www.cimec.

ro
 KASTELYOK, UDVARHZAK
ES LAK6IK A REGI SZEKELYF0LD0N

www.cimec.ro
www.cimec.ro
 KASTELYOK, UDVARHZAK
ES LAKOIKA REGI SZEKELYFOLDON

ln memoriam Demeny Lajos (1926-20 I O)

Szerkesztette:
Tiidos S. Kinga

Sepsiszentgyorgy, 2013

www.cimec.ro
A kotet megjeleneset tamogatta:

Kovaszna Megye Tanacsa Hargira Megye Tanacsa

Kiadja:

~
~
Szekdy Nemzeti Muzeum

Felelos kiad6:
Vargha Mihly igazgat6

Borit6terv:
Botos Attila - Goj6

B. Garda Dezso, Violeta Barbu, Cslci rpd, Csoma Zsigmond, Egyed .kos,
Gebei Sndor, H6vri Jnos, Jn6 Mihly, Korde Zoltn, Oborni Terez,
Papp Sndor, Psztor Emese, Hubert Rossel, Szabo Judit, T. Orgona Angelika,
Tiidos S. Kinga, Vekov Kroly, 2013
Szekely Nemzeti Muzeum, 2013

Minden jog fenntartva, beleertve a sokszorosits, a nyilvnos eloads,

a rdi6- es televizi6ads, valamint a fordits jogt, az egyes fejezeteket illetoen is.

ISBN 978-973-0-15187 -9

Nyomdai elokeszites, nyomtats, koteszet:

T3 Kiad6, Sepsiszemgyorgy

www.cimec.ro
Demeny Lajos
1926-2010

www.cimec.ro
www.cimec.ro
 TARTALOM

Eloszo ......................................................................................................................... 9

MEGEMLEK.EZESEK

Barbu, Violeta: In memoriam Demeny Lajos

(October22, 1926-November20, 2010) ............................................................. 17
Papp Sandor: Ne kiszuljunk arra, hogy amit adunk, azt visszakapjuk eletunk falyamdn. "
Demeny Lajos emlekere .......................................................................................... 24
Vekov Karoly: Soha nem a sajdt erdeket nezte, hanem a mdsokit, a kzet. "
Gydszbeszed Demeny Lajos temetesen ...................................................................... 31

TANULMANYOK

Vekov Karoly: Tria genera Siculorum .......................................................................... 39

Korde Zoltan: A szikely ispdni melt6sdg kezdeteirl ...................................................... 64
Oborni TerCz: A szikelyek jogi helyzetenek vdltozdsai a 16. szdzad kzepen
- vdzlatos dttekintes ................................................................................................ 73
T. Orgona Angelika: Kornisok Szikelyfoldn - Kornisok Partiumban
a 16. szdzadban .................................................................................................... 86
Gebei Sandor: Szikelyek II. Rdkoczi Gyrgy hadivdllalkozdsaiban ................................ 97
Papp Sandor: A bujdoso magyarok szikely bdsbugja.
Trkorszdgi adatok Mikes Kelemen utolso eveihez ................................................ 126
Egyed Akos: Hidvegi Miko Ferenc trtenetirdsa ......................................................... 152
B. Garda Dezso: Ldzdr V. Istvdn kalandos elete .......................................................... 165
Csiki rpad: Gr. Kalnoki Sdmuel erdelyi alkancelldr vegrendelete (1705) ................... 221
Tiidos S. Kinga: Zabolai III. Mikes Mihdly es hdzassdgi szokdsok
a XVI-XVII. szdzadi szikelyfoldi primorok kriben .............................................. 251
Jano Mihaly: Dondtor-dbrdzoldsok a szikelyfoldi templomokban ................................. 280
Pasztor Emese: Skdrldt sznyeg, tdblds abrosz es habos szuperldt"
- hdzltzetek a fejedelemkori szikely nemesi otthonokban ..................................... 288
Csoma Zsigmond: Udvarhdzi, birtokreszek kztti borlogisztika
Szekelyfoldn a 17. szdzadban ............................................................................. 308

ELOADASOK

Hovari Janos: Gondolatok Mikes Kelemen (1690-1761) elerntjdrol ............................ 327

Rossel, Hubert: Des eglises fartifiees au pays des Sicules ............................................... 343
Szabo Judit: Demeny Lajos kortdrsa, Incze Ldsz/O ...................................................... 362

Kepmelleklet ........................................................................................................... 369

www.cimec.ro
www.cimec.ro
 Eu5sz6

Az erdelyi magyar tortenetirs kiemelkedo egyenisege, a tudomnyos utn-

potlson llandoan fradozo, szakismereteit es tapasztalatait tadni kivno,
mindenben es mindenhol kortrsait segito embere volt kornak Demeny
Lajos. 6 volt a bukaresti magyar, aki az akkor kifele is roppant hivata-
los romn akademiai tortenettudomnyi intezetben kepviselte a magyar
tortenetirst. Amely magyar tortenetirs - sat, onmagban az, aki a magyar
tortenelemrol beszel - tudottan voros poszto modjra ingerelte a romn na-
cionalizmusokat" - olvashatjuk Glatz Ferenc koszonto sorait Demeny Lajos
Emlekkonyveben. 1
Demeny Lajos tortenesz, a Romn Tudomnyos Akademia bukaresti Ni-
colae lorga"Tortenettudomnyi lntezet tudomnyos kutatoja, a MagyarTudo-
mnyos Akademia kiilso tagja hallnak egy esztendos evforduloja alkalmbol
tanitvnyai, bartai, tiszteloi 2011. szeptember 22-23-n a sepsiszentgyorgyi
Szekely Nemzeti Muzeumban In memoriam Demeny Lajos 1926-2010 cimu
eloadssorozattal emlekeztek meg az erdelyi magyarsg kivlo egyenisegere.
A meghivott eloadok: egyetemi professzorok, tudomnyos kutatok dol-
gozataikban annak a kornak a hangulatt igyekeztek feleleveniteni, amelynek
a kutatsra Demeny Lajos az eletet szentelte. Annak a nepcsoportnak a kb.
150 evre terjedo tortenelmer faggattk, amely a magyar torzsszovetseg resze-
kem telepedett le Erdely keleti es delkeleti hegyvidekeire a XIII. szzad ele-
jen. A hosszu evszzadok sorn fontos katonai szerepet betolto nepcsoport fO
feladata Erdely vedelme volt a keleti sztyeppekrol erkezo vndor nepek, majd
a torok, tatr betoresekkel szemben. Ezltal kiilonleges szerephez jutott a sze-
kelyseg Erdely trsadalmban s megorizte sajtos trsadalmi, teriileti, kozigaz-
gatsi es jogi szervezetet. Meg pomosabban: az akkori tudatban a szekelyseg
nem a magyarsgtol eltero kiilon etnikum fogalmt fedte, hanem kimondot-
tan rendi sttust jelentett.

I Glatz Ferenc: Politikai rezsimek jonnek-mennek. A 75. eves Demeny Lajoshoz, in: Violeta

Barbu - Tiidos S. Kinga (szerk.): Historia Manet. Volum omagial Demeny Lajos Emlikkonyv,
Bucureti-Cluj, 2001, 5. Ebben a ki:itetben jelent meg Demeny Lajos tudomanyos munkassa-
ganak ki:inyveszete is (1955-2000).

www.cimec.ro
 A:z ut6bbi idok magyar ti::irtenetirasa egyre nagyobb figyelmet szentel e sa-
jatos, nyelveben, szok:isaiban osiseget tovabbra is orzo nepcsoport tortenelme-
nek megismeresere, nem utols6 sorban Demeny Lajos utmutat6 munk:issaga
nyom:in.
A konferenciat budapesti (MTA Ti::irtenettudom:inyi lntezet, Magyar
Nemzeti Muzeum, lparmuveszeti Muzeum, Mezogazdasagi Muzeum), szege-
di, miskolci, egri tudom:inyegyetemekrol, valamint a bukaresti RTA Nicolae
Iorga" Tortenettudom:inyi lntezetebol, a kolozsvari Babe-Bolyai Tudom:iny-
egyetemrol, Sepsiszentgyorgyrol, valamint Svajcb6l erkezett eload6k tiszteltek
meg.
A megnyit6t Violeta Barbu, a RTA Nicolae Iorga" Ti::irtenettudom:inyi ln-
tezet tudom:inyos fOmunkat:irsa eloadasa kovette, aki maga is Demeny Lajos
munkatarsa volt, s nagy tiszteloi sor:iba tartozik. Demeny Lajos tudom:inyos
es politikai szerepleserol tartott expozejat a zomeben magyar nyelvu hallga-
t6sag elott angol nyelven tartotta, s az elhunyt munk:issagat, mentalitasat el-
ismero szavakkal meltatta, mely szerint a nemzetisegi konfliktusok megolda-
s:inak egyik hatekony eszki::ize az egymasra val6 figyeles, a massag megertese,
letjogosultsag:inak elfogadasa volt.
A fejedelemseg kori szekelyseg tortenetehez kapcsol6d6 eloadasok kiilon-
bozo szempontok alapj:in mutattak be e sajatsagos, elsosorban katonai jelleg-
gel bir6 erdelyi tarsadalmat. A tanulm:inyok a szekelyseg kozepkori es kora
ujkori tortenelmehez es muvelodesti::irtenetehez kapcsol6dtak.
A konferenciat Az erdelyi fejedelmek szikelyeknek adott cimeres leve/ei dmet
viselo kialltas zarta. A Magyar Orszagos Leveltar (MOL) okleveleibol a valo-
gat:ist Oborni Terez, a MTA Ti::irtenettudom:inyi lntezet tudom:inyos kutat6ja
es Tiidos S. Kinga, a RTA bukaresti Nicolae Iorga" Tortenettudom:inyi lnte-
zet tiszteletbeli tagja vegezte, a MOL akkori foigazgat6ja, Reisz T. Csaba szves
engedelmevel es hathat6s segtsegevel. A kialltott dmeres levelek bemutatasat
Oborni Terez, az ehhez kapcsol6d6 Muveltseggel, irdstuddssal szerzett cimeres
nemesi oklevelek a fejedelemsegkori Erdelyben cimu eloadast Tiidos S. Kinga
tartotta meg.
Mindent egybevetve: tantv:inyai, munkatarsai ugy velik, mesteriik, bar:it-
juk, Demeny Lajos megelegedessel fogadta" szellemi egyiittleriiket. Mi pedig
mast nem tehetiink, mint megfogadni testamentumnak is beillo sorait: ... za-
rom soraimat azzal a kv:insaggal, hogy a nemzedekiinket koveto fiatal szak-
embergarda a szekely ti::irtenelem kutat:isaban is nalunknal messzebbre hajtsa
a gerelyt ... " (Dr. Demeny Lajos, Bukarest, 1993. augusztus havaban.)

10

www.cimec.ro
 A rendezveny sikeret peldas sszefogas biztositotta. Demeny Lajos szelle-
mehez illoen minden mecenas" felretette politikai hovatartozasat es a kultura
parfogasa erdekeben annak fontossagara gondolva cselekedett. Dicseret es k
sznet illeti a konferencia vednker, Egyed kos akademikust, a rendezveny
vednkeit: Kovaszna Megye Tanacsanak elnket, Tamas Sandort es csapatit,
kziiliik is Kiss Csillat, valamint a konferencianak helyet biztosito Szekely
Nemzeti Muzeumot. Soraink legyenek halaadok gr6f Kalnoky Tibornak, gr6f
Mikes Zsigmondnak, valamint Otto Fleckhammer von Aystetten urnak, lel-
kes tamogatonknak. Illesse ksznet Jozsa lrenke tanarnot, aki mindvegig ki-
tartott es segitett francia nyelvtudasaval.

Tiidos S. Kinga

11
www.cimec.ro
 VoRwoRT

Das Szekler Nationalmuseum in Sepsiszentgyorgy (Sfntu Gheorghe) war

Schauplatz der Vortragsreihe In Memoriam Lajos Demeny 1926-2010. Die
Vortragsreihe wurde dem Geschichtswissenschaftler Lajos Demeny gewid-
mete, der Mitglied der Rumanischen Nationalen Akademie Nicolae Iorga",
sowie Gastmitglied der Ungarischen Nationalen Akademie war, und der mit
seinem Wissen und mit seiner Menschlichkeit ein Magstab fiir die kommen-
den Generationen gesetzt hat.
Den Erfolg der Veranstaltung hat eine vorbildhafte Kooperation zwischen
dem Organisator Kinga S. Tiidos, dem Vorsitzenden des Komitatsrates von
Hromszek, Sndor Tams, den Schirmherren Professor kos Egyed (Gast-
mitglied der Ungarischen Nationalen Akademie), Graf Tibor Klnoky, sowie
den Spendern Otto Fleckhammer von Aystetten und Graf Zsigmond Mikes
sichergestellt.
Die Teilnehmer, Professoren und Forscher, die mit ihren Themen die Stim-
mung jenes Zeitalters herbeiriefen, dessen Erforschung Lajos Demeny sein
Leben gewidmet hat, karnen n erster Linie aus ungarischen universitaren Zen-
tren. Sie haben ca. 150 Jahre aus der Geschichte der Volksgruppe beleuchtet,
die am Anfang des 13. Jhd. sich als Teil des ungarischen Stammesverbandes
an den Ost- und Siidkarpaten Siebenbiirgens niedergelassen hat. Im Laufe der
Jahrhunderte war die wichtigste Aufgabe dieser Volksgruppe der militarische
Schutz Siebenbiirgens vor den Wandervolkern der ostlichen Steppen, und spa-
ter vor den Tataren und Tiirken. Hierdurch gelangte das Szeklertum zu einer
besonderen Rolle n der Gesellschaft Siebenbiirgens, und bewahrte seine ei-
genartige gesellschaftliche, territoriale und rechtliche Organisation. Genauer
gesagt, hat das Szeklertum im damaligen Verstandnis keine vom Ungarischen
getrennte Ethnie bedeutet, sondern eine Standeszugehorigkeit.
Die ungarische Geschichtsschreibung widmete n den vergangen Jahren
eine immer grogere Aufmerksamkeit der Geschichte und der Kulturgeschich-
te dieser Volksgruppe. Es ist sehr erfreulich, class immer mehr Forscher ihre
Aufmerksamkeit und lnteressen dieser eigentiimlichen, in ihrer Sprache und
in ihren Sitten immer noch Archaisches bewahrenden Volksgruppe widmen.

12
www.cimec.ro
 Zu dieser Konferenz kamen eingeladene Vortragende aus Budapest (Un-
garische Nationale Akademie - Geschichtswissenschaftliches Institut, Un-
garisches Nationalmuseum, Kunstgeschichdiches Museum), sowie von den
Universitaten aus Szeged, Miskolc, und Eger. Von der Rumanischen Natio-
nalen Akademie - Geschichtswissenschaftliches Institut Nicolae Iorga'', von
der klausenburger Universitar Babe-Bolyai", sowie aus der Schweiz.
Oie Vortrage zur Geschichte des Szeklertums im Fiirstentum Sieben-
biirgen haben unter verschiedenen Gesichtspunkten die, in erster Linie
militarisch gepragte, siebenbiirgische Gesellschaft vorgestellt. Den Eroff-
nungsvortrag hat Violeta Barbu (Mitglied der Rumanischen Nationalen
Akademie-Geschichtswissenschafdiches Institut Nicolae Iorga") gehalten,
die selbst Mitarbeiterin und Verehrerin von Lajos Demeny war. Der in der
Mehrheit ungarischen Zuhorerschaft hat sie ihr Expose nicht in ruma-
nischer, sondern in englischer Sprache gehalten, Lajos Demeny's Mencalitat
entsprechend, wonach eines der effektiven Mitrei, um nationale Konflikte zu
losen, clas Aufeinanderzugehen ist.
Die Themen der Vortrage lieBen sich in zwei Gruppen teilen: nach Ge-
schichte und Kulcurgeschichte. Zoltfo Korde, Professor der Universitar
Szeged, berichtete iiber einige militargeschichtliche Problemstellungen der
Szekler im Mittelalter. Ober die neuerliche Definition Orei Szekler Nati-
onen", clas heiBt, Tria Genera Siculorum" referierte Professor Karoly Ve-
kov von der Universitar Babe-Bolyai'', Klausenburg. Terez Oborni, vom
Geschichtswissenschaftlichen Institut der Ungarischen Nationalen Akade-
mie, erorterte die Rechtslage des Szeklertums im 16. Jhd. Es fanden neue
Erkenntnisse Erwahnung iiber einige Personlichkeiten, die eine besondere
Rolle in der Geschichte der Szekler gespielt haben. So zum Beispiel iiber die
Tatigkeit des siebenbiirgischen Vizekanzlers Graf Samuel Kalnoky (rpad
Csaki, Sepsiszencgyorgy), iiber das Leben des Kelemen Mikes in der Tiirkei
(Sfodor Papp von der Universitar Szeged), iiber Gyorgy Rakczi II. und
dessen szekler Raten (Sfodor Gebei von der Fachhochschule Eger), und iiber
das Geschlecht der Mik von Hidveg (kos Egyed, Ungarische Nationale
Akademie).
Zur Kulturgeschichte des Szeklertums im 15.-18. Jhd. referierten Judit
Balogh (Universitar Miskolc) iiber Architektur von Herrenhusern als Mittel
der Representation der adeligen Szekler im 16.-17. ]hd., Emese Pasztor (Muse-
um of Applied Arts, Budapest) iiber Hauseinrichtungen in den adeligen szekler
Heimen im Furstenzeitalter, Hubert Rossel (Yvonand, Svajc) mit dem Thema

13
www.cimec.ro
Des eglises fortifiees au Pays des Sicules, Zsigmond Csoma (Ungarisches Land-
wirtschaftsmuseum) liber Herrschaftliche Weinlogistik im Szeklerland des 17.
]ahrhunderts.
Ein besonderes Ereignis dieser Konferenz war die Ausscellung mit dem Ti-
cel Von siebenburgischen Fursten an Szekler verliehene Wappen und Adelsurkun-
den. Die Ausscellungssciicke waren eine Leihgabe des Ungarischen Nacionalen
Briefarchivs (Budapesr). Die Auswahl und die Vorbereirung der Ausscellung
sind dem Direktor des Nacionalarchivs, Csaba T. Reisz, Terez Oborni und
Kinga S. Tiidos zu verdanken. Terez Oborni hac die Wappenurkunden vor-
gescellc und Kinga S. Tiidos hac den dazugehorenden Vorcrag mic dem Ticel
Durch Bildung erlangte adelige Adelsurkunden mit Wappen im Furstenzeitalter
Siebenburgens. Kinga S. Tiidos ist Ehrenmicglied des bukarester Geschichcs-
wissenschafclichen lnscicucs Nicolae Iorga".
Zu dieser Vorcragsreihe gehorcen noch zwei weitere, interessance Ereig-
nisse. Graf Boris K:ilnoky hac eine Ausschreibung an lokale Gymnasiascen
mic einer Geldsumme docierc zum Thema Familien- und Lokalgeschichte. Die
Gewinner dieser Ausschreibung werden im September 2012 ihre Preise er-
halcen. Das zweite Ereignis war ein sehr wohlcuender Ausflug am Ende der
Konferenz zum nahegelegenen Zalnpatak, das ehemals im K:ilnoky Besitz
war und heure wieder zum Teii ist, und in dem Dorf Prinz Charls ein kleines
Anwesen besitzt. Uncerwegs wurde das Dorf Bodvaj besichcigt, wo im 1848-
er Freiheicskampf der Szekler Aron Gbor die erscen Kanonen gegossen hac.
Endscacion des Ausflugs war das wunderschone Renaissanceschloss der Gra-
fen Klnoky in Mikl6svr, wo bei Kerzenlichc <liniere wurde.
Alles in aliem: seine Schiiler und Mitarbeiter sind der Meinung, class ihr
Meister, Lajos Demeny, diese Zusammenkunfc im Geiste zum ersten Jahres-
cag seines Todes mit Genugtuung zur Kenntnis nahm". Und wir konnen
nichcs anderes tun, als seine Worce als Testament zu beherzigen: ... mein
Wunsch ist es, class die uns folgenden Generationen, die jungen Fachleure, in
der Forschung der Szekler Geschichce das Speer weicer werfen, als wir es gecan
haben." (Dr. Lajos Demeny, im August 1993.)

Verfasser: Kinga S. Tudos

Oberseczung aus dem Ungarischen: Zsigmond Mikes

14

www.cimec.ro
MEGEMLEKEZESEK

www.cimec.ro
www.cimec.ro
Barbu, Violeta

IN MEMORIAM DEMENY LAJOS

(October 22, 1926- November 20, 2010)

I would be lying if I tried to suggest what the real Professor Lajos Demeny
was like. I must mention chat I do not deserve the honor to pay tribute to
the Memory of our Professor Demeny Lajos, as I knew him not as well as
others scholars, who had collaborated with him for a long time. ln a way,
many of the things chat I understood about Professor Demeny came from the
perspective of this privileged relationship chat he had with Ms. Kinga Tiidos,
my colleague at the Institute of History of the Romanian Academy; but of
course this did not stop me from using my own judgment about what kind
of person he was, fact which macle me choose Professor Demeny for super
advisor of my second Ph.O. I was to be his last doctoral student.
We celebrated Professor Demeny' birthday at the Institute of History
Nicolae Iorga", together with his collegues from the Romanian Academy
and his former doctoral students. Prom all the studies chat Kinga Tiidos and
I wrote together, the volume dedicated to our Professor's 75'h birthday, was
the dearest to us. Hungarian historians from Romania and Hungary (Perene
Glatz, Zsigmond Jak6, Perene Makk, Bela Kopeczi, Gyula Krist6, Katalin
Peter, Ambrus Miskolczi, Sandor Papp, lstvn Gyorgy T6th, Kroly Vekov
etc.) as well as Romanian historians (Paul Cernovodeanu, Andrei Pippidi,
Daniel Barbu, tefan Andreescu, Alexandru Mare) were contributors of
the volume Historia Manet. Demeny Lajos Em!ekkonyv, printed by Kriterion
Publishing House in 2001.
The intellectual background of Lajos Demeny was completely unique. ln
1940, he was a student of the Reformed High School from Marosvsrhely. ln
1949, he went to Sankt Petersburg to continue his studies. Later, because of
his friendship with Andrei Oetea, who became the director of the Institute for
History Nicolae Iorga" and who valued his work greatly, Lajos Demeny was
affiliated with this lnstitution. Since 1955, when he first published in Studii,

17
www.cimec.ro
 che journal of the Institute for History Nicolae Iorga'', where he worked since
1962 uncii retirement, Lajos Demeny has waived different research directions
into his sciencific career of almost half a century and exerced a great influence
on the history writing in Romania and Hungary.
His scholarship focused on five main projects. The paths of these directions
are intertwined, are crossing over each other, are related to each other, and
sometimes they split up and go parallel each on ies own way.
1. Among chese projects, che old Romanian culture, the book and the printing
from the 16'h century were some sort of golden thread chat was precious and
enduring. Precious, as the synchesis chat appeared in 1986 tided Carte, tipar i
societate la romni n secolul al XVI-lea [ The Roman ian Book, printing and society
in the sixteenth century, Bucharest, Romanian Academy Publishing House,
1986], written in collaboration with his wife Lidia Demeny has remained
unique for ies investigatory work, ies innovative approach, and che value of ies
discoveries. Enduring, as few were the pieces of information and conclusions
chat have since then been corrected, or enhanced. The conclusions of chis
synchesis were printed later on in francophone 1 and in German journals. 2
ln 1971, together with che famous Romanian linguist Emil Petrovici, Lajos
Demeny created a facsimile edition with the linguistic and historical scudy of
che For Gospels from Sibiu so called The For Gospels from Petersburg (1551 to
1553): Evangheliarul slavo-romn de la Sibiu, 1551-1553, Studiu introductiv
filologic de Emil Petrovici. Studiu introductiv istoric de Lajos Demeny,
Bucharest, Romanian Academy Publishing House, 1971. 3
The research chat he did in the 1960's and 1970's in the libraries of the
former Soviet Union and Bulgaria led to the idencification of almost 20 prints
from the 16'h century, some of chem kept only in one single copy4 : among

1
Le livre et !'imprimerie roumains au XVIe siecle, Revue Roumaine d'Histoire, IX, 1970, 4,
625-639; Ou en est-on dans la recherche concernant Ies debuts de !'imprimerie en langue
roumaine? Revue des Etudes Sud-Est Europeennes, VIII, 1970, 2, 241-268.
2
Typographische Kennzeichnen der kyrillischen Druckpresse in Hermannstadt im 16.
Jahrhundert. Forschungen, XII, 1969, 1, 25-36; Rumnische Buch- und Buchdruckgeschichte
des 16 Jahrhunderts im Spiegel der Forschungen der letzten 25 Jahre, Gutenberg jahrbuch,
1986, 302-321.
3
See also A szebeni szlav-roman Evangeliarum, Korunk, 1965, 12, 1738-1743; O tipritur
slavo-romn precoresian, Studii, XVIII, 1965, 1001-1038; Unde s-a tiprit prima carte n
limba romn, Revista Bibliotecilor, XXII, 1969, 6, 13-16.
4
rimprimerie cyrillique de Macarios de Valachie, Revue Roumaine d'Histoire, VIII, 1969, 3,
493-512; Tiprituri trgovitene din secolul al XVI-iea n bibliotecile i muzeele din Moscova

18

www.cimec.ro
them, the Slavic For Gospels printed by Filip Maler in Sibiu in 1546, which
was the first print in Cyrillic letters that appeared in Romania. 5
Besides the study of the Slavic and Romanian prints of the l 6'h century,
Lajos Demeny discovered and published documents from the l 7'h century, the
Latin diploma ofl. Peter given to the prince Dimitrie Cantemir, 6 his notations
on the Romanian Bible from 1688, 7 documents related to the representatives
personalities of the Transylvanian Aufklarung, as well as different other sources
of history of the Romanian culture. 8
Together with Endre Veress - who was his leading model and whose
correspondence with different scholars he later published9 - Lajos Demeny was
the Hungarian historian to whom the Romanian history writing and culture are
greatly indebted. ln some respects, Lajos Demeny owes his passion for historical
sources and for archival research to Endre Veress. From these historical sources,
he chose to edit a specific category, the sources of social history. From this
category, he articulated his studies on social history and demographic history. 10

iLeningrad, Valachica, 1970, 2, 143-163; Tiprituri chirilice srbe din secolul al XVI-iea n
Biblioteca Academiei Republicii Socialiste Romne, Studii i Cercetri de Bibliologie, 1972,
12, 51-74; Ouvrages imprimes et conserves dans Ies bibliotheques et musees de Moscou et de
Leningrad, n: Piroska Dezsenyi Szemzo - Liszl6 Mezey (eds.): Armarium. Studia ex historia
scripturae, librorum et ephemeridum, Budapest, Akademiai Kiad6, 1976, 95-126.
5
Le premier texte roumain imprime, Revue Roumaine d'Histoire, IV, 1965, 3, 385-412; Un
capitol important din vechea cultur romneasc (Tetraevanghelul, Sibiu, 1546), Studii i
Cercetri Bibliologice, supl. nr. 1, 18.
6
Originalul i traducerea latin a Diplomei lui Petru I" dat lui Dimitrie Cantemir, cuprinznd
condi{iile tratatului moldo-rus din 1711, Studii, XXVI, 1973, 5, 1067-1078 (with Maria
Holban).
7
Adnotri fcute de Dimitrie Cantemir pe Biblia din 1688, Dacoromania, 1988, 7, 266-274.
8
Documente romneti din secolele XVI-XVIII n Arhivele Statului din Sfntu Gheorghe,
Aluta, 1970, 9, 137-155; 1971, 3, 175-196; Noi documente turceti privitoare la istora
Transilvaniei din secolul al XVII-iea, Revista Arhivelor, XLVII, 1970, 1, 209-237; Documente
inedite referitoare la activitatea reprezentan{ilor colii Ardelene, n: Documente recent descoperite
i informaii arhivistice, Bucharest, ASSP, 1983, 55-67.
9
Corespondena lui Andrei Veress, n: G. T. Kirileanu sau viaa ca o carte. Mrturii inedite,
Bucharest, Eminescu Publishing House, 1985, 150-165; Scrisori inedite ale lui Nicolae Iorga
adresate istoricului maghiar Endre Veress, Revista Istoric, IV, 1993, 331-344; Corespondena
dintre istoricul romn Ioan C. Filitti i Endre Veress, Revista Istoric, VI, 1995, 7-8, 621-632;
Scrisori adresate de Ioan Bogdan lui Endre Veress, n: Omagiu Radu Manolescu, Bucharest,
1996, 331-340.
10
Registrele militare, izvoare de demografie istoric i de cercetare a structurii sociale la secuii din
secolul al XVII-iea, n: Sub semnul lui Clio. Omagiu acad. Prof tefan Pascu, Cluj, 1974, 80-85.

19

www.cimec.ro
Here also was our historian a pioneer who promoted new historical disciplines,
in the same way he proposed in the history of printing the method of dating
historical documents on the basis of radioactive isotopes. 11
2. Originally from the Mures Seat, professor Demeny was attached to the
Szekler's history all throughout his lifetime. He gave it numerous demographic
sources and sources of social history (such as military conscriptions), which
were all reunited in the six volumes of the collection Szikely Okleveltdr (Szekler
Diplomatarium), the first three in collaboration withJ6zsef Pataki 12 and Kinga
Tiidos, the continuation of an old series founded by Karoly Szabo at the end
of the 19'h century. 13 The first three volumes of the new series contain juridical
reports of the county of Odorhei, the others volumes contain censuses of the
seats, together with a detailed explanation of the given historical background.
This sources provide a multiple basis for the social, economic and demographic
history, also for the history of art and civilization. The editing principles of
these sources were those used by his predecessors, the diplomatic transcription
being accompanied by an index volume.
His Iove for the Szeklers' land and people remained unchanged during
his life and he returned to it in the last years of his existence. After 1990, he
held numerous conferences in the country and abroad about the authonomy
11
Fotografierea i reproducerea filigranelor cu izotopi, Revista Muzeelor, XIV, 1967, 6, 521-
524; Filigranologia n slujba cercetrii crii i tiparului n Trgovite, Bucharest, 1974, 47-51;
Mijloace moderne de depistare i identificare a tipriturilor n vederea completrii Bibliografiei
romneti vechi", in: Trgovite, cetate a culturii romneti, Bucharest, 1974, 47-51.
12
Szikely Okleveltdr. Oj sorozat. l 1569-1581, Bucharest, 1983 (SzOkl); SzOkl, II, 1591-1592,
Bucharest, 1985; SzOkl, III, 1598-1600, Bucharest, 1994; SzOkl, IV, 1575-1627, Kolozsvr-
Cluj, 1998; SzOkl, V, 1635, Kolozsvr-Cluj, 1998; SzOkl, VI, Kolozsvr-Cluj, 2000; SzOkl,
VII, Kolozsvr-Cluj, 2004; SzOkl, VIII, Marosvsrhely, 2006; A fejedelmi szekely politika
merlege, in: Ferenc Glatz (coord. by): A tudomdny szolgdlatdban. Emlikkonyv Benda Kdlmdn
80. szuletesnapjdra, Budapest, 1993, 133-140; A Szekely Okleveltr uj sorozata, Aetas, 1993,
3, 151-162; XVII. szzadi ti:irtenelmiink kiaknzatlan forrsai: a szekely katonai i:isszefrsok,
Leveltdri Kozlemenyek, 1995, 1-2, 53-65; Szikely okleveltdr. Diplomatariu secuiesc: rezumatele
actelor cuprinse n volumele I-III din seria nou, Bucharest, Kriterion, 1994; Szekely lustrk
a fejedelemkori Erdelyben, Belvedere, 1997, 5-6, 14-32; Quelleneditionen zur Geschichte
der Szekler. Die neue Folge des Szekler Urkundenbuchs" (1569-1652), in: Die Szekler in
Siebenburgen. Von der privilegierten Sondergemeinschaft zur ethnischen Gruppe, Ki:iln-Wien-
Weimar, 2009, 61-71.
13
The first series of the "Szekler Archives" was published in eight volumes between 1872
and 1934 and covered the period berween 1211 and 1776. The collection does not only
contain charters bur assessmems of taxes, conscriptions, testimonies, decisions of court and
parliamemary decisions as well.

20

www.cimec.ro
and the unique character of this region, 14 as well as about the history and
the origin of the Cs:ingo people from Moldavia. 15 ln 1977, he published a
survey of the relationship between the Szeklers and the Romanian prince
Mihai Viteazul. 16 A year later, together with Samu Benko and Karoly Vekov,
he wrote about their revolt from 1595 and 1596 n another monograph n
Romanian language. 17 ln 1976, he provided a comprehensive perspective on
all the Szeklers' resistance movements n the 16'h century n Szekely felkelesek
a XVI szdzad mdsodik feleben (Bucharest, 1976).
3. The revolts and the social movements were a direction of social history, 18
followed constantly over decades starting with his first work dedicated to the
revolt from Boblna, the sources 19 and its ties to the Jan Hus movement Az
1437-1438-as bdbolnai nepi felkeles (Bucharest, 1960), followed by a second
edition from 1977 and the Hungarian version titled Parasztfelkeles Erdelyben
1437-1438 (Budapest, Gondolat, 1987). Lastly, to the mast powerful military
revolt from the Romanian Country, the uprising of the mercenaries at the end
of Matei Basarab's reign and the beginning of Constantin Serban's reign, Lajos
Demeny dedicated a monograph written n collaboration with Lidia Demeny
and Nicolae Stoicescu and titled Rscoala semenilor sau rscoal popular?
1655, ara Romneasc [The Revolt ofthe mercenaries or a popular revolt? 1655,
Wallachia} (Bucharest, 1968).
4. Someone who goes through Lajos Demeny' biography of more than
two hundred titles can notice another main research direction, the politica!
14
Die Entwick.lung der Sozialen Beziehungen bei Szeklern und Ihre Rechcslage in der
zweice Hlfte der 16 Jahrhunderc, in: Wolfgang Kssler (hrsg. von): Gruppenautonomie in
Siebenburgen, Koln-Wien, 1990, 225-231.
15
A moldvai csang6k az egyesiiles koraban, Szekelyfo!d, 1998, 4, 50-59.
A szekelyek es Mihdly vajda. 1593-1601, Bucharesc, 1977; Secuii i Mihai Viteazul, Bucharesc,
16

1978.
17
Rscoa/,a secuilor din 1595-1596 Antecedente, desfurare, urmri, Bucharesc, 1978.
18
Incroducerea nonei n Transilvania. (Cu privire la unele premise social-economice ale
rscoalei de la Boblna), Studii, XIII, 1960, 5, 179-190; Uncersuchungen den bedeucenscen
Urkunden liber den Aufscand von Boblna, Nouvelles Etudes d'Histoire, II, 1960, 149-165;
Aspecce milicare ale rscoalei de la Boblna, in: Romnia i tradiiile luptei armate a ntregului
popor, Bucureci, 1972, 33-39; Thomas Munzer i rzboiul rnesc german din 1525, Revista
de Istorie, XXVIII, 1975, 8, 127-150; Semnificaia social i policic a rscoalei secuieci din
a doua jumcace a secolului al XVI-iea, in: 70 de ani de /,a marea rscoal. a ranilor din 1907,
Bucharesc, 1977, 54-60; Cauzele, obieccivele i organizarea rscoalei din 1437-1438 oglindire
n mencalicacea colecciv rneasc, Revista de Istorie, XL, 1987, 6, 551-563.
19
Az 1437-1438. evi erdilyi parasztfelkelis fomisai, Bucharesc, 1991.

21
www.cimec.ro
and diplomatic history. ln 1974, n collaboration with his lifelong friend Paul
Cernovodeanu, he published the only work ever written on the political
relations between England, Moldavia, Wallachia and Transylvania. 20 And
n 1969, n the journal Studies, he published alsa n collaboration with
Mr. Cernovodeanu a comprehensive study on the trade relationships between
Poland, Wallachia and Transylvania, a survey covering the last quarter of the
17'h century. 21 Like all his major works, it mixed traditional economic material
with a chick description of the social impact of economic events on various
facets of everyday life.
5. As all great scholars do, Lajos Demeny has dealt with all the major
genres of history writing: general survey, biography, encyclopedia, dictionary.
ln the 60's, he took part on the for volume comprehensive survey History of
Romania (volumes one, two and faur) that was published only after 1990,
under the supervising of che Romanian Academy. When God called him to
his side, he was working on The History ofthe Szekler. He dedicated to prince
Bethlen a biography unique even today that was published in 1982, Bethlen
Gdbor es kora, (Bucharest, Politics Publishing House, 1982). With Andr:is
Magyari, he published the diary of Istvan Wesselenyi. 22 To Pariz Perene
Papai, 23 Avram lancu 24 and Mikl6s Olah 25 he dedicated short biographies
full of new information. He alsa was contributor to different historical
encyclopedias such as the Roman ian Encyclopedia ofHistory Writing (Bucharest,
Encyclopedia Publishing House, 1978), Great Historians from Antiquity to
1800. An International Dictionary, New York, Greenwood Press, 1989, and
Great Historians ofthe Modern Age, New York, Greenwoos Press, 1991.
Revisited today, just few of the pages written by Lajos Demeny are obsolete"
as information or are showing a dominant ideology. Even the studies related
to social riots, popular noe only n the Eastern countries but n the entire
20
Relaiile politice ale Angliei cu Moldova, ara Romneasc i Transilvania n secolele XVI-
XVII!, Bucharest, 1974.
21
Comerul de tranzit spre Polonia prin ara Romneasc i Transilvania (ultimul sfert al
secolului al XVII-iea), Studii, XXII, 1969, 3, 465-498.
22
Wesselenyi Istvan: Sanyaru vildg. Nap!O, 1703-1706, I-II, Bucharest, 1985.
23
Egy XVII. szzadi hires erdelyi orvos: Ppai Priz Ferenc, MuvellJdes, 1969, 5, 59-62; Ppai
Priz Ferenc, Konyvtdri Szemle, 1969, 2, 89-91.
24
With Kovch Geza: Istoricii maghiari despre Avram Iancu, in: Avram Iancu, Bucureti,
1972, 35-40.
25
Tortenelmi oroksegiink birtokbavetele. Olh Mikl6s, a romniai magyar olvas6kozonseg es
a val6sg, A Hit, 1993, 4-5.

22

www.cimec.ro
Europe of the 1960 (Barrington Moore, Eric Hobsbawm, George Rude,
Edgar P. Thompson), are nowdays catching the attention of British, Dutch,
and Italian historians, such as Samuel K. Cohn Jr., Graeme Small, Steven
Rigby, Peter Arnade, Genevieve Warwick, and Ernesto Screpanti, who are
approaching these studies from an interdisciplinary position, directed towards
poli tical science. Revisited today, many of the pages written by Lajos Demeny
are appreciated by researchers for their precise and objective information,
their rational construction, and the prudence of their interpretation.
Behind these pages, watched a devoted spirit, a modest and exigent scholar,
who was of an extreme rigidity when it came down to compromises with the
meticulosity. He had doctoral students (Kinga Tiidos, Karoly Vekov, Andris
Kovacs, Dezso Garda, Sarolta Solcan and Violeta Barbu), followers and many
friends whose sincere appreciation he enjoyed without the vanity of those
who use this profession to gain power in the historical field.
He would have been more at ease living in the Transylvania of the Calvin
princes or in the Transylvania of his beloved prince Gabor Bethlen, instead of
the period he was meant to live in. As in those old times, he showed restraint
and was composed, very polite and helpful, harsh with himself and generous
with others. He was happy with little and gave a lot to others. He lived his faith
as a daily work task, and worked as if he lived in his faith. He had goals and
ideals that went beyond his limits and which took into consideration his own
conscience but only to a small, very small degree other people's appreciation
and the esteem of the establishment.
However, for his achievements, he was elected externai member of the
Hungarian Academy. 26 The Romanian Academy never took the initiative
of such a recognition. After 1990, he engaged in politics and in different
civic and religious associations. Here, similarly to his historical work, he was
not interested in positions, money or distinctions. When he left us last year,
the leaders of Romanian institutions did not hurry to pay a tribute to him
that would have been well deserved. I repeat now what I said then, when we
gathered to say our last goodbyes to him after he passed away at the end of a
great suffering. Such a man would not have accepted anything that involved
praise, since he lived according to the words of the evangelist: Do not trust the
praise of people, but rather be liked by God. lt seems to me that this has been
Lajos Demeny' life long endeavor and great, such a great legacy.
26
Miroszok es val6sag: a szekely nemzettudac ci.ircenelmi hattere, Magyar Tudamdny, 1997, 11,
1309-1321, recepcion speech given on che Hungarian Academy.

23
www.cimec.ro
Papp Sdndor

N E KESZULJUNK ARRA, HOGY AMIT ADUNK,

,
AZT VISSZAKAPJUK ELETUNK FOLYAMAN.
.. , "

Demeny Lajos emlekere

Talan meglepo egy olyan embertol, aki soha nem tart6zkodott hosszabb ideig
sem Erdely teriileten, sem pedig Bukarestben, hogy Demeny Lajos tanitva-
nya. A mester es a tanitvany kapcsolatanak meghatiroz6 eleme a rendszeres
talalkozas, a szoros egyiittmuki::ides, azonban a fentiek hianya ellenere megis
meggyozodessel vallom Demeny Lajost mesteremnek. Nem jarhattam hoz-
za egyetemi 6rakra, ami teljesen lehetetlen lett volna, hiszen Magyarorsza-
gon csak azutan tartott kurzusokat a Juhasz Gyula Tanarkepzo Foiskolan, es
a szegedi, akkor meg J6zsef Attila Tudomanyegyetemen, amikor mar en is
az oktat6k ki::ize tartoztam. Ennek ellenere a magyar, s ezen belul kiili::ini::isen
az erdelyi ti::irteneti kutatisaim szempontjab6l Demeny Lajos szellemisege es
peldaja jelentette szamomra a legnagyobb hatist.
Miutan szegedi tanulmanyaimat befejeztem s lezartam a ti::iri::ik szakot Bu-
dapesten, az egyik elso hosszabb kiilfi::ildi tanulmanyutam Bukarestbe vezetett.
Nagy erdeklodessel tanulmanyoztam meg itthon Mihai Guboglu alapveto fon-
tossagu oszman paleografiai ki::inyvet es a ketki::itetes katal6gusat, amelyekben
a romaniai ki::izgylijtemenyek oszman-ti::iri::ik okleveleinek regesztai olvashat6k.
Hosszasan kesziiltem, hogy elsonek a roman fOvarosban, majd Brass6ban, Sze-
benben es Kolozsvaron is kezembe vehessem az ott orzi::itt ti::iri::ik okmanyokat,
amelyek remenyeim szerint sok ismeretlen adatot tartalmaznak. Kesziiltem
a dokrori disszertaci6m anyaggyujtesere.
A bukarestiAkademiai Ki::inyvtarban nagyon soksegitseget kaptam Csucsuja
Nemeth Edittol, aki felhivta a figyelmemet arra, hogy Csortan Ferenc az egyik
este a Petofi Kulturhazban eloadast fog tartani a banati ti::iri::ikkori emlekekrol
es az Oszman Birodalomr6l. Mivel a tema a kutatisi teriiletembe vagott, nagy
erdeklodessel mentem el. ltt talilkoztam elso alkalommal Demeny Lajossal,
akit feltuno figyelem es megbecsiiles vett ki::iriil a jelenlevo bukaresti magya-

24
www.cimec.ro
rok reszerol. Az eloadas utin roviden en is hozzasz6ltam a tema.haz, ennek
kovetkezteben valaki bemutatott neki. Munkassagat ismertem, bar a felsofo-
ku tanulminyaim alatt - azt hiszem - egyedill a Szekely felkeles 1595-1596
cimu, Benko Samuval es Vekov Karollyal irt konyve volt tananyag, azonban
a Szekelyek es Mihdly vajda cimu muvet meg kisfiu koromban kaptam ajin-
dekba edesapam egyik unokatestveretol Petru Grozin (Stein) egy rokonlato-
gatis alkalmab6l. Ugyanakkor a konyvespolcunkon allt a Szekely Okleveltdr uj
sorozatinak elso ket kotete, amelyeket pesti keresztszilleimtol kaptuk mintegy
relikviakent a nyolcvanas evek elejen.
Mivel az a kollegium, ahol az osztondjam idejen szallast kaptam, a Kogl
niceanu sugaruton fekildt, s ez neki is utba esett, egyiltt indultunk hazafele.
Ez volt az elso, s kesobben oly sokszor megismetelt setiink egyike, amelynek
a helysznei ugyan valtoztak, Bukarest, Becs, Budapest, Szeged es Kolozsvar
utciin keresztill, a koreogrifiaja azonban mindeniltt ugyanaz maradt. Mindig
a jobboldalara rendelt, mert a bal fillevel nem hallott j61, s hosszasan, lassan,
meg-megallva beszelgettilnk. Nagyon szerettem hallgatni. Ez az elso hosszu
seta a meleg okt6beri bukaresti ejszakaban meghatiroz6 maradt egesz eletem-
re. Bucsuzaskor meghvott magukhoz, s arra biztatott, hogy kesztsek egy fel-
jegyzest arr61, amit el akarok vegezni Bukarestben, irjam ossze a kerdeseimet,
gyujtsem ossze, hogy milyen kiadvinyokra van szilksegem, s gy felkeszillve
keressem fel nehiny nap mulva.
Komolyan vettem a feladatomat, s a megbeszelt talalkoz6nk idejen atad-
tam neki a konyvek es cikkek listijat, s elkezdtem sorolni azokat a kerdesei-
met, amelyekkel vagy a leveltari, vagy pedig a konyvtari munka sorin szem-
besilltem.
Lenyugozo volt az a historiogrifiai ismeret, amelyet mind a magyarorszagi
19-20. szazadi tortenetirasr61, mind pedig ugyanezen kor rominiai szakem-
bereirol tudott. Magyarorszagon akkoriban alig lehetett a hivatkozasokban ro-
miniai forriskiadasokra bukkanni, Veress Endre Documente-sorozata, a nagy
Hurmuzaki-gyiijtemeny meg ha hallomasb61 ismert volt is szamomra, addig
sohasem hasznaltam oket. Ugyanakkor rendkvill tijekozott volt a rominiai
kisebbsegi tortenedras tekinteteben, hiszen szemelyes j6 kapcsolatokat apolt
a szasz Gustav Gilndisch-sel es a torok-tatar Tahsin Gemillel, de j61 ismerte
Mustafa Ali Mehmedet es a gagauz Mihai Guboglut is.
Az elso konzultaci6n, amelyet egy sor tovabbi kovetett, emlekill adta ne-
kem Az 1437-1438. evi erdelyi parasztfelkeles forrdsai cimu konyvet. Nagyon
szep kezirassal irt ajinlasa gy sz61: Papp Sindor Uszl6 fiatal turkol6gusnak

25
www.cimec.ro
szeretettel ajinlja a szerzo bukaresti talalkozasunknak emlekere. 1993. oktober
12-en Bukarestben. Demeny Lajos". A bucsuzaskor elovett egy kis csoma-
got. Mivel latta, hogy az osztondijam rendkiviil szereny, keszitett szamomra
kenyeret, sajtot, almat, s felhivta a figyelmemet, hogy hol szabad s hol nem
etkeznem, nehogy megbetegedjek.
A tovabbi talalkozoink is hasonlo meghitt legkorben folytak, annyi kii-
lonbseggel, hogy en mindig atadtam egy ujabb listat, o pedig rendszeresen
hozta a fenymasolatokat es a koteteket. A sajat konyvt:ira dedikalt peldinyait,
a neki kiildott, szinten dedikalt kiilonlenyomatait adta nekem. Ugyanakkor
nagyon szigoruan kikerdezett az elvegzett munkarol, szikar fegyelmezettseggel
iranyitott a romaniai historiografia utjain. Mikor Bukarestbol hazaindultam,
igy vagy ugy, de szinte minden jelentosebb, temamra vonatkozo romaniai ki-
advinnyal rendelkeztem, amely az utobbi 30-40 evben megjelent. Ezek nelkiil
nem tudtam volna nekifogni Moldva es Havasalfold oszmin fiiggeset fonto
tanulminyaimnak, s valoszim'.ileg a torok vazallusi viszony elmeleti kerdesei
altalinos, osszehasonlito kutatasara sem adhattam volna a fejem.
Az o segitsegevel ismerhettem meg Binder Palt, aki hazafele menet Brasso-
ban vendegiil latott. fgy kezdtek megvalosulni a korabbi terveim, elkezdhet-
tem attekinteni az erdelyi leveltarak megmaradt torok iratanyagat.
A bukaresti utam utin pontosan egy evvel meglepo koriilmenyek kozott
talalkoztam vele. Az akkor indulo Eotvos Osztondij segitsegevel kijutottam
Becsbe, aho! a doktori orak latogat:isa mellett rendszeresen kutattam a volt ud-
vari leveltarban (Haus-, Hof- und Staatsarchiv). Az egyik alkalommal a level-
t:ir kutatotermeben megalit mellettem Demeny Lajos, kezet nyt'.ijtott, s mint
ami a vilagon a legtermeszetesebb, jelezte, hogy egy idot o is itt fog dolgozni,
hiszen a szekely katonai osszeirasok utin kutatva remeli, hogy a Hungarica
gyujtemenyben taW adatokat. Mar nehiny hete becsi illetosegunek tartottam
magam, megis a szokasos set:iink sorin nem en kalauzoltam ot a Hofburgban,
hanem o engem.
Fentebb jeleztem, hogy a beszelgeteseink egyik fO vonulata az erdelyi ma-
gyar tortenetiras volt. Ezen belii! nagy szeretettel emlekezett meg volt tanarai-
rol, Jako Zsigmondrol es Kelemen Lajosrol. Az is kideriilt szamomra, hogy
a kapcsolatuk nem minden tekintetben volt felhotlen. Ezt talan annak is be
lehetett tudni, hogy Demeny Lajost a kolozsvari elso egyetemi ev befejezese
utan kivittek Szovjetunioba tanulni. E!Oszor valaho! Sziberiaban kezdte meg
a tanulminyait, s onnan szerencsesen atkeriilt Leningradba (Szentpetervar),
ahol meg olyan tudosok tevekenykedtek, akik a 20. szazad elejenek europai

26
www.cimec.ro
sznvonalfo tanitottak. Egy resziiket nemregiben engedtek ki a Gulagr6l, s
a tudomfoyos legkr a ha.boru utfoi evekben jelentosen szabadabb volt, mint
korabban vagy kesobb. Hazajvetele utfo Bukarestbe helyeztek, ugy emlek-
szem, valamilyen partfOiskolara, bar az emlekeim hifoyosak. Szamara az igazi
mozgasteret az jelentette, amikor a Roman Tudomfoyos Akademia Nicolae
lorgarol elnevezett trtenettudomfoyi intezeteben a kisebbsegi osztilyra ke-
riilt. Ekkor nyilt arra lehetosege, hogy elkezdhesse a Szikely Okleveltdr ujabb
sorozatit. Visszaterve a kolozsvari tanaraira, nem nagyon ertettem, hogy
a nagyhin'.i es tekintelyu Demeny Lajos miert beszelt ugy Jak6rol, mintha meg
mindig a hallgat6ja lenne. Ogy velem, hogy Kolozsvar soha sem bocsatotta
meg neki, hogy Erdelyen kiviil futott be karriert.
En szemelyesen nem beszeltem Jako professzorral, egyszer hallottam elo-
ben beszelni, Benda Kalmfo temetesen, Budapesten. Ennek ellenere, Demeny
Lajos elbeszelesebol egy nagyon nagy tudasu, karizmatikus ember kepe rajzo-
lodott ki elottem. A becsi Burg belso udvarfo, az egyik erkelyajtora mutatva
meselte el, hogy milyen formau adta elo Jako professzor azt, ahogy II. Jozsef
visszavonta a korabban kiadott rendeleteit. Nem tudom, hogy az elbeszeles
mennyire felelt meg a valosagnak, nem neztem utfoa. Az azonban biztos,
hogy ha valaho! a tema felmeriil, nincs meghatarozobb emlekem annal, mint
az a kds oszi este, amikor a kutatis utfo hazafele setaltunk Becsben.
Bar nem Kolozsvaron vegzett, az emlekei kitrlhetedenek voltak. Elmesel-
te, mikeppen pr6baltak hallgato koraban tanaraik vezetesevel az allamositastol
megmenteni az Erdelyi Muzeum-Egylet keziratos anyagat, eredmenyteleniil.
Demeny Lajos tbb vendegtanari meghivast kapott Szegedrol. Eloszr
a Juhasz Gyula Tanarkepzo Foiskola Trtenettudomfoyi Tanszeke, Szegfli
Laszlo vezetesevel adott lehetoseget, hogy nehfoy kurzust tarthasson, talan
meg 1994 tavaszfo. Ugyanakkor Korde Zoltfo kzvetitesevel az egyetemi
tanszekek tanszekvezetoi, Kristo Gyula es Makk Ferenc is barati kapcsolatot
apoltak vele. Tbbszr elofordult, hogy a ker intezmeny kzsen teremtette
elo a feltereleket, hogy meghivhassak. A becsi doktoralasom lezarasa utfo en
magam is tbbszr szervezkedtem ez iigyben.
Demeny Lajos szamara az ifjusaggal vaio kzveden kapcsolat nagyon fon-
tos volt. Nagy lelkesedessel tartotta az 6rait, amelyeket altalaban a kutatasi
temaibol valogatott ssze. A fOiskola trteneti tanszeken tartott elso eloadasat
azzal a bejelentessel kezdte, hogy ez az elso alkalom az eleteben, hogy magyar
fels&oktatisi intezmenyben, magyarul tarthat meg egy orat. Errol elobb ne-
kem sem beszelt. Bar mindent, ezt is olyan termeszetesseggel mondta, mint

27
www.cimec.ro
ahogy az elaadast tartotta, ugy gondolam, hogy rajtam kiviil masok is meger-
tettek, mekkora jelentosege volt ennek szimara.
A beszelgeteseink soran vissza-visszatertiink a trtfoetiras m6dszertanara, s
talan egeszen profanul fogalmazva, a trtfoesz mt'.ikdese ertelmere. Ez a ker-
des engem is mindig nagyon foglalkoztatott, s kivancsi voltam, hogy a kiiln
bzo ujabb es regibb m6dszerrol mi a velemenye. Ismerte oket, es latsz6dott
az elmeleti tijekozottsag, azonban egy maig hat6 igazsaggal zarta le a kerdest.
A kzep- es kelet-eur6pai nepek trtenetenek a megirasat elobb meg alapos
forraskutatasokkal kell megalapozni. Ezt a kijelentest Erdelybol, sot Bukarest-
bol nezve knnyebb megerteni, mint a hatirnak ezen az oldalan. A magyar
trtenetiras bizonyosan szerencsesebb helyzetben van, mint keleti szomsze-
dai, azonban egy-egy tema feldolgozasa kzben itt is knnyen kideriil, hogy
sokszor a legalapvetobb forrisfeltirisok, alapkutatasok is hianyoznak. Amg
ezekkel nem vegzett a trtfoettudomany, addig az elkesziilo sszefoglal6k,
barmilyen m6dszertannal kesziilnek is, csak rvid ideig lesznek hasznalhat6k.
Bar ezzel a velemenyevel lehet vitatkozni, en elfogadtam. A forrasok feltirisa
es a predz kiadasa erdekelte talan a legjobban. Amikor Szegedre jove hozta
az ujabb szekely okleveltarakat, s azok tartalmat ismertette, mindig felhvta
a figyelmet, hogy egyediil az alapos mutat6k felhasznalasaval, s abb61 vissza-
keresve a forrisreszleteket, milyen ujabb szakrnai eredmenyeket lehetne elerni
a szekelyseg trteneteben. A precizitisara es energiajara, valamint igenyessege-
re pelda, ahogy olvasta es kommentalta masok irasait, gy az enyemeket is. Sot,
a disszertaci6m magyar nyelvt'.i okleveleit sorr6l sorra sszevetette az eredetivel,
hogy ne maradjanak benne elrisok. A mult bt'.ivleteben elt, de ugy, hogy az
eredeti forrisokon keresztiil tartotta fenn vele az elo kapcsolatot. Azt vallot-
ta, hogy csak az lehet igazi trtfoesz, aki fiatal koriban megkiizd a leveltari
anyaggal, ahogy 6 mondta, megrigja a nyers kutyahust". Csak aztan nyerheti
el azt a privilegiumot, hogy nagyobb sszefoglal6 munkak sorin mar a feltart
anyagokat hasznalva dolgozhasson, vagyis: a puhara fOtt hust ehesse". Dok-
toranduszaim szimara fo is az 6 szavaival pr6balom ertelmezni a trtfoedris
lenyeget. Termeszetesen a forrasfeltiras sem lehet ncelu munka, ezt 6 sem
alltotta. Az azonban mindenkor a feladatunk, hogy a temainkat a leheto leg-
szelesebb forrisbazison dolgozzuk ki, s a kiadott anyagok mellett a kora ujkor
elkepzelhetoen gazdag anyagait hasznaljuk.
Ogy tudom, hogy Demeny Lajost erdekelte a politika, s ezen belii! min-
den, ami az erdelyi magyarsag jvoje szamara relevans lehetett. Elmeselte,
hogy Ceauescu diktaturijanak utols6 h6napjaiban azok kze tartozott, akik

28

www.cimec.ro
adatokat juttattak ki a romaniai nemzetisegi elnyomasrl, a falurombolasrl.
Rajta volt a begyiijtendok listijan. Kiilonben is, mar regen megfigyeltek. A ne-
metorszagi kitelepiilese elott felkereste otthonaban az oreg Giindisch, hogy
elbucsuzzon tole. A beszelgetesiik a Cismigiu parkban folyt, ahol kideriilt,
hogy neki is feladatul adtak, hogy jelentest irjon rla. Ezt o csak ugy tudta
megakadalyozni, hogy tudatosan keriilte vele a szemelyes talalkozkat. Ebbol
a korbl visszateroen emlegette roman kolto baratjat, Mircea Dinescut, aki
kitartott mellette ekkor is.
Ezek a temak nagyon melyen hatottak ram. Nekem kimaradtak a hasonl
megprbaltatasok az eletembol, az emberi kitartasbl es a meltsag megtarta-
sabl azonban (edesapammal egyiitt) peldanak tartom magam elott.
Idealista volt, olyan ember, aki az idealjaiert rengeteget tett. Egy rovid ide-
ig, az esemenyek utan kozvetleniil is kapcsolatba keriilt a romaniai politikaval.
Szenatorkent tevekenykedett es oktatisi miniszterhelyettesi feladatkort toltott
be. Bar illuzrikus volt, hogy a teljes, Trianon elotti magyar oktatasi rendszert
fel lehessen allitani, hiszen az allamnak ez nem volt, s lesz az erdeke, azonban
az egyhazak intezmenyei megis j lehetoseget mutattak szamara. Azt akarta,
hogy magyar kantortanf t kepzes induljon a magyar egyhazak intezmenyei-
ben, ahol a magyar alsa szimii iskolak tanftit kepeztek volna. Az akkori
magasabb fizeteser sem magara koltotte, hanem mindent eladomanyozott,
iskolakat, kollegiumokat tamogatott. Ogy gondolta, hogy sohasem szabad fel-
adni a remenyt, bfzott a magyarsag erdelyi eletben maradasaban. Pedig a sajat
eletenek az utols eveit erosen nyomasztotta az, hogy az allamtl megvasarolt
lakasbl per utjan eltavolitottak, s a korabbi kollegai es baratai nem alltak ugy
melle, hogy fajdalommentesen egy masik lakasba koltozhetett volna. Mikor ez
sikeriilt, meg akkor is megalaz tamadasokat kellett eltiirnie.
A legutols budapesti talalkoznk idejen mar nagyon beteg volt. Leiiltiink
a Raday utcaban, ott beszelgettiink. Az amugy is vekony kis ember, aki azon-
ban tiizesen csapott az asztalra, ha ugy erezte, hogy fgy kell tennie, akkor csak
faradtan iilt velem szemben. Nem hittem, hogy ez lesz az utols talalkoza-
sunk. Nehany evvel korabban, 2003-ban egy altalam koordinalt nemzetkozi
Rakczi-fele szabadsagharc-konferencian tartott eloadast, s az egyik vacsoran
mellettem iilt. A nemzetkozi tarsasagban hol magyarul, hol nemetul, maskor
romanul es oroszul sziporkazott. Ez volt az elso s a legutols alkalom, hogy
ilyen korben lathattam ezt a remek tarsasagi embert.
Az utols beszelgetesiinkre nem emlekszem. Meglepodtem, hogy a dokto-
rok nem tiltottak le a cigarettarl, ez rossz sejteseket keltett bennem. A bucsu-

29
www.cimec.ro
zasunkkor mondtam neki, hogy kesziilok Bukarestbe, s majd meglatogatom.
Ezt az utols6 igeretemet nem tudtam eddig teljesiteni. Bar Tiidos S. Kinga
mindig beszamolt roml6 egeszsegerol, nem tudtam elkepzelni, hogy vegleg
elmehet. Amikor Kinga levelet a halalar6l elolvastam, hosszu ideig csak iil-
tem magamba roskadtan. Mint minden nagy veszteseget, az ember nem tudja
konnyen elfogadni.
A:z elete azzal a tapasztalattal tett gazdagabba, hogy ne varjunk kiilonoseb-
ben semmit az elettol. Ne kesziiljiink arra, hogy amit adunk, azt visszakapjuk
eletiink folyaman. Ha valaki nem szamolgatja a kepletes apr6penzt", a be-
fekteteseit" es a hozamait", s nem akarja az egyenleget kiegyenlitettnek latni,
csak adni akar, csak ebben az esetben lehet elegedett. Demeny Lajos nem kap-
ta vissza az elettol azt, amit adott, amit szetosztott. Elesetten magara maradt
egy idegenne va.16 vilagban, pedig megerdemelte volna, hogy hasonl6 gondos-
kodas vegye koriil, mint amivel 6 fordult masok fele. A baratai, tiszteloi ugyan
megmaradtak, az a nagy oleles, amelyet a tagabb kornyezettol varhatott volna,
elmaradt. Akik ismertek es szerettek, azoknak az emlekeiben egy szigoruan
elo, fegyelmezetten dolgoz6, mindenkitol, elsosorban magat6l a maximumot
varo, ugyanakkor rengeteg aldozatra kesz emberkent marad meg. Tanitasa,
muvei es emberi peldaja, a nepe iranti husege a legnagyobbak koze emeli.

Szeged, 2011. november havaban

30

www.cimec.ro
Vekov Kdroly

SOHA NEM A SAJAT ERDEKET NEZTE,

, , .. , "
HANEM A MASOKET, A KOZET.
Gyaszbeszed Demeny Lajos temetesen*

A legenda meg mindig el. Sokan ma is ugy tudjak, hogy Bukarest volt a ma-
sodik legnagyobb magyar varos Budapest utin. Az viszont igaz, hogy itt Bu-
karestben mindig sok magyar elt. Az is igaz, hogy sokak szamara ez a varos
biztositott megelhetest, de nem mindig megmaradast is a nemzeti identitas
jegyeben. 1918 utan az erdelyi magyarsagnak- kenytelen-kelletlen - itt min-
dig volt kepviselete. Es nem volt mindegy sem akkor, sem ma, hogy milyen
ez a kepviselet. De a lathat6, illetve az itt tevekenykedo szemelyek es szeme-
lyisegek mellett, fOleg a masodik vilaghaboru utan, egeszen 1989-ig, volt itt
egy nepes - mi tagadas, igen vegyes - kol6nia, akiket a sors vetett ide, vagy
jottek magukt6l, akar a politika, akar az elet mas hullamait6l idevetve. So-
kan csak munkahelyet talaltak itt maguknak, de igazi celjuk, elethivatasuk
nem nagyon volt, eltekimve a politika fO- vagy melleksodrasanak nem keves
kepviselojetol. Sokan koziiliik kihullva avagy kihullatva a rosta likan, meg-
keseredetten, hallgatasba burkol6zva eltek csendes eletiiket. Ezek voltak az
egykori politikusok, mozgalmarok. Masok a haj6n, a haj6torott deszkakba
kapaszkodva mulattik eletiiket. Kevesen voltak, akik mozgalmas eletiik ta-
pasztalataib61 levomak a tanulsagokat es megtalaltak kisebb vagy nagyobb
leptekt'.i hivatasukat, kiildetesiiket e vilagon. A mt'.iveszeknek ez a visszatala-
las az osvenyre konnyebben ment. De a politikusok kozott volt egy vekony
reteg, melynek k6sza rittereit legfeljebb csak szakmai berkekben jegyeztek,
egyeseket esedeg Erdelyben is. Voltak azonban nehanyan, akiket ismertek es
elismertek mind Bukarestben, mind Erdelyben. Ezen kevesek koziil val6 volt
Demeny Lajos, akivel amugy csekely 19 evet dolgozhattunk egyiitt a fOvarosi
Nicolae Iorga" Tortenettudomanyi Imezetben. A megelt es az azelotti kor-

Elhangzorc Demeny Lajos cemecesen Bukarestben, 20 I O. november havaban.

31
www.cimec.ro
szak valamelyes ismereteben szeretnek megemlekezni egykori mentoromr6l,
a nem-fOnok fOnokomrol, a tortenesz Demeny Lajosr61. De nemcsak azert,
mert ilyen hivatali" szalak is kotottek hozza, hanem mert ele te es tevekeny-
sege peldaerteku, am ugyanakkor modellerteku is.
Demeny Lajos 1926-ban sziiletett Kisfiilposon. A hely es a datum hosszu
t:ivon meghat:iroztak eletet. Sziv6s es kitart6 volt, mikem a falusiak tobbsege,
aki megtanult dolgozni es megtanulta becsiilni a munkat es annak eredme-
nyet. Ragaszkodott oseihez es csaladjahoz es soha nem felejtette el, hogy hon-
nan jott, es boldog volt, ha mezogazdasagi muveltseget megcsillogtathatta.
Mikozben roman nyelvtudasa szinte predesztinalta a kesobbi szerepvallalas-
ra, ugy szerette es becsiilte a magyar nyelvet, mint kevesen. Nagyon sokat
olvasta Bukarestben Arany Janos verseit, val6szim'.ileg ennek koszonhetoen,
de a regeni tanit6kepzonek, majd az enyedi es marosvasarhelyi reformatus
kollegiumnak is betudhat6, hogy tobb mim felevszazados bukarestisege el-
lenere sem felejtette el anyanyelvet, hanem szepen es izesen beszelte azt, el-
vezve anyanyelviink szepsegeit. Mindez azert is figyelemre melt6 es tudatos
ragaszkodashoz utal, mert egyetemi tanulmanyait a Szovjetuni6ban folytatta,
es otthon csak a fi.aval gyakorolhatta a magyar nyelvet. Kacskaring6s elet-
palyajanak szerves resze es segitoje volt az anyanyelv, amely meg6vta ot az
eltunestol, a beolvadast6l vagy a tajba simula.stol. gy maradhatott meg 8 itt
Bukarestben magyar tortenesznek es munkalkodhatott eredmenyesen a ma-
gyar historiografia gyarapitasan.
Baloldali elkotelezettsegu ember volt fiatal korat6l kezdve, aki sokakhoz
hasonl6an oszinten hitt is a baloldali eszmekben, ami meghat:irozta es meg
is magyarazza eletpalyajat: szovjetuni6beli tanulmanyait, eload6tanari allasat
a partfOiskolan, majd bukasa" utan a messze nem oly fenyes, de rendkiviil
felelossegteljes fOszerkesztoi allasat az Akademiai Kiad6ban, ahol Romania
tortenetenek kotetei keriiltek ki az 8 kozremukodesevel a nyomdab6l. Regeb-
bi ismerosei, de az ujabbak is tiszteltek elvszeruseget, azt, hogy nem tagad-
ta le multjat es nem tagadta meg egykori elvbaratait, ismeroseit. Vallotta es
kovetkezetesen alkalmazta azt az elvet, hogy soha tudatosan vagy akarattal
senkinek nem szabad rosszat tenni. Es mindezt akkor, amikor meg mindig
dult az oszt:ilyharc es a kaderezes, amikor 8 mar tudta, hogy a lelkesito szavak
es szovegek, illetve a val6sag kozott 6riasi szakadek tatong, es nemcsak hibak,
hanem sulyos bunok nyomjak ra belyegiiket a szep, de kijatszott eszmekre.
Meg idejeben rajott a politikai jellegu tisztsegek ketes voltara es idejeben visz-
sza tudott terni a szakmahoz. Eveken at a kiad6ban, majd a tortenettudo-

32
www.cimec.ro
m:inyi intezetben o volt az egyik leghitelesebb, legszavahihetobb tisztsegvi-
selo, aki nem ragadtatta soha magat olyan kijelentesekre, melyeket kesobb
megbanhatott volna. Eszervekkel, kituno logikaval, egyben mertekrarrassal
es ritka taktikai erzekkel tudta mindig a maga oldalara alltani a tobbseget.
Ertekrendje kovetkezetes volt, de ugyanakkor kerlelheteden. Konyorteleniil
kiallt a szelsosegek ellen es a mind jobban elharap6z6 nacionalizmus ellen.
Eszkozei rendkviil valtozatosak, am mindig eredmenyesek voltak. Kollegai
politikai szntol es indttatast6l foggedeniil becsiiltek mind elvszerusegeert,
mind szakmai rudasaert. Kituno felkesziiltsege, torteneszi okfejtese lehenge-
relte ellenfeleit. Szakmai tudasa a legjobbak koze sorolta ot, aki Erdely tor-
tenetet legalabb olyan j6l ismerte, mint Moldvaet vagy Havasalfoldet, nem
beszelve a vilagtortenelmi anal6giakr6l es osszefoggesekrol.
Szakmai felkesziiltseget dontoen ket tenyezo hatirozta meg. Az egyik
a Bolyai Egyetem volt, az akkor ott tant6 legjobb tanaroknak es elsosorban
Jak6 Zsigmondnak koszonhetoen. A mozgalmi hangulat kozepette is kepes
volt megtalalni a legjobb szakembert es att6l tanulni m6dszert es elhivatott-
sagot. Valah:inyszor Kolozsvaron jart, mindig felkereste egykori professzorit,
kapcsolatuk hasznos es gyiimolcsozo volt mindkettejiik szamara. Ez az evti-
zedes kapcsolat, val6jaban baratsag 6vta ot es 6vta meg a szakmaiadansag oly
gyakori veszelyeitol. Vilagnezeti kiilonbsegeik ellenere sz6t ertettek es - ha
kellett - egyiittesen cselekedtek, val6jaban egyazon cel erdekeben, ha mas
uton-m6don is. A sz6tertesnek egyeden alapja, kozos nevezoje volt: a szakma
es annak erdeke, azaz a tudomanyossag.
A masik meghataroz6 szakmai tenyezo a Szovjetuni6 beli, pontosabban
- akkor meg - leningridi tortenesziskola volt. Az akkori, feltehetoleg a leg-
nyitottabb marxista tortenesziskola eur6pai szintu eredmenyeket ert el, ame-
lyeket el is ismertek Nyugaton. Ennek volt elobb megbecsiilt diikja, majd
kesobb munkatirsa Demeny Lajos. Meg akkor is az ottani oktatas magas szin-
vonalat emlegette, amikor ez mar reg nem volt sem kotelezo, sem divat. Noha
ellentmondasnak tunhet, de a sokszinu temavalasztas, a kepesseg a valtozatos
temik feldolgozasara egyarant irhat6k Demeny Lajos szemelyes adottsagainak
szamlajara, de ugyanakkor az alapos es sokretu oroszorszagi kepzes javara is.
Ez es a szinte paradan szorgalom magyarizza a sokszinu torteneszi palyat.
A kozepkorisz Demeny Lajos egyarint tudott atfog6 kepet nyujtani a ba-
bolnai felkelesrol (kiilonben o volt, aki felfedezte ennek szamos forrisat, igy
a parasztok es a nemesek egyezsegleveleit is), de a roman nyomdaszat kezde-
teirol is.

33

www.cimec.ro
 A t:irsadalmi mozgalmak vittek el erdeklodeset a XVI. szazadi szekely fel-
kelesekhez es azok mozgat6rug6ihoz, de az 1848-as nemzeti fiiggedensegi
torekvesekhez es eszmekhez is. Hozza tudott sz6lni az erdelyi tarsadalom sza-
mos kerdesehez, legyen sz6 gazdasagi vagy tarsadalmi kerdesekrol vagy akar
az erdelyi fejedelemseg korar61. A diktatura legsotetebb korszakaban is meg-
talalta a jovo fele mutato peldakepet, akar Bethlen Gaborban, akar az erdelyi
mt'.ivelodesi elet legjelentosebb kepviseloiben. Se szeri, se szama azoknak a ki-
sebb eloadasoknak, amelyekkel Erdely varosait es falvait jarta, megismertetve
multunk egyik vagy masik fejezetet, szereploit.
Torteneszi munkassaganak egyik kiemelkedo fejezete a Szikely Oklevel-
tdr uj sorozatanak megjelentetese. A kezdeti nehezsegek nem tudt:ik vissza-
riasztani, akarcsak az uj sorozat elso kotetenek olvasati gondjai. Tudta, hogy
egy olyan fordst tesz kozkinccse, amely p6tolja a Szekely Nemzeti Muzeum
elpusztult anyaganak legalabb egy reszet, hozzasegitve a szekelyfoldi magyar-
sagot onismeretenek alaposabb megismeresehez. fgy sikeriilt neki kozkinccse
tenni a szekely mult egyik legsokszint'.ibb es legreszletesebb forrasat, megis-
mertetnie azt nem csupan a szakma kepviseloivel, hanem a szelesebb kozon-
seggel is. Szinte utols6 pillanatig dolgozott es szervezte a kotetek masolasat es
addsat, meg akkor is, amikor a legpr6zaibb gondok szakadtak az 6 es csaladja
nyakaba. De nem adta fel, mert nem olyan termeszet volt 6.
Ma mar kevesen tudjak, hogy 6 volt a roman-magyar torteneszkapcso-
latok apolasanak egyik legelkotelezettebb hive, aki rendszeresen ismertet-
te a magyar tortenedds legujabb termekeit a roman torteneszekkel, illetve
a magyar torteneszekkel a roman tortenedds jeles termekeit. Nyelvtudasa es
elkotelezettsege tette a ket nep badtsaganak igaz sz6sz616java, meg akkor is,
amikor ez nem szamitott erdemnek. A legnehezebb nacionalista korszakban
is megtalalta a m6djat annak, hogy mikem ismertesse meg a roman kozon-
seggel az erdelyi magyarsag multjat es szerepet, mikozben nem ezt kertek tole.
Mindig tudta, hogy mit es hogyan kell tenni, anelkiil, hogy kinos kompro-
misszumokra kenyszeriilt volna. 50 evi bukarestisege pillanatra sem feledtette
vele, hogy honnan jott es kiknek tartozik felelosseggel. Ott es akkor segitett,
amikor kellett es akinek csak lehetett. Es soha nem a sajat erdeket nezte,
hanem a masoket, a kozet. Ezert volt mindig ott, ahol tenni lehetett es ten-
ni kellett az erdelyi magyarsagert, akar sajat sorsat is kockaztatva. 1989-ben
is igy keriilt azon kevesek koze, akik a magyarsag erdekeit kivantak kovet-
kezetesen es annak erdekeinek megfeleloen kepviselni. Az elso volt, aki az
auton6miar61 beszelt es akit ezert le is hurrogtak. Nem adta fel, akkor sem,

34

www.cimec.ro
amikor taniigyminiszter-helyetteskent vissza kellett alltani jogaiba az erde-
lyi magyarsagot. Szolgalt, mert ezt tantotdk neki, ha kellett, a leveltarban
vagy a kutat6intezetben, ha kellett, a miniszteriumban vagy a parlamentben.
Magyarnak vallotta magat es akkent is viselkedett. A sok-sok evtized ellenere
megmaradt magyarnak es el tudta fogadtatni magat magyarkent.
Legyen es maradjon az o eletpalyaja azon keves bizonytekok egyike, hogy
Bukarestben is lehet szolgalni az erdelyi magyarsag erdeket. lsten nyugosztal-
ja es orizze meg emleket az ut6kor szamara!

35
www.cimec.ro
www.cimec.ro
TANULMNYOK

www.cimec.ro
www.cimec.ro
Vt?kov Kdroly

TRIA GENERA SICULORUM

Egy-egy vitatott tortenelmi kerdes megoldsra idonkent uj elmeletek sziilet-

nek, ut6bb ezeket is megpr6bljk meggyozobb ervekkel helyettesiteni. lnnen
az orokke vltoz6 tortenelemrol, val6jban tortenetirsr61 sz616 kozhiedelem,
pedig egy termeszetes folyamatr61 van sz6, a szakmai megujulsr61. Ez a fo-
lyamat kiilonosen az olyan esetekre ll, amikor keves forrssal rendelkeziink,
melynek kovetkezteben ezek tobbfelekeppen ertelmezhetok.
Ilyen ujraertelmezessel kivnunk elni a dmben szereplO tria genera Si-
culorum fogalom kapcsn. Ezt a kifejezest a torteneszek tobbsege a szekely
trsadalomnak azzal a klasszikusnak szmit6 hrom rendjevel - fOemberek
(primorok), 16fok es kozszekelyek - azonositotta, amely oklevelben legelo-
szor 1487. februr 4-en 1 tt'.inik fel. Nem sokkal kesobb egy 1503. szeptember
15-ei oklevelben meg egyertelmt'.ibb megfogalmazsban szerziink tudomst
a szekely trsadalom belso tagol6dsr61, amit jelentesiikben megerositenek
fel evszzaddal kesobb Ferdinand kirly biztosai is, Bornemisza Pl es Werner
Gyorgy. 2 A:z ismertebbek koziil a tortenesz Szdeczky-Kardoss Lajos, illetve
a jogtortenesz B6nis Gyorgy szerint nem fogadhat6 el a tria genera Siculorum
es a fentebb emlftett hrom trsadalmi rend azonositsa. Hasonl6 velemenyt
fogalmazott meg Bodor Gyorgy is a halla utn megjelent gondolatebreszto

1
Szekely Okleveltdr. Szerkesztette Szabo Kiroly, majd Sz:ideczky Lajos, I-VII, Kolozsv.r, 1872-
1898, a VIII. kotetet szerkesztette Barab.s Samu, Budapest, 1934. (A tov.bbiakban: SzOkf);
1487: SzOkl, V, 25; 1459. november 26-.n az erdelyi h.rom natio kozgyiileserol besz:imol6
gyulafeherv.ri k.ptalani ok.levei Siculi tTium generum" kifejezest haszn.I. SzOkl, I, 183.
2
1503: quia Siculi sunt trifarie diuisi, sunt primi pociores, deinde Lojfew, postTemo plebei".
SzOkl, III, 156; 1552: Siculi in communi omnes sunt nobiles, et ab omnibus ContTibutionibus
exempti, sed distTibuti in tTes ordines, quorum qui precipui sunt, vocanur nobiles, qui quasi ba-
ronum aut patriciorum loco habentur. A/ii vocantur lingu.a eorum La.fii. szekelyek, ipsi latine pri-
mipilos vocant, qui quasi equestTis sunt ordinis. reliqui sunt ceu plebeij, oomnes tamen, ut dictum
est." SzOkl, II, 100.

39
www.cimec.ro
konyveben. 3 Az albbiakban magunk is ez utbbi illispontot kivnjuk alt-
masztani.
A tria genera Siculorum kifejezes jelemesenek tisztzshoz tortenesz elo-
deinkhez, illetve a forrsokhoz kell fordulnunk. Egy-ker kiveteltol eltekintve,
a torteneszek leggyakrabban beertek Connert Jnos, majd Szdeczky-Kardoss
Lajos muveiben foglaltak ismetelgetesevel. 4 A jelensegek es folyamatok mely
retegeit az 1562-es szekely felkeles trsadalmi elozmenyeit taglalva a fejlett
kozepkorban Jak Zsigmond elemezte; a kozelmultban pedig tfogan Kor-
de Zoltn mutatta be a forrsok tiikreben a kozepkori es kora ujkori szekely
trsadalom fObb, egyben sajtos vonisait, Krist Gyula pedig ker alkalom-
mal is taglalta a szekely eredetkerdes fObb vetiileteit. Demeny Lajosnak ko-
szonhetoen erdekes adalekokkal szolgltak a szekely trsadalom fejlodesehez
az 1562-es szekely felkeles kapcsn megjelentetett tanulmnykotetek, illetve
a kesobbi korszakokra az ugyancsak iltala szerkesztett Szekely Okleveltdr uj so-
rozatnak kotetei. Legutbb Pil-Amal Sndor mutatta be reszletesen a szekely
onkormnyzat tortenetet egy egesz kotetben. 5 Korde Zoltn es Krist Gyula
kiverelevel az utbbi evtizedekben tenylegesen senki sem foglalkozott a sze-
kely trsadalom korai tortenetevel, kozepkori illapotval, belso tagoldsval,
talakulsval, igy a tria genera Siculorum szkapcsolat tartalmval sem. Korde
Zoltn mr emlitett muveben is csupn egy jegyzetben utal a szakirodalom
tobbsege iital kepviselt illspontra. 6
Ennek a helyzetnek egyik fO oka a szekelysegre, de elsosorban a Szekely-
foldre es lakira vonatkoz forrsok sajtos jellege. A szekelyekre vonatkoz
elso adatok csak a XII. szzadbl valk, azok is hadi tevekenysegrol szlnak,
amiral folytatlagosan ujabb es ujabb adatokkal szolgilnak akr az elbeszelo
forrsok, akr az oklevelek, de e szzad vegiek az elso szekelyfoldi egyhz-
szervezetre vonatkoz adatok is (1199-bol val a kezdi es 1235-bol a telegdi
3
Szadeczky-Kardoss Lajos: A szikely nemzet tortenete es alkotmdnya, Budapest, 1927, 52-53.
(A rovabbiakban: Szadeczky-Kardoss L.); B6nis Gyorgy: Magyar jog, szikely jog, Kolozsvar,
1942, 37; Balas Gabor: A szikelyek nyomdban, Budapest, 1984, 76. (A rovabbiakban: Balas G.);
Bodor Gyorgy: A szikely nemzetsegi szervezet, Csikszereda, 2006. (A tovabbiakban: Bodor Gy.)
4
Connert Janos: A szikelyek intezmenyei a legregibb id/JktlJ! az 1562-iki dtalaku/asig, Kolozsvar,
1901; Nagy Geza: Adatok a szekelyek erederehez es egykori lakhelyehez, A Szikely Nemzeti
Muzeum Ertesitlije, II, Sepsiszemgyorgy, 1890, 125-275.
5
Pal-Antal Sandor: A szekely onkormdnyzat tortenete, Marosvasarhely, 2002, lasd: 5. j. (A to-
vabbiakban: Pal-Antal S.)
6
Korde Zoltan: A kozipkori szekelyseg. Kronikdk es oklevelek a kozipkori szikelyekrlil, Csikszere-
da, 2001, 53, 50. j. (A rovabbiakban: Korde Z.)

40
www.cimec.ro
fOesperesseg,7 illerve 1291-bol a szekely isp:in8 emlitese). A szekelyseg saj:i-
tos intezmenyeire tenylegesen csak a XIV. sz:izaddal kezdodoen szaporodnak
meg az okleveles utal:isok. A vonatkoz6 oklevelek viszonylag keseiek, ami nem
a szekelyseg nemlerere utal az illeto teriileten, hanem a t:irsadalmi-gazdas:igi
fejlodes saj:itos fejlodesere/jellegere, amikor az egyes t:irsadalmi csoportok ko-
zotti viszonyok nem keriilnek olyan konfliktusba vagy erdekellentetbe, hogy
ezek olyan dontesekbe csap6dhassanak le, amelyek okleveles megorokitest ige-
nyelnek. fgy, fOleg az rp:id-korban az oklevelek nagyon keves konkret adattal
szolg:ilnak a szekely t:irsadalom belso reregeire, illerve fontosabb intezmenyei-
re vonatkoz6an.
A Szekely Okleveltdr koteteiben az 1550-ig terjedo idoszakra vonatkoz6an
majdnem hatsz:iz (6sszesen 589) oklevel sz61 valamilyen m6don a szekelyekrol.
Ezeknek nagyobb resze, fOleg az 1400-ig kibocs:itottak, kiilonosebben nem
segitenek hozz:i a kozepkori szekely t:irsadalom reszletesebb megismeresehez,
ugyanis jobb:ira szekelyeket vagy Szekely nevu szemelyeket vagy telepiileseket
emlitenek csup:in, illerve szekely isp:inokat. Nem nagyon akad olyan oklevel,
amely lehetove tenne a szekely t:irsadalom :illapot:inak, majd fejlodesenek be-
mutat:is:it az rp:id-korban, de meg a XIV. sz:izadban sem.
Sat, a legkor:ibbi - foleg XII., XIII. es XIV. sz:izadi - elbeszelo forr:isok, de
reszben neh:iny oklevel hirad:isai is, illerve a kozepkori Szekely megnevezest'.i
telepiilesekre vonatkoz6 adatok szerint a szekelyekkel nem is a mai lak6he-
lyiik6n, Szekelyfoldon, hanem egyreszt eppen a Kirp:it-medence tuls6 felen,
illerve ennek az Erdelyen kiviili, magyars:ig :iltal megsz:illt es belakott teriilet
peremvideken tal:ilkozunk. 10 Ugyanakkor csak a XIII. sz:izad m:isodik feletol
kezdodoen no azoknak az okleveleknek a sz:ima, amelyek olyan szekelyeket
emlitenek, akik a szekelyfoldi nyilfold melle vitezsegiik es ht'.isegiik elismerese-
kent az erdelyi vagy Erdelyen kiviili v:irmegyekben szereznek birtokot kir:ilyi
adom:inyb61. 1272. m:ircius 11-en Szekely Peter comes fia Peter a bulg:iriai
hadj:iratban tanusitott vitezsegert Aruszeg birtokot kapja adom:inyba V. Ist-
van kir:ilyt6l. 11 Amint az kideriil egy 1270. m:ijus 2-ai oklevelbol, az elozo-

7
Vekov, Karoly: Locul de adeverire din Alba Iulia, Cluj-Napoca, 2003, Anexa 7, 1235.
8
SzOkl, I, 28.
9
SzOkl, I-VII; VIII.
10
Krisc6 Gyula - Makk Ferenc - Szegfi'.i Liszl6: Adacok korai" helyneveink ismerecehez, I,
Acta Universitatis Szegediemis de Attila Jozsef Nominatae. Acta Historica. Tomus, XLIV, Szeged,
16-17.
11
Jak6 Zsigmond (bevezeco canulmannyal es jegyzecekkel regeszcikban kozzeceszi): Erdilyi

41

www.cimec.ro
leg Jula bn birtokaban levo Abrud(-bnya) a szekely Szoboszl6e (Zubuslaus)
lesz, aki azt kesobb a gyulafehervari kaptalannak adomnyozza. 12 De kialla-
sukert V. lstvn kirily mellett kapja meg az egykori Torda var Aranyos menti
birtokat a kezdi szekelyek egy resze, akiknek ut6dai napjainkig ott elnek. 13
Az irott forrasok tehat kezdetben fOleg a szekelyek katonai szerepleserol sz61-
nak vagy a szekely ispant emlitik. A szekelyek tulajdonnal kapcsolatos birtok-
jogi iigyei, tulajdon-atruhizasi vagy mas ilyen jellegt'.i, bir6sag ele keriilo vitas
iigyei eleinte Szekelyfoldon kiviili teriiletekre vonatkoznak, es csak j6val ke-
sobb az ottaniakra. A korai okleveles adatok inkabb a varmegyei vonatkozasu
jelensegekrol, es nem a szekelyfoldiekrol sz6lnak, jelezve, hogy a xv. szazad
elott a szekelyfoldi tirsadalmi kiilonbsegek meg elegge jelentektelenek voltak.
Ennek fO oka nemcsak az, hogy Szekelyfoldon eleve j6val kevesebb volt a meg-
mt'.ivelheto foldek arnya, hanem fOleg a falusi foldkozosseg, a nyilfoldek meg-
lete, illerve a szerzett birtokok kesoi megjelenese volt. fgy nyilvnval6, hogy az
ezekkel kapcsolatos vitis kerdesek, a magnjogi tulajdonnal kapcsolatos, foleg
peres iigyek a fent emlitett tenyezok miatt ugyancsak megkesve jelentkeznek,
akarcsak ezek irasba foglalasa.
Mindezek a jelensegek, osszehasonlitva a Karpat-medence mas regi6ival,
de meg az erdelyi varmegyei teriiletekkel is, egyertelmt'.ien jelzik a szekelyseg
gazdasagi, illetve tarsadalmi tagol6dasfoak, reregezodesenek j6val lassubb
folyamatit, amit magyarizhat az, hogy az orszag peremvideken helyezkedtek
el, ahol lassubb volt a fejlodes, de legalabb annyira magyarizhatja a szekely-
segre nehezedo alland6 jellegt'.i hadviselesi teher sulyossaga is, illetve az ezek-
bol kovetkezo sajatos szabadsagjogok. Azt, hogy a szekelyfoldi szekelyek, ha
akartak volna se hagyhattak csak ugy oda lak6helyiiket, illetve a kozosseget,
melynek tagjai voltak, I. Karoly kirily 1326. augusztus 20-ai oklevele bizo-
nyitja, melyben a kirily megengedi Salamon fia szekely Domokosnak, hogy
megmaradhasson birtokin es ne kotelezhessek, hogy Szekelyfoldon lakjon. 14
Matyas kiraly idejen, de kesobb is a kiilon jegyzekbe foglalt lovas, illetve
gyalog szekelyek besorolisat nem lehetett, azaz nem volt szabad onkenyesen
m6dositani. 15 Mindez jelzi, hogy a gazdasagi (anyagi) meghatarozottsagu
besorolas, illetve az atjarhat6sag egyik csoportb61 a masikba ekkor mar nem
Okmdnytdr, I, Budapest, 1997, 230, 314. (A rovabbiakban: EOkmt).
12
EOkmt, I, 287.
13
EOkmt, I, 294.
14
Korde Z., 76.
15
SzOkl, I, 221.

42

www.cimec.ro
volt lehetseges. Kesobb, igy a XVI. szazad masodik feleben fejedelmi kegy-
kent igen. 16
Ha a szekely tirsadalom kereteben az egyes tirsadalmi csoportok elso je-
lemkezeser kovetjiik az oklevelekben, feltunik, hogy erre viszonylag keson,
a XIV. szazad masodik feletol keriil sor, jelezve mind maginak a tarsadalmi
differenci.lodasi folyamatoknak, mind pedig az ezt tiikrozo szekelyfoldi vagy
szekelyfoldi vonatkozasu irasbelisegnek a kesei jelemkezeset (1400-ig alig is-
meriink egy-ket, tenylegesen a szekely ispin .ltal kibocsatott oklevelet). A XV.
szazad kozepetol pedig ezek okleveles jelentkezese azert ritkul meg, mert ek-
kortol az erdelyi vajda tolti be a szekely ispini tisztseget is es igy a szekely vo-
natkozasu okleveleket a vajdai irasbeliseg termeli", es az oklevelek tobbnyire
csak a vajda nevet tiintetik fel. Amugy az oklevelek egy resze jogi vonatkoza-
su, nem kis reszben birosagi iigyekkel kapcsolatos. Ilyen birosagi iigyek, pe-
rek kapcsin emlitenek meg egyes (szeki, falusi, kesobb varosi szintu) birosagi
tisztsegeket vagy ebben a tevekenysegben meghatarozott szerepet jatszo, adott
tarsadalmi besorolasu szemelyeket.
A tenylegesen felhaszn.lhato adatoknak ez a kesei jelemkezese szolgal ma-
gyarizatul arra, hogy miert inkabb csak a XV. szizad masodik feletol kezdo-
doen, de meginkabb a XVI. szazadi adatok alapjin probalta mega tortenet-
iras bemutatni a szekely tarsadalmat. Ennek a tenynek kovetkezmenye, hogy
- nehany kiveteltol eltekintve - nemcsak a torteneszek, hanem mar a XVI.
szazadi forrasok is a tria genera Siculorum kifejezest a szekelyek akkori haram
rendjevel azonositottak, nevezetesen a primorokkal, lOfokkel es kozrendu sze-
kelyekkel. 17
Nem tal.lunk v.laszt a tria genera Siculorum jelentesere, tenyleges tartal-
mara a kozepkori elbeszelo forrasokban sem. A kronikak, illetve Anonymus
elsosorban a szekelyek eredetet, esetleg korai tortenetet ismertetik tobbe-ke-
vesbe szukszavuan a korabeli elkepzeleseknek vagy informacioknak megfele-
loen.18 A XV. szazaddal kezdodoen a szekelyekre vonatkozo - kiilfoldi es hazai
- utalasok, ismertetesek, foldrajzi-etnogrifiai jellegu leirasok mikor nagyon
16
Uo., II, 247, 291, 296-297.
17
A:z 1505. november 23-an megtartott udvarhelyi szekely nemzetgyiiles hat:irozatainak
(SzOkl, VIII, 218) XVII. szzadi, tehat ugyancsak kesei magyar nyelvu fordtasaban (SzOkl,
I, 306) minden szekeknek akdr micsoda renden levlii" szerepel a latin omnium generum Sicu-
lorum" helyett.
18
Vekov Carol: Structuri juridico-militare si sociale la secui n evul mediu, Cluj-Napoca, 2003,
13, 19-22; Uo: Secuii n operele umanitilor din secolele XV-XVI, in: ln honorem Paul Cer-
novodeanu, Bucureti, 1998.

43
www.cimec.ro
szt'.ikszavuan, mikor pedig va1amelyest reszletezobben elsosorban e nepcsoport
sajatos es legjellemzobb vonasait foglaljak ossze: nemesi jogallasukat, az okor-
siites kivetelevel adozasi mentessegiiket, eletmodjukat, a rovasiras hasznala-
tat, de kiilonoskeppen vitezsegiiket es kemeny erkolcseiket. A XV. szazadig
egyalta1an nem szolnak a benniinket erdeklo tarsadalmi csoportokrol, rere-
gekrol, sat, inkabb egy olyan egyseges kepet festenek a szekely rarsada1omr61,
amelyben mindenki egyenlo es minden szekely nemesi jogallasu. Csak a kesei,
XV., de fOleg XVI. szazadi leirasok kezdenek beszelni az egyes szekelyfoldi
tarsadalmi csoportokrol, mig I. Ferdinand kiraly biztosai - mintegy ladeletet
keszitve a XVI. szazad kozepen a szekely tarsada1omr61- mar a szekely rendi
tarsadalom kepet rogzitik, amikor fOemberekrol, 16fokrol (primipili) es koz-
rendt'.iekrol (plebei) tesznek emlitest. 19
Temank szempontjabol a forrasok egy masik csoportjat a1kotjak a szeke-
lyekkel kapcsolatos torvenyek, rendelkezesek, utasitasok. fgy elsosorban meg
kell emliteniink a Zsigmond-, illetve a Matyas-kori hadi kerdesekkel kapcsola-
tos szabalyozasokat, a kiralyok, vagy a kiraly neveben eljaro tisztsegviselok (pl.
szekely ispan), illetve a szekely kozgyt'.ilesek biraskodassal kapcsolatos donte-
seit, nemkiilonben az erdelyi harom natio szekelyekre vonatkozo hararozatait,
fOleg Mohacs, de kiilonosen 1541 utan.
Mindezek a forrasok hallgatnak a tria genera Siculorum tenyleges tartal-
marol. Ha megis megprobalnank tisztazni korabeli, pontosabban kozepkori
jelenteset, mas modszerekhez kell folyamodnunk.
A tria genera Siculorum kifejezessel legeloszor egy 1336. julius 22-i, a sze-
kely ispan alta! kibocsatott oklevelben talalkozunk, 20 hogy ezutan mint a bu-
vopatak, hol fel-feltt'.inik egyes szekely vonatkozasu oklevelekben, hol nem,
amikor az oklevelek a szekelyekkel vagy a szekely ispanna1 kapcsolatban egy-
szert'.ien csak a szekely jelzot hasznaljak.
A kozepkori okleveles gyakorlatban a tria genera Siculorum hasznalatat il-
letoen semmilyen torvenyszert'.iseg nem allapithato meg, ugyanis ez megtalal-
hato mind a kiralyi, mind a szekely ispani, iii. a vajdai oklevelekben, ha nem
is allando jelleggel, de esetenkent. Nem mutathato ki azonban semmilyen
osszefugges vagy szabalyszert'.iseg e kifejezes hasznalata es az illeto oklevelek

19
Siculi in communi omnes sunt nobiles, et ab omnibus Contributionibus exempti, sed distributi
in tres ordines, quorum qui precipui sunt, vocanur nobiles qui quasi baronum aut patriciorum
loco habentur. A/ii vocantur lingua eorum Lofii. szikelyek, ipsi latine primipilos vocant, qui quasi
equestris sunt ordinis. reliqui sunt ceu plebeij, oomnes tamen, ut dictum est. "SzOkl, II, I 00.
20
DIR C, veacul XIV, III, 587. Lisd meg: EOkmt, II, 327, 902.

44

www.cimec.ro
tartalma, formaja vagy kibocsatoja kozott. Utalhatunk viszont Bodor Gyorgy
azon meg:illaptasara, hogy az elnevezes haszn:ilata epp forditott a rendi dif-
ferenci:ilod:is tenyevel". 21
Ugyanakkor teny, hogy az oklevelek megfogalmazasa szerint a tria genera
Siculorum vonatkozik mind a szekelyseg egeszere, mind pedig az egyes sze-
kek lakoira, tehat fiiggedeniil a szeki beosztastol, ezt a kifejezest egysegesen
alkalmazt:ik valamennyi szekelyre. Kesobb lehet, hogy mar csak hagyomany-
orzo stiluselemkent elt meg a koztudatban, hogy a szekelyek haram felek,
azaz a szekelyek haram kiilonbozo csoportjarol lehet beszelni. E kifejezes je-
lentoseget kiilon is al:ihuzza az a teny, hogy az ujkortol kezdodoen letezett
egy ilyen koriratu pecset is, amelyet az oklevelek lepecserelesekor haszn:iltak
a Szekelyfoldon. Szadeczky Lajos megemliti egy jegyzetben, hogy a Maros
szeki nemesek, l6fok, gyalogok es szabad szekelyek kozosseget lajstromba vevo
1603. februar 7-i jegyzeknek az alj:in tal:ilhato egy pecser, a kiado szerint ci-
merpajzsban konyoklo kar, kivont kardon egy fejet tartva ezzel a korirattal:
Arma Trium Generum Siculorum". 22

Mindezek ismereteben eloszor is sziiksegesnek latszik a tria genera Siculo-

rum szokapcsolat jelentesenek pontos meghatarozasa. Az elso ket szo latszolag
nem igenyel kiilonosebb magyar:izatot, ugyanis ezek elegge erthetoek a latinul
valamelyest is tudok sz:imara. Ertheto a tria, azaz a 'haram' fogalom, tudjuk,
hogy a szekelyek latin neve Siculi, legfeljebb a genera gondolkoztathat el, bar
az se kiilonosebben, ugyanis a szotarak tanusaga szerint, amint ezt latni fog-
juk, ez utobbi a szekelyek haram nemere, fajtajara, felesegere" utal.
A genus, eris gorog eredett'.i szo (lasd yE\lo~) latinul az elobb felsoroltakat
jelenti. A genera", illetve a benne foglalt gyok a szotarak szerint sziiletessel,
sz:irmaz:issal kapcsolatos, l:isd a genus, genera, gens szavakat. A generatur szo
azt jelenti: keletkezik, 23 a genealogia fogalom ugyancsak Banal szerint szar-
maz:istan, 24 ugyanott a genealogicus nemzetsegit jelent. A genera kozepkori
21
Bodor Gy., 79.
22
SzOkl, V, 244-246; Pal-Ancal S., 323-324; A sepsiszencgyorgyi egykori Szekely Nemzeci
Muzeum culajdonaban voie a sztfkelyek hdrom nemenek ket regi - kivont kard hegyen dtszurt
szivet tarto kart dbrdzo/O - cimeres vas pecsetnyomoja a kovetkezii korirattal: ARMATORUM TRl-
UM GENERUM SJCULORUM". A Sztfkely Nemzeti Muzeum Ertesitoje, I, Sepsiszencgyorgy,
1891,69.
23
Barcal Georgius: Glossarium mediae et infimae latinitatis, Budapescini, 1901, 293. (A covab-
biakban: Barca) G.)
24
Uo., 292.

45
www.cimec.ro
europai jelentese Du Cange szerint proles, azaz 'ivadek', 'nemzetseg', 'fajta', 25
ugyanazon szerzo szerint a generatio jelentese: ,ag'. 26
Pipai Pariz szotara szerint es peldakon bemutatva a genus, eris jelentese
'nemzetseg', ujabb keletu szoval 'fajta', amikent a generatio (290) es a gens s
nemzetseget jelol. 27
Finaly Henrik szotira szerint (853-854) a gener szo annyi mint:
1. - nemzetseg (mint az emberek termeszet szerinti osszekottetese, vo.
gens"), sziiletes, szarmazas, eredet
- elokelo szarmazas, nemes nemzetseg
- mod, ivadek, sarjadek
2. - mod, ivadek, sarjadek v. gyunevileg utodok
3. - atalan faj, nem, osztily s tobb effele
A. emberrol
- aJtalaban V. ember nem
- kiilonosen: neptorzs, nepseg, nep
B. allatokrol (fajta)'', mfg maga a gens ugyanazon Finaly szerint: szorosb
ertelemben, kozos szarmazas es sajat vallasos szertartasok altal egyesiilt tobb
csaladok osszessege ... "28
A kozepkori magyarorszagi latinsag szotara szerint agenus, eris elso jelente-
se emberi nem, a masodik: nemzetseg, valamilyen szarmazasu, illetve fajta'',
valaminek a resze, fajtaja. 29 Erre utal az 1505. november 20-ai udvarhelyi sze-
kely nemzetgyules'',,omniagenera Siculorum"k.ifejezese, amelyet egy kesei ma-
gyar fordftas akdrmicsoda file renden levlJi" szokapcsolattal ad vissza. 30 Azaz
itt nem a szekely rendi tarsadalom alkoto reszeirol van szo, hanem a szekely
tarsadalom kiilonbozo csoportjairol.
Egy ilyen tf pusu, altalinosabb ertelmezest sugall Gyorffy Gyorgy, aki a ge-
nus szo tarsadalmi reteg ertelmezesehez ervkent egy XIII. szazadi soproni ok-
levelet idez, amely 1236 koriil ... testes ... de tribus hominum generibus, scilicet
de servientibus regis et de iobagionibus castri et de aliis hominibus qui sunt genere

25
Glossarium ad scriptores mediae et infimae latinitatis... Conditum a Carolo Dufresne Du
Cange, T, III, Parisiis, 1844, 507-508.
26
Bartal G., 202.
27
Dictionarium latino-hungaricum ... in hoc opus coactum a Francisco Pariz Pipai ... locup-
letatumlabore Petri Bod, Posonii et Cibinii, 290-291.
28
Finaly Henrik: A latin nyelv szdtdra, Budapest, 1884, 853. (A covabbiakban: Finaly H.)
29
A kozepkori magyarorszdgi latinsdg szdtdra, IV, F-H, Budapest, 1993, 197-198.
30
SzOkl, VUI, 218, 219; es Corpus statutorum I, 13, 14.

46

www.cimec.ro
liberi': 31 Magunk ezt megtoldhatjuk Somi J6zsa temesi isp:in es fOkapit:iny
egy 1497. :iprilis 2-ai oklevelenek kitetelevel, amely egy bir6i testiilet kikiil-
dese kapcs:in ugyancsak a fajta/feleseg jelentesen belul t:irsadalmi-etnikai er-
telemben haszn:ilja a fogalmat, amikor azokr6l a kir:ilyhoz intezett sz:imos
kiilonfele panaszokr6l tesz emlitest, melyeket a trium generum incolis partium
Transsilvanarum"kellett elszenvedjenek, amikor Erdely h:irom politikai nati6-
j:ir6l esik sz6. 32 Megjegyzendo, hogy a Gyorffy :iltal idezett esetben ez a nyelv-
tani konstrukci6 ketsegteleniil t:irsadalmi retegekre vonatkozik (tanuk, akik
az emberek h:iromfele [t:irsadalmi - az en betold:isom, V. K.] csoportj:ib6l
sz:irmaznak, azaz itt is a feleseg" jelentes az elsodleges. Az :iltalunk idezett,
Temesv:iron kelt oklevel az erdelyi lakosok hdrom nemerol/fajtdjdrol sz6l, s ez
nyilv:inval6an utal:is Erdely h:irom teriileti regi6j:inak lak6ira; a v:irmegyek-
ben lak6 nemesekre, valamint a sz:iszfoldi, illetve a szekelyfoldi vezeto retegre
vonatkozik. Teh:it az emlitett nyelvtani konstrukci6 vonatkozott es vonatkoz-
hatott t:irsadalmi, de nem csak t:irsadalmi milyensegre". Sot, meg arra is fel-
hivn:ink a figyelmet, hogy val6j:iban a mi peld:inkban, de a Gyorffyeben is
h:irom, mds-mds eredetu, egymdstol elter/J embercsoportrol van sz6! Teh:it a hang-
suly azon van, hogy eltero eredetuek az illeto szemelyek. Es ez megfelel a genus
sz6 hagyom:inyos es alap ertelmenek. Kiilonben a h:irom kozepkori erdelyi
natio" egyikenek eseteben, meg a fejlettebb sz:iszokeban sem sz6l a tenylege-
sen letezo belso, rendi tagol6d:isr6l, hanem csak kollektive nevezi meg oket,
hiszen ok kepviseltek kozossegiik egeszet! 33
Osszegezve a fentebb idezett velemenyeket, a gener, eris teh:it kozos sz:irma-
z:isU/ megnevezesu embercsoportot jelol. Ilyen jelentesben a genera - eddigi
tudom:isunk szerint - csakis az erdelyi szekelyek vonatkoz:is:iban volt haszn:i-
latos. 34 Mar emlitett muveben Bodor Gyorgy megpr6b:ilja eljelentekteleniteni

31
Gyorffy Gyorgy: A magyarsdg keleti elemei, Budapest, 1990, 71.
32
Amlacher Albert: Urkundenbuch zur Geschichte der Stadt und des Sruhles Broos bis zum
Uebergang Siebenbiirgens unter Erbfiirsten aus dem hause Oesterreich (1690), in: Archiv des
Vereines forsiebenburgische landeskunde, 15 (1880), 233.
3
-~ Pauler Gyula is a szekelyek hdrom nemerlil" beszel. (A magyar nemzet tortenete, l, Budapest,
1896, 215.)
34
Ugy n'.inik, hogy amikor Szekelyfoldon kiviili teriiletek kapcsan szerepelnek szekelyek, akkor
csak az eredetiikre utalnak, azaz hogy szekely sz:irmaz:isuak az illeto szemelyek. Egy 1291-ei
oklevelben szerepel Benchench de genere Siculorum", ami tehat elvonatkoztat a szekelyek har-
mas tagol6dasar61 es egyetlen egyseges szekely kozosseg tagjakent jeleniti meg ezt a szemelyt.
SzOkl, I, 24-25; Szabolcs megyei, ugyancsak szekely szarmaz:isu" (de genere Siculorum) sze-
melyek szerepelnek egy 1326. aprilis 30. elotti oklevelben. Uo., III, 10-11.

47

www.cimec.ro
es relativizlni a gener szo ertelmet, majd minden kiilonosebb indoklas nelkiil
kijelenti: En a nemzetsegi ertelmezest teszem magamev'. 35 A tovabbiakban
muveben a tria genera Siculorum" szokapcsolatot kovetkezetesen nemzetseg
ertelemben hasznlja. 36 E kerdest illetoen mi magunk a szotarak ertelmeze-
set tartjuk ir:inyadonak, es a gener szo ltal:inosabb ertelmezeset fogadjuk el.
Ebbol kiindulva a szoban forgo latin kifejezes vonatkozhatott etnikai, nyelvi,
tarsadalmi szempombol egym:istol kiilonbozo, de akar eltero idopontokban
megtelepedett szekely csoportokra. Mivel semmilyen adat sem szol a szekely-
segen belul az eltero etnikai szarmazasra, es annak sincs nyoma, hogy kii-
lonbseget tettek volna az eltero szekelyfOldi megtelepedes idopontj:inak ok:in
a szekelyseg egyes csoportjai kozott, az alabbiakban az esetleges tarsadalmi
jelemes felol probljuk meg tisztazni a kerdest.

Valoban a szekelyseg mar emlitett ha.rom rendje rejtozkodik e kifejezes

mogott? Amint fentebb mar emlitettiik, a torteneszek tobbsege a szekelyek
kozismert haram rendjevel (fOemberek, l6fok, kozszekelyek) azonositotta ezt
a szokapcsolatot. Az egyediili gond csak az, hogy ezek a torteneszek ezt az l-
lapotot mintegy llokepkent es orokervenylikent, pontosabban oroktol fogva
letezokent kezeltek, kimondatlanul is visszavettve ezt a xv. szizad vegi, de
fOleg a XVI. szazadtol adatolt allapotot a kor:ibbi evszazadokra. Ez a felfogas
egyaltal:in nem szamol a szekely t:irsadalom fejlodesevel az idok folyam:in,
ugyanis az nem valoszinu, hogy a szekely tarsadalom a kora kozepkortol kez-
dodoen egy olyan amorf kozeg lett volna, amely a K.rpat-medencei kezdetek-
tol - marmint a honfoglalastol, illetve szekelyfoldi letelepedesiiktol - fogva
egeszen a XVI. szazadig ugyanezt vagy csakis ezt a haram t:irsadalmi csoportot
ismerte volna, es hogy 1562-ig vagy a XVI. szazad elejeig a szekely tarsadalom
kepe egyaltalan nem valtozott.
Ketsegtelen, hogy ez a statikus kep kozvetve visszavezetheto roind maga-
nak a szekelysegnek a jogait vedo konzervativizmusara, roind e regio periferi-
kus elhelyezkedesebol kovetkezo foldrajzi meghat:irozottsagara, nemkiilonben
a szekelyseg sajatos kozepkori jogllasanak hagyomanyara. A felsorolt tenye-
zok egyiittesen is hozzajarultak Szekelyfold t:irsadalmanak idoben lassubb
retegezodesehez, amelyek, kersegtelen, szinte predesztinaltak a szekelyseget

35
Maga a genus sz0 a vitdt nem danti el, mert igaz ugyan, hogy az legtobbswr leszdrmazdsi, verse-
gi kowsseget jelent, de el/Jfordulhat neha, mint Sepsiszeken fdttuk, rendi ertelemben is. "Bodor Gy.,
77; Lsd errol meg uo. 150, 77. j., valamint Szadeczky-Kardoss L., 24, 25, 92, 93.
36
I. m., 79, 112 stb.

48
www.cimec.ro
a konzervativizmusra, a jogainak/jogillasinak vedelmezesere, akar elete arin
s. 37 Azonban meg ez a magyarazat sem jogosit fel egy ilyen iltalinosit6 kep
elfogadasara a szekelyseggel kapcsolatban, megtelepedesiiktol egeszen az ujkor
kezdeteig.
Maguk a kozepkori elbeszelo forrasok, de a XV-XVI. szazadi humanistak
s egy ilyen all6kepet" kozvetitenek felenk. Peldaul akkor, amikor a szekely
tarsadalmat egysegeskent mutatjak be, ertve ezalatt, hogy a szekelyek vala-
mennyien nemesek vagy egyenlok. 38 E forrasok eseteben ennek a jelensegnek
az oka, hogy mindezeket kiilso szemlelok irt:ik le, akik nem ismertek beliil-
rol es alaposabban ezt a kozosseget. Az is teny, hogy ezek az allitasok a nagy
iltalinossagot veve igazak, ami azonban nem jelenti azt, hogy mar az illeto
feljegyzesek elkesziiltekor ne lett volna, ne leteztek volna mar egymast61 gaz-
dasagi-tarsadalmi szempontb61 egymast61 eltero csoportok a szekely t:irsadal-
mon belii!.
Mikozben a tria genera Siculorum elso emlitese 1336-b61 val6, igazolva
mintegy az elbeszelo forrasok mar-mar sablonszen'.i illit:isat a szekely t:irsa-
dalom illit6lagos egysikusagar61"' egysegessegerol, a xv. szazad vegeg az
oklevelek nem emlitik a szekelyek haram rendjer". Ezt meg nkabb meg-
erositettek az olyan dontesek, mint Matyas kiraly katona szabalyzata, amely
1473-ban megtltja, hogy a szekelyek atkeriilhessenek az egyk katonai, de
val6jaban gazdasagi es tarsadalmi kiilonbsegeket megjelenito csoportb61 (lo-
vasok, gyalogok) a masikba. 39
Sziiksegesnek tartjuk azt s leszogezni, hogy feln'.ino m6don mnd a tria
genera Siculorum, mnd maga a szek ntezmenye (a szeki szervezet), valamnt
- nehiny kora esettol eltekintve - a szekely t:irsadalom belso tagoltsagara
vonatkoz6 adatok is csak a XIV. szazadt61 kezdve tunnek fel az oklevelekben.
Ez - velemenyiink szerint - nem irhat6 sem a forrasok pusztulasinak rovasa-
ra, sem a szekelyfoldi irasbeliseg szamlajara, hanem elsosorban a tarsadalom
lassubb fej!Odesenek tudhat6 be. Vszont e fogalmak egydeju megjelenese az
oklevelekben nem jelent felteden azt, hogy ezek az adatok, illetve az altaluk
tiikrozott tarsadalm jelensegek valamennyien osszefiiggnenek egymassal. Sat,

37
Itr nincs reriink reszleresen sz6lni a szekelyek kivalrsagair61''. Csak egy kesei oklevel, II.
Ulaszl6 1499. julius 13-ai oklevele) ranuskodik ezek meglererol, valamint nehany korabbi
oklevel, amely a szekelyfoldi intezmenyek muki:idesenek irasos szabalyozasaval hozzajarult e ki-
valrsagok kialakulasfoak jobb megismeresehez. SzOkl, III, 38-145.
-~ 8 Vekov Kiroly: Structuri juridico-militare la secui n evul mediu, Cluj-Napoca, 2003, 23-29.
39
SzOkl, l, 220-221.

49
www.cimec.ro
az is teny, hogy a XV-XVI. szzad fordul6jig nem rendelkeziink egyetlenegy
adattal sem, melynek alapjn egyertelmuen azonosithat6 lenne a szekelyek
mr emlitett hrom rendje a tria genera Siculorummal!
A forrsok, legalbbis a XIV-XVI. szzadi okleveles adatok a szekely tr-
sadalom belso tagoltsga vonatkozsban, ha megoly szukszavuan, hrom kii-
lonbozo, szekelyekkel kapcsolatos intezmenycsoportra utalnak: a katonai, az
igazsgszolgltatssal kapcsolatos es a tenyleges trsadalmi strukturkra vonat-
koz6an. Csak a XIV szzaddal kezdodoen, majd fOleg a XV szzadban tun-
nek fel az oklevelekben azok a sajtos katonai/br6sgi tisztsegek, amelyeknek
egyben trsadalmi jelentesiik is volt, s amelyek jellemzo intezmenyei voltak
a szekely trsadalomnak. Nyilvnval6, hogy a katonai, illetve br6i feladatokat
ellt6, ilyen tisztsegeket viselo szemelyek a trsadalom bizalmt elvezo vezeto
retegbol keriiltek ki, akiket megkiilonboztetett tisztelettel oveztek.
Katonai, kozigazgatsi, illetve a br6sgi tevekenyseg vonatkozsban
- a kirly kepeben, azaz kepviseleteben a szekely trsadalmat a szekely ispn
igazgatta, akit a kirly mindig Erdelyen kiviili szemelyek koziil vlasztott ki. 40
Egy 1441. mjus 13-ai oklevelben a szekely ispn helyettese szerepel. 41 Mfg
a hadi vonatkozsu feladatok elltsban a szekely ispnt a szeki hadnagyok
(maior exercitus, capitaneus, belliductor) segitettek, a br6sgi tevekenyseget
ugyancsak ok lttk el a szekbrkkal (iudex) egyiitt.
Egy 1409. prilis 8-ai oklevelben szerepel a Maros szeki hadnagy (maior
exercitus seu primipilus sedis Marus), ugyanannak a neve 1409. prilis 10-en
maior exercituancium, primipilus sedis Marus. 42 Egy 1466. janur 20-ai ok-
levelben a hromszeki hadnagy szerepel (primipilus sive capitaneus), 43 1453.
szeptember 22-en a Maros szeki fOhadnagy. 44 Ugyanezen tisztseg megnevezese
1462. november 21-en belliductor. 45 (Ugy tunik, hogy Mtys kirly szekelye-
ket illeto 1473-as katonai reformjig a hadnagy latin megnevezesere a primi-
pilus szolglt, azutn ez a fogalom a lovas szekelyt jelolte, megkiilonboztetve
ot a gyalogokt61.) 46
40
A szekely ispn vicatocc 1235. evi adaca ucn a koveckezo az 1291. mrcius 12-ei oklevelben
szereplo Moyus szekely ispn.
41
SzOkl, III, 55-56.
42
SzOkl, V, 26, 27.
43
Uo., 82-86.
44 Uo., VIII, 82.
45
Uo., VIII, 96-97.
46
SzOkl, I, 220-221.

50

www.cimec.ro
 Hogy kik is tltttek be a hadnagyi es bir6i tisztseget, es kiket is fednek
a kiilnbzo megnevezesek, eleg nehez megillapfrani, egyreszt a fogalmak vl-
takozsa, msreszt az oklevelek szukszavusga miatt. Teny, hogy mind a sze-
ki hadnagyot, mind a szekbir6t nemek es gak rendjen neveztek ki evente
minden egyes szekben, egy bonyolult, nemek es gak szerinti, j6val korbbi
korszakra utal6 rendszernek megfeleloen. 47
Ossz-szekely vagy szeki szintu kerdesek kapcsn bir6sgi, de ms fomos
iigyekben - pl. az igazsgszolgltatssal kapcsolatos iigyek szabilyozsban
- a xv. szzad elejetol feltunnek a hadnagy, a szekbir6, illetve a szekely ,,fo-
emberek" is, a szekely trsadalom legfelso retegehez rarcoz6 szemelyek. 6k
tbbnyire potioresleliJkeliJk, illetve procereslkivd!Ok neven szerepelnek az okle-
velekben.48 (1466-ban a foemberek (pociores) kze val6knak tartja egy oklevel
a szekiiloket (seniores) is. 49 ) Ennek a szekely trsadalmat vezeto retegnek a XVI.
szzad kzepetol a latinnal prhuzamosan feltuno magyar neve ugyancsak vil-
toz6: mikor filnepek, filemberek, fiJuraink, akiknek leszrmazottai napjainkra
primorkent tartjk szmon magukat. 50

47
Werboczy Istvan: Hdrmaskonyve. Forditottak, bevezecessel es ucalasokkal ellattak: Dr. Ko-
losvari Sandor, 6vary Kelemen, magyaraz6 jegyzetekkel kiseri Dr. Markus Dezso, Budapest,
1897, P. III, c. 4, 382, 384; Korde Z., 193-199.
48
1442. majus 21. - principales siculi (SzOkl, III, 58); pociores, 1459. december 3. - (uo., V,
12); 1466. januar 20. - potem (uo., 85); 1473. december 12. - primores (uo., I, 220); 1485.
auguszcus 12. - pociores (uo., III, 108); 1487. februar 4. - pocior Siculorum ... puta iudex vei
capitaneus (uo., V, 26); 1492. szeptember 23.: maiores scilicet Siculorum natu" (uo., III, 118)
vagy 1493. aprilis 28-an: potiores et maioris natu Siculis" (uo., VIII, 155); 1498. szeptember
13. - primores (uo., 134. es III., 140); 1501. marcius 23., 1502. januar 24. - potiores (uo.,
187, 192); 1503. szeptember 15. - domini Siculorum (uo., III, 153); 1505. november 20.
-proceres et potiores (uo., VIII., 218); 1506. november 1. k. - primor (uo., 224); 1511. januar
12. - pociores (uo., III, 177); 1519. szeptember 10. - pociores (uo., 204); 1519. szeptember 27.
- primores, potiores (uo., 205); 1520. januar 22. - pociores (uo., 207); 1521. junius 7. - primo-
res ceterisque potiores (uo., I, 9); 1525. aprilis 7. - primores, pociores (uo., 15); 1538. szeptember
18. - pociores (uo., II, 52); 1552. aprilis-majus - potiores quos vulgo nobiles (uo., II, 96).
49
SzOkl, III, 83; communitas Siculorum seruituti maiorum et seniorum, communitas senioribus
sew maioribus" (Corpus Statutorum, I, 3). A:z una cum senioribus ac proceribus regni" szerepel
Losonczi Ll.szl6 erdelyi vajda Tordan kibocsatott egyik okleveleben is (SzOkl, VIII, 34-35).
50
1554. januar 25. k. - zekel urak (SzOkl, II, 108); 1555. aprilis 28. - f<Jemberek, nemesek (uo.,
II, 123, 125); 1564. - f<Jemberek (uo., 179-181), 1566. januar 6? (uo., 193); 1566. majus
27. e. (uo., 188, 189); 1562. junius 20. - f<Jnepek (uo., II, 162, 164), 1566. julius 11. e. (uo.,
191); 1566. majus 27. elott -feo wraijnk (uo., II, 182, 184, 186; 1566. januar 6. -Zekelsege-
onk fwsegenek es Lojfwsegeonknek kichin jeowedelmet az az hadnagsagunknak es bijrosagunknak
jeowedelmet(uo., 192, 193).

51
www.cimec.ro
 A:z egykori szekelyfldi elit" a kzepkorban, de napjainkban is ismert latin,
illetve magyar neve is a primor, erre vonatkoz6an az elso adat 1473-ban tu-
nik fel, majd pedig egy 1498. szeptember 13-ai oklevelbol adatolt. 51 Jelenteset
megvil:igitja egy 1527. junius 7-ei oklevel, amelyben a kvetkezo pontosit:is ol-
vashato: primores ceterisque potiores", ami szerint a foembereknek a potiores"
csoportj:iba tartoztak a primorok, de a proceres" is, amint az kideriil egy XVI.
sz:izad eleji oklevelbol5 2 Mint ismeretes, a kzepkori magyar oklevelezesben a
proceres fogalom az arisztokr:ici:in beliil a volt meltosdgviseloket es ispdnok"-at
jellte, s ezert feltetelezheto, hogy a Szekelyfldn ezzel a fogalommal jellhet
tek az egykor biros:igot vagy hadnagys:igot betlto szemelyeket. 53
A:zon kviil, hogy a ket latin megnevezest tbbnyire a foember fogalommal
szoktk forditani, ismeretes, hogy a potiores fogalomnak van egy hataloro-
mal bir" (tisztsegviselo szeroely) jelemese is. 54 Sot, egy 1487. febru:ir 4-ei,
Marosv:is:irhelyre vonatkozo oklevelbol ez teljesen nyilv:invalov:i vlik, ugyan-
is ebben a potiores fogaloro roellett egyenesen az szerepel, hogy puta iudex
vei capitaneus'15 5, aroi egyertelrouen tiszt:izza, kiket is kell erteniink e foga-
loro alatt: roindazokat a szekelyeket, akik nemek es :igak szerint betlthettek
a ket legfomosabb szeki tisztseget. Ez a vezetorereg a szekelyek kziil - nyilv:in
sz:irmaz:is, de mindenkeppen jog:ill:is tekinteteben - a legjelesebb, a legte-
kintelyesebb szemelyeket foglalta roag:iban. Erre utal az 1493. :iprilis 28-ai
oklevel, amelyik szerint az elit reszei a potiores et maioris natu Siculis". 56 Egy
kesei fordit:isban mind a potiores, roind a proceres es potiores fogalmakat - ha
kvetkezetleniil - els/Jk, kivdltkeppen val6k" form:iban magyaritottk, 57 ami
utal a primar fogaloro hasznlat:inak ok:ira.
A fogalroaknak ilyen kvetkezetlen hasznlat:it58 mind az intezmeny, roind
az oklevelezes kialakulatlans:ig:ival roagyarzni lehet. Egy azonban biztos: a ket
szeki fotisztseg betltese a szekely t:irsadalom vezeto retegenek a kivlts:iga volt.

51
Uo., I, 221; III, 134.
52
1505. november 20. - .tam proceres et potiores, quam primipoli (!) et simplices" (SzOkl,
VIII, 220).
53Fiigedi Erik: A XV. szazadi magyar ariszrokracia mobilitasa, Torteneti Statisztikai Kotetek,
Budapest, 1970, 8-1 O.
54
Finaly H., 1537.
55
Egy 1492. junius 13-i oklevel electi potiores sedium Siculicalium" kifejezessel el.
56
SzOkl, VIII, 155.
57
SzOkl, I, 307, 308.
58
Bodor Gy., 27.

52

www.cimec.ro
 Helyi, de fOleg szeki szinten es elsosorban a bir6sagi tevekenyseg sorin
a hadnagy es a szekbir6 mellett feln'.innek az oklevelekben a XV. szizaddal
kezdodoen a szekulok is (seniores). 59 Egy ilyen jogallasu szemely eloszor egy
1408. aprilis 9-ei oklevelben szerepel, 60 es jelen van az oklevelekben az egesz
XV., majd pedig a XVI. szazad folyamin. Jelenleg nem tudjuk, kik koziil ke-
riiltek ki a seniorok: semmi kozelebbit nem tudunk szarmazisukr61, konkrer
feladataikr61, jarand6sagaikr61. Feltehetoleg ok nem is annyira az idosebbek
koziil keriiltek ki, hanem inkabb lehettek a nemzetsegfok, 61 akik - amint az
szentgyorgyi es bazini Janos vajda es szekely ispin 1466. januar 20-ai oklevele-
bol kideriil - ugyancsak a szekely tirsadalom vezeto reregehez tartoztak. 62
Ha a XV. szazad misodik feleig az egyes seniorok valamilyen formaban a b-
r6nak segedkeztek, nem kizart, hogy a senior fogalom val6jaban a szekelyfoldi
fOembereket vagy azok egy reszet jeloli. 63 Ezt tamasztana ala a zabolai egyezseg
szovegeben szereplo communitas senioribus sew maioribus" kifejezes. 64
A bir6sagi rendszer fejlodesevel a szekely szekekben feln'.innek az eskiidtek.
A zabolai gyules rendelkezesei ertelmeben Kezdi szek utin az eskiidt intez-
menyt bevezetik Sepsi es Orbai szeken is. 65 Sepsi szeken mar egy 1462. majus
3-ai oklevel iurati''...kat emlt, 66 1493. aprilis 28-in egy oklevelben a senioribus
assessoribus'67 kifejezessel talalkozunk. 68 II. Ulaszl6 1499-i kivaltsaglevelenek
tanusaga szerint a szekely ispinnak segedkezo eskiidteket a szekely fOemberek
koziil valasztottak ki. 69 Mindezek alapjin jelenlegi ismereteink szerint nehez
megallaptani, hogy egyazon vagy ket egymast61 kiilonbozo jogi intezmenyre
59
Pil-Amal S., 64. A:z 1555. aprilis 28-an megtartott szekelyudvarhelyi kozgyiiles hararoza-
taiban szektart6k szerepelnek (SzOkl, II, 125), az 1562. junius 20-i segesvari orszaggyiiles
hararozataiban szekiilok (uo., 163-166).
60
SzOkl, III, 25-26.
61
A:z 1466-os zabolai rendelkezesek a szekely tarsadalom felso retegehez tartoz6nak szerepelteti
oket (communitas Siculorum seruituti maiorum et seniorum non sit subiecta") Lasd Corpus
Statutorum, I, 3.
62
SzOkl, III, 83.
63
Corpus statutorum, I, 9-10.
64
Uo., 3.
65
Uo., 3-4.
66
SzOkl, VIII, 96.
67
A Kezdi szeki 12 eskiidt peldajat atveszi Sepsi- es Orbai szek is. SzOkl, III, 83.
68
1487. februar 4-en a seniornak megfelelo senator kifejezessel is ralilkozunk. SzOkl, V, 28.
69
eligendo penes se duodecim coassessores de primoribus Siculorum et aliis nobilibus ac probis
hominibus". Corpus statutorum, I, 1O.

53
www.cimec.ro
- iurati es assessores - vonatkozik a mar emlitett kiralyi oklevel,7 az viszont
szinte biztos, hogy ezek is, azok is a szekely foemberek koziil kerilltek ki.
A szekely rendek hagyomanyos felsorolasaban masodik a 16fok csoportja,
akiknek latin neve primipilus. Ez szekelyfoldi vonatkozasu oklevelben 1409.
aprilis 8-an n'.inik fel eloszor (maior exercitus sedis Maros), 71 mig a magyar lofO
fogalom Bathori Istvan erdelyi vajda es szekely ispan 1487. februar 4-ei okle-
veleben szerepel eloszor (primipulus hoc est lofew). 72 A primipilus fogalommal
mar a XIII. szazad elejen talalkozunk Nyugat-Magyarorszagon, 73 de jelentese
ekkor a maior exercitus szinonimaja. Lehet, hogy a Zsigmond kiraly ugyan-
azon evi ker okleveleben szereplo maior exercitus seu primipilus" es a maior
exercituancium seu primipilus':74 illetve a majd felevszazaddal kesobb, 1466.
januar 20-an egy masik oklevelben szereplo primipilus sive capitaneus"75 kife-
jezesekben a primipilus jelentese - (fO)tiszt - megegyezik a szo elsodleges latin
jelentesevel, illetve a magyar hadnagy fogalommal. 76 Erre utal az 1466. januar
20-ai oklevel, amely a haromszeki hadnagyrol tesz emlitest (,,primipilus sive
capitaneus Kyzdi, Orbay, Sepsi '). 77
Feltehetoleg Matyas kiraly szekelyekre vonatkozo hadi szabalyozasara ve-
zetheto vissza a primipilus fogalomnak lovas ertelemben torten6 hasznalata,
szemben a gyalog jelentest'.i pixidariusszal (primipilus hoc est lofew)78. Ekkor
a kiraly azt is elrendelte, hogy a lofoket, illetve a szekely gyalogokat, akik
onkenyesen nem valtoztathattak meg besorolasukat, kiilon-kolon vegyek
jegyzekbe. 79 A matyasi reform es a kiraly hatarozott allasfoglalasaval szem-
ben a tovabbi t:irsadalmi fejlodes eredmenyekent erzekenyen megnovekszik a
70
altera vero medietas per capitaneum vei iudicem terrestrem illius sedis, in qua iudicium admi-
nistratur, di vida tur inter coassessores et iuratos primores pretactos" (uo.).
71
SzOkl, III, 26--27.
72
SzOkl, V, 26.
73
Zsoldos Attila: A szem kirily szabadjai, Trsadalom- es muvel/Jdistorteneti tanulmdnyok 26,
Budapest, 1999, 59, 66. j.
74
1409. aprilis 8., 1409. aprilis 10. SzOkl, III, 26, 27; 1466. januar 20-n: SzOkl, III, 83.
75
SzOkl, III, 83.
76
Lsd primipilaris = primipilus. Finily H., 1573.
77
SzOkl, III, 82.
78
A XIII. szazad elejen mar letezik egymas mellett ket telepiiles, melyeknek neve: Paraztzekul,
Lowaszekul. Krist6 Gyula - Makk Ferenc - Szegfi'.i Lszl6: Adatok korai" helyneveink ismere-
tehez, Acta Universitatis Szegediemis de Attila ]ozsefNominatae. Acta Historica, Tomus, Szeged,
XLIV, 16.
79
SzOkl, I, 220-221.

54
www.cimec.ro
16fok szama, mintegy felhigul ez a reteg a XVI. szazad elejen, amit le is reagal
a marosv:isarhelyi szekely kozgyliles 1554. januar 25. koriil (,,Az regi} ewsthewl
maradoth 16 feijek, kijk nem Laijos kiralij ha/dia vthan 16 fewwe letthenek, azok
megh maradgijanak az fijzetesbewl. '). 80
A magyar megnevezesbol nyilv:invalo, hogy a lovas szekely fOtiszt, majd
kesobb a lovaskent szolg:ilo szekelyek megnevezese volt a primipilus. 81 Mivel
a 16fok tobbet kellett koltsenek felszerelesiikre, beleertve a lovat is, ezert nekik
ott, ahol letelepedtek es laktak, nagyobb nyilfold jart, mint a gyalog szeke-
lyeknek. 82Hogya16foseg eredetileg tisztseg volt, kideriil egy 1497. augusztus
13-ai oklevelbol {,,totalis ojficium suum primipilatus wulgo lofewseg"). 83 Sot, egy
m:isik oklevelbol azt is megtudjuk, hogy volt ennek a tisztsegnek egy masik
neve is, siculiatum maius in wulgari lofew nominatum". 84
Tarsadalmi jogallasukat tekintve a 16fok a korabeli szohasznalat szerint
nemeseknek sz:imitottak, igaz, a fOemberekhez viszonyitva alacsonyabb ran-
guakkent tartott:ik szamon oket {,,si vero fuisset inferioris status, videlicet pri-
mipilus''). 85 II. Janos kir:ily 1569. junius 10-i oklevele szerint jog:illasuk tekin-
teteben a lofOk az egytelkes nemeseknek feleltek meg. 86

A szekelyek harmadik rendjer a kozszekelyek alkott:ik. 1412. szeptember

8-:in valoszim'.ileg ok szerepelnek mint populi': azaz nep, nepesseg, lakosok/
lakossag, 87 m:iskor mint simplices, 88 communitas, 89 communis Siculus vagy po-
pulus et inhabitatores, 90 majd kesobb communis conditionis homines91 megne-
vezes alatt. Koziiliik keriiltek ki a gyalogok, akik a latin pixidarius neven sze-
repelnek, s akikrol az 1473-as oklevel tesz emlitest. Ez a tarsadalmi csoport,
80
SzOkl, II, 108.
81
MNyTESz, II, 781.
82
SzOkl, I, 221. Bodor Gy., 25, 26, 48, 151; 77. es 78. j.
83
SzOkl, III, 129. Egy masik oklevelben quedam officia primipdatus Bijrosagh appellata"
(1548) szerepel. I. m., 82, lisd meg uo., 85.
84
SzOkl, VIII, 170.
85
Uo., V, 26.
86
demptis primoribus et primipilis Siculis quos pro regni consuetudine vnius sessionis nobi/.es
haberj volumus". SzOkl, I, 246.
87
Uo., VIII, 46, 47.
88
Uo., 220.
89
Uo., III, 83.
90
Uo., V, 26, 28.
91
Uo., VIII, 279.

55
www.cimec.ro
a szekely kozrendueke communitas, 92 populus es communis siculus, 93 inhabi-
tatores,94 simplices, 95 majd kesobb communis plebs Siculorum neven s szere-
pel,96 majd mint communitas, simplices subditi aliorum': 97 1569. julius 10-en
pedig ordo plebeorum Siculorum''-nak neveztek oket. 98 Mindezeket kesobb, a
XVI. szzad masodik feleben magyarul szekely kozsegnek, azaz kozossegnek, 99
illetve kozembereknek neveztek. 100
A communitas" 1466. januar 20-in mint a szekely fOemberekkel (pocio-
res, seniores) szembenal16 csoport szerepel. 101 Gondolhatnank arra, hogy ez
a reteg nem azonos a gyalogokeval, de mivel ok sosem szerepelnek a fOembe-
rekkel szembeillitva, es az elobbi felsorolas legut6bbi adata ordo"-rol, azaz
rendrol beszel, e valtozatos megnevezesek mogott megiscsak a gyalogokat
kell latnunk.
Val6jaban azonban nem csak harom fO tarsadalmi csoportot kiilonboz-
tethetiink meg a Szekelyfoldon a XVI. szazadban. 1503-ban plebei szerepel-
nek egy oklevelben, 102 kesobb a nehezen beazonosithat6 incolae et inhabi-
tantes'', 103 1545-ben a jobbagy jelentest'. colonus, 104 1549-tol a foldonlak6k, 105
illetve (beres)szolga (1564). 106
A fogalmaknak ebben a kavalkadjaban csakis arra gondolhatunk, hogy
nem csupin a kiilonbozo tirsadalmi csoportokat jelolo fogalomkeszlet kiala-
kulatlan, hanem a szekely tirsadalmon belul lejatsz6d6 differencial6dasi folya-
mat maga s befejezetlen. A szekely tarsadalom XVI. szazad eleji harmas ren-
di tagoltsaga es a vele parhuzamosan tovabb szereplo koribbi csoportnevek,

92
Uo., III, 83.
93
Uo., 26.
94 Uo., 28.
95
Uo., VIII, 220.
96
Uo., II, 151.
97
1538, Uo., VII, 29.
98
Uo., II, 247.
99
1559, VIII, 14.
100
Uo., II, 184, 186, 191.
101
Uo., III, 82-86.
102
Uo., 156.
103
Uo., II, 53.
104
Uo., V, 58.
105
Uo., II, 83.
106
Uo., 179.

56

www.cimec.ro
a regi es uj fogalmak hasznalata jelzik, hogy meg tart a rarsadalmi csoportok
kikristalyosodasa es atalakulasa kb. a XVI. szazad kozepeig, amikor viszont
mar ujabbak n'.innek fel.
Amint a fenti ismertetesbol kideriil, 1500 elott az oklevelek a szekelysegnek
nem a kesei harmas rendi tagoltsagat tiikrozik, hanem val6jaban egy kettos
felosztast: az egyik csoportba tartoztak a nemeseknek nevezett, mar emlitett
fOemberek, illetve az alacsonyabb besorolasu l6f0k, a masikba a kozrenduek.
Ez ut6bbiakat egy 1412. szeptember 8-ai oklevel a populi fogalommal jeloli. 107
1466-ban pedig a Kezdi, Orbai es Sepsi szekek zabolai constituti6i erdekelt
felekkent szinten csak a fOembereket es a kozrendueket emliti meg (tam poci-
oribus tuncque communitatum prenotatarum sedium, pociores et maiores ac tota
communitas) es a kozottiik kirobbant konffiktus okar61 szamol be {,,communi-
tas Siculorum seruituti maiorum et seniorum non sit subiecta"), melynek soran
a kozrenduek altal a jeleseknek okozott vesztesegeirol van sz6 (bona seniorum
tempore prenarrato guerre per dictam communitatem aMata). 108 Figyelembe veve
a szekely rarsadalom e ker - neha - szembenall6, ugyanakkor meghataroz6
csoportjat, Kezdi szekhez hasonl6an a masik kettobe is bevezetett eskiidtek
testiiletet ugy hataroztak meg 1466-ban, hogy fele a jelesek (seniores), fele
a kozosseg (kOzrenduek) soraib61 keriiljon ki. 109 Az 1473. december 9-ei ok-
leveleben Matyas kiraly is csak a szekely fOemberek (primores), illetve a veliik
szembenall6 szekely lovasok es gyalogok konffiktusar61 beszel. 110
Mindezek alapjan nyilvanval6, hogy a XVI. szazad elott a szekely tarsa-
dalom egy archaikusabb rarsadalmi beoszrast ismert, amely ker fO tarsadalmi
csoportb61 allt: a fOemberek, illetve a kozrenduek csoportjab61. Az elobbiek-
bol keriiltek ki a fO tisztsegviselok (hadnagy, bir6) es veliik keriiltek szembe
a szekely kozgylilesi hatarozatok szerint a kozrendu szekelyek (quicumque Si-
culorum maiorum et minorum). 111 Ezek tovabbi retegezodese alakitja majd
ki azt a sokszinu tarsadalomkepet, amelyet a XVI. szazadb61 ismeriink a Sze-
kelyfoldon.
A szekely tarsadalom tehat a rendiseg kialakulasa elott csak ket fO tarsadal-
mi csoportot ismert, feltehetoleg ugyanezeket az rpad-korban is, de a XIII.
107
Uo VIII, 47.
108
Corpus Statutorum, l, 3, 6-7.
109
Uo 5. Teves olvasat folyt.n egy - feltehetoen mas szovegvari.ns - fele-fele ar.nyr61 sz61.
SzOkl, I, 205; III, 83.
110
SzOkl, I, 220-221.
111
Corpus Statutorum, l, 6.

57
www.cimec.ro
szzadban mindenkeppen: egy vezeto reteget, a fOembereket, illetve a kozren-
dueket, akiket az oklevelek neha a Siculi maiores et minores kifejezessel illettek.
A szekely tirsadalomnak ez a kepe, amely nyilvan kora kozepkori, de calin
meg kesobb is meglevo allapotokat tiikroz, elegge ellentmond a kozepkorra
visszavetitett es mar emlitett ha.rom szekely rend kepenek. Egy biztos, meg
1466-ban is, amikor a szekely ispan Zabolan kibocsatott oklevele Haromszek
szintjen a szekely tarsadalom belso iigyeinek szabalyozasanak kapcsan rogziti
azokat, csupan ket tarsadalmi csoportot emlit ez az oklevel: a potioresnek,
maioresnek vagy senioresnek nevezett szekely fonepeket/foembereket, s ve-
liik szemben a communitasnak nevezett kozrendueket. A XV. szazad kora-
beli szekely tirsadalomb61 csak ez az egymasnak fesziilo ket csoport latszik,
es val6szinu, hogy ez lehetett a tarsadalmi differencial6das elso oklevelekben
is lecsap6d6 kepe. Ez a dualitis nem zarja ki annak a lehetosegec, hogy e kec
fogalom mogott alakul6felben lehettek mar mas, egymast61 jogallasukban kii-
lonbozo csoportok.
Mivel 1500 elott elsodlegesen csak ket fO tirsadalmi csoport meglecerol 112
tanuskodnak a forrasok, majd a XVI. szazadban val6jaban az ismert hdrom
rendi csoportnal sokkal tobb tirsadalmi csoportr61 beszelhetiink a Szekelyfol-
don, amine azt mar Szadeczky-Kardoss Lajos is megfogalmazta, 113 a XV. szazad
masodik feleig a tria genera Siculorum jelencese mas volt, mas kellett legyen,
mint a XVI. szizadban. Azaz, ha a XVI. szizadban val6ban a kozismert harom
szekely tarsadalmi csoportra vonatkoztattak, az elott ennek a kifejezesnek ege-
szen mas volt a jelentese, es ez a jelentes a koribbi evszazadok szekelysegenek
tarsadalmi berendezkedesere vonatkozik.
Ha tehat a szekely tirsadalom harmas, rendi tagol6dasa kesei jelenseg, es
amennyiben az elozo korszakban csak kec fO tarsadalmi csoport mutathat6 ki
az oklevelekben, mikozben a tria genera Siculorum mar a XIV. szizadban is
szerepel az oklevelezesben, ugy ez a sz6kapcsolat egy egeszen mas szempon-
tU/indittatasu kiilonbsegtetelre ucal a szekely tarsadalmon belii!. Tehat ennek
a kifejezesnek az ertelmec/jelentesec masfele kell keresniink. Ez vonatkozhat
Erdelyben mas-mas idopontban megtelepedo szekely csoportokra, de utalhat
a szekelyek eltero ismervu csoportjaira (lasd eredet, nyelvi kiilonbsegek vagy
szervezesi strukturak stb.).

112
Bodor Gy., 11, 25. ,,A szekelyek a letelepuliskor, mint azt tisztsegviselisi rendszernk mutatja,
kit rendre oszlottak: a kozrendre s a hadnagysdg es birosdg fonkcioit elfdt6 tisztsegvisel/J rendre. "
(Uo., 20)
113
Szadeczky-Kardoss L., 53-56, 61, 1. j.

58
www.cimec.ro
 Mivel a szekelyek kreben a megtelepedes idopontj:inak vonatkozasaban
nincs tudomasunk semmilyen megkiilnbztetesrol, fOleg, hogyha helyes az
a megallapitas, hogy az egyes szekekben azonos volt a nemek es agak neve
es szama, a korai korszakokban a szekelysegnek valamilyen mas szempon-
tok szerint elkiilniilo harom csoportjara kell gondolnunk. Es itt vissza kell
terniink Szadeczky-Kardoss Lajos, illetve B6nis Gyrgy allaspontjara, akik
a tria genera Siculorum kifejezest az egykor letezett harom szekely trzzsel
azonositottak. 114
Sajnos sem Szadeczky-Kardoss Lajos, sem B6nis Gyrgy nem indokoljak
meg allaspontukat, amely szerint a tria genera Siculorum eredetileg a szekelyek
harom trzsere vonatkozott. 115 Viszont erzekelve e teny jelentoseget, B6nis az
egyediili, aki a szekely jogr61 sz616 kituno tanulm:inyat 116 Werboczy Hdrmas-
konyvenek szekelyekrol sz616 passzusaval kezdi. Ezt, a szekelyeket eleg reszlete-
sen bemutat6 szveget a trteneszek tbbsege rosszul fordftja, illetve elhallgat-
ja ennek egyik fontos elemet. 117 Magyarul ez a szvegresz a kvetkezokeppen
hangzik: a hadi dolgokban a legjdrtasabbak: az rksegekben es tisztsegekben
egymds kozt (a regi szokds alapjdn) trzsek, nemzetsegek es nemzetsegi dgak sze-
rint reszesednek es osztozkodnak': 118 Tehat a trvenyknyv a szekely tarsadalom
belso szervezodeser illetoen nemcsak nemekrol es agakr61 sz61, hanem tr
zsekrol is. Ezek fltt, marmint e kitetel megmagyarazasa foltt a trteneszek

114
Uo., 53; B6nis Gy., 37.
115
Lsd 3. j.; l:isd meg: Bodor G., 80.
116
B6nis Gy., 8.
117
rerum bellicarum expertissimi, qui per tribus et generationes, atque lineas generationum (an-
tiquorum more) haereditates ac o.lficia inter sese partiuntur et dividunt". Vo. Werboczy lstv:in:
Hdrmaskonyve, P. III, t. 4, 382, 384. Emlitett ranulm:iny:iban Bodor is pr6b:ilja kimagyar:iz-
ni" Werboczy szoveget, ugyanakkor szerinte a trium generum Siculi elnevezes bizonys:iga
szerinr, a szekelyek valamikor h:irom nemzetsegbol :illrak", azaz o a torzsek sz6t nemzetse-
geknek forditja minden indokls nelkiil (150, 77. j.), mikozben mt'.iveben sz:imos helyen ir
a szekelyek egykor letezett torzsszervezeterol. (Uo., 19, 107, 112, 113, 114, 115, 116) es meg
e h:irom nemzetseget" is megpr6b:ilja azonositani (80). En a h:irom nemzetseget az egesz sze-
kelyseg lerelepedes elotti szervezetenek tarrom" (87). Sor, 6nmag:inak ellenrmondva, szerinre
a hat nem az osi torzsszervezet maradv:inya" (33).
118
Bodor a rorzsi inrezmenyt a nemekkel azonositja, es ezzel a sz6val forditja le a Werboczy
mt'.iveben szereplo rribus sz6t (i. m., 150, 77. j.). Mikozben konyveben sz:imos helyen ural
a szekelyek rorzsi szervezetere, teh:it elfogadja annak a !eter, sor oper:il is vele, egy peld:it nem
hoz fel arra, hogy a rribus sz6t rendkenr kellene forditani ,,A trium generum Siculis elneve-
zes magyar:izat:in:il l:irni fogjuk, hogy e kifejezesben a genus sz6 nem tisztsegviselo nemet je-
lent, hanem az egesz szekelysegre kiterjedo szervezeti kateg6ri:it, azaz nemzetseget." Uo., 44.

