Nyelvjts: elssorban avatott nyelvmvelk (rk, kltk, nyelvszek)

tudatos beavatkozsa az adott nyelv letbe, az aktulis mondanival

kifejezhetsge s jobb, hajlkonyabb megformlhatsga rdekben. A
magyar nyelvjts kb. 100 vig Bessenyei fellpstl (1770) a Magyar
Nyelvr megjelensig (1872) tartott. Az jtsok clja a magyar szkincs
bvtse, az idegen szavak magyarral trtn helyettestse, a stlusjts
volt.

Elszr 1790-ben terjesztettk el a magyar nyelv llamnyelvv ttelt, de

csak az 1844-es trvny ltal vlt azz. A nyelvfejleszts gyt srgettk
Bessenyei Gyrgyn kvl szprk (Kazinczy Ferenc, Klcsey Ferenc) s
szakrk (Rvai Mikls, Fazekas Mihly) is.

Az j szavak gyrtsa sok tekintetben az idegen szavak magyarostsrt

folyt. Az jts kpviseli a neolgusok voltak. Megjelentek a szertelen
szfaragk elleni brlatok is. Ezt a vonalat az ortolgusok kpviseltk s
kzreadtk a Debreceni Grammatikt (1795).

Ekzben mr Kazinczy Ferenc vlt a neolgusok vezrv s Szphalmot

megtette a nyelvjts kzpontjnak. Kazinczy megrta a Tvisek s virgok c.
epigramma-gyjtemnyt, amely az ortolgia ellen szlt. Erre kapta vlaszul
a Mondolat c. gnyiratot 1813-ban, amelyre Szemere Pl s Klcsey Ferenc
reaglt a Felelet a Mondolatra c. mben. 1819-ben Kazinczy kzzteszi a
nyelvjtsi harcot lezr rst, az Ortolgusok s neolgusok nlunk s ms
nemzeteknl cmmel.

A nyelvjts sorn a magyar szkszletet az albbi eljrsokkal bvtettk:

nyelvjrsi szavakat tettek kznyelviv, pl.: betyr, burgonya

rgi szavakat eleventettek fel, pl.: aggastyn, fegyelem

idegen szavakat alaktottak t, pl.: Leipzig = Lipcse

j szavakat alkottak:

szkpzssel: ige-, s nvszkpzkkel, pl.: trtnelem, tengersz

szelvonssal: pl.: kaplbl kapa, vizsglbl vizsga

szcsonktssal: pl.: cmerbl cm, gyrtbl gyr

szsszettellel: pl.: folyirat, szemveg

szcsonktsos sszettellel: pl.: hg+anyag=higany

A normatv irodalmi nyelv megszilrdulsban fontos szerepe volt A magyar

helyesrs s szragaszts fbb szablyainak (1832), A magyar nyelv
rendszernek (1846) s a Magyar Nyelvr (1872) folyiratnak.

Forrs: magyar nyelvtan rettsgi ttelek | rettsgi