Algebra (2009, Bevz H.P.)

H. P. BEVZ, V. H.
BEVZ
Tanknyv az ltalnos oktatsi rendszer

tanintzetek 9. osztlya szmra
Ajnlotta Ukrajna Oktatsi s Tudomnyos Minisztriuma
Ez a tanknyv a 2009. vi sszukrajnai tankonyvplyzat

nyertese, melyet Ukrajna Oktatsi s Tudomnyos Minisztriuma
hirdetett meg a tizenktosztlyos iskolk
tankonyvelltsa cljbl
JlbBIB -------- -------

CBiT i MpnObKA
2009 j CEPRW# IKOM Wj
y^K 512 (075.3)
EBK 22.1*721
E36
nepeKjaêHo 3 BnaaHH*
B. T. BeB3. - K.: 3oaiaK-EKO, 2009.

PeKOMCHdofiiuio MHcmepcmeoM oceimu i uayxu Yxpamu
(HUKU3 ei 2 ntomoeo 2009p.. Ns 56 )
B ao 3a paxyHOK /ep'/KU\ kouitb. I IpoaavK iaopoeo
Bidnoeianbui sa nidzomoexy do euaum nidpyuHuxa: H. C. Hpoxoneuxo - zonoeuu cne-

lyicuiicm Minicmepcmea oceimu i uayxu Yxpa'mu; O. O. Jlumauueuxo - Memoducm euuyo
xameeopi Iucmumymy innoeaiîuux mexuonozi i 3Micmy oceimu.
Excnepmu pyxonucy nipynuuxa: 1. B. Fopoeup - euumenb-Memoucm niiyeto nepcnexmu-
ea , 3acmynnuK dupexmopa, m . SanopintcwH; O. B. Fopauux - yuumenb Ky3ueifoecbxo
Mucni, PieueHCbKa onacmb; Jl. M. Kacntpanenb - Memoducm Hopmxiecbxozo PM K,
TepHoniJibCbKa onacmb; /. r. Be.iunxo - doyeum xatpedpu amepu i zeoMempi
3anop3bKoeo uaryioucuibuozo ymeepcumemy, xauudam (pinmo-MameMamuHHux uayx;
K). A. IJpoid - naeidyean eiddiny amepu Iucmumymy MameMammu H A H Yxpauu.
doxmop 4>i3UKO-MameMamuHHUx uayx, npofiecop; O. I. Fnom - cmapiuu uayxoeu
cniepoinmuK naopamopiMameMamuHHO ma <pi3UHUooceimu A /7H Yxpauu, xauudam
neazoziuuux h v x
TBOPHA r P yriA P03P0EH H K 1B IIIAPyMHMKA
lOpiii K\ iiieuoB - Kepibhhk npoeKTy, poapoHHK KOHuenui: cTpyKTypn,
an3aHy;
rp in opiii Ecb, Ba ieiinm a EeB3 - aBTopH TeKCTy i MeToaHHHoro anapaTy;
O.ier KocreiiKo - 3acTynHHK KepiHHKa npoeKTy;
Harajiin ,II,eMHaeHKO - peaaKTop-opraimaTop, KOHTpojibHe peaaryBaHH*;
AHiipii B iKct n ko - po3po6HHK MaKeTa, xyao>KHboro o(}iopMJieHH*, xy,ao>KHHK
OKJiaaHHKH;
Ba ien iima MaKCHMOBCbKa - opraH3aTop bhpohmhoto npouecy;
Fa.nina KyiHcuoBa - ckohomhhhh cynpoia npoeKTy;
PoMa Koctchko - MapKeTHHroi aocjiijpKeHH niapyHHHKa;
Ah ipiii Kv3hciiob - mohtophht anpoaui niapynHHKa
Ecb3r. n.
B36 Anrepa: niapy*HHK a a s 9 kji. 3araabHoocBT. HaBnajibHiix 3aKaaai 3 HaBMaHnaM
yropcbKOK) MOBOio / T. n . BeB3, B. Y. EeB3 // nepeKJiaa yropcbKoio moboio
A. A. Bapra. - JlbBB: C bt, 2009. 288 c.: ia.
ISBN 978-966-603-615-8. y ^ K 512(075.3)
EEK22.1721
T. n . BeB3, B. T. BeB3. 2009

BiiaaBHimTBo 3oaiaK-EKO, 2009
Xyao>KHe ocJiopMaeHHa. A. M. Bkcchko, 2009
KoHuermi: crpyKTypH, amaiiHy
ISBN 978-966-603-615-8 (yrop.) K). B. Ky3HeuoB, 2009
ISBN 978-966-7090-64-7 (yKp.) A. A. Bapra. nepeKJiaa, 2009
3
TA R TA LO M
Kedves kilencedikesek!......................................................................... 5
EGYENLOTLENSEGEK
1. . Altalanos tudnivalok az egyenlotlensegekrol ...7
2. . A szamegyenlotlensegek tulajdonsagai........ 16
3. . Kettos egyenlotlensegek................................ 22
4. . Egy valtozos egyenlotlensegek megoldasa.... 28
5. . Intervallumok.................................................. 38
6. . Egyvaltozos egyenlotlenseg-rendszerek....... 8
7. . Egyenlotlensegek bizonyitasa........................ 56
Oldjatok meg onalloan a feladatokat!........... 62
A fejezet tartalmanak osszefoglalasa............. 63
Matematikatbrtenet......................................... 64
Kelkes/iiles a temaismereti ert6kelesre
1. sz. tesztfeladat............................................. 66
Tipusfeladatok az 1. sz. dolgozathoz............. 67
MASODFOKU FUGGVENY
8. . Fuggvenyek..................................................... .69
9. . A fuggvenyek tulajdonsagai.......................... .80
10. . Fuggveny-transzformaciok............................ .91
11. . Masodfoku fiiggveny...................................... 103
12. . Masodfoku egyenlotlensegek........................ 113
13. . Masodfoku egyenletrendszerek..................... 122
14. . Feladatok megoldasa
egyenletrendszerek felallitasaval................... 133
Oldjatok meg onalloan a feladatokat!........... 142
A fejezet tartalmanak osszefoglalasa............. 143
Matematikatortenet......................................... 144
FelkszUles a temaismereti ertikelesre
2. sz. tesztfeladat............................................. 146
Tipusfeladatok a 2. sz. dolgozathoz.............. 147
AZ ALKALM AZOTT IMATEMATIKA ELEMEI
15. . Matematikai modellezs............ .......................... 149
16. . Szzalkszmts........................ .>....................... 163
17. . Kzelit szmtsok...............................................175
18. . Vletlen esemnyek s a valsznsgk................183
19. . Statisztikai ismeretek............................................. 193
Oldjtok meg onllan a feladatokat!.....................204
A fejezet tartalmnak osszefoglalsa......................205
Matematikatortnet.............................................. '206
Felkszls a tmaisinereti rtkelsre
3. sz. tesztfeladat................................
Tpusfeladatok a 3. sz. dolgozathoz .......
SZMSOROZATOK
20. . A sorozat fogalma............................................
21. . Szmtani sorozat..............................................
22. . Mrtani sorozat................................................
23. . sszegszmtsi feladatok.............................. .
Oldjtok meg onllan a feladatokat!..... ;.......
A fejezet tartalmnak osszefoglalsa...............
Matematikatortnet..........................................
Felkszls a tmaismereti rtkelsre
4. sz. tesztfeladat........................................... .
Tpusfeladatok a 4. sz. dolgozathoz...............
SIM l L FELADATOK S GYAKORLATOK

Egyenlotlensgek........................................................
Fggvnyek s grafikonok..........................................
Az alkalmazott matematika elem ei............................
Szmsorozatok............................. ...............................
F melt szint feladatok s gyakorlatok.........

A 7-8. osztlyok tananyaga rviden............
Feleletek s tmutat a feladattnegoldshoz
Trgym utat.................................................... :
Kedves kilencedikesek!
Ez az algebra tanknyv ugyanolyan szerkezet, mint az a knyv,
amelybl a 8. osztlyban tanultatok. Talltok benne elmletet, pldkat
s gyakorlatokat, onll munkt ignyl feladatokat, az nellenorzst
szolgl krdseket, matematikatortneti utalsokat.
A tanknyv elmleti rszeinek a tanulsa sorn klnleges
fgyelmet kell fordtanotok a doit betkkel szedett szavakra. Az gy
kiemelt szavak matematikai kifejezsek, amelyeket tudnotok kell
rtelmezni, s meg kell jegyeznetek ket. A f lk v r vagy kk
betkkel kiemelt mondatok - szablyok vagy fontos matematikai
lltsok. Ezeket is meg kell jegyeznetek, s tudnotok kell alkalmazni
ket a pldk s gyakorlatok megoldsnl.
A tanknyvben a matematikai folklr trgykorbe tartoz
feladvnyok,4ismert matematikusok feladatai s tortnelmi materna-
tikai rejtvnyek tallhatk. Az algebra, a matematika egszhez
hasonlan, nemcsak a tudomnyos megismers fontos eszkze, hanem
a tanulk logikai gondolkodst fejleszt j mdszer s az egyetemes
emberi kultra rsze.
Minden paragrafusban megtallhat a Szeretntek tbhet tudnil
rubrika, amelyben a matematika irnt komolyabban rdekld tanulk
tallhatnak bvebb ismereteket, a jellse . Az Ellenorizztek
magatoka rsz krdseinek megvlaszolsval rgzithetitek,
ltalnosthatjtok s rendszerezhetitek az adott tmakor tanulsa
sorn megszerzett ismereteiteket, tudsotokat s kszsgeiteket. Az
Oldjuk meg egytt\ rubrikban a legfontosabb gyakorlati feladatok
megoldsra talltok pldkat. Ezekkel ajnlatos mg azt megelzen
megismerkednetek, hogy hozzkezdtek a hzi feladat elksztshez
(jellse: > ).
A tanknyv klnbz nehzsgi fokozat gyakorlatokat is
tartalmaz a szbeli feladatoktl kezdve a meglehetsen nehz pldkig,
feladatokig. Az utbbiak sorszma utn csillag (*) tallhat. Ezeket a
pldkat s feladatokat elssorban azoknak a tanulknak kell
megoldaniuk, akik ksbb szakositott matematikai osztlyban
szeretnk folytatni tanulmnyaikat. A Felkszls a tmaismereti
rtkelsre rubrika a m egtanult tananyag ism tlsben s
rendszerezsben segit benneteket. A Matematikatrtnet cim rsz
minden tanul ltkornek szlestst szolglja.
FEJEZET
EGYENLOTLENSEGEK
A felsfok m atem atika eg y i k je lle g ze te s
sajtossga az a meghatroz szerep, amelyet
benne az egyenlotlensgek jtszanak.
R. C o u ra n t
> 4 *
-
% #
k ^
7
Az egvenltlensegeket ugyan- A fejezet f temi:

olyan gyakran hasznljk, mint az a szmegyenltlensegek
egyenlsegeket. A segitsegkkel tulajdonsgai;
celszer mdon modelllhatk a na-
ketts egyenltlensegek;
gyobb - kisebb es a rvidebb -hosz-
szabb relcik. Akrcsak az egyvltozs
egyenlsegek, az egyenltlensegek egyenltlensegek
is kifejezhetk szmokkal es vlto- megoldsa;
zkkal. Egyes egyenltlensegeket egyvltozs ,
bizonyitanak, msokat megoldanak. egyenltlenseg-rendszerek.
1 . 8 . LTALNOS TUDNIVALK AZ
EGYENLTLENSEGEKRL
Ha az a szm nagyobb vagy kisebb a b szm nl, akkor a

kvetkezkeppen irjuk le: a b. Peldul
3 < 5 , -7 > -13.
A tbb es a kevesebb relci tartalma a kvetkez meghatrozssal
ltalnosithat.
Az a szmot a b szmnl nagyobbnak tekintjk, ha az
a - b klnbseg pozitiv; az a szm kisebb a b szmnl,
ha az a - b klnbseg negativ.
Mivel az a - b klnbseg lehet negativ, pozitiv vagy nulla, igy a

kvetkez hrom egyenltlenseg kzl egy es csakis egy lehet igaz:
a > b, a< b, a = b.
Az elz meghatrozs segitsegevel sszehasonlithatunk szmokat,
azaz megllapithatjuk, melyik a nagyobb es melyik a kisebb. Peldul ahhoz,
hogy sszehasonlitsuk a ^ es ^ trtet, meghatrozzuk a klnbsegket:
4 _ H _ 4-25-11-9 _ j
9 25 ~ 9-25 - 225
4 11
A trtek klnbsege pozitiv, teht g > 25
8 1. f e j e z e t
A szmegyenesen a kisebb szmnak megfelel pont a nagyobb zmot

jell ponttl balra helyezkedik el. Peldul az 1. abra a kvetkez relcit
szemlelteti:
c < a, a < b, c < b.
1. abra
Az egyenltlenseg a tbbi kztt a kisebb - nagyobb, lejjebb - feljebb,

rvidebb - hosszabb, szkebb - tgabb, vekonyabb - vastagabb olcsbb
- drgbb, fiatalabb - idsebb relcik absztrakt matematikai modellje. A
< (kisebb) es > (nagyobb) jelek mellett gyakran hasznljuk meg a < kisebb
vagy egyenl (nem nagyobb) es a > nagyobb vagy egyenl (nem kisebb)
jeleket.
Az a < b- jelles azt jelenti, hogy a b jelles azt jelenti, hogy a > b vagy a = b.

V________________________ ________________________ )
Peldul kijelenthet, hogy 2 < 5 , 4 > 4 , - ^ < -0,5.

A < es > jelek a szigor egyenltlensegjelei. Ezek a jelek ellentetesek,
mert ha a < b, akkor b > a es ez forditva is igaz. A < es > jelek is ellentetesek
es nem szigor egyenltlensegeknek nevezzk ket. A <, >, a < es >
jeleket relcis jeleknek nevezzk.
Ha ket kifejezest relcis jellel sszekapcsolunk, akkor

egyenltlenseget kapunk.
Egyenltlensegek peldi a 3 < VFo ,a 2 + b2> la b , 3x - 5 > 0.

Azt a kifejezest, amely a relcis jel jobb vagy bal oldaln
van, az egyenltlenseg jobb vagy bal oldalnak nevezzk. Peldul az
5x + 4 < 8 egyenltlenseg bal oldala az 5x + 4 kifejezes, a jobb oldala
pedig a 8 (brmely szmot szinten kifejezesnek tekintnk).
Azt az egyenltlenseget, melynek m indket oldaln szm
all, szmegyenltlensegnek nevezzk. A szmegyenltlensegek lehetnek
EGYENL0TLENSGEK 9
igazak s hamisak. Pldul a 2 < 3, ^2 > 1, -3 < -5 egyenlotlensgek
kzl az els kett igaz, a harmadik pedig hamis, mivel -3 nagyobb,
mint -5.
A vltozt tartalmaz egyenlotlensgek a vltoz nhny rtke esetn
lehetnek igazak, ugyanakkor ms rtkek esetn hamisak. Pldul a
2x + 3 > 5 egyenlotlensg az x = 2, 3, 4, 5 rtkek mellett igaz, de az 1, 0,
-1, -2 rtkeknl hamis. Azt mondjuk, hogy a 2, 3, 4, 5 rtkek az
egyenlotlensget igazz teszik, az 1, 0, - 1, -2 rtkek viszont nem.
A fentebb hasznlt egyenlotlensgjeleken (<, >, <, >) kvl
gyakran alkalmazzk a * (nem egyenl) jelet. Ha pldul a nem
nagyobb (a < b) relci azt jelenti, hogy a b.
A nem egyenl relci lnyegesen klnbzik a nem nagyobb
relcitl. Az =, <, >, <, > jelekkel kifejezett valamennyi egyenlosgi s
egyenlotlensgi relcik esetben igaz a tranzitivitsi (tranzitivits =
tvihetosg) tulajdonsg, vagyis az a < b s b < c relcibl kvetkezik,
hogy a<c. A nem egyenl relci esetben ez a tulajdonsg nem mindig
igaz: a z a * b s b * c relcikbl nem mindig kvetkezik az ac. Pldul
a 2 * 3 s 3 * 2, de a 2 * 2 hamis, nem igaz.
Ezrt a tovbbiakban az egyenlotlensgeken kt olyan szmot vagy
kifejezst fogunk rteni, amelyek a <, >, <, > jelek brmelyikvel, de nem
a * jellel van sszekapcsolva.
i Ellenorizztek magatokat!
> 1. Milyen felttelek mellett lesz az a szm nagyobb, mint a c?

Mit neveznk egyenlotlensgnek?
Milyenek lehetnek az egyenlotlensgek?
Milyen egyenlotlensgeket neveznk szigoraknak, s milyeneket
nem szigoraknak?
^ 5. Mit jelentenek az a < b, a > b kifejezsek? Olvasstok el ezeket!
>/ Oldjuk meg egytt!
1. Az a s b szm kzl melyik a kisebb, ha:

a) a - b = ( - 1)2; b )a = b - 3 ; c ) a - 5 = b?
J M e g o l d s . a ) 7 - /? = ( - l) 2 = 1 (pozitv szm), teht b < a;
b) megkeressk az a s b szm klonbsgt: a - h = -3 (negativ szm),
vagyis a < b; c) a - b = 5 (pozitv szm), teht b < a.
F e 1e 1e t . a) b < a; b) a < b\ c )b < a.
10 l.fejezet
2. Milyen felttelek mellett van legnagyobb rtke a 4 - (2x + 3)* 2

kifejezsnek?
y M e g o l d s . A kifejezsnek a kivonand legkisebb rtke
mellett van a legnagyobb rtke. A (2x + 3)2 kifejezsnek akkor van
legkisebb rtke, amikor 2x + 3 = 0, vagyis ha x = -1,5.
F e 1e 1e t . H a* = -1,5.
3. A klnbsgek kozl melyik a legnagyobb, s hnyszorosan:
200920'0 - 20092009 vagy 20092009 - 20092008?
M e g o l d s . 20092010 - 20092009 = 20092009(2009 - 1) =
= 2008 20092009;
20092009 - 20092008 = 20092008(2009 - 1) = 2008 20092008;
(2008 20092009) : (2008 20092008) = 2009.
F e 1e 1e t . Az els klnbsg 2009-szer nagyobb a msodiknl.
Oldjtok meg szban!
1. Melyik a nagyobb az x s y szmok kozl, ha :

a) x - y = 1; b) x - y = -1; c ) y - x = 2; d )y -5 = x ?
2. A k, l, m koordintj K, L, M pontok a 2. brn lthat mdon
helyezkednek el a koordintatengelyen. Hasonltstok ssze a
szmokat!
K(k) L(l) M (m)
i------- 1 . i------ 1-------- --------
- 1 0 1
2. bra
a) k s m; b) k s 1; c) m s /;
d) 0 s /; e) k s /; f) m s - 1.
3. Igaz-e az egyenltlensg:
a) 2 > 2; b) -3 < -5; c) 3 < 2; d) -5 < -2?
4. Hasonltstok ssze a szmokat:
a) 1,28 s | ; b) 0,02 s ; c )-* s -0 ,3 3 ; d) 1,6 s ^ !

5. Hasonltstok ssze a trteket:
a) 7 es y; b )-3 e s-5; C> 6 S 7 d> - r 3 S 2 7 !

6. Mindig kisebb-e az IX x megfelel rtknl?
7. Mindig kisebb-e a J x x megfelel rtknl?

12 1. f e j e z e t
17. Hasonltstok ssze a 2x + 3 s 3jc- 2 kifejezsek rtkeit, ha:

a) jc = -1; b)jc = 0; c)x = 5; d)jr = 7!
18. Hasonltstok ssze azy = 2x - 1 figgvny rtkeit, ha:
a)jc= 1 sjc = 2; b)jc = - l sjc = - 2; c) x = 0,1 s x = 0,2!
S> 19. Hasonltstok ssze az y = x2 fuggvny rtkeit, ha:
a) x = -20 s x = 20; b) x = -2 s jc = 1; c) x = -8 s x = 0 !
20. Bizonytstok be, hogy 10" - 1010> 1010 + 109!
3> 21. Igaz-e a 3 jc - 2 < 7 egyenlotlensg, ha:
a)jc = 4; b)jc = 3; c )x = 2; d)jc = 0?
22. Az jc = 10 esetn mely egyenlotlensgek igazak:
a )0 ,5 jc + l> 3 ; b)-7jc + 3 < x ; c) 3 - x > x - 17?
23. A c vltoz valamennyi vals rtke mellett igazak-e a kvetkez
egyenlotlensgek:
a) c2 + 3 > 0; b)(c + 2)2> 0; c ) ( c - l ) 2>0?
3> 24. Bizonytstok be, hogy az n minden rtknl:
a) n4 + 1 > 0; b) {n - 5)2 >0; c) n2- 2n + 1 > 0!
25. Nevezztek meg az x vltoz nhny olyan rtkt, melyek igazz
teszik a kvetkez egyenltlensgeket:
a) 2* + 3 < 0; b ) 3 - jc 2> 0 ; c) jc+ < 1 !
B szint
26. Rendezztek nvekv sorrendbe:
(-Jt)2; J ; - l 2; l f ; - J ; f; (-2)3; I ; -5; (-3)!

27. Rendezztek cskken sorrendbe:
-2it; M ; 297; ( - ) '; * ; O297; (-2)! ; it; - f !

28. Hasonltstok ssze az 5m + 1 s a 1 9 - 3 m rtkeit, ha:
a) m = 2; b) m = sil ; c) m = 1 V2 ; d) m = 1 + ^3 !
12
29. Hasonltstok ssze az y = 12 + 45jc s az y = fggvnyek
rtkeit, ha:
a):c= b) .c = ; c) jc = - | ; d) jc = ^ !
EGYENLTLENSGEK
30. A klnbsgek kzl melyik a legnagyobb, s hnyszorosan:

19992000 _ 19991999 vagy 19991999 _ j 99919989
31. Bizonytstok be, hogy a minden rtknl igaz az egyenlotlensg:
a) (<7 - 3)2 + 2 > 0; b) (2a+ l )2 + 0 ,5 > 0 ;
c) 4a2 - 4a + 1 > 0; d) 9a2 + 2 > 6a\
32. Mi a nagyobb: kt pozitv szm sszegnek a ngyzete vagy ngyzeteik
sszege?
33. Mely felttel esetn lesz legkisebb az 1 + (2x - 3)2 kifejezs rtke?
34. Mely felttel esetn lesz legnagyobb az 1 - (2x - 3)2kifejezs rtke?
35. Hogyan helyezkednek el a koordintatengelyen az A(a), B(b),
C(c) s D(d) pontok, ha:
a) a > b, a + b = 2d s b + d = 2c;
b) a < b, 2a = b + c s 2d = a + bl
36. Keressetek az n vltozhoz olyan rtkeket, amelyek kielgitik
az albbi egyenltlensgeket:
a) 3n - 2 > 2n - 3; b) 5 + 8 < 8 - 1!
2> 37. Kt reciprok szm sszege 2,5. Keresstek meg a szmok nagyobbikt!
2
38. Nvekszik vagy cskken a | tort rtke, ha a szmlljhoz s a
nevezjhez hozzadjuk ugyanazt a termszetes szmot? Mondjatok
pldkat!
39. Melyik nagyobb az a s b szmok kzl, ha:
a) a + 7,8 = b + 3,5; b) a - 4,5 = b - 2,3;
c) 8,5 - a = 7,3 - b; d) 2a + 3,5 = b - 3,5?
40. Melyik nagyobb az a s b szmok kzl, ha:
a) 2,5* = 3,2y; b) 5,3 : x = 7,1 : y;
c) X : 3,8 = y : 2,6; d) 2x - 3y = 5,4?
^ 41. Ht fzet drgbb, mint 9 ceruza. Mi drgbb: 12 fzet vagy
15 ceruza?
2> 42. Ngy bartno: Halsz Dora, Kulcsr Eva, Miskolci Zsuzsa s Kovcs
Zita a fivreikkel egytt mentek korcsolyzni. A fik mindegyike
magasabb volt a lnytestvrnl. A fiatalok pronknt kezdtek
korcsolyzni. Kiderlt, hogy mindegyik pr fitagja magasabb, mint
a lnypartnere, de egyikk sem a lnytestvrvel korcsolyzott. A
fmk kztt Halsz Andrs volt a legmagasabb, a lnyok krben pedig #
Dora - a legalacsonyabb. Ismeretes, hogy Miskolci Zsuzsa s Viktor
1. f e j e z e t
magasabb Kovcs Lrntnl, de alacsonyabb vnl. Kivel

korcsolyzott prban Kuicsr Blint?
43. Hasonltstok ssze a kifejezsek rtkeit:

a) a2 + 36 s 12a; b) 4(x + 1) s (x + 2)2;
c) b3 + 2 s 2b + 1; d) (y - 3)2 s {y - 2)(y - 4)!
44. Hasonltstok ssze aza s b nem negativ szmok rtkeit:
a )a 2> b2; b) b - a = a - b ; c ) a - b = a + b\
Vizsgljtok meg az sszes lehetsges esetet!
= Ismtlo gyakorlatok
Szmtstok ki (45-47)!
a) 1(- + + 121
(5 10 15J1: 15 b) 1(i- 'io + ) - 'H -
3
c) 1 ( H 5; 4)1 - i) = 4
a) 213 0,513; b) 257 0,,047; c) 0,5I!- (-2)13;
d)--532 0,232; e) o ,i-21 10-20; f) 0,2-41 (-0,5)^
a) b) J\32 - 122 c) j3 2+ 42 .
>2 .
d) y2\,82 18,22 5 e) V45,82-44,2 5 f) 22 - 1,8 .
Egyszerststek a kifejezst (48-50)!
48. a) (c - 5)(c + 2) + 3c + 10; b) (x2 + ax + a2)(x - a) + a3;
c) (a2a + 1)(a + 1) - a3; d) (x2- y ) ( x - y 2) - y 3 + xy;
c) (V 3-V5): + J ; d) (J5 + 2]2- V24 ;
e) y6+ -y6-yf2 ; f) y5 + J2 4 -y5 -J2 4 .

51. Oldjtok meg az egyenleteket:
a) X2 + 8jc + 15 = 0; b) X2 + IOjc + 21 =0;
c )y 2- 7 y - 18 = 0; d) z2- 9 z + 14 = 0;
3.V - 1 X- 3. 3c 2c- 9
e) 3x +1 = 2 -
X+ 3 0 3c- 2 2c-5
= 2!
52. Oldjtok meg az egyenletrendszereket:

_4_____ 1 _ = 0, 3
X-2 y -6 X+ 3
a) b)
3 +
2 : = 2; 4 + 5 = 1!
X +5 j - 3 X -1 y +1
53. brzoljtok grafkusan az albbi fiiggvnyeket:
a)y = 3 - x ; b)y = ~x ; c ) y = x2; d)y = -V x !
54. V izsgljtok meg a 4. brn lthat fggvnygrbt, s
magyarzztok meg, hogy az mely intervallumokban nvekszik,
cskken, s melyekben pozitv, illetve negativ! Mutasstok meg
a figgvny legnagyobb rtkt!
P 16 1. f e j e z e t
55. Miutn a 40 g st tartalmaz oldathoz 200 g vizet ntttek, az

oldat koncentrcija 10%-kal cskkent. Milyen volt a soldat
koncentrcija kezdetben?
A SZMEGYENLOTLENSGEK
TU LAJ DONSG AI
Vizsgljuk meg az a < b, c > c egyenlotlensgeket, ahoi a, b, c s d

tetszleges vals szm.
f 1. ttel. Ha a e s 6 < c, akkor az a - b es b - c klnbseg

negativ. Viszont ebben az esetben az sszegk (a - b) + (b - c) =
= a - c is negativ. De ha az a - c klnbseg negativ, akkor a < c. Ezt kellett
bebizonyitanunk.
Az 1. t e t e l az azonos relcis jel egyenltlensegek tranzitiv
tulajDonsgait fejezi ki.
Pelda. Mivel J lj) < J l es < 1,42, ezert V9 < 1,42.
| 2. tetel. Ha egy igaz egyenltlenseg m indket o ld a lah o /

hozzaadjuk ugyanazt a szmot, akkor igaz egyenltlenseget
kapunk.
Pldul, ha a < b s c tetszleges vals szm, akkor a + c < b + c.

B i z o n y t s . Ha a < b, akkor az a - b klonbsg negativ. Mivel
a - b = (a + c) - (b + c), ezrt az (a + c) - (b + c) klonbsg is negativ.
Ez azt jelenti, hogy a + c < b + c.3
3. ttel. Ha egv igaz eg y enltlenseg m in d k t o id a l t

megszorozzuk ugyanazzal a pozitv vals sznimal, akkor igaz
egyenlotlensget kapunk.
Ha egv igaz egyenltlenseg mindkt oidalt megszorozzuk
egy s ugyanazon negativ sznimal, s az egyenlotlensg relcis
jelt az ellenkezojre vltoztatjuk, akkor igaz egyenlotlensget
kapunk.
EGYENLTLENSEGEK 17
B i z o n y i t s . Legyen a < b es c brmely pozitiv szm. Ebben az
esetben a - b , ( a - b)c, teht az ac - bc klnbseg is negativ szm, vagyis
ac < bc.
Ha a bc.
Peldk. a) 3 < 4 es 5 > 0, ezert 3 5 < 4 5 vagy 15 < 20;
b) 3 < 4 es -2 < 0, akkor 3 (-2) > 4 (-2) vagy -6 > - 8.
Mivel a szorzst helyettesithetjk reciprok szmmal val osztssal, ezert
harmadik tetelben a szorzs szt osztssal helyettesithetjk.
Ha a 0, akkor - < - ; ha a - .
| 4. tetel. Ket azonos relacis jel egyenltlenseg bal es jobb

VJL. oldalait kln-kln sszeadhatjuk.
Ha peldul a < b es c < d, akkor a + c < b + d.
B i z o n y i t s . Ha a < b es c < d, akkor a 2. tetel alapjn a + c < b + c
es b + c < b + d, ahonnan az 1. tetel szerint a + c < b + .
Pelda. 2 < 3 es 5 < 7, ezert 2 + 5 < 3 + 7 vagy 7 < 10.
5. tetel. Ket azonos relacis jel egyenltlenseg tagonknt

m beszorozhat, ha a bal es a jobb oldala pozitiv szniokbl all.
Ha peldul a < b, c < d es a, b, c, z/ is pozitiv szm, akkor ac < bd.

B i z o n y i t s . H a f < ^ e s c < i/e s a c e s /? pozitiv szmok, akkor a
3. tetel alapjn ac < bc es bc < bd. Ebbl viszont az 1. tetel szerint
ac < bd.
Megjegyzes. A 4. es az 5. tetel ervenyes hrom vagy tetszleges szm
egyenltlensegre is. Ha peldul a < b, c < d es n < m, akkor
a + c + n , >, < relcis jel egyenltlensegek eseteben
majdnem ugyangy bizonyithatk, mint a < jel egyenltlensegek
vonatkozsban.
N e g y z e tre va gy kbre e m e lh e t -e az e g y e n l tle n s e g

^ mindket oldala? Legyen az a es b szm pozitiv; ha tagonkent
beszorozzuk az a < b, a < b egyenltlensegeket, akkor az a2 < b2
egyenltlenseget kapjuk. Amennyiben ennek az oldalait tagonkent
b e s z o ro z z u k az a < b e g y e n l tle n s e g g e l, gy az ai < b3
egyenltlenseget kapjuk. Ha teht az a es b szm pozitiv, s az n
i
wr
18
termeszetes szm, akkor az a < b egyenltlensegbl kvetkezik,
hogy a" < b".
Ha az a es b szm legalabb egyike negativ, akkor az a < b
1-fejezet
egyenltlensegbl nem mindig kvetkezik, hogy a" < b". Peldul

-3 < 2, de a (-3)2 < 22, (-3)4 < 24 egyenltlensegek nem igazak.
A ,,ha az a es b szm pozitiv es a < b kifejezes rvidebben is
leirhat: ,,ha 0 < a < b. Vizsgljtok meg, mindig igaz-e a kvetkez
llits: ha 0 < a < b, akkor Ja < Jb".
<P| Ellenrizzetek magatokat!

1. Fogalmazzatok meg, es bizonyitstok be az egyenltlensegek
j tranzitivitsrl szl tetelt!
! 2. Fogalmazzatok meg, es bizonyitstok be az ugyanannak a szmnak
| az egyenltlenseg mindket oldalhoz val hozzadsnak tetelet!
j 3.Fogalm azzatok meg az egyenltlenseg mindket oldalnak
!i ugyanazzal a szmmal val beszorzsnak tetelet!
4. Fogalmazzatok meg az azonos relcis jel egyenltlensegek
j^ tagonkenti sszeadsnak tetelet!
5. Fogalmazzatok meg az azonos relcis jel egyenltlensegek
1^ tagonkenti beszorzsnak tetelet!
Oldjuk meg egytt!
1. Ismeretes, hogy az a es b szm pozitiv, es az a < 3, b < 6.
Bizonyitstok be, hogy ab < 20!
V M e g o l d s . Mivel a es b pozitiv szmok, ezert az a < 3 es b < 6
egyenltlensegek sszeszorozhatk: a b < 3 6 vagy ab < 18. Ha ab < 18
es 18 < 20, akkor ab < 20.
2. K vetkezik-e az a < 3 es b < 6 egyenltlensegekbl az
ab < 20 egyenltlenseg, ha az a es b szmok legalbb egyike negativ?
M e g o l d s . Ha az a es b szm egyike negativ, a msik pedig
pozitiv, akkor az ab szorzat negativ. Ebben az esetben igaz az
ab < 20 egyenltlenseg.
Ha az a es b szm egyarnt negativ, akkor az ab < 20 egyenltlenseg
ertelme vltozhat vagy nem vltozhat. (Mskent fogalmazva: az egyenlt
lenseg lehet mind igaz, mind nem igaz). Ha peldul a = - \ , b = -2, akkor
( - 1) (-2) < 20, teht az egyenltlenseg ertelme nem vltozik, vagyis
igaz.
Ha a = -7, b = - 10, akkor a (-7) (-10) < 20 egyenltlenseg ertelme
ellentetere vltozik, vagyis nem igaz.
e g y e n l t l e n s g e k ___ ' 19
F e 1e 1e t . Nem.
3. Ismeretes, hogy m > -5. Pozitv vagy negativ a - 3 m - 20 kifejezs
rtke?
V M e g o l d s . Megszorozva az m >-5 egyenlotlensg mindkt olda-
lt -3-mal azt kapjuk, hogy - 3 m <15 (4. tulajdonsg). Az egyenlotlensg
mindkt oldalhoz a -20 szmot adjuk: -3 m -20 < 15 -20 (2. tulajdonsg),
ahonnan -3 m -20 < -5, vagyis -3 m -20 < 0.
F e 1e 1e t . Negativ.
Oldjtok meg szban!
56. Melyik a nagyobb az a s c szmok kzl, ha: a) a - c < 0;
b) a - c > 2?
57. Az 5. bra alapjn mondd meg, melyik ______ _______
a nagyobb a kvetkez kifejezsek 6 0 a
kzl: az a vagy az a + 2b; a b vagy a
b - 2al 5. bra
58. Hasonltstok ssze az x s a z szmot, ha:
a) jc < v sy <z; b )x > j s y > z ; c)x < a sa < z\
59. Pozitv vagy negativ az n szm, ha:
a) 3 < 3,5; b ) - l,5 > - ; c)0 ,2 < - ?
60. Melyik nagyobb az ^ s j trtek kzl, ha b < a < 0?
61. Melyik kisebb az ^ s ^ negativ trtek kzl, ha x < y ?
62. Az a szm nagyobb 1-nl. Milyen a kvetkez szm: 3a, - a,
1 - a, 1 + 2a?
63. Az x szm kisebb -1-nl. Milyen a kvetkez szm: 5jc, 5 - jc,
x4, 2 + x2?
A szint ,___________'______ '
64. Hasonltstok ssze a z a s a b szmot, ha:
a) az a - c s a c - b klonbsg pozitv;
b) a b - c s a c - a klonbsg negativ;
c) az a - n s az n - b klonbsg nem negativ!
^ 65. Hasonltstok ssze a z a s a b szmot, ha:
a) a - c > 0 s b - c < 0; b) ar jc < 0 s jc >< 0 !
66. Hogyan helyezkednek el a szm egyenesen az a, b, c s d
koordintj pontok, ha a < c, b > c, d > bl
^ 67. rjtok fei a megfelel igaz egyenlotlensgeket:
a) hozzadva a 12 < 18 egyenlotlensg mindkt oldalhoz 5-t;
20 1. f e j e z e t
b) kivonva a 12 < 18 egyenltlenseg mindket oldalbl 77-et;

c) megszorozva a 12 < 18 egyenltlenseg mindket oldalt 3-mal; -5-tel;
d) elosztva a 12 < 18 egyenltlenseg mindket oldalt 3-mal; 6-tal!
68. Az a > b egyenltlenseg mindket oldalt szorozztok meg
I -dal; -del!
$> 69. Ismeretes, hogy a > b. Helyettesitsetek a * jelet a megfelel
relcis jellel:
a) 2a * 2b; b) 1,5a * 1,5b; c) -a * -b;
d) -3a * -3b; ) - \< * * - \b ; t)2 a '* 2 V \
70. Pozitiv vagy negativ az a szm, ha:
a) 2a < 3a; b) 0,5a > a; c) -5a < -Aal
71. Adjtok ssze tagonkent a kvetkez egyenltlensegeket:
a) 5 < 12 es 7 < 8; b) 3 < 6 es -3 < -2;
c) 5 < 6 es x < z; d) a 0!
B szint )_______________________ __________________
74. Ismeretes, hogy m < n. Hasonlitstok ssze a szmokat:
a) m + 7 es n + 7; b) -0,1 m es -0,1 n;
c) V(-l):m es n; d) 1 - m es 1 - n;
e) 5m - 1 es 5n - 1; f) - 2 n 1 es 1 2m\
^ 75. Ismeretes, hogy x >y > 0. Helyettesitsetek a * jelet.a megfelel
relcis jellel:
a) yfx * J y ; b)x2 *xy; c) (l-V2)x * (l-V2)_y;
d) 7 *
76*. Ismeretes, hogy x < y < 0. Helyettesitsetek a * jelet a megfelel
relcis jellel:
a) x3 * y 2; b) -x * 10>>; c) J^x * J^y ;
1 1 V o .y v + 1 y +1
d^ -V
x1 * -y e)'
x - y * x - y fi' -xy * ;----
xy i
EGYENLTLENSGEK___________________________
77. Bizonytstok be, hogy:

a) x > y s ^ ^ , akkor x > 0 s y > 0;
b)' a c\
> 79. Rendezztek nvekv sorrendbe az
szmokat, ha a > c, d > b s d < c\
2> 80. Bizonytstok be:
a) ha a 0, akkor ac < bc\
c) ha a bc\
81. Igaz-e az a s b pozitv szm esetben, hogy:
a) az a < b egyenlotlensgbol addan a2< b2\
b) az a2 < b2 egyenlotlensgbol addan a < b;
c) az a < b egyenlotlensgbol addan Ja < Jb ;
d) a Ja < Jb egyenlotlensgbol addan a < bl
82. B izonytstok be, hogy: a) a ngyszog tlja kisebb a
flkerletnl; b) a ngyszog tlinak sszege kisebb a
kerletnl. Vizsgljtok meg a kt esetet (6. bra)!
83. Az x - y = (Jx - Jy) (Jx + Jy) azonossg felhasznlsval
bizonytstok be, hogy, ha Jx > J~y , akkor jc> y!
> 84. Bizonytstok be, hogy az y = Jx ftiggvny az egsz rtelmezsi
tartomnyban nvekv rtkeket vesz fel, vagyis ha jc, < x,,
akkor y, < >;2!
6. bra
22 1. f e j e z e t
85. Bizonytstok be, hogy:

a) azy = x2 fggvny nvekszik, ha x > 0;
b) az y = ^ fggvny cskken, ha x > 0 !
<= Ismtlo gyakorlatok
86. thalad-e az y = x 2 - 5x + 6 fggvny grbje az A (-3; 14)

ponton? s a B(3; 14) ponton?
87. Az n mely rtke mellett halad t az y = x2 - 3x + n fggvny
grbje az M(3; 7) ponton? s a K (-2; 3) ponton?
Bontstok tnyezkre a hromtag kifejezst (88-89)!
88. a)x2 + 2 x -3 5 ; b ) 6x2- x - l .
2 4 3 7
89. a) 6a2 + a - 2; b) c2 + - 4. 5 4 3 2
90. Sudoku jtk. Irjtok t a tblzatot a 7 3 5 8
fuzetetekbe (7. bra)! Toltstek ki az 9 6 3
res kockkat szmokkal 1-tl 9-ig oly 8 3 6 1 5 4 2
mdon, hogy egyetlen vzszintes s 9 3 7
egyetlen figgleges sorban, tovbb 6 1 9
egyetlen 3x3-as kisngyzetben sem 7 1 4 6
szerepelhet ktszer ugyanaz a szm!
3 7 8 4 5
7. bra
3 . . KETTS
l | ^ >' EGYENLTLENSGEK
Ha az a < x s x < b egyenltlensgek igazak, akkor azok lerhatk
kett's egyenlotlensg alakjban: a < x < b. A ketts egyenltlensgben
hrom tag - bal, kzps, jobb - s kt relcis jel van. Pldk ketts
egyenlotlensgekre:
3 < x < 4 (x nagyobb, mint 3 s kisebb, mint 4);
27 + 3 < x + 3 < 5 c (x + 3 nagyobb, mint 2a + 3, nem nagyobb, mint 5c).
6. ttel. Ha az igaz ketts egyenlotlensg mndegyik tagjhoz
f l ugyanazt a szmot hozzadjuk, akkor igaz ketts egyenlt-
lensget kapunk.
B i z o n y t s . Ha a <x < b, akkor az a < x s x + c egyenltlensgek. Vagyis a + c <x + c <b + c.
EGYENLTLENSEGEK 23
A c szm lehet mind pozitiv, mind negativ. Pldul:
ha 2,5 < x - 3 < 2,6 s c = 3, akkor 5,5 < jc < 5,6;
ha 0,7 < x + 1 < 1,2 s c = -1 , akkor-0,3 < x < 0,2.
Hasonlkppen bizonythatk az albbi lltsok:
ha a < x < h s k > 0, akkor ka < kx < kb;
ha a < x < h s k < 0, akkor kb < kx < ka;
ha a < x 0 s c > 0);
< < (ha a > 0 s c > 0).
d y c
Figyeljtek meg a ketts egyenlotlensggel vgzett kivonsi s osztsi
mveletek szablyait! Az els egyenlotlensg kisebb tagjbl a msodik
egyenlotlensg nagyobb tagjt vonjk ki, a nagyobb tagjbl pedig a
kisebbet. Az els egyenlotlensg kisebb tagjt a msodik egyenlotlensg
nagyobb tagjval osztjk, a nagyobb tagjt pedig a kisebbel. Pldul ha
4 < x < 6 s 2 < ^ < 3 , akkor
4 - 3 < x - ^ < 6 - 2 vagy 1 < x - y < 4;
^4 * 6 " vagy \ < * < 3.
3 y 2 3 y
A vizsglt tulajdonsgok lehetov teszik a ketts egyenlotlensgek
egyszerstst. Pldul a 1 6 < 3 x - 2 < 19 ketts egyenlotlensg helyett
vizsglhat a 18 < 3x < 21 vagy a mg egyszerbb 6 < x < 7 ketts
egyenlotlensg.
Klnsen clszer a ketts egyenlotlensgek alkalmazsa a
mennyisgek s kifejezsek rtkeinek megbecslsre. Az olyan
mennyisgek, mint a tmeg, tvolsg, ido rtke mindig megkzelit
pontossg. Pldul nehz decimternyi pontossggal meghatrozni a fa
magassgt. Ezt ezrt gy jellik, hogy nagyobb 9,2 m-nl, de kisebb 9,4
m-nl, ami a kvetkez ketts egyenlotlensg alakjban jegyezhet le:
9,2 < h < 9,4.
A ketts egyenlotlensg tulajdonsgainak felhasznlsval
megbecslheto az x +y, x - y , xy, *. kifejezsek rtke.
Legyen pldul 3,5 < x < 3,6 s 2,1 < y < 2,2. Ekkor
3,5 + 2,1 < x + y < 3,6 + 2,2 vagy 5,6 < x + y < 5,8 (8. bra);
3.5 -2 ,2 < x - y < 3 ,6 -2 ,1 vagy 1,3 < x - y < 1,5;
3.5 2,1 <xy < 3,6 2,2 vagy 7,35 < xy < 7,92;
24 1. f e j e z e t
3,5V X 3,6
0 1 2 3 4 5 6 -7
2,l^</^2,2
0 i 2 3 4 5 6 7
5,6 O 53
0 1 2 3 4 5 6 7
8. bra
3,5 X 3,6 X
2 3 < 7 < 2 J Va ' 15 9 < ? < -72-
A ketts egyenltlensgek rvn elhagyhat az abszolt rtk
@a, jel az olyan alak egyenltlensgekben, mint a |.y| < a s
|x| < ahol a > 0.
Pldul a |jc| < 3 egyenlotlensg kielgti x valamennyi olyan rt-
kt, amelynek az abszolt rtke kisebb 3-nl. Ilyenek a 3-nl kisebb
pozitv szmok, a -3-nl nagyobb negativ szmok s a 0 szm.
Ez a szm halm az a kvetkez ketts egyenltlensggel rhat
le: -3 < x < 3.
Hasonl mdon rhat le a |x| < 3: -3 <x < 3 egyenlotlensg.
Figyeljtek meg! Brmely \M\ < a alak egyenlotlensg, amelyben
a > 0 s M valamely kifejezs, a kvetkez ketts egyenlotlensg
alakjban rhat le: - a < M < a.
Pldul a |x| > 3 egyenlotlensg nem rhat le ketts egyenlotlensg
alakjban. Mirt?
Ellenorizztek magatokatl
1. Mondjatok pldkat ketts egyenltlensgre!
2. Mit jelent a mennyisgek rtknek becslse?
> 3. Hogyan becslhet meg ketts egyenltlensgek segtsgvel egy
mennyisg kt rtke sszegnek vagy szorzatnak megkzel it rtke?
4. Hogyan becslhet meg ketts egyenltlensgek segtsgvel egy
I mennyisg kt rtke klnbsgnek (hnyadosnak) megkzelit
rtke?
V Oldjuk meg egytt!

1. Ismeretes, hogy 10 < x < 12. Milyen rtkeket vehet fel a kifejezs:
a) 3x - 5; b)x2?
EGYENLTLENSGEK 251
y M e g o l d s . a ) Megszorozzuk 3-mal az egyenltlensg minden tagjt:
3 - 10 < 3 X < 3 12 vagy 30 < 3x < 36.
Kivonunk az egyenltlensg minden tagjbl 5-t:
30 - 5 < 3x - 5 < 36 - 5 vagy 25 < 3x - 5 < 31;
b) Mivel az adott egyenltlenseg minden tagja pozitv, ezrt ngyzetre
emelhetk: 100 < jc2 < 144.
Felelet:a)25<3x-5<31; b) 100 < jc2 < 144.
2. Becsljtek meg a 0,2a - b kifejezs rtkt, ha 5 < a < 15 s
2 -b > -7 vagy -7 < -b < -2 . Tagonknt sszeadjuk a kapott
egyenltlensgeket: -6 < 0,2a - b < 1.
F e 1e 1e t . -6 < 0,2a - b < 1.
W Oldjtok meg szban!
91. Olvasstok el az egyenlotlensget:

a) 4 < a < 7; b) 0 < 0,5 < 1; c) -3 < jc < 3!
92. lgazak-e a ketts egyenltlensgek:
a) -7 < 0 < 7; b)0<5<10; c) -1< -2 < -3?
93. Kielgtik-e az jc = 3 s az jc = -3 rtkek a kvetkez felttelt:
a) 0 < X < 2x; b) -x < x2 < 3x; c) -x < x2 < -x 3?
94. Az a mely egsz rtkei elgtik ki a ketts egyenltlensgeket:
a)-l<a<l; b) -2 < a < 2; c ) 0, l < a < l ?
8
95. Lteznek-e az x-nek olyan rtkei, amelyek nagyobbak, mint
s kisebbek, mint ^ ?
96. Becsljtek meg az egyenl oldal hromszog kerlett, ha a
szra nagyobb 1,8 m-nl s kisebb 2,1 m-nl! Lehet-e egyenl
J3 m:-rel az adott hromszog terlete?
A szint
S> 97. rd le ketts egyenltlensg alakjban a relcikat:
a) jc < 12 s x > 3; b) x > -2 s x < 2; c) jc < 30 s jc > 0,3 !
98. Lteznek-e a C-nek olyan rtkei, amelyek: a) kisebbek -3-nl
s nagyobbak -J - nl; nagyobbak 10 2-nl s kisebbek 102-nl?
Ha igen, akkor rjtok le a megfelel ketts egyenlotlensget!
S>99. Ismeretes, hogy 4 < n < 5. Becsljtek meg a kifejezsek rtkt:
a) n + 3; b) n - 5; c) 2n; d) -3 n; e) n2\
T 26 1. f e j e z e t
100. Tudva, hogy 1,7 < VI <1,8, becsljtek meg a kifejezsek rtkt:
a) 2 + V I; b) VI - 1; c)-VI; d)2^3!
101. A ngyzet oldala a cm, ahol 4,2 < a < 4,3. Becsljtek meg a kerlett
s a terlett!
102. Becsljtek meg a z x + y sszeg rtkt, ha:
a) 4 < x < 5 s 2 <y < 3;
b) -2 < jc < 3 s -5 < y < 4!
103. Becsljtek meg az x - y klnbsg rtkt, ha:
a) 12 < je < 13 s 5 < y < 6;
b) 0,32 < jc < 0,33 s 0,25 <y < 0,27!
2> 104. Becsljtek meg az xy szorzat rtkt, ha:
a) 3 < x < 4 s 5 < y < 7;
b) -2 < je < -1 s -3 < y < -1 !
105. Becsljtek meg a z x :y hnyados rtkt, ha:
a) 12 < je < 15 s 5 < y < 6;
b) 6<jc<8s2<y<3!
2> 106. Ismeretes, hogy -3 < jc< 5. Milyen rtkeket vehetnek fel a kifejezsek:
a) 2 jc + 3; b) 0,1jc 2; c)2-x; d) 10 0,1 jc?
107. A tglalap a hosszt s b szlessgt (mterekben) megmrve a
kvetkez eredmnyt kaptk: 1,3 < a < 1,4, 0,6 < b < 0,8.
B ecsljtek meg a tglalap
kerlett s terlett!
108. A kocka lhossza c mm, ahol
1,53 - 102 < c < 1,54 - 102. Becsl
jtek meg: a) a kocka valamennyi
lnek sszegt; b) a kocka felszin-
nek terlett; c) a kocka trfogatt!
Az eredm nyeket kerekitstek
tizedekre!
^ 109. A 9. brn lthat egy lakhz
belternek beosztsa. Ismeretes,
hogy az egsz hz s a nappali
ngyzet alak. Becsljtek meg a
nappali, a hlszoba s az egsz hz
terlett, ha 4,9 m < jc < 5,1 m,
2,9 m < y< 3,1 m!
9. bra
EGYENLTLENSGEK 27
. B sznt
$> Az 1,4 < -Jl < 1,5 s 2,2 < J5 < 2,3 egyenlotlensgek alapjn
becsljtek meg:
J; b) J5 - f i ; c) 2 - d) 75 : 75 !
Legyenek a hromszg szgei a s (3, 62 < a < 63, 95 12. Ismeretes, hogy 3, 14 < 7C< 3,15. Becsljtek meg a krvonal hosszts
a kr terlett, ha a sugara nagyobb 2,5 dm-nl s kisebb 2,6 dm-nl!
113. Ismeretes, hogy 10 <x < 12. Milyen egsz szm rtkeket vehetnek
fel a kifejezsek:
a) 2jc; c) 3jc5; d ) 1^ ?
SU Ismeretes, hogy 3 < x < 4 s 1,2 <7 < 1,3. Milyen rtkeket vehetnek
fel a kifejezsek:
a)(*+.y)2; b) J x y ; c) y2- x ; d) ^ +
3 v 2
^ Milyen tartomnyokban
Milyen tartomnyokban helyezkednek
helyezkednek el
el aa " ~ kifejezs rtkei, ha:
a)l<x<4; b) 5 < jc< 0; c)-10<x<10?
3 5
116. Milyen rtkeket vehetnek fel az albbi kifejezsek a - - < m <
s 3 < n <10 egyenlotlensgek alapjn:
a) 2m + 3n; b) 4m - n; c) m + n2; d) r~ - m2
117. Bizonytstok be az lltsokat:
a) ha a < jc < b, akkor - b < - x < -a;
b) ha a < x 0, akkor tb < 1x < -a ;

c) ha a < x 0, akkor a2 < x2 < b2\
1 cm
118. Bizonytstok be az lltsokat:
a) ha a < b, akkor a < < b\
b) ha 0 < a < b, akkor a < Jcb < b\

2> 19. rjtok fel ketts egyenlotlensg
alakjban a 10. brn lthat alakzat
terletnek rtkt!
10. bra
28 1. f e j e z e t
120. A derkszg hrom szg a s b befogi olyanok, hogy

8,4 < a < 8,5, 6,5 < b < 6,6. Becsljtek meg a hromszg terlett
s kerlett!
^ 121*.rjtok le az abszoltrtkes egyenltlensgeket ketts
egyenltlensgek alakjban:
a) \x\ < 3; b) |x| < 0,5; c)2 | jc| < tu; d) |jc| - 7 < -6!
122*.Irjtok le az abszoltrtkes egyenltlensgeket ketts
egyenltlensgek alakjban s egyszersitstek:
a) |2jc11< 3; b) |2 - 0,5x| < 2,5;
*= Ismtl gyakorlatok
123. Egy motorkerkpros 10 rakor elindult A vrosbl B vrosba,

11 orakor pedig egy autos induit el 4-bl B-be. Hny rakor rte
utol az autos a motorkerkprost, ha B-be 13 rakor rkezett meg,
mig a motorkerkpros 14 rakor futott be ugyanoda?
124. Irjtok le normlalakban az albbi tmegeket:
a) Hold - 73 500 000 000 000 000 000 t;
b) Nap - 1 990 000 000 000 000 000 000 000 000 t!
EGYVLTOZS EGYENLTLENSGEK
MEGOLDSA
Az elz osztlyokban ktfle, vltozt tartalmaz egyenlsggel
ismerkedtnk meg: az egyenletekkel s az azonossgokkal. Az
azonossgokat bizonyitjuk, az egyenletet megoldjuk. Ugyanigy ktfle,
vltozt tartalmaz egyenltlensget klnbztetnk meg: azonos
egyenltlensgeket s ismeretleneket tartalmaz egyenltlensgeket. Az
azonos egyenltlensgeket bebizonyitjuk (lsd a 7. .), az ismeretleneket
tartalmaz egyenltlensgeket megoldjuk.
Vizsgljuk meg az 5 x - 2 > 8 egyenltlensget, ahol jc a vltoz. Ha az
x vltozt 1-gyel helyettesitjk, akkor hamis szmegyenltlensget kapunk:
eg y e n l6 tle n s gek 29
5 - 2 > 8. Azt mondjuk, hogy az x = 1 ertek nem elegiti ki az adott
egyenlotlenseget. Ha az x valtozot 3-mal helyettesitjuk, akkor igaz
egyenlotlenseget kapunk: 5 - 3 - 2 > 8 . Azjc = 3 ertek kielegiti az adott
egyenlotlenseget, vagyis 3 az 5jc- 2 > 8 egyenlotlenseg megoldasa.
Az egyismeretlenes e g yen lo tlen seg m e g o ld as a n ak a

valtozo azon erteket nevezzuk, mely kielegiti az adott
egyenlotlenseget.
Egyenlotlenseget megoldani annyit jelent, mint megtalalni valamennyi

megoldasat vagy bebizonyitani, hogy nines megoldasa.
Egyenlotlensegeket ugy oldunk meg, hogy egyszerubb, az eredetivel
egyenerteku (ekvivalens) egyenlotlensegekkel helyettesitjuk.
Ket egyenlotlenseg ekvivalens, ha megoldasuk megegyezik, vagyis
ha mindkettot a valtozok ugvanazon ertekei teszik igazza. Azokat az
egyenlotlensegeket, amelyeknek nincsenek megoldasaik, szinten
ekvivalenseknek tekintik.
Peldaul az 5jc- 2 > 8 egyenlotlenseg ekvivalens az 53c > 2 + 8, 5x > 10
es x > 2 egyenlotlenseggel is.
A valtozokat tartalmazo egyenlotlensegek sok olyan tulajdonsaggal
rendelkeznek, amelyek megegyeznek az egyenletek tulajdonsagaival.
1. Ha az egyenlotlenseg egyik oldalarol ellenkezo elojellel

atvisztink egy tagot a masik oldalra, akkor az eredetivel
ekvivalens egyenlotlenseget kapunk.
2. Ha az egyenlotlenseg mindket oldalat ugyanazzal a pozitiv
szammal szorozzuk vagy osztjuk, akkor az eredetivel ekvivalens
egyenlotlenseget kapunk.
3. Ha az egyenlotlenseg m indket oldalat egvazon negativ
szammal szorozzuk vagy osztjuk es az egyenlotlenseg iranyat
az ellenkezojere valtoztatjuk, akkor az eredetivel ekvivalens
egyenlotlenseget kapunk.
Ezek a tulajdonsagok a 2. -ban bizonyitott tetelekbol kovetkeznek.

Az alkalmazasukkal az egyenlotlensegeket ugy oldjuk meg, mint az
egyenleteket.
1. pelda. Oldjuk meg az 5x < 2x + 15 egyenlotlenseget!
</ M e g o l d a s . A 2 j c tagot atvissziik az egyenlotlenseg bal oldalara:
5jc- 2jc < 15.
30 1. f e j e z e t
sszevonjuk az egynem tagokat:

3x < 15.
Elosztjuk az egyenltlensg mindkt oldalt 3-mal:
*<5.
F e 1e 1e t . Az egyenlotlensget brmely 5-nl kisebb vals szm
kielgti.
2. plda. Oldjuk meg a 7(2 - x) < 3x + 44 egyenlotlensget!
Z M e g o 1d s. 14 - Ix < 3x + 44,
- I x - 3x < -14 + 44,
-lOx > 30, x > -3.
F e 1e 1e t . Az egyenlotlensget brmely -3-nl nem kisebb vals szm
kielgti.
Megjegyzs. Az egyenltlensgek megoldst clszer interva/lummal
megadni. Az 5-nl kisebb vals szmok halmazt mnusz vgtelensgtl
5-ig terjed intervallumnak nevezzk, a jellse (-; 5). Ez az intervallum
al l . brn satrozssal van brzolva, mg az 5 rtket, amely nem tartozik
a megoldsok halmazba, vilgos krcske jelzi.
___ ,____ y ////////////////////0
0 5
11. bra
A -3-nl nem kisebb valamennyi vals szm halmazt -3-tl a

vgtelensgig terjed intervallumnak nevezzk, belertve a -3 rtket is.
A jellse [-3; ). Szemlletes brzolsa a 12. brn lthat, ezen a
megoldsok halmazba tartoz -3 rtket stt krcske jelli.
Kvetkezskppen a fenti egyenltlensgek megoldsa intervallumok
segtsgvel is felrhat: (-<*>; 5), [-3; o).
Mint mr tudjtok, az egyenletek kztt a legegyszerbbek az ax = b
alak lineris egyenletek. Az egyismeretlenes egyenltlensgek esetben
is a lineris egyismeretlenes egyenltlensgek a legegyszerbbek.
-3 0
12. bra
EGYENLTLENSEGEK 31
Ha a es b megadott szmok es az x ismeretlen vltoz,
akkor a kvetkez egyenltlensegek
ax < b, a x > b, a x < b, a x > b (*)
mindegyiket egy x vltozs lineris egyenltlensegnek
nevezzk.
Peldk lineris egyenltlensegekre:
2jc<3, -7 x > 14, 0,5 x< l, 9x > 0.
A lineris egyenltlensegeket gyakran a kvetkez formban irjk:
ax - b < 0, ax - b> 0, ax - b < 0, ax - b > 0.
Ha az a nulltl elter szm, akkor a (*) egyenltlensegek
mindegyikenek megoldsa olyan halmaz, amelynek vegtelen szmegyenes
felel meg.
A lineris egyenltlenseg megoldsainak fggeset a vltoz
egytthatinak erteketl es a relcis jeltl az albbi tblzat szemlelteti.
ax > b ax 0, akkor Ha a > 0, akkor

b (b . \ b ( . b~\
x> -a , x e \ a , 00 ) X < - , JC -
a V J
_/ V////////////. /// ^ ////////////////////// _ ^
b b
a a
Ha a < 0, akkor Ha a < 0, akkor

b ( . b} ^
h \b.
x< - ,x e - 00, - | jc >
a , jc e La, )
a V aJ
.//////////////////////^
b b
a a
Ha a = 0, akkor vagy az (*) egyenltlensegek egyikenek sin.cs megoldsa

(peldul Ojc> 5) vagy mindegyikenek a vals szmok halmaza a megoldsa
(peldul 0x < 5).
5, A lineris egyenltlensegek megoldsra vezethet vissza a
legegyszerbb abszolutertekes egyenltlensegek megoldsa.
Oldjuk meg az albbi egyenltlensegeket:
32 1. f e j e z e t
a) \x\ < 5; b) \x\ > 3; c )|x |< -2 ; d )|x |> -0 ,5 !

a) Az egyenlotlensget az x sszes olyan rtke kielgti, amlyek-
nek az abszolt rtke kisebb 5-nl. Ilyen minden 5-nl kisebb vals
szm, minden -5-nl nagyobb szm s a 0 szm. Ezeknek a szmok-
nak a halmaza a -5 < x < 5 ketts egyenlotlensgekkel rhat le. A
szmegyenesen ennek a szmhalmaznak a 13. brn lthat interval
lum felel meg. A -5 s az 5 nem tartozik ehhez az intervallumhoz,
nem elgtik ki az adott egyenlotlensget, mg a |x| < -5 egyenlot
lensget kielgtik (14. bra).
b) A \x\ > 3 egyenlotlensget kielgtik a 3-nl nagyobb s a 3-nl
kisebb valamennyi szm (15. bra).
-5 0 5
13. bra
-3 0 3
15. bra
c) Minden szm abszolt rtke nemnegatv szm, amely nem lehet
kisebb a -2 negativ szmnl vagy egyenl -2-vel. Ezrt az adott
egyenlotlensgnek nines megoldsa.
d) Minden nemnegatv szm nagyobb -0 ,5-nl. Ezrt az adott
egyenlotlensget minden vals szm kielgti.
Ellenorizztek magatokat!
* 1. Mondjatok pldkat ismeretlent tartalmaz egyenltlensgekre!

* 2. Mit neveznk az ism eretlent tartalm az egyenltlensgek
* megoldsnak?
3. Hny megoldsa lehet az egyvltozs egyenlotlensgnek?
> 4. Hogyan rhat le az ismeretlent tartalmaz egyenltlensg
* megoldsainak halmaza?
V Oldjuk meg egytt!
1. Oldjtok meg a 2x + 3 < 2(jc + 3) egyenlotlensget!
^ M e g o l d s . 2jc + 3 < 2 jc + 6,
2x - 2x < 6 - 3,
Ox < 3.
EGYENLTLENSGEK 33
A Ox < 3 egyenltlensg x minden rtke mellett igaz.
F e 1e 1e t . (~; ).
2. Oldjtok meg a 6z + 7 > 2 (3z + 4) egyenltlensget!
/ M e g o l d s .6 z + 7 > 6 z +8,
6z - 6z > 8 - 7,
Oz > 1.
A Ox > 1 egyenltlensget nem elgiti ki z egyetlen rtke sem.
F e 1e 1e t . Az egyenltlensgnek nincsenek megoldsai.
3. Oldjtok meg az + p > y - 1 egyenltlensget!
y M e g o l d s . A z egyenltlensg mindkt oldalt megszorozzuk
6-tal (6, 3 s 2 legkisebb kzs tbbszrse):
x - 5 + 2(x - 8) > 3 5x - 6;
x - 5 + 2x - 16> 15x -6 ;
x + 2x - 15x > -6 + 5 + 16;
-12x> 1 5 ; x < - ||; x < - l , 2 5 .
F e 1e 1e t . (- ; -1,25).
4. Oldjtok meg a -2 < lOx - 3 < 5 ketts egyenltlensget!
y M e g o l d s . - 2 + 3 < 1 0 x - 3 + 3 < 5 + 3,
1 < lOx < 8,
0,1 < x < 0,8.
F e 1e 1e t . [0,1; 0,8].
^ Oldjtok meg szban!
126. Oldjtok meg az egyenltlensgeket:

a) 2x < 6; b )-3 x > 9 ; c)10x< 20;
d) 0,5z > 2; e) j y < 10; f) - V2jc > 2!

127. Hny megoldsuk van az egyenltlensgeknek:
a) x2 + 1 < 0; b) |x| < 0; c) |x| < 0?
a)x + 3 < x ; b )x -3 < x ; c )3 + x > 3 !
129. A 0, 1, 2, 3, 4, 5 szmok kzl melyek elgitik ki az
egyenltlensgeket:
a )2 x -5 > 0 ; b ) 4 x + l< 1 3 ; c) 3x + 4 > 5?
1. f e j e z e t
130. Jelljtek intervallumok alakjban a koordinta egenesen az albbi

egyenlotlensgeket kielcgit halmazokat:
a) je < 4; b) je > - 1; c) x < 0,5!
Oldjtok meg az egyenlotlensgeket (131-134)!
131. a) X + 2 > 5; b) X - 4 > 0; c) 2 + X > 3;
d) 3jc> 15; e) 4y < 36; f) 5z > 35.
132. a) 3jc > 15; b) X + 7 > 0; c) 2x - 5 > 0;
d) - 4jc > 20; e ) x - 1,5 < 0; f) 10 + 5 x < 0 .
133. a) - je < 5; b) -z > - 4 ; c) - X < 0;
d )-5 x < 15; e) -3x > -3; f) 5z < -1.
134. a) 3jc + 2 < 5; b) 7x - 4 > 8; c) 9x + 5 > 5;
d) 5jc - 4 < 3jc; e) 6z + 1 > 2z; f) y +5 <2y.
135. Ekvivalensek-e az egyenltlensgek:
a) 2x + 3 > jc + 8 sjc> 5;
b) 2jc - 3 > 2 s 2x - 4 > 1;
c) 3 - 5jc < je s 6jc >3;
d) 3jc1 < 6 - 2jc s 1 3jc < 2x - 6?
p 136. a) 8x - 3 > 5x + 6; b ) 7 y - 13 < 5y - 9;
c) 2x - 3 < 3x - 8; d) x - 15 > 4x + 3;
e) 3 + X > 2x - 3; f) 5 - 2 y < y +8;
g) 3 - 5x > 4 - 5x; h) 8 + 6z < 13 + 6z.
137. a) 6x + 21 < 5x + 8; b) 3x + 7 < 7x + 3;
c) 7x - 5 > 3x + 7; d) 2x - 9 > 9x + 5;
e) X- 15 < 6x - 10; f) llx - 3 < 8x - 15;
g) 18 - 7x > 5x + 30; h) 17 - x > 10 - 6x.
138. a) 3(x + 1) > x + 5; b) 2(x- 1) + 4 < x + 7;
c) 4 (x -2 ) < x + 1; d) 3(x + 2) - 4 > x + 2;
e) 2(x + 3) > 5x - 9; f) 4(x + 3) - 3x ^ x - 5.
139. a) -5(x - 1) < 3 - 7x; b) 2(3 - x) - x < 7 +' 3x;
c) 3(2 - x ) > x - 6; d) -3(2 + x) + 5x < 2x + 1;
e) 8 - 3(x - 2) > 4x; f)5 y< 12 - 4 (y + 5).
140. Milyen felttelek mellett vesznek fei negativ rtkeket a kifejezsek:
a) 7 + 5jc; b )1 0 -0 ,5 x ; c) V 2-2x?
2> 141. Milyen felttelek mellett vesznek fel nemnegativ rtkeket a
kifejezsek:
a) 2,5 + 0,5jc; b) 3,9 + 1,5jc; c) 1,2 - 3jc?
EGYENLTLENSGEK 35
^ 142. Milyen felttelek mellett vesznek fel 10-nl nagyobb rtkeket a
. kifejezsek:
a) 3 + 7x; b )5 ,4 -2 ,3 x ; c )1 2 -x V x ?
143. Milyen felttelek mellett lesz nagyobb a 3x - 7 kifejezs rtke a
kifejezsek megfelel rtknl:
a) 2x + 1; b) 5x - 2;; c )3 x -5 ?
144. a) y < 3; b ) ^ <5; e) 0 > f f ; d )f> -3 :
e ) - f <1; f> 3v4 <2; g) 2V 5 >3;
145. a) y > 2; b) y <4; c)y < -4 ; d ) 0 > 1y :
e )^ > 3 ; f) 4x5- " <0; g) |( at- 4 ) > 12.

146. a) (X + 2)2 > 5x + x2; b) (x + 3)2- 2x > 5x + x2;
c) 4 - (x - 2)2> x - x2; d) (7 - x)2- x2 < x - 11.
147. a) (x - 3)2 < x :!- x ; b) (x - 2)2 + 7x < x2 - 3x;
1
c) 1 - (x + 2)2
A
d) (x - 5)2- 7 > x2 + 8.
y
148. rjatok le hrom olyan egyenltlensget,

amelyek m egoldsainak a halm aza
megfelel a 16. brn lthat inter-
vallumnak!
^ 149. Az n mely legnagyobb termszetes szm rtke elgiti ki az

egyenlotlensgeket:
a) 18 - 3(n - 15) > 1\n\
b) 0,3(/7 - 2) < 1,2 - 0,5( + 2)?
150. Az m mely legkisebb egsz rtke elgiti ki az egyenlotlensgeket:
a) 3m + 8(2m - 1) > 5m + 35;
b) m2+ 4m < (m + 2)2?
B szint _____
2
151. Azx mely rtkei mellett lesznek az>> = | x - 7 ftiggvny rtkei:
a) pozitivak; b) negativak;
36 1. f e j e z e t
c) mai mari dect 5; d) - j -nl nem kisebbek?

> 152. Azx mely rtkei mellett lesznek azy = 5,2 -2,5x iggvny rtkei:
a) negatvak; b) pozitvak; c) 7,7-nl nem nagyobbak?
153. Az je vltoz mely rtkei mellett van rtelme a kifejezseknek:
a) J3x - 6 ; b) j 4 - x ; c) J -( 2 - x ) ;
d) Jo.5 - 0,3x ; e) Vl-5(x + 3); f) x + J l-x ?

