallitott krom
trioxid,
eszkozok: porcelantal, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, vegyszeres kanal.
Vegrehajtlis
a) A porcelantal kozepere csopogtessiink nehany csepp glicerint, majd a
Bunsen-ego langjaval probaljuk meggyujtani. A glieerin nem gyul/ad meg.
b) A porcelan tal kozepere szorjunk 4-5 g szilard kalium-permanganatot, a
kozepere csinaljunk kis bemelyedest, es ontsiink oda I em 3 glieerin 1. Figyeljiik
meg, hogy heves reakcio megy vegbe a ket anyag kozott.
c) Az azbesztes drothalo kozepere halmozzunk fel 5-6 kanalnyi frissen keszi
tett krom-trioxidot, a kozepere csinaljunk kis bemelyedest, csopogtessimk oda
15-20 esepp glieerint, majd tartsuk fole a Bunsen-egot. A qlicerin 1-2 perc alatt
meggyul/ad es eleq.
510
\
i
Magyarazat
A glieerint kozonseges koriilmenyek kozott meggyujtani nem tudjuk, de
erelyes oxidaloszerek hatasara meggyullad es eleg:
14 KMn0 4 + 2 C 3H 80 3 -
7 K 2Mn04 + 7 Mn0 2 + 6 CO 2 + 8 H 20.
A zold szinii manganationt megmutathatjuk ugy, hogy ha a b) pontban leirt

reakcio maradekat feloldjuk 50 cm' desztillalt vizben.
Megjegyzes
Egy-ket kanalnyi ammonium-dikromatot halmozzunk fel az azbesztes drot
halo kozepere, majd a Bunsen-ego langjaval melegitsiik a kristalyos anyagot,
amig az szikrazas kozben bomlani nem kezd. A tovabbiakban az exoterm
reakcio mar hevites nelkiil is hevesen vegbemegy, Az egy-ket kanalnyi narancs
sarga kristalyos anyagbol szikrazas kozben laza szerkezetu, zold anyag, dikrom
trioxid keletkezik. Kiilonosen elsotetitett szobaban a jelenseg egy kis "tuzhimy6
hoz" hasonlit. A bomlas reakcioegyenlete:
(NH 4hCr20 7 = Cr 20 3+N 2+4H 20.
ij
II
Ha a krom-trioxid nem frissen keszitett, akkor azt tapasztaljuk, hogy a

glicerinfolt korben izzik, de langgal nem ego
49. Glicerin reakcioja mitriummal

Sziikseges anyagok: glieerin, natrium,
eszkozok: kemcso, kes, esipesz, oraiiveg, gyujtopalca, Bunsen-ego.
Vegrebajtas
Ontsiink a kemcsobe 4-5 cm' glieerint, dobjunk bele borsoszem nagysagu,
oxidretegetol megtisztitott natriumdarabkat. A lassu gazfejlodest melegitessel
gyorsithatjuk, a fejlodo hidrogent a kemcso szajanal gyujtsuk meg. A kiserlet
kozben a glicerin erosen megbarnul.
Magyarazat
A glicerinbol natrium hatasara natrium-qlicerindt es hidroqen kepzodik:
CH 2 - O H
CH 2-ONa
2 CH-OH +6 Na- 2 CH-ONa +3 H 2
CH 2 - O H
CH 2-ONa
A barnulast a glieerin es a glicerinat bomlasaval magyarazzuk.

511
50. Glicerin reakcioja rez(II}-bidroxiddal

Sziikseges anyagok: glieerin, rez(II)-szulfat-oldat, natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsoallvany.
Vegrebajtas
5 em? 0,25 mol/dm? koncentracioju rez(II)-szulfat-oldathoz kis reszletekben
adjunk 2 mol/dm? koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot, amig csapadek
mar nem kepzodik. Razzuk fel a csapadekos folyadekot, a felet ontsiik at a
masik kemcsobe. Az utobbi kemcsobe addig adjunk glieerint, mig a csapadek
melykek szinnelfeloldodik,
Magyarazat
A glieerin - mint a tobberteku alkoholok altalaban - a rez(II)-hidroxid
csapadekot oldja:
HO
CH 2 - O H
CH-OH
I
CH 2 - O H
HO
CH 2 - O , ,
Cu
-,
I
Cu - - CH -0./
/'
I
CH 2 - O H
A reakcio mellett a Cu 2 + -ion ket molekula glieerinnel koordinativ kotesekkel

komplexet is kepez, A reakcio a polialkoholok koalitatio kimutatdsara alkalmas.
SI. Egyszerii kiserletek fenollal

Sziikseges anyagok: fenol, desztillalt viz, natrium-hidroxid- es sosavoldat,
szen-dioxid, bromos viz, vas(lII)-klorid-oldat, tojasfeherje, alkohol,
eszkozok: kemcso 7 db, Bunsen-ego, indikatorpapir, kemcsoallvany, 100
cm t-es fozopohar, gazfejleszto, kihuzott vegti iivegcso.
Vegrehajtas
a) Szorjunk egy kemcsobe kb. 0,5 g fenolt, allitsuk a kemcsovet forro vizet
tartalmazo poharba, figyeljiik meg, hogy a fenol megolvad. Ha a kemcsovet
lehiitjiik, akkor az anyag szep, tiis kristalyok formajaban megszilardul.
b) Szorjunk ket kemcsobe felkanalnyi fenolt, az egyikbe ontsiink desztillalt
vizet, a masikba etil-alkoholt. Martsunk a vizes oldatba indikatorpapirt, nezziik
meg a kernhatast. Hasonlitsuk ossze a vizben es az alkoholban valo oldodas
merteket.
e) Az elobbi vizes fenololdathoz adjunk annyi 2 mol/dm? koncentracioju
natrium-hidroxid-oldatot, hogy a fenol teljesen feloldodjek. Majd ontsiik az
512
\
I
i
I
oldatot ket reszre, Az oldat egyik reszehez adjunk sosavoldatot, a masik felebe
vezessiink szen-dioxid-gazt, Figyeljiik meg, hogy a fenol mindket esetben kicsa
podik,
d) 5 em? 2 tomegjs-os fenololdathoz adjunk kb. 3 ern? telitett bromos vizet.
Figyeljiik meg, hogy sarqasfeher, jellegzetes szagu csapadek kepzodik,
e) 5 ern? 2 tomegjs-os fenololdathoz adjunk 0,5 ern? 1 tomegjs-os vas(III)
klorid-oldatot. Figyeljiik meg, az oldat ibolya szinii lesz.
t) 4 ern" 5 tomegjs-os fenololdathoz adjunk 4 em? vizzel 1 : 1 terfogatarany
ban higitott tojasfeherjet, A tojasfeherje kicsapodik,
Magyarazat
a) A fenol (regies neven karbolsav) tiszta allapotban szintelen, kristalyos
anyag, olvadaspontja 43 C, ezert a meleg vizbe helyezett kemcsoben megolvad.
b) A fenol szobahomersekleten vizben kis mertekben, alkoholban jol oldodik.
Az aromas gyiirii elektronszivo hatast gyakorol az OH-esoportra, ezert a fenol
molekula vizes oldatban H + -ra es C 6H sO- osszetetehi fenolatanionra disszoci
al, ezert savas kemhatdsu.
e) A savas tulajdonsag miatt lugokban jol disszocial:
C6H s-OH + NaOH - C6H s - 0 -
+ Na + + H 20.
A fenol a szensavnal is gyengebb sav, ezert sooldatabol szen-dioxiddal ujra

kicsaphato:
C 6H s-ONa + CO 2 + H 20 -
C 6H s-OH + NaHC0 3
d) Bromos viz hatasara tribrom-fenol keletkezik:
3.,_ _
.,*.,
3 ...
Sr
e) Vas(III)-klorid hatasara (C6HsOhFe osszetetelu vegyiilet kepzodik, ez

okozza az ibolyaszin megjeleneset.
f) A fenol a feherjeket kicsapja, koagulalasra keszteti. Ezert regen fertotleni
tesre hasznaltak,
Vigyazat! A fenoleros mereg. A boron nehezen gyogyulo sebet okoz, ezert

ajanlatos gumikesztyfiben dolgozni vele! Ha meg veletleniil a borre keriil, azon
nal mossuk Ie hig natrium-hidroxid-oldattal, majd sok vizzel,
Megjegyzes
Ha fenol helyett o-krezollal reaqaltatjuk a vas(III)-klorid-oldatot, akkor zold,
ha m-krezollal, akkor kek szineziidest eszlehmk,
33 515 KI.erlet a kemia taniwahoz
513
Hidrokinon eseteben a becseppenteskor zoldes szin lathato, amely rovid ido

alatt sargasbarnava valtozik, Nagyobb mennyisegii vas(III)-klorid hatasara
zoldes tiikristalyok valnak ki a hidrokinonbol, mert egy resze kinonna alakul,
amely a maradek hidrokinonnal kinhidrint kepez:
OH
.. e
: 0 - - o-H
0-00
o
:o:e
..
: OH
toltesatviteli komplex
6.12. libra. Fenol es hidrokinon reakcioja
52. A fenol Liebermann-reakcioja
Sziikseges anyagok: fenol, koncentralt ammoniaoldat, brom,

eszkozok: nagy kemcso 2 db, vasallvany dioval es lombikfogoval, pipetta,
dugo a kemcsobe.
Vegrehajtas
0,2 g fenolt oldjunk fel lO cm' koncentralt ammoniaoldatban, ontsiik az
egyik nagy kemcsobe. Fogjuk allvanyba a kemcsovet, Kozben a masik nagy
kemcsobe fiilke alatt pipettaval eseppentsiink 1-2 esepp bromot, zarjuk Ie
dugoval. V:arjunk nehany pereig, amig a brom elparolog es a goze betolti a
kemcsovet, Ekkor a bromgozt tartalmazo kemcsovet boritsuk ra a fenololdatot
tartalmazo kemcsore. Figyeljiik meg, hogy a kemcsovekben siirii, Jeher JUst
kepziidik, es az oldat a felszintol lefele haladvaJokozatosan kekre szlneziidik,
Magyarazat
A feher fiistot a kepzodo ammonium-bromid okozza:
2 NH 3 + H 20+ Br 2 -
NH 4Br+ NH 40Br.
A kek szinezodes bonyolult reakciosor eredmenye, amelynek az a lenyege,

hogya kepzodd NH 40Br (ammonium-hipobromit) oxidalja a fenolt, mikozben
NH 2Br-da es N 2H4-na (hidrazin) alakul, amelyek szekunder szubsztitucios es
kondenzacios reakciokat inditanak el.
514
53. Fenol reakcioja saletromossavval

Sziikseges anyagok: koncentralt kensav, natrium-nitrit, fenol, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso, kemcsoallvany, vegyszeres kanal, szemcseppento.
Vegrehajtas
Koncentralt kensavban oldjunk fel I tomegjs-nyi natriurn-nitritet. Egy kern
csobe szorjunk kb. 0,2 g fenolt, csepegtessiink hozza nehany csepp kensavas
nitritoldatot. Figyeljiik meg, intenziv kekeszold szin jelenik meg. Adjunk vizet
a kemcso tartalmahoz, ekkor voroses oldatot kapunk. Adjunk az oldathoz egy
keyes 4 mol/dm" koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot. Ekkor az old at szine
zoldre, majd barnara valtozik.
Magyarazat
A kiserletben a kovetkezo atalakulasok mennek vegbe:
indofenolen
6.13. abra. Fenol reakcioja saletromsavval
54. Ketszinfi kemilumineszcencias reakcio

Sziikseges anyagok: natrium-hidroxid, luminol (3-amino-ftalsav-hidrazid),
pirogallol (I ,2,3-trihidroxi-benzol), kalium-karbonat, formaldehid, 30%-os hid
rogen-peroxid, desztillalt viz,
eszkozok: 1000 cm 3-es fOzopohar, 230 cm 3es fozopohar, 100 cm 3-es mere
henger 2 db, iivegbot, vegyszeres kanal, merleg, talca, gumikesztyfi.
Vegrehajtsis
Ontsiink 40 em" desztillalt vizet a 250 cm 3-es fOzopoharba, oldjunk fel benne
kevergetes kozben 0,8 g natrium-hidroxidot. Adjunk az oldathoz 0,005 g lumi
nolt, 25 g kalium-karbonatot es I g pirogallolt, j61 keverjiik ossze az oldatot,
majd adjunk hozza 10 em! 40 tomeg%-os formaldehidoldatot, Ontsiik az olda
tot az 1000 cm 3-es fozopoharba, a poharat allitsuk talcara. Lehetoleg sotetitsiik
be a termet, majd a pohar tartalrnahoz adjunk 30 em! 30%-os hidrogen-peroxid
oldatot, Figyeljiik meg, hogyaz oldat eloszor pirosanoilaqit, majd kb. fel percig
kek habzdst eszleliink amely szinten vilagit.
Vigylizat! A piroqallol eros mereq, boron at is felszivodik, ezert az anyag
kimereset es a mosogatast is qumikesztyiiben vegezziik l
JJO
515
Magyarazat
Az oldat eloszor vilagos piros fenyt bocsat ki, majd sok vilagoskek hab
kepzodik. A latott fenyjelensegek ket egymast koveto oxidacios reakcion alapul
nak.
A piros feny a pirogallol es a formaldehid oxidacioja kozben kepzodo atomos
oxiqennek tulajdonithato,
A kek feny pedig a luminol oxidaciojat kiseri, az oxidaloszer a hidrogen-pero
xid. Az oxidacio vegso termekei a hangyasav, a szen-dioxid es a viz. A pirogallol
helyett a gallusz-savat is lehet hasznalni. A pirogallol oxidaciojakor kepzodo ho
elosegiti a luminol atalakulasat. A luminol fenykibocsatasa a kovetkezo atala
kulasokkal magyarazhato:
~iH~[~O-]
~N-H
~- -
NH
N~
6.14. libra. A luminol fenykibocsatasa
Megjegyzes
A kiserletben szereplo szerves vegyiiletek nem kepezik a kozepiskolai tan
anyag reszet, a jelenseg megmagyarazasa bonyolult. Ezzel szemben a klserlet
besotetitett teremben - olyan szep, meqkapo latoany, hogy fontos szerepet
jatszhat az erdeklodes felkelteseben, a motivalasban,
55. Dietil-eter el6aUitasa

Sziikseges anyagok: etil-alkohol, koncentralt kensav,
eszkozOk: kemcso 2 db, egyfuratu dugo 2 db, hosszabb meghajlitott iivegcso,
Bunsen-ego, vasallvany dioval es kemcsofogoval, fOzopohar, 10 cm 3-es mere
henger.
Vegrehajtais
Szaraz kemcsobe ontsunk 6 cm ' etil-alkoholt es 3 em? koncentralt kensavat,
ooatosan elegyitsiik a ket folyadekot, Allitsuk ossze a 6.15. dbra szerinti berende
zest.
Kis langgal, ovatosan melegitsiik a folyadekelegyet, A keletkezett eter a
hiitott kemcsoben gyiilik ossze.
516
\,
t
(
I
6.15. abra. Dietil-eter eldallitasa
etil-alkohol+cc.
..l
H2SO.
hidegvizlll
dietil-eter
Magyarazat
Ha a kensav nines feleslegben es a homerseklet a 140 "Csot nem haladja meg,
a kensav es az etil-alkohol keverekebol dietil-eter kepzodik:
C 2H s-oJH + HOI-S03H -----. C 2H s-OS0 3H + H 20,
C 2H s-OS0 3H + C 2H s-OH -----. C 2H s-O-C 2H s + H 2S04 ,
140C hornersekleten, nagyobb koncentracio eseten egy molekula alkoholbol
lep ki egy molekula viz, es Igy etilen keletkezik (lasd 6.12. klserletet].
Megjegyzes
A kiserletet IQ-12 esepp alkohol-kensav eleggyel felmikro eszkozokkel ta
nuloklserletkent is elvegeztethetjiik.
56. A dietil-eter mint old6szer

Szukseges anyagok: dietil-eter, kalium-jodidos jodoldat, etolaj, film, desztil
hilt viz,
eszkozok: valasztotolcser, to cm t-es merohenger, 50 cm 3-es fOzopobar, kern
cso 2 db, dugo 2 db.
Vegrehajtas
Keszitsiink kalium-jodidos jodoldatot (Lugol-oldat): 6 tomeg% jodot es
to tomeg% kalium-jodidot oldjunk fel desztillalt vizben.
a) Ontsiink egy valasztotolcserbe 15 ern? desztillalt vizet, adjunk hozza 3 em?
jodoldatot, majd 3 cm' dietil-etert, razzuk ossze erosen a folyadekelegyet. Azt
tapasztaljuk, hogy az eter es a viz elegyedik egymassal, Majd ontsiink ujabb
to em:' etert a tolcserbe. Ekkor az eter mar kiilon fazist kepez, Ha a tolcser
tartalmat tobbszor erelyesen osszerazzuk, a jod csaknem te/jesen atmeqy az
heres fazisba.
517
i
f
b) Ontsiink ket kemcsobe 5-5 ern? dietil-etert. Az egyikbe csopogtessiink 5-6

csepp etolajat, a masikba szorjunk aprora vagott filmet. Zarjuk Ie dugoval a
kemcsoveket, razzuk ossze erelyesen a tartalmukat. Figyeljiik meg, hogy az olaj,
a film feloldodik,
Magyarazat
a) Az eter oldhatosagara jellemzo, hogy 8 g eter oldodik 100 g vizben
20 "Cvon. A jod kozel ezerszer jobban oldodik eterben, mint vizben. A .kietere
zes'' a szerves kemiai iparban fontos miivelet.
b) Az her apoldris oldoszer, a zsirokat, olajokat, a eelluloidot jol oldja.
57. A dletil-eter egese

Sziikseges anyagok: dietil-eter, vatta, gyujtopalca,
eszkozok: tolcser, U alaku iivegcso, amelynek a rovidebb vege kihuzott,
gumicso,
Vegrehajtas
Kisebb iivegtolcser szarahoz gumicsovel erositsiink 30--40 em hosszu U alak
ban meghajlitott, kihuzott vegii iivegcsovet, A tolcserbe tegyiink laza vattaeso
mot, erre ontsiink 1-2 em 3 dietil-etert. 1-2 perc mulva tartsunk az iivegcso
vegehez ego gyujtopalcat, az etergozok meggyulladnak es haluanykek lanqqal
egnek.
Magyarazat
Az eter tfizveszelyes anyag, gozei a levegovel robbano elegyet alkotnak:
C 2H s-0-C 2H s + 6 O 2 -+ 4 CO 2 + 5 H 20.
Megjegyzes
Lehetoleg vizrnentes etert hasznaljunk a kiserlethez. Az etert szarithatjuk
vizmentes kalcium-kloriddal. Csak annyi etert hasznaljunk, amennyit a vatta
magaba sziv!
58. Fonnaldehid el6liUitasa

Sziikseges anyagok: metil-alkohol, vorosrez halo, desztillalt viz,
eszkozok: 100 em 3-es frakcionalo lombik, egyfuratu parafa dugo, derekszog
ben meghajlitott, kihuzott vegii iivegcso, vasallvany dioval, kemcsofogoval,
katalizatorcso, ket egyfurani dugoval, szelesebb fozopohar, gazmosopalack,
vizlegszivattyu, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo, gumicso.
518
l
\
I
Vegrehajt8s
Ontsiink 20 cm' metil-alkoholt a 100 crrr'ves frakcionalo lombikba. A rezha
lot helyezziik el a katalizatorcso kozepen, A gazmosopalackot 1/3-ad reszig
toltsiik meg desztillalt vizzel. Allitsuk ossze a 6.16. abran lathato berendezest,
A vizfiirdot melegitsiik fel kb. 50 "Cvra, a rezhalot melegitsiik izzasig, majd
eleg eros iitemben szivassunk at levegot a berendezesen. A levegoararnot ugy
szabalyozzuk, hogy a rezhal6 kulso meleqites nelkii! is izzasban maradjon.
A gazmosopalackban kapott oldatot tegyiik felre a kovetkezo kiserlethez,
leveg6
--+
desztillalt viz
6.16. libra. Fonnaldehid eloallitasa
Magyarazat
A rez, illetve a rez-oxid oxigenatvivo katalizatorkent miikodik a folyamat
ban:
CH 3 -OH + CuO -. HCHO + Cu + H 20.
Vigyazat! A metil-alkohol is, a formaldehid is eros mereg!
59. Formaldehid el6allitasa kemcs6beo

Sziikseges aoyagok: metil-alkohol, vastagabb rezdrot vagy rezlemez, kalium
dikromat, kalium-permanganat, 0,5 mol/dm ' koncentracioju kensavoldat,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsofogo facsipesz, csipesz, vegyszeres kanal,
10 cm 3-es merohenger.
519
Vegrehajtas
a) Szaraz kerncsobe ontsiink 6-8 ern? metil-alkoholt. Spiralis alakban meg
hajlitott vastagabb rezdrotot Bunsen-langban erosen hevitsimk ki, mig a feliilete
megfeketedik a kepzodo rez(II)-oxidtol. A forro drotot dobjuk a kemcsobe.
Figyeljiik meg, hogy a drot visszanyeri eredeti voros szinet, a kemcso felso
reszen vizpara rakodik Ie, a kemcsobol a formaldehid jellemzo szaga arad.
b) Szaraz kemcsoben nehany kalium-permanganat-kristalyra ontsiink 3 em!
0,5 mol/drrr' koncentracioju kensavoldatot es I cm ' metil-alkoholt. Fogjuk meg
a kemcsovet faesipesszel, enyhen forraljuk. Figyeljiik meg, hogy a halvanylila
oldat elszintelenedik, es erezhetove valik a formaldehid szaga.
e) A b) pontban leirthoz hasonloan vegezziik el a kiserletet, esak permanganat
helyett keves kristalyos kalium-dikromatot hasznaljunk. A sarga oldat megzol
diil, mert krorniltlj-szulfat kepzodik.
Magyarazat
Az elozo kiserletben leirtakhoz hasonloan a metil-alkohol formaldehidde
oxidalodik, a b) valtozatban a kalium-permanganat a e) valtozatban pedig a
kalium-dikromat az oxidaloszer.
60. Formaldehid-g6z egetese

Sziikseges anyagok: torneny formaldehidoldat,
eszkozok: kemcso, kemcsofogo faesipesz, gyujtopalca.
Vegrehajtas
5 ern" tomeny (40%-os) formaldehidoldatot forraljunk kis langgal, majd a
gozok utjaba tartsunk ego gyujtopalcat. A formaldehid gozei meggyulladnak
es szintelen lanqqal eleqnek, Tartsunk keszenletben kis papirdarabot, azzal
mutassuk meg, hogy a kemcso szajanal eges folyik.
Magyarazat
A formaldehid szen-dioxidda es vizze eg el:
HCHO + O 2 -
CO 2 + H 20.
Vigyazat! A formaldehid gozei mergez6ek, ezert vagy mike alatt, vagy nyitott
ablak mellett vegezziik a kiserletet!
520
61. Formaldehid polimerizacioja es depolimerizacioja

Sziikseges anyagok: tomeny fonnalinoldat, horzsako,
eszkozok: porcelantal, nagyobb fozopohar, vas haromlab, azbesztes drot
halo, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A fozopoharat toltsiik meg vizzel 2/3-ad reszig, dobjunk bele 2-3 szem
horzsakovet, tegyiik fel melegedni a vas haromlabra, lehetoleg fiilke alatt!
Ontsimk a porcelantalba kb. 5 em" tomeny fonnalinoldatot, es a talat tegyiik
a vizfurdd tetejere. Megfigyelhetjiik, hogy egy ido rmilva a porcelantalban
szilard anyag marad vissza. Vegyiik Ie a talat a vizfiirdorol, es melegitsiik
kozvetlen langon, a feher anyag gazza alakul.
Magyarazat
A fonnaldehid beparlasakor, vagy ha a tomeny oldat hosszabb ideig all, feher
szilard anyag, paraformaldehid keletkezik. Heviteskor az depolimerizalodik,
ujra formaldehidde alakul at es elparolog. A parafonnaldehid nem egyseges
vegyiilet, hanem kiilonbozo hosszusagu polimerek kevereke, A polimerek szer
kezete:
HO-CH 2 - O - C H 2 - O - ..... -CH 2 - O - C H 2-OH.
Vigylizat! Gondoljunk arra, hogy a fonnaldehid gozei merqezoek l
62. Az aldehidcsoport kimutatasa Sehiff-reagenssel

Sziikseges anyagok: fukszin, natrium-szulfit, 1 mol/dm? koncentracioju ken
savoldat, fonnaldehid,
eszkozok: 10 crrr'-es merohenger, szemcseppento, kemcso, 100 cm l-es csi

szoltdugos folyadekuveg,
Vegrehajtas
Keszitsiik el a Schiff-reaqenst: 100 em 3 desztillalt vizben oldjunk fel 0,1 g
fukszint. Sziirjiik meg az oldatot. Natrium-szulfitbol kensavval fejlessziink
ken-dioxid-gazt, Addig vezessiik a gazt a fukszinoldatba, amig az el nem szinte
lenedik. Ezutan toltsiik az oldatot csiszoltdugos iivegbe. A felhasznalas elotti
napon keszitsiik el. Jol zaro iivegben nehany hetig elall az oldat.
Toltsiink egy kemcsobe 8-10 cm ' Sehiff-reagenst, adjunk hozza 3-4 esepp
10%-os fonnalinoldatot, razogassuk a kemcso tartalmat. A oriises ibolyaszin
hamarosan megjelenik.
521
Magyarazat
Az aldehidek kimutatasara az egyik legerzekenyebb szinreakcio a Schiff
proba. A ken-dioxid hatasara a szinezek leukooeqyiilete kepzodik. Ha ezt az
oldatot aldehiddel reagaltatjuk, a reagensbol ken-dioxid tavozik, igy visszaala
kul az ibolya szinii vegyiilette.
SOfl
H2~~~NHS~H
~
NH
,",,,I,,
!+R-CHO
OH
H..-@-o-0=NHso,t
NH
6.17. libra. Az aldehidcsoport

reakci6ja Sch!.ff-reagenssel
Megjegyzes
Fontos, hogy a vizsgalt oldat ne leqyen lrigos es ne meleqitsiikl
63. Az aldehidek reduk8loszerek

Eziisttukiir-proba
Sziikseges anyagok: 1 tomegjs-os eziist-nitrat-oldat, 2 mol/dm' koncentra

cioju arnmoniaoldat, formaldehid, kromkensav,
eszkozok: kemcso, Bunsen-ego, vizfiirdo, 10 em 3-es merohenger.
Vegrehajtas
A kromkensavval zsirtalanitott kemcsobe ontsiink 4 cm ' 1 tomegjs-os eziist
nitrat-oldatot, majd adjunk hozza annyi ammoniaoldatot, hogy a kepzodo
csapadek eppen feloldodjek. Ezutan ontsiink a kemcsobe 2 cm ' formalinolda
tot, razzuk ossze, majd tegyiik a kemcsovet kb. 80C-os vizfiirdobe. Figyeljiik
meg, hogy a szintelen oldat megbarnul, majd megfeketedik, 3-4 perc alatt a
kemcso falan fenyes, osszefiiggo eziistreteq alik ki.
522
Magyarszat
Az eziist-nitrat
nek vegbe:
es az
ammonia reagalasakor a kovetkezo atalakulasok men
2 AgN03 + 2 NH 40H
Ag 20 + 2 NH 4N03 + H20,
Ag 20 + 2 NH 40H -+ 2 [Ag(NH 3)2]OH + H 20.

Az aldehid az eziistiont femeziistte redukalja, mikozben maga karbonsavva
oxidalodik :
2[Ag(NH 3h]OH + HCHO
2 Ag+ HCOOH +4NH 3 + H 20
Fehlinq-proba
Sziikseges anyagok: kristalyos rez-szulfat, natrium-hidroxid, kalium-natri

um-tartarat (Seignette-so), formaldehid,
eszkozok: kerncso, kemcsofogo faesipesz, Bunsen-ego, merohenger, merleg,

200 em 3-es fOzopohar 2 db.
{
I
Vegrehajtas
Keszitsuk el a Fehlinq-I- es a Fehling-II-oldatot.
Fehling l-oldat : 7 g kristalyos rezrIlj-szulfatot oldjunk fel 100 crrr' desztillalt
vizben.
Fehling Il-oldat: 37 g kalium-natrium-tartaratot es 109 natrium-hidroxidot
oldjunk 100 em" desztillalt vizben.
A Fehling-probat a kovetkezokeppen vegezziik: 4 cm ' Fehling I-oldathoz
addig adjunk Fehling II-oldatot, mig a kezdetben kivalo csapadek melykek
szinnel feloldodik. Ezutan adjunk a kemcso tartalmahoz 2 cm ' formalinoldatot,
fogjuk a kemcsovet esipeszbe, forraljuk fel az oldatot. Az oldatbol eloszor sarqa
csapadek valik ki, amely a tovabbi melegitesre meqoorosodik, sot ha igazan j61
sikeriil a kiserlet, akkor nehol a kemcso faIan voros szinii rezbeuonat is megfi
gyelheto,
Magyarazat
Az aldehid az oldatban levo rez(II)ionokat redukalja rez(I)ionokka, igy
eloszor rez(I)-hidroxid, majd rez(I)-oxid csapadek keletkezik. Kisebb mertek
ben a rez(I)iont femrezze redukalja az aldehid:
HCHO + 2 CU(OH)2 -+ HCOOH + 2 CuOH + H 20,
2 CuOH -+ Cu 20+ H 20,
Cu 20 + HCHO -+ 2 Cu + HCOOH.
523
Modositott Fehlinq-proba
Sziikseges anyagok: telitett natrium-hidroxid-oldat, kristalyos vas(III)-szul
fat, kalium-natrium-tartarat, formaldehid, desztillalt viz,
eszkozok: 100 em 3-es merohenger, merleg, Bunsen-ego, porcelantegely, agyag
haromszog, 200 cm 3-es fOzopohar, vizflirdo, vegyszeres kanal.
Vegrehajtas
100 em? telitett natrium-hidroxid oldathoz adjunk 3,2 g kristalyos vas(III)
szulfatot (Fe2(S04)3.11 H 20) es 1,2 g kalium-natrium-tartaratot, 20 em" desz
tillalt vizet es 5 em! formalinoldatot. Ekkor sotet oldatot kapunk, amelyet ha
kb. 5 percig forro vizfiirdoben tartunk, akkor sotetvoros csapadek valik ki
belole. Hagyjuk a csapadekot leiilepedni, majd dekantalassal mossuk at tobb
szor desztillalt vizzel, tegyiik el megszaradni. Ha a kapott fekete es reszlegesen
ferromagneses csapadekot porcelantegelyben kiizzitjuk, majd lehtitjiik, akkor
szintenjekete, erosebbenjerromagneses anyaqot kapunk,
Magyarazat
A formaldehid (acetaldehid szinten) reszben redukalja a vas(III)iont vas(II)
ionna, a vegtermek vas(II)-vas(III)-oxid:
HCHO + 3 Fe2(S04h + 19 NaOH -
+ 10 H 2 0 .
HCOONa + 9 Na 2S04 + 2 Fe304 +
A kiizzitott Fe 304 erosen ferromaqneses tulajdonsagu.

Benedict-probe
Sziikseges anyagok: natrium-citrat, natrium-karbonat, kristalyos rez(II)-szul

fat, desztillalt viz, formaldehid,
eszkozok: 200 cm-es fOzopohar, 10 es 100 em 3-es merohenger, merleg,
vegyszeres kanal, kemcso, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Keszitsuk el a reaqenst : 17,3 g natrium-citratot es 10 g natrium-karbonatot
oldjunk fel 80 em? meleg desztillalt vizben, majd allando kevergetes kozben
lassan adjunk hozza 1,7 g kristalyos rez(II)-szulfatot, vegiil desztillalt vizzel
egeszitsiik ki az oldatot 100 em 3-re.
A Benedict-probat a kovetkezokeppen vegezziik: ontsiink egy kemcsobe
5 em? formaldehidoldatot es 5 em 3-et a reagensbol, forraljuk fel a kemcso
tartalmat, majd hagyjuk allni,
Sarga, iIletve voros csapadek kepzodeset figyelhetjiik meg.
Magyarazat
Lasd Fehling-proba!
524
64. Az aldebidek reduk810 hatasanak bemutatasa kivetitessel

Sziikseges anyagok: tomeny fonnaldehidoldat, kalium-jodidos jodoldat, teli
tett kalium-hidroxid-oldat, I: I higitasu sosavoldat, desztillalt viz,
eszkozok: ketrekeszes kiivetta, szerncseppento, uvegbot, diavetito, tiikor.
Vegrehajtas
A kiivetta ket rekeszet toltsiik meg felig desztillalt vizzel, majd esepegtessiink
a vizhez 2-2 esepp kalium-jodidos jodoldatot es annyi telitett kalium-hidroxid
oldatot, hogy az oldatok elszintelenedjenek. Ezutan az egyik rekeszbe csopogtes
sunk 0,5 cm ' 40%-os fonnalinoldatot, keverjiik ossze iivegbottal az oldatot.
Majd mindket rekesz tartalmat savanyitsuk meg nehany esepp sosav hozzaada
saval, Figyeljiik meg, hogy a fonnaldehidet tartalmazo rekeszben nem tortenik
valtozas a sosav hatasara, a masik rekeszben meqbarnul az oldat.
Magyarazat
Luges kozegben a jod diszproporcionalodik:

12 + 2 OH -
-+
1- + 01 - + H 2 0 .
A fonnaldehid redukalja a hipojoditiont:

HCHO+OI-
-+
HCOOH+ 1-.
Az osszehasonlito oldatban savanyitas hatasara az egyensuly eltolodott a

jodkepzodes iranyaba.
.,
65. Az aldehidcsoport kimutatasa natrium-hidrogen-szulfittal
-I
I
1
it
if
Sziikseges anyagok: fonnaldehid, natrium-hidrogen-szulfit, etil-alkohol,

desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsoallvany, I crrr'<es osztott pipetta, 10 cm t-es
merohenger, merleg,
Vegrehajtas
Keszitsiik el a reagenst: 4 g natrium-hidrogen-szulfitot szorjunk a kemcsobe,
adjunk hozza 6 cm ' desztillalt vizet es 3 em? etanolt. Ha az oldat zavaros,
szurjiik meg.
1,2 cm ' tomeny fonnalinoldathoz adjunk 4 cm ' frissen keszult biszulfit
reagenst, razzuk ossze a kerncso tartalmat. Rovid ido mulva kristalyok kivalasa
indul meg.
525
Magyarazat
Az oxoesoport es a natrium-hidrogen-szulfit addicios reakcioba lep:
H
H
H
)C=O + NaHS0 3 -+
/ONa
)C
<, S03H
A ketonok - nehany metil-keton kivetelevel- terbeli gatlas miatt nem reagalnak

hasonloan a hidrogen-szulfittal,
66. Hexametflea-tetremin el6lillitasa

Sziikseges anyagok: tomeny formalinoldat, torneny ammoniaoldat,
eszkozok: 10 crrr'-es merohenger, nagyobb orauveg, vizfiirdo.
Vegrehajtas
Nagyobb oraiivegre ontsiink 3 em? tomeny (40%-os) formaldehidoldatot es
2 cm ' tomeny ammoniaoldatot. A folyadekelegyet vizfiirdon paroljuk szarazra.
Feher, szilard maradekot kapunk.
Magyarazat
A formaldehid- es az ammoniamolekulak vizkilepessel egyesiilnek egymassal:
6 HCHO + 4 NH 3 -+ (CH2)6N4 + 6 H 20.

