*?

ix**jjj*il**i
?iJ:i$i*$iii rfuru ffr*# #Jjfd

Gazddlkod6si alapismeretek

koddsialapismeretek Gazddl
Irta: Dr.Burkane Szolnoki Agnes

kns
rovAaarrpz6

A tankcinyvbevezet6s6t haszniilatdt munkaiigyi miniszter 6s a trz l99ll98-as tan6vt6lkezd6d6en3019-2179.111.23. alatt ensed6lvezte. szim

Irta: Dr. Burkr4n6 Szolnoki Agnes

Lektordlt6k: Sz6pfalvin6 Nagy Olga 6nodi Ferenc

Szerkesztette: 6nodi Ferenc

Felel6sszerkeszt6: K6vriri Istvdn

A tankcinyv kifejleszt6s6benkcizremfikcidtek a Kereskedelmi Idegenforgalmi 6s Tov6bbk6pz6Kft. m6dszertanikrizpontji{nakmunkati{rsai.

O Kereskedelmi Idegenforgalmi 6s Tovi{bbk6pz6 Kft. Budape 1991. st,

2. vdltozatlan ut6nnyom6s 2002

ISBN: 9636371598

Kiadja a Kereskedelmi Idegentbrgalmi s Tovdbbkdpz6 Kfi. Felel6skiad6: Dr. Asb6th Arthur Ksztilt a KIT Nyomddban Rak t 6r is z 6m :2l0 l l

Tartalomjegyz6k
7
I

I
Bevezet6s T. GAZDALKODAS l. A gazddlkodds alapfogalmai. Ll. A gazddlkodds fogalma 1.2.A sziiks6gletek 1.3.A sziiks6gletek csoportositdsa 1.4.A sziiks6gletek kiel6gft6se 1.5.A gazddlkodds kcirforgdsdnak elemei 2. A nemzetgazdas6g fogalma, dgai, a kereskedelem, venddgl6t6s az a 6s idegenfbrgalom helye a nemzetgazdasdgban II.AVALLALKOZASOKPIACIKORNYEZETE,....,.23 l.Apiaci alapfogalmak.... Ll.Apiacfogalma l.2.Apiacfajtdi . 2.Apiac ttnyez6i 2.l.Akereslet 2.2. Akeresletmegismerdse, befolyiisol6s6nak eszkctzei 2.3.A keresletkutatdsformdi 2.4.A keresletkutatiis eredm6nyeinek hasznositdsa 2.5.Kfn6lat 2.6.Ar 2.7. Akereslet6sa kindlatkapcsolata, piaci egyensdly a 3. Apiaci verseny

9 ll l1 ll 12 l2 13 14 t7

....23 ....23 .....23 ......24 ........24 . . . . . .26 ........26 ....27 ....29 . .. ....2g . . . . .29 ......30

III. A VALLALKOZASOK LETREHOZASA, FAJTAI, MEGSZUNTETESUKMODJAI ... ....,.32 l. Avdllalkozdsalapftiisa .......32 2. A vdllalkozdsok fajtdi,ezekjellemz6i . . .. ....36 2.1.Magdntulaidonban vrillalkozdsok l6v6 ... .37 2.2 Allami vdllalat . . . .72 2.3.Szovetkezet . ... . .72 2.4. Nonprofitszervezetek .. . .74 2.5. A villlalkoz6sok megsztintet6se,ktilcinboz6 a m6dok elt6r6von6sai. .77

IV. A VALLAI-KOZAS ALAPVET6 BIZONYLATAI l. Agazdasdgiesemdny 2. Abizorrylatfbgalma,abizonylati elv 3.Akonyvvezet6sfbrmdi Azegyszereskonyvvitel Kett6skcinyvvitel

....

. . . . 82 .....82 .....83 ....93 ...93 ........9-: 96 9l

ALAPVET6 GAZDASAGISZAHAITASOT. l. Alaptbgalmak

2. Sziirnitirsirn6dok 2.1.Viszonyszdmok 2.2.Atlagok 2.3. A statisztikai adatgyfjt6s

r 0l 103 llz
lli I l-5

VI. A VALLALKOZAS vrrOnesE . .

VI/I.A BEVETEL, ELABE, ANNCS FOGALMA, KAPCSOLATUK. A VELUKKAPCSOLATOS GAZDAsAcT szAuiTAsoT lt6
l. A vend6gldt6 vdllalkozds tev6kenys6ge 2. A bev6tel A brutt6 6s a nett6bev6tel A bevdtel nagysdgdt meghatiiroz6 t6nyez6k A bevdtel elemz6se -) AzEI-ABE 6s az drr6s Az drr6selemz6se, alkalmazott az intenzitiisi viszonyszdmok Ahaszonkulcs... .... Anyagf-elhaszrrdldsi . szint Arr6sszinvonal . . . Az /u'r6sszfnvonal elemzdse 111
lt I

t lB il8 l1 9 t20 120 120 l2 l l2l

I i-')

p6es KoLTSEGET. VI/II. A vALr-ALKozAs . l. A koltsdgek csoportositdsa 2. A k6ltsdgekkel kapcsolatos gazdasiigi szdmitdsok 3. A koltsdgek nyilvhntartdsa
VI/III. A VALI-ALKoZAS EREDMENYE L A nyeres6gre hat6t6nyez6k 2. Az eredm6nv statisztikai elemz6se

12.5 lt5

n7 lls n9 r i0
l3l l-13

VI/IV. AZ ARK6PZq.S
l. Az iirrendszer. 2. Az ir,tk szerepe gazdasirgi a dont6sekben . . . . 3. Ark6pz6sa vend6glitirsban . 4. Kiilonboz6termdkek irrk6pz6s6nck sqhtossirgai 5. ArtL'rj6koztatiis .

r 33
134 l3-5 t31 138

vrr.A vAr_r_Rr_xozAsoxnarosAcrKApcsoLATAr .. .. . . 139 I' Kcirrs6gvet6si befizet6si kcitelezettr&.t,

; ezekcsoporrosithsavirilar_ a kozlrs szempontidb6l -...: .... t39 t.t. Azittaldnoiforgatmi ..:.. 1.2.A fogyasztirsi "ao ..... " ' ".143 ad5 ......1-51 Afogyaszr6i irkiegdszir6s .... l3 ..152 l4.A.ycivedikiad5............ ..152 l.-5. tdrsadalombiztosirisi,ydrui6k. A ..... 1-53 1.6.E-gdszsegiigyi hozzirjdrui,is ....

..157 l.9.Azosztal6kadd "...... 1. Magr'rnszerndlyek 10. jciveclelemacl6. . . ja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l;; 1.1 Szakk6pz6si L hozzirhrulds . . . .' 1.12.Rehabilitirci6s " ' '.162 l'rozziilrnl(rs..., I.13.TLrr.iszr l.rozzitiiruir.,, iktri . .,....162 l.l4.Egy6belvoniisok ...... 1.15. Az,dnkormiiryzati ad<ihat6sdgtrozi.tl"rft",rOO,rOOf. ....... Ll6.Ad6kcitetezens6g 161 ...:.. 2.Avdllalkoz/rsokktilsZellen6,rer" ..164 .. ...164 2lPiacf'eltigyelet 2.2.Pinziigyiellerr6rzis (pdnziigyi,"riri;,5. . . . . . . . . . . . . . . . .. i33 2.3.Tdr.vdrrvcssigi " 1.e Iiigy,clcr :l . . . . 2.'1. Iiattisigicllcpii;zcs. "..1(rS
2. - 5. u I uj d o rro s ie l l e l rrj r./ti : T l -cI t t ils z niiltir . od l l o rn

;i'uier ll Yrl*!1"i";'*']'*l1"1r1"roi

ill

Bevezet6s

A Gazddlkoddsialapismeretek tankdnyv a szakmaioktatiis sz/atndra kdsziilt. A c6lfa az, lrogy alapvet6 gazdasdgi, vrillalkozdsiismereteket nyrijtsona hallgat5k szf,mdra. Ennek keretdben els6sorban egy kezd6vdllalkoz6szemszogdb6l vizsgdlia a gazdasdgi kcirnyezetet,vdllalkozrisok a alap(tdsiinak, miikod6s6nek, megszfitt6sinek fbrmdit,az ezekkel kapcsolatos el6frdsokat. miir elengedhetetlen, Ma hogy egy virllalkoz6 m6g kezd6k6nt riszt6ban is legyena szdmvirel, gazdasdgi a szdmitiisok,az ad6zds alapjaival,ez6,rtezekis a tananyag r6sz6tk6pezik. Az ismeretanyerg a terijleten ezen gyorsan vdltozik.A tankonyva 2001-es el6irdsokattartalmazza, a gazdasiigi6let szerepl6inek de mindig fel kell k{sziilni a vdltozdsokra. isrnereteknaprak6szen Az tartdsdltoz ez6,rt nagyon fontos a foly6rratok,hirade'rsok folyamatos figyelemrnel kis6r6se. Minden fe.jezet v6g6nmegtaldlhat6kazokaz alaptorv6nyek. amelyekaz adottteri.iletre vonatkoznak. jekilt anyagr6szek A tankdnyvben kiilonbciz6 betfi tfpusokkal vannak. vastagabban szedett betfikkel jeloltek a definicidk, a kijldnosen fontos anyagr6szek. Vastagabb, drilt betiikkel a tanuldsszempontjdb6l fonroskiemel6sek talr'rlhat6k. jeloltek azoka k6rd6sek, D(ilt betiikkel amelyeka tananyag kiegdszi tes6re, vagy elgondolkoddsra esetleg egy-egyfogalomalaposabb megismei6s6re kdrik a hallsat6kat.

L Gazddlkodds
1. A gazd6lkod6s alapfogalmai
1.1.A gazddlkoddsfogalma
A gazdirlkodias dsszerii cselekv6s, amelyeta tdrsadalomtagSai azdrt v6geznek, hogy a korl6tozottan rendelkez6sre javakata lehet6legjobbanfelhaszn6lhass6k. ril16 A gazddlkodias cdlja a szi.iks6gletek kiel69(t6se. Mit jelent az 6sszer6 viselkedds t6rsadalom a tagjaieset6ben? Az 6sszerdsdg, vagy idegensz6vala racionalitds azt jelenti, hogy szeretn6nk - vagy.lobbhelyzetbe keriilni,mint kor6bban, - vagy legaldbba kordbbit6l rosszabb helyzetetszeretn6nk elkeriilni. F.zrz 6.sszerii viselked6s ktjlonbcjzikakkor,ha a fogyaszt5kat vizsg6ljuk,6s akkor, ha a vdllalkoz6kat vessziik szemiigyre. A fogyaszt6arra torekszik, hogy a sziiks6gleteit lehet6leglobban a kiel6gitse, a iovedelm6t lehet6legjobbm6dontudjaelkrilteni. a A v6ilalkoz6 szempontjdb6l f6 c6l az, hogy min6l nagyobb a nyeres6get 6rjen el a viillalkozlisa r6vdn. Term6szetesen csaka magdnemberek nem tcirekszenek 6sszer6s6gre, pr6az 6s br'rljdk javakata lehet6leglobban a felhaszniilni. Ugyanez igaz a teljesorszdgra, ir teljesnemzetgazdasdgra is. Ezerra szintena gazddlkod6s hdrom alapvetdkirddsdt kell megoldani: Mit tenneljiink? El kell donteni,hogy milyen mennyis6gben, mennyit,milyen arhnyban hllftsunk el6. Hogyan termeljiink 6sforgalmaaunk? Milyen munkaerdvel, milyen technikai szitrvonalon, rnilyenanyagokat, er6fbrriisokat felhaszn6lva 6llitsukel5 a term6keinket. Kiltek tenneljilnk, forgalmauunk? Ki lesz az, aki elfogyasztja, ferhaszndrja a l6trehozott term6keket, hogyankerijlnekezek a felhaszndl6khoz, ingyenkapjirk, vagy meg kell venniiik. Ezek mind olyan k6rd6sek, amelyekalapvet6en meghatlrozzdk gazegy orsz6,g dasigi rendszerdnek folrni.jrit,befoly:isoljdk emberek6let6t,a vdllalkoz6ktev6az kenysdgdt. ki az, aki diint ezekbena k6rd6sekben. lehets6ges De K6t vdlaszvan. Vagy dont az dllam, 6s meghatdrozza, hogy mi legyena megoldds, vagy a tdrsadalom szerepl6ire,piacrabizzaa vdlaszaddst, a hagyja, hogy hadd6tjonel az, mire viu.r szliks6g,mit vesznek6s mit nern,ki tud tcibbet el6rni 6s ki nem.Jelenleg a fqlett orszirgokbarr vegyes egy megolddst alkalmaznak: alapvet6en nem szdl bele itz lrllarl a gazdiilkodiisba, csak a fbntosabb k6rddseket szab.6lyozza. A gazddlkodds cisztonz6j a sziiksdglet. e tl

1.2.A sziiks6gletek
A szi.iks6glet emberi tev6kenys6g az szempontjdb6l dont6 fontossdgLi fbgalom. Olyan hidnydrzetkinl.ielentkezhet, az emberben ami fesziilts6geket 6s ez6rt kelt, arratorekszik, hogy ezt a hidnydrzetet megszilntesse. vagy lz 6letf-enntartdEzek sdvalkapcsolatosak, vagypedigaz6rtmeriilnek mert az embertdrsadalornban fel, il 6s ez az 6letpusztilfenntartdsdt6l magasabb szintii6letszinvonal el6r6s6nek vigyit alakitjaki benni,ik. ha az emberfdzik,akkorarratcirekszik, Pl. hogy ezt a kellernetfcn 6rzdst valamilyen rn6donmegsziintesse. hogy ezt hogyan Azt, tudjael6rni: li"izet rak,bunddtveszf'el,leiil a kandall5 el6,vagyegy rongyba bugyoldlja magiit, terrn6szetesen emberkoriilm6nyeit6l lz filgg. Nem elhanyagoland6 szemponr irzonban, hogy ezt a hiirny6rzetet lehet betblyiisolni, pl. rekldrnokkal. Igirtyttek ncvezzijkazt a szliks6gletet, mdr konkr6tformdban jelentkezrk. ami tchftt az etlbcr miir megtbgalmazta, hogy mrt szeretne tenni annak 6rclekiben. hogy a kellemetlen hidnydrzete megsziinjon. eldontotte, Pl. hogy kabdtotkell raslrrolnia, miv az is korvonalazcidott benne, hogy az a kabirtkb. milyen legyen. Hir ii konkr6t ig6ny pllzzel jdr egyiitt, akkor mdr keresletrfl besz6ltnk. Ilyenkor az emberm/trnemcsak ibntolgat, hanemelmegyaz iizletbe, kivdlasztla szha mdralegnregf'elel6bb m6ket6s megvdsdrolja. ter 7itcltnp6lcldkattnonclani hitirty/rz.etre, igy'rryre, keresletre / Mit gottdol,nrilycnrarrnlkekrftlleheta legkdnnyebben ntell,ekn|lo legnel.te, .s ly gya k zebbert be.fb ti soIni a _fb sz,tri sz.iik g Ietei t ? si A sziiks6gletek fblyamatostu't vdltoaruk. Ennek az oka, hogy - egyrcsztv/rltoznak rendelkez6sre term6kek szolgiiltatlsok. a dl15 6s - rnltsr6szt pedigaz ig6nyek mennvisise osszet6tele tblyamirtosan 6s is irtalakul.

1.3.A sztrks6gletek csoportosftdsa

A csoportosiths tobbszempontbdl tort6nhet. Fontossiigukszerint t) els(irendiivagy idegensz6valprimer sziiks6gletek: ezekkrel6sit6se l6tt'enna talthsltoz clengedhetetleniil szLiks6ges, b) nfisodrerdii, vttgyidegensz6valszekunder szliks6glctek: szigorfanvett l6ta f-cnntart/isi ig6nl,eket meghaladjdk, trz adotttirrsadalornban egy6n6let6t de 616 konnyebb6 teszik, c) hannadrenclii, vttgyidegen sz6valtelciersziiks6gletek: mdr luxus ig6nycezek ket.jelentenck. A fbntossdg szerintibesorolhs nem irlland6. Ami ma harmadrenclii. holnapaz la konnyenmiisodrendiivd virlhat. kiilonboz6orszdgokban mlist ieleut uz elA is s6rend[i rnirst lLrxus 6s a ig6ny. N(::,errtrtrirtao?.Ide,qen (.s szavoks:rittirciban, jelent a primer, sz.ektotder termit <;icrs:ri'?Milven nye lvb6l sz.cirmaaruk? TLcltro lt t L dkar .fbl so rol n i a kii l driltii :.1isz tik.sg l et -t Q u okra ? t cl l s t2

Min6sdgi megielen6siik szerint a) anyagi sziiksdgletek: azokaz ig6nyek,amelyekanyagijavakra,6s anyagijellegii szol gdltatiisokra iriinyulnak, b) szellemiszliks6gletek: tanul6s, kultr-ira a a irdnti ig6nyek6s az ezekkiel6gft6s6hezsziiks6ges term6kek, szolgdltatdsok. Gondolja vigig, vajon o:, anyagi, vagy o szellemisziiksdgletek tartoz.nak-e els6sorban az.els1rencliisz.iiksdgletek ! kctzd El(ifbrdulnak-e entberekkdz.citt az. eltdrdsekezena tdren? Tudnaesetlegegdszen sz,y' ges plldcikat is ntondani? l,s(i,si Mennyis69iszempontb6l, kieldgfthet6s6g szerint r) teljessziiks6glet: adottid6benkiel6git6sre egy vdr6 ig6nyekcisszessdge, t:) tdnyleges,idegen sz6val effektiv sziiksdgletek'. azok az ig6nyek, amelyek a gazdasirgi lettsd adottszintj6nkiel6githet6k, g fq c) lappattgti, rnhsniven liitenssziiks6gletek: azokaz ig6nyek,amelyeka gazdlikoddsadottszintj6nnem kiel6githet6k, redlisrg6nyeketjelentenek. bdr I,/l::.etttrtcina, nrit.jelantertek e.ffbktiv a ldtensszavak?Csak ebbena vonataz 6s jeziseketT ko:d.sban haszndljLrk ez.eket kif'e a A szLiks6gletek ebb6la szempontbSl vdltoznak. gazdasdg is A fqlSd6s6vel nyilvlinval6nn egyle n6 az eft-ektiv szi.iks6gletek kore.

1.4.A sztiks6gletek kiel6gft6se

A sztiks6gletek javak megszerhitiny6rzetkintjelentkeznek, melynekkiel69it6se zdsivel,vagyszolgirltatdsok igdnybev6tel6vel tort6nik. jelennek A javak;tiirgyi,dologi,kdzzeltbghat6 fbrmdban meg. Az arryagijavaklehetnek: javak: ezekkorldtlanul - szabad rendelkez6sre dllnak,pl. viz, leveg6; - gazdasirgijavak: korldtozottan dllnak rendelkez6src, ezdrtgazddlkodni kell veli.ik.Az anyagijavak kozi.il van,arnelyikkozvetleni.jl el6gitki sztiks6gleteket, 6s van.nrrit el6bbrit kell alakitani. vojort iga:trk van-eaz.oknak, akik .v:.erint leve96ls a vlz sem tartoz.ik a mindic a szabad kii:i'! .javak Szolg6ltat6sok: ezekemberiteljesitm6nyek. Kozvetlentil nem hoznakl6treterrniket, de azok el6iillitirsdt segithetik, vagy kozvetleniil alkalmasak sztiks6gletek k icI('gitr-;si'r'e A szolgiftatisok lehetnek: - ternrcl6:az iinyagijavak eset6ben r6sztvesznek azok termel6s6ben, vagy hozzh.iiilulnak azok 6rt6k6nek rneg6rz6s6hez, karbantartds, pl. kereskedelem, ven-

I-1

is, a Ide azoka szolgilltat6sok amelyekncivehk term6k6rtid6gld'tds. tartoznak kdt, pl. raktdrozds, sziillftds. - uem telmel6: nem vesznek r6sztaz fi anyagijavak termel6s6ben, tdrsadalde rnilagsziiks6gesek. Ilyerrek: pl. - krjziiletek tiirsadalmi kcizhasznf tevdkenys6ge: rddi6, tv, ok6s szervezetek tatds, - szabad pl. tevdkenys6ge, m[iv6sz, iigyv6d, foglalkoziisriak pl. - szem6f szolgdltatirsokat yes v6gz6ktev6kenys6ge: fodriisz,f6,nyk6,psz v6gs6c6lja a sztiksdgletek kiel6git6se. A tiirsadalorn, emberek az Ennekdrdek6benindul el magaa gazddlkoddsi kcirfolyarnat.

1.5.A gazdelkod6s korforgds6nak elemei

Termel6s A termel6s anyagi javak elililllitilsiltjelenti. A termelis eredm6ny6t termiknek nevezzijk.Ha miir eredetilegaz volt a cdl egy termdkel6dllitiisakor, hogy azt mqd 6rt6kesitik, akkordrur6l besz6ltink. Az iu'utehit nem m:is,mint eladdsra el6dllftott terrn6k. Tidna pilddt ntondani arra, amikor ugranaz. dolog az.egyik esetbentermdka a pedig tirtL? nttisik esetben A termel6sh azonlsan dolograis sziiksdg ez. tobb van.Ezeka termel6si t6nyez5k. Gondoljukvigig, lto terntelniakamtink,nti ntindenre lenneelthe:.s--r'lA.rct,qilrrk./ A ternrcI6s tinyezdi jelent. Munka: c6ltudatosemberi tev6kenys6get f,ln[rrka vdgzdje' munkaer6. i Ma rndregy ernber munkdjanem el6ga termeldshez. munkdtrnindigmunkaa megosztdsban vegzik. IllUl$gllegoszt6s: olyan 6llapot, amikor egy ternrik el66llit6s6banttibb em bb orszdgmriktidik eg1i.itt. A rnunkamegosztds kialakuldsrival emberekegymdsra az utaltsdga fokoz6dik, hiszenr-nindenki term6kel6rill(tds6nak egy-egy a csak r6sztev6kenys6g6t ismeri,a teljesterm6ket egyediilnem tudndel6dllitani. Ahhoz,hogy hozz|iuthasson rninclithlroz,irmiresziiks6ge van, nagyonsok nrrisembertermel66s szolgiiltat6 tevikenys6g6re sziiks6ge, van amelyeket sajiitjri6rt a cser6be kap. Mit.jelenthet nentek a gos:Id.\ kdzcifti ntunkamegosztds, a nem.zetkdzi As ntunkante fogolttm? t4

a Termiszetitdnyezdk:ezek a fold, a bdnyakincsek, leveg6stb. Tfikejavak: el6szcjrdltaliibanpin4formdban jelennek meg, hiszen a vdllalkovan Ap6nz azonban zds,a termel6s elind(tiisithozpdnzre sziiks6g. hamardtalag6pp6, kul nyersanyaggd, 6piilett6. feldolgoznak termelds a Azokat a nyersanyagokat, amelyeket sordn,a munks tdrgyfuruk nevezziik. pedig,amivel a feldolgozdst elv6gezziik, Azokat az eszkcizoket amunka eszkiizinek hivhattuk. A kettdnekegyijtt egy 161 ismert kcjzosnevevan: ezek a termelisi eszktiziik. A p6nzt6ke tehdtdtalakultermel6si eszkcizokk6, majd a termel6si folyamatv6g6n olyan term6kk6, druvd,amelyet 6rt6kesithetiink. Mondjon pilddr tnunka tdrgyriraill. tnunkaeszkrizdre! Va.jon eg,dszen egy eg!-sz,erii .fa kandLaz.nun katdrgy, vagy munka sz.kdz? e Villalkoui: az el6z6ek egyiitt jelentik a termeldselinditdsdnakfelt6teleit.A t6nyleges termel6shez azonban kell egy olyan egydn,akinekmegvannak szea rn6lyeskdpess6gei ahhoz,hogy ezeketmegszerezze, miikridtesse, munkaer6t a irirnyitsa, termel6sifolyamatotmegszervezze, a vagy esetleg tal6ljon valakit, irki helyettemegszervezi. a vdllalkoz6, O aki n6lkiil az el6z6 hiirom tdnyezS (R6la 6s feladatair6l, vele szemben nem vezetne termdkhez. a tiimasztott kovetel116nyekr6l egy k6s6bbifeiezet.) sz6l Csere jelenti. M6r koA termel6seredm6ny6nek a szolgdltatdsoknakkicser6l6s6t 6s a rirbbankideriilt,hogy a munkamegoszt6s miatt szintesenki nem k6pesmindent meqtermelni magdnak, cser6re a tehiitfelt6tleniil szi.iks6g A term6kek van. kicser6l6ser6gebben egyszerfien annyitjelentett,hogy a felesleget kcizvetleniil elcse16lt6k miis emberek szdmeira feleslegesdolgokra (kiizvetlen termikcsere). Ma nt'trez olyanbonyolultlenne,hogy helyette apnz kozbeiktatdsdval bonyol6dika term6kekkicser6l6se. Vagyis,aki dolgozik,azb6rt kap 6rte,vagy term6kdt eladja a piacon6s igy jut jcivedelemhez. Amire sziiks6ge van, azt pedig szintdnp6nzdrt kapjameg a piacon(drucsere).
Entlikszjk rnig tc)rtinelnti tanulmdnyaib6l, ho91, rnikor .jelent meg a rcrmAkcsere helyett a?.dntcsere? Tfudnandhriny kez.detleges pdnzformrit mondani, amelT,ekmdg nem is hasonlitottak o nmiakra?

Blosztds A tdrsadalomnak, egyestdrsadalmi az csoportoknak az egy!,neknek meg ter6s a jelenti.Megmutatja melt javakb6lvalSr6szesed6sdt tehdt,hogy jovedelemhez termel6eszkozrjk - kijut egyirltalirn (a tulajdonosai, dolgoz6k,az a itllarn), - 6s milyenformdban, jutnak (bdr,kamat,ad6k,profit stb.). mennyijovedelemhez

t5

Elk6pzelhet6, hogy a rdrsadalom tagjai sz6m6tabizonyos a juttatdsokat rngyen, vagy cscikkentett iiron biztosit.Ezek a tdrsadalmijuttatdsok, amelyektetretilt, - pd_nzbeli tiirsadalmij uttat6sok: nyugdij, risztcindij, pl. --termszetbeni tiirsadalmijuttatdsok: oktatds, pl. eg6szs6gugyi elldtds. Honnan sz.drmaz.ik va.ion a pdnz,amelyb1lez.eket ingyenes, az az vagy csc)kkerttet aru.jtLttatcisokat tttrsadalom bizto.sitanitudja a tagjai sztimtira') a A sa.idtk)rnyez.etdben tudna-epdldtlt mondani arra, hogt valaki tdrsatlalmi.juttatcistkap? iFoevaszt6s i i il ,.'i{i'.srsq,. A megtermeltjavak 6s szolgiiltatlsok felhaszndldsdtjelenti. Ez lehet a) - termel6fogyasztds: termeldsi eszkozcjk f-elhaszndlds6t ielentr a termel6ssorfn, - v6gs6fbgyasztiis: fogyasztdsi a cikkek ferhaszndrdsiit ierenti; b) - egydnifogyasztds: egy-egyszem6ly, vagy csaldd felhiszndliisrit jelenti; - kdzoss6gi fogyasztds: tdrsadarom r6sz6nek, lak6kozois6gnek, a egy eg1, "gy telepi.il6snekfogyasztiisiit a ielenti. Mond.jon pdldtikat ez.ekre fogyasz.tcisi a formdkra! A gazddlkodds tehiita sziiks6gletek cisztonz6s6re indul, a termel6s utiin a megtermeltjavakateljurtatjdk f'erhaszndl6khoz, azt elfogyasztjdk. nri a akik De leiz ezut6n? folyamatrijraindul. A Hiszena fogyasztds, vagyisiiztitsegletek kiel69i_ tdseutdn rijabbig6nyek amelyekrijra ei-riira folyamaros ielentkeznek, ternreldshez vezetnek.Ezdrt mondhatjuk azt, hogy o gozd,ilkodir, a tinnells egy kdrfo_ lyarnat, ez6,r't 6ltal6bannem is termel6sr6l,hanem rtjrat'ennel^srdlkell besz6lnLink. Az fr.jonnan keletkez6 ig6nyek mdr dltaldban magasabb szintiiek. ntint a kordbbiak voltak, hiszenaz emberig6nyeifolyamatosan ncivekeclnek. 6jratermel6s Az tehdt - sohanem sz[inikmeg, - b6vitetten egyremagasabb ds szintenism6tl6dikmeg. El.tud kdpzelniolyan esetet, antikor az rtjratermelds nem b6t,ftettert, hanemsziik(_ terten ismdtl(idik mi g ? A gazditlkodds akkor felel meg feladatainak,l'ra rijratermel6s az fblyarnatirban nincs t-ennakadds, a szfikcisen ha rendelkez6sre iavakkatval6bansikeri.il rill6 6szszer[iengazddlkodni. Ha a kcirfolyamat valahol megbomlik,akkor gazdasiigi probl6rniik, vdlsdgok kovetkezhetnek Az dsszhanghegbomlik,ha fjratei_ be. iz. mel6svalamelyikelemeelszakad tobbit6l,pt. toUUet a teri-relnek. mrnr amennvrr

l6

vdls6glesz,vagy t6lzottanmegn6a kea piac felvennik6pes6s igy triltermel6si ki' infldci6 alakulhat 6s k6pest igy resleta termel6shez azt megteremteni az egyensfmegpr6bdlia hogy f-eladata, A gazdasirgirdnyitds le probl6miikat lehetkiizdeni. a ezeket amelyben lyi helyzetet,

fogalma,6gai a 2. A nemzetgazdasdg

6s a kereskedelem,vend6gletes az

helyea nemzetgazdasdgban idegenforgalom

egy A nemzetgazdasdgfogalma: orszdgrijratermeldsifolyamatdnakrendszere.

6gai A nemzetgazdasdg
lehet.A csoportositevikenysigiik szerintcsoportos(tani egysdgeket A gazdirsdgi ki. iigak nemzetgazdasdgi alakulnak Azdrt,hogy ktilonboz6 tdscledm6nyekdppen hivaa elk6szftett6k besorolds nyilvdntartani, legyena vdllalkoziisokat korrnyebb rendje. talosrendj6t.Ezaz |gazattbesoroldsok hdrom tipustit kiilonboztetikmeg. a szempontidb6l tevikenysdg Az osztdlyoziis a amely az adott vdllalkozdsszdm6ra legnaFfitevikenysig: az a tev6kenys6g, gyobbbevetelt termeli. Mrisodlagostevikenysig: ez, vagy ezek mdr kisebbbev6telir6sztjelenteneka vdllalkoz6szlundra. seg(tikel6, pl. raktdrozds, trz, Kisegit6 tevdkenysdg: el6z6 kett6 megval6sulisdt piackutatds, takaritds. 6s rnegalakul eldonti,hogy niivel foglalkozikmaid, Arnikor egy virllalkozhs alapjdn. a m6gpedig f6tev6kenys6g rnegtort6rrik besorol/ts, a kijlonboz6szintieivannak: A besoroliisnak bet[ikkeljelzik,17db van bel6liik) dg Nernzetgazdasirgi (elenleg ezeket dgakonbeliil alakitottrikki) Agiizat (ezeketa nemzetgazdasdgi asdg A Idgazat(ezekreoszlanak a nemzetgnzd i dgazatok) (ezek pedig az aligazatok6sszetev6i) Szakirgazat kiilonboz6helyetfoglalnakel az dlradgak A nemzetgazdasrigi termdszetesen Ezek alapjdnvan: termelis tblyarnatdban. . primer szektor: tartoznak alapanyag kitermel6dgak, ds ide az . szekunder dgak, fbglalkoz6 a ide szektor: tartoznak feldolgoziissal . tercierszektor: dgak. ezeka szolgiiltat6

jelenlegirendszere Az 6gazatiosztdlyozas
kodds6s erd6gazddlkodds 69, A, Mez6 gazdas vadgazddl B, Halirszat C, Birnyirszat D, Feldolgoz5rpar
tl

E, Villamosenergia, gftz-h6 6s vizelldtds F, Epit6ipar G, Kereskedelem, j drmiij avitds H, Szdlldshely-szolgdltatds 6s venddgldtds I, Szdllitds, raktdroais, posta 6s tdvki)zlds J, P6nziigyitev6kenys6g K, Ingatlaniigyek, gazdasdgi szolgdltatds L, Kozigazgatds, v6delem, kotelez6 tdrsadalombiztositds M, Oktatris N, Eg6szs6gtgyi szocidlis 6s elLitiis O, Egy6b kdzdssdgi, tdrsadalmi szem6lyiszolgdltatds 6s P, Alkalmazottat foglalkoztat6 mag6nhdztartds kiviili szervezetek Q, Terlileterr A kereskedelem G-vel, a vend6glitiis H-val, az Dtazlsszervez6s, a a ideeenvezet6s pedigaz I-veljelzettnemzetgazdasdgi tartozik. 6gba Ezentev6kenysegek lebonyolitisanagyoncisszetett, ez6,rt nemzetgazdasdgi a dgak is tobb dgazitraes aldgazatra jel6ljiik. bomlanak. Ezeketszdmokkal jelenlegaz aldbbi ilgazatai A G nernzetgazdasdgi dgnak vannak: 50. J6rm(i-, iizemanyag-kereskedelem Ez az'igtrzttt Lij6s haszndlt az kcjzritijdrmiivek, alkatr6szek, iizemanyagok nagy6s kiskeresked6sdvel fbglalkozik, valaminta kozritijrirmiivek javitdsdiv6gzi. 5_1. Nagykereskedelem U-i,vagy haszndlt drukat szetezbe nagy t6telbenhazai6s ki.ilf6ldielad6kt6l. ezeket 6rt6kesiti kiskeresked6knek, a illetvefeldol9oz6 felhaszndl6 6s r,illalkozrisoknak.Ide tartoznak kozvetit6 a keresked6k akik nem vdsiiroliiik is, meg az drut. csirkosszehozzdk elad6ta vev6vel. az 52. Kiskereskedelem Ebbenaz lguztttbr.n ter,6kenyked6k fogyasztdsi cikkeket6s kis drtekiitermel6si eszkcizcjket 6rt6kesitenek lakossrignak, a vdllalkozdsok r,iisdrolnak kisa de is a ker-esked6t6l kisebbrnennyis6gben drukatpl: vegyi druk, nyonrtatr,hnyok. A sz6ff6shely-szolgdltatds, vend6gk{t6sds az idegenforgalom ilgazatai: a Jelenlcga kovetkez6 dgazatok, aldgazatok,6s azokonbeliir szak6eazatok vann'k ezekena nemzetgazdasirgi dgakon beli-il: 55. Sz6ll6shely-szol96ltatds, vend6gt6t6s 55.I SzSllodaiszolgdltatds Ebbeaz alirgazatba tartozikaz dtmeneti, tdeiglenes talt6zkodilrst biztosft6elliiti'rs szdllodiiban, panzi6ban, motelben vagy vend6gfbgaddban. vencl6gek A r6szc<rc id6sziikosan sziilldst ehhezkapcsol6d6 6s elldtdst biztositanak. t8

lehet: Sziillodaiszolgdltatiis dtteremmel l szolgiiltaftis, 55.1 Szdllodai v6rj6k a vend6geket. tartoznakide, amelyekdtteremmel Olyan szdlliishelyek n6lktil 6tterem 55.1 Szdllodaiszolgdltatiis 2 nem rendelkeznek 6ttekateg6ri6jrisz6lldshelyek Az ide tartoz6, alacsonyabb remmel. 55.2 Atmeneti sz6ll6shely-szolgdltat6s biztosit6 sziill6shelyen tartozik az dtmenetitart6zkoddst Ebbe az aldgazatba tcjrt6n6 elliitirs: gdltatr{s l6s-szol 2 5-5. I If i dsdgi,turistaszdl (az 6s Ide tartoznak ififsaigisz6ll6shelyek rin.youthhostel-ek), a turistaszdlaz ldsok. gdltat6s 55.22 Kempingszol kapcsol6d6 szolgdltaalkalmas hely illetvea kempingez6shez Kenrpingezdsre tdsokbiztositdsa. giiltatils y-szol Egy6b sz6l ldshel 5-5.23 Ebbe a szakdgazatba tartoznak: - a lovid id6tartamf dtmenetitart6zkoddst biztosit6sziillilshelyek: nyaralSh6a val6 elsz6lliisoliis fizet6-vend6gl6t6s a kerezak, a vikendhiizban lak6sban 6s eszkcizcin kialakit6ben,az ifjrisdgi tdborok,a h6l6kocsik6s miis kcizleked6si ldshelyek-szol tott szirl 96ltatds; - a hosszabb id6tartamf elhelyez6st biztosit6sziill6shely: didksz6l16 a a 6s rnunkdsszdll6, - a talusi fizet6-vend6eliit.is. 552. Vend6gl6tds Vend6gliitds lehet: -55.3Ettermi, cukrdszdai vend6gldtris Ebbe a szakigazatbatartozik: Az ital 6s helyszinenk6szitett6tel helyben fogyasztiisra tcirtdn66rt6kesft6se, gyakrana sz6rakoztatiis valamilyenformdidvalegyi.itt: - 6tteremben, - onkiszolgdl6 dtteremben, - gyors6tteremben, - (6telt)elvitelredrusit6vend6glit6helyen, kdv6zSban, - 6telbiirban, - fagylaltoz6ban, - varsr.iti m6s szem6lyszdllit6 6s eszkciz 6tkez6kocsij6ban, - gyorsbiif6ben, (halsnackbiilban6s hasonl6venddgliit6helyen 6s pecsenyesiit6sstb.). 55.4 Egy6b nyilt 6rusit6sfi venddgl6t6s Ebbe a szakdgazatba tartozik az ital helybenfogyasztiisra trjrt6n66rt6kesit6se, amely pdrosulhat sz6rakoztat6s a valamilyen form6jiivalis. Ez tcjrt6nhet kocsmdban,brirban, zen6s6jszakai sz6rakoz6helyen, sorciz6ben stb.
to

55.5 Munkahelyi 6s kiiz6tkeztet6s lde tartozik: ,5.5.-5 I Munkahelyi6tkeztet6s Ebbea szakdgazatba tartozikaz 6tel6sital meghatdrozott (pl. szemdlyek nrunkavdllal6k, tanul5k)dltal igdnybe vehet6en, dltaldban m6rs6kelt drontort6n6kozvetlen6rt6kesit6se. 6tkeztet6s Az lehet: - sportol6i,v6llalativagy hivatali6tkeztet6s, - didk6tkeztet6s, - egyetemi 6tkeztet6s, - nrenzdk kantinmtikodtet6se fegyveres 6s a er6k stb.r6sz6,re, - biif6k lizemeltetdse munkahelyeken. .55.52 Kcizetkeztel6s Ebbea szakiigazatba tartozika mdshelyentort6n6fogyasztiisra kozpontikonrhdn k6szitett 6telek6rt6kesft6se. fogyasztds A tort6nhet: - rep|iI6jiu'atokon, - rnozgd bijfdkben. - banketten, vdllalatifbgaddson, - eski"iv6n, partikon,6s egy6biinnepsdgen vagv esem6nyen, - hiztartdsban stb. A nemzetgazdasdgi tovibbi csoportositdsakcivetkez6: dg a 63. Sz6lfit6st kiegdszit6tev6kenys utazilsszerveztis 6,9, 63.1 Rakom6nykezel6s, t6rol6s, rakt6roz6s 63.2 Egy6b, sz6llit6st segit6 tev6kenys6g 63.21Szirraztbldi szdllitdst segit6tev6kenys6g Ebbe a szakdgazatba tartozikaz utasok,6sdruk szdrazfoldi szdllith-sdral kancsolatos tev6kenysdg, vagyisa szem6lypdlyaudvari menetjegy-drusiris. tbglahelr l/rs,poggyirsz6rz6s, elveszett csomagkezeldse, dllomds a pdlyaudrar az 6s berendezdseinek lizemeltet6se vasftdllomdson, aut6busz-pdlyaudvaron. teherpdlraLrclvirron,irrukezel6 terrniniilon, autdpllydk, az utak. alagutak. hidak.parkolohelrek stb.Lizerneltet6se. 63.22Yhi szdllitdst segitS tevdkenys6g Ebbe a szak/rgazatba tartozikaz utasok6s az druk vfzi szdllitdsdval kapcsolatos tevdkenys6g. 63.23L6,giszdllitdst segit6tev6kenys6g Ebbe a szakdgazatba tartoznak utasok,6s az druk l6gi szdllitdsdval az kapcsolatostev6kenys6gek, vagyisa termindl- berendez6s iizemeltet6se,forgalomiriia nyitirs, repiil6t6ren a nyfjtott fdldi szolgdltatds stb. 63.3 Utazdsszervez6s, utaz6si tigyntiki tev6kenys6g, idegenvezettis 63.30Utazlsszervez6s, utazdsi iigynokitev6kenys6g, idegenvezet6s Ebbe a szakdgazatba tartozik: - a csomagtfira szolgdltatds, - az utazdsiiigynoki szolgdltatds, 20

az utazdskozvetit6s, a kiilfcjldiszdlliishely-6rt6kesit6s, az egy6butazdsi iigynoki szolgfltatds, a turista-tdj6koztatds, az idegenvezet6s. 63.4 Szr{llft6siiigyniiki tev6kenys6g

A kereskedelemjelent6s6gea nemzetgazdas6gon beliil A kereskedelem nagyonfontosszerepetjdtszik 6letiinkben: az - A szliks6gletek javakataz iizletekben kiel6git6s6hez szuks6ges szerzt a labe kossdg. - Jelent6sszdmfrmunkahelyet teremt a lakossdgsz6mdra. - A gazddf kod6 szervezetek jutnakhozz| tobbnyirea kereskedelem segftsdg6vel a m [ikod6siikh szi.ik ges nyersanyagokh eszkozrjkhoz. oz s6 oz, - A kereskedelern dthidala a terme16s a fogyaszt6s 6s t6rbeli,id6beli 6s v6lasztdkbelielt6r6seit. A kereskedelem tehdt egy olyan tev6kenys6g, amelynek eredm6nyek6ppen a terr-n6kek eljutnaka termel6t5la felhaszn616ig. A vend6gl6t6s6s az idegenforgalomjelent6s6gea nemzetgazdasdgon beliil A venddgldtirs az idegenforgalom 6s nagyonfontoshelyettolt be a nemzetgazdasdgonbelLil. Szerep6t aldbbiakban az lehetne osszefoglalni: - A venddglirtirs eg6sztev6kenys6g,vel kiizremiiki;dik a lakossdg elldtdsdban, nagy szerepet Gondoljunkpl. az ebbSla szempontb6l idtszik a fogyasztdsban. nagyon ldnyeges munkahelyi, iskolai vend6gldtiisra. - Jiivedelntettennel, ezzel hozzijdrul a nemzetgazdasdg eredm6nyeihez. - Noveli az orsz/rg valutabeviteleit azzal,hogy kiilfoldieketldt e.. - Befblyi'rsolia sToktisokat,uj tdpliilkozrisi,6tkez6siszokdsokat a honosit meg, programokat (Pl. a gyorsdtkeztet6s szervez. teri.ilet6n el6rtjelent6ssikerekmutatjr'rk, hogy egy rij 6rt6kesitdsi forma milyen vonz6vri vdlhat.) - Munkahelyetterenil,mivel dlSmunka igenyenagy. - Kiilonbcjz6 kultfirdrtdkeket kozvetft, pl. gasztron6miaihagyomdnyok6letben tartiisirval, vagyfelelevenit6s6vel, szinvonalas felszolgdlSsi m6dokalkalmazdsdval, sz6rakozdsi lehet6sdgek biztosit.lsdval. Moncljottolyan ternrdkeket, antell,eket nema kereskedelmen keresztiil, hanemkrjzt,etenii I a tenn el6t(iL vcisci lwtk! I ro Ttdna pikldkat mondaniarra; hogyan val6sftiameg a venddgtdtcisJbladatait? a Niz,z,a nteg az aldbbi statiszrikaitdbldzatokat,6s elemez.z.eszdlldshely-szolgdla totd,ti.s a vendy'sLdtds adatainakalokulcisrit!

21

Idegenforgalom
Megnevez6s M agyarorsz69ra trkezd k ti IfciIdi ek szdma,ezer Ktilfcjldre utaz6 magyarok szdma,ezer jflius 31, Kereskedelmi szi{llilshelyek,
Szilma

1998 33 624 l 2 317 2 7tl 287 102 47,5

ll 581

1999 28 803 10622

2000 3l 141
1 10 6 5

A f6r6helvek sz6ma Sziilloddk szobafogl altsdga,Vo SzrilI odai szob6k {nlagdr j f liu sban (Ft/nap) a (K6tiigyas, fi.ird6szobds szoba)

2 610 2 796 291 2t1 304053 45,5 47,1 1A 13 607 116

l-

Vend6gl6t6s
Megnevez6s Vend6gl6t6helyek 31. szdma,december Venddgliitdselad6si forgalma foly6 6ron, millidrd Ft Vend6gl{tds eladiisi forgalma, volumenindex (el6z6 6v = 100,0)

r998
45 609

1999
48 189

2000
ni nc sadat

303,r
104,7

396,4 117,2

343,0
79,1

Forrds:www.ksh.hu

A fejezethez kapcsolodojogszab6lyok
(SK 7.) KSH kcizlem6nyhez: Melt6klet a 9008/ 1997. TEAOR 98 a gazdasiigi tev6gek egys6 es ilgazatiosztdlyozds rendszerr g kenys6 i 61.

22

piaci ll. A v6llakoz6sok kornyezete

1. A piacialapfogalmak
1 . 1 .A p i a c f o g a l ma
A kereslet 6s kfn6lat tal6lkoz6sa 6s az etrb6l l6trejiiv6 6ruforgalom. A piac az 6rucsere teriilete, amelynek keret6benaz 6ruk rendszeres6stiimegesad6sv6tele tiirt6nik. Term6szetesen hdtkiiznapidletbenakkor, amikor piacr6l van sz6, az embera a zolds6gek, gyi-imcilcs6k, esetleg haszn6lt a cikkek beszerz6si helydregondol,hiszenezzel taldlkozik.Akdzgazdasdgtanazonbanett6l tdgabban 6rtelirezi a piac fbgalmit: ide tartozikmindenaddsv6tel, m6g akkoris, ha az elad66s a vev6nem is taliilkoznak, esetleg nem is ismerikegymdst, mert pl. csak lev6lben rendelt6k rreq az /rrut,vagy a t6zsd6n vett6kolyanvalakinekaz druidt,akit nem ismernek, rnertcsaka rnegbizottjirval taliilkoznak.

1 . 2 .A p i a c f aj t6 i
Aruk 6s szolgdltatdsok piaca Ezen a piaconklilcjnboz5 termkeket emberitevdkenys6geket 6s keresnek kiill. nllnak. Att6l fi.igg5en, hogy a vdllalkoz6a sajlt term6kert 6rt6kesiti, vagy a termel6shez szliks6ges nyersanyagokat akarjabeszerezni, besz6lhetiink 6rt6kesit6si piacr6l vagy beszerz6si piacr5l. A kit piaconelt6r6a vdllalkoz6 6rdeke: - u, 4rtdkesitisipiacon a f5 c6lja,hogy rnin6l tobb bev6telre tegyen szert,az 6rak ill. az eladott rnennyis6g emel6s6vel. 6rujellege; Az min6s6ge, tulajdonsiigai csak annyiban 6rdeklik,hogy olyatkindljon, ami a vev6t6rdekli,amit megvesz. - tbeszerzdsi piacon szeretne jutni, term6szetesen mindl lobb nyersanyaghoz min6l olcs6bban. Az,iru tulqdonsiieai itt nagyonfbntosaka sz/amira, hiszen ezekt6lfiigg majd, . hogy milyen lesz trzirruja, mekkordk leszneka koltsdgei. Az irruk 6rt6kesit6s6nek egyik kiilonleges, nagybani formdjaaz drutfiude. Munkaer6piac Ezena piaconegy kiilonleges keriil elad6sra, pedigaz emberek dru ez munkav6gz6 k6pess6ge, vagyisa munkarereje. eladdkmindazok,akik munk6t akarnik Az v6gezni(lra f'elveszik 6ket, akkor 6k leszneka munkav(illal6k),a vev6k pedig
LJ

azok, akiknek munkaer6revan sz0ks6giik(k6s6bb6k vrilnak munkaad6vd).Az a hiszenmeg kell egyeznitka b6rben, munkiilcjnbcjz6ek, nyilv6nval6an 6rdekeik a kaid6 hossz6ban, kiilonboz6b6renkiviili juttat6sokban. Pdnzpiac, tdkepiac hogy p6nztis lehetvenni a piacon,de ha v6giggona Tal6n szokatlan gondolat, ill. kamatelis valut6kat lehetvdsdrolni, a bankokt6l doljuk, hogy 6rt6kpapfrokat, megvesszLik len6benkiilonboz6hiteleketis fel lehetvenni (teh6ttulajdonk6ppen jogdt egy bizonyos a id5re6s ezdrta lehet6s6g6rt kaa bankt6la pdnzhaszndlati hogy itt is piacr6lbesz6li.ink. matotfizetjiik),akkor6rthet6, - pdnzpinc: a rcividlej6ratrihitelek 6s 6rtdkpapirokpiaca(a rovid leiiiratiiltaliban id6t egy 6vn6l kevesebb jelent), - t6kepiac: a hosszrileidratrihitelek 6s 6rt6kpapirokpiaca. koncentr6ltformdja az irtdktdzsde. A p6.nz- t6kepiacszervezett, 6s Hogy hA,jdka munkaer6piaci ciru drdt / Ha Van Mag,yarorszcigon t6zsde? igen, milyen.iellegii?

2. A piac t6nyezcii
21. A kereslet
jelent a piacon. vdsirrl6si sziind6kot A kereslet fizet6k6pes K6t oldalavan tehdt. - Fizetfikdpessig:ez aztjelenti, hogy legyenegy olyan p6nzmennyisdg, amelvet Teh6tne csak vdgl'aile_uy'enek, a fbgyaszt6 arra szdn,hogy bel6le vds6roljon. hanemp6nzeis legyenezekmegval6sitiis6ra. is megvizsgdlni, hogy mennviplnzzel renNemzetgazdas6gi szinter-r 6rdemes mennyitszdnvdsdrldsra. az osszeEzt delkezika lakossdg egy adottid6szakban, gethiujuk vdsdrldsialapnak. Termdszetesen pontosan enneknagy'sdga sohanem lratdrozhat6 meg,de becsiilnilehet. venni a piacon. -Vdsdrlasi sz.dndik: mutatjameg, hogy a vev6 mit szeretne ez mire van szi.iks6ge. A kovetkezik, hogy a k6t alapA keresletet mindenbefoly6solja. fentiekb6l sok vetStdnyez6a sziiks6glet a jovedelem.Ezen kiviil azonban tobb miis szempon6s venni. tot is 6rdemes figyelembe A keresletet trefolydsol6 tdnyez6k - Sziiksdgletek:ternlszetesenez az alap, minden ver,6 ebb6l indul ki: mrlyen p6nzrevan sziiks6ge ahhoz,hogy meg6ljen, vdllalkozriill. drura,munkaer5re, sdt mlikodtetni tudja. - Jiivedelmek.'amint mrir kideriilt, maga az rgdnym6g nem kereslet.Az 6tlapot ha ki nlzeget6vend6g ig6nyeib6l akkorleszkereslet, rendel6srendel6s6t is tr,rdja fizetni. A vev6kjovedelme, (Ernteh6thatdrtvon az ig6nyekkiel6gft6sdn6l. l6ksziinkm6g a telles6s az effekt(vsziiks6gletekre?) 24

A .lovedelmek vitltozdsiira kereslet viiltozik.Altakibanaz figyelhetS a is me-q, hogy nagyobbjcjvedelem nagyobb keresletetjelent, hiszen valakinek ha tobb p6nz itll a rendelkezds6re, akkor tobbetis kolthet.Ez cisszess6g6ben valSban igaz, de van n6hdny kiv6tel,arnikorbizonyos term6kekb6l jcivedelem a emelked6sdvel kevesebbet vdsdrolnak. Tirclrta i\,ert ternftkre pdldcitmondani? A -iovedelem a kereslet is osszefiiggis6t 6rdemes rnegvizsgdlni, hiszenakkor vcvSinkvirrhatS anyagihelyzet6t elemezve kovetkeztetni lehetarrais, hogy menynyi lesz a keresleti.jk. Az osszefiigg6st statisztikai egy mutat6val fejezhetjiik ez pediga keresletjoki, vedelem-rugallnassdga. n-rutada Azt meg, hogy ha a vev5inkjovedelme 16/o-Fir viiTtozik,akkor'hdnya/o-ktrl v(rltozika keresletiik. (A .jdvedelctn-rtteoltnassrigotis .szdntithatjuk. statisz.tikai ki A szdntitrisok .tordna kijt,ct :.(iki p Ietet ha sz.ndlj : ke uk
Jdvcclclcrrt-rugalnnssdgi egytitthat6 = k eresI et -vti lto z.ti c/oa s c/o .ji ived eI e rrt-vti I to zd:; -o

Pl. lm a jdvede lntek l}o/a-osnr)t,ekedy'se az.adott tiru kereslete miatt 5a/o-kal emelkcrlik,okkor a jiit,edelent-rugalntassclgi egyiitthatrj: : l0 = 0,5.) 5 - Arqk: a vds/rrlds egyik f5 szempontja, hogy a keresett termdkmennyibe kerril. Az 1ir'6sa jovedelemegyiittesen hatirozzameg azt, hogy a vev5 mennyi druhoz, szolgdltatishoz hozzdjutni. tLrd Nem mindegy,hogy a vdsdrldsi alapb6lvdgiil is mennyi drut 6s szolgdltatlst tudnakmegverrni. egydrtelrniien drakmagassdgit6l, drszinvonalt6l Ez az az fiigg. A virsirrlirsi alapnakezt a reirl6rtek6l vdsdrl6erdnek nevezziik. Az irr 6s a ket'eslet tehdtszorosan cisszefiiggnek egymiissal. Altakibanigazzrz osszefi"igg6s, hogy rnagasabb term6knek iu'Li kisebba kereslete fordftva.Itt is 6s van azonban n6hdnykiv6tel. Thdnaerre p6ldrit ntondani? Az hrak 6s a kereslet clsszefiigg6sdtki lehetfejezniegy statrsztikai is mutat6virl. Ez it kereslet drrugalmassdga. Azt fejezi ki, hogy az irak 1Tc-os viiltozdsiiir kereslet hdny 7c-osviiltozdsiit eredm6nyezi. Enneka vizsgllatais ismeretc n1is gyon fbrttos viillalkozds a szdmdrii, hiszen befolydsolhada alkalmazott az i.rrpolitikdt. Nern gondolhatjuk, hogy egy term6kdrdnak3\a/o-os pl. nciveked6sebev6a teliink 3}c/o-os novekedds6t eredmdnyezi, tudjuk,hogy enneka term6knek ha az drrugalmassiiga0,2. (vagyis lch-osdremel6sre nemhogy emelkeclne drl,hutrz nem 6ppen6,ggel s -kal 0,2a/o csokken.) A .idrtedelerttntgalmasscigi eg1-iitthatrl ntintd.jdra pr6bdlja.felirni, hogl'an ketl ki,t:.ritrtt In i az,d rr ugoInmssrig i e gt, thatrit! r iit

25

- Szokdsok:vannakolyan vdsdrldsi szokdsok, amelyeka hagyomdnyokban, kiia lonboz6n6pi,teri.ileti, valldsiel6frdsokban reit6znek. legtdbbijnnep,a nyaraA lirs, szabadid6 eltrjlt6seide tartozik.Ezek m6g egy orszdgon belijl is kiilcjnboz6 keresletet pl. eredm6nyeznek, egy falubanvagy egy nagyvdrosban,egy fiatalok dltal lakottkcjrzetben, vagyid6sek laktatertjleten. Ki.ilcjnosen nagyoka ktilonbs6gek akkor,ha mds n6peket, mds orszdgokat veszijnkfigyelembe. Biz.tosorr tudno pdlddkat mondani arra, hogy a szokdsok hogy6ln befolyd.toljtik a keresletet. - Rekldm: A rekldm befolydsol6 szerepdr6l k6s6bbiekben a m6g lesz sz5.Most csak annyit emlitsiinkmeg, hogy sok ig6ny fel sernmeriilne,ha a rekldmmal nem befblyisolnik a fogyaszt6kat. Hiszenegy-egyi.j'zletr6l, drucikk16l, szolgiiltatds16l vev6 esetleg a nem is 6rtestilne, a televizi5ban ha nem litta, a,zi{s1igban nem olvasta volna,vagy az utc6negy-egy 6ridsplakdt nem hivta volnar/r fel a f igyelrr6t. Soroljon .fel rekldmesz.kiiz.r)ket! Milyen termdkntl mell,ik rekkintesz.ko?.t tarton(t c/lrnr;ezet(htek? -lpgl(,b"-,8-e&llas-glr_!6ttyk&/ e f-elsoroltakon kiviil m6g nagyon sok minden befolyhsolhatja keresletet. a Csakn6hdnyat emlitsiinkmeg: - az rd6jdrirs, - a ki,ilonboz6akci6k,kedvezrn6nyek vdsdrlds a kciriilm6nyei, - ttz izlet elhelyezked6se, adottsdgai vev6kmegtakarftdsi a szokiisai, - az adottterijletfejletts6ge. Kariilt mdr o\'an helyz.etbe, hogt' a rekldmokbefolytisoltdk vdscirldsbatt.) o Van olyan rekldn, ontel\'trcgot(yhotdst.fb.jt Tfudna ki? erre pildtiunondani'! Milyen sz.okdsokat tartanak be a c,salddidban, antell,ek keresletre harrtak,, a i.s Mennfire linyegesoz.i.iz.let berendez.l.se, a dolgozrik t,iselkedi,se kere.slct t:t'rttcr pont.jdb6l?TudnaesetlegrLegotht pdldrit emlitertiT

2.2.A kereslet megismerese, befolydsol6sdnak eszkcizei

A korszerii6rt6kesit6si tev6kenys6g mdr nem n6lktjlozheti keresletkutatds ma a rn6dszer6t, amely ntegrnutatja venddgek a ig6nyeinek viiltoz:isdt izlet szolgirlaz tatdsaivirl szemben segitaz lruvillszt6k kialakitdsdban. 6s A keresletkutatds sorltnaz izlet vend6gkdr6nek vdsdrl6k6pess6gdt, keresletdnek szinvonalirt, osszet6tel6t megvizsgdlnunk. kell

2.3.A keresletkutatds formdi

Az tizleti6let szintemindennapos velejirr6ja, hogy tdj6koz6dunk vend6gek a t6nylegesig6nyer16l, hogy milyen djabbdruk,szolgdltatdsok bevezet6sdre lennesztiks6gahhoz,hogy a vend6gek keresletdt ncivelni tudjuk,esetleg az a kindlatunkmi ban, amit a vendigeknem igdnyelnek, ez6rtjobb, ha nem foglalkozunk vele. 26

Az ij,zletikeresletkutatdsleggyakrabban alkalmazott m6dszerei . Meffigyelds Ez a legegyszeriibb m6dszeramelyeta keresletkutatds sordnalkalmazhatunk. A vend6gek viselkeddsdnek, szokdsainak figyelemmel kis6r6se, szemilyzetnek a mondottmegjegyz6sek ki6rt6kel6se legolcs6bb, egybensokszor leghat6koa 6s a nyabbkeresletkutat6si formiitjelenti. . A rendsz.eresen kigyiijtdtt sdatok elemzdse A napi, havi, vagy hosszabb id6szakra vonatkoz6 adatoka kereslet nagysdgd16l adnak tiij6koztatdst. bev6telosszet6tele, forgalom naponbeli.ilihulldrnzdA a sa megmutat;a, hogy a vend6gek kiniilat mely elemeiut6n6rdekl6dnek. a . Esetenkdnti adatfelmdri sek Sziiks6gess6 v6lhatolyan adatokmegfigyel6se amelya rendszeres is, adatciszyagy az szesit6sb6l nem mutathat6ki. Ilyen megfigyel6s a vev5szdmliilds, pl. egyes6tel-6s italt6l6kfbrgalmdnak kiilon jegyz6se, hogy megrudjuk hogyanalakulrrak ig6nyek az irdntuk. . A vertddgekszdbeli megkdrdezdse E,nnek tn6dszere rendszerint szem6lyes a besz6lgetds. az Lizlet igy dol9oz6inak rn6djukbiin a feltettk6rd6sekre irll pontosabb v6laszt kapnr,6s szem6lyes benyornhsaikat felhaszniilni. is . A venddgekirdsbeli megkdrdezdse Ennek leggyakoribb formdjaa k6rd5iv.El6nye,hogy egyidej(ileg sok vendig vdlem6ny616l lehettdj6koz6dni. Eredm6nye azonban csak akkor megbizhat5, ha szakszer[ien szerkesztik j61 meg, ha a kdrd6sek 6rtelmezhet6ek egydrtelrniiek. 6s Nehezert 6rthet6szakmaikifejez6seket tfl sok k6rd6st tartalmazzon k6r6s ne a d6iv, rnert a viilaszadais unalmas fiirasztS 6s lesz,kevesebb kitdltottkdrd6fvet kapr-rnk vissza. . Verul6gk drty v, p an us?.k ny v bejegyzi seinek elemzd e d s Els6sorban hidnyossligokra a hivjdk fel a figyelmet,amelyekre term6szetesen oda kell figyelniink,6s l6p6seket tenni a kilavit6suk kell 6rdek6ben. Mi a tapasz.talata, eLtigzik ez,eket fent eml{tettelemziseket iizletekben? tea az Mi ltet az ok ?