Oldjtok meg az egyenltlensgeket (154-161)!
154. a)3(x + 4) + 2 ( 3 x - 2 )> 5 x -3 (2 x + 4);
b) 2x - 6 - 5(2 - x ) < 12-5(1 -x );
c) x + 2 < 5(2x + 8) + 13(4 - x) - 3(x - 2).
155. a)y + 7 > 4(2 - y ) - 12(4 - 2y) + 17{ y - 1);
b) 0,2(x - 2) - 0,3(3 - x) > 0,4(2jc - 1) - 0,5(x - 1);
c) 2,5(2 - z) - 3,5(z - 1) < 2,5(z + 2) - 1,5(2 - z).
156. a) f2 +' \4 > 6; b) f - f > 2; C)x+ j > 15;
2+x 3 - .y
d> 3 - 2
> 0; e ) ^ - ^ > 2.
157. a) 7(* - 3) + 5(6 - 2jc) + 14 <
b) 3(2x - 4) + 5(x - 2) - 3 < (x - 2).
158. a) - 6 < ljLi 1 -
b) _ 27 - 1Or > 3 z - 1 2 _ 9 - 4 r
10 14 " 5
159. a) (x - 2)(jc- 3) > x2; b) (x + 5)(x - 7) < x2;
c) (2x - l)(3x + 5) < 6x2; d) (3x - 2)(3 + 2x) > 6x2;
e) (3x - l)2 < 9x(x - 2); f) (3x - 2)2 > (3x + 2)2.
160. a ) ( z - 2 ) 2< ( z -3 )(z + 5); b ) (y + 3)2 > y (y - 5);
\2
c>( i +-vI d)( * _At)2 > ^ +jc2-

162. A 17. brn ay= > fx esy = 4 - ^
fggvenyek grbei lthatk.
Ezeket alapul veve hatrozztok
mega Jx <4 - egyenltlenseg
megoldsainak halmazt!
163. O ldjtok meg grafikusan az

egyenltlensegeket:
a) Jx > | ; b ) yfx >x2\ c) Jx < x - 2 \

2> 164. llitsatok ssze olyan x vltozs egyenltlenseget:
a) amelynek egyetlen megoldsa sincs;
b) amelyet minden vals szm igazz teszi;
c) amelynek csak az egy 5-s szm a megoldsa;
d) amelynek megoldshalmaza a (-2; 3) intervallum!
165. A turistknak legkesbb 3 ra mlva vissza keil ternik
a szllshelykre. Mekkora tvolsgra tudnak leszni mo-
torcsnakkal a folyn a vizfolys irnyban, ha a
vizi jrm sebessege 18 km/h, a vizfolys sebessege pedig
4 km/h?
166*. Oldjtok meg az egyenltlensegeket:
a) (2x - 3)(5jc + 2) - (3x - 1)(4jc + 2) > 2 (1 -*)(1 + j c ) - jc;
b) (3jc- 2)(3jc + 2) - (2x - 3)2 < 5jc ( x + 7) + 10;
c) (4jc + 1)(3jc - 5) + ( 2x + 3)(5jc- 4) < 2jc2 + 5 (2x - 1)2;
d) (3jc + l)2- (2jc - 3)(3 - 2jc) > (2jc + 1)2 + (3jc- 7)(3jc + 7)!
167. a) -3 < 5 jc - 1 < 4; b) 1 < 3x + 4 < 7;
c )-5 < 3 - 2x< 1; d ) -8 < 7 - 5 x < - 3 ;
38 1. f e j e z e t
e) 0,7 < 3jc + 1 < 1,3; f) -3,4 < 5 - 2jc < 1,8; .
4.x- - 1 3. 2 - 0,5x ^ i f
g ) - 7 < ^ < -5 5 3 -
S> 168. Oldjtok meg a ketts egyenltlensegeket, es hatrozztok meg a
legnagyobb egesz szm megoldst:
a) 2 < 3x - 5 < 7; b) -3 < 4 - Ix < 3;
c) -2 < 1 - 3jc < 4; d) -0,3 < 2,7 + 0,\x < 1,7!
Oldjtok meg az egyenltlensegeket (169-170)!
169*a)|x|< 5; b ) |jc -3 |< 7 ; c) |2jc3| < 1.
170*.a) |3x| <1; b) \x + 1\ < 3; c) |1 - 5x| < 2.
Az a parameter minden ertekere oldjtok meg az egyenltlensegeket
(171-172)!
171*.a)ax>5; b) ax < 0; c) ( 2 a - l)x < 4a2- 4a + 1.
172*.a) ax > a; b) crx < 0; c ) a2 + a - 12 < (9 - a2)x.
*=* Ismetl gyakorlatok
173. Vegezzetek el a mveleteket:

a) 8 105 + 4 105; b) 5 - 10 8 - 8 - IO 7;
c) (4,2 109)2; d) (3,7 - 105) - 2,4- 108;
e) (3,6 IO6) : (2,4 103)!
174. Abrzoljtok a figgveny grafikonjat:
a)Ar> + 6 = 0; b jy 2 - x = 0!
175. Korabban 3 kg hs annyiba kerlt, mint amennyibe most 2 kg kerl.
Hny szzalekkal drgult a hs?
5.. INTERVALLUMOK
Az egyenltlenseg megoldasainak halmaza leggyakrabban intervallum.
Az intervallum fogalmt gyakran alkalmazzk a matematika egyeb
terletein is. Ezert ajnlatos klnbseget tenni az intervallumok tipusai
kztt, es megtanulni megtallni a metszetket es unijukat.
Ket intervallum metszetenek a kzs reszket

nevezzk.
EGYENLTLENSGEK 39
Pldul a 4) s (-3; ) intervallumok metszete (-3; 4).
Mivel kt halmaz metszett fl jellel jellik, ezrt ezt a kvetkezkppen
rjuk:
(-oo; 4) n (-3; oo) = (-3; 4).
Szemlletesen ezt az egyenlsget a 18. bra mutatja.
Egyb pldk. A 19-21. brknak az albbi egyenlsgek felelnek meg:
(-3; 5) fl (-2; 4) = (-2; 4);
[-3; 5) D ( - 4; -3] = {-3};
(-3; 5) fl (-5; -4) = 0 .
-3 -2 0
18. bra 19. bra
-4 -3 0 5 -5 -4 -3 0 5
20. bra 21. bra
A msodik egyenlsg azt mutatja, hogy a [-3; 5) s a (- 4; -3]

intervallumoknak egy kzs szmuk van, a -3.
A 0 jellel az res halmazt jellik. Az utols egyenlsg azt
mutatja, hogy a (-3; 5) s a (-5; -4) intervallumoknak nincs kzs
szmuk.
Kt intervallum unijnak (egyestsnek, sszegnek)

nevezzk azt a szmhalmazt, amely mindegyik inter
vallum mindegyik szmt s csakis ezeket a szmokat
tartalmazza.
Kt intervallum unijnak jele: U. Ezrt a kvetkezket rjuk:

(2; 4) U (3; 5) = (2; 5).
Szemlletesen ezt az egyenlsget a 22. bra illusztrlja.
_______
-1 0 2 3 4 5
22. bra
A 23-25. brk megfelelnek az albbi egyenlosgeknek:
(-3; 5) U (-2; 4) = (-3; 5);
[-3; 5) U (-4; -3] = (-4; 5);
(-oo; 4) U (-3; 0) = (-oo; 4).
-3 -2 0 4 5 -4 -3 0 5
23. bra 24. bra
-3 0 4 -5 -4 -3 0 5
25. bra 26. bra

A (-3; 5) s (-5; -4) intervallumok unija kt klonll halmazbl ll
(26. bra); a jelolse a kvetkez:
(-3; 5) U (-5; -4).
Elfordul, hogy hrom vagy tbb intervallum unijt keil vizsglni.
Hrom intervallum metszete olyan szmhalmaz, amely mindhrom
intervallumnak elemei. Peldul:
(-4; 5) H (-oo; 6) D [-3; 7) = [-3; 5);
(-4; 5) U (-oo; 6 )U [-3 ;7 ) = (-oo; 7).
Ezeknek az egyenlosgeknek megfelel a 27. a s b bra.
-4 -3 0 5 6 7 -4 -3 0 5 6 7
a b
27. bra
Mivel az intervallumoknak tbb tipusa letezik, ezert ennek megfelel
elnevezest keil alkalmazni a jelleskre. Hagyomnyosan a kvetkez
elnevezeseket hasznljk. Ha a es b tetszleges szmok, akkor:
(-oo; a), (b; -oo) - vegtelen intervallumok;
(a\ b) - nyilt intervallum;
[a; b] - zart intervallum;
[a\ b) - jobbrl nyilt intervallum;
(a; b] - balrl nyilt intervallum.
EGYENLTLENSGEK 41
A 28. brn az intervallumok tpusai s azok jellsi mdjai lthatk.
x
(a; b) a< x a

a
X
(-0 0 ; 00) R
28. bra
Az intervallumok a halmazok specilis esete. Ezeken kvl vizsglnak

olyan halmazokat, amelyeknek tetszleges objektumok az elemei: emberek,
llatok, nvnyek, vszakok, a ht napja, mrtani alakzatok, egyenletek,
fggvnyek. A metszet vagy uni fogalmak brmilyen halmazra
alkalmazhatk (29. bra).
42 1. f e j e z e t
TEGLA1
30. bra
Pldul a ngyzetek a tglalapok s a rombuszok halmaznak

metszetben helyezkednek el (30. bra). A racionlis s irracionlis szmok
halmaznak unija a vals szmok halmaza (31. bra).
31. bra
A halmazok metszeteit s uniit clszer Euler-diagrammal brzolni

(30. s 31. bra).
fil Elfordul, hogy meg kell hatrozni kt vagy tbb egyenlot-

lensg megoldsainak unijt. Ilyen esetekben egyenltlensg-
unirl beszlnek. Ezeket szgletes zrjelekkel jellik:
2jc >17, x > 8,5,
jc1 <
3, va9y je < 4.
Az egyenltlensg-uni megoldsnak a vltoz azon rtkt
nevezik, amely az adott egyenltlensgek legalbb egyikt kielgti.
Az egyenlotlensg-unit megoldani annyit jelent, mint valamennyi
m egoldst m egtallni vagy bebizonytani, hogy nem lteznek
megoldsok. Az adott egyenltlensgek megoldsainak halmaza a
(-oo; 4) U (8,5; ~).
Az unit egyes egyenlet- s egyenlotlensgtpusok, egyebek mellett
az abszoltrtkes egyenltlensgek megoldsra hasznljk.
Brmely \M\ > a alak egyenltlensg, ahol M valamely kifejezs,
lerhat egyenltlensg unikt:
EGYENLTLENSGEK 43
1. Mit neveznk kt intervallum metszetnek?
2. Milyen jellel jellik kt halmaz metszett?
^ 3. Mit neveznk kt intervallum unijnak? Milyen jellel jellik?
- 4. Mondjatok pldkat intervallumokra!
^ 5. Mondjatok pldkat vgtelen halmazokra!
Oldjuk meg egytt!
1. Hatrozztok meg a (-6; 8) s (5; intervallumok metszett s

unijt!
/ M e g o l d s . brzoljtok mrtanilag az adott intervallumokat
(32. bra). A kzs szmaik (elemeik) az (5; 8) intervallumot kpezik.
Vagyis (-6; 8) D (5; ,) = (5; 8).
Az intervallumok unija:
(-6; 8) U (5; ,) = (-6; ,).
2. Oldjtok meg a |5x - 3| > 2 egyenlotlensget!
y M e g o ld s . a) A |5 x - 3 |> 2 egyenlotlensg a kvetkez egyen-
5x - 3 > 2, 5x > 5,
lotlensg-unival ekvivalens 5x - 3 < -2, vagy 5x < 1,
x > 1,
ahonnan
x < 0,2.
A 33. bra az adott egyenlotlensget kielgto megoldsuninak
megfelelo intervallumot mutatja.
32. bra 33. bra

F e 1e 1e t : (-; 0,2] U [ 1; <).
W Oldjtok meg szbanll
176. Hatrozztok meg az intervallumok uniit:

a) (0; 1) s (0; 2); b) (0; 1) s (0,5; 1);
c) (1; 2] s [2; 5); d) (>; 0) s [0; 3)!
177. Hatrozztok meg az elz feladat intervallumainak metszeteit!
1. f e j e z e t
178. Milyen termeszetes szmokat tartalmaz a (1; 8) intervallum? Es a

[1; 8] intervallum?
179. Milyen egesz szmokat tartalmaznak az intervallumok:
a) [-3; 4]; b) (-3; 4); c) (-3; 4]; d) [-3; 4)?
180. Az a es b valamennyi erteke mellett tartalmazza-e a [a\ b] intervallum
a (a; b) intervallumot?
181. Mivel egyenl a [a; b] es (a; b) intervallumok metszete? Es az
unijuk?
A szint I
182. Abrzoljtok a koordinta-egyenesen az intervallumokat:
a) (2; oo); b) (-oo; 0); c) [-3; ~ ); d )(-~ ; -4]!
183. Irjtok le jelekkel a 34. brn lthat intervallumoknak megfelel
intervallumokat!
- 10 5 - 4 - 1 0 1
c d
34. bra
2> 184. Abrzoljtok intervallumok alakjban es koordinta-egyenesen is

az albbi egyenltlensegek megoldshalmazt:
a )x < 3 ; b )x > -2 ; c) jc < 0 ; d )x > 7 !
185. Mely lineris egyenltlensegnek megoldshalmaza az albbi
intervallum:
a )(3 ;o o ); b )(-2 ;o o ); c) (>; 7]; d) [ - 3 ; <*)?
S> 186. Mely lineris egyenltlensegnek van a 34. brn lthat
megoldshalmaza?
187. Abrzoljtok jelekkel es grafikusan az albbi ketts egyenltlensegek
megoldshalmazt:
a ) - 3 < j:< 2 ; b )0 < x < 4 ; c )-5 < x < 0 !
188. Hatrozztok meg az albbi intervallumok unijt es metszetet:
a) [2; 3] es [3; 5]; b) [-5; 0] es [-3; 0];
c) [-5; 7] es [-7; 5); d) (-2; -1) es [-3; -1];
e) (1; 2) es (-2; 1); f) ( ; 2) es [-2; - ) !
EGYENLTLENSGEK 45
> 189. Msoljtok t a tblzatot a fiizetetekbe s tltstek ki a megadott
intervallumok uniival s metszeteivel!
S.sz. Intervallumok Uni Metszet
1. (0; 3) s (0; 5)
2. (-2; 0) s (-3; 0)
3. (-o o ; 1) s (0; 2)
4. (-2; oo) s (0; o)
5. (-o o ; 1) s (0; oo)
190. Hasonltstok ossze az a s c szmokat, ha:

a) (-oo; a) U (c; oo) = R; b) (a; x) O (x; c)= 0 ;
c) (y; a) fl (c; y) = 0 ; d) (a; o) U (-oo; c ) = A!
Oldjtok meg az egyenltlensgeket s a feleleteket rjtok le intervallum
alakjban (191-192)!
191. a) 5x - 3 > 12; b)3x + 5 > 11; c) 0,5jc + 2 ,6 > 3 ;
d) 1 + 2x < 7; e) 5 - 3jc < 2; f) -1,3 jc- 9 < 4.
192. a) 3jc < 1 -2 x ; b) - I x < 3x + 5; c) 5x > x - 2;
d) -2x > 9 - 5x; e) 2x < Ix + 3; f) 1,1jc > x 5.
brzoljtok a koordinta-egyenesen az egyenltlensgek megoldshal-
mazait (193-195)!
193. a) 0,5jc- 4(jc- 3) > 3x; b) 6x < 0,2.x - 2(jc + 3);
c ) 0 < y - 0 ,3 ( 2 - y ) ; d) 4 > 5z - 0,2(1 -z ).
3> 194. a) 0,3 <1,2 + 0,5(a: - 2); b) 0 < 4,5 + 0,l(2y - 3);
c) 2,7(x + 3) < 7,2(jc- 3); d) 3,4(2x + 3) < 6(x + 2).
3 3 + 41
195. a) 2X + 44 <' -.x
4 ' 2 4 V 5
c ) x - j( x - 3) > 0,4; d) 2y - \ < 0,2(y + 3).
c B szint
196. Milyen felttelek mellett igaz:

a) (a; t) U (m; n) = (a; b) ; c) (a; t) fl (m; ) = (a; >) ?
197. Hasonltstok ossze az x s a, y s c szmokat, ha:
a) (a; c) n (x; y) = (a; c); b) (a; c) fl (x; ^) = (x; y);
c) (a; c) U (x;y) = (a; c); d) (a; c) U (x;y) = (a; y)!
46 1. f e j e z e t
198. Irjtok le ketts egyenltlenseg alakjban az a, x esy szmok kztti

relcit, ha:
a) (a; ) n (x; y ) = (a; y)\ b) (a; ) U (x; y ) = (a; );
c) 7) U (x; y) = (->; y); d) (-<*>; a) fl (x; y) = (^; a)!
^ 199. Milyen 2-es nevezj trtek tallhatk az intervallumokban:
a) (1; 6); b) (2; 3); c) [-5; 0]; d) [-2; 3]?
200. Vegyk a [a; b] intervallum hossznak a b - a klnbseget. Hnyszor
nagyobb az els intervallum hossza a msodik hossznl:
a) [0; 10] es [0; 5];* b) [1; 15] es [1; 3];
c) [-6; 10] es [-3; 5]; d) [na; nb] es [a; b]?
$>201. Az x mely ertekei mellett tartozik bele a 3x + 2 kifejezes az albbi
intervallumokba:
a) [-1; 5]; b) (1; 17); c) [0; 3); d ) ( - 7 ;- l] ?
202. Az x mely ertekei mellett tartozik bele az 1,3 - 0,3x kifejezes az
albbi intervallumokba:
a) (-0,2; 2,5); b) [1; 4); c) (-2,6; 0,2]; d) [-2; 0,1]?
Oldjtok meg az egyenltlensegeket, a megoldsaikat irjtok le intervallu-
mok alakjban (203-204)!
203. a) 5(jc + 2) + 2(jc- 3) < 3(x - l) + 4(* + 3);
b ) 3(2jc- 1) + 3 (x - 1)>5( x + 2) + 2(2x + 3);
c) 2(x - 3) + 5(x - 2) > 3(2 - jc) - 2(3 - je);
d) 9(x - 2) - 2(3x - 2) < 5(x - 2) - 2(x + 5).3
2 3 < 6 3
x-2 1 + Ix x + 11 ^ 5 + 2x .
2 4 3 4
3-2.V x - l > 5-3.V 4x + 3
c) 2 3 4 6
6.v - 5 11 + 7x ^ 4.v + 3 2.V + 3
d) 3 5 5 10
205. Egy ngyzet terlett 1-nek vve mely
intervallumba tartozik a 35. brn lthat
alakzat:
[1; 2), [2; 3), [3; 4) vagy [4; 5)? 35. bra
EGYENLTLENSGEK 47
Hatrozztok meg azoknak a halmazoknak az uniit s metszeteit, amelyek
az egyenltlensgek megoldsai (206-207)!
206. a) ^ ! + ^ < o s * 5- 3 ^ 10 >4;
4.v + 3 , x + 1 < 2.
b) ^ 4 ^ + > 0 s 7 2
x+1 x + 3 > 2;
207. a) 3x - > 0 s
3- x .y - 3 3x - 2 5x + 1
b) > 0 s 4 > 1.
15 3 3
2> 208. A 36. brn egy 4x4-es ngyzetre
n szm kockbl sszerakott
alakzat lthat. A kvetkez
intervallumok kzl melyikbe
tartozik az n szm: (57; 67),
(50; 69) vagy [55; 65]?
36. bra

209*. a) |x| > 1; b) \x + 2\> 5; c) |3x + 1| > 5;
d) |5jc| > 2; e) \x - 1|> 3; f) |5 2x| > 3.
210. a) |x + 5| > -3; b) 11 - 3x| < - l ; c) |2x 11> 0;
d) [x - 1| < 0; e) |5x + 3| > 0; f) |8 4x| < 0.
<= Ismtl gyakorlatok
211. Hatrozztok meg a szorzatok rtkt:

a) V5 M M ; b) ^6 V48 V5 ;
c) JA2 J J2 J\S ; d) V5 V72 V V45 !
1. f e j e z e t
212. Hatarozzatok meg az egyenletek gyokeit:

sl) 5 Jx = 0; b) \0 J x = 4; c ) 6 ^ - 4 8 = 0;
d) 3 +20 = 0; e) 4 Vjc + 9 = 1 1 ; f) 7 - 2 vGc =12!
213. Al-Karkhi feladata. Hatarozzatok meg annak a teglalapnak a
teriiletet, amelynek az alapja magassaganak a ketszerese, teriilete
pedig szam szerint a keriiletevel egyenlo!
214. Az osztaly tanuloi karacsonyi udvozlolapokat valtottak egymassal.
Hany tanulo volt az osztalyban, ha 812 kepeslapra volt sziikseg
egymas koszontesehez?
e g y v Alto zo s e g y e n l o t l e n s e g -
RENDSZEREK
Elofordul, hogy tobb egyenlotlenseg kozos m egoldasat kell
meghatarozni. K.eressiik meg peldaul a kovetkezo ket egyenlotlenseg
2x - 3 < 5 es 2 3jc <11
kozos m egoldasat, vagyis jc azon ertekeit, melyek m indket
egyenlotlenseget kielegitik. Ilyenkor egyenlotlenseg-rendszerrol
beszeliink.
Az egyenletrendszerhez hasonloan az egyenlotlenseg-rendszert is
kapcsos zarojellel jeloljuk:
2jc - 3 < 5,
2 3jc < 11.
Az egyvaltozos egyenlotlenseg-rendszer megoldasa a
valtozonak az az erteke, mely kielegiti a rendszer
mindegyik egyenlotlenseget.
Az egyenlotlenseg-rendszert megoldani annyit jelent, mint meghatarozni

az osszes megoldasat vagy megmutatni, hogy nines megoldasa.
Oldjuk meg a vizsgalt egyenlotlenseg-rendszert, fokozatosan
helyettesitve mindegyik egyenlotlenseget egyszeriibb, vele ekvivalens
egyenlotlenseggel:
2x - 3 < 5, 2x < 8,
2 - 3* < 11; -3x < 9;
EGYENLTLENSGEK 49
Az egyenltlensg-rendszer megoldsainak halmaza egyenltlensgei
megoldshalmazainak metszete lesz. Hatrozzuk meg a metszetet
koordinta-egyenes segtsgvel.
Az els egyenltlensg megoldsa a 4-nl kisebb valamennyi szm, a
msodiknak valamennyi -3-nl nagyobb szm (37. bra).
-3 0 4
37. bra
A rendszer mindkt egyenltlensgt igazz teszik az x olyan rtkei,
mint a -3 < x < 4. Az x rtkeinek ezen halmaza a (-3; 4) intervallum.
A -3 s a 4 nem tartozik az intervallumhoz.
Oldjunk meg mg kt egyenltlensg-rendszert:
V Megolds.
Mind a kt egyenltlensgei x 5-nl nagyobb rtkei elgtik

ki (38. bra).
0 5
38. bra
Nem ltezik olyan szm, amely egyszerre kisebb 1-nl s nagyobb

4-nl (39. bra).
0 1 4
39. bra
F e 1e 1e t . a) (5; <*>); b) nincs megolds.
Egyenltlensg-rendszerek megoldsra vezethet vissza pldul az
albbi egyenltlensgek megoldsa:
50 1. f e j e z e t
a ) ( * - 2 ) ( x + 5 )< 0 ; b ) ^ |< 0 .
^ M e g o l d s . a ) Ket szm szorzata negativ, ha az egyik szm negativ,
a msik pedig pozitiv. Vagyis az adott egyenltlenseg ket egyenlt-
lenseg-rendszer megoldsra vezethet vissza:
x ~ 2 > 0 es p - 2 < 0
1x + 5 < 0 1 * + 5 > 0.
Az els rendszernek nincs m egoldsa, a m sodik rendszer
megoldsainak halmaza a (-5; 2) intervallum.
b) A trt erteke negativ, ha vagy a szmll vagy a nevez negativ.
Ezert a b) egyenltlenseg megoldsa ugyanolyan, mint az a) egyenltlenseg
megoldsa, es mindkettre a felelet is ugyanolyan.
F e l e l e t . a ) (-5; 2); b) (-5; 2).
*25* Oldjuk meg az egyenltlensegeket:

1 5 5 a) \2x- 3| < 5; b) | x - 1| > 2 x - 5!
a) A |2jc- 3| < 5 egyenltlenseg es a -5 < 2x - 3 < 5 ketts egyenlt
lenseg ekvivalens a kvetkez egyenltlenseg-rendszerekkel:
[ 2x - 3 < 5, [ 2x < 8,
1 2x - 3 > -5 , vagy \2 x > -2 .
Megoldsainak halmaza [-1; 4].
b) A \x - 1| > 2x - 5 egyenltlenseg ekvivalens az egyenltlenseg-
egyttessel:
x - 1> 2x - 5, x - 1 > 2x - 5, x < 4,
A
Ul
1
. x - 1 < 5 - 2jc; _3x < 6;

*
V
1
Az adott egyenltlenseget a (-; 4) es 2) intervallumokba

tartoz valamennyi szm kielegiti. Ezek unija (-; 4).
F e I e I e t . a) [-1; 4]; b) (-; 4).
Ellenrizzetek magatokat!
, 1. Mondjatok peldkat egyenltlenseg-rendszerekre!

- 2. Mit jelent az egyvltozs egyenltlenseg-rendszer megoldsa?
> 3. Mit jelent megoldani az egyenltlenseg-rendszert?
-J 4. Hogyan hatrozhat meg a rendszer megoldsa, ha ismert a rendszert
alkot egyenltlensegek megoldsa?
EGYENLTLENSGEK 51
Oldjuk meg egyutt!
1. Oldjatok meg az egyenlotlenseg-rendszert:

j (z2- 2 ) - 3 > 3 z 2- 5 ,
1 z2+ 2z < (z - 1)(z + 1)!
^ M e g o l d a s . { 3z2 ~ 6 > 3z2 - 5, I -6 > -5,

1 z2+ 2z < z2- 1; 1 z < -0,5.
Az elso egyenlotlenseg nem igaz, ezert a rendszemek nines megoldasa.
F e 1e 1e t . A rendszemek nines megoldasa.
2. A koordinata-egyenes felhasznalasaval oldjatok meg a
|x - 2| + |jc + 11> 7 egyenlotlenseget!
J M e g o l d a s . A | j c - 2 | kifejezes az x es 2 koordinataju pontok
kozotti tavolsag, a\x + 1| kifejezes azx es -1 koordinataju pontok kozotti
tavolsag.
A 40. abran lathato, hogy azx koordinatajanak 4-nel nagyobbnak vagy
-3-nal kisebbnek kell lennie.
-3 0 4
40. bra
F e 1e 1e t . -3) U (4; o).

w Oldjtok meg szban!
215. Vannak-e megoldsai az egyenltlensg-rendszereknek:

U>3, \x > 0, x > -3, U < -3 ,
a) U<2; b) \x < 5; c) x < 2; d) U < 2?
216. Kielgti-e a j 3^. < ^ egyenlotlensg-rendszert az albbi szm:
a) 2; b) 3; c) 0; d) 6?
217. A kvetkez egyenltlensgek kzl:
a) |jc| < 3; b) \x\ - 1 < 0,5; c) |jc| >5; d) 7 - |jc| < 0
melyik ekvivalens a megfelel egyenltlensgek rendszervel?
Melyik ekvivalens a megfelel egyenltlensg-egyttessel?
52 1. f e j e z e t
c A szint
3
S> 218. Megoldsa-e a 2 a kvetkez az egyenlotlensg-rendszereknek:
fjc 3 < 5, 3jc > X + 2, 0,5jc > 2x - 3,
a) t 4jc + 2 > 9; b) I 12 < 8x - 5; c) I 3jc - 1 > 4?
219. A -1, 0, 1, 2, 3 szmok kzl melyekre teljesl az egyenlotlensg-
rendszer:
3 x > 0, \2x + 3 > 5,
a) 7 + je > 0; b) i 1 - j c < 0?
220. Oldjtok meg az egyenlotlensg-rendszert s jelljetek meg kt olyan
egsz szmot, amelyek kielgtik azt:
2x + 7 > 0, 2x - 5 < 0, 3x + 1 < 0,
a).3x + 6 > 0 b> [3*
3jc+ 9 <<00;; c) I 2x + 5 > 0 !
Oldjtok meg az egyenlotlensg-rendszert (221-224)!
:2jc + 3 > X , 2 - 5jc < 7, 8 < 4jc + 8,
$>221. b) | 3jc + 1 < - 8; c) 0 > 3jc + 6.
a ) l[4x - X < 3;
\Sy-K2y, 4 - 3y > -2y, 5 y - 7 < 3y,
222. b) | y - 3 >4; c) 2 - 4y < 5.
a ) l[3 - 2 y <y;
\ 0,5z - 2 < z, 0,8jc - 3 > 5, 1 1,5jc < je,
223. a ) | t0 ,3 -2 z > 3 z ; b) | 0 , 8 j c + 1 >9;
c) 1 + 1,5* < 16.
[ 6z + 1 < 4z, x-l < x-2
1
[-l> f 2 3
224. 2 3- b) c)
H [ X - 1< 7 ; |f-f> 0 3 ;
2 x -3 > 0 .
225. Adjatok az a-nak olyan rtkeket, amely mellett az a), b), c)
egyenlotlensg-rendszereknek: 1) van megoldsuk; 2) nines
megoldsuk:
X > a, X < a,
a) X < 3; b) X < -3;
)i^ \
Oldjtok meg az egyenlotlensg-rendszereket (226-228)!
. 15 3jc < 9jc12, 12 - z < 8z - 15,

226. a) | 8jc _ 7 > 5jc -h 4; b) 7z - 6 > 6z + 4;
/
EGYENLTLENSGEK
2 (x -3 )< 5 x + 7, i 5(x + 2) > 2x - 4,

c) d) l3(x + 3 ) < 7 - 8 x .
13 + 4x> 3(jc5);
3 - 2(x - 1) < 0, J-4(2x - 1) < 3,

227. a) b) 1-5(jc- 3 ) >4;
15 - 3(jc - 4) > 0;
U < 2 - 3(x + 1), i 8(1 + x ) > 3 ( 2 x - 1),

J l5 x > 3 + (x -4 ); d) 15 < 3x - 2(8x - 3).
[ 2x - 0,2(x - 2) > 4,
228. a) \ x b)
[ 7x - 1 > 48 ;
[0,5x + 3 < 2,5 - 3x, i 0,4z + 2 > 3,5 - 2z;

c) [5 - 0,2x < 0,2 - 5x; d) [7 - 1,3z > 0,3 - 5z.
^ 229. Hatrozztok meg az egyenltlensg-rendszerek egsz szm

megoldsait:
\2n + 3 < 4(3 - 5), J ( + 1) > ( + 2)( - 2),
a) 18 - 4 < 7 - 2(4 - 13); b) !( - 3)2 > 3 - (2 - )!
230. Oldjtok meg a ketts egyenlotlensget:
a)-2<3x-4<5; b)3<2-x<5;
c) 0,4 < 2x + 1 < 0,6; d) 0,7 < 3 - 2* < 1,2;
e ) - l >) < 1,5!
(JLszin*
Oldjtok meg az egyenlotlensg-rendszereket (231-234)!
C2- 3 < (C + 3)2, J 5 - (x + 3)2 > (x - 2)(1 - x),

23!. a) | 2C + C 2> ( C _ 2)2; lx(x + 7) < ( x + 7)2- 7;
j(z2- 2 ) - 3 > 3z2, J (x - 1)2 + 3x > (x - 1)(x + 1),

c) \z2 + 2 z < ( z - 1)z; d) l(x + 3 )(x - 1) > (x + 2)2- 1.
J(x+ l)2> x 2 + 4, 7 + (x + 3)2<5x + ( x - 3 ) 2,

232. a) } {(x - 1)(x + 2) < (x + 1)(x - 2);
| ( x - l ) 2> x 2- 4 ;
54 1. f e j e z e t
( x - l )2 > x 2 + 7, 3x - (x + 1)2<5 (1 x)2,

c) d)
(x - 2)2 > x 2- 8; (x - 3) (x + 3) > (x + 7)(x - 7).
2v + 15 !z z > i
5 - 3
4 |3x - 1 < 3x + 3 2 ,
233. a) b)
3x + 12
2y> ^ 2 - 4
+ 3 > 8+ x
4x + 3 _ 3x-l i 8-x
3 8 1 6
c)
7x + 3 ,3x + l . x-4
5 2 4 2
c + 0,25 < 14c+ 3 2 + < 5

12 3 2 3
234. a) b)
l-3 c
C ' < c+8 ^ a + 16 -,
6 - r < - 2a;
2x-l
- x <^
1 1 -x -,
- 2,
c)
3(x - 1)2 + 8x + 2 < x(3x - 2) + 1.
235. Az x vltoz mely rtkei mellett van rtelme a kifejezseknek:

a) ^/5^x + J x - 3 ; b) J x ^ l - V3x + 2 ;
c> '/ 7 +3 + /T T 3 ; d) '/2x/ 3 + . 5 ?

V3x + 2
236. Az x vltoz mely rtkei mellett tartozik a 4x-l,5 kifejezs a
kvetkez intervallumokhoz:
a) (1; 2); b) [-2; 0]; c) 0); d) [3; 7)?
237. A C mely rtkei mellett tartozik a 2 kifejezs a kvetkez

intervallumokhoz:
a) (-oo; 0); b) [0; >); c) (-1 ; l); d) [1; 8]?

238. a) (x + 2) (x - 7) < 0; b) (x - 3) (2x - 5) > 0;
EGYENLTLENSGEK 55
c) (3 - 2z)( 1 + z) > 0; * d) (2^ + 8) (7 - 4y) < 0;
e) 0,5x(x + 3) < 0; f)(*2 + 1)(5 - x ) < 0.
239. a) (2x + 1) ( 10* - 7) > 0; b) (5 - 2x)(l - 3x) < 0;
c) (x2 + 5) (x + 5) > 0; d) x3 + 2x2 + x < 0;
e) 5x2- 3 x - 2 < 0 ; f) x3 + 3x2 > 0.
A-+ 3 5 - 2a 3 -A
V
b) 2a - 7 > 0;
A
O
O
240. a) A -7 c) 2a -1
3)v 3a + 5 V3
d) e) x(x2 + > 0; f) < 0.
-3 <0^ ) A- 3
3a - 1 5 - 2x -3* <
IA
b) 2 + 5a > 0; Q.
O
241. a) A + 5 c) 7a - 1 4
2a + 3 A-4
d) 2a + 4 < 2 ; e) 4 - A > 5; f) 3a + 2 >3.
242. Az n mely crtkei mellett lesz az s j kifejezsek klnbsge

nagyobb a szorzatuknl?
3 3
243. Az n mely rtkei mellett lesz a ^ s kifejezsek sszege
kisebb a szorzatuknl?
244. Oldjtok meg a hrom egyenltlensgbl ll rendszert:
2 x - 1 > 5, 3x - 2 < 5x - 8,
a) 4x - 3 < 37, b) 2x - 1 < 4(2 - x),
3x - 5 > 7; 2x - 7 < 3(1 -x )!
245. Oldjtok meg a ketts egyenlotlensgek rendszert:
i 0 < 1 2x < 1, I 1 < 5 - 3x < 3,

a) 13 < 3x + 4 < 5; b) [-3 < 3 - 2 x < 1!
a)x2<25; b)x2> 16; c)x2<2!
247. Igaz-e az a pozitiv rtke esetn, hogy az egyenlotlensgek:
a) x2 < a2 ekvivalens a |x| < a egyenltlensggel;
b) x2 > a2 ekvivalens a |x| > a egyenltlensggel?
56 1. f e j e z e t
248. Oldjtok meg ktfle mdszerrel az egyenltlensgeket:

a) |jc 11< 2; b) ( j c - l )2 < 4; c) (2x + l )2 < 9;
d) |jc8| > 1; e) (x - 2)2 > 25; f) (5jc- 3)2 > 49!
249*. a) \2x + 3| < 5; b) I* - 3| + |jc + 1| < 7;
c) |3jc- 1 |> 2 ; d) \x - 2\ + \x + 1| > 3.
250*. a) |5 jc| > 0,5; b) \x - 1| + |1 - x \ > 1;
c)|4 x -3 | <*; d) |jc 7| > |jc11.
251 *. a) (x-3)<Jx - 2 < 0; b) ( 2 x - > 0;
c) (5 - 2x) J x 2 +3 > 0; d) (4x - 5) : <0.
252. Bontstok fel tnyezkre a ngyzetes hromtagokat (msodfok

polinomokat):
a) jc2- lOx + 21; b) a2 + 2a - 15; c)2 jc2 + 5x - 3 ;
d) c2- l l c - 2 6 ; e )9 a 2 + 3 a - 2 ; f) 4c2 + 25c + 25!
253. Bizonytstok be, hogy a 1710 + 3 710 - 3 T + 179 kifejezs
maradk nlkl oszthat 36-tal!
254. rjtok le normlalakban a szmokat:
a) 47 000 000; b) 308 000 000; c) 0,000000039;
d) 0,00000407; e) 803 109; f) 0,067 107;
g) 3,7 1005; h) 0,42 10 7; i) 20 005!
255. brzoljtok az egyenleteket grafkusan:
a)2x + 3y = 6; b)x^=12;
c )x 2+ y2 = 4; d)y2- x 2 = 0!
EGYENLOTLENSGEK BIZONYTSA
Elfordul, hogy azt kell bizonytani: az adott vltozs egyenltlensget

a vltozk minden megadott rtke igazz teszi. Ez legknnyebben a
kevesebb s a tbb fogalmak meghatrozsa alapjn tehet meg:
ha a > b, akkor a - b pozitv szm.
1. plda. Bizonytstok be, hogy az a vltoz brmely vals rtkre
igaz a kvetkez egyenltlensg:
a2 + 2 > 2 a!
egyenltlensgek 51 m .
B i zo n y i t s . a2 + 2 - 2a = a2 - 2a + 1 + 1 = (a - l )2 + 1. Az a
vltoz brmely valos erteke mellett a (a - l )2kifejezes erteke nemnegativ,
ezert a (a - l )2 + 1 kifejezes erteke mindig pozitiv. Teht a2 + 2 > 2a.
2. pelda. Bizonyitstok be, hogy pozitiv a es b mellett:
^ > Vfc!
Bizonvits. = ^ D ! .
A kapott (V^->/)2 kifejezes brmely pozitiv a es b eseten nemnegativ.

Teht, ha a > 0 es b> 0, akkor
a~ y > ^ b .
Az egyenlseg csak akkor li fenn, ha a = b.
Megjegyzes. Az kifejezest az a es b szmok szm tani
kzeparnyosnak, a -fob kifejezest pedig mertani kzeparnyosuknak

nevezzk. Ezert a bebizonyitott egyenltlenseg igy is megfogalmazhat:
p M ket pozitiv szm szmtani kzeparnyosa nem kisebb mertani

v J kzeparnyosuknl.
3. pelda. Bizonyitstok be, hogy pozitiv a, b es c eseten:

(a + b){b + c)(c + a) > 8abc\
B i z o n y i t s. Mivel ket pozitiv szm szmtani kzeparnyosa nem
kisebb, mint a mertani kzeparnyosuk, ezert
ay >J S - , y a > JF c- >

Az egyenltlensegeket tagonkenti sszeszorzsval a kvetkezt
kapjuk:
a+b b+c c+a ^ /:----;--------
~ 2 ~ y - * ~ 2 ~ ^ Jab bc ca ,
vagyis
(a + b)(b + c)(c + a) > 8abc.
A vltozot tartalmazo llits bebizonyitsa annak megmutatst j elenti,

hogy az adott llits a vltozk minden megengedett erteke mellett igaz.
Az llits cfolsa annak bizonyitst jelenti, hogy az adott llits hami.
r 58____________________________________________________
1. f e j e z e t
A vltozt tartalmaz egyenltlensg cfolsa annak igazolst jelenti,

hogy az adott egyenltlensg a vltoz akr egvetlen rtke mellett is hamis.
Plda. Cfoljtok a (n + l )2 > rr egyenltlensget!
C f o l a t . Ha = - l , akkor az egyenltlensg a kvetkez alakot
veszi fel: O2 > l 2. Ez az egyenltlensg hamis. Ezrt hamis az adott
egyenltlensg is.
Azt a pldt, amely brmely lltst cfol, ellenpldnak nevezzk.
5* A szmtani s a mrtani kzparnyosokon kvl a tudsok

gyakran vizsgljk kt vagy tbb szm ngyzetes kzp-
arnyost. Tbb szm ngyzetes kzparnyosnak nevezzk a
ngyzeteik szmtani kzparnyosbl vont ngyzetgykkel egyenl
szmot. Az a s b vagy x, y s z szmok ngyzetes kzparnyosa
megfelelen:
\a 2 + b2 l-x2 + y 2 + z2
V 2 V 3
Kt szm ngyzetes kzparnyosa mindig nagyobb szmtani
kzparnyosuknl. Prbljtok meg bebizonytani, hogy brmely
a s b pozitv szmok esetben:
+ b2
u < a+2 -b- <
A 41. bra felhasznlsval illusztrIjtok, hogy igaz az ilyen ketts
egyenltlensg!
P
41. bra
Ellenrizztek magatokat!
* 1. Mit jelent az llts bizonytsa! Mit jelent az llts cfolata?

^ 2. Mit jelent az egyenltlensg bizonytsa?
*3. Fogalm azztok meg, mi kt szm szmtani s mrtani
* kzparnyosa!
> 4. Hasonltstok ssze kt pozitv szm szmtani s mrtani
* -kzparnyost!
EGYENLTLENSEGEK 59
Oldjuk meg egytt!
Bizonyitstok be, hogyha a < b, akkor a < < b\ Fogalmazztok

meg ezt az llitst!
B i z o n y i t s . Ha a < b, akkor 2a < a + b, ahonnan a < ^y .
Ha a < b, akkor a + b <2b, ahonnan < b.
A ket esetet egyesitve:
ha a < b, akkor a < < b.
A kapott ketts egyenltlenseg a kvetkezkeppen fogalmazhato meg:
ket egymssal nem egyenl vals szm szntani kzeparnyosa
nagyobb az adott szmok kisebbikenel es kisebb azok nagyobbiknl.
w Oldjtok meg szban!
256. Hatrozztok meg a kvetkez szmok szmtani kzeparnyost:

a) 1,3 es 2,7; b) 38 es 0;
c) 409 es -409; d) 10, 20 es 30!
257. Hatrozztok meg a kvetkez szmok mertani kzeparnyost:
v a) 50 es 8; b) 1000 es 40;
e) 0,2 es 0,8; d) 5" es 5 7!
Bizonyitstok be az egyenltlenseget (258-259)!
258. a) (a - 2)2 + 3 > 0; b) (1 - 2a)2 + 1 > 0;
e) (a + 2)2 > 4a.
259. a) a2 + 6a + 10 > 0; b) 9 -- 12a + 4a2 > 0;
c) a4 + 1 > 2a2.
szint
*
Bizonyitstok be az egyenltlenseget (260-263)!
260. a) a2 + 2a + 2 > 0; b) a2- 2a + 5 > 0;
e) 2a2 + 4a + 5 > 0; d) 2a2 + a + 1 > 0.
261. a) a2 + 3 > 2a\ b) a2 + 5 > 4a\
e) 2a2 + 1 > 2a\ d) 3a2 + 1 > 2a.
262. a) (2a- 1) (2a+ 1) < 4a2; b) (a - 3)2> a(a - 6);
e) a2 + 65 > 16a; d) a4 + 82 > 18a2.
60 1. f e j e z e t
263. a) (a + l )2 > 4a; b) 99 + 20a < (a + 10)2;
2> 264. Bizonytstok be, hogy x minden negativ rtke esetn:

a) (x - 1) (jc 2) > 0; b) x2 + 9 > 1Ojc;
c) ( jc - 3) (3 - j c ) < 0; d) (2 - jc) (jc- 3) < 0!
265. Bizonytstok be, hogy c minden pozitv rtke esetn:
a)c+^>2;- b)9c+>6; c) + 1) ( ; + 1) > 4!
( B szint )
Bizonytstok be az egyenlotlensget (266-267)!

266. a) a2 - ab + b2 > 0;
b) a2 + b2 + 2 > 2(a + b).
267. a) a2 + b2 + c2 > ab + ac + be;
b) a2 + b2 + c2 + 3 > 2(a + b + c).
268. Bizonytstok be, hogy brmely kt vals szm ngyzetnek sszege
nem kisebb ktszeres szorzatuknl!
269. Mi a nagyobb:
a) kt pozitv szm ngyzeteinek sszege vagy sszegk ngyzete;
b) kt negativ szm ngyzeteinek sszege vagy sszegk ngyzete?
^ 270. Bizonytstok be, hogy kt vals szm ngyzeteinek flosszege nem
kisebb flosszegk ngyzetnl!
271. Az egyenl terlet sszes ngyszog kzl a ngyzetnek a legkisebb
a kerlete. Bizonytstok be!
2> 272. Az egyenl tfogj sszes derkszog hromszog kzl az
egyenl szr hromszog terlete a legnagyobb (42. bra).
Bizonytstok be!
42. bra
EGYENLTLENSGEK 61
273. Egy adott krbe beirt valamennyi ngyszg kzl legnagyobb
terlete a ngyzetnek van. Bizonytstok be!
Bizonytstok be az egyenltlensgeket a vltozk brmely vals rtkei

esetre (274-278)!
274. a) a2 + b2 + 1 > ab + a + b\ b) {a + b + 1)2 < 3 (a2 + b2 + 1).
275. a) a4 + b4 + 2c2 > 4abr, b) a4 + b4 + c4 + d 4 >4abcd.
276. a) 8a2 + 14ab + lb 2+ \> 0 ; b) 2a2 + 5c2 + la c + 1 > 0.
277. a) (ax + by)2 < (a2 + b2) (.x2 + y2);
b) <J(a + x f + {b + y f ^ Ja2 + b2 + +f
278. a) \a\ + \b\ >\a + b\\ b) \a\ - \b\ < \a -b \.
Bizonytstok be, hogy igazak a szmegyenlotlensgek (279-281)!
279. a) J 2 + V2 + V2 + V2 < 2; b) J W W + i/ < 3.
280. a) h + 2V3 + 2V3 + 2V3 < 3; b) V l 2 - V12-V2 > 3.
281. a) + 2 3 + 3~ 4 + + 99 100 < *
b) 4r + + 1 + ... + < 1.
42 1002

4 3 5x
a) x + 3 = - 2jc; b) x + 3 + X - 1 = -1 !
283. Az X2 + 2x2 - 9x + a - 0 egyenlet egyik gyke: -2. Hatrozztok

meg az egyenlet tbbi gykt!
284. Az rc 60% vasat tartalmaz. A beile olvasztott nyersvas vastartal-
ma 98%. Hny tonna vasrcbol olvaszthat 1000 t nyersvas?
285. Szmtstok ki, h o gy/9), f i 99), fi999), ha fix) = ~ !

62 1. f e j e z e t
OLDJATOK MEG NALLOAN A FELADATOKAT!
I. V 1t o z a t
Io. Oldjtok meg a 3x - 5 < 13 egyenlotlensget!
2. Oldjtok meg az egyenlotlensg-rendszereket:
3 - X - 2 < x,
- 7 / u b-) 5 (x - 2) < 8x + 1!
3*. Oldjtok meg a -1 < 2x - 3 < 5 ketts egyenlotlensget!
II. V 1to z at
Io. Oldjtok meg a A x - 7 < 13 egyenlotlensget!
3x - 7 < 5, r 2 - ^ i > x,
a) b*)
2x + 1 >3; 7 (x - 3) > 5x - 2!
3. Oldjtok meg a -3 < 2c + 1 < 7 ketts egyenlotlensget!
111. v l t o z a t
I o. Oldjtok meg az 5x - 4 > 26 egyenlotlensget!
ao\ i 5x 2 < 18, 4 - 2 - x > X,

' i 2x + 3 > 5; } 2 (x - 4) > 5x - 2!
3o. Oldjtok meg a -2 < 3n + 4 < 10 ketts egyenlotlensget!
IV. V 11 o z a t
I o. Oldjtok meg a 7x + 3 > 38 egyenlotlensget!
4x - 3 > 5, 3 - x - 4 < 3x,

a) b#)
5x + 2 < 27; 5 (x - 1) > 3x - 1!
3*. Oldjtok meg a -5 < 2w - 1 < 7 ketts egyenlotlensget!
V_
EGYENL0TLENSGEK 63
r* A FEJEZET TARTALMNAK 0SSZEFO G LAL SA W
Ha kt kifejezst <, >, < vagy > relcis jellel kapcsolunk ssze,
akkor egyenlotlensget kapunk. Azt az egyenlotlensget, melynek
mindkt oldaln szm ll, szmegyenlotlensgnek nevezzk.
A szmegyenlotlensgek tulajdonsgai
Ha: a 0, akkor ac < bc\
a be;
a < b s c < d, akkor a + c < b + d\
a< b ,c < d s a, b, c, d pozitv szmok, akkor ac < bd.
A za <x <b, a< x< b, a< x< b, a< x < b alakegyenlotlensgeket
ketts egyenlotlensgeknek nevezzk. Ezeket a mennyisgek s
kifejezsek rtkeinek megbecslsre clszer alkalmazni. Teht
ha a < x < b s c < y < d , akkor
a + c < x + y 2 a z egyvltozs egyenlotlensgek
pldi.
A vltozkat tartalmaz egyenlotlensgek az egyenletekhez
hasonlak.
Az ismeretlent tartalmaz egyenlotlensg megoldsnak a vltoz
azon rtkt nevezzk, mely kielgti az adott egyenlotlensget, azaz
igaz szmegyenlotlensgg alaktja t. Egyenlotlensget megoldani
annyit jelent, mint megtallni valamennyi megoldst, vagy bebizonyta-
ni, hogy nines megoldsa.
Az egyenlotlensg m egoldsainak halmaza leggyakrabban
intervallum. Pldul a2 x + 7 < 1 5 s 8 + 3 * > 2 egyenlotlensgek
megoldsai a kvetkez halmazok: (-<, 4) s [-2; ).
Az egyazon vltozt tartalmaz tbb egyenlotlensg egyenlotlen-
sg-rendszert alkot, ha a kzs megoldsaikat kell meghatrozni. Az
egyenlotlensg-rendszert megoldani annyit jelent, hogy meg kell hat-
rozni valamennyi megoldst vagy bebizonytani, hogy nines megold-
suk. A kvetkez egyenlotlensg-rendszer
i 2x + 7 < 15,
13x + 8 > 2
megoldshalmaza: [-2; 4).
.. ...............
64 1. f e j e z e t
----------- ---p,
MATEMATIKATRTENET
Az emberek mr az idszmitsunk eltt is meg tudtk hatrozni,
hogy ket szm kzl melyik a nagyobb es melyik a kisebb. Eukleidesz
(i. e. III. sz.) Elemek cim mveben tallhat egy egyenltlensegnek a
bizonyitsa, amely a jelenlegi jelrendszerrel a kvetkezkeppen irhat le:
a +b
2
> yfb . Abban az idben azonban az a es b nem tetszleges szmokat.
hanem szakaszhosszakat jellt; a bizonyitsa mertani mdszerrel,
egyenltlensegjelek nekl trtent.
Archimedesz (i. e. III. sz.) bebizonyitotta azt az egyenltlenseget, amely
mai formban a kvetkezkeppen irhat le: 3 ^ < 7i < 3 y .
A < es > jeleket elszr egy angol matematikus, T. Harriot alkalmazta
az 1600-as evek elejen. Annak ellenere, hogy az egyenltlensegjelek
alkalmazst kesbb javasoltk, mint az egyenlsegjelet, megis korbban
kezdtek hasznlni a V bet nyomdai alkalmazsnak ksznheten, mig
= jel abban az idben meg nem volt a nyomdkban.
A nem szigor egyenltlensegek jeleit 1670-ben vezetette be J. Wallis
angol matematikus, azzal a klnbseggel, hogy a vonst meg az
egyenltlensegjel fltt hasznlta. Az ilyen jeleket ritkn hasznltk. A
szmunkra megszokott formjukban a < es > jeleket egy francia
matematikus, P. Burger javasolta 1734-ben.
A korszer matematikban es alkalmazott tudomnyokban az
egyenltlenseget gyakran hasznljk a kzeparnyosok, igy tbb vals
szm szmtani es mertani kzeparnyosai kztt. Peldul ha av a2, a3,
Ismeretesek olyan egyenltlensegek, amelyeknek sajt nevk van.

Az n pozitiv szmok szmtani es mertani kzeparnyosai kztti
I egyenltlenseget Couchy-egyenltlensegnek nevezik:
Bunyakovszkij-egyenltlensege:
EGYENLTLENSGEK 65
: ~s l ,'
Agustn Louis Couchy - francia matematikus, a Prizsi Akadmia, a
londoni Royal Society s tbb ms tudomnyos akadmia tagja. A
matematika klnboz gazataiban - szmtan s szmelmlet, algebra,
matematikai analzis, differencil-egyenletek,
elmleti s gi mechanika, matematikai fizika-
tevkenykedett. sszessgben tobb mint
800 publikcija jelent meg. A Prizsi Aka
dmia 27 kotetben jelentette meg sszegyjttt
mveit.
A XIX. szzadban lt ukrn matematikusok
kozl az egyenltlensgek problematikjt
leginkbb Viktor Jakovics Bunyakovszkij
kutatta. A Vinnyicaterleti Barban szletett,
Franciaorszgban s Nmetorszgban tanult.
Prizsban vdte meg a disszertcijt s Agustn Louis Couchy
szerezte meg 1825-ben a doktori cmet. Az (1789-1857)
ltala bebizonytott egyenltlensget gyakran
tulajdontjk H. Schwarz nmet matema-
tikusnak, de Bunyakovszkij 16 vvel korbban
oldotta meg a problmt. Az ukrn tuds
npessgstatisztikai krdsek kutatsval, az
orosz hadsereg kontingensnagysgnak, a
brsgi tanvallomsok valsghsgnek, a
megfigyelsek sorn elfordul tvedsek
matematikai vonatkozsaival is foglalkozott.
1858-ban az orosz kormny statisztikai s
biztostsi fszakrtje volt (207. od.).
Az egyenltlensgeket a mrtanban is
alkalmazzk. Pldul az ABC A csak akkor s V. J. Bunyakovszkij
csakis akkor ltezik, amikor igaz a kvetkez (1804-1889)
hrom egyenltlensg:
AB < BC + CA, BC < CA + AB s C A < A B + BC.
Igaz-e, hogy a hrom egyenltlensg rendszere ekvivalens a kvet
kez ketts egyenltlensggel: |A C - CB\ < AB < \AC + CB\1
66 1. f e j e z e t
FELKESZULES A TEMAISMERETI ERTEKELESRE
1. sz. tesztfeladat
1. Valasszatok ki az igaz egyenlotlenseget:

a) 0,2 > V2 ; b) -1 < -2; c) 5 > 5; d) 2 1< 2 2!
2. Az 5 > 3 es 2 > -1 egyenlotlensegek osszege a kovetkezo
egyenlotlenseg:
a) 4 >5; b )4 < 5 ; c) 7 > 2; d )7 > 2 !
3. Mutassatok meg a szigoni egyenlotlenseget:
a) 15 > 5; b) 2 < 2; c )7 > -2 ; d ) -10 > 10!
4. Az x2+ 2x + 1 < 0 egyenlotlenseget az alabbi szamok elegitik ki:
a) 2; b) 1; c) 0; d )-l.
5. Hany egesz szam elegiti k i a 1 < jc< 1 egyenlotlenseget:
a) egy; b) ketto; c) harom; d) negy?
6. Valasszatok ki a >/3-nak megfelelo intervallumot:
a) [2; 3]; b )(-~ ; 71);
c ) ( 2 </3; 3 </3); d )(-V 3 ;~ ).
7. Valasszatok ki azt az egyenlotlenseget, amelynek nines megoldasa:
a) \x\ > -3; b) * < -3; c) 7 - |jc| < 0; d) jc2< 0!
8. A | ^ egyenlotlenseg-rendszemek a kovetkezo megoldas-

[x + 1 < 2
halmaza van:
a) 1]; b) [1,5; - ) ; c) ( ; 1,5]; d) [2; 3]!
9. Melyik az x2- 2x > x2 + 2 egyenlotlenseg legnagyobb szamerteku
megoldasa:
a) 2; b) 1; c )-l; d )-2 ?
10. H atarozzatok meg az y = -L + yfx fuggveny ertelm ezesi

jc
tartomanyat:
a) 0]; b) 0); c) [0; >); d) (0; o)!
EGYENLTLENSGEK 67
M B
Tpusfeladatok az 1. sz. dolgozathoz
1. Hasonltstok ssze a trteket:
a ) 7 es?; b ) - 3 es~ 3; c ) 6 es?; d ) - 13es 27

2. Ismeretes, hogy x <y. Hasonltstok ssze:
a) x - 3 sy - 3; b) 1,3x s 1,3j>;
c*) -2x s -2_y; d*) 5 - x s 5 - y!
3. Adva van: 7 x - x2; d) >4!
5 10
5-. Hatrozztok meg az ^ s C halmazok unijt s metszett, ha:
a) A = (2; 5), C = (1; 3); b )^ = (-3; >), C = (-; 3];
c ) A = (-o; tc), C = [ VT ; VTT ]!
6x - 7 > 4x - 3, jx(x + 7 )> ( x - 7 f ,

a) b*)
3x +16 > 8x - 4; }(3x - xX-Y + 3) > 0,5x - x 2!
7 \ Hatrozztok meg a fuggvny rtelmezsi tartomnyt:
y = J l x + 3 - j 9_ 2x
Oldjtok meg az egyenltlensget:
a) |5 x - 3| < 1; b) |3x - 15| > 9!
Oldjtok meg az egyenletet:
|x + 1| + |x - 2| = 3!
; Bizonytstok be az egyenltlensget, ha: a > 0, b > 0, c > 0:
(a + 2c) (c + 2b) (b + 2a) > 16 J2 abc\
MSODFOK FGGVNY
Az em beri tud sn ak nines olyan ter le te,
amelynek ne lennnek rszei a fggvnyek s
grafikus t * j f e _________
vincev
*
69
A fggveny - sok folyamat vizsg- A fejezet f temi:

latnak celszer matematikai mo- a fggvenyek tulajdonsgai;
dellje. Azy = ax2 + bx + c keplettel
leirhat fggveny - msodfok fggveny-transzformcik;
fiiggvcny. A grbeje - parabola. Az msodfok fggveny;
ilyen fggvenyeket gyakran aikal- msodfok
mazzk a tudomny klnbz
egyenltlensegek;
gazataiban. Ezck a msodfok
egyenletekhez es egyenltlcn- msodfok
segekhez kapcsoldnak. egyenletrendszerek.
8 . . FGGVENYEK
A fggveny az egyik legfontosabb matematikai fogalom. Sok pelda

hozhat fei a vltozk kztti sszefggessel es megfeleltetessel
kapcsolatban. Az S = 4tu/ c keplet peldul a gmb sugara es felletenek
terlete kztti sszefuggest fejezi ki.
A T = 2 n keplettel az inga / hossza es T lengesi peridusa kztti

megfeleltetes hatrozhat meg. Vagyis T az I fiiggvenye (itt 7t = 3,14,
g 9,8 m/s2.
Idezzk fei a fggvenyekkel kapcsolatos fontosabb ismereteket.
Fggvenynek neveznk minden olyan megfeleltetest, amely valamely
D halmaz minden x elemehez csakis egy y elemet rendel hozz. Ebben az
esetben azx-ct fiiggetlen vltoznak vagy argumentumnak, azy-t fiigg
vltoznak, a D halmazt a fiiggvcny ertelmezesitartomnynak nevezzk.
Azy sszes ertekenck halmazt, amelyet a fggveny felvehet, a fggveny
ertekkeszletenek nevezzk es E betvel jelljk.
Fggvenygrbenek nevezzk a koordintasik valamerinyi olyan
pontjnak halmazt, amelyek abszcisszi az argumentum ertekeivel, az
ordinti a fggveny megfelel ertekeivel egyenlk.
A fliggvenyt leggyakrabban keplettel, ertektblzattal vagy grafikonnal
adjk meg. Peldul az y = x2 keplet azt a fggvenyt adja meg, amely a
szmok es negyzeteik kztti megfeleltetest fejezi ki. Ha a fggveny
ertelmezesi tartomnynak a [-3; 3] intervallumhoz tartoz egesz szmokat
tekintjk, akkor a fggvenyt a kvetkez ertektblzat foglalja magban:
70 2. f e j e z e t
X -3 -2 -1 0 1 2 3
y 9 4 1 0 1 4 9
Ennek a fggvnynek a grafikonja a 43. brn lthat ht pont.

rtelmezsi tartomnya a D = { -3 ,-2 ,-1 ,0 ,1 ,2 ,3 } halmaz, rtkkszlete
az E = {0, 1,4, 9} halmaz.
Ha azy = x2 fggvny rtelmezsi tartomnya a [ -2; 2] intervallum,
akkor a figgvny grafikonja a 44. brn lthat parabola egy rsze. A
fggvny rtkkszlete a [0; 4] intervallum.
Az sszes vals szm R halmazn rtelmezetfy=x2fggvny grafikonja
egsz parabola (45. bra). Ennek a fggvnynek rtelmezsi tartomnya a
vals szmok R halmaza, rtkkszlete a [0; <>) intervallum.
Idzznk fel nhny fggvnyt.
y = kx az egyenes arnyossg fggvny e k * 0. A grafikonja olyan
egyenes, amely thalad az orign. A fggvny rtelmezsi tartomnya az
R halmaz, rtkkszlete szintn az R halmaz. Pldul azy = 2x fggvny
grbje a 46. brn lthat.
y = kx + hfiiggvnyeket linerisfggvnyeknek nevezzk. A grafikonja
olyan egyenes, mely nem prhuzamos az y tengellyel. rtelmezsi
tartomnya az R halmaz, rtkkszlete szintn az R halmaz, ha k * 0. Ha
k= 0, akkor rtkkszlete egyetlen szm, a b. Pldul:y = x + 2 (47. bra),
y = 3,5 (48. bra).
43. bra 44. bra 45. bra

MSODFOK FGGVNY 71
y = ^ fordtott arnyossg (k * 0). A grafikonja hiprbola. Ha

k >0 , akkor a hiprbola gai a koordinta-rendszer I. s III. negyedben
tallhatk, ha k < 0, akkor a II. s IV. negyedben vannak. Az y = -
fggvny rtelmezsi tartomnya: az R halmaz, a nulla kivtelvel,
rtkkszlete ugyanaz a halmaz (-; 0) U (0; ).
Pldul az y = ^ (49. a bra), y ~ ~~ (49. b bra).
a b
49. bra
2. f e j e z e t
Az y = x3 fggvny grafikonja az 50. brn lthat. Az rtelmezsi

tartomnya s rtkkszlete az R halmaz.
Az y = Jx fggvny grafikonja egy parabolaszr (51. bra). Az
rtelmezsi tartomnya [0; ) s rtkkszlete [0; ).
Ha az y vltoz az x vltoz fggvnye, akkor ez gy jellhet:
y = /(x) (s gy olvashat: y egyenl az / fggvny x helyen vett
helyettestsi rtkvel). A z f a ) jelli az y = fix ) fggvny rtkt,
ha x = a. Ha pldul a fggvnyt azy = 3x2- 5 kplettel adtuk meg, akkor
ez gy is felrh at :^ ) = 3*2- 5. Ebben az esetben /(O) = 3 O2 - 5 = -5;
X -2) = 3 .( - 2 ) 2- 5 = .7 .
M e g j e g y z s. Ha azy ^ flx ) , akkor gyakran azt mondjk, hogy y az
x fggvnye, vagyis az y vltozt nevezik figgvnynek. Pedig a fggv-
nyen nem egy fugg vltozt kell rteni, hanem a kt vltoz kztti
megfelelst. Radsul nem brmilyen megfelelst, hanem csak egyrtelm
megfelelst, amikor az x vltoz minden rtkhez egyetlen y rtk van
hozzrendelve.
Vi
4
3
2
1
2 0. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 101112 x
-2
51. bra
Egyes fggvnyeket rtelmezsi tartomnyuk egyes helyein kln-

bz kpletekkel adnak meg. Ilyen pldul a kvetkez fggvny:
x 2, ha x < 0,
f(x) =
x, ha x > 0.
MSODFOK FGGVNY 73
Ennek a fggvnynek az rtkt az argumentum negativ rtkei

mellett az/(x) = x2 kplet alapjn hatrozzk meg, mg pozitv rtkek
mellett az f(x) = x kplettel. A gorbje az 52. brn lthat.
Lteznek ms fggvnyek is, amelyeket szmotokra jjelekkel jellnek.
Az x vals szm egsz rsznek nevezzk azt a legnagyobb [x]
egsz szmot, amely nem nagyobb, mint x. Az y = [x] fggvny
grafikonja az 53. brn lthat.
y
4 o
3
2
1
-2 0 1 2 3 4 x
-2
52. bra 53. bra
Az x vals szm tortrsznek nevezzk e szm s egsz rsznek
a klnbsgt: {x}= x - [x]. Az y = {x} fggvny grafikonja az
54. brn lthat.
^ 1. Fogalmazztok meg a fggvny meghatrozst!

2. Mi a fggvny argumentuma? Mondjatok pldkat!
3. Hogyan adhat meg a fggvny?
Mi a fggvny rtelmezsi tartomnya s rtkkszlete?
Milyen fggvnyeket neveznk linerisaknak? Milyenek a
i " tulajdonsgai?
6 . Nevezztek meg a fordtott arnyossg tulajdonsgait!
7. Mi a fggvny grafikonja (gorbje)?
74 2. f e j e z e t
y Oldjuk meg egytt!

V____ J
1. A ftiggvenyt az f (x) = x3 + 1 keplet adja meg. Hatrozztok meg:

/(~ 3), /(0 ), /( - 1 ) , / ( -J l) ertekeit!
J M e g o l d s . / ( - 3 ) = (-3)3 + 1 = -27 + 1 = -26,
/ ( 0 ) = 03+ 1 = 0 + 1 = 1, / ( V 2 ) = (V 2)3+ 1 = 2 72 + 1.
v * -
F e 1e 1e t ./( - 3 ) = -26, /(0 )= 1 , / ( V 2 ) = 2 V2 + 1.
2. Az>> = x2- 3x + 2 fuggveny mely pontokban metszi:
a) az>;-tengelyt; * b) az x-tengelyt?
^ M e g o l d s . a) Ha a ftiggveny grafikonja az jMengelyt valamely
pontban metszi, akkor ennek a pontnak az abszcisszja nullval egyenl,
a koordinti pedig kielegitik a ftiggvenyt megad egyenletet.
Adva van: jt = 0; >^ = 02- 3 - 0 + 2 = 2.
Teht a fliggveny grafikonja a (0; 2) koordintj pontokban metszi az
^-tengelyt.
b) Ha grafikon az x-tengelyt valamely pontban metszi, akkor ennek a
pontnak az ordintja nullval egyenl, a koordinti pedig kielegitik a
ftiggvenyt megad egyenletet.
Adva van: y = 0; x2- 3x + 2 = 0; x, = 1; x, = 2.
Teht a fliggveny grafikonja a (1; 0) es (2; 0) koordintj pontokban
metszi az x-tengelyt.
F e 1e 1e t . a) (0; 2); b) (1; 0) es (2; 0).
Oldjtok meg szban!
286. Mondjtok ragozott formban a kvetkez szavakat: a) fiiggveny;

b) argumentum; c) grafikon\
287. Adjtok meg keplettel azt a fggvenyt, amely kifejezi a megfelelest
a szmok es: a) a kbeik; b) az ellentetes szmaik; c) a reciprok
szmaik kztt!
288. Milyenek a kvetkez kepletekkel megadott fggvenyek grafikonjai:
a) y = 3x + 1; b ) y = x2; c) t = 3;
d) y = z \ e)y = f ; f) y = J x ?
289. Igaz-e, hogy:
a) az y = j x - 5 fggveny grbeje egyben a 2x - 3y = 15
egyenlet grbeje?
MSODFOK FGGVNY 75
b) az y= Jx fggvny gorbje ugyanolyan, mint az y 2= x figgvny.

Mirt?
290. A fggvnyek melyiknek a gorbje halad t a koordinta-rendszer
origjn: a) y = 2 {x- 3); b )y = 2x2\ c )y = x( x - 2) 2
291. Hatrozztok meg a fuggvnyek rtelmezsi tartomnyt:
a)y = 3 x - 2 ; b)y = 4 - x 2; c)>> = -2,5;
d) y = ^ r ~ T ) e^ y = V2JC-4; f) y = ^ 5~ 2 x !
A szint
S> 292. A fggvny az y = \ x 2 kplettel van megadva a D = {-4, -3, -2,

-1 ,0 ,1 ,2 ,3 ,4 } rtelmezsi tartomnyban. Adjtok meg a fggvnyt
tblzat s grafikon formjban!
293. brzoljtok azy = ^ x2fggvny grbjt a [4; 4] intervallumban!

