t&

BGF Pénziiv iésSzlm viteliFûsskolaiKarsnak ektatùi

A @* *

e n Z 1
A @

sz a 1te

024/2003 l
peiekfl
Y
 Szerzôk:
(Q B aracskainé dr.M & Judit
(C)K orom E rik
C)M iklôsyné A cs K lâra
((7 R eizingerné D ucsaiA nita
((7 R om sics A nik6
(Q Siklôsii gnes
(0 Sim on Szilva
((7 Szirm aiM drea
(C)D r.Sztanô lm re

L ektor:
M észâros L âszlô

Szerkesztô:
C suka T iinde

-
cq
. - s,7- -
- k'k'ti> t-'-''
''-'c N'x
-1% '' *
-

2zE-
.,+ cpy
zît)2*0.
5-
/
'
V'1
,
s pu
-wY

ISB N 963 394 525 9

K iadja a PerfektG azdasâgiTanâcsadö,

O ktatô és K iadô R észvénytârsasâg
A kiadésértfelelôs JôkalIstvân
K iadôigazgatô D om ina lstvén
B oritéterv Jeney Z oltén
M fiszaki szerkeqztö K iqs Tam âs
P erfektN yom da
Felelös vezetö L akiPéter
Terjedelem 34,75 (A/5)iv
 I'A R T A L O JE G Y Z E K

1.A vâllalkozâsok szâxnlarendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

' 1 1.A z egységes szilnlakeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
.

1.2.A véllalkozésok szélnlarendje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

1.3.A z egységes szârnlakeret föbb összeftiggései. . . . . . . . . . . . 3 l

2.B efektetett eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

2.1.A z im m ateriâlisjavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
2.1.1.A z im m ateriélisjavak fogalm a,'tartalm a,csoportositésa . . . . 37
2.1.1.1.A z im m ateriélisjavak fogalm a,'tartalm a . . . . . . . . . . 37
2.1.1.2.A z im m ateriélisjavak csoportositésa . . . . . . . . . . . . 40
2.1.1.3.A z im m ateriâlisjavak m egjelenése a m érlegben . . . . . . 41
2.1.2.Az im m ateriâlisjavak értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . 41
2.1.2.1.A z im m ateriilisjavak bekeriilésiértékének
m eghatérozésajavak értékelése . . . . . . . . . . . . . . . 41
2.1.2.2.A z im m ateriilisjavak m érlegértékének m eghatérozésa . . 47
2.1.2.2.1.A z im m ateriélisjavak értékcsölckenése . . . . . . . . . 47
2.1.2.2.2.A z im m ateriilisjavak értékhelyesbitése . . . . . . . . 50
2.1.3.Az im m ateriâlisjavak âllom ânyvâltozâsai . . . . . . . . . . . 52
2.1.3.1.A z irnm ateliâlisjavak âllom ânynövekedéseinek
bcrnutatisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
2.l.3.2.Im m ateriâlisjavak éllom énycsökkenéseinek bem uGtisa. . 53
2.1.4.Az im m aterié'lisjavak fôkönyvielsz/ umolé'sa . . . . . . . . . . 55
2.1.4.1.A z im m ateriilisjavak szerepeltetése a szém latiikörben . . 55
2.1.4.2.Az im m ateriilisjavak âllom ânynövekedéseinek fökönyvi
Clszirnolisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
2.1.4.3.A z im m ateriilisjavak âllom inycsökkenéseinek fökönyvi
C1SZirnO1éSa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
2.1.5.Az im m ateriélisjavak és az eredm énykim utatéskapcsolat.a . . 69
2.1.6.A z im m ateriélisjavak m egjelenése akiegészitö m ellékletbem
illetve az iizletijelentésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
2.1.7.Az im m ateriâlisjavak analitikusnyilvântartâsa. . . . . . . . . 71
2.2 .T érgyi eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... .. . 73
2.2.l.A târgyi eszközök fogalm a,tartalm a,csoportositésa ... .. . 73
2.2.1.1.A tirgyi eszközök fogalm a,G rtalm a . . . . . . ... .. . 73
2.2.1.2.A târgyleszközök csoportositâsa . . . . . . . . ... .. . 75
2.2.l.3.A térgyieszközök m egjelenése a m érlegben . . . . . . . . 76
2 .2 .2.A tirgyi eszkozok èrtékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
2.2.2.1.T ârgyieszkëzök bekeriilésl értékének m eghatérozisa . . . 76

5 - rfek'
 P énzugyiszâm vttel

2.2.2.2.T ârgyi eszközök m érlegértékének m eghatârozésa . . . . . 8 l

2.2.2.2.1.T J
urgyi eszközök értékcsökkenése . . . . . . . . . . . . 8 1 '
f
2.2.2.2.2.A térgyieszközök értékhelyesbitése . . . . . . . . . . 85 t
'
2.2.3.A térgyieszközök éllom ânyvâltozisainak bem utatésa . . . . . 87
2.2.3.1.A térgyleszközök éllom ânynövekedéseinek bem utatésa. . . 87
2.2.3.2.A térgyi eszközök illom énycsökkenéseinek '
b Crnutatisa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
2.2.4.A térgyieszközök fökönyvinyilvânt rtésa . . . . . . . . . . . 90
2.2.4.1.A târgyieszközök m egjelenése a szâm latiikörben . . . . . 90
2.2.4.2.A târgyieszközök âllom ânynövekedéseinek fökönyvi
Clszirnolisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1
2.2.4.3.A térgyi eszközök âllom ânycsökkenéseinek fökönyvi
elszirnolisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
2.2.5.A târgyieszközök és az ereflm énykim uG tâs kapcsolata. . . . 106
2.2.6.A târgyieszközök m egjelenése a kiegészitô m ellékletben,
illetve az iizletijelentésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . l07
2.2.7.A târgyi eszközök analitikus nyilvéntartisa . . . . . . . . . . 108
2.3.B efektetet'tpénziigyieszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 .
2.3.1.A befektetettpénziigyieszközök fogalm a,tartalm a,
CSOPOI4OSitiSa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
2.3.l.1.A befektetettpénziigyi eszközök fogahna,tartalm a . . . . 110
2.3.1.2.A befektetettpénziigyi eszközök csoportositésa. . . . . . 110
2.3.1.3.A befektetettpénziigyieszközök m egjelenése
a rnérlegben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
2.3.2.A befektetettpénziigyieszközök értékelése . . . . . . . . . . 112
2.3.2.1.A befektetettpénziigyi eszközök bekeriilésiértékének
l'neghatirozisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
2.3.2.2.A befektetettpénziigyi eszközök m érlegértékének
l'neghatil-ozisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
2.3.3.A befektetettpénziigyieszközök âllom ânyvâltozisainak
bcrnutatisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
2.3.4.A befektetettpénziigyieszközök fökönyvielszâm olâsa . . . . l15
2.3.4.1.A befektetettpénziigyieszközök m egjelenése a
SZillllat't'l
'körb en . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 15
2.3.4.2.A befektetettpénzïigyi eszközök éllom énynövekedéseinek
fôkönyvi elszârnolisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
2.3.4.3.A befektetettpénzûgyi eszközök éllom ânycsökkenéseinek
fökönyvielszânzolâsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 l
2.3.5.A befektetett pénziigyi eszközök és az eredm énykim um tâs
kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 5

p.rfekl 6
 Tartalomlev zék

2.3.6.A befektetettpénziigyieszközök m egjelenése a kiegészitô

rnellékletben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
2.3.7.A befektetettpénziigyi eszközök analitikus nyilvéntartis . . . 126

3.F orgéeszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

3.1.lcészletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
3.1.1.Aléséroltkészletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
3.l.1.1.A véséroltkészletek fogalm a,tartalm a,csoportosië sa . . 129
3.l.1.1.1.A vésârolt készletek fogalm a,t rtalm a . . . . . . . . l29
3.1.1.l.2.A vésârolt készletek csoportositésa . . . . . . . . . . 130
3.1.1.1.3.A vâséroltkészletek m egjelenése a m érlegben . . . . l32
3.1.1.2.A véséroltkészletek értékelése . . . . . . . . . . . . . . 133
3.l.1.2.1.A vâsérolt készletek bekeriilésiértékének
lu eghatirozésa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
3.1.1.2.2.A véséroltkészletek m érlegértékének m eghatérozésa . l38
3.1.l.2.2.l.A z analitikus nyilvântartésok vezetésének
jClentösége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
3.1.1.2.2.2.A vésâroltkészletek értékvesztése,és annak
ViSSZ Ririsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 1
3.1.1.3.A visârolt készletek éllom ényvâltozésai. . . . . . . . . . 143
3.1.1.3.1.A véséroltkészletek âllom inynövekedéseinek
bCFnUtaiiSa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
3.l.1.3.2.A vâsâroltkészletek éllom ânycsökkenéEeinek
bernutatâsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
3.1.1.4.A vâsârolt készletek fökönlrvi elszâm olâsa . . . . . . . . 156
3.1.1.4.1.A véséroltkészletek szerepeltetése a szaem latiikörben . 156
3.1.1.4.2.A vâsâroltkészletek âllom % ynövekedéseinek
fôkönlyvielszârnolâsa . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
3.1.1.4.3.A vâsârolt készletek âllom ânycsökkenéseinek fökönyvi
Clszirnolisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8
3.1.1.5.A vâsâroltkészletek és az eredm énykim uG tâs kapcsolata 182
3.1.1.6.A véséroltkészletek m egjelenése akiegészitô
m ellékletben,illetve az ûzletijelentésben . . . . . . . . . 187
3.1.1.7.A vâséroltkészletek analitl'kus nyilvéntartâsa
3.1.2.Sajâtterrnelésû készletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l89
3.1.2.1.A sajâttelnnelésfikészletek fogalm a,tartalm a,
csoportositésa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
3.1.2.1.1.A sajétterm elésû készletek fogalm a,tartalm a. . . . . 189
3.l.2.1.2.A sajéttenmelésû készletek csoportositésa . . . . . . 190
3.1.2.1.3.A sajétterm elésû készletek m egjelenésc a m érlegben 190

7 -- 1
 P énziigv szâm vitel

3.1.2.2.A sajitterm elésû készletek értékelése . . . . . . . . . . . l91

3.1.2.2.1.A sajéttermelésfikészletek bekeriilésiértékének
rneghatârozâsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1
3.1.2.2.2.A sajâtterm elésû készletek m érlegértékének
rneglzatârozâsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 3
3.1.2.3.A sajâtterm elésû készletek âllom ânyvâltozâsai. . . . . . l94
3.1.2.4.A sajitterm elésû készletek fökönyvielszâm olâsa . . . . 195
3.1.2.4.1.A sajâtterm elésû készletek szerepeltetése a
szârnlatiikörben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
3.1.2.4.2.A sajâtterm elésû készletekkelkapcsolatoskön iteli
elszâm olâsok évközifolyam atos nyilvântartâs esetén . l96
3.1.2.4.3.A sajâtterm elésû készletekkelkapcsolatoskön iteli
elszâm olâsok évközi folyam atos nyilvintartâs
hiinyiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 7
3.1.2.4.4.A sajitterm elésû készletekkelkapcsolatos
kön iteli elszâm olâsok elszâm olâsi
egységiron (tervezettelöâllitâsiköltsâgen)történö
nyilvân'
tartâs esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
3.1.2.5.A sajitterm elésû készletek ésaz eredm énykim utatâs
kaPCSOIaLA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 11
3.1.2.6.A sajâttermelésfikészletek ésakiegészitö m elléklet
kaPCSO1at . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 13
3.1.2.7.A sajétterm elésû készletek analitikusnyilvéntartésa . . . 213
3.2.lcovetelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 124
3.2.1.A követelések fogalm a,tartalm a,csoportositâsa .. . . . . . 2 l4
3.2.l.1.A követelések fogalm a,tartalm a . . . . . . . .. . . . . . 2 14
3.2.1.2.A követelések csoportositésa . . . . . . . . .. . . . . . 2 16
3.2.1.3.A követelések m egjelenése a m érlegben. . . . . . . . . . 217
3.2.2.A követelések értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 18
3.2.2.1.A követelések bekeo lésiértékének m eghatirozâsa . . . . 218
3.2.2.2.A követelések m érlegértékének m eghatérozâsa . . . . . . 220
3.2.2.2.l.A behajthatatlan követelések. . . . . . . . . . . . . . 221
-

