Professional Documents
Culture Documents
Schlandt Henrik - Magyar-Német Közmondások
Schlandt Henrik - Magyar-Német Közmondások
Magyar-nmet
Kzmondsok
Lexikona
Magyar - nmet
Kzmondsok Lexikona
Gyjttte s rendezte
SCHLANDT HENRIK,
brassi ev. szsz fgimnziumi tanr.
Brass.
Kerschner s Trsai knyvnyomdja
1913.
Elsz.
A kzmondsokban tallt rmem volt a jelen munka sz
lanyja.
Midn 1892-ben egykori tanrom s ksbbi gimnziumi
igazgatmmal (az idsebb Korodi Lajossal) egytt volt szeren
csm kiadhatni az Uebungsbuch zum Uebersetzen aus dem
Deutschen ins Magyarische" cim Gyakorlknyvnket, mely
munkrt az akkori valls- s kzoktatsgyi miniszter az 1894.
vi mrcius 2-n 2937 sz. a. kelt rendelete folytn utlagosan
nmileg fradsguk elismersl 100 frt."-ot kiutalvnyoztatott,
azon gyakorlknyvhz kt csoportban mintegy 170 olyan nmet
kzmondsbl ll gyjtemnyt is csatoltam, amelynek flvte
lvel mindkt nyelv irnt rdekldst vltem kelthetni az ltal
is, hogy a n m e t kzmondsoknak (rtelmkre nzve) megfe
lel m a g y a r kzmondsokat lltottam szembe.
s csakugyan nemcsak magamnak, hanem tantvnyaimnak
is nem kis rmet szerezhettem ezen eredeti, teljesen szabad s
mindamellett igazn npies alakban az egyik nyelv lelkbl
a msikba ltetett fordtsaimmal.
Az immr egy negyed vszzadot meghalad, a Honterusgimnziumon lefolyt tanri mkdsem idejn ezen eleinte csak
sajt hasznlatomra sznt gyjtemny mindegyre gyarapodott,
gy hogy ttekinthetsgvel egyre jobban meggylt a bajom.
Mindig getbb szksgt reztem annak, hogy rendet teremt
sek, azaz rendszerestsem a felgylemlett anyagot, kivlt ha
ezen gyjtemny nmetajkak szmra pgy mint szletett
magyarokra nzve knnyen hozzfrhetv akart lenni.
Hogy ebbeli munklkodsomban gy a legklnflb nmet
mint magyar kzmondsok gyjtemnyei nemcsak ismeretesek
voltak elttem, hanem hogy azokat cljaimra lehetleg fel is
hasznltam, az termszetes. Hanem teljesen elhibzottnak bizo-
Kzmondsok
A
Aki -t mond, b-t is kell mondania.
Aba
Lesz mg Abn bucsu. V. . szl 2.
ablak
1. Ha a szksg bekszn az ajtn, a szeretet akkor az
ablakon ugrik ki.
2. Ks akkor betenni a kalitka ablakt, mikoron a madr
kirplt belle.
3. Kinek Isten akarja, az ablakon is beveti.
abrak
1. Az abrakjt hordoz lnak nem trik fel a hta.
2. hes csik abrakkal lmodik.
3. Ha a lnak pnze volna, abrakot fordtana rajta.
4 . Legjobb ostor az abrak.
5. Lusta lnak korbcs az abrakja.
6. Vn l is megrhgi az abrakot.
abrakos
Abrakos csik knnyen fickndozik.
acl
Acl anynak tzk a lenya.
ad
1. Adjon Isten hrom b-t (bort, bzt, bkessget)..
2. Aki krdi: kell-e? nem rmest ad.
3. Aki sokat igr, keveset ad.
4. Elvenni embersg, adni meg istensg.
Sprichwrter.
Wer A sagt, mu auch B
unserm Abc.
sagen.
Auf A
folgt B
in
adakoz
A jkedv adakozt szereti az Isten. 2. Kor. 9,7.
dm
1. Ki-ki kztnk dm fia.
2. Mindnyjan atyafiak vagyunk dmrl.
ads
1.
2.
3.
4.
5.
adssg
Bizonytalan adssgnak szalma a kamatja,
aggn
A grblt aggnnek agg a regje is.
gy
1.
2.
3.
4.
5.
2. Cor. 9,7.
1. Keiner, der nidht nach Abam schmecke und der Eoa Unterrcke. Wir sind Alle Adams Kinder.
2. 2ir sind alle aflenschen. Es ist keiner ohne Snde.
1.
2.
3.
4.
5.
es
ajak
Rzsa ajak, tvis nyelv.
ajndk
1. Ajndk ajndkot kivan.
2. Ajndk a szemest is megvaktja.
3.
4.
5.
6.
7.
Ajndk
Ajndk
Ajndk
Ajndk
Ajndk
lyerse; mert
lig mense.
akasztfa
1. Akit Isten az akasztfra rendelt, nem hal a vzbe.
Haut
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
machen, ba
alamizsna
A vak koldusnak is alamizsnn szeme.
alamustasg:
Alamustasgnak nem kell hinni.
alamuszi
Alamuszi macska nagyot ugrik.
alzatos
Nagyon alzatos, nagyon gyalzatos.
alkalmatossg
1. Alkalmatossgnak kopasz a htulja.
2. Az alkalmatossg s a hely teszen tolvajj.
alkalom
1. lj az alkalommal.
2. stkn kell ragadni az alkalmat.
U
J o b b az sztvr alku,
alkuszik
Likon kivl j alkudni.
ll
Aki ll, vigyzzon, hogy el ne essk,
llapot
Ritkn jut embernek elbbeni llapota eszbe.
Wer
dem
man
Da
Gal
llat
Minden llat visszatr a termszetre.
alma
lom
lomszakaszts
lomszakasztssal jr a tisztvisels,
aluszik
1. Az aluszik legjobban, ki nem rzi, mily kemnyen fekszik.
2. Eleget alhatunk, ha meghalunk.
alvs
Akkor j elhagyni az alvst, mikor legjobban esik.
alv
Alvnak lom, kelnek kalcs.
ngy
Ne tantsd ngyodat gyba szllni.
angyal
1. Angyal igya meg a bort, annak is megrt.
Brben.
9. Szp a gyermek
anyjnak.
aprt
arabusul
Aki nem tud arabusul, az ne beszljen arabusul.
arany
1. Aki sokat beszl aranyairl, annak nincs sok.
2. Arany tmlbl is csak szl, ami kij.
.2. Er bat die Mutter Gottes auf dem Hut und ben Teufel
im frgen. Vorne leckt er, hintcn kratzt er.
1. Qeber Diutter Kind ist fcrjn. Jede Mutter meint, ib,r
Kind fei das schnste. Es meint jebe Frau, ihr Kind
fei ein Pfau.
2. Mutterliebe altert nicht. Muttertreu ist tglich neu.
3. Von der Sau lernen die Hertel grungen. Wie die
Alten fungen, so zwitschern die j u n g e n .
4. Der hat leicht reden, der sein Schschen im Trockenen hat.
5 . Eine faule Mutter, eine faule Tochter.
6. Es ist keine Mutter so bs, sie gge gern ein fromm Kind.
7. Wie die Mutter, so die Tochter.
8. Erft die Mutter bir beschau, eh du die Tochter nimmft
gur Frau. Wie die Mutter, so die Tochter. Qft die
Mutter gut von Sitten, magft wohl um die 2:ochter bitten. 2illft bu die Tochter bau, sieh vorher die Biutter an.
9. Jeder B u t t e r Kind ist schn. Kein Affe, er fdhrcrt, er
bjabe die schnsien Kinder.
10. Die Mutter ist allegeit gewig. ,
s
Die beste Schwieger, auf der die Gnse weiben. Eine bfe
Schwiegermutter ist des Teufels
Unterfutter.
1. Wie die 3ucht, so die grucht. Eie der 33aum, so die grucht.
2. Wie der Acker, so die 3iben, wie der Vater, so die 33ben.
Den 33ater erkennt man am Kind, mie das Wetter am
Wind.
1 . Wie man's eindroclt, mufc man's
2. Was bu bir eingebrockt haft, mut
Wer das Tnklein eingemacrjt, der
3. Verzehren ist leichter als ernhren.
nerton als erbient.
ausfressen.
bu auch, ausfressen.
mag's austrinken.
Ein Taler ist eher
Ein
Esel,
de
arcul
fordtsad
a msik orc
rnyk
1. A hajszlnak is van rnyka.
2. Mg az ember rnykot vet, mindig lesz nyomorsga.
3. Minden testnek van rnyka.
4. Nincsen fny rnyk nlkl.
5. Vkony a hajszl, mgis van rnyka.
rt
rtalmas
rtalmas a sok.
rtatlan
1. Aki rtatlan vessen a rosszra kvet.
2. rtatlan mint a kecskebak (Gnyosan.)
rtatlansg
1. rtatlansgnak csak egy a szava.
2. Az rtatlansg a llek nnepi ruhja.
s
Kapnak kapa, snak s az igazi neve.
asszony
1. A rossz asszony klvinista kereszt.
2. A rossz asszony nagy gytrelem a hznl.
3. Der Muskat wird die Kuh nicht froh,, ihr schmedt uiel
besser .gaferstroh.
4. Der Kreuger ist die Bruthenne des Guldeng. Wer ben
Pfennig nicht acht't, dem wird der Taler nich,t gebracht.
5. Die Unschuld bleibt wei, auch wenn sie zwifjen zwet
ieufeln sitzen mu. Golb bleibt Goib, wenn'g auch im
Kote liegt.
6. 2o Gelb redet, ba gilt alle Rede nicht. Wer mit gotbenen Spieen sieijt, hat ben Sieg in Hnden.
7. Eg ist nicht atles Golb, wag glaiigt. Mancijn hlt man
fr fett und er ist nur geschwotlen.
8. Eg beten nicht alle, die die Hnde falten. Da schwimmen wir Aepfel, sagte der Roapfel und schwamm mit
ben echten. Musedreck ist kein Pfeffer.
So
bir jemand einen Streich, gibt auf ben rechten Backen, dem di
Zu
viel
Milde
ist
vertan.
wei,
Je
groer
die
Lachen.
Wenn
hallgassanak.
1 Kor. 14,34.
nekik
parancsolni.)
asztag
1. Asztag nem li meg az egeret.
2. Knny asztag mellett kalszt szedni.
asztal
hen marad, ki az asztalnl szemrmeskedik.
atya
1. A j atyt szeretni kell, a rosszat trni.
2. Amilyen az atya, olyan a fia.
3. Amint atyk fjjk, fiak gy ropjk.
4. Atyink sem voltak bolondok.
5. Az atya ldsa megersti a gyermek hzt,
tka pedig fldlja alapjt. Sir. 3,9.
6. Mint atyk ddolnak, fiak gy tncolnak.
7. Rossz atynak ritka j fia.
8. Ti is atyk, ne ingereljtek
atyafi
bba
az
anya
haragra a ti magzataitokat.
Efz. b,4.
1. Siehe, mie fein und lieblich ist es, wenn Brber eintrchtig,
bei tinander wohneu. Pf. 133,1.
2. Von ben Verwandten weit, gibt groe Liebe, nher bei ihnea
3ank und Hiebe.
1. Wo der Teufel nicht bin mag, ba schickt er ein alt Weib.
2. Wo keine Jungfern sind, mu man Witwen heiraten.
3 n der Not it man Pumpernickel fr Brot. In der Not
macht man aus einem Strohhalm einen Qafynstofyex.
g n der Not frit der Teufel fliegen.
Viel gelbherrnverlierendieSchlacht
Kreuger
Ein
1. Ein Uebel (auch Unglch kommt selten allein. Ein Unglck ffnet dem andern die Tr. Ein Unglck gibt
dem
2. Durch Schaben wird man ffug.
3. Unglck hat breite ge. Ein Unglck bringt das andere
auf dem Rcken. Ein Unglck hodt auf dem andern.
4. Je grer die Not, je nher Gott.
5. Der Raupen wegen mu man ben Vaum nicht umhauen.
Um die Mcken gu vertreiben, mu man nicht die Scheune
angitbett.
6. Jeber hat mit fieh selbft genug. Jeber hat fein Leid.
Jeber hat fein bescheiben Teil.
7. Ein Ach wohnt unter jebem Dach. Jeber hat feine Vlage.
8. Ein Uebel (Unglch kommt feiten allein. Ein Unglck
brtet das andere aus.
9. Unter zwei Uebeln mu man das fleinste whlen.
10. Viel Geschrei und wenig Wolle. Viel Lrm um nichts.
and
bajos
Bajos minden ember kedve szerint tenni.
bajusz
1. Bajusz al a bor.
2. Elbb n a bajusz, aztn rik az sz.
bakfing
Bak-fing nem gy.
blvny
Mindenkinek van egy blvnya.
bnat
1. Ks bnat, ebgondolat.
2. Ks bnat, snta l, mindig htul jrnak.
3. Nincs oly bnat, hogy idvel meg ne lassdjk,
bnja
Aki bnja, tegyen rla.
bnt
1. Kicsi bntja a nagyot.
2. Ne bntsdnak hijjk a mst,
bnom
Nem bnombl lesz a bnom.
banya
Vn banya rdg hadnagya,
brny
1. Aki brnny teszi magt, megeszik a farkasok.
2. Azt akarja, hogy jllakjk, brnya is megmaradjon.
Der
Wein
der
(szerzetes)
1. Bart beszl bjtrl, de hasa teli van.
2. Bartsgrt a bart is meghzasodott.
3. Beteg volt az rdg, bart akart lenni.
4. Beteg, volt az rdg, bart akart lenni, de hogy fellba
dott, vissza tudott menni.
5. Egy bart nem szerzet.
6. Hal bart, hal szamr is.
7. Ki tehet rla, ha a bart ppista?
bartsg
1. Addig a bartsg, mg zsiros a konyha.
2. Az igaz bartsg ritka, mint a;fekete hatty.
3. Bartsgrt a bart is meghzasodott.
4. Nincs szebb dolog az llhatatos bartsgnl,
bartzsk
1. Bartzsk, kocsis torka soha meg nem telik.
2. Bartzsk, kntortorok soha meg nem telik.
3. -Jcan folt nicht das Leder stehten und die Schuhe um Gottes
Witlen ergeben.
4. Auch die Tauben babn Galle. - Ameifen haben auch Galle.
Es gibt mehr Unsichtbares als Sichtbares
pintr dem Berge wobnen auch Leute.
in der Welt.
brsony
1. A brsony slya nem enyhti a kszvnyt.
2. Brsony mellny, res has.
btor
1. A btor szivekkel trsalkodik a szerencse.
2. A btor vitznek kalauz az orra.
3. A btrak a vilg.
4. Isten is a btor katona mellett hadakozik.
btorsgos
Mindentt btorsgos a szegny.
Bcs
az
gben,
becsl
1. Aki mst becsl, magt becsli meg.
2. Becsld meg magadat, ember lesz belled.
becslet
1. A becslet a keres!: kerli, a kerlt keresi.
2. Elveszett becsletet .nem tallni a bokornl.
3. Legtovbb tart a becslet.
4. Minl mohbban keresed a becsletet, annl nehezebben
frsz hozz.
5. Sok szenvedssel adjk a becsletet.
6. Sok szenvedssel nyerik a becsletet.
becsletes
1. A becsletes ember nem szegi szavt.
2. Aki becsletes, holtig becsletes.
3. Legtovbb tart, ami becsletes.
becsletessg
Becsletessggel rsz legtovbb,
bedug
Nem lehet mindenkinek szjt bedugni.
ber
Magadval berd, msra ne szorulj.
Leute
Muler
dem
bka
1. Knny bkt tba ugratni.
2. Knny a bkt vzbe ugratni, mert gy is oda akar.
bke
1. A bknek res helyt az rdg foglalja el.
2. Bke orvossg, civds mreg.
3. Bkt az Isten, civdst az rdg szereti.
4. Hagyj bkt msnak, magadra viselj gondot.
5. J o b b egy bke szz hadnl,
bkessg
1. A. bkessg szeret, Istent kedvel.
2. Addig a bkessg, mg a szomszd akarja.
3. Bkessgben kell a hadrl gondoskodni.
bell
blyeges
1. A cigny a blyeges lra is fell.
2. Blyeges arcnak ne higyj.
bemegy
Az ember bemegy a hzba s nem tudja, mint j ki. (Kisf. K.
beszd
1. A beszdnek egyenese j, a manknak horgasa.
2. A sok beszd el nem kszl hazugsg nlkl.
3. Milyen az ember, olyan a beszdje.
4. Sok beszdnek sok az alja.
beszl
1. Kell idben beszlni s hallgatni legnagyobb mestersg.
2. Knnyen beszl, ki mr megrltt.
beteg
1. A beteg mg piheg, mindig reml.
An
einem
weggebt,
aber
nicht,
wie
man
1. Die Jtebe fei ja, ja, nein, nein, Nach Matth. 5.37.
2. Wer viel spricht, wird viele Lgen sagen. Wer viel
sagt, auch nicht wenig lgt.
3. Wie die frede, so der Mann. Red', ba ich bich sehe.
(SokrateS.) Die Rede ist des ManneS Bildnis.
4 . Die oiet schwatzen, lgen viel. 8 n oieten Worten
ist
s
betegsg
1. Hossz betegsgnek hall a vge.
2. Utols betegsgnek Isten az orvosa.
bet
A bt megl, a llek pedig megelevent. II. Kor. 3,6.
bibe
Kinek-kinek az bibje fj. v. . szamr 12.
bika
1. A leesett bikt a gyermek is rugdossa, v. . farkas 2 3 .
2. J a j annak a hznak, hol tehn biknak jrmot vethet a
nyakba, v. . szl 9.
br
Aki brja, az marja. v. . marok 1.
birka
Trelmes birka sok fr egy akolba.
bir
1. A birk okosabbak, midn a tancsbl kijnnek. 1. hajtrs.
2. A brnak kt fle legyen.
3. Ahol semmi sincs, ott a bir sem vehet el semmit.
v. . nincsen 2.
4. Brnak, falu bikjnak minden szabad.
5. Kt egyarnyos j fle van a j brnak.
6.
Kein
-Jcur
Gott fiehet das Herg an, sagte der Teufel, als man auf
feinen Pferdefu wies.
die
bogncs
Aranyat hord a szamr, bogncskrt eszik,
bokor
1. Flre bokor, jn az erd.
2. Vletlen bokorban fekszik a nyl.
boldog
1. Boldog ember, aki magnyosan lhet.
2. Boldog, ki felejteni tud.
bolha_
hes bolha jobban csp.
bolond
1. A bolond, hogy hirt terjessze,
jegyzi.
2. A bolond is okosan szl nha.
3.
4.
5.
6.
A
A
A
A
a nevt
mindentt fl
13. Bolond ember az, aki jobban tncol, mint ahogy tud.
Dem
Unver=
14.
15.
16.
17.
Bolond,
Bolond,
Bolond,
Bolond
megismeri!
2 6 . Bolondot bottal.
27. Bolondra szll a fst.
2 8 . Egy bolond akkora kvet dob a ktba, hogy tz okos
nem kpes kivenni.
2 9 . Egy bolond annyit krdezhet, hogy szz blcsnek is
gond leszen r megfelelni.
3 0 . Egy bolond nha olyan kvet vet a ktba, hogy tz okos
sem vonja ki.
3 1 . Egy bolond szzat csinl.
3 2 . Egyik bolond a msiknak tetszik. 2
3 3 . Ha bolond megy a vsrra, gazdagodnak a kalmrok.
34. grj a bolondnak, hadd rljn neki.
3 5 . Kr nyitja bolondnak szemt.
3 6 * K r n tanul a bolond.
37. Ki magnak bolond, msnak sem okos.
3 8 . Mindenkinek t kell ugornia egyszer a bolondok
3 9 . Sok bolondja van az r Istennek.
40. Sok egy hzhoz kt bolond.
rkt.
die
ms
ist,
Wein
so
borjubr
Szintn annyi borjubrt adnak el, mint krbrt.
bors
1. Kicsiny a bors, de ers.
2. Kicsiny a bors, de ers s gyors.
3. Nem mind bors, ami gmbly.
4. Nem mind bors, amit a kalmr ebe hullat.
bor
1. Borura der.
2. Bor utn felderl mg.
3. Nem leszek n rva mindg, bor utn derlt az g.
(Npdal.)
bosszlls
1. Enyim a bosszlls, ezt mondja az r. Rm. 12,19.
2. Ne siess a bosszllsra.
bot
1. Aki bottal kszn, annak doronggal felelnek.
alles
Pfeffer,
was
beit.
Wenn's
4.
blcsesg'
1. Az rnak flelme [a blcsesg kezdete.
2. Nem a pintes kannbl mertik a blcsesget.
3. Nem menten nyelik m be a blcsesget.
br
1. Kis brben is ember lappang.
Ein Weifer
1. ll Buda mg ! Kisf. K.
2. Csak egyszer volt Budn kutyavsr.
3. Nemcsak Budn harangoznak delet.
das
Jeder
1. Was ich nicht wei, macht mir nicht bei. grembe Sor=
gen bringen ben Esel um.
2. Wer trauert, verliert feinen Serstand. Pereat tristitia.
Wer sich selbft grmt, mirb balb Frau.
Das
Hebet
bsuls
1. A bsuls fraszt, a gond bgyaszt.
2. Bsulssal nem fizetsz adssgot.
bza
bn
1. A bnt nyomban ri a bntets.
2. A kicsiny bn is csak bn.
3. Aki kzletek bn nlkl val, az vessen elszr kvet
re. Jn. ev. 8,7.
4. Jobb a helybeli ht bnnel mint a vidki eggyel.
5. J o b b egy ismers ht bnnel, mint egy ismeretlen egy
bnnel.
6. Valaki bnt cselekszik, szolgja a bnnek. Jn. ev. 8,34.
bns
1. Ha a bnsk elakarnak hitetni tgedet:
beszedket. Pldab. 1,10.
2. Ki nem bns, ne vegye magra.
ne
fogadjad
bntelen
1. Senkitl nem fl a bntelen.
bntet
Aki egyet bntet, szzat megtrthet.
bntets
1. Bntets tartoztat a vtekt',.
2. Hol nincs bntets, szarva' vesz a feslettsg.
3. Hol nincsen bntets, szarvat vesznek a gonoszra.
so
es zu Hause
cgr
cl
1. A cl nem szentesti az eszkzt.
2. Cl szentesti az eszkzt.
cloz
Ember cloz, Isten hatroz,
crna
1. A crna is ott szakad, ahol legvkonyabb.
2. A hazugok crnja gyenge.
cigny
1. A cigny sem rgja a dghst hiba.
2. Cigny is dicsri a maga lovt.
3. Cigny is szntana, ha megszokhatna.
4. Cigny nem hal a vzbe.
5. Cignyt szapul, szerecsent mos.
6. Ha ha" nem volna, a cigny is r volna.
7. Knny a cignyok kzt lopni tanulni.
8. Minden cigny a maga lovt dicsri.
9. Nha a cigny is igazat mond.
10. Voltrt nem ad a cigny semmit, de mg a leszrt se
sokat,
cignysg
Egy kis cignysg, egy kis ravaszsg sokszor hasznlhat.
cip
1. Fehr cip, ss tr, hsg ellen igen j .
Der
Zweck
heiligt
das
Mittel.
cip
1. Srga cip, bicikli, otthon nincsen mit enni.
2. Srga cip a lbn, tet mszik a nyakn,
csaln
1. Ami csaln, csp az korn.
2. Csalnda nem t a mennyk.
3. Ki flve nyl a csalnhoz, meggeti kezt,
csals
Csalssal a diszn sem hzik.
csalatkozik
Meg ne csalatkozzatok. Az isten nem csfoltatik
meg.
Gal. 6,7.
csapszk
Csapszkbe a cignyt be is rntjk, de ki is taszigljk,
csszr
1. Add meg a csszrnak, ami a csszr s az Istennek,
ami az Isten.
2. Ahol semmi sincs, ott a csszr is elvesztette jogt. (Jkai.)
csszrkrte
A kommasszony
csak vadalma.
azt
gondolta,
csszrkrtt
tart,
csva
1. Addig hnyt csel a rka, hogy csvba kerl.
2. Addig hnyja a rka a cselt, mg a csvba esfk.
csel-csal
Csel-csal.
pedig
t e n
spotten.
Gal.
6,7.