Hatrozztok meg a fggvny rtkkszlett!
294. Az y = \ x 2 fggvny az R halmazon van megadva. Hatrozztok

meg az rtkkszlett! A fggvny grbjhez tartozik-e az
4(-100; 5000) pont?
295. A fggvny az albbi tblzattal van megadva:
X 1 2 3 4 5 6 7 8
y 5 10 15 20 25 30 35 40
Adjtok meg a fggvnyt kplettel! Mutasstok meg az rtelmezsi

tartomnyt s az rtkkszlett!
^ 296. A fggvny az f ( x) = x2 + 10 kplettel van megadva. Szmtstok
ki:/(2), 3 /(2 ), 2 /(3 ), 0,5/(10)!
297. A fggvny az J(x) = x2 - 5 kplettel van megadva. Hatrozztok
m eg:/(-3), /( - 2 ) , /( - 1 ) , /( 0 ) , /(7 ), f { \ \
76 2. f e j e z e t
S> 298. A fuggvny az /( x ) = x2 - x kplettel van megadva. Hatrozztok

meg: a ) /( - 2 ) + / ( - l ) ; b )/(0 ) + /(1 ); c )/(2 ) -/(3 0 )!
299. /(x ) = x2- x + 1. Hatrozztok meg:
a )/(0 ) + / ( 1) + / ( 2) + /(3 ); b ) /( 10) - / ( - 9) + / ( 8) - /( - 7 ) !
300. Az 55. brn az y=J{x) fuggvny lthat.
Hatrozztok meg:
a) az adott fuggvny rtelmezsi tartomnyt s rtkkszlett;
b) /( - 5 ) , /( - 4 ) , /(O), /(4 ), /(5 );
c) az argumentum mely rtkei esetn /(x ) = 4, f (x) = 0;
d) az x mely rtkei mellett legnagyobb, legkisebb az / (x)!
Hatrozztok meg a fuggvnyek rtelmezsi tartomnyt (301-302)!
10
301. a ) y = 3x - 2; c) y = x 2 + 1
1
d ) y = (x - 3)(x _ 4) ; e) J x 2 + 1; t)y = Jx + 5
302. a ) y = 5x - 1; b ) y = ylx + 1; C) y == 7 4 -.V
2x . f ) y =. x -1
d) y = 5 - x _ (x - 4)(x + 1) 1+ x '
303. brzoljtok a fuggvnyek grafikonjt:
a ) y = 3x - 2; b)y = 0,5x - 1; c) y ==-3x;
Cn
'j
d ) y = 7 - 2x; f ) y = 3 -x !
II
S> 304. brzoljtok az albbi kpletekkel megadott fuggvnyek grafikonjt:

a)/(x ) = 2 - 3x; b )/(x ) = - l ;
c) f (x) = 3 - 2x; d )/(x ) = 0,5x!
MSODFOK FGGVNY 77
305. Hatrozztok meg a fggvnyek rtelmezsi tartomnyt:

a )/(* ) = 7; b )/(x ) = 2x; c) y = x2\
306. A z y = V25 - x 2 fggvny grbjhez tartozik-e az
^ (3; 4) pont? A B (-4; 3) pont?
2> 307. thalad-e azy = x (x - 3) ftiggvny grbje az
A (2; -2); Z?(-l;4); C (1,5;-2,25) pontokon?
308. Az /! (-2; -6); B (1,5; 8); C (-3; 4); D (-2; -6); E (3; 4) pontok
melyike tartozik az albbi fggvnyekhez:
a).y = -1 0 x -2 6 ; b) y = ; c)>> = Vx2 +7 ?

309. Az albbi fggvnyek:
a) y = 2,5x; b) j = 3 - 2x; c) >>= 2(x - 1) grbi
mely pontokban metszik az x- s >>-tengelyt?
310. Jelljtek a hfokot a Celsius-, Fahrenheit- s a Kelvin-sklk szerint
rendre tc, tF, tKbetkkel! Az tszmitsi kpletek a kvetkez mdon
irhatk le: tF = | (tc + 32), tK = tc + 273. Hatrozztok meg a

Celsius-skla szerinti 10 tetszleges hmrskleti rtk Fahrenheit-
s a Kelvin-sklk szerinti megfelel hmrskleti rtkt! A kapott
adatokat foglaljtok tblzatba! A kapott hozzrendelseket
brzoljatok grafikusan!
B szint
311. A fggvny az/ (x) = x2 kplettel van megadva. Valamennyi a szm

esetn teljesl-e az/ ( - a) = / (a) egyenlsg?
312. A fggvny az/ (x) = x3kplettel van megadva. A fggetlen vltoz
x valamennyi rtke esetn igaz-e az / (-x) = - / (x) egyenlsg?
313. Hatrozztok meg az / (-2); / (-1); / (0); / (1); / (2) rtkeit, ha a
fggvnyek a kvetkez kpletekkel vannak megadva:
a)/(x ) = 2x2 + 3; b )/(x ) = 3x3- 2; *'
c )/(x ) = Vx2 -F 1 ; d )/(x ) = J x 2 + 8x + 15 !
314. A fggvny az>>= kplettel van megadva az els tiz termszetes

szm halmazn. Adjtok meg a fggvnyt tblzattal!
78 2. f e j e z e t
2> 315. A fggveny az y = 2 keplettel van megadva a D = {-4; -2,75;

-1; 1,25; 4; 11} ertelmezesi tartomnyban. Adjtok meg a fggvenyt
tblzattal es grafikonnal!
316. Hatrozztok meg a 9x - 2y = 14 egyenletnek - grbeje megrajzolsa
nelkl - azt a pontjt, amelynek az ordintja az abszcisszjval
egyenl!
317. Hatrozztok meg az y = x2- 2 egyenletnek - grbeje megrajzolsa
nelkl - azt a pontjt, amelynek az ordintja es abszcisszja
ellentetes szmok!
318. Minden termeszetes szmnak vele ellentetes szm felel meg. Van-e
ilyen, fggveny szerinti megfeleles? Ha van ilyen, akkor adjtok
meg keplettel es grafikusan!
S> 319. Minden termeszetes szmnak vele egyenl szm felel meg. Van-e
ilyen, fggveny szerinti megfeleles? Ha van ilyen, akkor milyen a
grbeje?
320. Azy =f(x) az 56. brn lthat grbevel van megadva. A fggetlen
vltoz mely ertekei eseten:
a)/(x ) = 0, /( * ) < 0; b )/(x ) = -2, /(* ) > -2, f ( x ) < -2;
c ) / ( x ) = 3 , / ( jc) > 3 ; / ( jc)< 3 ?
321. Mely pontokban metszik az x- es az y- tengelyt a kvetkez

fggvenyek:
a ) y = j x + 3; b) y = x - j ; c)y=|x+|;
d)y = x2- 4 ; e) y = x2- 2x; f ) y = 6 - 5 x - x 2?
brzoljtok azonos koordinta-rendszerben az albbi fggvenyek grbeit
(322-324)!
322. y =x2, y = x2 + 3 esy = x2- 2.
323. y = = J x , y=Jx+2iy=y[x-3.
MSODFOK FGGVNY 79
324. y = |x|, y = |x| + 1 sy = |x| - 2.

325. Az m mely rtke mellett halad t az y = m - 2x fiiggvny gdrbje
az A (2; 3) ponton? thalad-e ugyanez a grbe a B (3; 1) ponton?
^ 326. Az m mely rtke mellett halad t az y = x2 + m fiiggvny gorbje a
K (-2; 5) ponton?
327. Az y = J x + m fiiggvny gorbje thalad a P (5; 5) ponton.
Mivel egyenl m?
f 328. Rajzoljtok meg az albbi fggvnyek grbit:
b) y = - f ;
e)y = 0,5x2; f) y = x2- 1!
329*. Hatrozztok meg az albbi fggvnyek rtelmezsi tartomnyt:
d) y = J x + 5 + J 5 - X ;
2> 330*. A. M. Kolmogorov feladata. Milyen kiegszt felttellel kell

felruhzni az jc rtkt az / (jc) = 1 kpletben, hogy az
f (x) = ( J x f + (Vi x) fiiggvny rtkkszlett megkapjuk?
331*. Rajzoljtok meg az albbi fggvnyek grbit:
4, ha x < -2 ,
a) y = x 2, ha - 2 < x < 1,
2 - x, ha x > 1;
x + 1, ha x< 1,
b) y = 3 - x, ha 1 < x < 4,
-1, ha x > 4;
80 2. f e j e z e t
c) y = |2 x -3 |; d) y = 2\x\-3; e)y = \x + 1| - \x\;
g)y= M ; h)y = y/x2 + 10.V + 25 !
332*. Az ru irnti kereslet fggvenye: QD = 9 p. Az rukinlat

-
figgvenye: Qs = 2p - 6. Itt QD a kereslet merteke es Qs a kinlat

merteke (milli db evente) p r (penzegyseg). Hatrozztok meg a
kiegyenslyozott arat (a kereslet egyenl a kinlattal) es az
elads merteket! Hogyan hat az ru kiegyenslyozott rnak ertekere
a kereslet 20%-os cskkenese?
-<= Ismetl gyakorlatok
333. Hasonlitstok ssze a kifejezesek erteket:

a) 3 V2 es V2; b) 3 ^5 es V44 ; c) V3 es 2 V3 ;
d) 3 yf es 8; e) 4 V5 es 9; f) 5 J es7!
334. Milyen hatrok kztt nozog a 3x - 2 kifejezes erteke, ha:
a) 1 < x < 4; b) -5 < x < 0; c )-10 < jc < 10?
335. Oldjtok meg az egyenltlensegeket:
c) 2 -X^ > 1!
9 . , A FGGVENYEK
TULAJDONSGAI
Ahhoz, hogy vizsglni lehessen a krnyez vilgban elfordul
jelensegeket es folyamatokat, elszr meg keli tanulni a megfelel
matematikai modellek jellegzetes tulajdonsgainak elemzeset. Ez
mindenekeltt a figgvenyekre vonatkozik.
A figgvenyek tulajdonsgainak leirst rendszerint az ertelmezesi
tartomnyval kezdik, megjellve az sszes erteket, amelyet a figgetlen
vltoz felvehet.
Ha a figgveny keplettel van megadva, s az ertelmezesi tartomnya
nincs megjellve, akkor azt olyannak tekintik, mint a kepletbe tartoz
vltoz megengedett ertekeinek tartomnyt.
MSODFOK FGGVNY_____________.____________________________________ 8J_
Ha a fggvny grafikusan van megadva, akkor az rtelmezsi

tartomnya gorbjnek az x-tengelyre es vetlete, rtkkszlete pedig
gorbjnek azy-tengelyre es vetlete (57. bra). Pldul azy = x 2fggvny
rtelmezsi tartomnya az sszes vals szm R halmaza, rtkkszlete
a [0; ) intervallum. Azy= V 4 -jr fggvny rtelmezsi tartomnya s
rtkkszlete a [-2; 2] s [0; 2] intervallum (58. bra).
y{
js
'N
VD
'4)
V.
-W
57. bra 58. bra

A fggvny vizsglatban a kvetkez lps annak meghatrozsa, hogy
pros vagy pratlan-e az adott fggvny.
Az y - / ( x) fggvnyt prosnak nevezzk, ha rtelmezsi
tartomnya szimmetrikus a nullhoz viszonytva s az x
rtelmezsi tartomnybl vett minden rtkre nzve
igaz, hogy f ( - x ) = f ( x ) .
Az y - f (*) fggvnyt p r a tla n n a k nevezzk, ha
rtelm ezsi tartom nya szim m etrikus a nullhoz
viszonytva s azxrtelmezsi tartomnybl vett minden
rtkre nzve igaz, hogy / (-x) = - / ( x).
Lteznek nem pros s nem pratlan fggvnyek. Ezek olyan
fggvnyek, am elyeknek vagy az rtelm ezsi tartom nya nem
szimmetrikus a nullhoz viszonytva, vagy amelyekre nzve nem teljesl
az / (-x) = /(x ) egyetlen felttele sem.
Ha a fggvny grafikusan van megadva, akkor elg egyszer annak
kidertse, hogy pros-e vagy pratlan, mivel a pros fggvny gorbje
szimmetrikus az j-tengelyhez viszonytva, a pratlan pedig a
koordinta-rendszer kezdopontjhoz kpest.
Plda. A z y = x2 fggvny, amelynek R az rtelmezsi tartomnya s
azy = jc2, amelynek [-5; 5] az rtelmezsi tartomnya - pros fggvnyek
(59. bra). Azy = x2 fggvny, amelynek R az rtelmezsi tartomnya s
azy = j c 3, amelynek [-27; 27] az rtelmezsi tartomnya - nem pros
2. f e j e z e t
59. bra
fggvnyek (60. bra). De pldul a [-2; 1] rtelmezsi tartomny
fuggvny s a brmilyen rtelmezsi tartomnnyal rendelkez mindegyik
y = x2 + x fggvny - se nem pros, se nem pratlan (61. a, b bra).
y i y
2 2
/\1
\ 1
-2 -1 0 1 * ' i r*
a b
61. bra
Vizsgljuk meg az y = / (x) fuggvnyt, amelynek a gorbje a 62. brn
lthat. Ha* = -2, jc= 3 sx = 5, akkor a fuggvny rtke nullval egyenl.
MSODFOK FGGVNY 83
A fggetlen vltozo (argumentum) rtkeit, amelyek

mellett a fggvny rtke nullval egyenlo, a fggvny
zrushelyeinek nevezzk.
A z y = x - 6 fggvny rtke csak az x egy rtke, x = 6 esetn nulla.
Azy =/(x) fggvny zrushelyeinek meghatrozshoz meg kell oldani
az /(x ) = 0 egyenletet. Ennek az egyenletnek a gykei a fggvny
zrushelyei.
A zy =/(x) fggvnynek, amelynek a grbje a 62. brn lthat, pozitiv,
zro s negativ rtkei vannak. rtkei a (-2; 3) intervallumon pozitivak.
Ez az intervallum stabil eljel: ezen az intervallumon a fggvny
valamennyi rtknek lland, nevezetesen + az eljele. A (5; 6)
intervallum is stabil, plusz eljel. A (-4; -2) s a (3; 5) intervallumok
ugyancsak stabil eljelek: a vizsglty =/(x ) fggvny valamennyi rtke
ezeken az intervallumokon negativ.
A fggvny rtktartomnynak azokat az intervallum ait,
amelyeken a fggvny nem vltoztatja elojelt (azaz csak pozitiv vagy
csak negativ az rtke), monoton eljel intervallumoknak nevezzk.
A monoton (stabil) eljel intervallumon a fggvnygrbe nem metszi az
abszcisszatengelyt.
Figyeljtek meg a 62. brn lthat fggvnyt. A [4; 1] intervallumon
a grbe felfel ivel: az x ezen intervallumhoz tartozo rtkeinek
nvekedsvel nnek a fggvny megfelel rtkei.
Ha x, < x2, akkor/(x,) < / ( x 2).
Ilyenkor azt mondjk, hogy a [- 4; 1] intervallumon az y =/(x) fggvny
nvekszik (vagy nvekv). A fggvny a [4; 6] intervallumon is nvekv.
A [1; 4] intervallumon az y = f (x) fggvny grbje lefel ivel: a
fggetlen vltozo rtkeinek nvekedsvel cskkennek a fggvny
megfelel rtkei. Ilyenkor azt mondjk, hogy ezen az intervallumon az
y = f (x) csokkeno.
A fggvnyt valamely intervallumon nvekvnek nevezzk,
ha az ezen intervallumhoz tartozo fggetlen vltozo min-
den nagyobb rtknek nagyobb fggvnyrtk felel meg.
A fggvnyt valamely intervallumon c s k k e n n e k
nevezzk, ha az ezen intervallumhoz tartozo nagyobb
argumentumrtknek kisebb fggvnyrtk felel meg.
Lteznek olyan fggvnyek, amelyek nvekvk (vagy cskkenk) rtel-
mezsi tartomnyuk egszben. Pldul azy = 2x,y= xi,y = 'Jx fggvnyek
nvekvk, az y = -2x, y = - Vx fggvnyek pedig cskkenk.
84 2. f e j e z e t
A fuggveny vizsglata legfontosabb tulajdonsgainak a kideriteset

jelenti:
1) ertelmezesi tartomnynak a meghatrozst;
2) ertekkeszletenek a meghatrozst;
3) az adott fuggveny prossgnak vagy pratlansgnak a kideriteset;
4) a fuggvenygrbe y-tengellyel val metszespontjnak a meghatrozst;
5) a fuggveny zerushelyeinek es monoton eljel intervallumnak a
meghatrozst;
6) a nvekedes es cskkenes intervallumnak a meghatrozst;
7) a ftiggvenygrbe megrajzolst.
i* A fggveny tulajdonsgainak jellemzese soran gyakran utal-
^ nak arra is, hogy mely pontokban a legnagyobb es mely
pontokban a legkisebb az erteke. A fggveny, amelynek a grbeje a
62. abran lthat, az x = 6 pontban veszi fel a legnagyobb erteket; ez
2-vel egyenl. Legkisebb erteket, a -2 -t a fggveny az x = - 4 pontban
eri el.
A fggveny erteke az x = 1 pontban a legnagyobb a hozz
legkzelebb es sszes ponttal sszehasonlitva. Ilyenkor azt mondjk,
hogy az adott fggvenynek az x = 1 pontban maximuma, mig az x = 4
pontban minimuma van.
Az R ertelmezesi tartom ny egeszen m egadott y = 0,5x - 2,
y = x 2, y = x3 fggvenyek folytonos vonalak. Az y = \ fggveny gr
beje ket kln gbl li. Ha x = 0, a fggvenynek nem letezik erteke.
Ilyenkor azt mondjk, hogy az x = 0 pontban szakadsa van.
a 1. Mi a fggveny ertelmezesi tartomnya es ertekkeszlete? Ezek
hogyan hatrozhatk meg grbe segitsegevel?
2. Milyen fggvenyt neveznek prosnak? Pratlannak?
3. M iyen a pros fuggveny grbeje? A pratlane?
4. Mit neveznek a fuggveny zerushelyenek?
f i 5. M ilyen fggvenyeket neveznk nvekvnek? M ilyeneket
cskkennek?
fi
6. Elfordul-e, hogy a fggveny egyik intervallumon cskken, a
msikon pedig nvekszik?
S Oldjuk meg egytt!
1. Hatrozztok meg az y = x2- x - 6 fuggveny zerushelyeit!
M e g o l d s . Oldjuk meg az x2- x - 6 = 0 egyenletet!
MSODFOK FGGVNY 85!
Z) = (-1)2- 4 1 (-6 )= 1 + 2 4 - 2 5 ;
l- i/2 5
2 = - 2, -2 2
F e 1e 1e t . Az adott fiiggvny zrushelyei: -2 s 3.
2. Bizonytstok be, hogy a z y =x2+ 3 fiiggvny a (-00; 0) intervallumon
cskken!
M e g o l d s . Legyen x, s x0 az adott fiiggvny x vltozjnak
(-00; 0) intervallumhoz tartoz kt, tetszleges rtke, mikzben x, < x0.
A fiiggvny megfelel rtkei:^, =x,2+ 3,_y2 = x,: + 3.
y 2 y l = (x 2 + 3) (Xl2+ 3) = X 2 ~ X \ = (X 2 ~ X , ) ( X 2 +
Az Xj s x, (-00; 0) intervallumbl vett rtkei
negatvak. Mivel x, gy x, - x, pozitv szm,
x, + x, pedig negativ szm, a szorzatuk szintn negativ.
Ezrt az y\ - y x negativ, y 2 < y,. Vagyis a fggetlen
vltoz nagyobb rtknek a fiiggvny kisebb rtke
felel meg; az adott fiiggvny ezen az intervallumon
cskken (63. bra).
3. Pros vagy pratlan-e a fiiggvny:
a) y = x2- l \ b)v = 5 x - l ?
' M e g o l d s . a) azy = x2- 7 D(y) rtelmezsi
tartomnya valamennyi vals szm R halmaza, amely
szimmetrikus a 0-hoz s az fl-x ) = (-x)2 - 7 = x2 - 7 = flx) viszonytva.
Vagyis az y = x2- 7 fiiggvny pros.
b) D(y) = R szimmetrikus a 0-hoz viszonytva.
/ (-x) = 5(-x) - 1 = -5x - 1 = - (5x+1). Az adott fiiggvny nem egyenl
sem az/ (x)-szel, sem a - / (x)-szel.
Vagyis az y = 5x - 1 se nem pros, se nem pratlan.
F e 1e 1e t : a) pros; b) se nem pros, se nem pratlan.
^ O ld j to k meg szban!
336. Hatrozztok meg a fggvnyek rtelmezsi tartomnyt s

rtkkszlett:
a) y = 2x2; b )^ = x - 2 ; c) y = x3; d)y= J x ;
Q) y = l > f)y=y+5; g)^=y;

86 2. f e j e z e t
337. Az y = x2 sy = |jc| fggvnyek rtelmezsi tartomnyai egyformk.

Mondjatok pldkat ms fggvnyekre, amelyeknek ilyenek az
rtelmezsi tartomnyai!
338. Egyformk-e a fuggvnyek rtelmezsi tartomnyai:
a) y = |jc + 3| s>> = |x| + 3; b)y = x2+ 3 sy = (* + 3)2?
339. A 336. feladatban vizsglt fggvnyek kzl melyek prosak,
melyek pratlanok? Mondjatok pldkat pros s pratlan
fggvnyekre!
340. Vannak-e zrushelyei a fuggvnyeknek:
d)y = x2+ \ \ b) y = x4- 4 ; c )y = -x4- 9; d)y = |jc|?
341. A fiiggvny grbje -szer metszi az abszcisszatengelyt. Hny
zrushelye van ennek a fuggvnynek?
342. Az y = f ( x ) fiiggvny az egyetlen A(\2; 0) pontban metszi az
abszcisszatengelyt. Hny zrushelye van ennek a fuggvnynek?
Hny gyke van az f {x) = 0 egyenletnek?
343. Lehet-e cskken a (-2; 2) intervallumon a pros fiiggvny?
344. Ltezik-e olyan fiiggvny, amely egyszerre pros s pratlan?
345. Hatrozztok meg a fliggvnyek rtelmezsi tartomnyait:

SL)y = -Ix + 3; b)y = jc2- 4 ; c ) y = Jx+4 ;
346. Hatrozztok meg a fliggvnyek rtkkszleteit:

a ) = 0,0Ijc; b)y = x2; c ) y = V l-x 2 ;
d)y = Ac3; e)j> = 2jr'; f) v = yl\ + x2 !
^ 347. Hatrozztok meg a fggvnyek rtelmezsi tartomnyait s
rtkkszleteit:
a)y = x2- 1; b) y = ^ L\ c)y=^+2;
d)y=\-y[x; e)_y = \x\; f)j>=|*l + 2!

^ 348. Abrzoljtok brmelyy = /(x ) fiiggvny grbjt, amely esetben:
a ) D = [-6;2], E = [-2; 2];
b) D = [-1; 3) U (3; 5), E = [-3; 1) U (1; 3]!
MSODFOK FGGVNY 87
349. Az y = \,5x - 2 fuggveny a [-2; 5] intervallumon van megadva.

. Hatarozzatok meg az ertelmezesi tartomanyat es ertekkeszletet!
350. Abrazoljatok a [1; 4] intervallumon megadotty = 0,5x2 fuggveny
gorbejet, es vetitsetek a koordinatatengelyre! Milyen az adott
fuggveny ertelmezesi tartomanya?
351. Igazoljatok, hogy az f ( x ) = x4 + 3 fuggveny paros, az f ( x ) = x3 + x
fuggveny pedig paratlan!
352. Ugyanaz-e a tartalma annak a mondatnak, hogy ,,azy =f(x) fuggveny
nem paros es ,,az y =f{x) fuggveny paratlan?
^ 353. Mutassatok meg, hogy az f ( x ) = x2 + x fuggveny se nem paros, se
nem paratlan!
354. Bizonyitsatok be, hogy az adott fuggveny paros:
a)y = x4 + 3; b ) y = l : x 2; c)y = x2+ *4!
355. Bizonyitsatok be, hogy az adott fuggveny paratlan:
a)y = 2jc3; b)y = -jc5; c)y = jc3 + x!
356. Bizonyitsatok be, hogy az adott fuggveny se nem paros, se nem
paratlan:
a)y = A:3+ l ; b) y = x J x ; c)y = ( j r - l ) 2!
^ 357. Hatarozzatok meg a fuggvenyek zerushelyeit:
a)y = 2x + 3; b)y = jc2 + 5jc + 6; c )y = Jx - 2 !
^ 358. A 64. abran a z y = f ( x ) fuggveny gorbeje lathato.
64. bra
Hatrozztok meg: a) a figgvny rtelmezsi tartomnyt s rtkkszlett;
b) a figgvny zrushelyeit; c) a stabil eljel (monoton) intervallumait;
d) a figgvny maximumait s minimumait; e) azokat az intervallumokat,
amelyeken a figgvny nvekszik; f) azokat az intervallumokat, amelyeken
a figgvny cskken!
88 2. f e j e z e t
359. Hny zrushelye van a fggvnyeknek:

a )y = x + x3; b)y = 6; c)y=l-|x|; d)y = -7x?
360. llaptstok meg a figgvny stabil eljel intervallumait:
a)y = x + 3; b)y = x2- 4 ; c) y = 3>/x\
361. Mely figgvnyek nvekedk, melyek cskkenk:
a)y = 2x; b) y = - x - 2 ; c) y = x3; d)y=>f x;
e)^=y; f ) y = .y ; g) y = \ y f x ; h) y = y ?
362. Abrzoljtok a figgvnyek grbit s rjtok le a tulajdonsgaikat:
a)y = 0 ,5 x - l; b)y = 2x2; c) y = Jx + \; d)y = x_l!
B szint
^ 363. Hatrozztok meg az albbi intervallumokon megadott y = 4 - x2

figgvny rtelmezsi tartomnyt:
a) [-3 ; 3]; b) [1; 7); c) [0; <*>)!
364. Hatrozztok meg a figgvnyek rtelmezsi tartomnyt s
rtkkszlett:
a)y = 4 + x 2; b)y = 3 + Jx+2 ; c)y = 1 : (1 + x2)!
365. Hatrozztok meg az y = x3 - 8 figgvny rtelmezsi tartomnyt,
ha rtkkszlete [-35; 0]!
366. Bizonytstok be, hogy az y = / (x) figgvny pros, ha:
a )/(x ) = x4 + 3x2; b)/ (x) = 3x(x3 - 2x);
c)f (x )= ^ r r ; d )/W = ^ j !
^ 367. Bizonytstok be, hogy az v figgvny pratlan, ha:
a)y = x ( l - x 2); b)y = 7x3 + x; c)y=^ + |!

368. A figgvnyek kzl melyek prosak, melyek pratlanak, s melyek
se nem prosak, se nem pratlanok:
a ) y = x 3- l ; b)y = -x 2 + 3; c)y = x ( l- x ) ;
d) y = y ; e ) y = Vx; ) y =
X
MSODFOKLJ FGGVENY 89
369. Msoljtok t a fuzetetekbe a 65. brn lthat grbeket! Mindegyiket

gy szerkesszetek, hogy a kapott fggveny legyen: 1) pros; 2) prat-
lan; 3) nem pros es nem pratlan!
Az elvegzett 1-3 feladatok mindegyike eseteben hatrozztok meg
a fggveny zerushelyeit, a stabil eljel, nvekv es cskken
intervallumait! Milyen kvetkezteteseket tudtok levonni a feladatbl?
65. bra
2> 370. A fggvenyek grbeinek megrajzolsa nelkl llapitstok meg, hogy

x mely ertekei mellett vesznek fei pozitiv ertekeket, ha:
a).y = -2x + 5; b)>> = 0 ,5 x -3 ; c)_y = J x + 4 ;
d )y = 3 x - x 2-2-, e) y = 3 - ^
371. A fggvenyek grbeinek megrajzolsa nelkl llapitstok meg, hogy
x mely ertekei mellett vesznek fei nem pozitiv ertekeket, ha:
a) jy = 5x - 1; b)y = - 4 ; c)>> = (x + 1) ( 1 -x );
d)_y = (x + 2)3; e)y=+2; f)y = - 1!
2> 372. Bizonyitstok be, hogy a fggveny:
a) y = 3x + 5 nvekszik az R halmazon;
b) y = \ - y f x cskken a [0; intervallumon;
c) y = -x 3cskken az R halmazon;
d) >>= 2x2 nvekszik a [0; >) halmazon!
373. Nvekv vagy cskken-e a fggveny:
a)^ = x - 5; b)y = 2x3; c) y = J3 + x ;
2. f e j e z e t
d) y = 13 - Jx ; e) = 8 - xi; f) y = x3 + x?
374. Mutasstok meg azokat az intervallumokat, amelyeken a fuggvnyek
cskkenk:
a)^ = x4 + 3; b)y = \x-3\; c)^ = |x |-x !
375. Mely intervallumokon nvekvk az adott fuggvnyek:
a)jy = x |x|; b)y = J4 + x 2 ; c)^ = J4 - x 2 ?
376. Az adott fuggvnyek kzl melyek prosak s melyek pratlanak:
a) y = x*; b)^ = x 5; c ) y = 1 jc4;
d) y = 1 : je3; . e) y = y/5 + x 2 ; f) y = J\ - x 2 ?
2> 377. Az y = /( * ) fggvny pros. A (-<; -2) intervallumon nvekv,
a (-2; 0) intervallumon pedig cskken. Milyen rtelmezsi
tartomnynak tovbbi rszeiben?
378. Az>> =f(x) fggvny pratlan. A (-o; -3) intervallumon cskken,
a (-3; 0) intervallumon pedig nvekv. Milyen az rtelmezsi
tartomnya tovbbi rszeiben?
379. Abrzoljtok vzlatosan annak a pros fuggvnynek a grbjt,
amely a [-4; -2] intervallumon 1-tl 5-ig nvekv, a [-2; 0]
intervallumon pedig 5-tl -1-ig cskken!
^ 380. Abrzoljtok vzlatosan annak a pratlan fuggvnynek a grbjt,
amely a [-4; -1] intervallumon 3-tl -3-ig cskken, a [-1; 0]
intervallumon pedig -3-tl 0-ig nvekv!
381. Jellem ezztek azoknak a fggvnyeknek a tulajdonsgait,
amelyeknek a grbi a 66-68. brkon lthatk!
MSODFOK FGGVNY 91
brzoljtok a fggvnyeket s jellemezztek a tulajdonsgaikat (382-385)!

> 382. a)y = |x|; b)y = |x - 3 |; c ) y = \x \-3 .
383. a)y = Jlc2 ; b)y = y {x-2 f ; c) y = y / ( 4 - x f .
X- 2 _
384. a) y = .V2 - 2x
3> 385. a)y = 6 x ; b)y = x~2.
386. Vizsgljtok meg a fggvnyeket s brzoljtok a gorbjket:
a) y = x2- 6; b) y = 5 - X 2; c)y = - ( x 2+l ) ;
d) y = y e ) y =y f x 2 ; f)y =->9-x2 !
Oldjtok meg az egyenleteket (387-389)!

387. a)-3x x2 = 3; b) 4x x3 + 2 = 0; c) 2x2 x5 = 0.
388. a) 2x2 + 3x = 9; b) 9x2- 12x + 4 = 0; c) 5x2 + 4x = 1.
389. a) (x + 3) Vx + 5 = 0; b) (x + 5) Vjc + 3 = 0.
390. rjtok le normlalakban a szmokat:
a) 7 800; b) 140 000; c) 84,17; d) 486 000 000;
e) 0,085; f) 0,00045; g) 0,58954; h) 0,0000008!
FGGVNY-
TRANSZFORMCIK
Ksztsk el: a) az y = x2 s b) azy = -x 2 fggvnyek rtktblzatt a

D = {-3, -2, - 1 ,0 , 1, 2, 3} halmazon.
X -3 -2 -1 0 1 2 3
y 9 4 1 0 1 4 9
X -3 -2 -1 0 1 2 3
y -9 -4 -1 0 -1 -A -9
ltalban az y = -x 2 fggvny rtkei az y = x2 fggvny megfelel

rtkeinek az ellenttei. Ezrt ezeknek a fggvnyeknek a grbi
92 2. f e j e z e t
szimmetrikusak az jc-tengelyhez viszonytva (69. bra). Ugyanezzel a

tulajdonsggal rendelkezik brmelyiky =J{x) sy = -f(x) fggvny.
Az y = / ( x) s az y = - / ( x) fggvnyek grafikonjai
szimmetrikusak az x-tengelyhez viszonytva.
Hasonltsuk ssze az y = 2 f(x) sy =f(x) fggvnyek grafikonjait!

Ahhoz, hogy megkapjuk az els fggvny brmelyik rtkt, a msodik
fggvny megfelelo rtkt meg keil szoroznunk kettvel. Ezrt az els
fggvny grbjt gy kaphatjuk meg, hogy a msodik fggvny
grafikonjt az jc-tengelytl ktszeresre nyjtjuk. Ahhoz viszont, hogy
megszerkesszk azy = ^ f ( x ) fggvny grafikonjt, azy = / ( jc) fggvny
grbjt harmadra keil sszenyomni az^-tengely irnyba.
A zy = k f ( x ) fggvny grbjnek megrajzolshoz, ahol

k > 0, az y = f ( x ) fggvny grbjt A-szorosan meg keil
nyjtani az jc-tengely irnyban, ha k > 1 vagy sszenyom
ni I -szor az jc-tengely fel, ha 0 < k < 1.
Plda. brzoljtok az y = 2 Jx , y = 0,5 Jx , y = -0,5 Jx fggvnyek

grafikonjt!
M e g o l d s . Elszr brzoljtok azy = Jx fggvny grafikonjt!
MSODFOK FGGVNY 93
A 70. brn ennek rmai I a jellse. Ktszeresre nvelve a grbe minden

pontjnak ordintjt, a II. grafikont kapjuk. Ez lesz azy = 2 J x figgvny
grbje. Ha az I. figgvny minden pontjnak ordintjt felre cskkentjk
s a megfelel pontokat a koordintaskra visszk, akkor megkapjuk a III.
grbt - az y = 0,5 Jx figgvny grafikonjt. A IV. grbe, amely az
x-tengelyhez viszonytva szimmetrikus a III. grbvel, az y = -0,5 Jx
fuggvny grafikonja.
Azy f{x) + 4 figgvny minden rtke 4-gyel tbb azy=f (x) figgvny
megfelel rtknl. Ezrt azy=f (x) + 4 fuggvny grbjtmegkaphatjuk,
ha az y = / (x) grafikonjt az y-tengellyel prhuzamosan eltoljuk folfel
4 egysggel (71. bra). Azy = f (x) - 6 figgvny grafikonjt gy kaphat-
juk meg, ha az y = f (x) grafikonjt 6 egysggel az ellenkez irnyba
toljuk.
Az y - f { x ) + n fggvny grbjnek megrajzolshoz az

y = /( x ) fggvny grafikonjt n egysggel el kell tolni az
j-tengellyel prhuzamosan felfel, ha n > 0, vagy n
egysggel lefel, ha n < 0.
Hogyan kell transzformlni azy = /(x) figgvny grbjt ahhoz, hogy

megkapjuk az y =f(x - m) figgvny grafikonjt? Szmtsuk ki x ugyanazon
rtkeire a) az y = x2 s b) az y = (x - 2)2 figgvnyek rtkeit!
i
2. f e j e z e t
X -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4
y 16 9 4 1 0 1 4 9 L6
JC 4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4
y 36 25 16 9 4 1 0 1 4 J
Amint ltjuk, az x = c brmely rtke esetn az y = (x - 2)2 fiiggvny

rtke megegyezik azy = x2 fggvny rtkvel, hax = c - 2.
Ezrt az y = (x - 2)2 fiiggvny grbjt megkaphatjuk, ha az y = x2
fiiggvny grafikonjt 2 egysggel eltoljuk azx-tengely irnyban (72. bra).
A z y = (x + 3)2fiiggvny grafikonjt megkaphatjuk, ha azy = x 2 fiiggvny
grafikonjt 3 egysggel eltoljuk az x-tengellyel ellenttes irnyban.
A z y = f ( x - m ) fggvny grbjnek a megrajzolshoz

elegend az y = / (x) fggvny grafikonjt m egysggel
eltolni az x-tengelyen, ha m > 0, vagy m egysggel az
ellenkez irnyban, ha m < 0.
A 73. brn lthat, hogyan llthat el az y = x3 fiiggvnybol az

y = (x - 2)3 s az y = (x + 3)3 fiiggvny.
73. bra
MSODFOK FGGVNY 95
Hogyan szerkeszthet meg az y - / ( * ) fggvny adott grbje

** alapjn az y = |/(x ) | fggvny grafikonja?
Az abszolt rtk meghatrozsa alapjn
Ezrt az y = |/(x )| s y = /( x ) fggvnyrtkek egyenlok, ha

f ( x) i 0 s ellenttesek, ha / ( x ) < 0. Vagyis az y = |/( x ) | fggvny
m e g ra jzo l s h o z e le gend az y = / ( * ) fg g vn y g rb j ne k
x-tengely alatti rszeit tkrzni az x-tengelyre, a tbbit vltozatlanul
kell hagyni. Pldul az y = x2 - 4 adott gorbje (74. bra) alapjn
megszerkeszthet az y = |x2- 4| fggvny grafikonja (75. bra).
y y
- 2 0 1 2 x
74. bra 75. bra
Vizsgljtok meg, hogyan szerkeszthet meg a zy = / ( |x|) fggvny

grbje, ha ismert az y= / ( x ) fggvny grafikonja!
- 2. Azy - f ( x ) figgvny adott grbje alapjn hogyan rajzolhat meg a

t kvetkez ftiggvnyek grafikonja:
a) y = - / (x); b) y = / ( x ) + n\
c) y = k-f (x); d) y = f ( x - m ) ;
%
)y-\f(x)\; f)v = /(W )?
96 2. f e j e z e t
(v^ Oldjuk meg egytt!
1. A 76. a brn azy = / ( x) lineris ftiggvny grbje lthat.

brzoljuk az y = - f (x) fuggvny grafikonjt!
V M e g o 1d s. Az y = f ( x ) s az y = - f (x) figgvnyek grbi az
abszcisszatengelyhez viszonytva egyms tkrkpei (az abszcissza-
tengelyhez viszonytva szimmetrikusan helyezkednek el). AzA(-3; 0) pont
mindkt grbe esetben kozs, s a B(0; 2) pont az x-tengelyhez viszonytva
szimmetrikus a ,(0; -2) ponttal. Az A B l egyenes azy = - f(x ) fuggvny
grafikonja.
2. brzoljuk az>> = x2, y = ^x2 s y = figgvnyek grbit!

f M e g o ld s . A z ^ = x2 fuggvny grbje kznsges parabola
(77. bra). Az y = \ x 2 fuggvny grbjnek megrajzolshoz felre kell
cskkenteni az els grafikon minden pontjnak ordintjt; az brn ez a
parabola kk szn.
y = j = ^x2. Ha negyedre cskkentjk a kznsges parabola
valamennyi pontjnak ordintjt, akkor megkapjuk a szksges grbt,
amely az brn piros szn vonal.
77. bra
MSODFOK FGGVNY 97
Oldjtok meg szban!
391. Mi a klnbsg az albbi fggvnyek grbi kztt:

a) y = x2, y = (-x)2 s y = - x 2;
b) y = 4 jc2, y = - (2x)2 s y = (-2x)2;
c) y = J x 2 , y = J ( - x f s y = |x|?
392. Milyen az albbi fggvnyek grbinek egymshoz viszonytott
helyzete:
a) y = 2 jc s y = -2x\ b) y = jc3 s y = - jc3;
x 1 1
C) y = * es y =
3 - 3 *; d )y = ~
x s y = - ^ ?
393. Az y =J{x) fggvny rtelmezsi tartomnynak egszben nvekv.
Nvekvk vagy cskkenk-e az albbi fggvnyek:
a)j> = 2 /(* ); b)y = 0,5/(:c); c) y = -/(* )?
394. Igaz-e, hogy az y = 0,3*, y = 0,3jc + 2 s y = 0,3jc - 5 fggvnyek
grafikonjai prhuzamos egyenesek?
395. A 7 8 . brn kt fggvny grafikonjai - kt prhuzamos egyenes -
lthat. A fggvnyek egyike az y = 0,5jc + 3. Nevezztek meg a
msodik fggvny kplett!
396. A 7 9 . brn lthat 1 egyenes az y = /(* ) fggvny grbje, a vele
prhuzamos 2 egyenes az a s b pontban metszi a koordin-
tatengelyeket. A tanulk egyike gy vli, a 2 egyenes azy = / (jc- a)
fggvny grafikonja, mg a msik tanul azt gondolja, hogy az az
y = f ( b + x) fggvny grbje. Kinek van igaza?
78. bra 79. bra

98 2. f e j e z e t
397. Mi a klnbsg a ftiggvnyek grbi kztt:

a) y = x2 + 2 s y = x 2 - 2; b) y = x 2 - 2 s y = (x - 2)2;
c) y = x3 + 1 s y = (x + 1)3; d) y = (x - 2)3 s y = (x + 2)3?
398. Az y =fix) ftiggvny rtelmezsi tartomnya a (a; b) intervallum.
Milyen az albbi ftiggvnyek rtelmezsi tartomnya:
a).V = -/(x); b)y= f(x) + n; c)y = |/(x)|; d)y = k f ( x ) (?
399. Az y =J(x) ftiggvny rtkkszlete a (c; ) szmegyenes. Milyen az
albbi ftiggvnyek rtkkszlete:
a) y = ~f(x); b ) y = f ( x ) + n; c ) y = f ( x ) - n r , d ) y = k f ( x ) ?
A szint
> 400. A 80. brn az y = / (x) ftiggvny grafikonja lthato. Msoljtok t a

grbt a fzetetekbe s brzoljtok ugyanabban a koordinta-
rendszerben az y = - / ( x ) sy = 3 / (x) ftiggvnyek grbit!
brzoljtok a ftiggvnygrbket (401-403)!

401. a) y = - x 2\ b)y = -x 3; c)y = -|x|.
402. a)y = 2Vx; b )y = V 9 x ; c )y = .J\6x.
> 403. a) y = 3x2; b) y = -3x2; c) y = -0,5x2.
404. Hogyan kell transzformlni az y = Vx ftiggvny grbjt ahhoz,
hogy megkapjuk az y = - Jx ftiggvny grafikonjt? Igaz-e, hogy az
y = >fx s az y = - Jx ftiggvnyek (unija) egyesitett grbje az
y 2 = x ftiggvny grafikonja?
> 405. Hogyan kell transzformlni az y = 3x - 4 ftiggvny grbjt ahhoz,
hogy megkapjuk azy = 4 - 3x ftiggvny grafikonjt? brzoljtok a
grbt!
MSODFOK FGGVNY 991 -51
406. brzoljtok azy = x sy = x2- 4 figgvnyek grbit! Hatrozztok

meg rtelmezsi tartomnyaikat! Az x mely rtkei mellett pozitvak
a figgvnyek rtkei, s az x milyen rtke mellett negatvak?
Hatrozztok meg a grbk koordintatengelyekkel alkotott
metszspontjainak koordintit!
407. Milyen figgvnyek grbi lthatk a% \.a,b brkon?
81. bra
brzoljtok egy koordinta-rendszerben a figgvnyek grafikonjait

(408409)!
> 408. a)y = 2x, y = 2x + \ s y = 2 x - 3 ;
b) y = -x 2, y = - x 2 + 2 s y = - x 2- 1.
409. a) y = Jx , y = J x - 1 s y = Jx +2;
b )y = 2x2, y = 2jc2 +1 s y = 2x2 - 1.
410. Hogyan kell transzformlni a z y - x 2figgvny grbjt ahhoz, hogy
megkapjuk az albbi figgvnyek grafikonjait:
a ) y = (x + 3)2; b)y = ( ^ - 3 ) 2; c) y = - ( + 3)2?
jc
brzoljtok egy koordinta-rendszerben a fggvnyek grafikonjait

(411-412)!
> 411. a) y x= 2x, y 2 = 2(x - 1) s y 3 = 2{x + 3);
b ) ^, = -* 2, y 2= - (x + 2)2 s y 3 = - ( x - 3)2.
100 2. f e j e z e t
4
412. a) y l = 1x , y2 x-3 es y = x + \
b) y ] = Jx , y 2= J x - 1 s y3 = J x + 2 .
413. Mi yen fliggvnyek grbi lthatk a 82. a, b brkon?
^ 414. Adva van az y = x2 parabola. rjtok le annak a parabolnak az

egyenlett, amelyhez az albbi transzformcikkal juthatunk:
a) 2 egysggel jobbra s 3 egysggel feljebb;
b) 4 egysggel balra s 2 egysggel lejjebb!
415. brzoljtok az y = (x + l)2- 3 fiiggvny grbjt!
B szint
^ 416. Az y = f (x) fiiggvny grafikonja szimmetrikus az y-tengelyhez
viszonyitva. Szimmetrikusak-e ehhez a tengelyhez kpest az albbi
fliggvnyek grbi:
a)^ = 2 /(x ); b) y = - /( * ) ; c')y = -2 /(* )?
brzoljtok a megfelel grafikonokat!
417. A zy = f (x) fiiggvny a (-o; a) intervallumon cskken, mig a
(a; oo) intervallum on nvekedo. M ilyenek ezeken az
intervallumokon a kvetkez fliggvnyek:
a)y = 2f(x); b)y = 0,5/(x); c)y = - /( x ) ?
brzoljtok a megfelel grafikonokat!
^ 418. A 83. brn azy = 4x 2 fiiggvny grafikonja lthat. Msoljtok t a
grbt a fzetetekbe s brzoljtok ugyanabban a koordinta-
rendszerben az albbi fliggvnyek grbit:
MSODFOK FGGVNY 101
a ) y = j + 2; b )y = j-3 ; c )y = \-A \
419. brzoljtok egy koordinta-rendszerben a ftiggvnyek grafikonjait:

J| K
en
+
II
1
b) y = 2 Jx ; y = 2 J x - 3; y = 2 Jx +2!
> 420. brzoljtok a ftiggvnyek grafikonjait:
a)> = -X2 + 3; b )>> = ^ - 3 ; c)y = x3+ \;
d) y = ~ y f x + \ ; e)y = 2jc3- l ; ) y = 0,5x2- 2!

> 421. Toltstek ki a tblzat lires helyeit! Milyen kplettel adhat meg az
y = f{ x ) fiiggvny?
X -2 -1 0 1 2 3
f(x) 9 6 5 6 9 14
-f(x)
3f { x )
422. A 84. brn azy = Vx fiiggvny grafikonja lthat. Msoljtok t a

grbt a fiizetetekbe s brzoljtok ugyanabban a koordinta-
rendszerben az albbi ftiggvnyek grbit:
102 2. f e j e z e t
a) y = M x - 2 \ b) y = Mx + 1; c)y = 3 - V * !
84. bra
423. brzoljtok a fiiggvnyek grafkonjait:
a)y = 0,5(x- l)3; b)y = 3 -Jx + 3 ; c)y = 2{x - 2)2;
d )y = 7 T 3 ; e ) .y = ( * + l) 2;
424. brzoljtok a fiiggvnyek grbit s vizsgljtok meg

tulajdonsgaikat:
a ) y = ^ 7 + 4 ; b)y = - 3; c) jk=
brzoljtok a fiiggvnyek grafkonjait (425-428)!
|> 425. a)y = (x + 2)2 + 3; b)y = -2(* + l)2 + 3;

6
c) y = x - l + 2 ; d) y = 5 - a- + 1
426. a) y = 2 V.x-3 +1; b)y = 2 - Jx+3 ;

c ) y = - ( * + l)3 + 2; b)y = 0,5(x - 3)3- 3.
427. a)y = 2|jc| - 3; b) y = r ; c) y = vM ;

d) y = -\x\ + 2; e)y = ( W - i) 2; f)y = |x|3+ l .
428. a) y = |3x + 1|; b)y = \~x2 + 4|; c) y = | l - ^ | ;
i
d)y = i * - ! e )y = -A - 3 f) y = \ x 2-2 \.
MSODFOK FGGVNY 103
429. Szmtstok ki:
430. A tejbl 20% tejszn, a tejsznbol pedig 25% vaj nyerhet. Mennyi
tejbl ksztheto 10 kg vaj?
431. Hatrozztok meg a ngyzetes polinom (hromtag) gykeit:
a) 2 r + Ix - 30; b)jr2-5jc + 6; c) 4x2-5x + 3;
d) Ix2 - 5x - 2; e) x2- 6x - 55; f) x2 + 1Ox + 25!
432. Emeljtek ki az albbi hromtagokbl a ngyzetes kttagokat:
a)x2-6 x + 1 5 ; b)x2 + 8x + 8; c)x 2+ 5x + 6;
d) x2- x - 1; e) 5x2- lOx + 8; f)9 + 2 x -3 x 2!
MSODFOK FGGVNY
Msodfok fiiggvnynek nevezzk az y = ax2 + hx + c kplettel

megadott fggvnyt, ahol a * 0, b s c tetszs szerinti szmok, az x
pedig fggetlen vltoz.
Pldul az y = x2,y = -x 2, y = x2+ 3, y = (y + 4)2 msodfok fggvny ek.
Valamennyi fggvny grafikonja ugyanaz a parabola, csak mskppen
helyezkedik el a koordintaskban. Az y = ax2 fggvny grafikonja is
parabola, cscsa a koordinta-rendszer kezdpontja, gai felfel nyitottak,
ha a > 0, s lefel, ha a < 0.
Az y - ax 2 + hx + c s az y = ax 2 fggvnyek grafikonjai
egybevg parabolk, amelyek prhuzamos eltolssal
fedsbe hozhatk.
Bizonytsuk ezt be: ax2 + bx + c = a + ^x + ^] =

104 2. f e j e z e t
Mivel 7*0, b s c szmok, ezrt - - s h . 4cl( is szmok.

2a 4a
Jelljk ezeket a szmokat w-mel s 77-nel! A kvetkezo azonossgot

kapjuk:
ax2 + bx + c a (x + m)2 - n.
Teht az y = 7jc2 + bx + c fggvny az
y = a(x + m)2- n alakban is megadhat. Pldul az
y = 3jc2 - 12jc + 8 fggvnyt felrhatjuk
y = 3(x - 2)2- 4 alakban is.
A 10. -bl ismeretes, hogy az y = a(x + m)2
fggvny grafikonja megkaphat az y = ax2
fggvny grbjnek azx-tengelyen \m\ egysggel
val eltolsval.
Ha az y = a(x + m)2 fggvny gorbjt az
^-tengelyen \n\ egysggel eltoljuk, akkor
megkapjuk az y = 7 (x + m)2 - n fggvny
grafikonjt. Vagyis, ha az y = ax2 fggvny
gorbjt ktszer prhuzamosan eltoljuk, akkor az
y = a(x + m)2 - n fggvny, s innen az
adott y = ax2 + bx + c fggvny grafikonjt 85. bra
kapjuk. Pldul ahhoz, hogy megszerkesszk az
y - 3x2- 12x + 8 vagy az y - 3(x 2)24 fggvny grafikonjt, az y = 3x2
fggvny gorbjt 2 egysggel jobbra toljuk az jc-tengelyen (85. bra),
majd az gy kapott II. grbt 4 egysggel lefel toljuk azy-tengelyen. Az
gy kapott III. parabola az adott fggvny grafikonja.
Az elz okfejtsbl kiderl, hogy az y = ax2 + bx + c fggvny
grafikonja azy = 7(jc + m)2- n parabola, cscspontjnak koordinti pedig
-m s -n, azaz
_A ~
2a 4a
Ahhoz, hogy megrajzoljuk az y = ax2 + bx + c fggvny grafikonjt,

meg kell hatroznunk cscsnak s mg nhny pontjnak a koordintit.
MSODFOK FGGVNY 105
Jeloljk ezeket a koordintaskban, majd kssk ossze oket folytonos

vonallal. Mskppen is eljrhatunk: elszr megrajzoljuk azy = ax2 + bx
fliggvny grafikonjt, majd |cj egysggel eltoljuk lefel vagy felfel az
y-tengelyen. Az y = ax2 + bx vagy az y = x(ax + b) fliggvny grafikonjt
knnyen megrajzolhatjuk, mert az metszi az abszcisszatengelyt azx = 0
s az x = - - pontokban.
Plda. brzoljtok az v = 2x2 + 4x + 3 fliggvny grbjt!

/ M e g o l d s . Az y = 2x2 + 4x vagy az
y = x(2x + 4) fliggvny grafikonja az x = 0 s az
x = -2 pontokban metszi az x-tengelyt. Jeloljk
meg ket (86. bra)! Ezek a pontok szimmetriku-
sak a megrajzoland parabola tengelyhez viszo-
nytva, gy cscspontjnak abszcisszja x = \. Az
ordintja: y = 2 (-1)2 + 4 (-1) = -2. Jeloljk
meg a (-1 ; -2 ) koordintj pontot! A hrom
megjellt ponton halad t az y = 2x2 + 4x fliggvny
I. grbje. Ha ezt a grafkont 3 egysggel felfel
toljuk azy-tengelyen, megkapjuk az y - 2x2+ 4x + 3
fliggvny II. grafikonjt.
Elemezzk az y = ax2 + bx + c fggvny
tulajdonsgait.
Az adott fliggvny grbje parabola. Legyen a cscsa az M(m\ n) pont,
vagyis
m = 2a , n = 4a
~r~, ahol D = b2 - 4ac.
Ha a > 0, akkor a parabola gai felfel irnyulnak. Ekkor:

1) a fliggvny rtelmezsi tartomnya az R halmaz egsze;
2) az rtkkszlete a [; ) szmegyenes;
3) ha x < m, akkor a fliggvny cskken, ha jc > m, akkor nvekv;
4) ha d > 0, akkor a fliggvnynek kt zrushelye van, az x { s
5) a (Xp x2) intervallumon a fggvny rtkei negatvak, a (-; j c , ) s
(x2; o) intervallumokon pozitvak.
Ha a < 0, akkor a parabola gai lefel irnyulnak s a 2), 3), 5)
tulajdonsgokat mskpp kell megfogalmazni. Prbljtok ezt nllan
megtenni.
106 2. f e j e z e t
Minden msodfok fggvny grbje parabola. Megvizsgl-

A parabola egy adott ponttl s egyenestl egyenl tvolsg-
juk ennek a grbnek az egyes tulajdonsgait.
ra lv pontok mrtani helye. Bemutatjuk ezt az lltst az y = x 2

fggvny pldjn. Megvizsgljuk az F(0; 0,25) pontot, az / egyenest,
amelynek V= -0,25 az egyenlete, s az M(x; x 2) tetszleges pontot az
adott paraboln (87. bra). Az /egyeneshez hzott MP merleges H
pontban metszi az abszcisszatengelyt. Bebizonytjuk, hogy FM - MP.
A kt pont kztti tvolsg kplete alapjn kiszmtjuk, hogy mennyi
az FM.
FM= J x 2 + ( jc2 -0,25)r = >/(^2+ 0 ,2 5 )"= ^ + 0,25.
Mivel MP = M H + HP - x 2 + 0,25, ezrt x minden rtke mellett
MF - MP.
Az ilyen tulajdonsgokkal rendelkez F pontot s / egyenest az
adott parabola fkusznak s vezregyenesnek nevezzk. Minden
parabolnak egy fkusza s egy vezregyenese van.
rdekes s nagyon tontos a parabola mg egy tulajdonsga. Mivel

az FMP hromszog egyenl szr, ezrt Z = 2Z = 3Z (88. bra).
Ezrt a parabola Ffkuszbl kiindul majd az M pontjba bees sugr
beessi szge (1Z) a visszaverdsi szgvel (3Z) egyenl. Vagyis a
visszavert sugr az Oy-tengellyel prhuzamos. Ha a homor tkr
tengelymetszete parabola alak, akkor az ilyen tkrrl visszaverd
sugarak nem szrdnak, hanem prhuzamos nyalbokban haladnak
tovbb. A p arabolnak ezt a tu la jd o n s g t a tvolba vil g t
fnyszrkban alkalmazzk. s fordtva: ha az ilyen tkrre Oy-
tengelyvel prhuzamos sugarak esnek, akkor visszaverdve ezek az
F fkuszon keresztl haladnak tovbb. Ennek kvetkeztben az
F fkusz mellett lv fizikai test ersen felhevlhet.
MSODFOK FGGVNY 107

J 1. Milyen fliggvnyeket neveznek msodfokaknak?
i l 2. Hogy nevezik a msodfok fggvny grbjt?
3. Soroljtok fel az y = ax2 + bx + c fggvny tulajdonsgait!
i 4. Melyek az y = ax2+ bx + c fggvny paraboljnak cscskoordinti?
i . 5. Mely felttelek mellett metszi az y = ax2 + bx + c fggvny az
j jc-tengelyt?
6. Mutasstok meg az y = ax2 + bx fggvny zrushelyeit!
I 7. Hogyan szerkeszthet meg azy = ax2 + bx + c fggvny grbje?
j 8. Miben klnbznek egymstl az y = ax2 + bx + c s az y = ax2
j fggvnyek grbi?
'9 . Az y = ax2 + bx + c fggvny grbjnek a szrai milyen felttelek
i mellett:
{ a) irnyulnak felfel; b) irnyulnak lefel; c) rintik az abszcissza-
!; tengelyt; d) metszik az abszcisszatengelyt?
. Oldjuk meg egytt!
1. Metszi-e azy = 5jc2 + x + 3 fggvny az abszcisszatengelyt?

y M e g o l d s . Ha a fggvnygrbe valamely pontban metszi az
abszcisszatengelyt, akkor a fggvny rtke ebben a pontban 0-val egyenl.
A feladat ekkor msikra vezethet vissza: van-e m egoldsa az
5x2 + je + 3 = 0 egyenletnek? A diszkriminnsa D = 1 - 60 < 0, ezrt az
egyenletnek nines megoldsa.
F e 1e 1e t. Nem metszi.
2. Az y = 2x2- Ix + n fggvny grbje azy = 5 pontban metszi az ordi-
ntatengelyt. Milyen pontokban metszi a grbe az abszcisszatengelyt?
^ M e g o l d s . A 0 s 5 koordintj pontok a grbe rszei. Ezrt
teljeslnie kell az 5 = 0 - 0 + /? egyenlsgnek, ahonnan n = 5. Vagyis az
y = 2x2 - Ix + 5 fggvnyrol van sz. Megkeressk a nulla pontjait:
2jc2- 7x + 5 = 0, D = 49 - 40 = 9, jCj = -1, je, = -2,5.
F e 1e 1e t. Az A(-2,5; 0) s B (-1; 0) pontokban.
3. Rajzoljtok meg azy = l x 2- 4jc- 3 fggvny grbjt!
J M e g o l d s . R ajzoljtok meg elszr az egyszerbb
y = 2jc2 - 4jc = 2jc(x - 2) fggvny grbjt! Ez az x-tengelyt a
0(0; 0) s a B(2; 0) pontokban metszi (89. bra). A pontok szimmet-
rikusak a parabolnak az OB szakasz kzepn thalad tengelyhez
108 2. f e j e z e t
viszonytva. Ezrt a parabola cscsa azx = 1

abszcisszj s az y ( 1) = 2 12 - 4 1 = -2
ordintj pont. Megjelljk az M( 1; -2)
pontot s tengelyt hzunk rajta keresztl.
Megjelljk a AT(1; 6) kontrollpontot
s a parabolatengelyhez viszonytva
vele szim m etrikus ^(3; 6) pontot. A
megjellt pontokat vonallal sszektve az
y = 2x2 - 4x fggvny grbjt kapjuk
(I. grbe).
Ezutn az y = 2x2 - 4x fggvny
grbjt 3 egysggel lefel toljuk s az
y = 2x2 - 4x - 3 fggvnyt kapjuk
(II. grbe).
Oldjtok meg szban!
433. Soroljtok fel az y = 2x2 fggvny legfontosabb tulajdonsgait!

434. Mutasstok meg az albbi fggvnyek zrushelyeit:
a)y = 2x2; b )y = x2-7 x ; c)y = x2- 9!
435. A 90. brn az y - ax2 + bx + c fggvny grbje lthat.
Mutasstok meg:
a) a fggvny rtelmezsi tartomnyt s az
a egytthat elojelt;
b) a parabolacscs abszcisszjt s ordintjt;
c) a fggvny zrushelyeit;
d) a fggvny nvekedsnek s csokkensnek
intervallumait;
e) azokat az intervallumokat, amelyeken a
fggvny rtkei pozitvak s negatvak;
f) a fggvny legkisebb rtkt!
436. Hatrozztok meg a parabola cscsnak koordintit:
a)y = ( ^ - 3 ) 2; b)y = 2 (3 - x ) 2;
c)y = ( x - 5 ) 2 + 2; d )y = 2 ( 5 - * ) 2- 3 ;
e)y = 2 (x + 1)2+ 1; f)y = - 2 ( x - l)2- 3!
91. bra
A szint J
Rajzoljtok meg a fiiggvnyek grbit (438-439)!

438. a) y = 2x2, y = 0,5x2, y = 2x2 + 1;
b) y = -2x2, y = -0,5x2, y = -0,5x2- 2.
439. a) y = (x - 1)2; b) y = x2- 2x + 1;
c) y = x2- 6x + 9; d)>> = jc2 + 4x + 4.
440. Mely pontokban metszi egymst azjc-tengely s a fiiggvnyek grbi:
a) y = x(x - 2); b) y = -x(3x + 5);
c) y = x2- 2jc; d) y = 3x2 + 5*;
e) y = 2x2- 6x; f) y = -3x2 + 4jc?
441. A 92. a, b, c brn msodfok fiiggvnyek grbi lthatk.
A grbk alapjn hatrozztok meg mindegyik esetben:
a) a vezregyenes eljelt;
b) az els egytthat eljelt;
c) a parabolacscs koordintit;
d) a fiiggvny zrushelyeit;
e) a fiiggvny nvekedsnek s cskkensnek intervallumait!
2> 442. Hatrozztok meg a fiiggvnyek parabola alak grbjnek

cscskoordintit:
110 2. f e j e z e t
a)>> = x2 + 4; b)y = 2x2- 6 ; c)y = x ( x - 4 );

d) = x (2x + 6); e)j> = x2 + 4x; f) y = 8jc - 3x2!
443. Abrzoljtok a fggvnyek grbit:
a)y = ( x - l ) 2 + 2; b).y = (x + 2)2+ 1;
c )y = (x + 4)2 + 2; d)>> = (x - 4)2- 3!
444. Szerkessztek meg a parabolt, kiemelve a kttag ngyzett:
a)y = x2 + 4x + 5; b)y = x2- 6x + 5;
c) y = x2- 2x - 1; d) y = 1 + 4x - x2;
e ) y = 4x2 - 4x + 5; f) y = 5x2 + 1Ox + 4!
Abrzoljtok a fggvnyek grbit (445446)!
445. a) y = x2 - 2x + 5; b)y = x2 + 2 x - 3 ;
c )y = x 2 + 2x + 4; d)y = x2- 2x - 3.
446. a) = x2 - 2x - 8; b) = x2- 4x - 5;
c ) y = x2 + 2x + 6; d)y = x2- 4 x + 3.
^ 447. Az M(3; 5) pont az y = x2 + mx + n parabola cscsa.
Hatrozztok meg az m s az n rtkt!
448. Hatrozztok meg a p s q rtkt, ha az y = x2 + px + q fggvny
grbje thalad a Pfl; 4); Q(-\ ; 10) pontokon!
449. A z y = x2 - 5x + c fggvny grbje az A(0; 4) pontban metszi az
y-tengelyt. Mely pontban metszi az x-tengelyt?
> 450. A z y = x2 - 3x + c fggvny grbje az A(0; 3) pontban metszi az
^-tengelyt. Metszi-e az x-tengelyt?
451. Rajzoljtok meg a fggvnyek grbit, mutasstok meg azokat az
intervallumokat, amelyeken a fggvny nvekszik (cskken):
a)y = x ( x - 2 ) ; b)y = x (5 -x ); c)y = x2-6 x ;
d) y = 2 x - x 2; e) y = 3x2 + 12x; f) y = x - 2 x 2\
452. A fggetlen vltoz mely legkisebb rtke mellett lesz legkisebb az
adott fggvnyek rtke:
a)y = x (x -6 ); b)>> = (x - 3)2 + 1; c)y = x2+ 2x?
B szint
I
A fggvnygrbk megrajzolsa nlkl oldjtok meg a feladatokat
(453-454)!
^ 453. Az y = x2- 5x + c fggvny grbje c mely rtke mellett:
a) halad t a koordinta-rendszer kezdpontjn;
b) rinti az x-tengelyt;
c) metszi az x-tengelyt az 4(3; 0) pontban;
d) metszi az x-tengelyt a (0; -5) pontban?
MSODFOK FGGVNY 111
454. Az y = x2 + bx + 4 fggvny grbje a b mely rtke mellett:

a) rinti az x-tengelyt;
b) nem rendelkezik az x-tengellyel kzs ponttal;
c) metszi az x-tengelyt az A(4; 0) pontban;
d) metszi azokban a pontokban az x-tengelyt, amelyek kztt 3-mal
egyenl a tvolsg?
Rajzoljtok meg a msodfok fliggvny grbjt (455-461)!

> 455. y = x2 + x + 1; b)y = x2- (x + 2);
c) y = x2- x + 1; d)y = x(x + 1) - 3.
456. a) y = -x 2 + 3x + 1; b)y = 1 - 2x - x2;
c) y = -x 2- 2x + 3; d) y = 4x - (x2- 1).
457. a)y = 1 + x - x 2; b)y = 2 + x(l -x );
c) y = 4 - x - x2; d)y = 3 - x (x - 2).
> 458. a) y = (x - 1) (x + 2); b)y = ( x - 2 ) ( x + 3);
c)y = (x + 2 )(x - 3 ) ; d) y = 2(3 + x) (x - 1).
459. a)y = ( 2 x - l ) 2 + 3; b)y = 1 - (x + 3)2;
c)y = (0,5x + 2)2- 3; d)y = 4(0,5x+ 1)2- 1 .
460. a) y = 3x2 + 3x - 1; b) y = 2x2- 4x + 5;
c) y = -3x2 + 6x - 1; d) y = -x 2 + x - 3.
461. a) y = 0,5x2- x + 2; b) y = 0,3x2- 0,6x + 1;
c)y = x~~ 3 ^ + 1; d)y = | x 2+ x + 1.

462. Hatrozztok meg azokat az intervallum okat, amel
ftiggvnyek nvekednek s cskkennek:
a)y = x2 + 2x; b ) y = l - x 2; c ) y - x 2- 4 x + 3;
d) y = x(x + 4); e) y = ( 1 - x)2; f) y = x2 + x + 1!
463. Az x mely rtkei mellett legkisebb a fiiggvnyek rtke:
a)y = x2- 6 x + 9; b) y = x2 + 4x + 7;
c )y = 4x2- 12x - 3; d)y = 4x2- 4 x + 1?
> 464. Hatrozztok meg a fliggvny legnagyobb rtkt:
a) y = 3 - (x - 2)2; b) y = -0,25 (x + 5)2;
c)y = 6 x - x 2- 10; d)y = -5x2 + 4x + 1!
112 2. f e j e z e t
465. a) Az y = x2 - 6x + c ftiggvny legkisebb rtke -5-tel egyenl.