A hexametilen-tetramin .Urotropin" neven ismert gyogyszer, de a rmianyag
iparban is hasznaljak. Szerkezetet a 6.18. libra mutatja.
67. Acetaldehid el6allitasa

Sziikseges anyagok: etil-alkohol, kalium-dikromat, 2 mol/drrr' koncentracio
ju kensavoldat, jeg,
eszkozok: esiszolt dugos gazfejleszto berendezes, gazmoso palaek, uvegtal,
vasallvany dioval es lombikfogoval, Bunsen-ego.
526
Vegrehajtlis
A gazfejleszto kesziilek lombikjaba szorjunk 5 g kalium-dikrornatot, ontsiink
hozza to em? 2 mol/dm' koncentracioju kensavoldatot. A esapos tolcserbe
toltsiink 96%-os etil-alkoholt. A gazfejleszto elvezetocsovehez kapesoljunk
desztillalt vizzel felig toltott mosopalackot, amelyet olvado jeggel megtoltott
talba allitsunk.
Melegitsiik a gazfejleszto kesziilek lombikjaban levo oldatot kozel forrasig,
majd csopogtessiik hozza az etil-alkoholt. Figyeljiik meg, hogy a narancssdrqa
oldat zoldre oaltozik. A gazmosoban kapott oldattal vegezzuk el az eziisttukor
probat.
Magyarazat
Az etil-alkohol enyhe oxidacioval acetaldehidde alakithato :
""",,0
CH 3 - C H 2-OH+0--+ CH 3 - C
+H 20.
""'H
Megjegyzes
Az etil-alkohol oxidalasat felhevitett vorosrezzel ugyamigy elvegezhetjiik,
mint azt a 6.59. kiserletben leirtuk. Tekintettel arra, hogy az etil-alkohol nem
olyan veszelyes anyag, mint a metil-alkohol, igy felmikro meretben tanulokiser
letkent is vegeztethetjiik.
68. Aldehidgyanta el6allitlisa

Sziikseges anyagok: aeetaldehid, 40 tomegjs-os natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: kemcso, kemcsofogo faesipesz, Bunsen-ego, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Ontsiink egy kemcsobe 2 em:' aeetaldehidet, adjunk hozza 8-10 esepp
40 tornegjs-os natrium-hidroxid-oldatot. Fokozatosan erosodo langgal melegit
suk. A folyadek sdrqasbama szimi lesz, ragados, qyantaszerii anyaqqa alakul at.
1
r
Magyarazat
A meleg, tomeny lug hatasara nagy rnolekulatomegii polimerizacios termek,
aldehidgyanta kepzodik:
n CH 3C
"",0
"'H
-- CH 3 - C
/OH
/OH(
/OH)
- CH 2 - C '
. CH 2 - C .
"'H
"'H
"'H
(0-3)
527
69. Metaldehid el6allitasa
es termikus bontasa
Sziikseges anyagok: vizmentes aeetaldehid, koncentralt kensav, natrium

klorid, jeg,
eszkozok: kemcso, 10 em 3-es merohenger, 200 crrrt-es fozopohar, szemesep

pento, femlap, gyujtopalca, kemcso, egyfuratu parafa dugo, derekszogben ket
szer meghajlitott iivegcso.
Vegrehajtas
Ontsiink egy kemcsobe 3-4 em" vizmentes aeetaldehidet, allitsuk sozott jeget
tartalmazo poharba. A lehiilt aldehidhez csopogtessiink 3-4 esepp koncentralt
kensavat, A kemcso tartalrna megszilardul, Az igy eloallitott metaldehidet
tegyiik egy femlapra es gyujtsuk meg ego gyujtopalcaval,
Szaraz kemcsobe szorjunk 1-2 kanalnyi metaldehidet, a kemcso nyilasat
zarjuk le a meghajlitott iivegcsovet tartalmazo dugoval, Az iivegcso veget
vezessiik desztillalt vizet tartalmazo kemcsobe, Hevitsiik kis langgal a metalde
hidet. Az eltavozo aldehid a masik kemcsoben 1evovizben feloldodik, aldehidre
akcioval kimutathato,
Magyarazat
A metaldehid az acetaldehid tetramer szarmazeka, Koeka alakba preselve
hozzak forgalomba, mint "szilard spirituszt" a turista gyorsforralokban, kavefo
zokben hasznaljak.
CH 3
I
O-CH-O
""",0
~
4CH 3 - C
"'H
CH 3CH
CH-CH 3
O-CH-O
I
CH 3
6./9. abra. A rnetaldehid szerkezete
70. Aceton el6aUitasa kalcium-acetabOl

Sziikseges anyagok: kalcium-acetat, jeg,
eszkoziik: kemcso 2 db, egyfuratu parafa dugo, derekszogben ketszer meghaj
litott tivegcso, kemcsofogo facsipesz, Bunsen-ego, gyujtopalca, 200 em 3-es fOzo
pohar, konzervdoboz.
528
Vegrehajtas
Szaraz kemcsobe szorjunk 4 g kalcium-acetatot, a kemcso nyilasat zarjuk le
egyfuratu parafa dugoval, melynek a nyilasaban ketszer meghajlitott iivegcso
legyen. Az uvegcso vege olyan szaraz kemcsobe erjen, amelyet jeges vizzel
hiitiink. Erositsuk a kemcsovet facsipeszbe, hevitsuk kis langgal ovatosan, Az
anyagbol gozok tavoznak el, ame
lyek a masik kerncsoben cseppfolyo
sodnak.
A keletkezo aeeton a szagarol is
felismerheto. Ha konzervdobozba
ontjiik. ego gyujtopalcaval meg
acetona
gyujthato.
VIZ
6.20. abra. Aceton elolillitasa
kalcium-acetatbol
Magyarlizat
A kalcium-acetat heviteskor aeetonra es kalcium-karbonatra bomlik:
Megjegyzes
A kalcium-acetat kesziteset lasd 6.41. kiserlet leirasaban.
71. Aceton el6allitasa izopropil-alkoholbOl

Sziikseges anyagok: izopropil-alkohol, darabos rez(II)-oxid, 0,5 mol/dm?
koncentracioju kensav, 3 tomegjs-os kalium-dikromat-oldat, horzsako,
eszkozok: kemcso, szemcseppento, kemcsofogo faesipesz, Bunsen-ego, fel
mikro gomblombik, dugo, allvany borszeszego, meghajlitott iivegcso, sziiro
papir.
Vegrehajtlis
a) Demonstracios kiserlet
Szaraz kemcsobe szorjunk 0,5 g szemcses rez(II)-oxidot, esepegtessiink ra kb.
15 esepp izopropil-alkoholt. Fogjuk esipeszbe a kemcsovet, ferden tartva hevit
siik erosen a Bunsen-ego langjaval, Figyeljiik meg, hogy a fekete szinii rez-oxid
egy resze vorosrezze redukalodik, a kemcso felso hidegebb reszen paracseppek
rakodnak Ie.
34 575 Kiaerlel a
k~mia
tanilAsihoz
529
b) Felmikro tanulokiserlet
A felrnikro gomblombikba ontsunk 3 ern" 0,5 mol/dm ' koncentracioju ken
savoldatot, 1 em? 3 tomegjs-os kalium-dikromat-oldatot es 1 em? izopropil

alkoholt. A lombikot zarjuk le egyfuratu parafa dugoval, amelyben derekszog
ben ketszer meghajlitott iivegcso van. A eso vizszintes reszet tekerjiik be vizes
sziiropapirral. Melegitsiik a lombikot borszeszegovel, az elvezetocso veget gu
migyiiriivel kapesoljuk egy kemcsohoz. Figyeljiik meg, hogy 1-2 perc mulva
jellegzetes szagu folyadek desztillal at a kemcsobe.
Magyarazat
Az izopropil-alkohol szekunder alkohol, oxidaciojakor a ketonok csoportja
ba tartozo aeeton, mas szoval dimetil-keton keletkezik:
CH 3
CH 3
H-C -OH +CuO - - - . C=O+ H 20+Cu.
CH 3
CH 3
72. Az aceton mint oldoszer

Sziikseges anyagok: aceton, celluloid, vatta, PVC-darab, koromlakk, viz,
benzin,
eszkozok: kemcso 5 db, kemcsoallvany, iivegbot, falap.
Vegrehajtas
Egy kemcsobe toltsiink kb. 5 ern? aeetont, szorjunk bele aprora vagott
celluloidot, mig az oldat siininfolyos lesz. Oldas kozben kevergessiik a folyade
kot iivegbottal. Martsunk az oldatba kisebb vattacsomot, es kenjimk be az
oldattal egy sima feliiletii falapot. Figyeljiik meg, hogy az aeeton elparolgasa
utan a fan lakkbevonat marad vissza.
Negy kemcsobe toltsiink kb. 5-5 ern" aeetont, adjunk hozza PVC-forgaesot,
koromlakkot, megfestett vizet, illetve benzint. Razzuk ossze a kemcsovek tartal
mat, figyeljiik meg, hogy a felsorolt anyagok oldodnak az aeetonban, iIletve
elegyednek vele.
Magyarazat
Az aeetont kiterjedten hasznaljak az iparban, mint kiilonbozo anyagok jo

oldoszeret, igy pl. a muselyemgyartasban, a lakkiparban, a robbanoanyag-ipar
ban stb.
Regebben, amig nem arusitottak sokfele ragasztot, addig peldaul a ping-pong
labdak hid raqasztoszere volt a kiserletben latott aceto nos celluloidoldat.
530
73. Aceton oxidlilasa kIilium-permangamittal

Sziikseges anyagok: aeeton, elporitott kalium-permanganat, 2 mol/dm? kon
centracioju kensavoldat,
eszkozok: kemcso, vegyszeres kanal, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
I em? aeetonhoz adjunk 4-5 em" 2 mol/dm" koncentracioju kensavoldatot,
majd kis reszletekben porra tort kalium-permanganatot. Enyhen melegitsiik az
oldatot. Addig folytassuk a permanganat adagolasat, mig az ibolyaszin tartosan
megmarad. Ezutan melegitsirk az oldatot kozel forrasig. Az eeetsav jellegzetes
szaga j61 erzekelheto,
Magyarazat
A ketonok oxidaciojakor lancszakadas tortenik,
bonsavak keletkeznek:
es
rovidebb szenlancu kar
CH 3
I
C=O+30- CH 3-COOH+HCOOH.
I
CH 3
Az aeeton esak erelyes oxidaloszerekkel oxidalhato, az eziisttiikor- es a
Fehling-probat nem mutatja.
74. Az aceton katalitikus oxidaci6ja
Sziikseges anyagok: aceton, kb. 10 ern hosszu, 2 ern szeles rezlemez,
eszkozok: 200 em 3-es Erlenmeyer-lombik, esipesz, Bunsen-ego, vizfiirdo,
Vegrehajtas
Ontsunk a lombikba kb. 20 cm ' acetont
izzorezlemez
(2-3 cm-nel ne legyen vastagabb a reteg).
Tegyiik a lombikot 2-3 perere forr6 vizfur
dobe, Csipesszel fogjuk meg a rezlemez
egyik veget, tartsuk a Bunsen-ego langja
ba, izzitsuk fel. Gyors mozdulattal mart
aceton
suk a rezlemezt a lombik legterebe ugy,
hogy az ne erjen bele a folyadekba. Moz
- --
---
gassuk a lemezt ftiggoleges iranyban, es
varjunk 1-2 pereet. A lemez izzasba jon,
villog6 feny figyelheto meg a feliileten ne 6.21. libra. Az aceton katalitikus oxidacioja
hany percig.
34
531
1!_!~liJforr6I'izflird6
Vigyazat! A kepzodo gazok es gozok egy resze mergezo, ezert a kiserletet jol
huzo fiilkeben kell oeqezni!
Magyarazat
A platina es a rez katalizalja az alkoholok es aldehidek dehidrogenezeset.
Magas homersekleten a rez feluleten a keton is kepes oxidalodni, A folyamat
reakcioegyenlete:
CH 3 - C - C H3 -+ CH 2 = C = O + CH 4
"
keten
700 C koriili homersekleten katalizator nelkiil is lejatszodik az aceton piroll

zise, keten es metan keletkezik belole, A keten szintelen, merqezb, labilis vegyii
let, acetonban es eterben jol oldodik, Ezek a dehidrogenezesi folyamatok endo
termek, de a keletkezo hidrogen oxidaciojabol szarmazo ho tartja izzasban a
rezlernezt.
75. Egy ellobbano anyag: peroxi-aceton

Szukseges anyagok: aceton, 30%-os hidrogen-peroxid, tomeny sosav, desztil
lalt viz,
eszkozok: kemcso, 10 cm t-es rnerohenger, 100 crrr'ses fOzopohar, tolcser,
szuropaplr, oraiiveg, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo, gyujto
palca,
Vegrehajtas
Merjimk ki 4 em? acetont es 4 em? hidrogen-peroxidot, majd egy kemcsobe
ontsuk ossze a ket folyadekot, Adjunk az elegyhez 4-5 csepp koncentralt
sosavat, tegyiik a kemcsovet kb. 40 C-os vizfiirdobe, es tartsuk ott mintegy 2
ora hosszat. Nehany perc utan feher, pelyhes csapadek kiualasa kezdodik meg.
Sziirjiik Ie a kivalo szilard anyagot, mossuk ki desztillalt vizzel. A sziiropapirt
a csapadekkal tegyiik az oraiivegre, hagyjuk megszaradni.
Ego gyufaval vagy gyujtopalcaval gyujtsuk meg a szaraz peroxi-acetont.
A keziinket gyorsan huzzuk vissza! Figyeljiik meg, hogy az anyag olyan hirtelen
elvi//an, hogy a papir meg sem porkolodik,
Vigyazat! A peroxi-aceton rendkiviil tfizveszelyes anyag, ezert a tarolasat
nagyon koriiltekintben veqezziik!
532
Magyarlizat
A peroxi-aeeton vagy szabalyos neven 2-2 dihidro-peroxid-propan, mint a
peroxidok altalaban, instabil vegyiilet, ho hatasara gyorsan elbomlik:
OOH
O'
2 CH 3 - C - C H 3 -
2 CH 3 - C - C H 3 + 2 HO' -
OOH
OOH
CH 3
CH 3
H 20+ 1/2 O 2 +
+ CH 3 - C - 0 - 0 - C - C H 3
OOH
OOH
6.22. abra. Peroxi-aceton kepzodese
Hidrogenionok jelenleteben ez a vegyiilet 90%-ban ciklizalodik, igy

1,I-4,4-7,7 hexametil-I,4,7-eiklonon kepzodik, amelynek a kepletet a 6.23. abra
szemlelteti.
76. Aceton reakci6ja j6ddal higos kdzegben
Szukseges anyagok: aeeton, kalium-jodidos jodoldat, telitett kalium

hidroxid-oldat, I : I higitasu sosavoldat, desztillalt viz,
eszkozok: kerncso 2 db, iivegbot, szemcseppento.
Vegrehajtlis
Ket kemcsobe toltsiink 3-3 cm ' desztillalt vizet, majd mindkettobe csopog
tessiink 5-5 esepp kalium-jodidos jodoldatot es ugyanannyi kalium-hidroxid
oldatot. Uvegbottal keverjiik meg a kemcsovek tartalmat, figyeljiik meg, hogy
a barna oldat elszintelenedik,
533
Ezutan az else kemcsobe csopogtessunk 5-6 esepp aeetont, figyeljiik meg,

sarqa csapadek valik ki. Vegiil adjunk 5-5 esepp sosavat mindket oldathoz. Azt
tapasztaljuk, hogy a csapadek valtozatlan marad, a masik kemcsoben megbar
nul az oldat.
Magyarazat
A jod lugos kozegben diszproporcionalodik, ezert elszintelenedik:
12+20H
1-+OI-+H 20.
Say hatasara ez az egyensuly az also nyil iranyaba tolodik el, ezert a masodik
kemcsoben az elemi jod barna szinet latjuk. Az elso kemcsoben a hipojodition
reakcioba lep az aeetonnal, sarga szimi jodoform es acetation keletkezik:
CH 3-C-CH3+ 301-
-+
CHI 3+ CH 3-COO- + 2 OH-.
II
77. Aceton reakcioja hidrogen-szulfittal

Sziikseges anyagok: aeeton, hidegen telitett natrium-hidrogen-szulfit-oldat,
eszkozok: 10 cm l-es merohenger, 50 em 3-es fozopohar.
Vegrehajtas
Keszitsiink 10 em! hidegen telitett natrium-hidrogen-szulfit-oldatot. Tolt
siink a kemcsobe 5 em" aeetont, adjunk hozza 3 ern? telitett natrium-hidrogen
szulfit-oldatot, razogassuk a kemcso tartalmat 1-2 pereig. Figyeljiik meg, hogy
a viztiszta oldatokbol kristalyos anyag valik ki.
Magyarazat
Az aceton es a natrium-hidrogen-szulfit keton-biszulfitta egyesiil:
CH 3-C-CH3+ NaHS0 3 -+ CH 3-C-CH3
"
/'-.
HO S03Na
Ezzel a reakcioval az aeetont el lehet valasztani mas anyagoktol.

Megjegyzes
A kiserlet esak tomeny sooldattal sikeriil. Felmikro meretben tanulokiserlet
kent is elvegeztetheto.
534
78. Oxi- es oxovegyiiletek forraspontjanak osszehasonlitasa

Sziikseges anyagok: metanol, etanol, I-propanol, 2-propanol, I-butanol,
aceton vagy dietil-eter,
eszkozok: nagyobb 6raiiveg (vagy kristalyositocsesze) 6 db, egyforma nagysa
gu pamutdarab 6 db, tabla.
Vegrehajtas
Parositsuk a folyadekokat a kovetkezokeppen: metanol- etanol, I-propanol
- 2-propanol, I-butanol - aceton (vagy dietil-eter).
frjuk fel a tablara paronkent a neveket es a gyokcsoportos kepleteket. Elmele
ti megfontolas alapjan dontsiik el, hogy a folyadekparok melyik tagja parolog
el elobb, mas sz6val melyiknek alacsonyabb a forraspontja.
Majd ontsiink ki a folyadekokbol az 6raiivegekre azonos terfogatokat, mart
sunk egy-egy ruhadarabot az oldatokba, es a tiszta, szaraz tdblara a kepler ala
hUzzunkjuggoleges csikot a folyadekkal, Figyeljiik meg paronkent, hogy melyik
parolog el hamarabb.
Magyarazat
A forraspont erteke a molekulak tomegetol es a koztiik fellepo masodlagos
kotoerok nagysagatol fiigg. Megallapithatjuk, hogy az alkoholok forraspontja
jelentosen magasabb, mint az azonos szenatomszdmu paraffinoke. Ez azzal ma
gyarazhato, hogy a hidroxilcsoport hidroqenkiites kialakitasara es igy molekula
asszociaciora ad lehetoseget.
A metanol-etanol parbol a metanol parolog el hamarabb, forraspontja 65 C,
az etanole 78 C, a kulonbseg a molekulatomegek elteresevel magyarazhato.
Az l-propanol forraspontja 97 C, a 2-propanole 82 C, mert az oxigentartal
mu vegyiiletekre is ervenyes az a megallapitas, hogy minel kozelebb van a
molekula alakja a gombhoz, annal kisebb a koztiik fellepo kolcsonhatas, ezert
alacsonyabb a forraspont. Vegiil az I-butanol es az aceton molekulatomege
kozou az elteres kicsi, a forraspontertekek megis jelentosen kiilonboznek:
l-butanol: 117 C, aceton : 56 C, ezert az aceton parolog el elobb. Ennek az
a magyarazata, hogy az oxocsoport oxiqenatomja csak donor lehet a hidrogenko
tes letesiteseben, mig az alkoholok hidroxidcsoportjdban leva oxiqenatom donor
esakceptor eqyarant lehet, ezert a molekulak kozotti kolcsonhatas lenyegesen
erosebb.
535
79. Hangyasav el6allitasa oxalsavool

Sziikseges anyagok: vizmentes glieerin, vizmentes oxalsav,
eszkozok: 100em 3 -es frakcionalo lombik, egyfuratu parafa dugo bothomero
vel, vasallvany dioval es lombikfogoval 2 db, Liebig-hiito, Bunsen-ego, vas
haromlab, azbesztes drothalo, 50 em 3-es fozopohar, indikatorpapir, merohen
ger.
Vegrebajtas
Ontsunk a frakcionalo lombikba 15 em? vizmentes glieerint, adjunk hozza
20-25 g vizmentes oxalsavat, Erositsuk allvanyba a lombikot, a szajat zarjuk
le olyan parafa dugoval, amelynek a kozepen bothomero van. A homerd higa
nyos gombje erjen a folyadekba. A lombik elvezetocsovet kapesoljuk ossze a
Liebig-hiitovel, szedoedenykent az 50 em 3-es fOzopoharat hasznaljuk. Tegyiik
a vas haromlabat es az azbesztes drothalot a lombik ala, es kis langon kezdjiik
melegiteni. Hamarosan eros pezsqest eszleliink. Ugyeljiink arra, hogy a keverek
homerseklete a 115 "Cvot ne haladja meg.
glicerin + oxa lsav
hangyasav ~~~~~
6.24. abra. Hangyasav eloallitasa oxalsavbol
A szedoedenyben osszegyiilt folyadekot vizsgaljuk meg indikatorpapirral.

Savas kemhatast eszlelunk.
Vegezziik el az eziisttukor-probat. Pozitiv eredmenyt kapunk.
536
Magyarlizat
A glieerin a folyamat elosegiteseben jatszik szerepet. Eloszor a glicerin oxalsa
vas esztere keletkezik:
CH 2 - C H -CH 2 - O H + HO-C-C-OH-+
If
OH
OH
.... CH 2 - C H -CH 2 - O - C - C - O H + H 20.
OH
OH
Az eszter szen-dioxid kepzodese kozben bomlik, majd a feleslegben maradt

oxalsavval ateszterezbdes kozben kepzodik a hangyasav:
CH 2 - C H - C H 2 - O - C - C - O H -+ CH 2 - C H - C H2 - O - C - H + C 0 2,
OH
OH
OH
OH
"
CH 2 - C H - C H2 - O - C - H + H O O C - C O O H ....
OH
OH
.... CH 2 - C H -CH 2 - O - C - C -OH + HCOOH.
I
OH
I
OH
0"
0"
Ujabb oxalsav hozzaadasaval folytathato a hangyasav eloallitasa,

Megjegyzes
A vizmentes oxalsauat ugy kapjuk, hogy a kristalyvizes so viztartalmat
90--95 C-on torteno szaritassal eltavolitjuk. Ha nines ido vagy lehetoseg a
szaritasra, akkor viztartalrmi oxalsavval is elvegezheto a kiserlet, de akkor a
(COOH)2. 2 H 20 kepletnek megfeleloen aranyosan nagyobb tomegti oxalsav
bol kelI kiindulni.
80. Hangyasav el6allitasa es elbontasa
Sziikseges anyagok: szilard natrium-formiat, koncentralt kensav,
eszkozok: kemcso, egyfuratu parafa dugo, kihuzott vegii uvegcso, Bunsen-ego,
gyujtopalca, kemcsofogo faesipesz.
Vegrehajtas
Szorjunk a kemcsobe kb. I g natrium-formiatot, esepegtessiink ra tomeny
kensavat. Zarjuk Ie a kemcsovet kihuzott vegii iivegcsovet tartalmazo dugoval,
majd enyhen melegitsiik a kemcso aljat, amikor az elenk pezsqes megindul, a
melegitest megsziintethetjiik.
537
1-2 perc mulva tartsunk ego gyujtopalcat az iivegcso vegehez, figyeljiik meg,
hogy a fejlodo qaz kek ltinggal eg.
Magyarazat
A hangyasav gyenge sav, igy a kensav felszabaditja sojabol:
2 HCOONa + H 2S04
2 HCOOH + Na 2S04
U gyanakkor a kensav a viz megkotesevel az alabbi egyensulyt jobbra tolja
el:
HCOOH
CO+ H 20,
mint lattuk a bomlaskor keletkezo szen-monoxid meggyujthato, Kisebb meny

nyisegben a fejlodo hangyasav gozei is eltavoznak, illetve elegnek. Az iivegcso
vegen a hangyasav szaga is eszlelheto.
81. A hangyasav kimutatasa eziisttUkor-probaval

Sziikseges anyagok: hangyasavoldat, 2 mol/dm" koncentracioju ammoniaol
dat, 1 tomeges-os eziist-nitrat-oldat,
eszkozok: kemcso, kemcsofogo faesipesz, 10 em 3es merohenger, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A tomeny hangyasavoldatot desztillalt vizzel higitsuk kb. tizszeres terfogatra,
5 em" eziist-nitrat-oldathoz addig csopogtessimk ammoniaoldatot, mig a kivalo
csapadek eppen feloldodik, majd adjunk az oldathoz 3 cm' hangyasavoldatot.
Az elegyet melegitsiik kozel forrasig, figyeljiik meg az oldat siitetedeset, esetleg
femezust kivalasat,
Magyarazat
A hangyasav a benne levo formilcsoport miau redukalo tulajdonsagu:
2[Ag(NH 3)2]OH+HCOOH +2H20~ 2Ag+C0 2 +4NH 40H

A hangyasavval vegzett ezusttukor-proba eredmenyekent kevesbe szep eziist
tukrot lehet kapni, itt mar a barnasfekete csapadek megjelenese is pozitiv
eredmeny.
82. Hangyasav oxidacioja klilium-permanganattal
Sziikseges anyagok: tomeny (kb. 85%-os) hangyasavoldat, 2 mol/dm ' kon
centracioju kensavoldat, kalium-permanganat, telitett meszes viz,
eszkozok: 50 crrrl-es frakcionalo lombik, parafadugo, vasallvany dioval es
lombikfogoval, gazmosopalack, gumicso, Bunsen-ego, merohenger.
538
Vegrehajtas
Ontsunk a frakcionalo lombikba kb. 10 em! tomeny hangyasavoldatot es
3-4 cm' 2 mol/dm? koncentracioju kensavoldatot, erositsiik a lombikot
vanyba, zarjuk Ie a nyilasat dug6val. Az elvezetocsovehez gumicso segitsegevel
kapesoljuk a telitett meszes vizet tartalmazo mosopalackot. Sz6rjunk a lombik
ba 1-2 g szilard kalium-permanganatot, majd gyorsan zarjuk Ie. Heves gazjejlO
des kezdodik, a mosopalackban pedig feher csapadek valik ki.
all
Magyarazat
A kalium-permanganat a hangyasavat szensavva oxidalja, amely elbomlik:
HCOOH +
CO 2 + H 20.
A szen-dioxid a meszes vizzel CaC0 3 osszetetelfi csapadekot kepez.

Megjegyzes
Ha a gazfejlodes es a csapadeklevalas hidegen nem indulna meg, akkor
gyengen meleqitsiik a lombikot.
83. Ecetsav el6allimsa etil-alkoholbOl
Sziikseges anyagok: etil-alkohol, kalium-permanganat, 30 tomegjs-os ken
savoldat,
eszkozok: 100 em 3-es frakcionalo lombik, csepegteto tolcser, egyfuratu para
fa dugo, vasallvany dioval es lombikfogoval, 40-50 em hosszu iivegcso, gumicso,
50 cm 3es fozopohar, kemcso telitett szodaoldat, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Szorjunk a frakcionalo lombik al
jara 2-3 g kalium-permanganatot,
toltsunk ra 15 em" 30%-os kensavol
datot. Toltsiink a csepegteto tolcser
be 30 cm' desztillalt vizzel I : I terfo
gataranyban higitott etil-alkoholt.
A lombikot erositsiik allvanyba, az
elvezetocsohoz kapesoljunk bosz
szabb uvegcsovet, amelynek a vege
ala allitsunk tiszta fozopoharat.
Enyhen melegitsiik a lombik aljat,
majd kezdjiik el csopogtetni az alko
holt. Fokozatos melegites mellett
adagokban csopogtessiik az alko
holt. Azt tapasztaljuk, bogy a kali
um-permanganat szine eltiinik. Az
..=;:
ecetsav
6.25. abra. Ecetsav eloallitasa etil-alkoholbol
539
elegyet addig forraljuk kis langgal, amig 1~12 em! folyadek gyiilik ossze a
szedoedenyben. A parlat az ecetsav mellett keves aeetaldehidet es ecetsavas
etil-esztert is tartalmaz. Ezektol az oldatot ugy valasztjuk el, hogy 6-8 em!
telitett szodaoldatot adunk hozza es nehany pereig forraljuk. A visszamarado
natrium-acetat-oldathoz lehiiles utan adjunk 4-5 em? koncentralt kensavat, a
szabadda valo ecetsavat enyhe melegites utan a szaqarol felismerjiik,
Magyarazat
A primer alkoholokbol enyhe oxidacio hatasara aldehid, majd tovabbi oxida
cioval karbonsav keletkezik. igy az etil-alkohol acetaldehidde, majd ecetsavva
oxidalha to :
C 2H s-OH + 20 -+ CH 3-COOH + H 20.
A kalium-permanganat helyett kalium-dikromat is lehet az oxidaloszer,
84. Az ecetsav tulajdonsagai

Sziikseges anyagok: jegecet, tomeny eeetsav, desztillalt viz, jeg, indikator,
magnezium (vagy cink), vorosrez, rez(II)-oxid, horzsako,
eszkozok: kemcso 2 db, Bunsen-ego, gyujtopalca, 200 cm t-es fozopohar, 50
crrrt-es kristalyositocsesze 3 db, kemcsofogo faesipesz, irasvetito.

Vegrehajtas
a) Szaraz kemcsobe ontsunk kb. 5 em? jegecetet, a kemcsovet allitsuk darabos
jeg koze a fOzopoharba. Figyeljiik meg, hogy az eeetsav szintelen kristalyok
alakjaban megfagy. (Ha az eeetsav nem eleg tomeny, akkor jegben nem fagy
meg, akkor hasznaljunk hiitokevereket.)
b) Szaraz kemcsobe ontsiink 5 em! tomeny eeetsavat, dobjunk bele 2-3 szem
horzsakovet. Fogjuk meg a kemcsovet faesipesszel, tartsuk a Bunsen-ego langja
ba, enyhen forraljuk.
1-2 perees forralas utan tartsunk ego gyujtopalcat a kemcso nyilasahoz, azt
tapasztaljuk, hogy az ecetsav gozei meggyulladnak es halvanykek lanqqal eqnek .
e) Ontsunk harem kristalyositocseszebe l~ 10 cm ' desztillalt vizzel I: I
aranyban higitott eeetsavoidatot. Tegyiik a cseszeket az irasvetitore, Szorjunk
az elso taiba keves magneziumforgacsot, a masodikba vorosrez darabokat, a
hannadikba egy keves rez(II)-oxid-port. Figyeljiik meg, hogy a maqnezium
hidroqenfejlbdes kiizben feloldodik az eeetsavban, a rezzel nem reaqal, a rez-oxid
szinten feloldodik, az oldat a hidratalt rezionoktol vilagoskek lesz.
Magyarazat
a) Az eeetsav fagyaspontja + 16 C. A kiserlet alapjan ertheto lesz a .jeqecet"
elnevezes.
b) Az eeetsav egesenek egyenlete:
CH 3-COOH + 2 O 2 -+ 2 CO 2 + 2 H 20.
e) A hidrogennel negativabb standardpotencialu femekkel redoxireakcioba

lep, igy a magnezium hidrogenfejlodes kozben oldodik:
Mg+2 H 30 + --+ Mg2+ +H 2+2 H 2 0 .

A kiserletben azt latjuk, hogy a rez nem oldodik, mert a standardpotencialja
pozitivabb a hidrogenenel, Ugyanakkor minden haziasszony tudja azt a sza
balyt, hogy ecetes etelt tilos rezedenyben tarolni. Az eeetsav ugyanis oxigen
jelenleteben hosszabb ido alatt reaqal a rezzel es oldja azt.
A femoxidok sav-bazis reakcioba lepnek az eeetsavval:
CuO+2H 30 + +2CH 3 -COO-
Cu2 + +2CH 3 -COO- +3H 2 0 .
85. Egyszerfi kiserletek zsirsavakkal

Sziikseges anyagok: sztearinsav (vagy palmitinsav), desztillalt viz, etil-alko
hoI, dietil-eter, I tomegjs-os natrium-hidroxid-oldat, fenolftaleinoldat, bromos
viz, olajsav,
eszkozok: kemcso 6 db, kemcsoallvany, iiveglap, vegyszeres kanal, 10 crrr'<es
merohenger.
Vegrehajtas
a) Harem kemcsobe ontsiink 5-5 cm' desztillalt vizet, etil-alkoholt, dietil
etert. Mindharom kemcsobe dobjunk borsoszem nagysagu sztearinsavat, es
razogatas kozben figyeljiik meg az oldhatosagot: desztillalt vizben nem oldodik,
alkoholban gyengen, eterben jol oldodik,
Az eteres oldatot ontsiik iiveglapra, az oldoszer elparolgasa utan a sztearinsav
vekony retegben visszamarad.
b) Az etil-alkoholos oldathoz adjunk 2 esepp fenolftaleinoldatot, majd ese
pegtessimk a kemcsobe I tomegjs-os natrium-hidroxid-oldatot. Figyeljiik meg,
hogy a voros szin nem jelenik meg azonnal, esak nehany esepp higoldat hozza
adasa utan,
e) I em? olajsavat oldjunk fel 5 crn' eterben egy kemcsoben, a masik kerncso
ben 5 em? eterben ismet oldjunk fel borsoszem nagysagu sztearinsavat. Mindket
oldathoz adjunk 3-4 cm ' bromos vizet, razzuk ossze a kemcsovek tartalmat,
figyeljiik meg, hogy az olajsavas oldat elszintelenedik, a sztearinsavas nem.
j
i
i
Magyarazat
a) A hosszu szenlancu karbonsavak izoldekonysaqa kicsi, a zsiroldoszerek
ben viszont jol oldodnak, mert a mole kula nagy reszet a hidrofob szenhidrogen
lane alkotja.
b) A sztearinsav qyenqe sav. a natrium-hidroxiddal sav-bazis reakcioba lep,
az igy kepzodo anyag a szappan:
C 1 7H 3 S-COOH + NaOH --+ C 1 7H 3 S-COONa + H 20.
i
i
-I
541
Az olajsav vizes emulziojanak a savas kemhatasa indikatorral is bemutathato,

c) Az olajsav egy kettos kotest tartalmazo, C 17H 3 3-COOH osszetetehi
molekulakbol all. A telitetlen szenlanc bromaddiciora kepes:
CH 3-(CH 2 h - C H = C H - ( C H 2h-COOH + Br 2 -+
-+
CH 3-(CH 2 h - C H -CH-(CH 2h-COOH.
Br
Br
A sztearinsav szenlanca telitett, igy a brommal nem lep reakcioba.
86. Lenolaj azonosftasa