Jeder
hlt
Wenn der Fuchs geitig ist, trgt er ben Valg selber gum
Krschner.
fiist gegen Sist.
der
cseld
A j cseld megbecslhetetlen kincs.
cselekszik
Ki mint cselekszik, gy veszi hasznt.
csendes
Knny csendes idn kormnyozni,
csepp
csere
cserp
1. Az ezst korsnak cserepe is j .
2. Cserepn ismerni minem fazk volt.
3. Olyan a cserp,' mint a fazk.
cserptl
Cserptlhoz fakanl.
cserptnyr
Csercptnyr fakanl, (sszeill szegny pr.)
cseresznye
1. Cseresznyt az rnak, magvt a parasztnak.
2. Cseresznyt az rnak, magvt a tnyrnak.
3. gy nem esznk cseresznyt, ha nem vesznk.
csik
1. hes csik abrakkal lmodik.
2. J o b b a kanca csikstul.
csp
1. Szegnyt a lgy is jobban cspi.
2. hes bolha jobban csp.
csira
Csirjban fojtsd meg a rosszat,
csirke
Ne legyen csirke okosabb a tyknl,
csizma
Ha csizmd nincs, kss
bocskort kssn.
csizmadia
Ritka csizmadinak van j csizmja.
csoda
csk
1. Ki cskot vet, szerelmet arat.
2. Sr csknak baj a vge. (Szapora csknak mi a vge?)
3. Szabad a csk.
cska
1. Cska csknak nem vjja ki szemt.
2. Ha frdik is a cska, nem lesz fehr galambb,
3. Hiba frdik a cska, nem lesz hatty belle.
mirb.
Das Ei
lehret
e n n e
Das
Et
csont
1. Csont melll j a hs.
2. Nehezen alkuszik meg kt eb egy csonton,
csrl
Ne csrld, mrld, mondd ki igazn,
csorbul
Mi nagyon les, hamar csorbul,
csords
Akinek tehene nincs, ne fogadjon az csordst.
csordul
Ha nem csordul, cseppen.
csoroszlya
Idvel a csoroszlya is elkopik.
csfolds
Trfs csujoldsnak nyjassg a neve.
csnya
Csnya lenynak is szp a pnze.
csupor
Kis csupor hamar forr.
csurog
Ha nem csurog, csepeg. (Ha nem csurran, cseppen.)
cstrtk
Nincsen m mindennap zabl cstrtk. (Nem mindennap
cstrtk.
dajka
Nem adja dajka a gyermeknek a legjobb falatot,
darzs
1. Jl megrett gymlcs, melyet a darazsak megdnganak.
2. Kit a darzs megcspett, a sznyogtl is fl.
3. Sok darzs a legfutbb paript is megli.
An
ben
Eifen
und
Stahl.
alle Sage
Kirmeg.
Nchstenliebe
fngt:
dek (dik)
1. Ez az let dikok, a msik a bartok.
2. Ha a dekot ktve viszik az iskolba, nem lesz pap
belle.
3. Ki dikul tud, a pappal is szlhat,
dicsr
1. Ki magt dicsri, jele, rossz szomszdjai vannak.
2. Minden mvest mve dicsri.
3. Nem illik nmagt dicsrni.
4. Szembe dicsr, htul gyalz (aki gazember).
dicsret
1. Kiki rmest hallja maga dicsrett.
2. Rossz ember dicsrete nem nagy becsletedre vlik,
dicssg
1. A dicssg a kerest kerli, a kerlt keresi.
auf
Erben,
die
Reu
szrnya
volna.
dohny
Ne piplj, ha nincs dohnyod.
dolgos
Milyen a dolgos, olyan a bre is.
dolgozik
1. Hol dolgoztl, ott egyl.
2. Ki nem dolgozik, ne is egyk.
dolmnyszur
Szrdolmny, vagy dolmnyszr.
dolog
dologkerl
A dologkerl nem sok kalcsot eszik,
dorgl
Ki mst dorglni akar, maga feddhetlen legyen.
dg
1. Ahol dg van, oda gylnek a sasok.
2. Dgre szll a varj.
3. Sok sas, sok dg.
dglik
1. Annak dglik, akinek van. (Cigny vigasz.)
2. Szpen dglik a marha, olcs lesz a br.
drg
Hadd drgjn, csak ne ssn,
drtos
Drtos is az Isten kenyert eszi.
duda
1. Nem a sok dudasz, hanem a kapa
termeszti a szllt.
Erft eine Nase und bann eine Brille. Wer keine Nase
bat, bebarf keines TaschentuchS. Wer keine Vfeile bat,
mu nicht unter die Schben gehen.
Wie die Arbeit, so der fiobn.
1. Wer wiH miteffen, der mu auch mitbreschen.
2. Wer nicht arbeitet, sol auch nicht effen. Wer mitl mit=
effen, mu auch mitbreschen.
Katz wie Mieg. Gehpft wie gesprungen.
1. Die schwerste 3trbeit ist das Sterben.
2. Jedes Ding hat zwei Seiten. Wer Krankheit geht's besser*
wenn'S dem Menschen schlechter geht. Des Einen Schar
ben ist des 2tndern Nutzen. Je mehr Kranke, besto besser
fr ben Arzt.
Gottes.
Was
einer
La
ist,
di
das
die
egy
konyhban.
Eb
Eb
Eb
Eb
magval.)
Glckes
Schmieb;
doch
der
3ufatt
ist
der
Gib
mint mar.
g (Himmel)
1. gnek rendelse, kinek hova mense.
2. gre kvet ne vess, mert fejedre fordul.
Erben.
und
egszsg
1. Az egszsg zt a betegsg adja.
2. J a szp brzat s gazdagsg,
egszsgnl.
3. Legnagyobb kincs a j egszsg.
4. Nincs jobb mint a j egszsg.
get
de nincs jobb a j
*gy
1. Ami egy emberen trtnhetik, rajtam is megeshetik.
2. Egynek elesse, msnak felkelse.
egyedl
1. J a j nekem egyedl, senki sem hegedl. (Agglegny panasza.)
2. Jobb egyedl, mint rossz trssal lni.
3. Nem j az embernek egyedl lenni. I. Mz. 2,18.
egyenl
1. Egyenl osztly nem tmaszt hadat.
2. Egyenl teher
egyenlsg
Egyenlsg nem tmaszt hadat.
egyessg
1. Egyessg kicsit is nagyra visz.
2. Egyessg kis dolgokat nagyra emel.'
3. Wer nur nach dem Gimmel fiet, fllt leicht mit der Nase
auf die Erbe. Wer in ben Gimmel will, mu sich
bcken.
Der
und
Der
Fuch
ist
Gleiche
bricht 33urg
jszaka
J jszakt kell mondani, nem kell lmot rontani.
fetter Proze
nicht einerlei
das
k
Kemny ft kemny kkel hastjk.
l
1. Aki jl l, kirlyt sem fl.
2. Addig lem vilgomat, mg szl fjja pntlikmat.
3. Annyit l az ember, mennyit rmmel l.
4. Amint lsz, gy halsz meg.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Az l sok, aki jl l.
l j , de hadd ljenek msok is.
Ki mint l, gy beszl.
Knnyen l, ki kevssel beri.
Knnyen li vilgt, kinek sok a pnze.
Knny lni, csak kenyr legyen.
elesg
Kinek szkn elesge, annak van j egszsge,
eless
Egynek elesse, msnak felkelse.
Sad.
elesik
1. Aki el nem esett, nem kell felkelnie.
2. Ki el nem esett, nincs szksg, hogy flkeljen.
let
1. Amilyen az let, olyan a hall.
2. Egy letem, egy hallom.
3. Ember lete ma virg, holnap hamu.
4. Ez az let a dikok, a msik a bartok.
5. Ez az let gy sem sok, hasznljk az okosok.
der
.1.
2.
3.
4.
5.
elneveti magt
Aki hamar elneveti magt, nem messze a bolondsgtl.
elnyel
Elnyelettetett a hall szintn a diadalomig. Hol vagyon ha
ll a te diadalmad? Hol vagyon kopors a te fulnkod ?
I. Korinth. XV. 54,55.
elbb
Ki elbb, elsbb,
elpattan
Ersen felvont v hamar elpattan.
els
Elskbl lesznek az utolsk. V. . Mt 20,16.
elssg
Az regek az elssg v. regsg elssg.
elvlik
Elvlik, hny zskkal telik.
elvesz
Elvenni embersg, adni istensg,
elveszt
Amely ebet el akarnak veszteni, dhs nevt kltik,
ember
1. Amilyen az ember, olyan a beszde.
1. Guter Kopf und fleiige Hand find Goldes raert in jebem Land.
2. Womit man bei Sage umgebt, bavon trumt man des
Nachts. Im Traum schtgt der Barbier Schaum.
3 . Die Alten gum Stat, die j u n g e n g
Sat.
U r
Das
ergangen ist, fo man ergangen fein lassen.
Das worber, ist vorber. Wer sich rgert ber geschehene
Sachen, raill einem Kinde einen andern Vater machen.
Slm vielen Lachen eriennt man ben
Narren.
Der
Das
Sllter
sol
man
ehren,
der
Juge
Unten im Sad findet sich die Quittung. Slm Ende wird sich's g
schtagen bat.
Geben ist feiiger benn Nehmen.
S e n n ' s ber einen bergeben sol, ist jedes Geschrei gut genug.
1. Die Rede ist des Mannes 33itbnis. Stn der Sieb erkennt
man ben M a n n .
19.
20.
21.
22.
Mennyi
Mg az
Milyen
Minden
nyomorsga,
embers
NT
VielesranschtsichderMens
nek
1. Az j neket rmest
2. Minden neknek van
a maga mdja.)
nekel
1. nekel a koldus, gy
2. nekel elbb a dek,
3. Nem egyarnt nekel
enged
1. Az okosabb enged.
2. Engedni kell nha az
neklik.
ntja. (Minden dolognak
megvan
kap alamizsnt.
aztn kap alamizsnt.
az hez a jllakottal.
ebnek is.
rdemls
Erdemls utn fizet az Isten.
erd
rez
Hadd rezze, ha hallani nem akarja.
rik
1. Ami hamar rik, hamar elfogy.
2. Ksre rik a j v. Lassan rik a j .
25. Jeber bat ein Hemb non Menschenfleisch. Qeber ist sich
selbft der Nchste.
26. Herr, wir find alte Schelme, tagte jener Bauer. W i r
find alle Menschen.
27. Wenn ein Kluger in ben Kot fllt, so fllt er mit allen geben
barein.
28. Der Mensch wei nicht, was ihm benorstebt.
29. Kein Mensch ist obne Slber. Qeber bat feinen Wurm.
. Qeber bat feinen Sparren und, ber'S nicht glaubt,
bat zwei.
Die gange Nacht gefoffen ist auch gewacht. Im Lintern
gekratzt, ist auch nicht gefeiert, tagt die faule Stagd.
Geredet ist nicht gebetet.
1. -Jteue Lieber fingt man gern. Neues flingt, Altes hinkt.
2. Qedes Fa braucht feinen eigenen 33oben.
1. Umfonst mirb kein Stltar gebedt. Nichts ist umfonst.
2. Kein Kreuger, kein Schweiger.
3. Die hungrigen und die Kranken haben ungleiche Gedanken.
1. Der Klgere gibt nach.
2. 33effer ist Stachgeben
als
gu
Schaben
kommen.
ers
1. Aki ersebb, az a hatalmasabb.
Mchtigern
Sad.
sol
man
Wenn
ist
gufanu
Wo Ge*
der
erszny
1. A nagy pompa erszny koporsja.
2. Nincs knnyebb a teli ersznynl.
3. res erszny nehezen ll meg egyenesen.
rt
1. Aki mihez nem rt, annak hagyjon bkt.
2. Ki mihez nem rt, gyilkosa az annak,
rtelem
Mennyi az ember, annyi az rtelem.
esend
Esend az ember.
esik
1. Aki el nem esett, nem kell felkelnie.
2. Aki nagyot esik, nehezen kel fel.
eskszik
Aki mestersgesen eskszik, mestersgesen hazudik.
es
1. Az est verfny szokta kvetni.
2. Es ell futni, csurg al jutni.
3. Es utn kpenyeg.
4. Es utn nem kell kpenyeg.
5 . Est kerlte, vzbe halt.
6. Ki az est kerli, sokszor vzbe esik.
7. Ott d Isten est, ahol akarja.
8. gy kerld az est, hogy a vzbe ne halj.
este
Erbschaft.
Voller
Beutel
Nach
dem
Tod
braucht
Ehe
Je
spter
der
sz
1. Akinek esze nincs, a kovcs se csinl annak.
2. Az rett sz nem egy napi munka.
3. Azrt j, ha az embernek nincs esze, mert nem vesz
dik vele.
4. sz jobb ernek.
5. sszel indulj, okkal jrj.
(i. Mennyivel ersebb az Isten az embernl, annyival ersebb a szv az sznl. Petfi.
7. Tbb sz mint er.
8. Tbbet sszel mint ervel.
eszes
Eszes dolgnak nha a gazda is engedelmeskedik.
eszik
eszkz
Nincs oly hitvny eszkz, hogy hasznt ne lehetne venni.
esztend
1. Ami esztendeinknek napjai hetven esztend. Zsolt. 90,10.
2. Esztend-veszend.
. 3. Sok darab kenyeret kivan egy esztend.
4. Sok kell egy esztendre.
esztends
Ki tz esztends korig nem rtatlan, hszig nem szp,
harmincig nem ers, negyvenig nem okos, tvenig nem
gazdag, hatvanig nem szent, azutn se lesz.
tel
tel, ital, lom, szksges e hrom,
telszag
telszagrt pnzhanggal fizetnek.
Das
flteste Herg
Ver=
ben
und
tvgy
Evs kzben jn meg az tvgy.
va
Kiki vtl szrmazott.
evs
1. Knny az evs, de nehz a keress.
2. Milyen az evse, olyan a dolga.
3. Milyen a munkja, olyan az evse.
fa
Der
Appetit
kommt
beim Effen.
S a u m fllt
vom ersten
ist nicht an
balb mrbt,
Stau
mufi
verbirbt.
grober Keil.
esel
le;
ne
menj
a vzbe,
nem
iaj
Faj fajra t.
fj
1. Kinek hol fj, ott tapogatja.
2. Kinek-kinek legjobban fj a maga baja.
fjdalom
A fjdalmat fjdalmas eszkzzel szoktk gygytani.
fakanl
Fldcsuporhoz fakanl.
fakanna
Btrabb fakannbl inni mint arany pohrbl.
fak
Akkor vet lakatot az istlljra, mikor mr kiloptk a fakt.
fal
1. A falnak is van fle.
2. Dl falhoz ne tmaszkodjl.
3. Nem j az rdgt falra festeni.
m
19. erftren ist leichter als aufbauen. Ein grommer wird
eher bs, als ein Bser fromm. S. Steffel 1.
2 0 . Wie der Acker, so die Stuben, mie der SJater, so die Bben.
Slbler brten keine Sauben. Wie der S a u m ,
so
2 1 . Ein guter S a u m bringt gute grchte.
22. Groe S u m e fiaben groe Spne. HOhe Serge, tiefe
Sler.
2 3 . Hofie S u m e werfen lange Schasten. Hobe Serge, tiefe
Sler. Starfe S u m e geben ftarfe S a i t e n .
2 4 . Wrft bu niefit fiinaufgeftiegen, wrft b niefit fierabge*
fallen. Wer auf dem Boden bleibt, der fllt niefit hoefi.
Wer unten sitzt, fllt niefit von oben fierab.
2 5 . M a n mu das Sumchen biegen, so lang es noefi jung ist.
26. Der teuerste Kauf der beste Kauf.
27. Unter alten alten Sumen ist gut schauern." S. S a u m 14.
2 8 . Der Haushalt hat ein groes M a u l . Das S a h r hat
ein groes M a u l und einen weiten Magen.
29. Qn iecre S u m e wirft man keine Steine.
3 0 . Wilbe S u m e , fierbe grchte.
Art lt niefit von Slrt. Slbler brten keine Stauben.
1. Wo es schmergt, ba greist man fiin.
2. Seber wei am besten, reo ihn der Schufi breft. grem=
des Seib ist halb vergeffen. Sin frembem llnglck meint
fiefi Niemand die Stugen aus.
Man mu Bses mit Bsem vertreiben. Wer fieilen will,
mu wesie tun.
Grobe Sefe nfit man niefit mit Seibe. Stuf einen folchen
Sopf gefirt ein folefier Seckel.
S n "hofie S u m e fefilgt der Stist.
Wenn das Kalb ertrunfen ist, beeft man ben Brunnen gu.
1. Sluch die Wnde fiaben Dhren.
Der
fal
Ms a fa l, ms a fal.
fradsg
1. Fradsg br eltt jr.
2. Hasznos fradsg utn esik jl a hevercs.
fradt
1. Fradt lnak farka is nehz.
2. Knny a fradtnak elaludni.
3. Ringats nlkl is elalszik a fradt.
farag
1. Aki sokat farag, sok forgcsot ejt.
2. Nem hull a forgcs farags
nlkl.
farkas
1. A farkasok meg nem eszik egymst.
2. Ahol farkast emlegetnek, ott terem.
3. Csak akkor nem eszi meg a farkas a brnyt,
ri el.
4. hes farkasnak lesebb a krme.
5. Farkas megeszi a brnyt, ha bget is.
ha nem
noster;
azt mondja:
Hund
und
Hase
laufen beibe, aber jeber um etwaS andereS.
Geredet ist ui)t gebetet. Gefurgt ist nicht geschworen.
1. Ein Wolf frit ben andern nicht. Der Wotf ist vor ben
Wlfen sicher.
2. Wenn man ben Wolf nennt, so kommt er gerennt.
3 . Wenn der Fuchs die Sauben nicht erreichen kann, so sagt
er: fie find fauer.
4 . hungrige glbe tun wehe. hungrige Mcken stechen scharf.
5. Der Wolf nicht lange fragt und whlt, er frit die Scrjafe
auch gegblt. Wat frcht der Wulf no de Schtatuten !
(Siebendrgisch=fchfisch.)
6. Der Wolf frit auch gewhlte fimmer.
7. Eine Krhe badt der andern die Slugen nicht auS. E3
mu ein barter Winter fein, wenn ein Wolf ben andern
sol freffen.
8. Strt lt nicht von Art. Stbter brten keine Sauben.
9. Samm, L a m m ! ist des WolfeS Vesperglocke.
Sem
Wolf gefllt keine Predigt besser als ber Sammfleischu
10. Ein a b bedt keine Saube auS. Der Wolf fugt
keine Schafe.
11. Wenn man vom Seufet spricht, sitzt er hinter der Sur.
Wo man des SeufelS gebenft, ba will er fein.
12. a u f aus dem S t e g e n * u n dfall'inS Waffer.
13. Oft auS gammeS Hai des WolfeS Scke schaut.
14. Eine Krhe wird keine Nachtigall. Der Wolf ndert
fein Haar, sonst bleibt er, waS er war.
farsang
Farsang utn is elkel a j lny.
ftyol'
1.
2.
fazk
1.
2.
fazekas
Fazekas korongrl, varga kaptjrl beszl.
fzik
1. Nem fzik, noha reszket.
2. Nem gy fzik, amint reszket.
3. Nem gy reszket , amint fzik.
fedd
Mst fedd, maga torkig l benne.
15. Stit
rairb
16. Aus
17. Eine
und
bfen
Menschen
ist
Eine
gute Kuh
Handwerf.
Wenn
Es
trauern
guhalten. Wenn
fegyver
1. Egyik fegyver tartztatja a msikat hvelyben.
2. Gyermek fegyvere a sirs.
3. Rossz katona, ki el nem brja fegyvert.
ej
1.
2.
3.
4.
14. Kinek reggel fj a feje, jele, hogy mlt este nem tartott
j mrtket.
15. Mst fejedre ne tants.
16. Mennyi fej, annyi sz.
17. Mit mssal cselekszel, azt vrjad fejedre.
18. Sok fej, sok rtelem.
fej (ev metft)
Ki kemnyen fej, vrt ereszt.
fejedelem
1. Minden fejedelem Istentl vagyon.
2. Parasztok teszik a nagy fejedelmet.
fejsze
1. Minden fejsznek akad nyele.
2. Nem lopnak annyit fejszvel, mint sszel.
ifg
fk
fekete
1. jjel minden tehn fekete.
2. Fekete fldben terem a j bza.
3. Fekete tehnnek is fehr a teje.
4. Fekete tyknak is fehr a tojsa.
fekszik
Ki a lapon fekszik, le nem hengeredik.
fl (er
1.
2.
3.
frchtet sich)
Aki fl, l.
Bolondsg attl flned, mit el nem kerlhetsz.
Ha flsz, meg nem lsz.
107
flnk
1.
2.
felesg
1.
2.
meg
die
Trauben
noch;
Der
Sonne
Siufgangist
Spect
Schatten.
fenyegetzik
Ki rtani akar, nem fenyegetzik.
freg
1. Freg is meggyremlik, ha rehgnak.
2. Freg is vdelmezi magt.
frfi
ugrl.
eingebet,
das
verunreinigt
ben Menschen
Wenn
fing
1. Finggal nem festnk tojst.
2. Nagy urak fingjnak tmjn szaga van.
fityeg
Fityeg annak, akinek van.
fodros
Utcn fodros, otthon rongyos,
fog (3hj')
1. Adl Isten fogat, adj kenyeret hozz.
2. Fogat fogrt,
fog (er fngt)
Aki sokat markol, keveset fog.
fogadj Isten
Milyen a j nap, olyan a fogadj Isten v. a szp Istenldjameg-nek szp a fogadj Istene,
fogadkozik
Aki legjobban fogadkozik, az a leghamisabb.
fogamzik
Knnyen fogamzik az egszsges mag.
foglalatos
Sokban foglalatos keveset hajt vgre,
foglalatoskodik
Ki sokkan foglalatoskodik, keveset hajt vgre.
fogy
1. Elfogy a vagyon, ha hozz nem keresnek.
2. Mikor legszebben g a fklya, akkor legjobban fogy.
3. Ott fogy, ahol van. v. . dglik 1.
fogyatkozs
Senki sincsen fogyatkozs nlkl.
fohszkodik
Amint fohszkodol, gy dvzlsz.
folt
J o b b a folt mint a lyuk.
Schn Wetter
foltos
J o b b a foltos, mint a semmi ruha.
foly
fonal
Ott szakad a fonal, ahol leggyengbb,
fontols
Fontols, hallgats anyja az okossgnak,
forgcs
1. Amint vgod a ft, gy hull a forgcs, v. . harang.
2. Kiki maga lba al vgja a forgcsot.
3. Nem hull a forgcs vgs nlkl.
forgalom
Nagy forgalom kevs haszon.
forgand
Forgand az ember mint a pnz.
forgat
Amint forgatjk a nyrsat, gy stik a pecsenyt,
forrs
1. Forrsnl legjobb a vz.
2. Ha forrsod vagyon, ne igyl patakbl.
3 . Ki a forrsbl eleget ivott, httal fordul fel.
fortly
Fortly z minden mestersget.
f
Sok f sokat fz.
fld
gor nicht3.
Jedermann
leitet
Sinne.
Sinn.
friss
Minl kisebb annl frissebb.
f
1. F s havaz, gy lesz tavasz.
2. F, esik, havaz, gy lesz tavasz,
fulnk
Ki fulnkjt knnyen bocstja, nyilakat vrhat helybe. .
fut
Sokan futnak, de csak egy nyeri el a plmt.
futs
fut
J futt is utolri a hall.
f
Rossz f nagyra n, j alig terem.
ergblen.
Einem
5. S e n
erft
6. Sluf
7. Der
GeizhalS
ist
Klein,
Der
fei
118
fl
1.
2.
3.
4.
5.
fst
fszer
Legjobb fszer az hsg.
ft
1. Ki ifjanta jl gyjt, vnsgre jl ft.
2. Ki nyrban nem gyjt, tlben nem igen ft.
ft
(ganj)
1. Az ganajt ne piszkld.
2. Ne piszkld a ganjt, ha mindjrt rgi is.
1.
2.
3.
4.
5.
Wer
Der
Wer
Sen
3ch
Grtze.
Strme Seute
bauen
1.
2.
3.
4.
5.
/
garmada
Sok szem garmadt tesz.
gatya
1. Lbraval nem gatya.
2. Nem flti a nmet a gatyjt.
gaz
gazda
1.
2.
3.