3.2.2.2.2.A követelések értékvesztése,valam int az értékvesztés

Visszairisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1
3.2.2.2.3.A követelések m érlegfordulônapi értékelése . . . . . 222
3.2.3.A követelések âllom âny vâltozâsai. . . . . . . . . . . . . . . 223
3.2.3.1.A követelések âllom énynövekedéseinek bem utatâsa . . . 223
3.2.3.2.A térgyieszközök âllom ânycsökkenéseinek bem utatâsa . 224
3.2.4 .A követelések fökönyvi elszâm olésa . . . . . . . . . . . . . 225
3.2.4.1.A követelések m egjelenése a szâm latiikörben . . . . . . . 225

perf- 8
 Tartalomlegyzék

3.2.4.2.A kövctelések âllom inynövekedéseinek fôkönyvi

Clszirnolésa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 6
3.2.4.3.A követelések éllom ânycsökkenéseinek fökönyvi
C1SZirnO1âsa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229
3.2.5.A követelések és az eredm énykim utatis kapcsalata . . . . . . 233
3.2.6.A követelések m egjelenése a kiegészitô m ellékletben,
illetve az iizletijelentésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236
3-2.7.A követelések analitikus nyilvintartâsa . . . . . . . . . . . . 236
3.3.E / ékpapirok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244
3.3.1.A z értékpapirok fogalm a,tartalm a és csoportositisa . . . . . 244
3.3.1.1.A z értékpapirok fogalm a,tartalm a . . . . . . . . . . . . . 244
3.3.1.2 .A z értékpapirok csoportositâsa . . . . . . . . . . . . . . 244
3.3.l.3.A z értékpapirok m egjelenése a m érlegben. . . . . . . . . 247
3.3.2.A z értékpapirok értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248
3.3.2.l.A '
z értékpapir bekerïilésiértékének m eghatérozâsa . . . . 248
3.3.2.2.A z értékpapirok m érlegértékének m eghatérozâsa . . . . . 249
3.3.3.A z értékpapirok illom ényvâltozâsai. . . . . . . . . . . . . . 25 l
3.3.3.1.A z értékpapirok éllom ânynövekedéseinek bem utatisa . . 251
3.3.3.2.A z értékpapirok âllom énycsökkenéseinek bem ut tésa . . 254
3.3.4.A z értékpapirok fökönyvi elsza-m olésa . . . . . . . . . . . . 255
3.3.4.l.A z értékpapirok m egjelenése a szém latiikörben . . . . . . 255
3.3.4.2.A forgéeszközök közé soroltrészesedések
âllom ânynövekedéseinek fôkönyvi elszém olâsa . . . . . . 255
3.3.4.3.A forgôeszközök közé soroltrészesedések
âllom énycsökkenéseinek fôkönyvl elszâm olésa . . . . . . 258
3.3.4.4.A visszavéséroltsajitrészvényekkel,iizletrészekkel,
illetve a forgatâsi célflhitelviszonytm egtestesitô
értékpapiroltkalkapcsolatos sajâtostételek . . . . . . . . 260
3.3.4.4 .1.A salâtrészvényekkel,flzletrészekkel kapcsolatos
CISZiCnOIéSOk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 60
3.3.4 .4 .2 .A forgatési célt't hitelviszonytm egtestesitô
értékyapirokkalkapcsolatos elszém olésok . . . . . . 261
3.3.4 .5.K iilönleges értékpapir iigyletek . . . . . . . . . . . . . . 262
3.3.4.5.1.I-latén dôs 'iigyletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262
3.3.4 .5.2.O pciés iigyletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263
3 .3 .4 .5.3 .P enziôs ûgyletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
3.3.5.A z értékpapirok és az eredm énykim utatis kapcsolata . . . . . 270
3.3.6.A z értékpapirok és a kiegészitô m elléklet kapcsolata . . . . . 272
3.3.7.A z értékpapirok analltikus nyilvântartâsa . . . . . . . . . . . 272
3 .4 .P énzeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273

9 perfek'
 P énzligylszâm vttel

3.4.1.A pénzeszközök fogalm a,l rtalm a,csoportositésa . . . . . . 273

3.4.1.1.A pénzeszközök fogalm a,tartalm a . . . . . . . . . . . . 273
3.4.1.2.A pénzeszközök csoportositâsa . . . . . . . . . . . . . . 273
3.4.1.3.A pénzeszközök m egjelenése a m érlegben . . . . . . . . 278
3.4.2.A pénzeszközök értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278
3.4.2.1.A pénzeszközök bekeliilési értékének m eghatârozâsa. . . 278
3.4.2.2.A pénzeszközök m érlegértékének m eghatérozâsa . . . . 280
3.4.3.A pénzeszközök âllom ânlyvéltozâsai. . . . . . . . . . . . . . 282
3.4.4.A pénzeszközök fôkönyvi elszém olâsa . . . . . . . . . . . 283
3.4.4.1.A pénzeszközök m egjelenése a szâm latiikörben. . . . . . 283
3.4.4.2.A pénzeszközök éllom ânynövekedéseinek és
csökkenéseinek fôköny vielsznfm olâsa . . . . . . . . . . 284
-

3.4.5.A pénzeszközök és az eredm énykim ut tâs kapcsolaG . . . . . 29 1

3.4.6.A pénzeszközök m egjelenése a kiegészitô m ellékletben . . . 292
3.4.7.A pénzeszközök analitikus nyilvintartâsa . . . . . . . . . . . 293

21. 69JlJ*tit téilttl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1!6)1$

4.1.A sajittöke fogalm a,tartalm a,csoportositésa. . . . . . . . . . . 095
4.1.1.A sajâttöke fogalm a,tartalm a . . . . . . . . . . . . . . . . . 095
4.1.2.A sajâttöke csoportositâsa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 095
4.l.3.A sajâttöke m egjelenése a m érlegben . . . . . . . . . . . . . 302
4.2.A sajâttôke értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303
4.2.1.A sajâttôke bekeriilésiértékének m eghatârozâsa . . . . . . . 303
4.2.2.A sajéttôke m érlegértékének m eghatérozésa . . . . . . . . . 303
4.3.A sajâttöke âllom inyvâltozâsainak bem utatâsa . . . . . . . . . . 303
4.3.1.A sajâttöke âllom ânynövekedéseinek bem utatâsa . . . . . . 305
4.3.2.A sajâttôke éllom inycsökkenéseinek bem utatâsa. . . . . . . 312
4.4.A sajâttôke fôkönyvielszâm olésa. . . . . . . . . . . . . . . . . 320
4.4.1.A sajéttôke szerepeltetése a szém latiikörben . . . . . . . . . 321
4.4.2.A sajéttôke âllom ânynövekedéseinek fökönyvielszém olésa . 321
4.4.3.A sajâttöke âllom ânycsökkenéseinek fökönyvielszâm olâsa . 327
4.5.A sajâttôke ésaz eredm énykim utatâskapcsolata . . . . . . . . . 330
4.6.A sajâttökem egjelenése a kiegészitô m ellékletben,illetve
az ûzletijelentésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33l
4.7.A sajâttöke analitlk'
usnyilvént-artâsa . . . . . . . . . . . . . . . 331

5.(2éltartalékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
5.1.A céltartalékok fogalm a,tartalm a,csoportositâsa . . . . . . . . . 335
5.l.1.A céltartalékok fogalm a,tartalm a . . . . . . . . . . . . . . . 335
5.l.2.A céltartalékok csoportositâsa . . . . . . . . . . . . . . . . . 335

eerfekt 10
 Tartalom legyzék
-

5.1.3.A céltartalékok m egjelenése a m érlegben . . . . . . . . . . 339

5.2.A célm rtalékok illom ânyvâltozisai . . . . . . . . . . . . . . . 339
5.3 .A céltartalékok fôkönyvielszâm olésa . . . . . . . . . . . . . . 340
5.3.1.A céltartalékok m egjelenése a szâm latiikörben . . . . . . . . 340
5.3.2.A céltartalékok éllom énynövekedéseinek fôkönyvei
Clszirnolisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340
5.3.3.A céltartalékok âllom ânycsökkenéseinek fökönyvei
elszirnolisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342
5.4.A célG rtalékok és az eredm énykim utatés kapcsolata . . . 343
5.5.A célt rtalékok m egjelenése akiegészitô m ellékletben . . . . . . 343
5.6.A céltartalékok analitikus nyilvéntartâsa. . . . . . . . . . . . . 344

6.Ifötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - . . 345
6.l.K ötelezettségek fogahna,tartalm a,csoportositésa . . . . . . . . 345
6.l.l.A kötelezettségek fogalm a,tartalm a . . . . . . . . . . . . . 345
6.l.2.A kötelezettségek csoportositâsa. . . . . . . . . . . . . . . . 345
6.1.3.A kötelezettségek m egjelenése a m érlegben . . . . . . . . . 354
6.2.A kötelezettségek értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
6.2.1.A kötelezettségek bekerfilésiértékének m eghatirozésa . . . . 355
6.2.2.A kötelezettségek m érlegértékének m eghatârozâsa . . . . . . 356
6.3.A kötelezettségek éllom ényvâltozisai . . . . . . . . . . . . . . . 358
6.3.1.A kötelezettségek éllom énynövekedéseinek bem utatisa . . . 359
6.3.2.A kötelezettségek âllom énycsökkenéseinek bem utatésa . . . 360
6.4.K ötelezettségek éllom ényvéltozésainak fôkönlyvi elszém olisa . . 360
6.4.1.A kötelezettségek szerepeltetése a szâm latiikörben . . . . . . 360
6.4.2.A kötelezettségek âllom énynövekedéselnek EE
-
csökkenéseinek fôkönyvielszém olâsa . . . . . . . . . . . . 362
6.4 .3.A kötelezettségekkel kapcsolatos zérlati feladatok . . . . . . 374
6.5.A kötelezettségek és az eredm énykim utatâs kapcsolata . . . . . . 375
6.6.A kötelezettségek m egjelenése a kiegészitô m ellékletben,
ûzletiielentésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377
6.7.A kötelezettségek analitikus nyilvintartésa . . . . . . . . . . . 379

7.Idôb eli elhatârolâsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . 385

7.1.Idöbeli elhatérolésok fogalm a,tartalm a,csoportositésa . . .. . . 385
7.1.1.A z idôbelielhatérolâs fogalm a,tartalm a. . . . . . . .. . . 385
7.1.2.A z idôbelielhatârolésok csoportositésa . . . . . . . . .. . . 386
7.l.3.Az idöbelielhatârolâsok m egjelenése a m érlegben . . . . . . 387
7.2.A z idôbeli elhatérolésok értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . 388
7.2.1.A z idöbelielhatérolésok bekeriilési értékének m eghatârozisa 388

11 perfek'
 f'lnzùgy?lszâm m tel

7.2.2.A z idöbeli elhatérolâsok m érlegértékének m eghatérozâsa . . 388

7.3.A z idöbeli elhatirolisok âllom âny vâltozésai . . . . . . . . . . . 389
7.3.1.A z aktiv idöbelielhatârolésok éllom ânynövekedéseinek
bernutatisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390
7.3.2.A passziv idôbelielhatârolâsok illom ânynövekedéseinek
bernutatisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 1
7.4.A z idôbelielhatérolésok fökönyvinyilvântartâsa . . . . . . . . . 393
7.4.1.A z idöbelielhatârolâsok m egjelenése a szâm latiikörben . . . 393
7.4.2.A z idöbeli elhatârolâsok âllom ânn âltozâsainak fökönyvi
elszirnolisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394
7.5.A z idôbelielhatérolésok és az eredm énykim utatés kapcsolata . . 397
7.6.A z idöbelielhatérolâsok a kiegészitô m ellékletben . . . . . . . . 399
7.7.A z idôbeli elhatérolésok analitikus nyilvintartésa . . . . . . . . . 400

perfekf 12
 #' F #'

1.A V A L L A L K O Z A S O K SZ A M L A R E N D R

A fôkönyvi szém la olyan kétoldalflkim utatâs, am ely a gazdasâgi esem é-

nyek folyam atos nyilvéntartisâra szolgél. M âs m egközelitésben azt is
m ondhatjuk,hogy a fôkönyviszém lék évközben a folyam atoskönyvelés
sorin a m érleg és az eredm énykim ut tés egy-egy soréthelyettesitik.M int
azt m âr lâttuk,a gazdasâgi esem ények sokfélék lehetnek,igy igen sok fö-
könyviszâm la szûkséges.K ûlönösen igaz ez a m egéllapités akkor,ha a vél-
lalkozls qokféle tevékenységet folytat A folyam atoq könyvviteli elszâm o-
lisok racionâlis m egszervezése sziikségessé teszi a fökönyvi szâm lâk cso-
portositését.Ezta céltszolgélja a szn-m lakeret.
A szém lakeret a könyvvltelielsznrm olésok sorân alkalm azandô fôköny-
vi szâm lâk egységesen és következetesen felépitettrendszere.A szém lake
retetszakm aikörökben szûkebben és tâgabban is értelm ezik.A szfikebb ér-
telm ezés szerint a szâm lakeret kizârôlag az alkalm azâsra keliilö szâm lâk
felsorolâsétjelenti,ezzelszem ben atégabb értelm ezésszerintaszém lâk fel-
sorolésa m ellett a szém lakeretm ér könyvelésiutasitésokat is tartalm az.
A m agyar szém viteligyakorlatban a szâm lakeretfelépitésénéla decim â-
1is szém ozâsirendszertalkalm azzak.Gyakorlatilag ez aztjelenti,hogy az
alkalm azand6 fôkönyvisznrm lâkata decim âlisszâm rendszeralapjén szâm -
laosztélyokba soroljuk.A z egyes szâm laosztâlyokatugyancsak decim âlis
tagolés szelint szâm laesop ortokra,illetve a szém lacsoportokat szâm lâkra
bontjuk.N yilvânvaléan a szâm lacsoportokatkétszâmjeggyel,a szâm lâkat
pedig hérom szémjeggyeljelöljiik.Term észetesen a szim lékattovébb bont-
hatjuk alszâm lâkra,illetve ha m ég tovâbbirészletezéssziikséges,flgy
részletezë szâm lâkra .
A z elözôeketfigyelem be véve a decim âlis szâm rendszer alapjén a
szém laszâm ok felépitése a következô m ôdon történhet:

1 szsm lasztély BEFEK TETETT ESZK OZöK

1 2 szâm lacsoport IN GA TLAN OK VS K APCSOLUD U

V A GY ON IZRTZKC JO GO K
1 2 6 szâm la IN GA TLA N O KH OZ K APCSOLUD U
î VA GY ON IZRTVKX JO GOK
1 2 6 l alszim la BVRLETIJO G OK

l 2 6 1 1 részletezô C ZLETH ELY ISVGEK BZRLETI

JO G A

13 perfek'
 P énzugyiszKm vltel

G yakorlatiszem pontbôlaz al-,illetve részletezö szâm la iltalâban m ârki

elégitiaz elszém olis igényeit.A m ennyiben ennélrészletesebb tagolâ 's sziik
séges,flgy aztcélszzrtianalitikus nyilvântartâsok alkalm azâsévalm egolda-
ni.A szâm lakereten belûla tagolâs m élységénéla vilégossâg elvét feltétle-
nïil érvényesitenikcll.
A szâm viteli gyakorlatban a szâm lakeret tartalm ât illetöen kïilönbözô
m egoldâsok lehetnek. l'gy a vâllalkozâsoknél alkalm azandô szâm larend
alapjâtképezô szâm lakeretkiadhatô kötelezö erövel,illetve ajânlâsform â-
jâban.A m agyarszâm vitelitörvény az egységesszâm lakeretetadja m eg.

