Karin Schutt - Masszazs A Gyogyito Kez Bolcsessege

y " gyit6 kez bolcsesseqe
Tavoznak a feszilltsegek - felt6Itodunk energiaval

• on rnasszl rOZ3S es partne rmasszazs

• fej-, nyak-, hat- es labrnasszazs

• segftseg a cellulitisz ellen • 'xtra: babamasszazs

Karin Schutt

Masszazs

a gy6gyft6 kez bolcsessege

Tavoznak a feszultsegek - feltoltodunk energiaval

.onlnassz[rozas es partnermasszazs

• fej-, nyak-, hat- es labmasszazs

• segttseg a cellulitisz ellen

• Extra: babarnasszazs

HOLLO 13S TARsA

Tartalom

E16sz6 5

A MAsszAzs MUvESZETE 7

A gy6gyito kez boksessege 8 A masszazs egeszseges ertntes 8

Sajdt keztileg 9

Masszdzs minden nap:

gyogyszer es eluezeti cikk 9

Gyenged terapta, eroteljes hatas 10 Az ongy6gyito energiak

aktiudldsa 11

Kozerzetjavftds minden

szinten 12

Osi hagyomanyokat 6rz6

termeszetes gy6gym6d 15

A masszdzs rouid tortenete 15 KDi6nb6z6 masszazs-

rnodszerek 17

Suedmassxdzs 17

KotOszoveti masszdzs 18

Talp-reflexmasszdzs 19

Manudlis nyiroedrendzs 20

Aleupresszura 21

Egyeb specidlis e/jardsok 22

____ GYAKORLAT

R6vid masszazstanfolyam 25

A fogasok 25

Simitds

Gyurds (dagasztds) Dorzsoles Rezegtetes

Fontos tudniualok Abe/yes fogds

az dllapottol fitgg Elokeszuletek

a massztrozashoz A masszdzsolaj nelkillozhetetlen

25 26 27 27 28

28

29

29

Azerzekeknek is pihenni

~u 30

Miel6tt keziinket

baszndlndnk 30

Ismerjuk Jet a Jeszultseget 31

A meg/elela testbelyzet 32

SzEPSEG ES ERONLET

MASSzAzZSAL 35

Testi-lelki felfrlssiiles 36

Stresszcsokkento masszazs 36

Partnermasszdzs 37

Az onmasszirozds 40

Akupresszura. e/s6segely

stressz ellen 41

Energiamasszazs 42

Tizperces partnermasszdzs 42 Gym's onmassziroxds 45

Szepito technikak Kozmetikai masszazs Ajurvedikus olajrnasszazs

Onmasszirozds tetalal talpig

Szabadulas a feszultsegt61 Gyenged arcmasszdzs Masszazs cellulltiszes barre K6t6sz6veti masszdzs az erintett testtdjakon

Az izmok karbantartasa Sportolds utdni masszdzs A Idbszdrizomgorc: leezelese

Babamasszazs Egeszseges stmogaras fgy masszirozzunk Segftseg gyomorfdjas, fe!fuv6dds eseten

AMASSzAzS GYOGYiro EREJE

46 A nyak es a vall

46 masszirozdsa 70

46 A mereu nyakizmok

kezekse 72

47 A hat nilzott igerrybevetele 73

50 A hdtrnasszdzs 74

50 Segitsunk magunkon

52 talpmasszazzsal 77

52 A gyomor es a befek

kezelese 78

54 Kozerzetunk titka: a has 78

54 A basmasszazs 78

57 A kar es a lab piherrtetd

kezelese 81

58 Energla a karnak es a keznek 81

58 A kar masszirozdsa 82

59 A kes: masszirozdsa 84

A labtzmok lazrtasa es

61 frissitese 86

A combes a ldbszdr

masszirozasa 86

, ,As vegiil a lab/eje 88

63

A leggyakoribh panasmk kezelese 64 MaSS2a2S gy6gyszerek helyett 64

Fdjdalorncsillapitds 64

A, nyugodt aluds titka 65

A verkeringes

stabilizdlasa 65

Bmesztessereenies 65

Terbesseg alatt es

szuleskor 65

A Iehetosegek hatarai 66

A fej es a bat ellazimsa 67

Ha faj a fejunk 67

Az arc es a fej

massztrozdsa Feszultsegoldas a nyakban es a vallban

67 Fuggelek

Ajanlott olvasrnarryok

70 Targymutato

92 92 93

Akonyvr61

A masszazs a test es a lelek feludttese. Erzekclo sejtek milli6i tovabbitjak agyunk fele a gyenged erlnteseket, melyek varazslatos reakciokat valtanak ki testunkben. A rnasszazs kepes megszuntetni a szorongast, a stresszt, krvaloan oldja a feszultseget, csillapftja a fajdalmat es erosft: az immunrendszert. Megbfzhat6 segitseget nyujt sajat magunk kezelesehez is, es mentes a nemktvanato: mellekhatasoktol. Konyvunk a masszazs legrnegfelelobb alkalmazasahoz nyujt Onnek segitseget.

• Megismerheti a klasszikus masszazstechnikakat, de megtudharja azt is, hogy mit takar peldaul az .an-rno masszazs" vagy

a "polannasszazs" fogalma. Rovid, kezdoknek szant kurzusunk fokrol fokra segit elsajatitani a gyuras es a simitas muveszetet. • Megtanftjuk a mar elismert modszerek (svedrnasszazs, akupresszura) egyszeru, de rendkivul hatekony fogasait, melyek celiranyos kezelesekhez jo eredmenrryel kornbinalhatok. A fogasok rovid, pontos letrasa, valamint a szernleletes illusztraciok segitik az erthetoseget.

• A specialis onmasszazs es partnerrnasszazs sugarzo kulsot,

jo eronletet kolcsonoz, bels6 nyugalommal es energiaval tolt el. • Fontos kiegeszitesul szantuk a lazfto es nyugtat6 hatasu, gyenged babarnasszazst,

• javasoljuk, bogy a pirulak szedese helyett inkabb a masszazsh02 folyamocljon, hiszen hatasosan enyhiti a mindennapos panaszokat, es rendktvul sokretuen alkalmazharo. Konyvunket

a masszazs hatekonysagat fokoz6 illoolaj-receptekkel es hasznos tudnivalokkal egeszltettuk ki.

Aszerzor61

Karin Schutt 1955-ben szuletett. Pszichologlat es pedagogtat tanult, maid kiegeszfto kepzeseken vett reo zt: legzesterapiahol es rnasszazsbol. 1985 ota szarnos egeszsegugvi ternaju konyve jelent meg, robbek kozott az .Ayurveda, a hosszu elet titka' es a "Viz - a szepseg es a j6 kozerzet forrasa",

El6sz6

Szemugyre vette-e yalaha tuzetesebben a kezet? Vegiggondolta-e mar, hogy mi mindent en el elereben a ket keze rnunkajaval?

A "sz.erszamok legjobbikaval" ~ ahogyan Arisztotelesz, a gorog filozofus nevezte az emberi kezet ~ ami kezzel foghatora valthatja gondolatalnkat, otleteinket es erzeseinket,

Kezunk tobbek kozott egy olyan tevekenysegre is kepes, mely egeszsegunk szcmpontjabol nern elhanyagolhat6 ~ ez pedig

a masszazs, a sirrutas, gyuras es dorzsoles osi mtiveszete, melynek ,gy6gyCt6 hatasa a sz6 valodi ertelmeben kezenfekvo. A kez erintese szernelyisegunk minden vonatkozasara pozitfv befolyast gyakorol. Akttvizalja testunk ongyogyito energtait, [otekonyan hat a lelekre, mivel kellemes erzeseker okoz, de elmenknek is szarnyakat ad, na megszabadftja a gondokt61. A masszazs ugyanakkor egyfajta kommurukacio - szavak nelkuli nyelv, ami kozelebb hoz bennunket egymashoz, kapcsolatot terernt es bizalrnat ebreszt.

Konyvernrnel a holiszukus gyogymod szeleskoru alkalmazasi teruleteit krvanom feltarrn, tovabba bemutatni, hogyan helyettesfthetl a masszazs a hetkoznap: szepsegapolasl cikkeket,. valamint a gyogyhatasu keszttmenyeket. Az onmagunkon es partnerunkon vegezheto, egyszeru rnasszazsfogasok Iefrasaval, tovabba sok hasznos tanaccsal szeretnern hozzasegiteni olvas6imat a felfrissules, az ellazulas, es adott esetben a gyogyulas , terrneszetes modszerenek elsajatitasahoz. Mivel a masszazs nem csupan a testre, hanern a szellernre es a lelekre is hat, belso egyensulyunk helyreallttasara e.s stabilizalasara is alkalrnas.

A masszazs az egesz csalad szamara egeszseges kedvtelest [elenthet, Nines korhatarhoz kotve, es ha helyesen vegezzuk, karos mellekhatasok sem jelentkeznek. Mindenkinek [avaslom, hogy eljen a lehetoseggel.

Karin Schutt

A rnasszazs

uvcszcte

uAz emberek egeszsegerf kiinyiiriignek az istenekhez~ lis nem gondo/nat a"a, hogyannak megiirzese a sajat keziikben van. n Demokritosz gortig filoz6fus

(ie. 460-380 ktiriil)

Semmi sem jobb annal, mint amikar erto es szereff kezek iIIalDS olaiokat massziromak testiinkbe. Al orintes jotekony hatasat mar az idos·zamfta~ sunk eliitti kultiirak is ismertek.

A kezrateHel t,ortano gyogyitas egyidos az emberiseggel. Napjainkban mar a tudomany is elismerte a massz3zs jolekony hatasat, mely enyhiti a panaszokat, os gondoskodik jo 'ktizerzetiinkrol.

A ktivelkezD feiezetekben minden

- fantosat megtudhatunk a massziizs hatasairol, formairol, alaptechnikiiir61 as a masszirozashoz sziikseges anyagokr61.

I

. :

----- -- --- --)

A gy6gyft6 kez bolcsessege

A b6rkontaktus olyan erzeki inger, mely eppolyan nelkulozhetetlen az eletunkben, mint az eves, az ivas vagy az alvas .. Udvozleskor kezet fogunk, ha egy gyermeket akarunk megvigasztalni, megsimogatjuk a fejet, szereterunk kifejezeseul pedig rnagunkhoz oleljuk tarsunkat.

Erinteseink soran atlepjuk az "en" es a .re" hatarait, es kapcsolatba kerulunk a rnasik emberrel. A kommunikacionak ez a fajtaja messze tullepi a beszed kapcsolattererntesi Jeherosegeit. Ahhoz, hogy tesrunk, szellernunk, lelkunk egeszseget megonzhessuk, valarnennyiunknek szuksege van erre a letfontossagu elixfrre.

Enyhiilest ado Az erintes soran kezunkre harul a legfontosabb szerep, mivel

kazek egyreszt erzekszerv, masreszt inforrnaciohordozo, es az energetikai erok kozvetito]e is. Ha ujjainkkal vagy tenyerunkkel akar sajat testunket, akar masoket megerintjuk, tapintassal Informaciot kapunk allapotarol, Az erintes altal keltett ingerek egeszseges reakci6kat ideznek elo a testben.

A kez rnegvalositja, amit tenni szandekozunk, gyogyito energiat kozvetit, es erzeki gyonyort okoz. A rnasszazs mindezt rnagaban foglalja, es meg sokkal tobbet.

A masszazs egeszseges erintes

Valarnennyien osztonszcruen is alkalmazunk rnasszazst.

Ha testunk valamely pont jan fajdalmat erzunk, automatikusan ratesszuk a kezunket, es simft6, dorzsolo mozdulatokkal probaljuk enyhiteni a fajdalrnat. Ha idegesek vagyunk, sokszor csupan a homlokunkhoz szorftjuk a kezunket, es megnyugszunk.

Az ilyen jellegu hatast a tudomany is egyre inkabb megerostti:

a b6rkontaktus mind a testben, mind pedig a lelekben bizonyos valtozasokat okoz. Egy szeretettelies erintes hatasara olyan speclalis hormonok aramlanak szet szervezetunkben, melyek j6

A rnasszazs egeszseges erintes

kozerzeter es boldogsagerzest keltenek, s meg a rrilfeszttetr iclegrendszer is ellazulassal reagal rajuk.

Masszirozaskor celrudatosan alkalmazzuk a jotekony hatasu Eroteljes erintest, hogy a szervezet ktegvensulyozotra valjon, a fajdalom testi-lelki csillapocljon, a testi es lelki feszultsegek pedig oldodjanak, hatas (12. oldal)

Sajdt kezmeg

A rnasszfrozas azerintes kulonleges formaja, ugy is mondhatnank, hogy egyfajta ,,(ane a boron", arnit erzo, gyakorlott kezek jamak. Az ertnres, a masszazs ritmusa es technikaja a masszfrozott szernely tudataban osszeolvad, j61es6 ellazulast keltve .

• Ahhoz, hogy ezt a jotekony muveletet sajat magunkon vagy partnerunkon elvegezhessuk, eloszor nerni alapismeretre kell szert tennunk, ezekrol pedig a kovetkezo fejezetekben fogok szot ejteni, Minden tovabbi szabaly pedig egyszenien adja magat, haa konyvben bemutarott masszazsfogasokat rendszeresen alkalmazzuk.

Ezen tulmenoen, szamos helyen inditanak masszazstanfolyamokat, ahol kiegesztthetiuk elmeleri es technikai ismereteinket.

Az onmasszirozas feltlHelei

Masszdzs minden nap: gJ'6gyszel~ tis eloezeti cikk

A masszazs megbfzhat6 segttseget nyujt sajat magunk es partnerunk kozerzetenek javttasahoz. Kulonosen jorekony hatasu a hetkoznapokban, egy-egy hajszas munkanap utan, illetve

a munkahelyi szunetek alatt, mivel csokkenti a stresszt es eletenerglaval toltr fel a szervezetet. Pozitfv harasa azonban nem csak a feln6ttek, de a csecsem6k es a gyermekek szarnara is rendkfvul elonyos,

A massz3zs • A rnasszazs gyogyrto beavarkozas, mivel a celiranyos erinte

gy6gyit sek nemesak a masszfrozott testreszekre, hanern az egesz szervezetre erotelies hatast gyakorolnak. A gyakoribb panaszok nagy resze enyhftheto, akar meg is szuntetheto ezzel a modszerrel (64. oldal),

A gy6gyito kez bolcsessege

Lelki • A masszazs terrneszctes nyugtato-, illetve serkentoszer a test,

egyensuly a lelek es az elme szarnara egyarant. Fontos szerepet jatszik a testi-Ielki egyensuly megterernteseben (36. oldal) .

• Szepftoszerkent is hasznalhato, rnert rendszeres alkalrnazasa- Szepsegapoi;:'s

val kulsonk sugarzova, arcvonasaink pedig nyugodrra, pihenrte

valnak. Fokozza ugyanis az arc verellatasat, csokkenti a nyirok-

pangasbol szarmazo duzzanatokat, es hatasara kisimulnak

a feszultseg okozta rancok (lasd 20. es 50. oldal).

A hason, a feneken es a combon rendszeresen vegzett spccialis rnasszazs (kotoszoveti masszazs) a kotoszovet es a bor verellatasanak fokozasava. feszesse teszi ezeket a problemas teruleteket (52. oldal) ,

Testedzes • A rendszeres rna szazs ruganyossa teszi az izmokat, es rnegorzi az fzuletek hajlekonysagat, A sportolast megelczc, illetve azt koveto masszazs csokkenti a serulesveszelyt es segfti a faradt izrnok regeneralodasat C54. oldal) .

• A partnerrnasszazs fokozza az erzeki elvezetet, es kedvet Erzeki elvezet

ebreszt az eroukahoz. A gondoskodas, a szeretetteljes erintes es kettesben

a testkozelseg olyan bensoseges hangulatot teremt, melynek

tiszrasaga, terrneszetessege szinte peldatlan. Egyrnas testenek masszirozasaval a partnerek meg [obban megismerhetik testuket

es reakci6ikat. A rnasszazs tehat a szerelmi kapcsolatok elmelyf-

tesere is lehetoseget nyujt.

Gyenged terapia, erotelies hams

Teljesen mlndegy, milyen stflusu masszazstechnikaval .tarnadunk" a massztrzas soran, mivel mindegyikkel egyforman Intenzfv es szeleskoru harast erhetunk el.

Legnagyobb Legnagyobb szervunk ugyanis a borunk, melynek teljes felulete

szerviink a bor mintegy 1,6 rrr', Fontos szerepe van a test mechanikai vedelmeben, a hoszabalyozasban, a kivalasztasban es az immuntevekerrysegben.

MindemeIlett egy kulonleges funkci6val rendelkezik: borunk kereken btmilli6 erzosejtje all ke zenletben, hogy a legkisebb ingert erzekelje, es a szovevenyes idegpalyakon agyunk fele tovabbitsa.

15 Ha kezunk a borhoz er, inger jon Ietre, melyet a b6rben clhelyezkedo ta pintaserzekelo sejtek (receptorok) erzekelnek es tovabbitanak az agyhoz 03. oldal) - egy gyenged erintes inkabb nyugtat6, egy eroteljesebberintes pedig serkent6 hatast va It ki.

Emiatt tehat valamennyi masszazstechntkarol megallapfthatjuk a kovetkezoket:

a kulso ingerek testi reakci6kat ideznek elo, s egy ilyen jellegu "ingerterapiara" az a feladat harul, hogy a szervezet felbo-

A massziizs rult egyensulyi allapotat hclyreallnsa, es bngy6gyft6 energialt egyens(ilvt aktivalja, Ehhez egy ugynevezett athangolasr folyamatnak kell

teremt beindulnia. Szervezetunk rendszerint egyedul is kepes an-a, hogy ezt az arhangolasi folyamatot ),bekapcsolja", s Igy egyensulyr teremtsen. El6fordulhat azonban, hogy sajat eszkozeivel ezt mar nem tudja megvalosttani. Ebben az esetben k[v01r61 erkezd, serkento vagy nyugtat6 hatast klvalto impulzusokra van szuksege.

Gyenged terapia, eroteljes hatas

Az ongy6gyit6 energidk aktivdldsa

~ ter.meszet ~ogyit6 er:e:.ie

J6tekony ingerek

Masszrrozas saran az ernlftett kiegyensulyozo mgerek tobb Oss2etett

kornponens egyesulesevel jonnek letre. Az elso ilyen lenyeges inger

6sszetev6 az erintes, mely mar onrnagaban is kepes jotekony es

harasos ingereket kivaltani. Azerintes hatasat fokozhatja rovabba

a kezek altal kifejtett nyomas, a masszfrozas kozben keletkezett surlodasi ho, valamint a rnegfelelo fogastechntka megvalasztasa

(lasd 25. oldal), Ezen unpulzusokosszessegebol [on letreaz a

gyogytto er6, mely rabfrja szervezetunket onszabalyozasi mechanizmusainak beinditasara.


Kozerzetjav'itas minden szinten

A bizonyfthat6 gyogyaszati sikerek nagy szarna miatt a masszazs az egyik legfontosabb kezelesi modszerre valt, Ma mar a hivatalos egeszsegugyi ellatas is kihasznalja a terapias lehetosegeit.

az orvosok egyre gyakrabban frnak elo betegeiknek masszazst,

Szeleskiiriien akar els6dleges, akar klegesztto gyogyrnodkent. A kepzett alkalmazott masszorok, a flzikoterapeutak es a gy6gytornaszok mind 5Z0ro-

orvosi kezeles sabb egyurtmukodesben dolgoznak az orvosi rendelckkel,

a szanatoriurnokkal es a korhazakkal. Szamos termeszetgyogyasz szinten rendelkezik rnasszor vcgzettseggel.

Az orvos altal elofrt gyogymasszazs koltsegeit rendszerint fedezi a rarsadalombizrosfto, de ha a rnasszazst termeszetgyogyasz vegzi, akkor a betegn k sajat zsebbol kell kifizetnie a kezelest. Ugyanez ervenyes az on kent vallalt, szakember altal vegzett rnasszazsra is, mely .kizarolag" a paciens felfrissuleset hivatott szolgalru. A masszazs Irnmaron tudomanyos bizonyttekokkal alatarnasztott gy6gyft6 hatasa kulonbozo tenyezok osszjatekanak eredmenye, Ennek reszleteit a kovetkezokben ismertetjuk.

Gy6gyi1" a test es a Zelek szamdra

Akinek mar volt resze egy j6 masszazsban, bizonyara tisztaban van annak jotekony hatasaival. A rnasszazs szabadda teszi a legzest, oldja a feszultsegcket, nyugtatja az idcgeket, hozzasegrt, hogy elengedjuk magunkat es megszabaduljunk a bels6 terhekt61. Elofordulhat, hogy rnasszazs kozben a paciens egyszeruen alornba merul. Ez is a test, a lelek es az elme mely ellazulasanak jele. Massztrozas soran a test atrnelegszik es konnyedde valik.

Ez a nyugtat6-1azft6 hatas, amit pszichoszedatfv effektusnak is neveznek, a gy6gyft6 erintes legkellemesebb es Iegjelentosebb hatasa

A keringes serkentese

A masszazs akar otszorosere is novelheti a fehiletes es a melyen fekvo testszovetek verellarasat, A verellatas fokozodasa nagy-

Pszi choszedativ hatas

Gyenged terapia, croteljes hatas

mertekben [avftja a sejtek oxigen- es tapanyagellatasat. Emellett az erintes es

az elenkebb verkeringes

a nyirokrendszer (20. oldal) mukodeser. is serkenti, amitol javul a lerak6dott salak- es mereganyagok kivalasztasanak es elszalhtasanak hatasfoka.

Vazalis A ver- es a nyirokkeringe:

effektus megelenkulcse, amit a szaknyelvben vazalis effektusnak neveznek, gyurassal erheto el. A megfele16 imrnunvedekezes alapja pedig nem mas, mint a kielegito verkeringes es a j61 mukodo nyirokrendszer.

Megpihen nek

a faradt idegek

A rnasszazs idegrendszeri nyugtat6 hatasat (ezt neurahs effektusnak is nevezik) els6sorban a kez melege, az altala kifejtett nyornas es az erintesi inger valt]a ki, Ebben az esetben

a bor a gy6gyft6 energiak kozvetitoje, rnrvel feluleten szarntalan Neuriilis idegvegzodes (receptor) talalhato, amelyek erzekelik az Ingereefh:ktus ket, es az ldegpalyakon keresztul eljuttatjak az agyhoz. Agyunk feldalgazza a kapott irnpulzusokat, majd tovabbiqa azokat

a tobbi testreszhez.

Az alkalmazott fogasok jellegetol es erossegetol fuggoen a maSSZaZ5 tehat serkentheti vagy megnyugtathatja ezeket

az idegvegzodeseket. IIy medon meg a stressztol, idegessegtol es bels6 Icszultsegtol nilterhelt iclegrendszer is megnyugodhat, es "norm~il uzemrnodra" kapcsolhat.

Egy kezeles, amely nem csupan gyogyit, de meg elvezetet is okoz.

latfv

A gy6gyfto kez bolcsessege

A szervi Junkci6k osszebangoldsa

A masszazs bels6 szerveink mtikodesere is hatassal van.