2.4.A keresletkutat6s eredm6nyeinek hasznosit6sa

Minden keresletkutatdsi m6dszernek a c6lja,hogyaz ig6nyeket az t6rya Ennek fel. rnegf'elel6en kialakitaniaz druvltlaszt6kot, kell formiilniaz 6rt6kesit6si m6dszereket. A feladatok ezenii t6renii kovetkez6k lehetnek: A kielig{tetlen keresletfeltdrdsa 6s lekiitdse A venddgek ig6nyeib6viilhetnek, szokdsaik vdltozhatnak. nem.jurnakhozzi Ha irzokhoza szolgdltat/rsokhoz 6rukhoz,amelyeket .jzlett6l 6s az elvj.rnak,akkor nrhshov/r mennek,tizletlinkpedigbev6telt6l esik el. Fontostehirt,hogy a krel6gftetlen keresletet feltdrjuk6s ha lehet,nregpr6bdl. tenni kiel6githet6s6gtik 6rdek6ben. .junkl6pdseket

21

Az rtj k i sz.itrn nyek, szoIgdlt atdsok bevezeti se 6 Ezek frj vend6geket vonzanak egybena tcjrzsvend6gek 6s fogyasztiisi osszet6tel6t is befblydsolhatjrik. Oda kell azonbanarra figyelni, hogy ha az ijzlet kiniilata, jelent6sen vitgy it kirrdlatosszet6tele megvdltozik, akkortorzsvendgeink 16egy sz6telveszithetiiik, hiszen6k 6ppena megszokott term6keket szolgdltatdsokat 6s keresik,az6rtjonnek hozzink 6s nem mds tjzletbe. r Sz.e vezdsi, dtalakitrisi li p 6sek jelentenek izlet 6let6ben, Nagyobbhoderejii viiltozdsokat az dltaldban 16kei96nyiik is vitn,bevezetdsiik ez6rtalapos megfontoldst ig6nyel. Ezekkelazonban sokszor.ie lent6sbev6tel-emelked6st drhetiinkel, pl. teraszl6tesft6sdvel. \,asv zencgirltatds m[isorszol bevezet6s6vel. Minden vdltoztatdsnak dont6elemeazonban dolgoz6k6s a vencl6gek a kapcsojellernzS, lata. A vend6gldtiisra kijlonosen hogy a venddgsokszornem is nragihoz trz egys6ghez ragaszkodik, I.ranem ottanil6gkorhciz, az esetleg egy-egynrecszokottf-elszolgirl6hoz, egy-egyszakdcs helhez.AlapvetS fontoss6gf tehdt,hogr ezeltli teriileten legyenek nc hiiinyossdgok, dolgoz6kmagatartdsa a kifogdstalan legyen,rn6gakkor is, ha ebbena szerkmdban nem rnindigkonnyfi,lra n6mel1 ez vendig pr6bi'rra teszi a tiirelrnet, iill6k6pess6get. az Sohanem szabad elfelejteni. hogy az iizlet mindenegyes dolgoz6ja, ruhatdrost6l vezet6ig a tulajdonosig a a 6s a vencldgekt5l fi-igg,mert ha nincs vend6g, akkor bev6telsincs,is ezzel a saiirt rnr"rnkahel ylinketvesz6l yeztetj tik. Prribdlion egt' kdrddivetd.sszedllitani, amelybenegy On riltal vdlasztottii:!et16/ i rdekL(idika vendigekt6I! (vdla.s.snn valamih'enteri.iletet, a kdrdisek arra vonatkoz.z.anak, rrila.r:ki ds p/. tik, o .felszolgdlds s..invottola, nl,itvarorttisi id(t!)

I
I

, 2.5 . Ki n 6 l a t
Az elqddsrqszint 6rukat 6s szolgdltatiisokat jelenti. Meerr-rutatia tehrit, hogy az adottpiaconaz cladniszirndkozok lru-nn\ ternrei ket vagyszolgdltatdst kindlnak a vev6iknek. fel Htr ttigabban ttrelntezziik a kindlat fogalmdt,akkor az eladiiskori-ilrndnreit i: iclesololjuk. Tehdtazt,hogy milyenazizlet berendez6se, a szem6lyzet mer.jelcn6se. kiszolgrilds a rnin6sdge. el6bbm6r ldthattuk, Az hogy a keresletet ezekr ktjjesenbefblydsolj rLirn6nyek i Iyen er6tel I rn dk. Ncntzetgazdasigi szinten tirualaprdlbeszelhetunk. is lArufedezetnek nelezhct6.) Az,iirr-ralapot t6nyez6 kdt befolydsolja: - nrennyiaz adottorsz/igbiin el6dllitottiiru 6s szolgdltatds mennyis6ge, - ebb6l mennyikeriil kiilfoldreexportk6nt, mennyithozunkbehozz6 irr-,porrill. k6nt. Egy adott Lizletkiniilat/ttnern ilyen nagy osszefi-igg6sek alakftjdkki, hanenr sokkalegyszer[ibb, mindenk6ppen de figyelmet drdeml6 dolgok,irl. mennvia beszet'zdsre fbrdfthatcl t6ke dsszege, mekkoraa raktdrt6r, hirnyf6le vdlasztikotakar'28

nak tartani, milyen tizletkcirr6l van sz6, az6ra mennyireromland6stb. Ezek r6szletesvizsg6latdra beszerz6s a szervez6si k6rd6sein6l keriil majd sor. Mi a vdlemn\)e, Lfi6bbi4vekbenaz export ds az import hogyan befolydsoltaaz az rirualapot? Ha Onre lenne btzva, nciveln importot az.rirualap nc)veldse az Lrdekdben? Mityen szempontokot kelleneitt.figyelembe venni?

2.6.Ar
Az 6r az 6ru, vagy szolgdltat6sellen6rt6ke p6nzben kifejezv,e,. Hogy mennyibekeriil valami a piacon6s mi befoly6solja dralakul6st, minaz ez den vdsdrldsndl felmeriil a vev6ben. Az 6rk6,pz6,s r6szletes menet6tk6s6bbalaposabban megvizsg6ljuk,az 6rat befblydsol6t6nyezdket azonban 6rdemes most v6giggondolni. , Azlrat tehdtbefolydsolja: .'- milyen az adott 6ru el66llit6si,forgalmazdsi koltsdge, kalkuldltaka termel6si az eladdsi 6s folyamatszerepl6i, . - mennyihasznot - rnilyenaz 6rupiaci helyzete (tobbetkeresnek kin6ltndl,vagy nagyobb kinda a lat, rnint amennyit lehetadni), el - milyen apdnz 6rt6ke, van-eebbenvdltozds (van-einfl6ci6), - az dllam bele sz6l-eaz alkalmazott 6rakba(van-edllami drszabdlyoz6s).

2.7.A kereslet a kin6latkapcsolata, piaciegyensfly 6s a

\'

A piac tnyez6i, tehdta kereslet, kfn6lat6,s 6r kcilcscinosen a az befolydsoljdk "gymiist. Ha egy adott dr mellett a kereslet6s a kfn6lat risszhangban van, akkorpiaci egyensfilyr6lbesz6liink. aztjelenti, hogy ugyanannyi kereslet Ez a mint a kin6lat, tehilt nincs a piacon sem hi6ny, sem tcjbblet.Nemzetgazdasdgi szintenez persze nem jelenti azt, hogy darabra,literre, m6terrekiszdmolvamegfelelegym6snak a kereslet a kindlat,hiszenez lehetetlen, aki valamitv6sdrolniakar, rovid id6 6s de az alatt megtaldljaa keresett term6ket,munkaer6t, hitelt, aki pedig eladni akar,az el jelent6sdrumennyis6get. tudjaaz iirujiithelyezni, nem kell kidobnia Nagyon fontos,hogy az egyenstilyszerkezeti egyensfilytis jelentsen.(Ezt idegen sz6valstrukturiilis egyensrilynak nevezziik.) azt jelenti, Ez hogy a keresett term6kek cisszet6tele, elhelyezkeddse nagyjdb6lfeleljenmeg a kfn6lathasonl6 jellemz6inek. (Hidba szeretn6nk Debrecenben szervezni egy korutazdst Thaifoldre, ha csak Gy6rbenvan rd kereslet.) A piaconszerepl6 elad6k6svev6ka leggondosabb piackutatds mellettis csakut6lag,mdr a piacontudj6kmeg,hogy az :iltaluktermeltcikk 6rt6kesfthet5-e az 6lvagy taluk keresett term6k kaphat6-e. a piaci egyensfily Igy csak nagyonritkdn 6ll fenn. - Ha a kereslet6s a kindlat osszhangja megbomlik,akkor az iirak valamilyen irdnyba elmozdulnak. ha valamilyen Pl. 6rub6lhidnyvan,akkoraz elad6kmegemelik az drakat.

29

- Az drak v{ltozitsa visszahata keresletreis, a kindlatra is. (Ha megemeltdkaz drakat,akkor kevesebben keresika term6ket,megpr6bdljiik esetleghelyettesitejobban megni valamivel.Az elad5nak viszontmagasabb ilrak mellettesetleg 6ri a term6kkelfoglalkozni,mert nagyobbhasznotrern6lrajta, tehiit n6 a kinrilat.) - Erre az 6rakism6telten reag6lnak, kdnytelenek elad6kiirat csokkenteni, az mert tfl sok d.ruvan a piacon,a kereslet pediglecsdkkent. folyamattehdtelindulr A elcilr5l. A piaconel5fordultehdt,hogy a vev6kvannakel6nydsebb pozici6ban, hiszen sok az 6ru,az elad6kharcolnak vev6kkegyei6rt, a egymdst 6rik a ktjlcinf'6le akci6k, jutalomjiitdkok, engedmdnyek. Ilyenkorvev6kpiacdr6lbeszllhetiink.Ha viszont kev6saz 6rt, akkor ez elad6k vannakel6nyosebb helyzetben, draikatf'elemelhetik, megengedhetik maguknaka vissza6l6seket, udvariatlansrisot. az a rosszmin6sdget, hiszena vev6nek sztiks6ge az drura6s hajland6 van ezeket tudomdsul venni. Ezt a helyzetethivj6k elad6kpiacdnak. jelenleg melyik a jellem:6? ErrttMit gondoL, Magyarorszrigon venddgldtdsban a kelje ennekltattisdta venddgl(itds szinvonaklra! Azt mondhatjuk tehdt,hogy igazi,tisztaformdbanl6tez6piaci egyensrily soha nincs.A j6l mfikod6gazdas6g fel6 mozog,de sok olyant6nyez6 e hathat, ami elt6riti ett5l. Haaz 6llam is beavatkozika piac miikod6s6be, akkor 6ltaldbanmegpr6bdljaa negativhatdsokat kiktiszcjbolni, a piacotegy olyanirdnybamozd(ta6s ni, ahol a kereslet a kfndlat mind cisszess6g6ben, pedig szerkezet6ben 6s mind megfelelegymiisnak.

3. A piaci verseny
A verseny:olyan tevdkenysdg, amelynek sor6n a piaci lehet6s6gek kihasznril6s6valtiirekszenekarra, hogy min6l nagy'obb haszonrategvenekszert. A versenyt nem csak a v6llalkoziisok vfvjiik egymiissal, hanerna fbgyaszt6k. a munkavdllal6k is. A verseny piac mindenteriilet6n a kialakulhat, ezzela piac rdsztvev6inek szimolniukkell. - Az frtdkesitdsipiacon: az elad5kversenyeznek vev5k6rt;hiszenszeretndnek a eladni,lehet6leg min6ljobb iiron 6s min6l tcjbbet. a vev6k is versenyeznek. De mert szeretn6nek mindl olcs6bbanmin6l jobb ilruhozhozzijutm. - A beszerzisi pincon: a vdllalkoz6khelyzete6ppenaz ellenkez5je annak,arnir az 6rt6kesit6si piaconelfoglalnak, ezena piaconugyanis a vev6k,6s szembekerlil6k nek mds vdllalkoz6kkal, akik termeldsi gydrtanak 6rt6kesitenek. eszkozciket 6s - A munkaerf piacon: a munkaad6k olcs6bb,6s az elv6gzend6 munkillrk mectclel6 k6pzetts6g[i rnunkaer6t keresnek. munkavdllal5k A ezzelszemben a.jobban fizet6,jobbmunkakoriilmdnyeket biztosit6 munkahelyek6rt versengenek. 30

- A tdkepiacon a versenyaz olcs6bb hitelekdrt,ill. a jobb pdnzkihelyez6si lehet5s6gek6rt folyik. A versenynek tobb eszkoze van, amelyekkel versenyt6rs lehet kertlni. is a el6 Pl. jobb 6r, kedvez6bb szdllit6si felt6telek, rekldm,alacsonyabb kamat,jobb vrishr'ldsi kcirtil m6nyek. Milyen eszkiiz.dkkel lehet eredminr-esen versenyezni munkaerdpiacon? a A versenv kibontakozSsdnaktiibb felt6tele van. - serr az elad6,sem ervev6 nem lehetmonopolhelyzetben piacon.Ez ahelyzet a azt.ielenti, lrogy az illet6 v;illalkozdsnak nincsversenyt6rsa, egyediil6 kimert ndlia,ill. keresiaz adottdolgot.Term6szetesen sokkalszabadabb ez kezetad neki, a vev6it, vagy az elad6it k6nyszerhelyzetbe hozhatja. legtobbfejlett orA szdgban torvdnyv6d att6l,hogy monopolhelyzet alakuljon ds ha ez m6giselki, keriilhetetlen, akkor szigorfanfeliigyelika vdllalkoziis piaci magatartdsdt (pl. vasft, dramszol gdltatds). - A virllalkozirs legyen6ndll6, donthessen szabadon arr6l, hogy mit 6rt6kesft, mennyi6rt, mit csindl a nyeres6g6r,el Ha ebbekiviil16lbelesz6lnak, stb. akkor nincssz6 versenyr'61. - A kiruilat ne legyenkisebb,mint a kereslet,mert ha ez ahelyzet,akkor, ugyan van verseny, nem az elad6kversenyeznek de egym6ssal, hanema vev6k az6rt, hogy a hidnycikkeketvalahogy,valamilyenmSdon megszerczzlk, ak6r korrupci6valis. A gazdasdgi verseny lakossdg a nemzetgazdasdg a 6s szempontjdb6l kedvez6, mert az iirakban,a hatdkonys:ig fokoz6d6sdban, jobb 6rt6kesit6si a kririilm6nyekben.lefentkezik. Hosszabb tdvona viillalkoz6szlmdrais lehetkedvez6, mert folvamatos megrijuldsra, hat6konysdgnovel6sre k6szteti, nem hagyia,,elaludni". Mit ldt, tni a helyzetezena teriileten?Tud-eolyan piacot mondani,omelyenegy, t,agt niluiny cdg egyedurolkodri, igy megltatdrozza 6s afettdteteket? vilenty'n|e .s?.erint vcillalkozri egy hogyan reogtil orra, ha konkurense .jelenik a nleg o piocon? Lehet-eilyen helyz.etben j6 t,alamib,en stratgi(italkalmazni?Tttd esetlegoh,onpild't a kdrnyezetdben, antikor egy fijonnanmegjelen6iiz.let vdltoztcrtri.sra ky'rn,szer{tette a piacon rdgebben ldt,dket? ott

A fejezethezkapcsolodo jogszab6lyok
- 1996.6viLVII. torv6ny:A tisztess6gtelen magatartiis a versenykorldtopiaci 6s zirstilalmdr6l(Legut6bb m6dosftva: 2000.6vi GXXXVIII. torv6nnvel). - 1990.6vi LXXXVII. torv6nyaz 6rakmegiillapitdsiir6l.

3l

llf. A v6llalkoz6sok l6trehozasa, fajtai,ffiegsztintet6suk modjai

1. A vdllalkozdsalapit6sa
A vdllalkozdsfogalma
A v6llalkoz6s: - r6szben egy tev6kenysdg,amelynek sor6n a v6llalkoz6 rendszeresen 6s iizletszeriien, vagyis nyeres6gorientdltantev6kenykedik, - r6szben pedig az a szervezeti forma, amelynek keretein beliil ez a tev6kenr's6g folyik.

A v6llalkozds alapit6sa elcitt figyelembe veendci szempontok

Egy v6ffalkoziisbeinditdsa nagyonalapos6s koriiltekintSe16k6,szit6,st ig6nyel.Ezt mindenki tudja aki keriilt m6r ilyen helyzetbe,vagy lritta,ahogy a kcirnyezet6ben egy fj vdllalkozdst elinditottvalaki. Kev6ss6 koztudottazonban, sokszornem is gondolnak16, hogy legaldbb 6s ilyen fontos a v6llalkoz6szem6lyes felk6szijl6se A v6llalkoz6s is. ugyanisilerm6dvdltd'st sokszor teljesen megv6ltozik vdllalkoz6 a 6letstflusa. irrtirds Az ielent, sokszor nem is olyanegyszer(i, mint gondoljuk, csakmenetkozben 6s derLrlnek ki jona neh6zs6gek. Ez6rt,miel6ttbelefognak egy vrillalkozdsba, 6rdemes tisztdba ntink a sairitelk6pzel6seinkkel, adottsdgainkkal, kornyezetlinkkel. teherL'ilii k6pess6giinkkel stb. Es perszenem utols6sorban kell egy otler. ha lehet akkor a NAGY OTLET.

A vdllalkozo szemelyis6ge
B6rmilyenfurcsdnak tfinik, egy v6llalkoziis sikerenagyonnagv rdszben rillala koz5 szem6lyis6g6n, k6pess6gein mrilik. Olyan szem6lynem alkalmasvillalkoz6nak,aki nem hisz a sajdtsikerdben, cjtleteiben, az esetleges az aki kudarcok ok:it mindig mdsban keresi. jellem6vel, Tisztdba kell tehdtjdnni a viillalkoz6nak saj6t a c6ljaival. Mi,6rt akar vdllalkozdsbafogni? Ennek nagyonsok oka lehet,n6zzilnkn6hdnyat ezekkozlil: . az lllet6t elbocsdtottdk, vagy vdrhat6an fogjdk bocsdtani dlldsiib6l. el az . nem 6rzi magdtj6l a rnunkahely6n, . szeretne on6l16 lenni,6s nem mdsokutasitdsai szerint doleozni.

o van olyan ismer6se, sikeres aki viillalkoz6 szeretne 6s hozzdhasonl6an 6lni, i6l . csalirdip6ldirtkdvet stb. Mit szeretneelirni? Ez egy nagyon fontos k6rd6s,6rdemestisztizni, hogy rrit vdrunk a vdllalkozdsunkt6l,hogy ennekmegfelel6en kcjvetkezetesen k6pesek legyiinktervezni, hoszszabbtdvongondolkodni. N6h6nylehets6ges a sok elk6pzelhetd c6l kcjztil: jovedelmet a lelenlegin6l nagyobb szeretne el6rni.A profitszerz6s ' mindenviillalkozirsnak alapvet5 az c6lja,v6gigkell azonban gondolni, hogy ezt- aiovedelmet: - mennyiid6 alatt, - rnilyenm6rt6kben, - milyen form/rban szeretn6 el6rni. Pl. 6ppencsakrnegakar6lni a viillalkozds6b6l, vagya lehetdlegtdbbp6nztrneg akarjakeresnia lehet6leggyorsabban. id6beoszt6,sra, egyfajtaszabadsdgra ' A jelerrleginilkotetlenebb vdgyik,szeretn6 az iigyeit a sajdtid5beoszrdsa, elk6pzel6sei alapjdnint6zni. v6gezni,amit kedvel,esetleg 'olyan nrunkdtszeretne m6g a korribbinril kisebb jovedelern eset6n is. vdgyik, szeretne megeldgedett emberlenni, aki k6pesiigyei on'Srker'6lrn6nyre irlI 6 i nt6z6s6re, ;idja eltartdsdra, csal emberekiriinyitds6ra. vdgyik.Szeret f6nokoskodni rigy gondolja, 6s ' Hatalornra hogy ezt mint tulajdonos tehetirreg a legjobban. Ha sikeriilt ezeketu elk6pzell,seket cissze6llftanl, akkor azt is v6gig kell gondolni, lrogyezekmennyire redlisak. Birja-e a vtlllulkoz(is sordn felmeriilf nehizsdgeket? Igen kev6svdllalkoz6ttaliilhatniink, visszagondolva mondan6, aki azt hogy miir az els6 perctSlsimdn mentek a dolgai, 6s semmilyenneh6zs6ggel nem ialiilta szembe magdt. Mik lehetnek ezek? Lehet,hogy kideriil, hogy a remeknek otlet nem vdlik be,6s nem hoz' A pt"rz. hitt za rreg a virt jovedelmet. Van-eolyanvalakia csalddban, biztosj6vedelemaki mel rendelkezik,vannak-e tartal6kpdnzforrdsok? Ezek nagyonfontoi k6rd6sekl kezdetben naprmunkaid6dltaldban a ' A munkaid6.Kijlcjnosen j6val rneghaladhosszri h6napokig, .ia a 8 6rdt, 6s ez elrarrhar esetleg 6vekigis. Kibr4a-eezt a v6llalkoz6, vagy sem?A jelenlegieg6szs6gi, idegi iillapora ilapjdn mivdrhat6? Milyen tfpustia viillalkoz6? ' A kockiizat. Hajland6nagy kockdzatoi vdllalni a nagy haszonrem6ny6ben, vagy eddig m6g eg6sz6let6ben mindig a biztonsdgra tcjrekidett,sohanem tartozott senkinek, mindentszeretett el6retudni,dtgonJolni. Ez sz6 idegess6get, ' A stressz. a kozismert jelent.Egy vdllalkoidegfesziilts6get zissal,kapcsolatban pedigszintefblyamatosan jelentkeznek ezeka feiztilts6gek. At kell gondolni, hogy iiltaldbanmekkora volt eddig az lllet5 tiir6k6pessZge, k6pes-e hamarttiltennimagdta probt6mdkon, milyen gyorsa helyzetfelismJr6 -)--)

. t ir l s ok s z ol ds ti rl n a g y k o c k i rz a to tv i rl l u i . . nc t l s ik er iil. j (tln rc g v i rl i ts z tu na z a l k a l rri tzottakat. k nent azonosul naka vl i l i aki lr lk oz r i c iljaiv a l . e z d rt a v c n c l d g c k b c ln err al akLrl .i ri k6p az i zl etr61, t ki . tfrlsirgosan alacsonl,irakat hatl'rroz rneg. [:.nlckc.s'.srttk-1t1tt'rt rt: lttilttilf rr rrtcg t'ttgi,t,gtmcktlrti rr!dbbi k(rd6it'ct.t Vttiotrrnc,qlt,It,ltte (.)rt yrilloll;o:tjtrnkl [:.sctlcg ktir.jL'rrrt:g ltaraitnit, rokotruit, ltogl'trgl.ont,:,irt -l'crnr11.s:.t'jLttottak'/(Vigt,ri:.:.orr! k(rdlin'cr tdlt.s(kki On16l. [igt'fbnrrcrt,dlas..ol;ra (tl k(nlliit' kitliltt;.sc (.s 1. o.t-,lo1t l(.\'(rl trrt:encttt.jelenl.st'ruttrit, lto trii sohn -1 rle . ltrttt ctldltti:r)ttt'(ilo.\-., ctkkrtr,qtttrdolktdjotr arnil , trtd-e t,rilto-tatrti.t cl ) Hti--o alri o-t rr .s:tita rtt;gt',joltltolcloli os:lop cct,ikil)en,arrrelt,ik lcginkdbb (ru
t't't t \', .s i ) | I t't'.' Ktl rulc.ttL l . ' l i r t t - t ' l t o . s . s : r i t ti t k o r t r i I t ! r t l : < o , n i.' ivlir r tli ,q NIitttli q Lt.qti)ltbs:.i) r

l \ l ktl ntttrtkl rt!

,\olttt

.\:/

i.s L|.sl;itttr

Iti -r Ort? i . l 'i tt I r t.s ( ) rtrtc /. -t' t':. tt: Ii: lt'l, fitrr I t t.st t lt I t - t:, t t t i t t t 1 tl . tr l ti l tcrtt.s / 1 . / l ti ,t t ri l l ttl l ':o -tis

A l ktl ttttutkcnt

l l i tki rt

'l

t'l j t'.;

Sok k r l
fit tt t tt:tt blt

['.,qr.frtntirt it fttrtto.s

K ct'l.sh t; fottlo.r

nttl rl ttk ltc t t

) t:t ttt ti t l '.i rtl r itll ()l \ t( tl rtti -t' !o t'ti l tl t.' \'a n I(n n (,

t\littlcr tklltltt' t

/,q r ' 1 ,r ' r l:o rr.trrt l ki) tttn ' t'rt

l gut, dc ttelrc:ett

i. l' ii :;:ctttportt-t' t L 1 t r ; t tt,i u t i . s i kct' t u t t t t r kn t t : g i t I I I.sLt t t, I trt t.t ttti I ltc 6 . ( ) I , , u t t r t u kI r r r t .jd k Ottt, ttki tt.jtlg I t t i t t i r t i . sr t t c g l l .) 7 . I t r t n r c , q - str u l t u r , .r k i t t r r l r u tv t l t r u i I t'ert c rerl eti it I ct et t u l d l n i , h o g r kike riiljitt cr ha jb6l .'} 8. I'l t l.t'ta t.ju -c urltl i g, tuttiu tL tttctgu el6 dllirort.fchdarot lcl.jcsut lrc nent . l cj c : i 1 L ) .A g o n d o k u t k i ltit , r i . s rttk I e k i nI i - c' ! r

n ,t.j c :
n tl r t( klx,r t

I't)'lcg t- tt.li'i )nl ,\:('llIl)(

l:: r'suk r1.s:.lten Ii gvti l tttl dtr rtettt ,ta.c ntpon t t':. tt: lrrltke.t

lgert, rnitulig

Legtdbbs<i)r igen

AIkulmanky'nt Nern .jtllern:ri rrhtt

ll i: t o.ttut

Re ttd .s:.cttl ri .sikc r iilrti s:.okoll

Ritkdn,jut ilyesrni ai es:etttbe

Solru ttcrn jut ji otlet 0a c,s:entlte i l t'enkor

Mindig

Rt' rtl,ta eri u t t

Csuk ttllur

\:itte

soltu

M indig

RLtrl,\aL'rirr t

Ny'hu

Soht

3.5

Kt rdy'.tck
10 . ' l i r c l - e b i : o r n ' tuhn.sdgbut llni a ntunktijtit Ls ctjdt'edeltnit illet6en / ll. Vttn-e dnbizultrut?

2.
lgen, ezen elig kr)nnyen tilteszem nngam
Igen, tcndszerint

3.

1.

!s-"1'

Igen, de nagj-on neltezen

Nent birom a bizort)'talansti.got

Igen, tnindig

Ndha

Sohu A kuchrc kata.tlr6fu

12. Minek tartja ct kurlurcot?

13. Elt'i.teli-e kritikdt ?

Alkalom a tq41tlfi;ru
Mindig nteglnllgcitom, tle lehet, Ito g l,t,isslcr tutct.sitom

A kudarc kieibrdndir
Mindig nteghallgatan, As el i.t Jbgadotn Igen, de nenr mindenkiben

A kudurc visszaesd.s
Nen szeretent

,l,lind r e t'i.s ac t t I t t.sI ot n s t i Csak nutgantrut szamitlntok

11.Meg rutl-e bizni rtrtisokbun ?

I gen

Neltezen

( Vdlogatris K i sviillalkoztii kdzikcinvvb6l a )

2. A vdllalkozdsok fajtdi,ezekjellemzcii
A vdllalkozrisok kiiliinbiiz6 szervezeti formdban mfikiidnek. Az iillanr a jogszabilyokban soklEle szervezeti fbrmdtlehet6v6 tesza viillalkozrisok szimiira.szabadon ddnthetnek tehdt,.hogymilyen szervezeti formdt vdlasztanak. rrelrrk f-elel meg leginkirbb c6liaiknak. a Minden virllarkozisnak alapvet6 6rdeke,.6s viillarkoz6 a alaprerocerjaterm6_ szetesen hogy nyeres6gesen, az, haszonnal fektesse u pJnr'e,.Ehhez kivdnja U" megtal6lni legmegferer6bb a szervezeti form.dt. Jelenreg, oiriniii,ni tbgjuk, tobb lehet5s6g a viiltatkoz6k is rendelkez6s6re:ill. El6fordulh";. h;g;,a rdllalkozds a m[ikcjd6se sordnaz indurdskor vdrasztott formdt miir ,,kino'i,,.-irdernes ilyenkor egy Lijabbat kialakitani. virltdsnak A szint6n kidolgozoitjogi felteterei vannak. A vhllalkozdsok szervezeti formiiinakjogi ,roiaryoriro'o, ittu* egyik bere_ sz6f eszkcize, :isi ameilyer piac,a piaci szLr-pl6kmri-kc;o6set a ,rohi,ryor.o.El5for_ dr-rlhat, minr azt rnaidmegrithatjuk,hogy biionyosmegkotdset<et teszegyesvirrlalkoziisi fbrrndkndr, etzirlaa *ini*iiir alaptdke pr. nagysdgdt, egyes tev6kenys6_ o -' -1 gekn6la szokiisosndl szigorribb szabdlyokat riilapitme!. Jefenlega Magyarorsziigonmfkctda vdllalkozdsok-a kcivetke tulajdortforzo mdkban lehetnek: Magrintulajdonban - egy szem6lymagdntulaidoniiban - robbszemdly kcizcis tuliidondban Sziivetkezeti tulajdonban 36

Allami tulajdonban Ma mdr rin. nonprofit szervezetekis miiktidnek a fentieken kiviil. form6k l6teznek? N6zziik meg, milyen konkr6tvdllalkozdsi

2.1.Magdntulajdonban v6llalkoz6sok l6vci

v6llalkozds Pgy6"i Az egy6nivdllalkozdsi forma tekinthet6 legegyszerfbbnek. a Akik kordbban kiskeleskedSk6nt, kisiparosk6nt dolgoztak,ma azok is az egydniv6llalkoz6kkciz6 tartoznak. Linyege a kiivetkezf: - egy magdnszemdly vdllalkozik, - valamilyenijzletszerli tev6kenys6get folytat, - sa.ldt nev6ben saiiit kockdzatirra 6s dolgozik. Mit.jelentenek fentiek? a -A virllalkoz6 ugyanegy magiinszemlly,ezazonban nem aztjelenti, hogy csak 6 dolgozhat egyedi.il vdllalkozdsban, kdteles a bir szemdlyesen kozremfikcidni a tev6kenys6g folytatdsdban. Foglalkoztathat azonbanalkalmazottat,bedolgoz6t, segit6csal6dtagot, lehet szakmunkdstanul6ja. . irz alkalnrazott akinekmunkaszerz6d6se a vdllalkoz6val, Lrz, van . a bedolgoz6az, aki sajdtotthondban munkdt v6geza v6llalkoz6sszdm6ra,tel.iesitrn6nyb616rt, a akinek nincs kiilcin 'a segit6 csalirdtag viillalkoz6 kcizeli hozzdtartoz6ja, mut.tkaszerz6d6se a vdllalkoz5val, r6sztvesza munk6ban ez6rtmunkade 6s is felvesz. ..dfyat - Uzletszeriinet akkor tekinti.jnkegy tev6kenys6get, ellen6rt6kfej6ben,rendha szeresen v6gzik, 6s az a c6ljuk, hogy hasznotszerezzenek bel6le. - Sajdt nevdben, sajdt kockdzatdra dolgozik, vagyis egyediil felel az iz1et66,rt, minden kotelezetts6g terheli, de a keletkez6nyeres6ggel 6 rendelkezik 6t is egyediil. Ha valaki egydnivdllalkoz6 kfvdnlenni,tobb lehet6s6g koziil is vdlaszthat. Az. egyirti vdllalkoais a munkavigzis mddja szerint lehet: - fSfbglalkozitsk6nt folytatott egy6nivdllalkozds: valakinek egy!,nivdllalkoha az zdsamellettnincs semmif6le jogviszonya; egyidejfileg fenn6ll6 jogviszonyban - tobbes folytatottegy6niv6llalkozds: Ide tartoznak azok,akik: . figy kezdenek egy6nivdllalkozdsba, hogy mellette valaholmunkaviszonyuk is van, ds ott hetente legal6bb 6rit dolgoznak; 36

JI

. s z int dlrnr unk i i n rc i l e tt k c z d e n e ke g y e n i v i i l l al kozi ' Lsha. a hetr rrtr" rrrkai eh.j i i k dc ncrtr dt'i cl iL36 5rlLt,vagy ncnt rnunkaszerzijddsLik vur.r, hi"rrrcur nicrgbiziLsi" irtdt - lis oz Os t lr . s z e rz 5 c l ti s , i . t anir liLs c llctt v i i l a l k o z .n a k ,tc h l t a I' i i tel ' dkcnysi gLilkz. hogv ki r,:ci .- \ri !\ nr i lc is 6lbk t i ok ta t/ts ii tttd z m d n l ' n a p p a l ita g o zathnl bl ytatnak tartr-rl nri Lrl \oki rl : k r c gds z f t ( it c v d k c n v s i g k c n tl b l v ta to tt c q i ,i n i r.' i rl l al kozl i s: rtvtrucl i j l i soi i :.rrrr,: , a lr nv t i. jtlc hc t 6 s 6 g c t n v r.rg c l rn c l l c tti v l tl l a l kozJrsi i r. ii u Nc r r t nt inc leg ,r' ,o g l a z c l y ' d n i v i rl l a l k o z tia l cnti ek kci zLi horr.itartozi k. rrr,:ri h l tn lt s - nt is t ir s ac la l o trtb i z to s i ti rss a d 6 s z a b i l v ok 6rr' 6nvesck ki i l (i nl .r(i zie :otrr-; di a i to k lu.

Ki lehet nra egvr5ni virllalkoz6N'Iagyarorszigon I Az egv6rri virllalkozirsokkal kapcsolatos szab/rlvokat torv6nyrendczi\iugrrir',,r szlrson. Eszelint:
Mirdertkitrck.joga lcn eey6ni r'/rllalkozhst alapirani. rki: - c s elc k r , 6k dpc sv a g y i s n a g l ,k o rfr6 s n i n c s k o rl i r.tozva csel ekr,6kdpesscge. , a - lit k c ihc ly cv an. - ha k Lilf ' olc li, k o l ta l t6 z k o d /ts c n g e c l 6 l y ed s grzcl asi tgi c6l i l ctcl epecl 6sl e el 1oak i . r l' gos f t t i engec ld l y c a n . v Cly ak ollat ilagtc h i l t s z i n te mi n d e n fe l n 6 tt i t l l ampol gdl b6lvdl hat egy6ni vi rl l al koz6. Irzt a helyzctet szoktuk Lisy rnondani, hogy rnindenkinek alanyi .iogu t',t cgy dni v ir llalk oz i rs . Vatr azotrbannihdny kivdtel, rrnikor, hdr valaki rnegf-elcl el5bb fg1.1,1.,11111iaz nak, m6gsern kap r,/rllalkoz(ri cngeddlyt. Ezek a kovetkez6k: Nem lehet egyini vdllalkoui a:; a ) ak it gaz das iig i ,v a g y o l t e l l e n i v a g y a k i j z i l et ti sztasi t!/ttscl rti itri i rrcsr' 1.' knt.j ni ' r r iiLt t s i r,,r . joger ' 6 s e nv 6 g re h a i ta n c l c iz a b a d s d gl eszt6srcti l tek rl ..rr.rnrl r.' rr r.l , loor e ls ) , ak it c gy ib s z d n d d k o s fi n c s e l e k m 6 n y a tt egy,i rct nreshal adri rrehl l tl nrLi b mi ri vesztisre it6ltek, ,szabiidsdg c) ttkit viilamely lbglalkoziist6l eltiltottak, az it6let hatirll'a alart az abban nreStc-

' Jolt tev6kenys6gre, p);aki gazdasiigi tlirsasdgnak korldtlanul felel6stagja, ie)rakinek kordbban a kiadottvdllalkoz6iigazolvdnyiit visszavontdk, mert koztar : '.toziisai voltak,a tartoz/rs kiegyenlit6s6ig, :f) gkinek ad6-,virm- vagy tdrsadalombiztositdsi tartozdsa van.

osszefbglalva tehhtaz mondhat6, hogy egy6nivdllalkoz6 lehet,aki cseaz lekv5k6pes, lakdhelye, nem zfutdkki az egy6nivrillalkoziis van 6s gyakorlirsdb6l.

38

4:. e gt,itti villslko':.rii iguzllvdrt,-: l rr : , ' iiiir , iilllr lk o z l i si :i l l l i l k o z i i i i r:rz o l r,l i n vb i rtokhban l vrkrtrol hatri V l i l l al kozor t: : r i, , : , i) i\ . r r t elk L i i r' -l tk l i rrc z i j l l i z c i i .rs i i g r rr l c-l ri tcvi kcrrv.r,j u ;i z I,rhhoz i tc cs kapcs,rIor io s z ol: r iilI i s o k i ri y tl ti ra rti k . iLti i ri i r liilliif . t lz r -rr :;.i ' :o i ' ,.i i l -v tt' c i c l ttl e c i j h kkr. A l cl eni cgrre' cl szerszcri ' t a kdk6 a l i r lnlc i c r r r lor . r l u rrrv o n tl a l v i rrrvk cnl b c n v L i j tani val l al kci zri oi a szekl tcl ' ,,e szer.rrrtii l i l, l: k c s1' 1. . 111 1 ' i l ri ih l rrr{ )k rtti i n l rro c i ln i n c s l rti ncl en cpi i i r-.sctr. az i rn. ki i rr'f 11 q r tei csaK ri r iii) . / t t ( ) t iI ( ) K D a1 !\' l i r' a i i ri i k o z ri rg r-rz o l l ' l i nrrok l i si irs l r kti rzctkozl ti )l tttcl t\' tt. r ktari l
. ,; l ,'i l ti l l t,i . q l1 '.j ' .',ri i i '," ll i r.'1' :r ' 1 ^.:, .r,,.1,t,' r " ' r tr il\' illl lr ,.i.

\(''l l rl C \ Lli

's.r.iiieir-tsiitcivtt t r ' . r t ir r r r , i' 1.

;,: l l 'j l , i l t', t;i .
,t:.:;f i\ r ' , . ' . . ' , r ''i l L !.1 r. .t ^ l r . i \ '1 . , , 'i . 'i '\ , . 'N \ 'l l \ \ '. - , il. ^ ;llt. :'L ,l .,/i ( '\- 'l . 'l

: ,.

,-l l

L, ir r r / ilr lllii rr' ' i lir l' .,.."

l l 't
i':_

,illl!:i' '' I .1

icitei
I'i

i:r.iii:
]lt) i,r;

,
it,t-,,^,

.,i',,'t,.r.

' i i r i , 1 1 , : " i j , :,t .ttt"!!t1 ., \ r ttttlttsttit0 T , ti:h d l . . . r : i i r , l ' . , l k C : . lih : '' : r ; i l { r r i , q i rirriliruit : ' ';" i l : ' i r i ) ii' :.1 .t- iz.tr ttvitr ltltr , l r r t ! i l iiiin ir k 1 : t l t zilllis ir .r n ir kiztir r i i;

ti l i l i ).,i rJi (.'t.tri ri _t ,|Jl t ,j ;JA .1cg.

li kct' ,:l i i 1r-';ti : ,r, i r.i i i .i ,./i i ti .i .i l '11;i " l ,,or,'.' r.'r,.;o ko k" l ri l l ti .tk i i :ntt kl zl i ri ,

;lt r r ,l. itr ,i: ' .t *Jr r ,:ln r ci.ijr f i ,..zgi :1i rgn l ci l

' 1r I ' l\ .

,.i

r,:1 ,!.,riiriiili- r ' 1r r lir ir l ": : _jr il. , ] r t s: iif ; t . r ii. i r' ;i tl,:il!l!_:j\!-ilf . :.tiltc1titl,ll.lcrr ].., iu iir!(-'.li)\.,-lr c s lle\ hc . ; r iliilll lc r f ir . ii. . s . lr lc i'x i r i i r {b i v t a t i r i . ;r.,,:1 ';t{1 '-rii1'i( , ) r , r ii r ( , ^- ' , r \ \ , , , 1ri r / \ , : : t ! 't '! t i. , . i ; i l , i i . t , ; : OI , j S l i kl t k k ( ) t . i i l l t t a t h i f f . , :1,q r|ii:^ il)ir'i tt z r ' l, i1q1t t ir lc lc ipt e r t y c k r r Ck . \ ': t g v l i z a i k a i r n a z O l t l i r l l . s c S i t ( i c : , , -

,",r:iil!'liLlktizir it ' lt t oi- \ ' i. ur7: c nr el\ ' . ; Lk r az c i r j i l t k e p c s f t c i s s e lr c n c l c l k c z l k . H i t a \ t lL ii:ilkczo tltk li) l) h lc ic phe: iv e \ ulr . a k ipes i t e s i e l 6 i r i r s o k a t r n i n c i c n t e i e p h e l i , c p tclicsitcn i kel l. t l t .ltrgszlL ilrivb ar rc i( iir t nr i' r shat r is ir g ( pl. t [ iz o l t r i s r . i c .r e n d o r s e g . A l i a r n i N e p e g d s z scg iigr i cs i'is z t ior r ' os t Sz ois ir lat ) c ngeddl v e , a u l e n n v i b e n a t e v d k e n v s e g t i ) i \ 'irtristir lo ssza t ) iil\ 1 hat ds igi c ngec ldiy hez k o t i ,

19

e) a k6relmez6 nyilatkozataa tdrsadalombiztosftiisi foly6sziimlaszdm, ad6az jellel nern rendelkezlk,az annak rnegdllapitdsdlioz szdm, 6s ha ad6azonositS sztiks6ges adatokr6l. Az egy6nivdllalkoz6i igazolvdny kozokirat, egy amelymindaddig, ameddig 6rv6nyes,hitelesenigazoljaa bennefelti.intetett adatokat. Az igazolvdnnyal egy6ni vdllalkoz6azt igazolhatja, az hogy joga van vdllalkozdstfolytatni. Az igazolv{ny tcirzslapb6l p6tlapokb6l6ll. P6tlapokatakkor toltenek ki, ha 6s a torzslapon rendelkez6sre hely nem elegend6. iil16 A vdllalkozdi igazolvdny tartalma : - az egy6nivdllalkoz5 neve,6lland6lakcime, - a viillalkozds vagyisa krizpontiiigyint6z6s sz6khelye, helye,ami sokszor vi,rla lalkoz6lakiisa, - a vdflalkozds telephelye: az az izlet, i.izem, ez vagy iroda,ahol a vdllalkozds tev6kenys6ge zajlik. Sokszor is a viillalkoz6lakdsa, ez ilyenkora sz6khely a te6s lephelynem vdlik sz6tegymirst5l, - a viillalkozds fi6ktelephelye: egy olyan telephely, ez amelyik nem abbana vairosban, kozsdgben van,ahol az el6z5ek, - a vdllalkozds tev6kenys6gl kore:mindenolyantev6kenysdg, amellyela vdllalkoz6 foglalkoznikivdn, - a viilfalkoz6 ad6szftma, amelyetaz ad6hrvatalt6l kapott, - a villalkoz6 nyilviintartdsi sziima, amelyet k6s6bbiekben a haszndlnia majd. kell ha hivatalos iigyeketakar int6zni. Az egy6niv6llalkoz6csak egy vdllalkoz6iigazolv6nyt kaphat.Az igazolriinv (Lizlerer, alapjdntobb tev6kenysdget folytathat tobb telephelyet, 6s fi6ktelephel\,et termel6-,szolgdltat6 egys6get) tarthatfenn. jegyz5 a vdllalkoz6iigazolvainy A kcirzetktizponti kiaddsdr6l, a rdllalkozis ds adatair6l6rtesitiaz egy6nivdllalkoz6sz6khelye, illet6legtelephelreszerintillet6kes (fdvdrosikeri.ileti) jegyz5j6t: a) telepiil6si onkormdnyzat b) viimhat6s{got, amennyiben egy6ni viillalkoz6olvan ter'6kenvsdset az r6gez, amelyhez vdmhatds6gi enged6ly sziiks6ges; c) tdrsadalombiztositdsi igazgatdsi szervet, tovdbbd P6nztigy'i a Szervezetek Allami FelLigyeletdt; d) foldmfvel6si,igyi vid6kfejleszt6si 6s miniszt6riumi megyeihivataltaz agriirrhllalkoz6ktekintet6ben ; e) a Beltigyminiszt6rium KdzpontiNyilviintart6Hivataldt, f) tev6kenys6gi kor6nekmegf'elel6 teriiletr gazdasiigi kamardr, g) rillami ad5hat6sdgot a KozpontiStatisztikai 6s Hivatalt. Az egy6,ni vdllalkoz6 sz6khelye (f6viirosi szerint rllet6kes teleptil6si keriileti) onkormdnyzat ellen6rzi, hogy az egy6nivdllalkoz5 tev6kenys6ge. m(ikod6se iegyz6je megf'elel-ejogszabiilyokban, a illetveazigazolvlnydban fbglaltaknak,6s err6ltrij6je koztatj a viilIalkoz6i i gazol a v6ny kiaddsii6rt illet6keskorzetkcizponti gyz6t. 40

Ha b{rmelyik adata k6s6bbiekben megvdltozik, l5 naponbeliil be kell ieazt lenteni,6s az r-'r.j adatota vdllalkoz5iigazolvdnyba bevezetik. A vr'rsdrl6k td.i6koztatiisa, valaminta hasonl6tev6kenys6getvdgz6 tizletekt6lval5 megkiilonboztet6s 6rdek6ben egy6ni vdllalkoz6nak sz6khelyt, izlet6t, a az a az szolgliltatS egys6g6t c6gtdbl6val kell megjeldlni. c6gtdbldn kell ttnrerni az A fel egydnivitllalkoz6 nev6t, ha nem ott van,akkoraz elt6r6helyenlev6 sz6khely6t. 6s A p6nztbrgalom lebonyolitiisdhoz egy6,ni az viillalkoz6nak banksz6mldval kell rendef keznic.(Ez al6l csakakkormentesiil, az 6ltal6nos hr forgalmiad6 vonatkozirsdban alanyiad6mentes.) Az egy6ni viillalkoz6gazdasiigi rev6kenys6ge sordn ,,az egy6ni vdllalkoz6" megnevez6st vagy annak,,e v." rovidit6s6t . ald(r6sa mellettkciteles feltiintetni. Mindenk6ppen meg kell azt jegyezni,hogy a vdllalkoz6iigazolviiny onmagdban nem elegend6 egy iizlet megnyitiisdhoz. vdllalkoz6iigazolv6ny A csak egy f-ef t6tel,amellyela vdllalkoz6itev6kenys6g megkezdhet6, iizletekmegnyitdsdaz hoz ezenkfvi"ilm6g miikod6si enged6lyre sziiks6g is van. A vtilkilk oz6i tev6k enysi g gyak orlti sdnak megsziin6se Mcgsz[inikaz egyini virllalkoz6i joga, ha: tev6kenys6g gyakorldsdnak a) az egydniviillalkoz6az igazolvdnydt visszaadja; b) az igazolvdnyt kcirzetkozponti jegyz6 visszavonra; a c) az egy6ni vdllalkoz6r-neghal, vagy cselekv6k6pess6g6t elveszti(a vdllalkoz6i tc'r'6kenys6g6t ozvegy vagy Lrz az orokosfolytathatja). Az egydnivdllalkoz6t6l vissza kell vonniaz igazolvlnyt, ha - olyan koriilrn6ny merul f-el, amely az igazolvdny kiadiisrit kiz6rn6, - a virllalkoz6 nem fizetertad6t vagy vdmotlegaldbbl2 h6napon kereszti.il, - ii thrsadalornbiztositi'rs legaklbbl2 h6napijdruldkkal f-e16 tartozik. Ni::a tnag,milyert eg.r' egt{ni vrillalkoz.rji igaz.oltcinl,! Ldtott rrtdr erkdLcsi bizon:'itt,rinyt? Hogyan lehet besz,erezni?

4l

Villalk oai i ig azolv dny t ii rzslap

MAGYAR TOZTANSASAG

NY vArla r ro z6r rGAZoLVA

Viillalkoz6 neve:

EV 123 456

Ad6szdrna:
'i : ') tt

JEGYZ6JE
Lerirrykoli neve:

A ny janev e: S z iilet dshely e : . i

. :.

Szi.iletd si je: . ide Allarnpolgiilsdg: SzeKlre lye :

/
Irdnyit6sziirn
.1.. .....;,....

Viiros, kcizs6g jellege Kcizterijlet

Keri.ilet
....1.:....

Kcizterijletneve Epiilet,l6pcs6hriz, szint,ajt6 Megjegyzds:

Hizszim

jogiinakigazolisdra szem6lyazoAz igazolvdnyt egy6niviillalkoz6 az vdllalkozirsi a nosit6 igazolviinnyal vagy szern6lyazonossiigdt igazol6 mds hatdsd_ei okmirnyirval egytitthaszni:rlhatl a f'el.
/11

Tev6kenys6gi kdrcik

Vdllalkoz6telephelyei (fi6ktelephelyei): . .1,.-. . '.'.' . . Iriinyit6szirm

. .......1 .._...
I.

No.
,

Viiros,kcizsg jellege Kcizterijlet

Kctzteri-ilet neve Epiilet,l6pcs5hirz, szint,ajt6

No.

Irdnyitdsziirr

Viiros, kcizs6g

Keriilet Hdzszdm

Kcizteriiletneve Epiilet.l6pcs5hiz,szint,ajt6

Koz t er ule t j e l l e g e

No.

Irdnyit6szdrn

Vnros, kc;zseg jellege Kcizteri.ilet

Keriilet Hdzsz6n't

Kcizteriiletneve Epi.ilet, l6pcs6hriz, szint,ajt6

43

Egy6ni c6g a is Ekkor neveegy6ni A vdllalkoz6vdllalkozdsdt c6gjegyz6kbe bejegyeztetheti. A c6g lesz.Az egy6nic6g sem ondll6jogi szem6ly. be.jegyeztet6snek els6sorban c6g versenyben jelent6s6ge, bejegyzett megbizhat6bbnak van a t[1nhet. a piacon,ar ha Akkor is alkalmazzlkezt a lehet6s6get, a vdllalkoz6a k6s6bbiekben egvszcm6lyesKft.-v6,vagy Rt.-v6akariitalakulni. ugyanrigykorldtlan,mint az egy'ini Egy6ni c6gk6nta viillalkoz6f'elel6ss6ge vdllalkoztid. c6gbfr6sdgon A bejegyzett megnevez6s6ben c6g kotelcz6az .,egrini c69", vagy az e. c. megjelol6st v6llalkoz6 a neveutdnfeltlintetni. Ha vala.s:tHalLot mdr egl,dni cd916l? nem,m.ilehetaz. oka,annak,hogt kct'esett jdk ezt a.fbrntcit? Gazdasdgi t6rsasdgok formiit is.v6laszthatnak, amikot.ne7x_qil4llL!:tWgJlgs, A virllalkozSkoly_an biltokolnak vdllalkozist. egy hanern tobben.gyutt.E)&iea ulttCttozrisi li'r'\y&afft ''iri..i,,irzs"sdgt.T-dffitrf,<'Erdekesdolog'hogyezekkcjzottaforIllitk (Kft., Rt.). E,nnek kcjzottis leszmajd k6t olyan,amelyet egy szemdlyis alapfthat ellen6re ezeketis gazdasiigi tdrsasdgoknak nevezzi-ik.vehik kapcsolatos a speciirlis szablilyokat maid az adottt:irsasdgi formdkniilmeevizsgdljuk. A gazdasdgi tdrsasdgokjellemzfi A gazdastlgi tdrsasdg alapit6i Girzdaslrgi tiu'sasdg alapit6ja,ill. tagya bdrki 6s btirntilyen szervezet lehet.Iehit ttz, rillampolgrirok, dllam,kiilonboz6gazdasdgi az tdrsasdgok, szervezetek. Ezck lehetnek hazaiak kiilfoldiekis. is. Gazdasirgi tiirsasdgot elvileg bdrmilyen gazdctsirgi tevdkenysig fblr tarii:riral6tre lelrethozni.Kivitel az, ha valamilyen tev6kenys6get a jogszabirirok tiltanak. Hii vatlnmilyen tev6kenys6g folytatdsdhoz. enged4lyre van szi.iks6g. akkor azt be kefl szerezni, pediga tevdkenysdg ha v6gzdse valamilyen kdpesttdshez krrtou.akkor a tdrsas/rg tagjai,vagy alkalmazottai koziil valakinekrendelkeznie ezzel kell a k6pesftdssel. Mindentelephelyen mindenmfiszakban kcll lcnni ecr szak6s ott kdpesitdssel rendelkez6 alkalmazottnak. Tudnaolyan tev,dkenr-siget mondani,ontelyeta tcjrvy'ny e:,6rtrtt'trtveqt':ltt,t6.) tilt, Es of'at, antelyengeddbbirtokdban, vag.)' c.raft megfelel(i kdpesitissel g,takrtrctlhatri? Mi lehet az,oka, hogt, ezeket korldtoz.6 a intdzkeddseket hoz.tdk? A tdrsasdgi szerzfidds6s a cdgiegyzds A gazdasdgi tiirsas/rg tulajdonosok a szerz5dds6veljory!tle. A szelz6dist valarnilyen alapitdsi dokumerrtumban rcigzitik, amelyet dltaliiban t:irsasdgi szerz6d6snek Irfvnak,de a nevelehetalapszabdly, alapit6okirat is, att6l fiigg6en,hogy milyen tdrsasirgi formdr6lvan sz6. 44

d$

,i, i,

l' lt '

tz szerz6d6snek a cdlja, hogy a tagok egym6sktizotti viszonyait A tdrsirsdgi ha Mivel ez egy fbntos dokumentum,csak akkol'6rv6nyes, irasbafogrendezze. 6s laltdk,mindentag aldfrta, egy iigyv6dellenjegyezte. ' kotelez6enmeg Vannak olyan k6rd6sek,amelyeketa t6rsas6giszerz6dlsben rendezhetnek tdrsaa Ezekenkiviil a tagok mindenolyan k6rd6st kell hatirrozni. szempontjdb6l fontosnak tartanak. sirgiszerz6d6sben, amelyet egyiittm(ikod6slik A kdtelezde meghatdrozand6 kdrdisek n (ha - ii tiirsasdg neve,akkor az is); neve6s sz6khelye; van rcividitett - a tagok neve,laklrelye, van vagy ha vdllalkoz6sokr6l sz6,akkor a c6gn6v6s a telephe ly; - a thrsasdgi m6dja6s ideje; vagyonrn6rt6ke, rendelkez6sre bocsdtds6nak - nrindaz,amit egyestiu'sasirgi fbrmdkndlm6g kiilcinszabiilykdnt el5ir a tcirv6ny. nevdbenal6irni. Ez A cdgiegyzisazt jelenti, hogy kinek vanjoga a vdllalkozds (6ltaldban rigy tolt6nik, hogy a tiirsasiig c6gnev6hez b6lyegz6lenyomatdhoz) a saallririisukat csatolliik. is Tehdt,ha valaholazt liitjuk, hogy,,C6gszer6al6iris", .1dt akkoren'ekell gondolni. De kijegyezhetia cdget,kinek az ald(rdsdt fogadjrik Ezt szint6na tdrsasdgi el? szerz6disben szok/rsos rogziteni,ha ott nem rogz(tett6k, akkol a vezet6tiszts6gvisel6kegyedi"il itl:i(rhatnak, ha miistakarnak is de megbfznia c6gk6pviselet6vel, akkor kdt kipviseletijogkorrelrendelkez6 szem6ly egytittes aldirdsdra szi.ikvan stig,a visszadl6sek elkeriil6se 6rdek6ben. A.jogi szem'llyisdg A gazdasrigi tirrsasirgokat nagy csoportbasorolhatjuk, aszerint, kdt hogyjogi szem6lyis6ggel rendelkeznek-vagy sem. e Ennek tisztirzdshhoz cl6szijr egy mdsik jogi kateg6ridval kell megismerkedrriirrk. pcdisrr.iogki'pesseg. ez A iggbjlg$ggizljglenti, hogy valaki, vagy valami jogokat szerezhet, 6s kiitelezetts6geket v6llalhat. Mneyarolsz/rgon mindenemberjogkipes,bdr lehet,hogy helyette csakmdstehetjognyilatkozatot, mert pl. kiskorLi, vagy szellemi k6pess6gei miatt nem l6tjabe (Ilyenkorrnondjukazt, hogy valaki nem, vagy cselekedeteinek kovetkezrn6nyeit. csak korldtozottalt cselekv6kdpes.) jogk6pesek. Az emberen kivlil az illam 6s kiildnboz6szervezetek lehetnek is jogokat 6s viillalhatkdtelezetts6Egy szervezet azonban csak akkor szerezhet get, ha az adott szervezeti formit az 6llam valamilyen form6banelismeri.Ez az elismerds tort6nhet azzal,hogy a szervezetet nyilvdntartdsba veszik,vagy alakuliisdtj5vdhagy.irik Ennek nr6d.jiit tcirvdnyben rcigzitik. elismer6s Az utdn a tdrsasiignakmindenolyanjoga 6s kotelezetts6ge meglehet, amelynem speciiilisan egy emberhez kot6dik.(Pl. egy viillalkoziis term6szetesen kothethdzassdgot, nem de ugyanfgy vidheti a j6 hflnev6t, mint egy magdnszem6ly.)