59
www.cimec.ro
tobbsege atsiklik, minden indoklas nelkiil, pedig Werboczy az egyediili, akinel
megtaWhato az egykori szekely torzsek emleke. Ugyan majd fel evszazaddal
kesobb (!) az egykori erdelyi prepost, Verancsics Antal reszletesen ir a szeke-
lyekrol es felsorolja a szekely rendeket (mikent majd kesobb masok is), megis
Werboczyre kell figyelniink. A nadori tiszt birtokosakent Werboczy, aki hosz-
szu ideig erdelyi itelomester is volt (1503-1516), es aki ekkent a fellebbviteli
eljarasok soran szekely peres iigyekben is telkezett, nyilvanvaloan tiszt:iban
volt a szekely jogszokasokkal, s ebbol kovetkezoen a szekely t:irsadalmi viszo-
nyokkal. Az erdelyi es ezen belul a sajatos szekely jogszokasok ismerojekent,
amiral a Hdrmaskonyvben is tanusagot tesz, Werboczy, illetve allitasa a szekely
tisztsegek betolteserol hiteleskem fogadhato el. Ugyan egyediili tanukent, de
o orizte meg a szekely torzsi szervezet emleket, de ketseg nem ferhet hozza,
hogy humanista kort:irsai koziil o ismerhette a lcgalaposabban a szekelyek ha-
gyomanyait es jogszokasait. Feltetelezhetoen a XVI. szazadra, de mar azelott is
jo ideje a torzsi szervezetnek nemcsak a jelentosege szunt meg, hanem emleke
is mindinkabb elhalvanyult. Werboczy mintegy utolso tanukent orizte meg az
ekkorra mar jelentoseger vesztett intezmeny emleket.
A szekely t:irsadalom atalakulasanak folyomanyakent az rpad-kor folya-
man a torzsi intezmeny jelentosege megszunt, emleke elhalvanyodott, az uj
tarsadalmi strukturak ezt mindinkabb hatterbe szoritottak. A nemek es agak
szerepe a szekely szekek fobb tisztsegeinek betoltesekor azonban tovabbra is
megmaradt, mg a torzsi besorolasnak ebben a vonatkozasban mar semmilyen
szerepe sem volt. Valosznuleg az egykori torzsi beosztasnak az emleke meg
inkabb elhalvanyult a szeki szervezet megerosodesevel. E folyamattal parhu-
zamosan, amikor a hangsuly a szeki intezmenyekre tevodott at, az egykori
torzsek emleke mindinkabb feledesbe meriilt.
A hosszu ideje jelentoseget vesztett harmas torzsi szervezet nem foglalkoz-
tatta sem a kozponti frasbeliseg (a kirilyi kancellaria), sem az ugyancsak kirily
alta! kinevezett szekely ispan mellett tevekenykedo rnokokat, akik a kiralyi
kancellaria gyakorlatilioz igazodtak. De nem tettek ezt az erdelyi hiteleshe-
lyek sem (a gyulafehervari kaptalan es a kolozsmonostori konvent), amelyek
ugyancsak a kirilyi kancellaria okleveleit vettek figyelembe sajat okleveleik
kialltasakor. Ennek eredmenyekent ha e kancellariak sziikseget ereztek annak,
s hogy valamikent utaljanak a szekelyek osi, reszben az illeto korban is mu-
kodo hagyomanyos szervezetere, mintegy nyomatekostva a szekelyek egyiive
tartozasat, illetve a szekely t:irsadalom egyseget jogok es kotelezettsegek te-
kinteteben egyarant, akkor hasznaltak az egykori torzsekre uralo, de azokat

60

www.cimec.ro
mr meg nem nevezo kifejezest - tria genera Siculorum -, amely a szekelyek
hromfelesegenek" emleker volt hivatott megjeleniteni.
A torzsek, akrcsak a XVI. szzadg fennmaradt gak es nemek szernt
tsztsegvseles, egy korbbi, kora kozepkori korszaknak az emleke. Mkozben
a hadnagy es br6 tsztet a szekek szntjen meg a XVI. szzadban s a nemek
es gak szerint toltottek be, a torzs szervezet mr regen elvesztette szervezeti/
szervezes szempontb6l a jelentoseget es ennek emleket utols6kent mr csak
Werboczy orizte meg.
Megmaradt azonban a szekelyek egykori hrmas torzs tagol6dsnak egy
msk emleke s. A Verancscs-gylijtemenyben egy nevtelen szerzo ltal keszi-
tett smertetes a Szekelyfoldrol, amelyik ugyan kever a szekely trsadalommal
kapcsolatos smereteket, akrcsak a tria genera Siculorum kora, illetve kortrs
(rend tagol6dsr6l sz6l6) smereteket, de llitsa osszecsengnek Werbocz l-
Htsval. Gentes illius regionis in tres ordines ( ut scribuntur etiam litteris suis no-
minibus universis trum natonum Sculis, ab antiquo scitico popu/o ac gente sic
appellati) divisae sunt. ln summum, mediocre et infimum genus dividuntur. .. '~ 19
A szoveg jelentosege abban ll, hogy szerzoje meg erzekelte a szekelyek hr-
mas tagol6dsban az eltero eredetet, ezert hasznlja a natio"kifejezest, amely
semm esetre sem lehet elirs, ugyans rsa alapjn a szerzo tanult ember volt,
ak tsztban lehetett a natio sz6 jelentesevel. Persze nem zrhat6 ki annak a le-
hetosege sem, hogy a kozepkor erdely oklevelezesben hasznlatos trsadalm
tartalmu natio fogalom hasznlatval llunk szemben. De akkor s feln'.ino,
hogy a szekelyek e hrom csoportjt eltero eredetunek tartja.
A tortenet forrsok mellett nem hallgathatjuk el egy msk tudomny-
g tanusgtetelet sem a szekelyek milyenseget, eltero osszeteteler illetoen.
Benko Lornd volt az, ak uj6lag felhivta a figyelmet a szekelyseg koreben
kmurarhat6 hrom szekely nyelvjrsra. Erdekes mod, amm erre mr a re-
gebb szakrodalom s felhivta a figyelmet, ezek a szekely nyelvjrsok k-
mutathat6an osszefiiggesben llnak egyes magyarorszg reg6k nyelvi sa-
jtossgaval. Az erdely szekely szekek nyelvjrsa es egyes magyarorszg
tersegek ltal hasznlt nyelvjrsok kozott egyertelmu az osszefiigges, azaz
nyilvnval6, hogy egykor az egyes szekely csoportok azon vdekek lak6val
laktak egyiitt. Ilyen szempontb61 Maros szek rokonsgot mutat az Orseggel,
Orvdekkel es a Pozsony kornyek falvakkal, a Telegd, ms neven Udvarhely
szekek a Baranya es Valk6 megyei magyarsg nyelvjrsval mutatnak ro-
119
Verancsics Antal: Osszes munkii, II, Monumenta Hungariae Historica, Scriptores, III, Pest,
1857, 281.

61
www.cimec.ro
konsgot, mig a Sepsi, Orbai, Kezdi szeki szekelyseg nyelve szinten az Orseg,
ill. az Orvidek fele mutat. 120
Nem lehet a veledennek tulajdonitani, hogy a szekelysegnel lerezik ez
a hrmas nyelvi tagol6ds, illetve kotodes es a tria genera Siculorum" haszn-
lata. Ez a hrmas tagoltsg a szekely tortenelem egeszen korai szakaszra utal-
hat, amely megelozte letelepitesi.iket a kozepkori Magyar Kirlysg ki.ilonbozo
vegvidekein, meg a szekelyfoldi betelepedest megelozoen.
A tria genera Siculorum", a Werboczynel szereplo torzsek" es az emlitett
nyelvi jelensegek kozotti osszefi.iggesek nem tudhat6k be csupn csak a ve-
ledennek. Ellenkezoleg, ezek alapjn val6szim'.isitheto, hogy a honfoglalskor
a magyarsggal egyiitt erkezo szekelyeknek eredetileg volt egy sajtos szerve-
zesi formja, amely hrom f6 csoportb61 {,,torzsbOl") llt, amelyek a kozepkor
folyamn lejtsz6dott fokozatos trsadalmi es gazdasgi vltozsok nyomn
lassan feledesbe meri.iltek, tadva helyi.iket idovel az elsosorban foemberekbol,
l6f6kbol es kozrenduekbol ll6 rendi trsadalomnak. A tria genera Siculorum"
kifejezes eredeti jelentese!tartalma a XV. szzad msodik felere elhalvnyult,
es tadta helyer a kozvelemenyben az uj trsadalmi val6sgnak megfelelo je-
lensegeknek. Ehhez val6szinuleg az is hozzjarult, hogy diplomatikai szem-
pontb61 a vajdai es a szekely ispni intezmeny egybekapcsolasa nyomn es az
Erdelyen kivi.il lejatsz6d6 nagy t:irsadalmi atalakul:isok nyomn mindink:ibb
hatterbe szorult az oklevelezesben hasznalatos tria genera Siculorum" kifeje-
zes. fgy val6jaban a szekelyseg ket szervezesi formajnak egymast6l nagyon is
eltero rendszere, amely mas-mas tortenelmi korszak eredmenye volt, egyazon
megnevezes reven valt ismertte, noha tartalmilag mast es mast jelentett. 121
Hogy milyen kapcsolat letezett a szekely nemek es agak rendszere, illetve
a harom egykori torzs {,,genera'') kozott, hogy miben is ki.ilonboztek ezek egy-
mast6l es eredetileg mi volt ezeknek a neve, azt a tovabbi kutat:isok feladata
lesz tisztazni.

120
Benko Lornd: Adalekok a szekelyek korai tortenetehez, Oj Erdilyi Muzeum, I, 109-122;
Uo: Nyelveszeti adalekok a magyars:ig erdelyi megtelepedesehez, Magyar Muzeum, I, 52-61.
121
Sz:ideczky-Kardoss L., 53-55.

62
www.cimec.ro
 TRIA GENERA SICULORUM

ln the different documents issued in the 14'h and 15'h centuries we can often
find the term tria genera Siculorum. Mast of the historians identify it with
the three orders of the Szeklers, well known since the end of the 15'h and the
beginning of the 16'h centuries. These were the so called primors, the l6f6s
(primipilus - those who were obliged to go to the battle on horse) and the
common people. However the fact is that in the documents issued in the 14'h
and 15'h centuries no hint is made to three social groups. What is more, in
that period only the existance of two main social groups can be detected, that
of the leaders including all the important officials and that of the common
people.
Therefore the term tria genera Siculorum by that time must have had
another meaning. As it has no social meaning either and it actually was
used to all the Szeklers living in Transylvania, it must have referred to their
origin. Stephen Werboczy, first the judge of Transylvania, later the palatine
of Hungary, who had a thorough knowledge of the law and order of the
Szeklers, in his law book entitled Tripartitum, that is considered to have been
a breakthrough, states that the Szeklers were organised in tribes, actually in
genera and branches and occupied the different leading positions accordingly.
Unfortunately, this statement of the great man of law is generally nat taken
into consideration. lt is true that at the beginning of the 16'h century only
some faint memory of this tribal division can be traced and its place had
already been taken by the three above mentioned orders in the society, yet the
existance of this earlier structure can be proved by linguistic data tao, as the
Szeklers have three main dialects showing that once they were divided into
three main branches, actually tribes. The memory of this is kept alive by the
term used in the documents: tria genera Siculorum".

63
www.cimec.ro
Kordi Zoltdn

A SZEKELY ISPANI MELTOSAG KEZDETEIROL

A szekely ispn (comes Siculorum) az erdelyi szekelyseg kirly ltal kinevezett

legfObb vezetoje volt, tisztsegenel fogva a kozepkori Magyar Kirlysg br6i
koze tartozott. A melt6sg ti:irtenetenek a kezdetei azonban - nem egyediili-
kent a magyar hivataltortenetben - a mult homlyba vesznek. Ennek a vi-
szonylagos forrshiny mellett (viszonylagos, mert megis csak vannak gyer
adatok, igy nem vagyunk teljes mertekben feltevesekre, tallgatsokra utalva)
ms okai is vannak. A problema osszefiigg tobb, szinten bizonytalan megite-
lesu temval: a szekely eredetkerdessel, az Erdelybe val6 koltozes idopontjval
es lezajlsval, a korai szekelyseg trsadalmi sttusval, helyzetevel, az Erde-
lyen kiviili szekely csoportokkal stb. Nem veletlen, hogy a kutats e tema-
korrel tobbnyire csak erintolegesen foglalkozott, s a roviden megfogalmazott
velemenyek korntsem mondhat6ak egyontetueknek. 1 Ennek illusztrlsra
erdemes az llsfoglalsok koziil nehnyat idezni. Connert Jnos 1901-ben
peldul igy irt e kerdesrol: a fennmaradt okmnyok alapjn csak azt mond-
hatom, hogy a szekelyispnsg a 13-ik szzad kezdeten mr fonnllott". B6nis
Gyorgy ezzel szemben ugy velekedett, hogy a szekelyekre vonatkoz6 okleveles
adatok megjelenesevel egyidoben megjelennek a szekelyispnok is. A kirly-
sg teht kezdettol fogva rajta tarthatta kezet a harcos rokonnep nemzetsegi
szervezeten". Bodor Gyorgy szerint a szekelyispnr61 1235 elotti oklevelbol
adatunk nem maradt, de ez meg nem jelenti sziiksegkeppen azt, hogy az elso
szekelyispnt pontosan akkor neveztek ki", Benko Elek viszont ugy ltta, hogy
az alkalmasint az Andreanum korban megalakul6 szekelyispnsg belso ta-
gol6dst a 13. szzad vegi, 14. szzad eleji szsz anal6gik alapjn kepzelhet-
jiik el". Krist6 Gyula 1996-ban megfogalmazott felfogsa szerint 1235-ben
a szekelyek elen megjelent a szekelyispn (comes et ductor Siculorum)". Ma-

I E cemakorbol eddig csak egy monografikus jellegu ercekezes sziilececc, e sorok szerzojenek

2003 vegen megvedect PhD-dolgozaca: Korde Zolc:in: A szekely ispdni meltosdg tortenete a kez-
detektiil 1467-ig, PhD-ercekezes, Debrecen, 2003. A dolgozacnak szince a celjes anyaga meg-
jelenc m:ir kiilonbozo helyeken publik:ilc canulm:inyok form:ij:iban, remelhecoleg azonban
hamarosan konyv form:ij:iban az ercekezes egesze napvil:igoc fog (:icni.

64

www.cimec.ro
gam a Demeny Lajos Emlekkonyvben megjelent tanulmanyban ugy foglaltam
allast, hogy a szekelyispani tisztseg felallitasa Bela ifjabb kiraly erdelyi teve-
kenysegehez kapcsolhato, s talan mar 1226 folyaman sor keriilt ra''.2 Zsol-
dos Attila Freisingi Otto XII. szazadi nemet kronikas egy forrashelye kapcsan
szinten velemenyt nyilvanitott a meltosag eredeterol: okkal meriilhet fel az
az elgondolas, hogy a szekelyispan tisztsege mar 1146-ban is letezett". A ne-
met kronikas ugyan nem feltetleniil tekintheto jol ertesiiltnek a szekelyek
igazgatisanak kerdeset illetoen, ugyanakkor viszont nyilvanvalo, hogy vala-
milyen modon mar a 11-12. szazadban is megtortent a szekelyek beillesztese
a Magyar Kiralysag intezmenyrendszerebe. Bar errol nincsenek ismereteink,
az aligha tagadhato, hogy a lehetseges megoldasok kozott szamolnunk kell egy
- a territorialis jelleget alkalmasint nelkiilozo - szekelyispansag letevel mar
a delkelet-erdelyi szekelyispansag lecrejotte elott is". 3 E felfogasra tamaszkod-
va Kristo Gyula a meltosag kialakulasaval kapcsolatos, fentebb mar idezett
nezetet utobb avval egeszitette ki, miszerint nem kizart, hogy mar 1146-ban
lecezett e tisztseg".
Szabados Gyorgy csak erintolegesen foglalkozott e kerdessel az 1146. evi
Lajta menti csata kapcsan, megfogalmazasa azonban azt sejteti, hogy o is az
utobbi ket velemennyel ert egyet: Freisingi Otto az 1146-os csatiban a ma-
gyar elohad ket kiilon (besenyo es szekely) comes vezerlete alatt harcolo jasz-
szarnyarol beszel (. .. ) az ispin a kiraly altal odaalltott fOrangu vilagi tisztseg-
viselo volt(. .. ) A szekelyek es a besenyok elere alltott vezeto ispani mivoltabol
kovetkezoen nem koziiliik vaio es veliik egyazon nemzetisegt'.i (emikumu)
szemely, hanem a kiralyi akarat alta! folejiik kinevezett ember volt." 4

2
Connerr Janos: A szikelyek intezmenyei a legregibb idoktol az 1562-iki dtalaku!.dsig, Kolozs-
varr, 190 l, 116; B6nis Gyorgy: Magyar jog - szikely jog, Kolozsvar, 1942, 31; Bodor Gyorgy:
A:z. 1562 elotti szekely nemzetsegi szervezecrol, Tiirtenelmi Szemle, 26, ( 1983) 286; Benko Elek:
A kozepkori KeresztUr-szik regeszeti topogrdfidja, Budapest, 1992, 31; Krist6 Gyula: A szekelyek
eredeterol, Szeged, 1996, 146; Korde Zolcin: A:z. rpad-kori szekelyispinok, in: Violeta Barbu
- Tiidos S. Kinga (szerk.): Historia manet. Volum omagial. Demeny Lajos emlekkonyv, Bucureti,
2001, (a rovabbiakban: Korde Z.) 202. Lasd meg: Korde, Zolcin: La haute noblesse hongroise:
I' exemple des comtes des Sicules sous Ies rois angevins, in: La noblesse dans Ies territoires Ange-
vim a la fin du moyen ge angevine, Rome, 2000, 446.
3
Zsoldos Attila: Confinium es marchia (A:z. Arpad-kori hatarvedelem nehiny incezmenyerol),
Szdzadok, 134, 2000, 116, I 05. jegyzet. Lasd meg: Zsoldos Attila: Magyarorszdg vildgi archon-
tolOgidja 1000-1301, Budapest, 2011, 239. (A rovabbiakban: Zsoldos, A.)
4
Krist6 Gyula: A szikelyek eredete, Budapest, 2002, 158. (A rovabbiakban: Krist6 Gy.) Szaba-
dos Gyorgy: A regi magyar taktika rpad-kori irocc kutfokben, Hadtortenelmi Kozlemenyek,
120, 2007, 488.

65
www.cimec.ro
 E rovid (es korintsem teljes) attekintesbol is kin'.inik, hogy a szakirodalom-
ban alapvetoen ker felfogis korvonalazodott a szekely ispini meltosag kiala-
kulisat illetoen: az egyik szerint a tisztseg fel:illitisara az Andreanum kiadisa
(1224) kriili idoben keriilt sor, 5 a misik viszont avval szamol, hogy e hivatal
- esedeg nemileg mas formaban - lerezett mar a XI-XII. sz:izadban is. A kerdes
eldntese egy:iltalin nem egyszen'.i feladat. Az adatok szuks mivoltara vaio
hivatkoz:is ebben az esetben (sem) iires kifogis, mivel a forrisok szinte incsel-
kednek a kutatoval: tbb megoldas kepet is felvillantj.k a tavolban, de hogy
ezek kziil melyik valodi es melyik delibab, azt mar nem arulj.k el. Amennyi-
ben megis megprob:ilunk kiilnbseget tenni kapr:izat es valosag kztt, akkor
elkeriilheteden, hogy attekintsiik azokat a legkor:ibbi idokre vonatkoz6 for-
r:ishelyeket, amelyek a szekelyekkel kapcsolatosan ispinnak (comes) nevezett
vezetorol tesznek emlitest. 6 Ilyen dmmel rendelkezo katonai elljarorol - mint
fentebb mar szo esett rola - az 1146. evi Lajta folyo menti iitkzet elbeszelese
sorin Freisingi Otto is emlitest tesz. A II. Geza es Jasomirgott Henrik bajor
herceg kztt lezajlott csata elbeszelese sor:in a nemet kronikis Cesta Friderici l
imperatoris c. muveben besz:imol arrol (a szekelyek megnevezese nelkiil), hogy
Henrik herceg a magyar sereg elovedjer alkoto ijaszokat cum duobus comitibus,
qui eisdem preerant, ferme funditus de/evit". A magyar kronika tudosit arrol,
hogy ezt az elovedet szekelyek es besenyok alkott.k. 7 Tbb mint fel evsz:izaddal
kesobb, 121 O kriili katonai esemeny kapcsin egyik forrisunkban ismet comes
neven emlitett tisztsegviselo bukkan fel e nepcsoport elen. Ezuttal az erdelyi
szekelyek Tiirje nembeli Joachim szebeni ispin vezetese alatt, szaszok, romnok
es besenyok tarsasagaban vonultak hadba, hogy II. Andris parancsara segitse-
get nylijtsanak Aszen Borii bolgar cirnak az ellene l:izadokkal szemben. 8
5 A fenci velemenyeken kiviil lasd meg Krist6 Gyula: A korai Erdely (895-1324), Szegedi Ko-

zipkortortineti Konyvtdr, 18, Szeged, 2002, 183. ,,A kirily 1224-ben egy ki:iriilhatarolt Szisz-
foldet bizon a szebeni ispanra, es ugyanekkor tajt a ki:irvonalaz6d6, teriileti egysegge kiepiilo
Szekelyfoldet bizta a szekelyispanra."
6
Korde Z 199-200.
7
Gombos, Albinus Franciscus: Catalogus Jontium historicae Hungaricae, I-III, Budapestini,
1937-1938; III, 1768 (A tovabbiakban: Gombos, A.); Szentpetery, Emericus: Scriptores rerum
Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, I-II, Budapest, 1937 -1938.
(A tovabbiakban: SRH) I, 456; Korde Zoltin: A szekelyek a XII. szizadi elbeszelo forrisok-
ban. Acta Universitatis Szegediensis de Attila ]6zsef nominatae. Acta Historica, (a tovabbiakban:
AUSzAH) Tom XCII, Szeged, 1991, 21-22. (A tovabbiakban: Korde Z A szikelyek)
8 Rex ipse comitem lwachinum associatis sibi Saxonibus, Glacis, Siculis et Bissenis in subsidium
illi transmisie, eum ille ductorem exercitus praeferendo. " (Szencpetery Imre: Az rpdd-hdzi ki-
rdlyok okleveleinek kritikai jegyzike, I, Budapest, 1923, 926 (a tovabbiakban: RA); lisd meg:

66

www.cimec.ro
 A Vdradi Regestrum 1217. evi bejegyzese arrol tudosit, hogy a bihari var-
nepek koze tartozo Szekelysziz" nevu sziznagysag tagjai (Bichorienses de cen-
torionatu Sceculzaz) egy Deus nevu szabad embert azzal vadoltak meg, hogy
valojaban koziiliik valo. Az iigyben a kiraly parancsara Nimcha (Neuca, Ne-
uka) bihari ispin (Nimcha ... comes Bichoriensis) jart el, aki a varjobbagyokat
is meghallgatvin, a varnepbelieket - mivel az eskiit letenni nem mertek - el-
marasztalta, Deus-t pedig szabad embernek nyilvinitotta. 9 A kovetkezo adatot
IV. Bela egy 1235-re datalt, de valamivel kesobb kiallitott oklevele tartalmaz-
za. A Tomaj nembeli Denes lovaszmester erdemeit taglalo diploma egyebek
mellett szot ejt arrol a bulgariai hadjaratrol, melyet 1228-ra helyez a kutatis.
Eszerint II. Ivan Aszen bolgar dr testverenek, Sindornak a serege egy rajtaiites
sorin foglyul ejtette Szoboszlo fia Bogomert, a szekelyek ispinjat es vezeret:
qui etiam Bogomerium, filium Zubuslay, comitem et ductorem Siculorum, capti-
varat'~0. IV. Bela keltezetlen oklevele a nagyvatyi szekelyek folott alia ispanrol
tesz emlitest: Siculi de Wtigh olim per Comitem suum fuissent plurimum agg-
rauati'~ 1 Nem tekimhetjiik igazoltnak az allitolag II. Andras alatt (1220, illet-
ve 1224 koriil) tevekenykedo ZOtinnak es Simeonnak a tisztsegviseleset, akiket
Killay Ferenc is csak genealogiai levezetes, illetve utalas alapjin emlit muveben.
A modern kutatas altalaban nem szamol e szemelyek hitelessegevel. 12
Jak6 Zsigmond: Erdilyi Okmdnytdr. Oklevelek, levelek es mds irdsos emlikek Erdily tortenetehez,
I, Budapest, 1997, 37.)
9
Kar:icsonyi Janos - Borovszky Samu: Az idlirendbe szedett vdradi tuzesvasproba-lajstrom az
1550-iki kiadds hu mdsdval egyutt, Budapest, 1903, 165. Ujabb kiadas: Solymosi L:iszl6 -
Szovak Korne! (szerk.): Vdradi jegyzlikonyv. Regestrum Varadinense (1208-1235), CD-ROM,
(a rovabbiakban: VR) 165.
10
DL, 58 382 (Richard Marsina: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae, II, Bratislavae,
1987, 3-5). Az oklevelet- mivel a keltezes az 1235. evet IV Bela uralkod:isa masodik esztende-
jenek tiimeti fel - Karacsonyi J:inos XIII. sz:izadi hamisfrv:inynak tekinrette (Kar:icsonyi J:inos:
A szekelyek eredete es Erdilybe vato telepulise, Budapest, 1905, 22). Ennek ellenere a diplomat
nem vene fel a hamis okleveleket targyal6 mt'.ivebe, sem pedig az 1908-ban megjelenr Potldsok-
ba (Karacsonyi J:inos: A hamis, hibdskelt es keltezetlen oklevelek jegyzeke 1400-ig. [A TOrtenelmi
Tdr 1908. evi szdmdban megjelent A Potldsok.@-kal kiegeszitve}, Szeged 1988). Szentpetery
lmre nem hamis, hanem kesbb ki:illirott, visszadat:ilt oklevelnek minsitetre a diplomat (RA,
I, 608). A hadjarat idopontjara es ti:irtenetere: Pauler: A magyar nemzet tortenete, II, 99; Krist6
Gyula: Az rpdd-kor hdboroi, Budapest, 1986, 107; Senga Toru: Bela kir:ilyfi bolgar, halicsi es
oszrrak hadjarataihoz, Szdzadok, 122, 1988, 41-48; 1231-1234 ki:izi:itti idre dat:ilja a had-
jararot Maria Holban: Din cronica relaiilor romno-ungare n secolele XIII-XIV, Bucureti,
1981, 61. Id. hely: Marsina, i. m II, 4.
11
Szabo Karoly (szerk.): Szekely Okleveltdr, I, Kolozsvar, 1872, 15.
12
Kallay Ferentz: Historiai ertekezes a' nemes Szekely Nemzet eredeterol, hadi es polgdri inteze-

67
www.cimec.ro
 A fenti ford.sok csak megerositik a mar jelzett bizonytalansagot, mivel er-
telmezesiik meglehetosen ellentmondasos. Freisingi Otto adatab6l elvileg le-
het olyan kovetkeztetest levonni, hogy ekkor (1146-ban) mar letezett a szekely
ispani melt6sag. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen feltetelezes a val6szim'.i allitas
rangjara emelkedjen, igazolnunk kell, hogy a nemet kr6nikas altal emlitett
comes olyan (vagy legalabbis hasonl6) jog- es feladatkorokkel rendelkezett,
mint amilyenekkel a kesobbi ford.sokb6l megallapithat6an a comes Siculorum.
Ha ezt a kapcsolatot nem tudjuk bizonyitani, akkor a legjobb esetben is csak
a melt6sag tavoli elokeperol beszelhetiink.
Melyek tehat azok a legfobb kriteriumok, amelyeket a szekely ispani mel-
t6s:iggal, illetve annak viselojevel kapcsolatban tamaszthatunk a XIII. sz:izadt6l
rendelkezesiinkre all6 forrasok alapjan? Az ispant minden esetben a kiraly ne-
vezte ki tetszesenek idotartamara, de sohasem a szekelyek koziil. 6 volt a sze-
kelyek legfObb eloljar6ja, ami azt is jelenti, hogy az uralkod6 es kozte nem volt
egy kozbiilso tisztsegviselo. Vezeto szerepe mind a harom - katonai, igazsagszol-
galtat6i es kozigazgatasi - jogkor vonatkoz:isaban ervenyesiilt, mikent a legtobb
f0melt6sag eseteben. 13 (Szempontunkb6l masodlagos, hogy az egyes fOtisztsegek
vonatkoz:isaban melyik jogkor volt a fajsulyosabb.) Fennhat6saga csak az erdelyi
szekelyekre terjedt ki, nincs ugyanis olyan adarunk, amely alatamasztana, hogy
az ispan Erdelyen kiviili szekely csoportok iigyeben intezkedett volna. Tanulsa-
gos ebbol a szempontb6l, hogy azok az 1323-1365 kozott keletkezett oklevelek,
amelyek Senyoi Szekely Domokos jogallasaval es a sasvari (Ugocsa megye) sze-
kelyek nemzetsegebe val6 tartoz:isaval (verus Syculus de generacione Syculorum de
Saswar) kapcsolatos vizsgalat iratait tartalmazz:ik, nem tesznek emlitest a szekely
ispan szereperol, ami az illetekesseg hianyanak tudhat6 be. 14
Mit tudunk tehat kihamozni az ebbe a kerdeskorbe vonhat6 legkod.bbi,
sovanyka adatokb6l? Az elegge egyertelmunek tunik, hogy a XIII-XIV. sza-

teirol a" regi idokben, Nagy Enyeden, 1829, 205; L:izr Miklos: Szekely isp:inok es alisp:inok
a moh:icsi veszig, Szdzadok, 14, 1880, 732; 8odor Gyorgy: Az 1562 elotti szekely nemzetsegi
szervezetrol, Tiirtenelmi Szemle, 26, 1983, 2, 732.
13
Korde Zolt:in, in: Kristo Gyula (foszerk.): Korai magyar trteneti lexikon, 8udapest, 1994,
625; Korde Zolt:in: A szekelyseg tortenete a szek-rendszer megszil:irdul:is:iig, in: M:irton Alf-
red (szerk.): A K:irp:it-medence es a steppe, Magyar Tiirteneti Konyvtdr, 14, 8udapest, 200 l,
170-171; P:il-Amal S:indor: Szekely onkormdnyzat-tortenet, Marosv:is:irhely, 2002, 61-62.
14
Magyar Nyelv, 35, 1931, 2068209. Idezet: 207. S:isv:ir lokaliz:il:isa, egy itteni szekelyisp:in-
s:ig letevel kapcsolatos felteves kritik:ija: Krist6 Gyula: A vdrmegyek kialakuldsa Magyarorszd-
gon, 8udapest, 1988. (A tov:ibbiakban: Kristo Gy., A vdrmegyek) 3658369, 4928495. Saswart
a Nyitra megyei Sasv:irral azonositja Zsoldos A., 272.

68
www.cimec.ro
zadban a szekelyek nem illtak egyseges irinyitas alate. A Vdradi Regestrum
bejegyzese szerint a Szekelyszaz nevu katonai egyseg a bihari varszervezet-
be tartozott, tagjai - mas varnepekhez hasonl6an - nem voltak birtokaban
a teljes szabadsagnak, eloljar6juk pedig a bihari ispin volt, aki a forras szerint
igazsagszolgiltat6i jogkort is gyakorolt feleteiik. Val6szint'.i, hogy habaru ese-
ten varjobbagyaik es a bihari ispin vezetese alate vonultak hadba, r:ijuk tehat
katonai ertelemben sem vonatkozott egy feltetelezete szekely ispin hatalma.
Evvel azonban nem jelentettek kiverelt. A nagyvatyi szekelyek comese szinten
nem a szekely ispin volt, hanem a vatyi varispinsag eloljar6ja. ,,Az oklevelek
morzsai ( ... ) egy korin, talan mar a tatatjar:is koriil szerhullott varispinsag
korvonalait rajzoljak elenk, amelynek elen az ispin (varispin) illt, s szemelyi
illominyat a varjobbagyok, illetve a lovok (ijaszok) kepeztek." Ezek koze az
ijaszok koze tartoztak a szekelyek is. 15 Megjegyzendo, hogy a vatyi szekelyek
kor:ibban - mivel panaszuk szerint az ispinjuk sulyosan megterhelte oket
- engedelyt kaptak a kir:ilyt6l, hogy meghat:irozote szamu (szaz) fegyveressel
szolgiljak ot a hadjaratokban. Mostani okleveleben viszont az uralkod6 szol-
gilataikert csereben abban a kivaltsagban reszesiti oket, hogy mikent a kir:ilyi
szerviensek (sicut seruientes regales), szemelyesen es fejenkent szallhatnak had-
ba. Eredetileg tehat a vatyi szekelyek jogallasa aligha lehetete magasabb, mint
a kotote szabadsaggal rendelkezo bihari tarsaike. Ne feledkezziink meg azokr6l
a szekelyekrol sem, akiknek a nemzetsegebol Szekely Domokos szarmazote, s
akik - helyezziik bar a varispinsagot Ugocsa vagy Nyitra megyebe - ugyan-
olyan varnepek voltak, mint bihari vagy nagyvatyi tarsaik. Koziiliik csak azok
birtak kiemelkedni, akik sajat, nemesi jogu birtokot szereztek, mikent Domo-
kos, a tobbiek feltehetoleg osztoztak mas varnepek sorsaban, ami tobbnyire
a jobbagysag soraiba val6 keriilest jelentette. Ezek az adatok arra mutatnak,
hogy jelentos szekely csoportok a varszervezet keretein belul eltek, a varne-
pekkel kozosen latt:ik el katonai szolgilatukat, megpedig a varjobbagyok es
a varispin - nem pedig egy szekely ispin - vezetese alatt. Igaz, e forrasok
a XIII-XIV. szazadb6l szarmaznak, minden jel arra mutat azonban, hogy igy
volt ez mar a XII. szazadban s. 16
15
Krist6 Gy., A vdrmegyek, 292. Lisd meg: Zsoldos A. 273. A vtyi li:ivokre, illetve szekelyek-
re: Korde Zoltn: Szekelyek, ori:ik es li:ivok, in: Koszta Lszl6 (szerk.): Kelet es Nyugat kozatt.
Trteneti tanulmdnyok Kristo Gyula tiszteletere, Szeged, 1995, 230-232.
16
Az 1217-ben emlitett bihari vrnepek bizonyra nem ekkor keriiltek ebbe a sorba, hanem
j6val korbban, mint ahogy a nagyvtyi szekelyek kivltsgolsa is hosszabb, akr evtizedekig
eltart6 folyamat volt. Egyebkent a szekely csoportok ki:izi:itti eltero trsadalmi es jogllst szem-
lelteti az is, hogy ti:ibben ki:iziiliik szolgai sorba keriiltek: maga a szekely sz6 is egy s6szllit6

69
www.cimec.ro
 A varkotelekben elo es szolgal6 szekelyek mellett eppen ebbol az idoszak-
b6l a kutfOk ket esemeny kapcsan is tud6sitanak 6nall6 alakulatban kiizdo
szekely csapatokr61. A mar emlitett 1146. evi Lajta menti iitkozet mellett az
1116. evi Olsava foly6nal lezajlott magyar-cseh csata kapcsan emlitik a szeke-
lyeket (ismet a besenyok tarsasagaban), akik mind a ker alkalommal a magyar
sereg elovedjer alkottak.17 Kerdes, hogy milyen tirsadalmi status illette meg
ezeknek a szekely alakulatoknak a tagjait. Tobben ugy veltek (magunk is igy
latjuk), hogy a szekelyek es a veliik egyiitt (de kiilon szervezeti egysegben)
harcol6 besenyok kozott sok volt a hasonl6sag. Gyorffy Gyorgy a besenyo
szabadsag" -r61 azt irta, hogy ez a szabadsag nagyjab6l egyezett a kozszekelyek
szabadsagaval". 18 Nagyobbreszt a nadorispan hat6saga al' tartoztak, mint
1224. evi szabadsagleveliik az arpisiakr61 elarulja". 19 Az arpisi besenyoknek
adomanyozott kivaltsaglevelbol (1224) vilagosan kideriil, hogy legfObb elol-
jar6juk ekkor a nador volt, o nevezte ki a besenyok ispanjat, a mindennapos
kisebb iigyeket azonban a curialis comes intezte. Nem teljesen egyertelmt'.i, de
nagyon val6szint'.i, hogy nem egyetlen besenyo ispan" allt a magyarorszagi
besenyok folott, hanem a kiilonbozo (helyzetiikben hasonl6) csoportok ren-
delkeztek ispanokkal. 20
Feltehetoleg hasonl6 lehetett a besenyokkel egyiitt emlitett szekelyek hely-
zete is. Ok kozvetleniil a kir:ily ala voltak rendelve, azaz a szabadsagnak egy
nagyobb fokozataval rendelkeztek, mint a varszervezetben elo tarsaik. (Ezt
a szabadsagot termeszetesen nem szabad osszekeverni az erdelyi szekelyseg
altal kesobb megszerzett kivaltsagokkal, azok mas termeszett'.iek es nagyobb
volument'.iek voltak.) Egyaltalan nem lehet kizarni, hogy - mikent a bese-
nyoknek - nekik is a nador volt a legfobb eloljar6juk. Nemi - igaz, halovany
es bizonytalan - megerositest jelenthet az, hogy az 1116. evi iitkozet soran
- a forr:isok legalabbis ezt sugalljak - maga a nadorispan, Janus iranyitotta az

mamio (szolga) nevekenc fordul elo elsokenc a XII. szazad elso feleben Oakubovich Emil -
Pais Dezso: 0-magyar olvasokonyv, Pecs, 1929), 1260-ban pedig szincen Szekely nevu szolga
(mancipium) eladomfoyozas.r6l olvasharunk (Krist6 Gy., 83).
17
Korde Z., A szekelyek, 17-24. A ker csara kapcs.n robb vir.s kerdes is felmeriilt a szakiroda-
lomban, jelen alkalommal csak azokra a mozzanarokra rerek ki, amelyek ki:izvetleniil erintik
rem.nkar.
18
Gyi:irlfy Gyorgy: Besenyok es magyarok, in: A magyarsdg keleti elemei, Budapest, 1990, 169.
19
Uo., 169.
2
Korde Zolr.n: A magyarorszagi besenyok az rp.d-korban, AUSzAH, Tom., XC, 18-19. A
n.doron kiviil egyebkenc m.s melr6s.gok is rendelkezherrek alkalmankenc a besenyok had-
erejevel.

70
www.cimec.ro
eloved mozdulatait. Br kiilon emlites nem tortenik roluk, de valoszim'.i, hogy
- az 1146. evi esethez hasonloan - egy-egy katonai vezeto llt a szekelyek es
a besenyok elen. (Megjegyzendo, hogy a magyar kronikval ellentetben a kor-
trs cseh tortenetfro, Cosmas Pragensis nem ket, hanem hrom csapatot emHt
a magyar eloved kereteben.) 21 A besenyokkel vaio osszehasonlitst tmogatja
az is, hogy mind a ket nepelemmel a folejiik rendelt ndor mellett idonkent
ms fOmeltosgok is rendelkeztek: a fentebb mr idezett forrs szerint 1210
koriil a szebeni ispn vezette bulgriai hadjratba a szekelyeket es besenyoket
(szszok es romnok trsasgban).
A hasonlosgok mellett termeszetesen vannak kiilonbsegek is a ket nep-
elem kozott. Br a szekelyek a besenyokhoz hasonloan szetszort tombokben,
telepiileseken eltek az orszg kiilonbozo teriiletein, az utobbiaktol elteroen
a szekelyseg zome Kelet-, Delkelet-Erdelyben tallt magnak vegleges lakhe-
lyet. Kerdes, hogy az Erdelybe vaio telepites mikor es milyen iitemben zaj-
lott. 22 Szempontunkbol azert is lenyeges e problema, mert elvlaszthatatlan
attol, hogy a XII. szzad elejen, illerve kozepe tjn (a ket forrs ltal felvillan-
tott idopontban) vajon hol tartozkodott a szekelyseg, illerve egyes csoportjaik.
Erdelyben volt mr a zomiik, vagy meg a szukebb ertelemben vett Magyaror-
szgon, vagy eppen uton? A legvaloszinubb taln ez utobbi felteves: egy resziik
mr bizonyra Erdelyben volt (ha nem is a kesobbi Szekelyfoldon), msok pe-
dig meg az erdontuli teriileten kiviil tartozkodtak. Ha igy volt, akkor viszont
erosen kerdeses, hogy egyetlen comes fennhatosga al tartozott-e e szetszort es
szervezetileg is megosztott nepcsoport. 23
21
Magyar kr6nika: SRH, I, 434-437; Pr:igai Kozma: Gombos, A., I, 807: tres armatas, quas
vocant hospitum legiones".
22
A szekelyek Erdelybe vaio kolrozese kemeny virk rrgya a kurarsban. Onmagban mr az
kerdeses, hogy relepresrol vagy kirlyi parancsra rorreno kolrozesrol van-e sz6. Msik alapvero
problema az, hogy vajon a szekelyek a honfoglals 6ra Erdelyben elrek (erre legur6bb: Vekov
Kroly: A szekelyek es a korakozepkori Erdely, in: S6falvi Andrs - Visy Zsolr (szerk.): Tanul-
mdnyok a szikelyseg kozipkori es fejedelemseg kori tortenelmebif!, Enlaka-Szekelyudvarhely, 2012,
11-21), vagy az Erdelyen kiviili reriilerekrol erkezrek vegleges hazjukba. Ehhez jrulnak az
emlirerr kronol6giai problemk. Mivel dolgozatunkat e kerdesek messze elvezetnek az eredeti
celkitt'.izesrol, ezert csak jelezni szeremem, hogy magam - mikent ezt robb tanulmnyban is
kifejrerrem mr - az Erde!ybe torteno berelepres elmeletevel ertek egyet.
23
Csak a pelda kedveert jegyzem meg, hogy a comes kifejezes milyen elrero rarralommal birt
ebben az idoszakban: a Vdradi Regestrum idezert adarban egyformn a comes cim illeri meg a
bihari ispnt, illerve a kirlyi poroszl6t, Joanchr: Joancham comitem, pristaldum regis'' ( VR,
165). A comes sokrett'.i jelenresere: A magyarorszdgi kozipkori /.atimdg sztitdra, II, Budapest,
1991, 191-196.

71
www.cimec.ro
 Rovidre fogva a mondanival6t: megtelesem szerint nem val6szim'.i, hogy
a XII. szazadban (legalabbis a forrisaink altal emlitett esemenyek idejen) le-
tezett volna a szekely ispini melt6sag - abban a formaban semmikepp, aho-
gyan megismerhetjiik a kesobbi kutfOkbol. Ogy velem, e melt6sag letreho-
zasanak akkor erkezett el az ideje, amikor a szekelyseg zome mar Erdelyben,
az az6ta is Szekelyfoldnek nevezett teriileten elt. ltt nyilt arra lehetoseg, hogy
az egy tombben letelepedett nepesseg kivaltsagokat szerezzen, katonai erejet
a maga teljessegeben kamatoztathassa, s elkeriilje a kornyezetebe val6 beol-
vadast. A nepmozgasok lezarulasaval (valamint egyeb politikai tenyezoknek
kosz6nhetoen) 24 ekkor erkezett el az ideje annak, hogy e nepesseg - nyilvin
a kirilyi akaratnak megfeleloen - olyan szervezeti egyseget vegyen fel, amely
mind a kirilysag, mind szamara (azert ne legyenek ketsegeink: nem ez ut6bbi
volt a domo szempont) gyiimolcsozo eredmenyekkel kecsegtetett. E szervezeti
forma legfObb biztostekat az ujonnan felallitott szekely ispini hivatal, illetve
a melt6sagviselo maga jelentette, aki (az erdelyi) szekelyseg legfobb katonai,
bir6i es kozigazgatisi eloljar6ja lett. lnnentol kezdve a szekelyseg utja nem
csak a besenyoketol vagy a varmegyei magyarsaget6l valt el, hanem sajat, Erde-
lyen kiviili tirsaiet6l is, akik egy bo evszazad alatt beolvadtak kornyezetiikbe,
mig erdelyi sorstirsaik jelentos kivaltsagokra tettek szert.
Tudom, hogy sok a ha es afelteve, ennek ellenere ugy latom, hogy az adott
forriskoriilmenyek kozepette csak ebben az osszefiiggesben lehet helyesen er-
telmezni a szekely ispini melt6sag lerrejottet.

LORIGINE DE LA DIGNITE DE coMTE DES S1cuLES

Le comte des Sicules (comes Siculorum) etait le superieur des Sicules de Tran-
sylvanie, nomme toujours par les rois Hongrois. I..:origine de cette office n'est
pas bien connue; selon certains chercheurs la <lignite a existe deja au XII<
siecle, selon d'autres a ete cree seulement dans Ies annees 1220, quand la
grande partie des Sicules se trouvaient deja sur leur territoire en Transylvanie
orientale (Terra Siculorum). Letude examine les sources et les argumentati-
ons de cette question et l' auteur trouve que la <lignite de comte des Sicules
probablement a ere forme apres l'installation defintive des Sicules sur la Terra
Siculorum, peut-etre par le iunior rex Bela, fils du roi Andre II, vers 1226.

24
Korde Z.

72

www.cimec.ro
Oborni Terez

A SZEKELYEK JOGI HELYZETENEK VALTOZASAI

A 16. SZAZAD KOZEPEN -VAZLATOS ATTEKINTES

A:z 1562. evi l:izadasrol meglehetosen gyakran emlekeztek meg a szekelyseg

t6rtenetevel foglalkozo t6rteneti irodalomban, sot, maga az esemeny is regata
jelent egyfajta hatirvonalat a szekely communitas kozepkori es kora ujkori t6r-
tenete k6z6tt. A szekelyseg, mint az uj erdelyi llamban kulonallasat tovabbra
is megorzo natio vagy rend, jogi helyzetenek valtozasa mar az 1562 elotti ev-
tizedekben megkezdodott, amelynek korulrasara kevesbe t6rtentek probl-
kozasok. Holott ez az idoszak e tekintetben meglehetosen fontos, hiszen azt
figyelhetjuk meg, hogy egyreszt a szekelyek nagyon is erzekeltek ezeket a vl-
tozasokat, amelyeket az uj uralkodok es az uj llami berendezkedes kenysze-
rtett ki, masreszt erzekeltek azokat a tarsadalmukon belul vegbemeno atala-
kulasokat, amelyeknek szinten nem lehetett gatat vetni. A szekelyek ezeket az
egyenetlensegeket eszlelve tudatosan t6rekedtek arra, hogy az uj uralkodokkal
rasba foglaltassak, es ezltal a maguk szamara biztostsak regi jogrendjuket,
reszben az Erdely tobbi lakosaitol elkulonu!O kozosseg egesze szamara, reszben
pedig sajat rendjukon, tarsadalmukon belul.
A vltozasok kezdete ahhoz az idoszakhoz kotheto, amikor maga az uj l-
lam is kezdett kiformlodni. Buda eleste (1541) utan lzabella kiralyne es Janos
Zsigmond Erdelybe kenyszerult, es a veluk erkezo Frater Gyorgy helytarto-
kent sajat kezebe vette a terulet kormanyzasat. A szekelyseg orszagos jelentose-
get nem csupan a hatarvedelemben, hanem a politikai eleteben is alat:imasztja
egy, meg Buda eleste elott keletkezett dokumentum. 1541. jUlius 15-en a Bu-
dan tart6zkod6 kirlyi tanacsosok, Werboczy Istvan kancellar, Petrovics Peter
temesi ispan, az orszag dunantUli reszeinek kapitanya es somogyi ispan, Frater
Gyorgy varadi puspok es helytarto, Batthyany Orban es mas, az orszag ugyeit
iranyto legfobb politikai vezetok levelet irtak a szekelyeknek. Ebben tudat-
tak veluk, hogy ugyan a Budat mintegy szaz napja ostromlo nemet hadakat
Mohamed nagyvezr segtsegevel sikerult eltavolitani a var alol, mast azonban

73
www.cimec.ro
fenyegetaen kozeledik a szultn faserege. Rendkiviil sziiksegesnek ltjk teht,
hogy a legkozelebbi orszggyulesen, amelyen az orszg vedelmenek kerdeser
akarjk megtrgyalni, a szekelyek kepviselai is jelen legyenek a Buda alatti
tborban. Ez azert is sziikseges, hogy politikailag egyontetu dontes sziilessen,
amivel majd Szulejmn ele tudnak llni. Kerik teht emiatt a szekelyeket, hogy
kiildjenek a trgyalsra legalbb 3-4 kovetet, mert a veszelyhelyzet sulyos. 1
Buda eleste, majd lzabella kirlyne es gyermeke Erdelybe koltozese uj koz-
jogi keretet teremtett az itt ela nemzetek szmra. A kirlyne, mint gyermeke,
Szapolyai (II.) Jnos Zsigmond vlasztott magyar kirly gymja es mellette
Frter Gyorgy helytart6, szinten a gyermekkoru uralkod6 gymjakent kezd-
te meg Erdelyben es a hozz tartoz6 magyarorszgi reszeken a kormnyzst.
Ezek az lzabella es Jnos Zsigmond uralma alatti teriiletek egyelare meg nem
nevezhetak fejedelemsegnek, hanem inkbb a Magyar Kirlysg keleti reszein
eraszakosan kialakitott llamkezdemenynek", amely az oszmn szultn befo-
lysi ovezetehez tartozott, meg akkor is, ha ezt igen nehezen akartk elfogadni
es megerteni a korban. Sat, azt is megkockztatom, hogy egeszen az 1571.
evi speyeri szerzades megkoteseig ez a teriilet keleti Magyar Kirlysgnak is
nevezheta. 2
A:z uj, forml6d6ban leva llamalakulat, az uj hatalmi berendezkedes uj ko-
riilmenyeket teremtett a szekely nemzet szmra is. Korbbi jogi helyzetiiket,
amelyet egy osszegza sz6val siculitasnak neveziink es a magyar nemesseghez,
a nobilitashoz hasonl6 jogok osszesseget foglalta magban, szmos tmads
erte a kozponti hatalom es kormnyzat reszeral. Ezek a tmadsok" terme-
szetesen szoros osszefiiggesben voltak az uj berendezkedessel, de a vltozsok
nem csupn ennek koszonhetaek. A:z albbiakban megis az uj kormnyzat es
az uj llamisg szemszogebal nezve tekintem t vzlatosan a vltozsok sajtos-
sgait, megpedig a 16. szzad kozepen, az 1562. evi sorsdonta szekely felkelest
megelaza esztendakben, mondhami a felkeles elaestejen. A:zokat a jelensege-
ket igyekszem sorra venni, amelyek meghatroztk a szekelyseg kozjogi, ha
ugy tetszik, rendi helyzetet ezekben az esztendakben.

1
Szabo Karoly (szerk.): Szikely Okleveltdr, II, 1520-1571, Kolozsvart, 1876, 66-68. (A to-
vabbiakban: SzOkl)
2
Az elnevezes nem uj, mar Makkai Liszl6, Barca Gabor es masok is hasznilrik, az ut6bbi
evrizedekben azonban nem neveztiik neven ezr a Magyar Kirilysag keleri felen a fejedelemseg
elorti harom evrizedben fennillt allamalakularor.

74
www.cimec.ro
 Frater Gyorgy fennhat6saga alatt, 1541-1551

A szekelyeknek nem szi.ikseges a contributio kivetesere gyulesbe jnnii.ik, hi-

szen ez al6l mentesek - frtak I. Ferdinand kid.ly biztosai 1552-ben keszi.ilt
jelentesi.ikben, amikor a szekelyek altalanos, regata szokasban leva ad6zasi
helyzeter irtak le. Ez a mentesseg azonban 1552-re mar nem celjesen volt er-
venyben. Az ujonnan formal6d6 erdelyi allamban a szekelyek jogi helyzete
megbomlisanak jelei az 1545. evi orszaggyulesen erhetak tetten elsa alka-
lommal. Ekkor ugyanis Fd.ter Gyrgy, addig szokatlan m6don, elrendelte,
hogy az ad6ztathat6 szekelyeket frjak ssze, ki.iln jegyzeket keszittetett a 16-
fOkral is. Ennek a rendelkezesnek a vegrehajtasara minden szekben het-het
megbizottat kellett valasztani. 3 Az sszefrasnak a szekelyek minden ereji.ikkel
igyekeztek ellenallni. Ezt az is mutatja, hogy a kvetkeza, 1546. evben Frater
Gyrgy ismetelten megparancsolta a szekelyek eraszakos sszefratisat. 4 Az uj
allamhatalomnak uj beveteli ford.sokra is szi.iksege volt, sat a kod.bbiaknal
is nagyobb szi.iksege volt, es a Szapolyai csalad neveben a tenyleges hatalmat
gyakorl6 Gyrgy barat az 1540-es evekben szamos alkalommal pr6balkozott
azzal, hogy a szekelyek evszizados ad6mentesseger megtrve, penzbeli ad6fi-
zetesre kenyszeritse aket.
Gyrgy bad.tnak azonban e teren tbb okb6l sem volt knnyli dolga. Ela-
szr is, az ad6kivetes erdelyi m6djanak evsz:izadok alate kialakult szokisa miatt.
A Magyar Kiralysagban ugyanis az orszaggylilesek al tal k.ivetett orszagos ad6sz
szegbal az erdelyi reszek ad6jat csak a haram nemzet egyi.ittes, vagy ki.iln-ki.i
ln megtartott gylilese altali elfogadis es j6vihagyis utan szedhettek be, ez i.igy-
ben a kiralynak kvetet kellett ki.ildenie Erdelybe. 5 Ezt a szokist alatamasztja
az 1552 elejen Ferdinand altal Erdelybe ki.ildtt kiralyi biztosok, Bornemissza
Pal es Werner Gyrgy jelentese. Amikor ugyanis tajekoz6dtak az erdelyi adozis

3
Jak6 Zsigmond: A szekely tarsadalom utja a XIV-XVI. szazadban, in: Benko Samu - De-
meny Lajos - Vekov Karoly (szerk.): Szekely felkeles 1595-1596. Ellizmenyei, /efolydsa, kovet-
kezmenyei, Bukarest, 1979, 24 (a tovabbiakban: Jak6 Zs.); SzOkl, V, 1296-1603, szerkesztette
Szadeczky Lajos, Kolozsvarr, 1896, 58-60.
4
1546. aprilis 17. Frater Gyorgy parancslevele, in: Szilagyi Sandor (szerk.): Erdilyi Orszdggyulesi
Emlekek (Monumenta Comitialia Regni Transylvaniae), I, 1540-1556, Budapest, 1875, (Monu-
menta Hungariae Historica III. Magyar Orszdggyulesi Emlekek) 226. (A tovabbiakban: EOE)
5 1522: 27. art. Nagy Gyula - Kolosvari Sandor - Ovari Kelemen (ford. es jegyz.): Magyar

torvenytdr. Corpus]uris Hungarici. 1000-1526 evi torvenycikkek, Budapest, 1899, 799. A tor-
venycikk azt tartalmazza, hogy ez alkalommal Erdely es Szlav6n orszagok is korelesek a Ma-
gyarorszagra kivetett ad6kat megadni, errol a kiraly kovete fogja ertesfteni oker.

75
www.cimec.ro
rendjerol, azt tudtak meg, hogy a koribbi kirilyok egy kikiildott kovet iltal
kertek az erdelyiek gylileset, hogy adjak meg az ad6t. 6 Az ilyen, az ad6t kioszt6
gylilesek megszervezese sem volt egyszen'.i feladat az uj koriilmenyek kozott.
Szimen az emlitett, 1552. evi jelemesbol tudjuk mega kovetkezoket: amikor
a kirily parancsara valamilyen, mindharom nemzetet erinto kozos iigy megtir-
gyalasara gylilest hivnak ossze, akkor a szekelyek csak sajat foldjiikon, Vasarhe-
lyen gylilnek ossze es nem hajland6k mashova menni. Koveteiket pedig nem
mindig kiildik el a harom nemzet gylilesere, es ha elkiildik is, azok nincsenek
folhatalmazva arra, hogy az ott targyaland6 iigyben az egesz szekelyseg neveben
domsenek, igy gyakran hatriltatjak az iigymenetet. 7 Ez igy tortent tobb alka-
lommal is a negyvenes evekben, es feltetelezheto, hogy a jelenseg oka nagyreszt
az volt, hogy ily m6don akadilyozzak meg az ad6k kiveteset a Szekelyfoldre.
Nezziink nehiny peldakent szolgil6 esetet: 1548-ban a tordai orszaggylilesen
a szekelyek elzirk6ztak az ad6 megszavazisat6l es kijelentettek, hogy arr61 csak
sajat nemzetgylilesiikon tudnak hatarozni. 1551-ben egyszen'.ien nem jelemek
mega szebeni orszaggylilesen, 1552-ben pedig ugyancsak Tordan kijelentettek,
hogy mivel kis szamban vannak jelen, az egesz nemzet neveben nem donthet-
nek itt, hanem csak az udvarhelyi gylilesen. 8 Ezekre az obstrukci6s lepesekre
azert kenyszeriilt a szekelyseg, mert elobb I. Janos kirily, es utana Friter Gyorgy
is a kozsziiksegletekre, illetve a torok adora hivatkozva gyakran kenyszeritette
oket a subsidium vonatkoz6 reszenek (contributio) megfizetesere. 9 A szekelyek
ellenillasinak kikiiszobolesere - magyaraztak a biztosok - a femebb emlitett
okb61 elofordul, hogy a harom nemzet szamara Vasarhelyre hivjak ossze az or-
szaggylilest, kifejezetten azert, hogy ha ilyenkor ket nemzet felajinlja a subsidi-
umot, az a harmadik nemzet szimara is kotelezoen teljesitendo legyen. 10

6
, .. fuic aucem cemporibus priorum regum ... indicecur convencus ad oppidum Torda eoque
nuncii vei commissarii a rege miccerecur, qui subsidii pecicionem proponerunc ... " Engel,
Johann Chriscian: Geschichte des ungrischen Reichs und seiner Nebenlnder, III, Halle, 180 l,
10-11. (A covabbiakban: Engel, J. C.)
7
Uo.
8
Liviu Moldovan - Pil-Ancal S:indor: A szekely onkorm:inyzac szervezece a XVI. sz:izadban,
in: Benko Samu- Demeny Lajos- Vekov Kiroly (szerk.): Szekelyfelkelis 1595-1596. El/Jzme-
nyei, lefolyd.sa, kovetkezmenyei, Bukaresc, 1979, 42.
9
Balogh Judic: A szekelyek Szapolyai Erde!yeben, in: Bessenyei J6zsef ec al. (szerk.): Tanulmdnyok
Szapolyai]dnosrol es a kora Ujkori Erdilyrlil, Miskolc, 2004, (Studia Miskolciemia, 5) 13-24.
10
. induxerunc communicer diccis cribus Nacionibus Convencum ad V:isarhely, quas eciam
incer se sic convincerunc, uc quod duae earum offerrenc auc decernerenc, id cercia approbare ec
racum habere cogerecur." Engel, J. C., 12.

76
www.cimec.ro
 A szekelyek kod.bbi ad6mentesseget Fd.ter Gyrgy mar kod.bban is igye-
kezett megtrni, azzal, hogy a szokasos krsiitesen kiviil penzbeli ad6 fizete-
ser rendelte el. 1543-ban az krsiites mellett a kzszekelyek fejenkent masfel
forintot fizettek, es a kvetkezo evben szinten krsiitest kert a kincstart6.
Gyrgy barat tisztaban volt azzal, hogy az ad6zasra szorit:is ellentetben allt
a szekelyek evszazados szokasjogaval, ezt bizonyitja a kvetkezo eset. 1544-
ben a Segesvaron tartott gyulesen Fd.ter Gyrgy helytart6 es kincstart6, te-
kintettel a szekelyek megviselt es kimeriilt a.Ilapotara, amelyet az elmult evek
rajtuk esett jogtalansagai miatt szenvednek el, magara v:illalta a rajuk kivetett
negyezer forintos ad6 megfizeteser - amely ad6 resze az orszag alta! a szul-
t:innak a jelen es jvo evben fizetendo ad6nak -, viszonzaskeppen a szeke-
lyek kteleztek magukat, hogy rendkiviili krsiitest fognak adni a helytart6-
nak. 11 Frater Gyrgy ezen gesztusa nyilv:in nem volt teljesen nzetlen, hiszen
kincstart6kent neki kellett eloteremteni az allam mukdesehez es a Portara
bekiildendo ad6hoz sziikseges sszegeket, es mivel j6 gazdasagi scratega volt,
feltetelezhetjiik, hogy az ad6 helyett beadott krket j61 el tudta adni, vagy
mas m6don hasznositani ugy, hogy ebbol bevetele szarmazott a kincst:irnak.
154 5-ben fejenkent egy forintot vetettek ki a szekelyekre, amely kivetesbol
a kincstart6nak sszesen 3690 forintot sikeriilt beszednie. 12
Az elobbiekben mar emlitett 1545. evi, a fentebbi okokb61 (Szekely)Va-
sarhelyen megtartott orszaggyiiles dntesei szigoruan jartak el. 13 Ezek kztt
elvi jelentosegu az a hat:irozat, miszerint az egesz orszagot sujt6 terheket,
amelyek viseleseben ker nemzet megegyezik, es amelyeket egyenloen vallal,
a szekelyeknek is ugyanazon m6don viselniiik es vallalniuk kell. Ezt kvetoen
szab:ilyokat hoztak az ad6ztathat6 nepesseg sszeiras:inak lebonyolitasara vo-
natkoz6an. Mindenekelott elrendeltek, hogy a szekelyek maguk kziil valasz-
szanak olyan szemelyeket, akik az ad6ztathat6 nepesseget sszeirjak. Kivetelek
ez al61 a regi, ostoi vaio l6f6k es a fldnlak6k; a kzszekelyseg tbbi resze
ad6kirovas ala essen. Minden szekben v:ilasztani kellett tovabba ket 16fot es
ket olyan embert, aki maga is ad6fizetesre kteles, ezeket megeskettek, es csat-
lakozniuk kellett az ad6sszeir6khoz, hogy azok munkajat ellenorizzek. A ren-
delkezes kimondta, hogy pontosan irjak ssze mindazokat, akik jobbagykent
elnek, ennelfogva ad6ztathat6k. A trveny szigorusagat az is mutatja, hogy
11
SzOkl, II, 71.
12
Fr:iter Gyorgy nyugt:ija a fentebbi osszegrol. 1545. december 1. EOE, I, 225. L:isd meg:
SzOkl, II, 73.
13
SzOkl, V, 58-60.

77
www.cimec.ro
azok szamara, akik a parancsnak nem tesznek eleget, fej- es j6szagvesztes biin-
teteset helyezte kilarasba.
Az ad6ztatasra vonatkoz6 torvenycikkek mellett ezen a gyiilesen mas vo-
natkozasban is kemeny rendelkezeseket hoztak, amennyiben meghagyrak
a szeki tisztsegviseloknek, hogy jarjak vegig a falvakat es szigoruan lepjenek fol
a rabl6k, rolvajok, garazdak ellen, es igy teremtsenek rendet. Kiilon szigorral
jarjanak el azok ellen, aki masnak a feleseger, leanyar vagy eppen szt'.izleanyo-
kat megtamadnak - az ilyeneket azonnali fovesztessel biintessek. Meghararoz-
tak ezenfeliil a l6fok szamara eloirt hadi felszerelest, kiilonbseget teve vagyoni
helyzetiik alapjan. Azoknak, akik 50 forinrnyi vagyonnal rendelkeztek, 16,
sisak, vert es darda volt a kotelezo fegyverzet, a 12 forintnyi vagyonnal ren-
delkezok szamara 16, pajzs es darda volt az eloiras, az ennel szegenyebbeknek
pedig csak l6val kellett hadba vonulniuk.
A fentebbi, ad6kivetesre vonatkoz6 torvenyek az 1540-es evekben igen ne-
hezen mehettek ar a gyakorlatba. Frater Gyorgy helytart6 1546 aprilisaban
Enyeden kiadott parancslevele ugyanis arra utasitotta Csik- es Gyergy6szeket,
hogy a sepsi- es orbaiszekieket erovel is kenyszeritsek arra, hogy az ad6szedo-
ket beengedjek maguk koze. A parancslevel arra hivarkozik, hogy az elozo evi
vasarhelyi gyiilesen a haram nemzet egesze hararozott ugy, hogy a szekelyeket
is rovas ala kell vonni. 14 1546-ban ujra kivetettek az egy forintos ad6t, 1547-
ben megint okorsiitest kellett adniuk a szekelyeknek, 1549-ben pedig ismet
egy forinros ad6t fizettek. 15 Ugyanezen evben a szekely foemberek foldjein elo
jobbagyok ad6menresseget is felfiiggeszrve, azoknak is ket denar ad6t kellett
fizerniiik. 16 Mindezen ad6terhek megfizetese mellett Gyorgy barat idonkent
az okorsiites megadasat is kerte a szekelyektol.
1552-ben, Bornemissza Pal es Werner Gyorgy kiralyi biztosok vizsgal6dasa
idejen a szekelyek mar har-hetezer forinrnyi ad6t fizettek evente. 17 A regi idok-
ben - irrak a biztosok, mar sokat emlegetett jelentesiikben, a 16. szazad elso
evtizedeire utalva -, egy-egy okorsiites soran 36-40 ezer okor is osszejott, de az
o idejiikben mar csak 12 ezerre lehetett szamitani. 18 Ennek oka - magyaraztak
a bizrosok -, hogy a szegenyebbek a szekely elokelok alattval6iva lesznek, akik
oket mint jobbagyokat tartjak, es akiket foldonlak6 szekelyeknek neveznek.
14
SzOkl, II, 74.
15
Szadeczky Kardoss Lajos: A szikely nemzet tortenete es alkotmdnya, Budapest, 1927, 150-152.
16
Jak6 Zs 24. Lsd meg: EOE, I, 300.
17
Engel, J. C., 10-11.
18
Engel, J. C., 12.

78
www.cimec.ro
Ezek aztn kivonjak magukat az okrok beadsa al6l azzal az iiriiggyel, hogy ok
msvalaki gymsga es vedelme alatt llnak. Egy okor erteke a szzad kozepen
3 forintra volt teheto, teht forintra tszmitva meg kevesebb szmu beadott
llattal szmolva s jelentekeny volt a kincstr szmra ez a fajta bevetel. 19
Az emlitett jelenseg, a foldonlak6k jobbgyokehoz hasonl6 helyzetenek ki-
alakulsa okai kozott azt tartjuk szmon, hogy az elszegenyedett kozszekelyek
igy pr6bltk magukat mentesiteni a katonskodsi kotelezettseg terhei alol.
Ez az ujonnan kialakul6 trsadalmi rereg azonban szinte osztonozte a kialaku-
16 uj llamhatalom kepviseloit, hogy ugy tekintsenek rjuk, mikent a magyar
nemesseg megad6ztathat6 jobbgyaira. A szekely trsadalmon beliili talakuls
ily m6don s j6l nyomon kovetheto Frter Gyorgy helytart6i kormnyzsnak
idoszaka alatt. 1548-ban a gyulafehervri orszggyules ismetelten hatrozatot
hozott a szekelyseg adofizeteserol: mivel ugy lthat6, hogy a szekelyek koziil
sokan szedett-vedett felszerelessel jelennek meg a katonai tborban, ugy don-
tenek, hogy ezek inkbb fizessek meg azt az adat, amit a nemesek jobbgyai
fizetnek, es ne katonskodjanak. 20 Az igy bej ovo penzen pedig legjobb lesz
zsoldosokat felfogadni - hatroztk el az orszggyulesen.

I. Ferdinand uralma, 1551-1556

Amikor 1551 nyarn ismet egyesiilt a keleti es a nyugati orszgresz I. Ferdinnd

jogara alatt, a szekelyek abban kezdtek remenykedni, hogy Frter Gyorgy ural-
mnak lezrulsval szabadsgaikat tovbb elvezhetik, a regi rend sertetleniil
helyrellhat. Igyekeztek husegiikrol biztositani az uj uralkodot, cserebe viszont
kivltsgaik visszallitst kertek. Az idokozben realitss vltozott kenyszert,
a penzbeli adofizetest azonban mr nem sikeriilt semmisse tenni. A maros-
vsrhelyi szekely nemzetgyules 1554 janurjban kelt vegzese szerint a koz-
szekelyeknek egy forint adat kell fizetniiik, es a regi ostoi maradott l6fejek",
azaz a Lajos kirly halla ( 1526) elotti idok 6ta l6foi rangban levok kivetelevel
a tobbi l6f0k ugyanugy kotelesek ad6zni, mint a kozszekelyek. 21 Ez a hat-
rozat szigoruan meghagyta a szekelyek megad6ztatst, es az erdelyi vajdk
- Dobo Istvn es Kendy Ferenc - szmra komoly befolyst engedett, hiszen

19
Szenrgyi:irgyi Maria: Jobbdgyterhek a XVI-XVII. szdzadi Erdelyben, Budapesc, 1962, (Erteke-
zisek a tiirteneti tudomdnyok kiirebol) 40, 48.
20
Jak6 Zs 24.
21
A szekely nemzecseg vegzese az ad6fizeces dolg:iban. Marosv:is:irhely, 1554. januar 25. SzOkl,
II, 108-109.

79
www.cimec.ro
ok jelolhettek ki az egyes szekekben az ad6szedessel megbzott szemelyeket.
Kikotottek azonban, hogy mivel Marosszekben mas szokas van ervenyben,
mint a tobbi szekely szekben, az itteni 16foknek a falvaiban elO embereiket"
- azaz szolgaikat - ne r6jak meg az ad6val. A vajdak szamara egyuttal meg-
engedtek, hogy telkezhetnek Szekely orszagban" is, hiszen azt nyilvanval6an
tudtik, hogy a kirily neveben a tartomany elen ill6 vajdak kezeben van az
igazsagszolgaltatisi fOhatalom.
Erdekes jelenseg, hogy mar Ferdinand rovid erdelyi uralmanak ideje alatt
folmeriilt, hogy a szekelyseget a kiralyi hatalom szorosabb ellenorzese ala he-
lyezzek. 1552 majusaban ugyanis Haller Peter kincstart6 es a kirilyi jovedel-
mek erdelyi adminisztritora egy Giambattista Castaldo generilissal, katonai
helytart6val egyiittesen kidolgozott javaslatot adott elo a kirilynak. Elhataroz-
tak ugyanis, hogy egy Ojtoz nevu erodtmenyt eptenek az Ojtozi-szorosban,
ami nemcsak azert lenne fontos, hogy az ezen az atjar6n Moldva felol betoro
ellensegtol megvedelmezzek az orszagot, hanem azert is, mert az itt elhelyezett
orseg, ha sziikseges, a szekelyseggel szembeni fellepesre is szolgilhatna. A sze-
kelyek ugyan azt kertek, hogy halasszak el a munkilatok megkezdeset addig
is, amg az o koveteik nem targyalnak a kerdesrol a kirillyal. Haller azonban,
miutan az iigyrol targyalt Heinrich Kneyssel kirilyi titkarral, aki ez ido tajt ep-
pen Erdelyben tart6zkodott, azt kerte leveleben a kirilyt61, hogy azonnal ren-
delje el a var epteset, es elere olyan embert helyezzen, akinek ht'.isegerol meg
van bizonyosodva. Haller egyelore ugy latta, hogy a szekelyek nem kvanjak
megakadalyozni a var epteser, de ha megis ezt tennek, akkor az itt allomasoz6
kirilyi hadakkal ri lehet kenyszerteni oket. 22
A szekelyek ezekben az evekben rendiiledeniil igyekeztek elerni I. Ferdi-
nandnal, hogy korabbi kivaltsagos jogi helyzetiiket stabilizaljak. 1554-ben ko-
veteket kiildtek Becsbe, Bernad Balazs es Sandor Mihily szemelyeben. A ko-
vetek feladata az volt, hogy a magyar kirillyal a szekelyseg regi szabadsagait
rasban is megerosttessek. Felpanaszoltak, hogy regi szabadsagjogaik serelme-
re lzabella es a Barat (Friter Gyorgy) uralma alatt ad6fizetesre kenyszertettek
oket kiilonfele mesterkedesekkel. A kovetek meggertek a kirilynak, hogy ha
az ad6mentesseget ujbo! megkapjak, cserebe a tovabbiakban is keszek hadra
kelni az orszag vedelme erdekeben. Ferdinand helyt adott a keresnek, es 1554.
aprilis 26-an Becsben kelt privilegiumleveleben elismerte es megerostette
a szekelysegnek a koribbi magyar kiralyok alta! adott szabadsagjogait, koztiik
az ad6mentesseget is, am kikototte, hogy az okorsiitessel a tovabbiakban is tar-
22 SzOkl, II, 103-104.

80
www.cimec.ro
toznak. 23 Ez a dontes lenyegeben a korabbi jogi allapot vissza:illt:isat jelentette
volna, sat, jelentoseget az is adja, hogy egy evszazados szokasjogot foglalt iras-
ba. Az dozo evtizedekben megindult tarsadalmi v:iltoz:isokat azonban egy ki-
r:ilyi privilegium sem tudta visszafordtani. Ezenfeliil, mivel Ferdinand erdelyi
uralma meglehetosen rovidnek bizonyult, nem tudhatni, mikent folytatodott
volna a szekelyseg tortenete a Habsburg kir:ily fennhatosaga alatt.
Egy ujabb fegyvertenyt konyvelhettek el a szekely urak, amikor az 1555.
evi marosvasarhelyi gyulesen kimondtak, hogy mivel a szekelyek szok:isjogai
az orszag tobbi lakosainak jogaitol kiilonboznek, abban megmaradhatnak, s
ezt a Ferdinand :iltal kinevezett vajdak is elfogadt:ik. Ehhez azonban hozzatet-
tek, hogy abban az esetben, ha a szekelyek mas lakosok ellen vetenek, es emiatt
koziiliik valakit perbe hvnak, azt a vajdai szek ele megidezhetik. 24
A szekelyseg 16. sz:izad kozepi jogi helyzetenek es :illapot:inak a fentebbi Fer-
din:ind-fele privilegium mellett kiv:ilo ler:isat nyiljtja az a szok:isjoggy(ijtemeny
(Municipalis Comuetudo Siculorum ex judiciis), amelyet a szekelyek nemzetgyli-
lesen, Szekelyudvarhelyen :illtottak ossze 1555 aprilisaban. 25 Ezt a 88 pontbol
:illo gylijtemenyt, amely a torvenykezesben koztiik gyakorolt jogszok:isokat
foglalja magaban, bemutatt:ik Dobo Istvan es Kendy Perene erdelyi vajd:iknak,
azzal a cellal, hogy sajat jogrendjiiket elfogadtass:ik veliik, mint a kir:ilyi hata-
lom kepviseloivel. A gylijtemeny nagyobb reszt a kiilonfele peres eljar:isok soran
gyakorolt szok:isjogot rogztette, sz:imos tarsadalomtorteneti tanulsaga koziil azt
emelem ki, ami egeszeben veve utal a szekelyseg korabeli jogi helyzetere: a 62.
pont kimondta, hogy azoknak, akik Lajos kir:ily ota lettek foldonlakok, ezen
:illapotat tekintsek ervenytelennek, mert a szekelyek mindannyian a kir:ily ne-
mesei. Az artikulusok koziil a 75. mar kifejezetten hangsulyozta a kir:ilybr:ik
eroteljes szerepet a szekeken belul, de a kir:ilyi hatalomnak ezek a kepviseloi
nagyobb hatalmat majd csak neh:iny evvel kesobb, 1559-ben kapnak.

Izabella es az 1559. evi vegzesek

lzabella kir:ilyne visszaterese (1556) utan szamos szekely falu vagy mezovaros
reszere adott ki privilegiumlevelet, ilyen volt peld:iul Bereck, Torjavasara es
Udvarhely mezovaros. Utobbit 1557-ben a kiralyne folmentette mindenne-
mu ado fizetese alo! - kiveve a torok szult:innak fizetendo ador - abbol a cel-
23
SzOkl, II, 112-114.
24
SzOkl, III, 307.
25
SzOkl, II, 119-127.

81

www.cimec.ro
b61, hogy a varos gazdagodjon es lakossaga gyarapodjon. 26 A kovetkezo evben
megerostette ezt a kivaltsagot. 27 lzabella 1558-ban Csikszereda mezovarosat is
folmentette az ad6fizetes al61, kiveve a szultannak fizetendo ad6t, itt azonban
azzal indokolta a dontest, hogy az elmult haborus evekben a zavargasok miatt
igen sok kar erte a varost. 28 A kiralyne alta! adott varosi kivaltsagok nehany
esetben a ferje, Janos kiraly alta! korabban adott privilegiumokat erostettek
meg. Ez a fajta kivaltsagolas, hogy tudniillik a szekely varosok csak a Portara
jar6 un. torok ad6t fizettek, szinte szokassa vale, mikent arra fentebb utaltam,
de szinte biztosra lehetett venni, hogy szamos konfliktushelyzetet hoztak letre
az egyes szekeken belii!. A tirsadalmi jogegyenloseget 6hajt6 szeki tisztsegvise-
lok es maguk a szekgylilesek legtobbszor nem ertettek egyet a k.ivaltsagolassal.
Ezt peldazza Udvarhelyszek esete, amikor is 1558-ban a szek tisztsegviseloi
a kiralynei privilegium ellenere Udvarhely varosanak lakosait ad6fizetesre es
mas szolgalattetelekre kenyszeritettek. 29 Udvarhely olyan jellegt'.i kivaltsagot
kapott ebben az oklevelben - ahogy a szoveg a kirilyne neveben fogalma-
zott -, mint amilyet a tobbi szabad mezovarosunk (libera nostra oppida) birto-
kol. Tartalmilag ez azt jelentette, hogy az ad6mentesseg megadasa mellett
a varos lakosait kivette a szek tisztsegviseloi, azaz a szekbir6 es a szekkapitany
joghat6saga al61, es meghagyta a szek elokeloinek is, hogy tartsak tiszteletben
ezeket a jogokat. Ez a portai ad6 kiosztisat celz6 uralkod6i intezkedes, es eb-
bol fakad6an a varos es a szek kozotti konfliktus elorevettette, hogy a kesob-
biekben is szamos hasonl6, a jogi egyseg megbomlasab61 fakad6 osszeiitkozes
keletkezik a szekelyseg egyes onkormanyzati intezmenyei kozott.
A kiralyne es fia uralkodasanak mar a kezdeten bebizonyosodott, hogy az
uj allamhatalom tovabb erosodve, szigorubb rendszabalyokat igyekszik foga-
natostani a szekelyseggel szemben. Az orszaggylileseken legtobbszor az ad6-
fizetes es a katonaskodas rendszabalyozasaval foglalkoztak. Az 1558. esztendo
a katonaskodas vonatkozasaban hozott nagy horderejt'.i valtozast: a gyulafeher-
vari orszaggylilesen ugyanis a rendek elhatiroztak, hogy mivel a katonai gyii-
lekezohelyre a kozszekelyek koziil sokan nem megfelelo felszerelessel erkeztek,
igy ezek is inkabb ad6t fizessenek, a jobbagyokhoz hasonl6an. 30 Hogy azutan
a esobbiekben a legszegenyebb szekely retegek koziil melyek es mikent fizettek
26
SzOkl, II, 138-139.
27
SzOkl, III, 316-317.
28
SzOkl, II, 144-145.
29
lzabella privilegiumlevele, Gyulafehervar, 1558. november 10. SzOkl, II, 148-149.
30
Jak6 Zs., 25.

82
www.cimec.ro
meg az ad6t, ebben nagy befolyasa volt az egyes szekekben rendkviil nagy
befolyassal rendelkezo fOembereknek, a primoroknak. 31
A szekelyseg osi jogainak egyre nehezebben tarthat6 bastyain mind nagyobb
resek keletkeztek mar a 16. szazad kozepere, amint az joi nyomon kovetheto
egy orszaggylilesi vegzes alapjan, amely mega felkeles elotti idobol, 1559-bol
maradt fenn.32 Ebben az evben a juniusi gyulafehervari orszaggylilesen a sze-
kelyek egy Supplex Libellurt, azaz egy kervenyt nyiljtottak be a kiralynehoz,
amelyben korabbi szabadsagaik es jogaik irasba foglalasat es megerositeser ker-
tek. Gyakorlatilag egy olyan kiralyi oklevelben remenykedhettek, amelyben
a korabbi evszazadokban birtokolt szabadsagaikat mint egyseges jogrendszert
foglaljak irasba, es amely a kovetkezoben is biztositani fogja szamukra ezeket
a jogokat. A kiralyne es fia neveben a kerelemre adott valasz, az uralkod6i
rendelkezes azonban csak reszeredmenyt hozott. A hatirozat bevezeteseben
mindenekelott leszogeztek, hogy amennyire azt a mostani idok lehetosege en-
gedi, meg fognak felelni a szekelyseg keresenek.
Az egesz kerveny beadasanak, es maganak az akci6nak az indit6 oka az
volt, hogy egyenetlenseg tamadt a szekelyek kozott. Ezt az okozta, hogy a sze-
kely primorok a korabbi tordai orszaggylilesen a szekelysegre kivetett 12 ezer
forintnyi ad6 megfizetese al61 kivettek az 6 sajat foldonlak6ikat (inquilinus),
es az egesz ad66sszeg megfizeteset a kozszekelyekre terheltek, ezzel fejenkem
masfel forint megfizetesere kenyszeritve oket. A koznep ez ellen hatarozottan
tiltakozott. A kiralyi felsegek ezert tanacskoztak a kiralyi tanacsosokkal, azt
kovetoen Maros- es Udvarhelyszekben vizsgalatot folytattak, es elrendeltek,
hogy ezekben a szekekben is be kell szedni az orszaggylilesen mar kivetett
osszeget. Egyuttal azonban megigertek, hogy a fOembereket es a 16foket ezen-
tul nem fogjak ad6fizetesre kenyszeriteni, hanem kizar6lag hadviselessel kell
szolgalniuk. 33 A hadi mustrat pedig tovabbra is megtartjak idonkent. A kiralyi
rendelkezes azonban azt is leszogezte, hogy a fentebbieken kviil a szekelyseg
tobbi resze, azaz a kozszekelyek, a szolgak es zsellerek mostant61 kezdve ro-
" Uo. l:isd Jak6 Zsigmond fejregereser a kerdesrol.
32
SzOkl, II, 150-154. Egykoru magyar forditasa: EOE, II, 122-126, lasd meg: A kozipkori
szikelyseg. Kronikdk es oklevelek a kozepkori szikelyekrlJl, Csfkszereda, 200 l, (Multunk konyvek)
218-220, 235-236.
33
... mind a fi'.ifi'.i szekelyek, azokval a 16 fejekkel egyerembe, kik rudni illik igaz gyi:iker szerinr
16 fi'.i osi:ikriil szarmaztanak, es kiknek az li eleik Mary:is kirily es egyeb kiralyok ideibe jamborul
es serinyen vitezkedtenek, es vereket ontottak, semmikeppen ezentul meg nem r6tamak, sor a
regi szabadsagokban, meg sertes nelkiil, a vitezlo dologra, es hadakozasra tartatnak meg, kiket
li Felsegi:ik bizonyos idokben meg musrraltat es keszlileri:iker meg rudarja." EOE, II, 122.

83
www.cimec.ro
vs ala fognak esni. A foemberek es a 16fok pedig kiralyi parancsra kotelesek
reszben vagy egeszeben hadba szallni. A rendelkezes kimondta, hogy a szekely
varosok tovabbra is a Port:inak fizetendo ado terher viselik, tehat ezek is men-
tesek mas ad6felek kirovasa alo!.
Ez a kiralyi rendelkezes pontosan korulirta a szekeken belul a kiralybiro sze-
repet es feladatait, de azt is megszabta, hogy ha tulkapson vagy jogtalansagon
fogjak oket, akkor az adott szek birosag:in kell ezert felelniuk. A rendelkezes ki-
mondta, hogy a kiralybirak a fejedelmek tiszttartoi (officiales principum), ezert
ezentul minden szekben melto tisztessegben es megbecsulesben tartassanak,
mert az o tiszteletukben a fejedelem meltosaga igaz:in, nyilv:invaloan es eroseb-
ben tundokolhet, a kiralyi felsegek ugyanis az o szemelyiik (azaz a kiralybirak)
altal sajat meltosaguk sz:imara is megbecsulest akartak szerezni. 34 Ebben a ren-
delkezesben egyertelmt'.ien tetten erheto, hogy a kiralyi hatalom megprobalta
befolysat erositeni az egyes szekeken belul, es mintegy folulrol ellenorizni a
szeki onkorm:inyzatok mt'.ikodeset. Az utasitas a kiralybrak. rangjat azzal is je-
lentosen novelte, hogy a birsagpenzeknek mintegy felet ok kaptak meg.
Kulon figyelmet erdemel a 21. pont, amelyben a kiralyi felsegek - lza-
bella es Janos Zsigmond - kijelentettek, hogy mivel a szekelyek semmifele
irasos privilegiumlevelet nem tudtak bemutatni, ezert ilyet ok sem adhatnak
ki es nem erosithetnek meg, ehelyett ezeket a most kiadott artikulusokat kell
megtartaniuk es eszerint kell elniuk. A kiralyi felsegek ennek a rendelkezes-
nek a kiadasaval igyekeztek gondot viselni az orszag megtartasara es egylittal
a szekelyek szabadsagainak megoltalmazasara, egylittal a rendelkezes artikulu-
sainak szigoru betartasara szoltottak fel a szekelyeket. Ez az uralkodoi rendel-
kezes vilagosan erzekelteti, hogy az uj allamhatalom hogyan probalkozott meg
azzal, hogy egy - a megindult valtozasok ellenere - viszonylag zart tarsadalmi
csoportot betagoljon az uj allam kereteibe az adoztat:issal es a kozrend szigoru
korulr:isaval es betartat:isaval. Utobbinak a szeki itelkezes es reszben az on-
igazgats rendjenek reszletekbe meno szabalyozasa lenyegi reszet kepezte.

6sszegzeskeppen e v:zlatos attekimes utan elmondhato, hogy joi erzekel-

heto, ahogyan az uj allamalakulat az 1540-1550-es evekben igyekezett az al-
lam egeszebe integralni a szekelyek rendjet, megpedig reszben az adoztats ala
34
... Judices Regios ... et officiales principum ... statuerunt itaque, ut deinceps judices regii
in singulis Sedibus Siculicalibus in honore et existimacione digna habeantur, et in suo respec-
tu, quo principis dignitas vere, aperte et in solidum elucere possit, persone enim sue et digni-
tatis Sacre Maiestates precipium respectum haberi volum." SzOkl, II, 151. Vo. Connert Janos:
A szekelyek intezmenyei a legregibb idliktlil az 1562-iki dtalaku!.dsig, Kolozsvarc, 190 l, 51-52.

84
www.cimec.ro
vonissal, reszben a szokasjogokon alapul6 szekely jogrend bizonyos foku, az
illam igenyeihez tortena alakitsval. Ehhez jrult az a pr6bilkozis is, hogy az
uralkod6i hatalom az onkormnyzatisg intezmenyeiben mind nagyobb reszt
kivnt feliigyelete al vonni az egyes szekek tisztviselai karba iltala kijelolt
kirilybirk rangjnak es szerepenek szigoru koriilbstyzisval. Mindekozben a
szekelyseg j61 erzekelte ezt a folyamatot, es a maga reszeral minden lehetaseget
megragadott arra, hogy visszaverje a kirilyi hatalom torekveseit, regi szabad-
sgait megarizze, sat irisba foglalva is megszerezze azokat. Ezt a celt azonban
nem tudtk elerni, sat a szekely trsadalomban mr egy ideje folyamatban leva
talakulsok is elasegftettek az 1562. evi lzadis leverese utni viltozisokat. 35

THE CHANGES OF THE LEGAL STATUS OF THE 5ZEKELYS

IN THE MIDDLE OF THE I 6rn CENTURY

After the fall of Buda (1541), Queen lzabella and his son John II Sigismund
of Szapolyai (electus Rex Hungariae) moved to Transylvania and a new state
started to be developed in the eastern parts of the Hungarian Kingdom. At the
same time, new legal frames were alsa created for the Szekely society which
gradually !ost its privileges originated in the middle ages. Between 1541 and
1551 Friar Georg governed this part of the country as resident and treasurer
on behalf of Queen lzabella. ln order to increase taxes and pay tribute to the
Ottoman Empire, Friar Georg compelled the so far exempted Szekelys to
pay tax in cash. lt was a serious attack against their privileges. Between 15 51
and 15 56, during the reign of Ferdinand I of Habsburg, the two parts of the
country became united for a short time and the Szekelys wanted the new king
to confirm their former privileges. ln 1554 Ferdinand set down to exempt
Szekelys from taxation in cash. He only required them to pay the traditional
branding of the oxen. ln 1556 lzabella and his son returned and the integration
of Szekelys into the new state continued. They had to pay more and more taxes
and this resulted in changes in the society. The impoverished Szekelys were
forced to enter the service of prosperous families thus the serfs lost their free
and privileged position. ln 1559 the Queen intended to control the autonomy
of the local governments, including the administration of law and justice of
the Szekelys, through the chief justice even more strictly. ln this way the royal
authority started a process aimed at regulating the legal status of the Szekelys.
35
Kesziilt az OTKA K - 82048 szamu kucac:isi program kereceben.

85
www.cimec.ro
T. Orgona Angelika

KoRN1soK SzEKELYFOLDON - KoRN1soK PARTIUMBAN

A 16. SzAZADBAN

Az Erdelyi Fejedelemseg tortenetevel foglalkoz6 tudomnyos kutatasban -

a kirlyi orsz:igresz elit trsadalmt celz6 tanulmnyok szaporodsval prhu-
zamosan - egyre inkbb teret h6dit a nemesseg, s ezen belii! a szekely nemesseg
trsadalomtortenetenek, a szekely nemesi karrierstrategiknak a vizsglata. 1
1
A rendszervaltas elott az arisztokr:icia kutatasa errheto okokbol nem volt nepszen'.i. Az utobbi
evekben a Magyar Kiralysag elitjet vizsgalo kutatasok es tanulmanyok igyekeznek potolni a hi-
anyossagokat. A teljesseg igenye nelkiil: Peter Katalin (temavezeto): A magyar arisztokrdcia csa-
1.ddi kapcsolatrendszere a 16-17. szdzadban; eredmenyei: http://archivum.piar.hu/arisztokrata;
Batthydny Addm fo"/desuri fomilidja; Koltai Andras kutatasi programja es prozopografiai adatta-
ra: http://archivum.piar.hu/batthyany/; A mecends Nddasdy Perene. Az arisztokrata udvari kul-
tUra formdi a 17. szdzadi Magyarorszdgon (temavezeto Buzasi Eniko): http://barokkudvar.hu;
Palffy Geza: A magyar nemesseg a becsi es a prdgai udvarban a 16. szdzadban c. OTKA-palyazar.
Tanulmanyok: Palffy Geza: Kiilnleges uton a Magyar Kiralysag arisztokraciajaba: a Revay
csalad a 16. szizadban, Tortenelmi Szemle, 2009, l, 1-20; uo: Pozsony megyebol a Magyar
Kiralysag elere. Karrierlehetosegek a magyar arisztokraciaban a 16-17. szizad fordulojan. Az
Esterhazy, a Palffy es az Illeshizy csaladok felemelkedese, Szdzadok, 2009, 4, 863-882; uo:
A Thurzo csalad a Magyar Kiralysag ariszrokraciajaban, Tortenelmi Szemle, 2011, l, 63-84.
Az Erdelyi Fejedelemseg szamos meghararoro politikus nemesenek eletrajza olvashato Horn
Ildiko tanulmanykteteiben: Tiinderorszdg utvesztlii, Budapest, 2005; Hit es hatalom. Az erdelyi
unitdrius nemesseg 16. szdzadi tortenete, Budapest, 2009; Az erdelyi ariszrokracia fogalmarol:
Horn Ildiko: A fejedelmi tanacs Bethlen Gabor koraban, Szdzadok, 145, 2011, 997-1028.
Oborni Terez tanulmanya - lzabella kiralyne erdelyi udvaranak kezdetei (1541-1551), Tor-
tenelmi Szemle, 2009, l, 21-44. - a kiralyne koriili nemesekrol is swl. A Hallerekrol: Szabo
Andras Peter: Ha/Ier Gdbor - egy 17. szdzadi erdelyi arisztokrata eletpd/ydja, ELTE BTK, PhD-
disszerracio, 2008; uo: A magyar Hallerek nemzetsegknyve - egy kiilnleges forras tarsa-
dalomtrreneti hattere, Szdzadok, 142, 2008, 897-942. A ruszkai Kornisokrol: T. Orgona
Angelika: A goncruszkai Kornisok. Ket generdciti ttililisi strategidi az erdelyi elitben (I 546-1648),
PhD-disszerr:icio, Budapest, 2007. (A tovabbiakban: T. Orgona A. 2007)
Kifejezetten a szekely nemesi, fOnemesi eletmod a temaja Tiidos S. Kinga monografiajanak es
eletrajzi tanulmanyanak: Szekely fiinemesi eletmtid a XVII szdzad alkonydn, Bukarest-Kolozsvar,
1998; uo: Egy szekely nemesasszony elete es szemelyisege Apafi koraban. La.zar Erzsebet Kalno-
ki Simuelne, in: Tamas Edit (szerk.): Erdely es Patak fejedelemasszonya lordntf/Y Zsuzranna, 1-11,
Sarospatak, 2000. Az elit kuratasahoz nelkiilzheteden az Erdelyi testamentumok negy ktete

86
www.cimec.ro
Kiilonosen izgalmas tema a szekely primorok legszukebb, felso retegenek tar-
sadalmi-gazdasagi mobilitasa. Kivalo pelda erre a homorodszentpa!i Kornis
csalad tortenete, melyet nehany eve Balogh Judit es Horn Ildiko dolgozott
fel. 2 Tanulmanyukbol joi nyomon kovetheto, hogy a szekely Kornis csalad mi-
lyen modszerekkel kiizdotte fel magat az erdelyi elitbe es mi modon igyekezett
megtartani poziciojat a 16. szazadban es a 17. szazad elso negyedeben.
Az eletpa!yak, csaladtortenetek - komplex voltukbol adodoan - kiva!o ala-
pot teremtenek az egymassal vaio osszehasonlitisra. Az Erdelyi Fejedelemseg
elit tarsadalmat vizsga!va a leginkabb kezenfekvo a szekelyfoldi es a varmegyei
nemesseg osszevetese, jelen esetben a homorodszentpali es a ruszkai Kornis
csalad karrierjenek szemiigyre vetele. Milyen utak voltak nyitottak egy szekely,
s milyenek egy v.rmegyei nemes szamara, milyen elonyokkel, illetve hatra-
nyokkal indultak, milyen eszkozoket hasznalhattak fel celjaik eleresere?
Alapveto kiilonbseg van ugyanis a szekely es varmegyei nemesseg kozott.
Az elobbi tulajdonkeppen egy paradoxon, hiszen tudjuk, a szekely nemzet
eredendoen kollektiv nemesseget elvezett. Demeny Lajos, Egyed Akos, lmreh
Istvan, Jako Zsigmond, Tiidos S. Kinga, Benko Elek es Balogh Judit kutatasai-
nak eredmenyeibol ismerjiik azt a folyamatot, melynek soran a szekelyseg fo-
kozatosan atalakult a 16-17. szazadban. Az uralkodotol nyert, elsosorban var-
megyei foldbirtokadomanyok reven kialakult egy nagyobb birtokallomannyal
rendelkezo, helyi hatosagi, sot esetenkent orszagos tisztsegeket is viselo elit. Ez
a szekely elit a varmegyei birtokok reven betagozodott az orszagos nemesek
soraba, a!talaban birtokos volt a Szekelyfoldon is es a varmegyekben is. 3

(vil., bev., jegyz. Tiidos S. Kinga, Marosvasarhely, 2003, 2006, 2008, 2011, Erdily emlikeze-
te-sorozat), a szekelyekhez kiili.ini.isen az I. ki.itet: Hadvisel/J szikelyek vegrendeletei. Hdromszik,
Marosvasarhely, 2003. A szekely nemesseg kialakulasat, eletm6djat, gazdasagi viszonyait es kul-
turajat kutatja Balogh Judit. Dolgozatomhoz a ki.ivetkezo tanulm:inyait haszniltam fel: A szikely
nemesseg kialakul.dsdnak Jolyamata a XVII. szdzad elsii feliben, Kolozsvar, 2005 (Erdilyi Tudomd-
nyos Fuzetek, 254); A szekely tarsadalom Bathory Gabor koraban, in: Bdthory Gdbor es kora,
Debrecen, 2009, 153-173; Szekely karrierlehetosegek a kora ujkor kezdeten, in: Papp Klara
- Piiski Levente (szerk.): Arisztokrata eletpilyak es e!etviszonyok, Speculum Historiae Debrece-
nieme, 4, (A Debreceni Egyetem Tortenelmi lntezete Kiadvdnyai) Debrecen, 2009, 47-56. (a to-
vabbiakban: Balogh J. 2009); Szikelyfoldi karrierek. Az udvarhelysziki nemesseg hatalomszerzisi
lehet/Jsegei a 16-17. szdzadban, Budapest, 2011. (A tovabbiakban: Balogh J. 2011)
2
Balogh Judit - Horn Ildik6: A hatalomepites utjai: a homor6dszentpali Kornis csalad ti.ir-
tenete, Suizadok, 142, 2008, 4, 849-896; (A covabbiakban: Balogh J. - Horn I.) Balogh J.
2011,57-111.
3
Jak6 Zsigmond: A szekely tarsadalom utja a XIV-XVI. sz:izadban, in: Benko Samu - De-
meny Lajos - Vekov Karoly (szerk.): Szikely felkelis 1595-1596 E//fzmenyei, lefolyd.sa, kiivet-

87
www.cimec.ro
 Azt is tudjuk viszont, hogy a varmegyei nemesseg birtokstrukturija ero-
sen tagolt, sz6rt, tobb varmegyere kiterjedo birtokkomplexumot alig talalunk,
a temaval foglalkoz6 kutat6k ezert altalaban a magyarorszagi birtokstrukturi-
val vetik ossze az erdelyit, s megallapitjak, hogy Erdelyben az esetek tulnyom6
tobbsegeben nem lehet fel varmegyenyi uradalmakat fellelni, mint Magyaror-
szagon. Termeszetesen akadtak itt is kivetelesen nagy birtokosok, akik megha-
taroz6va valtak egy-egy megyeben, de nem ez volt a jellemzo. Tehit a kialaku-
16 szekely nobilis reteg ebbe a mar eredendoen - a magyar viszonyokat nezve
- szegenyesebb es lemarad6bb rendszerbe illeszkedett be, rosszabb pozici6b6l
indulva - itt a Szekelyfold kedvezotlenebb eghajlati adottsagaira gondolok,
es arra, hogy a kozponttl tivol esett - ezert a gazdasagi es politikai hatalom
tekinteteben nem tudhatta megkozeliteni meg erdelyi osztalyos tarsait sem.
Jelen dolgozat f6szerepl6i nemikepp kivetelek az iment elmondottak all.
A homor6dszentpali Kornisok egesz Szekelyfoldon egyediilall6 birtokhal6za-
tot, rokoni kapcsolatrendszert epitettek ki, es legnagyobb szekely birtokoskent
orszagos tisztsegeket is sikeriilt szerezniiik. A ruszkai Kornisoknak pedig Kor-
nis Gispar reven sikeriilt olyan gazdasagi hatalmat osszpontositani, mellyel fel
evszazadon keresztiil Erdely katonai vezetoive valtak, azaz az orszig generilisa
dmet birtokoltak.
A homor6dszentpali Kornisok es a ruszkai Kornisok felemelkedese egy-
arint a 16. szizad masodik felere esik. A szekely Kornisok eseteben ez Kor-
nis Mikls nevehez kotheto, aki szereny birtokokkal indult, tehetsege reven
megis kibontakozott karrierje: udvarhelyszeki f6kapitiny, majd tablai iilnok
lett, 1548-ban a Frater Gyorgy melle rendelt tanics tagja volt. 15 56-ban a
Petrovics Peter melle rendelt hattagu tanacsban a szekelyseg kepviseloje. Kato-
nai, hivatali karrierje mellett komoly csaladepito es birtokszerzo tevekenysege
alapozta meg a csalad tovabbi sorsat. Jl hizasodott, felesege, Bikli Barba.la
sziileitol szep vagyont orokolt. Gyermekei szamara olyan hazassagi strategiit
dolgozott ki, amely elosegitette a csalad tovabbi terjeszkedeset.
Ket fia koziil Mihaly eroszakos, hatalmaskod6 birtokszerzesei es katonai si-
kerei reven emelkedett a politikai rangletrin, 1574-tol 1576-ig 6 volt a szekely
kezmenyei, Bukarest, 1979, 19-34. (A tovabbiakban: Benko S. - Derneny L. - Vekov K.);
Egyed kos: A szekely hadkotelezecrseg es hadszervezet, kiilonos tekimercel a XVI. sz:izadra,
in: Benko S. - Derneny L. - Vekov K., 47-58; lrnreh lstvin: A torvenyhozti szekely falu, Buka-
rest, 1983; Derneny Lajos: A fejedelrni szekely politika es a szekelyfoldi nepesseg-osszefr:isok
(1575-1627), in: Derneny Lajos (szerk.): Szekely Okleveltdr. Oj sorozat, IV, Kolozsvar, 1998;
Benko Elek - Szekely Attila: Kozepkori udvarhdz es nemesseg a Szekelyfoldon, Budapest, 2008;
valarnim Tiidos S. Kinga es Balogh Judit fent idezett tanulrninyai.

88

www.cimec.ro
sokamara-ispfo. Parkas egyreszt megorokolte baryja halala utfo a birtokokat,
masreszt Udvarhelyszek kirilybfrojakent maga is szamottevoen novelte vagyo-
nat. Parkas nevehez flizodik a Kornis-klientura kiepitese, azaz: hazassagok re-
ven egy olyan atfogo kapesolatrendszer letrehozasa, mellyel Szekelyfoldon es
azon tul is elonyoket biztostott a esalad szamara.
A harmadik genericiot kepviselo Kornis Perene nem orokolte apja, nagy-
apja tehetseger, kirilybfrokent sem tudta letrehozni a szeken beliili hegemo-
niat. Ket fontos jellemvonist emltenek meg: az egyik, hogy Kornis Perene
kiskorusaga idejen a tagabb rokoni kor vette at az irfoyitist: Kornis Farkas
vejei, Petky Janos es Peehy Simon. A masik, hogy a esaladnak nem sikeriilt to-
vabborokteni a hatalmat: Parkas 12 gyermeke koziil mindossze ket lfoy es egy
fiu, Perene maradt eletben, s az o Samu fia meg eseesemo koriban meghalt.
Perene halilaval, 1625-ben a Kornis-kor is szethullott. Osszefoglalva, a haram
generici<'> karrier-strategiajfoak legfontosabb elemei: katonai, hivatali karrier,
sikeres hazassagszerzesek, hatalmaskodasok. 4
A ruszkai Kornisok karrierje, a szentpaliakeval parhuzamosan, a 16. sza-
zad masodik feleben tevekenykedo Kornis Gasparnak koszonhetoen bon-
takozott ki. Kornis Gaspar szemelye egyreszt Kornis Mikloseval allithato
parhuzamba, hiszen hozza hasonloan Gaspar palyaja is kiesiny birtokokkal,
az Abauj megyei ruszkai kuriabol indult, es valoszm'.ileg ott is ert volna ve-
get, birtokaikon esendesen tevekenykedo apjahoz es testvereihez hasonloan,
de mas irfoyt vett, mostohaapjfoak, Panka Peternek koszonhetoen. Panka
Peter szemelye Pecky Janoseval es Peehy Simoneval allithato parhuzamba,
abban a tekintetben, hogy mint kviilrol jott esaladtag, jelen esetben gyam-
apa, iigyesen egyengette Kornis Gaspar utjat. Panka egyebkent az onodi var
kapitfoya volt, es kivalo iizleti erzekkel rendelkezett, ugyanis az elhagyott
kolostori birtokokat sorra felvasarolta Abaujban, es ezzel nagy haszonra tett
szert. Gyamfia szamara olyan lfoyt valasztott, aki egyediili orokos: Dolhay
Ilona apja, Dolhay lmre tekintelyes maramarosi birtokallominyat orokolte,
gy ezzel az elso hazassagaval Gaspar az abauji koznemesi lerbol Maramaros
legnagyobb foldesurava lepett elo. 5
Maramaros legnagyobb birtokosakent sima ut vezetett a megye legfonto-
sabb tisztsegei, a huszti kapitfoysag (157 4) es a fOispfosag (1575) irfoyaba.
4
Vass Miklos: A Homorodszencpali Kornis-csalad, Turul, 27, 1909, 17-28; Balogh J.
- Horn I.; Horn Ildiko: Hit es hatalom. Az erdelyi unitdrius nemesseg 16 szdzadi tortenete,
Budapest, 2009, 232-248; Balogh J. 2009; Balogh J. 2011, 57-111.
5 T. OrgonaA. 2007, 13-21.

89
www.cimec.ro
A kapitanysaggal egyiitt jart a s6kamara-ispani dm is, melyet 1577-1580 ko-
zott viselt. 6
Gaspar Bathory Zsigmond fejedelemsege elejen elsosorban katona volt: az
un. katonapart meghataroz6 tagja. Foszerepet kapott a fejedelem ellenzekenek
1594-es likvidilasaban. Ekkor nagyot lepett elore: a kivegzettek birtokaival je-
lentosen novelte vagyonat, ezzel parhuzamosan politikailag is befutott: tanacs-
ur lett, a fejedelem belso koreben Bocskai mellett illt, sat, Bathory tavozasa
utan, a Habsburgok uralta Erdelyben, mivel elkotelezett Habsburg-pani volt,
Erdely generilisa lett, es csaszari tanacsosi melt6sagra (Sacrae Caesareae Regiae-
que Maiestati Consiliarius) emelkedett. Bathory Andras fejedelemsege alatt
a politikai hierarchiaban is elso lett, a fejedelem ugyanis elso tanacsurra tette.
Elerkezett pilyaja csucsara. 7
Minek kosznheto ez a meredeken !velo eletpilya? A katonai, hivatali, udvari
szolgilat ideje alatt Kornis Gaspar folyamatosan novelte birtokait, osszefiiggo
partiumi birtokhil6zat kiepitetesere torekedve. Az elso lepes az elso hizassaga
volt, 1560 koriil, Dolhay Ilonaval, mellyel megszerezte Kirvat, az udvarhazzal
egyiitt, es het egesz falut es harom reszbirtokot. 8 Elso felesege halila utan nem
sokkal, 1576-ban ujranosiilt, Szalontai Tholdi Erzsebetre, Ujhelyi Zsigmond
ozvegyere esett vilasztasa. 9 A Biharban birtokos Tholdiak reven rokonsagba
keriilt a Partium regi arisztokraciajaval. IO Katonai erdemekkel szerzett Doboka
varmegyeben birtokot: 1576-ban, Bekes Gaspar tamadasa utan a Bekes-parti
K.rolyi Liszl6 delloapati reszj6szigat kapta a fejedelemtol. 11 Az 1580-as evek-
ben Szatmar megyeben is szerzett - fejedelmi adomany utjan - birokokat. 12
6
T. Orgona A. 2007, 22-31.
7 T. Orgona Angelika: Kornis Gispar es Bocskai Istvan, Kut, 2004, III, 2, 32-40. (A to-
vabbiakban: T. Orgona A. 2004); T. Orgona A. 2007, 42-100.
8
Septer, 1569. okt6ber 5. MOL P 1960, Bethlen csalad leveltara, 24. t. No. 6.; Gyu-
lafehervar, 1570. marcius 15. Egyetemi Konyvtar, Budapest, Kezirattar, Litterae et epis-
tolae origi,nales, 16. sz. No. 171.; Gyulafehervar, 1591. junius 26 Barhory Zsigmond
kiva!csaglevele, in: Fejer Tamas - R.acz Etelka - Szisz Anik6 (mutat6k, jegyz.): Az erdilyi
fejedelmek kird/yi konyvei. I 1569-1602. Bdthory Zsigmond kird/yi konyvei 1582-1602,
Kolozsvar, 2005 (Erdilyi TOrtenelmi Adatok, VII, 3) No. 65.
9
MOL P 1960. Bechlen csalad leveltara, 3. cs. 24. t. No. 35 59.
JO S6gora lett Tholdi Istvan, a kesobbi (I 599-1603) canacsur es lippai kapitanyhelyettes.

Tr6csanyi Zsolt: Erdily kozponti kormdnyzata, Budapesc, 1980, 35, 37.

11
Kadar J6zsef- Rethy Liszl6 - Taganyi Karoly: Szolnok-Doboka vdrmegye monographid-
ja, I-VII, Des, 1900-1905, III, 253; IV, 273.
12
A Nagybanyahoz rartoz6 falvakac, melyeket Bathory Istvan Szacmar es Nemeti atadisa-

90

www.cimec.ro
1582-ben Ugocsa megyeben szerzett zalogbirtokokat, Fancsikat nemesi kuria-
val, Verboet es Gulacsot. 13
Gazdasagi erdekeinek ervenyesitese erdekeben sokat tanult mostohaapja-
t6l, Panka Petertol, gyakran tulment a trveny szabta hatirokon. 1572-ben
a maramarosi Sugatagon eroszakoskodott a moldvai vajdaval. sorozatos hatir-
serteseire valaszul 1575-ben Teuffenbaeh szatmari fOkapitany katonai betrtek
Maramarosba es elpusztitottak Kornis kirvai kuriajat. 14 1576-ban val6szm'.ileg
valamilyen birtokvita miatt gyiljtatta fel Kornis Gaspar a huszti katonakkal
masodik felesege nehai ferjenek, Ujhelyi Zsigmondnak a szllosi kuriijat. 1s
1589-ben Panehikai Perene, Panehikai Janos rkse perelte he ot hatalmas-
kodasert, mondvan, jogtalanul foglalta el a fincsikai udvarhazat. 16 Huszti ka-
pitinykent az t maramarosi mezovarost, Husztot, Visket, Tecsot, Hosszume-
zot es Szigetet, melyek kzvetleniil a fejedelmi kinestarnak voltak alarendelve,
sajat jobbagyfalvaikent kezelte, nkenyeskedesei miatt az oppidumok Bathory
lstvanhoz fordultak, aki fellepett a jogtalansagokkal szemben. 17
Tovabb nvelte abauji birtokallomanyat 1591-ben, amikor egyetlen, meg
eletben levo fivere, Kornis Perene meghalt, es o lett az orkose. Jogainak men-
ten ervenyt akart szerezni, elfoglalta a ruszkai kuriat, es kiturta onnan Kornis
Perene zvegyet, Pul6 Dorottyat, akinek pedig haszonelvezeti joga lett volna
benne. Pereskedett azokkal a Kornis-ozvegyekkel is, akik ujb6l ferjhez men-
tek, de nem voltak hajland6ak visszaadni kornisruszkai birtokaikat, melyek
haszonelvezeti joga csak a Kornis nev megtartasaval illette volna oket. 18
ert kapotc a magyar kira.Iyt61. Matyas foherceg Rudolfnak, 1590. aprilis 26. Magyar Tu-
domanyos Akademia Ki:inyvraranak Keziratcara, Veress Endre-gy{ijtemeny, A gi:incruszkai
gr6fKornis csalad ol<leveltara, Ms 425. I. k. 436-440. Huszar Lajos: Az Erdelyi Fejedelem-
segpenzverese, Budapest, 1995, 12-13, 22.
13
Lelesz, 1582. okt6ber 30. MTA KK Kornis csalad, I, 404.
14
Hans von Parth Johann Rueber felso-magyarorszagi fokapitanynak, Szatmar, 1572. no-
vember 18. MTA KK Kornis csalad, I, 340; Bathory Istvan Kornis Gasparnak, Gyulafe-
hervar, 1575. februar 27. ln: Karolyi rpad: Magyar missilis levelek Bekes Gdspdr zavargdsa
es Bdthory lstvdn lengyel kirdllyd va/O vdlasztdsa tortenetehez (1572-1576), TT, 1879, 741;
Erdelyi Orszdggyiilesi Emlekek, szerkesztetce Szilagyi Sandor, III, 6. (EOE)
15
MOL P 604. Sipos Zsigmond csaladti:irteneti feljegyzesei, 2. cs. 42. t.
16
MOL P 1870, A Rhedey csalad leveltara, 3. cs. 24. t. A Dolhay csalad bircokjogi iratai-
nak elenchusa 1400-1709. 43. v. No. 408.
17
MOL F 3, Erdelyi Kormanyhat6sagi Leveltarak, Centuriae, 5. doboz, Cent. F. No. 53;
MOL A 57, Magyar Kancellariai Leveltar, Libri Regii, XXII, 488-490.
18
Bathory Zsigmond, Kassa, 1591. julius 28. MOL P 1960, Bethlen csalad leveltara, 3.

91
www.cimec.ro
 Az 1594-ben elkobzott birtokok egy resze, jutalomkent, Kornis Gspr
kezere jutott, igy tovbb terjeszkedett a Partiumban, Bihar es Zarnd me-
gyekben. A bihari Papmezo es a zarndi Deszni ekkor vlt a Kornisok fontos
gazdasgi bzisv. 19 A legnagyobb bravurt azonban 1596-ban hajtotta vegre,
amikor elvette a hirtelen elhunyt Geszthy Ferenc devai kapitny ozvegyet, za-
rndi Horvth Annt. Gyorsan cselekedett, a gyszev leteltet alig vrta be, igy
azokat a birtokokat is megszerezte, melyeket Geszthy kapott Kendy Sndor es
Kendy Ferenc n6tzsakor. Ezzel a Kirlyhg6n tul is megtelepedett, a Torda
es Feher vrmegyei falvak, fokent pedig a KiikiillO megyei Radn6t vrnak es
uradalmnak megszerzesevel. 20
Ezzel a birtokllomnnyal, gazdasgi hatalmt tekintve, a fejedelem utn
o lett a legtekintelyesebb Erdelyben. 1598-tol hallig, 1601-ig gyakorlatilag
Kornis Gspr volt a legtekintelyesebb erdelyi politikus, gazdasgilag es poli-
tikailag egyarnt. Az Erdely tvetele miatt erkezo csszri biztosok ugy tudtk,
8000 jobbgya van. 21 Kornis ezzel szemben 2500 jobbgyot emlitett, s ha ezt
is csak becslesnek tekintjiik, arnyaiban akkor is igen tetemes, ha meggondol-
juk, hogy a Szekelyfoldon Kornis Ferenc 252 jobbggyal a legtekintelyesebb-
nek szmitott 1614-ben. 22
Kornis Gspr nem veletleniil mondta azt egy izben Bocskair61 es Nap-
ragi Demeter kancellrr61, hogy ,JJnekik ez orszdgban nincsen annyi reszek,
mind az kettonek is, mennyi ennekem, mert ennekem fiaim es lednyim vannak
es azoknak gyermeki, tos, gyokeres vagyok ez orszdgba': 23 Teht nemcsak hatal-

cs. 24. t. No. 71.; MTA KK Kornis csalad I, 453, 550.

19
Bathory Zsigmond, Gyulafehervar, 1594. november 20. Kolozsvari Allarni Leveltar, Kor-
nis csalad leveltara (378 Fondul Familial Kornis), 646, No. 2.; Bathory Zsigmond, Gyulafe-
hervar, 1594. november 30., Kornis csalad leveltara, 643, No. 2.; Bathory Zsigmond, Gyu-
lafehervar, 1595. aprilis 18. Kornis csalad levelcara, 643. No. 1. MTA KK Veress: Geszchy
Ferenc"-hez irc kiegeszicesek. Ms 439111. 301.; Elenchus Licceralium lnstrumencorum Fa-
miliarn Kornisianarn concernencium. MOLE 147 Acea Radicalia, 1. cs. 1. fasc. foi. 379.
20
MOL F 3 Cencuriae, 11. d. Centuria S. Nris 33, 34, 37, 38, 42.
21
A bizcosok a csaszarnak, Biidi:ispacak, 1600. februar 4. Eudoxiu de Hurmuzaki: Docu-
mente privitoare la istoria Romnilor, XII, Bucureti, 1903, 673; Szadeczky Lajos: Erdely es
Mihdly vajda tortenete 1595-1601. Okleveltdrral, Temesvar, 1893, 474-475 (a covabbiak-
ban: Szadeczky L.); Ungnad Pezzennek, Biidi:ispacak, 1600. februar 4. MTA KK Kornis
csalad I, 581. Ungnad es carsai II. Rudolfnak, Gyulafehervar, 1600. aprilis 21. MTA KK
Kornis csalad I, 616-620. (regeszca: Szadeczky L., Nr. 150.)
22
Balogh J. 2009.
23
Bachory Zsigmond visszafogadasa iigyeben carcocc vizsgilac, Gyulafehervar, 1599. no-

92

www.cimec.ro
masabb, mint Bocskai es Napragi egyuttveve, hanem hatalmat gyermekei,
unokai szamara orokul hagyhatja, mg a masik ketto, utdok hianyaban,
nem. Mikent Kornis Farkas, Kornis Gaspar is rendkivul korultekintoen va-
lasztott part negy lanya es harom fia szamara. De mig a szekely politikus
Erdely hatarain belul maradt a hazassagszerzesben is, addig Gaspar szemeit
Magyarorszagra is vetette, egyreszt, mert foldrajzilag kozelebb esett, mas-
reszt, mert vagyona elegendo volt meg ahhoz is, hogy fiai partikepesek legye-
nek a magyar arisztokrata holgyek szamara.
Negy lanya es az elso fia, Gyorgy meg 1594, a nagy birtok- es hatalomszer-
zes, a nagy kasztvaltas" elott kotott hazassagot. A lanyokat erdelyi, illetve par-
tiumi kozepbirtokosokhoz adta hozza: Annat Weer Mihalyhoz, Zsfiat Kun
Peterhez, Katat Bernad Uszlhoz, Borbalat Mikolai Ferenchez. 24 Gyorgy egy
szatmari birtokos, Salgay Balint ugocsai masodalispan lfoyat vette el. Salgay
Katalin egyetlen gyermeke volt szuleinek, es komoly vagyont orokolt. 25
Ket kisebb fia mar akkor nosult, amikor Gaspar volt az orszag generalisa.
Boldizsar 1600-ban vette noul Keresztury Kristf kovari kapitany lfoyat, Ka-
talint. ltt is egyeduli orokos volt a lfoy, hozomfoya 100 OOO forintra rugott,
es Belso-Szolnok megyei birtokokat, tobbek kozott a szentbenedeki kastelyt
kapta hozomanyul, amely egyebkent a 20. szazadig a Kornisok lakhelye
lett. 26 Harmadik fia, Zsigmond a nyugat-magyarorszagi nagybirtokos, Palffy
Istvan lfoyat, Ilonat vette felesegul, igy sgorsagba kerult pi. Palffy Miklssal,
Illeshazy lstvannal es Deregnyoi Darczi Ferenccel is. 27 A harom fiu hazassa-

vember 20. - december 1. EOE, IV, 225-240; T. Orgona A. 2004.

24
Huszt, 1595. februar I. MTA KK Kornis I, 491-492.
25
Perenyi Gabor vegrendelere. Halmi, 1636. okr6ber 17. MOL P 1967, Perenyi cs., 3. cs.
11. r. foi. 24-25.; bovebben lasd T. Orgona A. 2007, 100-101.
26
Aloiso Radibrad David Ungnadnak, Gyulafehervar, 1600. julius 31. MTA KK Kor-
nis, II, 627. (a levei regesztaja reves olvasat miatti felreerressel [Kornis Gaspar is velok
megy"]: Szadeczky L., 550.)
27
A Dar6czy-Illeshazy-Kornis csaladi osszefon6das robb izben segitette a Habsburg-er-
delyi diplom:iciat: 1608-ban a II. Maryas es Barhory Gabor kozotti kassai, 1614-1615-
ben a II. Maryas es Bethlen Gabor kozorti nagyszombati rargyalasokar. Errol ujabban
Oborni Terez: Bethlen Gabor es a nagyszombati szerzodes (1615), Szdzadok, 145, 2011,
877-914. Merenyi Lajos (kozli): Illeshazy Istvan es Palffy Kara vegrendelete. 1596, 1612,
Tdrtinelmi Ti:ir, 1897, 758; Jedlicska Pal: Adatok erdodi bdro PdlfJY Mik!Os a gyiiri hiisnek
eletrajza es kordhoz. 1552-1600, Eger, 1897; Jedlicska Pal: Eredeti reszletek Grof PdlfJY-
csa/.dd okmdnytdrdhoz 1401-1653 s GrofPdlfJYak eletrajzi vdzlatai, Budapest, 1910; Palffy
Geza: A PdlfJY csa/.dd felemelkedese a 16 szdzadban, in: Anna Fundarkova - Geza Palffy

93
www.cimec.ro
gi strategija azert is figyelemre melt6, mert Kornis Gyrgy felesege, Salgay
Katalin a kelet-magyarorszgi, Zsigmond felesege, Plffy Ilona a nyugat-ma-
gyarorszgi, Boldizsr felesege, Keresztury Kata pedig az erdelyi elittel hozta
rokonsgba a Kornisokat.
Erdemes sszevetni Kornis Farkas es Kornis Gspr iskolzottsgt, kul-
turaprtolst. Az unitrius vallsu Farkas rendkivul nyitott, tjekozott, isko-
lzott ember volt, j61 irt grgul es latinul, szoros barti szlak fiiztek a kor-
szak erdelyi teol6gusaihoz, szabadgondolkod6ihoz, Gerendi Jnoshoz, Eossy
Andrshoz. Sajt fiait es gymgyermekeit kulnbzo szellemi kzpontokba
kuldte tanulni, Kovacs6czy Farkas kancellr tmogatsval Heidelbergbe,
Padovba juthattak, mint pl. (a Kornis Gspr elso fival megegyezo nevu)
Kornis Gyrgy, akit peregrinci6ja alatt ert a hall. Voltak, akiket katonai
plyra sznt, ezert kulnbzo udvarokban apr6dkent teljesitettek szolgla-
tot, Kornis Mikl6s pl. Heidelbergben a vlaszt6fejedelem udvarban tlttt
nehny evet. 28
Gspr tjekozottsga nem volt ilyen szeles spektrumu, br felterelezhetoen
tudott nemetul, latinul es romnul is. Fiait Bthory Andrs warmiai udvarba
kuldte, majd pedig Plffy Mikl6s seregeben jrtk a vitezi iskolt. Mecensi
tevekenysegerol csak annyit tudunk, hogy egy izben egy Miskolci Gombos
Boldizsr nevu wittenbergi dik tanulmnyait tmogatta. 29
Farkas es Gspr egyarnt sokat adtak a reprezentci6ra: Gspr 1577-tol
kapitnykent Huszt vrt korszerusitette. A munkban a legjelesebb erdelyi
kofarag6, Seres Jnos es Keomijes lmre kolozsvri mester vett reszt. Ebben
az epitesi peri6dusban epult a kulso hrmas kapu, melyet kivulrol Bthory
Krist6f cimere diszitett, belul viszont Kornis Gspr unikornisos cimere volt
lthat6, valamint az alirs: GASPARVS CORNIS DE GONTZ RVSZKA

(ed.): Pdlfiovci v novoveku. Vzostup viznamneho uhorskeho Hachtickeho rodu. Zbornfk z

vedeckej konferencie Bratislava 20. maja 2003. Bratislava-Budapest, 2003, 17-36; Pallfy
Geza: Pozsony megyebol a Magyar Kiralysag elere, Szdzadok, 2009, 4, 853-882.
28
Vass Mikl6s: Kornis Gyorgy kiilfoldi tanulasa, Kereszteny Magvet/J, 47, 1912, 224.
(A tovabbiakban: Vass M.); Balogh J. - Horn I., 88-95.
29
Jessenius a Jessen (Iohannes). De Universi Perfectione, Libri Duo: Sub, Nobilis et Ex-
cellentis Viri, D. Iohannis lessenii a lessen, Professoris Witebergensis (sic) celeberrimi,
Patrocinio, A Balthasare Gombos, Miskolcino, Ungaro et Nationis Seniore, ad diem
VI. Manii disputandi, publico expositi, Witebergae, Typis M. Iohannis Cratonis, Anno
1601. Szabo Karoly - Hellebram Arpad: Regi Magyar Konyvtdr, III, 1, Budapest, 1896,
289-290, No. 978.

94
www.cimec.ro
COMES. 3 Kornisnak harom sajat vara is volt: Papmezo, Deszni es Radn6t,
de ezek kiepitesere mar nem jutott ideje. 31 Szep hazat birtokolt viszont Gyula-
fehervaron, amelyrol mega velencei kovet is elragadtatva rta a d6zsenak: un
bellissimo palazzo!" A palota Mihaly vajda tetszeset is annyira elnyerte, hogy
egyszen'.en kilakoltatta Kornis Gaspart es belekoltozi:itt. 32 A szekely Kornisok
szerenyebb anyagi lehetosegekkel epitkeztek: Erdoszentgyorgyon es Homo-
r6dszentpalon letesitettek reprezentatv otthont csaladjuk szamara. 33
Osszefoglalva megillapithatjuk, hogy a ket csalad kozi:itt a leglenyegesebb
kiilonbseget a birtokallomfoy mertekeben lattuk. Ha igaz, ruszkai Kornis
Gaspar jobbagyainak szama tzszerese volt szentpali Kornis Ferencenek. Eb-
bol ad6d6an eltero helyet foglaltak el a politikai rangsorban is. Kornis Gaspar
orszagos tisztseget viselt, Erdely generalisa volt, mg Kornis Farkas csak"
Udvarhelyszek kiralybr6i, illetve fOkapitfoyi tisztsegeinek birtokosa. Mivel
mindket csalad hasonl6an szereny helyzetbol indult es hasonl6 kepessegu
tagokb61 allt, feltetelezheto, hogy birtokaik foldrajzi elhelyezkedese okozta
a homor6dszentpaliak kesobbi lemaradasat: a partiumi birtokok talaja kedve-
zobb volt a felemelkedesre, mint a periferialisabb, eghajlataban is kedvezot-
lenebb szeki birtokoke. Mindezek ellenere muveltsegben, kulturapartolasban
a szekely Kornisoke az elsoseg, s ez leginkabb a vallasbeli kiilonbseggel ma-
gyarazhat6: az unirarius felekezetueknel megfigyelheto szellemi nyitottsaggal,
fogekonysaggal.
A kiilonbi:izosegek dadra a ker csalad karrierstrategiaja hasonl6. Mas-mas
retegekben mozogtak, megis ugyanazokkal az eszki:izokkel eltek, vagy - ugy is
fogalmazhatnfok - eltek vissza.

30
Szoleczky Emese: A huszti vdr tortenete, Budapest, 2004, ELTE BTK, PhD-erteke-
zes; Balogh Joln: Olasz tervrajzok es hazai kesorenaissance epiileteink, in: Galavics Geza
(szerk.): Magyarorszdgi reneszdnsz es barokk, Budapest, 1975, 55-135; Balogh Joln: Ko-
lozsvdri klJfarago muhelyek. XVI. sz., Budapest, 1985.
31
T. Orgona A. 2007, 59, 71.
32
Dr. Andrei Veress: Documente privitoare Ui istoria Ardealului, Moldovei i rii-Rom
neti, VI, Bucureti, 1934, 77.
33
Vass M.

95
www.cimec.ro
LA FAMILLE KoRNIS AU PAYS DES S1cuLEs - LA FAMILLE KoRNIS
DANS LE PARTIUM AU XVP SIECLE

Dans la recherche scientifique sur la Principaute de Transylvanie - en parallele

avec les etudes sur la haute societe du Royaume de Hongrie - on observe pas
mal d' analyses de la vie des nobles, parmi lesquelles l'histoire sociale de la
noblesse sicule et Ies strategies de carriere des nobles sicules.
Avant les changements de regime, ces recherches n' etaient pas bien vues.
Ces dernieres annees, on commence a combler ces lacunes.
Un des sujets Ies plus interessants est celui qui s' occupe de la couche
sociale la plus restreinte, de rang le plus eleve, celle des Primors" sicules, Ies
premiers".
Un excellent exemple est l'histoire de la familie Kornis de Homor6dszentpl,
retracee recemment par Judit Balogh et Ildik6 Horn. Les auteurs presentent
Ies moyens par lesquels la familie a reussi a acquerir sa place parmi !'elite de la
Transylvanie et agarder sa position au cours du XVI< siecle et au debut du XVII<
siecle. En etudiant la haute societe de la Principaute de la Transylvanie, on peut
comparer la noblesse du Pays des Sicules et celle des comitats (vrmegyek).
Dans notre cas, ii s' agit de la carriere des Kornis de Homor6dszentpl et celle
de la familie de Ruszka. La classe noble sicule est une societe plus pauvre et
plus arrieree, son pouvoir economique et politique est meme bien en dessous
de celui des autres nobles de la Transylvanie. D'une certaine maniere, la familie
Kornis est une exception a cette regie. La familie de Homor6dszentpl s' est
cree un reseau de domaines seigneuriaux et un systeme de rapports familiaux
unique au Pays des Sicules. En tant que plus grand seigneur feodal sicule, ils
ont obtenu des dignites de niveau national.
En analysant la strategie de carriere des deux familles Kornis, on peut
constater des similitudes. Placees ades niveaux differents de la hierarchie, elles
ont utilise les memes moyens, en ont abuse, pour atteindre leurs objectifs.

96
www.cimec.ro
Gebei Sandor

Sz:EKELYEK II. R.AK6cz1 GvoRGY

, ,
HADIVALLALKOZASAIBAN

Az erdelyi fejedelmek mindig s minden koriilmenyek kozott leginkabb kivlt-

sgolsokkal igyekeztek maguknak biztositani a katonskod6 szekelyseg hu-
seger, odaad6 szolglatt. Megkeriilhetetleniil sziikseg volt rjuk vagy eppen
a fejedelmi hatalom megszilrditsnak, vagy eppen a hatalom tart6s stabili-
zlsnak erdekeben, a fejedelmek szekely bizalmasair6l, tancsad6ir6l nem is
beszelve. Egysz6val, a szekelyseg tomege a fejedelmeknek nelkiilozhetetlen ka-
tonai-trsadalmi bzisul szolglt, a szekelyseg vezetoi pedig az erdelyi, orszgos
politizlsban hallattk szavukat, sot olykor-olykor az Erdelyi Fejedelemseg
politikjnak meghatroz6 szemelyisegeive is vltak.
A fejedelmek szekelypolitikjval, a fejedelmek es a szekely trsadalom vi-
szonynak az alakulsval a modern torteneti szakirodalom behat6an foglalko-
zott, elsosorban lmreh lstvn, Demeny Lajos, Egyed Akos, Pl-Antal Sndor,
S. Tiidos Kinga, Garda Dezso, Balogh Judit es msok eredmenyekben gazdag
kutatsaira gondolunk. 1 A szakmunkk es az azokban kozzetett dokumentu-
1
Benko Samu - Demeny Lajos - Vekov Karoly (szerk.): Szikely felkelis 1595-1596. Ellizme-
nyei, lefalydsa, kovetkezmenyei, Bukaresr, 1979 (a rovibbiakban: Szekely felkeles); lmreh Isrvin:
A rendtarto szikely falu, Bukaresr, 1973; lmreh Isrvin: A torvenyhoz6 szikelyfa!u, Bukaresr, 1983;
Demeny Lajos - Paraki J6zsef (kozzereszi): Szikely Okleve!tdr. Oj sorozat, I-III, Bukaresr-Buda-
pesr, 1983-1994; Demeny Lajos (bevezeressel es jegyzerekkel kozzereszi): Szikely Okleve!tdr. Oj
sorozat, IV-VI, Budapesr-Kolozsvir, 1998-2000 (a rovibbiakban: SzOkl. Os.); Demeny Lajos:
Berhlen Gibor szekely polirikija, Tiirteneti Tanulmdnyok, II, Debrecen, 1993, 23-55 (a rovib-
biakban: Demeny L., 1993); Demeny Lajos: A fejedelmi szekely polirika merlege, in: Glarz
Perene (szerk.): A tudomdny szolgdlatdban. Emlikkonyv Benda Kdlmdn 80. szuletesnapjdra, Bu-
dapest, 1993, 133-140; Egyed kos: A korszeriisod/J es hagyomdnyorz Erdely, 1-11, Csikszereda,
1997; Egyed Akos: Erdely metamoifrJzisa a hosszu 19. szdzadban, 1-11, Csikszereda, 2004; Egyed
Akos: A szikelyek rovid tortenete a megtelepedestlJ! 1918-ig, Csikszereda, 2008; P.1-Antal Sindor:
Szikely onkormdnyzat-tortenet, Marosvisirhely, 2002; P.1-Antal Sindor: A szikely szikek a 18.
szdzadban. Marosszik 1701-1722 koztt, Marosvisirhely, 2007; P.1-Anral Sindor: A szikely
szekek a 18. szdzadban. Csikszik 1701-1722 koztt, Marosvisirhely, 2009; P.1-Anral Sindor:
A szikely szikek a 18. szdzadban. Udvarhelyszik 1701-1722 koziitt, Marosvisarhely, 2009; Tii-
dos S. Kinga (v.logana, bevezeto tanulminnyal es jegyzerekkel ellina): Erdelyi testamentumok !.

97
www.cimec.ro
mok arrol tanuskodnak, hogy az erdelyi fejedelmek, Bathori lstvantol kezdve
Bathori Zsigmondon, Bocskai Isrvanon, R:ikoczi Zsigmondon, Bathori Ga-
boron, Bethlen Gaboron at I. es II. Rakoczi Gyorggyel bezarolag, gyakran
adomanyoztak egyeni vagy kollektiv, de nevre szolo kivaltsagleveleket, azert,
hogy a szekelyek katonai potencialjat tovabbra is megorizzek, a puskas gya-
logok vagy a lOfok koze emeltekkel feltoltsek a szekelyseg megritkult sorait.
Egyre elterjedtebb gyakorlat lett a dmeres levelek adomanyozasa is, amely-
nek kovetkezteben az armalistak szama gyarapodott. Ez a folyamat kiegesziilt
- ahogyan azt Demeny Lajos predzen hangsulyozta - a jobbagyosodas/job-
bagyostas szigoru tilalmaval, akar orszaggyulesi hararozatok, akar fejedelmi
parancsok utjan, vagy a jobbagysorba jutott szekelyek lefoglalasaval a kincsrar
szamara, majd visszaallfrasukkal a hadkoteles szekelyek koze." 2
Vitathatatlan teny, hogy az atgondolt es kovetkezetes fejedelmi szekelypo-
litika'' Bathori Zsigmondnal, 3 ill. Bocskai lstvannal jelenik meg eloszor. 4 En-
nek bizonytekaul az 1595. evi szekely szabadsaglevel kibocsajtasat, ill. Bocs-
kai eseteben az 1605. december 18-ai levelevel kezdodo intezkedessorozatot
szokas emlfteni. 1605 vegen a magyar kirallyal szembeszallo bihari fOurbol
fejedelemme lett Bocskai a szekelyek generalisat, Petki Janost arra utastot-
ta, hogy minden szekekre hirdettessen generalis mustrat es registrom szerent
mindeneknek neveket irassak foi, raeroltetven, hogy az lovassa sze[r]szamos es
kopjas, az gyalogja veres kontosben oltozzek es ugy alljon elo, mikor hadra ke-
vantatik."5 1606. jlllius 20-an Kassarol Petkinek kuldott levelbol a megisme-

Hadvisel/J szikelyek vegrendeletei. Hdromszik, Marosvsrhely, 2003; Tiidos S. Kinga (vlogatta,

bevezeto tanulmnnyal es jegyzetekkel elltta): Erdelyi testamentumok II Erdelyi nemesek es fd-
emberek vegrendeletei (1551-XVl sz. vege), Marosvsrhely, 2006; Tiidos S. Kinga (vlogatta,
bevezeto tanulmnnyal es jegyzetekkel elltta): Erdelyi testamentumok III Erdelyi nemesek es
fdemberek vegrendeletei (1600--1660), Marosvsrhely, 2008; Garda Dezso: Szikely hadszervezet
esfalukozsseg, Gyergy6szemmikl6s, 1994; Balogh Judit: A szikely nemesseg kialakuldsdnak folya-
mata, Kolozsvr, 2005. (A rovbbiakban: Balogh J. 2005)
2
Demeny Lajos (bevezetessel es jegyzetekkel kozzeteszi): Szekely Okleveltdr. Oj sorozat. Iv.
Szikely nepesseg-osszeirdsok 1575-1627, Kolozsvr, 1998, 19-20.
3
Szike!y felkelis, 100-1 OI. Bthori Zsigmond 1595. szeptember 15-i fejedelmi szabadsglevele
a szekelyeknek. Azok a szekelyek nyenek vissza osi szabadsgukat, akik az elmult nem regi
idokben [1562 6ta] . valami dologen szolgasgra es jobbgysgra vettettek." A szabadsglevel
enelmezesi problemir61 lsd Demeny Lajos: A szikely kozseg kiharcoija szabadsdga visszadllitd-
sdt c. fejezetet, in: Szikely felkeles, 100.
4
Szikely felkeles, 126-131, SzOkl. Os IV, 20.
5
Bocskai lstvn: Levelek. Vlogatta, a bevezero tanulmnyt frta es a jegyzeteket osszellftot-
ta Benda Klmn. Budapest-Bukarest, 1992, 182-183. A generlis mustra elrendelesenek

98

www.cimec.ro
telt utasft:is mellett - .amikeppen meg volt hagyva mitoliink. .. ugy igyekez-
zek igazgatni es viselni az dolgokat, hogy [a szekelyek] szabadsagokban meg
nem haborgattatvan, abban epen megtartassanak" 6 - mar az eredmenyesseg"
is kitetszik. Kerezer lovag" es ketezer darabont'' Szamosujvarhoz valo indf-
t:isat parancsolta Bocskai Petkinek, azzal a kiki:itessel, hogy a hadba vonulok-
rol lajstrom kesziilji:in: regestrumban mind kapitanyoknak, hadnagyoknak
es mind az egesz seregnek neveket felfrvan, meglassa kegyelmed, hogy azok
ki:izt szolgarend, beres, micsoda ne legyen, hanem ki-ki szemelye szerent maga
legyen jelen, es annak a massat kegyelmed minekiink kiildje ki". 7
Bocskai, a Bathori Zsigmond-i szekely szabadsaglevelenek a megerosf te-
sevel, iii. Petki Janosnak es a szekekhez frt fejedelmi szavaval, tekintelyevel
felreerthetetleniil mindenki tudt:ira adta, hogy nem turi a gazdagabbaknak
az ki:izi:inseges jonak szolgalatjatul", a hadakozastol valo elfordulasat, a szege-
nyebbek i:inkentes jobbagysagba valo menekiileset. A szabadsag visszaallft:isa
a ki:itelesseg (katon:iskod:is, hadiszerek eloallftasa, biztosft:isa) teljesftesevel pa-
rosul, ezert Petkit mint a szekelyek legfObb eli:iljarojat felelosseg terheli a sze-
kek allapotaert, Bocskai szerint. Nem fogadhato el az a helyzet, hogy a mi
zaszloink, nemely szekben hat, kiben ti:ibb, kiben kevesebb, iiresen allanak".
A szabadsagukat visszanyert szekelyeket kegyelmed ugy oltalmazza i:iki:it mind
kapitanyok, kiralybfr:ik es egyebek ellen is, hogy nekik adott szabadsagokban
epen megmaradhassanak'', szoJgaJatukat hfven teljesfthessek. 8
A hajdunemesftokent is erdemeket szerzett Bocskai eleteben mar nem tud-
ta hasznosftani a szekely i:isszefr:is jotekony hat:isat, de ezen a teriileten is pel-
daval szolgalt az ucodoknak.
Bathori Gabor alighogy a fejedelmi szekbe iilt, maraz 1608. marciusi or-
sz:iggylilesen megujftotta es megerosf tette a Bathori Zsigmond-fele 1595. evi

sokszor elhallgatocc, val6di oka az voie, hogy Bocskai nagyon elegedeclen volt a hozzaja kiildi:icc
szekely lovasok, gyalogok harcercekevel. Errol igy irc Pecki Janosnak: ... mind lovagoc, gyalo-
goc hazabocsatoccuk; kikrol panaszunk melean ilyen okokerc lehec, hogy sem annyi szamu, sem
arra az iidore, amine mii kevancuk voie, nem erki:izcenek, kesziileci pedig annyi szamu nepbol,
az minemt'.i ezeknek voie, ugyancsak alaval6 dolog. Ha szince eleiben kellecc volna menni az
dolgoknak es szolgalacjok kevancacocc volna oly sziikseges helyen, az egesz szekelysegnek hire-
nek, nevenek gyal:izacjara li:icc volna; kivalckeppen az gyalogsag, csak azon elvececc szolgak es
beresek volcanak es az szolgalacra celjesseggel alkalmaclanok, melynek elkesziceseben es kikiil-
deseben meg gondviselesc kevancunk volna." - Uo.
6
Bocskai Istvan: Levef.ek, 232.
7
Bocskai Istvan: Levef.ek, 232-233.
8
Bocskai Istvan: Levef.ek, 241, 242-243, 244.

99
www.cimec.ro
szabadsaglevelet, 9 az 1608. szeptemberi Kolozsvarott zajl6 orszaggyules mar
a Szekelyfold megcirkaltatasar6l" dontott. Ugyanis - allapitja meg a vegzes
- a szekelyseg koziil sokan az orszag szolgalatjat61 megvonvin magokat, job-
baggya lettek, ki miatt a kozonseges szolgalatban fogyatkozas esik. Tetszett
azert, hogy generilis urammal n[agysa]god* cirkltassa meg, es az hol affele
ralalkozik, foglalja ki az ura kezebol es restitualja priori statu. Ha penig mas-
szor megpr6balja, hogy ismet jobbagysagra adta magat, halallal biintettessek
meg". lO Am a tiltas es a biintetes gyakorlatin kiviil egy uj m6dszert is beve-
tett. Erre az irinyvaltasra mar Demeny Lajos is felhivta a figyelmet. Bathori
Gabor volt az - irja -, aki egesz katonai egysegek tagjainak adominyozott
kivaltsaglevelet, amint azt az 1614. evi osszeiras is nemegyszer emliti. A kol-
lektiv, de nevre sz616 cimeres levelei koziil emlitsiik meg itt azt, amelyet 1611.
junius 12-en allitott ki a haromszeki testor (praetorianus) gyalogok szamara
es a benne, nev szerint felsorolt 24 szemelyt a nem nemes es jobbagy allapot-
b61 kiveszi es nemessegre emeli. Ez az armalis vagy cimeres levei a legkoribbi
hasonl6 kivaltsaglevelek egyike." 11 Balogh Judit tortenesz az adominyozasok
boviteseben a szekelykerdes megoldasinak uj m6dszeret veli felfedezni. Meg-
allapitasa szerint: Barhori Gabor nem annyira tiltasokkal kivanta feken tar-
tani a jobbagyosodas folyamatat [a Szekelyfoldon], hanem rangemelesekkel
szindekozott megakadalyozni az elszegenyedo vagy szegenyebb szekelysegnek
a jobbagyi sorba siillyedeset" .12
Egyertelmu Barhori, de valamennyi erdelyi fejedelem szndeka. Hogy a hadi
szolgalatra kotelezett szekelyek szmat novelhessek es stabilizalhassk, egyideju-
leg alkalmaztk a riltst es a juralmazst. Mikozben a jobbagysorba siillyedest
vagy menekiilest tilalmaztk, es a jobbagysagra keriilt szekelyek visszaemeleset
kezdemenyeztek a hadkepesek es hadkotelesek koze, addig a szekely tirsadalom
nemesitesevel", azaz a kincstar javara lefoglalt jobbagyok eladomnyozsaval
a hagyominyos tarsadalmi szerkezetet bomlasztottk, az erdekellenteteket allan-
d6sitottk, a szekelysegen beliili megosztottsagot torvenyesitettek. A katonsko-
d6 es nem katonskod6 szekelyek iigyenek rendezese egyre bonyolultabba valt.
9
Erdelyi Orsz:iggyulesi Emlekek (EOE) VI. Szerkeszci Szil:igyi S:indor, Budapesr, 1880, 90.
- B:irhori G:ibor szekelyekre vonatkoz6 v:ilaszt:isi felrerele. ,,Az egesz szekelyseger regi szabad-
sagokban, melyben ennekelorre vaio fejedelmek azolta, miolra Sigmond fejedelem ujonnan az
szabads:igot megadta nekik, megrarrorr:ik, minden rendiben 8 nagys:iga is megtarrsa.''
ID EOE, VI, 1608-1614, Budapest, 1880, 113; nagys:igod* = Petki Janos (1572-1612), a sze-
kelyek gener:ilisa, kancell:ir, fejedelmi ran:icsos.
11
Demeny Lajos bevezeto tanulm:inya, in: SzOkl. Os IV, 22.
12
Balogh J 2005, 92.