Ez a hatas - az ugynevezett szegmentalis effektus - abbol adodtk, bogy bels6 szerveink kapcsolatban allnak borunk bizonyos

Szegmentiilis zonaival, es koztuk reflexszeru (autornatikus) reakciok Iephetnek

effektus feL A bor ilyen jellegn z6miinak celiranyos masszirozasaval befolyasolhatjuk egyes szerveink, mint peldaul a vese, a rna] vagy

a 5Z]V mukodest zavarait. Ezen az elven alapul a lab reflexzonainak masszirozasa valamint a kotoszoveti rnasszazs 08-19. oldai).

Izomlazitds es tonizalas

A rnasszazs szabalyozza az izmok feszultseget (tonusat): a megfeszulr izmok masszirozas hatasara ellazulnak (detonlzalas),

az ernyedt izornzat pedlg ujult erore kap - ilyenkor a normal Izornfeszesseg elerese a eel. A rnasszazs azonban ncrn tekinthet6

kozvetett edzesnek, mivel er6s izomzat csak rendszeres izom- Toni2iil6 hatas

rnunkaval erheto el (aki rendszeresen sportol, az a sajat tesren

erzekelheti es lathatja, hogyan valnak izmai egyre erosebbe es

teherbtrobba). A tonizalo hatas azzal rnagyarazhato, bogy

a masszirozas soran fokoz6dik az iZ0111zat verellatasa, fgy rugalmasabba valik es konnyebben nyulik. Ezaltal csokken a serules veszely. A masszazs tehat sportolas elott is igen kedvezo, utolag pedig nagyban hozzajarul a kimerult, faradt izomzat gyors regeneralodasahoz.

Az izomJdjdalmak enybitese

Az izomzat tulterhelese eseten gyakran eros fajdalmat erzunk. Ilyen esetben is segitsegunkre Ieher a rendszeresen es megfelelo mertekben vegzett masszazs. A fajdalmas masszazsfogasok

"Kioltiisi ugyanis elnyornjak a mar kialakult izornfajdalrnat (termeszetesen

jelenseg" a gyulladasbol vagy serulesbol szarrnazo fajdalmat neml).

az idegek egy iijabb, az eredeti fajdalomjelzesnel j6val er6sebbet kozveutenek az agy fele, Az orvostudomany ezt a folyarnator "kioltasi [elensegnek" nevezi, mivel egy erosebb Inger rnegszun-

tas

Osi hagyornanyokat orzo terrneszetes gy6gym6d

teti a gyengebb hatasat. A fajdalomerzet enyhulesevel csokken az izmok feszultsege is) ez pedig kedvez6en befolyasolja

a szovetek ver- illerve tapanyagellatasat.

Hormonalis Az enntesi inger olyan uzenetet tovabbtt az agyhoz, hogy tnditsa

hatas be bizonyos hormonok terrneleset. Valaszkent a szervezet endorfin hormont alltt elo, amit a test sajat fajdalomcsillaptto szerenek is neveznek. A legujabb tudomanyos kutatasok szerint oxitocin

is keletkezik, mely enyhfti a stresszreakci6kat es fajdalomcsillaprt6 hatassal rendelkezik.

OsihagyoOlanyokatorzo termeszetes gy6gym6d

A kez gy6gyft6 erejenek ismerete egyid6s az emberiseggel. Mie16tt elmelyednenk az egyes masszazstipusok es -technikak reszletezeseben, erdemes egy kts kiterot tennunk ennek az 6si gy6gym6clnak a tortenelme fele, hogy megismerjuk erederer es Iejlodeset egeszen napjainkig.

A massxdzs rovid tortenete '

Bizonytthato terry, hogy az ernbertseg mar legalabb otezer eve gyakorol]a az erintessel, illerve kezratettel torteno' gyogyrtast,

A hosszu, egeszseges elet tobbezer eves indiai tudomanyaban, A legosibb

az ajurvedaban a masszazs azok kozott a kezelesi m6dok kozott m6dszerek

szerepel, amelyek aktivaliak a szervezet ongyogyrto energiait, A.zsiiibiil

mely ellazulast eredrnenyeznek, es megszabadttjak a szervezetet szarmamak,

a felhalmozodotr mereganyagoktol. A kfnai orvoslasban szinten

regt hagyornanyokra tekint vissza a maSSZ3ZS a betegsegek

kezeleseben es megelozeseben. Egyik fajtajat, az akupresszurat

j6l ismerik a nyugati tarsadalmakban, Ez a rnodszer az ajurve-

dikus masszazs mellett a leg6sibb rnasszazstcchnikak egyike.

A Krisztus e16tti rornai es gorog irodalom is szarnos utalasr tesz

arra vonarkozolag, hogyan es milyen gyakran alkalmaztak

a masszazsr az antik Europaban sporttevekenyseg elott es utan,

labadozasi idoszakban, furdozest kovetoen, es mindenekelott a testi-lelki panaszok, ernesztesi zavarok, legszom] vagy buskomorsag terapias kezelesekor.

A gorog Hippokratesz (ie, 460-375 korul) szerint, aki

a .rryugati orvostudornany atyjanak" szanutott, a dorzsoles egy alyan mufogas, melyet minden orvosnak isrnernie

kellene. A kesobbi idoszakbol Galenus gorog-rornai orvost lehetne kiernelni (isz. 129-199), aki frasaiban emhtest tesz

bizonyos masszazsfogasokrol

es azak alkalmazasi teruleteirol.

A keresztenyseg terhoditasa

utan azonban sokaig minden-

fajta testi erintkezes tilos volt, s

emiatt a gyuras osregt ismerete

csaknern teljesen a feledes

hornalya ba meruit.

A lovagi kor- Ezt kovetoen majd csak a 16. szazadi frasok tesznek tiira emlftest ban rendkiviil a masszazstechnikak alkalrnazasarol. Ambroise Pare francia OIVOS nepszeru volt (1510-1590) a masszazs egy olyan fajtajat fejlesztette ki, amely

a fiirdiizes - nagyrnertekben meggyorsftotta a betegsegbol valo labadozas

a masszazs Iolyamatat, A 19. szazadban Per Henrik Ling sved szarrnazasu

ezzel szemben gyogytornasz es J. Georg Mezger holland orvos munkaja reven Ujrafelfedezes

szinte telje-' a rnasszazs ismet nagy tekintelyt vfvott ki maganak. A terapiak es fejlesztes

sen feledesbe nagy sikere miatt a gorog-romai kulruralis hagyomanyokban

meriilt. gyokerezo "k1asszikus rnasszazs" a szazad vege fele az orvosi kezelesek egyik lenyeges reszeve valt.

A svedrnasszazs mellett immaron 5ZamOS egyeb masszazstipus valt kozisrnertte, melyek reszben tavolkeleti hagyomanyokbol maradtak rank (peldaul az akupresszura es a siacu), vagy nyugati orvosok es gyogyrnasszorok tapasztalataira, ismereteire epulnek (mint a.-k~t<tsi6ve~imasszazs es a modern rcflexologia).

Giiriig-romai hagyomiinyok

Kiilonbozo masszazsmodszerek

Kiilonb6z6 masszazsmodszerek

A kovetkezokben ot olyan, az orvostudornany altal is elismert masszazsrnodszert szeretnek bernutatru, melyeket a konyvben szerep16 kezelesi koncepci6k kialakttasahoz egyrnassal kornbinaltunk. Az egyeb masszazsfairakrol a 22 .. oldallalkezdodden olvashatunk rovid attekmtest.

A legtiibb A leirt masszazsgyakorlatok legnagyobb resze a .klasszikus" vagy modszer .svedmasszazs" elveire epul. A legtobb rnasszazs alapiat a klasszi-

alapja kus masszazs fogastechnikai, a simftas, a gyuras es a dorzsoles kepezik. E fogasok pontes leirasa a 25. oldalon kezdodik. A klasszikus rnasszazs he lyre alIttja a bor es az izmok feszult segi allapotat, valarnint serkenti a szervezet ver- es nyirokaramlasat.

Soedmas szdzs

ilBi yok

Gy6gyilasi lehetosegek

A klasszikus masszazs terapias alkalmazasa a koverkezo esetekben [avasolt:

• reumas betegsegek,

• neurologiai zavarok, pcldaul benulas,

• rmitetek, illetve serulesek okozta rnozgasszervi problernak,

• bels6 szervi betegsegek peldaul sztvpanaszok, magas vernyomas, legzesi zavarok, bronchitisz,

• pszichoszomatikus panaszok, mint pl. fejfajas, migren, alvas es emesztesi zavarok, keringesi problernak, kunerultseg, stressz,

, ~~ . '"

< .. : 1,11 ~

.:;:..:' 1~"::"6.: ~ .~'_ ' ~ :-...:~


• tartashibak eseten, am.ilyen a germcferdules (scoliosis)

• a nyak-, a hat- es az agyekcsigolyak tajekan kialakult izommerevseg,

• gyermekek fejlodesi rendellenesseget.

K6tosz6veti mas szazs

A kotoszoveti masszazs alapjai Dr. Henry Head 0861-1940) angol neurologus elrneletere epulnek. Teoriaja szerint a t stunkben lezajlo betegsegek es zavarok lathato jeleket hagynak borunkon es kotoszoveteinkben, Borunk bizonyos reszeit idegrostok es vererek kotik ossze bels6 szerveinkkel, es a bor ezen teruleteire hat6 ingerek (peldaul a rnasszazs) eljutnak testunk belsejebe, ahol aztan kiegyenlft6 hatasuk reven rnegszuntetik

az ott kialakult problernat. Ezekre az isrneretekre alapozva fedezte fel Elizabeth Dicke nernet szarrnazasu gyogytornasz es Dr. Hede Telrich-Leube orvosno a kotoszoveti masszazs terapias lehetosegelt. Az 52. oldalon bemutatjuk a koroszoveti masszazs nehany olyan hatasos fogastechnikajat, melyek javftj:ik borunk allagat, es meg cellulitisz eseten is rnegoldast [elenthetnek.

Hatassal van a kiitiiszovetekre es belsa szerveinkre

A terapias gyakorlatban fokent

a kovetkezo esetekben alkalmaz-

nak kotoszoveti rnasszazst: Gy6gyitasi

• verellatasi zavarok, lehetiisegek

• nyirokrendszeri problernak es vlsszerbe te gsegek,

sal van szOve· es belsii inkre

,tasi Dsegek

KiilonbozO' masszazsmodszerek

• vemyornasingadozas,

• fagyas,

• a belso szervek funkcionalis zavarai (peldaul gyomor- es belrendszer, szfv es errendszer)

• nogyogyaszatt panaszok (menstruacios zavarok, vagy a valtozasi kor okozta tunetek)

• Iegritl rnegbetegedesek (bronchlrisz, asztrna, stb·.)

Talp-reflexmasstzdxs

.Mutassa a labat, es megmondom, egeszseges-e:" - ez volt Eunice D, Ingham angol massz6z kedvenc rnondasa, aki korulbelul hatvaneve fejlesztette ki azt a specialis masszazsrnodszert,

Belsa szervek melynek hattereben az az elmelet all) hogy testunk minden kezelese szerve a talp es a tenyer egy-egy meghatarozott teruletevel ail a kezen os osszekottetesben, s ezen keresztul befolyasolhato. A "reflexz6-

a liibon nak" elsosorban talpunkon es tenyerunkon, de lab- es kezfejunkon, valamint ezek oldalan, tovabba a csuklon es a bokan is megtalalhatok, Tukrozik a hozzajuk rendelt szervek egeszsegi allapotat: ha dorzsolesuk fajdalmat okoz, akkor valami nines rendjen a kerdeses szervvel. Nemetorszagban mindenekelott Hanne Marquardt rnasszoznek koszonheto, hogy 12 orvostudo-. many egyre nagyobb figyelmet szentel a talpmasszazsnak,

arc·,homlokii:rell, kO)Klnyauregek agy

vallak -~::---:.,--r md6 -~ .. milj epsMlyag -_;;z..::;a

Ve5_B -~---:::::':::::l

T-II~~.j_- vallcik r-,Ji-- sziv ~4--- tudo ...... ·~-Iep ---=-- .. L...---4--- vese

-i~---gyomor---~""'I nyomMI

A talp nehany fontos reflexzliniija

A talpmas zazs terapias alkalrnazasa a kovetkezo esetekben javasolt:

Gy6gyitasi • egyes szervek, szervrendszerek mukodesi zavara,

lehetiisegek • migren, fejfajas,

• izornmerevseg,

• rnenstruacios zavarok, .leguti megbetegede ek,

.stressz, .degesseg, alvaszavarok

1

• allergias reakciok (peldaul

szenanatha),

Manudlis nyirokdrendzs

A nytrokdrenazs - a sz6

a francia "drainer" szobol szarmazik, jelentese .Iecsapolas" - az anyagcserefolyamatokbol visszarnaradt salakanyag, es a vtzfolosleg gyors elvezetesere szolgal a nyirokrendszeren kereszrul.

.~

Ezt a fajra masszazst, melynek

soran kezunk (ezert rnanualis) flnorn korkoros es huzo 1110Zdulataival serkentjuk a nyirokkeringest, Dr. Emil Yodeler dan fizikoterapeuta dolgozta ki. Modszeret eloszor 1932-ben alkalrnazta, majd kesobb tovabbfejlesztette. A nyirokdrenazs kivalo modszernek bizonyult az arc es a szemkornyek puffadtsaganak kezeleseben (50. oldal), Nem csoda hat, hogy minden hivatasos kozrnetikus eloszeretettel alkalmazza.

Pangascsiikkentii lis meregtelenflo hatas

e i

Kftlonb6z6 masszazsrnodszerek

A rnanualis nyirokdrenazs terapias alkalmazasi teruletei:

Gy6gyitasi • nyirokrrurigyduzzanatok

ehetosegek megszuntetese, nyirokpangas (oderna) eloszlatasa,

• serulesek okozta folyadekgyulem eltavolrtasa,

• rryirokerbetegsegek,

• visszerproblernak, venas keringes za varok, valamint kronikus labdagadas kezelese.

Akupressxura

siik·

A kfnai orvostudomany nalunk is e1terjedt gy6gym6dja

az "ujjnyomasos rnasszazs' , azaz akupresszura. A2 akupunknirahoz hasonloan - arnikor tuszurasokkal feitenek

ki ingert az egyes testtajakra -

enitii az akupresszura saran az ujjvegek nyornasa kelti a gy6gyfto ingereket. Mindket rnodszer

Az energia· a meridianelmeletre epul, ami abbol indul ki, hogy testunket aramh'is energiavezetekek, .mendlanok'' halozzak be, es ezekben

Idegyenlitese az energiavezetekekben eletenergia C"csi") aramlik. Ha az eletenergia keringese akadalyoztatott, szervezetunkben betegseg alakul kl. A meridianok menten elhelyezkecl6 speclalts pontokra kifejtett nyomas segit felszarnolni az cnergiaaramlas utjaban 1.116 akadalyt, s fgy az eletet ado csi zavartalanul haladhat tovabb.

A Kmabol szarrnazo akupresszuranak lenyegeben az a celja, hogy a csl aramlasat osszehangolja, serkentse vagy csillapftsa.

Akupresszurat els6sorban a kovetkezo esetekben alkalmaznak a termeszetgyogyaszok

Gyogyitasi • kimerulrseg eseten serkentik, feszult allapotban pedig lassitjak lehetiisegek azeletenergia ararnlasat,

A meridianok, amelyek az iisi iizsiai elmelet szerint az eletenergiat szallitjiik testiinkben


• fej-, has-, torok- vagy fogfajas enyhttesere,

• az idegrendszer mukodesenek kiegyensulyozasara.

Bgyeb stiecialis eljdrdsok

OSi keleti filozofta vagy modern nyugati orvostudomany? Az Idok soran szamos olyan masszazsrnodszer fejlodott kt, mely mmdket iranyzatot magaban foglalja, vagy toluk fuggetlenul teljesen u]

ala pokra helyezi elmeletet,

AW. Penzel nevehez fiiz6d6 akupunkniras masszazs Meridlanmasszazsnak is nevezik, merthogy never a meridianelrneletnek koszonheti (21. oldal) , E rnodszer soran egy rnasszfro-

A meridian- zopalca segrtsegevel alhtjak helyre a tul gyorsan vagy nil lassan elmelet aramlo cnergiak sebesseget a meridianvonalakban. Az akupunknialapian ras pontok serkentesere vtbracios eszkozt is hasznalnak. Akupunktunis rnasszazsr robbnyire a szervek rnukodesi zavara eseten, kronikus fajdalom ellen vagy betegsegrnegelozeskent alkalmaznak.

An-HlO vagy tui-na masszazs

Mindket rnasszazs az osi krnai orvoslas lenyeges reszet kepezl.

A meridianok menten finomabb vagy eroteljesebb fogastechnikakat alkalrnaznak, peldaul utogetest, gyurast, ujjnyomast, sirnitast vagy szontast. IIy rnodon megszunretheto az energiaaramlas elakadasa, pangasa, de a kelletenel eroteljesebben ararnlo energia is megfekezheto. Mindket problema egyarant okozhatja

a beIse szervek mtfkodesi zavarat, Ielelos lehet kronikus fajdalrnakert, de bizonyos csontbetegsegeket, mozgasszervt problemakat is elotdezhet.

Gerda Boyesen-fele biodinamikus masszazs

Testen E pszichoterapias jelentosegu masszazs rnouoja, hogy: "a testen keresztiil keresztul a lelek is gy6gyfthat6". Elve ana a fellsmeresre epul, hogy alkalmazott az izmok megfeszttesevel, a rekeszizorn osszehuzasaval kepesek pszicho- vagyunk tudarunkbol a konfliktusokates a rossz erzeseket kiuzni. terapla Ha a specialis rnasszazsmodszer megfelelo lcgzestcchnlkaval egeszul ki, akkor a sze.rveze.tben megindul e.gy olyan folyamat, melynek hatasaraa paciens kapcsolatba kerulhet tudatalattijaval,

Kina,i masszazstechnikak az energiaelakadiis megsziinte· tesere

a-

e·

Kulonbozo masszazsmodszerek

Vastagbebnasszazs

E specialis hasmasszazzsal ktvaloan kezelhetok a kronikus vagy akut ernesztesi zavarok, mint peldaul a szekrekedes is.

Emesztesi problernak eseten

Craniosacralis kezeles

Ez a terapia a koponya (cranium) belsejeben es a gerincoszlopban vegig a keresztcsontig (as sacrum) pulzalo agy- es gerincfo-

vedekezii· lyadekra osszpontosit. Ha e Iolyadek aramlasi ritmusaban zavar ongyogyitfi· keletkezik, n gativan befolyasolja a kozerzeret es a Ielkiallapotot. kepesseg Ilyen esetben finom erintesekkel probaljak meg visszaallitani novelese az egeszseges szabalyos agy-gerincveloi ritmust. Ennek hatasara megelenkul a szervezet vedekezo kepessege, es beindulnak

az ongyogyito folyamatok. Az effajta erintesterapia j6l bevalt rnodszer a gorcsok oldasara, fejfajas es migren csillapitasara, de allergias megberegedesek es fulzugas ellen is.

Csonthartyarnasszazs

A csonthartya a benne leva szamos idegrost es veredeny miatr rendkivul erzekeny szerv. Ket nernet orvos alkalmazott eloszor

csonthartyamasszazsr fajdalomcsillapiro eljaraskent, Ha bizonyos Kiviil6

fajdalmak eseten (amennyiben nern gyulladasos vagy traumas fiijdalom-

eredetu) a csont meghatarozott reszere kello mertektf nyornast csillapito

fejtunk ki, a fajdalom csokken, majd elmulik. A szervezeten belul

kialakult fajdalrnat tehat az ujjnyomassal, ktvulrol eloidezert

fajdalom semlegesfti 05. oldal).

A Dr. Randolph Stone altal kifejlcsztett polarrnasszazs

Ezt a masszazstipust terrneszeuudornanyos alapokra helyeztek: az ernberi testet a terrneszetbol meritett peldak alapjan az elekt-

AI energia· romagneses polaritas elve alapjan osztortak fel. Ennek rnegfeleblokkok loen a test csucsa (a fej), valamint a test [obb oldala pozinv

eloszlatasa toltesu, mig a test bal oldala es a lab negatfv toltessel rendelkezik. E masszazs celja, hogy a specialis masszazsfogasok, erintesi es nyujtaai technikak segusegevel feloldja az emberi test rnagneses mezejeben kialakult energiablokkokat.

Az Ida Rolf- fele rolfing

Eroteljes nyomast klfejtve es specialis fogasteclmikakar alkalrnazva a lerovidult vagy rnegfeszult izmok visszanyerhetik eredeti

.-, :

.. :14

-oz- .~ .. - .~ - .; -....._

A gy6gyit6 kez bolcsessege

rugalrnassagukat, s fgy a resttartas is javtthato. Mivel azonban az izornrnerevseg 50ks20r lelki feszultsegek hatasara alakul ki, a kezeles SQI'an ezekkel a problernakkal is foglalkozni kell,

A rolftngot tobbnyire pszichoterapiaval kombinaljak.

Siacu

A .s!" jelentese "ujj", az .acu" szo pedig "nyomast" jelent. A slacu a 21. oldalon Iefrt krnal ujjnyomasos rnasszazs, az akupresszura

Az aku- japan megfele16je. Szinten arra az elrneletre epul, miszerint pressztira az ernberi tester energiavezetekek, tigynevezett rnendianok

japan halozzak be,s ezekben eletenergia (ki) ararnlik. Ha a ki ararnlasa megfeleloje - akadalyoztatotra valik, a meridianok mentcn vegzett specialis masszazsfogasokkal iijra mcgindithato.

Thai-rnasszazs

Ez a masszazsttpus Indiabol szarmazik. A siacuhoz es az akupresszurahoz hasonloan abbol a felismeresbol indul kt, hogy

- es az indiai a tester behalozo csatornakban eletenergia (prana) aramlik. v31toZ81 Ha a csatornak kornyeket finorn mozdulatokkal masszirozzuk akkor a prana aramlasa Ielelenkul. Ezzel a m6dszerrel betegsegek gyogyfthatok, es a fajdalom is csillaptthato.

Yizsugarmasszazs

Ezt a masszazst 34-38 "C-os fokos meleg vfzben vegzik egy tornlobol ktararnlo, er6sebb vizsugarral. A modszer fokozza a bor verellatasat, es kivaloan ellaztt. Gyogyaszati cellal a vizsugarmasszazst fokent operaciok utan randulasok es flcamok eseten alkalmazzak.

Jin-jang masszazs

Ez a modszer az egyrnast ktegeszito, ellentetes erok elrneletere epul, amely a kinai filoz6fia alapjat kepezi, A jin ernocionalis

Aktives jellcgu, passzfv, befogad6 energia, mfg a jang aktiv, dinarnikus passz!v er6t kepvisel. Idealis esetben e ket ellenteres energia egyenlo energiak rnertekben oszlik meg az emberben azonban a mindennapi

kiegyenlitese eletben gyakran elofordul, hogy egyik a masik fole kerekedik, Megfele16 rnasszazsfogasokat alkalmazva a jin- es a jang-energia eloszlasa kiegyenlfthet6, elejet veve a megbetegedesnek. Maga a jin-rnasszazs inkabb lazft6 hatasu a jang pedig energiaval tolti fel a testet.