Abrzoljtok a ftiggvny grbjt!
b) Az y = c + 4x - 4x2 ftiggvny legnagyobb rtke 4-gyel egyenl.
Abrzoljtok a grbjt!
> 466. Hatrozztok meg a ftiggvnygrbk metszspontjainak koordintit:
a) y = x2 s y = ( jc - 4)2 ;
b) y = 2jc2 sy = - j c 2 + 3;
c) y = 3jc2 + 1 s y = 3jc2 + Ix + 1!
467. Hatrozztok meg a parabolacscsok kztti tvolsgokat, amelyek
a kvetkez ftiggvnyek grbi:
a) y = (x - 3)2 sy = ( x - 3)2 + 7;
b) y = x2 s y = ( jc + 5)2;
c) y = x2 - 2x + 5 s y = x2- 2x - 4;
d) y = x2 + 4x + 5 s y = - x 24jc5 !
> 468. Hatrozztok meg az y = x2 - 6x + 13 kplettel megadott parabola
cscstl az x- s ^-tengelyig, valamint a koordinta-rendszer
kezdopontjig mrt tvolsgot!
469. Hatrozztok meg a b rtkt, ha a z y = x2 + bx ftiggvny grbje
szimmetrikus az jc = 3 egyeneshez viszonytva!
470*. Abrzoljtok a ftiggvnyek grbit:
a) y = \x2- 4 x + 3|; b)_y = \x2+ x - 6|;
c )y = \x2 + 4x\ + 3; d)y = | 6 j c | - j c 2 - 5!
47.1. J. Cardano feladata. Hatrozztok meg mrtani szerkesztssel az
j c 2 + 6x = 91 egyenlet pozitv gykt!
*= Ismtlo gyakorlatok
472. Cserljtek fel a betket szmokkal, hogy teljesljn az albbi
egyenlsg:
PARA + PARA = BOLA!
Hny klnbz megoldsa van a feladatnak?
Oldjtok meg az egyenlotlensgeket (473^474)!
473. a) 2(x + 7) + 3 (1 - 2 jc) > 1; b) 3 ( 3 j c - 2 ) - 4 ( x + \ ) < 2 x ;
c ) 2 ( jc + 1) > 3 - (1 - 2x); d) 3 jc - 0 ,5 ( 1 - 3 jc) < 2 ,5 ( jc - 3 ) .
474. a) ( j c - 1 ) ( 2 j c ) > 0; b) (3 + jc)(jc + 7 ) < 0;
c) ( 3 - jc) (5 + j c ) < 0 ; d) ( 5 - jc) ( 1 - jc) > 0 .
MSODFOK FGGVNY 113
475. Hny gyke van az egyenleteknek:

a) pc - 11+ |x + 2\ = 5; b) |x - 11+ \x + 2| = 3;
c ) |x - l | + |x + 2| = 2; d) |x - 1| + |x + 2\ = 0?
1 2 . . - MSODFOK
EGYENLTLENSGEK
Azt az egyenlotlensget, amelynek bal oldala az ax2+ hx + c
kifejezs, ahol a * 0, A, c adott szmok, a jobb oldala pedig
nulla, m sodfok egyenlotlensgnek nevezzk.
A msodfok egyenlotlensgek pldi:

x2- 5x + 3 < 0, 2x2 + 4 < 0,' -3x2 + 2x > 0, - x2 + 3x + 7 > 0.
Az ilyen egyenlotlensgeket clszer msodfok fggvnyek gorbinek
a segtsgvel megoldani.
1. plda. Oldjtok meg az jc2- 6x + 5 < 0 egyenlotlensget!
V M e g o l d s . Megszerkesztjk az
y = x 2- 6 x + 5 fggvny gorbjt (93. bra).
Ennek a zrushelyei az 1; 5 szmok. Az
adott fggvnynek csak akkor vannak
negativ rtkei, ha az x vltoz a (1; 5)
intervallumhoz tartozik. Ez lesz a fiiggvny
megoldsainak halmaza.
F e le let. (1; 5).
Erthet, hogy a hasonl egyen
lotlensgek megoldsnak nem elenged-
hetetlen felttele a msodfok fuggvny-
grbe pontos szerkesztse. Elegend azt
meghatrozni, hogy milyen irnyak a
parabola gai, s hogy a grbe mely pontokban (ha ezek lteznek) metszi
az x-tengelyt.
2. plda. Oldjtok mega -x2 + 2x + 3 < 0 egyenlotlensget!
y M e g o l d s . A z y = -x 2 + 2x + 3 fggvny gorbje a -1 s
3 abszcisszj pontokban metszi az x-tengelyt, s a parabola gai lefel
irnyulnak. Ezrt vzlatosan a fggvny gorbje a 94. brn lthat mdon
szerkeszthet meg. A fggvny rtkei nem pozitvak, hax a (-<;-1] vagy
a [3 ; o) intervallumokhoz tartozik.
114 2. f e j e z e t
Vagyis az adott egyenltlensg megoldsainak halmaza ezen

intervallumok unija. Mivel az uni jellse U, ezrt a felelet a kvetkez
mdon adhat meg: (-;-l] U [3; ).
3. plda. Oldjtok meg az x2 + x + 1 < 0 egyenltlensget!
i ^ M e g o l d s . A z j c 2 + jc + 1 = 0 egyenlet diszkriminnsa negativ,
ezrt az y = x2 + x + 1 fggvny grbjnek nines kzs pontja az
jc-tengellyel. A grbe gai felfel irnyulnak (95. bra). Vagyis az
y = x2 + x + 1 fggvny x minden rtke mellett pozitv.
F e 1e 1e t. Az egyenltlensgnek nines megoldsa.
4. plda. Oldjtok meg a ( jc + 4)(x + 1) > 0 egyenltlensget!
M e g o l d s . A ( jc + 4)(x + 1) kifejezs
azonosan egyenl valamely ngyzetes hromtaggal,
amelyben pozitv az x 2 egytthatja. Vagyis az
y = ( jc + 4)(jt + 1) fggvny grbje parabola,
amelynek a szrai felfel irnyulnak, s amely a
- 4 s -1 abszcisszj pontokban metszi az
x-tengelyt (96. bra). A fggvny rtke pozitv,
ha jc < - 4 vagy x > -1.
F e l e l e t : (-; - 4) U (-1; ).
Mivel az > 0 egyenltlensg ekvivalens a ( jc + 4) ( jc + 1) > 0

egyenltlensggel, ezrt ilyen mdon (grafikusan) oldhatk meg a
legegyszerbb racionlis trt-egyenltlensgek is.
MSODFOK FGGVNY 115
A msodfok egyenlotlensg grafikus megoldshoz a

m kvetkezket keil tenni:
a) meghatrozni a parabola gainak irnyt az els
egytthat eljele szerint;
b) meghatrozni a megfelel msodfok egyenlet gykeit,
ha azok lteznek;
c) vzlatosan megrajzolni a msodfok fggvny grbjt;
d) a grbe alapjn meghatrozni az x esetben azokat az
intervallumokat, amelyeken az egyenlotlensg igaz.
A msodfok egyenltlensgek megoldsi mdja az egyenlt-
lensgek sok egyb tpusra is alkalmazhat.
Plda. Oldjuk meg a (x - 1) (x - 2) (x + 5) < 0 egyenlotlensget!
Ez a feladat a kvetkezvel ekvivalens. Az x mely rtkei mellett
negativ az y = (x - 1) (x - 2) (x + 5) fggvny rtke?
A krds megvlaszolshoz elszr meghatrozzuk a fggvny
zrushelyeit. Ezek: 1, 2 s -5 . Ezek ngy intervallumra tagoljk a
fggvny rtelmezsi tartomnyt, nevezetesen: (->; -5), (-5; 1), (1;
2) s (2; o). A (x - l)(x - 2)(x + 5) szorzat minden egyes szorzjnak
meghatrozott eljele van az adott intervallumok mlndegyikn. Adjuk
meg ezeket s az egsz szorzat eljelt tblzat formjban.
Szorz (-~ ; -5) (-5; i) (i; 2) (2; oo)
x- 1 - - + +
x- 2 - - - +
x+5 - + + +
y - + - +
Az y fggvny vzlatos grbje a 97. brn lthat.
Teht a fggvny a (-;-5 ) s a (1; 2) intervallumokon vesz fel

negativ rtkeket.
F e l e l e t . Az e g y e n lo tle n s g m e g o ld s a in a k h alm aza :
( ;-5 ) U (1; 2).
A vizsglt pldban azok az intervallumok, amelyeken a fggvny
rt k e i p o z itv a k , a zo kka l az in te rv a llu m o k k a l v lta k o z n a k ,
116 2. f e j e z e t
amelyeken a fuggvenyertekek negativak. Azonban ez nem mindig

van igy.
Oldjuk meg a (x + l) 2 (x + 3)(x - 5) > 0 egyenlotlenseget!
Az egyenlotlenseg bal oldala nullaval egyenlo, ha az x erteke -3,
-1 vagy 5. A megfelelo tablazat osszeallitasaval meggyozodunk rola,
hogy az egyenlotlenseg bal oldalanak ertekei negativak a szomszedos
(-3; -1 ) es (-1; 5) intervallumokon. Tehat az adott egyenlotlenseg
megoldasainak halmaza (-oo;-3] U [5;o) U {-1 }.
A z y = (x + l)2(x + 3) (x -5 ) fuggveny vazlatos gorbeje a 98. ab-ran
lathato.
Az egyenlotlensdgek megoldasanak vizsgalt modja az altalanos
intervallumos m egoldasi m o d szer kulon esete, am ellyel a felso
tagozatos osztalyokban ismerkedtek meg reszletesebben.
P Ellenorizzetek magatokat!
I 1. Fogalmazzatok meg, mi a masodfoku egyenlotlenseg!
- 2. Mondjatok peldakat masodfoku egyenlotlensegekre!
3. Milyen szimbolummal jelolik ket halmaz uniojat?
> 4. Hany megoldasa lehet a masodfoku egyenlotlensegnek?
I 5. Mondjatok peldakat olyan masodfoku egyenlotlensegekre:
a) amelyeknek egyaltalan nines megoldasuk;
b) amelyeknek csak egy megoldasuk van;
l c) amelyeket minden valos szam kielegit!
</ Oldjuk meg egyiitt!

Oldjatok meg az egyenlotlensegeket:
a) x2 + 3x < 0; b) z2- 3z - 2 < 0; c ) t 2 + t+ 1 > 0.
J M e g o 1d a s. a) Az y = x2+ 3x fuggveny
gorbeje az x = 0 es x = -3 pontokban metszi
az abszcisszatengelyt. Abrazoljuk vazlatosan a
fuggveny gorbejet (99. abra)! Az egyenlot
lenseg m egoldasainak halm aza a (-3 ; 0)
intervallum.
MSODFOK FGGVNY
b) Meghatrozzuk a z2- 3z - 2 = 0 egyenlet gykeit:
3 -y/ Tf 3 + V7
0 = 9 - 4 - 1 *(-2) = 17; z, = 2 , -2 2 .
A parabola gai felfel irnyulnak, ezrt a megoldsok keresett hal-

' 3- Jvj . 3 + yfn
maza
c) D = 1 - 4 1 1 < 0. A t2 egytthatja pozitv, gy a para

bola, amelynek gai felfel irnyulnak, a fels fl koordintaskban
helyezkedik el. Vagyis az egyenltlensg megoldsainak halmaza az R
halmaz egsze.
[*3 J\ 7 3 + vT7]
F e 1e 1e t. a) (-3; 0); b) 2 2 ; c)R
476. Nevezztek meg a msodfok egyenltlensgeket:

a) jc2 - 5 jc + 6 < 0; b) 3 jc2 + 6 < 0;
c) - 2 jc2 - 5 jc + 7 < 0; d) jc 3 - 2 jc + 6 > 0;
e)jc2 + -x + 3 >0; f) y + 4x+ >2 <0!
477. Hatrozztok meg a fuggvnygorbk gainak irnyt:

a) y = 4x2- 16x + 5; b)y = - jc 2 + 4x + 3; c ) y = 3x2- 7 ;
d) y = 6x2 + 5x; e) y = 7 - 4x - x2; f) y = 5 + Ix - 5x2;
g ) y = 3 x (x - 4 ); h)y = -x(x + 3); i) y = (x - 1)(2 - x ) \
478. Metszi-e az abszcisszatengelyt a fggvnygrbe:
a) y = jc2- 2jc + 3; b)y = - x 2 + Ix - 5; c) y = 3x2- x;
d)y = 3jc2- x + 3; e)y = 5jc2 + 3jc- 1; f) y = x(7x - 1)?
479. Mirt nincs megoldsuk az egyenltlensgeknek:
a) 3x2< -3 ; b) (jc- 2)2 + 1 <0; c)3 jc2- ^ + 1 <0;
d) - jc2> 2; e) - (1 - jc)2> 0; f) 2jc2< jc - 1?
I^B l
118 2. f e j e z e t
^ A szint
I
480. Jelljtek a koordinta-egyenesen az intervallumok uniit:
a) (-; 2] U [3; ); b) (-4; 3) U (4; 7];
c) [2; 4] U (5; 7); d) ( ; 3] U (3; 7);
e) [-4; 2] U [2; 3); f) ( ; 1) U (1; 4)!
481. a)jc2- 4 x < 0 ; b)jc2 + 6jc<0; c)z2 + 6 z - 7 < 0 ;
d) 6jc2- X > 0; e) 2jc2 + lx > 0; f) y2 - 4y - 5 < 0.
482. a) j c 2 - 6x + 9 > 0; b ) y * - 8 y + 16 < 0;
c) jc2 + 4jc + 4 < 0; d) z2+ z + 0,25 < 0 ;
e) X 2> 2x - 1; f) y 2> 4 y - 4 .
483. a) jc 2 < 3jc- 2; b) t2 + 9 < 6t;
c) X 2 - 4x + 3 > 0; d) jc2 + 10jc + 25 > 0;
e) 9x2 + 6x + 1 < 0; f) jc2 - 2x + 9 < 0.
484. a) 2jc2- 3jc + 1 > 0; b) j c 2 + 8 < 6x;
c) 0,5jc2- X - 2 > 0; d)y2- 4 y < 12;
e) - jc2 + 3jc - 2 > 0; f) 1lz > z2 + 18.
485. a) 2 - 3y <y2; b) 12jc- 36 < jc 2 ;
c) 3z2< 5z + 12; d) 4x(jc + 1) < 15;
e) -2 jc2 > 2jc + 3; f)6(/2+ 1)< 131.
> 486. a) jc(jc- 3) < -2; b) 2(z2 + 5) > 9z;
c) jc(2 - jc) > 4; d) 8 - (5 - y ) 2> 3y,
e) ( jc - 3)(jc + 5) > 0; f) ( jc + 2)(jc + 7) < 0,
487. a) (X + 7)(jc - 1) > 0; b) ( jc - 3)(jc - 5) < 0;
c) ( jc - 2)(jc + 3) < 0; d) (a + 2)(a - 5) < 0;
e) {t + 3)(f + 4) > 0; f) (2 - c)(3 - c) > 0.
488. Az j c mely rtkei mellett negativak azy = j c 2 + 3x fggvny rtkei,
s melyek mellett pozitivak?
3> 489. Az X mely rtkei mellett pozitivak az y = / ( j c ) fliggvny rtkei, s
melyek mellett negativak, ha:
m so dfo k f g g vny 119
a).A*)=*2- 4 ; b)7(x) = 9 - x 2;
c) / jc) = x2 + 6jc- 7; d ) /x ) = 3 + 2x - x2?
490. Hatrozztok meg a fggvnyek rtelmezsi tartomnyait:
a) y = >lx2 - 4 ; b) y = J \ - x 2 ; c) y = J x 2 - 5 x + 4 ;
d) y = -Jx2 - 4x ; e) y = J2x2 + 1 ; f) y = J x 2- 4 x + 4 !
491. Hatrozztok meg az egyenlotlensgek egsz megoldsait:

a) x2 + 5x - 6 < 0; b) x2 - 5x - 6 < 0; c) x2- x - 6 < 0;
d) 6 - X 2 > x; e) x2 + 2x - 8 > 0; f) x2 - 4x + 4 < 0!
B szint

492. a) (2 - jc)(3 jc) < 2; b) (a : + 4) (jc5) < 10;
c) (1 - z ) (2 +z) > 2; d) (x + 2) ( a ; + 3) > 10a:;
e) (3 - 2x) (x + 1) < 2; f) 3(x2 + 1) < 5x + 1.
493. a ) 2 ( x - 3 ) ( l - 2 x ) > 6 ; b) 4(x2- 9) > x + 3;
c) jc(jc - 2) > 2 - 3a:2; d) 1 - jc > 2(x2 + 1);
e) -x(2 -x) < 5 - 4x2; 0 3 - x < 3 (x2 + 3).
494. a) b) xx -+7l > 0 ; C> L '+X5 > 0

A
e) 3* ~ 2 <0-
I
O
d) 5 - 2x U ^ 3 - 2r > '
495. a) A -l J.
b) JJC-1
C+ 4 >5-
x+3 C>2 + 5 > 3 ;
Ix + 4 ^ x2
d) 3 - 2x e) 2, - x < 3 - x; f) 2 > X_!
2 - x - 10-
496. a) x * .5 >0; b) 2~x <o- C)' 1 - x < 0;

x +7 3-x
2 x l< v
d) x - 1 e) 1*++3x3 -<1-
1
f)7 ]1*- -x' >1.
______ 2.fejezet
497. Oldjtok meg az egyenlotlensgeket:

a) (3x - 1) (x + 3) > x( 1 + 5jc);
b) (x - 2) (x + 2) + x(x + 7) < 0;
c) (x + 4) (2x - 3) - (5x - 6) (x - 3) > 10;
d) (jc- 4) (3x + 1)< (2x - 6) (x - 2) + 4 !
0
Oldjtok meg az egyenlotlensgeket intervallumos mdszerrel (498-502)!
498. a) (x2- 3x + 2) (x + 7) > 0;

b) (x2 - 16) (x2- 25) < 0;
c) (x4 + x2 + 1) (x - 1) (x + 3) < 0.
499. a) (x - 3)(x + 2)(x2 + 4x + 5) < 0;
b) (x2- 1) (x2- 5x + 6) < 0;
c) (x2- 3x 4)(x2 - 2x - 15) > 0.
500. a) (x2- 1) (3x - 2x2 + 5) > 0;
b) (x2 + 3x - 10)(4 - x2) < 0;
c) (x2- 6x + 9) (x2- 9) > 0.
3x2 + 5x - 8 u\ 2x2 - 3 ^ x . 8 - 3 jx
IA
501. a) c) 1 > 3.x2 - 2jc- 16

O
x 2 + 2x - 3 b) 4x -1
5jc2 - 9x - 2 4 3jc x jx +1 . ~
c) :---- < 2x.
V
o
1- x
503. Azx mely rtkei mellett lesz nagyobb azy = 2x + 2 fggvny rtke
a kvetkez figgvnyek megfelel rtkeinl:
a)y = x2- 3 x - 4 ; b)y = 4x2 + 9x - 13?
504. Hatrozztok meg a figgvnyek rtelmezsi tartomnyait:
a) y = ys + 7x - x2 ; b ) y = V3 - 5 x - 2x2 ;
*2 - 4 yJx2 - x
c> ^ = + .x - 5x d) y = X2 - 3x - 4
e)y = ylx} - x 2 - 25x + 25 - I

\ x~ + 6x + 9
MSODFOK FGGVNY 121
$ 505. A b mely rtkei mellett nincsenek a kvetkez egyenltlensgeknek

megoldsai:
a) jc2 + 2 bx + 1 < 0; b) bx2 + 6 jc + 1 > 0;
c) (b - l)x2 + 3b> 2bx; d) b(x2 + 1) < 2bx + 9?
506. Az ni mely rtkei mellett elgiti ki valamennyi vals szm a
kvetkez egyenltlensgeket:
a) x2- mx + 4 > 0; b) x2- 6x + m > 0;
c) mx2 + m + 3 < 4jc; d) mx2 + 4x + 2m < 1?
Oldjtok meg az egyenltlensg-rendszereket (507-508)!
\x2 - 4x < 0, |4 jc2 -1 >0,
507. a)
[jc2 jc 6 > 0; [2jc2 - 5jc+ 3 < 0.
Jjc2 - 3 > 2jc, |3 jc2 + 1 > 4jc,

508. a)
[jc2 + 28 > 1Ijc; ^ [3jc2 + 2 < 5jc.
509. Oldjtok meg a ketts egyenltlensgeket:
a) 0 < x2 - 5x < 6; b) 1 < jc2 + 2 < 3jc;
c) x < 2x + 3 < jc2; d) 3 < jc2- 2x + 3 < jc2!
510. Oldjtok meg grafikusan az egyenltlensgeket:
a) jc2 < j c + 2; b) ( jc - 2)2 > \x\;
c) 2jc2 < 1 + Vx ; d) jc2-3,5 jc > yfx !
Ismtl gyakorlatok
511. Krjratban kt autbusz kzlekedik 50 perces idkznyi

klnbsggel. Hny autbuszt kell ptllagosan forgalomba llitani,
hogy 60%-kal cskkenjen a buszok indulsa kztti idkz?
512. Szletsnapi nnepsgre kszlve a meghivottak 260 hrivnya rtk
kzs ajndkot vsroltak. Ha a trsasgban 3 szemllyel tbb lett
volna, akkor fejenknt 6 hrivnyval kevesebb pnzt kellett volna a
kzsbe beadni. Hny szemlyt hivtak meg a szletsnapra?
Egyszersitstek a kifejezseket (513-514)!
2y ) ; b)
b ) ( {- - \ ab' ) {-24a2b2).
a - 4b2 r2 - 2 ab . x +x
514. a)
ab 3 b b * yy 2 - 9 ' 2y - 6
122 2. f e j e z e t
13.^ MSODFOK
EGYENLETRENDSZEREK
Az egyenletrendszerek fogalmval mr a 7. osztlyban megismer-
kedtetek. Akkor ketvltozs lineris egyenletrendszereket es megoldsi
mdjaikat vizsglttok. A gyakorlatban gyakran elfordul, hogy msodfok
egyenleteket tartalmaz rendszereket keli megoldani.
Msodfok ketvltozs egyenletek peldi:
x2 + 5y2 = 9, Sz - t2 = 12, 0,5jcy+y = 0.
Az ilyen egyenletek mindegyikenek ket vltozja es ezekkel kapcsolatos
legalbb egy msodfok tagja van. Azaz vagy egy negyzetes vltozrl,
vagy ket vltoz szorzatrl van sz.
Peldul az
x - 2y = 0, 5x2y + 10 = 0, x2z2- x 2 + z = 0
egyenletek els-, harmad- es negyedfokak.
Ha a rendszer egyik egyenlete ketvltozs msodfok,

a msik pedig ugyanezeket a vltozkat tartalm a
z msod- vagy elsfok egyenlet, akkor az lyen rend-
szert m s o d fo k k e tv lto z s e g y e rle tre n d s z e rn e k
nevezzk.
Idezzk fel!
A ketvltozs egyenlet megoldsnak neveznk minden olyan
szmprt, amely igaz egyenlsegge alakitja az adott egyenletet.
Az egyenletrendszer megoldsnak nevezzk valamennyi egyenletenek
kzs megoldst.
Az egyenletrendszert megoldani annyit jelent, mint meghatrozni
valamennyi megoldsnak halmazt.
Peldul azx2+ y - 5 = 0 es azx - y + 3 = 0 egyenletek kzs.megoldsai
a (-2; 1) es (1; 4) szmprok. Ellenrizzetek ezt szban! Egyeb kzs
megoldsuk ezeknek az egyenleteknek nincs (100. bra).
\x2 + y - 5 = 0,
Vagy is az i . _ + ^ _ q rendszemek, amelyet ket szmpr, a (-2; 1)
es a (1; 4) elegit ki, ket megoldsa van.

MSODFOK FGGVNY 123
Az egyenletrendszerek megoldsra tbb

mdszer ltezik. Ezek legfontosabbjai:
behelyettestsi mdszer;
egyenl egytthatk mdszere;
grafikus mdszer.
Bemutatjuk konkrt pldkon, hogyan
alkalmazhatk ezek a mdszerek a msodfok
egyenletrendszerek megoldsa sorn.
Plda. Oldjtok meg az egyenletrendszereket:
\2x2 - y = \ 7, \2x2 - y 2 = 2 , Jjc2+ y 2 =25,
a ) {jc2+ y = 10; b ) [*2- y = 5; c ) j*y = 12.
M e g o 1 d s. a) Egyenl egytthatk mdszere. A rendszer

egyenleteinek sszeadsval a kvetkez 3jc2 = 27 egyenletet kapjuk,
ahonnan x1 = 9, jc, = 3, x2 = -3.
Mivel jc2= 9, a msodik egyenletbl a kvetkezt kapjuk: y, = y2 = 1.
Vagyis a rendszemek kt megoldsa van: (3; 1) s (-3; 1).
b) Behelyettestsi mdszer. A msodik egyenletbl az y ltal kifejezzk
az jc2-et s behelyettestjk az els egyenletbe:
2(y + 5 )- y 2 = 2 vagy y 2- 2 y - 8 = 0.
Vite ttele alapjn meghatrozzuk a gykeit: y, = 4, y 2 = -2.
H ay = 4, akkor jc2 = 9, ahonnan jc, = 3, jc, = -3.
Ha y = -2, akkor x2= 3, ahonnan x3 = y3 , x4 = - V3 .
Vagyis az adott egyenletrendszernek ngy megoldsa van: (3; 4),
(-3; 4 ),(V 3 ;-2 ),(-V 3 ;-2 ).
c) Grafikus mdszer. Az els egyenlet
grbje olyan krvonal, amelynek a
kzppontja a koordinta-rendszer
origja, a sugara pedig 5 egysg.
A m sodik egyenlet grbje az
y = hiprbola. Abrzoljuk az egyenle-

tek grbit kzs koordinta-rendszerben
(101. bra) s hatrozzuk meg metszs-
pontjaik koordintit!
124 2. f e j e z e t
A grafikonbl kiderl, hogy az adott egyenletrendszernek ngy

megoldsa van: (-4; -3), (-3; -4), (3; 4), (4; 3). Kzvetlen behelyettestssel
meggyzdnk arrl, hogy ezek az adott rendszer pontos megoldsai.
F e 1e 1e t: a) (3; 1) s (-3; 1); b) (3; 4), (-3; 4), (V 3;-2), (-V3 ;-2);
c) (- 4; -3), ( - 3 ;- 4 ) , (3; 4), (4; 3).
E gyes e g y e n le tre n d s z e r-tp u s o k m e g old sa c lj b l a

vltozk helyettestsimdszert alkalmazzk. Oldjuk meg ezzel
a mdszerrel a kvetkez egyenletrendszereket:
\xy(x + y) = 30,
M e g o I d s. a) U + y = 11 _ ^ >ahonnan xy( 1 1- xy) = 30.
Azxy = a helyettestsvel az utbbi egyenletbl a kvetkezt kapjuk:

a2- l i a + 30 = 0.
Ennek a msodfok egyenletnek a gykei: 5 s 6.
Ha xy = 5, akkor x +y = 6; ha xy = 6, akkor x +y = 5.
Kt egyenletrendszert kapunk:
x + y = 6, x + y = 5,
jcy = 5 s xy = 6.
A kt egyenletrendszer megoldsval megkapjuk az adott rendszer
megoldsait: a) (5; 1), (1; 5); (3; 2), (2; 3).
b) Az els egyenletben ltrehozzuk a kt tag teljes ngyzett. A
kvetkezt kapjuk:
vagy
j vltozkat vezetnk be: a = x - 2, b = x - 2y. Ekkor az adott

rendszer a kvetkez alakot lti:
a2 + b2 = 5,
a2 - b = 3.
Ha az els egyenletbl kivonjuk a msodikat, akkor a b2 + b = 2
egyvltozs m sodfok egyenletet kapjuk, am elynek a gykei
bx = -2 s b, = 1.
B e h e ly e tte s itj k a b e zen rt k e it a (*) re n d s z e rb e s
m eghatrozzuk az a vltoz megfelel rtkeit.
MSODFOK FGGVNY 125
Ha = -2, akkor a2+ 2 = 3, ahonnan *,=-1 vagy a2= 1.

Ha >2= 1 , akkor a2- 1=3, ahonnan 7,=-2 vagy a2=2.
Vaqyis a (*) eqyenletrendszer megoldsai a kvetkez szmprok:
( - 1; - 2), ( 1; - 2), (- 2; 1), ( 2; 1).
Az adott rendszer megoldsa erdekeben t keli terni az x es y
vltozkhoz es igy keli megoldani (szban is lehet) a megfelel
rendszereket:
fx - 2 = -1, { * - 2 = 1, \ x - 2 = -2,
\ x - 2 y = -2; \ x - 2 y = -2; [ x - 2 y = 1; |
A kvetkezket kapjuk: (1; 1,5), (3; 2,5), (0; -0,5), (4; 1,5).
F e l e l e t . a) (5; 1), (1; 5); (3; 2), (2; 3); b) (1; 1,5), (3; 2,5);
(0;-0,5), (4; 1,5).
j * 1. Mondjatok peldt ketvltozos msodfok egyenletre!

i 12. Mi a ketvltozos egyenlet megoldsa?
1*3. Hny megoldsa lehet a ketvltozos egyenletnek?
j ;4. Milyen alakzat a kvetkez egyenletek grbeje: a) y = x2;
i b)x2 + >^ = 4; e) (x - l)2 + (y - 2)2 = 9; d) y 1= x l
j 5. Mit neveznk ketvltozos msodfok egyenletrendszemek?
j 1 6. Hny megoldsa lehet a ketvltozos msodfok egyenletrendszemek?
7. Nevezzetek meg a ketvltozos msodfok egyenletrendszer fbb
j megoldsi mdszereit!
Oldjuk meg egytt!
\x2+ y 2 =61, \xy - x 2 = 2 ,

[x2 - y 2 =11; b)
\ y 2 ~ x y = 3.
S M e g o l d s . a) sszeadva a msodik egyenlet megfelel oldalait

az els egyenlet megfelel oldalaival, a 2x2 = 72 egyenletet kapjuk,
amelynek gykei -6 es 6. Ha ezen ertekek brmelyiket behelyettesitjk a
rendszer msodik egyenletebe, akkor a 36 - y 2 = 11 egyenletet kapjuk.
Ennek az egyenletnek a gykei: -5 es 5. Vagy is a rendszernek negy
megoldsa van: (6; 5), (-6; -5), (^6; 5) es (6; -5).
126_____________________________________________ 2. f e j e z e t
b) Az els egyenletet tagonknt kivonjuk a msodikbl:

y 2- 2xy + x2 = 1 vagy (y - x)2 = 1.
Innen y - x = 1 vagy y - x = -1.
Ha y - x = 1, akkor y = x + 1. Az els xy - x2 = 2 egyenletben
helyettestjk az y vltozt az x + 1 kifejezssel:
x(x + 1)- x 2= 2, x2+ x - x2 = 2, x = 2, akkor y = 2 + 1 = 3 .
Ha y - x = -1, akkor y = x - 1 s az els xy - x2= 2 egyenletbl a
kvetkezt kapjuk: x(x - 1) - x2= 2, x2- x - x2 = 2, x = - 2, akkor
y = - 2 1 = - 3 .
Vagyis a rendszemek kt megoldsa van: (2; 3), (-2; -3).
F e 1e 1e t: a) (6; 5), (-6; -5), (-6; 5), (6; -5); b) (2; 3), (-2; -3).
2. Van-e megoldsa az egyenletrendszemek:
Jy = x2 + 2x - 2,
jy = 2 - x2 ?
J M e g o l d s . Kzs koordinta-
rendszerben megrajzoljuk mindkt egyen-
let grbjt. A kapott parabolk kt pontban
metszik egymst (102. bra). Vagyis
az egyenletrendszemek kt megoldsa van.
F e 1e 1e t. Az egyenletrendszemek kt
megoldsa van.
102. bra
Oldjtok meg szban!
515. Az x2- 3x = y egyenlet megoldsai-e az albbi szmprok:

a) (0; 0); b) (3; 0); c) (0; 3);
d) (-3; 0); e) (0; - 3); f) (3; 3)?
516. Mirt nincs megoldsuk a kvetkez egyenleteknek:
a) x2 + y2 + 4 = 0; b) x2 + y2 = 2xy - 3?
517. A (0; 2); (1; 1); (-1; 1); (-2; 0); (3; 3) szmprok megoldsai-e az
egyenletrendszereknek:
x2 + y = 2, x2 + y = 2,
a) b) xy + 2y = 4 ?
2xy + y = 3;
518. Mirt nincs megoldsuk az egyenletrendszereknek:
X2 + y 2 + 7 = 0 , x2 + y 2 = 1,
a) 3 x y - y 2 = 0; b)
* 2 -^ 2 = 4 ?
MSODFOK FGGVNY 127 M M
519. Milyen egyenlet felel meg a 103. brn lthat grbknek: a) kk;
b) vrs; c) kk s vrs egytt?
103. bra
A szint
520. Rajzoljtok meg az egyenletek grbit:

a) X + 2y = 0; b) xy = 12; c) x2+ y 2 = 9;
d)x2- y = 2; e)y+>fx = 1; f ) j + 1 = ( * + l)3!
Tekinthetk-e fggvnygrbknek a megrajzolt grafikonok?
Oldjtok meg grafikusan az egyenletrendszereket (521-524)!
b)l
y + x = \, \*y = x 2, ixy = 6,
521. a) y + x 2 = 1; c) b + 2 = 0.
[y - J x = 0;
b)l
x 2 + y 2 =18, \x2 + y 2 = 1, \xy = 16,
> 522. a) c)
* - y = 0; [x + y = i; \ x - y = o.
b)l
y 2 = x, = o, \x y - 8 = 0 ,
523. a) c) [jc2 - y = 0.
y = *2; L y-2 = *;
524. a)
x 2 + y 2 =25,
*2-.y = 5; I [jt2 +_y2 =18,
[*V = 9;
* 2+>;2 = 4,
c) b - 2 = x.
128 2. f e j e z e t
Oldjtok meg behelyettestsi mdszerrel az egyenletrendszereket

(525-527)!
X - y = 3, [ x - y = 3,
525. a)
X2 + y 2 = 9 ; b ) l [xy = 4;
xy - 2y = 4, [3x + 4 y = 8,
c) y
y = X - 2; d ) l [xy = 1.
X 2+ y 2 = 100,. [x2 + y 2 = 4 ,
526. a)
X - 6 = 0; b ) l [x + 1 = 0;
X - y = 3, [x2 - y 2 = 16,
c)
xy + 2 = 0; d ) l [ x - y = 2.
3x + y = 7, [ 2 x - y = 8,
527. a)
X - 2 y 2 = 2; b ) l [2x2 - y 2 = 32;
X 2+ y = 6, [x2 + y 2 = 4 ,
c)
X - y = 0; d ) l [x + y = 2.
Oldjtok meg egyenl egytthatk mdszervel az egyenletrendszereket

(528-529)!
Ix + y - xy = -23, Jx2 + xy = 15,
528. b)
\ x - y + xy = 49; [y2 + xy = 10;
Jx 2 + y 2 =10, ije2 + y 2 = 25,

d) jx 2 - y 2 =5.
\(x - y)(x + y) = 8;
*2+^2 =41, X2 + z 2 = 34,

> 529. a) b)
xy = 20; xz = 15;
IX2 - 2 = xy, X + y = 5xy,

c) d) X- y = xy.
[y2 + l = xy;
530. Diophantosz feladata. Oldjtok meg az egyenletrendszereket:
X+ y = 10, X + y = 20,
a) b)
X2 + y 2 = 68; X 2 - y 2 = 80!
mAsodfoku FUGGVENY______________________________________ 12
P 531. Palermoi Janos feladata. Oldjatok meg az egyenletrendszereket
532. Leonardo F ibonacci fela d a ta . O ldjatok meg az

letrendszereket:
f B szint
533. Abrazoljatok a fiiggvenygorbeket:

a) y2 - x = 1; b )x 2+y2 = 9;
c) (x - l)2 + (y + 3)2 = 1; d) x2 + y 2- 2x - 3;
e)jc2- ^ 2 = 0; f)x 2+ \ + y 2- 2 y = (
Tekinthetok-e ftiggvenygorbeknek a grafikonok?
Oldjatok meg grafikusan az egyenletrendszereket (534-536)!

2. f e j e z e t
Jx 2y = 0, \4x - y = 13,
C) [5xy + y 2 =44; d) L[2x 2 - xy = 21.
539. a) \x y - x - + ^ + xy = 5,
[xy + x - y = 13; J [x + y - xy = 4;
+ y _ 34 + = 5,2,
c) y x 15 d) y x
x2+ y 2= 34; x 2- y 2= 24.
x [x2 + 2y2 = 3, b) Kx +
-t- V
jy == i13,
j,
54- a> Llx + y 22 = 2;
~
1
2x2 + y 2 =6;
Jx2 - x y = 0, x" + y 2 =13,

d) xy = 6.
C jU 27 - 4 ^ = 0;
Oldjatok meg a hires matematikusok munkaibol ismert egyenletrend-

szereket (541-542)!
541. Al-Horezmi Algebra cimii miivebol (IX. sz.):
x + y = 10,
x + y = 10,
a) .2 _ b) 2-
1 = 4xy;
- + - =
[xx y 6
542. Leonardo Fibonacci Az abakusz konyve cimii miivebol (1202):
fx + y = 12, x + y = 10,
UJ|to
a) *y_ _ 4 i . b) V,^ + io i= + ia = 122

x - y 2 U A*
Oldjatok meg az egyenletrendszereket (543-545)!
x2 - y 2 = 24, x2 + y 2 =13,
543. a) ] x yy __ 26
26.. b) x _ y _ 5.
y x 5 y x 6
d
MSODFOKFGGVENY 131 1
Jy2 + x2 - 3xy = 4, )y2 - 4 x 2 - 4 x = 1,

d>
}y2 - x2 + 4x = 4; |4x2 + y 2 + 3xy = 1.
\x2+ y = 2, [x2 + 2y2 = 6,

b) .
W * = 2; [y2 + 4x = 9;
|Vx + 7y = 3, [Vx + ^y = 5,
c)
d ) l[V ^ = 6.
Jx2 + y 2 = 90, (x + y)(x - y) = 0,

jx(x - 3y) = 0; b ) l x2 + y 2 = 64;
ix2y 2 + xy = 72, (x + y)2 - 4(x + y) = 45,

[x + y = 6; d ) l (x - y)2 - 2(x + y) = 7.
Oldjtok meg a vltoz helyettesitesenek mdszerevel az egyenletrend-

szereket (546-548)!
546. a) \X * + y) + 2*y = -l9 , \xy + x + y = 11,

[x + y + 3xy = -35; b) \ x 2y + = 30;
ix3 + y 3 = 28, \x 3y 3 = -8,

\x + y = 4 d)
\ x 3 + y 3 = -7.
2xy - 3 - = 15, I + i _ 5
547. y x y 4
b)
xv + - = 15; x2+ y 2=17;
y
+ =
d) x v 3
x2 + y 2 = 160.
jx 2 + y 2 xy = 12, jx 2 + xy + y 2 = 109,
548.
^ [x3+ y 3 = 72; jx 3 - y 3 =218;
549. Hatrozztok meg aza sa b szmot, ha:
a) 3a + 4b = 8ab = 8;
b) a2- 0,5b = a - b= 1;
c) a2 + ab - 5 = b2 + ab = 10;
d) a2+ b2- 6b = 2a + b = 0;
e) a2 + b - 2a = a + b = -1 ;
f ) 3(a-2)(>+ \ ) = a - b = 3\
> 550. Hatrozztok meg az egyenes s a krvonal metszspontjai kztti

tvolsgot, ha az egyenletk x - y = 7 s x2 + y 2 = 169!
551. Hatrozztok meg kt krvonal metszspontjainak egymstl val
tvolsgt, ha az egyenleteik x2 + y 2 = 25 s (x - 4)2 + (y - 4)2 = 1!
552. A fny sebessge 3 105 km/s. Mekkora tvolsgot tesz meg a

fny: a) 5 s; b) 1 ra; c) 1 v alatt?
553. Hatrozztok meg a trtek sszegt s szorzatt:
V 1 , 1
a' 2x2 + 5x - 3 eS 2x2 - Ix + 3
M 2 , 1 ,
6a2 - 13a + 6 eS 3a2 - 1lo + 6
554. Egyszerststek a trteket:
2a2 - 5 a + 2 _ x2 - 3 c 2 + V 5 c-1 0 ,
a) 3o2 - 3,5a + 1 x2 - 2yx + 3 C) c 2 -3V5C + 10 *
MSODFOK fggvny 133
14.. FELADATOK MEGOLDSA EGYEN-

LETRENDSZEREK FELLLTSVAL
A feladat - valamely felttel teljestse vagy az ezzel egyenrtk

krds megvlaszolsa. Az algebrafeladatok megoldsa leggyakrabban
valamilyen szmts, bizonyts, talakts, megvizsgls elvgzst jelenti.
Amikor a feladat megoldshoz modellknt algebrai kifejezseket,
egyenleteket, egyenlotlensgeket, egyenletrendszereket alkalmaznak, akkor
algebrai mdszerekrol van sz.
A 7. osztlyban megtanulttok, hogyan oldhatk meg feladatok lineris
egyenletrendszerek fellltsval. Hasonl mdszerrel oldjk meg a
msodfok ktismeretlenes egyenletrendszerr alakthat feladatokat is.
1. feladat. Hatrozztok meg a tglalap oldalainak a hosszt, tudva,
hogy az tlja 10 cm, a kerlete pedig ennl 18 cm-rel hosszabb.
S M e g o ld s . Jelljk meg a tglalap keresett b
oldalait x s y betkkel (104. bra.). Atljnak
ngyzete ebben az esetben x2+ y 2, flkerlete pedig
jc+y. Mivel az tl 10 cm, ezrt a kerlet 28 cm, gy
a kvetkez egyenletrendszert llthatjuk fel: *
\x 2+ y2= 100,
\x + y = 14.
A megolds folyamata a kvetkez: . A
y = 1 4 - x s x 2 + (1 4 -x )2 = 100, 104. bra
x2 + 196 - 28x + x2 = 100,
x2 - 14x + 48 = 0.
Az utbbi egyenlet gykei: x ] = S;x2 = 6.
Ha x = 8, akkorp = 6; ha x = 6, akkorp = 8.
F e 1e 1e t. 8 cm s 6 cm.
2. feladat. Az egyik kerkpros haladsi sebessge 2 km/h-val nagyobb,
mint a msik, ezrt a 28 km-es tvot 20 perccel hamarabb teszi meg,
mint a trsa. Hatrozztok meg mindkt kerkpros sebessgt!
J M e g o ld s . Legyen a kerkprosok (kilomter per rban mrt)
haladsi sebessge u s v. Az els kerkpros sebessge 2-vel nagyobb,
ezrt a kvetkez egyenletet llthatjuk fel: w- v = 2.
134 2. f e j e z e t
28 , 28
Mivel a 28 km-es tvot az els biciklis , mg a msik ra alatt
teszi meg, mikzben az els haladsi ideje 20 perccel, azaz | rval

rvidebb, gy eljutunk a msodik egyenlet fellltshoz:
V - = \ vagy 84(m - v) = uv .
Oldjuk meg az egyenletrendszert:
\ u - v = 2, \u v 2,
[84(m- v ) = uv [168 = uv,
ahonnan u(u - 2) = 168, m 2 - 2 m - 168 = 0.
A kapott msodfok egyenlet gykei: m , = 14, u, = -12. A -12 nem
elgiti ki a feladat felttelt. Vagyis m = 14, s igy l?= 14 - 2 = 12.
F e 1e 1e t: 14 km/h s 12 km/h.
^ A paramteres feladatok megoldsnl a feleletet vltozs

^ k ife je z s e k a la k j b a n ka p ju k. Az ilye n fe la d a t te lje s
megoldshoz elemzssel juthatunk el: meg kell jellni, hogy a
feladatnak a paramterek mely rtke mellett van megoldsa s hny.
Feladat. A kiktbl egyidejleg kt haj futott ki: az egyik dlnek, a
msik nyugatnak vette az irnyt. A kzttk lv tvolsg 2 ra elteltvel
60 km volt. Hatrozztok meg a hajk sebessgt, ha az els haj a
km/h-val nagyobb sebessggel haladt, mint a msodik!
M e g o l d s . Legyen a hajk halad si se be ss ge rendre
jc km/h s y km/h. 2 ra alatt egymsra
m e r le g e s ir n y b a n re n dre 2x s p
2y km -t te tte k meg (105. b ra ).
Pithagorasz ttele szerint 4.x2 + 4y2 = 602
vagy x2 + y 2 = 900. Ezenkivl x - y = a. A
kvetkez egyenletrendszert kapjuk:
60
105. bra
A m e g o ld sa sorn a m so d ik
e g y e n le tb l m e g h a t ro z z u k :
x = y + a. Ezt az rtket az els egyenletbe behelyettesitve a
kvetkezket kapjuk:
(y + a)2 + y 2 = 900, 2y2 + 2ay + a2- 900 = 0.
MSODFOK FGGVNY 135 |
Megoldjuk az y-ra vonatkozan az utbbi msodfok egyenletet:
_ - a V1800 - a2
y 2
Mivel a feladat feltetelenek megfelelen az a es y pozitiv, csak egy
eset lehetseges:
_ y T m O -a z - a
y
Ekkor teljeslnik keli a kvetkez felteteleknek:
a > 0, a > 0,
1800 t2 > 0 , vagy -30V2 < a < 30V2,
^1800 - a 2 > a -3 0 < a <30.
Vagyis a feladatot csak a z y vltoz egy erteke elegiti ki:

y - 0,5( yj\S00 - a2 + a), ha 0 < a < 30.
Ebben az esetben jt = y + a = 0,5 ( ^1800 - a2 + a).

F e I e I e t. Ha 0 < a < 30, akkor a feladatnak egyetlen megoldsa
van: 0,5 (^1800 - a2 + a) km /h es 0,5 (^1800 - a2 - a) km /h.
Ha a < 0 vagy a > 30, akkor a feladatnak nincs megoldsa.
^ Ellenrizzetek magatokat!
Hogyan fogalmazhato meg a feladat?
Milyen feladatok fordulnak el?
llitsatok ssze klnbz modelleket a kvetkez feladat
megoldshoz: ,J~latrozztok meg azt a ket szmot, amelyek sszege
15, a szorzata pedig 56!
(2 Oldjuk meg egytt!

1. feladat. Hatrozztok meg azt a ketjegy szmot, amely 4-szer
nagyobb, mint szmjegyeinek az sszege es 3-szor nagyobb, mint a
szorzatuk!
S M e g o ld s . Jelljkatizeseketesegyeseketxesybetkkel. Ekkor
a keresett szm: 10x + y. Mivel ez 4-szer nagyobb, mint a szmjegyek
sszege, ezert 1O* + y = 4(x + y), ahonnan 6x = 3y vagy 2x = y.
136 2. f e j e z e t
A 10x + y szm hromszor nagyobb a szmjegyek szorzatnl, ezrt

lOx +y = 3xy. Megoldjuk az egyenletrendszert:
\2 x = y,
[ 1Ox + = 3xy.
Behelyettestjk az^-t a msodik egyenletbe:
1Ox + 2x = 3x *2x, \2x = 6x2, ahonnan x = 0 vagy x = 2.
A ktjegy szm els szmjegye nem 0. Ezrt x = 2, s gy y = 2x = 4.
E l l e n o r z s . 24 = 4(2 + 4) s 24 = 3 2 4.
Megjegyzs. Mivel itt x s y termszetes szmok, s megtudva, hogy
y = 2x, tovbb nem kell folytatni a rendszer megoldst, hanem ki kell
prblni a 12, 24, 36, s 48 szmokat. Kzlk a feladatot csak a 24-es
szm elgti ki.
F e 1e 1e t. A 24-es szm.
2. feladat. A szablyos hromszognek s a szablyos hatszgnek
egyenl a kerlete, mg terletk sszege V3 m2. Hatrozztok meg a
sokszgek oldalainak hosszt!
J M e g o ld s . Legyen a hromszog s a hatszg keresett oldalax s
y (106. bra). Mivel az alakzatok kerletei egyenlk, ezrt 3x = 6y,
ahonnan x = 2y.
\\ /
/ \
106. bra
2/3
Az x oldal szablyos hromszog terlete -. Mivel a szablyos
y2VI
hatszg haty oldal szablyos hromszogbol ll, ezrt a terlete 6
A kvetkez egyenletrendszert kapjuk:
555. lltsatok ssze feladatokat, amelyek matematikai modelljei a
kvetkez egyenletrendszerek lehetnek:
|x + y = 5, \ x - y = 3, 1x + y = 1,
a) b) \xy = 40; o | x 2 + y 2'=25.
\xy = 6;
A szint J _______ __________________________
> 556. Hatrozzatok meg kt olyan szmot, amelyeknek az sszege 21, a

szorzata pedig 90!
557. Hatrozzatok meg kt olyan szmot, amelyeknek a klonbsge 1,1,
a szorzata pedig 0,6!
558. Hatrozzatok meg kt olyan szmot, amelyeknek az sszege 31,
ngyzeteik sszege pedig 625!
559. Kt szm mrtani kozparnyosa 3. Hatrozztok meg ezeket a
szmokat, ha egyikk 9,1-del nagyobb a msiknl!
560. A derkszg hromszog kerlete 90 cm, mg az tfogja 41 cm.
Hatrozztok meg a befogit!
561. Hatrozzatok meg kt szmot, tudva, hogy:
a) a klnbsgk 2, ngyzeteik klonbsge pedig 88;
b) a flsszegk 9,5, ngyzeteik sszege pedig 185;
e) az sszegk 20, szorzatuk pedig 84!
562. Hatrozztok meg a derkszg hromszog befogit, amelynek:
a) az tfogja 13 dm, a terlete pedig 30 dm:;
b) a kerlete 30 cm, befogik sszege pedig 17 cm;
c) az tfogja 17 cm, a kerlete 40 cm!
138 2. f ej e z e t
> 563. Hatrozztok meg annak a tglalapnak az oldalait, amelyiknek az

tlja 10 m, a terlete 48 m2!
564. Hatrozztok meg annak a derkszg hromszognek a befogit,
ha ezek egyike 2 cm-rel, a msika pedig 25 cm-rel kisebb az
tfogjnl!
565. A keret bels s klso kontrja - ngyzetek. Ezek egyiknek oldala
a msik tljval egyenl (107. bra). Hatrozztok meg a ngyzetek
oldalait, ha a keret terlete 32 cm2!
566. Hatrozztok meg a kr bels s kls sugart, ha a klnbsgk
5 cm, a kr terlete pedig 12571 cm2 (108. bra)!
107. bra
567. Hatrozztok meg a derkszg paralelepipedon leinek hosszt, ha

ezek egyiknek hossza a paralelepipedon felsznnek a terlete s
trfogata rendre 8 cm, 158 cm2 s 120 cm3!
568. Kt kombjnkezel egyike 24 rval hamarabb aratj le egy
terletrl a bzt, mint a msik. Ha a kombjnkezelk egytt
dolgoznak, akkor 35 ra alatt fejezik be az aratst. Mennyi ido
alatt tudja a kt kombjnkezel kln-kln learatni a bzt?
^ 569. Lucas Pacciolo feladata. Kt szm ngyzeteinek az sszege 20, a
szorzata 8. Hatrozztok meg a szmokat!
570. A kznsges (tovbb mr nem egyszersithet) trt
szmllja 3-mal kisebb a nevezojnl, de ha mindkt tagjhoz
hozzadunk 10-et, akkor a trt rtke ktszeresre n. Melyik ez
a trt?
MSODFOK FGGVNY 139
B szint
P 571. Egy automata gp egyforma munkadarabokat kszit. Ha percenknt

egy darabbal tbbet llitana el, akkor 720 munkadarabot 1 rval
hamarabb gyrtana le. Hny munkadarabot termel az automata egy
ra alatt?
572. Az zemnek megrendelsre 150 szemlygpkocsit kellett volna
legyrtania nhny nap alatt. De a betervezett mennyisgnl naponta
kt auto val tbbet gyrtva a hatrid lejrta eltt kt nappai nem
csak a megrendelst teljesitette teljes egszben, hanem 6 gpkocsit
ptllagosan is legyrtott. Hny nap alatt kellett volna teljesitenie
az zemnek a megrendelst?
573. A gymak nhny nap alatt kellett egy szllitmny munkapadot
elkszitenie. A napi feladatot 9 munkapaddal tulteljesitve, a hatrid
lejrta eltt 3 nappai 588 munkapadot gyrtott le, ami a megrendels
98%-a. Hny munkapadot kszitett naponta a gyr?
^ 574. A favg brigdnak nhny nap alatt 216m3ft kellett kszleteznie.
Az els hrom nap alatt a brigd az temtervnek megfelelen
dolgozott, majd ezt kveten napi 8 m3-rel tbb ft vgott ki a
tervezettnl, ezrt a hatrid lejrta eltt egy nappai 232 m3
mennyisggel kszlt el. Hny kbmter ft vgott ki naponta a
brigd?
575* Az egyik csvn keresztl 36 perccel hamarabb megtlthet vizzel
a medence, mint a msikon. Ha a medence felt az egyik csbl
tltik meg, a msik felt pedig a msodikbl, akkor a medence egy
fl rval ksbb tltdik fel, mintha mindkt csbl egyszerre
trtnne a feltlts. Hny perc alatt tltenk meg a medenct a csvek
kln-kln?
576. Feladat a francia kadtiskolk Matematika tanknyvbol (1813).
A derkszg hromszg oldalainak sszege 156 m, a terlete
1014 m2. Hatrozztok meg a hromszg oldalait!
^ 577. A vonatnak 4 ra alatt kellett volna megtennie az A s a B lloms
kztti tvolsgot. Az A llomstl 150 km-re azonban 20 percre
feltartottk. Hogy a menetrendnek megfelel idben rhessen B
llomsra, a vonat a htralv tszakaszt korbbi sebessgnl
15 km/h-val gyorsabban tette meg. Hatrozztok meg az A s B
kztti tvolsgot!
140 2. f e j e z e t
^ 578. A motorkerkpros 5 ra alatt rt a falubl a vrosba. Visszafel a

faluba az els 36 km-t ugyanolyan scbessggel tette meg, a tv
fennmarad, nagyobb rszt ennl 3 km/h-val nagyobb haladsi
sebessggel. Ezrt a visszaton a motoros 15 perccel kevesebbet
tlttt. Milyen sebessggel haladt a motoros a vrosba?
^ 579. Az A s B telepls kztti t emelkedbl s lejtbl ail. A
kerkpros, aki a lejtn 6 km/h-val nagyobb sebessggel haladt, mint
az emelkedn, az A s B kztti tvot 2 ra 40 perc alatt, a B s A
kztti tvolsgot 20 perccel gyorsabban teszi meg. Hatrozztok
meg a kerkpros sebessgt az emelkedn s a lejtn, az emelked
hosszt A-tl B-ig, ha a tvolsg A-tl B-ig 36 km!
580. A haj 9 ra alatt 100 km-t tesz meg a vizfolyssal azonos irnyban
s 64 km-t a vizfolyssal szemben. Egy msik alkalommal a haj a
vizfolys irnyban 80 km-t s azzal szemben is 80 km-t tett meg.
Hatrozztok meg a haj sebessgt llvizben s a vizfolys
sebessgt!
^ 581. Az egyik replgp sebessge 100 km/h-val nagyobb, mint a msik.
Ezrt az els a 980 km tvolsgot 0,4 rval hosszabb id alatt teszi
meg, mint a msik a 600 km-es tvot. Hatrozztok meg a
replgpek sebessgt!
582. Az A kiktbl a komp a vizfolys irnyban induit el. A haj
3 rval ksbb induit ki azA kikttl 60 km-re lv B kiktbl,
s a komppal val tallkozs utn 1 rval futott be A kiktbe.
Hatrozztok meg a vizfolys sebessgt, ha a haj llvizben
24 km/h sebessggel halad!
^ 583. A falubl egy kerkpros elindult a 20 km-re lv vrosba, majd t
15 perc mlva egy msik kerkpros kvette. Az els kerkprost
utolrve visszafordult, s 45 perccel hamarabb trt vissza a faluba,
mint ahogy az els kerkpros megrkezett a vrosba. Hatrozztok
meg az els kerkpros sebessgt, ha a msodik 15 km/h sebessggel
haladt!
584. Az A helysgbl egyszerre s egy irnyban kt kerkpros induit
tnak rendre 18 km/h s 24 km/ sebessggel. Egy rval ksbb egy
auto induit a nyomukban, amely az els kerkpros utn a msodikat
10 perc mlva rte be. Hatrozztok meg az auto sebessgt!
MSODFOK FGGVNY 141
585. Az egymstl 90 km-re lv A pontbl B pontba 12 km/h sebessggel

induit el egy kerkpros. Fl ra mlva az A pontbl B pontba elindult
egy 15 km/h sebessggel halad msik kerkpros. Ezzel egyidejleg
a -bl az A pontba egy motorkerkpros induit tnak, aki elszr
az els kerkprossal, majd 2 perc mlva a msodikkal tallkozott.
Hatrozztok meg a motorkerkpros sebessgt!
= Ismtl gyakorlatok
586. Egymsra merleges kt tvonalon egy kerkpros s egy
motorkerkpros induit el a keresztezds irnyban ^ km/perc s

1 km/perc sebessggel. Valamely idpontban a kerkpros 8 km
tvolsgra volt a keresztezdstl, a motorkerkpros pedig
15 km-re. Ettl az idponttl szmitva hny perc mlva lesz 5 km a
kzttk lv tvolsg?
587. Bizonyitstok be, hogy a vltoz brmely rtke mellett a kifejezs
csak nemnegativ rtkeket vesz fel:
a) 9jc2+ 12jc + 4; b) 0,01/ - y 2 + 25!
Bizonyitstok be az azonossgot (588-589)!
588. 4a4 + 1 = (2a2- 2 a + \ ) (2a2+ 2a+\).
589. a4+ a2 + 1 = (a2- a + 1) (a2 + a + 1).
Egyszersitstek a kifejezseket (590-591)!
59 | a H f2 c _ 3c a + a c
3 a -3 c 2a~2c (a -c f
592. Az asztalon egy sorban ngy alakzat fekszik: hromszg, kr, hatszg
s rombusz. Ezek klnbz szinre vannak festve: vrsre, kkre,
srgra s zldre. Ismeretes, hogy a srga alakzattl balra a rombusz
fekszik, a kr a hromszgtl s rombusztl jobbra, a vrs alakzat
pedig a kk s a srga kztt helyezkedik el, a hromszg nem a
szlen tallhat, a kk s a srga alakzat nem egyms mellett vannak.
Hatrozztok meg, milyen sorrendben helyezkednek el az alakzatok,
s milyen a szink!
OLDJTOK MEG ONLLAN A FELADATOKAT!
I. v l t o z a t
I o. Rajzoljtok meg a fggvnygrbket: a)y = -x 2; b)y = 2 + Jx !

2o. Oldjtok meg az x2- 2x < 0 egyenltlensget!
3*. A tglalap terlete 180 cm2, a kerlete 54 cm. Hatrozztok
meg a tglalap oldalainak hosszt!
4*. Rajzoljtok meg az y - x2 - 2x - 3 fggvny grbjt s
elemezztek azt!
II. V 11 o za t
I o. Rajzoljtok meg a fggvnygrbket: a) y = - Jx ;b) y = x2- 4\
2o. Oldjtok meg a 2x - x2 > 0 egyenltlensget!
3*. A derkszg hromszg tfogja 61 cm. Hatrozztok meg a
hromszog befogit, ha a terlete 330 cm2!
4*. Rajzoljtok meg az y = x 2 + 2x - 3 fggvny grbjt s
elemezztek azt!
III. v l t o z a t
I o. Rajzoljtok meg a fggvnygrbket: a) y = x-1; b) y = x2 + 2!
2o. Oldjtok meg az x2 + 3x < 0 egyenltlensget!
3*. Kt ngyzet terleteinek sszege 65 m2, kerleteik sszege pedig
44 m. Hatrozztok meg a ngyzetek oldalait!
4*. Rajzoljtok meg az y = 4x - x2 fggvny grbjt s elemezz
tek azt!
1V. V 11 o z a t
I o. Rajzoljtok meg a fggvnygrbket: a) y = -x 3; b)y = 4 - x2!
2o. Oldjtok meg az x2- 4x > 0 egyenltlensget!
3*. A tglalap terlete 120 cm2, kerlete pedig 46 cm. Hatrozztok
meg a tglalap oldalait s tljt!
4*. Rajzoljtok meg az y = x2 - 5x + 4 fggvny grbjt s
elemezztek azt!
MSODFOK FGGVNY 143
fm A FEJEZET TARTALMNAK SSZEFOGLALSA W
Fggvnynek nevezzk azt a hozzrendelst, amely valamely

D halmaz minden x vltozjhoz csakis egy y vltozt rendel hozz.
A D halmazt a fggvny rtelmezsi tartomnynak, az y sszes
rtknek halmazt, amelyeket a fggvny felvehet, a fggvny
rtkkszletnek nevezzk. Hay az x fiiggvnye, akkor ennek jellse:
y = *)-
Az y = ax2+ bx + c msodfok fggvny.
Az y = ax2+ bx + c, y = ax2+ bx s az y - a x 2egymst prhuzamos
eltolssal helyettesthet egyforma parabolk.
A fggvny zrushelyei a fggetlen vltoz azon rtkei, amelyek
mellett a fggvny rtke nulla.
Az y = x ) fggvnyt prosnak nevezzk, ha rtelmezsi
tartomnya szimmetrikus a nullhoz viszonytva s &z - x ) = fix)
rtelmezsi tartomnybl vett minden rtkre nzve.
Az y = x ) fggvnyt pralannak nevezzk, ha rtelmezsi
I tartomnya szimmetrikus a nullhoz viszonytva s a z -x ) = - x)
rtelmezsi tartomnybl vett minden rtkre nzve.
Lteznek olyan ggvnyek, amelyek se nem prosak s se nem
pratlanok.
A fggvnyt valamely intervallumon nvekvnek (cskkennek)
nevezzk, ha az ezen intervallumhoz tartoz fggetlen vltoz minden
nagyobb rtknek a fggvny nagyobb (kisebb) rtke felel meg.
Msodfok egyenltlensgnek nevezzk az ax2+bx + c * 0 kifejezst,
ahol a, b, c adott szmok, az x vltoz, a * pedig a <, >, <, > relcis
jelek valamelyike. Az ilyen egyenltlensg megoldsnl clszer
figyelembe venni az y = ax2 + bx + c fggvny grbjnek az
x- tengelyhez viszonytott elhelyezkedst.
Ktvltozs msodfok egyenletrendszernek nevezzk azt a
rendszert, amelynek egyik egyenlete ktvltozs msodfok, a msik
pedig ugyanezeket a vltozkat tartalmaz msod- vagy elsfok
egyenlet.
Az ilyen rendszerek megoldsnak fbb mdszerei: behelyettests,
egyenl egytthatk mdszere s grafikus mdszer.
MATEMATIKATRTNET
A fggvny a modem matematika egyik legfontosabb fogalma.
A fejlesztse s gazdagtsa hossz ideig tartott. A ngyzet- s
kobtblzatok szmtsval mr ngyezer vvel ezeltt foglalkoztak
a babiloni tudsok. Ez pedig nem ms, mint ftiggvnyek megadsa
tblzattal. Archimdesz meghatrozta a
kr terlete, a gmb fellete s a sugaruk
kztti sszefiiggst. Az S = n r s az
S = 4 n r egyenlsgeket ftiggvnyek
adjk meg. D escartes a klnbz
ftiggvnyek grafikus brzolshoz
koordinta-rendszert hasznlt. A f
ggvny szakkifejezst elszr Leibniz
nm et m atem atikus (1646-1716)
vezette be. A ftiggvnyek ltalnos
megjellsre alkalmazott f(x) s y =J{x)
jellseket Euler svjei matematikus Leonard Euler
rendszeresitette 1734-ben. (1707-1783)
A fggvny sz bevezetst kveten a megfelel fogalom
jelents vltozson ment t. Leibniz fggvnyeknek olyan szakasz-
hosszakat nevezett, amelyek ms szakaszok hosszvltozsaitl
fggen vltoztak.
Euler a vltozbl s szmokbl ll kifejezst nevezte
fggvnynek. Pldul a 3jc + 5 az x fggvnye, mivel a kifejezs
rtke azx rtkeitl fgg. Bolzano cseh matematikus ( 1781-1848)
mg jobban bvitette a ftiggvny fogalmt, a fggvnyen ugyanis
egy mennyisgnek valamely ms mennyisgtol val brmilyen
fggst rtette. Ksbb a matematikusok tbbsge fuggvnyen
fgg vltoz m ennyisget, msok szmhalmazok kztti
megfeleltetst vagy tetszleges halmazok kztti arnyokat rtettek.
A fggvny legkorszerbb meghatrozst a XX. szzadban az
N. Bourbaki lnven publikl matematikusok csoportja javasolta:
A fggvny - olyan v i s z o n y , amely mellett az indulsi
trtomny minden egyes elemnek az rkezsi tartomny pontosan
egy eleme felel meg. A figgvny indulsi tartomnyn (rtelmezsi
tartomny) s megrkezsi tartomnyn (rtkkszletnek) nem csak
szmhalniazokat, hanem brmilyen halmazt rtenek.
Lthatjuk, hogy a figgvny szval a klnbz korokban hol
szakaszhosszat, hol vltozs kifejezst, hol vltoz mennyisget,
hol pedig mennyisgek kztti fggst, mennyisgek rtkei kztti
megfelelst, kt halmaz elemei kztti viszonyt jeloltk.
Az ltalnos iskola osztlyaiban csak a figgvnyek legfontosabb
s legegyszerbb pldit vizsgljk. Ksobb megismerkedtek a
figgvnyek egyb kategriival: a hatvnykitevos, logaritmus s
trigonometrikus fggvnyekkel. A tudsok kutatjk a kt-, hrom-
s tobbvltozs figgvnyeket.
A parabola, hiprbola kifejezseket Apollniusz kori grg
matematikus (i. e. III. sz.) vezette be. Ezeket a gorbket kpfellet
s sk metszsvonalnak (kupszeletek) tekintette.
A modem matematikban sokfle figgvnytpust vizsglnak.
Ezeket rszletesen a matematika klnbz gazatai kutatjk, kztk
a m atem atikai analzis s a fggvnyelm let. Ezeken a
tudomnyterleteken olyan ukrn tudsok is tevkenykedtek, mint
M. V. Osztrogradszkij, M. P. Kravcsuk, Sz. N. Bemstein, J. J. Remez
s msok.
m
a) y = Jx + \\ b)v = 2 x ; c) y = - x 2;
2. Melyik pros az albbi fggvnyek kzl:
a) y = J x ; b) y = 2x- c) y = 3x2-,
3. Melyik figgvny nvekv a (0; o) intervallumon:
a)y = S x ; b )y = 2 - x 2; c)>; = 3x1;
4. Hny zrushelye van az y = jc(jc2 + 2)(jc + 4) figgvnynek:
a) egy; b) kett; c) hrom; d)ngy?
5. Melyik parabola az albbi fggvnygrbk kzl:
a)^ = j r 2; b)>; = x - 3 x 2; c )y = 2x; d)y = Jx?
6. Melyik az jc2 + 2x + 3 > 2 egyenltlensg megoldsa a kvetkez
intervallumok kzl:
a) (-o; -3); b) (-;-l) U (-1; - ) ; c) (1; 2); d) R?
7. Melyik figgvnygorbe szimmetrikus a (0; 0) ponthoz viszonyitva:
a) y = jc-2; b) y = 3x2; c) y = 2 jc; d) y = yfx ?
\y = x 2 + 4,
8. Az albbiak kzl melyik pont az |4 Y+ v _ q egyenletrendszer
megoldsa:
a) (-8 ;-2 ); b) (8; 2); c) (4; 2); d) (-2; 8)?
9. Melyik intervallum az y = x2 - 2x - 1 fggvny rtelmezsi
tartomnya:
a) H -2); b) ( 1; oo); c) [ 1; 2); d) [-2; ~)?
10. Melyik albbi pontban veszi fel azj> = 2 jc - jc2 fggvny legnagyobb
rtkt:
a)x = 0; b) jc = 1; c )x = 2; d )x = -22
MSODFOK FGGVNY 14
Tpusfeladatok sz. dolgozathoz
Rajzoljtok meg az 7 = 2 a + 3 fuggvcny grbjt! Hatrozztok

meg az rtelmezsi tartomnyt s az rtkkszlett! llaptstok
meg a ftiggvny zrushelyeit s a stabil eljel intervallumt!
A liggvny az/[A) = (2 a + 3)2 kplettel van megadva. Hatrozztok
meg:
a )/0 ); b )JH ); c)/3,5)!
3. Rajzoljtok meg s vizsgljtok meg a figgvnyek tulajdonsgait:
a) y = - a2 + 1; b *)7 = (* + l )2 - 4!
a) (a + 5) (a - 3) > 0; b*) -5 a2 + 3a + 2 < 0!
5-. Rajzoljtok meg a fggvnygorbket:
a) 7 = a2 + 4a + 3; b)jy = |6a - a2 - 5|!
6. Oldjtok meg grafikusan az egyenletrendszereket:
X2 + y = 1, a2+ y 2 -
4 = 0,
a0) {a - 7 + 1 = 0; b'} [a 2- 7 + 2 = 0!
7 \ Oldjtok meg az egyenletrendszereket:
a2 + y 2 = 17, Ja 2- A7 3 = 0,
b)
a ) [3 a ~ 7 + l = 0; [a 2- A7 + 2 = 0 !
8 . Ha bizonyos ktjegy szmot elosztotok a szmjegyeik osszegvel,
akkor hnyadosknt 8-at, maradkknt 5-t kaptok, s ha azt a
szmjegyek szorzatval osztjtok el, akkor hnyadosknt 10-et,
maradkknt 1-et kaptok. Melyik ez a szm?
9. Oldjtok meg az egyenltlensget:
a3 - 16x
a) (a + 5)2(a - 3) (1+ a) > 0; b) a3 - 5x2 + 4a
10* Hatrozztok meg, hogy a c mely rtke mellett lesz kt vals
gyke a kvetkez egyenletnek:
(c + 1) a 2 + ( 3 c - 2 )a c = 0!
A m a te m a tik a a z a n y a g
m o z g s n a k v a la m e n n y i
fajtjt vizsglhatja.
A. /$ Kqlmo orov s
149
Alkalmazott matematiknak A fejezet f temi:

nevezzk a matematiknak azt
matematikai modellezes;
az gt, amely az emberi teve-
kenyseg soran felvetd felada- * S2'zalekszmitsok,
tok megoldsval foglalkozik. kzelit szmitsok;
L,bben a reszben az alkalma- veletleri esemenyek es
zott matematika legegyszerbb valszinsegek;
es legfontosabb temi kapnak
statisztikai ismeretek.
J
MATEMATKA MODELLEZES
Matematikai mdszerekkel oldunk meg nemcsak szmokkal, mertani

alakzatokkal, egyenletekkel, fggvenyekkel kapcsolatos elvont
matematikai feladatokat, hanem sok ms problemt is. Alkalmazott
matematikai feladaiokrl beszelnk akkor is, ha azok nem matematikai
fogalmakrl szlnak. Ezek megoldshoz elszr a m atem atikai
modelljket keszitik el.
1. feladat. Hatrozztok meg a 67 cm szeles es 125 cm hossz asztal
felletet!
V M e g o l d s . Az asztal fellete teglalap alak. A teglalap terletet
gy szmitjuk ki, hogy a szelesseget megszorozzuk a hosszval. Teht a
keresett terlet S= 125 67 = 8375 (cm2).
Felelet: S ~ 84 dm2.
Ez alkalmazott matematikai feladat, mert az asztal nem matematikai
fogalom. A feladat m egoldsakor az asztal felletet teglalappal
helyettesitettk.
2. feladat. Egy edenyben 10,5 kg 40 szzalekos kensav tallhat.
Mennyi 75 szzalekos kensavat keli nteni hozz, hogy 50 szzalekos
oldatot kapjunk?
S M e g o l d s . Eredetileg 0,4 10,5 kg tiszta kensavunk volt (109.
bra). Ha ehhez a mennyiseghez x kg 75 szzalekos kensavoldatot ntnk,
akkor a tiszta kensav tmege 0,75x kg-mal n. Eredmenyl (10,5 + *) kg
150 3. f e j e z e t
50 szzalkos oldatot, vagyis 0,5(10,5 +*) kg tiszta knsavat kapunk. A

kovetkez egyenlctet kapjuk:
0,4 10,5 + 0,75x = 0,5 (10,5 + x). (*)
Az egyenlet gyke: * = 4,2.
F e 1e 1e t: 4,2 kg.
10,5 X 10,5 + x
+ =
0,4 0,75 0,5

109. bra
A 2. feladat megint alkalmazott matematikai jelleg, mert a knsav

ncm matematikai fogalom. A (*) jellel jellt egyenlet az adott feladat
matematikai modellje.
A modell specilisan elksztett objektum, amely tkrzi az eredeti
trgy tulajdonsgait (fr. modle - msolat, mintadarab). A replgp, a
haj, a gpkocsi makettek mind fizikai modellek.
A matematikai mode matematikai sszefggsek rendszere, amely
megkzeltleg, elvont formban rja le a vizsglt objektumot, folyamatot
vagy jelensget.
A matematikai modelleket matematikai fogalmakbl s osszefugg-
sekbl - mrtani alakzatokbl, szmokbl, kifejezsekbl - alkotjk.
Leggyakrabban fggvnyek, egyenletek, egyenltlensgek vagy ezek
rendszerei kpezik a matematikai modelleket.
A matematikai modell megptst s alkalmazst konkrt feladatok
megoldsra matematikai modellezsnek nevezzk.
Az alkalmazott feladatokat hrom lpsben oldjuk meg:
1. elksztjk a feladat matematikai modelljt;
2. megoldjuk a megfelelo matematikai feladatokat;
3. elemezzk a vlaszt.
Ezeket a lpseket a 110. bra vzolja. A - az adott alkalmazott feladat,
B - a feladat matematikai modellje, C - a modell eredmnye, D - az
adott alkalmazott feladatra adott vlaszt. Az A s B kztti lps
AZ ALKALMAZOTT MATEMATIKA ELEMEI 151
a modellezes folyamata, a megfelel modeli felllitshoz nem

elegend csak a matematikai tuds, hanem ismemi keli a gazdasgnak
azt az gazatt is, ahol alkalmazni szeretnenk a feladatmegoldst. Ha a
modeli hibs, akkor az eredmeny is helytelen lesz. Peldul, ha a
2. feladatban nem 10,5 kg kensav van megadva, hanem 10,5 1. Ha a tanul
e feladat esetere is a (*) egyenletet llitja fel, es eredmenykent 4,2 1kap,
akkor durva hibt kvet el (miert?).
Nagyon fontos az utols lepes is: az eredmeny ertekelese. Az absztra-

hlt B feladat C eredmenye nem feltetlenl elegiti ki az adott A fela-
datot, vagy csak reszben. A C eredmeny lehet a B feladat pontos ered
menye is, de az A feladatnak majdnem mindig csak kzelit felelete.
Ezert azt a kzelit szmitsok szablyainak megfelelen keli megadni
(lsd 175. old).
Megvizsglunk meg egy peldt.
3. feladat. Elegend-e egymilli liter viz szverseny megrendeze-
sehez egy vizszintes fenek, teglalap alak, 100 m hossz es 25 m
szeles medenceben?
S M e g o l d s . I. A feladat matematikai modelljenek megal-
kotsa. A vizszintes fenek medenceben lev viz teglatest alakjt
lti, ami az adott feladat eseteben a vals objektum matematikai mo
del lje. A teglatest egyik ele a viz magassgnak felel meg (a a kere-
sett ertek), a tbbi el a medence hossza (b) es szelessege (<?).
II. Matematikai feladat megoldsa. V = a b c az a, b, c meret
teglatest terfogata. A feladat felteteleinek megfelelen:
b = 100 m, c = 25 m; V=1 000 000 1= 1 000 000 dm3 = 1 000 m3.
152 3. f e j e z e t
A kvetkezt kapjuk: 1000 = a 100-25, ahonnan a = = 0,4 (m).