100

www.cimec.ro
 Bethlen Gabor uralkodisanak elso pillanacaban" (1613 okt6bereben va-
lasztottak es erositettek meg hatalmaban) halaszthatadan feladatanak tekin-
tette a szekelykerdes rendezeset. Hiheteden rovid ido alatt, mar 1614 feb-
ruarjara elkesziilt a szekely nepesseg lustraja, altalanos osszerasa. A lustraba
a korabbiakt61 elteroen nemcsak a katonai szolgalatot viselo nemesek, l6f6k,
gyalogok, hanem az arra nem kotelezett jobbagyok, zsellerek, szolgak is be-
jegyzesre keriiltek.13 1616-ban is kesziilt osszeiras az 1614. lustra elvei alap-
jan, kiilon a hadkotelesekrol, kiilon a jobbagyokr61, de a csak reszleteiben
megorzodott 1619. evi osszeiras minden korabbi conscripti6nal teljesebb volt.
Azon tul, hogy Szekelyfold valamennyi telepiilesenek minden jogallasu lako-
sat lajstromba vettek, szamba vettek az allatallomanyt (okor, tehen, 16, juh es
sertes) is. Bethlen ezen ujitasa egyertelmuen arra mutat, hogy a szekelyfoldi
jobbagyok megad6ztatasahoz gy keszitette elo a terepet. 14 A bethleni szekely-
politika jelentoseget Demeny Lajos ekkeppen osszegzi: ,,Az 1627. evi udvar-
helyszeki lajstrommal zar6d6 Bethlen Gabor-kori szekely nepesseg osszerasok
sora tagadhatadanul bizonytja a fejedelmi szekely politika eredmenyesseget:
a katonaskod6 retegek konszolidalisat, a koztes reregek (szabadosok vagy li-
bertinusok es un. szabad szekelyek) es a jobbagyi allapot soksznusegenek fel-
szamolasat, a jobbagysag tobbe-kevesbe egyseges retegenek szambavetelet." 15
Kiegesztve tovabba azzal is, hogy a bethleni eljarasok, utastasok meghaca-
roztak a kesobbi osszerasokat, tobbek kozott I. Rak6czi Gyorgy szekelyfoldi
szemelyes jelenleteben vegrehajtott 1635. evi generalis osszerast, ami egyuttal
az 1562-ben elvesztett szabadsagjogok helyrealltasahoz is vezetett. 16 Ennek
13Balogh Judit: A szekely trsadalom az 1614. evi osszeiris tiikreben, in: Farago Tamas (szerk.):
Ttirsadalomtorteneti tanulmdnyok, Miskolc, 1995; Lsd meg: Balogh] ., 2005, 113-132, ezen
belii) is a Bethlen Gbor nemesiteseire vonatkoz6 reszeket: 113-121.
14
Demeny L., 1993, 23-55.
15
Demeny Lajos bevezeto tanulmnya, in: SzOkl. Os., IV, 25.
16
Barabis Samu (kozzeteszi): Szekely Okleveltdr. 1219-1776, Budapest, 1934. (A rovbbi-
akban: SzOkf) I. Rik6czi Gyorgy kivltsglevele a szekelyeknek 1636. janur 30., Szamos-
ujvr. 194. sz., 373-376. Rdkoczy Gyorgy az osszes szekelyeknek azt a kivdltsdgot adja, hogy
kozottitk magszakadds ezenml aggtalan ha/dl eseten sem dl/hat be, siJt a magvaszakadt javai sem
a kincstdrra, hanem annak mindket dgon va/o rokonaira szdlljanak dltal. "SzOkl, 375-376. [... ]
Quorum omnium ob respectum, liberalitatisque nostrac ab ipsis desideratae evidentissimum
sempiternumque testimonium pracfatae universitari dominorum siculorum, eorumque poste-
ritatibus utriusque sexus universis eam libertatem et immunitatis praerogativam in forma per-
petui nostri privilegii benigne dandam, concedendam, donandam conferendamque duximus,
ut nullo unquam deinceps tempore publicatio defectus seminis quorumcunque sine semine
deficientium inter eosdem dominos siculos institui peragique, sed nec bonorum eorundem

101
www.cimec.ro
kovetkezteben pedig az erdelyi torvenygyi'.ijtemenyben, az 1653-ban ossze:illi-
tott Approbatae Constitutiones-ban is felbukkanhatott.
II. Rikoczi Gyorgy, akarcsak az apja, a szekelyek karonaskodasanak a biz-
rositasat a nagy szamu kiv:iltsagolisban, elsosorban a 16fositesben latta. 1649-
ben 55 szekely, 1650-ben 92, 1651-1652-ben 18, 1653-ban, a moldvai had-
jarat eveben 31, ri egy ev mulva 12, 1655-ben, a havasalfoldi katonai siker
eveben 821 (!) szekely erdemelt ki valamilyen foku kiv:iltsagot a fejedelemtol. 17
Bethlen Gabor egesz fejedelemsege alatt 1O1 (legalabbis ennyi a dokumenr:il-
hato) kiv:iltsaglevelet :illittatott ki a szekelyeknek, ifjabb Rikoczi Gyorgy 981
privilegiumos levelevel szemben. Az ifjabb Gyorgy fejedelem a tomegesites
celjabol - el odei to I elteroen - fOleg a 16foseg adomanyozasat (517) reszesf tette
elonyben a nobilitatio helyett. 18
A szekelyseg kora ujkori tortenetenek jeles kutatoja, Balogh Judit azt is
helyesen erzekelte, hogy II. Rikoczi Gyorgy 1653-tol egyre inkabb Csfkszekre
es Haromszekre tamaszkodott politikai terveinek realiz:ilisaban, a koribban
jelentosebb szerepet jatszo kozponti szek, Udvarhelyszek helyett. 19 Az emlitett
szekek foemberei Erdelyorszag" legbefolyasosabb embereive emelkedtek, a fe-
jedelemseg legjelentosebb katonai, politikai hivatalainak az elen alltak: fgy pel-
daul zabolai Basa Tamas, aki 1650-rol Haromszek fOkapitfoyakent tevekeny-
kedett, vagy alsocsernatoni Damokos Tamas haromszeki fokir:ilybfro (1653),
vagy zabolai Mikes Kelemen, aki az 1655-os havasalfoldi beavatkozaskor volt

deficienrium statutio aliqua aut occupatio in rationem fisei nostri et successorum nostrorum
legitimorum Transsilvaniae principum fieri possit ct peragatur, sed eorundem sine semine defi-
cientium bona in suae generationis utriusque sexus homines, more tamen et comuetudine ipsorum
antiquissimo observato, condescendant atque devolvantur, prout praenotatae toti dominorum si-
culorum universitati, eorumque posteris et haeredibus utriusque sexus universis damus, donamus,
concedimus et conferimus, (kiemeles tolem - G. S.) et praesentes basce nostras donationales
loco perpetui privilegii ipsis indulgemus tam in communi omnibus et singulis, quam etiam
singulis sedibus siculicalibus seorsim asservandas, quemadmodum basce etiam praesenres litte-
ras nostras donationales privilegiales universis fidelibus nostris dominis siculis in tribus sedibus
siculicalibus Sepsi, Kizdi et Orbay existentibus et degentibus informa privilegii nostri perpetui
extradandas esse duximus barum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante. Datum
in arce nostra Szamos Vyuar, die 1636. trigesima mensis Januarii anno Domini Millesimo
sexcenresimo trigesimo sexto. Georgius Rakoczy m. pr.
17
A:z. adatokat kozli Balogb Judit: II. Rak6czi Gyorgy es a szekelyek, in: Karman Gabor - Sza-
bo Andras Peter (szerk.): Szerencsenek elegyes fargdsa. II Rdkoczi Gyorgy es kora, Budapest,
2009, 346. (A tovabbiakban: Balogb J., 2009)
18
BalogbJ., 2009, 347.
19
Balogb J., 2009, 351.

102
www.cimec.ro
a haromszekiek fOparancsnoka. Emlithetoek tovabba az uzoni Beldiek, kozii-
liik is Beldi P:il, aki Haromszeken a fOkir:ilybroi hivatalt viselte Damokos Ta-
mas ut:in 1655-ben, de ugyangy a Csik-, Gyergyo- es Kaszonszekben lakozo
kir:ilyhalmai Petkiek. Ez utobbi csaladbol Petki Istvan fOkapit:iny tartozott II.
R:ikoczi Gyorgy belso bizalmasai koze; Bethlen Perene fOudvarmester hal:ila
ut:in, 1653 juliusaban mas szemely nem is johetett szoba a fOudvarmesteri
tisztseg betoltesenel. (Az erdekeben meg a fejedelemne, Bathori Zsofia is koz-
benjart!)20 Nem utolsosorban a szoban forgo szekek megnovekedett politikai
sulyat reprezentalta a katolikus vall:isu, zabolai Mikes Mih:ily kancellari (1656-
tol) kinevezese is, aki II. R:ikoczi Gyorgy szinte valamennyi diplomaciai- es
hadiv:illalkoz:isaban szemelyesen reszt vett. Horn Ildiko kutat:isaibol tudjuk,
hogy a II. R:ikoczi Gyorgy mellett mukodo fejedelmi tan:icsra, benne a sze-
kelyseg kepviseloire, 21 1653-1657 kozott kiilonosen fontos szerep vart. Vele-
menyezniiik, majd javaslataikkal elosegiteniiik kellett az Erdelyt veszelyezteto
1653-as moldvai es az 1655-os havasalfoldi konfliktusoknak, ill. a fejedelem
lengyel korona megszerzesere ir:inyulo 1657-es terveinek a megoldasat.
1653-ban II. R:ikoczi Gyorgy erosen nyugtalanito hrt kapott Moldvabol,
egyenesen Vasile Lupu moldvai vajda bizalmi emberetol, Gheorghe tefan
logoft-toi (kancellartol). Amiota Lupu vajda ferjhez adta kisebbik l:inyat,
Roxandat (Rozandat) Bogdan Hmelnyickij koz:ikhetman fi:ihoz, Timushoz
(Tyimofejhez) - hangzott a titkos iizenet -, azon mesterkedik, hogy az Erdelyi
Fejedelemseget mag:inak, Moldvat a vejenek, Havasalfoldet pedig a fiverenek
megszerezze. 22 R:ikoczi Gyorgy anyjaval ugy tudatta a Lupu mesterkedeseirol
szolo informaciokat, hogy az koz:ik hetman [Hmelnyickij] maga is, de ki-
v:iltkeppen Veloczki [Ivan Vigovszkij koz:ik kancellar - G. S.] ... megizente,
elleniink, miolta mar le:inyat oda adta, praktik:ilni kezdett". 23 Ez a varatlan
20
BaloghJ., 2009, 353; Horn Ildik6: Az erdelyi fejedelmi canacs 1648-1657, in: Uo (szerk.):
Perleked/J evszdzadok. Tanulmdnyok Fur Lajos tortinesz 60. szuletesnapjdra, Budapesc, 1993,
245-246 (a covabbiakban: Horn I.); Mordovin Maxim: Pecki Istvan, II. Rak6czi Gyi:irgy fO-
udvarmescere, in: Karman Gabor - Szabo Andras Pecer (szerk.): Szerencsenek elegyes fargdsa. II.
Rdkticzi Gyorgy es kora, Budapesc, 2009, 373-422. (A covabbiakban: Mordovin M.)
21
Horn I 246, 261-270. A fejedelmi canacs II. Rak6czi Gyi:irgy koraban: kacolikus: Haller
Istvan, Sulyok Istvan ( 1656), Mikes Mihily, Pecki Istvan; kilvinisca: Seredy Istvan, ifj. Rhe-
dey Ferenc, Kemeny Janos, Huszar Macyas ( 1652), Barcsay Akos, Haller Gabor; evangelikus:
Basa Tamas; unicarius: Bechlen Ferenc ( 1653). Uo 246.
22
Pucyesesztvije anciochijszkovo pacriarcha Makarija v Rossziju v polovinye XVII veka opi-
szannoje jevo szinom, archidiakonom Pavlom Aleppszkim. l/me11uR 6 06utecm6e ucmopuu
u ope611ocmeu poccuucKux (l/011/W- CSOIDR), IV, Moszkva, 1896, 88.
23
Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria (MHHD), XXIV. A kec Rak6czy Gyi:irgy

103

www.cimec.ro
kiilpolitikai bonyodalom Becs elott sem maradt titokban. Simon Reniger
(Reiniger), III. Ferdinand konstantinapolyi rezidense uralkod6janak arr6l
szamolt be, hogy Lupu a kozakok segtsegevel Moldva-Havasalfold-Erdely
patr6nusa" akar lenni. 24
Lupu nagyravagy6 es meggondolatlan akci6jat tefan logotat sajat haszna-
ra fordtotta, a Moldvaban erlelodo t:irsadalmi fesziiltseget iigyesen kiaknaz-
ta. A gorog szarmazasu Lupu vajda, aki egyebkent olvasott es nagy tudasu
ember", regi es uj konyvek ismeroje'', vlach nyelvu egyhazi es tudomanyos
konyvek megjelentetoje", de a torok nyelv ismeroje is volt, azzal haragtot-
ta magara a moldvai bojarsagot, hogy kiveteles elonyokhoz juttatta a go-
rog kereskedoket, a fontosabb hivatalokat gorog honfitarsainak engedte at,
a moldvaiakat mellozte a kozeletben. 25
A logotat, megszerezve Erdely es Havasalfold (unokahuga Matei Basarab
vajda felesege volt) katonai tamogat:isat, egy osszehangolt t:imadassal Lupu
vajdat foglyul ejteni es a moldvai fovarost elfoglalni szandekozott. Az elgondo-
lasba hiba csuszott, mert a Moldva-Erdely-Havasalfold egyesteserol almodo-
z6 vajda idejekoran ertesiilt a kancellar arulasar6l, csaladjat es kincseit laib6l
a lengyel hatar menti Hotinba (Chocimba) menektette, o maga pedig lengyel
teriileten - lengyel indigena leven -, Pod6liaban keresett menedeket. 26 ln-
nen sz6ltotta segftsegiil a kozakokat, akik veje, Tyimofej vezetesevel mintegy
12 ezren Moldvaban teremtek, 27 es a j6 vezer nelkiili" erdelyi, havasalfoldi
seregeket egymast6l szerszaktottak, azokat visszavonulasra kenyszertettek. 28
A bosszura ehes Lupu vajda es kozak veje 1653 majusaban 9 ezer kozillal
meg 6 ezred moldvaival muntjan foldre" lepett, 29 ahol sorozatos gyozelmet
csaladi levelezese. Budapest, 1875, 450, 467; Georg Kraus (1607-1679), az erdelyi sz:isz kr6-
nik:is, segesvari jegyzo szerim Magyarorszagra is kiterjedt Lupu politikai kombinaci6ja. Timus
es Roxanda eskiivoje ut:in a moldvai vajda III. Ferdinand magyar kirillyal, Wesselenyi Ferenc
nadorral es a buclai pasaval praktikilt. Ezt az osszeeskiivest, a buclai pasa sajat hasznara gondol-
va, feltarta Rak6czinak es a havasalfoldi vajd:inak, Matei Basarabnak. L:isd Georg Kraus: Er-
dilyi kronika, 1608-1665, Vogel S:indor fordt:isaban, bevezetesevel es jegyzeteivel, Budapest,
1994, 207 (a rovabbiakban: Kraus, G.); Erdelyi TOrtenelmi Adatok (ETAJ, I, Kolozsvar, 1855,
157; Kovari Laszlo: Erdily tortenelme, V, Kolozsvar, 1863, 54.
24 )/(epe.na o icmopii" YKpaiflu-Pycu m. XII. Jlb66, 1911, 186. ()Kepena-Zserela)
2
5 lf011~P-CSOJDR IV, 88-89.
26
MHHD, XXIV, 452.
27
Wieliczko, Samuil: Letopisz szobityij v Jugozapadnoj Rossziji v XV/J veke, Kijev, 1848, 133.
(A tovabbiakban: Wieliczko, S.)
28
)/(epe.na-Zserela, XII, 204-205.
29
MHHD, XXIV, 453; Kraus szerint 16 ezer kozak, 4 ezer moldvai vett reszt a havasalfoldi

104

www.cimec.ro
arattak Matei havasalfoldi es a segitsegere kiildott erdelyi hadak folott. A sors-
donto csatat Tergovite kornyeken vivt:ik meg zord idojarasban.
II. Rakoczi Gyorgy a csata legfontosabb mozzanatairol azt irta az anyj:inak,
hogy nagy rettenetes zaporeso, dorges-villamlas volt, az esot az szel mind az
koz:ikra futta, nem is lOhetett, mint kellett volna". 30 Ekozben Matei Basarab
vajda tiizersege zavartalanul mukodott, nagy pusztitast okozva a kozakokban.
A csatateret - :illitolag - eloszr Lupu grg szemenyei" (seimenjei, szej-
menjei, szemenyei) es moldvai katonai hagytak el, majd a kozakok fordultak
vissza lai ir:inyaba. Az iildozes haromnapi jarofold tavolsagig" tartott, oriasi
zs:ikm:iny jutott a havasalfoldi es az erdelyi seregeknek. Lupu nehezen jar-
hato utakon" a csatavesztes ut:ini nyolcadik napon ert fOvarosaba, Tyimofej
veje pedig a koz:ikok fOvarosaba, Csigirinbe tert meg maradek csapataval". 31
A Moldvaert folytatott kiizdelem viszont ezzel meg nem ert veget.
A hatalmahoz ragaszkodo vajda, alighogy csalidjat biztonsagba helyezte,
Hmelnyickijhez, a nasz:ihoz, Csigirinbe sietett, hogy kozakokat toborozhas-
son a zsoldjaba. A szokatlanul magas zsoldert felfogadott kozakokkal nem-
csak az ostromlott Szucsava (Suceava) felmentese, de az orszag es a hatalom
visszahoditasa is kivitelezhetonek latszott. 32 A moldvai esemenyek a szucsavai
var ostromaban csucsosodtak ki. 1653. julius vegen a Tyimofej vezette kozak
felmento sereg atverekedte magat a sziklaerod kore vom ostromzaron es ha-
talmas s:incot epitett maga koriil a var alatt. 33 tefan moldavjai es szovetsege-
sei, Petki Istvan, Mikes Mihaly, Daniel J:inos, Ugron Janos (Udvarhelyszek),
Huszar Peter (Marosszek) szekelyei lovoszerszamokkal", 34 Matei muntj:injai
es Kondracki lengyeljei olyannyira szorosra huzt:ik a blokadot, hogy augusz-
tus kozepere a varvedoket mar az ehseg es a szomjusag gyotorte. Hiaba volt
a kinzo ehseg - mar gyiikerrel el nagyobb resze az koz:iknak" 35 - a var sorsat
megis a veletlen, Tyimofej szeptember 12-en bekovetkezett halala pecserelte

hadjaratban. Kraus, G 211.

30
MHHD, XXIV, 459; l/011,l(P-CSOIDR, IV, 1896, 98.
31
l/011,l(P-CSOIDR. IV, 1896, 98; )l(epe11a-Zserela. XII, 221; Wieliczko, S 133.
32
Grusevszkij, Mihail: lcmopiR YKpaifm-Pycu - lsztorija Ukrajni-Ruszi, IX, 1, Kijiv,
1931, 573.
33 )/(epe.!la-Zserela, XII, 250-251.
34
Mordovin M 378.
35
MHHD, XXIV, 471-472; Szalardi Janos Siralmas magyar kronikdja, s. a. r a bevezeto ta-
nulm:inyt es a jegyzeteket irta Szakily Ferenc, Budapest, 1980, 325 (A tovabbiakban: Szalardi
J.); Kraus, G 218-219.

105
www.cimec.ro
meg. 36 Igaz, hogy ezut:in meg kb. egy honapon at hosiesen tartott:ik magukat
a kozakok, Kemeny J:inos friss csapatainak beerkezese utan is. Kemenyre nem
mellekesen meg egy fontos feladat vart. A:zt a parancsot kapta a fejedelemtol,
hogy az ostromlok harci mor:iljat allitsa helyre, mivel ottbenn Petki uramtul
nem igen akarnak hallgatni, egyenedeniil vannak, hozza [oket] jo rendben".37
Tobb mint valoszinu, hogy az egyenedenseg egyik oka a szekely ostromlok
hi:inyos elelmezeseben keresendo, ugyanis Damokos Tamashoz, Csik-, Gyer-
gyo- es K:iszonszek fOkir:ilybiraj:ihoz 1653. augusztus 31-en datumozott siir-
gos parancs erkezett. Odabe [Moldvaban] kenyerbol igen megfogyatkoztak
az hadak, kihez kepest kegyelmednek kegyelmesen parancsoljuk, mindgyad.st
szedessen Csikban otven forint ara kenyeret s mennel egyenesebb uton kiild-
gye be kegyelmed ... "38 A moldvai konfliktus csak osszel, amikor az udo szii-
ret fele s hideg oszre" fordult, oldodott meg, amikor a negy vagy otodfelezer"
eletben maradt koz:ik a szabad elvonulas fejeben beszilntette az ellen:illast,
a szucsavai varat Lupu csaladjaval egyiitt tefan vajda kezere adt:ik. 39
A gyozelemittas vajda mar az orom elso napjaiban, 1653. oktober 30-an
lerotta h:ilajat p:irtfogojanak, II. R:ikoczi Gyorgynek. Lupu eluzese, ill. a szul-
t:ini bot es zaszlo" kijarasa fejeben 40 ir:isban kotelezte magat arra, hogy Va-
szilia vajdanak Szuczva var:iban leva minden javaibol [... ] o nagysag:inak azok-
bol az j6kb61 szazezer aranyat es huszonot ezer tallert penziil es ezilst s arany
marh:iul, az mint o nagysaga es arra rendeltetett emberi kev:inni fogj:ik, adok,
magamra v:illalv:in azt is, ha mostan az itt tan:iltatando jokbol ki nem telnek,
hogy kiteljesitem. Melyrol ha kevanja o nagysaga vagy emberi, elegedendo
kezeseket is avagy z:ilogot adok, melyrol adom ezen hiites levelemet." 41
A moldvai-koz:ik osszefog:isbol tamadt veszely elharitasaban erdekelt len-
gyel kir:ily, Janos K:izmer sem fukarkodott az elismeressel. A hadakozasi ev
lezarultaval a Podoliaban a koz:ikok ellen harcolo foseregenek 2 ezernyi sze-
kelyseget, tefan vajda 2 ezer vlachjat gazdagon megjutalmazta es hazabocsaj-

36
Kmb1 !020 - 3anadHou Poccuu (AKmb1 l03P) - Akti JUZR, X, Szankt-Peterburg, 1878,
52-54; l/OJl,l(P-CSOIDR, IV, 1896, 107.
37
MHHD, XXIV, 473.
38
Szdeczky Lajos (szerk.): Szekely Okleveltar, VI, Kolozsvr, 1897, 196-197.
39
l/OJl,l(P-CSOIDR, IV, 1896, 108; MHHD, XXIV, 481.
40
Szilgyi Sndor (kozzetette): Erdely es az eszakkeleti haborn, l, Budapest, 1890, 282 (A to-
vbbiakban: EEKH); }f(epena-Zserela, XII, 218; Trok-magyarkori aliam okmanytar, III, Bu-
dapest, 1870, 420-422. (A tovbbiakban: TMKO)
41
EEKH, I, 281-282.

106

www.cimec.ro
totta, 42 sot Bethlen Jan os kovet altal a maga es a respublica neveben megigerte,
hogy ha torok tarar ellensegiink lenne, megsegitenek, kit az orszaggy(ileseben
az respublica is confirmai" - tajekoztatta anyjat Rak6czi Gyorgy a kedvezo
fejlemenyekrol. Az Erdelyi Pejedelemseg es a Rzeczpospolita szovetsegenek
a jovobeni zalogat a lengyel nemesseg felajanlasaval igyekezett elerni a kiraly.
Maga a fejedelem a lengyel indigenatust nem 6hajtotta, de a felkinalt alterna-
tivat6l nem zark6zott el. Gyerekenek, ill. leendo gyerekeinek, ha azok kozul
elni akar vele, elhessen, abbul is igertek j6 akaratjokat, nem csak azokra ha-
nem hiveink kozul is ha akinek kivanjuk". 43 (A lengyelek az igeretiiket be is
valtottak. Mikes Mihaly, aki 1654 majus-juniusaban Lengyelorszagban jart
kovetkent, osszefoglal6 jelenteseben kiemelte: a lengyelek, hogy halajukat az
1653. evi sikeres egyiittmukodesert kifejezzek, a lengyel nemessegbe fogadtak
Rak6czi jeloltjeit. A szejm a fejedelem fia, I. Rak6czi Perene, Kemeny Janos,
Petki Istvan (katolikust is illett ajanlani!) Rhedey Perene indigenatusat egy-
hangulag megszavazta. 44
A vesztes" felnek, a kozaksagnak, szemely szerint a fiat elveszto hetman-
nak, Hmelnyickijnek a csaladi tragediar6l es a moldvai vesztesegekrol atme-
netileg meg kellett feledkeznie, hiszen Ukrajna jovojevel kapcsolatos teendok
minden gondot, problemat a hatterbe szoritottak. Ezekben a nehez, gondok-
kal teli napokban sziiletett meg Moszkvaban az a dontes, miszerint Alekszej
Mihajlovics dr az 1653 okt6beri zemszkij szobor (oroszorszagi rendi gyu-
les") hozzajarulasaval Hmelnyickijt a Zaporozsjei Haddal egyetemben vedel-
mebe veszi, mint a gondoskod6 sas, vedoszarnyait kiterjeszti ra es az egesz
Ukrajnara. Ez a hatarozat de facto egy hadiizenettel ert fel, hiszen Oroszorszag
a lengyel kiraly eddigi alattval6inak a kiralyt6l val6 elszakadasat, ill. a drhoz
val6 atallasat deklaralta. 45 1654-ben meg is indult a harc Ukrajna es lakossaga
folotti uralomert.
Az egyesiilt orosz es kozak seregek latvanyos sikereket ertek el 1654-1655
folyaman, Ukrajna es Litvania minden jelentos varosat (Kijev, Csernyigov,
Vityebszk, Kovno [Kaunas], Viln6 [Vilnius] stb.) elfoglaltak, ugy tunt, hogy

42EEKH, I, 283; MHHD, XXIV, 447; Temberski, Stanislaw: Annales 1647-1656, Kra-
k6w, 1897, 250, 254. (A tovabbiakban: Temberski, S.)
43
MHHD, XXIV, 477.
44 EOE, XI, Budapest, 1886, 183; Mordovin, M., 385.
45
Gebei Sandor: Ukrajna es Oroszorszag egyesiilesenek kerdesehez (1654), Szdzadok, 1985,
l, 72-89; Kerceszne Varga Beata: Az ukrdn-kozdk autonomia es az orosz centralizmus, PhD-
enekezes, Szeged, 200 I.

107
www.cimec.ro
a Rzeczpospolita a vegnapjait eli. Meg ink:ibb a biztos pusztulist vizionalta
Svedorszag megjelenese a lengyel fronton. Nagyon talil6an, ezt a vegveszelyt
hordoz6, 1655-1660 kozotti peri6dust a lengyelek a bibliai 6z6nvzhez (Po-
top) hasonlitottik. Ez a tortenetfrasban kis eszaki haboru"-nak is nevezett
idoszak nem csekely fejtorest okozott maginak II. Rak6czi Gyorgynek is. A:z
1653-as lengyel-erdelyi kozos hadivallalkozas Moldvaban, no es az erdelyiek-
nek adominyozott indegenatusok, alapul szolgaltak ahhoz, hogy az eletiikert
kiizdo lengyelek katonai es penziigyi segitsegert forduljanak az erdelyi fejede-
lemhez. Rak6czi atmenetileg az 1655-os havasalfoldi zavargasok lecsendesite-
sere val6 hivatkozissal elharitotta magat61 a lengyelek kereset.
Constantin erban Basarab vajda fizeteden zsoldosainak (seimen, szejmenek,
szemenyek) lizadisa nemcsak Constantin vajda menekiileset kenyszeritette ki,
hanem az egesz Havasalfoldet viharos gyorsasaggal elonto elegededenseg egy uj
vajdavilasztist eredmenyezett, Heriza (Hrizea Vod) craiovai ban szemelyeben. 46
A torok engedelye nelkiili hatalomviltis megakadilyozisara Rik6czi es tefan
vajda kapott megbzist a Portat61, akik haladektalanul mozg6sitottik egysegei-
ket. 1655. marcius 29-en II. Rik6czi Gyorgy Gyulafehervarr61 megparancsolta
zabolai Basa Tarnis tanacsnoknak es uzoni Beldi Pal haromszeki f6kirilybfr6-
nak: a vitezlo rend" keszen illjon, a lovakat abrakon, szenin tartsik", a fegy-
verek keznel legyenek, mind a lovasok, mind a gyalogok minden 6rira" keszen
legyenek az indulisra. 47 Rik6czi es koz6s hadjaratinak osszehangolisara zabolai
Mikes Kelemen erkezett laiba. A szekelyek marcius vegi riad6ztatisa kisse korai-
nak bizonyult, a tenyleges akci6 juniusban kezdodott el.
Peldiul tefan vajda 1655. junius 2-in keltezte II. Rik6czi Gyorgynek He-
riza Spitar" ellen (Hreza Szpatar", Hrizea Sptar, azaz fegyverhordoz6) siirgos
segitseget kero levelet. [ ... ] azon is kerjiik N[agysa]godat, melt6ztassek paran-
csolni az szelybeli fotiszteinek, hogy ha minket hertelenseggel haborgatni akar-
ninak, avagy valarnit pr6bilni azok az latrok [= szejmenek], mellenk jiijjenek
feles vitezlo renddel onnan az szelbol, ne nevethessenek reink gonosz ellense-
gink, mindazok kozott nincs jobb az egy sietsegnel, mert ok most remiilt illa-
pottal vadnak..."48 A hiromszeki fOkapitiny Mikes a moldvai elokesziiletekrol es

46
Demeny Lajos - Demeny Lidia: Rscoala seimeni/or sau rscoala popular? Bucureti, 1968;
Sziligyi S:indor: II. Rdkoczy Gyorgy, 1621-1660, Budapest, 1891. Forrs: http://mek.niif.
hu/05700/05756/hrml/04.htm (a letoltes ideje: 2012. februar 15., a rovabbiakban: Szilagyi
S.); Kraus, G., 230-231.
47
EOE, XI, 223-224.
48
EEKH, I, 404.

108

www.cimec.ro
a konkret haditervrol tajekoztatta fejedelmet ugyancsak junius elejen: legalabb
tizenketezer emberrel" indul meg a vajda 7-en Romanv:isar" (Roman) - Bak"
(Bacu) - Foxi" (Focani) - Bozav:isar" (Buzu) utvonalon - irta Mikes Er-
delybe. 4 ezer emberet Szoroka, Szucsva, Nemez" (Soroka, Suceava, Neam)
vedelmere hatrahagyja, 18-an minden csapatnak Focani-n:il kell taboroznia. 49
Kraus, a segesvari ntarius azt jegyezte fel a krnikajaban, hogy a fejede-
lem junius 12-en Segesvarnal 30 ezer (!) embert mustr:ilt, es oket utnak indi-
totta tiizerseggel egyiitt a Barcasagon at a havasokon tulra. 50 Heriza (Hrizea)
minden aron az erdelyi es moldvai hadak egyesiileset igyekezett meghiusitani,
Ploieti-ne! junius 27-en csatat kezdemenyezett. Kemeny Janos, Boros Janos
(trkkn val kapdozasan hires leven") hajdui, szekelyei es zsoldosai a skt
szarmazasu Andreas Gaudi agyilitl hathatsan tamogatva, veres csat:iban
gyozedelmeskedtek. Boros 5 ezres lovassaga a Bukarest fele szetfutott ellen-
seget iildzte, a Duna melleket, az drabantsag kalar:issag" lakhelyeit felpre-
dalta. R:ikczi, a sikenol megittasulva, mar a csatamezon, 1655. junius 28-an
keltezett adomanylevelevel, Csontos Gyrgy marosszeki hadnagy lovas pus-
k:isait, 88 fot (nev szerint felsorolva) a Plojest melletti taborban" lfositette,
mere azok derekasan verekedtek a csataban. Szolgalataikra tovabbra is igenyt
tartott, feltetele csupan a fejedelem iranti huseg, tovabbi szolg:ilataik j lval,
hosszu puskaval", sajat loporral es tltenyekkel tnenjen. 51 Rakczi a csata
utan par nappal tabor:iba erkezett tefan vajda elott is demonstr:ilta gyozelmer,
a vajda ele hordatta a szemjenektol zsakmanyolt 33 agyut, zaszlkat es egyeb
trfeat. 52 A havasalfoldi kzs akci diadalmasan befejezodtt, a lazadkat
totalisan megsemmisitettek, vezeriiket, Herizat Sciaus pasa irasunkra kiadta,
orrat el is metszettek" 53 - tajekoztatta anyjat rvid levelben a julius 16-an ebed
koriil a Trcsvar:ihoz, Erdelybe visszaerkezett Rakczi. A gyors kivonulasnak
a trkk megnyugtatasa volt az oka, hiszen a Porta elott ki kellett nyilvanita-
nia, hogy nem maganak hdoltatta Havasalfoldet. Tisztaban volt azzal, amig
ebben a trk tartomanyban tartzkodik, addig a gyanakv Sztambul nem
49
EEKH, I, 401; MHHD, XXIII, Budapest, 1874, 193, 197.
50
Kraus, G., 233.
51
SzOkl, VI, 203-205.
52
MHHD, XXIV, 494; Szal:irdi J., 322, 337-341; Szil:igyi S.,
http://mek.niif.hu/05700/05756/hrml/04.htm (a leri:iltes ideje: 2012. febru:ir 15.)
53
MHHD, XXIV, 495; Boros Janos levele R:ik6czinak 1655. julius 17-en Heriza nepszen'.ise-
gerol. [ ... ] azt bizony joi adta isten, hogy az pasa megfogta, s kezben kiildi:itte; men bizony az
egesz orsz:ig a mellett felt:imadott volna s otet tartott:ik volna vajd:inak s hal:ilt is szenvedtek
volna mellette" - MHHD, XXIII, 207.

109
www.cimec.ro
szolgltatja ki Constantin vajdinak a hatalomba iktat jelvenyeket, a botot,
a szablyit, a kaftint, a lovat. 54 Constantin vajda sem keslekedett a fiiggo iigyet
a maga mdjin siettetni. Mir augusztusban sszeszedette a Porcira bekiilden-
do ad nagy reszet. ,,Az viszteriink is megindult ket sziz hetven erszeny taller-
ral; maradott meg hitra harmincz" 55 - kzlte az ujsigot Rikczival.
A hadjiratbl gyoztesen megtero hadvezer" nem fukarkodott katoniinak
megjutalmazisival. Csak ebben az evben - amint azt koribban mir emlitet-
tiik - 821 (!) szekely erdemelt ki valamilyen foku kivltsigot a fejedelemtol.
Moldva, Havasalfold lecsendesitese a trk jvoltibl problemamentesen zaj-
lott, a fejedelem tirhizinak kirival nem vaia, mere mind Moldvibul, Havas-
alfldbiil esztendonkint szep jvedelem tanilja vala''. 56 A kedvezo kriilme
nyek ellenere Rikczi egy pillanatra sem nyugodhatott meg. tefan moldvai
vajda mir augusztusban, akkor, amikor Baros es Gaudi fegyveresei meg Ha-
vasalfldn vigyiztik a rendet, 57 Constantin vajda es a kozikok titkos prakti-
kijira gyanakodott. Kosztandin vajda ... az kozikokkal val tractai val bizony
olyant hozhat reink es nagysigodra, hogy bizony mind rkre esziinkbe jt'., ha
nagysigod meg nem feddi." 58 Hogy mennyire volt oszinte, s foleg igaz a Mold-
vibl tovibbitott iizenet, azt eldnteni nem tudjuk, de a kozikok diplomiciai
aktivitisa ketsegteleniil felkavarca a gyulafeherviri udvar nyugalmit.
Pontosabban: az orosz-kozik sorozatos gyozelmeit Litviniiban, Ukrajni-
ban, no es a svedek viharos eloretreset Lengyelorszigban a lengyelek diplo-
miciai offenzivival prbltik ellensulyozni. Kveteik Bahcsiszerijt, Sztambult,
Becset, Gyulafehervirc a sz teljes ertelmeben diplomiciai ostrom ala vettek.
A Rzeczpospolitinak mindeniron szvetsegesekre kellett szerc tennie a kiiln
kiiln is veszelyes Oroszorszig es Svedorszig elleneben. Amig az Oszmin es
a Habsburg nagyhatalmak gyanakodva es vatosan kezeltek a lengyel-litvin
problemit, addig a krimi kin szinte azonnal elfogadta a lengyel kirly es or-
sziginak a szvetsegbe val invitlisit, de nem litszott irrelisnak az 1653. evi
lengyel-erdelyi egyiittmt'.kdes felujitisa sem.
A lengyel koronahetman, Stanislaw Potocki a bolgirfalvi Sebesi Perene reven
azzal ltatta Rikczit 1655 szeptembereben - ekkor mir Nagy-Lengyelorszigot
(Poznan), Livnia egeszet (Diinaburg, azaz Daugavapils), az uj fovirost, Varst
54 MHHD, XXIII, 203.
55 MHHD, XXIII, 222.
56
Szal:irdi J., 341; Kraus, G 236.
57
Kraus, G 237-238.
5s MHHD, XXIII, 225.

110

www.cimec.ro
(szeptember 8.) h6doltattik a svedek, a regi fOvarost, Krakkot pedig ostromol-
tik59 -, hogy a lengyelek inkabb hajlanak az erdelyi fejedelemhez, mint mashoz,
s erre maga az egesz Russidval [ertsd: Ukrajna - G. S.] es tobb nagy complex ren-
dekkel kesz volna kedveskedni es szo~dlni"(kiemeles tolem - G. S.), - mindossze
a reszletek tisztazasara lenne sziikseg. 60 A legmt'.iveltebb tanacsurak egyikere, a
katolikus szekely fOemberre, Mikes Mih.lyra vart ennek a kenyes problemanak
a letargyalasa. 1655. december 14-18-an Lublon (Stara l:ubovna), az 1412-ben
a lengyel kir.lynak elz.logositott szepessegi varosban folytak a megbeszelesek.
A lengyelek igazi ajanlatarol december 17-18-an folyt az eszmecsere. Mi-
kes Mih.lyt idezziik: [ ... ] mii (lengyel nemesek), az kiknek ez megromlott
hazanak terhe v.llunkon van es az meltosagos erdelyi fejedelemnek mind elei-
tol fogva ehhez az respublicahoz valo tokelletes baratsaga s mind hadi ereje s
szerencseje s erteke, mind privatim hozzank vaio affectusa elmenkben forog,
n[agysa]gat iteljiik erdemesnek, az kinek kotelesek legyiink, es az kitol bene-
ficiumot vegyonk, es az kinek reciproca dignaque meritis gratitudo per nas
rependatur (viszonoztatik, erteket kierdemelt ertekkel megfizet). Egyeb penig
az nem lehet, hanem az korona. De mivel meg az legitimus koronas kiralyunk
meg el, 6 felseget eleteben priv.lnunk regimenet (megfosztani uralmatol) az
mii hitiink kotele nem szenvedi, hanem Kgd (nekem mondvan) tanalna oly
modot fel, az melyben mind az kir.ly 6 felsege regimenje fen maradna illibate
(csorbitadanul), es mind az meltosagos fejedelem n[agysa]ga content.lodhat-
nek. En azr felelem: Az en kfegye!Jmes uram onfagysaJga meltosagosbnak itili az
korondt megerdemleni, mint sem elnyerni: mindazondltal ugy koveti az jot, hogy
annak premiumdt is es jelet legitima via assequdlni bocsuletesnek tartja, de az
regimenta! ( uralomtol) ures titulustol az nsga szive oly idegen, hogy inkdbb akar
egy orszdgfejedelemsegi titulusa alatt hdrmat regdlni, mintsem kirdlyi titulus alatt
vdz lenni (kiemeles tolem - G. S.) es minden fejedelmeknel nagyobb fejede-
lem lenni (az melyet mindenek injuriaja nelkiil mondhatok) mint sem csak
59
Kubala, Ludwik: Wojna szwecka w roku 1655 i 1656, Lw6w, 1913, 53-54 (A rovabbiakban:
Kubala, L.); Stetrin felol X. Karoly es Arvid Wittenberg 27 150, Rigab61 (Sved-Liv6niab61)
Magnus De la Gardie 26 400 fOs haddal zudult a lengyel-litvan illamra. Usd Frost, Robert
I.: Potop a teoria rewolucji militarnej, Rzeczpospolita w latach potopu, Kielce, 1996, 161; Tes-
meden, Lars: Karola X Gustawa plan kompanii polskiej 1655 r Studiai materialy do historii
wojskowofci, Warszawa, 1973. r. XX. cz. 2. 97-98; Wimmer, Jan: Przegla,d operacji w wojnie
polsko-szwedzkiej 1655-1660, Wojna polsko-szwedzka 1655-1660, Warszawa, 1973, 143-
146; Gebei Sandor: II. Rdkoczi Gyorgy kulpolitikdja (1648-1657), Budapest, 2004, 70-90;
Karman Gabor: Erdilyi kulpolitika a vesztfdliai beke utdn, Budapest, 2011, 299-312 (a rovab-
biakban: Karmfo G.) stb.
60
MHHD, XXIII, 245.

111
www.cimec.ro
nevvel val6sag nelkiil kiralykodni vagy bizonyos veszedelemre magat, nepet
javait exponalni jvend es bizontalan remensegert. [... ]" 61
A kiralysagr6l val6 discursusba'' masnap, december 18-an ujabb szenatorok
(Andrzej Trzebicki krakk6i piispk, kiralyi alkancellar, Jan Gembicki plocki piis-
pk, Dominik Zaslawski krakk6i vajda, Jan Tarlo lublini vajda, Jan Wielopolski
bieczi kastellan, Jan Zamoyski kaliszi sztaroszta, Konstantyn Jacek Lubomirski
sa,deci sztaroszta stb.) kapcsol6dtak be. Kzponti kerdeskent valtozatlanul a so-
ciale regimen" (kzs uralkodas) problemajat feszegettek az ekessz616 lengyelek.
Ujra Mikes Mihaly reszletes beszimol6jab61 ideziink: azt kerdi az piispk Uan
Gembicki]: van-e remenyseg, hogy N[agysa]god papista vallasra terne? En azt
mondam, hogy erre en mint privatus ugy felelek es mint catholicus: Minthogy
fides est donum Oei, arr6l bizonyost ki mondhat? spiritus ubi vult, spirat. [Ahol
van lelek, ott az meg is mutatkozik.] N[agysa]gtokot igy informalhatom, hogy o
n[agysa]ga oly orszigban nevekedett es olynak ura, az melyben az catholica reli-
gi6nak szabados exercitiuma [gyakorlasa] van, es az fejedelmek ktelesek mind
az nemesi es ecclesiai szabadsagnak megtartasara. Az ellen o n[agysa]ga nem csak
nem cselekedett, de masoknak irigysegekre az catholica religi6n leva szolgainak
teljes hitelt adott es udvariban nagy tisztekre emelte." 62
A katolikus Mikesnek, II. Rak6czi Gyrgy feltetlen hivenek ez a termeketlen
vita sehogyan sem volt inyere. Velemenyet nem is rejtette veka ala: ... nem igen
kell disputalni, mit adnak Nagysagodnak, mert mikor Nagysagodat megkoro-
naznak ... akkor nagysagodnak mindent adnanak, valamint per expressum nem
excipialnanak. Nagysdgod keziben Leven penig az fegyver, elhetne Legitima autho-
ritdsdval. Es plures adorant solem orientem, quam occidentem [Tbben imadjak
a felkelo, mint a lemeno napot - kiemeles tolem - G. S.]." 63 A lengyelek csa-
lardsagar61 sem hallgatott Mikes. ,,Az o elmejek ott jar - allitotta a szekely fO-
ember -, hogy kellene hat vagy het szizezer tallerjanak lenni Nagysagodnak in
omnem eventum" (vegeredmenyben), hogy 14 ezer zsoldosukat kifizethessek.
Biztositekul atengednek a pod6liai Kamenyecet, vagy harom-negy mas orszig
hazat" zalogkent. Potocki marsall Mikes Mihalynak utraval6kent megjegyezte:
kar lenne, ha Rak6czi keslekedese masnak juttatna a koronat. Termeszetesen a
lubl6i utazis - summazta kiildeteset az erdelyi kvet - csak diskurzus volt es
en is nagysagodra, ok is az kiralyra halasztottak mindeneket". 64
61
EEKH, I, 511, 512-513.
62
EEKH, I, 514.
63
EEKH, I, 515.
64
EEKH, I, 516-517. Sajnos arr61 nincs cudomasunk, hogy Mikes Mihaly ismerce-e Lubl6

112

www.cimec.ro
 Az erdelyi-lengyel diplomciai kapcsolatokban egy tipikus csapdahelyzet llt
elo. Rikoczinak hallatlanul imponlt, hogy a lengyel llami elet jelentos fOurai
felkinltk neki a lengyel kirlysgot, a szeme elott felvillantott lengyel korona
szinte testkozelbe keriilt, de hogyan szerezheto meg? Trgyalsok utjn, mert
a lengyelek inkbb ot reszestik elonyben a hodto sved kirllyal, X. Kroly Gusz-
tvval szemben? Lm-lm, a skandinv uralkodo 1655. oktober 30-ra beharan-
gowtt koronzsa el is maradt, 65 a lengyelek taln megis komolyan gondoljk az
o tronra iilteteset? A fejedelem legbensobb tandcsadoja, Kemeny jdnos is megszerez-
hetonek velte a korondt a lengyelek szimpdtidja, ragaszkoddsa mellett azert is, mert a
csszr sem ellenezne egy ilyen megoldst, nem szeretetbol, hanem hogy a sve-
cusok potentijt felven, akarja, ha ez uton Nagysgod is oszvevesz svecussal". 66
Az Rzeczpospolitban hadakozo felek, a lengyelek, a svedek, a kozkok,
a krimiek 1656. ev folyamn hallatlan eros diplomciai presszio al vettek az
Erdelyi Fejedelemseget. Jnos Kzmer lengyel kirly finom stilusban, a re-
gi bartsg es szovetseg" alapjn vltozatlanul penziigyi vagy katonai, avagy
mindket fele segtsegert fordult Erdelyhez. A kolcsonok fedezeteiil Jnos Kz-
mer kirlyi birtokok elzlogostst igerte a fejedelemnek, a katonai segitsegert
pedig kiltsba helyezte a kirly, hogy a fejedelem fit, az ifju Rkoczi Feren-
cet, aki lengyel indigena is volt, adoptlja, a tron utodlst neki biztositja ha-
lla utn. Kikototte viszont, hogy Rkoczi Gyorgy finak a katolikus szellemt'.i
neveltetese a lengyel kirlyi udvarban folytatodjon. 67
X. Kroly Gusztv minden, csbitobbnl csbitobb ajnlatot bevetett az
erdelyi es a kozk fegyverek elnyeresert. A Vasa-dinasztia jeles katonakirlya
megfelelo dmet, rangot es ahhoz illo orszgot, a Rzeczpospolitbol vaio terii-
leti reszesedest kinlt mind Rkoczinak, mind Hmelnyickijnek. A kozk het-
man vlaszthatott a sved kirly ht'.iberese (Zaporozsje fejedelme" titulussal),
vagy a kozkok szuveren uralkodoja (kijevi fejedelem es a Zaporozsjei Had

cick:ic 1655 decembereben. Mielocc a svedek elfoglalc:ik volna Krakk6c (1655. okc6ber 19.),
a legfoncosabb cr6fe:ikac, a kir:ilyi archivumoc, a kir:ilyi kincsc:irac, a koron:iz:isi jelvenyekec
ekkorra m:ir bizcons:igba helyezcek a lengyelek. H:irom pecseccel (a kir:ilyi, a kancell:iri, az
orsz:ig fOmarsalli pecsecjevel) lez:irc l:id:ikban Jerzy Lubomirski fomarsall a hac:iron culi lengyel
ceriilecre, a szepessegi Lubl6 v:ir:iba menekicecce a p6colhacaclan ercekekec. Ebben a v:irban
orizcek 1659-ig a legfelcectebb kincsekec, kozottiik a lengyel kir:ilyi jelvenyekec, de a sved es
az orosz igenykoron:it is. Temberski, S., 320-321; Kubala, L., 129-130; Klaczewski, Wicold:
Jerzy Sebastian Lubomirski, Wrodaw-Warszawa-Krak6w, 2002, 122-123.
65
EEKH, I, 522.
66
EEKH, I, 518.
67
EEKH, II, Budapest, 1891, 88-89; )/(epeJ1a-Zserela, XII, 373-374; Kubala, L., 310-311.

113

www.cimec.ro
hetmanja" titulussal) allamfOi status kztt, orszaga viszont mindegyik varia-
ci6 eseten a kijevi, csernyigovi es braclavi vajdasagokat foglalta volna magaba.
X. Karoly Gusztav nagyvonalu" ajanlatanak az ara csupan" 30 ezer kozak
szablya, mely haderot tetszese szerint, akar a lengyelek, akar az oroszok ellen
is bevethette. 68 Rak6czi szvetsegbe allitasa es ketelyeinek eloszlatasa nem volt
knnyii feladat, kzel fel even at faradoztak ezen a sved diplomatak.
Amig X. Karoly Gusztav majus 18-i kvetutasitasa alapjan Henrik Celesz-
tin Sternbach, Gothard Welling kvetek nagyon szereny teriileti reszesedest
kinaltak" II. Rak6czi Gyrgynek, pontosabban Kemeny Janos es Mikes Mi-
haly meghatalmazottaknak - Erdely megkaphatja kiralyi feudumkent Szepes
varmegyet (comitatum Scepusiensem jure feudi a Ser.-a Rege Majestate),
a Rusz vajdasag ket jarasat" (ex palatinatu Russiae districtus duos), a halicsit
es a lvovit, Lvov varosaval egyiitt, a teljes fi.iggetlenseg jogaval" (jure sum-
mae et independentis potestatis) es az erdelyi fejedelem titulusa a magnus dux
Haliciae dmmel boviilhetett69 - , addig az augusztus 12-i kiralyi instrukci6
szellemeben mar sokkal engedekenyebbnek mutatkoztak. Ekkor a Rzeczpos-
polita teljes felosztasara tettek javaslatot. A kb. 800 ezer km 2 -es Rzeczpospo-
lita eltiinteteset sugalmaz6 es szorgalmaz6 Svedorszag megtalalta a megfelelo
partnereket, Brandenburgot, a Zaporozsjei Hadat, az Erdelyi Fejedelemseget,
a Litvan Hercegseget", akik a lengyel nagyhatalom rovasara szerettek volna
allamisagukat, ill. orszagukat konszolidalni. 70 Rak6czi, annak ellenere, hogy
a sved kiraly ajanlatara nem tudott nemet mondani, titulusair6l meg gondol-
kodott (Kis-Lengyelorszag kiralya, Kelet-Lengyelorszag kiralya, Galicia feje-
delme, Kis-Lengyelorszag, Litvan Fejedelemseg dominusa). 71
Az 1656. december 6-an Radn6ton, Kemeny Janos es Mikes Mihaly altal
alairt sved-erdelyi szvetsegi szerzodes mintegy megerositette a szeptember 7-
en Gyulafehervaron megkttt erdelyi-kozak ved- es dacszvetseget, a hadike-
sziiletek felgyorsultak. 72 Hangsulyozzuk, hogy mindssze a titulus kerdeseben
68
ApxHe IOro - 3ana.attoii PoccHH (ApxHe l03P) - Archiv JUZR, III, 6, Kijev, 1908,
156-157; Dokumenti epohi Bogdana Hmelnyickovo 1656-1657 gg. Kijev, 1911, 107-111,
112-116.
69
EEKH, II, 136-137.
70
EEKH, II, 147-148.
71
EEKH, II, 180-181, 183, 185; Gebei S:indor: II. R:ik6czi Gyorgy szerepe a Rzeczpospolira
feloszr:isi kiserlereben (1656-1657), Szdzadok, 2000, 4, 801-848; K:irm:in G., 326-346.
72
A koz:ikokkal leresitetr szoverseg: AKTbI l03P - Akri JUZR, III, 546-547; EEKH, II,
110-111; a radn6ti szerzodes: EEKH, II, 190-196; a lengyelorsz:igi bevonul:isra" val6 ke-
sziilodes: Kraus, G., 238. K:iroly sved kir:ily bizrosirotta afelol, hogy a rr6nt mindenkeppen

114

www.cimec.ro
mutatkozott bizonytalannak, a beavatkozsr6l mr hatrozott. A torvenyes-
segnek reszben eleget teve Rk6czi a tancsurakt6l bekerte rsos votumaikat,
az orszggy(iles velemenyere viszont nem volt kivncsi. A tancsurak veleme-
nyei csupn azt a celt szolgltk, hogy a fejedelmi dontes helyesseget alt-
masszk, a lengyel hboru elkeriilhetetlenseget indokoljk. Barcsai .Akos ugy
velekedett, Erdely nem maradhat semleges ebben a konfliktusban, mere az
neutralistasg" az veszedelemnek utoljabb sulyosabb volta" lenne. A j6 lelek
ismeret s mind az igazsg azt kivnja, hogy az svetusok segittessenek". 73
Petki lstvn, Csik-, Gyergy6- es Kszonszek fOembere szerint a sved kirly
ajnlatt (coniunctio armorum) a kirlyi titulus es a lengyel teriiletek miatt
nem szabad elszalasztani, siirgosen hozz kell fogni a hadi kesziilodeshez. 74
A borosjenoi kapitny, Haller Gbor a kedvezo lehetoseg megragadst egye-
nesen Rk6czi kotelessegeve tette, hogy a dicseretes emlekezett'.i embereknek"
peldjt es lsten akaratt kovesse. Erdely erdeke a szovetkezes, azert is, hogy
a jovendoben mindenik ellensege es gonosz akar6ja'' ne legyen az orszgnak.
... ad coniunctionem armorum most kell menni nagysgodnak" - hangzik az
intelem -, hogy az lengyel magt ne reparlhassa es erosithesse" .75
Rhedei Ferenctol, Mramaros f0ispnjt61 a don test- es ezzel a felelosseget
is - Rk6czira hrit6 level futott be Gyulafehervrra. Ha sor keriil a lengyelor-
szgi bemenetelre, azt kellene hirdemi, hogy nagysgod nem ellenseg kepen
megyen Lengyelorszgra, hanem mediatorsgra az ket kirly kozott". En el-
hiszem" - folytatja bizakodva -, hogy ha lsten nagysgodnak j6 progressust
enged egyik csszrtul sem leszen bnt6dsa'', mert j6 szerencse fia" a szultn,
a r6mai birodalmat" pedig evangelikus orszgok veszik koriil. 76
A konnyt'.i es biztos gyozelemmel kecsegteto lengyel hadivllalkozs mgi-
kus ereje, az apa, I. Rk6czi Gyorgy politikai hagyateknak, a lengyel tron meg-
szerzesenek lehetosege, a tortenelmi pillanat megragadsra buzdit6 hangok az
6vatoskod6k ellenveteseit, benne a csaldtagok (anya es feleseg) figyelmeztete-
megkapja, Rak6czi engedett is ama ribeszelesnek, hogy meg ebben az evben elinduljon a len-
gyelorszigi hadjararra." Agyukar onreren a fejedelem, lovakar vasarolrarorr, az enyedi fegy-
verkovacsok 4000 aranyozott vaskopjat kesztettek szamara"; Szalardi J., 349. Az portarul
nagy sok tigris-, parducbori:iket hozatott [Rak6czi], nagy sok aranyas zaszl6kat, friss selyem
lobog6kat iratott, aranyoztatott, fuvall6 s egyebfele aranyas kopjakkal szekereket rakatott,
maganak kiili:inbnel-kiili:inb draga kirilyi ruhakat csinalraron vaia ... "
73
MHHD, XXIII, 447, 449.
74
MHHD, XXIII, 454.
75
MHHD, XXIII, 455-456.
76
MHHD, XXIII, 452-453.

115

www.cimec.ro
seit, egyarnt elnyomtk. Siiket fulekre talltak Lorntffy Zsuzsanna anyai imo
szavai: egyik fel mellett is hogy hadakoznl haszonert, sziikseged arra nincsen".
Am ha megis hborusgra keriilne a sor, az ppistasgnak valami ereje leszen,
mind meginditjk, ki nyilvn, ki praktikval; tudvn ok, nagy resze leromlana
Babillonnak, ha Lengyelorszgban ppista kirly nem lenne". 77 Az erzelemtol
memes racionlis erveles - Jnos Kzmer is, X. Kroly Gusztv is kemelen-
segbol offeralja az mit offeral" 78 - pusztba kiltott sz6nak bizonyult, vakon
hitt a gyozelemben, vakon bizott a szovetsegeseiben. 6vatlansga egeszen odig
terjedt, hogy a radn6ti szerzodes sved ratifikci6jt sem volt hajland6 kivrni!
A hadjratba vonuls eloestejen fejedelmi helyettesiteset, a helytart6sgot
Barcsai .Akosra, a Szekelyfoldet Basa Tams gondjaira bizta, a szszokert pedig
Johannes Lutsch szebeni kirlybir6 felelt. 79 A kedvezotlen teii idojrs ellenere
az 1657. janur 17-ei egynapos (!) viski orszggyules utn indult meg az er-
delyi had a lengyel hatr fele. A Rk6czi mellett tart6zkod6 Sternbach sved
kirlyi kepviselo 18 ezer lovas, 5 ezer gyalogos es 6 ezer vlach (Wallachorum,
azaz moldvai, havasalfoldi) nagysgu had utra keleserol, iii. 20 ezer kozk csat-
lakozsr6l ertesitette uralkod6jt 1657. februr 22-i levelevel. 80
A fenyes kirlyi bevonulsr6l lmodoz6 Rk6czit keseru csal6ds erte.
A lengyelek, ahelyett, hogy felszabadit6kent iidvozoltek es fogadtk volna ot,
ellensegnek nyilvnitottk. De hogyan is kepzelhette komolyan azt a fejede-
lem, hogyha o a lengyelek dz ellensegeivel, a svedekkel es a kozkokkal szo-
vetkezik, akkor ot a beke es a stabilits megteremtojenek, orenek fogadjk el?
Az 1656 janurjban kezdemenyezett lengyel hadjrat tenylegesen nem is
volt katonai ertelemben hadjrat. Egyetlen jelentos csatt nem vivott Rk6czi,
sem 6nll6an, sem a svedekkel egyesitett koalici6s hadsereg kereteben. A len-
gyelek, litvnok lland6an kitertek a domo iitkozetet hajszol6 svedek, erde-
lyiek, kozkok elol. Nem sajnltk vrosaik tadst, Krakk6 (1657. mrcius
28.), Breszt (1657. mjus 17.), Vars6 (1657. junius 17.) kapitulci6it, a meg-
lls nelkiili helyvltoztatssal a rajtaiitesekkel operl6, fOleg konnyulovasok-
b6l ll6 hadseregiik megorzesere torekedtek. Miutn 1657 juniusban X. K-
77 MHHD, XXIII, 510-511.
78
MHHD, XXIII, 470.
79
Kraus, G., 247; Szal:irdi szerim a locumtenensiil itthon hagyattand6 urak" Rhedei Ferenc,
Seredi Isrv:in, Barcsai kos voltak. L:isd Szalardi J., 351-352.
80
EEKH, II, 273; Krausr a szambeli tulzasai ellenere is erdemes idezni. Azt allirja, hogy II. IU-
k6czi Gyorgy 60 OOO fos seregevel (erdelyiek, moldvaiak, havasalfoldiek) es 80 agylival indult
Viskrol, meg 120 torok es egyeb, mindenfele ekesseggel ellatott vezetekl6val es sok szekerrel,
mintha valamifele menyegzore indulna ..." Kraus, G., 247.

116

www.cimec.ro
roly Guszt:iv hatat forditott a gyoztes" Rak6czinak, harcedzett katonasagat
Pomerania fele parancsolta Dania t:imadasa miatt, a kozakok is Ukrajna fele
vettek az iranyt. 81 A fejedelem ketsegbeesese csak fokoz6dott, amikor megtud-
ta, hogy a lengyel es a magyar kiraly, Janos Kazmer es I. Lip6t (1657-1705)
becsi szerzodese ertelmeben (1657. majus 27.) az alighogy tr6nra lepett ma-
gyar kiraly 12 ezres, lovassagot, gyalogsagot, tiizerseget magaba foglal6 sereg-
gel tamogatja azonos hitu kiralytarsat. 82
Isztambul se nezte j6 szemmel az engedelye nelkiili akci6t. Alapveto erde-
ke a Duna-medencei status quo fenntartasahoz kapcsol6dott, ezert mind IV.
Mehmed (1648-1687) szultan, mind nagyvezire, Kopriilii Mehmed idejeko-
rfo figyelmezette Rak6czit: ne mozogjon, mert megart neki, bekesseges mos-
tan orszaga, vagyon nagy gazdasaga, senkitol sem mi bam6dasa". 83 Kopriilii
Mehmed nagyvezir mar januarban, Rak6czi lengyel teriiletre erkezese napjai-
ban Reniger csaszari rezidenssel bizalmasan azt kozolte: Rdkoczi szovetsegei
es hdborus szerzlfdesei a hdboru ldngjdt idlJvel Lengyelorszdgbol sajdt orszdgdba
vihetik" [die Kriegsflammen aus Polen in sein Land consequenter]. 84 Ugyan-
csak ilyen szellemben nyilatkozott meg a Portfo benn dolgoz6" Harsfoyi
Jakabnak, Rak6czi ottani titkarfoak: nagysagod imide amoda ne kapjon;
... mert az nagysagod melt6sagos urasaga, java az portarul van, kara is innen
kovetkezhetik". 85 Barcsai helytart6 1657. februar 23-i levelevel arr61 ertesitette
Lorfodfy Zsuzsannat, hogy ha.rom torok kovet erkezett hozza. A levelek fel-
ad6i a nagyvezir, a budai es a temesvari pasak voltak, a dmzett termeszetesen
a fejedelem. Mindegyik iizenet a hadjarat azonnali felbeszakitasat kovetelte.
Az Portar61 jott csauz" a megtorlast is kilat:isba helyezte: legyen vesztegseg-
ben orszagaban, ha megindult is, terjen meg, mert rosz vege leszen". 86 Igaza
van a kortars Enyedi lstvannak, amikor a torokot ugy jellemezte, mint okos
ravasz nemzetet". Mast erkezett el a felelossegre vonas 6raja. Rak6czi lengyel
betoresekor egybekototte a vetkeknek csom6it, hogy sulyosabb biintetessel
fizessen erette". 87 Ebben a szituaci6ban IV. Mehmed szultan az iszlam orok
81
A hadjratr61: Gebei S:indor: II. Rak6czi Gyorgy lengyelorszagi hadjrata, 1657, Hadtorte-
nelmi Kozlemenyek, 1992, 2, 30-64.
82
HHuStArchiv (Becs) Polen 69. I. fasc. 36. f. 105-108.
83
ETA, IV, Kolozsvr, 1862, 229.
84
)/(epe.J1a-Zserela, XII, 432.
85
MHHD, XXIII, 509.
86
EEKH, II, 380.
87
ETA, IV, 225.

117
www.cimec.ro
ellensegetol, Habsburg Lip6tt61 azt kerte, hogy onnan is fenyitsek meg az
erdelyit, mit o is tilstent megteend a maga reszerol s ezert csapatokat kell kill-
deni Erdelyorszagba Magyarorszag fel ol es felole egy idoben". 88
A tragediat elorevetito krillmenyek - a nagyhatalmak fenyegetesei, a harc-
teri kudarcok, az erdelyi sereg demoralizal6dasa - U.jabbakkal egeszilltek k.i.
Lubomirsk.i lengyel koronahetman tizen negy ezred magaval" tbb mint ker
heren at (junius kzepe - julius elso napjai kztt) akadalytalanul rontotta,
pusztitotta Rak.6czi orszagat". Bereg, Szatmar, Ugocsa varmegyek szenvedtek
el a legsulyosabb csapasokat. Az Egetest Munkaczon elkezdven circiter 300
falut elegetett nagy kegyetlenseggel, sok vert omet k.ivaltkeppen Beregszaz-
ban". Kiadott kialtvanyaban Lubomirski az erdelyiek haborujinak igazsagta-
lansagat bizonygatta, embertelen cselekedetevel pedig erzekeltetni proba.Ita azt
az allapotot, amelyet Rak.6czi katonai ideztek elo Lengyelorszagban. Erdely
szenvedese meg nem ert veget - mondotta k.ivonulasakor -, mert az Trk
Vaskapu felol es az Tatar Moldova felol" znli majd el ezt a fldet. 89
S val6ban, a trk egyre fenyegetobben hallatott magar61, IV. Mehmed
szultan a legerelyesebben figyelmeztette Rak6czit: a mi szolgalacunkb61 ki-
mentel es mas orszagban k.iraly lenni 6hajtottal, amibe epen nem egyezilnk
beie". A lengyelorszagi hadjarat okait elfogadhatatlannak minositette, mert
ha valamely kiraly orszagab61 egy-ket virat elvesznek, azert meg nem esik
ki kiralysagab61 es nincs oka arra, hogy azon tartomanyban vagy orszagban
padisah legyen". 90
1657 juniusaban mar nem a korona megszerzese, hanem a hazateres mi-
kentje lett az aktualis problema. A Vars6 iranyab61 eroltetett menetben a Visz-
cula parti Sandomierzhez erkezo Rakczi-sereget ketsegbeejto hir fogadta.
I. Lipt magyar kiraly segelycsapatai Szileziin keresztill athaladva Krakkt kb.
4 km-nyire megkzelitettek, ami Rak.6czi eredeti terver egy csapasra romba
dnttte. Tudniillik nemcsak a krakk6i magyar helyorseggel val6 egyesillesrol
kellett lemondani, legalabbis ezt csata nelkiil nem lehetett megval6sitani, ha-
nem a Karpatok hag6in val6 sima atkelesrol is. A kozakok keletre fordulasa,
Ukrajna iranyaba elkezdett vonulasa Rak.6czi pinikszen'.i reakci6jat valtotta
k.i. Rak.6czi ugy dnttt, hogy a faradt es k.imerillt, betegsegtol legyengillt
embereit nagyobb kerillovel, Pod6liin, Moldvan keresztill vezeti haza. Szinte
88
Magyar Tortenelmi Trir, I, Pese, 1855, 232.
89
ETA, IV, 232-236; Szalardi J. 358-367.
90
Kar:icson lmre (gyiijcotte, fordicotta): Torok-magyar okleveltdr (1533-1789), Budapest,
1914, 225-226.

118

www.cimec.ro
minden elovigyazatossag hijin a haza igyekvo koz.kok nyomaban jart, s hogy
konnyebben haladhassanak, a nehez tabori felszereleseket felgylijtatta, az agyli-
kat a foly6ba siillyesztette. 91 Zamosct6l kezdodoen illand6 ut6vedharcokban
folytatta utjat a menekiilO sereg. Stefan Czarniecki lovasparancsnok pl. Magi-
er6wnil es Kulik6wnil, nagy kirt tett" Rik6czi hadaban, 3 ezren maradtak
a csatateren, a lengyelek sok foglyot es meg tobb zs.kminyt szereztek, az
szekelyekben is sokan hullattak el". 92 Glinianynil az ut6vedet alkot6 koziksag
szenvedett sulyos veszteseget: egy erdoben rut, saros helyen a lengyelek reijok
iitottek, szekereket tiilek nyerven, magokban is kirt tottek". 93 JUlius 16-in
a megtepizott had Lvovot elkeriilve Ternopolba erkezett, ahol a haditanacs
a visszavonulis folytatisar6l dontott. A kiabrindultsagot fokoz6 parancsr6l
tudomist sem veve, vagy 3 ezren (ad 3000 Hungarorum et Wallachorum)
egyszen'.ien elhagytak a tabort, 94 julius 19-en indultak meg a varmegyek s az
szekelyseg, kik meg is hasonlvin, haza is indult bennek mintegy negy ezer".95
A maradek sereggel Rik6czi 21-en erte el a Kozikorszag" elso telepiileset
Merzeburt" [Mi~dzyboi - ma: Mendzsibozs], a Deli-Bug es a Buzsok (Kis-
Bug) osszefolyasinal fekvo telepiilest, aho! Rik6czi kerelmere meg ugyanazon
a napon megkezdodtek a lengyel-erdelyi tirgyalasok. 96
Mivel ezt a demoralizilt, az utinp6tlasat61 megfosztott es a teljes felbomlas
szelen ill6 fegyveres tomeget egyetlen cel, a hazajutas remenye eltette, 97 Rik6czi
a teljhatalmu megbizottjat, Mikes Mihily kancellart a mielobbi megegyezesre
utasitotta. Nem volt mas vilasztas, mint a kapiculaci6, vagyis a lengyelek iltal
dikti.lt feltecelek azonnali elfogadisa. Az ukrajnai Csornij Osztrovban (Czarny
Ostrow-ban) 1657. jUlius 22-en, alig egy napos egyeztetes ucin, a lengyelek
valamennyi kovetelese teljesiilt, a szabad elvonulas garancilisa fejeben.
A kaconailag es erkolcsileg vereseget szenvedett R.k6czi-had tragikus sor-
sat, de az Erdelyi Fejedelemseg politikai helyzetec a megaliz6 bekepontok
tovabb sulyosbitottik. Rik6czinak a sved kirillyal es a kozik hetmannal er-
venyes ligajat azonnali hati.llyal ervenytelenitenie kellett, sat, a Rzeczpospo-
91
Wieliczko, S., 280; Kochowski, Wezpazjan: Lata Potopu 1655-1657, latinb61 lengyelre for-
ditotta L. Kukulski, reprim, Warszawa, 1966, 296. (A tovabbiakban: Kochowski, W)
92
EEKH, II, 423; Wieliczko, W 282; Kochowski, W, 297.
93
EEKH, II, 423.
94
EEKH, II, 317.
95
MTT, I, 233.
96
MTT, I, 233.
97
MHHD, XXIV, 523; EEKH, II, 318.

119

www.cimec.ro
lita kovetelesere - sziikseg eseten - segelyhadakat kellett a lengyel fel szamara
biztositania eppen a korabbi szovetsegeseivel szemben. A fejedelem eskiivel
megerositve egyszer s mindenkorra lemondott a lengyel koronar6l, megigerte
a Krakk6ban, Bresztben hagyott helyorsegeinek a kivonasat, a varak, varosok
ellenallas nelkiili visszaszolgaltatasat. Oriasi j6vatetel, 12 hord6cska arany"
(1,2 milli6 forint) kifizeteset vallalta magara a fejedelem, a krimi kannak es
vezireinek tisztesseges ajandek" eloteremteserol kellett gondoskodnia. Kote-
lezte magat a lengyel foldon szerzett zsakmany es egyhazi ing6sagok vissza-
szarmaztarasara. Megalazasa odaig terjedt, hogy nem csak a foglyok szabadon
bocsatasaba egyezett bele, hanem az Erdelyben menedeket talalt lengyel vallasi
iildozottek, az arianusok kitoloncolasara is igem mondott. 98
Amim a femiekbol is kin'.inik, a julius 22-i, Mikes Mihaly alairasaval hi-
telesitett kapitulaci6s okmany egy olyan lengyel-erdelyi megallapodas volt,
amely a kozakok hata mogott, a kozakok tudta nelkiil sziiletett. Nem velet-
len, hogy a kozakok parancsnoka, Anton Zsdanovics kijevi ezereskapitany az
egyezkedesek megindulasanak elso perceben riad6ztatta egysegeit es mene-
kiilt, amig lehetett. Ezert aligha fogadhat6ak el R.ak6czi kozakokat elmarasz-
tal6 sorai, amelyeket anyjanak irt julius 25-i leveleben: a kozak birodalmaig
elkisertete veliink magat, kotelessegiinknek hogy megfeleljiink, lengyelseggel
mi harcoltunk o takarodott; sok ellenkezes utan kozak igerettel valtig segitett,
val6saggal semmit sem; az preda art az kozaksagnak, kit alig vart, hazavihes-
sen; az ellenseg fegyvere nem artott nekiink, hanem lsten, az akadalyos, lapos
utak, az utaknak nem leven tud6i, az kozaksag hozz'. 99
]Ulius 26-an Rak6czi fejedelem nehany fOemberevel es egy szt'.ik fegyveres
kiserettel Kemeny Janos rabeszelesere - Mikes Mihaly (Sepsiszek, kancellar),
Petki Istvan (Csikszek, fOudvarmester), Gyulaffy Laszlo (Marosszek), Ebeni
Istvan (Kolozs vm. fOispanja), Banffy Denes (Doboka vm. foispanja), Szem-
paly Janos (Csikszek), Teleki Mihaly, Bethlen Farkas (a fejedelem fianak, I.
R.ak6czi Ferencnek tanul6rarsa), Bethlen Gergely (Bethlen Farkas testvere),
Rhedey Laszl6 100 - hatrahagyta a koriilmenyeknek kiszolgaltatott sereget es
kiralyi almait6l megfosztva Erdely fele vette utjat. A bizonytalan sorsot vallal6
Kemeny es tarsai - Kornis Ferenc, Beldi Pal, Huszar Peter, Damokos Tamas,

98
MHHD, XXIII, 543-544, 552-559; ETA, IV, 239; Grondski, Samuel: Historia belii Co-
sacco-Polonici, conscripta anno MDCLVJ, Pestini, 1789, 421-422; )/(epeJia-Zserela, XII,
501-506; Wieliczko, W 283-284; Kochowski, W, 321.
99 MHHD, XXIV, 522-523.
100
Szalardi ]., 383.

120

www.cimec.ro
ebesfalvi Apafi Mihily, Apafi Boldizsar, Mikola Zsigmond stb. - a lengyel uti-
kalauzok segitsegevel Ternopol-Sztrij vonalon terveztek a leheto leggyorsab-
ban Maramarost elerni. A lengyelekkel szovetseges krimi tatarok, akik a Rak6-
czi-Hmelnyickij ligajfoak es baratsagfoak" a megsemmisitesere jelenrek meg
Ukrajnaban, Pod6liaban mar jUlius 27-en nyomara bukkantak az elcsigazott
erdelyi hadnak, Trimbolnfoal" (Trembowla, ma: Terebovlja) be is keritettek
oket. ltt teljesedett bea fenyes bevonulasnak gondolt lengyelorszagi villalko-
zas, bekovetkezett Erdely Mohacs 6ta legnagyobb tragediaja'' . 101 JUiius 31-en
tarar rabsagba esett az ellenallni mar keptelen egesz erdelyi had. A rabsagba ju-
tottak letszamaban bizonyralansagok vannak, mert a hadra foghat6 katonasag
mellett jelentos szamu kisegito szemelyzet tart6zkodott a taborban. Kemeny
Janos Ruina exercitus Transsylvanici cimu irasaban, amelynek fa mondanival6-
ja feci quod potui" (mindent megcselekedtem, amit tudeam) volt, megemliti:
Szaztizenhat zaszl6val voltam kornerakkal egyiitt. from igazsaggal: egy nem
volt egesz szaz; tobbire ki allott huszonot, harminc personab6l, harcra val6 pe-
dig tiz, tizenhat s husz szemelyekbol. Mindenestiil fogva is harcra val6 embe-
rem negy- vagy otezer ha lehetett." 102 Amikor Mendzsibozsnal (Miitdzyboinil)
szervilt a magyar es a kozak sereg, Rak6czi hadat akkor vagy 30 ezerre" tak-
silta egy foglyul ejtett kozak. 103 Samuil Wieliczko, a kortars lengyel kr6nikas
a magyarok vesztesegeit 5 ezer halottban es tobb mint negyszer annyi rabul
ejtett emberben" adta meg. 104 Erdekes, hogy a tobbszor idezett Georg Kraus,
a segesvari norarius is hasonl6 nagysagrendrol beszelt, nagyon lesujt6 hang-
nemben. 28.000 lelek, az egesz erdelyi tabor" rabsagba keriilt, ebbol 6000 fO
katona. ,,A sereg tobbi resze csocselekbol allott: beresekbol, udvari szolgakb6l,

101
Perer Katalin: A fejedelemseg virgkora (1606-1660), in: Makkai Lszl6 - Szsz Zoltn
(szerk.): Erdily tortenete 1606-tol 1830-ig, Budapest, 1986, 719.
102
V Windisch Eva (szi:iveggondozs, jegyzetek): Kemeny jdnos miivei, Budapest, 1980, 320;
Kemeny Jnossal tatr rabsgot szenvedett fOurak meg: Kornis Perene (Kemeny helyettese,
katolikus fOur, Kolozs fOispnja), Huszr Peter (Marosszek, 1657-ben a rabsgban hunyt el),
uzoni Beldi Pl (Hromszek fOkirlybirja 1655-tol, 1661-ben szabadult), als6cserntoni Da-
mokos Tams (Csik-, Gyergy6-, Kszonszek fOkirlybirja 1654-ben), Apafi Mihly (1661-
ben szabadult), Barcsai Andrs (Barcsai Akos i:iccse, megszi:iki:itt a rabsgb61), Nagy Tams,
Jrmi Gyi:irgy (aki 1659. V 26-i leveleben keri i:iccset, Jrmi Ferencet, a szekelyek udvari foka-
pitnyt vltsgdijnak eloteremtesere - lsd SzOkl, VI, 224-225) stb.
103
Russzkaja isztoricseszkaja bibliotecha, VIII, Szankt-Peterburg, 1884, 1251.
104
Wieliczko, W, 284; Egy msik lengyel kortrsnl, Kochowskinl a juliusi utols6 napok
leirsban az olvashat6, hogy a csatateren ti:ibb mint 9 ezer Magyar" maradt holtan, de ennel
ti:ibb rabot hajtottak el a tatrok a Krimbe. Lsd Kochowski, W, 321.

121

www.cimec.ro
szak:icsokb6l es egyeb sopredekbol." 105 A krimi k:in 12 ezer rab beerkezeser
ismerte el, az utkozben elesettekrol, sz6k6ttekrol emlitest nem tett. 106
A tragedi:iba fulladt hadj:iratb6l kimenekitett II. R:ik6czi Gyorgy a sebti-
ben 6sszehivott orsz:iggyulesen, 1657. szeptember 3-:in az orsz:ig elotti vede-
kezese es a kudarc okainak magyar:izata sor:in fejedelmi szav:ival igerte, hogy
tobbe ilyen nem fordulhat elo: ... hogy ilyen veletlen es roml:is eset ne koves-
se tobbe az szegeny haz:it, k[egye]lmesen annu:iljuk: az hazafiai haz:ijoknak
hat:ir:in kivul menni hadakozni semmikeppen ennek ut:ina ne tartozzanak,
hanem csak az orsz:ig gyuleseben kozonseges es szabad suffragium :iltal ve-
geztetett es j6v:i hagyatott iigyben." Mivel penig az port:inak hozz:ink val6
indulatj:it6l fi.igg az szegeny haza mind j6 s mind ellenkezo sorsa, annak ked-
ve kereseserol is sziiksegkepen illik K[egyelme]knek j6 idein gondolkodni ..."
Nyavaly:is szerencsetlensegben esett aty:inkfiainknak megszabadit:isokban
hogy K[egyelme]tek veliink egyiitt munk:ilkodni, s annak m6dj:it6l vegezni
ne halassza, ... magunk penig valamire az j6 isten segit benniinket, igyekeziink
azon, hogy atyai szorgalmatoss:igunkat magok megmarad:is:ival experi:ilhassa
K[egyelme]tek." 107 A gyulafeherv:iri partialis conventuson (1657. okt6ber 25.
- november 2.) a fejedelem mulaszt:isainak, felelossegenek emlegetese ellenere
is Barcsai kos, Mikes Mih:ily, Petki Istvan, Ebeni L:iszl6, Haller G:ibor tekin-
telye meg garant:ilta a fejedelem es az orsz:ig kolcsonos es kotelezo egyiittcse-
lekveset deklar:il6 biztosit6levelet", 108 de az 1658-as tat:ir megtorl:ist, puszti-
105 Kraus, G. 275, 281, 283; Ogy latszik, hogy ez a tobb mint huszezernyi rablecsz:im cudaco-

sult a magyarorszagi kortarsaknal is. A Zrinyi Mikl6s kornyezetehez tartoz6 Vitnyedi Istvan
23 ezer ember elhurcolasar61 irc. - MTT, XV, Pese, 1871, 74; Pal6czi Horvath Gyorgy U.gy
hallotta, hogy Kemennyel utoljara csak 23 ezren maradtanak". MHHD, XXXI, Budapest,
1881, 216.
106
Erdelyi MU.zeum-Egylec Evkonyvei, III, 109; Legut6bb lvanics Maria es Katk6 Gaspar cor-
teneszek foglalkoztak a krimi tatarokhoz keriilt erdelyiek sorsaval. lvanics Maria: Rabszerzes,
rabszolgamunka es rabkivalcas a Krimi K:insagban. (Az 1657. evi lengyelorsz:igi hadjaratban
fogsagba esett erdelyiek corcenecehez), Sz:Az;adok, 2007, 6, 1483-1514; Kack6 Gaspar: A kri-
mi cacarok fogsagaba esecc erdelyi sereg corcenece (1657-1675), in: Karm:in Gabor - Szabo
Andras Peter (szerk.): Szerencsenek elegyes forgdsa. II. Rdkoczi Gyorgy es kora, Budapest, 2009,
205-240.
107
EOE, XI, 290.
108
EOE, XI, 316--318, 318-321; Fazakas Gergely Tamas: Bunos--e a fejedelem? lmadsagok es
versek az 1657 utani Rak6czi-propaganda koncexcusaban, in: Karman Gabor - Szabo Andras
Peter (szerk.): Szerencsenek elegyes forgdsa. II. Rdkoczi Gyorgy es kora, Budapest, 2009, 425-449;
Karm:in G 388-390; Szalardi egy heckoznapi peldaval illuszcralta Rak6czi alapveco cevedesec.
Teny, hogy a lengyel fOurak a vars6i tr6nra invitaltak a fejedelmet, de az ajanlatukt61 kesobb
elallcak. Rak6czi miere nem gondole arra a mindennapos, adasvetelkor lejatsz6d6 folyamacra,

122

www.cimec.ro
rast nem harithatta el. 109 Ezt a torok, tarar dulast - Kraus velemenye szerim
- R:ik6czi es Petki szamlajara kell irni, mert a fejedelem mindvegig a tavoli
messzesegbol, a Hajdusagb6l", a csiki fOkapit:iny pedig vejevel, La.zar lstv:in-
nal egyiitt a csiki, gyergy6i, kaszoni erossegekbol szemlelte tedeniil a dul6,
fosztogat6 ellenseget. 110
Val6 igaz, hogy R:ik6czi fejedelem furcs:in" reagalt az 1658-as esemenyek-
re, de a helyzet rendezeset a magyar kiralyt6l, I. Lip6tt6l remelte. II. R:ik6czi
Gyorgy 1658 juniusaban titkos megbizatassal, megint csak az orszaggyliles
tudta nelkiil, a hu kancellarjat, Mikes Mihalyt kovetsegbe inditotta Becsbe.
Orsz:ig:inak" vedelmet, partfogast, t:imogatast kert, torokellenes szovetkezesre
ajfolotta magat. ha o[felse]ge segit . keszek vagyunk o[felse]ge praesidiu-
mat bevenni certis conditionibus" 111 - javasolta R:ik6czi. Minden eshetoseg-
re szamitva, ekkoriban folyamodott a birodalmi hercegseg megszerzeseert is
I. Lip6thoz, habar ezzel kapcsolatos ketsegeit sem hallgatta el anyja, Lor:intffy
Zsuzsanna elott. ,,Az nemet allapatjat j6l latjuk mire val6, az Sacri Romani
Imperii Princepsseg nem sokat hoz az konyhara; de megis jovendore mindent
elgondolva, nem art ha megadn:ik." 112 Szalardi szerint Mikes magyari grof
nagy urakkal" is targyalt, kozottiik olyanokkal, akik a szegeny haza megmara-
dasat nem mind egyarant kiv:inn:ik, a torok nemzettel val6 abbeli ujjvonas nem
kevesbe dicsertetik, javalltatik, virezi batorsaga, j6 magyaros magyarsaga az egig
magasztaltatik vaia, j6l tudv:in, hogy mind a szegeny magyar haz:inak nagy
romlasa es mag:inak is a fejedelemnek veszedelme is azaltal kozelgetne". 113
az ezzel j:iro alkudoz:isra. Ha az egyik fel, ak:ir az elado, ak:ir a vevo el:ill a sz:indek:irol, a felek
bekesen elv:ilnak egym:istol. Ezt az egyszen'.i tanpeld:it" miere nem kovette a fejedelem 1657-
ben? Lisd: Szal:irdi J., 360-361.
109
B. Szabo Janos: Erdely karaszrr6f:ija 1658-ban. A vedelem osszeoml:is:inak politikai es pszi-
chologiai okai, Aetas, 2006, 2-3, 204-218.
110
A tat:irok 1658. auguszrus 19-fo ellen:ill:is nelkiil :irkelrek a Bodza-szoroson, 22-27. koz6tt
Brasso es kornyeker boritott:ik l:ingba, 31-fo Fogaras videket pusztitott:ik. Szeptember elso
napjaiban Gyulafeherv:ir ismerre meg a tatrok sz6rnyt'.i kegyedenkedeseit, 10-fo Nagyegye-
det, 15-e koriil a parriumi Szil:igys:igot (Somlyot, Tasn:idor) egerrek el. Mindekozben R:iko-
czi fejedelem augusztus 21-30. kozott Tasn:idon, Debrecenben, (Bihar)Ugr:in, a szeptember
5-12-i heten V:iradon tarrozkodott. A tat:irok kirakarod:isa" idejfo a szabolcsi K.:illoban,
a (hajdu)dorogi, a debreceni t:iborban, oktober 7-tol 16-ig pedig V:iradon huzta meg mag:it.
- Kozli Gebei S:indor: Sorsfordito evek az Erdelyi Fejedelemseg torrfoeteben, 1657-1660, in:
Kalo Ferenc (szerk.): Tiirtenelmi sorsfordu!Ok, Eger, 1999, 50-51; Kraus, G., 320.
111
EEKH, II, 502.
112
MHHD, XXIV, 549.
113
Szal:irdi J., 408, 424.

123

www.cimec.ro
 Jl erzekelheto, hogy az orszagra szakadt nehezsegek kozepette s Rakczi
legnagyobb gondja, problemaja az volt, hogy hogyan, milyen uton-mdon
memhetne meg fejedelemseget, de segitsegre sehonnan sem szamithatott.
Most valt igazan aktualissa a lavinaomlas elani torok iizenet. Ha fekszel,
nyugszol. Ha iilsz, keves ember l:it. Ha allasz, sokan latnak. Ha megy, felj
az esestol. Ha esel, megtapodnak." 114 fgy s tortent. 1660. majus 22-en a to-
rok csapatok legazoltak Rakczi sereget a szaszfenesi csat:iban. A csataban
halalosan megsebesiilt fejedelemnek meg maradt ereje ahhoz, hogy a csk-,
gyergy- es kaszonszeki szekelyseg csat:iban tanusitott batorsagat, iranta val
ht'.iseget es kitart:isat megkoszonje, megdicserje. Az seregeknek lstene maga
titkos rendelese szerent igazgatvfo az harczoknak kimenetelit, nem ketel-
kediink, hogy ez tegnapi iigyiinknek nem kedvezesevel s o felsege az maga
dicsoseget magasztalta, ugy, hogy annal tetczetesebb legyen jovendo veliink s
kegyelmetekkel val irgalmas j tette. Kegyelmetek edes hazajahoz val igaz
szeretetenek, hozzfok val ht'.isegenek tegnap dicsiretes jelet ada, mi s veriink
ontasaval s sebeinkkel pecseteltiik meg kegyelmetekhez es az szegeny orszag
megmaradasahoz val szeretetiinket, melyet remenliink boldogabb successus-
sal rovid nap megmutathatunk. lsten a sebekbol felgygyitvfo, nem kesiink
kegyelmetek megmaradasara gondviselesiinket terjeszteni, intven kegyelme-
sen kegyelmeteket: nekiink tartoz kotelessegenek s ht'.isegenek uttyarl el ne
t:intorodgyek, mostan szerzett keresztenyi hireket, neveket ellenkezo cseleke-
detekkel be ne arnyekozza. Quibus sic facturis gratiose propensi manemus.
Datum n possesione Elesd, die 23. Maii 1660. G. RAKOCI mp. (P. H.)" 115
A csik-, gyergy- es kaszonszeki szekelysegnek Rakczihoz val eletfogy-
tig tarto ragaszkodasa emberileg meghat, de magatartasuk nehezen magya-
r:izhat Barcsai Akos 1660. oktber 26-i levelenek tiikreben. Es most nem
arra celzunk, hogy a torokos" Barcsait elfogadjak-e vagy nem erdelyi fejede-
lemnek, Rakczi aruljfoak kialtott:ik-e ki vagy nem, hanem a tobbi szekely
szekkel szembeni ellenseges viszonyra gondolunk. ...vallyon nekiink nem
voltatok-e hittel kotelesek, azt hova teszitek, arrl elfeledkeztek? Az La.zar
lstvfonak tott hitetek ne violaldjek, s az nekiink praest:ilt hitetek fiistben
menjen? Vallyon Keresztes mezejen ki alla el melloliink? Marus-Vasarhelyt
ki kialta fel: ha az ket nati nem akarja s, ti elebbi fejedelem melle allotok, s
karddal s behozzatok s am meg s oltalmazzatok? Vallyon nem ti koborldtok-e
Hdromszeken, Udvarhelyszekre nem ti csapdtok ki? (kiemeles tolem - G. S.)
114
MTT, XV, 79.
115
SzOkl, VI, 228-229.

124

www.cimec.ro
Hiszen ezek az alkalmatlansagok nem regen voltanak: hogy nem szegyenltek
tagadni. .. " 116
Vagy netan megis van magyarazat a szekelyseg egysegenek megbomlasara?
Elfogadhat6nak n'.inik, ha a szaszfenesi csatavesztest, Varad torok kezre jut:isat
jeloljiik meg vzvalaszt6nak az egyes szekek magatartasaban, ami egyenesen
a nemet" (kereszteny) - torok (iszlam), Kemeny Janos - Barcsai kos, Ke-
meny Janos - Apafi Mihaly hatalmi kiizdelmebe vezeti a szekelyseget?

1
SzEKLERS IN II. RAK6cz1 GY6RGY s wARIMILITARY
UNDERTAKINGS

The author states: the Transylvanian princeps had tried all means to ensure
the soldiering Szeklers loyality and devoted services. The gross of Szekler's
military and social base was an important consideration in order to solidify
the Transilvanian princeps' authority. The Transylvanian Szekler leaders were
opinion leaders the national politics
The "deliberate and consistent Szekler-policy of the princeps" first appears
at the turn of the 16-1 ?th century, at Zsigmond Bathory and Istvan Bocskai.
The purpose of all Transilvanian Princeps is clear: in the era the villeinage
had no military liability, so to stabilize the Szeklers' obligation of the military
service and possibly enhance that, they used prohibitions (for example not
to move out from the area, not to assume the villein cast) and rewards (for
example to give privileges in return for military duty) at the same time.
ln all military action of II. R.ak6czi Gyorgy the Szeklers had been attended
massively. For the successes in Moldavia (1653) and Wallachia (1655) nearly
1,000 Szeklers had been donated less-more significant privilege. (Not nobility!)
Beside the tragic Polish campaign caused great losses for Transylvania, alsa
broke the unity of the Szeklers. The dilemma of obligations to the "Hungarian
king" or "Turkish sultan" will become to a deciding factor in for the second
half of the 17ch century.

116
SzOkl, VI, 228-229; R:ik6czi 1659. december 13-:in az anyj:ival azt ki:izi:ilre, hogy Udvar-
helyszeket megvesztegemi nem sikeriilr, egy szn l6val sem menrek :irul6nk Barcsai melle".
Mikes uram regnap mene el 800 l6val, melleje vegye az szekelyseget." - MHHD, XXIV, 580.

125

www.cimec.ro
Papp Sdndor

A BUJDOSO MAGYAROK SZEKELY BSBUGJA.

T6ROKORSZAGI ADATOK MIKES KELEMEN
UTOLSO EVEIHEZ

A Rakoczi-szabadsagharcot koveto torokorszigi kuruc emigracio mindig is elenk

erdeklodesre tarthat szirnot a magyar kozonseg elott. Ezt igazolja az a nagysza-
mu tudomanyos munka, amely a temabo} a legutobbi idokig napvilagot latOtt. I
A 2010-ben Budapesten rendezett ket konferencia, a Kiroli Gaspar Egyetemen
es a MTA Irodalomtorteneti lntezeteben ujabb kutatasi eredmenyekkel gazda-
gitotta eddigi ismereteinket. A Mikes Kelement erinto kutatasok legfontosabb
megvalaszolando kerdeseit Tiiskes Gabor foglalta ossze nemregiben. 2 Az utobbi
evek ket teriileten eredmenyeztek ujabb leveltari anyagokat. Egyreszt a francia
forrasokat szorgalmasan kutato Toth Perene ismertetett ujabb adatokat a francia
kiiliigyminiszterium leveltarabol, amelyek kifejezetten a konstantinapolyi fran-
cia kovetek hagyatekabol bukkamak fel. 3 Masreszrol nagy mennyisegt'.i torokor-
szagi, vagy pedig torok nyelvt'.i magyarorszagi leveltari forras keriilt elo az utobbi
ket evtizedben, amelynek a feltarasa lassan, de biztosan halad elore. Ezek egy
reszet e sorok iroja fedezte fel es hasznositotta eddigi munkaiban, 4 reszben pe-
1
Kun Zsuzsanna - Maczak Ibolya (i:isszea.llicotta Hopp Lajos anyaggyujtesenek felhaszna.l:is:i-
val, bevezeto Tiiskes G:ibor): Mikes Kelemen vdlogatott bibliogrdfia, Budapest-Eger, 2011.
2
Tiiskes G:ibor: Az U.j Mikes-kutat:isokr6l, Magyar Tudomdny, 172, 2011, 299-307.
Forr:is: http://www.macud.iif.hu/201 l/03/08.htm (leti:ilcve: 2012. 03. 24.).
3T6th Ferenc: Egy magyar sz:irmaz:isu rodost6i francia konzul levelezese. Adacok Gregoire de
Kesseck, a rodost6i magyar kol6nia vezetoje eletrajz:ihoz, in: Kalm:ir Janos (szerk.): Europai
szemmel. Tanulmdnyok Kopeczi Bela tiszteletere, Budapest, 2007, 93-100; T6th Ferenc: Adale-
kok Mikes Kelemen Torokorsz:igi levelek dmu muvenek kezirattortenetehez, Irodalomtorteneti
Kozlemenyek, 108, 2004, 562-563; T6th Ferenc: Mikes Kelemen es a francia diplom:icia, Ma-
gyar Tudomdny, forr:is: http://www.macud.iif.hu/2012/03/02.htm (letlcve: 2012. 03. 24.).
4
A Rak6czi-emigr:ici6 forr:isainak felt:ir:is:it 1996-ban kezdtem meg az isztambuli volt nagyveziri
levelt:irban (Babakanhk Osmanh Arivi). Idoki:izben nagysz:imu kiadadan adacokat tala.ltam az
Orsz:igos Szechenyi Ki:inyvt:irban, Kar:icson lmre eddig felt:iradan hagyatek:iban. Az i:isszegyiij-
ti:itt anyag alapj:in kesziilt a Rdkoczi ]oz:sef hatalomra kernlisi kiserlete es a Porta: Forrdskritikai
viz:sgdlatok dmu tanulm:inyom (in: Tamas Edit (szerk.): A Rak6czi-szabads:igharc es Kzep-Eu-

126

www.cimec.ro
dig Seres Istvan isztarnbuli leveld.ri feltar munlcija eredmenyekeppen keriiltek
napvilagra. 5 Az eddigi vizsgalatok mutatjak, hogy a Mikes-kutatas elsodleges
forrasai a Mikes-hagyatek, a TOrokorszdgi levelek es Mikes egyeb fennmaradt
muvei voltak, arnelyeket a Magyar Tudom:inyos Akademia kritikai kiadasban
jelentetett meg. A tovabbiakban szamtani lehet arra, hogy az eltero nyelvteriile-
tekrol felbukkan uj forrasanyag alaposan arnyalni fogja a torokorszagi emigra-
cirl, illetve a Mikes Kelemen eleterol eddig kialakult kepet.
Ezek az adatok azert is nagyon fontosak, mert arnig Mikes reszletesen be-
szamolt a rodosti 6 emigraci eleterol abbl az idoszakbl, amikor II. Rakczi
Ferenc es az ot koveto elokelobb urak vezettek a kis kozosseget, addig arrl
a majdnem haram evrol, amikor maga lepett a helyiikre a kozosseg vezetoje-
kent, viszonylag keves erdemi informacit szolgaltat. A TOrokorszdgi leveleket
azzal fejezte be, hogy edes nenjenek bejelentette a kinevezeser a bdsbugi cimre.
Ez a regi torok cimzes, amely eredetileg kifejezetten katonai parancsnoki fel-
adatot jelentett, a magyar kozonseg szamara az o eletutj:in keresztiil valt ismert-
te. A fentiek figyelembevetelevel a meg oly hi:inyos reszinformacikra is nagy
sziikseg van, hogy az emigraci mindennapi eletet es torokorszagi tevekeny-
seget fel tudjuk tarni. Az alabbiakban a sajat torokorszagi kutatasaim alapj:in
mutatok be neh:iny eddig kiadatlan okm:inyt, amelyek Mikes Kelemen (1690.
r6pa. Tanulm:inyok a Rak6czi-szabadsagharc kezderenek 300. evfordul6j:ira. I, A Sdrospataki
Rdk<iczi Muzeum Fuzetei, 45, S:irospatak, 2003, 241-294), amelynek roviditett es okm:inyki-
ad:is nelkiili v:ilrozata angolul is olvashar6 (Papp S:indor: J6zsef Rak6czi, rhe lase Transylvanian
Pretender, Acta Orienta/ia Academiae Scientiarnm Hungariae, 61, 2008 15 7-180). Az emigr:ici6
torokorsz:igi forr:isainak rudomanyrorteneri kerdeseirol 2010-ben a K:iroli G:isp:ir Reform:itus
Egyeremen rarrott Bujdos<i hetkoznapok dmu konferenci:in sz:imolram be. Kar:icson lmrenek az
isztambuli munk:iss:ig:ir6l, aki elsonek kutarott a torokorsz:igi levelr:irakban, es sok adarot felt:irr
az emigr:ici6ra is, l:isd az al:ibbi tanulmanyomar: Papp S:indor: Mekkora erreker kepviselrek a R:i-
k6czi-okm:inyok Konsramin:ipolyban a 20. sz:izad elejen? in: Dobrovits Mih:ily (szerk.): A segito
keznek ez a mesteifogdsa. Oszmdn leveltdrak megnyitdsdra vonatkoz<i kutatdstorteneti adatok, VIII,
Nemzetkozi V:imbery Konferencia, Dunaszerdahely, 2011, 270-298.
5 Az emigr:ici6 torok vonarkoz:is:ir61 az ur6bbi idoben Seres Istvan adott ki robb tanulmanyr:
Seres Istvan: A rorokorsz:igi bujdos6k sirhelyei es a magyar rud6st:irsadalom, Magyar Tudomdny,
2006, 12, 1464. Forr:is: http://www.matud.iif.hu/06dec/07.html {letoltve: 2012. 03. 24.); Seres
Istvan: A bujdos6k sirjai Torokorsz:igban - Kunos lgn:ic eletutj:ihoz, in: Hodossy Gyula (szerk.):
Vdmbery AntoMgia, Dunaszerdahely, 2001, 149-160; Seres Istvan: A bujdos6k sirjai Torokor-
sz:igban II. - V:imbery Armin eletutj:ihoz, in: Hodossy Gyula (szerk.): Vdmbery AntoMgia, Du-
naszerdahely, 2002, 139-148; Seres Istvan: Rak6czi Rodost6ja, Hist<iria, 2004, l, 34-35; Seres
Istvan: A Rak6czi-emigr:ici6 kurat:isanak torokorsz:igi forr:isai, in: Tamas Edit (szerk.): A Rak6-
czi-szabads:igharc es Kelet-Eur6pa I. Tanulmanyok a Rak6czi-szabadsagharc kezdetenek 300.
evfordul6j:ira. A Sdrospataki Rdk<iczi Muzeum Fuzetei, 45, S:irospatak, 2003, 295-309.
0
Rodost6 neve regi oszman-torok alakban TekfUrdag1, mai torok neve pedig Tekirdag.

127
www.cimec.ro
auguszrus - 1761. okt6ber 2.) vagyoni helyzetere es a magyarok kozossegenek
vezetese kozben felmeriilt hivatalos iigyekre vonatkoznak.
Mielott azonban a forrasok tartalmara terek, egy kenyes kerdest vetek
fel, amelyet korabban Bene Sandor egy erdekes es tanulsagos irasaban ala-
posan targyalt: egyaltalan haza akart-e Mikes Kelemen terni a torokorszagi
bujdosasb6l? Bene elsosorban a Torokorszdgi levelek tanulmanyozasa alapjan
arra a kovetkeztetesre jutott, hogy nem. Azok az informaci6k, amelyek szerint
tobbszor proba.Ita volna kijarni a lehetoseget az uralkod6i kegyelem elnyere-
sere, s amelyekrol sajat maga is beszamolt a leveleiben, val6szim'.ileg kitalalt
tortenetek. A legendat, miszerint Mikes Maria Terezianal kerelmezte volna
a hazaterest, Bene Sandor igy foglalta ossze: ,,Aki nem akar hazajonni, az nem
jon haza. Neha a romantikus kozhelyeknek is van alapjuk; sat, neha szilardabb
annal, mint amit maguk a hangoztat6ik hisznek r6luk. A Rak6czit es Mikest
paros ikonna stilizal6 romantikus fiiggetlensegi szemleletet mindig zavarta,
hogy az egykori hu kamaras, fejedelme halala utfo nehany evvel, kegyelemert
folyamodott a frissen tr6nra lepett Maria Terezianal. Az uralkod6no a legenda
szerint megalaz6 m6don soporte le az asztalr61 a kervenyt: Ex Turcia non
est redemptio! (T6r6korszagb61 nincs megvalt<is!) Csakhogy a legendat, ugy
tunik, Mikes maga fogalmazta. Az a bizonyos folyamodvany soha semmilyen
Habsburg-leveltarb61 nem keriilt elo, az uralkod6no szajaba adott szavak kiza-
r6lag Mikes leveleibol ismertek." 7 A kovetkezteteser alapvetoen Mikes levelei-
nek kritikai vizsgalata alapjan vegezte el, illerve a Torokorszdgi levelek kritikai
kiadasa kozben gyujtott kiegeszito informaci6kra epitette. 8
Mikes 1723. december 19-en a kovetkezoket irta: aki {azaz Mikes Kelemen
edesanyja, Torma Eva} is irja, hogy gratidt szerez, ha be akarok menni, es hogy az
uram [Rdk6czi Ferenc} ha/,ando leven, holta utdn mire juthatok idegen orszdgban''. 9
fare a folyamodvanyra a Trokorszdgi fevefek kiadoi ra is bukkantak 1720-boJ. IO
Ker evvel az elozetes pr6balkozas utan az edesanyja vilagosan megirta, hogy a
kegyelemhez semmi masra nincs sziikseg, mint a sajat kerelme benylijtasara. 11

7
Bene Sandor: Eljurni Zgonba, Holmi, 2007. mjus, forrs: http://www.holmi.org/2007/05/
eljurni-zagonba, lecolrve: 2012. 03. 24. (A covbbiakban: Bene S.)
8
Bene S.
9
Mikes Kelemen: Tiirokorszdgi Levelek es Misszilis levelek, sajto al rendezte Hopp Lajos. (A co-
vbbiakban: Mikes: Tiirokorszdgi Levelek); Mikes Kelemen osszes muvei, I, Budapesc, 1966,
82-84, 51. szmu levei, 1723. 12. 19. (A covbbiakban: Mikes K., 1966)
10
Mikes: Tiirokorszdgi Levelek, 518.
11
Mikes: Tiirokorszdgi Levelek, 520.

128

www.cimec.ro
 Bene Sindor szerim masodik alkalom a hazateresre akkor erkezett el, amikor
VI. (III.) Kiroly csaszr es magyar kirily halilakor felmeriilt a kegyelem kere-
senek lehetosege. Errol ismetelten Mikes hagyominyoz egy ti:irtenetet, amelyet
ugy erthetiink, miszerint a csaszri illando ki:ivetet kerdezte volna meg a haza-
ji:ivetele lehetosegerol, aki ettol elzrkozott. 12 Bene Sindor ugy velte, hogy a fel-
testverenek, Huszr (Boer) Jozsefnek lefrt ti:irtenetet nem lehet tenyleges elutasf-
tasnak tekimeni, hiszen odaig el sem jutott az iigy. Sat, ezen tovibbmenve meg
azt is feltetelezi, hogy az elutasitas ezen formija es szi:ivege Sz6 sem lehet rola
(nec nominetur in vobis)" szimen egy irodalmi toposz. 13 Ugy erzem, hogy a ker-
des megoldasinak egyeden, azonban az eredmeny bizonytalansiga miatt jelen
tanulminy szerzojetol sem ki:ivetett metodusa az lenne, ha valaki attekimene a
becsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv Turcica anyagat a 18. szzad kerdeses 20-as
es 40-es eveire. Ezekben a konstantinapolyi Habsburg ki:ivetjelemesekben buk-
kanhat fel egyediil ujabb adat arra, hogy tenylegesen kerelmezte-e Mikes a ha-
zaterest. Amiert a problemat megsem tekintettem feleslegesnek megvilaszolas
nelkiil is felvetni, az i:isszefuggesben ill azzal a tennyel, hogy Mikes es iltaliban
a magyarok az i:ireg" fejedelem idejetol Mikes basbugsigiig az eddig kiadott es
kiadadan ti:iri:ik nyelvt'.i forrasok szerim jo anyagi ki:iriilmenyek ki:izi:itt es bizton-
sagban ti:ilti:ittek napjaikat. Az otthoni bizonytalan ji:ivo szembeillitva a biztos es
kenyelmes elettel a szultin kenyeren, visszatarto tenyezo lehetett. Az alabbiak-
ban nehiny ujabb adattal erre a lehetosegre kivinom a figyelmet felhfvni.
Mikes Kelemen elott Zay Zsigmond ti:ilti:itte be a magyarok rodostoi ki:i-
zi:issege elen a basbugi tisztet. A kis magyar emigricio folyamatosan ujabb
szemelyekkel gyarapodott, fgy Zay halala utin Mikes maradt az utolso eletben
maradt bujdoso, aki meg II. Rikoczi Ferenccel erkezett az Oszmin Biroda-
lom teriiletere. Ennek volt ki:iszi:inheto, hogy a szultin ot nevezte ki muszlim
idoszamftas szerint 1172. rebijiilihir 20-in (1758. november 21-en, kedden,
s nem 19-en, ahogy az emigricio ti:iri:ik okminykiadasabol ismert) a magyarok
vezetojenek. 14 Az i.innepelyes beiktatasara szemelyesen ment lsztambulba, s
miutin onnan visszatert, megfrta az utolso levelet ismereden nenjenek. 15 1758
12
Mikes: TOrdkorszdgi. Levelek, 315-325. Huszar (Boer) Jozseffelresrverenek (1761. 03. 19.).
13
Bene S.
14
A Mikes Kelemen kinevezesere vonackozo feljegyzes eredeci corok szovege erosen elmoso-
doccan Karacson lmre masolacaban maradc meg. A magyar fordicas kiadasara lasd: Karacson
lmre: A Rdkoczi-emigrdczio tdrdk okmdnyai. 1717-1803, Budapesc, 1911, 152, Nr. CLXIX;
A kezirac lelohelye: Xancus Janos Muzeum, Gyor, Karacson lmre-hagyacek. (A covabbiakban:
Karacson I., 1911) A gyujcemenyc Cagacay c;apraz voie szives lefenykepezni szamomra.
15
Mikes K., 1966, 299-300, Nr. 207.

129

www.cimec.ro
novemberetol 1761. okt6ber 2-ig szt'.iken szamtva meg harom evet elt, s az
1759. januar 5-erol 1761. marcius 19-ig irc ot levelen es verses Torokorszag-
ismertetesen kviil nem jelent meg ujabb erdemleges adat az eleterol.
A fenti tudomanytorteneti bevezetoben utaltam arra, hogy milyen ujabb
dokumentumok segfrhetik egy majdani emigraci6-tortenet megirasat. Nem-
regiben egy konferencian tekintettem at azt a kerdest, hogy a volt oszman
allami leveltar milyen tipusu adatokkal szolgalhat ebben a tekintetben. 16 A to-
vabbiakban elsosorban az altalam feltirt ujabb adatokkal foglalkozok. Mielott
erre raterek, csak erintolegesen fel kvanom hvni arra is a figyelmet, hogy Ka-
racson Imre 1907 es 1911 kozotti isztambuli feltar6 munkaja, majd Ahmed
Refik es Tayyip M. Gokbilgin, Fekete Lajos es Mihai Maxim oklevelkiadasai
eddig is szep szamban alltak a kutatas rendelkezesere. 17
A kiadott okmanyok mellett eddig nyolc irat bukkant fel, amelyek Mikes
Kelemen basbugi tevekenysegerol sz6lnak. Ezek alabb a mellekletben latin be-
tt'.is atirasban es magyar fordfrasban olvashat6k. Mindegyik ugyanabbol a level-
tari fondb61 keriilt elo, amelyet Cevdet pasa rendezett a 20. szizad elejen. Az
elso negy okmany penztari bizonylat. Mint minden hasonl6 iraton, nem csak
a kerelmezo - jelen esetben Mikes Kelemen - felterjesztese olvashat6, hanem
az iigy aktajakent minden erintett hivatal feljegyzese megtalalhat6 rajta. 18
Az elso dokumentumban Mikes Kelemen 1759 majusaban jelezte a Porta-
nak, hogy a folyo ev ramazan honapra (1759. aprilis 28-tol 1759. majus 27.)
eso illetmenyet a rodost6i vam jovedelmebol hianytalanul felvette. Bejelentette,
hogy atadott a vamjovedelmeket kezelo torok tisztviselonek (emin) egy atvereli
16
A Rak6czi-emigr:iei6ra es Mikes Kelemenre vonatkoz6 ismeretlen torok iratok. Politikai j:itsz-
m:ik - Bujdos6 hetkoznapok (1711-1761): Rdkoczi, Mikes es a bujdosok: va/.6sdg, legenddk es
kultusz. 2011. m:ijus 15. KRE BTK; A konfereneia ismertetesere l:isd: Zila G:ibor: Emlekkonfe-
reneia a K:irolin a szatm:iri bekekotes evfordul6ja alkalm:ib61, Orfeus noster, 3, 2011, 2, 90-93.
17
Kar:icson I 1911; Kar:icson, lmre: Tiirok-magyarokleveltdr 153~1789, Budapest, 1914; Re-
fik, Ahmed: Memdlik-i 'Osmanyede krl Rkofi ve tevbi' i (1109-1154), Istanbul, 1333, Hill
Matba' as1; A konyv magyar ismertetesere l:isd: Ahmed Refik: Rak6ezi kir:ily es ldserete az osz-
m:inli birodalomban (Memlik; 'Osmanijede kral Rkodzi ve tevabi'i (1109-1154), Sztambul,
1917. Kiadta a torok tortenelmi t:irsulat, Leveltdri Szemle, 3, 1926, 269-273; Gokbilgin, Tayyib:
Rak6czi Perencz ve tevabiine dairyeni vesikalar, Belleten, 5, 1941, 577-595, Lev: CX-CXXXVI;
Pekete, Ludwig: Die Siyqat-Schrift in der tUrkischen Finanzverwaltung, I-II, Budapest, 1955,
49-50, 828-839, es a m:isodik kocetben a XCVII-XCVIII. sz:imu fakszimilek; Maxim, Mihai:
Un document ortoman inedit eoneernant le Prinee Pram;:ois Rak6czi II, in: Papp S:indor - T6th
Perene (szerk.): Europa es Magyarorsz:ig II. Rak6czi Perene kor:iban I Europe and Hungary in
the Age of Perene II Rak6czi, Studia Caroliensia, 2004, 3-4, 53-61.
18
Inale1k, Halii: Osman!t biirokrasisinde aklm ve mumelat. Osman/1 Arat1rmalar1, l, 1980,
1-14.

130

www.cimec.ro
elismervenyt (temessiik) a neki atadott sszegert csereben. A szveg fordita-
sa soran az iigymenetet is sikeriilt rekonstrualni, azonban az olyan bonyolult,
hogy az alabbi forditas nem elegseges a bemutatasara. Ezert rviden ismerte-
tem. A felterjesztes ezutan a defterdarhoz keriilt, aki kerte az iigy jogossaganak
kivizsgalasat a kincstari elszamolasokban (mahalli). A penziigyi osztaly az elozo
havi igazolast ellenorizte, es megallapitotta egy perzsa nyelvu feljegyzeseben,
hogy az elozo h6napban is megkapta Mikes az ellatmanyat. Miutan kideriilt,
hogy az sszeg kiadasa jogos, ujb6l a defterdar feljegyzeset olvashatjuk, amely-
ben utasitast ad az adott h6nap ellatasanak a kiszamitasara (hesb aluna). Erre
azert volt sziikseg, mert a muszlim h6napokban is eltero szamu nap van, 29 es
30, igy havonkent valtozott az sszeg is. A kiszimitott ellatasi dij utan a defter-
dar kerelmezte az eredmenyek sszefoglalasat egy felterjesztes (telhs) formaja-
ban. Ebbol deriil ki, hogy az egesz procedurara miert van sziikseg. Mikes felter-
jesztese es a defterdari megjegyzesek, szeljegyzetek alapjan minden h6napban
ki kell allitani egy portai igazolast a vim kezeloje szamara, hogy a kiadas jogos
volt, s igy a gazdasagi ev vegen ne szamitson hianynak a magyar basbug kifize-
tett javadalma. A felterjesztes oszmanli nyelven kesziilt. Ez ele a defterdar sajat
kezuleg jegyezte meg, hogy engedelyezi az igazol6 okirat kiallitasat. Az igazolas
a defterdar utasitasa urani napon el is kesziilt, mert annak kiallitasat es kiadasat
az iigyirat utols6 bejegyzese tanusitja. 19
A negy okmany tbb erdekesseget rejt, amelyet a kttt, uniformizalt osz-
man penziigyi nyelvhasznalat ellenere is ki lehet olvasni a szvegbol. Az elso
megjegyzes az okmanyokban szereplO havi ellatmanyt frinti. Tudott, hogy Mi-
kes a kinevezesekor csak 240 akcse napidijjal rendelkezett. Ez az sszeg ponto-
san megfelelt 1725-ben Mariasi Adam es Csaki Mihaly generalis napidijanak,
mikzben Bercsenyi Mikl6s 600 es a fejedelem 7500 akcsera volt jogosult.
Egy eziist tallert (trkiil gurus) a 18. szazad elejen altalaban 120 akcseba
szamitottak, ki kell azonban emelni, hogy az akcse devalvaci6ja miatt ekkor
mar 160 volt az atszamitas valt6szama. A penzromlas egy negyedevel csk
kentette volna az ellatmany val6s, tallerra szamitott erteket. Ezt kikeriilendo,
a penziigy kiszamitotta 120 akcseval a taller szamat, s ezt visszaszorozta 160-
nal, hogy az elszamolasban szamitasi penzkent is funkcional6 akcse sszege
a korabbi erteket adja meg. 20
Figyelemre melt6, hogy Mikes Kelemen a most targyalt ket okmany szerint
napi 723 akcse ellatmanyt kapott. Ez nominal ertekben 483 akcseval tbb,
19
BOA Cevdet tasnifi hariciye 808/ I.
20
BOA Ali Emiri 919/1.

131

www.cimec.ro
mint amit a kinevezesekor kapott. Ez a fizetesemeles a basbugi melt6sag va-
l6s sulyat is mutatja. Amig azonban Zay Zsigmond csak 300 akcse napidijra
volt jogosult, figyelmet erdemel, hogy Mikes vajon az emigr:ici6 melyik jeles
melt6saganak a jovedelmevel osszemerheto osszeget kapott meg. A fenti adat
szerint Bercsenyi 600 akcse napidijjal birt, amelynek a nominal erteke, 25
sz:izalekos inflaci6t kovetve 750 akcset tett volna ki. Azt mondhatjuk tehat,
hogy a 723 akcse napidij nagyjab61 (27 akcse elteressel) Bercsenyi Mikl6s jo-
vedelmenek negyedevel, az inflaci6val megemelt osszegnek felel meg.
Ez az ellatmany jogossa teszi, hogy a misszilis leveleiben a csaladtagjainak
viszonylagos j6leterol szamoljon be elete utols6 eveiben. Magam felol pedig
azt irhatom, hogy ha bujdosdsban vagyok is, de az Istennek dlddsa, es irgalmassd-
ga mindenkor velem volt es vagyon; es mdsokkal is jot tehetek, az urnak josdga es
segitsege nem leven meghatdrozva, mindenek veszik az o bO kezinek irgalmassd-
gdt, egyeb szukseget tehdt nem erzek ... ''2 1
Felteheto, hogy a basbugga val6 kinevezese utan rovidesen, talan meg
decemberben megkapta az emelest. Mindket ismertetett torok okmany egy
ujabb erdekesseggel is szolgal. Mikes az ellatmanyat egy specialis szultani ok-
manydpus hatalyara vonatkoztatja: ,,A fenseges megerosito levelunk alapjdn (b-
bert-i 'ln). ''2 2 A berdtot 'kinevezo levei' ertelemben hasznaljuk, s minden
a.Ilami hivatalnokot ilyen dpusu okmannyal szokas beiktatni, a nagyvezirtol
a varkatonaig es a szpahiig. A vazallus a.Ilamok nagyobb reszenek eseteben pe-
dig ezt az okmanyt hasznaltak kinevezo diplomakent (Krim, Moldva, Havas-
alfold stb., s I. Apafi Mihaly idejeben Erdelyben). Az okmany terminol6giaja
elgondolkozasra kesztet. Sajnos egyelore egyeden kuruc-emigr:ici6b61 szarma-
z6 vezeto kinevezo irata sem keriilt elo - vannak parancslevelek, amelyek csak
kozlik a kinevezes tenyet, de a felterelek nelkiil, s igy nem lehet eldonteni,
hogy a magyar kozosseg milyen formaban epiilt be az oszman aliam kozos-
segi auton6miaj:inak rendszerebe. Olvasva Mikes leveleit, s latva a kozosseg
egybetartasara, a beliilrol valasztott vezetovel val6 iranyitasra torteno portai
szandekot, nem tunik lehetedennek, hogy a magyarok kozosseget mint egy
ona.116 nemzeti egyseget (millet) kezeltek. Hasonl6 rendszer mutathat6 ki a bi-
rodalom kiilonbozo nem muszlim vallasi kozossegei kapcs:in is. 23 Bar a fenti

21
Mikes: TOrokorszdgi levelek, 303. Konstantinapoly, 1759. januar 5. Mikes Kelemen gr. Mikes
Iscvannak.
22
BOA Cevdet tasnifi hariciye 808/ 1-4.
23
Papp Sandor: Muszlim es kereszteny ki:izi:issegek, egyhazak es allamok autonom rendszerei
az Oszman Birodalomban, in: Keletkutatds, 2011. cavasz, 25-72. Ebben a tanulmanyomban

132

www.cimec.ro
megfogalmaz:is nagyon erosen a fent megfogalmazott jogi st:itus feltetelezesec
t:imasztja ala, ujabb adatok felbukkan:is:iig csak munkahipoteziskent irom le
a velekedesemet.
Mikes Kelemen b:isbugi rovid h:irom eveben szomoru esemenyek is tor-
tentek, amelyekrol csak a tole fennmaradt kec utols6 torok irat ejt szt. Az
okm:iny mag:inak a magyarok vezetojenek a felterjesztese a nagyvezirhez. Egy
tragikus esemenyt mond el benne. Egy Rodostban elo torok, nev szerint
Sz:i:itcsi Mehmed, aki feltehetoen a helyi katonas:ighoz tartozott, megprb:ilta
mag:ival ragadni egy magyar asszonynak, M:iri:inak a l:iny:it. A t:imad:is sor:in
a gyermeket vedo any:it a torok pisztolygolyval megolte. Miut:in elfogt:ik
a t:imadt, torveny ele akart:ik :illitani. Mikes azt kerte a nagyvezirtol, akinek
a levelet irta, hogy peld:isan biintesse meg a torokot, hogy m:is ne prb:ilja
megt:imadni a magyarokat. 24
Nem tudom, hogy az iigy milyen fordulatot vett, a mellekletben kozolt
utols6 level alapj:in azonban nem tunik lehetedennek, hogy a rodosti he-
lyi hatalom sikeresen ellen:illt a magyarok kozossege jogkovetelesenek, meg
ugy is, hogy a Porta alapvetoen a tiszta, igazs:igos elj:ir:isra szlitotta fel
a feleket. 25

eloszor szerepelrettem a Mikesre vonatkoz6 gazdasagi adatokat a fenti tetei igazol:isara.

24
BOA, Cevdet tasnifi hariciye 5500.
25
BOA, Cevdet tasnifi hariciye 6203.

133
www.cimec.ro
 MELLEKLET

I.

BOA, 26 Cevdet Hariciye 808/ l. 1172

Az okmny egy penziigyi akta, amely azt a folyamatot mutatja be, hogy mi-
utn Mikes Kelemen bsbug felvette a havi elltmnyt a tekirdagi vmbl,
milyen lepcsofokokon keresztiil frta jv a szultni kincstr a kiutal intez-
meny, jelen esetben az izmidi vm szmra a felvett sszeget.

I. Mikes Kelemen igazol6 elismervenye, amely szerint a rodost6i (Tekfirda-

g1) vmb61az1172. ev ramazan h6napra eso (1759. 04. 28. - 05. 27.) havi
ellatmanyat felvette:

Huve
I 'an tahrr-i hurnfoldur-ki
2 Tefor tagz gumrugi mukat'asz mlinden olmak uzere b-bert-i 'ln
mutasamfoldzgz yevm yedi yuz yigirmi Uf
3 akfe nafaka bahmzzdan ibu binyuz yetmi iki senesi ramazn-i erJUn
gU,rresinden gyetine gelince bir aylzk mucemm olan yalnzz yigirmi bir bin
altzyuz toksan akfe nafaka bahmzzz hesb-i gi,imrngi emmi aga yedinden
4 hz u kazb olmagla b-meblag-i mezbur 't-i mum ileyhUn hesbzna
mahsub ifun yedine ibu
5 temessuk veri/di

Bende-i Mike babug hl

6 (az Isten)

Az irat megfrsnak az oka a kvetkezo: A fenseges megerosfto leveliink alap-

jn a rodosti vm bevetelebol napi 723 akcse sszegu elltmnyt (nafaka
bah) birtokolunk. Mivel az aga, a vm eminje mast az 1172-es ev ramazn
hanap elsejetol (1759. prilis 28-tl 1759. mjus 27. ) szmftott egy hnapra
eso 20690 akcse elltmnyunkat egyben kifizette, hogy az emlftett sszeg a ne-
26
Az alabbi okminyok rnind az isztarnbuli rniniszterelnoksegi leveltir (Babakanhk Osrnanh
Arivi, roviditve BOA) anyagab61 val6k.

134

www.cimec.ro
vezett elszimolsba beleszmftson, a kezebe tveteli elismervenyt (temessiik)
adtunk. A jelenlegi bsbug, Mikes

II. A defterdar megjegyzese a jobb felso sarokban: mahalli (a helyen

[ellenorizni] !)

III. A defterdri hivatal ltal elvegzett ellenorzes eredmenye az eloz0 h6napr61:

Be-cihet-i nafaka bah-i Mike begz,de babug-i Macaluyn ki der tekfor tagi
meks u ikmet ude kh ve beher yevm n kadar meblag 'an ml-i gumruk-i
Tekfor tagi
ta 'yn ude bud 'an gurre-i cemziyu 1-evvel sene 1172 il gye-i ehr-i mezbur
sene-i minhu
n kadar-i mersum an yed-i emn-i gi,i.mrok Tekfor tagi ahz u kabz kerde
ve be-deyn-i emn-i mum ileyh 'an-ml-i gi,i.mruk-i mezbure vcib-i sene
mahsub ude fermude bery-i
rd u masrafdde ber-muceb-i temessuk-i memhur ve der kenr ve telhs ve
fermn-i 'l tezkere dde fi 25 ramaz,n sene 1172.

F yevm-i akfe: 723

Eyym:30
Akfe: 21690
Gurn-i esed: 180 para 1O

Vech-i meruh uzre meblag-i mezbure trh-i merkumda Tekfor tagi gi,i.mrogi
mlinden mahsub ifU.n rd u masraftezkeresi
verildigi mukayyeddur fermn-i devetlu 'inyetlu hazretlerindurfi 16 evvl
sene 1172

A Rodoscaban menedeket es szllsc callt magyarok basbugja, Mikes nemesur

elltmnyra vonatkozaan: az alui jelzett osszeg a rodost6i vmb61 rendelte-
tett megadni szirnra, aki tvette az emlfcett vm eminje kezebol az 1172. ev
dzsemzijiilevvel hanap elsejetol az emlftett hanap utols6 napjig jr6 (vcib)
alui megjelolt osszeget. Az emlf tett emin elszimolsban ez kotelezettsegkent
(hianykent) jelentkezik. Hogy az evi elszimolst el tudja keszf teni, a kony-
veleshez (rd u masraf) 27 az emlf tett pecsetes elismervenye, a [kincstri defter
27
Az rd u masrafjelemese: bevetel es kiadas. Mivel a torok gazdasagi hi vata! val6szfm'.i egysze-
res konyvelest folytatott, amely alapvetoen a kiadas es a bevetel oldalait vizsgilja, ugy veltem,
hogy a fogalmat egyszeruen konyvelesnek is ertelmezhetem.

135
www.cimec.ro
igazol6] szeljegyzete (der-kenr), a javaslat (telhs) es a magas rendelet (fer-
mn-i 'l) alapjn utalvnyt llitottunk ki 1172. ramazn 10-en. (1759. 05.
07.)

A napi elltmny sszege: 723 [akcse]

A napok szma: 30
[sszesen hny] akcse: 21 690
oroszlnos taller: 180 es 1o para

Bizonyos, hogy a szoksnak megfeleloen az emlitett sszegrol a jelzett idoben

egy darab knyveleshez sziikseges utalvnyt (rd-i masraf tezkeresi) llitottak
ki, igy a [tovbbi] rendelkezes a boldogsgos es kegyelmes szultnomat illeti.
1172. sevvl 16-n. (1759. 06. 12.) [A defterdri hivatal tisztviselojenek] al-
frsa

III. Ezutn a defterdr kiszmittatja a kervenyezett utalvny osszeget: hesb

o/una (szmoljk ki!)

Vcib-i 'an gurre-i cemziyu l-hir sene 1172 il gyet-i ehr-i

ramazn ber-muceb-i temessuk-i
memhUr-i mesfor ve b-fermn-i erif
fi yevm-i akfe: 723
eyym: 118
akfe: 85314
guru-i esed: 710,5
akfe: 54

Bin yuz yetmi iki senesi cemziyu l-hirun gurresinden sene-i mezbure ramaz-
nun gyetine gelince bu ddrt ayl1k nafaka bah hesb olundukda yalmz yediyuz
on bucuk guru elli ddrt akfe eder fermn devletlu
sultnum hazretlerinundur
fi 17 evvl sene 1172 imz
1172. ev dzsemzijiilhir h6 elso napjt61 a mondott ev ramazn h6 utols6
napjig a nevezett pecsetes elismervenye es a szultni rendelet szerint jr:

136

www.cimec.ro
A napi ellatmany osszege: 723 [akcse]
A napok szama: 118
[osszesen mennyi] akcse: 85314
oroszlinos gurus (holland taller): 710,5
akcse: 54

1172. ev dzsemazijiilahir elsejetol a mondott ev ramazan hava utols6 napjaig,

a negy h6napra eso ellatmany kiszamtasakor az osszeg pontosan 71 o es fel
gurust es 54 akcset tesz ki, a parancs kiadasa a boldogsagos szultanomat illeti.
(A defterdari hivatal tisztviselojenek) aWrasa

IY. A defterdar javaslatot kert az iigyre nezve: telhs (javaslat).

Felette: Telhs mucabince tezkere verilmek buyuruldu sahh 172 L (evvl) 19

I 'arz-i bendeleridur-ki
2 Macrluyndan Tekfor tagmdan meks u ikmet eden babug begzde Mike
nmMacra
3 Tekfor tagt gumrugi mlinden yevm yediyuz yigirmi Uf akre nafaka bah
ta 'yn olmu o/magia
4 ibu yetmi iki cemziyu l-hir gurresinden ramazn-i erifgyetine dek
5 dort aylik nafaka bahst gumruk-i mezbur mlinden ahz u kabz eyledigi
hv verdigi
6 dort kit'a muhur-i temessukdur mucabince ba muhasebeden hesb
etdurildugi uzre
7 yedi yuz on bucuk guruun ml-i gitmrukden mahsubiyrun rd u masraf
tezkeresi
8 verilmek bmnda fermn-i devletlu se 'detlu sultnum hazretlerinindur
imza

A felterjesztes alapjan a kincstari utalvany kialltasa megparancsoltatott. fgy

van! 19. sevval 1172. (1759. 06. 15.)
Szolgad felterjesztese a kovetkezo:
Mivel a magyarok koziil a Rodost6ban lak6 es ott menedeket tala.Ir basbug-
nak, a Mikes nevu magyarnak a rodost6i vam jovedelmebol napi 723 akcse
erteku ellatmany rendeltetett, ezek az [okmanyok] az 1172-ik ev dzsemazijii-
levvel h6 elso napjat61 ugyanezen ev ramazan h6 utols6 napjaig, negy h6napra

137

www.cimec.ro
eso elltmnya felvereler igazol6 pecseres elismervenyek. Ezek alapjn a ren-
delkezes a boldogsgos es fenseges szultnom Ofelsegen ll, hogy a [kincstr] fo
szmviteli osztlynak szmtsa szerinti 71 O es fel gurus vmbevetelbol val6
elszmolsa miatt az elszmolshoz sziikseges utalvnyt killitsuk.

V. Valaki leellenorizte a felterjesztest: sahh (rendben)

VI. A defterdir dontese a javaslat (telhs) fele jegyezve:

telhs mucabince tezkere verilmek buyuruldu 19. evvl [11)72

Rendben van! Megparancsoltatott, hogy a javaslat (telhs) alapjn llitsk ki az

utalvnyt. 1172. sevvl 19-en (1759. 06. 15.)

VII. Az eredeti atveteli igazolas fele feljegyeztek a defterdiri hivatalban: tez-

kere veri/di fi 20. evvl sene 1172

Az utalvnyt 1172. evvl 20-n llitottk ki. (1759. 06. 16.)

II.

BOA, Cevdet Hariciye 808/2. 1172

Az okmny igazol6 elismerveny, amelyet Mikes Kelemen bsbug adott a ro-

dost6i vm eminjenek, hogy felvette az elltmnyt sabin h6napra. Az elsz-
mols reszletei a 808/ 1. szmu okmnyon tallhat6k.

I. Mikes Kelemen igazol6 elismervenye, hogy a rodost6i vamb61 az 1172.

sabin h6napra eso (1759. 03. 30. -04. 27.) havi ellatmanyat felvette:

Hiive
1 b 'is-i tahrr-i hurufoldur-ki
2 Te.for tagz gii,mrugi mukat'asz mlinden olmak uzere b-bert-i 'ln
mutasamfoldzgz yevm yedi yuz yigirmi Uf
3 akre nafaka bahmzzdan ibu binyuz yetmi iki senesi a 'bn-i erfon
gurresinden gyetine gelince bir aylzk
4 mucemma' olan yalnzz yigirmi bir bin tokuzzyuz altmz yedi akre nafaka
bahmzzz hesb gumrugi emmi aga

138

www.cimec.ro
5 yedinden tamamen hz u kabz o/magia b-meblag-i mezbur aga-yi mum
ileyhun hesbma mahsub
6 irun yedine ibu temessuk veri/di

Bende-i Mike babug hl

6 (az lsten)

Az irat megid.s:inak az oka a kovetkezo: A napi 723 akcse osszegu elltm-

nyunkb61 (nafaka bah), amelyet a fenseges megerosito leveliink alapjn bir-
tokolunk, a tekirdagi vm bevetelebol mast az 1172-ev sabn h6nap elsejetol
szmitva egy h6napra osszesen 20 690 akcse elltmnyunkat kiszmitottk, es
ezt a vm eminje kezebol felvettiik. Hogy az emlitett htralek a nevezett el-
szmolsba beleszmitson, a kezebe tveteli elismervenyt (temessiik) adtunk.
A jelenlegi bsbug, Mikes

li. A de&erdar megjegyzese a jobb felso sarokban: mahalli (a helyen

[ellenorizni]) (Az ellenorzest nem ide jegyeztek fel!)

III. A de&erdar megjegyzese a temessiik melle: kayd (bejegyezni)

III.

BOA, Cevdet Hariciye 808/3. 1172/1759

Az okmny igazol6 elismerveny, amelyet Mikes Kelemen bsbug adott a ro-

dost6i vm eminjenek, hogy felvette az elltmnyt redzseb h6napra. Az elsz-
mols reszletei a 808/ 1. szmu okmnyon tallhat6k.

I. Mikes Kelemen igazol6 elismervenye, hogy a rodostoi vamb61 az 1172. ev

receb honapra eso (1759. 02. 28. - 03. 29.) havi elltmnyt felvette:

Hiive
1 b 'is-i tahrr-i hurufoldur-ki
2 Te.for tagz gii,mrugi mukat'asz mlinden olmak uzere b-bert-i 'ln
mutasarrifoldzgz yevm yedi yuz yigirmi Uf
3 akre nafaka bahmzzdan ibu binyuz yetmi iki senesi receb-i erfan
gurresinden gyetine gelince bir aylzk

139
www.cimec.ro
4 mucemma' olan yalnzz yigirmi bir bin altzyuz toksan akre nafaka bahmzzz
hesb gumruk emmi aga yedinden
5 tamamen hz u kabz olmagla b-meblag-i mezbur aga-yi mum ileyhun
hesbzna mahsub
6 irun yedine ibu temessuk verildi

Bende-i Mike babug hl

6 (az lsten)

Az irat megid.sinak az oka a kovetkezo:

A napi 723 akcse osszegu ellatminyunkb6l (nafaka bah), amelyet a fenseges
megerosito leveliink alapjin birtokolunk, a tekirdagi vam beverelebol most az
1172-es ev nemes receb h6napja elsejetol a vegeig, egy h6napra eso osszesen
20 690 akcse ellatminyunkat kiszamitottak, es a vam eminje kezebol felvet-
tiik. Hogy az emlitett osszeget a nevezett aga az elszamolasaba elkonyvelhesse,
a kezebe atveteli elismervenyt (temessiik) adtunk. A jelenlegi basbug, Mikes

II. A defterdar megjegyzese a jobb felso sarokban: mahalli (a helyen [ellen-

orizni] !) (Az ellenorzest nem ide jegyeztek fel!)

III. A defterdar megjegyzese a temessiik melle: kayd (bejegyezni)

IY.

BOA, Cevdet Hariciye 808/4. 1172/1759

Az okminy igazol6 elismerveny, amelyet Mikes Kelemen basbug adott a ro-

dost6i vam eminjenek, hogy felvette az ellatminyat redzseb h6napra. Az elsza-
molas reszletei a 808/ l. szam u okminyon talalhat6k.

I. Mikes Kelemen igazol6 elismervenye, hogy a rodost6i v:lmb61 az 1172. dzse-

m:izijiilahir h6napra eso (1759. Ol. 30. - 02. 28.) havi ellatmanyat felvette:

Huve
1 b 'is-i tahrr-i hurufoldur-ki
2 Tefor tagz gumrugi mukat'asz mlinden olmak uzere b-bert-i 'ln
mutasamfoldzgz yevm yedi yuz yigirmi Uf

140

www.cimec.ro
3 akfe nafaka bahmizdan ibu binyuz yetmi iki senesi cemziyu l-hirun
gurresinden gyetine gelince bir aylik
4 mucemma' olan yalniz yigirmi bir bin altiyuz toksan akfe nafaka
bahmtzt hesb kumruk emmi aga yedinden tamamen
5 hz u kabz o/magia b-meblag mezbur aga-yi mum ileyhun hesbma
mahsub ifiin yedine ibu
6 temessuk veri/di

Bende-i Mike babug hl

6 (az lsten)

Az irat megirasanak az oka a kovetkezo:

A napi 723 akcse osszegu ellatmanyunkb6l (nafaka bah), amelyet a fenseges
megerosito leveliink alapjan birtokolunk, a tekirdagi vam bevetelebol mosta-
naig az 1172. ev nemes dzsemazijiilahir h6napja elsejetol a vegeig, egy h6nap-
ra eso osszesen 20 690 akcse ellatmanyunkat kiszamitottak, es a vam eminje
kezebol felvettiik. Hogy az emlitett sszeget a nevezett aga az elszamolasaba
elkonyvelhesse, a kezebe atveteli elismervenyt (temessiik) adtunk. A jelenlegi
basbug, Mikes

II. A defterdar megjegyzese a jobb felso sarokban: mahalli (a helyen [ellen-

orizni] !) (Az ellenorzest nem ide jegyeztek fel!)

III. A defterdar megjegyzese a temessiik melle: kayd (bejegyezni)

V.

BOA, Cevdet Hariciye 992/1. 1173 (1760)

Mikes Kelemen igazol6 okmanya, amely szerint felvette receb h6napra az el-
latmanyat. Az elotte val6 penzfelvetelre vonatkoz6 okmanyokat is osszegyuj-
tottek a Portau, es negy kincstari igazolas iigyeben egyszerre intezkedtek.

Huve
1 vech-i tahrr-i hurufoldur-ki
2 Tefor tagt gumrugi mukat'ast mlinden olmak uzere b-bert-i 'ln
mutasarrifoldtgt

141

www.cimec.ro
3 yevm yedi yuz yigirmi Uf akfe nafaka bahmzzdan ibu bin yuz yetmi Uf
senesi receb-i erif
4 gU,rresinden gyetine gelince bir aylzk mucemma' olan yalmz on tokuz bin
dorryuz seksen
5 iki akfe nafaka bahmzzz hl gumruk emmi aga yedinden tamamen
hz o/magia meblag mezbur
6 aga-yi mum ileyhun hesbma mahsub ifun yedine ibu temessuk veri/di

Pecset: cenerl Mike babug-i macrluyn

6 (az lsten).

Az irat megirsnak az oka a kvetkezo: A fenseges megerosito leveliink alapjn

a tekirdagi vm bevetelebol napi 723 akcse sszegu elltmnyt (nafaka bah)
birtokolunk. Mivel a vm eminje egyben most kifizette az 1173-ev redzseb
h6nap elsejerol szmitott egy h6napra esedekes 19 482 akcse elltmnyunkat,
azert, hogy az emlitett sszeg a nevezett elszmolsba beleszmithasson, keze-
be tveteli elismervenyt (temessiik) adtunk. A jelenlegi bsbug, Mikes

Pecset: Mikes generlis, a magyarok bsbugja

II. A defterd:ir megjegyzese a jobb felso sarokban: mahalli (a helyen

[ellenorizni] !)

III. Az ellenorzes eredmenye az elc5zc5 h6napr6l, amelyet a defterd:iri hivatal

vegzett. Jobb felso sarokban:

Be-cihet-i nafaka bah-i Mike begz.de babug-i Macaluyn ki der tekfor tagz
Meks u ikmet ude kh ve beher yevm n kadar meblag 'an ml-i gi,i.mruk-i
Tekfor tagz
ta 'yn ude bud vcib 'an gurre-i zilhicce sene 1173 il gye-i ehr-i mezbur
sene-i inhu
n kadar meblag-i nakaka bah mesfor 'an yed-i emn-i gi,i.mruk Tekfor tagz
ahz u kazb kerd ve be-deyn-i emn-i mum ileyh 'an ml-i gi,i.mruk-i mezbur
vcib-i mahsub ude fermude bery-i emr-i rd u masrafdde ber-muceb-i
memhur temessuk
der-kenr ve telhs ve fermn-i 'l tezkere dde fi 14 a 'bn sene 1173

142

www.cimec.ro
F yevm-i akre: 694
Eyym: 29
Akre: 20184
Guru-i esed: 168 para 8

Vech-i mernh uzre meblag-i mezbure trih-i merkunda Tekfor tagt giimrugi
mlinden mahsub ifiin rd u masraf
tezkeresi veriligi mukayyeddur fermn-i devetlu 'inyetlu hazretlerindurfi 16
evvl sene 1173 imz,

A Rodost6ban menedeket es szill:ist talilt magyarok b:isbugja, Mikes nemesur

ellatmanyara vonatkoz6an: Az alul jelzett osszeg a rodost6i vamb61 rendelte-
tett megadni szamara, aki atvette az emlitett vam eminje kezebol az 1173.
ev zilhiddzse h6nap elsejetol az emlitett h6nap utols6 napjaig jar6 (vcib)
alul megjelolt osszeget. Az emlitett emin elszamolasaban ez kotelezettsegkent
(hianykent) jelemkezik. Hogy az evi elszamolasat el tudja kesziteni, az emli-
tett pecseres elismervenye, a [kincstiri defter igazol6] szeljegyzete (der-kenr),
a javaslat (telhs) es a magas rendelet (fermn-i 'l) alapjan egy lekonyvelesre
szolgil6 kincstiri parancs kesziilt 1173. sabin 14-en. (1760. 04. 1.)

A napi ellatminy osszege: 694 [akcse]

A napok szama: 29
[osszesen hany] akcse: 20184
oroszlanos taller: 168
para: 8

Bizonyos, hogy a szokasnak megfeleloen az emlitett osszegrol az emlitett ido-

ben egy darab konyveleshez sziikseges utalvanyt (rd-i masraf tezkeresi) illi-
tottak ki, igy a [tovabbi] rendelkezes a boldogsagos es kegyelmes szultanomat
illeti. 1173. sevvil 16-en. (1760. 06. O1.) [A defterdari hivatal tiszrviseloje-
nek] alair:isa

III. Ezutan a defterd:ir kiszarnittatja a kervenyezett utalvany osszeget: hesb

oluna (szamoljak ki!)

Vcib-i 'an gurre-i cemziyulevvel sene 1173 il gye-i ehr ramaz,n sene-i inhu
ber-muceb-i 4 kita 'a temessukt-i memhUr ve b-fermn-i erif
Akre: 82824
Guru-i esed: 690 para 8

143

www.cimec.ro
Vcib-i 'an gurre-i receb sene 1173 il gye-i ehr ramazn sene-i inhu
Fyevm: 696
Eyym: 89
Akfe: 6194428

Vcib-i 'an gurre-i cemziyu 1-evvel sene 1173 il gye-i ehr mezbur
Fyevm: 696
Eyym:30
Akfe: 20880

Dort aylzk nafaka bahsz hesb olundukda yalnzz altzyuz toksan guru sekiz
para verir fermn-i devetlu 'inyetlu hazretlerindurfi 27 evvl sene 1173.
(I 760. 06. 12.) imz

1173. dzsemazijiilevvel elso napjat61 ugyanezen ev ramazan h6nap utols6

napjaig negy darab pecseres elismerveny es a magas rendelet alapjin jar:

82 824 akcse
[vagyis]: 690 oroszlinos taller es 8 para

1173. redzseb elso napjat61 ugyanezen ev ramazan h6nap utols6 napjaig jar:
akcse: 696
napok szama: 89
akcse: 61 944

1173. dzsemizijiilevvel elso napjt61 ugyanezen ev es h6nap utols6 napjig

jr:
akcse: 696
napok szma: 30
akcse: 20 880

Negy h6nap ellatsnak kiszmitsakor az eredmeny pontosan 690 gurus es 8

para lett. A parancs a boldogsgos es kegyelmes szultnom onagysage. 1173.
sevvl 27 (1760. 6. 12.) aWris

28
Ennek pontosan 59 856 akcsenak kellene lenni.

144
www.cimec.ro
rv. A defterdar javaslatot kert az iigyre nezve: telhs (javaslat)
Az iigy folytat:isa a 992/2-es okmnyon tala.lhato, ahol a javaslat (telhs)
szovege olvashat6.

VI.