Sziikseges anyagok: lenolaj, napraforgoolaj, tomeny kensav,
eszkozok: 100 crrrt-es fozopohar 2 db, 10 cm 3-es pipetta, bothomero, szige
teloanyag, iivegbot.
Vegrehajtas
A szigeteloanyaggal (polisztirolhab vagy flanel) koriilvett 100 crrrl-es poharba
merjiink be 50 g szobahomersekleni lenolajat, allitsuk a poharba a homerot,
olvassuk Je a homersekletet. Pipettaval csepegtetve adjunk 10 cm ' szobahomer
sekleni torneny kensavat az olajhoz, keverjiik ossze a ket anyagot,jegyezziik fel
a homerseklet-valtozast.
Az osszekeverestol szamitott 1-2 percen beliil a homerseklet eleri a maximu
mot, amely a tiszta lenolaj eseteben 105-110 C kozott van.
Ismeteljiik meg a kiserletet mas olajjal, pl. napraforgo- vagy szoja- esetleg
paraffinolajjal. A legkisebb a hdmerseklet-emelkedes a paraffinolajeseteben, itt
csak kb. 50 C-ot meriink, a szojaolaj 60-80 "Cera melegszik feI.
Magyarazat
A novenyi olajokat szdradoolajoknak nevezziik, mert a levegon allva sunisod
nek, sot megkernenyednek. Ennek az az oka, hogy oxigen hatasara a lancban
levo kettoskotes felszakad, es oxigenatomok kapcsoljak ossze a zsirsavlancokat,
Peldaul a Iinolsav szerkezete es atalakulasa a kovetkezo:
2
OOH + 202 -
eOOH
~~~"""eOOH
6.26. abra. A Iinolsav enyhe oxidacioja
542
H H H H H H H H H H H H H H H H H
I I I I I I I I I I I I I I I I I
"",0
2H-C-C-C-C-C-C=C-C-C=C-C-C-C-C-C-C-C-C
+2~_
I I I I I
I
I I I I I I I
'OH
H H H H H
H
H H H H H H H
H H H H HH H H H H H H H H H H H
I I I I I I I I I I
I I I I I I I
"",0
H-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C
I I I I I I I I I
I I I I I I I
'OH
H H H H H
H
H H H H H H H
77777 I
7I
7777777
"",0
H-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C-C
I I I I I I I I I I I I I I I I I
'OH
H H H H H H H H H H H H H H H H H
A paraffinolaj (pI. gepkocsiolaj) nem tartalmaz zsirsavat, az asvanyi olajokat

mas szoval nem szarado olajoknak is nevezik.
Megjegyzes
Gepet, ajtozarat es mas femszerkezetet soha ne kenjtmk be etkezesi olajjal,
mert a zsirozas utan nehany nappal a be kent reszeken siirii massza, majd
kemeny reteg kepzodik.
87. OXlilsav reakci6ja tomeny keosavval

Sziikseges anyagok: oxalsav, koncentralt kensav, telitett meszes viz,
eszkozok: 50 cm t-es frakcionalo lombik, parafa dugo, vasallvany dioval es
lombikfogoval, vas haromlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, gazmosopalack,
kihuzott vegii iivegcso, gyujtopalca,
Vegrehajtlis
Ontsiink a frakcionalo lombikban 2-3 g oxalsavra 6-8 crrr' tomeny kensavat.
Erositsiik allvanyba a lombikot, nyilasat zarjuk le parafadugoval, az elvezeto
csovet kapesoljuk ossze a telitett meszes vizet tartalmazo gazmosoval, A palaek
elvezetocsovehez kapesoljunk rovid, kihuzott vegii iivegcsovet, Tegyiink a lom
bik ala vas haromlabat es azbesztes drothalot, majd fokozatosan erosodo
langgal melegitsiik a lombikot. Figyeltessiik meg, hogy a meszes vizbol feher
csapadek valik ki. Majd, ha mar jelentos mennyisegii csapadek van a palaekban,
tartsunk ego gyujtopalcat az iivegcso vegehez, a tdvoz6 gdz meqqyullad es kekes
Jangga/ ego
543
6.27. libra. Oxalsav reakcioja tomeny kensavval
Magyaraizat
Az oxalsavbol a tomeny ken sav vizet von el, igy szen-dioxid es szen-monoxid
kepzodik:
COOH-COOH
CO 2 + CO + H 20,
Ca(OHh + CO 2 ~ CaC0 3 + H 20.
88. Oxalsav reakcicija kalium-permanganattal

Sziikseges aoyagok: oxalsav, kalium-permanganat,
eszkozok: kemcso, gyujtopalca, szemcseppento, vegyszeres kana I.
Vegrehajtas
Szaraz kemcsoben keverjiink ossze 0,5 g kalium-permanganatot es 0,5 g
oxalsavat. Figyeljiik meg, hogy szilard halmazallapotban a ket anyag nem
reagal egymassal. Csopogtessiink a kemcsobe 2-3 csepp vizet, heves pezsqes
indul meg, a kemcso szajahoz tartott ego gyujtopalca elalszik.
Magyaraizat
A reakcioban a viz mint oldoszer es egyben mint katalizator is szerepel.
A kalium-permanganat oxidalja az oxalsavat:
5 (COOH)2 + 2 MnO:t + 6 H+ ~ 10 CO 2 + 2 Mn 2+ + 8 H 20.
Az analitikai kemiaban az oxalsavat, pontosabban a natriumsojat a kalium
permanganat merooldat tomenysegenek ellenorzesere hasznaljak.
544
89. Pezsg6por keszitese

Sziikseges anyagok: borkosav, natrium-hidrogen-karbonat, kristalycukor,
viz,
eszkozok: porcelanrnozsar, vegyszeres kanal, 100 em 3-es fozopohar.
Vegrehajtas
1 g borkosavat es 1 g natrium-hidrogen-karbonatot finoman poritsunk el
porcelanmozsarban, majd szorjuk a fOzopoharba, es ontsiink hozza 10 cm '
vizet. Heves pezsqes indul meg. Ha 8-10 g kristalycukrot is feloldunk a pohar
ban, kellemes izii iiditoitalt nyeriink.
Magyarazat
HOOC-CH-CH-COOH+NaHC0 3 ----+HOOC-CH-CH-COONa+HzO+CO z
OH
OH
OH
OH
90. Benzoesav el6alJitasa benzaldehidb6J

Sziikseges anyagok: benzaldehid, kalium-hidroxid, etiI-alkohoI, 2 mol/dm"
koncentracioju kensavoldat,
eszkozok: kemcso, parafa dugo, iivegtolcser, sziiropapir, 50 em 3-es fOzopo
har, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
2 g kalium-hidroxidot razogatas kozben oidjunk fel 5 em" etil-alkoholban,
majd adjunk hozza 1 g benzaldehidet. Zarjuk Ie a kemcsovet parafa dugoval es
nehany percig razogassuk. A folyadek hamarosan kristdlyossa valik. A kepzo
dott kristalyokat sziirjiik Ie, mossuk ki kb. 4 em? etil-alkohollal. Oidjuk fel a
kristalyokat 5 em" meleg desztillalt vizben, majd savanyitsuk meg az oidatot
2 em? kensavoldattal, a benzoesav apro pikkelyek alakjaban kivalik.
Magyarazat
A benzaldehid alkalilugok hatasara egyidejiileg oxidalodik es redukalodik,
igy benzoesavva es benzil-alkoholla alakul. A folyamatot a felfedezojerol Can
nizzaro-reakcionak neveztek eI:
35 57S Kiserlet a komia tanitas"hoz
545
A keletkezo anyagot azert kell etil-alkohollal mosni, hogy a kalium-benzoat

kristalyokrol a benzil-alkoholt eltavolitsuk. Savanyitas hatasara a kalium-ben
zoat sooldatbol kivalik a benzoesav.
Megjegyzes
A benzaldehid nem stabilis vegyiilet, leoeqon alloa benzoesaova oxidalodik.
91. Benzol el6allitasa benzoesavb61

Sziikseges anyagok: benzoesav, natrium-hidroxid,
eszkozok: kemcso 2 db, egyfuratu parafa dug6, derekszogben ketszer meghaj
Iitott iivegcso, kemcsofogo facsipesz, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Szaraz kemcsobe sz6rjunk I g benzoesavat es 2 g
natrium-hidroxidot. Erositsiik a kemcsovet csipeszbe,
a nyilasat zarjuk el olyan parafadugoval, amelyben
ketszer meghajlitott iivegcso van. Az iivegcso vege a
masik kemcso aljara erjen Ie. Fokozatosan erosod
langgal hevitsiik az else kemcsovet, figyeljiik meg, a
masik kemcso aljan cseppfolyos termek gyiilik ossze.
Megszagolva felismerheto a benzol jellegzetes illata.
benzol
II
[ " " " ' " ' N,OH
6.28. libra. Benzol eloallitasa benzoesavbol
Magyarazat
Lug jelenleteben hevites hatasara a benzoesav dekorboxileziidik:
C 6H s-COOH + 2 NaOH
C 6H 6 + Na 2C0 3 + H 20.
92. Egyszeru kiserletek benzoesavval
Sziikseges anyagok: benzoesav, desztillalt viz, indikatorpapir, 2 mol/dm?

koncentracioju natrium-hidroxid- es sosavoldat, eter, I tornegjs-os vas(III)
klorid-oldat,
546
eszkozok: 200 cm 'ves fozopohar, kristalyositocsesze, Bunsen-ego, vas harem

lab, azbesztes drothalo, kemcso 3 db. vegyszeres kanal,
Vegrehajtas
a) A 200 cm '<es fozopohar aljara szorjunk 2-3 g benzoesavat, allitsuk a
poharat az azbesztes drothalora, hideg vizet tartalmazo kristalyositocseszevel
fedjiik be a szajat. Fokozatosan erosodo langgal hevitsiik a poharban levd
anyagot. A benzoesav hoeseshez hasonlo jelenseg kisereteben szublirnal, pelyhes
kristalyai lerakodnak a csesze aljara es a pohar falara,
b) 0,5 g benzoesavhoz adjunk kb. 10 cm ' desztillalt vizet, razzuk ossze a
kemcso tartalmat. Az anyag latszolag nem oldodik, de ha indikatorpapirt
martunk az oldatba, az savas kemhatast jelez. Ha a kemcso tartalmat felforral
juk, akkor a benzoesav feloldodik, lehutve ujra kikristalyosodik.
e) Sz6rjunk 0,5 g benzoesavat 5 cm ' 2 mol/drrr' koncentracioju natrium
hidroxid-oldatba, razzuk ossze a kemcso tartalmat. Az anyag feloldodik. Ha az
oldathoz 6 cm ' sosavoldatot adunk, ismet csapadek valik ki.
Adjunk a csapadekos folyadekhoz 3-4 cm ' etert, erosen razzuk ossze a
kemcso tartalmat, a benzoesav az eterben feloldodik,
d) 0,5 g natrium-benzoatot oldjunk fel IO cm ' desztillalt vizben, majd adjunk
hozza 1 em 3 I tomeg %-os vas(III)-klorid-oldatot, az oldatbol oilaqosbarna
csapadek valik ki.
Magyarazat
a) A benzoesav hevites hatasara szublimal.
b) A benzoesav hideg vizben kevesse, meleg oizben jol oldodik, az eter j61 oldja.
e) A lugokkal sokepzes kozben oldodik, az oldatokbol savval ujra kicsapha
to:
C 6H s-COOH + NaOH -------+ C 6H s-COONa + H 20,
C 6H s-COONa + HCI-------+ C 6H s-COOH + NaCl.
A benzoesav es soi eros dezinficiensek, ezert - elsosorban a natriumsojat - a
konzervek tartositasdra hasznaljak fel.
d) Vas(III)ionokat tartalmazo oldat hatasara vasrl llj-benzoat valik ki:
3 C 6H s-COOH + FeCl 3 -------+ (C 6H s-C00 3)Fe+ 3 NaCl.
93. Egyszerfi kiserletek szalicilsavval

Sziikseges anyagok: szalicilsav, desztillalt viz, 2 mol/dm ' koncentracioju
natrium-hidroxid- es sosavoldat, I tornegss-os vas(III)-klorid-oldat, indikator
papir,
35'
547
eszkozok: kemcso 4 db, kemcsoallvany, vegyszeres kanal, Bunsen-ego, mere

henger.
Vegrehajtas
a) 0,5 g szalieilsavat szorjunk szaraz kemcsobe, enyhen melegitsiik. A szalieil
sav szublimdl, apro tiis kristalyok alakjaban lerakodik a kemcso felso reszen,
b) 0,5 g szalieilsavat es 10 crrr' desztillalt vizet razzunk ossze kemcsoben, majd
martsunk a folyadekba indikatorpapirt. Forrasig melegitsiik fel a folyadekot,
majd hiitsiik Ie. Figyeljiik meg, mit tapasztalunk.
e) 0,5 g szalieilsavra ontsiink 3 cm ' natrium-hidroxid-oldatot, razzuk ossze
a kemcso tartalmat, a szalieilsav feloldodik. Adjunk az oldathoz 4 em? sosavol
datot, a szalieilsav ujra kivalik.
d) 10 em? desztillalt vizbe szorjunk nehany szalicilsav-kristalyt, razzuk ossze,
adjunk az oldathoz 1 crrr' 1 tomegss-os vas(III)-klorid-oldatot, ibolya szinezb
dest eszleliink.
Magyarazat
b) A szalicilsav hideg vizben kevesse, meleg vizben jol oldodik, oldata savas
kemhatasu.
e) Lugokban sokepzodes kozben oldodik, erosebb savak hatasara ujra kiesa
podik:
~OH
~COOH
o
(
NaOH
OH
rQY0H
~COONa
H.O.
NaC!.
OH
+
COONa
HCI
-0
(
COOH
d) A vas(III)ionokat tartalmazo oldatban mar nagyon kis szalieilsav-koneent

racio eseten is megjelenik az ibolya szin, am ely a fenolos OH-csoport jellemzo
reakcioja:
3 HCI.
6.29. libra. A szalicilsav reakci6ja vas(lIl)-kloriddal
A kiserlet felmikro meretben nagyon alkalmas tanulokiserleti celokra is.

548
94. Fenol el6allitasa szalicilsav h6bontasaval

Sziikseges anyagok: szalieilsav,
eszkozok: kemcso, Bunsen-ego, kemcsofogo faesipesz.
Vegrehajtas
Szaraz kemcsobe szorjunk 1 g szalieilsavat, a kemcsovet esipeszbe erositve
melegitsiik erosen fuvo langgal, A szalieilsav reszben szublimal, reszben fenolla
alakul at, amelyet jellemzo szaqarol es kristalyalakjarol ismerhetiink eel.
Magyarazat
A szalieilsav eros hevites hatasara dekarboxileziidik :
0H
f0H
o
-0
t
+ co.
COOH
95. Etilformiat el6allitasa

Sziikseges anyagok: natrium-formiat, etil-alkohol, koncentralt kensav,
eszkoziik: 100 cm 3 es frakcionalo lombik, egyfuratu parafa dugo, bothomero,
vasallvany dioval es lombikfogoval 2 db, Liebig-hiito, fozopohar, 50 em 3-es
Erlenmeyer-Iombik, Bunsen-ego, merohenger.
Vegrehajtas
Szorjunk a frakcionalo lombikba 5 g natrium-formiatot. Hiites kozben ele
gyitsiink a fozopoharban 20 em? etil-alkoholt es 20 em? tomeny kensavat, majd
a lehiilt folyadekelegyet ontsuk a sora. Erositsiik a lombikot allvanyba, zarjuk
Ie a homerot tartalmazo parafa dugoval. A lombik elvezetocsovehez kapcsoljuk
a Liebig-hutot, szedoedenykent az Erlenmeyer-Iombikot hasznaljuk, Kis lang
gal melegitsiik a lombik tartalmat, a keletkezo esztert 65-70 'C kozott fogjuk
eel. A megadott anyagmennyisegbe kb. 8 em? esztert kapunk.
Ontsiink a nyers termekbol 8-10 eseppet 20 em" desztillalt vizhez, mutassuk
meg a kellemes illatat.
Magyaraizat
A hangyasav es az etil-alkohol a kensav vizelvono hatasara eszterre alakul:
CiHs-OH + HOOCH
C 2H s-O-OCH + H 20.
018_izotopokat tartalmazo vegyiiletekkel vegzett vizsgalatok igazoltak, hogy

az eszterkepzesben a sav Oil-csoponja vesz reszt.
549
96. Etil-formtat el6allitasa tanulokiserlettel

Szakseges anyagok: natrium-forrniat, etil-alkohol, koncentralt kensav, desz
unsu viz,
eszkbzek: felmikro oldalcsoves kemcso, gumicso, szemcseppento, felmikro
kemcso, borszeszego, vegyszeres kanal, allvany, derekszogben meghajlitott
uvegcso,
Vegrehajtas
Az oldalcsoves kemcsovet kb. 1/5-od reszeig toltsiik meg natrium-formiattal,
Etil-alkohol es koncentralt kensav I : I aranyu, lehiitott elegyebol kb. to csep
pet csepegtetiink a sora, majd a kemcsovet zarjuk le a gumidugoval, Az e1veze
tocsohoz kapcsoljuk a derekszogben meghajlitott iivegcsovet, amelynek a vege
szaraz felmikro kemcsobe erjen, Ooatosan meleqitsiik borszeszegovel a folyadek
elegyet, idonkent vegyiik el a langot, Ha 4-5 csepp termek osszegyiilt a kemcso
ben, fejezziik be a melegitest, Desztillalt vizzel higitsuk a keletkezo esztert,
szagoljuk meg a termeket.
Megjegyzes
Bar a leirasban csak nehany cseppnyi anyag szerepel, de a koncentralt kensao
minden esetben oeszelyes anyaq. Ezert csak akkor vegeztessiik el ezt a tanuloki
serletet, ha a koriilmenyek biztonsagosak (pl. megfelelo munkaasztal, nem tul
nagy tanuloletszam, kellf komolysagu munkavegzes stb.).
97. Etil-aeetat el6aUitasa

Szukseges anyagok: etil-alkohol, tomeny eeetsav, koncentralt kensav, hide
gen telitett konyhasooldat,
eszkozok: kemcso, to em 3-es merohenger, 200 cm/-es fozopohar, vas harem
lab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, homero.
Vegrehajtas
Szaraz kemcsoben ovatosan elegyitsiink I em? etil-alkoholt es I em? tomeny
eeetsavat, majd adjunk az elegyhez I em? tomeny kensavat. Helyezziik a kern
csovet 3-4 perere 75 "Cvos vizfiirdobe, kozben tobbszor razzuk iissze a folyadek
elegyet. Lehiiles utan ontsiink a kemcsobe 3 em? hidegen telitett natrium-klo
rid-oldatot, osszerazas utan haqyjuk dllni a kemcsiitet 3~ percig. A folyadek
tetejen osszegyiilo esztert a kellemes szagarol ismerjiik fel.
Magyarazat
C 2H s-OH + HOOC-CH 3
550
C 2H s-O-OC-CH 3 + H 2 0 .
Vigyazat! A folyadekelegy osszerazasakor vigyazzunk, mert a keletkezo esz

ter egy resze gozze alakulhat, es a goznyomas a folyadek egy reszet kilokheti
a kemcsobol.
98. Etil-acetat elszappanositasa luggal

Sziikseges anyagok: etil-acetat, desztillalt viz, fenolftalein, I tomegjs-os natri
um-hidroxid-oldat,
eszkozok: nagy kemcso, 200 cm t-es fOzopohar, vas haromlab, azbesztes
drothalo, Bunsen-ego, pipetta, homero, 10 cm t-es merohenger.
Vegrehajtas
Toltsiink a nagy kemcsobe 10 em? etil-acetatot es 20 em" desztillalt vizet,
csopogtessiink hozza 3-4 esepp fenolftaleinoldatot. Razogatas kozben pipetta
val esepegtessiink a kemcsobe 1 tomegss-os natrium-hidroxid-oldatot, mig az
old at voros szinii lesz. Allitsuk ekkor a kemcsovet kb. 50 C-os vizfurdobe, es
figyeltessiik meg, hogy tobbszori osszerazas es rovid varakozas utan elhalvanyo
dik, majd eltunik a piros szin. Adjunk az oldathoz tovabbi 1-2 esepp natrium
hidroxid-oldatot, a folyadek ismet megvorosodik. Az elszintelenitest tobbszor
megismetelhetjuk , mig az eszter hidrolizise teljesen vegbemegy.
Magyarazat
A karbonsav-eszterek viz hatasara elbomlanak, hidrolizalnak. Az eszterkep
zodessel ellentetes folyamat jatszodik Ie. A hidrolizist luggal lehet gyorsitani,
ilyenkor alkohol es a say natriumsoja kepzodik:
C zH s-OOC-CH 3 + NaOH -------+ CzHs-OH +CH 3-COONa.
99. Saletromsavas glieerineszter (nitrogUcerin) e16allitasa
Sziikseges anyagok: glieerin, fiistolgo saletromsav, tomeny kensav, telitett
eszkozok: 50 cm l-es fozopohar, 100 em 3-es fOzopohar, szemcseppento, vas
lap, kalapacs, 10 crrr'<es merohenger.
Vegrehajtas
Keverjiink ossze 50 cm 3-es fozopoharban naqyon ooatosan 2,5 ern" fustolgo
saletromsavat es 2,5 ern? koncentralt kensavat. Ha az elegy kihiilt, allando
razogatas kozben cseppenkent adjunk hozza 1 em" glieerint. Az addig atlatszo
folyadekelegy homalyos lesz, a say tetejen uszo .zsiros" eseppekjelzik a glieerin
trinitrat keletkezeset,
551
Ontsiik az elegyet kb. 40 em? hideg vizbe, ekkor a glieerin-trinitrat feher,

olajos cseppek alakjaban az oldat tetejen helyezkedik el. A viz felet leontjiik,
majd szemcseppentd segitsegevel I, legfeljebb 2 csepp esztert a szaraz vaslapra
cseppentiink es kalapdccsal raiitiUrk. (Lehet egy kis vattacsomora csopogtetni
a glicerin-trinitratot, ugy konnyebb felrobbantani.)
Magyarazat
A tomeny kensav vizelvono hatasara a glicerinbol es a saletromsavbol eszter
keletkezik:
CHz-OH
HO-NO z
CHz-O-NO z
CH-OH +HO-NOz----.CH-O-NO z +3H zO.
CHz-OH
HO-NO z
CHz-O-NO z
A glicerin-trinitratot a koznapi eletben helyteleniil nitroqlicerinnek netezik.

Vigyazat! Ha a leirast pontosan betartjuk, a kiserlet bemutatasa teljesen
veszelytelen, A baleset elkeriilese erdekeben fokozottan iigyeljiink az aldbbiak
ra:
- a megadott mennyisegnel tiibb anyaqot ne keszltsiink, es 2 cseppnel tobbet
ne robbantsunk fel,
- a qlicerint cseppenkent adaqoljuk a savkeverekhez,
- a kiserlet utan oisszamarado qlicerin-trinitratot tomeny natrium-hidroxid
oldattal imtsiik. le, majd a folyadekot sok vizzel meghigitva ontsuk a lefolyoba.
A beszarado glicerin-trinitrat nem vart robbanast okozhat.
100. Zsirok es oJajok oJdOdlisa kiilonooz6 oJd6szerekben

Sziikseges anyagok: zsir, napraforgoolaj, viz, alkohol, dietil-eter, benzin,
eszkozok: kerncso 5 db, kemcsoallvany, merohenger.
Vegrehajtas
Negy kemcsobe toltsimk 8 em 3-t a kovetkezo oldoszerekbol: viz, etil-alkohol,
dietil-eter, benzin. Mindegyikbe dobjunk borsoszem nagysagu disznozsirt, Raz
zuk ossze a kemcsovek tartalmat. Figyeljiik meg, hogy a zsir vizben es alkohol
ban rosszul, eterben es benzinben jol oldodik,
Az eterben oldott zsirhoz adjunk 8 em 3 etil-alkoholt. Figyeljiik meg, hogy
alkohol hatasara az eterben oldott zsir kicsapodik.
Az otodik kemcsobe ontsiink 8 cm ' etert es adjunk hozza I cm ' napraforgo
olajat, razzuk ossze a kemcso tartalmat. Megfigyelhetjiik, hogy az olaj is jol
oldodik eterben.
552
Magyarlizat
A zsirok es olajok nagy szenatomszamu zsirsavak glicerinnel kepezett eszte
rei, apoldris molekulakbol allnak, ezert a polaris oldoszerekben (viz, alkohol)
nem oldodnak, az apolaris oldoszerekben (dietil-eter, benzin) jol oldodnak.
101. Zsir kioldasa tejb61

Sziikseges anyagok: tej, dietil-eter, 2 mol/dm ' koncentracioju natrium
hidroxid-oldat,
eszkozok: 50 em 3-es merohenger, razotolcser, oraiiveg, vizfiirdo.

Vegrehajtas
200 em 3es razotolcserbe toltsiink 50 cm ' tejet es 15 ern? etert, razzuk az
elegyet 1-2 pereig erosen. A razotolcser dugojat minden osszerazas utan lazitsuk
meg kisse, hogy a belso nilnyomast kiegyenlitsiik. A felso, eteres fazist valasszuk
el a vizes fazistol, majd kb. 8 ern? eteres oldatot ontsiink az orauvegre, vizfiirdon
paroljuk be. (A vizfiirdc alatt lang ne egjenl) Az oldoszer elparolgasa utan vaj
marad vissza az oraiivegen.
Megjegyzes
Eter helyett haszndlhatunk benzint is a kioldasra.
A kiserlet befejezese utan a razotolcsert natrium-hidroxid-oldattal, majd
vizzel celszeni kitisztitani,
102. A novenyi olajok telltetlensege

Sziikseges anyagok: lenolaj (vagy napraforgoolaj), telitett bromos viz, hig
kalium-permanganat-oldat, 2 mol/dm' koncentracioju kensavoldat, 0,5 mol/drrr'
koncentracioju eziist-nitrat-oldat,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsoallvany, kihuzott vegfl uvegcso, 10 em 3-es
merohenger.
Vegrehajtas
5 em" lenolajhoz ontsunk 1 ern? telitett bromos vizet, razogassuk a kemcso
tartalmat, Figyeljiik meg, hogy a brom szine eltiinik.
Az elszintelenedett oldat felet ontsak at egy masik kemcsobe, adjunk hozza
\ cm 3 ezust-nitrat-oldatot, csa\lade\c.ot, zavarosodast t\ero el:.z.\e\ut\\c.. A.. narrt\a
dik kerncsoben 5 em" olajhoz esepegtessiink kensavval megsavanyitott, hig
(halvanylila) kalium-permanganat-oldatot. Razogatas kozben a kalium
permanqanat elszintelenedik.
553
Magyarazat
A novenyi olajokban leva telitetlen zsirsavak (pI. olajsav, linolensav stb.) a
brornot addicio utjan megkotik. A lenolajban talalhato linolensao a kovetkezo
keppen reagal a bromrnal:
CH)-CH 2-CH=CH-CH 2-CH=CH-CH 2-CH=CH-(CH 2h-COOH +3 Br2---+
-+
CH)-CH 2-CH-CH-CH 2-CH-CH-CH 2-CH-CH-(CH 2h-COOH.
Br
Br
Br
Br
Br
Br
A negativ eredmenyt ado eziist-nitratos reakcioval azt bizonyitjuk, hogy nem

szubsztitucio ment vegbe, mert akkor lenne bromidion az oldatban.
Gyenge oxidacio hatasara az olajban leva telitetlen zsirsavak eloszor szekun
der alkoholla oxidalodnak, erelyesebb oxidaciora lancszakadas kovetkezik be.
103. Szappanfozes novenyi olajb61

Szukseges anyagok: etolaj, etil-alkohol, kalium-hidroxid, konyhaso,
eszkdzak: 100 cm '<es gomblombik, egyfuratu parafadugo, hosszu iivegcso,
vizfiirdo, oraiiveg, 100 cm l-es fozopohar, merohenger,
Vegrehajtas
vizfiird6
ctolaj +alkoholban oldott KOH
6.30. libra. Szappanfozes novenyi olajbol
554
A 100 cml-es gomblombikban

10 cm ' etil-alkoholban oldjunk fel 2 g
kalium-hidroxidot razogatas kozben,
majd adjunk az oldathoz 10 cm ' etola
jat (vagy mas novenyi olajat). Zarjuk Ie
a lombikot olyan parafa dugoval,
amelynek a kozepen 40-50 em hosszu
uvegcso van. Tegyiik a lombikot vizfur
dobe, es ott kb. 5 pereig tartsuk enyhe
forrasban, Lehiiles utan osszuk ket
reszre az oldatot: az egyik felet ontsiik
az oraiivegre es paroljuk szarazra, igy
kenoszappant kapunk. A masik reszle
tet ontsiik 50 em? hideg vizbe, igy gel
alia potu
szappanenyvet
kapunk.
A szappanenyv egy reszehez adjunk kb.
5 g konyhasot, ekkor a szappan vekony
reteg alakjaban az oldat felszinen gyiilik
ossze, Ez az utobbi miivelet a kisozas.
Magyarazat
A lug hatasara az eszter hidrolizdl, igy glieerin es a megfelelo zsirsavak
kaliumsoja keletkezik: .
CH2-00C-C17H3s
CH -OOC-C 17H3S + 3 KOH
CH 2-OOC-C 17H 3S
CH 2-OH
~
CH -OH + 3 C 17H3S-COOK.
CH 2-OH
Az etil-alkohol gyorsitja az elszappanositasi folyamatot. A kisozasnak az a

lenyege, hogy a kolloid eloszlasu szappanreszecskeket vedo hidratburkot az
erosebben hidratalodo elektrolit - a natrium-klorid - magahoz koti, igy a vedo
hidratburkot elvesztett szappan kicsapodik es a feliileten gyiilik ossze. A kali
szappanok jobban oldodnak vizben, mint a natronszappanok.
104. Szappanf6zes sztearinsavool

Sziikseges anyagok: sztearinsav, vizmentes szoda, konyhaso, desztillalt viz,
eszkozok: 200 cm t-es fc5zopohar, iivegbot, vas harornlab, azbesztes drothalo,
Bunsen-ego, porcelantal,
Vegrehajtas
A 200 cm 3-es fc5zopoharba ontsimk 80 em" desztillalt vizet, szorjunk bele 10 g
sztearinsavat. Tegyiik a poharat az azbesztes drothalora, es addig melegitsiik,
amig a sztearinsav megolvad (az olvadaspontja 71 "C). Ekkor ontsunk a pohar
ba 10em" desztillalt vizben feloldott 2 g vizmentes szodat (ha csak kristalyvizes
szodank van, abbol 6 g-ot oldjunk fel).
Allando keoerqetes kiizben tartsuk az oldatot enyhe forrasban, majd lehfiles
kozben adjunk hozza 10-15 g natrium-kloridot. Kihiiles utan a szappan az oldat
tetejen gyiilik ossze. Szedjiik le a szappanreteget, tegyiik porcelantalba es mutas
suk meg a tulajdonsagait,
Magyarazat
A kiserlet a korszeriibb szappangyartas elvet szemlelteti, mert mig regen
kozvetleniil a zsiradekokbol allitottak elo a szappant, ujabban a zsirokat elbbb
hidrolizdljtik zsirsavakra es glicerinre, es a szabad zsirsavakat szoddoal alakitjdk
at szappannd:
2 C 17H 3S-COOH + Na 2C0 3 ~ 2 C 17H 3S-COONa + H 20+C0 2.
fgy
konnyebb tiszta allapotban kinyerni az iparilag fontos glieerint.
555
1M. EgyszerO kfserletek szappanoldattal

Sziikseges anyagok: szappan, desztillalt viz, kutviz, etil-alkohol, 5 tomegjs-os
kalcium-klorid-oldat, fenolftalein,
eszkOzok: kemcso 3 db, kemcsoallvany, 50 em 3-es fOzopohar.
Vegrehajtlis
Borsoszem nagysagu szappandarabot oldjunk fel egy kemcsoben 10 em?
desztillalt vizben, adjunk hozza 4-5 esepp 5 tomegjs-os kalcium-klorid-oldatot,
figyeljiik meg, hogy feher csapadek keletkezik.
Az egyik kemcsobe ontsunk 10 em? desztillalt vizet, a masikba 10 em?
kutvizet (lehetoleg kemeny legyen). Mindket kemcsobe dobjunk borsoszem
nagysagu szappant, erelyesen razzuk ossze a kemcsovek tartalmat. Figyeljiik
meg, hogy a desztillalt vizes oldat erbsen habzik, a masik sokkal kevesbe, az
utobbibol feher, pe/yhes csapadek oalik ki, ha a kutviz igazan kemeny, Ontsiink
a fOzopoharba kb. 3 em" etil-alkoholt, tegyiink bele borsoszem nagysagu szap
pant, adjunk hozza 2-3 esepp fenolftaleint, az oldat szintelen. Ontsiink a
poharba 30 em? desztillalt vizet, a folyadek azonnal elenkvoros lesz.
Magyarazat
A kaleium- es magneziumsokat tartalmazo oldatban, mas szoval a kemeny
vizekben a szappan nem oldodik, nem habzik, mert a natrium-sztearat atalakul
kalcium-, illetve magnezium-sztearatta, amelyek vizben rosszul oldodnak:
2 C 1 7H 3 S-COONa +CaCI 2 ~ (C 1 7H 3 S-COOhCa + 2 NaCl.

A szappan vizben oldva luqos hidrolizist szenoed, szabad natrium-hidroxid es
zsirsav keletkezik. Az alkoholos oldat azert nem mutat luges kemhatast, mert
a hidrolizis esak a viz hatasara megy vegbe:
C 1 7H 3 S-COONa + H 20 ~ C 1 7H 3 S-COOH + NaOH.

106. EgyszerO kiserletek sz616cukorral
Sziikseges anyagok: szoloeukor, desztillalt viz, eter, indikatorpapir (vagy
-oldat), koncentralt kensav,
eszkozok: kemcso 2 db, porcelantal, Bunsen-ego, 50 cm t-es fOzopohar,
10 em 3-es merohenger, vegyszeres kanal.
Vegrehajtlis
a) Kemcsobe ontsiink 10 em? desztillalt vizet, a masikba 10 em? dietil-etert,
szorjunk mindket kemcsobe 1-1 g szoloeukrot, razzuk ossze a kemcsovek
tartalmat. Figyeljiik meg, hogy izben a cukor feloldodik, eterben nem.
556
b) Szorjunk a porcelantalba 1-2 kanalnyi cukrot, melegitsiik a Bunsen

egovel. Figyeljiik meg, hogy melegites hatasara a eukor megbarnul, karamelliza
lodik,
e) 50 cm--es fozopohar aljara szorjunk I em vastag elporitott eukor reteget,
adjunk hozza I ern' vizet es 8 em' tomeny kensavat. Figyeljiik meg, hogy a cukor
elszenesedik, a keletkezo gazoktol es gozoktol felpuffad, kellemetlen, szuros sza
got is erziink.
Magyarazat
a) A szoloeukor osszetetele: C6H1206 szilard allapoban molekularacsos
anyag, vizben j61 oldodik, cukormolekuldk keridnek az oldatba. Az oldat semle
ges kemhatasu. Eterben gyakorlatilag nem oldodik a eukor.
b) Hevites hatasara eukor reszleges vagy teljes oxidacioja megy vegbe. A cu
kor az elo szervezetben bioloqiai fiaoanyaq, ott lassu egessel szen-dioxidda es
vizze alakul:
AH= - 2851 kl/mol.

e) A kensav a szenvegyilletekbol a viz elemeit, az exigent es a hidrogent
elvonja, ezaltal elszenesiti azokat. Ez a folyamat is exoterm:
AH= -487 kl/mol.

A keletkezo szen es a kensav kozott redoxifolyamat megy vegbe:
2 H2S04+C-~ CO 2+S0 2+2 H 20,

ezert erezziik a ken-dioxid kellemetlen szagat. A felszabadulo ho hatasara a viz
gozze alakul, igy a gozoktoJ es gazokto! a keJetkezo Fekete anyag szinte kifut
a poharbol.
107. Sz616cukor redukBI6 hatasa
Sziikseges anyagok: szolocukor, I tcmegjs-os eziist-nitrat-oldat, 2 mol/dm '

koncentracioju ammoniaoldat, Fehling 1- es Fehling Il-oldat,
eszkozok: kemcso 2 db: kemcsofogo faesipesz, vizfurdo, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Tiszta kemcsobe ontsiink 5 em" 1 tomegjs-os eziist-nitrat-oldatot, adjunk
hozza annyi ammoniaoldatot, hogy a kezdetben levalo csapadek eppen felol
dodjek. Adjunk az oldathoz borsoszem nagysagu szolocukor darabkat vagy
I em" 10 tomegjs-os oldatot. Tegyiik a kemcsovet 70-80 C-os vizfiirdobe. Az
oldatot forralni es razni nem szabad. Figyeljiik meg a kivalo ezusttukrot. 5 em:'
Fehling l-oldathoz adjunk annyi Fehling Il-oldatot, hogy a kezdetben kivalo
csapadek eppen feloldodjon, majd adjunk hozza 1 em" 10 tomeg%-os szolocu
koroldatot. Melegitsiik a kemcso tartalmat forrasig, Figyeljuk meg a kemcso
aljan lerakodo voros csapadekot.
557
Magyarazat
A szolocukor molekulajaban aldehidcsoport van, ezert redukalo tulajdonsa
gu, az eziistiont, illetve a reziont femme illetve + I-es oxidacios alia potu rezionna
redukalja:
::7"0
C
I <, OH
H-C-OH
::7"0
C
I <, H
H-C-OH
HO-f- H
H-C-OH
H-C-OH
+ 2 Cu
+4 OH-