1.1.A z egységes szâm lak eret

A z egységesszém lakeretcélja,hogy a vâllalkozô eszközeinek és fonésai-

nak,a gazdasâgim tiveletek eredm ényre gyakorolthatâsânak egységesrend-
szerbe foglalâsâval
segitségetadjon avâllalkozô szém vitelének m egszervezéséhez,vala-
m int
biztositsa a besza'm ol6 elkészitéséhez sziikséges alapinform éciôkat.
Az egységesszâm lakereta nem zetgazdasâg m inden gazdâlkodôjârakö-
telezô szabâlyokat fogalm az m eg.
A z egységes szâm lakerett rtalm a a következôkben foglalhatô össze:

Szâm laosztâly Szâm laosztâly m egnevezese A szâm lék jellege

szém a
l. B efektetetteszközök
2. K észletek E szköz és
3. K övetelések,pénziigyieszkbzök és aktiv ldöbell forrâsszém lâk
elhatérolâsok
4. Fon ésok
5. K öltségnem ek
6 Költséghelyek,âltalânosköltségek Költségszâmlâk
7. T evéken se ek költsé ei
8. fh ékesitéselszâm oltönköltsége ésrâforditâsok sredm élayszém lék
9. fh ékesitésârbevétele ésbevételek
10. N yllvântartssl szém lâk T echnlkalJellcgfi
szém lék

A z 1.szâm laosztâly az im m ateriâlisjavak,a târgyieszközök (ideértve a

rendeltetésszertien hasznâlatba nem vett,iizem be nem helyezetl bertzhâzâ-
sokat1s),valam intabefektetettpénziigyieszközök nyilvintartisra szolgâlö
szâm lâkatfoglalja m agâban.

perr.kd 14
 l ./z
1vâllalkozâsokszâmlarenk e

. 1.szém laosztilyz
BEFEK TETETT ESZK O ZW K
l1. lm m ateriâlis avak
12. In atlanok ls kapcsolédô va oniérték''ti 'o ok
l3. M ûszaklberendezések é ek 'irm ûvek
12 16. T ârgyieszközök 14 s jb berendezések felszerelések 'ârm ûvek

17 19. B efektetettplnzfigyl
eszközök
15. T en észâllatok
16. B eluhâzâsok felfl'itâsok
17. Tulajdonlrészesedéstjelentô befektetések
részesedések
18. H ltelvlszon Inecrtestesitô érté a irok
19. T art6san adottkölcsim ök

A 2.szâm laosztâly a véséroltés a sajâtelôâllitisû készleteketfoglalja

m agâban.

2.srjm laosztâly;
. u sszs E rry;x
21 22 V ésâroltkészletek
23 25.Sajâtterm elésû 23 Befe ezetlen term elésésfélkész term ékek
készletek 24 x ovendék hiz6 ls e éb âllatok
25. K észterm ékek
26 K ereskedelm lâruk
26-28. V ésâroltkészletek 27 K özvetitettszol âltatésok
.

28. B etétdi'as ön öle ek

A 3.szâm laosztâly tartalm azza a készletek kivételévela forgôeszközök

(apénzeszközök,az értékpapirok,a vevôkkel,az adösokkal,am unkavélla-
lôkkal és a tagokkal, az âllam i költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel
szem benikövetelések),tovâbbi az aktiv idôbelielhatârolésok szâm liit.
3.jzépzlaojztélyt
IO VXTELZSE PtNZPGYIEszlcozo K Es Alt-riv m ôBEt,lELH AG ROLISOK
3 1. K ovetelések éruszéllitésbôlés szolgéltatésb6l
vevôk
37 K ovetelttqek kn cqolt vrhllnlkozâqqnl qzem hen
31 36. K övetelések 33. K övetelések egylb részesedésiviszonyban lévö
vâllalkozéssalszem ben
34. V âlt6kovetelések
35. A dottelôle ek
36. E éb követelések
37. érték a irok
38. Pénzeszközök
39. A ktiv idöbelielhatlrolésok

l5 perfekl
 P énztir 'lszâm vltel

A 4. szâm laosztâlyban kell kim utatnl az eszközök fonésait.1de tartoz-

zzak a sajâ
'ttôke,a céltartalékok,ahosszû ésrövid lejé
'ratù kötelezettségek,
valam int a passziv idôbelielhatérolésok.
-
- '
4.szém laosztély:
Fo RRésoK PASSZfVâK
4 1. S f âttöke
42. C éltartalékok j
43 H âtrasorolt kihelezettsl ek
.
E
3

44. H osszû le ératflkötelezettsé ek

45-47.R ovld le'âratflkötelezettsé ek
48. Passziv ldöbelielhatârolâsok
49. évim érle szâm làk

A z 1-4. szn'm laosztilyok szâm lâit m érlegszém léknak nevezziik. A z

1 3.szâm laosztilyok azeszközszâm lâkat,a4.sznrm laosztâly pedig aforrâs-
szâm lâkat tartalm azza.E szâm laosztâlyok szâm lâi a m érleg összeâllitâsâ-
hoz sziikségesadatokatbiztositjék.A z elözöeketsem atikusan akövetkezôk
szerintébrâzolhatjuk:
Eszközök M éR LEG Forrâsok
1 szâm laosztél szém lâl
2 szém laosztél szâm lél 4.szâm laosztély szâm léi
3.szâm laosztâl szém lél
ö SSZESEN O SSZESEN

A z eredm énykim utatâs összeâllitisâhoz, a m érleg szerinti eredm ény

m egillapitâséhoz adatokatrészben az 5.és a 8 9.szém laosztélyok szâm lâi
szolgélt tnak.1ttkiilönbség van aszerint,hogy a vâllalkoz; összköltség-,il-
letve forgalm iköltség eljéréssalkészit-e eredm énykim ut tést!
A z 5. szâm laosztâly a költségeket költségnem ek szerint csoportositva
tartalm azza. A z 5. szâm laosztâlyon belïil a költségncm ek: anyagköltség,
igénybe vett szolgilu tésok költségei,egyéb szolgâltatâsok költségei,bér-
költség,szem élyijellegû egyéb kitizetések,bérjinzlékok,értékcsökkenési
leirés.A szâm laosztjlyon belïil az eredm énykim utatéstösszköltség eljé-
rissalkészitö véllalkazônak elkfilönitetten kellklm utatniaz egyébként
költsér em nek,költbégm egtériilésnek nem m inösiilö aktivâltsajâttelje-
sitm ények tirgyéviértékének véltozâsét,m inta vele azonos nagységù köz-
vetlen költségek fedazetét,és az értékesitésre nem keriilt teljesitm ények
közvetlen önköltséggelazonos értékét.

p*- 16
 1.z4vâllalkozâsokszâm larendje

.
5:szémlaosztély: .. ,
' KU LTSEGNEM EK '
5 1. A n a költsé
52. l én be vettszoleéltatâsok koltsé el
53. E éb szol âltatâsok költsé ei
54. B érköltsé
55. Szem él 1 elle ''e éb klfizetések
56. B é ârulékok '
57. fh ékcsökkenéslleirâs
58. A ktivélt sa ât tel esitm én ek értéke
59. K öltségnem âw ezztésl szâm la
K öltsé em ellenszâm la

A 6 7.,jzfizzlkfltl,
Nz/filx a vâllalkoz6 döntésének m egfelelôen hasznél-
hatô a vezetôiinform âciôk biztositâsâra.E szâm laosztâlyok szabad hasznâ
lata lehetövé teszi a vâllalkozéson beliili egységek elszâm oltatisât,a költ
séggazdélkodés,az önköltségszâm ités sajâtosrendjének kialakitisit.
6.szâplaoszt#ly:
K O LTSZGH ELYEK ALTALAN OS K O LTSQGEK
6 1. Javit6 karbantart6 iizem ek költsé el
62. Szol âltatsstvé zö uzem ek e sé ek költsé el
63. G é költsé
64-65.U zem l lrén ités âltalénos költsé el
66. K öz ontllrén itâs éltalénos koltsé el
67. zrtékesitésl for alm azâslkbltsé ek
68. E lldzlönitette éb éltalénos költsé ek
69. K öltsé hel ek költsé elnek étvezetése

7.szée laosztély:
TEV/KENYSEGEK KO LTSQGEI
71 75. T evékenységek költségel 7 l 74 T evéken sé ek kèltsé ei
75. Szolcd ltatâsok költsé ei
76 K öltsé he1 ek ten neléslköltsé ei
77 78. For alom ba hozatalköltsé el
79 T evékenységek költségelnek elszâm olâsa
T evéken sé ek koltsé elnek âtvezetése

A #. szâm laosztâly az összköltség el

jârâssalkésziilô eredm énykim uta-
tâshoz tartalm azza
az anyagjellegû râforditâsokat (ezen belûl az anyagköltséget, az
igénybe vett szolgéltatésok értékét,az egyéb szolgâlu tâsok értékét, a z
eladottânlk beszerzésiél-tékét,az eladott(közvetitett) szolgéltatâsok
él-tékét),

rjyz-
h: -...;
1.
4
q? 'Z 17 eerfek'
tp
d'
ao
v'F
c ssqs
nz ,.
 P énztir 'lszâm vitel

a szem élyijellegu
''riforditisokat(ezen belûla bérköltséget,szem élyi
jellegu
''egyèb kitlzetèseket,bèrla lèkokat)ès
-
az értékcsökkenésileirést,valam int
az egyéb râforditâsokat,
a pénziigyim ûveletek râforditâsait,
a rendkio liréforditésokat,tovâbbé
az eredm énytterhelö adôkat.
A & szâm laosztâly aforgalm iköltség eljérâssalkésziilö eredm énykim u-
tatâshoz tartalm azza
az értékesités elszâm oltközvetlen önköltségét,
az eladottà.ruk beszerzésiértékét,
az eladott(közvetitett)szolgéltatâsok értékét,
az értékesités közvetettköltségeit(ezen belûlaz értékesitési,forgal-
m azâsi,az igazgatési,az egyéb âltalânosköltségeket),valam int
az egyéb râforditésokat,
a pénziigyim ûveletek râforditisait,
a rendkio lirâforditésokat,tovâbbâ
az eredm énytterhelô adôkat.

8.szém laojztâly;
VRTVK ESITVS ELSZAM OLT ONKOLTSVG E VS RA FOIUX TX SOK
8l. A n a elle ''réforditâsok o sszköltség eljéréssal
82. Szem él 1 'elle ''râforditésok készizlô eredm ény-
83 értékcsökkenéslleirâs kim utatâshoz

81 82.Belföldlértékesitjsközvetlen költsé ei Forgalm iköltség eljâréssal

83 84.E xportértékesités közvetlen költségei k6sZ ilt5 eredm ény
klm utatéshoz
85. értékesitésközvetet'tköltsé ei
86 E éb réforditâsck
87. Pénziz im ûveletek râforditâsal
88. R endkiviilirâforditâsok
89. N eresé etterhelö ad6k

A 9.szâm laosztâlyban kellkim utatniaz értékesités ârbevételét,az egyéb

bevételeket,a péllzûgyim ûveletek bevételcit,a rendkiviilibevételeket.
9.szâm laosztâly:
'
énTéxEsiTts ARBEV
- ETELS
- ts BEVéTELEK
91 92.B eltbldlértlkesitjs ârbevétele
93 94.E x ortértékesités ârbevétele
96. E éb bevételek
9 /. l'énzu lm uveletek bevételel
98. R endkivùlibevételek

eerfekf 18
 1 -4 vâllalkozâsokszâmlarenhe

A z eredm ényldm uttésösszeéllitésa összköltség eljérâsalkalm azésa ese-

tén a következö:

Râ ordl
'tâsok EREDW NYICIM UTAG S Hozamok
8 l.A n a 'elle ïirâforditésok 9 1 92.B elföldlértékesités érbevétele
82.Szem él ' 'elle ''réforditâsok 93 94.Ex olv rtékesités ârbevétele
83.értékcsökkenéslleirâs 58.Aldlvâltsa âttel'esitm én ek értéke
86.E éb râforditésok 96.E éb bevételek
87.P énzii m ûveletek réforditâsal 97 Pénzii im ûveletek bevételei
88 R endkivulirâforditâsok 98 R endkiviillbevételek

A z eredm énykim utatésösszeéllitésa forgalm iköltség eljârâsalkalm azé-

sa esetén a következô:

Râ orditâsok EREDM éNY K IM UTA Ti S H ozamok

81 82.B elföldlértékesités köa etlen
költsé el
83 84.E xportértékesités kozvetlen
költsé el
85.értékesitésközvetet'tköltsé el
86.E éb râforditésok
87.Pénzii 'm ûveletek râforditssai
88.R endkivullréforditâsok
9 1 92.B elföldl értékesités érbevétele
93 94.Exportértékesités ârbevétele
96.E éb bevételek
97.Pénzii im ûveletek bevételel
98.R endkiviillbevételek

A 0. szâm laosztâly azokat a nyilvéntaM si szâm likat tartalm azza, am e-

lyeken kim utatotttételek az adottûzleti év m érleg szerinti eredm ényét,a
m érlegfordulönapisajéttöke összegétközvetlenûlnem befolyisoljâk.A 0.
szâm laosztilyban a következö m érlegen kiviilitételeket is kikellm utatni'
.
a ftiggö kötelezettségek,
abiztosUövôbeni)kötelezettségek,
kûlön kiem elve a hatéridös, az opciôs iigyletek és sw ap ûgyletek ha-
tân dös részének szerzôdés szerinti értékét m indaddlg, am ig a kötele-
zettség,az ûgyletteljesitése (lezârâsa) m eg nem történt,szerzôdés
szerintle nem jâl4,tovâbbâ a hatéridös,az opciésiigyletek és sw ap
iigyletek hatéridôs ïigyletrésze m iatt fennâllô követelések.
M lnt m âr em liteto 'k a szém lacsoportokat az elszém olésok érdekében
szém lékra bontjuk fel.A.következökben bem utatjuk az egyes szâm lacso-
portok tartalm ât:

19 eerfek'
P énzur q szâm vltel

szém lacso ortok Szém lâk

77.Im m ateriàlis 111.A lapitâs-âtszervezés ald ivâltértéke
'

avak 112.K isérletifejlesztésaktivsltértéke

l13.V agyonlértéldiJogok
114 .Szellem iterm ékek
115.ozletivagy cégérték
1l7.lm m aterlâllsjavak értékhelyesbitlse
118.lm m aterlâllsJavak terven felùllértékcsökkenése és annak
vlsszairésa
119.lm m aterlâlls avak tel'v szerlntlértékcsokkenése
I2.Ingatlanok J. s. 12 1.Földterizlet
kup csvlôdû vzzgyw rl; 122 T rlck,tclkcsités
értêklljogok 123.fyuletek,épiiletrészek tulajdonlhânyadok
124.E gyéb épitm ények
125 O zem körön kiviilllngatlanok,épiiletek
126.Ingatlanokhoz kapcsolôdé vagyonlértékïijogok
. 127.Ingatlanok értékhelyesbitése
128.Ingatlanok terven feliillértékcsökkenése,és annak
vlsszairâsa
129.In atlanok telw szerintl értékcsökkenése
7J.M tïszaki 13 1.T en nelö gépek,berendezések,szerszâm ok,gysrtéeszközök
berendezések,gépek, l32.Term elésben közvetlenillrészrvevöjârm ûvek
'ârm ûkek l33.M ûszaklberendezések,gépek,Jérm ilvek értékhelyesbitése
138 M iiszaklberendezések,gépek,Jân nttvek terven felûli
értékcsökkenése,és annak visszairésa
139.M iiszaklberendezések,gépek,jérm ùvek terv szennti
értékcsökkenése
7#.Egyéb 141.Uzem ltiizletllgépek,berendezések,felszerelések
berendezések, 142 E gyéb Jârm tivek
elszerelések, 143.Irodal,lgazgatésiberendezések és felszerelések
'ârm tivek 144.U zem körbn kivdliberendezések,felszerelések,Jénnûvek
14/.llgyéb berendezések,felszerelések,jarmuvek
értékhelyesbitése
l48.Egyéb berendezések,felszerelések,Jénniivek ten ren felûll
értékcsökkenése és annak vlsszairésa
149.Egyéb berendezések,felszerelések,Jân nûvek terv szerlntl
értékcsilkkenése
15. Tenyészâllatok 15 1.T enyészâllatok
152.Igâséllatok
153.E gyéb âllatok
157.T enyészâllatok értékhelyesbitése
l58.T enyészâllatok terven felûllértékcsckkenése és annak
visszairâsa
l59.T en észâllatok terv szerintl értékcsökkenése
16.B eruhâzàsok, 161.B efelezetlen ben lhizâsok
elùjitâsok 162.Felfjitésok
l68.Btruhâzésok,felfjitésok tenren felùliértékcsökkenése és
annak visszairâsa
IA Tulajdoni l71.Tartt)srészesedéskapcsoltvâllalkozisban
részesedéstjelentn 172.Egyéb tartösrészesedés
befektetések 177.Részesedések értékhelyesbitése
re% esedések 179.R észesedések értékvesztése és annak vlsszairésa .
 1 .?1vâllalkozâsok xztiraftzrtrrl4/c

Szâm lacso ortok Szâm lik

18.H itelviszonyt 181 i llam kötvények
m egtestesltë 182.K apcsoltvéllalkozésok értékpapirlal
értékpapirok l83.Egyéb vâllalkozâsok értékpapirjal
184 T art6s dlszkont értékpapirok
185.Vâllalkozâst6leltérö gazdâlkod6 szenrek értékpapirjal
189.érték a irok értékvesztése ésannak vlsszairâsa
7#. I'artôsan fltftlff 191.T artôsan adottkölcsönok kapcsoltvâllalkozâsban
kiilcsöniik l92.T art6san adot'tkölcsönök egyéb részesedésivlszonyban â11ô
vâllalkozâsban
193.E gyéb tart6san adottkölcsönök
195.T artt,s baukbd êtuk kapusoltvsllalkozésbazl
196.T artés bankbetétek egyéb részesedéslvlszonyban â11ô
vâllalkozésban
197 E gyéb tartés bankbetétek
l98.P énzitgyilizm g m iattltartôs követelések
-
199.Tartésan adot'tkölcsönök (ésbanktetétek)értékvesztése és
annak vlsszairésa
27-2J.A nyagok 2 11 2 19.N yers és alapanyagok
221.Segédanyagok
222.U zem és ftitôanyagok
223.F enntaru sianyagok
224.épitéslanyagok
225.E gy éven beliil elhasznâl6d6 anyagleszközök
226.T ârgyieszközök köziilétsorolt anyagok
227.E gyéb anyagok
228.A nyagok érkiilönbözete
229.A n a ok értékvesztése és annak vlsszairâsa
JJ.Befejezetlen 231 234.Befejezetlen tennelés
term elés a /gl/cp'
- xz 235 237.Félkész tennékek
term ékek 238.F élkész tenn ékek készletérték-killonbozete
239 B efelezetlen ten nelés és félkészterm ékek értéltv esztése és
annak vlsszairésa
24.N övendék-,AJZJ- 24 1.N èvendékéllatok
és ery'l'
â âllatok 242.H iztd llatok
243.E gyéb éllatok
246.B érbevettéllatok
248.i llatok készletérték k-iilönbözete
249 i llatok értékvesztése ésannak vlsszairâsa
25.K észterm ékek 251 257 K észterm ékek
258.K észterm ékek készletérték kùlönbozete
259 K észterm ékek értékvesztése és annak visszairâsa
26.Kereskedelm i 261.il'uk beszerzésiâron
âruk 262.i ruk elszâm olô éron
263.iruk ârkulonbozete
264.Xruk eladâsléron
265.il'uk ârrése
266.ldegen helyen târolt,bizom ânyba âtadottânzk
267.T érgyl eszközök köziilâtsorolt âruk
268.Belsö (egységek,tevékenységek kozöttl)âtadâs âtvétel
utközöszâm la
269.K ereskedelm l âl'uk értékvesztése és annak vlsszairâsa

2 1 perfek'
 P énzugï'lszti- w /c/

Szém lacso ortok Szém lék

2 71K özvetitett 271.K özvetitettszolgiltatésok
s ol âltatâsok 279.K öa etitettszol âltatssok értékvesztése és annak vlsszairâsa
28.#c/c;/J#a,
s' 281 287.Betétdtasgöngyölegek
göngyöleg ek 288.B etétdilas göngyölegek ârkïilönbözete
289.B etétdi'as ön öle ek értékvesztése és annak visszairésa
J7.Követelések 311.Belföldlkövetelések (fonntban)
âruszâllt-tâsbôlJ'
.
ç 312.Beltbldikövetelések (devizâban)
szolgâltatâsbôl 3 15.B eltb ldikövetelések értékvesztése és annak visszairâsa
(vev6k) 316.Kliltbldikövetelések (fonntban)
317.Kiilföldlkövetelések (devlzâban)
3 l9.K ulfoldlkovetelések értékvesztése és annak vlsszairâsa
JJ.K övetelések 32 1.K övetelések az anyavâllalattal szem ben
kap csolt 322.K ovetelések a leânn âllalattal szem ben
vâllalkozâssal 323.K ovetelések a kbzös vezetésû vâllalkozâssalszem ben
szem ben 324.K övetelések a térsultvéllalkozéssalszem ben
325 Jegyzetq de m ég be nem fizetetttôke az anyavéllalatt6l
326.Jegyzett,de m ég be nem fizetetttôke a leâny véllalatt6l
327.Jegyzett,de m ég be nem fizetet'ttôke a kozös vezetésû
vâllalkozéstôl
328.Jegyzett,de m ég be nem fizetetttôke a tsrsultvâllalkozâst6l
329.K apcsolt vâllalkozéssal szem benlkiw etelések értékvesztése
és annak vlsszairésa
33.K övetelések tlp i â 331.K ovetelések egyéb részesedéslviszonyban lévt s
részesedési vâllalkozéssalszem ben
viszonyban ll%W 332.Jegyzetq de m ég be nem fizetetttöke az egyéb részesedési
vâllalkozâssal vlszonyban lévö vâllalkozéstôl
szem ben 339.E gyéb részesedésiviszonyban lévô véllalkozéssalszem beni
követelések értélcvesztése és annak visszairâsa
34. F'fi//g/clvc/c/clxc/c 34 1.B eltbldivélt6követelések
345.B elföldivélt6követelések értékvesztése és annak visszairâsa
346.K ùltb ldivâltékiw etelések
349.K ulfoldivâlt6kovetelések értékvesztése és annak vlsszairâsa
35.A dottel&leg ek 351.Im m aterlâllsJavakra adot'telölegek
352 B eruhâzâsokra adot'telôlegek
353.K észletekre adott elölegek
359.A dott elôle ek értlkvesztése és annak vlsszairâsa
36.é 'gy'c;: követelések 361 M unkavâllal6kkalszem benikövetelések
362.K oltségvetéslkiutalâsiigények
363.K öltségvetésikiutalâsilgények tellzsitése
365 V âséroltés kapottkövetelések
366.R észesedésekkel,értékpapirokkalkapcsolatos követcllsek
367.H atârldös,opci6s és sw ap iigyletekkelkapcsolatos
követelések
368 K iilönféle egyéb követelések
369 E éb kbvetelések értélcvesztése és annak visszairésa
J7.l'rtékpapt-rok 371 Részesedések kapcsoltvâllalkozâsban
372 Egyéb részesedés
373.Salâtrészvények,sajâtiizletrészek
374.F or atâslcélflhltelvlszon t m e testesitô érték a irok

eerfek# 22
 l A vâllalkozâsokszâmlarenh e

Szém lacso ortok Szém lâk

38.Jv zlzeçzk/k l/c 38 1 Pénztér
382.V alutapénztâr
383.C sekkek
384.E lszém olésibetétszâm la
385.E lkiilbnitettbetétszém lék
386.D evizabetétszém la
389.âtvezetésiszâm la
J#.A ktik idôbeli 391.B evételek aktiv ldöbell elhatérolâsa
elhatârolâsok 392.K oltségek râforditésok aktiv ldôbelielhatérolâsa
393.H alasztottrâforditâsok
399.A követelésjellegû aktiv idöbellelhatérolâsok értékvesztése
és annak visszairâsa
41.xsk jfift&ke
- 41l.Jegyzetttôke
4 12.T öketarà lék
4 13.Eredm énytartalék
4 14.L ekötöt'ttartalék
417.értékelésltartalék
4 19.M érle szerintieredm én
4J. C éltartalékok 42 1.C éltartalék a vârhat6 kételezettségekre
422.C éltartalék a lövöbenlköltségekre
424.Arfolyam veszteség idöbellelhatârolâsaalaplén képzett
céltartalék
429.E éb céltartalék
4J.H âtrasorolt 431.H étrasoroltkötelezettségek kapcsoltvéllalkozâssalszem ben
kötelezettsekek 432 H âtrasoroltkötelezettségek egyéb részesedéslviszonyban
lévô véllalkozâssalszem ben
433.H âtrasoroltkötelezettsé ek e éb azdalkodôvalszem ben
44.H osszû le/lr/fl
- i 441.Hosszû lejâratrakapottkölcsönök
kötelezettségek 442.Xtvâltozlthaté kötvények
443.T artozésok kötvényklbocsétésb6l
444.Beruhâzâsiésfejlesztésihitelek
445.Egyéb hosszûlejératflhltelek
446.T art6s kötelezettségek kapcsoltvéllalkozâssalszem ben
447.T artôs kötelezettségek egyéb részesedésivlszonyban lévö
vâllalkozéssal szem ben
448.Pénzùgyllizing m iat'tlkötelezettségek
449.E éb hosszû le'ératflkötelezettsé ek

23 perfekA
 P énzugvtszâm vltel

Szém lacso ortok Szém lék

45-...473Rövid lejâratti 451.Rövld lelâratflkölcsönök
kötelezettségek 452.R övid lelâratflhitelek
453.V evöklölkapottelölegek
454..-456.K ötelezettségek értzszâllitésbélés szolgâltatâsb6l
(szâllit6k)
454.Szâllitbk
455.B eruhézâsiszâllitôk
456.Faktorlng tartozésok
457.V âlt6tartozâsok
458.R ovld lelâratflkötelezettségek kapcsolt vâllalkozâssal
szem ben
459.R övld lelâratû kötelezettségek egyéb részesedéslvlszonyban
lévô vâllalkozâssalszem ben
461-479.E gyéb rövld lelâratflkötelezettségek
46 1.T ârsasâgladô elszém olésa
462 Szem élyllövedelem ad6 elszâm olisa
463.K öltségvetésibetizetlsikötelezettségek
464.K öltségvetéslbetizetésikotelezettségek teljesitése
465 V âm és pénziigyörség elszém olâsiszsm la
466.E l6zetesen felszâm itott âltalânos forgalm l ad6
467.F lzetendô éltalénos forgalm iadé
468.i ltalânosforgalm iad6 elszém olâsiszâm la
469.H elyiadék elszim olâsiszâm la
47 1.Jövedelem elszâm olésiszâm la
472.Fe1nem vettjârandôssgok
473 T srsadalom biztositâslkötelezettség
474.E lkiilönitettalapokkalkapcsolatos fizetéslkötelezettségek
475.V agyonkezelô szervezetekkel szem benlkötelezettségek
476.R övld lelératl:legyéb kötelezettségek m unkavâllal6kkalés
tagokkal szem ben
477.H atéridös,opci6s és sw ap ugyletekkelkapcsolatos
kbtelezettségek
478.R észesedésekkel,értékpapirokkalkapcsolatos
kötelezettségek
479.K iilönféle rövid le'âratfle éb kötelezettsé ek
48.P assziv id&beli 48 l.B evételek passziv ldôbellelhatârolâsa
elhatârolâsok 482.K öltségek,râforditâsok passziv idöbelielhatârolésa
483.H alasztottbevételek
49.k vi 491.N yltôm érleg szâm la
m érlegszâm lâk 492.Z ér6m érleg szâm la
4 M3 A dôzotf ereflm én elqzém o lésn
51.A nyagköltség 5 1 1.V ésérolt anyagok köitslgel
512.E gy éven belulelhasznâlbd6 anyagieszközök költségel
5l3 E gyéb anyagköltség
5 19.A n a költsé m e térùlés
52.Igénybe ve/f 52 1 Szâllités-rakodss,raktârozâs költségel
szolgâltatâsok 522.Bérletldijak
költségei 523.K arbantartésikoltségek
524.H irdetés,reklâm ,propaganda költségek
525.O ktatâs,és tovébbképzés kbltségei
526.U tazâsiésklknldetéslköltsêgck (uapldilIlélkûll
529 E éb i én be vettszol éltatâsok kbltsé ei

p- kj 24
 l A %âllalkozâ okszâmlarenh e

Szém lacso ortok Szém lâk

53.FO 'J: 531.H atôsâp ,igazgatâbl,szulglltatls'
ldijak,llletékck
szolgâltatâsok 532.Pénziigyi,befektetésiszolgéltatésldijak
költségei 537.Blztositâsldij
534.K öltségkéntelszsm oland6 adôk,Jérulékok,term ékdij
539.K ûlönféle e éb kbltsé ek
54.A lr/ctï/fs': 54 1.B érköltsé
55.Szem élyijellegû 551.M unkavâllal6knak,tagoknak fizetettszem élyijellegû
eu éb kif zetések kifizetések
552.J61ét1 és kulturâlis költségek
559 E éb szem él 1 elle iiklfizetések
56.Bérjârulékok 561.NyugdilbiztositâsiésegészségblztositâsiJârulék
562.Egészségiigyihozzéjânzlés
563.M unkaadtk lârtllék .
564.Szakképzésihozzéjérulés
569.E éb bé értllék
f2 krtékcsiikkenési 571.Tel'v szenntiértékcsölckenéslleirés
.