BOA, Cevdet Hariciye 992/2. 1173/1760

Mikes Kelemen jvedelmeit felvette a rodosti vambl, s atadta az eminnek az

igazol6 okmanyait. A kincstar javaslatot tesz a basdefterdarnak, hogy keszitsek
el a negy hnapi jvedelem kiadasanak elszamolasara szolga.l6 utalvinyt.

I. A defterdari hivatal egyik embere javaslatot (telhs) tesz, hogy a 992/1.

alatt benyiljtott negy havi ellatmny kiutalasar61 keszitsek el az igazol6 utal-
vnyt:

I 'arz-i bendeleridur-ki
2 Te.for tagznda meks u ikmet uzere olan
3 Macrluyn babugz ehzde Mke cenerl beher yevm
4 altzyuz toksan altz akfe nafaka bahsz Tekfor tagz gumruk
5 mlinden mu 'ayyen o/magia ibu yetmi Uf senesi cemziyu l-evveli ise
receb ve a 'bn ve ramazn ehryeleri olan dor
6 aylzk nafaka bahsz gumruk-i mezbur mlinden
hz u kazb
7 eyledigini hv verdigi memhUr drt kzt'a temessukdur
8 mucabince ba muhasebeden hesb etduruldukde altzyuz
9 toksan guru etmekle meblag-i mezburun ml-i gumrukden mahsub-ifun
IO tezkeresi verilmek bbznda fermn devletlu se 'detlu sultnum
hazretletindur

Szolgad felterjesztese a kvetkezo:

A Tekfurdagiban lak6 es ott menedeket talalt magyarok basbugja, Mikes ne-
mesur generalis ellatasara a rodosti vambl minden napra 680 akcse erte-
ku ellatmany rendeltetett. Ez a negy pecsetes elismerveny igazolja, hogy az
[11]73-ik ev dzsemazijiilevvel, redzseb, sabin es ramazan hnapokra eso negy
havi ellatmfoyt a nevezett vam bevetelebol felvettek. Ennek alapjan a fenseges
es boldogsagos szultanom Ofelseget illeti a parancs kiadasa abban az iigyben,

145
www.cimec.ro
hogy az emlitett osszegnek az emltett vam jovedelmebol val6 lekonyvelesre,
amely kiszamtasa urin 690 gurus osszeget tesz ki, a szilkseges uralviny kial-
littassek.

li. A defterdar dontese a javaslat (telhs) fele jegyezve: telhs mtcabince tezke-
re verilmek buyuruldu 6 cemziyu l-evvel sene [I} 173 imz

Rendben van! Megparancsoltatott a javaslat (telhs) alapjin az utalviny kialli-

tisa 1173. dzsemazijillevvel 6-in (1759. 12. 26.) alafras

III. KialHtottak az utalvinyt

tezkere veri/di 6 cemziyu l-evvel sene [1} 173

A tezkerit kidllitottdk 1173. dzsemdzijUlevvel 6-dn (1759. 12. 26.)

VII.

BOA, Cevdet Hariciye 5500.

Az alabbi okminy Mikes Kelemen basbugsaga idejen, 1760-ban keletkezett, s

arr6l szamol be, hogy egy torok katona megzavarta az addig negyven eve nyu-
galomban elo magyarok nyugalmat. El akarta rabolni egy Maria nevt'.i magyar
asszony linyat, a gyermeker vedo anyat pedig lelotte. Mikes a nagyvezirhez,
Kodzsa-Ragib Mehmed pasihoz (1757. 01. 11. - 1763. 04. 07. vagy 08.)
fordult, hogy a verkes elnyerje melt6 biinteteset. 29

I Devletlu 'inyetlu sultnum hazretleri sag olsun

2 bu d'leri devlet-i 'alye-i edeb-peyvende iltic eden Macrluyn ta'ifesi
uzerine b-fermn-i 'l ba bug nasb u ta 'yn ve kzrk
3 seneden beru Tekfor tagznda meks u ikmet edub t'ifes-i mezbtre dstde hi
ve kimesne tarafindan rencde vu remde
4 olunmz degil iken bu esnda Tekfor tagz sukkmndan Jesd u ekvet ile
me'ltf
S 'atei oglz Mehemmed nm aki irimuzden
29
Reszben latin, reszben arab ben'.is kiadasa megjelent: Gi:ikbilgin, Tayyib: Rik6czi Ferencz
ve tevabiine dair yeni vesikalar, Belleten, 5, 1941, 11. sz:imu levei. Tobb helyen maskeppen
olvastam, mint ahogy a kiadv:inyban :iii, jelzes nelkiil javitottam.

146

www.cimec.ro
5 Mriya nm nasrnyenun sagre kzzmz cebren alub gturmek murd
eyledukde anasz dahi men' eyleduginden anasz mesforeyi
6 b-gayr-i hakk pitov kurumyle darb u helk edub firr uzere iken bir tark
ile hz ve zbite teslm ve el-yevm bu tarafda
7 mahbus olub merkumun bu gt1ne hilfi riz-yi hazret-i veliyu n-ni 'amz
hareketi ta'ife-i mezburenun 'adem-i emnyet ile tenefforlerine
8 b 'is u bd o/magia fi-m ba 'd bu misillu ekvet-pelere muceb-i 'ibret
olmak ifun ak-yi merkumun te'edb
9 u gt1mli hususz re'y-i vezn-i isbet-kirn-i sefnelere ihle olundz bu
bbda ve her hlde emr u fermn ve merhamet u ihsn devletlu 'inyetlu
sultnum hazretlerinundur

ed-d ' Mke babug-i Macrluyn hl

Boldogs:igos es fenseges szult.nom, legy egeszseges! En (az erted im:idkoz6)3,

akit az orokke fenn:ill6 Magas Port:ira menekiilt magyarok elere a magas fer-
m:inon keresztiil b:isbugg:i kineveztek, s aki negyven ev 6ta Tekirdagban lakom
es tart6zkodom, [jelentem], hogy az emlitett kozosseg mindeddig bekeben elt,
es senki sem zavarta vagy h:iborgatta azt. Mosc azonban a Sz:i:itcsiogli Mehmed
nevii Tekirdagban lakoz6 gazember egy M:iria nevii kereszteny asszony kisl.ny:it
eroszakkal elragadta azzal a sz.ndekkal, hogy elrabolja. Amikor az anyja ezt meg-
pr6b:ilta megakad:ilyozni, akkor az emlitettnek az anyj:it (annesi mesrureyi) 31
jogtalanul pisztolygoly6val elcal:ilta es leteritette. Mikozben pedig menekiilt,
valamely m6don elfogt:ik, es :itadt:ik az elolj:ir6nak (tisztnek = z:ibit). A mai
napon pedig bebortonoztek. Ilym6don az emlitettnek az onagys:iga j6sz:indeka
ellenere tett cselekedete a nevezett kozossegben bizonytalans:igot keltett, azert
teh:it, hogy ezekut:in az ugyanilyen gonosztevok sz:im:ira peld:it statu:iljanak, az
emlitett gazember biinceteset es freletet a megfelelo doncest hoz6 aszaf bolcses-
segt'.i nagyvezfr ele utalt:ik. Ez iigyben es minden esetben a parancs es a ferm.n
a kegyelmes es j6sz:indeku boldogs:igos szult.nom onagys:ig:it illeti. 32
30
Maskeppen: ,,Az irantad joakaracot mutato", illecve szabadabban: joakaro szolgad".
31
Ez a kifejezes nyelvtanilag rossz. Ha arra ucal, ahogy en ertelmezem a szoveget, hogy a rablo
lotte meg Mariat, akkor helyesen anne-yi mesforeyi lenne. Ha azonban ellentetesen kellene
ercelmezni, miszerint az anya lorce le a trokot, akkor annesi mesfori~t (az anyja az emlitercet)
kellene, hogy olvassuk, s akkor nem lenne ercelme, hogy a mer.for(= emlitett) arab ereden'.i szo
nonemben alljon. Mivel valoszim'.ibb, hogy a trok lorce le az anyat, igy forditorcam.
32
Ez a mondat a kervenyek szinre kotelezo zaroformulaja, amely jelen esetben a nagyvezirre
vonatkozik, nem a szultanra.

147
www.cimec.ro
Az om imaba foglal6 Mikes, a magyarok jelenlegi basbugja

Felette a nagyvezir utasitasa:

zbtt ma'rifetle mahbus mahallinde terafa'-i er' ve uzerine b'is olan

mdde tescl ve mezbur hasre ibk ve key.fiyet suret-i siciliyle i'lm olunmak
ifun fermn buyuruldz
felette: imz
Parancs adatott ki, hogy az eloljar6 reszverelevel az elfogottat a helyszinen ren-
deljek a muszlim vallasjogi bir6sag ele, a bebizonyosodott iigyet jegyezzek fel,
a nevezett karosultat kirtalanitsak, es az iigyet a kadi jegyzokonyv masolatival
ismertessek [velem]. Alairas.

VIII.

BOA, Cevdet Hariciye 6203.

A fenti okminyban bemutatott iigy folytatasa. A nagyvezir utasitasa alapjin

a kihallgatas eredmenyer a Portara kellett felterjeszteni. A bunos tamogat6kra
tal:ilt a rodost6i torok katonak es tisztek kozott, megmasitotta a vallomasat.
Mikes Kelemen jelentette a nagyvezirnek, hogy a bunost nem akarjak meg-
biintetni. Mivel felti a magyarokat a tovabbi zaklatist61, kerelmezi olyan pa-
rancsok kiadasat a kidinak es a tiszteknek, miszerint az illeto eroszakoskod6
szemelyt masik kadihivatali korzetbe koltoztessek el.

1 Devletlu 'inyetlu sultnum merhametlu hazretleri sag olsun

2 bu d'leri devlet-i 'alye-i edeb-peyvende iltic eden Macr cenerlz olub
b-fermn Te.for tagmda meks ve t'ife-i mezbur uzerine
3 b-fermn-i 'l babug nasb ve otuz33 seneden beru kimesne tarafindan bir
durlu te 'add ve rencide olunmu degil iken bundan akdem
4 Tekfor tagz sukknmdan S 'atei oglz Mehemmed nm aki t'ife-i
mezbureden Mriya nm nasrnyeyi b-gayr-i hakk pitov kurumyle darb
u helk
5 edub firr uzere iken hz ve zbite teslm ve keyfiyyeti der-i develet-medra
ifde ve te'edi-yi zimmetinde istid '-yi 'inyet olundukda

33
ltt tevedett az irnok. Helyesen kuk (negyven).

148

www.cimec.ro
 6 mahallinde ma'rifet-i er'iyle revyet ihkk-i hakk olundunkdan sonra
mezbur min-ba 'd34 ibk ve keyfiyyet-i 'ilm olunmak bbmda sdzr olan
emr-i 'l-n-
1 /arz vurud mezbur 'asker yalan35 iddi'smda olub zabttn ve'asker t'ifesi
kenduye me'yn ve tarafgrleri o/magia mezbureyi hn-i
8 darbtnda yantnda mevcud kimesneler ed-yi ehdetden imtin' ve bir
durlu ihkk-i hakk mumkun olmayub mezbur Mehemmed ba 'du 1-yevm
kaz-i mezburede turmayub
9 htr kazda ikmet itmek uzre te 'ahhud eyledigini mu 'ir-i ekreme36 i 'lm
olunub ancak mezbur ziyde mutegallibeden ve mey 'n-i kesreleri
10 olub kaz-i mezbureden te'ahhudi uzere tardr hususi emr-i 'l-n
suduruna muhtc o/magia merhim-i 'lyelerinden mercuddur-ki
11 t'ife-i mezburenin emn u rhatlarz zimmetinde 'ibretu 1-gayr mezbur
Mehemmed
te 'ahhudi uzre fi-m ba 'd kaz-i mezburda turmayub htr
12 mahallde ikmet eylemesi ifun bu tarafda olan yeniferi zabttma ve
kadmna hitben
mu 'ekkid fermn-i 'lleri sururt bbtnda emr
13 u fermn ve 'inyet u ihsn devletlu 'inyetlu merhametlu sultnum
hazretlerinundur

ed-d' cenerl Mke babug-i Macrluyn hl

Boldogsagos es fenseges szultanom, legy egeszseges! En (az erted imadkoz6),

aki az orokke fennill6 Magas Portara menekiilt magyar generilis vagyok, akit
magas rendelet alapjan a Rodost6ban tart6zkod6knak es a megnevezett ko-
zossegnek az elere vezetonek neveztek ki. Harminc ev37 6ta senki reszerol sem
tortent semmilyen zaklatas vagy haborgatas. Nemregiben azonban egy Ro-
dost6ban lak6 gazember, Szaatcsiogli Mehemmed az emlitett kozossegbol egy
34
Jeleznem kell, hogy az eredeti szvegben a nlam levo fenymasolaton elmos6dott a tima, egy
mezbure mimba'dehu alak lenne olvashat6, amely nem letezik. A fenti szveg ennek megfele-
loen rekonstrult.
35
A yalan t6r6k sz6 hazugot jelent. Ebben az esetben nem kelfel, hanem nunnal kellett volna
irni, de a szveg ertelme ennek a sz6nak a jelenletet erosfti.
36
A birtokomban levo masolat itt is elmos6dott. A kiolvasott szavak ertelme: felsegednek
ismertetni.
37
Lisd a 33. labjegyzetet. Mint ott jeleztem, az irnok tevedett, Mikes Kelemen mar negyven
eve elt Rodost6ban a buneset idejen.

149
www.cimec.ro
Mria nevu kereszteny asszonyt jogtalanul pisztolygoly6val leteritett es meg-
olt. Menekiiles kozben elfogtk es tadtk az eloljr6nak (tisztnek = zbit).
A tenyeket jelentettek a boldogsgos Portra, es engedelmet kertek a j6vte-
tel rendezesere. A helyszinen a vallsjogi eljrson keresztiil megvizsgltk
az iigyet, es krtalanitst llapitottak meg. Amikor azonban megerkeztek
a magas parancsok arra nezve, hogy a tenyllst bejelentsek [a Portra], az
emlitett hamisan vallott, a tisztek es a katonk is hazudtak az erdekeben, s
mivel tmogat6i voltak, az emlitett [Mria] lelovesekor mellette levoket nem
engedtek vallomst tenni. fgy semmifele j6vterelre sem nyilt lehetoseg. Is-
mertettek onagysgnak, hogy az emlitett Mehemmed megigerte, hogy ez-
utn a nevezett bir6sgi korzetben nem tart6zkodik tobbe, hanem egy msik
bir6sgi korzetbe koltozik. De az emlitett meg jobban zsarnokoskodott es
hosszan hazudozott. Azert, hogy az emlitett bir6sgi korzetet elhagyja, sziik-
seg van az eliildozeset eloir6 nemes parancs killitsra. Ezert az az 6hajunk
a kegyelemmel teli Ofelsegehez, hogy az emlitett kozosseg megnyugtatsra
es bekejere nezve, s msok visszatartsra, a nevezett Mehemmed ezutn az
igerete szerint az emlitett bir6sgi korzetben ne maradjon, hanem egy msik
keriiletbe koltozzon, amelyre vonatkoz6an az itt levo janicsr tiszteknek es
a kdijuknak egyertelmt'.i, szigoru fenseges utasitst kiildjenek. Ezzel kapcso-
latban a parancs es a rendelkezes, a kegyelem es a j6indulat a boldogsgos es
kegyelmes es j6sgos szultnom Ofenseget illeti meg.

Az ont imba foglal6 Mikes generlis, a magyarok jelenlegi bsbugja.

150

www.cimec.ro
 DER SEKLER ANFUHRER DER UNGARISCHEN EMIGRANTEN.
NEUE TURKISCHE ANGABEN ZU DEN LETZTEN jAHREN
VON KELEMEN MIKES

Kelemen Mikes schrieb an seine Cousine in den Briefen aus der Turkei am 20.
Dezember 1758 als letzte Eintragung die folgende Zeile: Nunmehr bin ich
alleine von den Fliichtlingen." Wie er selbst darauf hinweist, bedeutete diese
Aussage nicht, dass er der einzige Emigrant sein musste, da die kleine Kolonie
in Rodosto (Tekirdag) spter mit dem Gefolge von Joseph Rak6czi, dem Sohn
des Fiirsten Ferenc Rak6czi II., und mit anderen immer wieder ergnzt wurde.
Der Sultan ernannte ihn am 12. November 1758 zum Oberhaupt (babug)
der Ungarn. Es soli betont werden, dass es iiber die bekannten und verof-
fentlichten Quellen hinaus im ehemaligen Archiv des GroBwesirs in Istanbul
(Babakanhk Osmanh Arivi) noch Hunderte von bisher unbekannten Doku-
mente gibt, in erster Linie zur Wirtschaftsgeschichte der Emigration.
Aus diesem Material stammen die hier behandelten acht Urkunden, die
zeigen, wie die Pforte die ungarischen Emigranten unterstiitzte. Die er-
whnten tiirkischen Dokumente liefern auch einige weitere lnformationen,
wie die ungarische Fliichtlinge staatsrechtlich von den Osmanen betrachtet
wurden. ln den knapp drei Jahren, in denen Mikes die Funktion des Vorste-
hers der ungarischen Gemeinde erfiillte, geschahen auch traurige Ereignisse.
Die letzten zwei tiirkischen Urkunden, die Mikes aufTiirkisch schreiben lieB,
berichteten iiber einen Mordfall einer Ungarin, und iiber dessen Ermittlung.

151

www.cimec.ro
Egyedkos

HIDVEGI M1K6 FERENC TORTENETIRASA

A hidvegi Mik6 nemzetseg tagjai mint emlekr6k, kr6nika-, napl6- vagy trte
netir6k ertekes rkseget hagytak d.nk. Dolgozatomban csak a 16-17. szazad-
ban rt es mukdtt kiemelkedo alkot6ra, Mik6 Ferencre szoritkoztam. Elo-
rebocsatom, hogy a nemzetseg fogalmin egyszeruen a versegi rokon csaladok
egyiitteset ertem, s azert ragaszkodtam ehhez a terminushoz, mert a hidvegi
Mik6 nemzetseg tagjai meg az emlitett idoben is eros szalakkal kapcsol6dtak
egymishoz. Bar a kerdes jeles kutat6ja, Kbls Zoltin megillapitasa szerint
a 16-17. szazadra az osi Mik6 nemzetseg tbb agra szakadt, sa hidvegi, bo-
doki s oltszemi elonevet hasznalta, mindenik aga hidvegi nemzetseget vallotta
osenek. Mik6 Mikl6s 17. szizadi kr6nikijat tanulminyozva nem volt nehez
felfigyelnem arra, hogy a csaladi esemenyek val6sagos nemzetsegi sszejvete
lekkent is ertelmezhetok.
Kzismert, hogy a Mik6 nemzetseg osenek elso rasos emlitese a 13. szazad
kzeperol szarmazik. 1252-ben IV. Bela kirilyunkAkadas fia Vince (Bencenc)
sebesi szekely comesnek adominyozta Szek fldjer a kiilnbzo kvetsegekben
tett szolgalataiert. Ebbol az osi csaladb6l sarjadt ki a Mik6, Mikes, Nemes es
a korspataki Kilnoky csalad. A Mik6 nemzetseg a tovabbiakban Hidvegen,
Bodokon es Oltszemen volt trzsbirtokos es ugyanott tartott fenn udvarha-
zat vagy kastelyt. A trtenetiris id.nr a nemzetseg tbb tagja eros vonzalmat
erzett.
Az emlitett nemzetsegi ktodeseket j61 megfigyelhetjiik Hidvegi Mik6 Fe-
renc eleteben, aki Erdely es a Szekelyfld szamos telepiileseben vile birtokossa,
es tlttt be helyhez nem ktheto magas kzeleti funkci6kat. Hidvegen fenn-
tartotta az apjat6l rklt j6szagot es udvarhizat, mikzben szorosan apolta
kapcsolatait a bodoki, oltszemi rokonokkal, valamint a messzebbre kltztt
csaladokkal is. Gyakorolt kzeleti szerepe sorin valt birtokossa Csikban is,
ahol a kzismert Mik6-var epittetesevel is maradand6t alkotott. I Eletrajzat
1
Kelemen Lajos (kozreadja): Bodoki Mik6 Mikl6s csaladi kr6nikija, Genea!Ogiai Fiizetek,
1906. :iprilis, m:ijus, junius, 34-36, 47-49, 59-60, 77-79, 88-89.

152
www.cimec.ro
Nagy Janos irta mega Historia alapjan, s bizonyos vonatkozasokban ki is ege-
szitette azt, 2 de a tortenedroi munkassagra lenyegeben veve nem tert ki.
Miko Ferenc sziiletesenek everol eltero adatok jelemek meg: eledroja szerint
1585-ben (masok szerint 1584 vagy 1586-ban) sziiletett a Szek foldjen fekvo
Hidvegen. 3 Apja Miko Janos, anyja Haportoni Forro Barba.la; ezen az agon
rokon volt Kemeny Janossal, a kesobbi fejedelemmel. Gyermekeveit a sziilo-
faluban es Brassoban toltotte, feltehetoen itt is tanult. Brasso abban az idoben
jelemos kulmralis kozpont volt. Aztan rovid ideig Barcsai Andras, kesobb Beth-
len Gabor mellett aprodoskodott. Utobbinak vegig huseges hive s politikajanak
eros tamasza volt. Mar ifjan reszt vett koranak szimos nagy csatijaban, s a szer-
zett tapasztalatok s ratermettsege lehetett az oka annak, hogy Bathory Gabor,
Bethlen Gabor ajanlasara, Csik-, Gyergyo- es Kaszonszek alkapitanyava nevezte
ki, majd Bethlen rabizta, ugyancsak az emHtett szekben, a fOkapitanyi tisztseget
is. Mar fiatal koratol diplomaciai kiildeteseket teljesitett sikeresen. Tobbszor jart
kovetkent a torok portan, a becsi csaszari udvarnal es Berlinben is. Bethlen Ga-
bor fejedelem foudvarmestere, kincstarnoka es tanacsadoja is volt. Tobb funkci-
ojat Brandenburgi Katalin es I. IUkoczi Gyorgy alatt is megorizte. Mindezekrol
s a maga koraban tortentekrol szol az a munkaja, melyet Hidvegi Miko Ferenc
HistoriJa dmen ismer a magyar torteneti irodalom. A Historia az 1594-1613-
as idoszakot targyalja 203 fejezetben s evszimok szerinti tagolasban. Az 1613-as
evet nem o, hanem Bfro Samuel irta, akirol mast nem tudunk. 4
Az elobb emHtett munkabol a kolozsvari Egyetemi Konyvtir Kezirattara ot
masolati peldanyt oriz, ebbol ha.rom az Erdelyi Muzeum-Egyesiilet Konyvta-
rabol keriilt a mostani helyere. 5 Egyik diszesebben kotott peldany az egyenes
agi leszarmazott graf Miko lmre tulajdona volt, melynek dme: Miko Perene
Historidja a maga eleteben tortent Erdelyi dolgokrol. 6
Az elso olyan tortenedro, aki felismerte Miko Ferenc Historidjanak a je-
lentoseget, Benko Jozsef volt, o a keziratot lemasolta es megjegyzeseket fi'.izott
2
Nagy J:inos: Hidvegi Mik6 Ferenc eletrajza, Kereszteny MagvetiJ, X, 1875. (A tov:ibbiakban:
Nagy J.)
3
Nagy J., 4.
4
Kazinczy G:ibor (kozzeteszi): Hidvegi Mik6 Ferenc Hist6ri:ija a maga eleteben tortent er-
delyi dolgokr6l. 1594-1613, Magyar Tiirtenelmi Emlekek. II. osztdly. irok, VII, Pest, 1863,
135-225. (A tov:ibbiakban: Hist6ria)
5
Kolozsv:iri Lucian Blaga Kozponti Egyetemi Konyvt:ir, Keziratoszt:ily, 571, 577.
6
Benko J6zsef szerint az eredeti kezirat cime a kovetkezo volt: Erdelyorszdgnak siralmas vdl-
tozdsai, melyet leirt Hidvegi Miko Ferenc; es Bethlen G:ibor fejedelemnek aj:inlotta. L:isd a 7.
jegyzetet is.

153

www.cimec.ro
hozza. Egyebkent akkor mar a kezirat masolata tabb helyen megtalalhato volt.
Benko Jozsef nagyra ertekelte Miko Ferencet, aki ,,frt szep historiat ez hazanak
dolgairol, melyben egyenes indulattal, es a dolognak cifrazasa nelkiil lefestette
azt az idoszakot, melynel keservesebb es nyomorusagosabb illapotokon soha
Erdely iltal nem ment, ugymint 1594-tol 1613-ig". 7 Benko Jozsef amellett,
hogy elfogulatlan, hiteles szerzonek jellemezte Miko Ferencet, azon nemely
dicseretes hazafiak" kaze sorolta, akik Erdely historiajat sziiletett nyelviikan is
irogattak". 8 Szerinte Miko Ferencet joggal es meltan soroltak Erdely tudosai
kaze" .9 ltt jegyzem meg, hogy Benko Jozsef nem keveset hasznalta Miko His-
toridjat; tabb helyen hivatkozott r:i ilyen es hasonlo megjegyzesekkel: amint
Miko irja'', Miko elmondja".
Benko nem maradt egyediil Miko elobb emlitett munkaja ertekenek mel-
tatasaval. Orban Balazs is a Miko nemzetseg kivalo szerepet jatszo tagjanak
tartotta a tartenetirot, 10 gr6f Miko Imre pedig lemasoltatta a keziratot es maga
keszitett tartalmi jegyzeteket a munkarol, 11 s egyik munkajaban hivatkozott
is ra. Tartenetironkat Kelemen Lajos eszes illamferfiu, jo diplomata, mun-
kajaban higgadt, tamar es keresetlen elbeszelO"-kent jellemzi. 12 6 a Hist6ridt
tartenetiroi munkanak, nemelyek azonban naplonak, evkanyvnek tartottik.
Biro Vencel ugyancsak tartenetirokent emliti. 13 Veress Daniel, aki figyelemre
melto esszet irt Miko Ferencrol Egy taldnyos hitu emlekiro cimmel, ugy vele-
kedett, hogy a szerzo munkaja emlekirat es szemelyes kortartenet" . 14 De ne
ragadjunk le mufaji kerdeseknel, mert ennel fontosabbnak tartjuk mondani-
valojat es tartenetiroi jelentoseger.
Abban a korban, melyben elt es dolgozott: a Bathoryak, Bethlen Gabor es
I. Rikoczi Gyargy idejen szamos hist6riair6 tunt fel Magyarorszagon, Erdely-
ben es a Szekelyfaldan is. Ennek egyik oka az volt, hogy megnott az erdeklo-
des a tartenelem ir:int, amit tovabb fokozhatott az, hogy a fejlettebb nyugati

7
Bruz Lajos (ki:izli): Benko J6zsef eud6sfrasa az Erdely hise6riaja ir6inak Magyar nyelven eal:i.l-
hae6 kezirasaikr61, Oj Magyar Muzeum, III. evf, V. fuzee, 1853. majus 218.
8
Uo217.
9
Transsilvania Specialis, II, Kolozsvar, e. n. (1999) 233-234. Nevezee meg ,,igen e!Okelo ei:ir-
eenesz" -nek is. Uo., 394.
10
Orban Balazs: A Szikelyfold leirdsa, III, Pese, 1869, 53.
11
Kolozsvari Egyeeemi Ki:inyvear, Keziratosze:i.ly, Ms. 571.
12
Genea!Ogiai Fuzetek, IV, 1906, 35.
13
Erdily Oroksege, III, Budapese (e. n.), Reprint kiadas, VI.
14
Veress Daniel: Wkdra tett mecses, Csfkszereda, 1998, I O1. (A tovabbiakban: Veress D.)

154

www.cimec.ro
orszagokbol jelentos tortenetiroi munkak is bekeriiltek Erdely konyvcaraiba. 15
Az erdelyi tortenetirok koziil nem maradhat megemltes nelkiil Baranyai De-
csi Czimor Janos (1560-1601), Borsos Tamas (1566-1633), Gyulafi Lestir
(1557-1606 koriil), Nagy Szabo Ferenc (1581-1658), Szalardi Janos (1601-
1666), Kemeny Janos (1607-1662) es termeszetesen a legkiemelkedobb:
Szamoskozy Istvan (1570-1612). Voltak koztiik kronika- es emlekiratirok,
kortortenetirok, nyugac-europai egyetemeket jart akademicak s Erdelyben ne-
velkedett domidoccuszok. Szamoskozy talan Erdely elso, szakmailag kepzett
cudomanyos torcenetiroja volt. A fenciekre, illetve hacrahagyott munkaikra
a 19. es 20. szazadi magyar corcenetiras is sokszor hivatkozik, nagyreszc, mine
forrasokra, de gyakran a velemenyiiket is elfogadja. A legtobb hivackozas es
a legnagyobb elismeres Szamoskozyre torcenik, illetve neki jar ki. Ugyanakkor
- amine mar lattuk - Miko Ferencet sem felejtette el a corcenettudomany.
A nemreg elhunyc kivilo torceneszek, Csetri Elek es Demeny Lajos nemcsak
forraskent hasznaljak, hanem ertekelik a velemenyer is. 16
A Historiat olvasva kivancsi voltam arra, hogy szerzojenek illasponcja mi-
ben cer el a kivalo es nagyra ercekelt Szamoskozy Istvanetol, illetve miben
egyezo, cermeszecesen annak szem elott cartasaval, hogy Szamoskozy hacraha-
gyott (s csak reszben megmaradt) eletmuve majdhogy osszehasonlthatadanul
nagyobb, gazdagabb, mint a Mik6 Ference.
A felkesziiles koriilmenyei es lehetosegei a kec tortenetiro eseteben kiilon-
bozoek volcak. Szamoskozy corcenetironak kesziilt, europai egyetemekec jart,
leveltaros volt, tehat szakmai muveltsege nyugat-europai mercevel merve is
magas volt, s a torcenelem forrasait az akkori idok magas szincjen ismerce,
gyujtotte es kritikailag hasznilta fel. Gondolkodasuk is tobb cekincecben kii-
lonbozott: Szamoskozi erdelyi magyar cudattal rendelkezett, es ez irasaiban
is tiikrozodik, a szekelyekec ismerce, felkeleseiket, kiilonosen Bachori Andras
elpuszttasa miatt, erosen elicelce. Es ami nem kevesbe lenyeges: elutasitotta
a torokkel vaio megegyezes alcernativajat, bar elfogadca, hogy szembeszillni
hatalmaval nem vezethetett eredmenyre. Latin nyelven irt munkait sokan
hasznilcak, tobbek kozt a marosvasarhelyi kronika- es emlekiro Nagy Szabo
Ferenc is. 17

15
Dankanits Adam: XVI. szdzadi olvasmdnyok, Bukarest, 1974, 64-65.
16
Usd Demeny Lajos: Bethl.en Gdbor es kora, Bukarest, 1982; Csetri Elek: Bethl.en Gdbor
el.emtja, Kolozsvar, 1992.
17
Szamoski:izy Istvan: Erdely tortenete. 1598-1599, 1603, Fordtotta Borzsak Istvan, a bevezetest
es a jegyzeteket irta Sinkovics Istvan, Budapest, 1977, 36. (A tovabbiakban: Szamoski:izy I.)

155
www.cimec.ro
 Hidvegi Miko Perene nem jrt egyetemre, magasabb muveltseget a fejedel-
mi udvarban, a keleti s nyugati diplomeiai utjain szerezte. Bizonyosan beszelt
torokiil es nemetul, ami a diplomeiai kiildeteseknel nelkiilozheteden volt.
Benko Jozsef szerint hosiink rendkiviili hborus idokben elte ifjukort, de
ifjusgnak esztendeit nem esak fegyverviselesben, a nemesi rendnek akkori
modja szerint, hanem a tudomnyokban is dieseretesen gyakorolta" . 18 Bras-
soban a nemetet, hosszu konstantinpolyi tartozkodsi alatt a torokot gyako-
rolhatta, s elobbi helyen es mshol megismerhette a szszok szoksait, gon-
dolkodst, utobbi helyen pedig a torok hatalmt es gondolkodst. Mindez
hozzjrult ahhoz, hogy ltokore - br tanulmnyait nem tokeletesithette az
europai fovrosok valamely egyetemen - megis messze tulmutasson a kis Er-
delyorszg hatrain. Es azt is megtapasztalhatta s megtanulhatta a torok Porta
kozeleben, hogy a torok nem hajlando Erdelyt sajt hatalma alo! kiengedni,
s mire kepes, ha a helyet kereso, alig letrejott Erdelyorszg nem fogadja el a
szmra kijelolt sttust. Ezert a torokkel vaio megegyezest tartotta az egyediili
jrhato utnak az adott helyzetben.
Hogy ez felfogs Bethlen Gbor mellett mr 1602-tol vegzett szolglatai
sorn melyiilt el gondolkodsban, nem szorul bovebb magyarzatra, aki,
mint kozismert, az onllo erdelyi fejedelemseg hive volt, s a ket nagyhatalom
kozt inkbb a kisebb rosszat jelemo torok felteteleket fogadta el, mint a teljes
bekebelezesre torekvo Habsburg hatalmi politikt. Miko Perene mr korn
megvallotta, hogy Bethlen Gbort szolglja, eroteljesen hangsulyozva sajt
identitst, erdelyiseget es szekelyseget. A esiki vieekapitnysgra vaio beik-
tatsa alkalmval 1611-ben igy mutatkozott be az ellenkezo esiki uraknak:
Hanem az en Uram 6 Nsga Bethlen Gbor Kegyelmetek Fa Kapitnya, en
annak egy Foember szolgja, Erdelyi es igaz regi Szekely Nemzet vagyok". 19
Eletrajzfroja, Nagy Jnos kiemeli, hogy Boeskai lstvn, Bthori Zsigmond,
Mihly vajda s Bsta korban Miko Perene tevekeny tagja volt a hazafi prt-
nak". A hazafi prthoz Nagy Jnos Szekely Mozest, majd a Habsburgokkal
szembefordulo Boeskait sorolja. Miko Perene Szekely Mozest btor hadve-
zerkent mutatja be, s magt tmogatoi koze szmitotta. Boeskait kezdetben,
mint aki reszes volt Bthori Zsigmond politikjnak alakitsban, elitelte, de
miutn szabadsgharcot inditott a Habsburgok ellen, megvltoztatta veleme-
nyer es pozitivan ertekelte.
18
BenkoJ6zseftud6sit:isa, i. m., 218.
19
A kezirati peldanyb61. Kolozsvari Lucian Blaga Kozponti Egyetemi Konyvtar, Keziratosztaly,
Ms. 517. (A tovabbiakban KvEKvt. Ms.)

156

www.cimec.ro
 Abban megegyezett Szamoskozy es Mik6 Ferenc tortenetirasa, hogy Erdely
romlas:inak oka elsosorban a Bathori Zsigmond :iltal teremtett k:iosz, amely-
hez hozzajarultak a rossz tanacsad6k. Mindketten a rendi nemesi szemlelettel
kozelitettek a kerdeshez. De ennek a romlasnak a szekelysegre gyakorolt hata-
sat, kovetkezmenyet illetoen j61 eszrevehetoen elternek nezeteik. Szamoskozy
a Bathori Andras ellen felkelo szekelyeket durva paraszti nepnek" nevezi, aki-
ket Mih:ily parancs szavara mar elobb felbujtottak, hogy lazadjanak fel es irt-
s:ik ki a nemesseget", s val6ban felkeltek s pusztitott:ik nemcsak a nemesseget,
de a menekiilo fejedelmet is, mert ugy gondoltak, hogy a mocskos buniikkel
a leheto legkedvesebb dolgot fogjak muvelni a vajd:inak". Igaz, a t:irgyilagos-
sagra val6 torekvest nem nelkiilozo Szamoskozy leirja azt is, hogy a Bathoryak
kor:iban megfosztott:ik a szekelyeket minden szabadsagukt61, s emiatt halalos
gyulolkodesiikben ki akartak irtani minden Bathorit". 20
Reszben masfele hozza:illast olvashatunk Mik6 Ferencnel. 6, mint kato-
na es a rendisegben fontos szerepet betolto vezeto szekely fOember, szinten
eliteli a felkelt szekelyeket, akiket Mihaly vajd:inak sikeriilt a nemesseg ellen
fellazitania, de b:ink6dik sorsukon, ami a haza sorsara is kihat. Ez deriil ki
a kovetkezo soraib61: Oh lstennek buneinkert rajtunk val6 nagy ostora! Oh
mi bolond nemzettsegiinknek nagy vakmerosege, istentelen kegyetlensege a ki
meg nem gondoltad azt, hogy elfogyatod a te hazadnak hasznos Oszlopait,
a kik read gondot viselhetnenek; idovel azt siratod meg, vagy magad vagy
a maradekod". 21
J6l figyeljiink: a feltamadt szekely jobbagysagot - a kor:ibban szabad szeke-
lyeket - nemzetsegiinknek" nevezi, azaz a szekely nemzet reszenek. Egeszen
kiveteles abban a korban ez a mentali tas, es a szekelyseg feltesenek ez a szokat-
lan hangneme, amely osszefiiggesben lehetett tortenetir6nk vallasos hitevel,
amire mindjart kiteriink.
Bethlen Gabor nagyra ertekelte Mik6 Ferenc huseget, szolgalatait, mert
kora ifjusagat6l kezdve reszt vett a koziigyek intezeseben, kitiintette magat
udvarmesterkent, jelen volt szamos hadiv:illalkozasaban. Mindezert bosegesen
megjutalmazta birtokadom:inyozasokkal, tanacsad6java fogadta. Mik6t mel-
tat6i is nagy jellemkent abr:izolj:ik, s mint mar sz6ltunk rola, Kelemen Lajos
az allamferfit is tisztelte benne, akarcsak eletir6ja.
De voltak biral6i is, koztiik Kemeny Janos, aki hutlen kezelest is pr6b:ilt
felfedezni n:ila, azt is felhozv:in, hogy, bar bator ember volt, nem katonakent
20
Szamoski:izy I., 263-264.
21
KvEKvt. Ms., 571, lasd Historia, 144.

157
www.cimec.ro
szerzett hirnevet, hanem a kovetjad.sok altal. 22 Azonban ezeket a vadakat a ku-
tat6k megdontottek, s mar kortarsai sem fogadtak el. Sz6ba hozta Kemeny
Janos azt is, hogy Mik6 Ferenc nevvel unitarius, de val6jaban semmi religi6ju
ember" volt, aki a katolikusokt6l a purgat6riumot es cerem6niakat javallotta,
a zsid6kt6l a szombatot, hitte a millenaris idoket, sok eloitelete volt. Az a ve-
lemeny, hogy semmi religi6ju ember" volt, megsem illja mega helyet, hiszen
iskolat es templomot alapitott Hidvegen az unitariusoknak, s vegrendeleteben
is jelentos osszeget hagyott a kolozsvari unitirius kollegiumra. 23 Megis, amint
Veress Daniel irja, Mik6nak lehetett kiilonvelemenye minden hitfelekezettel
kapcsolatban, s fenntartva unitirius voltat, inkabb a radikilis antitrinitari-
usok" koze sorolhat6. Val6szim'.i nem veletlen, hogy Pechi Simon, a szekely
szombatossag kiemelkedo szemelye mellett fel-feltt'.inik a korabeli forrasokban
Mik6 Ferenc neve is. Val6szim'.ileg szombatos volt, 24 Demeny Lajos szerint
bizonyosan a szombatosok koze tartozott. 25 De az is teny, hogy a reformatus
Bethlen Gabon es I. Rak6czi Gyorgyot is hiven szolgilta, akik - tudomasunk
szerint - semmi kifogast nem tamasztottak az o hitevel kapcsolatban. Talan
Bod Peter jar kozelebb az igazsaghoz, amikor az irja, hogy hosiink minden
vallasb61 tartott valamit igaznak lenni", 26 s ezert szolgilhatta - tegyiik hozza -
vegso soron a sokvallasu Erdely bekejet. Ugyanezt tette politikajaval is, amikor
azt illitotta, hogy a ket szomszedos nagyhatalom kozott Erdely viszonylagos
fiiggetlenseget biztositani kell. Ez, termeszetesen, amint mar sz6ltunk rola,
Bethlen Gabor hatasat is mutatja.
Hogyan tiikrozodik tortenetirasaban a sok tapasztalat, elmeny, a jelleme,
politikai meggyozodese; roviden: milyen t6rtenetir6 volt Hidvegi Mik6 Fe-
renc?
lnduljunk ki abb6l, hogy amikor tortenetirast emleget, tulsagosan szuk-
szavu; nem is tartja magat t6rtenetir6nak, a hires iitkozeteket leirhatjak majd
a historicusok" - olvashatjuk eppen egyik iitkozet lejegyzese soran. 27 De ezzel
talan csak arra szeretett volna utalni, hogy nem volt lehetosege megtanulni
a tortenetiras szabilyait kiilfoldon. Ezt annal inkabb felterelezhetjiik, mivel
kiemelkedo hadi ismeretekkel rendelkezett, es tortenetirasaban nagy teret fog-
22
Bvebben Nagy J., 24-27.
23
Bvebben Veress D., 105-106.
24
Uo., 106.
25
Demeny L., 31.
26
Bod Peter: Magyar Athenas, (h. n.), 1766, 176.
27
Historia, 159.

158

www.cimec.ro
lal el a hadiesemenyek ismertetese. A fent emltett kijelentesenel fontosabbnak
tartjuk azt a megnyilatkozsat, hogy amit ir, azt nem a maga kedvtelesebol te-
szi, hanem pro memoria" 28 az ut6kornak szanja, ami, tegyiik hozza, tipikusan
trtenetir6i celkitt'.izes volt abban a korban, ti. tanulsagok :iltal val6 tantas.
Erdely trtenelmet frta meg 1594-1612 kztt, evekre oszrva, de nyomon
kveti az esemenyek alakulasat a kvetkezo evekben, illetve felhivja a figyel-
met, hogy errol vagy arr6l a kerdesrol mar esett sz6. Visszautal a mar lefrtakra,
maskor jelzi, hogy bizonyos kerdesrol meg sz6lni fog: mint feljebb megfram'',
mint tovabb megolvashatod" kifejezesekkel sz6ltja meg elkepzelt olvas6it.
Nagy erteke trtenetfras:inak az anyanyelvt'.isege, eredetileg is anyanyelven frt.
Tmrsegre trekvese lathat6, nyelvezete szekelyes, kzvetlen. Peldakent ide-
zem: megfenyegete a Porta, hogy ne bolondoskodjunk, hanem ha egesseg
kell, terjiink viszsza Orszagunkba, s iilyiink veszteg" .29 (Ezt Erdovidek harom-
szeki falvaiban ma is igy mondan:ik.) ltt kell megjegyeznem, hogy a Historia
kiadasa sor:in Mik6 nyelvenek eredetisege valamelyest seriilt, ezert a nagyobb
idezeteket a legjobb keziratab6l vessziik at.
Arra a kerdesre, hogy ki s mi alakitja a trtenelmet, Mik6 Ferencnel csak
konkret esemenyek sor:in tal:iltam utalast. Eleg gyakran olvashatunk lsten
akaratar6l, hol mint segto-mento felsobb hatalomr6l, hol mint biintetest osz-
togat6r6l. lsten verese volt egyik nagy csata elvesztese, holott nekiink jobb,
tbb, szebb, felesebb hadunk vala mint a vajd:inak, 30 de igen felfuvalkodott
:illapottal valank, elhittiik vala magunkat, az lstent elfelejtettiik vala, oka is lon
szerencsetlensegiinknek". Maskor azt frja, hogy az erdelyi fejedelem lstennek
kegyelmes Dispoziti6jab6l Ellensegein gyozelmet" vett. 31 Tehat lsten emberi
cselekedetek altal val6stja meg akaratat. Es ezzel mar tovabb lep a vallasos
hitnel az esemenyek okainak kereseseben. Val6szint'.i nem tevediink, ha Mik6t
a korai oknyomoz6 trtenetir6k kze soroljuk.
Mar emltettiik, hogy Erdely romlas:inak ok:it Bachory Zsigmond oktalan
cselekedeteiben latta, ak:ir Szamoskzy, amiert a fejedelem rossz tulajdonsagai
mellett a rossz tanacsad6k a felelosek. Miut:in mar haromszor elhagyta az or-
szagot s lemondott a fejedelemsegrol, a tanacsad6k ujra visszahozt:ik, amiert
elmarasztalja oket: Oh! mi bolond nemzettsegeink, kik akkor elsok v6ltatok
28
Terek en a magam dolgaira, mindazondltal akartam pro memoria behozni. Ezekben az dllapo-
tokban tala/ta az orszdgot Bethlen Gdbor. "(Historia, 180)
29
KvEKvt. Ms., 571.
30
Radu erban.
31
KvEKvt. Ms 571; Historia, 219.

159
www.cimec.ro
a haza gondviseleseben, kik egyiitt nottetek, laktatok vele, meg is az o alha-
tatlansagat, rosz pusilanimitissat meg nem esmertetek, haromszor ezelott ide
hagyvan Orszagat, vegso veszedelmetekre viszszahozatok; uszhatnak, mint ed-
dig is, maradekitok az o mia/!/ reank jott veszedelemben". 32 A masik alapveto
oka az orszag szomoru allapotanak a torokkel valo beke elvetese. Es erre is
a tanacsosok vettek ra a fejedelmet, s hadat inditanak, az egesz orszag nepet
hadra vivek, okot semmit nem advan ra a torok". 33 Oldalakat idezhetnenk
arrol, hogy tortenetironk racionilis okait keresi az egyes esemenyeknek is,
nemcsak a nagy valtozasoknak, de feleslegesnek tartjuk, remelve, hogy a fenti-
ekben elegge hangsulyoztuk Miko Ferenc oknyomozo igyekezetet.
Barmely tortenetironal megkeriilhetetlen az a kerdes: honnan gyujtotte
adatait s hogyan hasznalta fel azokat. Ezek, kiilonosen az utobbi a tudoma-
nyos tortenetiras probaja. Abban a korban a kortars Szamoskozy tette a leg-
magasabbra a mercer tudatos forraskutatasaival es azok megrostilasaval. En-
nek m6djat - amint emlitettiik - megtanulta a nyugati egyetemeken. Mik6
Ferencnek azonban mint domidoctusnak erre nem volt lehetosege, ezert rend-
kiviil ovatosan nyilatkozik adatainak forrasairol. 6 elsosorban az altala latott
s hallott esemenyekrol ir magabiztosan, amiral nem tud, arrol nem szol - je-
lentette ki; azokat megirtak a kik benne forgottak; en azokban, akkor hazan
kiviil leven, nem forogtam". De nem hallgat az olyan esemenyekrol, amelyek-
rol, ha szemelyesen nem is ,,forgott" azokban, de megbizhato szemelyektol
hallott. A torok civile bellum" -rol azert ertekezik, mert ezt szava meghiheto
emberektol megtanultam es hallottam oda be valo bujdosasimban azutan". 34
Fontos volt szamara - ahogyan ma mondanok - az adatkozlOk szavahihetose-
ge. Lenyegest jegyzett le akkor is, amikor nem masra, hanem Bethlen Gaborra
hivatkozik, mint adatainak forrasara. Figyeljiik csak: mert bizonnyal irom,
az en kegyelmes uramnak en is belsobb s elsobb szolgacskaja leven, sokszor
eskiivessel val6 beszedebol hallottam, hogy soha Szebennek bevetelerol nem
volt hire ... Ogy hidd azen, edes aryamfia, valamint feljebb iram: ugy tarram,
hallottam csak, mert bizonyara talim en is vettem volna valamit eszembe, ha
urammal kozlottek volna". Joi lathato, hogy sokat adott hOsiink a forrasok
hitelessegere, s az sem mellekes, hogy tortenetirasaban benne van az is, amit
Bethlen Gabortol hallott, illetve az, aminek akaratlanul is fiiltanuja volt. rasos
forrasokra nem hivatkozik, sem elodok vagy kortarsak irasainak hasznilatirol
.u Historia, 150. (31).
13 Uo., 139.
4
' Uo., 180.

160

www.cimec.ro
nem ertesi.ili.ink. Azt azonban joggal felterelezzi.ik, hogy nem volt ismereden
szamara a Bethlen Gabor altal szervezett gyulafehervari konyvtar, s olvashatott
keziratokat is. Es olvashatott olyan ki.ilfoldrol behozott konyveket, amelyek
tortenelemmel, politikaval foglalkoztak. Minderre Bethlen Gabor szemelyise-
ge is osztonozhette, aki kozismerten konyvszereto, muvelodes- es tudomany-
partolo fejedelem volt. Ezzel kapcsolatban az is sokatmondo, hogy (Benko
Jozsef szerint) Miko Perene Bethlen Gabornak ajanlotta munkajat.
Miko Perene koranak tortenetet rta meg, sajnos, csak 1612-ig. S bar evek-
re bontva szol a korarol, lathatoan az egesz korszak szintezise foglalkoztatta,
mellyel joval tulhaladta a kronika- es emlekiro kortarsait. Ussuk ezt a kerdest
valamivel reszletesebben.
A Historidt politikai esemenytortenetkent is megkozelthetji.ik. Olyan ki-
fejezeseket hasznal, mint interregnum", es ennek kovetkezmenyeit is szamba
veszi, vagy utalhatunk a civile bellum" -rol szolo velemenyere. Es konkretab-
ban hivatkozhatunk peldaul az 1600. evi lecfalvi orszaggyiiles tomor leirasara,
vagy Bocskai erdelyi fejedelemme valasztasara. Jol latta Erdely es Magyaror-
szag, illetve az erdelyi es magyarorszagi magyarok viszonyanak, kapcsolataik
alakulasanak a fontossagat mindket fel, sat az egesz magyarsag szempontjabol.
A magyar egy nemzet", ezert sem a hajdusag pusztitasait, sem Porgacs Zsig-
mond erdelyi hadjaratat nem tudja megbocsatani, bar tudja, hogy ok is csak
eszkozok valamilyen hatalmi harcban. A nemet", azaz a csaszari beavatkozas
miatt Erdely helyzete megromlott, de azt csak tavol neznek a magyarorszagi
urak: rolunk pedig reajok is veszedelem boven kiaradott vala ... Mert meg-
tanuld, edes atyamfia! hogy mineki.ink mindenkor veszedelmi.ink Magyaror-
szagbol volt, mikor egymast nem ertetti.ik: viszont, igen szep csendessegi.ink,
mint nekik, neki.ink is akkor volt, mikor egymas ertelmeben es szereteteben
voltunk. Ezutan is csak addig tartatik mega Magyar Nemzetnek mind becsi.i-
lete, bekessege, mlg az ugy leszen; de mihelyt eszebe veszi ezt mind a ket nagy
szomszed, hogy ki.ilonben vagyon, hidd el, bizony rad varjad a veszedelmet". 35
Az idezett sorokat Bocskai szabadsagharca kapcsan, Bocskai szellemeben irta
Miko, akinek fejlett politikai koncepciojat mindenkeppen jol kifejezi.
A magyar-magyar viszony mellett Miko Perene sohasem tevesztette szem
elol a szekelyek helyzetenek alakulasat. 6 az erdelyi harom rendi nemzet in-
tezmenyeben a szekelyeknek a tobbivel egyenlo jelentoseget tulajdontott, es
ebben az o tudatos szekely identirasanak donto szerepe volt. Errol mar idezti.ik
a cslkszeki kapitanyi beiktataskor tett vallomasat. Most arra szeretnek kiterni,
35 KvEKvc. Ms 571.

161

www.cimec.ro
hogy a hist6riairsban hogyan nyilvnult meg az o szekely fOemberi gondolko-
dsa, hangsulyozzuk: fOemberi, jobbgytart6i gondolkodsa. Emlekeztetiink
arra, hogy az elozoekben sszevetettiik hosiink elvi llsfoglalst a kortrs
trtenetir6 Szamoskzyevel, amit itt nem tartunk sziiksegesnek megismetelni.
Ehelyett lssuk, mit irt mint trtenetir6 a legnagyobb szekely trsadalmi ker-
desrol, a kzszekelyek eljobbgyositsr6l, valamim e trsadalmi rendnek regi
szabadsgjogaik visszaszerzeseert folytatott kiizdelmerol. Termeszetesen ennek
itt csak nehny aspektust villamhatjuk fel.
A szekelyfldi jobbgyok azert vettek reszt a Bthory Zsigmond ltal veze-
tett havasalfldi trk elleni hadjratban 1595-ben, mert erre a hadra tekint-
ve adtk volt meg a szabadsgot". De onnan megjven, nem durla a szabad-
sg, mert nem kezdettek vala jmborul elni a szabadsggal". Vagyis szerinte
a szabadsgot visszakaptk, de ezzel nem tudtak jmborul elni. Csakhogy pr
ev mulva, 1599-ben Mihly vajda azert tudta felkelteni a szekelyeket, mert
szabadsgot igert nekik, de a szekelyseg feltmada a nemesseg ellen, hzokat
dulni, egetni kezdek, az egesz Szekelysegen nem Ion olyan fO ember hza,
kit el nem rontottak, egettek, dultak", aztn a csikiak megltek a menekiilo
fejedelmet, Bthory Andrst. A felkeles kiterjedt es a nemesseget pusztitotta:
Nem volt akkor sem fOembernek, sem igaz nemes embernek a Szekelysegen
semmie, sat a kit hol kaphattak, rmest megltek, arr61 nem is volt semmi
biintetes." 36 Ebbol voma le azt a mr idezett kvetkezteteset, hogy a szekelyseg
megsemmisiti azt a vezeto reteget, amely gondot viselne r, s ennek a jvoben
sulyos kvetkezmenyei lesznek. De ez vegso soron lsten biintetese: lstennek
buneinkert rajtunk val6 nagy ostora!" Ebben a gondolkodsban keveredik
a vallsi felfogsa a nemesi szemlelettel: a nemes a haznak hasznos oszlopa",
az egyszeru szekelyek gondviseloje. Eliteli a szekelyeket, akik keszek az o or-
szgoknak verei, fiai, urai ellen, a vajda mellett v{vni, elni, haini". A harcokban
azonban sok szegeny bolond szekely atynkfia vesze; megesek nekik a szabad-
sg, a nemes emberek levgsa, kergetese."
A nemesseg azonban nem maradt teden; tbb helyen referljk" a sze-
kely felkeloket s a Lecfalvra sszehivott gyulesen trvenyt hoznak arr6l, hogy
a regi l6f0 es darabant rend megmarad szabadsgban, de a szabad szeke-
lyek esenek ut6bbi uroknak jobbgysgra". Ebbe azonban a szekelyseg nem
nyugodott bele, es Bthory Zsigmond igeretere melle llt, s magt huseggel
visele". A jobbgysgra vetett volt szabad szekelyek teht oda lltak, ahonnan
jogaik megadst remeltek. Ezt joi tudta Bocskai lstvn, hiszen maga is tmo-
36 KvEKvr. Ms., 571.

162

www.cimec.ro
gat6ja volt annak az erdelyi politik:inak, amely a jobbagyrendszer szekelyfoldi
megerositeser eredmenyezte. Es latta azt a hatalmas kiizdelmet, amelyet a sze-
kelyseg jogai vedelmeben folytatott, ezert amikor elinditotta a Habsburg-elle-
nes szabadsagkiizdelmet, jogaik rendezese utjan maga melle :illitotta a szeke-
lyeket. Ezt Mik6 lathat6an megnyugvassal rja le. A szekelyseg megnyereseben
pedig fO es a dolognak kezdoje leven Dersi Petky Janos, mert o nyita fel
a szekelysegnek szemer, o vala a ki megmutogata, hogy eddig is lsten ellen, ha-
zajoknak roml:isaval, lelkeknek veszedelmevel szolg:iltak a nemetnek". 37 Petk.i
Kereszturra gylilest hvott ossze s itt renuncial:inak a nemet ht'.isegnek, es
Bocskai lstv:inhoz koveteket kiildenek". 38 Mas forrasokb6l tudjuk, hogy Sze-
kelykereszturon szekely nemzetgylilest tartottak, s ott a nemesi es a kozrend
egyezseget kotott Bocskai tamogatasar6l, valamint az egymas elleni kiizdelem
abbahagy:is:ir6l. 39
Amit erdemes megjegyezni: Mik6 Ferenc igyekezett targyilagosan mi
a szekelyseg helyzeterol es kiizdelmeirol, lathat6an feltette a szekely nemzetet
a belso kiizdelmek kielezodese miatt, s amiatt, hogy Mih:ily vajd:inak sikeriilt
maga melle vonnia oket. Mih:ily tyrannus" volt, aki pog:iny m6dra uralko-
dott. Feltette a szekely nemesseget is, amelynek hivatasat abban latta, hogy
gondviseloje legyen a koznepnek.
Mik6 Ferenc tonenedr:is:inak vonalvezeteseben a torok tamogatasaval
fenntarthat6 Erdely onall6sag:inak eszmeje volt meghat:iroz6. A tortenetek,
esemenyek szereploinek jellemzeseben egyfele tiirelmesseg, targyilagossagra
val6 torekves figyelheto meg, ami a vallasbeli meggyozodesevel :illott kapcso-
latban. Ezekkel es a val6ban tortenelemform:il6 esemenyfolyamatok felisme-
resevel sajatos hely illeti mega tudom:inyos tortenedrast elokeszito-megalapo-
z6 szekely tortenetr6k sor:iban. Ezt munk:ij:inak felhasznalasa, Historidj:inak
ertekelese, idezettsegi mutat6ja mindennel meggyozobben bizonyitja. Ketseg-
kviil hajlama es tehetsege volt a hist6riarashoz.

31 Uo.
3e Uo.
39
Egyed kos: A szekelyek rdvid tdrtente a megtelepedestlil 1918-ig, Csikszereda, 2006, 121-
123.

163

www.cimec.ro
Ferenc Mik6 of Hidveg (1584-1635) is one of the mast renowned members
of the Mik6-family, originating from the l 3'h century. He was nat only
a remarkable soldier and diplomat, but alsa a historiographer. He was a squire
near Gbor Bethlen, the Prince ofTransylvania and participating in a number
of battles by his side. He commissioned the construction of the famous fortress
of Csikszereda/Miercurea Ciuc, named later after him.
His autobiography is known today under the title Hist6ria (History)
and is dedicated to presenting the period between 1594-1613, giving alsa
a retrospective overview (the year 1613 is nat presented by Ferenc Mik6
of Hidveg, but by Smuel Bir6). He considers the causes for the destruction
ofTransylvania the anti-Turk policy of Zsigmond Bthori. He observes
correctly and describes very accurately the mast important Szekler movements
for regaining the liberties lost in 1562. Although he disapproves the uprising,
he is deeply compassionate about the unkind fate of the Szekler population,
as opposed to their previous liberties. ln the same time, he recognized that the
ancient Szekler equality is already in the past and that the existence of different
social estates is the result of unavoidable transformation.
His memoirs are written in Hungarian, give testimony of original thinking
and he thrived to always offer a synthesis. His historiography has influenced
the mentality, as well as methods of Hungarian history of the future.

164
www.cimec.ro
B. Garda DezslJ

LZAR V. ISTVAN KALANDOS ELETE

Talan keves gyergyoi foember volt megildva olyan katonai kepessegekkel, mint
Ll:zar V. Istvan . .llitjuk ezt annak ellenere, hogy a XVI-XVII. szzadokban
a szekely hadvezetesben kivilo kaconai erenyekkel rendelkezo szemelykent tar-
tottk s:cimon Lazar I. Andrist, Ll:zar I. Ferencet, Lazar II. lstvant, Ll:zar II.
Andrist, L:izar III. lstvant es edesapjat, L:izar IV. lstvant. De hat hogyan is ke-
riilt a Lazar csalad a szekely foemberek koze? Mikent emelkedtek ki a L:izarok
Csikszek kozossegebol Kiszonszek, Gyergyoszek es Marosszek foembereive?
A La.zar csaladrol az elso hiteles okleveles feljegyzes a XV. szazad elso evei-
bol szarmazik, mely a csalad egyik osenek a csikjenofalvi La.zar Bernardot
tiinteti fel. 1406-ban CsikjenOfalvan az ottani kozlakosok kozott ugyanis egy
bizonyos egyezes tortent La.zar Bernard es Balasko Ferencz jelenleteben. I
Lazar Bernard felesege Szilveszter agbeli primar csaladbol szarmazo leany
volt. Hazassagukbol sziiletett La.zar Balint, vagy mas neven Nagy La.zar, akit
mar szekely foemberkent emlitettek a kor okirataiban. La.zar Miklos a csalad
tortenetiroja szerint a cimeres levelet, vagyis a primari rangot annak koszon-
hette, hogy a csikszenttarnasi L:izarok h:izassagi kapcsolataik reven rokon-
sagba keriiltek a csikszenttamasi Szilveszter csaladdal, illetve Becz Jakabbal.
Ezek a foemberi rangot meg IV. Laszlo kirilytol kaptk, melynek bizonyito
okiratat grof La.zar Miklos is latta csal:idi leveltarukban. 2 A csalad tenyleges
kiemelkedese a szekely gyalogok es lofOk kozossegebol La.zar Bilint nevehez
kotodott, aki kiillt a kiszoniak onillosodasi torekvesei mellett es hozzajarult
kiviltsagleveliik visszaszerzesehez. A csiki foemberek egy resze ugyanis nem
ismerte el a kiszoniaknak Zsigmond kirily iltal adomanyozott kiviltsagleve-
let, sot a k:iszoni onillosodasi torekveseket felvillalo Pataki Antalt elfogtk, es
egy ideig fogsagban tartottk. La.zar Bilim azonban kiszabaditotta fogsagabol
Pataki Antalt, akivel a k:iszoni lakossag jelenleteben a kovetkezo egyezseget
I Szabo K.iroly (szerk.): Szekely Okleveltdr, I, Kolozsvartt, 1872, 100-101. (A rovabbiakban:

SzOk[); Lizar Mikl6s: A grof Ldzdr csaldd, Kolozsvar, 1858, 17. (A rovabbiakban: La.zar M.)
2
La.zar M., 18.

165
www.cimec.ro
kototte: Pataki megigerte neki a kaszoni hadnagyi es szekbir6i tisztsegeket,
cserebe felvllalta a kaszoniak erdekvedelmer a csiki foemberekkel szemben.
Ezzel parhuzamosan a kaszoni kozosseg befogadta La.zar Balintot a Halom
nembe, vllalva egyben, hogy ezt megelozoen mind a hat nemben egyszer be-
tolthesse a szekbir6i vagy a hadnagyi tisztseget. La.zar Blint teljesitette igeretet.
1462-ben Matyas kirly itelomestereivel, Bod6 Gasparral es Gergellyel nem-
csak ismertette a kaszoniaknak a Zsigmond kiraly altal biztositott kivaltsagait,
hanem meggyozte az uralkod6 tisztsegviseloit a kaszoni kozosseg panaszanak
jogossagar61. Ezt kovetoen Lazar Blint az emlitett ket itelomesterrel egyiitt
Matyas kiralyhoz ment, aki az emlitett idoszakban Medgyesen tart6zkodott.
ltt megujitotta kereset a kiraly elott, aki a Zsigmond csaszart61 adomanyozott
oklevelet megerositette. Az oromot azonban iirom kovette. A csikiak ugyanis
a csikszenttamasi primort bosszub61 a kiralyellenes osszeeskiivesben val6 resz-
vetellel vadoltak. be az uralkod6nal, amiert a kiraly meg Medgyesen elfogat-
ta es vasra verve TOthorszdgba, Pohotybe" vitette, ott bortonben tartotta tobb
mint tiz h6napig. La.zar Blint csak a kaszonszekiek konyorgesere szabadult
meg a fogsagb61, akik koveteket kiildtek a kirlyhoz kiszabaditasa erdekeben.
A fogsag idejen a vasbilincs azonban annyira felsertette a ker laba szarat, hogy
nem tudott a sajat laban hazajonni, hanem haza kellett sz.llitsak. Kszonszek-
be val6 visszaterese utfo hallaig- ami val6szinuleg 1470 elott kovetkezhetett
be - ott a szekbir6sagot es hadnagysagot elete vegeig felv.ltva viselte. 3
Mikor keriilhetett sor a La.zar csalad szarhegyi otthonalapitasara? A szarhe-
gyi kastelynl vegzett asatasok jelzik, hogy a xv. szazad masodik feleben mar
egy kis udvarhaz letezhetett a mai epitmeny helyen. Ez azt is jelentheti, hogy
Lazar B.lint fia Andras, a kaszoni tisztseg- es vagyonszerzesehez hasonl6 m6-
don, mar 1465. utan primari birtokhoz juthatott Gyergy6szarhegyen. Mivel
apja nem tudta betolteni a kaszoniak .ltal adomanyozott hat nembeli tisztse-
get, o volt az, aki apjfoak ezt a jogat orokolte. Teny az, hogy Kaszonszekben
felvaltva viselte o is a hadnagyi es a szekbir6i tisztsegeket. Hatalmat bizonyitja,
hogy 1506-ban Lazar Andras elnokolt az agyagfalvi szekely nemzetgyulesen. 4
A XVIII. szazadi urbari.lis osszeirasokban a konskriptorok szekely orokseg-
nek minositettek a Lazar csalad szarhegyi j6szagat. 5 A Lazar csalad szekely

3
Kaszonszek Csikszekrol kiili:in vilas:inak hisr6riaja, Nemzeti Ttirsalkodo, 1835. augusztus 18.;
SzOkl, I, 297-301.
4
SzOkl, I, 316.
5
Kolozsvar, llami Leveltar, Urbariumok es gyi'.ijtemenyek levelcara, X. csom6. Lazar-i:issze-
irasok, 1773.

166

www.cimec.ro
oroksege Szarhegyen a kozepso tzesben helyezkedett el. A szarhegyi sze-
kely orokseget Lazar Andras esedeg primipilatus megvasarlasaval szerezhet-
te, vagy pedig, mint ahogy azt a legujabb regeszeti asatisok is bizonyitjak,
az osi XIII. szazadi templomot a XV. szazad masodik feleben ujjaepitette
Gyergy6szarhegyen. A szarhegyi bir6 1864-es, Pesty Frigyesnek ki.ildott
jelenteseben jelezte, hogy a templom falara feljegyeztek az epites befejeze-
senek idopontjat, vagyis az 1488-as esztendot. A regeszek az epitesi munka-
latok befejezeset jelzo ta.blat nem talaltak meg, de az epi.iletet a xv. szazad
masodik felere datiltik. 6 La.zar Mikl6s, a csalad tortenetir6ja szerim 1494.
marcius 28-an La.zar I. Andras a szarhegyi templom szamara VI. Sandor
papat6l ,,pro festo annunciationis B. V. Mariae" bullat kapott. 7 Elkepzelheto,
hogy a kozsegnek tett ezen szolgalatiert fogadhattik ot be a szarhegyiek, hi-
szen anyagi eroforrasainak koszonhetoen vallalhatta a templom atepitesevel
jar6 koltsegeket. A templomepitessel jar6 erdem, a szekely tarsadalomban
betoltott hatalma mellett, domo m6don befolyasolhatta a papasagot bucsu
engedelyezteteseben.
Lazar Andras a kovetkezokeppen osztotta szet gyermekei kozott vagyonat:
Janosnak es Ferencnek jutottak a marosszeki (nyarad)szentannai birtokok,
Bernardnak a csikszenttamasi j6szagok, mig La.zar Ferenc a szarhegyi vagyom
kapta a kaszoni orokseggel egyi.itt. Lazar Ferenc apja hala.Ia utan - 1515 vagy
1516-tol fogva - K.szonszek tisztsegeit viselte felvaltva, hol szekbir6ja, hol
hadnagya volt a szeknek, melynek 1462-ben kapott kivaltsagait tiszteletben
tartotta. Sorsat azonban hatranyosan befolyasoltak az 1519-1521 kozotti sze-
kely felkeles esemenyei.
Bozodi Gyorgy ket tanulmanyaban is foglalkozott az 1519-1521. evi sze-
kely mozgalmak tortenetevel. 8 Dolgozataiban a marosvasarhelyi tortenetir6
ramutatott arra, hogy 1519-ben olyan altalanos lazongas tort ki a szekely sze-
kekben, hogy Szapolyai Janos vajda ha.rom esztendon at nem cudott megbir-
k6zni vele. Az 1519-1521. kozotti esemenyekkel erdemben Demeny Lajos
tortenesz is foglalkozott. 9
6
Florin Golgtean - Zsolc Moln:ir - Tam:is Emodi - Lor:inc Darvas: Cercetri arheologice
efectuare la cascelul de la Lzarea, Ephemeris Napocemis, 2001, XI, 301-329.
7
Llz:ir M., 31.
8
Bzdi Gyrgy: Bzdi Gy., 1938)
Szikely bdnja, Kolozsv:ir, 1938, 16-20. (A cov:ibbiakban:
Uo: Probleme privind micrilesocial-economice ale secuilor naince de rscoala din 1562,
Studii de istorie, Bucureti, 1968, 7-34. (A cov:ibbiakban: Bzdi Gy., 1968)
9
Demeny Lajos: Szikely felkelisek a XVI. szdzad mdsodik feliben, Bukaresc, 1976. (A cov:ibbi-
akban: Demeny L.)

167
www.cimec.ro
 De ht melyek is voltak a XVI. szzad eleji felkeles esemenyei? 1519. janur-
jban a het szekely szek gy{ilest hivott ossze Szekelykereszturra, s innen 1519.
janur 22-en felszolirottk Torda vrmegye nemesseget, hogy a kozottiik fenn-
llo irott kotelezettseg ertelmeben - mely szerint egymst, ha jogaikban es
szabadsgaikban elnyomatnnak, segiteni tartoznak - minthogy a vajda oket
elnyomja, megnevezett napra gy{iljenek Tordra, ahova ok is elkiildik kovetei-
ket tancskozs vegett. 10 A szekelyek 1519 tavaszn fellzadtak. A mozgalom
kozpontja Csikban volt. A lzads leveresere a vajda kenyrelen volt Budrol
Erdelybe jonni hadaival. Jllnius kozepe tjn Szekelyudvarhelyrol levelet kiil-
dott Brasso vros tancshoz, melyben a Csikban dulo lzads leveresere 300
lovast es 50 pusks gyalogot kert segitsegiil. Szapolyai Jnos a kirly neveben
szolitotta fel a szsz vrost a segelynyujtsra, s ugy llitotta be a csiki eseme-
nyeket, mimha a szekely felkeles nem is ellene, hanem a kirly ellen irnyul-
na. 11 Jllnius vegen Szapolyai Jnos a barcasgi Przsmron tborozott es ide
gy{iltek ossze reszben az o prtjn llo szekely fOrendiek is, hogy a felkelok
ellen szervezkedjenek. A vajda es az emlitett forendiek kolcsonos szerzodest
kotottek egymssal, melynek ertelmeben a jovoben minden szekely prtiitest
es lzadst kozos erovel es fellepessel akadlyoznak meg. 12 Szigoru intezkede-
seket helyeztek kiltsba a lzadok es a prtiitok ellen. Ugy dontottek, hogy
a felkelok fejiiket es javaikat, hitiiket es becsiiletiiket veszitsek el, a Szekely-
foldrol t'.izessenek ki, s a hrom szekely rend kozott a vajda es a szekelyseg
megkegyelmezese nelkiil ne lakhassanak. 13
A przsmri hatrozat es egyezseg betartst azokra nezve is kotelezonek
tartottk, akik a gy{ilesen nem vettek reszt. A hatrozat kimondta, hogy akik
pedig ezen torvenyszabdly megdllapitdsdban tdvollevok vagy azok nem tuddsa
miatt reszt nem vettek, azok mostantol szdmitott tizenot nap alatt a vajda elott
jelenjenek meg, s a hozott hatdrozatokhoz jdruljanak hozzd; ku/onben azokon,
akik vakmerlJsegblJl reszt venni nem akarndnak, e vonakoddsuk nem segit, azok is,
mint a jelenvoltak, egyenlo kotelezettseg alatt dlloknak fognak tekintetni. ~ 4
A szekely fOrendiek egy reszenek es a szsz szekek tmogatsval Szapo-
lyai Jnosnak sikeriilt rovid idore elfojtani a szekelyek lzadst. Budra vaio
tvozsa utn, 1520 janurjban ujra kitort a lzads. A csiki felkelokhoz
10
SzOkl, I, 198-199.
11
SzOkl, III, 201-202.
12
SzOkl, I, 337-339.
13
SzOkl, I, 339.
i Uo.

168

www.cimec.ro
a haromszeki kozszekelyek is csatlakoztak, akik a vajdaval szovetkezo arul6
fOrendieket kit'.iztek a szekbol, birtokaikat es hizaikat feldultak. A menekiilo
fOembereket Brass6 varos tanacsa fogadta be. A brass6iak t:imogattak a Szapo-
lyai-parti szekely fOrendieket a szekely felkeles leveresenek megszervezeseben.
A lazad6k azonban legyoztek az elleniik indult alvajda sereger, es Udvarhely
fele vettek utjukat, hogy az ottani felkelokkel egyesiiljenek. Az esemenyek ha-
rasara a vajda varatlanul visszatert Erdelybe es csapatait Udvarhelyen vonta
ossze. A lazad6k a Homorod volgyeben gyiilekeztek. Az iitkozetre Darac es
Homor6dszentpal kozott keriilt sor. A veres csaraban mindket reszrol sokan
vesztettek eletiiket, de vegiil is a tuleroben levo Szapolyai Janos seregei gyoz-
tek. A vajda a felkelok vezetoit - akiket el tudott fogni - kivegeztette, s akiket
pedig nem tudott elfogni, vagyonukat, 6r6ksegiiket elkoboztatta es parthivei-
nek adomanyozta.
1520 decembereben ismet kitort a lazadas. Szapolyai Janosnak csak 1521
februarjaban sikeriilt levernie a felkelest. Ezt bizonyitja az a teny, hogy a vajda
az 1521. februari marosvasarhelyi gyt'.ilesen szamt'.izetessel es vagyonelkobzas-
sal biintette a lazad6kat. A felkeles vegleges levereset bizonyitja az a teny, hogy
Brass6 tanacsa 1521. februar vegen a szekely felkeles leveresenek hirere koszo-
neter fejezte ki a vajdanak. 15
Az 1519-1521-es evi szekely felkelesek soran La.zar Ferenc es La.zar Janos
a felkelok kozott voltak szamon tarrva. Az a teny, hogy Csik kepezte a laza-
das kozpontjat, szinten a Lazar csalad ragjainak szerepet jelzi a Szapolyai-elle-
nes megmozdulas sorozatban. Ezt a helyzetet Marosszekben kihasznalta T6th
Mikl6s fia Janos, aki a vajda es az alvajda segitsegevel megpr6balta visszasze-
rezni benefalvi jobbagyait. Pr6balkozasat siker koronazta. 1519. szeptember
5-en Szekelyvasarhelyen Szapolyai Janos erdelyi vajda es a szekelyek ispanja
alvajdajaval, Barabasi Lenamal es Marosszek tizenker eskiidt szekbir6javal
Benefalva szabad szekely lakosait T6th Mikl6s fianak Janosnak jobbagyaiva
siillyesztettek iteletiikben. 16
Lazar Janos es La.zar Ferenc val6szint'.ileg tamogathattak a jobbagysorba
siillyedt benefalviaknak a szabad st:itusuk visszaszerzeseert folytatott kiiz-
delmet. Ezert is, de val6szint'.ileg a csiki magatartasuknak koszonhetoen is,
a vajda torvenyszeke altal ht'.itlensegi bt'.inben fej- es j6szagvesztesre iteltek
oket. A j6szagvesztes a Uzarok Kisfalud birtoka eseteben a helyseg hatara-
nak Marosvasarhely felol eso fele reszere vonatkozott. Erdely vajdaja a felkeles
15
Bozodi Gy., 1938, 16-20; Bozodi Gy., 1968, 7-34; es Derneny L., 33-36.
16
SzOkl, II, 7.

169

www.cimec.ro
vegso levereseig ezt a birtokreszt nem merte senkinek sem eladom:inyozni.
Ezen elkobzott, s a vajdanak mint br kezere keriilt reszt Szapolyai Janos vaj-
da 1521. febru:ir 18-an Szentgyorgyi Tth J:inosnak, nehai Mikls fi:inak es
orokoseinek adomanyozta. Mindj:irt m:isnap, febru:ir 19-en megtortent ezen
fele resz kihasit:isa, s az adom:inyt megkap Tth Janos beiktat:isa. A beikta-
t:is ut:in harmadnapra, 1521. febru:ir 21-en Marosv:is:irhelyt Janos vajdatl
ezen adomanyozott birtokra Tth Janos fiiggo pecsetes kiv:ilts:iglevelet kapott,
melynek reven torvenyesitettek Kisfalud fele reszenek a Szentgyorgyi Tth Ja-
nos birtok:iba jut:is:it. 17 Ezen kiv:ilts:iglevel szerint a ket L:izar testver nemely
szekelyek hazainak folegetese es szethanyasa miatt marasztaltatott el orokos
ht'.tlensegben. Abbl a tenybol, hogy a ket L:iz:ir testver ht'.tlensege dmen
Kisfaludnak csak a fele adomanyoztatott el, a ket fiver ellentetes magatart:isara
kovetkeztethetiink. L:iz:ir Ferenc orokolce atyja befoly:is:it a szekely kozossegen
belul. A mohacsi vesz ut:in egy ideigJanos kir:ily partj:ihoz csatlakozott, s ezert
tole Erdelyben tobb jsz:ig tulajdon:iba keriilt. Kir:ilyi adomanykent megkap-
ta Vecs var:it, a tekei birtokot, a Kolozs megyei Sz:iszerkedet, Magyarorsz:igon
pedig 1528-ban megkapta a Komarom megyei Bikal nevu jszagot. 18 Felesege
a sz:iszfiilposi Bykli Katalin volt, ami azt jelentette, hogy La.zar Ferenc bircokai
Sz:iszfiilposre s kiterjedtek. A jelentos birtokadomanyoz:isok ellenere a sz:irhe-
gyi fOember 1528-ban Ferdinand ellenkir:ily oldal:ira :illott, amic a Habsburg
ellenkir:ilynak az erdelyi haram nemzetbeli p:irthivei legfObbjeihez, Bethlen
Elekhez, Pempflinger M:irkhoz es L:iz:ir Ferenchez rt levele s bizonyit, mely-
ben tudatja veliik, hogy erdelyi vajd:iv:i Perenyi Petert nevezte ki. 19 Szapolyai
J:inostl val elp:ircol:is:iert 1529-ben Bathory Istvan erdelyi vajda - aki ido-
kozben Erdely nagy reszet Szapolyai reszere visszafoglalta - elfogatta a sz:ir-
hegyi fOembert. La.zar Ferenc elfogatasa ut:in elvesztette Szekelyfoldon kiviili
adom:inyozott birtokainak egy reszet, koztiik a vecsi kastelyt s. 20 Ezt Janos ki-
r:ily 1529. julius 22-en Lipp:in kelt adomanyleveleben oly z:iradekkal, illetoleg
biztosit:issal adom:inyozta rtandi P:il m:iramarosi fOisp:innak es testverenek,
Bal:izsnak hogy ha nemely hivei kerelmere La.zar Ferencnek megkegyelmezne
s, e virat neki vissza nem adja, hanem az rtandiak birtok:iban hagyja. La.zar
Ferenc Janos kir:ilytl kesobb kegyelmet kapott. 1536. m:ircius 27-en Szapo-
lyai Janos arra utasitotta a kolozsmonostori konventet, hogy Gyergyai L:iz:ir
17
Az 1535-i iteler melleklete.
is Uo.
19
Killay: A nemes szekely nemzet eredeter/Jl, Nagyenyed, 1829, 216.
20
SzOkl, II, 19-20; Uz.ir M., 115.

170

www.cimec.ro
Ferencet iktassa be a felsegserto Harinai Farkastol a Kolozs varmegyei Alma
nevu helysegben elkobzott reszjoszagba. Ennek ellenere Majlad Istvan, Janos
kiraly erdelyi vajdaja meg 1536-ban elfogatta La.zar Ferencet es 1536. aprilis
24-en Szaszregenben lefejeztette.
La.zar I. Ferenc kivegzese utan a szarhegyi fOember gyergyoi, csfki es kaszoni
birtokait mint szekely rksegeket testvere, szentannai La.zar Janos rklte,
aki bar Marosszeken, Szeredaszentannan lakott, megkapta Csfk-, Gyergyo- es
Kaszonszekek kiralybfrosagat is.
La.zar Janos 1549. evi vegrendeleteben t fiat, lstvant, Ferencet, lmret,
]anost es Mihalyt, illetve ket leanyat emlftette. Leanyai koziil az egyik ferj-
nel, a masik pedig hajadon volt. Ot fia koziil Istvan es Mihaly kapta a gyer-
gyoi joszagot, Kaszont, Uzarfalvat es Csfkszenttamast, minden ehhez tartozo
rksegekkel. A masik harom fia, lmre, Ferenc es Janos pedig a szentannai
uradalmat, a kisfaludi malmot es joszagot rkltek. Mivel ez a resz kisebb
volt a kaszoni, csfki es a gyergyoi joszagoknal, hozza csatoltak a szentanna
hazna! maradt mnden ingo vagyont. La.zar Janos arany- es eziistnemuibol
a szentanna egyhaz felepftesere s hagyomanyozott. A gyergya (szarhegy) ka-
polna szamara egy rkseget rendelt, hogy abbol papot tarthassanak. Ezuttal
a marosvasarhely baratok es apadk s nyertek tole adomanyokat, amelyek
kitetszenek a vegrendeletbol.
1549. utan tehat a gyergyoi, csfk es kaszon joszagokat szemanna La.zar
Janos ker fia, Istvan es Mihaly rkltek. Mvel La.zar Mihaly viszonylag koran
es magtalanul halt meg, a Szarhegy kzpontu vagyon realis rkse 1549-tol
kezdodoen csak La.zar Istvan maradt. La.zar Janos vegrendelete szernt azonban
segftene kellett marosszeki testvereit, vagyis Lazar lmret, ]anost es Ferencet.
Szentanna La.zar Janos hala.la utan a szarhegyi vagyon realis rkse Ldzdr
II. Istvdn volt. 6 birtokolta a gyergyoszek es a kaszonszeki joszagokat, tovab-
ba Uzarfalvat es Szenttamast, minden ehhez tartozo rkseggel. Lazar Janos
vegrendelete szernt segftene kellett marosszeki (szentanna) gyermekeit s.
A Bogath csaladbol valasztott feleseget maganak, akitol negy gyermeke sziile-
tett: III. Istvan, Druzsna, Anna es II. Andras.
A XVI. szazad Erdely tarsadalm-politika valtozasa hatranyosan befolya-
soltak Szekelyfld kzlakosanak eletmodjat. Az uj politika krnyezet egyre
elvselhetedenebbe tette a szekelysegre harulo katonai terheket, amelyeket to-
vabb nvelt az krado, az un. segelyek, es az uj portai ado bevezetese. Ezek
a ktelezettsegek feliilmultak a szekely kznep anyag erot es teherbfrasat.
A szekely kznep fokozatosan paraszti sorba szorult, mfg egyes foemberek ha-

171

www.cimec.ro
talma egyre inlcibb azonosult a varmegyei nemesekevel. A kozszekelyek, akik
mar a XVI. szazad elso feleben is mindent elkovettek kozszabadsaguk megvede-
seert, nem fogadtak szivesen az osi kiviltsagnak tekintett ad6mentesseg meg-
csorbitasat. A gyulafehervari orszaggylilesnek pedig az a domese, amely a sze-
kelyekre 3000 forint ad6t vetett ki, es elrendelte fejenkenti hadszolgilatukat, az
iltalanos okok mellett az 1562-es felkeles kivilt6 okat kepezte. 21 Lazar II. Ist-
van 1562-ben testverevel, szemannai La.zar II. Janossal egyiitt a lazad6k oldalan
reszt vett a szekely felkelesben, amikor is a szekelyek osi szabadsagjogaik vedel-
mere, Balassa es Szekely Antal erdelyi vajdak biztatasara fellazadtak II. Janos
kirily ellen. Miutan Radak Laszlo legyozte a pilfalvi Nagy Gyorgy iltal vezetett
lazad6 sereget a vajai" reren, Lazar lstv.nt tarsaival egyiitt elfogtak.
Mivel magyarazhat6 Lazar II. Istvan reszvetele az 1562-es evi szekely fel-
kelesben? Velemenyiink szerim La.zar Istvan magatarrasaban, akarcsak Kornis
Mihily, Farkas Pal, Lazar Janos es Bernard Ferenc eseteben is, a Habsburg
politika befolyasat feltetelezhetjiik. Kovetkezeskeppen a felkeles leverese uran
a megtorlas nemcsak a kozszekelyek ellen iranyult, de maga Lazar Istvan is
fogsagba keriilt, es csak az 1566-os tordai di etan kapott kegyelmet. 22 Ezen
az orszaggyt'.ilesen ugyanis a fOnepeknek es l6foknek sikeriilt meggyozniiik
a fejedelmet, hogy rajuk kell alapoznia szekely politilcijat az elszegenyedett
kozszekelyek elleneben. 23 Az uj politikai iranyvonalat tiikrozte az 1566. jlllius
11-en kelt oklevel is, amelyben Janos Zsigmond robbek kozott 57 jobbagyot
adomanyozott Szarhegyen La.zar lstvannak. 24 Negyevi rabsaga uran Lazar II.
Istvan Szarhegyre tert haza, es csak az 1577. evi pestisjarvany idejen koltozott
at Kaszonba, az ott leva j6szagara. 1579-ben azonban ismet Szarhegyen tar-
t6zkodott. Ekkor ugyanis egy szarhegyi szolgajanak orokseget adomanyozott
a Szent Margit asszony nap uran val6 szombaton, vagyis 1579. julius 18-an. 25
Halita val6szint'.ileg 1579-1583 kozott kovetkezhetett be. Minderre egy 1583-
bol szarmaz6, Bathory Zsigmond fejedelem altal csikszentmartoni Becz lmre
reszere adott adomanylevelbol kovetkeztethetiink, melybol megtudjuk, hogy
annak elotte Lazar Istvan a fejedelmi javakb6l Kaszonszekben 13 jobbagytel-
ket foglalt el lmperfalvan, FelsOfalvan, es Jakabfalvan, es hasonl6lag FelsOfal-
21
Demeny L 42.
22
SzOkl, II, 193; Lizar M., 123.
23
Jak6 Zsigmond: A szekely rarsadalom urja a XIV-XVI. szazadban, in: Szekely felkelis 1595-
1596, Bukarest, 1979, 29.
24
SzOkl, II, 209.
25
Lazar M., 122-123.

172
www.cimec.ro
vn hrom primipilari orokseget". 26 Ezeket a foglalsokat Bthory Zsigmond
Becz lmrenek adomnyozta a kirlybiroi kinevezessel egyiitt. Ez azt is jelent-
hette, hogy az emlitett oroksegeket es jobbgytelkeket Lzr II. lstvn mint
Csik-, Gyergyo- es Kszonszek kirlybiroja szerezhette.
Lzr II. lstvn gyermekeinek - foleg pedig ezek leszrmazottjainak -
elerutjai kisebb-nagyobb jelenroseggel birrak a kesobbi Erdely torteneteben.
Ldzdr III Istvdn Szrhegyen lakott, de 1588. junius 29-en Bthory Zsigmond
fejedelemtol Szszfaluban egy reszjoszgot es egy nemesi kurit kapott.27 Te-
vekenyen reszt vett a tizenot eves hboruban. 1596. oktober 24-en Miksa
f6herceg vezetese alatt harcolt a torokok ellen a mezokeresztesi csatban, ahol
egy torok golyorol tlove leite hallt a Csincse folyo melletti mocsrban.
Ldzdr Anna Kemeny Boldizsrhoz ment felesegiil, ahhoz a szemelyhez, aki
tagja volt Bthory lstvn lengyelorszgi kiseretenek. Hzassgukbol sziile-
tett a csatban fiaralon elesett Peter es Kemeny Anna, Berhlen Farkas torte-
netiro kesobbi felesege. Lzr Anna halla utn Kemeny Boldizsr msodik
hzassgbol sziiletett Kemeny Jnos, a kesobbi fejedelem. Ldzdr Druzsina
iktri Bethlen Farkashoz ment felesegiil. Hzassgukbol sziiletett Bethlen
Gbor, a kesobbi fejedelem es Berhlen lstvn. A csald szrhegyi es kszoni
birtokait Ldzdr II Andrds orokolte. Meg apja - Lzr II. lstvn - eleteben
tagja volt Bthory lstvn 1576. evi lengyelorszgi kiseretenek. Ennek elle-
nere 1583-ban Bthory Zsigmond megfosztotta ot 13 jobbgytelketol es 3
lof6 oroksegtol. Ezert a vesztesegert - valoszim'.ileg cserebe - adomnykep-
pen megkapta Gyergyoszentmiklost 3500 csszri rallerert. Sor, az 1647-bol
szrmazo hiteles tanuvallomsokbol megtudjuk, hogy Lzr Andrs azelott
egesz Gyergyora kapott adomnylevelet, amely alkalommal az eskiit letevok
tobbsege a kovetkezokeppen vallott: Tudom, hogy itt Gyergyoban az Ldzdrok
joszdga osjoszdg, mind orokseg a Ldzdrok birtdk, nem acquisitum. Azt is tudom,
hogy az nemes embereken kivul es veres darabontokon eppen birta Gyergyot Ld-
zdr Andrds egy ideig. "28 Ms tanuvallomsokbol a kovetkezoket olvashatjuk:
Tudom azt, hogy negyvennegy embereken kivul az megholt Ldzdr Andrds eppen
birta Gyergyot. "29 Az eskiit tevok harmadik csoportja a kovetkezokeppen fo-

26 Uo.
27
Vass Mikl6s: A kiralyi konyvek szekely oklevelei, Erdelyi Muzeum, 1900, 551. (A tovab-
biakban: Vass M.)
28
Kolozsvar, Allami Leveltar, Meggyesfalvi Lazar csalad leveltara. Lelt:iri mim 1192, Fond
384, dosszie 42. (A covabbiakban: KAL, Lazar csal. lvt.)
29 Uo.

173
www.cimec.ro
galmazott: Azt is tudom, hogy Ldzdr Andrds eppen birta Gyergyot egy ideig az
lof/J eS darabontokon kfvii,/. ":lO
Lzr II. Andrs a XVI. szzad utols6 ket evtizedenek legnagyobb hatalmu
fOura volt Gyergy6ban. Hatalmt a Bthory lstvn oroszorszgi hadjratban
val6 reszvetelenek, j6l kiszmtott hzassgnak, es reszben kirlybir6i tiszt-
segenek s koszonhette. A rendelkezesiinkre ll6 kutfOk szerint 1593 es 1597
kozott toltotte be Csfk-, Gyergy6- es Kiszonszek f0kirlybir6i tisztseget, de
a szrhegyi fOembernek az alkirlybir6k kinevezeseben s meghatroz6 szere-
pe volt. Hzassga s hozzsegtette ot politikai hatalmnak a novekedesehez.
Bthory Zsigmond fejedelem fogondnoknak es a korabeli Erdely legbefoly-
sosabb fOtisztviselojenek a lnyt, Zsombori Erzsebetet vene felesegiil. Hzas-
sga reven tovbb novelte a csaldjnak a birtokait. Ezek koze tartozott Bolye,
Mindszent, T6ht, Kok, Egerbegy es Aranyosgyeres. 31
1592-ben megvltoztatta vallst es ttert a reformtus hitre. A gyergy6-
szentmikl6si, gyergy6alfalvi, gyergy6ujfalvi es a szrhegyi templomokb61 az
oltrokat kidobatta es a szemkepeket elegettette. A katolikus papok helyett
reformtus vallsu papokat hozatott. Rovid ido mulva azonban visszatert a ka-
tolikus vallsra. Ekkor ugyancsak 6 rakatta vissza az oltrokat az emlf tett negy
templomban. 32
1596-ban felkeles tort ki a regi szabadsg visszaszerzesenek erdekeben.
A gyergy6i lzads megfekezesere Apafi Mikl6st bfzta meg Bocskai lstvn,
aki Lzr Andrs ertesftesere 2000 fonyi lovas es gyalog haddal a parajdi li.ton
es a Bucsin-teton tbort iitott. A gyergy6i felkelok serege Ujfaluban gyt'.ilt
ossze, hogy ellljk a hegyi utat. De elobb az egesz ejszakn t virrasztva nagy
ldomst ittak a medve borere, egymst vitezsegre buzdftva. A hegy lbnl
fekvo Alfaluban eszrevettek Apafi Mikl6s tbortiizeit. Az oreg Kovcs Jnos
egyhzfi ejjel tsietett Ojfaluba s jelemette az ellenseg kozeledeset a dorbezol6
atyafiaknak. Ezek dlmatlanul es reszeg flJvel indultak Apafi seregevel szemben,
aki bekeritette oket, s visszauzte oket a faluba s ott reszint levdgattak, reszint
elfogatvdn, kivegeztettek; nemelyek a hdzakba menekulve, tuz dltal pusztultak
el csalddostol s kevesen menekulhettek meg a verfurdob/Jl. Elesett az utkzetben
27, hdrman vasnydrsra huzattak, oten felakasztattak; nehdny hdz csurostol,
asztagostol felegett. Vezeruk Gdl jdnos is haldllal lakolt. A csikiak es kdszoniak
hallvdn a gyergyaiak veszedelmet, letettek a fegyvert s visszatertek uraik, fokent
30 Uo.
31
KL, L.zar csal. lvt., dosszie 611.
32 Uo.

174

www.cimec.ro
Ldzdr Andrds szolgdlatdba. Apa.fi utjdbol nagy zsdkmdnnyal tert meg otthondba
(Ebesfalvdra). '133
Mas forr:isok szerint a gyergy6i lazad6knak meg kellett iitkzniiik Szar-
hegyen La.zar II. Andris kirilybir6 seregevel. Az iitkzetre a kastely melletti
T6skert nevu helyen keriilt sor, ahol a felkelok legyozese ut:in 500 embert
vegeztek ki. 34
La.zar II. Andras egyenisegerol tbb kortarsa is megemlekezett. Csikszent-
kiralyi Bors Janos ama nagy emlekezetu, kirdlydt es hazdjdt szeretlJ Ldzdr And-
rdsnak" nevezte. Bjthi Gaspar durva, vad es miveletlen embernek" mutatta be.
A ket ertekeles szerintiink nem mond ellent egymasnak.
Ldzdr IV. !stvdn Lizar II. Andris es Zsombori Erzsebet fia volt. Felserdiilese
ut:in reszt vett Bathory Gabor fejedelem harcaiban: Nagyszeben ostrominal,
a Radu erban vajda elleni, 1610. december 29. es 1611. marcius 16-a kztti
havasalfldi ha.boru ban. 3s
Katonai erdemei, illetve R.ak6czi Zsigmond es Bathory Gabor fejedelmek
a.leali megbecsiilese felbatoritotta ot arra, hogy mint a Lazar csalad szirhegyi
agfoak ivadeka, perbe idezze gyimjat, Petki Jinost es gyalakuti La.zar V. ]anost,
hogy nagyapjuknak Szentannin magtalanul meghalt testvere ut.ni reszet kiadja.
Miutfo kideriilt, hogy ok a peresek nagyapjinak, a Gyergy6ban lak6 es szirhegyi
Lizir II. Mihaly nevu nagybatya magtalan elhala.Iozisaval az o sziilei sem adtak
osztalyreszt a gyalakutiaknak, kenytelen volt a pert elenyesztetni. Szerencsesebb
volt a gyergy6i javak visszaszerzeseben. Mivel a szekely szabadsag visszanyere-
sevel Gyergy6szentmikl6s szabad telepiilesse va.Ir, 6riisi jvedelemtol esett el csa-
ladja. Kirp6tlisul Bathory Gabor fejedelem a gyergy6i, vagyis a piricskei vamot
Lizir IV. Istvinnak adomfoyozta, ami a telepiiles vasarjogfoak biztositasa utin
igen nagy bevetelt biztositott a gyergy6szirhegyi primornak. 36
Nosiileset anyagi megfontolisok is befolyasolhattak. Csiksomly6i Szekely
Mikl6s csiki fOkapit:inynak, Bathory Gabor fejedelem fOlovaszmesterenek a le-
foyat, Szekely Ilonat vette felesegiil, akinek any6sa lengyel fOnemesi csaladb61
szirmazott, es aki az oklevelekben Rhabianka Dorothea neven jelent meg. 37

33
Baronyai Decsi Janos: Magyar Hist6ri:ija, 1592-98, Monumenta Hungariae Historia, XV, II,
17, 246; Nagy Szabo Perene memori:ileja, Erdilyi Tdrtenelmi Adatok, I, 46.
34
Uo.; Sz:ideczky Kardoss Lajos: A szekely nemzet tortenete es alkotmdnya, Budapest, 1927,
128-129.
35
KAL, L:iz:ir csal. lvr., dosszie 614.
36 Uo.
31 Uo.

175

www.cimec.ro
 Erelyesen lepett fel a Lizar csalad kaszoni jogainak es jovedelmeinek
a vedelmeben. Tobbszor is rendre utasitotta csics6i Kelemen Mihalyt, Csik-,
Gyergy6- es Kaszonszeknek 1614 elotti f6kidlybir6jat. Lizar Istvan fOleg
a csikcsics6i primornak azon rendelkezese ellen tiltakozott, hogy Kaszon-
szekben 6 nevezte ki az alkiralybir6t, holott ezt a jogot az osi egyezmenyhez
ragaszkodva Lizar Istvan maganak kovetelte. Ilyen jellegu igenyeit Kelemen
Mihaly, Csfk-, Gyergy6- es Kaszonszek XVII. szazad eleji f6kidlybir6ja is
kenytelen volt elfogadni. Kesobbi hiteles esketesekbol ugyanis kideriil, hogy
Lazar Istvan maga nevezett ki es tartott maganak Kaszonszekben egy alki-
dlybir6t, aki a szek jovedelmenek felet Szarhegyre szolgaltatta be. Sot, Lizar
Istvan gyakran Kelemen Mihaly csfki fOkidly biraskodasa ellen is tiltako-
zott, s azt allf totta, hogy torvenyesen ot illetne meg a kidlybir6i tisztseg.
Bethlen Gabor fejedelemme valaszrasa utan levaltotta Kelemen Mihalyt
kiralybir6i tisztsegebol, es Lizar IV. lstvant, az unokatestveret nevezte ki
e tisztsegbe. 38 A kinevezessel parhuzamosan megerosftette ot a gyergy6szent-
mikl6si vamszedes jogaval.
Bethlen Gabor, birtokai noveleseben is segf tette Lizar IV. lstvant. Ezt bizo-
nyf tja Bethlen Gabornak 1615. szeptember 9-en Kolozsvart frt levele a Krasz-
na megyeiekhez, melyben megparancsolta, hogy a Lizar Istvan anyjar6l mint
fiara szallott, de Zsombori Gabort61 elzalogosftott es eltekozlott javakat adjak
vissza Lazar lstvannak.
Nemcsak rokona es gyermekkori jatsz6rarsa volt Uzar IV. Istvan Beth-
len Gabornak, hanem a fejedelem elso rendu aulae familiarisnak is kinevezte.
Mint katonai kepessegekkel megaldott szemely reszt vett a fejedelem minden
haborujaban. A kiilonbozo hadjaratokban vaio kimagasl6 karonai teljesitme-
nyeiert 1624. julius 27-en Bethlen Gabor neki adomanyozta Szaszerked es
Olahsolymos nevu falukat Kolozs megyeben es Serling nevu falut Doboka
megyeben. 39
1626-ban Uzar Istvan es Szekely Ilona jelen voltak Kassfo Bethlen Gabor
fejedelem es Brandenburgi Katalin lakodalmfo. A fejedelmi lakodalom utfo
nehany h6nappal kesobb felesege egy fiuval orvendeztette meg Uzar IV. lst-
vant. A szarhegyi primar 1629-ben veszftette el elso feleseget, Szekely Ilonat.
Bethlen Gabor halala utfo bizalmasa maradt unokatestvere ozvegyenek.
Ezert Brandenburgi Katalin fejedelemasszony 1630. marcius 9-en kinevezte
ot biztosanak, szentpali Szentpali Janos megbetegedese esetere az udvarhelyi
38
Vass M., 550.
39
KAL, LI.zar csal. lvc., dosszie 614.

176

www.cimec.ro
fejedelmi vr nemely i.igyei ellen tmadt ki:ivetelesek kidertesere, es az ud-
varhelyszeki es hromszeki ki.ili:inbi:izo hitfelekezetek ki:izt letezo viszlyoknak
a fejedelemno orszggylilesen tett igeretenek a teljestesere. Hozz hasonl6
biztosok voltak meg apanagyfalvi Apafi Gyi:irgy, hevizi Si.iki:isd Gyi:irgy, Lite-
ratei Dvid kohalmi kirlybir6. 40
Lzr IV Iscvn magatartsra, eletm6djra a vagyonszerzesre val6 ti:irek-
ves, a szabad szekelyeknek a jobbgysorba si.illyesztese volt jellemzo. Gyer-
gy6szrhegyen a Lzr IV Iscvn eroszakos foglalsaira, a szabad szekelyeknek
jobbgysorba va16 si.illyesztesere az 1616-os evi i:isszeirs adataib6l ki:ivetkez-
tetheti.ink, amikor is a konskriptorok az osl6fok szekely i:iri:iksegenek, a Lzr
csald reszerol val6 birtokbavetelenek m6dszereit jegyeztek fel: 41
1. Kouacz Mihdly obyt, fia jdnos
eoreokseget Ldzdr jstuan biria.
2. Daragiczi jdnos debilis, edes fiahoz Mihdlyhoz praetendallia jussdt, ugj re-
ferallia, hogy az Fogarassi hidon atta meg neky szegen Vrunk.
3. Dedk Peter obyt, fia[i} Jstuan, Gergely, ]mreh Killienjfaluaban Cziriak Fe-
rencz tartia, eoreokseget Lazar ]stuan biria.
4. Peter Balas obyt, fiai jstuan, Barrabas, Gergely tartia. jozagat Lazar jstuan
V fag/alta el.
5. Szdsz Giorgj Lazar Jstuan V ]obbagia, kit az Commissariusok is nalla hat-
tak, de fiat noha fel szabaditottak eoreoksegestol, mind az dltal ismet el fag/alta
Lazar Jstuan Vram.
6. Nagy Thamas eoreokseget Ldzdr ]stuan V fag/alta el.
7. Sigmond jdnos fia Andrds nema. Lazar jstuan vram fag/alta el.
8. Nagy Gergely obyt, fia Peter, eoreokseget Lazar Jstuan Vram fag/alta el
9. (!) Oldh Lukacz obyt, fia }stuan Gitroban lakik josizagat} Ldzdr Jstuan
Vram fag/alta el
10. Czikj l .. Jha3 Deseo Andrds,
eoreokseget Lazar ]stuan [Vram} fag/alta el.
11. Veres Jstuan { ..} Lazar jstuan V fag/alta el.
12. Balogh Balinth obyt, fia jdnos, Lazar jstuan V tartia kozit fiahoz, eore-
oksege szabados.
13. Ruszka Jstuan, fia Mihdly uagus. Lazar Jstuan Vram tartia kozit hozza
mind eoreoksegestol.
14. Minczor Peter vagus, eoroksegehez Lazar Jstuan V tart szamott
4o Uo.
41
SzOkl, IV, 574-575.

177
www.cimec.ro
 15. Farkas Peter fiaj Mihdly, jdnos, Lazar jstuannak eoltek uolt egj jobbagiat
megh, eo tartia jussdt hozzaiok. Mihdly akkor az loual uolt, ugj referalliak az
szdmado emberek, de sziluara mentek uolt es ugj eset az ha/dl.
16. Czibi Balas obyt, feleseget Tott jdnos tartia, Ldzdr jstuan V. praetendallia
jussdt V. D.
17. Balyko jdnos abs., fia jdnos, Lazar Jstuan V. tartia jussdt hozza V. D.
18. Fodor jdnos fia Ferencz, Lazar Jstuan foglalta el.
19. Az szdmado emberek mondgiak, hogj Lazar jstuan V[ram} foglalt el egy
darab falu eoreokseget, kin Szeocz Gergely lakot. "
Nem nehez felismerniink, Lzr IV. Isrvn minden alkalmat kihasznlt
vagyona nvelesere, jobbgyai szmnak a gyaraptsra. A lehetosegere ll6
eszkzkben nem nagyon vlogatott, amit az a teny is bizonyt, hogy az apa
halla utn legtbbszr eroszakosan elfoglalta a csald vagyont, az rvkat es
a hozztartoz6kat jobbgysorsra kenyszerittette.
A fenti idoszakban Lzr IV. Isrvn ms gyergy6i telepiileseken is jelento-
sen nvelte jobbgyainak szmt, illetve birtokainak nagysgt.
A szrhegyi fOurnak Gyergyoszentmikloson negy osjobbgya volt. A fejek
tott jobbgyok eseteben a Bekeny-patak menti helysegben az sszefr6k a k
vetkezo tenyllst jegyeztek fel:
- t csald eredetileg Kacs6 Andrsnak kttte le magt, a lustra idopont-
jban azonban mr Lzr Isrvn jobbgyai voltak.
- a had elott ugyancsak t csald - koztiik darabontok es libertinusok
- oltalomert Lzr Isrvnhoz folyamodtak, akinel jobbgynak ktttek le ma-
gukat.
Alfaluban 1616-ban a Lzr csaldnak ker osjobbgyt jegyeztek fel. A feje-
kttt jobbgyok eseteben a kvetkezo llapotr61 olvashatunk a lustrban:
- etelert Lzr Istvnnak adta magt
- 2 szemely az osztol Lzr Istvnnak jobbgyakent szolglt (s ezert val6sz{-
m'.ileg mentesiilt a hadszolglatt61).
- 1 szemely is oda szolgdl, nem tudni mi okon".
- 1 szemely is oda szolgdl, nem mennek a hadba".
- 3 szemely oda szolgdl".
Ezek a szemelyek a hadszolglatt61 vaio mentestesert a jobbgysorsot v-
lasztottk.
Csomafalvdn a fejekottt jobbgyok koziil Huszr Jnos Ldzdr lstvdnnak
adta magdt oltalomert", Dvid Andrst pedig ugyanaz a Lzr Isrvn oltalmazta.
Mindketten a hadszolglatt6l val6 mentestesert vlasztottk a jobbgysorsot.

178

www.cimec.ro
 Ditr6ban haram osjobbagya volt La.zar lstvannak. 1616-ban azonban a ka-
tonai osszeirasban tzen v:illalt:ik a Lizar lstvam6l val6 jobbagyi fiiggest hadi
mentsegert".
Gyergy6ujfoluban La.zar lstvannak negy osjobbagya volt, ennek ellenere itt
is egy fejekotott jobbagyra tett szert.
A Kdszonokban az emlitett esztendoben a szarhegyi foember osjobbagyai
mellett Jakabfalvan es lmperfalvan novelte fejekotott jobbagyainak a szamat.
La.zar Istvan foglalasainak m6dszereire kovetkeztethetiink egy 1633-bol
szarmaz6 okiratb6l is. Hobaj Pererne elbeszelese szerint egyszer ide hittuk volt
ebedre, akkor mondd uramot apjdnak, a szdmdra tartand a kozit (a Bekeny jus-
son va/6 reszt) hozza de en hitem szerint val/om, hogy mi semmit nem igertunk
okegyelmenek. "12 A foglalas tenyer bizonyitja a hatalmaskod6 fOur felesegenek
az 1680. november 16-i adomanya: ,,A Belkeny jusson va/6 tuls6 reszt a kin
a fellyul meg nevezett hdznak csure ez elott volt, tekintetes nehai Ldzdr Istvdn ur
ozvegyi Kereszturi Chrisztina asszony a vizitdci6kor vicdrius ur kivdnsdga szerint
a templomhoz eresztette. "13
La.zar IV. Istvan elso neje hal:ila utan folytatta a szarhegyi kastely epiteset.
Az uj epitmenynek uj alakot adott azzal, hogy 1631-ben meg egy bastyat epit-
tetett hozza es 1632-ben az egesz kastelyt kijavitotta. 44 Ekkor az epiiletegyiittes
az un. asszonyok hizaval boviilt. Ez a resz a konyha es mas gazdasagi tevekeny-
segeket kiszolg:il6 helysegeket foglalt magaba. Kozejiik tartozott 6 negyzetme-
ter alapteriiletu, hussiitesre haszn:ilt szabad n'.izhely es egy 12 negyzetmerer
alapteriilen'.i boltozatos katlan. Az 1632-es evi boviteskor tobb jobbagylakast
szamoltak fel. Elokeriiltek ugyanis a falt6l 100 mererre egy jobbagylakas ma-
radvanyai. Ez egy fi:ildes padl6ju, hegyoldalba epitett haz lehetett, mely sze-
genyes, egyszen'.i kivitelezesu edenyanyaggal rendelkezett. Az epiiletegyiittes
bovitese csakis a jobbagylakhelyek elkoltoztetese reven volt lehetseges.
A szarhegyi kastely epitestortenete hiven tiikrozi a szabad szekely kozos-
segbol kiemelkedett Lazarok kenyelmi es reprezentaci6s igenyeinek fokozatos
novekedeset anyagi lehetosegeik fiiggvenyeben. Mig a korai korszakra igen
42
Ferenczi Gyorgy: Regestrum Ecclesiae S. Nicolai in Giorgio Factum per Georgium Ferenczi
Sacerdotem, 1629, in: Veszely Karoly: Erdilyi egyhdztorteneti adatok, Kolozsvar, 1860, 127.
(A rovabbiakban: Ferenczi Gy.)
4
-~ Ferenczi Gy., 128.
44
Molnar tefan - Zrfnyi Andrei - Tarisznyas Martin - Keresztes Iuliu - Kovacs Dionisie:
nsemnri pe marginea cercetrilor de la castelul feudal din Lzarea, Acta Musei Porolissensis, 2, 1978,
105-116; Munteanu, Luminia: Cercetri arheologice i istorice efectuate la castelul Lzarea, Cercetri
Arheologice, 7, 1984, 245-273.

179
www.cimec.ro
jellemzo, 1532-ben epiilt haram sejtes, foldszintes (?) kapuepiilet kornyezete-
be leginkabb valamilyen kisebb meren'.i lak6hiz es gazdasagi epiiletek szereny
egyiitteset tudjuk csak elkepzelni - esetleg az udvar kozepet atszelo, XVII.
szazadi palotik helyen - a keves jobbagyu, gazdasagi lehetosegeirol sem eppen
nevezetes szarhegyi binokkozpontban, addig Bethlen Gabor fejedelem uno-
katestvere, La.zar IV. Istvan a XVII. szazad elejen Csik-, Gyergy6- es Kaszon-
szek f0kiralybir6jakent mar divatos, bastyara emlekezteto saroktornyokkal es
partazatos varfalakkal vedett udvaru kastelyt epittetett maganak, amelynek
kiilon palotdja" epiilt a szekgyt'.ilesek szamara, s jelentosen kibovitette vagy uj-
jaepitette az udvar kozepet atszelo lak6epiiletet is. Unokaja, gr6f Lazar Ferenc
nosztalgikusan jegyezte meg rola, hogy szinte egesz Gyergy6 a jobbagya volt,
amig I. Rak6czi Gyorgy Bethlen Gabor intezkedeseit kovetve hadkotelesse
nem tette ismet a katonaskodas elol jobbagysorba menekiilt alattval6it. 45
Lazar IV. Istvan ugyanis ebben az idoben felesegiil vetre Kovacs6czi Zsu-
zsannat, Mikola Janos ozvegyet es Erdely kancellarjanak, Kovacs6czi lstvannak
a testveret. Bar latsz6lag ez a nosiilese is erdekhizassagnak tt'.int, masodik ne-
jet annyira szerette, hogy tiszteletere vegeztette a kastely bovitesi munkalatait,
es kesobb, 1638-ban annak ker falut: Szaszerkedet es Serlinget 2000. tallerig
kototte le szamara, aki e falvakat azutan mint ozvegy is birta egeszen 1663-
ig. 1633-t6l La.zar Istvan gyamja lett mostohafianak, Mikola Zsigmondnak,
akinek reszere atvette Szasz L6na gazdasagi iigykezeleset, amelyet I. Rak6czi
Gyorgy ugy adomanyozott Mikola Zsigmondnak, hogy fiu- es leanymaradeka-
inak a kihalasaval a nevezett j6szag La.zar lstvanra es orokoseire szalljon. 1637.
januar 25-en a szarhegyi fOember s6gorasszonya, Telegdi Zs6fia Kovacs6czi lst-
vanne Gorgenyben kiadott vegrendeleteben Lazar lstvannak egy aranyos botot
hagyomanyozott. La.zar IV. Istvan ujabb binokokkal (j6szagokkal) gyarapitotta
a csaladi vagyont: Tancs es Dedrad, Solymos, Mezoszentmarton (Kolozs me-
gyeben), P6kakeresztur es Kapus (Torda megyeben) birtokbavetelevel. 46
Bar Bethlen Gabor es I. Rak6czi Gyorgy a legbuzg6bb kalvinista fejedel-
meknek szamitottak, La.zar IV. Istvan ellenszegiilt a jezsuitik szamkivetesenek
es ezzel nyiltan vallalta a katolikus hite melletti kiallast. Szarhegyre szerzetes
baratokat telepitett. Gyergy6szarhegyen ugyanis a Szarmany-hegy oldalan ke-
reszt alakban epitett ot kapolna allott, melyeket a monda szerint a Lazarok

45
Nagy Liszl6: Szekelyek a hadak utjdn, Buda pese, 2001, 215.
46
Sebestyen, Gh. - V.: Arhitectura Renaterii n Transilvania, Bucureti, 1963, 38. 40; Sebes-
tyen Gh.: O pagin din istoria arhitecturii Romniei. Renaterea, Bucureti, 1987; KAL, Li.zar csal.
lvt., dosszie 614.

180

www.cimec.ro
egyik R6mab6l hazatert ase - val6sznuleg La.zar I. Andris - almaban tortent
szent megintes kovetkezteben epttetett, s azokat eros vedOfallal vette koriil. E
kapolnak orzesere La.zar IV. Istvan, Csk-, Gyergy6- es Kaszonszekek fOkapi-
tanya 1642-ben P. Kolozsvari Bercalan magyarorszagi salvatorianus ferencest
meghvta Szarhegyre, kihez 1643-ban P. Esio Fulgentius s csatlakozott, kit
a haram evvel azelott alaptott erdelyi custodia" kormanyzasara kiildtek R6-
mab6l, de P. Szalinai Istvan, az eddigi eustos a kormanyzast neki nem adta at.
P. Esio azonban nem tert vissza R6maba, hanem elment Szarhegyre P. Berta-
lanhoz, laikus testveriik a Salvatorianus Provinciab6l val6 frater Cslunai Istvan
volt. A szarhegyi ferences kolostor letrehozasa tehat La.zar IV. Istvan nevehez
kotodott.
I. Rak6czi Gyorgy fejedelemmel val6 viszonya ellentmondasosnak tekint-
heto. Kezdetben igen nagy bizalmatlansaggal viselkedtek vele mint a Bethlen
csalad rokonaval. Az 1635. november 8-i cskszeredai mustra alkalmaval a fe-
jedelem elvette La.zar IV. lstvant6l azokat a jobbagyokat, akikkel az 1614-i
medgyesi orszaggyliles elott rendelkezett. Rovid ido mulva azonban visszaadta
Lizar IV. Istvan jobbagyait. 1636. marcius 2-an I. Rak6czi Gyorgy fejedelem
kiilon rendeletben parancsolta Cskszeknek, hogy tartsak kello rendbe Ldzdr
lstvdnnak mind azon jobbdgyait, a melyek az elmult mustrdn ndla hagyattak,
mind pedig amelyeket, d tdrvenyre halasztott, es legyenek felugyelettel nehogy en-
gedetlensegre ldzitsdk oket. "l 7 A fejedelem mindezen cselekedetei val6sznuleg
a szalontai csataval voltak kapcsolatban.
Gyakran azonban ugy tekintettek ri, mint a fejedelem hu emberere, be-
jdr6jdra", aki csatainak kival6 harcosa volt, s ezert az uralkod6 kegyet is elvez-
te. 1637 nyarin rovid idore kegyvesztette valt. 1637 juliusaban, Ilyes napja
tijt a cski fOkapitany, Petki Istvan Csk-, Gyergy6- es Kiszonszek tisztjeivel
lefoglalta La.zar lstvannak Gyergy6szekben leva minden ing6 es ingatlan ja-
vait. Ekkor ot letartoztathattak, amit bizonyt az a teny is, hogy csupn egy
esztendo mulva, vagyis 1638-ban tiltakozott a kolozsmonostori kaptalan elott
a gyergy6i vamnak a tobbi, gyergy6i es kaszonszeki javainak a lefoglalisa ellen.
Fogsagar61 Haller Gabor napl6jaban a kovetkezokeppen emlekezett meg: ,,Az
bejdr6kba Ldzdrt es Szaldnczit tettek kalitkdba. " 48 Val6sznuleg sikeriilt tisztaz-
nia magat a felvetett vadakkal szemben, ami vagyonanak visszaadasahoz veze-
tett. Sat, bizalmanak visszaadasa jeleiil I. Rak6czi Gyorgy kovetsegbe kiildte
ot Pozsonyba.
47
Llzar M., 145.
48
Llzar M., 144.

181

www.cimec.ro
 A harminceves haboruban val6 reszvecellel kapcsolatban I. Rak6czi Gyorgy
tizenhdrom eves passzivitds utdn 1643-ban a hadba lepes mellett dontott''. Az
1644. februar 17-en szetkuldott kidltvdnydban a portugdliai es azt koveto 1639-
es katal4n felkelesre, valamint a protestdmokat az 1638-as orszdggyulesen ert se-
relmekre" hivatkozott. ,,A kirdlyi hajdukkal a kit romdn vajdasdg csapataival es
a magyarorszdgi torok parancsnokok katondival megerositett erdilyi hadsereg a sz0-
vetsegesek tdmogatdsa nelkul kezdi meg hadmuveleteit a kirdlysdg teroleten. "19
Az erdelyi had jelentos reszet az a 9000 szekely alkotta, akiket a gyulafeher-
vari orszaggyules befejezese utan, 1644. januar 14-en mozg6stott. 50 A kora-
beli forr:isokb61 tudjuk, hogy 1. Rak6czi Gyorgy 1643 decembereben agyilkat
ontetett Gyulafehervaron. 1644. februar 1-en az egesz hadfolkeles keszen volt.
A fejedelem maga dllott a had elere. " Februar 2-an t:ibor:it haram csoportra
osztva indult el. Erdely volt a fo tdboroz6, elelmet es hadi szekeret szdllit6 hely;
az itt felhalmozott keszletbOl inteztek a szdllitdst''. 51 A fejedelem a kesobbiekben
is L:iz:ir IV lstv:int egyik legjelentosebb tisztjenek tartotta. Ezt bizonytja az
a teny is, hogy a sz:irhegyi fOember mint Csk-, Gyergy6- es Kiszonszek fOka-
pitanya a cski, gyergy6i es a k:iszoni sz:izadok vezetojekent vett reszt a hadja-
ratban. A hadjarat sor:in Palankn:il a fejedelem serege megiitkozott a csaszari
hadakkal. I. R:ik6czi Gyorgy a csata utan visszavonta seregeit a csataterrol. L:i-
z:ir IV Istvan 1644. majus 9-en a Putnokhoz kozel eso Kovecses nevu Gomor
megyei helysegben lelte hal:ilat. Hal:ilar6l Haller Gabor a kovetkezoket rta
napl6jaba: az elmult ijjel (mdjus 9-en) szegeny Ldzdr Istvdn uram, estve semmi
gondja nem leven, hoit meg. '-5 2
Masodik felesegetol nem sziiletett gyermeke. Az elso felesege utani ket
gyermeke - Erzsebet es Istvan - nem voltak j6 viszonyban mostohaanyjukkal.
Ezert masodik neje, ozvegysege ideje alatt, elso ferjetol val6 fi:ihoz koltozott
Szamosfalvara. Besztercen halt meg 1663-ban.
1644-ben L:izar IV. Istvan helyet Szarhegyen az 1626-ban sziiletett fia,
Ldzdr V. Istvdn vette :it. Az ifju tizennyolc eves kor:iban apja mellett - mg
elt - tagja volt az erdelyi hadnak, de csak a habaru befejezese utan tert haza

49
Makkai Liszl6- Sz:iz Zolc:in (szerk.): Erdily tortenete. II. 1606-tol 1830-ig, Budapesc, 1986,
704-705.
50
Szilagyi S:indor (szerk.): A kec Rak6czy Gyorgy fejedelem csaladi levelezese, MTE sorozat,
24, Budapesc, 1875, 298, 311, 325. (A covabbiakban: A kit Rdkoczi Gyorgy); Erdilyi Orszdg-
gyulesi Emlekek, X, 79-80. (A covabbiakban: EOE); SzOkl, Vl, 176-179.
51 Uo.
52
Llz:ir M., 145.

182

www.cimec.ro
Szarhegyre. A fejedelemnek ugyanis sziiksege volt a csikiak, gyergyoiak
es a kaszoniak altal elismert tisztekre. Mivel a fejedelmi hadnak mintegy
fele szekelyekbol allott, az elhuzodott hadjarat alatt, 1644-ben es 1645-ben
a szekelyek vegig a tiborban tartozkodtak. Errol tanuskodnak forrasaink.
fgy- peldanak okaert - 1644. december 31-en 6nodrol irt leveleben a feje-
delem elrendelte, hogy az egesz szekelyseg legyen keszenlerben. 1645. aprilis
9-en kelt leveleben megparancsolta, hogy Daniel Janos udvarhelyszeki alka-
pitany "1000 lovassal, s 2000 gyaloggal kijnni ne kessek. .., j6szerevel es m6djd-
valjjjn, az tbb szikelyseg is minden 6rdban kiszen legyen". 1645. majus 7-en
Rakoczi Zsigmond jelentette apjanak, hogy Szombatfalvan hadi szemlet tar-
tott a szekelyek felett. 1645. junius 12-en I. Rakoczi Gyrgy megirta felese-
genek, hogy ifjabb Rakoczi Gyrgy hozhatna szikelyt, lovas[t es} gyalogot ki
legaldbb 2000[-et}, tbbet is". Az 1645. evi kaszonszeki sszerasban gyak-
ran talalkozunk a hadbol betegen hazatertekkel, vagy olyanok nevevel, akik
a hadjaratban estek el. Tbb szekely kapott a fejedelemtol szabadsaglevelet
a hadjaratban vaio reszvetele es vitezsege kapcsan. A tbbi kztt I. Rakoczi
Gyrgy 1646. januar 5-en 25 ditroi es gyergyoremetei szekely libertinust
emelt a gyalogpuskasok kze. 53
A hadmt'.iveletek bejezese utan, Lazar V. Istvan mostohaanyjaval, Kova-
csoczi Zsuzsannaval hosszu ideig pereskedett az zvegy altal lefoglalt csaladi
levelekert es joszagokert. La.zar V. lstvant 1650-ben II. Rakoczi Gyrgy feje-
delem legkzelebbi hivekem emlitettek. A kvetkezo esztendoben, 1651-ben
a gyergyoi lovasok hadnagyava neveztek ki. Lazar V. Istvan Petki Istvan csiki
fOkapitany es II. Rakoczi Gyrgy fejedelem fOudvarmesterenek es tanacsosa-
nak a leanyat, kiralyhalmi Petki Katalint vette felesegiil. Bar e hazassag letre-
jttet az anyagi szempontok es a tarsadalmi status is befolyasoltak, a mt'.ivelt es
bator feleseger nagyon szerette, aki hazaseletiik soran szereto, ht'.i es segto tirsa
volt. Felesege mt'.iveltseget bizonytja az erdelyi, havasalfldi es moldvai feje-
delmekhez, erdelyi nagyurakhoz rt leveleinek nyelvezete es stilusa. Nemcsak
a magyar nyelvet, hanem a latint is igen joi ismerte.
Az 1646-os evben Gyergyoszarhegyen is ereztette hatasat a pestisjarvany.
Ferenczy Gyrgy regestruma szerint a jarvanynak katasztrofalis hatisai voltak
a Gyergyoi-medenceben. Mivel a vikarius feljegyzeseben nem trtent emHtes
a halalesetek pontos szamarol, a katonai sszerasok alapjan probaljuk pon-
tostani az embervesztesegek nagysagat. fgy, mig az 1643-as esztendei ssze
rasban 887 csaladot jegyeztek fel a Gyergyoi-medenceben, addig az 1654-es
53
A kit Rdkoczy Gyorgy, 298, 311, 325; EOE, 79-80; SzOkl, VI, 176-179.

183

www.cimec.ro
lustraban 439 csal:idfOt irtak ossze. Feltetelezesiink szerint a kiilonbseget ad6
448 csalad nagy resze a jarvany :ildozat:iva valt. A szarhegyi :ildozatok koziil
1646-ban Fr:iter lstvant es P. Fulgentiust jegyeztek fel.
Havasalfoldon 1654 marciusaban kitort a dorobancok es a szeimenek la-
zadasa. Constantin erban, a vajda, II. R:ik6czi Gyorgy fejedelemhez fordult
segitsegert. 1654-ben II. R:ik6czi Gyorgy felkeresere La.zar V Istvan osszeirta
a havasalfoldi hadjaratra kesziilo nemeseket es darabontokat.
1655-ben II. Rak6czi Gyorgy fejedelem Constantin erban havasalfoldi
vajda segitsegere sietett hadseregevel, akivel 1655. junius 26-an Trgoviten
szerzodest kotott, ez utan kovetkeztek a tenyleges hadmt'.iveletek. A harcok
soran az erdelyi seregben a szekely hadak egy reszet Petki Istvan es La.zar Istvan
vezettek. Ezekben a harcokban La.zar V Istvan a fia leirasa szerint rendkiviili
vitezseggel harcolt a lazad6k ellen.
1657-ben Lazar V Istvan a csiki, a gyergy6i es a kaszoni hadak elen Len-
gyelorszagba ment, ott is kozvetleniil a fejedelem mellett harcolt, de miutan
a haboru szerencsetleniil vegzodott az erdelyi hadak szamara, szarhegyi j6-
szagara vonult vissza. A gyergy6szentmikl6si vikarius, az esemenyek kortar-
sa, Ferenczy Gyorgy a kovetkezokeppen mutatta be a korabeli esemenyeket:
Jmmdr ez kit esztendoben semmi jot nem cselekedhettem, mert az ezer 6 szdz
57. esztendoben in ]anudrio megindula Rdkoczi Gyorgy urunk az egisz erde-
lyi haddal es magyarorszdgi hajdusdggal Lengyelorszdgra es tobbet rontdnak el
hdromszdz templumndl, kiknek minden javait lehozvdn, aldverek oket az len-
gyelek Tatdrorszdg fale, holott az egesz hadat mind rabsdgba ejtven, maga ke-
vesed magdval elszaladvdn kijove Erdelybe, az egesz hadat tobbet harminczket
ezernel vunnek el az tatdrok, kik kozott csak nagysdgok urak es cimeres nemes
emberek voltak tobben ezernel, az kik most is oda vannak. Es jove Octoberben
egy basa Erdelyben az torok csdszdrtol, az ki orszdggyulest ton Meggyesen is
Rdkoczit kikulde Erdelybol 1-a Novembris, de ]anudriusban is egy mds gyules
Ion az kiben mds postdlya joven az csdszdrnak, kit mikor Redei elbocsdtott vol-
na, Rdkoczit urunk utdnnok kuldven elvdgatd oket is Erdelyt magdnak foglald
Februdriusban. Es az torok mind Havasalfoldrol, s mind Moldvdbol kiuze
a vajddkat, kiket Rdkoczi urunk tott vaia Mdrciusban. Es Rdkoczi urunk az
elotti Istvdn vajddt bebocsdjtja ismet Moldvdba, de haddt odaveszti is maga
alig szalada ki Erdelybe. A moldvai oldhok kijovenek a Gyergyai havasba es
mind fejot es mind meddiJ juhokat elvunnek 4 Augusti. Csikbol is sokat. !ten
Augustusban kijo sok torok is tatdr Havasalfdldirol es egisz Erdelyt egetik, ra-
boljdk, az lednyoknak asszonynepeknek tiznek is, tobbnek is hajokat osszekotik

184

www.cimec.ro
es kezeket hdtra, s ugy hajtjdk oket mint az barmot: vittek azert el Erdelybol
rabot kilencven dt ezeret. "54
Lzr V Isrvn 1658 elejen Szrhegyen tart6zkodott. ltt kapta mega feje-
delem janur 20-i, Gyalub61 irt levelet. II. Rk6czi Gyrgy fejedelem levele-
ben lefrja, hogy: noha IJ rendeltetett ki a csikiak feliiltetesere, mindazondltal ne
legyen dru/6, hanem kovesse Petki lstvdn pelddjdt, ki igaz hive''. Lzr lstvnhoz
frt sorait II. Rk6czi Gyrgy a kvetkezo szavakkal zrta: Mi nem vagyunk
sogora kegyelmednek, mint Rhedei uram, de j6 ura, fejedelme vagyunk, voltunk. "
Lzr V Isrvn a nehez helyzetben levo fejedelemhez val6 huseget vlasztotta.
Vlaszkepen II. Rk6czi Gyrgy meg 1658 februrjban elso rendu aulae
familiaris''-nak nevezte ki, es az ezzel jr6 fizetest a csiki harmincadok jve
delmebol rendelte kiadatni. 1658-ben Lzr lstvn mint a gyergy6i lovasok
szzados hadnagya val6szinuleg reszt vett II. Rk6czi Gyrgy moldvai hadj-
ratban, kesobb pedig a csiki hadak mustrlsra rendeltek ki. Gyakorlatilag
Lzr V. lsrvn a csiki fOkapitnyi tisztseg feladatkret is betlttte, mivel ap6-
sa, Petki Isrvn mint helytart6 nem lehetett jelen a csiki katonai iigyek szer-
vezeseben. Legtbbet a csikszeredai vrban tart6zkodott, mivel reszben o volt
a gymja a tatr fogsgban levo Damokos Tams csiki fokirlybfr6 rvinak, 55
msreszt pedig a vrat kepesse akarta tenni a katonai vedelemre. Az augusztu-
si-szeptemberi esemenyek idejen val6szinuleg nem tart6zkodott Szrhegyen,
legalbbis erre enged kvetkeztetni Ferenczi Gyrgy gyergy6szentmikl6si vi-
krius leirsa. A gyergy6szentmikl6si pap ugyanis mint kortrs mutatta be az
1658. augusztus-szeptemberi esemenyeket. Leirsa ellentmond a Tatrdomb
hagyomnyhoz ktodo mondavilgnak, ezert sziiksegesnek tartjuk frsnak
kzzeterelet: Augusztusban Tapl6cdt elegettek Gyergyoban az moldvai oldhok.
!tem die 6 kijovenek az oldhok Moldovdb6l Gyergy6ba tobben hdrom ezernel egy
kapitdnalja kozdk is, Ditr6t meggyujtjdk es az gyergy6iak eleikbe dlldnak kevesen,
taldn harmadftl szdzan Szdrhegyen a/61 Gdbor Dedk elottok jdra es az jezus kidl-
tdsban eljove az angyal es ugy megrettente az moldvai hadat, hogy az oldhokban
tizen nyolcad fel szdz maradott ide, de az gyergy6iakban csak tizendt esett el, es
zdszl6t is 24. nyertek el az moldvaiakt6l. Szdrhegyen alo! egy halomba tobbet
raktak otodfll szdzndl, a tobbit az farkasok s holl6k oltek meg, ezek is 1658. esz-
tendoben l/Jnek Septemberben. "56
54
Ferenczy Gy., 147.
55
Damokos Tam:is a felesege reven jutort a csikszeredai var birtokaba, miutfo felesegiil vette
hidvegi Mik6 J6zsef ozvegyer.
56
Ferenczy Gy., 147.

185
www.cimec.ro
 Miutan a torokoknek sikeriilt II. Rak6czi Gyorgy helyett Barcsai kost
Erdely fejedelmenek tenni, ez ut6bbi igyekezett megnyerni Uzar V lstvant
a maga reszere. Barcsai kos 1659. januar 18-an felajanlotta szamara a gyer-
gy6szentmikl6si harmincadokat. 57 Uzar V Istvan azonban vegig II. Rak6czi
Gyorgy hive maradt. 1659-ben Petki Istvan cavollete miatt vejekent rovabbra
iso helyettesitette a csiki fOkapitanyi tisztsegben. II. Rak6czi Gyorgy tobbszor
is utasitotta a csikiakat arr61, hogy addig mig Petki megerkezik': mindenek-
ben Ldzdr lstvdntol foggjen': Uzar V Istvan Szarhegyen menedeket bizrositott
a koronavesztett es Erdelybe szokni kenyszeriilt III. Mihnea havasalfoldi vaj-
danak. A fejedelem ket leveleben is megkoszonte Lazar lstvannak a vajda-
nak szarhegyi otthonaban val6 fogadasat. Az egyik levei szerint a koszonetet
a koverkezokeppen fogalmazta meg: hogy Mihne vaJddt bocsulettel Ldtta, ke-
gyelmedtol vettuk kegyelmesen': A masik levelben a kovetkezoket olvashatjuk:
Mihne vaJddval az mit kegyelmed cselekedett, vettUk nagy kegyelmesseggel. "58
A Uzar csalad leveltaraban fennmaradt a havasalfoldi uralkod6nak 1659.
szeptember 26-an Gorgenyszentimrerol irc levele, melyben Szeben fele hiv-
ta a szarhegyi nagyurr. A levei tartalma a kovetkezo: .. .Mi levelet veven
ma az Fejedelemtul 6 N(agysd)gdtul, ho/nap meg indulunk Szeben Jele hogy
o N(agysd)gdval szemben legyunk. Nem tudjuk mit irt legyen kegyelmednek az
Fejedelem, de akdrmint legyen az dolog de nekunk ugy tetszenek ha o N(agysd)ga
az felules felo/ nem parancsolt, bdr csak kit szdzJo vdlogatott lovas puskdst kuldene
Urunk (li. Rdkoczi) melle, ugy hisszuk kedves dolgot cselekszik Keg(ye)l(me)tek.
Az Kgld kedves tdrsdnak hosszu eletet Jo szerencset kivdnunk Kgddel egyutt. Ke-
gyelmed aJdnlja bardtsdgos Jo akaratunkat Gdbor Dedk Uramnak es az kirdly-
bironak is. Mi az mig elunk az Kgd atyafisdgdban meg nyugodva leven el nem
feletkezunk kgd is azt cselekedje. Eltesse lsten kegyelmedetJo egezsegben sok eszten-
dokig. Ddtum ex Gorgeny-Szent Lmre die 26. 7-bris 1659.
Spect. Gener. Vestrae Frdter benevolus Michel Raduly Princeps Valachiae. '-5 9
II. Rak6czi Gyorgynek Tovisrol es Kolozsvarr61 1659. szeptembereben irc
felsz6lirasaira Lazar V. Istvan Gyergy6b61 Marosvasarhelyre ment, ahol lovasai-
val es kopjasaival, Petki lstvannal, Kapi Gyorggyel es a Mikesekkel II. Rak6czi
Gyorgyot ujb61 Erdely fejedelmeve valasztottak. E gyiiles idejen fogatta el,
fejedelmi parancsra, Lazar V Istvan idosebb Cserei Mihalyt, aki II. Rak6czi
Gyorgyot mocskos szavakkal" illette. Roviddel ezutan szabadon bocsarotta ne-
57 KAL, Llzar csal. lvt dosszie 626.
58
Uo dosszie 623.
59
Uo dosszie 619.

186
www.cimec.ro
hny szzados hadnagy kezessegen, addig, mg a fejedelem az ot serto szemely
elolltst parancsolni fogja. Minderrol Lzr V. lstvn 1660. janur 30-n
Csikszeredban kezeslevelet keszittetett. 60
Az emltett idoszakban valoszm'.ileg anyagi nehezsegei tmadhattak, mi-
vel 1659. prilis 8-n eladta Kolozs megyei szszfiilposi joszgnak egy reszet
Musnai Mrton Deknak es nejenek, Zvor Katnak 11 O tallerert.
1660 elso honapjaiban Csk-, Gyergyo- es Kszonszek fokirlybirojv v-
lasztottk. Mindez kitunik II. Rkoczi Gyorgy fejedelemmel folytatott leveleze-
sebol is. 6 ' Lzr V. lstvn Cskban tartozkodott, amikor a fejedelem 1660-ban
a nagyszebeni tborbol utasitotta ot - mint kirlybirot es a fokapitnyi tisztseg
betoltojet - a csiki, gyergyoi es a kszoni hadakkal vaio megjelenesre a tbor-
ban. A szrhegyi foember eleget is tett kotelessegenek, majd reszt vett a felmeri
iitkozetben. Ebben a csatban a Barcsai kos es Gbor ltal vezetett had nem-
csak legyozte II. Rkoczi Gyorgy sereger, de meg is sebestettek a fejedelmet. 62
A katonai esemenyek azonban a tovbbiakban sem kedveztek II. Rko-
czi Gyorgynek. 1660. mjus 22-en keriilt sor a Gyalu es Szszfenes kozot-
ti iitkozetre. A buclai pasa hatalmas sereggel erkezett a Meszes-hegy felol.
Mihelyt a fejedelem hireket kapott a csupn egy merfoldnyire leva torok
sereg tomegerol es sokasgrol, a visszavonulst javasolta. A haditancs
tagjainak nagy resze azonban szembeszegiilt Rkoczi velemenyevel, fOkepp
Mikes Mihly es Kelemen, valamint Gaudi tbornok is. A buclai pasa szoksa
ellenere sereget ket reszre osztotta: az egyiket a Szamos vize melle egy alkalmas
gzlonl, a folyon vaio tkelonel helyezte el, a msikat egy domb alatt Lana
falu irnyban. Azt parancsolta janicsrjainak, hogy probljk Rkoczit htba
tmadni, de csak akkor, amikor 6 is rtor es lovassgval rohamot indt ellene.
Szejdi pasa, miutn a ket csapatot, azaz a gyalogsgot csatarendbe lltotta, ko-
zepen maradt, es Huszein past, a temesvri meg a jenei torokok parancsnokt
kiildte elore tmadsra 20 zszloval, amelyet szinten ket reszre osztott. 6 pedig
Boldvai Mrtonnal, aki Bihar, Szolnok es Kraszna vrmegye magyar seregeit
vezette, kozepen helyezkedett el a dandr sereggel, es az egesz mezat megszl-
lotta. fgy teht napkelet felol vonult II. Rkoczi Gyorggyel szemben.
Erdely fejedelme a kovetkezokeppen lltotta csatarendbe sereget: a jobb
szrnyra, Huszein pasa szrnyval szemben Kovcs Gergelyt helyezte el mint
oreg es tapasztalt harcost, akinek mintegy 1OOO mezei katona es a csiki meg
60
Uo., dosszie 623.
61 Uo.
62
Uo., dosszie 626.

187
www.cimec.ro
gyergy6i szekelyek allottak paracsnoksaga alatt. A bal szarnyra, a L6na fele
elnyul6 masik trk szarnnyal szemben a haromszeki, maros- es udvarhelyszeki
szekelyeket rendelte. A ket szarny kze, egy dombra nyolc agylit vontatott, ezek
egyik oldalara zsoldos udvari hadat, a masikra Gyrgynek, a csiiriilyei roman
papnak 600 rabl6jat alltotta. Rak6czi Gyrgy pedig az 6nodi katonakkal,
akiket mint legjobb hadinepet a sajat vedelmere tartott vissza, az agylik mgtt
helyezkedett el.
Az elso tamadast Huszein pasa indtotta, aki megpr6balt atkelni a mocsaras
foly6n. Rak6czi latta, hogy milyen nehezen tud atkelni a trk had, elkiildte
Kovacs Gergelyt a mezeiekkel es a cski, gyergy6i szekelyekkel, hogy atkelesiiket
megakadalyozzak. Kovacs Gergely lovassagaval elszantan tamadta a trkket,
akik kziil igen sokat meglt, masokat pedig megfutamttatott. A trk lovas-
sagnak tehat L6na iranyab6l kellett tamadnia. Arra trekedett, hogy bekertse
Rak6czi jobb szarnyat, ahol a zsoldos csapatok alltak a csiiriilyei pap altal ve-
zetett 600 rabl6val. A pap nem akart helytallani, hanem megfutamodott. De
menekiiles kzben eszrevette Rak6czi tetlen, fegyvertelen spredeker, szolgakat
es egyeb hasonszon'.eket, akikrol azt hitte, hogy trkk, es akiktol, ugy hitte,
nem menekiilhemek. Ezert akarva-akaratlanul visszafordultak es szembeszalltak
az oket iildzo trk haddal. J6llehet a csiiriilyei felelmeben batran a trkkre
rontott, elso megfutamodasaval is elvette embereinek minden batorsagat. Vegiil
is a csiiriilyei papnak ujra futnia kellett, rabl6it meg a zsoldos hadak levagtak,
s o maga csak nehanyadmagaval menekiilt meg. Mg mindez Rak6czi jobb
szarnyan megtrtent, Kovacs Gergely Huszein pasat megszalasztotta. A buclai
vezer, latvan, hogy Huszein hada mily sziiksegbe keriilt, Boldvai Martonnal
es a magyarorszagi haddal segtsegere sietett. A buclai pasa azt is eszrevette,
hogy Kovacs Gergely elszakadt a tabort6l es eleg messzire keriilt tole. fgy
nagyszamu csapataval bekertette es minden oldalr61 szorongatta. A Rak6czi-
partiak, bar igen kevesen voltak, lovagiasan kiizdttek a trkk ellen. Amikor
II. Rak6czi Gyrgy Iatta, hogy Kovacs Gergely milyen sziiksegbe jutott, nagy
diihvel rohant megmentesere. Azt hitte, hogy az 6nodi katonak, akiket maga
es a serege vedelmere rendelt, kvetik. Ezek azonban helyben maradtak, s gy
Rak6czi nehany emberevel tul melyen benyomult a trkk kze, ahol viteziil
kiizdtt es a sajat kezevel vagott le nehanyat a legelokelobb trkk kziil, mg
vegiil negy sebet kapott: kettot a fejen es kettot a testen. Amikor legyengiilt a
bal halantekara kapott seb miatt, amelyet maga kttt be zsebkendojevel es
egy kendovel, szolgai segtsegevel friss, pihent l6ra iilt, majd erotleniil, igen
faradtan elvittek. Az 6nodi katonak, akiket Rak6czi a legjobb hadkent a maga

188

www.cimec.ro
orzesere vlasztott ki, nem mozdultak, amikor Rik.6czi veszelybe keriilt, holott
j6 szndekkal es csekely fradsggal megmenchettek volna. Miucn Rik6czi az
ellenseget megtmadta, menekiilni kezdtek Magyarorszg fele, anelkiil, hogy
akrcsak egy embert s vesztettek volna. Ez ido alate Kovcs Gergelyt katonival
egyiitt megoltek, ugyhogy az o szrnyr61 nagyon kevesen menekiiltek meg.
Idokozben megerkeztek mindket szrnyr61 a pihenc csapatok, a gyalogosok
meg a janicsrok, es ama domb alatt, amelyen a nyolc gyli llott, be akartk
keriteni az orszg nemessegec meg az erdelyi gyaloghadat. A nemesek ezt ltvn,
a vrmegyeiekkel egyiitt menekiilni kezdtek, s igy Rik.6czi gyalogosait, akiket
a torokok meg nem gyilkoltak le, sajt nemesi haduk taposta agyon, ugyhogy
ekkep az egesz gyalogsgot megoltek. A torokok megszereztek a nyolc gylit, az
orszg zszlajt es sok ms zszl6t, az egesz loszert, a trszekereket, tovbb a sok
marht es embert, megsz:illottk a csatamezot es diadalt iiltek. Br ertesiiltek II.
Rik.6czi Gyorgy menekiileserol, Gyalunl tovbb megsem iildoztek. 63
A fejedelem Vrad fele vette utjt, aho! 28 nap mulva, 1660. junius 7-en
meghalt. Rk6czi betegsege alatt nem torodott gyengesegevel, es mindvegig arra
torekedett, hogy bosszut lljon, es a torok Portval szembesz:illjon. Leveleket
kiildott azoknak, akik ht'.iek maradtak hozz. Kozejiik tartoztak a Kovcs
Gergely mellett harcol6, Lzr V. lstvn ltal vezetett gyergy6iak es csikiak s.
A haldokl6 fejedelem kiilon levelben koszonte meg nekik az elvesztett Gyalu es
Fenes kozotti csatban val6 reszveteliiket es a hozz tanusitott ht'.iseget. A levei
tartalma a kovetkezo: ,,.Az seregeknek Istene maga a titkos rendelese szerint igaz-
gatvdn az harcoknak kimenetelit, nem ketelkedunk, hogy ez napi ugyunknek nem
kedvezesevel is IJ felsege az maga dicslJsegit magasztalta u~ hogy anndl tetczetesebb
legyen a jovendlJ velunk s kegyelmetekkel val6 irgalmas jotette. Kegyelmeteknek edes
hazdjdhoz val6 igaz szeretetenek, hozzdnk val6 hU.segenek tegnap dicsiretes jelit
ada, mi is verunk ontdsdval s sebeinkkel pecseteltunk meg kegyelmetekhez, es az
szegeny orszdg megmaraddsdhoz va/6 szeretetunket, melyet remenlunk boldogabb
successussal ruvid nap megmutathatunk. Isten a sebektlJL felgyogyitvdn, nem ke-
sunk kegyelmetek megmaraddsdra gondviselesunket terjeszteni, intven kegyelmesen
kegyelmeteket: nekunk tartoz6 kotelessegenek es hU.segenek uttlydrol el ne tdnto-
rodgyek, mostan szerzett keresztenyi hiteket, neveket ellenkezlJ cselekedetekkel be
ne drnyekozza. 'M A haldokl6 fejedelem koszono sorai feleslegesse teszik Lzr
63
Kraus, Georg: Erdilyi Kronika. 1608-1666, Csikszereda, 2008, 478-482. (A rovabbiakban:
Kraus, G.)
64
SzOkl, VI, 227; Kolnre Bela: Gyergy6 trtenete a kialakufdstol a hatdrlirseg szervezeseig, Gyer-
gy6szenrmikl6s, 191 O, 121.