4.
5. WaS
man
hat,
hat man.
Ein
S a a r Hosen in
Das
Meer
ES
bestebt
9.
10.
11.
gazdag
1.
szegny
em
mint
a gaz
gazember
van
de
a gyerek,
'
hogy
Heine
Sorgen.
Kinder faugen
an
Gedanken find
2.
3.
4.
5.
gg
A ggt buks kveti,
grbl
Korn grbl, ami j kamp akar lenni.
grf
Grf is nemes, ha hazafi.
gzs
gyakorls
1. Gyakorls a legjobb mester.
2. Gyakorls tesz mesterr
3. Ifj szoks reg gyakorls.
gyalz
Knny mst gyalzni, de nehz felruhzni,
gyalzat
'
Nem gyalzat a szegnysg,
gyan
Szz gyan kzt 99 helytelen.
g y e r m e k (gyerek)
1. A gyermek hamar rl, hamar sir.
2. Azt gondolja a gyerek, hogy azrt nincs
nem stnek.
kenyr,
mert
2.
3.
4.
5.
WaS
Beffer eine eble Frau als eine Edelfrau. Wer sich abiig
blt, der ist abiig.
1. Soppelt genht blt besser.
2. Stusedreck ist kein Pfeffer. Steinen und Siffen liegen
auf zwei Kiffen. Gebrannt ist nicht gebraten.
Gefurgt
3. Es ist nicht leicht aus einem Klotze einen 3abnftocher
schnitzen.: Aus Land kann man keinen Strid brefien.
Ein KTob lt sich nicht biegen.
1. Uebung macht ben Steister.
2. Uebung ist der beste Sefirmeister.
3 . Qung gewobnt, alt getan.
Nichts ist leichter als schimpfen. Sbeln kann ein jeber
Bauer, besser machen wird ihm fauer.
Slrmut ist keine Schande. ( aber Steichtum schndet auch nicht.)
Slrgwofin betrgt ben Staun. Strgwobn ist des SeufelS Hure.
1. Kindes Hand ist halb gefllt, KindeS 3 o r n ist halb gefllt.
2. Kinder fragen nicht, was das B r o t fostet. Kinder find
Kinder. Kinder meinen, wenn es in ihrem Sorfe regnet,
adja
(ober
die
Was
balb reif,
hlt
16. Wenn's Kind tot ist, bat die Geoatterschaft ein Ende.
17. Das Kind sagt wohl, ba man's schlgt, aber nicht warum.
18.
19.
20.
21.
gyom
Ritka t gyom nlkl.
gyomor
1. Korg gyomornak nincs fle.
2. Nem krdi a gyomor, hnyat ttt az ra.
3. Rossz gyomornak becslete a kevs tel.
gyors
Gyors hamis elmossa az igazat,
gyorsasg
Gyorsasg nem boszorknysg.
gynge
Mindenkinek meg van a maga gyngje,
gyngy
1. Gyngy csak gyngy, ha a srba esik is.
2. Vak tyk is lel gyngyt,
gynyrsg
A gynyrsgek nem arccal, hanem httal ismerszenek
(Gynyrsg nem homlokkal, hanem httal fordulva
ismerteti meg magt),
gyzelem
Gyzelem eltt nem kell tapsolni.
gyjt
Nem gyjthat az, kinek magnak nincs tze.
gyjt
1. Ki nyrban nem gyjt, tlben aggebl bnkdik.
2. Ki nyrban nem gyjt, tlben nem igen ft.
gyjt
1. Feledkeny gyjtt a tl hozza szre.
Man
3. Ha cignypraepositio.
4. Lenne ha volna.
5. Ha nnmasszonynak kereke volna, be szp hint volna.
hab
Wer auf
dem
haj
1. Hossz haj, rvid sz v. Hossz a haja, rvid az
esze
hajszl
A hajszlnak is van rnyka v. Vkony a hajszl, mgis
van rnyka.
hal
1. A hal sem akad fel a horogra, ha nem lop.
2. A hal szni akar (v. szeret).
3. Azt a halat tartjk legszebbnek, mely a hlbl kiugrik4. Fejn rothad a hal.
5. Fejtl bdsdik a hal.
6. Hal hallal l, ember emberrel l.
7 . Halra inni kell.
8. Harmadnapra mind a hal mind a vendg bds.
9. Nma halnak nma fia.
10. Nem mind hal, ami szik.
halad
1. Aki nem halad, az marad.
2. Ami halad, el nem marad.
%. Sange Haare, furger S i n n . Sanges Haar, furger SJevstand.' Sange Kleiber, fur,er Sinn. Sange Rcke, furger
Sinn. Sange Kleiber, tegen Verstand, fiaben die Weiber
bei uns gu Land.
2. M a n mstet das Schwein nichf um feinetwillen.
S t a u mu das Bumchen biegen, so lang es noch jung
ist.
fiinauS.
1.
2.
3.
4.
5.
6. Gleich und Gleich gefeilt sich gern. Gieiche Seeten finden sich. Ei
7. Der gisch mu schwimmen.
8. Dreitgiger gisch taugt auf keinen Sisch. S e n ersteu
S a g ein' Gaft, ben zweiten eine Saft, ben brten fnft
er faft. Dreitgiger Gaft ist eine Saft.
9. Wie der B a u m , so die Birne, wie die Scutter, so die S i r u e .
10. Es find nicht alte Kche, die lange SJJeffer tragen. Qu
einem Mller gebort mebr als ein weier Rock.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
so
Mit
Tisch
(ober
Sopf).
dem
hallgat
1. Aki hallgat, bkben jr.
2. Ha nem tudsz hallgatni, mirt beszlsz.
3. Hallgass hgom, fejeden a fszke.
4. Hallgass nyelvem, nem fj fejem.
5. Hallgatva okul az ember.
6. Kell idben beszlni s hallgatni legnagyobb mestersg.
hallgats
1. Hallgats, beleegyezs.
2. Hallgats rhagys.
3. Hallgatssal szp az asszonyember.
4. Hallgats senkinek nem tri be fejt.
5. Nem mindenkor hasznos a hallgats,
hallgat
Figyelmes hallgat teszi a papot szorgalmatoss.
haluska (csusza)
Haluskt fznk, ha tr volna, de liszt nincs.
hamar
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
. 13.
4. Wom Schweigen tut bir der S i u n d niebt wesi. als das Staut verbranut.
Was
hamarkodik
1. A hamarkod kutynak vakok a klykei.
2. Aki hamarkodik, hamar botlik.
hamis
1. A hamis dolgot gylli az igaz. Pldab. 13,5.
2. Egy hamisan jtt pnz szz igazat is elvisz.
3. Gyors hamis elmossa az igazat.
4. Minden ember hamis, csak a pap nem igaz.
5. Nincs hamisabb vz az asszonyok knnyhullatsnl.
hamu
1. Ember lete ma virg, holnap hamu.
2. Hamu alatt van a parzs,
hangya
1. Ha a hangya fl, annak is van oka.
2. Hangynak is van haragja.
hangyanyom
Hangyanyom
szikln.
hnt
idvel
megtetszik
a kvn
v.
kitetszik a
Ohnmchtiger
Qoxn
haragos
1. Haragos, ha maghoz tr, magra haragszik.
2. Haragost ne ingerelj, darzst ne szurklj.
haragszik
1. Aki haragszik, annak nincs igaza. Tisza K2. Huncut, aki haragszik.
harang
Amint ntik a harangot, gy szl.
harapfog
Azrt tart harapfogt a cigny, hogy kezt meg ne ssse,
haraszt
Nem zrg a haraszt szl nlkl.
haris
Harist nyelvn fogjk.
harmadnapi
1. A harmadnapi vendgnek coki legyen neve.
2. Harmadnapi vendgnek ajt megett a helye,
hrom
1. Adjon Isten hrom b-t (bort, bzt, bkessget).
2. Hrom a szent szm v. a teljes szm v. a tnc.
3. Hrom az igazsg,
hromszor
Hromszor iszik a magyar.
has
1. A kvr has lomha.
2. Nehz a hasat megcsalni.
3. Nem krdi a has, hnyat ttt az ra.
Dreitgiger
nafie
Es
ist
nichts
Was
ntzt
2. Ein jeber benft in feinen Sad. Ein jeber ist sich selbft der St
3. Die Stenge trgt'S.
4. Der Sthe gibt Gott Khe. Der Sthe gibt Gott Schaf
und Khe. Keine Khe ohue Stube.
5. Ohne Sth' ist nichts in der S e i t .
0 S i e l verlieren und wenig gewinnen, macht ben Raubet
balb gerrinnen.
Ein jebeS S a r u m bat fein S a r u m . StlteS hat feineu Grund.
ES hat einen Grund, wenn der Gaul feinen Sebwang bebt.
in
hatalmas
1. Bolondsg hatalmasabbra haragudnod.
2. Nehz a hatalmasnak parancsolni.
hatalmassg
Nincsen hatalmassg, hanem Istentl. Rm. 13,1.
hatr
1. Kiki sajt hatrban tartsa magt.
2. Mindennnek van hatra.
3. Ne bolygasd a rgi hatrt.
4. Ne hnyd' fel a hatrt, melyen sd jrt.
htuls
Htulst harapjk az ebek.
hz
1. Amennyi hz, annyi Szoks.
2. Hzban az asszony helye.
3. Hznl egy oszlopot tart a frfi, de
4. J a j annak a
nyakba.
hznak,
hol tehn
az asszony kettt.
biknak
jrmot vethet
von
Gott.
Rm.
13,1.
sol
Seit Sebten beien die Hunde. Der Setzte wird vom Wolf
gef reffen.
1. So mancher Mensch, so manche SUte. Seber Mensch
hat fein Plaisirchen, jebeS Stier hat fein Stanierchen.
Stndere Htten, andere Sitten.
2. Braoe Hausfrau bleibt baheim.
3. Die Frau ist der Schlffel des Hauses. Die gcau
4. Wo Weiber regieren, ba steigen die Sthle auf die Bnfe.
Weiberregiment nimmt feiten ein gut End. Es steht
bel im Haus, wenn die Henne frht ben Hahn hinaus.
5. Wer in fein Haus regnen lt, beffen erbarmt sich Gott nicht.
6. _Ein Haus in dem die Menschen nicht mehr wohnen, wird
"in Befit3 genommen von Smonen (Rckert.) Kleiber
wotlen getragen fein, sonst kommen die Sttten hinein.
7. Wer im GlaSbauS sitzt, mu nicht mit Steinen werfen.
Wer Butter auf dem Kopfe hat, gehe nicht in die Sonne.
8. gern von Hause ist nahe bei Schaden.
9. Ein Narr ist genug im Haus, sonst mu der Kluge hinaus.
10. zwei Narren in einem !gau% haben allzeit Strau.
zwei Narren unter einem Sache und zwei Stopfer in einem
Sorfe vertragen sich nicht.
1. Wo eS mir wohlgebt, ist mein Vaterland.
2. Der Stauch in meinem Haufe ist mir lieber als des Nach=
bars geuer.
3 . Ein Pr Pbet gilt nirgend weniger als in feinem Vater=
lande.
Gehe
aus
beinern Vaterland, willft bu mit
Ehren werden bekannt.
o
ist
hzas
Isten szerzi a hzasokat egybe,
hzasodik
1. Ha korn hzasodol, korn bnod meg.
2. Ha nincs bgondod, hzasodjl meg.
hzassg
1. Egyenetlen hzassgnak ritkn j a vge.
2. Hzassg, rabsg.
3. Nagy boldogsg egy j hzassg.
4. Nincs nagyobb szerencse, mint a j hzassg.
hzastrs
A rossz hzastrs hzi kereszt,
hzfal
Nha a hzfalnak is van szeme,
hazudik
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Die Eben
werden
im G i m m e l geschloffen.
wenn
er
auch
Ein
Zsolt. 116,11.
hazugsg
1. Becsletes hazugsg nem szgyen.
2. Megrgztt hazugsg idvel igazsg.
3. Nincs oly hazugsg,
melynek
ne akadna
csudlja.
3. Wer einmal lgt, dem glaubt mau niebt und menn ev aueb
4. Die Sge mag noeb, so gefefiwind fein, die aBahvheit bolt
fie ein. Einen Sgner holt man schneller ein als einen
labmen Hund.
5. Aus einem j u n g e n , der lgt/ wird ein Alter, der betrgt.
6. Sge ist des Betrugs Stutter. Sge ist die erste Staffei
gum Galgen. Der Sgner und der Dieb wofinen unter
einem Dache.
7. S e m Sgner glaubt kein Mensch eine Wahrheitt.
8. Wahrheit wird wohl gebrett, aber nicht erftieft. Die
Sge bringt sich selber um.
9. Stile Merischen find Sgner. S f . 1 1 6 , i l . Wenn alle
Sgner Hafer fren, mten die Sferbe verbungern.
1. Eine
kann,
2. Wer
mu
wenn
henyls
1. Henyls a gonoszsg gykere.
2. Henyls minden rossznak anyja.
henyl
Henyl gazdnak lmos a brese,
hever
Hever ember szerencsjt is elheveri.
hibavalsg
1, Mind hibavalsg.
2. Minden hibavalsgrt ms orszgba ne menj.
hiba
hibz
Habr hibztl, mirt nem vigyztl,
hideg
Ki a hideget adja, mentt is ad mell.
hja
Ki azt mondja, hogy semmi hjval sincsen,
val vagyon.
himpellr
maga hj
Herren,
trage
Knechte.
Wnschen.
gaut
borgen.
so
bekommt
Bleibe
Vgl.
Engel
1.
in
von
die
hirtelensg
Hirtelensg megrt, sietsg hozhat krt.
hisz
1. Aki hiszi, dvzl.
2. Aki knnyen hisz, knnyen csalatkozik.
3. Higgy, de lsd kinek.
4. Ki hamar hiszen, hamar csalatkozik.
5. Ki knnyen hisz, knnyen megcsaldik.
6. Ktve higgy a komnak.
7. Tbbet hisznk a szemnek mint a flnek.
hit
1. A hit Isten adomnya.
hivatalos
Sokan vgynak a hivatalosok, de kevesen a
hivatlan
1. Hivatlan vendgnek ajt megett a helye.
vlasztottak,
Mt 2 0 , 1 0
vagy
meg
akar
Hals.
Scatth. 20,10.
hzik
hold
holdvilg
Holdvilgnl meg nem rik a szl.
holl
holnap
1. Holnap is nap lesz.
2. Holnap, holnap majd megteszem.
3. Ki tudja meg a holnapot?
4. Mit ma elvgezhetsz, ne halaszd holnapra.
holt
hordozkodik
1. Aki sokat hordozkodik, az nehezen gazdagodik.
2. Kt hordozkods egy gs.
horog
1. A hal sem akad fel a horogra, ha nem lop.
2. Mely fbl horog akar
lenni,
hortyog
Az rdg, mikor hortyog, sem alszik,
hossz
1. Hossz a tanuls, de rvid az let.
Qum lernen
Niemand
Scan
bricht
di
hsvt
Fekete karcson, fehr hsvt.
hsz
Egyik tizenkilenc, msik egy hijn hsz.
hz
Ne hzd a gyngt ersen, elszakad.
Was
n o n
gteisch,
11
der
162
hsg
Hsg a kutyhoz illik. (Gny.)
hvely
Kt les kard egy hvelyben meg nem fr.
idegen
Idegen idegennek ritkn rt.
idejn
1.
2.
id
3.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. Az id mindent megemszt..
8. Az id mindent megorvosol.
9. Az id mindent napfnyre hoz.
10. Eljn az id, megf a td.
11. Hova az id lp, omlik, ha k, ha vas s neki
nem alacsony, nem magas.
12. Idtl kell vrni, tancstl hallgatni.
13. Idtl vrj.
14. Idvel, pnzzel lgy takarkos.
15. Idvel a hegyek is kisebbek.
16. Idvel a kevly alzatos is lehet.
17. Idvel, drrel a kkny is megrik.
18. Idvel rik a gymlcs.
19. Idvel gyarapodik az okossg.
20. Idvel, szalmval a naspolya is megrik
semmi
Keine geindschaft grer als untev Bvbevn. Keine schtimmevn geinde, als die mit un8 im Haufe wobnen.
1. Was eine Steffel mevben will, brennt beizeiten.
2 . Ein milber S a n g e gibt einen berben Staun. AuS einem
j u n g e n , der lgt, wird ein Hilter, der betrgt.
8; Ser geitig kommt, gewiunt ben Svoge. grh be=
gnnen, balb gesponuen.
1.
2.
3.
4.
').
6.
7.
8.
9.
10.
11. Die geit ist ein Stuber und Dieb frit Sugend und Lieb
nagt an Berg und S a l an Eifen uub Stafil12. geit ist der beste Statgebev.
13. geit gibt Bescheid. Die geit lehrt leben.
14. geit ist Getb. geit ist der Stoff, auS dem das Leben
gemacht ist.
15. SUt der geit vergebt AlleS. Die geit frit alleS.
16. Stirer Seufel frieebt gu Kreuge.
17. S t i t Gebuld und geit wird'S Stauldeerbtatt gum SlttaSsteib.
geit und Strob machen die Stispetn reif.
18. geit bringt Stofen. S t i t der geit kommt HanS in'S
WamS. Der Wein wird niefit fer, wenn man
die
19. 5er die SOeiSheit freien will, mu fie jung lieben. S t i t
2 0 . geit bringt StlleS, wev worten kann.
21.
22.
. 23.
24.
25.
ifj
ember
ifjanta
tanul,
azt
aggodtan is nehezen
ifjsg
1. Hadra ifjsg, tancsra vnsg.
2. Ifjsg arany alma, mlt megrizni.
3. Ifjsg bolondsg.
4. Ki ifjsgban dolgozik, vnsgben nyughatik.
igaz
21.
22.
23.
24.
andre
Schid
Haare.
bich in
Das
Wetter
lt
sich
der
ige
Mint az arany alma ezst tnyron : olyan a helyn
dott i g e ! Pldab. 25,11.
mon
igr
1. Hol sokat grnek, keveset nyjtanak.
2. grj a bolondnak, hadd rljn neki.
3. grni urasg, megadni v. tartani parasztsg.
4. gy fizet a vilg, sokat igr, keveset d.
5. Ki azt gri, hogy aranyat csinl, ezstt akar csalni.
6. Ki knnyen igr, nehezen d.
7. Knnyen igr nehezen fizet.
igret
1. Az igret szp sz, ha megadjk, akkor j v. ha meg
tartjk, gy j,
2. Fnyes gretnek legkevesebbet higgy.
3. A sok igret nem teszi gazdagg a szegnyt.
4. gret adomnyt vr.
5. gret adss tesz.
j
ikrzik
Ha a tejfl' ikrzik, rajta a kpvel.
illet
Ami tged nem illet, ne trd azon fejedet.
illik
1. Nem illik minden mindenre.
2. Nem mind illik, ami szabad;
(Szabad, de nem illik,)
minden
imdkozik
Kpet nem arany, hanem imds teszen halvnny.
1 f J*
Ein
hch
Uberma
Der Stein
ist
fromm, aber
ist.
%x einenEselschirftsichkeinSattetvonSamt.
Eines
schickt
fieh nicht
imdkozik
1. Ki nem tud imdkozni, menjen a tengerre.
2. Kicsit lopni, kicsit imdkozni nem rt.
3. Megtant a nyomorsg (v. szksg) imdkozni.
imdsg
1. Beteg ember imdsga sem egszsges.
2. Rvid imdsg, hossz kolbsz (tetszik a parasztnak),
ing
1. Ingre verik, nem az inget a katonn.
2. Kinek nem inge, ne vegye magra.
3. Kzelebb az ing a csuhnl.
4. Kzelebb az ing mint a mente.
ingyen
1. Ingyen a zsk se r ssze.
Glieber
Beiletb au.
DaS
Hemd
Barmherzigkeit.
der
22. Sorg', doch forge nicht gu uiel, es geschiebt doch, was Gott
will.' Wenn es Gott gefllt, wird es S a g .
23. Gott fiehet das H 's- Gott versteht auch die Narren.
24. Gott perlt die Seinen nicht.
2 5 . steber ist sich selbft der Stnchste. Ein jeber benft in
feinen Sad.
2 6 . Gottes Mble geht langsam, aber fie mahlt fein.
27. S e m Mutigen' hilft Gott. Wenn der Mut echt ist,
spriugt er ber die Hlle.
28. Gott gibt Jedem feinen fiobn, fiehet nicht auf die Serfon.
Der Mhe gibt Gott Schaf und Kbe. In der Sonne
verbient man ben Schatten.
2 9 . Ochfen gebt man aus dem Wege.
ei
Umsonst
wird
das
EinGereih
tehetsget..
4 1 . Wer Gott gum Freunde hat, kann leiefit in ben Gimmel kommen.
42. Wem Gott ein Amt gibt, dem gibt er auefi Verstand.
43. Wemi Gott will, fllt das Glck bei Nacht in? HauS.
Wem eS Gott will (gnnt), wirft er eS jUm genffer fiinetn.
44. WaS Gott beschcrt, bleibt unverioefirt. - Wem Gott etwaS
gibt, dem faun eS S a n f t tyetex niefif nefimen.
45. Wem eS Gott nicht gnnt, dem fllt'S attS dem Lffel.
46. Wettt eS Gott gibt, der hat'S umsonst. - Wem Gott eS
. gnnt, der hat'S.
47. Was Gott am liebsten hat, ffirt er jung fieim.
48. GotteS Mfiten mafilen tangsam, aber fein (sicher).
49. Ein bfeS Weib hat ben Seufel im Seib. Ein bfeS
Weib ist das gistigste Tier auf Erben.
50. 53eschert Gott ben Hafen, befefiert er auch beu Rafen.
Sefiuf Gott HSchen, so gab er auch GrSchen.
5 1 . Wie man tu ben Watb ruft, so fialtt eS wieber.
52. WaS Gott gusammenfgt, das sol der Mensch niefit fefieiben. Siattfi. 19,6.
53. ES mu auch folefie Huge geben.
54. Gott lt die groen f e t t e n wofil bonnern, aber er btibt
selber. gatfefie Grofefiett gelten im Gimmel nichtS.
Gott lt fiefi nicht in ben B a r t greifen.
55. Der mu ein guter Kergenmacher fein, der Gott wilt eine
wchferne Stafe maefien. Gott lt sich keineu flchfernen
B a r t flechtett.
5.6. Der alte Gott lebt noch.
57. Wo Gott will, ba reguetS.
58. Wenn unser Herrgott nidft fefiwintmen tonnt, die Staffen
fitten ihn tngft ertrnft.
59. Kinder und Narren fiaben einen Schutzenget. Kinder und Narren
60. Hilf bir selbft, so hilft bir Gott.
61. Das Narrenfeil gefit um beu EvbfreiS wie die Sonne.
62. galsche Grofefiett' gelten im immet niebt. Gott lt
fiefi die Slugen nicht verbinden.
63. S u solft lieben Gott, beinett Herrn von gangem pergett,
von ganger Seele und von gangem Gentte. Mattfi. 22,37..
64. grefite Gott, tue Steefit, fefiette uiemand.
65. Gott wei alte Singe. Gott kann man nichts verbergen.
66. Gott wei, warttm er bent gvosche keinen Schtuang gegeben
hat. Gott lt dem Ochsen die Brner niefit umsonst
waefifen.
07. 38ir toiffen aber, ba betten, die Gott lieben, alle S i n g e
ginn Besten bienen. Stm. 8,28.
das
Wenn der Wein sich fetzt, schwimmen die Worre oben auf.
Wo der Wein niedersitzt, schwimmen die Worte empor.
i . Je mehr Kraute besto besser fr ben SCrgt.
:2. M a n lebt nur einmal in der Wett. 3/
3. Suffig gelebt und feiig
Stechnung verborben.
4. Suftig. fein ist des WeinS
trinkt, bis der legte finft.
nimmt.
5. i r i n ' S frisch, menn ibrs
trink
bic
und
180
tlet
1. Mert mg az tlet megtr az igazsgra. Zsolt. )4,15v
2. Ne tgy arrl tletet, amihez nem rtesz.
izzad
Izzad mint a pap szolgja az evsben. (Szjrs).
Jakabnap
Nem mindennap Jakabnap.
jmbor
1.
2.
3.
4.
5.
jmborsg
1. Amely asszony hnyaveti jmborsgt, fekszik ott valami.
2. J a jmborsg, de el nem lhetni vele.
Jancsi
1.