leirâs 572..H asznélatba vételkor egy összegben elszém olt

értékcsökkenésileirâs
58.z4/csvllfsajât 581.Sajâttennelésû készletek âllom ânyvâltozâsa
tel-esitm én ek J'
rfë/ce 582.Sa ételösllitâsfleszközök aktivéltértlke
59.K öltségnem 59/51.A nyagköltség étvezetéslszâm la
âtvezetésiszâm la 59/52.Igénybe vettszolgéltatésok költségeiâtvezetésiszâm la
(elsôdleges 59/53 Egyéb szolgéltatâsok költségelâtvezetésiszém la
költségnem elszâm olés 59/54.B érköltség éw ezetésiszâm la
esetén,kizârôlag 59/55.Szem élyiJellep 'z
'egyéb klfizetések stvezetésiszém la
összköltség ellâréssal) 59/56.Bérjârulékok éw ezetésiszâm la
59/57.E'rtékcsökkenéslleirés étvezetéslszâm la
59.Költségnem 59/581.Sajâtterm elésflklszletek âllom ânn âltozâsa âtvezetési
âtvezetésiszâm la szâm la
(klzér6lag 59/582.Salstelôéllitésfleszközök aktivélîénéke âtvezetési
koltségnem elszém olâs szém lj
esetén és forgalm l 59/8 1 84.E rtékesités közvetlen költségclstvezetéslszâm la
költs! eleâréssal 59/85 értékesitésközvetet'tköltsé eiâtvezetésiszâm la
59. K öltségnem 591 K öltségnem étvezetésl szsm la
âtvezetésiszâmla 592.Sajâttennelésû készletek sllom ânyvéltozésa éw ezetésl
(elsödleges szém la
költségnem -elszâm olâs 593.Salât elöâllitâsû eszkozök aktlvâltértéke âw ezetéslszâm la
esetén
59.K öltségnem ellen 596.K öltségnem ellenszém la
szâm la 597.Salâtterm elésû készletek âllom inyvéltozésa ellenszém la
(elsôdleges 598 Salâtelôéllitâsû eszközök aktivéltértéke ellenszém la
költséghely költség
KL vlselôlelszâm olés
f 0SCtén
61.J'flvffg-àarâfm -
tartô I'
J em ek költs
62.S zolgâltatâst
rëjrzth-iizem ek
,

e . ç# ek pvl//.çg ei
-
63. G J költsé

25 pedek'
 P énzuu ,iszâm vltel

szâm lacso ortok Szém lék

64 65.them i
frgzlyf/lx âltalânos
IJI/.S': ei
66..RWzw on# irâny itâs
âltalânos 1g/f,$ë ei
62 frtékesitési,
orgalm azâsi
;W l/.
çê' ek
68..E' /JW /JZJJ/E'//egyéb 68l.A lapités-étszervezés költségei
âltalânosköltsekek 682.A lap ésalkalm azottlaltatâssajâtköltségel
683.V âllalkozâsba adottalap és alkalm azottkutatâs koltségei
684.Kfsérletlfejlesztéssalâtköltségel
685.Véllalkozâsbaadottkisérletifejlesztésköltségei
686.K utatâs,kisérletifellesztés éltalinos és közvetettköltségei
687.K utatâs,kisérletlfellesztés elszârnolt értékcsokkenése
688.G aranciillsJavitéslköltségek
689.E éb elkiilönitet-tkölts' k
69.Költsekhelyek 691.K öltséghelyek költségelnek âw ezetése
költségeinek
J/V tése
71 75. Tevékeny-
s'ë k kJ/f.
i j'J'ei
71 74. Term elés
1d# é ei
75.Szolgâltatâs
kt7 ' ei
76.AW lfsWgâely'eâ
term esikil/fs'ë ei
77 78. F orgalom ba-
ho a alkllf.j'ë ei
79.TeveWear tfge/c 791 Sajsttennelésfikészletek elszâm olésa
költsekeinek 792.Sajâtelöâllitésû eszközök elszém olâsa
elszâm olâsa 793.értékesitetlsaléttennelésû készletek elszém olésa
(elsödlegesköltség- 794.Sajâtterm elésû készletek felhasznâlâsânak elszâm olésa
nem elszém olâs 795.K özvetleniilértékesitéskéntelszâm olttevékenységek
esetén közvetlen költsé einek elszém olésa
7P.Tevékenységek 791.Sajâttennelésû készletek âtvezetése
költségeinek 792.Sajâtelöéllitésû eszközök aktivâltértékének étvezetése
âtvezetése 793.értékesitettsajâtterm elésû készleLek étvezetése
(elsödleges 794.Salâtterm elésû készletek felhasznâlâsénak étvezetlse
koltséghely-költség- 795.K öa etlenillértékesitéskéntelszém olttevékenységek
viselö elszâm olés közvetlen költségelnek âw ezetése
esetén
81-83.
Szâm lacsop ortok
(az összköltség eljé-
râssalkésziilö ered-
m én kim utatâshoz

p- kk 26
 1 A vâllalkozâsokszâmlarenhe

Szâm lacso ortok Szém lék

81.A nyagiellegg 811.A nyagköltség
rayorditâsok 812.lgénybe vet'tszolgâltatâsok értéke
8 13.E gyéb szolgâltatâsok értéke
8 14 E ladottâruk beszerzéslértéke
8 15.E ladott közvetitett szol éltatâsok értéke
81-82.BeW ldi 8l1 Beltbldiértékesitéselszém oltközvetlen ènköltsége
értékesités közvetlen 8 12.lqeltb ldlértékesités eladottâl'uk beszerzéslértéke
költsé ei 8 13.(E elfbldi értékesités eladott özvetitett szol âltatssok értéke
'
'
.
82.Szem élyijellegû 821.1iérköltség
raLfordt-tâsok 822.Szem élyiJellegû egyéb kifizetések
823.B ér ârulékok
83.k rtékcsökkenési
Jcfrfi.
s'
81-85.szâm la-
csop ortok
(a forgalm iköltség
ellsrâssalkésziilô
eredm ény
kim utatâshoz
81 82..S'W JW 811.Beltbldlértékesitéselszâm oltközvetlen cnkoltsége
értékesités közvetlen 8 12 lielföldlértékesitls eladotténzk beszerzéslértéke
költsé ei 8 13.(
i!elföldlértékesités eladot't köw etitett szol âltatésok értéke
83-84.E xp ort- 83 1.E xportértékesités elszém oltkozvetlen önkoltsége
értékesités közvetlen 832 Exportértlkesités eladottâruk beszerzésiértéke
költsé ei 833.Ex ortértékesités eladotl közvetitett- szol éltatésok értéke
85.Xr/cl/œxf/g,
: 851.lrtékesitési,forgalm azâslköltségek
l közvetettköltségei 852.Igazgatésiköltségek
853.E éb âltalânos kèltsé ek
86.A'O 'J: 861.frtékesitettlm m ateriâlisJavak,târgp eszkbzok könyv
raïordt-tâsok jzerlntlértéke
862.Ertékesitett,âtruhszot't(engedm ényezet't)követelések könyv
szerintlértéke
863.M érlegfordulénap elöttbekiw etkezett esem ényeknek az
ïizletlévhez kapcsolödô réforditâsal
865.C éltartalék képzése
866.trtékvesztés,terven felûllértékcsölckenés
867.A d6k,llletékek,hozzâlérulâsok
868.K iilönféle e éb râforditâsok
87..lv zlzgé'y'f 87 1.liefektetettpénm lgyleszközök érfolyam vesztesége
m < vvleteh 872 873.Flzettm dfs kam atok és kam atlellegû Iéforditésok
rakforditâsai 874.Részesedések,értékpapirok,barlkbetétek értékvesztése
875 879.Pénztlgylm ûveletek egyéb râforditâsal
875.F org6eszközök kozött klm utatot'tbefektetés,értékpapir
értékesitésének,bevâltâsânak ârfolyam vesztesége
p 876 itvéltâskori,értékeléskoriérfolyam vesztzség
.

-
877.Egyéb ârfolyam veszteségek,opcl6sdijak
878.V ésâroltkovetelésekkelkapcsolatos réforditâsok
' 879 E éb énzil Irâforditâsok

27 perfekt
P énzùg vlszâm m tel

Szém lacso ortok Szâm lék

88.R endkivûli 881 T ârsaségba bevltteszközök nyllvéntartâs szerintlértéke
rakfordlrtâsok 882.Jogelöd gazdasâgltârsasâgban lévö m egsztintrlszesedés
nyllvéntartés szerlntlértéke
883.M egsztintrészesedés ellenében kapotteszközök és âtvett
kötelezettségek értékének kûlönbözete,ha a kapotteszköz
értéke kevesebb
8 q4.T ôkeklvonâssaltörténô tökeleszâllitàsnéla bevontrészesedés
n yllvântart
és szen ntlértéke
s

8 q5.A talakulâskor az âtalaltulttérsasâgban lévö m egszfint

részesedés nyllvântartés szerintiértéke
886 Beolvadâskorajogelôd gazdasâgltârsaségban lévö m egszûnt
részesedés nyllvéntartâs szenntiértéke
887.V lsszavéséroltsalâtrészvény,sajétiizletrész bevonâsakora
nyilvântartâs szerintiértlk
888.T artozâsâtvâllalés szerzödés szerintlosszege
889.E éb va oncsökkenéssel ér6 rendkiviilirâforditâsok
89.N yereség et 8 91.T érsaségi adô '
terhel6 J#J/C
#7 92.B eW ldi
Jrfl/ctsf/ë.
ç ârbevétele
93 94.E xp ort-
Jrf/leyffg.
ç ârbevétele
96.fgye bevételek 961.értékesitettim m ateriâlisJavak,târgyleszközök bevétele
962.értékesitet't!étnlhâzott(engedm ényezett)kovetelések
.

elism ertérteke
963.A m érlegkészités idöpontlâig pénziigyileg rendezett,a'
z ûzletl
évhez kapcsolédô egyéb bevételek
965.Céltartalék felhasznâlâsa(csökkenése,m egsztinése)
966.V isszairtértékvesztés,terven felûll értékcsökkenés
967.Visszafizetéslkötelezettség nélkulkapotttém ogatés,juttatâs
958.B lztositô àltalvlsszalgazolt kârtérités összege
.K iilönf'1 éb bevételek
#2 Pénziiv l'
.
971.K apottUfrö)osztalék ésrészesedés
m ûkeletek bevételei 972.R észesedések értékesitésének ârfolyanm yeresége
973.B efekletettpérlzûgyleszközök kam atal,érfolyam nyeresége
974.Egyéb kapottUérô)kam atok éskam atjellegiibevételek
975-979.P énziigyim ûveletek egyéb bevltelei
975.F orgéeszközök kozöttkim utatottbefektetés,értékpapir
értékesitésének,bevâltésânak ârfolyam nyeresége
976.itvâltâsi,értékeléskoriârfolyam nyereség .

977.Egyéb érfolyanm yereségek,opcibs dilbevételek

978.V sséroltköveteléselckelkapcsolatos bevételek
9 9.E éb énzii ibevételek

7
 1 .,z1vâllalkozâsokszâmlarenhe

Szém lacso ortok Szâm lék

98.R endkiviui 981.T érsaségba bevltteszközölc léfesitö oklrafban m eghatsrozott
bevételek értéke
983.M egsziintrészesedés ellenében kapotteszkozök és âtvett
kötelezettségek értékének kûlönbözete,ha a kapotteszkozok
értéke a tobb
984.T ökeklvonéssaltörténö tökeleszâllitâsnala bevontrészesedés
n/vértékefelében étvetteszközök értéke
985.A talakulâskor a m egszûntrészesedésre ut6 végleges
vagyonm érleg szerlntl saléttöke összege
986.B eolvadâskor a m egszfintrészesedésreJutô végleges
vagyonm érleg szerinti sajâttöke összege
987.V lsszavéséroltsalâtrészvény,sajétiizletrész bevonésakora
névérték
988 T artozâsâw éllalâs sorân ellentételezés nélkiil âtvâllalt
kotelezettség osszege
989.E éb va onnövekedéssel éré rendkivùlibevételek
0. szâm laosztâly:
zlW lvf
- ia/tzrffis'f
s J#I/JA

1.2.A véllalkozésok szarm larendje

'

. A kettôs könyvviteltvezetô gazdâlkod6 az egységes szâm lakeretelôirâsa-

inak figyelem bevételével olyan szém larendet köteles késziteni, am ely
'

. szerintikönyvvezetés a szém vitelitörvényben elöirtbeEzâm olô készitését

m aradéktalanul biztositja.Ebbölkövetkezôen a szâm larend lényegében
j egyolyanszimviteliszabélyzat aszémvitelipolitikarésze ,amelytar-
talm azza'
.
a) m inden alkalm azésra kijelöltszim la szâmjelétésm egnevezését,
b) a szâm la tartalm ât,ha az a szâm lam egnevezésébôlegyértelm ûen nem
következik,tovébbi a szn-m la értéke növekedésének,csökkenésének
jogcim eit,a szâm lâtérintô gazdaségiesem ényeket,azok m és szâm -
lâkkal valô kapcsolatét,
' c) a fôkönyviszâm la és az analitikus nyilvéntartâskapcsolatât,
.

d) a szâm larendben fbglaltakatalâtâm asztô bizonylatirendet.