189
www.cimec.ro
V Istvan es az altala vezeteu szekely seregek helytallasat a Gyalu es a Szaszfe-
nes kozti csatiban.
A budai pasa 1660. majus 24-en hozta Barcsai kos tudomasara gyozelmet
II. Rikoczi Gyorgy seregei felett. Lazar V. Istvan azonban a panikkeltes elke-
riilese vegett igyekezett megcifolni a fejedelem sebesiileserol, majd halalhirerol
sz616 hireket. 1660. junius 18-an La.zar V Istvan a gorgenyi varbol tudosi-
totta az akkori gyergyoi alkiralybirot II. Rikoczi Gyorgy halalarol szalling6z6
hirekrol, melyeket o tevhiedelmeknek nevezett, s melyeknek nem akar hitelt
adni. A gorgenyi var helyzeterol a kovetkezoket rta: Miinket val6ban surgetnek
a vdrnak fe/,addsdval de meg eddig semmire nem mentUnk, nem is megyunk, mert
felunk mestersegtol miglen az Urunk dl/,apotjdrol bizonyost nem ertUnk, melyet
megertven kegyelmeteket mindenekrlJ! tudositom, mihez alkalmaztassa magdt. 'ts
A Rakoczi Gyorgy megsebesitese es halala utan Barcsai Gaspar, az uj hely-
tarto nagy remenyeket taplalt La.zar V lstvannak Barcsai kos oldalara vaio
allitasaban. Ezert Gyergyoba, majd Gorgenybe kiildte megbizottjat, Szekely
lstvam, akinek meg kellett gyoznie Csik-, Gyergyo- es Kaszonszekek kiraly-
birojat, hogy keritse kezre a havasalfoldi vajdat va/,ami mesterseggel hivatnd
vissza Gyergyoba': mert ha kezbe ejti, mind magdnak nagy hasznot s fdvort,
a hazdnak peniglen a summdnak megfizetesenek terhe alo! megszabaduldst sze-
rez. "Masodszor azt is kivama tole: ultesse fel az egesz szekelyseget''. 66
Mivel La.zar V Istvan egyik kereset sem teljesitette, Barcsai Gabor elfo-
gatta ot es a gorgenyi varba zaratta 1660 juliusaban. Elete megmenteseert es
szabadon bocsatisaert Lazar Istvan 12 OOO forimot igert. Barcsai Gabor 3700
tallert kovetelt a szabadon engedeseert. Valoszinuleg La.zar V Istvan kifizette
ezt az osszeget, de Barcsai ezutan 15 OOO tallert akart tole kicsikarni es nem
engedte szabadon. 67 Ekkor a szarhegyi fOember a szokest valasztotta. Szokeser
Barcsai Gabor Kalnoky Mihalynak es Cserei Mihalynak 1660. augusztus 10-
en a kovetkezokeppen mutatta be:
Szolgdlok Kegyelmeteknek, es IstentlJ! sok jokat kivdnok. Ezen ordban erkez-
ven hirem Ldzdr lstvdn elsza/,adott Grgenybl, az vas rostelyokat kiverte az mely
hdzban volt, s ugy ereszkedett ki. Azert kegyelmeteket intem, slJt functionis Autho-
ritate serio parancsolom szorgalmatos vigydzdsa legyen red, s tudakozza minde-
nutt, s ha megh kaphatnd igen akarndm, mivel tudom Urunknak oNagysdgdnak
is haragja leszen rednk erette. Ha penigh felesegit kaphattya azt is fogassa meg
65
KAL, Llzir csal. lvr dosszie 623.
66
Uo dosszie 626.
67
Kraus, G 512.

190

www.cimec.ro
kegyelmetek ... '68 Barcsai Gbor mergeben Marosvsrhelyre hvatta a gorge-
nyi vr udvarbr6jt, Szilgyi Smuelt, akit mindenfajta meghallgats nelkiil
megoletett. 69 Lazr V. lstvn fogsga idejen- pomosabban 1660. junius 25-en
- a gyergy6iak nagy resze Barcsai kos fejedelem oldalra llt. 70
Kiszabadulsa utn Lzr V. lstvn Gyergy6ba sietett, hogy a szekelyseg fel-
lztsn munklkodjon. A gyergy6iakat sikeriilt rovid ido alatt a sajt oldalra
lltania. Cski prthvei is a megjelenesere vrtak. Ezt bizonytjk gymfinak,
Damokos Gbornak Cskszenttamsr61 augusztus 16-n hozz rt kovetkezo
so rai: ... Kegyelmed mentest jojjon, mert rosszul van a do log, most ideje egyszer,
ha kegyelmed elkezdette, immdr vigye vegben, ha kegyelmed az tfjjel ki nem Jo,
azokat a szegeny legenyeket mind felnydrsoljdk ... de en tudom Kdlnoki Mihdly
duhosseget, Kegyelmed eljojjon, meg kegyelmed mellett felkel Csik, de ha az tfjjel
el nem Jo kegyelmed, mdsszor nem tudom mint lesz a dolog. . . Hdromsztfk is ha
meghallja ezt a dolgot, mindjdrt felkel. "71
Lzr V. lstvn teht gymfia hvsra Cskba sietett, ahol hvei segtsege-
vel Felcskot hamar sikeriilt hatalma al kenyszertenie. Ezutn megtmadta
a cskszeredai vrat, amelyet Klnoki Mihly mint Barcsait61 kinevezett cski
fOkapitny a Barcsai kos fejedelem reszere foglalt el. A vrat ostrom al vette,
azt visszafoglalta, es az erodtmenyt vedelmezo Klnoki Mihlyt elfogatta.
Ezt kovetoen Lzr V. lstvn minden erejet es tehetseget arra fordtotta,
hogy a Barcsai-ellenes csoportosulst erostse, egyszersmind novelje haderejet
Barcsai Gsprral val6 szembeszllsra. Megpr6blta a maga oldalra lltani
a vrmegyei nemesseget es a szekely szekek fOembereinek egy reszet. Leghvebb
szovetsegesekre Hromszeken tallt. A hromszekiek 1660. szeptember 28-n
Maksn egybegyulve szovetseget kotottek vele. A hromszekiek a fokapitny
Mikes Kelemen tvollete miatt Szekely Smuelt vlasztottk meg vezeriiknek,
es felvllaltk a Barcsai kos fejedelemsege elleni kiizdelmet Lzr lstvn ir-
nytsa alatt. Az errol sz616 egyezmenyt a kovetkezokeppen rogztettek:
Mi Hdromsztfken levo Nemes, LofiJ, Puskds es Drabantbol dl/o vitezlo rendek
kozosen Maxdn in hoc anno prsen. 1660. die 28. Mensis Septembris kOzonseges
gyulesunkben }elen vagyunk kozonsegesen egyezo ertelemblJl vegeztuk igy rendsze-
rint, mig Isten ez mostani fel lddczat dolgot hazdnkba megcsendesiti:
68
KAL, Lizr csal. lvt dosszie 626.
69
Kraus, G., 512.
70
Demeny Lajos (bevezetessel es jegyzetekkel kozzeteszi): Szekely Okleveltdr. Oj sorozat. VII.
Szekely nepesseg-osszeirdsok 1654-1680, Kolozsvr, 2004, 162.
71
KAL, Lzr csal. lvt dosszie 628.

191

www.cimec.ro
 1. Mivel Tekintetes Nemzetes Mikes Kelemen urunk Hdromsziknek Fokapitd-
nya mostan kozottunk ninczen, egyezo ertelembol ez elmult gyulesunkben, mikor
mindenflle rendek Hdromsziken egyutt lettunk volna, mig Isten Fokapitdnyunkat
o kegyelmet meghozza kozinkbe, elottunk jdroul gondvise!Onek vdlasztottuk Nem-
zetes Szikel Sdmuel uramat, mely vegezisunkot most is helybe hagyvdn o kegyelme-
tol dependidlunk mind addig, mig lsten Fokapitdnyunkat meghozza kozinkben.
2. Az mint penig Tekintetes Nemzetes szdrhegyi Ldzdr Istvdn uram Csik,
Gyergyo es Kdszon-sziki uraimekkal egyutt minket hdrom szikul assecurdltak o
kegyelmek, hogy velunk ez mostani igyben mindennemu hazdnk oltalmdra nezve
kiizonseges es szukseges igyunkben, kitol Isten oltalmazzon ha az szukseg ugy ki-
vdnnya eronk felett va/6 romldsunkra igyekezo, oly hatalmas ero ellenunk jonne,
fejenkent o kegyelmek megsegelenek bennunkot, mi is kozonsegesen lstenneli tarto
lelkunkre fejenkint kotelezzuk o kegyelmeknek egesz hdromszikul arra magunkat,
hogy ha az szukseg kivdnnya, minden hdborgatdsok ellen, es drtalmokra igyekezo
ellensegek ellen, ha az szukseg kivdnnya megsegellyuk o kegyelmeket. Ogy mind-
azondltal, hogy o kegyelmek is ide felenk va/6 utakat annyira fel nem fogjdk, hogy
mindenkor liber passusunk ne lehessen, hanem mindenkor szabadossan johessunk,
mehessunk, tempore necessitatis penig cselidink es minden nemu marhdink fel-
menven oda, libere ott jdrjon az hun az o kegyelmeke, erossegekben is egyutt oltal-
mazhassuk magunkat o kegyelmekkel. Ezt is htra nem hagyvdn, hogy ha mi oly
drtalmunkra va/6 dolgok mind az o kegyelmek, mind az mi reszunkrol interveni-
dlndnak o kegyelmeknek ertesekre adjuk.
3. Mivel penig mi koziittunk semmi oly bizonyos jo akaro Forenden va/6 Ura-
ink nincsenek, es felette va/6 nagy indepentismus taldltatik koziittUnk, vegeztuk azt
is, hogy Ldzdr Istvdn uram megorvosoija is zaboldzza, hogy senki ne koborolyon.
4. Az mely Jo akaro Uraink s atydnkfiai erovel ellenunk felvetettenek akaratjuk
ellen es kintelensegbOl kozullunk ki kellett lipniek, azoknak is kozinkben va/6
szabadJoveteleket vegeztuk. Ogy mindazdltal kozinkbe Joven, o kegyelmek is pra-
estdijdk juramentomokat o kegyelmekhez velunk egyutt o kegyelmek befogadjdk
comperidltatvdn igassdgok.
5. Mely dolgok kiizottunk igy menven vegben, az mint o kegyelmek minket ko-
zonsegesen in scriptis assecurdltak, mi is reciproce mind azokra az dolgokra, es fe-
lyebb speeificdlt punctumokra kotelezzuk magunkat fide nra median. Kire az igaz
lsten minket ugy segellyen. - s ugy adja lelkunk idvessegit, hogy az mint felyebb
specificdltuk minden tollunk leheto tehetseg szerint o kegyelmeket megsegelyuk, az
szuksegnek idejin o kegyelmek mel/ol akdr ki szavdra, biztatdsdra es fenyegetesere
el nem dllunk, hanem az felyebb megirt conditiokhoz tartjuk magunkat. Mely ez

192
www.cimec.ro
szerent vato assecuratoridnkat kozonsegesen vegesztuk egesz hdrom szik nevevel
megpecsetleni az aldbb megirt szemelyek dltal, kiknek nevek es peczitek aldbb
rend szerent meg van, Datum in Generdli Congregatione nra Maxaiensi die 28.
Mensis septembris Ao. 1660.
Szikely Sdm. m. p. Szikely Bdlint m. p. Sz.aboczi Bened. m. p.
(p. h.) (p. h.) (p. h.)
Szonda lstvdn m. p. Punkosti Pdf m. p Kover lstvdn m. p.
(p. h.) (p. h.) (p. h)
Apor Mihdly m. p. BenkO Mihdly m. p. Blasius Szdz m. p.
(p. h.) (p. h.) (p. h.)
Maxai Bdlint m. p. MihdlyFerencz m. p. Bodo Tamds m. p.
(p. h.) (p. h.) (p. h.)
Barabds Peter m. p. Elekes Istvdn m. p. Veres Imreh
(p. h.) (p. h.) (p. h.)
Szikely Bdlint Peter Dedk. Magyarosi Mihdly,
(p. h.) (p. h.) (p. h.)
Vasmdt Peter m. p. jdnos .... k. Vajna Mik!Os m. p.
(p. h.) (p. h.)
Vayna Gdspdr m. p. Albert lstvdn m. p. ''12

Barcsai Gabor Kohalom felol erkezo seregevel Kaczin legyozte a harom-

szeki lazad6kat, majd a bar6ti reten ujabb gyozelmet aratott felettiik. Ezutin
a gyozelem utin - 1660. okt6ber 13-in - Barcsai Gaspar a kopeci taborb6l
megadasra sz6litotta fel a csikiakat, es kovetelte La.zar V. Istvan, Szekely Samu-
el es Vasmit Peter, a lizadis elokeszitoinek es irinyit6inak kiadatasat. A csi-
kiak hajlottak a megadasra, de azzal a feltetellel, ha Barcsai Gibor szimukra
es vezereiknek is iltalinos amnesztiit biztosit. Ilyen jellegu fegyversziinetrol
Barcsai Gaspar 1660. okc6ber 20-in a kezdivasirhelyi taborban hallani sem
akart. A csikszekiekhez in leveleben ekkor a kovetkezokeppen fogalmazott:
19-ik praesentis Ldzdrfalvi tdbordban irt kegyelmetek levelet vettem, melyben
hossz.as declardtioval jelenti dolgait, nem maga megaldzdsdval (a mint a mosta-
ni dllapot kivdnnd) ker azon, szunnyek meg es vdrjdk attol a mit az orszdg fag
deliberdlni kegyelmetek felol. .. "Leveleben a kovetkezokeppen fenyegette meg
oket: keszebb mind egy ldbig magukat levdgatni, sem mint a denomindlt szeme-
lyeket kezbe adni, mellyel ugy ldtom decldrdlta magdt a mi kegyelmes Urunknak

72
Uo.

193
www.cimec.ro
es a nemes orszdg ellensegenek lenni; nem kegyelem keres, hanem merlJ azon gardz-
nasdg kegyelmetek dolga. Immdr en is a pdrtot is huseget nem mutatokban tuzzel
vassal rajtok leszek. ''1 3
A csikiak Barcsai Gabor es a rendek meggyozesere Pater Kaszoni Martont
Segesvarra kiildtek mindker fel szamara elfogadhat6 megegyezes k.ieszkzlese
erdekeben. Miutan Barcsai Gaspar seregevel a kaszoni retre telepedett, a csi-
kiak fegyversziinetet ktttek a fejedelem hadvezerevel mig eztet az orszdg
hatdrozata rgziti''. Barcsai Gabor azonban a fegyversziinet megktese utan
sem mondott le La.zar Istvan kiadatasar61.
Pater Kaszoni Marton kereseinek ksznhetoen a fejedelem okt6ber 20-an
amnesztiat adott a csikiak szamara, de a kegyelem nem vonatkozott minden-
kire. La.zar Istvant es Szekely Samuelt kirekesztette belole. Mivel az amnesz-
tia nem terjedt ki az emlitett ker szemelyre, a bunbocsanatot ki sem hirdet-
tek a csiki tiborban. Barcsainak azonban tapasztalnia kellett, hogy a csikiak
a bunbocsanat elnyerese utan sem kesziilnek a megadasra. Ezert 1660. okt6-
ber 28-an Csikszek elleni timadasra kesziilt. Az emlitett napon azonban ismet
megjelemek a csiki kvetek, akik fejedelmi kegyelemlevelet kertek az amnesz-
tia kihirdetese vegett. A csiki kvetek ugyanis idot akartak nyerni, addig, mig
egy masik kvetsegnek a segesvari gyulesen sikeriil meggyoznie Barcsai Gabon
a La.zar Istvannak sz616 kegyelem kiadasanak a sziiksegessegerol. A Lazar Ist-
vannak biztositott kegyelemnek ksznhetoen a csik.iak megh6doltak a feje-
delemnek.
Az amnesztia biztositasa utan Lazar Istvan Gyergy6szarhegyre vonult vissza,
aho! tbbnyire Szekely Samuellel es mas haromszeki ellenzek.iekkel szervezke-
dett Barcsai Akos fejedelemsege ellen. Tervet dolgoztak ki Kemeny Janosnak
a fejedelmi tr6nra juttatasara.
Barcsai Akos fejedelem ezutan orszaggyulest hivott ssze Segesvarra. Itt az
ccse, Barcsai Gabor javaslatara es a szekelyek keresere az orszaggyules elott
arr61 kellett volna hatirozatot megfogalmazni, hogy mindket reszrol minden
ellensegeskedesrol es gyullkdesrol lemondanak. A csik.i es a gyergy6i szeke-
lyek csak a Iatszat kedveert jelemek meg ezen az orszaggylilesen. Kaszoni pater
ugyanis ravette oket, hogy ezzel egy idoben, titokban irjanak Kemeny Janos-
nak es kveteket kuldven hozzd, meg az orszdggyules idejin hivjdk mega fejede-
lemsegre''.74 Barcsai .kos fejedelem krnyezeteben leva csikiak es gyergy6iak
szinten Kemeny Janos meghivasat javasoltak, hiszen ok is titokban mindvegig
73
Uo dosszie 626.
74 Kraus, G., 522.

194
www.cimec.ro
Kemeny-partiak volcak. Ugyanezt tettek azok is, akik Erdelybol Barcsai miatt
Magyarorszagra menekilltek.
A kinalkoz6 alkalomra varo Kemeny Janos osszegyujtotte II. Rak6czi
Gyorgynek mintegy 1OOO magyarorszagi hajdujat es Erdely ellen indult.
Jovetelec nehany erdelyi szilletest'.i nemesember killonfele szolgak utjan a se-
gesvari orszaggyliles cudomisara hozta, hogy ez ilgyben idejeben es az orszag
javara intezkedjenek. Segesvaron azonban a szegeny szolgaknak szolgalatai-
kert es ht'.isegilkere fizetseg gyanant Barcsai parancsara lemetszettek az orrat
es a fillet. Ennek ellenere Barcsai Akos fejedelem Nanasi kapitanyt 200 ka-
tonaval megis Erdely hataraihoz kiildte Kemeny Janos megallitisara. Ezeket
nehany nap mulva Kemeny emberei varatlanul korillvettek es mindnyajukat
elfogtak. Amikor mindezt nehany nemesember meg az orszaggyules idejen
jelentette, Barcsai hivei oket is arul6knak nyilvanitottak, es kihallgatas nelkill
hasonl6keppen kegyetlen m6don levagtik orrukat es fillilket. Mihelyt a se-
gesvari orszaggyt'.ilesen sok veszekedes es viszalykodis ucan a Kemeny Janos
keltette zurzavar hfre mindinkabb elterjedt, Barcsai Akos fejedelem bevetette
magic a Gorgeny variba, es occset, Barcsai Gaspar generalist 1200 katona-
val es zsoldossal Kemeny Janos feltare6ztatisara kiildte. Barcsai Gabor a sere-
get a Szamos mellett helyezte el, oct, ahol Kemeny betoreset vartak, o maga
azonban udvari szolgaival ormenyesi j6szagara vonult, amelyet bacyja, Barcsai
Akos adomanyozott neki. Idokozben a kovari kapitany, aki Barcsaival tartott,
megfrta a fejedelemnek, hogy kapitanyat, Nanasit Kemeny hadai embereivel
egyiltt elfogtak; ezere legyen elovigyazacosabb, gyujtson nagyobb hadat, mere
Kemeny Janos eros sereggel vonul Erdely fele. De Barcsai Gaspar mindezc
megveto m6don semmibe vetre, a figyelmeztetest pedig elengedte a fille mel-
lett. A fejedelmi seregben tare6zkod6 szekelyek Kemeny Janos uram tudtara
adtak, hogy Barcsai Gaspar feltunoen nagy biztonsagban erzi magic, s kony-
nyen rajta ilthetnek. Megilzemek neki: pr6baljon szerencset, tamadjon csak
bacran, mere sikerrel fag jarni.
Kovetkezeskepp Kemeny Janos nemi haddal elore kiildott egy hozza me-
nekillt nemes urat, Szencpali ]anost, hogy elobb ilsson rajta Barcsai Gasparon,
akit a fennebb mar emlitett, neki adomanyozott ormenyesi j6szagon tala.Ic meg
nehany szolgajaval egyiltt. De ez a keves szolga is kemenyen ellenallt, es vitezill
megvivtak egymassal. Vegill Barcsai Gaspar csak haram emberrel vedekezhe-
tett. Ezek sem tartottak ki mellette sokiig, 1gy legyoztek oket. Barcsainak fejet
vettek, melyet darabokra vagdaltak. Idokozben ugyanennek a Szencpalinak az
emberei a Buza faluban elszallasolt kurtanyokra meg dragonyosokra talaltak,

195
www.cimec.ro
es kemeny csacaba bocsackozcak veliik. A kurcanyok megprobalcak ellenallni,
de nagy veszcesegekec szenvedcek es megfucamodcak. Arnikor a dragonyosok
laccak a kurcanyok veresegec, megadtik magukac Kemeny Janos embereinek.
Ezc kovecoen Kemeny Janos a cobbi osszecoborzocc kaconajaval fokozacosan
benyomulc az orszagba. Nyilc pacensekec kiildocc az orszag valamennyi rendje-
hez, melyekben jelezte, hogy nem igenyli a fejedelemsegec, hanem a bekec ke-
resi, a viszalykodas es az egyeneclenseg lecsillapfcasara jocc Erdelybe. E pacensek
egyikec elkiildce Barcsai fejedelemnek, aki erre modfelecc megremiilc, fokepp,
amikor ercesiilc occsenek, Barcsai Gasparnak varaclan meggyilkolasarol.
Ezc kovetoen Kemeny Janos kec levelec irc Barcsai Akos fejedelemnek Ma-
rosvasarhelyrol Gorgeny variba, melyben a fejedelmec egy maganbeszelgecesre
hivca. A canacskozas lefolycacasara a gorgenyi udvarc jelolcek ki. Kemeny Ja-
nossal carcoccak azok a fOurak, akik szamt'.izecesiikbol vele tercek vissza. Koze-
jiik carcozocc Pecki Istvan, Bechlen Farkas es Gergely, Banffy Denes es Ebeni
Istvan. A meghivoccak kozocc volt meg Haller Gabor es Bechlen Janos. Barcsai
kos fejedelem Banffy Zsigmonddal es kis szamu udvarnepevel jelenc meg
a canacskozason. Icc egy hosszu ideig carto megbeszelesc carcoccak. A vi ca sorin
eles szovalcasra keriilc sor. Kemeny Janos Barcsainak culajdonfcocc minden bajc
es karc, ami uralkodasa alace erce az orszagoc, es azt allfcocca, hogy az orszag
adojac maganceljaira fordfcocca. Barcsai mindezc cagadca es Kemenynek nem
cecszo dolgokac vececc a szemere. Ezc kovecoen magukhoz kereccek az urakac,
es jelenleciikben elhacarozcak, hogy Barcsai kos alair egy koceslevelec, mely-
ben fogadalmac cesz arrol, hogy mindenc be fog carcani, amic az orszaggyt'.iles
Szaszregenben hacarozni fog. Ebben a koceslevelben azc is vallalca, hogy cobbe
nem fog olcalmac kerni a corok szulcancol. Ezc kovecoen Kemeny Janos uram
keresere Barcsai sajac neveben megiracca a koveckezo orszaggyt'.ilesre a regaliso-
kac, azaz a meghivolevelekec, melyekec Kemeny Janos poscaival kiildocc szec, s
ezzel osszehivacta az orszaggyt'.ilesc.
Az orszaggyt'.iles 1660. december 24-en Regenben iilc ossze. Mar a gyt'.iles
elejen az orszaggyt'.iles cagjai felismercek, hogy Barcsai Akos fejedelem minden
engedelmesseg es kocelezeccseg alol felmencecce okec, s ezerc szembe mercek
szallni az uralkodoval. A csiki, gyergyoi es a haromszeki szekelyek jelenlece
miacc azonban, akik mindvegig Kemeny uram hivei volcak, nagy felelem vect
erot a fOurakon. Ezerc beleegyezcek abba, hogy Kemeny ]anost valasszak fe-
jedelemme. Kemeny Janosnak fejedelemme valaszcasa ucan Barcsai kosnak
elece fenncarcasara bizonyos javakat adomanyozcak. 75
75
Kraus G 530-531.

196
www.cimec.ro
 Lizar V lstvannak meghataroz6 szerepe volt a regeni orszaggyulesen Ke-
meny Janosnak Erdely fejedelmeve vaio megvalasztasaban. Ezert 1661. januar
18-an adomanykent megkapta tole a mezobandi j6szagot es lorinctelki prae-
diumot. Ugyancsak 1661-ben fejedelmi donaci6kent jutott Kortvelykapu
birtokaba, beiktataskor azonban ellenmondas tortent, s fgy nem maradhatott
annak tulajdonosa. 76 Ezen ut6bbi adomany birtoklasaban kesobb sem volt
meghagyva. Minderre egy kesobbi, Apafi Mihalyhoz dmzett kerelemlevelbol
kovetkeztethetiink:
Zdrhegyi Ldzdr Istvdn aldzatosan konyorog N(agy)s(d)godnak mint kegyel-
mes Urdnak. Kegyelmes uram, mivel Barcsai kos Fejedelem 3700 egynehdny
Talleromat votte vaia el, elebbi Fejedelem (Kemeny jdnos) ezen penzemert kegyel-
messegebol az Bdndi, Kortvelykapusi es Lorincztelki Portiokat, az en melto kivdn-
sdgimot ldtvdn, nekem conferdlta vaia, melyet ugyan birtam is mind eddig. De
mivel Kortvelykapusit adta volt ugyan Ldzdr Gyorgy Urnak Barcsai fejedelem, ha
az Nsgod kegyelmessege az helyeben mdst is ismet conferdlhat gyermekinek Nsgod.
Annak okdert aldzatosan kOnyiirgiik Nsgodnak mint k. (egyelmes) Uramnak, hogy
ennyi penzemet kiadvdn Porta contentatiojdra, es hogy ez irdnt ne kdrosodjam
meltoztassek Nsgod Fejedelmi kegyelmessegeb/Jl, azon Portioknak birodalmdban
meghagyni, hiszen kegyelmes Uram maga is tudja azt Nsgod, mind elpusztult
helyek. Eletem folytdig igaz huseggel igyekezem ezen Nsgod kegyelmessegit meg-
szolgdlni Nsgodnak mint kegyelmes Uramnak. "17
A Kemeny Janos uralkodasat61 fogva Lizar Istvan ismer a fejedelemkozeli
foemberei koze tartozott. Az o uralkodasa alatt is Lizar V Istvan Csfk-, Gyer-
gy6- es Kaszonszekek fokiralybir6i tisztseget viselte.
Barcsai kos nem tudott belenyugodni tr6nfosztisaba. E!Oszor is meg-
pr6balta meggyilkoltami Kemeny Janost es az orszaggyules egyes koveteit. 78
Masodszor pedig ket segelykero levelet frt a Portara, amelyben a torokok ru-
domasara hozta, hogy eltavolftottak a fejedelmi szekbol, es segftseget kert az
uj fejedelem ellen. 79 Azonban Kemeny Janos kenyszerftesere egy masik level-
ben visszautasftotta a torok segftseget. Kesobb, 1661. februarjaban Z6lyomi
Mikl6s, Kendeffy Mikl6s es Romos Janos arra kertek Ali pasat, hogy hozzon
torokOket es tatdrokat Kemeny jdnos ellen''. Barcsai Akos azonban megint visz-
szautasftotta a torok segf tseget. Nagyvarad elfoglalasa utan azonban a torokok
76
KAL, La.zar cs. lvr., dosszie 627.
77
Uo.
78
Kraus, G., 534.
79
Uo, 538-539.

197
www.cimec.ro
szamos telepiilest foglaltak el Varad kornyeken, Kraszna es Also-Szolnok var-
megyeben. Szekelyhida mellett azonban Kemeny Janos hadseregevel talalkoz-
tak. Az erdelyi hadak ebben a csataban igen sok torokot oltek meg. Kemeny
Janos ezutan kegyvesztett lett a Portan. Ezt kovetoen osszehivtik a besztercei
orsziggyulest, ahol a torok katonai kesziilodessel szembeni ellenlepeskent ugy
dontottek, hogy elpartolnak a torokoktol es szovetseget kotnek a Habsburgok-
kal. Mivel nyilvanvalova vilt a torok seregnek Erdely elleni tamadisa, Kemeny
Janos 1661. junius 2-ara Medgyesre osszehivta az orszaggyt'.ilest a torokok elle-
ni vedelem megszervezese erdekeben. ltt elhataroztik, hogy gyorsposta utjan
levelben ertesitik a Habsburg csaszart Ali pasanak Erdely ellen vaio felvonula-
sarol. Ezt azonban a csisziri udvarban senki sem hitte el, es azt irtik vilaszul,
hogy a csiszar Ofelsege nyiltan ertesere adta a torok csaszarnak: ha nem allitja
le Erdely elleni hadjaratat, felbomlik koztiik a bekesseg; bizonyosnak tartjik,
hogy e fenyegetesek hatisara es ilyen koriilmenyek kozott a torokok - bar
fenyegetoznek - nem fognak Erdelyre tamadni." 80 Az orszaggyt'.iles munka-
latainak befejezesekor a torok sereg betort a Vaskapunil. Georg Kraus ezt az
illapotot a kovetkezokeppen mutatta be: ,,Amikor aztdn veget ert Medgyesen az
orszdggyu/es, Kemeny fejedelem himl vette, hogy lzmael pasa, aki Szejdi helyett
budai pasa lett, a sereg vele leva reszevel betort a Vaskapun es tuzzel-vassal pusztit
mindent: nyomdban pedig Ali pasa siet egesz haderejevel es minden sdncot lerom-
boltat, amit ott emeltek. '" 1
Ali pasa a nagyszamu torok sereggel es a tatar csapatokkal borzaszto pusz-
titisokat hajtott vegre Erdelyben. Ebben a vilsagos helyzetben La.zar Istvan
Kemeny Janos fejedelemnek maros-ujvari taborihoz csatlakozott. De Kemeny
Janos strategiai meggondolasbol Petki lstvant es La.zar lstvant a szekelyseg
nagy reszevel olyan feladatokkal bizta meg, hogy az ellenseget utjaban rajta-
iiteseikkel mindenfele akadilyozzik. La.zar V Istvan mint Csik-, Gyergyo- es
Kiszonszek fOkirilybiroja is, mint annak egyik hadvezere, fejedelmi utasitasra
Csikba huzodott vissza. ltt kapta meg Ali pasa levelet. Ebben a torok vezer az
iltala kinevezett uj fejedelem iranti husegre szolitotta fel mind Petki lstvant,
mind La.zar lstvant. Mindketten azonban a regi fejedelmiikhoz vaio ht'.iseget
vilasztottik. Lizar V Istvan bizott Csik-, Gyergyo- es Kiszonszek termeszeti
adottsagaiban. Megerositette a szorosok melletti katonai illisokat, fOleg pedig
a csikszeredai virat, ahova reszint Szarhegyrol, reszint Csicsobol is Iovo szere-
ket es tarackokat vitetett.
80
Uo, 551.
81
Uo, 551-552.

198

www.cimec.ro
 Ezzel parhuzamosan a Habsburg segitseg igen kesore erkezett meg Erdely-
be. Amilyen lassan mozgott a Kemeny Janos kisegitesere erkezo nemet sereg
Montecuccoli rabornok vezetesevel, oly gyorsan tavozott Kolozsvarrol a segito
sereg. Montecuccoli generalis innen Nagybanyara ment, ahonnan tovabbin-
dult Szatmarra, majd Magyarorszag teriiletere. A joi informalt Georg Kraus
szerint: Mondjdk, hogy Montecuccoli generdlis azirt indult utnak Kolozsvdrrol,
es azirt nem vonult be melyebben az orszdgba, mert aznap, amikor Zsomborra
erkezett, levelet kapott a csdszdrtol. Ebben ofelsege azt irta a generdlisnak, hogy
azert nyujtott Kemeny fejedelemnek segitseget, mert az, hamisan ugy tdjekoztatta,
hogy Ali pasa a Porta parancsdra egy pasdt akar a fejedelemsegbe helyezni, akit
maga fag az orszdgba beiktatni, minthogy azonban megtudta, hogy kereszteny
fejedelmet helyeznek tronra, egy ember miatt nem akar rossz viszonyba kerulni
a Portdval, mivel igy dllanak a dolgok, azonnal forduljon vissza. 'lll
A Habsburg segedcsapatoknak Erdelybol vaio kivonulasa utan Kemeny
Janos fejedelem zsoldos katonaival es udvarnepevel az erdelyi harartol nem
messze vert ta.bort, hogy Ali pasa katonai mozgasait megfigyelje. ltt felderitoi
utjan megtudhatta, hogy vegso sziiksegben es veszedelemben vannak a szeke-
lyek. Amikor arra gondolt, hogy ezt az eroszakot, sot talan vegso romlasukat
talan miatta kell elszenvedniiik, gyavasagnak es keresztenyietlennek tartotta
volna, ha nem siet segitsegiikre. Ennek okaert elhatarozta, hogy nehany szazad
lovassal es dragonyossal, akiket Szamosujvarrol es Kolozsvarrol akart magahoz
venni, szemelyesen vonul be Erdelybe a csikiak segitsegere. Mikozben utnak
akart indulni, legkisebb fia, Kemeny Ferenc megbetegedett es negyednap va-
ratlanul meghalt. Emiatt a tervezett hadjarat elmaradt. Eppen azon a napon,
amikor Kemeny fejedelem a segitsegnyujtasra utnak akart indulni, a ti:irokok
Csikot bevettek, felegettek es 15 OOO lelket elhajtottak Szekelyfoldnek e ter-
segebol.
Mi is ti:irtent tulajdonkeppen? Hogyan alakulcak a katonai esemenyek
a La.zar V. Istvan alta! vedelmezett teriileten? Az esemenyek bemutatasa mar
csak azert is fontos, mivel mar az elobbiekben jeleztiik, hogy a szarhegyi fOur
mikent keszitette elo mint fokira!ybfro Csik-, Gyergyo- es Kaszonszek ve-
delmer. Az esemenyek hiteles bemutatasa erdekeben ismet a kortars Georg
Kraust szolaltatjuk meg: .. .a budai vezir, lzmael pasa nagyszdmu torokkel
es tatdrral [hadrakelt}, hogy Csikorszdgot lakoinak engedetlensege es onfejusege
miatt megrohamozza es foldig rombolja. El is indult a megfelelo orszdgutakon
seregevel es a janicsdrokkal, valamint nehdny vele levo szikellyel, akik ismertek
82
Uo, 592.

199

www.cimec.ro
 az utakat es a viszonyokat. A torok lovassdgot jobbra, a tatdrokat balra kuldte,
hogy oldalrol es hdtulrol tdmadvdn kozrefogjdk a sdncokat es drkokat, amelyeket
Petki keszittetett. Mikozben lzmael pasa nem kimelte katondit, a fegyverforgatds-
ra kepes szekelyek mit sem tudvdn a torokok erkezeserol, csak az orszdgutakat es
a nehdny bevdgott gyalogosvenyt oriztek. Petki uram Szurtei Gyorgy kapitdnnyal
es 500 katondjdval az orszdgocska belsejeben tartozkodott. Teijes biztonsdgban
[erezven magukat}, jo hangulatban voltak, ettek, ittak, elveztek az eletet. Sdn-
caikat szorgalmasan oriztek, es nem gondoltak arra, hogy roppant havasaikon es
a rengeteg erdon mdshol is dt lehet kelni. A szekelyek ugyanis nem tudtdk, hogy
Ali pasa, amidon meghallotta, hogy az orszdgocskdnak, aho! ellenseg soha nem
jdrt termeszet adta vedelmeben rejlik az ereje, s azt csak nehezen vagy egydltaldn
nem lehet elfoglalni, dllitolag megkerdezte: szarvas, vad vagy teherhordo szamdr
be tud-e menni? Amikor igennel vdlaszoltak neki, mdsodszor igy szolott: Ha ez
lehetseges, senki sem marad biztonsdgban az orszdgocskdban, mert felkutattatom
en az osvenyeket es az utakat. Izmael pasa tehdt elerven a szekelyek emelte elso es
mdsodik sdncot, a szekelyeket, akik teijes biztonsdgban [hittek magukat}, a legna-
gyobb rendetlensegben taldlta. A torokok es a janicsdrok kemenyen rdtdmadtak
a sdncokra. De a szekelyek, miutdn sietve csatarendbe dlltak, vitezul vedekezven
ferfiasan fogadtdk es visszavertek oket. Mialatt ezek egymdssal kuzdottek, a tatd-
rok, akik mintegy 20 000-en voltak, balrol, egy mellek uton aho! soha ember nem
jdrt, betortek az orszdgocskdba. A szekelyek egesz hdza nepet - hisz biztonsdgban
ereztek magukat - hdzaikban munka kozben taldltdk. Egesz falvakat gyujtottek
ossze es fogtak el, ugyhogy rovid ido alatt 15 OOO lelket tereltek egybe. Ezutdn
a falvakat felgyujtottdk es porrd egettek. Mialatt a szekelyek ferfiasan vedekeztek
a sdncokban, s igy izmael pasa mit sem drthatott nekik, jobbrol, egy ember nem
jdrta helyen, behatolt a torok lovassdg is. Az asszonyokat es gyermekeket errefele is
megszokott munkdjuk kozben taldltdk. Mindnydjukat osszekotoztek es vdgojuhok
modjdra elhajtottdk. A szerzetesek Petki uram biztatdsdra hason!Okeppen a leg-
nagyobb biztonsdgban [hittek magukat], es egyutt maradvdn, templomuk javait
sem helyeztek mdshol biztonsdgba. Az ellenseget mindaddig nem vettek eszre, amig
szomszedos falvak fastjet meg ldngjait nem ldttdk, es csak akkor hatdroztdk el,
hogy a nyakuk koze szedik a ldbukat. Mikozben errol gondolkodtak, nagy csapat
tatdrt ldttak a kolostorJele kozeledni. Erre cserbenhagytdk a templomot mega ko-
lostort, es a kozeli hegyekbe menekultek. Mialatt a kolostor priorja es mdsok !Ora
szdlltak, a valamelyest keslekedok a kolostor kapujdban osszetaldlkoztak tatdrok-
kal: egy darabig harcoltak veluk, mig meg nem oltek, es el nem fogtdk nehdnyukat.
Kit szerencsetlen ehenkordsz - kozuluk az idosebbik ... pdter volt -, mivel nem

200

www.cimec.ro
 volt mds menekvesuk felelmiikben rejtekhelyet keresven felkapaszkodtak a temp-
lom padldsdra, es miutdn a tatdrok a kolostort meg a templomot felgyujtottdk,
benn egtek. Csontjaikbol nem taldltak meg egyebet csak egyikuknek az egesz ldbdt.
Mivel a szerencsetlen szerzetesek semmit sem tudtak magukkal vinni es a templo-
mi orndtust meg egyeb tartalekaikat hdtrahagytdk, a tatdrok mindent elraboltak.
Hdrom sulyosan megsebesult szerzetest Ali pasa tdbordba vittek. Amit azonban
e szerzetesek lelki gyontato arydkent az egetesrol es templomuk patronusdrol, Petki
uramrol mondottak, aki romldsba vitte oket es egesz Csikot, en, e tortenet iroja
gyakran hallottam toluk. Egyszoval ugy gondolkodtak Petkirol, mint Pildtusrol
a kredoban.
Amint fennebb hallottuk, a sdncokban tartozkodo csiki szekelyek amikor ego
falvaik .fostjit es ldngjdt ldttdk, magukat mentven a rengeteg erdobe menekultek.
Ki-ki oda fatott, ahovd szerencsije vitte, s igaz hogy kevesen is vesztek oda kozu-
luk. Jdokozben azonban elraboltdk asszonyaikat meg gyermekeiket, sokat levdg-
tak kozuluk, es embertelen gyaldzatot iiztek veluk, kovettek el rajtuk. Siralmas
volt, ahogy a legyilkolt emberek tetemei a szornyii tiizben hevertek. Kozottuk volt
egy elokel/J nemesember. Farkas Ferenc is, aki Udvarhelyszekrol kerult oda, s akit
szinten levdgtak. Maga Petki Istvdn Szurtei Gyorggyel, 500 mezei [katona} ka-
pitdnydval alig tudott Gyergyoba menekulni, amely uj falvakkal egy kulon videk.
Menekulese utdn azonban ujra elsdncolta magdt, es arra keszult, hogy Gorgeny
vdrdba megy. Az volt a szdndeka, hogy egyesul Kemeny fejedelemmel, aki ez ido
alatt a csikiek segitsegere akarvdn sietni, Szamosujvdr vdra alatt tdborozott. Ami-
kor azonban Kemeny fejedelem tudomdst szerzett a szekelyek siralmas veresegerol
es nyomorult dllapotdrol, erosen megdobbent, es attol tartott, hogy Ali pasa nem
fag lemondani Fogaras vdrdnak bevetelerol, amely meg az o hatalmdban volt. '-8 3
Georg Kraus es masok Petki lstvant hibaztattak az 1661-es evi torok-tatar
pusztitasert. Az onvedelmi harc esemenyeinek bemutatisakor legtobb kortars
megfeledkezett Csik-, Gyergy6- es Kaszonszek kirilybir6janak, Lizar V lst-
vannak a szereperol. A korabeli oklevelek es okiratok azonban erzekeltetik
a szarhegyi foember meghatiroz6 szerepet a korabeli katonai esemenyek ala-
kulasaban.
A vereseg utan Petki Istvan fokapitany es Lizar V Istvan f0kirilybir6 a ha-
vasokon keresztiil Gyergy6ba menekiilt, ahonnan Gorgeny vara fele indultak.
Gorgeny variban egy ideig megpihentek. lnnen Petki Istvan Aranyosmed-
gyesen keresztiil Magyarorszag fele vette utjat, Lizar V Istvan pedig visszatert
Szarhegyre. Szarhegyen tart6zkodott 1662 elejen is, mivel itt kaphatta a nagy-
83 Uo, 592-595.

201
www.cimec.ro
szollosi iitkzet elott egy hettel a kisfaludi t:iborb61 Kemeny Janosnak 1662.
januar 16-an kelt rendeletet, melyben utasitotta La.zar lstvant arra, hogy Beldi
Paliai es Mikes Kelemennel Barczasdgan livo kurtdnsdgot dissipdlja. '-1!4
1661-1662-ben kezdodhettek La.zar V. Istvan levelezesei a Habsburg csa-
szar es magyar kirily fOhadvezereivel, melyeknek gyiimlcset fia a grofi cim
elnyeresevel elvezhette. Kemeny Janos halila utan a volt fejedelem hivei ker
partra szakadtak. Az egyik, az un. Habsburg-part a bethleni varban szervezte
meg gylileseit es Kemeny Simont tamogatta a fejedelmi hatalom megszer-
zeseben. A masik csoport az un. trk-part volt, amely a grgenyi varban
tartotta megbeszeleseit es Apafi Mihily tr6nigenyet tamogatta. L:iz:ir Istvan
eleinte Kemeny Simon partjan volt, es csak azutan allott Apafihoz, miutan
Petki Istvan is ezt tette. 1662. februar l 6-t61 La.zar lstvant a Lizar csalad le-
velezeseibol I. Apafi Mihily hivekent tarthatjuk szamon. Cserebe a trkk
iltal tamogatott fejedelem 1662. marcius 20-an kiadott adomanyleveleben
Krtvelykapu kihagyisaval elismerte La.zar V. lstvannak a tulajdonjogat Band-
ra es Lorincztelkire. 85 A Habsburg es a trk iranyzat kztti kiizdelemsorozat
1663-ban is folytat6dott. Ennek egyik epiz6dja volt a gyergy6szentmikl6si
iitkzet is. Ekkor Lizar lstvannak, Csik-, Gyergy6- es K:iszonszekek f0kirily-
bir6janak - aki ekkor mar Apafi Mihily hive volt - sikeriilt legyoznie a Habs-
burg-pani seregeket. Errol a csatar61 Bethlen Janos, Erdely kancellarja a k
vetkezokeppen emlekezett meg: .1663-ik evben September 8-kdn delutdni
3 ora krul a tiszta egen egy kis felhlJcske tettzett fel, abbol sok nemet doboknak
verese hallatott, s ez vegzlJdven azt 3 dgyuknak lovesei kovettek, ezutdn kit nagy
seregeknek utkozete, kisebb nagyobb dgyuknak bogesei jajgato emberek ldrmdival,
es verengezo utkozetnek zugdsaival annyira blJvolkdve, hogy Gy. Sz. Mikl6snak s
a koru!Otte fekvo Faluknak lakosai - a kik nem csak hallottdk hanem mindezeket
ldttdk szemlilgettek a veg iteletet jelen lenni velven, nemelyek fotdssal rejteke-
ket kerestek, mdsok felholtan leestenek. Fokeppen legtobb fejernepek elsdppadva
a foldre rogygyottak. A FIJ Rendek es a Tdbornak nagy resze Apafi Fejedelemmel
egyutt a Maros partydn a Radnothi Kastely korul dllomdsoztak, nem ldthattuk
ugyan ezen nagy csatdt az dgyuknak loveseit csak ugyan hallottuk, de az 6 Felsege
erossegei orizeten livo Vdrnagyok dltal valamely gyozedelem jeleul tetetnek hittuk.
Megerkezven annak utdna Ldzdr lstvdn Csik-, Gyergyo- es Kdszon Szekek FIJ Ki-
rdly-Birdja, korul mennyeivel e dolog vildgossdgira jtt, a BrassoJeli n. keletre fek-
vo tdbor (mely az ellenfelnek nyugotrol tettzett) nagy zajjal tressel uzte hadsereget
84
KAL, Lizar csal. lvt., dosszie 624.
85 Uo dosszie 628; Lizar M., 168.

202

www.cimec.ro
 ellenenek, ezen modorral vegeztetven el az utkzet a legnagyobb dgyunak (s nem
is suker nelkul) halszatott kilovese, s azon szempillanatban valami negyszegu tuzes
anyag budllsklf szinu - akdr mely legnagyobb dgyu golyobist nagysdgdval fe!yu/
mulva - leesett mondott Gy Sz. Mikl6s Mezii Vdrossdban bizonyos Sdndor Mihdly
nevu Lakos hdzdra, melyet kozipszerun (es eges nelkuli) romldssal illetett, onnan
sietseggel a foldben lement. Egy Asszony fdtvdn annak maradvdnyait, megragad-
ta, de kezit eligetven azt ott hagyni kenszerittetett, miglen kihulven a tobbszor
emlitett Mezii Vtiros lakossaitol eldaraboltatvdn az illen darabocskdt Ldzdr lstvdn
Apa.fi Fejedelemnek is hozott, en is fdttam, s erintettem, sat. '1l 6
A kovetkezo evekben Lzar V. lstvant ellensegei ragalmazni kezdtek II. Ri-
k6czi Gyorgy, Barcsai kos korabeli magatartasaert, melyek ellentetben voltak
az Apafi Mihllyal szembeni lojalitasaval. Nem tudtak neki megbocsatani azt,
hogy cserbenhagyta Kemeny Simont es Apafi Mihaly oldalara allott. Ezert
1664-ben a taborba sem mert elmenni, hanem felmentette magat 150 tal-
lernak a fiscus szamara val6 lefizetese mellett, az evi tiborozast61. Szarhegyre
vonult vissza. Visszavonulasa ellenere is megtarthatta Csik-, Gyergy6- es Ka-
szonszek kiralybir6i tisztseget.
Lzar V. Istvan a szarhegyi kolostor ujraalapit6janak tekintheto. A regi
kolostor ugyanis megszunt, miutan 1648-ban I. Rak6czi Gyorgy elrendelte,
hogy Csiksomly6n es Mikhazan lehemek csak ferences zardak. Ekkor ugyanis
a pestisjarvany miatt az egyetlen eletben maradt barat, P. Bertalan is vissza-
tert a provinciajaba. A kapolnak orzeset egy zarandok remete vette at. 1648
es 1664 kozott a ferences rendi kolostor kenytelen volt megsziintetni teve-
kenyseget. 1664-ben Lzar V. Istvan felkerte P. Ujfalvi Albertet, aki ekkor
a csiki zardaban tevekenykedett, hogy jojjon el Szarhegyre. 1665. januar elso
napjaiban a Sarmany" nevu hegyre ujabb Szent Ferenc-szerzetbeli bartokat
telepitett, es azon a helyen, ahol az apja idejeben is baratok voltak, zarda es
templom epitesere telket adomanyozott. Adomanyleveleben a kovetkezokep-
pen fogalmazott: En Gyergyo Szdrhegyi Ldzdr Istvdn Csik, Gyergyo es Kdszon
szikeknek Fllkirdlybirdja, meggondolvdn az lstenben elnyugodt boldog emlike-
zetu szegeny atydm uramnak, nehai nemzetes Ldzdr Istvdnnak kereszteny buzg6
indulatjdt, aki az lstenhez va/6 szereteteblfl conferdlta volt ugyan ezen Szdrhegy
felett Szdrmdny hegye oldafdn va/6 kdpolndcskdkat, s mellettek viszontag egy da-
rab helyet is a Szent Ferencz szerzetenek de strictiori observantia orokson, de
abban a helyben azon szent szerzetbeli Pdterek az li kegyelmek dllapotjok szerint
86
Benko J6zsef: Transsilvania specialis, Bukarest-Kolozsvar, 1999, II, 260-261; Benko Karoly:
Csik-Gyergyo es Kdszon multja es )elene, Kolozsvam, 1853, 146-148.

203
www.cimec.ro
 vato /,akohelyet es kertecsket is epithessenek, s abban a helyben residedlvdn, ijjel
nappal Istennek szolgdlhassanak, mind szegeny atydmert es maradekaiert isteni-
mddok legyenek, a mely helyt kedvesen, s hd/,aado szivvel is acceptdlvdn szegeny
atydm uramtol a Pdterek, es epitven meg rajta egy nehdny esztendeig, specifice
residedlvdn benne, birtdk, azutdn bizonyos okokra nezve receddlvdn, absentdltdk
magokat abbol a helybOl. Mostan pediglen aldzatosan requirdlvdn azon Residen-
tidnak ujobban vato felvitele fal/, en is elottem viselven fenn meg nevezett szegeny
Atydm Uramnak ebeli buzgo istenes indu/,atjdt, mind pedig azon szent szerzethez
vato Jo akaratjdt es patrociniumdt, mint Jo fiu edes szuleinek ilyen istenes pelddjdt
akarvdn kvetni: rksn restitudltam kegyelmeknek, es azon szent szerzetbeli
hazafiainak, melybol minden jussomat kiveszem, Isten szeretetiert, es azon szent
szerzethez vato Jo akaratombol teljesegesen, hogy szabadon es rksen birhas-
sdk iJ kegyelmek, mint egyeb helyeken vaio k/,astromokot, melyben /,aknak. Annak
felette az en ertekem es tehetsegem szerent vaio Jo akaratomat ajdnlom kegyel-
meknek mig Isten eltet. Kiknek dhitatos imddsdgokba, 8 dldozatjokba ajdnlom
magamat, szegeny szuleimet es maradekimat. Ddtum ex curia mea Szdrhegyiensi
Die. 5. Jan. 1665. '-!! 7
A szarhegyiek meg abban az evben plebanossa valasztottak P. Ujfalvi Alber-
tet, aki a 16 evvel azelott epitett fahazba koltozott, s atvette a kapolnak gon-
dozasat. Az 1665. evi gyules hazfOnokke P. Taplocai lstvant tette. R6maban
P. Modestus e zardat Boldogasszony mennybemenetele" cimmel (titulum ab As-
sumpta Virgine Oei para Loci) frta be. La.zar V Istvan ekkor atyja adomanyat
megerositette azzal, hogy 1665-ben P. Taplocai Istvan melle a kijelolt tarsak-
nak is otthont biztositott. Apafi Mihaly fejedelem azonban csak P. Taplocai
lstvannak engedte meg az ottmaradast, kit 1669-ben P. Kajoni Janos valtott
fel, ki a kapolnak koziil a Maria-kapolnat csereppel ujb61 befedette, s az ossze-
omlashoz kozel all6 zardat ujra epttette.
De hat ki is volt Kajoni Janos? A neves ferences szerzetes enek- es zene-
szerzokent, orgonistakent, orgonakeszitokent, illetve fordit6kent van szamon
tartva, de munkassaga alapjan polihisztornak is tekinthetjiik. 1629-ben szii-
letett a Belso-Szolnok varmegyei Kiskajonban. lskolait a kolozsvari jezsuita
atyaknal kezdte es Csksomly6n folytatta. 1647-ben lepett be a csksomly6i
kolostorba. lnnen kesobb tanulmanyai folytatasara Nagyszombatra kiildtek,
ahol a tudomanyokban, kiilonosen a zene- es enekszerzesben tett szert kesobbi
munkassagat befolyasol6 ismeretekre. 1655-ben szenteltek pappa. A csksom-
ly6i rendhazban kezdte meg papi mukodeset, de Mikhazan, majd 1669-tol
87
KAL, Lz:ir csal. lvt., dosszie 626; Lz:ir M., 171, 195-196.

204

www.cimec.ro
Szarhegyen folytatta. A hetvenes evek kozepen visszatert Csfksomlyora, ahol
1675-ben nyomdat alapftott. ltt egyreszt sajat mt'.iveit, masreszt az iskolanak
sziikseges tankonyveket nyomtatta. Nyomdaalapfrasi szandekat fgy fejezte ki
a Cantionale Catholicum dmt'.i egyhazi enekeskonyvenek eloszavaban: Edes
hazdmnak akartam szolgdlni, es mdsoknak is alkalmatossdgot e kis munkdmmal
adni, hogy akaddly nelkul dicsirhessek az lstent. "Nyomdajaban eloszor a Can-
tionale Catholicum dmt'.i enekeskonyvet nyomtatta ki 1676-ban. Harom evvel
kesobb kapott engedelyt arra, hogy tankonyveket is eloallf tson. Kesobb egy
lengyelorszagi fOpap mondott dicsero koszonetet jeles tankonyveiert. A XVII.
szazad nyolcvanas eveiben ismet Szarhegyre keriilt, ahol ujbol hazfOnokkent
tevekenykedett. 1687-ben halt meg Szarhegyen. Sfrja a templomkertben talal-
hato. Legfontosabb mt'.ive a Kdjoni KOdex. Ehhez a munkajahoz az indfttarast
egyik tanaratol - valoszfnt'.ileg Seregely Matyastol - kapta mim joi tanulo diak.
Tanara mar regebb elkezdte a kodex frasat, s Kajoni Janos folytatta tovabb.
Az idok folyaman masok is beledolgoztak ebbe a kodexbe. A Kajoni-kodex
tulajdonkeppen az altala Nagyszombaton elsajatftott ,,Ammerbach"-fele ta-
bulaturas kottazast rogzftette. Sok ertekes preklasszikus es korabeli eneket es
orgonamt'.ivet jegyzett le benne Kajoni Janos es hagyott az utokorra. Korabeli
vilagi enekeket is lejegyzett keziratos konyveben. Mas keziratos munkai, vagy
nyomtatott konyvkiadvanyai a kovetkezok voltak: Cantus Catolici - egyhazi
enekek gyt'.ijtemenye az ev minden idoszakara es kiilonfele alkalmakra (1676),
Organo Missale - misek, litaniak, antifOnak es mas szertartashoz vaio enekek,
Sacri Concentus - egyhazi enekgyt'.ijtemeny, melyet kiilonfele szerzok, de kiilo-
nosen Viadana Lajos frt, Himnarium - latin es magyar nyelven lejegyzett val-
lasos versek gyt'.ijtemenye, Magyar herbdrium - Fiiggelek egy latin nyelvt'.i Or-
tus Sanitatis" (magyarul Fuveszkonyv) dmt'.i novenytani munkahoz (Venetiis,
1511), amelyben lefrja a gyogynovenyek gyogyaszati harasat is, Regi m6d sze-
rint vato szikely BC- regi szekely rovasfras (ez a munkaja elveszett), A CustrJ-
dia tortenete - korabeli feljegyzesek, Aranyos hdz - ima- es enekeskonyv a hfvek
szamara, Hortulus Devotionis 1669 - imakonyv, sajat kezu frassal. A fentieken
kfviil szamos liturgikus fras, szentbeszed, jegyzet kotodott alkotasaihoz. 88
La.zar V. Istvan azzal a tettevel, hogy ujraalapftotta a szarhegyi kolostort
es Gyergyoszarhegyre hfvta a kor humanista szerzetes gondolkodojat, Kajoni
]anost, a szarhegyi fOembernek a vallashoz es a vallasos irodalomhoz vaio ko-
todeser jelkepezte. 1666-ban a tarar fogsagbol visszatert Damokos Tamas, aki
88
P. Benedek Fidel: Kjoni Jnos, Csiksomly6, Kolozsvr, 2000, 347-504; es P. Benedek Fidel:
A szdrhegyi Ferences Kolostor, Des, 1965.

205

www.cimec.ro
az 1657-es evi lengyelorszgi hadjrat elott Csik-, Gyergyo- es Kszonszekek
fOkirlybiroja volt, s a fejedelemtol visszakerte fOtiszti hivatalt. Ennek meg-
akadlyozsra Lzr V lstvn a fejedelemasszonyhoz, Bornemissza Annhoz
folyamodott. Kereseben tobbek kozott a kovetkezokeppen fogalmazott: mert
Isten bizonysdgom Kegyelmes Asszonyom, nem tisztem kivdnsdgdert, hanem ki-
czin boczuletemnek helyben va/6 megh maraddsdert kenszeritettem Naczdgodot is
busitani". Kerelmere a fejedelemasszonytol 1666 augusztus 9-en a kovetkezo
vlaszt kapta: Mi akaratunkbol a nem lesz, oromest szollunk el higye Kelgd. Az
harminczadat nem azert attdk neki, abban is hirem nem volt. Erre vigydzasom
leszen ... "Bornemissza Annhoz irt folyamodvnynak eredmenyesseget bizo-
nyitja az a teny is, hogy I. Apafi Mihly 1666. november 5-i Gyulafehervrrol
irt meghivojban, melyben Lzr V lstvnt kisded finak, Apafi Gergelynek
november 28-n Kolozsvron, a Farkas utcai templomban tartando temete-
sere meghivta, a szrhegyi fOembert tovbbra is Csik, Gyergy6 es Kdszon foki-
rdlybird"-jnak nevezte. 89
1666-ban es 1667-ben Lzr Erzsebet lenytestverenek msodik ferjevel,
Jancso Jakabbal perelt ez utobbi ltal kovetelt jussert. Lenytestvere ugyanis elo-
sz6r alfalvi Turi Mihlyhoz ment ferjhez, akinek halla utn Jancso Jakabbal
kotott hzassgot. Az uj ferj kovetelte Lzr IV lstvn ltal a hagyatekban ado-
mnyozott javakat. Lzr V lstvn pecsetes irattal vllalta, hogy teljesiteni fogja
apja kivnsgt. A levei letezeset ket tanu igazolta. Az egyik az also-torjai nemes
Mihlcz Mihly volt, aki az esketes alkalmval a kovetkezoket vallotta: Tudom
azt, hogy nekem az szegeny megholt Turi Istvdn uram mutatott egy levelet, mely leve/
mostan Tekentetes Nemzetes Gyergyoban Szdrhegyen lako Ldzdr Istvdn neve alatt
subscribdltatott vaia, pecsetes is vaia ugy emUkezem red, az ddtumja vdsdr volt, az
levelnek tenora eros hut alatt vaia meg irva, hogy valamiben az nennynek ugy mint
Turi Istvdnne aszszonynak Ldzdr Erzsebeth aszszony mindenekbOI reszit igazsdgoson
kiadja, valamiben aszt magam minden torveny nelkult. Meg aszt is mondotta ne-
kem Turi Istvdn uram, hogy ha o aszt el kezdi, bocsuletit kell el vegyem miatta Ldzdr
Istvdn urnak, en aszt monddm arra, hogy rossz ember ha el nem kezdi. ''JO
A msik tanu az orbaiszeki gyalog katona, Sido Mihly volt, aki a kovetke-
zoket vallotta: Mikor en szolgdldm Turi Istvdn uramot, seniort, az lengyelorszdgi
hadi exprdiciokor, tudom aszt, hogy egykor leveleket hoza ele az asztalra nehai
Turi Istvdn ofelesege, ki most ]ancs6 ]akabne aszszonyom, en az leve/kit ldtogatni
89
KAL, L:izar csal. lvc., dosszie 626; L:izar M., 172.
Csikszereda, Allami
9
Levelcar, lelcari szam 39, fond 27, 1-es mappa, 25-i.is dosszie (1667.
okcober 6.).

206

www.cimec.ro
kezdem, hogy az marhdkrol va/6 regestrumot kezde keresztetni velem, azonban
egy pecsetes levelet taldlek Ldzdr lstvdn ur neve alatt vaia subseri bd/va... Olvasni
kezdem, olyan tenorral vaia irva, hogy huttel koteleszte arra magdt az mostani
Gyergyoi Ldzdr lstvdn uram, hogy mindenekbOl reszit ki adgia, minden torveny
nelkult Turi lstvdnne aszszonyomnak, az levei pecsetes vaia, azonban Turi lstvdn-
ne aszszonyom letetete velem aszt az pecsetes levelet. '91 A peres iigyben a hara.ro-
zatot vegiil is a fejedelem hozta meg Lzr V. lstvn javra.
1668-ban ismet birtokmegosztsi iigyekkel volt elfoglalva Lzr V. lstvn,
reszint neje, Petki Kata testvereivel, reszint pedig anyja, Szekely Ilonr6l val6
rokonaival. Ugyancsak 1668-ban kapott utasitst Apafi Mihly fejedelemtol
az Erdely, Havasalfold es Moldva kozotti hatrvitk rendezesere, a ket romn
vajdasg megbizottjaival egyi.itt. A fejedelmi rendelet tartalma kovetkezo volt:
,,Az nemes orszdg KegUet rendelven a ket oldhorszdgi Vajddk es Erdely kozott va/6
controversidknak eligazitdsdra. Parancsoijuk kegyelmesen es serio Kgdk. dolgait
rendellye oly karban hogy 15. praesen. mehessen ki, es arra rendeltetett bocsuletes
hiveikkel egyutt azon dolgot vehesse Jo karban, melyet el is ne mulasson Kgd, hogy
valamikeppen tovdbb va/6 busitdsunkra alkalmatossdg ne szolgdltassdk az haladek
miatt. Azonban mivel Szentpdli jdnos Uram egy nehdny rendbeli mentseget adja
be nem mehetesenek, mi is ezen uttydbol eo kegyelmet megengettuk, azert Kg/,d
semmikeppen el ne mulassa, hanem mingydrdst be menjen, hogy az oda be va/6
dolgokban fogyatkozds ne essek. '92
Ugyanaz az Apafi Mihly 1669. mrcius 4-en gyulafehervri rendeleteben
Lzr lstvnt zabolai Mikes Kelemennel egyi.itt azzal bizta meg, hogy iktassa
be hivatalba Pter Damokos Kzmert a Generlis Vicarius m6dja szerint a ra-
mai katolikus vallson leva tanit6k koze.
1669. mjusban mr Lzr V. lstvn keressel folyamodott a fejedelem-
hez, miutn megtudta, hogy Nagy-Ida nevu helysegnek a fejedelem dltali pub-
licdti6ja alkalmdval sajdt Bardtfalva nevu j6szdgdt is publikdltdk, holott e (Ko-
losmegyeben fekvlf) folut meg atyja vette meg Horvdth ]akab nevu birtokost6l
es az6ta mind atyja, mind pedig maga Ldzdr V. !stvdn annak mindeddig bekes
birtokdba volt", s kerte a publikti6 megsziinteteset. Kereset a fejedelem meg
ugyanabban a h6napban, vagyis mjus 25-en teljesitette, biztositva j6szgnak
hboritadan birtoklst. 93
91 Uo.
92
KAL, Llzar csal. lvt., dosszie 621; Llzar M., 173-174. A levelet Radn6tr61 frta Apafi Mih:ily
fejedelem 1668. szeptember 10-en.
93
KAL, Llzar csal. lvt., dosszie 621.

207
www.cimec.ro
 L:izar V. Istvan nagy mennyisegu bort vasarolhatoct Moldvab61, melyre
Duca fejedelem 1669. okt6ber 3-an irc levelebol kovetkeztethetiink. A mold-
vai uralkod6 vammentesseget biztositott a szarhegyi kastelyba iranyul6 bor-
sz.llitmanynak. A levei tartalma a szarhegyi nagylirnak a moldvai fejedelem
altali elismertseget is bizonyitja. Ezerc kozleset fontosnak tartjuk: Spectabile ac.
Generose Dom. salutem et omnem prosperitatem. Kegyelmed nekunk becsUlettel irt
surget/J levelet becsuletes szolgdja dltal vettuk szomszidsdgos )6 akarattal s acceptdl-
tuk kegyelmed )6 akaratjdt. A kegyelmed hdza szuksegere birodalmunkb6l bor ve-
tele felii! vato kivdnsdgdt ertettuk, vehet is kegyelmed bizvdst, csak annak megvetele
utdn kegyelmed tud6sitson mennyi szdmu legyen, Kegyelmed szdmdra, s hdza szuk-
segere s annak vdmjdt vagy karminczadjdt kegyelmednek akonkent megengedjuk,
parancsoijuk is felole ott vato vdmosinknak advdn kegyelmed ertesunkre kivitelekor,
mds dologb6l is kegyelmed ... eldlvdn, )6 szivvel kegyelmednek kedveskedni el nem
mulasztjuk. Ezek utdn blJ dlddst is kivdnvdn kegyelmednek. '~ 4
1669. augusztus 26-an L:izar V. Istvan mind a maga, mind pedig Csk-,
Gyergy6- es Kaszonszekek tisztsegviseloinek neveben tiltakozoct a fejedelem
eloct Dacz6 Janosnak a fOkapitanyi hivatalba iktatasa es kineveztetese ellen,
melyet a szekely szabadsag megsertesenek nyilvanitott. Ez a tiltakozas a kor
ket eros akaratu ferfiujanak haWig tarto ellenseges indulatanak vetette meg
az alapjat. Ennek az ellenseges indulamak egyik megnyilvanulasat az 1671-
es evi dieta idejen is feljegyeztek, amikor is e ket ferfi a Beldi Pal termeiben
egymast szidalmaztik, Dacz6 Janos L:izar lstvant hamis hitu"-nek nevezte,
mely szavakert Ldzdr lstvdn meggyaldz6jdt az orszdg rendei elebe idezte perbe : 95
Kesobb bosszub61 Dacz6 Janos a Beldi Pal mozgalmaval kapcsolatos - fOleg
a fejedelem elotti gyakori gyanusitgatisaival - elosegitette L:izar V. Istvan be-
b6rt6n6zteteset. 96
A Janos Zsigmond fejedelem .ltal 1558-ban kiadoct es Apafi Mih.ly fe-
jedelem altal megerositect szabadalomlevelet 1671-ben L:izar V. lstvannak,
Csik-, Gyergy6- es Kaszonszekek kir.lybir6janak az elnoksege alact hirdectek
ki Csikszeredaban. 1672-ben a szarhegyi foember elvesztecte feleseget, Petki
Katalint, akit oszinten szeretect. E no halala utan L:izar V. Istvan Apafi Mihaly
egyik fOemberekent a fejedelmi udvarnal tart6zkodott, s tobbnyire csak szek-
gyulesek idejen jott haza Gyergy6szarhegyre. Sokat tart6zkodott a szaszerke-
di j6szagan is. 1673-ban ismerkedect meg Kereszturi Krisztinaval, Kereszturi
94
L:iz:ir M., 196-197.
95
Uo., 174-175.
96
Uo., 174.

208

www.cimec.ro
Isrvn es Tholdalagi Katalin lenyval. Br alig telt el egy ev neje halla utn,
rgtn kinyilvnitotta hzasodsi szndekt. Kereszturi Krisztint val6szm'.-
leg 1673 vegen vette felesegiil.
Lzr V. lstvnnak a jobbgyokkal szembeni viselkedese igencsak eltert ap-
jnak jobbgysorsba kenyszerito, jobbgytelepito politikjt61. Ennek ellenere
o is jobbgyai megtartsra trekedett. Sot, megkerestette az apja idejen a L-
zr-birtokr61 elszktt fiiggo viszonyban elo parasztokat is. Ilyen volt tbbek
kztt Becze Gergely szrhegyi lakos esete is, aki a XVII. szzad elejen rmlist
kapott, de mivel nem akart reszt venni a harminceves hboruval kapcsola-
tos harcokban, Lzr IV. Isrvn oltalma al helyezte magt es a jobbgysorsot
vlasztotta. Jobbgyi alrendelt sttust nem birta sokig es a bujdosst v-
lasztotta. Vegiil is a Doboka megyei Szek vrosiak psztorkent alkalmaztk,
s ezert Psztor Gergely neven ismertek. Lzr V. lstvn miutn megtudta,
hogy a csald jobbgya Szeken tart6zkodik, az emltett telepiiles vezetoitol
jobbgya kiadatst kerte. Mint {na, Az jobbdgynak neve Becze Gergely, alias
Pdsztor Gergely Gyrgyo Sziki Szdrhegyi. Kegyelmedet kerem minei jobban lehet
tartsa megh az Relatoridt, hogy ne legyen valami condescersio benne. '97
Szek vros elljr6sga Lzr V. Isrvn megkeresesevel kapcsolatban gyulest
tartott, melyrol a kvetkezoket olvashatjuk: Ez minutdban meg irt jobbdgynak
volt fel kerese die 20. septr 1675. Doboka vdrmegyeben Sziken lako Tasnddi Pdl
ur dltal ugyan Szik vdrosdtol es maga hdzdndl ott Sziken, mely hdzdnak also
szomszedgya ott Sziken lako Ferencz Istvdn, felslJ szomszedgya Szent lvdn felol
menlf Orszdgh uttya vdlasz tetele fen megh irt Tasnddi Pdlnak vdros kepiben leven,
csak az mi kozben nem adgyuk sem megh irt Becze Gergelyt alias Pdsztor Gergelyt
megh tartiuk torvenyre. '98
A szekiek teht nem adtk ki psztorukat es a peres utat vlasztottk Becze
Gergely szabadsgnak biztositsa erdekeben. A szrhegyi fOember a fejede-
lemhez fordult volt jobbgya jogi sttusnak tisztzsa erdekeben. Apafi Mi-
hly dnteserol ez iigyben a kvetkezoket olvashatjuk: Nemzetes Ldzdr lstvdn
kegyelmetessegebol Sziki Urajm ugy mint az egisz vdrostol kerete fel az dltalunk,
megh az attya idejeben Mihdly vajda bijovetele utdn el szokott es bujdosott Gyer-
gyo Sziki Szdrhegy(i) Becze Gergely nevu idos jobbdgydt. Az Aprobatdban irott
ajfilekrelfl va/O Ordius processus szerint Partis 4-to Titu/o 5 Articulo T folio 191.
cum omnibus ad se pertinentiis ... .!tem ugyan azon Approbatdban sub litera
S Partis Tr:rtia Titu/o 40. Art. 1O. Folio eodem ott is vildgoson megh iratott, mind
97
KAL, Lizr csal. lvt dosszie 41 O.
98 Uo.

209
www.cimec.ro
Cassdltattak az olyan drmdlisok ha szekelyek Leven ugy extrahdltak volna megh
rezedis affeleket. '99
Az 1675-os evi gyulafehervari dietan az orszag rendjei biztosnak nevez-
tek ki Teleki Mihallyal, Bethlen Gergellyel es mas eloljar6kkal egyiitt, hogy
a szamost'.tjvari, kovari es huszti j6szagokkal kapcsolatos nemesi es mas cont-
roversidkot", tovabba a kapjoni gat felett a dezsiekkelfolyt egyenetlenseget" ren-
dezzek, s vegre a maramarosi Kortvelyes nevu falunak a taraczkoziekkel val6
vitis iigyet tisztazzak. A hosszas tant'.tkihallgatasok, egyeztetesek es dontesek
befejezese utan Szarhegyre sietett haza, aho! t'.tjrahazasodasa utan mar tobbet
tart6zkodott. Volt is miert sietnie, mert 1675-ben megsziiletett Ferenc nevu
fia. 1675. szeptember 29-en Apafi Mihaly a szamost'.tjvari varban kiadott ado-
manyleveleben La.zar V. Istvan szamara dete vegeig atadta a szaszerkedi j6szag-
nak a fiscus szamara jar6 dezsma arendajat. 100
Mar 1674-ben sz6vetkezett Beldi Paliai, s ennelfogva a fejedelemellenes liga
aliir6i soraba keriilt, amelyet kesobb a pereben ellene hasznaltak fel. 1676-ban,
amikor Beldi Palt elfogtak, Apor lstvant pedig a Mikes Kelemen kezessegen bo-
csatottak szabadon, Llz.r Istvan elfogatasar61 is szarnyra keltek az alhrek. Ezert
nem akart megjelenni a fejedelmi udvarnal sem. Yegiil is Teleki Mihaly leveleben
megnyugtatta, hogy Apafi Mihaly a legkevesbe sem gyanakszik rea. Ennek elle-
nere Llzar V. Istvan fokozatosan a gyant'.tstottak koze keriilt, foleg 1677 vegen,
a mid/Jn Be/di Pdl a haza megszabaditdsdra es a rossz tandcsosoknak, ugy Teleki
Mihdlynak is, megbuktatdsdra tobbekkel osszeeskudt. ~ 01 Ekkor mar egyre tobb bi-
zonyt6 anyag jelezte Llz.r V. lstvannak az osszeeskiivesben val6 reszvetelet.
Mivel 1677-ben a pestis Csk-, Gyergy6- es Kaszonszeket, foleg pedig Gyer-
gy6t nagyon st'.tjtotta, La.zar V. Istvan felesegevel egyiitt Gyergy6szarhegyrol
Besztercere vonult vissza. lnnen tovabb folytatta levelezeseit Damokos Tamas-
sal es Beldi Pal tobbi tarsaval. Levelezeseinek koszonhetoen tert vissza 1677
vegen Szarhegyre. A hazatereshez Apafi Mihalyt61 kert es kapott engedelyt,
aki ekkor Katonaban idozott. La.zar V. Istvan okt6ber 14-en erkezett meg
Szarhegyre, ahonnan azonnal tud6stotta Damokos T amast megerkezeserol,
egyszersmind meggerte, hogy mindenben azt fogja kovetni, amit e targyban
a cskszeki osszeeskiivok hataroznak. A cskszekiek meg is hvtik La.zar lst-
vant, hogy a Haromszekrol atjott osszeeskiivokkel egyezkedhessenek. Szarhe-
gyen vaio rovid tart6zkodasa hatirozadanna tette, mert a gyergy6iak nemigen
99 Uo.
ioo Uo.
101
Uo., dosszie 628; Lizar M 175.

210

www.cimec.ro
voltak hajlandoak Apafi Mih:ilytol elpartolni, amit Damokos Tamashoz irt le-
vele is jelzett, s amelybol megtudjuk, hogy La.zar Istvan egesz Gyergyoban csu-
pan Kopasz Ferencben bfzhatott. Mindazonaltal mindent megtett azert, hogy
e szekely szeket a Beldi Pal reszere biztosftsa. E cel bol nyfltan kimondta, hogy
a fejedelem megsertette az orszag jogait, tovabba azt a hirt is terjesztette, hogy
a torok elengedi az adat es Beldi Palnak fejedelmi paleat kiild. Azonban az
fgeretek nem sokat hasznaltak az alszek lakossaganak meggyozese erdekeben.
A gyergyoiak vonakodva, fmmel-ammal kesziiltek ugyan a lazadasra.
L:izar V Istvan magatart:isa Apafi Mih:ilynak addig nem volt gyanus, mfg
nem keriilt a kezebe a sz:irhegyi faur neh:iny levele, melyeket Beldi P:ilhoz
es tarsaihoz dmzett. Ebben a szamara bizonytalan helyzetben L:iz:ir V Istvan
a Besztercen betegen fekvo nejet akarta meglatogami, akinek jobbanletet meg-
tudva felhagyott e sz:indek:ival es a fogarasi orsz:iggylilesre utazott. Fogarason
vaio tartozkod:isa idejen nyfltan gyanuba hozt:ik az osszeeskiivessel kapcsolat-
ban. A vad megfogalmaz:isa Daczo Janos segftsegevel tortent. Ebben a kenyel-
metlen helyzetben L:iz:ir V Istvan a fejedelemtol ket cablai jegyzot kert artat-
lansaga bizonyft:isara. E celbol tablai jegyzoket vitt magaval Csfk-, Gyergyo- es
K:iszonszekbe, ahol az elo:illftott vallokat kihallgatt:ik. Bar e vallom:isok artat-
lansagat bizonyf tott:ik, ennek ellenere nem merte elhagyni Sz:irhegyet. Nem
akart a fejedelmi udvarn:il sem megjelenni, annak ellenere, hogy Teleki Mih:ily
es Nalaczi Istvan leveleikben ismet megnyugtattak L:iz:ir lstvant, es biztosftot-
t:ik ot a fejedelem joindulatarol es kegyerol vele szemben. 102 Felelme megsem
volt alaptalan: 1678 augusztusanak utolso napjaiban elfogt:ik es vasra verve
a fogarasi varba vittek. ltt olyan sulyos rabs:igban tartott:ik, hogy meg nejenek
sem volt szabad latogatasara menni.
La.zar Istvan mellett meg Haller ]anost, Keresztesi Samuelt es K:ilmany
Kristofot ideztek felsegsertesi perbe. Koziiliik azonban csak La.zar V Istvan
nem bfrta a kilenc honapi fogsagot, es 1679. aprilis 24-en, eletenek 53. eveben
meghalt. fgy az fteletet csak hal:ila ut:in mondt:ik ki. A:z ellene felhozott tiz
pontbol :illo vadak egyike az volt, hogy o Besztercere oly szandekkal ment,
hogy e videket Beldi P:il reszere lazftsa fel. Bar e vadat, nehany mas vadpont-
tal egyiitt, megc:ifolta, ezt megis felhaszn:iltak ellene. Elf telesehez hozzajarult
a gyergyoi alkir:ilybiro vallomasa, tovabba a Beldi P:ilhoz, Cs:iki L:iszlohoz es
Damokos Tamashoz frt levelei. Ezek a levelek igazoltak az osszeeskiivesben
vaio reszvetelet, amiert is a kimondott ftelet alapjan elvesztette minden varme-
gyei joszagat es a gyergyoszentmiklosi vamot.
102
KAL, Llzar csal. lvt., dosszie 628; La.zar M., 176--177.

211

www.cimec.ro
 Ezeket a joszagokat azonban ozvegye, Kereszturi Krisztina keresere Apafi
Mihily fejedelem visszaadta a haram hatrahagyott arvanak, a gyergyoszent-
miklosi vamot pedig egy 1679. oktober 7-i oklevel szerint a csalad 1000 ma-
gyar forintert zalogkeppen kapta vissza. 103 La.zar Istvan holttestet a fogarasi
varbol Szarhegyre hozrak haza, s itt temettek el.
A szarhegyi La.zar csalad - koztiik La.zar V Istvan - emleke fOleg a kas-
telynal folytatott epitkezeseknel maradt fenn. A szarhegyi Uzar-kastelyt mar
a XVII-XVIII. szazadokban is igen sokan csodaltak. A XIX. szazad folyaman
Benko Karoly, 104 Orban Balazs 105 es Kovari Uszl6 106 lefrasai a kastelyt alkoto
epiiletegyiittesnek inkabb a kiilso kepet mutattak be. Kelemen Lajos a gr6f
La.zar csalad meggyesfalvi leveltadnak iratanyagat kutatta, szamos adattal gaz-
dagitotta a kastellyal kapcsolatos ismereteinket. A kivilo leveltaros megtalalta
egy 1743-ban keletkezett, es eppen gr6f La.zar Perene epitkezeseire vonatkozo
tanuvallaras szoveget is, amelyet a gr6f ozvegye, Boer Zsofia es leanyai, illetve
az akkor elhunyt gr6f masodik hazassagabol szarmazo fiai kozott az orokseg
elosztasa miatt megindult hosszu per sodn irtak ossze. 107
B. Nagy Margit szamos tanulmanyaban az epiiletegyiittes muveszettorte-
neti vonatkozasait vizsgalta. Tanulmanyaiban, konyveiben bemutatta a kastely
reneszansz partazattal diszitett homlokzatanak muveszettorteneti erteket, me-
lyet egyreszt Bethlen Gabor fejedelem epitkezeseinek hatasakent magyarazott,
masreszt pedig a csalad lengyel kapcsolataihoz kotott. 108 1963-ban kezdodtek
meg a szarhegyi Uzar-kastely teriileten a regeszeti asatasok. 109
A kastely XVII-XIX. szazadi illapotanak a rekonstruilasaban igen jelentos
munkat vllaltak a bukaresti muegyetemi hallgatok, akik felmeressorozatot
keszitettek Szrhegyen, melyet 1967-ben tettek kozze a bukaresti Ion Mincu"
103
KAL, Lzr csal. lvt., dosszie 634; Lzr M., 177-178.
104
Benko K., I, 51; II, 149-150.
105
Orbn Balzs: A Szekelyfold leirdsa, II, Pest, 1869, 112-115.
106
Kovri Lszl6: Erdely regisegei es tortenelmi emlekei, Kolozsvr, 1892, 238-239.
107
Kelemen Lajos: A szrhegyi romkastely, Muveszettorteneti tanulmdnyok, Bukarest, 1982, II,
203-211.
108
B. Nagy Margit: Renesznsz prtzatok, in: Uo: Reneszdnsz es barokk Erdelyben, Bukarest,
1970, 60-71; B. Nagy Margareta: Despre castelele transilvnene cu comis crenelat, Buleti-
nul Monumentelor Istorice, 39, 1970, 16-24.
109
Molnr tefan - Zrnyi Andrei - Tarisznys Martin - Keresztes Iuliu - Kovacs Dionisie:
nsemnri pe marginea cercetrilor de la castelul feudal din Lzarea, Acta Musei Porolissensis,
2, 1978, 105-116; Munteanu, Luminip: Cercetri arheologice i istorice efectuate la castelul
Lzarea, Cercetri Arheologice, 7, 1984, 245-273.

212

www.cimec.ro
Regeszeti lntezet altal kiadott Documente de arhitectur din Romnia gyujte-
menyben.110
Bethlen Gabor fejedelem olasz epiteszeinek erdelyi tevekenysegevel magya-
razta Kovacs Andris a szabalyos alaprajzu, sarokbastyas kastelyok erdelyi elter-
jedeset, mint amilyen a szarhegyi Uzar-kastely. 111 Sebestyen Gyorgy az epitesz
szemszogebol tanulmanyozta a szarhegyi kastely epitesenek a tortenetet. 112
La.zar V Istvan az apja koriban korvonalaz6dott epitesi felfogasban foly-
tatta a Lizar-kastely epiiletegyiittesenek a boviteset. 1658 tajan kesziilhetett el
a hosszu, arkados loggia a hozza vezeto ugyancsak arkados, a fejedelmi epitke-
zesek peldajat koveto rangos diszlepcsovel.
1692-bol keltezve - tehat abb61 az idoszakb61, amikor graf La.zar II. Ferenc
meg 17 esztendos lehetett - megtalaltunk egy leltirt, mely val6szinuleg a La.-
zar V Istvan korabeli allapotokat mutatta be. Ekkor ugyanis meg nem keriilt
sor a La.zar II. Ferenc altali munkalatok elvegzesere, illetve az 1706-1708-as
evek labanc pusztitasaira, illetve nem erzekelhetok a kesobbi egesek hatasai
sem az epiilet szerkezetere vonatkoz6an. Ezert kozleset sziiksegesnek tartjuk:
Az 1692. januar 19-i datummal keltezett Inventarium Curia" a kovetke-
zokeppen mutatott:

TurrJs btistya Hdmorra val6 eszkozok

Turo a Nagy tom!IJ nr. 23 Fogo nr. 9
Eoreg sajt tomlo nr. 15 Vdgo nr. 1
Ihur sajt Tomlo nr 5 Vas Gerebje nr. 1 Furo foglal6 vasak
Oszi sajt tom!IJ nr. 6 Kapcsostol nr. 5
Egy deszdnban orda ket veka Kapocs nelkUl nr. I
Egy kus poroly
Gembeli horog
Vass villa nr. 1
Korh furkdl6 nr. 1
Rostol6 vas nr. 1
Vas karika eoreg nr. 3

110
Documente de arhitectur din Romnia, 13-14, Bucureti, 1967, 69-79.
111
Kovacs Andras: Szab.lyos alaprajzu, olaszbascyas varkastelyok Erdelyben, Muveliidestortene-
ti Tanulmdnyok, II, Bukarest, 1980, 77-98, 277-280.
112
Sebescyen, Gh. - V.: Arhitectura Renaterii n Transilvania, Bucureti, 1963, 38. 40; Sebes-
cyen Gh.: O pagin din istoria arhitecturii Romniei. Renaterea, Bucureci, 1987.

213

www.cimec.ro
 Az 1692-es osszeiras szerinc a kastelyhoz tartozott a gabonas haz, melyben
gabonat es boroket tartottak:

Gabondshdz Egy ostor.forisz

Az torndczba egy szuszik teii Tuzhelyre va/6 egy hitvdn ust
szaldddal Egy kupds viso
Mds szuszikba lenmag nr. 17 Egy szatu
Harmadik szuszikba tartsdk buza Kasza ketto
nr. 14 Egy henger pdllos
Benn az Gabondsba egy szuszikba Az lektika hdmja
erkedi buza metr. 8 112 Egy vono hd/6
Egy putonya van szaldddal teii Kit kus bor vdnkos
Mdsban is vagyon, az ippen nem teii Eot ember ldbdra va/6 vass
Ketto jo, rosz
Az Gabonds hdz hidgya Nigy vasas dso
Eoreg gyapju 39 Egy ris
Bdrdny gyapju fejir 131 Kitkapa
Fekete nr. 16 Kitfejsze
Kancza bor nr. 12 Egy horgas kiz vono
Bial bor nr. 2 Egyfetring
Bial borja bor nr. Nr. 1 Egy bokor szdnto vas
Egy boher szdnkdz6 kass Kit bilyegzo vas
Hdm istrdng helyire va/6 szij nr. 1o Egy rossz bdrd
Koto szijnak va/6 bilind szij nr. 1 Egy oreg rostily
Kdposzta vagyon 14 kdddal Egy riz metz/J ol/6
Egy nydrs
Az felslJ bdstya Kit ldbas konyhdra va/6
Egy szuszik tele tavasz rossal Serpenyo
Apro fa edinyek sok Kit eoreg vas fazik
Egy serfiJzlJ ust fenek Egy kander
Egy vas macska hdzhelyre va/6
AzPintze Kit vas fado
Az hdmorra va/6 a/so nyil derik Egy vas abroncs
karikdja Egy hdmorra va/6 fogo
Nigy furu egy kiz vono Egyddrda
Rdmds szuszik egy Egy ldncza
Egy rdmdtlan Kit nagy farok

214

www.cimec.ro
Ket kdd kdposzta bor flJzo fazek
Ket tdlcser Az sutonek kezebe egy kis melegito ust
Vetemenyes kertbe va/6 vas gereblye Egy tuz hellyre va/6 vas vil/a
Kethdm Beler furo plehek 3
Ket derdcska vaJ Egy vasa vegu guzba
Egy kertbeli dorosz/6 Az fotonek kezebe negy szita
Egy mecs serpenyo Ketto Jo gyer, ketto Jo gyakor suto
Egy eoreg cskiny tekenyo hdrom.
Ms kiisseb Mindenestol egy, ket esetben ket faJtdt
Egy kus vdgo fejsze
Ket ollo melly is va/6 a szteke? Az lednyok hdzdba egy kis ...

Az a/so bot (boit) Azalso hdza

Egy hivdn egett bor flJzlJ ust Egy rez mosdO
Egy boros szek Egy rez gyertya tarto
Egy be pecserlett Szekreny Egy pleh palaczk
Egy edreg cserge Azon kivul valami romlott bokdJok,
Egy ures ldddba az uvegek
Egy gyermek feJe ald va/6 kis vdnkos Egy pdrclob
Harmincz hat darab uveg ablak Egy nagy karabek
Egy also uveg tdnyerral felig
Egy dreg vas rostely Az belslJ bot (boit)
Egy dreg nydrs
Hdrom pdr gyapot fanal fesuldtt szita Egy pincze tok hat uver,gel
Egy ldmpds KetderekaJ
Egy pdr jltes papucs Egy bOr vdnkos
Egy fazek orso Ket ple palacz
Hdrom pincse tok ures Egy gyertya tarto
Egy hosszu ldda nyusttel, borddval Egy on so tarto
tele Egy szdllas
Ket leveles ldda Ket res tdl
Hat ldda egyik fedeletlen Egy ejtetes on palaczk
Egy veka felig uveg tdnyerral Egy faltos kristdly uveg
Az kis udvaron egy fanal fardz6 ust Egy rez tdltza
katlanba. Mds irds Erkedre vittek. Egy hitvdn rez gyertya tarto
Az suto kaszten, Katldnba egy eget Egy uveg bor

215
www.cimec.ro
Egy fekete mente, nadrdg, suveg Az kapu filet va/O bot (boit)
az urfie Hdrom pdr kireulos pisztol
Kit fekete sz0nyeg Hdrom tolcseres karabel, egyike
kirakos, ketteji vdgos es azt szijastol
Az kUl.slJ botba (boltba) Egy hoszszu Slnita
egy ldda abban kit darab vdszon Hdrom hoszszu Stucs
Egy kus pintze tok 5 uveggel Negy erszeny puska
Egy osrya suto vas Eotodik az lakatosndl gyorgy kezen
Fel torok kengyel vas Egy pdr hintoban va/6 polhdk
Ket baros hdtbani szek Egy pdr nyeregfob va/6 polhdk
Egy vas onoz6 Egy pdr hintoba va/6 Stucs kik az
Egy borlJs szek lakatosndl vadnak
Viszont egy kus fenetlJ tok Egy paraszt karabely
Egy nagy zabola Ket aranyas hegyes tor
Egy nagy kurt Egy nyakba va/6 pdllos
Egy szeredabeli fa palaczk Egy rosz huvelyu koszpero
Ostok, nyomtato kettlJ
Az Tisztarto hdz Kit pdr puska tok
Hdrom nydrs Het kantdr
Egy kus rostely Lo kOtlJ szij ott
Egy konyhdra va/6 serpenylJ Egy ple loding
Egy torma orlo Egy oreg lakat
Egy /eh szurlJ Egy oreg zabola
Egy bors torlJ Egy ple ldmpds
Egytuzhelyre va/6 vas vil/a Egyszonyeg
Egy hitvdn pap/an
Azkonyha Egy on so tarto
Egy oreg rez mosdr torostol
Egy vas macska
Egy nagy ullJ

A kastelyra vonatkoz6an 1692. januar 19-en kelt ing6saglelt:ir tehat nem

emlit haram [?] toronynal tobbet, mim amilyen a tur6s bastya, az als6 bastya
es a felso bastya, a helyisegek pedig a gabonas haz es padlasa, pince, als6 boit,
le:inyok haza, asszonyok haza, belso boit, tiszttart6h:iz, konyha es a kapu fe-
letti boit.

216

www.cimec.ro
 A leltar a La.zar V Istvan (1625-1679) korabeli allapotot tiikrozi, aki La.zar
IV lstvantol oroklott epitkezesi koncepciot teljesitett, es az eszaki tornyok
megepitesevel es a leltirbol erzekelheto belso atalakitisokkal az emlitett ka-
tonai-politikai esemenyek kozepette mar aligha lehetett abban a helyzetben,
hogy uj epitkezesekbe fogjon. A fejedelemseg tortenetenek kovetkezo, politi-
kai belharcoktol es intrikaktol felkavart evtizedeiben ket alkalommal borto-
noztek be politikai ellenfelei, bortonben is hunyt el 1679-ben.
La.zar Istvan kiskoru orokose, a kesobbi grof La.zar Ferenc 1679-ben negy
eves volt, kovetkezeskeppen oneki sem igen sikeriilhetett lenyeges atalakita-
sokat veghezvinni, sem 1692-ig, sem pedig a kuruc szabadsagharc kitorese
elotr.
Lazar V Istvan koranak esemenyeit meghatarozo egyenisege volt. Kivalo
katonai erenyei, Erdely politikai eleteben vallalt szerepe reven a szarhegyi fO-
ember tortenelemformalo szemelyisegge valt a szekelyseg XVII. szazadi torte-
neteben. Eletutjanak ismereteben fia idealizalta apjat. A P. Gyalogi Janoshoz
rt leveleben grof La.zar Ferenc, La.zar V Istvan fia a kovetkezoket irta apjarol:
,,A grofi titulust atydmnak is megadtdk volt, de hogy Apa.fi Mihdly megfogatta
volt az atydmot, a szegeny anydm a szegeny Kereszturi !stvdnnal egyutt megegettek
a lengyel Sobieski jdnos kirdly levelevel egyutt, melyben atyafisdgdt (a Ldzdr !st-
vdn nagyanyja Rhabianka Dorothea Szikely Mikl6sne utdn) nem denegdlta, sok
ver szerint illeto joszdgit es Generalissdgot igirven, ugy hitta maga melle. A sveciai
kirdlyhoz kovetseget viselt atydm II Rdkoczi Gyorgy idejeben, kinek is fegyerhor-
doz6ja volt holtig. Egy renden Havasalfoldenek ugyan Il Rdkoczi Gyorgy ideiben
Generdlis Armo rum Commenddnsa volt es a silistriai bassdt megverte, 2 7 OOO to-
roket halomba vdgott, sa tobbit Feke Gyergyondl a Dundnak hajtotta, ezt a torok
Apa.fi Mihdly elott Fejedelemnek is tette volna, mert hivatta, ha a szegeny Petki
!stvdn considerdtioja, es mds eretnekek invididja engedte volna. '~ 13

113
L:iz.ir M., 181.

217

www.cimec.ro
 THE ADVENTuRous LIFE OF lsTVAN Llz.AR V. OF Sz.ARHEGY

Perhaps only a few aristocrats from Gyergy6 had been blessed with such
military capabilities like Istvan La.zar V. We can assert this despite the fact that
within the Szekler warcraft in the 16-1 ?'h centuries, Andris Lazar I, Ferenc
Lazar I, Istvan La.zar II, Andris La.zar II, Istvan La.zar III, and his father, Istvan
La.zar IV were all regarded as people with excellent military qualities. The first
authentic mention of the Lazar family in a charter originates from the first
years of the 15'h century.
The place oflstvan Lizar IV, who died in 1644, was taken over in Szirhegy
by his son, Istvan Lazar V, born in 1626. At the age of eighteen, the young man
was a member of the Transylvanian army, beside his father - while he was still
alive - but he only returned to Szirhegy when the war was over. The prince
needed the officers recognized by the people of Csik, Gyergy6 and Kszon.
ln Wallachia, the revolt of the infantry and of the guards of the voivode had
already broken out in March 1654. Constantin erban, the voivode, turned to
Prince Gyorgy Rak6czi II for help. ln 1655, Prince Gyorgy Rak6czi II rushed
to the help of the voivode ofWallachia, Constantin erban. During the fights,
a part of the Szekler forces from within the Transylvanian army was led by
Istvan Petki and Istvan La.zar. ln these fights, according to the description of
his son, Istvan Lazar V fought with extraordinary bravery against the rebels.
ln 1657 Istvan La.zar V, leading the troops from Csik, Gyergy6 and Kszon,
headed to Poland, where he fought directly next to the prince, but the war
ended disastrously for the Transylvanian armies.
ln the first months of the year 1660 he was elected the Lord Lieutenant
of the regions of Csik, Gyergy6 and Kszon. Istvan La.zar V. was in Csik,
when the Prince directed him, as Lord Lieutenant and holder of the title
Captain General, to appear at the camp with the troops from Csik, Gyergy6
and Kszon. The leader from Szirhegy fulfilled his duty, after which he took
part in the battle of Felmer. ln this battle, the troops led by kos Barcsai
and Gabor not only defeated the army of Gyorgy Rak6czi II, but they also
managed to wound the Prince.
The military events, however, continued to be unfavorable for Gyorgy
Rak6czi II. On May 22, 1660 the battle between Gyalu and Sziszfenes took
place, which ended with the disastrous defeat of the Transylvanian armies.
The dying prince thanked Istvan Lizar V. and the Szekler army led by him for
their steadfastness in the battle between Gyalu and Szaszfenes.

218

www.cimec.ro
 After the injury and death of Gyorgy Rak6czi, the new governor, Gaspar
Barcsai, had high hopes in placing Istvan Uzar V on the side of Akos Barcsai.
Because Istvan Lazar V refused to agree to support Akos Barcsai, Gabor Barcsai
had him captured and locked ioto the fomess ofGorgeny, inJuly 1660. Istvan
Uzar promised 12,000 foriots for being spared and released. Gabor Barcsai
demanded 3700 talers for setting him free. Istvan Uzar V had probably paid
this amouot, but afterwards Barcsai waoted to extort 15,000 talers from him
and did nat release him. At that poiot the leader from Szarhegy chose to
escape. After his escape, Istvan Uzar V rushed to Gyergy6 and started to
work on instigating a rebellion among the Szeklers. He managed to win the
population of Gyergy6 to his side in a short time. He alsa quickly managed
to force Felcsik under his control. Afterwards, he attacked and conquered the
fortress of Csikszereda. He tried to conciliate the nobility of the county and
a part of the leaders of the other Szekler settlemeots on his side. He found
his mast faithful allies in Haromszek. The people of Haromszek gathered on
September 28, 1660 at Maksa and entered ioto an alliance with him.
Gaspar Barcsai, arriving from the direction of Kohalom, defeated, with
his army, the troops of Istvan Lazar and the rebels from Haromszek, at Kacza,
and later, on the field of Bar6t, he gained another victory over them. After this
victory - on 13 October, 1990 - Gaspar Barcsai, from the camp at Kopec,
demanded for the people of Csik to surrender, alsa demanding the extradition
of Istvan Lazar V, Samuel Szekely and Peter Vasmat, as the preparers and
leaders of the rebellion. The people of Csik were inclined to surrender, bur on
the condition that Gabor Barcsai provides general amnesty to them and their
leaders, thanks to which the people of Csik surrendered to the prince.
ln the meaotime, Janos Kemeny gathered abour 1000 haiduks of Gyorgy
Rak6czi II from Hungary and set off against Transylvania. He seot the brother
of the prince Akos Barcsai, the general Gaspar Barcsai with 1200 soldiers
and mercenaries to the interception of Janos Kemeny. The troops of Janos
Kemeny ambushed Gaspar Barcsai, whose head was taken and cut ioto pieces.
Subsequently, with the rest of his recruited soldiers he gradually invaded the
couotry. On December 24, 1660 on the National Assembly held in Szaszregen,
Kemeny Janos was elected the Prince of Transylvania.
Starting from the reign ofJanos Kemeny, Istvan Uzar belonged once again
to the leading men next to the prince. During his reign Istvan Uzar V alsa
bare the title of Lord Lieutenaot of the regions Csik, Gyergy6 and Kaszon.
Ali Pasha, with his great Turkish army and the Tartar troops made terrible

219

www.cimec.ro
havoc in Transylvania. Istvan Lizar V, as Lord Lieutenant of the regions Csik,
Gyergy6 and Kaszon, and one of its military leaders, retreated to Csik ac
the prince's order. This is where he received the letter of Ali Pasha. ln this
letter, the Turkish war-lord summoned boch Istvan Petki and Istvan Lizar to
allegiance to the new prince appoinced by him. Both of them chose loyalty to
the former prince. Istvan Lazar V. had faith in che natural endowmencs of the
regions Csik, Gyergy6 and Kaszon. He consolidated the military posts next
to the passes, and especially the fortress of Csikszereda, where he brought
ammunitions and cannons both from Szarhegy and from Csics6.
However, che Turkish-Tacar troops defeated che Szekler army, captured
and burned down Csik and drove away 15,000 souls from chis region of
Transylvania. After the defeat che Captain General Istvan Petki and the Lord
Lieutenant Istvan Lizar V fled to Gyergy6 through che mountains, from
where they headed towards the fortress of Gorgeny.
After the deach of Janos Kemeny, che so-called Habsburg Parcy organized
its assemblies in the fortress of Bethlen, and they supported Simon Kemeny
in obtaining the princely authority. The other group was the so-called Turkish
Parcy, which held its meetings in che fortress of Gorgeny and sustained Mihaly
Apafi in his pretension to che throne. Istvan Lazar was initially on the part of
Simon Kemeny, and he only swicched sides to Apa.fi after Istvan Petki also did so.
Scarting from February 16, 1662, Istvan La.zar, according to the correspondence
of the La.zar family, can be regarded as a follower of Apa.fi Mihaly I.
He had already formed an alliance with Pal Bedi in 1674, and therefore he
had gotten into che ranks of che signatories of the league against che prince,
fact, which was used against him in his trial. ln 1676, Pal Beldi was captured
and Istvan Apor was set free because Kelemen Mikes guaranteed for him.
Mihaly Apa.fi did not consider the behavior oflstvan Llzar V suspicious uncii
he found some of the letters of the aristocrat from Szarhegy, addressed to Pal
Beldi and to his companions. ln the last days of August 1678 he was captured
and taken to the fortress of Fogaras in chains. Here, he was held in such serious
confinement, that noe even his wife was allowed to visit him. Istvan La.zar V did
not endure the nine monchs' incarceration and he died on April 24, 1679, in his
53'h year oflife. Thus, his sentence was pronounced only after his deach.
Istvan Lazar V. was a determinant individual with regard to the events of
his time. Due to his superior milicary qualities and to his role in the politica!
life of Transylvania, he became a personalicy with great impact on the l 7'h
cencury history of the Szeklers.

220

www.cimec.ro
Csdkirpdd

GR. KALNOKI SAMUEL ERDELYI ALKANCELLAR

VEGRENDELETE (1705)

1706. oktober 13-n' Becsben - br. Apor Peter szerint egy hettel korbban,
oktober 6-n 2 - 66 eves korban szep csendesen" meghalt gr. Klnoki Smuel
erdelyi alkancellr. Augusztus elejen meg levelben tjekoztatta lnyt, altorjai
br. Apor Peterne gr. Klnoki Borblt veje brassoi fogsgbol vaio kiszabadita-
sa i.igyeben tett kozbenjarsarol. 3 Betegsegerol, gyenge allaporarol nem szamolt
be, igy valosnak tekintheto a becsi kornyezeteben forgolodok megjegyzese,
miszerint halala hirtelen kovetkezett be. Nem lathatta mar ujra erdelyi hazajat
es azon belol s csaladja osi feszket, 4 a haromszeki Korospatakot es Miklosvrt
sem, ahol egy evtizeddel korabban, a grofi dm elnyereser kovetoen epittetett
rangjahoz illo kastelyokat.
Ti.idos S. Kinga, az I. Lipot csaszartol grofi dmet nyero alkancellar eletenek
legavatottabb kutatoja, ekkeppen jellemezte: Klnoki a csaladi oroksegbol
szarmazo vagyonat elete sorn ugy gyarapitotta, ahogy tudta. Gondozta, mint
kori.ilotte minden mas rangbeli trsa [... ] Elete sorn bebizonyitotta: tobbre
volt kepes, mint sok mas kastelyos rarsa." 5

I Tr6cs:inyi Zsolt: Habsburg-politika es Habsburg-kormdnyzat Erdelyben 1690-1740, Buda-

pest, Akademiai Kiad6, 1988, 41. (A tov:ibbiakban: Tr6cs:inyi Zs., 1988); Apor csal:id lvr.
Roman Nemzeti Levelr:ir Kovaszna Megyei Hivatala (a tov:ibbiakban: KmNL), Fond 36,
Nr. 1094, I.
2
Br. Apor Peter: Lusus mundi. Altorjai bdr6 Apor Peter munkdi, ki:izli Kazinczy G:ibor, Pest,
1863, 49. (A tov:ibbiakban: Br. Apor P. 1863)
1
K:ilnoki csal:id lvr. KmNL Fond 49, Fasc. V, 1-5.
4
Benko J6zsef 18. sz:izad vegi megfogalmaz:is:iban: az ugynevezett kuruc vil:ig miatt ... Er-
delybe le nem ji:iherven 1706. esztendoben Becsben megholr." Szabo K:iroly (szerk.): Erdelyi
TOrtenelmi Adatok, IV, Kolozsvarr, 1862, 136. (A rov:ibbiakban: ETA)
5 Tiidos
S. Kinga: Szekely fiJnemesi eletm6d a XVJJ. szdzad alkonydn, Bukarest-Kolozsv:ir, 1998,
20-21. (A rov:ibbiakban: Tiidos S., 1998)

221
www.cimec.ro
 A haromszeki Kalnokiak6 eredetiiket 1252-ig vezetik vissza, de biiszken
hivatkoznak a Nagy Lajos eleter megmento es ezaltal a medvefejes dmert is
megszerzo Kalnoki Nemes Andrasra is. A csalad Korospatakon Szent Lasz-
lo tiszteletere szemelt magankapolnat tartott fenn, amelyet a hagyomany
szerint Kalnoki Mate es Peter epittettek Zsigmond kiraly idejeben (1426). 7
A fOrendt'.iek vagy a vfrmegyei nemesseg szintjere azonban nem jutottak,
felemelkedesiiket - a fejedelemseg koraban, annak is urolso evtizedeiben
- elsosorban iskolazottsaguknak, kiemelkedo jogi kepzettsegiiknek koszon-
hettek. 8
A csaladi vagyont a 16. szazad vegen Kilnoki Balim es fia, Janos alapozta
meg. Kalnoki Istvan Bethlen Gabor fejedelemsegenek utolso eveitol 1632-ig
viselte az alkiralybrosagot Miklosvar szekben, majd lett ugyanazon szek had-
nagya. 9 A szekely primorok soraba nem emelkedett, elsosorban katonakent
szolgalta a fejedelmet, ha kellett, portai diplomaciai megbizatasnak tett eleget.
Reszt vett - amint arrol naplojaban is beszamolt 10 - I. Rak6czi Gyorgy mor-
vaorszagi hadjarat:iban, ahonnan hazaterve, az 1640-es evek masodik feleben
hozzakezdett korospataki udvarhazanak bovitesehez es fallal val6 keritesehez,
majd 1648-ban a mikl6svari udvarhaz epitesehez. 11 Feleseger szekely primar
csaladb61 valasztotta, ap6sa, uzoni Beldi Kelemen Haromszek fokapitanya,
a szekelyek f6generalisa 12 volt Bethlen Gabor idejeben. Beldi Anna hason-
16an katolikus szellemben nevelkedett es megmaradt hiten akkor is, amikor
tesrveroccsei, Janos es az elkovetkezo evtizedekben Erdely egyik meghataroz6
politikusava val6 Beldi III. Pal a kalvinizmusra tert at. Katolikus hitben ne-
veltek gyermekeiket is, akik koziil Katalin (sziiletetett 1637-ben) elobb Kun

6
A csal:idr61 l:isd Kov:iri L:iszl6: Erdely nevezetesebb csa/ddai, Kolozsv:irt, 1854, 137-140; Nagy
Ivan: Magyarorsz:Ag csa/ddjai czimerekkel es nemzedekrendi tdb/dkkal, V, Pese, 1860, 49-55; Kis
B:ilinc: Erde!y regi csal:idai. A korispataki K:ilnoky csal:id, Turul, 1O, 1892, 83-86; P:ilmay J6-
zsef: Hdromszek vdrmegye nemes csa/ddjai, Sepsiszemgyi:irgy, 1901, 241-245; Tiidos S., 1998,
12-13.
7
Jano Mih:ily: A sepsiki:iri:ispataki Szemh:iroms:ig-templom falfestmenyei, in: Pal Judic es Si-
pos G:ibor (szerk.): Emlekkonyv Csetri Elek nyolcvanadik szuletesnapjdra, Kolozsvar, 196-197.
8
Tr6csanyi Zsolr: Erdelyi kozponti kormdnyzata 1540-1680, Budapest, Akademiai Kiad6,
1980, 362. (A tov:ibbiakban: Tr6csanyi Zs 1980)
9
ETA, IV, 137. Kor:ibban apja, a haromszeki f8kir:ilybir6v:i lett K:ilnoki Janos is viselte az
alkir:ilybir6i tisztet.
10
ETA, IV, 141-153.
11
Uo., 154-155.
12
Tr6csanyi Zs., 1980, 25.

222

www.cimec.ro
lsrvn, majd Csky Lszl6 felesege lett, Zsuzsanna 13 szmra pedig az ugyan-
csak hromszeki gyoken'.i Mikes csaldb61 val6 Kelement, kesobbi hromszeki
fOkapitnyt vlasztottk. A lenyok utn 1640-ben Korospatakon ltta meg
a napvilgot a csald elso (ismert) fiugyermeke, Smuel, aki emlitett vegren-
deleteben mrcius 17-et jeloli meg sziiletese napjakent.
A reformci6t kovetoen unitrius tobbseguve lett Korospatakon a gyerme-
kek neveleset, oktatst az udvarban gyakran megfordul6 ferences kplnok
vegeztek. Ms szekelyfoldi karolikus fauri csaldokhoz hasonl6an, fiugyerme-
keiket a Klnokiak is a kolozsmonostori jezsuita gimnziumba kiildrek ta-
nulni.14 Az apjt eppen elveszto 15 Smuel 1654 oszen erkezett Monostorra,
egy evvel kesobb mr az iskola dik-kongregci6jnak (Mria Kongregci6)
alrekrora volt. 16 Ezt kovetoen az 1660-as evek elejen peregrinci6s korutat
tett Europa robb orszgban, ahol az illeto orszgok megismeresen kiviil egye-
temi 6rkat is hallgatott. A polihisztor erdovideki pap-esperes Benko J6zsef,
a kesobbi alkancellr egyik elso eletrajzir6ja szerint Klnoki Smuel a becsi
egyetemen bolcseszeti (philosophicarum scientiarum) tanulmnyokat folyta-
tott, 17 nevet azonban az egyetem beiratkozsi anyakonyveiben 18 nem talljuk.
Becsi tanulmnyai feltehetoen kevesebbet tartottak egy iskolaevnel, ellenkezo
esetben nevet hivatalosan is bejegyeztek volna az anyakonyvbe. 19
Ugyancsak Benko J6zseftol val6 az adat, miszerint Smuel elobb Horvt,
Olasz es ms tartomnyokat is meglrogarvn" 20 - sajt llitsa szerint egy ide-
13
Korabeli kr6nikik szerinr ozvegy Mikes Kelemenne .Kalnoki Zsuzsannar brass6i hazaban
ker szobaleanya fojrotta meg 1705-ben. A ferje melle remenek a csiksomly6i remplom kapol-
najaba, Constantin Neuser kantai minorita arya halorri predikaci6jar lasd Orszagos Szechenyi
Konyvrar, Foi. Lar. 4613.
14
Varga ]Ulia: Katolikus kozep- es fe/s/Joktatds Erdilyben a 17. szdzadt6l a 19. szdzad kozepeig,
kezirar, dokrori disszerraci6, Budapesr, 2007, 77. (A rovabbiakban: Varga].) Haromszekrol itt
ranulr 1642-rol Mikes Tamas, 1649-rol alrorjai Apor Llzar, de itt ranulr az 1640-es evek elejen
kesobbi ap6sa, szarhegyi Uzar Istvan is.
15
Apja halalakor .Kalnoki Samuel kb. 14 eves lehererr. Anyjar eloszor 1654 juliusanak vegen
emlirik ozvegykent. Apor lvr. KmNL Fond 36, Nr. 380.
16
Varga J., 67.
17
ETA, IV, 137. Benko az elerrajzi adarokar .Kalnoki Samuel 1697-es grofi diplomajanak
1707. januar 24-en kelr !arin nyelvu kivonatab61 vene, amelyre a csalad levelraraban talalr.
Mai jelzete .Kalnoki lvt. KmNL Fond 49, Nr. 2, 3-4.
18
Kissne Bognar Krisztina: Magyarorszdgi didkok a becsi tanintezetekben 1526-1789, Buda-
pest, 2004. (A rovabbiakban: Kissne Bognar K.)
19
Varga Julia (Egyetemi Konyvrar, Budapest) szives kozlese.
20
ETA, IV, 137.

223
www.cimec.ro
ig Zrinyi Miklos udvad.ban is szolgilt - indult haza, feltehetoen 1664 vegen
vagy a kvetkezo ev elejen, ahol az ismert es megszokott krnyezet helyett
a csaladi binokokat is fonto tbbeves haborusagok utan lepusztult videk fo-
gadta. Sepsiszek ad6felvetesi naplojaban 1665 aprilisaban mar a korspataki
nemesek kztt szerepel, 21 meg ugyanazon ev vegen anyai nagybatyja, Beldi
Pal krnyezeteben a fejedelmi udvarban talaljuk. 22
Anyjaval, Beldi Annaval 1669-ben osztozott mega csaladi javakrol. 23 Esze-
rint az erdovideki reszek, igy a miklosvari udvarhaz es hozza tartozo jobba-
gyok, a kzepajtai ketkvt'.i malom es ottani birtokresz, a jobbagyok, tovabba
a kezdiszentleleki malom jvedelmenek fele reszet es az adamosi jobbagyok
kziil tbbeket anyjanak hagyott, maga a megromladozott korspataki ud-
varhazzal, mellette a korspataki es bedohazi malmokkal maradt. Utolag vita
trhetett ki kztiik, ugyanis a kvetkezo ev folyaman Nemes Janos f0kirilybi-
r6 tbb alkalommal szemelyesen tett kiserletet a felek megbekeltetesere. 24 Az
zvegy ezt kvetoen kltztt at a csikkozmasi Beldi-jussra, ahol meg 1688
elejen is elt. 25
A pusztitis sod.n lakhatatlanna valt korspataki udvarhaz kijavitasara
Kilnoki Samuel mar fiatal hazaskent fogott neki es vegezte be 1670 decem-
bereben. 26 1667 husvetja utan 27 vette felesegiil szarhegyi La.zar Istvan lanyat,
Erzsebetet. A fiatal par az erkedi Uzar-binokon huzta meg magat, elso leany-
gyermekiik, Zsofia 1669. szeptember 2-an meg itt, 28 Kata nevt'.i lanyuk mar
Korspatakon sziiletett 1670. junius elejen. 29 Anna, Hedvig, Agnes, Zsuzsan-

21
Barabas Samu: Sepsi szek ad6zasa orsz:iggyulesi ki:ivetei sz:imara 1665-1668, TOrtenelmi Ttir,
17, 1894, 600, 605.
22
Gergely Samuel (szerk.): Teleki Mihdly levelezese, III, Budapest, 1807, 542.
23
Ozvegy Kalnoki Istvnne es Kilnoki Samuel 1669. junius 2-n osztoztak mega mikl6svari,
szendeleki, adamosi es z:igori birtokokr61. Apor lvt. KmNL Fond 36, Nr. 492.
24
TOrtenelmi Ttir, 25, 1902, 409-41 O.
25
Apor csalad iratai. Romn Nemzeti Leveltar Kolozs Megyei Hivatala (a tovabbiakban
KlmNL) Fond 317, Nr. 38, 80.
26
ETA, IV, 156.
27
Tiidos S. Kinga: Egy szekely nemesasszony elete es szemelyisege Apafi koraban. Lz:ir Erzsebet
Kilnoki Samuelne, in: Tamas Edit (szerk.): Erde!y es Patak fejedelemasszonya LOrdntffi Zsuzsan-
na, l Sarospatak, 2000, 97. 1665. november 10-en kelt leveleben Lz:ir Erzsebet meg edes ba-
cyam uram" -nak sz6lftotta kesobbi ferjet. Sz:ideczky Lajos (szerk.): Br. Apor Peter: Verses muvei
es levelezesei (1676-1752), Budapest, 1903, I, 346. (A tovabbiakban: Br. Apor P. 1903)
28
ETA, IV, 155.
29
ETA, IV, 155.

224

www.cimec.ro
na es Borbila utan 1683-ban30 sziiletett meg vegre a regen vart fiugyermek,
Adam. A felsorolt leanygyermekek koziil Anna Lugoss Ferenc kancellara tt-
karanak, a fejedelm deputato tagjanak, 31 Zs6fia Boldogfalvy Janosnak, Bor-
bila Apor Istvan kincstart6 unokaoccsenek, Apor Peternek, gnes pedg mar
apja halilat kovetoen lett a havasalfold vajda udvariban szolgil6 Ferrati Ber-
talan orvos felesege. Hedvget sziile kivansaga vezethette a sziizesseg fogada-
lom meghozatalara es a pozsony klarssza noverek zardajaba val6 vonulasra.
A lanyoknak khazasitasa, a rangnak megfelelo hozomany bztositasa mel-
lett kiemelt figyelem jutott az egyeclen fiugyermek, a csalad remenybeli to-
vabbeltecojenek neveltetesere. Apjihoz hasonl6an Adam s a kolozsvar jezsu-
ta gmnazumban, 32 majd 1697-col a becs egyetemen canule, ahol 1701-ben
baccalaureus dmet nyerc, 33 Szt. Liszl6r61 irc koltemenye 1699-ben nyomta-
casban s megjelent. 34
A szekely prmor szarmazasu K.lnoki Samuelnek kec evtzedre volt sziik-
sege ahhoz, hogy gazdasag helyzetet megalapozva az erdely forendek koze
keriiljon, ezzel egyiitt pedg az erdely nagypolitikaban s szerephez jusson. Az
1660-as evek masodk feletol hdveg Nemes Janos kornyezeceben taliljuk,
ennek famliarsa lehetett. 35 A haromszeki fokaptany elsosorban a fiacal K.1-
noki jog kepzettseget vehette genybe peres iigyek eligazitasaban. Beld Pi!
mellett Nemes Janos vezette be Kilnokit a fejedelm udvar kornyezetebe s.
Tobbszor kiildte a fejedelemhez Fogarasba, 36 gyakran megfordulc a korospata-
30
A korospataki kastely falaba beepitett marv:inylap felirata szerint 1719-ben, eletenek 36.
eveben halt meg. Tiidos S., 1998, 50.
31
Tr6cs:inyi Zs 1980, 152, 186.
32
Varga]., 77.
33
Tonk S:indor: Erdelyiek egyetemjarisa a korai ujkorban 1521-1700, in: Keserii Balint
(szerk.): Fontes Rerum Scholasticarum, IV, Szeged, 1992, 4; Kissne Bognar K 175.
14
Bellaror Pacificus. Divus Hungariae Rex Ladislaus Inclytae Nationis Hungaricae Tutelaris,
ln Basilica D. Stephani Proro-Marryris Panegyrico Celebrarus, Deferente Praenobili Clarissi-
mo & Excellentissimo Domino FRANCISCO ANTON! PASSERINI, AA. LL. Philosophiae
& Medicinae Docrore, non non p. t. Inclytae Nationis Hungaricae Procuratore. Oratore Illus-
trissimo Comite ADAM O KALNOKI, L. B. de Korospatak, Sacrae Caesareae Regiaeque Ma-
jestatis Equestris Turmae Siculorum Hastarorum Capitaneo, Eloquentiae Srudioso. Viennae
Austriae, Typis Joannis Georgii Schlegel, Universitatis Typographi, 1699. RMK, III, 5119.
15
Kapcsolatuk hasonl6 lehetett gr. Apor Istvan es Cserei Mihaly neh:iny evtizeddel kesobbrol
ismert viszonyahoz, amelyet ujabban T6th Zsombor elemzett. T6th Zsombor: Egy kora ujkori
familiarisi kapcsolat kerdesei: Cserei Mihaly esete gr6f alrorjai Apor Isrv:innal (1692-1703)
(elotanulm:iny), Acta Siculica 2008. A Szekely Nemzeti Muzeum Evkonyve, 2008, 309-318.
36
Tortenelmi Tiir, 1902, 400.

225
www.cimec.ro
ki udvarhazban is. 37 Kozeli kapcsolatukat jelzi tovabba, hogy sorra ott talaljuk
Nemes Janos fontosabb csaladi esemenyein, igy peldaul ozv. Torma Gyorgy-
ne Huszar Borbalaval 1676 elejen kotott masodik h:izassaganak lakodalman,
Fiatfalvan; 38 a masfel evvel kesobb sziiletett fiugyermekenek keresztelojen, 39
de cegei Wass Gyorgy szamara is Kalnoki kerte meg Nemes Janos lanyanak,
Marianak a kezet 1683-ban. 40
1675 vegetal mar orszaggylilesi megbizatast teljesitett. A Fehervaron tartott
dieta Nemes Janos, Mikes Kelemen es Daniel Istvan melle Kalnoki Samuelt is
fejedelmi biztosnak nevezte ki bizonyos Feher megyei telepiilesek kozti hatar-
vitak eligazitasara. 41 Egy evvel kesobb, a roman vajdasagokban es Szekelyfol-
don is tombolo pestis idejen, Moldvaban teljesitett megbizat:ist a torok hadak
Lengyelorszag elleni vonulasanak mozgasat kovetve, amint azt Mate Deak
1676 augusztusaban Czuczor:irol42 a fejedelemnek kiildott jelentese emliti. 43
Elsosorban Nemes Janos, 44 valamint sogora, Mikes Kelemen befolyasaval
magyar:izhato, hogy a torokellenes francia szovetseget ellenzo szekely fogene-
ralis es haromszeki fokiralybiro uzoni Beldi Pal helyett ezekben az evekben
Kalnoki Samuelt a fejedelemparti fourak tabor:iban talaljuk. 1677 vegen azon-
ban aposaval, szarhegyi Uzar lstvannal egyiitt a fogarasi rabsagabol szabadult
Beldi kornyezeteben tudunk rola, akihez anyai agon szoros csaladi szalakkal
fi'.izodott. Cserei Mihaly altal is jelzett eltevelyedese" 45 csak rovid ideig tartott:
keresdi Bethlen Farkas kancellar es Teleki Mihaly kozbenjar:isara a fejedelem
1678 januar kozepen megkegyelmezett az osszeeskiivesben valo reszveteleert, 46
februar elejen mar ujra Nemes Janos kozvetlen kiseretenek tagjakent vett reszt
37
TOrtenelmi Ttir, 1902, 533, 539, 542.
38
TOrtenelmi Ttir, 1902, 549.
39
TOrtenelmi Ttir, 1902, 558.
40
TOrtenelmi Ttir, 26, 1903, 84.
41
Erdilyi Orszdggyiilisi Emlikek, XVI, 227. (A tovabbiakban: EOE)
42
Ma uura (Romnia), kozseg J:iszvsr (Iai) kozeleben a Prut foly6 memen.
43
Szilady Aron - Szilagyi Sndor (szerk.): TOriik-magyarkori dllam-okmdnytdr, V, Pest, 1870,
399. (A tovbbiakban: TMO)
44
Nemes Janos maga s Apafi fejedelemsegenek kezdeten keriilt az udvar kozelebe, es a feje-
delmi tabla iilnokekem lett 1667-ben Haromszek fOkapitnya, tobb izben portai kovet, majd
l 678-t61 halalig a fejedelmi tancs tagja. Tr6csnyi Zs., 1980, 32.
45
Cserei Mihly az egyetlen, aki Beldi hivekent sorolja fel. Cserei Mihly: Erdily historidja
[1661-1711}. S. a. r a bevezetot es a jegyzeteket irra Bnkuti lmre, Budapest, Europa Konyv-
kiad6, 1983, 133.
46
Apor lvt. KmNL Fond 36, Nr. 592.

226
www.cimec.ro
Maksn a szek kozgylilesen, 47 es annak ellenere, hogy Thokly szerint48 Beldi-
vel egyiitt kimenekiilt Havasalfldre, folyamatosan a fokapitny oldaln tall-
juk,49 mi tbb, ezekre az evekre esik orszgos iigyekben val6 elso jelentosebb
szerepvllalsa, val6jban hivatali vonzatu megbizatsa is: 1678 okt6bereben
az orszggyliles ad6szmvevonek, 50 ket evvel kesobb az 1658-1680 kztti
ad6szmadsok tvizsglsra es rendbetetelere kinevezett bizottsgba jellte,
ugyancsak Nemes Jnos fOszmvevo oldaln. 51
Megbizhat6 hivatali tevekenysege mellett katonai rtermettseget is igazolta.
Vegrendeleteben maga is kiemelte a harcszat teren a Zrinyiek udvarban szer-
zett tapasztalatait, knyvtrban tbb hadszattal kapcsolatos knyv is elofor-
dulhatott. 1683 legelejen valamelyik rokoni, Apor vagy Lzr csald knyvtr
b61 kolcsonztt knyvek kztt szerepelt egy fejet tblju szeles hosszu knyv
De Militari" cimmel, 52 amely ujabb fontos megbizatsra val6 felkesziilest jelzi:
az idos es betegeskedo fOkapitny helyett meg ugyanazon evben 6 vezette a h-
romszeki szzadokat az erdelyi hadaknak Gyor al vonulsakor. 53 Felesegehez,
Lzr Erzsebethez jlllius 28-n Szolnokr6l igy irt: ,,Az vezer Becshez csak annyi-
ra van mint Korspatak Angyalost61, immr lveti erossen; a tatr egesz Becs
tartomnyt elrablotta pusztitotta, most felso nemet orszgot rontja, ha az egy
elo lsten eleiben nem ll, felo, hogy az egesz keresztyen orszgok nagy romlst
szenvednek". 54 Felelme nem igazol6dott, szeptember kzepere Becs ostroma
veget ert, az erdelyi hadak pedig november elejere hazatertek.
Klnoki karrierje a kvetkezo evekben, az onll6 fejedelemseg megszune-
sevel egy idoben felgyorsult. 1685-ben a fejedelmi deputatio tagja, 55 az igazi
47
TOrtenelmi Ttir, 1902, 563.
46
Torma Karoly (kiizli): Kesmarki Tiikiily Imre napl6ja 1676-1678. evekbol, Magyar TOrtenel-
mi emlikek. 2. osztdly. lrok, 18. kiieee, Pese, 1866, 141. Val6jaban arr61 lehee sz6, hogy - amine
De:ik Farkas is megemliei a hagyom:inyra hivaekozva - Nemes J:inos oldal:in K:ilnoki is kiki-
serre Beldie es hiveie Havasalfoldre. Deak Farkas: Uroni Beldi P:il, 1621-1679, in: Szilagyi
S:indor (szerk.): Magyar TOrtenelmi Eletrajzok, Budapese, 1887, 183.
49
TOrtenelmi Ttir, 1902, 564.
50
EOE, XVI, 621; Tr6cs:inyi Zs 1980, 317.
51
EOE, XVII, 101, 107; Tr6cs:inyi Zs 1980, 318.
52
Meggyesfalvi L:iz:ir lve. KlmNM Fond 384, Nr. 54, 14.
53
Mikor Becs ala menenek Nemes J:inos haromszeki, Dacz6 J:inos csiki fOkapie:inyok val:inak
es iiregsegekre nezve edgyik [sem] menr eaborba, hanem Haromszekee commenderozea K:ilno-
ki Samuel, Csikoe pedig Apor L:izar." Br. Apor P., 1903, II, 318.
54
Apor csalad iraeai. KJmNM Fond 317, Nr. 38, 10.
55
Tr6cs:inyi Zs 1980, 150.

227

www.cimec.ro
attores azonban 1686-ban kovetkezett be, amikor Hunyadnal megfutamitot-
ta lhokoly csapatait. .negy orakor iitottiik meg az varost, Tokoli penig (az
mim az varbeli becsiiletes emberek mondjak) harom orakor ment el, itt az
hegyeken subsistalvan, mihelyt meglatta az sok sereget" - szamolt be junius
9-en a tanacsurak es fOrendeknek kiildott jelemeseben lhokoly menekiile-
serol.56 Meg ugyanazon ev vegen az orszaggyt'.iles az Erdelyben allomasozo
csaszari hadak ellatisa iigyeben targyalo hadbiztoskent kiildte Veterani ge-
neralishoz Maramarosba, 57 de a kovetkezo evekben is a csaszari hadakkal
vaio kapcsolattartas, targyalasok egyik legtobbet foglalkoztatott alakja lett. 58
1688 vegen a barcasagi csapatok elelmezesenek megoldasan szorgoskodott,
a bekvartelyozasi terhek enyhitese celjaval. A december elejen iilesezo fejedel-
mi delegatio Apor Istvan mellett Kalnokit hatalmazta fel, hogy haromezer
forintot ero szenat vasaroljanak erre a celra, igerven, hogy ez osszeget meg
fogjak nekik teritni. 59
Ekkorra mar vagyona is feljogositotta a fOrendek koze sorolt Kalnokit60
arra, hogy neve jo esellyel meriiljon fel valamelyik haromszeki fohivatal be-
toltesenel. Teleki Mihaly es Apor Istvan partfogasanak is koszonhette, 61 hogy
1688. december 6-an Apafi Mihaly elobb Haromszek alkiralybirojava nevezte
ki, 62 majd Miko Istvan halalat kovetoen - 1689. junius 17-en a fejedelem
a megiiresedett tisztseg betoltesere szolitotta fel a szeket63 - fokiralybiro lett,
es 1690. majus 23-an uj minosegeben vezette Henter Mihaly alkapitannyal
egyiitt a derekszeki gyt'.ileseket. 64
Kalnoki Samuel vagyongyarapodasat az 1691 es 1698-ban keszitett gaz-
dasagi jellegt'.i osszeirasok alapjan bemutatva Tiidos Kinga ramutatott, hogy
a 17. szazad vegen az akkor mar becsi alkancellar Erdelyben ker kastelyt es
56 EOE, XVIII, 523-525.
57
EOE, XIX, 5; Alvinczi okmdnytdr, II, 32-33 es 85-86; Tr6csfoyi Zs., 1980, 165. Amara-
marosi targyal:isokkal kapcsolarban kiildrr jelemeseit lasd Alvinczi okmdnytdr, II, 97-100,
112-115, 119-124, 152-154, 162-164 srb.; Hadtorteneti Kozlemenyek, 8, 1895, 262-265.
58
Tiidos S., 1998, 39.
59
EOE, XX, 13.
60
EOE, XVIII, 551.
61
Ezzel kapcsolatban igy irr 1687 elejen felesegenek: ,,A:z haromszeki kapitfoysag felol mi hir
van orr, errem, de kiilmben is nekem az U.r Teleki csak az esrve az melly levelet hoz:ik, abban
is igen igeri magat, Apor uram is biztat." Apor csalad irarai. KlmNL Fond 317, Nr. 30, 4.
62
Haromszek leveltara. KmNL Fond 8, Nr. 55.
63
Haromszek levelt:ira. KmNL Fond 8, Nr. 60.
64
Sepsi szek levelt:ira. KmNL Fond 28, 78 doboz, Nr. 1, 20v.

228

www.cimec.ro
tobb udvarhzat, Gyulafehervron hzat65 birtokolt, az azokhoz tartoz6 bir-
tokreszeken tobb mint msfelszz jobbgy es zseller dolgozott. A sznt6- es
kaszl6foldek mintegy 1OOO holdat szmlltak, ezekhez jrultak meg az erdo-
teriiletek stb. 66
Klnoki teht j6l gazdlkodott csaldi oroksegevel, valamint a felesege
oroksegekent hozzjuk csatolt birrokreszekkel. A nagyszabsu gazdasgi vllal-
kozsokat uza erdelyi fOnemesseg nyomdokain 67 maga is igyekezett kereskedes
reven gyaraptani vagyont. Szmra - amint azt maga is kiemelte vegrende-
leteben - a borral val6 kereskedes, illerve kocsmroltats jelentette az egyik
legfontosabb beverelforrst. A hromszeki es ms szekelyfoldi (elsosorban
csiki) birrokok azonban nem voltak alkalmasak szolotermesztesre, illetve az
itt megtermett keveske szolot elsosorban gyiimolcskent fogyasztottk es nem
borkesztesre termesztettek. 68 Ezert birt olyan nagy jelentoseggel az anyjval
veghezvitt 1669-es birtokmegoszts sorn megkapott dmosi birtokresz, 69
valamint 1680 utn felesege mezobndi oroksege, hiszen a Kiikiillo menti
reszek, de a mezosegi birtokok is a legjelentosebb erdelyi szolotermo videkek
koze tartoztak. Boraival kereskedett - Cserei Mihly szerint Teleki Mihly
bosszusgra - 1683-ban az erdelyi hadak tborban, 70 es 1687 elejen a cssz-
ri csapatok beszllsolsa iigyeben folytatott trgyalsai 71 idejen is.

65
lsmert, hogy m:ir Kilnoki B:ilim v:is:irolr egy h:izat es h:izhelyer a 5z:isz urc:iban, es az idovel
elidegenitett epiilerer Kilnoki Iscv:in is pr6b:ilta visszaszerezni. Tiidos 5., 1998, 14, 138-139.
Nem rudni, hogy Kilnoki 5:imuel mikor es milyen ki:iriilmenyek ki:izi:itt v:is:irolta, annyi biz-
tos, hogy II. Lip6t or es csal:idj:it gyulafeherv:iri h:izuk megv:is:irl:is:iban megerositette. A:z
1701. szeptember 19-en Becsben kiadott adom:inylevel erederi peld:inya a 5zekely Nemzeti
Muzeum menekitett anyag:ival egyiitt puszrult el 1945-ben Zalaegerszegen. 5zNM Menekiresi
jegyzek, L. l:ida. 1705 tavasz:in m:ir nem emlirette vegrendelereben.
66
A foldbirtokos Kilnoki 5:imuelrol l:isd Tiidos 5., 1998, 94-103.
67
Ezzel kapcsolarban a kort:irs es politikai vetelyr:irs Berhlen Mikl6s a ki:ivetkezoker jegyezre fel
emlekirat:iban: Hajland6 volram a tisztesseges kereskedesre is. Bort osszel mindenkor sokat
igyekeztem szerezni, ha l:ittam, hogy a magam majirs:ig- es dezma-, egysz6val, hogy a ji:ivede-
lemborom nem elegseges minden sziiksegre es korcsm:ira, ebben soha nem is veszterrem." 5za-
lay Liszl6 (kiadja): Gr6f Berhlen Mikl6s Onelerir:isa. Elso resz, Magyar TOrtenelmi Emlikek,
Pese, 1858, 172.
68
Tiidos 5., 1998, 97.
69
Tiidos 5., 1998, 135.
7
Cserei M., 170.
71
Felesegehez 1687. m:ircius 9-en 5zigerrol kiildi:irr leveleben igy irc: ,,Az erdelyi 75 vider
borban m:ir tiz vider nincsen, egy magyarorsz:igi bort vettem, az is val6ban apad". Apor csal:id
iratai. KlmNL Fond 317, Nr. 30, 4.

229
www.cimec.ro
 A lovakkal, szarvasmarhival es birkival val6 kereskedes 72 mellett egy masik
villalkozis, amelytol Kilnoki Samuel meltin remelt bevetelt, az iiveggyirtis
volt. A Kilnokiak zalinpataki, Egyedmezeje nevu birtokreszen az iiveggyirtis
mir 1690 elott beindult. 73 Az iivegcsur legkeresettebb termekei ketsegkviil az
iivegablakok (tinyerok) voltak. Errol tanuskodik Mikes Mihilynak Kilnoki
Simuelne Lizir Erzsebethez 1686 szeptembereben kiildott levele, amelyben
a hiromszeki fokapitany gy r: az kegyelmed iivegessivel en megalkuttam
edgy iivegert ker ket sustikban es hogy en adjak fit cserebe". 74 Az iiveghuta
elsosorban a csalid ket kastelyinak es szimos udvarhizinak igenyeit volt hi-
vatott biztostani, hiszen eppen a szizad utols6 ket evtizedeben folytak a ko-
rospataki es mikl6svari nagymeretu eptkezesek. Kilnoki Samuel anyja 1688
elejen Cskkozmisr61 utastotta menyer: Fiam igire vala ide az tocserest ...
kegyelmedet felette kerem, hogy ha ott nem lenne az tolcseres Koros Patakon,
hozatni le kegyelmed Visirhellyrol Koros Patakra hadd kiildenek erette ...
Mikl6sviron egyiknek sem j6 az ablakja, hadd csiniltatnim meg vele, rettene-
tes hidegek az hizak ablak nelkiil, en is oda akarnek menni." 75
Az anyagi gyarapodis a birtokkozpontok reprezentatv epiileteinek szep-
tesen/bovtesen is megmutatkozott. A kastelyhoz ragasztott kipolnaval 1685-
ben befejezett korospataki eptkezesek,7 6 valamint egy evvel kesobb a perkoi
kipolna77 es a kezdiszentleleki udvarhiz felterelezett felujtisa, majd anyja
halila utin a birtokba vett cski birtokok ingatlanainak javtisa is jelentos
koltsegekkel jirt.
Az eptkezesek mellett jutott ugyanakkor az egyhiz timogatisira, patro-
nilisira is. Az 1661-es torok-tatir betoreskor felegetett csksomly6i ferences
rendhiz es kegytemplom ujjiepteset a szekelyfoldi katolikus fonemesseg fel-
sorakozisa, kegyes indulattya" tette lehetove. Soraiban ott taliljuk Beldi An-
nat, Kilnoki Samuel edesanyjit, valamint noveret, Csiky Liszl6ne Kilnoki
Katalint is. 78 Maga Kilnoki Samuel 1680 utin a Salvator-kipolna bovteset

72
Tiidos S., 1998, 98.
73
Tiidos s., 1998, 87.
74
Apor csalad iratai. KlmNL Fond 317, Nr. 38, 90.
75
Apor csalad iratai. KlmNL Fond 317, Nr. 38, 80.
76
Tiidos S., 1998, 48. Korospacakon 1690-ban a kascelyt Thokoly hivei dulcak fel, celjes kija-
vicasa meg 1698-ban sem fejezodott be.
77
Tiidos S., 1998, 63.
78
Madas Edit (s. a. r., kozli): Kajoni Janos: Fekece konyv. Az erdelyi ferences kuszc6dia corcene-
te, Adattdr XVI-XVIII szdzadi szellemi mozgalmaink torteneteheZ, 31, Szeged, 1991, 61-64.

230
www.cimec.ro
tmogatta noverevel, Zsuzsannal es s6gorval, a hromszeki fOkapitny Mikes
Kelemennel. Somly6 mellett a mikhzi ferencesekroF 9 es a kantai minoritkr6l
is gondoskodott, fenntartsukhoz folyamatosan rendelt birtokair6l gabont.
A szekelyfoldi katolikussg legfontosabb szellemi kzpontjai mellett nem
feledkezett meg a hromszeki katolikus egyhzakr6l sem. Kezdiszendelek sze-
repe a szzad utols6 msfel-ker evtizedeben azert is megnott, mivel plebnosa,
Szebelebi Bertalan egyben az erdelyi katolikus pi.ispk vikriusa is volt. Az
ottani templom Mria-fOoltra ebben az idoszakban, 1685-ben keszi.ilt gr.
Klnoki Smuel buzg6lkodsb61. 80 Tbb alkalommal ltta el kegytrgyakkal
a bar6ti templomot is, 1691-ben beszakadt tetejenek kijavitsr6l ugyancsak
gondoskodott. 81 Egyhztmogatsa nem utols6sorban a korspataki es mik-
l6svri kpolnk fenntartsa reven is megnyilvnult, amelyek - templom hi-
nyban - a csald mellett a helyi katolikus lakossg szmra is a vallsgyakorls
helyszlnei.il szolgltak. Nem veleden teht, hogy az 1690-ben megalakult er-
delyi katolikus sttusnak - Apor lstvn mellett - egyik megszervezoje lett.
Klnoki Smuellel kapcsolatban nem tul hizelgo jellemzeseben Bethlen
Mikl6s kancellr elsosorban a szekely katolikus fOur feltetel nelki.ili csszr-
prtisgt es a haza romlshoz val6 hozzjrulst hangoztatta. 82 Klnoki ez-
zel szemben val6jban tbbszr vltoztatta politikai tbort, amit az nll6
erdelyi llamisgot sirat6 kortrsai kzi.il tbben joggal kertek tole szmon, de
tulzs lenne ezt a feltrekvesi vgyat szolgl6 viselkedesm6dot pradannak te-
kinteni. Tr6csnyi Zsolt adatai alapjn hangsulyozzuk ugyanakkor, hogy Kl-
noki Smuel orientl6dsban az egyertelmu Habsburg-prtisg csak 1690
utn erzekelheto, es meg 1688-ban is ragaszkodott korbbi orszggyt'.ilesi sza-
vazathoz, miszerint a trktol val6 vegso elszakadshoz be kell vrni a kelet-
magyarorszgi, bnsgi es delvideki vrak visszafoglalst. 83
79
A mikh:izi tem plomba edesanyja, Beldi Anna keszittetett egy Szent Anna-olrart. Lingi J6zseJ
- Mih:ily Ferenc: Erdelyi falkepek es festett faberendezesek, 2, Budapest, 2004, 86.
BoMih:ily Ferenc (szerk.): M:iria-tisztelet Erdelyben, Muzeumi Fuzetek, 28, Szekelyudvarhely,
2010.
BI Veszely .Karoly: A bar6ti plibdnia, Brass6, 1868, 106, 190.
2
BSzalay Liszl6 (kiadja): Gr6f Bethlen Mikl6s Oneletirasa. Masodik resz, Magyar TOrtenelmi
Emlikek, Pest, 1860, 137. Kort:irsai mellett a Fokorm:inyszek is azzal v:idolta K:ilnoki S:imu-
elt 1696-ban, hogy eredeti kiildetesetol elterve folytatta hivatal:it, mi tobb, igyekezett mag:it
a Gubernium feliigyelete al61 kivonni. EOE, XXI, 444, 458-459.
B.~
Tr6cs:inyi Zs 1980, 178; Tiidos S. Kinga: Szekely f&emberek a XVII. sz:izad alkony:in.
K:ilnoki Samuel, a vicecancell:ir, Studia Caroliemia, 2004, 3-4, 223. (A tov:ibbiakban: Tiidos
S 2004)

231
www.cimec.ro
 Gyanuval fogadta Kalnokinak a hozza val6 csatlakozas kinyilatkoztat:isat
Thokoly is 1690 nyaran a zernyesti csatat kovetoen, es tobb mint egy fel even
keresztiil fogsagban tartotta havasalfoldi tabor:iban, mindaddig, amig tobb
faur kezessegen a kovetkezo ev nyaran szabadon nem engedte. 84
Az osztrak berendezkedessel egy idoben Kalnoki Samuel palyaja is felfele
ivelt, 1690-tol a ha.rom erdelyi itelomester egyike. ElOmeneteleben segitettek
ujabb katonai sikerei is: br. Apor Istvan csiki fOkapitany oldalan reszt vett
1694-ben a Gyimesi-szoroson keresztiil betoro es Csikot puszdt6 tatarok si-
keres visszavereseben, sot a hagyomany szerint fianak, a somly6i ferencesek is-
kolajaban tanul6 Adamnak is szerepe volt abban, hogy Csiksomly6t elkeriilte
a t:imadas. 85
A haromszeki fokiralybfr6sag es itelOmesterseg melle 1695-ben elnyerte
a becsi szekhellyel ujonnan letrehozott erdelyi alkancellari tisztet, amelyet
kovetkezo ev vegen foglalt el. 86 Annak ellenere, hogy kinevezese eredetileg
egy evre sz6lt, tizenegy even keresztiil vegezte ezt az elsosorban nem politikai,
hanem hivatali jellegu, az Erdelybol erkezo utasitasok vegrehajtasara ir:inyul6
munk:it. 1703 utan gr. Apor Istvan helyebe erdelyi kincst:irnokka is kinevez-
tek, bar ut6bbi hivatalt sohasem viselte, hiszen Erdelybe a kuruc rebelli6"
miatt nem johetett be. 87 Csaladi birtokainak iranyit:isa igy elsosorban felese-
gere, La.zar Erzsebetre harult, es azokra, akiket meg Becsbe val6 kinevezese-
kor felesege szamara keszitett instructioban jelolt meg: a h:iromszeki javakat
feliigyelo hatolykai P6csa Ferencre es Dombi L:iszl6ra, a varmegyei birtokok
gondviselojere. 88
Kalnoki Samuel becsi tart6zkod:isa idejen is gondoskodott egyetlen fiu-
gyermeke megfelelo iskol:iztat:isar6l, akit elobb a kolozsvari jezsuitak gimnazi-
umaba kiildott, majd a cs:iszari fovarosban jaratott egyetemre. ldovel, miutan
a lakhat:isa koriili kerdesek is megold6dtak, csaladjat is felkoltoztette Becsbe,
ahol 1699 nyaran, elokelo meghivottak t:irsasagaban keriilt sor Borbala nevu
84
TOrteneti Lapok, I, 1874, 5. Idokozben Thokoly csapatai tobb h:iromszeki udvarh:izat feldul-
tak, koztiik az Aporok altorjai es a Kilnokiak korospataki kuri:ij:it.
85 K:ilnoki lvt. KmNL Fond 49, Nr. 2, 3v. A hagyom:iny szerint fi:inak, a somly6i ferencesek
iskol:ij:iban tanul6, akkor tizenegy eves d:imnak is szerepe volt abban, hogy Csiksomly6t
elkeriilte a t:imad:is.
86
Megv:ilaszt:is:inak koriilmenyeire itt nem teriink ki, erre vonatkoz6an l:isd EOE, XXI, 183-
188; Bir6 Vencel: Altorjai grofApor Istvan es kora, Kolozsv:ir, 1935, 107-116. (A tov:ibbiakban:
Bir6 V); Tr6cs:inyi Zs 1988, 178, 235-237; Tiidos S 2004.
87
Tr6cs:inyi Zs., 1988, 226; Bir6 V, 60.
88
Kilnoki lvt. KmNL Fond 49, Fasc. II, l 9r.