45

A gazdas6gi tdrsasdgok tagjaikt6l elktilonilltenjogk6pesek, tehiit az dltaluk szerzettlogok nem a tagokdsszess6g6nek, hanemmagdnak tdrsasiignak a ajogai. Ezeket a tdrsasdg sajdtc6gneve alatt szerezte. Milyen f6bb jogai 6s kcitelezetts6gei lehetnek egy tiirsasdgnak? Tulajdontszerezhet,szerz6d6,st kothet,pert indfthat,de perelhet5is, ad6fizet6sikotelezetts6ge van, kiilonboz6imunkdltat6i jogai 6s kotelezetts6gei lehetnek stb. vannak olyan tdrsasdgok, jogi szem6lyis6ggel amelyeket torvdny a rendelkez6 tiirsasdgoknak ismerel. A jogi szem6lyolyan jogk6pes szervezet, amelynek ezt a tulajdonsr{gdtjogszabSlyismerte el. Term6szetesen ahhoz,hogy a jogszabdly megadja egy szervezetnekjogi szea m6lyis6get, meghatdrozott felt6teleknek eleget kell tenni.Melyekezeka f'elt6telek? legyensajdtvagyona, hiszenha nem lenne,akkor pl. a hitelez6i 'A tdrsasdgnak nem tudndk a kcivetel6seiket mib6l megszerezni.Ez vagyonkiilontiljonel az a alapit6kvagyondt6l. . A tdrsasdgnak legyencjndl16 szervezete. A szervezet tart6san mfikodjcin, csakegy-egy ne rovid ideigtart6feladatmegol' jdjjon l6tre. diisiira . Az dllam iiltal elismertcdllal rendelkezzen. A jogi szem6ly tehdt: - egy 6lland6szervezet, - amelynekf-eladatai elliitdsdhoz sztiks6ge arra,hogyjogai 6s krjteless6gei van legyenek, - ehhezrendelkezik ondllSvagyonnal, - 6s tev6kenys6g66rt ondll6 vagyonifelel6ss6ggel tartozik. Ma Magyarorszdgon gazdasdgi a tirsasdgokat koi'etkez6k6ppen csopora lehet tosftaniebb6l a szempontb5l: nem rendelkez6t6rsas6gok: Jogi szem6lyis6ggel - kozkereseti (Kkt.), tdrsasdg (Bt.). - betdtitdrsasiig rendelkez6t6rsas6gok: Jogi szem6lyis6ggel - korlirtoltfelel6ss6g[i (Kft.), tdrsasdg - rdszvdnytdrsasdg (Rt), - kcizos vdllalat. A gazdasdgi tiirsasiigokon k(viil mdsszervezetek lehetnek jogi szem6lyek, is pl. a szcivetkezetek, vagy a kozhasznri tdrsasdgok, ezekr6lmajd a k6s6bbiekben lesz sz6. Midrt ntondhatjcik,hogy a .jogi sz.emdlyisdg(i tdrsasdgokndr ,,hitelez6v6delmi" sz.empontokat vesznek a tdrvdnyalkot6k?Mely,ik szgmpontot tartja figyelembe il r-envonatkoz.dsban legldnyegesebbnek? a 46

A tdrsas6gi vagyon a rendelkez6s6re. vagyondt tagokbocs6tjdk tdrsasdg a A gazdasdgi tdrsasdgok A vergyon r6szb6lrillhat: k6t . pdnzbSl . nem p6nzbelihozzdjlruldsb6l(ezt idegensz6valapportnak nevezik).Az apport pl. vagy szabadalom, esetleg valalehetvalarnilyen szellemialkotds, tal6lmiiny, telek is. milyenjog, de lehet,pl., aut5,sziimit6g6p, tulajdondvii v6lik, a tag a A tdrsasdgba bevitt vagyona tovdbbiakban tdrsas6g rendelkez6s6re vagy apportotmiir v6glegesen tdrsasdg a bocsdtotezt az cjsszeget, hanema t6rsasdg, mint cjndll6 t:r. A vagyontehiit nem a tagok kozosvagyona, vagyon6rt6kviiltozhat, az szervezetvagyona.K6s6bb term6szetesen alapititskori is. hiszena gazddlkodds sor{n ez az 6rt6kn6hetis, csokkenhet megsziin6s6vel tagok kozott sz6t kell a A tirrsasdgba bevitt vagyonta tdrsasiig nr[ikod6se kcizben csakakkorleheta bevitt vagyontvisszaosztani, a tdrsasdg de kovetelrri visszakapni, ehheza tobbi tag is hozzrijiirul. ha 6s Hallot-e mrir ol\:an esetr6l,hogy valaki apportkint bevitt valamit egy ttirsasrigba is kiliplsekor nemkapta vissz.a? f'entiek A alapitinhogyanft6li megezt a helyzetet? A gazdasdgi tdrsasdgok szervezete a) Tulajdonosok testiilete Ez a tirrsaslig legfbbbszerve. fbrmiink6nt Elnevez6se tiirsasdgi eltdr1,pl. kozgyiil6s, taggyiil6s,igazgat6tandcs. Minden k6rd6sben donthet,de van n6hdnyolyan k6rd6s, amibencsakez a testiilet illet6kes. Ilyenek: - a t/trsasltg rnegaliikuliisa, - a nyeres6g f-eloszt/rsa, - a tev6kenysdgi kialakitiisa kor vagy annakmegvdltoztatdsa, - az alapit6okirat megviltoztatdsa, - a tiirsasdg megsz(in6se, dtalakul6sa, sz6tviilds, egyesiil6s, - r vezet6tiszts6gvisel6k megvdlaszt6sa. Azt, hogy milyen mSdondcintenek ebbena szervezetben, r6szben tcirv6ny szal:fiyozzzt, pedigaz alapit6okiratban r6szben kell ezt a k6rd6st rendezni. Mit gondoL, ntilyen sz,avazrisi.fttrntdk kdpzelhetdk egy trirsasdgtulajdonosainak el iildsin? h) Ve t 6_tisztsi g viseI6k ze Kiilorrosen nagyobbviillalkozdsoknrilnapi dont6seket, operatfv a az vezet6st nem maguka tulajdonosok v6gzik,hanemerre alkalmazottvezet6 tiszts6gvisel6k. - Nem jogi szem6lyis6gii tdrsa_s-iigniil: elvileg biirki jogosult az iigyek int6z6s6re, de a tdrsasdgi szerz6dlsben dltaliibanrcigzitik,hogy a tulajdonosokkoziil v6giil is ki, vagy kik lesznekaz igyint6,z6k. - Jogi szem6lyis6g(i tdrsasdgndl: vezet5ket napi feladatokmegoldiisdra, a a az operativ irdnyitiisravdlasztjdk. Neviik v6ltoz6,pl. igazgat6,iigyvezet6. 41

A vezet6tiszts6gvisel6k megbizatdsa mindig hatiirozott id5re sz6l, 6s 6ket a tdrsasdgegf6bbszerve I bdrmrkorvi sszah ivhatja,indokldsn6lki.il. Erdemesrnegki.ilonboztetni iizletvezetist a cig kdpviseletdt az 6s egymiist6l.Az iizletvezet6s tiirsasdg a bels5,a tagok egymdskozti viszony6ra vonatkoz6 fogalom. Amentryiben kiviildll6val,kifel6,harmadikszern6llyel val6 kapcsolatr6l van sz6,akkor k6pviseletr6l besz6liink. Azizletvezet6shez tiirsasdg a bels6vezet6s6vel kapcsolatos utasitdsok, int6zkepl. d6sek, dont6sek tartoznak, az alkalmazottak irdnyitdsa, iizletpolitikai dont6sek. A k6pviselet legkifejez6bb formdjaa tdrsasdg nev6ben iriisbelijognyilatkotett zat.vagyisa cdgjegyz-is. Az izletvezet6s a k6pviselet 6s szdtv6laszthat6, gyakorolhatjiik de ugyanazok a szemdlyek mindk6tjogkort is. Mit .jelentaz a .s2.6, hogy operativ? Milyen szervez.etekndl kipviselni egv tdr,sascigot? kell Tudnapdldrit ntondani? c) Feliigy eI6bizott stig Feladata vezel'6 a tiszts6gvisel6k ellen6rz6se, tulajdonosok a 6rdekeinek v6delme. Azt mondhat;uk tehlt, hogy a feliigyel6bizottsdg kontrollszerv. van igaegy Ott jelent6s6ge, zdn na,gy ahol a tulajdonosok nem vesznek r6szta ttirsas6g napi tev6kenys6g6ben, hanemannak irdnyitdsrit fizetett alkalmazottakra bizzdk.Ilyenkor term6szetesen drdekijk az, hogy a vagyonukmfikodtet6s6re valamilyenm6don odafigyeljenek. Erre ad lehet6s6get feliigyel6bizottsdg. a Nagyobb tiirsasdgoknril kotelez6a m[ikod6se. Ahol kdtszdznii tobben dolgoznatk, a tdrsatsdg ott dolgoz6iis r6sztvesznek feliigyelSbizotts6g a munkdjdban rlgv. hogy dolgoz6ikiildcttteket vdlasztanak. A f-eliigyel6bizottsiig feladata, hogy megvizsg6lja m6rleget, vagvonkimuraa a jelent6st. tdst,mindenfontosabb Munkdjuk sordna feli.igyel6bizottsdg tagjai felvildgositdst k6rhetnek bdrmi16l, betekinthetnek valamennyi dokumentumba, ha irgy liitjdk sztiksdeesnek. 6s akkor risszehfvhatjdktulajdonosok a testtilet6t. A gazdas6gitdrsas6gok tiirvdnyes m(ikiid6s6nekbiztositdkai a) Kdnyvvizsgdl6 A m6rleg6s az eredm6ny-kimutatds ellen6rz6se feladata. a Van olyan eset,amikor kdtelez6 kcinyvvizsgdl5t alkalmazni(pl. egyszem6lyes kft.-n61, r6szv6nytdrsasdgndl). alkalmazdsa Ha kcitelez6, akkor a m6rleget6s az eredmdny-kimutatdst akkor lehetelfogadni, a kcinyvvizsgdl6 csak ha nyilatkozott arr6l, hogy azok val6di adatokat tartalmaznak. A feli.igyel6bizottsdga konyvvizsgdlS tekintetben 6s jellegfif-eladasok hasonl6 tot ldt el, funkci6juk m6gisktildnboz6. feli.igyel6bizorrsdg A ugyaniselsdsorban nem szdmviteliszempontbSl ellen6rzia t6rsas6g iigyvezet6s6t, hanema tulajdonosok6dekei szempontj6b6l vizsg6lja dont6seket. k6nyvvizsgdl6 a A pedigazokat a tulajdonosok terjesztett jelent6seket el6 ndzi meg, kiziir6lagszakmaiszem48

jellegfiek.Megvizsg6lja, hogy az adatokvalSsak-e, pontb6l,amelyekgazdasdgi hogy a helyes adatokalapjdnaz i.igyazt tdrv6nytelensdg, azonban, nem tcjrtdnt-e hozott,nem vizsg6lja. vezet6s milyen dcint6seket ezdrta konyvmagasszintenkell drteniea szakmdjrihoz, A kdrryvvizsgdl6nak ktiziiliik kell v6lasztani olyat, aki szerepelnek, vizsgirl6kegy nyilvdntartdsban fi-iggetlen tdrsasdgt6l. a b) A Cigbir6sdg tiirvinyes feliigyelete f'eliigyeletaztjelenti, hogy ellen5rzlk az okiratok, a hatdrozatok A torv6nyess6gi ellenta torv6nyeknek hogy ezeknem mondanak-e torv6nyessdg6t. Megvizsgdljdk, 6s egymiisnak. hogy feliigyelet sordnazt nemellen5rzik, Fontoserzonban, hogy a t6rv6nyess6gi fenntartani, cllszerii dont6seket ho6rdemes-e a tdrsasiig hogyangazddlkodott, zott-e,ez a tulajdonosok dolga,ebbekivijlrSl nem sz6lnakbele. A tagok.felel6sslge jellege azt fejeziki, hogy a tiirsasdg tulajdonosai menyA tagok f-elelSss6g6nek nyibenfelel6sek tdrsasiig a tartoz6saidrt. nk Ennek alapjdn kitfd le fe lelfissigel kiil onboztethetti meg: a) A tagok lehetnekkorldtlanul 6s egyetemlegesen azt felelfiseft.A korldtlansdg hogy a tagoka teljesvagyonukkal kotelesek helytdllni, amennyiben tdra .jelenti, pedig a sas/igvagyonaa kcivetel6sek f-edezet6re el6g. Az egyetemlegess6g nem hitelez5szimira azt teszilehet6v6, hogy vdlasztdsa szerintl6phessen akdr f'el valamerrnyi taggalszemben, akdrpl. csakaz dltalaleginkiibb teljesit6k6pesnek tartottegyetlen taggalszemben teljeskcivetelds6rt. Ebbenaz esetben kovetea a l6st egyediilkifizetni k6nytelen tagnaka tobbiekkel szemben r6juk es6 rsz a ere.j6igmegt6r'it6si ig6nye van, ami adott esetbenperes titon 6rv6nyesfthet6. Hangsflyozni kell azonban, hogybdr a tagokfelel6ss6ge ilyenkor nagyon szigo(tehdta ,,tdrsasiig rfan szabdlyozott, rn6gis csakmiisodlagos mcigotti"), vagyis, ha a thrsasdgnark vagyona, van akkorel6szorabb6lkell kifizetni a hitelez6ket. b) A f'elel6ssdg lehet*orldtolt felelfissig,is. Ilyenkor a tag csak azzala vagyonnal f'elel,amelyeta tdrsasdgnak dtadott,a tovdbbiakban tdrsasdg a tartozdsai6r't nem vonhat6 felel6ss6gre. kotelezetts6ge addigterjed,hogy azt a t6k6t, A csak etmelynek befizet6s6t tdrsasdgi a szerz6d6sben elv6llalta, val6ban is fizesse. be A kiiliinbiiz6 tdrsas6giform6k jellegzetessdgei: a) Kiizkeresetitdrsasdg A kcizkereseti tiu'sasig rendszerint csakn6hdny f6b6l dll6 6s viszonylag nem nagy t6k6velindul6 kisvirllalkozds. Ez6rtez a tiirsasds csalddivdllalkozdsok a cvakori forrnirja. F6bb jellcmz6i . A v6llalkoziist magiinszem6lyek, gazddlkodS 6s szervezetek egyardnt, illetvekoj6k. zcisen alapithat is
4L)

magdnszem6ly tagjai szem6lyesen kcizrem(ikodnektev6kenys6gis ' A tirrsasfg a ben,ez6rtmunkab6rt kapnak. tagokkozosgazdasiigi A tevdkenys6ge felt6inem leni,i jel ent szem6lyes I munkerv6gzdst. jelleg(i kdzremiikod6st, Valamilyen tev6kenys6get, tdrsasdg a 6rdek6ben kifejtenmunkdtkell v6gezni, ezt kozelebbd,e 16l nem hatdrozza meg a torv6ny.Mivel ennekaz r-in. kcizcis gazdasdgi tev6kenysdgneka konkrdtformija rendkiviilsokf6lelehet,ez6rtenneka meghatiiroz/rsa ', a tdrsasdgi szerz6d6,sre tartozik. korldtlan6s egyetemleges. Felt6telezik, 'iA tagok felel6ss6ge hogy aki egy tiirsasigJba bel6pett, megfelel6entdj6koz6dott anyagihelyzetrSl, az az ez6rtaz rijonnanUel6p6 tag is ugyanfgy felel a kordbban keletkezett tartozdsok6ft, minr a tobbiek.Ha viszorrt valakinek megsz[inrk tagsdgi a viszonya, akkorm6g ot 6vig f-elel6ss6gre vonhat5arzok6rt tartoziisok6rt, a amelyek akkorkeletkeztek, amikor6 mdg tag volt. m[lkod6s6hez sziiks6ges vagyonnagysdgdt tagoksajdtmaeukdllaa 'A tdrsas/rg pitjirk rneg,erre nincs kiilon el6irds.Ez6rt akdr minimdlis,ielk6pesinclul6r'agyonrral, illetvevugyorri hozzi.liruliissal lehetkkt.-ralapirini. is Kcizkereseti tdrsasirg eset6ben elvileg brirmelyiktag irdnyithatja miikoci6st. ' a a tagok sa.jdt maguk dontenek mindenk6rd6sben, a dont6sformdjdtis dk r ir6s lasztllrkrneg.Kotelez6en el6irt bels6szervezet tehiitnincs,bdr ha a tagok irgy ddntenek. akkorlehet. iigyeiben tagokhatdroznak. alapszabiily, a Az hogy mindentagotegy ' A tdrsasdg sztyLtz^t illet meg, tehit az egy tag = egy szavazat elve6rv6nyesiil. Joguk vin azonbana tagoknakarra, hogy a tiirsas6gi szerz6d6sben dcintsenek, fgy hogy vagyonar/inyosan szavaznak taggyiil6seken. a joga valt az tjzletvezet6st ellen6rizni, hiszen ' Mindenkinek valamennyi kol.tas Iirtlanul f'elel6s. vagyonardnyosan f'elosztani. e-tt6l eltirkell 'A tdrv6nyszerinta nyeres6get cle i: hetnek tiilsasdgi a szerz5d6sben, dcinthetnek, az eerenl6 pl. elosztirs mellett. clre de Ezeknek l6p6seknek t'elteteleitjog'A tagotki lehetzdt'r'ti, ki is l6phet. a a a szabhlyok r6szletesen rendezik. megsz[itriktagsdgi a viszonva. akkorre]ecl kell szinrolni. bevitt ' Ha valakirrek a virgyonihozzd.jiirulds6t,ill. errejut6 nyeres6get kell neki (esc-tles orokoaz ki az sinekl ldni. Akkor 6rdemes kozkereseti tdrsasdgot alapitani. kisebbtasletszirmfi. kis ha cis t6keigdnyii t6rsasdgr6l sz6.Fontos, van hogy olyanemberek alapitsirk. akik er1,j6l rnirst ismerik,lriszen, tnint irz el6bb kidertilt,a dontdsm6ciiri nirrcsrnegliu.'tr.trozvir,ezerta tagoknakmeg kell bfzniukegymiisban. A ./crrtiek jdtt ntit gondol,niy'rt nenrt)ntilki.iogi sz.emdl kOzkereseti olap trirsasit,q'/ r-a Manny,ire tart.jakockdz.atos vrillalkoz.d,snak, valaki beldpeg1, ha kozkere.seri titr.tosdgba/ Miker kelLmirle,qelni? b) Bet6ti t6rsas6g(bt.) A kcizkereseti tirsasdgmelletta miisikjogi szern6lyisdg n6lki-ili tiirsasiigi forrnaa bet6tititrsasdg. bt.-t szoktdk kkt. egyik vdltozat6nak nevezni, A a is amit mindijszsze a tagok beltag6s kiiltag szerintiI'elosztdsa az ahhozkapcsol6d6 6s elt6r6f'e-50

mutatjaaz is, Ezt meg a kkt.-t61. a hasonl6sdgot kiilonboztet rendszere lel6ss6gi kell a bt. esehogy ahol a torv6ny elt6r6ennem rendelkezik,ott a kkt. szabdlyait t6benis alkalmazni. F6bb jellemz6i . A bt.-hezlegaldbb tag sziiks6ges, beltag6s egy ktiltag. egy k6t . A beltag f-elel6ss6ge vataftozdsailrt,ha a tdrsas6g korl6tlan,vagyis a t6rsas6g akkor a sajdtteljes vagyondvalis felel. Tobb gyona nem ad elegend6fedezetet, ez6rt b6rmelyiki.lkkelszembenaz beltag eset6na felel5ss6giikegyetemleges, 6rv6nyesfthet6. eg6szkovetel6s . A ki.iltag erej6ig6ll fenn. csaka vagyonibet6tje korl6tozott, vagyonifelel6ss6ge mdr befizette, vagyonaelfogy 6s a kiiltag a vagyonibet6t16t Ha tehdt a tdrsasdg m6rt6kignem kotelesfizetni. Ha viszont semmilyen akkor a sajdtvagyondb6l akkor perelhet5. nem fizette be a viillalt cisszeget, . A kiiltag a tdrsasdg korl6tozott. mivel felel5ss6ge on6ll6an, tigyeitnem int6zheti nem Ennek a tevdkenys6get v6gezhet. sem k6pviseleti Ez6rt sem iigyvezet6si az rendelkez6snek az oka, hogy az a tag, aki csak a vagyonibet6tjem6rt6k6ig ne olyan ondl16 dont6tartozdsai6rt, kaphasson a tartozikt'elel6ss6ggeltdrsas6g viselik,akik a nem 6, hanema beltagok nagyr6szt si jogot, amineka kockiizatdt felelnek.Ez a tilalom az6rtnem azt jelenti, hogy a ki.iltag teljes vagyonukkal Egyr6szt akaratiita tdrsas69 i.igyeiben. semmilyenformiibannem 6rv6nyesitheti m6sr6szt a szemdlyesen tiirsasiigtev6kenys6g6ben, a kultag is kozrem(ikodhet a term6szetesenkiiltagnakis van szavazatijoga taggyiil6sen. a . Mind beltag,rnind ktiltaglehetmag6nszem6ly jogi szem6ly is, is. . A nyeres6gb6l visel6se bt.-benvagyonardnyos. a val6 r6szesed6s a vesztesdg 6s . Speci6lis c6gnev6ben szerepel. ilyen bt.Az esetamikora kiiltag nevea tdrsasdg minthabeltaglenne,vagyiskorldtn6l a kiiltag rlgy f-elel tiirsasdg a tartoz6sai6rt, lanul 6s a tcjbbibeltaggal egyetemlegesen. . A bet6titdrsasdg ad nem tdl nagy oszlehet6s6get arra,hogy valakiviszonylag munkav6gz6s n6lkiil szegii t6k6t fektessenbe ktiltagk6nt egy v6llalkozdsba, (csendestdrs legyen). Viz.sgdlja tdrsasdgi szerzdd4st, amelyetmagdnszemdlyek kr;tottek meg a kr)vetkez.6 cillapodtakmeg? egy betdti trirsastigalapftdsakor.Milyen fdbb kdrddsekben

5l

T6rsas6giszerzfid6s
I. A SZERZ6N6 T'BTNX: Beltag Horkai86la Kiiltag Mdrton Kdlmdn 1954. februdr12.Kiss Zsuzsanna Budapest, Zrinyi u. 45. KL 999555

1958. december LakatosAndrea 20. Budapest, u. 4. HN 567893 Kis A kiiltag nev6nekkozz66tel6hez nem j6rulhozz6.

II. A SZERZ,6Nfr,S CNUI:

A szerz6d6 felekaielen szerz6d6ssel gazdas6gi kozcis 6rdekeik el6mozditdsa 6rdek6ben egyiittestev6kenys6gre vdllalnakkritelezettsdgetk6vetkez6k a szerinr: III. A SZEP.ZoDNS TANCYA: A szerz6d6 felek a gazdasdgi tdrsasdgokr6l sz6l6,199i.6vi cxLN. tv. renjogi szern6lynek delkez6sei alapjdn nem min6stil6b e t 6 t i t 6 r s a s 6 g (a tovdbbiakban roviden:Tdrsasiig) alakitdsiit hatiirozzdk el. 1.A tdrsasdgcigelnevezdse: ComputerBet6ti Tdrsasiig A c6g rnegjel6l6sdre haszndlt cimsz6:Computer bt. 2. A tdrsasdg szikhelye:Budapest, Nagykanizsai 251. u. Telephelye: Budapest, Kismartoniu. 9618. 3. A tdrsasdg tevikenysigi kiirei: Szdmitdstechnikai berendez6sek 6rt6kesitdse 4. A tdrsasdg iizletvezetdse, kipviselete: A tiirsasdg iizletvezet6s6vel k6pviselet6vel tagok Horkai B6la beltagot 6s a bizzdk meg. A rnegbizatis 2001-t6l2006-ig,cit6vre sz6l. Az Lizletvezet5 k6pvisel6a megbizatdst 6s elfogadja kijelenti,hogv sze6s rn6lydben kizdrSkoriilm6nynem iill fenn. Az izletvezet6feladatkrjr6be tdrsasiig a tev6kenys6g6nek szervezdse, i.izleaz tek vezet6se, alkalmazottak az felettimunkdltat6ijogok gyakorldsa tartoznak. A k6pvisel6feladatkore szerz6d6sek a megkcit6se,tdrsasdg a harmadikszem6lyek6s hat5sdgok el6tti k6pviselete. 5. Cigjegyzis A Tirsasirgc6gjegyz6se akk6nt tortdnik,hogy az el6irt,el6nyomott, vagy nyomtatott c6gelnevez6s a k6pvisel6 alii egy szem6lyben, ondll6an, minden korliitozirst5l mentesen ald a jelen szerz6d6s ir mell6kleftt kepez| aldirdsi cirnp6lddny szerint.

52

IV. PENZUGYI FELTETELEK: l. A tdrsesdg indul6 vagyons, tagi vagyoni betdt A tdrsasdg indul6 vagyonaa tagok 6ltal az alapit6skor rendelkez6sre bocsdtott vagyoni bet6tekb6ltev5dik rissze,amely cisszesen: 000 000 Ft, mely6 b6l 4 000 000 Ft k6,szp6nz 2 000 000 Ft apport. 6s A tdrsasdg vagyoniita tagok az aldbbiakszerintbiztositjdk: K6szpdnz Apport Horkai B6la 4 000 000 Ft 2 000 000 Ft A kUItagirltal vagyonibet6tk6nt tdrsasdg a tulajdondba adottvagyont6rgy, nevezetesen: irodabdtorokszolgdltatdskori 6rt6k6ta szerz6d6 felek kozos akaratnyrlatkozattal fenti osszegben a dllapitott6kmeg. A tagok kotelezikmagukat,hogy a fenti cisszegf vagyonibet6tjiiket k6szpdnzben, illetveaz apportot term6szetbenjelen szerz6d6s a al6fri4sdnak napjdig a tdrsasirg rendelkez6s6re bocsdtjiik. 2. Erednti nyri kes edis : A tiirsasig tagjai, igy kiiltagja is, a jelen szerz6d6s III/3. pontjr{ban r6szletezett tevdkenys6geket kifejtve, a tdrsasdg tev6kenys6g6ben szem6lyesen vesznek r6szt. A nyeres6g elosztdsa ennekmegfelel6en rigy alakul,hogy a kdlts6gekker 6s az esetleges tartal6koldssal cscikkentett r6sz6ta bev6telnek tagok egyenl6 a ardnyban osztjirkfel egymdskcizott, azzal a megszoritdssal, hogy senkit a nyeres6gb6l, illetveetvesztesdgb6l kizdrni nem lehet. 3. Felelfssig A tdrsasdg kotelezetts6gei6rt els6sorban tiirsas6g a felel sajdt vagyon6val, amennyiben tiirsasdgi a vagyona kovetel6st nem fedezi,rigy a tdrsas6g beltag.ia saidtvagyoniival korldtlanul is felel, a tdrsas6g kiiltagjapedig a t6rsasdgba bevitt cdgjegyz6k szerintivagyoniival koteles helytdllni. A felel6ss6g kiziiriisa, vagykorldtoziisa harmadikszem6lyekkel szemben hatdlytalan. v. A TARSASAG ID6TARTAMA: A tdrsirsiig hatiirozatlan id6re alakul, tevdkenys6g6t jelen szerz6d6s a al6ir6sirvalkezd6d5en kezdi meg. A szerz6dS felek tudomdsul veszik, hogy a tdrsasdgjoghatdlyosan a c6gjegyz6kbeval5 bejegyz6ssel jon ki6llitottv6gz6ssel l6tre,az alakul6s id6pontjdra visszahat6 hat6llyal. VI. A TARSASAG SZERVEZETE: 1. TAGGYULES A tdrsasiig legf6bb tigydontSszervezere taggyiil6s,amely a t6rsasdg a tagjaib5l irll. Hatdrozathozatal sordnminden tagnak egy szavazata van.

53

. . .

hatdrozat sztiks6ges: Egyhangfr m6dositdsiihoz, a T6rsasiigiSzerz6d6s nem szokdsos iizleti tev6kenys6g6be tartoz6 iigyekben, a Tdrsasdg megbfzatds visszavon6sdhoz, i.izletvezet6i a k6pviseleti, megb(zatds6hoz, mds tag k6pviseleti, ijzletvezet6i tag(ok) kiz|r1sdho4 felv6tel6hez, egyszerfi szdtobbsdggel A tiirsasiig tagjai az egy6bligyekben dontenek. dont. Szarvazategyenl6s6g esetdnHorkai B6la iizletvezet6szavazata

2. TAGSAGI VISZONY KELETKEZESE A tirrsasdg tagjalehetbdrmely- a jogszabiilyi kovetelmdnyeknek e_ly,6bk6nt megfelel6 szem6ly, a tdrsasdgi aki szerz6d6st magdra n6zve kotelez6nek elfogadia, befizetiaz el6ftt vagyonibet6tet, a tagokegyhangri 6s felr'6tele lrne lett dcintenek. A tdrsasdgba bel6p6fj beltag- a tagokegymdskciztiviszonydban csak a felel - saiiitvagyondval - a tiirsasiig is bel6p6s id6pontjdt6l tartozdsaidr't. Ezen korldtozds harmadik,ki,ils6szem6lyekkel szemben hatdlytalan. thrA korldtozottan sasdgba bel6p6dj kiiltag csak a vagyonibet6tj6re felel a bel6p6seel6tt keletkezett tdrsasdgi tartozdsok6rt. 3, TAGSAGI VISZONY MEGSZUIVESE viszony: Megszlinik tagsiigi n - a tagok kozosmegegyez6s6vel, - a tag kiz6r6sdval, - rendes felmonddssal, - azonnalihatdlyf felmonddssal, - a tag haldldval, jogszab6lyba - ha fenntau'tiisa iitkozik, - a Tdrsasdg megszfin6se eset6n. . KIZARAS A tagok a tdrsasdg tagjdtfontosokbdl kiz6rhatjdk. Fontosok kulonosen. ha a tag irdsbelifelsz6litds ellen6re nem teszeleget ajogszabdliban. rasv szerz6d6sben el6frt kotelezetts6geinek, illetve ha a tdrsasd.g c6ljdnakel6r6s6t egy6b magatart6s6val nagym6rt6kben vesz6lyezteti. A kizdrdst ok megjelol6s6vel az irdsban kell kozcjlni. Ebbena kdrdsben az 6rintett tag nem szavazhat. A kizdr6sihatiirozattal szemben tag 30 naponbeli.ila bfr6sdghoz a fordulhat. jogveszt6 jellegfi. Fenti hatiirid6 . RENDES FELMONDAS Bdrmely tag tagsdgiviszonydt3 h6naposfelmonddsi id6vel felmondhatja. Ezenjog korliitozdsa vagy kiz6r6sa semmis. Amennyiben felmond6s a Iej6rtaalkalmatlan id6reesik,a tiirsas6g tcibbitagja a felmonddsi id6t legfeljebb tov6bbi3 h6nappal meghosszabbfthatja.
</ 1

. AZoNNALT HATALyUrnlvoNoAs
A tdrsasirg bdrmelytagjatagsdgiviszonyiit azonnali hat6llyalfelmondhatja, ha a tdrsasdg valamelymds tagja a tdrsasiigi szerz6d6st sflyosanmegszegi, vagy olyan magatartdst tanfsit, amely a vele val6 tov6bbi egyiittmiikcid6st vagy a tdrsasdg c6lj6nak el6r6sdt nagym6rt6kben vesz6lyezreti. 4. ELSZAMOLAS A tdrsasigt6l megviil6taggal- halr4la eset6n cirokrjs6vel a tagsdeiviszonv megsz[inds6nek napjdnf'enndll6 dllapotszerinr kell szdmolni Ctoe Lou"el tel6sdt p6nzben kell kifizetni. A vagyonr6sz kiaddsiinak hatdrideje tagsdgiviszonymegszfin6s6t6l a sz(tmitott 3 h6nap. A tdr-sasdgt6l megvdl6 felel6sa tags6gi tag viszonydnak megszfin6s6ig keletkez6,a tdrsasdgot terhel6tartozdsok6rt megileti a nyeres6g ugyanezen 6s id6pontigkeletkezett red es6r6sze. 5. A TARSASAGMEGSZUNESE A tarsasdg alhbbiesetekben az sz(nik meg: - ha a tagok a thrsasiig jogut6d n6lkiili megszfin6s6t erhatilrozzitk, - mdstirrsasiiggal egyestil, abbabeleolvad, szdtvdlik, vagymdst6rsas6gi formiibadtalakul, - ha a bir-6sirg felszdmoldsi eljdrris sordnmegsziinteti, - ha a tiu'sasitgb6l valamennyi beltagkivdlik, - ha valamennyi kiiltag kivdlik 6s az utols6kiiltag kivdldsdt6l szdmftott 30 naponbeliil a rnegmarad6 beltagokkozkereseti tdrsasdggd dtalakuld_ val6 sukata c6-ebir-6sdgnak jelentik be. nem A tdrsasdg c6g1egyz6kb6l torl6ssel a val6 szfinikmeg. A tirlsas69 megsziin6se eset6n a tart6sfizet6sk6ptelens6g inditottf'elmiatt szhrnoldsi eliirris eset6t kivdr,'e v6gelsziimoldsnak helye. van A v6eelszdrnoliissal kapcsolatos f-eladatokattiirsasdg a tagjai 6ltal erre kije_ lolt szem6ly liitjael. A tartozdsok kiegyenlit6se uthnf'ennmarad<i vagyon6b6l eldszora tagok vagyoni bet6tjiiknek 6rtdk6tkell visszafizetni. Azezt kcivet6en megmarad6 vagyont ugyanolyan ar6nyban sz6tosztani kell ii tagok kozott, amrlyenariinyban r6szesiilnek t6rsas6g a nyeresdg6b6l. 'int 6. ATMENETI RENDE LKEZE SEK Tekintettel azonkcjriilrn6nyre, hogy a tdrsasiig tag r6szv6tel6vel k6t alakult,a tobbs6giszavazlisra, illetvc hatdrozathozatalra vonaikoz6 rendelkez6sek 6rtelernszer(en tovdbbibel-, illetve kliltagoknak tdrsasiighoz a tort6.r"t6 csatla_ koziisa eset6n alkalmazand6k. VII. VEGYES RENDELKEZESEK I. BETEKINTESI JOG A Tiu-sasdg tagjaijogosulrak kozosiigyek menet6t a figyelemmelkfs6rni,a trirsasiig irataiba, konyveibe, elszrimoliisaiba betekinteni, k6pvisel6t6l a kiel6sit6 tiidkoztatrist kerni.

55

2. NYII^ATKOZAT aldirdsdval megszerz6dds A tdrsasdg beltagjakijelenti6s a jelen t6rsasdgi nem korliitlanul felel6s tagja, fgy tiirsasiignak er6siti, hogy mds gazdasdgi nem tagja,bet6titdrkcizkereseti tiirsasdgnak munkakozossdg miis gazdasdgi tov6bbd semmilyen olyan nem beltagja6s nem egy6niv6llalkoz6, sasiignak jogszabdly rennem folytat,amely tartoz6sai6rt viillalkozdst mds gazdasdgi folytdnsajiitvagyonivalis helyt 6llni tartozik. delkez6se 3. ELJARASI SZABALYOK a szerintilleveszik,hogy a tdrsasdgot szdkhely A tiirsasaig tagjaitudomdsul is vezetett c6gjegyz6kbe be kell vezettetni. t6kesbfr6sdgon viillalhat. tukcitelezetts6geket alattjogokatszerezhet,6s A tdrsasdg c6gneve kothet, perben rillhat 6s perelhet6.A tdrsasdg szerz6ddst lajdont szerezhet, nemjogi szern6ly. 4,IRANYADO JOG nem szabilyozottk6rd6sekben gazdasdgi a A jelen tdrsasiigiszerz6d6sben rendelkez6sei irdnyad6k. az tirrsasdgokrSl sz6l6 1988.6vi VI. tcirv6ny szerz6d6st annakelolvasdsa 6rtelmez66s felek ajelen t6rsasdgi A szerz6d6 mindenbenmegegyez6t j6vrihagy6lag irtdk ald. se utiin - mint akaratukkal jrilius 2001. Budapest,

beltag A szerz6d6st k6szitette ellenjegyezte: 6s

ktiltag

dr. Baldzs Andrds iigr i ed

c) Korldtolt felel6ss6gfi t6rsas6g (kft.) m6ret( 6s t6keerej(vdllalkoA korldtoltfelel6ss6g(i tiirsas6g kis vagy kozepes a 6ltal6ban nem tobb 15-20 f6n6l, b6r z6sokleggyakoribb formdja.A tagl6tszilma kapcsolatuk nincsfels6l6tszdmhatiir. kft. tagyaij6lismerikegymdst, A szorosabb, mint a r6szv6nytiirsasdgndl, dltal6banlazdbb, mint a kozkereseti, vagy a bet6bdr ti tdrsasdgn6l. r A korldtolt felel6ss6g(itiirsasdga piacgazdasiigokban rdszvdnytdrsasigok forma. Kiemelked6 el6nyeugyanrs, amint az nev6b6lis melletta legelterjedtebb l6that6, hogy a tagokfelel6ss6ge korldtolt.A tagoktehiitcsaka tdrsas6gba bevitt kockdztatjdk, egy6bvagyont{irgyait6k6jiiket 6s annakfel nem osztottnyeres6g6t tudhatidk. kat a tiirsasdg vesztes6ges m[ikcjd6se eset6nis biztonsSgban

F6bb jellemz6i . A kft. legfontosabbsajdtossdga tagok korl6tolt felel6ssdge, a ami azt jelenti, hogy a tagok csak a tdrsas6g fel6 viillalnak felel6ss6get, hogy azdrtbefizetlk a torzsbet6tet. A korldtoltfelel6ssdg nem a tdrsasdg vagyonifelel6ss6g6nek korl6tozotts6g6tjelenti. A tdrsas6g teljesvagyona a m6rt6k6igkorldtlanul felel6sa hitelez6knek. Kizdr6lag a tagoknaka tdrsas6ggal szembenikorldtozottfelel6ss6g6r6l sz6. van . A kft. el6re meghat6rozott tcirzst6k6vel alakul, amely tcirzsbet6tekb6l A t6r6ll. sasiig alapitdsakor indul6 vagyonta tagokbocsdtj6k tdrsasdg az a rendelkez6s6le. Ezt nevezzijktorzst6k6nek. tcirzst6ke egyestagok tdrzsbet6teib6l A az tev6dik ossze. torzsbetdtek A 6rt6keminimum 100ezerFt. A trirzsbetdt fels6hatdra nem szabdlyozott. torzsbet6t A dllhat p6nzbelivagy nem p6nzbelir6szb6l.Az indul6 torzst6k6n belijl a p6nzbeli r6sznek kell 6rniea torzst6ke el harmincszdzallkit, 6s legaldbbegymilli6 forintot. . Minden tagnak csak egy torzsbetdte lehet. Ha rijabb torzsbetdtet szerezvalaki, az a kordbbi torzsbet6tet noveli. . Egy tagnak tehdt csak egy lehet,egy tcirzsbetdtnek azonbantobben .torzsbet6te is lehetnek tulajdonosai. azonban tdrsasdggal a Ok a szemben tagnakszdmiegy jogaikatk6pvisel6jrik tanak.Tags6gi gyakoroljdk. Litjdn . A torzst6ke dsszege nem lehetkevesebb hdrommilli6forintndl.A torzst6ke minimumdta hitelez6k6rdek6ben hat6rozt6k meg. . A tirlsasdg bejegyz6s6nek felt6tele, hogy a vagyonihozz|jdrultstteljesitsdk taa gok. El6frds, hogy mindenegyes p6nzbet6tnekfel6t,de legal6bb a cisszesen egymilli6 forintot be kell fizetni. A p6nzbet6tek befizet6s6r6l banki igazoldst kell f-elmutatni, ki-ilonben t6rsas6got jegyzik be. a nem A nem p6nzbelibetdtet tagokkcjtelesek bejegyz6si a a k6relembenyfjt6sdig teljes eg6sz6ben dtadni.Ezt az iigyvezet6nyilatkozata igazoljaa bejegyz6si eljdrdsndl. a alapitiisakor nem kellett teljeseg6sz6ben befizet' Hit it p6nzbet6teket tdrsasdg ni, akkora tdrsasdgi szerz6d6sben is rendelkezni arr6l kell, hogy a tdbbithogyan 6s mikor kell rendezni. Azt kell tudni, hogy a bejegyzdst6l sz6mftott egy 6ven beliil a befizet6seknek hidnytalanul meg kell tort6nnie. befizet6s6n kivijl nem kotelesek m6g szem6lyesen is ' A kft. tagjaia torzsbet6tji.ik r6szt venni a tiirsas6g tev6kenys6g6ben. akarnak,akkor viszont a t6rsasdgi Ha szerz6d6sben rcigzitettm6don 6s dijazds6rttev6kenykedhetnek. . Az ijtzletrlsz jogok 6s a t6rsasdgi egy elvont fogalom,amely a tagsdgi vagyonb6l a tagraiut6 r6sz megtestesit6je. M6rt6keosszeftgga tag torzsbet6t6nek 6rtdk6vel 6s a tdrsasdgmegalakuliisakor rendszerintazonos is az 6rt6ke azzal. A k6s5bbieksordna tiirsasiig m(ikod6s6nek eredm6nyess6g6t6l ftigg6en az rt,jelent5senelt6rhet.Sikerest6rsas6gndl izletrlszek forgalmi ke a torzsbet6tt6l az 6rt6ketobbszorosen meghaladhatja :j,zletrlszek is az n6v6rt6k6t, ellenkez6esetben viszontteljesen is 6rt6ktelenedhetnek. el Az 'Jzlelrl,sz forgalomkdpes, 6rt6kevan,tilos viszont6rt6kpapfrt kidllitanir5la. Elkdpzelhet6, hogy a tdrsasdgi szerz6d6sben rendelkeznek arr6l, hogy a kiilonjogot kapcsolnak. els6bbs6get boz6 izletr1,szekhez m6s-mds Pl. 6lvez a tulajdo-

51

nos az eredm6ny joggal rendelkezik. eloszt6sakor, vagy tcjbbszavazati Minden tagnakcsakegy Uzletr6sze lehet,de egy tizletr6sznek lehettctbbtulajdonosa is. nagysiig6hozigazodrkazi.i'zletrlsz m6rt6ke,a tagok kozti ard'Mivel a torzsbet6t nydt, illetve m6rtdk6t a tiirsasdgi szerz6d6sben kell meghatdrozni. A tag a kft.-ben a tagsdgiviszonydtcsak rigy sztjntetheti meg, ha az uzletr6sz6t ' eladja.Mds m6don a kft.-b6l kil6pni nem leher. kiviildll6nakadjael, ez sdrtheti tdrsasdg a ' Ha viszonta tag az izletr6,sz6t 6rdekeit. Ennek megakaddlyoz6si$ szolgdlja az,hogy a tdrsasdgnak ilyen esetekben joga van. A tdrsas6gi el6vdsiirldsi szerz6d6sben ki lehetk6tni azt,hogy az elis addshoza tdrsasiig beleegyez6s6t k6rni. A tag tehdt a vagyoni hozzltilrullr kell sdt a t:irsas6gt6l nem kovetelheti vissza. igy maximuma vagyonihozziijirul6sa 6rt6k6tkaphatjavisszafgy, hogy megpr6b6lja eladni az 'i.zletrd,szt. f6 arilny6ban tcjrt6n5 felosztds. a ' A nyeres6gfelosztiis szabliyaa tcirzsbet6tek Ha tdrsasdg vagyonaa vesztes6ges gazdiilkodds miatt a tcirzst6ke cscjkken. alii akkor osztal6kfizet6si tilalom l6p 6letbe. Ha a kfi. megszfinik, tartozdsok a kifizet6se ut6nmegmarad6 vagyonta torzsbe' t6tekardny6ban sz6tosztani. kell an ' A kft. legffibb szervea taggyiil4s, ahol torzsbet6t-ariinyos szavaznak. Minden szdzezer.forint egy szavazatot Evente legaldbbegyszerkotelez6taggyiil6st er. tartani.Altaldbanazonban a gyakorlat, az hogy kft. esetdben tulajdonosok a aktivan r6sztveszneka tiirsasdg 6let6ben, ezdrt lvente tcjbbszor sor keriil taggyiiis l6sre. Y ezet6ti szts6gvi 6je az il gyvezet6. lJgyv ezet6nek sel tcjbbszem6l is vdlaszth yt ' at nak. Lehet6s6g van arra is, hogy valamennyi jogot kapjon az tigyint6z6sre. tag Az igyvezet6k nemcsaktagok, hanem fizetettalkalmazottak lehetnek. is nem tagok,akkorriltaliiban feliigyel6bizottsdgot 'Ha tz tigyvezet6k vdlasztanak, hogy munkdjukat ellen6rizze. ez Van azonban olyaneset,amikora torr6ny el6ir1a, hogy kotelez6 feli.-igyel5bizotts6g: a 20 MFt-ndlnagyobb rorzst6ke, vagy25 t6ndl nagyobbtagl6tszdm, vagy 200 fbn6l nagyobbdolgoz6i litszdm eset6n. tolzst6k6n6l kotelez5 konyvvizsgiil6t alkalrr;rzni. ' 50 MFt-n6l nagyobb Lehet6s6gvan egyszemilyes kft. alapitiisdra is. Egyszemdlyes kfi.-t brirkialapithat. Els6sorban azokvdlasztldk. lkik nem akarjdr6 az egy6niviillalkozdssal korl6tlan anyagifelel6ss6get itrk vdllalni.Az esyszemdlyeskfl. alapftdsakor alapit6okirat a tdrsas6got l6tesit5 okirat megnevez6se. Az egyszem6lyes tiirsasrig alapftdsdn6l kcinnyebben el6fordulhat,hogy az alapl t6 vagyontnem fizeti be az alapft5teljeseg6sz6ben, az6rtcsakakkorjegyzik be a c6get,ha a torzst6k6t teljeseg6sz6ben befizette tulajdonos. a Ezekneka vdllalkozdsoknak konyvvizsgdl6t kotelez6 alkalmaznr. Mit gondoL, milrt sz.igortibbak eg,yszemdlyes esetben lbttdtelek'l az, kJ't. a

58

(rt.) d) R6szv6nytdrsas6g legbonyolultabb formdja.Nagy t6k6tiirsasdgok a gazdasdgi A rdszv6nytirrsasiig Lehet6s6get arra, ad vdllalkozdsi fbrmdtjelent, sok alkalmazottal. vel rendelkez6 gyorsan p6nziiket mozgathassdk, hiszena rdszhogy a tulaldonosok befektetett a konnyen 6rt6kesithet6. v6ny viszonylag F6bb jellemz6i . Az t'l. alapt6k6leel6re meghatdrozott szdmri6s n6v6rt6kiirdszvinyekbfl iil. Az vagyonihozzdjdruldsai biztositiirk.Ahozzilitruldsleafapt6k6ta 16szvdnyesek Az nem lehet20 milli6 fohet p6nzbeli6s nem p6nzbelihozzdjdrulds. alapt6ke p6nzde rintnirlkevesebb, ennek3}c/c-itt, legaldbbl0 milli6 Ft-ot itz ;rlapitdskor be belr hozzdjirrulirskdntkell fizetni. . Az ilapitiskor alapftdsitervezetet ki, bocsdtanak ezenajovend6rt. legf6bbjelr6szvdnyeseket lernz6it tiintetik fel. Ezzel tulajdonk6ppen akarnaktoborozni. ivre feliratkozik,6s befizeti a Aki r6szv6nytakar venni, az a rdszvinyjegyzdsi jegyezlegal6bb 10o/a-6t. megfelel5 a Ha osszegii r6szv6nyt legyzettosszegnek alakul6 kdzgyiilist kell cjsszehivni. Eddigre mdr tek, akkor a r6szv6nyesekb6l legal6bb milli6 forintotbe kell fil0 mindenkinek legaldbb 3}c/o-ot,6s osszesen zetni.A megalakult rt.-t a C6gbir6sdgon kell jegyeztetni. be Ett6l szdmitott egy p6nztbefizetni. 6venbeliil kell az cisszes Lehet zirtkorf alapitds ilyenkoraz is, veszikmeg. osszes r6szv6nyt alapit6k az . A rdszv6nytdrsashg alapit6 okirata alapszabdly. az . A rdszvinyek tula.jdonosttt ariszvirryesek A rdszvdnves 1'elel5ss6ge arra teriedki, hogy a r6szv6ny csak 6rt6kdtkifrzesse. A tlrsasiigmiikod6se sordna r6szv6nyes alapt6k6b6l r6szv6ny6nek az a 6rt6kdt (Hiszen alapt6ke sohanemkaphatla vissza. az k6pezi hitelez6k a szempontjdb6l a brztosit6kot.) r6szvdnyes befektetett vagyondhoz A a csakfgy juthat hozz6,ha valakinek tudja adni. a r'6szv6ny6t el jogul< van 16szv6nyardnyos A risz.vdnyeseknek osztal6kra ad5zotteredm6nyaz joguk van a megmarad6 b6l. Az rt. megszfin6sekor vagyonr!,szvdnyardnyos rdsz6re. van Jogr.rk ii kozgyiil6sen r6sztvenni,6s ha szavazatijogot biztosit6r6szv6nyiikvan,akkor ezekardnydban szavaz/assal donteni. Ezeketa jogokat egytitjogainak. tesentekinthetiiik rdszv6nyes a tulajdonosi jogokattestesit A rdszvdny'.6rt6kpapir, tula.jdonosi ami meg.A r6szv6ny eladhat6, a trjbbi.r'6szv6nyes hozzdjiu'ul6sa n6lkiil. A r6szv6nyre nyomtatott cisszeg a n6v6rt6k. Altalllbanalapitdskor ennyi6rtlehetmegvenni, lehetn6v6rt6kfebdr lett is kibocshtani rdszv6nyeket. Az,drfolyanr:a r6szv6ny dra,amennyi6rt eladhat6. Viszonyaa n6v6rtdkhez att6l fi-igg, hogy milyen a r6szv6ny irdnt a keleslet mennyia kindlat.Eztaz rt. hir 6s neve,eredm6nyess6ge er6sen befolydsolja. A riszvdny fajtdi $ Atruhdzdsi lehetdsig szerint + Benrutatdraszdl6: ilyen a r6szvdnyek nagy r6sze, ezena tulajdonos nev6t nem tlintettdk1'el, ez6rt birrki gyakorolhatja r6szv6nyes a logait, akin6l a

59

rdszv6nyvan. A r6szv6ny tulajdonosa tehiit nem krjtelesa nev6tfelfedni. A bemutatdsra csak akkor keri.ilsor, ha a r6szv6ny tulajdonosa gyakorolni akarjaa tulaidonosijogait. fel akarjavenniaz osztal6kot). egy bemu(Pl. Ha tat6rasz6l6r6szvdnyt valakiel akaradni,akkoregyszer[ien csakiit kell adnia az Li.j tulajdonosnak. + Nivre sz6l6:knlfoldieknek, vagy a tiirsasdg dolgoz6inak csak iryenaclhat6, lajta van a tulajdonos j616 neve,a rdszv6nnyel jogokatcsak6 gyakorolhada. Ha egy ilyen r6szv6nyt akar valaki eladni,akkor az rij tulqdonos nev6tr-d kell irnia a r6szv6nyre ezt a r6szv6nytiirsasdgndl keil jelenteni. 6s is be b) Biztositott jogok szerint + Tiiruris-4u64ygk:az ut6najdr6 osztal6kaz rt. eredm6nyess6g6tor fligg6en vdltozik. + Elsfbbsigi rdszvdny: ennektulajdonosdt tobbi r6szv6nyessel a szembenvalamilyenkedvezm6ny illeti meg,az osztal6kfizet6sn6l a vagyonf'elszdmo6s ldsndla tobbieketmegel6zve r6szesednek. Ez6,rt jogukat viszont szavazati korldtozhatldk. Ilyen r6szv6ny alapt6k6nek az maximuma ferelehet. + Dolgozdi riszviny: a dolgoz6kkapjdk ingyenesen, vagy kedvezm6nyesen, az alapt6k6n t-eliili vagyonb6l. Mindig n6vresz6l66scsaka dolgoz5kkozort lbrgalmazhato. + Kamatoz6 rdszvdny'. tulajdonosiitegy el6re meghat6rozott osszegfikamat akkor is megilleti,ha az rt.-neknincsnyeres6ge. van,akkoroszial6kot Ha is kap. Arr6l, hogy hrinyfajta r6szv6nyt bocsdtanak az alapszabdly ki, rendelkezik. legf6bbszervea kiizgyiilis. Euent. legaliibb szerossze ' A r6szv6nytirrsaslig egr kell hivni.valamennyi joga tulajdonosnak van a k6zgyfl6sen r.iszr renni,is ott a r6szv6nye 6ltal nyrijtott szavazari lehet5s6ggel N{irel a r.eszrinyek 6lni. nagy 16sze bernutat6r'a sz6l6,ez6rta taggy(il6st napilapokban kozz6tett l-elhivdsokkiil szok/tsos osszehivni, ugyanigy ill. 6rtesitik tagsagot riszrdnrtilsasdg66r.lea a is. 9616l az tagok. Ezek kiviilrill6k is lehetnek. 'Yezet6 tiszts6gvisel6i igazgatdsdgi Az igazgat6sirg rdszv6nytdrsasdg a iigyvezet6 szervezete egvbenkipr isel6jeis. 6s . Kotelez6feliigyelfibizottstigot vfiasztani.Ennek elsdsorban az oka, hogy ezt az a tdrsasdgi fbrmdt dltaldban sok kis r6szvdnyes t6k6,j6b6l alapitottdk, akik sajdt maguk nehezen tudj:ikdttekinteni tdrsasdg a miikod6s6t. A kft.-hezhasonl6an enn6la tiirsasiigi formdndlis lehet6s6g egyszem6lyes van rt. l6trehozirsdra is. Ez azonban kiv6teles ma, mert az rt. l6nyege for ,ppen hogy nagytdkemenyaz, nyis6get tobben adjanak ossze. Rdgebben egyszem6lyes csakirllamikolts6grt.-t vet6siszervvagy p6nzint6zet alapfthatott, mdr nincsilyen korlitoz/rs. egyma Az szem6lyes l6trejottdnek rt. egyik formija, hogy egy szokvdnyosan miikod6rt. valamennyir6szv6ny6t felvdsdrolja egyetlen tulajdonos. 60

e) Kiiziis vrillalat (k.v.) Ez a tdrsasdgi forma nem vdlt a gazdas6gi tdrsasdgok tomegesen alapftotttfpusifvd, irltafdban szcjvetkezetekhozzik ltre kiiliinbiizf kiegdsztt6 tevikenysigek megbizhatdelldtdsa rdekiben (pl. sziilLisad6s, 6tkeztet6s, vet6magelldtds). F6bb jellemz6i . A kozcjsvdllalatotjogi szemilyek hozziik l6tre. a 'Ha a vdllalatterrtozdsdtvagyonnem fedezi,akkora tagok vagyonihozz6j6rullrsuk ardnydban kezeskdnffelelnek,tehiit a tag felel6ss6ge nem korldtoz6dika bevitt vagyonihozziijdruldsla. f6 hanema kcizos gazdasdgi tev6keny'A tdrsasdg c6lja nem a nyeres6gszerz6s, s6g. amelya tagok k6pvisel6ib6l6ll, vezet6jepe' Legf6bb szerveaz igazgat6tandcs, dig az igazgat6.Az igazgat6tandcsbantagok vagyoni hozzljdrulisuk ar6ny6a ban szavazhatnak. vrillalathoz lehetcsatlakozni, a tagok6v v6g6n, 6s felmondiisi letel' A kcizcis id6 te utdn kil6phetnek. tag Ligyis kil6phet, a tagsdgijogait A ha mdstagra 6truh6zza, 6s ilyenkora kil6p6sel6tt keletkezett tartozdsok6rt nem kell felelnie,mert a felelSss6get veszidt t6le, akineka jogait dtadta. az Melyik a legmegfelel6bb v6llalkozdsi forma? ..f ,v Ezt a k6rd6st vdllalkozris a beinditiisdndl alaposan m6rlegelni kell.J' 'R Figyclernbe venni: kell - a vdllalkoz6egyediil,vagy ismer6sokkel, bardtokkal, kordbbimunkatdrsakkal, esetleg csaldddal a akarvdllalkoziisba fogni, - milyen szakkdpesit6ssel rendelkezik, - milyen tev6kenys6get folytatni, akar - rnennyi t6keelele, a - rendelkezik-e viillalkozds a beinditdsdhoz n6lktjldzhetetlen p6nzeszkcjzcikkel, - rnilyena f'e.1leszt6si igdnye, * milyen a bef-ektetett p6nz megt6riil6si ideieaz adottteri.jleten, - akar-ea vdllalkoziisban szem6lyesen kOzremfikcidni, sem,stb. vagy Mindezeketvdgiggondolva. talin az jur egy leend6vdllalkoz6esz6be, hogy a feglobblenneegy k6szvdllalkozdst megvenni, igy mindaztaz energiilt 6s megtakarftani,arnellyel jdr-. egy vdllalkozds beinditdsa Val6banvan arra is m6d, hogy valaki egyk6szvdilalkoaishoziusson.Ennek lehet6s6gei: - a franchise (ejtsd:flencsdlz), - tdrsul6s egy mdr megl6v66s befutottvdllalkozdshoz, - 6s egy k6szviillalkozds megvdsdrliisa. A franchise-r6l k6s6bbr6szletesen sz6.Most csak annyitemlitsiinkmeg, lesz hogy ez egy k6sz,kidolgozort jelenti. (Gondoljunk McDorendszer megv6tel6t a nald's-re, vitgy a ktilonboz6 benzinkrit-hdl6zatokra). A mdsikk6t lehet6s6g kcinvnyeniitldthat6.

6l

a Mi ezeknek fbrmdknokaz.el6nyeill. a hdtrrinya? El6nydk van - Mir kidolgozott, befuttatott rendszerr6l sz6,nem kell a piacrajuttatirsnemegkiizdeni. h6zs6geivel hogy valaki,aki sohanemfbglalkozott - Segitsigetielenthetnek abban, eddigvilamittudniakell,6samit egytapasztalt, 16mdr lalkozdssal, megtanulja mindazt, gebbena piaconl6v6 cdghez tdrsulva konnyebben elsajiitithat. Hdtnitryok - Egy i5l men6 c6,ghez Ha ritkdn lehetolcs6nhozzdjutni. m6gis,akkor 6rdemes j6l van-esz6l megvizsgiilni, hogy val6ban men6c6.gr6l - Sqit otleteinket vagy egydltaldn nem tudiuk megval6sitani. nehezen, - Az alkalmazottak az nernfelt6tlenijl dllnakazonnal Lljtulajdonos oldaldra, elis pdlyafutdst neh6zdolog. bocsirtdsokkal kezdenia vdllalkoz6i jeleniknrega piacon. - Lehet,hogy a volt tulajdonos konkurenciak6nt hamarosan - Az iizletfeleket dtvenninem egyszerfi, mert lehet,hogy a viillalkoz6szem6ly6hez ragaszkodtak nem a vdllalkozdshoz. 6s m6g szrimtalan Att6l ftigg6en,hogy milyen formdt vdlasztunk, el6nyt 6s h/rtrdnyt lehetne t-elsorolni. Ezeketaz adottkonkr6thelyzetben kell elemezni, dltalirnos 6rv6ny(i tandcsot ebbena k6rd6sben termdszetesen lehetadni. nem Feltdtleni.if kell azonbangondolni azt a k6rd6st,hogy valaki mindenkippen dt vdllalkozd akar-e lerui! Ma a tdrsadalmihangulatarra osztonziaz embereket, hogy ezt az utat vdlasszdk. Nern mindenkialkalmas azonban arrra, hogy vdllalkoz6 legyen!J6lk6pzett alkalmazottak n6lkiilegyetlen vdllalkozds k6pes sem rrregt'elef miikodni.A c6getaz alkalmazottak 6en munkdjamin6sfti,6s azzal, hogl' ralaki nem tLrlaidonos, semmivelnem szimit kisebbrendiinek. k6rd6stehatnen'r A cserk hogy milyenviillalkozdsi az, fbrmdtakarunk vdlasztani, haneur is. rajon az jdr6 alkalmasak vagyunk-e vdllalkozirsi a ldtformirval terhek iselisire. elr me-svannak-ea f-elt6teleink arra,hogy ezt az 6letm6dot viilasszuk. nenr,akkorts k6peHa sek leliettjnkarra,hogy karriert6pftstink, rnint alkalrnazottakl Va.jon alkalmasnakdrzi-e magrit arra, hogl' vdttatkozrivd On t,ril.jon'/ Ha vtillalkoztisbo.fbgna, milyenfbrntdt vcilasztana legszivesebben'l a Egtediil vdllalkoz.na, csaldcldal, a vcg,y kiilsd partnerekkel?Mi befolycisolrtd ddrtt(.;ibett'! a Tudna.franchise mondoni a lent entlitetteken .fitrmdbanmuktid(i vtillolkoztisokat
K^' , U I I

A t6rsas v6llalkoz6sok alapit6s6nak gyakorlati l6p6sei jrir. Ezek egy r6szeadrniEgy vlllalkozirsbeinditdsa nagyonsokf6lefeladattal nisztrativlellegii,teh:itkiilonboz6hat6sdgi bejelentkez6seket, enged6lyek kivdltdsdtfbglalja magdba. Ezen kfvLilterm6szetesen vannakmiis feladatokis, pl. a k6szletek beszerz6se,gdpek, a berendezdsek kivdlasztdsa, beszerzdse,rekliimok, a a piackutatiis megszervez6se stb. Foglalkozzunkmost egyel6reaz adminisztrativfeladatokkal: milyen hat6sdgokkal kell f'elvennie kapcsolatot indul6 vdllalkoz6nak? a az 62

Elolyiir6ban c6lszer[imegjegyezni, hogy tdrsasv6llalkozdsoknak 6rdemesebb egy iigyvdd, vag! egy pinziigyi tandcsad6iroda szolgLiltatdsait ig6nybe venni, egy6nivdllalkoz6azonban term6szetesen rindll6an k6pesiigyei intdz6s6re. is Az egy6ni virllalkozdsok inditdsdndl elv6gzend6 feladatokkal miir foglalkoztunk, n6zziikmeg, hogy tortdnikmindeza tdrsas vdllalkozdsok eset6ben. A f'eladatok viiltoz6,de sok a kozosvonds, lellegevdllalkozdsonk6nt ezdrt pr6birljukrnegezeketkiemelni: Miel5tt birrmilyen l6pdst tenn6nk, kelldonteni,hogyanhivjdk majd azt a vdlel lalkozirst amelyikbefogtunk,ill. hogyannevezziik term6keinket. a A n6v kivdlasztdsa hosszri tiivra sz6l6dcint6s, nem lehetgyakorivdltoztatiisokkal 6lni, rnertegy-egy n6v mrndigaztjelenti,minthafj c6getalapitottunk rii volna.Ujt'a bc kell vezettria vdllalkozdst piacra,6.s a ezzeltrjbb 6vesmunka veszhet kdrba. Milyen szempontokat kell figyelembevenni akkor,amikor a vdllalkozdsnak, vagy a term6knek nevetvdlasztunk? - A rr6vsernmik6ppen keltsen ne rossz benyomdst, legyena fbgyasztdk ne sz6mi(semkie.jtve, le(rva!) ra ellenszenvcs sem - A rr6vutaljona v/tllalkozds tev6kenys6g6re, a term6k,szolgdltatds vagy jelleg6re. - A r-r6v lehet6leg idegennyelven jelentsen se semmivisszatetsz6 dolgot. - Lehet6legne legyena n6v bonyolult. Arra 6rdemes gondolni,hogy szdmldkon, kozlileti virsiirliisokkor hdnyszor kell majd lebetfiznia vfrllalkozirs nev6t. jogi A vi'rllalkoziisok u6vvdlasztdsdnak szabdlyai: - egy rnilr bejegyzett vdllalkozds nev6tnem lehetvdlasztani, - tort6nelrli ltevetnem viilaszthatunk, - a vdllirlkoz6 sa.1i'rt a ncvdtmindig haszndlhatja cdgjeldl6s6re. a Azt, hogy rnelyeka fbglalt nevek,szint6na cdgbir'6sigi nyilviintartdsb6l lehet nrcgtr"rdni, 6rdentes iigyv6dsegfts6g6t az k6rni ezena teriileten is. E,rdemes v6giggondolni, j6l hogy a c6gndvnek kell hangzania azizleti levelekcn, 6tlapon, itallapon kell mutatnia, b6lyegzdn ldthat6nak, a is olvashat6nak .i6l kell lennie. Az elfitdrsasdg A gazdasdgi tiirsashg atr6l a naptdlkezdve,amikor iigyv6d,vagy jogtandcsos ir tlirsasdgi szerz6d6st ellenjegyezte, eg6szen addig a napig,amig a c6gbir6sdg hivatalosan nemjegyezte, el6tiirsasdgk6nt be rin. miikddik. Ez trzL.ielenti, hogy a tlirsashg ellenjegyz6s az pillanatiiban megkezdheti miik6ddsdt. a rnf kcjd6s Ez azonban erdsen korliitozott, hiszen c6gbirdsiig a m6g nem fbgadtael a tdrsasdgot, vagyisjogilag a c6g rn6gl6tresemjott. Ezt a helyzetet iigyf'elekkel az tudatnikell olyan m6don,hogy a c6gn6vhez a alatt" toldalkothozzit kell tenni. A c6g m(ikcid6se ,,be.iegyz6s el5trir.sasdgk6nt nem korl/ttozott, hat6sdgi biir enged6lyhez kdtotttev6kenys6geket folytithat, nem rnertenged6lyt csakbejegyzett virllalkoziisnak adnakki. Ha vdgiil is olyan helyzetdll el6, hogy a tiirsasiig c6gbejegyz6si k6relm6t elutasitlitk,akkora rn(ikcjd6st kotelesek azonnal megszijntetni. el6tdrsasdgi Az id6szak iilatt a vezet6kkotelezetts6get viillalhatnak tiirsasfg a nev6ben, azonban c6gha a be.legyz6st visszitutitsitja c6gbir6sdg, a akkor a keletkezett kcitelezetts6gek6rt koi.littlanul egyetemlegesen 6s kcjtelesek helytdllni. 63

A c6gbejegyzdsi elj dras a megkrit6sdt6l A gazdasdgi t6rsasdg alapit6s6t t6rsas6giszerz6dds sz6mitottharvezet6b(r6sdgnak, vagyisa cgminc naponbeliil be kell jelentenia c1,gjegyz1ket bir6s6gnak. A gazdas6gi t6rsas6g cfgjegyzdkbeval6 bejegyz6ssel, bejegyz6snapj6val a a l6tre. ion megkiiltjnboztet6s6re alkalmasc!,gjegyzdkszitA vdllalkoz6sm6s c6,gt61val6 mot kap, amelyeta c6g iratain fel kell tiintetni. A c6gbir6s6ga bejegyz6stk6r6 lrelyett szdmitSg6pes rendszerritj6n beszerzi6s a c6gnyilv6ntart6sban rogziti a valaminta statisztikai c6g ad6sz6m6t, sz6mjel6t. A c6gbeiegyz6s tehdtannyitjelent,hogy a vdllalkozdst nyilvdntartdsba veszik. Ezt a nyilvdntart6stcigjegyzdknek nevezlk,6s tulajdonk6ppen olyan, mint egy anyakonyv:a vdllalkoz6slegf6bb adataittartalmazza. fontos,nem csakarra szolgdl, A c6,gjegyz6k nem csakaz 6llam szempontjdb6l hogy ennek alapjdnutol6rhesse v6llalkozdsokat, a hanema trjbbi piaci szerepl6 szempontjdb6l 6rdekes is lehet.A c1,gjegyzk ugyanisnyilv6nos,vagyis bdrki beletekinthet,mdsolatot, r6la. (Ha valaki egy 6j iizleti partnerrel kivonatotk6szfthet keriil kapcsolatba, vele nagyobbosszegfi 6s iizletet akar kcitni,akkor c6lszer[iis a c6gnyilvdntartdsba betekinteni,6s a jcivend6partner helyzet6vel,f6bb adataival megismerkedni, felv6rtezve indulni az iirzleti 6s megbesz6l6sre.) Ha a t6rsasiig adataimegviiltoznak, kcjteles azokr6l a c6gbir'6sdgot tdj6koztatni, 6s ilyenkor a clgjegyzdk tartalmdtis m6dositjdk. A c6gjegyz6ket vdllalkozds a sz6khelye szerinti vezeti. bejelentkez6scdgbir6sdg A hezegy formanyomtatvdnyt kitolteni,amihezcsatolni kell kell az alapit6okiratpdldirnyait is. A vdllalkozds formdji't6lflgg6en egy6bokmdnyokat adatokat k6r'het 6s rs ir (pl. c6gbfr'6sdg banki igazoldst t6k6ta kti. taEar befizettek. arr6l,hogy a kotelez6 t A c6gbfr6sdg feliilvizsg'iija alapit6okiratot,megn6zi, az hog;' nincs-ebenn.a torv6nyeknek ellentmond6kit6tel. Ha esetlegolyan tev6kenys6get akar ralaki folytatni, amihezenged6lyre van sziiks6g, akkor megvizsgdlja, hogy ez rendben van-e,megndzi,hogy megfelel6cdgnevet vdlasztottak-e, ha minden rendben 6s van, akkor egy v6gz6st ki, amivel a c6g most m6r bekeri.jl nvilvdntartdsba. ad a A c6gbir6s6g hivatalb6l6rtesitiaz illet6kes hatdsilgokat c6g megalakuldsdr6l. a A piac mds szerepl6i drtesijlhetnek is arr6l,hogy egy fj c6g l6trelott. adatok az ugyanis megielenneka Cigkdzliinyben. U gyaneza helyzet akkor is. ha adatm6dosuldsr6l van sz6. Mind a c6gbfr6srigibejelentds,mind a kozz6t6telillet6kkoteles.Az illet6k nagysdga att6l fiigg, hogy milyen t6rsasdgi formdrdlvan sz6,6s mennyia tdrsasdgalapt6k6je. Ldtott mdr Cdgkdzldnyt? nem,pr6bdljon utdna ny'zni,ntilyen adatokat taldlHa hat bennea beiegyz.ett vtillalkoz.risrdl! A kdvetkez.6 cdgbeiegyz.si kdrelemalapjdn hatdrozzameg a betdti tdrsasdg.iel(Kik a tagok,mennyiaz alapt6ke,hol van a cdg sz,dkhelye, Lemzdit! telephell,e, mikor alakult, mivel kfvtinnakfoglalkoznistb. ) 64

CEGBEJEGYZESI KERELEM C6gforma (a viilasztott c6gfbrma k6djritX-szeljel6ljemeg): - 0l Vdllalat - 09 Korldtoltfelel6ssdgii rdrsasdg - 02 Szovetkezet - l0 R6szv6nytiirsasdg - 03 Kozkereseti trirsasiig - ll Egy6nic6g - 04 Gazdzrsiigi rnunkakclzoss6g - l2 Kiilfoldiek magyarorszdgi koz- 0-5Jogi szernilyt'elelSss6gvetlenkereskedelmi kdpviselete, v6llalirsival miikod6cmk inform6ci6s vagy szerviziroddja X06 Bet6titlrsasiig - 13 Egy6bc6g - 07 Egyesiilds - 14 Kozhasznri t6rsasdg - 08 Kozos vdllalat - l5 Ed6birtokossdgi tdrsulat l/10001Kijlfoldi r6szv6tellel m6kod6c6g eset6ben magyarr6szv6reljeloa ldsemelleta kiilfiildi lak6helye(sz6khelye) szerinti 6llam betfijele: Ad6szim:'.'87654-02-01 2/0001A c6g elnevez6se: Ipari Bet6tiTiirsasdg ,,Vas" 3/0001A cdg riividitett elnevez6se: Bt. ,,Vas" 4/0001 A c6g idegen nyelv(i elnevez6se(i), idegen nyelvii riividftett elnevezese: nincs A (irdnyit6szdm,helys6g, utca, hdzsz6m): -510001 cdg szdkhelye H-llll Budapest, u. 9. H6 6/0001 A c6g telephelye(i) (irrinyft6szSm,helys6g,utca, hilzszilm): H-llll Budapest, Szdnk6 8. u. 710001 c6g fi6ktelepe(i) (ir6nyit6sz6m, helys6g,utca, h6zsz6m)z A H-8000 Pilismarot. Dunau. 6. 8/0001A t6rsas6gi szerz6d6s(alapszab6ly,alapit6 okirat, l6tesft6 okirat) kelte: r99-5. 01. 02. 2651Cement-, mdsz-6s gipszgy6rtds l0lC061A cdg tevdkenys6ge (a megkezd6s6nek mfikiid6s megkezd6s6nek id6pontja: r995.02. 01. ll10001 A c6g hatilrozott id6tartamri mfiktid6se esetdna mfikiidds befejcz6 id6pontja:

9/0001 c6gtev6kenys6gi A kiire(i): GEAOR)

65

vagyona (tiirzst6k6je, alapt6k6je vagy rdszjegyt6k6je: l2100014 "6g Osszeg: l0 000 Ft Pinzbeli hozzdjirul/ts: l0 000 Ft bet6t(vagyonihozz6jdrul6s): Nem p6nzbeli 20 000 Ft Osszesen: aztzH(tszezerforint 13/0001 c6glegyzds A m6dja (iin6ll6an vagy egyiittesen) fr a k6pvisel6ondll6an ald

jogosults6g korldtozSsa: l410001 cdgiegyz6sre A nrncs

jogosult(ak) neve,tiszts6ge, lak6helye(az 6llam l510001 c6gjegyz6sre A betfijele, ir6nyit6sz6m, helysdg,utca, h6zszdm): P6z6 Ad6l k6pvisel6 H-llll Budapest, Hun u.4. .'...' ' l610001Atalakul6s folyt6n l6trejiitt c6g eset6ben jogel6d c6g(ek) neve, a c6giegyzdkszhma: Az 6talakul6sm6dja: l710001 bet6ti t6rsas6gbeltagia(i) c6giegyzikszima, neve,lak6helve A vagy sz6khelye(az Sllam betiijele, ir6nyft6szdm,hely's6g. utca, hdzszilm): K6 Eva H-ll ll Budapest, u. 3. 56 1110002 betdti t6rsas6g beltagia(i) c6giegyz6kszilma,neve, lak6helve A vagy sz6khelye(az 6llam betfijele,ir6nyitdsz6m,helvs6g.utca, hilzszflm): .Vas" Bt. H-l398 Budapest, u. 5. Vdr l710003A bet6ti tdrsasSg beltagia(i) c6giegyz6kszama, neve, lak6helye vagy szdkhelye(az 6llam betiijele, ir6nyit6sz6m, helys6g,utca, hdzszdm): H5 Hedvic H-1313Budapest. t6r 4. Lap

66

l8/0001 A bet6ti tdrsas6g kiiltagia(i) cdgiegyz6kszilma, neve, lak6helye vagy sz6khelye (az 6llam betfijele, irdnyit6szdm, helys6g, utca, hizszflm)z H6 Tibor H-8899 Hatvan.F6 u. l. l8/0002 A betdti tdrsasdg kiiltagia(i) cdgiegyzdksz6ma, neve, lak6helye vagy sz6khelye(az 6llam betiijele, irdnyft6sz6m, helys6g,utca, hdzsz6m): K6s Kdroly H-8811 Ozd,Tufa u. 3. l910001A betdti t6rsasdg kiiltagiai betdtjeinek egyiittes iisszege: l0 000 Ft, azazTizezerforint Megiegyzdsek(egy6b kdrelem, bejelent6s) TisztelrC6gbir'5s6gl Az alant felsorolt mell6kletekalapji{nkdrjiik a bet6ti tiirsasdg cdgnyilviintart6sba torr6n6bejegyz6s6t. Mell6kletek l pld. kdrelem 3 pld. tdrsasdgiszerz6d6,s 3 pld. tagjegyz6k 3 pld. al;iirdsi cimp6lddny 3 pld. nyilatkozataz apport rendelkezdsre bocs6tds6r-61 3 pld. iigyvezet6i nyilarkozar l pld. [gyvddi meghatalmazds I pld. kozzt6teli befizet6s6t dij igazol6csekk f6nymiisolata Kelt: 1995.februdr10.napjdn A k6relmetbenyfjt6 cdgszerfial6ir6sa: ,,Vas"Ipari Bet6ti T6rsas6g k6pvisel6je:. . A bir6srig tiilti ki A k6relmetbenyrijt6a . . . . . . . Ft illet6keta hiitoldalonmeefizette.
t

A befrzetettkozz6tdtelikoltsdgtdrit6s. . . . . . . . . . Ft . A k6relembenyfjtiis6nak id6pontjal9 P. H.