Minden fesziiltseg oldddjon

Fajdalom eseten is ellazit

Dn

jjri fug! e ula aSj

A massz3zs hatekonysaga a kornyezet lI~gkorelol is iiigg. Egy kellemes lllat hangulatossa teszi a szobat.

R6vid

--'

masszazs

tanfolyam

Annak, aki szeretne megprobalkozni a masszazzsal, eloszor is el kell sajatitarua az alapokat, mert csak fgy valhat szep es pthenteto elrnennye, ha onmagat vagy partneret masszrrozza. A masszazs rendkfvul konnyen tanulhat6. Nem eleg azonban

a "technikat" isrnernl, mert mas tenyezok is szereper jatszanak a rnasszazs sikeressegeben. Emiatt tartorn nagyon lenyegesnek, hogy a gyakorlatok megkezdese elott figyelmesen olvassuk el a Ieirasokat. fgy

a kezdeti btzonytalansagot es

a hibakat is elkerulhetjuk.

A fogasok

A kovetkezokben ismertetjuk a klasszlkus rnasszazs alapfogasatt es azok hatasat. A lefrasok elolvasasa utan eloszor onrnagan vagy partneren probalja ki az egyes fogasokat, es fokozatosan jusson el a teljes

testmasszazsig Ilyen medon Gyakorlat

kitapasztalhatja. rnilyen erzest teszl

nyu]t az erintes e kulonleges a mastert

mtiveszete. Megtanulhatja

rovabba, hogyan vizsgalhatja

kezenek erintesevel a bor es

az izrnok allapotar, valamint

azt is, miiyen erovel vegezhetl

az egyes teruletek massztroza-

sat anelkul, hogy kellernetlen

testi reakciokat valtana ki,

Simitds

A kovetkezo fejezetekben targyalt valamennyi masszazs finom simitasokkal kezdodik. Ennek celja:

• a kezdeti b6rkontaktus megteremtese,

Minden ,masszDzs gyengid

si mitasokkal kezdffdik

YAKORLAT 26

Rovid rnasszazstanfolyam

• rahangolodas a massztrozasra,

• a masszazsola] egyenletes eloszlatasa a boron,

• a test elokeszrtese az ezutan kovetkezo, intenzrvebb kezelesre.

A finorn sirnrrasokkal elerhero hatasok:

Hatasok • a kezelt testfeluleten valamelyest javul a verellatas es a nyirokkeringes

• oldodnak a felszfnhez kozeli feszultsegek

• elosegrtjuk az altalanos ellazulas folyamatat.

Eroteljes, A gyenged, kapcsolatfelvetelre melyre hato alkalmas simftasok utan, de

simftasok barrnilyen mas fogastechnikat kovetoen is alkalmazhatunk er6sebb nyornast igenylo,

a melyebb szovetretegekbe is eljuto slmttasokat. Ennek celja:

Hatasok • javul a verellatas es megelenkul a nyirokkeringes,

• tajekozodas az izornszovetek allapota felol Cpuha vagy kerneny tapintasuak),

• az tzomzat aitalanos feszultsegi allapotanak javitasa (tontzalas),

• rnelyebbe valik a legzes, ami javftja a Iegzesfunkciot,

.lelki szinten is oldodasr idezunk elo: a gondokat elsimftjuk, a stresszt ktmasszrrozzuk, a gondolatokat szabadda tesszuk:

>- Vegezzen mindket tenyere- Simitas:

vel felfele es kifele halad6, tenyeriinket

simft6 mozdulatokat, egyenle- finoman, vagy

tes nyornassal, enyhen elore- "emi

dontott fels6testtel. A melyebb nyomassal

simttasokhoz helyezzen vegighulluk a

nagyobb testsulyt a tenyerere. boron

A rnozdulatok vegen huzza

vissza kezet a kiindulasi

helyzetbe anelkul, hogy

nyornast fejtene ki.

Gyurds (dagasztds)

Sirrutas u tan a gyuras mersekelten intenzfv valtozata,

a dagasztas .kovetkeztk. Ennek harasat.

• alkalmazasa soran oldodik Hatasok

az izornszovetek feszultsege,

a merev izomzat lazabba es rugalmasabba valik,

• alaposan atdolgozzuk a bor alatt elhelyezked6 zsfrszovetet es izornrostokat,

• nagymertekben fokoz6dik a verellatas, fgy a nyirokrend-

''''

agas jjail1 gfagjl at, e! mkOI ate:

ala

et lagy

uk a

Dagaszlas: szer es a venas keringes ujjaJnkkal gyorsan es hatekorryan szallitja meglogjuk az el a szovetekben felgyUlemlett izmot, lis ligy salakanyagor.

nyomkodjuk,

mint a tesztat >- Ujjaival fogjon kozre egy nagyobb borfeluletet, es vegezzen a tesztagyurashoz hasonlo mozdulatokat: valtott kezzel nyornkodja es huzogassa a hrisos izornszovetet.

Dorzso les

Ennel a fogasnal kulonosen nagy szuksegunk van az uj]heggyel valo erzekeles kepessegere. Lehctoscg szerint rninel tobbszor gyakoroljuk onmagunkon vagy partnerunkon. Id6vel felfedezzuk, mennyire hatasos ez a fogas. Segtrsegevel

Hatasok • meg a legkisebb izommerevseg is erzekelhero es oldhat6,

• csokken az izmok fajdalma,

• felgyorsfthat6 a salakanyagok tavozasa a szervezetb61.

>- A b6rkontaktus megszakitasa nelkul, ket huvelykujja begyet enyhen a testfeluletre nyomva vegezzen ellentetes iranyu, apr6, korkoros rnozduIatokat. Hogy elobbre haIadjon a massztrozott testreszen formal jon spiralalakot a korokbol. Kovessek egyrnast ritmusosan a sptralis dorzsolo fogasok.

Dorzsoles: huvelykujjunk begyevel spiriilisan halad6, kiirki:iros mozdulatokat teszunk

Rezegtetes

Az intenzfv kezelest minden alkalommal lazito, nyugtat6 fogasok kovetik. Ez lehet sirmtas, vagy rezegtetes, ami rezgomozgast idez el a borben es az alatta fekv6 szovetekben. A koverkezo hatasokat erhetjuk el vele

• az idegrendszer altalanos Hatasok

felfrissulese,

• az elozoleg intenzfven atdo.gozott Izmok ellazulnak,

• melyebbe valik a Iegzes.

".OIIAT 28

Rovid masszazstanfolyam

Rezegtetes: ~ Ujjvegeit helyezze a masz-

a rezgomoz- szirozni kivant testreszre, rnajd gast vegzD rezegtesse a borfeluleten elorekezeket hatra, kezet pedig folyamatoelhuzva san huzza oldaliranyba. Ezt hullamzast az igen gyors, hullamzo moz-

keltiink. gast rezgesekkent erzekeljuk.

Fontos tud1lival6k

A Iogasok alkalrnazasakor ugyelni kell a kovetkezo szabalyok betartasara:

• Mindket keze erintkezzen

a masszirozotr szernely testevel, meg abban az esetben is, ha a fogast csak egyik kezevel

Tartsuk feno vegzi. Az allando testkontakrus

az erintkezest! ugyanis btztonsagerzetet ad

a partnernek. Poziciovaltaskor es mas fogasra valo atteres eseten is egyik keze min dig nyugodjon a partner testen, rnert fgy nem szakacl meg

a testkontaktus .

• A lazft6 hatas erdekeben nagyon fontos, hogya masszi-

rozast foiyarnatos ritrnusban

vegezzuk.

KerUljiik a lokesszeru, hirtelen Folyamatos mozdulatokat! Erre kulonosen ritmusban akkor kell ugyelru, amikor

peldaul egy masik fogasra

terunk at.

• A masszfrozas egytk legfontosabb alapszabalya, hogy a masszirozo mozdulatokat minden esetben a ver- es

nyirokaramlas iranyaba, a test kozepponqa, a szfv fele haladva kelt vegezni. Ha peldaul a partner karjat masszfrozzuk,

akkor a fogasokkal a csuklo-

t61 kundulva a vallak fele

(a szfvhez kozelitve) haladunk. Ugyanez a szabaly ervenyes

a lab massztrozasakor is. Mozdulataink mindig bokatol folfele haladjanak.

Mindig a sziv fehi haladva

masszirOlunk

A lJelyesJogds

az dllapo tt61 fiigg

A helyes masszazstechnika megvalasztasa mindig

az egyensuly elver koveti, espedig.

• Ideges, rulfeszitett allapot

eseten tulnyornoreszt nyugtat6 Idegessegre fogasokat (sirrutas es gyenged nyugtato, izomrezegtetes) alkalmazzunk. kimeriiltsegre

• Faradtsag es kirnerultseg frissito

eseten a kapcsolatteremt6 masszass

strrntasok utan serkento,

eI.enkft6 Iogasok ajanlottak.

s

Sliv

Elokesziiletek a masszirozashoz

Elokesztiletek

a masszfrozashoz

Ahhoz, hogy a rnasszazzsal optimalis hatast erhessunk el bizonyos dolgoknak nagy figyelmet kell szentelnunk.

A masszdzsolaj nelkulOzhetetlen

va

mnk A masszazsolaj jot tesz a bornek, de ettol fuggetlenul is

a masszirozas lenyeges segedanyaga, hiszen a boron egyenletesen eloszlarva kezunk

Sikossa teszi konnyeden siklik a massziroa bod zand6 tesrfeluleren.

~ A rnasszazsola] alkalmazasakor feltetlenul ugyeljunk

a kovetkezokre

felhasznalas • A meleg olaj kulonosen jote-

szabiilyai kony hatasu a borre. A masszfrozas megkezdese e16tt tehat lassan, vizfurdoben melegitsen fel egy keyes masszazsolajat,

• Fontos szabaly, hogy az olajb61 mindrg inkabb kevesebbet hasznaljunk, mint tul sokat,

gre melt borunk nern igenyel nil

I.

s

nagy rnennyiseget e zsfros anyagb61. Ha azonban rnegis rul sok olajat vitt fel partnere borere, akkor a felesleges rnennyiseget egyszertien ta volrtsa el egy puha papfrkend6vel.


Masszirozas • Az olajat eloszor mindig sliiU (rneleg) kezebe ontse, rnajd lelmel'egitjiik dorzsolje szet egy kicsit, vegul es beedzziik kenje szet egyenletesen

a keziinket. partnere boren.

Az erzekekllek is pihenni kelt

A helyiseget, ahol a masszfrozast vegzi, alakitsa at a nyugalorn es a bekesseg szigeteve, rnivel mindaz, ami pozitfvan hat az erzekszervekre, az altalanos kozerzetet is javttja. Minel kellemesebb a helyseg legkore, anmil inkabb segtti a kikapcsolodast es az ellazulast.. Lehetoseg szerint gondoskodjon arrol, hogy • a masszfrozohelyiseg hornerseklete megfele16 legyen,

• ne erhessek zavar6 hatasok Teremtsiik

(kapcsolja ki az ajt6 csengojet, meg

a telefont ka pcsolja uzenetrog- _ a nyugalom

z[tore, stb.) oazisat

• relaxacios zene, gyerryafeny

vagy kellemes illat segitse

az ellazulast.

>- Arornamecsesben alkalrnazhat6, nyugtat6, harmonizalo hatasii olajkeverek receptje:

3 csepp geraniumola] OIai az aroma-

1 csepp rozsaola] mecsesbe

1 csepp cedrusolaj

Eloszor toltson vizet az aromamecses tartalyaba, rnajd adja hozza az illolajokat,

Mieliitt hezunleet haszntilndllk

A masszazsmegkezdese elotr alaposan vegye szernugyre kezet, Nem nil hosszu-e a korrne, nem jeghideg-e 3 keze, levettee a gyurut, orat vagy karkotot. Ezek a dolgok nem csak a maszszazs jotekony, lazno hatasat csokkentlk, de kellemetlen elmenyeket is okozhatnak kozben.

Sziikseges eliikesziiletek

>- Kezet a kovetkezo m6don melegitheti fel: aztassa kezet

2 percig 35-38 "C-os vtzben), majd er6sen dorzsolve torolje meg. Ezutan dorzsolje ket tenyeret egymashoz, mig kellemes meleget nem sugaroznak.

A hideg kez felmelegitese

P'l g,

kl

es az

k

om

omae

s etek

ez ·lese

EloKesziiletek a masszfrozashoz

I smerjiik fel a fesziiltseget

Altalaban mtndenki tudja, hogy testenek mely res zen alakul ki izommerevseg. A hat es

a tarko izomzatara peldaul gyakran [ellernzo a feszes, merev es gorcsos allapot, MasszIr028.s soran nehany tipikus jelbol konnyeden fellsmerhetl e problemas zonakat.

Milyen tapintasuale az izmoh?

Puha es Eszre fogjuk venni, hogy a laza rugalmas, izom viszonylag puha, rugalvagy kemeny mas erzetet kelt. Konnyen

os merev elmozdIthat6, ujjvegeinkkel is az izom? atdorzsolhero vagy atgyurhato.

Ha azonban az izomszovetben kerneny, merev csomok vagy kotegek tapinthatok ki, akkor az izmok helyi vagy altalanos feszultsegerol beszelhetunk.

Pajdalmas-e a masszirozds?

A gorcsos, feszes izomzat rnasszirozasa fajdalrnat okoz. Ha a kezelt terulet rzornzata tulsagosan rnerev, azt szuro vagy sajgo fajdalom jelzi. Fontes: Rendktvul kellemetlen erzest valt ki a csontok masszfrozasa. D gycljunk ana) hogy

soha ne rnasszirozzunk csontos testtajakat, peldaul a gerincosz!opotl

Csontokat ne masszirDzzunk!

Hogyan reagal a bar?

Masszirozaskor borunk is fontos jelzeseket ad. Az lzomrnerevseg merteketol fugg6en lathato jelekkel reagal tevekenysegunkre puhabb, lazabb izomzat rnasszfrozasakor csak enyhe borpir keletkezik,

Ha viszont merevebb izornreszt simfrunk, dorzsolunk es gyurunk, akkor borunkon rnzprros vagy sotetvoros faltok jelentkeznek,

Enyhe bfirpfr vag~ voros foltok?


A megfeleu: testbelyzet igy lesz igazdn henyelmes

A tul kemeny, nil puha vagy clurva feluleru fekhely masszirozas kozben kellemetlen erzest okozhat.

A meg1elelii Fekhelynek kivaloan megfelel

fekhely a nem tul puha matrae, a nagyrneretu, letakart asztal, az agy vagy a hevero. Fontos, hogy minden iranybol j61 hozzaferheto legyen.

Ha azonban rendszeresen

szandekozunk otthon rnasszf-

rozru, akkor celszeru beszerez- A masszirozo testtartds nunk egy igazi rnasszazspador.

Ahhoz, hogy a maSSZ:lZS kellemes erzest rryiijtson, rendkfvul Fontes a kenyelrnes, elengedett CJl6 vagy fekvo testrartas.

Laza fekvo pozici6

Laza ul6pozici6

Helyezkedjiink: el kenyelmesen a szeken, tal punk fekudjon fel a padlora. A szoros ruhazatot oldjuk meg.

Ha sajat fejunket akariuk meamasszfroznt akkor nagy

o· ,. b

segitseget jelent, ha konyokunket az asztalon rnegtamaszthatjuk.

Tovabbt reszletek az egyes masszirozasi modoknal,

Kisebb-nagyobb parnak, tarkotarnasztekok (osszetekert frotnrtorulkozok) teszik igazan Parn3k,

kenyelrnesse mind az 016, lepedit'k es

mind a fekv6 helyzetet. takar6k

A masszfrozott szerncly rester gyapjutakaroval, felmelegftett leped6vel vagy torulkozovel

tarthatjuk meJegen.

Fontos: Meleg kornyezetben sokkal jobban el lehet lazulni.

Masszirozas kozben is ugyel- A meleg

junk a gyorsan kihul6 labakra. nagyon foo1os Ezt a problernat is konnyuszer-

rel megoldharjuk rnelegiropar-

naval, vagy egy par vastagabb

zoknival.

Masszazs kozben viseljen mindig laza ruhazatot, es vegezze a muveletet kenyelmes testrartasban. Ha terdel6 helyzetben massziroz, terde ala tegyen egy parnat. Minclig ugyeljen arra, hogy egyenes hattal dolgozzon,

ne gornyedjen ossze. A maszszirozas sokkal kevesebb Igenybevetelt jelent, ha tester kisse eloredontve, testsulyaval enyhen partnerere nehezedve fejti ki a szukseges nyomoerot.

Amennyire lehel; konnyeden

Elokesziiletek a masszfrozashoz

antos

e

Hanyattfekveskor kisparniikka I bimasztjuk alii a tirdhajlatot is

a tarkiit.

A hasnn fekvest

a homlok,

a has as a lab ala lett piirniik teszik kenyelmesse.

Dldalfekves· nel a fej alatt is a labak koziiU elhelyezett kisparniik nvujtanak segftseget.

Szcpseg es eronlct rnasszazzsal

"Egygyenged erintes lendiiletet, eletiiriimiit ad,es ontudatra ibreszt~ I, (Yehudi Menuhin, amerikai hegedffmLivesles karmester)

A masszazs egyediiliil16 j6tetemeny: pihenteti es regeneralja a szervezetat, simogatja a lelkel, megteremti

a biztonsiig es gondaskodas erzeset. A kez grogyito erintese emellett

a betegsegek, panaszok kialakulasiinak is elejet veszi.

Ti:iriidjunk iinmagunkkal, tarsunkkal, gyermekeinkkel- mind gyakrabban iktassuk be napirendiinkbe a lazito, szepitli kezeleseket. Aiandekozzuk meg vele magunkat as kiirnyezetiinket rendszeresen, akar a testkultura, akar a szerela gondoskodiis j,egyeben.

A legjobb, ha azonnal hOlZa is kezdiink.

GYAKORLAT

I 36

Testi-lelki

felfrissules

Meleg kez simft vegig a boron, gyrirja es dorzsoli az izmokat. Bar csupan testunk kills6 reteger erintjuk meg, az erintesek a Ielkunkig hatolnak.

A masszazs ugyanis az egesz testre hat, es a legmelyebb szoverret gekig is eljut. Mindaz, arnit a kezeles kezdeten erzunk, a masszazs hatasa-

Atalakulas, ra atalakul, kiegyenlft6dik, es kiegyenlitffdes ha szukseges, el is ravozik

fis feltiiltodis a szervezetb6l. A test es

a lelek felfrissul, u] energiaval toltodik fel. Ha a masszazs elott faradtnak, fe zultnek, kimerultnek es szomoninak erezzuk magunkat, a masszazst kovetoen alapvet6en atalakulhat kozerzctunk: a vegigvonu- 16 rneleghullam oldotta es rugalrnassa teszi a tester, a lelki fajdalrnak ellllannak, konnyedde es felszabadultra valunk.

Pontos: A masszazs megkezdese e16l1 olvassa el a 29. es

a 66. oldalon leirt szabalyokat.

Stresszcso1dkent6

.,

masszazs

A kellemes legkorben, illato olajokkal vegzett masszazs akar egy rovid nyaralassal is felerhet: az allandoan (: ktfv idegrendszer nyugalmi allapotfa kapcsol at, a 1T1(~ly legzes e16segfti a belso feszulrsegek oldodasat, a gondok eluzeset. A test e a Ielek megszabadul a hetkoznapok feszultsegetol es faradalmaitol.

OI,an pihenteto, mintegy nyaralas

Megszal a stress a banat. 51orong;

ermekel is jot t

tii.

A masszdzs batasai

• A lefekves elott vegzett masszazs hatasara (akar partner- akar onmasszirozasrol van szo) konnyebben elal-

Me!lszabadit szunk, es rryugodtan ata stressztbl, alusszuk az ejszakat.

a banattal es • A napkozben, otthon vagy

1 Slorongastol munkahelyunkon vegzett masszazs csokkenti a stresszt es a stressz-okozta panaszokat: az idegesseget, a koncentraciozavart es a kirnerultseget.

• Hatasara a banat es

a szorongas is erryhul.

Partnermasszazs

Egy rnunkaval roltorr nap utan felernelo ~lmenyben lesz reszunk, ha partnerunk kimassztrozza testunkbol a stresszt. Kulonosen a hatrnasszazs segfti az egesz test ellazulasat, mivel a gerincoszlopt61 szarnos idegpalya es idegkoteg indul

'iyermekeknek ki az egyes testtajak fele. Ma-

is jot tssz! napsag gyerrnekeink is gyakran kerulhetnek stresszes 111apotba. A kovetkezo masszazsfogasokat az 6 hatukon is batran alkalmazhatjuk.

>- A szukseges elokeszuletekr61 mar a 29, oldalon szot ejtcttunk. E16sz6r is helyezze keze ugyebe a felmelegftett

Stresszcsoldkentonrrasszazs

masszazsolajat. Partnere fekudjon hasra, On pedig takarja be melegen talpatol a csfpojeig. Ezt kovetoen a.lljon vagy terdeljen melle (terde ala helyezzen egy kisparnat). Lovagloulesben is elhelyezkedhet partnere folotr.

1 Oszlasson el meleg kezen egy keyes rnasszazsolajat (korulbelul egy evokanal).

• Ezutan helyezze ket kezet egyrnas melle a gerincoszlop aljara, ahol a fenek kezdodik. Pelsotestenek enyhe eloredontesevel fejtsen ki egy kis nyomast.

• Most lassan simftson vegig

a gerincoszlop jobb es bal oldalan elhelyezkedo Izomkotegeken egeszen a tarko

A gyenged hatmasszazs gyogyir

a lelek szamara.

A szeles simitasok mindig .kedvezif bevezetest jelentene.k.

Testi-Ielki feltrissules

vonalaig, rnajd haladjon on nan oldaliranyba a vallakon kereszrul a hat ket szele fele.

A hat slmitasa • Haladjon lefele a test oldaIan, egeszen a es(po vonalaig konnyed kezzel, nyornas nelkul, Majd egy felkonvet leirva teneri vissza a gerincoszlap ket oldalara.

• Ismetelje ezt a feles lefele iranyulo mozgast rnindaddig, mig az 'olajat egyenletesen el nem oszlatta a bar feluleten (legalabb hatszor).

2 Helyezze tenyere tovet az agyek also reszere,

A tenyer • Teste eloredontesevel gyatiivevel koroljon egy kicsivel nagyobb vegzett, mely nyomast, rnajd tenyere tovevel

simitiis lassan, egyenletesen simrtson vegtg egeszen a tarko vonalaig ~ kozben soha ne a gerincoszlopot, hanem a mellette elhelyezked6 izmokat masszfrozza! • A tarko vonalahoz erve csokkentse a kifejtett nyomas

merteket, majd fektesse. fel egesz terryeret, es huzza visszafele partnere testenek ket oldalan.