232
www.cimec.ro
lnynak Apor Peterrel val6 hzassgra. 89 Hedviga Zsuzsanna nevu lenya
a pozsonyi klarissza apckhoz csatlakozott, 90 mely szerzetet apja anyagilag is
tmogatott. Alkancellri koltsegen jelem meg 1703-ban lnya egyik rendtr-
snak francia nyelvbol forditott imakonyve, 91 hallt kovetoen pedig pozsonyi
hza a konventre szllott.
Klnoki Smuel tizedik eve elt mr Becsben, amikor 1705 mrciusnak
msodik feleben, 92 65. eletevenek betolteset kovetoen hozzltott eddig ismert
egyetlen vegrendeletenek lejegyzesehez, amely azonban befejezetlen maradt.
Lezrsban, esetleges m6dositsban a msfel evvel kesobb, 1706. okt6ber
13-n hirtelen bekovetkezett halla akadlyozta meg. A sors nem volt kegyes
hozz, es legnagyobb felelme beteljesedett: szii!Ofoldjetol tvol erte utol a ha-
ll, ugy, hogy anyagi iigyeit, ad6ssgait idoben nem rendezhette. Kivnsg-
nak eleget teve testet a becsi Agoston-rendi templom valamelyik kpolnjban
helyeztek orok nyugalomra szereny megjelolessel. Ugyan nem a Hofburgban
leva, a Habsburg csszri csald egyik temetkezohelyeul is szolgl6 Agoston-
rendi templomba, 93 hanem feltehetoen a rend msik, a Prgb61 erkezo mezit-
lbas Agosron-rendi remetek ltal az 1640-es evekben alapitott, es az 1683-as
torok ostrom pusztitsait koveto evekben barokk stilusban teljesen ujjepitett
becsi templomba, 94 amelyet az I. Lip6t csszr koltsegen kesziilt fOoltr titulu-
sr61 Szent R6kusnak neveznek.
Vegrendeletenek msolatt ozvegye, Lzr Erzsebet es fia, gr. Klnoki dm
jelenlereben 1707. janur 24-en olvastk fel Becsben, akik egyben hitelesftet-
tek is azt. A testamemum szovege az orokolt csaldi javak felsorolsval kezdo-
dik. Ezek koziil az dmosi birtokreszen megtermelt bor rb61 megkezdett,
majd Lzr Erzsebet mezobndi, tancsi es dedrdi oroksegenek javadalmaib61
befejezett korospataki, es anyja Csfkkozmsra koltozeset kovetoen a kijavitott
89
Bir6 V., 161-162.
90
A vegrendelec szovege a Szem D6ra-rendec jeloli meg.
91
Schwarz Kacalin: A klarissz:ik konyvkulcurija a XVIII. sz:izadban. Olvasmdnytrteneti dolgo-
zatok, V, Szeged, 1994, 49. A konyv ajanlasa: gr. Kalnoki Samuel erdelyi kancellarnak. Sz.
Clara Szerzetibiil vaio erdemtelen Szerzetes Elisabetha Rosa Sigray".
92
Yegrendeleceben a ket evvel korabban kapott kincstarnoki kinevezesere hivatkozik, amelyre
1703-ban keriilc sor.
93
A becsi Auguscinerkirche halocti anyakonyveiben, de a koloscor procokollumaban sem sze-
repel gr. Kalnoki Samuel icceni elcemecesere vonatkoz6 adat. P. Mag. Albin Scheuch OSA
plebanos szves cajekoztatasa.
94
Az 1812-ben megszt'.int koloscor 1783 elotti iratai megsemmisiiltek es a templomban sem
calalhac6 semmifele erre vonackoz6 felirac. P. Rudolf Schalfgotsch kaplan szves cajekozcacasa.

233
www.cimec.ro
mikl6svari kastelyokat hozzatartoz6ikkal egyiitt felesegenek testalta, ugy, hogy
az a hal.lat kovetaen Adam orokolje. A ket birtokon 3000 forintra becsiilt
szerzemeny ar.nak ketharmad reszet pedig hug.nak, gnesnek fizesse meg.
A vegrendelet ertelmeben damot illettek tovabba az ugyancsak Kalnoki jus-
son leva kezdiszeki reszek is, azzal a meghagyassal, hogy amikor karospataki es
mikl6svari reszeket kezehez veszi, akkor a Karolyiakt61 penzen szerzett sarfalvi
porti6t naverenek, Apor Pererne K.lnoki Borb.l.nak atengedje.
A szentleleki legend.s Tarn6czi-kastely 1663 koriil keriilt Kalnoki Istvan
es Beldi Anna birtokaba, 95 az oroksegen Samuel kesabb naverevel, Mikes Ke-
lemenne Kalnoki Zsuzsannaval osztozott. A vegrendelet megrasakor a kastely
fele reszer Zsuzsanna fia, gr. Mikes Mih.ly birtokolta. Kastelybeli hazak ir.nt
alkugyek meg Mikes Mih.ly ocsem urammal illendakeppen" - sz61 az atyai
tanacs, es val6ban megsziilethetett az a megegyezes, amellyel unokabatyja ki-
vasarolta damot tulajdonab61. Erre enged kovetkeztetni az a teny is, hogy
a 18. szazad elsa evtizedeiben (1715) mar gr. Mikes Mih.ly javittatta az epii-
letet felesegevel, Bethlen Drusiannaval egyiitt. 96
K.lnoki Samuel egy iires udvarhazhelyet is test.lt fiara Kezdiszentleleken
a hozza tartoz6 haromkovu malommal es jobbagyokkal egyiitt, azzal a tanacs-
csal, hogy jovallom epitsen hazat" oda. damot illettek tovabba a sarfalvi,
peselneki, torjai es kiskaszoni jobbagyok, az ugyancsak K.rolyiakt61 szerzett
szentleleki es nagyk.szoni sz.nt6foldek es jobbagyokkal kapcsolatban meg-
hagyta, hogy azok arab61 idasebb navereit fizesse ki.
Mivel fi.nak meg eleteben kijarta a csiki fakapit.nysagot, az anyai jusson
leva kozmasi udvarhazhely felet is neki rendelte, ugy, hogy le.nytestverei
reszenek megadasa ut.n oda udvarh.zat epitsen. A szekely szokas ugyanis
megkovetelte, hogy a legfontosabb tisztsegviselak ne a varmegyei birto-
kokon tart6zkodjanak, hanem az adott szekben lakjanak, ott rangjuknak
megfelela lakhellyel es birtokreszekkel rendelkezzenek. a nemesseget igen
megbocsiillye, mind azokkal, mind a kozseggel magat szerettesse" - ossze-
gezte sajat tapasztalatat a haromszeki f0kiralybr6. Es mivel a fakapit.ny
udvara egyben a szek igazgatas.nak egyik legfontosabb kozpontja is volt,
amely nem lehet meg j6 minasegt'.i bor nelkiil, damnak hagyta az adamo-
si orokos-, tovabba a nadasi, heturi, g6g.nvaraljai szerzett porti6kat, azzal

95Erre vonackoz6an lasd Orban Bal:izs: A Szikelyfold leirdsa III. Hdromszek, Pese, 1869, 109-
11 O; Gr. Ll.zar Mikl6s: Adacok a Perko alacci varr61 es kascelyr61 Kezdiszencleleken, Szdzak,
4, 1870, 4. fiizec, 211-225; Tiidos S., 55.
96
Gr. Ll.zar M 225.

234

www.cimec.ro
a felterellel, hogy a szerzett javakb61 reszesi.ilo lenytestverek szmra az
oket illeto porti6k rt megadja.
Mindezeket pedig szigoru meghagyssal hagyta fira, kerve hogy azokkal j61
gazdlkodjon, azokac vedeni es megorizni, es gyarapitani igyekezzen. Lnyainak
es vejeinek htrahagyta, hogy annak eladsc es annak rb61 finak, Admnak
idegen orszgba val6 koltozeset akadlyozzk meg. Azc is j6l ltta a gazdlkods-
ban jrtas gr6f, hogy a birtok azonnali szetosztsa annak esszen'.iden felapr6z6-
dshoz vezet, es az egymsc kiegeszito birrokkozpomok onll6sulsaval az egy-
seges birtokszervezet vegervenyesen megbomlik. Ezert intette fi.ac arra, hogy ne
siessen az anyjaval val6 oszcozssal, hanem ellenkewleg, igyekezzen cole a birrok
igazgatsanak tudomnyt elcanulni. Felesege irnti megbecsi.ilese is kiolvashat6
ezekbol a mondatokb61, hiszen Klnoki Smuelnek az orszgos politikba val6
folyamatos bekapcsol6dsa, hadjratokban val6 reszvetele magaval voma azc is,
hogy Llzr Erzsebetre maradt az igazgats, amic o kivl6an teljesitett. 97
A vegrendeletben cetelesen felsorolt ing6sagok a becsi udvari kultura ha-
tasat mutatjak. Ruhai kozi.il a legertekesebbeket felesegenek es fifoak hagyra,
de jutottak barsony es velencei poszt6 materiak hajadon lanyfoak is. A 16-
szerszamokat es fegyverek nagy reszet, valamim a konyveket es kepeket Adam
orokolte. Vejei kozi.il Apar Peternek veres nyesttel belelt mente, Lugosi Fe-
rencnek violaszin selyem zsin6r ov jucott, ezek melle pedig piszrolyok es egyeb
diszfegyverek is jarultak. Erdekes m6don az ekesen diszitett orakat - amelyek
kozi.il egyet a nehany evvel korabban Becsben rola keszi.ilt egesz alakos port-
ren is abrazoltak - a csalad noi szemelyei, Agnes nevu leanya es menye, Ma-
ria Anna Mamucca della Torre orokolhettek. Nem feledkezett meg szolgir61
sem: Marton deknak egy szep dolmfoyt hagyott.
A hasznlati targyak kozott kiemelt helyen szerepelnek a Brass6 varos fa-
lain belol berelt hzban bizronsgba helyezett, csaladi oroksegkenc birt ezi.ist
muvek: a tizenket egybejar6 pahar, az ugyancsak egybejar6 hat ezi.ist pahar, az
ezi.ist s6tart6 es ezi.ismyelu kesek, nem urols6sorban a galambos pohar". 98
Az adagon feli.ili tanulmanyokkal rendelkezo, erdelyi forenduek koze tar-
toz6 Klnokinak a kozelmult, de azon culmenoen is Maryas, a dicso rene-
sznsz kirly es az erdelyi fejedelemseg aranykorara visszamutat6 konyvek99

97
Erre vonackozoan lasd Tiids S., 2000.
98
Ezek, utobbi kivecelevel, szerepelnek egy 1714. evi vagyonosszeirasban is. Tiids S., 1998, 88.
99
1683-ban tobbek kozott egy feher cablaju konyvet kolcsonzott a Llzir csaladt61 (?), mely-
ben vagyon Matyas kirily es cobb regi kirilyok es Torokok czimere". Meggyesfalvi Lizar lvc.
KlmNL Fond 384, Nr. 54, 14.

235
www.cimec.ro
es emlekd.rgyak gyujtese irnti elktelezettsegeben, mindennaposan viselt t
rks kardjban kierezheto valamelyest a regi Erdely utni sovrgs, amelyet
legszebben veje, Apor Peter fogalmazott meg hrom evtizeddel kesobb a Me-
tamorphosis Transylvaniae cmu munkjban.
Kiiln meg kell emlekezniink a Klnoki birtokban levo Zrfnyi Miklos-
ereklyekrol, ndpoharrol es kardjrol, az mellyet magam viselek, mellyen
a Boldog Asszony kepe van", hiszen ezeket - Mtys kirly zaffros gyi'.irujevel
egyiitt 100 - a csald rangjelzo ereklyeikem kiilonbztetett meg, amelyek nem-
zetiinkben maradgyanak s rk emlekezettre megtartassanak".
Klnoki Smuel Zrinyi-rajongsa ismert, es az 1660-as evekre vezetheto
vissza. Taln szemelyesen is lthatta Becsben jogi tanulmnyai ideje alatt a hf-
res hadvezert, akiben a nagyhatalmak is a nyugati vilg megmentojet lttk,
es mr akkor olvashatta Becsben nyomtatsban megjelent munkit. Benko
Jozsef frja rola a 18. szzad vegen, hogy tanulmnyai vegeztevel hazatereset
megelozoen megfordult Horvtorszgban es ltliban is. 101 Veje, br. Apor Pe-
ter ugy tudta az 1730-as evekben, hogy Zrnyi Pecer udvarban is megfordult,
vele katonskodott. 102 Maga Klnoki Smuel arrol szmol be, hogy 6 a hfres
hadvezer Zrinyi Miklos udvarban tartozkodott: nagy hiru Zrinyi Miklos-
nak, kinek udvarban laktam" - frta az 1702-ben Becsben megjelentett Pe-
tho Gergely-fele kronika eloszavban. 103 Allftsa megerostesere a tole kapott,
es azota is ereklyekent feltve orztt kardot hozta fel, amely meg 1705-ben,
vegrendelete megfrsakor is birtokban volt. Zrnyi Miklos 1664 keso oszen
ugyan meghalt, Klnokit fiatalkori hosehez azonban meg evtizedekkel ke-
sobb is tbb szl fi'.izte. A csktornyai Zrnyi-birtokkzpont kzeleben levo
szentilonai plos kolostorral, ahov felesege es gyermekei melle a szerencsetlen
vadszatban elhunyt horvt bnt is temettek, meg az 1700-as evek elejen is
kapcsolatban llott, Simonhzi Mrton csktornyai guardin neve kalend-
100
Azonos lehet azzal az oreg saphiros arany gy{irii, ferfinak val6" -val, amelyet 1714-ben
Ferrari Berralanne br. Kilnoki Agnes adott elo a resrvereivel val6 oszralyra. Tiidos S., 1998,
234. Gr. Apor lsrvfo pi. Matyis fia, Corvin Janos herceg cemeckezohelyenek, a lepoglavai
pilos koloscornak voie camogat6ja, de azon sem lepodhetiink meg, hogy a 19. szizad vegen
a Szekely Nemzeti Muzeumba beadoct Apor-kodexet a nevad6 csalad ilral meg corvina"-kent
orizte, amely ugyancsak a 17-18. szazadok fordul6jfo, val6sziniileg Becsben jucott Apor Peter
tulajdonaba, es ilrala keriilt Szekelyfcildre. Ma a Szekely Nemzeti Muzeum rulajdona.
101
ETA, IV, 136.
IOl Br. Apor P., 1863, 47.

w3 Nagy Levente: Perho Gergely Rovid Magyar Kr6nikaja es a kolto Zrinyi Mikl6s, lroda/.om-
torteneti Kozlemenyek, 102, 1998, 3-4, 286. (A rovabbiakban: Nagy L.)

236

www.cimec.ro
riumi feljegyzesei elejen szerepel. 104 A Zrinyi-kultusz tovabbelteteseben azon-
ban PethO Gergely 1660-ban megjelent, 1626-ig terjedo magyar kr6nik:ija-
nak masodik, val6jaban tovabb bovitett kiadasaval vette ki a reszet 1702-ben,
amelynek dmet maga igy vezette fel: melyet elsobben megirt s-ki bocsatott ...
Groff Zrinyi Mikl6s Petheo Gergely neve alatt Becsben". 105 A PethO Gergely
fedonev alatt Kalnoki tehat magat Zrinyit velte felfedezni, es ebben a felte-
telezesben tobben velekedtek hozza hasonl6an. Tofeus Mihaly, Apafi Mihaly
udvari papja - aki mar az elso becsi kiadas megjeleneser kovetoen ismerte es
beszerezte a konyvet 106 - Erdelyben mar az 1670-es evek elejen elvegezte ezt
a beazonositast, es a kancellar Teleki Mihalyon keresztiil val6szim'.ileg Kalno-
kihoz is eljutott a hir. 107
Zrinyi munkai a 17. szazad utols6 evtizedeiben a Szekelyfoldon is ismertek
voltak, az Apor csalad peld:iul ket darab korabeli keziratos masolatot is orzott
A torok dfium ellen va/6 orvossdgr61. Nem feledkezhetiink meg arr61 sem, hogy
eppen ebben az idoszakban, a 17. szazad utols6 eveiben javittatta ki es toldotta
meg ket boltozott szobaval osi csaladi altorjai udvarhazat a bar6i rangot nyert
altorjai Apor Istvan, es festette ki a regi palotat" - amelyben evtizedekkel
kesobb br. Apor Peter irja meg emlekiratait es csal:idtorteneti vonatkozasu
munkait - Zrinyi 1651-ben megjelent Adriai tengernek Syrenaidja dmlap-
metszetebol inspiralt falkepekkel. A vele szemkozt megfestett, toredekessege
miatt vadaszjelentkent azonositott falfestmeny is lehetne ak:ir a balszerencses
1664. novemberi nap abrazolasa.
De nem csak udvarhazak, birtokok es birtokreszek, ing6-bing6 marhak,
hanem ad6ssagok rendezese is jutott az orokosokre. K:ilnoki Samuel alkancel-
larsaganak elso evei j61 alakultak, meg fizetesemelest is kijartak neki Becsben,
amelyrol gr. Apor Istvan kincstart6nak kellett gondoskodnia. Korai lakhata-

104
Papp Kinga: Kilnoki Samuel Kalendariuma, in: Balizs Mihaly es Gabor Csilla (szerk.): Em-
likezes es dev6ci6 a magyar irodalomban, Kolozsvar, 2007, 441. ltt jegyezziik meg, hogy eppen
ebben az idoszakban gr. Apar lstvant a legjelentosebb horvarorsz:igi pilos kolosror, a lepoglavai
valaszrotta a rend tagjava. Ezek elovetitik a pilos atyaknak nehiny evvel kesobbi Erdelybe val6
bejoverelet, eppen gr. Apar Istvan hivisara.
105
Pethli Gergelynek, Az Magyar Kronikdnak Veleie es Summdia ... Becs, 1702.
106
Nagy L., 285.
107
Szasz Bela: Petho Gergely kr6nikajinak kiad6ja, Magyar Konyvszemle, XX, 1912, 3. fuzee,
219-223. Velemenye szerint a szerzoseget nem, legfennebb a kr6nika becsi kiadisat leher Zri-
nyinek tulajdonitani. Ujabban Nagy Levente tekintette at a tema hatalmas irodalmat es alapos
tanulminyaban maga sem tudea igazolni Zrinyi szerzoseget, sem azt, hogy atdolgozta volna
a keziraros kr6nika szoveget. Nagy L., 297.

237
www.cimec.ro
si gondjai is megold6dtak, a vendegfogad6kb61 kikeriilve bazat berelt, elobb
a Popovics-hazban, majd a Schlegern Karolyer. 108 Kereskedessel is foglalkozott,
hazajaban nem csak Sepsiszentgyorgy mezovaros tobb evszazados vasartartasi
jogat valtotta meg maga szamara es tette at Gid6falvara ( 1697), 109 de a legfon-
tosabb birtokkozpontja, Korospatak szamara is harom orszagos vasar tartasat
jarta ki 110 a csaszarnal 1700-ban. A haromszeki dohanytermesztes meghono-
sitasaban is jelentos szerepet jatszhatott, a szazadvegi korospataki leltarakban
emlitett tobb zsak dohany pedig azt val6szim'.isiti, hogy a nagy aranyti ad6k
ellenere kereskedhetett is vele. 111
Nem maradhatott ki az erdelyi kincst:iri javadalmak haszonberlesebol sem.
1690 ut:in ugyanis az erdelyi kincst:iri javak igazgat:isa eleinte nem a kozvetlen
kamarai ir:inyitast, hanem a fejedelemseg idejehez hasonl6an ezek berbeada-
sat gyakorolta. A legjelentosebb berlok Banffi Gyorgy fokormanyz6, Haller
Janos kincstarnok es ut6da, Apor Istvan lettek, a legjelentosebb jovedelmek
kozt az arany- es higanyjovedelmek szerepeltek. 112 Kalnoki meg Becsbe kol-
tozeset megelozoen elsosorban az Apor Istvan erdekeltsegebe keriilo vallal-
kozasokba fektette penzet, a kincstari igazgatas atszervezesevel es a berletek
megsziintetesevel azonban jelentos osszegektol esett el, amint maga jegyezte
meg vegrendeleteben: ... egy darabig j611 nyertem vala, de vegtere fordulvan
a szerencse, vesztettem el", igy tobb alkalommal szorult atmenetileg segitseg-
re: maganszemelyek mellett a csiksomly6i ferences bar:itokt61 is 1OOO forintot
kolcsonzott.
Mindenfajta kiadasair61: a haztartasara, lakasanak berere, vasarlasokra, uta-
zasaira, az allatkereskedes koltsegeire, iigyintezesekre koltott osszegekrol igazi
hivatalnokhoz illo pontos szamveteseket vezetett, amint azt az 1701. eszten-

108
Bir6 V, 122
109
Kec evvel kesobb Kalnoki Samuel panasszal fordule I. Lip6c csasz:ir es magyar kiralyhoz,
nehezmenyezve, hogy a varos nem bizcosic szabad aruacengedesc a gid6falvi vasarra carc6 keres-
kedoknek, arra kocelezve okec, hogy porcekajuk egy reszec O(( rogcon bocsassak aruba. SzOkl,
VII, 32-35.
110
Orban Bal:izs: Kiegeszitesek A Szekelyfold l.eird.sdhoz I. Hdromszek, s. a. r. Dobra Judic, Sep-
siszencgyorgy, 2002, 77.
111
A 18. sz:izad elejen Haromszek - Marosszekkel egyiicc - mar a legjelencosebb erdelyi do-
hanycermeszco videkek koze carcozocc, kiilonosen Alcorjan es Kezdiszencleleken, az Apor es
Kalnoki csaladok bircokain voie kiemelkedo a cermeles mennyisege. Pal Judic: A romanok ha-
romszeki becelepiilesenek nehany kerdese (1614-1850), in: Bardi Nandor - Hermann Gusz-
cav Mihaly (szerk.): A tobbseg kisebbsege, Csikszereda, Pro-Princ Kiad6, 1999, 42.
112
Tr6csanyi Zs., 1988, 242-244.

238
www.cimec.ro
dare kiadott Nagyszombati Kalenddrium iires oldalainak napl6szen'.i bejegye-
zesei igazoljk. 113
Anyagi nehezsegei 1702 ud.n kezdodhettek. Bizonyara jelemos kiada-
sokkal jart a guberniumi tanacsossa vaio kinevezes is, 114 amely alkalomb61
egesz alakos portrejat is megfestette a csaszari udvar kornyeken forgol6d6
mt'.iveszek valamelyikevel. Nagy remenyt ft'.izott a hitht'.i katolikus es csa-
szarparti politikai vonal rovabbviteleben Adam nevu fiahoz, akinek mar
nem erdelyi arisztokrata vagy szekely primar, hanem a csaszari udvarban
tekintelynek orvendo csaladba hizastott be, a Konstantinapolyban tobb
even keresztiil csaszari rolmacskent mt'.ikodo Marc'Antonio Mamucca del-
ia Torre 115 diplomata lanyanak kezer nyerte meg szamara. A szamottevo,
Kalnoki anyagi lehetosegeit nyilvinval6an meghalad6 becsi kiadasok tehat
annak a remenyeben sziilettek, hogy meg az osz beillta elott visszaterhet
Erdelybe, hiszen meg ugyanazon evben kineveztek gr. Apar Istvan helyere
erdelyi kincstart6nak is.
Szem elott kell tartanunk, hogy kinevezesenek idopontjaban Kilnoki Sa-
muel val6jaban nem kesziilt tobbeves becsi tart6zkodasra, ez ellen val6szint'.i-
leg Bethlen Mikl6shoz hasonl6an mentette volna magat. Megbfzatasa egy evre
sz6lt, a szemelyen tulmutat6 orszagos, es nem utols6sorban egyeni erdekeknek
koszonhetoen nylilt egy evtizedet is meghalad6 idore.
Tervezett hazaindulasa elott fiinak Szekelyfoldon igyekezett hivatalt kijar-
ni, vejeben pedig becsi (?) ut6djat latta. 1703 augusztusaban Becsbol a ko-
vetkezokkel biztatta Apar Perert: bizonyos legyen kegyelmed benne, hogy
113
Papp K., 439--441; Nagy L., 286-287. A Kalenddrium szerepel 1714-ben a nehai Lugo-
si Ferenczne Kilnoki Anna arvaira maradc konyvek jegyzekeben. Sepsiszek levelcara, KmNL
Fond 28, lnv. 2/11, 9. A diariumoc Benko Jozsef is ismerce, a 18. sz:izad vegen Aranka Gyorgy
szerezce meg az Erdelyi Magyar Nyelvmuvelo Tarsasag sz:imara. A 19. sz:izad derek:in Geren-
den voie gr. Kemeny Jozsef gyujcemenyeben. Oj Magyar muzeum, 5, 1855, II, 188. Jelenleg
a Kolozsvari Akademiai Konyvcar orzi Ms. KJ 113. jelzec alace.
114
Gr. K:ilnoki Samuelnek a guberniumi canacsossagra vaio kinevezeserol II. Lipoc csaszar
alea! a luxemburgi caborban 1703. majus 18-:in pergamenre ki:illicocc adomanylevele a Szekely
Nemzeci Muzeum menekicecc anyagaval puszculc el 1945-ben Zalaegerszegen. SzNM, Mene-
kicesi jegyzek L. lada.
115
Rola l:isd Kerekes Dora: A cs:isz:iri colmacsok a magyarorsz:igi visszafoglalo haboruk ide-
jen, Szdzadok, 138, 2004, 5, 1203-1209; Andea, Susana -Andea, Avram: Medicul domnesc
Barcolomeo Ferrari i nrudirea prin cscorie cu familii nobile din Secuime (1710), in: P:il
Judic - Riisz Fogarasi Eniko (szerk.): Studiu de istorie modern a Transilvaniei. Omagiu profeso-
rului Magyari Andrds I Magyari Andrds Emlikkonyv. Tanulmdnyok Erdely ujkori tortenelmirol,
Cluj-Napoca/Kolozsvar, 2002, 141-149.

239
www.cimec.ro
ms nekem kegyelmeden kiviil successorom nem leszen". 116 Emlitett leveleben
meg den'.ilt6an irt a felkeles kimenetelerol is, es ugy tervezte, hogy okt6ber
kozepen lejr6 hzberletet mr nem hosszabbitja meg. Hromszeki f0kirlybi-
r6kent a szekelyfoldi esemenyeket figyelemmel kiserte, lland6 kapcsolatban
llott gr. Mikes Mihly fOkapitnnyal - lehetseges becsi ut6dval - is, akivel
augusztus vegen mr a mozg6sits felol levelezett, 117 a kovetkezo h6nap koze-
pen pedig a becsiek ltal vrt forgat6konyvet ecsetelte: a csszr hamarosan
gyoz Bajororszgban, es felszabadult seregeivel szetveri a lzadst, ami ugy el-
olvad, mint a h6harmat". 118
Klnoki szmitsait azonban a szabadsgharc kezdeti sikerei meghiusitot-
tk: hazautazsa egyre val6szim'.itlenebbe vlt, ezzel egy idoben pedig penziigyi
gondjai is hangsulyosabb vltak. Taln eppen ennek koszonhetoen nem vette
be 1705 kora tavaszn vegrendeletebe minden ing6sgt, hiszen a folyama-
tosan torlesztendo kamatok megfizetesere gyakran kenytelenedett megvlni
egy-egy ertekesebb trgyt61. Hitelezoi kozott talaljuk tobb mint ketezer raj-
nai forinttal Kornis Krisztina Clementia pozsonyi orsolyita apct, a csiksom-
ly6i ferences bartokat kozel ezer, Hevenesi Gbor jezsuita atyt, a Pazma-
neum rektort otszz rajnai forint osszeggel. De Gisgone Bonaventura nevu,
Becsben mukodo itliai diplomatnak 1703 szeptembereben vetette zlogba
eziistnemuit 100 forintert, 119 egy msik, Szentkereszti Andris irnti 200 fo-
rintos tartozst majd csak ozvegye rendezte ket evvel kesobb. 120
Az ad6ssgok felhalmozasnak okt maga abban jelolte meg, hogy evek 6ta
nem kapta meg fizeteset, ugyanakkor Becsben ragadva otthoni iigyeit ideje-
ben es szemelyesen nem rendezhette. A becsi udvari kancellria hivatalnokai
fizetesiiket gyakran az Erdelybol felhajtott vg6marhk rb6l fedeztek, ezt
erositik meg Klnoki 1701. evi feljegyzesei is, az llatvsrokra vonatkoz6 ada-
tokat ugyanis kimondottan a kancellriai munkval kapcsolatos adatok kozott
talljuk. Az is kideriil a feljegyzesekbol, hogy 1697-tol 1700 elejeig fizetese-
re tobb mint 12 300 forint erkezett, 121 ezt kovetoen azonban folyamatosan
116
Br. Apor P., 1903, II, 18.
117
Mikes lvr. KmNL Fond 65/2, Fasc. III, 40.
118
Mikes lvr. KmNL Fond 65/2, Fasc. III, 54. A becsi rervek nem vilrak be: Hi:ichsrdrnel a
francia-bajor csaparok gyozelmer aranak az oszrr:ik-nemeralfoldi-porosz csaparok felen, bo fel
ev elteltevel pedig Forgach Simonr es Mikes Mihilyr egyarant a szabadsagharc oldalan raliljuk.
119
Az elzalogosiron rargyakar vegiil Kalnoki Adam szerezre vissza 1717 augusztusaban. Apor
lvr. KmNL Fond 36, Nr. 915.
120
Apor lvr. KmNL Fond 36, Nr. 945.
121
Papp K 443.

240

www.cimec.ro
akadozott a kancellaria szemelyzetenek kifizetese. Sajat szamit:isai szerint az
elmaradt csaszari es erdelyi fizeteseinek osszege 1705 tavaszaig mar 1O OOO
forintra rugott, amelyet orokosei meg egy evtizeddel kesobb is sikerteleniil
probaltak megszerezni.
Kalnoki Samuel eletenek utolso masfel ever kevesbe ismerjiik. Yegrendele-
te a felsorolt adatok utan megszakad, a testamentumokban megszokott zaro
rendelkezesek hianyoznak. Nyilv:in nem szamitott arra, hogy a hirtelen halal
miatt nem lesz majd alkalma pontositani, befejezni azt. Mindezek ellenere
akaratat, ugy latszik, orokosei egeszeben elfogadtak, es ennek megfeleloen jar-
tak el az osztozasn:il. Csaladtagjai koziil egyikiik sem mutatott be mas, az
1705. evitol eltero tartamu vegrendeletet, a divizio alapjat tehat az emlitett
irat kepezte. A le:inygyermekek koziil az idosebbek kihazasitasa megtortent,
igy a csaladi orokos javakbol Lugossi Ferencne Anna, Boldogfalvi J:inosne
Zsofia es br. Apor Peterne Borbala nem reszesiiltek. Hedviga apac:inak es
a hajadon gnesnek a szerzett javak ut:in jart bizonyos penzosszeg, valamint
neh:iny birtokresz haszn:ilati joga.
A grof becsi lak:is:in fellelt, de a vegrendeletben tetelesen nem szerepelo
ingosagok felosztasat helyben rogton megejtettek az orokosok, azzal a megha-
gyassal, hogy az utolagosan elokeriilo vagyontargyak is harom egyenlo reszre
osztassanak a vegrendelkezo ozvegye, fia es hajadon le:inya kozott. 122 Anya es
fia megegyezesre jutottak a nehai grof elz:ilogositott javai kivaltas:inak mod-
jarol, valamint az igy visszaszerzett eziist es m:is jok" felol is, amelyek La.zar
Erzsebetnek es Kalnoki damnak jutnak. A penzadossagok rendezeset reszben
Kalnoki Samuel eveken keresztiil elmaradt fizetesebol remeltek, hiszen maga
a vegrendelkezo is nagyreszt ebbol remelte tartoz:isainak megfizeteset, sot, ha-
jadon l:inyanak is ebbol ir:inyozott elo ezer rajnai forintot.
Orokosei kozul ozvegye, L:izar Erzsebet valamikor 1708 vegen, ferje le-
zaratlan iigyeinek intezeset kovetoen hagyta ott Becset. 1708 kar:icsonyat
klarissza l:inyaval egyiitt toltotte Pozsonyban, ugyanott december 26-:in veg-
rendeletet is elkeszittette. 123 Legkisebb l:inyanak a havasalfoldi vajda napolyi
szarmaz:isu orvosaval, Bartolomeo Ferratival kotott hazassagat mar nem erte
meg, Brassoban halt meg 1709 folyam:in. 124 A Becsbol hazakoltozott Adam
elfoglalta a csiki fOkapit:inysagot, neve 1713 utan felmeriilt apja regi hivata-
122
Apor lvc. KMNL Fond 36, Nr. 1094, 1-8. Kivecelc kepezecc a Brass6ban leva cizenkec po-
har, amely Uzir Erzsebec perefernumab61 szarmazocc. Uo 7v.
123
Meggyesfalvi Uzar cs. lvc. KlmNL Fond 384, Nr. 613, 3.
124
Cserei M 437.

241

www.cimec.ro
la, a Kornis Zsigmond fokorm:inyz6i kinevezesevel megiiresedett alkancell:iri
szek betoltesenel is. 125 36 eves kor:iban, a Szekelyfoldon pusztit6 pestisben halt
meg 1719-ben, 126 Domokos, Antal es Tamas nevu fiai reven azonban biztos-
totta a K:ilnokiak egyenes :igon val6 tov:ibbeleset.
K:ilnoki Samuel hal:ilhre 1706. okt6ber 25-en jutott el Nagyszebenbe, 127
aho! - Brass6 mellett - az erdelyi arisztokr:icia szne-java v:irta a rebelli6 ala-
kul:is:it. A hr fogadtat:isa, politikai tevekenysegehez hasonl6an, bizony:ira
megosztott volt. Mindezek ellenere eletrajzr6ja joggal :illaptotta meg, hogy
K:ilnoki eletmuve pelda arra is, hogy a kozeleti szereples ir:inti v:igy hasonl6
m6don mukodott a fOurak mentalit:is:iban, elhettek a magyar kultura nyugati
vagy keleti hat:irszelein". 128 Kultur:ir61 sz6lva - vagyonszerzesi es politikai am-
bci6in tul ez (is) volt K:ilnoki Samuel: muvelt, konyvgyt'.ijto es konyvkiad:ist
t:imogat6, maga is torteneti munk:it kinyomtat6, zig-verig erdelyi nemes,
egyh:iz:inak egyik legjelentosebb t:imasza, aki megragadta az elet nyiljtotta le-
hetosegeket. Egy v:iltoz6 vil:ignak volt ink:ibb magas rangu hivatalnoka, mint
politikusa, akit nem remelt magaslatokba sodort a hagyom:inyos erdelyi vil:ig
v:il toz:isa, a metamorphosis transilvaniae".

125 Tr6cs:inyi Zs., 1980, 84.

126
Az 1940-es evek elejen Herepei Janos meg Lina a Szekely Nemzeti Muzeum anyagaban
gr. .Kalnoki Adam hatrahagyon vagyonanak 1719 vegen es a kovetkezo ev elejen kesziten
osszeirasat. Herepei Janos: A kolozsvari jezsuita akademia diakjainak vitatkozasai a XVII-
XVIII. szazadfordul6 idejebol, Adattdr XVII szdzadi szellemi mozgalmaink tortenetehez,
III, Szeged, 1971, 246-247.
127
Demeny Lajos - Magyari Lajos (kozzeteszi): Wesselenyi Istvan: Sanyaru vildg, Bukarest,
1985, II, 38.
128
Tiidos s., 1998, 21.

242

www.cimec.ro
 MELLEKLET

Gr. Kalnoki Samuel udvari alkancellar vegrendelete

Becs, 1705. marcius 17. utan
(1707. januar 24-en kesziilt egyszen'.i masolat)
Apor lvt. KmNL Fond 36, Nr. 1094.

A megfoghatatlan es ell oszolhatatlan tellyes mindenhat6 tellyes Sz. Harom-

sagnak, Atcya, Fiu, Szent Lelek egy Orok lstennek nagy neveben kezdem irni
ez Testamencumot.
Elsobben is adok veghecetlen nagy halakot az en edes lstenemnek hogy
ingemet ingyen val6 j6voltab61 kegyelmesen e vilagra hozott, Szent Fianak
dragalacos szent verevel meg valtott, vigasztal6 Szent Lelkevel igaz ismereti-
re az Ramai Anya Szent egyhaznak hitire vezerelven, gyermeksegemtol fogva
gondomot viselven, szamtalan veszedelmeken vedelmezven, j6 egesseges ces-
tei, ertelemmel, tudomannyal, vilagi tisztekkel, gazdagsaggal, tekentettel meg
aldvan, szamlalhatatlan emberek folott meg tartvan s a penitenciara es eletem
jobbittasara elegseges iidott szolgaltatvan, j6 egesseges elettel 65 esztendoimet
17 Manii ezen Esztendoben kegyelmesen ellvegezven meg engedte.
Masodszor aldom az en lstenemet, hogy engemet j6 hazas car[s]sal, szep
gyermekekkel megaldott, es noha nemellyeket azok koziil a halal altal ez vilag-
b61 kisz6llittott vaia, de viszont masokkal megaldott es megvigasztalt, mind
ezekert az en lstenemet aldom dicsirem es dicsoitem mosc es orokke Amen.
Ajallom azert az en szegen bt'.inos lelkemet az en temeto, meg valeo es meg
szencelo felseges nagy irgalmas edes lstenemnek szent kezeibe, es idvezitto ke-
gyelmebe, hogy az honnan vetre volt eredetet, ugyan oct legyen nyugodalma
es boldogsaga orokke, sok bt'.inokkel es vetkekkel meg mocskoltatott testemet
pedig az o Annyanak az foldnek, hogy az porb6l szarmazvin viszont porra
legyen es a dicsoseges fell camadasig nyugodjek csendesen.
Vilagi kedves j6szagimr61 val6 dispositiom igen csekellynek tetszhetik akar
ki elott is, mere az en kegyelemes lstenem engemet ollyan termeszettel aldott
volt meg, hogy sem a sok j6szagoknak keresetenek szomjusaga, sem mas gaz-
dagsagnak, penznek es hamis utakon val6 kerestenek kivansaga nem bancott,
sott azon konyorgottem Bolcs Salamonnal, hogy gazdagsagot es szegenseget
ne adjon az en edes uram lstenem en nekem, hanem csak en eletemnek tab-
lalasara [!] val6 elegseges aldast engedgyen. Mellyec ingyen val6 j6voltab61 an-
nyira is meg aldott volt, hogy a kik sokkal nagyobb ertekkel birtanak s, de

243

www.cimec.ro
meg nem halladtanak engem sem asztal tartssal, sem szolgkkal sem paripk-
nak, fegyvereknek s katona szerszmoknak fenyessegevel, sem kmsknek
ekessegevel s minden napi szi.iksegre val6 kltsegekkel, kiert is legyen aldott az
en lstenemnek nagy neve rkke.
Az en OSS joszagocskaimot mindeni.it[t] szaparttani gyekeztem igaz uton,
es felebaratomnak kara es borusaga kivi.il, es ha trtent volna, hogy hirtelen-
segembol vagy mellettem levo j6szagoknak es baratmnak rosz informatojok-
b61 s tancsukb61 valakitol karoson vagy hatalommal szerzeni es annal inkabb
ellfoglalni tanaltam volna, a panaszl6 fellnek melt6 bizonsaga megbizonyo-
sodvan tartozzek az en edes felesegem, fiam avagy leanyim lelkek ismeretek
szerint contentalni.
Ez testamentumot pedig idegen orszagban, becsi udvari szolgalatomban
a egesz Magyar es Erdellyi Hazanak rettenetes haboru allapottyaban kelletek
irnom, Meg gondolvan reg voltomot es eltltt eletemnek 6rajanak bizonta-
lansagat, hogy edes felesegem es gyermekeim tudhassak hol tom utan magokot
mihez alkalmaztatn.
lgaz dolog, hogy mnden testamentumnak kezdetiben szoktak beie tenni,
hogy ep egesseggel es csendes elmevel iratatik, Legyen aldott az en lstenemnek
szent neve egessegem j6 vagyon, de busult elmemnek nagy okai nem tagadha-
tom, mind azon altal az en lstenemnek vigasztal6 szent lelke altal meg gyozven
minden vilagi haborukot, biztam mindeneket az isteni gondviselo szent fel-
segnek rendelesere, cseleledgyek blcs tanacsa es akarattya szerent.
Elsobben is az en edes hi.its t:irsam irant igy dsponalok, mivel hogy ha-
zassagomnak kezdetin az en edes asszonyom Anyamnak nem tartozaskeppen,
ugy mint fiu engedelmessegtol vseltetven, Mkl6svaron levo minden jobba-
gyimot az ott levo udvarhazamnal es kzep ajtai j6 kett kvt'.i malommal, ott
vagy hat haz jobbagyokkal, Szent Leleken is egy nehany embert, ott val6 ma-
lomnak fele jvedelemmel. Megim Adamosson is ott vagy hatt jobbagyot, sze-
na fi.iveket es szam6 foldeket birni eleteig engedtem vaia dossaban. Es nekem
csak az krspataki puszta udvarhaz maradt kezemben, ki s ellegven a tat:irok
jarasakor igen meg romladoztak volt a kofalai, mivel sok esztendeig fdel nel-
ki.il voltak, es csak harom hazacskaba szorultunk volt, kik is csak szalmaval
voltak fdve. Legelsobben is azert edgyi.itt kezdetti.ik az epittest, es egy nehany
esztendokig szi.intelen abban kellett foglalatoskodnunk. Az bedohazi malom
s ell egven ketszer felepittetti.ik. Ogy a korospataki haz alatt leva malmocskat
is, rkosonn is amelly malmot Rafai Andrast61 edgyi.itt vetti.ik fundomentu-
mab61 epittetti.ik es edgyi.itt laktunkban sok szant6 fldeket es pertinentiakot,

244

www.cimec.ro
fundusokot vettiink es szerzettiink. Az edes anyam penig osztozasnak idejin
semmi penzt nekem nem ada, hanem egy keves eziist mivet, azt is nem a ma-
gaeb61, hanem edes Aryamr6l maradottott, kiket mind zilogba vetven es ugy
a felesegem arany mivebenn is borokot vettiink ki korcsomaroltatvan, annak
hasznab6l epittettiik es eltiink, mert csak az adamosi szallacskeket birvan,
asztalunkra sem lett volna elegseges annak bora.
Minek utanna penig szegen La.zar Istvan uram megholt volna, az hindi,
tancsi es dedridi portioknak boraival eltiink es jovedelmecsket is abb6l szer-
zettiink. Erre a sok fundamenralis okokra nezve a korosparaki s mikl6svari
udvahazaimot minden perrinenriajival edgyiitt es valamiket aquirilram ezek-
ben, hagyom es lega.lom elereig az en edes felesegemnek Ersebethnek, ugy,
hogy ha a fiam kedver keresi es meg nem keseritti, az farkasvag6i szena arranak
hasonl6 feler es a mikl6svari halaszarnak is feler esztendankenr adgya neki. De
ha bosszuval illetne es mint edes annyat meg nem bocsiilne, semmivel neki ne
tarrozzek. Halta utan felesegemnek mind a kett udvarhaz szallyon a fiamra,
ugy mind azon altal, hogy amit en eze[n] kett joszagban kerestem, melly is
legalabb teszen haram ezer forintott, de csak kett ezer forintra computalom,
azr rarrozzek az en kissebb leanyomnak Agnesnek mox er de facri megadni es
ha meg nem adna, a Mikl6svari joszagomot Agnes leanyom mindaddig bir-
hassa, meddig nekie le teszi.
Adam fiamnak hagyom a Kezdi szekben leva j6szagomot, Szenr lelelki
kastelbeli hazaimot azon falubeli minden pertinentiakkal es jobbagyokkal es
falu vegen leva haram kovu malommal es mellette leva szep Udvarhaz hellyel
ahova s jovallom epitsen hazat es a kastelbeli hazak irant alkugyek meg Mikes
Mihaly ocsem urammal illendakeppen. Az kastelyon felyiil leva Kasolya szena
fllbal adgyon hasonl6r neki Mikes Mihaly uram csereben. Az sarfalvi, peselne-
ki, torjai es kis kaszoni jobbagyaimot is neki hagyom. ltem Nagy Kaszonban
leva penzen vett jobbagyaimot is, kiknek egy reszit idveziilt La.zar Istvan uram
az menyenek pro excontentatione adta es en idegen keztal, lmecs Pilr6l viltot-
tam meg, mas reszet penig szaz arannyal nehai Kereszturi Christina asszonyt6l
urolszori La.zar lstvanner6l vettem, mind ezekhez birja Szenr Lelekhez fiam,
amint mosran biratik a felesegem eleteig, halta utan penig mikor a korospata-
ki es mikl6svari udvarhaz es apperrinentiak fiamnak Adamnak kezehez men-
nek, akkor a sarfalvi porriom mennyen egeszben Apor Peterne kezebe, mivel
atot is egy aram illeri Karolyi jus leven. A Nagy Kaszoni es Szentleleken penz-
zel szerzett s Karollyi jusra reducalt szanr6foldek es jobbagyok, ha ugy akar
a fiam, hogy nala maradhassanak, valamennyire menne azoknak summajok

245
www.cimec.ro
[azt] tartozzek kete lenyomnak, Boldogfalvinenak es Lugosinenak refundlni
avagy minden affele pertinentiakot kezekbe sine ullo juris scriptione bocstta-
ni es attyafikeppen meg egeszven [!] edes Lenyimmal, ugy mint a Miklsvri,
mind a Korospataki es Szent Uleki hzak cum omnibus appertinentiis keze-
ben maradhatnak a fiamnak exceptis bonis Karolyianis.
Mivel penig az Mi Felseges Kegyelmes Urunkcl Elso Leopoldus Csz-
runktl es Kirlyunktl csiki fOkapitnysgnak tisztitt az fiamnak megszerzet-
tem, azert a fell csiki Kozmsi Udvarhz hellyemet, mellyen mostan majorhz
vagyon epitve minden pertinentiajival es Beldi juson birattatott jobbgyokkal
nekie hagyom illyen conditiokkal, hogy mivel a Lenyimot is egy arnt illeti, az
a csiki portiokot is excontentallya reszek szerent, avagy fell oszsza avagy a felese-
gem csiki jussbl excontentallya. Jovallom penig, hogy a regi udvarhz hellyet,
melly Bucz Pl, az utn Beldi Ple vala et per divisionem Daniel Ferenczne ne-
hai Beldi Judithnak juca s mr az onokira Daniel Ferenczre, lstvnra es Peterre
a tobb atyafiakra kozonsegesen oszlott, hogy a fiam okegyelmekkel megalkuvn
tegye magev es azon OSS hellyen epittsen egy takarekos ko udvarhzat, melly
is meg lehet ha lsten a csiki kapitnysgba engedi, csak hogy a nemesseget igen
megbocsiillye, mind azokkal, mind a kosseggel magt szerettesse.
Ennek folotte mivel hogy baros jszg nelkiil is nem lehet, az Admosi ma-
jorhzamot is Admnak hagyom, de ugy, hogy lenyimot Ndasi, Heturi, Vr-
allyi 129 portiokkal excontentallya, mivel lenyi gott illeto joszg mindenek.
Mindezeket penig a joszgokot sub tali conditione hagyom az en fiamnak
Admnak, hogy mivel mindeneket per defectum illius immediate a lenyim-
ra szllanak, es hogy semmit o ezekben nem keresett, teht mind ezekben
semmit el ne tekoszoljon, el ne vesztegessen, hanem igen jll oeconomizal-
lyon, sott inkbb meg tartsa es szaporitsa es ha (kitol lsten oltalmazzon) va-
lami gonosz tancstl i[n]gereltetnek hogy ell adgya es ms Orszgra meny-
nyen lakni, minden jszgimtl in genere in munis legyen es sem az orszg
magistratusi sem az vejeim es lenyim meg ne engedgyek, mint a Triparti-
tum ellen val dolgot, holott meg vagyon irva, hogy venditiones sunt triplices,
simplices, rationabiles et necessariae, simplices nunquam valent, Rationabiles
cum fundamenti legali stant, de itt ollyan nem volna, mere Erdellyben oss
joszgot elladni s annak rrn ms orszgban vsrolni esett in praejudicium
sororum et nepotum, akik Erdellyen kiviil hlni nem kevnnak es hasznt
nem is vehetnek, necessario venditiotl lsten meg oltalmazza Szent Fiert
es ne engedgye, hogy ollyan gondolattl viseltessek, sott edes nemzetinek
129
G6ganvaralja, Maros megye.

246
www.cimec.ro
hiret melt6n hordozza, ostoi marat joszagit szaparittsa es akiket en kerestem
terjeszsze es legyen j6 haza fia es kerem megis edes fiamot es felesegett hogy
ha lehet, az edes Annyat61 meg ne osztozzanak, sott edgyi.it birvfo, az gaz-
dasagot is megtanulvfo jobban es tisztessegesebben elhetnek, kivalt ha az
edes leanyomnak gnesnek lsten o szent felsege j6 szerencsett advan az edes
felesegem csak maga maradna.
Ha lsten Ofelsege ennek a haborusagnak elotte edes Hazamban es Thesau-
rariusi tisztemben bevezerelve vaia ez elott kett esztendovel ugy maradhatott
volna alkalmas pfozem, de itt rekedek es amit boldog idoben vaia s az utfon
is fizetesembol nehezen kapdostam, azt ezen a rettento hellyen ennyi sok
cseleddel leven el kellett koltenem, sott magamot nagy adossagba keverven
igazan mondhatom Szent Peterrel hogy Aurum et Argentum non est mihi.
Azert konyorgok az en edes lstenemnek, hogy ha ugy tettzik o szent felse-
genek, ne sz6llittson ki az idegen foldon, hanem engedgye edes Hazamban
vegezni eletemet hogy ad6ssagimot fizethessem le es nemzetem kozott nyu-
godgyanak tetemim, mert ha itt talalna halalom tortenni, melly nagy bol-
dogtalansagra jutnanak edes Felesegem es gyermekeim, mindazaltal valamit
el! rendolt 6felsege felollunk, ugy legyen es tellyesedgyek szem akarattya
mindenekben.
A Szent Dora szerzetebe be allott edes leanyomnak Adviga Susannanak
fgirtem ezer rajnai forintott s tartasaert is lehetek valamivel ad6s, ha meg nem
adhatnam eletemben, az Posoni bazam ezer es negy szaz forintban a.II mind
epi.iletivel edgyi.itt, azt azert nekie es a Szent Conventnek hagyom.
Vettem fell kettezer forintott interesre az en kedves Hugom asszont61 Kor-
nis Christina Clementia ursulina apaca kisasszont61 kereskedesnek okaert azon
penzbol mellyet a nehai Haller Janosne Kornis Kata asszont61 magam szerzet-
tem vaia okegyelmenek es egy darabig j6ll nyertem vaia, de vegtere fordulvan
a szerencse vesztettem el, azert kell megfizetni az Apafi fejedelemnel levo kett
ezer ottszaz capitalis summab61 interesre Karacson tajba lenni fl. 250 decern
per cento computa.Ivan. En is gondolam interessivel leszek haram esztendore
ad6s a Kornis kisaszszonynak fl. 360. Azert azon az Apafi fejedelemnel levo
penzbol kitelhetik a tobbi maradgyon felesegemnek es gyermekeimnek.
Vagyok megint ad6ss a cski clastromnak, honnan kertem vaia interesre
ezer magyar forintot, kentelenittettem a Guberniumt61 es a Societast61 akik az
erdellyi fiscalis joszagokot Ofelsegetol megarendaltak vaia, de az mi uraink az
o pfozeket nagy nyereseggel kivevek, es a szegenyebb rendeket elnyelek, kivalt
szegeny Apar Istvan uram miolta in Anna 1695 a thesaurariusi tisztibe bea.I-

247
www.cimec.ro
la egy penzt sem lttam a fele proventusb6l, noha itt Becsben letekor maga
megvall gubernator uram szllsn, hogy vagyon a kezenel a Sociestast illeto
fl. 32 m., de senkinek sem hallottam hogy adott volna lenne. Lesznek sokan
praetendensek Keresztesi Smuel, Mikes Mihly uraimek es sokak akik meg
keresik az o penzeket, azert azon edgyet ertven megkeresheti de megis a szegen
bartokot mind a capitalisr6l es interesrol contentllyk.
En pedig ezen Szent Perene szerzetinek Mikhzra Bndr6l, a Csiki Som-
lyai conventnek csiki es hromszeki j6szgimb6l, az Esztelnekieknek es Kantai
minoritknak Szent Lelekrol buzb6l es ms gabonkb6l es ms accidentiak-
b6l alamizsnlkodni szoktam. Azert az felesegem es fiam s az Or lsten lds-
b6l sfrkodgyanak es tehetsegek szerent a szegenyeket segellyek.
Kihzasitott lenyimnak megvallom hogy kivntam volna bovebben pro-
videlni, de az vekony tehetsegem nem engedte, hanem ha a j6 lsten eletemet
nyujtja es Hazmba bevezerel, igyekezem szegenyeket segitteni.
NB. Az edes hajadon lenyomnak Agnesnek ezer forintott ha fizetessemet
fell vehetik holtom utn, mert penzem nekem semmi nincsen, de az orszg
reszerol val6 fizetessembe kozel hatt ezer, es a kirly reszerol legalbb negy ezer
forint leven htra, ha hirtelen hallom tortennek a cancellariar6l edgyiitt a fi-
am igyekezzek felvenni es abb6l elsobben a ad6ssgimot ki fizerven Agnesnek
vegyek ki, azert ami marad felesegem es dm oszszk kette.
Megvallom, hogy keservesen jut eszembe ha az Or lsten itt rendelne ha-
llomot, csak temetesemet s mind vihemek veghez koltsegtelensegem miatt.
Hanemha ha valameik hint6tt adnk ell es kontosomot, meg csak temeto hely
sem lenne, azt pedig kivnnm, hogy lenne itt az augustininusok templo-
mban, es mihelt az Or Isten kisz6llittana ez vilgb6l, 24 ora mulvn memest
temettessenek el simplicissime minden pompja nelkiil.
Keves jovacskm felol igy disponlok, hogy az legjobbik oltozo komoso-
mot a felesegem kivlaszrvn, a tobbi legyen mind a fiame, hanem Apor Peter
uramnak a veres nestel bellet mentet, az viola szin selyem zsin6r ovett Lugosi
Ferencz uramnak hagyom. Vagyon egy oltozo kontosnek val6 szep veres posz-
t6, azt s a fiamnak, a zold velencei sja 130 poszt6val edgyiitt. Marton deknak
pedig a zold sja dolomnyomot gombost6l.
Agnes lenyomnak hagyom a kek darabb brsont szoknynak val6t az sze-
les eziist kotessel es az hiuszszal bellet violaszin brsony mentevel es az gye-
mntos 6rval. Mennyem Aszszonnak a kirlyszines darabb bibor materia es
egy arany 6rt, mellyen Szent Mrton kepe vagyon.
130
S:ija: finom gyapjuszi:ivet. Erdelyi Magyar Szotorteneti Ttir, XI, 614.

248

www.cimec.ro
 Adam fiamnak hagyom a Zrinyi kardgyat es az mellyet magam viselek,
mellyen a Boldog Aszszony kepe van, mas ha.rom ezi.istos karddal, a nyakba
veto torok kardott pedig ezi.istos puska palackaval edgyi.itt Apor Peter vom
uramnak, egy par, kett cseven aranyas kapas par pisztaljal, Lugosi Ferencz
uramnak penig az harom csopii [!] pisztaljokot. Matis Kelemennek s egy
par pistalt es az kett OSS karabint. Ezeken kivi.il minden fegyverim, kepek,
konvek es az hazi oltozetek legyenek a fiame, es a l6ra val6 szerszamok s.
Brass6ban tiszenkett egybe jar6 pohar vagyon, azok legyenek a fiame felese-
gem holta utan.
Becsben 6ttven forintott veven fell interesre azt ha eletembe meg valthat-
nam, a Zrinyi nad poharat egy par ezi.ist kengyelekkel egy mosd6 medencevel
kors6st6l Adamnak hagyom. Az galambos pohart Agnesnek hatt egybe jar6
ezi.ist poharkakkal edgyi.itt. Az ezi.ist s6 tart6tt ezi.ist nyelii kesekkel Adamnak.
Vagyon egy szep draga safiros gyiiriim, melly Mattyas kiralyenak tartatott,
es az Botlen [!] Gabor tarhazab6l maratt volt a rozsali Kuun lstvfone aszszo-
nyom nenemre es en Csaki Istvan uram ocsemtol vettem itt Becsbe fl. 200, ezt
hagyom felesegemnek es holta uran Adam fiamnak, de ugy, hogy soha ell ne
idegenitse, hanem a Zrin[y]i kardgyaval s nad poharaval edgyi.itt nemzeti.ink-
ben maradgyanak s orok emlekezettre megtartassanak.

THE TESTAMENT OF COUNT SAMUEL KALNOKI,

CHANCELLOR OF TRANSYLVANIA IN VIENNA (1705)

Based on the testament written at the age of 65 n Vienna, the paper presents
the life of Samuel Kalnoki (1640-1706), chancellor ofTransylvania n Viena
between 1695-1706. Born n Korospatak (Valea Criului, Romania), son
of Stephan Kalnoki and Anna Beldi, Samuel joined the jesuit gymnasium
from Cluj, after that studied at the university ofVienna and then travelled n
Croatia and ltaly.
Returning home he married Elisabeth Lazar and started the restauration
of the manor house from Korospatak destroyed n 1661 by the tarar-otoman
troups. He began his career at the side of Janos Nemes, captain ofHaromszek,
then gained the rangs of protonotar ofTransylvania and high judge of the same
szekler seat n 1690, showing his skills also n the battlefields when needed.
Four years later he was named at he head of the new created chancellery and
he mooved Vienna where he lived for the rest of his life.

249
www.cimec.ro
 Kilnoki enriched his familial heritage with good financial sense, traded
with wines and cattles, and also founded a small glassworks. At the end of
the 17'h century he owned domains, castels, manor houses in Transylvania,
mainly in the Szeklerland. He was also known as patron of the roman catholic
church, supporting the renovation of churches and franciscan monasteries.
ln his last will written in March 1705 he named his only son Adam ( 1683-
1719) as his main heir, Elisabeth Uzar gaining for her lifetime the usage of the
buildings and domains built or bought together with her husband. Samuel's
unmarried girls: Hedvig, a franciscan nun in Bratislava and Agnes, later wife
of Bartolomeo Ferrati, medic italian origins, recieved amounts of money and
part of the movables: jevelry, silver and gold goods.

250
www.cimec.ro
Tud/Js S. Kinga

ZABOLAI III. Murns MniALY :Es HAZASSAGI szoK.AsoK

A XVI-XVII. SZAZADI
SZEKELYFOLDI PRIMOROK KOREBEN

A Karpatok kanyarulatiban elteriilo Haromszek 93 telepiilesenek egyik leg-

nepesebb faluja Zabola volt, ahonnan peldaul az 1635. evi katonai sszeiras
alapjfo a szek 5107 katonaktelese kziil 140 csaladfOt szamolhattak ssze.
Kziiliik 6 fa a Basa, a Mikes, valamim Pal-Mikl6s csaladjab6l szarmazott,
s a szek 474 fot kitevo nemeseinek csoportj.hoz tartozott. A tbbi falustirs
a l6f0k (33 fO), valamim a gyalogos puskasok (I O1 fO) kze soro Iva szolgalta
a hazat rangja es rendje szerim. 1
Zabola a Mikes csalad osi feszke. A XVII. szazad sorfo innen indult utnak
a csalad szamos ferfi tagja katonai es politikai palyafutasara, orszagos fOtiszt-
segek viselesere, s kziiliik tbben szoros kapcsolatba keri.iltek Erdely fOrendt'.i
csaladjaival. 2
III. Mikes Mihaly nagyapja Il Zsigmond, Bethlen Gabor fejedelem bizal-
mi embere. Tbbszr jart a fejedelem kvetekem Konstantinapolyban. I. Ra-
k6czi Gyrgy idejen is megorizte fomos beosztasat s udvari folovaszmesteri
tisztec
Apja, l Mikes Kelemen (mh. 1686) Haromszek fOkapitanya, a szekelyek
generalisa, Beldi Pal legnagyobb ellenlabasa, vegiil buktat6ja, akinek uzoni
kastelyat 1679-ben a rendek beleegyezesevel nyerte el. 6 volt a szep kulseju
de hivalkodo is erkolcstelen Kelemen': ahogyan Kemeny Zsigmond Ozvegy es
lednya cimt'.i regenyeben is jellemezte - aki batyjaval, Janossal rabolta el Tar-
n6czyne asszonyom kezdiszendeleki varab6l lefoyat, Sarat, amiert a fejedelem
mindkettojiiket Moldvaba szamt'.izte. Palyafutasat II. Rak6czi Gyrgy idejen

' Tiidos S. Kinga: Erdilyi hetkoznapok. I. Rdk<iczi Gyorgy hadiszemlije Szekelyfoldon. 1635,
Budapest, 2001, 214. (A rovabbiakban: Tiidos S., 2001)
2
Tr6cs:inyi Zsolt: Erdily kozponti kormdnyzata 1540-1690, Budapest, 1980, 4~1. 361.
(A tovabbiakban: Tr6cs:inyi Zs.)

251
www.cimec.ro
kezdte, s mindvegig huseges embere maradt a fejedelemnek. Apafi idejen sza-
mos hivatali funkci6t toltott be: az itelotibla iilnoke 1669-ig, 1678-1686
kozott itelomester, fejedelmi biztos volt.
Edesanyja ugyancsak egy elokelo szekely nemesi csalad leanya, a korospata-
ki elonevet viselo Kdlnoki Zsuzsanna, Erdely majdani vicekancellarjanak, grof
Kalnoki Samuelnek a huga. Elete tragikusan vegzodott, ugyanis miutan elte-
mette ferjet, Mikes I. Kelement, a Brass6 varos falai mogott berelt hazukban
szobaleanyai megfojtottak, amiert azoknak fejet vettek.
III Mikes Mihdly I. Mikes Kelemen es Kalnoki Zsuzsanna hazassagab6l
sziiletett. Az ifju a Mikes-virtust orokolte s minden bizonnyal sok gondot
okozott anyjanak, amint arr6l a korabeli okiratok is beszamolnak.
I. Mikes Kelemen 1685 januarjaban, nem sokkal halala elott, csiksomly6i
udvarhazukban vegrendeletet keszitett. Szamunkra itt a testamentum emli-
tese azert fontos, mert abban tobb alkalommal is kitert az akkor kb. 18 eves
fiara, akinek nemcsak hagyatekozott, de ismerven fia termeszetet, intelmet is
megfogalmazta. Fia mdtkdsoddsdra" gondolva, lakodalmara 1OOO aranyat ha-
gyott. A tobbi resz orokseget pedig azzal a kikotessel hagyta fiara, hogy amig
meg nem hazasodik, semmihez ne nyuljon, sem aranyhoz, sem tallerhoz, sem
penzhez, hanem ha ember leszen a joszdgbol elhet, meg gyujthet is, csak tekozl6 az
Istenre ne legyen': 3
Fia es felesege partfog6jakent az apai vegrendelet a kor legjelentosebb erde-
lyi allamferfijat, Teleki Mihaly kancellart jellte meg, kerven, hogy fiat vegye
partfogasaba, s ha arra alkalmasnak tartja, udvaraba vigye. Teleki Mihaly tel-
jesitette kereser, s az ifjut kesobb udvaraba vette. Ez deriil ki az anya, Kalnoki
Zsuzsanna 1686 szeptembereben, tehat ferje halala utan nem sokkal keltezett
levelenek soraib6l.
III. Mikes Mihaly midon hazasuland6 korba lepett - anyja aggodalmara
- meg nem gondolt csaladalapitasra. Ehelyett virgonckodasaival sok gondot
okozott sziilejenek. S bar megvolt mindene, hogy j6 csaladb6l szarmaz6 leany
utan nezzen - tarsadalmi rang, velhetoen gazdasagi alap is -, az ifju viszont
meg nem kivant maganak matkat valasztani sem a szekely primorok, sem pe-
dig az erdelyi fOemberi csaladok leanyai koziil. Egyelore. A gondoskod6 anya
igyekezett szandekat6l elteriteni fiat, neki feleseget keresni. A fent emlitett
leveleben is arra keri Telekit: igazgassa ugy az fiamot, hogy ha az kis aszonyt oly
Jo alkalmatosdggal meg ldthatnd s kedvelne, azon uttal Haller jdnos uramot meg-
3
Erdelyi Tesramentumok I. Hadvisel/J szekelyek vegrendeletei. Hdromszek, valogarra, a bevezero
ranulmanyr rra es jegyzerekkel i:isszeallrorra Tiidos S. Kinga, Marosvasarhely, 2003, 284.

252
www.cimec.ro
taldlni ne nehezteljen". 4 A levelben az ifju holgy nevere nem deriil feny, de ugy
veljiik, nem Bethlen Druzsiannar6l volt sz6. A talalgatasok kozepette (esetleg)
II. Haller Janos tordai fOispin hajadon leinyara, Krisztinara gondolhatunk.
Hogy vegiil miert nem johetett letre a frigy, arra az egy h6nappal kesobb kel-
tezett leveleben bukkanunk. A fiatalok idokozben talalkozhattak, am az ifju
Mikesnek a leiny nem nyerte el tetszeset. A levei sorait idezve: az fiamnak
nem tetszik, melyet ugy is ldtok leveli bol, ... s egyebet ugyan nem okoz az dolog-
ban, hanem az egy himlocsit, hogy igen megldtszanek az orcdjdn az kisasszonynak
de uram azt el novi ugy remelem" - irja bizakod6an az ozvegy Telekinek. 5
Az ifju Mikes nosiilese koriili esemenyek viszont meg egy esztendo multin
sem rendezodtek. Leinyt, aki elmejet megnyugtassa'', meg mindig nem talal-
tak, igy a melleje felfogadott szolgak tirsasagaban val6 duhajkodasaval tovabb
szomoritotta anyjat. 1687 tavaszin az anya arr6l panaszkodik Telekinek, hogy
- ha.rom nev felsorolasa utin - ezek azok az kik gyermekemet magamtol is
idegenitik". 6
Yegiil, nem kis megnyugvisara a csaladnak, az ifju elmejer" gr. Bethlen
Druzsianna nyugtatta meg, akit a kor bevett szokasa ellenere - ugy n'.inik -
a sziilok nem szantak egymasnak, bar korban, vagyonban, s nem utols6sorban
a ferj karrierjenek tekimeteben megfeleltek az elvarisoknak.
A fiatalasszony apja Bethlen Farkas, II. Rak6czi Gyorgy, kesobb Kemeny Ja-
nos fejedelem hive, majd Apafi Mihaly fejedelem tanacsosa, kancellar (1678),
Feher megye fOispinja, tortenetfr6, kinek munkaja, a Historia de rebus Transyl-
vanicis halala utin, 1782-1789 kozott Nagyszebenben jelent meg. 7
E hazassag letrejottevel III. Mikes Mihaly ugymond kilepett a csaladi ha-
gyominy kotelekebol. Mert mig elotte a Mikesek - Benedek kivetelevel - es
kortarsai s feleseget leginkabb a haromszeki nemesi csaladokb6l: Dacz6, Da-
mokos, Besenyei, lmecs, Hemer, Szorcsei, Basa; Udvarhelyszekrol pedig a Da-
niel, Kornis, Ugron, Petki csaladokb6l valasztottak, addig III. Mikes Mihaly
4
Arva K:ilnoki Zsuzsanna levele Teleki Mihilyhoz. Zabola, 1686. szepcember 26. Kozolve:
Tiidos S. Kinga: Csksomlyoi vegciszcesseg. A szekelyek generalisa. I. Mikes Kelemen vegren-
delece es cemecese (1685-1687), Acta Siculica 2008, Sepsiszencgyorgy, 2008, 305; Haller II.
Jnos es Kornis Kara lenya Haller Kriszcina - Nagy Ivn: Magyarorszdg csalddai czimerekkel
es nemzedekrendi tdbldkkal, I-XI es pockocec, Pese, 1857-1868. (A cov:ibbiakban: Nagy I.);
Nagy I V, 28.
5 Arva K:ilnoki Zsuzsanna levele Teleki Mih:ilyhoz. Brass6, 1686. okcober 24. Kozolve uo.
6
Arva Kilnoki Zsuzsanna levele Teleki Mih:ilyhoz. Zabola, 1687. :iprilis (bojcm:is hava) 8.
Kozolve uo.
7
Lukinich lmre: A Bethleni grof Bethlen csaldd tortenete, Budapesc, 1927, 352.

253
www.cimec.ro
Szekelyfold hatrn kiviili, az erdelyi vrmegyekben elo nevesebb familib61
fogadott maga melle elettrsat bethleni Bethlen Druzsianna szemelyeben.
Eredeti celkituzesem III. Mikes Mihly elettortenetenek es plyafutsnak
megirsa volt, m hzassgkotesenek tenye ms litra terelte figyelmem. Olyan
tema keriilt eloterbe, amelynek vizsglata egyre nepszerubb a mai tortenedrs
szmra. Pontosabban annak a tenynek a felderitese, hogy vajon mennyire
befolysolta a szekelyfoldi primor karrierjenek alakulst a vrmegyebol szr-
maz6 foember csaladjnak lenyaval kotott hazassag.
fgy keriilt a figyelmem kozeppomjaba III. Mikes Mihalynak az a dontese,
melynek kovetkezteben magnak elettirsat Szekelyfoldon kiviili csaladb6l va-
lasztott. Ezzel kapcsolatban j6 nehny kerdes fogalmaz6dott meg, igy peldaul:
az ifju primor domesevel vajon mennyire igazodott a korabeli szekelyfoldi
hazassagi szokasok rendjehez, vagy csupn rendhagy6 esettel szamolhatunk?
Tovabb: valasztisat menyire befolyasolta, fokent a XVII. szazad masodik fe-
lenek egyre divatosabb gyakorlata, miszerint a szekely primorok karrierepites
szndekkal kotottek (volna) hazassagot varmegyei, paniumi foember csaladja-
val? Yegiil pedig: dontesevel mennyire alakitotta at trsadalmi helyzeter e regi
primari csaladnak.
Ahhoz viszont, hogy e hazassag letrejottenek dinamizmusat, ok es okoza-
ti osszefi.iggeseit megvizsglhassam, szmos mas korabeli hazassag adatait is
pr6bltam figyelemmel kiserni. Az elkeszitett statisztikai tiblazatokban fel-
tiintetett eredmenyeket a szemleletesseg kedveert nehny esettanulmnnyal
hetkoznapiasitottam". 8
Mindenekelott ugy velem, nem erdemtelen roviden osszefoglalni Erdely
azon tarsadalmi csoportjnak jellegzetessegeit, sajatossagait (megyei nemesseg
- szekely primor), amelyeknek a kozos hazassagi kapcsolatrendszerebe bete-
kimest kivnok nyerni. Erdely uralkod6 osztalynak forendi-nemesi reteget
a het megyeben es a Partiumban elo vagyonosok, valamint a szekelyfoldi sze-
kekben elo, katonai tarsadalomhoz tartoz6 primari reteg alkotta.
A tagabb ertelemben vett nemesseg - mint barhol Eur6paban - tarsadal-
mi es jogi allapotnal fogva nem volt egyseges. Retegzodesere a sokszinuseg
volt a jellemzo. Soraikba tartoztak az egytelkes kozonseges nemesek, a na-
gyobb binokkal, tobb jobbagyportaval rendelkezo vagyonos nemesek, vala-
mint a rangjukhoz melt6n elni tud6 fonemesek - szamban ugyan kevesebben.
8
E tema fOkenr Udvarhelyre vonarkozo reszvizsgalarar lasd: Balogh Judir: Szekelyfoldi karrie-
rek. Az udvarhelyszeki nemesseg hatalomszerzesi Lehetosegei a 16-17. szdzadban, 2011, 223-232.
(A rovabbiakban: Balogh J.)

254
www.cimec.ro
A trsadalom elen a fejedelem llt, akivel sem hatalomban, sem politikai vagy
gazdasgi tekintetben senki nem volt hasonlatos. Utna - j6kora tvolsggal
- az un. fOrendi reteg kovetkezett, akik viszont nem rendelkeztek kiilonleges
jogi strussal. A donrest, az telerhozs mikenrjer a fejedelem szabta meg, az
eljrsok vegkimenetele az o kegyetol fiiggott. Az orszggyulesen val6 reszve-
teliik is a fejedelem donreskorebe rarrozott. 9
Erdely trsadalmnak a csucsn ll6 fejedelmet j6kora tvolsggal az az ural-
kod6 osztly kovette, ahov - az eddigi adatok alapjn - akkoriban 350-400
famlia tartozott. Rangsorolsukat illetoen: koziiliik csupn a losonczi Bnffy
es a keres-szeghi Csky csald sorolhat6 a kirlysgbeli ertelemben vett nagy-
birrokosok koze, mbr magnbirrokaik rekinteteben egyik sem vetre fel a ver-
senyt peldul a Zrnyiekkel, meg abban az esetben sem, ha e ket csald partiumi
(a Bnffyaknak Kraszna, a Cskiaknak Bihar) birrokait is szmtsba vessziik. 10
Az uralkod6 erdelyi osztly java resze, kb. 80%-a viszont gyakran j6kora
tvolsgra eso felapr6zott reszbirtokokkal rendelkezett. Koziiliik csupn ne-
hnyuknak sikeriilt birtokrendszeret novelni a Parriumban szerzett javakkal,
mint a somlyai Bthoriak, az iktri Bethlenek, a Bihar megyei albisi Z6lyomia,
valamin t a hadadi Wesselenyiek. 11
Ugyancsak keves azoknak az arnya (kb. 15%), akik esetenkenr nehny
falut birrokoltak, de ezzel egyiitt sem keriiltek sokkal kozelebb a fent emltett
nagybirtokosok csoportjhoz, br oket gyakran a leggazdagabb erdelyi csa-
ldok koze soroljk, mint a szarvaskendi Kendieket, a maroskocsrdi Glffi-
akat, az apanagyfalvi Apafi Mikl6st, valamint a somkereki es gernyeszegi
Erdelyieket. 12
Arnylag hosszu ideig ezen vagyoni-gazdasgi llapotok uralkodtak Erdely-
ben, amelyet meg Berhlen Gbor es I. Rk6czi Gyorgy un. szegenyestes" -
politikjnak sem sikeriilt megvltoztatni. A XVII. szzad folyamn, miutn
Cski lstvn tvozik Erdelybol, csupn a losonczi Bnffy csaldr6l mondhat6
el, hogy a kozepkor 6ta folyamatosan sikeriilt megoriznie es fenntartania tr-
sadalmi elokeloseger a fejedelemsegben.
Minden egybeveve, az eddigi vizsglatok alapjn a XVI. szzadi Erdely
nagybirrokos reteger elsosorban a mr emltett tosgyokeres famlik: az Apafi,
9
Makkai Liszl6 - Szasz Zolcfo (szerk.): Erdily tortenete 1606-tol l 830-ig, II, Budapesc, 1986,
735. (A covabbiakban: Erdily TOrtenete)
10
Erdely TOrtenete, 734.
i1 Uo.
12
Erdily TOrtenete, 733.

255
www.cimec.ro
a Kendi, a Bethlen es a szamosfalvi Mikola, valamint a jvevenyeknek szami-
tott hallerkoi Hallerek (XV. szazad - Norimberga), a szentlaszloi Kamurhyak
(XV. szazad- Bekes m., Magyarorszag), a gnczruszkai Kornisok (XVI. szazad
- Abauj m.), a petrovinai Pekryek (XVI. szazad - Horvatorszag) es a kisre-
dei Rhedei csalad (XVI. szazad - Heves m.) alkottak. ldovel ezek a csaladok
elsosorban hazassagok reven olvadcak egymasba es hoztak letre az immaron
szelesebb krre nyito nagybirtokosok csoportjat, anelkiil, hogy kiiln receget
alkottak volna. Erdelyben ugyanis sem a cim, sem a rang, sem a meltosdg nem
droklifdik ... Ha valaki a 17 szdzadban veletlenul forendi rangot visei a fejede-
lemsegben, annak valamelyik felmen/Jje vagy IJ maga kirdlysdgbol koltozdtt ide . ..
az erdelyi urakat" vagy nagysdgos urakat" semmilyen intezmenyes megkulon-
boztetes nem vdlasztja el a nagyszdmu egregiustol. ~ 3 Az erdelyi tirsadalom ker
polusin cehit nem a nagybirtokos arisztokrdcia, illetve jobbdgysdg helyezkedik
el, hanem egyetlen nagybirtokoskent maga a fejedelem, vele szemben pedig szeme-
lyesen, kett/Js m6don is irvenyesul/J hatalmdnak aldvetve az IJ jobbdgyai. Fejedel-
muk es foldesuruk egyben". 14
A fentiekben emlitett csalidok egyike sem tartozotc a szekelyfoldi primorok
kze. Az 1562. junius 20-in tartott orszaggyulesen a szekely fOnepek es tehe-
tosebb lOfok rendjenek elecfelcecelei a koribbi idokhz kepest megvaltoztak.
A vedelmiikben hozott dontes ertelmeben birrokaikat jobbagyaikkal egyiitc,
a varmegyei nemesekhez hasonloan, nemesi joggal birjak. Tovabba a lOfoket
es fOnepeket a dezsma fizetese alai is felmencettek, felemelve oket ezzel a var-
megyei nemesek kivaltsagaihoz. 15 E kivaltsagos helyzet viszont bizonyos gaz-
dasagi feltecelek kztt ervenyesiilhetett. A szekelyfoldi nemesseg eletformaja
ugyanis a szemelyi szabadsaggal, a szemelyes kaconai kcelezettseggel, vala-
mint az emlitett 1562. evi segesvari orszaggyulesen hozott vegzes ertelmeben
megegyezett a XVI. szazad vegi -XVII. szazad eleji erdelyi nemessegevel. Fon-
tosnak cartjuk kiemelni, hogy a szekelyfoldi nemesek, akik rangjukat az em-
litett kivaltsagos helyzeciiknek ksznhettek, elsosorban az octani viszonyok
es normak szerint voltak vagyonosak. Tulajdonuk, nehiny kiverellel, alig volt
tobb egy-egy falu birtoklasinal vagy keves szamu jobbagynal. Kziiliik csupin
nehiny familia birt varmegyei birrokokkal s a fejedelem vezeto csoportjaba
is arinylag kevesen juroccak be. Rendszeresen a nemesek soraibol keriiltek ki
13
Uo., 735.
14
Uo., 736.
15
Szil:igyi S:indor (szerk.): Erdelyi Orszdggyulesi Emlekek, I-XXI, Budapest, 1875-1898; II,
203. (A tov:ibbiakban: EOE)

256

www.cimec.ro
azok, akik a fejedelmi udvarban teljesitettek szolgilatot: fOkamar:isi, ajton-
allo, fOpoharnok, folovaszmester, esetenkent hivatalnokkent, kancellariai be-
osztottkent dolgoztak, diplomaciai feladatokat vegeztek el, vagy fOkapitinyi,
fOkirilybiroi, szekely szekek fOkapitanyi tisztseget viseltek Szekelyfoldon.
A katonai erdemek alapjin egy-egy csalad ar:inylag rovid ido alatt a pori
allapotbol" a nemesi rendbe lephetett. Ez volt az oka annak, hogy az 1614 es
1635 kozotti idoszakban peldaul a haromszeki nemesek szama 276-rol 474
fare novekedett. Pontosabban az eltelt 21 ev alatt 198 szemely jutott - tobb-
nyire katonai szolgalata reven - a nemesek soraiba. Hasonlo szambeli gyarapo-
das merheto az udvarhelyi nemesek soraiban is: 1614-ben 46 fo szerepelt a ka-
tonai osszeirasban, mig szamuk az 1635. evi lustr:iban 98-ra emelkedett. 16
A nemesi cim megszerzesevel mindannyian elvileg nemcsak azonos jogokat
birtak, de azonos kotelezettsegekkel is tartoztak a tarsadalomnak. Az uj rend-
be vaio megkapaszkodas es beilleszkedes a valosagban korantsem volt konnyu
feladat. Az ujdonsiilt nemes", szemben a regi, vagyonos nemessel, gyakran
keriilhetett felemas helyzetbe, amelyet a rang elnyeresenek koriilmenye es ide-
je jelentett. S bar tobbnyire a nemesek is eltek a hadi szolgalatot teljesitok
mindennapjait, az a teny, hogy ki, mikor, milyen koriilmenyek kozott jutott
a cim birtokaba, alapvetoen meghatarozta tirsadalmi kapcsolatait, iinnep- es
hetkoznapjainak magatartisnormait, szokasrendszeret. Hiszen a kozepkor
vegi - ujkor eleji tarsadalomban uralkodo merev szabalyok tovabbra is szilar-
dan megtartottak es taplaltik azt az osztilytudatot, amely egy-egy csaladban
evtizedeken, sot evszizadok sor:in kialakult, s aparol fi ura szallva tovabb 6r6k-
lod6tt. Ebben a legkorben nehezen lehetett volna elkepzelni, hogy azok a re-
gi nemesi csaladok (Aporok, Beldiek, Mikesek es masok), akiknek osei mar
a XIII. szazadban a Szekelyfoldon kiviil is birtak falvakat, tobbszor is erdelyi
fOtisztseget viseltek (bar a fejedelemseg igazi vezeto csoportjaba meg nem so-
rolhatok), egyenlo felnek tekintettek volna az ujonnan lett nemest, akirol igen
gyakran kideriilt, hogy torpe- vagy kozepes birtoka, ha van, de az sem tobb
egy tehetos lofo vagyoninil. Elobbre jutasat esetenkem a mar emlitett seges-
vari orszaggyules hatarozatinak koszonhette. Gyakran annyi penze sem volt,
hogy a katonai erdeme alapjin megszerzett armalis levelere a cimeret a kep-
irotol megrendelhesse. fgy nem veleden, hogy nemcsak a varmegyei, hanem
a szekeken belul a regi es uj nemes kozott is egyfajta versenges vette kezdetet
a XVII. szazad masodik feletol, amikor a Habsburg-haz grofi, baroi cim ado-
minyozasaval tovabb melyftette a szakadekot kozottiik. A rangsor felallitasa-
16 Tiidos S., 2001, 101.

257
www.cimec.ro
ban bar az uralkod6e volt a vegso sz6, az erdelyiek tovabbra is a csalad osiseget
tekintettek mervad6nak, mega gr6fokkal, bar6kkal szemben is.
Az erdelyi, varmegyei nemesseg statuszinak a kiralyi, majd az 6nall6 feje-
delemseg idejen a csalad osisege mellett a fejedelmek adomfoya, kivaltsagle-
velei voltak bizonyitekai hovatartozasuknak.
Szekelyfoldon, leszamitva azt a nehany fOembert, aki mar koribbr6l is ren-
delkezett egyeni adomanylevellel, a szekely nemes es kisnemes tarsadalmi es
jogi helyzetet a szekely katonai osszeiras az un. lustra bejegyzesevel igazolta.
Erre meg akkor is sziikseg volt, ha - mint ismeretes, Bathori Istvan idejerol
kezdodoen egyre gyakoribba valtak a fejedelmek egyeni vagy kozossegre sz616,
dmet, rangot, ritkabban adomfoyt osztogat6 kivaltsaglevelei. 17 Am ha nem
rendelkezett nevre sz616 kiviltsaglevellel, nemesi jogallasat, a katonai tarsa-
dalomban elfoglalt helyet a mustra alkalmaval osszeallitott lustraban tortent
bejegyzessel igazolhatta. Ezert veljiik talal6nak Szideczky Kardoss Lajosnak az
1635. evi, I. Rik6czi Gyorgy korabeli lustraval kapcsolatban tett megjegyze-
set, miszerint az sokdigfoanyakonyve maradt a szekely vitezlO rendnek': 18
Az erdelyi nemesseghez hasonl6an hires, vitezi uriember" nem lehetett
minden nemes. A szekely nemesi rend is megoszlott: igy peldaul kiilonbse-
get tettek az eltero vagyonnal es jobbaggyal bir6 nemes, valamint a l6f0seget
viselo nemesek kozott. 19 Elobbiek rendszerint kiralyi vagy fejedelmi kivaltsag-
levelek birtokosai voltak, egregius et generosus'' (vitezlO es nemzetes) megsz6H-
tissal elhettek, mg - ugyancsak rendszeresen - a l6fok kozossegi nemesseget
a szekely lustra bizonyitotta. Neviik a 16f0k kozott szerepelt, s ennek megfe-
leloen teljestettek hadi szolgalatot. Koziiliik gyakran volt olyan, akinek egy-
ker jobbagya, ha volt, s mas titulussal sem elhetett, mint nobilis, egregi'', de
a generosust" soha nem hasznalhatta.
A szekelyfoldi nemesek kozott viszont voltak olyanok, akik a varmegyei
teriileteken is rendelkeztek foldbirtokkal, nagyobb szamu jobbagyneppel.
Tobbnyire ezek alkottik a szekely tarsadalom vezeto reteget, vagy legalabbis
ennek javareszer.
17
Demeny Lajos - Pataki J6zsef - Tiidos S. Kinga (kozzeteszi): Szekely Okleveltdr. Oj sorozat.
Udvarhelyszeki torvenykezesi jegyz/Jkonyvek 1598-1600, III, Kolozsvar-Budapest, 1994, 12.
18
Szadeczky-Kardoss Lajos: A szekely nemzet tortenete es alkotmdnya, Budapest, 1927, 234.
19
ltt kvfoom megjegyezni, hogy a szekely nemesi renden beliiliek kozotti retegzodesre tobb
alkalommal magam is felhvtam a figyelmet: Tiidos S. Kinga: Szekely fiinemesi eletmod a XVII
szdzad alkonydn, Bukarest, 1998; Tiidos S., 200 l, ezert nem tartom elfogadhat6nak azt a meg-
jegyzest, miszerint a primorokr61 rott eddigi munkak altalaban egy tombnek teteleztek fel a
szekely tarsadalom elso rendjekent szamon tartottakat. .. " Balogh] ., 184, 15. jegyzet.

258
www.cimec.ro
 Kozismert, hogy az erdelyi es szekelyfoldi fOrendeket - de nemcsak - t:ir-
sadalmi hasonlosaguk es ki.ilonbsegi.ik ellenere egymashoz versegi kapcsola-
tok is fllztek. A ki.ilonbozo tarsadalmi csoporrok kozotti kapcsolatteremtes
tobbe-kevesbe megbizhato utjanak mindenkoron a hazassagkotes bizonyult.
A XVII. szazadnak fokent a masodik feletol az aranylag zart nemesi t:irsada-
lom egyre nyitottabba valt, nemegyszer az erzelmi alapon kotott hazassagok
reven is. Majd a szazad fordulojatol kezdodoen, egyre jobban szetfesztve az
addigi korlatokat, elindult az erdelyi es a szekelyfoldi foemberi-primori fami-
li.k un. vegyes hazassaganak viragzo korszaka. E folyamat problemakorenek
vizsgalat:ira eleddig elsosorban tarsadalompolitika, ezen beli.ii pedig egy-egy
szemely palyafutasat egyengemi velo un. karrierstrategia" szempontbol keri.ilt
sor. A tovabbiakban tanulmanyommal ennek a gondolatkornek a bovitesehez
kvanok ujabb adatokkal szolgalni.
Ezzel kapcsolatban a kovetkezo kerdesek fogalmazodtak meg:
1. Az onallo erdelyi fejedelemseg kezdeten, majd az azt koveto konszoli-
dacios idoszakban Szekelyfold vezeto reteget kepezo csaladok milyen gyako-
risaggal keri.iltek/keri.ilhettek hazassag reven kapcsolatba az erdelyi fOemberek
csoportjaval, es az mennyire befolyasolta eletpalyajuk kedvezo alakulasat, te-
remtett alapot hatalmi szovetsegi.ik letrehozasahoz, bovitesehez?
2. Arnennyiben a fejedelemseg korai idoszakaban a szekely nemesek kozi.il
az udvarhelyi primoroknak sikeri.ilt leginkabb bejutni az un. erdelyi elitbe",
palyafutasukat az esedeges hazassagi kotelekek mennyire segitettek elo? 20
3. Mindez mennyire volt ervenyes a haromszeki primori csaladokra vonat-
kozoan?
4. Beszelheti.ink-e esedeg tobbgeneracios hizassagi strategiarol a szekelyfoldi
primorok eseteben az erdelyi fOemberekkel kotott csaladi kapcsolatok reven?

Szekelyfold katonai rendi carsadalmanak vezeto retegec, azc a csoportot,

amely leginkabb alkalmasnak bizonyult az erdelyi foemberi reteggel vaio kap-
csolatteremtesre, a primorok kepeztek. Az eddigi kucat:isok alapjan ugy n'.inik,
hogy a fejedelemseg kezdeti korszakaban, a XVII. szazad elejeig elsosorban az
udvarhelyszeki primorok keri.iltek jelentosebb kapcsolacba az erdelyi fOembe-
rek csoportjaval. Kozeji.ik tartozott a homorodszentpali Kornis, a derzsi Petki,
reszben a vargyasi Daniel csalad, akik mar gazdasagi ereji.ik reven is kepesek
voltak az erdelyi fOemberek csoportjahoz kozelteni. 21
20
Balogh ].
21
BaloghJ., 41, 57, 124, 136.

259
www.cimec.ro
 Bethlen Gbor kort6l ujabb csaldok emelkedtek ki a szekely nemesek
koziil. Az udvarhelyi Petkiek es a gyergy6i Lzrok mellet felt1'.innek Hrom-
szekrol: a zabolai Mikesek es a Bask, az uzoni Beldiek, a hidvegi Mik6k.
A XVII. szzad msodik feletol ezen csaldok szma tovbb gyarapodott s fel-
zrk6ztak a korospataki Klnokiak, a retyi es kilyeni Szekelyek, az als6csern-
toni Damokosok es msok.
A tema szempontjb6l elemzesre egyelore nehny szekely fOnemesi csa-
ldot vlasztottam ki, br a velheto val6sg feltrshoz ennel j6val nagyobb
kapcsolatrendszer felterkepezesere lesz majd sziikseg.

A felmereshez 11 csaldot vlasztottam Udvarhely- es Gyergy6szek, vala-

mint Hromszek primori csaldjai koziil, olyanokat, akik a fenti szempontok
vizsglatnak alapjban veve megfelelnek, vagyis szrmazsuk osisege, katonai,
hivatali plyafutsuk alapjn nagy esellyel plyzhattak egy-egy erdelyi fOem-
beri csaldba val6 behzasodsra.
Gyergy6- es Udvarhelyszekrol vizsgltam: a homorodszentmrtoni Kor-
nis, 22 a szrhegyi Lzr, 23 a vargyasi Daniel, az brnfalvi Ugron, a derzsi es
kirlyhalmi Petki familit. Hromszekrol: az uzoni Beldi, az ozsdolai Kun,
a zabolai Mikes, a szentivnyi Henter, a hidvegi Nemes, a korospataki Klnoki
csaldot. Ok voltak azok, akiknek hzassgi kapcsolataik alakulst mintegy
150 evre terjedoen pr6bltam figyelemmel kiserni.
Rajtuk kiviil termeszetesen volt meg jeles familia a szekekben. Fokent H-
romszeken: az altorjai Aporok, a sepsiszentgyorgyi Dacz6k, az als6csernto-
ni Bernldok, a zabolai Bask, a retyi-uzoni Szekelyek, a hidvegi Mik6k, m
vizsglatunk szempontjb6l nem birtak jelentoseggel. Nehnyuk kiverelevel
mindannyian megoriztek evszzados hagyomnyaikat s erositettek csaldi
kapcsolataikat otthon, Szekelyfold hatrai beliil elo ms nemesi familikkal.
Rjuk teht az ltalunk keresett mobilits nem volt jellemzo.

A felmerest ket alapveto - br vitathat6 vagy hinyos, reszben megegyezom,

de szmos esetben eltero csaldtorteneti munka alapjn kivntam elvegezni,
Nagy lvn: Magyarorszdg csalddjai24 I-XI. kotete, valamint Plmay J6zsef: Hd-

22
Regi arisztokrici:ihoz tartoz6 familik, melynek tagjai az uralkod6 tancsba a korszak leg-
elejetol, kisebb idoki:izi:ikkel 1610-ig szerepelnek, majd ezt ki:ivetoen el is n'.innek. Tr6csnyi
Zs 37, 43.
23
A csald a felemelkedett forendek csoportjhoz tartozott.
21 Nagy I.

260
www.cimec.ro
romsziki es udvarhelysziki Szikely Nemesi csalddok. 25 A ket szerzo munkajaban
azonban feln'.inoen sok, gyakran felreertesre okot ad6 szambeli elteresre val6
tekintettel dontenem kellett, igy mindvegig a kesobb kiadott Palmay J6zsef
munkajara timaszkodtam, abban a remenyben, hogy hianyossaga ellenere
a szekely csaladok szarmazasanak gazdagabb adattirara talalok. 26
A kivalasztott csaladok hazassagkotesenek lehetseges idejet ket, rugalmas-
saggal meghuzott idohatarban allapitottam meg:
A) az erdelyi fejedelemseg megalakulasat61 a ket Rak6czi Gyorgy koraig
(kb. ker-harom generici6),
B) II. Rak6czi Gyorgy korat61 kb. II. Rak6czi Ferenc, Erdely utols6 feje-
delmenek idejeig (kb. ket-harom generaci6).
A tovabbiakban e ket idohatar megjelolesere A) es B) jelzetet hasznalok.

Terjiink ra az adatok osszegzesere es elemzesere. A vizsgalatunkat kepezo

ot udvarhely-, valamint gyergy6szeki primori csaladoknal szamitasaim szerint
legkevesebb 135 fO, Haromszeken pedig legkevesebb 121 fO szerepel a leszar-
mazasi agazatokban, akik a 150 ev leforgasa alatt velhetoen csaladot alapitot-
tak. Arra azonban sziikseges felhivni a figyelmet, hogy a szdmok viszonylagos
ertekkel birnak. Esedegessegiik egyreszt a csaladtorteneti adatok hianyossaga-
b61 ad6dik, masreszt az fontett csaladokban koran elhunyt, esetenkent papi
hivatist vagy apaca eletm6dot valaszt6k szama befolyasolta. 27 Ez ut6bbiak
lelekszama velhetoen nem haladhatta meg az sszletszam kb. 15%-at.
A hazassagkotesek idejer illetoen a 150 ev alatt az A) es B) idoszakokban
a hazassagkotesek szama a kovetkezokeppen alakult:
A) A kezdeti idoszakt61 kb. a XVII. szazad kozepeig az Udvarhely- es
Gyergy6szekben elo ot primori csaladb61 legkevesebb 79 fo, Haromszek hat
csaladja koziil pedig legkevesebb 66 ifju alapithatott csaladot a szek hatirain
innen es tul.
25
Pilmay J6zsef: Szikely Nemesi Csalddok. Hdromszik vdrmegye nemes csalddjai, reprint, Sepsi-
szenrgyorgy, 2000 (a rovibbiakban: Pilmay J., Hdromszik vm.); uo: Udvarhely vdrmegye nemes
csalddjai, reprint, Sepsiszentgyorgy, 2003. (a rovibbiakban: Pilmay J., Udvarhely vm.)
26
gy peldiul mig Nagy lvinnil a Petki csalid eseteben az A) idoszakban 13 fOt szimlilhattunk
ossze, koziiliik 8 fiu es 5 leiny, addig Pilmay J6zsef az A) idoszakban 16 szemelyt tiintet fel,
koziiliik 13 fiu es 3 leiny. Nagy I., VII, 271; Pilmay ]., Udvarhelyszik vm., 189. A vizsgilat
sorin ott, aho! arra lehetosegem ad6dott, igyekeztem figyelembe venni az idokozben megjelent
munkikat is.
27
Sziikseges megjegyezni, hogy a csalidtorteneti adarok koziil leginkabb az un. nevtelen, jelen-
tektelen (leginkibb no) vagy korin elhunyt szemelyek leszirmazisa hiinyzik.

261

www.cimec.ro
 B) A XVII. sz:izad ki::izeperol a szazad fordul6ja koriili esztendokig Udvar-
hely- es Gyergy6szekbol legkevesebb 56, Haromszekrol pedig legkevesebb 54
ifju varta hazassagki::itesenek nagy pillanarat.
Az i::isszegzes alapjan arra is ki::ivetkeztethetiink, hogy a nevezett csaladok-
b61 szarmaz6 fiatalok ki::iziil hdnyan kotottek hdzassdgot, akdr szereny birtokkal,
kevesbe jelentos funkciot betolto vdrrnegyei nemessel, vagy esetenkent reprezentativ
szerepet betolto erdelyi flJnemesi familidval?
Mint kideriilt:
A) idoszakban Udvarhely- es Gyergy6szekben elOn 79 h:izasuland6 fo
koziil 19, azaz 24%, Haromszekrol pedig a 66 ifju ki::iziil 12, azaz 18%-nak
rendezhettek nagy lakodalmat egy-egy szekelyfi::ildi udvarhazban vagy erdelyi
kastelyban, otthonban, kozelebb keriilve ezaltal a fontosabb erdelyi csaladok
portajahoz.
B) idoszakban az un. vegyes hazassagok szama ni::ivekedett. Udvarhely- es
Gyergy6szek 56 primori csaladjab6l 16 fO (28,4%), az 54 haromszeki ki::iziil
pedig 22 fO (33,33%) ki::iti::itt hazassagot egy-egy erdelyi nemes, fOnemes csa-
ladjab61 szarmaz6 fiatallal.
A fenti szamok a 150 evre terjedoen a ki::ivetkezokeppen rendezodnek: az i::it
udvarhely- es gyergy6szeki csaladb61 szarmaz6 135 fO ki::iziil 35, a hat harom-
szeki csaladban elo 120 fO koziil pedig 34-en ki::iti::ittek un. vegyes hazassagot.

Az adatokb61 a hdzasulando felek nemisegere is ki::ivetkeztethetiink, igy azt

is megillapithattuk, hogy az ifjak ki::iziil vajon hany volt a fiu es a lany, akiknek
a 150 ev alatt sikeriilt behazasodni az erdelyi fOemberi, nemesi familia vala-
melyikebe.
A) idoszakban: az Udvarhely- es Gyergy6szekrol kivilasztott i::it csaladb61
13 fiu es 6 leany keriilt be hazassag reven egy-egy erdelyi foemberi familiaba.
A 6 haromszeki csaladb61 pedig 9 fiu es 3 lanynak jutott hasonl6 sors osztily-
resziil.
B) idoszakban: Udvarhelyen 8 fiu es 8 lany, Haromszekrol pedig 10 fiu
es 12 leany keriilt valamelyik erdelyi nemes vagy fOember csaladjanak ki::itele-
kebe.
Ogy tunik, a fejedelemseg kezdeti idoszakaban val6ban az udvarhelyi ifjak
voltak, akiknek kedvezett a szerencse s hazassagot ki::iti::ittek (24%) az erdelyi
fOrendi csaladokkal, szemben a haromszeki primorokkal (18%). Arra azon-
ban sziikseges felhivni a figyelmet, hogy pi. az A) idoszakban az Udvarhely-
es Gyergy6szekbol szarmaz6 fiatalok vegyes h:izassagki::iteseben bar szamban

262

www.cimec.ro
a fiuk voltak folenyben (13 : 6), megis az elonyosebbnek tuna hzassgokat
a lnyok kotottek. Koziiliik nehnyat emlitve: a gyergy6szrhegyi Lzr fa-
mlib61 Lzr Druzsianna iktri Bethlen Farkasne, Bethlen Gbor fejedelem
sziiloanyja, nenje, Lzr Anna Kemeny Boldizsr elso felesege, 28 derzsi Petky
Borbla Apafi II. Gyorgyne, I. Apafi Mihly fejedelem edesanyja lett. 29
Ez a megllapts a hromszeki lenyok kihzastsra is ervenyes, mert
mint kideriil, ok voltak azok, akik csaldjukat kozelebbi kapcsolatba hoztk
egy-egy fOnemesi vagy tehetosebb erdelyi nemes familijval. fgy peldul Kl-
noki Kata ferje, roslyi Kun lstvn, Bethlen Gbor fejedelem fegyverhordoz6-
ja, Szatmr megye fOispnja, akinek birtoka nagyobb reszt Szatmr megyeben
volt, de kiterjedt meg Mramaros, Ugocsa, Bereg, Bihar es Kozep-Szolnok
megyekre is. A zabolai Basa Tams unokja, Kun Ilona kezet Bethlen Mikl6s
kerte meg. Nemes Tams hromszeki fOkapitny hidvegi Mik6 Zsuzsannt61
sziiletett gyermekei koziil hrom lenyt j6 nevu erdelyi csaldba hzastotta:
Sra Kendeffy Mikl6s, Anna Bnffy Zsigmond, Zsuzsanna pedig Barcsai Peter
felesege lett. 30 Es a peldk sora folytathat6.
Ezek alapjn teht erdemes tovbbgondolni, hogy szempontunkb61 a gyer-
mekek koziil a fiu vagy a lny szerzett-e nagyobb dicsoseget" egy-egy szekely-
foldi nemes csaldjnak sikeres hzassga reven?

28
Nagy I., VII, 175.
29
Nagy I I, 51.
30
Pilmay J Hdromsztik vm 338.

263

www.cimec.ro
 H:izassagra alkalmas primorok es azok vegyes h:izassaga mas erdelyi
nemesi, fonemesi csaladokkal a fejedelemseg koraban
Hdromszeki csatadok

Idoszak Hazassagra Fiu Leany Vegyes hazassagok

alkalmas primor erdelyi nemes Osszes
Csaladok 6.atal fiu le:iny
A.
Beldi31 11 7 4 4 5
Henter32 9 7 2
Kalnoki 33 6 5 1 1
Kun 34 6 4 2 3 4
Mikes 35 28 17 11 2 2
Nemes 36 6 6

Osszes 66 46 20 9 3 12

B.
Beldi37 9 7 2 3 2 5
Henter3 8 6 6 2 2
Kalnoki 39 11 2 9 I 5 6
Kun 40 10 4 6 2 2 4
Mikes41 2 2 1
Nemes 42 16 7 9 3 4

Osszes: 54 28 26 10 12 22
Osszes: 120 74 46 19 15 34
150 ev
31
J:inost61 (1599) III. Palig (1621-1679). Palmay J., Hdromszik vm., 62.
32
Denes unokait61 I. Andrasig. Uo., 204.
33
II. Balintt61 lstv:inig. Uo., 242.
34
Kocsard es Llzir gyermekeitol lstv:in (1620) gyermekeig. Uo., 275.
35
Benedektol I. Kelemenig. Uo., 306.
36
II. Balintt61 (1555) I. Tamasig (1638). Uo., 338.
37
III. Pal es unokai. Uo., 62.
38
I. Andris gyermekei. Uo., 204.
39
lstvant61 Samuel es gyermekeiig. Uo., 242.
40
Istv:in gyermekei es unokai. Uo., 275.
41
I. Kelemen gyermekei. Uo., 307.
42
I. Tamist61 (1638) III. Tamas gyermekeiig. Uo., 338.

264
www.cimec.ro
 Udvarhelyi csatadok

Idoszak H3zassgra Fiu Leny Vegyes h3zassgok

alkalmas primor erdelyi nemes Osszes
Csaldok fia tal fiu leny

A.
Daniel43 17 11 6 2 2
Kornis 44 23 15 8 4 2 6
L:izr4s 13 8 5 3 2 5
Petki 46 16 13 3 1 2
Ugron 47 10 7 3 3 4

Osszes: 79 54 25 13 6 19

B.
Daniel48 22 12 10 3 2 5
Kornis 49 8 4 4 1 4 5
Lzar50 7 4 3 1
Petki 51 11 3 8 2 2 4
Ugron 52 8 4 4 1

Osszes: 56 27 29 8 8 16
Osszes
150 ev 135 81 54 21 14 35

A:z adatgylijtes sorn azt is megfigyelhetti.ik, hogy a nevezett csald fiai-

lenyai a sz6ban forg6 150 ev alatt melyik nagy erdelyi foember csalddjdval
43
II. Balazst61 (1551) I. lstvanig (sz. 1639). Pilmay J., Udvarhelyszek vm., 55-56.
44
III. Mikl6st61 Istvan es Ferenc gyermekeig. Uo 137.
45
Andrast61 II. Istvan gyermekeig. Uo 263.
46
Gaborr61 (1564) Istvan gyermekeig (1663). Uo., 189.
47
Tamasr61 (1562) Janos gyermekeig (1630-1655). Uo., 248.
48
I. lstvam61 I. Janos, valamint Vil. Peter gyermekeiig. Uo 56, 58.
49
Istvan es Ferenc gyermekeitol III. Gaspar es gyermekei. Uo., 137.
50
Istvan (1660) es gyermekei. Uo 263.
51
Istvan (1663) gyermekei es unokai. Uo., 189.
52
Janos gyermekeitol Ferenc gyermekeig. Uo., 248.

265

www.cimec.ro
letesitettek hzassgi kapcsolatot. Kovetkeztetesiink szerint az udvarhelysziki
primorok leginkbb a gyeramonostori Kemeny familib61 vlasztottak trsat
maguknak, ker-ker fa pedig az Apafi, Cski, Bethlen, Bnffy csalddal keriilt
rokoni kapcsolatba. De kotetett hzassg 1-1 alkalommal a Haller, Gerendi,
Kovacs6czy, Wesselenyi, valamint ms, kevesbe jelemas erdelyi nemesi fami-
lival is.
Hdromszik 6 nevezett csaldja koziil 3-3 fO a Bethlen es a Kemeny famili-
val keriilt csaldi kapcsolatba. Ket fO a Bnffyakkal, msok viszont az Apafi,
Cski, a roslyi Kun, Rhedei, Virez, Wesselenyi fOnemesekkel, illetve nehny
kisebb jelemasegt'.i erdelyi nemesi familival ft'.izhettek szorosra a szlakat s
keriiltek atyafisgba nehny szekelyfOldi nemessel.
Nem jott letre viszont csaldi kapcsolat olyan erdelyi vagy azz lett jeles
familival, mint pi. a Bthoriak, Bornemisszk, Bocskai, L6nyai, Rk6czi. En-
nek egyik kezenfekva magyarzata - peldul a Rk6cziak kapcsn - a csald-
nak az a nagy gazdasgi-trsadalmi alapja-hatalma, amely taliik a szekelyfoldi
trsaikat elvlasztotta, meg akkor is, ha azok a fejedelmi udvarban szolgltak.
Termeszetesen azt is sziikseges figyelembe venni, hogy azok a szekelyfol-
di fiatalok, akik hzasuland6 korba leptek es prvlasztsra adtk fejiiket,
zomeben meg plyafutsuk kezdeten voltak, igy nyilvnval6, megfelela po-
zici6val, de figyelemre melt6 vagyonnal sem rendelkeztek, amellyel partike-
pessegiiket vonz6v tehettek volna a vrmegyei fOemberek elad6sorban leva
lenyainl. Eletplyjuk viszont mire kiteljesedett, csaldi llapotuk mr j6l
vagy kevesbe elanyosen, de rendezadott.

Az eddigiekben szmokban bemutatott adatokat a kovetkezakben egy-egy

csald esettanulmnyval illusztrlom. Az un. vegyes hzassgok egyik ekes es
erdekes peldja az udvarhelyi fenyesen szereplo" (dersi es petki) Petki csald
fia, a tdrtenetileg hires" Petki lstvdn fOkapitny, aki 1635-ben, Mik6 Perene
halla utn az egesz orszgban nagy tekintelynek orvenda Csik-Gyergy6-K-
szonszek fOkapitnya, majd II. Rk6czi Gyorgynek faudvarmestere (1655-
ben) lett. Apja Petki Farkas, Bthori Krist6f fOkancellrja. Anyja csicsai Lzr
Erzsebet, kinek csaldja reven Bethlen Gbor csaldi kotelekehez tartozott. 53
Fiatal korban udvari szolgja, etekfog6ja lett. Eletenek kedveza alakulsban
vitathatatlan, hogy szerepet jtszott a Bethlen Gbor-fele kotelek.
Plyafutsnak lenyeges idaszaka tulajdonkeppen az 1657. esztenda koriili
esemenyekhez ft'.izadik. 1655-tal mr II. Rk6czi Gyorgy fejedelem foudvar-
53 Gr6fUzar Mikl6s: A grof Ldzdr csaldd, Kolozsvartt, 1858, 27.

266

www.cimec.ro
mestere, amely orszgos jelemosegu tisztseg volt. Sok idot tlttt a fejedelem
krnyezeteben, feliigyelte az udvari szolgkat, elkiserte a fejedelmet a nyilv-
nossg ele.
Napjait a fejedelmek kriil es azok trsasgban tlttte. Kemeny Jnos
idejen, akihez regi bartsg is ft'.izte, annak egyik tancsura lett. Apafi Mihly
fejedelemnek is huseges emberekent tartottk szmon. A fOlovszmesteri ki-
nevezeser ugyan idokzben elveszitette, de 1663-ban Kiikiillo vrmegye fOis-
pnja, majd a hadjrat idejen a fejedelem egyik helytart6ja lett. Nagy tekin-
telynek rvendo embere volt kornak, akit meg a trk is szvesen ltott volna
Erdely fejedelmi szekeben. Mivel minket elsosorban csaldi, azaz hzassgi
kapcsolatainak alakulsa, valamint annak plyafutsra gyakorolt hatsa erde-
kel, vessilnk szmot a trtenesekkel.
Sziilei mindketten szekely primorok, m fiuk, lstvn a vrmegyebol szr-
maz6 lenyt vlasztott magnak. Elso felesege a nagyteremi Siiksd Mikl6s es
vedi Szva Kata lenya, Erzsebet, akinek osei nem tartoztak a nagy hordereju,
fontos funkci6t betlto erdelyi fOemberek csoportjhoz. A Plmaynl kzlt
csaldi leszrmazs szerint e hzassgb6l t leny es ket fiu sziiletett. 54 Elso
felesege lstvn fiuk sziileteset kvetoen meghalt.
Petki lstvn msodik felesege, Brczi Borbla elobb szopori Sulyok lstvn-
ne, aki szinten vrmegyei szrmazsu volt, de mivel kzs gyermekiik nem
szilletett, vegrendeleteben Kilkiillo vrmegyei birtokait Petki finak hagyja.
Petki lstvn plyafutsnak alakulsban, ugy tunik, felesegeinek csaldi
kapcsolatai nem jelentettek tilto ereju elonyt, br ketsegtelen, hogy plyafu-
tst hozomnyaikkal, a birtok gyarapitsval tmogattk, sot a gyermeklds-
sal sem maradtak ad6sok.
Az apa, Petki lstvn folovszmester - az orszg rangban harmadik-negye-
dik embere - vegill hogyan gondoskodott gyermekei hzassgr6l? Lenya k
ziil hrmat szekelyfldi primorhoz adott felesegiil: Kata visszakerillt a Lzr
csaldba, de ezuttal a szrhegyi Lzrokhoz, s felesege lett Lzr lstvnnak,
Judit als6cserntoni Damokos Jnosne, Borbla pedig sepsiszentivnyi Henter
Benedekne lett. Vitathatatlan Petki lstvn szndeka, dntesevel tovbb eros-
tette a csald szekelyfldi hatalmi szvetsegenek szlait.
Fiai kziil lstvn viszont korn elhunyt. Egyediil finak, Jnosnak sikeriilt
megtrni a csaldi hagyomnyt s kvetni apjt a prvlaszts tekinteteben es
behzasodni az ismertebb erdelyi, fontos tisztsegeket is betlto Haller csaldba.
Felesege gr. Haller Krisztina lett. Meglehet, epp a Haller csaldb6l szrmaz6
54
Pilmay ]., Udvarhely vm., 189.

267
www.cimec.ro
anya kapcsolatai mukdtek hatekonyan s trtek at - ezuttal apjuk nyomdoka-
in jarva - gyermekei a Petki csalad hagyomanyos hazassagi szokasait, ugyanis
fia, David, Kolozsvar foispanja a gr6f Zichy csaladb61 szarmaz6 Sarat vette fe-
lesegiil. Leanyai kziil pedig Sara bar6 Toroczkai Janoshoz ment ferjhez, Terez
pedig bar6 Balintitt Gyrgynek lett a hazastirsa. 55 Ezen ktelekek lattan arra
is gondolhatunk, oda a Petki csa!ad szekelyfldi multja. Am nem igy trtent.
David fia es leanyai hazassagi kapcsolatai haza vezettek" az elszarmazott agat,
ugyanis mindannyian szekelyfldi nemesek: a Kornis, a Mikes, a Kalnoki, va-
lamint a Henter csa!adba hazasodna be/vissza. Kivetel Borbala volt, aki ferje,
bar6 Henter David halala utan a Szekelyflddel szomszedos iirmsi Maurer
Samuelhez ment felesegiil. 56
Osszegezve: a Petki csalad harom generaci6s hazassagi kapcsolatair6l meg-
allapithatj uk: fiaik-lanyaik leginkabb a Petki csalad hazassagi hagyomanyaihoz
ragaszkodtak, kziiliik nehanyan ha el is szakadtak Szekelyfldtol, az unokak,
legalabbis David agar61, mindannyian visszatertek a Peckiek osi tuzhelyehez
Szekelyfldre.

Egy masik erdekes vegyes hazassaga a korszaknak a haromszeki als6cserna-

toni Damokos Tamdse, akinek ker fi.vere: Tamas es Domokos 57 veraldozattal fi-
zetett a hazaert - gondolunk itt a Basta alcal vertanusagot szenvedett ifjakra.
A:z osisegerol, nemessegerol hires als6csernatoni Damokosok kziil Iatva-
nyos karriert Damokos Tamas a kiralybir6 futott be. A vagyonos szekely csa-
ladb61 szarmaz6 Tamasnak apja Damokos Istvan, anyja csikszenttamasi La.zar
Judit volt.
Damokos Tamas feleseget j6 hazb61" valasztott. Szentmartonmacskasi
Macskisi Ilona apja Macskasi I. Ferenc (mh. 1636) udvari alkapitany, Feher
megye fOispanja, Szamosujvar fokapitinya. Ilona testvere, Macskasi Boldizsar
(mh. 1700 kriil) pedig Belso-Szolnok varmegye fOispanja, 1686-ban vice-
generalis, tanacsur, Thklyi hive, akit ugyan n6taperre fogtak, de vegiil fel-
mentettek.
Macskasi Ilona mar a Damokossal val6 hazassaga elott elkeriilt a sziiloi haz-
t61, s elobb egy haromszeki faur, hidvegi Mik6 J6zsef5 8 felesege lett. Mik6 J6zsef

ss Uo.
s6 Uo.
57
Pilmay ]., Hdromszek vm., 133-135.
58
Mik6 J6zsef apja Mik6 Ferenc, a kincscart6, anyja Tholdalagi Erzsebec. Az acyai birtok Hid-
vegen ceriilc el.

268

www.cimec.ro
1636-ban bekovetkezett halita utn csakhamar Damokos Tamas jelem meg az
ozvegy haza tijn, s megkerte a kezet, br nem volt j6 hrneve, ugyanis fajtalan
elete miatt az 1638. evi orszggyliles iteloszeke elitelte, 59 de ugymond keznel
volt, s oroksege, a csikszeredai Mik6-vr figyelemre melt6 hozomnyt jelentett.
A sikeres asszonykeres utn Damokos Tams csakhamar bekoltozhetett Er-
dely egyik legszebb olaszbstys vrkastelyba, amely strategiai szempontb6l
fomos ki::izpontja volt a ki::irnyeknek. 1647. prilis 5-en I. Rk6czi Gyorgy
egesz eletere sz6l6an kinevezte Csik-, Gyergy6- es Kszonszek f0kirlybir6-
jv, ami fontos tisztseget jelentett, ugyanis tobbnyire a fOkapitnnyal - al<l
nemikepp elsobbseget elvezett - egyiitt oldottk meg a szek dolgait. A hadi
ismeretekkel bir6, de nyughatatlan, onkenyeskedo, lhatatlan embert br mr
maga II. Rk6czi Gyorgy sem hirta, de val6szim'.ileg a Petkivel vaio j6 viszonya
kovetkezteben a sok tmads ellenere a fejedelem meghosszabbitotta tisztseger
s magnak diplomt eszkozolt ki.
1657-ben, a lengyelorszgi harcok idejen a krimi tatr fogsgba esett. Ez
idoben adta vagy zilogositotta el vltsga fejeben a Mik6-vrat Petki lstvn-
nak, aki ettol fogva a vr tulajdonosakent szerepelt. 60 1665-ben, kilenc esz-
tendei fogsg utn kiszabadulva iires otthon vrta, ugyanis felesege idokozben
elhunyt. Gyermekeit, Gbort es Ilont Lzr lstvn gymsga al helyeztek.
Nagyobbik lenya, Erzsebet Abafi Abafai Jnoshoz ment felesegiil. Tisztsege
is odalett, idokozben elveszitette. Magnyos oregseget tapolcsai Gereb Katval
pr6blta megosztani, mig vegiil nagy vensegbeli" koldulsra jutva hunyt el.
Damokos Tams esete a vegyes hzassg sikeres plyafuts szempontjb61
egy generci6s ti::irtenet. Bizonyiteka annak, hogy a sikeresnek mondhat6, sze-
ken kiviili hzastrs igeretes vagyonval, figyelemre melt6 hozomnnyal sem
volt kepes fenntartani es tovbborokiteni a ferj elete sorn kivivott sikereit. s
br ut6dokban sem volt hiny, azok egyike sem folytatta/folytathatta apjuk
felfvelo pilyafutst.

Ujabb eset a homorodszentpili Kornis csaldde, akiknek hzassga, gon-

dolunk itt elsosorban III. Kornis Mikl6sra es fiaira, velhetoen a legjobban
illusztrljk a behzasodssal s osszefiiggesbe hozhat6 hatalomszerzesi kiser-
letek eredmenyet.
III. Kornis Mikl6s felesege, Bikli Bora reven gazdag orokseghez jutott. Apja,
Bikli (Bikly) Jnos Hunyad megye foispnja, anyja Harinai Farkas Margit,
59
EOE, X, 19, 155.
60
Mihaly Zita - Szocs Janos: A csikszeredai Miko-vdr, Kolozsvar, 1996, 4.

269
www.cimec.ro
akinek hozomnya meglehetosen figyelemremelt6 volt, br az elsosorban
a szeken kfviil, Kolozs es Belso-Szolnok megyeben teriilt el. 61
Hzassgukb61 hrom fiu es hrom leny sziiletett, akik szmra apjuk,
III. Mikl6s llit6lag szisztematikus hdzassdgi strategidt dolgozott ki': 62 Lenyait
gyergy6i, hromszeki es udvarhelyszeki nemes emberekhez adta ferjhez, ezltal
biztositva hatalmnak terjeszkedeset Szekelyfoldon. A Kornis-fele jelensegbol
itt minket leginkbb az erdekel, hogy lenyai kihzasitsa mellett milyen h-
zassgi strategit, kapcsolatrendszert kivnt ervenyesiteni fiai eseteben.
III. Kornis Mikl6s fia, Kornis Mihly elso hzassga, mely llit6lag apja
elkepzelese szerint kottetett Barcsay, alias Drakulya Borblval, igaz, gyarapi-
totta a Kornisok udvarhelyszeki birtokait - esetleg ez volt a strategia lenyege?
- de a hzassg nem volt hosszu eletu. Radsul felesege hallt kovetoen az
orokseg sem hozott nyugalmat Kornis Mihly eleteben, ugyanis lland6 oro-
kosodesi per vette kezdetet.
Kovetkezo hzassga Recsenyedi Borblval a birtokgyarapits szempont-
jb61 ismet sikeresnek mondhat6, ugyanis ltala jutott kezere a recsenyedi,
angyalosi es borosnyai reszbirtok is. Harmadik felesege, aki vegezetiil tulelte
ferjet, llit6lag somkereki Erdelyi Sra lett. 63
Kornis Mihly hrom felesegenek hozomnya nyilvn tmogatta sikeres
plyafutst, m mivel felesegeitol sziiletett gyermekei koziil egy sem maradt
eletben, igy sem a plyafutsban elert sikereket nem volt, aki folytassa, sem
a vagyont nem volt, aki megorokolje. Pedig figyelemre melt6 orokseggel ren-
delkezett szeken belii!, de azon kiviil is. fgy teht a III. Kornis Mikl6s ltal el-
inditott felivelo dinasztiateremtesi" kiserlet fia, Mihly reszerol befejezodott.
III. Kornis Mikl6snak mr csak egyetlen remenye maradt a csaldi hagyo-
mnyok tovbbvitelere, Farkas fia, mig apja es testvere elt, azok rnyekban
volt kenytelen meghuz6dni. A felhalmozott vagyon orokose Kornis Farkas,
elso felesege Petki Kata, akinek korai halla megvltoztatta a feleseg-gi rokoni
kapcsolatok hatst.
Kornis Farkas msodik felesege Bethlen Krisztina, aki hozomnya mel-
lett elsosorban a csald es a birtokiigyek kezeleseben volt jrtas, es a sikeres
adminisztrci6 elsajdtsban vlt hasznra. Gyermekeik koziil ket fiu korn

61
Palmay J., Udvarhely vm 136.
62
Balogh J., 59.
63
Vass Miklos: A homorodszentpali Kornis csalad, Turul, 1909, 21, 24; Vass Miklos: Szekely
oklevelek a XVI. szazadbol, TOrtenelmi Tiir, Uj folyam, 40. korer, 1910, 123-125; Balogh ]
60-67.

270

www.cimec.ro
elhunyt. Lnyai koziil Anna elobb Daniel Ferenc, majd Szekely M6zesne
lett. Judit Pechi Simonne, Kata Petki Janos felesege, Bora pedig Zalasdy
Mikl6sne lett. 64
A sors nem kedvezett solciig a Kornisoknak. A csalad ket generaci6n ative-
lo dinasztiateremto, karrierepito tevekenysege, orokolheto gazdasagi es poli-
tikai hatalma vegiil Anna masodik ferjenek, egy kevesbe mt'.ivelt, a fOnemesek
csoportjaba aligha tartoz6 ember, Szekely M6zes iranyitasa ala keriilt. Kornis
Farkas testvere, Gyorgy ot a kovetkezokeppen jellemezte: ,,jobb szegenybiJL Lott
jdmbort magdhoz kapcsolnia, hogysem mint regi nemzetseg hedba vaio jidt". 65
Esszert'.i filozofia, de a helyzeten immaron semmi nem segitett.
E nehany kiragadott pelda alta! felvillantott lehetseges (?) val6sag is arra
utal, hogy inkabb a megfelelo szemelyes kapcsolat, a j6 idoben j6 helyen val6
jelenler teremtett elonyosebb helyzetet a szekelyfoldi fOember palyafurasa ked-
vezo alakulasaban, mint az erdelyi fOemberek csaladjab6l valasztott elettirs,
bar esetenkent tenye cseppet sem elhanyagolhat6.

A kovetkezo eletpalya felidezesevel meg epp arra kivanok ravilagitani, hogy

fenyes karriert a helyi primorok koziil valasztott feleseg mellett is befuthatott
a szekely fOnemes. Ez esetben Erdely egyik nagy tekintelyt'.i emberere, altorjai
Apor lstvdnra, a kincstart6ra utalok.
Sziilei haromszeki nemesi csalad ivadekai, apja Apor Llzar, aki tisztsegeben
Kezdiszek alkiralybir6saganal tobbre nem vine (mh. 1633). Anyja lmecs Judit,
aki a h:izassagba figyelemre melt6 vagyon helyett inlcibb a j6 gazdasszony hoz-
zaerteset, szorgalmat hozta, amivel a csalad szereny vagyonat nemcsak novelte,
de azt meggondoltsagaval egyben is tartotta. Apor Istvan apjanak korai hala.Ia
utan anyja j6vahagyasaval az arvan maradt ifju Petkiekhez keriilt, aho! bar ke-
vesbe sem kellemes, de eletre nevelo kornyezetre tala.Ir. E Petki-fele kapcsolat
reven jutott a fejedelem, II. Rak.6czi Gyorgy kozelsegebe is. 66 A fejedelem koran
felfigyelt a fi ura: Csakhamar eszrevette, hogy az erdesebb kulslJ alattJinomabb er-
zesek honolnak, mint ahogy a durva biJr is jinom idegszdlakat takar. ]oravaLOsdgot,
okossdgot, munkdra termettseget, urdhoz va/O hitseget dllapitott meg benne. Gyakran
mondogatta Petkinek: megfogja Utni bardtom uram, hogy idOvel derek ember vdlik
lstokb6l'67 A fejedelem j6slatanak beteljesiilese csupan ido kerdese volt.
64
Balogh ] 94.
65
Vass Mikl6s: Kornis Gyorgy kiilfoldi tanul:isa, (47 ki:itet), Kereszteny Magveto, 1912, 228.
66
Dr. Bir6 Vencel: Altorjai grofApor lstvdn es kora, Cluj, 1935.
67
Uo., 15.

271
www.cimec.ro
 Apor Istvan mar Csik-, Gyergyo- es Kaszonszekek kiralybiroja, amikor
megnosiil: elso felesege, Veres Borbala elobb Szeredai lstvanne. Ogy tunik,
Apor kedvelte az ozvegyen maradt asszonyokat, ugyanis masodik felesege,
Csimalan Zsofia elobb csikszentgyorgyi Kelemen Istvan felesege volt. Har-
madik feleseger, Farkas Zsuzsannat elobb borosjenei Korda Zsigmond, majd
Ugron Istvan felesegekent emlitik. 68 Utolag itelve, Apor Istvan meghallgatta
Petki Istvan elettanacsat, miszerint a szerelem a hdzasok kozdtt csak esztendeig
szokott tartani, de az igazi szeretet mindhaldlig'', s fuzziik hozza, a joi kezelt
hozomany gyakran a halalt is tulelte. 69
A felesegek hozomanya reven termeszetesen novekedett Apor Istvan vagyo-
na, de o sem vesztegette idejet hiaba. Tanacsur, a brassoi hararvam harmincad-
janak berloje, Erdely Habsburg-kezre keriilese utan kincstarto. A barai dm
megszerzese utan, 1696-ban, erdemei elismereseert, huseges szolgalataiert az
uralkodo grofi dmmel tiintette ki.
Apor Istvan eletutja roviden vzolva is pelda arra, hogy egy-egy primor
eletpalyajanak alakulasaban hazassagkotese elonyere valhatott, de az leginkabb
gazdasagi gyarapodasaval hozhato osszefiiggesbe, kevesbe a csaladi kapcsolat-
rendszerben rejlo esedeges karrierepites lehetosegevel.

Az esettanulmanyok befejezesekeppen egy olyan hazassag letrejottet kor-

vonalazom, amely ezuttal egy szekelyfoldi nemes leany, Kun Ilona es egy nagy
multu erdelyi fonemesi csalad fia, Bethlen Mikl6s kozott jott letre, feltehetoen
elore megfomolt strategia" szerint. Am annak vegkimenetelebe a sors bele-
szolt.
Bethlen Miklos Erdely egyik legismertebb csaladjabol szarmazott. Apja
Bethlen Janos, anyja Varadi Borbala. A kor szokasaihoz hiven a sziilok igye-
keztek egyengemi az ifju hazassagi szandekat, aki, meghallgatva edesapja in-
teset, joakaroinak tanacsat es az lsten parancsolatjat, leanykerobe indult. 70
Ugyan mar nem volt fiatal, de valogatos. Elvei szerint, melyek ellenteresek
voltak Apor Istvan ugynevezett eletfelfogasanak ... dzvegy asszonyt, ha nem
tudom micsodds leszen is, de sohasem veszek, hanem lednyt': ervelt oneletirasa-
ban, pedig, mint kideriilt, leanyt talalnia nem volt konnyli feladat, ... ekkor
az en rendemen es valldsomon va/6 s tolem atyafisdg gdtldsa nelkul elveheto ledny
68
Uo., 16-19.
69
Uo 16.
70
Bethlen Miklos: Oneletrasa, in: V. Windisch Eva (szoveggondozas, jegyzecek): Kemeny jdnos
es Bethlen Miklos miivei, Budapest, 1980, 623. (A tovabbiakban: Berhlen M., Oneletirdsa)

272
www.cimec.ro
Erdilyben szuk vaia, Magyarorszdgban pedig mdr elprobdltam vaia" - merlegelte
eselyeit. 71 Atyja es mostohja, Fekete Klra vegiil ket lenyt tallt szmra: az
egyik Beldi Pl nagy ur lednya", a msik Osdolai Kun lstvn tisztessiges, de
imennil sokkal kisebb is aldbbva/6 flJember lednya Kun Ilona volt, akit a tobbi
felett comenddlt Basa Tamds, joszdggal, gazdagsdggal is uri tisztekkel hires-neves,
hogy liszen szdz hdz jobbdgya, penze etc. "72
A lenynezobe indul6 Bethlen Mikl6s br elobb a Beldiek bodolai ud-
varhznl kereste volna szerencsejet, de a sors azt mskent rendezte. Tortent
ugyanis, hogy amikor Nemes Tams hromszeki kapitny kiseretevel Brass6ba
erkeztek, ... megtudok, bizonyosan, hogy a Bildi kisasszony Vttrgyason Daniel
Ferencni keze alatt vagyon, nem az atyja is anyja neveli: erre nizve in Bodold-
nak felije se menik, hanem csak egyenesen Zaboldra''. Basa Tams hzhoz teht
affele tuzhdz-ldto"-kent erkezett s kerte meg Kun Ilona kezet. 73 A tortenet joi
ismert, nem reszletezem. Szmunkra viszont ami figyelemre melt6: ugy n'.inik,
hiba volt j61 kidolgozott hzassgi strategija'' a sziiloknek, ha peldul abban
az idoben nem volt rangjhoz illo ferjet kereso lenyos hz Erdelyben (br
ozvegyasszonyban val6szim'.i nem volt hiny, de erre az ifju meg csak gondolni
sem akart). Tovbb a tortenet arra is rvilgit, hogy a cim es rang, de meg
a vagyon sem birt kizr6 jelleggel egy-egy hzassgkotes sorn, ha az elet ugy
hozta. Bethlen hzastrskereseseben az esszen'.iseg dontott, ugyanis ha nem
volt keznel" a rangban nagy ledny", azaz Beldi Pl lenya, erette mr nem
lovagolt meg kb. 80 km-t Vargyasig. Utjt inkbb a kozelebb eso Zabolra
vette, aho! a rangban sokkal kisebb is aldbbva/6 flJnemes" lenya, Kun Ilona
kezet kerte meg.

Temnk, a vegyes hzassgok karrierepito" jellegenek vizsglata mivel III.

Mikes Mihly kapcsn keriilt elemzesre, befejezeskent vessiink szmot a za-
bolai Mikes-hz fiainak hzassgi szoksaival. Minden ketseget kizrva ok is
kovettek a szekelyfoldi primori csaldok hagyomnyait, s feleseget jobbra a
szekelyfoldi nemes lenyok koziil vlasztottak, akikkel figyelemre melt6 elet-
plyt epitettek fel. 111. Mikes Mihly csaldjb61 szrmaz6 ferfiak a XVII.
szazadi Erdely eleteben folyamatosan kiemelkedo szerepet toltottek be, fiig-
getleniil att61, hogy felesegeik honnan szarmaztak. Nagyapja, II. Mikes Zsig-
mond, a tancsur, folovszmester (1609-1635) felesege a hromszeki Imecs
71
Bechlen M., One!etirdsa, 623.
72
Uo., 623-624.
nuo.

273
www.cimec.ro
csaldb61 szrmazott. Fiuk, I. Kelemen a rendek elnoke (1659), Hromszek
fOkapitnya (1679), felesege karospataki Klnoki Zsuzsanna volt.
III. Mikes Mihlynak teht mr csak kovetnie kellett az asei ltal kivert
utat, ami trsadalmi rangjt, megbecsiileset illette. Ezt a hagyomnyt II. Mikes
Benedek utn csupn III. Mikes Mihly torte meg, s vette vegiil felesegiil Beth-
len Farkas kancellr lenyt, Druzsiannt, akiral a bevezetaben mr sz6ltam. 74
Vajon e hzassg reven az ifju ferj hatalmi-szovetsegi kapcsolatrendszere
mennyire erasodott? A bethleni Bethlen csalddal szorosabbra fi'.izott szlak
nyilvn nem rtottak III. Mikes Mihly plyafutsnak, m annak megtart-
st rtermettsegevel, elsasorban katonai szerepvllalsval biztositotta. Mim
arra mr utaltam, termeszetesen azt is erdemes figyelembe venni, hogy asei:
apja, nagyapja is mr fontos tisztseget toltott bea fejedelemseg gepezeten be-
lul, igy volt, akital orokolje a sikeres karrierepites strategijt.
Hzassgkotesevel III. Mikes Mihly viszom mr ketsegteleniil azoknak
a csoportjhoz tartozott, akik a XVII. szzad msodik feleben - egyre jobban
szerfeszitve a hzassgi szoksok korltjait - elinditottk az ugynevezett vegyes
hzassgok virgz6 korszakt.

Az esettanulmnyokkal illusztrlt szmszen'.i adatok alapjn vegiil sommz-

hatjuk: a fejedelemseg korban ela szekely primorok es azok maradekai (80%),
fuggedeniil karrierjiik alakulst61, elsasorban a Szekelyfoldon ela csaldokkal
kerestek a kapcsolatot hzassg reven. Koziiliik viszonylag kevesen tortek t a
hatron tulra, a vrmegyekbe, s vlasztottak vagy vlasztottk aket trskent
az erdelyi nemesek, fOemberek csaldjba. Azok a szekely nemesi csaldok
viszont, akik a Szekelyfoldon kiviili nemesekkel kotottek hzassgot, zomeben
pozici6ban sulytalan erdelyi emberek voltak, igy kapcsolatrendszeriik aligha
volt figyelemre melt6.
sbr erezheta egy un. terjeszkeda, a helyi hagyomnyokt61 eltera hzaso-
dsi tendencia a nevezett szekely primoroknl is, fOkent a XVII. szzad vege
fele, ez meg nem birt oly horderavel, hogy abb61 azt a kovetkeztetest vonhas-
suk le, hogy az resze lett volna valamifele karrieralakit6 strateginak".
A szekelyfoldiek hzassgi tendenciinak vizsglata sorn tovbb azt sem
hagyhatjuk figyelmen kiviil, hogy fOkent az 1562. evi segesvri orszggyliles
rendelkezeseit kovetaen Szekelyfoldon (ujra) eletbe leptettek a ius regium",
azaz a kirly adomnyozsi jogt. Annak kovetkezteben az addigi sajtsgos
74
Pilmay ]., Hdromszek vm., 306, 307. Mikes II. Boldizsar felesege a gyeromonosrori Kemeny
Boldizsar leanya, Zs6fia.

274

www.cimec.ro
nemzetsegi, versegi kapcsolatokra epiilo regi familiaris viszonyok megbomlot-
tak, s ez nem csak az ujonnan meggazdagodott csaladok szekelyfoldi es megyei
birtokai ki::izi::itti kiili::inbsegben mutatkoztak meg, 75 azok velhetoen hat:issal vol-
tak a jobbara zart csaladi kapcsolatok kialakul:isara, h:izassagi szok:isaira is.
A csaladalapitassal kapcsolatban termeszetesen nem vonhato ketsegbe bi-
zonyos celszen'.i, esszen'.i sz:indek. De azokat elsosorban a megmaradas/fenn-
maradas eleti::iszti::ine igazgatta, melynek ti::irvenye szerint a sziilok fiaikat-l:inya-
ikat minei biztosabb gazdasagi-anyagi joletben, ji::ivot fgero csaladi ki::itelekben,
eletkepes erdekszfer:iban szerettek volna latni. E meggondolast elsosorban
a jozan esz, a bevalt gyakorlat, a tapasztalat vezerelte, kevesbe egy esetleges,
a rendisegen beliili hatalomhoz jutas, hatalmaskodas gyakran garancia nelkiili
elkepzelese, vagya.
A szekelyfoldi primorok tovabbra is a szekek valamelyikeben lako, rang-
juknak megfelelo sorban do csaladokkal valo rokoni szalak erositesere ti::ire-
kedtek, amely egyben nagyobb gyakorlati haszonnal jart. A helyben maradas
kersegtelen elonye a gazdasag, a birtok kezelhetosegeben rejlett. Gazdasaguk
- neh:iny kivetellel - elsosorban a szekek valamelyikeben teriilt el, fgy azok
ir:inyitasa, feliigyelete, a sajatsagos foldmuvelesi, munkakultura-ismeretek
alkalmazasa hatekonyabban biztositotta a katonai t:irsadalom alapjat kepezo
gazdasagi eronletet. Raadasul, mint emlitettem, az ilyen tipusu hazassag alkal-
maval a birtok esszerutlen felaprozodasat is elkeriilhettek, ezzel is biztositva
a csalad vagyonfoak megorzeser, esetenkent gyarapodasat.
A csaladi vagyon vedelme, a dm es rang megorzese feletti orkodes az ember
eletet mindvegig elkiserte. Amikor elji::itt ideje az utolso szamvetesnek es sor
keriilt vegso akaratfoak megirasara, legnagyobb figyelmet az i::iri::iki::ilheto ja-
vak rendezesenek szanta. Kilnoki Samuel peldajaval hozakodva elo: 1705-ben
Becsben kelt vegrendeleteben meghagyja fi:inak, hogy mivel a vagyon megszer-
zeseben o semmit nem keresett, tehdt mind ezekben semmit el ne tekozoljon, el
ne vesztegessen hanem igen joi" gazdalkodjon, azt inkabb megtartsa, szaporitsa,
s nemzetinek hiret melton hordozza. Am ha (kitol lsten oltalmazzon) valami
gonosz tandcstol ingereltetnek hogy el! adgya es mds Orszdgra mennyen lakni ':
kitagadja az i::iri::iksegbol.7 6
A szekelyfoldi primorok tisztsegiiket is ennek a tarsadalomnak a normai
szerint vivtak ki, s eltek/elhettek rendisegiik biztositotta hagyomfoyaikkal.
7
>Jak6 Zsigmond: A szekely t:irsadalom utja a XIV-XVI. szazadban, in: Benko Samu - De-
meny Lajos - Vekov Karoly (szerk.): Szekelyfelkeles 1595-1596, Bukarest, 1979, 20.
76
Lasd Csaki Arpad e ki:itetben szereplo dolgozat:it.

275

www.cimec.ro
Hivatali, politikai palyafud.suk is elsosorban a szekely onkorm:inyzatisag ke-
retein beliil mt'.ikodott hatekonyan. E szempomok alapj:in tehat esszert'.ibbnek
bizonyult itthon erositeni a hatalmi kotelekeket, mint a nagy anyagi, d.volsag-
beli es eronleri r:iforditasokkal jaro, gyakran uj eletmodot kovetni, kialakitani
a fejedelem kornyezetehez tartozo fOnemesek udvartartasaban.
A kozismert, sikeres szekely fOember, nemes ember - ismeteljiik- elsosor-
ban r:itermettsegevel, kivalo katonai kepessegeivel, imellektusaval, s nem utol-
sosorban szemelyes var:izsaval - hatterben az eselyek kiszamithatadansagaval
- vivta ki mag:inak az ervenyesiilessel jaro elismerest s teremt(het)ett kap-
csolatot az erdelyi fOemberek csoportjaval, vagy epp magaval a fejedelemmel.
E tulajdonsagok reven keriiltek hivatali vagy katonai szolgalatba az udvarba,
esetenkent valtak bensoseges, kedvelt embereve a fejedelemnek. Mindannyian
katonai jellegt'.i d.rsadalomban eltek, s eletutjuk a nagyon katonas" rend tor-
venye szerint alakult. A fejedelem es kozveden kornyezete szamara a szekely-
foldi nemesek elsosorban a katonai feladatok teljesiteseben valtak fontossa s
juthattak kozelsegebe bizalmas emberekkent. Ilyen es ehhez hasonlo tenyezok
mozgattak, sarkalltak leginkabb eletiik alakulasat, s ha idokozben meg egy
jonak igerkezo hazassag is korvonalazodott a primar eleteben, miert is hanya-
golta volna el annak megfomolasa.
A hazassagkotesek alakulasat figyelemmel kiserve leginkabb arrol szamol-
hatunk be, hogy a 150 ev alatt egyeden un. szekelyfoldi nagyurnak es fiai-
nak sem volt resze abban, hogy az erdelyi foemberi csal:idbol szarmazo feleseg
reven atiito sikert arato, esedeg 1-2 gener:icion:il tovabb tarto, hatekonyan
mt'.ikodo politikai beosztashoz jusson. Erre a megallapodasra jutott Trocs:inyi
Zsolt mas szempontu vizsgalat sor:in is, amikor a fejedelmi tan:icsban helyet
foglalo erdelyi csaladok reprezent:iciojat es annak kontinuid.sat vette szem-
iigyre. Osszegzesekent: nines Erdelynek olyan csalddja, amely a fejedelmi kor-
szak egeszeben kepviseltetni tudnd magdt a tandcsban. S itt nemcsak amil van
szo, hogy egy-egy csaldd kovetkezlJ generdciobeli reprezentdnsa meg tul fiatal a ta-
ndcsurasdghoz, akkor, amikor apja kidol. ''7 7 Ebbol is kideriil, hogy a funkciok
megtarthatosagahoz fomos ugyan a csaladi hatter, de annak tartossagat nem
garantalja.
Vegkovetkezteteskent tehat elmondhato, hogy a fejedelemseg kor:iban
a szekelyfoldi primar mindenekelott esze s kardja" ut:in boldogult eletp:ilya-
j:inak alakitasaban. S ha volt is sz:indek a jo hazassagkotesre, az nem jelentett
egyben garanciat a hatalmi szovetsegi rendszer hathatos kiepitesere. A hazassag
77
Tr6csfoyi Zs., 43.

276
www.cimec.ro
mint karrierepito eszkoz" a fontossagi szempont rangsorolasaban tobbnyire
a katonai szolgilat, a hivatalviseles, a hatalmaskodas es a tanulasr kovetoen
johetett szamitasba. Erre urai Balogh Judit az udvarhelyi szekelyek karrierle-
hetosegeinek kutatisa osszegezesekent is. 78
A szekelyfoldi hazassagi szokasok letrejottenek, kialakulasanak, ok es oko-
zati osszefiiggeseinek felderitesehez termeszetesen melyrehar6bb vizsgalat-
ra lesz majd sziikseg. A fOkent vegyes hazassagokkal osszefiiggesbe hozhat6
karrierstrategia'' felderitesehez olyan alapkerdes vizsgalatira is sor keriil, mint
a feleseg-agi kapcsolatrendszer !ere es harekonysaga, a hozomanyt kepezo va-
gyon es annak beolvadasa a ferj meglevo gazdasagi-vagyoni alapjaba, s nem
utols6 sorban a csalad biol6giai folyronossaginak, a fiuagi orokles lehetosege-
nek megteremtese.

Vegyes h:izass:igok az erdelyi fonemesi, nemesi es, a szekelyfoldi

primorok kozott az erdelyi fejedelemseg koriban

a) =A fejedelemseg kezdererol kb. II. Rak6czi Gyorgy koraig

b) =II. Rak6czi Gyorgy korar61 II. Rak6czi Perene koraig

Erdelyi H:iromszeki fonemesi

fc5emberek csaladok
Apafi Kun Bel di Mikes Klnoki Henter Nemes
a) Anna Janos
Bethlen
b) Mikl6s Ilona
b) Druzsina III. Mihily
Banffy
a) Maria II. Kelemen
b) Zsigrnond Anna
Barcsay
a) Gyorgy Bora
a) Druzsina Gergely
b) Peter Zsuzsanna
Csaki
b) Laszlo Kara
78
Balogh J., 229.

277
www.cimec.ro
Kendeffy
a) Mikl6s Sara (P)
Zsuzsa (NI)
Kemeny
b) Kara Mikl6s
a) Zs6fi Benedek
b) Janos Druzsina
Kun (+++)
a) Istvan Kara (?)
Vass
b) II. Pal Zsuzsanna
Virez
b) Zsuzsanna III. Pal

Erdelyi elir Udvarhelyszeki primorok

Daniel Lzar Kornis Petki Pechi Ugron

Banffy
b) Liszl6 Judir
b) Boldizsar Maria
Bethlen
a) Kriszrina, Farkas
bethleni
a) Judir, berhleni - Gyorgy
b) Farkas, iktari - Druzsina
Csiki
Haller
b) II. Janos Kara
b) Judir Mihily
b) Kriszrina Janos
Kemeny
a) Boldizsar Anna
a) Zs6fia Istvan
a) Kara Andras (?)

278

www.cimec.ro
 MniALY Mnrns III DE ZABOLA ET LES COUTUMES DE MARIAGE
DES PRIMEURS DU PAYS DES SICULES AU XVI-XVIIE SIECLES

Mikes Mihaly III descendant d'une famille de la haute noblesse a choisi comme
epouse une personne issue de famille de la haute aristocratie de Transylvanie,
qui avait des fiefs dans Ies departements voisins du Pays des Sicules. Elle
s'appelait Druzsianna Bethlen. Ce fait a menea la recherche des coutumes de
mariage des fils des primeurs du Pays des Sicules qui epousaient Ies filles issues
des familles de la haute aristocratie de Transylvanie.
Nos recherches visaient Ies mariages de 1O fils de primeurs du Pays des
Sicules pendant une periode de 150 ans (de la deuxieme moitie du XVI-e
siecle jusqu'a la fin du XVIl-e siecle). Les conclusions des travaux sont: la
plupart des jeunes descandants des familles des primeurs sicules vivant au
temps de la Principaute (80%), cherchaient a epouser des jeunes filles dans des
familles sicules de leur rang. Les dessous de ces mariages-la pouvaient etre des
strategies de carriere", toutefois un Sicule de la haute noblesse, celebre pour
ses exploits et ses competences militaires, malgre l'incertitude de ses chances,
obtenait sa place dans la societe par sa valeur acquise basee sur ses actes, une
place que sa progeniture reussissait a garder ou meme de s'elever en rang.