I I I. A felelet elemzse. Az szversenyhez tlsgosan kevs a 0,4 m
vzmlysg. Vagyis 1 000 000 1 viz ebben az esetben nem elegend a
medencben az szverseny lebonyoltshoz.
F e l e l e t . Nem elegend.
U A m ozgssal kapcsolatos sok felad a t m egoldsa szem -
pontjbl a legclszerbb matematikai modellek a Descartes-
fle koordinta-rendszerben kszitett grafikonok. A t abszcissza-
tengelyen a mozgsidt jellik, az s ordintatengelyen pedig a megtett
tvolsgot. Az ido vltozsval a vrosok kztti tvolsg nem vltozik,
ezt a tnyt a prhuzamos egyenesek jelzik. Tekintsk az albbi
feladatot.
Feladat. A s B vrosbl egyidejleg egy-egy szemlygpkocsi
induit el egymssal szemben. Az els gpkocsi B vrosba 32 perccel
a msikkal val tallkozst kveten rkezett meg, mg a msodik
auto A vrosba a tallkozs utn 50 perccel futott be. Indulsuk utn
hny perc mlva tallkoztak?
J M e a o l d s . Legyen AC s BD a kt gpkocsi mozgs-
grafikonja (111. bra). Ha a tallkozsig mindketto.v percet volt uton,
azaz AP = BK = x, akkor KC = 32, PD = 50.
111. bra
Az A OPA w COK A s a PODA w KOBA, ezrt

AP _ OP _ PD
KC OK BK
Teht = , ahonnanx = 40.

F e I e 1e t: 40 perc.
Ennek a feladatnak matematikai modelljei a 111. brn lthat grafi-

konrendszer es a z * :32 = 5 0 : x egyenlet. Prbljatok ms matematikai
modelleket is elkesziteni!
Peldul vegyetekfigyelembe, hogy AD || BC, mig a z ^ C e s BD ferde
es az egyenesek kztti szgek tangensei a megfelel objektumok
mozgsi sebessege.
1. Mi a matematikai modelt?
* 2. Mondjatok peldkat matematikai modellekre!
1 3. Mi a matematikai modellezes?
* 4. M ilyen feladatokat neveznk alkalm azott m atem atikai
% feladatoknak?
* 5. Nevezzetek meg az alkalmazott matematikai feladatok megolds-
* nak f szakaszait!
y/ Oldjuk meg egytt!

1. Ket zletben 580 kg alma van. Mennyi alma van az zletekben kln-
kln, ha az elsben 60 kg-mal tbb van, mint a msodikban? Allitsatok
ssze negy klnbz matematikai modellt ennek a feladatnak a
megoldshoz!
^ M e g o l d s . Legyen az els zletben x mennyiseg alma, s akkor
a msodikban lev almk mennyisege (x - 60)kg lesz, egyttveve:
(x + x - 60) kg. A kvetkez egyenletet kapjuk: x + x - 60 = 580, ahonnan
2x = 640, x = 320, x - 60 = 260.
F e 1e 1e t. 320 kg es 260 kg.
Az jc+ jc- 60 = 580 egyenlet a vizsglt feladat egyik matematikai modellje.
Ms modellek is keszithetk, peldul egyenlet alakjban: y +y + 60 = 580;
x + y = 580,
egyenletrendszer alakjban <
x - y - 60;
vzlat alakjban (112. bra):
i-
112. bra
2. Ket kombjnos 12 ra alatt arathatja le a bzt. Hny ra alatt
arathatnk le a kombjnosok kln-kln a termest, ha ismeretes, hogy az
els kombjnos teljesitmenye 1,5-szer nagyobb, mint a msodike?
154 3. f e j e z e t
S M e g o 1d s. Ha az els kombjnos az egesz termesi .r ora alatt

aratja le, akkor a msodik 1,5 x ora alatt. Az els kombjnos 1 ora alatt a
bzatermes ^ reszet, mig a msodik ^ reszet aratja le. Egytt 1 ora
alatt a termes reszet tudjk bctakaritani. Vagyis
i + ii: = ^ ahonnan i ( l+d ) = i2

x = yy 12, x = 20; 1,5 20 = 30.
F e 1e 1e t: 20 ora; 30 ora.
3. A lottsorsols lebonyolitsra forditott sszeg 55 000 hrivnya. Egy
lottszelveny 1 hrivnyba kerl. A lottszelvenyek eladsbl szrmaz
bevetel harmada a nyeremenyalapba kerl, a negyedet adkent fzetik be,
a fennmarad resz a lottjtekot szervez ceg nyereseget kepezi. Mennyi
volt a nyereseg, ha 180 000 szelvenyt adtak el? Hny lottszelvenyt keli
eladni, hogy tbb mint 30 000 UAH (hrivnya) nyereseg kepzdjn? Milyen
feltetelek mellett nem kepzdik nyereseg?
J M e g o 1d s. I. Legyen S a lottszelvenyek eladsbl szrmaz
bevetel, P pedig a nyereseg. Ekkor 5 = | + | + / , + 55 000, es
P= | f - 5 5 000.
II. 1. Ha S = 180 000 hrivnya, akkor P = -:>- 1^ 000 - 55 000 =

= 20 000 (hrivnya).
2. Ha P> 30 000, akkor yr - 50 000 > 30 000, es

S > 204 000 (hrivnya).
3. H a P < 0 , akkor yf - 55 000 < 0, es 5 < 132 000.
III. Mivel egy lottszelveny 1 hrivnyba kerl, ezert az

eladott szelvenyekbl szrmaz penz (K) szmszeren a bevetellel egyenl.
Vagyis ha K > 204 000 darab, akkor a nyereseg m eghaladja a
30 000 hrivnyt, es ha K < 132 000 darab, akkor a cegnek nem lesz
nyeresege.
F e 1e 1e t. 20 000 hrivnya; tbb mint 204 000 darabot; ha az eladott

szelvnyek mennyisge nem haladja meg a 132 000 darabot.
W Oldjtok meg szban!
593. Milyen matematikai fogalmakkal clszer modellezni az ablaktblt,

ajtt, vdr aljt, tglt, szrazelemet, jgkorongot, labdt?
594. Mondjatok pldkat a szakasz, ngyzet, hromszg, parabola
matematikai fogalmak anyagi modelljeire!
595. Mondjatok pldkat a prhuzamosok, merlegesek, hasonlsgok
matematikai sszeftiggsek anyagi modelljeire!
596. Mondjatok pldkat olyan fizikai mennyisgek koztti osszeigg-
sekre, amelyek az y = m x,y= egyenlsggel modellezhetk!
597. Alltsatok fel olyan alkalmazott matematikai feladatot, amelynek a
matematikai modellje az:
a) / = 2nr\ b) S = nr2; c)S = - 1 h
kplet!
598. Kt polcon sszesen 65 konyv tallhat: az egyiken 3 knywel tbb,
mint a msodikon. Hny konyv van a polcokon kln-kln?
Matematikai modellnek tekinthetk-e az albbiak:
a) jc + x - 3 = 65 egyenlet;
b ) y + 3 + y = 65 egyenlet;
c) z - (65 - z) = 3 egyenlet;
fx + y = 65,
d) T_ _ 3 egyenletrendszer;
e) a 113. brn lthat diagram?
113. bra
Oldjtok meg az 599. s 600. feladatokat szban, grafikus modelljeik

felhasznlsval!
599. A motorkerkpros 10 rakor induit el A vrosbl B vrosba, 30 perc
mlva B vrosbl vele szemben egy autos induit tnak. Hny rakor
156 3. f e j e z e t
tallkoztak a jrmvek, ha az autos A vrosba 12 ra 30 pcrckor, a

motorkerkpros pcdig B vrosba 13 rakor futott be (114. bra)?
600. Egy motorkerkpros 10 rakor indult el A vrosbl B vrosba,
egy autos pedig 11 rakor startolt A vrosbl B vrosba. Hny
rakor rte be az autos a motorkerkprost, ha 13 rakor rt
B vrosba, mg a motorkerkpros 14 rakor futott be ugyanoda
(115. bra)?
A szint
Alltstok fel a 601-603. feladatok matematikai modelljt, s oldjtok meg
a feladatokat!
601. Hatrozztok meg a 250 x 120 x 65 mm mret tgla trfogatt!
602. Egy tehn 8 mter hossz ktllel van kiktve egy cvekhez a mezn.
Milyen terletet legelhet le az llat?
603. Egy kerekes kton a vdr felhzshoz 12-szer kell a tekert
megforgatni. Hatrozztok meg, milyen mlyen van a ktban a vz,
ha a kerekes henger tmrje 24 cm!
rjtok fel a 604. s 605. feladat matematikai modelljt! Feleljetek a
krdsekre!
604. Az erdben nyr, tolgy, lucfeny s erdeifeny no. A fk negyede
lucfeny, a harmada pedig nyr. A fk hnyad rszt teszi ki az
erdeifeny, ha a tlgyekre a lucfenyk harmada esik?
3
2> 605. A dik szombaton egy knyv - rszt olvasta el, vasmap pedig a
szombaton elolvasott rsz felt. A konyv mekkora rsze maradt
elolvasatlanul?
Alltstok fel a 606-609. feladatok matematikai modelljeit egyenletek vagy
egyenletrendszerek alakjban, s oldjtok meg ket!
606. Egy apa 4-szer idsebb a finl, s 5 v elteltvel csak 3-szor lesz
idsebb nla. Hny ves jelenleg a fi?
607. Bzoutfeladata. A munkssal azt kzltk, hogy minden ledolgozott
nap utn 24 sou-t fog kapni, de az sszegbol minden igazolatlan
mulasztsrt 6 sou-t levonnak. 30 nap mlva kiderlt, hogy semmit
nem fog kapni. Hny napot dolgozott a munks?
608. Az egyik sznraktrban 2-szer annyi szn van, mint a msikban. Ha
az egyik raktrba tovbbi 80 tonna szenet szlltannak, mig a
msodikba 145 tonnt, akkor mindkt raktrban egyenlo mennyisg
szn lenne. Hny tonna szn van az egyes raktrakban?
609. Az egyik zskban 60 kg, a msikban 80 kg cukor van. A msodik
zskbl hromszor annyi cukrot vettek ki, mint az elsobl. Ekkor az
els zskban ktszer annyi cukor maradt, mint a msodikban. Hny
kilogramm cukrot vettek ki a zskokbl kln-kln?
610. A kosrbl kivettk a tojsok felt, majd a maradk felt, ksobb
ennek a maradknak a felt, vgl az utols maradk felt is
kiszedtk. Ennek eredmnyeknt a kosrban 10 tojs maradt
(116. bra). Hny tojs volt a kosrban eredetileg?
10 darab
116. bra
Ksztsetek a 611-612. feladatok esetre a 610. feladatban alkalmazottal

analg modellt! Feleljetek a krdsekre!
611. Olga fnkot sttt s kettt azonnal megevett. A megmaradt fnkok
felt a szleinek, az ezutn megmaradt fnkok felt pedig bartninek
adta. Az gy megmaradt hrom fnkot az occsnek adta oda. Hny
fnkot sttt Olga?
612. Htfn a tanulk elvettk az j tankonyvek felt, kedden a maradk
felt, szerdn pedig az j maradk felt vittk magukkal. Ezutn 25
j tanknyv maradt a knyvtrban. Hny j tankonyv volt a
konyvtrban?
158 3. f e j e z e t
Oldjatok meg a 613. es 614. feladatokat, es hasonlitsatok ossze matematikai

model ljeiket!
S> 613. Ket kovacs a felvallalt munkat 8 nap alatt vegzi el. Hany nap alatt
fejezne be ugyanezt a munkat a masodik kovacs egyediil, ha az elso
12 nap alatt vegezne a feladattal?
614. a) Az egyik brigad 3 ora alatt, a masodik 5 ora alatt vegzi el a kiszabott
munkat. Hany ora alatt fejezne be a ket brigad a munkat, ha egyiitt
dolgoznanak?
b) A medence az egyik csdvon keresztiil 3 ora alatt, a masikon 5 ora
alatt telik meg vizzel. Hany ora alatt lesz tele a medence, ha mind a
ket csovet kinyitjak?
c) A allomasrol B allomasra es B allomasrol A allomasra egyidejiileg
indult el ket szemelygepkocsi. Mennyi ido mulva talalkozik a ket
auto, ha az egyik az AB utat 3 ora alatt, a masik pedig 5 ora alatt
teszi meg?
Keszitsetek el (grafok) fa alakjaban a 615-617. feladatok lehetseges
variansainak modelljet! Feleljetek a kerdesekre!
$> 615. Az etkezdeben ket elso fogast ajanlanak: borscsot es huslevest,
valamint harom foetelt: toltott kaposztat, derelyet es palacsintat,
italkent pedig teat es kompotot kinalnak. Hany kuldnbozo komplett
ebedet kinalhat az etkezde a harom fogas eteleibol?
616. Egy Ukrajnaba latogato kubai kiildottseg harom varost - Harkivot,
Lemberget es Szevasztopolt - keszul felkeresni. Hany klilonbozo
utvonalat kinalhatnak fel a vendeglatok a delegacionak?
617. A postan haromfele boritek, a hozzajuk jaro ketfele belyeg es
negyfele udvozlolap kaphato. Hanyfele kulonbozo udvozlo
klildemeny keszitheto a felsorolt kellekekbol?
szint
Allitsatok fel a 618-634. feladatok matematikai modelljet, es oldjatok meg

a feladatokat!
618. Milyen meretuek a kocka alaku arany es eziist ontecsek, ha mindegyik
tomege 3 kg? Az arany suriisege 19,3 g/cm3, az eziist siiriisege
10,5 g/cm3.
619. Maclaurin (ejtsd: mekloren) feladata. Nehany ember egyiitt ebedelt
es az elfogyasztott etelert kozosen 175 schillinget kellett fizetniiik.
Kiderlt azonban, hogy kt szemlynl nincs pnz, azrt a tbbieknek

a rjuk eredetileg eso rsznl 10 schillinggel tbbet kellett fizetnik.
Hny szemly ebdelt?
620. Az zemnl 105 motor elkszitst rendeltk meg. Az zem naponta
6 motorral tbbet gyrtott, mint ahogy tervezte, ezrt a megrendelst
kt nappai a hatrid eltt teljestette. Hny motort ksztett az zem
naponta?
621. A labdarg bajnoksg keretben 55 mrkozst jtszottak. Minden
csapat egy mrkozst jtszott a msikkal. Hny csapat vett rszt a
bajnoksgon?
2> 622. A haj 4 ra alatt 24 km-t tett meg a vzfolyssal azonos irnyban s
20 km-t a folyssal szemben. Hatrozztok meg a vzfolys
sebessgt, ha a haj sebessge llvzben 12 km/h!
623. Szmtstok ki a tglalap oldalainak hosszt, ha ismeretes, hogy
kerlete 74 cm, s ha az egyik oldalt 3 cm-rel megnvelitek, a
msikat pedig 2 cm-rel megrovidtitek, akkor a terlete 20 cm2-rel
csokken!
624. Fibonacci (ejtsd: fibonaccsi) feladata. Kt torony, amelyek egyike
40, a msika 30 lb magas, 50 lbra helyezkedik el egymstl.
A kzttk lv kthoz kt madr szll egyidejleg a kt
toronyrl. Ha a madarak azonos sebessggel replnek, akkor
egyszerre rnek a kthoz. Hatrozztok meg a kt s a tomyok
kztti tvolsgot!
625. Kt kmves brigd, ha egytt dolgozik, akkor 4 nap alatt tudja
elvgezni a munkt. Hny nap alatt lenne kpes elvgezni a kt brigd
kln-kln a munkt, ha az els brigd hat nappai korbban kszlne
el a feladattal, mint a msik?
S> 626. Kt klnboz teljestmny markolgp egyttes munkval 6 ra
alatt vjta ki a munkagdrt. Ha az egyik markol a gdr egyik
felt, a msodik markol a msik felt vjn ki, akkor a munkt 12,5
ra alatt fejeznk be. Hny ra alatt kszlne el az egsz munkval
a kt markolgp kln-kln?
627. Kt szivatty, ha egyszerre mkdik, 5 ra alatt tlti fel a tankhajt.
Ha az I. szivatty teljestmnye ktszer kisebb, a II. szivatty pedig
ktszer nagyobb lenne az eredetinl, akkor a tankhajt egyttesen
4 ra alatt toltenk fel. Hny ra alatt tltenk fel a szivattyk kln-
kln a tankhajt az eredeti teljestmnnyel zemelve?
160 3. f e j e z e t
3> 628. Van egy 10 szzalkos s egy 15 szzalkos soldatunk. Mennyit

kell venni a kt oldatbl ahhoz, hogy 100 gramm 12 szzalkos
oldatot kapjunk?
629. Adva van kt soldat. Az elsben a skoncentrci 0,25, a
msodikban 0,4. Hny kilogrammal tbb sot kell venni az egyikbl,
mint a msikbl, hogy 100 kg tmeg olyan oldatot kapjunk,
amelyben a s koncentrcija 0,37?
630. A butor ara kt egymst ko veto p %-os lertkels nyomn 12 500
hrivnyrl 8 000 hrivnyra cskkent. Hny szzalkkal cskkent
egy-egy alkalommal a butor ra?
$>631. A cukrszdban a gymlcssalta, amely | rszben szibarackbl
ll, 24 hrivnyba kerl. Mennyi lesz a gymlcssalta ra,
ha az szibarackot: a) ktszer olcsbb szilvval; b) -szor
drgbb gymlcskkel vltjk fel? Vegytek figyelembe,
hogy a salta sszetevinek rtke sszrtknek 50%-t
teszi ki.
632. A valamely ru irnti kereslet s annak kinlata a kvetkez
egyenlettel irhat le:
QD= 1 5 0 -2 3 p , Qs = 150 + 97/?,
ahol Qn a kereslet mrtke (milli darab vente), Qsa kinlat mrtke
(milli darab vente), p az r hrivnyban. Hatrozztok meg a
kiegyenslyozott rat s az elads mrtkt! Hogyan vltozik a
kereslet s a kinlat, ha az ru ra 6 hrivnya?
633. Egy termk gyrtshoz az zem 200 000 hrivnya rtkben
vsrolt berendezseket. A tervek szerint a berendezst
10 vig hasznljk majd, s a hasznlati id lejrta utn
csak fmhulladkknt adhat el 19 700 hrivnyrt. Hatrozztok
meg a berendezs foly rtkt (jelenrtkt) 2 s 5 v elteltvel
a hasznlatba vtel utn, ha az ves amortizcis kltsgek
llandak maradnak!
634. A tehensznek 600 mter drthlja van, amellyel a csorda
szllshelyt akarja krbekeriteni. Milyen alakzatot kell vlasztania
a tehensznek, hogy a szllshelynek a lehet legnagyobb legyen az
alapterlete!
A 635. s 636. feladatok megoldsa sorn matematikai modellknt
hasznljatok Euler-diagramot!
635. A liceum fizika-matematikai szakirny osztlynak tanuli

tudomnyos projektet kszitettek matematikbl, fizikbl s
informatikbl. Matematikbl 48, fizikbl 30, informatikbl 40
ilyen projekt kszlt. Matematikbl s fizikbl 6 tanul,
matematikbl s informatikbl 9, fizikbl s informatikbl 7
tanul kszitett munkkat. Kt tanulnak mind a hrom trgybl
van tudomnyos projektje. Hny tanul nem kszitett munkt
egyetlen trgybl sem, ha a liceum fizika-matematikai osztlyaiban
100 dik tanul?
636. A 9. A osztlyban 36 tanul van. Kiderlt, hogy a sznidben
kzlk csak kt tanul nem volt sem moziban, sem szinhzban,
sem pedig cirkuszban. De moziban 25, szinhzban 11, cirkuszban
17 tanul volt. Hat tanul volt moziban s szinhzban, ngy
szinhzban s cirkuszban, tiz moziban s cirkuszban. Hny tanul
volt a sznid alatt moziban, szinhzban s cirkuszban?
llitstok fel a mozgssal kapcsolatos 637-642. feladatok matematikai
modelljt, s oldjtok meg a feladatokat!
637. Egymstl 120 km-re fekv kt vrosbl egyidejleg induit ki
egymssal szemben egy motorkerkpros s egy kerkpros, akik 3
ra elteltvel tallkoztak. Hatrozztok meg a haladsi sebessgket,
ha ismeretes, hogy az egsz tvot a motorkerkpros 2,5 rval
gyorsabban tette meg, mint a kerkpros!
638. Az egymstl 900 km tvolsgra lv A s B vrosbl kt vonat
induit el, amelyek a tv kzepn tallkoztak egymssal. Hatrozztok
meg a vonatok sebessgt, ha az els vonat sebessge 5 km/h-val
nagyobb, mint a msodik, s az els vonat ^-bl 1 rval korbban
induit ki, mint a msodik -bl!
639. Az egymstl 90 km tvolsgra lv A s B pontbl egyidejleg
startolt egymssal szemben kt motorkerkpros. Mekkora
sebessggel haladtak, ha a tallkozsuk utn az els motoros 1 ra
15 perccel rt -be, a msodik pedig a tallkozs utn 48 perccel
futott be ^4-ba?
S> 640. Az egymstl 24 km tvolsgra lv A s B vrosbl egyidejleg
induit ki egymssal szemben kt szemlygpkocsi. Az,4-bl startolt
auto a tallkozsuk utn 16 perccel rkezett meg B-be, mig a msodik
auto 4 perccel a tallkozst kveten rt bev4-ba. Hatrozztok meg
a szemlygpkocsik sebessgt!
162 3. f e j e z e t
641. Az egymstl 350 km tvolsgra lvo kt vrosbl egyidejleg

startolt egymssal szemben kt motorkerkpros. Az indulst
kveten 3 rval a tallkozsukig mg 20 km-t kellett megtennik.
Hatrozztok meg a motorkerkprosok haladsi sebessgt, ha a
sebessgeik kztti klonbsg 10 km/h!
642. A kiktbl egyszerre indul el kt haj: az egyik dli, a msik nyugati
irnyban. Kt rval ksobb a kzttk lvo tvolsg 60 km-t' tett
ki. Hatrozztok meg a hajk sebessgt, ha 6 km/h a sebessgeik
kztti klonbsg!
643* Az ton lland sebessggel halad
egy m otorkerkpros s egy
kerkpros, velk szemben egy
gyalogos kzlekedik. Amikor a mo
torkerkpros berte a kerkprost,
akkor 8 km-re voltak a gyalogostl.
Amikor a m otorkerkpros a
gyalogossal tallkozott, akkor a
kerkpros 4 km-rel volt lemaradva
a motorkerkprostl. Hny kilo-
m terrel elzi meg a m otor
kerkpros a kerkprost abban a pillanatban, amikor a kerkpros
a gyalogossal tallkozik (117. bra)?
644^ Kt korcsolyz egy kr alak, 2 km hossz plyn fut egy irnyban,
s 20 percenknt kerlnek egyms mell. Hatrozztok meg mindkt
korcsolyz sebessgt, ha kzlk az els 1 perccel hamarabb teszi
meg a krt, mint a msodik!
Ksztsetek a 645. feladathoz modellt ktdimenzis tblzat alakjban, s
feleljetek a krdsekre!
645. Paula, Gabi, Dvid s Blint, akik egy dessggyr klnbz
zemegysgeiben dolgoznak, karamellt, csokoldt, kekszet s
tortkat ksztenek. Blint, Dvid s a tortast zemegysgben
dolgoz trsuk egy szakkozpiskolban tanult. Paula s Gabi gyalog
jmak a munkahelykre, mg az a trsuk, aki a karamellkszto
zemegysgben dolgozik, valamint Dvid rendszerint sajt autjval
kzlekedik az otthona s a munkahelye kztt. Az a szemly, aki a
AZ ALKALMAZOTT MATE MATI KA ELEMEI 163
kekszst zemegysgben dolgozik, soha nem ismerte sem a

csokoldonto zemegysgben dolgozt, sem Gabit. Ki melyik
zemegysgben dolgozik?
646. Rajzoljtok meg azy = \2x + 3| fggvny gorbjt!

647. Melyik igaz az egyenlotlensgek kzl:
a )-18,7 < 17,3; b) 3,25 > 3 ^ ; c)-3 > /2 > 2 V 3 ?

648. Melyik nagyobb a trtek kzl:
\ 3 4 . x 47 49 x 5 A
a) 4 vagy j ; b) ^ vagy ^ ; e) vagy 0,833?
649. Melyik kifejezs rtke nagyobb:
SZZALKSZMTS
A szzalk - egy szzadrsz:

1% = 0,01; 50% = 0,5; 100%= 1.
Mr tallkoztatok a szzalkszmts (szzalkalap, szzalklb,
szzalkrtk) legegyszerbb mdszereivel. Idzztek fel ezeket a
feladatokat s megoldsaik mdszereit!
A bonyolultabb, alkalm azott szzalkszm tsi feladatokban
legtbbszr a mennyisgek meghatrozott szzalkkal val nvekedsrl
vagy csokkensrol van sz. Ezekben az esetekben pontosan kell rteni,
hogy melyik mennyisg szzalkt kell meghatrozni. Pldul, ha arrl
van sz, hogy a fizetst 10%-kal emeltk, akkor az elz fizetst nveltk
annak 10%-val. Ha x rtke p %-kal nagyobby rtknl, akkor y nem
p%-kal lesz kisebbjc-nl. A ktszeres novels 100%-kal tortno nvekedst,
164 3. f e j e z e t
mg a felre cskkents 50%-kal val cskkentst jelent (118. bra). Egy

ru rtke elmletileg brmilyen szzalkarnyban nvekedhet, de pldul
120%-kal nem cskkenhet.
Ktszeres nvekeds, 100%-os nvekeds
118. bra
Tekintsnk egy szzalkszmtssal kapcsolatos feladatot.

Feladat. Az 55 t 16 szzalkos nedvessgtartalm bza szrts utni
tmege 50 tonna lett. Hatrozztok meg a szrtott bza nedvessgtartalmt!
y M e g o ld s (1 1 9 . bra). Eredetileg a bzban 0,16 *55 = 8,8 tonna
vz volt. Elprolgott belle 5 tonna (55 - 50 = 5) nedvessg.
Maradt benne 8,8 - 5 = 3,8 tonna nedvessg.
3,8 t
119. bra
Teht a szrtott bza nedvessgtartalma 3,8 : 50 = 0,076 = 7,6%.

F e l e l e t : 7,6%.
A feladatot megoldhatjuk mskppen is, pldul egyenlet fellltsval:
0,16 5 5 - 0 ,0U -50 = 5.
Szzalekszmitssal kapcsolatos feladatokat gyakran keil megol-

dariiuk a knyvelknek es a banki dolgozknak. Nezznk egy olyan
feladatot, ahoi befektetesi kamatot keil kiszmitani.
Egyszer kamatszmitsrl van sz, amikor csak a kezdtke
kamatt szmitjk ki.
Peldul ev elejen a befektet sszeget tesz be a bankba r
eves kamatlb mellett. Egy ev elteltevel a betetes P l sszeget kap,
amely a P kezdtkebl es az utna felszmolt kamatbl all,
Ket es hrom ev mlva az sszeg nagysga a szmln a kvetkez

lesz:
Hasonl mdon szmithat ki a Pn sszeg (jvertek), amelyet a

betetes n ev mlva kap:
( 1)
ahoi P a kezdtke; Pn a betet sszege n ev mlva.

Az egyszer kamatszmitst rendszerint rvidlejrat penzgyi
mveletek eseten alkalmazzk, amikor a betetesnek minden egyes
kamatozsi idtartam lejrta utn kifizetik a kamatot.
A hosszlejrat penzgyi-hitelszerzdesekben ltalban az sszetett
vagy kamatos kamatot alkalmazzk. Ezt nemcsak az alapsszeg, hanem
a korbban felszmolt kamat utn is felszmoljk. Ebben az esetben a
kamat tkesiteserl beszelnk.
Tetelezzk fei, hogy a betetes 9%-os kamatlbra 1 000 hrivnyt tett
be a bankba. Ez az sszeg a kezdtke. Egy ev mlva a bank a bete-tesnek
felszmol 90 hrivnya kamatot (1 000 hrivnya 9%-t). Ezutn a betetes
bankszmljn mr 1090 hrivnya vagy 1 000(1 + 0,09) = 1 090 lesz. A
msodik evben mr az 1 090 hrivnya 9%-t szmitjk fei kamat-kent. Ket
ev utn a betetes kam atos tkeje mr 1 000 (1 + 0,09): hriv
nyt tesz ki. Erthet, hogy n ev mlva 1 000(1 + 0,09)" hrivnya lesz a
betet sszege.
166 3. f e j e z e t
Teht a takarkbankban r% ves kamatra elhelyezett P indul tokbol

n v mlva a kvetkez kamatos tke lesz:
Ez a kamatos kamat kplete, amely a pnzgyi elszmolsok egyik

alapkplete.
Feladat. A bettes 200 000 hrivnyt helyezett el a bankban 7%-os
ves kamatra. Mekkora kamatra szmthat 5 v mlva?
y M e g o l d s . A'lkalmazzuk a kamatos kamat Pn = /^ 1 + j
kplett. Az adott esetben r = 7, n = 5.
Vagyis P5= P(l,07)5. Ha /* = 200 000, akkor:
P 5= 200 000 (1,07)5= 280 510.
Az kezdotokvel osszehasonltva:
280 510 - 200 000 = 80 510 (hrivnya).
F e 1e 1e t: 80 510 hrivnya.
A pnzosszeg novekedst mutat szorzt multipliktornak nevezzk.
Ennek az rtkt rsn klnbz rtke mellett szmtjk ki, majd specilis
tblzatokban tntetik fel.
Ez a kplet a kamatos kamat - hoz nem kapcsold feladatok

megoldsra is alkalmazhat (lsd a 716. feladatot).
A szzalkhoz hasonl fogalmak az ezrelk (promile) s a proba
(fmjelzs).
Az ezrelk egy ezredrsz (1 %o = 0,001). Ha pldul egy soldat 5
ezrelkes, akkor ez azt j elenti, hogy 1000 gramm oldat 5 gramm st
tartalmaz.
A proba (fmjelzs) a nemesfmotvozetek jellemzje. A 875-s prbj
arany azt jelenti, hogy 1000 gramm tvzet 875 gramm aranyat tartalmaz.
A kamatos kamatot vi egy alkalomnl gyakrabban, pldul
flvente, negyedvente, havonta szmolhatjk. Az vi tbbszri
kamatos kam atszm tst com pounding kam atszm tsnak, a
meghatrozott idoszakonknt felszmolt kamatokat pedig diszkrt
kamatoknak nevezzk. A pnzgyi szerzodsekben rogztik az ves
kamatlbat, am elyet nominlis kam atlbnak neveznek, az egy
doszakra rvnyes kamatlbszmts a nominlis kamatlb s az egy
vre es id szako k ar ny va l e gyenl. Ebben az esetben a
bettosszeg novekedse a kvetkez kplettel szmthat ki:
( \mn
p = />[ H C I
n r [ 100m )
ahol m - a z egy vre es kamatszmtsi idszakok szma.

V agyis r g z ite tt kam atlb m e lle tt szm tsba keli venni a
ka m a tsz m t so k g ya ko ris g t, m ivel a ka m a tfe lsz m o l so k
szm nak egy ven belli nvekedsvel n az ves abszolt
jvedelem.
A nem esfm ek pr b j t (f m je lz s t) nem m indig s nem
mindentt jellik s hatrozzk meg azonos mdon. Pldul a jelenlegi
u k ra jn a i 7 5 0 -e s f m je l a ra n y a t 100 vve l e z e l tt 7 2-es
fmjel aranynak neveztk, mg Nagy-Britanniban ugyanez 18-as
f m je l arany. M i rt? A z rt, m e rt nem m inden o rsz g b a n
alkalm azzk a m etrikus m rsi rendszert. A forradalom eltti
szmtan tanknyvekben (A. Kiszeljov, 1900) pldul a proba azt
jele nte tte , hogy hny slyegysgnyi tiszta fm et tartalm az 96
slyegysgnyi tvzet. Az akkori mrtkrendszer szerint a tmeget
(slyt) fontokban s zolotnyikokban mrtk, egy font 96 zolotnyiknak
felelt meg.
N agy-B ritanniban s Nyugat-E urpban az arany prbjt
hagyomnyosan kartokban adjk meg. E szerint a sznarany, azaz a
mindennem szennyezstol mentes arany 24 kartos.
18
A 18-as fmjel (prbj) arany 18 kartot, vagyis tiszta aranyat
tartalmaz.
Mi a szzalk? Mi a kamat?
Mondjatok pldkat s javasoljatok megoldsi mdszereket a
kvetkezk kiszmitsra: a) szzalklb; b) szzalkrtk; c) kt
szm szzalkarnya!
^r 3 . Mit jelent 100%-kal nvelni a szmot?
3 4' Mit jelent 50%-kal cskkenteni a szmot?
^5. Mi az indul tke, a kamat, a kamatos kamat?
^ 6. rjtok le az egyszer s az sszetett kamatszmts kplett!
R7- Mi a nemesfmek prbja (fmjelzse)?
\ y / \ Oldjuk meg egytt!
1. Szmtstok ki 190 20%-t!

M e g o 1d s. 20% = 0,2; 02-190 = 38.
168 3. f e j e z e t
F e 1e 1e t. 38.
2. Hatrozztok meg azt azx szmot, amelynek 12%-a 480!
/ M e g o ld s . 12% = 0,12; 0,12 x = 480, ahonnan
x = 480 : 0,12 = 4 000.
F e 1e 1e t. 4 000.
3. Hatrozztok meg 51 s 20 szzalkarnyt!
/M e g o ld s . 100% = 255%.
F e l e l e t . 255%.
4. A friss gombk 90% vizet tartalmaznak, a szrtott gombk 12%-ot.
Mennyi szrtott gomba lesz 22 kg friss gombbl (120. bra)?
22 kg
120. bra
/ M e g o ld s . Legyen a szritott gomba jc kg. Ebben a viz nelkli

tmeg arnya 88%, vagyis 0,88x. 22 kg friss gombban 10% azaz 2,2 kg
a szraz tmeg. Mivel a friss es a szritott gomba szraz tmege egyenl,
igy a kvetkez egyenlet llithat fei:
0,88x = 2,2; jc = 2,5.
F e 1e 1e t. 2,5 kg.
5. Ket 10 szzalekos es 15 szzalekos soldatbl 40 g 12 szzalekos
soldatot keil elllitani. Hny grammot keil venni a ket soldatbl?
/ M e g o l d s . Keszitsnktblzatotestltskki,xesjltaljellve
az els es a msodik soldat ltalnos tmeget.
Az Altalanos tmeg es a Stomeg oszlopok nyomn egyenletrendszert
llitunk fei:
ix + y = 40,
(0,1 Ox + 0,15j> = 4,8, ahonnan x = 24, y = 16.
AZ ALKALMAZOTT MATEM ATI KA ELEMEI 169
Oldat ltalnos tmeg, g Startalom, % Stmeg, g

I JC 10 0,1 O jc
II y 15 0,15y
III (kpzdtt) 40 12 4,8
F e l e l e t . Az els oldatbl 24 g, a msodikbl 16 g mennyisget

keil venni.
651. Szmtstok ki az 50%-t: a) 200; b) 35; c) 0,5; d) 1 v!

652. Szmtstok ki az 25%-t: a) 80; b) 16;.c) 0,4; d) 1 hrivnya!
653. Hatrozztok meg azt a szmot, amelynek 10%-a a kvetkezkkel
egyenl: a) 7; b) 200; c) 3,5; d) 1; e)0,5!
654. Hatrozztok meg a szmok szzalkarnyt:
a) 5 s 25; b) 25 s20; c) \ s ^ ; d) ^ s | !
655. Adjtok meg szzalkokban az arnyokat:
a) 1 :4 ; b) 3 : 12; c) 3 : 15; d) 5 : 50!
656. Hny szzalkkal nagyobb a 20 a 10-nl? Hny szzalkkal kisebb
a 10 a 20-nl?
657. Az alma ra 300%-kal ntt. Hnyszorosra ntt az alma ra?
A szint j
658. rjtok le tizedes trtek alakjban:
a) 2%; b) 35%; c)216%; d) 5,4%!
659. rjtok le szzalkban kifejezve:
a) 0,4; b) 0,53; c) 13,7; d) 24!
> 660. 1. Szmtstok ki:
a) 350 hrivnya 42%-t; b) 5 kg 0,6%-t;
c) 0,54 m 12%-t; d) 4 ra 125%-t!
2. Hatrozztok meg azt a szmot:
a) amelynek 60%-a 30; 90; 120; 150; 1,8; 2,4;
b) amelynek 2,5%-a 15; 45; 60; 125; 7,5; 1,7!
661. Hatrozztok meg a szmot:
a) amelynek 45%-a 270;
b) amelynek 0,3%-a 0,3!
170 3. f e j e z e t
662. rjtok le szzalkban kifejezve az arnyokat:

a) 7 : 10; b) 21 : 140; c) 0,39 : 2,6!
2> 663. Anagyngyzetterletnekhnyszzalkavanmegjellveazalbbi
jelekkel ( 121. bra):
a) $ ;
b ) ;
c) t
d) ?

*L

0 *
* *

*
&

121. bra
664. Hny kilogramm zsirt tartalmaz 50 kg 3,8%-os zsrtartalm tej?

665. A vasrc 54% vasat tartalmaz. Mennyi vas olvaszthat ki 5 000 t
ilyen rcbl?
666. Hny kilogramm st tartalmaz 1 kg 7 szzalkos oldat?
667. Az zletbe 1000 kg aim t szlltottak, am elybl 20%
els-, 30% msod-, a fennmarad rsz harmadosztly volt.
Hny kilogramm klnbzo osztly aimt szlltottak az
zletbe?
668. A tglalap hossza 65 cm, a szlessge hosszsgnak 40%-a.
Szmtstok ki a tglalap kerlett!
669. A tisztsgviselo fizetse 2 000 hrivnya. A kvetkezo vtol
20%-os emelst igrnek. Milyen lesz a hivatalnok fizetse a
bremels utn?
AZ ALKALMAZOTT MATEMATI KA ELEMEI 171
670. Uborka savanytshoz egy vdr vizre (12 kg) szmtva 0,76 kg
sra van szksg. Fejezztek ki szzalkokban az oldat tmnysgt!
671. Az elvetett 1050 bzaszembl 1000 szem kelt ki. Hny szzalkos a
bzaszemek csrakpessge?
3> 672. A banknak 50 000 gyfele van: 21 000 jogi szemly, a tbbi
termszetes szemly. Hny szzalkot tesznek ki: a) a jogi szemlyek;
b) a termszetes szemlyek?
673. AFldfellete510,l milli km2, ebbl 149,2 milli km2a szrazfld.
A Fold felsznnek hny szzalkt bortja vz?
674. A traktorvezetnek 25 ha terletet kellett felszntania, de 27 ha-t
szntott fel. Hny szzalkra teljestette a feladatt? Hny szzalkkal
teljestette tl a feladatt!
675. A tejbl 10% trt lltanak el. Mennyi tejre van szksg 20 kg
tr ksztshez?
676. A cukorrpbl 12% cukrot vonnak ki. Mennyi cukorrpt kell
feldolgozni 1 t cukor elolltshoz?
S> 677. A tglalap hossza 54 cm, a szlessge 20%-kaI kevesebb. Szmtstok
ki a tglalap terlett!
678. A tglalap terlete 96,8 cm2. Hatrozztok meg az oldalait, ha ezek
egyike 20%-kal kisebb a msiknl!
679. A tglalap terlete 96,8 cm2. Hatrozztok meg az oldalait, ha ezek
egyike 20%-kal nagyobb a msiknl!
B szint
680. Az egyik knyvben 20%-kal kevesebb oldal van, mint a msikban.

Hny szzalkkal tbb oldal van a msodik knyvben, mint az
elsben?
S> 681. Milyen volt a drguls eltt az rucikk ra, ha a 20%-os movekedst
kveten az ru 450 hrivnyba kerl?
682. Az rucikk rt elszr 10%-kal, majd ismt 10%-kal csokkentettk.
Hny szzalkkal mdosult az rucikk ra a kt rcsokkents utn?
^ 683. Az auto rt elszr 20%-kal nveltk, majd 20%-kal csokkentettk.
Hogyan vltozott a gpkocsi ra a kt rmdosts utn?
172 3. f e j e z e t
^ 684. Ket szm sszege 20%-kal nagyobb, mint a klnbsegk.

Hatrozztok meg a ket szm arnyt!
685. Ket szm felsszege 30%-kal nagyobb, mint a klnbsegk.
Hatrozztok meg a ket szm arnyt!
686. Ket benzintartlyban 140 1benzin van. Ha az els tartlybl a benzin
12,5%-t ttltik a msodikba, akkor a ket tartlyban egyenl lesz a
benzin mennyisege. Hny liter benzin volt a tartlyokban
kln-kln?
687. Az zem az els evben 20%-kal nvelte a termelest, a msodik
evben 25%-kal. Milyen arnyban ntt a term eles a ket ev
alatt?
688. Az epitkezesen a munka m ennyisege 50%-kal ntt, mig a
munka termelekenysege 20%-kal. Hogyan vltozott a dolgozk
letszma?
> 689. 18 kg 10 szzalekos savoldathoz 2 kg vizet ntttek. Hatrozztok
meg az j oldat szzalekos tmenyseget (tmegszzalekt)!
690. Mennyi 10 szzalekos es 20 szzalekos soldatot keli sszekevemi,
hogy 1 kg 12 szzalekos oldatot kapjunk?
691. Hny kilogramm 7 szzalekos oldatot keli 5 kg 5 szzalekos oldathoz
nteni, hogy 6 szzalekoss alakuljon?
692. Mennyi edesvizet keli 5% st tartalmaz 100 kg tengervizhez nteni,
hogy a benne lev s koncentrcija 1,5% legyen?
> 693. A srgarez 60% rez es 40% cink tvzete. Mennyi rezet es cinket
keli sszeolvasztani 500 t srgarez elllitshoz?
694. A bronz rez es n tvzete. Hny szzalek rez tallhat abban a
bronzntetben, amely 17 kg rezet es 3 kg nt tartalmaz?
695. Mennyi vizet keli az 5% o tmenyseg 10 kg soldathoz hozznteni,
hogy 3% o koncentrcij oldatot kapjunk?
696. Mennyi 2% o es 10% o koncentrcij soldatot keli sszekevemi, hogy
8 0 0 g 7%o koncentrcij oldatot kapjunk?
697. Mennyi 375-s femjel aranyat keli sszeolvasztani 30 g 750-es

femjel arannyal, hogy 500-as femjel aranyat nyerjnk?
AZ ALKALMAZOTT MATEMATIKA ELEMEI___________________________________ 1 7 3 M H
3> 698. Az 5% zsrtartalm tejbl 15,5% zsrtartalm trt ksztenek,

amelynek eredmnyeknt 0,5% zsrtartalm tejsav marad vissza.
Mennyi tur ksztheto 100 kg tejbl?
699. Az egyik mezo terletnek 65%-a rozzsal van bevetve. A msik
mezo terletnek 45%-n termelnek rozst. Ismeretes, hogy a kt mezo
osszterletnek 53%-a van rozzsal bevetve. A bevetett terlet
egsznek mekkora rszt teszi ki az els mezo?
700. Korbban 3 kg hs kerlt annyiba, mint most 2 kg. Hny szzalkkal
drgult a hs?
> 701. A tejbl 20% tejsznt ksztenek, mg a tejsznbol 25% vajat ll-
tanak el. Mennyi tejbl ksztheto 10 kg vaj?
702. A vasrc 60% vasat tartalmaz. Ebbl 98 szzalk vastartalm
nyersvasat olvasztanak. Hny tonna rcbol olvaszthat 1 000 t
nyersvas?
2> 703. Az alma aszalsnl tomegnek 84%-t elveszti. Mennyi friss almt
kell aszalni ahhoz, hogy 40 kg aszalvnyt kapjunk?
704. Porkolsnl a kvszemek tmegk 12,5%-t elvesztik. Hny
kilogramm nyers kvra van szksg 42 kg prklt kv
elolltshoz?
705. A friss gomba 90% vizet tartalmaz, a szrtott 12%-ot. Mennyi
szrtott gomba ksztheto 44 kg friss gombbl?
S> 706. A friss gomba 90% vizet tartalmaz, a szrtott 12%-ot. Mennyi
friss gomba szrtsval ksztheto 10 kg szrtott gomba?
707. A friss gomba 99%-a vz. Szrts utn a vztartalma 98%-ra
cskkent. Hogyan vltozott a gomba tmege?
708. A cg 250 000 hrivnya 5 ves lejrat hitelt vett fel a bankban 3%-
os egyszer kamatra. Szmtstok ki: a) hny hrivnyt fizet vissza a
cg a banknak 5 v mlva; b) milyen nyeresgre tesz szert a bank?
709. A vllalkoz 15 000 hrivnyt tett be a bankba 5% ves kamatos
kamatra. Mekkora lesz a teljes bett sszege 4 v mlva?
710. A vllalat 50 000 hrivnya hitelt kapott 8% ves kamatra. Mekkora
sszeget keil visszafizetnie a vllalatnak fl v mlva?
174 3. f e j e z e t
711. A 90 000 hrivnyas, 5 ev lejarati idejii betet utan a bank 18% eves
kamatot szamol fel. Mekkora osszegii lesz a betet a futamido vegen,
ha a bank: a) felevente; b) negyedevente szamolja fel a kamatos
kamatot?
Vizsgaljatok meg a kuldnbozo kamatszamitasi felteteleket tartalmazo
712-715. feladatokat!
^ 712. Egy betetes 20 000 hrivnyat tett be a bankba 17% eves kamatra.
Mekkora osszegii lesz a kamat ket ev mulva?
713. Milyen feltetelek mellett novekszik 44%-kal ket ev mulva a bankban
elhelyezett toke?
714. Hany ev mulva duplazodik meg a bankba 25% eves kamatra
betett toke? (Hasznaljatok zsebszamologepet!)
3> 715. Az a hir jarja, hogy Pavlo Polubotok ukran hetman 1723-ban
4%- eves kamatra jelentos toket tett be Ukrajnabol egy angol
bankba. Hanyszorosara nott volna ez a toke napjainkig?
716. A Fold lakossaga minden evben
2%-kal novekszik. Hany ember
el majd bolygonkon 2025-ben,
ha 2000-ben a Fold lakossaga
6 milliard volt?
Ismetlo feladatok
Szamitsatok ki (717-718)!
717. a) -6 3; b) -0,1^; c) (-0,4)^; d) (-0,3) 5.
718. a) -J2* 104 ; b) V(-0,3^-106 ; c) J(- 5j -0,\2 .

Oldjatok meg szoban az egyenleteket (719-720)!
719. a)x2- 3 x - 18 = 0; b ) jc2- 16jc + 60 = 0.
720. a) x2 + 16 + 48 = 0;
jc b) jc 2 + 4jc- 21 = 0.
KZELT SZMTSOK
Megmerhet-e egy lec hossza abszolut pontosan? Nem. Ha azt halljtok,

hogy egy lec hossza 9,42783 m, ne higgyetek el. Egy ilyen lec hossza
ugyanis a millimeter szzadreszenek pontossgval nem merhet meg.
Minden meres eredmenye a mennyiseg kzelito erteke.
Ha egy meres eredmenyekent azt kapjuk, hogy a lec x hossza tbb
mint 6,427 m es kevesebb, mint 6,429 m, akkor ezt igy irjuk fel:
x = 6,428 0,001 m.
Ekkor azt mondjk, hogy a lcet 0,001 m (millimtemyi) pontossggal
mrtk meg, vagy hogy a 6,428 kzelito rtknek abszolt hibja nem
tbb mint 0,001.
Abszolut hibnak (hibahatrnak) nevezzk a pontos rtk s a
kzelito rtk klonbsgnek modulust.
Ha a pontos rtket nem ismejk, akkor a kzelito rtk abszolt hibjt
sem tudjuk meghatrozni. Ilyenkor az abszolt hibahatrt (a hibahatr
abszolt rtkt) adjk meg, ami az a szm, amit az abszolt hiba nem
halad meg.
Az elz pldban a 6,428 kzelito rtknek abszolt hibahatra
0,001. A 6, 4 s 2 rtkes (pontos) szmjegy, mg a 8 nem rtkes
(pontatlan) szmjegy, ami a pontos rtktol nem tbb mint eggyel
klnbzik.
Ha x = 3,274 0,002, azaz 3,272 < x < 3,276, akkor az abszolt
hibahatr 0,002.
A kzelito rtk felrhat hibahatr nlkl is. Ez azt jelenti, hogy az
utols szmjegyen kvl mindegyik szmjegy rtkes, az utols pedig
legfeljebb nem tbb mint eggyel klnbzik a pontos rtktol. Pldul, ha
* = 6,428 m, akkor ezen x = 6,428 0,001 m-t kell rteni.
Ha y = 3,247 0,002 kg, akkor ehelyett nem rhat y = 3,247 kg.
Ilyenkor clszer az eredmnyty = 3,25 kg-ra kerekteni.
Kpzeljtek el, hogy megmrttek (centimterekben) a knyv
h vastagsgt s a bortjnak / hosszt:
3.fejezet
h = 1,6 - 0,1 pontossggal,

/ = 71,5 - 0,1 pontossggal.
Mindkt rtk abszolt hibahatra 0,1. Azonban egyik esetben ez a
hibahatr egy kis szmra, az 1,6-re, mg a msik esetben egy sokkal
nagyobbra, a 71,5-re vonatkozik. A mrs minsgnek megllaptsra
kiszmtjk a relativ vagy viszonylagos hibahatrt.
A kzelit rtk relativ hibjnak nevezzk az abszolt hiba s a
kzelt rtk modulusnak arnyt.
Pldul a h s / kzelit rtkeinek relativ hibja rendre:
0,1 : 1,6 = 0,0625 = 6,3%; 0 ,1 :7 1 ,5 -0 ,0 0 1 4 = 0,14%.

Az / rtknek meghatrozsa pontosabb, kisebb a relatv hi
bahatra.
A kzelt rtkekkel mveletek vgezhetk a hibahatr pontos
figyelembevtelvel s anlkl is. A hibahatr pontos kiszmtsa a
ketts egyenltlensgek tulajdonsgainak alapjn trtnik. Pldul a
csavar tmege grammokban x = 325 2 s az anyacsavar tmege
y = 117 1, vagyis 323 < x < 327 s 116 < y < 118. A ketts
egyenltlensgek sszeadsval a kvetkezt kapjuk:
439 < x + y < 445 vagy x + y = 442 3.

Hasonlkppen vgezhetk el ms mveletek is. Ezt a mdszert
alkalmazzk, amikor nagyon fontos a pontos eredmny.
A kevsb fontos szmtsoknl becslst alkalmaznak.
Megjegyzend, hogy a szm tizedesjegyeinek nevezzk a tizedes
vessztl jobbra lv valamennyi szmjegyt.
Ertkes szmjegyeknek nevezzk a szm valamennyi szmjegyt a
nulltl eltr els jegytl balra lv nullt s a jobbra ll, a kcrekts
sorn lecserlt szmjegyek helyein ll nullkat leszmtva.
Pldul a 0,03074 szmban t tizedesjegy van, de csak ngy
rtkes szmjegy: a 3, 0, 7, 4. A Fld tmrjnek d = 12 700 km
kzelt rtkben nincs tizedesjegy, rtkes szmjegybl pedig
hrom van: 1, 2, 7.
A dott az je = 3,24 s az y - 1,4 kzelit rtk. Jelljk a

kerekitsnl elhagyott els szmjegyeket krdojellel: x = 3,24?,
s y = 1,4?. Meghatrozzuk ezeknek a kzelit rtkeknek az sszegt
s klnbsgt:
3,24? 3,24?
+
1,4? 1,4?
4,6?? 1,8??
Lthat, hogy
a kzelit rtkek osszeadsakor s kivonsakor

^ annyi rtkes szmjegyet kell meghagyni, ahny a
mveletbe bevont legkevesebb tizedesjegy szmban
van.
sszeszorozzuk az elz kzelit rtkeket:

3,24?
x
1,4?
????
1296?
+
324?
4,5????
A vizsglt pldban kt rtkes szmjegyet kell meghagyni. Lthat,
hogy
^ a kzelit rtkek szorzsakor annyi rtkes szm-

r jegyet kell meghagyni, ahny a legkevesebb rt
kes szmjeggyel rendelkez tnyezoben van.
A kzelit rtkek osztsakor is hasonl szably rvnyes.

A kiemelt szablyokat a kzelit rtk becslsi szablyainak nevezzk.
Ezek a szablyok nem garantljk a kzelit szmtsok pontossgt, de a
legtbb alkalmazott matematikai feladat megoldsnl hasznlhatk.
178 3. f e j e z e t
U A kzelit ertekeket gyakran normlalakban irjk. Peldul

az m = 4 360 000 000 h e ly e tt ezt irj k : m = 4,36 109.
Itt csak hrom ertekes szmjegy van: 4, 3 es 6, a nullk ismeretlen
szmjegyeket jellnek. Az utols ertekes szmjegy, a 6 pontatlan, de
ez nem haladja meg az egy helyi erteket. Vagyis
m = (4,36 0,01) 109 vagy m = 4,36 109 107.
Az m ertekenek abszolt hibahatra 107. Ezzel kapcsolatban azt
mondjk, hogy 4,36 109 az m erteke tizmillis pontossggal. Az m
relativ hibahatra:
107 : (4,36 109) = r - 0,0023 vagy 0,23%.

A m iko r azt m ondjk: a Fld tm ege m = 5,98 1021t, ezt
gy e rtik , hogy az 5,98 k z e lit e rtek, a b s z o l t h ib a h a t ra
0,0 1 . E zert az m k z e lit e rte k e n e k a b s z o l t h ib a h a t ra :
0,01 10:1 = 1019(t), mig a relativ hibahatra:
1019: (5,98 1021) - 0,00167 - 0,17%.
i 1. Fogalmazztok meg, mi a kzelit ertek abszolt hibja!
i 12. Mi az abszolt hibahatr?
b* 3. M ia kzelit ertek relativ hibja?
j ; 4. Milyen szmjegyeket neveznk ertekeseknek?
! 15. Milyen szmjegyeket neveznk tizedesjegyeknek?
i 6. Fogalmazztok meg a kzelit ertek becslesi szablyt a kzelit
j ertekek sszeadsa es kivonsa esetere!
! *7. Fogalmazztok meg a kzelit ertek becslesi szablyt a kzelit
!I ertekek szorzsa es osztsa esetere!
Oldjuk meg egytt!
1. H atrozztok meg (a hibahatr figyelem bevetelevel)

az x = 1,52 0,01 es v = 0,27 0,02 kzelit ertekek klnbseget!
M e g o l d s . Az adott kzelit ertekeket irjtok fei ketts
egyenltlensegek alakjban:
1,51 < x < 1,53 es 0,25 < y < 0,29.
Szorozztok meg a msodik egyenltlenseget-l-gyel:
AZ ALKALMAZOTT MATEMATIKA ELEMEI 1 7 9 1
-0,29 <->><-0,25.
Adjtok hozz a kapott ketts egyenltlenseget az elshz:
\ , 2 2 < x - y < 1,28 vagyjc->>= 1,25 0,03.
F e l e l e t . 1,25 0,03.
2. A Fld tmege (5,98 0,01)- 1027 g, a jteklabda tmege
(2,5 0,1) 102 g. Melyik meres pontosabb?
V M e g o ld s . Meghatrozzuk mindket meres relativ hibjt:
0,01 1027 0,1 102
1) 5 98 1027 100 % ~ 0,2%; 2) 100 % - 4%.
Mivel 4% > 2%, ezert a Fld tmege pontosabban van meghatrozva,
mint a labde.
F e 1e 1e t. A Fld tmege pontosabban van megmerve.
Oldjtok meg szban!
721. A peldkban emlitett szmok kzl melyek sorolhatk a pontos es

melyek a kzelit ertekekhez:
a) az iskolban 900 dik tanul;
b) a Hold tmege 7,35 1022 kg;
c) az szmedence terlete 600 nr;
d) a tehervonat 60 kocsibl all;
e) a szabadeses gyorsulsa 9,8 m/s2;
f) a szmitgep billentyzete 113 billentybl all, a zongore pedig
87-bl;
g) egy papucsllatka eves szaporulata 75 10108 egyedet tesz ki;
h) az afrikai impala antilop 7,5 meteres, a kenguru pedig 12 meteres
tvolsgra kepes ugrani;
i) a lecs 9 komponensbl all?
722. A lec hosszt reggel es delben megmerve klnbz ertekeket kaptak:
8,234 m es 8,237 m. Milyen a lec hossza? Meghatrozhat-e
valamely kzelit ertekenek abszolt hibja?
723. A knyv vastagsga m = 35 1 mm. Nevezzetek meg a knyv
vastagsgnak kzelit erteket es ennek abszolt hibahatrt!
724. A nyiltszini bnybl ercet szllit 45 tonns billens tehergepkocsi
13 fuvart bonyolitott le. Allithat-e, hogy a teheraut 585 t ercet
szllitott el a bnybl?
180 3. f e j e z e t
725. Nevezztek meg a tizedesjegyeket a kvetkez szmokban:

2,325; 0,007; 20,7!
726. Hny rtkes szmjegy tallhat a kvetkez szmokban: 327;.
1,005; 0,028; 1001?
727. A Fold trfogata 1 083 000 000 000 km3. Hny rtkes szmjegyet
tarta lmaz ez a kzelit rtk?
728. A vzmolekula tmroje 0,0000003 mm. Hny tizedesjegyet s
rtkes szmjegyet tartalmaz ez a kzelit rtk?
A szint
729. Kerektstek ki a kvetkez szmokat:

a) 37,2539 - szzadnyi pontossggal;
b) 0,02578 - ezrednyi pontossggal;
c) 6 548 371 - ezres pontossggal!
730. rjtok le ketts egyenltlensgek alakjban a kifejezseket:
a) 4,96 0,03; b) 37,9 0,2; c) 3,05 0,01 ;
d) 73 1; e) 79,25 0,05; f) 97 000 1000!
> 731. A hidrognatom tmege 1,0783 (a. t. e.). Kerektstek ezt a szmot
ezrednyi, szzadnyi, tizednyi, egysgnyi pontossggal, s
hatrozztok meg a kzelit rtk megfelel abszolt hibit!
732. Az alma tmege nagyobb 310 grammnl s kisebb 320 grammnl.
Nevezztek meg az alma tomegnek kzelit rtkt s annak
abszolt hibahatrt!
733. Az I szmot tizedes trtt alaktva meghatroztk 0,333 kzelit
rtkt. Szmtstok ki az abszolt hibjt!
734. Igaz-e, hogy:
a) \ = 0,33 0,01; b) ~ = 0,33 0,002;
c) \ = 0,166 0,001; d) = 0,166 0,0005?

> 735. A fny sebessge a vkuumban (mter per msodpercben mrve)
299 792 458 2, a hang terjedsi sebessge a levegben
331,6 0,1 m/s. Nevezztek meg a fny s a hang sebessgnek
kzelit rtkt s a megfelel abszolt hibjt!
736. smeretes, hogy 4,13 < a < 4,15 s 2,59 < b < 2,61. Hatrozztok
meg a kifejezsek kzelit rtkeit s abszolt hibahatrait:
a) a + b; b) ab\ c) a - b \
^ 737. A kzelit ertek becslesenek szablyt alkalmazva hatrozztok meg
a kvetkez kzelit ertekek sszeget, klnbseget, szorzatt es
hnyadost:
m = 12,31 es n = 5,407!
738. Tudva, hogy a hrsfa trzsenek tmerje 57 cm, a tanul kiszmitotta
a trzs metszetenek terletet: 2550,5 cm2*. Helyes-e ez az adat? Ha
nem, akkor javitstok ki!
739. Szmitstok ki a 45 cm tmerj dinnye felszinenek terletet es
terfogatt!
740. A negyzet oldala a = 8 0,5. Szmitstok ki a terletet!
>741. A negyzet oldala a = 0,7 0,05. Szmitstok ki tljnak a hosszt!
B szint
742. A 2j kznseges trtet tizedes trtte alakitva 0,6667-et kaptak.

Hatrozztok meg ennek a kzelit erteknek az abszolt hibjt!
Hatrozztok meg a ^ szm kzelit erteket ezrednyi pontossggal,
es szmitstok ki az abszolt hibjt!
2> 743. H atrozztok meg (a hibahatr figyelem bevetelevel) az
a = 3,24 0,02 es a b = 1,17 0,03 kzelit ertekek
sszeget, klnbseget, szorzatt es hnyadost!
744. Ismeretes, hogy 3,24 < m < 3,25 es 1,73 < n < 1,74. Hatrozztok
meg az ^ trt kzelit erteket!

745. H atrozztok meg a kvetkez szmok kerekitese sorn
megengedhet abszolt es relativ hibkat:
a) 2,54 * 2,5; b) | 0,67; c) -0,327 * -0,33;

d) 7,52 105** 7,5 105; e) 2,58 107 - 2,6 10 7!
746. B izonyitstok be, hogy az a kis ertekei eseten igaz a
(1 + a )2 ~ 1 + 2 a kzelit egyenlseg! Ennek felhasznlsval
hatrozztok meg a kzelit ertekeket:
a) 1,032; b) 1,0022; c) 0,972; d) 0,9982!
747. Hatrozztok meg a trapez terletet, ha az alapjai a ~ 1,7 \ b ~ 0,43,
a magassga pedig h ~ 0,841!
182 3. f e j e z e t
748. A geprd 34,5 m/s sebesseg eleresere kepes. Fejezzetek ki ezt a

sebesseget kilometer per rban, kerekitsetek ki egesz szmm, es
hatrozztok meg kzelit ertekenek abszolt hibjt!
749. Bekapcsolhat-e az elektromos hlzatba a 44 0,5 ohm ellenlls
keszlek, hogy 215 15 V feszltseg mellett az ramersseg ne
haladja meg a 6 A-t?
750. Adva vannak a z = 7,48 0,01 es t = 3,24 0,02 kzelit ertekek.
Hatrozztok meg (a hibahatr pontos figyelembevetelevel) a
kifejezesek erteket:
a) z - t ; b) z : t; c)z2 + t\
751. Ismeretes, hogy x - 2,15 0,05. Hatrozztok meg a ftiggvenyek
megfelel erteket:
a) fix) = x2; b)f(x) = ( x - 2)3; c) f(x) = ( x - 2)~2!
752. A kzelit ertek becslesenek szablya alapjn hatrozztok meg az
x = 21,37 es y - 9,832 kzelit ertekek sszeget, klnbseget,
szorzatt es hnyadost!
753. Adva vannak az a = 2,23 es b - 3,75 kzelit ertekek. Hat
rozztok meg a kifejezesek erteket:
a) a2 + b; b) 2a - b \ c) ab - a2\
754. Hasonlitstok az emberi hajszl d vastagsgnak es a Nap D
tmerjenek meresi pontossgt, ha d = 0,15 0,005 mm, a
D = 1 392 000 1 000 km!
755. A keszitesi helyerl 1 000 20 m3 betont keil elszllitani. Hny
fuvarral tudja az epitkezesre szllitani a billenkocsi a betont, ha
platjnak terfogata 2,25 0,02 m3?
Ismetl gyakorlatok
756. Hasonlitstok ssze a szmokat:

a) 1,38 es 1,48; b) 0,712 es 0,812;
c) (-1,5)9 es (1,6)9; d) (-0,3)15 es (-0,7)15!
757. Hny megoldsuk van az egyenleteknek:
a) x 3 = 8; b) x:3 + 8 = 0; c) x3 = 4jc;
d ) x4 = x + l ; e).x6 = x - 3 ; f)*7+ x - 3 = 0?
758. Rajzoljtok meg a fiiggvenygrafikonokat:
a) y = 1,4x2 + 3; b) y = (x + 3)2- 2;
c)y = x (x - 2) + 1; d)y = 5 -x (x - 2)!
AZ ALKALMAZOTT MATEM ATI KA ELEMEI 183
1 8 . . VELETLEN ESEMENYEK
ES A VALSZNSEGK
A modem matematika egyik ga a valszinsegelmelet. Legfontosabb

fogalma a veletleri kiserlet (megfigyeles), esemeny (a kiserlet eredmenye)
es az esemeny valoszinsege. Vizsgljunk meg nehny kiserletekkel
es egyes kvetkezmenyeikkel - bizonyos esemenyekkel - kapcsolatos
peldt.
Kiserlet Esemeny
Penzermet feldobva Fejet kapunk

Dolgozatiras 12 pontot kapunk
Reggelvrs Megvirradt
Jtekkockadobs 7 pont van a fels oldalon
Az utols esemeny lehetetlen, mert a jtekkocka oldalain nines het

pont. A 3. esemeny biztos, mivel az ejszaka utn a reggel kvetkezik. Az
1. es a 2. esemeny veletlenszer.
Az esemeny lehetetlen, ha soha nem kvetkezhet be, biztos, ha mindig
bekvetkezik. Ha az esemeny bekvetkezhet vagy elmaradhat, akkor
veletlennek nevezzk.
Az esemenyeket nagy A, B, C, ... betkkel vagy egy indexes A r A2,
A3,..., An betvel jellik. Az esemeny tartalmt kapesos zrjelben adjk
meg. Peldul a tblzat harmadik esemenye a kvetkezkeppen irhat le:
A3= {megvirradt}.
Egy veletlen esemeny kapesn nem jsolhat meg, hogy az
bekvetkezik vagy nem kvetkezik be. Ha az esemeny vagy a jelenseg
tmeges, sokszor bekvetkezik es azonos feltetelek mellett, akkor a
bekvetkeztenek a valszinsege valamilyen szmmal jellhet.
Megvizsglunk egy kiserletet: homogen, szimmetrikus penzerme
feldobst annak az oldalnak a feljegyzesevel, amellyel felfele esik le.
Ez azonos feltetelek mellett tetszleges szmban elvegezhet. Az
184 3. f e j e z e t
albbi tblzatban a ksrlet nyolc dobsorozatnak adatai vannak

feltntetve.
Sorozatszm 1 2 3 4 5 6 7 8
Feldobsok
1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000
szma, n * 1
Fej, (0 501 986 1495 2036 2516 3004 3504 3997

A fejek dobsa
relativ gyakori-
0 ,5 0 1 0 ,4 9 3 0 ,4 9 8 0 ,5 0 9 0 ,5 0 3 0 ,5 0 1 0 ,5 0 1 0 ,5 0 0
"(f )
saga -----
n
A tblzat utols sorban a sorozatok mindegyike esetben a fejjel

felfel val essek szmnak az adott sorozatban tortnt rmefeldobsok
teljes szmnak arnyai vannak feltntetve. A jelensget az esemny relativ
elofordulsi gyakorisgnak nevezzk. Ha az adott tblzat tartalmt
grafikusan brzoljuk ( 122. bra), akkor lthatv vlik, hogy a fej
megjelensnek viszonylagos gyakorisga a 0,5 szm krl ingadozik s
csak kicsit tr el tole.
Relativ t {
gyakorisg,
*(f)
------------ 1------------1-------------1------------1------------ 1-------------1_______ I_______ I fr.

o 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000
Feldobsok szma, n
122. bra
Ha n ksrletben A"esemny m alkalommal fordul el, akkor az ^ trt

X esemny elofordulsnak relativ gyakorisgt mutatja. A szm, amely
krl ingadozik az esemny elofordulsnak relativ gyakorisga, az adott
esemny valsznsgt fejezi ki, s P betvel jellik (az angol probability
- valsznsg sz nyomn).
AZ ALKALMAZOTT MATEMATIKA ELEMEI i... \mm
A szakkifejezst B. Pascal vezette be. A P. Fermathoz 1654. oktber
28-n kelt levelben a kvetkezket rta: ,,Az emberek tbbsge azt
gondolja, hogy amikor valamirl nem rendelkeznek tfog ismeretekkel
(mrpedig soha nem tudunk mindent), akkor arrl semmit nem tudnak.
Meggyzdsem, hogy ez a vlekeds nagyon elhibzott. A rszleges
tuds is tuds, s a nem teljes meggyzds is br valamilyen jelentsggel,
klnsen ha ism erem ennek a m eggyzdsnek a fokt.
Megkrdezhetik: ,,Mrhet-e szmszeren a meggyzds foka?
Termszetesen - felelem a hazrdjtkosok is gy indokoljk a
nyersbe vetett hitket. Amikor a jtkos eldobja a kockt, nem tudhatja
elre, hny pontja lesz. Valamit azonban tud. Pldul azt, hogy minden
szm - 1,2, 3,4, 5, 6 -azonos esllyel jelenhet meg. Ha egyezmnyesen
egynek vesszk a biztos elfordulst, akkor a hatos - csakgy, mint a
tbbi t szm mindegyiknek megjelensi valsznsge a kocka fels
lapjn az ^ trttel fejezhet ki. Rgvest megjegyzem, hogy az esemny

elfordulsi valsznsgnek (meggyzds) mrtkt valsznsgnek
neveztem. Sokat gondolkodtam a megfelel sz kivlasztsn, s vgl
ezt talltam a legkifejezbbnek.
Pascal egyes esemnyek valsznsgt ksrletek nlkl hatrozta meg.
Ez akkor valsthat meg, amikor a ksrletek kvetkezmnyei vges
halmazt alkotnak s egyenl a valsznsgk mrtke, azaz a ksrletek
lezajlsnak felttelei kzepette nines ok annak felttelezsre, hogy a
kvetkezmnyek valamelyike a tbbihez kpest tbb vagy kevsb
valszn.
Megvizsglunk egy p l d t . Egyszer feldobjuk a szablyos, homogn
dobkockt (123. bra) s a leesse utn feljegyezzk a fels lapjn lv
pontok szmt. Ennek a ksrletnek az eredmnyeknt 6 klnbz
esemny kvetkezhet be:
j= {egypont};
E2 = {kt pont};
E3 = {hrom pont};
E4= {ngy pont};
E5 = {t pont};
E6 = {hat pont}. 123. bra
186 3. f e j e z e t
A hat esemny tfogja s kimerti a ksrlet valamennyi lehetsges

kvetkezmnyt. Ezek pros elfordulsa sszefrhetetlen, mivel minden
alkalommal csak egyfle mennyisg pont jelenik meg. Mind a hat
esemny megtrtnte egyformn lehetsges, mivel szablyos alak,
homogn anyag kockrl van sz, s a jtkos gyeskedse is kizrt.
Ebben az esetben azt mondjk: hatbl egy az eslye annak, hogy ezen
esemnyek valamelyike megvalsuljon.
A vizsglt ksrlet E - E 6esemnyeinek mindegyikt eleminek, a teljes
halmazukat pcdig az elemi esemnyternek nevezzk.
Elvgezve egy ksrletet, annak lehetsges eredmnyei az elemi
esemnyek. Az elemi esemnyek halmazt esemnytrnek nevezzk, s
Q (mega) grg betvel jelljk.
Ha valamely ksrlet elemi esemnytere n szm, egyenlo esllyel
elfordulhat sszefrhetetlen esemnybl ll, akkor ezek mindegyiknek
elfordulsi valsznsge ^ -nel egyenlo. Pldul annak a valsznsge,
hogy az eldobott dobkocka fels oldaln 5 pont jelenik meg, ^-dal

egyenlo. Annak valsznsge, hogy a feldobott pnzrme a fej oldallal
felfel esik, --del egyenlo. Az A esemny valszinsgt P(A) jellel
jelljk. Ha az esemnyek kzl az elst A betvel, a msodikat B betvel
jelljk, akkor P(A) = | , P(B) = \ .
Lteznek nem elemi esemnyek. Pldaknt megvizsglunk egy ilyen
esemnyt: C = {8 pontos domin megjelense}.
Mivel 28 dominlap ltezik, ezrt az egy lap kivlasztsval kapcsolatos
ksrlet 28 egyenlo esly s fggetlen kvetkezmnyben merl ki. Vagyis
az adott ksrlet esemnytere 28 elemi E. esemnybl ll, ahol
i = 1,2, ..., 28. A C esemny vgbemehet, ha hrom esemny egyike
megvalsul (124. bra):
\ ) E = {| lapocska megjelense};
3
2) E2 - { - lapocska megjelense};
3) E} = {| lapocska megjelense}.
Azt mondjk, hogy a C esemny megvalsulsnak hrom elemi

3
esemny ( p Ev E3) kedvez a lehetsges 28-bl, ezrt P{C)= .
Megvizsglunk egy ltalnos esetet. Legyen a kisrletnek vges ()

szm egyenl esly s sszefrhetetlen kvetkezmnye s A az adott
kisrlettel kapcsolatos valamely vletlen esemny. Nevezzk az elemi En
esemnyt kedvezonek az A vletlen esemny szempontjbl, ha az En
esem ny bekvetkezte a kisrlet eredm nyeknt A esemny
megvalsulshoz vezet. Ha azA esemnynek kedvez elemi esemnyek
szma n(A), akkor az A vletlen esemny valszinsge a kvetkez
kplettel fejezhet ki:
Feladat. A 28 leforditott dominlap kzl tallomra kiemelnek egyet.