• Ismetel]e ezt a mely simtto fogast Iegalabb hatszor.

Ker]e meg partneret, hogy mindig a felfele halado sirmtasoknal vegyen levegot, es akkor lelegezzen ki, amikor

. keze lefele halad.

3 ]obb es bal kezet helyezze egymastol 10 em tavolsagba az agyek also reszere.

• Enyhe nyomast kifejtve Irjon tag kiiriiket

tag koroket partnere hatara, lelrva

lassu, de egyenletes ritmusu simltsunk

mozdulatokka1. Kovesse a test

vonalat, es terjen ki a ket

oldalra is.

• Ha elerte a tarko vonalat, . lazan huzza vissza kezet

az agyckig.

• E korkoros simttast legalabb haromszor isrnetelje meg.

AI ol~ simi

et

Meg egy ujabb simit6 fogas kovetkezik, mely idealisan alkalmazhat6 a test ket oldalan:

Az oldalak • Alljon partnere melle, es

simitasa helyezze tenyeret a ket csiporeo Simftson befele, a gerincoszlop iranyaba, majd oldalra, ritrnikus, ellentetes iranyu mozdulatokkal, s kozben haladjon lassan elore, a vallak fele ..

• A vallakon vegzett huzo mozdulat rendkfvul kellemes erzes. • A vall rnasszirozasat befejezve lazan huzza vissza kezet

az agyekra.

• Isrnetelje meg legalabb haremSZOI a keresztiranyu simttast,

• Ezutan rnenjen at partnere rnasik oldalara, es az ellenkezo oldalon is alkalmazza a fent letrt technikat.

Fontos: Mikozben poztciojat valtoztatia, egytk kezer mindtg hagyja partnere testen

(28. oldal)l

Stresszcsokkento rnasszazs

5 Vegezetul egy ugynevezett nyugtat6 es osszekoto fogast alkalmazunk.

Ez a technika osszhangot teremt, valamint e16segiti

a test als6 es felsd resze kozotti energetikai kapcsolat eszleleset .

• Egyik kezet helyezze

a gerincoszlop a1s6 reszere,

a keresztcsontra, masik kezevel pedig gyengeden fagja at partnere tarkojat,

Megnyugtat es Dsslekiit

Igyekezzen ekozben befele osszpontositani. Lelegezzen be es ki nehanyszor hallhatoan, es kerje ugyanezt partneretol is.

• Egy perc elteltevel lassan vegye le kezet partnere hatarol, rnajd takaria be meleg takaroval, es hagyja legalabb tfz percig pihenni.

FORtos

a massziizst kiivetff piheniis

YAKOALAl';

- '

'. 40:

{~~.~~~IJ~-:'~

Tcsti-lelki felfrisstiles

Az elso lepes Az onmassziroztis a vall es a nyak

atsimitiisa Sajnos nines rnindig rnellettunk valaki, hogy klmasszrrozza belolunk a stresszt. Bizonyos lazrto fogasokat azonban sajat magunkon is alkalmazhatunk. A vall es

a nyak masszfrozasa val peldaul ellaztthatjuk es felpuhithatjuk a stressztcl feszes, merev izmokat.

.. Onmasszirozast vegezhetunk munkahelyen, buszon, otthon, szinte barhol, mivei kulonosebb elokeszuieteket nern Igenyel, es ruhankat sem szukseges levetnunk hozza. Egyszeruen u1;6n le kenyelmesen, es lassen hozza.

1 Jabb kezevel slrrutson

a hajtotol kimdulva, a bal ful mogott, a nyak oldalan lefele egeszen a vallbubig.

• A vallbubra kifejtett er6teljesebb nyomas utan huzza kezet lazan visszafele.

• Isrnetelje meg a simttast legalabb haromszor, majd vegezze el ugyanezt jobb oidalon a bal kezevel.

2 Most helyezze rnindket kezet nyaka kore ugy, hogy ujjvegei a nyaki gerinecsigolyakon ralalkozzanak.

Kozben hun yja le szernet.ies enyhe nyomast kifejtve huzza kezet dare, a kulcscsontok tranyaba. E mozdulat kozben lelegezzen kl, es akkor vegyen levegot, amikor keze visszater a kiindulasi helyzetbe .

• Ezt a rendktvul hatasos Iazfto gyakorlatot legalabb otszor Isrnctelje meg.

Nyak os vall lefell~ torteno simitasa,

a v311Mb megnyomasa

TarkiiSimitiis a legzes ritmusaban

Valli hi alar sim

ima

as

n

Vallunkat hatulrol elffrefeh~ simftjuk.

3 Most helyezze mindket kezet a vallara ugy, hogy ujjai a lapockak Iranyaba nezzenek.

• Ujjai hegyet odanyomva huzza elore a kezet, a kulcscsont tranyaban .

• A kulcscsont erintese ulan konnyeden terjen vissza

a kiindulasi helyzetbe.

Ezt a simrtast legalabb haromS201' vegezze el.

Ahupressxura: els{Jsegelystressz ellen

A kovetkezo pontok akupresszuras masszfrozasa rendkivul gyorsan megnyugtat es ellaztt:

1 Jobb kezenek huvelykujjaval fejtsen ki nz rnasodpercig tarto enyhe nyornast a bal kezfej jelzett pontjara; Mintegy

Stresszcsokkento masszazs

ket masodperc szunet utan isrnetelje meg valamivel er6sebb nyomassal. Ezutan nyornja meg ugyanezt

a pontot a jobb kezfejen bal huvelykujjaval.

Idotartarn: osszesen egy perc.

2 Min.dk~~, muta:6Ujiav~1 egyidejuleg fejtsen kl

enyhe nyornast a labak kulso oldalan, korulbeh .. il

a terdt61 egy tcnyernyire leva pontokra.

Idotartarn: legfeljebb 5 perc.

A. "Viilgyfal"· pont ritmikus nyomasa

Folyamatos ny-om.is

a l!Mennyei nyugalom" nevii ponton

Testi-Ielki felfrissules

Energiamasszazs

A rnasszazs egeszseges serkentoszer is lehet, mely feler egy hideg zuhannyal.

• A verpezsdrto illatot araszto masszazsolajok, a gyors egyrnasutanban kovetkezo, eroteljes fogasok novelik a test

Fiiradtsag, es a lelek energiaszintjet, s kimeriiltseg kozbcn a faradtsag es a ktmees kancentra- rulrscg rohamosan tavozik. ciiizavarok • A rnasszazs szellemi sikon

ellen is frlssito hatasu: megtiszttlja a gondolatokat es javftja

a koncentraciot, ami kulonosen vizsgak, fontos targyalasok elott hasznos, de a gyerrnekeknek is javara valik, amikor hazi feladatukat kell elkeszjteniuk,

'Frissito mas~zdzs()lajok

Eletenergrat rrovele SZ€:l'e1C frissitd, 8€Tkento hatasuk van, es javitjak a korrcentracier.

50 ml jojoba- vagy edesm61ndula-ol61jhoz: 6 csepp limett-. cttrom- V:lgy cjtromftf-o:laj, 3 csepp rozmaringolaj, 3 csepp ciprusolaj V(}lgjf

2 csepp borsmentaola], 8 esepp grapefruitolaj es 2 csepp izsopola]

uagy

6 csepp petitgrain-ola], 4 csepp jegenyefenyo-ola] es 2 csepp borokaolaj

• Meggyorsitja tovabba

a hosszantarto betegsegekbol val6 felepulest,

Fontos: Elenkito hatasa miatt ezt a fajta masszazst leheroleg ne alkalmazzuk este, es foleg ne elalvas elott.

Tizperces partnermasszdzs

Ahhoz, hogy partnerunk eletenergiajat fokozni rudjuk, magunknak is kipihentnek es energikusnak kell lennunk.

A masszazsfogasok ugyanis ugyesseget es koncentraciot igenyelnek. Egy gyors frisslto masszazs meg a zsufolt napirendbe is beilleszthet6.

Mivel nem feltetlenul szukseges levetkoznunk hozza, akar munkahelyen is alkalmazhatjuk. Ha azonban otthon masszirozunk, es olajat is hasznalunk, partnerunknek terrneszetesen le kell vetnie ruhait. Az elokeszuletekrol

a 29. oldalon irtunk.

>- Partnerunk uljon egyenesen, arccal a szek tamlaja fele fordulva, es tamassza meg

a szek hattamlajan nyugv6 alkarjat egy kisparnaval. Magunknak odatehetunk egy szeket vagy hokedlit.

Lefekves elOtt ne alkalmazzukl

Egyszeru es barmikor elvegezheto

Eliisziir oy gyakol a valla

..• majd I hatFa r

diirz!

k!

Eloszor enyhe 1 Alljon partnere moge, es

nyomasl tamassza alkarjat a valltajek

es gyakorolunk izomzatara.

a vallakra... • Kisse doljon elore, hogy

-eto testsulya val nerni nyomast gyakoroljon a vallakra. Partnerenek ekkor kell klleiegeznie . • Ezt kovetoen szuntesse meg a nyomast, partnere pedig vegyen Icvegot. Amikor kilelegez, nehezedjen ra isrnet a vallaira,

• Ezt a gyakorlatot harornszor vegezze el.

... majd eliirehatra mozgo karral diirzsoljiik

2 Alkarjanak elore-hatra mozgatasaval, enyhe nyornast kifejt:ve simftsa vegig a vall izomzatat. Mozdulatai legyenek gyorsak, rirmtkusak, Ismetelje meg legalabb tizszer.

Energiarnasszazs

3 A k6vetkez6 gyakorlathoz guggoljon Ie, vagy uljon le egy szekre. Apro, gyors mozdulatokkal sirrutsa vegig tenyerevel a gerincoszlop ket oldalat, alulrol felfele. Pihenjen meg egy rnasodpercre, azutan konnyeden huzza vtssza

a kezer, majd induljon el isrnet gyorsan felfele.

• Amikor a vallhoz er, finoman nyomja le.

• A vallakat simttsa kifele, es kozben ugyeljen arra, hogy mozgasa folyamatos legyen. Kezet fvelje at a felkaron, rnajd a test ket oldalan haladjon gyengcdcn simftva lefele, vissza a kiindulasi helyzetbe.

• Ezr a teljes mozdulatsort hatszor ismetel]e meg.

Rilmikus, telfele iranyul6 mazdulatokkal simitjuk

a gerine ket oldalat .

, , Testi-Ielki felfrissules

A viillizmok gytirasa

4 Mindket kezevel egyidejuleg gyurja at a vallizrnokat a tarkotol jobbra es balra.

• Gyurja es nyornkodja meg alaposan az izmokat, eroteljes mozdulatokkal (31. oldal). Ugyanezzel a m6clszerrel dolgozza meg a vall es a felkar izomzatar is.

• Ezutan csusztassa vissza kezet isrnetelten a vallakra, majd kezdje ujra a gyurast.

• Ezt a dagaszt6 masszazstechnikat haromszor ismetelje meg.

5 Huvelykparnait helyezze az agyek als6 reszere,

a gerincoszlop jobb es bal oldalara. A hat also regioinak masszirozasahoz lnkabb uljon Ie) vagy guggoljon partnere mage, de a felso reszeket jobb, ha allva rnasszirozza.

• Felsotestenek enyhe el6redontesevel gyakoroljon nyomast huvelykujjara, es maradjon fgy nehany rnasodpercig. • Aztan helyezze huvelykujjat kb. lcm-rel feljebb, nyomja meg, es ugyarugy folytassa, mIg el nem er a vallakig,

• Hasonlokeppen dolgozza at centtmeterrol centimeterre a vall izomzatar is.

• Vegul csusztassa vissza tenyeret lazan a hat also reszere, es kezdje el isrnet a gerlncoszlop melletti izmok pontozasat. .Ismetelje meg haromszor

az egesz folyamatot.

6 Fejezze be az energiamasszazst a 3. lepesben bemutatott rltmikus simtto masszazstechnikaval.

Hiivelykujjunkkal nyomast gyakorlunk

a gerincoszlop melletti izmokra"

I pre

mOi huzzs a em

Friss pihl

progl

k

I szlop

Energiamasszazs

GYOI"'S onmasszirozds

Az aku- A kisujjon levo meridianpont pressziira masszrrozasa serkenti a verkemozgasba ringest es elenkito hatast fejt ki hozza az elet- a szervezetre.

energiat. • Ezt a pontot kivetelesen huvelykujjunk (rovid) korrnevel kell nyomni.

Idorartam: egy-egy ujjon 30 masodperc.

Frissitff iis pihentetii mini· programok estere

Az "Atcsap6 hullam" nevo pont masszfrozasa

YAKORLAJ 46

Szeplt6 technikak

A stressz es a zaklatotrsag nyomot hagy rajtunk. Faradtnak, kirnerultnek erezzuk magunkat, es rnegjelennek arcunkon a feszultsez okozta els6 rancok. A masszazs testunket, lelkunket egyarant feludtti. A celiranyos rnasszazsfogasok es a borapolo olajok sokat tehetnek szepsegunkert es kozerzerunk javulasaert.

Kozmetikai

_,.

masszazs

Szinte senklnek sines tokeletes bore. Akar sapadt, fakoszfrni, akar szaraz, harnlik, vagy

Hatasos pattanasosodasra hajlamos,

a biirproble· a rnasszazs mgerhatasat, vala-

mak ellen mint a borapolo, bortaplalo hatasu olajok segftenek rajta. • A reggeli testmasszazs egesz napra felfrissft, borunket selyrnesse es puhava varazsolja, javitja annak ver- es tapanyagellarasat.

• Az arcmasszazs elsimttja a gondterheltseg rancait, arcunkat udeve teszi.

• A rendszeres kotoszoveti masszazs megoldast jelent

a narancsbor (cellulitisz) megelozeseben es kezeleseben. A kezelesek utan a bor allaga szemmellathat6an [avul.

Ajurvedikus olajmasszazs

A kovetkezokben bemutatott testmasszazs egy indiai, ajurvedikus kezeles reszet kepezi (lasd 15. oldal, es ajanlott olvasrnanyok, 92. oldal),

.Erlelt" szezdmolaj

Az ajurvedikus masszazshoz az 6sid6k 6ta j61 bevalt, kivalo mincsegu, bidegen sajtolt szezamolajra van szukseg, amely rernek masszazsola] es bora poL6szer.

Lehetoseg szerint elokezelt olajat vasaroljunk, mert az tovabb eltarthato, es ertekes hat6- anyagai konnyebben behatol

a bor rnelyebb retegelbe.

Napi szepsegapohis es

a naraneshdr kezelese

A masszazsolai ellikeszitese

Igy I

RE fiirdes

g-

.. Lassan melegitsen fel

100 ml szezarnolajat korulbelul 110 "C-ra egy fazekban.

jgy kesziil A megfelelo homerseklet

az olaj ellenorzesere hasznaljon homerot, vagy cseppentsen ket csepp vizet a meleg olajba: rnihelyt az olaj eleri a kfvant hofokot, a vfzcseppek hangosan sercegve parolognak Ekkor az ola] .megerett", es keszen all a maszirozasra. Hagyjuk az olajat kihulni, maid toltsuk j61 zarodo uvegbe,

mert igy 6 h6napig eltarthato.

Dr

Onmasszirozds tetotOl talpig

eszj-

Heggel, >- vegezze a masszazst a reg-

fiirdes eliitt geli zuhanyzas vagy furdes elott.

Utana mosakodjon meg ugy, ahogy szokott. A furdeshez hasznaljon borbarat rusfurdot, hajrnosashoz pedlg kimelo sampont. Meg fog lep6dni az eredrnenytol. a masszirozaskor felhordott olajreteg rnegvedi abort a kiszaradastol, es egesz napra selymesse varazsolja. Haja is egeszsegesen fog csillogni.

,... Melegftsen fel 3 evokanalnytt az elkeszitett szezamolajb6L trljon Ie kenyelrnesen egy hokedlire vagy a padl6ra (sz6nyeget es furdolepedot maga ala tentve).


1 Olajozza be testet tetotol tal pig (az egesz fejet is). Mire megkezdi a massztrozast, az ola] mar rnindenutt j61 beszfv6dik borebe.

2 Masszirozza meg ujjaival a fejboret ugy, mint

ha jmosaskor.

• Dorzsolje at fejboret lassan es alaposan, el61r61, a haj tovetol folyamatosan hatrafele haladva egeszen a tarkoig.

3 Most a fulmasszazs kovetkezik, rnelynek id6tartama mindossze nz masodperc: dorzsolgesse fulcimpa jar finornan fel-le.

4 Most gyengeden :nassZfrozza meg az arcat:

Eliiszor beola[ezzuk egesz testiinket, majd a fejbii· ron kezdjiik

a massziro· zast.

A fiilcimpa dtirzso Igetese

I : Szepito technikak

Egyenes is kurkoriis simitas az areon

• Ujjait helyezze a homloka kozepere, majd gyenged nyornast kifejtve huzza kezet .oldalrrarryba, a halantekok fele, s ott tegyen korkoros rnozdulatokat (harornszor ismetelje meg).

• Korozzon ujjaival a ket orcin keresztul az allig. Itt ismet vizszintes irarryban masszirozzon. ahogyan

a homlokon (harornszor isrnetelje meg).

• Helyezze ket rnutatoujjat az orr jobb es bal oldalara, aztan simftson gyengeden fel es le 11ats201".

5 Most a tark6 es a nyak kovetkezik:

A tarkii es • Kezet helyezze jobb es bal a nyak vallara, majd enyhe nyornast

dtirzsolese kifejtve dorzsolje a tark6t feles lefele, a hajtovekig (ismetelje meg hatszor),

• A nyak elulso oldalat sirrutsa gycngedcn, valtott kezzel,

a kulcscsontt61 az all fele halado mozdulatokkal (ismetelje harornszor).

6 E16sz6r masszirozza meg jobb karjat, majd a balr.

A vallizulet kornyeket kis koroket Iefrva dorzsolgesse, rnajd eroteljes mozdulatokkal simftsa ~lt felkarjat hossziranyban. Konyoket tsrnet flnorn, korzo mozgassal rnasszfrozza Ezutan kovetkezik az alkar simftasa, s vegul a csuklok korkoros iranyu masszirozasa . • Ovatosan, egyenkent slmftsa vegig az ujjait az ujjt6t61 cgeszen az ujjvegekig.

• Egy-egy karjan harornszor tsmetelje meg.

7 Masszirozza a mellet finom, korkoros simitasokkaL A holgyek csak kebluk kornyeket masszirozzak.

A szegycsont tajekat sirnftsa feles lefele halado rnozdulatokka1 (haromszor isrnetelje meg).

8 ]obb tenyeret tegye

a hasara bal kezet pedig

, . 0

pihentesse teste mellett, Irjon tenyerevel kis koroket

a hasara, az oramutato jirasaval megegyez6 irarryban. Haladjon spiralisan, kozeprol egyre kijjebb, hogy a has teljes feluleter atmasazfrozza.

A kar

k ii rkurus es egyenes simitasa

Amell massziroziisa finom, korkorus mozdulatokkal

Kis kiiraket leirva masszirOZluk a hasat

Durz~ a hilt reszl a fen

lab egy as kor~ simi

wisa iirUIldu-

o et

roZIuk

• Most pihent.esse a jobb kezer, es vegezze a korzest a ballaL

9 Hatunk sajat kezu masszirozasa csak az also regiokban lehetseges.

Diirzsiiles • Egyenesedjen fel, ket

a hat als6 tenyeret tegye azagyekara.ies reszen es eroteljesen simitsa at hata als6 a feneken reszet, fel es le.

• Ugyanilyen a mozdulatokkal massztrozza meg a feneket is. • Mindezt Isrnetelje meg harornszor.

1 0 A lab masszirozasahoz ismet ulj6n le.

A lab egyeoes • Ez a technika alapvetoen

as kiirkiiriis megegyezik a karrnasszazzsal,

simitasa de terrneszetesen lentr61 felfele vegezzuk. E16sz6r jobb, majd bal labat masszfrozza meg.

A boka es a terd kornyeken flnorn, korkoros rnozdulatokkal, a comb es a labszar izrnain hossziranyban, eroteljesen simftson.

• Egy-egy labon haromszor ismetelje meg.

11·· A labfe] masszfrozasara a rajta leva fontos reflexzonak miatt kulonosen nagy figyelmet kell fordftani 09. oldal). Masszirozza eloszor a jobb, urana a bal Iabfejer.

A soron kovetkezo lab szarat tamassza a masik terdere.


• Egyik kezet helyezze labfejere, masikat pedig talpara. Simttson gyengeden az u jjak hegyetol a Iabtocsontokig es vissza, haromszor.

• Most helyezze rnindket huvelykujjat talpara, a sarokhoz, es spiralis dorzsolessel haladjon a labujjak fele. Enyhe nyornassal huzza vissza huvelykujjat a sarokra es isrnetelje meg az egeszet harornszor.

• Egyik kezevel tarnassza meg labat, es apr6 mozdulatokkal dorzsolje at egyenkent labujjait, az ujjak tovetol

a hegyeig.

• Huzogassa ki flnoman valamennyi labujjat.

• A labujjak kozti terulet masszirozasahoz fogja kozre huvelykes mutatoujjaval

az "usz6hartyat", kisse nyomja ossze, majd eroteljesen huzza meg a labuiiak hegye fele.

~#Ai"~KORLAT .

, "

~:T' 49:_

~;;.o:~'.~~ ":'_ ' .... ~

A labfe; slmitasa

Spiralis dijrzsi.ih~s a talpan

A liibujjak as labuiikiiziik masszi roziisa

Szabadulas

a feszuhsegtol

Arcmasszazs utan szabalyosan megfiaralodtk az arcunk, hiszen terrneszetes uton

Eltffnnek kisimulnak a feszultscg okozta a feszultseg rancok: Mar egy tizperces okoda rovid masszazs is elegendo ranenk es ahhoz, hogy a helyi ver- es

a duzzanatok. nytrokkennges rnegelenkuljon.

Ettol frissebbe valik az arcszfnunk, es a szernkornyek duzzadtsaga is elmulik.

Gyenged arcmasszazs

Nyugodtan beiktathatjuk az arcmasszazst reggeli elokeszuleteink soraba, de eppen este is alkalmazhatjuk, hogy oldotran es frissen nezhessunk tovabbi teendoink elebe. Adand6 alkalommal a rnunkaban is hasznos leher, ha figyelrnunk lankadni kezcl.

.. Az elokeszuletekrol a 29. oldalon ejtettunk sz6t.

Uljon Ie kenyelmesen, majd dorzsoljon szet ket tenyere kozott egy teaskanalnyi meleg masszazsolajar (lasd 29. oIelal keretes szoveg),

1 Tegye ket kezet az arcata, ujjaival a hornlokan,

A ho oldalil simi kiirzii ml a halant

A hOI

kisim

tenyere tovevel az allan, es maradjon 19y nehany masodpercig. Kozben huny]a Ie szernet es lelegezzen me lyeket. Elvezze a kulvilagtol valo elszakadas nyugalmat.

Takarjuk Ie ket tenveriinkkel az egesz arcunkat, maid" tiiroljiik le" rlila

a fesziiltseget.