279
www.cimec.ro
fdnoMihdly

DoN.ToR-ABRAzoLA.soK A szEKELYFOLDI
TEMPLOMOKBAN
(nehiny adat egy kivinatos kutad.shoz)

A szentek mellett terdeplo es imadkoz6 donator vagy megrendelo alakja bizin-

ci hatasra jelenik mega 12. szazad vegen a magyarorszagi muveszetben. 1 Ab-
razolasat a kzepkori muveszetben rendszerint a Keresztrefeszites jeleneteben
latjuk, de gyakran megjelenik- polgari viselecben vagy ruhatlanul, barmilyen
egyeni vonast, dmert vagy nevfeliratot nelkiilzve - a lelekmero Szent Mihaly,
Kpenyeges Maria vagy az Utols6 itelet tbbalakos kompozici6iban.
A donatorok muveszeti reprezentaci6i leginkabb a falusi templomok 14.
szazadban keletkezett falfestmenyein maradtak reink. 2 Ez jellemzo a Szekely-
foldre is, ahol a 14. szazad elso feleben felismerheto tarsadalmi retegzodes, az
anyagi lehetosegek kiilnbzosege 3 nyomin mar kialakulhatott a templomok
felszereleset es kifesteset anyagilag is tamogatni kepes donatori reteg.
Az adominyozas inditekai kztt a 14. sz:izadban elsosorban a vallasi kul-
tusz fokoz6d6 szemelyes jelleget4 kell megemlitenilnk, amelynek reven az un.
kiilnitelet 5 es a maginahitat tipusu dev6ci6s kepek megsziilettek. A templo-
mok kifestesenek masik felterele a megrendelo anyagi lehetosegehez fi'.izodtt.
Forrasok hiinyaban nem ismerjilk a falkepek keszitesenek magyarorsz:igi k
rillmenyeit. A 14. szizadb6l fennmaradt olaszorsz:igi falkepfestesre vonatkoz6
1
Lisd egy 18. szazadi olajfescmeny alapjin rekonscrualc eszcergomi Porca Speciosa donacor-ab-
rizolisac. (III. Bela kirily 1190 ki:iriil alakiccacca ac a koribbi marvinyberakisos kapuc, abban
Szenc lscvin felajinlja Magyarorszigoc a Madonninak.)
2
Marosi Erno (szerk.): Magyarorszdgi miiveszet 1300--1470 koritl, I, Budapesc, 1987, 119.
(A covabbiakban: Marosi E.)
3
Jako Zsigmond: A szekely carsadalom ucja a XIV-XVI. szizadban, in: uo: 1/irsadalom, egy-
hdz, miive//Jdis. Tanulmdnyok Erdely trtenelmehez, Budapesc, 1997, 3 7.
4
Marosi E., 119.
s A kiili:inicelecre legkoribbi pelda Becsei Vesszos Gyi:irgy halila ucini megicelesec abrizolo
zselizi (Zeliezovce - Szlovakia) falfescmeny a 14. szizad masodik felebol.

280
www.cimec.ro
szerzodesek viszont arr61 tud6sitanak, hogy pi. Firenzeben vagy :iltal:iban Tosz-
k:ina templomaiban a 14. sz:izad vegen egy templom vagy m:is epiiletbelsoben
festett egy negyzetmeter fresk6 ara 1Y2-2Y2 arany forintnak megfelelo osszegbe
keriilt. Ez az osszeg a legdr:ig:ibb arany, azurit, ultramarin festekeket is haszn:il6
fresk6festesre volt ervenyes. A:z epiiletek kiilso falaira festett falfestmenyek ara
- aho! nem haszn:ilt:ik a draga pigmenteket - mar j6val kisebb osszeg volt. 6
A magyarorsz:igi, azon belii! a szekelyfoldi falusi templomok falfestmenyei-
nek keszitesekor - szegenyebb videk leven - nem haszn:ilt:ik a legdr:ig:ibb fes-
tekeket, :im a fresco buono technik:ival torteno elegge bonyolult es idoigenyes
festes a kor viszonyai kozott jelentos osszegbe keriilhetett. fgy az egyh:iz, illerve
a helyi pleb:inos mellett a primari reteg tobb csal:idj:inak is reszt kellett v:illalnia
a koltsegek fedezeseben, amelyek a kifestendo feliilet meretenek, a kompozici-
6kba foglalt ember- es :illat:ibr:izol:isok sun'.isegenek ar:iny:iban v:iltoztak.
Mindezt osszeverve csak feltetelezhetjiik, hogy peld:iul a gelencei Szent
lmre-templom eseteben a kb. 80 m 2 falfeliilet elokeszitese es kifestese - az
esetleges termeszetbeni koltsegterf tes mellett - az itt is haszn:ilt 14. sz:izadi
penznemben sz:imirva tobb sz:iz bani den:irba keriilt. 7 Ezt a jelentos osszeget
pedig csakis a teljes falukozosseg, de kiv:iltkeppen a tehetosebb reteg penzado-
m:iny:ib61 lehetett kifizetni.
A gelencei falkepek hajdani don:itor:inak neve az evsz:izadok folyam:in fe-
ledesbe meriilt. 1882-ben Nagy Geza, a Szekely Nemzeti Muzeum akkori ore,
besz:imolva a Szent lmre-templomban felt:irt falkepekrol, a Szent L:iszl6-legen-
daciklus elso jelenetevel kapcsolatban a kovetkezot :illapitotta meg: Kezdodik
azzal, hogy Szt. L:iszl6, ki tr6non iii, az orsz:ig z:iszl6j:it :itadja egy viteznek,
a h:itterben egy roman sty!U epiilet l:itszik". 8 Huszka J6zsef Kir:ilykihallgat:is-
nak" nevezi a jelenetet, amelyhez hasonl6 a homor6dszentm:irtoni unit:irius
templomban is elokeriilt kesobb, es igy magyar:izza: ,,A kir:ilykihallgat:isn:il
alighanem a le:inya megmenteseert konyorgo nagyv:iradi piispokoc akarta
a festo, a kir:ily elott terdep!O alakban, eloadni". 9 A kesobbi irodalomban, ha
6
Boskovits Mikl6s: Pittura florentina alia vigilia de! Rinascimento, 1370-1400, Firenze,
1975, 170.
7
Hozz:ivetoleges sz:imir:isunkar arra alapozzuk, hogy a K:iroly Robert alta! verererr, a firenzei
forinctal egyenerteku magyar arany forint kb. 60 b:ini den:irnak felelt meg. Egy m 2 fresk6 :ir:ic
- az it:iliai :irakhoz ar:inyosan viszonyirva - ral:in 30 ban:ilisban .Jlapirharjuk meg. L:isd H6-
man B:ilinc: Magyar penztortenet 1000-1325, Budapesr, 1916, 40H07.
8
N. g. [Nagy Geza]: A gelenczei falfestmenyek, Nemere, XII, 1882, 57.
9
Huszka J6zsef: A Szent L:iszl6 legenda szekelyfoldi falkepekben, Archeol6giai ErtesitlJ, V,
(1885) 211-220.

281

www.cimec.ro
megemlirik, robbnyire vrjelenerkent" nevezik meg a keper, j6magam, ko-
rbban - kisse elsietve, de raln kozelebb jrva az igazsghoz - invokci6nak
nevezrem, 10 majd legur6bb, a Jekely Zsomborral egyiirr irt ranulmnyunk-
ban 11 a keper Marosi Ema nyomn 12 donror-brzolsnak felrerelezriik.
A kerdeses jelener a remplomhaj6 eszaki hosszfaln, a felso regiszrerben hu-
z6d6 Szent Lszl6-legendaciklus Kivonuls-jelenere elott lrhar6: egy tornyos
epiilerer, val6szim'.i remplomor brzol a htterben, elotte rr6nuson iilO szent,
bal kezer ldsra emeli. Hra mogorr egy msik gl6ris szent ll. A kep jobb
oldaln sisakos virez rerdel a rr6non iilo szent elott. Az iilO szenter Krisztussal
azonositharjuk, mert arca reljesen azonos a legenda alatt megfesrett passi6so-
rozar Krisztusarcval.
A gelencei jelenerhez hasonl6 - elpuszrulr - homor6dszentmrtoni keprol
Huszka lral kesziterr akvarellmsolaton azonban egy jelentos elteresr lrharunk.
Amig Gelencen a falkepek megrendeloje Kriszrus elott rerdel, a homor6dszent-
mrtoni kepen - akrcsak a nemreg feltrt homor6dkarcsonyfalvi legendaciklus
donrorkepen - Szent Lszl6 kirlyt lrjuk rr6non iilve, brddal a jobb kezeben,
bal kezer pedig ldsra emelve a rerdeplo dontor elott. A hrrerben itt is egy ro-
mn kori rornyos remplomepiiler lrhar6 (J. kep). A ker kep kozorri kiilonbseg
a ker rerdeplo es imdkoz6 donrornak a remplom rortenereben egymsr61 elte-
ro szerepebol, illetve a Szenr Lszl6-legenda ms es ms errelmezesebol ad6dik.
A homor6dszentmrtoni dontor, aki szolglaror reljesito, kemenyen harcol6,
hivarsos karonakent jelenik meg 13 Szent Lszl6 elott rerdepelve, a Szent Lszl6-
legendr Anriochiai Szent Margir legendjval egyiitt fesrette meg a haj6 eszaki
hosszfaln. Nem keriilheri el a figyelmiinker a jelener bal als6 sarkban, Szent
Lszl6 alakja mogott egy hegymagaslarra epitett kis kpolna vagy torony nelkiili
remplom rajza. Mindezek alapjn elkepzelhero, hogy a falkepek donrora egy-
ben a homor6dszentmrtoni elso remplom epitteroje is volr. 14
Gelencen a dontor Krisztushoz imdkozik a bevezero jelenerben, igy az
o ertelmezeseben a kerlesi hisr6ria es Kriszrus passi6jnak tudaros egybeszer-
IO Jn6 Mihily: A gelencei miiemlektemplom, Sepsiszemgyrgy, 1994, 28.
11
Jn6 Mihily - Jekely Zsombor: A templom epiilete es falfestmenyei, in: Balzs lstvn - Jn6
Mihily - Jekely Zsombor - Mihly Ferenc (szerk.): A gelencei Szent Imre-templom, Sepsiszent-
gyrgy, 200 l, 32. (A tovbbiakban: Jn6 M. - Jekely Zs.)
12
Marosi Erno: Kep es hasonmds. Miiveszet es valosdg a 14-15. szdzadi Magyarorszdgon, Buda-
pest, 1995, 81.
13
Marosi E., 121.
Nem mellekes, hogy a templom, amelyhez a kzepkorban nem tartozott toronyepiilet, a falu
14

magasabban fekvo reszen az 1888-1889-ben epiilt mai epiilet helyen ilir.

282
www.cimec.ro
kesztese, valamint a ket sorozat tbb formai, jelkepi sszefiiggese ltal a Szent
Lszlo-legenda hangsulyosabb krisztologiai ertelmezest nyert. 15
A hajo falkepeinek sdlusvizsglata alapjn a gelencei templomban legalbb
negy mester munkjval szmolhatunk. Felteheto, hogy a Krisztus passiojt
es a Szent Lszlo-legendt megfesteto patronuson kivi.il meg hrom gelen-
cei dontor igenye szerint keszi.ilhettek az Utolso itelet, az Alexandriai Szent
Katalin es az id. Szent Jakab eletebol vett jelenetek. Nem lehet erdektelen az
itt trgyalt sszefiiggesben felfigyelni arra, hogy a compostelai Szent Jakab
eletehez fi'.izodo legendabrzolsokat a templomhajo nyugati, teht Santiago
de Compostela irnyba mutato faln festettek meg, taln nem veledeni.il.
Kovcs Andrs frt nemreg egy fontos tanulmnyt arrol, hogy a homorodjnos-
falvi szentelyboltozat konzoljainak zarndokjelkepei alapjn egy Compostelt
jrt epfttetore lehet gondolni. 16 Kerdes: nem jrt Compostelban, Szent Jakab
sfrjnl a 14. szzadban Gelencerol is egy hfvo (csald), es zarndokutja elott
vagy utn megfesttette a szent legendjt? (2. kep)
Nem tartoznak a konferencia kzepkort trgyalo korszakhoz, ezert csak
futolag emlitem mega gelencei orgonakarzat 1766-ban ujrafestett mellvedje-
nek vedoszent-brzolsait, amelyek egy-egy jobb modu csald megrendelese-
re keszi.iltek. Ezek nem a legmagasabb muveszi szfnvonalu festmenyek, azon-
ban megiscsak ertekesek, mert a kzepkori dontori hagyomny tovbbeleset
lthatjuk benni.ik. Ugyanakkor erdekes lehet az is, ahogyan a kzepes tudsu
festo - megltsom szerint - egy-egy szent arckepeben a dontor portrejt
igyekszik megrkiteni, akinek itt mr a nevet is ismerji.ik. PI. Mikola Deme-
ter magyar ruhs, szakllas-bajuszos alakjt feltetelezhetji.ik az ltala kifizetett
Szent Demeter-kepen (3. kep), a koldust elelemmel es penzzel kinlo Szent
Erzsebet kepe pedig 18. szzadi viseletben rkithette mega dontor, Szegedi
Erzsebet portrejt. (Teteli.ink- miszerint a dontor arcvonsait ltjuk a ki.iln
bzo szentek brzolsain - megingani ltszik egy msik kazettn, ha a M-
tyus Judit ltal megrendelt 6szvetsegi Judit kepet nezzi.ik a kezeben tnyeron
tarcva Holofernesz levgott fejevel es egy karddal.)
Visszaterve a kzepkori emlekekre, ismereden marad szmunkra egy msik
dontorfigura a sepsibesenyoi reformtus templom eszaki hosszfaln, a Szent
Lszlo-legenda regisztere alatt megfestett szentek kztt. A templom 19. sz-
zadi radiklis tepftese miatt ezek a falkepek is csak Huszka Jozsef akvarelljein
15
Ll.sd bovebben J:in6 M. - Jekely Zs., 34.
16
Kovacs Andris: El Camino erdelyi zarindokai. A homor6djinosfalvi szentely gyamko-
veirol, Kereszteny Magveto, 2011, 1, 3-12.

283
www.cimec.ro
oroklodtek reank. Feld.risukkor, 1882 tavaszan Nagy Geza, 17 kesobb Huszka
irta le a jeleneteket. Mindketten megemlitenek egy aldo szent elott terdeplo
es imadkozo noi alakot. Huszka Jozsef reszletesebb leirasaban: ,,A negyedik es
otodik arkadban ujra egy-egy noi szent all, az elso vallaira omlo furtokkel, ha-
jadon fOvel, a masodik fejen kendovel, mi alkalmasint nem sziizet, de oregebb
asszonyt jelent. A:z elso no, feher ruhaja folott csillagokkal mustrazott sarga
tunikat hard, karjan azonban ismet megjelenik a feher ruha. Balkezec ha.rom
ujja foltartasaval aldasra emeli a koczkazott szovettel beteritett ima zsamoly
elott terdeplo, s osszekulcsolt kezeit fele nyujto leanyra. [... ] A folotte es mel-
lette allo oregebb no kezeben, maga elott mellehez szoritva, mintha konyvet
tartana, azonban ez mar alig kiveheto [... ]" 18 (4. kep) Mai olvasatban talan igy
ertelmezhetjiik a jelenetet: egy ismereden noi donator terdepel azot mega.Ido
Madonna elott. A:z imazsamolynak velt kepelemet inkabb az iilo Madonna
tronjanak tarthatjuk. A hatterben allo, idosebb noi szent ebben az esetben
valoszim'.i Szent Anna abrazolasa lehet, aki itt a beajanlo szent szerepet colti
be. Nem kizart, hogy az Anna keresztnevet viselte a kepen lachato noi donator
is. Ha mindez igaz, a besenyoi falfestmeny az egyik legkoribbi noi donator-
abrizolas lehetett a magyarorszagi muveszetben.
Huszka Jozsef a sepsibesenyoi reformatus cemplom kozepkori, 14. szazadi
falkepei kozott rajzolta le a feltaris soran a diadaliven megfestett Szent Istvan
kirily iilo figurijat. Termeszetesen nem donacor-abrizolassal, hanem patroci-
niummal van ebben az esetben dolgunk, mert a szent kiraly kezeben lathato
kis cemplom abrijabol arra gondolhatunk, hogy a besenyoiek az elso templo-
mot Szent Istvan kirily oltalmaba ajanlotcak.
A sepsikilyeni unid.rius cemplomhajo gazdag kifesteset a 14-15. szazad
fordulojan egyeden mester, vagy inkabb egy muhely alkotisanak tarthatjuk.
A kifestes ikonografiai programja magaba foglalja az Ucolso itelet nagy kom-
poziciojat es Krisztus passiojanak egy kesobbi Madonna-kep alta! megszaki-
tott negy jelenetet a deli hosszfalon. Ez utobbi folytatodik tizenegy, kerettel
elvalaszcott jelenetben a nyugaci es eszaki falakon. Ezen kiviil a nyugati es
az eszaki fal felso regisztereben a Szent Laszlo-legenda lendiileces narraciojat
latjuk a Kivonulas jelenetecol a kun lefejezesenek kepeig. A:z eszaki hosszfalon

17
N. n. [Nagy Geza]: A besenyoi cemplom, Nemere, XII, 1882, 44, 174-175.
18
Huszka J6zsef: A sepsi-besenyoi ev. ref. cemplom, A Szekely Nemzeti Muzeum Ertesitlije,
II, Sepsiszencgyi:irgy, 1891, 277. Nagy Geza es Huszka J6zsef canulm:inyaic ujraki:izi:ilve lasd
J:in6 Mihaly: Szinek es legendak. Tanulmdnyok az erdelyi fa/festmenyek kutatdstortenetehez, Sep-
siszencgyi:irgy-Csfkszereda, 2008, 219-220, iii. 254-259.

284

www.cimec.ro
vegzodo passi6-ciklust ket kiilonill6 kep ki:iveti: egy kettos rkdfvben festett
Madonna, valamint ket ill6 ferfi szent, Kozma es Damjn, keziikben orvoss-
gos edeny, tegely. 19 A krisztol6giai sorozat jeleneteinek es a ket zr6 kepnek az
als6 resze a fal nedvessege miatt elpusztult, de a viszonylag epen maradt felso
reszek alapjn a jeleneteket j6l lehet azonosf tani.
A deli fal felso, a gelenceihez hasonl6 keskeny, vfzszintes regisztereben
megfestett Utols6 ftelet kompozfci6ban a Maiestas Domini mandorlja es egy
Ki:ipi:inyeges Mria, valamint egy ti:iredekesen megmaradt, lelekmero Szent
Mihly kozi:itt ltjuk a dontor kicsi, meztelen figurjt, amint azot beajnl6,
terdeplO es imdkoz6 Keresztelo Szent Jnossal egyiitt imdkozik a kiilonfte-
letert a megvlts remenyeben. Feltetelezhetjiik, hogy az o dontori, patr6nu-
si mivoltnak ki:iszi:inheto az Utols6 ftelet megfestese a kilyeni templomban
(5. kep). Az eszaki fal als6 regisztereben vegighuz6d6 passi6ciklus dontort
a kepsort lezr6 Madonna elott brzolhattk terdepelve. Erre utal a kompo-
zfci6 elrendezese: a kettos rkdfV alatt iilo, felprofilban brzolt Szuz Mria es
oleben a kis Jezus a kep jobb szelen lthat6. Az elottiik leva - mra elpusztult
- feliileten festhettek meg a terdeplO patr6nus alakjt. A falkep mai llapota
miatt alig kiveheto, de Huszka J6zsef 1885-ben keszftett akvarellmsolatn
j6l lthat6 meg Krisztus ld6 kezmozdulata. Az itt feltetelezett dontor jrul-
hatott hozz a felso regiszterben megfestett Szent Lszl6-legenda koltsegeihez
s, aki ugyanakkor eletet es vallsos-erzelmi cselekedeteit a ket gy6gyft6 szent,
Kozma es Damjn oltalmba ajnlotta.
A templom nagy falkepegyiittesei mellett a haj6 deli hosszfaln lthat6
meg egy hajdani magnhftatot szolgl6 emlek, a passi6sorozat Bevonuls Je-
ruzslembe jelenet feliiletere rfestett kesobbi Madonna-kep, amellyel kapcso-
latban kerdes lehet: hogyan festhettek r egy mr meglevo, i:isszefiiggo ciklus
feliiletere egy oda nem tartoz6 ujabb kepet? Azt viszont kevesbe kerhetjiik
szmon taln az egykori megrendelotol, hogy ezzel egyiitt az Utols6 ftelet ki:i-
zeleben (vagy kozeledten?) kfvnt imdkozni ki:izvetftesert a Madonnhoz.
A dolgozatom dmebol ftelve taln arra lehetett szmftani, hogy itt feny
deriil nehny hajdani dontor szemelyes kiletere. Az esetleges csal6dst ne-
mikepp eloszlarva szeretnem megjegyezni, hogy ezt a mi viszonyaink ki:izi:itt,
a kesobbi kutats sorn s csak kiveteles szerencsevel lehet remelni.
Mindeddig egyetlen, nev szerint ismert ki:izepkori dontor brzolst lt-
hatjuk videkiinkon, nevezetesen a szekelyderzsi unitrius templomban, a Saul
19
A falkepek reszleces leir:is:it, gazdag kepmellekleccel l:isd Jekely Zsombor - Kiss Lor:ind:
Kozepkorifalkepek Erdelyben, (szerk. Koll:irTibor), Budapest, 2008, 278-333.

285

www.cimec.ro
megterese falkep-kompozici6ban megfestett Ungi Pal mester onarckepet. A:z
1419-ben kesziilt falfestmeny kutatastorteneteben Vasile Drgu muveszettor-
tenesz vetette fel eloszor azt a feltetelezest, hogy a l6haton iilo lovagok koziil
a szembenezo sisakos vitez maga a hajdani festo lehetett. 20 Drgu feltetelezeser
- amely a lovag kezeben tartott z:iszl6, labarum felirataban elofordul6 Ungi
Palt megrendelokent ertelmezte - a magyar muveszettortenet-iras kesobb el-
vetette.21 Legut6bb azonban a Sau! megterese jelenet, valamint a lelekmero
Szent Mihaly es a szent piispokok egyiittes abr:izolasat figyelmesebben meg-
vizsg:ilva feltunt Ungi Pal nevbekarcolasa, amelyben magat festokent nevezi
meg: Hic foit Paul fus/ de Ung pictor 114119. A teljes kompozici6 votiv jel-
legerol mar bovebben beszamoltam, 22 onnan tovabblepve, mast - az onarc-
kepet es a bekarcolt feliratot figyelembe veve - azt is meg lehet kockaztatni
talan, hogy Ungi Pal a szemelyes hangu, tobb alakos, osszetett kompozici6jat
festo-donatorkent orokitette meg a derzsi templom haj6janak deli fal:in. Fel-
tetelezesiinket megerositeni latszik egy masik festo, Johannes Aquila mester
peldaja, aki par evtizeddel korabban szinten donatorkent festette meg az on-
arckeper a velemeri es a martonhelyi (Martjanci, Szlovenia) templomokban.
A teljesebb kep kedveert tegyiik meg hozza az eddigiekhez, hogy nem kizart:
,,Aquila szokatlan 6ntudata - Marosi Erno szerint - csak azzal a szereppel
magyarazhat6, amelyet a hozza hasonl6 v:indorfestok mint a liturgiai kovetel-
menyek es ikonografiai szokasok szakertoi tudatlan es ink:ibb csak a kifestest
magat igenylo, de annak tartalmi kerdeseiben egeszen tanacstalan megbiz6ik-
kal szemben jatszottak. "23

20
Vasile Drgu~: Iconografia picturilor murale gotice din Transilvania, in: Pagini de veche art
romneasc, III, (1972) 80; valamint uo: Arta gotic n Romnia, Bukarest, 1979, 230.
21
Marosi E., 615.
22
Jano Mihaly: Ungi Pal mestec imaja a szekelyderzsi templomban, in: Egyed Peter - Gal Ll.sz-
lo (szerk.): Fogalom es kep, II, A kolozsvari Babe-Bolyai Tudominyegyetem Filozofia Tanszek-
csoportjinak magyar tagozata alta! szervezett nemzetki:izi tanevkezdo konferencia eloadasai,
2010. oktober 23., Kolozsvar, 2011, 143-149.
23
Marosi E 120.

286

www.cimec.ro
 DONOR REPRESENTATIONS IN CHURCHES
OF Sz:EKELYLAND

The image of the donor kneeling or in prayer alongside the saints appears
throughout Hungarian art under Byzantine influence, towards the end of the
12'h century. We can see his or her representation in Mediaeval art usually
accompanying the scene of the Crucifixion, but it can also turn up - wearing
bourgeois clothing or nothing at all, lacking any kind of individual feature,
coat of arms or inscription - by the effigies of Saint Michael, the Virgin, or
within Last Judgement compositions of many figures.
Most of the surviving artistic representations of donors are to be found
on the wall paintings of 14'h century village churches. This is also typical
for Szekelyland where, due to the social segregation and differentiation in
wealth noticeable in the first half of the 14'h century, a class of donors could
emerge, capable of supporting also financially the furnishing and painting of
churches.

287

www.cimec.ro
Ptisztor Emese

SKARLT SZONYEG, TABUS ABROSZ ES HABOS

, '' , .. ..
SZUPERLAT - HAZOLTOZETEK A FEJEDELEMKORI
SZEKELY NEMESI OTTHONOKBAN

A fejedelemkori szekely fonemesi, nemesi otthonokban haszn:ilatos hdzoltiize-

tek' vizsg:ilatakor tobbnyire csak az irott forr:isokra, a vegrendeletekre, ing6-
s:ig- es hozom:inyjegyzekekre t:imaszkodhatunk, melyek kiilonbozo m6don
t:ijekoztamak benniinket a kor divatos textilfajt:iir6l.
A kastelyok es udvarh:izak berendezeserol kesziilt osszeir:isok, 2 az un. in-
ventdriumok a fauri es nemesi otthonok felszerelesehez tartoz6 texdli:ikat csak
szukszavuan sorolj:ik fel, ugyanakkor pontos kepet adnak arr6l, hogy a lak6ter
mely reszet diszfrettek egykor k:irpitok, szonyegek, asztal- es :igyfelszerelesek,
tov:ibb:i sok esetben a felhaszn:ilt texdli:ik anyag:ira, minosegere, illetve mere-
tere is utalnak.
M:isfajta inform:ici6kkal szolg:ilnak a Szekelyfoldon kelt, vagy onnan sz:ir-
maz6 ing6s:igokr6l sz6l6 vegrendeletek, a testamentumok. 3 Bar ritk:in reszletezik
l A hdzltozetek textiliai koze a falat, az asztalt es az agyat diszito vagy borit6 kelmek - a kar-
pitok, fiiggonyok, szonyegek, asztal- es agynemuk tartoztak.
2
Usd pi. B. Nagy Margit: Vdrak, kastilyok, udvarhdzak, ahogy a regiek !.dttdk. XVII-XVIII. szd-
zadi erdelyi osszeirdsok es leltdrak, Bukarest, 1973 (a covabbiakban: B. Nagy M.) munkajfoak
szekely otthonokra vonatkoz6 reszet; covabba Kalnoki Samuel Brass6ban levo javainak 1698.
majus 25-en kelt inventariumat (kozli: Tiidos S. Kinga: Szekely fdnemesi eletmod a XVII. szdzad
alkonydn, Bukarest-Kolozsvar, 1998, 222-234. (A covabbiakban: Tiidos S. 1998); es a gernye-
szegi Teleki kastely 1685-ben, 1689-ben es 1694-ben osszeirt javainak invencariumait (kozli:
Tiidos S. Kinga: A regi gernyeszegi vdrkastely, Marosvasarhely, 2009, 35-45, 53-59, 65-68.
(A covabbiakban: Tiidos S. 2009)
3 Vo. Tiidos S. Kinga (valogatta, a bevezeto ranulmfoyt irta es jegyzetekkel osszeallitotta):

Erdelyi testamentumok I. Hadviselo szekelyek vegrendeletei - Hdromszik, Marosvasarhely, 2003

(A tovabbiakban: E. T., I.); Tiidos S. Kinga: (valogatta, a bevezeto ranulmfoyr irta es jegy-
zerekkel osszeallitotta): Erdelyi testamentumok II. Erdelyi nemesek es fdemberek vegrendeletei,
Marosvasarhely, 2006 (A tovabbiakban: E. T., II.); Tiidos S. Kinga (valogatta, a bevezeto ta-
nulmfoyr irta es a jegyzeteket osszeallitotta): Erdelyi testamentumok III. Erdelyi nemesek es fd-
emberek vegrendeletei 1600-1660, Marosvasarhely, 2008 (A tovabbiakban: E. T., III.); Tiidos

288
www.cimec.ro
a textilnemliket, 4 iltalban csak trgytipusokat emlitenek, olykor egy-egy jelzo-
vel pontositva a minoseget, az alapanyagot vagy a diszitesi m6dot (pl. igen szep,
tisztesseges, uj, viseltes, hirvny, selymes, brsony, himes, sujtsos, varrott stb.),
megis igen fontosak abb6l a szempontb6l, hogy mely textilfajtk szmitottak
vagyontrgynak, emlitesre melt6nak akkoriban. A felsorolsokban a drga itili-
ai, francia vagy keleti selyemsz.Ovetekbol (brsony, tabit, tafota, tercenella, atlasz,
kamuka, kaftnsz.Ovet stb.) szabott visektek szerepelnek az elso helyen, arnelyeket
a sz/Jnyegek, papumok, kdrpitok, majd a feherruhakent emlitett asztal- es dgynemuk
kovemek. Ha csak a vegrendeletekben emlitett textilik alapjn rekonstruilnnk
az egykori otthonok hzoltozeteit, igen szegenyes kepet kapnnk. Alig hiheto,
hogy egy olyan j6m6du, szekely nemes asszonynak, mint Mindszenti Krisztin-
nak mindossze nehny szonyegbol, vnkosb6l, paplanb6l es vszonnemubol
illtak volna textiljavai. 5 Val6szinubbnek ltszik, hogy a vegrendelkezok csak tu-
lajdonuk legjavt vettek jegyzekbe, es otthonuk a val6sgban sokkal gazdagabb
berendezessel birt, mint arni a testarnentumokb6l kitunik.
E feltevest tmasztjk al a korszakban kesziilt kelengyejegyzekek, az un.
parafernumok, amelyek a mr emlitett forrscsoportokhoz kepest sokkal tobb
textilrol tesznek emlitest, s igy hasznos adarokkal szolgilnak a kutat6k sz-
mra. A parafernumok nagy gondossggal rogzitik a hzassgba vitt viseletek
es hzoltozetek mennyiseget, anyagnak es diszitesenek m6djt, a himzesek,
csipkek es recek stb. fajtit. Sziikseg volt erre, ugyanis e jegyzekek fontos sze-
repet jtszottak a kesobbiekben az orokseg elosztsakor is. Id. Asztalos Imre
kezdivsrhelyi nemes 1675-ben kelt vegrendeleteben nyomatekositja, hogy
elhunyt felesegenek hozomnyjegyzekei (parafernomi maradtak az en ke-
zemben meg vadnak irva'') alapjn kivnja majd gyermekei reszere kiadni az
anyai jussot. 6 A t6rtenetir6 Cserei Mihily (1667-1756) nagyajtai udvarh-
S. Kinga (vilogatta, a bevezeto tanulm:inyt rta es a jegyzeteket osszeilltotta): Erdelyi testa-
mentumok IV. Erdelyi nemesek es fliemberek vegrendeletei 1661-1723, Marosvsrhely, 2011.
(A rovbbiakban: E. T, IV.)
4
E kivetelek koze rarrozik peldul Petki Farkasne Borsvay Erzsebet Nagyteremiben, 1647.
szeptember 23-:in kelt testamentuma, amelyben a vegrendelkezo - a szoksost61 eltero m6don
- a viseletek, szonyegek es paplanok anyagra, sznere, mintjra, iii. dszetesenek m6djra is
kitfr. E. T, III, 170.:....175.
5 Ozv. Cski Istv:inne Mindszenti Kriszrina Gernyeszegen, 1679. februr 8-n kelt vegrende-
leteben a szonyegein kviil csak gy- es asztalnemui felett rendelkezik: derekaljait, v:inkosait,
vsznait, vasrag (remerdek) abroszait es kendoit, valamint paplanjainak aljas"-t fehercseledei-
re hagyja, s csak a pihe derekalyok"-at, ket aranyos paplant, tovbb viseltes selyemmateriit
sznta rokonainak. E. T, IV, 127-128.
6
E. T, I, 238.

289
www.cimec.ro
zban leva ing6sgainak felsorolsakor nagy gonddal rogzitette, hogy melyik
trgy melyik felesegetol szrmazik. 7
Viszonylag keves Szekelyfoldre vonatkoz6 kelengyejegyzeket ismeriink. Leg-
ut6bb Szocsne Gazda Eniko kutatta es dolgozta fel a Sepsiszentgyorgyi Allami
Leveltrban orzott, eddig publikladan 17-19. szzadi kelengyejegyzekeket,
koztiik Klnoki Susnna 1633-ban esApor Borbla 1655-ben kesziilt parafernu-
mt. 8 Ismerjiik tovbb Kornis Margit Rhedey Jnosne nszhozomnyt 1627-
bol,9 az ozsdolai nemes Kun Gergelyhez noul meno Barcsai Druzsina 1643-
ban kelt, 10 vagy a szekely fOnemes, Klnoki Smuel erdelyi kancellr noverenek,
Csky Lszl6ne Klnoki Katnak 1664-bol val6 hozomnyjegyzeket, 11 valamint
a tortenetir6 Cserei Mihly negy lenynak 1716-ban, 1720-ban, 1724-ben es
1742-ben kelt kelengyejegyzekenek osszevetesevel nyomon kovethetjiik, hogyan
vltozott a clivat egy csaldon belul kozel hrom evtizeden t. 12
A textiltorteneszeket reg6ta foglalkoztatja, hogyan neztek ki a val6sgban
a forrsokban emlitett viseletek, krpitok, szonyegek, mit jelentenek a nyel-
viinkbol mra kikopott kifejezesek, mint a skdrldt, tdblds, habos stb. A tema
kutatst neheziti, hogy keves trgyi anyagot orziink a korszakb61. Nem ma-
radt fenn sem Erdelyben, sem pedig a Magyar Kirlysg teriileten 17. szzadi
teljes lak6szoba-berendezes. A muzeumi gyujtemenyekben orzott textilik ko-
ziil ltalban csak a kiemelkedo, elsorangu darabok vlnak ismeme, a kevesbe
jelentos, ugyanakkor a korszak lakberendezesehez tartoz6, vilgi rendeltetesu
trgyak az evszzadok alatt nyomtalanul elpusztultak, vagy ismeredeniil pihen-
nek a muzeumi raktrakban. 13 Mindezek ellenere kserletet tesziink arra, hogy
7
Szadeczky Lajos: Cserei Mihaly jegyzokiinyvebol, Tiirtenelmi Trir, 1903, 552-569. (tovabbi-
akban: Szadeczky L.)
8
Kiiziilve: Szocsne Gazda Eniko: A hdromszeki hozomdny a 19. s:Wzadban cimii dokcori (PhD)
disszerraci6jaban. Debreceni Egyecem ciircenelmi es neprajzi doktori iskola, neprajzi prog-
ram, 2010. Fiiggelek: 236-241. Forras: dea.unideb.huldealbitstream/2437/. ../Haromszeki_ho-
zomany2-t.pdf (A tovabbiakban: Sz. Gazda E.)
9 Komaromy Andras: Kornis Margic Rhedei Janosne naszhozomfoya 1627-bol, Tiirtenelmi
Trir, 1885, 398-401.
10
Pecck6 Bela: Barcsay Druzsifona hozomfoya, Tiirtenelmi Trir, 1887, 791-794.
11
Pascinszky Mikl6s: Kalnoki Kara Huszcon voie kelengyeje, Magyar Nyelv, 1969, 1, 88-92.
(A tovabbiakban: Pascinszky M.)
12
Sz.3.deczky L., 481-582.
13
A 16-17. szazadi magyar fOuri occhonokban hasznalatos cexciliakr61 ma elsosorban az lpar-
muveszeci Muzeumban orziicc frakn6i Escerhazy-kincscar viselecei, disz-16felszerelesei es haz-
iilciizecei alapjfo cudunk fogalmac alkocni. Az Escerhazy-kincscar azonban csak az iinnepi, un.
pompdra va!O darabokac orizce meg szamunkra, a heckiiznap visele vagy hasznalc, egyszerubb,

290

www.cimec.ro
a Szekelyfoldre vonatkoz6 forrasokban szereplo hazoltozetek, azaz a kdrpitok,
szonyegek, asztal- es dgynemuk neh:iny gyakori vagy erdekes tipusat - a magyar
vagy kiilfoldi gylijtemenyekbol ismert textiliakkal osszevetve - ismertessiik.
A kastelyok es udvarh:izak disztermenek (palota), ebedlojenek (ebed/iJpalo-
ta) es lak6szob:iinak (hdz) falit gyakran boritott:ik gyapjub61 vagy selyembol
szott textili:ik. Bar a 17. sz:izadi - 18. sz:izad eleji forr:isok e falik:irpitok sz:imos
fajtajat emlitik, targyi emlekek hij:in csak feltetelesen tudjuk azonositani oket.
A forr:isok osszevetesekor kin'.inik, hogy az Erdelyi Fejedelemseg feny{izo udvar-
tart:isat kiveve, lenyegeben ugyanazok a textilfelesegek voltak divatosak Erdely-
szerte a fOnemesi-nemesi udvarh:izakban es a j6m6du polg:iri otthonokban. 14
A kiralyi es fejedelmi udvarokba illo, gyapjub61, selyembol szott, olykor arany-
es eziistfonallal is diszitett 15 flamand k:irpitsorozatok, 16 mint amilyenek Bethlen
Gabor erdelyi fejedelem (1613-1629) kincstaraban voltak egykor, 17 rendkiviili
dr:igasaguk miatt nem fordultak elo nagy sz:imban sem Szekelyfoldon, 18 sem
m:isutt hazankban. A forr:isokban talalhat6, kepes kdrpitokra utal6 adatok min-

un. kinjdrd vagy koz texriliaik - ertekiiknel fogva - nem keriiltek a kincst:irba, igy nem is
maradtak fenn az utokor szamara. Vi:i. Pasztor Emese (szerk.): Az Esterhdzy-kincstdr texti!idi
az Iparmuveszeti Muzeum gyujtemenyeben. 7hesaurus Domus Esterhazyanae, II, lparmiiveszeti
Muzeum, Budapesr, 201 O. (A tovabbiakban: Esterhazy 201 O)
14
Vi:i. Jako Zsigmond: Az otthon es miiveszet a XVI-XVII. szazadi Kolozsvaron, in: Bodor
Andras er alii (szerk.): Emlekki:inyv Kelemen Lajos sziiletesenek nyolcvanadik evfordulojara,
(A Bolyai Tudomdnyegyetem kiadvdnyai, 1, Tanulmdnyok), Kolozsvar, Bukarest, 1957, 369-
372. (A tovabbiakban: Jako Zs.)
15
Ilyen kiili:ini:isen ertekes, aranyfonalas karpit volt feltehetoen egykor Napragyi (Napragi)
Demeter (1556-1619) piispi:ik, erdelyi kancellar tulajdonaban; ma az Iparmiiveszeti Muzeum
orzi: Jezus sziiletese, Pieter van Aelst miihelye (?), 1520 ki:iriil, ltsz. 18328.
16
A 16-17. szazadi Magyarorszagon es Erdelyben divaros karpitokrol Jasd Laszlo Emoke: Fla-
mand es francia kdrpitok Magyarorszdgon, Budapest, 1980. (A tovabbiakban: Laszlo E.) A sze-
kelyfoldi forrasokban emlitett karpittipusok ti:ibbsege megtalilhato a 16-17. sz:izadi, jomodu
kolozsvari otthonokban is. Vi:i. Jako Zs 370-372.
17
Bethlen Gabor gyulafehervari palot:ijanak sz6nyeges haz:iban" a bibliai es ti:irtenelmi tema-
ju karpit-sorozatok mellett madaraszo, vadaszo es zi:ild labodas" flandriai karpitot vettek jegy-
zekbe. Baranyai Belane: Bethlen Gabor gyulafehervari palotajanak i:isszeirasa 1629. augusztus
16-an, Muveszettrteneti Dokumentdcids Kozpont Evkonyve 1959-60, Budapest, 1961, 253.
(A tovabbiakban: Baranyai B.)
18
ltt jegyezziik meg, hogy a karpitokr61 nem kesziiltek reszletes lefrasok, sokszor csak
a karpitot tarto szegekbol kovetkezterheriink arra, hogy egykor karpit disztette a falat.
Teleki Mihily uzdiszentpeteri udvarhazanak osszeirasakor az ebedlopalora falara erostett
karonafogasba bevert fegyver avagy karpittart6 hajtott vasszeg" -et vettek jegyzekbe 1679-
ben. B. Nagy M., 142.

291
www.cimec.ro
den bizonnyal kisebb flamand, francia vagy nemet mt'.ihelyekben keszi.ilt, ol-
cs6bb viltozatokra vonatkoztak. A 16. szazad kzepetol Eur6paban divatossa
viltak a dus, zld lombozatu hatterben vadaszatot, vadillatokat vagy madarakat
abr:izol6 verdt'.irk. Minosegi.ik viltoz6 volt, a bri.isszeli val6saghu tajkepi abra-
zolasokt6l kezdve a kismt'.ihelyek - mint a flandriai Grammont, Oudenaarde,
a francia Aubusson es Felletin - bajos rajzu karpitjaiig sokfelek lehettek. A kis-
mt'.ihelyek verdt'.irjeinek egyik tipusat hatalmas levelekbol ill6, dus nvenyzet
jellemzi. A karpit ti.ikret kitlto, l:indzsas vegt'.i vagy fogazott szelt'.i, nagy, husos,
tekeredo levelek kztt madarak vagy vadillatok bujnak meg, maskor a zld
leveles hatter dmer vagy mitol6giai jelenet hatterei.il szolgilt. Yelhetoen ilyen
hatalmas levelekkel diszitett karpit volt a Bethlen Gdbor gyu/,afehervdri palotdjd-
ban jegyzikbe vett z0/d /,abodds"flandriai kdrpit, 19 vagy a szikelyfoldi pelddk kozul
a gernyeszegi Teleki-kastely 1694-ben sszefrt javai kzt olvashat6 zld reg uj
vadasz karpint nr. 2. Viseltes zld vadasz karpint nr. 23." 20 is.
A kepes kdrpitokndl gyakrabban taldlkozunk a szikelyfoldi udvarhdzakban
a szvott kdrpitok hatdsdt kelto, azokat utdnzo, olcsobb, posztora vagy vaszonra
nyomtatott, illetve festett kdrpitokkal. A forr:isokban szereplo vaddszo': va-
das': madaras"vagy virdgos"vaszon- vagy poszt6karpitok a leggyakoribbak, 21
de keszi.iltek poszt6ra frt tarka vagy alakokkal diszitett valtozatok is. 22 Szeki
Teleki Mihily grof (1634-1690) gernyeszegi kastelyat tizennegy viseltes ke-
lim forma nyomtatott"' ker reg uj kelim forma"' t veres poszt6, ket zld
reg [nagymerett'.i] uj-" es huszonharom viseltes zld poszt6" vaddszkdrpit
diszitette 1694-ben. 23 E karpitok keszitesenek helye nem ismert. Tudjuk, hogy
Erdelyben is dolgoztak karpitfr6k, 24 de tbb adat sz6l a becsi eredet mellett. 25
19
Baranyai B 253.
20
Tiidos S., 2009, 66.
21
Tiidos S., 2009, 65-66, tovabba a Szekelyfi.ildi.in kiviil eso oprakercis6rai Teleki kuriajaban
46 viragos es iratos karpiroe veeeek jegyzekbe 1683-ban. B. Nagy M 204-205.
22
Oprakercis6ran Teleki Mihily hazanak fale 11 krpie diszicecce 1683-ban, melyeken ki-
rilyok, csaszarok kepei vadnak felirva". B. Nagy M., 205. A gernyeszegi Teleki-kaseelyban az
urli. szobajanak fa!ae i.ie darab poszt6ra irc earka karpie"; az iskola belso hazanak ablakae nyolc
darab earkan feseecc" vaszonkarpie eakarca; a kiilso haz fa!ae vaszonra re Kirilyok s Asszonyok
kepei nr. 6." disziceeeek 1685-ben. Tiidos S., 2009, 58.
23
Tiidos S., 2009, 65-66.
24
Vi.i. Voie Pi!: Regi magyar otthonok, Budapese, 1943, 144. (A rovabbiakban: Voie P.); Jak6
Zs., 371.
25
Erdely-szerce lealanosan kedveleek a feseecc karpitoe, zi.ild, earka, lovas es kiralyos, veres
posze6s bicsi kdrpitokat emlie Jak6 Zsigmond a kolozsvari occhonokban is. Jak6 Zs., 370.

292

www.cimec.ro
 Haller Janos 1686-ban Becsben keszittetett festett karpitokat, ahol a vaszon
rofjer fel taller aron rtak, azaz festettek meg vzfestekkel. 26 Val6sznuleg ilyen
festett karpit lehetett 1647-ben a Petki Farkasne Borsvay Erzsebet nagyteremi
udvarhazat diszto ha.rom becsi karpit", valamint az ebesfalvi hazaban leva
negy vadas forma becsi karpit" is. 27 Szekely nemesi otthonokb6l szarmaz6 fes-
tett karpitot nem ismeriink, de a Magyar Nemzeti Galeria 28 es a Magyar Nem-
zeti Muzeum 29 gyt'.jtemenyeben fennmaradt egy-egy 17. sz<izadi festett karpit
II. R.ak6czi Ferenc utikarpit-sorozatab6l, melyek egykor zborai (ma Szlovakia,
Zborov) varkastelyat diszitettek. 30 A jobb minosegu, dragabb, alakos" kar-
pitsorozatok mellett divatosak voltak az egyszerubb, viragos falfestest utfoz6
festett karpitok is. Egy ilyen, ismereden eredect'. festetc vaszonkarpit-tredeket
oriz az lparmuveszeti Muzeum a 18. sz<izad elejerol (1. kep}, melyhez hason-
l6nak kepzeljiik Teleki Mihaly oprakercis6rai udvarhazanak szobait 1683-ban
diszito virdgos iratos kdrpitokat is. 31 Kerdeses, hogy Teleki fent emlitett kelim
forma nyomtatott" vadaszkarpitjaban mi volt a kelim-forma". A kelimek,
azaz a kilimek az Oszmfo Birodalomban kesziilt, gyapjub6l szvtt, altalaban
70-100 cm szeles, olykor ket 300-400 cm hosszu szvtt savb6l sszevarrt
szonyegek, padl6takar6k volcak, 32 melyeket a 17-18. szazadban Erdely-szerte
a takar6k, falvedok es karpitok kztt emlitik. 33 A trk darabok mellett Sze-
kelyfoldn kesziilt kilimekrol is vannak adataink. Killyeni Szekely Erzsebet
parafernumaban egy - velhetoen trk - kilin", majd itt szott" ket kilim
olvashat6 1718-ban. 34 Ez ut6bbi feltehetoen kilim cechnikaval kesziilc szekely
26
Ki:izli: Sz[alay] Karoly: Haller J:inos foljegyzesei 1685-1687-rol, TOrttinelmi Tdr, 1878, 681.
(tovabbiakban: Szalay K.).
27
E. T., III, 173.
28
Festett vaszonkarpit, Nagy S:indor es Diogenesz utikarpit-sorozat:inak egyik darabja, ma-
gyarorszagi festo (?), 1700 ki:iriil, tempera, vaszon, 325 X 294 cm. Magyar Nemzeti Galeria,
ltsz.83.llM
29
Festett vaszonkarpit, magyarorszagi festo (?), 1700 ki:iriil, tempera, vaszon, 456 X 329 cm,
lrsz. T 1989.16. Matefy Gyi:irk: II. Rak6czi Ferenc festett utikarpitj:inak konzervalasa, in: Eri
lstv:in (szerk.): Restaurd!dsi tanulmdnyok. Timdr-Baldzsy Agnes emlikkonyv, Pulszky Tarsasag
- Magyar Muzeumi Egyesiilet, Budapest, 2004, 111-114.
30
Voit P., 145.
31
B. Nagy M., 204-205.
32
A kilim szanyegszi:ives-technika a trok h6doltsag alatt az egesz Balk:in teriileten meghono-
sodott, Erdelyben a ,,festekes" szonyegeken mutathat6 ki hatasuk.
33
Peldaul Cserei Miha!y javai ki:izi:itt, Nagyajta, 17 41: Falra vaio, szelyes hosszu veres
kilim. Egy uj tarka kilim. 2 viseltes kilim. Egy veres szelyes kilim". Szadeczky L., 566.
34
Killyeni Szekely Erzsebet parafernuma, 1718. Sepsiszentgyrgyi Allami Levelrar, Fond 74

293
www.cimec.ro
szovott szonyeg, az un. szikely festekes3 5 lehetett. A 17. szazadi - 18. szazad eleji
leltarakban az olcs6bb gyapjuszonyegek, gyapjukarpitok kozott caialjuk a szi-
kel vagy szikely szonyeget3 6 vagy kdrpitot is, amely nem biztos, hogy azonos volt
a szikely festekessel, azaz a torok kilimek helyi valcozatival. A gyapjub61 szott,
hosszu, keskeny szikely szonyegetvagy szikely kdrpitot ugyanis gyakran nem da-
rabra, hanem vegre mercek. 37 Jak6 Zsigmond a kolozsvari otthonok hazolto-
zeteinek ismertetesekor e szekely szonyegeket a festekesek karpitszen'.ien szott
fajtija'' -kent hacarozta meg. 38 Tekincettel arra, hogy a korabeli magyar sz6hasz-
nalatban az egyebkent kiilonbozo textiltipusokat jelento karpit"' kilim" es
szonyeg" szavakat alkalmankenc egymas szinonimajakenc hasznaltak, 39 nem
lehetiink biztosak abban, hogy pontosan milyen technikaval kesziilt szonyeg-
vagy karpicfelerol sz6lnak a jegyzekek. Azt sem tudjuk biztosan, hogy torok
kilimek vagy mas gyapjuszonyegek, esedeg szovetek vagy poszt6karpitok vol-
tak-e a szekely nemesi otthonokban is elofordul6 torok oszlopos-'', 40 torok
teveszor-" 41 vagy Portai karpitok" .42 Hasonl6keppen nem tudunk tobbet arr61

- Cserey Emilia kollekci6, Fasc. II, 54-55. Kozli: Sz. Gazda E 250.
35Pelda szekely feseekesre a forrasokban: Papolci Kis Maria parafernuma, 1702: Kee festekesek FI.
10." Sepsiszentgyorgyi Allami Levelcar, Fond 65/44 - Papolci Kis csalad levelcara, 141-es leit. sz.
(1594-1831), 13. old.; Retyi Amos Maria parafernumaban, 1728: 35. Kee portai Sz6nyeg, egy
Torok orszagi Kilin, ... [36.] [Sze]kely feseekes." Sepsiszentgyorgyi Allami Leveltar, Fond 65/14
- Thuri csalad levelcara, Fasc. I. (1606-1875), 73-74 verso. Kozli: Sz. Gazda E 242, 252.
36
Szentdemeeeri Balasi Ferenc fejedelmi fOlovaszmester es Udvarhelyszek fOkapitanya szencde-
meeeri kastelyaban a eiszttarc6 hazanak asztalat boritottaegy rossz szekel szonyeg" 1629-ben.
B. Nagy M., 68.
37
A gyeromonoscori Kemeny Peeer magyarbiikkosi udvarhazanal levo javainak leltaraban a pa-
loea felszerelesei kozott (1646) egy falra val6, asztal kornyiil val6 egy veg szekely sziinyeg";
Kassai Istvan Kiralyfalvan (Maros megye) 1647-ben osszert javai kozott ,,Az fal koriil egy veg
szekel karpit" szerepel. B. Nagy M 80, 85.
38
Jak6 Zs., 370.
39
A torok kilimet karpitkent" emltik Bethlen Gabor 1627-ben kiadocc erdelyi limitaci6ja-
ban: Egy j6 Torok Karpicot, kit Kilimnak hynak, nagyot veressee, hat forincon. Tarkae oe
forincon. Valamivel kissebbet negy forincon. Kozonsegese harom forincon". Nagy Ivan: ru-
czikkek szabalyzata 1627 es 1706 evekbol. Adalekul a XVII. es XVIII. szazad ipar- es erkolcs-
torcenetehez, TOrtenelmi Tr, 18, (1871) 216; covabba a bethleni varban egy szott karpit dufla
szonyeg"-et rtak ossze 1661-ben. B. Nagy M., 130.
40
1647-ben Kassai Istvan Kiralyfalvan (Maros megye) osszerc javai kozott ,,ket oszlopos, sziir-
ke teveszorbol szott, uj karpie" szerepel. B. Nagy M 85.
41
A gernyeszegi Teleki-kastely jegyzekbe vece hazoltozetei kozott tarka teveszor hazoltozet nr.
6." voie 1694-ben. Tiidos S., 2009, 65.
42
Peeki Farkasne Borsvai Erzsebee javai, Nagyteremi, 1647. E. T., III, 173.

294
www.cimec.ro
a negy persiai krpit"-r61 sem, amelyeket Uzoni Beldi Pl (1621-1679) javai
kozott irtak ossze 1678-ban. 43 Mindent osszeveve felterelezheto, hogy a lelt-
rakban a krpitok jellemzesekor a kilim forma" a kilimekre jellemzo keskeny,
hosszuks formra utalhatott, kesziiltek ugyanis az ablakok kozotti vagy feletti
falszakaszra val6, keskeny, hosszuks, ll6 vagy fekvo formju, flamand vagy
francia szovott kepes krpitok, 44 illetve azok festett vltozatai is.
Br a forrsok ugyancsak krpitkent emlf tik, de ma inkbb tapetnak ne-
veznenk a leckerettel, egykoru sz6hasznlattal festett rmkkal" 45 felerosftett,
selyem- vagy gyapjuszovetbol kesziilt falborftsokat. Nagy val6szfm'.iseggel
e csoportba tartozhatott az a kozelebbi meghatrozs nelkiili 29 db falra val6
krpit" is, amelyeket Beldi Pl uzoni kastelyb61 vittek el 1678-ban.46 Ilyen,
mererrukent vsrolt gyapjuszovet-krpit volt 1689-ben a gernyeszegi Tele-
ki-kastely lenyok hznak falait borf t6 ot darab zold perpete [perpeta] hz-
oltozet is, 47 melyek szma 1694-re mr dz darabos keszletre nott es tovbbi
negy darabb61 ll6, tarka mazoldn hzoltozettel egesziilt ki. 48 Az olasz perpetua
orokke tarto" elnevezesbol szmaz6 perpita egyszfm'.i vagy kismints, bolyho-
zatlan fesiisgyapju svolyszovetfajta volt, mely a mazoldn, az olasz mezzalana
felgyapju", azaz len lncon gyapjuval szovott, csfkos szovettel egyiitt a kozep-
minosegu49 gyapjuszovetek koze tartozott. 50 A mazolnnak francia vltozata
43
Szekely Okleveltdr, VI, 386, (tovabbiakban: SzOkf).
44
116 formaju, keskeny falikarpit pi. a Louvre Musee des Art Decoratif gyujtemenyeben levo,
Eszter ri:irrenetet bemutat6 flamand karpit a 15. szazad vegerol (350 X 104 cm, inv. OA 7384).
Ti:ibb fekvo formaju, keskeny es hosszukas (kb. 100 X 300-400 cm), Briisszelben, 1560 ki:iriil
kesziilt allatalakos verdurr oriz a krakk6i Wawel gyujtemenye (inv. 19, 22, 23). A 17. szizad
vegetol a franciaorszagi Aubussonban is kesziilnek keskeny, hosszukas verduri:ik fent es lent
fut6 bordt'.irsavval.
45
Teleki Mihaly oprakercis6rai udvarhazaban, 1683-ban: Karpitok es kepek vonasara val6,
feketen, veresen, zi:ilden festett ramak, nagyobbak es kisebbszert'.iek promiscue nro. 123". B.
Nagy M., 212.
46
SzOkl, VI, 386.
47
Tiidos S., 2009, 59.
48
Tiidos S., 2009, 65.
49
Az 1706-os locsei limitaci6 szerint singjet 90 denarerr addk. Ki:izli: Demk6 Kalmfo. Torte-
nelmi Trir, 1887, 609.
50
A perpeta es a mazolfo szi:iveteket a nagyszebeni ruharendelet 1752-ben a polgari noi vise-
letek anyaga ki:izi:ict emliti. Endrei Walter: Patyolat es poszto, Budapest, 1989, 115 (a tovabbi-
akban: Endrei W); Apor Borbara parafernumaban 1655-ben Egii veres prepera [sic!] szoknia,
kilencz rend fekete velenczei prem rajta" szerepel. Ki:izli: Sz. Gazda E., 238; Szeki Teleki Mi-
haly a szolgal6lanyok i:ilti:izekekent emliti uzdiszentpereren kelt vegrendeleteben 1683-ban,

295

www.cimec.ro
is megjelent a 17. szzad kozepi magyar nyelvu forrsokban. 51 Nem tudjuk
pontosan, hogy milyenek voltak e hazai gyapju, illetve felgyapju hzoltozetek,
de fennmaradt a svedorszgi Skokloster-kastely - egy teljes, eredeti berende-
zesu, 17. szzadi kastely - nehny szobjnak falt barito, cskozott, illetve
apro mints len-gyapjuszovet-tapetja, melyet a korabeli sved forrsok fran-
cia kdrpitkent emlitenek, 52 tovbb a 19. szzad elejerol, Kesmrkrol oriz az
lparmuveszeti Muzeum egy cskos gyapjuszovet krpittoredeket, amelyekhez
hasonlonak kepzeljiik a gernyeszegi kastely lnyok hznak falbortsat is.
A gyapjuszoveteknel drgabbak voltak a felselyem tapetak, a tisztaselyem
falbortasok azonban mar a luxuscikkek koze tartoztak. A draga italiai se-
lyemkelmek: a barsonyok, damasztok (kamukik), taftok (tafotak), atlaszok es
brokatellek (brugadelek) - dr:igasaguk folytn - elsosorban a fejedelmi udvar
termeinek fal:it dsztettek; a szekely forrasok is utalnak hasznalatukra, azon-
ban nem krpitkent, hanem a viseletek es az agyfiiggonyok anyagakent talal-
kozunk veliik gyakrabban. Az europai selyemkrpitok mellett keleti - torok
vagy perzsa - selyemkrpitok divatjra is van adatunk Szekelyfoldon: a ger-
nyeszegi kastely urnak, Teleki Mihly nagyobbik szobjnak falt 9 darab
selyem krpit, avagy kutnik" 53 bortotta 1689-ben. 54
A szovetkrpitokat - a festett vagy nyomtatott mintn kiviil - hmzes vagy
r:iter is dszthette. A selyemkrpitok egyik gyakrabban emltett vltozata volt
a sujtdsos kdrpit. A gernyeszegi kastely kisebbik ebedlojenek falat nyolc se-
lyembol sujt:isosan szott krpitdarab", az asszony, Veer Judit mindker h:iznak
(szobajnak) falt osszesen 17 db sujtsos selyem materiabul vaio tarka kr-

ahol le:inyainak ker-ker szolgal6l:inyr ker rendbeli rdsa vagy perpeta szoknyaval es palasrral
egyiitt hagy. E. T., IV, 15 5.; A Korda arvak javai ki:izt ( 17. sz:izad): Harom darab zi:ild perpeta
superlat" szerepel. Ki:izli: Torma Karoly. TOrtenelmi Tr, 1884, 147.
51
Endrei W, 177; Tal:in valami hasonl6 szi:ivetkarpit leherert a gernyeszegi nagy palorara val6
franczia tarka hazi:ilti:izer nr. 13." is. Tiidos S. 2009, 65.
52
Carin Bergstri:im (red.): Skokloster slott under 350 r, Skoklosrer slott, 2004, 150-151. es kep.
53
A kutnik (ti:iri:ikiil kutnu vagy kutni) pamurral kevert, ti:iri:ik felselyem-arlasz volt, amit ilta-
laban viseler- vagy belesanyagkenr, illerve paplanok boricasakenr hasznilrak Erdelyben. A kut-
nikra vonarkoz6, sz6rv:inyosan elofordul6 adarok szinre mind erdelyi forrasb61 sz:irmaznak.
Peldaul: I. R.ak6czi Gyi:irgy javaiban, 1643: Egy visele arannyas paplan, zi:ild Kurnik az ki:irii-
leti". Vincze Gabor: I. Rak6czy Gyi:irgy kincseinek i:isszeirasa. Magyar TOrtenelmi Tr, 1878,
948; Barcsay Akosne 1661-ben lefoglalt javai ki:izt pedig Egy nyari paplan kurnik, egyik fele
veres, masik sarga" darabbal ralalkozunk. Koncz J6zsef: Barcsay kosne lefoglalr javai i:isszeira-
sa. 1661. majus 10. TOrtenelmi Tr, 1887, 387.
54 Tiid&s s 2009, 58.

296
www.cimec.ro
pit" boritotta 1689-ben. 55 Bethlen Gabor Velencebol hozatott sujtasos kar-
ptokat,56 a Szekelyfldhz kzeli nagysaj6i udvarhaz egyik szobajanak falat
pedig hat egyforma zld karpit diszitette 1681-ben, amelyek rojtosak es tarka
sujtasosak voltak. A sujtas" sz6 ket jelentessel fordul elo a 17. szazadi magyar
nyelvhasznalatban. Jelentett zsin6rkeretezest, melyet a ratetes (applikalt) diszt'.i
karptokon, teritokn alkalmaztak.57 Ilyen selyemzsn6rral keretezett, 17. sza-
zad talai selyemkarptot oriz Benczur Gyula festomt'.ivesz gyt'.ijtemenyebol
az Iparmt'.iveszet Muzeum. A sujtas kfejezes ugyanakkor savozottan szvtt
vagy csikos" jelemessel s gyakor a forrasokban. Nem tudjuk pontosan, hogy
a fent emlitett karptok mely csoportba tartoztak, de nagy val6szint'.iseggel
a sujtasosan szott" meghatarozas, a szvet hosszaban fut6, anyagaban vagy
szinesen csikozott selyemszvetbol kesziilt karptra utalt. 58
A hazltzetekhez tartoztak a draga kelet csomozott szonyegek s. A tbbse
giikben trk, 59 rtkabban perzsa eredett'.i ma-, furda- vagy padl6szonyegeket
Erdelyben es Magyarorszagon - eredeti rendeltetesiiktol elteroen - falikarpt-
kem, asztal- vagy agyteritokem, ravatalteritonek, illetve utazaskor a hm6kban
a parnazsak fole teve hasznaltak. A keleti szonyegek szama Szekelyfldn a ma-
gyarorszag adatokhoz kepest szembedoen magas volt. A gernyeszeg kastely
hazltzete kztt 1694-ben sszesen 57 szonyeget, 60 altorja Apor Istvan

55 Tiidos 5., 2009, 58-59.

56
Bethlen Gabor gyulafeherv.ri palot.janak iisszer.sa 1629. augusztus 16-an: Velenczebeol
hozoth suirasos karpit nro 20. Ugian Velenczebeol hozor Uyab suirasos materia karpit darab
nro. 5."; Ugian Velenczebol hozott suitasos koczkas Tablaiu materiabol czinalt haz Eolteozer
han darab nro 6. Vagion ugian Velenczebeol hozott oszlopos sujrasos mareriabol czinalt haz
Eolteozet her darab nro. 7." Baranyai B., 254, 257.
57
A selyem- vagy poszro-applik.ciokon a sziivetbol kiv.gott mim.kat egy sziivetalapra varrt.k
fel es zsinorral (sujr.ssal) kerereztek.
58
Ezr a fajta hosszami csikoz.st (olaszul: rigato) a selyemrafr, selyemarlasz sziiveteknel, rovabb.
len- vagy pamutv.sznakn.l emlitik a korabeli forr.sok a leggyakrabban. Peld.ul grof sz.rhegyi
Ll.z.r Adamne Daniel Anna Mikh.z.n, 1757-ben kesziilt vegrendelereben jegyzekbe vett javai
kiiziitt ,,fekete sujt.sos uj borito f.ryol", Stajer paryolar ruha, szeles sujt.ssal" es paryolar
sujt.sos eloruha" szerepel. Kiizli: Deak Farkas: Tortenelmi Trir, 1878, 959, 960.
59
Az Erdelyben elofordulo tiiriik szonyegek legfrissebb szakirodalma: Bar.ri Ferenc: Oszmdn-
tdrok szlJnyegek, Iparmt'.iveszeti Muzeum - Helikon Kasrelymuzeum, Budapest-Keszthely,
1994, (Az lparmuveszeti Muzeum Gyujtemenyei, I); Boralevi, Alberto - Ionescu, Srefano - Ker-
resz Andrei: Antique Ottoman Rugs in Transylvania, (Published by Stefano Ionescu), Roma,
2005; P.szror Emese: Oszmdn-tdrok szlJnyegek az Iparmuveszeti Muzeum gyujtemenyeben, Ipar-
mt'.iveszeti Muzeum, Budapesr, 2007. (A tov.bbiakban: P.sztor E., 2007)
Kiizriik 3 fejer divan, 1O feher-rarka, 8 csepegrerett, 6 aszralborir.s.ra vaio veres divany, 28
6

297

www.cimec.ro
grof ( 1621-1704) Altorjr61 Szebenbe menekitett javai kozt 46 szonyeget em-
ltenek a forrsok. 61 Ezzel szemben gr6fEsterhzy Mikl6s ndor (1583-1645)
frakn6i (ma Ausztria, Forchtenstein) kincstrban mindossze 1O torok es 14
perzsiai szonyeg volt 1645-ben. 62
Sajnos a forrsok nem reszletezik a szonyegek mintjt vagy eredetet, ltal-
ban csak kozonseges", asztalra val6", falra val6", dvny", skrlt" es ap-
r6bb"; veres", fejer", fejer-tarka" stb. meghatrozsokkal tallkozunk, gy az
adatokat az ismert szonyegtpusokkal nehezen tudjuk azonostani. 63 A nagy-
meren'.i, egykoru sz6hasznlattal oreg" szonyegek, az un. divdn szonyegek
a dsztermek, ebedlok berendezesehez tartoztak. 64 A gernyeszegi Teleki-kas-
tely nagy ebedlojenek falt tizenegy devny" szonyeg dsztette 1689-ben,
ugyanakkor Telekine Veer Judit szobjban tizenkilenc kisebb merett'.i torok
szonyeget, un. skarldt szonyeget szmoltak ossze. 65 A teljes bizonyossggal azo-
nosthat6 tpusok koze tartoznak a torokorszgi Szelendiben kesziilt es a sze-
kely nemesi otthonokban is kedvelt feher alapu szonyegek, melyeket szniik,
illetve dszitmenyiik alapjn feher'', cs6ks" es pettyegett, csepegtetett'', 66
macskanyomos" vagy babos" neven emltenek a korabeli forrsok. Mig az
elobbi a feher alapsznt'.i, un. madaras torok szonyegek egykoru elnevezese volt,
addig az ut6bbiak az un. goly6- vagy csintamni-mints szonyegeket jelentet-
tek. Az egy asztalnyi meretu szonyeget egy tb)ra valonak" (kb. 170 X 120
cm), az annl kisebbeket apr6nak" 67 neveztek. Az asztalt rendszerint veres
szonyeg" bortotta, amely elnevezes az Erdelyben is igen kedvelt, voros alapon
meggyszinu skarl:it, 1 kek skarl:it es 1 hint6ra val6 s:Wnyeget. Tiidos S. 2009, 65-66.
61
Altorjai b:ir6 Apor csal:id levelt:ira. Rom:in Nemzeti Levelt:ir Kovaszna Megyei Igazgat6s:iga
(Sepsiszemgyorgy), Fond 36, nr. 1083/1. Koszonettel tartozunk Cs:iki rp:idnak, aki e szamos
textiladatot tartalmaz6 forrasra felhivta figyelmiinket.
62
Gr6fEszterh:izy Mikl6s n:idor kincst:ira - 1645. Kozli: Thaly Kalm:in. TOrtenelmi Tdr, 1883,
766.
63
Peldakem emlitjiik a Gernyeszegen elo nemes ozvegyasszony, Cs:iki lstv:inne Mindszemi
Krisztin:it, aki 1679-ben kelt vegrendeleteben osszesen 14 kozonseges egy egy Asztalra val6
szines" szonyegerol vegrendelkezik, sa ket allyabbik:it" kiveve az egyh:iz reszere aj:inlja fel. E.
T., IV, 127.
64
1629-ben Bal:izsi (Balassi) Ferenc fejedelmi f6lovaszmester, udvarhelyszeki f6kapit:iny szentde-
meteri kastely:iban a nagypalota oldalfal:it ot nagymeretu (oreg) div:inys:Wnyeg; a palot:ival szem-
ben levo egyik termer egy veres es ket feher-tarka div:inyszonyeg dfszitette. B. Nagy M., 60.
65
Tiidos S. 2009, 58-59.
66
A gernyeszegi Teleki-kastely h:izoltozetei kozott 1694-ben nyolc csepegtetett szonyeget vet-
tek jegyzekbe. Tiidos S., 2009, 65.
67
Ilyen apr6" szonyeget oriz a sepsiszemgyorgyi Szekely Nemzeti Muzeum gyiijtemenye.

298

www.cimec.ro
srga arabeszkmintval disztett Lorenzo Lotto-dpust sejteti. 68 Szekelyfoldi el-
terjedtseget mi sem bizonytja jobban, mint az a teny, hogy a sepsiszentgyrgyi
Szekely Nemzeti Muzeum gyujtemenyeben levo het darab 17. szzadi trk
szonyegbol t ilyen tipusu.
A testamentumok a hint6-szonyegekkef:'9 gyakran egyiitt emltik a portai
vdnkosokat70 is, amelyek eredetileg a trk otthonokban a szeket helyettesto,
fldre tett vnkosok voltak. Erdelyben ltalban utazskor hasznltk eze-
ket az ertekes, arany-eziistfonallal mintzott, tbbnyire vros szinu, brsony-
vagy selyemszvet prnkat (2. kip). A forrsok szekerben", 71 hint6ban",72
illetve sznk6ban val673 vnkosok"-nak emltik, es divatjuk meg a 18. sz-
zadban is tartott. 74
A nemesi udvarhzak ablakait ltalban vasrudr6l alfiiggo, 75 kek vagy zld
szinu bagazia76 (surubb szvesu trk pamutvszon), poszt6- vagy - ritkb-

68
P:iszcor E 2007, 68, kat. 8.
69
A gernyeszegi Teleki-kastely h:izi:ilti:izetei ki:izi:itt 1694-ben Himora vaio viselt szonyeg nr.
l." olvashato. Tiidos S., 2009, 65.
70
Szeki Teleki Mih:ily vegrendeleteben egyik le:iny:ira Egy tisztesseges Himot hat !oval h:i-
mostol, ket Portai uj v:inkosokkal s ket uj sk:irl:it szonyegekkel egyiitt" hagy 1683-ban. E. T,
IV, 155.
71
Pelda szekerbe vaio'', vsz. ti:iri:ik b:irsony v:inkosra K:ilnoki Kata kelengyejeben, 1664: Egy
vir:igos veres b:irsony, szekerben vaio v:inkos hej." Ki:izli: Pastinszky M., 91; a tem:irol boveb-
ben l:isd P:iszcor Emese: Hintoba vaio portai v:inkos", Keletkutatds, 1995. tavasz, 137-145.
72
A hintoban vaio" ti:iri:ik p:irn:ik haszn:ilat:irol Apor Peter is ir. Apor Peter: Metamorphosis
Transylvaniae azaz Erdelynek vdltozdsa (I 736), szerkesztette Toth Gyula, Budapest, 1972, 49,
67. (A cov:ibbiakban: Apor P.) TOrok hintrivdnkos szekely forr:isokban: i:izv. Szekely Ll.szlone
Bulcsesti S:ira vegrendeleteben, 1696-ban H:irom p:ir szkofiummal szot himo v:inkos b:ir-
sonj" szerepel. E. T, IV, 216.
73
II. R:ikoczi Ferenc fejedelem 1709-ben, teii vad:iszatkor a sz:inkoj:iban haszn:ilt ti:iri:ik v:in-
kosokat. Thaly K:ilm:in: A hazai kepzomuveszet, mt'.iipar, nemzeti viselet, fegyvergy:irt:is es
h:iztart:is ti:irtenetehez II. R:ikoczi Ferencz udvar:iban s kor:iban, 1706-1711, TOrtenelmi Ttir,
1882, 757-758.
74
Apor Peter a magyar nemesek temetkezesi szok:isainak leir:isakor emliti, hogy a koporsoba az
elhunyt feje al:i tettek vagy b:irsonyv:inkosokot, vagy amim az himoban leir:im, portai dr:iga
v:inkosokot.". Apor P., 67.
75
Teleki Mih:ily oprakercisorai udvarh:iz:inak egyik szob:ij:iban az ablakokra lebocs:itva vas-
vesszon fuggo, ket darab kek bagazia, az ablaknak quamit:isa szerim valo" volt 1683-ban. B.
Nagy M., 205.
76
A ti:iri:ik eredett'.i bagazidt a forr:isok legti:ibbszi:ir beleskem emlitik, de kesziilt belole paplan-
borit:is, k:irpit, fuggi:iny es p:irnahuzat is. A gernyeszegi Teleki-kastelyban az ur kis szob:ij:inak

299
www.cimec.ro
ban - selyemfilggony77 takarta. Az ablakok aljt" poszt6val, leggyakrabban
brass6i zold poszt6val fedtek. 78 Hasonl6keppen poszt6t tettek a hzoltozetek
al'', ami nem egyertelmu, hogy a padl6 es a krpitok kozotti falszakaszt, vagy
a krpitok beleleset jelentette-e. 79 Az ablakok alatei reszt olykor torokorszgi
nemezszonyeggel, un. kecsevel boritottak, 80 de hasznaltk a tarka kecsec szek-
takar6kent81 is.
A hzoltozetek kovetkezo nagy csoportjt az asztalfelszerelesek alkottk.
Az asztalt hetkoznap un. asztalra val6" csom6zott vagy himzett szonyeg-
gel, 82 poszto- 83 vagy nyomtatott borteritovel84 takartk. Az asztalra val6 bur"
nem volt ritka, megtalljuk a Teleki-, 85 Apor-, Petki-, Kornis- es a Klnoki-
javak kozott is. A karlsruhei Badisches Landesmuseum gyujtemenye oriz ket
17. szzadi cseh vagy del-nemet munkakent szmon tartott, ttort mints

ablakair 1685-ben vasvesszon fuggo kek bagaziabevon6, azaz si:iretiro fuggi:iny rakarra. Tiidos
s., 2009, 58.
77
Kilnoki Kara kelengyejeben, 1664: Egy ablakra vaio kek kanavacz superlar"; Egy Egh szin
selyem kanavacz ablakra vaio superlar". Ki:izli: Pasrinszky M., 89, 91.
78
Teleki Mihily oprakercis6rai udvarhazaban az asszony hazanak negy ablaka ki:iziil kerro-
nek az aljar veres, kettonek kek poszr6 dsziterre 1683-ban. B. Nagy M., 205; gernyeszegi
kasrelyaban 1694-ben jegyzekbe vett harolri:izerei ki:izi:itt pedig ,,Ablak ala val6 zi:ild brassai
poszr6darab nr. 2.", rovabba hazi:ilri:izerek ala val6" veres es kek poszr6k szerepeltek. Tiidos
S., 2009, 65-66.
79
A Beszrercerol 1694. februar 22-en a gernyeszegi Teleki-kasrelyba arszillrorr hazi:ilri:izerek
felsoro!asakor a zi:ild vadaszkarpirok es a falra val6 reveszor" karpirok uran Harolri:izerek ala
val6" veres es kek poszr6k felsorolasa ki:iverkezerr. Tiidos S., 2009, 66.
80
Balasi Ferenc szemdemereri kasrelyaban az ebed!Ohaz egyik ablaka melletti falar is rarka
kecse" dszitette 1629-ben. B. Nagy M., 61. Tovabba lasd a 109. jegyzerer.
81
Tiidos S., 2009, 65.
82
Nagyreremiben Perky Farkasne Borsvai Erzseber 1647-ben kelr vegrendelereben egy asz-
ralra val6" veres szonyeger emlt. E. T., III, 172; Mindszenti Kriszrina Gernyeszegen tizennegy
kozonseges egy egy Aszralra vaio sznes" szonyegeirol rendelkezik. E. T., IV, 127.
83
A forrasok leggyakrabban zld poszr6r emlrenek.
84
Kilnoki Kara kelengyejeben, 1664: Egy hoszszu aszralra vaio nyomratott veres szartyan
be6r" szerepel. Pastinszky M., 90; Gernyeszegen her darab, aszralra val6 veres szartyan nyom-
ratott bort vettek jegyzekbe. Tiidos S., 2009, 166; Grof Apor Istvan 1694-ben Alrorjab61
Szebenbe szilltott javai kozr felsorolt szamos boraru kozrr negy aszralra val6 bor" szerepelr
- Altorjai br. Apor csalad leveltara, Roman Nemzeri Levelrar Kovaszna Megyei lgazgar6saga
(Sepsiszentgyrgy), Fond 36, nr. 1083/1; Kilnoky Samuel brass6i javai ki:izrr 1698-ban Egj
bor aszral fedel" volt. Tiidos S., 1998, 231.
85
A gernyeszegi Teleki-kasrelyba 1694. februar 22-en arszalltott hazlri:izerek koztt ,,Aszralra
val6 veres szartyan nyomratorr bor nr. 7" szerepel. Tiidos S., 2009, 66.

300
www.cimec.ro
borteritot, melyeket keskeny b6rcskokb61 ragasztottak ssze es selyemtafttal
beleltek ala. 86
Etkezeskor az asztalt krben kb. 70 cm szelessegu asztalkerulettel kereteztek
es pamutgyolcs vagy lenv:iszon alsa abrosszal tertettek le. Erre keriilt afelslJ
abrosz, tov:ibb:i haszn:iltak hmzett, hosszuk:is tertot, un. asztalkzepet es az
etkezeshez kiilnfele asztalkendlJket is. Az asztalnemuk fajt:iit, de kiilnsen
mennyiseget a hozom:inyokban reszletezik a legnagyobb gonddal. Barcsai
Druzsina hozom:iny:iban 1643-ban erdelyi, b:irtfai, locsei es lengyel gyolcs-
b61 szabott, 1-2-3 asztalra val6, rececsipkevel vagy selyem hmmel dsztett
abroszok, asztalkeriiletek, kendokeszkenok szerepeltek. 87 K:ilnoki Kata kelen-
gyejebe 1664-ben reces, csipkes es selyemmel varrott", valamint sk6fiumos
(aranyozott eziistdrttal hmzett) selymes gyolcs" alsa abrosz es selyemmel
varrott, reces gyolcs" asztalkeruletek tartoztak. 88
Az egykori asztal-, illetve :igynemuk kziil keves maradt fenn teljes :illapo-
t:iban. A muzeumi es egyh:izi gylijtemenyek gyakran csak az abroszok, lepe-
dok, p:irn:ik es v:inkosok epen maradt hmzett vagy csipkes szegelyet orzik, gy
eredeti rendeltetesiiket nem mindig lehet meg:illaptani. A hmzesek tpusai
kziil gyakori az ,,r:is ut:in", azaz elorajzolt minta ut:in kesziilt hmzes. Sz:i-
mos peld:ija ismert Szekelyfldn a szimmetrikus rajzu, renesz:insz vir:igtves
erdelyi urihmzeseknek, 89 valamint a trks rajzu, egy oldalra hajl6 vir:igbok-
ros v:iltozatoknak. Ez ut6bbi csoport egyik legszebb peld:ija az lparmuveszeti
Muzeumban levo, 17. sz:izad kzepen kesziilt hmzett lepedo- vagy tertoszel, 90
melynek egy kzeli v:iltozat:it festette le Huszka J6zsef 1881-ben a csksom-
ly6i z:irda hmzesei kztt. 91 A sz:ilsz:imol:isos ltesek egyik kedvelt fajt:ij:ival,
a spanyol hmzessel, egykoru sz6haszn:ilattal spanyor-hmmel" dsztettek azt
66
Petrasch, Ernst - Snger, Reinhard - Zimmermann, Eva - Majer, Hans Georg: Die Karlsru-
her Turkenbeute. Die TUrckische Kammer" des markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden-Baden.
Die TUckischen Curiositaeten" der Markgrafen von Baden-Durlach, Miinchen, 1991, 399-401,
kat. 328-329.
87
Kozli: Pettko Bela: TOrtenelmi Tti.r, 1887, 792-794.
86
Pastinszky M., 90.
89
Peldakem emlitjiik a sepsiszemgyorgyi Szekely Nemzeti MU.zeum U.rihimzes-gyujtemenyer,
tovabba Huszka Jozsef akvarelljeit, melyeket az 1880-as evekben keszitett - tobbek kozott
- szekelyfoldi egyhazi gyujtemenyek himzeseirol. V. Fejos Zoltan (szerk.): Huszka ]ozsef, a
rajzolO gyiijto 1854-1934, kiallitasi katalogus, Budapest, Neprajzi MU.zeum, 2006. (A tovab-
biakban: Fejos Z.)
90
Liszlo E., 2001, 119, kat. 160.
91
Fejos Z., 108, kat. 153.

301

www.cimec.ro
az urasztali teritot, melyet - nagy val6szim'.iseggel - I. Rak6czi Gyorgy fejede-
lem konyhamestere, Mik6 II. Mihily es felesege, Becski Mria ajndekoztak
1592-ben az oltszemi reformtus egyhznak (3-4. kep). 92 A diszabroszok es
diszteritok egyik legertekesebb tipusa volt a tobbnyire negyzet alaku, himzett es
rececsipke-elemekbol, sakktblaszen'.ien osszeillesztett un. tdblds terito. 93 E teri-
tok egyik ritkasgszmba meno teljes viltozatt, Keczeli Sra 1740-ben kesziilt
tbls teritojer orzi az Iparmuveszeti Muzeum (5. kep). 94
A hzoltozetek harmadik csoportjba, az dgyoltozetek koze tartoztak a feher
vszonra himzett lepedok, vnkos- es prnahuzatok, gyujtoneviikon a feher-
ruhdk, tovbb a derekaljak, a paplanok es az dgyfaggonyok, melyeknek gazdag
vilasztekt taliljuk a parafernumokban es a testamentumokban. 95
A lepedok vastagabb vszonb61 96 vagy finomabb gyolcsb61 97 kesziiltek, ko-
zepen a ket SZOVetszeJt Un. kotessefJ 8 illesztettek OSSZe es himzessel, csipkevel
92
Laszlo E., 2001, 38-39, kat. 2. es 2/a.
93
Kesziilt tdblds lepedlJ is: Edj reczes Tab las egesz agyra valo Lepedo" olvashato Hidvegi Nemes
Sara Gyarfas Paine 1714-ben kelt parafernumaban. Sz. Gazda E., 246. Az egykori teritokbol,
lepedokbol sokszor csak a himzett negyzetek vagy a recerablak maradtak fenn. Az Iparmuve-
szeti Muzeum gyujtemenye orzi a marosvecsi (Maros-Torda megye) reformatus egyhaz tablas
teritojenek negy himzett negyzetet. Erdely, 17. szazad vege. Yetel Deutsek Lajostol, 1896, ltsz.
9207, 45,5 x 45,5 cm. Laszlo E., 2001, 92, kat. 100.
94 Laszlo Emoke: Recehimzisek, 1982, kat. 30. 140 x 140 cm; ltsz. 19338. A terito keszitoje
feltehetoen Keczeli Gyorgy leanya, Leszai Istvanne Keczeli Sara, aki 1750-ben egy 6nkupat
ajandekozott a magyargoroszloi reformatus egyhaz szamara.
95
A fem emlitetr ozvegy Csiki lstvanne Mindszenti Kriszrina Gernyeszegen 1679-ben kelt
vegrendeleteben szonyegein kiviil csak agy- es asztalnemui felett rendelkezik reszlerezes nel-
kiil. Derekaljait, vankosait, szepesi gyolcsot, vastag abroszokat (temerdek) es kendoket hagy
a fejercseledek kihazasitasara, hasonlokeppen paplanai alljasa a cseledeke, csak ket aranyos
paplanat" hagyja rokonaira. E. T., IV, 128. Az Apor-javak kozott szep feher gyolcsok, lengyel
finom patyolat abroszok es lengyel viragu asztalkeszkeno volt. Mindezen leirasok azonban nem
arulkodnak a himzesek mintair61, szinerol.
96
Peldak vaszonlepedore: Kalnoki Zsuzsanna 1633-ban kelt parafernumaban 18 vaszonlepe-
do; Apor Borbla 1655-ben osszeirt kelengyejeben 38 (!) vaszonlepedo, kozottiik feher varra-
sos, reces, kek-feher, illerve kek-voros fejtovel varrott, segesvari veres fonallal szott szerepel. Sz.
Gazda E., 237; 239-240.
97
Peldak gyolcslepedore: Klnoki Zsuzsanna 1633-ban kelt parafernumaban 4 gyolcslepedo, ket
,,fejer huzisos" (feltehetoen feheren varrott, szlhuzisos) es ket reces; Apor Borbla 1655-ben
osszeirt kelengyejeben ket giolcz Lepedo, iras man varrot, veres, zold es kek seljemmel varrot"
szerepel. Sz. Gazda E., 237, 240. Cserei Mihly leanya, Szegedi Gaborne Cserei Marisk6 kelen-
gyejeben 1716-ban egy par zld selyemmel es aranyfonallal varrott, egy par veres selyemmel es fe-
heressel varrott es egy par szeles recevel csinlt uj gyolcslepedot vite magaval. Szadeczky L., 508.
98
Laszlo E., 2001, 31-32. es kep.

302
www.cimec.ro
vagy recevel diszicettek. A vnkos- es prnahuzatok himzese a lepedokehez
hasonl6, sat a 17. szzad msodik feletol divatoss vlik az azonos mintval
himzett teljes gynemukeszlet hasznlata is. 99 A hozomnyba vitt vnkosok-
hoz vagy derekaljakhoz gyakran ket keszlet huzat, korabeli sz6hasznlattal
,,ket rendbeli hej" kesziilt. 100
Az gykeszletek koziil a paplanok akkora erteknek szmicottak, hogy szinre
a vegrendelkezok mindegyike emlitest tesz r6luk. 101 Azokat az gytericoket ne-
veztek paplannak, amelyeknek kozepe es keriilete eltero anyagu, szinu, illetve
mintju volt. Errekiik a huzatuk anyagt61 fi.iggott. A legdrgbbak arannyal
tszott selyemszovetbol, 102 a legolcs6bbak pamutvszonb61 kesziiltek. A teii
paplanok vattzottak (toltottek) voltak, nyron vekonyabb, toltetlen vltoza-
tokat hasznltak.
A szekely ing6sgjegyzekekben gyakran tallkozunk a selyempaplanok ko-
zott a torok kaftnok ertekes anyagb61 szabott kaftdn-paplannal. 103 A torok
Portn kovetsegben jr6 erdelyi fOurak es kiseretiik a diplomciai ajndekkent
kapott kaftnokat nem viseltek, hanem ertekes selyemszovetiiket ujrahasz-
nositva prnt, paplant, ruhabelest, egyhzi viseleteket 104 vagy tericoket sza-
battak beloliik. 105 Borsos Tams portai fOkovet beszmol6jb61 ismert, hogy
Balassi (Balsi) Ferenc udvarhelyszeki fokapitny, fejedelmi fOlovszmester

99
Erre ural Kalnoki Samuel 1698-ban kelt brass6i invemariurnaban az egj par rnegzin
sellyrnes lepedo vankos hejjal edgyiitt" tetei. Tiidos S 1998, 223.
100
Apor Borbila parafernurnaban (1655) negy derekaljhoz ,,ket rendbeli heja", azaz nyolc
buzat szerepel, ebbol het veres fonalas, egy kekes lengyelorszagi; tovabba hat vankosahoz jar6,
ket-ket huzatb61, t gyolcsb61 szabott, harorn fras uran varrott selyernrnel, ketto spanyol hrnt'.i,
hat vaszon, negy ,,felszedett" es ketto reces dszt'.i volt. Sz. Gazda E 238.
IOI Petky Farkasne 1647-ben Nagytererniben kelt vegrendeleteben het paplanjar6l ernlekezik,

egy kaftan- es egy aranyas kaftan kzept'.i, egy karnuka (selyerndarnaszt), egy aranyos barsony
kzept'.i es harorn kz (koznnseges) paplanr61. E. T, III, 173.
102
Kilnoki Kata kelengyejeben, 1664: Egy Vom arany paplan kirilyszn atlaczos" es Egy
ze6ld aranyas veres atlaczos paplan" szerepel. Pastinszky M 89.
103
Als6csernatoni Bernald Krisztina 1730-ban kelt parafernurnaban Egy sarga, fejer es kek
sellyernbol rosason csipkesen s viragoson szott trk kaphtany sellyern Paplan, a keriiletin
Karrnasin szin Kanovacz" szerepel. Sz. Gazda E 257.
104
A sepsiszenrgyrgyi Szekely Nernzeti Muzeurn gyt'.ijternenye harorn, trk kaftanszvetbol
szabott kazulat o riz a 16-17. szazadb61.
105
Tholdalagi Mihaly 1620-as kvetjarasa soran - tbbek kztt - Ket kaftany"-nyal, hat
szep kaftanyos pap lan" -nal es ,,ket vankos haj kaftanb61 csinalt" -tal gyaraptotta ing6sagait.
Szilagyi Sandor: Tholdalagi Mihaly 1619-iki kvetjarasanak trtenetehez, TOrtenelmi Trir,
1882, 474.

303
www.cimec.ro
1613-ban, a szultni audiencit kovetoen meg a ket szolgjnak adott kaf-
tnokat is elvette, hogy a Portn negy paplam szabasson beloliik sajt maga
reszere. 106 Feltehetoen e kaftnok koziil val6 volt az a kaftnpaplan es az ave-
res tafota keriilen'.i kaftnos paplan is, amelyeket 16 evvel kesobb, 1629-ben
vettek jegyzekbe Balsi szemdemeteri kastelyban. 107 Kesobb is tallkozunk
torok portekval a szekely vegrendeletek kozott. Nemes Retyi Szekely M6zes
1700-ban Retyen kelt vegakaratban Torok orszagi negy szep sellem pama
hajak" -rol, hrom szep paplanr6l, ket, foldig ero selyemruhr6l, egy zold es
egy tarka, portai, foldig ero materia kaphtang"-r6l tesz emlf test. 108 A krpitok
kozott mr emlftettiik, de az gytakar6k kozott is elofordul Erdelyben a torok
eredett'.i nemeztakar6, a kecse, 109 valamint a csergeszert'.ien szovott velence nevu
gyapjutakar6. 110
A 17. szzadban a fOuri, nemesi hl6szobkban az oszlopos vagy baldachinos
gyakat gyfuggonyokkel oltoztettek fel. A forrsokban gy koriil val6-" vagy
gyra val6 szuperUi' -nak nevezett fiiggonykeszletbol az gyak rovidebb oldala-
ira egy vagy ker, a hosszanti oldalakra ket-ket fiiggonylap keriilt, melyeket rez-
karikkkal erositettek fel az oszlopok kozotti rez rudakra. 111 A teii fiiggonyok
poszt6b6l vagy vastagabb, belelt selyemszovetbol kesziiltek, a nyri vltozatok
anyaga selyemdamaszt, selyemtaft vagy selyematlasz volt. A legegyszert'.ibbe-
ket pamutvszonb6l vagy kartonb6l szabtk. Enekiiktol fiiggoen diszithettek
arany-eziist vagy selyemhimzessel, csipkekkel, isloggal (flitterrel), rececsipkevel,
szalagokkal vagy rojtokkal. Az egyetlen, mig fennmaradt magyar szuperltot,
amelyet feltehetoen Thokoli Eva 1682 utn keszittetett, az Esterhazy-kincstr
reszekent az Iparmt'.iveszeti Muzeum orzi. 112 A sotetr6zsaszin, egykoru kifejezes-
sel testszint'.i selyematlaszb6l szabott es femfonalas domboruhimzessel diszitett,
106
Borsos Tamas: Vdsdrhelytlil a ftnyes portdig. Emlekiratok, levelek, Sajto ala rendezte, a beveze-
to tanulmanyt es a jegyzeteket irta Kocziany Laszlo, Bukarest, 1972, 70.
107
B. Nagy M., 61-62.
108
E. T, I, 335.
109
Kilnoki Samuel brassoi invencariumaban 1698-ban az agyravalok koztt ker ,,ketse" szere-
pel. Tiidos S., 1998, 229.
110
A trtenetiro Cserei Mihaly nagyajtai udvarhazaban es Brassoban levo ingoi koztt nye-
regbe valo velencet, veres velencet vettek jegyzekbe, rovabba egy veres es kek velencebol litra
csinilt paplant. Szadeczky L., 566-567.
111
A mennyezet nelkiili agyakat fenc satorszen'.i textilfedel takarta, krben keskeny sav, az un.
koszoru szegelyezte. A fuggnyszarnyakat korabban gombokkal, kesobb bojtos vegu zsinorok-
kal kapcsoltak ssze.
112
Esterhazy 2010, 166-169. es kepek [Laszlo Emoke].

304

www.cimec.ro
eredetileg hat fuggonylapb6l es egy felso szegelybol, un. koszorub6l ill6 keszle-
tet gazdag selyempaszomny es rojtozat disziti (6. kep).
A szekelyfoldi forrsokban is talilunk adatokat ilyen gyra val6 szuperlt"
hasznilatra. 113 Teleki Mihily gernyeszegi kastelyban az osszeirt gy koriil
val6 superltok rmi" jelzik szmunkra, 114 hogy fiiggonyoztek az gyakat.
Tobbet tudunk meg Teleki 1683-ban kelt vegrendeletebol, ahol hajadon le-
nyainak igen csinos gyoltozetet, koztiik egy-egy tisztesseges csipkes, het
darabb6l ll6, gy koriil val6 Supelltot, vagy az szelyeben tisztesseges aranyos
materib6l ill6, gy koriil val6 Supelltot es ms egy gy eleiben hosszu tafota
Supelltot" hagy. 115 Az gyfiiggony divatja a 18. szzadban is tart, Illyefalvi
Gereb Kathi kelengyejegyzekeben egy kamukb6l (damaszt) val6 srga pntli-
kval cifrzott supellat" szerepel a 18. elso feleben; 116 als6cserntoni Bernld
Krisztina szuperltjt pedig ot szel karmazsinb6l es kek szim'.i tafotb6l varrtk
1730-ban. 117 A kelengyejegyzekekben a szuperltok szma es minosege tulaj-
donosa csaldjnak vagyoni helyzeter is jelzi. Az egy-ket darabos fiiggony-
keszlethez kepest ritkasgnak szmit, hogy uzoni Beldi Pl Szekelyfoldrol
elszrmazott lenynak, Wesselenyi Pilne Beldi Zsuzsannnak 1690 utn osz-
szeirt ing6sgaiban egy kiilon fejezetet kaptak a szuperltok. 118
A 17. szzadi - 18. szzad eleji szekely nemesi otthonokban divatos hzol-
tozetek vizsglatt osszegezve megillapithatjuk, hogy br a Szekelyfoldon elo
113
Az gyra val6" szuperlt mellett megkiilnbztettek ablakta val6 szuperltot" (ablakfiig-
gnyt) s a hzltzetek kztt. Wesselenyi Pine Beldi Zsuzsanna ing6sgai kztt 1690 utn
,,Ablakra val6 superlat 4. es bakacsin" szerepel. Trk lstvn: Wesselenyi Pine, Beldi Zsuzsn-
na ing6sgai, 1690 utn sszejegyezve, TOrtenelmi Trir, 1899, 358. (A rovabbiakban: Trk I.)
Klnoki Smuel novere, Kalnoki Kara kelengyejeben 1664-ben egy Egh szin selyem kanavacz
ablakra val6 superlat" volt. Pastinszky M., 91.
11
Tiid&s S., 2009, 54.
115
E. T., IV, 155.
116
Sz. Gazda E., 260.
117
Sz. Gazda E., 257. ltt jegyezziik meg, hogy a taft selyemszvet egyik vltozata volt a borda-
zott feliiletu dup!a tafota, amit, ha egymasra hajtva erosen sszepreseltek, hullmos mintazatot,
un. moire mimat kapott. Ezt neveztek vizelt'' vagy habos" tafotnak, illetve a haromszeki
18-19. sz.izadi kelengyejegyzekekben hobos vltozatban talljuk. PI. Papolczi Bede Eva para-
fernumaban, 1789: Egy szoknya kek hobos materia". Sz. Gazda E., 277.
118
1. Egy gy elejiben val6 karmasin szin kamuka superlat, szeles eziist csipke kriiltte, a su-
perlat harom darab. 2. Egy agy eleiben superlat harom darab veres tafota es aranyos reszbol
csinlt, kriiltte tarka selyembol all6 rojt. 3. Egy agy eleiben val6 fekete tafota superlat. 4.
Kek es zld bagazsiabul val6 superlat. 5. Tarka, szor materiab61 val6 superlat egy. 6. Ablakra
val6 superlat 4. es bakacsin." Trk I., 358.

305
www.cimec.ro
fOnemesek, nemesek eletkoriilmenyei az erdelyi fejedelmi udvar es kornyezete
eletm6djhoz kepest szerenyebbek voltak, a ford.sok arr6l tanuskodnak, hogy
az egykoru eur6pai nemesi otthonokban is divatos lakastextfliak tobbsege,
mint az itiliai, francia, torok es mas selyemszovetek, butar- es falkarpitok,
csom6zott es szovott szonyegek stb. hasznalatosak voltak Szekelyfoldon is.
S mivel a korszak kulturtortenetenek kutatasakor tobbnyire csak az frott for-
rasokb6l tudjuk kibontani a militat, e ford.sok jelentosege felbecsiilhetetlen.
Folyamatos kozzeteteliikkel egyre tobbet ismerhetiink meg Szekelyfold egykor
volt kincseibol.

"S CARLET RUG, SQUARE TABLECLOTH, WAVE-PATTERNED

BED-HANGINGS '' - ' HOUSE CLOTHING ' FROM HOMES OF THE
5ZEKLER NOBILITY FROM THE AGE OF THE PRINCES

When investigating the house clothing - draperies, curtains, rugs, table linen
and bedclothes - i. e. textiles adorning or covering the walls, tables and the
beds used in the homes of the Szekler nobility and aristocracy during the
reign of the Princes, experts can only rely on written sources, last wills and
testaments, inventories and dowry lists. Although these inventories enlist the
textiles as parts of the furnishings of stately or noble homes rather laconically,
they give us an overall view of which part of the house these textiles used
to adorn. Testaments enlist only valuable items worth mentioning, whereas
dowry lists (parapherna) give us a more detailed description of the quantity,
the material and decoration of the clothing and house clothing brought to the
household in the marriage.
Experts of textile history have long been showing great concern about
what the textiles mentioned in these sources might have looked like, what the
expressions "scarlet, square, wave-patterned", already disappeared from aut
language, might have meant. The essay examines the mast often mentioned
items of house clothing: tapestries, knotted and woven rugs, everyday and
festive table linen, bedclothes, quilts and bed-hangings, and supports chem
by quotations. As we possess only few items from this period, some common
or interesting items mentioned in sources concerning the Szeklerland are il-
lustrated by artworks from the collection of the Budapest Museum of Applied
Arts.

306
www.cimec.ro
 Summing up the investigation of the house clothing fashionable at the
turn of the 17th and 18th centuries, the author points aut that although the
living conditions of the Szekler aristocrats and the gentry were - compared to
those of the princely court of Transylvania - more modest, according to the
evidence of the sources mast of the home textiles fashionable n stately homes
in contemporary Europe occurred n the Szeklerland as well. And because
when investigating the cultural history of this period, the past can only be
deciphered with the help of written sources, their importance is invaluable.
When publishing them, we learn more and more about the one-time treasures
of the Szeklerland.

307
www.cimec.ro
Csoma Zsigmond

UovARHZI, BIRTOKRESZEK K6z6TTI BORLOGISZTIKA

Sz:E.KELYFOLDON A 17. sz.ZADBAN

Tanulmnyomat alkalmazotti kutatsnak tartom. Eloszi::ir elvi mertekben fog-

lalom i::issze a szekelyfoldi borlogisztika ltalnos ismerveit, majd a cikk mso-
dik feleben peldatrkent irom le ti::irteneti-leveltri kutatsaimat.
Egy fogalmi tisztzssal kell kezdenem irsomat. Mi is az a borlogisztika?
A bor szllitst, fuvarozst, kereskedelmet es ennek erdekeben vegzett elo-
keszito, tudatosan tervezett munkk sokasgt es megfelelo eszki::izi::ik, trol6
edenyek es borral teli dongs edenyek biztositst jelenti.
A gazdasgti::irteneti, a borti::irteneti kutatsok Szekelyfi::ildi::in sem foglal-
koztak az udvarhzi-uradalmi, de a jobbgy-paraszti borfuvarozssal, annak
megszervezesevel es technikai lebonyolitsval. I Pedig ez az i::isszetett feladat
1
Makkai Laszlo - Szasz Zoltan (szerk.): Erdily tortenete. II. 1606-tol 1830-ig, Budapest, 1986,
762; Szabo Karoly (szerk.): Szekely Okleveltdr, I-III, Kolozsvam, 1872-1876; Szabo Karoly
- Sz:ideczky Lajos (szerk.): Szekely Okleveltdr, IV, Kolozsvar, 1895; Sz:ideczky Lajos (szerk.):
Szekely Okleveltdr, V-VII, Kolozsvam, 1896; Barabas Samu (szerk.): Szekely Okleveltdr, VIII,
Kolozsvartt, 1934; Demfoy Lajos - Pacaki Jozsef (bevezetessel es jegyzetekkel kozzeteszi): Sze-
kely Okleveltdr. Oj sorozat, I-II, Bukarest, 1983-1985; Demfoy Lajos - Pataki Jozsef - Tiidos
S. Kinga (bevezetessel es jegyzetekkel kozzeteszi): Szekely Okleveltdr. Oj sorozat, III, Bukarest,
1989; Demfoy Lajos (bevezetessel es jegyzetekkel kozzeteszi): Szekely Okleveltdr. Oj sorozat,
IV-VIII, Bukaresc-Marosvasarhely, 1995-2006. (A covabbiakban: SzOkl. Os.); Sz:ideczky La-
jos (szerk.): Bornemisza Anna gazdasdgi nap/oja 1667-1690, I-III, Budapest, 1911; Jako Zsig-
mond: Adatok a dezsma fejedelemsegkori adminisztrdciojdhoz, Kolozsvar, 1945; lmreh Istvan:
Szekely falutorvenyek, Kolozsvar, 1947; Makkai Laszlo (sajto ala rendezte): I. Rdkoczi Gyorgy
birtokainakgazdasdgi iratai (1631-1648), Budapest, 1954 (a covabbiakban Makkai L.); lmreh
Istvan - Pataki Jozsef: Adatok Udvarhelyszek mezogazdasagahoz (1570-1610), Aluta, Sepsi-
szencgyorgy, 1969, 131-141; Prodan Ioan: Urbariile ri Fgraului, I, Bucureti, 1970; Im-
reh Istvan: A rendtarto szekely Jafu, Bukarest, 1973; Trocsanyi Zsolt: Erdily kozponti kormdny-
zata 1540-1590, Budapest, 1980; Jako Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyz/fkonyvei
(1289-1556) es (1485-1556), I-II, Budapest, 1990; Tiidos S. Kinga: Szekely fcinemesi eletmod
a XVII. szdzad alkonydn, Bukarest, 1998; uo: Egy szekely nemes asszony elece es szemelyisege
Apa.fi kor:iban. Liz:ir Erzsebet Kalnoky Samuel ne, in: Erdily es Patak fejedelemasszonya, Lordnt-
ffi Zsuzsanna, I, Sarospatak, 2000, 93-106; Szabo T. Attila (anyagat gyiijtotte es szerkesztet-

308
www.cimec.ro
nagyon jelemos szervezo munkat jelentett. A munka nehezseger es fontossagat
fokozta az ido rovidsege, ami sziiret idejerol az uj bor kiforr:isaig csak par hetet
jelentett. A borkereskedelemre, az edenyek szallitasara pedig az utak jarhatat-
lansaga miatt csak a teii, fagyos napok voltak alkalmasak. A sz:illitand borok
ujraerjedesenek veszelye korlatozta, sat lehetetlenne tette meleg idokben a bor
sz:illit:isat. fgy tehat rovid ido alatt fon tos es bonyolult szervezo munkat kellett
az uradalmi tiszteknek elvegezniiik es elvegeztetniiik.
Szekelyfoldon annak ellenere, hogy viszonylag keves szolo volt, a borokkal
vaio foglalkoz:is, illetve a borkereskedelem - mas szoloben-borban gazdagabb
teriilethez kepest - meg ink:ibb felertekelodott. Ezt mutatja az is, hogy a si-
keres borkereskedelem a csaladi, gazdasagi-tarsadalmi felemelkedeshez vezet-
hetett. Ez a nagymerteku borkereskedelem a csaladi sziiksegletet messze meg-
haladta. A magyar nemesseg kereskedelmi hajlamat nem lehet :iltal:inosnak
es jelesnek tartani. Szekfi'.i Gyula elhiresiilt munkajaban egyenesen a magyar
nemesi lelektol" idegennek tartotta a kereskedelmet, a borkereskedest. De er-
dekes mdon a borkereskedo fejedelmi csaladok - Bethlen Gabor, I. R:ikczi
Gyorgy, Bathori Zsigmond - es a szekely fOurak, pi. Kalnoky Samuel, R:ikczi
Zsigmond, az oreg varadi kapitany, Rhedey, vagy tobbek koziiliik erdekesseg-
re): Erdelyi Magyar Sz6torteneti Tdr, I-IV, Bukaresr, 1975-1984, V-VUI, Budapesr-Bukaresr,
1993-1996; Jako Zsigmond: A gyalui vdrtartomdny urbdriumai, Kolozsvar, 1944; Kos Karoly:
Erdely nepi gazdasdgi epteszete. Erdely meziJgazdasdga, Kolozsvar, 1944; H. Takacs Marianna:
Magyarorszdgi udvarhdzak es kastelyok (XVI-XVII. szdzad), Budapesr, 1970; Kos Karoly: Nepi
szolomuveles Szaszmuzsnan, Nepelet es nephagyomdny. (Tz tanulmdny), Kolozsvar, 1972, 97-
107; Mozes Terez: Ermelleki borpincek, Neprajzi Dolgozatok, Bukarest, 1981, 51-62; Nagy
Laszlo: A nagykarolyi szoloskerrekrol es sziireti szokasairol (Carei), Neprajzi Ldtohatdr, II, 3,
1993; uo.: Nagy Odon: A hagyomdnyos sziJliitermesztes es bordszat MeziJfeliben (Cmpenia);
uo.: Szekely Perene: SziJliihegyek, szuretek, borok es bd/ok ket erdelyi faluban (Vadasd-Vdas es
Pusztakamards-Cmrau); uo.: Isrvan Lajos: Hagyomdnyos sziJllJtermesztes es bordszat a Sovide-
ken; Mod Liszlo-Simon Andras: Szolomiiveles es borkeszires Koszegremeren, Neprajzi Ldtoha-
tdr, 1998, VII, 163-176. Vo: az erdelyi szolo-borkulrura arfogo nagy monografiaja: Csavossy
Gyorgy: Jo boroknak szep hazdja, Erdely. Hagyomdnyok, hungarikumok az erdelyi borkulmrdban,
Budapesr, 2002; Haller Gabor naploja 1600-1644, in: Szabo Karoly (szerk.): Erdelyi TOrte-
nelmi Adatok, IV, Kolozsvar, 1862; Apafi Mihaly naploja, kiadja Torh Erno, Erdelyi Muzeum,
1900; Cserei Mihaly: Erdely historidja (1661-1711), kiadja Bankuri lmre, Budapesr, 1983;
Nagy JozsefZsigmond: A nemesi udvarhaz, mim a nemesi miivelrsegszerzes szintere, in: Zom-
bori Isrvan (szerk.): A magyarorszdgi ertelmiseg a XVII-XVIII. szdzadban, Szeged, 1984; B.
Nagy Margir: Vt-irak, kastelyok, udvarhdzak, ahogy a regiek ldttdk. XVII-XVIII. szdzadi erdelyi
osszeirdsok es leltdrak, Bukaresr, 1973 (a rovabbiakban B. Nagy M.); Magyar Orszdgos Leveltdr
(a rovabbiakban: MOL) P. 622; Szeki Teleki csalad levelrara (A rovabbiakban: Teleki lvr.). A:z
adarok nagy reszer Csoma Zsigmond: KeslJ reneszdnsz, kora ujkori kertek es borok Erdelyben
(Budapesr, 2009) dmii konyvembol merirenem.

309

www.cimec.ro
kent eppenseggel bort nem ivo, absztinens szemelyek voltak, mint pl. Szeki
Teleki Mihly, vagy a hipochonder Bethlen Miklos, akik szinten a borkeres-
kedelembal gazdagodtak meg. Szeki Teleki Mihaly a legnagyobb birtokszerza
volt ebben az idaszakban, fOleg a szala-borterma birtokreszeket, udvarhazakat
szerezte meg elaszeretettel, ami nem lehetett veletlen, mert a legjovedelme-
zabb muvelesi ag a szalatermesztes es a borgazdlkodas volt.
Ez a fajta borlogisztikai, nyilvantarto es szerveza munka oriasi koriilte-
kintest igenyelt a borkereskedelmi munkalatokat irinyit6kt61. Az rasos ki-
mutatasok megjelenese es altalinossa valasa, az 6sszefoglal6 tablazatok sokat
segitenek a ma kutatojinak, hogy kepet kapjanak a korabeli szekely borkeres-
kedelemral, a borok mozgasarol, altalinosithato jellegzetessegeikral. A don-
gas edenyek sokfeleseget nyilvantartisba kellett venni, tartani es ellenarizni.
Egyaltalin, milyen dongas edenyral volt szo, mit kellett, mibal mutatkozott
hiiny sziiret elatt, vagy a borkezeles munkainal, a bor szallitasa, pincebe
eresztese eseten? A hordok sokfelesege mellett azt is figyelembe kellett ven-
ni az uradalmi borkereskedelem kimutatis-keszitese kozben, hogy azok tele
vagy iires hordok voltak, netalin un. darabban allok, amiket borokkal fel
kellett tolteni szniiltig, vagy pedig meg kisebb urtartalmu hordoba atfejteni
a benniik leva, konnyen erjedesnek indulo folyadekot. De a hordok fogalma-
ba tartoztak a rossz baros- es kaposztishordok is. A borfeldolgozassal kap-
csolatos dongas edenyekhez soroltak a nagy kadakat, a regi es uj csebreket,
a puttonyokat, a dezsakat, az atalagokat, a sajtirokat es a parhuzamos falu
tonnakat.
A borok mozgatasakor az uradalmak tisztjeinek figyelembe kellett ven-
niiik az alabbi szempontokat is, amelyek kiilon regisztrilasra keriiltek: dezs-
maborokat, amelyek kiilonboza minaseguek, szinuek voltak, esetleg rossz,
peneszes, mas borhibaval, borbetegseggel rendelkezaket. De az udvarhazi-
uradalmi tiszt szerteigazo feladatai koze tartozott az uj- es az 6borokr61
naprakesz osszerast kesziteni. Sat a borfajtikon belul az aszu, a muskoti-
lyos, a citromos borkeszlet hordoit is kiilon-kiilon osszesitve es udvarhazan-
kent-uradalmankent mutattik ki a SzekelyfOldon. Termeszetesen a feher es
a voros borokat is kiilon tiintettek fel. A minasegi kiilonbsegek miatt a jobb
minasegu teriileteken, a dulak homlokin", a jobb okologiai adottsagu terii-
letekral szarmazo szalak borat elkiilonitettek a gyengebb minaseget adoktol.
Emellett a szamadasok jelzik azt is, hogy az un. adossagborokat, akar helyse-
genkent feltiintetve is, nyilvantartottik. Es egy masik fontos tetelral, ha nem
esetleg a legfontosabbrol, a kocsmin kimeresre felretett borok nyilvintartasa-

310

www.cimec.ro
r6l is essek sz6, ahol gyakran a kimert mennyiseg mellett a forgalmazott bor
erteke es ara is, igy a haszon is, fel van tiintetve a koltsegek mellett. Ezeknek
a kimutatisoknak a vezetese, preciz, rendszeres elvegzese, elvegeztetese, ep-
pen a foldesurral val6 elszamolas, a tijekoz6das es az iizletmenet erdekeben
nagyon fomos volt. Ezeknek koszonhetoen gazdasagtorteneti elemzeseket
lehet ma elvegezni, de a napi, evi ertekelesekhez is nelkiilozhetedenek voltak
ezek a kimutatasok.
A pontos es val6sagot tiikrozo kimutatasokra nagy sziikseg is volt, mere
tudni kellett a borok allapotit, helyec, evjaratit, a hord6k tartalmat, t'.irtar-
talmat, mennyiseget. De a fajtajukat (kis, kozepes, nagy), szarmazasukat
(szekelyfoldi, szaszfoldi, moldvai, havasalfoldi, magyarorszagi), avagy melyik
foldesuri uradalom vagy udvarhiz szolojebol szarmazik. De azt is tudni kell,
hogy szemely szerint esetleg kinek szantak, kitol szarmazik a bor. Mindezekre
az ide-oda szallitas, expedialas miatt volt sziikseg. Logisztikailag a legessze-
rt'.ibb szallitast (utvonal, rakominy, alkalom) kellett figyelembe vennie a gaz-
datisztnek, akinek sokszor ura ad hoc parancsait, elvarasait is figyelembe kel-
lett venni.
A hord6k es a borok szambavetele szinte folyamatos volt, de kiilonosen os-
szel, a sziiret kezdete elott es a szolOfeldolgozas soran mutatkozott szinte lazas
es ideges erdeklOdes az iires, meg felhasznalhat6 hord6k idnt. Termeszetes
ilyenkor a hord6rendeles es az uradalmi kadarmt'.ihely munkaja iranti erdek-
lodes megnovekedese. A sziireteles utfoi lenyeres (mustnyeres) miatt mind
az uradalmakban, udvarhazakban, a jobbagy-paraszti gazdasagokban, illetve
a kocsmakban leva iires hord6kra nagy sziikseg volt. Mindez nem csak a prak-
tikus termenymentes es osszegyt'.ijtes erdekeben lehetett igy, hanem azert is,
mert a kereskedelmi borteteleket hord6stul adtak el, vagyis a borkereskede-
lem nagysagahoz merten evente kiilonbozo mennyisegt'.i uj iires hord6ra is
sziikseg volt. Az eladott bor ertekebe a hord6t is beleszamoltak. Nem maradt
fenn ugyanis olyan szamla, elszamolas, amely szerint a hord6kat iiresen vis-
szahoztak volna az elad6nak (mint pi. ma a betecdijas palackok eseteben),
hiszen ebben tartottak tovabb a borokat. fgy hiiny es tobblet alakult ki a hor-
d6kb6l, amit a borlogisztikaval, a pontos hord6elszamolassal tudtak nyomon
kovetni. A hord6fuvarozast robotmunkaban, a borfuvarozast pedig (reszben)
bermunkaban vegeztettek a Szekelyfoldon. Ezzel is egyfele reszerdekeltseget
biztositottak a munka elvegzojenek, hogy a romland6, ertekes es erzekeny bor
mielobb, a legjobb minosegben, a celhelyre eljusson.

311

www.cimec.ro
 Peldatar

A hordo es bormozgatas fentebb leirt gyakorlatabol lathato, hogy mennyire at-

gondoltan kellett a borokat fuvarozni az uradalmak, az udvarhazak kzt, hogy
mindenhol legyen megfelelo mennyisegii es fajtaju bor, illetve a borokhoz t:i-
roloedeny, hordo. Ennek a halozatnak a fenntartasa, ellat:isa nem volt knnyii
feladat. Eleg, ha itt I. Rakoczi Gyrgy erdelyi fejedelem erdelyi birtokainak2
a majorsagi dezsma, a szentmartoni ado boranak mozgatasara gondolunk. Or-
venyes, Ibrany, Kblkut, Ujszalya, Paszmos, Korodszentmarton, Kisszolos,
Zagor, Szenaveres, Nadas, Fiiletelke, Martontelke borainak megfelelo helyre
szallit:isa ugyanolyan gondot es gondossagot igenyelt meg majd tven evvel
kesobb Teleki Mihalytol is, illetve udvari tiszttartoitol is.
A Teleki birtokok sszessege 1694-ben 75 helysegben 1956 jobbagyot, 178
zsellert es 297 szktt jobbagyot jelentett. Az 1663-ai allapothoz kepest akkora
ingatlanvagyon volt ez, amelyhez hasonlot ilyen indulassal ebben a szazadban
Erdelyben csak egy-ket ember tudott sszegyljteni. A birtokok jvedelmeirol
es gazdalkodasarol nehez kepet alkotni. 3 Teleki Mihaly ugyanugy, mint Beth-
len Miklos is, borral kereskedett. Feher megyei birtokai az Erdely-hegyaljfo
fekiidtek, Sorostely megszerzeset ez is indokolta, nem csak Gyulafehervar k
zelsege. De Kovar videken es grgenyi birtokan is voltak szolei. Peldaul 1688.
marcius 28-fo Gernyeszegre szallittatott Gnybo Andrassal es Vita Peterrel
kisselyki, bogacsi es paratelyi borokat. 4 lgazi nagyszabasu uradalmi borszalli-
t:is kepe es halozata rajzolodik ki az 1689. evi borfuvarozasrol. Gernyeszegre
a kastely pincejebe 22 hordonyi bort szallittatott a fldesur a kisselykiekkel.
A dezsmabor ekkor Kisselyken 1308,5 veder (14 786 liter), Bogacson 312,1
veder (3526,7 liter), Paratelyon 33,6 veder (379,6 liter) volt. Az sszes dezs-
mabor 43 hordoban fert el. Ezeket a borokat helyben hagytak, az ottani dezs-
mapincekben, csak negy hordonyit vittek Gernyeszegre. Emellett Kisselyken
81 lakostol 81 hordoban 33 787 liter bort foglaltak le, amelybol szinten vittek
Gernyeszegre. 5
1688. augusztus 5-en es augusztus 28-fo Szebenbol Gernyeszegre fuvaro-
zott ket szasz ember sszesen 5 hordonyi bort, majd 1689. januar 17-en egy
Benedeki Istvan nevii Deak uram" ismer haram hordonyit. Szebenbol ssze-
2 Makkai L., 600.
3
Tr6csfoyi Zsolr: Teleki Mihdly (Erdely es a kurucmozgalom 1690-ig), Budapesr, 1972, 315.
4
MOL Teleki lvr. 4. cs. p. 132/a-b.
5 Uop.211.

312

www.cimec.ro
sen 8 hordoval szallitottak ekkor bort. 6 1689. aprilis nyolcadikan a Karkobol
Szebenbe szillitott majorsagi, dezsma-, adossag- es foglalt borok attekinto ki-
mutatasat keszitettek el. fgy lathato, hogy az osszes majorsagi szolo bora 64
hordonyi lett, 2114,3 veder, vagyis 23 891,6 liter.
A Lato szolo bora 2 hordonyi bort termett, a Csengo alja 16 hordonyit.
Osvenyen felii!, a Csengo homlokan, a Csengo tetejen 47 hordonyi bor ter-
men a Csengo veres boraval egyiitt. A Nagy Huvoson termett bor 4 hordo,
a Vajda szolo bora 3 hordo, a Kortvelyes szolo bora 1O hordo volt.
Dezsmaborok koziil a karkoi, a kiralypataki, a tibori 17 hordot jelentett.
Adossagborokkem szamoltak el a karkoi, kiralypataki, tibori bort 19 hordo
mennyisegben. Foglalt borkent a karkoi, kiralypataki, tibori borok 4 hordo-
nyi bort tettek ki. A Karkobol Szebenbe vitt borok osszes mennyisege 101
hordot tett ki, 7 ami 3567,7 vedernek, vagyis 40 315 liternek, 403,15 hi bornak
felelt meg.
Ez ev augusztus 5-en Karkobol Uzdiszentpeterre is fuvaroztak majorsagi
borokat. Csengo, Kis Hiives, Nagy Hiives es Kortvelyes veres bora, valamint
a cselnai majorsagi borok, amelyek kozt iirmosok is voltak, igy keriiltek Teleki
Mihaly udvarhazihoz. 8 A borokat vagy robotban, vagy berfuvarosokkal szal-
!ittattik. Mar 1590-ben elofordult, hogy peres jogiigylet keletkezett abbol,
hogy egy Szemsimoni Janos nevu ember a csikszentmartoni Daco Gyorggyel
es Vas Alberttal hozatott bort, de a fuvarozas soran valahogy hija lett a bornak,
ezert a megrendelo a fuvarozok beret visszatartotta, mig az udvarbiro megh
zabaditia" a vallalkozo fuvarosokat. 9
Valoszinu, hogy robotmunkaban szallittatta 1689. junius 6-an Jeney
Gyorgy karkoi udvarbiro a sarpatakiakkal 11 szekeren azt a 20 hordonyi bort,
amit Gernyeszegre szantak. Osszesen 7 44 vedernyi es 3 liter mennyiseget
(8410,2 liter) juttatott igy el a foldesurahoz. A fuvarozasrol es dijarol is ma-
radt fenn dokumentum. A tizenegy szekeren 22 ember iilt, koztiik a sarom-
berki Szabados Gaspar Mate, a sarpataki kadar Buzsi Lorinc is. fgy osszesen
24-en erkeztek, akiknek Baranovszki Gyorgy karkoi uradalmi tiszt 192 darab
cipot, szemelyenkent nyolc-nyolc darabot osztott ki. 10 A cipo ebben az eset-
ben egyfele korai termeszetbeni fizetesnek is szamithat, ami arra urai, hogy
6
Uo.,p.193-194.
7
Uo p. 94/a-b.
8
Uo.,p.141.
9
SzOkl. (Js I, 109.
10
MOL Teleki lvt. 4. cs. p. 23.

313
www.cimec.ro
a borszilltas mar nem tiszta robotmunknak, hanem konvenci6nak mino-
siilt. 1690. junius 25-en Jeney Gyorgy azt is lerta egyik leveleben Szegedi
lstvannak, hogy hogyan, hany hord6val fuvaroztak. Hordokat hoztanak egyik
egyik Szekeren harmat im Summa tizenkettot, kg penigh irt negyet negyet egy
szekerre... '~ 1 A gyakorlat orszagosan a haromhord6s borfuvarozas volt, nem
a levelben emlitett 4-4 hord6s, amit a levelir6, ugy latszik, nem ismert, vagy
a korabbi hiradas miatt hianyolta a harom hordo helyett a negyet. A borfu-
varoz6k kozott jobbagyok is lehettek, akik egyik fo szolgiltatisa a foldesuri
majorsagi es a dezsmaborok szillitisa volt. Sot az ilyen uj jobbagykotesek ko-
zott, mint uj munkaero es erdelyi lakosu, mar betelepedett roman jobbagy is
megjelent.
1691. aprilis 1-en Arva Ver Judit", Teleki Mihalyne harom roman test-
verrel, a Kolozs megyei Ujfaluban lak6 Olah" Popa Juonnal, valamint Popa
Tivadarral es a Balaban lak6 Popa Gyorggyel megallapodott. Jobbagyaikent
kotelezte oket arra, hogy minden evben a sajat szekeriikkel Kark6b6l vagy
Sorostelyb6l 55 veder bort tartoznak Gernyeszegre, vagy Uzdiszentpeterre
fuvarozni. A tobbi, irasba foglalt szolgaltatisaik elleneben fogadta be oket
jobbagyainak. 12 A fentebbi roman jobbagymegkotes es -leteleptes mint
a munkaero megkotese nem ujdonsag ereju, ebben az idoszakban tomegevel
kotottek szerzodest roman munkaerovel az erdelyi magyar es nem magyar
foldesurak.
A bor mindig j6 arucikk volt, az eltero termeszeti adottsagu nagytijak
kozti arucsereben, kereskedelemben fontos szerepet jatszott. Ez SzekelyfOld
es Moldva kapcsolatiban is fennallt, meg a Karpatok hag6i sem tudtak le-
kiizdhetetlen akadalyt jelenteni. Moldvab61 bort hoztak Szekelyfoldre. De a
szasz szolovidekek borait is kedveltek Szekelyfoldon. 1600. junius 11-en pi.
Kis Bodo Gergely csikszentkiralyi szekely a szolgajat mar harmadik eve te-
tozsindellyel kiildte Szaszfoldre, Medgyesre. A szekeren uj hord6t is kuldott,
hogy eladjak es bort hozzanak erte, de a szolga nem hozott erte semmit. 13
Masik kedvelt borbeszerzo hely Havasalfold volt. A szekely osszeirasok
kozott is lehet talalni adatot arra, hogy pi. Pap Thamas Gjalogh Lofii Ha-
vaselfoldiben ment borert. "14 A szekely udvarhazak osszeirasai is mutatjik ezt
a fajta borkereskedelmi kapcsolatot, pi. 1679-ben a mezobodoni udvarhazban
11
Uo., 1. cs. p. 201.
12
Uo., 4. cs. p. 84.
13
SzOkl. Os., III, 602.
14
SzOkl. Os., V, 59.

314

www.cimec.ro
is osszeirtak egy havasalfOldi hord6t, amely az ottani borral keriilt Erdelybe. 15
A szekely lustrik, osszeirasok pl. szekerkesztessel szolgal6kat is feltiintettek,
akiket eroszakkal jobbagyi munkaszolgalatra, szekerkeszitesre - a kereskede-
lem nelkiilozhetetlen szallt6eszkozenek kesztesere - koteleztek. 16
A borkereskedessel is foglalkoz6 Teleki Mihaly 1688. evi borai kozott
3 hordo magyararszagi is volt, amihez vagy nem nyult, vagy pedig masikat
hozott az elfogyott helyett, mert 1689. majus 28-an ugyancsak haram hord6-
nyi magyararszagi bora volt.17

Dongcis edenyallom:iny (hordo)

A dongas edenyekben nem csak bort t:iraltak, erleltek es szallitottak, ha-

nem mindenfele termenyt, szemes termenyt, magokat, husokat, zsirt, ha-
lat, mezet, turat, tejet, vajat, kaposzt:it, savanyusagot, ecetet stb. Mindez
a dongas kis es nagy edenyek szerepet, fontossagat jelzi. Termeszetesen a
peres iigyekben, a vegrendeletek kozott is szamosat talalhatunk, ahol ezeket
a fontos taral6edenyeket emlitettek. 1600. aprilis 13-:in Nagy J:inosne, Ilona
asszony a szolgajat elkiildte, hogy a tulajdonat kepezo haram foldes hord6t,
egy eresztokadat, egy kaposzt:iskadat, ket olt6kadat elhozzon, amelyeket az
alperes nem adott vissza neki. 18 Ugyanebben az evben julius 31-en a kissoly-
mosi szabad szekely jogallasu Szentgyorgyi Balazst61 egy foldes hord6t borral
egyiitt elloptak. 19
Az uradalmakban a majorsagi termesek es a dezsma, valamint az ajandek es
egyeb jogdmen beszedett termenyek t:iralasara is a dongas edenyeket hasznal-
t:ik. Teleki Mihalynak, a nagy birtokszerzonek a birtokain is sok dongas edeny
allt rendelkezesre. Reszben sajat, reszben pedig mas birtokok, udvarhazak
edenyei. 1688-ban ossze is irtak oket, hogy a birtok iranyt6i kepet kaphas-
sanak a szamukr6l, fajt:iikr6l. 20 A tejes- es a vajasedenyeken kiviil a kovetkezo
udvarhazaknal, birtokokon az alabbi fajtaju es mennyisegu dongas edeny allt
rendelkezesre:

15
B. Nagy M., 133.
16
SzOkl. Os., IV, 320.
17
MOL Teleki lvc. 4. cs. p. 86/b. es 32/a.
18
SzOkl. Os., III, 325.
19
SzOkl. Os., III, 225.
20
MOL Teleki lvt. 4. cs. p. 207/a-b.

315
www.cimec.ro
 Sorostelyban: iires uj hordo bol 1o db,
iires kadbol 11 db,
iires regi hordobol 1o db,
kisded" kdbol 1O db,
cseberbol 46 db.
Uzdiszentpeterrol nem tiintettek fel adatokat.
Gorgenyi udvarhznl: iires hordo 5 db,
iires talag 16 db,
cseber 55 db,
sajtr 11 db,
kd 1o db llt.
Karkoi birtokon: mustos kd 45 db.
Hasonloan nagy kdak voltak az itt feltiintetett, de mindig megkiilonboz-
tetett, a mossnl hasznlt szapulo kd, amelybol ket darab llt ekkor ezen
a birtokon, valoszim'.i az udvarhznl:
iires hordo 23 db,
puttony 8 db,
dezsa 10 db,
fa Jiu (hordotolto dezsa) 4 db,
cseber 12 db,
sajtr 11 db.
Kercsesorn: iires hordo 26 db,
talag 8 db.
Kovron iires pincetok 1 db.

A hordok es a borfajtk (o- es ujborok, majorsgi es dezsms, illetve brmi

ms) osszeirsa llando, idoszakonkenti munkt jelentett az uradalmi alkal-
mazottaknak, a tiszttartoknak. 1688 nyarn peldul a Gernyeszegen tallthato
borokat - es termeszetesen a hordokat - szmlltk ossze. Az osszeirok a kar-
koi majorsgbol 11 hordo obort es egy hordonyi tibori adossgbort talltak,
osszesen teht 12 hordonyi obort. Ezzel szemben viszont az albbi ujborokkal
teii hordokat szmoltak ossze: karkoi majorsgi ujborbol 41 hordo, karkoi
adossgborbol 4 hordo, tibori adossgborbol 3 hordo, sorostelyi majorsgi
bor 15 hordo, csernai majorsgi, lefoglalt es adossgborbol osszesen 5 hor-
do, a sorostelyi adossg- es dezsmaborbol 5 hordo, a holdvilgi majorsgi es
adossgi borbol 7 hordo ujbor, vagyis osszesen 92 hordoban volt bor, ebbol

316

www.cimec.ro
 12 obor, 80 hordo ban pedig ujbor, amelyet 1687-ben sziireteltek. 21 Meg ez
ev augusztus 5-en a kolozsvari kulcsar, a borokert felelos uradalmi szakember
szamad:isa szerint 1687-es evjaratu borbol 23 hordonyi volt a keze alatt, de
a kovetkezo evben mar csak 12, amelybol 3 hordonyit kocsm:ikban, vedrevel
egy nemet forimon kimerettetett. A 200 vedernyi borert 240 forintot kapott,
16 vederrel pedig seprot adott el. Egy hordo bort pedig hordostul adott el
a nemeteknek. 22
Teleki Mihaly birtokain a kovetkezo hordokeszlet-nyilv:intartas a bogacsi
hordokrol 1688. szeptember 17-en elkesziilt szamvetes volt. Ebbol attetelesen
azt s megtudhatjuk, hogy Teleki kiknek adott el es kb. mennyi bort, illetve
pontosan h:iny hordoval. Ezek szerint: a gernyeszegi kocsmara 1687-es bort
7 db hordoban, az 1688-as bort 3 db hordoban. Az asztalra szant, vagyis a ger-
nyeszegi kastelybeli fogyaszt:isra 7 hordonyi bort biztositott.
Bogacson pedig 18 tele hordo es egy felben :illo volt. Kemeny J:inosnal
:illt 11 hordo, amit meg 1686-ban adott neki Teleki, Kereszturi urnal ket da-
rab hordo, amit szinten 1686-ban kapott Telekitol. Rikolomi urnal egy da-
rab 1687-es, Marczin grofnal egy hordo volt kint 1687 ota, Mabradi urna!
1685-tol ket hordo, Daroczi urna! 1686-ban adott egy hordo volt kint Teleki
Mih:ilytol. Uzdiszentpeteren 15 hordot, Gorgenyben osszesen 1O hordot tar-
tottak nyilv:in. 23 Osszessegeben teh:it 79 hordot tartottak nyilv:in, hogy hol
:iii, vegigkserve, hogy hol, kinel van, kihez keriilt el.
A hordok helyzete, iiressege, felhaszn:ilhatosaga alapveto kerdes volt, hiszen
sziiret elotti idoszakban letkerdesse v:ilt, hogy a termest mennyi es milyen ur-
tartalmu hordoba menthettek el. Ezert irhatta Csanadi Andr:is uradalmi tiszt
emlekeztetojeben 1688. oktobereben, hogy 27 iires hordot sz:illittatott Karko-
ba. 24 Az 1689. majus 25-i, Szent Orban-napi gernyeszegi osszeirt boroshordok
sz:ima a dong:is edenyek gyarapod:isat mutatja, ami reszben a haszn:ilat bovii-
leset is jelezte, reszben a rossz kezeles miatti amorciz:ilodast. Tavaly Segesvdrrof
hozott uj negjvenes hordo" sz:ima 50 db volt, ugyanakkor 18 uj atalagot vettek a
meglevo majorsagi regi hordok melle. A hordok szama igy 146-ra emelkedett.
Emellett 12 letesi, 12 tiboldi, 25 bogacsi, 20 kisselyki es 2 db paratelyi hordot,
vagyis osszesen 71 mashonnan szarmazo hordot szamWtak ossze. Ezzel Gernye-
21
Uo., p. 162/a.
22
Uo., 1. cs. p. 235.
23
Uo., 4. cs. p. 1. Az ier emlitett Kemeny Jnos, akinek Teleki bort adott hord6st61, 1661-ben
erdelyi fejedelem volt.
24
Uo., p. 44.

317
www.cimec.ro
szegen osszesen 217 hordo illt rendelkezesre, illetve ezeket esedeg vissza kellett
a szarmazsi helyiikre szillitani. 25 Ez a szam augusztus 22-ere mar lecsokkent,
ami jelzi, hogy elszillithattak az eredeti helyiikre. Ekkor Kisselykrol 25 hordo
volt, az egyik Magyarorszagrol valo. Bogacsi 2, karkoi 2, amibol az egyik iirmos
volt, uzdiszentpererrol pedig egy hordo szarmazott. Mas pinceben: 8 karkoi,
4 gernyeszegi, 2 berkeszi, osszesen tehat mar csak 44 hordoban volt bor. Ehhez
hozzaszamoltak a Szebenbol szarmazo 12 hordonyi bort, gy mindosszesen is
csak 56 hordo bor volt Gernyeszegen 1689. augusztus 22-en. 26
1689. szeptemberenek elejen - ugyancsak a sziireti elokesziiletek jegyeben
- ismet felmertek a dongas edenykeszletet. Sorostelyon a keszlet a kovetke-
zokbol illt:
iires boroshordobol 16 db,
uj hordobol 13 db,
csigernek valobol 14 db,
kaposztanak val o hordo 1o db,
bornyomo kad 4 db, ami a szolotaposas elterjedtseget mutat-
ja, a preseles meg nem valt iltalanossa;
bornyomo uj kad 6 db,
kaposzras kad 26 db, amelyeknel megjegyezte az osszero,
hogy ezek biidosek voltak, jo erosek es meg nem regiek.

Kiilon szamba vettek a Sorostelyrol elkeriilt, borral elszillitott hordokat

is. fgy keriilt pl. a nagyszebeni polgarmesternek, a fO kirilybronak, a szekb-
ronak is egy-egy hordo, Absolon urnak, Fogarasba Teleki Mihily reszere hat
hordo, Gernyeszegre negy, Uzdiszentpeterre negy, valamint Kende Gabornak
egy, ismet Gernyeszegre sajtokkal es murokkal toltve her darab, Keresdre bor-
nak valo iires hordo 30 db, kaposzraskad 23 db, es ugyancsak Gernyeszegre
vittek 20, kaposztaval teli kadat. 27
A gernyeszegi hordo- es borallomany ez ev szeptember elejen teli hordok
szamaban a kovetkezokeppen valtozott meg: bogacsi borral 2 hordo volt tele,
kisselykivel 19 hordo, karkoi borral 5, csernaival 2, gernyeszegivel 4, sorostelyi
borral 3 hordo, osszessegeben tehat 35 hordonyi bor illt itt a pinceben meg
sziiret elott. Ezek lettek aztan az oborok a kovetkezo evben. 28 A teli hordok
25
Uo., p. 35.
26
Uo., p. 146.
27
Uo., p. 148.
28
Uo., p. 149.

318

www.cimec.ro
ismeretenel az iires hordok szma joval fontosabb volt minden osszel. 1689.
szeptember 10-en nem veletleniil megint szmba vettek az iires hordokat: hol,
mennyi, uj-e vagy regi ll rendelkezesre.
Karkoban : 31 iires hordo llt,
5 tele borral
1 felben volt, amibol akkor ittk a bort,
8 csigeres hordo,
1 kposztshordo es 9 semmire sem valo, rossz hordo llt az
osszeirs szerint.
Sorostelyon: 13 iires uj hordo volt,
46 iires boroshordot,
14 csigeres hordot,
20 kposztshordot tallt a leltrozo.
Keresden: 18 iires boroshordot talltak.
Nagyszebenben: 28 iires boroshordot talltak ugyancsak.
Fogarason: 16 iires hordo volt, vagyis ennek a szeptemberi ttekinto osz-
szeirsnak az eredmenyekent osszesen 153 db iires hordot talltak, es ezek
mellett 22 csigeres hordot es 11 kposztshordot. Teht feltetlen hasznos
volt az iires hordokrol az adatokat bekerni es osszegezni, hiszen az a 153
iires hordo nagy mennyisegu sajt termelesu vagy dezsmabor tartsra volt
elegendo. 29
A lzas iireshordo-keresest mutatja egy msik osszeirs is, amely lehet, hogy
resze volt a fentebbieknek. Pontosabb idomegjeloles nelkiil 1689-ben az alb-
bi iires hordokat talltk:
a gorgenyi 1O hordo bol 5 volt iires,
a paszmosi majorsg 1O hordojbol Uzdiszempeterre fuvaroztak 4
hordot, gy 5 iires volt mr,
a trapoldi 10 hordonyi dezsmaborbol 8 iires volt, egy hordo bort tol-
teleknek hasznltak fel,
a bogcsi 32 hordonyi borbol Uzdiszentpeterre 5 hordot elkiildtek, itt
2 hordo volt iires,
a radnotfai kocsmn 1 tele hordonyi bor volt,
kissolykon 7 boroshordo volt, ebbol 2 lett iires,
Sorostelyon a 4 hordobol mind a negy iires volt mr,
a karkoi egy hordo is iires volt mr ekkor,

29
Uo., p. 151. A hord6k U.rrarralmar61 nincsen ismereciink ebben az esecben.

319
www.cimec.ro
 az ujlaki, sarmasi 3 hordo borbol egy mar iires volt,
a lonai borok 4 hordoban meg tele voltak. fgy az osszeirok szerint 27
iires hordot tudtak osszegyt'.ijteni a sziiret kezdetere. 30
Ezek alapjfo osszesithettek a gernyeszegi hordoszamot a sziiret vegeztevel
1689. november 23-fo. A helyben vaio majorsagi borok hordoja 134 db volt.
Emellett 16 karkoi boroshordo, 1O letesi, 12 apokai es 8 bogacsi hordo volt,
osszesen 180 hordo. Ezen felul meg plusz 141 dongas edeny volt iires, amibol
70 hordo, 18 sziireti kad es 53 kaposztaskad volt. 3 ' Mindezek az uradalmi
adatok joi jelzik, hogy az iires dongas edenyekre milyen nagy sziikseg volt, es
a pontos szamukat minden evben meghat:iroztak. Reszben az uj, keszitendo
edenysziiksegletet hat:irozhattak meg, reszben pedig a termeny elhelyezesenek
biztositasa miatt volt erre sziiksegiik.
Bar a hordok szama koriilbeliili bormennyiseget jelemett, a hordok veder-
szama jelentette a pontos t'.irmerteket. Erdelyben az erdelyi veder mint alap
urmerteknyi egyseg volt altalfoos. Ez 11,3 liternek felelt meg. Ezzel mertek
a hordokat is, altalaban 40-esnek hivt:ik az altalfoos hordot, vagyis 40 ved-
resnek. Ez kb. 4,5 hektos nagy hordokat jelentett, ami a magyarorszagi atlag
boroshordoknal nagyobb volt, hiszen a transzporthordok voltak 5 hektosok,
amelyeket a borszallito szekerekre harmasaval fektettek a borkereskedok, es
ezzel konnyitettek meg a harmincad vamoknal, a hataratkelesnel a vamosok
munkajat, akik tudt:ik, hogy egy kocsinehezeknyi, fuvarnyi bor 15 hi. Nem
kellett kiilon megmerni, megakolni a hat:irra erkezo borkereskedo borat. Az
erdelyi veder t'.irmertek mellett egy nagyobb veder t'.irmertek is hasznalatos
volt, ez pedig a bfoyai (nagybfoyai) veder. 1688-ban, a Teleki Mihaly birto-
kaban levo Kovar videki majorsagi bornai tiintettek fel, hogy az 1067 veder
volt, de ha bfoyai vederrel szamoljak, akkor csak 800 bfoyai veder, mint irtak:
... conjutaltatot .. .folul az Erdelyi vodorrel teszen tobbet Urna 267... '' 2 Vagy-
is a bfoyai veder nagyobb t'.irtartalmu volt. Ha erdelyi vederben szamoltak,
akkor a kisebb t'.irtartalmu veder miatt nagyobb vederszamot kapunk. Egy
bfoyai veder 1,33-szor volt nagyobb, mint az erdelyi veder. A termes nagy-
sagfoak meresekor, a dezsma beszedesekor valt fontos kerdesse, hogy milyen
t'.irmertekt'.i vederben szedtek be a termest. Ez ugyanis vedrenkent 3,72 liter

.~o Uo., p. 27/b.

31
Uo., p. 182.
32
Uo., p. 205/b. A nagybfoyai veder t'.irmertekenek Makkai Liszl6 mas merteker adore meg,
mim az itt emlirett es kiszimolr ertek. 6 6,2 erdelyi vederrel veszi egyenlonek a bfoyait, vagyis
70,06 literesnek. Vi:i. Makkai L., 651.

320

www.cimec.ro
kiilonbseget jelentett, es mind a beszolga..ltat:isn:il, mind az uradalmi termes
felbecsiilesenel, a hord6k kisz:imit:is:in:il jelentos kiilonbseg mutatkozott a kii-
lonbozo t'.irmertekt'.i vedrek miatt.
A hord6k nagyobbreszt faabroncsosak voltak meg ekkor. Az udvarh:izak
lelt:iraiban kiilon fel-feltiintettek a vasabroncsot, pl. 1689. okt6ber 16-:in
a boroshord6k sz:imbavetelekor 12 hord6t kotve, vagyis abroncsozva, 122-t
meg kotetlen boroshordok''-kent emlitettek. 33 Ezekre a hord6kra jobban vi-
gy:iztak, mert, mint Jeney Gyorgy Szegedi lstv:innak irta 1689. m:ijus 30-:in,
,,Az hordok mellyekben a bort elvittek Uj hordok, mellyeknek meg csak egy forrds
is nincs ... Viselije joi gondjokat." 34 Vagyis a dong:ik ne eresszenek, az abroncsok
el ne pattanjanak, a bor el ne sziv:irogjon.
A fentebbi peld:ik j61 jelzik a borlogisztika jelentoseget, fontoss:ig:it, amire
a torteneti vizsg:ilatok meg nem helyeztek eleg sulyt. Pedig mind gazdas:igi,
t:irsadalmi, kozossegi szempontb61 lenyeges kerdesnek tt'.inik ez az osszetett
munka, de ha a bor diplom:iciai, kereskedelmi :iru szerepet is ide ertjiik, akkor
egy:iltal:in nem elhanyagolhat6 torteneti kerdesse v:ilik. Foleg egy-egy regi6,
ak:ir a szolot kevesse termelo Szekelyfold eseteben is.

