Az irodalmi mvek csoportostsa

Vers: klti m, a nyelvi kifejezs kttt formja, mely rendszerint ritmikus, sokszor rmes Rmfajtk: Keresztrm(abab) Prosrm(aabb) Flrm(xaxa) lelkezrm(abba) Bokorrm(aaaa) Klti kpek: Hasonlat(,,Elvltak egymstl, mint gtl a levl ) Metafora(,,Ha ltsz trt virgot tkzpre vetve, hervad szeretd jusson majd eszedbe) Megszemlyests(,,A torony bmult r) Klti eszkzk: alliterci(kegyesem kebelembre) fokozs(,,kicsiny, kis, nagy, legnagyobb) szimblum(pusztaszer-elmaradottsg) szineztzia(hangja selyme) Prza: versformktl fggetlen, ktetlen rsmd, ltalban fejezetekre osztjk Epika: sszefgg trtnetet mondd el rendszerint ler s prbeszdes formban Mfajai: novella( 7 krajcr), mese(Fehrlfia), monda, legenda, anekdota Lra(vers): a szerz rzelmeit fejezi ki kzvetlen vagy kzvetett formban Mfajai: dal(Reszket a bokor mert), da(Szzat), epigramma(Huszt), elgia(Szeptember vgn) Drma: a cselekmny a szereplk prbeszdeiben bontakozik ki, sznpadra sznt m(ShakespearRme s Jlia) Idmrtkes versels: Hossz s rvid sztagok szablyos vltakozsa, alapja a verslb |u -| jambus(Szzat) |- u| trocheus(Himnusz) |u u -| anapesztusz(Szeptember vgn) |- u u| daktilus |- -| szpondeus