2 Mindket kezet csusztassa oldalra, a fulek Iranyaba - gondolja azt, hogy ezzel

a mozdulattal eltavolitja areab61 es lelkebol a feszultseget, • Isrnetelje meg a fentieket haromszor.

A szem~ eyli essimi

3 Kezet fektesse hornlokara, s vegezzen valtott kezzel finorn, simft6 mozdulatokat felfele az orrnyeregtol egeszen a hajtovekig. Hunyja le szernet, mert igy lesz igazan elvezetes • Ismetelje meg harszor.

A homlok simltiisa feltels

4 Ujjait helyezze a ket szemoldok kozti teruletre.

A homlok· Nerni nyomast kifejtve tegyen rancok rovid, eroteljes, h11z6 mozdu-

klslmltasa latokat homloka iranyaban.

Igy a szernoldok osszevonasat61 letrejovo rancokra fejthetunk ki ellentetes hatast. Hatszor ismetelje meg.

el

5 Ujjbegyeivel simttson homloka kozepetol egeA homlok szen a halanteklg. Itt irjon oldaliranyu borere kis koroket, olyan simitasa, merteku nyomassal, amilyet korzii mozgas kellemesnek erez.

a halantekon • Csusztassa vissza ujjait

a homlok kozepere, es tegyen ujabb huzo mozdulatot kife.e,

• Negyszer ismetelje meg.

~ et.

6 Most fogja kozre huvelykes mutatoujjaval szernoldoket. e gyurja at belulrol

A szemoldiik klfele haladva.

~ylirasa • Csiisztassa vissza ujjait, es

fis simitasa helyezze egy-egy ujjbegyet ket szcmoldoke koze az orrnyeregre. Huzza vegig nemi nyomassal szernoldoke fven ugy, hogy kozben azt felkorfvben felfele tolja.

Ez a sirrutas a szernkorrryek es a homlok tajekan kialakult feszultsegtol segft megszabadulni.

• Ezt a mozdulatsort negyszcr ismetelje.

7 Ujjai hegyet helyezze

a jobb es bal orrcimpa melle. Enyhe nyomast kifejtve haladjon innen lassan oldaliranyba az arc on at a fulek fele.

• Fuletol csiisztassa vissza kezet a szajszogletekig. Innen simtrson ismer kifele, majd

az allcsucs 'iranvaba onnan pedig az allka pocs vonalaban hatrafele, egeszen a tark6ig. • Isrnetelje meg haromszor,

Az arc is

az all simitasa

8 A masszazs befejeztevel takar]a le ket kezevel

az arcat, rnajd sirnttson finoman kifele,

E rnozdulat soran lelegezzen ki, s arnikor kezet visszahiizza, vegyenleveg6t.

• Ismetelje meg harornszor.

Arcsimitas a legzes ritmusaban

A bo.rapo16 masszfi:zsolajok soraban

az edesrnandula-olaj 8:11 az elsa helyert. Ha 30 rnilliliterhez hozzaad 1 csepp rozsa - vagy narancsvtrag-ola jat, nerncsak illata lesz Eensefges, de €:sodat tesz

dl barrel es Feme kill ellazrr.

• Masszazs uran az arc g6z@lese fokoz 23 a fesz:Ltlt;<;;e§olcW l1ata61, a b01' feszes es rozsasziml lssz, Forraljon rei egy liter Vi26t, majd Ragyj'a egy kirsir kiht:flni, es keverien hozzj egy teaskanalnyi rozsavtzet. G6z6Je aresr legalabb ot percig.

SZeplto technikak

Masszazs cellulitiszes borre

A htrhedt .narancsbor" kezelesere a kozmetikai hiresztelesekkel ellentetben meg rnindig

Hem letezik nem talaltak ki semrnifele C50-

csodaszer daszert. A Ieginkabb a comb es a fenek boren jelentkezo, cseppet sem tetszet6s csom6- sodast a kotoszovet zsfrsejtjei-

ben Ierakodott VIZ es salakanyagok okozzak (18. oldal), E problernatol elsosorban

a nok szenvednek, mert kotoszoveteik termeszettol fogva tagulekonyabbak.

Kotosziiveti massadzs az erintett testtdjakon

A kotoszovett masszazs specialis fogasai eros hatast gyako-

rolnak a borre es a kotoszove- Hatekony

tekre, s cnnelfogva az ernlttett iinmasszirozis

zstr- es vrzlerakodas idovel

eltavozik.

A narancsbor masszirozasahoz, amely fokent a feneken es

a cornbon alakul ki, rovid,

er6teljes sirrnrasokat, valamint az ugynevezett hernyocskat alkalmazzuk. Ez utobbi meglehet6sen fajdalrnas lehet, ezert ne feledkezzen meg a szabalyos,

mely legzesrol, ami elviselhe-

tobbe teszi a fajdalmat.

~ Az elokeszuleteket lasd

a 29. oldalon. A feriek kornyeleer :1llva, a combat pedig ulve masszirozzuk.

Vi5szertagulat eseten ne alkalmazzuk

1 Eloszor is oszlasson el egy

keves felmelegitett maszszazsolajat a problemas terule- Az olaj

teken. Ne hasznaljon sok felvitele

olajat, mert most nem j6, ha

ujjai csusznak a boron

Erii si a fel

At <,Gsipked

Eln a jobb, I a ball; kezE

2 Mutat6- es kozepso ujjait helyezze egymas melle, kozepen a fenek also szelere.

Eroteljes • Ujjait nyomja borehez, es simitas huzza egeszen lassan belulrol

a feneken kifele, vagyis a fenek kozepen at a csrpoig. Aztan csusztassa vissza ujjait, es ismetelje meg a szettarto huzo mozdulatot, odavissza .

• Most helyezze ujjait az elobbinel kicsit kijjebb, es clolgozza at ezzel a m6dszerrel, folyamatosan kifele haladva

lll2s a fenek egesz feluletet, minden vonalban harem rnizassal.

3A fenek masszirozasa egy igen hatasos fogassal,

A fenek a kiernelessel folytatodik..

"csipkedese" ujjvegeivel fogja kozre borer, kisse nyornja ossze es huzza felfele! Aztan enged]e el, es ernelje kl a bor egy masik reszet, Gyors egyrnasuranban, eroteljesen kezelje vegig

az erintett testfeluletet.

4 A kovetkezo fogas a herny6cska, ehhez uljon le

a foldre (szonyeget es t6r61k6- Eliislor zot Ietentve). Kezdje a kezelest a jobb, maid a jobb laban. Nyujtsa ezt elore, a ballabat rnasik lab at pedig huzza mag a

kezeljuk ala. Huvelykujjat a tobbi ujjaval szemben allitva lassan, folyamatosan gorgesse a testszovetet ujjai kozott, lagyekat61 a terdeig.

• A terdekhez erkezve ramassza ujjai hegyet a borre, es huzza folfele, a lagyek iranyaba. Masszirozza at ezzel a m6dszerrel - eloszor hernyocska, azran csikozas -

a cellulitiszes borfeluletet savonkent a csIp6 es a terd kozott.

• A hernyocska-kezelest a fajdalomerzettol fOaaoen Iezfel-

00 '0

jebb harornszor Ismetelje meg.

• Aztan valrson labat: a balt nyujtsa elore, jobb labat pedig huzza maga ala.

5 Hernyocska utan a hanna.dik lepesben letrt kierneles kovetkezik, csakhogy most

a cornbon.

6 Vegul nyugtassa meg

a kezelt testfeluletet j61es6 rezegtetessel, Ehhez tamassza ujjai hegyet a borre es apro, igen gyors mozclulatokkal Irjon ra hullamvonalakat (28. olclal).

"Hernyocska" - fogasok

a combon ...

... viSSlafele csikozas

A comb "csipkedese"

Befejezesiil rezegtetes

Az izrnok

karbantartasa

Masszazs hatasara az izrnok er6sek es rugalrnasak maradnak, barmikor kepesek csricsteljesttmenyuket 'nyujrani. Ezert veszik igenybe a sportolok rendszeresen edzesek, versenyek elott es utan a rnasszazs jotetemenyeit. A rnasszfrozas kllazit, megakadalyozza az izornlaz kialakulasar, es az igcnybe

Kerjiik, vett izmok gyorsan regeneraolvassa el l6dnak. Terrneszetesen annale a 6S.oldalDn is,aki csak alkalomszeruen lefrt tudni· vagy hobbib61 sportol, modjavalokat! ban all cgyszent fogasokkal

• Minden sPQrt4gniL ~I?Gltte\"el~aRyseg e lci1tt Fr1al'3£Zazs mellerr i~ Fehellienli 1 \:Cegezzen tlz percen a'it belne!egi'to gyakoriatOR:;:(L AZ egyes iZUlGk lBlssu, k{rrltHetes nyUjt~a h.a:l!'0:nl~kel'lpen vedelrruet tly(rft a serlU.~sel§ elle11.

• Sportolas utan: Vetwerl ti1~en["tt.s

Fti rdot Fti.l'd6VLz~b:e lte:ve.rjen leve.l'4..-dul~s fDnloadal:@kGt CgyQ~gyS.Z;€il:t:li 1'i3an, tHatszerbclrbarr kapi 21.(6) 1 anaL lnega:k:a€'.lfi-

1)71 zza az iZQlJ111fuZ kig(hil~Lllasat, ~:S tZ:16seg(ti it l'tiradc, i~enypev€'tt iZ,1110k regenenH6da~t.

mege16zni az esetleges seruleseket, izomfijclalmakat es

az izommerevseget.

Sportoids utdni masszdzs

A masszazsprograrn elso lepese kulonosen j6t tesz olyan sportoknal, arnelyekre jeIlemz6 a test hossztengely koruli forgasa (peldaul tenisz, golf).

,.. Az elokeszuleteket lasd a 29. oldalon. Ezenkfvul egy teniszlabdara lesz szukseg. Helyezkecljen kenyelrnes hanyartfekvesbe .

1 Huzza fel a terdet, de mindket talpa fekudjon Eel

Egy teniszlab· da a gerinc· oszlop bal oldalan hiiz6d6 h3ti·zom ala .

Egy la

"megn rozh ha

Eliisztir; CI masszil

a padlora. Emelje meg kisse

a feneket, es helyezzen egy teniszlabdat a hat als6 reszen, a gerincoszlop bal oldalan

Egy tenlsz- huzodo iZOl11 ala (nern kozvetlabdiival lenul a gerinc alal) .

.. megmasszi- .lassan engedje vissza a harozhatjuk" tat, es testsulyanak egyre

hatunkat nagyobb reszevel nehezedjen a labdara, mindaddig, arrug meg kenyelmes. Maradjon egy ideig ebb en a pozfcioban.

• Ezu tin ernelje fel ismet a feneker, es helyezze a teniszlabdar nehany centimeterrel feljebb, Fokozatosan ereszkedjen testevel vissza a labdara, es maradjon ebben a helyzetben is nehany masodpercig.

• Massztrozza vegig a hatizmot ezzel a modszerrel, agyektol a lapocka aljaig.

• Ezutan dolgozza meg ugyanfgy a gerincoszlop jobb oldalan huzodo izomkoteget is.

A masszazs kovetkezo lepesei a lab- es karizmokra iranyulnak:

Elosziir a jobb combat masszirozzuk

2A rnassztrozast a jobb comb hatoidalan kezdjuk:

• Fckudjon hanyatt, es huzza fel jobb terdet. Ugyeljen, hogy bal Iaba maradjon egyenes. Ezutan fogja korul mindket kezevel jobb cornbjat a terd folotti savban. Ujjait odaszontva huzza mindket kezet egyidejuleg lefele, a fenek iranyaban.

Sportolas utani masszazs

• Kezet Iazan tolja vissza

a kiindulasi poztcioba, S isrnetelje meg harornszor ezt a rnelyrehato simftast.

• U gyanilyen m6clon masszfrozza meg bal combjat is.

3 Cornbja elulso reszet lila helyzetben masszirozza meg. • Bal labat hajlrtsa be, a jobbat pedig nyiijtsa ki, Helyezze

jobb kezet a jobb terd folotti savra. Bal kezet szorftsa ra jobb csuklojara, es simttson ki lass an felEele, a terdtol a lagyekig.

A comb b3tso reszenek simitasa

a fenekig

A comb eliilsii oldalanak simitasa terdtffl

a higyek fele

G¥AKORLAT~

~b~§L~,~:i '

A comb kiilsii es belsii oldahinak

Az izmok karbantartasa

• Lazan csusztassa vissza rnmdket kezer a terde folotti savra, rnajd ismetelje meg ezt a sirrutast haromszor,

4 Hasonlo m6don masszirozza at haromszor a comb belso oldalat.

simitasa • Ezutan a kulso oldal masszfrozasa kovetkezik (haromszor). • Vegu! terjen at a bal labara, es kezelje ugyarugy.

A lcibszar· izmok gyiirasa

5 A labszar massztrozasa izornlaz eseten folottebb fajdalmas lehet.

• 016 helyzetben huzza fel

az egyik labar, a masikat behajlitva fektesse oldalra.

• Felemelt laban gylirja at

a labszartzmokat, akar finoman, akar eroteljesebben (nern muszaj, hogy fajjonl), saroktol felfele, a terdhajlatig.

• Kezet csusztassa vissza, es ismetelje meg a gyurast alulrol folfele, haromszor.

• Ezutan rerjen at a masik labara.

6 Gyuras utan ujra ki kell lazftani a labszar izomzatat.

Ezt legegyszerubben a Iabak Gyengeden

razogatasaval erjuk el. razogatjuk

• Uljon kisse felhuzott terdek- a labszarizmot kel, ugy, hogy csak sarka

erintse a foldet. jobb kezevel

fogja at a jobb, bal kezevel

pedig a bal vadlijat, rnajd

fino man razogassa mind-

kett6t ide-ada nehany masod-

percig.

7 Most a kar rnasszirozasa kovetkezik, ilIa vagy allo helyzetben.

• Egyik karjat kisse hajlftsa be, rnasik kezet (amivel masszirozni fog) pedig helyezze a vall alatt elhelyezked6 tricepszre.

• Dalgozza at centimeterrol centimeterre az egesz rncepszet, ritrntkusan osszenyomva-elengedve .

A tricepsz masszlrezasa

AI

massz

Alai a sir

t

Az alkar • Ezutan helyezze kezet

masszfroziisa konyok ala az alkarjara, majd masszfrozza at az izomzatot

a fent lefrt modszerrel,

• Isrnetelje meg az e16z6 fogasok mindegyiket legalabb haromszor, utana vegye kezelesbe a 111as1k karjat.

8 A blcepszet is ha80n16 modon masszirozhatjuk meg:

A bicepsz masszlrerasa

• Most fogja at kezevei az izmot a konyok folott ugy, hogy huvelykujja befele, tobbi ujja pedig kifele mutasson. Lassan nyomkodja vegig mindket biccpszet egeszen a valllg.

9 Vegul gyors, felfele es Jefele iranyulo simito moz-

Az alkar as dulatokkal masszirozza at egesz a felkar karjat. Kezdje az alkar izomza-

simitasa tin, majd a konyok teruletet atugorva haladjon vegig a felkaron egeszen a vallbubtg.

• Ezt a fogast mindket karjan legalabb uzszer ismerelje meg.

Sportolas utani masszazs

A IdbszdJ'"'izorngorcs kezelese

Ha sportolas kozben vagy utan, esetleg a mindennapi eletben is elofordul, hogy labszara fajdalmasan begorcsol, gondoskodjon a gyors enyhulesrol az alabbi fogasokkal.

1 :16SZ~~ is u~j6~;e a}~ldre es nyujtsa ki fajos labat.

• Egyik kezevel fogja meg labfejet, es amennyire csak lehet, huzza maga fele, hogy

a labszartzorn megrryuljon.

• Tartsa labat ebben a helyzetben, masik kezevel pedig eroteljcs rnozdulatokkal gyiirja at a labszarizrnot alulrol folfele.

2 Ha mar erzi, hogy az izorngores oldodni kezd, rnindket kezevel simitsa at

az egesz labat ritmikus, gyors rnozdulatokkal, a labszaron kezdve, rnajd a combon folytatva a cstpoig.

• A felfele halado mozdulatokar erosebb nyornassal,

a vtsszatero, lefele iranyulo strrutasr gyengedebben vegezze.

A masszirozas a fajdalom enyhuleseig tartson, amikorra a gores nagyjabol kioldodik.

A labszarizom megnyujtasa es gyiirasa

Simftas az egesl liibon

Idiitartam

Babamasszazs

A legtobb szU16 osztonosen is masszirozza gyermeket ~

a gycngcd simitasok magatol ertetcdoen hozzatartoznak

a napi babaapolashoz.

"A gyermek testeneh erintese,

a bore: {iro kellemes ingerbatasok eppolyan neleulozbetetlenek/ejI6desehez, mint az, hogy j6Uakjon. " ~ Frederick Leboyer hires Francia szulesz szavai azt [elentik, hogy a babarnasszazs nem csupan a bart apol]a, hanem valosagos .tapanyag"

a csecsem6k es kisgyermekek szarnara.

Egeszseges

. ...

sunogatas

Gyiigyitu A babarnasszazs a kovetkezo hatasu jotekony hatasokkal rendelkezik: szeretet es • Ha gyerrnekunk gyakran sir

tiirifdes es feszult idegallaponi, akkor megnyugtatja szervezetet,

• Hatekonyan csillapttja a basfajaBt es a felfuvodast,

• Szarnos tanulmany bizonyftja, hogy a rendszeres rnasszazs gyorsitja a babak sulygyarapo-

dasat. A koraszulott csecsem6knek nem csak azert van nagy szukseguk a gy6gyft6 simogatasokra, men fgy bizonyos elettani folyamataikat serkcntjuk (peldaul a legzest es az emesztest) 1 hanem azert is, mert a borkontaktus nelkulozhetetlen az eletukhoz.

Az erintes letfontossagii

eTtme7ze asszirozdsakon a koiletkezOket tl!Hsa szem flo

EHikes

A fe si

igy maSSZZI"OZZUllk

A rnasszazs beilleszthet6 a napi babaapolasi prograrnba. Eszre fogja venni, hogy gyermeke elvezi, es orommel fogadja

a gondoskodas e formajat,

,... Ne hagyja azonban figyelmen kfvul a 29-30. es az 58. oldalon Ieirt tudnivalokat. Helyezzen keze ugyebe nerni felmelegitett masszazsolajat. Legmkabb megfelelo az edesrnandula-, aloevera- vagy jojobaola], de az egyszeru babaola] is rnegreszi.

EIi:ikeszUletek Gyerrneket helyezze meleg takaroval leteritett pelenkazo asztalra, vagy keresztbe tett labain egy torolkozore.

A rnasszazs kezdeten e16szbr fektesse gyermeket hatara.

Ez azert fontos, rnert bizalmat kelt benne ha lathaqa ant.

1 Dorzsoljon szet nemi masszazsolajat a tenyeren, es he1yezze ket kezet gyermeke vallara.

A felsotest • Simftson gyengeden, egyenle-

simftasa tesen lefele a ker kar kulso oldaIan, a vallbubtol a kezecskeig . • Nehany pillanatra fogja marokra a kezeker

• Most helyezze mindket tenyeret a haskora, es simftson felfele, a rnellkason keresztul

a vallig.

Egeszseges simogatas

• Isrnetelje a fenrieket haromszor.

2 A kar stabiltzalasara egyik kezevel fogta at ababa kezecskejet, a masikkal pedig finoman simftson felfele

az alkartol a felkaron at

a vallig.

• Ezutan csusztassa vissza kezet a kiindulasi pontra. 15- metelje a sirnftast harornszor. • Ugyanilyen medon masszirozza meg a rnasik kart is.

3 Egyik kezevel fogja at

a gyermek csuklojat. Ujjaival simitsa vegig kezfejet egeszen az ujjacskak hegyeig . Valahanyszor athalad kezfejen, gyiirja at gyengeden egy-egy ujjacskajat,

A gyenged simitasok ellazltjak

az izmokat, es serkentik a verkerin· gost.

A pici karok slmitasa

Babamasszazs

Kezek es ujjak • Ismetelje meg harornszor, masszirozasa • Utana masszfrozza meg gyermeke masik kezet is.

.,

4 Fogja meg ababa egyik

Iabacskaiat, masik kezevel pedig slmttson vegig labszaran

A labacskak es cornbjan a csfpoig.

simitasa • Ezt kovetoen csnszrassa vissza kezet finoman a labfeire. (Haromszor ismeteljen).

• Masszfrozza meg ugyanezzel a modszerrel gyermeke masik labat is.

5 Egyik ke. zevel stabiliZ. alja gyerrneke labat. Masik

A labfej lis kezenek ujjaival simftson vea labujjak gig labfejen a labujjak iranyamasszlrnzasa ban. Minden sirrutas utan masszirozza meg egy-egy labujjat, ahogy a kezzel tette.

» Most ababa hata kovetkezik. Ehhez fordttsa gyermeket 6vatosan a hasara

Mar a babaknal is elofordul-

hat, hogy hatizmaik megfeszulnek, ezert a hatmasszazs kulonosen nagyelvezetet jelent szarnukra. Ugyeljen azonban, hogy soha ne

a gertncoszlopot, csak

a mellette leva izmokat masszirozza.

DU3tosan hasrafektetjiik a gyermeket

6 Oszlasson el a tenye.ren egy keves rnasszazsolajat, majd helyezze kezet ababa popsijara.

• A popsitol kiindulva simtt- Ababa

son vegig a haton, egeszen hatanak

a vallakig. Gyengeden fogja simitasa

rnarokra a va llat, es maradjon

fgy nehany masodpercig,

• Csusztassa vissza kezet

a popsira, majd Ismetelie meg meg ketszer a sirnitast.

• A kovetkezo felfele halad6 sirrutasnal inkabb a hat oldalso tajekat rnasszirozza.

Huzza vegig tenyeret ababa tesrenek ket oldalan, egeszen a vallakig, ottalljon meg nehany pillanatra, rnajd haladjon lefele a cambig. (Haromszor ismeteljen).

m

uiiltot

Keress az

7 Kezeit tegye egyrnas ala, keresztben ababa hatanak fels6 reszere, korulbelul a lapockak magassagaba.

• Kezdien folyamatos, ritmikus simito mozdulatokkal masszfrozni lefele, a popsi fele, valtott kezzel, egyik

Simft6 kezet mindig a masik folott maSSlazs ta rtva.

a baton, • Ha gyermeke elvezi

valtott kezzel ezt a simft6 technikat, akar harornszor is megismetelheti.

Segitseg gyomorfdjas, feifiivodtis eseten

Csecsem6k es kisgyermekek gyakran szenvednek gyerrnekkolikatol, felfuvodastol es hasfajastol. Legtobbszor

a taplalek a bunos: ne adjon gyermekenek puffaszt6 elelmiszerr (es ne is fogyasz-

Keressiik meg szon, ha szoptat). Probal]a

az okokat meg kidertteni, nem allergia okozza -e a problernat (ajanlott olvasmanyok 92. oldal),

Az oliva - vagy orbancfuolaj]al vegzett hasmasszazs enyhtti a fjjdalmas betegseg tunereit.