------+
HO-f- H + Cu 20+ 2 H 20.

H-C-OH
H-C-OH
CH 20H
CH 20H
Megjegyzes
A szolocukor megtalalhato es kimutathato a mezben, szolo, alma es mas edes
gyiimolcsok leveben,
108. Szolocukor redukaki hatasanak bemutatasa

(Egy oxigenatvivo katalizator)
Sziikseges anyagok: natrium-hidroxid, gliikoz, I tomegjs-os metilenkek
oldat, desztillalt viz, nitrogen vagy foldgaz,
eszkozok: I dm 3-es lombik, gumidugo, gumicso, merleg, vegyszeres kanal.
Vegrehajtas
500 em 3 desztillalt vizben oldjunk fel 109 natrium-hidroxidot, majd 20 g
glukozt, vegul adjunk az oldathoz 0,5 cm ' I tomegx-os metilenkek-oldatot,
Zarjuk Ie a Iombikot gumidugoval, erelyesen razzuk ossze a tartalmat, FigyeIjiik
meg, hogy az oldat vilagoskek lesz. Ha az oldatot allni hagyjuk, elszintelenedik.
Ujabb osszerazas hatasara ismet meqkekiil az oldat. Tobbszor megismetelheto
a folyamat, de az elszintelenedes egyre hosszabb idot igenyel,
Ontsimk a szintelen oldathoz kb. 200 cm' esapvizet, figyeljiik meg, mi torte
nik. Melegitsiik feI az oldatot. Vegill az oldat felett leva levegot csereljiik ki
nitrogenre vagy foldgazra, majd razzuk ossze a lombik tartalmat, Kekiilest nem
eszleliink.
558
Magyanizat
A rendszerhen a kovetkezo negy reszfolyamat jatszodik Ie:
1. glukoz + OH - --. gliikozid - + H 20,
2. oxigenigaz) --. oxigeruoldott),
3. oxigentoldott) + metilenkektred) -+ metilenkektox),
4. metilenkektox.) + gliikozid - -+ gliikonsav + metilenkektred),
A rnetilenkek redukalt forrnaban szintelen, oxidalt formaban kek. Osszera

zaskor a levego oxigenje oldodik a vizben, a metilenkek oxidalodik, igy megke
kiil. Allas kozben a 4. reakcio jatszodik Ie, ezert a metilenkek szintelenre
valtozik. Melegites hatasara az oxigen oldhatosaga csokken, ezert nem kekiil
meg az oldat.
A reakciokbol kitiinik, hogy a metilenkek oxigenatvivo katalizatorkent mii
kodik ebben a reakcioban. A 6.31. abran bemutatjuk az oxidalt es redukalt
forma szerkezetet.
szintelen
6.3/. abra. Metilenkek oxidalt es

redukalt alakja
109. Sz616cukor reakcioja rez(II)-hidroxiddal

Sziikseges anyagok: szolocukoroldat, 2 mol/dm 3 koncentracioju rez(lI)-szul
fat- es natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: kemcso, kemcsoallvany.
Vegrehajtas
5 cm ' rez(II)-szulfat-oldathoz kis reszletekben addig adjunk natrium
hidroxid-oldatot, amig tovabbi csapadek nem kepzodik, Ekkor a csapadekos
oldat felet ontsuk at egy masik kemcsobe, majd csopogtessiink hozza 10 to
meg%-os szolccukoroldatot. Figyeljiik meg, hogy a csapadek melykek szinne/
feloldodik.
559
Magyarazet
A tobbertekii alkohoJok szomszedos szenatornjain levo Olf-csoportok a
rezionnal komplexet kepeznek, mint azt a glieerinnel vegzett kiserlet (6.50.)
ertelmezesekor leirtuk.
110. Repacukor invertallisa

Szukseges anyagok: kristalycukor, desztillalt viz, 2 mol/dm! koncentracioju
sosav- es amrnoniaoldat.
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsofogo faesipesz, Bunsen-ego, vegyszeres kanal.
Vegrehajtas:
10 em! desztillalt vizben oldjuk fel 1 g kristalycukrot, majd ontsuk ket reszre
szet az oldatot. Egyik felevel az ismert medon vegezziik el a Fehling-probat. Az
eredmeny negativ. Az oldat masik felehez adjunk 8-10 esepp sosavoldatot es
forraljuk fel. Lehiites utan 10 esepp ammoniaoldattal lugositjuk meg az oldatot,
majd ujra vegezziik el a Fehling-probst. Figyeljiik meg, voros csapadek valik ki.
Magyarazat
A repacukor olyan diszaeharid, amelyben az alkot6 monoszaeharidok oxo
esoportjai ninesenek szabadon. Ha a gyengen savanyu oldatot melegitjiik,
akkor a repacukor szolocukorra es gyiimolcscukorra bomlik:
CH 20H
H-~-OH
CH=l
HO-C-H
H-~
OH
O-C~
HO-~-H
I
H-C
H-C-OH
H-~
I
CH 20H
CH 20H
repacukor
560
0+ H 20------'
""",0
CH 20H
I "'H
H-C-OH
C=O
HO-C-H +HO-C-H
H-C-OH
H-C-OH
H-C-OH
H-CH-OH
CH 20H
CH 20H
szolecukor
gyiimolcscukor
H~,-H~OC +~*HOCH2HOC~OH
HO~O
HO
OHHO
C~OH
OH
OH
6.32. dbra. Repacukor inverzioja
111. Repacukor reakci6ja kalcium-hidroxiddal

Sziikseges anyagok: kristalycukor, desztillalt viz, oltott rnesz, szen-dioxid,
eszkOzok: 100crrr'<es Erlenmeyer-Iombik, iivegbot, kemcso 2 db, kemcsofogo
faesipesz, Bunsen-ego, derekszogii, kihuzott vegii iivegcse, tolcser, szfiropapir.
Vegrehajtas
4 g kristalycukrot oldjunk fel 16 ern" desztillalt vizben. Keszitsiink mesztejet
a kooetkezbkeppen: egetett rneszhez annyi vizet adjunk, hogy tejhez hasonlo
szuszpenziot kapjunk. Adjunk a eukoroldathoz nehany esepp mesztejet. Figyel
jiik meg, hogy a mesztej feloldodik a eukoroldatban. Ezutan meg addig adagol
juk a mesztejet, amig huzamosabb razogatasra sem oldodik feI. Sziirjiik meg az
oldatot, a sziirletet ontsiik ket reszre ket kemcsobe. Az egyik reszt melegitsiik
forrasig, mutassuk meg, hogy az oldatbol feher csapadek valik Ie. Az oldat
masik reszebe vezessiink szen-dioxid-gazt, dus, feher csapadek alakjaban kalci
um-karbondt ualik ki.
36 575 Ki.erlel a komia lanilasahoz
561
Magyarazat
Ha a repacukor vizes oldatahoz mesztejet adunk, akkor vizben oldodo mono-,
illetve dikalcium-szacharat keletkezik. Ha forrasig melegitjiik az oldatot, akkor
vizben rosszul oldodo trikalcium-szacharat kepzodik, amelynek az osszegkeple
te: C 12H220 11 .3 CaO.
Szen-dioxid hatasara is felbomlanak ezek a kepzodmenyek es kalcium-karbo
mit csapadek kepzodik.
112. Sargarepa cukortartalmanak kivonasa es kimutatasa

Szukseges anyagok: sargarepa, desztillalt viz, Fehling 1- es Fehling II-oldat,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsofogo facsipesz, Bunsen-ego, tolcser, szuropa
pir.
Vegrehajtas
Nehany aprora felvagott sargarepa szeletet 5 em:' desztillalt vizzel forraljunk
1-2 percig. Sziirjiik meg a folyadekot, a sziirlettel az ismert medon vegezziik el
a Fehlinq-probat, A kioldodott cukor hatasara pozitiv eredmenyt kapunk.
Magyarazat
A sargarepa tobbfele olyan anyagot tartalmaz, amelyek molekulajaban alde
hidcsoport van (peldaul: szolocukor, galaktoz stb.), ezek hatasara a Fehling
oldatban levo Cu 2 + -ion redukalodik Cu + -ionna.
113. A tejcukor kimutatasa

Szukseges anyagok: tejcukor, tej, 2 mol/dm' koncentracioju ecetsav- es natri
um-hidroxid-oldat, Fehling 1- es Fehling II-oldat, desztillalt viz,
eszkbzdk: kemcso 3 db, kemcsoallvany, Bunsen-ego, tolcser, sziiropapir,
10 cml-es merohenger.
Vegrehajtas
Oldjunk fel5 em? desztillalt vizben egy keves tejcukrot, vegezziik el a Fehling
probdt, Az eredmeny negativ.
8 cm' tejhez adjunk 1 em? ecetsavat, forraljuk fel es sziirjiik meg a folyadekot.
A sziiredeket higositsuk meg, majd vegezziik el a Fehling-probat. Voros csapa
dek valik ki a kemcso aljan,
Magyarazat
A tejcukor olyan diszacharid, amely savas hidrolizissel szbliicukorra es qalak
((J==a alakul:
562
H-C
H-C-OH
HO-C-H
H-C'----'
HO-~- H
HO-C-H
HO-C-H
HJ~H
H-tO:HI
o H-?=:J I+H,o,
>
H-C
H~?-oH
I"H
H-C-oH
HO-C-H
H-C-oH
CHzOH
HO-C-H
H-C-oH
CHzOH
C"""0
CHzOH
tejeukor
CHzOH
galaktoz
gliikoz
~
o HZ
tejcukor
HOCH 2
OH HOr\..OH
HhH
F-alaktoz
glukoz
6.33. abra. Tejcukor savas hidrolizise
114. A szlU6cukor es a gyiimolcscukor megkiiIonbOztetese tauulokiserlettel

Sziikseges anyagok: szoloeukor, gyumolcscukor, bromos viz, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 2 db, homero, vizfiirdd, Bunsen-ego, 10 em 3-es merohen
ger.
Vegrehajtais
Keszitsiink a szolo- es a gyiimolcscukorbol 10-10 tomegss-os oldatot. Ont
stink a kemcsovekbe 3-3 cm' eukoroldatot, mindket kemcsobe ontsiink
2-2 em? bromos vizet, helyezziik a kemcsoveket 90 C-os vizfiirdobe. Figyeljiik
meg, hogy a szolocukrot tartalmazo kemcsoben tunik el hamarabb a brom
szine.
Magyarazat
Az oxidalo hatasu bromos viz az aldehidet konnyen oxidalja karbonsavva,
ezert a szolOcukoroldatban tiinik el elbbb a sarqasbarna szin:
,;:?O
CSHllOS-C
'--H
,;:?O
+Br 2+H 2 0
-+
CSHllOS-C
+2HBr.
"oH
A ketozok oxidacioja soran Iancszakadas tortenik, rovidebb szenatomszamu

karbonsavak keletkeznek, ez lassubb folyamat.
36'
563
lIS. EgyszerO kiserletek kemenyit6vel

Szukseges anyagok: kemenyito, desztillalt viz, kalium-jodidos jodoldat,
eszkozOk: kemcso 2 db, kemcsoallvany, vegyszeres kanal, Bunsen-ego, kern
csofogo facsipesz.
Vegrehajtas
1 g kemenyitot razzunk ossze 10 em? desztillalt vizzel, a kemenyito nern
oldodik eel. Ezutan a kemcso tartalrnat fokozatosan erosodo langgal melegit
siik, es addig tartsuk enyhe forrasban, mig gyengen opalizalo oldatot kapunk.
Az oldatbol 1 cm 3-t higitsunk desztillalt vizzel tizszeres terfogatra, adjunk
hozza nehany csepp kalium-jodidos jodoldatot, figyeljiik meg a melykek szint,
Az oldat tobbi reszet hagyjuk lehiilni, figyeljiik meg a lehiileskor kialakulo
kemenyitogelt,
Magyarazat
A kemenyito hideg vizben nem oldodik. A kemenyitoszemcsek reteges szerke
zetiiek es ket kiilonbozo anyagbol allnak: a szemcsek belsejet kepezo amiloz
oldodik vizben, a kiilso hartyat kepezo amilopektin pedig nem.
Az amilozmolekulak hosszu lanca csavarmenetszeriien feltekeredik, ugyneve
zett helixet kepez, Az apolaris jodrnolekulak eppen belefernek a helixek iiregebe,
ahol van der Waals-vonzas rogziti azokat. Ebben az apolaris kornyezetben a
jodrnolekulak mas hullamhosszusagu fenyt nyelnek el, mint az alkoholos old at
ban, ezert az oldat szine is mas. Melegitve a jodmolekulak kiszabadulnak, ezert
az oldat elszintelenedik,
120 C-on autoklavban (nyomas alatt) a kemenyito jol oldodik vizben.
116. Kemenyit6 kinyerese burgonylibOl

Sziikseges anyagok: burgonya, desztillalt viz,
eszkozok: kes, reszelo, porcelanmozsar, ritkabb szovesfi vaszon, sziiropapir;
kristalyositocsesze.
Vegrehajtas
Kozepes nagysagu burgonyat hamozzunk meg, reszeljiik meg, majd a reszele
ket nagyobb mozsarban dorzsoljiik el20 ern? vizzel. Ritka szovesu vasznon
keresztiil ontsiik az oldatot a kristalyosito cseszebe. Nehany perces alias utan
a vizbdl a kemenyito leiilepedik, a vizet ekkor ontsuk le, a kemenyitot szaritsuk
meg sziiropapirok kozott,
Megjegyzes
Lenyegeben a kiserletben ismertetett eljaras szerint keszitik a haztartasi keme
nyitbt,
117. A kemenyit6 hidrolizise

SzUkseges anyagok: kemenyito, koncentralt kensav, desztillalt viz, 2 mol/dm'
koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, Fehling 1- es Fehling II-oldat,
eszkozok: 100 em 3-es Erlenmeyer-lombik, iivegbot, vas haromlab, azbesztes
drothalo, Bunsen-ego, kemcso.
Vegrehajtas
0,5 g kemenyitohoz adjunk 6-8 esepp koncentralt kensavat, iivegbottal dor
zsoljuk el a ket anyagot, majd kb. 20 ern" desztillalt vizzel csinaljunk belole
pepet az Erlenmeyer-lombikban, es 2 percig forraljuk az oldatot.
A kihiilt oldatbol 3-4 em 3t ontsiink egy kemcsobe, natrium-hidroxid-oldat
tal higositsuk meg, es vegezziik el a Fehlinq-probat, A proba eredmenye pozitiv.
Magyarazat
A kemenyito tobbszaz szolccukor-molekulabol vizkilepessel kialakulo poli
szaeharid. Ha a kemenyitot savas oldatban forraljuk, akkor hidro/izist szenoed,
amelynek vegso termeke a szolocukor. Ezert kapunk pozitiv eredmenyt a Feh
ling-proba elvegzesekor.
A fenti folyamathoz hasonloan gyartjak a kernenyitobol a krumplicukrot.
118. A kemenyit6 fokozatos hidrolizise

Szukseges anyagok: kemenyito, kalium-jodidos jodoldat, 1: 1 terfogatarany
ban higitott kensav, desztillalt viz,
eszkozok: 100 em 3-es fOzopoh3.r, 200 em 3-es Erlenmeyer-lombik, iivegbot,
Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes drothalo, kemcso 10 db, kemcsoallvany,
szemcseppento, vizfiirdo.
Vegrehajtas
3 g kemenyitot dorzsoljunk el 20 em! vizzel, a kapott pepet keverjiik ossze
50 em? ferro vizzel. A zavaros kolloid oldatot hiitsiik le. A megszilardult
kemenyitocsirizbol kb. 10 g-ot tegyiink az Erlenmeyer-lombikba, ontsiink ra 10
esepp kensavat es 50 cm ' vizet.
Kozben allitsuk sorba a tiz kemcsovet, mindegyikbe toltsimk 10 cm ' desztil
lalt vizet. A jol elkevert kemenyito szuszpenziobol adjunk 8 eseppet az elso
kerncsobe. Helyezziik az Erlenmeyer-lombikot ferro vizfiirdobe, 2 percenkent
vegyiink ki 8 eseppet a szuszpenziobol es csopogtessuk sorba a kemcsovekbe.
Vegiil eseppentsiink minden kemcsobe 1 eseppet az 5 tomegx-os kalium-jodi
dos jodoldatbol, Razzuk ossze a kemcsovek tartalrnat. Fiqyeljiik meg az oldatok
szinet az egyes kemcsovekben. A lombikban visszamarado oldattal vegezziik el
a Fehlinq-probat, pozitiv eredmenyt kapunk.
565
Magyarazat
A hidrolizisjokozatosan megy eabe a savas oldatban. A hidrolizis elso terme
kei a dextrinek, amelyek tovabb hidrolizalnak. Mivel a jod-kemenyito komplex
szinarnyalata fiigg a szenhidrat-molekula nagysagatol, ezert a kektol a voroson
at a sarqa sziniq terjedd szinskdlat kapunk a kiserletben. A hidrolizis oeqeredme
nye - mint az elozo kiserletben is lattuk - a szoliicukoreza: a Fehling-proba
eredmenye pozitiv.
Megjegyzes
A kiserlet alkalmas arra, hogy szakkori vagy fakultacios foglalkozas kerete
ben a tanulok csoportmunkaval elvegezzek.
119. A celluloz hidrolizise

Sziikseges anyagok: sziiropapir (vagy gyapotvatta), tomeny kensav, desztil
lalt viz, horzsako, 2 mol/drrr' koncentracioju natrium-hidroxid-oldat, Fehling 1
es Fehling II-oldat,
eszkozok: kristalyositocsesze, iivegbot, 200 em 3-es Erlenmeyer-Iombik, vas
haromlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, kemcso, merohenger.
Vegrehajtas
Ontsiink 10 cm ' koncentralt kensavat a kristalyositocseszebe, majd keverge
tes kozben szorjunk bele kb. 1/8-ad iv apro darabokra tepett sziiropapirt.
Figyeljiik meg, hogy a papir enyhe szenesedes kozben feloldodik, Ontsimk az
Erlenmeyer-Iombikba 100 em? desztillalt vizet, ovatosan adjuk hozza a kensa
vas oldatot. Sz6rjunk a lombikba 2-3 szem horzsakovet,jorraljuk 10 percig az
oldatot. A lehult oldatbol ontsiink egy kemcsobe 10 crrr'-t, semlegesitsiik nat
rium-hidroxid-oldattal, majd az ismert medon vegezziik el a Fehlinq-probat,
voros csapadek valik ki.
Magyarazat
A celluloz ezernel tobb szoloeukor-molekuhib61 vizkilepessel kepzodd polisza
charid. A molekulak rostszeni lancokat alkotnak, amelyeka hossztengelyiikkel
parhuzamosan osszekapcsolodnak. Ha a cellulozt kensaooldattal jozziik vagy
koncentralt sosavoldattal hidegen kezeljiik, hidrolizdl, szolocukorra bomlik.
A celluloz hig savakkal torteno hidrolizisekor kapott eukoroldatot takarma
nyozasra es szeszgyartasra hasznaljak. Az igy nyert eukrotjacukornak nevezik.
Megjegyzes
Az utobbi idoben a haztartasi vatta gyakran nem gyapot, hanem valamilyen
mfianyag, amely termeszetesen nem alkalmas erre a kiserletre. Helyette hasznal
hatunk gyapotot, vagy a tavasszal begyfijtott nydrfauiraqot.
566
120. Pergamenpapir eloallitasa

Sziikseges anyagok: sziiropapir, koncentralt kensav, desztillalt viz, I tomeg%
os ammoniaoldat,
eszkozok: merohenger, nagyobb oraiiveg 2 db, azbesztes drothalo, kristalyo

sitocsesze 2 db.
Vegrehajtas
5 em? desztillalt vizhez ovatosan ontsiink 15 crrr' koncentralt kensavat,
hiitsiik Ie az oldatot. Ontsuk az oldatot nagyobb oraiivegre, es vekony szuropa
piresikot huzzunk rajta keresztiil. A papirt vizben alaposan aztassuk ki, majd
a say nyomait ugy kozombositjiik, hogy I %-os ammoniaoldatban aztatjuk a
papirt. Azbesztes drothalora fektetve szaritsuk meg a kapott pergamenpapirt.
Magyarazat
Az adott tomenysegu savban a celluloz reszleqesen hidrolizal, a keletkezo
termekek eltomitik a papir finom porusait, s ezert a papir vizhatlanna valik,
A feliileten keletkezo bomlastermekek bizonyos mertekig hasonlitanak a keme
nyitohoz, peldaul joddal kek szinezodest adnak.
121. Logyapot eloallitasa

Sziikseges anyagok: fiistolgo saletromsav, koncentralt kensav, gyapotvatta,
eszkozok: merohenger, 100 crrr'<es fOzopohar, iivegbot, iivegtolcser, vasall
vany, vaskarika 2 db, azbesztes drothalo 2 db, Bunsen-ego, gyujtopalca, vaslap,
gyufa, kalapacs.
Vegrehajtas
A 100 cm t-es fozopoharban ouatosan - hutes kozben - keverjiink ossze
10 cm' fiistolgo saletromsavat es 20 cm ' tomeny kensavat. A lehutott savkeve
rekbe szorjunk I g aprora tepett vattat, kevergetes mellett kb. 10 pereig aztas
suk. Majd az iivegbot segitsegevel vegyiik ki a vattat, tegyiik az iivegtolcser
nyilasaba, es mintegy 5 percig mossuk folyo vizzel. A kimosott logyapotbol
alaposan nyomkodjuk ki a vizet, es aprora tepve vagy masnapig hagyjuk
szuropapiron szaradni, vagy az azbesztes drothalora teve legfiirdon szdritsuk,
Arrol, hogy a logyapot megszaradt-e, ugy gyozodhetiink meg, hogy egy gyufa
fejet betekerjiik Iogyapottal, majd a langba tartjuk, es igy a logyapot olyan
gyorsan ellobban, hogy a qyufa feje nem gyullad meg. Vattaval megismetelve
ugyanezt, azt tapasztaljuk, hogy a gyufa feje is meggyullad.
A szaraz Iogyapotbol kis csomot fektessiink a tenyeriinkre, ego gyujtopalca
val ott meggyujthatjuk, a logyapot eleg, de a boriink nem senil meg.
Kis csomo logyapotot tegyiink a vaslapra, kalapdccsal rdiaue robbantsuk fel.
567
Magyaraizat
A nitralosav hatasara a cellulozbol celluloz-trinitrat keletkezik : minden szo
16cukor-molekula harem mole kula saletromsavval eszterezodik. A ffistnelkiili
lopor logyapot felhasznalasaval kesziil,
A logyapot 12.5-13.5 tomeg% nitroqent tartalmaz, es magaban a vegyiiletben
elegendo oxigen van ahhoz, hogy va/amennyi termek qaz-halmazdllapotu legyen.
Az egeshoje nagy, es az eges pillanatszeriien jatszodik Ie:
6.34. libra. Celluloz-trinitrat oxidacioja
Vigyazat! Ha a logyapot mar szaraz, azonnal vegyiik Ie a legfiirdorol, mert

az egesz anyag hirtelen ellobbanhat. Ha iioeqben taroljuk, nagyon gondosan
tiintessiik fel, hogy tiiz- es robbanasveszelyes, mert ranezve osszetevesztheto a
kozonseges vattaval,
A Iogyapotos iiveget ugy zarjuk el, hogy tanulo es mas illetektelen neferhessen
hozza.
122. Agyukiserlet logyapottal
Sziikseges anyagok: szaraz Iogyapot,
eszkozok: agyaggolyo, katalizatorcso, vasallvany dioval es kemcsofogoval.
Bunsen-ego, parafa dugo, celtabla.
Vegrehajtas
A kalicso egyik veget zarjuk Ie szorosan parafa dugoval, a cso kozepen helyez
ziink el egy csipetnyi (osszenyomva babszem nagysagu) logyapotot, a cso masik
vegebe tegyimk olyan agyaggolyot, amely nem szorul a csoben, de nem is
tulsagosan lazan iIIeszkedik. Fogjuk allvanyba a katalizatorcsovet vizszintesen,
a golyo feloli oldalra kb. 2 meter tavolsagra tegyiik a celtablat,
A logyapot ala helyezziink eros langgal ego Bunsen-egot, es lepjunk hdtra.
A logyapot hevesen eleg, a keletkezo qazok a qolyot nagy erooel kilokik .
568
6.35. dbra. Agyukiserlet logyapottal
Vigylizat! A tanulokat ugy helyezziik el, hogy a visszapattano go/yo ne
repiilhessen felejuk !
Ha a golyo tul szoros, akkor a cso felrobbanhat, ezert ilyenkor a golyot
reszelovel megfelelo merenire kell alakitani. Akkor jo meretii a golyo, ha
fiiggolegesen lefele tartjuk a csovet, akkor ki tud esni belole.
123. KoliOdiumgyapot el6lillitasa

Sziikseges anyagok: koncentralt saletromsav es kensav, vatta, etil-eter, etil
alkohol,
eszkozok: 100 em 3-es fOzopohar, 10 cm l-es merohenger, iivegbot, tolcser,
kemcso, iiveglap, gyujtopalca, parafa dugo, vasallvany, vaskarika 2 db, azbesz
tes drothalo 2 db, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A 100 em 3-es fozopoharban ooatosan keverjiink ossze 10 ern! koncentralt
saletromsavat es 10 em! tomeny kensavat. A lehiitott savkeverekbe tegyiink I g
gyapotvattat, aztassuk 10 percig. Ha kozben a savkeverek melegedne, hideg
vizzel vagy jeggel toltott edenybe allitsuk a poharat. Ezutan a vattat iivegbottal
vegyiik ki, tegyiik a tolcserbe, es ugyanugy folyo vizzel mossuk ki, mint a
logyapot keszitesekor, majd szaritsuk meg. Ontsimk egy kemcsobe 3 em? etil
alkoholt es 9 em? dietil-etert, keverjiik ossze, tegyiik bele a szaraz termek 1/5-od
reszet, es dugoval bedugva razogassuk a kemcsovet, mig a vatta feloldodik,
Az oldat egy reszet ontsiik iiveglapra, tegyiik fiilke ala, mig az oldoszer
elparolog. Mutassuk meg az iiveglapon visszamarado oekony hartyat. Eles
kessel kaparjuk Ie a hartyat, szorjuk azbesztlapra, tartsunk fole ego gyujtopal
cat, hevesen eleg.
569
Magyarazat
Ha nem fiistolgo, hanem esak tomeny saletrornsavval keszitjiik a nitralosavat,
akkor nem celluloz-trinitrat, hanem celluloz-dinitrat keletkezik, amelyet kollo
diumgyapotnak neveznek. Keves ricinusolajjal keverve sebbevono hartyak keszi
tesere hasznaljak,
Vigyazat! Az oldat erosen tfizveszelyes, ne taroljuk!
124. A gyapot
es a gyapju kozotti
kiilonbsegek
Sziikseges anyagok: gyapju-, illetve gyapotfonal (vagy szovet), 2 mol/dm!

eszkozok: kemcso 2 db, kemcsofogo faesipesz, Bunsen-ego, gyujtopalca.
Vegrehajtas
Gyapot-, illetve gyapjufonal szalat tartsunk langba, figyeljiik meg hogyan
egnek.
Tegyiink kemcsobe egy-ket szal gyapju-, illetve gyapotfonalat, ontsimk ra to
cm ' 2 mol/drrr' koncentracioju natrium-hidroxid-oldatot, faesipeszbe fogva
fozziik 4-5 pereig a kemcso tartalmat. Figyeljiik meg, hogy a gyapju feloldodik,
a gyapot nem.
Magyarazat
A gyapot lenyegeben celluloz, ezert meqqyujtva eleq, a lugban nem tortenik
valtozas az anyagaban.
A qyapju allati eredetii feherje, zsugorodva eg, a szaga kellemetlen a kentarta
lombol keletkezo termekek miatt. Luggal fozve aminosavakra esik szet, ezert
oldodik,
Megjegyzes
Javasoljuk a kiserletet tanulokiserletkent elvegeztetni,
It,
0
:i
6.5 Kiserletek nitrogentartalmu

szenvegyiiletekkel
125. Bmretreakeio karbamiddal
Szukseges anyagok: karbamid, 5 tomegjs-os kalium-hidroxid-oldat, 10 to
meg%-os rez(II)-szulfat-oldat, indikatorpapir,
eszkozok: merohenger, kemcso, Bunsen-ego, szemcseppento.
Vegrehajtas
1 g karbamidot szaraz kemcsoben hevitsiik ovatosan. Az anyag megolvad,
majd ammoniaqaz tauozik belbte. amelynek a szagat eszleljiik, illetve a kemcso
nyilasahoz tartott megnedvesitett indikatorpapirral mutathato ki.
A maradek anyagot hagyjuk kihiilni, majd keyes meleg vizben oldjuk fel.
Adjunk az oldathoz 1 em" 5 tomegx-os kalium-hidroxid-oldatot, majd 3 esepp
10 tomegjs-os rez(II)-szulfat-oldatot, vorosesibolya szinezodest eszleliink.
Magyarazat
Heviteskor ket molekula karbamidbol ammonia lep ki es biuret keletkezik:
NH 2
C=O
I
NH 2
NH 2
C=O
I
NH 2
A biuret lugos kozegben rez(II)-szulfattal ooriisesibolya szinii komplexet ke

pez. Nem szabad sok rez-szulfatot hasznalni, mert a feleslegben keletkezo
rez(II)-hidroxid szine megzavarja az eszlelest.
A biuretreakciot a feherjek (pI. tojasfeherje), illetve a polipeptidek is ad
jak.
571
Sziiksegesanyagok: amin (barmilyen), desztillalt viz, 0,1 mol/drrr' koncentra

cioju ammoniurn-tiocianat, 10 tomegx-os rez(II)-szulfat-oldat,
eszkozok: 1 crrr'<es osztott pipetta, kemcso, szemcseppento,
Vegrehajtas
Nehany esepp vizsgalando aminhoz adjunk 2 crn ' desztillalt vizet, I cnr'
ammoniurn-tiocianat-oldatot es nehany esepp 10 tomegx-os reztllj-szulfat
oldatot. Az amin rendiisegetol es a szubsztituensek minosegetol fiiggoen kiilon
bOzo szimi - barna, zold, kek vagy kekessziirke - csapadek keletkezik. A reakcio
legszebben az aromas aminokkal es a piridinnel megy vegbe.
Magyarazat
A rezion komplexet kepez az aminokkal, amelyek altalanos keplete:
[Cu(aminh](SCN)2'
127. Egyszerfi kiserletek anilinnel

Sziikseges anyagok: anilin, desztillalt viz, 20 tornegjs-os sosav- es natrium
hidroxid-oldat, telitett bromos viz, indikator,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsoallvany, 10 cm 3-es merohenger.
Vegrehajtas
a) I cm ' anilint kemcsoben razzunk ossze 9 cm ' megfestett desztillalt vizzel,
oldodast nem tapasztalunk. Martsunk az anilinbe voros lakmuszpapirt, a szine
nem altozik.
b) A masik kemcsoben 1 em" anilinhez adjunk 4 em? 20%-os sosavoldatot,
razogassuk a kemcsovet, Figyeljuk meg, az anilinfeloldOdik. Ezutan adjunk a
kemcso tartalmahoz 5 em? 20%-os natrium-hidroxid-oldatot, az anilin ujra
kiualik,
e) A harmadik kemcsobe toltsiink 1 cm ' anilint es 5 em:' desztillalt vizet,
razogassuk a kemcso tartalmat, majd adjunk hozza 2 cm ' bromos vizet, feller
csapadek kepzodik.
Magyarazat
a) Az aromas aminok az apolaris jellegii gyiirii miatt igen rosszul oldodnak
izben.
b) Az aminoesoport nemkoto elektronparja proton felvetelere kepes, ezert az
aminok gyenge bazisok :
C6H 5 -NH 2 + HCl
[C 6H 5 -NH J ]+ +CI
Az igy keletkezett kation jol oldodik vizben. Erosebb bazis hatasara a folya
mat visszafordul, kivalik az amino
ra
c) A bronnnal szubsztitucios reakcioba lep, A benzolgyiiriihoz kapcsolodo

aminocsoport, mint elso osztalyu szubsztituens az orto- es para-helyzetu szen
atomokhoz kapcsolodo hidrogenatomok koteset .fellazitja", igy a szubsztitucio
kiinnyen vegbemegy:
-~
r
BrhB
~
:l HBr.
Br
e:
Megjegyzes
Ha nehezen indul meg a tribrorn-anilin kepzodese, akkor adjunk az anilinhez
- a viz hozzaadasa elott - nehany csepp 2 moles sosavoldatot, ezzel az oldodast
segitjuk elo.
A szubsztitucioban keletkezo bromidionokat ki is mutathatjuk, ugy, hogy az
oldatot leszfirjiik (vagy dekantaljuk), es a sziirlethez 0,5 mol/dm ' koncentracio
ju eziist-nitrdt-oldatot adunk.
128. Fiistbomba ellSallitasa
Sziikseges anyagok: anilin, benzoil-peroxid,
eszkozok: kemcso, szemcseppento, vasallvany dioval es kemcsofogoval,
Vegrehajtas
Tegyiink a kemcsobe 2 g benzoil-peroxidot, fogjuk allvanyba a kemcsovet es
helyezziik fiilke ala. Csopogtessiink 2-3 csepp anilint a kemcsobe, Mintegy
15 masodperc mulva feher, qombaalaku fust kepzodik.
Magyarazat
Heterogen fazisban vegbemeno, bonyolult, hirtelen felgyorsulo oxidacios
reakciosor eredmenyezi a fiistot. A benzoil-peroxid erelyes oxidaloszer, az ani
linbol tobbfele vegyiilet keJetkezik az oxidacio soran,
129. Acet-anilid ellSaUitasa
Sziikseges anyagok: anilin, ecetsavanhidrid, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso jol zaro parafa dugoval, szemcseppento.
Vegrehajtlis
10csepp anilinhez adjunk 30 csepp desztillalt vizet es 10 csepp ecetsavanhidri
det. Zarjuk Ie a kemcsovet jol zaro parafa dugoval es erosen razzuk nehany
percig. Figyeljiik meg, hogy az elegy felmelegszik es megszilardul,
573
Magyarazat
Az aniJin az eeetsavanhidriddel konnyen acilezheto, ilyenkor az aminocso
port egyik hidrogenatomjat aeiJcsoport helyettesiti. Tomeny eeetsavval is elo
lehet allitani a vegyiiletet, de akkor melegitest es hosszabb idot igenyel a reak
cio:
130. Anilinfekete eJ6allitasa

SZiikseges anyagok: anilin, 2 mol/dm" koncentracioju sosavoldat, 20 to
meg%-os kensavoldat, kalium-dikromat, desztillalt viz,
eszkozok: Feher vaszondarab, 50 cmt-es fOzopohar, vas haromlab, azbesztes
drothalo, Bunsen-ego, merohenger.
Vegrehajtas
Az 50 cm/-es fozopoharba ontsiink 0,5 cm ' anilint, 4 ern? 2 m610s sosavat,
25 em? desztillalt vizet, 5 ern? 20 tomegjs-os kensavoldatot es 0,5 g kalium
dikrornatot.
Martsuk a Feher vaszondarabot a folyadekba, es azzal egyiitt 5-6 percig
jorraljuk a pohar tartalmat. Figyeljiik meg, hogy az oldat is, a vaszon is Fekete
lesz. A szin akkor is megmarad, ha az anyagot hosszabb ideig forr6 vizben
aztatjuk.
Magyarazat
Az anilin oxidaciojakor tobb atmeneti termek utan anilinfekete kepzbdik,
amely bonyolult szerkezetii vegyiilet.
Az anilinfekete igen j61 tapado, szintarto festek,
131. Egyszerfi kiserletek piridinnel

Sziikseges anyagok: piridin, desztillalt viz, indikator, 1 tornegjs-os vas(III)
klorid-oldat, I tomegjs-os rez-szulfat-oldat,
eszkozok: kemcso 3 db, kerncsoallvany, 10 em 3-es merohenger, 1 cm 3-es
osztott pipetta.
574
Vegrehajtas
Tiszta kemcsobe ontsimk megfestett desztillalt vizet, adjunk hozza 0,5 cm '
piridint. Figyeljiik meg, a piridin feloldodik a vizben, az oldat bazikus kem
hatasu.
5 em" vas(III)-klorid-oldathoz adjunk 8-10 csepp piridint, oorosbarna csapa
dek valik Ie.
5 cm' rez-fllj-szulfat-oldathoz kis reszletekben ontsiink piridinoldatot. Kez
detben kek csapadek valik Ie, amely a feleslegben melykek szinnel feloldodik,
Magyarazat
A piridin szintelen, kelJemetlen szagu folyadek, vizben jol oldodik, oldata
qyenqen lugos kemhatasu, mert protont kot meg.'
A vas(III)ionokat tartalmazo oldattal vas(III)-hidroxid csapadekot kepez:
3>"-H ow +
FeCI. _
3>~-H
CI-
Fe(OH)..
Ha rez-szulfat-oldathoz adjuk a piridint, akkor kezdetben rez(II)-hidroxid

csapadek valik le, majd melykek szinii komplex alakjdban oldatba kerid a rezion.
A komplex osszetetele: Cu (PY)4 (OH)2'
132. A piridin reakcieja brdmmal

Sziikseges anyagok: piridin, hidrogen-bromid, brom, aceton, desztillalt viz,