67

B ejelentkez4 a tdrsadalombizto s sftdsntil -A v;illalkoz6drtar arkarma.zottdorgozdk dsmaga a vi{tarkoz6is csak akkor

eil6tri"soku"",d";"r"ntt"r"tt"a rr" ia.raautombiztosf_ ;?jff:.,u^"darombiztositdsi

r6sze_

Ezt a bejerentkez6st arakurdst az kcivet6en naponberi.il I5 meg keil tenni.Ezt szint6negy fbrmanvomtatvdnyon lehetmegtenni. bejelent6st A kdvetden v6llal_ a kozStiirzssztimotkap,amelyie k6s6bb minden i.igyint6z6sn6l hivatkoznikell. Ha On vrillalkozcisba.fogna, hot talcitnda Tlirsaclalombizrosittisi Igazgatrjsrisot? B ejelentkev6s az ad6hat6sdgndl A viillalkozdsinditdsakor ker jerentkezni b.e a z ad6hat6s,6,gnril. K6s6bbmajd r6sz_ letesenkit6ri.inkrri, hogy iryenkor .ily". r.ero6sekben a,i"tert hozni, tii rriszen

uunnur i"r,",o,eg"i, ffi,x1ffH:;ilxo;1i:ijfr"1li,u",dnur. varaszti{si arnerye_

Ad6iigyekben azAd6- As. (yziisyi Ellen6rz6si Hivatal (ApEH) f6vzirosi, vagy megyerszerv'hez ket fordurni.Itiizint.n egyformany";;;"6";y"r rali'kozik a vdllalkozni sziind6koz6, ameryets pziaa"vu"n kitc'tve ke' benyrijtani. Hol van Oncjkndt acl6hat6sdg, az ahol be tehet.jelenrkezni? Ha van rd m6d, n1zzenmeg egy bejelentfllapot! Banksztimlanyitds

azr: igvi"ler?i ardfriismintrijdt az el6z6ekhez hasonl6an eltelijutt"i"i'"'u*r.rror, ,*.iilur;"b"" nemrudnak c69bankszdrnldja rendelkezni. a felett ,T|!f;:;:,i:y 68 kereskedetmi bankotfetsorotni, ahovdbankszdmta_nyircisi kiretem_

Abank aroviibbi_ a bandsak at ds ftty*:f nii,;i:Zl,!"::"*:,:qi1_T,:Lii::," k m az 6ir6t j"r*r;ffi ;;, #' r;l te:et""ztai"t 6s r* i?l#r?11x,*,?l?lisasdgni'rl, err6ra bankot : akkor teil,

A vSilarkozdsoknak banksz6mliit nyitni.valameryik keil kereskedermi banknhr. alSlcsakazok Ez jerentenek kiv6telt, szempontjdb6r ad6mentesek. is (6k megtehetik "ti[aie azonban. dgytiiririt< ha iOnak.j A kereskedermi bankok-lorui iairiiora, sajdtrnaga o vtilasztrtat.drdenres bankszilmlanyitis tdj6koz6dnr,-;"rr"l"t is er6tt ,niy.n"fo .iei.,iou.r.,sr gek,van-e korrs6_ er6frt cisszeg, imeryet Lonf.ra.r6nkeil tartani o stb., merrkiironosen egykisebb vdllalkozdsnezei 6l iJ"V.grelen szemponrok. A bankszdmranvitdsnak "., az afertiteii,-io* a v6rirkoz6st mdr viintarrdsba verett6k cegbir6sri! a;-;;'ad6r..iuuturnai. erdz6reg n1,ir_ a Er.,r"truirror'an rdrsa_ s/rgokndt, "6r ameryekn6l van,a c6gbir6siign6r igazorni "l{it a azt is, hogyezt az alapt6k6t tagok -iii*r* kerl ''p?al. U"iir.itef. Nemminde gy.hogy.ki re"anrtrr:hti ,ioia.abanksziimliin osszeggel, ler.d a bank rehdt kinekaz utasitiisait fogadjael ottJr, hak6szp6nzi ,Lrr""r. felrenni, vagy hadt akarnak utarni.Azd,r't, n" r"h;r!*rnuirrroe rrogy r6sezzerkapcsoratban, nak,akik renderkezhetnek azok_ a uinr.sramra iJt"u, oryan okmrinyt bemutat_ keil "gy az a|6rrdsukat

Guzdasdgi katnarai tagsdg Az indul6 vdllalkozitsoknak gazdasdgi a kamariln6l be lehetjelentkezniiik. gazis A dasdgikamaraa vdllalkoz6k6rdekv6delmi szervezete, kiikjnboz6szolgdltatiisokkal dll a rendelkez6sukre. kamaraitagsdgma mdr nem kcitelezS, viszonttag, anA aki nak tagsdgi dflat kell fizetnie. A ntfikiiddsi engeddly 1991-t6lftjraszabdlyozttrk iizletek miikcjd6s6nek az feltdteleit.Ezek szerint minden kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, vend6gl6t6, idegenforgalmi, vagy kereskedelmiszolgiltat6tevdkenys6get folytat6gazddlkodS szervezetnek m(ikcid6si engeddlyt kell beszereznie. tev6kenys6gdt A kezd5, iizlettel rendelkez6kereskedS csak.joger5s m(kod6siengeddly birtokdban kezdheti meg a miikod6s6t. A mfikod6sienged6lyt azizlet helyeszerint jegyz6jdt6l illet6kes cinkorm6nyzat kell k6rni, egy kitoltottformanyomtatvdny benyrijtdsdval.

69

Onkormdnyzat

Nyituan,or,ar,. . . .'?:r. rr* . .

. . . . ::iT

Miikiid6si enged6ly (1.22.) Kormdnyrendelet A 411997. alapj6na . . . . keresked6r6,szdre

.....helys6gben

m(kcid6s6t''* * ii* ;
A keresked6 sz6khelye: keriilet A keresked6 statisztikaisz6mjele:

""

...... .... ..

: ": t : "ili]

elnevez6ssel ged6lyezem. en vdros ..utca .....s2dm.

A mozg6bolt a kcivetkez6 teriileteken6rusfthat:

Az izlet jelz6szdma,TEAOR szdma6s iizletkrire:

Az iizletkdrjel z6sz,Arna'. Az 0zletkdr mesnevez6se: TEAOR sziima:

A kcivetkez6 term6kekiirusit6sdt, tev6kenys6g ill. folytatrisiit- szakhat6siigi hozzij1rills hidnydban nem enged6lyezem:. . . Kelt: ..,20. P. H. h6 .... nap

aliifrris
TEAOR sziim: Tev6kenysdgek Egys6ges Oszt6lyoziisi Rendszere '7n

Az enged6lykiaddsdnakaz a feltdtele, hogy a mfik<id6shez sziiks6ges cjsszes okirat, szakhatSsdgi ged6ly,hozzftlirulflshitelesmdsolat6t satolj en c dk. A vendigldtd iizletek m(ikoddsdnek enged6lyezlsdhez krjvetkez6el6zetesena ged6lyekre sziiks6g: van . Olyan egy6ni vdllalkoz6i igazolv6ny,t6rsasdgiszerz6d6,s, c6gbir6sdgibeill. kordk felsorol6sa kcizotta kereskedelmi, veniegyz6s,amelybena tevdkenys6gi d6gldt6-ipari tev6kenys6g szerepel. . Az ad6hat6srigi bejelentkez6st igazol6 okm6ny. . Az iizlethelyis6gtulajdondnakigazol6sa, vagy b6rleti szerz6d6,s. . Az Allami N6peg6szs6giigyi Tisztiorvosi 6s Szolgdlat enged6lye. . Allate96szsdgiigyi enged6ly. . A tlizv6delmihat6s6g engeddlye. Feltigyeletenged6lye, ji{t6ktermetakarnakaz iizletbenm6ha ' A Szerencsejdt6k kodtetni. 6rt6kesit6s6vel, tdrol6s6val, ' Jdved6kienged6ly,ha joveddki term6kekkcizvetlen sz6l itdsdval I akarnakfoglalkozni. Ha mindezmegvan, jegyz6 koteles a kiadni a miikoddsi enged6lyt. mftod6A si enged6ly kivdltirsa illet6kkoteles. A miikod6sienged6lyta tdbbi hat6sdgienged6llyel egyiitt az iizletbenkell tartani. 6s ellen6rz6skor kell mutatni. be A telepengedily Vannakolyan tev6kenysdgek, amelyeket csak akkor lehetelkezdeni,vagy folytatni, ha a telepre, vagy az 6pitm6nyre telepenged6lyt kapotta v6llalkoz6. engeAz jegyz6jdt6l. jegyzlS d6lyt a vdllalkoz5nak k6rni a telepiil6s kell A helysziniszeml6t tart, 6s ennekalapjdndcintarr61, hogy kiadjaaz enged6lyt, vagy sem.A jegyz5 a telepenged6lyt akkor adja meg, ha a szakhatdsdgi hozzijdruldsok alapj6n rregdllapitja,hogy a telep rnegfelela munkav6gz6sre vonatkoz6el6ir6soknak,a tev6kenysdg telep k6rnyezet6ben a 6l6k nyugalmdtnem zavarja, dolgoz6k,a kcira nyezetben 6l5k eg6szs6gdt a kornyezetet 6s nem vesz6lyezteti. Telepenged6ly-koteles tev6kenysdg doh6nyterm6k pl.: gydrt6sa, textilgydrtds, sz6rme-,b6rkik6sz(t6s, faipari term6kekgy6rtiisa,vegyi 6ruk gy6rtdsa, 6pit6ipari term6kekgyiutdsa, g6piparitev6kenysdg, mosds, tisztftiis. Egydb elintdativul6k A f'entiekelint6z6se mellett m6g lehetnekfeladataink (tobb enged6lytm6r az elSz6ek megszerz6sdhez kell mutatnunk): be raktdrozlstwal,vagy sz6llitdsdvalkivd'Ha joved6ki termik fbrgalmaziis6val, nunk foglalkozni,akkor a Vdm- 6s Pdnztigy6rs6gn6l (VPOP) ehhezmeg kell szerezni enged6lyt. az Ezen szerepel c6g neve,sz6khelye, a ad6sz6ma, b6r6s 'B6lyegz6t rendelhetiink. milyen egy6badat,amelyet fontosnak tartanak. szijks6ges okmdnyokat. Hogy melyekezek, 'Meg kell visdrolni a konyvvitelhez az attdl fiigg, hogy milyenkcinyvvezet6si mSdotalkalmaz v6llalkozds. a Eg6szen

71

biztosansziiksegvan azonban szdmlakcinyvre, bev6teli, kiadiisip6nztdrbizonylatra, p6nztiirkcinyvre. . Az cinkorminyzat jegyz6jdvelhitelesitetnikell a v6sdrl6kkdnyv6t. . Tev6kenys6gt6l ftigg6enbe kell szerezni t(izolt6siig, Allami N6peg6szs6ga az i.igyi6s Tisztiorvosi Szolgdlat, rend6rs6g a enged6ly6t. . Nyilt drusit6sri iizlet eset6ben c6gt6bl6tkell k6sz(ttetnlink. c6gtriblatartalmdt A jogszabdlyltatirozza meg. Ezek szerinta c6gtdbliinfel kell rtnterni: - a viillalkozdsnev6t, - az iizletbenfolytatott alapvet6tevdkenysdget, - a virllalkoziis sz6khely6t, nem az i.izletben ha van, - annaka gazdasdgi kamardnak megjekil6s6t, a amelynek v6llalkoz6 tagja. a a Ndzzentneg ndhdny venddgLcitrj iiz.letet, ltogyan.f'est cdgttiblcijuk? a Megfblel az. el(i{rtisoknak?

2.2. Allamivdllalat
Az dllarni vt'rllalat dllam vdllulkoz.isi az formdja. Ez a forma a vegyespiacgazdasiigbanis ielen van. Az dllami vdllalateszkozeiaz iilant tulajdon:iban r,annak. de gazddlkoddsit-eladatait ondll6an, az6llamdltalmeghatdrozott kerctek kozortrdgzi. Az 6llami vdllalatoka privatiziici6 sor6ngazdasdgi tdrsasiigokkd alakultakit, yekbentz /allam szerepet amef is vdllal r6sztulajdonoskdnt. Ezutiintelieseg6sz6ben dllami tulajdonban csakolyanv6llalatok maradnak, amelyeka piacgazdasdgban is dltaliiban iillami kdzbenvannak,mert fontoselldtiisifunkci6tkell betolteniiik. Pl. MAV. Ahol az iilam 100o/o-ban tulajdonos, tigy viselkedik, ott mint biirmell maginviillalkoz6: - vdllalata 6l6reegyszem6lyes vezet6tnevezki, aki felel6s arfibizottrasron kezel6,s.6l't, - rnegkcivetelihatdkony, a eredmdnyes gazddlkoddst ezt szigordan 6s ellencirzi. A gazddlkoddsban lllami vdllalat is iindll6, csak annyibanszabdlrozziik, az mint a tcibbigazdasdgi szerepl6t. Bels6 szervezetltavezet6 atakftja .\z dllami ki. viillalat iindll6 jogi szemdly.

2.3.Szovetkezet
Al apszabdlyban meghatdrozott egyt6k6vel jogi szem6l sd r6szj alapitott y'i ggel rendelkez6gazddlkod5 szervezet. Alapft6k - term6szetes szem6lyek6sjogi szem6lyek. jogi szem6lyragoksziimanem 6rA heti el irz citvenszizallkot, kiv6tel az a szcivetkezet, amelyetgazdas6gi egyiittmiikcjdds db6l mds szcivetkezetek c6lj alapitanak.

72

Alapft6s c6ljai - a tagok saidt gazdiilkoddsa eredm6nyess6g6nek el6mozditdsa: a tagok bepl. sze rzdsei nek, 6r6kes it6sei nek szovetk ezet 6ltal tortdn6 lebonyol itdsa, - tag.jai, munkaviillal6i6s azok hozzitafiozSikulturiilis,oktatdsi6s szocidlisszliks6gleteinek kiel69it6s6re, - tizletszeriigazdasdgi v tevdkenys6g6.gz,se. Ala pffiis6nak feltdtelei l. I-cgaldbb tag sziiks6ges, 5 iskolaszcjvetkezetn6l legald,bb tag. l5 2. Alakul6 kozgy(il6snregtartdsa. alapit6tagok itt donteneka szcjvetkezet Az r-negalakuldsirr6l, a r6sz.jegyt6ke befizet6s6re kotelezetts6get v:illalnak, v6laszta szovetkezet igazgat6sdgdt a feltigyel6bizottsdgot. 6s .j/ik 3. A szovetkezet nyilv:intartdsba v6tele. A szovetkezet alapitiisdt alapszabdly az elfbgaddsiit6l szdmitott naponbellil 30 be kell .jelerrteni cdgbir-Ssiignak. c6gbejegyz6s a A f'elt6tele hogy a ragok a az, r6s egyt5ke 30%- /ata szcivetkezet ndelkez6 zj re s6rebocsdss dk. A c6gnyilvi'rntirrtdsba tovdbbifelt6telei v6tel azonosak gazdasdgi a tdrsasiigok6val. A c6gbejegyz6s irdnti kdrelernbenyriitrisiit kcjvet6en ugyanrigy, mint a tdrsas viillalkoziisok, v6gezhetnek gazdasdgi tev6kenys6get, ezt meg kell sztintetniijk, de joger6sen ha a bejegyzdsr k6relmeta c6gbir'6sirg elutasftja. c6gbejegyz6s A megtortinte el6tt v6gzettgazdasdgi tev6kenys6gre ugyanazok felel6ss6gi a szabdlyok vonatkoznak, mint a tiirsas vdllalkoziisok6ra. A r6szjegytdke A szcivetkezet r'6szjegyt6k6.1e a tagok vagyonihozzdjdruldsainak cisszege, amelynek teliesit6s6t tagoknakkidllitottr6szjegyek a igazolj6k. A 16 z.j s egyt6keIegalacsolryabb szegit tcirv6nyszablly os ozzzr'. A terrn6szetes szem6lyek tobbsdgi r6szv6tel6vel alapitottszovetkezet rdszjegy' t6k6jenem lehetkevesebb milli6 Ft-ndl. 3 dltal alapftottszcivetkezet rdszjegyt6k6je nem lehet kevesebb 'A szovetkezetek l0 milli6 Ft-ndl (szovetkezeti hitelint6zetekre ezeknem vonatkoznak). A szovetkezet alapszabdlydban rendezni tagokvagyonihozzdjdrul6siinak kell a rr6dji:rt, legkisebbrn6rt6k6t. rneghatdrozhatjdkvagyonihozzdjdrLrliis de a legnagyobbosszeg6t is. A sziivetkezetitagok kiitelezetts6gei l. A vagyoni hozzllirulds teljesit6se 2. A szovetkezettel gazdasiigi val6 egyiittmiikciddsb6l ered6feladatok, vdllal:iill. sok teljesitdse. Tagshgi rnegdllapoddsban szabdlyozz/akateljesitend5 feladatokat, v6llal6soill. kat. A szcjvetkezet er tagjaivalfolytatott gazdasrigi egyUttmiikod6s soriinnemtcireksziknyeles6gre. 3. Szern6lyes kozrem[ikod6ssel egy6bvagyoni6rt6kii szolgiiltatds ill. teljesit6s6vel val6 r6szv6telaz rjzletszerii gazdasigitev6kenys6gben. 4. Az a.ltrpszabdly munkav6gz6si kotelezettsdgetel5irhat. is

13

A sziivetkezetitagok jogai jog l. R6szv6tel szavazati a kcizgyfl6sen. 6s Minden tagnakegy szavazata van. 2. Rdszesed6sszcivetkezet a eredm6ny6b6l. A kozgyiil6s dcjntdse alapjdn a tagokkal folytatott gazdasdgiegyiittmiikcidds ardnydban tcirt6nik. 3. A tagsdgijogviszony megsziin6se eset6n tag illet6legrirdkcise a igdnyttarrhata szovetkezet saj;itt6k6j6neka vagyonihozzdjiruldsdval ardnyos 16sz6re. A szovetkezetjogi szemdly, ezdrttartozisai6rt vagyoniival felel.A tagoknak nincs kcitelezetts6ge a tartozdssal kapcsolatban. A sziivetkezetszervezete l. A kiizgyfil6s Szi.iks6g szerint,de legaldbb6venteegyszerosszekell hivni. Minden fontos k6rd6sben ddnt, pl. alapszabdly rn6dosit6sa, beszdmol6 6ves elfogadrisa, stb. Ha ii szovetkezet szdma 500 fbt meghaladja, az r6szkozgyiil6s vagy ki.ildottgyiil6s hivhat6ossze. 2. lgazgatflsilg Legaldbbhdromtagr.i, kdzgyiil6sviilasztja. a vezet6jeaz igazgat6sdg elnoke, aki egybena szovetkezet elncikeis. Kisebb tagl6tszdmLi szovetkezetekndl az igazgat6sdg helyettiigyvezet6 elnrikitiszts6get rendszeresfthet alapszabirly. az Igazgat5sdg tagjdvdcsak szcivetkezeti vdlaszthat6, az alapszabilrr-nistag ha k6ppen nem rendelkeztk. Az igazgat6sdg feladataa szcivetkezet gazdasdsr munkdiiinak ir6nyitdsa. Eventebe kell szdmolnia kcizgyfl6snek szoverkezet a vagyon p6nzi.i i 6sj ovedelm helyzetdr6l. i, gy i 3. A feliigyeldbizottsdg Feladata gazdasdgi a tdrsasdgok6hoz hasonl6an tulajdonosok a 6rdekeinek r,6delnre,a vezet'6 tiszts6gvisel6k munkdjdnak ellen6rz6se. Minimum 3 tagf, akiketa kozgyiilds vdlaszt meg. Feliigyel6bizottsdg tagjdnak olyan szem6ly megv6laszthar6, nenrraejaa is aki szovetkezel.nek. A szovetkezeteknek van kcinyvvezet6si is kotelezetts6ge, m6rleebeszamol6t 6s is kell k6szitenre. Tudna ni hdn y-konkry' sz.detkezet t entI fteni ? M ivet fo glalkoznak ., t v e A kdrnydkiikr)n miikdclikAf ESZZMi a neve? Amint azt ldthattuk, vdllalkoz6si a formdk kriziil vdlasztani nent eetszerfikdrd6s Jellemz5ik nagyonkiilonboz6ek, sokszor nlgaz cisszehasonlftdsuk is bonyolult feladat.

2.4. NonprofitSzervezetek
Az ut6bbi id6bentobb, eg6szen szervezeti rij forma is megjelent, ismerjiinkmeg ezekkoziil n6hdnyat. Ma az dllarnszerepvdllaldsiinak csokken6se, kordbbi Sllami feladatokdtruhda l4

kozcllokat szolgdl6,kozhasznfi z/rsateszi sziiks6gess6 nem nyeresdgdrdekelt, & jogi m6dosft6srival keretetteremszervezetek rnfikcjd6s6t. Polgriritorv6nykdnyv A tettekennek. A nonprofitszervezet tehdtaztjelenti,hogy nem nyeres6gdrdekelt szervezetr6l vnn sz6,ebbenvan az alapvet6 kiilonbsdg ezek,6sa kordbban tanult szervezetek kozcitt. A nonprofit szervezetekfajtdi L Kiizhasznfi tdrsasdg Olyan jogi szem6ly,arnely koz6rdekf tev6kenys6get v,gez, vagyonszerzisi c6l n6lkijl, rendszeresen. V6gezhet iizletszer(gazdasiigi tev6kenysdget, az ebb6l de szltrnraz6rryeres6get kizdr6lag kcizhasznri tevdkenys6gre fordithatja, tehdt nem oszthadafel a tagok krjzdtt. Term6szetesen kozhasznftdrsasdgban a munkiit v6gz6tagokatmunkab6rilleti rneg.Gyakorlatilag kft.-nekegy speciiilis a form6j6vdhagydsa kizdr5lag taggyfil6s a hat;iskcjr6be tartozrk. .ia.Szeru5d,seinek Kcizhasznri tdrsasdgot magdnszem6lyek jogi szem6lyek l6trehozhatnak. is, is 2. Egyesiilet Az egyesriletet tagok cink6ntesen a hozzftkl6tre. A tagjait nyilvdntartja. Oniill6an gazdirlkodik, teljesm6rt6kbenonkormrinyzattal 6s rendelkezik. tagok felel6ss6A ge korldtolt. egyesrilet Az ondll6jogi szern6ly. egyesiilet vagyondval Az a ondll6an gazd6lkodik, els6dlegesen gazdasdgi de tev6kenys6g folytat6s6ra nem alapithat6. 3. Kiiz.testiilet Olyaniogi szem6ly, amelyaz egyesi.ilettSl nem a tagokonk6ntes elt6r6en tdrsuldsi val .jonl6tre,hanemtorv6nyho.zzaltre, vagya tcirv6ny el6frrisai alapjdn errejogosult szem6lyekalapithatjiik.Onkormdny zattal 6s nyilviintartotttagsdggalrendelkez6szervezet. A koztestilletek tagokhoz, a vagya tagokdltal v6gzett tev6kenys6ghez szorosan kapcsol6d6kcjzfeladatokat l6tnakel. Pl. gazdas6gi kamari{k, Magyar Tudomiinyos Akad6mia. 4. Egyesiil4s Az egyesiil6s tagok dltal gazdiilkoddsuk a eredm6nyess6g6nek el6mozditdsdra 6s gazdasdgi tevdkenys6gi.ik cisszehangolds6ra, valamintszakmai6rdekeikk6pvisejogi szern6lyis6ggel let6realapftott rendelkezd t6rsas6g. egyesiil6s Az sajdtnyeres6gre nem torekszik,vagyonirtmeghalad6 tartozdsai6rt tagok korldtlanul6s a egyetemlegesen nek. felel Az egyestl6saz osszehangohisi feladatok teljesit6s6t seg(t6 egy6bszolg6ltatdsi 6s kcjzos gazddlkoddsi tev6kenys6get v6gezhet. egyesiil6s c6gjegyz6kbe is Az a jcin val5 bejegyz6ssel,bejegyz6s a napjrival l6tre.

15

5. Alapitvitrr Az alapitvdny valamilyen c6lraosszegyfijt6tt vagyon, amelyet alapitdkbiztosiaz tottak, de a k6s5bbiekben befizet6sekkel, vagy az alapitvdnygazddlkoddsdval gyarapodhat. alapitvdny Az (az kezel6s6t szervezet rin. kurat6rium) egy v6gzi. 6. Kiizalapitvtitty Speciilisalapitvdny, amelyet olyankozfeladatokra hoznakl6tre,amelyek elliitdsd16legy6bk6nt 6llamnak az kellene gondoskodnia. Azorszlgly(il6s, a kormdny, az illet6kes miniszter, a helyi cinkormiinyzat ds hozhatja l6tre.Eventeel kell szdmolnia gazddlkoddsirval. 7. Polgdri jogi Tlirsasdg A f-elek kozosgazdasdgi 6rdekeik el6mozditdsdra, ilyen tev6kenysdgi-ik ill. osszehattgol/tsdra hozhatjdk l6tre-. Vagyonihozzijlrt lds n6lktil is ldtrehozhat6, tagok a egyetemlegesen felel5sek. Uzletszerii tev6kenysiget nem v6gezhetnek. van az,iskoldjukbannlapitvtirty?Ez kdzalapftvdnynak tekinthet6'lMivel foglalkozik ? 0sszefoglahis A viillalkozdsok formiija nagyonsokf6lelehet.Ma Magyarorsziigon minden6r,ben sziinrosv{llalkozdsalakul, melyek tulajdonosai hosszas megfbntolhs r-rt:in dcintenek valamelyikvdllalkozdsi forma mellett.N6zzemeg a kovetkez6 tirblirzatot, amely a viillalkozdsok sziimdnak alakuldsdt mutatjaMagyarorszdgon. p166s bhllameg elemezni adatokatl az
A gazdas6giszcrvezetckszSmaMagyarorsz6gon (az adott 6v dccembcr Jl-6nr Megncvczds Jogi sz-crrilvisigii t lirsl: villa lko zis o s s z es c r r . Ilbbl;1.kli.
.yz.i)vet ke:et

Rcgisztr5lt szcrvezetcksz6ma Miikitd6 szervczetekszdma

1999. 111 436

t60 617

2000.

1999. 149 8-10 t-t6 777

i,\el 18-1 E6l

2(X X ). I r- 9sl
111656

r8334i)
167 033 7 5t6 228 181 t88 136 682 925 | 094 446

8 191 2ll 835 170762 6 6 01 3 9

t 922 201344 167434 481 699 8471124

l -5436

Jog i szcn r6lyisig n6lk uli tiilsasviilIalkozis lrbbtil. br. Eey6niviillalkozhs V6llalkozds iisszcscn Ktiltsigvetisi6s tiirsadalornbiztositdsi szclvezet No n-p rol-it fvcz c t sze

r 049410 rs 300
61907

15() 6-t7 467513 802215 15300 61907

r5 436
65 335

65 335

Forrds: http://wrvw.ksh.hr-r

t6

2.5.A v6llalkoz6sok megsz[intet6se,ktikinbozci a m6dok vondsai elt6rci

Egy vrillalkozds sokf6lek6ppen rnegszfinhet. Elk6pzelhet6, hogy a tagjaimdr nem akariiik tovirbba tev6kenys6giiket folytatni, de az is lehet, hogy rninden szdnd6kuk ellen6re sem kdpesek fenntartani v6llalkozds a m(kcjd6s6t. A vdllelkouisok megsziindsdneka kiivetkezd lehetdsigei vannak: . Leteft az az id6tartam,amelyrea vdllalkozdst l6trehoztdk. A viillalkozS, vagyvdllalkozSk eldcjntottdk, hogyjogutSdn6lkiil megsziinrerik a ' tev6kenys6giiket. mdsvdllalkozi{ssal egyestil, abbabeleolvad, sz6tvdlik, esetleg va' A viillitlkozds larnilyenmds tdrsasdgi formdbadtalakul. tirrsasdg tagjainak szdma egyrecsdkken, nemjelentenek rij ta6s ' A gazdasdgi be got a c6gbfrdsdgndl. a szabiiy a kft.-re 6s a rt.-re nem vonatkozik,mivel tud(Ez egyszem6lyes formdban is.) .juk,hogy azok miikodhetnek . A c6gbir'6sdg tiirsasiigot a valamilyen miatt megsziintnek ok nyilvdnitja. . A bir'6sdg vdllalkoz6st a felsz:imolja. Ha a vdllalkozdsfizetfkipes, de a tagjai rtgy hatdroznak, hogy befejezik a tevikenysi giiket, 6s'a, vdllalkozdsnak nem leszjogut6dja,akkor v6gelsidmoliisi eljrirdstkell tartani. Ndzzenutdna, mit.jelentaz a kifeiezds, hogyjogutdd? A vdg elszttmoldsi eIj drds A virllalkozlis legf6bbszerve jogutddn6lkiil megszi.indcjnthet rigy,hogy a c6get teti. Elr6l a dont6sr6l drtesiteni kell a c6gbir6sdgot. Ilyenkorrendelkeznek arr6l is, hogy ki lesza vdgelsziimol6, azeg6,sz aki folyamatot lebonyolitja. A c6gbfr6siig C6gkozlonyben a kdzz6tteti eljdrdsr6l az sz6l6v6gz6st. Ennek az a lelent6sdge, hogy mindEizok, akikneka v6llalkozds esetleg tartozott,30 napon belLilbejelenthetik kovetel6seiket. v6gelsziimol6 a A kifizeti az ad6ss6gokat, behajtjaa kovetel6seket. a tev6kenysdg6tbefejez6 nem tudjaa tartozdsait Ha cdg kifizetni, mert nem elegend6 a vagyona, rd akkor a v6gelszdmol6si elj6r6s dtalakul felsziirnoldsi (ldsdk6s5bb). eljdrdssd Anrikor a v6gelszdmolds befejez6dik, vdgelszdmol6 a elk6szitiaz 6vesbeszdnrol6t, ha van eredm6ny,akkor felosztja a tulajdonosokkcizcjtt, elk6szfti a zlrd ad6bevalf a zir6m6.rleget. dst, Javaslatot arrais, hogy a vagyont tesz milyen ariinyban osszdk a tulajdonosok f'el kozott.A legutols6 l6,p6s hogy a c6g iratanyag6t az, irattlirozzirk. Ezzelaz adottvhllalkoziis megszfint. v6gelsz6moldsnak A tulajdonk6ppen tea v6kenys6g lezfr1,sa a c6lja. volt El6fbrdulhat azonban, hogy a vdllalkozds nem cink6nt hagyjaabbaa tevdkenys6g6t, lranemvdls6gba keriil.

11

A vdllalkozds vdlsdga probl6mi{val A vrillalkozdsok m(krjd6siik sordnszdmtalan tal6lkozhatnak. Ezeket nem keriil visszaford(thatatlanul irltaldbansikeriil megoldani,6s a v6llalkozds rosszhelyzetbe. Mikor mondhatjuk m6gis,hogy egy v6llalkozds v6ls6gban van? Altal6ban akkor tekinthet6 egy v6llalkoz6shelyzetev6ls6gosnak,ha m6r a l6te vesz6lyeztetett. Az ad6ss6gait nem tudjafizetni,s6t a c6gmegsziintetdsdvel a tulajdonosok sem kapndk visszaa befektetett t6k6jiiket. kell A vdlsdghelyzetettulajdonosnak felmdrnie, siirg6sen a ds int6zkedni, mert ebbena helyzetben vdltozatlantovdbbm(kcid6s a tovdbbivesztes6geket okozhat. Mi vezethetegy cig vdlsdgdhoz? Term6szetesen mindenki szivesenhivatkozik arra, hogy a kdriilmirryek szerencsdtlendsszejdtsztisa okoztaezt ahelyzetet,val6jdbanazonbansokszorvezetdsi hibdkbankell keresniaz okot. N6zziink n6hdnyolyan t6nyez5t,amely probl6mdkatokozhat: . A piaci keresletmegv6ltozik, ehhez a c6g nem tud alkalmazkodni m6r 6s a megl6v6kapacitdsdval. . Valami6rtvezet6-, vagy tulajdonosv6ltds kovetkezett arni miatt az alkalmabe, zottak bizonytalansdgban vannak,tobben kdziilLikesetlegtdvoznak.Az rijak nem ismerikm6g a vdllalkozdst hosszri id6n keresztiil 6s nerntudnakalkalrnazkodni. . A p6nziigyihelyzetmegromlik.Ehhez el6g, ha egy-egynagy ad6s nern fizet id5ben,ett6l a c6g azonnal fizet6sk6ptelenn6 v6lhat. . Megvdltozhatnak szab6lyoz6k. a El6fordulhat,hogy olyan m6rt6k[i 6s i iratlan ad6- vagy jdrul6k-fizetdsi kcjtelezetts6get irnak el6, amelyrea cec nirrcstelkeszi.ilve, a terheket 6s nem tudjaelviselni. . Vdlsdgos jelenthetaz alkalmazottak helyzetet gyorsv6lt6sa, esetleg sztrd.lkla rs: de nem lebecsi.ilend6rosszvezet6idont6sek a szerepe sem,pl. megalapozatlan hitelfelv6tel, kell6k6ppen nem gondoltterm6kszerkezet-v6ltds 6t stb. . A vdlsdgfelolddsa c6g tulajdonos6nak menedzsereinek a 6s egyfornriin fbntos. Hiszen el6bbiek a befektetett t6k6jiiket,ut6bbiakpedig a munkahelvi-iket 6s vezet6ipozfci6jukat veszithetik ha a megold6s el, nem sikerijl. . A gazdasdg miikod6s6ben term6szetesnek tekinthetjiikazt, hogy a viillalkoziisok egy r6szenem tud megfelelni kovetelm6nyeknek tcjnkremegy. ilyen vrila 6s Az lalkoziisokat min6l el6bb fel kell szdmolni, vagy a m(kod6si.,iket dgy fjrakell szervezni, hogy a tev6kenys6g6t tovrlbbfolytathassa. Csddeljdrds A cs6delj6riis soriin a vdllalkozds tevikenysdgdnekfijjdszervezisin van a hangsfly. A c6l tehdtnem a c6g megsziintet6se, hanemaz, hogy dsszerfi iitgzervez6ssel 6s kompromisszumokkal dtsegits6k azon aneh6zhelyzeten, amelybekeriilt.

78

A _qq0d9lj6r6s sordn az ad6s fizet6si halad6kot k6r, megprt6br6l hitelez6ia g! _c et kiit n i. l{-4_geye 19_69 f A legfontosabb c6lkitiizsa fizet6k6pess6g helyredllit6sa cdg tov6bbi mfikria d6se6rdek6ben. A csddeljdrds rnenete - A cs5deljdrr{s lefolytatiisa irdnti k6relmeta gazddlkoddszervezet veTetdje nyrtjthat be a birfsdgon A k6relmet tehdt a sajdt elhatdrozilslb6l nyrijtja Ue,ninc* cs5dbejelentdsi kritelezetts69. - A cs6deljdriis t6ny6ta C6gkozlonyben nyilvdnossdgra hozz6k. - A bir5slig vagyonfeliigyel6t nevezki, aki a hitelez6k6rdekeitv6di. jelenthet az ad6s sz6m6ra. 90 napos A 1+9s6d 90 naposhalad6kot fizetisi haladik (morat6rium)nem illeti meg automatikusan ad6st!Ehhez-a az hitelez6k beleegyez6se szi.iks6ges tcirv6nyben is a meghat6rozott ardnyban. alatt azid6 Ez alatt a hitelez6inem kcivetelhetik a tartoz6st. v6llalkoz6 t6le A viszont gazd6lkodik, l6p6seket teszsajiitkintl6v6s6gei behajtiisdra, druja6rt6kesft6s6re. - A 90 nap alatt tdrgyaldsokat egy 16folytat a hitelez6ivel,hogy tartoziisainak sz6tengedj6k ennekfejdben el, viszonthajland6 tcibbit a kifizetni.Bemutatja azt a programot,ami alapjdna helyzet6n javftani akar.Ha a tdrgyaldsok eredm6nytelenek,vagy mdgsemfizet, akkor felsziimoldsieljdriisrakeriil sor. (Az egye,zs6getcs6degyezs6gnek, szaniiliisnak vagy nevezik.) M6g egyszernagyonfontos rdgzfreni, hogy a cs6delj6rds c6lja a v6llalkozds megmentese, nem a megsziintet6se. 6s Felszdmoldsi eljdrds Hit nem iott l6tre cs6degyezs6g, vagy a fizet6skdptelen vdllalkoz6s nemjelentett oncs5dot, vagy az el6z6 csSdeljdrds mdg nem telt el 2 6v, de a v6llalkoz6is6ta m6t fizet6sk6ptelen, akkorfelszdmoldsi eljdriisra keri.jl sor. Fizet6sk6ptelennek akkor lehettekintenia v6llalkozdst, ha - az eseddkess6g utiin 60 nappalm6g nem fizette ki a tartoz6sdt, - a csSdeldrds sordnnem tudotta hitelez6kkel egyezs6get kcitni. A felszdmol6si elj6r6s c6lja, hogy a fizet6sk6ptelen ad6s vagyon6b6l a hitefez6k .hozzdjuthassanak kiiveteldseikhez. Ezzel egyidejffleg a felszdmolt vdllalkoz6sjogut6d ndlkill megsziinik. A fblszdmoldsi eljdr6s lebonyolft6ja felsz6mold. a A felszdmoldsi eljdrtls menete - Az adds,vagyhrtelez6k, esetleg v6gelsz6mol6 az elj6r6s a k6ri meginditdsdt, ezt a bir6sirg kozz(leszi. Ezentrila felszdmoliis alatt l6v6 c6g a nevemell6 kcjtele azf. a. rovidit6stirni, s ezzelis fel kell hivnia a partnerei figyelm6tarra,hogy felszdmol6s alattdll. - Az iratokat,6rt6kpapirokat, p6nzt z6rolj6k.A vagyonr6llelttirt k6szitenek: a ez _cs5dtcimes. - A:-ntt;lATtrbejelentik igfinyeiket,ezek jogoss 6g6tmegvizsgrilj6k, igdnyeket az nyiI vdntartiisba veszik.

79

- A vagyonl a hitelez5k feli.igyelet6vel irtdkesftik, majd a tartozdsokat befolyt a osszegb6l kifizetik. milyen sorrendben A torv6nyel6irja,hogy a kifizet6sek tortdnjenek. kcjr6be tartoz6vagyonbSl tartozdsokat kovetkez6 a a fiA l'elszeirnolds sorrend gyelembev6tel6vel kifizetni: kell - a f'clszdrnolris koltsdgei. - zdlogjoggal, ha r6gebbihat h66vad6kkal biztositottkcivetel6sek, a kovetel6s napndl, - ii gazddlkod6 terhel5 tart6sdij, 6leti6rad6k, kiirt6rit6sijriraddk, szervezetet anrely a iogosultat6letev6g6igmegilleti, - a magdnszem6lyek pl. kovetel6sei, a hibdsteljesft6sb6l,kdrt6rit6sb6l a ered6kdvetel6sek, vdrhat6szavatossigi vagy j6t6ll6si kcitelezetts6gek, a - a tirrsadalombiztositiisi tartozdsok, ad6k 6s az ad6k m6dtdrabehajthat6 az kdztartozdsok, visszafizetend6 a iillami t6mogatdsok, valaminta viz- 6s csatornadiiak, - egy6bkcivetel6sek, - a keletkez6s idej6t6l6sjogcim6t6lftiggetlentil k6sedelmi a kar.nat k6sedelmi 6s p6tl6k,tovdbbd p6tldk6s birsdgjelleg(itartozds. a Legels6sorban tehdt a felsziimoliis koltsdgeit kell kifizetni. Millen kolts6gek vehet6kebbena kcirben figyelembe? juttat6sok, a r'dgkieligitds - az ad6stterhel6munkab6r egydbb6rjellegii pl. 6s is, egyiitt. .jdrul6kokkal - az ad6stterhel6,a Bdrgarancia Alapb6l kapotttdmogatds; - a gazdasdgi tev6kenys6g befejez6sdvel, vagyon meg6vdsiival. a nregorziiirel kapcsolatos kolts6gek, - a vagyon6rt6kesft6s6vel a kovetel6sek 6s 6rv6nyesit6s6vel kapcsolato: isazolt kolts69ek; - a felszdmoldssal kapcsolatos bir6s69ieljrirds sordnfelmeriiltkolts6gek: - az ad6s iratanyagdnak rendez6s6vel, elhelyez6sdvel 6rz6s6vel 6s kapcsr-riatos kolts6gek; - a felsziimol6 dija. Az dllam a hitelez6ikovetel6sek kifizet6s6t nem garantSlia, a piacgazdasdgezt galjdr6 kockdzatnak tekinti.Cllszerf tehdtalaposan ut6nan6zni. milren viillalkoziissalkeriiliink kapcsolatba, mert nem biztos,hogy akdrjogos kovetel6siinkhoz is hozziijuthatunkl A f-elszdmolris ziir5mdrleget k6sziteni, felszdmolds befejez6sek6nt kel1 a tdny6t kozz6kell tenni. Mit tehet teh6t egy v6llalkoz6, ha a partnere nem fizet? Ha egy vdllalkoz6s partnere szerzSd6ses nem tudja kifizetnregy6bk6nt nem vitatott tartozdsdt, akkor k6t megoldds kcjzott lehetvdlasztani: Igdny6tbir6sdgi6ton 6rv6nyesiti v6grehajtds 6s ftjdn jut ltozzS, koveteltosza szeghez. Felsziimolrisi eljdrdst kezdemdnyez. 80

A peresft akkor c6lszer'(ibb, az ad6snakfizetdsiprobl6m6iellen6revan inha 6s ingatlanvagyona, amit lehet6rt6kesfteni. felszi{mol6si A eljdriisinditdsdndl 96 meg kell gondolni,hogy a hitelez6kciveteldse milyenjogcimen dll fenn, mert a le!.!_$!nLr. Il yen m6don annak 6rdemes i g6ny6t benyfi talqfygfy1;g1gtfggl--,b.'e ni, akinekmiir jelzdlogjoga van,mert a felszdmoldsi kolts6gek kifizet6se utdnennek kifizet6se kcivetkezik. A tapasztalatok szerinta lritelez6k ig6nyeit igen kis ariinyban fizetik ki, ds maga a bir'6sdgi elj:irris igen hosszadalmas. is Hollott mcir cs(idbenlent, vagy.felszrintolt vdllalkozdsrrjl? Meg tudja mondani,mi lehetettenneka helyz.etnek oka? az.

A fejezethez kapcsolodojogszabdlyok
(VII. ll.) Korm. rendelet 129/2000. azegy6,ni vrillalkoz6i igazolviinyr6l, 1990.6vi V. tcjrv6nyaz egyniviillalkoziisr6l, 1997.6viCXLIV. tdrv6nya gazdasdgi t6rsas6gokr6l, 1992.6viI. torvdnya szcivetkezetekr6l, 1997.6viCXLV. tcirv6ny c6gnyilvdntartiisr6l,c6gnyilvdnossiigr6l a bir6a a 6s sdgicdgeljdrdsr6l, 2000. 6vi CXLI. torv6ny az fj szcivetkezetekr6l, 1997.6viXXVII. torv6nya cs5delj6r6sr6l,felsziimoldsi a eljilrdsr6l a vdgel6s sziirnoliisr6l sz6l6 1991. IL. torv6nym6dositiisdr6l, 6vi 1992.6vi I. tcjrv6nya szcivetkezetekr6l, 1959.6vi IV. tcirv6rry PolgiiriTdrv6nykdnyvr6l, a (I.22.) Korm. rendelet ijzletekmfkcid6s6r6l a belkereskedelmi 411991. az 6s tevdkenys6g ytatdsdnak fol felt6telei16l, (VL ll.) Korm. rendelet telepenged6ly 80/1999. a alapjdn gyakorolhat6 ipari 6s szolgiiltat5 tev6kenys6gekr5l, valaminta telepenged6lyez6s rendj616l.

lV. A villalkozdsalapvetcj bizonylatai

Miel5tt a vdllalkozdsok mfikod6s6nek elemz6s6be belefogunk, meg kell ismerkednijnkn6hdnyolyan el6irdssal, etmelyekkel v6llalkozds a mdr akkor taldlkozik, iu-nikor erd6hat6siiggal az el6szorfelveszia kapcsolatot. Ilyenkorkell ugyanisar16l dcinteni, hogy a vdllalkoz6a tev6kenys6g6t milyen m6don kivdnjanyilvdntartani, milyen okmdnyokat haszndl maid a miikod6se sordn. Ldtsz6lag ezeknem tdl jelent6sk6rd6sek, val6jdban azonban alapitds az egyik legfontosabb probldmdja az, hogy a konyvvezet6s t6makcjr6ben dcjnt6st hozzanak, mert el6fordulhatugyan, hogy a vdllalkozds tev6kenysdg6t meg semkezdte; az is lehet,hogy csak a m6g s6t megalakult, a koriilm6nyek de rigy hoztdk,hogy mindentev6kenys6g n6lktil nemsokdrameg is szfinik,az okm:inyokkitdlt6s6t6l a nyilvdntartdsokt6l. 6s bevalldsokt6lm6g ebbenaz esetben sem menekiilhet meg. Ha azonban eltekintiink el6z6sz6ls6s6ges az esett6l, akkoris az egy.ik legfontosabbteriiletea vdllalkozdsnak adminisztratfv az munka,ebb6lkaphatunk ugvanis k6pet a bev6telr6l, kdlts6gekrdl, eredm6,nyr6l1' a az innen tudhatjukmeg. hogy megfelel6ek-e draink,nyilviintartdsok az alapjdnk6szfthetjtik a marketinssrrael t6gidnkat, izleti tervi.inket m6g lehetne az 6s hosszan sorolni. Igy,bdr a vdllalkoz6k koztilsokan nemszivesen foglakoznak vele.ldthatluk. hogy a szdmvitellel kapcsolatos k6rd6sek cdg 6let6nek a mindenteriilet6t iittbg.]iik. ez6rt a vdllalkozdsok mfikod6sdnek elemz6se el6ttezzela teriilettel ismerkedi-ink nreg. A virllalkoz5,vagy it tdrsasvdllalkozds gazdasrigi tev6kenvs6gt valamilyen nfidon rdgziteni kell. Ennekkdt oka is van: - egyr6szt vdllalkoz6sajdtmagais 6rdekelt a abban, hogy tisztdban legvena vagyoni helyzettel, jovedelemmel, ezekvdltozdsdval. a ill. - mdsr6szt pedig szigorriel6irdsokkotelezika vdllalkoz6t arra.hoey nyilvdntart/rstvezessen.

1. A gazdasdgi esem6ny
jdr. amely a vdllalkozds vagyondnak virltozds6val *.Minden olyan esem6ny, esem6ny: csak k6t vagyonrdsz ha vdltozik,pl. nyersanyag \rl- Egyszelilgazdasiigi dskor:p!,nzeszkoz csokken,kdszletn6. : vd.sdrf gazdas6gi Y- Osszetett esemdny: tobb vagyonr6sz ha vdltozik,pl.b6rfizet6s: p6nz' tdrdllomdny csokken, munkabdrkdlts6g ad6tartozds n6, n6. A gazdasdgi tev6kenys6g rogzit6s6nek folyamataa saimvitel. 82

A szdmviteli tevikenysdg riszei: - a gazdasdgi esem6nyek adatainak folyamatosmegfigyel6se, - a rcigzit6s, - a f'eldolgozds, - 6s az 6rt6kel6s. A tefiessziimvitelitev6kenys6gnek a v6gs6c6lja,hogy a vriilarkoz6 v6g6n az 6v efiusson addig,hogy egy 6vesbesruimoli illljona rendelkez6s6re. Kdnyvvezetds: a tev6kenys6g, amelynek sor6n a v6llalkoz6 mindeu olyan ^z esemdnyr6l folyamatosnyilvdntartdst vezet,amely befolydsolja - a vagyonihelyzet6t, - a jovedelrndt. Ezeketa nyilvdntartdsokat el6frdsszerintiid6pontokban, legaldbb v6g6n de 6v le kell ziu'ni. A kdnyveldsa gazdasdgi esem6nyek meghatdrozott szabdlyokszerinti rogzit6.se.Ez a bizonylatok kirillitdsdval kezd6dik, majd folytatSdik bizonylarok a fetdolgoztisiival, kiilcjnboz6 a nyilv6ntartdsok vezet6s6vel, ellen6rz6s6vel, cisszesit6s6vel. E fblyamat v6zlata: -> Gazdasdgi esem6ny Bizonylat-> Kdnyvel6s, -> bizonylatfeldolgoz6s El Ien6rzis, osszesftes

2. A bizonylatfogalma,a bizonylati elv

A bizonylatfogalma, a bizonylatielv
Minden gazdasigimiiveletr6l, amely a vdllalkozds eszkcizeinek, az eszkozok ill. fbrrdsainak mennyis6g6t vagyosszet6tel6t befblyrisolja, bizonylatot kell kidllitani. Szdmvitelibizonylat minden olyan okmdny,amelyetaz6rt illlftottakki, hogy a gazdasdgi esem6nyeket szdmvitelileg nyilv6ntarts6k. Ez lehet: . az adatokrcigzit6se, . az adatokban tcirt6n6 vdltoziisok megdllapitiisa. B izonylatot kdszithet: . rraga a vdllalkoz6, lizleti kapcsolatban magdnszem6ly irll6 ' illetve a virllalkoz6val vagy rndsvdllalkoz6. Minden olyan okm6ny bizonylat tehdt, amery a gazdas6gim(iveletek megtiirtdnt6t, hat6suk 6rt6kdt, mennyisdgi6s min6s6giadataikaihitelesen igazolji. A legisrnertebb bizonylatok: sziimla,szlmlit helyettesit6 okminy, szerz6d6s, megil llapodirs, kimutatiis, hitelint6zeti bizonylat, bankkivonat,.logszabdlyi rendelkez6s.Az el5irdsokmindenbizonylatra egyforrndn vonatkoznak, fi-iggetleniil att6l, hogy rnilyendton, tehdtnyomdailag, vagy elektronikus ritonirllitottdkel6.

83

A bizonylati elv az a szabily, amely szerint: - minden gazdasdgi esem6nyr6l, amely hat a vdllalkozds vagyonlira, bizonylatot kell kidllitani, - a szdmviteli nyilvdntartiisban cisszes az bizonylatadataitr6gzfteni kell, - a szltmvitelinyilviintartdst csak szabdlyszertien kidllitott bizonylatokalapjdn szabad vezetni. A bizonylat adatainakalakilag 6s tartalmilaghitelesnek, megbizhat6nak 6s Itclytirll6nak l lennie. kel A bizonylatot akkor kell kitcilteni, amikor a gazdasdgi esemdny megtcirt6nt. A bizonylatkidllitdsiinak nyelvemindig magyar.

A bizonylatok6ltaldnosalaki 6s tartalmi kell6keia kovetkez6k

a) a bizonylatntegnevez6se sorszdma 6s vagy egy6bm6s azonosit6la; b) a bizonylatot (ezenbeliil aszervezeti kidllit5 gazdiilkod6 egys6g) megjelol6se; c) a gazdasdei rndveletet elrendel6 szem6lyvagy szervezet megjelol6se, utalaz vitttyoz6 a rendelkez6s 6s v6grehajtiisiit igazol6szemdly, valaminta szervezett6l f iiggSen ellen(ilaldfrdsa; kdszletmozgdsok az a bizonylatain a p6nzkeze6s f6si bizonylatokon dtvev6, ellennyugtiikon befizet6aliiirirsa: az az a d) a bizonylat kidllit;isdnak id6pontla, e) a gazdasirgi esem6ny lefrdsa, mennyisdgi, min6s6gi 6rt6kbeni 6s adatar: f) kLils6 bizonylat esetdben bizonylatniik a tartalmaznia a bizonr kell larotkiirllft6 gazdiilkod6 nev6t, cim6r; g) bizonylatokadatainak cisszesft6se eset6naz cisszes(t6s alapjriulszolgil6 bizonylatokkor6nek,valamintannakaz id6szaknak megjelole anrelvreaz a se. osszesit6s vonatkozik; h) a kdnyvel6s m6djdra, 6rintettkonyvviteliszdmldkra az tortdn6hivatkozits; i) a konyvvitelinyilviintart:isokban tort6ntrcigzit6s id6pontja, isazolaisa: 2001-t6la szdmla, egyszeriisitett szdmla, sziimliithelyettesft5 okmdnvcsakakkor szabflyosan kitoltott, a kiiillit6alriilla. ha (Ez al5l a kotelezetts6s csak alol a kozi.izenti szolgirltattik mentesiiltek, mert olyan nagy szdntban dllitanakki szdmliikat.) jelent6s Ma mdr a nyilv/rntartdsok r6sz6t szdmit6g6p segits6_eirel r6gzik.Ebben az esetben biztositani kelt,hogy: it) itz iidatokmegjelenit6se 6rdekibenazokatsziiks6g esetin azonnalki lehessen nyomtatni, b) az adatokvisszakereshet6k legyenek.

A szigorusz6mad6si kotelezetts6g vont nyomtatvdnyok ald

Azokat az okmdnyokat kell szigorf szdmadiisi kotelezettsdg vonni,amelyek: ald - k6szp6nz kezel6sdhez kapcsolSdnak, - amely6rta nyomtatvdny 6rt6k6t meghalad6, vagya rajtaszerepl6 6rt6knek megfelel6 osszeget fizetni, kell - arnel ynek i I Ietdktelen haszndldsdb6l szdrmazhat. fel kdr 84

A szrgorfr sziimaddsrinyomtatvfnyokat el6re sorszfimozzik,6s rendszerint tcjmbokbeniirusftjdk. Az ilyen nyomtatv6nyokr6l nyilv6ntartdst kell vezetni, amelyb6lkideriil, hogy ki haszn6lja 6s milyen mennyis6gben. fel (A A f-elhaszndl6 kcjteles elszdmolniaz iltvettnyomtatv6nyokkal. rontott p6ld6nyokkalis.) Ndz.z,en tidna, konkrdranmilyen szigorirszdmaddsfi nyomtatvdnyokat haszndlnak e$t liz.letben!