Egeszseges sirnogatas

1 D6Jzs61j6n szet meleg kezen egy keyes masszazsolajat. Kezet helyezze ababa hasanak ket oldalara ugy, hogy ujja! a koldokon talalkozzanak,

Nehany pillanatig rnaradjon Megnyugtatiuk

ebben a helyzetben, a faio hasket

• Egeszen fino man nyomja meg a hasizmokat, majd engedje el. Masszfrozzon leheletnyi, eszreverlen mozdulatokkal, es figyelje eberen gyermeke reakci6it. Ha jolesik neki, akar egy teljes percig is folytathatja a gyenged gyurast, de ha nem, akkor terjen at

a kovetkezo fogasra,

Gyenged nyomas as elengedes

2 J obb kezevel vegezzen ko1'k61"65 simttasokar, orairanyban a koldok korul, bal kezet pedlg tegye maga melle. Ezek a nyugtat6 mozdulatok csillapttjak a kolikat es a hasfajast.

Orairanyu simitasok ababa hasan

A masszazs gy6gyft6

•

ereJe

Megfelelo massz3zsfogasokat alkalmazva megszabadulhatunk

a kfnlD fejfiijastol vagy a kellemetlen belrenyhesegtifl, stabilizalhatjuk verkeringesiinket, seglthetiink alviszavarainkon, sot meg

a terhesseg liS a sziiles nkezta panaszokat is orvosalhatjuk. Hasznaljuk ki ezeket a lehetiisegeket mindennapi eletiinkben, akar

althon, szabadidiinkben, akar munkahelyiinkon is.

Tapasztalni fogjuk, hogy a rendszeres masszc1z5 vadi egeszsegiinket, elebe vag a betegsegek kialakuliisanak, megsziinteti a hetkoznapi panaszokat - mindezt karos mellekhatasok nelkiil.

'GYAKORLAT

: . ,

'64 .

A leggyakoribb panaszok kezelese

Vannak napok, arnikor egy- Masszazs
szenfen nern erezzuk j61
magunkat. fa] a fejunk, gy6gyszerek
.vacakol' a szfvunk, vagy helyett
az allando stressz rniart nines
egyetlen nyugodt ejszakank,
hogy kipihenhessuk rna- Manapsag egyre gyakrabban
gunkat, nyulunk a gyors enyhulest
E kellemetlen panaszok okai hoz6 tablettak utan, s ez meg-
nem feltetlenul a belso latszik a veny nelkul kaphat6 lui sok
szervek elegtelcn rnukode- gy6gyszerek eladott mennyise- tahlattat A lazn~
seben re]l nek. Neha ugyanis gcnek folytonos novekedesen. szediink
el6forclul, hogy testi-Ielkt A nernet gyogyszertarak
A belsfi egyensulyunk tartos felboru- "bestsellerei" az erneszresser-
egyensiHy lasa idezi elo az effajra rune kento, Iajdalomcstllapito es
felborulasa tcket. verkeringes-stabilizalo gy6gy-
A rnindennapi stressz, a rank szerek, valamint az altatok.
nehezed6 felelosseg, a szorft6 Gyogyszer-fogyasztasunka t
hataridok, a hirtelen [ou a rnasszazs jelent6s mertekben
sorscsapasok eppugy kibtl- csokkentheti.
lenthetnek az egyensulybol,
mint a banat, a gondok,
a gyasz es a szorongas, arne- Fdjdalomcsillapitds
lyek nem kevesbe tartoznak
hozza eletunkhoz, mint Feszultseg-eredetu fejfajas,
a gyonyorkodteto. boldog enyhebb rnigren, hat- es
pillanatok, tarkota]i fajdalmak, valarntnt
Kulonosen az ilyen allapotok rnenstruacios gorcsok eseten aver
eseten bizonyul folotrebb a fajdalorncsillaptto gy6gy- Proba -
hasznosnak a rnasszazs. szerek helyett erdernes meg- szerencse!
Szamo tunetet enyhit, es probalkozni a rendszeres
segit helyreallitani a bels6 masszfroza sal. Ettol nem
egyensulyt. csak a fajdalorn csillapodik, de a relaxacios hatas reven altalanos kozerzetunk is javulni fog.

A nyugod: alvas titka

Mind a noveny: eredetn, mind a vegytuton eloallitott altatoszerek negativan befolyasoliak testunk-lelkunk allapotat. 5(11y05 esetben meg fuggoseget is okozharnak. Mie16tt tehat altat6szerekhez folyamodna, derttse fel, mi all az almatIan ejszakak hattereben. Gyak-

A lazitas segit ran a testl vagy lelki feszultseg haborgatia airnainkat. A rendszeresen vegzett lazft6 masszazs hozzasegit, hogy konnyen elaludjunk, nyugodtan ataludjuk az ejszakat, es kipihenjuk magunkat (45. oldal).

A uerkeringes stabilizdldsa

A reggeli szedules, elesettseg, koncentracioza val', valamint az allandoan hideg vegtagok mind-mind arra utalnak, hogy

Javul keringes: rendszerunk ki-

a verellatas egyensulyozatlan, A rnasszazs keringesserkento hatasa sokszor szuksegtelenne teheti a vernyomas- es szfvmukodesstabilizalo gy6gyszerek szedeset (12. oldal).

Emesztesserhentes

Vilagszerte nagy tornegeket ermtenek a gyomor- es belproblernak, s alta hi ban

az ernesztesjavtto gy6gyszerekt61 varjuk a megoldast. Ezek azonban, hasonloan az altarokhoz, csak rendszeres szedes eseten hasznalnak. Belunk viszont hozzaszokik a kulso segitseghez, es egyre inkabb elrenyhul. A teltsegerzet,

a gyomoreges es a belrenyhe- Sziintessiik

seg gyakori okai a helytelen meg a pana-

taplalkozas es a mozgashtany. szok okait

Megfele16 masszazstechnikat

(78. oldal) alkalmazva serkent-

hetiuk a belrmlkodest, de

emellett etrendunk megvalroz-

tatasara es rendszeres testmoz-

gasra is szukseg van.

Terbesseg alatt es szulesleor

Terhesseg alart a kimeletes masszazs kedvez6 megoldast rryujt a hatfajas, az alrnatlansag es a surun jelentkez6 izorngorcsok ellen. Normal, nem veszelyeztetett terhesseg eseten, amennyiben a nogyogyasz [ovahagyja, a konyvben bemutatott barmelylk

rna sszazstf pus alkalrnazha t6. Egycdul a drasztikus hatast kivalto ralprnasszazs az, amit

Tartsuk szem elott

, , A leggyakoribb panaszok kezelcse

a terhesseg folyaman mellozni kell. Szules kozben is segttseget jelentenek a szeretetteljes simttasok, kulonosen az agyeki gerinc tajekan: konnyitik a szules lefolyasat, de a felelernerzest es a kimerultseget is csokken tik. A szules uran vegzett masszazs meggyorsrt]a az anya testl- Ielki felepuleset (stresszcsokkento masszazs, 36. oldal), elosegtt; a visszaalakulasi folyamatokat (hasmasszazs, 78. oldal), tovabba enyhiti a szules utani depressziot.

A Iehetosegek hatarai

Bat a masszazs szeleskonl hatasokkal rendelkezik, alkalrnazhatosaga behatarolt, Nem kezel-

Van, amikor herunk vele kronikus, rendszeoem szahad resen vtsszatero, vagy sulyos, masszi"rozni heveny lefolyasu betegsegeket.

Tudnunk kell, melyek azok

a betegsegek, amelyek eseten

a masszazs ellenjavallott, meg hivatasos masszor altai is, illetve engedelyezett, de csak a kezel6orvos bcleegyczcsevel alkalmazhat6. Tartsuk szern elott

a kovetkezo jegyzekben feltunretetr ellenjavallatokat. Ha bizonytalanok vagyunk, kerjuk ki az orvos szakvelemenyet.

F

e

E

a

Feszu Itseg, stressz es egyeb okok

Ekkor segil a masszazs

A fej ellazitasa

./

es

a hat

Ha faj a fejunk

A fej es az arc masszirozasa alralanos nyugtato, lazito hatast valr ki, s ezert mindenkinek

jdt tesz, de kulonosen azoknak, akik "fejDkkeI dolgoznak". E rtszreletre melto, am nem rnindig irigylesre rnelto igenybevetel hatasara feszultseg halmozodhat fel a fejben, Koponyankat vekony izornreteg bontja, ami a lelkl vagy szellerni stresszre gorcsos osszehuzodassal reagal. Fejfajast okozhat tovabba

a rnozgas- vagy oxigenhiany, a nilzott mertekrf dohanyzas vagy alkoholfogyasztas,

az idojarasvaltozas, illetve

a szelsoseges id6jarasi viszonyok is.

A2 arc es a fej masszrrozasa segft a kovetkezokon.

• Ieszultseg-eredenl fejfajasok,

• migren,

• kirnerult allapot, illetve tulfeszrtettseg,

• nyirokpangas az arcon,

• megfazas, arcureggyulladas (laz nelkul).

;."GYAKORlAf'

f 61

~\ ..

Javasla

Az arc es a fej In asszirozds a

>- Az elokeszuleteket lasd

a 29. oldalon. Arnennyfben partnerunket masszirozzuk, fekudjon le kenyelmesen, es takarozzon be melegen. Terdeljunk vagy uliunk a feje mage. Ezt a masszazst azonban onalloan is vegezhetjuk. Uljunk le egy asztalhoz, talpunk fekudjon fel a padlora, konyokunket tamasszuk meg az aszralon.

Egeszen keveset vegyunk

a felmelegftett rnasszazsolajbol, melt a massztrozando felulet rneglehetosen kicst.

AUr magunknak, akar partneriinknek

I : A fej cs a hat cllazftasa

Gyenged kapcsolat· felvetel; !!is az arc

1 Folyamatos, gyenged simftasokkal teremtse meg a borkonraktusr, s egyuttal oszlassa el a masszazsolajat

simitasa az areon.

• HeIyezze rnindket kezet partnere nyakara es allara, rnajd enyhe nyornassal simftSOI1 a fulek fele, S onnan az arcon at a halanrekig. Az arc korvonalara ne gyakoroljon nyornast, csak konnyedcn sfklassa at a kezet rajta.

• A halantektol sirnrtson ujjaival a hornlok kozepe Iele, es amikor odaer, pihenjen nehany pilIanatig. Ezutan csusztassa vissza kezet

a halantekon keresztul az allra.

Isrnetelje meg az eddigieket haromszor,

2 Mlndket ke~.et h~lyez~e

a homlok kozepere. Csak ujja] hegyevel enntse ..

• Finom dorzsolessel Irjon le

10-15 kart a homlokra. As.

• Ezutan fektesse fel ujjait

szelesebben a borre, sakis

koroket splralla alakftva A hom 10k haladjon lassacskan a halantek kiirkiiros

fele. massnmzasa

• On vegezzen ismet dorzsolest, nz korkoros mozdulattal.

• Nehany masodperc elrelrevel trjon Ie spiralvonalat ujjai hegyevel az arcon at az orr Iranyaba, majd ferden lefele az allkapocsig.

• Ujjai talalkozzanak az allen. Kis kiiriik

Megint korkoros dorzsoles a l1ah'intekon,

kovetkezik tizszer. az afton es

• Ezt kovetoen fogja at ket az allon

kezevel az arcot, es sirrutson

renyerrel gyengeden folfele,

a hornlok kozcpe fele. Innen

kezdje ujra a dorzsolest, meg

ketszer.

A

3 Hovel~k~ es muta.tol:Jjaval gyengeden nYOlTIJ3 ossze mindket szernoldokot, majd engedje el. Gyurja at ezzel

A szemiildiik... a m6dszerrel a szernoldok teljes hosszat az orrtol a halantekig.

... es az arc • Ezutan gyrirja at ujjai hegye

gyiirasa vel a ket orcat az OITt6I a fulig. 5 onnan ferden lefele haladva az allkapocsig .

• Ujjaihegyevel kbnnyeden simftson vissza a szernoldokhoz, majd vegezze el

a gyenged gyurast meg ketszer.

tetakarluk az areot

4 Takarja le az arcot mindket kezevel, es maradjon fgy nehany masodpercig. Ezutan kovetkezik a ful masszirozasa.

5 Gyurja at huvelykes rnutatoujjaval mindket fulet, lassan, millimeterenkent

A fiil gyurasa haladva felfele, a fulclmpa-

tol a fulkagylo felso peremeig.

• Isrnetelje harornszor.

6 Helyezze ujjai hegyet

a hornlokra, es simftson felfele, a haj rove fele.

• Ezutan markoljon bele

a hajba, finoman huzza meg, majd engedje el. Most nyuljon bele valahol mashol, ragadja meg, es fgy tovabb, mig

az egesz hajas feJb6rt at hem dolgozza ezzel a modszerrel.

Gyengeden meghiizogatjuk a hajat

17 Erintse ujjai hegyet

a homlok felso szelen

a haj tovehez, majd eroteljes, korkoros mozdulatokkal masszfrozza at az egesz fe]bort, ahogy azt hajmosasnal is teszi,

8 vegezetul ismet takarja lc az arcot rnindket kezevel, korulbelul egy percre. Ekozben lelegezzen nyugodtan es egyenletesen.

A tejbiir kiirkiiriis massziroztisa

A fej es a hat ellazftasa

Feszultsegoldas a nyakban es

a vallban

A nyak es a vall tajeka kulonosen hajlamos feszesse valni, mivel itt szamos olyan izom talalhato, amelyeket nem csak hogy folytonosan, de raadasul 50k520r helytelenul terhelunk.

Gyakori Altalaban nilnyomoreszt

panasz, ulomunkat vegzo ernbereknel valtozatos alakul ki tartashiba, amely leg-

okokb61 rosszabb esetben az ugynevezett nyakcsigolya -szindromahoz vezet: ennek kezdeti tunetei

a fejfajas, a ny-ak es a vall izmainak fajdalrnas bcgorcsolese,

a kez bizsergese es zsibbadasa. Szinten a nyak merevseget okozhatja, ha egy huzatos helyen athul, vagy "elfeki.idjuk", azaz olyan testhelyzetben al-

A I.'lJ'lak merevsege mas ~p as segiItbetiin,k: ny.~kat mcleg Zrli1aflY €lI4 tarrs-a, mn£1ftstl 'tejjet jobbra-balra. Mir:rcleu mozdulaual 6va~Qsan oc)\:reije a~ eliureluhls 5:&0get ,E;;;:;1;Jtin martson egy YRs%onH:enel6t f01"ro vfZibe, j6! c~lirV'arla lS:i, majd tecgye a nyakara e"S' te1}:erje kbti.)J egy t6r®l:k©zollel. T[~ percig pilnenjen (gy, fek"\;re.

szunk hogy feszulni kenyszerul, Hasonlo problemakhoz vezethet a szorongas, tovabba, amir61 ugy tartjuk, hogy a nyakban telepszik meg, a .vallalnkra nehezedo", tulzott felel6sseg. A nyak es a vall rendszeres masszirozasa enyluti a fajdalrnakat, kilazitja es rugalmassa teszi az izomzatot.

Nyak - es vallrnasszazzsal

az alabbi panaszok kezelhet6k:

• gorcsos tarkoizomzar okozta lIyenkor segit

fejfajas, a masszazs

• a nyak es a vall fajdalmasan

feszult allapota,

• a nyak rnerevsege, amely

a fej mozgatasat fajdalrnassa es ezaltal korlatozorta teszi,

• szorongas, illetve lelkiszellemi tulterhelrseg.

A nyak es a {Jail masszirozdsa

>- Az elokeszuleteket lasd

a 29. olclalon. Partnere helyezkedjen el egy szeken lovagl6- ulesben, s tarnassza hornlokat a hatrarnlara tett kisparnara (43. oldal). Fekvo heiyzetben a masszazs lazft6 hatasa meg fokozottabb (32. oldal),

A massztrozas kezdeten alljon, uljon vagy terdeljen partnere melle, az utolso lepeshez viszont a feje mage.

PartnermaSSZ.31S - az iinmasszirozast lasd

a 40. oldalon

A kap&solat letrehozasa gyenged simitasokkal

1 Gyenged simttasokkal tererntse meg a borkontaktust, s egyuttal oszlassa el a rnasszazsolajat a boron.

• Helyezze ket kezet konynyeden a gerincoszlop jobb es bal oldalara a lapockak magassagaban. Teste! kisse eloredonrve fejtsen ki nemi nyomast a masszfrozand6 feluletre es simftson folfele, a tark6n at fej hatso reszeig. • Ezutan csusztassa vissza kezet a tark6 ket oldalara, majd vegig a vallon, es rovabb a felkarokra. Aztan finoman de lenduletesen stmitson a kiindulasi pont fele, a ket lapocka koze.

• Ismetelten negyszer egybeh.igg6 mozdulattal.

2 A most kovetkezo gyuras fajdalmas lehet. Figyeljen ada partnere reakcioira, es akkor nem fog kellernetlenseget okoznil

• Gyiirja egyidejuleg a ket vall izornzatat, korulbelul egy percen <11.

• Nyugtassa meg a kezelt teruletet hullamzo rezegtetessel (28. oldal),

3 Ezt kovetoen gyurja meg a jobb valllzrnot ket kezzel. Centimeterenkent haladjon a vallbubtol a haj tove fele.

• Ujjai hegyet erosen odanyomva sirrutson vissza

a vallbubra.

.Ismetelje meg meg ketszer a gyiirast, rnajd rnasszfrozza at ugyanfgy a bal vallat.

4 Helyezze ket huvelykujjat a gerincoszlop jobb es bal oldalara, a lapockak koze.

A ket vallat egyszerre gyurjuk

Gvuras es simitiis egyszer

a jobb, majd a hal vallon

-YAKORLAT/'

- /

__ »: ~_J

Hjjvelykuj· junkkal ki:iriizve haladunk a lapocka aljalol a tarkoig ...


Enyhe nyomast kifejrve vegezzen dorzsolest egyidejrf, korkoros mozdulatokkal, Haladjon Iassan folfele,

a hajtovek iranyaba, hoI spiralis, hoI helyben marado, korkoros dorzsolessel.

.. . aztan • A ha] tovehez erve mersekelt vegigmasszi· erovel nyomja oda huvelykujrnzzuk a haj jar. Tartsa ott nehany masod-

tovet percig, rnajd szuntesse meg a nyornast, mindket ujjat helyezze valamtvel kijjebb, s nyomja ada ujra.

• Folytassa a nyomast-elengedest mindaddig, rnfg a haj tove menten el nem erkezik a fulekig.

• Utana konnyeden huzza vtssza huvelykujjait a lapockak altal kozrezart teruletre,

a kiindulasi pontra.

5 A masszirozas befejezese kent vegezzen negy 51- mftast az 1. lepesnek megfeleloen.

A mereu nyaleizmoh kezelese

Az utolsokent sorra kerulo .fejhinraztatas", bar nem kezzel vegezzuk, a legkellemesebb

gyakorlatok koze sorolhat6. Eg, rendkivjjJj

A nyak lassu forgatasa ugyanis jlitetemeny

a tark6 kornyekt izmok

lazitasanak es nyujtasanak

optirnalis rnodja. Fokrol

fokra oldja a nyakizmok

gorcsosscgctcs feszesseger.

A nyak mozgekonysaga

er6teljesen javul, 5 a fajdalom

megszunik.

>- A fej hmtaztatasat elvegezheti akar a nyak- es vallrnasszazs elott, akar utana . Partnere fekudjon le kenyelmesen a hatara, es takarozzon be melegen. Szukseg

lesz egy normal mereru torulkozore, amit a feje ala kell terrteni. Att61 fuggoen, hogyan kenyelmesebb, alljon vagy terdelien partnere feje mage.

1 D61JOn klsse elore es fogja meg a torolkozo ket veger, • Emelje meg ovarosan

a torolkozovel egyurt partnere fejet, csak eppen annyira, hogy neerintkezzen a fekhellyel. Kozben ugyeljen arra, hogy a fej kerryelrnes es stabil pozfci6ban pihenjcn.

Nyak- es vallmasszazs eliitt vagy utan

Tiirii Ikiizfivel felemeljiik partneriink .ejet

A tiirtilkiizfit hiizva 6vatosan elfordltjuk partneriink feie!

• Kerje meg partneret hogy teljesen engedje el rnagat, lelegezzeri nyugodtan, es sernmilyen onallo mozelulatot ne tegyen.

2 Most huzza lassan jobbra

a torolkozot - amitol partnere feje balra fordul - anrryira, arnennyire lehetseges, es kellernes erzest okoz.

Fontos, hogya partner engedje ezt "magat61" tortenni. Figyeljen hat ada ra, es ha esetleg eszreveszi, hogy akaratlagosan fordttja el a fejet, alljon meg egy pillanatra.

• Ezutan lassan fordttsa vtssza a kiindulasi helyzetbe (kozepallasba), iigy, hogy

a torolkozot ovatosan balra huzza.

• Varjon nehany masodpercig, maid huzza a torolkozot tovabb, hogy partnere feje jobbra forcluljon.

• Ismetel]e meg harornszor.

A hat tulzott igenybevetele

73

. .. .

A hat tulzott igenybevetele

Nemetorszagban majd minden harrnadik ember hatfajastol szenved. Aggaszt6 jelenseg, kivaltkcppcn, mivel megallapi-

tast nyert az a terry, bogy

a kronikus hatfajas kialakulasaert tobbnytre a hosszu eveken at valo belytelen terheles a felelos.

Tul puha agyban alszunk, rossz cip6kben jarunk, otthon es rnunkahelyunkon orak hosszat uhink gerinckarostto butorokon. Nem mozgunk, vagy eppen nilzasba visszuk (elsportolokl), helytelenul taplalkozunk, allando stresszben elunk.

Meg lelkiallapotunk is hatassal lelki

lehet testrartasunkra, ami problem8kat

szinten vezethet hatfajashoz. is kifejezhet

Ha peldaul szornoruak es

Lebangoltak vagyunk, elveszft-

juk .belso tartasunkat", s bar

nem rudatosan, testtartasunk is

gornyedrte valik. Hosszii tavon

ez az egesz hat izomzatanak

rulfeszuleser okozza.

U gyancsak hatpanaszok alakulhatnak ki arniatt, ha gorcsosen lgyekszunk, hogy minden korulmenyek kozotr megorizzuk lelekjelenletunket. Ilyenkor hatizmunk rnereven megfesztil, ami idovel hason-

A hfit'cihis lehetseges Dkai


lokeppen kinzo fajdalmat cbreszr. Az altalanos eletmodvaltoztatas, a hat tornaztatasa es tartasjavitasa rnellett

a rendszeres hatmasszazs is Aktiv hasznunkra valik: silla pttja fajdalom- a fajdalmat, ellazftja a fel-

csillapftas kemenyedett izrnokat,

a zaklatott lelket pedig egeszseges, fesztelen allapotba hozza.

Hatrnasszazzsal segtthetunk az alabbiakon.

