A nyelv mint jelrendszer

1. A jel
A jel érzékszerveinkkel felfogató jelenség, azaz látható, hallható tapintható, mely többet vagy mást
jelent, mint ami elsőre eszünkbe jut róla. (pl. a fekete szín többletjelentése lehet: az illető gyászol.) A
mindennapi életben számtalan jel vesz minket körül, ezek segítenek, eligazítanak minket a világban.
(pl. a közlekedési táblák)
A nyelvünk is egy jel, egészen pontosan bonyolult jelrendszer.
A nyelvi jel két részből áll, amihez kapcsolódik egy harmadik is: 1. jelölő (érzékelhető jelenség)
2. jelölt (fogalom, melyet a jelölő felidéz).
3. jeltárgy (egy konkrét dolog)
Ezek együtt alkotják a nyelvi jelet.

A jelrendszerek:
Azonosan érzékelhető jelek összefüggő csoportja jelrendszert alkot, ha vannak jelhasználati
szabályok, és van egy jelhasználó közösség.
- a jelek a szóelemek, szavak (jelölő = hangsor, betűsor, jelölt = szójelentés)
- szabályai a grammatikai szabályok (írásban helyesírási szabályok is)
- jelhasználók az adott nyelvet beszélők.
A nyelv jelei mesterségesek, jórészt szimbolikusak (pl. szék, párna), kivéve a hangutánzó és
hangulatfestő szavakat, mert ezek ikonikusak (pl. loccsan, ballag, tutyimutyi - a jelölő = hangalak és a
jelölt = jelentés közt hasonlóság van).

2. A jel szerkezete:
jelölő (pl. g+a+l+a+m+b hangok) -- jelölt --> amire a jelölő rámutat, ami az értelmező
kéziszótárban található róla (pl. egy madár, amit háziasítottak is, városokban nagy számban fordul
elő, stb.)
\ /
jelentés, jeltárgy --> ami mögötte van, (pl. egy madárfajta, béke) illetve egy
konkrétum, azaz lehet, hogy mindenkinek beugrik a szó hallatán egy konkrét kép a galambról
- a három együtt szerves egységet alkot.

3. A jelek típusai

a) Eredet szerint
- természetes: nem (szándékosan) ember alkotta, természetben előforduló jelenség (pl. madárfütty,
tüsszentés)
- mesterséges: ember által szándékosan alkotott jel (pl. közlekedési lámpa, arckép, kézfogás)
b) A jelölő és a jelölt kapcsolata alapján
- ikon / ikonikus jel: a jelölő és a jelölt között hasonlóság van (pl. fénykép)
- index / indexikus jel: a jelölő és a jelölt közt valamilyen kapcsolat van, például:
- rész-egész: cégtáblák (pl. üllő, kalapács mint a kovácsműhely jele)
- ok-okozati: (tüsszentés, sípszó)
- szimbólum / szimbolikus jel: a jelölő és jelölt közt nincsen valódi összefüggés, összekapcsolásuk
közmegegyezés (konvenció) eredménye (pl. zöld mint a remény színe, a galamb, mint a béke
jelképe)- ezekkel szépirodalmi alkotásokban is találkozhatunk.