Mi a valszinsge annak, hogy a dominon a kvetkez szm pont jelenik
meg:
a) 2 pont (A esemny); b) 4 pont (B esemny); c) 11 pont ( D esemny)?
</ M e g o l d s . 2 olyan domino ltezik, amelynek lapocskin kt
pont van ^| ; j ), 3 dominon ngy pont ( 4 ; 3; ) >1 dominon 11 pont | ta-

llhat. sszesen 28 vlasztsi lehetsg van, mert brmelyik dominlap
vlaszthat a 28 kzl. Teht
Megnevezzk a vletlen esemny valszinsgnek legfontosabb

tulajdonsgait.
1. Ha C lehetlen esemny, akkor P(C) = 0.
2. Ha B biztos esemny, akkor P(B) = 1.
3. Ha X vletlen esemny, akkor 0 < P(X) < 1.
4. Ha E v ..., En olyan elemi esemnyek, amelyek kimeritik
valamely kisrlet kvetkezmnyeit, akkor
P{EX) + P(E2) + P(E3) + ...+ P(En) = 1.

188 3. f e j e z e t
<2^ A mertanhoz hasonloan a valoszinusegelmelet is saroktete-

lek, azaz axidmak rendszerere epul. Ekozben bevezethetok a
valoszinusegelmelet alapfogalmai es megvilagithatok a kozottuk levo
osszefugggesek, megfogalmazhatok a saroktetelek. Minden egyeb
fogalom es allitas a saroktetelek rendszerere epul, az intuicio es
tapasztalat mellozesevel. A valoszinusegelm elet saroktetelekbe
foglalasa kulonbozo modokon tortenhet. Ezttette kulonbozo korok.ban
G. Bolman (1908), Sz. N. Bernstein (1917), R. Mizesz (1919, 1928),
A. Lomnickij (1923). A legjobb ilyen saroktetelt A. M. Kolmogorov alkotta
meg 1929-ben. Ezzel majd a felso tagozatos osztalyokban es a
felsooktatasi intezmenyekben ismerkedtek meg.
A s a ro k te te le k e n a la p u lo m e g k o z e lite s le h e to v e te szi a
valoszinusegelmelet szeleskoru alkalmazasat kulonbozo elmeleti es
gyakorlati feladatok megoldasa soran, de kijeloli hasznalhatosaganak
korlatait is.
Ellenorizzetek magatokat!
- 1. Milyen esemenyeket neveziink veletleneknek?
' 2. Mondjatok peldakat veletlen esemenyekre!
*3. Milyen esemenyeket neveznek lehetetleneknek, biztosaknak?
J 4. Mondjatok peldakat elemi esemenyterere!
*5. Milyen esemenyeket neveznek elemieknek? Mondjatok peldakat!
*6. Mivel egyenlo a veletlen esemeny valoszinusege?
7. Mivel egyenlo a biztos esemeny valoszinusege? A lehetetlen
esemenye?
8. Mit neveziink a veletlen esemeny relativ gyakorisaganak?
S Oldjuk meg egyutt!

1. Adva van ket kocka, amelyeknek 2-2 oldala rendre voros, sarga es
zdld szinii. Egyszerre vetik el oket es feljegyzik azoknak az oldaluknak a
szinet, amelyekre esnek. Irjatok le a kiserlet elemi esemenyteret!
J M e g o l d a s . Ha mindket kocka a sarga oldalara esett, akkor ezt az
esemenyt ss betukkel jeloljuk. Ha az egyik kocka a sarga, a masik a voros
oldalara esik, az esemenyt sv betukkel jeloljuk. Ebben az esetben az adott
kiserlet elemi esemenytere: Q = {ss, zz, vv, sz, sv, zv}.
2. Egy telefonszam tarcsazasa kozben a telefonalo elfelejtette az utolso
szamjegyet es azt talalomra valasztotta ki. Mennyi a valoszinusege annak,
hogy a helyes szamot talalta el?
^ M e g o l d s . Az sszes lehetsges eset n = 10, a kedvez esemnyek

szma m = 1. Ezrt a keresett valsznsg P = .
3. Elvetettek kt dobkockt. Mekkora a valsznsge annak, hogy a
fels oldalaikon lv pontok sszege a) 4; b) 5; c) 8?
y M e g o l d s . Mindegyik vizsglt esemnyt olyan ktjegy szmnak
feleltetnk meg, amelynek a szmjegyei az els s a msodik kocka
leessekor jelennek meg a fels oldalaikon. A kvetkez esetek
lehetsgesek:
11, 12, 13, 14, 15, 16,
21,22, 23,24, 25, 26,
31,32, 33, 34, 35,36,
61, 62, 63, 64, 65, 66.
Lthat, hogy az adott ksrletben az 2 elemi esemnytr 36 elemet

tartalmaz.
a) A 4-gyel egyenl pontok sszegt hrom szm adja: 13, 22 s 31.
Van 3 kedvez elemi esemnynk a 36-bl. Ezrt a keresett valsznsg:
P(4) = =
b) Az 5-tel egyenl pontok sszegt 4 pr kocka adja: 14,23,32 s 41, gy

i
P( 5) = 36
c) A 8-cal egyenl pontok sszegt 5 pr adja: 26, 35,44, 53, 62, ezrt
_5_
P( 8) = 36
Oldjtok meg szban!
759. A valsznsgelmlet szempontjbl milyen a kvetkez esemny:

a) a dobkocka esse utn 5 pont lesz a fels oldaln; b) a gyermek
februr 30-n fog szletni; c) a macska sz betinek felcserlsvel
a kacsamj szt kirakni; d) a tallomra kivlasztott ktjegy szm
kisebb lesz 100-nl; e) a nem pros fggvny m egrajzolt
grbje szimmetrikus lesz a koordinta-rendszer kezdpontjhoz
viszonytva.
190 3. f e j e z e t
760. Mckkora a valsznsge annak, hogy a dobkocka leessekor a

kvetkez jelenik meg a fels oldaln: a) kt pont; b) pros szm
pontok; c) 3-mal oszthat pontszm?
761. Tallomra vlasztanak egy dominlapot. Mekkora a valsznsge
annak, hogy: a) duplt; b) nem duplt vlasztanak!
762. Irjtok le az adott ksrlet elemi esemnytert: a) egy tetszlegesen
kivlasztott tanul szletsnapjnak a megllaptsa; b) msodfok
egyenlet gykszmnak meghatrozsa; c) annak megllaptsa,
hogy hny kzs pontja van az azonos koordinta-rendszerben
megrajzolt krvonalnak s hiperbolnak!
A szint
763. Szmtstok ki annak valsznsgt, hogy mikor szletet az osz-

tlytrsatok: a) szerdn; b) tavasszal; c) szeptem berben;
d)janur 1-jn!
$>764. A 9. A osztlyba jr 20 tanul 25%-a kitn elmenetel. A tanr
tallomra egy tanult kiszlt a tblhoz, hogy bizonytsa be a
szinuszttelt. Mekkora annak a valsznsge, hogy a felel kitn
tanul?
765. Egy telefonszmot trcszva a telefonlo
elfelejtette az els szmjegyet, s azt tal
lomra ttte be. Mekkora a valsznsge
annak, hogy eltallta a helyes szmjegyet?
2> 766. Egy minden oldalrl festett kockt
125 egyenl nagysg kisebb kockra
frszeltek, s a darabokat egy zskba
szrtk. Mekkora a valsznsge annak,
hogy a zskbl tallomra kivett kocka:
a) hrom oldala lesz festett; b) csak kt
oldala lesz festett; c) csak egy oldala 125. bra
lesz festett (125. bra)?
$>767. Kln krtyalapokra az AZONOSSG sz betit rtk. Ezutn a
lapokat sszekevertk s tallomra hztak egyet. Mekkora a
valsznsge annak, hogy a kihzott krtyn: a) az A bet lesz?;
b) az O bet lesz; c) az N bet lesz?
768. Egy zacskban 5 fehr s 7 fekete goly tallhat. Mekkora a
valsznsge annak, hogy tallomra a kvetkezt veszik ki belle:
a) a fehr golyt; b) a fekete golyt?
AZ ALKALMAZOTT MATEMATIKA ELEMEI 191 H i
769. Egy zacskoban 10 osszehajtott papirdarab talalhato. Kettore az van

irva, hogy ,,nem, a tobbire az, hogy igen. Mekkora a valosziniisege
annak, hogy a talalomra kivett papirdarabon az igen szocska lesz?
770. Egy dobozban 10 voros es 5 sarga golyo talalhato. Kivettek belole
egy voros golyot es felretettek. Ezutan a dobozbol talalomra
kivesznek meg egy golyot. Mekkora a valosziniisege annak, hogy a
kivett golyo sarga lesz?
2> 771. A versenyen harom iskola tanuloi vesznek reszt. Az elso iskolabol
25 tanulo, a masodikbol 15 es a harmadikbol 10. Mekkora a
valosziniisege annak, hogy elso helyen az elso iskola tanuloja vegez?
772. Egy utas az 1-es vagy a 3-as villamost varja a megalloban, ahol az
1., 3., 4. es 9. szamu villamosok allnak meg. Tudva, hogy a
villamosok azonos gyakorisaggal erkeznek a megalloba, szamitsatok
ki a valosziniiseget annak, hogy elsokent az a villamos erkezik a
megalloba, amelyikre az utas var!
e
B szint
773. A lotto 1000 szelvenyere egy 1000 hrivnyas, tiz 200 hrivnyas, otven
100 hrivnyas, szaz 50 hrivnyas nyeremeny jut. A fennmarado
szelvenyek nem nyerok. Szamitsatok ki egy legalabb 100 hrivnyas
nyeremeny valosziniiseget!
> 774. Egy alkatreszszallitmanyban 75 alkatresz elso osztalyu, 15
masodosztalyu, 8 harmadosztalyu es 2 alkatresz selejtes. Mekkora a
valosziniisege annak, hogy a talalomra kivalasztott alkatresz elsd-
vagy masodosztalyu lesz?
775. Tiz l-tol 10-ig szamozott kartya koziil kivesznek egyet. Mekkora a
valosziniisege annak, hogy a rajta levo szam 7-nel kisebb de 3-nal
nagyobb lesz?
776. Egy dobozban l-tol 30-ig szamozott 30 zseton van. Mekkora a
valosziniisege annak, hogy a dobozbol talalomra elsokent kivett
zseton szama nem fogja tartalmazni a 6-os szamjegyet?
777. Tizenot 1-tol 15-ig szamozott kartya kozul kivesznek egyet. Mekkora
a valosziniisege annak, hogy a kihuzott kartya szama: a) 3-nak
tobbszdrose; b) 4-nek tdbbszorose lesz?
778. A tudomanyos kutatointezet 100 munkatarsa kdziil 90 beszel angolul,
85 nemetiil, 80 mindket nyelven. Szamitsatok ki a valosziniiseget
192 3. f e j e z e t
annak, hogy az intzet tallomra kivlasztott munkatrsa: a) beszl

angolul vagy nmetl; b) nem beszli sem az angolt, sem a nmetet!
779. Kt jtkkockt dobnak. Mekkora a valsznsge annak, hogy
legalbb az egyik fels oldaln hat pont lesz?
780. Tallomra elvesznek egy dominlapot. Mekkora a valsznsge
annak, hogy: a) sszesen 9 pont lesz rajta; b) tbb mint 9 pont lesz
rajta; c) kevesebb mint 9 pont lesz rajta?
781. Egy minden oldalrl festett kockt 1000 egyenl darabb frszeltek,
s a darabokat egy zskba szrtk. Mekkora a valsznsge annak,
hogy a zskbl'tallomra kivett kocka: a) legalbb egy oldala lesz
festett; b) csak kt oldala lesz festett?
782. Szmtstok ki annak a valsznsgt, hogy a tallomra kivlasztott
ktjegy szm oszthat lesz 5-tel!
783. Egyszerre dobnak fel kt egyforma pnzrmt. Szmtstok ki a
leesskkor bekvetkezo esemny valsznsgt: a) A = {egy fej
s egy irs}; b) B = {legalbb egy fej}!
784. A lvsz vltozatlan felttelek mellett 5 lvssorozatot ad le a
cltblra. Mindegyik sorozat 100 lvsbol ll. A lvseredmnyeket
tblzatba foglaltk. Szmtstok ki a cltbla eltallsnak relatv
gyakorisgt: a) mindegyik sorozatban; b) az els 300 lovs sorn;
c) az utols 300 lovs sorn; d) az sszes 500 lovs sorn!
Fogalmazztok meg a cltbla eltallsnak valsznsgi
hipotzist!
Sorozatszm 1 2 3 4 5
Tallatszm 69 64 72 78 65
785. Tetszlegesen kivlasztott 500 alkatrsz tvizsglsa utn kiderlt,

hogy 5 selejtes. Hny selejtes alkatrsz fordulhat el egy 3 500
darabbl ll ttelben?
786 Vizsgljtok meg a klnbz kor fk s lnyok eloszlst a
hromgyerekes csaldokban! Tekintstek gy, hogy egyenl a fk
s lnyok szletsnek eslye!
<= Ism tlo gyakorlatok
787. A figgvny az f(x) = -5x + 3 kplettel van megadva. Hatrozztok

m e g :m i);X -2 ,5 );/-1 0 );X 0 ,3 );X -U )!
a) 1- 4x -5 x2 = 0; b) -3 x2 + 5x + 2 = 0!
a) (3jc- l)(x + 3) > x(l + 5jc); b) jc2 + 8x + 8 < 3jc2!
790. Abrzoljtok a kvetkez fggvnyek grbit: a) y = \x2 - x\;
b) y = X 2 - (jc | !
STATISZTIKAI ISMERETEK
Az alkalmazott matematiknak a tmeges jelensgek mennyisgi

jellemzivel foglalkoz gt matematikai statisztiknak nevezzk (lat.
status - llapot, helyzet).
1. plda. Az egyik iskola 87 kilencedikes tanulja kzl - dolgozatrs
alapjn - 7-nek az rdemjegye az I. tudsszintnek, 33-nak a II.
tudsszintnek, 31-nek a III. tudsszintnek s 16-nak a IV. tudsszintnek
felel meg. A szmszer rtkels az albbi tblzatban foglalhat ssze.
Tudsszint I II III IV
Tanulk szma 7 33 31 16
Az adatok szemlletesen oszlop-

diagram alakjban is feltntethetk
(126. bra).
A statisztikban az oszlopdiagramot
hisztogramnak nevezik. (gr. hysts -
oszlop, gramma - megrs).
A vizsglt pldban 87 tanulrl volt
sz. Termszetesen a feladat sokkal
nehezebb, ha olyan tmegjelensgeket
kell vizsglni, amelyben ezer vagy akr
milli objektum szerepel. Pldul a Tudsszint
cipipar szeretn tudni, hogy mekkora 126. bra
194 3. f e j e z e t
igny van a klnbz mret lbbelikre. Hogyan oldhat meg ez a krds?

Tbb tzmilli szemly - n s frfi - megkrdezse hosszadalmas s
koltsges. Ezrt gynevezett mintt vesznek, vges halmazt lltanak
ssze a vizsglatok fuggetlen eredmnyeibol. Az adott esetben csak nhny
tucat vagy nhny szz reprezentatvan kivlasztott szemlyt krdeznek
meg.
2. plda. Ttelezzk fel, hogy 60 no megkrdezse nyomn a cipjk
mreteiket tblzatba foglaltk.
2 3 ,5 24 2 3 ,5 23 24,5 23 22,5 24,5 2 2 ,5 2 3 ,5 2 3 ,5 2 3 ,5
2 5 ,5 21 24 25 2 3 ,5 22 23 2 4 ,5 23 2 4 ,5 23 2 4 ,5
25 24 2 1 ,5 2 3 ,5 2 4 ,5 22,5 22 2 3 ,5 2 6 ,5 2 5 ,5 25 26
24 23 24 2 4 ,5 22 24 2 3 ,5 2 1 ,5 2 3 ,5 25 24 2 2 ,5
25,5 2 1 ,5 2 4 ,5 26 25 2 3 ,5 2 2 ,5 24 23 2 2 ,5 24 25
Ez 60 mintavtelt (adatrogztst) jelent. A clszersg kedvrt ezeket

a lbbeli mrete szerint osztlyokba csoportostjk, s rogztik, hogy hny
mintavtelt tartalmaz az osztlyok mindegyike.
Lbbelimret 21 21,5 22 22,5 23 23,5 24 24,5 25 25,5 26 26,5
Nk szma 1 3 3 6 7 10 9 8 6 4 2 1
A hasonl tblzatokat gyakorisgi thlzatoknak nevezzk.

A msodik sor jelli a gyakorisgof, vagyis azt, hogy az adott rtkek
milyen gyakorisggal fordulnak el a mintban. A mintavteli rtk
relativ gyakorisgnak nevezzk az rtkgyakorisg s az sszes
mintartk mennyisgnek szzalkban kifejezett arnyt. A vizsglt
pldban a 24-es lbbelimret gyakorisga 9, relativ gyakorisga pedig
15%, mivel 9 : 60 = 0,15 = 15%.
A gyakorisgi tblzat alapjn megszerkeszthet a hisztogram
(127. bra). A hisztogram jl szemllteti, hogy a klnbz mret
lbbelibol mennyit clszer gyrtani. Erthet, hogy ezek csak kzelit,
valsznstheto adatok, de a gyakorlatban ltalban elegendek.
Lbbelimret
127 bra
A mintt a centrlis tendencia mrszmaival: mdusszal, medinnal
s tlaggal jellemzik.
A mdusz - a mintban leggyakrabban elfordul rtk (legnagyobb
gyakorisg).
A median - a minta rtkeinek rendezett halmazt ktfel vg rtk.
Az tlag - a minta sszes rtkeinek szmtani kzparnyosa.
Adva van a kvetkez minta: az 1,3, 2, 4, 5, 2, 3, 4, 1, 6, 4. (*)
Rendezzk nvekv sorrendbe: 1, 1, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 4, 5, 6.
Az adott minta mdusza 4, mivel a 4 fordult el legtbbszr
(hromszor).
A minta medinja 3, mert a 3 szm vgja ktfel a rendezett sort: elotte
s utna a rendezett minta azonos szm tagja tallhat.
Ha a rendezett minta rtkeinek a szma pros, akkor a medinja kt
kzps rtknek flsszegvel lesz egyenl. Pldul az 1,2, 3, 3, 3, 4,
4, 5, 6, 6, minta esetben a medin
m= = 3,5.
A minta tlaga (*):
1 + 1 + 2 + 2 + 3 + 3 + 4 + 4 + 4 + 5 + 6 _ 35
11 11
A minta lehet mdusz nlkli, pldul

4, 5, 6, 7, 8;
lehet kt mdusza:
2, 3, 4, 4, 5, 6, 6, 7, 8.
196 3,fejezet
Az ismert vonal-, szektor- es oszlopdiagramokon valamint a

@ hisztogramon kivul a statisztikaban egyeb diagram okat is
hasznalnak. Peldaul annak illusztralasara, hogy az orszag lakossaga
hogyan oszlik meg nemek es korcsoportok szerint, nem- es korpiramist
keszitenek. Az elnevezes onnan ered, hogy az esetek tobbsegeben,
ha az orszagot nem ertek nagy megrazkodtatasok, akkor ez a diagram
magas, lepcsozetes piramisra emlekeztet. Ukrajna eseteben a diagram
nem hasonlit piramisra. A 128. abran a diagramnak a 80 eves kor
alatti lak o ssag m e g o sz la sa t m utato re sz e lathato a 2 0 0 7 -es
allapotoknak megfeleloen.
Figyeljetek meg az A, B, C, D betukkel jelzett szakaszokat. Az A
szakaszon lathato a szuletesek szam anak hirtelen csokkenese az
1 9 3 1 -1 9 3 3 -a s id o szak b an . Mivel m a g y arazh ato az Ukrajna
torteneteben elofordulo, a diagramon feltuntetett negativ nepesedesi
jelenseg?
Meg kell tanulnotok olvasni a hasonlo diagramokat es levonni
beloluk a kovetkezteteseket.
Igaz-e, hogy Ukrajnaban tobb fiu szuletik mint lany, s hogy 25 eves
kor fdlott kevesebb a ferfi, mint a no?
300 200 100 100 200 300 z e r f5 128. bra

AZ ALKALMAZOTT MATEMATI KA ELEMEI 197
K
1. Mit kutat a matematikai statisztika?
1*
> 2. Mi a hisztogram?
- 3. Mit neveznk tmegjelensgnek?
j > 4. Mi a minta? A minta gyakorisga?
!+ 5. Nevezztek meg a mintavtel centrlis tendencijt!
6. Mi a statisztikai tlag? A medin, a mdusz?
Oldjuk meg egytt!
1. Az Ukrajinszkij mrkj sajt 20 darabjnak zsrtartalom szerinti

vizsglatnak eredmnybl a kvetkez adatok derltek ki.
Zsrtartalom, % 44 45 46 47 48
MHM|
Vizsglatszm 1 4 5 7
Hatrozztok meg a minta centrlis tendencijt!

y M e g o ld s . Az adott minta mdusza 47, mivel ez az rtk fordul
el legnagyobb gyakorisggal (7-szer).
Mivel a minta rtke pros szm, ezrt a medinja a kt kozps
rtknek - a tzesnek s a tizenegyesnek - a flsszegvel egyenl, mert
a minta 20 elembl ll. Ezeknek a szmoknak (44; 45; 45; 45; 45; 46; 46;
46; 46; 46; 47...) a mintban a 46 s 47 felel meg. Vagyis (46 + 47) : 2 =
= 46,5 a minta medinja.
Meghatrozzuk a minta tlagt:
44-1 + 4 5 -4 + 4 6 - 5 + 47-7 + 4 8 - 3 927 ^ ^
~0-------------------- 46,35.
F e 1e 1e t. Mdusz 47; medin 46,5; mintatlag 46,35.
2. A matematikai olimpin t tanul 0-tl 3 pontig teljestett, 4-tl 6-ig

tz tanul, 7-tl 9-ig harminc tanul, 10-tl 12-ig negyvenngy tanul,
13-tl 15-ig tizenhat, 16-tl 18-ig tiz, 19-tl 21-ig kett s 22-tl 24-ig
hrom tanul. Ksztsetek gyakorisgi tblzatot, s rajzoljtok meg a
megfelel hisztogramot!
y M e g o ld s . A gyakorisgi tblzat a kovetkezkppen nz ki:
198 3. f e j e z e t
Pontszm 4 -6 7 -9 1 0 -1 2 1 3 -1 5 1 6 -1 8 1 9 -2 1 2 2 - 2 4
co
1
Rsztvevk
5 10 30 44 16 10 2 3
szma
A megfelel hisztogram a 129. brn lthat
Pontszm
129. bra
^ Oldjuk meg egytt!
791. Hatrozztok meg a minia mduszt, medinjt s tlagt:

a) 3, 3,4, 5, 5, 6, 7, 7, 8, 8, 8, 9, 10, 11;
b) 9, 10, 10, 11, 12, 12, 12, 13, 15, 15, 16, 17!
792. A Kenguru elnevezssel meghirdetett plyzaton 2000 Kadt szint
plyz vett rszt. A 130. brn lthat a rsztvevk szma (%) s
az ltaluk szerzett pontok szma kztti megfeleltets. Milyen
informci szrhet le a hisztogrambl a plyzat eredmnyeit
illeten?
793. Mutasstok meg a minia centrlis tendencijt s mindegyik
rtknek relativ gyakorisgt, ha a minia az albbi tblzattal van
megadva!
o0
00
0o 10 20
rH
O
O
-20
00
O
0
1
1
1 3 6 17 13 8 2
AZ ALKALMAZOTT MATE MATI KA ELEMEI 199
130. bra
Ca . szin t
794. Szm tstok ki valam ennyi olyan x egsz szm szmtani
kozparnyost, amelyek:
a )1 0 < x < 9 0 ; b) 10 < jc < 40; c) - n < x < n \
3> 795. Adva van 100 szm; kzlk a 2-es szm 15-szr fordul el, a 4-es
40-szer, a 8-as 20-szor, a 9-es 20-szor, a 10-es 5-szr. Szmtstok
ki szmtani kzparnyosukat!
796. Miutn megmrtk 40 tanul magassgt centimterekben, az albbi
gyakorisgi tblzatot lltottk ssze.
Magassg, 162 163 164 165 166 167 168 169 170
cm
Tanulk 3 5 4 2 6 10 6 3 1
szma
MM
Szerkessztek meg a megfelel hisztogramot! Hatrozztok meg
valamennyi rtk relativ gyakorisgt!
$> 797. Az albbi tblzat alapjn rajzoljtok meg a rajzkrbe beiratkozott
tanulk szletsi v szerinti megoszlsnak hisztogramjt!
Szletsi v 2000 2001 2002 2003
Tanulk szma 1 20 ' 3

2
200 3. f e j e z e t
798. Adva van 50 szm: kzlk a 2-es 10-szer fordul el, a 3-as 20-szor
s az 5-s is 20-szor. Hatrozztok meg a szmtani kozparnyosukat!
799. Mennyivel egyenl a 0-tl 99-ig terjed termszetes szmok szmtani
kozparnyosa?
800. Hatrozztok meg a minta mduszt, medinjt s tlagt:
a) 2, 3, 4, 4, 6, 6, 6, 7, 7, 8;
b) 12, 17, 11, 13, 14, 15, 15, 16, 13, 13!
801. Az albbi tblzatban egy iskola tanrainak vek szerinti
munkaviszonya van feltntetve.
Munkaviszony 1 2 3 7 10 12 13 14 17 18 21 26
vekben
Tanrok
szma
1 3 2 1 3 4 1 2 3 2 1
XJ
Hatrozztok meg az adatminta mduszt, medinjt s tlagt!
802. Az osztly tanuli dolgozatot rtak algebrbl. Kzlk 4 dik
ngyes osztlyzatot kapott, 16 hrmast, 12 kettest s 3 egyest.
Foglaljtok tblzatba az adatokat s rajzoljatok a felhasznlsukkal
kr- s oszlopdiagramot!
> 803. Miutn meghatroztk 50 n felsoruhzatnak a mreteit, a kapott
adatokat az albbi tblzatba rtk.
50 44 50 48 54 46 52 48 54 52
48 48 52 50 46 50 54 48 56 50
52 48 42 56 50 48 50 46 54 48
46 46 48 48 52 48 56 50 52 46
52 48 50 54 50 50 54 44. 58 46
rw mam im un
Ksztsetek gyakorisgi tblzatot, s rajzoljtok meg a megfelel

hisztogramot!
804. Hogy megtudjk, hny darab s milyen mret sapkt kell varmi,
35 kivlasztott katonaiskolai nvendk fejnek a kerlett mrtk
meg centimterekben.
Az albbi adatokat kaptk.
Meret 53 54 55 56 57 58 59
Katonak 1 7 10 12 3 1 1
iskolsok szma
Keszitsetek el a megfelel hisztogramot, es szmitstok ki a minta

centralis tendencijt! Hatrozztok meg az adott minta minden
ertekenek relativ gyakorisgt!
( B SZint )
2> 805. Miutn megkerdeztek 60 ferfit a cipmeretkrl, a vlaszokat az

albbi tblzatba foglaltk ssze.
27,5 28 25,5 28 29 28,5 26 28 27,5 29,5 26,5 30,5
26,5 27,5 29,5 27,5 26 30 27,5 27 29 27 28,5 27,5
29,5 25,5 27 28,5 28 27 28 25 26 28 30 27
27 2 8 ,5 29 26 26,5 2 8 ,5 26,5 2 7 ,5 28 2 9 ,5 2 6 ,5 29
28 27,5 28,5 27,5 29 27 28 29 27 26,5 28,5 27,5
Az adatok alapjn szerkesszetek gyakorisgi tblzatot, es keszitsetek

el a megfelel hisztogramot! Hatrozztok meg a minta minden
ertekenek gyakorisgt es relativ gyakorisgt!
806. A tornarn 11 kilencedik osztlyos lny magasugrsban a
kvetkez eredmenyeket erte el: 90 cm, 125 cm, 125, cm, 130 cm,
130 cm, 135 cm, 135 cm, 135 cm, 135 cm, 140 cm, 140 cm. Melyik
eredmeny jellemzi legjobban a lnyok fizikai felkeszltseget?
807. A matematikai olimpin hat tanul a feladatok megoldsval 3
pontnl kevesebbet szerzett, 10 tanul 3-tl 6 pontig, harmincket
tanul 7-tl 9-ig, negyvent tanul 10-tl 12-ig, tizenhet tanul
13-tl 15-ig, nyolc tanul 16-tl 18-ig, t tanul pedig 18 pont fltt
teljesitett. Keszitsetek az eredmenyek alapjn gyakorisgi tblzatot,
szerkesszetek megfelel hisztogramot!
2> 808. Annak kideritese erdekeben, hogy milyen gyakran fordulnak el
magnhangzk az ukrn nyelvben, szm oljtok meg, hny
magnhangzt jell bet tallhat a klnbz szvegekben. Tarasz
202 3. f e j e z e t
Sevcsenko Zapovit cim mveben megszmoltk a magnhangzokat,

es a kapott adatokat az albbi tblzatba jegyeztek be (az t vons
4Hf az 5-s szmot jelli). Szerkesszetek a tblzat alapjn
hisztogramot! Hatrozztok meg a bethalmaz centralis tendencijt!
Keressetek hasonl terjedelm fizikai, kemiai, trtenelmi, matema-
tikai szveget, es az ugyanolyan sszetetel magnhangzkeszlet
alapjn llapitstok meg, hogy megmarad-e a meghatrozott
tendencia!
a m m m m 20
e m m m m im 24
e II 2
H W M M m II 22
i m w m m i 21
i llll 4
0 48
y m m m 15
K) m 5
H M II 7
809. Egy pekseg kils kenyereket st. A stzemben tartott ellenrzeskor

kiderlt, hogy szz kenyer kzl az elirt 1 kg-nl hromnak
31-40 grammal kevesebb a tmege, tizentnek 21-30 grammal,
hsznak 11-20 grammal, harmincnak 1-10 grammal; tizenhet
kenyernek ugyanakkor 1-9 grammal, kettnek 10-19 grammal
nagyobb volt 1 kg-nl a tmege. Rajzoljatok gyakorisgi diagramot,
es keszitsetek megfelel hisztogramot!
S> 810. Harminc tallomra kivlasztott zlet napi bevetele (1000 hrivnyban
kifejezve) a kvetkez.
42 24 49 76 45 27 39 21 58 40
28 78 44 66 20 62 70 81 7 68
99 76 63 87 65 104 46 20 72 93
Keszitsetek 5 intervallumos gyakorisagi tablazatot, es rajzoljatok

megfelelo hisztogramot!
= Ismetlo gyakorlatok
811. Oldjatok meg az egyenlotlensegeket:

x +1 x +4
a) j t - 3 <0; b) x - 5 > 0 ;
c> T T f s 3 ; d> T 7 T 2 7!
812. Szaz elso evfolyamos egyetem ista koziil 60 tanul angolt,
30 nemetet, 10 franciat. Hatarozzatok meg annak valosziniiseget,
hogy az evfolyam talalomra kivalasztott diakja nemetet vagy angolt
tanul!
813. Adva vannak a kovetkezo kozelito ertekek: a = 1,83 106 es
c = 5,36 107.
A becsles szabalyanak felhasznalasaval szamitsatok ki a kifejezesek
erteket:
a)a + c; b) ac; c) c - a \
814. Az aluminium suriisege 2,7 103kg/m3. Hatarozzatok meg a tomeget
annak az aluminium-kockanak, amelynek ele:
a) 0,2 m; b) 10 3 m; c) 2,5 10 2dm!
815. Hieron kiraly aranybol es eziistbol kesziilt koronaja 10 kg-ot nyomott.
A vizben a sulya 99,55%-a a levegon mert sulyanak. Tudva azt,
9
hogy 1 kg arany a vizben kg-ot veszit a sulyabol, az eziist pedig
a levegon mert sulyanak 9 p %-at, szamitsatok ki, mennyi aranyat

es mennyi eziistot hasznalt fel az otvos a korona elkeszitesehez!
204 3. f e j e z e t
OLDJTOK MEG NLLAN A FELADATOKAT!
I. v l t o z a t
Io. Adva van a kvetkezo minta: 7, 5,4, 6, 3,4, 7, 3, 8, 5, 5, 6, 6, 5.
Hatrozztok meg a minta mduszt, medinjt s tlagt!
Ksztstek el a megfelel hisztogramot!
2*. A termk rt elszor 10%-kal emeltk, majd 20%-kal
cskkentettk. Hogyan s hny szzalkkal vltozott a termk
ra a kt trazs kovetkeztben?
II. v 11 o z a t
Io. Adva van a kvetkezo minta: 1,1,3, 3, 5,4,4,2, 3, 6,3,4, 5,6, 7.
2 \ A bettes 1000 hrivnyt tett be a bankba 17%-os ves kamatra
(kamatos kamatra). Hny hrivnya kamatot kell felszmolnia a
banknak a bett utn 3 v mlva?
III. v l t o z a t
Io. Adva van a kvetkezo minta: 3, 2, 3, 5,4, 7, 6, 3,4, 5, 5,4, 6, 3.
2*. Mennyi 10 szzalkos s 30 szzalkos savoldatot kell
sszekevemi, hogy 8 kg 15 szzalkos oldatot kapjunk?
IV. v 11 o z a t
Io. Adva van a kvetkezo minta: 6, 5, 8,4, 8, 9, 7, 5, 5, 7, 6, 7, 7, 6.
2*. A termk rt elszor 20%-kal cskkentettk, majd 10%-kal
nveltk. Hogyan s hny szzalkkal vltozott a termk ra a
kt trazs kovetkeztben?
V_____________________________________________________________ /
A FEJEZET TARTALMNAK SSZEFOGLALSA
A modeli specilisan elkeszitett objektum, amely tkrzi az

eredeti trgy tulajdonsgait (fr. modele - msolat, mintadarab). A
matematikai modelleket fuggvenyek, egyenletek, egyenltlensegek
vagy ezek rendszerei kepezik.
Sok alkalmazott matematikai feladat megoldsa kamatszmitsra,
valszinseg-szmitsra, statisztikai adatok elemzesere vezethet
vissza.
A szzalek egy szzadresz: 1% = 0,01. A legegyszerbb
szzalekszmitsok: a kamatszmits es szzalekarny-szmits.
A kamatos kamat keplete:
Veletlen esemeny olyan esemeny, amely elfordulhat vagy

elmaradhat.
Ha n szm kiserletbl X esemeny m alkalommal kvetkezik
be, akkor az ^ trt hatrozza meg X esemeny relativ elfordulsi

gyakorisgt. Az a szm, amely krl az esemeny relativ elfordulsi
gyakorisga mozog, hatrozza meg az esemeny valszinseget,
es P betvel jellik (az angol probability - valszinseg sz
nyomn).
A matematikai statisztika az alkalmazott matematiknak a
tmeges jelensegek mennyisegi jellemzivel foglalkoz ga. A
statisztikai adatokat leggyakrabban mintavetellel - megfigyelesek
fuggetlen eredmenyeinek veges halmazval - hatrozzk meg. A
mintt rendezik, gyakorisgi tblzatba foglaljk, amelynek alapjn
megfelel diagramot vagy hisztogramot szerkesztenek.
A minta centrlis tendencijnak merszmai:
a) tlag - a minta sszes ertekeinek szmtani kzeparnyosa;
b) modusz - a mintban leggyakrabban elfordul ertek;
I c)
vg ertek.
median - a minta ertekeinek rendezett halmazt ketfele
m a t e m a t ik a t 6 r t n e t
Az alkalmazott matematika tobb ezer eve letezik. Az okori

Egyiptomban a tudosok foglalkoztak a mezok teriiletenek, az
epiiletek terfogatanak szamitasaival. Ez alkalmazott matematika volt.
Az elmeleti (tiszta) matematika csak az i. e. V-IV. szazadban kezdett
kialakulni az okori Gorogorszagban.
Az egyes matematikai modelleket a tudosok meg az okorban
alkalmaztak. A matematikai modell es matematikai modellezes
fogalmakat csak a XX. szazadban kezdtek el szeles korben
alkalmazni a kibemetika fejlodesevel parhuzamosan.
A szazalek fogalm at korabban kizarolag a penziigyi
szam itasokban alkalm aztak a kamat jelo lesere. Ezt a
kovetkezokeppen fogalmaztak meg: A kamat a meghatarozott idore
betetbe helyezett minden szaz rubel utan jaro nyereseg. A toke
fogalmat L. Pisano vezette be, mig a % jel a XV. szazadi italiai
munkakban jelenik meg eloszor. A kamatos kamat szamitasaval
kapcsolatos elso tablazatot S. Stevin (1548-1620) nemetalfoldi
matematikus alkalmazta a XVI. szazadban. 6 alkalmazta elsokent
a tizedes torteket Europaban.
A mennyisegek kozelito ertekeivel a tudosok mar 2 000 evvel
ezelott foglalkoztak. A kozelito szamitasok tudomanyos elmeletet
a XX. szazadban alkottak meg. Megalapozoja az orosz O. M. Krilov
(1863-1945) matematikus es hajoepito memok volt.
A veletlen esemenyek egyes tulajdonsagait L. Pacioli (1445
1514) es D. Cardano (1501-1576) fedeztek fel a szerencsejatekok
kutatasa kozben.
A valoszinuseg-elmeletet mint matematikai agat P. Fermat
(1601-1665) es B. Pascal (1623 -1662) francia tudosok alkottak
meg.
A statisztikai adatok gyujteset es elemzeset az emberiseg regen
kezdte. Kinaban nepszamlalasokat mar tobb mint 4 ezer evvel ezelott
tartottak. A Kijevi Ruszban 1245-ben volt nepszamlalas.
Jelentos mertekben hozzajarult a matematikai statisztika fejlodese-
hez W. Petty, A. Moivre, L. Euler, J. Bernoulli, P. Laplace, S. Poisson.
ft
Az Orosz Birodalomban a XIX. szazadban a statisztikai

problemakkal olyan ukran tudosok is foglalkoztak, mint V. J. Bunya-
kovszkij es M. V. Osztrogradszkij.
M. V. O sztrogradszk ij a Poltava
kornyeki Pasenna faluban sziiletett,
tanulmanyait a Poltavai Gimnaziumban
kezdte, majd a Harkivi Egyetemen es
Parizsban folytatta; tagja volt az Orosz
Akademianak, a Turini Akademianak, a
Romai A kadem ianak, az Amerikai
Tudomanyos Akademianak, levelezo tagja
volt a Parizsi Akademianak.
Osztrogradszkij alapveto eredme-
M. V. Osztrogradszkij
nyeket ert el a matematikai analizis, az
(1801-1862)
elmeleti mechanika, a valosziniiseg-
elmelet, a matematikai fizika, a ballisztika, a hotan teren. Megirta az
Egi mechanika cimii tankonyvet. Sok figyelmet szentelt a kozelito
szamitas es szazalekszamitas elmeletenek. Kidolgozta az aruselejtezes
statisztikai modszeret.
Osztrogradszkijnak emlekmiive van
Poltavaban.
Az alkalm azott m atem atika fej-
lodeseben jelentos szerepet jatszo tt
M. P. Kravcsuk.
A volinyi Csovnica kozsegben szille-
tett, a lucki gimnazium elvegzese utan a
Kijevi Egyetemen szerzett diplomat.
1925-ben professzori cim et kapott,
1929-tol az Osszukrajnai Tudomanyos
Akademia tagja, annak tudom anyos M. P. Kravcsuk
titkara, a statisztikai bizottsag vezetoje. (1892-1942)
1938-ban a kommunista rendszer koholt
vadak alapjan elitelte. Kolimaban halt meg.
Kravcsuknak emlekmuvet allitottak Kijevben.
208 3.fejezet
FELKESZULES A TEMAISMERETI ERTEKELESRE
3. sz. tesztfeladat
1. A bank 15% eves kamatot fizet a beteteseinek. Mennyi penzt kell a
bankba betenni, hogy egy ev mulva 3000 hrivnya nyereseg
kepzodjon:
a) 10 000 hrivnya; b) 20 000 hrivnya;
c) 30 000 hrivnya; d) 45 000 hrivnya?
2. Az 1 es 20 kozotti egesz szamok koziil megneveznek egyet. Mekkora
a valosziniisege annak, hogy ez a szam 20 osztoja lesz:
a) 0,3; b) 0,4; c) 0,5; d) 0,6?
3. A -10 < x < 40 intervallumba tartozo valamennyi egesz szam
szamtani kozeparanyosa:
a) 10; b) 15; c) 20; d) 30.
4. Oktober elso tiz napja soran a reggel 7 orakor mert homer-
seklet: 6 C, 8 C, 8 C, 7 C, 5 C, 8 C, 6 C, 7 C, 8 C, 8 C.
Hatarozzatok meg a minta moduszat:
a) 7 C; b) 6 C; c) 8 C; d) 5 C!
5. Hatarozzatok meg az 1,7, 5, 7, 3, 7, 1, 8, 3 minta medianjat:
a) 1; b) 7; c) 5; d)3!
6. A cirkusz porondja teriiletenek kiszamitasahoz hasznalt matematikai
modell keplete:
a) S = R2; b) C = 2nR\ c )S = nR2; d )C = 4R.
7. Milyen lesz az oldat koncentracioja, ha 5 kg vizhez 560 g sot adnak
hozza:
a) 17%; b) 1%; c) 11%; d) 16% ?
8. Hany szazalekkal valtozik a nullatol kiilonbozo kifejezes erteke, ha
azt haromszorosara novelik:
a) 100%-kal; b) 200%-kal; c) 300%-kal; d) 400%-kal?
9. A zacskobol kivettek a benne levo mogyoro felet, majd a maradek
felet, majd annak is a felet, vegiil az utolso maradek felet. Ezt
kovetoen a zacskoban 5 mogyoro maradt. Hany mogyoro volt
eredetileg a zacskoban:
a) 80; b) 40; c) 75; d) 60?
10. A sakkozo elvesztett egy sakkfigurat. Mekkora a valosziniisege
annak, hogy ez a figura a bastya:
a) 0,5; b) 0,025; c) 0,0625; d) 0,125?
MSODFOK FGGVNY 209
Tpusfeladatok a 3. sz. do gozathoz

Io. A dobozban 20 kk paprba s 80 piros paprba csomagolt csoko-
ld van. Mekkora a valsznsge annak, hogy a dobozbl tallomra
kivett csokold kk csomagols lesz?
2o. Afrika terlete 30 065 000 km2 vagy 20,3%-a a szrazfoldnek.
Hatrozztok meg a szrazfold terlett!
3o. A bettes 5000 hrivnyt tett be a bankba 14%-os kamatra.
Mennyi pnze lesz a bettesnek 3 v mlva, ha nem veszi ki a
kamatokat?
4*. Oldjtok meg a feladatot vzlat s egyenlet alak matematikai
modeli ksztsvel! A 90 m hossz drtot kt rszre vgtk oly mdon,
hogy a msodik rsz hromszor hosszabb, mint az els. Hatrozztok
meg mind a kt rsz hosszt!
5o. Hatrozztok meg a 7, 5, 3, 7, 6, 7, 4, 6, 8, 5 minia mduszt,
medinjt s tlagt!
6*. 100 000 lottszelvnyre 662 nyeremny jut. Ebbl 2 - 5 000
hrivnya, 1 0 - 1 000 hrivnya, 50 - 200 hrivnya, 1000 - 50 hrivnya,
500 - 10 hrivnya. A tbbi szelvny nem nyer. Hatrozztok meg,
mekkora a valsznsge annak, hogy egy szelvnnyel 200 hrivnya
fltti nyeremnyt visznek el!
7*. Az prilisban eladott repljegyek mennyisgnek elemzsvel
a kvetkez adatokat kaptk:
57 55 60 46 55 54 57 54 49 52
51 65 60 56 45 59 53 61 47 42
47 58 56 53 59 64 49 58 59 63
Ksztsetek gyakorisgi tblzatot s megfelel hisztogramot!
Szmtstok ki a minta centrlis tendencijt!
8**. Az alma irnti kereslet a kereskedelmi hlzatban a kvetkez
egyenlettel rhat le: Q. = 3 500 - 100P, az ruknlat egyenlete
pedig Qs = 1 000 + 250P, ahoi Q az egy nap alatt eladott
vagy vsrolt kilk szma; P az r hrivnyban. Hatrozztok meg:
a) a piac egyenslyi paramtereit; b) hiny vagy tlknlat lesz-e a
piacon, ha 1 kg alma ra 5 hrivnya!
9. Hatrozztok meg az a2 - nr2 kifejezs kzelit rtkt
szzadnyi pontossggal, ha a ~ 10,45 cm s r ~ 2,73 cm!
211
A sorozat - meghatrozott A fejezet f temi:

rcndben elhelyezked objektu-
mok halmaza. Ha a sorozat tag- sorozat;
jai szmok, akkor szmso- szmtani sorozat;
rozatrol van sz. A szmso- mertani sorozat;
rozatok legegyszerbb es leg- sszegszmitsi
fontosabb peldi a szmtani es feiadatok.
a mertani sorozatok.
A SOROZAT FOGALMA
Kepzeljk el, hogy egyms utn fei van irva az sszes pros termeszetes
szm:
2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 22, ... .
Ez a szmsor a pros termeszetes szmok sorozata. A 2-es szm a
sorozat els, a 4 a msodik, a 6 a harmadik, a 20 a tizedik tagja.
Nehny tovbbi pelda:
1, 2, 3, 4, 5, ... - a termeszetes szmok sorozata;
1, 3, 5, 7, 9, ... - a pratlan termeszetes szmok sorozata;
, 1 1 1 1
2 3 4 5
- a termeszetes szmok reciprokainak a sorozata.
Egy sorozat lehet veges vagy vegtelen. Veges peldul az egyjegy

termeszetes szmok sorozata:
1,2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9.
A termeszetes szmok sorozata viszont vegtelen. A vegtelen sorozatok
els nehny tagja utn hrmas pontot tesznek.
A pros termeszetes szmok sorozatnak els, msodik, harmadik tagja
2,4, 6. Ez igy irhat fei: a x= 2,a2= 4, a. = 6. De vajon mennyivel egyenl
az -edik tag, az a l Mivel a pros termeszetes szmok mindegyik
tagja sorszmnak a ketszerese, ezert az -edik tagja 2-nel egyenl, azaz
an = 2n.
212 4. f e j e z e t
Ez a keplet a pros termeszetes szmok sorozatnak ltalnos tagjt

jelli.
A pratlan termeszetes szmok sorozata /7-edik tagjnak keplete:
an = 2 l.
Ez a keplet a lineris fggvenyt megadoy = 2jc- 1 kepletre hasonlit.
A klnbseg az, hogy az utbbiban az x vltoz brmilyen vals
szm lehet, mig az a/t = 2n - 1 kepletben az n vltoz csak
termeszetes ertekeket vehet fei. A sorozat minden tagja valamely
termeszetes szmnak - a sorozattag sorszmnak - felel meg. Ezert
a szm sorozat - az sszes szm term eszetes h alm azn vagy
a z e l s n t e r m e s z e t e s s z m h a l m a z n m e g a d o t t f g g v e n y . Ha a
fggveny az sszes term eszetes szm halmazn van megadva,
akkor vegtelen szm sorozatot kapunk; ha a fggveny az els n
termeszetes szm halmazn van megadva, akkor ez olyan veges
szmsorozat lesz, amelyben a tagok szma /7-nel egyenl.
Ha ism erjk egy sorozat /7-edik tagjnak kepletet, akkor
knnyen kiszmithat brmelyik tagja. Felirjuk annak a sorozatnak
az els nehny tagjt, melynek /7-edik tagja an = n2 + 2. Ha az n
vltoz az 1, 2, 3, 4, 5, ... ertekeket veszi fei, akkor a sorozat
els tagjai:
3, 6, 11, 18, 27,38,51, ... .
Ennek a sorozatnak az ezredik tagja:

71000= 10002 + 2 = 1 000 002.
Sokkal nehezebb a forditott feladat megoldsa, azaz a sorozat

/7-edik tagjnak meghatrozsa. Peldul a 2,3,5,7,11,13, ... primszmsor
/7-edik tagjnak keplete a mai napig nem ismert, jllehet a matematikusok
mr tbb mint 2 000 eve keresik.
Egy sorozatot nem hatroznak meg egyertelmen az els tagjai. Peldul
nagyon sok olyan sorozat van, melynek az els tagjai: 2, 4, 6, 8. Az ilyen
els tagok sorozatnak /7-edik tagjai:
an= 2/7 es a cn = 2n + {n - l)(/7 - 2)( - 3)(/7 - 4).
Az a. es az a. ^ , egy sorozat szomszedos tagjai. Az a. tag az a .+,
tagot megel'zi es ertelemszeren az a. +, tag az a. tagot kveti.
SZMSOROZATOK 213
A sorozatot nvekvnek nevezzk, ha brmelyik tagja a

Ll L/ msodiktl kezdden nagyobb az t megelznl. A
sorozatot cs kken n ek vagy fogynak nevezzk, ha
brmelyik tagja a msodiktl kezdden kisebb az
elznl.
M e g j e g y z s . Olyan sorozatok is elfor-
dulnak, melyek tagjai klnbz kifejezsek,
figgvnyek, esetleg mrtani alakzatok. Ebben a
vonatkozsban emlthet a hnapok vagy a ht
napjainak sora, egy szban a bet vagy listban a
nevek, vonatszerelvnyben a vagonok sorozata.
Az ember kezn az ujjak is bizonyos sorban
kvetik egymst: hvelyk, mutat, kzps,
gyrs s kisujj (131. bra). A vonalkdokban a
vonalak is meghatrozott sorrendben kvetkeznek
egyms utn. Mit jellnek ezek? Mi clbl
ksztik oket?
A tovbbiakban szmsorozatokrl vagy -
rviden - sorozatokrl fogunk beszlni. 131. bra
A szmsorozatokat gyakran rekurzis-kpletekkel (lat. recur-
@ ren tis- visszatr) adjk meg. A kpletet rekurzisnak nevezik,
ha megmutatja, hogyan fejezhet ki a sorozat brmely tagja nhny
megelz tagja rvn.
Pldul az an;+, = an+ an+l rekurzis-kplet bizonytja, hogy a harma-
diktl kezdden a sorozat minden tagja megelz kt tagjnak az
sszegvel egyenl. Egy kplettel nem hatrozhat meg az egsz
sorozat, mert ismeretlen az els kt tagja. Ha a kpleten kvl fel van
tntetve a sorozat els kt tagja is, akkor az teljesen megadottnak
tekinthet.
Adjunk meg rekurzis-kpletekkel egy olyan sorozatot, amelynek
az els s msodik tagja egy, minden kvetkez tagja pedig a kt
m egelz tag sszegvel egyenl. Ez a so rozat a kvetkez
egyenlsgekkel adhat meg:
a 1= \ ,7a 2 = \ , a n +M2 = a n + an +. 1
A kplet felhasznlsval fokozatosan meghatrozhat a sorozat
harmadik, negyedik s tbbi tagja:
a3 = a x + = 1 + 1 = 2,
a4 = a2 + ay = 1 + 2 = 3,
a5 = a + a4 = 2 + 3 = 5, ...
214 4. f e j e z e t
Adva van a kvetkez sorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 2 1 ,....

Ezt Fibonacci-fle sorozatnak nevezziik, mivel Leonardo Pisano
(Fibonacci) Knyv az abakuszrl cm mvben (1202) azt elsknt
vizsglta s foglalta ssze tulajdonsgait.
Az adott sorozat /7-edik tagjnak mint az n fggvnynek a kplett
csak a XIX. szzadban tallta meg J. Binet (lsd a 840. feladatot).
fJj Ellenorizztek magatokat!
1. Mondjatok pldkat szmsorozatokra!

I 2. Fogalmazztok meg, mi a szmsorozat!
3. Milyenek lehetnek a szmsorozatok?
" 4. Milyen szmsorozatokat neveznek vgeseknek?
5. Milyen szmsorozatokat neveznek nvekedknek? Milyeneket
* fogyknak?
6. Nevezztek meg a kvetkez sorozatok els t tagjt: a) pros
! szmok; b) pratlan szmok!
Oldjuk meg egytt!
1. Folytasstok a termszetes szmok ngyzeteinek sorozatt:

1,4, 9, 16, 2 5 ,... !
J M e g o l d s . Az adott sorozat minden tagja sorszmnak
ngyzetvel, gy az els az 1-es szm ngyzetvel, a msodik a 2-es szm
ngyzetvel egyenl. Ezrt a hatodik tag 62-tel, a hetedik 72-tel, a nyolcadik
82-tel egyenl. Vagyis a kvetkez sorozatt kapjuk:
1,4, 9, 16, 25,36, 49, 6 4 ,8 1 ,....
2. Hatrozztok meg a sorozat kvetkez kplettel megadott
negyvenedik tagjt:
a) an = 3 n - 2; b )a n = (-l)n; c) an = n - (l)" 3!
J M e g o l d s . a) a4 = 3 - 40 2 = 120 2 = 118;
b) a4o= ( - i) 40 = i;
c) a4i) = 4 0 - ( - 1 )37 = 40 + 1 =41.
F e l e l e t . a) 118; b) 1; c ) 41.
3. Melyik tagtl kezdden nagyobb 100-nl a cn = n2 + n kplettel
megadott sorozat valamennyi tagja?
J M e g o 1d s. Ha n2 + n > 100, akkor n2+ n - 100 > 0.
Megoldjuk a msodfok egyenlotlensget.
SZMSOROZATOK 215
D = 1 + 400. Mivel n termszetes, teht pozitv rtkeirl van sz s az
n = 1 = 9,5 gyk pozitv, ezrt a felttelt kielgto sorszmnak

9-nl nagyobbnak kell lennie.
F e 1e 1e t. A tizedik tagtl kezdden.
4. Hatrozztok meg, hogy nveked vagy fogy-e az a = 1 - 2n2
kplettel megadott sorozat!
J M e g o l d s . Vegyk a sorozat tetszleges, egymst kvet kt
tagjt, majd hatrozzuk meg a klonbsgket s annak eljelt:
ap = \ - 2 p 2; ap +] = \ - 2 ( p + l)2;
ap + - a p = \ - 2 ( p + 1)2- ( 1 - 2 p 2) =
= 1 - 2p2- 4/? 2 - 1 + 2p2 = - (4/? + 2).
Termszetes p rtk esetben a 4p + 2 kifejezs csak pozitv rtkeket
vesz fel. Ezrt ap+ x- ap < 0 valamennyi termszetes p esetn. Vagyis
brmelyp sorszm esetben teljesl a z ap+i<ap felttel. Az adott sorozat
fogy, mert minden kvetkez tagja kisebb az t megelznl.
F e 1e 1e t. A sorozat fogy.
f * * Oldjtok meg szban!
816. Nevezztek meg a termszetes szmok reciprokaibl ll sorozat

els 5 tagjt!
817. Nevezztek meg a prmszmok sorozatnak els 5 tagjt!
818. Folytasstok a termszetes szmok sorozatt:
a) amely 3-mal oszthat: 3, 6, 9, 12,... ;
b) amely 5-tel oszthat: 5, 10, 15,...;
c) amely 3-mal nem oszthat: 1, 2, 4, 5, 7,...;
d) amelynek minden tagja 3-mal nagyobb az t megelznl:
1 4 7 !
819. Vizsgljtok meg a sorozatokat:
a) 1, 3, 9, 27, 81, 243, 729, 2187,... ;
b) 1,-1, 1,-1, 1,-1, 1 ,-1 ,...;
c) 5, 55, 555, 5555, 55555, 555555,... !
Mindegyik sorozat esetben mutasstok meg a kvetkez tagokat:
a) msodik, tdik s hetedik; b) a harmadik utn kvetkezt;
c) a hetediket megelzt; 4) a msodik s a hatodik kztt llkat!
216 4. f e j e z e t
820. A z x }, x 2, xv x 4 , ...,x n, ... sorozat melyik tagja:

a) kvetkezik az *3, xv x39, xm, xn+l, x3n utn;
b) all az x5, x7p x x n+p x3n clott?
szint
821. Vges vagy vgtelen:

a) a prmszmok sorozata;
b) a termszetes szmokkal ellentett szmok sorozata;
c) a 10 nevezj vals trtek sorozata;
d) a 10 nevezj ltrtek sorozata;
e) a 10 szmllj vals trtek sorozata;
f) a 10 szmllj ltrtek sorozata;
g) ktjegy szmok sorozata;
h) a 7Tszm tizedesvesszje utn ll szmjegyek sorozata?
irjtok ki mindegyik sorozat els t tagjt!
822. Irjtok fel annak a sorozatnak az els t tagjt, amelynek -edik
tagja a kvetkez kpletekkel adhat meg:
a)an = 2 ( n - \) ; b)*w=12; c)yn = 3 + (-1)";
d )b n= \ - n 2; e) cn= 22; f ) zn = 1+ (-1)"!
823. A sorozat az an= 2n + 3 kplettel van megadva. Hatrozztok meg:
a)tf3; b )a 6; , c) a 15; d) ?100!
824. Irjtok fel az albbi kpletekkel megadott sorozatok ht els tagjt:
a) an= 3 - 2; b) ar: = n2 + 1;
c )a t= 2 -5 n ; d ) a = n2- n \
825. Irjtok fel a termszetes szmok ngyzeteibl ll sorozat nhny
els tagjt! Melyik az w-edik tagja?
826. irjtok fel a termszetes szmok kbeibl ll .sorozat nhny els
tagjt! Melyik az -edik tagja?
827. irjtok fel a 3-mal oszthat termszetes szmok sonozatnak nhny
els tagjt! Hatrozztok meg a negyvenedik tagjt!
828. irjtok fel annak a sorozatnak nhny els tagjt, amelynek -edik
tagja an = n2- 1! Hatrozztok meg a kvetkezket: a w, a20, am \
829. irjtok fel az albbi kpletekkel megadott vges sorozatokat:
a) ar= 4 - 3, ahoi 1 < < 8;
b)7 b =
n T7
+ 1, ahoi 1 < < 10;
SZMSOROZATOK 217
c) cn = n2 + 2n, ahol 1 < n< 8;

d) y n = 2" +1, ahol 1 < < 7 !
830. Hatrozztok meg az albbi kpletekkel megadott sorozatok
harmincadik tagjt:
a) an= 2n + 7; b) bn = 2n2- ;
c) cm= (-!)" + 3; d)jc=0,5(+ 1)!
831. Adva van egy sorozat, amelynek -edik tagja an= 5n + 8. Mennyivel
nagyobb a huszadik tagja a tizenkilencediknl?
832. Adva van egy sorozat, amelynek -edik tagja an= n 3". Mennyivel
nagyobb a tizenkilencedik tagja a tizennyolcadiknl?
833. Hatrozztok meg annak a sorozatnak a hatodik, nyolcadik s tizedik
tagjt, amelynek az -edik tagja bn = 2!
834. Igaz-e, hogy az an = 5n - 3 annak a termszetes szmokbl ll
sorozat -edik tagjnak a kplete, amelyek 5-tel val osztsa utn
2 marad?
835. rjtok fel a termszetes szmok azon sorozata rc-edik tagjnak
kplett, amelyek 7-tel val osztsa utn 3 marad!.
836. A sorozat els tagja 7-tel egyenl s minden ezutn kvetkez tag
2- vel nagyobb a megelznl. Irjtok fel nhny els tagjt!
837. A sorozat els tagja 5-tel egyenl s minden ezutn kvetkez tag
3- mal kisebb az t megelznl. Irjtok fel nhny els tagjt!
Nveked vagy fogy ez a sorozat?
838. Az 1,3, 6, 10, 15, ... sorozatot hromszgszmoknak nevezik
(132. bra). rjtok fel a sorozat tovbbi 4 egymst kvet tagjt!
132. bra
C iL s2*n*
839. rjtok fel annak a sorozatnak az els t tagjt, amely a kvetkez
rekurzis-kplettel van megadva:
a)' a,1= 2, a n+1. = -2 a ;
218 4. f e j e z e t
> 840. A Fibonacci-fle szmsorozat a. = \ . = 1, r , = <2 , + a

rekurzis-kplettel vagy az /7-edik tag kpletvel van megadva:
Hatrozztok meg kt mdszerrel a sorozat els t tagjt, s

hasonltstok ssze ket!
841. Az a v av av a4, ... sorozat olyan, amely minden termszetes i
szm esetben a ] = -5 s aj +l - a. = 3. Hatrozztok meg a
kvetkezket: a2, a5, a w\
3> 842. Hnyadik tagtl kezdden lesz az albbi sorozat minden tagja:
a) a/t = 3 + l nagyobb 50-nl;
b) cn = n2- 5 nagyobb 220-nl;
c) xn = 200 - 3n kisebb 12-nl;
d) bn= n2- n nem kisebb 110-nl;
e) an = nem nagyobb 1,01 -nl?
843. Az albbi sorozatok mely tagjai esetben:
a) an = 3 n - 5 nagyobb 40-nl, de kisebb 150-nl;
b) bn= 200 - 2n nagyobb 50-nl, de kisebb 170-nl;
c) cn= 2" + 1 nagyobb 8-nl, de kisebb 30-nl;
d) xn= 4 - In nagyobb - 40-nl, de kisebb -10-nl;
e ) y n = Jn + 2 nagyobb VT -nl, de kisebb 10-nl?
844. Hny pozitv tagja van az albbi kpletekkel megadott sorozatnak:
a) ait = -3 + 374; b) an = n2 + 70/7 + 800?
845. Hny negativ tagja van az an - n2 - 15/7 kplettel megadott
sorozatnak?
846. Vannak-e az an = In - 2 sorozat tagjai kztt olyanok, amelyek:
a) 0 szmjeggyel vgzodnek;
b) 13-mal oszthatk;
c) 2-vel oszthatk, de 3-mal nem oszthatk;
d) 27-tel val oszts utn 1 marad?
SZMSOROZATOK 219
847. Adva van kt sorozat: an= In - 1 s cn = 8/i + 3. Hatrozztok meg

k s p legkisebb rtkeit, amelyek esetben ak = cp\
3> 848. Adva van a 9, 4, 1,0, 1, 4, 9 vgtelen sorozat. Hatrozztok meg a
kplett!
Ismertesstek a sorozat -edik tagjnak egy lehetsges kplett

(848-850)! Adjtok meg mindegyik sorozatot tblzat s grbe
alakjban!
849. a) 2, 5, 8,...; b) 2, 4, 8 , . . . ;
c) 1,-1, 1 ,... ; d) 1 , 0 , 1 , . . . ;
e) 0, f , ... ;
850. a) 3, 6, 1 2 ,2 4 ,4 8 ,...; b) 1,7,31, 127,511,...;

c) 0, -2, 4, - 6 ,...; d) -1 , 2, -3 , 4, -5 , ... ;
x 1 2 3 4 5 ~ 3 4 5 6 7
2 3 4 5 6 T' 2 3 4 5 6
851* rjtok fel azoknak a sorozatoknak kt w-edik tagjt, amelyek els

tagjai: 1, 3, 5, 7!
852. Bizonytstok be, hogy a hromszgszmok sorozat -edik tagja az

els termszetes n szmok sszegvel egyenl (lsd a 838. feladatot)!
853. A 0, 2, 0, 2, 0, ... vgtelen sorozat olyan, hogy mindegyik kt

szomszdos tagjnak sszege 2-vel egyenl. Igaz-e, hogy -edik tagja
a ,= l + ( - i r ?
854. A sorozat az an- (-1)" kplettel van megadva. Hatrozztok meg az

els: a) szz; b) ezer; c) ezeregy tagjnak sszegt!
855. Rajzoljtok t a fuzetetekbe a 133.

brt, s egsztstek ki kt
ngyzettel oly mdon, hogy az
oldalaik a Fibonacci-fle sorozat
egy ms utn kvetkez tagjainak
sszegvel legyen egyenl!
133. bra
220 4. f e j e z e t
856. Nvekvk vagy cskkenk a kvetkez kpletekkel megadott

sorozatok:
a)tf=9-10; b)> = 1 0 -9 ; c ) c = 5 - 2; -
\ 3 + 4
d)7X" = i + 1: ; e) y* = u n f) z = n2 + 2 - 3?
> 857. Bizonytstok be, hogy az an = 8 a? - 7 sorozat nvekv!
858. Bizonytstok be, hogy az f; = sorozat cskken!