A vâllalkozésok szâm larendje lényegében kétrészbôlâll:
a) a szém latiikör,m ely az egységes szém lakeretalapjân tartalm azza
' em elkedö szâm laszâm sorrendben a fökönyvi szém lékat,
b) a szövegesszém larend,m ely az egyesszâm lâkhozkapcsolödô tartal-
m lkérdéseket,m agyarizatokat,valam inta fôkönyviszâm la és az ana-
' litikus nyilvéntartâs kapcsolatét, egyeztetéséttartalm azza.A szöveges
szém larendben részletesen szabélyoznikell az elszém olésokat alété-
m asztô bizonylatirendetis.

29 perfek'
 P énzugylszâm vltel

A következökben összefoglaljuk azokata követelm ényeket,am elyeket

érvényesitenisziikségesavéllalkozésszâm larendjének összeéllitâsasorin:
a) feleljen m eg az egységesszâm lakeretelöirâsainak.
b) segitse a szâm vitelipolitika m aradéktalan érvbnyesitését,
c) szerkezete,taglalâsa,szövegesrészelegyen vilégos,egyértelm û ését-
tekinthetö,
d) segitse a belEö éskfilsö ellenôrzésm egbizhatôsâgât,
e) adjon alapinform âciôkataz elem zö tevékenységhez
)) biztositsa,hogy az inform iciôk valam ennyiérdekeltrészére idôben,
kellö részletességgel,m egbizhatô és val6s tartalom m alâlljanak ren-
delkezésre.
H a elm életiszem pontbôlközelitjiik a szém lakeretösszeéllitésa sorén ér-
vényesitendö alapelveket,flgy érvényesiteni lehet:
a m érlegelvet, -
az ûzem gazdasâgielvet,valam int
a rentabilitâs elvét.
A m érlegelv azta követelm énytfogahnazza m eg,hogy a szn'm lakeretössze-
âllitisa sorén a m érlegsznfm lâkra hclyezziik a hangsfllyt. Ezzel szem ben az
k em gazdasâgielv föleg a költségek m egtigyelésének ad prioritist.A rentabi-
litâs elvének érvényesitése pedig arra 1.1-:11p 11,hogy az eredm ény m eghatérozâ-
sâhoz sziikségesszâm lâk részletezése legyen kiem eltjelentöségt
r
k'.
U gy gondoll.uk, hogy a j(5l kialakitott szâm lakeret m indhârom elvet
igyekszik érvényesiteni,legfeljebb abban lehetkiilönbség,hogy m elyiknek
adllnk elsôdleges szerepet.
A z fljonnan alakulô a szém vitelitörvény hatâlya a1â tartozô éskettös
könyvvitelt vezetö gazdâlkodé a m egalakulâs idöpontjât6l szâm itott
90 napon belûl,az egyszeres könyw itelrôla kettös könyvvitelre âttérô gaz-
dâlkod6 az âttérésidöpontjéig kötelesszâm larendjételkészitenl.Am ennyi-
ben a szém vitelitörvény véltozésa esetén a szém larendet is sziikséges m ô-
dositani,flgy a törvényivâltozâs hatâlybalépésétkövetö 90 napon belûlkell
azt elvégezni.
A z elözôekbölkövetkezt 'k,hogy az egységesszâm lakeretalapjân a vâl-
lalkozâsok szâm larendje rendkivùleltérô lehet.
A szâm larend összeâllitisâél't,annak folyam atos karbantartisâért,a nap-
rakész könyvvezetéshelyességéérta gazdâlkodô,illetve a képviseletérejo-
gosult szem ély a felelös.
A vâllalkozâsok szâm larendjûk összeillitâsa sorén figyelem bevehetik a
Pénziigym inisztérium m unkatârsaiâltaljavasoltszâm latiikrötis.Ennek elö-
nye,hogy a véllalkozésok tobbsége ezen javasoltszâm lattzkoralapjân i11i-
totta össze sajâtszâm lattikrét.

perfekf 30
 1 .?1vâllalkozâsok szâm larenk e

1.3.A z egyse'ges sza'm lak eret fovbb összefiiggersei

M intm ârem litettûk az 1-4.szn'm laosztlily szn'm lâitm lrlegszém léknak nevez-
ziik.A nyitdm érleg (m ely természetescn m egegyezik azelözô év zârôm érlegé-
vel)adatialapjén keriilsora szâm lik térgyévim egnyitisH .A nyit6tételek
könyvelésének szn'm laösszefdggéseita következö âbra szem lélteti:

4.Forrésok 491.N yitém érleg szém la 1.B efektetetteszközök

2.K észletek

3.K övetelések,pénziigyi
eszközök és aktiv
idôbellelhatérolésok

A z idôszak végén a beszâm olô m érlegének összeillitésâhoz az esz-

köz- és forrâsszâm lâkat a zârôm érleg szâm la közbeiktatâséval zérjuk.
A zârétételek könyvelésének szim laösszefdggéseit a következô âbra

j szemlélteti:
1.B efektetetteszközok 492.Z ér6m érleg szim la 4.Fonésok

2.K észletek

)
!
3.Kö vet
elés
e k,p énz
eszközök és aktiv
i
zgyl
idôbelielhatârolésok

- A zérôtételek könyvelésétkövetöen a 492.Z érôm érleg szém la aztm utat-

ja,hogy m ennyia villalkozéseszközeinek ésfonésainak értéke.Term észe-

3 1 eerfek'
 P énzûgyiszâm m tel

tesen az összes eszköz és összes fonés egyezöségének biztositésa érdeké-

ben m eg kellâllapitaniaz adnzottés a m érleg szerintieredm ény osszegétis.
A 493.A dôzotteredm ény elszâm olâsiszâm la tartalm a attôlfdgg,hogy a
vâllalkozô összköltség, illetve forgalm i költség eljâréssal âllitja e össze
eredm énykim utatssât.T erm észetesen az eredm ény nagysiga fliggetlen at-
tôl,hogy a vâllalkozés m elyik m ôdszertvâlasztotta.
O''sszköltség eljérâsalkalm azésaesetén a493.A dézotteredm ény elszâm o-
lâsa szn-m léra a következö m ôdon könyveliink az év végizérlat sorén:

81.Anyagjellegii 493.A d6zotteredm ény 91 94.értékesités

réforditésok elszâm olésa nettô ârbevétele

82.Szem élyljellegû
réforditâsok

83.értékcsökkenési 58.Aktivâltsajst
leirâs teljesftmények értéke

8.E gyéb réforditâsok 96.E gyéb bevételek

87.Pénziigyim ûveletek 97.Pénziigp m ûveletek

râforditâsai bevételei

88.R endkiviillréforditâsok 98.R endkiyiilibevételek

89.N yereségetterhelö adék

perfekA 32
 1..4 vâllalkozâsokszâmlarenQe

Forgalm iköltség eljirésalkalm azâsa esetén a49?.adôzotteredm ény e1-

szâm olàsa szâm lâra a következö m ôdon könyveliink az év véglzârlatsorân :

81 84.értékesités 493.Adézotteredm ény 91 94.értékesités

közvetlen költségel elszâm olésa nett6 érbevétele

85.értékesitlsközvetet't
költségei

86.E gyéb réforditâsok 96.Egyéb bevételek

87.Pénzûgyim ûveletek 97.P énziigyim ûveletek

réforditâsai bevételm

88.R endkiviiliréforditâsok 98.R endkiviilibevételek

89 N yereségetterhelö adék

33 eerfek'
 P étlztig vlszâm vitel

A m érleg-ésercdm ényszâm lék összefdggéseiösszköltség eljéréssalké-

szitetteredm énykim utatàs esetén:

91 92.B elfoldl
értékesités ârbevétele 1-4.M érlegszïm lâk 51.A nyagköltség 811.A nyagköltség

93 94.E gyéb 52.Iglnybe vett 8 12 Igénybe vett

értékesitéslârbevétele szolgâltatésok koltségel szolgâltatésok értéke

53 E gyéb qzolgéltatAqok % 13 E gyéh qzolgil

96 E gyéb bevételek koltségm tatâsok értéke

97.Pénziigyi 814.E ladottârtzk

m ûveletek bevételel beszcrzéslértéke

98.Renrlkivuli 815.Eladott(közvetitett)
bevételek szolgâltatâsok értéke

54.B érköltség 821.B érköltség

55.Szem élyijellegfi 822 Szem élyijellegfi

egyéb kifizetések egyéb klfizetések

823 Bérjérulékok 823 Bérjânzlékok

1

83 énlkcsökkenésl 83 fnékcsökkenésl
leirâs leirâs

86.Egyéb râforditésok )
1

87 Pénzlzgp m iîvc-
letek râforditâsai

88.R endkivûll
râforditésok

89.N yereségetterhelö
ad6k

58.A ktlvâlt salât

tellcsitm ények értéke

ct

eerfea 34
 A m érleg-éseredm ényszâm la'k összefliggéseiforgalm iköltség eljârâssalkészitetteredm énykim utatâsesetén:
9 1 92.B eltb ldlértékesités
érbevétele
93 94.E xportértékesités
ârbevétele
96.E gyéb bevételek
97 Pénzilgyim fiveletek bevételei
98.R endkiviilibevételek
C
5 1.A nyagköltség
52.Igénybe vettszolgéltatésok
költségei
1-.4.M érlegszâm lék 53.Egyéb szolgéltatésok költségei
54.B érkèltség
55.Szem élyiiellegii
egyéb kifizetések
56.Bérjérulékok
57.értékcsökkenésileîrâs
58.A ktivâlt sajât
teljesitm ények értéke
8 1 82.B eltb ldlértékesités
közvetlen költségei
83 84.Exportértékesités
közvetlen költségei
85.értékesités
közvetettköltségel
86.E gyéb réforditésok
87.Pénzizgyim ûveletek
râforditâsal
88.R endkiviilirâforditasok
 Z.B E F E K T E T E T T E SZ K O Z O K

A szém vitelben az eszközöketrendeltetésiik,hasznâlatuk alapjân kellabe-

fektetetteszközök vagy a forgôeszközök közé sorolni.
A befektetetteszközök azok az eszközök,am elyek a.vâllalkozâsitevékeny-
séget,avéllalkozâsm fiködéséttartôsan,legalébb egy éven tt'
ilszolgâljâk.
A befektetetteszközök közé
az im m ateriélisjavakat,
a târgyieszközöketés
a befektetettpénziigyi eszközöket
kellbesorolni.

2.1.A z im m ateriélisjavak
2.1.1.A z im m ateriâlisjavak fogalm a,tartalm a,csoportositâsa

2.1.1.1.vdz im m ateriâlisjavakfogalm a,tartalm a

A z im m ateriélisjavak azok a nem anyagieszközök,am elyek a villalkozâs

tevékenységéttartösan (1 évnélhosszabb ideig)szolgâljâk.
A szâm vitelitörvény elöirâsai alapjén az im m ateriélisjavak között a
m érlegb en a következö tételek etkell kim uG tni:
-
a vagyoniértékfijogokataz ingatlarlhoz kapcsolédö vagyoniértékfi
jogok kivételével,
a szellem iterm ékeket,
az ûzletivagy cégértéket,
az im m ateriélisjavakra adottelôlegeket,valam int
-

az im m ateriâlisjavak értékhelyesbitését.
A villalkozisdöntésealapjén azim m ateriâlisjavak közöttlehetldm utam i'
.
az alapitâs-étszervezés aktivâlt értékét és
a kisérletifejlesztésaktivâltértékét.
A szém vitelitörvény szabélyaiszerinta villalkozâsnak kelleldöntenie
azt,hogy az alapftés-étszervezés,valam int a kisérleti fejlesztés sorân
felm eriilô költségeket,szém lâzottteljesitm ényeketa térgyidôszakiered-
m ény terhére kivénja-e elszém olni,vagy alapités-étszervezés aktivéltér-
tékeként,illetve kisérletifejlesztésaktivâltértékekéntakarja-e kim utatni
az eszközök között.A bban az esetben,ha a véllalkozés az alapitâs-étszer-
vezèst,kîsérletl lellesztést az eszközök kézött m utatla k1,akkor ezen esz-
közök le nem irtértékének m egfelelô összeget az eredm énytartalékbôl ât

37 perfek'
 P énztigylNztim vlrc/

kell vezetnie a lekötött tartalékba, am ely az osztalâkfizetésnél korlâtozô

tényezôtfog jelenteni.
A zalapitâs-âtszervezés,kisérletifejlesztésaktivâltértékébôlm ég lenem
frtösszeg:
befejezettalapitâs-âtszervezés,kisérletifejlesztésesetén a nettô érté-
ket,
befejezetlen alapitâs-âtszervezés,kisérletifejlesztésesetén az eszkö-
zök közöttâllom ânyba vettösszegetjelenti.
A lapités-âtszelvzzésaktivâltértékekéntm utathatjakiavéllalkozâsavâl-
lalkozésitevékenység inditâsâval,m egkezdésével,jelentôsbôvitésével,ât-
alakitâsâval,âtszervezésévelkapcsolatos- beruhâzâsnak,felùjitâsnak nem
m inôsûlö akiilsö vâllalkozôk âltalszâm lâzot't,valam inta sajittevékeny-
ség sorân felm eriilt olyan, a közvetlen önköltségben figyelem be vehetö
költségeket,am elyek az alapitâs-âtszervezés befejezésétkövetöen a tevé-
kenység folytatésa sorén az érbevételekben,a bevételekben vérhatöan m eg-
tériihzek.
A z alapitâs-âtszervezés aktivâlt értékeként szâm clhatô ela m inöségbiz-
tositisirendszer bevezetésévelkapcsolatos tevékenység költsége is.
A kutatâssal,kisérlettel,fejlesztésselkapcsolatosan a következö hârom
fogalm atkellm egkûlönböztetni:
az alapkutatés,
az alkalm azottkutatés és
a kisérletifejlesztés.
A z aiap kutattis olyan kisérletlés elm életlm llnka,nm elynek elsédleges célla
f1jism eretek szerzése ajelenségek alapvetô lényegérôlésa m egfigyelhetö té-
nyekrôl,bnfrm iféle konkrétalkalm azâsiés felhasznâlâsicélldtiizés nélldil.
A z alkalm azottLutatâsft ism eretek m egszerzésére irénytllö eredetivizs-
gélat,am elyetelsôdlegesen valam ely konkrét gyakorlaticélérdekében vé-
geznek .
A Hsérletifejlesztés olyan,a kutatâsbôlésa gyakorlatitapasztalatokbôl
nyert,m irlétezö tudâsratâm aszkodô,rendszeresm unka,am elynek célja flj
anyagok,term ékek és szerkezetek létrehozâsa,lkj eljârâsok,rendszerek és
szolgéltatésok bevezetése,vagy a m ér létrehozottak,vagy bevezetettek 1é-
nyegesjavitésa.
A hârom fogalom pontos m eghatârozâsâra és elkiilönitésére azért van
sziikség,m erta szém vltelitörvény elöirâsai szerint az alap- és alkalm azott
kutatâs költségei a vâllalkozâsnâlnem téliilnek m eg az ârbevételekböl,be-
vételekböl,ezértnem aktivâlhatôk.
N em m utathaték kiaz eszközök közöt'takisérletifejlesztésközvetett,é1
talénos költségei sem .