33
Uo., 2. cs. p. 166. A borkotok a lcidarok, az abroncskocok voltak.
34
Uo 1. cs. p. 202.

321

www.cimec.ro
 WEINLOGISTIK zwiscHEN GuTSHOFEN
UND GuTsHERRSCHAFTEN IM SzEKLERLAND
IM 17. }AHRHUNDERT

Meine Abhandlung ist als eine angewandte Forschung gedacht. Zuerst habe
ich die allgemeinen Merkmale der Weinlogistik im Szeklerland zusammen-
gefasst, in der zweiten Halfte des Artikels bringe ich meine geschichtlichen-
archivarischen Forschungen als Beispiele.
Ich muss meine Arbeit mit einer begriffiichen Klarstellung beginnen. Was
ist denn Weinlogistik? Sie bedeutet den Transport und Handel mit Wein, und
die dazu notigen vielfaltigen, bewusst geplanten Tatigkeiten, sowie die geeig-
neten Gerate und AufbewahrungsgefaBe.
Die Wirtschafts- und Weingeschichtlichen Forschungen haben sich auch
im Szeklerland nicht mit der Organisation und der Abwicklung des Wein-
transports der Gutsherrschaften und der Leibeigenen-Bauern beschaftigt.
Dabei benotigte diese komplexe Aufgabe groBe organisatorische Arbeit. Die
Schwierigkeit und Wichtigkeit der Arbeit wurde nur erhoht durch die Kiirze
der Zeit, zwischen der Weinlese und dem ausgaren der Neuweines vergehen
nur wenige Wochen. Fiir den Weinhandel, den Transport der GefaBe waren
wegen dem schlechten Zustand der StraBen nur die frostigen Wintertage ge-
eignet. Die Gefahr der Neugarung der Weine machte einen Transport bei
warmem Wetter unmoglich. So mussten die Beamten der Herrschaftsgiiter in
kurzer Zeit wichtige und komplexe organisatorische Arbeit leisten.
Im Szeklerland wurden die Beschaftigung und der Handel mit Wein im-
mer wichtiger, obwohl es hier im Vergleich zu anderen Gebieten relativ we-
nige Reben gab. Dies zeigt auch, dass man durch erfolgreichen Weinhandel
wirtschaftlich-gesellschaftlich emporsteigen konnte. Dieser Weinhandel in
groBem MaBe iiberstieg bei weitem die Bediirfnisse einer Familie. Allerdings,
kann man den Hang des ungarischen Adels zum Handel nicht als allgemein
und auBerordentlich betrachten. Gyula Szekfu war in seiner beriihmten Ar-
beit der sogar der Ansicht, der Handel, der Weinhandel sei der Seele" des un-
garischen Adeligen durch und durch fremd. Aber interessanterweise wurden
viele Familien durch den Weinhandel reich, so etwa die szekler Fiirstenfami-
lien von Gabor Bethlen, Gyorgy Rik6czi I., Zsigmond Bathori, ader die szek-
ler Aristokraten Samuel Kalnoky, Zsigmond Rik6czi ader der alte Kapitan
von GroBwardein (Varad), Rhedey; einige von ihnen waren sogar abstinent,

322
www.cimec.ro
wie zum Beispiel Mihaly Szeki Teleki, ader der Hypochonder Mikl6s Bethlen.
Mihly Szeki Teleki erwarb sehr viele Giiter in Weinbaugebieten, da dieser
Anbauzweig am gewinnbringendsten war.
Diese weinlogistische und organisatorische Arbeit erforderte enorme Um-
sicht von den Leitern des Weinhandels. Das Erscheinen und die Verbreitung
von schriftlichen Listen und zusammenfassenden Tabellen sind dem heutigen
Forscher sehr hilfreich, um sich ein Bild liber den friiheren szekler Weinhan-
del, die Bewegungen der Weine, iiber ihre allgemeinen Merkmale. Die vielen
DaubengefaEe mussten registriert und kontrolliert werden; welche wurden fiir
die Weinlese benotigt, fur die Behandlung, fiir den Handel und die Garung,
zum Beispiel. Neben der Vielfaltigkeit der Fasser musste bei der Erstellung der
Listen beriicksichtigt werden, ob sie leer oder voll waren, oder ob sie vielleicht
zu dem Typus gehorten, welche bis zum Rand gefiillt werden mussten, ader
aus denen die leicht garende Fliissigkeit in kleiner Fasser umgeschopft werden
wurde. Aber zu dem Begriff der Fasser gehorten auch die kaputten Weinfasser
und Fasser fur den Kraut dazu. Zu den DaubengefaEen der Weinherstellung
gehorten auch die groEen Wannen, die alten und neuen Zubern, die Biitten,
die Bottiche, die Tokajer Fasser (atalag"), die Schaffel und die Tonnen mit
parallelen Wanden.
Die obigen Beispiele zeigen anschaulich die Bedeutung der Weinlogistik,
die von der geschichtlichen Forschung nicht genug beachtet wurde. Dabei
scheint diese komplexe Arbeit aus wirtschaftlichem, gesellschaftlichem und
gemeinschaftlichem Aspekt eine wichtige Frage zu sein, und wenn wir Rolle
des Weines als Handelsgut hinzuziehen, wird sie zur einen nicht vernachlassi-
gbaren geschichtlichen Faktor. Besonders fiirs eine Region, auch wenn sie wie
das Szeklerland wenig Reben anbaute.

323
www.cimec.ro
www.cimec.ro
ELOADASOK

www.cimec.ro
www.cimec.ro
Hovdri Janos

GoNDOLATOK Mnrns KELEMEN (1690-1761)

ELETUTJAROL

Mint e sorok fr6ja, albbi dolgozatommal szeretnek tisztelettel es szeretettel

ad6zni Demeny Lajos torteneszprofesszor emlekenek. Sajnos az emlekkon-
ferencin diplomciai elfoglaltsgaim okan nem lehetettem jelen, igy ut6lag
iratkozom fel a tisztelgok sorba. Sokszor es sok helyi.itt talilkoztunk, s keres-
ti.ik a megoldsokat az erdelyi torteneti kutatsok elobbre vitelehez. Csodil-
tam Demeny Lajos elkotelezettseget a forrsfeltrs es -kiads mellett. Neki es
szorgos tanitvny-kollegjnak, Ti.idos Kingnak koszonhetoen a szekelyseg
tortenete uj fenyekben ragyog. A forrsok szekely szzadai eppoly veretesek,
mint az fr6k es a nephagyomny szarkazmussal reljes ri.indermesei. En ugy
!atom, hogy a kozreadott forrsvilg egy uj szellemisegu tortenetfrsnak is
alapja lett, s tovbbi alapkutatsokat inditott el. De a rendkivi.il ertekes es
fontos helytortenetfrst is uj alapokra helyezte. Az emlekezeshez keszitett dol-
gozatom turkol6gus mivoltom okan Mikes Kelemenhez kapcsol6dik. Meg-
pr6bltam a remek magyar fr6 eleterol ugy irni, hogy abban megmutatkozzon
az 1683-1711 kozotti kelet-kozep-eur6pai trendezodes kedvezotlen hatsa
a magyar erdeku politizlsra. Ez elsodlegesen az Erdelyi Fejedelemsegre epi-
tett magyar ut elveszteset jelentette. Ennek a folyamatnak volt Mikes Kelelem
tanuja, ldozata, ertelmezoje es szimbolikusan is ertelmezett megtestesitoje.
Osszefoglalsom inkbb essze, mint ranulmny, ezerr a fontosabb szakirodal-
mar csak fi.iggelekben adom meg. Dolgozatom a Magyar-Torok Barti Tr-
sasg es a Rodost6i Magyar Barti Trsasg Mikes Kelemen. Rodost6 magyar
kr6nikdsa cimu ketnyelvu (magyar-torok), 2012-ben Budapesten megjelen-
tetett kotetben kozolt Nyugati magyar gondolatok Rodost6ban: Mikes Kelemen
iletutja (1690-1761), is a korabeli magyar tortinelem zsdkutcdi cimu tanulm-
nyom tdolgozsa.

327
www.cimec.ro
 ***

1761. okt6ber 2-n Rodost6ban hunyt el Mikes Kelemen, a magyar irodalom-

tortenet egyik meghatroz6 alakja. Mintegy 42 evet elt ebben a vrosban, s itt
irta azokat a mt'.iveit, amelyekkel uj utra terelte a magyar irodalmat. Sokak-
nak taln furcsn hangzik, sot szinte hihetetlen, hogy e torok vros a modern
magyar irodalom egyik sziilohelye. Pedig az. Sot, ennel meg tobb is: Mikes
Kelemen neve es munkssga a 20. szzadban a magyar modernits szimb6lu-
ma lett. fgy keriilt a rola kesziilt emblema (Beck O. Fiilop alkotsakent) a 20.
szzadi magyar irodalmi es szellemi megujulst hoz6 Nyugat cimt'.i nagynevt'.i,
ertekteremto es velemenyforml6 foly6irat borit6jra. A rodost6i ir6asztala
mellett iilo Mikes Kelemen stilizlt brzolsa a neves foly6irat cimlapjn
mintegy 33 evig (1908. janur 1-jetol 1941. augusztus 1-jeig) a magyarsg
Nyugathoz val6 tartozst jelkepezte, annak ellenere is, hogy a jeles magyar ir6
epp Keleten, az Oszmn Birodalomban elt es alkotott. Irodalmi munkssgt
illetoen taln nem volt kiilonosebb jelentosege annak, hogy pontosan hol elt.
A 20. szzad forgatagban Bart6k Bela es Mrai Sndor az Egyesiilt llamok
ban is, ahol emigrnskent eltek, izig-verig magyarok maradtak. Ebben szinte
Mikes Kelement kovettek, de abban is, hogy szerintiik a magyar onazonossg
osszeegyeztetheto a modernseggel, amely evszzadokig a nyugatossgot jelen-
tette Kelet-Kozep-Eur6pban.
Brmennyire is a nyugatossg jelkepe irodalmi munkssgban Mikes
Kelemen; eletutjban, illetve szemelyes elettorteneteben azonban jellegzete-
sen kelet-kozep-eur6pai. Annak a tortenelmi kornak volt a gyermeke, amely
1683-ban, az oszmnok becsi veresegevel vette kezdetet, s 1711-ben a Rk6-
czi-szabadsgharc buksval fejezodott be. A ket evszzadon tivelo hrom ev-
tized alapvetoen megvltoztatta az eur6pai, a kelet-kozep-eur6pai es a magyar
viszonyokat. Az Oszmn Birodalomnak a Habsburgokt61 es szovetsegeseiktol
elszenvedett veresegei megingattk a Fenyes Porta belso erejer, a szultnok
kiszorultak Magyarorszgr61, s vele egyiitt abb61 az ellensuly-politikb61,
amellyel Becs hatalmi lehetosegeit a magyar viszonyokban korltoztk. Becs
a visszafoglal6 hboru vegere (1683-1699) megerosodott, az Oszmn Biroda-
lomt61 visszanyert magyar teriiletekkel a Habsburg monarchia tovbb nott es
egyre fajsulyosabb eur6pai tenyezo lett, s ez leginkbb Franciaorszg erdekeit
sertette. Gyozelmeik reven a Habsburgok meghatroz6 hatalomm vltak Ke-
let-Kozep-Eur6pban, s erejiikkel veszelyt jelentettek a magyar erdeku politi-
zlsra. II. Rk6czi Ferenc a magyar pozici6k megvedese erdekeben, francia

328

www.cimec.ro
es bajor szovetsegben 1703 es 1711 kozott h:iborut vivott Ausztri:ival. Ezt
azonban elveszitette, s ezt kovetoen a Habsburgok kiz:irolagos alakitoi lettek
a magyar helyzetnek. Ennek a politikai es hatalmi :italakul:isi folyamatnak
nagyon sok vesztese es nyertese lett Magyarorsz:igon. Ebben a h:irom evtize-
des kiizdelemben veszett el politikai tartalmaiban es erdekervenyesito kepes-
segeiben az Erdelyi Fejedelemsegre epitett magyar ut, amelyet a geopolitikai
evidenci:ik helyre:illitani tobbet nem engedtek.
A kiizdelmek nemcsak a csatatereken es a diplom:iciai szinteren zajlot-
tak, hanem a magyar t:irsadalomban is: sokan v:iltak a v:iltoz:isok kovet-
kezteben foldonfutokk:i, de akadtak olyanok is, s nem is kevesen, akiknek
az uj helyzet felemelkedest hozott. Sok esetben nem is maguk az erintettek
v:ilasztott:ik a vegigj:irt utakat, a sors, a politika, a csal:idi hagyom:iny es nem
ritk:in a veletlen merte r:ijuk. A tortenteket a kor embere is megitelte, de meg
ink:ibb az utokor. fgy egyes tettek tortenelmiekke emelkedtek, m:isok a teve-
desek, badars:igok vagy gal:ids:igok kategori:ij:iba siillyedtek. A magyars:igra
nezve termeszetesen ir:inya volt a v:iltoz:isoknak: a Magyar Kir:ilys:ig es az
errol lev:ilasztott Erdely sorsa mind jobban 6sszefon6dott a Habsburg-h:izzal
es Ausztri:ival. Ebbol kovetkeztek elonyok, de h:itr:inyok is. A magyars:ig
egyszerre lett t:irgya es reszese egy olyan nagyhatalmi politik:inak, amely
Becs-kozpontu volt, s igyekezett a maga vil:ig:ibol a magyar hagyom:inyokat
es erdekeket kiiktatni, s helyette a magyar vezetok ele uj es cs:ibito celokat
:illitani. A magyar gondolkodok a 18. sz:izadban es kesobb is jol ismertek
tortenelmiinket. Jol tudt:ik, hogy II. R:ikoczi Ferenc szabads:igharca (1703-
1711) azon fontos torekvesek egyik utolso fell:ingol:isa volt, amelyek a ma-
gyar erdekek melletti politiz:il:is gyozelemre viteleert folytak. Mikes Kelemen
nemcsak resztvevoje volt ennek a kiizdelemnek, hanem emlekmu:illitoja is,
de egyben szimbolikus megtestesitoje az erkolcsi tartalommal is rendelkezo
politikai husegnek, a veretes intellektu:ilis szomorus:ignak, a megelt politi-
kai remenytelensegnek, de a vert helyzetben valo ertelmes tenni akar:isnak, s
a szemelyiseg, a tehetseg es a szorgalom gyozelmenek a zs:ikutds tortenelmi
helyzet felett.
Mikes Kelemen eletmuvenek megismerese, rekonstru:il:isa es ujra felfede-
zese kozel ket evsz:izadot vett igenybe. Sz:imos remek kutato mutatott r:i ujabb
es ujabb emlekekre a Mikes-filologi:iban. Az osszegzes es a teljesseg a Mikes-
kutat:isokat illetoen Hopp Lajos (1927-1996) irodalomtortenesz erdeme.
6 volt az, aki minden fennmaradt keziratot :ittanulm:inyozott es azokbol kri-
tikai kiad:isokat adott kozre. 6 volt az, aki Mikes Kelemen orokke ragyogo

329

www.cimec.ro
mrvnytbljt olyan melysegben helyezte he a magyar irodalomtrtenetbe,
mint amit a rodost6i bujdos6 megerdemelt. E sorok ir6ja sok idot tlttt
Hopp Lajos trsasgban, s volt szerencseje a remek irodalomtrtenesszel Ro-
dost6 utcit is jrnia. Szavakban szinte visszaadhatadan az a rajongs, amit
Hopp professzor erzett Mikes Kelemen irnt. Fradhatadanul kutatta a resz-
leteket, s tisztban volt azzal: r vrt az a feladat, hogy a rodost6i emigrns
tehetseget es ertekvilgt a maga teljessegeben felmutassa. Ezt sikeriilt meg-
tennie, mert tragikus es vradan halla elott a Mikes Kelemen-kutatsai vegere
majdnem pontot tett. Meghat6 es igazsgos elegtetel az ut6kor reszerol, hogy
Mikes emlekszobrai es emlektbli mellett mind Zgonban, mind Rodost6-
ban ott van a Hopp Lajose is.
A 17-18. szzadban sajtos magyar tapasztalat sziiletett, s ez nemikepp
meg a 21. szzadban is veliink el. Jobb - mondatjk veliink trtenelmiink
tanulsgai -, ha a magyarsgnak nincsenek kiilso patr6nusai, ha lehet, meg
olyanok se, akik azt hirdetik magukr6l, hogy haznknak j6t akarnak. A Habs-
burg-dinasztia ketsegteleniil sokat tett Magyarorszgert, de szmos uralkod6n-
kat tancsad6ik rossz utra vezettek, s az ennek kvetkezteben Becsbol diktlt
politika sok kesen'.iseget okozott a magyar nepnek. Ez termeszetesen azzal is
jrt, hogy a magyarsg ket nagy tborra, s ezek rnyekban tovbbi kisebbekre
oszt6dott. lgen gyakran lett magyar a magyarnak farkasa. A Habsburg-dinasz-
tihoz val6 viszony megosztotta a magyarsgot. Azokat, akik a Habsburgok
ellen kiizdttek, a magyar nyelv a 17. szzad vege 6ta kurucoknak nevezi.
(Napjainkban is igy hivjuk azokat, akik a magyar erdekek mellett hatrozot-
tabban llnak ki.) Azokat pedig, akik beh6doltak Becsnek, a korabeli magya-
rok mr a 17. szzad kzepe 6ta, par6kjukat kigunyolva, labancoknak hivjk.
(Napjainkban is gunyneve azoknak, akik a kiilfldi erdekeket a magyarsg
iigye ele helyezik.) Mikes Kelemen velejeig kuruc volt, s annak intellektulis
es nyugatos megtestesitoje.
Mikes Kelemen nem volt politikus, ot inkbb a trtenesek sodortk. K
vette es csodlta a magyar szabadsgharc vezeret, II. Rk6czi Ferencet. A fe-
jedelem mellett az irs embere volt: leveleket irt es tisztzott, forditott, irs-
mt'.iveket javitott. Otthonban azonban magnak irt, a maga kedvere alkotott.
Szinte teljes irodalmi munkssga Rodost6hoz ktodik. Egesz eletet munki-
nak szentelte, meg annak ellenere is, hogy hosszu ideig szinte semmi esely
sem ltszott arra, vajon mt'.ivei eljutnak-e valaha Magyarorszgra, illetve annak
keleti felebe, Erdelybe vagy annak meg keletibb vegebe, a Szekelyfldre, ahol
csaldtagjai eltek.

330
www.cimec.ro
 Szime a esodaval hatiros, hogy Mikes Kelemen munkassaganak jelentos
resze fennmaradt. Szamos kezirat kalandos uton ugyan, de hazajutott. Ezek
kztt kiemelkedo szerept'.i a Torokorszdgi levelek, amely mar 1794-ben meg-
jelent nyomtatisban. Levelei nem esupfo egy uj irodalmi mt'.ifaj magyar meg-
gykeresedesenek veretes bizonyitekai, hanem kordokumentumok is, s egy-
ben a magyar nemzeti ntudat epitokvei.
Rodost6 lak6i j61 tudjak, de ma mar egesz Trkorszagban egyre tbben,
hogy a 18. szazadban jelentos magyar kol6nia elt a Marvany-tenger partjfo
fekvo varosban. III. Ahmed szultan itt telepftette le II. Rak6ezi Perene tbb
szaz fos kfseretet, amelynek tagjai azert erkeztek 1717-ben az Oszman Biro-
dalomba, hogy a trkkkel szvetsegben a Habsburgok ellen harcoljanak,
s folytassak azt a szabadsaghareot, amelyet a magyarsag 1703 es 1711 k
ztt vfvott. Rak6ezi azonban keson erkezett meg Praneiaorszagb6l - vagy tul
keson hfvrak -, mert amikor 1717. okt6ber 10-en haj6ja kikttt Gelibolu
kiktojeben, a Habsburgok es az oszmanok kztt mar megkezdodtek a be-
ketirgyalasok, bar ennek okmfoyait esak 1718 nyarfo frtak ala Pozsarevacott.
Komolyabb trk-magyar hadmt'.iveletekre mar nem keriilhetett sor. Rak6ezi
es kfserete kiszorult az eur6pai politikai esemenyek f6 vonalab61, elveszftettek
franeiaorszagi timogatasukat is. Parizsba vagy Versailles-ba visszaut mar nem
volt: a regi szvetseges, a Rak6ezit 1713. februar 12-en fogad6 XIV. Lajos el-
hunyt. Piilp regenshereeg, aki a gyermek XV. Lajos helyett az orszagot 1715
6ta irfoyftotta, j6 kapesolatokra trekedett a Habsburg Birodalommal. Neki
mar nem volt sziiksege XIV. Lajos egykori szvetsegeseire. fgy Rak6ezi es hf-
vei, ha akartak, ha nem, rks trkorszagi menekiiltekke valtak.
Rak6ezi es kfserete 1717 oszen Gelibolub61 Edirnebe ment, majd a szultfoi
udvar Yenikyben jellt ki nekik atmeneti szallast. Wgleges letelepitesiikrol a
dmes 1720 elejen sziiletett meg, s a magyar menekiiltek haj6ja 1720. aprilis
24-en kotott ki Rodost6ban. Ez a varos lett a magyar menekiiltek robbsegenek
vegleges otthona. A magyar kol6nia lelekszama alland6an valtozott, volt azon-
ban olyan idoszak, amikor kozel felezer magyar is elt Rodost6ban. A magyar
kozosseg legalabb szaz evig letezett. II. Rk6ezi Perene 1735. aprilis 8-fo hunyt
el Rodost6ban. Ht'.i hfvei ezutfo is Rodos to ban maradtak. Kozottiik meghati-
roz6 szemelyiseg volt Mikes Kelemen, a fejedelem kamarasa es titkara.
Mikes Kelemen az erdelyi Zagonban, esaladja osi feszkeben sziiletett 1690
augusztusaban. Csaladja resztvevoje es vegiil szenvedoje volt azoknak a sulyos
hareoknak, amelyek az Erdelyi Pejedelemsegben akkor mar tobb eve dultak.
Kara Musztafa nagyvezfrnek 1683-ban nem sikeriilt Becset elfoglalnia: sulyos

331
www.cimec.ro
vereseget szenvedett. Ennek kovetkezteben nemzetkozi szovetseg jott lerre az
oszmanok kozep-eur6pai kiszoritasara. Az Oszman Birodalom es szovetsegesei
sorra veszitettek, s magyarorszagi varaik a nemzetkozi koalici6 kezere keriiltek.
A magyarsag megosztott volt. Oseink egy resze a Habsburg oldalon harcolt,
mg masik resze az oszmanok mellett allt. Ez a sulyos ha.boru erintette Erdelyt
is, amely politikailag 1541-ben (allamjogi ertelemben 1570-ben) kivalt"
a Magyar Kiralysagb6l, az Oszman Birodalom laza fiiggeseben elo szuveren
aliam lett. Nepe sokat szenvedett, mert Erdely iitkozoallam volt a Habsburg
Birodalom es a Fenyes Porta kozott. Az oszman-torok seregek 1683. evi becsi
veresege rovid idon beliil erzodott az erdelyi politikaban is. Apafi Mihaly er-
delyi fejedelemnek sznt kellett vallania, hogy melyik oldalon all. Orszaganak
teriileten 1685 vegetol mar Habsburg csapatok allomasoztak, az oszman had-
ero viszont erosen tartotta magat Erdely deli es keleti hatirainal. A tet azonban
Apafi fejedelem, de a magyarsag egesze szamara is nem csupan az volt, mikent
lavroznak a valtoz6 katonai helyzetben, hanem az: megmarad-e az Erdelyi Fe-
jedelemseg mint szuveren aliam, s mint a nemzetkozi targyalasok resztvevoje,
vagy sem. Erdely lak6i ket pama szakadtak, voltak, akik Becsnek beh6dolni
akartak, voltak, akik ellenallni. Az ut6bbiak koze tartozott Mikes Kelemen
apja, Mikes Pal is, aki Thokoly lmre vitezekent Becs erdelyi terjeszkedese ellen
fogott fegyvert.
Az oszmanok mellett elkotelezett magyar politika legjelentosebb alakja
Thokoly lmre volt, a hres kuruckiraly". A francia udvarral is kapcsolatban
all6 Thokoly 1678-tol egyre nagyobb teriileteket ellenorzott a kiralyi Magyar-
orszagon. Csillaga azonban Kara Musztafa becsi veresegevel lealdozott. Hozza
hu katonaival megmaradt a szultan husegen. II. Szulejman szultan 1690 nya-
ran Thokolyt erdelyi fejedelemme nevezte ki, mert Apafi Mihaly erdelyi ural-
kod6 a Habsburg oldalra allt. Thokoly magyar katonaival es a mellejiik adott
torok segedcsapatokkal Havasalfold felol beton Erdelybe, s 1690. augusztus
21-en Zernyestnel nagy gyozelmet aratott. Ezt azonban nem tudta kihasznal-
ni, s par h6napon beliil kiszorult Erdelybol. Mikes Kelemen edesapja Thokoly
seregeben harcolt, amikor fia megsziiletett. Fogsagba keriilt es kivegeztek. gy
apa es fia sohasem talalkoztak.
A gyermek Mikes Kelemen minden bizonnyal sokat hallott az erdelyi
harcokr6l, a palfordulasokr6l, s csaladok kozotti politikai szembenallasokr6l,
amelyek az Erdelyen kviili kiilso erok kozotti katonai es politikai osszecsa-
pasok kegyetlen lekepezodesei is voltak. Thokoly Erdelybol val6 kiszorulasat
(1690 vegen) kovetoen Habsburg-korszak koszontott be, s egyre nyilvanva-

332

www.cimec.ro
l6bba valt, hogy Becs az erdelyi fejedelmi poszt betolteset magahoz akarja
vonni, s ezzel az onall6 Erdely, s vele az egyik magyar ut, elveszett.
Mikes Pal fiatal ozvegyenek, csics6kereszturi Thorma Evanak, akinek el-
hunyt ferje egy veszett iigyet kepviselt, nemcsak uj maganeletet kellett teremte-
nie, hanem vedelemre is sziiksege volt: felesegiil ment kovesdi Boer Ferenchez.
Mikes Kelement dzeves koraban csaladja Erdely szellemi fOvarosaba, Kolozs-
varra kiildte a jezsuitakhoz tanulni. ltt komoly spiritualis muveltseget szerzett,
valamint a latin nyelv kituna ismeretet. Oktatasaval azonban kesabb nem volt
elegedett, mert szerinte a jezsuitak nem szenteltek nagy figyelmet a termeszet-
tudomanyoknak, s a latin mellett a mas nyelveket sem vettek komolyan.
Mikes Kelemen eleteben a nagy fordulatot az hozta, hogy II. Rak6czi Fe-
renc, miutan 1707. aprilis 5-en az erdelyi orszaggyiiles beiktatta az erdelyi
fejedelmi szekbe, amelynek helyrealltasa Rak6czi szamara egyszerre volt stra-
tegiai iigy szemelyes es nemzeti kiizdelmeben, utjat Kolozsvarra folytatta. Itt
jelentette be aprilis 23-an, hogy letrehozta a Nemes Ifjak Tarsasagat", amo-
lyan tisztkepza iskolat, amelynek tagjai adtak a fejedelem testarseget. Ebbe
hivta meg Rak6czi a 16 eves ifjut, akinek apja a kuruc szabadsagharc egyik
mardrja volt, nevelaapja, kovesdi Boer Ferenc szinten Rak6czi mellett allt,
nagybatyja, zabolai Mikes Mihaly pedig az erdelyi kuruc hadak egyik gene-
ra.lisa volt. Mikes a fejedelemmel egyiitt hagyta el Erdelyt, ahova sorsa soha
tobbe nem vezette vissza.
Mikes Kelemen 1707. aprilis 27-en nemcsak Erdelyt hagyta el, eletutja
nemcsak a jezsuita kollegiumb6l a fejedelmi udvarba vitte tovabb, hanem
a nagy muveltsegu, eur6pai szellemisegu ferfiu, II. Rak6czi Ferenc hatisa ala
keriilt, aki egyszerre kepviselte asei veretes magyar politikai utjat, s volt szaza-
danak modern politikai, allamelmeleti es vallasi gondolkod6ja.
II. Rak6czi Ferenc apai agon az erdelyi fejedelmek csaladjab6l szarmazott.
Anyai agon asei a Horvacorszagban es Nyugat-Magyarorszagon birtokos Zri-
nyiek voltak. Sziilei - I. Rak6czi Ferenc es Zrinyi Ilona - hazassaga amolyan
politikai szovetsegalakitas is volt: a kelet-magyarorszagi es a nyugat-magyar-
orszagi magyar arisztokracia lepett szoros rokoni kapcsolatra egymassal. II.
Rak6ci Ferenc apja es anyai nagyapja (Zrinyi Peter), valamint anyai nagybaty-
ja (Frangepan Ferenc) mas magyar fOurakkal, francia es torok szovetsegben,
1671-ben Becs ellen lazadast akartak kirobbantani. A szervezkedes kitud6-
dott: II. Rak6czi Ferenc anyai nagyapjat, Zrinyi Peren es nagybatyjat, Frange-
pan Ferencet Becsujhelyen kivegeztek. I. Rak6czi Ferenc jelentas penzosszeg
lefizetese arin a kivegzestal megszabadult, de 1676 nyaran termeszetes halallal

333

www.cimec.ro
elhunyt. II. Rk6ezi Perene 1676. mreius 27-en sziiletett. Apjt nem ismerte,
mert pr h6napos volt, amikor 6 meghalt. fgy anyja, Zrinyi Ilona es felig len-
gyel nagyanyja, Bthory Zs6fia neveltek. Kisgyermekkort6l tudatban volt
annak, hogy nem esupn a Magyar Kirlysg elso foura, hanem egy magyar
politikai utnak is szimbolikus megtestesitoje.
Taln romantikus tortenelmi veleden, de a kis Rk6ezi eletet dontoen be-
folysolta, hogy apja hallt kovetoen pr ev mulva, fiatal, ozvegy edesanyja,
Zrinyi Ilona es a Habsburg-ellenes hareokat fradhatadanul szervezo meg fia-
talabb Thokoly Imre kozott szerelem szovodott. 1682-ben osszehzasodtak, s
igy Thokoly II. Rk6ezi Perene mostohaapja lett. Az akkor hat eves kisfiu sem
akkor, sem a kesobbiekben nem kedvelte mostohaapjt. Anyjnak sohasem
tudta megboestani ezt a hzassgot, de azt a szerelmet sem, amelyet Zrinyi
Ilona Thokoly Imre irnt erzett. Anyja dontesenek sulyos politikai kovetkez-
menyei is lettek. Nem esupn az, hogy elso szmu rebellisneve lett Magyar-
orszgon, hanem ennel sokkal tobb. Azt kovetoen, hogy az oszmn esapatok
1683-ban Bees alatt vereseget szenvedtek, Zrinyi Ilona es gyermekei is a bu-
kott politikai vonalhoz sorol6dtak. fgy aligha tehetett mst ezekben a vesz-
j6sl6 idokben, amikor ferje, Thokoly Imre maga is jrta a maga klvrijt,
minthogy bezrk6zott ket gyermekevel, JUlival es Pereneeel a Rk6ezi-esald
legerosebb eroditmenyebe, a munkesi vrba. A Habsburg-hadero 1685-ben
Munkesot is ostrom al vette. Zrinyi Ilona a vrat azonban katonival hosi-
esen vedte, mikozben Thokoly es egyre fogyatkoz6 serege oszmn kotelekben
hadakozott, de Thokolytol Zrinyi Ilona katonai segitseget aligha remelhetett.
Zrinyi Ilona 1688 elejen kenytelen volt feladni Munkesot. A megadsi egyez-
seg pontjainak megfeleloen Becsbe kellett mennie gyermekeivel, akiket az
uralkod6 elvetetett tole. ]Ulia zrdba keriilt, Perene pedig kiilonbozo jezsuita
iskolkba. Thokoly Imre 1690-ben az Erdelyert zajl6 zernyesti esatban elfog-
ta a Habsburg-haderok egyik vezeret, Heissler gr6fot, s ezt kovetoen Beeesel
alkut kotott: az altbornagy szabadon engedeseen felesege elengedeset kerte.
Zrinyi Ilona 1692 elejen lepett az Oszmn Birodalom foldjere, elete tobbi
reszer ott elte le, 1703. februr 18-n az anat6liai Yzmitben hunyt el.
II. Rk6ezi Perene 1694-ben nagykoru lett: tvehette magyarorszgi birto-
kait. Becsben azonban nem biztak benne, 1701 tavaszn nagysrosi kastelyban
letart6ztattk, majd abban a becsujhelyi bortonben tartottk fogva, ahol anyai
nagyapjt es nagybtyjt kivegeztek. Hogy elkeriilje osei sorst, kalandos li.ton
megszokott, s Lengyelorszgban keresett menedeket. Innet ten haza 1703. juni-
us 16-n, hogy francia es bajor szovetsegben megkezdje Becs elleni hborujt.

334

www.cimec.ro
 A magyarorszagi elegedetlenseg okai sokrett'.iek voltak, de szorosan osz-
szefiiggtek azzal a helyzettel, amely haz:inkban a 17-18. szazad forduljfo
kialakult. A Habsburgok nemzetkozi segftseggel az 1690-es evekben nagy
gyozelmeket arattak az oszm:inok felett, s a Magyar Kir:ilysagot a Temeskoz
kivetelevel visszafoglalt:ik, amit az 1699-ben megkotott karleai beke szentesf-
tett. I. Lipt, a nemet-ramai szent birodalom esaszara es Magyarorszag kiralya
beesi tanaesadi hat:isara azonban a magyarsag szamara kedvezotlen politikat
folytatott. A helyzet evrol evre rosszabb lett. A becsi udvar ugy velte, hogy az
uj magyarorszagi berendezkedes ir:inyftasat nem lehet elsodlegesen magyarok-
ra alapozni, s a visszaszerzett teriiletekre is a birodalom mas reszeibol hoztak
birtokosokat. Bees a magyarorszagi felekezeti hagyom:inyokra - melyek sze-
rint a katolikusok es a protestfosok tobbnyire bekeben eltek egymassal - sem
kfvant tekintettel lenni. Ez ahhoz vezetett, hogy Magyarorszagon minden
t:irsadalmi reregben nott a Habsburg-hatalommal szembeni ellenszenv. Ezzel
kiilfoldon is tisztaban voltak, kiilonosen Praneiaorszagban. XIV Lajos 1701-
tol hareban allt a Habsburgokkal a spanyol tron oroklesenek okan. A francia
diplomacia a magyar ellenzeki vezereknek tobbszor is tudtara adta: rendkfviil
j neven vennek, ha Magyarorszagon felkeles torne ki, s a magyarok bekap-
esoldn:inak a spanyol orokosodesi haboruba. Erre 1703-ban sor is keriilt, s
ennek a harcnak lett vezere II. Rakezi Perene, aki Lengyelorszagbl segedesa-
pataival tert haza a kenyszert'.i szamt'.izetesbol.
II. R:ikezi Perene hazai politikajaban nagy jelentoseget tulajdonf tott az
Erdelyi Pejedelemseg helyre:illf t:is:inak. 6 maga nem kfv:int Magyarorsz:ig
kir:ilya lenni, s nem is lett azz:i, magat esupfo vezerlo fejedelemnek nevezte.
A magyar trnra idegen dinasztiat kfvant volna meghfvni. Rakezi az Erdelyi
Pejedelemseget 1704-ben helyre:illf totta, ot az erdelyi rendek 1704. jUlius 8-:in
Gyulafehervarott fejedelemme v:ilasztott:ik, beiktat:isara azonban csak 1707.
aprilis 5-en keriilt sor Marosvasarhelyen, s innet vezetett utja Kolozsvarra. Ettol
kezdodoen II. R:ikezi Perene es Mikes Kelemen dete es sorsa osszefondott.
Erdely nemzetkozi szuverenitas:inak megorzese Rakezi kiilpolitikajaban
nagy szerepet jatszott. Az emigr:ieiban magat mindig erdelyi fejedelemnek
nevezte. Rakezinak Erdely egyszerre jelentette a esaladi multat, es az ezzel
egyiitt oroklott felelosseget, s diplomaciai lepeseinek a nemzetkozi politikai
eroterben val kibovf teset is. Ragaszkodott ahhoz, hogy kornyezeteben erde-
lyiek legyenek, ne esak oregek, hanem fiatalok is. A kfseretebe keriilt Mikes
Kelemen nemcsak onmagat es esaladjat kepviselte a fejedelem mellett, hanem
Erdelyt, sat a szekelyseget is.

335

www.cimec.ro
 Mikes Kelemen elete 1707 aprilisaban gyokerestol megvaltozott. A feje-
delem kozveden kornyezetebe keriilt, megismerhette annak gondolkodasat es
kapcsolati koret. ltt talalkozhatott erdemben eloszor azzal a francia kulturahoz
kotodo politikai es intellektualis orientaci6val, amely R.k6czit jellemezte. A fe-
jedelem leginkabb a Magyarorszagra kiildott francia katonai szakertokon es
a diplomatakon keresztiil allt kapcsolatban XIV. Lajos birodalmaval. Nem tud-
juk, hogy Mikes Kelemen a fejedelmi udvarba erkezese elott mennyire tudott
franciaul, de alapjai bizonyosan voltak. Kival6 latin tudasa is bizonyara segitseg
volt szamara, hogy rovid idon belul kello szinten megtanuljon franciaul.
A Rak6czi-szabadsagharc sorsa Bajororszagban dolt el. A bajorok - veliink
is szovetsegben - Franciaorszag mellett alltak. Nagy francia sereg indult el
1704 tavaszan Bajororszag es Magyarorszag megsegitesere, illetve Becs beke-
ritesere. A hadiszerencse azonban a Habsburgoknak kedvezett, de az is, hogy
Anglia a szovetsegesiik volt: Marlborough herceg vezetesevel jelentos angol
hadero vonult eszakr61 Bajororszag fele. A szembenall6 felek eloszor 1704.
jUlius 2-an Donauworthnel, masodszor pedig augusztus 13-an Hochstadtnal
talalkoztak. Mindkerszer a Habsburg-angol szovetsegesek gyoztek, majd ke-
sobb masutt is a tobbi eur6pai csatatereken. Bajororszag elesett, s a magyar
csapatokra egyre nagyobb nyomas nehezedett. Magyarorszag hosiesen ellen-
allt, de li. Rak6czi Perene leginkabb kiilso segitsegben remenykedett. Ez csak
az orosz dr lehetett volna vagy az oszman szultan. Ok azonban szemben alltak
egymassal, s 1710-ben ki is tort a haboru kozottiik. Mire a kovetkezo evben
beket kotottek, Magyarorszagon mar nem lehetett segiteni.
A Rak6czi-szabadsagharc tortenete egyik sorsdomo esemenyenek az 1708.
augusztus 3-an lezajlott trencseni csata bizonyult. Hiaba volt a kuruc sereg
tobbsegben, veszitett, s ennek sulyos kovetkezmenyei lettek a kiizdelem ma-
gyar tarsadalmi tamogatasat illetoen. Habsburg-oldalon is szamos magyar
harcolt, s az osztrak hadak egyik vezere is magyar tabornok volt, Palffy Janos,
aki a magyar vezetoket, akar Rak6czi elleneben is, megegyezesre hivta. A sza-
badsagharc belso forrasai kimeriiloben voltak, kiilso segitsegre pedig nem volt
remeny. A harcok ket oldalan all6 magyar katonai vezetok egyre tobbet talal-
koztak, s a fejedelem hata mogott egyezseg korvonalaz6dott: ha Rak6czi hivei
leteszik a fegyvert, nem csupan teljes amnesztiaban reszesiilnek, hanem a ma-
gyar alkotmanyossag is helyreallit6dik. Rak6czi tudott ezekrol a targyalasok-
r61, ezert 1711. februar 21-en kiseretevel Lengyelorszagba utazott, hogy onnet
kiilso - tervei szerint orosz - segitseggel terjen vissza. Hadvezerei azonban
ravolleteben, 1711. aprilis 29-en Szatmaron - a Habsburg-oldalon harcol6

336

www.cimec.ro
magyarokkal i::isszejatszva - beket ki::iti::ittek a Habsburg-monarchia es a Ma-
gyar Kirilysag ki::izi::itt, s ezt ki::ivetoen a kuruc csapatok letettek a zaszl6kat es
feladtik a keziiki::in levo varakat.
Mikes Kelemen a fejedelem belso emberekenc elte at a szabadsagharc buka-
sat: Rak6czi nagyon gyorsan elfogadta ot bizalmi emberenek. A szakirodalom
ezt azzal magyarazza, hogy mindketten apa nelkiil nottek fel, akiket a nevelo-
apak nem p6tolhattak. Az apr6dnil j6val idosebb fejedelem talan Mikes Kele-
men apjat is p6tolni akarta. Az ifju Mikes a fejedelem kisereteben keriilt Len-
gyelorszagba, s ezzel egyiitt emigraci6ba. A fennmaradt forrasok azt mutatjak,
hogy benne fel sem meriilt, hogy hazaterjen, s II. Rak6czi Ferencet elhagyja.
fgy a fejedelem leght'.isegesebb embereve vilt, vele maradt az emigraci6 minden
korszakaban, s nemcsak elkiserte az Oszmfo Birodalomba, hanem 6 is temette
el 1735 jUliusfoak elejen a jezsuitak galatai St. Benot-templomaban.
II. Rak6czi Ferenc, mivel harcfoak tovabbfolytatisahoz Lengyelorszagban
nem remenykedhetett, kiseretevel Franciaorszagba menc, hogy szi::ivetsegese,
XIV. Lajos francia kiraly reven legalabb a nemzetki::izi bekeki::itesekben kihar-
coljon valamit a magyarsagnak. Franciaorszag nagy uralkod6ja 1713. februar
12-en fogadta, de ez inkabb a megertes, mine a politikai segitseg kinyilvfoitasa
volt. Rak6czi belatta, hogy harca ujrainditasahoz nincs nemzetki::izi timoga-
tasa. Visszavonult a politikat61, s elvezte a francia udvari elet es kultura adta
i::iri::imi::iket, s ebbe kiseretet, ki::iztiik a francifol j61 beszelo Mikes Kelemenc
is igyekezett bevonni. Szerencsecsillaga XIV. Lajos halalaval 1715 szeptem-
bereben meg inkabb leildozott, mert a gyermek XV. Lajos mellett az udvari
elet uj irfoyit6i megvaltak a Napkirily udvaroncait61, akikkel Rak6czi es kise-
rete j6 kapcsolatokat apolt.
1715 tavaszan II. Rak6czi Ferenc joggal erezhette, hogy magara maradt.
Csak nehany ht'.i embere allt mellette. Utazasai soran azonban rfakadt a ka-
malduli szerzetesek kolostorara a Parizshoz ki::izeli Grosbois-ban. A fejedelem
eleteben ez di::inco fordulatot hozott. A szinte aszketikus katolikus elet fele
fordult, s a nagy kereszteny gondolkod6t, Szenc gostonc ki::ivetve megbanca
bt'.ineit, s elkezdte irni vallomasait. Miki::izben II. Rak6czi Ferenc a vilagi hiusa-
gokt61 elvonultan elt, hirt kapott ti::iri::ikorszagi hiveitol, hogy 1714-ben ha.bo-
ru tort ki Velence es az Oszmfo Birodalom ki::izi::itt, s abba 1716-ban a tengeri
ki::iztarsasag mellett a Habsburg Birodalom is beavatkozott.
Az Oszmfo Birodalom vezetoi, kiili::ini::isen a vegvideki katonai parancsno-
kok sokat tudtak Rak6czi szabadsagharcar6l es veresegerol. Ti::ibb ezer mene-
kiilt magyar elt ki::izi::ittiik, akik ki::iziil sokan oszman szolgalatban illtak. A to-

337

www.cimec.ro
rok katonai vezetok j6l tudtk, hogy egy esedeges magyar felkeles jelentos
Habsburg-erot kotne le. Ha hihetiink a hezagos ford.soknak, Ali nagyvezr,
aki seregeivel hosiesen harcolt a dunai fronton, s aki kapcsolatban llt Rk6czi
hfveivel, szamolt leginkabb a magyar felkelessel, s o erte el Isztambulban, hogy
li. Rak6czi Ferencet Franciaorszagb6l az Oszman Birodalomba hfvjk. Silah-
tar Damad Ali pasa azonban 1716. augusztus 5-en a petervaradi harcokban
hosi halalt halt, s vele a magyarorszagi viszonyok kivl6 ismeroje szllt srba.
II. Rk6czi Ferenc nagyon sokaig vfv6dott, hogy utnak induljon-e, s vl-
lalja-e a torok szovetseget. III. Ahmed szultan kovetet kiildott hozza, s Mikes
a fejedelemmel egyiitt erkezett meg 1717. okt6ber 10-en Geliboluba. Mikent
mar fentebb emlitettem, keson erkezett, illetve keson hfvtak: megerkezesekor
a habaru mar eldolt a Habsburgok javara, a becsi seregek nagy gyozelmeket
arattak. A beke minei elobbi megkotese mar azert is erdeke volt lsztambulnak,
nehogy a Habsburgok meg nagyobb teriileteket szakf tsanak ki Boszniaban,
Szerbiaban es a Havasalfoldon.
II. Rak6czi Ferenc es kfserete ket es fel evig atmeneti helyzetben volt: az
udvar egyik helyrol a masikra iranyf totta oket, s legtobben a franciaorszagi
visszaterest fontolgattak. gy II. Rak6czi Ferenc es kfserete politikai ertelem-
ben megcsalatva, val6jaban azonban a torok viszonyhoz hozzaszokottan erke-
zett meg 1720. aprilis 24-en Rodost6ba. A fejedelem elfogadta az uj helyzetet,
az emigd.ns leret, s arra az isteni akarat megnyilvanulasakent tekintett. Reszt
vett a menekiiltek eletenek megszervezeseben, epitkezeseket kezdemenyezett,
majd idejet az rasnak szentelte, s termeszetesen ujabb es ujabb politikai ter-
veket szott. Nem hagyott fel vadaszszenvedelyevel, de egeszeben visszavonult
eletet elt, s naponta otszor imadkozott a kapolnajaban. 1735. aprilis 8-an ro-
vid betegseg utan halt meg. Holttestet ket titkara, Mikes Kelemen es a svajci
sziiletesu Cesar de Saussure a galatai jezsuitak templomaban helyzete orok
nyugalomra. Hamvait - mikent anyjaet es tobb kuruc tibornoker - 1906-ban
hazahoztik Magyarorszagra, Kassara, abba a varosba, amely legtovabb volt
a kuruc hadak fOvarosa. Kassa 1918-ban az elso vilaghaborut kovetoen Cseh-
szlovakiahoz keriilt, 1938-1944 kozott ismet magyar varos volt, Csehszlo-
vakia felbomlasa (1992. december 31.) utan pedig Szlovakia keleti regionalis
kozpontja lett. gy II. Rak6czi Ferenc es a vele eltemetett kfserete holtaban is
hataron tuli magyarra lett.
Mikes Kelemen hozzavetolegesen haram es fel evet elt Franciaorszagban.
Ez lehetoseget adott neki arra, hogy megismerje az akkori vilag ket politikai
es kulturlis kozpontjat, Versailles-t es Parizst. Olvas6 emberkent hamarosan

338
www.cimec.ro
kepet kapott a francia irodalmi eletrol. Kezelte a fejedelem egyre gyarapodo
konyvtarat. Mikes Kelemen, amikor 27 evesen torok foldre lepett, francia mu-
veltsegu vilaglatott ember volt, aki otthonosan mozgott a diplomaciai tarsasa-
gokban, de azt is joi tudta, hogy az emigr:ins sors neha megal:iztat:isokkal jar.
Mikes Kelemen irodalmi munk:issaga Torokorszagban kezdodott. Elso
irodalmi levelenek datuma 1717. oktober 10., az a nap, amikor II. R:ikoczi
Ferenccel Geliboluba erkezett. Az utolso level, a 207. szamu, 1758. december
20-an kelt Rodostoban. 31 ev tapasztalata es emleke rejlik ezekben az irasok-
ban. Hopp Lajos kutat:isainak koszonhetoen jol tudjuk, hogy ezek olyan iro-
dalmi ertelemben vett levelek, amelyeket Mikes Kelemen idorol idore javitott
es atirt. 6 volt az elso a magyar literatur:iban, aki elt e mufaj adta lehetosegek-
kel, s ezzel a nyugati tipusu muveszi levelet bevezette a magyar irodalomba.
Mikes Kelemen emellett szamos munk:it forditott franciabol magyarra Ro-
dostoban, amelyek csodaval hat:iros modon tobbsegiikben fennmaradtak.
Mikes Kelemen sohasem gondolta, hogy politikai kerdesekben :ill:ist kellene
foglalnia: mindvegig II. R:ikoczi Ferencet kovette. Annak ellenere, hogy a feje-
delem jelenleteben ohatatlanul sz:imos esemeny tanujava v:ilt, s nem ketseges,
hogy sz:imos titoknak is tudoja volt, sohasem gondolta, hogy errol irnia kel-
lene. A R:ikoczi-szabadsagharc leirasat es ertelmezeset meghagyta a fejedelem-
nek, s annak meg:illapit:isait sohasem kerdojelezte meg. Mikes Kelemen akkor
keriilt be ismet a tortenelembe, amikor 1736-ban Oroszorsz:ig es az Oszm:in
Birodalom kozott habaru tort ki, s ebbe a kovetkezo evben a Habsburg Biroda-
lom is bekapcsolodott. A habaru sor:in a torokok megprob:ilt:ik l:izad:isra birni
az elegedetlenkedo magyarokat, s lsztambulbol ismetelten kiserletet tettek az
Erdelyi Fejedelemseg helyre:illit:isara. Torokorsz:igba hivt:ik II. R:ikoczi Ferenc
fiat, R:ikoczi Jozsefet, hogy :illjon a harc elere. A herceg mellett Mikes Kele-
men kepviselte a R:ikoczi-hagyom:inyt sa rodostoi politikai orokseget. R:ikoczi
J6zsef azonban 1738. november 10-en meghalt a bulgariai Csernavodaban, s
nemsokara lsztambul es Becs kozott beke sziiletett, s igy Mikes Kelemen vissza-
terhetett Rodost6ba, hogy tovabb elje megszokott bujdosoeletet.
Mikes Kelemen 1711-tol semmifele hivatalos kapcsolatot nem tarthatott
csaladjaval. A menekiiltek es bujdosok titkos es fel-titkos hirl:incolata alapjan
o is sokat tudott arr6l, hogy mi tortent Erdelyben, de hozz:itartozoi is tudtak
rola. 1740-ben uj uralkod6 lepett a magyar tr6nra, Maria Terezia. Mikes kerte,
hogy hazaterhessen. Az uralkodo azonban ezt visszautasitotta. Csaladtagjaival
1759-tol levelezhetett. Fennmaradt levelei egyszerre remek irodalmi alkotasok,
s sz6lnak a csaladi emlekekrol es az elet emberi oldalairol. Politikai kerdesekrol

339

www.cimec.ro
aligha lehetett volna sz6t valtani, mivel a leveleket a Habsburg-titkosszolgalat,
amelynek iigynkei szinte mindenrol tudtak, ami Rodost6ban trtent, szinten
olvastak. K.r is lett volna ezekrol sz6t valtani, mert Mikes egesz rokonsaga
megbekelt Beccsel. fgy Mikes Kelemen minden tekintetben egyediil maradt
Rodost6ban: felesege nem volt, s kvetkezeskepp gyermeke sem; bujdos6drsai
nehfoy aggastyfo kivetelevel kihaltak mellole; rokonai pedig Rak6czi hardt
es a politikajat a magyar trtenelmi emlekezet mely retegebe helyeztek. Szinte
minden ertelemben magara hagyottan halt meg Rodost6ban 1761. okt6ber
2-fo. Az rmenyek temetojeben hantoltak el. Srhelye feltehetoen mar a ha-
lalt kveto evtizedekben elveszett, amikor a rodost6i magyarok es rmenyek
temetojet sszeolvasztottak. Emleket Rodost6ban tbb mt'.iveszi alkotas is hir-
deti. Mellszobra, amely Kis Sunyi Istvan alkotasa, 1992 okt6bereben keriilt
a Rak6czi Muzeum eloterebe. A rodost6i tengerparton felallitott, fab6l kesziilt
Mikes-szobor M6nus Bela mt'.ive, amelyet 2000. szeptember 14-en avattak fel.
Egykori lak6haza helyen 2011. juni us 18. 6ta emlektabla hirdeti, hogy a nagy
magyar r6 valaha Ott elt. Rodost6 varosa pedig diszpolgaranak tekinti.

Urm-Ankara, 2011-2012

VALOGATOTTIRODALOM

David Geza - Kopeczi Bela - Tasnadi Edit - Fodor Pal - T6th Ferenc - Balia Antal - Nagy
Ferenc - T6th Csaba - Somogyi Greta: II. Rdkoczi Ferenc elete es tdrdkorszdgi emigrdcio-
ja. Szerkesztette: F. T6th Tibor, A Magyar-Torok Barati Tarsasag kiadvanya, Budapest,
2005.
Hopp Lajos: Mikes es vildga, Bukarest, 1973.
Hopp Lajos: Mikes Kelemen miivei, Budapest, 1978.
H6vari Janos: Rodostoi emlikek es tanulsdgok. Beszedes Kdlmdn - Rodosto magyar kepiroja,
A Magyar-Torok Barati Tarsasag kiadvanya, Budapest, 2009.
H6vari Janos - Tasnadi Edit - Tiiskes Anna - Tiiskes Gabor - Vasary Istvan: Mikes Kelemen.
Rodosto magyar kronikdsa - Tekirdag Tarihinin Macar Yazarz. Kelemen Mikes. Szerkesztette
F. T6th Tibor, A Magyar-Torok Barati Tarsasag es a Rodost6i Magyar Barati Tarsasag
kiadvanya, Budapest, 2012.
Kopeczi Bela: A bujdoso Rdkoczi, Budapest, 1991.
R. Varkonyi Agnes: Zrinyi Ilona Europa legbdtrabb asszonya" - Ilona Zrinyi ,,Avrupa'nin en
cesur kadjnj". Szerkesztette F. T6th Tibor, A Magyar-Torok Barati Tarsasag kiadvanya,
Budapest, 2008.
Tiiskes Gabor: fr6 sz..mt'.izetesben: Mikes Kelemen. Historia Litteraria, 28, Budapest, 2012.

340

www.cimec.ro
 THoUGHTS ON THE LIFE OF CouNT KELEMEN DE Mnrns
(1690-1761)

Count Kelemen de Mikes has played an outstanding role in the history of

Hungarian literature . .fu> far as we know, he was the first Hungarian writer
who had a wide reading of contemporary Western (French) literature which he
went on to adapt to Hungarian literary life in the first half of the l 8'h century.
That is a reason why modern Hungarian literature started with him. However,
he was nat well known for a long time in Hungary since he had lived in exile
from 1717 up to his death in 1761 in Tekirdag in the Ottoman Empire,
called by the Hungarians Rodost6. He became famous in his homeland only
in 1794 when his literary (fictitious) letters from Turkey were published. His
oeuvre received its first comprehensive analysis a century later, in l 980's by
the dedicated works of Professor Lajos Hopp.
The personal life of Count Mikes represents a historic age which could be
called a time of transition from the l 6- l 7'h centuries to the l 8'h century, i.e.
the demise of the Transylvanian Principality based on a Hungarian-interest
minded policy to a Vienna-based Habsburg policy in which the interests of
the Hungarians were to be marginalized against the centralizing plans of the
Viennese bureaucracy. The greatest attempt to stop this process was the war
between 1703 and 1711 of Duke Ferenc de Rik6czi against Vienna in alliance
with France and Bavaria. This fight ended with a compromise of the military
leaders of the two sides, with Hungarians on both, signed in Szatmar in the
spring of 1711 when Duke Rak6czi was having negotiations in Poland with
Russian envoys in order to establish a broader coalition against the Habsburgs.
His policy failed, and he and his entourage had to take refuge first in Poland,
then in France, and finally in the Ottoman Empire.
Count Kelemen de Mikes was the Hungarian secretary and the confidant
of Duke Rak6czi for more than three decades. He was horn in Zagon
(Transylvania) in 1690 and died in Tekirdag in 1761. His father was a
prominent military man in the anti-Habsburg side who died in prison when
Count Mikes was a small child. The boy studied at the Jesuits and later in
the Military School established by Rak6czi. He served as the intern or page
of Rak6czi from 1707, and followed him ioto exile. A proficient speaker and
reader of French, he translated various works in Tekirdag from French and
Latin ioto Hungarian. Mast of his manuscripts have fortunately survived and
have recently been edited. Mikes is the mast important figure of Hungarian

341

www.cimec.ro
literature through his Lettersftom Turkrywith which he has laid the foundations
of Hungarian literary prase. Mikes was nor only an excellent writer, bur an
important thinker as well, influenced by the well-educated Duke Rk6czi.
However, he managed to keep his own way of thinking, characterized with his
refugee melancholy and sarcastic Transylvanian rooted humor.
Duke Rk6czi tried to re-create the sovereign Principality of Transylvania,
and was inaugurated into this position in 1707. The young de Mikes remained
faithful for the rest of his life to the Prince of Transylvania and the legacy
of the Principality which was lost due to the untrustworthiness of French
diplomacy and the Austrian victories over the Ottomans. With his literary
works, he has erected a splendid monument to the eternal memory of Duke
Rk6czi and his followers in exile who lost rheir struggle in the battlefields bur
nor in rhe hearts and the longstanding Hungarian national memory.

342
www.cimec.ro
Rossel Hubert

DES EGLISES FORTIFIEES AU PAYS DES SICULES

La presente communication est faite a la demande de K.inga S. Tiidos; elle

n' etait pas prevue dans I' evolution de mon travail. Elle correspond donc a une
etape transitoire de mon etude et pose encore un certain nombre de questions.
Elle veut surtout faire comprendre comment j' en suis arrive a envisager cette
question des eglises fortifiees, en Transylvanie d' abord, puis chez Ies Sicules
en particulier. Comment et pourquoi un etranger au monde magyarophone
s' est interesse a la question des Sicules, puis a leur culture. C' est aussi la raison
pour laquelle elle est intitulee Des eglises fortifiees au pays des Sicules (Vtir-
templomok Szikelyfoldiin) et non Les eglises fortifiees sicules (A szikelyfoldi
vdrtemplomok). 11 s'agit donc d'une etape de la recherche non encore finalisee.
Le terme de Sicule/sicule ne me plat d'ailleurs qu'a moitie. Je sais que
le terme latin siculus etait en usage dans Ies actes et documents officiels du
Moyen Age, et que le latin a ete utilise tres longtemps en parallele avec le hon-
grois pour ce qui touche la Transylvanie. Mais, dans le monde francophone,
le nom de Sicule/sicule fait trop songer a la population de l'Antiquite qui a
donne naissance a la Sicile. Je prefererais donc parler de la population szikely,
en reprenant le terme hongrois, ainsi que des Szikely, en laissant le terme in-
variable (en hongrois il faudrait dire: Szikelyek), comme il est d'usage dans Ies
travaux: d'ethnologie/anthropologie de langue franc;:aise, qui reprennent l'ap-
pellation interne - emique - des populations etudiees. Mais Sicule/sicule est
de plus en plus employe dans Ies ouvrages recents de bonne vulgarisation de
langue franc;:aise. 1 Par contre, je refuse absolument d'utiliser le terme Szekler/
szekler, qui est germanophone et anglophone, regulierement employe par
des francophones.

1
C( par exemple: Le Calloc'h, Bernard: Les Sicules de Transylvanie; Kilnoky, Narhalie: Les
comtitutions et privileges de la noble nation sicule, Ies deux principaux d' enrre eux.

343
www.cimec.ro
 Un detour par la lhierache

La region consideree partage avec peu de regions ( ... ) un type particulier de

btiments, qu'elle doit a sa situation sur une frontiere: Ies eglises fortifiees.
Consacrees bien evidemment au culte, ces eglises accueillaient aussi en temps
de guerre la population avec ses biens Ies plus precieux. Dans Ies villes, sou-
vent ceintes de remparts ( ... ) ou dotees d'un forteresse par decision royale
( ... ), il ne semble pas que Ies habitants aient considere I' eglise comme un
abri autre que spirituel, quoi qu'en disem certains historiens. Mais en milieu
rural, ou des constructions en pans de bois et torchis, couvertes de chaume,
offraient une resistance derisoire, seule l'eglise, edifiee en mas;onnerie (calcaire
blanc, gres ou brique), possedait assez d'erendue et de solidite pour recueillir
la communaute villageoise menacee. 2
Le texte ci-dessus ne se rapporte pas a la region des Sicules; pourtant, on
pourrait l'appliquer entierement au SzekelyfoM.
- une situation marginale sur des fromieres non securisees
- des villes ceintes de remparts
- des forteresses royales
- des eglises fortifiees
- des communautes villageoises menacees
Ce texte se rapporte a une region vraisemblablement inconnue de la plu-
part des Hongrois: la Thierache, situee dans le nord-ouest de la France, de part
et d' autre de la frontiere belge.
Je connaissais la region par references, mais jene l'avais jamais visitee. Une
emission de la television frans;aise me permit d' en voir des vues aeriennes.
Et je fus frappe de la ressemblance entre Ies eglises que je voyais et Ies eglises
fortifiees que je connaissais en Transylvanie, particulierement dans la region
saxonne. Je decidai dane d' aller sur place et de visiter ces edifices particuliers.
Lanalyse sur le terrain ne fit que confirmer ma premiere impression et je deci-
dai d' approfondir la question, tant en Thierache qu' en Transylvanie.
Je connais la Transylvanie depuis plus de 20 ans. J'y suis retourne pratique-
ment chaque annee et, ces derniers temps, plusieurs fois par an. J'ai appris a
y decouvrir le pays par Ies yeux de ses habitants, par petites touches successi-
ves. J' ai appris a le comprendre aussi, aide en cela par ma double formation
d'historien et de geographe. rhistorien a toujours ete interesse par I' etude des
minorites et le geographe par la dimension regionale de I' approche envisagee.
2
Riboulleau C., 2003, 81.

344
www.cimec.ro
Quoi de mieux comme complementarite, pour comprendre la realite des trois
nations qui ont constitue la Transylvanie historique?
La seconde raison du lien etabli entre les regions de la Thierache et du Szi-
kelyfold, le pays des Sicules, est une note que j' ai lue un jour, lors de differen-
tes recherches en geographie historique, qui disait, en substance, que Marie de
Hongrie avait envahi la Thierache en 1552 et que la population avait trouve
refuge dans des eglises fortifiees. Or, Marie de Hongrie etait la socur de Charles
Quint- de la grande familie des Habsbourg-; archiduchesse d'Autriche, elle a
ete vice-reine des Flandres, mais aussi reine douairiere de Hongrie (1526-1528)
- apres la mort de son mari, Louis II, tue en 1526 a la bataille de Mohacs
- et gouvernante generale des Pays-Bas (1530-1555). Elle ocuvra en etroite
collaboration avec son frere, Charles Quint, a la fois empereur d'Autriche, roi
d'Espagne et roi des Pays-Bas. La reconstitution du Saint Empire romain de
la nation germanique etait en cours; par le jeu des alliances et des guerres, il
regroupera, a la fois, l'Allemagne, l'Autriche, la Suisse, l'ltalie, la Provence, la
Bourgogne, les Pays-Bas et l'Espagne. Tout en appliquant de fac;:on implacable
la politique de son frere - la conquere de la Thierache en est un bel exemple! -,
Marie de Hongrie joua aussi un rle moderateur aupres de lui et elle est surtout
connue dans les Pays-Bas espagnols comme protectrice des lettres et des arts. Sa
precieuse collection de livres et de manuscrits, provenant en partie des tresors de
Matthias Corvin, a enrichi la bibliotheque de Bourgogne a Bruxelles. 3
Ainsi, par un curieux concours de circonstances, ii se fait que la Thierache
(franco-belge) et la Transylvanie (hongroise, a l' epoque consideree) Ont ete
aux frontieres de l' empire des Habsbourg - le Saint Empire - et ont connu le
meme sort des regions de marches-frontieres, a la merei des troupes en guerre
et des bandes de soudards et de pillards qui les accompagnent toujours. Sur
Ies frontieres occidentales, les troubles avaient deja commence des le debut du
14< s., avec la Guerre de Cent Ans entre Ies Armagnacs (calvinistes, partisans
du Roi de France) et les Bourguignons (allies des Anglais); cela deboucha sur
un conflit entre les Franc;:ais et Ies Anglais, et n' apporta plus que devastation et
pillage des villages, des abbayes et des eglises paroissiales. Troupes franc;:aises,
anglaises et bourguignonnes traverserent la region en tous sens, provoquant
des famines et une misere sans nom pour les populations rurales de cette
region marginale ... avant que ce ne soit le taur des troupes franc;:aises, hollan-
daises, espagnoles et autrichiennes dans les conflits sans fin qui opposerent les
Rois de France aux Habsbourg d'Espagne et d'Autriche.
3
De Seyn E., 1958, 333.

345

www.cimec.ro
 La Transylvanie, une region tres vulnerable

Sur Ies frontieres orientales du Saint Empire - a l'epoque de Marie de Hon-

grie (milieu du 16< s.) -, ce sont Ies memes interers de la maison d'Autriche
qui furent defendus par Ies Habsbourg, non plus par l'assujettissement des
Pays-Bas a l'Espagne, mais par la lutte incessante contre Ies Turcs ottomans.
Depuis la chute de Constantinople en 1453, Ies Turcs avaient fait des pro-
gres inquietants en Europe orientale. Nous venons de rappeler le desastre de
Mohacs en 1526 ! Et meme s'ils furent repousses a Vienne en 1529, ils oc-
cuperent progressivement la quasi totalite de !'Europe orientale, a l'exclusion
de la Hongrie royale, sous la dependance des Habsbourg d'Autriche, et de
la Transylvanie. La Diete de Debrecen entre Ies Habsbourg et Ies Ottomans
(1541), scella le statut de la Principaute autonome de Transylvanie, qui gera
habilement sa double dependance theorique de Vienne (lien de vassalite) et
d'lstanbul (tribut annuel). Cette independance relative fot confirmee par Ies
deux parties, un siecle plus tard, au traite de paix de Vasvar (1664), apres une
nouvelle invasion ottomane de la Transylvanie en 1657.
Mais, tout comme en Thierache, ii ne fallut pas attendre la periode des
Habsbourg et la creation des confins militaires (1522) pour que la courbure
des Carpates connaisse des invasions continuelles et des devastations innom-
brables. Tout le monde a en memoire la grande campagne mongole du milieu
du 13< s. (1241-1242), menee par Batu Khan, au cours de laquelle la Tran-
sylvanie fut envahie par trois routes differentes: Kadan par le col de Borg6
(Tihua), Bediak par celui de Vorostorony (Turnu Rou) et Bogutaj par le col
d'Ojtoz (Oituz).
En fait, Ies invasions mongoles avaient deja commence au 12< s.; le vil-
lage et l'eglise de Homorodszentmdrton/Mrtini (ancien Udvarhelyszek/jude
Harghita) furent totalement detruits a cette epoque. Et ces regions connurent
encore de nombreux raids mongols, tatars et - surtout - turcs ottomans, tout
au long des 15<, 16< et 17< siecles. Les eglises - pourtant fortifiees ! - de Gido-
falva/Ghidfalu ou Sepsidrkos/Arcu (ancien Haromszek/jude Covasna) seront
encore bnllees par Ies Mongols en 1658 ... I.:eglise fortifiee de Csikszentmik!Os/
Nicoleti (ancien Cskszek/jude Harghita) joue encore un rle important
dans la defense de tout le bassin de l'Olt superieure contre Ies envahisseurs
qui arrivent par le col de Gyimes/Ghime; son docher est encore detruit en
1694. Et meme jusqu'au au milieu du 18< s., Ies Tatars font encore parler
d' eux: ils envahissent toute la region de Gyergyoszentmik!Os!Gheorgheni (an-

346

www.cimec.ro
cien Csikszek-Gyergy6szek/jude Harghita) en 1748! La zone ne fut clonc pas
particulierement sure! Mais la frequence des noms de villes allemands, a cte
des noms hongrois, prouve que les rois de Hongrie avaient tres tot cherche
a peupler ces marches frontieres tres vulnerables, et peu attractives pour les
populations hongroises de Hongrie.
Des le milieu du 11 s. le roi Geza II lance un appel aux populations compri-
ses entre le Rhin et l'Escaut pour venir s' etablir en Transylvanie. Ces hospites de
droit saxon - d'ou le nom qu'on leur a donne (des 1231) - allerent d'abord
dans le nord et l'ouest de la Transylvanie (les premieres attestations remontent
a 1192-1196)' avant de s' etablir progressivement dans le sud - a la demande
du roi-, entre les vallees du Nagy Kiikiillo (Trnava Mare/Grosse Kokel) et le
Maros (Murep/Mieresch), au nord, et la moyenne vallee de l'Olt (Olt/Alt), au
sud, sur des terres qui, jusque la, avaient ete occupees par les Sicules.
Le propos n'est pas, ici, de savoir depuis quand les populations sicules se
trouvaient dans ces regions, progressivement occupees par les Saxons, mais
bien qu'ils s'y trouvaient. Les faits sont attestes par des fouilles archeologi-
ques, faites dans les eglises fortifiees elles-memes: on a retrouve des elements
des eglises romanes anterieures (sicules), lorsque les Saxons les ont transfor-
mees/agrandies en eglises gothiques, quand ils sont arrives apres le deplace-
ment des Sicules. C'est de cette epoque (debut du 13 s.) - etala demande du
Roi de Hongrie - que date le grand transfert des populations. La plupart de
ces mouvements sont anterieurs a 1224, date de l'Andreanum, lorsque le roi
Andras II accorde aux Saxons un statut d'autonomie similaire a celui dom
beneficiaient les populations sicules, apres qu'ils se soient installes sur des ter-
res qui etaient precedemment occupees par ces derniers.
Pour les Sicules, les transferts de populations suivent un scenario bien
connu maintenant de ceux qui l' om analyse. Il n' est pas question de reprendre
ici l'occupation progressive des regions du Szekelyfold, ni la constitution des
sieges de Aranyos, Udvarhely, Csik, Kezdi, Sepsi, Orba et Maros, le sujet etant
exterieur au propos presente.
Dans la seconde moitie de ce meme 13 s., on assiste clonc a la constitution
des sieges (szek, szekek) saxons et sicules. Les franchises royales m;:ues par Ies
deux communautes vom leur permettre de creer des circonscriptions admi-
nistratives et militaires ne dependant pas directement du pouvoir des rois de
Hongrie, et de garantir aux uns et aux autres une organisation interne de leur
territoire de fa<;:on autonome. Le systeme de defense frontalier sera similaire,
mais non identique:

347

www.cimec.ro
 - Ies Saxons auront des droits et des obligations plutt collectifs, y com-
pris pour la defense des frontieres meridionales de la Transylvanie. Comme
artisans et riches commen;:ants, ils vom rapidement former une bourgeoisie
locale dans Ies villes, disposant d'un pouvoir economique et financier certains,
ce qui va favoriser la construction de grandes eglises fortifiees. Leurs connais-
sances techniques vom aussi Ies conduite a concevoir des systemes de defense
beaucoup plus complexes;
- Ies Sicules, par contre, vom former une population beaucoup plus rurale
disposant de moins de moyens financiers. Ils auront aussi une liberte col-
lective qui presentait de nombreux privileges (dom celui de I' exemption des
taxes royales), mais ces droits collectifs sont assortis d' obligations militaires
beaucoup plus personnalisees, comme paysans-soldats charges de la protec-
tion des frontieres orientales. Les Sicules etaient plutt des paysans et des arti-
sans, moins regroupes dans des villes, ne disposant pas des memes possibilites
economiques; par le fait meme, leurs eglises seront beaucoup plus petites et
moins renforcees, moins bien fortifiees.
Cette difference de memalite entre Ies Saxons et Ies Sicules, leur diffe-
rence d'organisation sociale et economique explique vraisemblablement pour-
quoi, lorsqu' on parle d' eglises fortifiees en Transylvanie, la plupart des gens
pensent automatiquement aux eglises Saxonnes, avant de songer aux eglises
sicules ... s'ils en connaissent seulement l'existence! Les premieres sont plus
grandes, plus proches des eglises de style et construites de fa<;on plus soignee
(Ies raisons economiques en sont la cause); Ies secondes sont plus petites, plus
campagnardes, rurales, souvent sans style, passant quasi inaper<;ues. Mais elles
forment un patrimoine tout aussi riche d'un point de vue culturel. II fau-
drait simplement plus de capitaux pour pouvoir Ies (re)mettre en valeur, Ies
entretenir pour eviter leur deterioration rapide et, a terme, leur disparition
totale. La communaute Saxonne, qui a pratiquement quitte le pays, soutient
activement la restauration des edifices religieux urbains et villageois, - mais
aussi avec I' aide de l'Etat roumain; la communaute sicule ne beneficie pas du
meme soutien de l'exterieur du pays, pour des raisons economiques toujours,
mais aussi pour des raisons de geopolitique regionale, - et pratiquement sans
I' aide de l'Etat roumain. La situation evolue tres lentement, mais la dispari te
est enorme sur le terrain.

348
www.cimec.ro
 Des eglises fortifiees en lhierache

Tout comme pour les eglises sicules, ( ...) les eglises de lhierache demeurent
mal connues des Franc;:ais. Pourquoi? Peut-etre est-ce en raison de l'archasme
des formes et de l'absence de recherche ornementale qui les caracterisent. Elles
sont, en effet, l'expression d'un art populaire et ne relevent pas d'une ecole
architecturale. Lieux de culte a l'origine, elles sont ornees de tours, donjons,
mchicoulis, pour jouer un rle militaire capital dans toute la region. 4
La region est longtemps restee forestiere, puis a ete colonisee a partir du 12<
s. Au nord, dans les territoires habsbourgeois du Hainaut apparaissent quelques
fermes et des manoirs fortifies, acte de villes fortifiees, dans des regions de bo-
cages, alors que le sud - franc;:ais -, beaucoup plus rural, va progressivement voir
se developper des eglises fortifiees, a cte de quelques petites villes, entourees
de murailles de defense (Guise, Vervins, La Capelle, Aubenton, Rozoy). Cette
population essentiellement rurale etait disseminee dans quelque 150 paroisses,
tapies au fond des vallons ou sur des collines d' acces difficile, a cause de la na-
ture argileuse du sol qui rendait les chemins quasi impraticables au moment de
la periode des pluies. Ces caracteres topographiques et pedologiques mettaient
ces populations a l' abri des troupes armees qui ne pouvaient pas se deplacer
sur ces sols avec du materiei lourd, mais pas des groupes de brigands de toute
nature (soldats deserteurs, pilleurs professionnels, bandes en quete de rapines),
qui franchissaient la frontiere et organisaient des excursions ravageuses dans des
territoires marginaux non defendus par les Etats centraux.
Les ravages des guerres om donc amene ces populations rurales a se pren-
dre en charge elles-memes, avec les moyens du bord, et a renforcer les seuls
edifices en dur qui existaient: les eglises. La plupart des eglises existam depuis
le 12<-13< s., elles ont ete progressivement renforcees et fortifiees a mesure que
les necessites s'en faisaient sentir. .. et que les moyens economiques le permet-
taient. Les forers originales de la lhierache om commence a etre defrichees
par des abbayes qui s'y sont implamees. Les populations laques om suivi,
encouragees par la presence des moines, qui construisirent des villages. Autant
de paroisses en puissance sous l' egide des eglises abbatiales exiscantes. Des
eglises apparurent rapidement dans les villages, encouragees par les moines ...
et financees partiellement par leurs abbayes.
En effet, le Droit canon qui a prevalu pendant tout l'Ancien Regime preci-
sait que l' abbaye qui fondait une eglise paroissiale devait en assurer l' edification
4
Poujol R., 1993, 7.

349

www.cimec.ro
et l'entretien du cha:ur, alors que la construction et l'entretien de la nefetaient
pris en charge par la population et le seigneur local, le cas echeant. I.:abbaye
fondatrice finans;ait ses obligations par la perception de la dme (qui servait
aussi a la subsistance du cure, nomme par le pere-abbe)' par decimateur
interpose. La population, elle, nommait des marguilliers pour collecter les
fonds necessaires a I' entretien de la nef. Cette distinction importante, relative
a la construction et au financement du chceur et de la nef5, permet sans doute
de comprendre les differences de style, de materiaux utilises, voire de taille de
I' edifice, entre ces deux parties de l' eglise (Burelles, Gronard).
Les populations rurales ont clonc progressivement pris conscience de leurs
interets communs et se sont regroupees en communautes d'habitants pour
pouvoir se prendre en charge. 6 La reparation des eglises - et leur fortification
- faisait, bien sur, partie de leur cahier des charges, au meme titre que I' en-
tretien des chemins, l' administration generale de leurs biens communs, voire
communautaires, la ventilation des charges fiscales et militaires, etc ...
Ces communautes constituaient une personne morale, a cte des autori-
tes religieuses et seigneuriales, et etaient representees par une personne elue
pour un an: le maire. Les syndics etaient les agents d'execution de lacom-
munaute. La structure de l' organisation des populations rurales etait clonc la
suivante:
- les maires et les syndics s' occupaient des interets civils de la commu-
naute;
- les marguilliers geraient les recettes et les depenses des paroisses, et I' en-
tretien des nefs;
- les abbayes percevaient la dme, par les decimateurs, et geraient I' entre-
tien de chceurs.
Lanalyse des documents officiels et/ou notaries, ainsi que des pierres retrou-
vees, a permis de mieux comprendre les conditions de fortification des eglises.
Mais les manuscrits ne sont pas assez nombreux pour dissiper toute ambigu"ite
d'interpreration. Toutefois, la tranquillite relative de l' epoque et la prosperite
economique des 12e_13e s. permet de localiser dans le temps la grande pe-
riode d' edification des eglises de Thierache, le debut de la fortification des
eglises dans la marche-frontiere remontant probablement au 14< s., lors de la
Guerre de Cent Ans. Un document signale que Charles V, en 1370, permet
a ses bien-aimes chapelains, les religieux, abbe et couvent de Saint-Denis-en-
5 Poujol R., 2005, 22.
6
Poujol R., 2005, 25-28.

350

www.cimec.ro
France et aux habitants de Chaourse-en-Thierache, de fortifier I' eglise du lieu
et d'y etablir un garde et un capitaine de par lui, pour se defendre contre les
partis ennemis, ala charge aux habitants de contribuer aux fortifications>/. Ce
document atteste de la complementarite de la fonction religieuse et militaire
des eglises en voie de fortification, ainsi que de I' obligation des populations
locales de contribuer aces fortifications.
Nous n' entrerons pas en matiere dans la querelle d' experts pour savoir si
les fortifications remontent vraiment a la periode qui suit immediatement la
Guerre de Cent Ans, du milieu du 15e s. au milieu du 16< s ou si les eglises
ont ete simplement reconstruites et reamenagees duram cette periode. Cette
these est d'ailleurs, elle aussi, combattue par d'autres chercheurs qui pensent
que la grande periode de fortifications ne date que de la seconde partie du 16<
s. et du debut du 17< s avec l'apparition des attributs specifiquement mili-
taires des eglises, comme les donjons, les tourelles d' angle et les mchicoulis. 8
Un plan de la seigneurie de Chaourse au 18< s montre aussi l'eglise Saint-
Martin de Chaourse entouree d'une simple enceinte de type keritett. 9 Mais
les elements defensifs encore visibles aujourd'hui sur les edifices religieux ne
plaident pas pour une periode aussi ancienne. De plus, les fortifications ne
portent pas tant sur des murailles construites autour des eglises, que sur des
elements defensifs apportes sur les eglises elles-memes (<<erodtemplomok).
La plupart des eglises de Thierache ont ete fortifiees apres-coup, bien apres
leur construction. Leglise de Prisces est une des seules aavoir conserve intacts
son chreur et sa nef du 12< s ainsi que son donjon du 16< s le plus grand de
la region.
- Ces eglises n' Ont pratiquement pas de decorations, seuls des modillons
au ras du toit, des visages anthropomorphes (humains grimas;ants) ou zoo-
morphes (tetes de betes);
- Il n'y a pas de colonnes, pas de chapiteaux, generalement pas de fenetres
sculptees; n' oublions pas qu'il s' agit d'un art populaire, souvent execute par
des non specialistes, dans une region pauvre en ressources;
- De nombreux piliers sont carres a tailloir, libres ou encastres dans des
murs plus recents.

7
Poujol R 2005, 23, 1.
8
Pour quelques elements de discussion et Ies caracrerisriques d'ensemble des eglises forrifiees,
cf. Plouvier M 2003a, 68-69; Plouvier M 2003b, 98; Poujol R 2005, 23-25; Riboulleau
C 2003, 81-83.
9
Riboulleau C 2003, 81.

351

www.cimec.ro
 Les fortifications qui affectent le btiment des eglises sont essentiellement
de deux types: des donjons et des tourelles. Les eglises a donjon sont Ies plus
frequentes et Ies plus caracteristiques; elles som construites en brique en
Thierache de l'Aisne, en gres en Thierache du Nord et en pierre dans la Thie-
rache ardennaise. Le donjon se trouve souvent a I' extremi te occidentale de
la nef, dans la partie non cultuelle; on parle de donjon occidental, de fort
occidental ou de Westbau, caracteristique de l'habitude romane du style
scaldien (Harry, Prisces). Parfois on le trouve au-dessus du sanctuaire, sur le
cha:ur (Englancourt), a la croisee des transepts (Franqueville), dans la partie
essentiellement cultuelle.
Les eglises a tourelles sont assez frequentes aussi; Ies tourelles ou autres
echauguettes rem placem le donjon plus souvent qu' elles ne le completent.
Ces tours peuvent se trouver du cote oppose au donjon (Beaurain), aux 4
angles de I' eglise (Marly-Gomont, La Bouteille), de part et d' autre de la porte
(Bancigny).
Des amenagements dans Ies tourelles et dans Ies murs, tels que des meur-
trieres, des breteches et des mchicoulis permettent de ne laisser aucun angle
mort a !'edifice a defendre. C'est l'eglise entiere qui est une place forte, une
veritable erodtemplom! Des espaces d'habitation sont prevus dans le donjon
- lorsqu'il y en a un -, souvent a plusieurs etages, pour plusieurs dizaines de
combattants, avec vivres, armes et munitions (Prisces); dans certaines eglises,
Ies femmes et Ies enfants peuvent etre loges dans des salles-refuges sur le pla-
fond de la nef (Burelles). En cas de necessite, le betail pouvait aussi etre parque
al'interieur de la nefl
Des eglises fortifiees en pays sicule

Dans le pays des Sicules - zone rurale par excellence -, on assiste a la meme
logique de defense des populations. Lorsqu'on est a proximite des forteresses
royales et des eglises qui y om ere construites pour permettre aux populations
des villages avoisinants de s'y tenir pendant Ies sieges, on beneficie du systeme
de protection du chteau. Ainsi celui de Fitos possedait une eglise entouree
d'une muraille pourvue d'une tour. Les fouilles archeologiques de 1950 om
permis de retrouver Ies ruines de cette construction romane du 12e-13e s.,
qui devait servir de refuge aux populations des villages de Enlaka et Korond,
par exemple. Mais, dans le cas le plus frequent, Ies populations se trouvent en
situation marginale, loin des forteresses protectrices; elles se refugiem alors

352
www.cimec.ro
dans Ies eglises, Ies seuls btiments en dur a l'epoque, que l'on renforce pro-
gressivement avec Ies moyens du bord.
Le systeme de fortification des eglises remonte deja au 11 e-12< s., comme
le rapporte Kinga S. Ti.idos: Au centre de la fortification de Varad, deja au 11 e
s., il y avait une eglise construite au temps de Szent Laszlo (1077-1095), la
chapelle-tour (torony-kapolna) dom la defense etait assuree par une muraille
en pierre et qui avait aussi une tour qui a ere incluse dans cette fortification.
Nous savons par I' ouvrage de Rogerius Plaintes, cree en 1241, que cette for-
tification a ete entouree d'un grand fosse pendant l'invasion tatare. Les murs
de defense ont ete renforces par des tours qui ont ete charpentees de bois,
et, propter castri fortitudinem, grce a la resistance de ces murailles, Ies
Tatars ont eu bien des difficultes pendant leur siege. ( ... ) Toujours a la meme
epoque, l'eglise Saint-Michel (Szent Mihaly) de Kisdisn6d (dont on a des do-
cuments remontant a 1223), une basilique a 3 nefs, un btiment en pierre, a
ete entoure d'une muraille de defense de forme ovale, de 4-5 metres de haut,
et qui puisse s'adapter aux conditions, aux circonstances du terrain et qui
puisse defendre pendant Ies dangers non seulement Ies habitants mais aussi
leur fortune, leurs biens et leur betail. 10
La situation precaire des populations est clonc similaire en Thierache et en
Transylvanie, aux marches des empires (ies Empires vont changer, Ies dynas-
ties aussi, ainsi que le trace de leurs frontieres), mais le systeme de defense et
de fortification n' est pas identique. Alors qu'il est pratiquement inconnu en
Thierache, le systeme de muraille(s) defensive(s), d' enceinte(s) fortifiee(s) va
se generaliser en Transylvanie, tant dans le pays des Saxons que dans celui
des Sicules. Ces murs d' enceinte sont devenus une sorte de signature couleur
locale du sud-est de la T ransylvanie, quel que soit le type d' eglise fortifiee.
Le cas de Enlakallnlceni est revelateur de ce point de vue, puisque le mur
d' enceinte a ere construit au milieu du 18< s. (1745), soie un siecle apres la fin
des principaux raids ayant affecte la region; la tour qui en surmonte I' entree
date meme de 1830-33. Par contre, l'eglise elle-meme, gothique, date de la
2e moitie du 15< s. - certains disem du 14< s., voire meme du 13< s. - et a ete
brulee par Ies raids mongols de 1661. Comme la premiere mention du village
date de 1333, sur le registre pontifical de la dme, ii est vraisemblable qu'une
eglise existait deja avant celle du 15< s., comme en temoignent des fragmenrs
de corniche et de porte retrouves sur place.
Les ouvrages qui pariem des eglises fortifiees sicules ne sonr pas tres nom-
10
Tiidos, S. K., 2002, 15. Traduction orale: !ren J6zsa.

353

www.cimec.ro
breux, meme en hongrois. Aucun n'embrasse la totalite d'entre elles pour l'en-
semble du Szekelyfold. Le livre qui envisage la couverture la plus large d'un
point de vue geographique, Szekelyfoldi vdrtemplomok 11 est tres selectif dans
ses choix et n' envisage pas toutes les eglises fortifiees du pays des Sicules: 25
cas sont abordes, dom 18 pour l' ancien Haromszek, 5 pour le siege de Csik et
2 pour celui de Udvarhely. L'ouvrage intitule Hdromszeki templomvdrak. Erde-
lyi vedorendszerek a XV-XVIII szdzadban est beaucoup plus exhaustif pour
12

la zone envisagee, mais les 32 cas etudies se rapportent uniquement ala region
de Haromszek. Au stade actuel de mon etude, je ne vois pas toujours tres clair
dans les criteres choisis par les differents auteurs pour decider que telle eglise
est fortifiee et telle autre ne l' est pas! En lisam les textes et documents de Les-
tyan Perene sur les eglises moyengeuses du diocese de Transylvanie 13 , on se
rend compte que bon nombre d' eglises Ont ete fortifiees et ne SOnt plus consi-
derees comme telles, alors que d'autres l'ont aussi ete et le sont toujours ...
De fo;:on plus generale, si on se souvient que le 1er roi de Hongrie - Istvan
- avait ordonne que l'on construise une eglise tous Ies dix villages et si on
se base sur la liste des eglises de la dynastie arpadienne (1 oe-13e s.) actuel-
lement dans le territoire roumain, dressee par Janos Gyurko 14 , comment
peut-on penser que Ies eglises mentionnees n'aient pas ete fortifiees lorsque
le besoin s'en est fait sentir ? Surtout que la plupart des villages dans lesquels
elles se trouvent sont repris sur la liste des registres pontificaux de la dme
(1232-1237). Par exemple, dans l'ancien Aranyosszek, pourquoi Gyongyossy
]. et al. ont-ils choisi seulement Ies 3 eglises fortifiees de Kovend, Sinfalva et
Varfalva, alors que plusieurs autres ont aussi ete fortifiees et sont toujours en-
tourees d'enceintes? Le cas de Bogoz/Mugeni (Udvarhelyszek) est similaire:
I' eglise, en gothique tardif, est consideree comme non fortifiee, mais elle
est effectivement entouree d'un mur renforce de petits contreforts, de type
keritett; ou encore Agyagfalva/Lutia, Csikszentkiraly/Sncrieni ou Ho-
morodkaracsonfalva/Crciunel. Meme chose pour Kinga S. Tiidos a propos
de certaines eglises de Haromszek, comme Kokos/Chichip ou Rery/Reci,
par exemple.
Par contre, tous Ies auteurs s' accordent a reconnatre que Ies fortifications
des eglises sicules sont de trois types:
11
Gyi:ingyi:issy J. - Kerny T. - Sarudi S. J., 1995.
12
Tiidos, S. K., 2002.
3
' Lesryan F 2000.
14
Gyurk6 J., 1996-1999.

354
www.cimec.ro
 - l' eglise elle-meme est fortifiee, comme un chteau-fort - erodtemplom -;
en frarn;:ais, nous l'appellerons eglise-forteresse (ex. Szekelyderzs/Drjiu ou
Nagyajta/Aita Mare);
- I' eglise est entouree d'une muraille fortifiee, de plusieurs metres de hau-
teur, avec un systeme defensif et (tres souvent) des tours - vdrtemplom -; en
frarn;:ais, nous l'appellerons eglise fortifiee (ex. Illyefalva/Ilieni, Nagyajta/
Aita Mare, Csfkkarcfalva/Cra ou Sepsiszentgyrgy/Sfntu Gheorghe);
r l'eglise est simplement enceinte d'une cioture, un mur bas, une simple
palissade - sens du mot keritett- en pierre ou en briques de quelques dizaines
de centimetres de large, sans fortification ni systeme defensif - keritett temp-
lom -; en frarn;:ais, nous l'appellerons eglise enclose (ex. Gelence/Ghelina,
Csfkdelne/Delnia ou Szekelydalya/Daia).
Toutefois, le classement des trois types de fortifications dans lequel les
auteurs font entrer les differentes eglises referencees n' est pas toujours iden-
tique. Certaines de ces eglises peuvent se trouver dans deux categories, soit
parce qu'un auteur hesite, en liaison avec les documents consultes, soit parce
que deux auteurs font des analyses differentes de la realite. La difficulte d'in-
terpretation concerne surtout la difference entre les vdrtemplom et les keritett
templom. Ainsi, Kinga S. Tiidos ne se prononce pas nettement dans les cas de
l' eglise fortifiee de Liszny6/Lisnu, dans l' ancien Hdromszik (jude actuel de
Covasna) 15 ; de meme, Gyngyossy J. et al., rencontrent la meme hesitation
pour l'eglise de Csfkkozmas/Cozmeni, dans l'ancien Csikszik (jude actuel de
Harghita). Dans quatre cas, les deux auteurs ne sont pas d'accord entre eux,
Kinga S. Tiidos consideram les eglises comme vdrtemplom 16 , et Gyngyossy
J. et al.17 Ies faisant figurer comme keritett templom; il s'agit de Altorja (Als6)/
Turia de Jos, Bar6t/Baraolt, Liszny6/Lisnu et Ozsdola/Ojdula. Des interpre-
tations divergentes de meme nature se retrouvent aussi sur le site de Szabo
Tibor 18 , qui presente une compilation des forteresses de la Hongrie historique
et de la Transylvanie - dont les eglises fortifiees -, en partant des analyses faites
par un panel d' auteurs differents.
Faire un decompte de toutes les eglises fortifiees du pays des Sicules n' est
pas facile, puisque les criteres absolus de selection ne me sont pas connus pour
15
Tiidos, S. K., 2002, 52, 138.
16
Tiid8s, S. K., 2002, 52, 74, 138, 152, 163.
17
Gyongyossy J. er al. n'analysenr aucune des quarre eglises menrionnees, mais Ies represenrenr
comme keritett templomok sur la carte de la page de garde du livre.
18
Szabo T., s. d.

355
www.cimec.ro
l'instant. Toutefois, en cumulam Ies eglises citees par Ies deux ouvrages men-
tionnes (Gyngyssy ]. et al., 1995 et Kinga S. Tiidos 1995), et en completam
par quelques resultats de fouilles archeologiques de 4 eglises dans I' ancien
Csikszik, presentes par Bot:ir lstvn 19 , on constate que plus de la moitie des
eglises fortifiees se trouvent dans le Hdromszik, parce que c'est cette region-la
qui se trouvait sur la voie de passage la plus frequentee des invasions et des
razzias, dans le fond de la courbure des Carpates. Le siege de Csik, qui se
trouvait plus au nord, en comprend un petit quart - et elles sont situees dans
la partie la plus meridionale (la region de Gyergy6 n'en comporte plus); le
siege de Udvarhely, un peu moins que la quart restant; le siege de Maros, plus
a l'interieur, n'en comporte que quelques unes. A cela s'ajoutent Ies quelques
eglises fortifiees de I'Aranyosszik.
II n'est pas question de reprendre ici - dans cette presentation rapide des
eglises fortifiees dans le Szikelyfold - Ies differentes types de fortifications et
de murs d'enceinte, ainsi que leurs formes suivant Ies epoques considerees, si
ces murailles sont simples, doubles, voire triples, si elles existent encore ou si
elles ont disparu avec le temps, mais ii est evident que ce sont des criteres de
classification dont ii faur tenir compte dans la synthese qui sera presentee sur
ce sujet, dans un ouvrage a publier en langue frarn;:aise.
II est tout aussi evident que le tableau d'ensemble deces eglises fortifiees
sera remis dans un contexte esquissant I' evolution religieuse de la Transylva-
nie, depuis I' adoption du christianisme par lstvn I<', la division du pays en
dioceses, la creation du diocese de Transylvanie en 1009, a cte de celui de
Csand, constitue en 1030. La structure des dioceses actuels est probablement
moins importante - pour le sujet qui nous interesse - que la division des
differentes confessions apparues apres la Reforme: l'Eglise lutherienne (evan-
gelique) etant surtout presente chez les Saxons, le calvinisme un peu chez
Ies Saxons et surtout chez Ies Sicules, l'Eglise unitarienne particulierement
concentree dans le siege de Udvarhely. L'edit de Torda/Turda (1568) assura la
tolerance religieuse dans la principaute de Transylvanie pour les catholiques
et les trois confessions protestantes reconnues. Et l'on vit une alternance reli-
gieuse assez etonnante des voivodes/princes a la tete de la Principaute au cours
des 16< et 17< siecles, avec l'unitarien Zsigmond Jnos, le catholique lstvn
Bthori, le protestant Gbor Bethlen, ou encore lstvn Bocskay, catholique
mais partisan de la liberte religieuse et du respect mutuel, systeme assez rare
a cette epoque d'intolerance religieuse, liee aux Guerres de Religions. Cette
19
Bot:ir I., 2009.

356

www.cimec.ro
diversite se retrouve toujours actuellement dans Ies eglises fortifiees sicules et
apparat sur la carte de presentation d' ensemble.
On constate aussi que la plupart de ces eglises fortifiees se trouvent tou-
jours legerement en retrait par rapport aux grands axes de deplacement et que,
a !'extreme SE de la courbure des Carpates, de Zabola a Zagon, ii n'y a plus
d'eglise fortifiee. Pourquoi? II n'etait pas necessaire de Ies renforcer parce que,
aux l 6e-17e s., tous Ies fonds etaient formes de gigantesques marecages; c' etait
I' epoque du Petit ge glaciaire. 20
II y aurait encore tant d'elements a mettre en evidence ! Et l'attente mise
dans cet article etait, peut-etre, de trouver une presentation detaillees des egli-
ses fortifiees du pays sicule ... Ce n'etait pas le propos, ni la demande qui avait
ete faite. C' est pourquoi - comme signale au debut - cette communication
est intitulee Vdrtemplomok Szikelyfoldon et non A szikelyfoldi vdrtemplomok!
Je ne suis d' ailleurs pas le mieux qualifie pour faire une presentation de cette
na ture.
J'ai surtout voulu montrer que le cas de la Transylvanie historique, aux
marges des differents Empires qui se sont succede, n' est pas un cas particulier
en Europe. Ce n' est pas parce qu' on se trouve en Europe orientale qu' on a du
fortifier des eglises pour se defendre contre des envahisseurs. Les faits histo-
riques etant ce qu'ils sont, la meme problematique s'est posee en Europe oc-
cidentale: Ies memes causes ont engendre Ies memes effets; Ies populations se
sont defendues avec Ies moyens du bord, en fonction des possibilites offertes
par le milieu naturel dans lequel elles se trouvaient, et de celles offertes par Ies
espaces culturels qui Ies ont vu se developper.
Ce regard etique, exogene, sur le monde culturel sicule>>, porte par une
personne exterieure, permettra peut-etre d'avoir des points de repere et de
comparaison pour recouper Ies propres idees et le propre regard emique,
endogene, des populations concernees. Linteret porte sur sujet traite, la regu-
larite du suivi de I' evolution de cette region de Transylvanie et l'honnecete de
la demarche scientifique permettront peut-etre, aussi, de compenser la lacune
de depart de la meconnaissance profonde de la langue hongroise! I.:honnetete
de la demarche de quelqu'un qui connat un peu la region, son presene et son
passe; de quelqu'un qui aime decouvrir la region de l'interieur, et qui est sen-
sibilise aux questions touchant Ies Etats et Ies nations, Ies differentes regions
et la richesse de leur patrimoine, surtout celui des minorites culturelles.

Communication orale de Kinga S. Tiidos.

2

357
www.cimec.ro
 BrnuoGRAPHIE SPECIFIQUE

Sur le contexte historique

Engel Pil - Kristo Gyula - Kubinyi Andris: Hiscoire de la Hongrie medievale, II, Des An-
gevins aux Habsbourgs, Histoire, Presses Universicaires de Rennes, Rennes, 2008.
Illyes Elemer: Ethnic Cominuity in che Carpaco-Danubian Area, East European Monographs,
CCXLIX, (Ist. ed., 1988), Hunyiadi Ocs. Mk., Hamilcon, Omario, 2"d revised ed., 1992.
Kilnoky Nathalie: Les conscicutions ec privileges de la Noble Nacion Sicule -Acculcuracion et
maincien d'un sysceme coucumier dans la Transylvanie medievale, Publications de l'Jnstitut
Hongrois de Paris, Dissercaciones II, Universite de Paris X-Namerre, Budapesc-Paris-
Szeged, 2004.
Ki:ipeczi Bela (dir.): Histoire de la Transylvanie, Akademiai Kiado, Budapest, 1992.
Ki:ipeczi Bela - Makkai Laszlo - Mocsy Andras (eds.): Hiscory ofTransylvania. I. Fcom the
Beginnings co 1606, East European Monographs, DLXXXl, lnscicuce of Hiscory of the
Hungarian Academy of Science - Hungarian Research Institute of Canada, Universiry of
Toronto, Social Science Monograph, Boulder, Colorado - Adamic Research and Publica-
cions Inc., Highland Lakes, New Jersey- Columbia University Press, New York, 2001.
Ki:ipeczi Bela - Makkai Liszlo - Mocsy Andras (eds.): History ofTransylvania. I. From 1606
co 1830, East European Monographs, DXCIII, lnsticure ofHiscory of the Hungarian Acad-
emy of Science - Hungarian Research Institute of Canada, University of Toronto, Social
Science Monograph, Boulder, Colorado - Adamic Research and Publicacions Inc., High-
land Lakes, New Jersey - Columbia University Press, New York, 2002.
Kristo Gyula: Hiscoire de la Hongrie medievale. I. Le cemps des Arpads, Histoire, Presses Uni-
versitaires de Rennes, Rennes, 2000.
Le Calloc'h, Bernard: Les Sicules de Transylvanie, Peuples en perii, Edicions Armeline, Bresc,
2005.
Molnar Miklos: Hiscoire de la Hongrie, Nations d'Europe, Hacier, Paris, 1996.
Nouzille, Jean: Hiscoire de froncieres. l:Autriche et l'Empire occoman, Faits et Representations,
Berg lmernacional, Paris, 1992.
Nouzille, Jean: La Transylvanie - Terre de comaccs ec de conflicts, Revue d'Europe centrale,
Strasbourg, 1993.
Pamlenyi Ervin (dir.): Histoire de la Hongrie des origines a nos jours, Commission nacionale hon-
groise pour ('UNESCO, Ed. Corvina, Budapest I Ed. Horvach, Roanne, 1974.
Peter Laszlo: Historians and che Hiscory ofTransylvania, East European Monographs, Boulder,
Colorado, 1992.
Rona-Tas Andras: Hungarians and Europe in the Early Middle Ages. An lntroduction to Early
Hungarian History, Central European University Press, Budapest-New York, 1999.
Roth Harald (hg.): Die Szekler n Siebenbiirgen. Von der privilegiercen Sondergemeinschafc
zur ethnischen Gruppe, Siebenburgisches Archiv, 40, Bi:ihlau Verlag, Ki:iln-Weimar-Wien,
2009.
Sur Ies eglises fortifiees sicules
Botir Istvan: Kovek, falak, templomok, Pallas-Akademia Kiinyvkiado - Csikszereda Kiadohi-
vatal, Csikszereda, 2009.

358
www.cimec.ro
Emz Geza: Erdely epiteszete a 11-13. szdzadban, A:z. Erdelyi Muzeum-Egyesiilec kiadsa, Ko-
lozsvr, 1994.
Gyi:ingyi:issy Jnos - Kerny Terezia - Sarudi Sebescyen J6zsef: Szekelyfoldi vdrtemplomok, Bu-
dapesc, 1995.
Gyurk6 Jnos: Churches of che Arpdian Age in Easc-Hungary. Appendix co: Koszcin Arpd:
7he Daco-roman Legend, che firsc English edicion, by special permission, Macchias Corvi-
nus Sociecy, Necwork and Hunyadi OCS. MK., Hungary, 1996-1999.
[hccp://www.hungarianhiscory.com/lib/kos/kos 1O.hem].
Lescyn Ferenc: Megszentelt kovek. A kozepkori erdilyi piispokseg templomai, Gyulafehervr,
2000, msodik, bovicecc kiads. [hccp://mek.niif.hu/04600/04684/hcml/index.hcml]
Szabo Tibor: A tortenelmi Magyarorszdg vdrai. Vdrak Magyarorszdgon es Erdelyben, s. I., (Ma-
gyarorszg), s. d. [hccp://www.varak.hu;hccp://jupicer.elce.hu/cerkep+lisca2.php]
Tiidos S. Kinga: Hdromszeki templomvdrak. Erdilyi vedlJrendszerek a XV-XVIII. szdzadban, 2.,
javicocc, bovicecc kiads, Mentor Kiad6, Marosvsrhely, 2002.
Vofkori Lszl6: Erdily kozigazgatdsi es etnikai foldrajza, Balacon Akademia, Vi:iri:isbereny, 1996.

Sur Ies eglises fortifiees de la lhibache

Arcaud, Gerard: La 7hierache et ses eglises fortifiees, Ed. Chez I' auceur, Bourg-la-Reine, 2003.
De Seyn, Eugene: Dictionnaire de l'Histoire de Belgique, ed. Soledi SA, Liege, 1958.
Plouvier, Marcine (dir.): Sur une frontiere de la France. La 7hierache. Aisne, Association pour la
generalisacion de l'Invemaire regional de Picardie, Amiens, 2003, 2' ed.
Plouvier, Marcine: Les eglises du Moyen Age a l'aube de la Renaissance, in: Plouvier Marcine
(dir.): Sur une frontiere de la France. La 7hierache. Aisne, Associacion pour la generalisacion
de l'Invemaire regional de Picardie, Amiens, 2003a, 2' ed., 68-80.
Plouvier, Marcine: Les eglises au XVII' ec XVIII' siecles, in: Plouvier Marcine (dir.): Sur une
frontiere de la France. La 7hierache. Aisne, Associacion pour la generalisacion de l'Invencaire
regional de Picardie, Amiens, 2003b, 2' ed., 98-103.
Poujol, Roberc: Les eglises forcifiees de la Thierache, dessins: Pol Verschaeren, Les !nedits du
Patrimoine. La Decouvrance, Bouhec, 2004.
Poujol, Roberc: Les eglises forcifiees de la Thierache, Tresors de Picardie, illuscracions: Alberc
Lemasson, l": Res Universis, Paris, 1993, Reed.: Rassorcs Lorisse, Paris, 2005.
Riboulleau, Chrisciane: Les eglises forcifiees, in: Plouvier Marcine (dir.): Sur une frontiere de la
France. La 7hierache. Aisne, Association pour la generalisacion de l'Invemaire regional de
Picardie, Amiens, 2003, 2' ed., 81-97.

VARTEMPLOMOK Sz:EKELYFOLDON

Ez a dolgozat a kiilso szemlelo betekintesekent sz61 a szekelysegrol. Azt szin-

dekszik megertetni, hogy hogyan es miert erdeklodik egy, a magyarsag sza-
mara idegen" a szekelyek es a szekely kultura irant? Azt is megmutatja, hogy
hogyan jutott el eloszor az erdelyi, majd a szekelyfoldi vartemplomok tanul-
minyozasaig, meg mielott parhuzamot allapitott volna meg ez ut6bbiak es

359
www.cimec.ro
a francia-belga hataron talalhato thierache-i erodtmenytemplomok kozott.
A ket regio tortenelmi vonatkozasban nagyon kozel all egymashoz, mi-
vel mindketto a hatirmenti teriiletek szomoru privilegiumaval rendelkezett,
a Habsburgok fennhatosaga alatt allo Szent Birodalom egyik es masik vegen.
Hatirszeli teriiletek, kevesbe vedettek, kiteve a haboruzo seregeknek, a hodi-
to portyazoknak. Erdely - kiilonosen a Szekelyfold - bizonyos korszakokban
igen sebezheto tartomany, Thierache ugyszinten. Nem meglepo tehat, hogy
falusi kornyezetben erodtett templomokat talalhatunk itt - vedOfallal beke-
ritve vagy sem -, tornyokkal, basryillal, loresekkel, sat talpresekkel ellatva,
igy vedekezve tamadasok eseten. Az elemzes az erodtesek eptesi koriilme-
nyeire, valamint altalanos jellemzoikre iranyul, mind Thierache-ban, mind
Szekelyfoldon. Mindkettonel a lakossag vedelmenek a logikajat eszlelhetjiik.
Tehat a tortenelmi Erdely esete, az egymast koveto birodalmak uralma ide-
jen, nem egyediilallo Europaban. A tortenelmi tenyek igy azonos gondokat
jelentettek Nyugat-Europaban is: azonos ok azonos okozatot vom maga utan.
A lakossag a rendelkezesere allo eszkozokkel vedekezett, azokkal, amelyeket
termeszetes kornyezete nyujthatott a maga kulturalis kozegeben.

BISERICI FORTIFICATE N TINUTUL SECUIESC

'
Aceast comunicare prezint o privire din exterior a Secuimii. S se neleag
cum, i de ce, un strin de lumea maghiarofon s-a interesat de chestiunea
secuilor i a culturii sale? Arat i felul n care el a ajuns s studieze mai nti
bisericile fortificate din Transilvania, i apoi mai ales cele din inutul Secuiesc,
dup care s stabileasc o paralel ntre bisericile secuieti i bisericile de la
frontiera franco-belgian de la Thierache.
Contextul istoric dintre cele dou regiuni este foarte asemntoare, avnd
un privilegiu trist, de a se afla pe un teritoriu mrgina, pe de o parte i de alta
a Sfntei mprii dominate de Habsburgi. Ele formeaz inuturi de hotar,
mai puin controlate, mai expuse armatelor din rzboaie, invaziilor nentre-
rupte, nenumratelor devastri. Transilvania, - i n special inutul Secuiesc
- a fost o regiune foarte vulnerabil ntr-o anumit epoc, ca i Thierache. Nu
este deloc de mirare dac gsim aici, n mediu rural, biserici fortificate - ncer-
cuite sau nu de ziduri de protecie-, nzestrate cu turnuri, bastioane, gur de
tragere, chiar i de mchicoulis" pentru aprare n caz de agresiune. Analiza
arat condiiile fortificrilor, ca i caracteristicile lor de ansamblu n Thierache

360
www.cimec.ro
in inutul Secuiesc. Asistm la aceeai logic de aprare a populaiei. Cazul
Transilvaniei istorice, la marginea diferitelor imperii care s-au succedat unul
dup cellalt, nu este deci un caz particular n Europa. Faptele istorice fiind
care sunt, aceeai problematic s-a pus i n Europa occidental, aceeai cauz
aducnd aceeai efect. Populaiile s-au aprat cu cea ce au avut la ndemn,
n funcie de mijloacele asigurate de mediul natural n care triau i de spaiul
cultural care le-a vzut dezvoltndu-se.

FoRTIFIED CHuRCHES IN SzEKELYFOLD

This paper brings an externai perspective on the Szikely world. lt shows how
and why an "outsider" to the Magyar-speaking community has been inte-
rested n the Szikely question and its cultural world. lt also explains how he
has progressively come to consider the question of the fortified churches, in
Transylvania first and then in Szikelyfold more specifically, before making a
parallelism between these Szikely fortified churches and those found n the
"Thierache" region, crossing the border of present France and Belgium.
The historical context of the two regions is very similar, because they have
been ancient march-lands, on each side of the Habsburg Holy Roman Empi-
re. They are marginal borderlands, not under strict supervision, lying at war-
time troops' mercy, constant invading armies, and numberless devastations.
Transylvania - and Szikelyfold more specifically - has been a very vulnerable
region at some periods of time, like in Thierache. So it is not surprising to
find, in rural areas, fortified churches - belted or not by a defence wall -,
equipped with towers, dungeons, loop-holes and even mchecoulises, to pro-
tect themselves in case of aggression. The analysis shows the conditions of the
fortifications of these churches, as well as their main characteristics, in both
Thierache and Szikelyfold regions. We are confronted to the same defensive
logic of the populations. The case of historical Transylvania, on the margin
of different successive empires, is not at all a specific case in Europe. Histo-
rical facts being what they are, the same kind of problems has occurred as in
Western Europe: the same causes have produced the same effects. People have
defended themselves with the means at hand, according to the possibilities
offered by the natural environment in which they were, and those offered by
the cultural spaces that have sprung up.

361
www.cimec.ro
Szabo]udit

DEMENY LA1os KORTARSA, lNCZE LlszL6

Tisztelettel ksznm a meghivast e rangos esemenyre, a dr. Demeny Lajos

emlekere rendezett konferenciara. Ezzel lehetoseget teremtettek szamomra,
hogy ismet tiszteleghessek nagy foldim emleke elott, akit egyetemi hallgat6
koromban nagyra becsiilt tanaromt61, Balogh Edgart61 hallottam a Mezoseg
biiszkesege" jelzovel illetni. Hosszu, felelossegteljes munkaban eltlttt eletet
a sokoldalusag jellemezte, es egy olyan iigynek a szolgalata, amely a nemzet es
a nemzetiseg egymas jobb megismereser es ertekeinek felmutatasat szolgalta.
Az o tiszteletere rendezett konferencianak egyik mozzanata az In memo-
riam !ncze Ldsz/6 cimu kzles, egy ugyanazert a celert dolgoz6 ember mun-
kajanak ismertetese. Annak ellenere, hogy a ket ember, akinek emleket ma
megidezziik, kortars volt, ismertek is egymast, hiszen mindssze ker ev korkii-
lnbseg volt kzttiik, es azonos idoszakban voltak a hajdani Bolyai Egyetem
hallgat6i, sszehasonlitasr61 sz6 sem eshetik. Az egyetem elvegzese utfo palya-
juk nagy ivben keriilte el egymast. A szal, amely ez ut6bbir61 val6 emlekezest
idekapcsolja, az a hasonl6 trekves, hogy nemzetisegi kulturankat szelesebb
korben nepszerusitsek, erdembeli megbecsiilest szerezzenek neki. Mindketten
ezt tettek a maguk helyen es a rendelkezesiikre all6 eszkzkkel, termeszetesen
mas-mas eredmennyel. Dr. Demeny Lajos tevekenysegi teriilete messzemeno-
en atfog6bb, szelesebb spektrumu volt, a konyvei munkajanak lecsap6dasai.
Sajnos, lncze Uszl6 neve utfo nem sorakoztathat6k fel knyvek, csupfo egy
ktetre val6 kisebb-nagyobb lelegzetu iras, amelyeket helytrteneszkent Kez-
divasarhelyre vonatkoz6an publikalt.
A maga nemeben egyediilall6 mikrovilag Felso-Haromszek kzpontja, ez
az Erdely legkeletibb magyar kisvarosa. A minorita iskoladramak jeles kutat6-
ja, az irodalomtrtenesz dr. Kilian Istvan kisse trefasan igy jellemezte Kezdiva-
sarhelyt: ugy kepzelem, mint egy kistermetu, nagyon hadrozott embert, akit
az lsten minden j6val megaldott. Van neki mindene, ha kicsiben is, csak eszre
kell venni". Ezt a kisvarost szolgalta egy fel evszazadon at lncze Uszl6. 18 evig
tanarkent, tbb mint 35 evig a muzeum vezetojekent, munkadrsakent.

362
www.cimec.ro
 Csak a vele egykoruak es a nalanal idosebbek, valamint tanarkollegai
tudtak rola, hogy nem tosgyokeres varga", hanem - tten szohasznalattal
- jottment", erdovideki. Tanarkent keriilt a varosba 1953-ban. Ide keriilve
ugy erezte, sohasem fogja megszokn ezt a helyet, amelyben hol enyhen, hol
tetoket szaggatva, de allandoan fllj a Nemere szele. Evek elteltevel nemcsak
megszokta, de meg s szerette, fogadott sziilovarosanak tekintette, es erejehez
merten gyekezett s tenn erte. Tortenelem-filozofia szakos tanarkent a mult
megismerese mindig is erdekelte. Eletenek alakulasa, Kezdivasarhelyen vaio
megtelepedese valosaggal kinalta e hely multjaba vaio betekintest.
1953-ban Kezdvasarhely meg igazi kisvaros volt, lakoinak szama lenyege-
sen kevesebb, mint a 70-es evekben, akkoriban meg a mezogazdasag szovetke-
zesitese nem lizte a varosba Felso-Haromszek fiatal, munkakepes lakossagat,
hogy a kialakulo szocialista parositas nyoman juthasson kenyerkeresethez.
Olyan hely volt ez, mint egy nagy falu. Itt szinte mindenki ismerte egymast.
A:z ertelmiseg embert a varos polgarai mindig tiszteltek, es ha munkajaval,
ember magatartisaval raszolgalt, befogadtik. A varos akkori jelenenek es ko-
zelmultjanak megismereset Incze Laszlo szamara a tanari munkilioz szorosan
hozzatartozo csaladlatogatisok tettek lehetove. E kozveden beszelgetesek so-
ran lassan feltarult elotte a varos multja, lakonak elete, ember magatartasa.
Felismerte azt a sajatos ketarcusagot, amely e varos lakoit jellemezte: egyik
oldalon a szilard erkolcs tartas, a hagyomanyok szgoru tisztelete, a maskon
pedig a minden ujra vaio nyitottsag, befogadas, es nem utolsosorban az aldo-
zatkeszseg.
Ez a kezmuves polgarsag egyhazi es vilagi intezmenyeit mindig bokezuen
tamogatta, igenyelte a tudast, a tanulast, a muvelodest, es az ezeket biztosito
intezmenyek, szervezetek eleteben, munkajaban, vigassagaiban eletkorahoz il-
loen mindig tevekenyen reszt is vett. Lelkes fiatalkent balszervezo, osz fejjel te-
kintelyes presbiter lett. A kozossegi szellem igen eros volt. Egymassal szemben
toleransak, embertisztelok voltak. Termeszetesen, mint mindig es mindeniitt,
kivetelek itt is voltak.
A 19. szazad nagy tirsadalm, politika es kulturalis esemenyei, ha egy kis
kesessel is, de ide is begyuruztek. Nem veleden, hogy a muzeumok leresite-
senek szazadaban, a 19.-ben ebben a varosban mar volt geny ilyen jellegu
intezmenyre, azonban anyagi okok miatt nem valosulhatott meg (ti. a Cserey-
gyujtemeny befogadasara jelentkezett a varos). Ez volt az elso lepes egy allando
muzeum letrehozasanak utjan, meg akkor is, ha kudarcot vallott. A masodik
mar konkret eredmenyekkel rendelkezo, 9 evig fennallo intezmeny volt. En-

363

www.cimec.ro
nek bezrsa, anyagnak fokozatos pusztulsa meg nagyon elevenen elt Kez-
divsrhely polgrainak emlekezeteben, es az ujrakezdest igenyelte. A jelenlegi
muzeum nem egyenes folytatsa a ket vilghboru kozottinek, amely mindent
gyujtott, ami egy videki muzeumban elhelyezheto volt, erdeklodesre tartha-
tott szmot.
A kozel ket evtizeden t itt tanft6 lncze Lszl6 megltta, hogy itt a vros
kezmuves multjnak emlekeibol lehet es kell muzeumot letrehozni, mert ez
a legtobbet mond6, igazi helytorteneti ismeretforrs a helyieknek, es kuri6-
zum az idegenek szmra.
Annak ellenere, hogy Kezdivsrhely szzadokon t virgz6 kezmuvesseget
egyetlen csapssal megsziintette az llamosfrs, lncze Lszl6 felismerte, hogy
meg mindig hatalmas elfekvo, ertekes anyag van a vrosban, amelyet a hajda-
ni kozossegek (korbban cehek, kesobb ipartrsulatok) vezetoinek csaldjai,
leszrmazottai, az egykori cehmesterek unoki kegyelettel oriznek. Az emle-
kekben meg elevenen elo mult (mondharnnk kozelmult) es a frissiben kiala-
kult uj szocialista trsadalmi rend felems vilgban akadt Kezdivsrhelyen
nehny olyan ember, aki a mult ertekeit csendben, nem nagydobra verve pr6-
blta menteni, osszegylijteni. Oldalakra rugna neveik folsorolsa. Tisztesseg
adassek emlekiiknek!
Romninak az 1968-as uj teriileti felosztsa es az utna kovetkezo idoszak
politikai huzd meg - ereszd meg" jtekban kedvezo idoszak nyflt nemzetise-
gi tortenelmiink esemenyeinek, kulturnk emlekeinek felmutatsra. Ebben
a kedvezo szeljrsu idoszakban jott letre a muzeum is, br nem lehetett onl-
16 intezmeny, hanem a Megyei Muzeum reszlege volt es maradt mindmig. Az
akkori idok pozitfvumai koziil egyet szeretnek kiemelni: az 1968 mrciusban
megjelent ]obardt dmu kivl6 magyar gyermeklapot, amely nemzedekeket
nevelt hagyomnyaink megismerese jegyeben es annak megbecsiilesere, meg-
tartsra, tovbbvitelere. Ezt azert tartom fontosnak felemlegerni, mert a lap
ltal hirdetett plyzatok egyik legsikeresebb anyaga, a Zsuzsi es Andris nep-
viseletben" nevu miniatur nepviseleti gylijtemeny ma a kezdivsrhelyi muze-
umban lthat6. Kezdivsrhelynek az 1848-49-es szabadsgharcban jtszott
szerepe oly jelentos volt, hogy Orbn Balzst6l a Hromszek Prisa'' megtisz-
telo jelzot kapta. Ebben az idoszakban lehetoseg nyflt arra, hogy ebben amin-
dig is 48-as szellemu vrosban melt6 iinnepseget szervezzenek az gyuonto
Gbor ron hallnak 120. evfordul6jn. A Tur6czi-hz, amelynek udvarn
1849-ben a szabadsgharc gyilit ontottek, a ket vilghboru kozott megron-
glt emlektblval ugyan, de llt. A Megyei Muvelodesi Tancs es a Megyei

364

www.cimec.ro
Muzeum szervezeseben az epiilet ket nagyobb helyisegeben ket kiillitas nyilt.
Az egyik az akkor megyei, elotte es ma ujra Szekely Nemzeti Muzeum altal
biztositott 48-as anyagb61, a masik a fentebb mar emlitett nehany lelkes em-
ber munkaja nyoman osszegyult cehes es ipartarsulati relikviakb61. Ez Gabor
Aron Emlekhaz neven vonult bea koztudatba, es annak ellenere, hogy egyet-
len alkalmazottja volt, a takarit6-teremor, hamarosan ismert es latogatott hely
lett, mondhamam kegyhelynek is.
Egy ba ev elteltevel az ido bizonyitotta, hogy ide hozzaerto ember kivanta-
tik. A Megyei Muzeum lncze Uszl6t bizta meg ezzel a feladattal. 1970 szept-
embereben, 18 evi tanitas utan, odahagyva a katedrat, boldogan elfogadta
a muzeol6gusi kinevezest. Tanarkent alaposan megismerhette a varos multjat
es latta, hogy itt meg mindig vannak lehetosegek. Ez a felismeres megcsillan-
totta szamara az onmegval6sitas uj utjat is. Annak ellenere, hogy megbecsiilt,
j6 tanar volt, sokszor kellett azt es ugy tanitani, ami nem sok sikerelmenyt
nyujtott, de o a rfosztott feladatot a legnagyobb pontossaggal, lelkiismerete-
sen vegezte. A muzeumi munka val6sagos fellelegzesnek igerkezett. Az emlek-
hazban ellatott szolgalat idejen a helyiek, fOleg az idosebbek, de az idegenbol
jovo latogat6k is egyre surubben hangoztattik, hogy ebbol egy nagyobb mu-
zeumot kellene kialakitani. lncze Uszl6, a canari munkaban eltoltott evek ta-
pasztalatai alapjan tudta, latta, hogy muzeumhoz vaio anyag boven van, es azt
is erezte, hogy a varos polgarai biznak benne, melleje allnak, timogatjak. Nem
csal6dott. lranyitasaval elkezdodott a gyujtes, de most mar csak a kezmuves
mult emlekeire, eszkozeire osszpontosirva. Ugyanugy, mint az elozo muzeum
letesitesekor, a megval6sitas lehetosegenek lattan az adakoz6 kedv is megnott
es rovid ido alatt nagy szamu, ertekes targy gyult ossze.
A ket vilaghaboru kozotti muzeum tapasztalatab61 okulva tudta, hogy egy
gyujtemeny, barmilyen ertekes legyen, ha nincs fedel a feje flott, nincs onall6
epiilete, pusztulasra van itelve. Az 1968-as uj teriileti felosztis soran az egy-
kori Kezdi rajon az ujonnan alakult Kovaszna megye resze lett, sok hivatal
megszunt, ezaltal tobb epiilet szabadda valt. Ezek kozott volt az 1857-ben
befejezett egykori varosi tanacshaz is. Ezt azonban, a varosban a hinelen meg-
novekedo nepesseg igenylesei nyoman fellepett lakasinseg enyhitesere, az ipari
letesitmenyekbe ozonlO csaladok szamara utaltak ki. Az epiilet alkalmasnak
igerkezett muzeum szamara, de eloszor ki kellett koltoztetni belole a lak6kat.
Az epiilo tombhazakban biztositott szamukra lakast a varosi tanacs, amelynek
vezetoje j6 ertelemben vett lokalpatri6ta vasarhelyi ember volt, aki a letesiten-
do muzeumot sziviigyenek tekintette.

365

www.cimec.ro
 A:z anyag nagyon gyorsan gyarapodott, de a hasznalatb6l evtizedek 6ta ki-
szorult munkaeszkozok, funkci6jukat vesztett tirgyak javit:isra, restaural:isra
v:irtak. A:z osszegyult anyag nem mutatta eppen tetszetos muzeumi kiallit:is
kepet es akadt j6 sz:indeku" ember is, aki a felsobb hatalmaknak jelentette,
hogy ez nem muzeum, hanem tirgyak halmaza, es hogy ebbol muzeum nem
lesz, az elkepzeles csak az lncze Laszlo grandom:ini:is" h6bortja. Szerencsere
szakembereket kiildtek a dolog kivizsg:il:is:ira, akik kellemes csal6d:issal nyug-
t:izt:ik a l:itottakat, es tov:ibbi munk:ira biztatt:ik a szervezot. A v:iros polg:irai-
nak iigyszeretete es lok:ilpatriotizmusa azonban nem volt eleg a kituzott cel
eleresehez, de a magasabb f6rumokon is volt politikai akarat, keriilt anyagi
t:imogat:is is a kiilso-belso javit:isra, es a muzeumhoz sziikseges korforgalom
kialakit:is:ival elkezdodhetett a termek berendezese. A v:iros legjellegzetesebb
mestersegei, annak szersz:imanyaga, termekei egyenkent kaptak egy-egy ter-
met. Ezekben az itt l:ithat6, hiteles anyaggal berendezett muhelyekben ma
aligha lehetne piackepes :irut termelni, azonban pontosan felidezik az elmult
korok vil:ig:it.
A muzeum 1972. m:ircius 3-:in nyilt meg. Ekkor ket alapki:illit:isa volt. A:z
egyik az itt hajdan vir:igz6 mestersegeket igyekezett bemutatni: tim:irok, l:ib-
belikeszitok, szucsok, fazekasok, kov:icsok, mesz:irosok, asztalosok, kalaposok
es szab6k t:irsulatainak emlekeit, valamint az egyetlen nem cehes mesterseget,
a pog:icsasiitest, a mezeskal:icsoss:igot. A:z olyan emlekek, amelyek a hajdan
vir:igz6 mesterseg letet igazolj:ik, de nem volt annyi beloliik, hogy 6n:ill6 ki:il-
lit:ison lehessen bemutatni, a hozz:i legkozelebb a.116 rokonszakma termeiben
keriiltek ki:illit:isra, igy a szijgy:irt6k es a lakatosok emlekei is.
A m:isik alapki:illit:is a v:irostortenet, kiilonos tekintettel az 1848-49-es
forradalom es szabads:igharc helyi vonatkoz:isaira. Ehhez a 70-es evekben mar
nem nagyon lehetett anyagot gylijteni, de az anyaintezmeny t:imogat:isa es az
ott dolgoz6 kolleg:ik onzetlen segitsege lehetove tette ennek berendezeser is.
Kozel 40 ev eleg hosszu ido, meg egy intezmeny eleteben is, es v:iltoz:i-
sok vegbemennek vagy onkent, a jobbit:is erdekeben, vagy felso parancsra.
Ezen valtoz:isok koziil a legf:ijdalmasabb az 1986-ban bekovetkezett :itrende-
zes volt, amely az orsz:igos szabv:inyhoz, a Ceauescu-diktatura kiv:inalmai-
hoz igazittatta a muzeumot. Ez, szerencsere, a kezmuvesipar bemutat:is:it nem
erintette. A Szepmives Ceh" rendezvenyeinek szinhelye, a v:irosh:iz egykori
tan:icsterme lett ennek az :itrendezesnek az :ildozata., ahol nagynevu muveszek
kiallit:isaira, rangos ir6-olvas6 tal:ilkoz6kra nyilt alkalom, mindig nepes ko-
zonseg reszvetelevel. Szerencsere ez az idoszak nem tartott sok:iig. A:z 1989-es

366

www.cimec.ro
v:iltoz:isok ut:in nagyon gyorsan megtortent a visszarendezes, vegbementek
kisebb viltoztat:isok, de a muzeum jellege maradt.
A muzeum egyik legvonz6bb kiillt:isa a babameren'.i nepviseleti gyujte-
meny, amelynek hire olyan nagy, hogy vannak l:itogat6k, akik egyenesen a ba-
bamuzeumot keresik. Ez az anyag a muzeum leresitese ut:in keriilt ide a Sze-
kely Nemzeti Muzeum anyag:ib6l, es ma ez a harmadik :illand6 ki:illt:is.
Ezt az intezmenyt hozta letre segitokesz munkat:irsaival, a v:iros lelkes pol-
g:irainak hathat6s hozz:ij:irul:is:ival lncze L:iszl6, es vezette kozel h:irom evtize-
den :it. 6 nem volt olyan javakkal rendelkezo ember, hogy a saj:itj:it adhatta
volna e celra, de adta testi, lelki energi:ij:it, iigyszeretetet, amelyert e kozosseg
bizalm:it kierdemelte. Segitsegiikkel hozta letre ezt a muzeumot, ahol minden
t:irgynak kiilon tortenete van. Egy kozosseg kall6d6 ertekeit gyujtotte ossze es
adta vissza egy nagyobb kozossegnek.
Amit lefrt, minim:ilis. Igazi pedag6gus alkat volt es maradt elete vegeig.
Muzeumi munk:ija sor:in is tanitott. Ismereteket adott :it olyan dolgokr6l,
esemenyekrol, amelyek egy adott korszak iskolai tanterveibol es tan6r:iib6l
hi:inyoztak. Amint egyik legjobb bar:itja nevezte, verb:ilis" ember volt, es
mindaz, amit elvitt mag:ival, kotoanyaga lehetett volna annak a tobb ezer ce-
dul:inak, jegyzetnek, amely ennek hi:iny:iban nem :ill ossze konyvve.
Az o es hozz:i hasonl6 alkatu, a kisebb vagy nagyobb kozosseget mindig
hiven szolg:il6 ember tipus:it a kolto K:iny:idi S:indor szep metafor:ija vil:igitja
meg: Vannak helyek a Szekelyfoldon, ahol az ember csak lenyomja az :is6t,
es borviz tor fel. Lepik parat, ott is lenyomja, onnan is borviz tor fel, es meg
izbeli kiilonbseg is szokott lenni a ket forr:is kozott. Azt:in melyik palackba,
melyik kors6ba keriil, vagy csak elcsurog a fiivek s vir:igok tovere ... "

367
www.cimec.ro
 LA1os DEMENY UND LlszL6 INCZE

Die beiden Historiker und Zeitgenossen dr. Lajos Demeny und Laszlo lncze
verband ihre Bemi.ihung, die Kultur und Geschichte der ungarischen Min-
derheit in Siebenbi.irgen zu pflegen, zu bewahren und sie den Menschen nahe
zu bringen. Doch sowohl die Methoden als auch die Ergebnisse ihrer Arbeit
unterschieden sich grundstzlich voneinander.
Whrend dr. Lajos Demeny hauptschlich einer wissenschaftlichen T
tigkeit nachging, Studenten unterrichtete und zahlreiche Publikationen ver-
fasste, war Laszlo lncze zunchst als Gymnasiallehrer ttig, um sich spter sei-
nem eigentlichen Lebenswerk, dem Aufbau des Zunfthistorischen Museums
in Szekler Neumarkt zu widmen.
Szekler Neumarkt ist eine kleine Stadt im ostlichen Zipfel des Karpaten-
bogens, die in erster Linie dank ihres Jahrhunderte alten, in Zi.inften organi-
sierten Handwerks bekannt geworden ist. Der reichhaltige Fundus an hand-
werklichen Gegenstnden wurde Ende des 19. und Anfang des 20. Jh. in zwei
kurzatmigen Anlufen zur Museumsgri.indung gesammelt. Dieses Material
ging spter leider zum groBen Teil verloren. Anfang der 1970er Jahre erkannte
schlieBlich Laszlo lncze die Notwendigkeit, die Geschichte der Handwerks-
stadt zu dokumentieren. Als geschtzte und vertrauenswi.irdige Personlichkeit
der Stadt gelang es ihm, viele Gegenstnde, die sich in Privatbesitz befanden,
zu einer einzigartigen zunfthistorischen Sammlung zusammenzufi.ihren. Der
zweite wichtige Pfeiler der Stadtgeschichte, die Revolution von 1848/49, ist
im Museum ebenfalls vertreten. Laszlo lnczes Bestrebungen trugen Fri.ichte,
das Zunfthistorische Museum wurde am 3. Mrz 1972 eroffnet. 1974 wurde
die Sammlung durch die im ungarischen Sprachgebiet einzigartige Miniatur-
volkstrachten-Ausstellung Zsuzsi und Andris" ergnzt. Laszlo lncze leitete
das Museum von Beginn an bis zu seiner Pensionierung 2001 sehr fachkundig
und mit groBem personlichen Einsatz.
Anders als Dr. Lajos Demeny blieb Laszlo lncze keine Zeit mehr, um sei-
ne aus Archivrecherchen und Zeitzeugengesprchen stammenden umfang-
reichen lokalgeschichtlichen Kenntnisse in der angestrebten Stadtmonogra-
phie zusammenzufassen. Als Ersatz dafi.ir dienen nun die Museumssammlung
sowie ein geplanter, posthum herausgegebener Band.
Das Lebenswerk dieser beiden Historiker erinnert daran, wie wichtig die
Pflege kultureller Werte fi.ir eine Gemeinschaft ist.

368

www.cimec.ro
KEPMELLEKLET

www.cimec.ro
www.cimec.ro
]tino Mihtily

DoNATOR-.AsRA.zor.AsoK A szEKELYFOLDI TEMPLOMOKBAN

1. kep Homor6dszentmarton, unitarius templom.

A Szent Laszl6-legenda donatorjelenete. Huszka J6zsef akvarellmasolata

371
www.cimec.ro
 /(

2. kep Gelence, Szent lmre-templom. Compostelai Szent Jakab legendaja.

Huszka J6zsef akvarellmasolata

3. kep Gelence, Szent lmre-templom. Orgonakarzat-reszlet

372
www.cimec.ro
4. kep Sepsibesenyo, reformatus templom. Falkepreszlet. Huszka J6zsef akvarellmasolata

5. kep Sepsikilyen, unicarius cemplom. Reszlec az Ucols6 icelec falkepebol.

Huszka J6zsef akvarellmasolaca

373
www.cimec.ro
Pdsztor Emese

SKARLAT SZONYEG, TABLAS ABROSZ ES HABOS SZUPERLAT"

- HAZOLTOZETEK A FEJEDELEMKORI SZEKELY NEMESI OTTHONOKBAN

1. kep Festett viszonkarpit toredeke, 18. szazad eleje, 90 X 202 cm.

Budapest, lparmt'.iveszeti Muzeum, ltsz. 13 967

374

www.cimec.ro
 2. kep Brsony prnalap, Bursza, 17. szzad, 112 X 62,5 cm; verei Sigerus Emil
gylijcemenyebol, Nagyszeben, 1917. Budapesc, Iparmuveszeci MU.zeum, ltsz. 14 434

3. kep Oraszcali cerfco, Erdely, 1592, 95 x 108 cm.

Yecel az Olcszemi Reformtus Egyhzc61, 1912.
Budapesc, Iparmuveszeci Muzeum, lcsz. 9262

4. kep Az U.raszcali cerito reszlece

375
www.cimec.ro
 5. kep Tablas teri to, 1740. 140 X 140 cm; Budapest,
Iparmuveszeti Muzeum, ltsz. 19 338

6. kep Az Esterhazy- kincstar szuperlatjanak rekonstrukci6s raj za (Yegvari Andras)

376
www.cimec.ro
Csoma Zsigmond

U DVARHAZI, BIRTOKRESZEK KOZOTTI BORLOGISZTIKA

A Sz:EKELYFOLDON A 17. szA.zADBAN

1. kep Szolofurtos motfvum Tompa Mik16s es Eresztevenyi Eva kisborosny6i

udvarhaza kotornacin, 1728. Szekely Nemzeti Muzeum, Sepsiszemgyorgy

2. kep Szolofiirtdfszftes konyvespolcon,

Szekely Nemzeti Muzeum, Sepsiszentgyorgy

377
www.cimec.ro
 3. kep Sz616fiirros homlokzati diszites
(un. erdelyi kariks-szlvesszos muveles brja) uradalmi borhzon, Celnn

4. kep Szeki Teleki Mihly celnai udvarhza, ma felujirva

a falusi turizmust szolglja

378
www.cimec.ro
Hovdri Janos

GoNDOLATOK Mnrns KELEMEN (1690-1761) ELETUTJAROL

1. kep Mikes Kelemen. lsmereden festo, Mt'.iveszeti MU.zeum, Kolozsvar

379
www.cimec.ro
 2. kep Mikes Kelernen ernlekpark, Rodost6

3. kep Mikes Kelernen dornborrnt'.ive

380
www.cimec.ro
Rossel, Hubert

DES EGLISES FORTIFIEES AU PAYS DES SICULES

Fig. 1 Etablissement des Saxons en Transylvanie

Fig. 2 Les eglises fortifiees de Thierache, al'ouest du Saint Empire

381

www.cimec.ro
 Fig. 3 Gronard: nef en brique, chceur en pierre

Chaourse, eg/ise Saint-Martin (CI. MH 04.01 .1921 ). Vue cava-

liere de l'eg/ise, extraite d'un plan de la seigneurie de Chaourse
au xv111 siecle (A.N. : N I Aisne I O).

Fig. 4 Eglise de Chao urse avec une enceinte de type keritett

382
www.cimec.ro
 Fig. 5 Prisces: le plus grand donjon de la region (16e siecle)

Fig. 6 Prisces: espaces d'habitation dans le donjon et au-dessus de la nef de l'eglise

383
www.cimec.ro
 Az EMLEKKONFERENCIA

Az In memoriam Demeny Lajos (1926-2010) emlekkonferencia plakatja

IN AIEMORIAll
DEMENY
~~Q
MEGHIVO

---
Jiastelydf. advarbizalJ
es ........ a
Az erdelyi
s~adott

==-a.....,._
ci~wlei
..qi Szelielyfiild&J

fe~
ci.-.,. l..aWtir _ . . . . . , .

201L s%eptell)ber ~
S...elldy Nendi ~ ,._, d """ty&lf

A konferencia meghiv6ja

384

www.cimec.ro
 _....._
Szfktly Ntmuti MU:u:um

lo.JS :E~.bek
X11stl.lyt>k, 11dwulrd:Jtk ls lak6ilt a rl.gi S z:JltelyfoldOn l.CYC'LdOdnOk: El)'Cd Ama, 1MasyarTudocMn)'06 A~11 kiib6 laf.I&
konfm:ncia
b 10.40 ViM &rb11, RominTwlomnyos Akadlmia Nic.olac lorp T&tmcttudotninyi
A: NIBfi fefel/dd rJld]dlrrlt Uoa t'brur~lndd lll&bdc.. Bulwca: '" llM'...orioln no.hy Utjot
diopd.sa M*l)'U"On:zip lAv&UoklevdnbOI 11 .00 KM"lll z..ttia. Szqcdi TudocM11)'q)'dedl: /!ltW.,.~ i:ikl}'AoJIOrfbwt1

~;;;urai T&tintuudomilly~;~~~~l)'1'tJ0'8'kfptf
luillilk
Ttrii., MTA 4116
2011 Atptcmbetn-21. nh.fldtkrph
11 .40 Ba'Cb Judit, M15kolci fcyftcm: Ud1Vrlt6:lpllh flfin141 sz&lyM-11 "fMYUNciO
~-16-111:.zatlbtm

/ r..._ Dnthy IA}M 12 00 .JiffMllllily. Sdkcly Nemzcti MUzcwn Stt*'lyjiSldi lfti..uo.t

---"""'_,..__ ..... ..,,.,,._JJMill~UM#/WMl.-l,.........

""""'*"'j~ ....... ..,_~~-~
.....f$'
.........,,,J.._,,,_......._
,,... ~.;.,t.-Jn

IOOEIG94'Mk
Lnezd6 doot: Obomi Tcr&, ludominyos R'Hnunbtrs. MTA TTI, Budap:A

14J.S El)"fl! .4.k.os, MTA kiils6 u.a, ~vir: A li~ii MikiJnrm:tlNI t(lfftk-.h'6niko h
fl(lpl6/r6i
14 ..S.S GrilftSbdor.EiterhhyK.ilQly~facr- ll. ROk6c:IGy6rvhr.Jkly
A 41Hf/a,.,.r:W h &Ullid1 "-e,..M:
Te...U ~"- 6Nr.- Ml'fY' T-'a4_.. 11.u
AllMIr"41AMnh~~~..,..,~Ull'rf:
"""""""
1j 1.S Gat-da ~ BabqBol)'li Tudominyqyctcm.
~ U:lw /Jt..O,. U/W01 &1' (/61.S ld19)
Ko6onvir.Qyerc6smllmikkW

dn. T. Cie
N.,,-- ~ '--i/Mr r.f&p:.p1'J-,
One FlttlfMtr ...,. J(prl'ft'l'tf K~hoa..ir.7'11il;ol - Ki.,.~
rr.MlknblpeM

17AO: KIMlhit -c-yici is vntlis

..........
Talllit $6ftder. Koviszn:I Mqyc Taninlk dMkc
RduT. Cub1, c. 0t~~yv~. Mll&)W ~Le...eilir,l)udapc:M

Mqnyit6daedn
TidOtS. IG.p.~l)""v 4'00-..lulgrl, JrditMlssal 1#1""..dld11Wftt-i
olkwldfrfe</tkwuit*orl Erllly#Hn
10.00: A kHfffftldl mq1yldta, k6u.:6t11Gk:
S1.aknui 'ffi:ct . Tiid.".il S. Kinat. Obomi Tat't
Tn.11 Sador. Kovhmal Mqye TankNmk dnOkc
Crft Ud. Mlarar NanttU M!U.cum mipzpaljii

'r ~:~:k1s.T~~:.~= ~ Abdtmia Nicolae lorp T&t6ic:oc111domin)'l

lnttzctbidcliu.1cldbelit11&i1

f.Jt EJ6a4'Mk
l..nctd6 dJll)k; Ba)osh Judit. qycu.ml doccns. Mdkoki E&Ydcm

9.lS C.Ui .4.rpid, ~ iJj41bb flfil1llOt ir Kdbtoq ~I '~N6r

iktlk
9 SS Papp S6a4ff, Szqcda Tudominyqyctcm. (/jobbodfld M1iu Ktk- i1 o ""Jd""'1k
~giill'IJM::
10.IS T . OrftH Aastlika, M'l)'llr Ncou.d1 Miluum KOl'iJoli" S:iUlyfoldiiff" 16-17
uQ:lll/bwt

10.40 KJ.Ybzilael

11 00 Kln Erika, Mall.)'Jlr Nmu:rh MUzcvm: &~lyl 1r~l. A fefedl'kln ttl'#ll'tl'iltd

U1tC1el
11 .20 Nuter EineH.1~.,.meti MUlcum, Budapctl: ..st/lr/61.s:&.J'l't. tabl.J obnm
4bot 1:11ptrldt M. lthiNH'Jttk feink/l'lflNI .torl uh.ty_,l otlltonotln
11 40 Cte ... Z..lamod, &cnhhy Kroly F6i$M>la, E&t"r. MqyarM~ Miileum,
BlldapcA: Ul'fM/QlmJ blogls:1ita S.."hl:;fld&t 11 11. ud::odt-
M

K tnlbek.,~k - Eb6dnllnct

14..lO tl6adi...
l.l'll'cutll dfl6k: T~ S. Kinp, 1 Romin Tudomhyo1 Akadenua Nicolae lorp
T&\Cnct1udominyi lnthdtnd: tw:tclcibdi -.ia

14.l! llbn1 Reud. !Iad. bilet6, YWINDd.S.,.ijc: ~ Dut,Jisn,/ot'tlflh:ltn1 PgyidaSiatln

(J'~S:i~
14.$! &Nk6 Ddc.. MTA Rq;.r_td bl&b::ctc, Budapca Gu1t!lutJ1t toioflr1'
S:itd}ud1urlll'/yfft
l.S. l.S SuW Judl1, Khdill'tsitbdy: Cilll'tlltl KbJ11W6rlw~11. llf~ l11C#Liu:J6
UJ! &Naicii Sbder - Cdk.I Arp'4, ~ 4f ~ MttOblll.uirU
cw'- M11. .cl=allwil~
Jj.!.SV~lwfl(j.Wy,Koloz:Mr,Blbc$-MlyaiT~ Trw~s.cw.:r-

16 15 P" tuleky Boris Q41/0tJ. b kfJWrtboctl WTUtt!fillti.W iiiN~

K~hoak.t.Otisok

"""'
Pior. El)'l.'dk05,
T\ld6JS. Kiop..
Vqha Mihily a SzBccly Ncmzctl M~cum &UPIOJa

A konferencia programja

385
www.cimec.ro
 Tamas Sfodor, Tamas Sfodor szi.ilecesnapi ajfodekkosara
Kovaszna Megye Tanacsfoak elni:ike az eload6k ki:inyveit tarcalmazza

Csorba Laszl6, a Magyar Nemzeti Balr61 jobbra: Balogh Judic, Oborni Terez,
Muzeum f8igazgat6ja Ti.idos S. Kinga

386
www.cimec.ro
 Violeta Barbu, RTA Nicolae Iorga Korde Zoltn,
Ti:irtenettudomnyi Imezete, Bukarest Szegedi Tudomnyegyetem

Oborni Terez, MTA Ti:irtenettudomnyi Jn6 Mihaly,

lmezet, Budapest Sepsiszentgyi:irgy

387
www.cimec.ro
Garda Dezso, Babe-Bolyai Tudomfoy- Egyed Akos, MTA kiilso tagja,
egyetem, Kolozsvar-Gyergy6szentmikl6s Kolozsvar

Reisz T. Csaba, c. f0igazgat6, Gebei Sfodor,

Magyar Orszagos Leveltar, Budapest Esterhazy Karoly FOiskola, Eger

388
www.cimec.ro
 Pasztor Emese, Papp Sandor,
Iparmt'.iveszeti Muzeum, Budapest Szegedi Tudomanyegyetem

Csoma Zsigmond, Esterhazy Karoly Kiss Erika,

Foiskola, Eger - Magyar Mezogazdasagi Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest
Muzeum, Budapest

389
www.cimec.ro
 Benczedi Sandor es Csaki Arpad, Vekov .Karoly, Babe-Bolyai
Sepsiszentgyorgy Tudomanyegyetem, Kolozsvar

Hubert Rossel, Szabo Judit, Kezdivasarhely

Yvonand, Svajc

390
www.cimec.ro
Az erdelyi fejedelmek szekelyeknek adott cimeres leve/ei cmu kiillitas

391
www.cimec.ro
 Szekely Nemzeti Muzeum
520055 Sepsiszencgyrgy, K6s Kroly urca 10.
Tel.: 0267-312442, fax: 0267-312443
E-mail: office.sznm@gmail.com
www.sznm.ro
A kiadaserc felel Vargha Mihaly igazgat6
ISBN 978-973-0-15187-9

A trdeles a T3 Kiad6 munlcija

Nyomta es ktrte a T3 Kiad6 nyomdaja
Felelos vezeto Bacs Artila
A knyv formatuma: 16,5 x 23,5 cm
fvcerjedelme 24,5 (AS)

www.cimec.ro
www.cimec.ro