Itt segit • gerincferdules (szkoliozis)

a masszazs okozta panaszok,

• az isiasz enyhebb esetei,

• terhesseg alatti derekfaias (66. oldal),

• menstruacio e16tt vagy alatt [elentkezo derekfajas,

• a hatizomzat stressz-eredeni feszultsege I

• altalanos klmerulrseges zaklatorrsag.

e:n tn~njng. • ~ipoje lefWcf~tl kren,yelm@s. a mra-g~'l3 sark'" eipe rnerev te Ctant' Okrcrb, es /JWlegtelib.ell a hat.at • "H~ba1"at" sp{:;m:t.eVcek Dy&egek

pelehlul a hilu5Za.s, a g~rincto ·tilE, a ~Q;g;a es a gyalpglas.

A bdtmassxdzs

A hiit massziroziisa is gyenged simftassal kezdodik

,.. Az elokeszuleteket lasd

a 29. oldalon, A lazito, gy6gyft6 rnasszazsolajok receptjeit

a 36. oldalon ismertettuk. Fontos, hogy partnere kenyelrnesen fekudjon. J6 szolgalatot tesz a kisparna, es

az osszecsavart torulkozo

02. oldal), partnere meztelen testet takarja be melegen, rnajd terdeljen vagy alljon melle. Ha a masszfrozott szemely terhes, a hatmaszszazshoz uljon fel (43. oldal) vagy fekudjon oldalara (33. oldal) .

1 Dorzsoljon szet tenyeren egy keyes felmelegitett masszazsolajat, rnajd helyezze

mmdket kezet a hat agyeki reszere.

• Teste enyhe eloredontesevel gyakoroljon nerni nyornast partnere hatara, majd folyama-

A hat tos mozdulatokkal sirnitsa it

simitiisa a gerincoszlo p ket oldalan elhelyezked.6 izomkotegeket f6lfele, a tarko iranyaba haladva.

• A tarkohoz erve simttson tovabb oldalirarryba, vegig a vallakon, es onnan lefele a test ket oldalan, egeszen a fenek vonalaig. Majd egy felkorivet leirva csusztassa kezet isrnet befele, a gerincoszlop aljahoz. • Vi zaerkezve a kiindulasi helyzetbe, kezdje el ujra

a Ielfele halad6 sirrutast.

• Ismetel je meg az egesz rnozdularsort hatszor,

Ujjperceinkkel mily slmltast vegziink

felfelfL.

2 Most melyrehatobb simitas kovetkezik, arnit az ujjpercekkel vegzunk.

• Ehhez zarja kezet laza okolbe, rnajd ujjait lefele

A hat ttilzott igenybevetele

GifAKORLAT 75

. .

forditva helyezze oklet a hat also reszere, a gerincoszlopt61 jobbra es balra. Mersekelt nyomast kifejtve tolja kezer felfele, a tarko iranyaba.

• A nyak elerese utan nyissa ki oklet, s fekresse tenyeret partnere hatara.

• Kozben a b6rkontaktus egy pillanatra se szakadjon meg.

• Vegigsimitva a vallon es ... majd lefeh~

a deltaizmon, huzza vissza haladva

kezet a test ket oldalan

a kiindulasi hclyzetbe, a hat als6 reszere


3 Most gyiir]a at az atellenesen elhelyezkecl6 hatizmokat. Azaz. ha partnere jobb oldalan helyezkedik el, akkor masszfrozza eloszor a baloldali izornzatot, majd forditva.

• Mlndket kezevel ernelje ki a bart az agyekon, es gyurja at gondosan a gerincoszlop es a csfpo altal kozrezart teruletet.

A gerine' oszlop kit oldalan huziid6 izmok gylirasa


-----

• Folfele haladva gyurja at a hat teljes feluletet a tark6 vonalaig. rnajd csusztassa vissza mindket kezet

az agyekra.

.Ismetelje meg a gyurast meg egyszer, mielott atterne a masik oldalra.

4 Dorzsoles segitsegevel rnegkere sheu es eloszlathatja az izrnokban leva apr6bb csom6kat.

• Helyezze isrner mindket kezet a hat als6 reszere, S

Kiirkiiriis huvelykujjat nern WI rneredek djjrzsiih~s szogben tartva, dorzsolje at hiivelykuJjal korkorosen a gerincoszlop

a gerincoszlop jobb es bal oldalan elhelyezmellett ked6 izmokat.

• Spiralis mozgast vegezve haladjon Iolfele, centimeterenkent korkorosen atdolgozva egy-egy teruletet,

• A tark6 vonalahoz erve csusztassa vissza tenyeret

a klindulasi helyzetbe, rnajd

ismetelje meg a dorzsolest meg ketszer,

5 Ha a hatizmok nagyon feszesek, akkor rnasszfrozza at a hat mindker oldalat meg egyszer. Kezdje isrnet

az ::i.gyekoTI_

Egyik kezet helyezze mindig

a kezelencl6 terulet ele, rnastk kezenek huvelykujjaval pedig Irjon orairanyban halado, szuk spiralokat a borre .

• Ezt a m6dszert kovetve haladjon egyre foliebb, egeszen a hajtovekig, majd

kon nyeden csiiszrassa vissza tenyeret a kiindulasi helyzetbe. Ismetelje meg a fentieket ketszer, majd terjen at a hat masik oldalara.

6 Fejezz;e be a hat~nasszazst az 1. es a 2. lepesben bemutatott feluletes es rnely slrmtasokkal (mindkettot haromszor ismetelve).

Diirzsiiles kijliin-kiiliin a kat oldaJon

Befejezes simitassal

Segitsiillk magunkon talpmassxdzxsal

Ha nines, aki megrnasszfrozza faj6s hatunkar, talpunk reflexzonainak masszirozasaval segithetunk magunkon (ehhez nem kell olaj).

Amint az alabbi rajz mutatja, a hat reflexzonai rntndker

A hat labfe] talpboltozatanak szelen reflexziinai helyezkednek el.

kerasztcsent

;agyekcsigolya\( h8tcsigolya~ , nyakcs igolyak farkcsonl

..._

>- Ulion Ie kenyelmesen, egyik Iabar emelje fel, es labfejet fektesse keresztben

. a masik combjara .

• Egyik kezevel tabilizalja 1 abfejet, rnasik kezenek huvelykujjat pedig tegye

a nagylabujjara, a ktsebbik Izulet ala .

• Huvelykujjat enyhen odanyomva, dorzsolie vegig' a talp belso szelet 5z11k spiralvonalban. Haladjon lassan, minden millirnetert alaposan atdolgozva

A hat tulzott Jgerrybevetcle

, GYAK{JRLAT

:; 77

a sarok fele. Azok a pontok, amelyeknek massztrozasa Iajdalmat okoz, megfelelnek a hat fa j6s reszeinek. Szenteljen kulonosen nagy figyelmet ezeknek a reflexzonaknak: vegezzen rajtuk Iegalabb tfz masodpercig ra116 korkoros dorzsolest.

• A sarok elerese utan simitson vissza huvclykujjavai

a kiindulasi helyzetbe.

• Ismetelje meg a masszfrozast meg ketszer, majd terjen at

a mastk talpra

Kijrkiiriis dorzsiiles

a talpboltozat szeh~n

'fAKORLAT 78

A gyomor es

a belek kezelese

Kozerzetunk titka: a has

Hasunk minden resze vegtelenul erzekeny, s eppen ezert nagyonj6 hatassal van 1'a

a masszazs.

Javitja A hasmasszazs feszultsegoldo,

a kozerzetet harrnonizalo hatasa altalanos kozerzetunket is javitja. Valosagos csodat muvel a belrendszerrel, normalizalja mukode set. Szamortevoen enyhfti

a menstruacios gorcsoker is.

(Jsmass.__;;:{rozo legzes

ll;fa tlllc;latt;)s basJ l@g4e-st . t ·alm·azuru{,

ern 'ak iIl1l':al~J1QS k0zf5:rzettill'k Eng ja:V'tllnt, C!l"@ k.bzv:ebi Itt U;tc:m 'Val~n;nennyi basi szervttnket, elll'eSZT6sz~htlket p:1egmass~froziluk, ill g:s:el'kentjt'1k.. iLeJege:zzen be orran a , s a Jeve:gdt szfvja met-yen alulra Ligy, hogy b&6~ ktdOl'Il~)Ol'odiek. C:Zl.Jtan engedje 5zclj.am lassart kiararulani cl. [eveg6t. Rovid szliIilet utsn lelegezzen be ujra, €,F&"ltetes

e1k[il. OrszoJ· iunetelje meg.

Alkahnezza a hasi legzest naponra tb bszor, akar Fe ve, akar allva.

A gyomor- es belrendszer rendellenessegert nemritkan a helyrelen taplalkozas,

a kapkodo eves, a rnozgashiany, a srressz vagy a ,meg nem ernesztett konflikrusok" idezik e16. Fontos tehat

a panaszokert felel6s okok feltarasa es megszuntetese.

A hasmasszazs segft az alabbiakon.

• szorongas, zaklatottsag,

• gyomortdegesseg,

• ervagytalansag,

• emesztesi zavarok, (peldaul szekrekedes, teltsegerzet, felfuvodas, gyomorrontas, gyomortaji nyomaserzet),

• menstruacios fajdalmak.

A basmassaazs

>-. Az elokeszuleteket lasd

a 29. oldalon. A lazft6 rnasszazsolajok receptjei a 36. oldalon talalhatok. Amennyiben partnerunket masszrrozzuk, fekudjon kenyelmesen a harara (32. 01- dal), Alljunk vagy terdeljunk melle. Onrnasszfrozas eseten szinten fekudiunk hanyatt.

A panaszok okainak feltariisa

Ezeken segit a masszazs

Akar partnerlinknek, akar magunknak

T ne

Fontos: Kozvetlenul hasrnasszazs elotr sem enni, sem leli gyomrot [elentosebb mennyisegu

ne masszirnz- folyadekot inni nem szabad.

luok! A teli gyomor massztrozasa ugyarus rendkivul kellemetlen erzesr valt ki, es akar rosszulletet is eredmenyezhet.

1 Dorzsoljon szet meleg I kezen nerni felmelegftett masszazsolajat es helyezze tenyeret ovatosan az alhasra . • Maradjon nehany masodpercig ebben a pozicioban, hogy relies nyugalomban alakuljon ki a testkontaktus . • Ezutan enyhe nyornast

A has es kifejrve slmitson felfele parta mellkas ncre hasan, majd a szegysimftasa csonton at a vallakig.

Kozerzetunk titka: a has

• Onnan huzza vissza kezet a test ket oldalan a kiindulasi helyzetbe.

• Ismetel]e meg harornszor.

2 Egyik kezet pihentesse partnere also bordain anelkul, hogy testsulyaval ranehezedne.

• Masik kezevel a koldok alatt kezdve rajzoljon tagas, orairanyu koroket, igen enyhe nyornassal.

• Ismetel]e meg tfzszer.

Ki:innyed, orairiinyii simitasok a hason

3 Ket kezet tegye a has jobb es bal oldalara, s rajzoljon mindkettcvel egy nagy, orairanyu kort.

• Mikozben jobb keze lefele halad, bal kezevel simitson folfele. Ha ezt az ellentetes iranyu mozelulatot tovabb folytatja, kezei egy ponton talalkozni fognak.

Ekkor emelje fel bal kezet, majd tegye vissza, es foly-

A kel kez tassa a simrtast, ahol abbaell'entetes hagyta.

iriinyban • Ugyeljen arra, hogy a ke-

karoz zek keresztezesevel se szakadjon meg a mozdulat folytonossaga, Partnerenek egyenIetes ritmusu, szakadatlan rnozgassorozatot kell ereznie. • Ismetelje meg hatszor.

4 A hasizmok ellazrtasanak, es verellatasuk fokozasanak erdekeben most a has egesz teruleter gyt1r6 fogasokkal masszirozzuk at.

A rnuveletet a has jobb oldaIan kezdjuk. Partnerrnasszazs eseten a masszfrozo szernely a bal oldalon alljon.

A derek • Er6teljes dagaszt6 fogasokeroteljes kal gyurja at a derek hiisos massziroziisa szelet mindket kezevel egytdejnleg, alulrol a bordatv fele.

• Ezutan gyur]a meg a hasfalat az elobbinel fmomabban, csak ujjai hegyevel. Gyiirjon

a (est kozcppontjatol jobbra,

a derek fele, rnajd ujjai hegyevel simftson konnyeden vissza kozepre.

• Most helyezze ujjait a mar megrnasszfrozort terulet melle, es kezdje el tijra a derek iranyaba halad6 gyurast. Dolgozza at ezzel a rnodszerrel savonkent a has egesz teruletet.

• Isrnetel]e meg az egesz gyurast, utana terjen a test bal oldalara.

5 FejeZZ_e be ~ h~smasszazst az 1. es 3. lepesben bernutatort sirnito fogasokat harornszor ismetelve.

An

ell!

A hasfal masszirozasa kiizeptol derekig

A kar es a lab

pihentet6 kezelese

Karunk, kezunk, labunk es talpunk minden nap kerneny munkar vegez. Naponta megszarnlalhatatlan kulonbozo kezmozdulatot teszunk, mig labunk testunk teljes sulyat cipeli.

A mindennapi Sportolas es rnunkavegzes terheles kozben vegtagjainkat komoly ellensulvoza- igenybevetel erhett azok

sara a foglalkozasok, amelyek nilrryomoreszt aLI6 testtartast kovetelnek, valarnint aver senysport a kar es a lab izornzatanak kronikus megbetegedeset okozhatjak, A rosszul tervezett labbelik szinten nagyrnertekben hozzajarulnak a labizmok feszes, gorcsos allapctanak kialakulasahoz. A rnozgasszegerry eletmod es az ulomunka hatasara az izmok verellatasa csokken, legyengulnek es petyhudtte valnak, fgy pedig mar a legkisebb terhelesre begorcsolnek, Illerve izornlazzal reagalnak,

A vegtagok rendszeres rnasszirozasa ellazftja es kondicionalja az izmokat, tovabba sok olyan panasz kezelesere alkalmas amelyeknek kivalto aka az izmok tulrerheltsege vagy edzetlensege.

A vegtagok rnasszfrozasa

a koverkezo esetekben segit: • a kar es a Lib izomzaranak feszes, merev allapota,

• izomgorcsok,

• verkeringesi za varok Chideg kez es lab),

• kar vagy lab feldagadasa hosszantarto i11e51 allas eredrnenyekeppen.

Energia a karnak es a keznek

MiveJ a karban es a kezben kialakulo izomfeszultsegrol sokszor tudornast sem veszunk, e testreszek passziv, lazft6 fogasokkal torteno masszfrozasa kulonosen

lIyenkor seuit a massz3zs

Lazitas a SZD legigazibb ertelmeben

A kar es a lab pihenteto kezelese

Bevezeteskent javasolt, Bels6 elengedettse-

a kez as a kar gunk ugyanis osszefugg simltasa a .megragadasra es kapaszkodasra szolgalo" szerveink

ana potaval,

A kar masszirozdsa

,.... Az elokeszuleteket lasd

a 29. oldalon. Partnere tegye szabadda karjat es vallat. Fekudjon hanyatt, vagy uljon le egy kenyelmes szekre, esetleg fotelbe. A massztrozo szernely terdeljen vagy alljon a kezelni kfvant kar melle.

Kezdjiik a jobb karral

1 Kezdje a jobb lear masszfrozasat konnyed simttasokkal: • Dorzsoljon szet tenyeren megfelelo rnennyisegu masszazsola-

[at (akar 1 evokanalnyit is ha a ka1' feluletet s11r(1 sz6rzet

b orftj a) , majd fogja ket tenyere koze partnere [obb kezet.

• Simftson folfele, a konyok iranyaba, rnajd tovabb

a felkarra, 5 a vallbubon keresztul vegig a vallon.

• Ezutan csusztassa finoman vissza a kezet.

• Ismetelje meg negyszer.

2 Mely simttashoz fejtsen ki nagyobb nyornast a kezelendo feluletre.

• Fogja at partnere csuklojat 1.1gy, hogy egyik keze a jobb, a rnasik a bal oldalon legyen. • Simftson eroteljesen felfele, a konyok iranyaba, ott csokkentse a nyornas rnerteket, majd haladjon at a felkaron is eroteljes simtrassal.

• A vallfzulethez erve konnyed mozdulattal terjen vissza

a klindulast helyzetbe ..


A kar melyrehal6 simftasa

A dellailom gyurasa

A belsD oldalon a bicepsz ...

3 Most gyuras kovetkezik. Kezdje a vallbubot korulfog6 izorn, a delraizom masszirozasaval.

• Ujjvegeivel gyuria at partnere vallat egeszen a tarko vonalaig.

• Onnan csusztassa vissza ujjait a vallbubra, a kiindulasi helyzetbe.

• Ezt a mozdulatsort meg ketszer isrnerel]e meg.

4 A felkar belso oldalan elhelyezkedo bicepsz atgyurasahoz helyezze kezet


a konyok fole, es masszfrozzon a vall iranyaban. Most csak jobb kezevel vegezze

a dagaszt6 fogast, a ballal pedig rogzitse a kart a kony6knei.

• Jobb kezevel sirnftson visszafele a konyokre, majd gyiirja at a felkar kUlsa oldalan elhelyezkedo tricepszet is.

A2 e16z6 lepessel ellentetben most csak bal keze dolgozik, es a jobb fogja a konyokot,

• Gyiirja at a bicepszet es

a tricepszet felvaltva, haremSZOf.

5 Az alkart szinten a jobb oldalon kezdve, valtort kezzel gyurja:

• Bal kezevel a csuklot megfogva rogzrtse az alkart, jobbjaval pedig gyur]a at a belso oidal izomzatat felfele haladva, egeszen a konyokhajlatig.

• Masszfrozo kezer konnyed simftassal csusztassa vissza

a csuk16ra.

... maid a kiilsff oldalon

a tricepsz gviirasa

Gvliras

az alkar belso oldalan

A kar es a lab pihentetokezelese

Az alkar kiilsii oldaliinak gyurasa

Ismet a jobb oldalon kezdjiik

A tenyer nfzsutos slmitasa

• Aztan valtson kezet, vagyis a jobbal rogzitsen, a ballal pedig gyGrja at az alkar kulso oldalat,

• Isrnetelje meg harornszor.

A kez massxirozdsa

6 Fogja at partnere tenyerrel felfele fordftott jobb kezet. • Helyezze ket huvelykujjat egymas melle a tenyer kozepen, az ujjfzuletek fOle es sirnftson mindkett6vel egyide-

juleg a csuklo iobb es bal szeleig.

• Csiisztassa vissza huvelykujjait az ujjfzuletekhez, es ismetelje meg a simftast harornszor. • Ezu tan vegezzen spiralis dorzsolest rntndket huvelyku]javal, ugyanfgy az ujjtzuletekrol a csukl6 ket szeleig,

• Innen konrryeden simftson visszafele, rnajd isrnetelje meg a dorzsolest meg harornszor.

7 Ovatosan forditsa meg partnere karjat ugy, bogy tenyere lefele nezzen.

• Most masszfrozza meg az ujjak kozotti izmokat. Mindket huvelykuijaval egyszerre simitson eloszor

a kisujj es a huvelykujj rovenel levo "usz6hartyakt6!" felfele, a csukl6 irarryaban. • Innen finornan sirrutson vlsszafele, majd tegye huvelykujjait a gyurus- es kozepso ujj, illetve a kozepso

Spiralis diirzsiiles

A kezfej kisimitasa

Az ujjak kiiziitti teriiletek simltasa

es mutat6ujj kozotti teruletre. Simltson isrnet egeszen

a csuk16ig.

• Isrnetelje meg az ujjak kozotti izmok strmrasar osszesen negyszer.

8 Bal kezevel stabilizalja partnere kezet.

Huvelyk es mutatouiiaval fogja kozre partnere huvelyklijJat a kororn magassagaban, es dorzsolgesse azt ujjai kozott.

• Majd helyezze ujjait kicsrvel foljebb, es folytassa a htivelykujj dorzsoleset, Massztrozza at az ujjat ezzel a m6dszerrel egeszen az elsa Izuletig.

• Ezutan massztrozza meg ugyanfgy a mutato-, kozepso, gyurus- es kisujjat is.

• Ajanlatos minden ujjat ketszer vegigmasszfrozni.

9 Fejezze be a masszazst felfele halad6 simttassal,


amelya ver- es nyirokkeringest serkenti,

• Egyik kezevel fogja meg partnere csuklojat, a masikkal pedtg nagyjabol ugyanebben a magasagban fogja at az alkart.

• Eros nyornast kifejtve simftsa vegig karjanak bels6 feluletet folfele, a konyok iranyaba, rnajd tovabb

a felkaron, egeszen a vallizuletig. Szorftsa kezet er6sen partnere borere, hogy alaposan atrnasszfrozza a veredenyeket is.

• A vallfzulethez erkezve csusztassa kezet egesz finoman visszafele.

• Ezt a sirrutast tsmetelje meg meg ketszer.

1 0 Ezt kovetoen masszirozza meg partnere bal karjat es kezet az 1-9. lepcsbcn lefrt szabalyok alapjan.

Akar eroteljes simitasa

Es vegiil: bal kar, bal kez

A kar es a lab pihenteto kezelese

-----

Alabizmok Iazitasa es frissftese

ViSSIE:reS labat ne massziroz· zunk

Fontos: Ha a labon visszertagulatok larhatok, nem szabad masszirozni. Enyhebb panaszok eseten kerjuk ki a kezel6- orvos tanacsat.

A comb es a ldbszdr mas szirozdsa

>- Az elokeszuleteker lasd

a 29. oidalon. Partnere fekudjon eloszor hasra, rnajd forduIjon hanyatt. A masszfroz6

szemely terdeljen vagy alljon a keze1end6 lab melle. A labfe] massztrozasakor mogotte helyezkedjen el.

Takarja be partneret meleg takar6val tigy, hogy csak kezelend6 laba rnaradjon fedetlen. A labfe] masszirozasakor bokaig legyen betakarva.

1 E16sz6r a lab hatulso oldalat masszirozzuk meg: • Dorzsoljon szet tenyereben masszazsolajat (ha a labat s(i1'0 szorzet borftja, akar ket evokanalnyit is). Helyezze ket kezet egymas melle a labszaraljara, ugy, hogy ujjhegyei a jobb, illetve bal oldalra keruljenek, • Fogjon ra a labszarra, es enyhe nyomassal srmrtson folfele, a tcrdhajlat iranyaba, S a combon at a fenek vonalaig.

A masszlraras kezdeh'!n gyengeden atsimftjuk

a bib hiitoldahit

. GYAKORLAT

"

87

A Iabizmok lazftasa es frissftcsc

Visszafele • Kezei valjanak el egyrnastol, oldalt es simftson konnyeden visszasimftunk fele a labszar k01s6 es bels6 oldalan.

• Ismetelje meg hatszor.

2 Most a comb massztrozasa kovetkezik:

• Fogja korul partnere labat a terd magassagaban. Jobb kezet pihentesse tovabbra is ezen a ponton, bal kezevel

A comb belsii pedig gyurja at a comb belso oldalanak oldalat, lassan haladva felfele gyurasa a Ienekig.

• Onnan lazan csusztassa vissza kezet a kiindulasi helyzetbe, majd ismetelje meg a mozdulatsort haromszor.

• Fogja at ujra partnere labat a terdhajlat rnagassagaban. Most pihentesse bal kezet, jobbjaval pedig gyurja at

a comb sulso oldalan elhelyezkedo izmokat felfele, a fenek vonalaig haladva.

• Konnyed, lefele iranyulo simft6 mozdulattal terjen vissza a kitndulasi ponthoz. HaremS20r ismeteljen.

3 A labszar izomzatanak rnasszrrozasahoz bevezeteskent vegezzen eroteljes, mely sirrutast .

A comb kiilsD oldalallak gyLirasa

• Egyik kezevel fogja at partnere labat a boka folott. Masik kezet zarja okolbe, es ujjait lefele fordftva helyezze az Achilles-In tajekara,

Tester enyhen eloredontve gyakoroljon nyomast a keze-

Mely simi1as az Achilles-in vonalaban

; : A kar es a lab pihenteto kezelese

lendo feluletre, es lassan huzza (3. lepes) azonban hagyja
vegig oklet a labszaron, ki, mivel ez a sipcsonton
egeszen a terdhajlatig. nem alkalrnazhato. A 4.
• A terdhajlatot elerve nyissa le pes ben sem szabacl r-
szet oklet es tenyerevel erosen dorzsolni,
simttson finoman visszafele
partnere sarkahoz (harorn 8 A lab masszirozasat ke-
ismetles). rmges serkent6 Iogassal
fejezzuk be.
A labsziir 4 Most mindket kezevei • Fogja at ket kezzel partnere A lab
spiralis fogja meg a bokat ugy, bokajat. Kezet szorosan a lab "presel ase"
diirlsiilese hogy huvelykujjai az Achilles- kore fonva es test ulyaval
{non helyezkedjenek el, tobbi nyomast gyakorolva lassan
ujja pedig koruloleli a labat. stmitsa vegig a lab ko.186
• Huvelykujjait odaszontva es beJs6 oldalat egeszen
vegezzen dorzsolest szuk a csfp6ig.
spiralvonalban a labszaron • Innen konnyeden csusztassa
felfele. vissza kezet, rnajd isrnetelje
• A terdhajlathoz erkezve meg ezt a "prese16" sirrutast
lazan cstisztassa vissza hu- meg ketszer,
vclykujjait, majd tsmerelje rneg
a dorzsolest meg ketszer.
... es vegiil a ldbfeje
Vegezeliil 5 A jobb lab hatoldalanak
simitas massztrozasat az 1. lepes- Fontos: Ha partnere talpa
ben lefrt simtrassal fejezze be nagyon csiklandos, akkor mar
(harornszor). a rnassztrozas kezdeten is
gyakoroljon talpara nagyobb
Kiivetkezik 6 Most terjen at a bal labra, nyomast.
a ballab es alkalmazza ugyanezeket
a masszazsfogasokat. 9 Dorzsoljon szet tenyeren Ismet a jobb
nehany csepp masszazs- h:1bbal kezdjiik
7 A lab elulso oldalanak olajat, majd fogja meg a jobb
megrnasszirozasahoz labat a saroknal.
A lab eliilsii partnere forduljon hanyatt. • Enyhe nyomast kifejtve,
oldalanak • Masszfrozza meg eloszor ket kezzel simrtson vegig
kezelese a jobb, aztan a bal Iabat a labfejen a saroktol az ujjak
a fenti ot lepesben leirt fo- hegyeig. A nyomas csokken-
gasokkal. Az er6teljes sirnftast tese nelkul huzza vissza A labizmok Iazftasa es frissftese

A lable; kezet a sarkokhoz, rnajd

kisimitiisa haladjon onnan ismet folfele, az ujjak iranyaba.

• Ismetelje a simftast mindaddig, mig a masszazsola] egyenletesen el nem oszlik a labfej feluleten.

1 0 A labujjak kozr elhelyezked6 izomzat teruleten talalhatok a felso nyirokutak reflexzonai 09. oldal), Ezek mtlkodeset

er6 ebb simit6 technikat alkalmazva serkentjuk.

• Tarnassza partnere talpat a [obb kezere. Bal huvelykujjat helyezze a nagyujj es

a kovetkezo ujj altai kozrezart teruletre, rnajd nerni nyornassal simftson a labfe] kozepeig. Ugyeljen ana, hogy huvelykujjaval ne a csontokat, hanem a csontok kozotti teruleteket masszfrozza.

• Huvelykujjat lazan csiisztassa vissza a kiindulasi pozrcioba, majd ismetel]e meg

a simttast harornszor.

• Masszirozza vegig ugyanezzel a m6dszerrel a tobbi ujj kozet

11 Mindker kezevel Iogja meg partnere talpat ugy, hogy huvelykujjai a kozepso ujj izuletenek ket oldalan, egyvonalban helyezkedjenek el.

.. •

A csontokat ne massz'ruzzuk

• Enyhe nyomast kifejtve huzza szet huvelykujjait,

a labfe] szelei fele haladva.

Simitas a labfej jobb as tial szele fele

• I A kar es a lab pihenteto kezelese

Ezutan helyezze huvelykujjait kicsit feljebb a labfejen, majd sirrutson ugyanigy kozeprol jobbra es baira.

A labiej egesz • Folytassa ezeket a keresztirafeliiletenek nyu sirruto mozdulatokat simitasa rnindaddig, mig el nem eri

kereszlben a bokat,

• Onnan huzza vissza huvelykujjait lazan a kiindulasi helyzetbe, majd isrnetelje meg meg ketszer a keresztiranyu simrtast.

12 Most a hernyocskahoz hason16 technikat alkalmazunk a talpon.

• Bal kezevel stabilizalja

a [obb labat ugy, hogy szorosan atfogja a labujjak tovet.

• jobb kezenek huvelykujjat belyezze a kisujj tzulete ala,

. majd er6sen nyomja oda.

Hiivelykujjun- • Tolja huvelykujjat egy

kat taljut darabig oldaliranyba. Ezutan a talpon, majd hajlitsa be, hogy ujja hegye megnyomjuk partnere borebe furodjon, s

fgy ponrszeru nyornast gyakorolion az adott helyre. Ekkor nyujtsa ki ujra, es tolja megint valamivel elorebb

a talpon. liven m6don - tolas, nyomas, tolas - dolgozza at oldaliranyba haladva a talp teljes szelesseget a nagyujj izuleteig.

• Ezt kovetoen csrisztassa vissza huvclykujjat a kulso talpelhez, rnajd helyezze

az el6z6leg kezelt terulet ala. • Ismetelje mindaddig, mig

a talp egesz teruletet felulrol lefele at nem dolgozta.

Ezzel a m6dszerrel valamennyi reflexzonat megmasszirozza, es a labfcj verkeringeset serkenti.

13 A labujjakon a fejhez kapcsolodo reflexzonak talalhatok 09. oldal). • Bal kezevelatfogva

a bokarzulctet es a sarkat, stabilizal]a partnere jobb labat.

• J obb kezenek huvelykujjat helyezze nagyujja tovehez. Enyhe nyomast kifejtve tolja huvelykujjat lassan folfele, egeszen az ujj hegyeig.

• Ezutan cstisztassa vissza ujjat, es sirrutson vegig iijra alulrol folfele (ismetelje meg haromszor) .

• U gyanilyen a m6don simitsa at valarnennyi labujjat,

A talp tstles feliilehit "hernyocskaszeriien" masszlrozzuk

A labujjak massziroziisiiItal fejiinket kezelhetjiik

A Iabizmok Iazttasa es frissftese

Simitsuk at 14 A labfe] masszirozasa- • Itt zarja kezet gyorsan isrnet Mely
egyenkent nak befejezese. okolbe, majd vegezzen ujabb simitasok
a labujjakat A lab stabilizalasa miatt fogja mely simttast (harornszor a talpon
at bal kezevel partnere lab- ismetelje meg).
ujjait.
• jobb kezet zaria laza okolbe, 15 Vegezetul masszfrozza Most a bal
es als6 feluletet, akar egy meg ugyanfgy a bal lab
vasalot, helyezze partnere labfejet. kovetkezik
talpara, a nagy ujjtzuletek ala.
Eroteljes nyornast kifejtve si- 16 Miutan mindket labat
rnttsa vegig partnere talpat le- vegigkezelte, befejeze-
fele, a sarok iranyaba haladva. sul finoman nyornja meg
A kezbiitykiik- Simitas kozben kicsit forditsa a taIpon leva nyugtat6 reflex- Befejezes
ke1 massziroz- befele oklet, hogy a csontok pontot. a nyugtat6
lunk eljenek a talphoz. • Helyezze jobb huvelykujjat reflexpontok
• A sarokhoz erve nyissa ki a jobb, a rnasikat a bal talp nyorr.asaval
oklet a kontaktus megszakitasa kozeppontjara, es nyornja
nelkul, kezfejevel sirnttson ezeket a pontokat 15 rnasod-
visszafele a kiindulasi pontra. percig, 'n !

.~_. _ ••.... 0.- ~._. __

Fuggelek

Ajanlott olvasmanyok

Mitchell, Stewart: Masszdes - mindenlee kuerjed/i, illusztrdl: kezik6nyv, Holl6 es Tarsa Korryvkiado, 1998

Dougans, J nge: R~!lexoI6giatatprnasszaezsal az egeszsegeri es a j6 k6zerzeM'rt, Hollo es Tarsa Konyvkiado, 1998

Voorman, Chrtstina-Dr. Dandekar, Gavin: Babamasszazs (Egeszseges eletmod sorozat), Hollo es Tarsa Konyvkiado 1999

Prof. Langen, Dietrich: Autogeri tnlnt:ngCEgeszseges eletmod sorozat), HolloesTarsa Korryvkiado, 1999 Schuff, Karin: Ajurueda, a bosszti eiet titka (Egeszseges eletrnod sorozat), Hollo es Tarsa Konyvklado, 1999

Dr Flade, Sigrid: Allergidk termeszeies

kezelese (Egeszs - ges eletmod sorozat), Holl6 es Tarsa Konyvklado, 1999 Sullivan, Karen: vitaminok es c/.sVdl1yt anyagok (Diohejban sorozat), HoJl6 es Ursa Konyvkiado, 1999

Brown, Ehzabeth: Termeszetgyogy-

dszat (Diohejban sorozat), Holl6 es Tarsa Konyvklado, 1999

Marks, Cassandra: Homeopdtia Diohejban sorozat Hollo es Tarsa Konyvkiado 1999

Hall, Nicola: Reflexologia (Diohejban sorozat), Hollo es Tarsa Konyvkiado, 1999

Hessrnann-Kosarts, Anita: Meregteleni: tes gyumolccsei es z6Ldseggel, Hollo es Ursa Konyvkiado, 1999

Hensel, Wolfgang: Gy6gyn6venyek ClZ eoeszseg oeaetmeaen, Hollo es Tarsa Konyvkiado, 1999

Gordon, R: Gy6gyft6 kezek. Bevezeres a Polariry - masszazsba, Hugendubel Verlag, Munchen

Hin Kuan: A kfnai maSSZ3Zs es akupresszura, Hallwag Verlag, Bern und Stuttgart

Hoffa, Gocht, Storck, Ludke:

A rnasszazs technlka]a, Enke Verlag, Stuttgart

Ingham, E.: Labatrik ortenete, Dre.iEichen - Verlag, Ergolding Leboyer, F.: A gyenged kez. Az indlal babarna iszazs rrnfveszete KoselVerlag, Munchen

Marquardt, H.: A talp reflexzonal.

Haugh verlag, Heidelberg Metzner, K.: Shiatsu - a gyogyrto erinres. Grafe und Unzer Verlag, Munchen

Schutt, K.. Masszazs es Arornaterapia.

Minket rml: falken Verlag, ledernhausen/Ts

von chliak, H. u. <1.: A Dick - fele kotoszoveti masszazs, Hippokrates verlag, Stuttgart

\X1agner, Dr. F.: Reflexzona - masszazs, Grafe und Dozer Verlag, Munchen Wagner, dr, F.: Akupresszrira, Grafe und Unzer Verlag, Munchen Werner. M.: Gyenged rnasszazs Illoolajakkal. Grafe und Unzer Verlag, Munchen

Wood, E, Becker, P_: Klasszikus masszazsrnodszerek, A teljeskoru es a reszleges maSSZtlZS alapjai es Iogasal, Hippokrates Verlag, Stuttgart

Kiegeszit6 temakorok

Valamennyt itt felsorolt rnu a Grafe unci LInzer Verlag gondozasaban [elent meg)

Bertagnoll, Dr. meet. R.: A h:Hbijas Cramm, D. V., Schmidt, prof. Dr. E.:

Gyermekunk. Az else) ev Deyringer, M.: Fltten. a szules eI6[[ Langen, Prof. Dr. meel. D .. Autogen trentng

Mansmann, Dr. med. V: Teljes kimerultseg. Ujult energia a terrneszet ereieveJ

Pfeiffer, Dr. med, A.: A gyornor es belrendszer panaszok terrneszetes kezelese

Rosival, Dr. V.: A rnigren termeszetes kez lese

Rikliger, M.: Az arc gyenged kezelese Schutt, K. : Az ayurveda rrundenkinek es az Ayurveda. A hosszantarto fiatalsag titka

Werner, Dr. med, G. T: Hatiskola.

Lepiunk fel akrfvan a feszult izmok es a fajdalorn ellen

Werner, M.: Illoolajak

WC!hr, Dr. E.: A kfnai gy6gy[r;ls mnveszete

Zauner, R.: A hatlajas termeszetes kezelest modjat

Nev- es targyrnutato

Nev- es targymutato

A masszazs hatasal 36 A masszazs tortenete 15 Ajurveda 15

Ajurvedikus olajmasszazs 46 Akupresszilra 15, 21, 24

- Inssfresre 45

- stressz ellen 41

Akupunknira 21 Akupunktunis rnasszazs 22 Alkalmazasi terulet 9

Aloevera -ola j - 2

Altalanos hatas 36 Alvaszavar 37, 45, 65 an-111O maSSZ::lZS 52

Arc- es fejbormasszazs 50, 67 Arcbor, ,'ipolasa 46, 50

Babamasszazs 58 Banat 37 Belproblernak 65, 78

- csecsemokncl 61 Betegbiztostto 12 Biodlnarutkus rnasszazs 22 Borsmentaola] 67

Bar 10,13

- apolasa 46

- pir 31

Cellulitisz 46, 52 Craniosacralis rttmus 23 Csi 21

Dagasztas 26 Derekfajas 74 Dorz. .. soles 27 Duzzadtsag 20

- az arc teruleten 50

- kar es lab reruleten 81

Eletenergia 21 Elokeszuletek 29

Fuggelek

Emesztesl panaszok 78 Energtarnasszazs 42 Ertntes, gy6gyft6 8 Er6nlet 54

Estt fnssesseg 45 Etvagytalansag 78

Fajdalorn 14, 64

- rnasszazs kozben 31 Faradtsag, lasd kunerultseg Fejfajas 67, 70

Fejfajas, feszulrseg okozta 67 Fekhely 32

Felelemerzet 37, 70, 78 Feszesseg 67

Feszuitseg, bels6 36

Flzikalis terapiak 11

Fogasok 25

Fordo, rzomlaz eseten 54 Purdo, lazrto 45

Gerincferdules 74

Gyakori panaszok

- kezelesuk 64 Gyermekk6lika 61 Gy6gYltasi sikerek 12 Gy6gyszerek 64

Gyomor- es belpanaszok 65, 78 Gyuras 26

Has, masszfrozasa 78 Hasfsjas, csecsemoknel 58,61 Hashartyamasszazs 23

Hat, partnermasszazs 37, 74 Hatfajas 67, 73

Helytseg, masszirozo 30 Hideg kez 30

-lab 81 Hormonterrneles 15

Idegesseg 37, 74 Idegrendszer 13 I11601ajok 29, 36, 42, 51 Immunrendszer 13 Ingerterapia 11

Irodat rnasszazs 41,42, 50

Isiasz 74 Izomgorcs 81

Izornlaz es -fajdalom 54 Izornlazttas 14, 17,31

Jin-jang rnasszazs Iojobaola] 52

Kar, panaszok 81

- partnerrnasszazs 82 Keringesi problernak 12, 65 Keringesl zavarok 81

Kez, hideg 81

- beedzese 30

- feszultsege 81

- partnerrnasszazs 84

Ktrnerultseg 37,42, 5, 67, 74 Kfnai maSSZ<lZS 15

Kloltasi [elenseg 14 Klassztkus masszazs 16, 17 Kokuszola] 81 Koncentraciozavarok 37 42 Kozrnetlkal rnasszazs 46 Kotoszover 18

Kotoszoveti maSSZ:1ZS 18, 52 Kozerzet 28

Lab, panaszok 81, 86

- partnermasszazs 86 Labszar, gorcsos allapot 57 Lazitas 12, 36, 41, 45 Legkor 30

Legzestechntka. hasmassztrozo 78

Makadamiadlo-olaj 52 Mandulaolaj 51 Masszazs 8

- ellenjavallatok 66

- hagyomanyai 15

- hatasa 8

- iranya 28

= letrasa 25

Masszazs, gyerekeknel 9 Masszazsolajok 29

- borapolo 46, 51, 52, 77, 81

- elenkrro 42

-lazIt6 36

t

Megfazas 67

Meleg 32 Mellekureg-gyulladasok 67 Mely slmftas 26 Menstruaclos gorcsok 74 78 Merevseg, izom 14, 17

- a fej teruleten 67

- a hatban 73

- a kar es a lab teruleten 81

- a nyak es a vall teruleten 70

- a stressz-okozta 36, 73

- felt smerese es kezelese 31

- sportolas utan 54

Meridianmasszazs 22 Meridianok 21 Migren 67

Narancsbor 46, 52 Neuralis effektus 13

Novenyi olajok, zsiros 29,46,51, 52, 61, 81

Nyakcsigolyaproblemak 70 Nyakproblemak 70 Nyirokdrenazs, manualls 20 Nylrokpangas, arcon 67

- karen, labon 81 Nyirokrendszer 13, 20 Nyugtalansag, bel so 78

Olajkeverekek, lasd masszazsolajok Olivaolaj 6

Orbancfuolaj 61

Orvostudornany 12

Ongy6gyft6 erok 11 Onkezeles 9

- hatarai 66

Oru11asSzlroz,ls

- arc es fej 67

- arcapolas 50

- borapolas 67

- cellulltlsz 52

- energia 45

- has 78

- hatfajas 77

- Iabszanzomgorcs 57

Nev- es targymutato

- sport 54, 57

- stresszoldas 40, 41

- teljeskoru 47

- vall es nyak 40

Partnermasszazs - arc es fej 67

- energia 42

- has 78

- hat 74

- lear es kez 82

-lab 86

- stresszoldo 37

- vall es nyak 70, 72

Polarmasszazs 23

Problemas zonak, masszirozasa 52 Pszichoszedanv effektus 12 Puffadtsag 78

- csecsemoknel 58, 61

Rancok, feszultseg okozta 50 Retlexz6nak 19 Regeneralodas 42

Rezegtetes 27

Rolflng 23

Salakanyagok 20 Serkentes 45 Siacu 24

Sirmtas 25 Sirnftas 25

Sport 24

Srressz 36

- eredetu feszultseg, izomfeszesseg 36,73

Svedrnasszazs 17

Szegrnentalls effektus 14 Szekrekedes 78 Szerveink, mukodese 14 Szezamolaj, erert 46 Szules 65

Talp, panaszok 86 - hideg 81

- partnerrnasszazs 88

Talp-reflexrnasszazs 19

Puggelek

- h<'itf<ljas eseten 77 Taplntas 8

TarJ.{6- es vallmasszazs 70 Tark6, rnerev 72

Teljes testrnasszazs, onrnassztrozas 47 Teltsegerzet 78

Terapias harasok

- eiisrnert 12 Terheles 36, 42, 70 Terhesseg 65

- derekfajas 74

Testhelyzet, masszirozaskor 32 Testtartas, masszazs kozben 32 Thai rnasszazs 24

Toruzalo hatas 14

Tonus, i20111 14

TUi-na masszazs 22

0]6 helyzet, rnasszrrozas kozben 32

Va'll es nyak, onmassztrozas 40

- partnermasszazs 43, 70, 72 Vallpanaszok 70 Vastagbelrnasszazs 22

Vazalis effektus 13 Vlsszertagulat 86

VIZ alatti rnasszazs 24

Imp res szum

A magyarforditas az alabbi kiadas alapjan keszult.

Karin Schutt: Massagen Wohltat fur Kerper und Seele

© 1997 Grafe und 1 Inzer Verlag GmbH, Munchen

Minden jog fenntartva. A !TIll es reszletei nek sokszorosttasa, vala mint annak filmen, radion, televizion, hanghordozon es adatfeldolgozo rendszeren torteno rerjesztese a klado irasbeli engedelyehez kotort. Magvarorszagon kiadja a Hello es Tarsa Konyvkiado

© 1999, Hollo es Tarsa

Felelos kiad6: a Hollo es Tarsa ugyvezetole

Fordftorta. Mohari Monika Szerkeszterre. Kovacsne Kliment Emilia

Mrlszaki szerkeszto Csere Tamas ISBN: 963 9202 60 6

Nyomtatta es kototte

a Kaposvari Nyornda KIt. -190957 Felelos vezeW: Pogany Zoltan igazgat6

agyha .s: teta a al

,

•

19

• A celiranyos masszazsfogasok j6t tesznek a testnek as a leleknek csillapftjak a fajdarmat, as oldjak a feszOltseget.

• Egyszeru es pont~s lelrasok, amelyek meg a gyakorlatlan kez szamara is lehetova teszik, hOgy hatasosan as j6Jes6en megmasszfrozza onmagat vagy parmeret,

• Megtudhatjuk, hogyan enyhfthet6k kimeletes es termeszstss m6don a leggyakoribb panaszok, a fejfajas, a hatfajas, a gyomor- es belbantalmak, a vegtagok elnehezOlese.

• R6vid betekntes a rnasszazs jetenleg elter/edt m6dszereibe, az akupressauratol egeszen a tui-na ma_sszazsig.

• Specialisan osszeallnott masszazskezelesekkel javfthatjuk eronletlinket, megszabadulhatunk a stressztol, felt61t6dhetOnk energiaval as megszepUlhetOrik.

• Extra: a" gyenged, nyugtat6 babarnasszazs, mely egyuttal a hastalast is eluzi.

ISBN 963 9202606

III I I

789639 202603

Karin Schutt - Masszazs A Gyogyito Kez Bolcsessege

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Karin Schutt - Masszazs A Gyogyito Kez Bolcsessege

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

y " gyit6 kez bolcsesseqe

Tavoznak a feszilltsegek - felt6Itodunk energiaval

You might also like

Karin Schutt - Masszazs A Gyogyito Kez Bolcsessege

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Karin Schutt - Masszazs A Gyogyito Kez Bolcsessege

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

﻿y " gyit6 kez bolcsesseqe

Tavoznak a feszilltsegek - felt6Itodunk energiaval

You might also like

y " gyit6 kez bolcsesseqe