eszkozok: kemcso 2 db, 10 em 3 -es merohenger, tolcser, sziiropapir.
Vegrehajtas
2 cm ' piridinhez adjunk 4 cm ' tomeny hidrogen-bromidot, majd nehany
csepp bromot, Narancsuoros kristdlyos anyag valik ki. Sziirjiik Ie a kristalyokat,
mossuk ki desztillalt vizzel, majd szorjuk egy tiszta kemcsobe, ontsimk ra
nehany em! acetont, figyeljiik meg, hogy a kristalyok feloldodnak, es nehany
perc alatt az oldat elszintelenedik. A szintelenedes melegitessel meggyorsithato.
Magyarazat
A piridin a hidrogen-brorniddal es a brommal addicios vegyiiletet kepez, ez
jelenik meg narancsoiirbs kristdlyok formajaban:
+
CsHsN + HBr + Br 2 ---+ CsHsNHBr3'

575
Ez a vegyulet jol hasznalhato bromozasra, peldaul az aeetonnal is reakcioba

lep:
+
C sH sNHBr 3 + CH 3 - C - C H 3
o"
-+
CH 3CCH 2Br+ HBr+ CsHsNHBr.
"
133. Nikotin kimutatasa dohanyfiistben

Sziikseges anyagok: kalium-jodo-merkurat, cigaretta,
eszkozok: gazmosopalack, gumicso, vizlegszivattyu, gyufa.
Vegrehajtas
Keszitsiik el a kalium-tetrajodo-merkurtu-oldatot a kiioetkezbkeppen : keszit
sunk 1 tomegjs-os higany(I1)-klorid-oldatot es 8 tomegss-os kalium-jodid-olda
tot, majd a ket oldatbol azonos terfogatokat elegyitsiink.
Az igy kapott oldatbol annyit ontsiink a gazrnosopalackba, hogy kb. 3 em
magas folyadekreteg legyen benne. A mosopalack hosszabb csovere gumicsovel
erositsiik oda az ego cigarettat, a rovidebb csovet kapesoljuk a vizlegszivattyu
hoz, es lassu iitemben szivassunk at levegot az oldaton. A eigarettafiist at
buborekol az oldaton, es a benne leva nikotin hatasara sargtisfeher csapadek
valik ki.
Magyarazat
A kalium-tetrajodo-merkurat (mas neven Mayer-reagens) keves kivetellel az
osszes alkaloidot kiesapja vizben oldhatatlan vegyiilet alakjaban. A nikotin
kepletet, illetve szerkezetet a 6.36. dbra rnutatja.
6.36. abra. Nikotinmolekula szerkezete
134. Ammonia el6aUitasa feherjekb6l higgal

Sziikseges anyagok: turo, tojas, hus, toll, 40 tornegss-os natrium-hidroxid
oldat, lakmuszpapir,
eszkozok: kemcso 4 db, kemcsoallvany, Bunsen-ego.
576
Vegrebajtu
A kemcsovekbe tegyiink sorban kis darab nirot, fott tojasfeherjet, hust,
madartollat. Mindegyik kemcsobe toltsimk 4 em? natrium-hidroxid-oldatot,
majd a kemcsovek tartalmat ovatosan melegitsiik. Tartsunk a kemcsovek szaja
hoz - melegites kozben - megnedvesitett voros lakmuszpapirt. Figyeljiik meg,
hogy a papir megkekiil. A tavozo ammoniagazt a szagarol is felismerjiik, illetve
tomeny sosavba martott iivegbottal is kimutathatjuk.
Magyarazat
Luqoldat es meleqites hatasara a feherjek hidrolizalnak, aminosavakra esnek
szet. Az olyan aminosavak, amelyek savamid-esoportot tartalmaznak, a lug
hatasara ammoniat veszitenek. Peldaul:
COON a
CONH;z
CH;z
CH;z
+ 2 NaOH - CH;z
CH;z
+ NH 3 + H;zO.
CH-NH;z
CH-NH;z
COOH
COONa
gJutamin
natrium-glutamat
135. Egyszer1i kiserletek tojasfeherjevel

Sziikseges anyagok: tojasfeherje, desztillalt viz, natrium-klorid, rez(II)-szul
fat, olom-nitrat, 5 tomegss-os esersavoldat, 2 rnol/dm' koncentracioju salet
romsavoldat,
eszkozok: kemcso 6 db, kerncsoallvany, 100 em 3-es fozopohar 2 db, Bunsen
ego, tolcser, vatta.
Vegrehajtas
Tojasfeherjet vizzel higitsunk negyszeres terfogatra, jol razzuk ossze az olda
tot, majd a tolcserbe tett vattacsomon keresztiil sziirjiik meg. Toltsiink hat
kemcsobe egyenkent kb. 5 cm ' feherjeoldatot.
Az elso kemcsovet rnartsuk ferro vizbe. A masodikba szorjunk egy kanalnyi
natrium-kloridot, a harmadikba kanalnyi rez(II)-szulfatot, a negyedikbe kanal
nyi olom-nitratot. Az otodik kemcsobe toltsiink 2 em? esersavoldatot. Figyeljiik
meg, hogy a feherje valamennyi kemcsoben kicsapodik, Higitas hatasara abban
a kemcsoben, amelyhez natrium-kloridot adtunk, feloldodik ujra a feherje, a
tobbi kemcsoben nem.
37 575 KI.erlet a kemia lanit85a\boz
577
Az utolso kemcsoben leva feherjeoldathoz adjunk 2 cm ' saletromsavoldatot,

majd forrasig melegitsiik. Figyeljiik meg, hogy a feherje a say hatasara kicsapo
dik, a fozeskor megsargul,
Magyarazat
A feherjek oldatukbol femsooldatokkal kicsaphatok, A konnyiifemek ionjai
hatasara a kicsapodas reverzibilis, vagyis a so eltavolitasa utan a feherje ismet
oldatba viheto.
Fazes, savak es nehezfemek soinak hatasara a kicsapodds irreoerzibilis, az igy
kapott feherjet denaturalt feherjenek nevezziik. Ezzel a jelenseggel magyarazha
to a nehezfemsok mergezo hatasa.
Saletromsau hatdsara a feherjek tobbsege sarqa szinii lesz. Ezert sargul meg
a borunk is, ha arra eleg tomeny saletromsav keriil. A sarga szin akkor jon letre,
ha a feherje felepiteseben a tirozin vagy a triptofan nevii aminosav reszt vesz,
(Kepletiiket a 6.37. es 38. abrak mutatjak).
+
H3N,.
CH
",coo
O'H
6.37. libra.
Tirozin
szerkezete
6.38. libra.
Triptofan
szerkezete
A saletromsavas feherjekimutatast xantoprotein-reakcionak nevezik. A sarga

szint az emlitett ket aminosav nitroszarmazekai okozzak. A tojasfeherjeben sok
albumin talalhato, amelynek a felepiteseben mind a tirozinnak, mind a tripto
fannak fontos szerepe van.
Megjegyzes
A kiserlet gyorsan vegrehajthato, veszelytelen, az alkalmazott vegyszerek nem
dragak, ezert felmikro meretben kivaloan alkalmas tanulokiserletnek,
136. Feherjebentas pepszinnel

Szukseges anyagok: tojasfeherje, desztillalt viz, 5 tomegss-os sosavoldat,
pepszin,
.
eszkozok: tolcser, vatta, kemcso 4 db, kemcsoallvany, 200 cml-es fozopohar,
vas haromlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego, homero,
578
Vegrehajtas
Vizzel higitsuk negyszeres terfogatura a tojasfeherjet, tolcserbe tett laza vatta
csomon at sziirjiik meg. Ontsiink a kemcsovekbe kb. 5 cm ' oldatot. Tegyiik a
kemcsoveket ferro vizes poharba, tartsuk ott, amig a feherje koagulal, majd
hfitsiik le a kemcsoveket.
Ontsiink az elso kemcsobe 5 em" desztillalt vizet, a masodikba 4 crn' desztil
hilt vizet es I em? sosavoldatot, a harmadikba 5 crrr' frissen keszitett, 5 tomeg%
os pepszinoldatot, az utolsoba 4 cm ' pepszinoldatot es I ern? 5%-os sosavolda
tot. Tegyiik a kemcsoveket 42C-os vizfiirdobe 5 perere. Majd vegyiik ki a
kemcsoveket a vizfurdobol, figyeljiik meg, hogy az elso harom kemcsoben a
kicsapodott feherje allapota nem valtozott, a negyedik kemcsoben az oldat
kitisztult.
Magyarazat
Apepszinjeherjebonto enzim, a gyomor nyalkahartyaja valasztja ki, miikode
se csak hig savas kozegben eredmenyes. Hatasara a feherjek kisebb molekulato
megii, vizben oldodo peptidekre (huzamosabb ideig tarto bontaskor aminosa
vakra) esnek szet. Azt is ellenorizhetjiik kiserletileg, hogy a leqeredmenyesebb
a bontas pH = 2 eseteben.
137. Globulinok es albuminok kicsapasa tejsavobOl

Sziikseges anyagok: tej, 5 tornegjs-os eeetsavoidat,
eszkozok: 100 crrr'<es Erlenmeyer-Iombik, tolcser, sziiropapir, Bunsen-ego,
kemcso, kemcsofogo faesipesz.

Vegrehajtlis
25 cm' forralatlan tejhez adjunk 25 ern" vizet, majd addig csopogtessiink
5%-os eeetsavoidatot, mig csapadek levalasat eszleljiik. A csapadekos oldatot
sziirjiik Ie. A csapadek a turo - a kazein nevfi feherje -, a sziirlet pedig a tejsauo,
A sziirletbol toltsiink meg felig egy kemcsovet, melegitsiik addig, amig esapa
dek valik ki az oldatbol,
Magyarazat
A tejben levo albuminok es globulinok sav hatasara nem koagulalnak, de hO
hatasara kicsapodnak, A tej forralasakor ezek kepezik a tej beret.
37*
6.6 Kiserletek rmianyagokkal

138. MOanyagok oldasa
es ragasztaisa
Sziikseges anyagok: plexiiiveg, kloroform,

eszkozok: 50 g-os poriiveg, vasallvany, vaskarika 2 db, azbesztes drothalo
2 db, Bunsen-ego, gyujtopalca, nehezek.
Vegrehajtas
50 g-os feher poriivegbe ontsimk kb. to ern? kloroformot, dobjunk bele kis
darab (kb. 0,2--0,3 g-os) plexiiiveget [kemiai neve polifmetil-metakrilatj]. Idon
kent razogassuk az iiveg tartalmat, Figyeljiik meg, hogy a plexiiiveg eloszor
megduzzad, rugalmassa valik, majd 20-30 ora utan feloldodik, Az oldat ragasz
tas celjara akkor alkalmas, ha a fapalcikaval szalat tudunkhuzni belole,
Kis plexiiiveg egyik oldalat vekonyan (!) kenjiik be az oldattal, majd erre
helyezziik a masik lemezt, lehetoleg ugy, hogy ne maradjon koztiik legbuborek.
A ket lemezt kezzel vagy nehezekkel szoritsuk egymashoz, hogy a ragaszto
anyag feleslege kipreselodjek, majd legflirdon ova tosan melegitsiik.
Az oldoszer elparolgasa nehany orat igenyel. Az igy kesziilt raqasztds iqen
tartos.
A 6.2. tablazat az elterjedtebb miianyagok oldoszereit, a 6.3 tabldzat a ragasz
tashoz szukseges anyagokat foglalja ossze.
6.2. tabIQzat
A miianyagok oldoszerei
Miianyag
Polisztirol
Akrilgyantak
Poliamidok (nylon)
Poli(vinil-klorid)
Novolakkgyanta
Karbamidgyanta
Celluloz-acetat
Nitro-celluloz
Benzol
Etil-alkohol
Etil-acetat
Butil-acetat
Aceton
+
+
0
x
0
0
+
+
0
x
+
x
x
+
+
+
0
+
+
x
0
+
x
+
0
+
+
x
+
+
0
0
0
0
0
0
+
+
0
x
Jelmaqyarazat: + oldodik
x egyes tipusok oldodnak vagy reszben oldodik
o nem oldodik
580
6.3. tObldzat
Miianyagok ragasztasa
Ragasztand6 miianyagok
polisztirol-polisztirol
poli(metil-metakrilat)-poli(metil-metakrilat)
polietilen-polietilen
PVC-PVC
poli(vinil-acetat)-poli(vinil-acetat)
Oldoszerek
sztirolmonomer, aceton, toluol, benzol,
szen-tetraklorid
etilen-diklorid, kloroform, jegecet,
metil-metakrilat-monomer
nehezen ragaszthato, meleg xilol vagy toluol
ut6kl6rozott poli(vinil-klorid) kloroformos
oldata
aceton, metil-acetat
139. MOaDyagok azonositasa langban

Sziikseges anyagok: polisztirol, plexi [polifmetil-metakrilatj], PVC, poliamid,
bakelit,
eszk6rok: csipesz, Bunsen-ego, hoallo taka.
Vegrebajt8s
Polisztirol: allitsuk be a Bunsen-ego langjat ugy, hogy nem vilagito langot
kapjunk. Fogjuk meg csipesszel a vizsgalt mintat, tartsuk a lang also, kiilso
szelehez, Az anyag azonnal meggyullad, a langbol kiveve erbsen kormozo lang
galeg tovabb. A fiistjenek jellegzetes, edeskes szaga van. A lang szine narancs
sarga.
A forro vizbe martott polisztirol-targy a vizbol valo kivetel utan nehany
masodpercig lagy,
Plexiiiueq : tegyiik a targyat a lang nem vilagito reszebe. Rovid hevites utan
a Minta egni kezd, a langbol kiveve az eges folytatodik. Fiistot egyaltalan nem
eszleliink, de apro szikrak kepziidnek, Eges kozben kellemes, edeskes, jacint
illatra emlekezteto szaqot eszleliink, ez a metil-metakrilat szaga.
PVC: lagy vagy kemeny poli(vinil-klorid) mintat tartsunk a lang also reszebe.
Aminta azonnal megpuhul es megolvad, nehany masodperc mulva meggyullad.
limgja sarqa, a szelein zold. Egyidejiileg feher, szuros szagu, maraJust kepzbdik,
ez a hidrogen-klorid, Ha a mintat kivessziik a langbol, azonnal elalszik, de
nehany masodpercig meg erezni a hidrogen-klorid szagat. Ha a langbol kivett
mintadarabhoz megnedvesitett kek lakmuszpapirt tartunk, az nehany masod
perc alatt meqoorosodik.
Polietilen: a minta ho hatasara meglagyul, majd meggyullad, a lanqbol kivett
anyag toodbb ego A lang hegye kek, az also resze pedig sarga, Rovid ideig tarto
581
eges utan a megolvadt anyag lecsepeg, kozben az ego paraffin jelIegzetes szagat
erezziik.
Poliamid: tartsunk a langba egy darabka horgaszzsinort, A zsinor vegen
szinte azonnal egy kis habzo qombcsepp kepzodik. A lanqbo! kivett minta azon
nal e/a/szik. Ha huzamosabb ideig tartjuk a mintat a langban, akkor a langbol
kiveve is tovabb ego A king szine feher vagy halvanykek, a csucsa sarga. Ha az
ego rnintat eloltjuk es megszagoljuk, az eqett haj vagy szaru szaqdra emlekeztetb
illatot erziink,
Bakelit: igen nehezen gyu//ad meg. es a langbol kiveve azonnal elalszik. Az
ego bakelit a lanqot sarqara szinezi. A benne levo toltoanyagtol fiiggoen a lang
kisebb vagy nagyobb mertekben kormozo. A langbol kivett bakelitdarab ke
meny, repedezett es elszenesedett. A feno/ jelIegzetes es a forma/dehid szuros
szaqat erezziik,
A 6.4 tdblazatban osszefoglaljuk a legkozismertebb miianyagok viselkedeset
hevites hatasara.
6.4. tabla:ut
M uanyagok viselkedese langban
A rniianyag neve
poli(vinil-klorid)
polisztirol
polietilen
politmetil-metakrilat)
bakelit
gumi
poliuretan
cell uloz-acetat
poli(akri I-nitril)
Alling szine
sarga, a szelen zold
narancssarga
hegye sarga, alul kek
hegye kek, alul sarga
sarga szikrak
sarga, fekete fiist
sarga
sarga
sarga szikrak
Szag
eros sosa v szag
sztirol
egett paraffin
jacint
fenol es formaldehid
egett gumi
jellegzetes
ecetsav
egett szaru
A rninta a langbol
kiveve elalszik
igen
nem
nem
nem
igen
nem
nem
nem
nem
140. A PVC vizsgalata

Sziikseges anyagok: kiilonbozo vastagsagu kemeny PVC-Iemezek, lagy PVC
lemez (vagy granulatum), indikator, 0, I mol/dm ' koncentracioju eziist-nitrat
oldat,
eszkozok: vasalo, vizes ruha, 400 cm 3-es fozopohar, vas haromlab, azbesztes
drothalo, Bunsen-ego, ollo, kes, csipesz, deszkalap, kemcso 2 db, egyfuratu
dugo, derekszogben ketszer meghajlitott, kihuzott vegu iivegcso.
582
II
Ii
Vegrehajtas
a) A fOzopoharat toltsiik meg 3/4-ed reszig vizzel, melegitsiik azt forrasig,
A PVC-Iemezbol.annak vastagsagatol fuggoen olloval vagy kessel vagjunk Ie
egy csikot, meritsiik a ferro viz ala, tartsuk ott nehany percig. Emeljiik ki
csipesszel, hajlitsuk meg valamilyen formara, mutassuk meg, hogy uj alakjdt a
kihides utan is megtartja.
Egy masik vastagabb darabbal, amely eredetileg kessel nem, csak fiiresszel
vaghato, vegezzuk el ugyanezt a miiveletet, es mutassuk meg, hogy ezutan mar
kessel is konnyen vaghato. A meghajlitott lemezt tegyiik deszkalapra, helyez
ziink ra vizes ruhat es meleg vasaloval simitsuk ki.
b) Tartsunk egy PVC-Iemezt csipesszel fogva a Bunsen-ego langjaba. Figyel
jiik meg, hogy a langban eg, kozben szuros szaqu gaz fejlodik, A langbol kiveve
e1alszik, a feliileten fekete, elszenesedett egesi maradek keletkezik.
c) Szaraz kemcsobe szorjunk PVC-forgacsot (granulatumot). Zarjuk Ie a
kemcsovet egyfuratu parafa dugoval, amelyben derekszogben ketszer meghajli
tott iivegcso van. Hevitsiik fokozatosan erosodo langgal a PVC-t, az eltavozo
gazokat vezessiik eziist-nitrat-oldatba. Tartsunk a gazok utjaba nedves kek lak
muszpapirt. Figyeljiik meg a kivalO csapadekot, illetve a papir megvorosOdeset.
Magyarazat
a) A PVC lancalaku molekulakbol all, ezert hiire lagyulO milanyaq.
b) es c) A pvc ho hatasara bomlik. A bomlaskor keletkezo sosavgaz indika
torpapirral es eziist-nitrat-oldattal kimutathato, Feher csapadek, eziist-klorid
keletkezik.
1"41. Polietilen hegesztese

Szukseges anyagok: polietilen folia, celofanpapir,
eszkozok: csavarhuzo, vonalzo, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
A polietilen f6liat (pl. uzsonnas tasak) hajtsuk ossze, a hegesztendo feliileteket
illessziik egymashoz, A polietilen role helyezziink 1-2 reteg celofan papirt, majd
a hegesztes iranyaban helyezziik el a vonalzot. A csavarhuzo veget enyhen
melegitsuk meg a Bunsen-ego langjaban, majd a vonalzo mellett eleg eros
nyomassal lassan huzzuk vegig, A folia a ~o hatasara osszeolvad.
Megjegyzes
A megfelelo homersekletet probalgatassal lehet megallapitani. A sziiksegesnel
magasabb homersekleten a folia zsugorodas kozben szetszakad, A hegesztes
eredmenyessege a homersekleten kiviil fiigg att61 is, hogy a sziikseges nyomast
eltalaljuk.
Hasonlo elven alapszik a haztartasokban is megtalalhato foliaheqesztb keszii
lek miikodese,
583
142. Polisztirol vizsgalata

Sziiwges anyagok: polisztirol darabkak, bromos viz,
eszkOzok: csipesz, kemcso 2 db, Bunsen-ego, egyfuratu dugo, derekszogben
ketszer meghajlitott uvegcso.
Vegrehajtlis
a) Kis darab polisztirolt fogjunk csipeszbe, tartsuk kb. 10 masodpercre a
Bunsen-ego langjaba, Onnan kiveve mutassuk meg, hogy tooabb eg sargasJeher,
kormozo lilnggal. az egestermek szaga edeskes, viragillatra emlekezteto.
b) Szaraz kemcsobe tegyiink 1-2 kisebb polisztirol darabkat, zarjuk le a
kemcsovet egyfurani dugoval, amelyben ketszer meghajlitott iivegeso van. A eso
veget vezessiik hig bromos vizbe. Melegitsiik kis langgal a kemcso aljat. Figyel
jiik meg, bogy hevites kozben a polisztirol szintelen marad, bomlastermeke a
bromos vizet elszinteleniti.
Magyarlizat
A polisztirol kb, I50C -on depolimerizalodik, visszaalakul sztirolla. A sztirol
telitetlen kotese a bromot addicionalja:
CH=CHz
Br Br
CH-CHz
I
+ Br2
143. Rezolgyanta elihillitasa

Sziiwges anyagok: fenol, natrium-hidroxid, tomeny formalinoidat,
eszkozOk: porcelanmozsar, 10 cm 3-es merohenger, nagyobb kemcso, kemcso
fogo facsipesz, Bunsen-ego, gyiljtopalca.
Vegrehajtlis
Nagyobb kemcsobe szorjunk 10 g fenoit es 1 g elozetesen eiporitott szilard
natrium-hidroxidot, ontsunk ra 7 em? 40 tomeg%-os formaldehidoldatot. Fog
juk a kemcsovet esipeszbe, kis langgal melegitsiik, kozben folyamatosan kever
jiik gyujtopalcaval. Figyeljiik meg, bogy az oldat fokozatosan sUrUsodik, Iehfiles
kor ragados, qyantaszerii termek marad a kemcsoben.
584
Magyarlizat
A formaldehid- es a fenolmolekulak polikondenzacioual nagy molekulaju
mfianyagokka alakulnak at. Az elagazasokat is tartalmazo lancmolekulak hevi
teskor tovabbi kondenzacioval terhalOs szerkezetiioe valnak.
A lancmolekula egy reszlete:
..,,.C~OH~CHt"'
0
Hpi
...
CHfJH
6.39. tibra. Rezo!gyanta
lancmolekulaja
Megjegyzes
A rezolgyantat a lakkiparban szeles korben hasznaljak az ugynevezett beeqe
tolakkok keszitesere.
144. NoYolakkgyanta el6aUftlisa

Sziikseges anyagok: trikrezol, 25 tomegjs-os sosavoldat, etil-alkohol, tomeny
fonnalinoldat, horzsako,
eszkizik: nagy kemcso, egyfuratu parafa dugo 30 em hosszu uvegcsovel,
Bunsen-ego, vasallvany dioval es kemcsofogoval, szuropapir, oraiiveg, mere
henger.
Vegrehajtlis
Ontsiink a kemcsobe 5 em? trikrezolt, 3 em? 40%-os fonnaldehidoldatot es
0,6 cm ' 25%-os sosavat. Keverjiik ossze a folyadekelegyet, dobjunk 1-2 horzsa
kovet a kemcsobe. Zarjuk le a kemcsovet a kb. 30 em hosszu uvegcsovet
tartalmazo dugoval, melegitsiik 60 C-ra. Figyeljiik meg, hogy rovidesen heves
reakcio megy vegbe, a homerseklet emelkedik, a folyadek forrni kezd. Ekkor a
kemcso tartalmat hiitsiik le ugy, hogy hideg vizes poharat tesziink ala, a reakcio
elcsendesedik. Ha ez megtortent, kis langgal melegitsuk tovabb a kemcsovet.
Figyeljiik meg, hogy a kezdetben zavaros folyadek ket reszre kiiloniil el, az
olajszerii kondenzacios termek alul helyezkedik el.
A felso vizes fazist ontsuk le, illetoleg itassuk le sziiropapirral a maradek vizet,
majd rovid melegitessel uiuolitsuk el a viz utolso nyomait is. A meleg anyagot
ontsuk elozetesen felmelegitett oraiivegre, hagyjuk lehiilni. Szep sarqa qyanuu
kapunk.
585
Magyarazat
A krezolnak harem rnodosulata van: orto-, meta- is para-krezol. A trikre::.ol
neven ismert kereskedelmi termek a harem modosulat keoereke.
A krezol- es a formaldehidmolakulak kondenzacioual egyesiilnek, igy nagy
molekuhiju,jonalas szerkezetii miianyag keletkezik. A hosszu lane egy reszletet
mutatja a 6.40. dbra.
0H
o
'r
CH@OHCH)Q1HCH2..........
.,.
CH
3
CH3
CH3
fJ.40. ahra. Novolakkgyanta
lane alaku molekulaja
Vigyazat! A krezollal es a fenollal nagyon ovatosan banjunk, mindkettc

oeszelyes mereql Celszeru qumikesztyiiben dolqozni ezekkel a vegyiiletekkel.
145. A rezolgyanta
es a
novolakkgyanta viselkedese h6 hatasara
Sziikseges anyagok: rezolgyanta, novolakkgyanta, hexametilen-tetramin,

eszkozok: aluminiumlemez 3 db, homokfiirdo, homero, vas haromlab, Bun
sen-ego, iivegbot, porcelanmozsar.
Vegrehajtas
Tegyiik a homokfurdot a vas haromlabra, Bunsen-egovel melegitsiik feJ
150 C_ra. Az elozo kiserletben eloallitott rezol-, illetve novolakkgyanta egy
reszet tegyiik 1-1 aluminiumlemezre. A lemezeket helyezziik a homokfiirdb
tetejere, hagyjuk ott kb. feloraig. (Ha van ra lehetoseg, 150 "Cera termosztalt
szaritoszekrenybe is tehetjiik a lemezeket.)
Melegites kozben figyeljiik meg a gyantak valtozasat: a rezolqyanta meqla
qyul, meqolvad, vegul meqkemenyedik, ezzel szemben a nouolakkqyanta meqla
gyul, elfolyosodik es hig marad. Idonkent erintsiink a gyantakhoz iivegbotot,
azzal erzekeljiik a valtozast.
A lehfileskor ujra megszilardulo novolakkgyantat porcelanmozsarban dor
zsoljuk ossze 4: 1 tornegaranyban hexarnetilen-tetraminnal, es melegitsiik ujra
az elobbi modon. A kezdetben meglagyulo gyanta egy ido mulva sarga, szilard
termekke alakul at, amely tovabbi hevites hatasara mar nem lagyul meg.
Magyarazat
A rezolgyanta heoites hatasara terha16s szerkezetiae alik. Ebben a formaja
ban hore nem Idqyul, oldoszerekben nem oldodik. Szerkezetet a 6.41. abra
szernlelteti,
586
6.41. abra. Rezolgyanta terhalos szerkezete
A fonalas szerkezetii novolakkgyanta csak hexametilen-tetrarnin hatasara

alakul at terhalos szerkezetuve,
146. Korr6zi6vedelem novolakkgyantaval
Szukseges anyagok: novolakkgyanta, etil-alkohol, 2 mol/dm ' koncentracioju

saletrornsavoldat,
eszkozok: rezlemez, 25 es 50 cm 3-es fOzopohar.
Vegrehajtas
A kisebb fOzopoharban novolakkgyantabol etil-alkohollal keszitsiink 8-10
tomegjs-os oldatot, majd martsuk bele a rezlernezt. A lemezt az oldatbol kiveve
addig tartsuk levegon, mig a vekony filmreteg megszarad.
Vegezziik el meg egyszer a filmkepzest, majd tegyiik a bevont rezlemezt
saletromsavat tartalmazo fozopoharba. Figyeljiik meg, a lemez nem oldodik,
A filmreteget ezutan karcoljuk meg hegyes tiivel, majd a lemezt ismet merit
siik saletromsavba. A megkarcolt helyen gyors iitemben meqindul a fem oldo
dasa.
Magyarazat
A gyanta savban nem oldodik, igy megvedi a femet az oldodastol. Ez a
jelenseg eredmenyesen felhasznalhato a korroziooedelemben.
147. Karbamidgyanta el6allitasa

Sziikseges anyagok: karbamid, tomeny formaldehidoldat, 2,5 tornegjs-os
sosavoldat,
eszkozok: kemcso, 10 cm l-es merohenger, merleg, vegyszeres kanal, iivegbot.
587
Vegrehajtas
Szorjunk a kemcsobe 2,5 g karbamidot, adjunk hozza 7,5 cm ' 40 tomegjs-os
formaJinoldatot es I cm ' 2,5 tomegjs-os sosavoldatot. Keverjiik ossze a kemcso
tartalmat, figyeljiik meg, hogy a folyadek teljesen atlatszo, de rovid ido mulva
feher anyag ualik ki be/ole, kozben erosen felmelegszik. Az anyag hamarosan
teljesen megsunisodik, nem tudjuk kionteni a kemcsobol. A termek 1-2 ora a/att
meqszildrdul, a kemcsovet csak osszetorve tavolithatjuk el.
Magyarazat
A karbamid es a formaldehid polikondenzacional terhalos szerkezetii, nagy
molekulatomegu miianyaqqd a/aku/ at. A kiserlet azt is meggyozoen mutatja,
hogy a polikondenzacio exoterm folyamat. A termek szerkezetere jellemzo a
6.42. dbran talalhato molekulareszlet.
i
. , -CH 2- ~ -c~- ~
co
I
"-N-CH 2-N-
I
c~-
N-'"
co
I
N-CH-N-'"
I
6.42. dbra. Karbamidgyanta szcrkezete
148. Metil-metakrilat polimeriZlici6ja

Sziik.seges anyagok: metil-metakrilat-monomer, benzoil-peroxid,
eszkozok: kemcso 4 db, taramerleg, 400 cm 3-es fOzopohar, Bunsen-ego, vas
haromlab, azbesztes drothalo, merohenger.
Vegrehajtas
3 em? metil-metakrilat-monomerben oldjunk fel 0,3 g benzoil-peroxidot, Ez
az oldat lesz a katalizdtor a polimerizaciohoz,
5 em? metil-metakrilat-monomerhez adjunk 0,5 ern! katalizatoroldatot. Tart
suk a kemcsovet 40-45 C-os vizfurdoben, majd amikor az anyag siiriisodni
kezd, akkor emeljiik a homersekletet 60, majd kesobb 75 C-ra. Igy mintegy
3 ora a/att kapunk kemeny polimert.
Ismeteljiik meg a kiserletet ugy, hogy az 5 em! monomerhez 1, illetve 1,5 em?
katalizatoroldatot adunk. Figyeljiik meg, hogy lenyegesen kevesebb ida alatt
vegbemegy a polimerizacio,
Magyanizat
A metil-metakrilat telitetlen vegyiilet, ezert polimerizticiora kepes:
CH 3
CH 2
II
n C-COOCH 3
I
CH 3
... -CH 2 - C - C H 2
CH 3
C- ...
COOCH 3
COOCH 3
Megjegyzes .
~s
K3
III
A metil-rnetakrilat polimerizacioja eriisen hohzekeny. amennyiben hibamen

tes, atlatszo termeket kivanunk eloallitani, a polimerizacio idotartamat nem
szabad lenyegesen csokkenteni,
II
rt
149. Beagyazott rovarminta keszitese
Sziikseges anyagok: metil-metakrilat-monomer, benzoil-peroxid, rovar,
eszkozok: kristalyositocsesze, kemcso, 400 crrr'<es fozopohar, homero, vas
haromlab, azbesztes drothalo, esipesz.
Vegrehajtas
Kristalyositocseszebe ontsunk 6 cm ' metil-metakrilat-monomert es 3 cm '
olyan katalizatoroldatot, amely 10 tomeg% benzoil-peroxidot tartalmaz oldva.
A kristalyositocseszet addig tartsuk 50 "Cvos vizfiirdoben, amig rugalmas,
gumiszerii anyagot kapunk. Kozben egy masik edenyben azonos keverekben
aztassunk egy rovart.
Emeljiik ki a rovart esipesszel az oldatbol, tegyiik az elozo anyag tetejere.
A visszarnarado anyagot is tartsuk 20-30 pereig 60-70 C-os vizfiirdoben, ekkor
a sunisege megno, de meg jol ontheto marad. Ezt az oldatot ooatosan - ugy,
hogy legbuborekok ne legyenek benne - ontsiik a rovarra.
6.43. abra. Mugyantaba agyazott rovar (rote
Tovabbra is 50 "Cvos vizfurdoben tartsuk az edenyt, mig a felso reteg is

gumiszeriive valik, ekkor emeljiik a homersekletet 75 C-ra. Addig tartsuk az
edenyt a oizfiirdbben, mig az egesz anyag megszilardul,
Az uvegtol a miigyanta elvalik, igy lehiiles utan kiemelheto az edenybol.
589
Megjegyzes
Ha idegenkediink a rovartol, akkor penzermet vagy mas apro femtarqyat is
beaqyazhatunk,
150. A poli(metil-metakrilat) depolimerizacioja

Szukseges anyagok: plexiiiveg,
eszkozok:kemcso 2 db, egyfuratu parafa dugo, meghajlitott uvegcso, kemcso
fogo facsipesz, Bunsen-ego.
Vegrehajtas
Szaraz kemcsovet 1/3-ad reszig toltsiink meg aprora tort plexiiiveggel, zarjuk
le a kemcsovet meghajlitott iivegcsovet tartalmazo parafa dugoval. Az uvegcso
vege egy masik szaraz kemcso aljara erjen. Hevitsiik a plexiiiveget fokozatosan
erosodo langgal, mig a masik kemcsoben 1-2 cm ' sarqa folyadek gyiilik ossze.
Magyarazat
Hevites hatasara depolimerizacio megy vegbe, metakrilsav-metileszter kelet
kezik.
Megjegyzes
Elegendo monomer kepzodese eseten keverjiik azt ossze elporitott polimerrel,
felmelegitve ontsiik formaba, igy ujra vegbemegy a polimerizacio.
A plexiiiveg vagy torhetetlen iiveg elonyos meehanikai tulajdonsagokkal ren
delkezik, ezert autok es repiilok ablakait keszitik belole. Eros mechanikai
hatasra szilankmentesen torik,
7. KORNYEZETKEMIAI
VIzsoALATOK
7.1 Levegoszennyezesek kimutatasa

1. Szen-monoxid kimutatasa
Sziikseges anyagok: hangyasav, koncentralt kensav, palladiumtllj-klorid,
eszkozok: oldalcsoves felmikro kemcso, borszeszego, derekszogben meghajli
tott iivegcso, szemcseppento, egyrekeszes kiivetta, diavetito, tiikor.
Vegrehajtas
Ontsiink oldalcsoves kemcsobe 1-2 em! hangyasavat es ugyanannyi koneent
ralt kensavat, zarjuk le dugoval, A borszeszegovel enyhen melegitsiik a
folyadekelegyet. A fejlodo gazt vezessiik
a kiivettaba toltott 1 tomegjs-os palla
co
dium(II)-klorid-oldatba. Figyeljiik meg,
-+
hogy az oldat a szen-monoxid hatasara
rovid ido alatt megbarnul.
7.1. libra. Szen-monoxid kimutatasa
palladium (II)-klorid-oldat
Magyarazat
A szen-monoxid redukalja a palladiumtlljionokat, finom eloszlasu fempalla
dium valik ki:
591
A szen-monoxid retHlkiviil er6s mereg, minthogy szagtalan, ezert nagyon

veaelyes. Az ugynevezett fiistmergezest a szen-monoxid okozza. Ezert, ha
makromeretben dolgozunk - mutatunk be kiserleteket - szen-monoxiddal,
akkor mindig gondoskodjunk arrol, hogy az oldatbol kibuborekolo gazt eleqe
tessel megkossiik.
2. Ken-dioxid kimutatasa
SzOkseges anyagok: friss kenessavoldat, desztillalt viz, kalium-jodidos jod
oldat, kemenyitooldat,
eszkozok: oldalcsoves kemcso, egyfuratu gumidugo, ferden meghajlitott
uvegcso, labdapumpa, derekszogben meghajlitott uvegcso, diavetito, tiikor,
ketrekeszes kiivetta.
Vegrebajtas
Ontsunk 5 em? desztillalt vizbe 1 em? kalium-jodidos jodoldatot (Lugol
oldat) es nehany esepp kemenyitooldatot. Ebbol az oldatbcl toltsiik meg a
kiivetta ket rekeszet 3/4-ed reszig. Helyezziik a kiivettat a vetitobe,
Toltsiink az oldalcsoves kemcsobe 3-4 em? frissen keszitett kenessavoldatot,
zarjuk Ie egyfuratu dugoval, amelyben iivegcso van. Az iivegcso vegere tegyiink
gumilabdat. A pumpa nyomogatasaval preseljimk levegot az oldatba. Ennek
hatasara ken-dioxid szabadul fel, amely az uvegcsovon keresztiil a kiivetta egyik
rekeszeben levo oldatba aramlik.
Figyeljiik meg, hogy ebben a rekeszben a kek oldat rovid ido alatt elszintelene
dik, a, masik rekeszben kek marad.
KI-OSj6dOldat~I~U~I~
7.2. libra. Ken-dioxid kimutatasa
592
yon
ha
dal,
~ge-
Magyaraizat
A ken-dioxid a jodot jodidda redukdlja, ezert szintelenedik el az oldat.
S02+I 2+2H 20
H 2S04 + 2 r + 2 H + .