859. Hatrozztok meg a sorozatok legnagyobb tagjt:
a) a/t = 6n - n2- 5; b) # ( = ~2 + 2n + 3 !
860. Hatrozztok meg annak a sorozatnak a legnagyobb negativ tagjt,
amelynek ltalnos kplete (vagy -edik tagjnak kplete):
a) an = n2- 35; b) an = 0,25n2- 10,75 !
3> 861. A -2 0 ,-1 0 ,-5 ,4 , 9 szmok kzl melyik tagja annak a sorozatnak,
amelynek -edik tagja an = 2n2- I n ?
862. Melyik sorozatnak tagja a -12 szm:
a) an = ln 2 - 11 ; b) an - 3 - 5; c) an = 2 - n2 + 3;
1\ a _= -----;
d) n + 1. e) a = n - 2; 52 + 4 o
0 1 -2 n '
863. Egy kereskedelmi szervezet 2 500 hrivnyrt kt termket vsrolt,

amelyek eladsbl 40%-os nyeresgre tett szert. Mennyit fizetett a
kereskedelmi szervezet mindegyik termkrt, ha az els eladsa 25%,
a msodik 50% nyeresget hozott?
864. Abrzoljtok a fuggvnyek gorbit:
a)j> = x2 + 3; b )y = x2- 2 ;
c )y = ( x - 4 ) 2; d)j> = (* + 3)2!
* + , = 5, r ^ + y = 25,
[x'+ y12
- x = 15; ' +12 = 0;
lx2 + y 2 =25 \x 2+ y 2 =25,

\ ( x - 4 ) 2+ y 2 =9; jx 2 +_y2 - 6 x = 7!
SZMSOROZATOK 221
SZMTANI SOROZAT
Adva van egy olyan sorozat, melynek els tagja 5, a tbbi pedig 3-mal
tbb az azt megelz tagnl:
5,8, 11, 14, 17, 20, 23,26, 29, ... .
Ez egy szmtani sorozat, melynek els tagja 5, klnbsege pedig 3.
Szm tani sorozatnak nevezzk azt a sorozatot, melyben

a msodiktl kezdve brmelyik tag es az azt megelz
tag klnbsege lland. Ezt az adott sorozat eseteben
lland d szmot a s zm tan i s o ro zat k lnbsegenek
(differencijnak) nevezzk.
Mskent fogalmazva: az olyan sorozatot, amely megadhat az 7, = a,

a+\ = a + d rekurziv-kepletekkel (rekurziv mdon), es ahoi n e TV, 7e s
d adott szmok, szmtani sorozatnak nevezzk.
A szmtani sorozat els tagja es differencija (klnbsege) brmilyen
szm lehet. A szmtani sorozat nvekv, ha a klnbsege pozitiv es
cskken, ha a klnbsege negativ. Cskken szmtani sorozat peldul:
11,9, 7, 5,3, 1 , - 1 , - 3 , . . . .
Ahhoz, hogy megkapjuk a msodik tagtl kezdden egy szmtani
sorozat brmelyik tagjt, az azt megelz taghoz hozz keil adni a d
klnbseget. Ezert, ha a szmtani sorozat els tagja a] es a klnbsege d,
akkor a sorozat els nehny tagja:
r , , ax + d, 7 , + 2d, + 3d, + 4d, . . . ,
vagyis
7, = 7, + d, 73 = 7j + 2d, 74 = 7j + 3d, 7$= 7, + 4d, . ...
Figyeljetek meg, hogy a d eltt ll egytthat 1-gyel kisebb a
sorozat tagjnak sorszmnl. Akkor viszont ugyanigy felirhatjuk, hogy
76 = 7, + 5d, 77 = 7t + 6d es ltalnosan:
an= fl, + ( - 1) d.
Ez a szmtani sorozat 77-edik tagjnak a keplete.
1. pelda. Egy szmtani sorozatban a]= 4, <7= 3. Hatrozztok meg 720-at!
J M e g o l d s . 720 = 71+ 19<7=4 + 19-3 = 61.
F e 1e 1e t. 61.
222 4. f e j e z e t
2. plda. Egy szmtani sorozatban t,9 = 8, d = \. Hatrozztok meg

fj-et!
V M e g o 1d s. t,9 = f, + 18/, 8 = f, - 18. Teht f, = 26.
F e 1e 1e t. 26.
Vizsgljuk meg a szmtani sorozat nhny tulajdonsgt!
1. ttel. A szmtani sorozat brmely tagja, az els tag kivtelvel,

kt vele szomszdos tag flsszegvel egyenl: a = a/-i + a+\ .
B i z o n y t s . A meghatrozs szerint d = ai:+, - af d= an- an
Vagyis an+ 1 - a n = an - an - P., ahonnan an =

.
A ttel fordtottja is igaz. Bizonytstok be onllan!
2. ttel. A vges szmtani sorozat vgeitl egyenl tvolsgra

lv kt tagjnak sszege szlso tagjainak sszegvel egyenl
a.k + a/i -( A.. t- l)..= a.+
1 an.
Adva van egy szmtani sorozat els n tagja:

. f.,
P 2, 3, f.,
l
47
... n - Vfn - 2
l -, a#-p., f.
t
n
Adjuk ssze az els s az utols tagot, a msodik s az utols eltti

tagot, a harmadik s htulrl a harmadik tagot s gy tovbb. Az eredmny
mindig ugyanaz. Valban, mert ha a {+ an = m, akkor:
a2 + a.- i = (a + d) + (ail- d ) = a + an= m;
+ " -2 = (o 2 + ) + - rf) = a 2 + , = n;
aA+ a-> = (, + d) + (.ai_2- d ) = a + aii_1 = m.
Vagyis at + a,. . - a , + a
3, ttel. A vges szmtani sorozat tagjainak sszege kt szlso
m tagja szmtani kzepnek s tagjai szmnak a szorzatval

egyenl: Sn = n.
Legyen
*/
Sn az f.,
P
, f a ., ..., f
l
2 3 45
aw - 27 a/ f - 1., a n szmtani sorozat n
/j-3
tagjainak sszege.
Ha f,1 + fn = m,7 akkor 2 + n - 1 = m, a3+ an - 2, = m s gy tovbb. Ezt
l t
figyelembe vve tagonknt sszeadjuk a kvetkez kt egyenlsget:

SZMSOROZATOK 223
+ S = a i + a 2 + a 3+ ' "
S = a + a - , + a , - 2 + + a i + a2 + ai
2Sn ~ m + m + m + ... + m + m + m
2 n S = mn;
1
2n S = (a,+n fa ) 5 n, ahonnan
v 1
E kplet alapjn brmely szmtani sorozat elso n tagjainak osszege

meghatrozhat.
3. plda. Szmtstok ki az 5, 7, 9, ... szmtani sorozat els hsz
tagjnak sszegt!
y M e g o l d s . Ebben a sorozatban a } = 5, d = 2. Ezrt
a20 = 5 + 19-2 = 43.
S20 = 20 = 480.
F e 1e 1e t. 480.
A szmtani sorozat els n tagjnak osszege a kvetkez kplettel is
meghatrozhat:
_ 2a, + (/i - lV
n.
" 2
Bizonytstok be nllan!
^ 2^ Tekintsk az y - 0,5jc + 1 kplettel megadott fggvnyt. A

gorbje a 134. brn lthat. Ha az x argumentumnak csak
termszetes rtkeket, vagyis 1, 2, 3, ... adnak, akkor a fggvny
rtkei rendre a kvetkezk lesznek:
1,5; 2; 2,5; 3; 3,5; 4; .. ..
Van egy szmtani sorozatunk 1,5 els taggal s 0,5 klnbsggel.
Ennek a sorozatnak a 135. bra felel meg. ltalban a term szetes
134. bra 135. bra

224 4. f e j e z e t
szmok halmazn meghatarozott iminden y = ax + b fggveny olyan

szmtani sorozat, amelynek els tagja a + b, klnbsege pedig a. Ezert
a szmtani sorozatot a termeszetes szmok halmazn megadott
linearis fggvenynek tartjk.
Ha az ilyen fggveny az sszes termeszetes szm halmazn van
megadva, akkor vegtelen szmtani sorozatrl beszelnk. Ha ez az
els n termeszetes szmok halmazn van meghatrozva, akkor n
tagbl ll szmtani sorozatot kapunk.
1. Fogalmazztok meg, mi a szmtani sorozat!

> 2. Mit neveznk a szmtani sorozat klnbsegenek (differencijnak)?
* 3. Hogyan fejezhet ki a szmtani sorozat w-edik tagja az els tagja es
^ a klnbsege altal?
> 4. Mivel egyenl a veges szmtani sorozat vegeitl egyenl
tvolsgban lev ket tagjanak sszege?
^ 5. Mivel egyenl a szmtani sorozat els n tagjanak sszege?
|V Oldjuk meg egytt!

1. Hatrozztok meg valamennyi ketjegy termeszetes szm sszeget!
S M e g o ld s . Meghatrozzuk a 10, 11,1 2 ,..., 99 szmok sszeget.
Ez 90 tagbl ll veges szmtani sorozat, ezert az sszegk:
S= ^ (1 0 + 99)-9 0 = 4 905.
F e 1e 1e t. 4 905.
2. Tagja-e 1000 es 2000 annak a sorozatnak, melynek els tagja 5, a
klnbsege pedig 3?
S M e g o ld s . Tetelezzk fei, hogy 1000 a sorozat /-edik tagja, es
ekkor 1000 = 5 + (/ - 1) 3,3 (/ - 1) = 995, ahoi i nem termeszetes szm,
mert a 995 nem oszthat 3-mal.
Ha 2000 = 5 + (/ - 1) 3, akkor 3 (/ - 1) = 1 995, innen i = 666.
F e 1e 1e t. 1000 nem tagja a sorozatnak, 2000 viszont a 666. tagja.
3. A szmtani sorozat ismert tagjai: a 7 = 43 es a { 5 = 3.
Hatrozztok meg az a 1()-et!
SZMSOROZATOK 225
^ M e g o l d s . Behelyettestjkafeladatadataitazan= 7, + d (n- 1)
kpletbe. A kvetkezt kapjuk:
a-j = 7, + 6d , 143 = 7, + 6 d ,
f15 = 7, +14d\ va^ 13 = 7, + 14d\
40 = - 8 d , d = -5, 7, = 73.
Mivel 7)0 = 7, + 9d, ezrt 7]0 = 73 + 9 (-5) = 28.
F e l e l e t . 28.
866. Hatrozztok meg a szmtani sorozat differencijt:

a) 3, 5, 7 ,...; b) 12, 10, 8,... ;
c )-2 , 1 ,4 ,...; d) -7, -9, -11,.... !
867. A szmtani sorozat differencija 2-vel egyenl. Hatrozztok meg
az els tagjt, ha:
a) a 2 = 5; b) 7, = -3; c) 7, = 0,3; d) a 2 - -Jl !
868. Szmtani sorozatok-e a kvetkezk:
a) 1,3, 5, 8, 11, 14,...; b) 0 ,- 1 ,- 3 ,- 5 ,- 8 ,... ?
869. Az albbi sorozatok kzl melyek lehetnek szmtani sorozatok?
Hatrozztok meg az els tagjaikat s a klnbsgket!
a) 0; 3; 6; 9; 12;... ; b) -2, -4, -6, -8, -1 0 ,... ;
c) 3, 3, 3, 3, 3, 3,... ; d) 5, 10, 20, 40, 80,... ;
. i l i l f) I o -i
2 3 4 5 ' 2 3 6 6
c A szint
870. rjtok fel a szmtani sorozat els t tagjt, ha:

a) 7, = 7, d = 2; b) 7, = 0,5, d = -10;
X _ 1 j _ I. d) = 9, /= 0!
C) 4? 4 7
3> 871. rjtok fel a szmtani sorozat els ht tagjt, ha:

a) 7t = 2, d= 5; b) 7, = -3, d = 4;
c) 7, = 0, d= 7; d) 7, = 4, / = - l!
226 4. f e j e z e t
872. A szmtani sorozatokban:

a) a ] 5, d = -4. Hatrozztok meg: av o,0;
b) 7, = 9, d 4. Hatrozztok meg: a ]5, a}2\
873. A szmtani sorozatban a2= 14, a 2 = 25.
Hatrozztok meg: d, a |(), <7,0!
874. Hatrozztok meg a szmtani sorozat differencijt s tizedik tagjt:
a) 2, 7, 1 2 ,...; b) 3 ,1 ,- 1 ,... ; c) , | , ...H
875. Hatrozztok meg a szmtani sorozat differencijt, ha:
a) ax = 5, a 1 = 95; b) z, = 2,3, a= 1,5;
c ) a { = -15, a w - -24; d) a, = -1 7 , a ? = 97!
876. Hatrozztok meg a szmtani sorozat els tagjt, ha:
a) a,, = 25, d = 2; b) a36 = 5, d = - \;
c) = 9, d = 0,3; d) a,, = -50, d - 3!
3> 877. A szmtani sorozatban = 53, d - 3.
Hatrozztok meg: r, a 5, n, a^\
^ 878. A szmtani sorozatban a ] 0 = 5, o n = -4.
Hatrozztok meg: r,, d, a s, er,,!
879. A szmtani sorozatban a,. = 5, a27 = 4. Hatrozztok meg: av a2Q\
880. A szmtani sorozatban a4 = 2 ,a b = 3. Hatrozztok meg: t40, a41!
881. Hatrozztok meg a szmtani sorozat -edik tagjt:
a) 2, 5,8, ...; b ) 7 ,6 ,5 ,...; c) , 1 .... !
882. rjtok fel a szmtani sorozat n-edik tagjnak kplett:
a) 7 ,1 2 ,...; b) -2 5 ,-1 9 ,... ;
c ) -2,5, 0 ,5 ,...; d) 4,5, -3 ,7 ,... !
883. Hatrozztok meg a szmtani sorozat els tz tagjnak osszegt:
a) a, = -35, aw = 10; b) a{ = 66, aw = -6;
c) ax = -2,5, a i 0 = 2; d) a = 20, a x= 21,8!
884. Hatrozztok meg a szmtani sorozat els tagjt s differen
cijt, ha:
a) a 10= 95, S10 = 500; b) a 5 = 47, S30 = 1500!
^ 885. Hatrozztok meg a szmtani sorozat els szz tagjnak osszegt:
a) 50, 49, 48, ... ; b) -50, -49, -48, ... ;
c) 2, 7, 12, 17, ... ; d) 16, 13, 10,7, ... !
SZMSOROZATOK 227
886. Hatrozztok rneg a szmtani sorozat els negyven tagjnak sszegt:

a) a] 2, d = 3; b) z/, = 18, z/= 5;
c) 7, = 3, r/ = - 0,2; d)a, = 7, t50 = 252!
887. A szmtani sorozatnak ismert az els a ] tagja s d klnbsge.
Hatrozztok meg els n tagjainak Sn sszegt, ha:
a) ax = 3, d = 2, n = 32; b) a x= - 4, d = 4, n = 25;
c) a = 15, d = -2, = 40; d) <7, = -5, d = -7, = 12;
e) a, = 0, d= 7, n = 35; f ) a, = 8, d= 0, = 50!
888. Okori arab feladat. Hatrozztok meg a 3, 7, 11, 15, ... szmtani
sorozat 20-ik tagjt s hsz tagjnak sszegt!
889. Okori zsid feladat. Hatrozztok meg az els hatvan termszetes
szm sszegt!
2> 890. A tant azt a feladatot adta a gyerekeknek, hogy szmtsk ki 1-tl
40-ig valamennyi termszetes szm sszegt; gy vlte, sokig tart
majd, amg a tanulk sszeadnak negyven szmot. Viszont az ifj
Karl Gauss, a ksbbi hires nmet matematikus, egy perc alatt
kiszmtotta a feladatot. Hogyan sikerlhetett ez neki? Prbljtok
meg szban megoldani a feladatot!
891. Hatrozztok meg az els szz termszetes szm sszegt!
2> 892. Hatrozztok meg az els szz nem pros tennszetes szm sszegt!
893. A lengscsillapt tz acllapbl ll ( 136. bra). A legfels lap hossza
105 cm, mindegyik egyms utn kvetkez 9 cm-rel rvidebb a
megelznl. Hatrozztok meg az acllapok hosszainak sszegt!
136. bra
> 894. Okori feladat. A kutat s embereknek 30 ezstt grtek az els
mter kivjsrt, minden kvetkez mterrt pedig 20 ezsttel
tbbet, mint a megelz mterrt. Hny ezstt kapnak a ktsk
egy 12 mteres kt kivjsrt?
B szint )
895. A szmtani sorozatban t, = 0,1, d = 2. Hatrozztok meg:

228 4. f e j e z e t
896. a v av av ... szmtani sorozat. Hatrozztok meg ai0 -at, ha

a) a3= 3, a4 = 4; b) a 5 = 9, a 7 = 13;
c) a ] = 8, a 5 - = 6; d) /, = 5, a 5 - a] = 12!
897. av a2, av a4. .. szmtani sorozat. Hatrozztok meg a v d, a2V <3100-at,
ha
a) a4 = 10, r7= 19; b) a 5 = 5,2, a9 = 6,8;
c) t5 = 8,2, a 10 = 4,7; d) a = 11,2, a 15 = 19,6!
898. Tagja-e a 253 a 15, 23, 31, ... szmtani sorozatnak?
899. Tagja-e a 212 a kvetkez szmtani sorozatoknak:
a) 3, 14, 25, 3 6 ,...; b) 275, 269, 263, 257,... ?
900. A -23, -14, -3, 1,3, 14, 23 szmok kzl melyek tagjai annak a
szmtani sorozatnak, amelynek -edik tagja:
a ) a ( = 5 -1 9 ; b) bn = 0,1 + 11; c) cn = 91 2nl
901. Hny negativ tagja van a kvetkez szmtani sorozatoknak:
a) -10,3, -8,6,... ; b) -37,5, -35,7,... ?
902. Hny pozitiv tagja van a kvetkez szmtani sorozatoknak:
a) 2,5; 2,3; 2 ,1 ,...; b) 176; 151; 126;... ?
903. Hny negativ tagja van a kvetkez szmtani sorozatoknak:
a) -32, -30, -2 8 ,...; b) -8 \ , -8, -7 \ ,... ?
904. A 10, 16,22,... szmtani sorozat hny tagja tallhat a 110 s a 345
szmok kztt?
905. Hatrozztok meg annak a szmtani sorozatnak az els tagjt s a
differencijt, amelynek -edik tagja a kvetkez kplettel van
megadva:
a) cn = 5n - 3; b) an = 2n + 10; c) an = -3 - 0,5!
906. Szmtani sorozat-e az a sorozat, amelynek -edik tagja:
a) an = 3n + 1; b) bn= 5 - 4; c) cn = 2" + 1?
907. Az A CB szg CA szrn a cscstl egyenl hosszsg szakaszokat
mrtek fel. A szakaszok vgpontjaibl prhuzamos egyeneseket
hztak (137. bra). Szmtstok ki az AyBv A 7 B 7 s A n szakasz
hosszt, ha A { = 2,5 cm!
908. a v a,, a v a4, ... szm tani sorozat, a c tetszleges szm.
Bizonytstok be, hogy a cav ca cav ca4,... sorozat szintn szmtani
sorozat!
SZAMSOROZATOK 229
909. ar a2, a}, ... es x,, x2, x 3, ... szamtani sorozat. Bizonyitsatok be,
hogy a za y+ x,, a2 + x 2, a} + x 3, ... sorozat szinten szamtani sorozat!
910. Az a2, b2, c2 szamok nem egyenlok es szamtani sorozatot alkotnak.
B izonyitsatok be, hogy szam tani sorozatot kepeznek az
1 1 1 szamok is!
b +c c +a a + b
911. Adva van egy szamtani sorozat, amelynek w-edik tagja an.
Bizonyitsatok be, hogy: a) <7, + a,3 = a ] 3 + ar ; b) - a16= a]() - ab !
912. Feofan Prokopovics feladata. Egy embemek nagyon sok lova volt,
es mindegyiknek kiildnbbzo volt az ara. A legrosszabb 16 4 aranyba
keriilt, a legjobb 55-be, es a legrosszabbtol a legjobbig 3 arannyal
nott lovankent. Hany lova volt az embemek?
913. Hatarozzatok meg a szamtani sorozat elso n tagjanak osszeget, ha:
a) a{ = 1, a 5= 3, n = 40; b) ay= -3, a} = 1, n = 50;
c) <7, = 5, a4 - 6, n = 100; d) a y= a 100, a3 = 3, n = 100!
914. Hatarozzatok meg valamennyi 200-nal kisebb paros termeszetes
szam osszeget!
915. Hatarozzatok meg valamennyi 200-nal kisebb paratlan termeszetes
szam osszeget!
916. Hatarozzatok meg az 1000-nel kisebb termeszetes szamok osszeget,
amelyek a kovetkezo szamokkal oszthatok: a) 3; b) 5; c) 12!
917. Hatarozzatok meg az alabbi intervallumokhoz tartozo valamennyi
egesz szam osszeget:
a) [-30; 70]; b) [-70; -30]; c) (-70; 70)!
230 4. f e j e z e t
918. A szmtani sorozat 10 tag. A pratlan sorszm tagok sszege 10,

a pros tagok 25. Hatrozztok meg a sorozat hetedik tagjt!
919. A szmtani sorozat tizenhannadik tagja 3-mal egyenl. Hatrozztok
meg els 25 tagjnak az sszegt!
920. A szmtani sorozat els tizent tagjnak az sszege 20-szal egyenl,
ennl az els 12 tagjnak az sszege 6-tal kevesebb. Hatrozztok
meg az els 27 tag sszegt!
921. Hatrozztok meg a szmtani sorozat els 20 tagjnak az sszegt,
ha -edik tagjnak a kplete:
a) a = 2 + 5n; b) an = 2n - 1; c) an = -3 + ni
922. Hatrozztok meg a szmtani sorozat tdik tagjt, ha els n tagjainak
sszege a kvetkez kpletekkel hatrozhat meg:
a) Sn = n2 - 6n\ b) Sn = 3n2 - n ; c) Sn = 4 n2 - 2!
923. A szmtani sorozat negyedik s hatodik tagjnak sszege 14-gyel
egyenl. Hatrozztok meg a sorozat els kilenc tagjnak sszegt!
924. Franker feladata. Hnyat t az ra 12 ra alatt, ha flrnknt t?
925. Egy szabadon eso test az els msodpercben 4,9 m-t tesz meg, s
minden kvetkez msodpercben 9,8 m-rel tbbet. Szmtstok ki:
a) a bnya mlysgt, ha a k 8 msodperc alatt ri el az aljt;
b) hny msodpercig esne az anyacsavar 490 m magasbl!
926. Egy tszg bels szgeinek fokmrtkei szmtani sorozatot alkotnak.
Bizonytstok be, hogy a szgek egyike 108o! Alltsatok ssze
hasonl feladatot hromszggel s
htszggel kapcsolatban! B b C
927. A trapz alapjaival prhuzamos
szakaszok a szrakat 8 egyenl rszre
osztjk. H atrozztok meg a
szakaszok hosszt s sszegket, ha
a trapz alapjai zar s (138. bra)!
138. bra
SZMSOROZATOK 231
= Ismtlo feladatok

3.v - 9 a- - 9 c 2 - 8c - 20
a) 2 x 2 - 5 * - 3 ; 2a2 + l a + 3 ' C) c2 - l l e + 1 0 !
a) .v2- 8x < 0; b)*2 + 7.v<0;
c) jc2- 1 6 < 0 ; d) jc23 < 0!
930. Rajzoljtok t a fiizetetekbe a 139. bran lathat tblzatot! Tltstek
ki a tblzat res kockit a, 6, c, k, a b z
p, t, x, y, z betkkel oly mdon,
k z a c X y
hogy minden sorban, minden
t P b
oszlopban s minden 3x3-as kis
ngyzetben a felsorolt betk csak Cr z
egyszer forduljanak el! a t c z X k

P a c t
b z X t y
. y b P
139. bra X y b t
MRTANI SOROZAT
M rtani sorozatnak nevezzk az olyan szmsorozatot,

> melynek a msodik tagtl kezdve rrsinden tagjt gy
kapjuk meg, hogy a sorozat elz tagjt megszorozzuk
a sorozatra jellemz lland szmmal. Ezt az lland q
szm ot az adott m rtani sorozat h n y a d o s n a k
(kvciensnek) nevezzk.
A mrtani sorozat b] els tagja s q hnyadosa brmilyen szm lehet,

kivve a nullt.
Msknt fogalmazva, a mrtani sorozat olyan sorozat, amely a
kvetkez rekurzv kplettel adhat meg:
b] = b, bn + , = bn q, ahol n e N, b * 0 s q * 0 adott szmok.
Mrtani sorozatok pldi:
3,6, 12, 24, 48, 9 6 ,... {bx = 3, q = 2);
232 4. f e j e z e t
1, -3, 9, -27, 81, -2 4 3 ,... = 1, q = -3);
7, 7, 7, 7, 7, 7, 7, 7, ...(/>,= 7, ? = 1).
M e g j e g y z s . Minden nulla klnbsg szmtani sorozatot olyan

mrtani sorozatnak tekinthetnk, melynek hnyadosa 1.
A b] els tag s <7hnyados mrtani sorozatnak a kvetkezk az els
tagjai:
bx; b xq, b xq2*, b xq \ b ^ \ ... .
A msodik tag b 2 = b,<7, a harmadik tag >3 = bxq~, az -edik tag:
bn =h.qn~\
1*
Ez a kplet a mrtani sorozat -edik tagjnak a kplete.
1. p l d a . Egy mrtani sorozatban bx = 5, q = 2. Hatrozztok

meg >)0-et!
J M e g o 1d s. 610 = ,<7' ', >10 = 5 29 = 2 560.
F e 1e 1e t. 2 560.
2. p l d a . A mrtani sorozat els s hetedik tagja 81 s ^ . Hatrozztok

meg a sorozat hnyadost!
J M e g o ld s . Az -edik tag kplete szerint a mrtani sorozat:
/2y 2 2
Ha q* = I 3 I , akkor <7= - vagy q = ~ j -
T
F7e 11e 11e *t. 23 vagy - 23 .
Vizsgljuk meg a mrtani sorozat tulajdonsgait.
1. t t e l . A m rtan i sorozat m inden ta g jn ak ngyzete a

L J m sodik ta g t l kezdden a kt szom szdos ta g j n a k
SZMSOROZATOK 233
B i z o n y t s. A meghatrozs szcrint br ] -q, bn+1=b n -q.

Vagyis
OJ
b +, \. ' b n - 1. = bn q ~q r = bn2.
A ttel fordtottja is igaz. Bizonytstok be onllan!
2. ttel. A mrtani sorozat els n tagjnak osszegt abban az

esetben, ha q * 1, a kvetkez kplet fejezi ki: c
c - *.(<?" - ')
" q- 1
B i z o n y t s.
Legyen + bxq + bxq2 + ... + >,<7" 2 + b xqn~x. Megszorozzuk az
egyenlsg mindkt oldalt a <7hnyadossal:
% = bxq + bxq 2 + bxq 3 + ... + b xqn~x + bxqn.
Tagonknt kivonjuk az els egyenlsgbol a msodikat, miltal az
azonos tagok,bxq ,b xq 2 ,b xq} ...,b xqn~xkiesnek. Eredmnyknt a kvetkez
egyenlsget kapjuk:
Snq ~ S n = bxqn- bx vagy Sn(q - 1) = bx(qn- 1),
ahonnan
s = -0
q 1
Ezzel a kplettel szmthatjuk ki a b x els tag s q * 1 hnyados

mrtani sorozat els n tagjnak osszegt.
Ha q = 1, akkor ez a kplet nem alkalmazhat (nullval nem lehet
osztani). Mivel ebben az esetben a sorozat minden tagja egyenl bx, ezrt
S =nb,.
3. p l d a . Hatrozztok meg a 2 ,6, 18, 54,... mrtani sorozat els hsz

tagjnak osszegt!
S M e g o ld s . Ebben a sorozatban b = 2, q = 3, ezrt
s= = 320 - 1.
3-1
F e 1e 1e t. 320 - 1.
234 4. f e j e z e t
A vges m rtani sorozat tagjainak sszege a kvetkez

hnq - bx
kplettel is kiszmthat: S n= " y~ ^
Bizonytstok be onllan!
A mrtani sorozat els n tagjnak sszege az n nveke-

~ dsvel nagyon gyorsan n. Megoldunk egy ezzel kapcsolatos
feladatot.
si indiai feladat. A maharadzsa nagyon szeretett sakkozni, ezrt
meggrte a jtk feltalljnak, hogy bussan megjutalmazza. A
feltall azt krte, hogy a tbla els mezjre egy bzaszemet tegyen,
a msodikra kettt, a harmadikra ngyet, s minden kvetkezre az
elz ktszerest. Az uralkod nagyon elcsodlkozott, hogy ilyen
keveset kr a tallmnyrt. Az grett azonban nem tudta teljesteni.
Vajon mirt?
M e g o ld s .A s a k k t b l n a k 6 4 m ezjevan. Ezrtazuralkodnak
sszesen 1 + 2 + 22 + 23 + 24 +... + 2M bzaszemet kellett volna adnia
a feltallnak.
Prbljtok meg kiszmtani ezt az sszeget. Most csak az utols
sszeadandt 25= 32,210= 322= 1024 > 103vizsgljuk meg kzelebbrl:
264= 24- (2')6 > 16 (103)6= 16 1018= 16 000 000 000 000 000 000.
Ha elfogadjuk, hogy 400 bzaszem tm ege 1 kg, akkor 264
bzaszem tmege tbb mint
16 1018 : (4 103) = 4 1015 (kg) vagy 4 10121.
s ez csak az utols sszeadando k zelit rtke. Ekkora
mennyisg termnyt tbb szz v alatt sem tudnak megtermeini a
vilg orszgai egyttvve.
A 2,4 ,8 ,1 6 ,3 2 ... mrtani sorozat a termszetes szmok halmazn
meghatrozott y = 2Xfggvny rtksorozata.
l . Fogalmazztok meg, mi a mrtani sorozat!

Pi 2. Mi a mrtani sorozat hnyadosa?
.3 . Hogyan fejezhet ki a mrtani sorozat -edik tagja az els tagja s
hnyadosa ltal?
^ 4 . Fogalmazztok meg a mrtani sorozat tulajdonsgt!
> 5. Mivel egyenl a mrtani sorozat els n tagjainak sszege?
SZMSOROZATOK 235
y/ Oldjuk meg egytt!
1. A mrtani sorozatban b 4 = 2, b 1 = -54. Hatrozztok meg a

kvetkezket: b] sq\
J M e g o 1d s. Az -edik tag kplete szerint b4 = b - q 3 s b. = b^ qS6.
Behelyettesitjk az egyenlsgekbe a b4 = 2, b1 = -54 rtkeket s
\ 2 = br q \
megoldjuk a kvetkez rendszert: 1 54 _ ^
Tagonknt elosztjuk a msodik egyenletet az elsvel:

b o^
^ 3 . A kvetkezket kapjuk: q3 = -27 s 4 = -3.
A rendszer els egyenletbl meghatrozzuk b{-ct:
2 = V ( - 3 ) 3; >, = 2 : (-27) = - ^ .
F e 1e 1e t. 22- , = -3.
2. Hatrozztok meg a mrtani sorozat els t tagjnak sszegt,
amelyben b} = 8, q = ^ !
J M e g o ld s . /sc> mdszer. A mrtani sorozat els tagjainak

sszege a kvetkez kplettel szmthat ki:
Sn = r. Ha n = 5. akkor
q -1
Msodik mdszer. Kiirjuk az adott sorozat 5 tagjt: 8, 4, 2, 1,
Az sszegket egyszer sszeadssal kapjuk meg: 15 \ .
F e l e l e t . S s = 15.
236 4. f e j e z e t
Oldjtok meg szban!
931. Jelljtek meg a mrtani sorozat hrom kvetkez tagjt:

a) 3, 6, 12,...; b) 1 6 ,8 ,4 ,...;
c) -1 ,- 2 , -4 ,... ; d) -2, 4, -8 ,... !
932. Mrtaniak-e a kvetkez sorozatok:
a) 1,0,1,0,01,0,001,0,0001;
b) 1 l i U 9
2 4 8 16 32
Ha igen, akkor jelljtek meg a hnyadosaikat!
933. Mrtaniak-e a kvetkez sorozatok:
a) 2, 4, 6, 8,... ; b) 1,-3, 9, 2 7 ,-8 1 ,...
c) 3, 6, 12, 14,...; i I 1 i 1
3 4 5 6
934. Mrtani-e a 7", 7" + l, 7 " 2, 7 + 3 sorozat, ahoi n tetszleges
termszetes szm? s a 7", -7" +l, 7+2, -7 +3 sorozat?
A szint
> 935. rjtok fel annak a mrtani sorozatnak az els ht tagjt, amelyben:
a) b, = !,<? = 3; b) i b.= 1 0 ,4 =21 ;

c) 6, = -5, q = 2; d) 6, = 1, <7= -2 !
936. Irjtok fel annak a mrtani sorozatnak az els t tagjt, amelyben:
a) bx = 18, q = - l ; b) 6, = 5, q = 2;
c) 6, = -8, q = \2\, d )6 ,= ^,< 7 = 3!

937. Hatrozztok meg az albbi mrtani sorozatok hnyadost s
tdik tagjt:
a ) - l , 3,... ; b) 0 ,1 ,0 ,0 1 ,...;
c) 625, 125,... ; d ) 4 ,- 2 , ... !
^ 938. A mrtani sorozatban 6, = -3 ,q = 2. Hatrozztok meg: b4, bv b \
939. Hatrozztok meg annak a mrtani sorozatnak az els tagjt, amelyben:
a) = 384, q = 2; b )b 5 = 31,25, .7 = -2,5!
SZMSOROZATOK 237
P 940. b.,1 b 2 6 b,, ... mrtani sorozat. Hatrozztok meg b 2 -1,

ha:
a) bl = \ , b 2 = 6; b) 6, = 25, b2 = -50;
c)>3 = 1, >4 = 0,5; d) b2 = 2, b4 = 4!
941. Hatrozztok meg a mrtani sorozat hetedik tagjt, ha:
a) Z?3 = 3, bA= 6; b) Z>3 = -1,5, b 5 = -6;
c) b = 80, b = -160; d) b6 = 18, bA= 72!
942. rjtok fel a mrtani sorozatok w-edik tagjnak kplett:
a) 2,6,18,... ; b) 5 ,- 5 , 1 ,... ;
c) 1, 7 2 ,2 ,... ; d) 64,-32, 16,... !
943. Hatrozztok meg azon mrtani sorozat w-edik tagjnak sorszmt,
amelyben:
a) bx= 4, q = 3, 6, = 324; b) 6, = -8, q = 2, = -256!
944. Az szakasz az ABC hromszg kzpvonala. Az A2C, az
hromszg, az ^ 3C3 szakasz pedig az A2B C hromszg
s gy tovbb (140. bra). Igaz-e az llts, hogy az A C ,A Cl,A^C2,
A 3 C3, ... szakaszok hosszaikkal mrtani sorozatot alkotnak?
B
tagjainak az sszegt, ha:

a) bi = -3 ,q = 3 ,n = 6; b) bx= 2,5, q = 0,4, n = 4;
c)b = 4, q = - 2 , n= 10; d ) 6 , = ^ ; ^ = 3 , = 6!
946. Hatrozztok meg a mrtani sorozat els n tagjainak sszegt, ha:

1
a)>, = 1,4 = 2, n = 9; b ) 6 , = 1, 4 = J 10
c)bi = S \ , q = - , n = 8; d) >, = - 2, q = 2 ,n = 12!

238 4. f e j e z e t
2> 947. Hatrozztok meg a mrtani sorozatok els hat tagjnak sszegt:'
a )-2, 1 0 ,...; b) 5, 10,... ; c) 32, -16,
d) 3, 3, 3, 3, 3, 3, ... ; e) 5, 10, 20, 40, 80, ... !
948. Hatrozztok meg a mrtani sorozatok els tizent tagjnak sszegt:
a) 1,2, 4, 8,.. b) 1024,512, 25 6 ,...;
c) 1,-2, 4, -8 d) 1024, -512,256,... !
949. Okori feladat. Egy okos szegny ember ktheti szllst krt egy
fsvny ml a kvetkez felttel mellett: ,,Az els naprt 1 dinrt,
a msodikrt 2 dinrt, a harmadikrt 3 dinrt stb. fizetek neked,
1 dinrral nvelve a napi szllsdij sszegt. Te nekem knyr-
adomnyknt az els napon 1 garast, a msodikon 2 garast, a harma-
dikon 4 garast stb. biztositasz, naponta duplzva az alamizsna
sszegt. A fukar r rmmel ment bele az alkuba, azt gondolva,
hogy j zletet kt. Mennyi pnzt kapott a gazdag r? Tekintsk a
garast a dinr vltpnznek; 1 dinr = 100 garas.
2> 950. Euler feladata. A lovt ruba bocst gazda a lkupecnek azt az
ajnlatot tette, hogy csak azokrt a szgekrt fizessen, amelyekkel a
patkk vannak az llat patihoz rgzitve. Igy az els szgrt 1 garast,
a msodikrt 2 garast, a harmadikrt 4 garast stb. krt, azaz minden
kvetkezrt ktszer annyit, mint az elzrt. Mennyirt adta el a
gazda a lovt, ha a ngy patkban 32 szg volt?
B szint
951. A bv b2, b3 ... mrtani sorozat. Hatrozztok meg 6,-et s q-1, ha:
a) b} = 625, by = 81 ; b) b5 = 3, b ] 0 = -27 V3 ;
952. Irjtok fel a mrtani sorozatok w-edik tagjnak kplett:

a) 3, -6, b )-0 ,1 ,-1 ,.
c) 12, 8, d) 4 ,... !
953. Az albbi mrtani sorozatok tagja-e a 384-es szm:
a) 3, 6 ,... ;
SZAMSOROZATOK 239
954. A -27, -9, 18, 20, 27 szamok kozul melyik tagja annak a mertani
sorozatnak, amelynek w-edik tagja:
' a) > = 5-2*; b )* = (-3 r> ;
c ) y . 3 6 - ( 4 j ; =
955. Hatarozzatok meg annak a mertani sorozatnak az elso tagjat es
hanyadosat, amelyben:
a) b x+ bi = 10, 6, + b4 = 30; b) b5 - b x = 15, b4 - = 6!
956. Mertani-e a cn= (-3)"+2 keplettel megadott sorozat? Ha igen, akkor
hatarozzatok meg az elso tagjat es hanyadosat!
957. Bizonyitsatok be, hogy mertani az adott (xn) sorozat:
a) xn = 3 7; b) xn = 5 2*+I; c) ^ = 0 ,4 '+"!
958. Bizonyitsatok be, hogyha a, b, c mertani sorozat, akkor:
(a2 + b2)c = (b 2 + c2 )a\
2> 959. Adott a br bv by bA, ... mertani sorozat. Bizonyitsatok be, hogy
mertaniak a kovetkezo sorozatok:
a) b fi2, b 2 b3, b3 b4, . . . ;
b) bx + bv b2 + bv b 2 + b4, . . . ;
c) bl - b 2, b2 - b v b3 - b 4, ... !
960. A mertani sorozat dtodik tagja 1. Mennyivel egyenlo az elso kilenc
tagjanak szorzata?
961. A mertani sorozat hatodik tagja -2. Mennyivel egyenlo az elso
tizenegy tagjanak szorzata?
962. Hatarozzatok meg a mertani sorozatot alkoto harom szamot, ha
ismeretes, hogy az osszegtik 21, a szorzatuk pedig 216!
^ 963. Az 1,2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 mertani sorozat szamait ugy
helyezzetek el egy negyzet kilenc kockajaba, hogy a szorzatuk
minden egyes sorban es oszlopban, valamint mindegyik atloban
egymassal egyenlo legyen!
964. A legritkito szivattyu minden egyes iiteme 5%-kal csokkentette az
edenyben levo levego mennyiseget. Szamitsatok ki az edenyben
uralkodo legnyomast a szivattyu tiz iiteme utan, ha az eredetileg
760 Hgmm volt!
965. Kepezhetnek-e mertani sorozatot a derekszogii haromszog
oldalhosszai?
240 4. f e j e z e t
141. bra
966. A hegyesszgbe n szm, egymst rint krvonal van rva

(141. bra). Bizonytstok be, hogy a krsugarak hosszsgai mrtani
sorozatot kpeznek! Mitl fligg ennek a hnyadosa?
967. rjtok fel a kvetkezo tulajdonsgokkal rendelkez sorozat nhny
els tagjt: b = \ , b n= 3bu ,! Hatrozztok meg w-edik tagjnak a
kplett! Szmtstok ki b -ot s S10-et!
$> 968. A 40 \ s 5 * szmok koz helyezzetek ngy olyan szmot, amelyek

az adott szmokkal egytt mrtani sorozatot kpeznek! Hatrozz
tok meg ktfle mdszerrel az sszegket!
969*. Hatrozztok meg a mrtani sorozat tagjainak a szmt, amelyben:
a) b. = 3, b =96, 5 =189;
b) b ] = 1, b = -512, 5 = -341;
3 5 = 2 0 3 ;
d )q = S , bn=1873 , S = 2 6 ,6 + 2 4 !
$> 970. Hatrozztok meg azt a ngy szmot, amelyek kzl az els hrom
mrtani sorozat egymst kvet tagja, az utols hrom pedig szmtani
sorozat tagja, ha a szls szmok sszege 21, a kzps szmok
pedig 18!
971. Keressetek olyan x, y, z, t szmokat, hogy az x, y, -2, z, -8,
t sorozat mrtani legyen!
SZMSOROZATOK 241
972. Az albbi mrtani sorozatok hnyadik sorszm tagjtl kezdden:

a) 729, 243, ... lesz mindegyik tag kisebb 0,01-nl;
b) I , ^ = , ... lesz mindegyik tag 5-nl nagyobb?
973. Vezesstek le a mrtani sorozat els n tagja szorzatnak kplett!

974. Az eset tbb mint szz ve trtnt. Egy juhsz 20 birkt adott el
200 ezstrt. Amikor az egyik vev sokig alkudozott az ron, a
psztor a kvetkez javaslattal llt el: Adj az els brnyrt
1 garast, a msodikrt 2 garast, a harmadikrt 4 garast s minden
kvetkezort ktszer annyit, mint az elzrt! A vsrl elfogadta
az ajnlatot. Mennyit fzetett a 200 birkrt? (Tekintsk gy, hogy
1 ezst = 100 garas.)
$> 975. Az emberi szervezetbe bekerlt baktrium 20 percenknt osztdik,
s mindegyik jonnan keletkezett baktrium is 20 percenknt
kettosztdik. Hny baktrium lesz egy nap alatt a szervezetben?
976. K pzeljk el, hogy idoszm tsunk kezdetn M no kt
lenygyermeket szlt, akik 30 ves korukig szintn kt-kt lnyt
szltek s gy tovbb. Lehetsges-e ez? Ha igen, akkor hny
leszrmazottja lne M-nek napjainkban?
977. Hatrozztok meg az y = x 2 fuggvny rtelmezsi tartomnyt:

a) (0; 3); b) (-5; -3); c) [-2; 3); d) [-4; 4)!
978. A 142. brn gyufbl kirakott alakzatok lthatk.
242 4. f e j e z e t
Kpzeljtek el, hogy az alakzatok sora folytatdik. Hny gyufra

lenne szksg az F9 alakzat kirakshoz?
979. Egy fmdarab tmege 440 g, a msik 429 g. Hatrozztok meg a
fmdarabok mindegyiknek srsgt, ha az els srsge 1 g/cm3-
rel nagyobb, a trfogata pedig 5 cm3-rel kisebb, mint a msik!
980. Oldjtok meg grafikusan az egyenletrendszert:
. SSZEGSZMTSI FELADATOK
Eddig nem foglalkoztunk vgtelen szm sszeadandbl ll

sorozatok sszegeivel, pedig nha erre is szksg lehet. Hatrozzuk meg
pldul az 1, ^2 4^ ~ , ... vgtelen mrtani sorozat sszegt!

8 16
Legyen a 143. brn lthat ngyzet terlete 1, a b2, bv bA, ...
tglalapok terletei pedig megfeleloen ^ ^ , __ Ha a tglalapok szmt

a vgtelensgig nveljk, akkor terletk sszege egyre jobban megkozelti
a 2-t. Ezrt gy tekintjk, hogy
ltalnostsuk a pldt. Adva van a bv

b^q, b^q2, b ^ , ... vgtelen m rtani
sorozat, melynek hnyadosa \q\ < 1. Az ismert
143. bra
kplet alapjn
b\ b\Qn
\ - q ~ 1- q
SZMSOROZATOK 243
Lf|
Ebben az esetben a -j j lland szm, az n pedig vltoz. Ha \q\< 1,
akkor az n korltlan nvekedesekor a qnhatvny 0-hoz tart (ezt igy jelljk:
hqn
ha n > oo, akkor qn 0). Ekkor a trt erteke is 0-hoz tart.
, b \
Vagyis ha n akkor S > Ezert megegyezhetnk abban,
n Q
hogy azon vegtelen mertani sorozat sszegenek, melynek els tagja bv
b \
hnyadosa pedig \q\ < 1, a 71C[ szmot tekintjk.
Mskent fogalmazva, ha \q\ < 1 es bx+ bxq + b^q2 + ... = S, akkor

b
\-q
4 4 4
1. pelda. Hatrozztok meg a 4, - j , g, mertani sorozat
sszeget!
S M e g o 1d s. Itt bx = 4, q = - *, ezert a keresett sszeg:
4
5 = 1+ I =3.
3
F e 1e 1e t. S = 3.
Az S = keplettel a vegtelen szakaszos tizedes trtek kznseges

trtek alakjban irhatk le.
2. pelda. Irjtok fel kznseges trtek alakjban a vegtelen szakaszos

tizedes trteket:
a) 0,(2); b) 1,(6); c) 0,(23)!
S Megolds.
2 0,2 2.
a) 0,(2) = 0,2222...= ^ + 100 4----
1000
+
1 - 0,1 9
F e I e I e t. a) ; .b) 1 j;c) .
A vgtelen szakaszos tizedes trt, amelynek egsz rsze nullval

egyenl, a szakasza pedig kzvetlenl a tizedesvessz utn kvetkezik,
olyan kznsges trttel egyenl, amelynek a szmllja a szakaszban
lv szm, s a nevezjben annyi kilences tallhat, ahny szmjegy a
szakaszban van.
Gondolkodjatok el azon, hogyan rhat fel kznsges trt alakjban
pldul az 1,5(6) szm.
Eddig a legegyszerbb szmtani s mrtani sorozatok sszegt
hatroztuk meg. Azonban gyakran van szksg ms sorozatok sszegeinek
kiszmtsra is. Megvizsglunk nhny pldt.
3. plda. Hatrozztok meg az albbi sorozat els szz tagjnak S

sszegt:
1 1 1 1__ ,
1-2 2-3 3-4 n(n + l) ** *
^ M e g o l d s . Az adott sorozat minden tagja megadhat klnbsg

alakjban:
_L _ i _ I 1 _ i _ i i__= i _ j_
1-2 1 2 2-3 2 3 *****w( + 0 n n + 1 **
Vagyis
c= -1 i 1 f _i__ i- + i =
1-2 2-3 3-4 100 101
+ 1 A, j
3 100 101
, J = 100
1 101 101 '
SZMSOROZATOK 2451
4. plda. Hatrozztok meg az els n termszetes szmok ngyzeteinek

osszegt!
y M e g o l d s . A kttag kbnek kplete alapjn
(a + l )3 = a3 + 3a2 + 3a + 1, ahonnan 3a2 = (a + l )3 - a3 - 3a - 1.
Az a vltozval folytonosan 1, 2, 3, n rtkeket kzlve n szm igaz
szmegyenlosget kapunk:
3 l2 = 23- l 3 - 3 1 - 1,
3 22 = 33- 23- 3 2 - 1,
3 32 = 43- 33- 3 3 - 1,
3 . 42 = 53- 43- 3 4 - i,
3 n2 = (n + 1)3- h3- 3 n - 1.
Az egyenlosgeket tagonknt sszeadva (a23,3 3,4 3, . . 3klcsnsen
megsemmistik egymst) a kvetkez azonossgokat kapjuk:
3 *( l 2 + 22 + 32 + ... + w2) =
= (w+ l)3- 3(1 + 2 + 3 + - 1,
ahonnan
3 ( l 2 + 22 + 32 + ... + 2) =
= (n + l)3- \ n (n + 1) - ( + 1) = | {n + 1) (2n + 1).
Vagyis
l 2 + 22+ 32 + ... + w2 = ^ ( + l ) ( 2 / i + 1).
F e l e l e t . I ( + ! ) (2n + 1).
F ig yeljtek meg az a 4 + alb + a2b2 + ab 3 + b4 kifejezst!

Ez az * els tag s hnyados mrtani sorozat els tagjal-
nak sszege. A mrtani sorozat tagjai osszegnek kplete szerint
a4 + a b + a2b2 + ab3 + b4 =
a
246 4. f e j e z e t
Vagyis a5- b5 = ( a - b){ a4 + ar'b + a2b2 + ab 3 + b4).

Ugyangy bizonythatk a kvetkez azonossgok:
o6 - b6 = (a - b)( a5 + a4b + a2b2 + a2b3 + ab4 + b5).
a1- b1 = ( a - b)( a6 + a5b + a4b2 + a3b3 + a264 + + b6).
ltalnostva:
a"- b" = (a - b)(an~' + a"-2b + ... + abn~2 + 6 "-1).
A ngyzetek klnbsge s a kbk klnbsge ennek az
ltalnos kpletnek a pecilis esetei.
S*- Hogyan hatrozhat meg a termszetes szmok els n tagjnak

sszege?
^ 2 . Mennyivel egyenl a -100 s 100 kztti valamennyi egsz szm
sszege?
Ltezik-e azon vgtelen mrtani sorozat tagjainak az sszege,
amelynek a hnyadosa nagyobb 1-nl?
> 4 Mennyivel egyenl a vgtelen mrtani sorozat tagjainak az sszege,
ha hnyadosnak abszolt rtke kisebb 1-nl (\q\ < 1) ?
J 5. Mennyivel egyenl a vgtelen szm sszeadandk sszege:
4 + 2 + 1 + y + y + ^ + ...?
Oldjuk meg egytt!
1. Hatrozztok meg a 3 + l + ^ + ^ + ^ + ... sorozat sszegt,

amelynek az osszeadandi mrtani sorozat tagjai!
J M e g o l d s . A sorozat els tagja a 3-as szm, a hnyadosa
pedig y , ezrt a keresett sszeg S = ^-y = y^y = 4,5.

1 3
F e 1e 1e t. 4,5.
2. Egyszerststek a kifejezst:
1 1 + ... + (4/7 - 1X4/7 + 3) '

3-7 711 1115
= I fi_I +i__L +J__L + +_J_____1 1 _
4 ^3 7 7 11 11 15 (An - 1) (4 + 3) J
J_ ( 1 1 ) _ J_ An + 3 - 3 _
4 (3 (4/j + 3) I 4 3 (An + 3) 3 (4 + 3)
F e l e l e t : 3 (4/i + 3) *
Oldjtok meg szban!
981. Hatrozztok meg a sorozat tagjainak sszegt:

- 5 ,- 4 ,- 3 ,- 2 ,- 1 ,0 , 1,2, 3, 4, 5,6!
982. Hatrozztok meg azon szmtani sorozat szz tagjnak sszegt,
amelyben:
a, = 3, /= 0!
983. Mennyivel egyenlk az sszegek:
a) 1 - 2 + 3 - 4 + 5 - 6 + 7 - 8 + 9 - 1 0 ;
b) f - 8jc + 2a - 4x + 4f - 2x + 8a - x l
C a sz'nt )
984. Hatrozztok meg a vgtelen mrtani sorozatok sszegt:
a n 1 4 J_ M I i I 1
a/ 15 9 g 5 27 *** * 2 4 8 16
m 9 _3 1i 5 _ 1JT? IQg 5 * * * 9 d)-8U) 4 _ 2^5 115 2 5 *** *i

- -
985. Hatrozztok meg azokat az sszeget, amelyeknek az sszeadandoi

az albbi mrtani sorozatok egyms utn kvetkez tagjai:
u, ~ 2 , 2 2
a) 1 + 3 + 9 + 27+ ' ; b ) 2 5 + 25 2 5 + - ;
B szint
993. Hatrozztok meg a vgtelen mrtani sorozat sszegt:
a)l, J J , b) 5, J5 , 1 , . . . ;
c) 1 ,7i - 3, (tc- 3)2, ... ; d) J T T f , 2 !
994. Az r sugar krbe szablyos hromszog van rva, a hromszgbe

egy msik krt rtak, amelybe ugyancsak egy hromszog van berva.
Hatrozztok meg mindegyik hromszog kerleteinek sszegt s
mindegyik krvonal hossznak sszegt!
995. Adjtok meg kznsges trtek alakjban a vgtelen szakaszos
tizedes trteket:
a) 10,(4); b) 3,0(6); c) 0,(24); d) 1,4(7)!
S> 996. rjtok fel kznsges trtek alakjban a kvetkez szmokat:
a) 3,(5); b) 21,(21); c) 1,1(6); d) 10,00(52)!
997. Ismeretes, hogy \a\< 1, |x| < 1. Egyszersitstek a vgtelen sszegeket:
a) 1 + a + a2 + a3 + ... ;
b) 1 - X + X2- X 3 + .... !
998. Hatrozztok meg a vgtelen szm sszeadandk sszegt:
(8 + 4V2) + (4 + 2>/2) + (2+ J ) + ... ,
amelyek mindegyike ktszer kisebb az elznl!
^ 999. rjatok fel egy olyan vgtelenl fogy mrtani sorozatot, amelynek
els tagja 3, tagjainak sszege pedig 4!
1000. A vgtelenl fogy mrtani sorozat els tagja 8-cal nagyobb, mint a
msodik, az sszege pedig 18-cal egyenl. Hatrozztok meg a
sorozat negyedik tagjt!
$> 1001. A vgtelenl fogy mrtani sorozat tagjainak sszege 1,5, mig
ngyzeteik sszege 1,125. Hatrozztok meg a sorozat els tagjt s
hnyadost (kvcienst)!
1002. Hatrozztok meg az els szz sszeadand sszegt:
a) 1 - 2 + 3 - 4 + 5 - 6 + ... + (-1)"+1+ ...;
250 4. f e j e z e t
1003. Hatrozztok meg a sorozat els negyven tagjnak sszegt:

\ AL A L AL AL 41
a 1 2 2 3 3 4 4 5 ''" n(n + l) *
i_\ J J J ____ A
_____ |
1- 4 4 - 7 * 7 1 0 10 1 3 (3 - 2X3 + 1)
1004. Bizonytstok be az azonossgot:
1 + 2 + 3 + ... + ( - 1)+ + (/?- 1) + ... + 3 + 2 + 1 = n2\
Magyarzztok meg a mrtani tartalmt a 145. bra alapjn!
1005. Bizonytstok be az azonossgot:
8 (1 + 2 + 3 + 4 + ... + ) + 1 = (2 + l)2!
Magyarzztok meg a mrtani tartalmt a 146. bra alapjn!
146. bra
Oldjtok meg az egyenleteket, amelyeknek a bal oldala mrtani sorozat

tagjainak az sszege (1006-1007)!
2> 1006. ^ + * + x2 + ... + x4 + ... = j , ha |x| < 1.
1007. 1 + 2jc + x2- x3 + jc4 - x 5+ ... = , ha |*| < 1.
Bizonytstok be az azonossgokat (1008-1010)!

1008. (1 + 2 + 3 + ... + ri)2 = l 3 + 23 + 33 + . . . + n2.
1009. 4(13 + 23 + 33 + ... + n3) = n \n + l)2.
1010. 3(1 2 + 2*3 + 3 , 4 + ... + n (n + !) = ( + 1 )( + 2).
SZMSOROZATOK 251
/ -------------------------------- 7 ; N
OLDJATOK MEG ONALLOAN A FELADATOKAT!
I. v l t o z a t
Io. Hatrozztok meg a 3, 7, 11, 15,... szmtani sorozat -edik s
50-edik tagjt, valamint els 50 tagjnak az sszegt!
2o. Hatrozztok meg a 2, -6, 18, -54, ... mrtani sorozat -edik
tagjt s els ht tagjnak az sszegt!
3*. Hatrozztok meg annak a nvekv mrtani sorozatnak a
hnyadost, melynek els, msodik s negyedik tagja szmtani
sorozatot kpez!
II. V 11o za t
Io. Hatrozztok meg a 2, 7, 12, 17, ... szmtani sorozat -edik s
2o. Hatrozztok meg a 2, -4, 8 ,-1 6 , ... mrtani sorozat -edik
tagjt s els tiz tagjnak az sszegt!
hnyadost, melynek msodik, harmadik s tdik tagja
szmtani sorozatot kpez!
III. v l t o z a t
Io. Hatrozztok meg az 5,9, 13, 17,... szmtani sorozat -edik s
2o. Hatrozztok meg a 3, -6, 12, -24, ... mrtani sorozat -edik
tagjt s els tiz tagjnak az sszegt!
hnyadost, melynek harmadik, negyedik s hatodik tagja
szmtani sorozatot kpez!
V. V 11 o z a t
Io. Hatrozztok meg a 4, 7, 10, 13,... szmtani sorozat -edik s
60-adik tagjt, valamint els 60 tagjnak az sszegt!
2o. Hatrozztok meg a 3, -9, 27,-81, ... mrtani sorozat -edik
tagjt s els nyolc tagjnak az sszegt!
hnyadost, melynek negyedik, tdik s hetedik tagja szmtani
sorozatot kpez!
V ____________________________ ;_____________________________________________ J
252 4. f e j e z e t
> 4 a FEJEZET TARTALMNAK SSZEFOGLALSA
A szmsorozat az sszes vagy az els n termeszetes szmok

halmazn megadott figgveny.
Szmtani sorozatnak nevezzk mindazokat a sorozatokat,
amelyekben (a msodiktl kezdve) brmelyik tag es az azt megelz'
tag klnbsege lland. Ezt az lland klnbseget differencinak
(klnbsegnek) nevezzk es /betvel jelljk.
A szmtani sorozat egyms utan kvetkez els tagjait av a2, av
...,a n, ... betkkel jellik. A sorozat -edik tagja: an= a ] + ( n - 1)d.
A szmtani sorozat els t tagjainak sszege:
S = l n.
Mertani sorozatnak nevezzk mindazokat a sorozatokat,

amelyekben (a msodiktl kezdve) brmelyik tag es az azt megelz
tag hnyadosa lland. Ezt az lland hnyadost (kvciensnek)
hnyadosnak nevezzk es q betvel jelljk. LJgy tekintik, hogy
^ 0, q ^ 0.
Ha b]t b2, by, ... , bn, ... a mertani sorozat els tagjai, akkor
-edik tagja: bn = b^qn~x.
A mertani sorozat els n tagjainak sszege:
Ha q1 - 1,7 akkor Sn = nb 1
Ha a vegtelen mertani sorozat hnyadosa kisebb 1-nel, akkor
sszes tagjnak sszege a kvetkez keplettel hatrozhat meg:
5= \-q
Ezzel a keplettel irhatk le kznseges trtek alakjban a vegtelen

szakaszos tizedes trtek:
5
0,(5) = 0,555 + i> + i - r | 9
sz Amsorozatok 253
g . turn Liwin 11i jil mmm*' ' ""*w,Trwm

* 1
MATEMATIKATRTNET
Az egyiptomi Rhind-papiruszon (i. e. II. vezred) a kvetkez
feladat olvashat: Ossz szt 10 vka rpt tiz ember kztt gy,
i
hogy mindenki -dal tbbet kapjon, mint a mellette lvo!
a a, a +, 1 , a +, 2 9
Az , a + szmtani sorozat tz tagjnak
meghatrozsrl van sz, amelyek sszege 10-zel egyenl.
Az kori babilniaiak a tbbi kztt ki tudtk szmolni az
1 + 2 + 22+ 23 + ... + 29mrtani sorozat tagjainak sszegt.
Az kori Grgorszg matematikusai mr az i. e. V. szzadban
tudtk, hogy
1 + 2 + 3 + ... + = ^ n(n + 1),
2 + 4 + 6 + ... + 2 = n{n + 1),
1 + 3 + 5 + ... + (2 + 1) = 2.
Eukleidsz Elemek cm mvben le van rva a szably, amely
alapjn kiszmthat a mrtani sorozat tagjainak sszege.
Archimdesz levezette, miknt szmthat ki az els n termsze-
tes szm ngyzeteinek sszege. A tuds meg tudta hatrozni a vgte-
lenl fogy mrtani sorozat tagjainak sszegt is.
Az els n termszetes szmok kbei sszegnek kiszmtst
lehetov tvo
l 3 + 23 + 33 + ... + 3 = (1 + 2 + 3 + ... + n)2
sszefggst Abu-Bekri badadi matematikus fedezte fel a
XI. szzadban.
Sok szmsor n tagjai sszegnek kiszmtsra dolgozott ki az
itt kvetkezhz hasonl
1 - 2 - 3 + 2- 3- 4 + 3- 4- 5 + ... + (+ 1)( + 2),
1 + 3 + 6 + 10 + ... + $n(n+ 1),
1 - L + -L- + 1
1-3 3- 5 5-7 (2n - 1X2n + l)
eredeti m dszert V. J. Bunyakovszkij ukrn matem atikus
(lsd 65. old.).
254 4.fejeze
FELKSZLS A TMAISMERETI RTKELSRE
4. sz. tesztfeladat
I 1. Hatrozztok meg a szmtani sorozat hetedik tagjt, ha
6 + a8 = 20:
a) 5; b) 20; c) 10; d) 15!
2. Szmtstok ki a mrtani sorozat els tagjt, ha
^3 = 4, b =2-.
a) 2; b) 4; c) 8; d) 16!
3. Hatrozztok meg annak a sorozatnak az tdik tagjt, amely a
kvetkez kplettel van megadva:
i = 2. a . , = 3 ' a:
a) 162; b) 54; c) 18; d) 93!
4. Hatrozztok meg a vgtelenl fogy mrtani sorozat sszegt:
j _2 2 _ _ 2_
Z, 3 , 9 27
a) f ; b) 1 i ; c )- ; d) 1!
: 5. Hatrozztok meg az sszes ktjegy pros szm sszegt:
a) 2408; b) 2450; c) 2440; d)2430!
6. Hatrozztok meg a b3 - b4 - b5 mrtani sorozat tagjainak szorzatt,
ha b.4 = 2:
a) 4; b) 14; c) 8; d) 60!
7. rjtok fel a 2, 6, ... szmtani sorozat /7-edik tagjnak kplett:
a) an = n2 + n; b) an = 4 n - 2; c) an = 4n + 2; d) a = n - n2\
8. Hatrozztok meg a mrtani sorozat els hat tagjnak sszegt, ha:
b, = 3,q = 2:
a) 197; b) 90; c) 189; d) 93 !
9. Milyen kt szmot kell elhelyezni a 2 s a 31,25 szmok kz, hogy
egytt mrtani sorozatot kpezzenek:
a) 1 s 7; b) 3 s 4,5; c) 2,5 s 8; d) 3,5 s 4?
10. Milyen sorszm a 3, 6, ... mrtani sorozatban a 384 szm:
a) 7; b) 9; c) 8; d) 10?
MSODFOK FGGVNY 255
HH
T U I
. rP usfel adatok a 4. sz. dolgozathoz
Io. A szmtani sorozatban ax = 4, a2 = 14.

I Hatrozztok meg: a) d\ b) a5; c) S10!
2o. A mrtani sorozatban b x= 16,b 2 = 8.

Hatrozztok meg: a) q\ b) >6; c)^ !
3*. Hatrozztok meg a szmtani sorozat nyolcadik tagjt, ha
a2 + a t = 20\
4. Hatrozztok meg a vgtelen mrtani sorozat sszegt:
16, - 4 , 1, - i , . . . !
5. Fejezztek ki kznsges trt alakjban:

a) 0,(2); b*) 0,(25); 0 0,3(8)!
6*. Hatrozztok meg a mrtani sorozat n tagjainak szmt, amelyben
b = \ , b =768, 5 = 1534,5!
7 \ A -3,6; -3,3; - 3 ,... szmtani sorozat melyik sorszm helytol
pozitvak a tagok?
8*. Hatrozztok meg az sszes olyan termszetes szm sszegt,

amelyek kisebbek 100-nl s oszthatk 6-tal!
9*. A kertben az egyik gyerek egy szibarackot szaktott le a frl, a
msik kettt, s minden kvetkez gyerek egy-egy szibarackkal
tbbet. Azutn a gyerekek a leszaktott barackokat egyms kztt
egyenlen elosztottk, aminek eredmnyeknt mindegyikknek
256 Algebra 9
ISMETLO FELADATOK ES GYAKORLATOK
EGYENLTLENSGEK
Oldjtok meg az egyenltlensgeket, megoldsaik halmazt brzoljtok

a koordinta-egyenesen (1011-1015)!
1011. a) 5x < 15; b )0 ,6 x > 3 ; c) 4jc < 1;
d) 7* + 1 < 15; e) 9x - 5 < 13; f)7 -4 x > 1 5 .
1012. a) 3x - 5 < x + 7; * b) x + 15 > 5x + 3;
c) 0,3y + 1 > 3 - 0,2y; d) l,5z - 2 < z + 8.
1013. a) 2jt- | ( at-1) > 4; b) 5 < 3x - - f ( * - l) ;
c) , + 2t I < 11-3* 7z - 16 4z + 5
d) < 11.
3 ' 4
1014. a) 5 (x - 1) - 2 (3x - 2) > 3* - 4 (2x - 7);
b) 4 (3 - 2y) -3 (4y + 5) < 5y + 3 (y - 4).
1015. a) 0,5 - 1,2 (3 - x ) < 4,5 (2 - 4x) - 5*;
b) l,2z - 0,6 (5 - 3z) > 2,3 (2 - 5z) - 4z.
1016. A vltoz mely rtkei mellett van rtelme a kifejezseknek:
a) J 5 x - 1 ; b) >l\-2x ; e) ^ + J3x~\ ?
1017. Hatrozztok meg a fggvnyek rtelmezsi tartomnyait:
a) y = J - 2 x ; b) y = V3-7x ; c) y = J x 2+3 ;
d )y = yl-x2- 1 ; e)y = ^ + Vx ; 0 ^ = ^ - V Px !
Oldjtok meg az egyenltlensg-rendszereket (1018-1021)!
[5x + 1 > 6x 18, [7y + 3 > 8y -1 7 ,
1018* a) [3x - 7 < 5x -13; b) 3y - 2 < 6y -1 2 .
]4x + 5 < 9x - 5, 5 + 3z < 9z - 4,

1019 a) | 8x - 7 > 5x + 4; b) 8z - 6 > 7z + 3.
[3(2jc1) + 2,5x < 4, l,5(2x - 3) + 2,1 x < 2,

1020. a) {0,5(jc- 3) - 4,5 < x; b) 3x - 2,5(4-0 ,5 x )> 0 .
ISMTL FELADATOK S GYAKORLATOK 257
[l + 2 x > 2 f l , 2 -^ 4 > 3 jc+ 13,

4
1021. a) b) 5jc_ 8 < 21
7+2x > 3 x -l; 4
1022. Oldjtok meg a ketts egyenltlensgeket:
a) 9 < 2jc + 3 < 17; b ) -8 < 3 x - 2 < 25;
e) 0 < 1 -je < 1; d)0<2-x<2;
e) -8 < 3 - Hz < 58; f) -15 < t (1 - 2y) < - 0,5!

1023. a) (x + 3)(jc- 5) < 0; b) (x + 7)(x + 4) < 0;
c) (y -2 )(8 - y ) > 0; d) (z - 5)(6 - z) < 0.
1024. a) (x2 + 3)(x - 5) < 0; b) (y + 2)(2 +>>2) > 0;
c) (3x - 2)(5 - 2x) > 0; d) 4 (2 y -3 )(7 -3 y )< 0 .
1025. a) ; +23 > 0 ; b) 2z + l < 0 ; <=>2 ^ > 0;
d) " I > 0; < 0.
FGGVNYEK S GRAFIKONOK
1026. Hatrozztok meg az/(-2);7(-l);y(0);./(l);./2)-t, ha a iggvnyek

a kvetkez kpletekkel vannak megadva:
a)7(x) = 2x2 + 3; b) J{x) = 3x3 - 2; c)y(x) = J x 2+1 !
1027. A fuggvny azy = kplettel van megadva az els tz termszetes

szm halmazn. Adjtok meg a figgvnyt tblzat alakjban!
1028. A fuggvny azy = 2 Jx+5 kplettel van megadva a D = {-4; -2,75;

-1 ; 1,25; 4; 11 }rtelmezsi tartomnyban. Adjtok meg a
figgvnyt tblzattal s grafkonnal!
1029. brzoljtok azy = x2 - 4 fuggvny grafikonjt, ha D = (-1; 0;
1; 2; 3} ! Hatrozztok meg az rtkkszlett!
258 Algebra 9
1030. Hatrozztok meg a ftiggvnyek rtelmezsi tartomnyt:

a)y = 5 x - l ; b)y = Vx+1; c )y = j 4 - x ;
3x x2 - i
d )y = x -1
e' , )y
,J
= x+3 vf) -ry = x^2-+1
A '
1031. Azx mely rtkei mellett legkisebbek a ftiggvnyek rtkei:
a)y = x2- 6x + 9; b)y = x2 + 4x + 7;
c) y = 4x212x - 3; d) y = 4x2- 4x + 1?
1032. Hatrozztok meg a ftiggvnyek legnagyobb rtkeit:
a) y = 3 - (x -*2)2; b) y = -0,25(x + 5)2;
c) y = 6x - x2 - 10; d) y = -5x2 + 4x + 1!
1033. Hatrozztok meg a ftiggvnyek x-tengellyel alkotott met-
szspontjait:
a) y = x2 + 1Ox - 11; b) y = x2 + 18x + 81;
c) y = 6x2- 5x - 1; d) y = 2x2 + 3x - 9;
e) y = -2x2 + 7x - 3; f) y = 5 - 2x - 7x2;
g)y = 6x2- x ; h)y = -2x(x + 3)!
1034. Szerkesszetek parabolt teljes ngyzett val alaktssal:
a)y = x2 + 4x + 5; b)y = x2- 6x + 5;
c) y = x2- 2x - 1; d) y = 1 + 4x - x2;
e) y = 4x2- 4x + 5; f) y = 5x2 + lOx + 4!
brzoljtok a ftiggvnyek grbit (1035^1037)!
1035. a ) y = ( x + 2 ) 2 - 3 ; b)y = (x - l )2 + 3;
c) y = - ( x - 3 ) 2+ 1; d) y = 2(x + l)2- 1;
e) y = 0,5(x- 2) - 2; f) y = 5 - ( x - 0 ,5 ) 2.
1036. a) y = x(x - 2); b) y = x(5 - x); c)y = x2- 6x;
d) y = 2x - x2; e)y = 3x2 + 12; f)y = x - 2x2.
1037. a) y = 3x2 + 3x - 1; b) y = 2x2- 4x + 5;
c) y = -3x2 + 6x - 1; d)y = -x 2 + x - 3;
e) y = -2x2 + 3x + 2; f)y = 5x2+ 3x - 2.
Oldjtok meg a msodfok egyenltlensgeket (1038-1044)!
1038. a)x2 + 2x > 0; b)x2- x > 0 ;
c) 2x2+ 5x < 0; d) 3x2- x < 0.
1039. a) x2- 3x + 2 > 0; b) x 2 + 5 x + 6 < 0;
c)x2- x - 2 < 0 ; d)x2 + 2x - 15 > 0.
1040. a) 3x2- x - 4 > 0; b) 5x2- 2x - 3 > 0;
c) 6x2 + 5x + 1 < 0; d) 10x2- 9x + 2 < 0.
1041. a) - x 2 + 2x - 1 < 0; b) -x 2- 2x - 5 > 0;
c) 6x - 9 - x2 > 0; d) 3x - 7x2- 5 < 0.
1042. a) (x - 3)(x + 5) > 0; b) (x + 2)(x + 7) < 0;
c) (x + 7)(x - 1) > 0; d) (x - 3)(x - 5) < 0.
1043. a) (2x+ l)(x+ 1) > 0; b) (3x - 2)(2x + 3) > 0;
c) (x - 7)(3x + 1) < 0; d) (2x - 5)(3x - 6) > 0.
1044. a) (x - 1)(2 - x) > 0; b) (3 + x)(x + 7) < 0;
c) (3 - x)(5 + x) < 0; d) ( 5 - x ) ( l - x) > 0.
a) 7 ^ 7 > 0; b )7 T ^ > 0 ;
<0^ d) < 0!
1046. Oldjtok meg az egyenletrendszereket helyettestsi mdszerrel:

x - y = 3, x - y = 3,
a) [x2 + y 2 =9; b)
x y = 4;

(N
3x + 4y = 8,
II
1
c) [y = x - 2; d) xy = 1.
1047. Oldjtok meg az egyenletrendszereket az egyenl egytthatk

mdszervel:
x + y - xy = -23, x2 + xy = 15,
x - y + xy = 49; b) y 2 + xy = 10;
x2 + y 2 = 10, x3 + y 3 = 19,
(x - y)(x + y) = 8; d) x 2y + xy2 = - 6.
1048. Oldjtok meg az egyenletrendszereket j ismeretlen bevezetsnek

mdszervel:
5(x + y) + 2xy = -19, xy + x + y = - 11,
a) x + y + 3xy = -35; b) x 2y + y 2x = 30;
260 Algebra 9
2xy 3 = 15,
\x2+ y 2 = 28, y
c) \x + y = 4; d) jcv + = 15!
. y
AZ ALKALM AZOTT MATEMATIKA E L E M E I,
Keszitsetek matematikai modellt (egyenlet, egyenletrendszer vagy diagram

alakjban) a feladatok megoldshoz (1049 -1056)!
1049. Ket barkan sszesen 900 t bza van. Hny mzsa buza van rajtuk
kln-kln, ha az elsn 20%-kal van tbb, mint a nsikon?
1050. Az zletbe ketfele minseg, sszesen 1800 kg liszt erkezett. Azt
kveten, hogy 60% els- es 70% msodosztlyt ertekesitettek
belle, a boltban 640 kg liszt maradt. Mennyi els- es mennyi
msodosztly lisztet kapott az zlet?
1051. A matematikai felveteli vizsgn a dikok 15%-a egyetlen feladatot
sem oldott meg, 144 felveteliz hibsan oldotta meg a feladatokat,
mig azoknak a szma, akik mindegyik feladatot megoldottk, gy
arnylik azokehoz, akik egyetlen feladattal sem birkztak meg,
mint 5 :3 . Hny felveteliz tette le a matematika vizsgt?
1052. A gyorsvonat egy rval hamarabb tette meg a 400 km-es tvot,
mint a tehervonat. Milyen a vonatok sebessege, ha a tehervonate
20 km/h-val kisebb, mint a gyorsvonate?
1053. Az 1200 km-es utat megtett turista kiszmitotta, hogy ha 6 nappal
tovbb lett volna ton, akkor naponta 10 km-rel rvidebb tvot tett
volna meg. Mekkora tvot tett meg naponta a turista?
1054. Az szmedencet ket csbl 6 ora alatt tltttek fel vizzel. Az
egyik cs 5 rval hamarabb tltene fel vizzel a medencet, mint
a msik. Mennyi id alatt tltdne fel a mederrce a ket csvn
keresztl kln-kln?
1055. Ket szvn egytt dolgozva 12 nap alatt tudja teljesiteni a rendelest.
Hny nap alatt teljesitene a rendelest a ket szvn kln-kln, ha
ismeretes, hogy az egyik teljesitmenye 1,5-szer akkora, mint a
msike?
IS M T L F E L A D A T O K S G Y A K O R L A T O K _____________________________________________________________________ 261 M M
1056. A vonatnak bizonyos id latt kellett megtennie a 250 km tvot. De
2 rval az indulst kveten 20 percre meg kellett llnia, s hogy
behozza a ksst s idejben megrkezzen a clllomsra, 25 km/h-
val kellett nvelnie a sebessgt. Mekkora volt a vonat menetrend
szerinti sebessge?
1057. Az Antonovka fajtj alma cukortartalma tomegnek 10,7%-a.
Mennyi cukor van 50 kg yen almban?
1058. A bank 45 gyfelet szolglt ki, ami az sszes gyfl 15%-a. Hny
gyfele van a banknak?
1059. Az rucikk rt elszr 10%-kal, majd tovbbi 5%-kal csokkentettk,
minek eredmnyeknt az ra 34,2 hrivnya lett. Mennyi volt
eredetileg az rucikk ra?
1060. Kezdetben kt hordban egyenl mennyisg vz volt. Ksbb az
egyik hordban 10%-kal cskkent, majd 10%-kal not a vz
mennyisge. A msik hordban a vz mennyisge elszr 10%-kal
nvekedett, ksbb 10%-kal cskkent. Melyik hordban lett
tbb vz?
1061. Hny szzalkkal n a tglalap terlete, ha a hosszt 20%-kal,
szlessgt pedig 10%-kal megnvelik?
1062. Az rucikk rt 20%-kal csokkentettk. Hny szzalkkal kell ezutn
megnvelni a cikk rt, hogy az eredeti nagysg legyen?
1063. A termk elksztsre fordtott kiadsok 1250 hrivnyt tesznek ki,
mg az ra 1750 hrivnya. Szmtstok ki szzalkban az rrst!
1064. A kereskedelmi cg kt trgyat vsrolt 2500 hrivnyrt, majd a
viszonteladsukbl 40% nyeresgre tett szert. Mennyit fizetett a
cg a trgyakrt kln-kln, ha az egyik eladsa 25%, mg a msik
50% nyeresget eredmnyezett?
1065. A 12 kg tmeg rz-n tvzet 45% rezet tartalmaz. Hny
ki logramm tiszta nt kellene az tvzethez adni, hogy az jonnan
kpzod tvzet 40% rezet tartalmazzon?
1066. A 22 fos osztlybl tallomra kivlasztottak egy tanult. Mekkora
a valsznsge annak, hogy a kivlasztott tanul fi, ha az
osztlyban a fik ltszma 10?
1067. A dobozban 7 fehr s 13 fekete goly van. Tallomra kivesznek
beile egyet. Mekkora a valsznsge annak, hogy az fehr
goly lesz?
262 Algebra 9
1068. A zacskban a darab fehr s b darab fekete goly van. Kivesznek

belle egy fehr sznt s flreteszik. Ezutn kivesznek mg egyet.
Mekkora a valsznsge annak, hogy a msodik goly is fehr
szn?
1069. Az 1 s 20 koztti termszetes szmok kzl a tanul tallomra
megnevez egyet. Mekkora a valsznsge annak, hogy ez a szm
30 osztja?
1070. Ht egyforma krtyra egy-egy bett mak, amelyekbl kirakhat
az ALGEBRA sz. Ezutn lefordtjk a lapokat, sszekeverik s
tallomra veszik fel ket. Mekkora a valsznsge annak, hogy a
felszedett krtyalapokbl kirakhat lesz a GRAB sz?
1071. A 3x4x5 mret fa tglatest minden oldalt befestettk, majd 60
egyenl kockra vgtk fel s a darabokat egy zskba szrtk.
Mekkora a valsznsge annak, hogy a zskbl tallomra kivett
kocka: a) 3 oldala festett; b) 2 oldala festett; c) 1 oldala festett;
d) 0 oldala festett?
1072. Mekkora a valsznsge annak, hogy a tallomra kivlasztott
hromjegy szm: a) 5-tel oszthat; b) nagyobb 100-nl; c) kisebb
200-nl?
1073. Hatrozztok meg a mintk mduszt, medinjt s tlagt:
a) 3, 4, 4, 4, 6, 6, 7, 7, 8, 8, 9;
b) 11, 17, 12, 13, 14, 15, 15, 16, 16, 13, 15, 11!
1074. Hatrozztok meg a mintk centrlis tendenciit:
a) 1,2; 2,1; 2,4; 2,7; 2,8; 3,0; 3,0; 3,0; 3,0; 3,1; 3,1; 3,4; 3,6;
b) 0,98; 1,03; 1,06; 0,97; 0,97; 1,05; 1,01; 0,98; 0,97; 0,99; 0,96;
1,02; 0,97; 1,01; 1,03!
1075. 48 dik vizsgateszt-eredmnyei alapjn sszelltottk az elkvetett
hibk tblzatt:
3 1 2 2 0 3 3 1 3 2 4 2
2 3 0 1 5 3 1 2 4 1 3 2
0 3 2 2 4 3 0 1 3 3 2 3
4 1 0 2 2 1 2 0 1 2 3 2
lltsatok ssze gyakorisgi tblzatot, s rajzoljatok hisztogramot!