A bizonylatok megcirz6se
A bizonylatokat bizonyos egy ideig meg kell 6rizni.A meg6rzend6 bizonylatok a kovetkez6k: . trz 'jrzleti6vr6l k6szitettbeszdmol6, . a lelthr. . a f5kcinyvikivonat, . a napl6t6konyv. Ezeketolvashat6 formdban, adatokfeldolgozdsdndl az haszn6lt sz6mit6g6pes programot pedig m6kod6k6pes aillapotban t6rolni.A meg6rz6si 2001-t6l kell id6 l0 ev. A konyvvitelielszdrnoliist al6tdmaszt6 szdmviteli bizonylatokat, a f6konyvi pl. szlrrrl{kat, analitikus, az illetver6,szletez6 nyilvdntart6sokat legal6bb 6vig kell is 8 rneg5rizrri. a meg6rz6si Ez kotelezetts6gszigoniszdmaddsri a bizonylatok rontott p6ldirnyai i s vonatkozik. ra

A v6llalkoz6s bizonylatainak csoportositdsa

Biz.ottylatokq sainnaaisi hely szerint - belsSbizonylatok: bels6gazdasdgi jegy, m6veletekndl haszndlj6k, v6telez6si pl. - kiils6 bizonylatok: mdsvdllalkoz5t6l6rkezik, vagy oda megy,pl. sz6ll(t6lev6l. Feldolgozdsszerint - els6dleges bizonylatok: els5,eredeti az (alapbizonylat), feljegyz6s - rniisodlagos bizonylatok: el5bbiekf'eldolgozds6val, az cisszesitds6vel nyerik.

A vdllalkoz6slegfontosabbbizonylatai
A szdmla, az egyszeriisitettszdmla, is a nyugta A szdmla, az egyszer1sitett szdmla 6s a nyugta szigorfi suimaddsra kiitelezett nyomtatvdnyok: felhaszn6l6sukr6l sorszdmszerinti nyilv6ntartdst kell vezetni. A nyorntettvliny-forgalmaz6k nyilvdntartj6k,hogy kinek milyen sorszdmoz6sri bi(pl. zonylartot sz6mldt) adtakel 6serr6l negyed6vente tdj6koztaddk APEH-etis, az hogy szigonibban lehessen ellen6rizni sz6mlacsaldsokat. a

85

Sriml& Tartalma: -

szdmlamegnevez6s, kibocsdt6 neve,cime, ad6szdma, bankszdmlasziima, a szdmlasorszdma, kelte, a vev6neve6s cime, a termdk neve6s besoroldsisz6ma(ITJ, SZJ), a term6kmennyis6gi egys6ge, az cisszes mennyis6g, az egysdgdr, az ad6 c/o-os m6rtdke, az ad6 alapja, az ad6 forintbankifejezettrisszege, adSkulcsonk6nti adSelszdmoliis, a fizetend6 osszeg, a teljesit6s diituma, aliiriis.

Egyszer ii sttett szdml a k6,szp izet6s eset6n adhat6. 6,nzf Tartalma: -,,K6szp6n izetdsisz6mla"megnevez6s, zf - sorszdm. ddtum. - a szdmlakibocsdt6jdra vonatkoz6 adatok, - a termdkleirdsa, - szdmlaforintbankifejezett vdgosszege, - ttz ad5eladdsi drb6l szdmitott (f'eltilr6l m6rt6ke szdmitorr tehrr rifr nem 25o/o, anem20o/o, h nem l2c/o, hanem 10,11c/c. ) - ad6kulcsonkdnti elszdmolds. - aldfrds. Nyugta Tartalma: - arszdmlakibocsdt6jdra vonatkoz6 adatok. - sorszdm. ddtum. - ellen6rt6k 6sszege. A bev6tel bizonylatoldsdra az ad6hat6sdg elfbgadott csak dltal nyomtarvdnyokat lehet lraszndlni. Nyugta ad/rsiira pl,nztdrgdp haszndlhat6, azonban is ez csak az ad6hat6slgdltal y6vdhagyotr tfpus lehet,olyan amelyben forgalomnyilvdntar-a tds/rra megfelelS mem6riavan.(Ez alapjdn ellen6rizaz APEH.) Ndz,z.ert egy sz.cirnldt, eg!-sz,eriisitett meg egy szdmlcit egy nyugt(it! 6s Hol kell.ezeken.t''eltiintetni a fenti tdteleker? Mi a kiildnb.sdg hdrom okmdnykrizdtt? a Honnan ldtltarri,hog:, szJgoril szdntaddsti okrndnyokrril van sz.ri? Ho van rti rn6cl,tdltsdn i,ski c:ek kdz.iilrtdhtinyat! 86

Sz6mla A szdmlakibocsiit6 ncvc,cfme,aliiiriisa: A vev6neve, cfmc:

Sorszdm:A 0600286
Itt ,,/

, /

t,
/J

...

| ,

,,

Ad6azonosftri szdm: A l'izetismddja: ,i,l ',., I t' A teljesitis id6pontja: A szdmlakelte:

/((t',' .. /.1

A termdk vagy szolgiiltatds: A termik (szolgdltatds) menny. menYnrcgncvezdsc, egys. nytbcsorolirsi szirr-na. sige cgyib icllemz6i egyseg 6rtdke (df'a iira (df'a nd l k . ) ndlk . ) iifa kulcsa dthriritott 6fa 6szszeg

rt6ke (6ltival egytitt)

rl

/l

A szdrnl/rban szclepl6hfa rcszl etezise Szdmlairtdk rila n6lki-il:

dtir-kulcsok
c/c' a/a

AM

Osszescn:

At. (rl'it osszcgc:

A sziimla vdgrisszegc

81

K6szpdnzfizetdsisz6mla A szdmlakibocsiit6 neve,cime A vev6 neve,cime:

A sz6mla sorsz6m: 542395 U

A szdmlakeltc:

Addigazgatisi sziima: A termdkvagy szolgeiltatds Az iiru (szolgriltatds) azonclsft6 sziima megncvez6se, egydbjellernz6i Menyi- Menyi Egvnyisig nyis6g sdg6ra (6f6e8ys. val ndvelt

Ert6k, mely
. - -. -. -."/c

Ert6k,
.. -. - -.."/a

Ertdk, nrcly
...... ..c/t,

616t tartalmaz

ritdt tartalmaz

dllr tartal nraz

Osszesen: A sziirnlafizetend6r,6g6sszege: I Az iith:irftottadd szdzal6k6r'tdke

.,,, 'C/o

..ci

C ,(

A cig neveds cime, ad6igazgatdsi azonosit<i szdnr

Sorsz.drn:

\o. 058020

Kelel

Atvetteln: aldilds

88

P6nztdrbizonylatok
6s A p!,rlztdrbizonylatoka hdzi pinztdr kdszpinanozgtistinak nyomon kovet6s6re el . szdmoltatjdk a k6szp6nzzel pdnzkezea osszesit6s6re szolgdlnakEzek alapjdn okmiinyok. l6 szern6lyeket. Ezek szigoni sz6maddsri Fajti i: - bev6tel pnztdrbizony a k6szp6nzbevetelek lat: elszirnoldsdra giil, szol i - k i addsi p(,nztdrbizony : a k6szp6nzkiadiisok sziimol ds6raszolgiil, Iat el - p6nzthrielent6s: lehetid6szaki, ez vagy napi.Ezencisszesitik bev6teli a kia 6s 6s a l6v6 k6szp6nzrilloacliisipdnztdrbizonylatokat, megdllapitjdk p6nztdrban rndnyt. Ni:,z.ert meg eg))kiacldsids egv beviteli pdnz.tdrbiz.ony-latot! a kiik)nbsgkiiMi :dttiik? Honnan ldthatri, lrcgy s7.gk szigoril szcimaddsti n):omtatvdrtyok?

BEVETBLI PENZTARI]IZONYLAT
bclycgz6helyc

No. 589404
Sorsziinr:

. iiltal (rncgbizdsdb6l) l'izetctt . . . FI , az . az Ibrinlotaz aliibbiakszclirrtkcll bevdtelezni: Kd szpin z K0nyvclisi lbrgalrni sziimla szhrna .jogcfrn

Szciveg

Osszcg

FI

U ra l Kiirllitd: Ellcn6r':
vll-

nyoz6: Ki)nyvcl(i:

M elldk let : db

Osszescn

Az dsszcg izet6jdnck bef aliiirdsa: szemilyi szdrna:

Pdnztiiros:

89

KIADASI PENZTARBIZONYLAT
bilyc9z6 hclye

No.841233
Sorsziim:

Kelet:
4ltql r.mpohiz

FI

lbrintot az aliibbiak szerintkell bev6telezni: KCszp6l'rz Kiinyvel6si Ibrgalmi sziimla szdma .jogcfm

Sziive g

Osszeg
Ft i

Kid llft6:

Ellen6r:

Ut alvdnyozd:

Mell6k let: db

Osszesen P6nztdros:

Krinyvcl6:

Az tisszegbel'izct6jdnek al6iriisa: szemdlyiszdma:

A b6r-6smunkatigyekkel kapcsolatos bizonylatok

Ezzelkapcsolatban nagyonsokf6le bizonylat l6tezik.Kciziiltikkotelez6en el6irtak a kcivetkez6k: jegyz6k, - b6rfizet6si - tdrsadal ombiztositdsicisszesit6 elsziimolds, - munkai.igyi nyilvdntart6 karton, - szem6lyi nyilvilntart6 karton, icjvedelemad6 Ha a virllalkoz6 6gy dcint,akkoregy6bbizonylatokat haszniilhat. is Ndzzenteg,, mi\,en rovatai vannakegy bdrkifiz.etdsi jegyzdknek!

90

Gazdiil kodti szcrvczet

Munkahcly (kiiltsdghely)

19 . . . . 6 v

sz.BERFIZETBSIJNCYZEX .. h6nap
A k i fi

Br u tt( -l6rrrJTiirzsbr
nlun-

Ad6Nyu g zott SZJA Kere- dii:redrn e l6 KAsct .lirutcrleg b6r l k hdre

Kifize- H i tett vat jfran- kozis nek d6sig torzs- el i s sziIna ntct esc

mun- zetett ka- ossief vril- drvl al 6 r el -

Osszc scn

A kolts6gnyilvantartdssal kapcsolatos bizonylatok

Kolts6gnyilvdntartdssal kapcsolatos bizonylatis nagyonsokf6levan. A jogszabdlyok csak a kolts6geknyilviintart6sikcitelezetts6g6t irj6k el6, azt hogy Jnnek a viillalkoz6smilyen m6don felel meg, a vdllalkoz6rubizza. leggyakrabban A haszndlatosbizonylatok: f5kdnyvi karton, ritnyilv6ntartds, menetlev6l, raktdri v6telejegyz5kcinyv. zdsijegy, selejtez6si Ndzz.iink rttegpl. e$t titryilvdntartcist egy megsemmisftasi ds .jegyz.6kr)nyt,et!

9l

Gip.jrirrnii rcndsziima Gip.jrirmii t(rusa: . . Solsziirr ld6pont

U T N YIL V AN TA R TA S (literikm): Alapnorma

Utvonal honnan hovd
j

......h6nap

Felkeresett i.izleti partnerekmegnev.

Krn
o.

Mcgjegyzis

2.

4.

5.

1.

Megsemmisitdsi jegyz6kiinyv A lclen.jegyz6kdnyvct aldfr'6k t-elel6ssdgtik tudatdban kijelentik, hogy a jdvihagvortSclctrczcsi szcrcpl6,alilbbi sorszdmfeszkdzoket, amclyeket sem haszonanlackenr. sent .jcgyz6kdnyvcn hulladik anyagkintf-elhaszndlni, miis m6don hasznositiini, r'agvdltdkcsftcni sem nent lchct. vagy nernszabad, megsemrnisitettdk, a tiizrcndiszcti eevdszsigUgii is hrr6sdgi ielcnliti.ikben cl6fldsoknak megltlcl6cn: . . sorszdrnt6l . . sorszdrr-rttil Mcqscrnmisitis rn6diaa f'entickrc: s or s z iim t 6l ....sorsziimig
\oI s t.l ntIg

srrrszimig

M"g ..,,'* i,iti,rn6 djaa* n, i"t , . : ". : : : - : : ' . . s ols z iim t 6l ....sorsziimig

Meg rcln mi,iti,-of ou, on. . "o, . . : : ' : : , . : . ' nap Mcgsemrnisftette: . .. H itelcsit6aldiliisok:

92

Egy6bbizonylatok
ezekazonban telA fenti csoportositdsba nem tartoz6bizonylatokis lehets6gesek, jesena vdllalkoz6 hogy valadont6sikcjr6be tartoznak. Alapelvnekaz tekinthet6, mennyigazdasigiesem6nyt bizonylatolni kell, ennekm6dj6tazonban tdrvdnyek a Altal6ban kaphat6knyomtatv6nyok gyakran a csak n6hdrry esetbenszabilyozzdk. rogzit6,s1re, vagy cisszesitds6re, sokszor az de elSfordufcigazdasdgiesem6nyek igy okmdnyokkialakitdsaa v6llalkoz6rabizott. Ktilcinosen van ez azdrt,mert ma mir a legtobb vdllalkoz6 szdmit6g6pen tartja nyilvdn a konyvel6ssel kapcsolatos aclatait, azok a hagyomdnyos 6s bizonylatokon meg semjelennek.

form6i 3. A konyvvezet6s
jelenleg k6tf6lekonyvvezetsi m6dot alkalmazhatnak. Magyarorszdgon Ezek a kovetkcz5k: . egyszeres konyvvitel, . kett6skonyvvitel. A k6tf6lekonyvel6sirendszer kcizrittiktilonbs6get egyszeres kett6skrinyvaz 6s j5l vitel megnevez6s nagyon jellemzi.

Az egyszeres konyvvitel
A gazddlkod5 eszkozokr6l a tbrrdsokr6lfolyamatos, az 6s dttekinthet6 nyilvdntartdst vezet.Ugyancsaknyilvdntartjaa p6nzforgalm6ban bekovetkezett vdltoz6sokat is. Az egyszeres konyvvitela teljestizleti forgalmatmutatja,ezrtp6nzforgalmi konyvvitelnek nevezhetjiik. is A kettSskrinyvvitelt6l alapelvben el: k6t t6r - a p6nzi.igyi realiziici6s elv: bevdtelnek csak a t6nylegesen befolyt,kdlts6gnek, pedigcsaka tdnylegesen ill. kiaddsnak kifizetettt6telekmin6siilnek; - a maximdlis egyszerfis6gre val6 torekv6s:hidnyoznaka k6szletekkel kapcsolatos elszdmoldsok, nyilv6ntartdsok, tov6bbda termeldsszdmviteli elsz6mol6sa. Itt akkor konyvelnek,amikor a p6nztigyi teljesit6stcirt6nik,tehdt amikor fizetiink, vagy nekijnkfizetnek. A p6nztigyieszkozoket azok forrdsaitaz al6bbir6szletez6sben kimutatni: 6s kell bankszdmla, pdnztin', v6gleges p6nzbevdtelek, fizetend6iifa, v6gleges p6nzkiadiisok, p6nzkiadi{sok, levonhat5 levonhat6iifa, kovetel6sek,

93

- kcjtelezetts6gek, - p6nziigyi eredmdny, - t6ke, t6ketartal6k. Kik alkalmqzhatjdk az egyszeres kdnyvvitelt? Az egyszeres kcinyvvitel2002 v6g,re megszdn6k<inyvel6si m6dszer, ez6rt rijonnan alakult vdllalkozi4sok nem alkalmazhatjdk. m6r Ma azonbanm6g elterjedta kcivetkez6 korben: Ott, ahol a tagok korliitlanul 6s egyetemlegesen felel6sekaz .iizletikcitelezetts6gek6rt.Ezen kiviil csak meghatdrozott 6ves6rbev6tel mellett lehet alkalmazni, vagyis csak kis 6s krizepesm6ret6v6llalkoziisokhaszn6lhatjdk. Ennek megfelel6en egy6niv6llalkoz6k, jogi szem6lyis6g ds n6lkijli gazdas6gi tdrsasiigok konyvelnekebbena rendszerben. Att6l fiigg6en,hogy a vi{llalkozS tev6kenys6ge mennyirecisszetett, kcivetkez6 a form:ik kcjziil vdlaszthat egyszeres az kcinyvvitelen beliil: - p6nztiirkcinyv, - napl5f6kcinyv. A p6nztdrkcinyvet a napl5f6konyvet 6s nyomtatvdnyboltban rnegvenni. kell Ahhoz, hogy a fentieket vildgosan dttekinthet6en 6s lehessen vezetni, sziiks6s varrm6g kieg6szit6 nyilviintart6sokra is. Ilyenek: - vev6nyilv6ntart6s, - szdllit6-nyiI viintart6s, - k6szp6nznyilviintartiis, - kdszletnyi lvdntartds, - tdrgyi eszkcjzcik nyilv:intartdsa. Magdnszemdlyek, vagy igen kis kcilts6ggel gazdrilkod6 egydniviillalkoz6kviilaszthatnak m6g k6t forma koztil: l. Bevdtelinyilvdntarttis Az vezetheti, magiinszem6ly, aki szemdlyijovedelemad6t fizet,6s a k6lts6geivel nem akar t6telesen elsziimolni,de van valamilyencjn6116 v6llalkozdsb szdimaz6 6l Pl. icjvedelme. b6rbeadds. Nyi lviintartdsa tartalmazza: - a nev6t, - az 6,vet, - a bev6teleket id6rendisorrendben: - sorszdm, - ddtum, - kifizet6, - dsszeg, - ebb6l ad6alap(elenleg az osszeg90o/a-a). Ev v6g6ncisszesfteni az ad6alapot tcjbbijdvedelemmel kell, a cissze kell vonni 6s a szem6lyijcivedelemad6t kell fizetni. ki 94

2. Bevdteli6s kblts gnyilvtintartds Vezetheti: - magdnszem6ly, valamilyendndll6 vdllalkozdstfolytat, de dfa szempontb$l aki alanyiad5mentes nincsalkalmazottja, 6s - egydnivdllalkoz6, akineka krilts6gei nem 6rik el a 36 ezerFt-ot. A nyilvdntart6s olyan,mint a bevdteli nyilvdntartds, csakitt a kriltsdgeket kiiis lcj,n rovatbanfel kell tuntetni.Az ad6alapa bev6telek a k<iltsdgek 6s kiildnbs6ge. Ndzzenutdna, milven egv pdnz,ttirkdnyvds egy napl6f6kdnyv! Ha Onnek kellene besz.erezni, akkor hol tudnd ezeket megvcistlrolni?

Kettciskonyvvitel
Z6rt rendszerfi nyilvdntart6s, amely mutatja az eszkiiziikben6s a forrdsokban bekiivetkezett v6ltoz6sokat. A nyilviintartdsfolyamatos,dttekinthet6. kett6skcinyvvitela v6llalkoz6svaA gyonirr6lvezetettfeljegyz6s : - egyrdsztaz eszkozcikr6l a forrdsokr6l, 6s - m{sr6szta bev6telekr6l, kbltsdgekr6l. a A ken6s kcinyvvitelre valS dtt6r6skcitelez6, az 6vesbev6telaz 50 milli6 foha rintot meghaladia. a vrillalkoz6akarja,ett6l kisebb bevdteln6l b6rmikor 6tHa is trhet erre a m6dszerre, az ad6hat6s6gnak kell jelentenie.A kcinyvel6s de be szdmf 6kon tcjrt6nik.A szdmldkalkalmaz6sdt egysdges az szdmlakeret szabillyozza. A szdmliikadatainak meg kell egyezni analitikus az nyilvdntartdsok adataival. A szdmliikegyenlege alapjrinkdszitik a m6rleget,amely az 6vesbeszdmol6 r6sze. A kett6skonyvviteltvezet6 tehdt: - analitikusnyilvdntartdst vezeta sziiml6kon, - szintetikus, 6rt6kbeni nyilvdntartdst vezeta szdml6kon, - mdrleget irllit ossze. Itt akkorkonyvelnek, amikora teljesit6s tortdnik,tehdtamikorszdllitanak, vagy szdllftunk. Alapvet6entehdt milven kiildnbsdget a kdt kr)nyve16si lcit forma kr)zdtt?

A fejezethezkapcsol6d6jogszabAly
- 2000.6vi C. tcirv6ny szdmvitelr6l. a

95

V. Alapvetcigazdas6gi sz6mit6sok

Egy v6llalkozdstev6kenys6ge nagyon cjsszetett. Napontanagyon sok olyan esem6ny tort6nik, amely a vagyont,az eredm6nyt befblydsolja. Term6szetesen vdla lalkozdnaksziiks6ge van arra,hogy tiszt6ban legyena helyzet6vel, hogy megfelel6 elemz6seket, cisszehasonlit6 v!,gezzen szdmitdsokat ahhoz, hogy meg tudja it6lni, milyen viiltoztat6sokat kelleneesetleg v6grehajtania. El6fordul,hogy bizonyos sz6mit6sokat az6rt kell elv6geznie,mert ezt szdmira kiils6 szervek (pl. a bankok a hitelk6relemelbirdldsdhoz) el6irj6k. Ezekneka feladatoknaka megoldilsdhoz nydjtanak seg(ts6get gazdas6gisz6mit6sok,amelyekneksokak dltal a m[ivelt tudomdnyaa statisztika.

jelentcis6ge vdllalkozds A gazdas6gi szdmitdsok egy 6let6ben

- A jov5beni tervekklszitsdhez ndlkiilcjzhetetlen hogy a jelenlegihelr,zetet az, ismerjiik. Ezt a legegyszerfibben sziimszerfien kifejezett adatokkal lehetmesoldani. - A vdllalkoz6snak mind saj6tbels6tev6kenysdg6r6l, mind a ki.ils6kornl,ezetr6l (Gondoljunkcsak pl. a konkurencidra. piaci infbrmdci6kravan szliks6ge. a helyzet6rt6kel6s6re, a l6tszdmkihaszndlts6gra, a befektetett de vagy pdnzrink megt6riil6si idej6reis kfv6ncsiak vagyunk.) - A feladatokv6grehajtdsdnak ellen6rz6s6hez j6l haszndlhat6k statisztikai is a adatok. A statisztika l6nyege azonban nem a szdmokosszegyiijt6se murar6kk6pz66s se.Ezek csakeszkcizcjk elemzdshez, az amely a viiltozdsok okairaszoregesen ad magyardzatot. elemz6s v6llalkozSegyik legfontosabb Az a ter,6kenvs6se. helyt ha akar dllni azij,zleti 6letben. Tudniakell, hogy mi tortdnt,mi tort6nika c6g6n6l 6s mi6rt. Ha kell hogyan,mik6nt lehetne viiltoztatni. mindezeket Ha nem teszimeg, 6hatatlanul lemarada piaci versenyben, amely mindannyian tudjuk, hogy a vend6gldt6sban, gazdasdgi mds teri.ilet6hez a 6let hasonl6an milyen nagy.

A gazdasdgi szdmit6sokkal szemben tdmasztott kovetelm6nyek

Mit vdrhatunk magunkt6l, el vagy att6l a munkatdrsunkt6l, a gazdasigiszdaki m itdsokata rendelkez6sijnkre bocsiitj a? '- Legyenek torzitatlan, val6s6got tiikroz6adataink. Nem 6rdemes megsz6piteni a val6sdgot, gazdasdgi a 6letben nem szabad dlmokra6piteni. az - Az adatkozl6s legyeniittekinthet6 tomcir.V6g n6lkiili tdbliizatokkal, 6s tobb szdz 96

oldalas 6rt6kel6sekkel nehezen lehetboldogulnr. Torekedni az egyszerfis6gre, kell de egyberr szemel6ttkell azt is tartani, hogyaz igdnyess6giinket ne adjukl'el. soha - A sziunitdsok az elemz6sek 6s legyenek min6l gyorsabbak. Nyilvdnval6kovetelm6nya gyorsas/rg. piac virltozirsaira A nagyonhamarkell reagdlni, nem vdrhatr"rnk hosszdideig,csak az6rt,mert nem vagyunkk6szen elemz6ssel. az osszefbglalva tehrit,a gazdasdgi szdmitdsokndll6nyega gyors,szakszerii. a irttekinthet5 munka,amely lehet6s6get a mindl sz6lesebb ad korfi elemzdsre.

Milyen feladatokat megoldanunk statisztikai kell a munkasoren?

Adatgyfijtds. Ternr6szetesen el5szor sziiks6gi.ink van olyan adatokra,amelyeket azutittr l'elhaszndlhatunk. Ezeknekaz adatoknak vdllalkozds jea nyilvdntartdsai lentik a fbrrlislit. Volt I-niir arr6l,hogy mindenvdllalkozdsnak sz6 elegetkell tentlie a szltmviteltnyilvilntartiisi kotelezettsdgeinek. Ugyanezek nyilvirntartirsok a hasznirlhat<ik a gazdasdgi f-el szdrnftirsokndl is. Adatok ellendrzdse, rnegfelel6csoportositiisban 6s tort6n6 feldolgozlisa. Korirbban trdr c6lul tiiztlik ki, hogy a szirmftiisok legyenek pontosak, 6rdemes telrirtaz adatokata lehet6legkdriiltekint6bben kiviilasztani. csoportositdsr6l A majd k6sobhcsik szo. Az ellettfr'zdtt6sfeldolgozottadstok elemzdse. a cdlunk,ezdrtv!,gezzvik sziiEz a rnitltsaitlkat, hogy eliussLrnk a szintre, arra amikork6pesek vagyunka kcivetkeztetisek levonds/rra.

1. Alapfogalmak
A statisztika tch6t a t6rsadalmi 6s gazdas6gi jelens6gek, folyamatok sz6madatok segits6g6vel tiirt6n6 megismer6se, leir6sa6s elemz6se. Isrnerked.iiink a statisztikai rneg tanulrndnyok sordnhaszniilt ndhdnyalaptbta. lor-nrnal !

Statisztikaisokasdg
Elle ir'lnyula statisztikai vizsgirlat. statisztikai A sokashg dllhat:ernberekb6l, ti'rrgyakb6f esern6nyekb6l Ezek az osszegyiijtcitt, stb. , rn6g lendszerezetlen adiitok tlenl alkalmasak arra, hogy kcivetkeztet6seket vonjunk le bel6li.ik. statisztrkai A sokasltg teh/ttnent mds,ntint a rendszerezetlen informirci6k torreee.A statisztikai sokashgot alkot6rdszeket nevezzijk megfigyel6si egys6gnek.

Statisztikai ism6rv
Azok ir tulajdonsirgok, amelyeka rnegfigyer6si jellemzik, arni alapj/in egys6get csoportosithat6k. Lehet: - teri,ileti isnrdrv: valamilyen fdldrajzimeghat:irozds, - id6beliism6rr,: id5pontvagyid6tartam, - tirrgyi ismirv: ezeket krjriil kell irni,

- ha szcivegesen lefrhat6tulajdonsdgr6l sz6,pl. a dolgoz6kneme,akkor mivan n6s6gi ism6rv, - ha szrimszer[ien leirhat6tulajdonsdgr6l sz6,pl. a dolgoz6kjovedelme, van akkor mennyis6gi ism6rv. Ugyanazt sokasdgot a tobbfdleism6rvalapjiinis lehetcsoportositani.

Statisztikai sorok
A sokashg rendszelez6se sordnkeletkeznek, egymdssal valarnilyen ism6rvszerint osszefii996 adatokb6ldllnak.A statisztikai sorok fajtli att6l fliggnek,hogy mi volt az ism6rv,arni alapj/rn rendszereztijk. Ezek lehetnek: - teriiletrsorok, - id6sorok, - mennyis6gi sorok, - min6s6gi sorok, - leir6 sorok:ezek nem csoportositds eredrn6nyei, hanemktjlcjnboz6 adatokf-eljelentik, amelyekkozcjtt sorolhsdt az6rtvalamilyen kapcsolat van, pl. egy t.izlet forgerlrna, k6szlete, b6rkolts6ge.

Tdbl6zatok
Az adatokrendszerez6s6nek l6p6se volt, hogy statisztikai els5 az sorokat alakitottunk ki bel6liik.Ha tobb ism6rvalapjdn csoportositottuk is adatainkat. c_crszer[ibb a dolgunk,ha tirblirzatot k6szitiink, mert igy dttekinthet6bb6 r,dlikaz adrrhalrlrLz. A tltblltzat vagy tobb statisztikai k6t sorb6ldll, amelyeket egietle kirrutatiisba n fbglaltak ossze. Cilja: az adatokdttekinthetS bemutatdsa. tdblalehet: A - Felclolgozirsi tlbla: ezt 'trt adatfeldolgozds kozbenhasznirlnak. Igen riszletes, kerekitdsek nilkiili adatokat tartalmaz. - Kozl6si tltbla: arnit a megrendel6nek dtadnak. Osszeront, kerekitettadatokat tartal mltz,i6l iittekinthet6. A t/rblhzatnak megf-elel6 kiils6 fbrmdja van, tulajdonk6ppen tdbldzatnem a rrr/rs, rrrir.rt hdl6zat.A hdl6zategyeselemeitrovatoknak nevezzik.A rovatokegy ban lehetnek magukaz adatok, ki.jlonboz6 de feliratok, megnevez6sek A felirais. tokat tartiilrnaz5 rovatokatfejrovatoknak, vagy oldalrovatoknak nevezzi-ik, att6l f i"igg6en, hogy hol helyezkednek a tdblatetej6n, el, vagy az oldalirn. A titbla vizszintes irdnyban sorai, figg6legesirdnyban pedigoszlopail,annak Ha olyanrovatunk van,amelyegy sor,vagyegy oszlop adatainak ossz.egdt taltalfi)azz:r, osszegrovatnak azt nevezzi"ik. A tdblasz.e zti s s7abtilya rke.s i Ahhoz,hogy a t6bl'izatj6l ell:ithassa fbladatdt, kell tartanibizonyos be szabdlyokat. - A tirblirnak cfinet kcll irni, ebbenfel kell tijntetni,hogy az adatokmire vonatkozniik,mit tartalmaznak. - Mirulen rovatot ki kell tiilteni! Ha az adatotnem ismelitik. akkor ki kell a he98

* -

ly6t pontozni,hatnem is keriilhetaz adott rovatbaadat,akkor a hely6t ki kell hrizni.Ha odakeri.ilhetne de nem fordultel6, akkornulliit irunk. adat, AJbirovatokat, oldalrovatokatki kell tdlteni. Deriilicinki, hogy milyen idfipontra 6s milyen teriiletre vonatkoznak adatok, az Meg kell jelolni a mdrtdkegysigeket. minden adat mdrt6kegys6ge Ha azonos, iikkor ezt a tdblatetej6n, riltalibanaiobb oldalonszoktdkfeltijntetni,ha m6ra t6kegys6gek kLilonboz6ek, akkorezt az adottsorban vagyoszlopban f-eltiinkell tetn i. M"g kellielolni az adatokforrdsdt. Az adatokazonoshelyi 4rtdkkel szerepeljenek. A tirblirban javitds le|rct. csak szabdlyos
CIN{ miltdkcgyscg (ha rnirrden adatdegylbr.rna) lcjlovat (mirt6kcgysiggel,ha a mirtikcgys6gck ktilcinbdz6ek)
olclal ovat

ossT_csen (ha a solok adatai dsszcgczhct6k) osszegfovat (ha lchct) rovat

6sszcscn az (ha oszlopokadatai cisszcgczhet6k)

osszcgrovat (ha lehct)

(Adatoklbrrdsr)

A b r d z o l d s imo d o k
A statisztikai t6bldkszemldletesen bemutatiiik adatokat. ezeket az Ha m6g sze'l6letesebb6 akar-;uk tenrri,akkol a statisztikai f'eldolgoz;is adataikif'e.iezhe=t6k irbrdkkal,rqzokkal is. Ezt grafikusdbrdzordsnak neveiziik,eredm6nye pediga gra1'rkon (idegensz6vala diagr.arn). Nagy elSnyi.ik grafikonoknak, a hogy gyorsandttekinthet6k, tcimorek, kileje_ _ juttatlhk az adatokkozottiardnyokat, viiltozdsokat. z6sre a Fajtrii: - Vonaldiagrzra.'elsSsorbatr id5sorok lbrilzolirsira alkalmasak. az Koordiniita rendszerbe. irbrdzol.iuk adatokat, vfzszintes az a tengelyen id5pontokat, az vagy id6szakokat, fiiggdleges a tengelyen pedigaz adatokat.

oo

6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2345

l -+ -A datsor]

- Oszlopdiagrarz.' m5dhoz,csak a pontokatnernkiithasonl6az e1626 dbrdzoldsi ossze egyrndssal, lranem adatnagysirgdt az ki1'ejez6 oszlopokat ra.jzolunk. .ii-ik

2000 1000 0 - Kiirdiagran.' a sokasdg osszet6tel6nek bernutatdsdra alkalrnazzr.rk. sokasiig A cg6sz6t pedigegy-egykorcikk. egy kor jelenti, az egyesrdszeket
1 z

6 28%

1qo/^

"'" 10%
l AO/ t+ lo

24%

19%

r0 0

vannak.A t6radataink - Kartogrann.' ha dbr6zolhat6 akkor alkalmazzuk, t6rk6pen esetleg m6rtanifbrmdk pontozdssal, vonalaziissal, kdpen kiilonbozS szinez6ssel, az szeml6ltetjiik adatokat. elhelyez6s6vel pontos 6brdzol6st de - Piktograrn' ez taldn a legszeml6letesebb, a legkev6sb6 ktilonboz6 figur6kkal, rajzokkal fejezzilk ki, vagy rn6d. Az adatok nagysdg6t Mivel ez ardnyokat. vagy sz6mdvalkifejezvea vdltoz6sokat, azok nagysirgdval, mindig kozolnikell a pika ez6,rt pontosadatokat leolvashat6, a tbrma nelrezen togramban. m6dot tesznek a Ma mdr a szirmit6g6pek fentiekenkivi.il sz6mtalan6br6zol6si egyi.ittis k6pesekalkalmazni. lehet6v6.sokszora kiiltjnbcjz6diagramformdkat

'::: +[lj qnn

i tr 6000-8000 tr4000-6000

oooo 0000 u aooo-r I E 8000-1

w 20004000 I q0 ?000 I

Minclendiagrarnl6nyege hogy 6ttekinthet6, haszndlhato legyen.Epazonban, pen ez6rtir grafikonk6szit6sekndl be kell tartanunk n6hdny is szabiilyt:

101

szabilYai A grafikonszerkeszt6s
ki Pontosan kell tiinni, hogY: - mit dbrdzol, vonatkozik, 6s - mely teri.iletre id6pontra milyen drontartalmazza. rnilyenmdrt6kegys6gben, - az adatokat Ezdrt a grafikonnak: - c(metkell adni, meg kell jelolni, pontosan - a skdldna m6rt6kegysdgeket jelek, dbrdkmit jehogy a kiilonboz6szfnek, - jelrnagyarilaattal bemutatni, kell lentenek.

alapfogalmak szimitisokhoz kapcsolodo A gazdasdgi

id6szakok: A statisztikai h6napstb') adasor6ntcjbbid6szak(tdbb 6v, negyed6v, sziimitdsok A gazdasiigi : kiilonboztetjiik.meg egymdst6l Ezeketa ktivetkez6k6ppen taivai taldlkozhatunk. viszonyitjuk.Altaliiban a meg- Bdzisirtfiszak:az,amiheza tobbi id6szakadatait id5szakis. de id6szaka, lehetegy mdskiviilasztott el6z6 6v, vagy annakazonos de viilaszdukb6zisadatnak, ez az Ha id6sort elemztink,6ltal6ban els6 adatot nevezzi"ik. bdzisadatnak adatdt nem kcitelez6el6irds.A b6zisid6szak - Tervidflszak:az az id6szak,amelyre a tervet kdszitjiik. A tervid5szak adatdt nevezztk. tervadatnak az az - Beszdmolasii.d6szak: az id6szak,amelynek szemszog6b6l eleuz6st r'6viszovagy a tervid6szakdhoz gezzik, amelynekadataita bdzisid6szak6hoz, is. A besziinroliivagy tdnyid6szaknak nyitjuk. Hivhatjukm6g t6rgyid6szaknak adat.\ asv a de nevezziik, a beszdmolisi si id6szakiidatdt6ltallbant6nyadatnak sem hibiislnegnevez6s. trirgyadat csak k6t id6szakravonatkozik. adat azonban6ltal6ban A hiirom statisztikai az vonatkozik. egl lk az elid6szakra az ugyanarra Ugyanisa terv 6s a t6nyadat (arnitszerettijnk m6sik a val6sii,q. volnael6rni),a k6ozel6s

modok 2. Szilmitesi
osszehanemmiis adatokkal nem cinmagukban, riltaldban adatokat A statisztikai fiiggisben 6rt6keljiik.Vagyis mindig k6t, vagy tobb adatotkell osszehasonlitakiizotti"ik. irll hogy ki tudiuk deriteni,milyen kapcsolat f-errn nunk, egybevetnijnk, A statisztikai adatok 6s mutat^salmok kifeiezhetik a vizsgdltjelenseg levagy 6rt6kben.Eza legegyszeriibb m6rt6kegys6gben termdszetes - Nagysdgdf.. sorakoztategymdsrnel16 Az het6sdgaz osszehasonlitiisra. adatokategyszer[ien n6lktil megiilvagyissziimit6s ossze, juk 6s csaka nagysdgrendjiiket hasonl(tjuk melyik n6tt.vagycsokkent. vagya kisebb, lapitjuk,hogy melyik adata nargyobb, Ilyenkoregy egyszer(isz6ml vagy 6rtdkben. - Vdltoztistit: m6rt6kben term6szetes t02

tirstv6gzlink,tehdtmegdllapitjuk adatokki.ilonbs6g6t, az teh6tazt, hogy az egyik adatnrennyivel nagyobb, mint a mdsik,mennyia ncjveked6s, a csokken6s. vagy Ez a k6t rn6dszer azonbannem ad lehet6s6get arra, hogy kifejezziik:milyen alaphozk6pestmekkoraa vdltozds, milyen avliltozdsm6rt6ke. - Mds adatokhoz mirt ardnydt: viszonysztimokkal: el6z6 hibdt kiiszobcjlhetaz ki azzal,hogy ha kiszdmitjuk, hogy az egyik adath6nyszor nagyobba mdltik sikndl,azazaz adatokegymdshoz valSardnydt dllapftjukmeg. Az cjsszehasonlitdsnakez a rn6diaa viszonyszdmsziimit6s. - Atlagos nagystigit: sokszor el6fordul, hogy a vizsgdltsokas6got megfigyel6a jellemezni,amely a si egysdgek felsoroldsa helyettegyetlen adattalszeretn6nk sokasdg legfbntosabb tulajdonsdgdr6l tdj6koztat. Ilyenkorsz:imolunk dtlagokat. - A mennyisdgek6s az drak vdltozdsdnakhatdsdt: amikor ktilon elemezzik, hogy ez a k6t t6nyez5 hogyanhatotta bevdtel alakuldsdra, akkorindexeket sz6nritr,rnk.

2.1.Viszonyszemok
A viszonysz6mfogalma: A viszonyszrimk6t statisztikai adat hdnyadosa, kifejezi az egyik adatnak a m6sikhoz m6rt ar6nydt. A viszonyszdmok szdmftdsdhoz adatravan szUks6gilnk: k6t - a viszortyitand6 adatra: ez tz, arnelyiketa m6sikhozhasonlitjuk, - u visz,ortyttdsi alapra: ez az, atnelyikhez hasonlitunk. A viszonysziun tehiitnem mds,mint egy olyan tort, amelyiknek sziunldl5jda ban l viszonyitand6 adat,a nevez6j6ben pedrga viszonyitdsi alap szerepel.
\ ISZ(rllvSZa nl =----:--

'

viszonyftand6 adat viszonvftdsi alap

A v i szonysziimokat tobbf6 fbrmdbankifejezhetj : le tik - egyi"itthat6s lbrrnhban: a kdt adathdnyadosa, ez * a/o-os fbrrniiban:ez az egyillhat6s forma szdzszorosa. A viszonyszdrn 6rtdkel6s6n6l szdzal6kos a formdt haszniiljuk, szdmftdsok kozben itzonban rnindig az egyiitthat6s formdratdrli.ink mert igy elkeri.ilhetjiik dt, a sztrzztrl val6 osztisokb6l, szorziisokbdl ill, ad6d6hibalehet5s6geket.k6t kifejeA z6s kozottcsak fbrrnaikiilonbs6gvan, a matematikai tartalommind a k6t forma cset6ben (Eml6kezziink Lrgyiutitz. visszaa szdzallkszdmitdsndl tanultakra!) A v i szonyszirmok l'a.jtiri : A tanaltyagr.tnkban szerepl6 viszonyszdmokat hiiromnagycsoportba sorolhatjuk: - Ugyanarra .jelensdgre a vonatkoz6 adatokat hasonlftanak egyrndshoz, amelyek azonban id6ben.teriiletben kiilonbciznek. Ezek: - dirlrmikusviszorryszlirrr. - telvl'elirdlrt viszolrysziirn. - tervtel jesft6si viszonysziim, - cjsszehasonlitirsi viszonyszdm, - a sokasdg szerkezet6t fejeziki a megoszldsi viszonyszdm,

103

- ki-i lonbozS, egymiissal kai kapcsolatban 6 jelensdgek de logi lv adatait hasonl it6ssze. 1a Ilyenkoraz cisszehasonlitand6 adatokgyakranki"ilonbcjz5 fajtrijri6s m6rt6kegys6ggelrendelkez5 sziimok. Ezek az intenzitdsi viszonyszdmok. Mivel ktilcjnboz6 In6rt6kegys6gfi adatokb6l is sziimolhatjuk ezeket,ez6rt az intenzit/asi viszonyszdrnm6rt6kegys6ge mindig %. sem A statisztikai eredm6nyeket el6z6ekalapjdnkifejezhetjtik: az - abszolr-it formdban: term6szetes m6rt6kegys6gben 6rtdkben, vagy - egylitthat6s formdban, - a/a-os fbrmdban, - kiilonboz6rndrt6kegys6gben: intenzitdsi az viszonyszdmokat. A dinamikus viszonyszdm A dinamikus viszonysz6maz id6beli v6ltoz6smutat6.ia. Az osszehiisonlitandd adatokkoziil a bdzisid6szak adatdhoz viszont,itiLrk bea szhmoldsi id6szak adatdt. = Szhrnitdsa: dinamikus viszonvsz6m besz6molSsi id6szak adata b6zis id6szakadata

o/o, M6r't6kegysege: ez6rt az egyiitthat6s fbrmdbanmegkapott eredm6nyt szorozzuk 100-zal. Ha a vizsgdltid5sorkduagfi,akkoregy6rrelm[i, hogy a koriibbiadara biizisid6szak6, k6s6bbiadatpediga beszirmoldsi a iddszakd. Ha azonban id5sorkettdndltiibb tagb6l dll, akkork6t lehet6s6sLink ran: az is - az id6sormindentagjdtugyanannak id6szaknak adatdhoz iszonr az az r itjuk. Ilyenkora viszonyitlisi alap,vagyisa biizistehdtmindig ugyanaz marad,Ez tz. illand6bi'rzis lltaldban id6sor az legels6 adata, mdsadatot kir hlasztharunk. de is Az igy szlrnritott dinarnikr,rs viszonysz/rmot bdzisviszonysaimnak ezziik. nn = Szdmitirsa: tr6zisviszonysz6m az id6sor adott adata b6zisul vdlasztott adat

a/c, M6r't6kegysdge: ezdrttz egyLitthat6s formdban kapotter-edn6n1rt szorozzuk | 00-zal. A biizisviszonyszdmok fejezik ki, hogy rneghatdrozott yLtgy azt id6szakhoz, id6ponthoz kdpestmilyen arlnyJ a vriltozds. - iiz idSsorntindentagiirtrendre kozvetleni.jl a megel6z6hoz hasonlitjuk. Ilyenkol a viszonyitirsi alap,vagyisa bdzismindenviszonysz6mndl mds. = Szlmitdsa:l6ncviszonysz6m az iddsor adott adata a megel6z6 id6szak adata

o/o, Mirt6kegys6ge ez6,rt egyLitthat6s rz formiiban megkapott redm6n1,r e sz,ot'ozzuk 100-zrrl. A ldrrcviszonyszdrnok aztfeiezrk hogy milyenard.ny( ki, volt a vliltozis az el6z6 idSszakhoz k6pest. ldncviszonysz6mok a vdltozds A sora iitemdtmutatjameg. Igy megdllapithatluk, hogy a fejl6d6smilyen jellegii: gyors,vagy lassf iirernii, stagnhl6, vagyvisszaes6s. 104

A blrzis 6s a ldncviszonyszdmok kcjzcjtt sruimtanidsszefiigg4s fenn. Ennek dll alapjln abszolr-'rt adatokn6lkiil is kiszdmithatjuk liincviszonyszdmokat a a bdzisviszonyszdmokb6l, a ldncviszonyszdmok ill. sordb6l bdzisviszonyszdmokat. a Ldncviszonyszirmsz6mft6sabdzisviszonysz6mokb6l A lhncviszonyszdmokat ugyanfgyszdmithatjuk bdzisviszonyszdmokb6l, a mintha abszol6t adatokb6l sziunolndnk, vagyisk6t-k6tszomsz6dos bdzisviszonyszdm hdnyadosa megt-elel6 a lirncviszonysziimot adja. Prrihdlja nteg igaz,olni a szrimitdsi ezl m6dot! A bdzisviszonysz6mok sz6mft6sa l6ncviszonyszdmokb6l A k6r'ci6ses icl6szakig ter;ed5Iirncviszonyszdmok szorz:tta aclja keresett a bdzisviszor.rysz/rmot. Pr6bdlja meg igazolni ezt a sztimftd.si mddot isl Ha bdzis-6s ldncviszonyszdmokatsziimitunk, is akkora kcivetkez6hoz hasonld tdblirzatfbrrnirt szerfialkalmazn : c6l i

I cl6szak (iv, h6nap,stb.)

Adat ( . . . - ban)

Els6 adat= 1000k

El6z6adat= 1OO%a

Vdlt. az cl6z6 id6szakh. k6pcsr

(...-ban) a/a-ban

Vegyi.ik 6szre,hogy a tlibliizatnak nincs osszesen sora,mert az id6sor adatait nem lehetosszeadnil Tervfeladat 6s tervteljesftdsiviszonysz6m A vdllalkoz/ts szdmszel'(ien meghatfrozott c6lja a terv.A tervfeladat a tervtel6s viszonyszdmok megmutatjdk, hogy a terv milyen ardnyri .1esit6si vdltoziist irfnyoz el6, 6s hogy a tervethogyanteljesitert6k. A tervfeladat viszonysz6m:A tervezett adat ar6ny6t fejezi ki a b6zishozk6pest. A viszonyftand6 adat teh6t a tervid6szakra vonatkoz6 elfiirdnvzat.a viszonyftdsialap pedig a brizisid6szakadata. Sziimitdsa: tervfeladat viszonyszdm = t:r]e?ett-adat bdzis adat l0-5

c/o, M6rt6kegys6ge ez6.rt egyttthat5sformdbankapott eredm6nytszorozzuk az 100-zal. A tervteljesit6si viszonyszim t6nylegesen a el6rt adatardny6t fejeziki a tervezetlhezk6pest. besz6mokisi id6sz viszonvsz5- = Szdrnirdsa: tervteljesit6si tervezett adat c/o, M6rt6kegys6ge ezdrtaz egytitthat6s formdban megkapott eredm6nvt szorozzuk 100-zal. A dinamikus 6s a tervfeladat 6s a tervteljesftdsiviszonysz6miisszefiigg6se Ha a kordbban tanult hiirom mutat6 kiszdmitiisi m6djit osszevetjuk egyni/rssal. akkol azonnalad6dikaz cisszefiigg6s: = dinamikus viszonyszdm tervfeladat viszonysz6m tervteljesft6si x viszonyszdm irjo fet a nuftat1kkipteteit, 6s igazolja ezt az dsszefiiggdst! Ha mindh/u'om mutat6tszimoljuk, 6rdemes adatokat az tdbldzatba rendezni. I Iyenkor a kovetkezS dzatform c6lszer6haszndln: tdbl itt i
A ............................ iizlct a d atai nak al akul i i sa Alucsopolt v. tizletrisz

bhzis

Adatok( . . . - bar r ) tcr vczctt tcnylcgcs

V i s z o n v s z i r n or ' i - h . r n k r
j tervl'eladat tcl r tcl .j csi tc:r tl i nani i ku

Osszcscr.r:

Osszehasonlit6viszonysz6m Sokszor lehetszliks6giink hogyaz id5beli arra, osszehasonlitirs ett r alamilyen hc'lr Ir/ts szempont alapjdnvessijkosszeaz adatainkat egymissal.Ilrenkor gyitkran v6gzi"ink tirbeli iisszehasonlftdsf, vagyis az egyik i-izletadrtiit l nrirsik6val, az egyik r'6szleg adatdtegy hasonl66val vetiiik egybe.Erre a c6lra alkalmazzuk az cisszelrason v i szorryszdmokat. I itirsi Az osszehasonlit6 viszonyszdmnak sajdtosvondsa, hogy a sza'tntft/isokat v6.gz6 szern6ly dorrti rnelyikadatot el, tekintia viszonyftdsi alapnak. Altaliiban a gyaaz korlat,lrogy a sajirtadatunkat hasonlitjuk mdsok6hoz. azonban a Ha mindenadat vagy i.l srqhtcdgiink6,vagy esetlegminden adat idegenc6g6,akkor beldtirsunk szerint donthetiink abban k6rd6sben, a hogy melyik lesza viszorryitdsi alap. Szhrrritd,sa: iisszehasonlft6 viszonysz6m= iisszehasonlitandti adat viszonyitfsi alap

r0 6

megkapott formdban eredm6nyt szorozM6rt6kegys a/o, 6ge ezdrtaz egyiitthat6s zLrk100-zal. Megoszl6siviszonysz6m A megoszldsiviszonyszim a sokasrig.egyes csoportjainak (r6szeinek)ar6ny6t f'c.iczi a sokasdg egdszdhez ki k6pest.Igy tehdt a vizsg6lt adatok bels6 ardnyait, szerkezetdtmutatja meg. Megoszlirsi viszonyszdmot csakakkortudunksziimitani, ha: - olyan adataink vannak,armelyek sokasdg csoportositdsdb6l a szdrmaznak, - az adatokcisszeadhat6k, - az adatokosszege statisztikai sokasdg. a A nregoszlhsi viszonyszirmndl viszonyitand6 adata sokasdg egy-egyr6szadata, viszorryit/rsi pediga statisztikai alap sokasdg eg6sze. Tehdtaz eg6sz sokasdgot tekintjtik l007o-nak,6s vizsgiiljuk, azt hogy az egyes r6szek ennekhdnyc/c-itt teszik ki. Ebb6l azonnal lirthat6, hogy bdrmelystatisztikai sokasdgb6l szdm(tott megoszlitsi viszonyszdmok 100ah, viszonyszdm cisszege egy 6rt6keviszontsohanem lehet nagyobbl)}o/o-nii, hiszena r6sznem lehettobb azegsznll. 16szadat = Sz/rrnitdsa: megoszl6si viszonyszdm iisszesen adat a/c, M6r't6kegys6ge ezdrtrz egylitthat6s forrndban megkapott eredm6nyt szorozzLrk100-zal. (A sokasirg eg6sz6t hivhatjukeg6sz adatnak, vagyosszesen adatnak A megis.) oszldsi viszonyszhmok alkalmasak is, hogy: arra - tobb, kiilonboz6nagyslgristatisztikai sokasiig szerkezet6t cisszehasonlitsuk, - egy adottsokas/rg szerkezetdnek id6beli v|ltozisdt megvizsgdljuk. Intenzit6si viszonysz6mok Az intenzitdsi viszonyszirmok k6pz6sim6dszerlikben alapvet6en elt6rnekaz eddig tanLrlt viszonysz/urokt6l. el6z6ekben Az ugyanis viszonyitdsi a alap6s a viszonyitand6 adat egynem( volt: forintbevdtelt viszonyitottunk forintbev6telhez, rnennyis6get mennyis6ghez. intenzitdsi Az viszonyszdmokndl ellenbena viszojellegii. nyitiisialap6s a viszonyitnnd6 ktjlonboz6 adat Az intenzit6si viszonysz6moktehdt kiiliinbozfi, de egymdssallogikai, kiizgazdas6gikapcsolatban lev6 jelens6gekadatainak ar6ny6t fejezik ki. Az intenzitiisi viszonyszimok gyakran szdmitdsakor el6foldul,hogy a viszonyitand6adatrn6rt6kegys6ge mint a viszonyitdsi mds, alap6. Ilyenkora viszonyszdm rn6r't6kegysdgek6nt r6gebben szdmldl6 a m6rt6kegys6g6t haszndltdk, azonbarr ma ki szoktukirni a m6rt6kegysdg (Tehdtpl. ha bev6telt valamennyi elem6t. osztunk f6tszdmmal, i.rkkor"m6rt6kegys6g Ft/f6.) a ezer Az is el6fbrdul, hogy a szdmlil6 6s a nevez6 m6rt6kegys6ge azonos. Ilyenkora o/o viszonyszimm6r't6kegysdge lesz. Az intenzitlsi viszonyszirmok kcjr6be nagyonsok viszonyszdm tartozik.Ezek kozi-il rnostcsaka legl6nyegesebbekkel ismerkedtink meg,a tovdbbt tanulmdnyok alatt azonban szdmos egy6bszdmitirsi m6dot haszndlhatunk m6g, amelyekszint6n ebbea csoportbar tartoznak. 101

Lz intenzitdsi viszonysz6mokcsoportosft6sa A m u n k a ii gy i g azdiilk odirssal ii sszefii gg 6 i n t enzitti si vi szottysai m ok Ezek a viszonyszdmok r-nunkaligyi a gazddlkodiis egyeselemeinek egymdskozotti, valaminta bev6tellel kapcsolatos cisszeftigg6s6t mutatjdk. Terme16kenysdg A termeldkenys6g dolgoz6kteljesitm6nydnek a vizsgdlat6raalkalmas mutatri. Ttjbb fqtdja is sziimithat6. Leggyakrabban egy f6rejut6 bev6telt az szrimoljuk ezek kozlil. (Sokszor magdta termel6kenysdgettigy hivJdk, is hogy egy fbre 1ut6 bev6tel.) = 'KenYSeg Szdnrftdsa: tcrmeld' hev6tel l6t.rrd-

A rnutat6t dltaliiban egy h6napra szokds sz6molni. Eztvagy tigy 6rji"ik hogy el, havi bevdtelb5l szdmolunk, vagy rigy, hogy az 6vre kisziimolttcrmeldkenys6get osztiuk l2-vel. A nevez6ben l6tsziim a lehetaz dtlagos dllomrinyi l6tszim is, az dtlagosdolgoz6lltszim is. vigydzni kell azonban arra,hogy valamennyi id6szakbattugyanazt l6tsziunformdt a haszniiljuk szdmitdsok a sordn, ktilonben viszonya szdmakaratunk ellen6re rn6dosulhat! is M6rt6kegys6ge: Ftlf6lho. ezer Atlagbir Megmutatja, hogy egy dolgoz6 6tlagosanmennyi b6rt kap. Sziimitiisa: 6tlagb6r _ kifizetett b6rek tisszege l6tszdm

A kifizetettb6reket mindigjdrul6kokn6lkiil vesszi.jk figyelembe Az dtlagb6rt egy hdnapra is szdmoljuk. M6rtdkegys 6ge:Frlf 6 lh6

Birhdnyad Megmutatja,hogy a kifizetettb6rek iisszege bev6tel a h6n1'%-6t tesziki. = Szirmitdsa: b6rhdnyad W

a/o, M6rt6kegys6,ge ez6rtaz egyiitthat6s formiibanmegkapott eredm6nytszorozzuk 100-zal. A termeldkenysdg, Stlagb|r 6s a b6rhdnyad iisszeftigg6se az Liithat6,hogy az el6bbiekben tanult hdrom mutat6 ugyanazokat adatokar az haszndlta f'el: - a bev6telt. - a l6tszirmot, - a kifizetettb6rekcisszec6t.

r0 8

A h/rrommutat6 kozott kcinnyen t'elf'edezhet6kcjvetkez6 a osszefiigg6s: 6tlagb6r = termel6kenysdgx b6rh6nyad. irja f'cl a hcirommutatrikQter&, 6spr1btitja meg biz,onyitani c)ssz.efiiggi,stl az. A rnunkai-igyi gazddlkoddssal kapcsolatos f-eladatok eset6n kovetkez6ttrbllztra tot szoktukalkalr-naznr:
A. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mcgnevczis Bo,itcl (czcr Ft-ban) Litszhnr(liibcn) Bildsszcg (czcl Ft-ban) Tcrrncldkcnysig (ezcl Ft / lii / h6) Atla gb ir (Ft / 16/ h6) Birhdnyad(%) iiz let m unk ai r g y i g a z d i i l k o d r i s d n a k a d a t a i : Besziimoliisi id6szaki adat Dinamikus viszonyszdm (o/o-ban)

Bi'rzis id(iszaki adat

jellege olyan,akkor tervfeladat, Term6szetesen, az adatok ha vagy tervteljesitisi viszonysz/rnt szirnolhat6. is A kdszletgazddlkoddssaI 6sszefiiggd intenzittlsi viszonystimok A vi'rllalkozits, vagy egy egys6g k6szleteinek vizsgiilata soriinakkorkapunkreiilis k6pet,Iraa k6szletekben lekorott p6nznagysdgdt bev6tellel a vetjiik cissze, vagyis megvizsglrf nk, hogy a lekdtdtt pdnzilnk egy iddszak bevdtel6b6lmennyi id6 alatt teriil meg, vagy hdnyszortiriil meg. (Yagyis mennyi id6 alatt lesz az iiruban lekotottt6k6b6lisrn6tp6nzt6ke.) A szdmfthshoz, tchdtnyilvi'rnval6an hdromadatra van szi.iksdgiink: - az iitlagos keszletlc, - a bevdtelre, - az iddszak lrosszdra Mindhiirornhoz szijks6g van azonban n6mi magvarizatra'. - Atlagos kdszlet:telmeLetesena kdszletnagyidganaprdl-napra vdltozik. Mi itzot.tbitn hosszabb egy id6szakra vonatkoz6an szeretn6nk sziimit6sokat v6gezni, ez6.rt id6szakdtlagos az k6szletnagysdgdt haszndljuk szdmftdsaink (A sordn. k6s6bbiekben rnajdmegtanuljuk, hogyankell a napi k6szletadatokb6l ;itlagk6szletet szdmitani.) k6szletadatokvend6gl6tdsban A a 6ltal6ban nett6beszerz6si dron il lnak rendelkezdsiinkre. - Bevdtel:mivel a k6szletek beszerz6si iiron dllnakrendelkez6siinkre. a,beez&t

109

v6teltis 6t kell szdmolni beszerzdsi drra.A bev6tel beszerz6si dron viszontnem m/ts, nrint az eludott druk beszerzisi 6rtdke, vagy kcizismertrrjvidit6sselaz ELABE. - Icl4szak hossza:meg kell vizsgdlni,hogy milyen id6szakr6l van sz6. Az egyszer[is6g kedv66rta sziimitdsok sordna kovetkez6ket alkalmazzdk statisztia kusok: - | h6naP= 30 nalp = - | negyed6v 90 nap = - I f-616v 180nap - I 6v = 360 nap. Forgdsi sebessdg napokban Megmutatia, hogy h6ny nap alatt tdriil meg a k6szletben lekiitiitt p6nzmenynyis6g,vagyis hdny napos bev6tellebonyolft6s6hoz sztiksdges k6szlettelrendelkezik azizlet. A tnutat6tszoktiiktdroldsinapoksziimdnak nevezni. is Sziunitdsa: x Stlagk6gzl-et az id6szak napiainak sz6ma Forgdsi sebess6g napokban eladott 6ruk beszerzdsi6rtdke A mutat6mdrtdkegys6ge: nap Forg6si sebess6g fordulatokban Megmutatja, hogy egy adott id6szak alatt h6nyszor t6riil meg a k6szletbenlekiitiitt p6nzmennyis6g. Szdmithsa: eladott Sruk beszerz6si 6rt6ke Forg6si sebessdg fordulatokban = 6tlagkdszlet A rnutat6m6rt6kegys6ge: fordulat A forg6si sebessdg mutatdjdnak iisszeftigg6se k6t Lithat6, hogy rnindk6tviszonyszdm ritlagk6szlet az eladottiirLrk rz 6s beszerz6si6rt6kekozcjtti 6sszefiigg6st mutatlameg.Egymrisra val6 dtszdrnftdsuk kcinis nyen6tl6that6: az id6szak nap.iainak szAma Forg5si sebess6g napokban = forgdsi sebess6g fordulatokban a-zid{s?a\napiainak lz6ma l-orgr{si sebess6g fordulatokbun forg6si sebessdg napokban (A fbrgdsi sebess6g vdltoziisiinak elemz6s6re a k6szletgazddlkodds 6s egy6b mutat6inak szimitdsdra tananyag a k6s6bbirdszeiben keriil sor.) Az egy6b int enzitti si viszonyszdmok A k6s6bbiek sordntobb intenzitdsi viszonyszdmmal taldlkozhatunk m6g. Ezek a kovetkez6k lesznek: il0

* -

ttz irk6,pz6.s sor/rnhaszndlatos intenzitdsiviszonyszdmok a kdlts6gelemz6s intenzitdsi viszonyszdmai az /rrr6selemz6s intenzitirsi viszonyszdmai az eredm6nygazddlkodds intenzitdsi viszonyszdmai a beruhdzirs-gazdasdgossdggal kapcsolatos intenzitdsi viszonyszdmok gazdirlkodris a szirllodai rnutat6i a pl;'tzgtrzddlkodris mutat6i

Az in t ertzittisi vi szonysztimok vdlt oztisdnak eIemzdse: Egy-egy interrzitiisi viszonyszrim cinmagdban dltaldban nern el6g kifejez6.Ez6,rt az efentz6sllez intenzitiisi az viszonyszdmokat osszekell hasonl(tani mds egys6gek hasonl6mutat6ival, szakmdban a kialakultdtlagos adatokkal, vagy sajiitegys6glinkkordbbiadataival. Az intenzitdsi viszonysz6mokb6lugyanfgy k6pezhetiink: - dinamikus, - tervfeladat, - tervtel.jesit6si ds iisszehasonlitri viszonyszdmokat, mint az abszohitsz6mokb6l. Az intenzitirsi viszonyszirnok rd6belivdltozdsiiban, tervteljesit6s6ben ernstb. nak a k6t jelens6gnek hatdsa a ttikroz5dik, amelyb6laz intenzitdsi viszonyszdmot (Pl. eredetileg szitmoltr.rk. a termel6kenys6g vdltozdsdbanbev6tel a viiltoziisa, a 6s l6tszirn virltozirsa. ) Ez6rt az intenzitilsi viszonyszdmokbdlk6pzett viszonysz6mokatkisz6molhatiuk rigy is, hogv az intenzit6siviszonysz6m meg6tlapftds6ndl haszn6lttiirt sz6mkil6jdbanszerepl6adat viszonyszdm6t osztjuk a nevez6'ben adat vil6v6 szonysz6nraival. Pl. t-eladatunk b6rhiuryad a virltozlsdnak elemz6se. Erre kdt lehet5s6gi.ink it van: besziu'noldsi id6szaki b6rhdnyadot elosztjuk bdzisid6szaki a b6rhdnyaddal, vagyis id6szakib6rhiinyad - beszirmoldsi a b6rhinyaddinarnikus viszonyszdm', biizisid6szakibdrhdnyad osszege = kifizetettb6r'ek rnivel b6rtirnyacl bev6tcl ez6.t't b6rhi'rnyad u dinarrikus v iszonyszdmiinak rnegdllapitdsiihoz kifizetett a b6rekosszegdnek dinarnikus viszonysziimirt osztjuka bev6tel dinamikusviszonyszimhval. Vagyis: a b6rhirnyad dinamikusviszonyszdma dinamikus= kifizetettbirek osszeginek viszonysz/irla Terrn6szetesen mindk6tsziimftdsi jutunk. m6ddalugyanarra eredm6nyre az Azt, hogy a kett6 kozlil melyiketalkalmazzuk, att6l fiigg, hogy milyen adatok i'rlnak a rendclkez6siinkre. I lil

Ezek tz osszefi.i996sek nemcsak a b6rhdnyadra,hanem valamennyi intenzitdsi viszonyszdmra6rvinyesek, a forgdsi sebess6g napokban mutat6 kiv6tel6vel. Prribrilja nteg l.temutotnia tanult mutat1kon, hogyan szdntoLnri azok visTonysz.dki n ta it!