A tiizeloanyagokbol jelentos mennyisegii ken-dioxid keriil a levegobe.
3. Nitrogen-oxidok kimutatasa
00
Sziikseges anyagok: rezforgacs, I : I higitasu saletromsav, Griess-reagens,

eszkozok: lasd a 7.1. kiserletben leirtakat.
tott
:or,
bt,
~k
~k
Vegrebajtas
Keszitsiik era Griess-reaqenst a kovetkezokeppen: 0,2 g szulfanilsavat oldjunk
40 em" desztillalt vizben, adjunk hozza to cm ' jegecetet. Kulon edenyben
40 em" vizben oldjunk 0,05 g l-naftil-amint, adjunk az oldathoz to em? jegece
tet. Vegiil elegyitsiik a ket oldatot.
Szorjunk az oldalcsoves kemcsobe keyes rezforgacsot, ontsunk ra 3-4 em"
I : I higitasu saletromsavat, zarjuk le a kemcsovet gumidugoval, Toltsiink a
kiivettaba Griess-reagenst. Kis langgal melegitsiik a kemcso aliat, a keletkezo
gazokat vezessiik a kirvettaba. Figyeljiik meg, az oldat rovidesen voroses szinu
lesz.
ik
Griess-reagens
7.3. libra. Nitrogen-oxid szennyezesenek kimutatasa
Magyarazat
A rez es a saletromsav reakciojakor - a say tomenysegetol fiiggo aranyban
- nitrogen-monoxid es nitrogen-dioxid keletkezik. A nitrogen-monoxid a levego
oxigenje hatasara oxidalodik nitrogen-dioxidda. A nitrogen-dioxid reakcioba
lep a vizzel:
38 S7S Kiserleta kemia tanitAsahoz
593
A NO:; -ion reaqdl a Griess-reaqenssel, ez okozza a voros szinezodest:
Ez a reakcio a viz nitrition-tartalmanak a kimutatasara is alkalmas.
7.2 Vizvizsgalatok
4. A vizkemenyseg
merese
Sziikseges anyagok: kutviz (vagy esapviz), 10 tomegjs-os natrium-hidroxid

oldat, murexid, eriokromfekete T, 20 tomegjs-os ammoniaoldat, 20 tomegx-os
sosavoldat, Komplexon III 0,05 mol/dm" koncentracioju oldata,
eszkozok: analitikai merleg, 200 cm t-es titralo lombik, 10 cms-es merohenger,
biiretta, vasallvany dioval es kemcsofogoval.
Vegrehajtas
A vizsgalando viz tomeget analitikai pontossaqqal hatarozzuk meg (kb. 50
em 3Iegyen), majd desztillalt vizzel egeszitsiik ki a terfogatot 100 cm/-re. Adjunk
az oldathoz 2 ern? 10 tomegjs-os natrium-hidroxid-oldatot es 0,1-0,2 g higitott
murexid indikatort,
Toltsiik fel a burettat 0,05 mol/dm" koncentracioju Komplexon Hl-oldattal,
es titraljunk, amig a voros szin ibolyaba csap at. Olvassuk le a fogyast.
Adjunk az oldathoz 3 em" 20%-os sosavat, esetleg melegitsiik is fel, hogy a
murexid bomlasat meggyorsitsuk. A lehutott oldathoz adjunk 6 cm ' 20%-os
ammoniaoldatot, majd 0, I g eriokromfekete T indikatort, majd addig titraljuk
a komplexon-oldattal, amig az oldat ibolya szine allando buzakekre valtozik,
Ismet olvassuk le a fogyast,
594
Magyarlizat
A meres elso reszeben kb. pH= 12 erteken a murexid indikator jelenleteben
a viz kalciumtartalmat hatarozzuk meg. Ezutan az ammoniaval kb. pH= 10
erteket erimk el, es az eriokromfekete T indikator mellett a maqneziumionok
mennyisegh merjiik, A merooldat az EDTA, kereskedelmi neven Komplexon Ill,
az etilen-diamin-tetraecetsao dindtriumsoja.
A kalcium-, ilIetve a magneziumion es a szerves molekula komplexet kepez,
amelya kovetkezo leegyszeriisitett jelolessel irhat6 fe1:
Ca 2 + + H 2y 2- ------+ [Cay2]+ 2 H+.
Tehat I mol Ca 2+ -ionnal I mol EDTA reagal rnaradek nelkiil. igy az ismert
rtrfo8~1]] e~
ismert
rODc~DtI~cj9j(J m~I901<13tP~1 Jcjl:3~mjtpot.!111{
lomP.!I{po
(edoga u es Ismert foncentraclOJu merooCdatboC kiszamithatjuk a lombikba

bemert vizben levo ka1cium- es magneziumion torneget, abbol pedig a vizke
menyseget szamithatjuk.
Megjegyzes
A 0,05 mol/dm? koncentracioju EDTA-oldatot ugy keszitjiik, hogy 18,612 g
Komplexon III-at merolombikban desztillalt vizzel feloldunk es 1 dm l-re ege
szitjiik ki.
5. Szerves szennyezes khnutatasa

Sziikseges anyagok: desztillalt viz, csapviz, viragvazabol (vagy mocsarbol,
haztartasi szennyviz stb.) vizminta, 0,05 tomegss-os metilenkek-oldat,
eszkozok: diavetito, tiikor, haromrekeszes kiivetta, szemcseppento.
Vegrehajtas
A haromrekeszes kiivetta elso cellajaba toltsiink desztillalt vizet, a masodikba

csapvizet, a harmadikba olyan vizet, amely szerves eredetii szennyezest tartal
maz. Mindegyik rekeszbe csoppentsiink 2-2 csepp metilenkekoldatot. Nezzuk
meg az oldatok szinet, majd kapcsoljuk ki a diavetitot, es hagyjuk az oldatokat
a kiivettaban 30-40 percig. Ekkor ismet kapcsoljuk be a vetitot, nezziik meg az
oldatok szinet. Azt tapasztaljuk, hogy a desztillalt viz valtozatlanul kek szinii,
a szerves szennyezodest tartalmazo rekeszben pedig az oldat elszintelenedik.
Magyarazat
A szerves anyagot tartalmazo vizben allandoan folyik a szerves anyag oxi
dticioja, igy a vizben oldott oxigen elhasznalodik.
Ezert a metilenkek oxidalt alakja, amely kek, atalakul a redukalt formaba,
amely szintelen,
38"
595
6. Ammonia kimutatasa
Sziikseges anyagok: kiilonbozo szennyezettsegii vizmintak, Nessler-reagens,
eszkozok: kemcsovek, szemcseppento (esetleg diavetito, tiikor, kiivetta).
Vegrehajtas
A kiilonbozo szerves szennyezodest tartalmazo vizmintakbol kb. 5-5 em 3.!
ontsiink egy-egy kemcsobe, az utolsoba pedig 5 em? desztillalt vizet. Csopogtes
siink minden kemcsobe 8-10 esepp Nessler-reagenst. A desztillalt vizben nem
tapasztalunk valtozast, a tobbi kemcsoben az ammonia mennyisegetol fiiggoen
oorosesbama csapadek valik Ie, iIletve ha nagyon keves a szennyezes, akkor
barnas zaoarosodast eszleliink.
Magyarazat
A Nessler-reagens kalium-hidroxiddal meghigositott kalium-tetrajodo
merkurat-oldat, amely az ammoniaval a kovetkezo reakcioba lep:
2 HgIi-+NH 3+30H- = HgO.HgNH 21+2H 20+71-.

A reakcio rendkivul erzekeny.
7. Fenol kimutatasa
Sziikseges anyagok: desztillalt viz, szennyviz, 0,1 tomegjs-os fenololdat,
4-amino-antipirin, 10 tomeg x-os ammoniaoldat, 2 tomegjs-os kalium-hexacia
no-ferrattlfl),
eszkozok: 50 cm t-es kristalyositocsesze 3 db, merohenger, 1 em 3-es osztott
pipetta, irasvetito, iivegbot.
Vegrehajtas
Allitsunk harem kristalyositocseszet az irasvetitore. Az elsobe ontsiink
25 em:' desztillalt vizet, a masodikba 25 ern! szennyvizet (pl. szerves vegyipari
eredetiit), a harmadikba ugyanannyi 0,1 tomegjs-os fenololdatot.
Mindharom edeny tartalmahoz adjunk 0,15 em? olyan oldatot, amelyet ugy
keszitettiink, hogy 10 ern" desztillalt vizben 0,2 g 4-amino-antipirint oldottunk
fel, majd 0,5 crrr' 10%-os ammoniaoldatot adtunk hozza,
Ezutan mindegyik edenybe csopogtessiink 0,5 cm ' kalium-Ihexaciano-fer
rat(III)]-oldatot. Keverjiik ossze az oldatokat, 2-3 perc mulva hasonlitsuk ossze
a szinuket. A fenolt tartalmazo oldatok voros szimiek.
596
s,
Magyarazat
A fenol higos kozegben a K 3[Fe(CN)6l jelenleteben a 4-amino-antipirinnel
jellemzo voros szint ad, amely az alabbi oxidacios reakcio eredmenye:
KgIFe(CNl,;J
IT
CH3-C=C- N
C~-N
'N
I
c=o
I
C 6HS
7.4. libra. A fenol reakcioja 4-amino-anlipirinnel
8. A vezeteki viz szennyez6dese
Sziikseges anyagok: olomreszelek, darabos meszko, sosav, 1 tomegjs-os nat

rium-szulfid-oldat, desztillalt viz,
eszkozok: gazfejleszto berendezes, kemcso, kihuzott vegii iivegcso,
Vegrehajtas
Sz6rjunk kb. I g finom olomreszeleket 10 em" desztillalt vizet tartalmazo
kemcsobe, es a kihuzott vegii iivegcso segitsegevel buborekoltassunk at szen
dioxidot eros aramban 10--15 pereig. Figyeljiink arra, hogy a femreszelek allan
do rnozgasban legyen a folyadekban. Ezutan adjunk a kemcso tartalmahoz
I em" 1 tomegjs-os natrium-szulfid-oldatot, figyeljiik meg, hogy fekete zauaro
sodas, illetve csapadek kepzodik,
Magyarazat
A vizben oldott oxigen hatasara az 610m eloszor oxidalodik, majd a fehileten
bazisos olorrulfj-karbonat-reteg jon letre, Tovabbi szensav hatasara ez a reteg
olom-hidraqen-karbonat alakjaban oldatba megy. Az oldatban levo olomionok
a szulfidionnal csapadekot kepeznek:
2 Pb+O z
2 PbO,
PbO + 2 H ZC0 3 = Pb(HC0 3 h + HzO,

Pb(HC0 3)z + Na.S = PbS + 2 NaHC0 3
Megjegyzes
A kiserlet esak igenjinom olomreszelekkel sikeriil, mert a nagyobb szemcsek
oldodasahoz tobb ido szukseges.
597
9. A mOsOszerek hatasa (a fuldokl6 kacsa)

Sziiksegesanyagok: vaszon (vagy flaneldarab), etolaj, mosopor, mosogato
szer, desztillalt viz,
eszkozok: iivegkad 2 db, kristalyositocsesze,
Vegrehajtlis
Vaszon- vagy flanelmaradekbol keszitsiink ket kis kacsat iigy, hogy beliil is
rongydarabokkal tornjiik ki az allat testet,
A kacsakat nyomjuk bele alaposan a kristalyositocseszebe ontott etolajba,
varjuk meg, amig az olaj atitatja a textilt. Ezutan az egyik kacsat desztillalt
vizzel toltott iivegkadba tegyiik, itt a viz felszlnen uszni fog. A masik kacsat
mososzeres (vagy mosogatoszeres) vizzel toltott kadba helyezzuk. Figyeljiik
meg, hogy ebben a kadban a kacsa hamarosan "fuldokolni kezd", majd elsidy
lyed.
Magyarazat
A mososzer molekulai leoldjak az etolajat a kaesa testerol, igy a viz nedvesite
ni fogja a textiliat, ezert vegul a kaesa lesiillyed. Az olaj (a zsir) molekulai
apolarisak, a polaris vizmolekulakkal nem elegyednek.
7.3 Talajvizsgalatok
10. A talaj teljes vizmegkot6-kepessegenek megbatarozasa
Sziikseges anyagok: talajmintak, desztillalt viz, vatta,
eszkozok: 8-10 em atmerojii. to loser, vasallvany, vaskarika, taramerleg,
50 em 3-es merohenger 2 db.
Vegrehajtas
Helyezziik a tolcsert vaskarikaba, a nyilasat lazan dugjuk be vattaval. Te
gyiink a vattara taramerlegen lemert 50 g talajt, es helyezziink a tolcser ala
szaraz merohengert. A masik merohengerbe toltsimk 50 em? vizet, kis reszletek
ben ontsiik a talajmintara azt. A csepeges megszfinese utan olvassuk Ie a viz
terfoqatat az also hengerben.
598
Magyaraizat
A talaj vizmegkoto-kepessege reszben a talaj szerkezetetol, reszben a natrium
is
11,
It
it
k
es kalciumtartalmatol fiigg. A vizrnegkotes altalaban a felhaszndlt 50 cm 3 viz

30-50%-a, de erteke a szikes talajok eseten a 60%-ot is meghaladhatja. A na
gyobb natriumtartalmu talajok jobban kotik a vizet, jobban megduzzadnak.
A viz csepegesi ideje Altalaban 20-30 perc, de szelsoseges esetben az 1 orat is
meghaladhatja,
A talaj szerkezetet javitani lehet kis mennyisegu miiqyantaoldattal (pl. natri
um-metil-metakrilattal). A talaj ettol morzsalekossa valik, vizhaztartasa javul.
Megjegyzes
Celszeni tobbfele talajmintat begyiijteni, es ezt az egyszerii merest csoport
munkaval szakkori vagy fakultativ foglalkozason a tanulokkal elvegeztetni,
Altalanos iskolai tanulok is el tudjak vegezni a kiserletet,
11. A talaj pH-janak meghatarozasa indiUtorral

Sziikseges anyagok: talajminta, barium-szulfat, desztillalt viz, 0,02 tomegss
os metilvorosoldat, 0,04 tomegjs-os bromtimolkek-oldat,
eszkozok: kemcsovek, kemcsoallvany, vegyszeres kanal,

VegrehajtBs
A kemcso aljara kb. 2 em vastagsagban szorjunk barium-szulfatot es ugyan
ilyen mennyisegii talajmintat, Toltsiik meg a kemcsovet 3/4-ed reszig desztillalt
vizzel, erelyesen razzuk ossze. Ha a szilard anyag leiilepedett, csopogtessiink a
kemcsobe indikatoroldatot. A savanyubb talajok vizsgalatahoz hasznalhatunk
1 em? metilvorosoldatot, a lugosabb mintahoz pedig 1 ern" bromtimolkeket.
Hasonlitsuk ossze az oldat szinet az ismert pH-ju oldateval.
Magyarazat
A metilvoros atcsapasi tartomanya pH 4,4-6,2 kozott van, a bromtimolkeke
pH 6,0-7,6.
A metilvoros indikatorral a kovetkezo szinarnyalatokat kunlul:
pH = 4,5 voros, pH = 5,0 piros, pH = 5,5 narancsvoros, pH = 6,0 sarga.
A bromtimolkek szinarnyalatai:
pH = 6,5 zold, pH = 7,0 sziirke, pH = 7,5 kek, pH = 8,0 lilaskek.
A leqtobb talajfeleseg pH-ja 5 es 8 koze esik, ennel savanyubb vagy lugosabb
talajjal ritkan talalkozunk,
599
12. A talaj lugossaganak meghatarozasa

Sziikseges anyagok: talajminta, desztillalt viz, 0,04 tomegjs-os bromtimolkek
oldat, 0,01 mol/dm ' koncentracioju sosavoldat,
eszkozok: taramerleg, vas haromlab, azbesztes drothalo, Bunsen-ego,
200 cm l-es Erlenmeyer-Iombik, iivegbot, biiretta, vasallvany dioval es kemcso
fogoval,
Vegrehajtas
Taramerlegen merjiink le 10 g talajmintat, szorjuk az Erlenmeyer-Iombikba,
adjunk hozza 100 em? elozetesen kiforralt es lehiitott desztillalt vizet. Uvegbot
tal tobbszor alaposan keverjiik meg a lombik tartalrnat, es hagyjuk allni mintegy
10 percet. A leiilepedett oldathoz adjunk 1 cm' bromtimolkekoldatot, A biiret
tat toltsiik meg 0,01 mol/dm' koncentracioju sosavoldattal, es a kek folyadekot
titraljuk addiq, amig a zold szinatrneneten keresztiil az oldat zoldessarqa lesz.
Olvassuk Ie a fogyast,
Magyarazat
A talajok gyakran tartalmaznak lugosan hidrolizalo sokat, pI. natrium
-karbonatot, Ezek sosavoldattal megtitralhatok. A 10 g talajmintara altalaban
2-10 em" sosaooldat fogy.
Megjegyzes
Az erosen lugos talaj eseten fenolftaleinindikator mellett vegezziik a titralast,
sziikseg eseten hasznalhatunk 0,1 mol/drrr' koncentracioju sosavoldatot.
13. A talaj karbenattartalmenak merese

Sziikseges anyagok: talajminta, 25 tornegjs-os sosavoldat, desztillalt viz,
eszkozok: taramerleg, 100 cm 3-es frakcionalo lombik, gazelvezeto pipa, iiveg
kad, 100 cm 3-es merohenger, 50 cm/-es merohenger, vasallvany, die, lombikfo
go, dugo.
Vegrehajtas
Taramerlegen rnerjiink Ie 10 g talajmintat, szorjuk a frakcionalo lombikba.
Kapcsoljunk a lombik elvezetocsovehez gazfelfogo pipat, amelynek a vege az
iivegkadba boritott, hig sosavval telt 100 crrr'-es merohenger szaja ala vezet.
Gyors mozdulattal ontsimk 12 em? 25 tomegjs-os sosavoldatot a talajminta
ra, a lombik nyilasat azonnal zarjuk Ie gumidugoval. A fejlodo szen-dioxid a
merohengerben gyiilik ossze.
600
~k-
~a,
;a
A buborekolas megszunese
utan - ez a mintatol fiiggoen
20-40 perc - olvassuk le a szen
dioxid-qaz terfoqatat, es abbol
szamitsuk ki a talaj karbonat
tartalmat.
ia,
>t
gy
:t
O(
a
in
7.5. libra. A talaj
karbonattartalmanak merese
Megjegyzes
Az iivegkadba azert hig sosavat toltsunk viz helyett, hogy a szen-dioxid ne
oldodjek fel. Kozelito pontossagu vizsgalatot vegezhetiink ugy, hogy kb. I g
talajt nagyobb oraiiveg kozepere tesziink, majd I cm ' 2 mol/dm ' koncentracio
ju sosavat ontiink ra, Megfigyelhetjiik a pezsges erosseget. Ha nines pezsges, a
karbonattartalom kisebb I %-nal, ha gyenge a pezsges, akkor 1-3%, ha eros a
pezsges, akkor 3-5% a karbonattartalom, ha allando pezsgest tapasztalunk,
akkor 5% felett van a karbonattartalom.
14. A talaj nitrattartalmanak klmutatasa
Sziikseges anyagok: talajminta, desztillalt viz, koncentralt kensavas difenil
amin-oldat,
eszkozok: kemcso 3 db, parafa dugo, kemcsoallvany, tolcser, sziiropapir,
10 em 3-es merohenger.
Vegrehajms
Toltsimk kemcsobe kb. 2 em magassagban talajmintat, adjunk hozza desztil
hilt vizet, parafa dugoval zarjuk Ie a kemcsovet, es 8-10 percig razzuk erotelje
sen. A zavaros folyadekot sziirjiik meg, ha sziikseges ketszer.
Ontsiink a talajkivonatb612 cm 3t egy masik kemcsobe, retegezziink ra 2 cm '
nitratreagenst. A nitrattartalomtol fiiggoen erosebb vagy halvanyabb kek gyilru
kepziidik a ket oldat hatarfeliileten.
Magyarazat
A kensav hatasara szabadda vale saletromsav a szintelen difenil-amint kino i
dalis szerkezetii, kek szinii difenil-benzidinne oxidalja:
2@-NH-@+20 ~@-ND---<J=N-@+ 2H
zO
601
A proba nagyon erzekeny, ha a talajkivonat 1 dm l-e 1 mg nitratot tartalmaz,

az intenziv kek szin azonnaljelentkezik. 0,1 mg/l dm ' nitrattartalom eseten 2---3
perc mulva jelenik meg a kek gyiirii.
Areakeio hatranya, hogy nem jellemzb, minden mas oxidaloszer is adja.
Megjegyzes
A reagens keszltese: 100 em? koncentralt saletromsavban oldjunk fel razoga
tas kozben 0,01 g difenil-amint, majd 1 em? hidegen telitett kalium-klorid-olda
tot adjunk hozza.
15. A talaj nitrattartahnanak kimutatasa taoulokiserlettel

Sziikseges anyagok: 3 mol/dm ' koncentracioju kensavoldat, telitett vas(II)
szulfat-oldat, koncentralt kensavoldat,
eszkozdk: kemcso, 10 em 3-es merohenger,
Vegrehajtas
Ontsiink 2 em 3 talajkivonatot (lasd elozo kiserlet) a kemcsobe, adjunk hozza
2 em" frissen keszitett vas(II)-szulfat-oldatot. Dontsiik meg a kemcsovet 45-08
szogben, lassan ontsiink hozza 1 em? koncentralt kensavat, Figyeljiik meg, hogy
ha az oldat tartalmaz nitrationt, barna gyurii kepzodik a ket fazis hataran.
Magyarazat
A savanyu kozegben a nitration oxidalja a vas(II)iont vasflfljionna, kozben
nitrogen-monoxid kepzodik, ami a feleslegben levo vas(II)-ionokkal barna
nitrozo-oast II)-komplex kepzodese kozben reagal:
NO;+4H++3 Fe2+ = NO+3 Fe 3+ +2 H 20 ,
NO + Fe 2 + = [Fe(NO)]2 +.
bama
Megjegyzes
Ez a modszer arra is alkalmas, hogy miitragyak nitroqentartalmat vizsgaljuk
meg tanulokiserlettel. Ehhez a foglalkozas elott keszitsiink olyan oldatot, amely
100 em" desztillalt vizbol es 0,1 g petisobol all. Ennek 2 em 3-et vizsgaljak a
tanulok a leirt modon,
Vigyazat! A koncentralt kensao oeszelyes veqyszer, ezert esak akkor vegeztes
siik a kiserletet, ha a koriilmenyek megfeleloek a biztonsagos munkahoz,
602
raz,
16. A talaj vastartalmanak kimutatasa
2-3
Sziikseges anyagok: talajminta, 2 mol/dm! koncentracioju sosavoldat,
5 tomegjs-os ammonium-tiocianat-oldat,
ga
da
1)
eszkozok: kemcso 2 db, parafa dugo, tolcser, sziiropapir, 10 em 3-es merohen

ger.
Vegrehajtas
Szorjunk kemcsobe 2 em vastag talajmintat, toltsiink ra sosavoldatot, zarjuk
le dugoval a kemcsovet, 8-10 pereig razzuk eroteljesen. Sziirjiik Ie a zavaros
oldatot. Ontsiink a tiszta oldatbol 2 em 3-t egy tiszta kemcsobe, adjunk hozza
2 ern! 5 tomegjs-os arnmonium-tiocianat-oldatot. A vastartalomtol fiiggoen
kiilonbozo arnyalatu voros szineziidest tapasztalunk.
Magyarazat
A sosavas kioldasra azert van sziikseg, mert a vastartalom altalaban oxid
vagy hidroxid alakjaban van jelen. A vas(III)ionok a tiocianationokkal voros
szinii, rosszul disszocialo molekulava egyesiilnek:
Fe3+ + 3 SCN-
r== Fe(SCNh.
voros
17. A talaj vastartalmanak kimutatasa tanul6kiserlettel
n
l
Sziikseges anyagok: talajminta, 0,1 mol/drrr' koncentracioju kalium-hexacia

no-ferratrll) es kalium-hexaciano-ferraulflj-oldat,
eszkozok: kerncso 2 db.
Vegrehajtas
A sosavoldattal kesziilt talajkivonatbol ontsiink 2-2 em 3 -t ket kemcsobe, az
egyikhez adjunk 1 cm ' kalium-hexaciano-ferrattlfj-, a masikba kalium-hexacia
no-ferraultlj-oldatot. Az elso reagenssel a Fe 2 + -ionok jelenletet vizsgaljuk, ha
a reakcio pozitiv, akkor kek csapadek valik le, ez az ugynevezett Turnbullkek,
Ha Fe 2 + es Fe 3 + -ion isjelen van az oldatban, akkor a Fe 4[Fe(CN)6b-osszete
telii, melykek szinii, ugynevezett Berlini-kek keletkezik.
Magyarazat
A kovetkezo atalakulasok mennek vegbe:
3 Fe 2 + + 2 Fe(CN)~- = Fe 3[Fe(CN)6h,
4 Fe3+ + 3 Fe(CN)~- = Fe 4 [Fe(CN)6h.
603
18. A talaj foszfattartalmanak kimutatasa

Sziikseges anyagok: talajminta, desztillalt viz, molibdenreagens,
reagens,
eszkozok: 300 cm--es Erlenmeyer-lombik, parafa dugo, szivopalack porcelan
szurovel, sziiropapir, taramerleg, kemcso, 200 crrr'<es Erlenmeyer-lombik, 10
100 crrr'<es merohenger.
es
Vegrehajtas
A 300 crrr'<es Erlenmeyer-lombikba merjunk le 50 g talajmintat, ontsimk nl
125 cm ' desztillalt vizet, zarjuk Ie a lombikot dugoval, 5 pereig razzuk erosen,
A zavaros folyadekot sziirjiik meg vizlegszivattyuhoz kapesolt Nutseh-palack
segitsegevel.
A sziirlet 100 cm t-ehez adjunk 1 ern? molibdenreaqenst es 0,5 cm ' 6n(11)
reagenst. A talaj minosegetol fiiggoen kiilonbozo erossegii kek szinezbdes jelzi
a foszfattartalmat,
Magyarazat
A molibdenreagens a foszfationokkal bonyolult osszetetelii heteropolisavakat
kepez, amelyek redukaloszerek (pl. on(II)ion) hatasara kek szimi vegyiilette,
molibdenkekke redukalodnak, A molibdenkek osszetetele:
(MoO) 2 (Mo0 4 ) 3 .6 H 20.
A kationban szereplo molibdenatomnak + 5, az anionban szereplonek + 6
az oxidacios szama.
Osszehasonlitc oldatok alkalmazasaval a modszer kis mennyisegii foszfattar
talom kiizelito pontossdqu meqhatdrozasara is alkalmas.
Megjegyzes
M olibdenreaqens keszitese : 2,5 g arnmonium-rnclibdatot oldjunk fel 25 ern"
desztillalt vizben, adjunk hozza 50 cm' 50 tomeg%-os kensavat. A reagenst a
fenytol vedve taroljuk l
6n( Il t-reaqens keszltese: 12 g kristalyos on(II)-kloridot oldjunk 10 em!
meleg tomeny sosavban, majd az oldatot egeszitsiik ki 100 cm 3-re I : I terfogat
aranyban higitott sosavval. A reagenst vagy frissen keszitsiik, vagy ha taroljuk,
dobjunk bele 1-2 ondarabot,
604
7.4. Elelmiszer-vizsgalatok
19. Elelmiszerek kemenyit6tartalmanak kimutatasa

Sziikseges anyagok: burgonya, liszt, rizs, alma, jodtinktura,
eszkozok: kes, kemcsovek, Bunsen-ego, szemcseppento.
Vegrehajtas
a) Vagjunk kette egy burgonyat, cseppentsiik meg jodtinkturaval, A frissen
vagott feliilet hamarosan meqkekid.
b) Vizzel egynegyedreszig megtoltott kemcsobe dobjunk keves burgonyare
szeleket, s forraljuk fel. Kihiiles utan cseppentsiink bele jodoldatot. Az oldat
meqkekid.
e) Ismeteljiik meg a b) pontban leirtat liszttel, rizzsel, kenyermorzsaval, Itt
is megkekiil az oldat.
d) Vagjunk fel egy erett es egy eretlen (zold) almat, eseppentsiink a vagasi
feliiletekre jodoldatot, Figyeljuk meg, az eretlen meqkekul, az erett nem.
Magyarazat
A novenyi sejtekben levo kemenyito a joddal kek szinezodest ad. (A reszlete
sebb magyarazatot lasd a 6.115. kiserletben.y
A burqonya, a liszt, a rizs kemenyitbt tartalmaz; amely forro vizzel a sejtekbol
kioldhat6.
Az eretlen alma is tartalmaz kemenyitot, amely az eres soran oizfeloetellel
szolOcukorra alakul, igy az erett almaban mar nines kemenyito.
20. A bor alkoholtartalmanak meghatarozasa

Sziikseges anyagok: borminta, horzsako, desztillalt viz,
eszkozok: 200 em 3-es frakcionalo lombik, egyfuratu dugo, homero,
100 em 3-es merohenger, Liebig-hiito, gumicso, Bunsen-ego, vasallvany 2 db, dio
es lornbikfogo 2 db, uszo stirtisegmero (aerometer).
VegrehajtSs
Merohengerrel merjiink ki 100 ern? bort, ontsiik a frakcionalo lombikba,
szorjunk bele 2-3 szem horzsakovet. Zarjuk le a lombikot a homerot tartalmaz6
dugoval, az oldalcsovet kossiik ossze a Liebig-hiitovel. Felfogoedenykent hasz
naljuk a 100 em 3 -es merohengert. Inditsuk me~ a hiitoviz aramlasat, kezdjiik
melegiteni a lombikot. Forralas kozben figyeljiik a goz homersekletenek valto
605
zasat. Amikor az atdesztillalt folyadek terfogata pontosan 50 em", vegyiik el a

merohengert es sziintessiik meg a melegitest. Az 50 ern" parlatot desztillalt vizzel
egeszitsiik ki 100 em 3-re. Megfelelo beosztasu aerometerrel merjiik meg az oldat
siiriiseget.
Magyarazat
A bor, viz es alkohol elegye, az alkoholtartalomtol fiiggoen mas-mas horner
sekleten kezd forrni. A tiszta etil-alkohol forraspontja 78,3 "C. A vizes oldatbol
az alkoholmolekulak vizmolekulakat visznek magukkal, ezert a goz homersek
lete az alkoholtartalom csokkenesevel folyamatosan emelkedik. Amikor a hd
merseklet eleri a 100 C-ot, akkor esak vizgoz desztillal at.
A desztillalas soran az 50 em? parlatba keriilt a forralt 100 em" borminta
teljes alkoholtartalma. A borban U~vo egyeb anyagok viszont a lombikban
maradnak. Ha az 50 em? parlatot 100 cm t-re egeszitjiik ki, ennek az oldatnak
az alkoholtartalma megfelel az eredeti minta alkoholtartalmanak, Ennek a
siiriisege mar csak az alkoholtartalomtol jiigg. Minel nagyobb az alkoholtartal
rna, annal kisebb a siirfisege. Tapasztalati uton kesziilt tablazatokbol megalla
pithato, hogy a mert suniseg milyen alkoholtartalomra jellemzo.
A terjogat%-ban megadott alkoholtartalom azonos az ugynevezett Malliqand
jokkal. A borok hivatalos vizsgalatat az allamilag hitelesitett Malligand-fokolo
kesziilekkel vegzik, A gyakorlatban leginkabb elofordulo borok minositesere
szolgalnak a 7.1 tdblazat adatai.
7./. tabldzat
Borsurfiseg-alkoholtartalom osszefuggese
Siiriiseg
0,988
0,986
0,984
0,982
0,980
Alkoholtartalom
tomegss-ban terfogatss-ban
Malligand-fokban
7,0
8,5
10,0
11,5
13,0
8,8
10,5
12,3
14,2
16,I
Ha a mert adat a tablazatban szereplo adatok koze esik, akkor interpoldlassal

allapithatjuk meg a megfelelo %-os ertekeket. Az ugynevezett asztali borok
alkoholtartalma 9-11,5 fok kozott van, a minosegi boroke 11,5 foknal maga
sabb. A 14 foknal nagyobb alkoholtartalmu borok ritkak,
606
21. Novenyek savtartalnuinak vizsgalata

Sziikseges anyagok: csalanlevel, soskalevel, citromle, szensavmentes gyii
molcsle, 2 mol/dm" koncentracioju sosavoldat, 0,5 mol/dm" koncentracioju
vas(III)-klorid-oldat, metil-narancs-indikator, hig kalium-permanganat-oldat,
eszkozok: 100 em 3-es fOzopohar 2 db, Bunsen-ego, vas haromlab, azbesztes
drothalo, kes, tolcser, szuropapir, kemcso 6 db, kemcsoallvany.
Vegrehajtas
Apritsunk fel 5-6 db csalan- es soskalevelet, tegyiik I-I fOzopoharba, ont
siink ra 20-20 ern! vizet, forraljuk a poharak tartalmat 4-5 percig. A lehiilt
oldatokat sziirjiik 2-2 kemcsobe, Tovabbi kemcsovekbe ontsiink 5 em" citrom-,
iIletve gyiimolcslevet, allitsuk sorba a kemcsoveket.
Az egyik csalankivonathoz adjunk nehany csepp vastll lj-klorid-oldatot, a
masikhoz 4-5 csepp metil-narancs-indikatort. Figyeljiik meg, hogy az oldat
eloszor ziild, majd megvorosodik. Az indikator szine pirosra valtozik,
Az egyik soskakivonathoz adjunk 2 cm ' sosavoldatot, majd esepegtessiink
hozza hig kalium-permanganat-oldatot. A halvanylila o/dat e/szinte/enedik. Ad
junk metil-narancs-indikatort a soskakivonathoz es a citrom-, illetve gyiimolcs
lehez, Az indikator valamennyi oldatban meqpirosodik,
Magyarazat
Fozeskor a csalanlevelbol hangyasav oldodik ki, ez lep reakcioba a vas(III)
kloriddal. A soskakivonatban oxalsao van, amely savas kozegben redukalja a
kalium-permanganatot:
\
5 (COOHh + 2 KMn0 4 + 6 HCI = 10 COz + 2 MnCl z + 2 KCI + 8 HzO.

Az indikator szinvaltozasat a hangyasav, a soskasav, a citromsav, illetve a
gyiimolcsben talalhato egyeb nouenyi sav okozza.
22. Kaposztale tejsavtarfalmanak meghatarozasa
Sziikseges anyagok: savanyukaposzta leve, fenolftalein, 0,1 mol/dm! kon
centracioju natrium-hidroxid-oldat,
eszkozok: tolcser, szilropapir, 10 cm l-es pipetta, titralolombik, biiretta, vas
allvany, dio, kemcsofogo,
Vegrehajtas
A kaposztalevet sziirjiik meg redos sziiron, majd to em 3-et merjiik be pipetta
val a titralolombikba, adjunk hozza 2-3 csepp fenolftaleinoldatot. Toltsiik fel
a biirettat az ismert faktoru 0,1 mol/drrr' koncentracioju natrium-hidroxid
oldattal. Vegezziik el a titralast a halvanylila szin megjeleneseig. Olvassuk Ie a
fogyast, szamitsuk ki a minta tejsavtartalmat.
607
Magyarazat
A savanyusagok tartositasa soran kiilonfele erjedesi folyamatok mennek
vegbe, es tobbfele termek keletkezik. A termekek koziil a tejsav a legjelentosebb,
de mellette elofordulhat citromsav, borkosav, ecetsav stb., azonban ezek kiilon
meghatarozasa nem szukseges, Az elelmiszerek osszes savtartalmat szoktak
megadni, es abban a savban fejezik ki, amelyik a jelenlevok kozill a legnagyobb
mennyisegben van. A savanyukaposztaban a savtartalmat tejsavban fejezik ki.
Titralaskor a kovetkezo reakcio megy vegbe:
CH 3 - C H -COOH + NaOH
-+
CH 3 - C H -COONa + H 2 0 .
OH
OH
A szarnolast tehat annak alapjan vegezziik, hogy I m61 tejsav I m61 natrium
hidroxiddal lep reakcioba. Az atlaqos savtartalom 10 g tejsaojdm" oldat koriili
ertek.
23. Fiistolt tarja konyhasOtartalmanak meghatarozasa titralaissal
Sziikseges anyagok: fiistolt tarja (vagy mas fiistolt hus), 0,1 mol/dm" koncent
racioju ezust-nitrat-oldat, 5 tomegjs-os kalium-kromat-oldat, kvarehomok,
desztillalt viz,
eszkozok: porcelanmozsar, tolcser, sziiropapir, Bunsen-ego, vasharomlab,
azbesztes drothalo, 200 em 3-es fOzopoMr, 100 cm 3-es titralolombik, 100 cnr'-es
merolombik, pipetta, biiretta, vasallvany, dio, kemcsofogo, taramerleg.
Vegrehajtas
A vizsgalando husbol nagy pontossagu taramerlegen merjiink le 20 g-ot,
vagjuk apro darabokra, dorzsoljiik el alaposan a mozsarban egy kanalnyi
kvarehomokkal. Az igy kapott zuzalekot 50 em? desztillalt vizzel mossuk at a
fozopoharba, majd kis langon 25-30 percig jorraljuk. A lehtilt oldatot szurjiik
meg redos szfiron, majd a sziirletet mossuk at a 100 cm 3-es merolombikba,
egeszitsuk ki a jelig desztillalt vizzel.
Az igy kapott torzsoldatbol 10 em 3-t pipettazzunk a titralolombikba, adjunk
hozza 5-6 esepp kalium-kromat-oldatot. A burettat toltsuk fel 0, I mol/dm!
koncentraciojii eziist-nitrat-oldattal, es titrdljunk a oorosbama csapadek meqje
leneseiq. Olvassuk le a merooldat fogyasat es vegezziik el a szamitast.
Magyarazat
A fiistolt husokat fiistoles elott sozassal konzervaljak. A vizzel valo fozeskor
