Ttel: a jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi s nem nyelvi kzlsben

A jel: rzkszerveinkkel felfoghat (lthat, hallhat, tapinthat) jelensg,

amely egy msik, nmagn tli jelensgre utal. gy minden jel kt elembl ll:

jell (amit rzkelnk),

jellt (az a tartalom, amelyet a jel felidz)

A jelek kzs tulajdonsgai, jellemzi:

rzkszerveinkkel felfoghatk,

nmaguknl tbbet jelentenek,

ltalnost szerepek, teht nemcsak egyetlen trgyat, jelensget idznek

fel, hanem a hozzjuk hasonl tbbit is,

egy adott kzssg minden tagja elfogadja,

egy jelrendszer tagjai,

a jel az emberi rintkezsben tlti be szerept: a jelzst

A jell s jellt kapcsolata tbbfle lehet:

hasonlsgon alapul (ikon): ha a jel a jellt trgyra sajt jellemzivel utal,

vagyis hasonlt arra a valamire: kzlekedsi lmpban ll vagy lp
emberalak,

rintkezsen alapul (index): ha a jell s jellt kztt ok-okozati, trbeli vagy

idbeli kapcsolat van: spsz, fttysz, integets, irnyjelzs,

trsadalmi megllapodson alapul (szimblum) ha a jeltest kivlasztsa

megegyezs eredmnye: a piros-fehr-zld zszl nemzeti lobognkat jelenti

Feladat: Mutassa be a termszetes s mestersges jelek tpusait!

termszetes jelek: szigor, oksgi kapcsolatban llnak a jellt valsggal;

az zenet kzvetlenl a helyzethez igazodik

az llatok egyms kzti kommunikcis kapcsolataiban hasznlt jelek:

prkeres jelek: madrdal, a madarak dszes nszruhja, nsztnca,

szarvasbgs

veszlyjelek: ezek fajon kvliek is lehetnek: a szavanna fevi riasztsi

kapcsolatban llnak;

tpllkjelz jelek: a tykany s a csirki kztt;

munkaszervez jelek: a mhek vagy a hangyk trsadalmnak

jelrendszerre alapul mkdse

mestersges jelek: ezekre csak az emberi trsadalom kpes

elvonatkoztathatnak a beszdhelyzettl s a krnyezettl, kpesek trben is

idben tvol es jelensgeket brzolni;

a jelek egy csoportja elzetes megegyezs alapjn lesz rthet

ms csoportok (piktogramok) elzetes megllapods nlkl is rthetk

(plyaudvarok jelei: pnztr, kijrat stb.)

jellegzetes formi: matematikai, kzlekedsi, egyb termszettudomnyos

(pl. kmiai) jelek;

Forrs: kidolgozott ttelek | rettsgi