2 . 2 . At l a g o k
A statisztikai elemz6sek sordngyakranel6fordul,hogy a vizsghlt -jelensigeket nem az egys6gek f-elsoroldsdval, hanemegyetlen adattalkivdnjuklellernezni. Ez az adat t6i6koztata sokasdg legfontosabb tulajdons:igair5l. Azt a szilmadatot,amely egymag6tranalkalmas valamely statisztikai sokas69jellemz6s6re kiiz6p6rt6kneknevezziik. Terrn6szetesen kciz6p6rt6ket csak akkor kell szdmolni, a sokasiig ha tagjainak 6rt6keelt6r egymdst6l. Nagysiiglta sokasdg tagjainak 6rt6ke, szlrma 6s egyardnt befblydsolja. kciz6p6rtdk egyestagok6rt6keikozotthelyezkedik A az el. jellemz6egyetlen A koz6p6rt6k nagyel6nye tomors6g. sokasdgot a A szdmadatot konnyenlehetid6ben,vagy t6rbenosszehasonlitani. Ez a tomors6g azonban hdtrdnya egybena kozdpdrt6keknek, is hiszenegyetlen sztimadat sziiksdgszer[ien 6ltaliinosft, elvonjaa figyelmeta r6szletek16l. eltaka{a a sokasdg tagiai kdzottil6nyeges kiilonbs6geket. A statisztika sokf6lekoz6p6rt6ket ismer. ezekkoztilcsaka szlnrirotr Mi koz6p6rt6kekkel, azoknakis csakk6t tipusdval ismerkediink meg. A sz6mitott kiiz6p6rt6keketdtlagoknak nevezziik. Az dtlagoknak tipusiitvizsgdljuk: k6t - szirmtani dtlag, - kronologikus irtlag. Az 1tltrg szinitisinll azokat az adatokat,amelyeketegyetlenadattalakarunk jellemezni,vagyis amelyeket dtlagolniakarunk,dtlagoland6irtdkeknek nevezzLik.Ezek az erdatok el5fordulhatnak sokasiigon egy beltil egyszer, vagy tobbszor, vagyis kiilonboz6gyakorisdggal. el6forduldsuk Az gyakorisdg6t sfilynak nevezziik. A szdmtani (aritmetikai) 6tlag Az.egysz.erft sz.dnttani dtlag Egyszer[i szdmtani dtlagot akkor saimitunk, ha a sokasdgon beliil valamennyi dtlagoland6 adategyszer, vagy mindegyikazonos gyakorisdggal fordul el6. (A sLilyuk tehdtegyforma.)

-ffi Szlrmitdsa: egyszer(i sz6mtani 6tlag

ll2

A still'ozottszdmtanicitLag 6rt6kekkiilonSf lyozott szdmtanidtlagotakkor szdmolunk,ha az dtlagoland6 fordulnakel6, vagyisa sflyuk kijlonboz5. boz6 gyakorisdggal Szdmitilsa: az 6tlagoland6 6rt6kek 6s a hozzdjuk srilyozott sz6mtani Urru* = szdmtaniitlag nagystigdtkAt dolog befolydsolja: A sLilyozott ezekkozottaz adatokkozotthelyezkedik - az irtlagoland6 adatok6rt6ke:az Stlag el, rna.jd 6s hogy az dtlaga legkisebb a legnagyobb - a sfrlyokarlrnya: ezekbefblydsolidk, el. 6rtik kozrjtthol helyezkedik irtlagoland6 tisszet6telegy viszonyszdmok sokasdg rii, Ha visszitentl6ksztjnk a megoszliisi dtlagszirmitdsdhoz szdmtani mutattik meg,ez6rta sdlyozott 6t, az adatokarirnydt is viszonyszlimokat felhaszndlhattuk. sfilyk6nta rnegoszldsi 6rt6keket a stilyokat 6s az Vigyirzzunk,hogy ne cser6ljiikcjssze irtlagoland6 megfogala feladatban 6rt6k,azt mindig Hogy melyik az dtlagoland6 egymhssal. dll6 adatokkozlil a hogy a rendelkez6sre rTazott k6rd6sdonti el, de vigydzzunk, ki helyeseket v6litsszuk srilyk6nt. A kronologikus 6tlag adatokdllnak it ha dtlagotakkor sz.dnitunk, id6pontravonatkoz6 Krorrologikus jellemezni.(Az id5akarunkegy id6szakot 6s rendelkezdsiinkre, ezek irtlagJrval igy meghatdrozottak, konnyiirdjuk ismerni.) pontok hltirldban clirturrrszer[ien szdmitunkilyen m6don,de is dtlagkdszletet dtlagl6tszirnot A le-ugyakrabban van 6tlagformdr6l sz6. is rnds ternr6szetesen esetekben haszndlhat6 vesz,ezirt adatotis figyelembe Az litlag nagyel6nye,hogy tcibbiitlagoland6 pontosabb. Sz6 rnitdsa: els6 6tlagoland6 fele + a kiizbees66tlagoland6 6rt6kek + az utols6 6tlagoland6 fele kronologikus 6tlag = 6tlagolandSadatok sz6ma - I ritlagegyik dtlagsemmds,mint a szdmtani Tulqdonk6ppen kronologikus a le azonban szdmitdst tudiuk egyszeriisiteni. a vhltozata, arnellyel

2.3.A statisztikai adatgytijt6s

gyiijthernek: adntokat A virllalkozdsok - bels6iidatokat: p6nztigyi nyilvdntartdsb6l, munkaiigyi, szdmviteli, - kiils5 adatokat:Kozponti StatisztikaiHivatal kozlem6nyei, cinkorn-rdnyzatok adatai,fbly5ilatok.

lt 3

Az adatoklehetnek: - primer adatok:ezeketaz adott elemz6shez gyfijtdtt6k, - szekunder adatok:ezeket mdscdlragydjtdtt6k, felhaszn6lhat6k. de Az adatgydjtds lehet: - Teljeskcir(: a teljessokasdgra pontos,de igen vonatkozik(pl. n6pszdmliilis). kdlts6ges. - Reprezentativ: a teljessokasiigra nem vonatkozik, csakegyes rdszeire. Ezeketa r6szeket fgy kell kivdlasztani, hogy tulajdonsdgai, cisszet6rele megfeleljen soa kasig osszetdtel6nek, ki.ilonben torz k6petkapunk.

A statisztikaiadatszol96ltat6s
A vdllalkozdsokt6l ki.ilonboz6 szervezetek k6rhetnek adatokat: Kotelez5adatszol girltatils: Kcizponti Statisztikai Hivatalnak, Addhivatalnak, cdgbfrdsdgnak. Ezek a rn6rlegre,eredm6ny-kimutatiisra, esetleg beruhdzdsokra, l6tszdmra vonatkoznak. Nem kotelez6 adatszolgdltatis: Kutat6int6zeteknek, tdrsadalmi szervezeteknek. Altaldbanvalamill,gn speci6lis terijletrevonatkoz6 adatokr6lvan sz6, amelyreaz adott int6zm6nynek siiiks6ge
viin.

Vl. A v6llalkoz6s mrikod6se

Az el5z6 fejezetekben megismer*edhettiink v6llalkoz6sok a kcirnyezet6vel,v6llala koziisinditdsiindl f'igyelembe veend6 szempontokkal, inditiisgyakorlari az k6rd6seivel, s6t azt is megtanulhattuk, hogy ha a vdllalkoz6s nem m6koJit, uogya tulajdonosok a befejez6se mellett dcjntenek, akkor milyen jogi eljrirdstkell v6gigliirniuk. Mostant6l azzal foglakozunk,hogy amennyiben indul6 v6llalkoz6sunk 6letk6pesnekbizonyul, milyen tev6kenys6geket, elemz6seket vdgeznrink m(ikcjdds kell a soriin. Egy indul6 v6llalkoziisnem csak akkor lehet sikeres, valami eg6szen elha rij gondoldson alapul.Az dj titlet nemjdr egytitta piaci kereslettel Soktat l6nyeis. gesebbaz a k6rd6s,hogy van-e egy olyan piaci ris, amelyre be lehet tcjrni. Az er6s,fizet5k6pespiac jelenti a legfontosabb t6nyez6ta sikei fel6. De honnan tud a piac arr6l, hogy eg rtj vdllalkozdsjelent meg? Ezt a jovend6beli vend6gekkel tudatnikell! Mdr a vdllalkoziis inditdsa el6tt v6gig kellett gondolni,hogy kik azok,akiknek6rt6kesfteni szeretn6nk. Most ezekkel a fbgyaszt6kkal f'elvenni kapcsolator. kell a Tudomdsukra hozni azt,hogy a v6llalkoz6s kell megindul, tudatnia kell a tev6kenys6gikctrt,a helyet, a szolgdltat6sokat, szfnvonalat a stb. Az rizenettartalma mindrg az aktultlishelyzett6lfiigg. Indul6 viillalkozdsndl legfontosabb, a hogy megJegyezz6knev6t, cim6t,a tev6kenys6gi a a kor6t,6s egyben valamiolyasmiiis jovend6vend6geinkkel, mozg6sitja tndatositsunk ami 6kii, teh6tami miitt eljonnek az iizletbe.Term6szetesen hogy m6g egyszeieljcinnek-e, els6benyomdaz, az sok eredm6nye lesz! Az izenet eljuttat;is6nak m6djair6lm6r tanultunka rekl6meszkcjzcjkkel kapcsolatban,elevenitsdk azokata r6szeket! fel Beszilidk nteg, milyen esz,kcjz.rjkkel lehetneegy kdrnyLkiikrjninttul| vend6gldt6 t cillolkozcist piac ra bevez.etni a ? Hoglan reklcimozntinak/ Milyen rekltintesz.kc)zdket venndnek igdn.tbe? lennea Mi ceg neve?Lenne-eolyan specidlistermdk,aminekhangzatos,.jellegz.etes tanet)et kilncinak ki? Hallotta-e mdr az.ta kifejezdst, hogy togo? Ha nem,ny'zzen utdna mit jelent! pr6bdte91 pl. .itik ntegtervez.ni induld vtiLtalkoztis, egy sdrdz6, vagy egy pizzeria togoitit! l15

Vl/I.A bev6tel, ELABE, 6rres fogalma, kapcsolatuk, a veftik kapcsolatosgazdas6gi szilmit6sok

A vend6-eldtds szempontlrib6l kimondhat6az a sokszorid6zett igazsdg,hogy antennyibert niltcs forgalom, akkor nincs iizlet. jutni, akkor a vdllalkozdsunk Ha netn tudunk 6rt6kesiteni, bev6telhez tovibbi rn[ikod6se vhlik k6rd6sess6. Vajon a nyeresdgel6r6seugyanolyanfontos-e,mint a bevdtel6? Hosszabbttivorzterm6szetesen igen.Minden vdllalkozdsnak (term6szetesennonprofitszera vezetekkiv6tel6vel) a c61ia, az az6rtjott l6tre,hogy haszonnal, nyeresdggel m(kodjon. Riividebb tdvon azonbanelk6pzelhet6, hogy a bev6telb6la kijlonboz6 kolts6gek f'edez6se nem maradnyeres6g. ktjlcjncisen ut/in Ez indul6 v6llalkoz6sokn{l lehetjellemz6.Ilyenkoraz induldssal kapcsolatos kolts6gek m6r:vesztes6get is okozlratnak. K6s6bb,a vdllalkozds r-n[ikod6se sorSn elk6pzelhet6. is hogy egyegy ltosszabb tdvf cdl megval6sitiisa 6rdek6ben adott6vi nyeres6eess6get az a tulajdonos feliidozzt. Bev6teln6lktil miikodniazonban Iehetetlen. egy vdllalkozds Ha senrmrlren bev6tellelnem rendelkezik, vagy bevdtelei rn6ga koltsdgeit semfedezrk. akkora 16te keriilt vesz6lybe. Nagyonlbntos,hogy a vdllalkoziis mindenr6sztvev6je tisztdban legvenezzel. A bev6tel el6r6se noveldse 6s nemcsak azokfeladata, akik a vend6gekkel kozretlen kapcsolatba keriilnek,hanem mindenki6.Ebbe a telefont felver'6titkdrn6 hanghordozi'rsdt6l a takarit6n6 alaposmunkdjdigmindenbeletartozik. ber6tel A csak kcjzos munkdval6rhet5el; 6s novelhet6. bev6tel A emel6se a neclie nveres6gess6g, vagyongyarapitiis a ritja. A vend6gldt6 vdllalkozdsok bev6tel6nek elemz6s6vel kezdjuktehdta miikodds 16szletez6s6t. Ebb6l vezethet6le, hogy rnilyenr6szekre oszlik a bev6tel, milyen kolts6geket fizetni,mekkoranyeres6g kell marada v6llalkoz6szdmdra. Megvizsgiljuk azt is, hogyankell kialakitaniaz drakatahhoz,hogy rneef-elel5 helyettudel6rnia piacon. .1unk

il6

1. A vend6gleto vdllalkozds tev6kenys6ge

Mint arr6l mdr volt sz6,a vend6glitds sokf6letevdkenys6get v6gez,ezeketalapvet6enhdromnagy csoportba sorolhatjuk: - termelf tevikenysig.' ide tartozik a melegkonyhdk, hidegkonyhdk a cukrda 6s szatoktev6kenys6ge, - 6rtdkesitd 6s kereskedelmi tevdkenysdg:ez az 6ttermek, cukrdszddk,eszpressz6k, bijfdk, italtizletek stb.tev6kenys6ge, - sz,olgdltat6 tevdkenysig: zene,miisor, ruhat6r,felszolg6lds,hdzhozszlllitdsstb. Ahhoz, hogy mindezeketa tevdkenys6get elv6gezhesse, beszerzisrevan sziks6ge, arnelyek sorltna feldolgozand6, vagytovdbbi6rt6kesit6sre keriil6nyersanyagokat beszerzi6s megviisdroljaazokata kieg6szit6felszerel6seket, berendez6seket, etrnelyek rr(ikod6s6hez a (Pl. sziiks6gesek. 6telk6szit6shez szuks6ges eszkcizdket,takarit6szereket,terft6s, a felszol9616s, irodaimunkakell6keit.) az

2. A bev6tel
A vend6gldt6vdllalkozdsok bevdtel4lalapvet6en nagy csoportbasorolhatjuk: kdt . Arufbrgalmibevdtel, . Szolgfiltatdsi bev6tel. Aruforgalmi bev6tel:mindaz a bev6tel, amely termdkek 6s 6ruk 6rt6kesit6s6b6l szdrmazik. Az iirufbrgalmi bev6tel anyagfelhaszndldssal jdr. Ahhoz, hogy 6rt6kesiteni tud.ir-rnk, el6bb be kell szereznivagy a nyersanyagokat, vagy azokat az 6rukat, amelyeket tovdbbifeldolgoziis n6lkiil kin6lunka vend6geknek. A beszerzett drukattehirtkdtf6leformdban 6rt6kes(thetik: * f'eldolgozva, term6k fbrmdjdban(pl. a hrist megsi.itve drtdkesftik), - f-eldolgozatlan, dtdolgozatlan fbrmdban6ruk6nt(pl. a sort, vagy i.idit6t eredeti j fbrmir dban6rt6kesiti k). szolg6ltat6sibev6tel:valamilyenemberi tev6kenys6g, vagy dolgok haszn6latdnak dijaz6s6b6l sz6rmazik (pl. zene,ruhat6r, m(isor, teniszp6lyahaszn6lati dija). A szolgdltatdsi bev6telhez nincs sziiksdganyagfelhaszndltisra, hiszen itt nem term6k6rt6kesit6sr5l sz6.Ez term6szetesen jelenti azt,hogy a szolg6ltavan nem t/rsnemjdr kolts6ggel, anyagfelhaszndldsra sztiks6g. de nincs Az, hogy milyen az druforgalmr a szolg6ltatdsi 6s bev6telarlnya,iizletenk6nt term6szetesen virltozik(pl. ahol szdlldshely 6rt6kes(t6s van,ott nagy a szolgdlis tatiisibev6tel r6szardnva). 111

Az drufbrgalmi bev6telt az elemzdsekkor tov6bbrdrucsoportokra szoktuk osztani.Ezek: Etelek: - meleg6telek, - egy6b6telek:szendvicsek, borkorcsolydk stb., - eszpressz6kdv6. Italok: - alkoholositalok, - alkohohnentes italok. Kereskedelmi 6ruk: cigaretta, k6peslap, viriig stb.

A brutt6 6s a netto bev6tel

Az dltaliinosforgalmi ad6 bevezet6se a bev6telnek fbnndj:it kell elkiilcjni6ta k6t teni egymdst6l: - brutt6 bevdtel:az a bev6tel,amely az 6rt6kesit6,skor felszdmitottifdt is taltiilML\ZZLI.

- nett6 bevdtel:az a bev6tel.amelv az 6rt6kesit6,skor f-elsziimitott nem tartaldtit

fitazz .

Ebb6l kcivetkez5en: 'g1btt6 bev6tel= brutt6 bevdtel- 6rt6kesit6skorfelszdmitott 6fa Az dltaliinos forgalmiad6r6lr6szletesen tananyag a kds6bbir6szdben leszsz6.

A bev6telnagysegAt meghatdrozo t6nyez6k

Minden vdllalkoz6 arratcirekszik, hogy a bev6tel6t lehet6lesmagasabb a szintiire emelje, ehhez azonban ismernie kell,hogy milyentdnyez6k befblriisolldk beria tel nagysdgirt: Kereslet:termdszetesen az els6dleges ez t6,nyez5. Minden olvan dolog. amely befolydsolla keresletet, a bev6telre a hat is. Az iizlet kiizvetlenkdrnyezete, elhelyezked ez 16szben 6,se: befolydsolj a keresa letet,hiszennem mindegy,hogy a korny6kbeliek fizet6k6pess6ge, szokdsai, ig6nyei hogyanalakulnak, mdsr6szt meghatdrozza is, hogy hdnyan azt ldtogatnak el pdlyaudvar az Lizletbe. aut6busz Egy korny6k6n, vagyegy ismertturistahelyen l6v6 egys6g vend6gkore iiltaldban nem els6sorban kcirny6kbeliekb6l a irll. Az iizlet tipusa, szinvonala,az drtikesitdsi mdd: ezekbefolydsoljrlk virlaszt6a kot, az alkalmazhat6 iirakat,ds ezeken keresztiil term6szetesenbevdtelt. a A dolgozdklitszdma,k6pzetts6ge: dolgoz6kviselked6se, a emberimagataltrisa,hozz/a6rt6seiizletegyik vonzereje lehet,de taszithatjdk vend6geket neaz is a a gativ taparsztalatok.

il8

A bev6telelemz6se
A kcjvetkez6 szempontokat megvizsg6lni elemezni: kell 6s A bevdtelnagysdga.A bev6teltmindig nett6 bev6telk6nt elemezzik, teh6taz dftalinos fbrgalmiad6tnem vessziik figyelembe, hiszen ezzel,mintmajda k6s6bbiekbenlirtiuk,az iizletnekrigy is el kell szdmolnia kcjlts6gvet6s a fel6. onrnagdbana bev6telnagysdga azonbannem mond s"-mit. Erdemeseztr,szletesebben megvizsgdlni. is A bevitel iisszetdtele. Y_9EV iirucsoportonk6nti az cisszet6telt, vagy,ha tribb egy_ s6g is van, az 6rt6kesit6helyek szerinticisszet6telt vizsgdlni.A vizsgaliti kell m5dszer mindk6tesetben megoszldsi a viszonyszdmok k6pz6si. A bevitel iddbeli alakukisa. Ha van el6g adat,6rdemesid6soroselemz6stv6g-"1!i, 6s bdzis,vagy ldncviszonyszdmokkal vizsg6lnia bevdtelalakul6siit. Legal6bb k6t 6v adatairaazonbanfelt6tlentil sziiks6gvan ahhoz, hogy re6lis k6p!t kapjunk,6s megmondhassuk, milyen iri{nyban vdltozott bev6tel. m6d uon.d, a Ha ii dinamikusviszottyszdmon kiviil tervfeladat tervteljesftdsi 6s viszonysziimot is rdemes szimolni. A bevdteltdrbeli alakuhlsdnak elemzdse. tobb egysdgadataiiillnak r-endelHa kez6sre, akkorc6lszer(i cjsszehasonlitd viszonysziimokat kdpezni, amellyelcisszevethetilika ktilcinboz6 egys6gek bev6teli adatair. Ha a szdmszakiadatainkrendelkez6sre 6llnak, meg kell keresnia vtdltoztisok okait. Mi volt a bev6telnovekedds6nek, vagy csokken6sdnek oka? A vdllalkozdst6l fijgg6 6s dltala betblydsolhar6, vagy t6le fiiggetlent6nyez6kr6l van-e sz6. Amennyibenkedvez6tlen irdnybanalakultak a bev6telek, uegig telt gondolni, hogy rnilyenl6p6sekkel lehetne befolydsolni keresletet, a esetlegiajrit tiitetpotitlkirnkban kell vdltoztatdsokat v6grehajtani. A bev6telelemzdsdhez kcivetkez6 a tdbldzatotc6rszer6 alkalmazni:
A ................... Biizisid6szaki bevitel E FIban Tervezett bev6tel megoszliisa o/o-ban tizletbev6tel6nek alakuliisa: Besziimoliisi id6szakibevdtel E FI. ban megoszliisa Vo-ban Viszonysz6mok (7o-ban) Dinamikus Tervfeladat Tervteljesftds

Arucsoportok

megoszliisa E Ft. o/o-ban ban

Etcl Ital Egyib Szolg. Osszese n

Termszetes a tibliu;at feldpitdse en, jelleg6t6l 6s a rendelkemindig az elemz6s zesreiill6 adatoktdl fi.igg.

il9

3. Az ELABE6s az 6rr6s
A van tehdtnyersanyag-felhaszndl6srasztiks6g. nyersanyag A bevdteleldr6s6hez, fbrgalmiad6 ndlkiili osszeget: fordftottdltaldnos beszerz6s6re nyersanyqgdrtdknek, - egy terrn6kesetdn 6rt6pedig az eladottdruk beszerzdsi - tobb term6k, vagy a teljes iizlet esetdben kinek, vagy roviditveELABE-nak nevezzijk. mint azELABE, hiszen azizlet arra torekmagasabb, A bev6telterm6szetesen sordnkijlonboz6koltsdgei a drjenel, ugyanakkor niiikcjd6s szik, hogy nyeres6get 6s A meg kell t6rtilnia bev6telben. kolts6gekre a nyeamelyeknek is felmeriilnek, res6greaz drrds nyfjt fedezetet. iizleti szinten az 6rrdsteh6t nem m6s, mint a bev6tel6s az ELABE kiiliinbs6ge: 6rr6s = bev6tel- ELABE Szdmitiisa: term6kreis sz6mithat6: egyetlen Az drr6sterm6szetesen az Egy termik esetdben 6rr6s a nett6 elad6si 61 6s a nyersanyagdrtdkkiiliinbs6ge. 6rr6s = nett6 eladdsi 6r - nyersanyag6rtdk Szdmitdsa: esetin nincs anyitg4rtdkesitdse A fentiekb6l rniir kitiint, hogy szolgdltatdsok Itt felhaszndlirs. tehdta teliesbev6teldrr6slesz. Szolgdltat6si bev6tel= tiszta 6rr6s

viszonysz6mok intenzitdsi az Az 6rr6selemzese, alkalmazott

Arrds: amint mdr emlitettlik,iizleti szintenaz iirrdsa bev6tel6s az ELABE ki.imeg. hat6rozhat6 l6nbs6gekint az az is, egy azonban term6kdrr6se ilyenkor drr6st elada:idr.is Kiszdmolhat6 ki. szrim(tjuk dr a beszerz6si kiilonbs6gek6nt t-edeni 6s az Az 6rr6snek ac6lja,hogy az iizletkolts6geire. a n1'eres6grefr.jtson zetet,ezdrt k6t r6szevan: h6nyad, - kolts6gf-edezeti hdnyad. - nyeres6gfedezeti is viszonyszdmot kiszdm(thatunk: tobb intenzit6si Az in6s ismeret6ben

A haszonkulcs
ill. Megmutatja, hogy az Srrtis a nyersanyag6rt6knek, az ELABE-nak hilny Va'a. vagy a tclis, egy SziimolhatS termdkre 6s ijzleti szintenis. Ha tobb term6kre, kapunk. haszonkulcsot egy akkortulajdonk6ppen 6tlagos ies ijzletresz6moljuk, Szdmitiisa: i gy termdkre vonatkoztatva : arres haszonkulcs= nyersanya96rt6k t20

o/o, M6rt6kegysdge ezdrtaz egyiitthatSs formdbanmegkapott eredm6nytszotozzuk 100-zal. Ttibb termikre, vagy az iizlet egdszire vonatkoztatva:
A. 3lrsthaszonkulcs=BLABE M6rtdkegys6ge term6szetesen ekkor is Vo,ez,rt egyiitthat6s az form6banmegkapotteredm6nyt szorozzuk 100-zal.

Anyagfelhasznelesi (Hivhato ELABE-szintnek szint is)

Megmutatja, hogy a nyersanyagdrt6khilny Vo-aaz eladdsi 6rnak, ill. hogy az ELABE h6ny Vo-aa bevdtelnek. Ez a mutat6 is sziimolhat6tehdtegy term6kreis, 6s t<ibbtenn6kre,vagy a telis. iltlagosanyagfelhaszn6l|si sz/atzal6kr6l besz6lhetiink. 1esi"izletre Ut6bbi esetben Sziirlit{sa: Egy tenndk esetdn: anyagfelhaszndldsi 7o = nXgllelXa8!L netto eladasrar

o/o, M6rtdkegysdge ez6rtaz egyiitthat6s formiibanmegkapott eredmdnyt szorozzuk 100-zal. Tiibb tennik, vagy a teljes iizlet esetdn:
al)\'aglClnasznalasl "/c = -----::-;-=----netto bevetel

ELABE

c/c, Mdrt6kegys6ge ezrtaz egyiitthat6s form6banmegkapott eredm6nyt szorozzuk 100-zal.

Ar16sszfnvonal
Megmutatja, hogy az 6rr6shdny Vo-aaz elad6si 6rnak, vagy a bev6telnek. Ebb6l kcivetkez6en is sziimolhat6egy term6kre,vagy tobbre. Amennyiben ez az ut6bbi szaim itdst v|gezzik, 6tlagosdrr6sszinvonal kapunk. at Sz6mitiisa: Egy termdk esetdben: drrdsszinvonul - ----3Ir9! nett6 elad6si 6r a/c, M6rt6kegysge ez6,rt egyttthat6sform6banmegkapott az eredm6nyt szorozzuk 100-zal. Tiibb termdk, vagy a teljes iizlet esetiben: 6Tt="t = drr6sszfnvorrut nett6 bev6tel

121

, f,"db:::i "

y s6, a/o, ge ez'rt az egyritrhar6sformiiban megkapott eredmd szoroz _ nyt

A.fenti mutat'k ktizdtt ti;bbfdle iisszefiiggds is

ferismerhet,.

A bevdter drr6s+ ELABE, ebbdrkcivetk = eztk aziirr6sszfnvonal az anyagfer_ 6s haszniilirsi cisszefi.iggdse Zo is. A k6t szinvonal rnutat6 sziimiteisrinril tulajdonkdppenbev6telt a bontottuk r6szetre' megndztiik,hogy a bevetelhiny c/o-a drr6s,6s h.iny vo-aELABE. Ebb6l k6kdt mutatdnakegyiittesen o,.tJ". bevdrert, vagyis lx}c/c-otkeilkiten_ ::jT,r^"^::^i nre,vagyls: drr6sszfnvonal+ anyagfelhaszn6l6si _ Vo l00Vo If yenkor clrszerii a mutat6k szdzar6kos fbrmrijdt arkarmazni,de egyi.itrhatds fbrnr/rbanis igaz az cisszefligg6s! iaia.t'bta.fbnti r)sszefiiggdst trtutatilk a egyiirthatds Jbnndjdra! ,$n1:'."rrzinvonar 6s a haszonkurcs kcizci*icisszefiiggdskcivetkezdk6ppen a szir_ I + haszonkulcs

drrdsszfnvonal -l3!Senkgl!! =

Ebben a sziimitiisban a.mutat6kategytitthat6s formiibanhaszndrjuk, szetesen szirzar6kos fbrmdbanis ferf'hii6 ugyanezaz 6sszefiigg6s. de term6_ i4ja fbl a 'fenti kiptetet arra oz esetre,ha szdz.aldkos.forncijti mutatrikkork(vrin .s,atttr.tlni! Milyen alakban kap.janteg az eri)menvtl Nemcsakaz iirr6sszinvonar sziimorhat6 a haszonkurcsb6r, ki hanern haszon_ a kulcs is az drr6sszinvonalb6l. haszonkulcr_ drrdsszfnvonal I - Srr6sszfnvonal 6rr6sszfnvonal anyagfefhaszndlilsi Vo k6plettel.

ami megegyezik haszonkulcs= a

Mily-en fornttiban alkalnnzz.t* ezekndl a sz.timitdsokndla mtilat6kat: egyiittharri.t, vagysz.dz.a16kos

Fer .fbrnttiban? ttrcrnti a kdpretetrr,,*irii irni i

inndra is?

,r6'zzik.meg, hogyan reherazELABE-.a bev6terb6r -tf*ll kiszdmornr ha_ a szorrkulcs segits6g6vel :

t22

ELABE=

bev6tel I + haszonkulcs

Itt milyen.fbrmciitihasz.onkulccsaL szcimoltunk? Hogyan alakulna a k6plet, ha a mrisi k .fbr nfi t aIkaImaz.nti k ? M ely iket talti Ii a egyszer ii bbnek ? n A bevdtel,ELABE, 6s drr6sdsszeftigg6sdnek vizsgiilatiira kcjvetkez6 a tdbliztttot c6lszer'(i alkalmazni:
A ............... iizletbcvdtel6nek iirrdsdnek 6s adatai........... id6szakban Bcvitcl A rucsclltor'1, czcr Ft-ban Etcl Ita l Egyib iiru Szolghltatirs Osszcscrr

E L AB E

Arlis

Haszonkulcs

Anyagf'el- Arrdsszfnhaszn6l6si o/a vonal Vo-ban

r00,0

Arnirrt ldthat6; szolgiiltatdsb6l a szdrmaz6 bev6teln6l atdblilzat rovatainak egy r6szeazonnalkitcilthet6, hiszen,mint miir volt r6la sz6, enn6l a bev6telr6szn6l nincsanyagfelhaszndlds, kcivetkez6en ennekfelhaszniildsdval ebb6l az sz;imolt viszonysz/ttnok (haszonkulcs, anyagfelhaszniiliisi kalktilill|sdnak 7o) sincs6rtelme, 6s nrivela tellesbevitel irr6st jelent, ez6rtaz drr6sszfnvonal nyilvdnval6an l11ck.

Az drr6sszfnvonal elemzese
A bevdtel lmtdsa Az 1rrr6s nagysitgiira els6sorban abevdtelhat, elemz6s6t a bev6tel is elemz6s6vel kell tehiltkezdeni. A bev6tel6s az drr6skapcsolatiit kifejez6 intenzrt6si viszonyszdm 6n6.sszhtaz vonirl.Milyen tnyez6k okozhattiik ennekvdltozdsiit? Csii kk en 6 tir ri sszirtt Ilyenkortcjbblehet6s6g van: is - u-gy cscikkenaz iirr'6sszint, hogy a bev6telnem vdltozott,vagy emelkedett ugyalt,de iiz drr6snem n6tt ugyanolyan m6rt6kben: Milyen fehets6ges okokattaliilunkenneka heryzetnek amagyarlzatfu-a? n6tt, 6r ' A nyersanyagdrt6k a fogyasztdi pedignem. Meg kell vizsgdlni,hogy ht lehet-e hdritaniaz dremelked6st, vagy meg kell vdltoztatni viilaszt6kot? a . Indokolatlanul adtunkengedm6nyeket. megviiltozott: kereslet a ' A bev6telosszet6tele eltol6dotta kisebbiirr6s[iter-

123

rn6kekf'el6 fgy cscikken 6rr6sszint, az hogy a bev6tel csokken. a helyis Ezt zetetnagyongondosan feliil kell vizsgdlni: . az;jrzleti munkalehetrosszpl. rosszmunkaszervez6s, roml6 min6s6g, . kiils6 okok: pl. visszaesett idegenforgalom, az 6pitkez6s a korny6ken. van Ha az drrisszint n6 jobbann6, mint a bev6tel. - Lehet,hogy az 6rr6sszint jelens6gr6l Ez akkor i6, ha nem iitmeneti van sz6, hanema nyersanyag6rt6k csrikken6se, vagy a bev6telcisszet6tel6nek kedvez6vdltoziisaaz ok. - Az is el6fordulhat, hogy ha a bev6tel cscjkken6se mellettn6 az drrdsszint. Ilyenkor lehet, hogy egyszerfien magasakaz drak. tr.'rl A nyersanyag felhaszndlds alakuldsa Adott bev6telb6l akkor tudunk nagyobbiirr6strealizdlni, kisebbaz anyagfelha haszndliis. Hogyan lehetfgy cscjkkenteni nyersanyag-felhasznril6st, a min6s6gne a hogy romoljon? - Koriiltekint6en vdlaszduk a beszerzdsi ki fbrrdsokat, - megprSbdljuk rnegsziintetni pazarldst, a - a szem6lyzetet 6rdekeltt6 tessztik, - zokken6mentes anyagutinp6tl6st biztositunk, hogy ne legyentdroliisivesztes6g. A haszonkulcs alakuldsa Azonosbev6tel jelent.A haszonmelletta haszonkulcs emel6se magasabb 6rr6st jdrhat. Nern kulcs emel6seazonbandremeldssel, fgy keresletcsokken6ssel 6s mindegy,hogy a ktilcjnbciz6 haszonkulcsd term6keknek hogyanalakul az ardnva. Ha nagyobb magasabb a haszonkulcsri term6kekardnya, aztjelenti.hogl az iirez r6s is magasabb. Az elemz6sn6l tehdta haszonkulcsok nagysiigiit, a ber,6tel 6s haszonkulcs szerinti osszetdtel6t egyiittesen vizsgdlni. kell

124

Vl/ll. A v6llalkozils f6bb kolts6gei

A gazdflkod6 egys6gektev6kenys6giik sor6n ki.ildnbrjz6er6forrdsokat haszn6lnak f'el. Rdfordftdsoft.' term6kek6s szolg6ltatdsok a el6dllitdsdhoz g6pek,besztiks6ges rendezdsek, szerszdmok, 6piiletek,nyersanyagok, munka 6s ftild. Tehdta felhaszndlt termel6si t6nyez6k, inputok. az Kiiltsdg: a r6forditdsok p6nzben kifejezett iisszege. A kolts6g6s a rdforditriskateg6ridjanem mindig esik egybe.Pl. (ELABE) term6szetesen termel6segyik rilforditdsa,de - Az anyagfelhaszn6li4s a nem a kcilts6gek krjzcjttszdmoljukel. - Az amorttz1ci6tkoltsdgk6ntszdmoljukel, de a beruh6z6s nem abban az id6szakban tcirt6nt, mint amelyikben termel6s. a - Vannakkolts6gjellegiielvondsok,amelyekcsak az6rt szerepelnek, mert dllami el6frdsvonatkozik rdjuk, egy6bk6nt azonban magaa termel6s, vagy szolgdltatds ilyen rdforditdst nem ig6nyel.

1. A kolts6gek csoportositdsa
A csoportosftds tobb szempont szerintelvdgezhet6. 1.1. Kdltsignent szerilt A kdlts6gnem kolts6gcsoportokat a megjelen6si form6ielenti,vagyisa kcilts6gek jdt. Kcilts6gnempl. b6rkcilts6g, energiakolts6g, szdllit6si kcilts6g,amortiz6ci6. A kolts6gnemen juthatunk. beliili r6szletesebb csoportosit6ssal koltsdgfajt6khoz a 1.2. Kdltsdghely szerint A ktifts6gekfelmertildsihelye: 6ltaldbanteriiletileg elhatdrolt,felel6s vezet6 t6nyitdsaalii tartoz6 szervezeti egys6g.pl. konyha,6tterem,sz6lloda,v6llalati kozpont. Ezen beliil a kolts6gnemszerinticsoportositiis elv6gezhet6. is 1.3. Elszdmoldsi m6d szerint Ez kifejezi, hogy egy-egy tev6kenysghez, vagy druhoz hogyan kapcsol6dik az adott kcjlts6g.Amire a k<ilts6gkcizvetleniilelszdmolhat6, kdltsdgviselflknek azt nevezziik. Elszdmoldsi m6d szerinta kcilts6s lehet: a) Kiizverlen kdltsig Ezekn6l a kolts6gekn6l megdllapithat6, hogy mivel kapcsolatban mertiltek fel (pl. a felszolgril6kblre az 6rt6kesit6hely kcizvetlen kcilts6ge).

t25

b) Kdz.vetett kr)lrsdg Ekkor nem rillapithat6 meg,hogy melyik tev6kenys6ggel druvalkapcsolavagy tos a kdlts6g.pl. a kcizponti dolgoz6k,krinyvel6kb6re.A kcizvetett kcilts6geket valaunilyen ardnyban szdtosztjiik kolts6gvisel6kre. a vetitdsi a Ez alap lehetpl. a bev6tel.Mindig megkell azonban n6zni,hogy az adotttermdk,vagyszolgdltatds 612 mennyipluszkolts6get m6g el (1.fedezeti bir pont sziimitds). 1.4 A bevitellel val6 kapcsolat alapjtin Azt mutatja rneg,hogy a bev6telvilltozdsirahogyanreagdlaz adortkolts6g. a) Altandri kdlrsig A bev6tel alakuldseira nem,vagy csakegy id5 utiin reagiilnak. Lehet: - Fix kdltsdg.'a bevdtelviiltoziisdt6lfiiggetlen.Pl. b6rleti dij, arnortizrici6(ha nern teljesitm6nyar;inyos elszdmol6s van), rezsikrilts6g. Term6szetesen ezek is viiltozhatnak, egy-egydremel6s pl. hatiisdra, azonban ez nem a bevdtelviltozltshatdsa. Egy bizonyos bev6telnagysdg mellett az adott fix kolts6gr11r nerntarthat6, hiszenpl. egy adottnagysdgfiizletben forgalomnenrfbkoza (gy hat6 a v6gtelens6gig, rijat kell b6relni,vagy dpfteni,iimi a fix koltsdgek noveked6s6t jut5 fix kcilts6g bel,6tel eredm6nyezi. egy rerm6kre Az a novel6s6velfblyamatosan cscikken. - Viszonylagdllandf kiiltsig: a bevdtelviiltoziis:iraazonrralnem. csak bizonyosm6rt6ken feli.ilreagdl, bev6telnagysdghoz pl. kcitott pr6rniunr. b) Vdlroz.ri kdltsdg A bev6telviiltozdsdnak hatiisiira valamilyen m6rt6kben kdlts6gis riiltozik. a Lehet: - a bevitellel ardnyosan vdltozd (proporciondlis)kdlts6g, pl. mosirsikoltsig. v tudli, teljesitm6nyben dolgozSkb6re. - a bevdtellel nem artinyosan vdltozd kdltsdg. Lehet: kcilts6g: bev6telt6l a gyorsabban vdltozik, fenntartdsi pl. ' progressziv koltsie. rekldmkdlts6g, kdlts6g: bev6telt6l a lassabban v6ltozik.pl. nyomtan,iiny ' degressziv kolts6r. tbgy6eszkoz kolts6g. I. 5. A j 6vedelem-elvonds szemp ntj db6l o a) Tinylegesen.fblmeriilt kdlrsigek (effekrivkdlrsdgek) Ezek a termel6ssel, szolgdltatiissal kapcsolatos riiforditiisok, . anyag,b6r, pl energia. b) K dltsd eI leg{i elvontis gi ok A vhllalkozdsnll az6rtjelentkeznek koltsdgkdnt, mert dllarnilag el6irt fizet6si kotelezetts6g vonatkozik rdjuk.Ez a v6llalkoz6nak kcilts6g, kolrs6gvet6snek a viszontbev6tel. Vannakbizonyos rdfbrditdsok, amelyeket pdnzben nem szoktakkifejezni,kozgazdasdgilag viszontfelt6tleniil 6r'demes ezeket figyelernbe is venni.Ezek az fn. alternativ kdltsdgek.Azt fejezik ki, hogy mit dldozottfel a vaillalkoz6 vdllalkoa zdsa6rdekdben. Ilyenek:mdsholel6rhet6 kamat,el6z5 munkahelyen kapottb6r, f-eldldozott szabadid6 stb. t26

2. A kolts6gekkelkapcsolatosgazdasdgi

sz6mit6sok
A kolts6gekre drr6snyrijt fedezetet. 6rr6snekk6t r6szevan: az Az - kolts6gf-edezeti hdnyad, - nyeresdgt'edezeti hdnyad. A kciltsdgekkel val6 takardkossiig tehdtaz eredm6nyessdget fokozza. Term6szetesena takardkossdgnak van hatdra,a ktilts6geknem cscikkenthet6k v6gleteis a kig. A kolts6ggazddlkodis sordnmeg kell vizsgdlni: 2.1.A ki;ltsdgfajtdkategyenkdnt Fontosa nagysdguk, az alakuldsukra de hat6 t6nyez6kelemz6se m6g ldnyegesebb. meg kell vizsgiilni, Pl. hogy mennyiaz irv6ltozds,a talifavdltozds hatdsa. 2.2. A kiiltsdgekdsszetdteldt. Ilyenkor meg kell vizsgdlni,hogy az dsszkolts6gen beliil hogyanalakult az egyeskolts6gek r6szardnya. Ennek statisztikai eszkozia megoszldsi viszonyszdm 2.3. A kdltsdgekds a bevitel viszonydnak alakuldsdt. Ezt a kcilts6gszinvonal mutatS.ja hatirrozza meg. A kiilts6gszfnvonalmegmutatja, hogy a ktilts6gek iisszegeh6ny vo-a abev6tclnek. Szirmitiisa: kiitts6gszinnonot I6ltt68 bev6tel c/c, N46rt6kegys ge ez(tt az egyi.itthat6s formdbanmegkapott eredm6nytszorozznk 100-zal. a) A kbltsigszinvonal a kiiliinbiizf kiiltsigekndl mds m6don arakur A bev6telnoveked6sdnek hatiisrira: rillanddkolts6gn6l: kcilts6gszinvonal a cscikken, proporcionirlis kcilts6gn6l: nem vdltozik, progressziv kcilts6gn6l: n5, degressziv kolts6gn6l: cscikken. Az irtlagos kolts6gszinvonal elemz6sekor fontos tehit azttudni, hogy a kiilonboz6 kcilts6gek milyen ardnyban rillnakegymiissal. elemz6shez tcellsziimolAz ki ni a kolts6gek 6sszet6tel6t mutat6megoszldsi viszonysziimokat. b) A kdltsdgszinvonal vdltoztis o/o - m6rtdke: a kdt kdltsdgszinvonal ki.ilcinbs6ge pontban kifejezve - iitente: a kcilts6gszinvonal vdltozdsdnak 100%o-t61 elt6rdse val6 7a-ban kifejezve. 2.4. A bevitel dsszetdtel4t kiiltsdgig4nyessigszempontjdbfil. yan olyan term6k, a arrely kevdss6 kcilts6gig6nyes, van amelyik nagyon.Ez els6sor-ban nyers6s a anyagt6l a munkaig6nyess6gtSl 6s fi.igg.

127

feladat,ez6rtcllszerfi a kovetkezSk6ttibl'izatA kolts6gekvizsgdlataosszetett 6s az ba csoportositani adatainkat a szdmitottmutat6kat:

A.... . . . . . . . . . . . . . . . iiz let bev dt elein e k d s k c i l t s d c c i n c k a l a k u l i i s a A kiiltsdg szfnvonal vdltoziisiinak

KdlrKoltBev6tel Kcilts6g Ber,6tel K0ltsig sdgszin- Besigszfnezel czcteTcf vonal vdtcl vonal Ft-bau Ft-ban o/o-ban Ft-ban Fr-ban 7a-ban
Megnevez(s

Kriltsdg

a biizisid6szakban

a bcsz6moliisi id6szakban

mcrdinamikus t6ke viszonyszdma Vr,' [iteme porlt.- 7a-ban 9o-ban ban

B
C Osszescn A. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Biizisid6szak Kriltsigncrnck iiz let k olt s dsi i s s z - e t d t e l i n e k a l a k u l d s a Beszdmol6 id6szak Kdltsig mcgoszliis

Koltsdgek kdltsdgczcr kolts6gek krilts6gezcr kdlts6gek vdltoziisa c//c rncgoszliisa Frban megoszldsa Ft-ban Cf t , Vc

Bdrkdltsdg Bdrhczkapcsolcidrl elvonitsclk Dologi k6ltsdgek Ktlltsigck dsszeserl

1 0 0 ,0

r00,0

Mindk6t elemz6sn6l ett6lj6val r6szletesebb tibllzat is elk6pzelhet6. tdbllzat A jelleg6t6lfiigg6ek. mindig az adatok f'el6pit6se a kdpzettviszonyszdmok 6s

3. A kolts6geknyilvdntartdsa
el6frdsa alapjdn kotelez6. A koltsdgnemenkdnti nyilvdntartiis szdmviteli a tcirv6ny is a ha Kolts6ghelyenk6nt, kolts6gvisel6nkdnt lehetnyilviintartani k6lts6geket, 250 a villalkoz6 ezt is viilasztja.Ez nyilviintartiis milli6 Ft-os6vesbev6telf'elett a elzonban kotelez6. kdltsdgeire? Mit gondol, az.infldci1 hogyanhat a t,tillalkoztis az ellen, vagy az emelked6 Lehet-evalahogyanvddekez.ni ciltaldnosdremelkedds kdltsigeketmindenky'ppen vendlgekrekeLlcithdritanmtk? a t2B

Vl/lll.A vellalkozils eredm6nye

Mint arr'61 tobbszor sz6volt, egy vdllalkozds rnhr is miikod6s6nek hosszri tirvtic6la nyelcsde, haszon a el6r'6se. .ja Miuthn megvizsg/rltLrk a bev6tel az drr6sel6r6s6nek 6s lehet5s6geit, felm6rtiik, hogyan alakulnak vdllalkozlis a kolts6gei, vizsgdljuk meg,mindezek utlinhogyan alakLrI ercclrr6ny. az Az alapvct6k6rd6s tet'rn6szetesen hogy k6pes-e vdllalkozits az, a akkorahn'6st el6rni,anrelynek dsszege meghalad.iardfbrditdsokat? a Sokszor el6fbrdul, hogy cgy-egytev6kcnys6grr6l nem lehetel6rni.Az adott1'eladatot uzlet 6rdek6ezt az bertel kell v6gezni,nernhoz iizonban akkoladrrdst, amely akdltsdgekenkivi-il t'n.grryeresigelbiztositana. c6l nem els6sorban hogy mindenterrndktbris A az, galmazdsa nyelesdgcs legyen, hanent hogya vdllalkozirs az, osszess6g6ben el 6r'1e a lchet6legrniigasabb hasznot! Az credmdny egy adott id6szak hozamainak 6s rdfordit6sainak kiiliinbs6ge. Hir a lrozar-nok rneghaladjirk riforclitirsokat, a akkornyeresdgrfl,ha nenr,akkor t,cszte 6grril besz6l nk. s li Ncm mindcuy, hogy a vrillalkozirs tekint hozamnak, mit rdfordithsnak. nrit 6s E,zatt6l f i"igg,hogy tnilyert kdnyvelisi nt6dot vdlusztott. - Egysz.eres kdtryvelduftlp6nzfbrgalmi szenrl6letben konyvelnek, aztjelenti, arni hogy a p6nzligyileg realizdlt bev6teleket kiadiisokat 6s veszikfigyelernbe. Ebben az esetben hozama vev6kiiltal mitr kifizetettszdmldk jelena ellen6rt6k6t ti, a riilbrditr'ts pediga vdllalkoz6 irltalt6nylegesen kifizetettosszegeket, iir-nelyeket beszerz6sre fbrditott. - Kett(iskdttyveldsn4l teljesit6si alapjirnkonyvelnek, a elv ami azt ielenti, hogy hozarnnaka vev6knekadott szirnldk ellen6rt6k6t tekintik, fi.iggetleni"il att6l, hogy azt a vev6k kifizett6k-e vagy sem.Ugyaneza helyzeta rdfbrditds oldalor-r is, azt tekintik rirlbrditiisnak, arni16l viillalkoz6szdmlirt a fogadottel, fiiggetleni-il kifizetdst6l. a A vdllqlkoz.dsokndlu nyeresdgkdpzddisrnenete A trcttd bevdtelbtil ez anyagfelhusilfildst levonva megkapjuk az drrist. Ebb(il levonjuk az dl6- 6s holhnunka kdltsdgeit 6s igy eljuthatunk a vdllalkoz,tii ttyeresdghez.. (A nycrcs6gsz/tmititsnak menete ez a nagyon leegyszeriisitett elr-n6leti is .jellegii! A gyakorliitban eredm6ny-kirnutatdsra az a szlimviteli torndny iiltalel6irt szabhlyokitt kcll alkalmazni, anrelyeket tananyag a k6s6bbifejezeteiben r6szletezi,ink.) 129

A vdllalkoziisdltal el6rt eredm6ny term6szetesen befblydsolja vdllalkozdsvaa gyorttit.Ha a kifizetdsikotelezettsdgek teljesft6se utdn m6g maraderedm6ny, akkor ervagyonnovekszik, vesztes6g eset6n azonban csokken. Ugyanakkor is frazt gyelernbe venni,hogyjelent6sebb kell vagyonnal lendelkez6 c6geknek nyeres6g a jobban kihaszndlhaddk piaci leheel6r6sdben nagyobbak es6lyeik, is az hiszen a t5s6geket, konnyebben val6sithatnak meg beruhdzdsokat. Az Lizlet valamennyi tev6kenys6g6nek v6gs6eredmdnye nyeres6gben kif'ejut a A nyeresig iisszege, tehdt a teljestevikenysdg 4rtdkrndrdje. Fontos,hogy .jezdsre. elemezzijk nyeresdgre a hat6t6,nyez6ket, csakigy tudjuk megiillapitani, mert hogyan lehetne fokozniaz el6rhet6 hasznot.

1. A nyeres6gre hato t6nyez6k

A bevdtel alakuldsa:mindenolyant6nyez6, amelya bev6tehe hat, autornatikusan befolyiisoljii ijzlet eredm6nyess6g6t. elemz6sn6l az Az v6gig kell tehdt fi.jra gondolnunk azokata szempontokat, amelyeket bev6tel a elemz6sekor egyszer mhr rnegtettlink. Meg kell vizsgdlni, van-elehet6s6g piacokf'eltdrdsdra, 6rt6kesifj rij t6si fbrrndkbevezet6s6re, milyen m6dszerekkel lehetne tobb vend6get megnyerni, helyesdrpolitikrit alkiilmazunk-e stb. A beszerzis alakuldse: a kedvez5bb beszerz6si lehet6s6geklr<r'is6r,cl e b5vithetjiik a v6laszt6kot, sikeriilkedvez6bb ha drakat el6rni.akkoraz eladdsi irrainkis kedvez6bbek lehetnek, nagyobb ill. nyeresdgre tehetijnk szerraz drrisb6l. A lehetdsigekiobbkihasafildsa.'lehet,hogy rigy tudjuk az ereclnrinressisct fbkozni, azonos jobbankihasznirlni kapacitri:t. a ha kolts6gek mellettsikeriil a pl. nyitvatartdsi d5 m6dositiisaival, i profiI vdltiissal. esetleg Az drris tdmege6s szinvonala:abeszerz6si az eladdsi kiilcinbsese 6s dr alapvet6n meghatirozza, hogy mekkoralesz a nyeres6g. K6zenf'ckr'6nck t[irtrka haszonkulcsok ezzelaz drakemel6se,6s 6s ezenkeresztill haszon a nove16:c-. \errr 6rclemes azonbirn arr6lelf'eledkezni, az ilemeldslegtobbszol kereslet hogy a riszszaesds6velihr, nembiztos, igy hogya kiviintc6lt6r'jiik Cilrarezet6bb el. ezirt arra torekedni, hogy a maigasabb nyeres6gtartalmri cikkek ardnrakipvrseljen nagyobb siilyt az osszbev6telen belLil, az alacsonyabb de hasznot n)'fiit6rerrr-r6keket is drtdkesiteniink kell. A kdltsdgekcsiikkentdse.' matematikailag val6banegyszeriiosszeftigg6s, hogy amennyiben drr6sb6l az csokken kcilts6g, a akkor n6 a nyeres6g. val6jdbanazonbittrez a legritkdbban megval6sithat6 lehet6s6g. pazarldst A term6szetesen meg lehetsztintetni, a val6banszi.iks6ges de kdltsdgekkel val6 takar6koskoclds a szinvonafcsokkendsdhez, igy a kereslet 6s visszaes6s6hez vezethet. kdlts6gek A terLilet6n az leheta retilisc6lkitiiz6s, hogy lehet6leg kiiltsdgek a ncivekedds6nek iitelre ne 6qe el a bev6tel nciveked6s6nek utem6t.

r3 0

2. Az eredm6ny statisztikai elemz6se

Az ereclmdny elernz6se soriinaz eddigf'elsorolt, bev6tellel drr6ssel 6s kapcsolatos rnutat6kat elemezzi-ik. Ennekaz oka az, hogy az eredm6nyre valamennyi t6.nyez6 egyi-ittesen hat. Az eredm6ny elemz6s6nek specrdlis mutat6jaaz eredm6nyszinvonal. Mivel irttirfdban csak akkor szdmoljuk,l'ta az izlet nyeres6ges, ezdrt lltaliban nyeres6gszinvonalnak nevezik. Az eredm6nyszinvonal aztfejeziki, hogy az eredm6nyh6ny vo-a abev6telnek. Sziirnitdsa: = eredminvszfnvonal "ltdT6.n} bev6tel a/o, Mirtdkegysge ez,rt egyiitthat6s az formdban megkapott eredm6nyt szorozzuk 100-zal. Az eredm6nyszinvoniil ismeret6ben tov6bbiosszefiigg6seketfelismerhetiink: is = Mivel: 1irr6s kolts6g+ eredm6ny, ebb6lkcivetkez6en: = S116sszinvonal kiilts6gszinvonal+ eredmdnyszinvonal Az eredm6nyt egy6badatokkal cissze is szoktukhasonlitani, r6szletes a elemz6sreazonban tananyag a k6s6bbir6szeiben kertl sor. Az eredm6ny elemz6s6n6l kcivetkez6 a t6bl6zatot szoktukhaszndlni:
iizlct.jcivedelmcz6sdg6nck elemzdse Birzisid5szak Mcgnevcz6s czel Ft-ban Bcvdtel a bcvdtel ak-6ban Bcsziimoliisi id6szak ezcr Ft-ban bevdtel 7o-6ban Dinamikus vlszonysz,6mVo

1 0 0 ,0
- anyagfelhaszndl hsi
SZ IIlI

100,0
* anyagfelhaszndldsi szint = iirr6sszinvonal - k6lts6gszir.rvonal = eredmdnyszfnvonal

_ E LA B E
= Arr6s - Kolts6g = Eledrniny

= a r ld sszin vo n a l

- koltsigszirtvonal = ercdm6nyszfnvonal

Fogla!uk tehiitcjssze eddiS az ranultcisszeftigg6seket! A bev6telaz 6rr6s6s az ELABE osszese. o/o Ebb6f kovetkez6en fir'rsszinvonal az 6s*azanyagfelhaszn(i6si osszegel00o/o.
lJl

Arr'6st tobbf6le m6donis szdmolhatunk: - a bev6telb6l levonjukaz ELABE-I, - a kolts6geket az eredm6nyt 6s cisszeadjuk egymiissal, - kihaszniiliuk szdzal6kos a rnutat6kb6l ad5d6lehet6s6geket haszonkulccsal, 6s virgyhrr6sszfnvonallal dolgozr"rnk irr6s szdmitdsiinll. az Mivel irz drr6sa kolts6gek az eredmdny 6s cisszege, eztrt az drrdsszinvoniil a koltsdgszinvonalb6l az eredm6nyszinvonalb6l 6s kisziimithat6. Gondoljo vig,ig, a.fbnti dssz.e.fiiggdscket, ds pr6bdl.jaez.eker kipletcl is igctz.ctlni! Vilantinye .;?.erint, eg), induki vtillalkozdstdlmennl,i id(j uttirtt'rirlntluk el azl, Ito g1,rtye ges Ie gt,en resy' ? NiivaLltct(i-e drok entelisdy,el iizlet nJ'eresdge'/ az. oz

132

Vl/lV. 6rk6pz6s Az

Mir-rthrr v6giggondoltuk, hogyegy villalkoz6nak mindent mi kell finansziroznia a bev6teldb6l ahhoz,hogy nyeres6get 6r'jen eljutottunk egyik legl6nyegesebb el, az k6r'cl6shez, rn6gpcdigahhoz,hogy milyen drakatalkalmazzon. Neh6z id6rendi sot'r'endet f'elhllitani akkor,amikol ezekr6la k6rd6sekr5l sz6.Mit kell el6szor' van vdgiggonclolni? beszerz6st? kolts6geket, A A vagy azt, hogy mennyi nyeles6get szeretndrrk el6rni?N6zzlik el6szora konkurencia iirait?Lehet,hogy minden elk6pzel6siink cjsszeornlik, melt a vend6gek nem hajland6k, vagy nem tudjdkaz irltalr"rnk kikalkLrIi.rlt i.u'akat rneglizetni. A f'entik6rd6seket rnegkell gondolni.Sorrendet feldll(tani kozottiikgyakorlatiIag lehetetlen. lehetne, Ha akkor mindegyikre egyszerre kelleneodafigyelni, 6s akkor'.j/u'nr'rnk ii lrelyes frton.Akiirmelyik logikdtv6lasztjuk azonban, rnindenk6ppen szerlbekerlili.ink azzala k6r'd6ssel, hogy hogyandllapitsuk meg az /rrainkat. N4eg kell vizsgdlrri, vannak-e el6frisokezena teriileten, az drk6pzds mi szokdsos rrenete. Err6l sz6l ez afejezet. Az dr: a piac egyik t6nyez6.je. Alapjaa terr-nel6si forgalmazdsi 6s kolts6geket 6s a nyeres6get tiirtlltnitz66rtdk.Ett5l azonban kereslet kinirlathati'tsdra a 6s elt6rhet. Az.6r az iiruk, vagy szolg6ltat6sok pdnzbenkifejezett6rt6kc.

1. Az 6rrendszer
Az ltrrendszer itzoknak a szabdlyoknuk az 6sszess6ge, amelyek az /arakf'el6pit6s6re, k6pz6s6r'c, az irrvhltoztatdsrn6djirravonatkoznak.Kialakitirslndl a kovetke6s z6 k oliilnr dny e k n e kk e l l c l e g e t te n n i : Az itr l'e.iezzc a tenrel6s 6s fbrgalmaz/rsszuks6gesrirfbrdftdsait.Tijkrcizze a ki piac ilt6kitdlet6t, vagyrs a keresleti,kindlati viszonyokat.}sztonozze a f-elhaszndl6t 6s a tbgyaszt5t it t/trsadalmilag kfvdnatos fogyasztiisi szerkezetkialakitiisiila (pl. kornyezetkirn6l6term6kek fbgyasztdsiila).Oszt6ncizzea termel6t a fogyaszt6i ig6nyeknek megl'elel6 virlasztdkkialakitiisirra.