2.
3.
(Jancsika)
Amint Jnos fjja, Jancsika gy ropja.
Ha Jancsi lop, bizonyosan Jnos felakad.
Mit Jancsi nem tanult, nem tanulja azt Jnos.
lnos
Gyakran megrt a szent Jnos pohara.
j r t t
Jrt ton nem terem f.
man
ben Bogen
gu
Wer
Gefundheit
trinken,
ba
man
jszol
Nem a jszol megy az krhz, hanem az kr a jszolhoz..
jtk
jtkos
1. Ritkn gazdagul a jtkos.
2. Sok a jtkos, de csak egy a nyeresg,
jtszik
1. Ki jtszani akar, fel is kell tennie.
2. Ki nem jtszik, nem veszt.
3. Ne jtsszl szolgddal, mert trsul fogad,
jtsz
Sok a jtsz, egy a nyer.
jg
1. A jg is ott szakad, ahol legvkonyabb.
2. cletre val ember a jg htn is megl.
3. Ki fl az elesstl, ne menjen a jgre.
jrce
ki
ne
kapar
j
1. A jnak rt, ki a gonosznak kedvez.
2. A jt is elhagyjuk a jobbrt.
3. Hadd el a jt jobbrt.
4. Csak az nem szereti a jt, ki nem rti.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
hldatlanra
esik is.
jtett
1. Jtett helybe jt ne vrj.
2. Jtett meghozza kamatjt.
3. Jtettedrt jt ne vrj.
4. Soha jtett helybe jt ne vrj.
jt tesz
Ki mssal jt teszen, az magnak keres,
jvedelem
Ha egy pnz a jvedelmed,
kettt nem
szabad kltened.
jzan
1. Jzan amit gondol, rszeg arrl papol (v. csahol).
2. Ki rszegen lop, akadjon fel jzanon.
juh
juhsz
jutalom
Mlt a munks az jutalmra.
Luk. 10,7.
4.
Das Gute
nicht um.
Meer,
wei
eS der gisch
Wer sich ber eines andern G l u d freut, dem blhet fein eigenes.
Statt mu sich nach der S e d e fireefen. Wer sich nicht nach
Trunfen
WaS
geflhten,
Schafe
10,7.
kakas
1. Kakas is hatalmas maga szemetn.
2. Kakas is r a maga szemetn.
3. Minden kakas r a maga szemtdombjn.
4. Nem fr meg egy szemten kt kakas.
5. Nem takarhat an lyit a kakas, hogy a jrce ki ne va
karja v. kaparhassa.
kalcs
1. Alvnak lom, kelnek kalcs.
2. Ha kalcs nincs, kenyr is j.
3. Se plinka, se kalcs, csak a nagy hujjogats. (Szjrs),
kalap
1. Kinek amilyen kalapja, olyannal kszn.
2. Milyen kalapod van, olyannal ksznj.
3. Nem lehet minden fejet egy kalap al vonni,
kalsz
1. A kalszt verik, hogy magot nyerjenek.
2 . Az res kalsz gnek ll.
3. Knny asztag mellett kalszt szedni.
4. res kalsz fenntartja fejt,
kalitka
1. Kalitkban br kedvre lakjk a madr, mg is szo
morkodik.
2. Ks akkor betenni a kalitka ablakt, mikoron a madr
kireplt belle.
kalmr
1. Hazudik mint a kalmr. (Szjrs).
2. rmest hazud a kalmr.
3. Rossz kalmr, ki lelkiismeretvel kereskedik.
1. Ein Hahn ist ftpig auf feinem Stist. Jeder Hahn krht
auf feinem Stist.
2. Der Hahn bilbet sich nirgends mebr ein als auf feinem
Stiste.
3. d e r Hahn ist Knig auf feinem Stist.
4. zwei Hhne auf einem Stist ertragen sich niebt.
5. Der Hahn tann nicht so uiel gusammentragen,alsdieH
190
kamat
Jtett meghozza kamatjt,
kamatos
Kamatos pnz veled egy tlbl eszik.
kamp
Korn grbl, ami j kamp akar lenni,
kamra
res kamrnak bolond a gazdasszonya.
kanl
Nem mind szakcs, kinek kezben a nagy kanl,
kanca
Kanca utn nyert a csik.
kancarugs
Kancarugs nem oly fjs.
kancsal
Aki kancsalokkal lakik, tanuljon kancsalul nzni,
kantr
1. Kantrt tgy a szdra s lakatot a szivedre.
2. Mg lovad sincsen s mr kantron bsulsz.
knya
Nehz a knyt a csirkrl leszoktatni.
kap
1. Aki mindende kap, mindenden himpellr.
2. Sokat krj, hogy keveset kapj.
kapa
1. Kapnak kapa, snak s az igazi neve.
2. Neki is elg lesz egy kapa fld.
3. Nem a sok dudasz, hanem a sok kapa termeszti a szlt.
4. Sok prbval vlik a j kapa.
kapar
Kaparj kurta, neked is lesz.
S o h l t u n trgt ginfen.
Intereffen tglich auS der Schffel effen. Snteressen freffen.
3 i n S und Miete schlafen nicht. ginfen effen mit auS
Was
ein
Frauen.
ES find nicht alle Stetiger, die vorn ein langes Steffer tra=
gen. ES schlafen nicht alte, wetche die Slugen gubaben.
Wie die Stutter. so die Sochter. S i e die Alten fungen,
Der Schlag der Stute
so
Sped
lt nicht
von
Slume.
der
kaps
1. Kaps kapssal, r rral.
2. Kaps kapssal, r rral bartkozik.
3. Nagy r, kaps, mind egy raks.
kapitny
Rossz katona, ki kapitnysgra nem vgydik,
kpolna
Hol Istennek hzat ptenek, kpolnt guggaszt mell az rdg.
kposzta
1. Ki kposztjt nem szereti, hst nem rdemli.
2. rdg vigye a kposztt, ha a diszn eldgltt.
kr
1. Haszon nem lehet kr nlkl.
2. Jobb krt vallani mint prbe indulni.
3. Kr nyitja bolondnak szemt.
4. Kr utn ks a bnkds.
5. Kr utn okosabb az ember.
6. Krn tanul a bolond.
7. Krn tanul a bolond, mgsem eszes.
8. Krn tanul a magyar.
9. Kron tanul az okos.
10. Ms krn tanul az okos.
11. Minden krban haszon van.
4. 33effer vor Slnfaitg suchen Star, als bereiten nach- der %at.
5. Schaben macht t'iug.
Ohne Schaben wird niemand
witzig. Wenn die Kuh beu Sebwang verloren, mert
fie erft, wogu er gut gewesen ist.
6. Nach der Sfcat fittben
Wenn
die
katona
1.
2.
3.
4.
5.
kazn
Kazn a fazknak nem hnyhatja szemre a feketesgt.
kebel
1:
2.
3.
4.
5.
Der
fefiwarge
kecske
1. Azt akarja, hogy a kecske is jllakjk, a kposzta is
megmaradjon. V. .. leves 4.
2. Kecske se menne a vsrra, ha nem hajtank.
3. Kecske sem menne a vsrra, de csapjk htulrl.
4. Kecske s utn baktat.
5. Kecsknek gon a szeme.
6. Nem bizzk kecskre a kposztt.
7. Nem j kecskre bizni a kertet.
8. Vn kecske is megnyalja a st.
kedv
1. Bajos minden ember kedve szerint tenni.
2. Kinek mihez kedve, nincs ott rvidsge.
3. Kinek mi kedvre, nem esik terhre.
4. Lehetetlen minden embernek kedvre jrni.
kegy
Msnak kegye csak jgen wtt kp, mely nem sokig p..
kegyelemkenyr
Keser a kegyelemkenyr.
kell
1. Ha kell, menj magad, ha nem kell, kldj mst.
kemence
1. Kemence mellett l ember nem nyer koront.
2 Kemence nem Velence. V. . madzag.
kemny
Ki kemnyen fej, vrt ereszt.
kmny
1. Kmny sem fstl magtl.
2. Szp a kmny fsts hssal.
kmnysepr
Kmnyseprnek is lehet molnr fia.
ken
kend
1. Ha n kend, kend is kend.
2. Ha kend ember, ms se diszn,
kenyr
1. A te orcdnak vertkvel egyed ate kenyeredet I. Mz. 3,19'
2. Ha kenyered nincs kalcsot egyl.
3.
4.
5.
6.
kenyrsts
A kenyrsts a liszten is elmlik.
knyessg
Knyessg nem esik sanyarusg nlkl.
knytelen
Knytelen munka ketts teher.
knytelensg
Nagyra viszi az embert a knytelensg.
kp
Kpet nem arany, hanem imds teszen halvnny.
kprsg
Ki kpirsgot akar tanulni, nem megyn kovcshoz.
kr
krd (krdezj
1. Aki krdi kell-e, nem rmest ad.
2. Aki sokat krdez, sok feleletet nyer.
3. Jobb ktszer krdezni, mint egyszer hibzni.
4. Ki sokat krdez kell-e, nem ad rmest.
krds
krdezs
Tbbet r egy krdezs szz keressnl,
kerk
1
2.
3.
4.
keres
1. Ahol nincs, ott ne keress.
2. Ahol nincs, ott ne keress, azt mondja Pl szekeres.
3.
4.
5.
6.
7.
keser
1. desen adjk a kesert.
Wersuchtderf
harcra
kell
menni.
ktsgbe esni
Ktsgbe esni bolondsg.
kett
Kettn ll a vsr.
kevly
1. A kevly fl bolond.
2. Kevly vitz, hamar vsz.
Se
verbirbt.
, .
kezdet
1. J kezdet, fl siker.
2. Minden kezdet nehz.
vgzi, rdemel di
kicsinynek, hisz
kidert
Kidert az id mindent.
kifecseg
Nem j mindent kifecsegni.
kigy
1. Akit egyszer kigy cspett, a gyktl is fl.
2. Kit a kigy megcspett, fl a giliszttl is.
3. Nem felejti kigy farka vgst.
kimi
Ks a kolbszt akkor kimlni, mikor mr elfogyott.
kimond
Kimondott szt nem lehet visszanyelni.
kincs
1. Ahol vagyon a ti kincsetek, ott lszen
Mt 6,21.
2. Elsott kincsnek kevs a haszna.
a ti szivetek is.
Wer
sol
keiner
aus
der
Es ist gu
spt,
Halt
gu
Mattb.
aus
0,21.
14
der
kis
1. Kis ember nagy bottal jr.
2. Minl kisebb, annl frissebb.
3. Minl, kisebb,
rosszabb.
annl
frissebb,
minl
hosszabb,
annl
kitelik
Rossz szolgnak minden rban kitelik esztendeje,
kitetszik
Kitetszik szavbl: tehn-e vagy flemile,
kivan
1. Ki keveset kivan, kevssel beri.
2. Ki mit kivan, azzal lmodik.
3. Ki mit kivan, rmest hiszi.
4. Leggazdagabb, aki semmit nem kivan.
5. Mit nem kvnsz magadnak, te se tedd embertrsadnak.
6. Sok van annak,
nem kivan.
aki
semmit
sem
kivan
kocka
1. Bolond, ki mindent egy kockra felteszi.
2. Ne tgy mindent egy kockra.
v. aki
tbbet
Recht.
Die Stebe geigt ben Mann, beu Lwen die Klaue an. Die
rede ist des ManneS B i l b .
1. M i t Wenigcm kommt man aus, mit Vielem Ejlt man
Haus. B o m Wnschen warb noch niemand reich'.
2. Was man wi"mscht, bavon trumt man gern. 3 m Traum
schlgt der Sarbier Schaum.
3. Was man wnscht, das glaubt man gern.
4. Der ist reich genug, der sich gengen lt. Der ist reich,
gengen lt.
5. Was bu nicht willft, ba bir geschiebt, das tu auch einem
andern nicht Was bu nicht willft, ba man bir tu,
6. Wer viel begehrt, dem geht
mehr wnschl, h t genug.
viel
ab.
kocsis
Kocsis issza a bort, a l rszegl meg.
kocsistorok
Bartzsk, kocsistorok nehezen telik,
kocsma
Kocsmnak szoksa, templom utalsa,
kocsmros
Rszeg kocsmrosnak a vendgei sem jzanok.
kodcsols
Nagy a kodcsols, kicsiny, vkony a tojs.
kohol
Amit az egyik kohol, a msiknak vgrehajtani kell.
kolbsz
1. J a hossz kolbsz s a rvid prdikci.
2. Ks a kolbszt akkor kimlni, mikor elfogyott.
3. Kolbsszal hajigl a szalonnra. (Szjrs).
4. Tbb nap mint kolbsz,
koldus
1. El lehet koldus egy hz nlkl.
2. nekel a koldus, gy kap alamizsnt.
3. Koldus embernek koldus a szerencsje.
4.
5.
6.
7.
Eirt
trunener Kutscher
macht
macht
Wie man'S
eindrodt,
kolompos
1. Kolompos utn bg a csorda.
2. Kolompos utn megy a nyj.
Kolozsvr
Mihaszna benne henhalnak, hogy Kolozsvrt j kenyeret
'stnek.
koma
Ktve higgy a komnak.
kommasszony
Kommasszony azt gondolta, hogy csszrkrtt tart, pedig
csak vadalma. (Szjrs.)
komasg
Meghalt a gyermek, oda a komasg.
komornyik
Senki sem nagy ember komornyika eltt.
konc
1. Illik a konc utn a levet hrplni.
2. Koncon vesznek ssze a kutyk,
kondr
Kondr nem sokat hnyhat szemre fazknak,
konkoly
1. Konkolyt a bzbl, vtket a vilgbl nem lehet kiirtani.
2.
konyha
1.
2.
3.
4.
kopasz
1.
schau,
wem.
Sieb
bieh woht fr
Schaum
ist
gelben,
Stau
Ein Esel schimpft ben andern Sangohr. Der Keffel schimpft die B
1. SafLr bleiben in der Weit, so laug das Unfraut wchft
im gelb.
2. Unfraut wchft in 3'ebermanns Garten. Unglck, Holg
und Haar wachfen alle Jahr.
1.
2.
3.
4.
vagyon.
kors
2. Addig jr a kors ktra, mg el nem trik.
1. Addig jr a kors ktra, mg fle szakad.
3. Szraz toroknak res kors.
kotyomfity
Kinek gzengz a gazdja, kotyomfity a szolgja,
kovcs
1. Kinek esze nincs, a kovcs se csinl annak.
2. Ki kprsgot akar tanulni, nem megyn kovcshoz.
ba
Mattb. 7,7.
neki pnzt
fallt aber
2. Kafc wie Stieg. E3 ist ein man febtgt bieh in'S Stauf
ober in die greffe.
3. Gehoft wie gesprungen.
4. Wer beu Stein in die Hhe wirft, dem fllt er auf beu
Kopf. S i r . 22,28. Untreue schlgt ihren eignen Herrn.
5. Der Stein, ben die Bauleute verworfen haben, der ist gum
Eefstein geworben. Statth. 21,42.
6. Keiner speit gegen ben Gimmel, ohne ba ihm der Spei=
chel auf fein eigen Gesicht fllt.
7. Gebrauebter Schluffel ist immer blaut.
i
Wie bu mir,
hau ich
3.
klyk
1.
2.
3.
4.
knny
1.
v. a
Knny
Knny
Knny
Knny
Knny
knnyebb
1. Knnyebb a frl leesni, mint rmenni.
szegnyt
Weibertruen,
1. Sluch das Seichte wird gur Saft, wenn man'S nicht mit
Lieb erfat. WaS leicht ist, wird schwer, wenn man'S
ungern tut. Wer nicht will, bat Blei an ijpnden
2. SluS frembem Seber ist gut Stiemen schneiben.
3. Wer'S kann, dem ist'S keine Kunft. ES will alleS ge*
lernt fein.
4. ES mag leicht fein, bem'S nicht schwer ist. ES ist nicht
schwer, andern die Ohren gu schneiben.
). Wer im Storjre fgt, hat leicht pfeifen schneiben.
r
Gesagt
knts
1. Gyakran kopott knts alatt derk blcs rejtzik.
2. Knts nem tesz embert.
3. Kntst a testhez kell szabni.
4. Kntst a testhez, tisztet az szhez kell mrni.
5. Nem a knts teszi a papot.
knyv
Nincs oly hitvny knyv, melybl ember
nem
tanulhatna.
kp
Mikor a tejfl ikrzik, rajta a kpvel.
krmetlen
Krmetlen macsknak nehz fra hgni.
krte
Kevs hat krte kilenc medvnek,
'
kszn
Amint ksznnek, gy fogadjk.
ksznts
Szp kszntsnek szp a felelete.
kszvny
A brsony slya nem enyhti a kszvny fjdalmt.
ktl
1. Kit a vgzet ktlre sznt, az nem fog vzbe fuladni.
2. Ktl is ott szakad, ahol legvkonyabb.
Schne
Kleiber
kann,
Wind
kvr
Mindenkor kvrebb a ms ember szalonnja.
kvetkezik
Ritkn kvetkezik jobb a j utn.
kze
Mihez kzd nincs, igazsgod sincs.
kzel
1. Erre kzelebb, arra hamarbb.
2. Kzelebb az ember maghoz.
8; Mindenki legkzelebb van nmaghoz,
kzepe
Legjobb a kzepe v. a kzprend.
kzpszer
Hogy kzpszert nyerj, nagyra iparkodjl.
kzpt
1. A kzpt a legbtorsgosabb.
2. Legjobb a kzpt.
kzlegny
Egy sem j kzlegny, ki ezredsgre (kapitnysgra)
trekszik.
kzmonds
Kzmonds nem hazugszls.
kzsg
Ki kzsgnek szolgl, egynek sem szolgl,
krajcr
Ki a krajcrt nem becsli, a forintot sem rdemli.
Krisztus
1. Krisztus is kitrt a rszeg eltt.
2. Krisztus koporsjt sem riztk ingyen.
kulcs
1. A kulcs is addig fnyes, mg hasznljk.
nem
Der
Sp
Sinn
Goethe.
Wer beu Kreuger nicht ehrt, ist beu Staler nicht wert.
Ein
ge=
kurva
Ha becsletes asszony nincsen, kurvval is eltncol az ember.
kt
1. J o b b ms ktjbl merteni.
2. Rossz kt az, melybe vizet kell hordani.
kutya
1. A harnarkod kutya vak klykeket fiadzik.
2. A kutya, ha asztalra hzod is fejt, asztal al bvik.
3. A kutya ugat, a karavn halad.
Schlffer.
Schufien
als
in
Li
einer geborgten
Wenn man keine Qttngfern hat, so taugt man auefi mit Huren.
Die Sungfernfefiaft ist ehteuwert, boeb nimm
vorlieb,
was Gott befefiert.
1.
Hack
und
Pack
ist
lb
1. Egy lbbal ktfle templomba ne jrj.
2. Fejedet hidegen, lbadat melegen.
3 . Inkbb lbad mint nyakad trjn.
4. Lbat mr a csizmhoz. (Az esztelen.)
5. Nehz egy lbbal tncolni.
lbraval
Lbraval nem gatya.
lda
res ldnak res a feneke.
Zum
lakat
Akkor vet lakatot az istllra, mikor mr lovt
lakik
1. Kinl lakol, annak trvnyeivel lj.
2. Otthon lakjk, ki kedvre akar lni.
lakodalom
Ksz a lakodalom, de nincsen mennyasszony,
lakozik
Lakozzl e fldn s lj hit ltal. Zsolt. 37,3.
lmps
1-.
2.
lnc
1.
2.
lap
kiloptk.
Wenn'S Kalb ertrunfen ist, beckt der Bauer ben Brunnen gu.
Es ist gu spt schwimmen lernen, wenn das Waffer
schon in'8 M a u gefit.
Zu
Hause
ruht
man
am
gewonnen,
bel gerronnen.
Wie
gewonnen,
so
2. E8 ist keine SJcutter so bs, fie gge gern ein fromm Kind.
3. Sue nichtS Bfes, so wiberfhrt bir nichts Bfe8. W i edasGespi
4 . Wren keine Snder, roren keine Heilige. Bfe Sitten
machen gute Gefefee. Wenn alte Menschen gleich wren,
knnte kein Mensch aufkommen.
ltszat
Ltszat csal. V. . molnr 5 bors 3. 4. is.
l
Babot sem levrt fzik.
leny
1. Azrt intik a lenyt, hogy a meny is tanuljon.
2. Csnya lenynak is szp a pnze.
3. Egy vn leny annyit r mint egy megrott,
kldtt levl.
4. Gazdag lenynak bjtben is esik farsangja.
de el nem
Nachgali.
Eine
3wischen
gebrbte
Katze
waS
llekzet
Egy llekzet hevet s hideget nem vehet,
lelkiismeret
1. A btorsgos lelkiismeret sznetlen lakodalom.
2. A lelkiismeret ezer tanu.
3. J lelkiismeret nem szokott szomorkodni.
4. Nagy hhr a rossz lelkiismeret.
5. Nyugodt lelkiismeret a legjobb vigasztal.
6. Rossz lelkiismeret lidrccel lmodik,
lencse
Lencse, bors, ksa, Istennek ldsa,
lenne
Lenne, ha volna.
lenni
Ami vagy, az lgy.
lpcs
A vilg lpcsin ki fel, ki al jr.
lepny
leveg
Levegbl nem lehet meglni.
levl
Nem mozog a levl, ha nem fuj a szl.
leves
1.
2.
3.
4.
e l
Stan
kann
1.
2.
3.
4.
WaS bu
nincs, mindjrt
st
lhton
Lhton meg nem llja, amit gyalog gr. (A huncut.)
lop
1. Addig jr lopni a tolvaj, mg felakasztjk.
2. Akr lopjon, akr a zskot tartsa, egy tolvajsg.
3. Ki egyszer lop, mindenkor tolvajnak tartjk azt.
4. Ki knnyen lop, knnyen felakad.
5 . Kicsit lopni, kicsit imdkozni nem rt.
Spot
und
Ein
Bogel in
Heute
toteber
lieber
ich,
rcebett
er mit
dem
mag
maga
1. Amit nem kvnsz magadnak, te se tedd embertrsadnak.
10. Wenn die Katge nicht gu Hause ist, haben die Mufe
Kirme.
11. J n der Stacht find alte Katgen Frau.
12. Die Katge lat das Staufen nicht. Die Krabe lt ibr
Rupfen nicht.
13. Wenn die Karge nicht babeim ist, so gehen die Mufe mit
ghnen herum.
1. S e n Vogel tennt man am Gefange, ben Hafen am Klange.
2. Wenn die Katgen maufen, hngen fie keine ScheUen an.
Wenn die Kargen maufen, miauen fie nicht.
3. Bse Vgel hofieren inS Steft. Es ist ein btet
Vogel
4. Wer nerberben mill und wei nicht wie, der halte sich viel
geveruieb.
5. Kleine Vglein, steine Stefiiin.
fi. S e n Vogel am Sang, ben Sopf am Klang, beu Narren
am Gang. S e n Vogel kennt man am Gefange, ben
Hafen am Klange.
7. S e n Vogel erkennt man an ben gebern.
8. S e n Vogel erkennt ihan an feinen gebern, beu Mann an
feiner Sitte.
9. Was ulgt das Schieen, wenn man nicht trifft
10. Stahe schieen hilft nicht, es gilt treffen. Der Eine fngt
ben Hafen, der Stndere it ihn.
11. Stachtwerf schmt sich gern.
12. Slm Steste kann man fhen, was fr ein Vogel btin wohnt.
13. Jeber Vogel fingt, wie ihm der Schnabel gewachfen ist.
magnyos
Boldog ember, ki magnyosan lhet.
magas
Magasrl nagyobbat esik az ember,
magyar
1. A magyar hamar alr, lassan fizet.
2. l mg a magyarok Istene.
Magyarorszg
azutn
mennyorszg
magzat
Mg a rossz anya is jmbor magzatot szeret.
majd
Hrom gazember van a vilgon: rrek, elfelejtettem, majd.
majom
makk
1.
2.
3.
4.
malac
1. Bks malacok egy lban kilencen is elfrnek.
24.J
ein
fromm
Kind.
Stau.
Au8
4. J o b b a diszn malacostul.
5. Malacnak diszn az anyja.
6. Szegny ember hamar megolvashatja malacait.
ml
malom
1. Ki hamarbb r a malomba, hamarbb rl v. Ki elbb
megy a malomba, elbb nt a garatra.
2. Puszta malom nem sok hasznot hajt.
3. Rossz malom az, melyre ostorral csapjk a vizet.
mar
Ha mar, n is harapom,
mrciusi por
Mrciusi por aranyat r.
marha
Annyit r a marha, mennyin eladhatni.
Mria
1. Ha Mria akarja, az aludttej is elsl. V. . isten 15,16.
St
Mondschein
ist
Juben.
verfauft.
der
mrvny
Sokat kel! a mrvnyt srolni, mg sima lesz.
ms
1. Ami ms, nem Tams.
2. des a ms.
Jobb a kevs magam, mint a sok ms.
4. Ki mssal jt teszen, magnak keres.
5 . Knny msbl adakozni.
6. Mst ne bntsd, magadt ne engedd.
7. Mst fejedre ne tants.
8. Mi tid, tedd el, mst ne vedd el.
!). Nebntsdnak ljjk a mst.
10. Szp nyolc kr, de a ms.
msutt
1. Msutt is esznek fehr cipt.
2. Msutt is leszoktak csontrl enni a hst.
Mtys
1. Kirly Mtys s Mtys kirly. (Nagy klndsg.)
V. . gzs 2, madzag 1, fal 1.
medve
1. Kevs hat krte kilenc medvnek.
2. Ldd meg a medvt, aztn igyl brre.
megrt
Mindennek soka megrt v. Sok a jbl is megrt.
megbns
Igaz megbns eltrli a bnt.
5.
Das beste Spiel wird auch gu viel. Wer etwas besser macht,
als es fein folt, verbirbt es.
Reu, des Hergens Arznei.
megcsal
Okos embert csak egyszer lehet megcsalni.
megelzs
Megelzs gyzs.
megrik
Nincs olyan vad gymlcs, amely meg nem rik.
megesett
Megesett dolognak legjobb orvossga az elfelejts. V.o. es 3,4.
meghal
1. Ha n egyszer meghalok, kurvanya a vilgnak.
2. Ha meghalok, meghalok, megelletnek bivalyok.
3. Jobb egyszer meghalni, mint holtig knldni.
4. Szp meghalni a hazrt, de mg szebb a haznak lni.
megismer
Megismerik a szamarat rivsrl.
megiszik
Megiszom a j bort csutora nlkl is, lelem a rzsm
nyoszolya nlkl is. Npdal.
megtl
Knny mst megtlni, de nehz magt megismerni,
megjobbt
Amit megjobbtani nem lehet, bkvel trd.
megjobbult
J o b b hall eltt mint soha meg nem jobbulni,
megkstol
Ha egyszer a kutya megkstolta a marhabclet, a hst sem
hagyja abba.
meglett
Ami meglett, szz kr sem vonja htra,
megmarad
1. Azt akarja, hogy a kecske is jllakjk, a kposzta is meg
maradjon.
2. De aki vgig megmarad, az dvzl. Mt 24,13.
megnyz
Megnyzta mint a rszeg ember a rkt.
Ge=
urteilt,
kennt
mebr
megriz
Ki megrzi szjt, megtartja magt (aki vakmerkpen fel
nyitja szjt, romlsa lszen annak.) Spr. Sct. 13,3.
megrl
Knnyen beszl, ki mr megrltt.
megprbl
Mindeneket
megprbljatok:
1. Thess. 5,21.
ami
j,
azt
megtartstok.
megszokja
Vadmadr is megszokja a kalitkt.
megtr
1. Aki megtr, dvzl.
2. Megtr bnsnek nincs pokolra tja.
3. Soha sem ks mint a megtrs,
megtrtnt
Mi egyen megtrtnt, mson is megtrtnhetik,
megun
Nha a fcnt is megunja az embert.
megvakar
Ahol viszket, megvakarjuk.
megy
mh
Dgltt mh mzet nem hord.
meleg
1. Meleg karcsony, hideg hsvt.
2. Mg meleg az ember, addig mozogjon.
3. Tlen mindig hideg van, nyron mindig meleg van, soha
sincsen j id, mindig veszekedni k (kell).
melegszik
1. Aki kzelebb van a tzhz, jobban melegszik.
wird
auch gu oiet.
mellvers
Mi haszna a mellversnek, ha bell nem rzesz.
mltsg
Mltsg bajjal jr.
ment
Mg senki sem vdol, mr mented magad. V. . szr.
meny
1. ngyomnak szlok, hogy menyem is megrtse.
2. Lnyomnak szlok, de a menyem is rtse.
menyecske
Menyecsknek, ha mzbl volna is a napja, nem
kedves.
mennydrg
Nem mindig t le, mikor mennydrg.
mennyk
A mennyk megtallja az embert, ha krszarvba bjik is.
mer
mr
Ktszer mrj, egyszer vgj.
mreg
1. A mreg kstolssal is megrt.
2. Nem mreg szli a szeretetet.
Goetbe.
mrtk
1. A milyen mrtkkel te mrsz, olyannal kapod vissza.
2. Minm mrtkkel mrtek, olyannal mrnek nektek.
[Mt 7,2-
mrtkletessg
1. A mrtkletessg sok beteget meggygytott.
2. Mrtkletessg a legjobb orvos.
3. Mrtkletessg legjobb rksg.
4. Mrtkletessg tbbet r az orvossgnl.
mester
mesterember
mestersg
msz
1. Kinek mesze nincs, srral tapaszt.
2. Ms a msz, mint a mz. V. . ltszat,
messze
1. Jobb messze lenni az akasztftl.
schreit,
nicht
Wenn
ar=
mz
mez
1. Az erdnek fle van, a meznek szeme van.
2. A meznek is van szeme,
miatynk
Miatynkkal nem veszik be Komromot.
minden
1. Kirl minden szl, kell abban valaminek lenni,
2. Mindenhez lt, semmivel bir.
3. Mindendl
4. Mindennek
5. Mindennek
mindentt
1. Mindentt
2. Mindentt
mocsr
Nehz a disznt a mocsrrl elszoktatni,
mocskos
Mocskos beszlgets, erklcsvesztegets.
md
1. Csak tudni kell a mdjt.
2. Mindennek mdja van mint a perectncnak.
Die
Kae
Die
lt
moly ,
Moly a ruht, bbnat a szivet ronglja,
mond
1. Amit sok ember mond, vagy megvan, vagy meglesz.
2. Mondani s'tenni kett.
3. Ne mondd mindenkor, amit tudsz, de mindenkor tudd,
amit mondasz.
monds
Monds, levegronts, aki hiszi, annak szentrs,
morog
Hadd morogjon a kutya, csak meg ne harapjon,
mosd
Milyen a mosd, olyan a trlkz.
mosolyg
Mosolyg ellensgedet kerld.
mostoha
1. Egy mostoha volt j, azt is elvitte a man.
2. Mostohasiratsra vrshagyma kell.
3. Ritka mint a j mostoha.
ist
Mller,
Schneiber
und
das
3. Alles bat feinen Grund. Man sol sich ber nichts wundern,
als wenn die Stutter Gottes Strmpfe strieft.
4. Mller und S d e i stelen tttchjt, man bringt'S ibnen.
5. E3 find triebt alle Stller, die weie Stce tragen.
alle, bie die Hnde falten. Stancer febeint fett
Kummer vergert
alle Sage.
wchft
das
Herg.
Sorg'
und
Klage
und
mozgat
Mozgasd a flet, ha mit akarsz,
munka
1 . Embernl a munka, Istennl az lds.
2. Isten is a munkra fizet.
3. Keveset adnak munka nlkl.
4. Ki a munkt kerli, hast meg nem tlti.
5. Milyen a munka, olyan a jutalma.
6.
7.
8.
9.
Munka
Munka
Munka
Munka
dicsri mestert.
mindent meggyz.
utn des a nyugalom.
utn mz a nyugodalom.
mves
Minden mvest mve dicsri.
nd
1 . A nd sem indul szl nlkl.
2. A remnysget se hra ne fektesd, se ndra ne tmaszd.
Gott.
Wer
ben
1.
2.
3.
. 4.
imdjk.
nem
ichneiben.
stet.
die unter[geende.
geworben.
wieber.
rein gum Tru.
ist.
napszmos
Tbbet r az eleven napszmos egy holt kirlynl,
nehz
1. Knny annak, akinek nem nehz.
2. Nehz a csnyt szpen kimondani.
3. Nehz Istennel ujjat hzni.
4. Nehz kt hajdnak vrat oltalmazni.
5. Nincs nehezebb az res kosrnl.
6. -res tarisznya nehezebb mint a teli.
nma
Nmnak anyja sem rti szavt v. bajt. V. . gyermek 2 1 .
nemakars
Nemakarsnak nygs a vge.
nembnom
Nembnombl lesz a bnom.
nemes
Rt dolog nemesnek riemtelenl lni.
nmet
1. Magyar szjbl nmet sz is magyarul esik.
2. Nem mind nmet, aki nmetl beszl.
3. Nmet gyermeknek magyar anyja sem rti szavt, (trf.)
nemtuds
Nemtudsnak, felejtsnek egy az ra.
np
Np szava, Isten szava.
nv
1 . A nv nem hatroz.
2. Kinek veszett neve indult, a szl is rt annak.'
3. Mindennl jobb a j nv.
4. Nevn kell nevezni a gyermeket.
nevet
1.
2.
3.
4.
Es
Gottes
Stimme.
Es
nyrs
Amint forgatjk a nyrsat, gy stik a pecsenyt.'
nyavalya
1. A nyavalya prosan jr.
2. A nyavalya lhton jn, gyalog megy el.
3. Kiki legjobban rzi a maga nyavalyjt.
4. Knnyen felejti ember a ms nyavalyjt.
5. Megtant a nyavalya.
6. Minden nyavalynak legjobb orvosa a trmolaj.
nyelv
nyer
1. Aki nem mer, nem is nyer.
2. Aki nyerni akar, fl is kell tennie.
3. Sem nem nyer, sem nem veszt, aki nem jtszik.
4. Vagy nyernk vagy vesztnk.
nyereg
1. Nem lehet egy seggel kt nyerget lni.
2. Nyerget tik, hogy a l rezze,
nyeresg
Egynek nyeresge msnak vesztesge.
nyil
Nehz az elltt nyilat visszahzni,
nyomorsg
1. Minden nyomorsgnak vge a hall.
2. Nagy mester a nyomorsg.
nyomtat
Nyomtat lnak (v. krnek) nem ktik be szjt. Ne
kssk fel szjt gabnanyomtat krnek. 5. Mz. 25,4.
nyugalom
1. J o b b egy szrazfalat nyugalomban, mint tizenkt ps
ttom veszekedsben.
2. Nyugalom ksre is j.
nyugtalant
Nyugtalant a kincs, akr van, akr nincs.
5. Jot lehrt beten. Not lehrt ein alt Weib traben. Armut
s
6. ngebuib hilft dem Kreug nicht ab. Gebuld frit ben Seufel.
1. Die Zunge ist des Hergens Solmetsch.
2. fom
Schweigen
Wer
nichts
an
die
Des
Einen
Stot gibt
Sinn.
ist
er
An
nyjtzik
Csak addig nyjtzzl, mg a lepel r.
nyl
hajt
1 . Aki mindig tbbet hajt, gazdag ember nem lehet.
2. Ki mit hajt, rmest hiszi.
3. Sokat hajt, shajt, kinek semmi sincs.
ok
1. Az okos enged.
2. Az okos maga hza eltt is tall sprni valt.
3. Az okos nem avatja magt mindende.
4. Az okos nem tartja kt ajt kztt az ujjt.
5. Az okos ott veti a vasmacskt, hol a feneket ri.
6. Az okos parancsol, az oktatan dolgozik:
7. Az okosnak nem sokat kell a szjba rgni.
Scan mu sich nach der Decke strecken. Wer sich niebt nach
bev Secke stredt, dem bleiben die ge undebeeft.
1. Wer zwei Hafen gugteich et, fngt gar keinen.
2. Schuf Gott Hschen, so gibt ev auch GrScen.
3. Der Eine hat die Ste, bev Stndeve bat die Brhe.
Einev frit beu Braten, bev Stndeve mu ben Spie teden.
4. Der Etue baut eS, bev Stndeve fviegt eS. Der Eine schlgt
beu Staget ein, bei Stndeve ngt ben Hut bvan.
. S e i Eine fngt ben Hafen, bev Stndeve it ihn.
6. Die Hafen freuen sich niet, wenn die Jagdhunde S u n g e wevfen.
7. Wo man'S niet benft, spvingt der Hafe auf. Unuevofft
kommt oft.
1. Wev sich nicht mev wnfet, at genug.
3 f iebeneit
WaS
mau
mint a ga
okoskodik
1. Ks eset utn okoskodni.
olt
Ott olts, ahol g.
olvasatlan
Olvasatlan is elviszi a pnzt a tolvaj. Lsd: blyeges,
orgazda
1. Orgazda, tolvaj mind egy zskba valk.
2. Orgazdt egy szeggel feljebb akasztjk.
ris
ris csak ris, ha vlgyben ll is.
oroszln
1. Dgltt oroszlnt a szamr is rugdossa. L s d : bika 1.,
fa 7.
2. Holt oroszlntl a nyulak sem flnek. L s d : farkas 23.
3. Oroszlnt krmrl.
orr
1. Fogd meg az orrod.
W a s balb mrbt,
balb
Stal.
Was
der
Ein Sftiefe bleibt ein Stiefe, wenn er auch auf keiner Seiter steht.
1. S e n toten Lwen kann jeber Hafe am Barte gupfen.
Einen gefallenen Stier treten die Kinder mit gen.
Weun der Gtze tot ist, wirft man ibn mit Tred.
2. Sin einem toten ilbter rupft jebe Krabe. Wenn der Slbler
tot ist, kann ibm eine Krabe die Slugen ausbaden.
8. Sin der Klaue erkennt man beu Cwen.
1. Stimm bich selber bei der Stafe. Siebft bu einen Stren,
fa bich an beu Obren.
de
is
hrpenteni.
Lsd:
llekzet,
orvos
sg
Minden sg jsg volt elszr. Lsd: szoks 5.
ostor
osztly
Egyenl osztly nem tmaszt hadat,
osztogat
Mikor alamizsnt osztogatsz, ne tgy
lssal. Mt 6,2.
osztozs
annak
cgrt
spo
krr
bat Manchen
in gro eib
[gebracht.
bann fngt
1.
2.
3.
4.
kr
1. Az kr csak kr, ha Bcsbe hajtjk is.
2. Egy kr nem gulya.
3. Fradt kr ersebben rakogatja lbt.
4. Fekv krn holdat nem szntanak,
5. Mi haszna adjk az krt egy garasrt, ha nincs meg a
garas.
6. Nagy az kr nyelve, de mg sem szlhat.
7. Nehezen tanul a vn kr.
8. Ne kssk fel a szjt a gabonanyomtat krnek.
5. Mz. 25,4.
9. Nyomtat krnek nem ktik be szjt.
10. krtl szamrtancs.
11. krt kereste, lovt is elvesztette.
12. krt szarvn, embert szavn.
13. Szp nyolc kr, de ms.
ndicsret
ndicsret gyalzat.
rdg
1. Ahol tbb van, az rdg is oda siet.
2. Az rdg is oda megy szarni, ahol legmagasabb a hegy.
3. Az rdg, mikor hortyog sem alszik.
4. Az rdg nem alszik.
5. Beteg volt az rdg, bart akart lenni.
6. Beteg volt az rdg, Dart akart lenni, de hogy 'fellba
dott, vissza tudott menni.
7. Csapd pofon az rdgt. Lsd: igaz 8.
8. Ha rdggel lakol, rdgg kell lenned.
9. Ki rdgnek szolgl, kn a fizetse.
10. Ki rdgnek szolgl, kis a fizetse.
gaulheit
und
Schla
Lsd: szemt 2.
11. Der Seufel bleibt mit feinem Gefclect bis auf das lete
Gerict und Recht. Wenn der Seufel aue stirbt, des=
merjen ist er noch niet tot.
12. S t a u mu ben Seufel met an die Wand malen. Wenn
man beu Seufel au die Wand malt, so kommt er.
13. Wer mit dem Seufel effen will, mu einen langen
Lffel aben. Der mu laut fdreien, der beu Seufel
fereden will.
14. Der Seufel ist nie so fewarg, a(3 man in malt.
15. Versprecungen find Flitter fr Narren. Wo bu rft
oe Sdiwre, stet Lge vor der Sure.
16. Hat der Seufel ben Gau geolt, so nehme er aue ben a u m .
17. Scan mu beut Seufel aue einmal eine Kerge angndeu.
S t a u mu auch dem Seufel Gereetigfeit wiberfaren (ffen.
S e m Seufe( mu man biSweileu aue einen Siaicn steefeu.
18. Start mu ben Seufet andeten, ba er einem nicht schabet.
Scan sol auch ben Seufel niet belgen. S t a u mu
aue der Hlle ir Siect lassen.
1!). Er at die Stuiter Gottes auf dem Hut und beu Seufel
im bergen.
20. Der Seufet fit inierm Hag. Wer niet an ben Seufet
glaubt, ben nimmt er beim Kragen.
21. Der Seufel
Eine
Kre adt
22. Kein Seufel litt dem andern etwas. Ein Wolf frit
ben andern nicht.
23. Der Seufel mit dem SJapft, Gott mit ben andern und uns.
24. Was gu oiet ist, ist fr ben Seufet gu viel.
25. 3uuiet gerreit ben act Qvwk wirft beu Wagen um.
26. Der Seufel ist arm, er at weber Ceib nach Seele.
27. Wer einem Seufel bienen will, at einen schlimmen Herrn.
Das
Ei
ist
nicht besser
der
5. Megbecsld az regeket.
sztke
sztke ellen rugdozni nehz.
Pl
Tudja Pl, mit kaszl v. hol kaszl.
5. Wer das Sllter nicht ehrt, ist des Sllters nicht wert. S a g
Sllter ist ebrenwert.
6. Der J u n g e kann, der Slte mu (sterben).
1. S a s alter ist selbft eine strantheit. S a s
Das
Stlter
Alter
ist
die
Schlepptrgerin.
Obne Verbru
wehren.
ist
plinka
Se plinka, se kalcs, csak a nagy hujjogats.
panasz
Ha nincs panasz, nem kell bir.
pntlika
Addig lem vilgomat, mg szl fjja pntlikmat.
Lsd: l 3., vilg 2.3.
pap
1. A j pap holtig tanul.
2. A j pap holtig tanul, mgis ostobn hal meg.
3. A pap is kenyrrt prdikl.
4. A pap sem j mindig.
5. A papnak plds lete prdikci.
6. Bolond pap az, aki nem.akar pspkk lenni.
7. Csak evskor izzad mint a pap szolgja.
8.
9.
10.
11.
papiros
1. Eltri a papiros, akr mit rnak r.
2. Trelmes a papiros,
papsajt
Nem mindennap papsajt. V. . Buda 2.
17. freien eijt vor Sangen, sagte das 2Mbchett, und nahm
einen Sahnten. Wenn die Stbchen vergriffen find, stei=
am die alten Weiber im greife.
18. Es find nicSht alle gelehvt, die Brillen tragen.
Es find
nicht alte Heilige, die in alter Heiligen Kirchen gehen.
E3 wird nicht jeber ein Pfarrer, der Bcher unter
19. Sticht alle' Seute beten, die in die Kirche treten. Seute
find barum nicht Katzer., weil fie a a r e am Bauch haben.
Machte der B a r t heilig, so wre der Geisbod heiliger
Sater.
erbellen.
20. Kter und Bfaffen find Gefelleu, weil fie beibe ihr Brot
21. M a n wird Sifarrer um des Brote nicht um des Rimmels
willen. Umsonst wird kein Slltar gebedt.
22. Der Sfarrer ist auch, ein Mensch. Keiner, der nicht nach
Sibam schmecke und der Eoa llnterrde.
23. Grofie Kirchen, fleine Heilige.
24. Prebiger hben's Gehalt fr's Prebigen nicht ffit'8 Sun.
Wenn der Pfaff lieft die SJfetteii, wrmt ihm die Kchin
25. Sluch der Bfarrer prebigt nicht jweitttT.
26. S a s Ei (ehret das Huhn Eier legen, und
das
Kalb
27. M a n saget uiel pon hier und bar, doch wenig nur ist bavon
wahr. Der bnt'3 gesagr, ist kein Seweis. S a s Sagen
28. Ein gut Leben ist die heste S.rebigt. M a n fieht mehr auf
beu Wandel als auf die Sehte der Geistliehen.
29. Ein Sfaff hat mehr Stecht als Sejcktand.
Wer ben Papft gum Setter bat, kann balb Karbiiial werden.
Ein Esel, der Sucher trgt, wird beshalb kein Softor.
Kein Pfaffenrod so heilig ist, der Seufel schtpft hinein.
Der Dchs ftfit von vorn, der Esel von hinten, der Sfaff
von allen Seiten. Staffen find Wfaffen. Wfff bleibt
Sfaff, hben wie brhen.
1. S a s Sapier ist qebuldig.
2. Sapiev errtet nicht.
Es ist nicht alle S a g Kirchme. Es ist nicht alle Sagt
Sonntaq. E8 ist nicht alle Saqe gaftuacht.
in
parancsol
1. Annak parancsolj, akinek enni adsz.
2. Sok a parancsol, kevs a szfogad.
paraszt
1. Akkor higgy a parasztnak, mikor szrt ltsz a fogn.
2. Ha paraszt nem volna, kenyernk sem volna.
3. Huncut a paraszt, mihelyt hrom araszt.
4. J o b b egy l paraszt egy meghalt kirlynl.
5. Minl szebben kred a parasztot, annl inkbb elbzza
magt.
6; Ne krd a parasztot, mert elbzza magt.
7. Parasztok teszik a nagy fejedelmet.
8. Slve j a paraszt, akkor is a fene egye meg.
9. Szp szrt fenyegetst vrhatsz a paraszttl.
paripa
J paript istllban
talljk.
pros
Prosval jr a baj.
part
Boldog, ki a hajt a partrl nzheti,
paszomnt
Paszomnt nem illik gy nadrgra, mint tolvaj akasztfra,
psztor
desebb az alma, ha nincs ott a psztor,
patika
Olyan nincs, mg a patikban sincs,
patkny
Patknyok elhagyjk a slyed hajt,
patk
Annyit r, mint holt lra a patk.
pva
Pcs
Galgen.
f.
Sciff.
pecsenye
1. Ha pecsenyd lehet, ne egyl fokhagymt.
2. Nagyobb a fstje mint a pecsenyje,
pecsenyeforgats
Pecsenyeforgats nem jllaks.
V. . kr 13, mz 2, 5 .
Kolozsvr.
pehely
Elbb pehely, aztn bajusz.
plda
1. A plda vonz.
2. A rossz, pldk megvesztegetik a j erklcsket.
3. Jobb a plda a tantsnl.
4. J o b b egy plda szz lecknl.
5. Nagy mester a plda.
6. Tantsnak szrnya a j plda.
pldabeszd
1. Mennyi pldabeszd, annyi igazsg.
2. Pldabeszd, igazsg.
plds
A papnak plds lete prdikci,
pntek
Ki pnteken nevet, vasrnap sr.
pnz
1. A pnznek nincs szaga.
2. Csnya lenynak is szp a pnze.
3.
4.
5.
6.
7.
Gyzedelmes a pnz.
Ha egy pnz a jvedelmed, kettt nem szabad kltened.
Ha nincs pnzed, nincsenek bartid.
Kinek pnze nincsen, ne menjen piacra.
Ma pnzrt, holnap ingyen.
1. Gelb ftinft
Ein
hlich
Weib
pnzes
1. Nincs vtke a pnzes embernek.
2. Pnzes: szp, eszes, becsletes.
Pter
Pternek szl, Plt illeti,
pihen
J pihenni olykor, de henylni vtek.
pilis
Nem mind pap az, kinek pilise van. Lsd: ltszat.
ba gilt
verbteitet
alle
es
sich
14. Kleiber inachen Seute. Wenn der Hund Gelb hat, sagt
man gu ihm: Ertauchter Herr Hund!
15. Sparschaft
bringt
Barschaft.
Wer
Spatsamteit,di
19. Gelb schliet auch die Hte auf. Wer mit golbenen
Spieen sicht, bat ben Sieg in Rauben.
20. Gelb macht ben SRartt.
21. Der Wolf frit auch gegblte Stimmer.
22. Sch(echtes Gelb kommt immer wieber. Unfraut ver=
birbt nicht.