Hatrozztok meg a minta centrlis tendenciit!
ISMTL FELADATOK S GYAKORLATOK__________________________________ 2 6 3
1076. A gyrban 200 alkatrszt csiszoltak le, majd megmrtk ket, s a

mrsi eredmnyeket tblzatba foglaltk.
05 rH co uO 05 rH CO
CO t- t> t- 00
O co" co" co" co" co CO co
d , cm 1 1 1 1 1 1 1
05 rH co iO 05 rH
CO co b-
co co" co" co" co" co" co" co
Alkatrszek szma 5 17 24 54 52 23 18 7
W VM M HM M NB
A tblzat adatai alapjn: a) szerkesszetek hisztogramot; b) hat-

rozztok meg valamennyi rtk relativ gyakorisgt!
1077. Az zemben 3050 nyersvasntvny vegyelemzst vgeztk el, s
tblzatba foglaltk az ntvnyek (szzalkban kifejezett)
szntartalmt.
Szntartalom, 1,8 1,9 2,0 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 2,7
2,1
%
Ontvnyszm 52 120 180 205 407 507 621 413 320 225
A tblzat adatai alapjn: a) hatrozztok meg valamennyi rtk

relativ gyakorisgt; b) hatrozztok meg a minta centrlis
tendenciit!
SZMSOROZATOK
1078. rjtok fel annak a sorozatnak az els t tagjt, amelynek az w-edik

tagja a kvetkez kplettel van megadva:
a) a = 2 (n + \); b)x = 6 :; c)v = 3+ 3 - ( - l ) ;
d ) b = \ + n2; e) cn = 2n n2; f) z = 1 + ( - 1)"!
1079. A sorozat az an= 2n2+ 3 kplettel van megadva. Hatrozztok meg:
a) a3- b) o6; c) a{5; d) a]00\
1080. rjtok fel annak a sorozatnak a hetedik, tizedik s huszontdik
tagjt, amelynek az w-edik tagja a kvetkez kplettel van megadva:
a)cn = ( \ - n ) 2; b ) c ; = 350 + ; c) cn= 2n - (-1)"!
1081. rjtok fel annak a szmtani sorozatnak az els t tagjt, amelyben:
a) = 17, d= 2; b) a, = 0,5, d= 10;
c ) a ]= - ^ , d = \ ; d )a, = 6 ,d = 0 \
264 AJgebra 9
1082. A szmtani sorozat els tagja 7,, a klnbsge d. Hatrozztok

meg els n tagjainak sszegt, ha:
a) a, = 5, d= 3, n = 31; b) a, = 14,5, d= 0,7,n = 26;
c) a, = - | , d= \ , n = 35;d) a{ = 111, / = - | , n= 56!

1083. Hatrozztok meg a szmtani sorozat els szz tagjnak sszegt:
a) a, = -35, d= 6; b) 7, = 66, d = - 8;
c) 7, = -2,5, d= 3; d) 7, = -20, d= 1,4.
1084. A szmtani sorozat els ngy tagjnak sszege 56, mg az utols
ngy tag sszeg 112. Hatrozztok meg a szmsorozat tagjainak
szmt, ha az els tagja 11-gyel egyenl!
1085. A nvekv szmtani sorozat els s tdik tagjnak sszege
14, msodik s negyedik tagjnak a szorzata 45-tel egyenl.
A sorozat hny tagjt kellene sszeadni, hogy az eredmny
24 legyen?
1086. Adva van kt szmtani sorozat. Az els sorozat els s tdik tagja
rendre 7 s -5. A msodik sorozatban az els tag 0, az utols 3,5.
Hatrozztok meg a msodik sorozat tagjainak sszegt, ha
ismeretes, hogy mindkt sorozat harmadik tagja egymssal egyenl!
1087. A mrtani sorozatban b7 = 80, = -160. Hatrozztok meg:
V 4 b s -
1088. A mrtani sorozatban b6 = 18, bA= 72. Hatrozztok meg: />,, q\
1089. Irjtok fel azt a hat tagbl ll mrtani sorozatot, amelyben az els
hrom tag sszege 168, az utols hrom pedig 21 !
1090. A nveked mrtani sorozat els s utols tagjnak sszege 66,
msodik s utols eltti tagjnak szorzata 128, sszes tagjnak
sszege pedig 126. Hny tag a sorozat?
1091. Dzsemsid al-Kashifeladata. A kertben egy ember egy grntalmt
szaktott le a frl, a msik kettt, s minden kvetkez egy-egy
grntalmval tbbet. Azutn az emberek a leszaktott grntalmkat
egyms kztt egyenlen elosztottk, aminek eredmnyeknt
mindegyikknek 6 -6 gymlcs jutott. Hnyan szaktottak
grntalmt?
1092. Okori indiaifeladat A vndor els nap kt egysgnyi utat tett meg,
minden kvetkez napon hrom egysggel tbbet, mint az azt
megelz napon. Egy msik vndor az t hrom egysgt teszi meg

az els napon, minden kvetkez napon kt egysggel tbbet. Mikor
ri utol az els vndor a msikat, ha egyszerre indultak tnak
ugyanarrl a helyrl s ugyanabban az irnyban?
1093. A bv b2, bv b4 mrtani sorozat. Mrtani sorozatok-e a kvetkezk:
a) 5br 5bv 5bv 5b4 ... ; b) b] + 5, b2 + 5, >3 + 5, b4 + 5,... ;
c) b\, b l b l ... ; ^/ h. >h. h.

a) b. = 27, q = t ; b )b x= 2 ,q = - \ -
c = d) b . = - \ yq = - \ \
1095. Ellenorizztek, hogy az adott mrtani sorozat q kvciense

(hnyadosa) kielgti-e a \q\ < 1 felttelt, s hatrozztok meg a
sorozat sszegt:
a) b) 0,1, -0 ,0 1 ,...; c) 1,8; 0,36,...!

+
a) 7 + 10 + 100 b ) 30 10 + 1000 '
1097. Fermt feladata. Ha S a vgtelenl fogy ( a j mrtani sorozat
sszege, akkor:
<1
S - a, U2
1098. A vgtelen mrtani sorozat sszege 4, tagjai kbeinek sszege pedig
192. Hatrozztok meg a sorozat els tagjt s hnyadost!
1099. A vgtelen mrtani sorozat sszege egyenl els hat tagja sszegnek
g
a y-vel. Hatrozztok meg a sorozat hnyadost!
1100. Hatrozztok meg azt az sszeget, amelynek sszeadandi a
kvetkez mrtani sorozatok tagjai (|/?| < 1):
a) b + b2 + b* + ...; b) b - b2 + b3- ...;
c )b 2 + b4 + b6+ ...; d) b - P + b5- ...\
266 Algebra 9
EMELT SZINT FELADATOK S GYAKORLATOK
1101. Melyik a nagyobb: Vl4 + ^6 vagy2V3 + V7 ?
1102. Bizonyitsatokbe az egyenlotlenseget: 4< \l9 + 4^5 + ^ 9 -4 ^ 5 <5!

1103. Bizonyitsatok be, hogy a, c barmely erteke mellett:
a) 2a2 + &2 + c2 > 2a(b + c);
b) a2 + b2 + c2 > 2 (a + 2b + 3c - 7)\
1104. Bizonyitsatok be, hogy jc, y barmely erteke mellett:
a) jc4 + y 4 > x 3y + jcy3;
b) 2 jc2 + 5y 2 - 4xy - 2x - 4xy + 5 > 0!
1105. Bizonyitsatok be, hogy a barmely erteke mellett:
a) a4 - 2a3 - a2 + 2a + 1 > 0 ;
b) tf4 - 3 t f 2 - 2 t f + 5 > 0 !
1106. Bizonyitsatok be, hogy a, b, c, d barmely erteke mellett:
a) (a2 + b2){c2 + a2) > 4abcd\
b) a2 + b2 + c2 + d 2 > (a + b)(c + d)\
1107. Bizonyitsatok be, hogy: a) jc2 + y2 > ^ , ha jc + y = 1;
b) jc 2 + y 2 > ^ , ha x + 2y = 1!
Oldjatok meg az egyenlotlenseget (1108-1110)!
x2 +4 i \ jc 2 + jc + 1
1108. a) x - 4 <X; 3x2 + 4.x - 4
< 1.
x +4
1109. a) 3^ < jc - 1; b) x + \ > 2 - x.
1110. a) ( jc + 3)3 (x + 5) ( - 2) < 0;

jc
b) (8 - jc ) 5 ( jc + 8)2 ( + 4) < 0.
jc
1111. Bizonytstok be, hogy a Vjc- 6 + Vjc- 1 > 1 s J x - 6 + Vjc- 1 >2

egyenlotlensgeknek ugyanolyan megoldshalmazaik vannak!
EMELT SZINT FELADATOK S GYAKORLATOK_____________________________ 2 6 7
brzoljtok a figgvnyek grbit (1112-1113)!
1112. a)y = 3 - |* |; b ) y = 7 ; c )y = x2 + 2\x\ - 3.
X |.v|
1 1 1 3 . a ) y = j^ j ; b ) y = 4 * |; c)y=j^p^.
1114. brzoljtok az egyenletek grbit:

a) x2 + xy = 0; b) (x + 1)(y - 3) = 0;
c) (xy - 6)(y - 3) = 0; d) (jc2- y 2) ^ 2 + y 2- 4) = 0!
1115. Irjtok fel egyszerbb kplettel a ftiggvnyt:
y = J x 2 + 2<j2x + 2 + ylx2 - 2>2x + 2 !
brzoljtok a grafkonjt!
brzoljtok a figgvnyek grbit (1116-1118)!
1116. a) y = \2x - 31; b) y = 2|jc| - 3.
1117. a) y = 2\x2 - 3|; b) y = \x2 - 6x + 5|.
1118. a) y = \2x2 - 6 |jc| +5|; b) y = \x2 - 6*| + 5.
1119. Hny megoldsa van a |jc2 - 6x + 5| = a egyenletnek, ha a
egyenl -2, 0, 2, 4, 6-tal?
a ) |* - l| + |x - 5 |> 6 ; b) \x - 1| + |x - 5 | < 3!
1121. Ogrg feladat. Bizonytstok be, hogy a pros szm tagokbl
ll szmtani sorozat egyik felt kitev tagok sszege ezen sszeg
ngyzetnek osztjval nagyobb a maradk tagok sszegnl!
1122. kori feladat. A katona a kvetkez jutalmazst kapta: az els
sebeslsrt 1 garast, a msodikrt 2 garast, a harmadikrt 4 garast
stb., sszesen 655 ezstt s 35 garast (100 garas = 1 ezst). Hny
sebeslse volt a harcosnak?
1123. kori knai feladat. Egy get l s egy kivnhedt gebe Csanjan
vrosbl a 3000 li tvolsgra lv Csi hercegsgbe fut. Az els
napon az get l 193 li tvolsgot tesz meg, s minden kvetkez
napon az elz napi tvolsgnl 13 livel tbbet tesz meg. A gebe az
els napon 97 li tvot futott le, s minden kvetkez napon fele livel
kevesebbet tett meg, mint a megelz napon. Az get l Csibe
rve visszafordult. Hny nap mlva tallkozott a gebvel?
268 Algebra 9
1124. Egy szmotokra ismeretlen utcn

a 46. szm hzat keresitek, de a
38-as hzat ltjtok. Melyik irnyba
kell mennetek?
1125. A derkszog hromszog oldal-
hosszai egy szmtani sorozat egyms
utni tagjai. Hatrozztok meg a
hromszog befoginak arnyt!
1126. Hatrozztok az x, y s z szmokat
gy, hogy 2, x, y , z, 9 szmtani
sorozatot alkosson!
1127. Hatrozztok meg az 1000-nl kisebb
azon termszetes szmok osszegt, melyek:
a) oszthatk 7-tel; b) 7 relativ prmjei;
c) 3-mal oszthatak, de 6-tal nem!
1128. Az av a2, av ... an egy mrtani sorozat els n tagjai q hnyadossal.
Hatrozztok meg az
a " + a" + a" + ... + a n sszeget!
1129. A q, q2, q3, q4 ... vgtelen mrtani sorozat. Szmtstok ki a
q + 2q2 + 3q~ + 4q4 + ... sszeget!
1130. Hatrozztok meg azt a vgtelen mrtani sorozatot, amelynek
sszege 4, a tagok kbeinek sszege pedig 192!
1131. A szmtani sorozat msodik, els s harmadik tagja egy mrtani
sorozat egymst kvet tagjai. Hatrozztok meg a mrtani sorozat
hnyadost!
1132. Az a, b, c egy szmtani sorozat egymst kvet tagjai. Bizonytstok
be, hogy az a2 + ab + b2, a2 + ac + c2, b2 + be + c2 szmok
szintn egy szmtani sorozat egymst kvet tagjai!
1133. Adjtok meg a kvetkez sorozatok /7-edik tagjnak kplett:
a) 1,2, 1,2, 1,2,...; b )-1, 2 ,-3 , 4 ,-5 , ... !
1134. Hatrozztok meg az sszeget:
a) 1 2 + 2 -3 + 3 -4 + ... + n ( n + 1);
b) 1 2 + 2 5 + 3 8 + ... + n { 3 n - 1)!
EMELT SZINTU FELADATOK ES GYAKORLATOK 269
1135. Hatarozzatok meg azt a termeszetes szamot, amely az osszes elozo

termeszetes szam osszegevel egyenlo!
1136. Melyik az a szamtani sorozat, amelyben az elso n tag osszege
2n2 + 77?
1137. Newton feladata. Egy kereskedo evente harmadaval novelte a
tokejet, a csaladjara koltott 100 fonttal csokkentve. Negy ev mulva
megduplazodott a tokeje. Mennyi penze volt eredetileg?
1138. A 7 es 35 koze helyezzetek el 6 olyan szamot, hogy mind a 8 szam
szamtani sorozatot kepezzen!
1139. irjatok fel az -edik tagjat a 3, 6, 11, 18,... sorozatnak, amelyben a
szomszedos tagok egymast koveto kiilonbsegei szamtani sorozatot
kepeznek!
1140. Oldjatok meg az egyenletet:
x - 1 + x 2
amelynek bal oldalan az osszeadandok szamtani sorozatot

kepeznek!
1141. Hatarozzatok meg a kovetkezo szamtani sorozatok kozos tagjait:
1 ,4 ,7 ,... es 6, 11, 16... !
Igaz-e, hogy a kozos tagok sorozata szamtani sorozat?
1142. Bizonyitsatok be, hogy minden termeszetes n eseteben teljesiil az
egyenloseg:
a) 23 + 43 + 63 + ... + (2w)3 = 2n~ (n + 1)2;
b) l 3 + 33 + 53 + ... + ( 2 - 1)3 = 2(22- 1)!
1143. Al-Kashi feladata. Bizonyitsatok be, hogy n barmely termeszetes
erteke eseten igaz az egyenloseg:
l 4 + 24 + 34 +... + /74 = ^ -(6/75+ 154+ \0n2- n ) \

1144. Fermatfeladata. Bizonyitsatok be, hogy 5 (14+ 24+ 34+ ... + n4) =
n(n +1)
= (4/7 + 2 ) - ( I2 + 22 + 32 + ... + /72)!
2
270 Algebra 9
1145. Hatrozztok meg az sszeget:
5 1 1 + 1 1 1 7 + 17 -23 + + (n - lj(6 /i + 5)
-------- + --------- 4 --------- 4 4"

1 2 3 2-3-4 3-4-5 " (n + 1X + 2) !
1146. Az egyenl oldal hrom szg kerlete 3o-val egyenl
(147. a bra). Az oldalait hrom egyenl szakaszra osztjuk, s
minden kozps szakaszt kt ugyanolyan, egymssal 6 0 -os
szget bezr, torott szakasszal cserljk ki, ahogy a 147. b brn
lthat. A csillag alak sokszg minden oldalt hrom egyenl
szakaszra osztjuk s minden kozps szakaszt ugyanolyan torott
szakaszokkal cserljk le, mint elzleg, s gy tovbb. Az gy
kapott alakzatot Koch-fle hpehelynek nevezzk. Az egyenl
oldal hromszget a Koch-hpelyhekbl ll sorozat els
tagjnak tekintve, rjtok fel: a) a hpehelyoldalak szmainak
sorozatt; b) a hpelyhek oldalhosszainak sorozatt; c) a hpelyhek
kerleteinek sorozatt! A sorozatok melyike szmtani vagy
mrtani sorozat?
a b c d
147. bra
1147. Hatrozztok meg a harmadik Koch-fle hpehely oldalhosszt,
kerlett s terlett (147. c bra), ha a Koch-alakzat kialaktsa
egy 3 cm oldalhosszsg, egyenl oldal hromszgbl kezddtt!
Ltezik-e olyan Koch-hpehely, amelynek a kerlete ktszer
(hromszor) nagyobb a ltrehozsra szolgl szablyos hromszg
kerletnl?
Grafikai modellek felhasznlsval oldjtok meg a feladatokat
(1148-1149)!
1148. Egy gyalogos A vrosbl B faluba induit, mikzben vele egy
idben -bl egy motorkerkpros induit el A-ba. Amikor
tallkoztak, a motorkerkpros felvette a gyalogost s -be
m
EMELT SZINT FELADATOK S GYAKORLATOK 271
148. bra
szlltotta, majd miutn letette, azonnal elindult a vrosba. Ennek

folytn a motorkerkpros az eredetileg tervezettnl 2,5-szer tbb
idt fordtott az tra. Mennyivel kevesebb .idt tltott az ton a
gyalogos a motorkerkprosnak ksznheten (148. bra)?
1149. Egy zletemberrt a hivatalbl minden reggel auto ment a lakshoz
s 8 rakor a munkahelyre szlltotta. Egyszer az zletember gy
dnttt, hogy 1 rval korbban gyalog indul el a munkahelyre.
Az auto a szoksos idben indult el az zletemberrt, s mikor
tallkoztak, felvette s a megszokott idpontnl 10 perccel korbban
szlltotta a hivatalba. Hnyszor nagyobb a gpkocsi sebessge, mint
a gyalogos (149. bra)?
272 Algebra 9
A 7 -8 . OSZTALYOK
TANANYAGA RVIDEN
VALS SZMOK
Az egsz szmok, a trtek, a pozitv s a negativ szmok, valamint a

nulla egyttesen kpezi a racionlis szmok halmazt. Minden racionlis
szm felrhat trt alakjban, ahol m egsz szm, n termszetes szm.
E szmok kapcsolatt a kvetkez vzlat szemllteti.
Minden racionlis szm megadhat vgtelen szakaszos (periodikus)

tizedes trt alakjban. Minden vgtelen szakaszos tizedes trt bizonyos
racionlis szmot brzol.
Pldk. | = 0 , 6 6 6 6 . . . , = 181818... .
A vgtelen nem szakaszos (periodikus) tizedes trtek ltal brzolt
szmokat irracionlis szmoknak nevezzk.
Pldk irracionlis szmokra: >2 = 1,4142136... , 7t = 3,1415926... .
Az irracionlis s a racionlis szmok egyttesen alkotjk a vals
szmok halmazt. A termszetes, az egsz, a racionlis s a vals szmok
halmazt N, Z, Q, R betkkel jellik.
A vals szmok osszeadhatk, kivonhatk, szorozhatk, hatvnyra
emelhetk s oszthatk (0-tl eltro szmokkal). A tetszleges vals
szmok osszeadsra s szorzsra rvnyesek a felcserlhetosg,
csoportosthatsg s szttagolhatsg torvnyei: a + b = b + a,ab = ba,
a + (b + c) = (a + b) + c, a (be) = (ab) c, (a + b) c = ac + be.
A pldk megoldsa sorn az irracionlis szmokat kikerektik, elhagyva
a tizedesjegyek vgtelen sornak vgt. Ekzben be kell tartani a kerekts
szablyait. Ha az elhagyott szmjegyek kzl az els 0, 1, 2, 3 vagy 4,
akkor az utols megmarad szmjegyet vltozatlanul hagyjk. Ha az els
elhagyott szmjegy 5 ,6, 7,8 vagy 9, akkor a megmarad utols szmjegyet
1-gyel nvelik.
A 7-8. OSZTLYOK TANANYAGA RVIDEN 27
KIFEJEZSEK
Tbb egyenl tnyez szorzatt hatvnynak nevezzk. Pldul

2 - 2 - 2 - 2 - 2 = 25a2 tdik hatvnya. Ez 32-vel egyenl, vagyis 25= 32.
Itt a 2 a hatvny alapja, 5 hatvnykitevo, 32 hatvny. A msodik s
harmadik hatvnyt ngyzetnek s kbnek nevezzk.
a1= a. Ha az n termszetes szm nagyobb mint 1, akkor
a" = a - a- a -... a.
/?-szer
A hatvny alaptulajdonsga: am an = am+".
Az egyenl alap hatvnyok szorzsnl a hatvnykitevoket
sszeadjk, az alapot pedig vltozatlanul hagyjk.
A hatvnyok egyb tulajdonsgai:
(an)m - anm; (ab)n - an bn.
A szmokat, a vltozkat s a szmokbl vagy vltozkbl s mveleti
jelekbl ll klnbz lejegyzseket kifejezseknek nevezzk.
A kifejezsek lehetnek szmkifejezsek (pldul 3 - 0,5 : 6) s vltozs
kifejezsek (pldul 3jc, la b , c2- 3). Azt a kifejezst, amely osszeadson,
kivonson, szorzson, pozitv kitevj hatvnyozson s osztson
kvl ms mveletet nem tartalmaz, racionlis kifejezsnek nevezzk.
A vltozval val osztsi m veletet nem tartalm az racionlis
kifejezst egsz kifejezsnek nevezzk. Egsz kifejezsek pldi:
32,5; a\ 0,3(jc- z2).
Az olyan kt kifejezst, amelyeknek megfelel rtkei a vltozk
brmilyen rtkei mellett egyenlk, azonosan egyenl vagy azonos
kifejezseknek nevezzk. Egyenlosgjellel sszekapcsolt kt azonosan
egyenl kifejezs azonossgot kpez. Egy kifejezs vele azonos ms
kifejezssel val kicserlst az adott kifejezs azonos talaktsnak
nevezzk.
A legegyszerbb kifejezseket-szmokat, vltozkat, ezek hatvnyait
vagy szorzatait - egytag kifejezseknek vagy egytagoknak nevezzk.
Egytag kifejezsek pldi: 4y, 2,5, -3x2, -3 \ a m \ 2ax 3ax2.
Ha az egytag kifejezsben az els helyen csak egy szmtnyezo
szerepel s minden vltoz csak egy tnyezvel fordul el, akkor az ilyen
egytag kifejezst normal alaknak nevezzk. A norml alakban felrt
274 Algebra 9
egytag kifejezs szmtnyezojt az adott kifejezs egytthatjnak

nevezzk. Az 1 egytthatt nem tntetjk fel, a-1 egytthat helyett pedig
csak jelet runk. Pldul a lax, acx2, - xz3 egytag kifejezsek
egytthati rendre 7, 1,-1.
Kt egytag kifejezs szorzsnl szorzsjelet tesznek kzjk s a
kapott szorzatot norml alak egytag kifejezss alaktjk. Az egytag
kifejezst gy emelik hatvnyra, hogy minden tnyezjt ugyanarra a
hatvnyra emelik s a kapott hatvnyokat osszeszorozzk. Pldul'
la x (-3x2) = 2 (-3) a x x 2 - - 6zx3;
(0,3c3)2 = 0,32 n2 (c3)2 = 0,092c6.
Tbb egytag kifejezs sszege vagy klnbsge csak egyes esetekben
rhat fel egytag kifejezsknt.
Tbb egytag kifejezs sszegt tobbtag kifejezsnek nevezzk.
Clszersgi megfontolsbl minden egytag kifejezst tobbtagnak
tekintenek.
Az emltett kifejezsek kztti kapcsolatokat a kvetkez vzlat
szemllteti.
Egynem kt vagy tbb algebrai kifejezs, ha csak az egytthatjuk
klnbzik.
A tobbtag kifejezs norml alakban van felrva, ha valamennyi tagja
norml alak egytag kifejezs s nincs kzttk hasonl tobbtag
kifejezs.
A tobbtag kifejezsek osszeadsakor a zrjelek felbontsnak
szablyt alkalmazzk: ha a zrjel eltt + jel ll, akkor a zrjeleket
elhagyjk. Pldul
(2a + 3) + (a2- 2a - 4) = la + 3 + a2- la - 4 = a2- 1.
A tobbtag kifejezsek kivonsakor a zrjelek felbontsnak kvetkez
szablyt alkalmazzk: ha a zrjel eltt jel van, akkor a zrjelek
elhagyhatk, ha ellenkezjre vltoztatjuk a kztk lv valamennyi
osszeadand eljelt. Pldul
4x2 + 5 - (x2- 2x + 5) = 4x2 + 5 - x 2 + 2 x - 5 = 3x2 + 2x.

A tobbtag kifejezs szorzsa egytag kifejezssel: a tobbtag
kifejezs minden tag jt kln-kln m egszorozzuk az egytag
kifejezssel s az eredmnyeket sszeadjuk. Pldul
(3a2 + a - 8) 2ax = 3a2 2ax + a 2ax - 8 2ax =
= 6a3x + 2a2x - 16ax.
Tobbtag kifejezsek szorzsa: az egyik kifejezs minden tagjt
megszorozzuk a msik kifejezs minden tagjval, majd a kapott
tobbtag kifejezsben az egynemeket sszevonjuk. Pldul
(x + 2z - 3) (4x - 7) =
= x 4x + 2z 4x - 3 4x - x 7 - 2z 7 + 3 7 =
= 4x2+ 8xz 19x 14z + 21.
A rviditett szorzs kpletei
(a b)2 = a2 2ab + b2 - kttag ngyzete,
(a b)3 = a3 3a2b + 3ab2 b} - kttag kbe,
a2 - b2 = (a - b)(a + b) - ngyzetek klnbsge,
a3 - b2= ( a - b)(a2 + ab + b2) - kbk klnbsge,
a3+ b3 = (a +b)(a2 - ab + b2) - kbk sszege.
A tobbtag kifejezs tnyezkre bontsa azt jelenti, hogy felcserljk
az adott tbbtagot egy vele azonosan egyenl nhny tobbtag kifejezs
szorzatval. A tobbtag kifejezs tnyezkre bontsnak legegyszerbb
mdszerei: kzs tnyezo kiemelse a zrjel el, csoportosts, a rviditett
szorzs kpleteinek alkalmazsa.
Pldk.
ba3x - 9abx = 3ax(2a2- 3b);
ax + b x - a y - by = x(a + b ) - y(a + b) = (a + b)(x - y);
9m2- 4 = (3m - 2)(3m + 2).
Az A kifejezs B kifejezssel trtn osztsval kapott hnyados felir-
hato ^ t'r/alakjban. A trtnek csak akkor van rtelme, amikor a nevezoje
nem egyenl nullval. Aigebrai trtkifejezsnek nevezzk azt a trtet, amely-
nek a szmllja s nevezoje tobbtag kifejezs. Brmilyen rtk esetn
a, b s c ^ O 2 = ^ (a tortalaptulajdonsga). Ennek a tulajdonsgnak az
alapjn a trtek egyszersithetk vagy kzs nevezre hozhatk. Pldul
3a- 6 x _ 3 ( a - 2x) _ 3
a 2 - 4.V2 7(a - 2x
r_T7 \ a + 2^x) " a + 2x
276 Algebra 9
Brmely trttel vgzett mvelet a kozonsges trtekkel vgzett

mvelethez hasonlan hajthat vgre. Ha a nevezk nem egyenlk 0-val,
akkor
a _)_ b _ a +b a _ b _ a - b a b _ ab a . b _ ad
c c c c c c c d cd c ' d cb
Pldk.
a2 _ 4 _ q2 - 4 (q - 2Xa + 2)
1) 2 a - 4 " 2a - 4 2(a - 2 ) 2(a - 2) 2 <a + 2);
+ b = 0 _ b = 2 ~ b~ = a +
1' a b -b 2 + ab - a 2 (a - >) ~ a ( a - b) a b (a - b ) ab
-V2 - 4 3x - 6 = y -2X-X + 2) jc = x+2

x2 X x2 3(x - 2 ) 3x
Az ~ tortkifejezs a~" alakban is felrhat.

Egsz kitevj hatvny
a, ha n = 1
a -a -a - ...a, ha e N ,n > 2,
n-szer
1, ha 72 = 0, a = 0,
1 ha 72 < 0.
a "
Az egsz kitevj hatvnyok tulajdonsgai megegyeznek a termszetes

kitevj hatvnyok tulajdonsgaival. Ha m s n egsz szmok, a sb eltr
0-tl, akkor:
am a" = cT + (ab)n = an bn\
/ \/i
am : an = am- n\ (am)n = amn\ | = .
A a szm ngyzetgyoknek nevezzk azt a szmot, amelynek a ngyzete

7-val egyenl. Pldul a 16-nak kt ngyzetgyoke van: 4 s -4. Az 7szm
ngyzetgyoknek nem negatv rtkt a gyk szmtani rtknek nevezik
s Jc7 jellel jellik.
A negyzetgykk tulajdonsgai. Ha a > 0 s b > 0, akkor
yfb = Ja yb ; (V) = a;
fa _ Ja_ ,
=a
Brmely vals a esetn a Ja* = \a\.

A ngyzetgyokos kifejezsek talaktsnak pldi:
(V8 - l )2 + 4 V 2 = 8 - 2 > / 8 + l + 4 V 2 = 9 - 4 V 2 + 4 V 2 = 9 ;
_ x _________ jc(4 + y i 5 ) _ x(4 + y5)
= (4 + V5 )x.
4 - V5 (4 - V5)(4 + V5) 4 -15
EGYENLETEK
Az egyenlet betkkeljeilt ismeretlen szmokat tartalmaz egyenlosg.
Az ismeretlen szmokat vltozknak vagy ismeretlennek nevezzk,
amelyeket ltalban x,y, z betkkel jellnek, de ms betk is hasznlhatk.
Azt a szmot, amely kielgti az egyenletet, az egyenlet gyoknek vagy
megoldsnak nevezzk.
Megoldani az egyenletet azt jelenti, hogy meghatrozzk mindegyik
gyokt vagy bebizonytjk, hogy nines megoldsa.
Kt egyenletet ekvivalensnek nevezzk, ha mindkettnek ugyanaz a
megoldsa. Azokat az egyenleteket, amelyeknek nines megoldsuk,
ugyancsak ekvivalenseknek tekintik.
Az egyenletek alaptulajdonsgai
1. Az egyenlet brmely oldaln ssze lehet vonni az egynem
osszeadandkat vagy fel lehet bontani a zrjeleket.
2. Az egyenlet brmely tagjt t lehet vinni a msik oldalra. de az
elojelt ekzben az ellenkezojre kell vltoztatni.
3. Az egyenlet mindkt oldalt meg lehet szorozni, vagy el lehet
osztani egy s ugyanazon, nulltl klnbz szmmal.
Az ax = b egyenletet, ahol a s b tetszleges szmok, x vltozs lineris
egyenletnek nevezzk. Ha a ^ 0, akkor az ax = b egyenletet elsofok
egyismeretlenes egyenletnek nevezzk. Minden ax = b elsofok
egyenletnek egy x = ^ gyke van. A lineris egyenletnek lehet egy vagy
szmtalan gyke, vagy egyetlen megoldssal sem rendelkezhet.
Pldul a kvetkez egyenletek esetben:
12jc = 6 egy gyke van,
Ox = 0 szmtalan gyke van,
O.y = 5 nines egyetlen gyke sem.
278 Algebra 9
Az egyenletek f tulajdonsgainak felhasznlsval sok egyenlet

alakthat knnyen megoldhat lineris egyenlett.
Plda. Oldjtok meg a 6 (0,5x - 2) + x = 3 - 2x egyenletet!

Megolds. 3jc 12-(-jc = 3 2jc,
6x=15, x = 1 5 : 6 , x = 2,5.
F e 1e 1e t. jc = 2,5.
Az ax2 + bx + c = 0 msodfok egyenlet, ahol x vltoz, a, b, c adott

szmok, mikozbe a * 0 . A D = b2- 4ac kifejezs a msodfok egyenlet
diszkriminnsa. Ha D > 0, akkor az adott egyenletnek kt gyke van:
___ - b + J~D _ - h - J p
i 2a ,X2 2a '
Ha D = 0, akkor a gykk egyenlk. D < 0 esetn a msodfok

egyenletnek nincsenek vals gykei.
Ha pldul a 2x2 + 9x - 5 = 0 msodfok egyenletet kell megoldani,
akkor meghatrozzuk a diszkriminnst: D = 92 - 4 2 (-5) = 121.
Ezrt az egyenlet gykei:
A msodfok egyenlet nem teljes, ha egytthati kzl, az elst

leszmtva, akr egy is 0-val egyenl. Az ax2= 0 egyenletnek egy gyke
van: x = 0,
az ax2 + bx = 0 egyenletnek kt gyke van: i = 0, x2 a
az ax2 + c = 0 egyenletnek x, kt gyke van:
ha - < 0 s egyetlen gyke sincs a >0 esetn.
A msodfok egyenletet redukltnak nevezzk, ha els egytthatja

1-gyel egyenl. Ha az x2 + px + q = 0 egyenletnek kt gyke van,
akkor
_ - p + h 2 ___ - p - J p 2
2 2
Viete ttele. Ha az x2+ px + q = 0 reduklt msodfok egyenletnek kt

gyke van, akkor az sszegk -p-ve 1, a szorzatuk pedig g-val egyenl.
A Viete-ttel megfordtsa. Ha az m s n szmok sszege s szorzata
rendre -p-ve 1s g-val egyenlk, akkor m s n az x2 + px + q = 0 egyenlet
gykei.
A trteket tartalmaz egyenletek abbl kiindulva oldhatk meg, hogy
a trt rtke akkor nulla, amikor szmllja nullval egyenl, a nevezje
pedig klnbzik nulltl. De eljrhatunk gy is, hogy elszr
megszorozzuk az egyenlet mindkt oldalt a trtek kzs nevezojvel,
majd megoldjuk a kapott egyenletet. Az egyenlet megoldsaibl ki kell
zmi azokat, amelyek nullra vltoztatjk a kzs nevezt.
FGGVNYEK
Ha az x vltoz minden rtknek az y vltoz egyetlen rtke felel
meg, akkor azy vltozt x fggynynek nevezzk. Ebben az esetben azx
vltozt a fggvny fggetlen vltozjnak vagy argumentumnak
nevezzk. Pldul az S ngyzet terlete a oldalhossznak fiiggvnye.
A fggvny kplettel, tblzattal, gorbvel (grafkonnal) adhat meg.
A fggvnyek gorbi a D escartes-fle koordinta-rendszerben
brzolhatk. Az ilyen koordinta-rendszer egymsra merleges kt
koordintatengelybol, a vzszintes x vagy
abszcisszatengelybl s a fggleges y vagy
ordintatengelybol ll (150. bra). A koordinta-
rendszer skjt koordintasknak nevezzk. A
koordintask minden egyes pontjnak egyetlen
szmpr felel meg. Pldul a 150. brn az A
pontnak a (3; 2) szmpr felel meg. Ezt gy rhatjuk
fel: A(3; 2). Itt 3 az A pont abszcisszja, 2 az A
pont ordintja.
EGYENLETRENDSZEREK
Az ax + by = c alak egyenletet, ahol a, b, c adott szmok, x s y
ktvltozs lineris egyenletnek nevezzk. Ha a * 0 s b & 0, akkor
az egyenletet ktvltozs elsofok egyenletnek nevezzk.
A ktvltozs egyenletet kielgto minden szmprt az adott egyenlet
megoldsnak nevezzk. Pldul a (3; -2) szmpr az 5x + 3y = 9 egyenlet
280 Algebra 9
megoldsa. Minden ktvltozs elsofok egyenlet-

nek szmtalan megoldsa van. A Descartes-fle
koordinta-rendszerben minden ktvltozs
elsofok egyenletnek egy egyenes - az adott
egyenlet grafikonja - felel meg. A 151. brn a
2x - y = 3 gorbje lthat. A grbe minden pontjnak
koordinti kielgtik az adott egyenletet. Brmely
ms pont koordinti nem elgtik ki az egyenletet.
Ha kt vagy tbb egyenlet kzs megoldsait kell
meghatrozni, akkor azt mondjk, hogy ezek az
egyenletek egyenletrendszert kpeznek. Az egyenletrendszer megolds-
nak valamennyi egyenletnek kzs megoldst nevezik.
Minden kt ktvltozs elsofok egyenletbl ll egyenletrendszemek
egy-egy egyenes felel meg a Descartes-fle koordinta-rendszerben. Mivel
kt egyenes vagy metszi egymst, vagy egybeesik vagy prhuzamos
egymssal, ezrt a megfelel egyenletrendszemek lehet egy megoldsa,
szmtalan megoldsa vagy egyetlen megoldsa sem lehet.
A ktvltozs egyenletrendszer behelyettestsi, egyenl egytthatk
vagy grafikus mdszerrel oldhat meg.
Lineris egyenletrendszerek
alx + b[y = cl,

\a 2x + b2y = c2.
FELELETEK S TMUTAT A FELADATMEGOLDSHOZ 281
FELELETK S TMUTAT A
FELADATMEGOLDSHOZ
10. a) y < x. 19. c) y(-8) > j>(0). 34. x = 1,5. 37. 2. 39. a) b > a.
40. a) x > y. 44. b) a = b. 45. a) 186,5. 46. e) 10. 47. d) 12. 49. b) 0.
50. e) 2. 51. f) -0,25. 55. 20 %. 71. c) 5 + x < 6 + 2. 75. b) x2 > xy.
76. c) 78. j , 8 8 .b ) ( 3 x + l) ( 2 x - l) .
103. a ) 6 < x - y < 8 . 108. c) 3,58 10 < F < 3.66-I06. 113. d) 1.

122. a) 1< x < 2. 123. 12 rakor. 136. c) x > 5. 137. b) x > 1.
141. b) x > -2,6. 143. a) x > 8. 146. a) x < 4. 147. c) x > -2. 149. a) 4.
153. c) x > 2. 154. a) x > -2. 155. c ) z > 0,65. 157. a) x > 5. 158. a) c > 2.
160. d) Nincs megoldsa. 161. b) x < 0. 162. [0; 4). 165. Nem
tbb mint 25^ km. 166. a) x < -0,5; b) x > 1. 167. c) 1 < x < 4.
170. c) -0,2 < x < 0,6. 171. c) Ha a < 0,5, akkor x > 2a - 1; ha
a = 0,5, akkor nincsenek megoldsai; ha a > 0,5, akkor x < 2a - 1.
173. e) 1,5 103. 175. 50%-kal. 188. a) [2; 5]; {3}. 190. a) a > c.
191. a) (3;o). 192. a) (-oo; 0,2]. 198. a) x < a < y.
201. a) -1 < x < 1. 203. a) (-o; ). 204. b ) x > 4 . 206. b) R; [-13; 1).
209. f) (-oo; 1) u (4; >). 210. a) R. 219. b) 2 s 3. 221. a) (-3; 1).
222. a) Nincs megoldsa. 224. a) (6; 8). 226. b) (10; o). 227. c) -0,25.
228. a) (2; 16]. 229. a) {3, 4, 5, 6}. 230. b) (-3; -1). 232. a) (1,5; 2,5).
234. b) (-o; -0 ,4 ). 235. a) [3;5]. 236. a) 0,625 < x < 0,875.
238. a) (2;7). 239. c) (-5 ; oo). 240. a) (-oo; - 3) u (7; oo).
241.d) (-oo; -9 ) u (-2 ; oo). 242. (-1 ; 1). 244. a) (4; 10).
247. a) Igen; b) igen. 248. a) (-1; 3). 249. a) (-4; 1); b) [-2,5; 4,5].
250. a) (-oo; 4,5) u (5,5; oo). 251. a) (2; 3). 267. a) a2 + b2 + c2 -
- ab - ac - bc = 0 ,5 (2 a2 + 2b 2 + 2c2 - 2ab - 2ac - 2bc) =
= 0,5((a - b f + (a - c)2 + {b - c)2) > 0. 284. 1633,4 t. 298. a) 8.
316. (2; 2). 321. a) ( - 6 ; 0); (0; 3). 325. m = 7; igen.
329. a) (-o;-V5 ) u ( ^5 ; o). 332. p = 5 hrivnya. egys.; Qs = QD= 4 millio
darab vente; 8%-kal cskken. 346. a) R. 347. d) [0; oo); (-oo; 1].
359. c) Ketto. 363. a) [-5; 4]. 370. c) x > -4 . 374. a) (-oo; 0).
375. a) (-o; oo). 394. Igen. 399. a) (->; -c).
282 Algebra 9
414. a) y = (x - 2)2 + 3. 429. a) 0,5. 430. a) 200 kg. 442. a) (0; 4);
c) (2; -4). 447. m = - 6 , n = 14. 450. Nem. 452. a) jc = 3. 464. a) y = 3.
469. b = - 6. 471. t m u t a t s . Szerkesszetek jc oldal ngyzetet
s kt egymssal rintkez oldalhoz szerkesszetek jc s 3 oldal
tglalapokat! 475. a) Kett. 481. a) (0; 4). 482. a) (-o; 3) u (3; ).
483. a) [1; 2]. 484. a) (-o; 0,5] u [1; ,). 485. b) (-; 6) u (6; o).
486. a) (1; 2). 487. a) (-o; -7) u [1; ). 490. a) (-;-2] u [2; ).
491. c) -1 ; 0; 1; 2. 492. a) [1; 4]. 493. a) (1,5; 2). 494. a) (-2; 3).
495. a) (-3 ; ). 496. a) (-; -7 ] u [-5 ; ). 497. a) (0,5; 3).
498. a) [-7; 1] u [2; ,). 499. a) [-2; 3].
500. a) {-1} u [1; 2,5], 501. b) (-o; 0,25) u [6 ; ).
502. a) (-0 ,2 ; 0,2). 504. a) [-1 ; 8]. 505. a) b e [-1 ; 1].
506. a) m e (-A; 4). 507. a) [3; 4). 508. a) (-; -1) u (3; 4] u [7; ).
509. a) (-1; 0) u (5; 6). 511. Hrom. 512. 10. 525. a) (3; 0), (0; -3).
526. c) (2; -1 ), (1; -2 ). 527. b) (12; 16), (4; 0). 528. a) (13; 3).
529. a) (-5 ; -4 ), (-4 ; -5 ), (5; 4), (4; 5). 530. a) (2; 8), (8; 2).
531. a) (8; 6), (-5; -7). 532. a) (-15; 25), (8; 2). 534. a) (2; 1),
(3; 2). 535. a) (5; 1), (8; 2). 536. a) (4; 4), (~A\ 4). 537. a) (-0,7; 4,1),
(1,2; -1 ,6 ). 538. a) (4 + VO ; 4 -T O ), (4 - VlO ; 4 + 7 0 ).
539. a) (3; 5). 540. a) (1; -1 ), (1; 1). 541. a) (0; 10), (8; 2).
542. a) (9; 3), ( - 6; 18). 543. a)(-5; -1 ), (5; 1). 544. a) (-2; -2),
(1; O- 545. a) (0; 3 TO ), (0; -3 vT ), (9; 3), (-9; -3 ); c) (2; 4),
(4; 2), (3 + 3 72 ; 3 - 3 72 ) s (3 - 3 72 ; 3 + 3 72 ). 546. a) (-3; 4),
(4; -3). 547. a) (6; 2), (-6; -2); c) (1; 2), (2; 1). 548. a) (2; 4), (4; 2);
b) (7; 5), (-5; -7). 549. a) a = | s b = | vagy a = 2 s b = ^ .
550. 17 72 egysg. 551. 72 egysg. 559. -10 s -0,9 vagy.0,9 s 10.
561. a) 23 s 21. 562. a) 12 dm s 5 dm. 563. 6 m s 8 m. 564. 35 cm s
12 cm. 565. 8 cm s 472 cm. 566. 15 cm s 10 cm. 567. 3, 5 s 8 cm.
568. 84 h s 60 h. 571. 180 alkatrsz. 572. 15 nap. 573. 49 munkapadot.
574. 32 m3. 575. 36 perc s 72 perc. 576. 39 m, 52 m s 65 m.
577. 300 km vagy 360 km. 578. 48 km/h. 579. 12 km/h, 18 km/h,
24 km. 580. 18 km/h, 2 km/h. 583. 10 km/h. 584. 72 km/h.
585. 60 km/h vagy 93 km/h. 586. 12 perc s 19,8 perc.
FELELETEK ES TMUTAT A FELADATMEGOLDSHOZ 283
604. A felt. 606. 10 v. 607. 6 nap. 608. 130 t s 65 t.

609. 20 kg s 60 kg. 610. 160 tojs. 611. 14 fnk. 612. 200 tanknyv.
613. 24 nap alatt. 614. Megoldani az ^ | ^ egyenletet! Ez a
hrom adott feladat kzs m odellje. jc = 1 g h. 615. 12.

617. 24. 619. 7 szemly. 621. 11 csapat. 623. 12 cm s 25 cm.
624. 18 lb s 32 lb. 626. 15 ra s 10 ra. 627. 10 ra alatt.
628. 60 g s 40 g. 629.60 g-mal. 630. 20%-kal. 632. 5 hrivnya; 635 milli
darab vente; a kereslet cskken, a kinlat n rendre 23 s 97 milli
darabbal vente. 633. 163 940 hrivnya, 109 850 hrivnya.
635.2 tanul. 636. 1 tanul. 637. 24 km/h s 16 km/h.
638. 45 km/h s 50 km/h. 639. 40 km/h s 50 km/h.
640. 60 km/h s 120 km/h. 641. 60 km/h s 50 km/h.
642. 18 km/h s 24 km/h. 643. 8 km -rel. 645. Blint K,
Gabi T, Paula P. 658. a) 0,02; c) 2,16.
659. a) 40%; b) 53%. 660. 1. a) 147 hrivnya. 661. b) 100. 663. b) 16%.
664. 1,9 kg. 665. 2700 t. 667. 200 kg, 300 kg s 500 kg. 6 6 8 . 182 cm.
671. ~ 95%. 674. 108%-kal, 8%-kal. 681. 375 hrivnya. 684. 11.
6 8 8 . 1,25-szorosra n. 689. 9%-os. 696. 300 g s 500 g.
729. a) 37,25; b) 0,026. 730. d) 72 < 73 < 74. 731. 1,078,
0,0003; 1,08, 0,0017; 1,1, 0,0217; 1, 0,0783. 732. 315 g; 5 g.
734. a) Igen; b) nem. 748. 124 km/h, 0,2 km/h. 752. x + y = 31,20;
jc - y = 12, 54; jcy = 210,1; jc : y = 2,173. 753. a) 8,72. 763. b) 0,25.
764. 0,25. 766. a) 0,064; b) 0,288; c) 0,432. 767. a) 0,3; b) 0,2;
c) 0,1. 769. 0,8. 771. 0,5. 772. 0,5. 773. 0,0061. 774. 0,9. 775. 0,3.
776. 0,9. 777. b) 0,2. 778. a) 0,95; b) 0,05.781. a) 0,488; b) 0,096.
782. 0,2. 784. b) 0,68; c) 0,72. 785. 35. 794. a) 50; b) 15. 795. 5,8.
796. 7,5%, 12,5%, 10%, 5%, 15%, 25%, 15%, 25%, 15%,
7,5%, 2,5%. 798. (2 10 + 3 20 + 5 20): 50 = 3,6. 799. 50.
800. a) A mdusz 6, a mdian 6, az tlag 5,3; b) a mdusz 13,
a mdian 13,5; az tlag 13,9. 830. a) 67; c) 4. 831. 5-te l.
832. 10-szer. 833. b = 64; b = 256; b x = 1024. 835. an = In - 4.
836. 7, 9, 11, 13, 15,.... 839. c) 15, 10, 5, 0, -5. 841. a2= -2; a5= 7;
284 Algebra 9
al0 = 22. 842. a) n = 17; b) n = 16. 843. a) 16 < n < 51. 844. a) 124.
845. 14. 847. k = 4, p = 3. 848. an = (4 - n )\ 849. a) an = 3n - 1.
859. a) a3 = 4. 860. a) a5 = -10. 863. 1000 s 1500 hrivnya. 865. a) (5; 0),
(1; 4). 870. a) 7, 9, 11, 13, 15. 872. a ) a 7 = -19, a20 = -71. 873. d = 11,
a 10 = 102, a20 = 212. 874. d = 5, /10 = 47. 875. a) = 15; b) d = -0,2.
876. a) ax = 5; b) a ] = 40. 877. a x = 5, a5 = 17, a u = 35, = 65.
878. d = -9 , a, = 86, a. = 50, 72| = -94. 879. a7 = 14, a20 ='7,5.
880. a40 = 20, a4l = 20,5. 883. a) -125. 884. a) a x = -85, d = 20;
b) d = 6, a = -37.- 885. a) 50. 886. a) 2420. 887. a) 1088.
888. a20 = 79; S 20 = 820. 889. 1830. 891. 5050. 892. 10 000.
893. 645 cm. 894. 1680 ezstt. 895. aq = 16,1, an 2n - 1,9,
7^7 = 6p - 1,9. 896. c) 95. 897. a) 7, = 1, d = 3, 7,, = 61, 7|00 = 298;
d) 7, = 2,8, d= 1,2, 721 = 26,8, a m = 121,6.
901. a) 7. 902. a) 13. 903. b) 16 . 904. 39. 905. a) c, = 2, d = 5.
907. 4 5 = 7,5 cm, A B = 2,5 cm. 912. 18 l. 913. a) 430;
d) 300. 914. 9900. 916. a) 166 833. 917. a) 2020. 918. 7? = 8. 919. 75.
920. S27 = 54. 921. a) S20 = 1090. 922. a) 75 = 3. 923. S9 = 63.
924.90-szer. 925. a) =314 m. 926. Vizsgljtok meg a z a - 2 d ,a - d ,a ,a + d,
a + 2d sorozatot, amelyben a tagok sszege 180(5 -2). 927. 3,5(7 + b).
928. a) 2x +7 c) 929. a) (0; 8). 937. b) q = 0,1,

b5 = 0,00001. 938. bA = -24, b7 = -192, bn = - 3 * 2 " - ' . 939. a) bx = 3.
940. d) b n = 64. 941. a) b7 = 48; b) b7 = -24. 942. a) bn = 2 3"-
943. a) n = 5. 944. Igen. 945. a) S6 = -1092. 946. a) 511. 947. a) S6 =
= 52081 . 948. d) S15 = 32 767. 950. 4 294 967 295 vagy (232 - 1)
garas . 951. a) 6, = 1736 ^ , q = | . 954. a) 20. 955. a) b x = 1, q = 3.

960. 1. 961. -2048. 962. 3, 6, 12. 964. =455 Hgmm. 965. Igen.
968. 27, 18, 12, 8. 969. a) n = 6; b) n = 10. 970. 3, 6, 12, 18 vagy
18,75, 11,25, 6,75, 4,05. 971. -0,5, -1 , -4, -16 vagy -0,5, 1, 4, 16.
972. a) 6 ,.. 973. P = b.nq'5n(n~ 974. Tbb mint 10 000 ezst.
975. = 272 baktrium . 976. 265, ez sokkal tbb, mint a Fld
lakossga. 977. a) (0; 9). 979. 8,8 s 7,8 g/cm3. 984. a) 3; d) - y .
FELELETEK ES TMUTAT A FELADATMEGOLDSHOZ 285
985. a) 1,5. 986. | . 987. a) j . 988. b) | . 989. a) | . 990. 6 cm.
993. a) 2 + y fl; c) ~ . 994. 6V3r, 47er. 995. c) ^ . 996. c) \ \
997. b) 1+- x . 998. 16 + 8 ^ . 999.3, | , , ... .
1000. 64 = 1001. 1 es | . 1002. a) -50; b) -5050. 1003. a) 40.
1006. a) x, = | , x2 = ^ .
1101. Emeljetek negyzetre a kifejezeseket! 1102. Bizonyitstok be, hogy
yl9 4y = yfs 2 . 1103. a) 2a2 + b2 + c2 -2 ab - 2ac = (a - b)2 +
+ (a - c)2. 1104. a) x4 + y 4 - x2y - xy3 = (x -y )(x 2- y 3), azx - y es x2 - y 3
szmok egyforma eljelek; b) (x - \)2 + (x - 2y)2 + (y -2 )2 + 1 > 0.
1107. x2 + (1 - x ) 2 - | = \ (2x - l)2. 1111. x legkisebb erteke, amely

mellett a -Jx-6 kifejezesnek van erteke, 6-tal egyenl. Mindegyik egyenlt-
lenseg megoldsainak a halmaza (6; ). 1115. y = \x + >2 \ + \x - J 2 \.
1119. 0, 2, 4, 3, 2; szerkesszetek meg az y = |x2 - 6x + 5| ftiggveny
grbejet. 1120. a) (->; 0] u [6; o); b) nines megoldsa. 1123. * 16 nap.
1124. Balra. 1125.3 : 4. 1126.x = 3 1 ;y = 5 \ ; z = l \ . 1127. a) 71 071;
b) 428 429. 1128. a?(q"2 - \ ) : (qn - \). 1129. q : (1 - q)2.
1130. 6, -3 , | , | , ... . 1131. 1 vagy -2. 1132. Bizonyitstok be,

hogy a + c = 2b m ellett a harm adik es a m sodik hrom tag
klnbsege a msodik es az els hromtag klnbsegevel egyenl!
1133. a) an = 1,5 + (-1)" * 0,5; b) a" = (-1 )nn. 1134. a) ^ n{n + 1)( + 2);
b) n \n + 1). 1136. 3, 7, 11, ... . 1137. 1480 font. 1138. 7, 11, 15,
19, 23,27,31,35. 1139. e t = n2+ 2. 1140.x = 7. 1141. Igen, ez a 16,31,
46, ..., 15 + 1, ... szm tani sorozat. 1146. a) 3, 12, 48 ... .
1148.2 -szer. 1149. 11 -szer.
286 Algebra 9
TRGYMUTAT
v
Abszcisszatengely 279 Egytag kifejezs 273
Abszolt hiba 175 rtkbecsls 23
Algebrai trtkifejezs 278 Ertkes szmjegyek 176 ,
Alkalmazott matematikai rtkkszlet 69
feladatok 149 Ertelmezsi tartomny 69
Azonos kifejezsek 273 Ezrelk 166
Azonossg 273
Fogy szmsorozatok 213
Befektetsi sszeg 165 Fordtott arnyossg 71
Fggvny argumentuma 69
Diszkriminns 278 Fggvny 69
- cskken 83
Egsz kitevj hatvny 276 - lineris 70
Egyenes arnyossg 70 - msodfok 103
Egyenlet 277 - nvekv 83
- ekvivalens 277 - pratlan 81
- lineris 277 - pros 81
- msodfok 278
Egyenletek megoldsa 277 Grbe
Egyenletrendszerek -egyenlet 280
megoldsa 122 - fggvny 69
Egyenltlensg-rendszerek Gyakorisgi tblzat 194
megoldsa 48
Egyenltlensgjel 8 Hatvny tulajdonsga 275
Egyenltlensg 7 Hatvny 273,276
- ekvivalens 29 Hiprbola 71
- ismeretlent tartalmaz 28 Hisztogram 193
- ketts 22
- msodfok 113 Intervallumok 30,38
- vltozt tartalmaz 9 Irracionlis szmok 272
Egyenltlensgek
bizonytsa 56 Kamat 163
Egyenltlensgek - egyszer 165
megoldsa 29 - kamatos 165
TRGYMUTAT 287
Kamatos kamat sszege 166 Osszegszmts 242

Kamatos kamat 166
Kerekts 272 Parabola 103, 106
Kttag kbe 275 Pont abszcisszja 279
Kttag ngyzete 275 Pont ordintja 279
Kifejezsek talaktsa 277 Proba 149
Kifejezsek 273
- egsz 274 Racionlis szmok272
- racionlis 273 Relativ hiba 176
- vltozt tartalmaz 273 Rovidtett szorzs
Koefficiens (egytthat) 274 kplete 275
Koordintask 279
Kzelit rtk 175 Szm normlalakja 178
- szmtsa 175 Szmegyenlotlensg 8, 16
Szmsoirozatok 211
Msodfok Szmtani kozparnyos 57
egyenlet gykei 278 Szmtani sorozat 221
Msodfok Szmtani sorozat
egyenlet kplete 278 klonbsge 221
Matematikai modellezs 149
Matematikai statisztika 193 Tizedesjegyek 176
Medin 194 Tobbtag kifejezs 274
Mrtani kozparnyos 57 Tmegj elensgek 193
Mrtani Trt alaptulajdonsga 275
sorozat hnyadosa 231 Tulajdonsgok
Mrtani sorozat 231 - egyenletek 277
Minta tlaga 194 - fuggvnyek 80
Minta 193 - hatvnyok 276
Modell 150 - szmegyenlotlensgek 16
Mdusz 194
Multipliktor 166 Valsszmok 272
Mveletek 183 Valsznsg 186
Vgtelen mrtani sorozat
Ngyzetek klonbsge 275 sszege 243
Ngyzetgyok 276 Vgtelen szmtani sorozat
Nveked szmsorozat 213 sszege 222
Viete ttele 279
Ordintatengely 279
A datok a tan k n y v llap o tr l
Osztlyzat
Sor- A tanul csaldi Tanv rtke-
szm s utneve ls
a tanv elejn a tanv vgn
1.
2.
3.
4.
5.
Haena.ibHe eudannn
EEB3 EpnropH FleTpoBHH, EEB3 BajeHTHHa EpnropBHa
A J ir E B P A
niapyH H H K /p a 9 Kjiacy
3arajibH oocBTH x HaBnajibHHx 3aKJiaaB
3 HaBHaHHHM yrOpCbKOIO MOBOK)
PeKOMendoeano MimcmepcmeoM oceimu i nayxu YKpdinu

BimaHO 3a paxyHOK aepacaBHHX kouitb . n p o j a w 3a6opoHeHO
riepeKJiafl 3 yxpam cbK oi:
riepeKjiaAaH: Adcuibepm Adanbepmoem Bapea

YrOpCbKOK) MOBOK)
3aB. peâKuieio A. A. Bapea
PeaaKTop E. E. Koean
KopeKTop I. O. Tiempo
XyaoxcHe otjopMJieHHH A. M. BiKcenKo
M a j i i o H O K B. Xadypoeo
(Poto: TO. Eyc.ienKa, A. BiKcenKc, B. Conoeoea
Ilian. flo apyxy 09.09.09. <PopviaT 60x90/16.

rianip o<j>c. T a p H T y p a TaiMC. /Ipyx o<J>c.
Ymobh. apyK.apK. 18,0. 06a.-BHa. apx. 18,0. T upa 1930 np.
Bh. Ms 23. 3aM. Xb 29.
/lepwaBHe nianpHCMCTBO BceyKpa'iHCbKe cnenia.ii iOBaHe BiuaBHHUTBO C bt

79008 m . JlbBB, Byji. TaamtbKa, 21
CBaouTBO cy'cK ta BHaaBHimo cnpaBH: /IK X? 2980 Ba 19.09.2007
www.dsv-svit.lviv.ua
e-m ail:ofice@ dsv-svit.lviv.ua
/IpyKapHB TOB rian ip y c-O

88000 M. y * ro p o a, Bya. JlepM O H TO B a, 25

Algebra (2009, Bevz H.P.)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Algebra (2009, Bevz H.P.)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

H. P. BEVZ, V. H.

Tanknyv az ltalnos oktatsi rendszer

Ajnlotta Ukrajna Oktatsi s Tudomnyos Minisztriuma

Ez a tanknyv a 2009. vi sszukrajnai tankonyvplyzat

JlbBIB -------- -------

B. T. BeB3. - K.: 3oaiaK-EKO, 2009.

Bidnoeianbui sa nidzomoexy do euaum nidpyuHuxa: H. C. Hpoxoneuxo - zonoeuu cne-

T. n . BeB3, B. T. BeB3. 2009

SIM l L FELADATOK S GYAKORLATOK

F melt szint feladatok s gyakorlatok.........

Az egvenltlensegeket ugyan- A fejezet f temi:

Ha az a szm nagyobb vagy kisebb a b szm nl, akkor a

Mivel az a - b klnbseg lehet negativ, pozitiv vagy nulla, igy a

hogy sszehasonlitsuk a ^ es ^ trtet, meghatrozzuk a klnbsegket:

A szmegyenesen a kisebb szmnak megfelel pont a nagyobb zmot

Az egyenltlenseg a tbbi kztt a kisebb - nagyobb, lejjebb - feljebb,

Az a < b- jelles azt jelenti, hogy a < b vagy a = b.

A z a > b jelles azt jelenti, hogy a > b vagy a = b.

Peldul kijelenthet, hogy 2 < 5 , 4 > 4 , - ^ < -0,5.

Ha ket kifejezest relcis jellel sszekapcsolunk, akkor

Egyenltlensegek peldi a 3 < VFo ,a 2 + b2> la b , 3x - 5 > 0.

> 1. Milyen felttelek mellett lesz az a szm nagyobb, mint a c?

>/ Oldjuk meg egytt!

1. Az a s b szm kzl melyik a kisebb, ha:

2. Milyen felttelek mellett van legnagyobb rtke a 4 - (2x + 3)* 2

1. Melyik a nagyobb az x s y szmok kozl, ha :

a) 1,28 s | ; b) 0,02 s ; c )-* s -0 ,3 3 ; d) 1,6 s ^ !

a) 7 es y; b )-3 e s-5; C> 6 S 7 d> - r 3 S 2 7 !

7. Mindig kisebb-e a J x x megfelel rtknl?

17. Hasonltstok ssze a 2x + 3 s 3jc- 2 kifejezsek rtkeit, ha:

26. Rendezztek nvekv sorrendbe:

(-Jt)2; J ; - l 2; l f ; - J ; f; (-2)3; I ; -5; (-3)!

-2it; M ; 297; ( - ) '; * ; O297; (-2)! ; it; - f !

30. A klnbsgek kzl melyik a legnagyobb, s hnyszorosan:

magasabb Kovcs Lrntnl, de alacsonyabb vnl. Kivel

43. Hasonltstok ssze a kifejezsek rtkeit:

e) y6+ -y6-yf2 ; f) y5 + J2 4 -y5 -J2 4 .

52. Oldjtok meg az egyenletrendszereket:

55. Miutn a 40 g st tartalmaz oldathoz 200 g vizet ntttek, az

Vizsgljuk meg az a < b, c > c egyenlotlensgeket, ahoi a, b, c s d

f 1. ttel. Ha a < b s h < c, akkor a < c.

B i z o n y i t s . H a a < / > e s 6 < c, akkor az a - b es b - c klnbseg

Pelda. Mivel J lj) < J l es < 1,42, ezert V9 < 1,42.

| 2. tetel. Ha egy igaz egyenltlenseg m indket o ld a lah o /

Pldul, ha a < b s c tetszleges vals szm, akkor a + c < b + c.

3. ttel. Ha egv igaz eg y enltlenseg m in d k t o id a l t

| 4. tetel. Ket azonos relacis jel egyenltlenseg bal es jobb

5. tetel. Ket azonos relacis jel egyenltlenseg tagonknt

Ha peldul a < b, c < d es a, b, c, z/ is pozitiv szm, akkor ac < bd.

N e g y z e tre va gy kbre e m e lh e t -e az e g y e n l tle n s e g

egyenltlensegbl nem mindig kvetkezik, hogy a" < b". Peldul

<P| Ellenrizzetek magatokat!

b) kivonva a 12 < 18 egyenltlenseg mindket oldalbl 77-et;

77. Bizonytstok be, hogy:

85. Bizonytstok be, hogy:

<= Ismtlo gyakorlatok

86. thalad-e az y = x 2 - 5x + 6 fggvny grbje az A (-3; 14)

B i z o n y t s . Ha a <x < b, akkor az a < x s x < b egyenltlensgek

V Oldjuk meg egytt!

W Oldjtok meg szban!

91. Olvasstok el az egyenlotlensget:

b) ha a < x < b s a > 0, akkor tb < 1x < -a ;

b) ha 0 < a < b, akkor a < Jcb < b\

120. A derkszg hrom szg a s b befogi olyanok, hogy

_ ,__ y ////////////////////0

= Ismetl gyakorlatok

25 Oldjuk meg az egyenltlensegeket: