122 A PIU!MOI>I!

Jm
A premodern iddszaka az intezmenyesftett irodalomtudomany megszUietesenek a
kora. A premodern hermeneutika ertelemfelfogasahoz hasonl6an, az elsa iroda-
lomtudomfmyi iranyzatok egyik nagyobb csoportjat a grammatikai-etikai irany
hangsulya jellemzi, kozeppontjaban a filol6giaval. A masik csoportot- a szellem-
tortenetet- az elmenykonstrukci6k tOrtenetisege erdekli.
KU LCSFOGALMAK
szabadversenyes kapitalizmus; polgari tarsadalom; felfedezo; Bildung; ter-
meszettudomany; erzekeles; m6dszertan; tortenetiseg; univerzalis herme-
neutika; grammatikai es pszichol6giai ertelmezes; hermeneutikai kor; her-
meneutika mint tudomanyos m6dszertan; pozitivizmus; milio, faj, pillanat;
a megelt, az oroklott es a tanult; filol6gia; szellem; tortenelem; ateles;
elmeny
Olvasmanyok
Eredeti szovegek
Pauler Gyula (1871): A positivismus hatasar61 a tortenetfrasra. Szazadok, 1871. 5. evf. 8. fiiz.
527-545. es 9. fiiz. 624-641.
Dilthey, Wilhelm (1905): Elmeny es kolteszet. Franklin, Budapest, 1925
Tolnai Vilmos (1922): Bevezetes az irodalomtudomanyba. Pann6nia Konyvek, Pees, 1991
Barta Janos ( 1931 ): Szellem, szellemtudomany, szellemtortenet. Athenaeum, 17. kot. 184-193.
Thienemann Tivadar (1931): Irodalomtorteneti alapfogalmak. Danubia-Pann6nia Konyvek, Pees,
1990
Dilthey, Wilhelm (1974): A tortenelmi vildgfelep{tes a szellemtudomdnyokban. Gondolat, Budapest
Horvath Janos (1980): A magyar irodalomfejlffdestortenete. Akademiai, Budapest
A k()rszakokr6l sz6l6 frasok
Polmer, Richard (1969): Hermeneutics- Interpretation Theory in Schleiermacher, Dilthey, Hei-
degger and Gadamer. Northwestern University Press, Evanston
Nylr6 Lajos (szerk.) (1970): Irodalomtudomany. Tanulmanyok a XX. szazadi irodalomtudomany
irdnyzatair6l. Akademiai, Budapest (H. Lukacs Borbala es Horvath Karoly frasai)
Eagleton, Terry (1983): Literary Theory: An Introduction. University of Minnesota Press,
Minneapolis
D4vidh4zi Peter ( 1992): Hunyt mcsteriJnk -Arany Janos kritikai (jrijksege. Argumentum, Budapest
Bogoly J6zscf Agoston (1994): Ar., Philo/ogiae- Tolnai Vilmos es az irodalomtudomdnyi poziti-
vizmus (jrliksege. Punnonin KOnyvek, P6cs
Vllcsck Bc51u (1995): Az imtla/omtudmndny .. provoktkM.fa ". Az irnduhni folynmnt. Etuvt\s -
Bnlnssi, Budupcst
- ~ : . :
IV. RESZ
A MODERN
1. Vazlat a modernrol- tarsadalom, nyelv
es irodalom
A modem a modemitas programjanak teljes uralomra jutasa az ember eleteben es gondol-
kodasaban. A XIX. szazad utols6 evtizedeiben sziiletik meg, es onmaga lenyegehez hfven
eros programszerifseg, tudatossag jellemzi. A montmartre-i Chat Noir mulat6 bejarata
felett volt olvashat6 a felirat, hogy ,Jar6kelo, legy modem". De a terben hozzank sokkal
kozelebbi becsi szecesszi6 neve is jelzi, hogy Klimt es muvesz baratai kivonultak a
premodern festeszeti akademiab61, es megalapftottak sajat mozgalmukat. Nem veletlen,
hogy az Olbrich altai tervezett becsi szecesszi6s kiallftasi epiilet kapuja felett azt olvas-
hatjuk, hogy Zeit ihre Kunst, Kunst ihre Freiheit, azaz meg kell adni a komak a hozza illo
muveszetet, a muveszetnek pedig a szabadsagot. Nietzsche bonyolult hatasa (az o nevevel,
eppugy mint Freuddal is, talalkozni fogunk a posztmodern kapcsan is) elsosorban a
premodern meghataroz6 transzcendenciajat, a moralt erintette. Olyan muveiben, mint
peldaul a Vidam tudomany (1881-1882) es az Im-fgyen sz6la Zarathustra (1882-1884) a
moral korabbi lenyeget, az isteni eredetu, nemzetallamok altai felkarolt vitathatatlan etikat
kerdojelezte meg. lstent kiszorftotta az emberi elet koreb61, es lehetsegesnek tartotta, hogy
az ember tullepjen a j6 es rossz cselekedeteit szabalyz6 korlatain. Filoz6fh1ja alapvet5
tamadast intezett a Bildung eszmeje ellen, es ezt a kor muveszei, olykor eppen Nietzsche
hatasara, jelentos mualkotasokban is megfogalmaztak (lasd: James Joyce lfjukori onarc-
kep vagy Robert Musil Torless iskolaevei). Az ember, a hirsadalom, a moral utan Sigmund
Freud szellemi forradalma magat a szemelyt, az ember enjet, onismeretet, onbirtoklasat
erintette. Megsziiletik termeszetesen a modem termeszettudomanyos gondolkodas is,
amelyben atalakul az ember es a termeszet felfogasm6dja. A matematika es a nyelv
paradoxonait megoldani kfvan6 formalis logika egy uj, tiszta lenyeg-nyelvre torekszik,
egy olyan abszoh1t immanens vezerl5 strukturara, mely alkalmas lehet az ember szubjektfv
teljessegenek formai lefrasara. 1905-ben a bemi szabvanytigyi hivatal egyik hivatalnoka
-Albert Einstein - publikalja A relativitds elmelete dmu frasat, mely nemcsak a newtoni
fiziku meghuludasat tette lehet5ve, hanem szimb6lumava valt az uj termeszetelmeletnek.
A szazndfordul6n fedezik fel nz elektronokut, uz unyng lathntutlanon tuli lenyegiseget,
megsztiletik Rutherford atommodellje es Max Planck kvnntumelmelete. A modern maso-
L_ ... ~ '- ..........
dlk szakasza vuluhol uz els6 vil4gh4bonl ktirUI kezd6dik. Egyik forr4sa a
h4bonl, mely megc4folta a felvil4gosod4s emberjobbft6 racionalit4sanak
6H arra kenyszerftette a modemeket, hogy az eddigi struktun1knal melyebb, athat6bb es
atfog6bban ervenyes osszeftiggeseket derftsenek ki. Masreszt ketsegtelen, hogy van
a modemnek is egy hatarozott onmozgasa, termeszetebOl kovetkezik, hogy egyre megala-
poz6bb formakat keres, es ezzel egyiitt egyre letisztultabb, kidolgozottabb es bonyolultabb
metodol6giakat alkalmaz. A korabbi szubjektfvebb, romantikusabb vilaglatas szikarabb,
t4rgyiasabb felfogassa alakul.
A modem tipikus termelesi formaja az ipari tarsadalom, mely abban kiilonbozik a
korai kapitalizmust61, hogy benne a termelesi rendszerek, a termeles megszervezesi formai
v41tak dontove. A termek helyett kozeppontba keriilt a termelesi rendszer, es ez radikalisan
4talakftja az elet egeszet. A modern ipari tarsadalom legjelentosebb teoretikusa, Max
Weber mar nem a termeket eloallit6 munka tevekenysegere korlatozta a tarsadalmi
leirasat, hanem az egyenek mas egyenekkel kapcsolatos teljes cselekvesi
rendszeret vette figyelembe. Megkiilonboztette a racionalis-instrumentalis, az ertek-
racionalis, az affektiv es a tradicionalis cselekveseket. A modern a racionalis-instru-
mentalis tevekenyseg univerzalis kiterjeszteset val6sitja meg, mely a biirokniciaban,
a tarsadalom osszes tevekenysegformajanak racionalis iranyitasaban teljesedik ki. A
bUrokracia, a modern allamapparatus letrejotte azonban olyan uj hatalmi format teremt,
amely a klasszikus tarsadalomelmelet (a marxi felfogas) es a hagyomanyos politikai
mozgalmak kereten beliil mar nem volt erzekelheto es kezelheto. A biirokracia raciomilis,
tudomanyos alapokon all6 rendszer, egyfajta alapstruktura, mely szervezni, iranyitani
tudja az adott kozosseget. Latsz6lag indifferens, igazsagos, sokszor statisztikai elemze-
aekre, szociol6giai elmeletekre epiil, megis rejtett hatalomervenyesftes, ezert rendkfviil
fOlebe keriilni vagy ellene fellepni.
A modern termdes targyi vilaga is mas, mint a premoderne. A tarsadalomban kiepiilo
M4sodik Termeszet egyre nagyobb es egyre komplexebb. Szimbolikus reprezentansa egy
\ljfajta gep, a belso egesu motor (az auto, majd egyre erosebben a repiil6') es az elektronikus
a6p. Ezek nem csinalnak, termelnek valamit, mint inkabb kozvetitenek, osszekotnek,
az41lftanak. Egyre eroteljesebben latszik a gepek altai megszervezett val6sag, egyre je-
lent6sebb sulyt kap a gepek funkci6ja, szemben a gep targyias egyedisegevel. A targyvilag
ezzel onall6 eletre kel, sajat szervezeti rendje teremtodik, benne egy uj letforma mutatko-
zik meg. Ennek lenyege, hogy az elet felszfni esemenyei mogott szerkezetek, strukturak
41tal hajtott mechanikai folyamatok huz6dnak meg. A felszfn Iatsz6lagos osszefiiggesei
nem rendelkeznek elegseges magyaraz6 erovel, az igazi osszefiigges a melyebb struktu-
r4ban rejlik. Nem veletlen, hogy a kor szamos nagy filoz6fusa is kapcsol6dott a gepek
vil4gahoz (Ludwig Wittgenstein mernoknek kesziilt, es palyaja elejen a repiilogepek
16acsavarjanak tervezesevel foglalkozott). A kor muveszei megkfserlik ezt a funkciomilis
termeszetu gepi energiat ,az emberi tarsadalomnak mint egesznek egy prometheuszi
kisajatftasara felhasznalni" (Jameson, 1984. 136. ). Nemcsak Marinettire kell gondolnunk,
hanem Le Corbusier epiileteire, Max Ernst, Duchamp es Picabia vagy eppen Kassak
k6peire es verseire. William Carlos Williams, az amerikai modernista kOlteszet egyik
lcgjelent6sebb kepvisel6je pedig ugy hatarozta meg a verset, hogy az nem tt>bb es nem
kevesebb, mint ,szavakb61 gep" (idezi Harvey, 1989. 31. ).
-ttWt:iid-
A modern tiplkus ttrt a polsdrltdr.vadalom, melynck modellje
az Amerikai EgyesUlt Allamok alkotm4nyu lett. Ez volt az els6 olyan tarsada-
lomszervezesi dokumentum, mely az egesz egy atlathat6, igazsagossagra
tOrekvo es a tarsadalmi igazsagot a kt>zossegben tenylegesen ervenyes{t6 mechanizmust
hozott letre es amely mindmaig Ieghatekonyabban tudta kizami a tarsadalom szervezese-
bOl a transzcendens, tradicionalis ertekeket, es olyan folyamatot ind{tott el, amely a
tarsadalom szervezeset a tarsadalmat alkot6k immanens szovetsegenek kepzeli el. Nem
az a lenyeg, hogy az amerikai alkotmany ketszaz evvel ezelotti bevezetesekor az amerikai
tarsadalom mennyire tudott igazsagos tarsadalmat teremteni (akkor ketsegteleniil nem
tudott, hisz meg fennallt a rabszolgasag), hanem az, bogy elindftott egy automatikus,
onervenyu tisztulasi folyamatot. Egy eszmei, pontosan megfogalmazott, atlathat6 struk-
rura a tarsadalom zavaros, kusza vilagaba hatolt, es sajat arcara alakitotta azt. A modern
let szimbolikus helye immar nem a nemzet, a haza, hanem a nagyvaros a maga liikteto
nagyszerusegevel, gazdagsagaval es nyomoraval, az egyennek kfnalt lehetosegeivel es az
egyen kilatastalan elidegenedesevel. Parizs, London, Berlin es Bees a modernizmus
fovarosai, mindeniltt mas-mas hangsullyal, de ugyanaz az eleterzes formal6dik meg. De
ezek a varosok mar nem organikus kepzodmenyek; agressziv tervez61c dolgoznak rajtuk,
elrendezesiik, epitmenyeik szimbolikus iizenettel birnak. Hausmann, a milliardos epitesi
vallalkoz6 lerombolja Parizs kozpontjat az 1860-as evekben, hogy elsoporje a szu1c utcak
labirintusat, a hagyomanyos varosepfteszet nyomait. Helyette racionalisan tervezett, sze-
les sugarutu, mar a XX. szazadot idezo Parizs teremtodik, amelyben az egyenes vonal
zsarnoksaga uralkodik. Becsben a Burg lebontott fala helyen felepill az osztrak polgarsag
szimbolikus elettere, a Ring, melyben az epiiletek ilzennek, nyelvvel bfrnak. A neoklasszi-
cista parlament (amelyet persze Ferenc J6zsef javareszt zarva tartatott) a gorog demokra-
ciara utal vissza, a neog6tikus varoshaza a szabad kiralyi varosra, a neoreneszansz egyetem
pedig a tudas felszabadulasara emlekeztet. A korut es epitmenyei egyarant egy uj,
ontudatos, immanens targyi vilagot teremtenek (Schorske, 1981 ). Ekkor alakul ki Buda-
pest pesti oldala, a ket korut es az azt keresztezo sugarutak mertani rendszere. A modern
varos totalis megval6sulasa azonban nem Eur6paban, hanem Amerikaban tortenik meg.
New York es Chicago felepiilesenek az idoszaka a harmincas, negyvenes evek
(Bradbury-McFarlane, 1976). A szamozott utcak es betuvel jelzett avenue-k tOkeletes
mertani rendet szerkesztenek, eles ellentetben a varos atlathatatlan melyevel, az erzekiseg
es kriminalitas sotetjevel szemben.
A modern szellemi lenyege, hogy a felszfn moge akar latni. A premodern a vilag
erzekelheto felszfnenek osszefiiggeseit kutatta, a fizika a targyak lathat6 kapcsolatait, a
tortenelem az emberek egymas kozotti kontaktusait vizsgalta. A modern felfedezi, hogy
a felszin osszefilggeseit nem konkret felszini szabalyszerusegek vezerlik, hanem stabil,
szabalyszeruen visszatero megalapoz6, rejtett formak, absztrakt strukturak. A modern
fizika a meresre, megfigyelesre alapul6 klasszikus, newtoni fizikaban elkepzelhetetlen
fordulatot hajtott vegre: olyanr61 allitott fel fizikai elmeletet, ami akkor teljesseggel
lathatatlan volt. Az atommodellnek (akkor legalabbis) semmi erzekelheto realitasa sem
volt, csak kovetkeztetes, matematika alapjan volt feltetelezheto. De ugyanigy gondolko-
dott a pszichoanalfzis is. Freud betegekkel tahilkozott, akiket meglepetesere eredmennyel
lehetett gy6gyftani pusztan szavak hasznalataval. Feltetelezte ezert, hogy van valami az
_L
egyc!ni c!Jet felszfne, u tudatosslig mogott, vulami melystruktura, amely elerhetetlen, megis
mindig mt!kt>d6, es eletUnk ennek bonyolult funkcionalitasaban ertelmezhet6. A tudattalan
azonbun nem erzekelheto, nem merheto, hanem kizar61ag kikovetkeztetheto. A moder-
nizmus vilaghitasa nehany nagyonjellemzo ellentetparral dolgozott. Ilyenek a kimondhat6
c!s kimondhatatlan, a Iatens es manifeszt, a Ienyeg es jelenseg, az autentikus es nem
autentikus, a veletlenszerff-pillanatnyi es a sziiksegszeru-orok. Mindegyikjelentos szerepe
az, hogy a vilag eddigi horizontalis elgondolasat mindentitt egy vertikalis valtotta fel,
minden a melyseg, a megalapoz6 struktura iranyaba tOrekedett, a korabbi horizontalis
temporalitas (lefr6 tortenetiseg) vertikalis terbelisegge (statikus, megalapoz6 rendszerre)
v4Jt. Wittgenstein peldaul- eppugy, mint Freud- vallotta, hogy a kimondhat6 mellett
a kimondhatatlan". A kimondhat6ra- allftotta- nagyon pontos formalis Iogikat
tudunk, sot kotelezo szerkeszteni, a kimondhatatlant azonban nem erhetjtik el, az csak
megsejtheto, csak ,megmutatkozik". Freud hasonl6keppen felfedezte, hogy a kimondha-
t6, a tudatos mellett letezik a kimondhatatlan, a tudattalan. A filoz6fussal ellentetes iranyba
indult azonban a pszichoanalizis megteremtoje akkor, amikor ugy velte, mert a kimond-
hat6 kimondhat6, beszelni elsosorban eppen a kimondhatatlanr61 kell. Nem allftotta
termeszetesen azt, hogy a kimondhatatlan kimondhat6va teheto, a tudattalan a szemely
soha ki nem merftheto, vegtelen vagyainak forrasa. Vallotta viszont, hogy lehet es kell a
kimondhatatlanr61 beszelni, es erre a celra dolgozta ki a szabad asszociaci6 technikajara
,beszelget61curat", a pszichoanalitikus terapiat.
A let tehat nem egyszintu, nem csak egy felszfne van, amelyben rejtett vagy erzekel-
het6 egymasutanban tOrtennek a dolgok. A tOrtenesek, az ok-okozati sorok masodlagosak,
kt>vetkezmenyek, es hattertikben, melytikben nem tOrteneti osszefiiggesrendszerek rejle-
nek. Ezek az osszeftiggesek strukturakat alkotnak, melyek szervezodeseben Ienyeges,
hogy nemcsak rejtettek, de eltero absztrakci6s szintuek is ahhoz a letreteghez kepest, amit
vezerelnek. A strukturakat meg megalapoz6bb strukturak szervezik, egeszen egy vegso,
abszolut strukturaig, a vilagkepletig. A strukturak megalapoz6 osszeftiggesrendszere
r4vetiil a felszfnibb jelensegekre; a struktura ezeket a je1ensegeketfunkci6ikent, fiiggve-
nyeikent vezerli. A masik iranyba, a mely fele viszont minden strukturanak van egy
kt>zeppontja, amely voltakeppen mar kfvtil esik a strukruran, es az altala fenntartott ossze-
fUggest alapozza meg.
A modemizmus mindentitt kfserletet tesz az elet individuumalapu megertesere.
Nemcsak a val6sagos individuum kapcsan erzekelheto ez, hanem minden olyan emberi
jelenseg meghatarozasakor, amely individualitast hordoz. Mar Baudelaire- az irodalmi
modemizmus egyik Iegjelentosebb korai harcosa - megrajzolja a hagyomanyb61 kiemel-
ked6 szemely, a magara maradt es onall6va valt individuum kepet. A modem kOito szerinte
az, aki ,soha nines otthon, es megis mindentitt otthon erzi magat; aki Iatja a vilagot, a vilag
all, de rejtve marad a vilag el61" (1863. 307.). ,Szenvedelyesen szeretem
a szenvedelyt" - frta esszejeben, de a modem muvesz szamara a szenvedely nem az en
romantikus-organikus kivetiilese, hanem egy forma, titkos, alig sejtett rend megelese,
amely az egyenben rejlik, de egyszerre kozos emberi Ienyeg is. A modem ember eletenek
meghataroz6 ellentmondasa a kiils6 es belso, az elmeny es intellektus osszeilleszthetetlen
c!s mc!gis t>sszetartoz6 kettflsc, kiolthatatlan fesztiltseg rejlik az elet targyi felszfne, meg-
foghat6, adott jelensegci c!s n kimondhatatlan, de egyre erflteljesebben eletszervezo szerept!
1
f
w
i:
c!lmc!ny kUzt)tt. Ezt a belst1 c!hnc!nyt hontjn fel Freud, c!s mututju meg rejtett
kupcsolutlit uz ember testi vdgyvilligavul, u szexuulh4ssal. A ,pszicho16giai ember"
cselekvesenek, tettenek lenyege mar nem a tUrtc!nelmi-ktlztlssegi cselekvessorb61 kapja
ertelmet, hanem tevekenysege gesztussa valik. A gesztus onallft6 cselekves, olyan, amely-
nek nines mas ertelme, minthogy allitja egy szemely auton6m letezeset. Olyan cselekves,
amelynek csak a szemely szempontjab61 van jelentosege, de az o szempontjab61 viszont
e jelentoseg abszolut (a fiatal Lukacs sokat foglalkozik a gesztus fogalmaval A telek es a
formtik cima 191 0-es esszekoteteben - e kotet a premodern es modem gondolkodasm6d
kozott sztiletett). Az individuumalapu irodalomfelfogas az irodalomtorteneti, nevelo celu
ertelemsorok helyett az onmagaban felfogott, szerzotol, kort61, befogad6t61 ftiggetlen
mualkotasb61 indul ki. Az individualitas modemista felfogasa a folyamatelem-viszony
helyett az auton6m egysegek lehetoseget, ertelmet allftja. Az egysegek csak auton6m
Ienyegtik alapjan ragadhat6k meg, sajat, onelvu identitassal bfrnak, egyeni Ienyegtikben
hordjak ertelmtiket. Radikalis dekontextualizalas tOrtenik. A korabbi, kontextuselv(f
ertelemadas, az egyedi Ietezo ,horizontalis" meghatarozottsaga helyett a mely, a titkos
Ienyeg fele hatol a ftirkeszo emberi szem; az ertelem ,vertikalis" iranyban (avers bels5
szerkezete fele, a szemely belso tartalmai fele, a cselekves belso ertelme fele) hataro-
z6dik meg. Az elet individuumalapu megertese atfog6 onreflexivittissal jar egytitt. Ez
a modem alapja, ontol6giaja. U gyanis min dent csak valamire vonatkoztatva lehet
megragadni, de ez a valami nem feltetleniil kell, hogy ktilso jelenseg legyen. Sot, a
meghatarozottsag atfog6bb, melyebb lehetoseget nyujtja az, ha az auton6m egyseg
csak onmaga kapcsan ertelmezodik. Ezen az uton nem masra vonatkoztatott, ktils5
ertelme kertil elo, hanem feltarul a letezeset rogzfto sajat belso jelentese. A mu visszautal
onmagara, a szemely teremti onmagat, a cselekves ervenyesse teszi magat, mindegyik
sajat konstrukci6jaban rejt valami olyan altalanos elvet, amely letenek ervenyt ad. Ez uz
altalanos elv aforma, a modemizmus egyik kulcsszava. A forma azert van, mert valumi
megformalt, vagy mert valami lehetoseget adott a megformaltsagra. Az emberi dolgok
fgy onmagukra utalnak, elvesztik a kiilvilagra, a val6sagra vonatkoz6 referencilijukut,
nem jelolnek odakint, hanem allftanak, teremtenek valamit idebent. A vers nem lefrju,
abrazolja, hanem kibovfti az emberi eletet, ontol6giai termeszete van. Ez az onto16gin
azonban nem olyan, mint a regi filoz6fiai ontol6gia, nem egy metafizikai letelv lebontasu,
hanem bizonyos auton6m, konkret Ietkorok felismeresen alapul, melyek mindegyikere
kidolgozzak a szaktudomanyos megalapozottsagu, de igazab61 csak arra a resztertiletre
vonatkoz6 regionalis ontol6giat.
A premodern irodalomfelfogasa kozponti szerepet adott a szerzo szemelyenek. Ez a
szemely azonban csak felszfni, leir6 fogalomkent mint tenyleges ember definial6dott. A
szerzo a benne osszegzodott hagyomany konkret szemelye, egy ok-okozati sor fontos
all omasa: a szerzore hat a kontextus, a mult, aminek alapjan letrehoz egy szoveget, es ezzel
nyelviesfti, konnyebben megoszthat6va, elsajatithat6va teszi a tradici6t. A szerz6nek -
hiszen (5 frta - szemelyes hatalma, autoritasa van a rna felett, es az 0 szemelye, szellemen
keresztiil megnyilvanul6 kontextusa adja a szoveg megfejthet5segenek biztosftekat. Az-
zal, hogy .. a szoveg Szerz6t kap, hatarok koze kerUI, egy vegs6 jelolthoz jut es az frlis
bezlirul" (Barthes, 1977. 147.). A premodern irodalomfelfogasban- es ilyen a koznapi
irodalomfogalmunk mu is- u szerzll mindig ,.sujlit k6nyv6nek multjukent c!rtelmezlldik:

"-

u klinyv u szerz6 automatikusan egyetlen, az elotte es az utdna finom vonataval
elv6lusztott ( ... ),a gyermek es apja viszonyaban allnak" (Barthes, 1977. 145.). A modem
irodalomfelfogas felszamolja ezt a hagyomanyos szerzofogalmat, ,a hang elveszti erede-
tet, a szerzo halotta valik, az iras elkezdodik" (Barthes, 1977. 143.). A szubjektum mas
termeszetuve valik, a felszines tradici6, tOrteneti ok-okozati sor helyett a nyelv kereten
bel ill uj szubjektumfelfogas es uj ertelemkonstrukci6 teremtodik. Nem a kritikusok hozzak
ezt letre, hanem maguk a k0lt61c es ir6k, a kesei modem regeny, a targyias lira, Joyce,
Woolf, Mallarme, Proust (,a verseim nem en vagyok, az vagyok en, amit itt irok" -
figyelmeztetett J6zsef Attila a Szabad otletekjegyzeke ket iilesben cimu szovegeben). Ezek
a szerzok a nyelvet magat helyettesitik annak a szemelynek a helyebe, aki eddig a szoveget
birtokolta. Az irodalom szemely-enje sziiletik itt meg: a szubjektum nem mas, mint a nyelv
t>nreflexiv koncentraci6ja, egy struktura, egy ertelemforma, melynek nines oka es okozata,
hanem ismetlesei, parhuzamai, anal6giru es lekepezodesei vannak. A szubjektum egy langue,
amelynekparole-ja egy-egy kinyomtatott szoveg, mu es az adott szoveghez hozzarendel-
heto konkret szemely. A ,modem ir6 a szoveggel egy id6oen sziiletik, es semmikeppen
sem rendelkezik egy olyan lettel, amely megelozi vagy meghaladja a szoveget, nem egy
szubjektum, aminek a konyv predikatuma lenne" (Barthes, 1968. 145.). Barthes a szerzo
szemely egyetlensegevel es konkretsagaval szemben egy masik, sokszoros es absztrakt
szemelytjelOl ki a donto irodalmi szubjektumnak. Az irodalom ugyanis ketsegtelentil tObb,
mint a tisztan lingvisztikai forma, ezert a szubjektiv koncentraci6ja az olvas6ban tortenik
meg. Ez az olvas6 azonban egy absztrakt szemely, a mindenkori olvas6, az abszolut olvas6,
az elo struktura. Egyszeruen az a valaki, aki egyetlen mez6oen tartja ossze mindazokat a
nyomokat, amelyekbol az irott szoveg letrejott.
Mi tehat a mu, a szoveg identitasanak magva, lenyegi ertelme? A premodern az
ertelemkonstrukci6kat ugy tekinti, mint felfedezett vagy ujrafelfedezett fOldreszeket
(ilyen volt a gorog es latin kultura). A tradici6 ott vilagosan kijelOite az elerheto,
ismetelheto ertelem koret. A tradfci6ra tamaszkodas helyett a modem varazsszava az uj,
a jelenkori, a sose latott. A modem ember ,elragadtatottan bamul az ujra, barmi legyen is
az: egy arc, egy taj, egy fenynyalab, csillog6 targyak, szinek, szinjatsz6 kelmek vagy az
oltt>zekkel kiemelt szepseg varazslata" (Baudelaire, 1863. 306.). Nem veletlen, bogy az
.,uj" filoz6fiai kateg6riakent jelenik meg az akkor kiadatlan, de mai szemmel megis egyik
legjelentosebb, modemizmus fele mutat6 esztetikaban, a fiatal Lukacs Gyorgy Hei-
delbergi muveszetfiloz6fw es esztetika cimu munkajaban. August Strindberg a Julia
kisasszony cimu dramajahoz irt eloszavaban fogalmazza meg, hogy ,jellemeim a civili-
zaci6 mult es jelen szintjeinek konglomeratumai, konyvek es ujsagok darabkai, az emberi
toredekei, szep oltozek osszefoltozott maradekai". T. S. Eliot hires Hagyomdny es egye-
niseg cimu esszejeben a tradici6t nem mint a mult tanulsagat, hanem mint a jelen
pillanatban eppen rendelkezesre al16 reakci6tarat fogja fel. ,Az erett kolto - irja - a
tokeletesebben kifinomult medium, akiben (a legsajatosabb vagy legvaltozatosabb) meg-
erzesek a legnagyobb szabadsagban talalkoznak, hogy uj kombinaci6kat kepezzenek"
( 1921. 67 .). A tradici6 tortenetietlenne valik. Raktar, ami ben az uj epitmenyebe illesztes
celjab61 megtalalhat6k a mult dolgai, emlekei. Atalakul a modemben az id6 kepzete, a
folytonossag helyett dt>nt6ve v4lik a megszakftottsag; a toredezettseg az eleve adott,
a rendszerszer\lseg intellektulilis eredmeny (ezt az ellentmondlist nevezte Paul Klee
{
l ....
VI\/.LAT A MOI>HRNR(')I. -TARSAIJALOM, NYHLV t1S IMOI>ALOM 129
,u lenyegi karakterenek"). A modern a tt>rtenetit zar6jelbe teszi, mert minden
folyumatszen1 mt>gt>tt felfedezi a format, a strukturat, es ezzel terszen1ve es absztraktta
valtoztatja a folyamatot.
A jelentessel es a helyenkent jelent6seggel is bir6 targyak, azaz az ertelemkonstruk-
ci6k, a meghataroz6 kulturalis jelentesszerkezetek megformal6dasanak m6djat a moder-
nizmus egyik legjelentosebb elmeletir6ja, Claude Levi-Strauss egy Ugyes metaforaval
fejtette ki. Levi-Strauss A primitfv gondolkodas cimu muveben beszel a bricolage, a
barkacsolds jelenseger61. Rendkivtil fontos felismereset jelen problemankra forditva arr61
van sz6, hogy a premodern ember szamara a kulturalis ertelem ugy teremtodik, ahogy a
felfedezo talalja meg kitart6 munkavalletenek szelessegi es hosszusagi fokat, esielfedezi
a bizonysagot ad6, addig rejtett fOldreszt. A premodern embere tradici6sorokat kutat fel,
es az azon kivtil eso jelentesek funkci6tlanok szamara. Kulturalis jelentesei ezert korlato-
zott spektrumuak. A barkacsol6 viszont mindent hasznal, felkesz toredekeket, valamilyen
korabbi hasznosftasb61 kiszakadt dolgokat eppugy, mint nyersanyagokat. Szerszamai
lehetnek professzionalis eszkozok es sajat maga altai osszeeszkabalt masinak egyarant. A
barkacsol6 nem indifferens nyersanyagot, hanem olyan dolgokat hasznal, amelyek regi
alkalmazasok maradvanyai, elemei, amiket egykor eltett, hogy ,majd csak j6k lesznek
valamire". Ezek az onmagukban is komplex, korabbi ertelmUket toredekesen orzo elemek
azonban az uj konstrukci6 hatasara elvesztik regebbi ertelmUket, es mintegy igazi tartal-
mukt61 fUggetlenUl egy uj osszefUgges reszeive valnak. A barkacsolt lenyege nem a
felhasznalt anyagokb61 szarmazik. Gyakran csodaljuk a barkacsol6t, hogy mi mindent ki
tudott talalni az ertektelen targyakb61. A lenyeg a fantaziaban, az uj szerkezetet a regi
darabkak fole latas kepessegeben van. Abban a mintaban, modellben, amit a barkacsol6
a dolgokra tartalmukt61 tokeletesen idegen, de roppant tigyes m6don rahelyezett. A
barkacsol6 igazi sikere tehat egy tartalomt61 fUggetlen uj funkci6, uj rendszer kitalalasa.
(J gy is mondhatnank, hogy a barkacsolas csodaja a totalizal6kepesseg m(fkodtetese. AI tala
egy uj onreflexivitas-elv teremtodik meg, ebben a val6sagos targyhoz, a targynak korab-
ban ertelmet ad6 tradici6hoz kepest jelentosebbe valik a targyat rendszerbe foglalni kepes
absztrakt struktura. A modemizmusban az immanens ertelem ,derealizal6dik"; nem a
tenyleges, kezzelfoghat6 realitas resze, hanem rejtett, tudattalan rendszer, egy eletterUlet
objektiv osszefog6, mozgat6 elve. A modem az emberi let egeszet egy ilyen atfog6
barkacsolasnak tartja. Hattereben pedig - tobbnyire absztrakt elvkent feltetelezve - ott
rejlik a nagy barkacsol6, a vilagstrukturak racionalis mozgat6ja, es ez nem mas, mint a
nyelv. A nyelv azonban nem elsosorban mint a kommunikaci6 eszkoze, nem valami olyan
szerepel, ami itt es most mondani akar valamit. Ilyen a filol6gia nyelvfelfogasa volt, mely
a jelentesek felbukkanasanak tOrteneti sorat irta le, tehat egyfajta felszini-tartalmi nyelve-
szetet val6sitott meg. A modem szamara a nyelv elsosorban struktura, meghozza abszolut
megalapoz6, modellerteku szervezo rendszer, mely mindent athat, a divatt61 a muveszeten
kereszti.il egeszen a primitiv kulturak szervezodeseig. A modem ugy gondolja, ha megra-
gadjuk a nyelv lenyegi strukturajat, eljutottunk a szubjektum, az emberi let lenyegi
szerkezetenek felismeresehez.
Ennek megfele16en Dilthey koncepci6ja szamos ponton problematikussa lett a XX.
szazad elejenek kiteljesed5 modemizmusa ttikreben. Dilthey a hermeneutika centrumaba
az individuumot helyezte, aki azonban nem egy, a modem ertelmeben kidolgozott indivi-
......_

duum volt, hunem mugdn hordoztn u premodern individualitl'is-felfogl1sannk jegyeit.
Oil they individuumu egy val6sagos ember. Az ertelmek, a tortenelem felfedezoje, az elet
ertelmeit tartalmaz6 hatalmas terkep feher foltjainak kitoltoje. A felfedezo eszkoze az
elmeny, a felfedezett foldreszek pedig a szellem kUlonbozo formaci6i. Az ilyen individuum-
elmelet szilksegszeruen pszichologisztikus, azaz a teljes tudati mechanizmust (peldaul a
Iogika torvenyeit) az empirikus pszichol6giai folyamatokb61 vezeti Ie. A modem disz-
kurzusaban egy ilyen rendszerrel szemben sziiksegszeruen ketsegek meriilnek fel. A
modem megkerdezi: nines megis valami rejtett transzcendencia abban, ahogy egy ilyen
felfogasban a szubjektum mu'kodik? Nem misztikus egy kicsit ez a beleelo individuum?
Nincsenek-e az eddig erzekelt jelentesmechanizmusokon tul melyebb, meghataroz6bb es
f6Ieg: pontosabban Iefrhat6, stabilabb ertelemszervezodesek? A modem - termeszetesen
kell() alappal - azt valaszolja ezekre a kerdesekre, hogy a diltheyi megoldas val6ban
misztifikalja, egy felbonthatatlan vegpontta teszi az individuumot, es nem hatol eleg
melyre az ember rendelkezesere al16 ertelem vizsgalataban. A hermeneutika n1adasul
nemcsak Dilthey elgondolasaban valik ketsegesse, hanem kritika targya Iesz altalanos
elvei szempontjab61 is. Minden hermeneutika, a megertes fogalmanak sziiksegszeru
bevezetesevel, egyfajta targyonkfviiliseget allft, hiszen feltetelezi, hogy a megertesi folya-
matok teremto szereppel bfmak. Ez - egy szigoru modem szemlelet szamara - bizony
transzcendencia ( ezt a sz6t itt mar termeszetesen nem teol6giai ertelemben hasznalom),
az idealisan tiszta objektfv Iefras helyett ez a szemlelet a valtoz6, relatfv, szubjektfv
kontextus elkeriilhetetlenseget hangsulyozza. A modem pedig hatarozottan elutasftja ezt
a gondolatot. Talan ez az oka annak, hogy a modem nem dolgoz ki igazi hermeneutikat,
megertestant, hanem kizar6lag szemantikat, szemiotikat, tehat jelentestant; m6dszertana-
ban nem egy onismereti jellegu dialektikus filoz6fiaba vonja ossze a szaktudomanyos
eredmenyeket, hanem szaktudomanyba (elsosorban a nyelveszetbe, a formalis Iogikaba
vagy a modem pszichol6giaba) epfti a filoz6fia problemait.
A modem diszkurzus pozfci6jaban a hermeneutika kapcsan ket ut nyilott meg. Az
egyik, a kifejezetten modem megoldas, valamely jelenseg (az ertelem szubjektuma vagy
az ertelem objektuma) melystrukturajanak szigoru rekonstrukci6javal a targy formalis-
immanens osszefiiggeseib61 es az ezekben rejlo inherens metodol6giab61 indul ki. A masik
kfserlet a megertesi esemeny Iegalabb reszleges formalizalasa, es egy filoz6fiailag nagy on
korlatozott ervenyu, de praktikusan alkalmazhat6 interpretaci6elmelet kifejlesztese. A
radikalisabb es ketsegkfviil dominans ertelemkezelesi m6d a modem kereten beliil az,
amely a nyelvi targy es az ertelem egybeesesere epft; a hermeneutikat Iogikaval valtja fel,
es ezzel zar ki minden tovabbi pszichol6giai magyarazatot. Ennek az elgondolasnak a
hattereben ujra ket eltero utat erzekelhetiink. Az egyik - a szubjektfv orientaci6ju - a
szubjektum formalis elmeletet (a szubjektum mint objektum elmeletet) alkotja meg
(Husserl es a fenomenol6gia), a masik viszont a nyelvi targy kizar6Iagos analizisevel egy
objektfv ertelemrekonstrukci6t keres (formalis logika, nyelvfiloz6fia).
A szubjektum modem, formalis felfogasanak Iegjelentosebb mestere ketsegteleniil
Edmund Husserl, aki egyszerre tagadta a XIX. szazad vegenek pozitivista termeszettudo-
manyi naturalizmusat es a szellemtorteneti historizmust (vo. A filoz6fia mint szigoru
tudomdny [ 191 OJ cfma kt>nyvet). Korabbi, els6 muveben meg arra a pszichologizmusra
epftett, amely Dilthey gondolkodasat is jellemezte. Husser) nzonbun nem bt>lcsesz volt,
hunern eredetileg mutemutikusnuk keszillt, es u mutemutiku pszichol6giui mcgulupozlisl\t
szerette volnu elerni. Sujlit pszichologizmusat felud6 es u pszichologizmust melyrehat6
bfralutbun reszesft() Logische Untersuchungen ( 1900-1901) cfmu muveben kfser1etet tett
a szubjektum ontorvenya rendszerenek definfci6jl'ira. Egyszerre pr6balta fgy megtagadni
az empirikus pszichol6giai es a konkret targyi praktikus es rendszerszeruen (modern
m6don) targyalhatatlan szferait, es kozottilk (felettilk) hatarozott meg egy olyan platonikus
idealis jelentest, mely ket iranyba, a targyak es az empirikus en fele is meghataroz6
szerepCf. Ennek ajelenteslenyegnek, a kozponti szervezo tudati strukturanak a termeszete
intenciondlis, azaz az atfog6, formalis valamire iranyulas alapozza meg. Az intencio-
nalitas, az emberi raininyuhis formalis Iehetosege hozza letre a vilagot, az artikuhiltsagot;
ez a megismeres kozeppontja, Ienyege. Husser! ezen elv alapjan elfogadja a descartes-i
cogit6t, ez azonos az absztrakt intencionalitas teljessegevel. Nem fogadja viszont el a
descartes-i mondat egykori folytatasat, az ergo sumot. A sajat let, eppugy, mint a mas
dolgok letezesenek a tetele, a cogit6b61 nem vezetheto le, sot kikapcsoland6 a rendszerbol.
Husserl ezert a val6sagot, az empirikus vilagot es a benne tevekenykedo empirikus
szubjektumot zar6jelbe teszi. A ,fenomenol6giai redukci6" (1927. 199.), a fenomenol6-
giai epoche azert sziikseges, hogy vilagosan megjelenjen a fenomenol6giai lenyegossze-
fiigges, az intenci6kent felfogott jelentes absztrakt rendszere.
Az absztrakt jelentesrendszerre iranyul6 lenyegi Iatas, a zar6jelezes egyik oldala a
noezis, a masik pedig a noema, az ajelenseg, amely ebben a folyamatban megforma16dik.
Ebben a folyamatban jelenik meg ,az a lenyegien sziiksegszeru formastilus (az eidos),
amelynek minden lehetseges lelki eletet at kell jamia" (1927. 202.). A Ienyegszemlelet
nem empirikus kutatas eredmenye, hanem egy ,tiszta intufci6 kovetkezmenye, a tudat
rendelkezik ilyen lenyegisegekkel, fenomenekkel, melyeknek nem kiindul6pontja, hanem
csak kovetkezmenye a lenyeggel felruhazott, pontosabban a lenyegen keresztiil letez()
empirikus val6sagdarab: ,a szemleles a lenyeget mint lenyegletet ragadja meg es egyalta-
hin nem tetelez realis letezest" (1910. 68.). Barmely oldalr61 nezek egy hazat, barmilyen
sokfele erzeklethez juthatok, intuitive elozetesen rendelkezem egy olyan lenyegiseggel,
amely ehhez a fenomenhez kapcsolhat6 intenci6k formalis rendszerebol all, es lehet6ve
teszi a haz felfedezeset es egyben letezeset is. Az ilyen ismeretelmelet ,a letet csupan u
tudat korrelatumakent tarthatja szem elott" (1910. 42.). Ez a tudat termeszetesen nem
empirikus tudat, azaz nem ennek vagy annak az embemek a tudata (mint a pszichologiz-
mus gondolja), hanem egy absztrakt, lenyegi individuum, egy mindegyikiinkben benne
rejlo formal is tudati struktura, mely a targyak empirikussaga mellett az ot hordoz6 ember
(szociol6giai es testi egyen) emplriajat is kizarja. A noezis folyamata feltetelez egy olyan
tudati lenyegisegrendszert, amely tudati iranyultsag alapjan Ietezo noemak kovetkezme-
nye. A noemak voltakeppen a nyelvi jelentesek (Mcintyre-Smith, 1982. 81.). Husser)
rendszereben. osszefoglal6ja szerint a noema intencionalis entitas, a jelentes
(Sinn es Bedeutung) fogalmanak altalanositasa. A noemak absztrakt entitasok; nem
foghat6k fel erzekeinken keresztill, hanem csak egy specialis, un. fenomeno16giai refle-
xi6n at 1982. 73-80.). A husserli rendszer a noezis es a noema megfogalma-
zasaval u strukturulizmus legjelent6sebb es val6szfmlleg a legmelyebb szellemi megala-
poz6java valik. Az empirikus-naturalista tudomany mellett ez a felfogas termeszetesen
kizarju rendszereb6l u hermeneutikat is, mely temporalizal es az absztrakt formak helyett

_.....
a vaJ6s4gos. diuloglkuH 6rtelemteremt6 tevc!kenysc!get (a szUJet6 jelentest) helyezi kozep-
pontba. Leegyszenl'sftve uzt mondhatnank. hogy Husserl szamara a pozitivizmus tul keves
szerepet ad a szubjektumnak (a formalis, lenyegi tudatnak), a hermeneutika viszont tul
jelentl>s (temponUis, teremt6) funkci6val hitja el azt.
A fenomenol6gia es a logikai pozitivizmus (fomullis nyelveszet) igazi szovegertel-
mez6i hasznositasa - jellemzo m6don - a formalizmusban es a strukturalizmusban,
els6sorban Roman Jakobson kozvetitesevel tortent meg. A modem termeszete szerint
hajlik arra, hogy a pszichol6giai mozzanat teljes mertekben integnilhat6lenne a gramma-
tikaiban. Radikalis immanench1ja kovetkezteben feltetelezi, hogy minden ertelem a szub-
jektfv targyias megval6sulasainak belso szerkezeteben tahilhat6 meg. Feltetelezi tehat,
bogy az ertelem a maga megjelenito objektumaban, a nyelvben maradek nelktil benne
foglalt, sot azonos vele; kapcsolatuk nem a tartalmaz6-tartalmazott, hanem a nyelvi targy
es az altala hordozott ertelem, val6ban egy es ugyanaz. Masreszt feltetelezi, bogy az
ertelem, a jelentes lenyege nem egy meghatarozott vonatkozas es referenda veletlensze-
n1sege, hanem a vonatkozasok letrehozasanak lehetosege, es ez a ,lehetoseg" formalis
termeszetff. Az eddigi hermeneutikai alapproblema, a megertes mint ennek az auton6m
targynak veletlenszerff, kontextualis kovetkezmenye, erdektelenne, masodlagossa valik.
A modem objektival6 utja tehat alapvetoen hermeneutikaellenes, es sajat hatekony esz-
kozeivel ervenytelennek nyilvanit egy ketezer eves tradici6t. A hermeneutika helyebe a
szemantika (vagy meg altalanosabban: a nyelveszet) keriil. Ha a korabbi hermeneutika
nyelvet haszmiljuk, akkor a modem egyenes folytatasa, radikalizalasa a grammatikai
ertelmezesnek.
A masik ut sokkal szffkebb alkalmazasu es sokkal kisebb jelentosegu meg akkor is,
ha ez kepviseli az expressis verbis hermeneutika ,jogfolytonossagat". Felismeri, bogy a
megertesi es f61eg az interpretaci6s folyamatok megis valahogy lenyegesek a szovegek
ertelmenek megformal6dasaban. A tiszta nyelveszet az irodalmar szempontjab61 reduktiv,
mert az irodalmi szoveg termeszeteben talalhat6 elkeriilhetetlen tobbertelmuseget pr6balja
megtagadni. A modem hermeneutika ezert kiterjeszti a formalis-grammatikai terepet a
szaken vett lingvisztikai jelensegeken tulra, fellazitja a formalista-lingvisztikai szemlelet
szigorusagat (ezzel egytitt gyakran visszacsuszik a filol6giaba), es (tobbnyire uj megfo-
galmazasban) a hermeneutikai gondolatot is visszahozza, beepiti a modembe. A her-
meneutikai gondolat azonban nem a megertes filoz6fiajakent, hanem az interpretaci6
elmeletekent, technikajakent fogalmaz6dik meg. A melystruktura a szoveg, a nyelvi
objektum helyett az objektumkent felfogott nyelvi interpretaci6 nagyobb egysegebe
tev6dik at. Ennek a felfogasnak jellemzo kepviseloi Rudolf Bultmann, Emilio Betti es Eric
Donald Hirsch. A hermeneutika ezzel azonban technikai kerdesse valik, es teljesseggel
eltanik regi valtozatainak melysege. A modem es a hermeneutikai szemlelet integraci6janak
legjelentl>sebb kiserlete Paul Ricoeur nevehez fuzodik, aki az el6ob emlitetteknel osszehason-
lfthatatlanul bonyolultabb rendszert dolgozott ki: nem a premodern hermeneutika modembe
val6 integraci6jara torekedett, hanem a modem elleneben fellepo hermeneutikai koncepci6k
tanulsagait kapcsolta ossze a modem nyelvelmeleti elveivel ( es ebbOI a szempontb61 a
posztmodem hermeneutikanak is lenyeges reprezentansa lett).
A modem legnagyobb jelent6s6gtl ujftasa volt a jelentes es ertelem immanens
felfogasanak kidolgozasa. E teJjesftmeny kett6s ertelemben is jelent6s: egyreszt letrehozza
_ ........ ........... ,.,,.,.,,. ..... r-...nt!!ll,......,,........,,_,.,,.,. '" " ''''rw"'''"''
az ertelem c!s a jelentes immanens elmeleteit, mclyck a nyclv fogalmat mint olyat
nem kiz4r61ag a nyelv tfirtenetet es a nyelv feh1zfni jelensc!g6t, a grammatikat) k6pesel
vegre megragadni; masreszt ezzel az aktussal magat a vilagr61 val6 beszelest alapozz1
ujra. hiszen a nyelv termeszetenek a megismerese arra a kovetkeztetesre vezet,
voltakeppen minden ismeret mogott nyelvi ell>struktura, megalapozas all. Nemcsak meg
ismeri, lenyege szerint leirja a nyelvet, hanem egyben felismeri azt, bogy az ember,
modem ember nyelvileg letezik. A nyelv nemcsak eszkoztink, hanem termeszettink is. E2
az ut6bbi sajatossag az oka annak, hogy a XX. szazadi filoz6fiak nagy resze nyelvfiloz6fia.
es a modern irodalomtudomany ( eppugy, ahogy a modern pszichol6gia vagy antropol6gia:
nyelvi termeszetu alapkerdesekre eptil.
A premodern es modem elkiiloniteset harom osszekapcsol6d6 es reszben egymast
ismetlo szempont alapjan vegzem el. A premodemben a szemelyt, az ent, a jelentest, a2
ertelmet torteneti-tradicionalis ertekrendek, viszonyok keresztezodesekent fogtak fel. A
premodern szamara az emberi ertelem egymast tovabb fuzo jelentesteremtesek sora. Ezen
jelentesesemenyek mogott rejlik egy atfog6bb nem tOrteneti (ember voltunkb61 fakad6),
metafizikai rendszer, mely a gondolkodas legaltalanosabb szintjet jelenti. A megismeres,
az etika es az esztetika ezen metafizikai rendszer reszrendszereikent formalis, a priori
kateg6riakkal irhat6k le. A metafizikai rendszer a cogito eredeti esemenyenek a reszlete-
zese. A modern eppen ennek a metafizikai kateg6riarendszemek a hatekonysagat kerd6-
jelezi meg, es felveti azt, bogy a cogito vegso soron nyelvi termeszetff. A premodern
gondolkodasi strategia masik lenyeges jellemzoje es megoldatlan problemaja volt a
torteneti-tradicionalis ertekrend, ertelem es a metafizikai rendszer osszekotese; a konkre-
tabb, filol6giai, torteneti vizsgalati szint es a metafizikai absztrakt kateg6riatan kapcsolasa.
A premodern vegen egyre erosebb volt az az erzes, bogy a metafizikai kateg6ri4k
tulsagosan is elvontak es talajtalanok ahhoz, bogy a szaktudomanyok tenyleges tevekeny-
segehez tampontot adjanak. A cogito nyelvi termeszetenek az uj elve, mely a XIX. szazad
vegen jelenik meg, de igazan a XX. szazad elso feleben teljesedik ki (Wittgenstein, Carnap
stb. ), ezt a problemat ugy oldja meg, bogy az ertelem teljes vihigara a nyelvi elemzes elt6r6
absztrakci6s szintjeit ajanlja. Ezzel termeszetesen nemcsak a cog ito altalanos, metafizikai
szintjen tagadja meg az ertelem torteneti es valamilyen tartalomra vonatkoz6 ( esszencialis)
termeszetenek elvet, hanem az emberi jelentes teljessegere vonatkoztatva ervenyesfti a
formalizmust es az ahistorikussagot. v egtil a harmadik lenyeges valtozas az, bogy a pre-
modem szamara ajelentes veletlenszeru, a beszelok altai szandekolt valami (ezerta nyelvi
targy helyett a beszelo szemelyt kutatta). Ugy gondoltak, bogy ajelentes nem immanens
a nyelvben, hanem a nyelvet hasznal6 szubjektumok transzcendenciajanak ftiggvenye, a
jelentest az elet nagyobb velemenykomplexumainak (torteneti, kozossegi ertelmek) leke-
pezodesekent hataroztak meg. A modem ezzel szemben kiteljesitette az immanenciat. Az
a kerdese, bogy maga a nyelv hogyan kezeli az ertelmet, a nyelv es az ertelem ona116sagat,
auton6miajat hangsulyozza a kontextussal szemben, a beszelotol fiiggetleniil definialja a
jelentest. Atalakul ezzel az ertelemtargy: nem kozossegi folyamat, nem szemelyes vagy
kollekHv intenci6, hanem auton6m, objektiv jelenseg lesz.
A modern akkor sztiletik meg, amikor az eur6pai ember szamara ,megstlrtls<idfitt".
kikerUlhetetlenne valt a nyelv, es a modern ember a nyelviseget ugy fogta fel, hogy az nem
csupan es nem elsd'sorban hordoz6 eszkHze egy kimondasi szandeknnk. hanem maga a

- ..... _

kimondrts lehet6sc!ge. Egy olyun hitasm6d, umib61 nem tudunk kilepni, mert a nyelv mi
mugunk vagyunk. A modem ezzel egy rel\lis, szaktudomanyos szinten, targyiasan is
Iefrhat6, de formai-metafizikai absztrakci6ban is ervenyesen m\fk:odo eszmehez es gya-
korlathoz jutott, mely teljes mertek:ben k:ielegfti az immanencia k:ovetelmenyet. A nyelvi-
seg modern felfogasa hozta el a modemitas k:iteljesedeset, az ertelem immanens elmele-
tenek a val6sagos lehetoseget. A nyelv problemajanak: felismerese a felvilagosodas ter-
vezetenek: univerzalis feltarulasa az emberi let absztrak:t es k:onk:ret szintjein egyszerre.
Ezzel a felismeressel a modem egyszerre tudja egyes iizenetek: ertelmet feltami, es az
Uzenetnek: mint olyannak: a lenyeget megragadni (errol majd reszletesebben lesz sz6
Jakobson ,iizenet" fogalma k:apcsan). Tudja, hogy az ember k:imond dolgok:at es o maga
a k:imondas. Letiink: annyi, amennyit vele k:imondani tudunk:. Egy uj k:opemik:uszi fordu-
latnak:, vagy ink:abb: a k:anti-k:opemik:uszi fordulat alapveto ujrairasanak: lehetett az
emberiseg a modem nyelvszemlelet megformal6dasak:or tanuja, hiszen a ,gondolk:odom,
tehat vagyok:" helyebe ettol k:ezdve a ,nyelvelek:, tehat vagyok:" k:eriilt. A modem iroda-
lomtudomany- mint k:es6ob k:iterek: ra- az irodalmi muvet teszi az irodalmi jelentesk:ep-
zes k:ozeppontjava. Levalasztja r6la az alk:ot6t es befogad6t, es ezzel radik:alisan de-
kontextualizalja, megfosztja mindazok:t61 a k:ontextualis vonatk:ozasok:t61, amelyek: a
modern elotti olvas6 szamara az irodalmi ertelmet hordoztak:. Egyetlen ertelemhordoz6
marad a modern ben: az irodalmi mu, a mualk:otas mint nyelvi jelenseg. Eppugy, mint a
premodern ben a tortenelem es a filol6gia, ugy alapozza meg a modem ben az irodalommal
val6 foglalk:ozast a nyelveszet es ennek: atfog6bb rendszere, a nyelvfiloz6fia. A modem
irodalomtudomanyai az altaluk: hasznalt nyelvfelfogason k:eresztiil hatarozhat6k: meg.
Ezert a k:ovetk:ez6'kben foglalk:oznunk: k:ell a nyelvi jelenseg modem fogalmaval, azaz az
immanens jelentes k:iilonbozo elmeleteivel.
A modern nem hozott letre egy homogen, monolitik:us nyelvelmeletet, hanem a
modern kezdetek:or felvetodott alapveto problemak: menten tObb uton tOrtent meg az
immanens ertelem eszmejenek: es gyak:orlatanak: k:idolgozasa. A modem nyelvelmeletei
ezert igen sok:felek:, a k:ovetk:ez6'kben csak: harom nagyobb csoporttal foglalk:ozom. Az
els6' a matematik:ai es formalis logik:ai k:utatas k:ovetk:ezmenye (Frege, Russell, Witt-
genstein), a masodik: az amerik:ai pragmatizmus produk:tuma (Peirce es Morris), a
hurmadik: es talan szamunk:ra a legjelentosebb, a nyelveszeti elmeletek:ben (Saussure)
jelentk:ezett.
2. A modern nyelvelmeletei
A XIX. szazad vegen ugy tunt, hogy a matematik:a - a legtisztabban absztrak:t tudomany
- epftmenye veglegesen k:iteljesedik:, es csupan reszproblemak: megoldasa marad az
ut6korra (a tiszta matematika elvileg lehetett volna a szaktudomanyos-premodem valasz
u cog ito Jegatfog6bb kerdeseinek kidolgozasara). Hirtelen azonban olyan ellentmondasok:
bukknntnk el(), amelyek megoldasa u hugyomanyos mntematikai eszkozokkel lehetetlen-
nek bizonyult. Az ellentmondasokhun znvnr6 volt nz is, hogy primitfvek es bizonyos
1\MUIIUIU'I f'ITiliYlU,MIU.Illl11 '''
ertelemben reg6ta ismertek voltak. A logikui puruduxonokr61 van sz6. Ilyen antin6miu
buk:kant fel a halmazelmelet centrumaban: a rendes c!s nem rendes halmazok meghataro-
zasakor es osszekapcsolasukk:or. Rendes halmaznak nevezik azt a halmazt, amely onmagat
nem tartalmazza. Az emberek halmaza peldaul rendes halmaz, mert nines benne az
emberiseg. Nem rendes halmaz az a halmaz, mely onmagat is tartalmazza: a k:atal6gusok
halmaza tartalmazza a k:atal6gusok: k:atal6gusat is. A nagy k:erdes az, hogy vajon az osszes
rendes halmaz halmaza rendes halmaz-e. Ha az osszes rendes halmaz halmaza rendes
halmaz, ak:k:or nem tartalmazhatja onmagat, ezzel viszont egy halmazt k:ihagy, ezert nem
tartalmazza az osszes rendes halmazt. Bolcsesz megertesi k:orlataink: miatt egy tortenettel
mutatom be a paradoxont: van egy falu, ahol a borbely minden olyan ferfit megborotval,
ak:i nem mag a borotvalk:ozik ( ez a rendes halmaz). Kerdes az, hogy ha fgy van, k:i borotvalja
a borbelyt. Ha nem borotvalja meg magat, kihagy egy olyan ferfit, aki nem borotvalkozik:.
Ha megborotvalja magat, akkor egy olyan ferfit is borotval, ak:i maga borotvalkozik. A
matematik:ai problema megoldasa a modem logika sziileteset jelentette. Bertrand Russell
angol filoz6fus k:imutatta, hogy az az elv, amely a paradoxont letrehozza, a k:iilonbozo
logikai szintek osszecsusztatasab61 fak:ad. Az osztaly es annak: eleme eltero logik:ai
szintek:et reprezentalnak:, es ezt a matematika hagyomanyos rendszere nem tudta kezelni.
Hasonl6 szerkezetu egy mas tfpusu antin6mia, a kozismert k:retai paradoxon. Eszerint
Epimenidesz, a k:retai k:ijelentette, hogy hazug minden k:retai. Itt a keveredes abb61 fakad,
hogy a mondas altalaban vett aktusa es a hazugsag szu'kebb aktusa eltero szinteken vannak.
Altalaban a paradoxonok azt jelzik, hogy a logikai ter sokk:al komplexebb, mint a premodern
gondolta. A horizontalis-linearis lefras helyett egy sokszinrusegre epiilo, strukturalis-
funkcionalis, tehat a nyelvre jellemzo lefrassal kell azt k:iegeszfteni, megalapozni. A nyelv
sziiksegszeruen mint a matematika megalapoz6ja tartand6 szamon, azaz a tiszta matema-
tika elve csak premodern mftosz volt.
A matematik:ai-logik:ai elmelet k:ibontasa egy ett61 eltero kerdes iranyaban is meg-
k:ezdodott. A mindennapi eletben eppugy, mint a k:orabbi szemantik:aban az a felfogas
uralk:odott, hogy egy gondolat egy jelbol es az altala utalt val6sagb61 all. ,Mi is van egy
ertelemben?" - kerdezte ujra Gottlob Frege. Azt fedezte fel, hogy a jel es a jeW!t}t
(Bedeutung) mellett egy harmadik elem, ajelentes (Sinn) is meghataroz6 szereppel b{r uz
ertelem birodalmanak megformalasaban.
JELENTES

JEL JELENTETT
A jelentes, az ertelem immanenciajaban benne foglalt egy vezerlo ero, a jelentes, mely
kepes a linearis fiiggoseg feloldasara. Peldaul egyetlen jelentes tObb jelOletre is vonatkoz-
hut, es egyetlen jelolet tObb jelentest is felvehet. A nemet peldaul Morgensternnek nevezi
ugyunazt az egitestet, amelyet mask or Abendsternnek ncvcz. A ket jel jelolt tehat azonos,
jelentese cltero, .,egy jeltilcthez ( egy targyhoz) ncm csnk egy jel turtozik" (Frege,
.J.. --'-----=---" .dffl --& IC,'j iB{ ...
2HH A JIOSZTMOI>Ill( N
szentseg megmututkozlisat sejtetik. A vih.ighoz va16 hierophanikus viszony nyoman ket-
tevlilik a let: profUn, szimb61um es henneneutika nelktili terre es a lenyege szerint her-
meneutikus-szakr4Jis. szent terre (vo. errol Eliade, 1957). Ez a ter persze sokkal szelesebb,
mint a teteles vallasok tere, mert llli!!<:Ien, ami a vihlg ertelmeire, rejtett
Belekertilhetnek az lgitestek-(az -asZtroT6gia) vagy--6ppen az anyag
elemei (alkimia), es ide tartozik az okkult, a magikus. A masodik jelentos henneneutikai
az oneirikf&, az alomi, mely eppolyan osi, mint a hierophanikus: evezredek 6ta
hermeneutikai Herakleitosz mar idos.zamitasunk kezdete elott fel
jelezte az alom henneneutikai sajatossagat: ,Az ebrenlev61rnek egy es kozos
u vilaguk, az a1v6knak mindegyike pedig kiilon vilagba lep" (1983. 27.). Az alom olyan
hermeneutikai folyamatot sejtet, amely nem a kozmosz, hanem az emberi lelek felol
urtikulal6dik, szemelyesebb megfonnal6dasa van. Herakleitosz varosab61, Epheszoszb61
szarmazott Artemid6rosz, a hellenisztikus kor elso ismert Muveben, az
Oneirokritikdban 3000 almot erteJm_ezett. Szamara az almokmik"nemcsak misztikus,
kollektiv ertelme volt, hanem a megfejteshez az almod6 szemelyenek jellemzoit is
haszmilta. Az alom modern hermeneutikai jelentosege Sigmund pszichol6giajaban
emberfelfogasaban teljesedett ki es kapott melyen szemelyes, vagyis posztmodern
hermeneutikai ertelmet. A harmadik kifejezetten hermeneutikai letteriilet a ppefikus, a
maveszi. Ricoeur ezt tartja a legkevesbe megertettnek a harom koztil. A poetikus ugyanis
a segitsegevelletrehozza azokat a targyakat, amelyek a hermeneutikai folyamat
alapjai, ugy mu'Kodik tehat, hogy mintegy onmagab61 sziiletik meg. Raadasul a poetikai
egyszerre kozmologikus es szemelyes, kontrollalhat6 targyiassaggal bir es kontrollalha-
tutlun szemelyes elmeny segitsegevel kertil letezesbe. A poetikus ezert a posztmodern
problema egyik legfontosabb jelentkezesi terepe. A posztmodern filoz6fiak szamara
ktlzepponti jelentoseget kap a poetikus, nemcsak, sot nem elsosorban mint ertelmezendo,
hunem mint hermeneutikus letezesi forma. Derrida szamara a poetikus viszony a filozo-
f4h1.s alapveto elve Iesz, Heidegger pedig eppen a koltoiben veli megtalalni a let ertelmere
vonatkoz6 kerdes legadekvatabb terepet.
A) A HERMENElJTIKA MINT LET-FILOZOFIA-
METAFIZIKA, FENOMENOLOGIA ES A VILAG FOGALMA
Martin Heidegger (1889-1976) a XX. szazad egyik vagy talan a legnagyobb filoz6fusa.
1927 -ben megjelent Sein und Zeit (Let es ido) cimu muve szellemi vilagunknak eppugy
forradalmi atalakulasat hozta, mint Freud Alomfejtese 1900-ban vagy Wittgenstein Trac-
wtusa 1921-ben. Husserl professzori szekenek orokose a freiburgi egyetemen. A felszinen,
&!letm6djaban konzervativ, a politikaban tajekoz6dni alig tud6, otthon iilo nemet pro-
fesszorkent szazadunk legradikalisabb fi1oz6fiai rendszeret hozta letre. Sokszor soroljak
uz egzisztencializmus filoz6fiaja korebe, de ezt o maga hatarozottan elutasitotta. Az
eur6pai filoz6fiai trudfci6 minden nagy hagyomanyahoz, szerz6jehez kapcsol6dik, es
minddel szemben kritikus. Ktlzvetlen eU5dei es- elter6 okb61 - szellemi ellentetei Husser]
Nietzsche. Filozofinjn, nz tgt.ist.ttncidlmzto/6gia alupvctoen uj intnyt nyitott ajelentes,
RZ vizsgdJutdhun, n)npjttvd lett (tnJdn pontosuhb Jenne: ulupjdvd lehct) egy ujfajta
-- ............ ...........L.....-........... ---- "". " ......
1\ 111\I'IMIII'fllll Ill\/\ I'\ I,,/', I MUIJIIICNITI\1'11\ "'"'Y
irodnlmi (tuh1n hdrom) s:r.ukuszt szoktuk meg-
ktilt>nbt;ztetni. Az elso szakasz f6mave u /.et h It/If ( 1927) ide tartozik u freiburgi
egyetemi szekfoglal6 cU5adas, a Was ist Metaphy.\ik? I Mia meta.fizika? I ( 1929), a Kantr61
es Plat6nr61 sz616 konyvek. Munkassaganak kesoi szukuszat el61egezik mar a harmincas
evekben frt, de sokszor j6val kesObb megjelentctett maveszetfiloz6fiai es maeJemzo
inisok, Der Ursprung des Kunstwerks I A mualkotas eredete I ( 1935) vagy a Holder/in und
das Wesen der Dichtung [Holder/in es a kolteszet Lenyege] (1936). A kesei korszakot a
nyelvrol sz616 tanulmanykotet- Unterwegs zur Sprache I Oton a nyelvhez] ( 1959) - vagy
a Nietzsche ( 1961) cimu monografia jellemezheti.
Heidegger egyik legjelentosebb lepese a hermeneutika szempontjab61 az volt, hogy
az addigi ... tp.O.gehat()lt, es Je.Ita.rta .. annak.onto.16.giai..alapja.it. Ez a
lepes egy ujabb kopernikuszi fordulat a filoz6fiaban (Ricoeur, 1981. 53-54.), mely Kant
elso fordulatat, a m6dszer kerdeset egy oseredeti ontol6gia uralma ala helyezi. Heidegger
,a hogyan ismertink meg? kerdese helyett a mi a letm6dja annak a letnek, amely csak
a megertesben letezik kerdest teszi fel" (Ricoeur, 1981. 54.). Posztmodernitasa tObb
iranyb61 is megkozelitheto (Palmer [1979. 73-76.] harom megkozelitesi lehetoseget sorol
fel). Elso lepeskent talan a modernitast e1utasit6 kritika a leginkabb szembetuno, az, hogy
Heidegger tullep a modern megannyi alapveto eszmejen. Gondolkodasa, metafizikdn tuli;
azaz
sagszubsztratum, egy

.. '!mLmuland6 ..
jelei1Segv1Iagunkaiaj)]a. Tul van a transzcendentd(filoz6fia fogalomrendszeren (bar ke-
s6ob-lszre"veffe:I1ogy"korai gondolkodasa, meg a Let es id6ben alkalmazott ujit6 sz6tara
ellenere is, visszahuz6dott a transzcendentalfiloz6fia alakzataiba). Tul van a kalkulativ
gondolkodds m6dszerein; minthogy vilagosan ktilonbseget tesz egyfajta pusztan a mar
meglevovel szamol6 (tipikusan a szaktudomanyos, technikai) es egy masik, a dolgokat
letrehoz6 (ontol6giai) gondolkodas kozOtt. Tul a hatalom akardsdn; kritizalja a technol6-
giai gondolkodast, mint az uralom utani vagy kifejezodeset. Tul a modern szubjektivizmu-
son; azaz a fi1oz6fia kozeppontjab61 kiveszi az absztrakt, cogito jellegu szubjektumot (es
termeszetesen a vele szemben feltetelezett onall6 objektumot is). Tul az dbrdzo/6 gondol-
koddson; melyrehat6 kerdeseket vet fol a modern fogalomrendszerek alapjat, a reprezen-
taci6 lehetosegeit, a targyak, a res extensa onall6 fennallasat illetoen. Es, meglehetosen
nehezen artikulalhat6 m6don, tul van afenomenol6gidn" (Palmer, 1979. 73-74.), azon a
fenomenol6gian, amit nagy mestere, Edmund Husser] neve femjelez (ktilonos: Derrida
ugyanfgy, a fenomenol6gia kritikajab61 inditja posztmodern filoz6fiai felfogasat). A
modern negativ meghaladasan, kritikajan tul Heidegger egy pozitfv ertelmu posztmodern
filoz6fiai rendszer kidolgozasat is elvegzi, es a let eg;x
tethetetleni.il Az ember nem a let ura, csak , a let pdsztora ",
absztrakt eszmejenek mindenhat6 b6dulata utan felismerte, hogy egy
.. .. .. e
(Vajda, 1993. 19.).
A Let es ido elso paragrafusanak kezdo mondata szerint ,a let kerdese rna feledesbe
merUit, noha korunk haladasnak veli, hogy is met elfogadotta valt a metafizika" ( 1927.
H7.). N agyon leegyszer(fsftve: Heidegger a modernitas legfontosabb jellemzojenek tartja
u let kerdescnck elfelejteset, uzaz a metafizika letezore koncentral6 szemleletmodjanak
............ ....
elterjedeset. Sajat filoz6fiaja a metafizika hagyomanyaval szemben lep fel, ezert szUkseg-
szerCfnek tartja, hogy feltarja a metafizika lenyeget (nem veletlen teh,H, hogy eletmuvenek
jelentos reszet eppen a nagy metafizikusok rendszereinek tanulmanyozasa teszi ki). Mi
tehat a metafizika es mi a letkerdes ujrafelvetese, amely egy posztmodern filoz6fia
alapjava valhat? A ,metafizika" elleni fellepes tObb- modem es posztmodem - filoz6fiai
rendszer jellemzoje. A modem filoz6fiai, peldaul a pozitivizmus szamara azonban a
.. metafizikai" a szaktudomanyos leirasba beepithetetlen kateg6riak, terminusok, referen-
cia nelktili szavak hasznalatat jelentette, azaz dontoen tudomanyfiloz6fiai, m6dszertani
volt. A posztmodern filoz6fusai (peldaul Nietzsche, Derrida, Heidegger) szamara a
metafizika ennel sokkal tObbet, egy sajatos filoz6fiai diszkurzust jelentett, mely a kitelje-
sedett gorog filoz6fia ( elsosorban Plat6n es Arisztotelesz eszmeinek) kovetkezmenye ( es
amelybe sok mas filoz6fia mellett a pozitivizmus es minden termeszettudomanyi alapu
elmeleti rendszer is beletartozott). Eszerint a metafizika egy rendkiviil
ll;niy_erzaHs melynek negativ kovetkezmenye, hogy jelentosen

nem is annyira a kimondhat6 filoz6fiai tetelek melysege, hanem sokkal inkabb
filoz6fiai kerdesek kore. A redukalas aldozataul elsosorban az ontol6gia, a let kerdese
esett:annak elgondolasa, hogy minden egyes letezo jelenseg, dolog mogott valami kozos
minosegkent feltetelezheto egy atfog6, megalapoz6 ,van" -sag. A metafizikai gondolkodas
6s letm6d szi.iksegszeruen korlatozza a gondolkod6 figyelmenek koret: a let helyett a
kt>zvetlenebb Ietezot veszi szemi.igyre, erre a beszukitesre
nyok. A letezon @i, amely minden letezo kozos mozzanata, eltunik a kerdesek kozi.il, a
let problemaja kii.iri.il, es a semmivel. A metafizika a val6sagot mint targyak
rendezett halmazat fogja fel. Vele szemben egy tisztan mentalis struktura all fel, a cogito
rendszere. Nyilvanval6, hogy a cogito eszmeje nem csupan Descartes talalmanya, hanem
m1la csupan egy regi, a gorog gondolkodasb61 rank szarmazott alapallas univerzalis
6rvenyesitese es kidolgozasa tOrtenik meg. A gorog filoz6fia, elsosorban Plat6n es Arisz-
totelesz vezeti be azt az emberfogalmat, miszerint az ember gondolkod6 leny, racionalis
lillat. A keresztenyseg aztan atveszi ezt az elvet, es kiegesziti azzal, hogy az ember kettos
termeszetu, allati es isteni egyszerre. A kartezianus filoz6fia voltakeppen nem tesz mast,
mint ezt az isteni osszetevot cogit6kent definialja. Descartes rendkivi.ili jelentosege abban
411, hogy kidolgozta a cogito elvet, de eppen 6, teljesen elfeledkezett a sumr61. A cogito
kt>vetkezmenyeinek vegigvitele Hegel filoz6fiajaban tOrtenik meg, amelyben a cogito az
abszolut szellem eszmejeben teljesedik ki. A metafizikainak nevezett gondolkodas jellem-
zoje tovabba az, hogy ,a letet orok jelenletkent gondolja el, s ezzel a tenyleges elet
lefolyasarajellemzo sajatos idostruktunit szem elol teveszti" (Feher, 1992. 68.). Ajelenlet
elvenek kritikaja es a temporalitas jelentosege- nem kis mertekben Heidegger hatasara-
a dekonstrukci6ban is fontos mozzanat.
tek, .. (a tortenetiseget diakronitassa valtoztatta).
filoz6fiaja kozepponti kateg6riajava tette:
.. ... /etre jon, letezesbe keri.il, es
ehhez a folyamathoz kepest minden targyias, objektfv teny csak masodlagos, levezetett.
Levezetett nemcsak a targyak strukturaja, hanem a szubjektum struktunija is, es levezetett
a szubjektum-objektum alapul6 eg6sz ujkori ismeretelmelet is. A mo-
dern filoz6fia, erne mctufizikui korltit miatt, olyun gnndolkod4si m6dot hozott letre, mely
'
,.
'
,I
I
I;
I'
a letfeleutsegct tcljcsse tudju lenni. tnv4hh mcnvc: u 16tfeledts6g, u letre vonntko:t.o
kerdes feltetelenek uz elmurudasu mugu is fcleues aluozut4va valik. Az tehat, amire
vonatkoz6an keruesekct teszUnk fel, leszCfkUI, es lathatutlanna valik, u kerdes horizont-
jaba keri.ilo k<>r kerUleten tuli lesz mindaz, ami beszedUnket, letpozfci6nkat megala-
pozhatna.
Heidegger rendszere, filoz6fiaja ezzel szemben ujb61 felveti ,a let ertelmere vo-
natkoz6 kerdest". Fontos megjegyezni: nem a let kerdeser{f/, hanem a Jet ertelmere
vonatkoz6 kerdesrffl van sz6, arr61, ,Mit jelent az, hogy lenni" (Vajda, 1993. 14.). A
,mi van" meg a modern, a metafizika kerdese, mely arra tett kiserletet, hogy szamba vegye
az osszes letezot, annak osszes osszefi.iggeset. Heideggerszamaraa let nem jelolt, han em
a jel016K kreatfv, teremto Ez leszaz-a maj'ci'-az ontol6giai her-
a letkerdes helyett feltett let ertelmere vonatkoz6
kerdes maga hermeneutikai, megertesalapu. A let, maga a ,van", az adott konkret helyze-
ten tuli ossszefog6 minoseg ketsegteleni.il nehezen megfoghat6, hisz ez a legaltalanosabb,
minden letezo kozos mozzanata, olyan, amelyet lehetetlen valami fels6bb nemfogalomt61
val6 ki.ilonbsege alapjan definialni, es igazab61 abszolut magat61 ertetodonek is tunik
(Heidegger, 1927. 88-90.). A heideggeri Jetre vonatkoz6 kerdesnek ezert mar ebben a
nagyon felszines felvetesben is van valami hatar nelki.ili, valami transzgressziv jellege. A
modern, a metafizika ezt a hataron athatol6t, korlatok nelki.ilit, instabilat akarja keretbe
fogni. Teszi ezt egyreszt ugy, hogy a val6sagot a szubjektum es objektum viszonyaban
fogja fel, amely hozzaallas kovetkezteben minden adott, fennall6 pusztan targgya, fi.igget-
len objektumma valik, ami vel szembeallit6dik a szubjektum, az onall6, vilagt6lletisztftott
racionalis en. Ezzel a kornyezet kori.ilhataroltta, megszamolhat6va, osszerendezhetove
valik. A .. ember szalllara - figyelmeztet azonban Heidegger - u
kornyezet nem rejtett er6k
,;t1rgy''. szubjektivlzaltes 'ffiiJ1den volt. Ezzel eppen
az-;z- elv 1es:Z a kiitlka celpontja, rnodemitas kapcsan annyit han.gsulyoztunk:
az felfogasa, melybcn
j61 elvalaszthat6 a racionalis struktural6 es a megtalalt vagy strukturu. M i
tehat ez az uj, posztmodern transzcendencia? A modern a letezo immanens rendszeret,
titkos mel yet kutatta, a let es letstruktura viszont ,tul van minden letezon ( ... ). u let
teljesseggel transzcendens" (1927. 135.). Ahhoz azonban, hogy a let ertelmere vonatkoz6
kerdest feltegyi.ik vagy a let ertelmerol beszelji.ink, ,nemcsak a szavak hianyoznak, hanem
mindenekelott maga a nyelvtan" (1927. 136-137.). A ha_gyg_man)'.Q.filoz6fiai.kateg6-
ric!l< ... k9repe A let ertelme egy alland6an alakul6.
formal6d6 princfpium, tevekenyseg, egy mindig jelen levo es mindig megnyfl6 lehetoseg-
kent fennall6 osforras, mely lehetove teszi az artikulaltat azzal, hogy van, de (5 onmagn
nem artikulalt, hanem transzcendens minden artikulalthoz, fennall6hoz kepest, es a
letrejovot uj es uj letrejovesekbe, fennallasokba vonja be. Egy nem metafizikai hozzaal-
lasnak ezt a transzcendens, de az egyen, az individuum iranyaban transzcendens mozzu-
natot kell feltarnia.
Heidegger filoz6fiai programjaban ezert egyreszt egy olyan feltarasi strategiat kell
talalni, mnely nem lesz eleve metafizikai, amely nem redukalja u Jetkeruest. A filoz6fiui
progrum masik lenyeges Hssszetevoje pedig nz. hogy meg kell talalni a Jet uzon kulcs-
..a..
problemajat, amelyre a kerdes egyaltalan felteheto. A feladat rendkfvUI nehez, hiszen
egy ketezer eves filoz6fiai tradici6t kell egyszerre hasznositani es megkertilni. A ket
megkozelftesi pont koziil az __ __ a
ontol6gia pedig a Dasein kapcsan--mu-tathat6 be (A Dasein nehezen fordithat6
nus. ada}e1e-nt6se: ,itt",:Ott", ,ekkor", ,akkor", a ,sein" pedig a letige, de az a fonevi
igenev is, ami vel a ,let" sz6t forditanank. Heidegger magyar kiadasaiban nem talalha-
tunk egyetlen elfogadott megfelelot, a ,jelenval6let", ,ittlet" vagy ,ittlevo" egyarant
elofordul.)
A metafizikai gondolkodas igen hatekony m6dszertant dolgozott ki. Ennek celja a
kateg6riak, az a priori gondolati formak logikai rekonstrukci6ja volt. A metafizikai az
.. 6rzeki, a Iathat6, a valtozatlan vilag lathatatlan, tehat valtozatlan strukturajanak a tu-
domanya" (Jo6s, 1993. 34.). Heidegger e mechanizmus meghaladasara hasznalta fel a
fenomenol6giat, mint egy olyan targyalasi m6dot, mely megnyitja az utat a szemelyes,
valtoz6 (id6beli) folyamatok feltarasa iranyaban, azaz megragadja azt a kreativ folyama-
tot. amelyben a let ered, amelyb61 keletkezik. A fiatal Heidegger Husserl fenomeno-
16giajaban egy olyan eszkozt talalt, amely a let ertelmenek kerdeseben lehetoseget kinalt
a reduktiv, dogmatikus targyalas elkertilesere. Husser! filoz6fiaja azonban egyszerre volt
a kritika ala vont metafizika csucsa es egy radikalis, fi1oz6fiai gondolkodasi mod. A
fenomenol6gia ugyanis celkent tuzte ki, hogy a tulsagosan absztrakt, dogmatikus (azaz
el6'zetes elemzes nelkiil elfogadott alapelvekre eptil6) filoz6fiai beszedm6dot (azaz a
klasszikus metafizikat) egy szisztematikusan felepitett vizsgalati elv szigorara (egy szigo-
n1 tudomanyra) csereli. Celja az, hogy ,ugy vegyiik a dolgokat, ahogy ad6dnak, es minden
konstrualas nelkiili leirasra szoritkozzunk" (Feher, 1992. 80.). A leiras vegso eredmenyei
a fenomenok. A husserli fenomenol6.gia tovabba nem a targyak ilyen vagy olyan elmeleti
(szaktudomanyos) szempontb61 adott reszleinisara torekedett, hanem az egesz. a teljes
, a ,_,_vissza a dolgokhOZ:' (1927. 122.) elvet tuzte ki celul. Roman
ingarden, Husserl irodalmar tanitvanya peldaul az irodalmi mu fenomenjat pro balta leimi.
Elvetette azokat a korabbi esztetikai es irodalomtudomanyi irodalomdefinici6kat, amelyek
valamilyen elozetes elmeleti, dogmatikus hozzaallasb61 kovetkezoen az irodalmi mu
torzftott, egyoldalu kepet adtak, es nagyon szisztematikus vizsgal6dassal meghatarozta az
irodalmi mu fenomenjat. Nagy a jelentosege azonban annak, hogy a fenomenol6giai
vizsgalat hova helyezi a fenomen kozponti, definitiv magvat. Hoi rejlik az a lenyegiseg,
ami az irodalmi mu alapveto konstitutiv mozzanata? Husser! (es masok mellett Ingarden)
ennek az alapveto konstitutiv aktusnak a magyarazatara vezette be az intenci6t, azt a tudati
aktust, ami valamit mint sajatos egeszet letrehoz. Az irodalmi mu nem att61 az, ami,"l1ogy-
-metafonikat tartaTimiz, nevelo hatasu stb., hanem hogy egy
olyan intenci6 ininyul ra, amely ot irodalmi mukent hozza letre, letezeset ilyenkent
ismeri el. Ketsegtelen, hogy itt fontos lehetoseg nyilhat egy ontol6giai magyarazatra,
6s a fenomenol6gia ezert volt fontos Heidegger szamara. Husserl az intencionalitast a
tiszta tudathoz rendelte, es elesen elvalasztotta a ,zar6jelezett" empirikus val6sagt6l.
Heidegger kritikaja eppen itt lep be: semmi sem bizonyftja ezt az axi6mat,
bizonyftja hogy a atiszta tudut, a cog ito eleme, ugyanis eppen
n feno'!lenol6gia"i kiindul6pont .. es egy dog-
mutikus-metafizikus nxi6mu cNdNztat6dott u levezet6s ml)g6 Feh6r. 1992. 80-83.).
'
c ... ,. --t"sv\ .. ......;&. ..
Hcidegger Husserl (tudutbun) immunens fennmennl6gh\j4t ,.trnm;zcendentulizalju", poszt-
modernizalja. Ugy veli, hogy ha Husser) kiindul6pontjat fenomenol6giui kritiku uh1
vonjuk, vilagossa lesz, hogy az intenci6, u fenomenok letrejt>tte egy sokkal atfog6bb
terepen, egy ontol6giai hatteren tOrtenik. A mindennnpi . .Prim . .it(y
az, amelY ... .. .. az eletet, csinaljuk a dolgaink, es ekozben
a fen omen. Husser! a tudatot mint
funkcionalasat akarta kimutatni. Heidegger az
_ont.eremto ..

azt az orok folyamatot, ..aJ.t

... ... Szerinte a let fak-
ticitasa sokkal alapvet6bb, mint az emberi tudat, Husserl viszont ezt a fakticitast is az
emberi tudat kovetkezmenyekent pr6balta felfogni (Heidegger egy korai irasanak nem
veletleniil volt Afakticitas hermeneutikaja a cime).
Heidegger komolyan vette azt, hogy a fenomenol6gia sz6 ket reszb61 tevodik ossze:
a fenomen es a logosz kettoseb61. A logosz elemzeset Arisztotelesz, Herakleitosz es
Parmenidesz meglehetosen eltero forrasai alapjan vegezte, es munkassaga soran ujra es
ujra visszatert erre e kerdesre. A logoszfogalmat sokfele m6don forditottak, ertelmeztek,
peldaul vettek ,esznek, iteletnek, fogalomnak, definici6nak, alapnak, viszonynak" (1927.
128.). Heidegger forditasi javaslata az, hogy a logosz besz.edet jelent, megpedig olyat,
amely nyilvanval6va teszi azt, amirol a beszedben sz6 van, felfedo, lattat6 szerepa.
(feltar6, megvilagit6) funkci6ja van, ramutat jelensegekre, egy ,mint" -re,
amelyet valami ,mint" valamit segit latni. A logosz a megjeleno, valaminek az onto16giai
manifesztaci6ja rajtam, onmagam megertesen keresztiil, valamifele Oltezekbe torteno
elrejtese anyilvanval6nakes (Werner Marx, 1961. 154.). A targy
megjelenese egyfajta tanulas, onmagunk tanulasa, a let igazi pozici6janak a belso feltarasa,
de ugyanakkor elrejtozes is, mert az eredeti sokfeleseg eppen a megnyilvanuias soran
Oltozik valami olyan ruhaba, amely ugyanakkor fontos mozzanatokat tesz lathatatlanna.
A l()gosz, a beszed nem a hasznal6 altai a nyelvnek adott hatalom, hanem a nyelv tiltul
adotiha:taiom:l\Tenomen az ,onmaganmegmutatkozas" (1927. 126.), az a
onmaga kittintetetten az utunkba keriil, lathat6va valik szamunkra. A
fenomen a let olyan mozzanata, amely onmagat teljesseggel birtokolva megnyilvanul. A
pedig a_Jenomen beszedbe kertilese,
logosszal. Ez a fenomenol6gia ontol6gia is, mert nem csupan megismeres, hanem a let
mu1codese. Sot mint kesObb latni fogjuk, hermeneutika is, a let egy_ meg-
hatarozott darabjanak onteremtesen keresztiili megertese. A fenomenol6gia sajatos hei-
deggeri ertelmezese ezert nem egyszeruen elemzesi technika, hanem a letezes m6dja is,
segitsegevel artikulalhat6 a letre vonatkoz6 kerdes.
A letre vonatkoz6an azonban nagyon nehez olyan kerdest feltenni, amely nem akad
el a letez61c valamely csoportjaban, valamely jellemzojeben. A heideggeri megoldas ennek
ellenere igen egyszeru. Minden letre vonatkoz6 kerdes egy meghatarozott iranyba tekint,
a Was ist Sein? mikozben a letet kerdezi, a letiget, a ,van"-t haszmilja. ,A let ertelmenek
tehat valamilyen m6don mar a rendelkezesiinkre kell allnia. ( ... ) Ez az atlagos es homdlyos
letmegertes -faktum" (1927. 92.). Ebben az atlagos letmegertesben termeszetesen
fizikai elemek (a racionalitas mindennapi vannak. Az a furcsa helyzet all
cUi', hogy u let kerdesenek lehetosege minden kapcsan ott all eU5tti.tnk, es megis elrejtett,
_.&..
megfoghntutlun. MegvdhtHzolund6 tehat, hogy .,melyik Jetez6r61 olvushutole n let ertelme,
melyik letez6b61 kcll kiindulnia a let feltanisanak?" (1927. 94.). Heidegger a kovetkez()
kiindulast javasolja: .,meg kell magyarazni, hogy mil yen m6don Iatunk ra a letre; hogyan
ertjtik es ragadjuk meg fogalmilag az ertelmet; sziikseges tovabba, hogy megteremtsiik a
lehetoseget a peldaszen1 letezo helyes kivalasztasara, es kidolgozzuk e letezo val6di
megkozelftesm6djat" (1927. 94.). Ezek az elozetes teendok azonban nemesak a letez6'k
lethatterenek tisztazasat alapozzak meg, hanem ,egy bizonyos letezo letm6duszai, aze a
letezoe, amely mindenkor mi magunk, a kerdez6'k vagyunk" (1927. 94.). Egy abszolut
kulesponthoz jutottunk Heidegger levezeteseben: a eentrumaban
a .. Letre kell hoznunk, letben kell tartanunk egy olyan letezot, amely
maga a letkerdes kerdezoje es maga a let kerdese is. ,Ezt a letezot, amely mindig mi
magunk vagyunk, es amely egyebek mellett a kerdezes letlehetosegevel is rendelkezik, a
jelenval6let terminussal jelOljiik" (1927. 94-95.). A letre val6 rakerdezes ugyanis sz6lhat
ugy, hogy ,mi ennek az ertelme?". Ha a kerdesre egy masik letezovel valaszolok, akkor
azt kell megkerdeznem, hogy mi annak az ertelme. A kilines ertelme a zar, a zare az ajt6,
az ajt6e a haz stb. ... ..
Mi az en eletem ertelme?- ha ezt
a kerdest ugy teszem fel, hogy kozben ona116, onmegval6sft6 eletet elek, akkor esak azt
valaszolhatom, hogy azert vagyok, hogy legyek. A cogito ergo sum elve tehat helyettesf-
todik a elvevel. A, vagyok" nem forma, han em min dig valamilyen
faktualis tartalom, nem struktura hanem folyamat (ido), de nem is a fennall6 targyi,
han em a lehetoseg, a megval6sftand6. "A-::vagyok';-:a15as.ein a lenyegem szerinti
.. megnyfh1sa a szemelyes teremtodesen
keresztiil. A jelenval6let letenek transzeendenciaja kitiintetett transzeendencia, amennyi-
ben a legradikalisabb individuaci6 lehetosege es sziiksegszen1sege nyflik meg benne
(1927. 135-136.). Ez az individuaei6 persze nem a cogito, nem a raeionalis strukturak, a
logika ratelepftese a targyakra, hanem a vilag elegyenesedese es az egyen elvilagosodasa,
teremtes, ujrateremtes, transzeendalas. Nem veletlen tehat, hogy a jelenval6let, a Dasein
a heideggeri filoz6fia kozepponti fogalma. Ha a korabbi posztmodern jellemz6'ket hasz-
naljuk, akkor a jelenval6let ketsegteleniil metatermeszetff, egyszerre valami es a valami
(t>nmaga) teremtese a valami (onmaga) olvasatan (megertesen) keresztiil (,A letmegertes
ajelenval6let egyik letmeghatdrozottsaga"- 1927. 101.).
Talan ez az egyideju es egyenrangu kettosseg (a valami es a valami olvasata)
ervenyesiilese az, ami a jelenval6letet elvalasztja, megkiilonbozteti a szemelyes de-
konstruktfv fogalmat61, att61 a szemelyfogalomt61, amely az amerikai dekonstrukci6
irodalomelmeleteben es Derrida filoz6fiajaban formal6dik meg. A ugyanis
kizar6lagosan retorikai, azaz
retorikai teehnikaval .olvasatok adott vallott formaja. Heidegger
.. olvasat
kettose. Ezzel a let termeszetenek meghataroz6 mozzanatakent vezeti be az idot, a mindig
valamikor-valahol-rogziiles fogalmat. Ez az oka annak, hogy a .. volta-
keppen uj megfogalmazasa az ,elmeny", az Erlebnis esemenyenek. Az elmeny ugyanis
olynn valami, amely a Jet olvasatakent engem mint letet teremt, hoz letre (a hermeneu-
tikai ertelmezes ezert lcs/. ilyen ontol6giai ertelemhcn felfogott - elmenyartikulaci6)

'.
.,,
( vH. Joos, I 00- I I 0.). Tov&thbi, n:r. el<1hhihe:r. kupcsn16d6 kOitlnbsc!g u
es az ontologini hermeneutikn u:r., umit Heidegger n .. fogalm&tval jelez,
es olyan alapvet(5 fogalmuknt knpesol hozzat, mint pelddul a trudlcio. Ezek a szavak az
onto16giai felnyitast mindig rogzOiesnek, mnjd ujabb rt>gztilesnek, es a rt>gztilesek
mint valamik egymasba kapesol6d6 soranak definhiljak, azaz mindig van a folyamatban
valami fix, amely persze felbomlik es ujrateremtodik, de ebben az ujrateremtodesben
mindig utalas tOrtenik a Ietre.
A Dasein, az onreflexfv let, mint a let alapja, olyan let, amelyben onalkotasomon,
onteremtesemen (onmagam kidolgozasan) keresztiil egy meghatarozott idOben egy bizo-
nyos tfpusu kerek teljesseg formal6dik meg, egzisztal. A jelenval6let vagy ittletjelenje,
ittje ezert nem a helyre, hanem az idore vonatkozik, arra az idore, ami eppen ittletemmel
lesz letezove (ezert nem is annyira ittlet, mint inkabb ittlev6'). Az ido nem mas,
onkidolgozas sora, a let ertelme az id6oen .. .. Nagyon
a filozofalas, a letkerdes felvetese
abb61 a kezdopontb61 indulhat, hogy ,itt vagyok", ebben az ittletemben egy vilag hoz letre,
tesz bizonyossa, es en letemmel egy vilagot tartok fenn, teremtek m3. J6zsef Attila
Eszmelet cfmu versenek elso szakasza eppen err61 sz61. A vers cfme, az Eszmelet az
furteremto,'16ire vonatkoz6 kerdes feltetelet vers ennek lepeseit mutatja be.
Az elso szakasz peldaul az ebredes, a lethe keriiles kepe, egy olyan pillanat, amikor a
szemely egyszerre raebred a vilagra, es megalkotja a vilagot. Nines kiilso es belso, nines
szubjektum es objektum, hanem esak a belolem kiboml6 es a vilagb61 kiemelkedo
en kolcsonos teremtodese: ,Foldt61 eloldja az eget I a hajnal s tiszta, lagy szavara I a
bogarak, a gyerekek I kiporognek a napvilagra; I a leveg6oen semmi para, I a esil16
konnyuseg lebeg! I Az ejjel raszalltak a fakra, I mint kis lepkek, a levelek." Nehez
eldonteni, hogy a let __ ..
mindkettor61 a let De erdemes
felfigyelni arra, hogy J6zsef Attila finom erzekkel es egy nyelvi torzftas segftsegevel n
fOld sz6t61 elveszi a hatarozott nevelot, az eredeti egyseg nem ,a" es nem ,egy" n sok
koziil, hanem egy megfoghatatlan valami, egy meg artikulalatlan vansag. Az els6 urtiku-
lai6d6, az elso letezo pedig az eg, amely eppen ezert mar hatarozott nevelot kap, ez nz els<1
megfoghat6. A Dasein mindig egy olyan relaei6t jelent, amelyet Heidegger az eigentlich
terminussal jelOl. A sz6 ,tulajdonkeppeni", ,eredeti", ,teny leges", , val6di", ,sajat" szu-
vakkal fordfthat6, igei valtozata ( eigen) pedig ,rendelkezni valamivel", ,tulajdonolni"
jelentessel bfr. A fogalom ellentete az uneigentlich, a tulajdonomban nem levo. A
terminuspar jelzi, hogy a let adott darabja belefoglal6dott-e onteremtesembe vagy sem,
azaz a tulajdonlas nem esupan tudas, hanem a megesinalas kepessege is. Az ember elhet

.._ _.,.. , ........ - .. --"-"g_,. "'->"' , -''"'""'"'"-" 'J
pedig a das Man, az akarki (Heidegger a szabalyos nemet hfmnemu nevelot semlegesre
esereli). A Dasein, a tulajdonolt let tudataban kell legyen onmaga nemletenek, ve-
gessegenek is, mert a let esak fgy lehet sajatja. Ezert a jelenval6let lenyeges eleme,
alkot6ja, hermeneutikai ertelemben letben tart6ja a halal, ajelenval6let ,halalhoz mert let"
(Sein zum Tode). Ebben is nagyon plasztikusan erzekelheto Heidegger posztmodern
transzcendeneiaja: esak a marg6n tuli az, ami a benne levo ertelmet, letet konstitualja, a
L -----------
_...._
lc!tezes latsz61agos uutonomitasa, identikus egysege megbomlik, ha u hermeneutikai
melysegu letkerdest tesszUk fel vele kapcsolatban. Az egyik legelterjedtebb modern
halalfogalom a letbol, az egyeni elet lenyegebol kizarja a halal tenyet. Lukacs Gyorgy
peldaul a hellenisztikus tradfei6t kovetve azt vallja, hogy a halal nem kerdes, mert amfg
en itt vagyok, a halal nines itt, amikor a halalom itt van, en mar nem vagyok. A modern
szemelyfogalom a szemelyt mint totalis targyat (mint identitast, mint szemelyiseget) fogja
fel. A posztmodern szamara a szemely sokkal inkabb vegessege kereteben, kontextusaban
ttlrteno felnyit6 olvasat. Ilyen J6zsef Attila halalfogalma is, az Eszmelet X. szakaszaban a
,meglett embert", a felnottet, a jelenval6letben letez6 embert hatarozza meg, es vele
kapesolatban frja, hogy 6 ,az eletet halalra raadasul kapja". A kolt6, nagyon kovetkezete-
sen, ujra hasznalja a nevel6 es a nevel6 hianya ontol6giai megkiilonboztet6 hatasat: a halal
nem nevelos, mert nem ,a halal" letezik, hanem egy altalanos, atfog6 alap (a ,halalsag").
Talan a fakticitas kerdesehez kothet6 a heideggeri levezetes kett6s area. Ha a letet
tisztan mint targyit, teny legest hatarozna meg, akkor letez6K:ent kellene lefrni, es ezzel
pontosan a modern szaktudomanyok termeszettudomanyi eszmenyehez jutnank. Ezt
Heidegger termeszetesen el akarja keriilni, de a faktieitas, a let tenyszerusege, kezzelfog-
hat6 surusege, vansaga miatt megsem mell6zhet6. A letkerdes ezert kett6s kerdes, egy-
szerre egy faktum ertelmenek, letenek a felfedese azzal a masik felfedezessel egyiitt, hogy
a faktum eppen erne letfelfedes, megertes kovetkezteben rendelkezik lettel. A letkerdes
egyszerre tenykerdes es olvasati kerdes, egyszerre adott es megertett. A Dasein egyesfti a
ket areot, de bel6le kiindulva ki kell alakftani egy olyan levezetesi iranyt, amely elsosorban
a faktieitas olvasatfiigg6seget epfti fel, majd egy masikat is, amely az olvasat fak-
ticitashatteret vilagftja meg. Meg egyszerubben talan ugy hatarozhat6 meg ez a ket irany,
hogy az egyik letartikulaei6 a korottiink lev6 sokfele, osszevissza adottb61 otthont, vilagot
kerekft ki, a masik viszont ugy mukodik, hogy a letben kidolgozzuk a lehetosegeinkben
rejl6 megesinaljuk onmagunkat. Az el6bbi
kerdeskorbe els6sorban a ,J!i}Ag" fogalma tartozik, a masikba els6sorban a megertes, a
hermeneutika.

Heidegger , vilag"-fogalma alapvet6en elter Descartes res extensdjat61, a vilagot
alkot6 Ielek nelkiili dolgok halmazat jelz6 fogalomt61. A vilag nem emberek, targyak,
eszkozok halmaza, hanem az en vilagom, az a hely, ahollakom, az a kornyezet, amelyben
j6 es rossz erzeseimmel egyiitt otthon vagyok. Nem a let egesze, hanem az az egesz,
amelyben az individuum onmagat elmeriilni es bel6le felbukkanni latja. Keresztiillatunk
rajta es rajta keresztiillatunk. A fakticitas hermeneutikai, olvasati jellege itt is egyertelmu,
nem tenyek, faktumok sora, han en:! faktutnok. sajatas . .oh:asata, Heidegger termi-
nusaval a vildgban-val6-let (in-der-Welt-Sein). A meghataroz6 mozzanat ebben a benne-
let, mely nem terbeli ertelemben ertend6, tehat nem ugy, ahogy a viz a poharban, a pohar
a szobaban, a szoba a varosban stb. van. A benne-let mindig letemmel, aktivitasommal
(olvasatommal) letrehozott es fenntartott, az a helyzet, amikor ,dolgom van valamivel",
,.el6a1Htok valamit", es a hely, amelyet ilyenkor elfoglalok, onmagamb61 szarmazik. A magyar
ktlznyelv is ismeri ezt a fordulatot, ha valakit ra szeretnek venni arra, hogy valamit lelkesen
vallaljon el, tegyen meg, akkor azt kerdezem: ,Benne vagy-e abban, hogy ... ".
A vihigban-val6-Jct kl>zponti fogalma a Befindlichkeit, amelyet a magyar kiadas, nem
tul szerencsesen, diszpozfci6nuk fordftott. Jobbnak tunik egy korabbi valtozat, a hogylet.
-- ____ ........,_
'

&
A nc!mct sz6 u.flndt'n, tuh\lni ige f6nevesftett vdltnzutu, pnntosun (de mt&
taldltatott.wignak lehetnc fordltuni (Fehc!r M. lstvdn n /.!!!nsolllcljl kifejezest hns:r.ntUtu). A
diszpoz(ci6 ugyanis puss:r.fv es beiUirfll kit'elc! makOd(), u megtuldltutottsag viszont le-
nyeges elemkent tartalmazza azt, hogy valmni c!ri olyun vulumi, umely u
vi lag es a jelenval61et viszonyab61 ktlvetkezik. Jclzi, hogy egy olyan vilagba kerUitem,
olyanban vagyok, amelyet nem magam valasztottam (de en elek benne), benne talaltam
magam (de megtalaltam benne magam). A hogylet legfobb jellemzoje a belevetettseg, a
Geworfenheit. A Dasein bele van teve a vilagaba, de nem a Sartre-fele elidegenedes
m6djan, hanem ugy, hogy ez az alapvet6 letpozfei6ja, hozzatartozik termeszetehez,
faktieitasahoz, hogy nerri magaban van, hanem egy vilag, meg pontosabban a sajat vilaga
kontextusaban tahilja magat. A bibliai J6b talan peldaja lehet a belevetettsegnek: elete
kezdeten egy bizonyosfajta letben van benne, majd pr6batetelkent Isten egy masfajta
belevetettsegbe helyezi, es Job kfserletet tesz arra, hogy belevetettsegenek ezt a megzava-
rodasat feltarja. A belevetettsegben van egy bizonyos kenyszer, faktieitas, de ez nem a
targyi vilag tenylegessege. !Q2 sem azt kutatja, hogy az 6t er6 esapasok milyen fizikai
okokra vezethet6K: vissza, hanem azt, hogy a sajat k(lraktereben milyen
osszetev6K: lehettek, amelyek Isten haragjat IdVci1tottak: --------------- .. ,- .. -.,."' ---
--A-belevetettseg a feltarultsaghoz ( Erschlossen-
heit), mely mar a megertes kerdesehez visz kozel minket. A feltarultsag az a folyamat,
amelyben a jelenval6let es a vilagban-val6-let egysege, azonossaga egyertelmuve valik,
,ajelenval6let nem mas, mint a maga feltarultsaga" (1927. 267.). Heidegger egy sz6jatek
ket valtozataval jellemzi ezt az esemenyt: a ,vilagl6", a ,vilaglas", az, aki ,onmagaban
mint vilagban-benne-let van megvilagftva, nem egy masik letez6 altai, hanem ugy, hogy
6 maga a vilaglas" (1927. 267.).
A jelenval6let nem mas, mint onmagam (felteteleim adott pillanatban es helyzetben
elerhet6 teljessegeben val6) 1p.egertese (Verstehen). Ez egyfajta let-olvasat, amelyen
keresztiil a let( em) sziiletik. Talful.lrzekelhet6 az eddigiekb61 is, hogy Heidegger szamaru
a megertes alapvet6en mastjelent, mint Dilthey vagy Sehleiermaeher szamara. Qntol6giui
az termeszete, nem pedig kevesse erthet6, tenyleges vugy
atvitt ertelemben szovegnek vett jelensegek megfejtesenek teehnikaja. A megertes itt uzt
a tevekenyseget jelenti, ami vel valaki letezese eletvilaganak kontextusaban megragudjn
es realizalja Jete lehet6segeit. A megertes nem valami birtokolt kiilon kepesseg, hanem u
vilagban-val6-let alkot6 mozzanata, valami, ami megtev6dott, m(fkodni kezdett, struktu-
rajava valik a vilag individualis helyzetenek, amely tovabbi masodlagos megerteseket tesz
lehet6ve. Letezesiinkkel a let bizonyos megerteset (es ezzel megval6sulasat) erjtik el. A
megertes tehat nem az emberi tudat kateg6riaja, hanem aze a val6sage (onmagunke),
amely talalkozik veliink, ami manifesztal6dik.
A megerteni kifejezest a kepesnek lenni (Sein konnen) valamire, megbirk6zni va-
lamivel ertelmeben kell felfognunk. A magyar nyelvben is gyakran hasznaljuk az ,ertem"
kifejezest a ,kepes vagyok a dolognak megfelel6en a tennival6t elvegezni" jelentesben.
A megertes funkei6ja a kivetiiles ( Entwur.f). Az Entwurf sz6 sajatos kett6s jelentessel bfr;
egyszerre jelent tervrajzot, vazlatot (azaz valami terbelit) es egy a sz6ban benne foglalt
W' rfcm ( dobn i) jelentesu, ido termeszetu eselekvest, ,elore futas" -t. A kilines kivetU I az
ajt6nyittis lehet6segere, az ajt6 kinyitasa a belepesemrc, cz pedig az adott helyiseggcl
.a..
kupcsolntos tcnnivul6imru. A megertes ehben a kontextusbnn azt jelenti, hogy u vihig
szemelyei es esemenyei egy nim vonatkoz6 konstrukci6ban letfunkci6t kapnak. A
a kivetftesen keresztiil a Dasein sajat Jetlehetosegeit vonja be a lethe, de azt,
.. umit kivetft, nem ragadja meg tematikusan ( ... ), a lehetoseget mint Jehetoseget veti
mugdnuk elore, es mint ilyet hagyja lenni" (1927. 285.). A megertes temporalis es
transzcendens. mert egy sajatos, a maga
ktireben kiteljesedett letforma ez, amelyben folyamatosan megcsimilom magamb61 azt,
ami megcsimilhat6. Tran..zcendens, mert mindig valamilyen fenmlll6 allapotnak a le-
eppen az a te;emiifofvasat:"-ameiy.az
emberlet marg6jan mindig kibovfti annak kereteit, fogalmat. A megertes tehat sokkal
4tfog6bb fogalom, mint a megismeres, mely ut6bbi csupan a megertesfolyamatokban
letrej6tt Jetezesstrukturak lefrasa, egy reduktfv, id6ool kiemelo m6dszerrel. A megertes
tovdbba sokkal atfog6bb a nyelvnel is, hiszen nyelv elotti, nem tematikus termeszetu es a
nyelviseget csak ut6lagosan hozza letre azert, hogy onmagat artikulalja. Heidegger az
Urban a nyelvhez cimu kOtet egyik tanulmanyaban, egy japan filoz6fussal tOrteno dia-
16gusban utal a ,hermeneutikus" kifejezes ertelmere. Elmondja, hogy a sz6 Hermesz isten
nevehez kapcsol6dik. Hermesz eseteben fontos, figyelmeztet Heidegger, hogy az isten
hfrviv6, kovet, 6 hozza a sors iizenetet, ezert a ,hermeneuein az a feltaras, amely hfrt hoz,
ha kepes iizenet meghallgatasara" es a ,hermeneutikus nem elsosorban az ertelmezest,
hanem mar elotte, a hfr es iizenet hozasatjelenti" (Heidegger, 1954. 28.). A
tehdt az ertelmezes, a tudatos, akarattal tOrteno feldolgozas elfftti feltarulas, az iizenetnek,
hfrnek nem megfejtese, hanem az es az eletb.e. A meghataroz6
problema nem az, hogy mit ertiink meg a minket koriilvevo jelensegekb61, hanem az, hogy
meg tudjuk-e talalni azokat ajelensegeket, amelyeket majd utana meg kell
a .. a..fonto.s.,.hanem.az .. elrejte.ttseg..ten)[eneka.felfedezese.
Ez a megertesfogalom termeszetesen semmifele kozvetlen irodalmi interpretaci6hoz
sem vezet, nem elemzesi m6dszer. Mint megalapoz6, ontol6giai fogalom azonban a
megertes fenomenol6giai elemzesekor masodlagos formakra es tevekenysegekre utal.
Ezek ktizUl az egyik legfontosabb az ertelmezes: ,A megertes megformalasat nevezziik
ertelmezesnek ( ... ),benne a megertes nem valami massa, hanem onmagava valik" (1927.
289.). Az ertelmezes a megertesben feltarult, bejelentkezett let artikulalasa, nyelvi rog-
z(tc!se. Nem egy nem ertett jelentestargy erthetore fordftasa (nem az, amit a szokasos
interpretaci6fogalom fed), hanem valami testet oltes, egy megfoghatatlan folyamatos
l1t6mlese a megfoghat6ba. Az ertelmezes mindig korlatozott ervenyu explicitte tetele
unnak, hogy mik vagyunk es mi a vilag. Amit a megertes kivetft, azt az ertelmezes
kidolgozza: ,a kifejezetten megertett a valami, mint valami strukturajaval bfr ( ... ), a
mint ulkotja a megertett kifejezettsegenek a strukturajat" (1927. 290.). Az ertelmezes
.. mint megertes-elsajatftas valamilyen mar megertett rendeltetes-egeszhez viszonyul6
megert6 letben mozog" (1927. 292.), ezt az ertelmezest vezerlo folyamatot nevezi Hei-
degger el6zetessegstrukturanak, jelzi azt, hogy minden rendszeres, tudatos ertelmezes egy
Noha teljesen le nem frhat6 elozetes tendenciara epiil, vagyis nines elofeltetelek nelkiili
ertelmezes. Az ertelmezes feltarja a letezot a maga lehetosegeiben, ezert nem mentalis,
hunem ontol6giai szerepu. Ha valamely Jetezo a ,Jelenval61et letevel felfedette valt", azaz
akkor azt mondjuk, hogy ertelme van. De szigoruan veve .,nem az ertelmet
l
,'f
I,
&.
ertjUk meg. hnncm n letcz<lt. illetvc " lc!tcl" (I 927. 2'J.l. ), Hz U1. .. c!rtclem"-terminus tiei-
ucggcr szcmuntikujanak u1. ulnpfogulmu, c!s cnnck j,)l c!rt.ekcllethct<'S n kHztc es u
modern nyclvcszet ktjztHti lc!nycgcs kUWnhsc!g. A modern nyclvc!szct szarnaru u jelentes
egy kollektiven konstrualt entitt\s, a egy elemc, mcly egy jelentettel szembcn
konstrual6dik. Heideggernek viszont az mindig egy felismerese C.
realizalasa. Szoktuk mondani, hogy .,nines ertelme az eletenck"- e ktiznapi kifejezes eppen
eitaiiciJeggeri szemantikai alapfogalrnat hasznalja. A letlehetoseg nem mas, mint az az
esemeny, amelyben a jelenval61et felismeri sajat hogyleteben onmagat, azt, hogy milyen
uton-m6don tud ,ertelmes eletet" elni. Az ertelmesseg ( Bedeutsamkeit) .. mely.ebb.
es vegso soron valami nyelv elottire alapul.
.......... Heidegger nyelvfelfogasanak kozeppontjaban a beszed ( Rede) fogalma alJ, sot allftja,
hogy a ,diszpozici6t [hogyletet] es a megertest egyforman eredendoen a beszed hatarozza
meg" ( 1927. 268.). A beszedet semmikeppen sem szabad itt a koznapi ertelemben venni,
hanem sokkal inkabb egy altalanos ]etkimondasi tevekenyseg_ kiindul6 kepessegenek kell
tartanunk. A beszed mindig egyszeri, elsodleges, o1yan, mint a koltoi beszed. A nagy ..
nye1vi fordulatai, mondatai, metaforai rejtik 1eginkabb ezt a beszedet, 61< olyan kimondast
.. (!1. A beszed tehaii6nyeie.szerint
uj, ame1y kes6ob be1ep a nye1vhaszna1at kozegebe, azaz ismetlodik. Ez az ismetlodes a
fecseges. A beszed egyben a1apja anyelvnek is. ,Az erthetoseg mar az elsajatft6 ertelmezes
elott is eleve tagolt. A beszed az erthetoseg artiku1aci6ja" (1927. 306.).
erte1emtagol6dast kell erteni, a
illetve aniely yilagTO'"]eferiva161etben arilkula16dik. Az ,erthetoseg
sz6iloz jut", es e sz6hozjutas eredmen.yel<e'iii']ufiiiiit a tagolt, vilagbeli
beszedhez, amit nye1vnek neveztink (,A kimondott beszed a nyelv"- [1927. 306.]). A
nyelv a beszedfakticitdsa, korlatok altai koriilvett testhezjutasa. Ta1an a pszichoanalitikus
terapia j6 pelda ennek megvi1agftasara. A terapias dial6gus ce1ja az, hogy fe1tarja azt a
szemelyteremto beszedet, amellye1 a dial6gus ket partnere kiiiOn-kiilon rendelkezik.
E16fordul ugyanis, hogy az onteremto beszed o1yan nye1vhez, artikulaci6hoz (pe1daul egy
neurotikus tiinethez) jut, amely az illeto ember szamara e1kertilhetetlen es ugyanakkor
kfnz6. A terapia kfser1etet tesz az eredeti beszedartikulaci6 (a letszavakat megteremt{5
gyermekkori konfliktus) rekonstrukci6jara, a ket ember nyelvteremto beszedenek meg-
osztasara, azaz egy kozos nyelv kialakftasara. Ez a kozos nye1v mar olyan Iehet, amely
e1keriili a megbetegft6 artikulaci6t, es a betegseget okoz6 fecsegest egy nem megbetegft{)
fecsegesse segft valtoztatni. A fecseges termeszetesen nem ertekterminus, tehaf nem
egyertelmuen negatfv, de magaban rejti a negatfv lehetoseget.
A beszed tehat nem a nyelv kovetkezmenye, a langue/parole viszony Heideggernel
megfordul, illetve meg pontosabban: a langue .. .. ....
alapoz6,

elvet, am it nevez. A Rede es a parole kozott van

kapcsolat, mindketto szeme.lyes; idObeli, gyakran sza-
balyszeg(), A Rede, Heidegger beszede azonban osforras, az ertelem megalapoz6, nyelv
elotti tcmatikus felallasa, szabaly elotti, mert szabalyt teremt6. Saussure beszede, a parole
csak velctlcn k<1vetkezmenyc cgy terszerCf, stahil szabalyrendszernek, nyelv es szahaly
utani. Hcideggcr meg azt a celt is kituzi, mely szerint a hcszed onto16giai elemzese azt
kl1vctcli, .. hogy n grnmmatik1lt rnegszahndftsuk u Jogiklltol" ( 1927. :ll2. ). Ez ulnpvet<'5
.L
plirhuzam dcknnstrukciova1, ott a logika a Nagy es egye16re
mcgva1asznlhatatlan kerdes, hogy az onto16giai hermeneutika mit tesz a logika helyebe,
hisz neki, cppcn tematikus orientaci6ja, a mindig feltetelezett fakticitas miatt a retorika
ontologizaJasa nem elegseges megoldas. A szokasos logikai szint, amely a modern
nyelvelmelet alapjava lett, Heidegger szamara derivatfv, masodlagos/harmadlagos nyelvi
forma. A kijelentes (Aussage) ,a megertesen alapul es az ertelmezes egyik szarmazekos
megva16sulasformajat fejezi ki" ( 1927. 297. ).
Ezen a ponton abba kell hagynunk a Let es idff levezetesenek a koveteset, hiszen
celunk csak a megertesfogalom posztmodern megfogalmazasanak ismertetese volt. Ker-
des persze, hogy mi a heideggeri hermeneutika kovetkezmenye az irodalomolvasasban,
az irodalommal foglalkoz6 tudomanyban. Kozvetleniil, programatikusan is kimondhatjuk,
hogy semmi. A korabbi hermeneutikak mind arra torekedtek, hogy a szovegek olvasasanak
megfelelo biztonsagti technikat adjanak. Heidegger szempontjab61 az ilyen megkozelites
meghamisit, mert nem a szovegek letkerdeset veti fel, hanem arr61 elfeledkezve a szovegek
letezesebe meriilve veli feladatat megoldottnak. Nem a ,mirol sz61 a szoveg", hanem a
,hogyan letezik egy szoveg", vagy a ,mi a szovegiseg letenek a konstruktiv eleme" kerdest
kell feltenni. Korabban bevezetett elrejtettsegfogalmunkra hivatkozva: Heidegger szerint
az a lenyeges, hogy minel jelentosebb elrejtettsegesemenyt talaljunk. Szamara raadasul
vihigossa valik, hogy a megertes nemcsak a szovegiseg, hanem annal - ontol6giai
ertelemben- sokkal to funda.!!ls::!!glis
egzisztenciale. Maga a let tigy all ossze, ahogyan a megertes m(fkodik, a szovegek es ezek
6rtelmezese ennek az alapoz6 hermeneutikanak csak masodlagos vagy harmadlagos
artikuhici6jakent foghat6 fel. Ez az oka annak, hogy Heidegger nyoman nem tud kozvet-
lenUI irodalomelmelet sziiletni. A heideggeri fundamenta.Iis ontol6gia ugyanakkor meg-
alupoz olyan fogalmakat, amelyek segitsegevel egy altalanos muveszetfiloz6fiat ki lehet
bontani es foleg: kijelOl egy
letezesbe Kozel sem biztos azonban, hogy innen egyenes tit vezet egy irodalom-
olvasati, interpretaci6s m6dhoz. A filoz6fiai elgondolas sokkal inkabb
kt>zvetlentil alakit ki egy olyan olvasati m6dot (vagy maga is kovetkezmenye egy kerdes-
feltevesnek, olvasatnak), amelyrol bizonyos szabalyszerusegek allapfthat6k meg. Ez a
sajatossag parhuzamos a dekonstrukci6val es val6szfnu, hogy a modern utani pozici6
ktivetkezmenye.
B) A HERMENEUTIKA MINT LET-GYAKORLAT-
NYEL V ES KOL TESZET
Heidegger sohasem fejezte be a Let es idfft. Az eredeti terv a letre vonatkoz6 kerdes
kidolgozasat fgerte, tenylegesen azonban csak a kerdes feltevesenek elozmenyei sztilettek
meg. Heidegger ,a konyv elso reszenek harmadik szakaszat, az Ido es let-et visszatar-
totta" ( 1946. 132.), mert ugy erezte, hogy az a rendszer, amelyben akkor mozgott, keptelen
volt a szUkseges fordulat vcgrehajtasara. Felismerte ugyanis, hogy a Let es metafizika
hatt1rozott kritikuja ellcncrc szUkscgszeruel} belecsuszott a metafizikai kifejezesm6dba, es
ezzcl a nyclvczcttcl ncm volt kepes a letkerdes adckvat fcltetclcrc. A. fordufat"-utani
.'6!.[ fi:'"",_,
i'
I Iii
r
l.
Heidegger termc!szetcscn tovlibbru is n l.fl t,\' It/If ulnp,l4n 411, de u kor4bbun kijcJt)Jt utut
most mas iranyban pr6balju kidolgozni. test. urrn, hogy nemcsnk a filozofiu
tortenetenek nagy rendszerei eseteben, hunem sujat tapasztalutaibun is
feltarja a metafizikai hozzaallas rejtett mozzanutuit. Egy Jepessel hatrebb kezdi ezert
vizsgal6dasat. Ez a hatrebb lepes viszont nemcsak turtalmi kiszelesftest jelent, hanem
maganak a vizsgalat termeszetenek atalakutasaval jar: A heideggeri kesei filoz6fia nem-
csak es nem elsffsorban a hermeneutika letszerusegerol sz6l, hanem a letszeru her-
meneutika gyakorlasa. Ennek egyik titja a filoz6fia nagy metafizikainak es
alapveto kateg6riajanak hermeneutikai ujraertelmezese. Ezert irt Heidegger oly sok filo-
z6fiatorteneti muvet. A hermeneutikai gyakorlat alapelve, strategiaja kiilonosen azon
szovegek ertelmezese kapcsan lesz lenyeges, amelyek a heideggeri ontol6gia pozitiv
mozzanatait epitik fel: azokat a korai gorog gondolatokat rekonstrualjak, illetve ertelme-
zik, amelyek a metafizikai atalakulas elott, a letkerdessel kozvetleniil szembesiilve sziilet-
tek. Lenyeges megerteni, hogy mar itt is hermeneutikai tevekenysegrol van sz6. Heidegger
nem filol6guskent lep fel, hanem hermeneutakent deriti ki a hermeneutika alapjait.
Erdemes egy Heidegger-dial6gust hosszabban idezni:
,Heidegger (Herakleitoszr61): Azt mondottuk, hogy nem fogunk egy szoveget me-
tafizikusan ertelmezni, ha az maga meg nem metafizikus. Tartalmazza-e a mar-nem-
metafizikust a meg-nem-metafizikus?
Eugen Fink: Ez Heideggeren keresztiil ertelmezett Herakleitosz Jenne.
Heidegger: Itt nem az a lenyeg, hogy Heideggeren keresztiil ertelmezztik Heraklei-
toszt, hanem az ertelmezesed mogotti impulzus kidolgozasa. Mindketten egyetertet-
ttink abban, hogy ha egy gondolkod6val beszelgetiink, .. '.l ..
dottra a kimondottban. Csupan az a kerdes, melyik tit vezet ehhez, es milyen lcgyen
mlaP]a egy effajta ertelmezolepesnek" (1967. Ill.).
Heideggernek - kiilOnosen a professzionalis filoz6fiatOrteneszek - gyakran vetcttek
szemere, hogy (a regi gorogokre vagy eppenseggel Nietzschere vonatkoz6) ertelmezesci
nem ,objektfvek", han em nagy on gyakran atkoltesei, heideggeri szempontb61 torten()
,felreertesei" az eredeti szovegeknek. Fink kerdese az ilyen ertelmezes kereteire vo-
natkozik. Elso pillantasra ket lehetoseg van: pontosftani az eredeti szoveget a filo-
z6fiatOrtenet technikaival (azaz tudomanyosan, metafizikusan kidolgozni a szovegben
benne rejlo jelentest), erre utal es ezt utasftja el Heidegger a dial6gus elso mondataban.
Fink reakci6ja az, hogy akkor az ertelmezes fe1tehetoen Heidegger szubjektiv ertelmezese
lenne. Heidegger szerint azonban nem errol van sz6. A gorog filoz6fia kezdeteinel all6
Herakleitosz egy masik Jetfelfogas ujb61i felleleset kfnalja a mai hermeneutikai gondol-
kod6nak. Az eredeti herakleitoszi gondolat megelozi ugyanis azt a vegzetes fordulatot
Platonnul, ami a Letet alapkent, logoszkcnt es az igazsagot megfeleleskent fogja fol
(Palmer, 1979. HO.). A mai interpretator s1.nmlirH nzonban uz nem lehet5seg, hogy vissza-
terjen Hcruklcitoszhoz, hiszen gondolutui nem udnak a plnt6nihoz rncrt kidolgozottsagu
filoz6filit. A mni filoz6fus ezert Herukleltos1. rejtett megsejtescinek u mui kidolgozlisut