23. Ein ungerechter Sfennig vergehrt ben gerechten Saler.
24. Gott herrscht im Gimmel und das Gelb auf Erben.
Gelb regiert die Wett.
25. Wenn man reich wird, fngt man an gu sparen. Spa=
ren ist verbienen. Sparschaft gibt Sarschaft.
26. Gelb ist gern, wo man es in Ebreit hlt.
erspart, ist auch gewonnen.
Sparen
ist
verbien
S9'6
P'pa
res pipa a kirly szjban, sem g. V. . csszr2., br 3.
nincs 2.
pipl
Ne piplj, ha nincs dohnyod. V. . kantr 2.
piszkos
Minl piszkosabb valaki, annl jobban mosdik,
plundra
Nem fl a magyar, hogy elvesztse plundrjt.
pogcsa
Gyakran a hjas tskbl esik ki a zsiros pogcsa,
pohr
1 . Gyermekbl, pohrbl sok val.
2. Hol poharak cssznak, titkok sikamlanak.
pkhl
Pkhln felakad a lgy, de azon a darzs keresztl veri
magt.
pokol
1 . Knny a pokolba lemenni, de nehz onnt feljnni. Lsd:
knnyebb 1 .
2. Nincs hely a vilgon, honnan pokolba t ne volna.
3. Pokol tjt szembektve is eltallni.
4. Pokolnak tgas az tja.
polc
1. Knny a magas polcrl lehullani.
2. Magas polcrl nagyobbat eshetni.
politika
A politika az urak huncutsga.
politikus
Politikusnak lelkiismerete. (Nincs).
pompa
1 . A nagy pompa erszny koporsja.
2. ri pompa, koldus konyha.
verloren.
Wer
Wer
nichts
Wenn
Die Sotitif, sagt der Bauer, ist etnderS sagen als tun.
3 u der Bolitif mu man es maefien wie
sich brefien und hinter fiefi gefien.
die
das
geuer
auf
de
298
pr
1. Hossz prn a bir nyertes.
2. Prktorra prdet ha bzod, egy ingben hagy.
prl
Aki prl, ersen prljn,
prs
Kt prs fl kzt harmadik -a nyertes v. az rks.
prdikci
1. J a hossz kolbsz s a rvid prdikci.
2. Papnak plds lete prdikci.
prba
Sok prbval vlik a j kapa.
prbl
1. Mit tudna az, aki semmit nem prblt.
2. Nem sz, hanem prbls kell ahhoz.
prfta
1. Maga hazjban egy prfta sem kedves.
2. Nem hiszek prftnak, k oly darab kenyeret megeszik
mint magam.
3. Nincsen prfta tisztessg nlkl, hanem csak az ha
zjban s hzban.
Mt 13,57.
prktor
1. A prktor nem vonhuz, hanem huzavon.
2. Ha nem aranyozod prktorod markt, ksn
rodhoz.
jutsz
po
egy
szikra v.
puskapornak
egy
de
300
pusks
Minden rossz pusksnak van valami kifogsa,
ppsk
Bolond pap az, aki nem akar pspkk lenni.
rr
Hrom gazember van a vilgon: rrek, elfelejtettem, majd.
rg
Mikor az ember rg akkor nem beszlhet. Lsd: orr 5., r 13.14
rgalmaz
Aki mst rgalmaz, magt jl megnzze,
ragyog
Akrmint ragyogjon a nap, de csak nem lt a vak.
rk
Megbntetni a rkot, vzbe vetni,
rkonca
Nehz rakoncban tartani a nyelvet,
ravasz
1. Addig ravasz az ember, mg eleven.
2. Ravasszal ravaszul.
ravaszsg
Ravaszsgnak ravaszsg a jutalma.
rce
Ne tantsd a rct szni,
reggel
1. J o b b reggel valami, mint egsz nap semmi.
2. Ki j reggel kel, aranyat lel.
3. Nha reggel tnc, este pedig lnc.
reml
1. Addig reml az ember, mg benne a llek.
2. Amg lek, remlek,
remnysg
1. A remnysg meg nem szgyent. Rm. 5,5.
2. A remnysg oly z, mely elfoly mint a vz.
3. A remnysget se hra ne fektesd, se ndra ne tmaszd
schlauer
die
rend
rendels
gnek rendelse, kinek hova mense.
rs
rest
1. Rsen az rdg.
2. Tall a rka rst magnak.
restsg
1. A restsg az rdgnek nyugv prnja.
2. Gyomorban sem j a restsg,
rszeg
1 . A rszeg embert az Isten is rzi.
2.
3.
4.
5.
6.
304
rv
Amit a rven nyer, elveszti a vmon
ritka
1. Ami ritkbb, kedvesebb.
2. Ritkn hazudik, ha igazat mond.
3. Ritkn jrj, jobb szvvel ltnak.
rka
1. A rka szrt vltoztatja, de nem brt.
2. Addig hnyja a rka a cselt, mg csvba kerl.
3. Alv rka nern fog csirkt v. nyulat.
4.
5.
6.
7.
nem
kerl.
finden
Rma
rongyos
Rongyosban lgy derk ember.
ront
Knny rontani, de nehz pteni.
rostl
Knny mst rostlni.
rossz
1. A rosszak a templomban is sszelnek.
2. Akkor legrosszabb a rossz, mikor magt jnak teszi.
V. . rka 7.
3. Minden rossznak megvan a maga j oldala.
4. Minl rosszabb a st, annl tbb cipt igr.
5. Ott is terem a rossz, ahol nem vetik.
6. Rossz fnak rossz a tze.
7. Rosszra nem kell mester.
ist
voll
Sug
und
Trug.
Betrug
ben
ist
Pelz
und
Scanden.
rovs
rzsa
1. A legszebb rzsa mellett is van tske.
2. A rzst akkor kell szedni, mikor virgzik.
3.
4.
5.
6.
rzsaszeds
Rzsaszeds tvissel jr.
rvidsg
Kinek mihez kedve, nincs ott rvidsge.
rug
Rugd vissza, ha megrg. V. . szeg 3.
ruha
Stofe
obne
Sornen.
Wer
Stofen
bricht,
Sange,
wenn
das
Wer Stofen briefit, die ginger ftiefit. Stofen lieben die Sornen.
Wogu einer Suft hat, bagu bat er auefi Stndacht.
Hauft bu meinen Rubelt, fiau' ich beinen Juben. Wie bu
mit, so ich bir.
1. Kleiber maefien Seute.
2. Es war noefi nie ein fefiem Kleib, das niefit SllltagSsteib
gewotben.
3. Das Kleib macht einen M a n n aus einem Stopf, der niefit
brei gfilen tann. Kleibe eine Gule, fie fiefit wie
eine Fraule. Vgl. Siofir 2.
4. Ein Truntendolb kann niefit gebeihen, wollt's auefi Gelb
vom Himmel fefineien.
5. Ein langer SJcantel und ein eigen Sach beeft viel ftot
und Ungemach.
6. Das Kleib macht niefit ben Mann.
Wer dem Slrmen leihet, dem gablet Gott die 3infen.
Man
Wo der Mistwagen
niebt fier.
niefit
fiingefit,
kommt
der
Erntewageu
Glc
rhes
sajt
1. Jobb kevs sajt mint sok ms.
2. Kiki sajt hatrban tartsa magt. V. . varga 1. 3 .
sajt
1.
2.
3.
4.
sanda
snta
sr
Ki mst srral dobl, bemocskolja magt,
sarkals
Sarkalssal szokott ads jl fizetni.
saru
sas
stor
1.
2.
3.
4.
kein
Walb.
Eine
33tume
macht
savanyu
Ami savanyu nem volt, nem lehet az des.
seb
segg
segt
Ha magad nem segtesz magadon, Isten sem segt,
selyem
Selyem s brsony kioltja a konyhban a tzet,
semmi
1. Kinek semmi sincs, semmit sem veszthet.
2. Kinek semmi sincs, nem sokat tkozol.
3. Nem adnm szz forintrt, hogy semmim sincs.
4. Nesze semmi, fogd meg jl.
5. Semmibl semmi. V . . nincs 2.
stl
1. Knny annak stlni, kinek ms dolga nincs.
% Legkellemesebb a stls a tengerparton.
siet
Sitzefi bu gut,
dem
sprachderNarrundschore
Stichts
sietsg
1. Sietsg az rdg dolga.
2. Sietsg nyeresg.
3. Sietsgnek trsa a hiba.
sing
1. Ki a singet ellopta, a rft is nla keresik.
2. Nem singgel mrik az embert.
sp
Spot ajndkoz, hogy lovat nyerjen.
sirs
Sok sirs, kevs igazsg,
skarlt
Skarlt, grnt, nyuszt: Lva, Tata, Csuszt.
s
1. Hogyha a s megzetlenl, mivel szattatik
Mt 5,13.
2. Knny a sz, nehz a s.
3. Nlunk is sval sznak.
sgor
Eb sgor, kutya koma.
sgorsg
Sgorsg, komasg nem nagy atyafisg.
sok
1. Ami sok, az megrt.
2. Jbl is megrt a sok.
' .
3. Jhoz is szfrhet.
4. J ugyan, de ami sok, megrt.
5. Kinek sokja van, sok gondja is van.
6. Mzben sem j a sok.
7. Sok a jbl is megrt.
8. Sok ami sok. V. . 13.
meg?
Schnell
Gelb.
Schw=
ist'S
9.
10.
11.
12.
a bza.
semmit sem kivan.
gyz.
lerz.
sors
V. . kovcs 3 .
spr
Sprd magad hza elejt, hagyj bkt msnak.
spr
(Besen)
Uj spr jl spr. L. szita.
spr (Hefe)
Megittuk a bort, igyuk meg a sprjt is.
stt
svny
9.
10.
11.
12.
Gott
wei,
warum
er
ist
ein 3
Qui
Sertrag
sket
slt
Nem az a slt, aki forgatja.
sts
Azrt is elmarad a sts, hogy nincs liszt.
st
Minl rosszabb a st, annl tbb cipt igr.
sveg
Egy sveg alatt nehezen fr el kt fej v. nehezen egye
zik kt fej.
szabad
1. Ami szabad redves, ami tiltott kedves. V. . alma 8.
2. Szabad az ember a magval.
szabadsg
1. J o b b a n szereti a madr a szabadsgt
ban a vendgsget.
2. Legdrgbb kincs a szabadsg.
mint
kalitk
szably
Nincs szably kivtel nlkl.
szab
A szab is lop, nem csak a molnr. V. . molnr 2.
szag
Nincs j o b b szag mint a penszes pnz illatja.
Serstand
befiben,
haben
ben meisteu
nicht
werden
nicht
gebeult,
das
Handw
szj
1. Aki ms szjval eszik, nem szokott jllakni.
2. Aki megrzi szjt, megtartja magt.
3. ldott a sok kz, tkozott a sok szj.
4. Nem lehet mindenkinek szjt bedugni. V. . zsk 8.
5. Ne szlj szm, nem fj fejem.
(5. Sok szi, sok falat.
7. Szja Isten, szive rdg.
8. Szp dolog, mikor a szj s a szv egyetrtenek,
szjhegyezs
Szjhegyezs nem ftyls.
szakcs
1. Ha szakcs vagy, kanalat fogj, oltrhoz ne nylj.
V. . varga 3.
2. Idegen szakcs jobbiz levest fz.
3. J szakcs ritkn hal meg hen.
4. Legjobb szakcs az hsg.
5. Nem mind szakcs, aki nagy kst hordoz.
6. Nem mind szakcs, kinek kezben a nagy kanl.
7. Nincs oly szakcs, ki mindenkinek szja ze' szerint
tudjon fzni.
8. Sok szakcs elszza az tket.
9. Sok szakcs kzt stalan a leves.
szakad
1 . Ott szakad, ahol vkony. (Szegnyt ri a kr.)
2. Szakadjon a ruha, maradjon az ura.
szalad
Amint szaladsz, gy haladsz.
szlfa
Szlfa nem erd.
szlka
A szlkt ms ember szemben megltod, a gerendt pe
dig a magadban nem ltod. V. . Mt 7,3.
szalma
Elbb szalmn fekdj, azutn prnn.
szalmaszl
Kicsiny ember sem szalmaszl.
szalmatz
1. Szalmatz hamar elalszik.
2. Szalmatznek szene is hitvny.
szalonna
1. Az let, pnz, szalonna fogyton fogy.
2. J o b b egy ujjnyi szalonna a kposztban mint semmi.
3. Mindenkor kvrebb a ms ember szalonnja.
4. Se tlen szalonnjt, se nyron bundjt el nem hagyja
az okos.
szamr
1. Aranyat hord a szamr, bogncskrt eszik.
2.
3.
4.
5.
Ein 33aum ist noch kein Wcb. Ein Schaf ist keine Herde.
S i a n fiefiet ben Splitter im fremben Stuge, aber im eigenen
ben Satten niebt. Scach Matth. 7,3. Seber meint, er fei
frei von Sube, weil er niebt die feiner Scachbarn bat-
grembe Sorheit bemerft man efier. als die eigene.
Es ist besser mit einem leeren Sack anfangen als bamit auf
firen. Dfine Schweine gu fiten, wirft bu nie Herr werden.
Kleine Seute find auch Seute. Kleine Seute, Teufelshute.
Kleiner Seute fialber ist nie eine Sefilacht verloren worben.
1. Strofifeuer verlischt balb.
2. Was schnell entstefit, balb
fotche Slsche.
vergebt.
SolcheS
Holz
Das
gibt
Leben
ist
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
regnet
Der
es,
so
szamrbgs
Szamrbgs, ebugats nem hallik mennyorszgba.
V. . szegny 22.
szmkivets
Azonegy orszg egynek szmkivets, msnak des hazja.
V. . nyeresg.
szns
Szns, bns, isteni ldoms.
V. . megtr 1. 2.
szndk
1. A pokol tornca j szndkokkal van kikvezve.
2. Szegny ember szndkt boldog Isten brja.
V. . szegny 5., Luk. 6,20.
sznt
Aki nem sznt, gazt arat.
szntatlan
1 . Szntatlan fldn gazt aratnak.
2. Szntatlan fldet Prje Pter brja.
szappanyozs
J szappanyozs, fl borotvls.
szarka
1. Ha szarkk kzt lakunk, ugrlni kell.
2. Sokat akar a szarka, d nem brja a farka. V. . Tisza.
szarv
Steu,
des
Herzens
als
beten
und
fingen.
glei
1. Kleiber (mffen) motten getragen fein, sonst kommen die yjtotten bin
2. Wer ben Acker nicht baut, erntet nichts als Unfraut.
Frisch gewagt ist balb
man kann.
gewonnen.
grisch baran,
bermeit
szattyn
Nehz disznbrbl szattynt kszteni. V. . kutya 12.
szeg
1. Egy szegre ne akassz fel mindent.
2. Egy szeg miatt sntul meg a l.
3. Szeget szeggel.
szegny
1. A szegny ember tele helyett is aluszik.
2. A szegny pokolban is szegny.
3. A szegnyt, ha kevly, az rdg is neveti.
4.
5.
6.
7.
13.
14.
15.
16.
17. Steicher' Seute Stchter und armer Seute Halber werden balb
reif (ober kommen balb an ben Mann).
18. Slrmer Seute Spracht, whrt faum ber Nacht Slrme
Seute muffen immer Unrecht baben. Wenn eS Suppe
regnet, bat der Stettier keine Schffel.
28. Slrme Seute maeen keine reiee Seute. Der Slrme liegt
immer art, auf welche Seite er fie legt. Es ist kein,
Wunder, ba arme Seute nictS, aben.
29. S e m Strmen wird immer das Slrgste guteii. Slrme Seute
friegen die Beulen, wenn die reicen sich feilen.
3 0 . Sin der Slrmut will jeber ben Schu wifeen. Wer im
Eiend ist, der at ben Spott. Einem Unglcklichen kommt
jeber Wind in's Gefiet.
3 1 . Wenn der Slrme ein Spricwori maet, verbreitet es fie niet.
Stimut ist feine Scande ( aber Steictum fcndet aue
niet). Slrmut ist keine Scande, wenn man nur genug
Getb at.
1. Die Slibeit ist keine Scande.
2. Nichts wiffen ist keine Scande, abei nictS lernen wollen.
3. Der das Saufen erbaet at, der ist kein Narr gewesen.
Weit bavon ist gut fr ben Schu.
Wer zwei Daten gugleich et, fngt gar keinen.
szem
. 1. Hiszek a szememnek.
de
szemt
1. Ki szemten nevelkedett, mst is rhesnek gondol.
V. . ft.
2. Szemtnek is kell egy kis helyet engedni,
szna
J o b b a szna mint a szalma.
sznget
Szngetnek tkn van a szeme.
V. . kecske 4. 5.
ist,
Wer
und
szent
szentlet
Szentlet vasfazk, csak a fle kormos. (Kpmutatrl.)
szentrs
1. A szentesi mester a szentrsbl is hazudott.
Seber
hat
ein
Hemd
Sttnfwutg.
[mstl.
2. A szerelem s esztelensg csak nvvel klndznek egy3. A szerelem mindent ptol, s a szerelmet nem ptolja
semmi. (Petfi.)
4. A szerelem stt' verem.
5. A szerelem vak.
6.
7.
8.
!).
10.
11.
12.
13.
14.
15.
A szerelem veszedelem.
A szerelemben tbb a keser mint az des.
Ha a szerelem elmlt, soha sem volt igaz.
Hideg ruha a szerelem.
Nem lt a szerelem.
Nem lt a szerelem, nincs nla rtelem.
Szerelem bra visz.
Szerelem s urasg nem szenvednek trsat.
Szerelem gytrelem.
Szerelmet s hurutot nehz eltitkolni.
szerencse
1. A szerencse kereknek sk a tengelye.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
szerencss
1. A szerencss gazdasszonynak
mint a szerencstlennek ldja.
tykja
nagyobbat
tojik
1.
2.
3.
4.
.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
Wer
Glud
Wer
szerencstlensg
1. lland mint a szerencstlensg.
2. Csak az szerencstlen, ki a szerencstlensget el nem
trheti.
3. Nem jr trs nlkl a szerencstlensg.
4. Nem kell a szerencstlensgrt kvetet kldeni, magtl
is eljn.
5. Nincs oly lngol szerencstlensg, melyben egy szikra
j szerencse ne volna.
6. Senki sem srja ki szemt a ms szerencstlensgn.
7. Szerencstlensgben ne essl ktsgbe,
szeret
1. Aki igazn s vigyzva
vesnek.
szeret,
hallgatst
is rti ked
a brnyt,
szeretet
1. Az erszakos szeretet nem lland.
2. Az igaz szeretet fl az rulstl.
3. Az Isten szeretet s aki a szeretetben marad, az
szeret
1. A szeretknek sebe nem idz trvnybe.
Huld.
3. Ein unglck kommt feiten allein. Ein Ungck gibt dem ander
4. Sem
Unglck
braucht
guschicken,eskommtv
Sebo.
(i. Sin frembein Unglck meint fieb niemand die Slugen aus.
- grembes Seib ist batb vergeffen.
7. J m Unglck sol man ben Hopf oben bebauen. Hopf
oben ist die Hauptsache.
1. Wen man liebt, dem braucht man'S nicht gu sagen. Die
Siebe bat die Welt erschaffen und nur burch die Siebe ler=
neu mir fie begreifen. (Lenau.)
2. Wer liebt, frchtet.
3. Wer nicht liebt, lebt nicht. W a s die Siebe nicht fieh!,
feine Mutter.
4. Stuf Siebe folgt Seib.
5. Wetchen der Herr liebt, beu strafet er. Spr. 3,12.
6. Siebende b ben sich uiel gu ergblen, aber es ist immer
baSselbe. Des Menschen Wilte ist fein Himmelreich.
7. Wer nicht eifert, liebt nicht. Heine Siebe ohne Eiferfuebt.
8. Wo mein Sieb, ba mein Stug.
9. S u foltft lieben Gott, beinen Herrn, von gangem Herzen,
von ganger Seefe und von gangem Gemte. Mattb. 22,37.
10. Siebe Seinen Stchsten wie bich selbft. 3. Mof. 19,18.
11. Sieben in Ebren kann niemand wehren. J f t benn Sieben
ein Serbrechen? (Anfangsvers eines Liedes eines undekannten Serfaffers.)
12. S o r Siebe frit der Wolf das Schaf.
ft
szid
Aki mst szid, maga vtkezik.
szids
Jobb a szemben val szids, hogysem alattomban
csalrdsg.
szikra
1. Egy szikra a vrost is megemsztheti.
2. Sokszor kis szikrbl nagy tz tmad.
szn
szita
szv
7.
8.
9.
10.
val
au,
vom
gunfen
brennt
10. S
einem geigigen bergen erftieft der Gtaube.
oetsteint, wenn'S ausgeweint.
n
Qfft
das
22.
23.
24.
25.
26.
Schaum
ist
szoks
1. Ahny hz, annyi szoks.
2. Ami szoks, illend is.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
!).
10.
11.
szokik
1. Ki mihez szokott, knny az annak.
2. Ki mint szokta, akknt ropja,
3. Knnyebb, amihez szoktunk.
szl
1. Akrki mit szljon, csak te jmborul lj.
2. Amint ntik a harangot, gy szl.
3. Szlj ha kell, hallgass, ha nem kell.
4. Szlott valamit, de nem mondott semmit.
szolga
1. Csak addig kedves a szolga, mg hasznt vehetik.
2. Ki szolgjt ddelgeti (v. knyezteth fejrc neveli.
3. Mennyi szolgd, annyi ellensged.
4. Ne jtsz! szolgddal, mert trsul fogad.
5. Rgi szolgnak sz is veresg.
6. Rossz szolgnak minden rban kitelik esztendeje.
7. Senki sem nagy r szolgja eltt.
8. Vn szolgnak, vn kutynak egy a fizetse.
Man
szolgl
szolglat
Nemes elmnek visszatetszik a szolglat,
szolgl
Amilyen az asszony, olyan a szolgija.
szombat
A szombat az emberrt teremtetett.
Mrk. 2,27.
szomjas
Szomjas embernek sovny vigasztals az res kancs.
|V. . mz 5.
s z o m j (szomjas)
Szomjunak a vz is z.
szomjsg
Szomjsg ellen ital az orvossg.
szomorkodik
1. Ne szomorkodj, lgy vg, nem lesz ez mindig gy.(Npd.)
2. Szomorkodni gyarlsg, ktsgbe esni bolondsgszomszd
1. Addig a bkesg, amg a szomszd akarja.
2. Csak j a j szomszd.
3. Egy-kt hibrt nem kell megvetni a szomszd
lenyt.
4. J kerits, j szomszd.
5. J o b b a j szomszd a rossz atyafinl.
6. J o b b egy ismers ht bnnel mint egy ismeretlen egy
[bnnel.
7. Kinek rossz a szomszdja, annak sok a gondja.
8. Kinek rossz a szomszdja, rad annak dolga s szapo
rodik kra.
szr
Der Seufel frchtet sich vor dem Hnderbren mehr als vor dem Hnd
glei ist des Glckes Pater.
S e m Sffigen
gerat
der
find
es
nicht,
an benen
schtudt
man gang.
Wer ben Tropfen nicht achtet, dem fllt halb das Haus auf
beu Hopf.
die
szurok
1. Kezn marad, aki szurkot forgat.
2. Ki szurkot forgat, megszurkosodik.
szksg
1. Amire szksged nincs, egy garasrt is drga.
2. A szksg beteg gybl is kiugraszt.
3. A szksg faragta az Isteneket is.
4. Flre szentsg, sok a szksg.
5. Ha a szksg bekszn az ajtn, a szeretet kiugrik az
ablakon.
6. Ha bekszn a szksg, vge a szeretetnek.
7. Legnagyobb szksgben legkzelebb az Isten.
8. Megtant a szksg.
9. Mire szksged nincs, egy pnz is sok rte.
der
Et
szr
Kinek nem szre, ne vegye magra.
szrdolmny
1. Egyik dolmnyszr, a msik szrdolmny.
2. Szrdolmny vagy dolmnyszr mindegy.
V. . hsz, eb 17. 18.
szz
Nem mind szz, aki prtt tz. V. . szent 2. 3. 4.
