Jel, jeltípusok – az értelmezés lehetőségei

Kommunikáció → Jelhasználat
- jelek vesznek körül bennünket
- értelmezünk kell, így tájékozódunk a világban.
- A jelek lehetnek:
o tudatosak és szándékosak (pl. a köszönés, intés, kacsintás, mondat)
o véletlenek (nyomot hagyunk valahol)
o önkéntelenek (ásítás, görnyedt járás: fáradtság vagy fájdalom)
o természetiek (felhősödés, hőmérséklet esése) stb.
- A jelek értelmezése révén tudjuk:
o hogyan bánjunk a másik emberrel
o hogyan viszonyuljunk a környezetünkhöz
- A jelhasználat = kommunikáció:
o a jelek, jelzések szándékos, tudatos (olykor akaratlan és önkéntelen) és
általában kölcsönös alkalmazása.
o A jelekkel a jeltudomány (szemiotika) foglalkozik.
o A jel három összetevőjével:
 jelölt
 jelölő
 jelentés.

„Az értelmezés hatalma”

- világhoz való viszonyulásunk, a világ megértése jelek adásával és
vételével/értelmezésével történik
- a világhoz jeleken, azaz értelmezéseken keresztül viszonyulunk
- tudatunk, értelmet tulajdonító tevékenységünk áll a jelek/világ és közöttünk.
- a jeleket minden esetben
 először észleljük (valamelyik érzékszervünkkel)
 aztán tudatunk segítségével megértjük azt
 ezért kell tisztában lenni a jelekkel,
o a jelek természetével
o a nyelv szimbólumtermészetével
o Szentkuthy Miklós (1908–1988) író
(a posztmodern magyar irodalom előfutára)
„Tény és illúzió, tévedés és valóság, hisztéria és
józanság mind csak nyelvtani ellentétek (…) A
relativizmus mint világnézet: a csak-nyelvtanilag élő
ember beleegyezése az örök szófogságba.”

Jeltípusok
A jeleket 3 csoportba sorolhatjuk a jelölő (jeltest) és a jelölt között

1. Ikon:
o amikor a jelölő hasonlít a jelöltre
o a kapcsolatot a hasonlóság adja
o pl. egy fénykép, ahol a kép hasonlít arra, akiről készült,
vagy a számítógép nyomtatás ikonja
 2. Index:
o a jelölt és a jelölő között valamilyen valódi viszony van:
o pl. ok-okozati, érintkezésen alapuló stb.
(pl. tűz-füst, vagyis ha füstöt látunk, akkor tudjuk, hogy tűznek is kell lennie,
mert összetartoznak, ember-lábnyom) – tehát itt a kapcsolatot az összetartozás
adja.

3. Szimbólum:
o jelölt és jelölő között nincs valódi kapcsolat
o a kapcsolat megegyezésen alapul
o (pl. zászlók színei, szavak, azaz a nyelvi jelek, békegalamb)
o az egyik legbonyolultabb, szimbólumokból álló jelrendszer a nyelv

Jelek és értelmezések
- kontextus (környezet)
o minden esetben meghatározza, módosítja a jelentést
o fontos az értelmező előzetes tudása is
o megváltoztatja a jel működését
o nem minden jel esetében választhatunk az értelmezések közül
o pl: műalkotások, vicc/humor beszélünk

https://www.nkp.hu/tankonyv/kommunikacio_magyar_10/lecke_04_005

A nyelv mint jelrendszer

https://erettsegi.com/tetelek/nyelvtan/nyelv-jelrendszer/