r
t
1'\ I '""'IIVI\ II lf\1'1,.
benne, ami majd a jt>voben tortenni fog. A rendes vi lag ban tloni targyak jelennek meg,
elokertil a teljes enciklopedia, TIOn kezdi magat kiepfteni a vilagban. Nyomaban valami
,isteni torveny"' egy ,nem human tOrveny" kezd ervenyesiilni, uralomra jut a nyelv
mel yen rejlo Ietteremto retorikus fantazia.
Masik peldam egy kifejezetten modem versa szemely-enrol (a selfrol). Jozsef Attila
A hetedik cfmu koltemenyer61 van szo. A vers igazabol nem latszik dekonstruktfv jel-
legunek, sot hatarozottan konstruktfv, hiszen azt.fgeri, bogy lfrai szempontbol megmutatja
a szemelyes let lenyeget. A versnek ehhez a celhoz melto szigoru szerkezete van, mely a
szemely hetszeres teljessegere es e teljesseg megvalosulasi folyamatara epiil. A vers ot
szakasza a szemely-en letfolyamata, a megsziiletes es a halal ket vegpontja kozott tOkeletes
poetikai rendbe vannak illesztve az en lehetosegei es kenyszerei: a tarsadalommal kapcso-
latos tennivalok, a masik emberrel kapcsolatos teendok es- a koltoi munka kepeben- a
vilaggal kapcsolatos tennivalok. Sziiletes es Halal, Kezdet es V eg koze fogva a Kozosseg,
a Masik es a Dolgok lefedik az en lehetosegeinek totalitasat.
A vers kulcsa ketsegtelentil ,a hetedik" lenyegenek a megertese, hiszen felszfnes
olvasas utan is nyilvanvalo, hogy az egyen teljes letstrukturajat lefro folyamat a ,hetedik-
segbol" indul ki, ennyi osszetevovel rendelkezik es erre az eredmenyre jut. A szemely
lenyegi totalitasanak iizenetet ezert a ,hetedik" kifejezes hordozza. A kolto kello hang-
sullyal vezeti be: ez a cfm, amibol kiindul, hetszer kell minden letstruktura-osszetevonek
megtOrtennie, es mindegyiknek a hetedikhez kell vezetnie. A cfm dologkent jelOli meg a
hetediket, a szakaszkezdo sorok narratfvakent utalnak ra, a zaro sorok viszont valami
osszefoglalo absztrakcio, transzcendencia formajaban foglalkoznak vele. A ,hetedik"
ketsegtelentil az en szimboluma, komplex metaforaja. Kicsit reszletesebb vizsgalat azon-
ban problemakat, illetlen osszeferhetetlensegeket fed fel a versben. Ezek elsosorban a
,hetedik" mivoltaval kapcsolatosak. Avers cfme es a szakaszokat osszefoglalo utolso sor
a ,hetedik" -rol szol, azaz ellentetezi a hetediket a hatokkal. Eszerint a hetedik val ami
olyan, ami nem a vilag ide-oda kapcsolo kenyszerusegeib61 tevodik ossze, hanem veliik
szemben artikulalodik. Ebben az esetben viszont meg kellene mondani, hogy mi is az a
hetedik. Tudnunk kell, bogy milyen letforma, milyen egyeniseg, milyen attitud az, ami a
hatokkal szemben a hetediket lenyegibbe, ,szemelyebbe" teszi. Meglepetessel kell eszre-
venni.ink, hogy a hetedik i.ires, a vers alapjan semmit se tudunk rola. Az interpretatorok e
felismeres elleneben ketsegbeesetten nem arrol beszelnek, bogy a versben mi a hetedik,
hanem arrol, bogy altalaban a kulturaban (az olvasatot ado kulturajaban) mi a hetedik. Az
ilyen interpretacio azonban allegorizalas, mert egy jel016noz - jelOlt hianyaban - egy
masik jelOlot kot, es a tObbfele interpretator, eltero id6ben, eltero modon Ietesfti ezt a
kapcsolatot.
Lehet persze egy ettol eltero ertelmezesi strategiat kovetni, bar ezzel a vers jelentos
resze (a cfm es a szakaszok zaro sorai) ellentetes. Mondhatnank ugyanis azt, bogy a hetedik
a hatok osszege, egesze. Ha azonban vegigvezetji.ik ezta szakaszokon, minden szakaszban
eszre kell venni.ink, bogy helyenkent a hatok kepeznek strukturat, masutt viszont egyalta-
lan nem. Erdemes a kolteszetrol szolo resz hatos sorozatat attekinteni. Kolto az, aki
,marvanybol rak falut", aki a kozosseg osi teret megszepft6 m6don almodja ujra. Furcsa
kep ez: abszurdnak, kenyszeredettnek t(fnik a marvunyfulu. Ehhez uz emberi terhez -
pozitfv crtclm(f cmUteseknr - sokkal melegcbb anyngokut rendelnek u kHlt6k, tette fgy
um'",
J
Ul .V 1\:'tl\ I II:" IN IIIICI'ICII II\\ l\1 f\ I ''""""
Whhs:r.or muga J<'>:r.scf Alliin is. Ugynncsuk u;r. esemeny tenneszctevcl clienteles
az, hogy valaki ,mikor szUltck, uludt". Kfnok nclkUI, szUlctesi traumu nclkUI lehetctlcn
vilagrajt>nni. Fura, ertclmctlen k6peknck tannek ezek u kijclcntesck. Raadasul egymassal
sincsenek kapcsolatban, es nem kotodnck a kt>vetkcz(5 sorhoz scm. Pontosabban a szoveg
auton6m szemantikai teljessege helyett az olvas6 fantaziajara van bfzva, hogy talal-c
valami kapcsolatot barmelyik kozott. A 9. sor meglehetos ir6niaval ugy tesz, mintha megis
Jenne val ami alapveto osszeftigges, hisz azt allitja: ,Ketto vitez es tudos negy, -".
Lenyeges ez a sor, hiszen ertelmezesi javaslatot is rejt, kijeloli az olvasas termeszetet. A
megertesre tOrekvo olvaso ketsegtelen zavarba jon: a hat kozi.il melyik ketto a vitez es
melyik a tudos. Szamomra nem latszott megoldas, hacsak az nem, hogy megfordftom:
,ketto tudos es vitez negy". Talan az ,eget meres b6lint" es a ,patkanyt boncol elve"
nevezheto tudosnak, es akkor a tObbi negy a vitez. A vitezseg azonban aligha adekvat a
maradek negy koltoi kvalitas egysegesftesere. Az ironia - egyre erzekelhet6bben -
szovegteremto erovel van jelen. A kvalitasok maguk is belso ellentmondasokat rejtenek,
az ,eget mer es bolint" egyszerre tartalmazza a Teli ejszaka (,merem a teli ejszakat. .. ")
es a Remenyteleniil (,b6lint, nem remel'') egymassal ellentmondasos gondolatait es a
megmerhetetlen okoskodo merlegelojenek groteszkjet. A lelek nyelbe i.itese pedig az
abszurdig eljuto, de tematikusan meglehetosen csunya sor- Jozsef Attila sokkalta jobb
kolto volt annal, minthogy ilyen kepzavaros sort lefrjon.
Mi tOrtenik tehat a versben? Ugy gondolom, az, bogy Jozsef Attila modern koltokent
tudta, bogy egy egyseges, szimbolikus ent kellene valahogy a versnek propagalnia. Mint
pszichoanalfzisben es sajat lelki zavaraiban jaratos ember megerezte, bogy ez a konstruk-
cio, barmily gyonyoru is, nem m(ikodik. Feltehetoen fogalma sem volt, hogy miert, ezert
mikozben megfrta a verset, azonnal jatekosan es (on)ironikusan meg is cafolta, azaz
dekonstrualta. Azt, bogy ez a kolto vagy csupan a szoveg dekonstruktfv mechanizmusa,
szerintem a koltoi feladatrol szolo szakaszbol dontheto el. A ,ketto vitez es tudos negy"
ugyanis nem a szoveg normalis kozlesi szintjehez tartozik, hanem metakozles, azaz
interpretacio a sajat versrol. Itt egy pillanatra megjelenik a kOlto mint dekonstruktor. Ha
ez a sor nem lett volna, a vers szovege onmagat dekonstrualo tfpust peldazna, es u
kovetkezo reszben kellett volna sz61nunk r6la. Ezt a szovegszinten dekonstruktfv termc-
szetet pedig Iegvilagosabban egy retorikai elemzessellehet bizonyftani. A hetedik retorikai
interpretaci6ja ugyanis feltarja, bogy a vers nem szimbolum, hanem egy alleg6ria, egy
ismeretlen, megfoghatatlan, abszolut lenyegisegkent nem letezo valami a ,hetedik" allc-
g6riaban fejezodik ki. Erre az alleg6riara pedig a mai (posztmodem) olvas6 aztan olyan
ertelmet allcgorizal, amilyet szamara az en eppen ott es eppen akkor hordoz.
Az olyan alapveto kerdesek, mint a retoricitas, nem elmeleti jellegu talalmanyok,
hanem a nyelvvel kapcsolatos letviszonyunkb61 szarmaznak. Ezalatt azt kell erteni, bogy
az elter() elmelcti allaspontok (peldaul a formalizmuse es u dekonstrukci6e) annak kovct-
kczmenyci, bogy az cmbcrek eleteben u nyelv elter6 m6don kap szerepet. A nyelvr()l cs
irodnlomr61 nem ugy kell gondolkodni, bogy mindig egyfujtu volt, es ennek a kutatok
genenki6i elter() clmclcti feltnrasat udtak, hancm cl()bb uj Ictformaju nyelv, sz<>vcg
kclctkczctt, 6s u1. cgycs elmcletek ennck erzckclcsc nyoman szUicttek. Leegyszerasftve:
midl5tt uz ndott irodulomtudomnnyi irnnyzutok Ietezhettek volnn, mcgszUietett u pre-
modern, n formulistu, mnjd u dekonstruktfv szHveg. Ez termes:r.ctesen csnk n let nyclvese-
l L
desenck pcriodusnrn arra az idoszakra. a XVIII. szazadtol kezdodo szakaszra,
mnelyrol Foucault konibban mar sz6ltunk. Ettol kezdve ugyanis egyre erotelje-
sebben az tOrtenik, hogy az emberi let valtozasai, a szubjektum uj es uj formai a nyelv
formain bellil jelennek meg, es a szovegek (irodalmi muvek) nemcsak eltero tartalmakat
reprezentalnak, hanem eltero Ietformakat is megformalnak kozegiikben. Azaz nemcsak
kifele, onmagukat meghaladva mutatjak be az ujat, hanem maguk is megujulnak. Vannak
olyan szovegek, amelyek akar egy szerzoi intenci6 vagy valamifele referencia alapjan is
kielegitoen ertelmezhet6'k. Mas szovegek eseteben - peldaul egy olyan kifejezetten
targyias, modern kolteszeti szoveg eseteben mint T. S. EliotAtolifoldje vagy J6zsef Attila
Elegiaja- az intenci6 es referencia alapjan t0rten6 ertelmezes vagy nem kielegft6, vagy
egyenesen felrevezet6: a szoveg maga hoz letre egy olyan lenyegi nyelvi univerzumot,
amelyen beliil az ertelem definialhato . .Es sziilettek termeszetesen dekonstruktfv es poszt-
modern szovegek is, ezert johetett letre a dekonstrukci6 irodalomtudomanya. Fontos
azonban tudni, hogy altalaban szovegeink nem ilyen tisztan kepviselik az ertelem egy-egy
letm6djat. A mai szovegek, meg akkor is, ha els6sorban dekonstruktfvnak min6sfthet6k,
gyakran rendelkeznek formalis vagy preformalis ertelemmodalitasokkal is. Az ertelem-
modalitasokat nem egymast koveto es egymast kizar6 somak kell felfogni, banem olyan
koncentrikus koroknek, amelyek koztil a legregebbit ujabb es ujabb modalitasok veszik
koriiJ, a modalitasok a megertesi esemenyekben, az ujra es ujra megtOrteno olvasasokban
,beszelni kezdenek" egymassal, blokkolnak vagy el6segftenek ertelmeket. v egiil az is
el6fordul, hogy,eppen az uj kritikai bozzaallas megjelenese kovetkezteben aj6val regebbi
szovegek egyes pontjan akkor meg erzekelhetetlen dekonstruktfv elemeket vesziink eszre.
Ez tortenik meg peldaul nemely regebbi korban keletkezett fn1s kapcsan. Lawrence Sterne
Tristam Shandy cfmu regenyet vagy Marquis de Sade muveit eppen a posztmodem es a
dekonstrukci6 segftette egy uj, atfog6bb ertelmezesbez jutni. Vannak olyan muvek- es
ennek vizsgalata is egy uj, dekonstruktfv gondolat -, amelyek egyik beszedm6d jellemz6
produktumaikent mintegy kibeszelnek bel61e, es egy kes6bbi szemleletm6d problemait
vetik fel. Olyan metafikcionalis problemakat vetnek fel, amelyek a kovetkezo szemlelet-
m6dban valnak megbataroz6va.
Termeszetesen nem egyszeru es nem is nagyon sziikseges elkiilonfteni az eloz6 es a
most bemutatasra keriilo tfpust, igazab61 csak az a kiilonbseg, bogy a dekonstruktfv
termeszetet az fr6 tudatosan akarta-e es ezt az akaratot meg is jelenftette, vagy magab6l
az frasb61 kovetkezo, altala nem is erzekelt kovetkezmeny. Ide tartoznak termeszetesen
mindazok a regi muvek, amelyekrol a mai interpretator kimutatja, bogy dekonstruktfv,
posztmodern jellemzokkel rendelkeznek. II yen Yeats korabban idezett verse, az Iskolasok
kozott. A posztmodern irodalom szamos kituno maben foglalkozik azzal, bogy a szoveg
auton6miaja, eddig feltetelezett lenyegisege bogyan bomlott meg a posztmodem korban,
azaz a szoveg bogyan dekonstrucilja onmagat. Kiilonosen a narratfvaban, a regenyben valt
jelentos temava a tortenet Ietlebet6sege, illetve lehetet1ensege.
A dekonstruktfv szoveg maig is klasszikusnak szamft6 alappeldaja James Joyce
Finnegan ebredese cfmu regenye. Joyce azert is kiiJonleges figuraja a XX. szazadi
irodalomnak, mert korai regenyeben, a Stephen Her6ban egy akar premodernnek mond-
hat6 hagyomanyos elheszel() strategiat kovet, az ijnarckepben egy korai modern
modellt dolgoz ki, mujd uz Ulyssesben megalkotja a kest'i modem regeny mintapeldajat.
liLVMI\T WI INTJUWICilTI\('10 A 4:\J
.,Az Uly.\',\'t'.\' vihtgunk kc!pc!nck egy ( ... ), mely emberi viselkedes
rncgjelcnft6sebcn tcstcsUI meg. Az U/y.\',\'t',\' C!otY rnetuf'i1.lkni tnnulmnny, egyben untropo-
logiai es pszichologiai cneiklopediu, u vnrns bcdekkere, uze, umelyet uz ember a sajat
orszaganak ismerhet fcl. Ezzcl szcrnben n FiiUW!(lliJ rhredese az univerzumot hatarozza
meg, egy olyan 'propozicionalis funkci6t' ad, amelyet mindenfele lehetseges tartalmakkal
kell megWlteni, de mar nem teremt, es nem is alkulmus egy koherens vi lag megragadasara.
Joyce nyoman ugy erezzUk, hogy a modern maveszet immar egyfajta megbatarozatlansagi
elvhez kapcsol6dik" (Eco, J 962. 85.). Az Ulysses szetrombolja a regeny technikai korlatait,
a Finnegan ebredese tulmegy minden korlaton. (J gy tanik, hogy ,az Ulysses a nyelv osszes
Iehetosegeit megjelenfti, a Finnegan ebredese viszont tulviszi a nyelvet minden kommunikal-
bat6sag hatanin" (Eco, 1962. 61.). Az a furcsa helyzet all el6, bogy a Finnegan ebredese
magar61 a nyelvr61 mutatja meg, hogy alapvet6en ellenall a kommunikalbat6sagnak, hogy a
sokfeleseg, osszevisszasag elrendezese helyett alapveto funkci6ja eppen a kaosz, valamifele
kozmikus kaosz (Joyce szavaval a Chaosmos, a Microchasm) m(fk:odtetese.
A Finnegan ebredese a dekonstruktfv szoveg abszolut peldanya, a nyelv retori-
citasanak vegigvitt megval6sulasa, az igazi elolvashatatlan: merhetetlen surusegu jelen-
tessel, ertelemmel rendelkezik, de meg sines valami tObbe-kevesbe meghatarozott ertelme
(mindebb61 az is kovetkezik, hogy forditbatatlan is; Bfr6 Endre olykor zsenialis fordftas-
tOredekei inkabb ujrairasok, amelyek azonban j61 erzekeltetik az eredeti hangulatat). Az
Ulysses egykoron kfserletet tett az eur6pai kultura lenyegenek a rogzftesere, a Finnegan
ebredb;e a vilagkultura teljessegenek rogzfteset kfserli meg. HatvanOt nyelven sz61, de a
nyelvek elkepeszt6 kavalkadjaval eppen a nyelven, azon a stabil, mindennapi langue-biz-
tonsagu nyelven Iep tul. Szettori a szavakat, sz6tagokat, szamtalan uj sz6t alkot, szazbetas
sz6t hoz letre - az emberi let, a kultura teljessege a nyelv, az fras formajaba zubant es
eltunt annak vegtelen, jatekos ismetl6desekkel vezerelt gazdagsagaban, az ,alpbybetty-
formed verbage"-ban. A Scribbledehobble, Joyce jegyzetftizete is jelzi: ,Everyword for
oneself but Code for us all"- minden sz6 onmagaert van, es igy pr6bal k6dfunkci6t, val ami
kozos ertelmet betolteni. A nyelv alapjaban veve privat, es minden kozos nyelv ennek a
privat melysegnek (chaosmosnak) a redukei6ja. Nines ezert ,egyseges" vilagkultura scm,
hanem a sokfele ember szetsz6r6d6, szetfut6 jelentesek, ertelmek tOmeget termeli, es csuk
a maga megnyugtatasara, mintegy oncsalaskent nevezi mindezt ,a kultuninak". A regcny
,struktunllisan tuldeterminalt, szemantikusan alulmeghatarozott" (Hassan, 1987. I 06. ).
Vegtelen, es ezert egyetlen: a szt)veg egy mondat masodik felevel kezdodik, es ennek a
mondatnak az eleje a konyv utols6 felbemaradt mondata. Az olvas6, ha komolyan vcszi
az iizenetet, ujra es ujra olvassa az elolvashatatlant. korbejar a szovegben, es egyre tobb
asszoeiaci6t gyujt, megfejt es f51eg: odakepzel. Azaz a regenynek ebb61 a szempontb61
sines vege, nines tortenete, hancm a tcmpon\lisan nyitott, vegtelen befogad6i tortenettu-
lajdonftasok soraban letezik. A szBveg Wrtenetei scm zarulnak le, egy epiz6d egy masik
epiz6dot nyit fel anelkUI, hogy sujat vegehezjutna ,elkezdeni a tOrtenetet A-nak es B-nek,
majd 8-nek es C-nek, C-nek cs D-nek" - frju Joyce sujat m6dszen!rol jegyzetfUzeteben
(Connolly led.!, 1961. 24.). Elkesercdett, meg,lllfthututlan Wrtenetmondas, a tortenetek
gnttulan kiaradasa folyik.
Joyce kfscrlctet tesz urra, hogy u regeny es altullthun U:t. irmJalom rudikalisan Llj temajat
kHrvnnulazza. A1. U/y,,,,t.\' meg ignzdb61 n nuppulrol es az elctrlJI szol, n tibredht
.,_.,,,