Szz Mria
Rszeg ember, ha elesik, Szz Mria lbe esik.
tg
Elg tg a vilg, elfrnk benne.
tgas
Tgas t a pokol tja.
tagad
Tagadva szaporodik a vilg, i V. . erklcs 1., hazug 8., zsk.
takarkossg
Takarkossg legjvedelmezbb.
tl
1. Knnyebb a tlba aprtani mint belekeresni.
2. Nem csak ezst tlbl szednek vajas pogcst.
3. Nem j rral egy tlbl cseresznyt enni, mert megl
vldz a magjval.
4. Tltl a szjig is elcsorgathatni az telt. V. . hopp 1,
[lakodalom.
tall
Ott az Isten se vesz, ahol nem tall.
taliga
Flre taliga, jn a kocsi.
V. . bokor 1.
Tams
Ami ms, nem Tams.
tancs
1. Adnak tancsot, de nem adnak kalcsot.
2. Blcsebb a reggelre halasztott tancs.
3 . Gonosz tancs fejedre fordul. V. . verem, gonosz 2.
4. Hamar tancs, hamar bns.
5. J tancs aranyat r.
6. J tancs soha sem ks.
7. Ki nem ksz tanccsal lni, azon
8.
9.
10.
11.
12.
13.
tancsad
Sok a tancsad, de nincs kalcsad.
tnc
1. A tnc bolondnak val.
2. Hrom a tnc.
3. Nha reggel tnc, este pedig lnc.
tncol
1. Nehz egy lbbal tncolni.
2. Sok j tncolhat egy duda mellett.
3. Tncol mint a borsodi asszony. (Rszeg),
tncos
J tncos, rossz dolgos.
tant
Wenn
der
Sad
kommt,
wirft
man
ben Seutel
hinter
e u
de
tanuls
1. Eb a pap tanuls nlkl.
2. Hossz a tanuls, de rvid az let.
3. Nem szgyen nem tudni, de tanulst futni.
tapasztalat
1. Legjobb iskola a tapasztalat.
2. Sok vi tapasztals blcsv teszi az embert.
tarisznya
res tarisznya nehezebb mint a teli.
tarka
Nem csak egy tarka kutya van a vilgon.
Vorbitber
find
fobatb bu meinft, bu
Stiet? wiffen
ist
trs
1. Embert trsrl.
2. Embert trsrl, hogyha
ismerheted.
nem
magrl,
knnyen
meg
trsasg
Rossz trsasg rosszra vezet.
tart
Semmi sem tart rkk,
tavasz
F u j , esik, havaz, gy lesz tavasz.
tgla
Tglt szapul. V. . szerecsen.
tehn
1. A fehr tehn is jjel fekete. V. . macska 5.
2. A fekete tehnnek is fehr a teje.V. . kmnysepr.
3. A j tehenet az istllban is megveszik.
4.
5.
6.
7.
Sitten.
SeufelSfra.
Wer
komm
tej
Megismerni idejn, mely tejbl lesz tr.
tejfl
Mikor a tejfl ikrzik, rajta a kpvel.
tekintet
Kinek mi szivben, az a tekintetben,
tkozl
Tkozlnak ruhja vgre koldus tskja.
tl
1. Se tlben szalonnjt, se nyrban bundjt
hagyja az okos.
2. Tl utn tavasz lesz.
temets
el
nem
szentegy
a szelekkel.
V. . lakik 1.,
vendgfogad.
2. Suft und Sieb gum Singe, macht Arbeit und Sth geringe.
3. Seichter trgt, was er auch tragt, mer Gebuld gur Brbe fegt.
1. Wem Gott ein Sunt gibt, dem gibt er auch Serstand.
2. Niemand kann frmmer fein, als es ihm Gott gugemeffen.
333er tut, waS er kann, tut so viel als der Svoft gu Siom.
S t a u kann niemand ber fein Vermgen zwingen.
Gott will nicht mehr, als man tun kann.
Was Effig
werden
Slrgt,
neuer
Kirchhof.
,Heute Seib
3unge
Slrgte
es,
mor=
fllen
Gleiche
Seelen
Schlucken
Je
nher
di
terem
Terem a konkoly, ha nem vetik is.
termszet
1. A szoks termszett vlik.
2. A termszet kevssel megelgszik.
3. Minden llat visszatr a termszetre.
4. Nincs ugrs a termszetben.
5. Termszet ellen nehz rugdozni.
6. Termszet nagyobb a szoksnl,
tervez
Ember tervez, Isten vgez.
test
1. A testnek lmpsa a szem.
2. Egszsges testtel j aludni.
3. p testben p llek.
4. Minden testnek van rnyka.
tesz
1. Amit nem kvnsz magadnak, te se tedd embertrsadnak
2. Ha az ember valamit tesz, tegye igazn.
3. Mi van mit tenni, mikor meg kell lenni.
tetszs
Mennyi az ember, annyi a tetszs,
tetszik
1. Kinek mi tetszik, kedves az annak.
2. Mindenkinek tetszeni lehetetlen, akarni bolondsg.
3. Nehz mindennek tetszeni. V. . bajos.
tett
Tettek beszlnek.
am schnsten.
Siebe
Viel
Kpf,
viel S i n n .
Die
Es
tet
Minl hitvnyabb a tet, annl jobban csp.
teve
Knnyebb a tevnek a t fokn ltal menni, hogysem
gazdagnak Isten orszgba menni. Mrk. 10,25.
tvedni
Tvedni emberi dolog.
tiltott
Tisza
Nehz egy korttyal az egsz Tiszt benyelni.
tiszt
1. Ha flvetted a tisztet, el is jrj benne.
2. Kinek mi tiszte, ahhoz tartsa magt,
3. Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme,
tiszta
Mindenek tisztk a tisztknak. Tit. 1,15.
tisztasg
1. Tisztasg s csinos viselet a msodik egszsg.
2. Tisztasg msodik egszsg.
3. Tisztasg tisztessg.
tisztel
1. Magt tiszteli az, aki mst tisztel.
2. Tiszteljtek az urat; mert igen j, mert rkkval az
irgalmassga. I. Kron. 16,34. Krolyi G.
tisztelet
Tisztelet, becslet, de igazsg is.
tisztsg
Kinek Isten ad tisztsget, menten ad hozz tehetsget,
tisztul
1. Hol tisztul, hol borul az id.
2. Tzben tisztul az arany.
tisztvisels
Tisztvisels lomszakasztssal jr v. gonddal jr.
Je
Gte
Scur waS reet ist. SllteS waS recht ist. Vgl. fcn 7.
Wem Gott ein Stmt gibt, dem gibt er auch SJerstand.
1. Wetter und Wind andern fie gefewind.
2. WaS fie sol ftren, das mu erft gren.
lt fic'S feen, wie Gelb pflegt gu besteen.
Wrbe, Brbe. - Wrbe bringt 33rbe.
Im
Feuer
titok
1. Nem titok, amit hrman tudnak,
2. Nincs oly titok, mely idvel ki nem nyilatkozik.
3. Sikamlik a titok, ahol cssznak a poharak.
titulus
Titulus vjtulus nlkl nem sokat r.
tojs
1. A tojs is csak egyszer trik el.
2. Akr a tojst a khz, akr a kvet a tojshoz.
(3/ Ki a tojst szereti, a tyk kodcsolst is trje.
4. Tojs parancsol anyjnak.
5. Trtt tojsnak nincs sszeforraszt kovcsa.
tokai
Tokai bort gyalzza a becki lre.
tolvaj
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
1. 3
GeheimniS ist einer gu wenig und brei schon gu uie.
WaS kommt in ben britten Stund, wird oler Welt fund.
u
fllt aber
Der
Knoblauch
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
der
V. . holl 3.
tk
Addig szik a tk, mg elmerl,
tkletessg
Aki jr tkletessgben, jr btorsggal. Pldab. 10,9.
tlgy
1. Ksre vlik a tlgy, de annl tartsabb.
2. Nem egy vgssal esik le a tlgyfa.
3. Szl a tlgyet lednti, de a nddal nem br.
tmjn
1. Ha tmjn nem telik, liszttel is ldoznak. V. . kalcs 2.,
l 9.10.
12. Wer lgt, der ftieblt auch. Wer lgt, der ftieblt; mer
ftieblt, der hngt.
13. Ein Dieb ist nirgend besser als am Galgen.
Der gebier ist so gut wie der Stehler. Der ben S a d auf=
bebt, ist so schlimm, alS der btireinschttet.
Der Geschmad ist verschieben. ber ben Geschtnad lt sich
' nicht streitrn. J e b e r nach feinem Geschmad.
1. SluS einem Schleder wird ein armer Seder.
2. J u n g e r Schlemmer, alter Bettler. Der S c h l u n d richtet
Stiele gu Grund.
3. Ein leeres GlaS, waS ntgt mir b a s ? Qum Sische
gehrt mehr als ein weieS Sischtuch.
1. Wenn alle Trume wahr wren, bliebe keine FJtonne
fromm. S . wenn".
2. Wer viel Eier hat, der macht viel Sotter. Wer viel
Eier hat/ macht viel Schalen. Wo man Holz haut, ba
fallen Spne.
1. Setzt man einen auf die Schultern, so will er gar auf beu
Kopf steigen. Sabe ben Seufel gu Gaft, er ftt beu
Wirt gum genftr hinaus.
2. Der Habn ist Knig auf feinem Miste.
3 . Wie die Mutter, so die Sochter. Ein schlechter Siaum
bringt schlechte grchte. 33fer Vogel, bfer Gefang.
Der Krug gebt so lange gu Waffer, bis er bricht.
Wer unschutbig lebet, der lebet frehev. S p r . 10,9.
1. Gut S i n g braucht Weile.
2. ES fllt keine Eiche vom ersten Streiche. Viele Streiche
fllen die Eiche.
3. Eichen muffen dem Sturme weieben, aber das Siobr biegt sich
nicht immer. Das Rohr erfebrieft nicht, wenn der S t u r m
Bume gerhrtdyt.
1. Wo keine Jungfern find, mu man Witweu heiraten, Wenn
tml
Arany tmlbl is csak szl, ami kij.
tr
Kt les tr nem fr egy hvelybe,
trk
Trkt fogtam, de visz.
trtt
Trtt tojst a kovcs sem forrasztja ssze.
trpe
trvny
1.
2.
3.
4.
(v. a
trpe
min
trgya
Rt a trgya, de szp cipt d.
trfa
Schwerter
ein
zwerg,
und
gerbrochene
find er auf
1.
2.
3.
4.
nicht
hingeht,
kommt
der
Erntewagen
1.
2.
3.
4.
5.
J titrs a tudomny.
Nincs a tudomnynak rest gyban fekvse.
Tudomny hatalom.
Tudomny kincs, melynek msa nincs.
Tudomny szegnynek is palott rak.
tuds
Nem mind tuds, kinek ppaszem van az orrn,
tulajdon
Tulajdon kunyh jobb a ms palotjnl.
tr
Sajt nem tr.
tusk
Tusk is szp, ha szpen felruhzzk.
grober Keil.
Strumpf
.
2.
3.
4.
5.
Es
trmf
Ksd be trmfvel, trmolajjal.
trmolaj
Minden nyavalynak legjobb orvosa a trmolaj.
tz
tzhely
Tulajdon tzhelynk arany lnggal lobog.
tyk
1 . Enym a tyk, teht a tojs is.
2. Mely tyk sokat krl, keveset tojik.
ugat
ugrik
3.
4.
5.
6.
7.
1.
2.
3.
4.
Minl
Ugat
Ugat
Ugat
uj
Nincs uj a nap alatt
ujj
Ujjaink sem egyenlk.
jsg
der
m m e
der
Gte
flteiebtum
Wo
urasg
1. Urasg is bajjal jr.
2. Urasg nagy dolog, ha sok gondon forog.
szik
Addig szik a tk, amg egyszer elmerl.
sz
J sz hal vzbe leghamarbb.
t
1.
2.
3.
4.
5. Legjobb az egyenes t.
6. Ritka t gyom nlkl.
utazik
Akkor j utazni, mikor mind ell, mind htul sokan men
nek.
utca
Utcn fodros, otthon rongyos. V. . erny, cip 1.
tflen
Ki tflen pt, sok mestere van.
ti
ti cifra, hzi rossz (v. ronda.)
titrs
Egy kes szls titrs jobb egy hatlovas hintnl
utols
1.
2.
l
1.
2.
3.
4.
Wer
viel
hat,
Soldat
1.
2.
3.
4.
man
reden
lassen.
nnep
V. . bagoly 6, sznvon.
kvel.
vacsora
Vacsora utn vagy llj vagy ezer lpst stlj.
vad
Vad fnak vad a gymlcse,
vadalma
A kommasszony azt gondolta,
pedig csak vadalma,
vadaskert
Nagy az Istennek vadas kertje.
vadsz (3get)
1. Halsz, vadsz, henkrsz.
hogy
csszrkrtt
tart,
Bume,
herbe fruchte.
Wie der B a u m ,
so
Mancher glaubt, er fifee und er frebft nur. Seher kann zu seinem Stroh Heu sagen. Steuer gefct ist nicht verfauft.
ES
fm
vadmadr
Vadmadr is megszokja a kalitkt.
vdol
Mg senki sem vdol, mr mented magad,
vgs
1. Nem egy vgssal esik le a tlgyfa.
2. Nem hull a forgcs vgs nlkl.
vaj
Tbb a baj mint a vaj.
vak
1. Akrmint ragyogjon a nap, de csak nem lt a vak.
2. Knny a vakot megcsalni.
3. Mit hasznl a vaknak, hogy az apja ltott.
4. Nha a vak is patkra tall.
5. Nem vaknak val a tkr.
6. Vak is lt nha lmban.
7. Vak is tall garast.
8. Vak
V. . ragyog.
tall patkt.
Ein
sagt
Schielen=
13. Auch ein Narr kann einmal ein flug Wort reden. SluS
eines Narren Kopf kommt wohl auch ein wirgiger Gedanke.
V. . bagoly 6.
vakarcs
Vakarcs akar kitenni a kenyren.
vakmersg
Vakmersg a bolondsgnak szele.
vll
sszevetett vllal ers a sokasg,
vlogat
1. Ki sokig vlogat, vgre semmit sem kap.
2. Ki sokat vlogat a mogyorban, utoljra
3. Vlogatnak vadalma, annak is az alja.
vlogats
Vlogats medvnek a vackor is jl esik.
vm
frgesre
van
1. Ami vagy, az lgy.
2. Annak dglik, akinek van.
.3. Van annak, aki meg nem issza.
V. . ruha 4.
vr (geftunct)
1. Ers vr a mi Istennk.
2. Kt hajd nehezen rzi a vrat.
3. Knny oly vrat oltalmazni, melyet nem vivnak.
4. Nem jmborokrt raktk a vrakat.
tall.
14. Wenn ein Blinder dem andern ben Weg weifer, n fallen
fie beibe in die Grube. Wenn ein Blinder ffirt ben
mvbern, werden beibe niebt weit wandern.
15. Eitt Blinder f)rt ben Slndern. - Ein Blinder fiefit
Das
und
Senfen kann
voctrtet)
Ki vrni tud, igen sokat tud.
Kvr diszn hallt sok hes varj vrja.
Lehet nagy vrssal vrakat is venni.
Mstl vrd, mit msnak teszel.
vrakozs
1. Ha nem mssal, lgy vrakozssal.
2. J a j de knny a fons, nehz a vrakozs.
vrs
Lehet nagy vrssal vrakat is venni,
varga
1. Igen tud varga lovat patkolni.
2. Ritka vargnak j saruja.
3. Varga ne szljon feljebb a kaptnl,
vargasg
Vargasgot sem lehet egy nap alatt megtanulni.
varj
vas
1. Addig verd a vasat, mg meleg.
2. Akkor kell verni a vasat, mg tzes.
3. Hevenyben kell verni a vasat.
4. Idvel a vas is megvsik.
5. Ki vasat eszik, lncot szarik,
vsr
1. A vsrt a maga napjn kell felkeresni.
2. Eb a vsr pnz nlkl.
3. Ha bolond megy a vsrra, gazdagodnak a kalmrok.
4. Kinek kros, kinek hasznos a vsr.
bir Qeit
und
vom
Himmei.
Kein
Meister
fk ne rjenek az gig.
(Mikszth.)
ben
vka
Nem kell a gyertyt vka al rejteni,
vkony
A crna is ott szakad, ahol legvkonyabb.
vn
1. J o b b a vn rnyka mint az ifj kardja.
2. J o b b a vn fa rnykban pihenni.
3. Minl vnebb, annl fsvnyebb.
4 . Minden vtek elalszik a vnden, csupn a fsvnysg
bred fel.
5. Nincs oly vn ember, ki nem tanulhatna.
6. Vn ember elmje s az ifjak ereje verik meg a hadakat.
7. Vn embert venyigvel is agyonthetni.
8. Vn korban is megtetszik, ki milyen volt ifj korban,
vendg
1. Harmadnapivendgnek ajtmegett a helye.
2. Hivatlan vendgnek ajt megett a helye. V. . hivatlan 2.
'A.
vendgfogad
Vendgfogadban vagy templomban msok pldjt kvesd.
V. .lakikl.
vnsg
1. Elg nyavalya a vnsg.
2. Vnsg, ksz betegsg.
3. Vnsg, tisztessg.
vr
Vr vizz nem vlik,
verb
1. Anyja utn csiripel a verb.
2. Bagoly mondja a verbnek: nagyfej.
3. Egy verb kzben jobb mint tz a csrn.
21 et
er=
verem
Aki msnak vermet s, maga esik bele.
vesz (er nimmt, tauft)
1. Aki vesz, annak lesz.
2. Az Isten sem vesz ott, ahol nincs.
3. Ha vesztek, esztek,
vesz (er verbirbt, kommt um)
1. Aki aztn veszni indul, a szl is rt annak.
2. Hidd el magad, ha veszni akarsz,
veszedelem
1. Aki keresi a veszedelmet, elvesz benne.
2. Egynek veszedelme, msnak plse.
3. Ki szereti a veszedelmet, nyaka szakad bel.
' 4. Nincs veszedelemben, ki btorsgban is fl.
5. Veszedelem csapatostul jr.
6. Veszedelem mutatja meg az embert,
veszly
1.
2.
3.
vessz
1.
2.
nem szereti.
ne legyen ks, jt
a gyermeknek.
jmborr.
nevel a
der
mu graben.
nehmen, als man Wegen kann.
Ha
veszt
Kinek semmije sincs, semmit se veszthet.
veszteg
Veszteg ll vznek, hallgat embernek nem kell hinni,
vet (vets)
1 . Aki mint vet, gy arat.
2. Aki nem vet, nem arat. V. . harang.
3. Ki lnoksgot vet, bt arat.
4. Ki szken vet, szken arat.
5. Ritka vetsnek vkony aratsa.
vtek
1. Els vtek bocsnatot rdemel.
2. Minden vtek tall magnak mentsget.
3. Nem vtek, ami bemegy, hanem ami kimegy. V. . Mt
[15,11.
4. Nincs vtke a pnzes embernek. . V. . pnzes 2.
5. Senki sincs vtek nlkl.
6. Vteknek bntets a zsoldja.
7. Vtket bizonyos bntets kveti.
vtkezik
1. Aki ritkbban vtkezik, knnyebben bocsnatot nyer.
2. Mg a pap is vtkezik, ha j kedve rkezik.
3. Mindenek vtkeztnk. V. . Rm. 3,23.
vigasztal
Beteg vigasztalja az orvost.
vigyz
1.-rnykodra is vigyzz.
2. Vigyzz, ha skon jrsz.
3. Vigyzzatok s imdkozzatok, hogy ksrtetbe ne essetek;
mert jllehet a llek ksz, de a test ertelen. Mt 26,41.
vilg
1. A vilg lpcsin emez fel, amaz al jr.
Wer nicht? hat, dem entfllt auch nichts. Wer einen Gro=
schen einnimmt und oier ausgibt, braucht leine Brfe.
Ein Bliuber kann nicht verblinden.
Stille
de
Stm. 3.23.
ntgt
alle
fllet.
Der
1. Stlfo geht es in der Welr, der Eine steigt, der Andere fllt
Geist
villmlik
Nem mindenkor t be, mikor villmlik. V. . mennydrg.
virg
virrad
Nem tudja az ember, mire virrad.
viseli magt
Ki mint viseli magt, gy veszi hasznt.
1,
wenn'S
bonnert.
Stiet alle
Sstemand
J2 6.
kein
viszket
Ahol nem viszket, ott ne vakard,
visszatr
J o b b az t felrl visszatrni, mintsem rossz helyre menni,
visszavr
Visszavrd, amit mssal cselekszel.
vitz
Flnk vitznek szaladj a vra v. Nylvitznek bokor a vra.
vz
1.
2.
3.
4.
Wie
Ein guter Soldat barf feine gerfen nicht sehen lassen. geige
Soldaten tun mit ben gerfen die besten Sten.
1. Lobe die See und bleib auf dem Lande.
2. Stille Waffer find tief.
3. Das Waffer ist das beste. Das Waffer ist die beste Slrgenei.
4. Weibertrnen Hatzentrnen. Wenn die Weiber meinen,
5. Die Gnfe gehen berall barfu. Die Sonne gebt ber=
all des MorgenS auf.
6. Wer dem Gatgen bestimmt ist, ertrinkt nicht.
7. Das Waffer bat keine Balken.
8. Wenn der guchS sich tot steltt,fo find die .gbner in Ge=
fabr. Wer springen mill, bckt sich.
9. Wiber beu Strom ist schmer schmimmen.
10. Ein Ertrinkender greist nach einem Strobhalm.
11. Kannft bu des WafferS Boden nicht sehen, so mag eS nicht
biuburchugehen.
12. J n groen Seichen ist das beste fischen.
'
zabl c s t r t k
Nincs mindennap zabl cstrtk."
zabla
A j lnak zabla kell, nem ostor.
zr
Ha ers a zr, nem slyos a kr.
zavaros
J halszat esik a zavarosban.
zrg
1. Nem zrg a haraszt magtl.
2. Zrgessetek s megnyittatik nktek. Mt 7,7.
zsk
1.
2.
3.
4.
rossz
Beutel
zsr
mindjrt stnk
zsros
Gyakran a hjas tskbl esik ki a zsiros pogcsa.
V.o.bolond 2. gazdag 3.
zsugori
A zsugori soha sem mondja elegem van. V. . fsvny 3,4,7.
Tartalom - Jegyzk
(Cmszavak.)
A,
A
Aba
ablak 3
abrak 6
abrakos . . ; . .
acl
ad 8 . . . . . . .
adakozik . . . . .
adakoz
dm 2
ads 7
adssg
aggn
gy 5
ajak
ajndk 11 . . .
akad . . . . . . . .
akar 6
akarat 2
akar
akasztfa 3 . . .
alamizsna
alamustasg . . .
alamuszi . . . .
alzatos
alkalmatossg 2 .
alkalom 2 . . . .
alku
alkuszik
ll
Olda
10
.
.
12
.
14
16
,
. .
..
Oldal
llapot.......
llat .,,
alma 8
lom 5
lomszakaszts .
aluszik 2 . . . .
alvs
alv . . . . . . . .
ngy
angyal 2
anya 10
anys . . . . . .
apa 2
aprt 3 j
arabusul
. . . .
arany8
arcul
rnyk 5 . . . .
rt 2 .
rtalmas
rtatlan 2
rtatlansg 2 . .
s . . . . . . ".
asszony 28 . . .
asszonyi 2 . . .
asztag 2
atya 8
atyafi 2
B
bba 3
16
18
,.
20
22
..
.
*
26
,
Olda
babona 2 . . . . 2 8
bagoly 1 1 . . . .
baj 10
.
bajos
30
bajusz 2
bakfing . . . . .
blvny
bnat 3
bnja
bnt 2
bnom
banya
brny 3
Baranya
32
bart (szerzetes) 7
bart 6 . . . . . ,
bartsg4
bartzsk 2 . . . ..,
brsony 2 . . . . 34
btor 4
. . . . . .
btorsgos . . . . .