ez a sotartalom kioldodik, igya torzsoldat tartalmazza a vizsgalt husmennyiseg
608
bol kioldott natrium-kloridot. A titralas soran az alabbi reakcio megy vegbe:
Ag " +CI- = AgCl.

feher
Abban a pillanatban, amikor a vizsgalt oldatbol elfogy a kloridion, a becsep
peno eziist-nitrat-oldat eziistionjai az indikator kromationjaiual oorosbama csa
padekot kepeznek:
2 Ag " +CrO~- = Ag 2 Cr0 4 .
vorosbarna
24. A-vitamin kimutatlisa

Sziikseges anyagok: olajos A-vitamin keszitmeny, kloroform, kloroformban
oldott antimon(II1)-klorid, sziiropapir,
eszkozok: kemcso 2 db, kemcsoallvany, szemcseppento 2 db, 10 em 3-es
merohenger.
Vegrehajtas
Szaraz kemcsobe eseppentsiink 2-3 esepp olajos Avvitamint, adjunk hozza
I ern! kloroformot, razzuk ossze a kemcso tartalmat. Egy lOx 10 em alapteriile
tii szuropapir kozepere eseppentsiink 5-6 esepp kloroformos A-vitamin oldatot,
bagyjuk megszaradni, A megszaradt foltra eseppentsiink 2-3 esepp kloroformos
antimon(III)-klorid-oldatot, figyeljiik meg, bogy kek szinezbdes lathato a papi
ron.
Magyarazat
Az A-vitamin zsirban old6dik, vizmentes kozegben az antimon(III)-kloriddal
kek szlnreakciot ad.
Az ember es az allatok esak bizonyos novenyek elfogyasztasaval biztositjak
az alapvegyiileteket az A-vitamin eloallitasahoz. Kiilonosen sargarepaban, pa
radiesomban, es a salataban fordul elo a karotin, arnelybol az A-vitamin kepzo
dik.
Megjegyzes
A vizmentes kloroformba annyi antimon-kloridot szorjunk, bogy telitett
oldatot kapjunk. Az oldatot a kiserlet elott frissen kell kesziteni.
39 S7S Kiserlet a kemia tamtasaho
609
25. C-vitamio kimutatasa

Sziikseges anyagok: 7 em? friss citromle, C-vitamin tabletta.jodtinktura vagy
kalium-jodidos jodoldat, 1 tomegjs-os kemenyitooldat, metil-narancs-oldat,
0,01 mol/drrr' koncentracioju kalium-bromat-oldat, tomeny sosav,
eszkozok: kemcso 3 db, kemcsofogo faesipesz, Bunsen-ego, szemcseppento,
Vegrehajtas
a) Ontsunk 2 ern" friss citromlevet kemcsobe, adjunk hozza 1 em" kemenyito
oldatot, majd esepegtessiink hozza jodoldatot. Figyeljiik meg, hogy a kek
szineziides egy ideiq eltiinik, majd esak jelentosebb mennyisegfi jodoldat hozza
adasa utan marad meg.
Ugyanezt elvegezhetjiik vizben feloldott Croitamin tablettdoal is.
b) Ontsunk a kemcsobe 5 em" frissen kiesavart eitromlevet, adjunk hoza
ugyanannyi tomeny sosavat, 4-5 esepp metil-naranes indikatort. Az igy kapott
piros oldatot melegitsiik fel 40-50 C-ra, majd csopogtessunk hozza kalium
brornat-oldatot. Figyeljiik meg, hogy a piros oldat elhalvanyodik, majd elszinte
lenedik.
Magyarazat
A C-vitamint Szent-Gyorqyi Albert Nobel-dijas magyar tudes azonositotta
eloszor az aszkorbinsavval, amelynek a tapasztalati keplete: C6Hs0 6 Erosen
redukalo tulajdonsagu vegyiilet, a levegon nem stabilis, mert a levego oxiqenje
is oxidalja. Az elemi jodot jodidionna redukalja, ezert a jod-kemenyito okozta
kek szinezodes esak akkor jelenik meg mindket esetben, ha az aszkorbinsav mar
teljes egeszeben atalakult az alabbi reakcio szerint:
C=O
C=O
HO-C
O=C
I
HO-C
1+1 2
H-C
HO-C-H
O=C
H-b~
HO-C-H
CH 20H
CH 20H
A b) kiserletben a kalium-bromat oxidalja az aszkorbinsavat. Ez a modszer

az aszkorbinsav mennyiseqi meqhatarozasdra is alkalmas.
610
26. Ureaz enzim kimutatasa sz6jalisztben

Sziikseges anyagok: szojaliszt, 2 tomegjs-os karbamidoldat, fenolftaleinol
dat,
eszkozok: kemcso 2 db, vegyszeres kanal,

Vegrehajtas
Ontsiink ket kemcsobe 5-5 cm ' karbamidoldatot, csepegtessiink mindegyik
hez 2-3 csepp fenolftaleinoldatot. Az egyik kemcsobe sz6rjunk kis kanalnyi
szojalisztet, razzuk ossze a kemcsovek tartalmat, Figyeljiik meg, hogy a sz6ja
lisztet tartalmazo kemcsoben az oldat meqpirosodik,
Magyarlizat
A szojaliszt ureaz nevii enzimet tartalmaz, amely a karbamiddal (mas neven
urea) reakcioba lep, hidrolizalja azt:
ure~z. CO 2 +2 NH 3 .
CO(NH 2 ) 2 +H 2 0 enzrm
A fejlodo ammonia reakcioba lep a vizzel, ez okozza a lrigos kemhatast.
39'
I
I
FUGGELEK
J. Az elemek relatio atomtiimeqe
Vegyjel
Relativ
atomtomeg
Ac
Al
Am
Sb
Au
Ar
As
At
227
27
243
121,7
169,9
39,9
74,9
210
Ba
Bk
Bi
Br
137,3
9
249
208,9
10,8
79,9
cink
cirkonium
Ce
Cs
Zn
Zr
140
132,9
65,3
91,2
diszprozium
Dy
162,5
einsteinium
erbium
europium
eziist
Es
Er
Eu
Ag
254
167,2
151,9
107,8
laurencium
litium
lutecium
fermium
fluor
foszfor
francium
Fm
F
mangan
Fr
253
19
30,9
223
gadolinium
gallium
germanium
Gd
Ga
Ge
157,2
69,7
72,6
hanium
Ha
Hf
He
H
261
178,4
4
1
Az elem
neve
aktinium
aluminium
americium
antimon
arany
argon
arzen
asztacium
barium
berillium
berkelium
bizmut
bar
brom
cerium
cezium
Be
Az elem
neve
I,
hafnium
helium
hidrogen
Relativ
atomtomeg
higany
holmium
Hg
Ho
200,6
164,9
indium
iridium
itterbium
ittrium
In
Ir
Yb
Y
114,8
192,2
173
88,9
jod
126,9
kadmium
kalcium
kalifomium
kalium
ken
Cd
Ca
Cf
K
S
klor
Cl
kobalt
kripton
krom
kurcsatovium
kiirium
Co
Kr
Cr
Ku
Cm
112,4
40
251
39,1
32
35,4
58,9
83,8
52
260
247
lantan
La
Lr
Lu
138,9
257
6,9
174,9
mendelevium
molibden
Mg
Mn
Mn
Mo
24,3
54,9
54,9
95,9
natrium
neodimium
neon
neptunium
nikkel
niobium
nitrogen
nobelium
Na
Nd
Ne
Np
Ni
Nb
N
No
23
144,2
20,1
237
58,7
92,9
14
254
magnezium
Vegyjel
Li
615
folytatds
Az elemek relatio atomtbmeqe
Vegyjel
Relativ
atomtomeg
olom
on
oxigen
ozmium
Pb
Sn
0
Os
207,1
118,9
16
190,2
palladium
platina
plutonium
polonium
prazeodimium
protaktinium
Pd
Pt
Pu
Po
Pr
Pa
106,4
195
242
210
140,9
231
radium
radon
renium
rez
rodium
rubidium
rutenium
Ra
Rn
Re
Cu
Rh
Rb
Ru
226
222
186,2
63,5
102,9
85,4
101
stroncium
Sr
87,6
Az elem
neve
616
Az elem
neve
Vegyjel
Relativ
atomtomeg
szamarium
szelen
szen
szilicium
szkandium
Sm
Se
C
Si
Sc
150,3
78,9
12
28
44,9
tallium
tantal
teller
terbium
titan
torium
tulinm
TI
Ta
Tc
Te
Tb
Ti
Th
Tm
204,3
180,9
99
127,6
158,9
47,9
232
168,9
uran
238
vanadium
vas
volfram
V
Fe
W
50,9
55,8
183,8
xenon
Xe
131,3
techneeium
2. Az elemek fizikai adatai
Az elem neve
aluminium
antimon
arany
argon
arzen
barium
berillium
bizmut
bor
brom
cezium
cink
eziist
fluor
foszfor
. gallium
germanium
helium
hidrogen
higany
jod
kadmium
kalcium
kalium
ken
klor
kobalt
kripton
krom
litium
magneziurn
mangan
molibden
natrium
neon
nikkel
nitrogen
olom
on
oxigen
palladium
platina
rez
stroncium
szelen
Surusege
Olvadaspontja
("C)
Forraspontja
("C)
(kg/drn")
660
630,5
1063
- 189,4
2450
1380
2970
- 185,8
613
1640
2770
1560
2550
58
690
906
2210
-188,2
280
2237
2830
-268,9
-252,7
357
183
765
1440
760
444,6
-34,7
2900
-152
2665
1330
1107
2150
5560
892
-246
2730
-195,8
1725
2270
-183
3980
4530
2595
1380
685
2,7
6,6
19,3
1,4
5,7
3,5
1,8
9,8
2,3
3,1
1,9
7,1
10,5
1,5
1,8
5,9
5,3
0,1
0,07
13,6
4,9
8,65
1,55
0,86
2,1
1,6
8,9
2,6
7,2
0,5
1,7
7,4
10
0,97
1,2
8,9
0,8
11,4
7,3
1,14
12
21,4
8,9
2,6
4,8
714
1277
271
2300
-7,2
28,7
419,5
960
-219,6
44,2
29,8
937,4
- 269,7
-259,2
-38,4
113,7
320,9
838
63,7
119
-101
1495
-157,3
1875
180,5
650
1245
2610
97,8
-248,6
1453
-210
327,4
231,9
-218,8
1552
1769
1083
768
217
617
2. Az elemek fizikai adatai
Az elem neve
szen
szilicium
titan
vanadium
vas
volfram
xenon
Olvadaspontja
Forraspontja
("C)
("C)
Siiriisege
(kg/dmJ )
3727
1410
1668
1900
1536
3410
-111,9
4830
2680
3260
3450
3000
5930
-108
2,2
2,3
4,5
6
7,8
19,3
3
3. Atlagos kates; enerqiak.
Kates
Kotesi energia
(kJ . mol" ')
C-C
Si-Si
143
266
184
168
159
217
344
187
C=C (eten)
C=C (etin)
C=C (benzol)
N=N
615
812
500
418
C-F
C-CI
C-Br
C-I
O-H
H-OH (H 2O)
HO-OH (H 202 )
H-0 2 - H (H 202 )
CI-OH
Br-OH
I-OH
S-H
Se-H
Te-H
N-H
443
339
276
240
463
498
314
377
253
235
235
340
306
268
389
0-0
S-S
Se-Se
Te-Te
N-N
p-p
618
Kotesi energia
(kJ . mol" ')
Kates
P-H
C-H
Si-H
318
413
295
C-O
C=O (CO2 )
C-S
C-N
350
725
259
292
4. Kates; energiQk ketatomos molekultikban
Molekula
keplete
Kates
H2
F2
CI2
H-H
F-F
CI-C1
Br2
Br-Br
12
I-I
0=0
N==N
H-F
H-CI
H-Br
H-I
C=O
O2
N2
HF
HCI
HBr
HI
CO
Kotesi
energia
(kJ mol-I)
436
158
243
193
151
500
950
563
431
366
298
928 (1071)
5. Hidratalt ionok kepzodishoi 25 C hiimersekleten
Kepzooeshc5
Ion
CO~-
CaH
CI
CUT
CuH
FFeH
Fe 3 +
-56
-251
-462
-219
-512
-133
-207
-240
-230
1,6
-33
-10
-152
K+
MgH
MnH
MnOi
NH:
NOj"
Na+
OW
Pb H
Sl
SnH
-48
H+
HCOj"
HgH
(kJ mol-I)
106
-525
-539
-121
-677
-543
-168
52
65
-330
-88
Ag"
AI3+
BaH
Br
Kepzooeshc5
Ion
(kJ mol" ')
Zn 1 +
0,00
-692
174
6. Ionnicsos kristalyok racsenergiaja
Kation
Anion
136
F
181
C1
195
Br
216
140
01-
184
Sl
741
690
641
624
603
2943
2608
2357
2278
2206
2290
2119
1939
1867
1779
rUlioo
(pm)
Li+
Na+
K+
Rb+
CST
60
95
133
148
169
1034
917
812
775
749
846
770
708
687
660
800
741
678
662
632
Ag"
126
917
850
821
796
BeH
31
65
3458
2885
2583
2428
2290
2985
2491
2198
2110
1959
2897
2416
2127
2047
1939
2805
2315
2039
1955
1842
4522
3936
3525
3312
3128
3768
3257
3023
2876
2747
3006
2772
2759
2688
2504
2613
2650
2483
2613
2596
2357
2638
4061
3814
3936
3567
3358
3525
MgH
CaH
Sr1+
BaH
ZnH
CdH
HgH
99
113
135
74
97
no
619
7. Nehany gaz oldhatosaqa oizben
(g/l 00 g viz, 10I 325 Pa nyomason)

Hornerseklet
Keplet
H2
O2
N2
CI 2
CC)
20
40
60
80
90
1,92'10- 4
6,90' 10- 3
2,94' 10- 3
1,60' 10- 4
4,34' 10- 3
1,90' 10- 3
1,38' 10- 4
3,08' 10- 3
1,39'10- 3
1,18' 10- 4
2,27' 10- 3
1,05' 10- 3
0,79,10- 4
1,38' 10- 3
1,46
0,729
0,452
0,330
0,223
0,46' 10- 4
0,79' 10- 3
0,38' 10- 3
0,127
72,1
0,385
11,3
52,6
0,169
63,3
0,236
5,41
30,7
0,097
56,1
0,148
0,077
0,041
HCI 82,3
0,707
H 2S
S02 22,8
NH 3 87,5
CO 2
0,335
(A tabfazat a 100 g vizben oldodo vizmentes anyag tomeget adja meg g-ban.)
AgN0 3
Ag 2S04
AICI 3
A1(N0 3h
A12(S04h
BaCI 2
Ba(N0 3)2
CaCI 2
CdS0 4
CO(N3)2
CuCI 2
CU(N3)2
CUS04
Fe(N3h
FeCI 3
HgCI 2
KBr
K 2C03
KCI
K 2Cr04
K 2Cr207
KI
KI0 3
KMn04
620
0
0
0
0
7,4
15,4
0,058
8. Nehany szervetlen vegyufet ofdhat6saga oizben
Anyag
100
20 C
50 C
100 C
222
0,79
45,6
75,4
36,4
35,7
9,2
74,5
76,9
100
77
125,1
20,7
83,8
91,9
6,5
65,2
110,5
34
61,7
12
144
8,1
6,4
455
1,08
952
1,41
97
52,2
43,6
17,I
136,8
80
163,2
87,4
168
33,3
165,6
315
13
80,2
121,2
42,6
66,8
34
168
14
16,9
166
89
58,8
34,2
159
334,9
107,9
75,4
537
54,1
104
155,7
56,7
75,6
80
208
32,2
folytattis
Anyag
20 C
50 C
100 C
KN0 3
KOH
KH 2P04
K 2HP04
K 2S04
MgCI 2
MgS0 4
NH 4C1
NH4N0 3
(NH 4hS04
NaBr
NaCl
NaHC0 3
NaN0 3
NaOH
Na 3P04
Na2S203
NiS0 4
Pb(N3h
SnCI 2
ZnS0 4
31,6
112
22,7
159
11,1
54,5
44,5
37,2
192
75,4
90,5
36
9,6
88
109
II
70
37
56,5
269,8
54,4
85,5
140
41
266
16,5
59
50,4
50,4
344
84
116
37
14,4
114
145
43
246
178
24,1
73
77,3
871
103,3
121,2
39,8
23,6
180
347
108
50,1
85
76,7
76,8
80,8
9. Az elemek standardpotencialja
Elektr6dfolyamat
F 2+2e-=2F
Au" +e- = Au
Au 3++3e = Au
Cl 2(g) + 2 e : = 2 CI
Pt 2 + + 2 e - = Pt
Br(aq) + 2 e " = 2 Br"
Hg 2 + + 2 e - = Hg
Ag " +e- = Ag
Hg~+ + 2 e- = 2 Hg
12(sz)+ 2 e- = 2
Cu" +e- = Cu
Cu 2++2e = Cu
As 3++3e = As
Sb 3 + + 3 e - = Sb
Bi3+ + 3 e - = Bi
2H++2e-=H 2
Fe3+ + 3 e- = Fe
2D++2e-=D 2
Pb 2+ + 2 e - = Pb
2,87
1,68
1,42
1,36
1,20
1,07
0,85
0,80
0,79
0,54
0,52
0,34
0,30
0,24
0,20
0,00
-0,036
-0,044
-0,13
621
....J-...-
-"
EO (V)
ElektrOdfolyamat
Sn2+ +2e = Sn
Ni2++2e-=Ni
Co2+ +2e = Co
Cd2+ +2e = Cd
Fe2++2e = Fe
S(sz)+2e = Sz
CrJ+ + 3 e - = Cr
Zn2+ +2e = Zn
Mn2++2e-=Mn
AJ3++3e = A1
Be2++ 2 e - = Be
Mg Z++ 2 e - = Mg
Na++e = Na
Ca2++2e-=Ca
Sr2+ + 2 e - = Sr
Ba2++2e-=Ba
K++e = K
-0,14
-0,23
-0,28
-0,40
-0,44
-0,48
-0,74
-0,76
-1,03
-1,66
-1,85
-2,38
-2,71
-2,76
-2,89
-2,90
-2,93
10. Szervetlen vegyuletek nehany fizikai allandoja
A vegyillet
keplete
AgBr (sz)
AgCl (sz)
AgI (sz)
AgNO J (sz)
AIZO J (korund)
BaCO J (sz)
BaS04 (sz)
CO (g)
CO z (g)
CS z (aq)
esc, (sz)
CaCO J (kalcit)
CaO (sz)
Ca(OHh (sz)
CuO (sz)
CuS (sz)
CuS0 4 (sz)
FeO (sz)
Fe Z0 3 (sz)
Fe J04 (sz)
622
Relativ
molaris
tomege
187,6
143,3
234,8
169,9
101,9
197,3
233,4
28
44
76,1
64,1
100
56
74
79
95
159,6
71,4
159,7
231,5
Olvadaspontja
("C)
434
455
b.552
212
2045
b.
1580
-207
szublimal
-108,6
2300
b.
2580
b.
b. 1026
b. 220
200
1420
1565
b. 1538
Porras
pontja
("C)
b.700
1550
b.444
2250
-
-190
-78,5
46,3
b.
2850
-
b.
Oldhatosaga
(g/drrr')
Kepzodes
hoje
(kl/mol)
1,3' 10- 4
l,9IO-: J
2,1 . 10- 6
1496
1,4. IO- z
-99,S
-127
-62,4
-123
-1671
-1220
-1440
-111
-394
+69,4
-59
-1208
-636
-987
-161
-48,6
-770
-267
-823
-1122
2,6IO- J
0,169+
6,9.10- 3
0,8
3,9. 10- 1 6
207
-
folytatds
10. Szervetlen vegyiiletek nehany fizikai aliandOja
A vegyiilet
keplete
HBr (g)
HCI (g)
HI (g)
HN0 3 (aq)
H 20 (g)
H 202 (aq)
H 202 (aq)
H 2S (g)
H 2S04 (aq)
HgCI 2 (sz)
HgO (voros)
KCI (sz)
KCI0 3 (sz)
KI (sz)
KN0 3 (sz)
MgC0 3 (sz)
MgCI 2 (sz)
Mg(OHh (sz)
NH 3 (g)
NH 4C1 (sz)
NH 4N03 (sz)
NO (g)
N0 2 (g)
NaCI (sz)
NaHC0 3 (sz)
NaN0 3 (sz)
NaOH (sz)
Na2C03 (sz)
Na2S04 (sz)
Na3A1F6 (sz)
PbC0 3 (sz)
PbCI 2 (sz)
PbS (sz)
S02 (g)
S03 (sz)
SiF 4 (g)
Si0 2 (hare)
ZnC0 3 (sz)
ZnS (sz)
ZnS0 4 (sz)
Zn(OHh (sz)
Relativ
molaris
tomege
80,9
36,5
127,9
63
18
18
34
34
98
271,5
216
74,5
122,5
166
101
84,3
95
58,3
17
53,5
80
30
46
58,5
84
85
40
106
142
209,9
267,2
278,1
239,2
64
80
104
60
125,3
97,4
161,4
99,3
b.: bomlik
+ : az adat 100 g vizre vonatkozik
\
\
I
Olvadaspontja
Forras-
CC)
CC)
pontja
-67
-88,5
-83,7
-112
-35,5
-50,8
-42
86
0
100
0
100
-89
152
-82,9
-61,8
330
10,5
302
276
b.500
776
1500
b. 400
368
723
1420
334
b.400
b.350
1412
708
b.350
-77,7
- 33,35
szublimal: 335
169,6
b.210
-163,6
- 151,8
-9,3
b.21,3
1413
801
b.270
306
b.380
318,4
1390
b.
851
884
1000
b.315
501
950
1114
-10
-72,2
16,8
44,8
-65
-77
1710
2230
s.soo
szublimal: 1185
b.74O
b.125
Oldhatosaga
(g/dm 3)
72,1 +
0,38+
65
-
287,5
1021
272
2,74
54,5+
9,6' 10- 3
52,6+
37,2+
806
303,9
96
88+
801,5
4,9' 10- 5
4,4
2,3' 10- 12
11,3+
4,7' 10- 4
1,6' 10- 9
54,4+
1,4' 10- 4
Kepzodes
hoje
(kl/mol)
-36
-92,5
+26,4
-197
-242
-286
-188
-20,1
-814
-223
-90,4
-436
-392
-328
-493
-1114
-641
-924
-46,1
-315
-365
+90,4
+33,5
-411
-948
-467
-428
-1132
-1385
- 3284
-701
-360
-94,2
-297
-444
-62
-854
-813
-184
-979
-652
623
11. Szerves vegyiUetek nehDny jizikai al/andOja
Nev
metan
etan
propan
n-butan
n-pentan
n-hexan
eten
propen
l-buten
1,3-buta
dien
acetilen
ciklopropan
ciklopentan
ciklohexan
benzol
metil
benzol
1,2-dimetil
benzol
vinil-benzol
metanol
etanol
propanol
glikol
glicerin
benzil
alkohol
fenol
hidrokinon
dimetil-eter
dietil-eter
metanal
etanal
benzaldahid
dimetil
keton
hangyasav
ecetsav
propionsav
oxalsav
benzoesav
palmitinsav
sztearinsav
olajsav
624
Kepler
Molaris Olvadaspont Forraspont Kepzooesho

("C)
(kJ/mol)
("C)
tomeg
Egesho
(kJ/mol)
- 161,5
-88,6
-42,1
-0,5
36,1
88,7
-103,7
-47,7
-6,3
-74,8
-84,6
-105
-144
-180
-213
+52,6
+20,4
+ 1,2
-891
-1561
-2221
-2862
-3506
-4153
-1412
-2059
-2718
-4,4
+ 158,6
-2590
-84
-127
-93,8
+6,5
+ 5,5
- 81,5
-34
49
81
80,1
+ 226,9
+55
+4,6
-153
+51,5
-1300
-95
110,6
+ 15,1
-3915
-24,4
-4571
CH 4
C 2H6
C 3H 8
C 4H 1O
C sH 12
C 6H l 4
C 2H4
C 3H6
C 4H 8
16
30
44
58
72
86
28
42
56
-182,5
-183,2
-187,8
-138,3
-129,7
-95,3
-169,2
- 185,3
-185,4
C 4H6
54
-109
C 2H 2
C 3H6
CSH 10
C 6H 12
C 6H6
26
48
70
86
78
C 6HsCH 3
92
-2093
-3293
-3923
-3270
C 6H s(CH 3 h
106
-25,2
C 6H sCH=CH 2
CH 30H
C 2H sOH
C 3H 7OH
(CH 2OHh
C 3H 30 3
104
32
46
60
62
92
-30,6
-97,8
-112
-127
-15,6
+ 17,9
145,2
64,7
78,4
97,2
197,9
290
+92,8
-238,8
- 277,8
-301
-451,8
-666
-4384
-727
-1367
-2023
-1197
-1666
C 6H sCH 2OH
108
- 15,3
204,7
-161,6
-3738
C6H sOH
C 6H 4(OHh
(CH 3hO
(C 2H shO
HCHO
CH 3CHO
C6H sCHO
94
110
46
74
30
44
106
40,9
140,5
- 138,5
-116,3
-92
-123,5
-26
181,8
287
-23,7
+ 34,6
-21
+20,2
179
-163
-358
-183
-282
-118
-166
- 82,1
-3056
-2863
-1463
-2731
-561
-1167
-3535
CH 3COCH 3
58
-94,6
56,5
-248
-1792
HCOOH
CH 3COOH
CH 3CH 2COOH
(COOHh
C6H sCOOH
C 1 sH 31COOH
C 1 7H 3SCOOH
C 1 7H nCOOH
46
8,4
16,7
-20,4
189,5
121,7
62,8
69,6
16
100,8
118,1
141,1
150 sz.
249,2
339 b.
383 b.
b.
-417
-487
-509
-822
-381
-918
-955
-772
-254,8
-875,9
-1531
-252
-3233
-9985
- II 288
-11126
60
74
90
122
256
287
282
144,4
folytatas
11. Szerves vegyii/etek nihtiny jizikai d//tlIIdOja
Nev
Kepler
metil-aeetat CH 3COOCH 3
CH 3COOC 2H,
szOI5cukor C 6H1206
gyiimolcs
C 6H 1206
cukor
C 12HnO ll
repacukor
kemenyito
(C 6H 1OO,).
metil-klorid CH 3CI
metilen
CH 2CI2
klorid
Idorofonn
CHCI 3
etil-acetat
MoIaris Olvadaspont Forraspont KepzOdeshO

(0C)
("C)
tomeg
(kJ/mol)
74
88
180
180
-98,7
-82,6
146
-442
EgeshO
(kJ/mol)
57,3
77,1
b.
-1271
-1596
-2256
-2805
102-104
b.
-1262
-2814
186
b.
-2218
(-956)n
-86,2
-5648
(-2834)n
-687
-464
360
162.n
SO,S
-97,7
-24
85
-96,7
+40,2
-123,1
119,5
-63,S
61,2
-136,1
-373
153,8
-22,9
76,8
-141,5
C 2H,CI
CH 2=CHCI
64,S
62,S
-138,7
-160
12,3
13,9
CICH 2COOH
94,S
62,8
C 6H,CI
112,5
-45,2
CH 3Br
95
-93,7
3,5
CH 3CH 2Br
109
-117,8
38,4
benzol
C 6H,Br
157
-30,6
156,2
metil-jodid
CH 3I
142
-66,S
42,4
jodofonn
metil-amin
etil-amin
karbamid
fonnamid
acetamid
anilin
difenil
amin
piridin
piperidin
pirrol
nitro-benzol
dinitro
benzol
CHI 3
CH 3NH 2
C 2H,NH2
CO(NH 2h
HCONH 2
CH 3CONH 2
C 6H,NH 2
393,7
31
45
60
45
59
92
119 sz.
-92,S
-80,6
132,7
+2,8
81
-6,2
(C 6H,hNH
169
52,9
C 6H,N
C 6H 1ONH
C 4H4NH
C 6H,N0 2
79
85
67
123
-41,S
-10,5
C 6H4(N2h
168
89,8
szen-tetraIdorid
et.il-ldorid
vinil-klorid
monoid or
ecetsav
klor-benzol
metil
bromid
etil-bromid
brom
CCI 4
5,7
+ 156
-1331
189,9
132
-6,7
16,6
b.
193
221,2
184,4
302
us.s
106,4
131
210,9
301
-715,9
-35,6
+20,6
(gliz)
141
-38,1
-88,8
-331
-258
-320
35,2
-1061
-1715
-635
-565
-1183
-3399
121
-6420
80,4
-84,2
88,S
18
-2764
-3458
-2377
-3095
-161
-815
-2917
625
12. SavaJc disszociticios egyensUlyi tillandoi
VegyiiIet
Savfonna
Bazisforma
K.
benzoesav
C6H,-COOH
6,6' 10-'
borkosav
(CHOHMCOOH)2
C6H,-COO
COO
(CHOH)2 COOH
9,6 ',10- 4
COO
(CHOH)2COOH
(CHOHMCOO-)2
2,9' 10-'
CH]-COOH
aCH 2-COOH
CI2CH-COOH
CI]C-COOH
H]P04
H 2PO;
CH]-COO
CICH 2-COO
CI2CH-COO
CI]C-COO
H 2PO;
5,5' 10- 2
HPO~-
POl
HCOOH
HF
HOCI
HOI
RIO]
H 2S
H 2SO]
HSO;
HSO;
(COOH)2
COOH-COO
HN0 2
H 2CO]
HCO;
HCOO
F
OCI
01
10;
HS
HSO;
ecetsav
monoklor-eeetsav
dikl6r-ecetsav
trikl6r-ecetsav
foszforsav
hangyasav
hidrogen-fluorid
hipokl6rossav
hipoj6dossav
jodsav
hidrogen-szulfid
kenessav
kensav
oxalsav
saletromos-sav
szensav
HPO~-
SO~-
SO~-
COOH-COO
(COO-)2
NOi
HCO;
CO~-
1,4' 10-]
5,5' 10- 2
1,3'10- 1
7,5' 10-]
6,2 '10- 8
1,0' 10- 12
2,1 . 10- 4
6,4' 10- 4
3,2' 10- 8
2,3' 10- 11
1,7' 10- 2
1,1 . 10- 7
1,2' 10- 2
5,6' 10- 8
1,9' 10- 2
3,8' 10- 2
5,0' 10-'
5,1 . 10- 4
4,2' 10- 7
4,8 '10- 11
13. Btizisok disszociacio egyensUlyi tillandOi
VegyiiIet
kalcium-hidroxid
g1icin
hidrazin
karbamid
NH] (aq)
Be(OHh
Be(OH)+
Ca(OH)2
NH 2-CH2-COOH
NH 2-NH2
CO(NH 2)2
piridin
C,H,N
ammonia
berillium-hidroxid
626
Savforma
Blizisforma
NHt
Be(OH)+
Be2+
Ca(OH)+
NH]-CH 2-COOH+
NH 2-NH;
CO-NH 2
NH]
C,H,NH+
x;
1,79' 10-'
1
5,0' 10- 11
3,7' 10-]
2,2' 10- 12
3,0' 10- 6
1,5' 10- 14
1,4' 10- 9
14. NehIJny komplex vegyulet stabilitasi allandoja
Osszesitett stabilitasi
Komplexkepzodes
allando
Ag" +2 NH 3 .. [Ag(NH 3)2]+

Cu H +4 NH 3 .. [Cu(NH 3)4]H
Zn H +4 NH 3 .. [Zn(NH 3)4]H
COZ+ + 6 NH 3 .. [Co(NH 3)6]2 +
Ni H6 NH 3 .. [Ni(NH 3)6]H
1,7' 10'
1,1 . 1013
2,9' 109
1,3' 105
5,8' 108
Pb H + 3 OH .. (pb(OH)3r
Sn H + 3 OH - .. [Sn(OHhr
Zn H + 4 OH .. [Zn(OH)J 2
8,3' 1013
2,5' IOz 5
1,4' 1015
Ag" +2 CN- .. [Ag(CNhr

Cu H +4CN- .. [CU(CN)4]Z
Zn H + 4 CN .. [Zn(CN)4]Z
1,0' 1021
2,0' 1027
8,3' 1017
Ag+ + 2 S20j- .. [Ag(SZ03h]3
1,6' 1013
7,1 . 1019
6,8' IOz9
AI3++6F- .. [AIF 6]3

HgH + 4 1- .. [HgI 4]Z
15. Sosav, kensa, saletromsao, ndtrium-hidroxid- es kalium-hidroxid-oldatok sUrUsege

es hatoanyaq-tartalma 20 "Ci-on
Siiniseg
(g/cm 3)
1,010
1,020
1,030
1,040
1,050
1,060
1,070
1,080
1,090
1,100
1,110
1,120
1,130
1,140
1,150
1,160
1,170
1,180
1,190
1,200
g/dm 3
HCI
23,84
44,78
66,23
88,30
110,46
132,61
155,04
177,88
208,89
224,29
247,86
271,60
296,06
321,25
346,61
372,82
399,91
427,51
456,01
H ZS04
17,483
33,068
48,884
64,865
80,892
96,767
112,460
129,170
145,620
162,030
178,49
195,22
211,99
228,91
245,87
262,97
280,21
297,48
314,99
332,64
HN0 3
21,86
40,62
59,57
78,31
97,22
116,28
135,36
154,55
173,86
193,38
213,01
232,85
252,89
272,92
293,02
313,20
333,57
354,00
374,49
395,38
NaOH
KOH
10,55
19,76
29,24
38,84
48,88
58,96
69,24
79,68
90,28
101,08
112,08
123,28
134,68
146,20
157,88
169,76
181,SO
194,00
206,40
219,04
13,08
24,28
35,84
47,63
59,43
71,44
83,67
96,01
108,56
121,33
134,09
147,17
160,35
173,51
214,34
200,56
181,80
228,33
242,40
256,56
627
/5. Sosav-. kensai, saletromsao-, ntitrium-hidroxid- es kti/ium-hidroxid-oldatok sUrUsege

es hatoanyag-tartalma 20 "Cron
Siinlseg
(g/cm 3)
1,210
1,220
1,230
1,240
1,250
1,260
1,270
1,280
1,290
1,300
1,310
1,320
1,330
1,340
1,350
1,360
1,370
1,380
1,390
1,400
1,410
1,420
1,430
1,440
1,450
1,460
1,470
1,480
1,490
1,500
1,510
1,520
1,530
1,S40
1,550
1,560
1,570
1,580
1,590
1,600
1,610
1,620
1,630
g/dm 3
aci
H 2SO4
350,29
368,20
386,22
404,36
422,75
441,13
459,61
478,21
497,04
515,84
534,74
553,74
572,83
591,88
611,01
630,09
649,24
668,61
687,77
707,00
726,43
745,64
765,05
784,66
804,03
823,59
843,44
862,99
882,68
902,55
922,31
942,40
962,52
982,62
1003,01
1023,20
1043,58
1064,13
1084,86
1105,44
1126,36
1147,28
1168,22
HN0 3
416,36
438,35
461,00
483,85
507,25
530,96
554,99
579,46
604,37
629,46
655,00
682,57
710,35
738,74
768,83
799,41
831,18
865,26
899,89
937,58
976,14
1017,15
1059,49
1104,62
1151,74
1202,89
1256,85
1318,24
1393,00
NaOH
KOH
231,84
244,88
258,04
271,52
285,16
299,00
312,96
327,12
341,56
356,24
371,12
386,24
401,60
417,20
433,20
449,60
466,00
483,20
500,40
518,00
535,6
553,6
572,0
590,8
610,0
629,6
649,2
669,2
689,2
710,0
730,4
751,2
772,4
270,80
285,24
299,75
314,46
329,25
344,23
359,28
374,40
389,71
404,95
420,38
436,00
451,80
467,66
483,57
499,60
515,81
532,13
548,49
568,18
581,77
598,60
615,47
632,45
649,46
666,64
673,99
701,37
718,93
736,50
754,25
772,16
790,09
2. fotytatas
Suruseg
(g/cm3 )
g/dm 3
HCI
H 2SO4
HN0 3
NaOH
KOH
1189,33
1210,61
1232,05
1253,67
1275,46
1297,41
1319,71
1342,18
1365,16
1388,33
1412,18
1436,58
1461,86
1488,22
1515,85
1545,67
1578,42
1615,06
1658,20
1713,61
1,640
1,650
1,660
1,670
1,680
1,690
1,700
1,710
1,720
1,730
1,740
1,750
1,760
1,770
1,780
1,790
1,800
1,810
1,820
1,830
16a Sosa, kensau-, saletromsm, natrium-hidroxid- es kQJium-hidroxid-oldatok sUriUege

es hat6anyag~tQTtalma 20 C-on
Tomegszazalek
Suruseg
(g/cm3 )
HCI
1,000
1,005
1,010
1,015
1,020
1,025
1,030
1,035
1,040
1,045
1,050
1,055
1,060
1,065
1,070
1,075
1,080
0,36
1,36
2,36
3,37
4,39
5,41
6,43
7,46
8,49
9,51
10,52
11,52
12,51
13,50
14,49
15,48
16,47
H 2SO4
0,261
0,986
1,731
2,485
3,242
4,000
4,746
5,493
6,237
6,956
7,704
8,415
9,129
9,843
10,56
11,26
11,96
HN0 3
0,333
1,255
2,164
3,073
3,982
4,883
5,784
6,661
7,530
8,398
9,259
10,12
10,97
11,81
12,65
13,48
14,31
NaOH
KOH
0,159
0,602
1,045
1,49
1,94
2,39
2,84
3,29
3,74
4,20
4,65
5,11
5,56
6,02
6,47
6,93
7,38
0,197
0,743
1,295
1,84
2,38
2,93
3,48
4,03
4,58
5,12
5,66
6,20
6,74
7,28
7,82
8,36
8,89
629
Tomegszazalek
Siiniseg
(g/cm 3 )
Hel
1,085
1,090
1,095
1,100
1,105
1,110
1,115
1,120
1,125
1,130
1,135
1,140
1,145
1,150
1,155
1,160
1,165
1,170
1,175
1,180
1,185
1,190
1,195
17,45
18,43
19,41
20,39
21,36
22,33
23,29
24,25
25,22
26,20
27,18
28,18
29,17
30,14
31,14
32,14
33,16
34,18
35,20
36,23
37,27
38,32
39,37
H 2SO4
NH0 3
12,66
13,36
14,04
14,73
15,41
16,08
16,76
17,43
18,09
18,76
19,42
20,08
20,73
21,38
22,03
22,67
23,31
23,95
24,58
25,21
25,84
26,47
27,10
NaOH
7,83
8,28
8,74
9,19
9,64
10,10
10,55
11,01
11,46
11,92
12,37
12,83
13,28
13,73
14,18
14,64
15,09
15,54
15,99
16,44
16,89
17,34
17,80
15,13
15,95
16,76
17,58
18,39
19,19
20,00
20,79
21,59
22,38
23,16
23,94
24,71
25,48
26,24
27,00
27,76
28,51
29,25
30,00
30,74
31,47
32,21
KOH
9,43
9,96
10,49
11,03
11,56
12,08
12,61
13,14
13,66
14,19
14,70
15,22
15,74
16,26
16,78
17,29
17,81
18,32
18,84
19,35
19,86
20,37
20,88
16b Kmse, saletromsao-, natrium-hidroxid- es kalium-hidroxid-oldatok sUrUsege

es hatoanyag-tartalma 20 'C-on
Siiniseg
(g/cm 3 )
1,200
1,205
1,210
1,215
1,220
1,225
1,230
1,235
1,240
1,245
1,250
1,255
630
Tomegszazalek
H 2SO4
HN0 3
NaOH
KOH
27,72
28,33
28,95
29,57
30,18
30,79
31,40
32,01
32,61
33,22
33,82
34,00
32,94
33,68
34,41
35,16
35,93
36,70
37,48
38,25
39,02
39,80
40,58
40,58
18,25
18,71
19,16
19,62
20,07
20,53
20,98
21,44
21,90
22,36
22,82
23,27
21,38
21,88
22,38
22,88
23,38
23,87
24,37
24,86
25,36
25,85
26,34
26,83
1. folytatas
16b Kensau-, saletromsao-, natnum-hidroxid- es kalium-hidroxid-oldatok surilsege
es hatoanyaq-tartalma 20 C-on
Tomegszazalek
Siir'iseg
(g/crn ')
---
1)60
1,~65
1,270
1,'275
1,280
1,285
1,290
1,295
1,300
1,305
1,310
1,315
1,320
1,325
1,330
1,335
1,340
1,345
1,350
1,355
1,360
1,365
1,370
1,375
1,380
1,385
1,390
1,395
1,400
1,405
1,410
1,415
1,420
1,425
1,430
1,435
1,440
1,445
1,450
1,455
1,460
1,465
1,470
1,475
H 2SO4
34,57
35,14
35,71
36,29
36,87
37,45
38,03
38,61
39,19
39,77
40,35
40,93
41,50
42,08
42,66
43,20
43,74
44,28
44,82
45,35
45,88
46,41
46,94
47,47
48,00
48,53
49,06
49,59
50,11
50,63
51,15
51,66
52,15
52,63
53,11
53,59
54,07
54,55
55,Q3
55,50
56,43
56,90
56,90
57,35
HN0 3
NaOH
KOH
41,34
42,10
42,87
43,64
44,41
45,18
45,95
46,72
47,49
48,26
49,07
49,89
50,71
51,53
52,37
53,22
54,07
54,93
55,79
56,66
57,57
58,48
59,39
60,30
61,27
62,24
63,23
64,25
65,30
66,40
67,50
68,63
69,80
70,98
72,17
73,39
74,68
75,98
77,28
78,60
79,98
81,42
82,90
84,45
23,73
24,19
24,64
25,10
25,56
26,02
26,48
26,94
27,41
27,87
28,33
28,80
29,26
29,73
30,20
30,67
31,14
31,62
32,10
32,58
33,06
33,54
34,03
34,52
35,01
35,50
36,00
36,49
36,99
37,49
37,99
38,49
38,99
39,49
40,00
40,51
41,03
41,55
42,07
42,59
43,12
43,64
44,17
44,69
27,32
27,80
28,29
28,77
29,25
29,73
30,21
30,68
31,15
31,62
32,09
32,56
33,03
33,50
33,97
34,43
34,90
35,36
35,82
36,28
36,73
37,19
37,65
38,10
38,56
39,01
39,46
39,92
40,37
40,82
41,26
41,47
42,15
42,60
43,04
43,48
43,92
44,36
44,79
45,23
45,66
46,09
46,53
46,96
2. folytatas
Tomegszazalek
Siiruseg
(gjcm 3 )
1,480
1,485
1,490
1,495
1,500
1,505
1,510
1,515
1,520
1,525
1,530
1,535
1,540
1,545
1,550
1,555
1,560
1,565
1,570
1,575
H 2SO4
HN0 3
NaOH
KOH
57,83
58,29
58,75
59,22
59,70
60,18
60,65
61,12
61,59
62,06
62,53
63,00
63,43
63,85
64,26
64,67
65,20
65,65
66,09
66,53
86,05
87,70
89,60
91,60
94,09
95,08
96,00
96,39
96,76
97,50
98,10
98,53
98,90
99,07
99,21
99,46
99,67
45,22
45,75
46,27
46,80
47,33
47,85
48,38
48,90
49,44
49,97
50,50
47,39
47,82
48,25
48,67
49,10
49,53
49,95
50,38
50,80
51,22
51,64
17. Az ammonia vizes otdatanak sUrwege es NH 3-tartalma 20 "Cson

I
, I
I I
Siiriiseg
(g/cm ')
(10- 3 kg/dm ')
0,998
0,996
0,994
0,992
0,990
0,988
0,986
0,984
0,982
0,980
0,978
0,976
0,974
0,972
0,970
0,968
0,966
0,964
632
Tomeg
szazalek
0,047
0,512
0,977
1,43
1,89
2,35
2,82
3,30
3,78
4,27
4,76
5,25
5,75
6,25
6,75
7,26
7,77
8,29
gjdm 3
Siiriiseg
(gjcm 3 )
(10- 3 kg/dm")
0,463
5,10
9,70
14,19
18,71
23,21
27,81
32,47
37,11
41,85
46,55
51,24
56,01
61,75
65,48
70,28
75,05
79,91
0,962
0,960
0,958
0,956
0,954
0,952
0,950
0,948
0,946
0,944
0,942
0,940
0,938
0,936
0,934
0,932
0,930
0,928
Tomeg
szazalek
8,82
9,34
9,87
10,40
10,95
11,49
12,03
12,58
13,14
13,71
14,29
14,88
15,47
16,06
16,65
17,24
17,85
18,45
g/drn"
84,85
89,66
94,55
99,42
104,47
109,39
114,29
119,25
124,31
129,42
134,61
139,87
145,10
150,32
155,51
160,67
166,01
171,21
folytatas
17. Az ammonia vizes oldatdnak surUsege es
NHrtartalma 20 "Ci-on
17. Az ammonia vizes oldatdnak surUsege es

NHrtartalma 20 "Cson
Siiriiseg
(gjcm 3 )
(10- 3 kg/drn")
Torneg
szazalek
g/drrr'
Siiriiseg
(gjcm 3 )
(10- 3 kg/dnr')
Tomeg
szazalek
g/drn''
0,926
0,924
0,922
0,920
0,918
0,916
0,914
0,912
0,910
0,908
0,906
0,904
19,06
19,67
20,27
20,88
21,50
22,12
22,75
23,39
24,03
24,68
25,33
26,00
176,49
181,74
186,88
192,10
197,37
202,62
207,94
213,32
218,67
224,09
229,49
235,04
0,902
0,900
0,898
0,896
0,894
0,892
0,890
0,888
0,886
0,884
0,882
0,880
26,67
27,33
28,00
28,67
29,33
30,00
30,68
31,37
32,09
32,84
33,59
34,35
240,56
245,97
251,44
256,88
262,21
267,60
273,05
278,56
284,31
290,30
296,26
302,28
18. Etanol-olz elegy surUsege es etanoltartalma 20 "Cson

Tomeg-
szazalek
Siiriiseg
(gjcm 3==10- 3 kg/dm")
szazalek
Tomeg-
Siiriiseg
(gjcm 3== 10- 3 kgjdm 3 )
1
3
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
0,9964
0,9928
0,9894
0,9819
0,9751
0,9686
0,9617
0,9538
0,9449
0,9352
0,9247
0,9138
55
60
65
70
75
80
85
90
95
97
99
100
0,9026