Az drrendszer tipusa
Att6l fligg, hogy milyen az ad6rendszer. Leher: Egysz.itttii tirrertdszer: a termel6iiir 6s a fogyaszt6i ad6tartalma azonos. ha hl kb. Kdtsz.itttiidrrendszer: ha a fbgyasztcii irrak ad6tartalmanagyobb.Ez van Magyarorszhgon els6sorban dltaliinos is, az forgalrniad6 miatt.

r33

A vegyestipusri gazdasdgban dralakul(ist a piac szabdlyoua. A: iu- tehiit az szabad megdllapodiis alapjdn ion l6tre. F.zt trz dllam jelenleg a kovetkez6esetekbenkorl/atozza: gazdasdgi Ha a vilfalkoz6 a piacon erffdlinyben van,lehet,hogy ezzelvissza61.Ilyenkorel5irhatja kormdnyaz rin.bejelent6si a kotelezettsdget. lztjelenti, Ez hogy a tervezett dremel6st Gazdasdgi Versenyhivatalndl kell jelenteni,amea be lyik az indokokatmegvizsgdlja enged6lyezhet 6s vagy megtilthat. dont6st A kotelez6 betartani, megszegik, ha birsdgot kell fizetni. Szigorr.ian tilos a vdllalkozdsok megdllapodisa dltaluk forsalmazott az druk, vagy szolgirltatirsok itr6r6l(ez az in. kurtell-dr). Ez versenykorldtoz6 magatartds, a Gazdasiigi Versenyhivatal szigorfanfell6pellenebir6sdgi eljdrds keret6ben, birsirgkiszabdsddrt. Bizonyos term6kekre szolgdltatdsokra illet6kes 6s az miniszter a helyi onkor6s rndnyzat hat6sdgidrat lllapithat meg (pl. b6rlet6rak, kozijzemidijak. mez6gazdasdgi f-elvirsiirlirsi drak).Ehhez el6zetesen kormdny,illetve a p6nziigyminiszter a l'rozzdiin'ullsakelL A hat6srigi legmagasabb, dr vagy legalacsonyabb lehet.Ett6l magasabbat zir alkalmaznitilos. Ha valaki m6giselt6r t6le, akkor a k6rosultakat kdrtalanitani kell (ha nem lehettudni, hogy kik azok,akkoraz dllamnak kell fizetnil es rnegbirsig is lehet. A kormiinykdzvetett m6don is beavatkozik dralakuldsba: az ad6kkal.kolts6gelvondsokkal, esetleg tdmogatdsokkal. .jellegii

2. Az 6rak szerepea gazdasdgi dont6sekben

Az lrrnegiillapitirs teljesgazddlkodds a meghatdroz6 tdnyez6je. Az ir: - a vdllalkoz6t, hogy a piac elfogadja-e rdforditdsait, vagytfl magasnak a tartja. - osztonzi, hogy a piaci ig6nyeknek gazdilkodjon olvan terrn6ket megfelel6en 6s dllitsonel6, amirea piacnaksztiks6ge van. A piacra l6pds el6tt u vdllalkozdnak el kell diintenie: Mennyit k4rjen a termdkl4rt? Ezt els5sorban el6illlitdsdra az forditottkdltsigek befolydsoljdk. Tudnrakell tehit, hogy mennyiaz egyterm6kre1ut6kolts6g, vagyisaz onkciltsdg. f6bb koltA s6gelemek, mint azt mdr kordbban tanultuk: - nyersanyagkcilts6g, - munkab6rkolts6g, - energiakolts6g, - eszkozokkel kapcsolatos kolts6g(6rt6kcsokken6s), - egybanyagkolts6g (tisztft6szer, nyomtatvdny stb.), - szdllftdsi kolts6g, - rekliimkdlts6g, - b6rletidijak, 134

- kanratkolts6g, - biztositi'rsi dijak stb. Az dllemi kdltsigvetdssel szembenikiitelezettsigetis figyelembekell vennr: - kolts6giellegii elvoniisok: b6r'jdrul6k, munkaad6ijdrul6k, kereskedelmi stb. ad6 - ad6k:fbgyasztdsi ad6,dfir - v/tmok,illet6kek Term6szetesenv6llalkoz6rigy aka4aaz 6ratmeg6llapitani, a hogy abb6lnyeresigre is szert tegyen. Ha a piac ez,t drat ntagosnak az, tartja, mennr-it engedhet bel1le? Felijl kell vizsgiilnia kdlts6g-megtakaritiis lehet6s6geit, azonban ha erre nincs m6d, akkor csaka nyeres6gb6l engedhet. kell dcinteni: El - nrekkora rninimlilisnyeres6gre felt6tlentil van pl. sziiks6ge, hiteltorleszt6shez, - aipiaconakar-emaradniaz adottterm6kkel, vagy nem. Ha nenr,a k6szlett6l 6rdemes akdrvesztesdggel megszabadulni. igen,akis Ha kol a vevSkot' megszerz6s66r't, megtartdsd6rt 6rdemes esetleg dratcsokkenteni, de vigydznikell, r-nert utiinadremel6sre nagyon6rz6kenyen mdr reagdla piacl Ha a piaci visz.onyok lehet(ivi teszik,emelje-eaz drat'! Ez nyeres6get ncivel. Meg kell vizsgdlni, hogy a piac hogyan reagiilaz dremel6sre,ltel'n cscikken-e annyira kereslet, a hogyaz el6rtrjsszeredm6ny v6gtilis kevesebb Iesz,mint korilbban. Plusza novekvS eredm6nyb6l tdbb ad6tis kell fizetni. Erttkt:sfti.s tttdn eL kcl!tldnteni,lngt,ircletne.s-e tovdbbiel6rittftdssal.fogtotkoznil a Ehheza piaciel6re.jelz6seket is elemeznikell. Altaldban hosszri tdvrieredm6nyt cgy szolidrirpolitikiival leheta legjobban el6rni.

3. Ark6pz6sa vend6gldtdsban
A nyersanyagi rti k kisruimitlts a A vend69lirtiisban fbrgalomba hozottterm6kekr6l nyilvtintartdsl kell k6szfterri rz 6lelnriszertorv6ny alapjlin.Ebb6l ki kell t(nni, hogy milyen a term6kcisszet6tele,rrdgpedigrigy,hogy ez alapjdn min6s6g6t lehessen a is ellendrizni. Ennekir rryilvirntartdsnak el6dllitiis az hely6nkell lenni,legaldbb 6,vig 2 meg kell 6riznt. Ha valamilyen adatmegviiltozik, akkor ki kell bennejavftani. A nyeresigirtdk tartahna - A termik neve. - az el5illft6 neve, - az osszetdtel megdllapitdsdnak id6pontja, l3-5

- az egysdgnyi f'elhaszndlt nyersanyagok felsorol/rsa mennyis6glik term6khez 6s (a fiiszereket nem kell), - a f-elhaszndlt adal6kanyagok, - csornagolt a neve term6kn6l csomagol6anyag 6s mennyis6ge, - el5recsomagolt id6tartama, tenndkn6la fogyaszthat6sdg - ha sfrlyla6rtdkesitett term6krSlvan sz6, a felhaszndlt nyersanyag brutt6 sirlya, az el6dllitds soriinkeletkez6 iitlagossrllyvesztes6g a kiszterm6knett6sirlya. 6s E,nnek nyilviintart/rsnak alapjat receptfira,Ez tarttlmazza'. a az - a terrr6k nev6t. - egys6gnyi r-nennyis6g6t, - ir nyersanyag mennyisdgi egys6g6t rnennyisdg6t. 6s Tehirta nyilvirntartdsok semmilyen lradatotnem tiirtalrnaznak. nyilvirntartis A alap.jiin szdrrolhatjuk azonban nyersanyagkolts6geket. a Ilhlreztr-rdni kell: *Beszerzdsitirat: mindig dta n6lktili beszerz6si drral szdmolunklEz trz ttz 1r. amelydrta uycrsiinyagot, terrn6ket megvisirolhatjuk. - Egysdgdrat: az egys6gnyi term6k(l kg, I db) beszelzdsi (Lehetirn. clez dra. sziunol6irr is.) - Artyuglttirtyctdot:l'elhaszniilt a nyersiinyagok egys6gnyi terrndkrc.jut6 rrennyis6ge. Ennek meglllapitirsaa virllalkoz6feladata.Az anyaghirnr,aclotrecepa ttiribarrl'elkell trintctni. Jelenleg viinnak6rv6nyben: szabvdnyok - a khv6 anyaghhnyadira: adagdupla6 g kdv66rlem6nyb6l I k6sztil. - a fagylaltanyaghdnyadlra: a zsilad6k6s a szdrazanyag-tartalmat el6. itt irjirk Minden I6.nyez6t figyelembe v6ve: = x nyersanyag6rt6k anyaghdnyad egys6g6r A tryersatryagdrtdken kiviil kell figyelembe vettni: - az el6lllfths koltsdgeit, - a realizhlnikivitnt nyeles6get. Az lrrakmozgdsa azonban szabad, ez6rtaz alapvet6 k6rd6s. hocr az el(idll{tott tenniket ntentryi4rt tudja a vdllcrlkozdeladri. Ez fligg pl. a kovetkezSkt6l - Van-ea korny6ken hasonl6i-izlet, hasonl6vdlaszt6kkal'? Ezek lrai hogyanalakLrlnak? - Milyen a telepiil6s mekkoraa vdsiirl6er5? .jellege, - A ki-ilonboz6 terrn6kek el6dllitrisa mennyire munka-,illetvekolts6gig6nyes? - Milyen a vend6gkol kereslete? - Mennyi az a mininrhlis bev6tel, amirefelt6tleni"il szi,iks6g A kikalkLrlr'rlt viin'l cladirsiin'a az.dfdtis f-elkcll szhmolni. Tehirt:.jelenlcga korirbban enrlitetteken kivi-il semnrilyen el6fr-hs nincs arra. hogy a nyersanyag6rtdkre milyen ijzletben mekkoraiu'r6st lehetrirszhmolni. rlckl3(r

koraaz alkalmazott haszonkulcs. teljesen viillalkoz6 Ez a dont6s6re bizva,aki van a piaci lrelyzetalapjdndont, akiir napszakonk6nt viiltoztathatja ir-at. is az Az a'rrak osszet6tel6t kovetkez6 a m6donlehetne szernl6ltetni:

BRUTTO

ELADASIAR

NETTOELADASIAR

AFA

NYERSANYAGERTEK

ANNPS

KOLTSEG

PNBOTTAEXY

4. Ktilonbozci term6kekd.rk6pz6s6nek sajdtossdgai

Etelek drkipzdse - A rcceptLira iiltaldbanl0 adagra sz6l.Kiv6tel: - hidcgkonyhai k6szitm6nyek, - ofyan itelek, aminekiirirtsLilyban ftjik az 6tlapra, pisztriing. pl. Ezekndliiltaliiban kilogramrnra szdl a receptdra. * Az anyaghdnyad kdzl6se brutt5m6dontort6nik:a tisztftdsi vesztes6ger figyeis lernbeveszik,tehdtpl. h6jasburgonydt kell sziimitani. tisztitdsi A uisrtes6eiehht kcjzvetve dthiirul a fogyaszt6ra. - A koretekr6l kiildn receptdra k6szi.il. Italok drkdpzise A nyersrnyagdrt6k rnindigegy adagra, vagy egy iivegrevonatkozik, att6l fiigg6en' hogy .z ,dott term6k6rt6kesitdsekor a szokdsos rni mennyis6g. Cukrtls zkdszttrnd nyek tirki pzi se A receptfrii - stjt5fbrmirra sz6l: tortaforma, sijt6lap, - kr6mekn6l kilogrammra. K] ke]l szimolni egy db si.item6ny sdry6t mert itt a gydrt;isr is, veszres6getrera rnel6si fbly'n-rat v6g6nsziimoljrik nem fgy, mint az dielekndl. el,

t37

lgdlt Sz.o atdsok drkip zi se Itt nincs nyersanyagkdlts6g, 6rbev6tel az teljeseg6szdben drr6s.Itt a tev6kenys6get 6rt6kesitrk nem nyersanyagokat fel. 6s dolgoznak A szolgdltatdsokat nagy k6t szoktdk t'elosztani: csopoltril pl. - szdlllsadirs hozzdkapcsol6d6 teniszpdlya, 6s szolgdltat6sok uszoda, tolrndcs, - vend6glirt6 pl. szolgdltatds: ruhatdr, zene,m[isor,tdrsasjdt6kok. A viillalkoz6sajdtmagadont,hogy k6r-edijat az egyesszolgiiltatdsok6rt vagy sem.A kovetkez6 lehet6s6gei vannakpl.: - Miisor esetin k6rhetbel6p6d(jat. igy szoktdkmegdllapitani, Ezt hogy 507c-os l'oglaltsdg nrelletta kolts6gek mdg megt6rtilienek. - Lehet fin. kotelez6 fbgyaszths, amikora vend6g bel6p6jegy a drd6rtlbgyaszt. - A kett6tlehetkombinllni. - A szolgirltat/rs mds dt szervez6s6t vdllalkoz6nak lehetengedni. Ilyenkora beldp6dflb6l szirmrz6 bev6tel kiils5 v6llalkoz66, fogyasztdsb6l a a szdrmaz5 bev6tel ii tr-rlajdonos6. Kerekitds: m/rrnincsrd szabiily, ma mint r6gebben. Kereskedelmi fogds,hogy lehet6leg nem l0-re, 100-ra kerek(tenek, hanempl. 98-ra. Engednfirtl'.' Engedrn6ny sa.l6t elhatdrozds alapjdnadhat6,pl. csoportoknak, elvitelretort6n66rtdkesft6sn6l. Ilyenkoraz engedm6nyt 6fan6lkijli eladdsi sziraz ir zal6kdban adydk meg, kiszdmolidk engedm6nyes 6s ez lesz az ifa alapja. az drat,

5. Art6j6koztates
Az Lizletben alkalnrazott drakr6la vend6geket tdj6koztatni kell. A III. osztiilyLi iizletben: A kinirliitr6l6s az 6rakr6la venddgeket kulturdlt,szinvonalas eszkozokkel kell thl6koztatni. lehetpl.: 6tlap,itallap, Ez drtdbla, egyedi drc6dula. A II. oszthlyr-'r tizletben: A vend6gek tdjdkoztatdsdtkindlatr6l6s az drakr6lmdr az r.izletbe s clcitt a lcpe b i ztosftan kell (bej i dratnirl fi.iggesztett appal,i talIappal. ki 6tl ) L osztlily(r osztdlyon 6s f'eliiliiizletben: Az el6z6eken k(vi-il dtlapnak itallapnak nyelven az ds kdt kell kiszi"ilnie, ezeis ken a nyelveken dolgoz6knak a tudnikell rendel6st f-elvenni. is G),(jt.tt;nrty'lrciny itlopot ls itaLlapot, van rci m6d.ja, nizze nteg azok szinvoha 6s rraldt/Mi a vilemdn\,e? Pr6bdl.janteg elkipz.elni,nri\'en drkdzlsimddot alkalmaznaa sajrit vdllalkoz.d,tdbart ?

jogszab6lyok A fejezethez kapcsol6do

- 1990. LXXXVII. tv. az iirak megdllapitdsdr6l 6vi - 1995.6vi XC. tcirvdny 6lelmiszerekr6l az

r3 8

Vll. A vallalkoz6sok hatosagi kapcsolatai

1. Kolts6gvet6si befizet6si kotelezetts6gek, ezekcsoportositdsaa v6llalkozds szempontjdbol
Az adozlat6sfunkci6i, alapelvei,fogalmai
A virlfalkoz6kat tobbt-6le is egy6belvonds ad6 terheli.Minden 6v vig6n ttz ezzel lbglakoz6k6r'dekl6dve figyelik a hiraddsokat arr6l, valon milyen ad6viiltoziisokra kell szdmitania kcivetkezd 6vben,mi az, ami m6dosul.Term6szetesen senki netr szeretniilyenkor,hogy az elvoniisok noveked6s6r6l sz6ljanak hirek,a virla lalkoztikbesz6lget6seinek leggyakoribb t6rndja ad6,a jdrul6kok. u Mindebb6lldthat6, hogy az ad5zdst, ad6kat, ad6z6si az az rendetfeltdtleni.il 6r'demesismerni,hiszennem ismerete komoly gazdasdgi k6rokatokozhat, nern be tilrtirsa pedigjelent5sbrintet6seket vonhatmagautiin. Az ad6 fogalma Az aclci egy nagyonr6gi tbgalom,nem a mai tdrsadalmak taldlmiinya. Arni6tadllarl l6tezik,leladatai elldtdsdhoz bevdtelekre szi.iks6ge. volt Az /rllamnak mind a kozpontifeladatait (pl. tcirv6nyhozds, honv6delem, beruhfzrisok),mind pediga helyi feladarair (oktatiis, eg6szs6gi.igyi elldtirs, helyi jelleberuhirziisok) kell ldtnia.Ehhezsokf6lebev6tellel el rendelkezik, ilyeneka vir-q[i rnok, a kiilonboz6 illet6kek,a .jrirul6kok, egy6b bev6telek, a legnagyobb 6s de rc;szl adokteszikki. tz Mi a kiilonbs6g fent emlftettfbgalmakkcizorr? a A t,dtrt kiilkereskedelernhez a kapcsol6d6 fogalom. iiruk behozatala Az (importfizetend6, dltaldban szfrzal6kos forrniiban hatiirozziik .ja)r-rtirn meg. Az illetdkolyan befizet6si kotelezetts6g, amellyelszemben kcizvetlenijl valanrilyen /rllamiszolgdltatds Meg tudjuk tehdrmondani,hogy az iller6kbefizer6dll. s66rtrnit kapunkcser6be, az ii szolgiiltatiis, mi amelyet valamilyen dllarniszervezet elvgez annak,aki az illet6ketbefizette. kiadjaa vaillalkoz6i Pl. igazolviinyt, erkolcsibizonyitvirnyt dllit ki, ordkcjsod6si tigyeket intlz el. A .jdrulik olyan befizet6si kotelezetts6g, amely valamilyen specidlis szolgiiltatdstnyfiit6int6zm6nynek arnelyebb6lfedezia kiaddsait. a azonielent bev6telt, Itt ban a p6ttzmozgdsa nem kovethet6 olyanformdnnyorlon,mint az illet6kn6l, tehirt a szolgiiltatdst pl. nem felt6tleniil kapja,aki a befizet6st az tellesitette. Nyug-

139

p6nztir. Mindkett6 a jelenleg fizet6k dijbiztositlisip6,nzt6r, Eg6szs6gbiztositdsi pnz6b6lfinansztozzaa ielenlegnyugdijban, vagy tdpp6nzen l6v6k elldtdsdt, 6s a k6t kor term6szetesen ugyanaz. nem ndlkiili fizetdsi kotelezetts6g dllamhdztarAz.ad6 kozvetlen ellenszolgdltatiis az tl snak. - az ad6t torv6nyben irlrik el6 6s szabdlyozzdk, tehdtaz dllamhatalom egyoldahi akaratdvarl keletkezik, -lrz addfizet6s fejdbenaz ad6z6nak ellenszolgiiltatds kovetel6s6re nincsjoel. * lra az ad6t nem fizetik, akkorteljesit6se kik6nyszerithet6. Az ad6zdstaz ad5iog szabilyozza.Az Alkotmdny rendelkez6se 6r'telmdben ad6t csak torv6nyben lehet megdllapitani, vagyisaz ad6kr6l minden esetberr az Orszirggy[il6s dont. pilddt rnondaniv,dntra, Tirclna adrira, illetikre, jciru16kra? EtnLik.szik mdg tdrtdnelmitarutlmrtnv-aib6l arra, hog,y a',,dmdltaldban milyen ctlt .szple(11?

Az adoztat6sc6ljai
A kiiz.kiaddsok kell er6forriistnyrijtania,hogy a kcifedezise: az dllam szdmiira zos szuksdgleteket rz teljesiteni tudja.A legtdbbszor ad6ztat6.snak a feladata ez pedigegy6bfunkci6i is vannakaz ad6rendszernek. kelijl el5t6rbe, Szabdlyozti, befolydsolifunkci6: azt a tev6kenys6get, amely'utdn ad6t kcll fizetni,_ visszafogja, pedigkedvez6bb ahol m6dszereket elvondsi alkalmaznak. 6l6nkiti. Igy szabdlyozhat6 bizonyos term6kekfogyasztiisa, vagy az e16fbrrisok f'elItaszndf (Gondoljunk dsa. arra,hogy pl. az i$a megemel6se milyen hatissalvan iiz drintettterm6kekfogyasztiisdra, ugyanigy, a b6reket de ha megadoztut.jak. uhc'z lroz vezet,hogy a munkaer6vel takar6koskodni fbgnak.) Elosz.ttispolitikaifunkcld.' magasabb A ad6jirtaz dllanrritcso;roriovedehniiek tosithatia arra,hogy a hdtldnyos helyzetiieket tdmogatja bel6le. jogosnak Ezeka c6lok6s feladatok 6rthet6ek, tekinthet6k. addrendsz,ert. Az az ad6kat rn6gsem senki, \'as\ a rirllalkoz6 szereti hiszen kozvetlenul egy'6n, az rlgy veli-ik, tali:rlkozik hogy az ad6az dratmegemeli, jovedelem a egy r6sz6t elviszi,a nyeres6get csokkenti. pedigterm6szetesen Ezt senkinem kedveli, Mit condoL. tudndnkaclriknllkiili tdrsaclalomban ilni?

Milyenegy iol mrikodci adorendszer, milyenkovetelm6nyeket timasztunkvele szemben?

. Az ad6tegyszeriien lehessen kiszdmolni, megdllapitani. . Az ad6rendsz-er mindenkire, vonatkozzon. mindenre egyformdn min6lkei'esebb legyen kiv6tel. a . Az ad6rendszer vegyef igyelembe ad6fizet6k az teherbir6 kdpess6g6t. . Az acl6rendszer legyenkonnyen dttekinthet6. t40

. Az ad6k m6rt6ke,fajtdi ne v/altozzanak gyakran,lehet6s6ge tril legyen mindenakdr kinek arra, hogy el6re gondolkodhasson, tdbb 6vre el6re megtervezhesse jovedelmealakuldsdt. vdllalkoziisa, Hogv-lcitia,a jelenlegi adrirendsz.er mennyibentelies(tiezeket kiivetelntdnyeket? a g? Mit .ielent az a kifejez6,s, hogy ad6kiitelezettsd nem egyezik Sokzrn sajdt kdrukb6l jonnek rd arra, hogy az ad6kotelezetts6g a meg az ad6fizetdsikotelezetts6ggel. Att6l tehdt,hogy befizettemaz ad6mat,m6g nem tellesitettem ad6kotelezetts6gemet m6rt6kben. az teljes Az ad6kotelezetts6g ugyanisa kcivetkez6 dolgokatjelenti egyszerre: . az td5z5 bejelentkez6si, kcitelezettsdg6t, bejelent6si, nyilatkozatt6teli . az el6irt nyilvdntartdsok vezet6s6t, . a bizonylatok ki6llitdsdt meg6rz6s6t, 6s . az ad6 megdllapitirsirt, . ztzztd6 bevallirsdt, . az ad6,vagy ad6el6leg rnegfizet6s6t, . az ad6levondsiit, beszed6s6t, . az adatszolgdltatdst. Lirthat6 tehirt, lrogy az ad6ktjtelezetts6g ad5z6valamennyiolyan feladatdt az jogszabdly taltalrnazza, amelyet elSir a szdmdra.

Az adorendszerhez kapcsolodo fogalmak

Addalarry:az, akit6l az dllam beszedi ad6t.Ez lehet magdnszem6ly, az vagy vdllalkozirs. ad6alany a befizet6je Az 6s nem felt6tleni.il egybeegymdssal. esik A szemdlyijovedelemad6 alanya,pl. a munkavdllal6, fizetlje viszont dltal6ban a rnunkiiltat6, a dolgoz6t6llevonjaaz ad6el6leget befizeti. aki 6s Adtiviself: az, akit az ad6 t6nylegesen terhel.Pl. Az iiltaldnosforgalmi ad6ndl az ird6alanya fizet5jeis az drt6kesit6,stv6gz6 hiszenrd vonatkozik ad6is, c6g, az kotelezetts6g. ad6t azonban Az vdgs6soronnem 6t terheli,hanema fbgyaszt6t, akire a telheketdthriritjrik,akivel az drbanaz 6fdtmegfizettetik. Az.qdd tdrgya: az, a dolog, vagy tev6kenys6g, vagy jogosultsdg,ami utdn az jovedelemad6banj6vedelem, (pl. szem6lyi i.rd6t i'izetni,kell. a iiltal6nos forgalmi ad6nirla ter\n6k6rt6kesit6se, vagy a szolgiiltatds nydjtiisa). Az ed6 alapja: ez az, ami utdn az ad6 rn6rt6kdt meghatfirozz6k. Altal;iban penzbenhatdrozzirk meg az ad6 alapjdt(pl. az /aru 6ra,az ad5zisel6tti eredmdny), dc rneghatiirozhat6 rr-r6rt6kegys6gben a g6pkocsi mirs is (pl. srilya,az dgetett szeszesital szesztartalma). Az ud6 mirtike: az, ac/o, vagy cisszeg, amelyet ad6alap az ut6nad6k6nt kell be fizetni.Ezzeltudjuk meghat6rozni fizetend6ad6 m6rt6k6t. a Ha szirzal6kban hatdrozzdk meg az ad6 m6rt6k6t, akkor ad6kulcsr6l szoktunk besz6lrri, osszegszerfien, ha akkor pedigad6t6telr6l. Az addmentessdg: jelenti, hogy az ad6alanynak azt nem kell ad6t fizetnie.Ez /rltalhban bizonyos felt6telekhez kotott,amelyeta tcirv6ny tartalmaz. 141

Az ad6kedvezminy: azt.ielenti, hogy a kisziimitott ad6tnem kell teljeseg6,sz6ben befizetni.Term6szetesen enneka felt6teleitis az adott ad6r6l sz6l6.jogszabirlybanrendezik.

Az adok csoportosit6sa
Az ad6kattobb szempont alapjdncsoportosithatjuk. Az addviselis alapjdn - Kdz.vetlen ad6, vagy mds n6venegyenesad6: az ad6 alanya6s az ad6terhetvisel6 azonos(pl. tirsasdgiad6). Ilyenkor az ad6 az ad6 alanylnakjor,edelmr jovedelm6bSl az ad6ttel.jesftenie. helyzetdt befolyiisolja, hiszenvalamilyen kell - Kiizvetettad6: az adtlt megfizet6,saz ad6terhet visel6 nem ugyanaz(pl, r1fa). joga van arra,hogy az ad6tmdsradthirrirsa. Ebbenaz esetben ad6alanydnak az Az trd6alanyd a jovedelmihelyzet6t nak tehfttaz ad6fizet6s viglil is nem beiblydsolja,rajtaaz ad6 csakkereszttilmegy. Az.qd6 rendeltetise alapjdn - Altalri,tot stl6: az ezekb6l szdrmaz6 kolts6gvet6si bev6telekf-elhasznhliisiu-6l el6re nem dontenek,azok dltaliinossdgban szolgriljrik lllamhirzlartdsifeladaaz tok megoldirsdt. - Cdlad6:ezekkijelolt feladatok megoldds6ra szolgdlnak. iiltalhban Ez mhr a nevlikben is bennevan,pl. idegenforgalmi ad6,ftad5. Az add felhasuttldsa alapjdn - Kdzporttiad6k: a kozpontikormiinyzat jelentik. bev6teleit - Helyi ad6k: az cinkormdnyzatok rillapitjrikmeg 6,s ezekb6lszdrnraz6 az boetel is az civdk. Az ad6 mirtdkdnek meghatdrozdsaalapjdn - Linedris ad6: ha az ad6kulcsavdltozatlan, fiiggetlen ad6alap az nagr:iqi.ittil. * Progressziv ad6: ha min6l magasabb ad6alap, az anniilnasrobbaz ad6 kulcsais. - Sdvos ad6: az ad6alapb5l siivokat k6peznek ezekhez 6s tartoznak bizonrosad6mdrt6kek, fiiggetleniilatt5l,hogy a siiv als6,vagy fels6rdszen van a t6nyleges ad6alap. - A f'entieknek valamilyen kombindciija is lehets6ges.

A v6llalkozest, illetvea maganszem6lyeket terhel6adok 6s elvondsok

(A tovdbbiakban 2001-ben a 6rv6nyes ad6szabdlyok ismertet6sdre keri-il sor. Nfivel ezena teriileten gyorsan aszabSlyoz5k vdltoznak, 6rdemes figyelernrnel kis6rni a gazdasdgi szaklapokat, amelyekbSl drtesiilhet arr6l, ha valarnilyen terlileten m6dosultak el6irdsok.) az Hol .jelennek nteg az.ad6tiirvdnyek hivatalosforntriban? Ezen klviil ntilyen gazdascigi szaklapb6ldrtesiilhetarr6l, ha t,alanilt,en elSirtis vdltozik'/ 142

Ma a kozgazdiszok kozottvita folyik arr6l, hogy az ad6z6,s mikor, milyen elv : szeri tekinthet6 gazsdgosnak nt i - akkor,ha a lakoss/rgot fogyasztdssal a ardnyosan terhelikaz ad6val, tehdtha va(ez laki tobbetvdsirrol, akkortobb ad6tfizessen ahaszonelvfi ad6ads), - vagy akkor,ha a jovedelmekkel dllnakardnyban ad6k,vagyisaki tobbetkeaz res,akinektobb a tovedelme, jiiruljon hozzda kozoskiaddsokhoz nagyobb az is r116 r't6kben(ez afiz.etfk 6p essdg szerinti ad6 zds). A kdrd6snehezen hiszenazon,hogy a kozos kiadiisokhoz eldonthet6, hozz/;t kell .jlrrulni, nincsmit vitatkozni. ad6z6s Az elv6tpedigjelenlegfgy dontott6k el, hogy a gyakorlatban rnindk6tad6zdsi elvetalkalmazziak. Az.crcldrendszer f6bb elemei A kiizltonti kiiltsdgvetdsbevfteleit ndvelf ad6k . A fbrgalornhoz, fogyasztdshoz kapcsol6dS ad6k - irfh, - fbgyasztrisi ad6. . A jovedelemhez kapcsol6d6 ad6k: - tirrsasirgi ad6, jovedelernad6. - szenr6lyi Az dttkonndnyz.at bevdteleit ndvelf addk - helyi ad6k. A legfontosabbjdrul4kok jdruldk, - thrsadalombiztositirsi jdrul6k, - rnnnkaad6i munkavdllal6i 6s - szakk6pz6s i hozziij iu'Lrlds, - rehabiitirci6shozzirjdrulds, I - turisztikai hozz6jirrulis, - egy6belvon6sok. Ezeketaz ad6fajtdkat jdruldkokatvizsgdljukmeg alaposabban kovetke6s a z6kbcn.

1 . 1 .Az d l t a ld n o sfo rg a l mia d o

Az dltaldnos forgalmi adri szerepe Az 6ftt olyankdzvetett ad6, amely az adott termeldsif6zisbankeletkezett 6rt6knoveknr6nyt terheli.(Ez6,rt tobb helyenhozz6,adott-6rt6k ad6nak nevezik.) Nemcserk Magyarorszdgon kell hozziadott-lrt6k ad6t fizetni, hanem a vildg rn/rsolszdgaiban is. Azdrt tekintji"ik kozvetett ad6nak,mert nem az fizeti be a kdltsdgvetdsbe, akit v6giil is terhel.(A vdllalkoz6 fizeti be, de a fogyaszt6t terheli.) Az lfa mindig konkr'6t term6khez, kapcsol6dik. szolgdltatdshoz V6gigkis6ri az 6ruIaz el6dllitdst5l forgalmazdson a keresztiil v6gs56rt6kesit6sig. a

143

Az dfafd jellemzdi Fogyaszt6i tQus(r.fbrgaImi ad6 A megrendel6re, vev6redthdrithat6, a v6gs6soronmindig a fogyaszt6t terheli. Nettri tipusLi ad6 A termdk, szolgilltatfs drdbannem halmoz6dik, mert a beszerz6seket terhel6 ad6kata fizetendS ad6b6lle kell vonni,vagy visszalehetig6nyelni. Atmlrinosforgalmi ad6 Ftiggetfen ad6fizet6 az mindenkinek fizetniekell, veszteiovedelmez6s6g6t6l, seges villalkoz6nak is. A vdllalkozisifbrmiit6lfilggetleniil mindenkifizeti, tehdtszektor-semlegesnek nevezhet6. Kiizvetettad6 Az alanya a viselSje 6s szdrv6lik. A vdllalkozS vdgiil is k6tf6lecimen taldlkozikaz iiltaliinos fbrgalmiad6val: Amikor nyersanyagot, kiilonbcjz6 vagy eszkozciket, berendez6seket, gipeketvdsiirol,esetleg magais szolgdltatiist 6 veszig6nybe. Ekkor az lfr abban az drbanjelenik meg, amelyetneki kell kifizetnie. Ez az dfa, amely a beszerzdsdt terheli, amit az 6 szdmdra elfizetesen felszdrnitottak. Ez, bdrmit vdsdrol, mindig meglelenikaz lltala kifizetend6 iirban.Lehet.hogy arnit vett,azt mald nyersanyagk6nt haszniilja lehet,hogy olyasmitvdsdrolt, fel, aminek a nett6dr6tmajd a kciltsdgek kozottszdrnolja de lehet,hogy berLrhiiz/rsk6nt el, v6sdroftvalamilyen nagy 6.rt6k6 eszkcjzt. Bdrmilyencimen merijlt is f'elazonbalaz jellemz6 az, hogy ez az 6sszeg kolts6gvet6sb6l dfa, a kozcjs a visszai96nrelhet6. A miisik alkalom,amikor a vdllalkoz6az itdval taldlkozik,arnikorrernr6ket. vagy szolgdltatdst 6rt6kesit. Ilyenkoraz lItala 6rt6kesitett dolog drdban iiltaliraz nos forgalmi ad6t f-elkell szdmolniaa vend6geknek. az 6f.1t Ezt Lrtikesitiskor felsaimolt dflinsk nevezhetjiik. Ennekaz a jellegzetess6ge, a koltsdqr hogy etisbebe kell fizetni.
Beszcrzds Bruttd kor cl6ze- Neu6 besze- tescnfel- beszerzdsi szimftott z.i.si ir ir rll'a
Ncttti eskor1'el- tJ l tl tl ( l el adi i si !-l J dJ r L

Ertikcsf-

.\ k ti l ts c q \ ELC SD C nL'Il 1_etC tl r dO i l l l

Az iiru L-rtia

Arres

szamltotl dfa

iil

Tcrrrel6 Nagykcr. 125Fr 2-5Fl 40 Fl

100 Fr 100 Fr 160Fr 212 Ft 316Fr 60 Fr

52 Fl 160Ft 2 1 2F I

25 Fr 40 Fr
53 Ft

l 2 - sF r l0O Ft

25 FL

15 Fr 13Fr
26 FL

Kiske 200 Fr r'.

Vendigl. 265 Fr Fogyaszt( 395Fr

265 Fr
395 Ft

53 Fr 79 F{

104Fr

316Fr

79 Fr

Ilyen rn6don tel-titaz 6fa az 6rt6kesit6s kiilonbcjz6fdzisaibana kovetkez6k6openeptilbe az drba: A fenti tdbldzatndl felt6teleztlik, hogy a termel6nek semmif6le visszaigdni,l6si lehet5sdge nincs,ami term6szetesen nagyonritkdn fordul el6, de az dfa-szdrrftiis igy iobban nyomon kcjvethet6. Ugyanilyenfeltdtelezes is, hogy a beszerzett az 144

drut az adott id6szakon beliil el is adjiik,ez a val6siigban sokszornem fgy van. Az dta-elszdmollsr6szletes bemutatiisiira rnajd egy kicsit k6s6bbkerril sor. jegyezziinkmeg, hogy az dfdt a besz.erzds Anrryit azonbanmindenk6ppen alapalapjdn viz.sgdljuk. .jdn 6s nem az anv-agfelltasznciltis (Kordbbi tanulmiinyainkb6l emldkezhetiinkrii, hogy a nyersanyag6rt6k, az anyagfelhasznSliis mindig nett6- tehdtdfa n6lkiili - droniill a nyilvdntartdsokban a rendelkezdsi.inkre !) A tdblirzatb6l kcivetkez6ket vegyiik 6szre: a az egyediif gazdasirgi i szerepl6, aneki.felsz.dntolt nent igtnyelheti viszaki tiftit sz.o, a .fbgyasz.r6, o?. a tobbi szerepl5gazdiilkodrisdn 6fa csakdtmen6tdtelt jelent,hiszenauutdnir az kdlts6gvet6s elsziimolnak fel6 vele, minden fdzisbanaz.dfa kulcsa ugyanakkora, mivel az irujellege nem v:iltozott meg, minderrfiizisbanaz 6rbabe6piilSdfa nem mds, mint az drrdsrejLxd dJA.

Sz.cintolja az.egyes.fkz.isokncil, ki hog-v mennyi cifojut az drrdsre 6s igazof a az.el62.6dll(ttist! Az dfa szempontjdbfl Addkiiteles a termdk,vagy a szolgdltat6s belfoldontort6n66rt6kesit6se. imAz portdlds addkcjteles is tev6kenys6g, kiv6ve, a term6kvdmmentes. ha Minden tulajdoni.iogr6lval6 lernondds 6rt6kesit6snek szdmit, tehdtaz apportis, vagy szellerni jogok dtaddsa term6kek, is. Addalanynak sz'lmit mindenki, aki a term6k el6dllitrisZival fbrgalmazdsdval 6s fbglalkozik. Az ad6alap az 6rt6kesitett term6k ad6 n6lki.ilieladrisi:ira, tehdt a nett6 eladdsi rir'. Ebbebeleszdmitanak ;illamibefizet6sek tehiitpl. a fogyasztdsi is. Az az is, ad6 ad6 alapjait ut6lagmSdositja az engedmdny. pl. Az addkulcs rnindig valamekkora szdzallka a felsziimitand6ad6 m6r'tdk6t r-rgyanis fbrintban, nem hanemszdzal6kban hatdrozza meg a torv6ny. Jelenleg dn. k6tkulcsos van 6rv6nyben. dfir Van azonban k6t kulcsouk(viil m6g egy harmaa dik is, de csakn6hdnykiv6teles esetben. A jelenleg irvdnyben 16r,6 ad6kulcsok: l.ja/a ide tartoznak exportra az keriil6irruk,6sa gy6gyszerek, gy6gydszati anyagok egy r6sze. Szint6n O'lo-os kozoktatdsban a haszndlt tankcinyvek 6rt6kesit6se. 2. l2c/oez a kedvezm6nyes ad6kulcs. Ide tartoznak, pl.: orvosi eszkozok, szemtiveg, konyv, flsrig, tej, tejterm6k, keny6r,cukor,zolds6gek, gabonaf6l6k stb. A szolgiiltatisok kcjziil:sport,mosatfs, k6rnyezetv6delem, szillitds,raktiirozds. 3.25ck Ez az (tn.normdlad6kulcs. Minden ide tartozik, ami nincsaz el6z6 k6t kateg6ridban. Az Atir-torv6ny rdszletesen felsorolja, hogy rnelyikkcirbe milyeniirukat6s szolgfltatisokatsoroltak. t45

Nlz,z.e meg a kdvetkez,d oldalon a tribltizatokat, keresse a szaknfijdra vonatko, ki zri ad6kulcsokat! Az itd6kulcsot jogszabdly a meghatdroztaa t6nyleges, tehdtazdfdvalncjvelt dr szdzallklbrn is. (A kszplnzfizet6ses szdmldkon szerepel.) ez - arnelyikad5 a nett66r lZa/o-a, a brutt6 drnaka lO,1lo/c-a az - arrelyik ad6 a nett66125%o-a, a brutt6 drnaka 20o/o-a az Ezek a brutt6 drban l6v6 dfdt mutatidk meg, ez6rt szokdsdfa-tartalornnak is nevezni ezeketa szdzal6kokat. Addmentessdg B/rr nem ldtszikl6nyeges kiilonbs6g, ad6mentess6g azonosa }o/o-os az nem if6virl.Ha egy terrn6kJc'/o-os dfa-kulcs esik,akkora forgalmaz6jdnak ald el6zetesen t-elszdmolt (pl. a ktilcinboz6 dfait csomagol6anyagok, tisztit6szerek beszerz6sekor') visszitlehet ig6nyelni. Ad5mentess6g eset6n viszontdfdt ugyannem kell fizetni, de visszaigdnyl6sre sincslehet6s6g. aztjelenti,hogy a kds6bbkolts6gk6nt Ez felhaszndltf'elszerel6sek, berendez6sek dfdjdtsem lehet visszaigdny,elni. Ebben az esetben az i'fttszint6na koltsdgek ez kozottkerrilelszdmoldsra. Az,adrintentcssi g .fitjtd i Tdrgyi ad6mentessig Ezt konkrdtanrr6hdnyterm6kre6s szolg6ltat6sra dllapitottdkmeg. Ily,enek pl. fblddrtdkesit6s, koll69iurli elldt6s, oktatiis, szocidlis elldtris, postaiszolgiiltatds. Alanyi addmentessig F.zt az a viirllalkoz6 vdlaszthatja, akinek az irrbev6tele kevesebb, rnint nett6 il i 2 milli6 Ft. Ha olyanegy6nivdllalkozdr'6| sz6,aki a szern6lyijoiedelenrad6t van dtalinyad6zds fbrmdbanfizeti, akkor az osszeghatirr milli6 Ft. Aki ali.rnr ad64 i mentes, itnnaknernkcll ad6nyilvdntartiist, megdllapftdst berallirst ds kiszftcni. Az alatryi addmentessig vdlasztdsa Ennek a formdnakazel6nye,hogy nem kell az dfiivalkapcsolatos elszdmoldsi 6s ttyilvlintartdsi munkiitelv6gezni. hdtrdnya A viszont,hogy a beszerz6skor kifizetett dfirt nem lehet visszaig6nyelni. virllalkoz6nak A tehdtm6rlegelnikell, hogy rnegiri-eneki ezt a formdt vdlasztani.

t46

felszdmitott ad6m6rt6k al6 tartozd term6kek A 12 sz6zal6kos 6s szolgdltat6sokkiire (v6logatds)

L Tcrmr3kck
szan.l I

Sor- | . , I lvrcgr)e\/czes Elclrnczisicilra alkirlmas hfis,vrigrisi mellikterm6k6sbels6sdg pacal Enrbcrilbgyasztdsra alkalmas

Viimtarilasziirr

3.

puhatcstfi mds gclirrctclen I.lalak, r'dkok, is viziiillatok Tc.jtcrrn6kck, madiirtojiis,term6szeLes mdz, miisutt nem emlitctt ilclrnezisi cilra alkalmas iillati erdet(6lelmiszer Elchnczisi cilla alkahras zrildsdgl'616k, gydkerekis gurn6k

0201-161 0210-ig cx* 0504 0301-t6l 0307-i g 0401-t6l 0410-i g 0701-r5l 0714-i g 0801-t6l 0814-i g 090210,0902 20
l00l-t6l 1008-ig I l0l-t6l 1106-ig ll08-t6l 1109-i_tr

1.
ft.

Elelmez-isi cilra alkalnras sviimdlcsds di6. citrusfdldk Tea (nern l'clnrcntiilt) GabonalEldk Malornipari tcrrnikck

l0 I]

14 15.

Ola.jos rnagvak ola.jtartalnri is gyi-imdlcsdk, gytimdlcsok l20l-i6l l ) ]'4- i tr ki.jlctnl'6le (gv6gyszcr.alapanyagokkiv6tclivcl), ipari is gytlgyniivinyck kivdve szllrnais takarrniiny ex l2l1 90 95 Allati is ni)vinyi zsflok(csakaz cmbcli lbgyaszthsra alkalmasok) l50l Elclmiszcr-kisz-itrlinyck hal, rrik,nikl'ilc,puhatcst(, hds, valarnint l60l-t6l l6t)5-ig mf,sccrinctelen vfziiillattartalommal Cr.rkor cukoriiruk is Gabona. liszt,kemdnyft6 vagytej l'elhaszndliisival kdszi-ilt tcrmdk Zirlclsdgl'ilikbill, gyiirndlcsb6l, di6b6l is miis ndvdnyriszekb6l cl6f ll itott kdszittrinvck

t6
llJ 19. )l

1701-t61 1703-i g
1901-t6l 190,1-ig

2001-t6l 2008-ig

Viz lhsvirnyvizekb(jl az Orsziigos csak Gy6gyhclyiis Gy6gyfi.ird6- ex 2201 gv (OGY FI ) rnin6sitisivcl rcnde kcz6kl i-i i F-6gazgat6sirg i I

)')

:ll

cx 2202 9l 90 ex 2'202 95 90 ex 220290 99 Ktinyv,lbly6irat,kotta,tirkip 4901-t6l 4904-ig (kivdvc:a z l. s z iim [ m c llik lc t I l. Ris z 41.pontidban i meghatiilozott49059l tankajnyv) 490599
I re.itott tni

2. Szolsliltat6sok

s'l''| M.on.u.ri, szanr I 10

1l Szirl loclai ghltatiis szol Egyib kcrcskcdclrni korlitozottan is iginybc vchet6szdlldshelyszolgirltatiis

Vlmtariluszhrn

szJ 55.r 1,55.12.1 szJ 5-5.21 1,5-5.22.1 55.23.11. -s5.23.12. 5s.23.13.55.23.15

az. vlinrtariftrszr'rnr sorolhut6 ald tcnr6kckkrjziii csaka,.Mcgtrcvezfs" tr'ktlusre'l"rtdsc hogy lz aclott rovatbrn -*"c r c p I 6 n t c t h a t l ,1 t.o zlisn ltkn r ccl.e le l[jtc[n lL r kta r to Zi kazadottacl ti kul csa|i l .E tti l .\'i nvl kal l nazi l sl 1l l l n sz sz-tittt: KctcskctlclrriV:inrtalilu1998..jirnius rin hatLilyos lt 30 sziivcgfnck:iruazonosit6 szhnrai: tiz sziinrjcgvrIl A kcvescblt szllnrie-tgycl nrcgadotl vlnrtalil'uszhm csctdnrnnak valanrcnnyi alszhrnos bonttisa iclcfrtcntki. is

141

S9''| M.on"u.rd* szam I 72.

73. 74.

V6mtarifaszdm

Euermi, cukriiszari, egydb nyilt 6rusit6sri venddgl6tdsban azCtel- SZ 55.30.1-b6l lbrgalom

Diiikdtkeztetds Egy6b korl6toz.ottanig6nybe vehet6 vend6gl6t6sban az dteltbrealom

szJ55.51.10.t, 55.51.10.2, 55.51.10.3 szr 55.51.10.4-b61, 55.5r.10.9-b61, 55.52.1-b6l

15.

posta tr{vkcizl6s Szdllftris, rakt6rozds, s SA 60, 61,62,63,64 Kiv6ve: - Utaziisszervez6s, utaz6si iigynciki szolgdltatds, idegenvezets, SZJ63.30.1 turistatiijdkoztatds - Turista-, v6rosn6z6 busz-szolgdltat6s, kiriindul6- viirosn6z6 SA 60.23.12 ds vizikcjzleked6si szolgriltatris SZ 61.20.12.0-bdl
El6ad6-mrivdszeti szolsiiltatiis

93.

sa 92.31.2|.0

A nulla felsz6mitottad6mdrt6kal6 tartoz6 termdkek6s szotgdltatdsok kiire (v6logat6s)

s9t41. szam I

lM.sneueri.
Kdzoktatiisban hasznillttankrinyvds CD-ROM (seg6dkcinyvek, a tanuldsisegddletek, taniiri segddletek a taniiri k6ziktinyvek a 6s kiv6tel6vel), amely a tdrgydvet megel6z6 december 6v h6nap3l-ig elk6szitend6, tiirgy6vre6rv6nyes tankdnyvjegyzdkben szerepel.

Vdmtarifaszdm ex 4901 ex 8524

A tr{r gyi ad6mentess al6 tartozd term6k6rt6kesitdsek 69 6s szolgdltatdsnyfjt6sok ktire (v6logatds)

l. Didkotthoni, (SZJ 55.23.15-b6l); koll6giumielldtds 2. Lak6ingatlan- rendeltetdst6l fUggetlen bdrbeadiisa, cgy6b mtidon tdrt6n6hasznositdsa (kiv6ve: rnagiinsziilldsadSs 55.23.3); SZJ I 3. Jogszabdlyban meghatiirozott zerjegyneka v6mhat6srig a zrirjegyfelhaszndld 6s kcizcjui drt6kesitdscl 4. Egydni vdllalkoz6i igazolvdnykiadiisa(SZI 74.84.16.'7) 5. Oktatiis (SZl 80), idedrtve az oktatdsi pedag6giaiszakdrtdst, (SZJ 74.14.23.4szakraniicsadiist b6l), a pcdag6giaitdjdkoztatiis, pedag6gus-tovribbk6pz6s szervez6sdt, valamint a tanulm6nyi 6s tchetsdggondoz6 versenyek (SZJ szervez6s6t, cisszehangoliisdr 74.84.16-b6l); 6. Humdnegdszsdgi.igyi (SZJ 85.1),kiv6veaz egdszs6gi.igyi elldtris (SZJ 85.14.18.0); k6r'revdirriist

Az dfdval kapcsolatos szdmttdsok: Az /altalilnos forgalmi ad6t a beszerz6si meg6llapftdsdndl, eladdsidr megdldr az lapftdsdndl, brutt6 6s a nett6 bev6telszdmitdsdn|l a sokszorfigyelembekell venni.ink. Ndzztikmeg,milyen szdmitdsi lehet6s6gek vannak, melyekazoka m6dszerek, elmelyeket alkalrnazni kell: t48

l. nett6 6r = brutt6 6r - 6fa Ezt az cisszefiigg6st alkalmazhatjuk beszerzdsi a drniil is, az eladdsii{rndl is. Ennek megfelel6en szdmolhatunk bev6telekkel a is: nett6 bevdtel = brutt6 bevdtel - 6fa 2. Az ilfa-kulcs ismeretdben:
aIa-KUICS = -

6fa nett6 6r

Az dfir-kulcsmdrt6kegys6,ge ezdrt az egyiitthat6s %o, form6banmegkapottadatot szorozzuk100-zal. A fenti kdpletetiitrcndezve kaphatjukaz 6fa = nett6 6r - dfa-kulcs kdpletet. M i lyen .fbr mtij ciban aIkaImazzu i t t az.tifa-kul csot ? k Term6szetesen ugyanezekaz cisszeftiggdsek 6rv6nyesek akkor is, ha bev6teleket szdmolunk. irjo.fel a kipletet bevdtelre vonatkoztatva! 3. A nett6 6s a brutt6 61 6tszdmit6sa egym6sra brutt6 6r = nett6 6r x (l + 6fa-kulcs) Ha sz,ciz.al6kos formdjti cifa-kulccsalakarjuk a kipletet Jblirni, akkor hogyan kell e.l.jdrnmk? Irio Jel ez.ta kdpletet bevdtelre, ill. kiil\n eladdsi ds kiikin besz.erzdsi tirra vonatkoz,tatva! Az 6f6val ka pcsolatoskiiliiniis rendelkez6sek l. A kereskedelmi sz.tilltishely-addssal kapcsolstos ad|zds Az aki - kereskedel sz:illiishelyaddssal, mi - fizet6vend6gldtrissal foglalkozik, - az /arbevdtele kevesebb, mint 4 milli6 Ft vdlaszthat,hogy t6telesenad6zik, vagy pedig a brutt6 bev6tel6,go/o-6t fizeti dtaldnykint. Ekkor visszaig6nyl6si lehet6s6ge nincs. 2. Az.idegenfrsrgalomntal kapcsolatos ad6zds Az idegenforgalmi tevdkenys6gen beli.ilvgzettterm6k6rt6kesit6st szolgdlta6s tdst nent kell sz6tv6lasztani. eg,sz Az egyetlen szolgdltatiisnak min5stil.Az ad6 az utaziisi iroda drr6s6nek 257a-a.

149

A vend6gl6t6sravonatkozd szabdlyok Alanyi ad6mentess6gkisebbiizletekn6l a vdlaszthat6. Az 6rt6kesit6st 6telre6s italra kell felbontani: az 6tel dftrja124/o-os, fiiggetleniil az i.izletkcirt6l, az ita,l iLf1laZ5a/o-os. Ital a tei kivitel6vel mindenszeszes nem szeszes tea,gyiimolcst6, 6s ital: ildC t6. kaka6.kararnell stb. A szolgdltatiis ad6kulcsai: - verrddgl ipari szolg/altatls25o/a, dt6- szdlldsadds: adSkulcs az egys6gesen: l2Va. Bizonvlatol6s, nyilv6ntart6s,bevall6s Be.j I entkez s az,ad6hat6sdgnd e i I A villalkoz6nakvdllalkozdsa megkezd6sekor kell jelentenie, be hogy melyik dfa- fizetdsi rn6dot vdlasztja.Ha trill6pi az ehheztartoz6 6rt6khatdrt(pl. alanyi ad6mentessign6l 2 milli6 Ft-ot),az ad6mentess6g a azonnal megsz[inik. NormcileLjdrtissal.f izetettdfa csetn A beszerz6sn6l az 6rt6kesitdsn6l 6s f-elszdmolt t6telesen. dfiit ad6kLrlcsonk6nt nyilv6nkell tartani.Annak a viillalkozdsnak, amelyikezt a forrndtvdlasztja olyan p6nztdrg6ppel rendelkeznie, kell amelyikk6pesaz 6fa-kulcsonk6nti megbont/isra. A vdllalkoz.ri kritelesaz dltala teljesitett termdkdrtdkesftis16l, s:ol,qdltatd.s16l ds - sz6mliit, - egyszeriisitett sztimldt, * szdrnlht helyettesit6 okmdnyt(nyugta) kidllitani. Ha ad6mentes, akkor is kell szdmldt adnia,de akkorterm6szetesen adarok hfa a szdml/rn nincsenek, helyette kell rdkni, hogy,,Mentes ad6 al6l". azt az A nyugtaaddsi kotelezetts6g dltaldnos. Kiv6tel:szerencsejdt6kok, irjsiig-. tblr6irat rirusitds,mez6gazdtsdgi 6stermel6k. y's Lopoz:ortuis.rza, rtlzzemeg, hog,\,an tiintetikfel a sz.rimltin, ke.;:pdnzfi7ety'ses a szinrldn is a ntugttin az dfdt! Az 6fa befizet6se onad6ziis6rv6nyesiil: ad6alany az magaszdmitja valljabe 6s fizetibe az ad6ki, csakellen6riz.Abeftzet6s nett6m6dontortdnik: iirt,trz ad6hat6siig A beszerz6skor el6zetesen felszdmitott az 6rt6kesit6s 6s sor:infelsz6mitott iiflit egymltssal szembedllitva, csak a kiilonbs6get kell az ad6hat6sdggal elszdmolni: befrzetni. vitgy visszaigdrryelni. befizetend6 osszeg6t A dfa 1000,-Ft-ra kell kerckiteni. Bevalldst kell mindenkinek k6sziteni befizetend6 osszeg6t6l a add fi-igg5en negyeddver-rkdnt havorrta, ekkor kell a befizet6seket vagy 6s teljesiteni, r'agy visszai96nyel ni. l-50

Osszefogtatva tel'r/tt iiltaldnosforgalmi ad6valkapcsolatban kcivetkez6 az a elszfmoldst kell kisziteni: Osszekell adni az irtikesitdst terhelf tlltaldnos forgalmi ad6kut az adott id6szakbqn. Ide tartozik: - tr l2o/o-os kulcs al6 tartoz66rt6kesit6s sordnfelszdmolt 6fa, - tt Z5a/o-os kulcs alii tartoz6 6r't6kesit6s sordnfelszdmolt6fa, - ha esetleg volt export6rt6kesitds, annakaz iifdja. Osszekell adni a beszerzdst terhel6, levonhat6 dltaldnos forgalmi addkat az udott iddszakban. Ide tartozik: - r nyersanyagbeszerz6skor felszdm(tott dfa, - az egy6banyagok, kolts6gk6nt elsz6molhat6 6rt6kiieszkozok kis beszerz6sekor t-elszdmitott iifa, - a tdr-gyieszkcizcik beszerzEsekor felsz6mitottdfa, - az ig6nybevett szolgdltatdsok szdmldzirsakor felszdmitott dfa. EI keII saimolni sz dltaldnos forgalmi addvsl. Meg kell dllapitani, hogy a fenti k6t cisszeg koziil melyik a nagyobbHa az 6r. t6kesit6skor f-elszdrnftott osszege iifa magasabb, akkor a tobblet befizet6sikotelejelent a vdllalkozhs zetts6get szdmdra. a beszerz6skor Ha felszdmitott osszege 6fa a nagyobb, akkor pediga ki.ildnbs6g visszaig6nyelhet6. Niz,z.crt Lrtdna, kiknekkell negyecldvente kiknekhavonta 6s adrjbevalltist kdsz.iteniiik?

1.2.A fogyasztdsi ad6

A fbgyasztdsiad6 egyfdzisrt folyamat egyetlen forgalmi ad6, mert a gazdasdgi pontiiinjelenik rneg.A fogyasztdsi az ttrszabillyoz6 ad6 hatdsdn keresztijlbefolyirsolja egyestermdkekfogyasztdsdt, tdbbletjovedelmet el bizonyostermdkek von jelent az iillami kcilts6gvet6s vhshrl5itSl, egybentart6sbevdtelt 6s szaimdra. Az add cdlja: - az /rllarnhhztartiis feladatainak elliitiisdhoz sztiks6ges bev6telek egy r6sz6nek biztositl sa; - egyesterm6kek fbgyasztdsdnak befblydsoliisa. Azokat a tenn6keket, amelyekre fogyasztiisi vonatkozrk, err5l sz6l6torad6 az v6nybent6telesen t-elsorolj:ik. ad6 m6rt6kenem 6lland6,viszonylag Az gyakori virltozaisok figyelhet6kmeg ezena teriileten. Az add meghatdrozirsctszizallkban tort6nik. Alapja az ad6 n6lkiili termel6i ir. Az ad6 tehiit urdnabedpiil az iirba. A fogyasztdsi ad5ta termel6,vagyaz importdl6fizetr,ztvend6gliitdsban nemkell tehdt i'elsziulolni. N6hrinyfbgyasztdsi ad6: - polkolt k6v,: 12a/o, * aranv: 357o, l5l

- nem katali ziitoros szem6lyg6pkocsi 22Vo-32Vo, k: - katalizdtoros szemdlygdpkocsik 10-20Va. A fentiek kozi.il a kdvd zdrjeggyelell6tva keriil forgalomba, ezzel igazolva azt, hogy a forgalombahozatalleg6lis,az ad6tmegfizettdk.

1.3.A fogyasztdsi 6rkieg6szit6s

Az 6rkieg6szft6,s afogyaszltisiadd ellentdte.Bizonyosszolgdltatdst nyrijt6 vdllalkoz6sokigdnyelhetikaz {ilami kcilts6gvet6sb6l. drkieg6szit6s Az tulajdonk6ppen arra szolgdl, hogy az adott szolg6ltatdst el66llitdsi 6rdn6lolcs6bbantudjrik a az felhaszndl6krendelkez6sdre bocsiitani.Term6szetesen, a szolgiiltatdst ha v6gz6nek el6irjdk,hogy maxim6lisan mekkoradrakatalkalmazhat,6s az 6r alacsoez nyabb, mint a az onkcilts6ge, akkor szdmdraa tevdkenysdg vesztes6gess6 vilna. Ennek elkertiI6s6reszolgi{l a fogyaszt6 iirkiegdszit6s. i R6gebbenaz ilrkiegszftdst szdleskor(en alkalmaztdk,ma mdr csak a kiivetkez6 teriileten 6rv6nyesiil: . szem6lyszdllitds: kedvezm6nyes vasfti sz6llitiis, . tdvolsiigiaut6busz sz6llit6s, . helyi aut6busz sz6ll(t6s, . szem6lyhaj6zds. Az ilrkieg6szit6s mdrtdkemegegyezik utasoknaknyrijtott kedvezm6ny az m6rtdk6vel.

1.4. A joved6ki ad6

jdveddkiterm6keknek A nagy adStartalmfterm6keket nevezztik. joveddkiterA m6kek termel6s6t, raktdroz6sdt forgalmaz6sdt 6s szigorritrirv6ny szabllyozza. joved6ki termdknek? jiiveddki termikek a kdvetkez6k: Mit tekinti.ink A . az 6sviinyolaj, . az alkoholterm6kek. . a s{ir, . a bot', . a pezsg5, . a kciztes (habz6,nem habz6), alkoholterm6kek . a dohdnygy6rtmiinyok. A ioved6ki ad6alanya az aki a term6kettermeli, vagy import/al1a. az ad6 is Ez egyfdzisri ad6,csaka termel6n6l, vagyaz import6rndl merlil f'el.a kolts6gvet6stSl visszanenr ig6nyelhet6. Az add alapja Ez terrn6kenk6nt vdltoz6,mert dltaliiban term6kvalamilyen a fizikai jellemz6j6t veszikfigyelembe. Iiter,hektoliterfok, Pl. ezerdb. Az ctdd mdrtike Az ad6t legtobb esetben Ft-barrhatitrozzik meg, mennyis6giegys6genk6nt. Pl: . 6lmozatlan benzin:98.-5 Ft/liter. 152

. . . . . . . . .

6lmozott benzin:106.5 Ft/liter. alkoholterrn6kn6l hektoliter-fokonk6nt 1590Ft, sor: 351 Ft Balling fbkonk6nt, hektoliterre vetitve, sz6l6bor: Ft/liter, 5 egy6bbor 80 Ft/liter, pezs96: 75,50Ft/liter, kciztes alkoholterrn6k: habz6:88,60Ft/liter,nem habz6:106,5 Ft/liter, cigaretter: 3040 Ftlezerdb 6s a kiskereskedelmi eladiisi 6t' 17a/a-a, szivar:a kiskereskedelmi eladdsi 257o-a. ir A fenti term6kekkdziil a szeszes italok zdrjeggyel keriilnekforgalomba sor (a kiv6tel6vel), dohdnyiirukat a pedigad6jeggyel ldti6kel. Az ad6iegy alkalmazdsa A dolrirnyternr6keket ad6jeggyel csak elldtvalehetszabadforgalomban 6rt6kesiteni. A cigarettdn l6v6 adSjegy egy 6rt6ket resresir meg,ami a kcjvetkez6kb6l dll: kisziimitott ad6 (amennyi a dobozban db van szorozva 3040 Ft ' a rnennyis6gre a egy ezredrdszdvel), (tulajdonk6ppen dohdnyirukn'ilez az dr 0,17-tel a ' ii kiskereskedelrni szorozva r'tfh) Az ad6jegyen kcjvetkez6k a taliilhat6k . a dolr/rnygydrtrndny megnevez6se, . r'r csomagoldsi egys6gben l6v6 mennyis6g, egys6g kcitelez6en alkalmazand6 kiskeleskedelmi eladdsi ' a csomagoliisi dra. . az ad6jegysorszdma. Az acl6.iegyetMagyarAllum dllittatlael6, 6s avdmhatdstigbocs;itja a rendelkez6sre. ad6jegyet dohdnygydr, Az a vagyaz import6rvdsdrolja meg,az6rtaz oszszegdlt, anri rajta szerepel. Gyakorlatilag, tehrita jdved6kiadd 6s rz 6fa. azzalfolyik be a kolts6gvetdsbe, hogy megveszik addjegyet. ad6jegyet kell raaz Az f-el gasztani irura, ezzeltudja igazolnia forgalmaz6, rz hogy az addtmdr befizette, trz dru legfrlisan kertilt forgalomba. Az ad6jegyekkel iitvev6knek kell sziimolni. az el K6rd6sm6g,hogy hogyankell a saimldr kitcjlteni akkor,ha ad6jeggyel elldtott doh/uryterrniket 6rtdkesittin k? Ebben az esetben elad6nem tiintethetfel 6th6ritott6ltal6nosforgalrniad6t a az szfml:in,6s felsziirnitott m6rt6ket dfa sem,mert az 6fanem kLiloniilel az drban. A tertn6k megtrevez6se rnellettf'el kell tiintetniaz drt6kesitett dohdnydru addiegy6rrszelepl6kiskereskedelmi eladdsi iirat is.