Bcs 3
becsl 2
becslet6
becsletes 3 . . .
becsletessg . .
bedug
ber
bka 2
36
bke 4
bkessg 3 . . .
bell
blyeges 2 . . .
bemegy
beszd 4
beszl 2
beteg 5
betegsg 2 . . . 38
bet .
bibe
bika 2 . . . . .
br
birka
bir 9
bilang
bz . :
bizalom
bzik 3
bizodalom . . . .
bizonyos 2 . . . . ,
bizonytalan 2 . . ,
bocsnat
bocskor
Bodn
bogncs
42
bokor 2 ,
boldog 2
,
bolha
bolond42 . . . .
bo'ondozik . . . 46
bolondsg 2 . . .
bor 28
borj 2
48
borjubr
bors 4
bor 3
bosszlls 2 . . . . .
bot 5
"
b 2 . . . . . . . 5
bjt 2
blcs 5
blcsesg 3 . . .
br 2
b 5
52
3
Buda 4
bgond
bujdoss
bujdosik
bunda
bs 2
bsul 4
bsuls 2 . . . .
bza 7
bn 6
bns 2
bntelen
bntet
bntets 3 . . . . .
52
n
"
54
"
C
cgr 3
cl 2 . . . . . . cloz . . . . . . . .
crna 2
cigny 10
cignysg . . . .
cip 2
cip 2 . . . . . . .
5
.
58
Cs
csaln 3
58
csals
csalatkozik
csapszk
csszr 2
csszrkrte . .V
csva 2 . . . . -.
csel-csal
cseld
60
cse'ekszik . . . .
..
csendes
csepp 3
csere 2
cserp 3
,
cserptl
c s e r p t n y r . . . 60
cseresznye 3 . . .
csik 2
csp 2
62
csira
csirke
.
. . -
csizma
csizmadia . . . .
csoda 3 .
csodlkozs . . .
csk 3
cska 3
csont 2
64
csrl
csorbul
csords
csordul
csoroszlya . . . .
csfolds
csnya
csupor . . . . . . .
csurog
cstrtk
;
D
dajka
darzs 3 . . . . .
dek (dik) 3 . .
dicsr 4
dicsret 2
dicssg 4
dinnye
dinom-dnoni 2 .
d i . . . . . . .
difa
diszn 21 . . . .
disznbr . . . .
dobpergs . . . .
dohny
dolgos
dolgozik 2 . . . .
dolmnyszr . .
66
( i
-m
68
70
dolog 2
dologkerl
dorgl
dg 3
dglik 2
drg
drtos
duda 2
duds 2
ds
70
"
72
E
eb 31
72
ebcsont . . . . . 74
ebmars . . . . .
ebugats 3 . . .
ebl
des 5
g (immel) 3 .
g (es brennt). . 76
egr 2
egszsg 4
get 2
.
egy 2
egyedl 3
egyenl 2
egyenlsg
. . .
egyessg 5 . . .
egyetlenegy . . . 78
egyszer 3 . . . . ..
egytt . . . . . .
h 2
hen . . . . . . .
henhal
hes 3
hez
hsg
j
jjel 2
jszaka
.
k
80
cl
12 .
elbzza magt 3 . 80
elg
elgedik 2 . . . .
les 2 , . . r . .
elesg
eless
elesik 2
82
let 9 . . . . . . "
elfog
elhagy
:
elhiszi magt 4 . .
ellen 2
ellensg 9 . . . .
elme 3
84
elmlik
elneveti magt .
elnyel
elbb
elpattan
els
elssg
elvlik
elvesz . . . . . .
elveszt
ember29
emleget
88
nek 2 . . . . . .
nekel 3
enged 3
enym
rdemls
erd . . .
rez
rik 3
erklcs 3
90
erny . . . . . .
er 4
ers 9 . . . . .
erszak . . .
erszakos 2 . . .
ertets
ertlen
erszny 3 . .
.92
r
rt 2
.92
rtelem
esend . . . . . . .
esik 2
eskszik . . . . .
es 8
este 2
*
sz 8
94
eszes
eszik 6
eszkz
esztend 4 . . .
esztends . . . .
tel
telszag
"
tvgy
96
va
'
evs 3 . . . . . "
F
fa 3 0 . . . . . . 9 6
faj
98
fj 2
*
fjdalom
fakanl
fakanna
fak . . . .
fal 3
fal
100
fradsg 2 . . .
fradt 3
farag 2
farkas 2 3
,
farkasfi
102
farsang . . .
..
ftyol 2
fazk 2
':.'.'
fazekas
fzik 3
'
fedd
fegyver 3 . .....
fej 18 . . . .
n
1 U 4
fogy 3
! garas 6
fejsze 2
! fogyatkozs . . . ; garmada
. gaz 2
fekete 4
! fit
m gazda 11 . . . .
fekszik
; foltos
gazdag 15 . . . . 122
i foly 3 .
fl(erfrchtetfich)7
fonal
gazdagsg 5
fl (Hfste) . . .
fontols
gazember 2 . . .124
felejt 3
forgcs 3
- gazos . . . . . . M
flelem 2
forgalom
gzengz 2 . . .
felelet
forgand
gond 4
ti
flnk 2
108 forgat
gondol 3
felesg 5
forrs 3 . . . . . gondolat 2 . . .
felette
fortly
gondolkozs . . .
felh
f . . . . . . . gondvisels . . .
feljr
fld 6
\ gonosz 5
felkel
fldfazk
gonosztev . . . '
felmagasztals . .
fsvny 7
felmenet
gg
-'m
fz
2
. . . . . . .
feltesz . . . . . . .
grbl
"
friss
fen . . . . . . .
grf
rin
f 2 . .
fenk . . . . . . . .
fulnk
- i gzs 3
fny
fut
gyakorls 3 . . . ',
fenyegetzik . .110 futs 2 . . . . . . 1 gyalz
:m
freg 2
fut
gyalzat . . . . . . m
frfi 4
f . .
gyan
frges
".
fl 5
118 gyermek 23
fertztet
fst 4
gyertya o . . .
fest . . . . . . .
fszer
gyilkos 2
fi (fiu)4
ft 2
k
gyom
\w .
fiatal
ft
"!
gyomor
3
fiatalsg
ftyls
gyors
fiilent
gyorsasg . . . .
fillr 2
0
gynge
M
fing 2
112
gyngy
2
.
.
.
.
fityeg
galagonya . . . .118
fodros
galamb 2 . . . . gynyrsg . .
fog (Qaljn) 2 . .
galambhz . . . . gyzelem . . . .
"
fogadj Isten . . .
g a l a m b k o s r . . . gyjtfogadkozik . . .
gyjt
2
galiba
n
fogamzik . . . .
,
ganaj 4 . . . . . igyJ
foglalatos . . . .
gyl 3
132
gymlcs 5 . . .
1
H
ha 5
132
hab
hbor 2 . . . .
*
had 2
hg
hg
haj 2 . . . . . . 134
hajlt
*
hajnal
haj 2
hajtrs
hajszl
hal 10
halad 3
.,
hladatlansg . . 136
hall 2 0
halsz
halszat . . . ,
f)
hall .
hallgat 6 . . . . 138
hallgat
haluska
hamar 13 . . . .
haniarkodik 2 . . 1 4 0
hamis 5 . . . . .
hamu 2
hangya 2 . . . .
hangyanyom . .
hnt
harag 12
haragos 2 . . . . H 2
haragszik 2
harang . . . . . . .
harapfog . . .
haraszt
haris . . . . . . .
harmadnap 2 . .
hrom 3
hromszor . . .' .
has 1 0 ,
hasonl 3 . . . . 144
hasznl 5 . . . . 144
hasznos 2
haszon 6
. . . .
ht
. hatalmas 2 . . . 146
hatalmassg . . . "
hatr 4
htuls . . . . .
..
hz 10
haza
hzas
148
hzasodik 2 . . .
hzassg 4 . . .
,,
hzastrs . . . .
hzfal
hazudik 11
. . .
hazug 9
hazugsg 5 . . . 150
hebehurgyasg .
hegeds
hegedsz . . . .
hegy 3 . . . . . .
hengerget . . . . _
henyls 2 . . . 152
henyl . . . .
hever
hibavalsg 2 .
hiba 3
,,
hibz
hideg
hja
himpellr . . . .
hr 9
hirtelensg . . . 1 5 4
hisz 7
hit 4
hivatal 2 . . . .
.
hivatalos . . . . . . ,,
hivatlan 2 . . . .
hzelked 3 . . .
hzik 2
156
huld 3
holdvilg
holt3
156
holnap 4 . . . .
holt 7
holtig 2
.
homlok
18
hnap
honn
hopp 4
hord 4
hordozkodik 2 . .
horog 2
hortyog
hossz 4
hg
hull
huncut 6
1
hs 4
hsvt
'
hsz
hz
hsg
162
hvely . . . . . .
I
idegen
idejn 3
id 29
idjrs
ifjanta 2
ifj 3
ifjsg 4
igaz 10
igazmonds
! f f
igr 7
gret 5
j
ikrzik
illet
illik 2
imds
162
164
'
166
. . .
. . .'168
"
v
ing 4
J jszg 4
ingyen 5 . . . .
jttemny 6 . . .
iparkods . . . .
jtett 4
186
irs . . . . . . .
jt tesz
irgalmas 2 . . .
jvedelem
irgalom
jzan 2 77
irigy 3
juh 5
irigysg . . . . . 172 juhsz 2
iskola 2
jutalom
iskolamester
ismer 2
K
ismeret
,
istll 2
kakas 5
188
Isten 68
kalcs 3
istenldjameg . . 1 7 8
kalap 3
iszkos
kalsz 4
iszik 13
kalitka 2 .
. . .
ital 2 . . . . . . ,
kalmr 3
itl 2
kamat
190
tlet 3
180 kamatos
'
Jy v .
kamp
izzad . . '
kamra
kanl
kanca
kancarugs . . . *
Jakabnap . . . . 180 kancsal
jmbor 5 . . . .
kantr 2
jmborsg 2 . . .
knya
Jancsi 3
,
kap 2
Jnos
kapa 4
jrt t
,
kapar
jszol
182
kaps 3 . . . . 192
jtk 2
kapitny
jtkos 2 . . . .
kpolna
,.
jtszik 3
,
kposzta 2 . . .
jtsz . .
. . .
kr 13
jg 3
karcsony . . . . 194
jrce
kard 5
''.!
j 16
ksa 4
,
jobb 8
184 Kati .
' 7;
jllakik 4 . . . .
katona 5
1 8 4
kazn
194
kebel 2 . . . . .
.
kecske 8
196
kedv 4
kegy . . . . . . .
A
kegyelemkenyer.
kell 2
kellemes
kemence 2 . . . 198
kemny
,
kmny 2 . . . . ,
kmnysepr . .
ken 2
kend 2
kenyr 7 . . . . .,
kenyerezs
kenyrsts . . . 200
knyessg . . . .
knytelen
knytelensg . .
kp
sj
kpirsg . . . .
kr 3 .
n
krd (krdez) 4 .
krds 2
krdezs;
kerk 4
i
keres 13
202
kereset 3
,
keresmny 2
kereszt 3
krkedik
krked
keser 3 . . . . . 204
ksik 2
ks 9
ksz
kt 3 . . . . . .
ktsgbeesni. . .
kett
kevly 4
kevs 9
206
kz 5
kezd 3
206
kezdet 3
.r
kezes 3
208
kezessg
kicsi (kicsiny) 5 .
kidert
kifecseg
kigy 3
kimi
kimond
,
kincs 7
i
kirly 6 . . . . . 2 1 0
kis 3
kitelik . . . . . .
kitetszik
.
kivan 6
kocka 2
kocsis
212
kocsistorok . . .
kocsma
kocsmros . . . .
kodcsols . . . .
kohol
kolbsz 4 . . . .
koldus 10 . .
kolomp
.!
kolompos 2 . . . 214
Kolozsvr . . . .
koma
kommasszony .
komasg.
. . .
komornyik . . . .
konc 2
j
kondr
,
konkoly 2 . . . .
konyha 4 . . . .
kopasz 3 . . . .
.
koplals . . , . . 2 1 6
kop
kopog .
korn 2
kormny . . . . .
..
kormnyozni . .
v
kr
- . 2 1 6 kutyatett . . . . 228
korpa 2
, kutyaugats . . . ,,
kors 3
i. klmbsg . . .
kotyomfity
. . .
kovcs 6
L
k 7
218
lb 5 . . . . . . . 228
kdmn . . .
lbraval . . . .
,
kkny
klcsn 7 . . . . . lda .
230
klt 3
M lakat
klyk 4
220 lakik 2
lakodalom . . . .
knny 2 . . . . .
knnyhullats . . ,, lakozik
lmps 2
,,
knnyebb (kny
ny" utn)
. . . lnc 2
knny 14 . . .
,, lap . . .
knnyebb 7 . . . lassan 3
knts 5
222, lass . . . . . . .
knyv . . . . . .
lt 2
kp
lator 4
232
krmetlen . . . .
ltszat
krte
' l
kszn
,) leny 8
lc
. .
ksznts
kszvny . . . leforrz
ktl 2
M legny
kvr
224 lehet
lehetetlen . . . .
kvetkezik . . . .
,,
kze
lehetsges . . . .
kzel 3
). llek 2
234
kzepe
llekzet
lelkiismeret 6 . . ,,
kzpszer . . .
kzpt 2 . . . . , lencse
lenne . . . . . .
kzlegny . .
lenni
kzmonds . . .
kzsg . . . . . .
lpcs . . . . . .
krajcr
, lepny
Krisztus 2 . . . . ,, leveg
kulcs 3
n levl . . . . . . . .
kunyh 2 . . . . 226 leves 5
236
kurva
lik 2
kt 2
liliom
kutya 16
\ liptai
;
liszt 2
l 30
lhton
lop 7
ld 8
lyuk (lsd lik")
236
238
240
.
M
ma 9
240
macska 13 . . . 2 4 2
madr 13 . . . . ,.
madzag
mag 5
,.
maga 9
magnyos . . . . 244
magas
,
magyar 2 . . . . ,,
Magyarorszg . .
magzat
.
majd
majom 4
. . . . . .
makk
.
malac 6 . . . . .
ml
malom 3 . . . .
mar . . . . . . .
mrciusi por . . ,,
marha
.
Mria 2
..
marok 3
,.
mrvny . . . . 248
ms 10
,
msutt 2
Mtys 2
medve 2 . . . . .
megrt
,i
megbns . . . .
megcsal
250
megelzs . . . .
,,
megrik . . .
megesett. . . .
meghall 4 . . . .
mh
mves
.
.
.
.
meleg 3
melegszik 2 . . .
N
melleszt 2 . . . 2 5 4
mellvers . . . .
.
nd 4
262
mltsg
'
nagy
5
264
m e n t . . . . . . .
'
,,
meny 2
nagysgos . . . .
nap
15
menyecske
. . . . .
.
mennydrg . . .
,. napa 2
napfny
.,
mennyk . . . .
mer 2
\ nappal
mr . . . . . . .
j napszmos . . . 266
nehz 6
?.
mreg 2
mrtk 2
256 nma
mrtkletessg 4 . ncmakars . . . .
nembnom . . .
mester 5
nemes
mesterember 2 .
nmet
3
.
mestersg 6 . . . ,.
nemtuds
. . . .
msz 2
messze 2 . . . .
np . . . . . . .
mz 5
'-<8 nv ) . . . . . . . v
mez 2 . . . . . . .. nevet 5
268
miatynk . . . .
.. nevets
nzs
.
..
.
.
.
v
minden 5 . . . .
0
nincs 2
268
nincsensg . . .
n . . . . . . '. . .
n (Weib) . . . .
nyakas
nyakoncsaps . . ,,
nyalakod , . . .
nyr . . . . . . .
nyrs
nyavalya 6 . . . ,,
nyelv 5
270
nyer 4
..
nyereg 2 . . . .
nyeresg
nyl
nyomorsg 2 . ,,
nyomtat . . . .
nyugalom 2 . . .
nyugtalant . . . ,,
nyjtzik . . . . 2 7 2
nyl 7
pecsenye 2 . . . 292
pecsenyeforgats .
pehely
plda 6
,
pldabeszd 2 . . ,,
kr 13
280 plds
,.
ndicsret . . . .
pntek
)
rdg 27
. . . . . . pnz 26
294
cdgfi
pnzes 2
reg 6
Pter
rmest
plundra
sz 2 . I . . . . pogcsa
sztke
pohr 2
pkhl . . . . . Ii
pokol 4
i,
P
polc 2
Pl . . . . . . . 284 politika
,
ppa
prs . . . . . .
okoskodik 2 . . . 276 ppaszem . . . .
prdikci 2 . . . ,,
okossg
,,
papfi
prba
l . . . . . . . .
papiros 2 . . . .
prbl 2
olcs 2
papsajt
prfta 3 . . . .
oldal 2 . . . . . . . parancsol 2 . . . 290 prktor 5 . . .
'lt
puskapor
.
.
.
.
paraszt 9 . . . .
.
olvasatlan . . . .
,,
pusks
300
paripa
orgazda 2 . . . . ,,
pspk
<
pros !
ris
,
part
.
oroszln 3 . . . .
R
paszomnt
.
.
.
.
orr 6
;
orvos 5
278 psztor
rr
300
patika
sg
r g . . . . . . . .
patkny
ostor 3
,,
rgalmaz . . . .
patk
osztly
ragyog
pva
osztogat
Pcs
i r k . . . . . . . . . .
osztozs
otthon 4
ravasz 2
ravaszsg
rce
. . . .
300
reggel 3
reml 2
.
remnysg 8 . .
.
rend 2
"302
rendels
/.
rs 2
rest 5
restsg 2
rszeg 6
rv
ritka 3
rka 22
rokon 2
Rma 3
rongyos
. . . .
.
304
300
ront
rostl
rossz 7
rovs . . . . . . 308
rzsa 6
rzsaszeds . . .
rvidsg
mg, . . . . . . . . . .
ruha 0
.
ruhz
ruhzkodik
. . .
rt
rhes 4 . . . . . 3 1 0
S
sajt 2
310
sajt 4 . . . . . .
"
sanda
"
snta
"
Sr . . . . . . .
sarkals
saru 2
sas 4
stor , ;
)
i
savanyu
seb 2
segg 3
segt
selyem . . .
semmi f)
stl 2
siet 4
sietsg 3
sing 2
ssp . . .
srs . . .' .
skarlt . . .
312
. . .
314;
szalma
322
szalmaszl . . . .
szalmatz . . . .
szalonna 4 . . .
szamr 12 . . . . ,,
szamrbgs . . 324
szmkivets . . . ,,
szns
szndk 2 . . ; .
sznt
*.
' i szntatlan 2 . . .
. . ; . ' ' < szappanyozs . .
. . .
szarka 3
S 3 . . . ; . . . o ! szarv 3
szattyn
326
sgor
sgorsg
n szeg 3
sok 14
v szegny 31 . . .
sokadalom . . . 3 1 6 ) szegnysg . . . 328
slyom 2 . . . . szgyen 3 . . . . ,
sor, .
. . . . . . szk . . . . . . .
sors 4 .
.
.1 ! szekr 6
spr
>> szekrken . . . 330
szl 10 . . . . . .
spr (Befen) . .
spr ( f e f e ) . . . szem 13
stt 2 . . . . . . szembektve . . 332
svny
> szemrem 3 . . . .
,,
sket 4
318 szemes 4
slt
, szemt 2 . . . . .
szabad 2
szentlet . . . .
szentrs
2
.
.
.
.
szabadsg 2 . . .
szably
szentllek . . . .
szab
; szentsg 2 . . .
szag
sznvon . . . .
szj 8
320 szp 14
szjhegyezs . . . szpsg 6 . . . . 336
szakcs 9
, szerecsen . . . .
szerelem 16 . . .
szakad 2
szalad
\ szerencse 24 . . . 338
szlfa
322 szerencss 3 . . .
szlka . . . . . .
). szerencstlen 5 .
f
szerencstlensg? 340
szeret 12 . . . .
szeretet 3 . . . .
szeret 2 . . . .
szid
.342
szids
,)
szikra 2
,,
szn 2
szita 2 . . . . . . .
szv 12
szvesen
,
sz 32 . . . . . . .
szbeszd . . . . 344
szoks 1 1 . . . . 3 4 0
szokik 3
,
szl 4
i>
szolga 8
szolgl
348
szolglat
szolgl
szombat
szomjas
szomj
szomjsg . . . .
,,
szomorkodik 2 . .
szomszd 1 1 . . .
szomszdasszony 350
szomszdsg . .
szomszdvets . .
szorgalmas . . .
szorgalom . . . - ..
szort
sztfogad 2 . . .
szl 2
szr 2 . . . . . .
sz
sznyog 2 . . . .
sznyogcsips . .
szurok 2
352
szksg 16 . . .
szksges . . . .
szletik 2 . . . .
szl 3
,
termszet 6 . . . 364
tervez
. . . . . .
fessk
. . . . .
test 4
.
tesz3
tetszs
tetszik 3
tl 4
tvedni
tiltott
3
tall
Tisza . . . . . .
taliga
-,
Tams
tiszt 3 :
tiszta
tancs 13
tancsad . . . .
tisztasg 3 . . . .
tnc 3
i tisztel2
tisztelet
tncol 3
tncos
tisztsg
tant 7
tisztul 2
tants
358 tisztvisels
368
tanul 11
titok 3
tanuls 3
titulus
tapasztalat 2 . . . ,, t 2 . . . . - . . , ,
tarisznya
\ tojs 5
tarka
>' tokai
trs 3
360 tolvaj 13
trsasg
> tolvajsg . . . . 370
tart
' torma
tavasz
>i ' torok 3 . . . . .
tgla
torony 2
tehn 11 . . . . . >> tt 3 . . . . .
teher 3
tk. . . . . . . .
tehetsg 2 . . . . 362 tkletessg . . .
tr . . . . . . .
.-.;,
tkozl
trk
tl 2. . :
.....
trtt . . . . . .
temets . . . . .
..
trpe
templom 5
trvny 5 . . . .
tenger 4
trzsk
terem
364,
szr
354
szrdolmny 2 . .
szz
>' i
Szz Mria
'
T
5 i )
tvis 2
372
trgya
trfa 5
l 4
382
tromf
374
nnep
384
td 7
res 5
,,
tudatlan
,,
st . . . . . . . . .
tudomny 7 . . .
veg 3
tuds
tulajdon
V
tr
tusk
vacsora
384
t 2
376
vad
H
tkr
,,
vadalma
tr 4
" vadaskert . . . .
,,
trelem
vadsz ( J g e r ) 2 ,.
trs
vdl
>i
trm-olaj . . . .
vadmadr .
. 386
tz 8
: vdol
tzhely
378 ; vgs2
vaj
'
vak 15
vakar
388
tyk 7
378 : vakarcs
vakmersg . . .
vll
. . . . . . .
U,
vlogat3
,,
ugat 4
378 vlogats . . . .
ugrik 2
vm 2 . . . . . . . i
uj . . . '
van 3
,)
ujj
vr (geftuug) 5 .
jsg 5 . . . . .
vr (er roartet)4 . 390
r 21
vrakozs 2 . . . ,,
urasg 2 . . . . 382
vrs
,,
szik
varga 3
usz . . .
. - . . , vargasg . . . .
t 6 ;. . . . . . . 7, ' varj 3
utazik
vas 5 . . . . . . . >,
utca
vsr 8 . . . . . .
tflen
,,
vasrnap 3 . . . . 392
ti . . . ,.-; . .
vasmacska 2 . . .
titrs
,, j vastag
utols 2
,, j v g 6 . . . . . . .
vgez 2
392
vgzet 2
vka 394
vkony
,
vn 8
vendg 5
vendgfogad
.
vnsg 3
vr
; . . . 7
verb 5 . . . . . .
verekedni
. . . 396
verem
vesz (ernimmt,fauft)3
vesz (er verbirfd
ommt um) 2 . .'
veszedelem 6 . .
veszly 3
vessz 6 . . . . .
veszt
398
veszteg
vet (vets) 5 . . . .,
vtek 7
vtkezik 3 . . . .
vigasztal
. . . .
vigyz 3 . . . . .
vilgl3
villmlik . . . . 400
virg 5
virrad
viseli magt
. .
viszket
402
visszatr
visszavr . . . .
vitz . . . . . . .
vz 12 . . . . . .
vzital
vziv . . . . . .
,i
volt 2 . . . . . .
Z
zab 3
402
zabl-cstrtk 404
zabja
404
zr...' . . . . .
zavaros
,,
zrg 2
zseb 2 . . . . . . ,, : zsugori
Zs
rtelemzavar sajthibk.
foglalatoskodik
cmsz alatt ll kzmondsban sokkan ,, ,, sokban.
1 6 8 . oldalon a cmsz imdkozik
,, ,, imds.
,, 216
,,
., sz kiesett.