0,8911
0,8795
0,8677
0,8556
0,8434
0,8310
0,8180
0,8042
0,7985
0,7924
0,7893
633
19. Ecetsavoldat surUsege es ecetsaotartalma 20 "Cson
Siiriiseg
Tomeg
szazalek
(g/cm:')
(10- 3 kg/m ')
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
1,0055
1,0126
1,0195
1,0261
1,0324
1,0383
1,0437
1,0488
1,0534
1,0575
Siiriiseg
Tomeg-
gjdm 3
g/dm''
(g/cm ')
(10- 3 kg/m ')
szazalek
50,275
101,260
152,925
205,220
258,100
311,490
365,295
419,520
474,030
528,750
1,0611
1,0642
1,0667
1,0686
1,0697
1,0699
1,0688
1,0660
1,0606
1,0497
55
60
65
70
75
80
85
90
95
100
583,605
638,520
693,355
748,020
802,275
855,920
908,480
959,400
1007,570
1049,700
20. Sooldatok surUsege es osszetetele
Tomeg
szazalek
I
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
30
40
50
60
70
80
634
AgN0 3
KBr
KCI
Kl
KN0 3
K ZCr0 4
K ZC0 3
1,007
1,015
1,033
1,050
1,069
1,088
1,\08
1,128
1,150
1,172
1,194
1,320
1,474
1,658
1,916
1,005
1,013
1,028
1,043
1,058
1,074
1,090
1,\07
1,124
1,142
1,160
1,260
1,375
1,005
1,011
1,024
1,037
1,050
1,063
1,077
1,091
1,104
1,119
1,133
1,005
1,011
1,023
1,036
1,049
1,063
1,076
1,090
1,104
1,118
1,133
1,007
1,015
1,031
1,048
\,065
1,082
1,099
1,118
1.137
1,156
1,175
1,278
1,396
1,007
1,016
1,035
1,053
1,072
1,090
1.109
1,129
1.149
1,169
1,190
1,298
1,414
1,540
1,006
1,013
1,028
1,044
1,060
1,076
1,093
1,1\0
1,128
1,147
1,166
1,271
1,396
1,546
1,731
90
100
folytatas
Tomeg
szazalek
I
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
30
40
50
NH 4N03 Na2C03
1,002
1,006
1,015
1,023
1,031
1,040
1,048
1,057
1,065
1,074
1,083
1,128
1,175
1,226
1,007
1,018
1,038
1,059
1,080
1,101
1,122
1,144
1,164
1,186
1,209
1,327
NaCI
Na2S203 CaCI 2 AliS04)

1,007
1,015
1,032
1,049
1,066
1,084
1,102
1,120
1,139
1,158
1,178
1,282
1,396
1,009
1,019
1,040
1,061
1,083
1,105
1,129
1,152
1,176
1,201
1,226
1,007
1,015
1,032
1,048
1,065
1,083
1,100
1,118
1,137
1,155
1,174
1,274
1,383
1,005
I,UD
1,027
1,041
1,056
1,071
1,086
1,101
1,116
1,132
1,148
CUS04
FeCI 2
FeCI 3
1,009
1,019
1,040
1,062
1,083
1,117
1,139
1,154
1,180
1,206
1,007
1,017
1,035
1,054
1,073
1,092
1,113
1,134
1,155
1,177
1,199
1,007
1,015
1,032
1,049
1,067
1,085
1,104
1,123
1,142
1,162
1,182
1,291
1,417
1,551
635
IRODALOMJEGYZEK
[ I] Balazs Lorantne : Szines vegyeszkedes. Budapest, 1982. Mora Ferenc Ifjusa

gi Konyvkiado.
[ 2] Balazs Lorantne : Kerniai kiserletek. Budapest, 1986. Mora Ferenc Ifjusagi
Konyvkiado.
3] Banheqyi Gyiirqy-Banheqyi Gyiirqyne: Kemiai modellkiserletek. Budapest,

1957. Felsooktatasi Jegyzetellato Vallalat,
[ 4] L.A. Cvetkov: Szerves kerniai kiserletezes a kozepiskolaban, Budapest,
1953. Tankonyvkiado.
[ 5] Dzsida Laszlo: 200 kerniai kiserlet. Budapest, 1967. Gondolat Konyvkiado,
6] Fozi Istoan-Juhasz Andras-Tasnddi Peter: Kiserletek a termodinamika es

az anyagszerkezet korebol. Budapest, 1984. Miiszaki Konyvkiado.
7] Hints Tivadar: lgy kiserletezem. Budapest, 1981. Fovarosi Pedag6giai
Intezet.
[ 8] Mojzes Janos: Modszerek es eljarasok a kemia tanitasaban. Budapest,
1984. Tankonyvkiado.
[ 9] Pais Istoan: Kerniai eloadasi kiserletek. Budapest 1977. Tankonyvkiado.
[10] Patonay Tamas: Demonstracios kiserletek. Debrecen, 1984. Kossuth Lajos

Tudornanyegyetern Kemiai Intezete.
[II] Palfali Aladarne-Perczel Sandor: Demonstracios kerniai kiserletek. Buda
pest, 1976. Eotvos Lorand Tudomanyegyetem.
[J 2] Pcrc:el Sandor- Wajand Judit: Szemlelteto es tanulokiserletek a kemia

tanitasahoz. Budapest, 1985. Tankonyvkiado,
637
[13] Pfeiffer Adam: Kemiai gyakorlatok az ela szervezet anyagaival. Budapest,
1987. Orszagos Pedagogiai Intezet,
[14] Riedel Miklos-Hobinka Ildiko : Kemiai kiserletek szamitogeppel. Budapest,

1990. Magyar Kemikusok Egyesiilete.
[15] Rozsaheqyi Mdrta-Wajand Judit : OJ demonstracios kiserletek a redoxi- es
elektrokemiai folyamatok szemleltetesere. Budapest, 1989. Eotvos Lorand
Tudomanyegyetem.
[16] S. Sekowski: Kiserletezziink otthon. Budapest, 1977. Miiszaki Konyvki
ado.
[17] B.Z. Shakhashiri: Chemical Demonstrations Vol. 1. es 2. Madison, 1983.,
1985. The University of Wisconsin Press.
[18] Sztrokay Kalman: Kemiai kiserletek, Budapest, 1956. Ifjusagi Konyvkiado.
[19] Vermes Miklos: Vegytani kiserletek. Budapest, 1948. Tankonyvkiado.

[20] A kemia tanitasa, a Journal of Chemical Education, a Praxis der Naturwis
senschaften Chemie es a Himija v Skolje c. folyoiratok utolso tiz evfolyama
nak a szamai.
N~V-~STARGYMUTAT6
Acetaldehid eloallitasa 526
acet-anilid eloallitasa 573
acetilen elOlillitasa 487
- egese 488
- kimutatasa foldgazban 489
- oldhatosaga 488
- reakci6ja br6mmal 488
- - kalium-permanganattal 488
aceton eldallitasa izopropil-alkoholbol 529
- - kalcium-acetatbol 528
- mint old6szer 530
- oxidalasa 531
- reakci6ja hidrogen-szulfittal 534
- - joddal 533
acelni egese oxigenben 323
adszorpci6 93, 95, 116
agar-agar s6hid keszltese 205
albuminok kicsapasa tejsavb61 579
aldehidcsoport kimutatasa 521, 525
aldehidgyanta eloallitasa 527
aldehidek redukalo hatasa 522, 525
alkilcsoportok reakciokeszsegenek osszeha

sonlitasa 495
alkoholos OH-csoport bazikussaga 507
aluminium oldodasa savban es lugban 431
- oxidacioja 429
- reakci6ja brornmal 305
-- joddal 312
- - vizzel 430, 431
- rozsdasodasa 428
aluminiurn-hidroxid csapadek levalasztasa
187,432
aluminium ftuorokomplexe 187
aluminiumlemez szinezese 248
aluminiumtermit 433
aminok reakci6i 572
ammonia adszorpci6ja 389
- eloallitasa 360, 361, 576
- katalitikus oxidacioja 368
- kimutatasa vizben 596
- oldodasa vizben 358
- reakci6ja joddal 318
- - hidrogen-kloriddal 86, 361
- - szen-dioxiddal 368
amm6niaoldat reakci6ja rez(II)-szulfat-oldat

tal 148
arnmoniaszintezis 361
ammoniumarnalgam eloallitasa 466
amm6nium-klorid tennikus bomlasa 364
ammoniurn-nitrat modosulatvaltozasa 117
- reakci6ja cinkkel 376
amorf sziticium 400
analitikai merleg 44
analitikailag tiszta 41
anilin tulajdonsagai 572
anilinfekete 574
antimon(III)-klorid 609
anyalug 42
apritas 41
aromas vegyiiletek Friede/-Crajts-pr6baja 494
atomos hidrogen reakciokeszsege 279, 280,
281
-- redukalo hatasa 200
autokatalizis 161, 162
A-vitamin kirnutatasa 609
Avoqadro-tbroeny 278
azeotr6pos elegy 59
639
agyukiserlet logyapottal 568
aramatalakito berendezes 63
atkristalyositas
Barium-hidroxid reakci6ja arnmonium-nitrat
tal 146
- - hidrogen-peroxiddal 183
bariurnion koncentraciojanak meghatarozasa
259
beagyazott rovarminta keszitese 589
bemeres 43
Benedict-probe 524
bengalitiiz 378, 414
benzin mint oldoszer 479
- oltasa szen-dioxiddal 479
- olomtartalmanak kimutatasa 480
benzoesav eloallitasa 545
- tulajdonsagai 546
benzol elegyedese mas folyadekokkal 490
- eloallitasa benzoesavbol 546
- egese 490
- nitralasa 492, 493
- olvadaspontja 490
- reakcioja brornmal 491
beparlas 52
biuretreakci6 571
bor alkoholtartalmanak meghatarozasa 605
borszeszego 51
brom diffuzioja 304
- eloallitasa 303
- hidrolizise 307
- reakci6ja aluminiummal 305
- vassal 305
bromos viz reakcioja acetilennel 488
- - - etilennel 483
- - - hangyasavval 152
- - - Iemekkel 307
Boyle-Mariotie-cso 77
bovitett Landolt-ieu: reakcio 156
Brown-mozqas 84, 85
Bunsen-ego 50
burgonya 141. 161, 213, 564
r-butil-klorid hidrolizise 499
Buchner-tolcser 58
burctta 45
Celluloz hidrolizise 566
cigarettahamu J 63
cink egese 465
- oldodasa savban es lugban 465
640
cink reakci6ja ammonium-nitrattal 376
cink-jodid-oldat elektrolizise 229, 265
cink-klorid reakcioja rez(II)-oxiddal 466
cink-szulfat-oldat elektrolizise 228
C-vitamin kimutatasa 610
csillagszoro keszitese 377
csiszoltdugos gazfejleszto leirasa 61
Daniell-elem 210
- tojashej diafragmaval 212
Danie/l-tipusu elemek zoldsegekben, gyiirnol

csokben 213
dekantalas 56
demonstracios arammero 203
- homero 147
desztillalo keszulek 59
desztillalas 58
desztillalt vizes palack 46
Dewar-edeny 54
Deoille-palack 62
dializalo berendezes keszitese 136
dializis 137
diavetito 71
dietil-eter eloallitasa 516
- egese 518
- mint oldoszer 517
diffuzio 86, 87, 91,139,275,276,304
diffuziosebesseg 86, 90, 276
digitalis multimeter 204
2,2'-dipiridil-oldal 251
diszpergalas 131, 133
dorzsgyufa rnukodesi elve 356
dugok furasa 48
durranogaz konzervdobozban 274
durranogazproba 272
Ecetsav elektrolizise 235
- eloallitasa 539
- tulajdonsagai 540
edenyek zsirtalanitasa 66
EDTA 594
egyensuly-eltolas homerseklet-vatoztatassal
168,169,170
- koncentracio-valtoztatassal 171, 172
- nyomasvaltoztatassal 173, 174
elektrod, mint irotoll 236
elektrolizis burgonyaban 232
elektrolizis reaktiv elektr6dokkal 231
elektromos Iozolap 51
clektromotoros ero 213, 214, 215
ernulgeator 131
ernulzio 131
endoterm reakcio 110, 145, 146
etil-acetat eloallitasa 550
- elszappanositasa 551
eozinoldat 95
ctil-alkohol erelyes oxidalasa 505
- erzekeny kimutatasa 504
- kisozasa vizes oldatbol 503
- kondenzalo hatasa 506
- reakcioja natriurnmal 506
- -viz elegyitese 125
etil-formiat eloallitasa 549, 550
etilen eloallitasa 482
- egese 483
-- reakcioja bromos vizzel 483
- - kalium-permanganattal 483
- - klorgazzal 483
etil-klorid 498
Evans-fele levegoztetesi galvanelern 240
eziist kivalasztasa higannyal 460
ezustbevonat keszitese 245, 266
ezust-diamin-kornplex 185
eziistfa 266
ezust-halogenidek bemutatasa 461
- bomlasa feny hatasara 462
eziistkomplexek egyensulyi folyamatai 463
ezust-klorid-szol redukcioja fernionokkal 134
ezust-nitrat-oldat e1ektrolizise 237
- - reakcioja rezzel 198
ezust-ltetrajodo-merkuratrllj] 118
ezust-tioszulfat-komplcx 188
eziistszol eloallitasa 134
ezusttukor-proba 522
exoterm reakcio 110, 114, 145, 147
cxszikkator 54
eghetctlen zscbkcndo 197
ego petroleum oltasa 196
elelrniszerek kcmenyitotartalmanak kimutata
sa 605
erintkezesi korrozio szernleltetese 241
Fa szaraz lcparlasa 486
fagyaspontcsokkenes rneghatarozasa 115
fagyallo Iolyadek 113
faszen eloa llitasa 387
- tulajdonsagai 388
fcherfoszfor gyulladasi homerseklete 193, 379
- egese viz alatt 194. 383
-- oldodasa 379. 381
feherfoszfor ongyulladasa 193, 379, 381
- reakcioja bromrnal 385
feherjek hidrolizise 576
- vizsgalata 577
feherjebontas pepszinnel 578
Fehlinq-l- es Il-oldat keszitese 523
Fehlinq-proba 523
feliileti fesziiltseg 122
feligatereszto hartya 140
felmikro felszereles 74
fernek elektrokerniai korrozioja 238
fernek megvedese a klor hatasatol 292
fern-szulfidok levalasa 338
fenol kirnutatasa vizben 596
- Liebermann-reakcioja 514
- reakcioja saletromsa vval 514
- tulajdonsagai 512
fenolftalein eloallitasa 181
- -oldat keszitese 181
fenyelhajlas 129
fenyszoras 129
fenykepezes elvenek szernleltetese 462
flotacio 456
fluoreszcencia 121
fluoreszcein eloallitasa 120
- tulajdonsagai 120
foszfor-pentoxid eloallitasa 386
formaldehid eloallitasa 518, 519
- egese 520
- polirnerizacioja es depolimerizacioja 521
- redukalo hatasa 522
- redukcioja natrium-szulfittal 525
formalin 521
forraspont-ernelkedes 1J6
forraspont fuggese a rnasodrendii kotoeroktol
127
fraktalstrukturak kialakitasa 237
Friedel-Crafts-otboe 494
fiistbomba eloallitasa 573
fiistkamra 85
fustolt tarja konyhasotartalmanak rnerese 608
fustos lopor 413
ftalsav 120
Galvanelernek kapocsfeszultsegc 211. 249
- keszitesc viziiveggel 214
-- osszehasonlitasa 211
gazbiircua 78
gazrnosopalack 55
gel allapot 92. 132. 133
641
gipsz kristalyvizenek kimutatasa 426
gipszontes 427
glieerin dehidratalasa 509
- nedvszivo tulajdonsaga 508
- oxidalasa 510
- reakcioja natriumrnal 511
-- rez(II)-hidroxiddal 512
glicerinoldat fagyaspontja 510
globulinok kicsapasa tejsavobol 579
gliikoz 557, 558
gockepzodes 102
gorogtUz 378
grafitnidon megkotott atomos hidrogen reak

cioi 200
Griess-reaqens keszitese 593
gumiarabikum 118
gumicsovek hasznalata 49
gyapot es gyapju kozotti kiilonbseg 570
gyertya egese 189, 191, 192
- - klorgazban 293
gyogyszerkonyvi minoseg 41
gyors eges 191
- - feltetelei 194
gyorsitott korroziovizsgalat 242
gyulladasi homerseklet 193
gyiimolcsindikator 176, 177
Habares kotese 422
habkepzes 132
halogenek kimutatasa 473
hamu kalium-karbonat tartalma 413
hangyasav eloallitasa es elbontasa 537
- - oxalsavbol 536
hangyasav kimutatasa eziisttiikor-probaval
538
- oxidalasa kalium-permanganattal 538
Hess-tete/ 147
hexametilen-tetrarnin eloallitasa 526
hidrogen diffuzioja 275, 276
- eloallitasa 269, 271
- - felmikro eszkozokkel 271
- egese 278
- - klorgazban 294
- kimutatasa 471
- redukalo hatasa 282
hidrogen-brornid eloallitasa 308
hidrogen-fluorid eloallitasa 318
hidrogen-jodid eloallitasa 314
hidrogen-klorid eloallitasa konyhasobol 295,
299
642
hidrogen-klorid oldodasa vizben 296, 299,
300
- szintezise 294
hidrogen-peroxid katalitikus bontasa 157,
158, 159,328
- kepzodese hidrogen egesekor 327
- mint oxidaloszer 160, 325
- mint redukaloszer 326
- reakcioja barium-hidroxiddal 183
- - kalium-jodiddal 328
- szintelenito hatasa 326
hidrolizis 165, 172, 551
hidroxil-amin-klorid 489
higany tisztitasa 42
higanyionok jodokomplexei 467
higany(II)-jodid ket modosulata 119
higany(II)-klorid 156
higrometer 96
hornokfiirdo 53
horzsako 59, 159
hoerzekeny festek 118
hiitokeverek keszitese 58
Ilosoay-reaqens keszitese 489
indikator 180
inhibitor 157
ionvandorlas szernleltetese 216, 266
- - tanuloklserlettel 219
- - zselatingelben 217
izzo betiik 379
J od eloallitasa 310
- kiilonbozo oxidacios allapotai 316
- oldodasa kiilonbozo oldoszerekben 104
- reakcioja aluminiummal 312
-- einkkel312
- - kernenyitovel 313
jodidionok redukcioja bikromationokkal 316
jodidion-koncentracio meghatarozasa poten

ciornetrias titralassal 261
jodoform eloallitasa 500
- hobomlasa 50 I
Kaleium reakcioja savakkal 420
-- vizzel418
kalcium-acetat eloallitasa 506
- -ge] eloallitasa 506
kalcium-hidrid eloallitasa 419
kalcium-hidroxid reakcioja szen-dioxiddal
424,425
kandiszcukor 99
kapillaris keszitese 48
karbamid 571
karbamidgyanta eloallitasa 587
karotin 94
katalizator 157, 158, 159, 163
kat6dos fernvedelem 246
kaucsuk 484
kalium egese 404
- fizikai tulajdonsagai 403
- reakcioja vizzel 407
kalium-jodat reakci6ja natrium-hidrogen

szulfittal 155, 156
kalium-jodid oxidalasa bromattal 198
- oldat elektrolizise 228, 265
- - kuvettaban 264
kalium-nitrat oldekonysaganak homerseklet
fiiggese 102
kalium-permanganat bontasa koncentralt
kensavval
- redukci6ja oxalsavval 161
karnfor 122
kerneny es lagy viz osszehasonlitasa 426, 556
kemenyito hidrolizise 565
- fokozatos hidrolizise 565
- kinyerese burgonyabol 564
- kimutatasa 564
- oldodasa 564
kemenyitooldat 313, 564
kemilumineszcencia 515
ken hevitese 329
- oldasa 330
- reakci6ja femekkel 331, 333
ken-dioxid cseppfolyositasa 346
- eloallitasa 340, 341, 345
ken-dioxid kimutatasa 592
- oldodasa vizben 343
- szintelenito hatasa 342
kenessav redukalo tulajdonsaga 344
ken-hidrogen eloalliuisa 334, 335
- - szintezissel 339
- egese 334
- oldodasa vizben 335, 336
- oxidacioja vizes oldatban 339
- redukaloszer 336
kensav elegyedese vizzel III, 354
- nedvsziv6 tulajdonsaga 355
- reakci6ja femekkel 348, 349
- - szerves vegyiiletekkel 347
- - szennel 347
kensav siiriisegenek szernleltetese 353
ken-szol 134
kenszuszpenzio 131
kentartalom kimutatasa 472
kezimerleg 43
Klipp-kesziilek rmikodese 60
klor-durranogaz 285
klorgaz eloallitasa 283
- - felmikro eszkozokkel 284
- oxidalo, szintelenito hatasa 287
- reakci6ja femekkel 288
- - foszforral 292
- - natriumrnal 290
- - szenhidrogenekkel 293
kloridion koncentraciojanak meghatarozasa
konduktometrias titralassal 260
klorofill 94, 12J
klorofill-oldat keszitese 93
kJoroform mint oJd6szer 498
- redukalasa hidrogennel 499
kobalt(II)ion akvakomplexe 166, 168
kobaJt-hidroxid oxidalasa 450
kobalt(II)ion-kJorokomplexek egyensulyi at
alakulasai 166, 451
kobaJt(III)ion katalizalo hatasa J58
kockacukor egese J63
koll6diumgyapot eloallitasa 569
kolloid oldat 129, 130, 131, 132
komponensek szetvalasztasa fizikai m6dsze

rekkeJ 82
koncentracios elemek 253
konduktometrias titralas 257, 259, 260
kontakt kensavgyartas szemleltetese 351
korroziovedelem novolakkgyantaval 587
kovasav eJoallitasa 401
koolaj szakaszos leparlasa 474
koszen szaraz leparlasa 487
kozvetett szaritas 54
krom kiilonbozo oxidacios allapotai 439
kromatografia 94
kiivetta 70
kiivettatarto 70
kvarciiveg tulajdonsagai 401
Landolt-fele reakci6 155
lassu eges 191,195
lagyvasdrot cementalasa 81
langfestes 119
- natriumvegyuletekkel 408
643
langfestes alkalifoldfemekkel 427
Ie Chatelier-Braun-elo III
lenolaj azonositasa 542
levalasi potencial vizsgalata 220
levego szerepe a korrozioban 239
Iikopin 485
Iioszol 137
logyapot eloallitasa 567
Luqol-oldat 517, 593
luminol515
lukteto higanysziv 209
Magnezium egese vizgozben 415
-- szen-dioxidban 416
- reakcioja rez(ll)-oxiddal 417
-- savakkal 417
-- vizzel 414
Malliqand-fok 606
Mayer-reaqens 576
magnespatko 82
rnanganationok szinskalaja 442
rnartogyufa rmikodesi elve 356
mehviasz 100
merolombik 45
meszes viz 422, 471
rneszegetes 420
rneszko szentartalmanak kinyerese 423
meszoltas 422
mesztej 561
metaldehid eloallitasa 528
metan eloallitasa 474
- egese 476
- reakcioja bromos vizzel 476
- - kalium-perrnanganattal 476
- - klorgazzal 476
metil-klorid eloallitasa 497
metilenkek 558, 595
metil-metakrilat polimerizacioja 588
mikroszkop 84
Mitscherlich-kiserlet 382
monoklin ken 330, 331
mozsar 43
murexid 594
miianyagok azonositasa langban 581
- oldodasa es ragasztasa 580
Naftalin 209
natrium egese 404
- fizikai tulajdonsagai 403
- kalium otvozet eloallitasa 405
644
natrium reakci6ja vizzel 406
natrium-hidroxid nedvszivo hatasa 408
- reakcioja szen-dioxiddal 409
- - vassal 410
- roncsolo hatasa 409
natrium-klorid-oldat
elektrolizise
grafit
elektrodok kozott 225
- - higanykatodos elektrolizise 227
- - elektrolizise kiivettaban 265
natrium-nitrat reakcioja szennel 376
natrium-peroxid oxidalo hatasa 404
natriurn-szulfat-oldat elektrolizise 265
- - kiivcttaban 264
natronmesz keszitese 474
Nernst-eqyenlet 251, 254, 256, 263
Nessler-reaqens keszitese 596
nikkelbevonat keszitese 247
nikkel(ll)-hidroxid oxidalasa 450
nikkel(ll)ion szines komplexei 452
nikotin kimutatasa dohanyfiistben 576
nitrogen eloallitasa 357
nitrogen-dioxid eloallitasa 365, 366
- tulajdonsagai 365
nitrogen-monoxid tulajdonsagai 365
nitrogen-oxidok kimutatasa 593
nitrogen-tetroxid eloallitasa 169
nitrogen-trijodid robbanasszeru bornlasa 318
nitrogen-trioxid eloallitasa 170, 367
nitrogentartalom kimutatasa 472, 473
nitroglicerin eloallitasa es felrobbantasa 551
novolakkgyanta eloallitasa 585
- viselkedese ho hatasara 586
novenyek savtartalmanak vizsgalata 607
novenyi olajok telitetlensege 553
nyers vegyszer 41
nyersgumi 484
nyers klorofill 94
Ohm-tonienye 206
oldekonysag 102, 104, 105. 106, 107, 126, 127
olaj 542
olajfiirdo 53
olajsav 542
olornfa eloallitasa 439
olomkamras kensavgyartas 351
olom-jodid csapadek levalasztasa es feloldasa
103, 186
- es olorn-karbonat oldekonysaganak ossze
hasonlitasa 106
olom-klorid oldekonysaganak homerseklet

fliggese 103
olom-nitrat-oldat elektrolizise kiivettaban 266
olom-oxid redukci6ja szennel 436
on eloallitasa 6n(II)-klorid-olvadek elektroli

zisevel 231 234
6nionok redukci6ja cinkkel 435
6n oldodasa savban es lugban 435
- es 610m otvozete 437
6rarug6 edzese 80
oxalsav reakci6ja kalium-permanganattal 544
- - tomeny kensavval 543
oxi- es oxovegyiiletek forraspontja 535
oxigen eloallitasa hidrogen-peroxidbol 322
- - hobcntassal 320
ozm6zis viziivegoldatban 109
ozmozisnyomas 138, 139, 140, 141
6zon eloallitisa barium-peroxidbol 324
- - feherfoszfor oxidaciojaval 324
i1
I
I
j
Palladiumfllj-klorid 591
papirkromatografia 94, 95
paradicsomle szinvaltozasa 485
parafa dug6 puhitasa 48
parolgashO 113
pepszin 578
perforalt kemcso 288
pergamenpapir keszitese 567
permanganation fokozatos redukcioja 440

peroxi-aceton eloallitasa es egese 532
pezsgopor keszitese 545
Piko-eqyeniranyito 63
pillanatszeni reakci6 148
pipetta 45
piridin reakcioja br6mmal 575
- vizsgalata 574
pirogallol 515
polietilen hegesztese 583
- zacsk6 egese levegon es oxigenben 325
politmetil-metakrilat) depolimerizacioja 55(\
polisztirol vizsgalata 584
potenciometrias titralas 255, 261
propan-butan gazpalack 51
PVC tulajdonsagai 582
Razotolcser 58
reakciosebesseg 151, 153
redoxifolyamatok halogenelemek kozott 319
redoxipotencial koncentraciofuggese 251
- szerepe kemiai reakci6kban 244
redos szuro keszitese 57
repacukor invertalasa 560
- reakcioja kalcium-hidroxiddal 561
rezolgyanta eloallitasa 584
- viselkedese ho hatasara 586
rezorcin 120
rez reakci6ja savakkal 455
- es rez(II)ionok szinproporci6ja 454
rez(II)ionok bromokomplexei 459
- klorokomplexei 183
rez tisztitasa elektrolizissel 231
rez(II)-oxid oldasa cink-kloridban 466
- redukalasa hidrogennel 282
- - szennel 456
rez(II)-szulflit es rez(II)-klorid szinenek ossze

hasonlitasa 458
rez-jtetrajodo-rnerkuraullj] 118
rombos ken eloallitasa 330
rozsdasodas 195, 196
Saletromsav eloallitasa 370
- kernhatasa 371
- oxidalo tulajdonsaga 373
- redukci6ja femekkel 372
- redukalasa ammoniava 375
sargarepa cukortartalmanak kirnutatasa 562
Satumus faja 436
Schiff-reaqens keszitese 521
Seiqnette-so 158. 523
sima szuro 56
Solvay-fete szodagyartas 411
sosav reakci6ja femekkel 301, 302, 303
- szokokut 296, 298
Szalicilsav hobontasa 549
- tulajdonsagai 547
szappanfozes novenyi olajb61 554
- sztearinsavb61 555
szappanoldat keszitese 273

szaritoszekreny 54
Szent-Gyorgyi Albert 610
szerves szennyezes kimutatasa vizben 595
szeszes erjedes 502
szen kimutatasa 471
szen-dioxid eleallitasa 393
- oldodasa lugban 396
- tulajdonsagai 395
szen-diszulfid egese nitrogen-rnonoxidban 398
- tulajdonsagai 397
szen-rnonoxid eloallitasa 391, 392
645
tomegmegmaradas torvenye 142

tultelitett oldat 101
nizmentesites viziiveggel 402
Tyndall-effektus 129, 180
szen-monoxid kimutatasa 591
- redukalo tulajdonsaga 392

szilard anyagok vezetokepessegenek vizsgala
ta 207
szilard fazisu reakciok 150
szilicium eloallitasa 399
szinproporci6 454
szoda tulajdonsagai 411
szivopalack 57, 109
szol alia pot 92, 132
szolocukor es gyiimolcscukor megkulonbozte
tese 563
- reakcioja rez(II)-hidroxiddal 559
- redukalo hatasa 557, 558
- vizsgalata 556
szublimacio 41, 311
szuszpenzi6 130, 131, 146
sziires 56
Univerzalis indikator 165, 180

ureaz enzim kimutatasa sz6jalisztben 611
urotropin 157,526
uveg kemhatasa 402
iivegcso hajlitasa 48
- vagasa 47
iiveggyapot 116
Vanadium kiilonbOzo oxidacios allapotai 438
vas korroziojanak vizsgalata 243
- reakcioja savakkal 444
- vizzel 443
vas(III)-hexafluoro-komplex 189
- (II)-hidroxid oxidalasa 450
- (lII)ion hidroxokomplexei 186, 448
- klorokomplexei 186
vas(III)-nitrat hidrolizise 447
vasflllj-oxalat fotokerniai reakcioja 445
vas(II)-oxid egese le'iegoben 445
vastfllj-tioxianat 149, 172, 189
vegytiszta 41
vezetokepesseg 205, 206
vezetokepesseg-vizsgalat 205, 207
vezetokepesseg homersekletmggese 206
vedokolloid 136
viszkozitas 124
viz elektrolizise 222, 224
- feliileti fesziiltsege 122
vizmrdo keszitese 53
vizkemenyseg merese 594
vizlegszivattyu 57, 174
viziiveg-oldat 139,215,401,402
vorosfoszfor gyulladasi homerseklete 379
- oldhatosaga 379
- reakcioja kalium-klorattal 384
Talaj foszfattartalmanak kimutatasa 604

- karbonattartalmanak merese 600
- lugossaganak meghatarozasa 600
- nitrattartalmanak kimutatasa 601, 602
- pH-janak meghatarozasa 599
- vastartalmanak kimutatasa 603
- vizmegkoto-kepessegenek meghatarozasa
598
taramerleg 43
Teclu-ego 50
tejcukor kimutatasa 562
tejsavtartalom merese kaposztaleben 607
telitett bromos viz keszitese 306
- oldat 89, 101
- szenhidrogen bromozasa 481
termoszkop 109, 114, 145, 147
terpentin 293, 373
terfogatcsokkenes 125
timfold eloallitasa bauxitb61 434
tims699
- eloallitasa 434
tiocianatok kimutatasa a nyalban 444
tirozinaz 161
tirozin 161
tiszta vegyszer 41
tisztitott vegyszer 41
titkos iras rez(II)-szulflit-oldattal 457
tojasfeherje vizsgalata 577
toluol 331
tobbkornponensu rendszerek 82""""",
_
Zoldsegindikator keszitese 176

zselatinoldat keszitese 90, 92
zsir kioldasa tejbol 553
zsirok oldodasa 552
zsirsavak tulajdonsagai 541
Xantotill 94
xilol 507
.\ (:;;; V sa "I
646
~~,,<~,,{\{~ti~r"/1Jl
';
, .i!
~~,~
ji,
~ -.~\
\-1
~
~j
'~:;.'"'<I:i.J1)
--~/ c
. - <..;'1...
'-.~,\
f'
c.;~'
A,
Nemzeti Tankonyvkiado Rt.
A kiadasert felel: dr. Abraham Istvan vezerigazgato
Raktari szam: 42464
Felelos foszerkeszto: Palojtay Maria
Felelos szerkeszto: Zsadonne dr. Szilasi Maria
Miiszaki szerkeszto: Gorog Istvanne
Terjedelem: 57,91 (A/5) IV
3. kiadas, '1998
KG-PRINT Nyomdaipari Kft., Budapest - 98-064
Felelos vezeto: Budai Sandor ugyvezeto igazgato

Rozsahegyi Marta, Wajand Judit - 575 Kiserlet A Kemia Tanitasahoz

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Rozsahegyi Marta, Wajand Judit - 575 Kiserlet A Kemia Tanitasahoz

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Rozsahegyi Marta - Wajand Judit

Nernzeti Tankonyvkiado, Budapest

a kemiai tudomany doktora

ISBN 963 18 8512 7

A rml mas kiadvanyban valo reszleges vagy te1jes felhasznalasa, utankozlese,

Rozsahegyi Marta - Wajand Judit, Budapest, 1991,

1.1 A kiserletekrol altalaban

1.7 Kiserletek kivetitese diavatitovel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. ALTALANOS KEMIAI KfsERLETEK

szerek eloallitasa es alkotoreszeik szetvalasztasa fizikai modsze

7. A fustreszecskek Brown-mozgasanak rnegfigyelese mikroszkop

8. Az ammonia es a hidrogen-klorid diffuzioja levegoben . . . . .. 86

9. Dietil-eter es levego diffuzioja porozus falon keresztiil

10. Oldott anyagok diffuzioja

12. Dikromat- es rez(II)-ionok diffuzioja zselatinos kozegben

13. Vorosborbol feher bor (adszorpcio)

14. A klorofill kivonasa zold levelbol

15. A nyers klorofill szetvalasztasa tablakretaval

16. A nyers klorofill alkotoreszeinek szetvalasztasa felszallo papir

17. Festekek szelektiv adszorpcioja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 95

18. A levego nedvessegtartalmanak jelzese . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 96

19. Mi van az ivovizben es a tengervizben?

21. Az oldatok koncentraciojanak szemleltetese szines anyagok

22. Oldott anyagok atkristalyositasa, kristalyok novekedese

24. A tultelitett oldat es a kristalyosodas szemleltetese diavetito

25. S6k oldhatosaganak fuggese a homerseklettol

Homerseklet-valtozas bemutatasara alkalmas demonstracios esz

2.4 Kolloid rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 129

55. A Tyndall-effektus szemleltetese irasvetitovel

56. Fenyalhajlas, fenyszoras kolloid rendszerekben

57. Szuszpenzio eloallitasa

58. Viz-olaj szuszpenzio eloallitasa diszpergalassal

59. Szol-gel reverzibilis atmenet szemleltetese

61. Szines kalcium-acetat gelek eloallitasa

62. Kolloid eziist-klorid-szol keszitese

63. Eziistszol eloallitasa redukcioval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 134

64. Kenszol eloallitasa diszpergalassal, kondenzalassal es kemiai

65. A kolloidok vedohatasa

66. A dializis szemleltetese

67. Lioszolok es makromolekulak meretenek meghatarozasa

68. Az ozmozisnyomas kimutatasa

69. A vegyesz viragoskertje (ozmozis viziivegoldatban)

70. Az ozmozisnyomas szemleltetese

71. Az ozmozis vizsgalata burgonyaval

2.5 Kemiai valtozasok

2.5.1 A megmaradasi torvenyek ervenyesiilese a kemiai reakciok

72. A tomegmegmaradas torvenyenek szernleltetese

2.5.2 A kemiai reakciok energiavaltozasai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 145

73. Exoterm es endoterm kemiai reakciok bemutatasa termoszkop

74. Szilard barium-hidroxid es ammonium-nitrat reakcioja

75. A rez-szulfat-vas reakcioban fejlodo ho kimutatasa

76. A Hess-tetel szernleltetese

2.5.3 A kemiai reakciok idobeli lefolyasa

77. Pillanatszerii, kozepes sebessegii es lassu kemiai reakciok bemu

78. Gyors es lassu csapadekkepzodes

79. Harom lassu szilard fazisu reakcio

80. A reakciosebesseg fiiggese a koncentraciotol

81. A reakciosebesseg fiiggese a hornerseklettol

82. Landolt-fele reakcio

83. Bovitett Landolt-fele reakcio

2.5.4 Katalitikus reakciok, katalizatorhatas

84. Hidrogen-peroxid katalitikus bomlasa nikkel(II)-hidroxid hata

85. A katalizator es az inhibitor hatasa a reakciosebessegre