1.5.A t6rsadalombiztosit6si jdrul6k

Az iillarnpolgirrok ellirtdsa betegs6glik, nyugdijas koruk, rokkantsiiguk esetin az irllarnf-eladata. E,nnek megolddsiira szolgdlaz lllami kolts6gvet6s r6.sze, ttiregy a sadalombiztositds kdltsigvetdse.A tdrsadalombiztosft6s kiaddsainakfedezet6re j/trLrf dkot kell fizetni, a munkiiltat6nak tdppdnzkiaddsokhoz a hozzd kell jdrulni. Mindenkit, aki tirrsadalornbiztositiisi elliitisra jogosult,biztositottnalr nevezlink. l -53

A bizrositottakkcirea kcivetkez6kb6l rill: a munkaviszonyban iill6k, it szcivetkezeti tagok, az egydnivdllalkoz6k, a kkt., a bt., a kfi. tag.iai, a tdrsasiigban ha munkiitv6geznek, a bedolgoz6k, a megbfziisi jogvis-zony alapjdnfoglalkoztatottak, a .szakmurrkiistanuldk, ciiitcinOiJat tra kapnak, az egydnivirllarkoz6kndr, vagy-tiiriasiigban dor9oz6 segit6csarddtagok, a munkan6rkririek,keresetp6tr6 a tdmGatrrsban r6szesi.i"r6k. El6fbrdurhat, hoqy varakirei fentiekkEzuregyszene tcibb-is vonarkozik. Iryen_ kor m i nden.iogcir;il apjrin biztos totin f ak szdm ft. Milyen tdrsadalombiztosittisi eilritds illeti meg azokat, akik biztositottak? Els6k6ntazt kell rcigziteni, hogy az elliitiisok nem csaka biztositottaknak ldrnak, hanem ahozzitarrclz5rknak isliehar-o'gf"...k6nek, a Lcizetit o, z6tartoz6j6nak, ha a rninirn;ilis b6rnelkisebba jovedeliiel. l. Betegsdgi, anyastigi elltittis Ide hiironr szolgiiltatirs lCle tartozi : k a) Egdszsdgiigyi szolgdltatds:ez orvosi vizsgdratot,szfur6vizsgttlatot. fogorvosi szrir6sr, iskoraorvosi er6tdst,v6d6n6i gonoJre.i,to;;;;;ffi;rt. dpordst, reha_ bilitirci6t,ment6szdilftdst jerent. Ide ?artoziko gyogyrr"r;r. drtdmo_gardsa, ir segddeszkOzzel elldtds vald is. , . Sj6gVdszari o) r-.'ppe'Itz: vagy a dorgoz6saj:it ez betegsdge, vagy gyermekebetegs_ee arap.jin lrzetettcisszeg' tapp6nz A alapjaa aotgozot"r,iiui atlajt er"r"te. anretr nek 60-i0a/o-itt annak kapja, arapjrin, ?"ri'ut'ffi;fii:l!i* r'"ev nrunia, i_ szonyban. "o,, c) Terhessdgi-gyerntektigyi segdly: a sziil5 n6nek j6r6 juttatds, arnelr szinrcjna koriibbi iitragkereset oo-l 0il"-i, a m unkaviszonyrrorr'r?iJi rdggo. n . 3' Nvugettdttis: ide , 4' Baleseti eildtds: ez az eil6{6's iz izemi bareset,..uoqy fograrkozdsi o betegs.g taltoznak a sztiksdges eg6szs6grigy"i'ri'tg?riilisok, tdpp6nz-, iiit:1,,]ii;Jde A tdrsadalombiztosftiis kiaddsainak feclezet6re munkdltatd, az egldni a vdltal_ k oai tdr sadal ombizt osi tti si dr u16 i i, t t At ii s .fizet rt. i . E,nnek r'6szei 2001-ben: - 20o/o s m6rt6kii nyugdf j biztosftrisj -o i drul6k, - | | ch-osm6rtdkiieg6Jzsdgbiztosft6si idiut6k. A rdrsadatombiztositiisi jd;l6k tehdte;yi,irtesen 7o. 3t

taftoznak,;i"g'e!i azoreg_ s6gi.firrad6k, "r.d;t;;;ffi;;;ril;, a munkak_epterens6gl i{ra^iti7,,i'i;;;;ilffi;i1, "_rcir1. azii^aelirtris, a szi.il6i.n{y_gdU,az ciivegyili.aiet. 6s

154

. 2002-ben: jdrul6k, - l\c/onyugdijbiztositdsi c/c-os jdruldk. - ll m6rt6k( eg6szs6gbiztositiisi jdruldk tehdt2002-ben 29o/a. A esetdn foly6sitotttripa a Ezenkfvtil a munk6ltat6 dol9oz6keres6k6ptelens6ge p6nz egyhalmaddrr k i fi zet6s6vel szint6nhozzdjirul a kiaddsokhoz. ak hanema dolgozdis kiiteleshoudjdrulni a kiuddsokNem csak a rnunkdltat6, ftoz.Ennek rn6rt6ke: - 87c-os m6rt6kiinyugdijjiu'ul6k, - 3c/o-os helytelern6rt6k[i eg6szs6gbiztositdsi idrul6k.(A kett6tegyiittszoktdk nevezni.) niil I I 7o-os nyugd(jjdrul6knak jovedelem,tehdta brutt5 jdruldk alapja az ad6krjteles A tdrsadalonftiztositdsi kdpezaz ad6zotteredm6nybSl kifizetett osztal6kis. b6r. Ugyancsak idrr-rl6kalapot A jirrLrl6kot valamennyijiivedelem utdn meg kell fizetni, tehiit, ha valaki tobtr lrelyenis dolgozik,akkor mindenijtt. A tirrsadalombiztositdsi befizet6si kcitelezetts6g alapjdnak van egy als6 hatiira, y arnef utdn mindenkdppen kell fizetnia idrul6kot,az pedigaz el6z6h6napban be 6rv6nyes rninirndlb6r. Bizonyos esetekben befizet6snek fels6hatdrdt rnegirla a is Iapit.iiik. pedig munkdt is v6geznek, r6szben Mivel a viillalkoz6krdszben munkdltat6k, ezdrtesetlikben biztositds alakul. a t<jbbf6lek6ppen Az, egyini vdllslkoz6 biztositdsa Az egy6ni vdllalkozdbiztositdsa ezzelegytitt a jdrul6kfizet6si 6s kotelezetts6ge akkor kezd6dik,amikor a vdllalkoz6iigazolvdnydt dtveszi addigtart, amig azt 6s vissza nernadja. Az egy6nivdllalkoz6kotelezetts6ge fi.igg, attSl hogy vdllalkozrisiit milyen forrndban v6,gzi.Fizet6si kotelezetts6gdt szdzallkban hatfrozzlk meg, armelynek alapjaaz in. vdllalkoz6ikiv6t, vagyisaz az osszeg, amelyeta vdllalkoz6szern6lyes munkav6gz6s cirn6nelsziimol. .A .A .A fbfbglalkozaisrj egy6nivdllalkoz6nak kcivetkez6ket fizetnie: a kell 3l a/o tiirsadal ombiztosftiisij drul6kot, jdrul6kot6s 3ck eg6szs6gbiztositdsi 87onyugdiiirirul6kot. tobbeslogviszonyban vdllalkoz6: tev6kenyked6 jiirul6kot6s 31% tdrsadalombiztos(tiisi 8olo nyugdijjdruldkot fizetniiik kell kieg6szitS tev6kenys6get folytat6vdllalkoz5k: jrirul6k fizet6s6re baleseti kcitelezettek. -57o

A f5foglalkozirsd v6llalkoz6k eset6ben jdrul6kfizet6snek als6hatiira, fia van a zetend6 pedig nyugdiy.;rirul6knak fels6hatiirais.

r 55

A tdrsas vdlkilkozdsok T/usitsvdllalkozisokeset6ben kiikinbs6get kell tenni a tulajdonosok az alkal6s rnazottak biztosftdsa kcizott. A tagok biztositdsa - Ha a tagnakez a f6foglalkozdsa, akkora fizet6sikotelezettsdgkovetkez6: a jdrul6k, - 3l a/c tiirsadalombiztositdsi - 3o/o eg,szs6gbiztosftds i iiirul6k, - Bolo nyugdijjdrul6k. A fizetend6jirrul6k alapjaa szemdlyes kcizremfikod6s alapjdnkapottjovedelem, de legallbb a minimdlb6r. - Ha a tag egyidejfileg mdsholmunkaviszonyban dll, akkoreg6szs6gbiztosftirsi is nem kell utdnafizetni. 16rul6kot A fbglalkoztatottakbiztositdsa A rnunkirltat6 munkaviszonyt a l6tesit6 dolgoz6t kcitelez6 biztositani. alkalmaAz zott eset6ben fizet6sikotelezetts6g a kett6v6lik: - A vdllalkoz6fizet a kifizetett.jdvedelem utdn 3l7o tiirsadalombiztositdsi thruldkot, - Az alkalmazottpedig a kapott jdvedelem utdn 8vo nyugdijjdrurdkot, 37o 6s jdrul6kotfizet. e96szs69biztositdsi M ag dn ny ugdfjp 6n ztdrak A rnag/rnnyugd(pdnztdrak lehet6s6get nyrijtanak arra,hogy a p6nztiirtagok szabadabbandonthessenek arr6l, hogyankivdnjdkfelhaszndlni 6vek soriin osszeaz gyiilt nyugdfjjirrul6kot. nyugdrjrendszer m6r rin.vegyes A ma nyugdrjrendszernek tekinthet6,amely magdbarr foglalja mind a tdrsadalombiztositiisi mind pedre a mlgdnrryugd ijat. Jelenleg k6vetkez6 a lehet6s6gek vannak: 1.Ldteznekolyanok,akik fgy dontcjttek, hogy tovdbbra a hagyominro: r,irsriis dalombiztosftisi rendszerndl maradnak. 2. vannak olyanok,akik kihaszndltdk a lehet6s6get, azt hogy a tirrsadalombiztositiisi rendszer nrelIett magdn ugd ijpdnztilr i s viilaszth ak. ny at atn 3. Akik pedig1998 utdndlltak6sdllnakmunkdba, azoknak kotelez6.jelleggel kell egy magdnnyugdijp6nztdratviilasztani. is Mi a mag6nnyugdij l6nyege? A magiurnyugdijp6nztir tagjdnak befizet6seit n6vresz6l6 szdmldn egy gyfijti, 6s szigorLi szabdlyok szerintbe is t-ekteti. szdrnliin A l6v6 p6nzosszeg orokdlhet6. Arnikol a pdnztdrtag el6ri a nyugdijas kort, ;rkkorkdt helyrdl kap nyugdijat: - a tdrsadalombiztositdst6l (kisebbr6szt,rninthacsakoda tartozna), - 6s a rnagdnnyugdijp6,nztdrt6l az osszeuet, azt amely a szdmldidn addigraosszegyiilt. Donthet,hogy ezt milyen formdbankivdnja megkapni:egy osszegben vagy 6letjiu'ad6kk6nt. Term6szetesen ezek alapjdnnem mindegy,hogy melyik nyugdrjpdnztdrt r,ailasztjavalaki, figyelemmelkell kovetnia p6nztfirak hozamait. a kivdlasztott Ha t-56

pdnztirt valaki el akarjahagyni, ezt meg lehettenni, de a kizdr6lagos tdrsadalombiztositdsi nyugdijhozma mdr nem lehetvisszat6rni. Anniik, aki magdnnyugdijp6nztdr tagja, term6szetesen tagdijat kell fizetni, trgyanakkor tdrsadalombiztositdshoz a is hozzitkell j6rulnia,hiszennyugdijdnak jelent6sebb r6sz6t tovdbbra onnankapja.Ennekmegfelel6en: is - a magdnnyugdijp6nztdrnak fizet 6c/o-os tagdijat, (ezkiegdszithet6l}o/a-ra) - a tdrsadalombiztosftdsnak 2%o-os pedig nyugdijjdrul6kot. Egy6bbefizet6si kcitelezettsdgei v6ltoznak. nem

1.6.Eg6szs6gtigyi hozz6j6rul6s
A termdszetbeneg6szs6g i szolgdltatdsokfinanszirozdsdra g6szs6 gyi hozi iigy gii e zirjdlulirst kell fizetni. is Az eg6szs6gtigyihozzijiruldst egy6nivdllalkoz6, munkdltat6, az a illetvea kifizet6 fizeti. M6rt6ke:2001-ben havi 4200 Ft, 2002-ben pedighavi 4500 Ft. Bizonyos esetekben eg6szs6giigyi az hozz:ijdruldst Vo-osform6banhatdroztiik meg.

jdrul6k 1.7. Munkaadoi munkavdllal6i es

A munkan6lkiili ellirtdsok6s a foglalkoztatdst el6seg(t6 tdmogatdsok fedezet6re a munkaad6k a ntunkavdllal6k jdruldkotkotelesek is, is fizetni a Szolidaritdsi Alapba. - A munkavdllal6ka f6foglalkozdsfr munkaviszonyb6l szdrmaz6 brutt6 keresettik jdrul6kot. tutdn fizetnek 1,57o-os munkaviillal6i - A munkaad6k munkavdllal6 a rdszdre adottbrutt6 kereset utfn kotelesek munkaad6ijirrr.rl6kot fizetni.Ennek m6,rt6ke 3c/o.

1.8.T6rsas6gi ado
Az.ad6 cdlja: az iillami bev6telekegy r6sz6nekbiztositdsa, vdllalkozrisdltal a el6rt nyeresdg ardnyiiban. Az ad6 alanyai: nrindenkiaki vdllalkoziisitevdkenys6get folytat - gazdasdgi tiirsasdgok, - szovetkezetek, - hllamivdllalatok. - vdllalkozdst vigz6 tiirsadalmi szervezetek, - kcizhasznri tdrsasdgok, - kiilfoldi rszvdtellel miikod6c6gek. Azadd alapja: azad6zis el6tti pozitiv eredm6ny (nyeres6g), amit a szdmviteri torveny szerint kell kimutatni. F.zt csrikken teni kell : - a tdrsasdgi ad6torv6ny iiltal meghatitrozott lefrdsikulccsalszdmoltamortizdci6val, * az el6z6 6vek vesztesdgdvel max. 5 6vig lehetsz6tosztani), (ezt

t51

(ha hozzdjdrul, maximum az el6z6 6vde - alapitvdnyibefizet6ssel az ad6hat6s6g ben kifizetett ad6 20a/a-nak m6rt6k6ig), - szakmunkdstanul6k utdn feienk6nt,havonta6000 Ft-tal, - a kordbbanmunkan6lkiiliekfoglalkoztat6sakor nekik kifizetett TB j6rul6kkal a (maximumI 6vig), - a behajthatatlan kcivetel6sek osszeg6vel stb. (Ezeketa t6teleket ad6tcirv6ny t6telesen felsorolja, maxim6lisan a levonhat6 az osszegnagysiigiival egyiitt!) Ezt ndttelnikell pl: - az elsz/amolt 6rt6kcscikken6s osszeg6vel, - a viirhat6 vesztesdg fedez6s6re elszdmoltc6ltartal6kosszeg6vel, (pl. - a vdllalkoz6si nem kolts6gek tev6kenys6ghez kapcsol6d6 cisszeg6vel nagy 6rt6kdszem6lyaut6 beszerz6se), - azoknak a szolgiiltatiisoknak ellen6rt6k6vel, az amelyekneknett6 6rt6ke tobb teljesit6s6t nem tudjdk hitelt drdeml6en mint 200 ezer forint, 6s a szolgdltatiis ugyanannak szem6lynek szdmliiitegy a a bizonyitani.(Ebb6l a szempontb6l 6venbeliil cissze vonni,6s a 200 ezerforintoshat6rtigy vizsgiiljdk!), kell - bfrsdgok, biintet6sek cisszeg6vel, (ha - k6sedelmi kamatokkal, kotb6rekkel pl. TB jdrul6kotfizetnekk6sve,azzal is). Az sdd mdrtike: A tdrsasdgi ad6 kulcsa az ad6alapl\c/c-a. Addkedvezminyek pl. Bizonyos egydltaldn nem kell ad6tfizetniLik, lakdsszovetkezetszervezetekr.rek nek, egyh6znak, kozhasznri tiirsasdgnak, alapitviinynak. Vannakolyanad6kedvezmdnyek, amelyeket kisz:imitott a ad6b5llehetlevonnr. PI: - I millirird Ft-ot meghalad6 pl. 6rt6kiiberuhiiziis esetdn, a beruh6zds, keresha kedelmiszdll6shelyet l6tesft. - Olyan t6rs6gben vlgzett tev6kenys6g esetdben, ahol magasa munkandlktilisdg. Ad6fizetds - Onad6zds 6rv6nyesiil, APEH tehdtcsakellen6riz. az - Ad6el6legetkell fizetni az el6z6 6vben fizetett ad6 alapldn,havonta. Ha az adott6vbentobb ad6t kell fizetni,mint amit az ad6el6legekb6l befizettek, ezt december 20-6ig ki kell eg6szfteni, v6rhat6an a fizetend6ad6 legaldbb 907o-6t"a. - Ha az el6z6 6vi ad6 kevesebb, mint 3 milli6 Ft, akkorel6gnegyed6venk6nt ad6el6legetfizetni. - Eves bevall6stis kell k6sz(teni t6nylegesen a kialakult adatokalapjdnm6jus 3l-6ic.

r5 8

1.9.Az osztal6kad6
Az osztaldk utdn is ad5tkell fizetni. legfontosabb t6telek: min6stj16 Osztal6knak az - Az a kifizetds,amelyeta tagnak,a tulajdonosnak ad6zdsutilni eredm6nyb6l osztal6k cim6n kifizettek. - A befektet6s tirrsasdgb6l val6 kivondsakora szdmviteli6rt6k 6s a kivont 6rt6k kozotti kiikinbs6g. - A vagyonjegyre, r6szjegyre tort6n6 kifizet6s. Az osztal6kad6t kifizet6 vonjale 6s fizeti be. a Az ad6 m6rt6ke20o/o.

jovedelemad6ja 1.10. Mag6nszem6lyek

A magdn m6lyek hozzdjirulilsaaz 6llami kdlts6gvet6shez. sze Az add alanyai - magdnszem6lyek, - nez6gazdasdgi kistermel6k, - egy6nivillalkoz6k. jiivedelem uti4nkell fizetni. Az ad6t az 6v sordnszerzettvalamennyi vagyoni6rt6k, ftiggetleniilatJiivedelem: minden, az adott 6vbenmegszerzett t5l, hogy milyen formiiban szereztlk. meg. Az osszevoniis tartozSjovedelmekhdrom f6 tipus6tkiilonbciztetji.ik ald N em ii n till 6 t ev6k enys6gb 6I szdnnazf j dvedelem Ide soroljuka munkaviszonyb6l szirmaz6jovedelmet a tdrsasv6llalkozds6s barn szem6lyes ii kozremfkod6sdijdt (pl. munkab6r,segit6csal6dtag tev6kenys6g6nekdijazdsa). Ezekneka jovedelmeknek a kozoslellemz6je, hogy a kapottbev6telteljes az jovedelem. eg6sz6ben gb On till6 tevi kenysd 6l sztirmaz6j dvedelem Ide tartozik: jdvedelem, a mezSgazdasirgi 6stetmel5 tev6kenys6g6b6l sz6rmaz5 jdvedelme, egy6nivdllalkoz6 jdvedelem, a szelf emi tev6kenys6gb6l szdrmaz6 jovedelem(pl. b6rbeaddsb6l, birmely mds rjndll6 tev6kenys6gb6l szeirmaz6 megbiz6sb6l). jellemz6je, Ezekneka jovedelmeknek a kozcis az hogy a kapottbev6tel nemteljovedelem, mert cscikkenteni leheta tev6kenys6ggel kapcsolatban ies eg6sz6ben felrnerliltkolts6gekkel. A kiiltsdg elszdmolhat6: - tdtelesen:tehdt szdmldvaligazoltana tev6kenys6ggel kapcsolatos kdlts6gekr6l 159

nyilvirntartdst vezetaz ad6z6,6sezeket jrivedelm6nek a megdllapitiisdndl figyelembeveszi. - IAVo-os kiiltsighdnyad alkalmazdsdval:ilyenkor nincs sziiks6gt6teleskolts6grryilv{ntartiisra, bev6telnek a automatikusan l07a-6ttekintik kciltsdgnek a a 6s tdbbit icivedelemnek. Eldemesarra odafigyelni, hogy egy szem6ly csakegyfdlekdlts6g-elsz6mol6si rn6dotalkalmazhat, tcjbbhelyr6l szdrmazik jovedelme, ha a akkor is. Tehdt: jbvedelent= adott dvi bevdtel o tet,dkenysdgOnrlltri tevikenysigb6lsztirmaz.6 geI kapcsolatban.felm riilt kdltsd gek e Egydbjdvedelem Minden olyanjcivedelem, nem tartozikaz el6z6k6t kateg6ridba. onk6ntes ami Pl. kolcsonos biztositSpnztiradomdnya, nyugdij,gyes,osztcindij. jovedelrnen jelenr az Az tjniill6 tev6kenys6gb6l szdrmaz6 beliil kiildn kateg6riht egy6rriviillalkoziisn6la vdllalkozriikivit 6sszege, amelyetszem6lves nrunkar,6gz6s cim6n kolts6gk6nt elszdmolt, amellyelszemben 6s tovdbbikolts6geker rniir' nem szlrmolhat el. Az ad6zisszempontjdb6l nem szdmitbev6telnek hitel, a munkavdllal6i a idruIdk, a szakszervezeti tagdij. Az adri alapelve Az cisszevon6s es5jrivedelmek ald osszege ad6alapja, az arnelyutdn s/rvosan is progresszivan ad6zni. kell - sdvos:a jcivedelmekb6l s6votk6peztek, adott siivhoztartoz6ad6kr.rlccsal 3 az csak a srivba jovedelem es5 utiin kell ad6zni - progressziv: ad6kulcsok az sdvonk6nt novekednek. Az add mdrtdke uz i;sszevontad6alap alapjdn
2001-bcn
Az iisszcvont .iiivcdclcm: Az ad6 mdrtdkc: 20Vo

2002-ben
Az iisszcvont jiivedelem: Az adti nrdrtikc: 207t 30e/(. -10,i

0-480000 Fr 4 8000r - l 05000 1 r F I 050001Ft-rdl

0-600 000 Fr 6000001-l 200000Fr I 200001Fr

3o%
40Vo

A tdbldzatalapjdnmegdllapitottad6 az itn. szdmitottad6. Az addj6vdinis A szdrnitott ad6t ad6j6vdiriissal csokkenteni. ad6j6viiirris kell Az egvenl6az ad66vben megszerzettb6r l)o/o-dval, max. havonta de 3000Ft-tal.Ad6j6vdir csaka b6rds jovedelem nek min5siil6 jciveut6njdr. (Ilyenek, a munkaviszonyb6l pl. sziirmaz6 jdrad6k,az 6tk6.pz6,si delem, atippdnz, a rnunkandlkijli tdmogatiis, v6gkiel6gft6s.) a A szdmftott ad5tcsokkenti m6g pl. a nyugdfj,a gyes,az osztondij ad6jais.

r6 0

A szdmftott addb6I igdnybe vehetd kedvezmdnyek - az onk6nteskolcscinos biztosit6p,nztdrba val6 befizetdsutdn, - sr-ilyosan fogyat6kosok eset6ben, - a szellemi tev6kenys6gb6l szirmaz6jovedelemutdn, - f'els6oktatiisi tandij utirn, - lakhsc6lri hitel torlesztds6re fbrditottdsszeg ut6n, - a krjzc6lri alapitvdnyi befizet6s egy r6sze, - egyesbiztositiisok utdnjdr6 kedvezm6ny. A levondsok cisszege max. az ad6 osszeg6ig terjedhet. Az ad6el6leg A mur*dltatdi eldleg A mr.rnkavdllal6knak havontaSZJA el6legetkell fizetni, azt feltetelezve, mintha 6vesjovedelm[ikaz adotth6napjovedelm6nek l2-szerese lenne.Ezt az ad6el6leget a munkiiltatdvonia le, figyelembe v6veazt is, hogy mennyiad6-j6vdirdsi lehet6s6g van. A kifizetdi ad6eldleg Ezt itzoknakvonjdkle, akik ondl16 (pl. tev6kenys6gk6nt megbiziisi szerz6d6ssel) dolgoznak valahol. Az egydni vdllalkozdk addeldlege a) Vdllalkoz6i kiv6tjtik utdn gongyolitvekell az ad6el6leget fizetni. D) A virflalkoz5i tev6kenys6gb6l szirmazSnyeres6g utiin ad6zhatfgy, hogy: - t6telesen elszdmol koltsigekkel, a - dtalirnyad6zirst (ezt akkortehetimeg,ha alanyi,vagy tirgyi adSmenvdlaszt tes tevikenys6get fblytat 6s az 6vesbev6tele kevesebb, mint 4 milli6 Ft, vagy kiskeresked6 a bev6tele milli6 Ft alatt van, 6s l8 - n6hiny tevdkenys6gn6l virlaszthat t6telesdtaldnyad6zdst Ezek a fbdrin. is. rdsz,koznretikus, taxis,fizet6 vend6gldtdssal foglalkoz6. Az.add ntegdllapttdsa dsfizetdse - Az trd6fizet6sle kotelezetrek adSjukatonmagukdllapftjdk meg, 6s sajiit rnaaz suk rs fizetik be (onbevallris). - Ha valaki csak egy helyendolgozik,akkor az ad6bevalldst munkdltat6 a elk6sziti. - A takardkbetdt az osztal6k 6s utiini ad6ta kifizet6 m6r kiszdmitja levonja. ds - A nyerem6nyek utdni ad6t is a nyerem6ny kifizet6j6nek kell levonni. jovedelmekcisszesft6se deriil ki, hogy van-e m6g Ev v6g6na t6nyleges utdn ad5tirrtoz/ts, vagytflfizetdskeletkezett. 6vesad6bevalldst Az amagrinsz.emilyek o krivetkaz(i rndrcius20-dig, az.egydni vdllalkoz6k.febnrcir iv 15-ig kotelesekelk6sziteni.Eddig kell az ad6tartozdst befizetni,illetve a tdlfizetdst visszaig6nyelni. Az ad6frzet6ssel kapcsolatos bizonylatokat 6vig meg kell 6rizni. 5

l6l

1.11. Szakk6pz6si hozz6j6rul6s

A szakk6pz6,si hozzitiiruldst a gazddlkod6c6gek fizetik, ezzeljdrulnak hozz6. a szakkoz6piskolai, szakmunkdskdpz6 iskolai 6s a szakiskolai tanul6k gyakorlati oktatdsirnak kolts6geihez. A szakk6pz6,si hozzljirul:ist valamennyi munkdltat6nak fizetni, ha alkalkell mazottJa van.A hozzdjdrulds fizetdseal6l az mentesiil, szakk6pz6 aki iskoldt16tesit 6s tart fenn.A szakk6pzsihozz|jdrulds 6vesb6rkcjlts,g az l,5c/o-a. A l"t ozz/di uldsi kcjteezett g telj esithet6: Ar I s6 - a gyakorlatik6pz6sben val6 r6szvdtellel, - a szakk6pzd iskoldknak adottfejleszt6si tdmogatdssal, - az ad5hat6sdgnak befizet6ssel. val6

1.12. Rehabilitdcios hozzdjdrul6s

Azoknak a vdllalkozdsoknak fizetni, akikn6l a foglalkoztatorrak kell dtlagl6tszlrrra meghalad.ja 20 f6t, 6s a tbglalkoztatott a megvdltozott munkak6pess6g6ek ardnya nem 6r'iel az 5a/o-ot. Ahozzdjiruldsta Rehabilitrici6s Alapba kell befizetni. A hozzii.jhruldsnak a c6lja,hogy a megvdltozott az munkakdpess6g6ek foglalkoztatisiitaz igy befolytp6,nzb6l segitsdk. Ez6,rt hozzdjdruldst a nemcsak fizetni kell, hanema Rehabilitdci6s Alapb5ltdmogatdst kaphataz a c6g.aki megvirlis tozott rnunkakipess6gii dolgoz6tfbglalkoztat. A hozzirjdlulds m6rt6ke: 400Ftlf5l6v. 24

1.13. Turisztikai hozzdj6rulds

A vdllalkoz6knak turisztrkaihozzdjdruldst fizetnii.ik, kell ennekrn6rt6ke: - ir kereskede i szdlIdsh yek 6vesiirbev6t Im el ellnek 2a/o -a, - a vend6gf dt6helyek6vesdrbevdtel6.nek lo/o-a, - az utazdsszervez6i tev6kenys6g 6rr6,s6,nek lVo-a, - a szemdlygtipkocsi kolcsonz6sb6l szfumaz5 bev6telek 292-a. - a kaszin6k6s.jdt6kterrnek ad6zottdrbev6tel6nek 6ves 2c./c-tt. - a valutabevirlths irrrds6nek lc/o-a.

1.1a. Egy6belvon6sok
- Jiitikad6: a sorsol/rsos jiit6k, tombolautdn kell fizetni a nyerem6nyek ossz6rtik6nck lja/o-it. ugyancsak jdt6kad6tkell fizetni a p6nznyer6 automatdk a ds iizemeltet6inek. havonta ezerforint jdt6khelyenkdlt, Ez 45 lirt6kautomatdk ha tryet'6 automatir'61 sz6,6s 6vi 60 ezerFt g6penk6nt, jdtdkautomat;it van ha lizerneltetnek. -.losd{i: 6l6zene, vagy cgy6bzeneszolgdltatds eset6n kell fizetnra Szerz6i.logv6d5 Hivatalnak.A clij osszegeviitoz6. 35 Ft/napt6l2500 Ft/napig tcr.jr.cl. (M6rtdkeatt6l fi"igg, hogy az i"izlet milyen telepiil6sen tal{lhat6,rnilyeni-izluripr.rsblt tartozik6s rneddig tart nyitva.A legnagyobb rn6r't6ki,i a Buclapcsten ad6t 162

A szdnitott addbdl iginybe vehetd kedvezmdnyek - az onk6rrtes biztosit6p6nztiirbaval6 befizet6sutdn, kcilcscinos yosanfogyatdkosok - sr-il eset6ben, jcivedelem - a szellemitev6kenysdgb6l utdn, szdrmaz6 - f'els6oktat:isi tandij utfn, - lakirscdhihitel tcirleszt6s6re ford(tottcisszeg utdn, - a kozc6ltialapitvdnyi befizetds egy r6sze, - egyesbiztos(tirsok jdr6 kedvezm6ny. utdn A levondsokrJsszege max. az ad6 tisszegdig terjedhet. Az ad6el6leg A munkdltat6i el6leg A munkavdllal5knakhavontaSZJA el6legetkell fizetni, azt feltdtelezve, mintha 6vesjovedelmi.ikaz adott h6napjdvedelm6nekl2-szerese lenne.Ezt az ad6el6leget a munkiiltat5vonja le, figyelembe v6veazt is, hogy mennyiad6-j6vdirdsi lehet6s6g van. A kifizetdi addelfileg (pl. Ezt azoknakvonjdkle, akik on:il16 tevdkenys6gk6nt megbiz6si szerz6d6ssel) dolgoznak valahol. Az egydni vdllalkozdk addeldlege a) Vdllalkoz6ikivdtjiik utdn gongydlitve kell az ad6el6leget fizetni. b) A v6llalkozSitev6kenys6gb6l utiin ad6zhatrigy, hogy: szirmaz6 nyeres6g - l6telesen elszdnrol koltsdgekkel, a - htalirnyad6ziist (ezt akkortehetimeg, ha alanyi,vagy t6rgyi ad6menvdlaszt tes tev6kenysdget fblytat6s az 6vesbev6tele kevesebb, mint 4 milli6 Ft, vagy kiskeresked6 a bevdtele milli6 Ft alartvan, 6s l8 - n6hdnytev6kenys6gndl vilaszthatrin. t6telesdtaldnyad6zdst Ezek a fbdis. risz, kozmetikus, taxis,fizet5 vend6gldtdssal foglalkoz6. Az add megdllapittisa is fizetdse - Az trd6fizetdsre kotelezettek ad6jukatonmagukdllapitjrik meg, 6s sajiit rnarz guk is fizetikbe (onbevallits). - Ha valaki csak egy helyendolgozik,akkor az ad6bevalldst munkdltat6 a elkisziti. - A takardkbetdt az osztaldk 6s utiini ad6ta kifizet6 mdr kiszdmitja levonja. 6s - A nyerem6nyek utdniad6t rs a nyerem6ny kifizet6j6nek kell levonnr. jcivedelmek Ev v6g6na t6nyleges osszesit6se utdn deriil ki, hogy van-e m6g ad6tartozds, vagytdlfizetis keletkezett. 6vesad5bevalldstmagcinszemiLyek Az a a kdvetkezli nrdrr:ius20-dig, az.egyini vcillalkozdk lv l5-ig kotelesekelk6februtir sziteni.Eddig kell az ad6tartozdst befizetni,illetve a tLilfizet6st visszaig6nyelni. Az ztd6fizet6ssel kapcsolatos bizonylatokat 6vig meg kell 6nzni. 5

l6l

1.11. Szakk6pz6si hozz6j6rulds

A szakk6pz6,si hozzfilrLrldsta gazddlkod6c6gek fizetik, ezzeljdrulnak hozz6. a szakkciz6piskolai, szakmunkdsk6pz6 iskolai 6s a szakiskolai tanul6k gyakorlati oktatiisdnak ts6geihez. kcil A szakk6pz6.si hozz/djiruliist valamennyi munkdltat6nak fizetni, ha alkalkell rnirzottjavan. A hozzitiitrulls fizet6seal6l az mentesi.il, szakk6pz6iskokit 16aki tesit 6s tart fenn.A szakk6pzdsihozzilirulds 6vesb6rkcilts(,g az l,5c/c-a. A hozz/di ulii si koteIezettsd teIjesithet6: iLr g - a gyakorlati k6pz6sben val6 r6szv6tellel, - a szakkipz6iskoldknak adottfejleszt6si tdmogatiissal, * az ad5hat6sirgnak befizet6ssel. val6

1.12. Rehabilit6ci6s hozz6j6rul6s

Azoknak a virllalkozdsoknak fizetni, akikn6l a foglalkoztatottak kell dtlagl6tszdnra meghaladja 20 f6t, 6s a fbglalkoztatott a megvdltozott munkak6pess6g6ek ar/tnya nern6ri el az 5ak-ot. Ahozz/djdruldst Rehabilitdci6s a Alapbakell befizetni. A lrozzir.jdrul6snaktr c6lja,hogy a megviiltozott az munkakdpess6g(iek foglalkoztatirsilt Qy befolyt p6.nzb6l az. segits6k. Ez6rt a hozzirldruldst nemcsiik fizetni kell, hanenr Rehabilitdci5s a Alapb6ltdmogatdst kaphataz a c6g,aki megv6lis tozott munkak6pess6gii dolgoz6tfbglalkoztat. A hozzij/arulds m6rt6ke:24 400 Ftlf6l6,v.

1.1 Turisztikai hozzili{rulils 3.

A vdllalkoz6knak turisztlkaihozzdjdrulirst fizetniijk,ennekm6rt6ke: kell - a kereskedel i szdlIdsheyek 6vesiirbevdt rn I ellnek 2o/o -a, - a vend6gldt6helyek irbev6rel6nek7o-a, 6ves I - iiz utnzlrsszervezSi tev6kenys6g irrsl.neklVa-a, - a sze yg6pkocs kolcsonz6sb6l szitr rn6l i maz6bevltelek 2c/ca. - a kaszindk6sjirt6kterrlek6vesad6zottirrbev6tel6nek2c/c-u. - a vafutabevhltiis irrr6s6nek lc/o-u.

1.1a. Egy6belvondsok
- Jdtdkad6: a sorsoldsos jdt6k, tombolautdn kell fizetni a nyererri6nrck osszirt6k6nck l0c/o-6t. Ugyancsak autorratirk a idtdkad6tkell frzetni a p6nznve16 6s uzerneltet6inek. havonta ezer forint j/rtikhclrenk6nt,ha Ez 45 .iitt6kalrtontirtik nyer6autot-tratitr6l sz6,6s 6vi 60 ezerFt g6penk6nt, jit6kautonrat/rt van ha Lizemeltetnek. - Jogdi.i:6l6zene, vagy egy6bzeneszolgdltat/rs eset6n kell fizetni a Szerz6iJogv6d5 Hivatalnak.A clij osszegevdlroz6.35 Ft/napt6l2500 Ft/napig rer-jed. (M6rtdkcatt6l fiigg, hogy az iizlet rnilyenteleptil6sen taliilhatS, rnilyeniizlettitartozik6s rneddig tarr nyitva.A legnagyobb rn6rt6kii ad6ta Buclapesten Pusba 162

6s kiemeltteleptil6seken miikdd66jszakai b6roknak kell fizetniiik,ha 6jf6l utdn pedigaz 1000f5n6l kisebbtelepi.il6seken is nyitva tartanak, legkisebbet a m(ikod6 cukrdszddnak, fagyiz6nak, 6telb6rnak, ha20 Srdndl tovribb nincsnyitva.) - Kulturdlis jdrul6k: egyeskultur6lis term6kek6s kulturdlis szolgilltatdsok utdrr jrirul6kotkell fizetniijk,amely a Nemzeti az 6rintettvdllalkoz6knak, c6geknek jrirul6k ald tartoz6termdkekkciresz6les: KulturdlisAlapba kertil. A kulturdlis konyvek,rijsigok, videofilmek,dkszerek, rddiStelefonok, stb.Jdruldkment6vd teseka zs1rizett alkotdsok az eredeti 6s szerz6 6ltal 6rt6kesitett alkotdsok. jirA rul6k rndrtikevdltoz6: vide6vetit6s pl. utdnvend6gnaponk6nt Ft, kazettakol40 csonz6sutdn a nett6 drbev6tel 3o/a-tr.

1.15. onkorm6nyzati Az adohatos6ghoz teljesitendci ad6k

Helyi ad6k joga A helyi onkormdnyzatoknak van adStkivetni. jelenleg hiilom f6 ad6csoportot Az cinkormlnyzatok alkalmaznak: vagyoni, kommundlis, ipar[iz6si 6s ad6kat. Ezen bellil hatfdlead6 bevezetds6t rendelhetik el: - Epitminyadti: ttz cinkormainyzat terijlet6nl6v6 lakds6s nem lakiis c6ljdra szolgil6 iptilet, vagy 6piiletrdsz utdnkell fizetni,fiiggetleniil att6l,hogy mire hasznirliirk. ad6tmeg6llapithatjdk 6pitm6ny Az az alapteriilete, vagy forgalmi6r't6ke alapjdn. - Telekad6:az onkormdnyzat teriilet6n l6v6 be6pitetlen belterlileti fbldr6szutdn kell fizetni. Itt is vagy a telek teriilete,vagy a forgalmi 6rt6kek6pezi az ad6 alapj irt. - Magtlnsz,emilyek kontmuniilisad6ja:6pitm6ny, telektulajdon-, b6rletijoga 6s ut/rrr. - Vdllalkozdsokkommundlis addja - Idegenforgalmi ad6: az a magdnszemllyfizeti, aki . nem hllaind6 lakosk6nt tart6zkodik onkormiinyzat az teriilet6n, m6gpedig egy vend6g6j szakdndl tobbet, . az tjnkorminyzlt teruletdniidi.il6ttart fenn. - Helyi ipetriizdsi ad6: az dnkormdnyzat teriilet6nr,6gzett vdllalkoz6itev6kenys6g utitn kell fizetni. Az trd6alapjaegy korrigdltdrbev6tel, fels6 hatdriittorv6ny a szab.ja tneg. Helyi ad6 nerntobbszcjloz6dhet, meghatirozott egy dolog utdn csak egy ad6fajtiit kell fizetni. Gdpjdrmiiudfk A g6piirmilad6ta jdrmii tulaldonosdnak fizetnie.Az ad6 alapjaa iiirmii tijkell mege.(Ez6r't szoktdk is sLilyad6nak nevezni.) Ha a g6pjdrntii tulajdonosa az Lizemben 6s tart6janem ugyanaz, akkoraz izernben tart6nakkell az ad6t megfizetnr.

I63

1.1 Adokotelezetts6g 6.
jelent egyszerre. Az ad6kcjtelezetts6g sokf6letennival6t Ezek a kovetkez6k: - a bejelent6s, - a nyilvdntartds, - az ad6alap megdllapitdsa, - a bevalliis, - az ad6el6leg-6s adSfizet6s, - az ad6levonds, - a nyilvdntartds vezet6se, - a bizonylatkidllftds, - az adatszolgdltatds, - az iratok meg6rz6se. Ezeket a f'eladatokat bevdteltszerz6magdnszem6ly az ad6ztat6sban a s kozrerrfikod6 kifizet6 szdmtraaz ad6tcirv6nyek az adSzisrendj6r6lsz6l6 torv6ny 6s irla el6. Az dllarnhdztartdssal szembeni kdtelezettsigeketdsszesitenikell, is errfl kimutatdst kell benyfijtani.

jogszabdlyok: A fejezethez kapcsolodo

I990. 6vi XCI. tv. az ad6z6s rendi6r6l. 1992.6viLXXIV. tv. az dltaliinoiforgalmiad6r6l, 1996.6vi LXXXVIII. tv. az eg6szs6g ngyi hozzdjdrul:isr6l, 1996.6viLXXXII. tv. a fogyasztdsi ad6r6l6s a fogyaszt6i drkieg6szit6sr6r. 1996.6vi LXXVII. tv. a szakk6pz6si hozzij6rul6sr6l, 1996.ivi LXXXI. tv. a tdrsasdgi ad6r6l6s az osztal6kad6r6l, 199-5. CVII. tv. a szem6lyijovedelemad6r6l, 6vi 199-5. CXXI. tv. 71.g-a a rurisztikai 6vi hozzdjdrul6sr6l, 1991.6viLXXX. tv. a tdrsadalombiztositds ell:itdsaira a rnacirnnvuldijla jo6s gosultak16l, - 1991. IV. tv. a rnunkaad6i munkavdllal6i 6vi 6s iiirul6kr6l. - 1990. C. tv. a helyi ad6kr6l. 6vi

2. A vdllalkozdsok krilsci ellencirz6se

Az ellendrzds cdlja A hib6k t-eltrirdsa ezenkeresztijl tev6kenys6g javitdsa. 6s a Ma vitdk vannakaz ellen6rz6s szerep6r5l. vita sordna kovetkez6 A rilldspontok alakultakki: - Piacgazdasdgban ellen6rz6szerepet az dtveszia piac, kell-e akkor ellen6rz6s egyiiltaldn? jogos dllftds,de a piacgazdasdggal Ez val6ban egyiittnagyonsok a negariv .je164

lens6g: tisztess6gtelen pl. verseny, illeg6lisan becsempdszett 6ruk,min6s6gvizsgdlat n6lkiil forgalombakertil6 6ruk. - Az rillami vdllalatok visszaszorul6sdval szi.iksdg van-e,6s lesz-e alapaz dllami ellen6rzdsre? Term6szetesen is igaz,hogy az dllami vdllalatokszerepe az visszaszorult. Azonban nem csak az illlam lehet tulajdonos, tulajdonos a pedig mindig ellen6riz, ugyanakkoraz 6llam a tcirv6nyek, szabdlyokbetartdsiinak ellen6rz6s6t mindig elv6gzi. - Szi.iks6g van-ea vdllalkozdsbels6 ellen6rzds6re? Ha belegondoljukmagunkategy vi{llalkoz6helydbe,akkor erre a k6rd6sre v6a laszegydrtelm(ien igen.Mindenk6ppen sziiks6g a dolgoz6kmunkdjdnak van ellen6rz6s6re,mert ennek elhanyagoldsa anyagi 6s erkcjlcsik6rokat egyardnt okozhata vdllalkoziisnak. Az ellendrzis rendszere jelenleg is tcibbformdja 6rv6nyestil. dllamhatalomhoz az Az ellen6rz6snek Az 6s dllamigazgatdshoz kapcsol6d6 ellen6rz6sekhez akit ellen6riznek, az, kciteles minden td.l6koztatiist megadni, dokumentdci6kat a dtadni. A megillapitiisokrSljegyz6kdnyvetkell k6szireni,ezt md,grogzft6s el6tt az 6rintettekkel ismertetni kell, akik 6szrev6teleket tehetnek. Az ellendrzi shez kapcsol6d6fogalmak Az ellen6rz6snek tribb fajt6ja lehet,att6l fiigg6en,hogy mit 6s milyen c6llal vizsgirlnak.Ezek alapjdnbesz6lhetiink: egys6gteljes tev6kenys6ge ellen6rz6sre ' iitfbg6 vizsgiilatr6l: ez az eg6,sz keriil mindenszempontb6l, ez tobb egys6gn6l zajlik, de csakegy-egyfontoste't6mavizsgdlatr6l: egyszerre riiletrevonatkozik, ez egy-egykonkr6tprobl6matiszt6z6sa ' c6lvizsgirlatr6l'. esetijellegdellen6rzds, a c6lja, ilyenkora kordbbivizsgdlat nyomdn ' ut6vizsgiilatr5l: sziiletett int6zked6sek eredrn6nyessdg6t gdljdk. vizs Ha az ellen6rz6st kiils6 szervezet vgzi, akkor az ellen5rmegbfz6levelet, 6s specidlis igazolvdnyt visz magdval, ezzeligazolja vizsgdlatra a valSjogosultsdgdt. Az ellen6r szdmiiravizsgiilati programotirnak el6. Ez tartalmazzaazokata feladatokat, amelyeket ellen6rnek az v6grekell hajtania. Anrikor az ellen6rz.6,snek van, zdr6tdrgyal6st tartani.Ez tulajdonk6pvdge kell pen a megdllapitdsok ismertet6se, megvitatdsa vizsgdltegys6g a vezet6ivel. A vizsglilateledm6ny6r6l, hibrikr5l, a hidnyossdgokr6ljegyz6kcinyvet a 6s k6szitenek.

165

2.1.PiacfelUgyelet
A kereskedelmi 6s piacfeliigyeletszervezetei Orszdgo Fogyasztdvidelmi Fdfeliigyelfisi g s (R6gebben Orszdgos Kereskedelmi Piacfeli.igyel6s6gnek 6s hivtdk.)Az Ipari 6s Kereskedel Miniszt6rium iriinyitj a. rni Feladuta: a fbgyaszt6i6rdekv6delem a min6sdgv6delem. 6s Ennek 6rdek6ben bdrmelyik gazddlkod66ltal vegzettkereskedelmi, vend6gl6t5ipari, idegenforgalmi 6s szolgdltat6 tev6kenys6get ellen6rizheti. Szervezete: f5feltigyel6s6gb6l megyei feliigyel6s6gekb6l Az Orsziigos 6s rill. Fogyas zt6v6del i F6feltigyel6s6gellenfrizhe ti : m - az druk eredet6t, tdrol6sdt, felhaszn6ldsdt, el6dllitiisdt, csomagol6sdt, szaillftrisrit, 6rt6kesit6s6t, - az 6rok min6s6g6t, min6s6gikifbgdsokint,2s6t, a - arnr6r6st, m6r6eszkoz a hiteless6g6t, elsz/amoldst, ki6llitott szdrnliikat, az a - a belfoldi rekldm6s hirdetdsi tev6kenys6get, - a hat6sdgi 6rakbetartdsdt, - a vdsirl5k tiijdkoztatdsdt drjelz6s (pl. van-e). Az ellen6rz6sbe t6rsadalmi ellen6roketis bevonhat, akik pl.: pr6bavdsdrliist tarthatnak iizletben. az Ha az ellen6rz6s sordnhiiinyossiigot tapasztalnak, akkor - a jogellenes magatartiist megtilthatja, term6ket a megsemmisitheti. - p6nzbirsdgot, helyszinibirsdgotszabhat ki, - szabdlys6rt6si eljdrrist kezdem6nyezhet, - f-eljelent6st tehet, - az ;.lzletet bezdrhatja. A Fogyaszt6v6dehni Feliigyel6sdg c6lja, hogy afogyaszt6k 4rdekeit irvinyre juttassa. Ezek az 6rdekekalapvet5en kovetkez6k: a A fogyaszt6nak joga van - Az aletpvet6 sziiks6gletekhez olyanfogyasztdsi cikkekhez szolgdltatl is sokhoz, mint pl. megfelel6 6lelmiszer, ruhizat,higi6nia.lakds, eg6szs6gugi'i elldtiis, oktatds. - A biztonslghoz,az 6letre6s eg6szs6gre vesz6lyes drucikkek6s szolgriltatilsok elleniv6delemhez. - A tdjdkoztatiishoz,tisztess6gtelen f6lrevezet6 a 6s hirdet6s rekldmelleni v66s delemhez, valaminta t6nyekismeret6hez felt6tlen 6s tiij6koztat6shoz. - A vdlasztdshoz, versenyk6pes fogyasztdsi drr-i cikkekhez szol96ltatdsokhoz 6s a rnegt'elel6 rnin6s6g biztositdsdval. - A kdpviselethez fbgyaszt6i a 6rdekek 6rv6nyesitds6hez. - A kdrt6rit6shez, rosszmin6s6g(i a fogyasztdsi cikkek6s nem megfelel6 szolgliltatdsok lentdtelez6s6hez. el - Az oktatiishoz, hogy megszerezhesse a megfelel6 tuddst gyakorlatot ig1'tii6s 6s j6kozottlogyaszt6 legyen. 166

- Az eg6szs6ges kcirnyezethez val6 jog, f6lelem 6s vesz6lymentes kcirnyezethez, 6s amely az emberim6lt6sdgot iSl6tetbiztositja. panasz6nak ki vend6gek rendezds6ben kell emelni avdsdrl6k kdnyA virsdrl5k, vdnek ajelent6s6g6t. k6tp6lddnyos, panaszukatjegyz6 dltalhitelesitett, a szdmoA vend6gek frdsbeli zott oldalakattartalmaz6viisdrl6k k6nyv6bejegyezhetikbe. A vdsiirlSkkcinyv6t az iizletbena venddgek6ltal j6l l6that6 6shozzlfdrhet6helyenkell elhelyezni. a kell rendezni. els5sorban helyszinen Term6szetesen venddgekpanaszait a akkor azt az izlet vezet5je,vagy Amennyiben m6gis sor keriil panaszbeirdsdra, 6s lerendezni. Err6l koteles kivizsgdlni, 6rdemben magaa vdllalkozds tulaidonosa ki.ildottlev6l mdsolatdt, illetve a vend6getfrisban tdj6koztatnikell, A venddgnek 2 az elint6z6st igazolSegy6bdokumentumokat 6vig meg kell 6rizni, mert a FogyasztSv6delmi vizsgdlhatjdk Feliigyel6s6gek a jegyz6 k6t 6vrevisszamen6leg 6s a bejegyzdseket elint6z6siik 6s m6djdt. kell, hogy panaszukkal krjzvetleniil A vend6geket arr6l is tdj6koztatni ajegyz6is 6s hoz, ill. a Fogyaszt6v6delmi Feliigyel6s6ghez fordulhatnak az iizletben i6l lirthat6an kell tiintetniezekcim6t 6s telefonszdmdt. l'el Gazdusdgi Ve enyhiv atal rs piaci magatartds tilalmdrdl 6s az drakrdl szdl6 tiirvdnybenfogA tisz.tessigtelen valamennyi6rut 6s szollaltak betartdsdnalrfeliigyelet6tkitja el. Tev6kenys6ge gdltatirst 6rt6kesft6 szervre piacrakiteried. 6s Tisztess6gt elen piac i magatartdsnak sz6mit: - a tisztess6gtelen pl. verseny: hfrn6vront6s, drukapcsol6s, iizleti titok megs6rt6se,bojkott, - a fbgyaszt6k pl. rnegtdveszt6se hamisrekliimmal, - gazdasdgi versenyt pl. korldtoz5 megdllapitdsok drkartell, (ha - gazdasdgi er6tbl6nnyel valS vissza6l6s valakineka piaci r6szesed6se tcjbb, mint 30olo). A Versenyhivatal Orszdggy(il6snek az 6vente besziimol tapasztalatairSl. a Rdszt vchetn Korrniinyijl6sein, a hatdskor6be ha tartoz6k6rd6seket tdrgyalniik. A Versenyhivatal elj:irdst indithat: - hivatalb6l: torv6nybe lra [tkoz6 magatartdsr5l szercz tudomdst. * k6rclemre: 6rdekelt az el6terjeszt6s6re. Hiiinyossirg esetdn * jogsirt6stlllapfthat meg, - rnegtilthatia a.logellenes magatartiist, - p6nzbilsdgot szabhat kr. Nt:.:errrttcina, rnilyenelntarasztaki itdLetet hoz,ott ul6bbi id(ibe a Versenyhivatal'l az, rt J ijvedi ki szabcilyoztis Aloveddki szabiilyozdst 1993-ban vezett6k A szabdlyozds be. azun.jdveddkitermdkekrevonatkozik. Ezek:dohiinv. szesz. benzin.kdvi.

t67

Jiiveddki tevdkenysdgnekszimit a jrived6ki term6k termeldse,raktdroz6sa,t6import6lSsa. rol6sa,nagy-,6s kiskereskedelme, exportdl6sa, a A torv6ny el6irja, hogy minden joved6ki tevdkenys6get Vdmhivatallalenged6lyeztetnikell, amely azutdna termeldst6s a nyilv6ntart6st szigonianellen6rzi. folytat, annakkett6sk6nyvel6sre Akijc;ved6ki tev6kenys6get kell iltt6rnie. forgalmazhat6k(utcdn tehdt nem!). Ezek a tenn6kek csak iizlethelyis6gben A forgalmazdshoz onkorm6nyzatjegyz6j6nekenged6lyekell. Az engeddlyeaz z6snekszigorf szabdlyaivannak.A termelfinek 6s a forgalmazdknak a termdk szdr mazds fe I h aszndld sdt szdmldkkal k eIl ig azolni. dt, A termeldst6s a forgalmazdst ellendrizheti: - a vdmhivatal, - a rend6rs6g, - a fogyaszt6v6delmi feltigyel6s6g, - a kcizteriilet feliigyelet. Ha az ellen6rz6ssor6nvisszadldst talcilnak,a term6ketel lehet kobozni,azizletet be lehet zdratni,a forgalmaz6tvagy termel6t pedig meg lehetbfrsiigolni.Ez a birsdgaz 6160-160o/a-a. A icjvedelmiter:mdkeket csak zdrjeggyellehet forgalmazni(a sor kiv6tel6vel). Ez azt igazolja, hogy a term6kkel kapcsolatos 6s fogyasztdsi rif:it ad6tbefizett6k. A zriljegy t6glalap,vagy ellipszisalakf, kism6ret[i szinesembldrna, amely sorszdmmal, termdk" 6,szdrjegyfelirattalrendelkezik. fogyaszt6hoz A ke,,Ad6zott liil5 legkisebb kiszerel6sfi egysdgre ragasztani. a gydrt6niik, kell Ezt vagy az els6 belfbldi forgalmaz6nak megtenni. kell A z'irjegy hamisitdsdt, vagy a hamisitott zdrjegybirtokl;isdtbtjntetik, terrndkfajt:ink6ntkiilcjnboz6m6rt6kben(darabonk6nt 200-l 500 Ft kozdtt).

(p6nzugyirevizio) 2.2. P6nzUgyi ellen6rz6s

Ezt az Ad6- 6s Pdnziigyi Hivatal(APEH) v6,gzi. APEH a P6nzligyEllen6rz6si Az rniniszt6riurnhoz tartozik. gyel Szervezetei : f5vdrosi6s megyeii gazgat6sdgok, ad6f-eli.i 6sigek. F-eladqtai Addellendrzds Gazddlkod6knirl magdnszem6lyekn6l ellen6rizhetnek. 6s is Ad6nemenk6nt megvizsgdljirk - a bejelent6si kotelezettsdg teljesit6s6t, - a bevalldst, - az ad6elSleg az ad6 fizet6s6t, 6s - a visszaigdnyl6st, - a nyilvfntartdst.

t68

P6nzii gyi- gazdas gi elle n 6rzds d Ez nem mds,mint: betart6s6nak, - a szdmviteli rend,a bizonylatifegyelem ellen6rz6se. ellen6rz6st Az - 6s a m6rleg,az eredmdny-kimutatds val6disdgdnak eset6n: tartjdk.Hidnyossdg ii helysz(nen - birsigot szabhat ki, - felel6ssdgrevon bi.i dst, ntet5 elj6rdstkezdem6nyezhet. Tdrsadal ombiztositdsi elle n 6rzds befizet6si kotelezetts6gek tett6ka tdrsadalombiztositdsi Az Ad6hivatalfeladatirvd menete formdjamegfelelaz ad6el6s is. tellesit6s6nek ellen6rzds6t Az ellen6rz6s len5rzdsnek.

i 2.3.Torv6nyess6gfeltigyelet
Pl.: a A tdrvdnyekbetartdsdtvizsgdljdk,nem a gazddlkoddst. az alapszabdly, havagy a kordbbihatdrozatoknak. a tfrozatokmegfelelnek-e logszabdlyoknak, szervezetek ldtjdk el: feliigyeletet kovetkez5 a A torvdnyessdgi - illlarni virllalatokndl: alapit6szervezet Allami Privatizdci6s Vagyonkeaz 6s az zel6Rt., - gazdasdgi tirsasdgokndl: c6gbir6sdg. a p6nzbirs6got kiszabni,a hatdlehet irdsban figyelmeztetni, Hiinyossdgeset6n felfUggeszteni, vagy a c6get rozatotmegsemmisiteni; akdr a c6g milkod6s6t s6t rnegszi.intetrri, azonban erre eddig szintemdg nem is volt p6lda.

2.4.Hatos6gi ellencirz6s
v6grehajtdsdt. AllaPl. Minden hat6sdg ellenSrzi litala kiadottrendelkez6sek az (ANTSZ), Tfizolt6sdg, Munkav6mi N6peg6szs6giigyi TisztiorvosiSzolgdlat 6s delrni Feli-igyel6s6gek, M6r6siigyiHivatal,rend6rs6g, KereskeKSH, Orszdgos vdmhivatal. delmi Min6s6gellen6rz6 lnt6zet, joga van ellen6rizni, Az onkormdnyzat illet6kes osztdlyiinak hogy betartjdk-e a mdkod6si korldtokat, c6gfelirat enged6lyben szerepl6 tev6kenys6gi a megfelel-e a kovetelm6nyeknek, osztirlybasorolds,6s a tev6kenys6g megfelel-e iizletkori az az el6irhsoknak, van-evdsirl6k kcinyve ijzletbenstb.Ha hidnyossdgot az tapaszterlnak, ideiglenesen, vagy v6glegesen az akdrbe is zdrathatjilk iizletet.

2.5.Tulajdonosi ellen6rz6s
Mrnden tulajdonosnak hogy ellen6rizze, tort6nika vagyondval. mi Ezdrt 6rdeke, a tulajdonosi ellen6rz6snek nagy szerepe a mai gazdasdgi van 6letben. tulajdoA jelent.A vdllalkozds nosi ellen6rz6s irltaldban tulajdonosa, vagy bels6ellen6rz6st tulaidonosi testljlete ellen6rzia dolgoz6k6s a menedzserek munk6jdt.

169

Kijls6 ellen6rz6sk6nt akkorbesz6lhetiink csak tulajdonosi ellen6rzdsr'61, egy ha i'rllarni vhllalatr6lvan sz6.Mivel ebbenaz esetben dllamotaz Allamr Vagyonaz kezel5Rt. k6pviseli,igy az ellenSrz6s feladata ez6a szervezet. is Mi a vdlentdnye vdllalkoz.dsok a kiils(i ellen6rz.6sdr6l ez,ek utdn? Sz.iiksic van rrijttk vag ,t'n irtt t.'

Vilemy'n,-e .sz.erint blrsdgok visszatartjdk-e piaci szerepl6ket tisz.tessl,qteLen, a a a gya zt(tkor kdrosit6 tevl kenys4 I ? s gt6 fo Hoe1,e71 lehetne segiteni heLyz.eten? a

t70

irodalom Felhaszn6lt

Kdnyvek 1994. KOTK, Budapest, alapismeretek. p6nziigyi6s vdllalkozdsi Gazdasirgi, SZAMALK Kiad6, BunagyralTanulmdnygyfijtemdny. Kezcldkicswel, gonclolj 1990. clapest, Novorg Kiad6, Budapest, Konyveljiik magunk! Napl6f5konyv,p!,nztdrkonyv. 1996. 1995' MagyarAd6lexikonA-2. NovorgKiad6,Budapest, 6s Kozgazdasdgi Jogi Konyvkdzikonyv. Zs.: Williarns-Hevesi Kisvdllalkoz6i S. 1995. kiad6,BLrdapcst, 1994. NovorgKiad6,Budapest, Tankonyv. Vhllalkozirs (kapcsos konyv) RaabeKiad6' Budapest. k6zikonyve Vcnd6glht6sok Folydiratok C6gvezet6s Figyel5 Heti Vilriggazdasri! itiisi k i'ilonszdmai ombiztos ad6 Heti Vi Iig gazdasltg 6s tdrsaditl Az' irutnintdk a KERSZ}v IAsdvqlkdsziiltek. contputer KfL complex cD Jogtdrdnak felhasafi-

t7l