perfekA 38
 2 Befektetettc-çz/cdztï/c

A kisérletifejlesztésaktivéltértlkekéntmuuthatjakia vâllalkozâsajö-
vöben hasznosithatô,akisérletlfejlesztéseredm ényéneklövöbenlhasznosi-
tâsakoraz ârbevételben m egtériilö,akisérletifejlesztéseredm énye érdeké-
ben keletkezettolyan szafm lézottösszegeketéssajéttevékenység sorén fel-
m eriilt, közvetlen önköltségbe tartozô költségeket, nm elyek aktivâlhat6
term ékben (szellem itzrm ék,térgyieszköz,készlet)nem vehetôk figyelem -
be,m erta létrehozottterm ék piaci(vérhat; piaci)értékétm eghaladjâk.
A kisérletifejlesztésitevékenység nem biztos,hogy az ûzlctiév végéig
befejezödik,ezérta szarm vitelitörvény lehetöségetbiztositarra,hogy a vâ1
lalkozésakisérletifejlesztésaktivéltértékekéntm utassakiam egkezdett,de
az ûzletiév m érlegfordulônapjâig be nem fejezettkisérletifejlesztésjövö-
ben vérhatôan m egtériilô közvetlen költségeitis.E bben az esetben azonban
a kisérletifejlesztés aktivéltértéke nem csak a kisérletifejlesztés többlet-
költségeittartalm azza,hanem azoknak az eszközöknek a közvetlen költsé-
geitis,nm elyeketkésöbb,akisérletifejlesztésbefejezésekora szellem iter-
m ékek,a térgyieszközök,a készletek között akisérletifejlesztésaktivélt
értékének csökkentésével- éllom ânyba lehetvenni.
A kisérletifejlesztésaktivéltértékenem haladhatja m eg aztaz összeget,
nm ivérhatôan m egtériila kapcsolôdé jövôbenigazdaségihaszonbôla to-
. -

vâbbifejlesztésiköltségek,a vérhat6 term elésiköltségek,illetve a term ék

értékesitése sorân közvetlenûl felm eliilö értékesitési költségek levonâsa
j..
a
uu n *

A vagyoniértékïijogok közöttazok am egszerzettjogok m utathatôk ki,

am elyek nem kapcsolôdnak ingatlanhoz és nem tan oznak a szellem iterm é-

j kekközé.1g.
ypéldâul:
-

abérletijogokat,
ahasznâlatijogokat,
a koncessziésjcgokat,
-

ajétékjogot,
-
a m érkanevet,
a licenceket,valam int
az ingatlanhoz nem kapcsolôdô egyéb jogokat.
A szellem i term ék ek közöttkell kim utatni azokat a szellem i alkotâso-

1 kat-
,nme
azl
iy
pe
ak
ria
jotg
evék
del
ne
ymséa
glé
sotr
aé
rn
toh
zô
asznositâsrakeriilnzk.Ezeklehetnek'
.
talélm ény,
k szabadalom ,
-
iparim inu stb.;
a szerzöllogvédelem ben részesïilö szoftver term ékek;
az egyéb szellem ialkotésok;

39 eerf.kd
 P énzùgyiâ'
ztim w rc/

az iparijogvédelem ben nem részesiilö,detitkossâgarévén m onopoli- A

zâltjavak koztzl
a know -how ,
a gyârtésieljârâs,
a védjegy,
fdggetlenûlattôl,hogy aztvâsârolték-e vagy a vâllalkozâs âllitotta elô,illet-
ve hasznâlatba vették-e vagy sem .
A szém viteli törvény a fogalm i m eghatérozâsok k szött részletesen fog-
lalkozik az iizletivagy clgértlk fogalm âval.A z ûzletivagy cégérték lehet
pozitiv vagy negativ összegû is.
K eletkezésének a következô hérom alapesetét lehetm eghaë rozni:
cégvâsârlâs,
részesedés vâsârlés,valam int
âtalakulâs.
A zim m ateriâlisjavak közöttcsak apozitiv iizletivtzgy clglrfl/cm utatha-
tô ki,a jövôbenigazdasâgihaszon rem ényében teljesitetttöbbletkifizetés
összegében,âtalalazlâs esetén az ilyen cim en m egâllapitott értékben.
A negatlk Iïzfc/l'vagy ctktjrfl/cnem m utathatö kiaz im m ateriâlisjavak
közötteszközként.A negativ ûzletivagy cégérték összegételkellhatârolni,
m ajdahasznosélettartam alattazidöbelielhatârolâsfeloldâsévalkellegyéb
bevételként elszâm olni.
M im m ateriélisjavakra adottelôlegeketam érlegben azim m ateriâlisjavak
közöttkellszerepeltetni,de belsô tartalm tlk alapjén követelésnek m inôsiilnek.
A m érlegben az im m ateriâlisjavakra adottelölegeketa széllit6nak ét-
utalt,a levonhatô âltalânos forgalm iadôtnem tartalm azô összegben kellki-
m utatni.
A zim m ateriâlisjavakkalkapcsolatban avâllalkoz6 élhetapiaciértéken
történô értékelés lehetôségével.
Az im m ateriâlisjavak köziilértékhelyesbitéstlehetkim uttnia vagyoniér
téldijogokkalésa szellem iterm ékekkelkapcsolatban.Az im m ateriâlisjavak
lrtékhelyesbitésekéntigy csak avagyorliértéldijogok ésa szellem iterm ékek
könyv szerintiértékétm eghaladô piaciértéke ésterv szerintiértékcsökkenéssel
csölckentettbekeriilésiértéke közöttikiilönbözetm uG thatô ki.

2.1.1.2.W z im m ateriâlisjavak csoportositâsa

A z im m ateriâlisjavakatcsoportositanilehetaszerlnt,hogy az eszközök
közöttikim utatâsa a vâllalkozâs szâm âra kotelezô vagy csak vâlaszthaté 1e-
hetöség.

perfekl 40
 J.Befektetettcxz/cdzô/c

A z im m aterlâlisjavak közöttkellldm utatni:

a vagyoniénékïijogokataz ingatlanhoz kapcsolôdô vagyoniénéldi
jogok kivételével,
a szellem itennékeket,
az iizletivagy cégértéket,
az im m ateriélisjavakra adottelölegeket,valam int
az im m ateriélisjavak értékhelyesbitését.
A véllalkozâsdöntése alapjân azim m ateriâlisjavak közöttlehetkim uim i:
az alapftâq-âtqzervezéq aktivâlt értékét éx
a kisérletife'lesztés aktivâlt értékét.

2.1.1.3.adz im m ateriâlisjavak m egielenése a m érlegben

A zim m ateriâlisjavak am érleg eszközoldalén abefektetetteszközök között

talélhatôk .A következôk szerint'
.
1.lm m ateriâlisjavak
1.A lapitis-âtszervezés aktivélt értéke
2.K isérletifejlesztésaktiviltértéke
3.Vagyoniértékl:ijogok
4.Szellem iterm ékek
5.O zletivagy cégérték
6.lm m ateriélisjavakza adottelôlegek
7.lm m ateriilisjavak értékhelyesbitése
A zelsô ötm érlegsoraz im m ateriélisjavak m érleg fordulénapjén m eglé-
vô könyv szerintinettô értékéttartalm azza.A 7.lm m ateriâlisjavak értélche-
lyesbitése sora vagyoniértékfijogokra ésa szellem iterm ékekre egyedileg
m eghatérozot'tésösszesitettértékhelyesbitések teljesösszegétm utxatja.(Ez
az összeg m egtalâlhatô a m érleg forrâs oldalân7 az E'l'tékelésltartalék m ér-
-

legsorösszegében is.)

2.1.2.A z im m ateriélisjavak értlkelése

2.1.2.1.azlz im m ateriâlisjavak bekeriilésitfr/tf/ccizle/cm eghatârozâsa

-
. A bekeriilési lrték attôlfdggöen,hogy az eszköz hogyan keriila véllalko-
j zéstulajdonâba, l
ehet :
a beszerzéslér és
az elôéllitésiköltség.

4 1 eerfek'
 P énziiu 'iszâm vltel

A z aktivélhatô érték szâm itéséhoz a szâm lâk, szeIzödések, kùlönbözö

szâm itâsianyagok,összefoglalôatla dokum entâciôk npîjtanak segitséget.
A bekeriilési(beszerzési,elôâllitési)érték az eszközm egszerzése,létesi-
tése,ïizem be helyezése érdekében az ûzem be helyezéslg,a raktârba valô be-
szâllitâsig keletkezett, az eszközhöz egyedileg hozzâkapcsolhat6 tételek
egp h'ttes összege.
A beszerzésiértartalm a (az âlG lânosszabâlyok szerint)akövetkezô:
vételâr,
engedm ény ( ),
felér,
széllitâsi és rakodési,
alapozési,
szerelési,
ïizem be helyezési,
közvetitôi tevékenység
ellenértéke,dijai,közvetlen önköltsége,valam int
blzom ànyldtak,
beszerzéshez kapcsolôdd adôk (beszerzéskorfizetettfogyasztâsiadô,
jövedékiadô), .
vâm terhek.
. . i

A beszerzésiârazimm ateriélislavakesetébenlelentösensziikïil(ezek az j
eszközök nem ërgyiasultak,ezértszéllitési,alapozésistb.költségek nem je-
lenhetnek m eg).
A beszerzésiköltség részétképezi a fentieken kiviil:

a)k
azilleték(vagyonszerzésilletéke,példiul:ajândékozâssal,örökléssel j
apcsolatos illetékl; '
.
b) azelôzetesen felszém itott delenem vonhatô iltalânosforgalm iadô;
c) ajogszabélyon alapulô hatôsâgiigazgatési,szolgéltatâsidij; .
d) az egyéb hatôsâgiigazgatâsi,szolgâlGtâsieljârâsidij(példâul:szak- l
értöidij);
e) az im m ateriâlis javak beszerzéséhez, elöâllitâsâhoz közvetlenïil
igénybe vetthitclek,kölcsönök
felvétele elôttfizetett,a hitel,a kölcsön feltételekéntelôirtbankga-
rancia dija,
a szerzödésben m eghatirozot't,a hitel igénybevétele m iatt fizetett
kezelésidij,folyôsitésijutalék,ahiteligénybevételéig felszâm itott
rendelkezésratartâsijutalék,
a szerzödésközjegyzôihitelesitésének dija,
fd vétele ut/
un az eszk
' öz iizem be helyezéséig,raktérba történö beszâl-
litisâigterjedsidöszakraelszâm olt(idôszakotterhelô)kam atösszege;

perfekk 42
 J.Befektetetteszkozok

. /J a vagyoni értékïijoghoz közvetlenûl kapcsolödô devizaszém lân

m eglévô devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek az
im m ateriélis eszköz hasznâlatbavételéig terjedö idôszakra elszém olt
ârfolyam kûlönbözete, fdggetlenûl attél, hogy az érfolyam veszteség
vagy ârfolyam nyereség.
Abban az esetben,ha az im m ateriâlisjavak bekeriilésiértékétalkotô vala-
m ely tétel értékét kiilföldipénznem ben kell kiegyenliteni,akkor a tétel forint
értékétavéllalkozâsdöntésealapjén azâltlénosszabélyok szelintakövetkezô
ârfolyam ok valam clyt 'kén kellm egyhatérozni,am ely tcrm észetesen valnm ennyl
kiilfölclipérlzértékre szôlô eszköz és kötelezettség értékelésére vonatkozl'k :
A teljesitésnapjén érvényes
a M agyar N em zetiB ank éltalközzétett,hivatalos devizairfolyam on,
vagy
a véllalkozés éltalvélasztotthitelintézetdevizavételiés devizaeladési
ârfolyam énak âtlagân.
A z értékelés sorân a vâllalkozâs vâlaszthata vagy csak a devlzavétell,
vagy csak a devizaeladâsiirfolyam otis,ha a M agyarN em zetiB ank hivata-
1os devizaârlblyam a vagy a vâllalkozâs âltal vâlasztotthitelintézet deviza-
vételiésdevizaeladésiérfolyam énak âtlaga szerintiértékellstôltörténô elté-
résnek az eszközökre,forrâsokra,illetveeredm ényregyakorolthatâsajelen
tös és em iatt a m egbizhatô és valôs összkép követelm énye igy jobban
teljesûl.A véllalkozâsnak a sznrm viteli politikéban kell rögzitenie,hogy
ilyen esetben m ilyen összegettekintjelentôsnek.
A bban az esetben,ha a hitellntézet,illetve a M agyar N em zetiB ank âltal
nem jegyzettésnem konvertibllisvalutét,ilyen valutéraszölö eszközt,köte
lezettségetkellforintra âtszn-m iG ni,akkor a valuta szabadpiaciérfolyam in
(ennek hiânyâban orszâgosnapilapban avilig valutâinak irfolyam ârôlköz-
zétetttéjékoztatô adataialapjân),a vélasztotthitelintézet vagy a M agyar
N em zetiBnnk éltaljegyzettdevizéra étszém itottértéketkella hitelintézet
âltaljegyzett deviza devizavételi és devizaeladâsi ârfolynm ânak âtlagân
vagy a M agyar N em zeti R ank éltal közzétett, hivatalos devizaérfolyam én
forintra étszâm itani.
A z im portbeszerzés ellenértéke kiegyenlithetö exportârtzval,exportszol-
gâltatâssalis.llyen esetben az im portbdlbeszerzetteszköz forintértékét az
im portbeszerzés szerzôdés szerinti devizaértékénzk az elsô részteljesités
napjân érvényes,a vâllalkozâs âltalvâlasztottértâkelésim ôdszer szerinti
devizaérfolyam on étszém itott forintértéken kellm eghatâroznl.
B eszerzésiârnak m inssiil..
gazdasâgitârsasâgnâl a nem pénzbelibetétként (apportként) kapott
lm m ateriélirjavak létesitô oklratban (példéultérsaségiszerzödésben)

43 perfek'
 P énzug vlszdm m tel

m eghatârozott, le nem vonhatö âltalânos forgalm i adôt ls m agâban

foglalô értéke;
akövetelésfejében âtvettim m ateriâlisjavak esetében az eszközm eg-
âllapodâs,csereszerzödés,vagyonfelosztésijavaslatszerinti(szâm lâ-
zott,bizonylatolt)értéke;
cserefltjân beszerzettim m ateriâlisjavaknâlaz eszköz csereszerzôdés
szerintiértéke,a cserébe adott eszköz eladâsiâra;
a térités nélkiitétvett im m ateriâlis javaknil az âtadônâl kim um tott
(J
utadô â'ltalközölt)nyllvâ'utartlusi(legfuljebb ftugaluli,piaci)érték,
az ajândékként,hagyatékkéntkapott,többletkéntfelleltim m ateriélis
javak esetében abeszerzésiârazim m ateriâlisjavak âllom ânybavétel
idöpontjâban érvényespiaciértéke.
N em lehetrésze a Ac/ccrlutfs'l'(beszerzésl) Jrfl/tzlc/c
a levonhatô elôzetesen felszâm itott âltalânos fogalm l adô összege,
az éltalânos forgalm i adôrôl szôlô törvény szerint ellenérték arânyâ-
ban m egosztott elözetesen felszâm itottâltalânos forgalm iadô le nem
vonhatô hânyada.
A z el6râlllrtâsi/cô'//5'lg& közé tartoznak azok a râforditésok,am elyek
az im m ateriâlisjavak elöillitâsa,ïizem behelyezése,bövitése,rendel-
tetésének m egvéltozG tâsa,âtalakitésa,eredeti âllagânak helyreâllitâ-
sa sorân közvetleniil keletkeznek,
az elôâllitâssalbizonyithatôan szoros kapcsolatban éllnak,valam int
azim m ateriâlisjavakram egfelelöm utatôk,jellem zök segitségévelel-
szâm olhatôak.
A közvetlen önköltségben (elöillitâsiköltségben)nem vehetök szâm ités-
ba az értékesitésiköltségek és azok az igazgatésiés egyéb éltalénos költsé-
gek,am elyek az elöâllitâssalközvetlen kapcsolatba nem hozhat6k.
A bban az esetben,ha a bekeriilésiértéketalkotô valam ely tételröla hasz-
nélatba vételig a szém la nem érkezettm eg,az illetékes hatöség a fizetendô
összegetnem hatârozta m eg,akkor az adotttételértékéta rendelkezésre â11ô
dokum entum ok alaplân kellm eghatârozni.A z igy m eghatérozottérték ésa
ténylegesen szâm lâzott vagy késöbb m ôdositott tizetendö, illetve kivetett
összeg közötti kiilönbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok
(szém la,ahatérozatstb.)kézhezvétele idôpontjâban (nem vissznm enölege-
sen) akkor kellm ôdositani,ha a kfilönbözetösszege az adottim m ateriélis
jôszég értékétjelentösen befolyésolja.A jelentös összeg értékhatérâtm in-
den esetben a szém vitellpolitikâban kcllrögzitenie a vâllalkozâsnak.
Csak vâsârlâsfltjân juthatnak avâllalkozisttzlajdonâba:
a vagyoniértékïijogok,illetve
az flzletivagy cégérték.

peaeu 44
 J.Befek-tetetteszkozok

A z im m ateriéllsjavak köziilsajâtcfto //ffti-wwitz/cislehetnek'

.
a szellem iterm ékek,
akisérletifejlesztésaktivéltértéke,valam int
az alapitâs-étszervezés aktivâlt értéke.
Az im m ateriâllsjavak bekerûlésiJrfl/cc tehâta következô lehet:
vagyoniértékfijog értékénéla m egszerzéséértfizetettellenérték,
iizletivagy cégértéknél a szâm vitelitörvény szabélyai szerint szâm i-
tott kiilönbözet,
szellem i term ékek értékénél beszerzési âr, illetve elôâllitési költség,
kisérletifejlcsztésaktivâltértékénélazelöâllitisiköltség,beszerzésiâr,
alapités-étszervezés aktivâltértékénéla beszerzésiér,illetve az elôâl-
litésiköltség.
A z im m ateriâllsjavak köziilkikellem elniaz iizletivtzgy cégértéket,m ert
ezen eszköz értékelésejelentôsen eltéra csoportban talilhatô eszközök él4é-
kelésétôl.
A) Cégvâsârlâs esetén:
a cégvâsérlés sorân m egszerzetteszközöketés kötelezettségeket a
vevô tételesen âllom ânyba veszi:
pozitiv iizletivagy cégérték keletkezik,ha a tizetettellenérték és az
egyes eszközök piaci értékének az étvéllalt kötelezettségek szém -
viteli törvény szerint m eghatârozotl értékével csökkentett értéke
közöttikiilönbözetpozitiv.
B) Részesedésvésérlâsesetén:
az adotttérsaség részvényeit flgy szerzim eg a vevô,hogy ezzel a
vâsérléssalaz adotttérsaségban közvetlen irânyitâstbiztositô befo-
lyâstszerez,és az adotttérsasig részvényeita tôzsdén jegyzik,i1-
letve forgalm azzék:
pozitiv iizletl vagy cégérték keletkezik,ha az adott târsaség m eg-
szerzettrészvényeinek fizetettellenértéke és ezen részvények piaci
értéke közöttikiilönbözet pozitiv .T ovâbbl feltétel,hogy a tizetett
ellenérték lényegesen több legyen,m int a piaci érték.A lényeges-
ség m értékéta véllalkozésnak a szarm vitellpolitikéban kellm egha-
târozni;
az adott térsaség részvényeit,ûzletrészeit: vagyoni betéteit a vevô
flgy szerzim eg,hogy ezzela vâsérlâssal az adott térsasâgban köz-
vetlen irânyitâst biztositô befolyést szerez, és az adott térsasâg
részvényeit,ûzletrészeit,vagyonibetéteita tözsdén nem jegyzik,
nem forgalm azzék:
pozltiv ûzletlvagy cégérték keletkezik,ha a fizetettellenérték és az
ezen befektetésrejutô sajéttôke értéke közöttlkiilönbözetpozltiv

45 ,C>
 P énzur a szâm m tel

és a fizetettellenérték lényegesen többnek tekinthetô a villalkozâs

âltalm eghatârozottszâm vitelipolitika alapjén.
A részvények bekeliilésiértékétebben a kétutôbbiesetben flgy kellm eg
hatârozni,hogy vételérbôlle kellvonnia pozitiv iizletivagy cégértéket.A b-
ban az esetben,ha a vâllalkozâs a tizetettellenértéketnem tekintilényege-
scn m agasabbnak,alckornem keletkezik iizletivagy cégérték.igy a részvé-
nyek bekeriilésiértéke m eg fog egyezni azok vételârâval.
C)A z âtalakulisesetén keletkezö ûzletivagy cégértékre vonatkozô sza-
bâly a következö:
ha a vâllalkozâs élheta vagyonértékelés lehetöségévelés a vagyon-
értéketazûzletiértékelés,ajövedelem tenuelôképesség m ôdszeré-
vcl hatârozzâk m eg, akkor a vagyonérték és a kötelezettségek
egyiittes összege,valam intaz eszközök piaciértéke közöttipozitiv
kûlönbözet lesz az ûzletivagy cégérték.
A ncgtzffv iizletivtzp zcégLrték keletkezésének esetei és szabilyai a kö-
vetkezôk :
A) Cégvâsârlis esetén:
a cégvâsârlâs sorân m egszerzetteszközöket és kötelezettségeketa
vevö tételesen âllom ényba veszi:
negativ iizleti vagy cégérték keletkezik,ha a fizetett ellenérték és
az egyes eszközök piaci értékének az âtvâllalt kötelezettségek
szâm vitelitörvény szerintm eghatirozottértékévelcsökkentett ér-
téke közötti kiilönbözet negativ és ez a kûlönbözet a m egszerzett
im m ateriélisjavak,térgyieszközök,készletek reâlisértékének aré-
nyos csökkentésével sem sziinik m eg.
B) Részesedésvâsârlésesetén:
az adott târsasâg részvényeitflgy szerzi m eg a vevö,hogy ezzel a
vâsârléssalaz adotttârsaségban közvetlen irényitéstbiztositô befo-
lyâstszerez,és az adotttérsasâg részvényeita tözsdén jegyzik,i1-
letve forgalm azzék :
negativ iizletivagy cégérték keletkezl
'k,ha az adotttérsasâg m egszer-
zettrészvényeinek tizetettellenértéke és e részvények piaciértéke kö
zötti kiilönbözet negativ.Tovébbl feltétel,hogy a tizetett ellenérték
lényegesen kevesebb legyen,m inta piaciérték.A lényegesség m érté
kéta vâllalkozâsnak a szém vitelipolitikâban kellm eghatéroznia;
-
az adotttârsasâg részvényeit,iizletrészeit,vagyonibetéteit a vevö
ûgy szerzim eg,hogy ezzela vâsârlâssalaz adotttérsasâgban köz
vetlen irânyitâst biztosit: befolyâst szerez, és az adott târsaség
részvényeit,ûzletrészeit,vagyonibetéteita tözsdén nem jegyzik,
nem forgalm azzék :

p.rfekf 46
 J.Bejeldetetteszkozök

negativ iizletivagy cégérték keletkezik,ha a fizetett ellenérték és

azezen befektetésrejutô sajâttökeértékeközim ikiilönbözetnega-
tiv és a fizetettellenérték a vâllalkozés éltalm eghatérozottszém vi-
telipolitika alapjân lényegesen kevesebbnek tekinthetö.
A részvények bekeriilésiértékétebben a kétut6bbiesetben flgy kellm eg
hatirozni,hogy vételérhoz hozzé kelladnia negativ iizletivagy cégértéket.
A bban az esetben,ha a véllalkozâs a fizetettellenértéketnem tekintilénye-
gesen kevesebbnek,akkornem keletkezlk ûzletivagy cégérték.1gy a rész-
vények bekeriilésiértéke m eg fog egyezni azok vételârâval.
C)A z étalakulâsesetén keletkezô iizletivagy cégértékre vonatkozô sza-
bâly a következö:
ha a véllalkozésélheta vagyonértékelés lehztôségévelés a vagyon-
értéketazïizletlértékelés,ajövedelem term elö képesség m ôdszeré-
ve1 hatérozza m eg, tovébbâ a vagyonérték és a kötelezettségek
egyfittes összege,valam intaz eszközök piaciértéke közöttikiilön-
bözet negativ, és ez a kiilönbözet a vagyonm érlegben szereplö
im m ateriâlis javak, térgyi eszközök, készletek reélis értékének
csökkentésével sem szûnlk m eg,akkor a fennm aradô kûlönbözet
lesz a negativ ûzletivagy cégérték.

2.7.J.J.adz im m ateriâlisjavak m érlegértékének m eghatârozâsa

2.1.2.2.1.adz im ntuterifjltsjavuk tjr/g/tczf

s/t/tcrllâc

Az im m ateriélisjavak értéke ahasznilatsorân ésam ûszakifejlôdéskövet-

keztében folynm atosan csökken.
A z lm m ateriélis javaknak a hasznos élettartam végén vérhatô m arad-
vényértékkel csökkentett bekeriilési (beszerzési vagy elôéllitési) értékét
azokraaz évekrekellfelosztani,am elyekben ezeketazinunaterlâlisjavakat
vârhat6an hasznélnifogjék.
A hasznos élettartam az âltalânos szabilyok szerintaz az idöszak,am ely
alattaz nm ortizâlhatô im m ateriélis eszközta gazdâlkodô idöarényosan vagy
teljesitm ényarényosan az eredm ény terhére elszém olja.
A h asznos élettartam kétféleképpen értelm ezhetô:
a) az az idöszak,am ely alattaz am ortizélhatô im m ateliélisjôszégota gaz-
dâlkodô a vârhatô elhasznâlôdâs(példâultevékenységrejellem zököriil-
m ények stb.),erkölcsiavulâs(példéul:teclm olôgiaivâltozâsok,term ékek
irântikeresletstb.),az eszkoz hasznâlativalkapcsolatosjoglês egyéb
korlétozô tényezök tigyelembevételévelvérhatéan hasznn-lnifogja,vagy

47 perfekf
 P énzùgylszâm vitel

b) az am egterm elhetö darabszém ,elvégezhetô teljesitm ény vagy egyéb

egységszém figyelem bevételével m eghatérozott idôszak,am ely idö
szak alatt a gazdélkodô az elöbbieket az am ortizâlhatô im m ateriélis
jdszâg felhasznâlâsâvalvârhatôan elô tudja âllitani.
A vâllalkozâsnak a rendeltetésszerû hasznâlatbavételidôpontlâban a ren-
delkezésre âll(5 infolnnâciôk alapjân,a hasznos élettartam fdggvényében
m eg kellhatâroznia,hogy m ennyilesz azim m ateriâlisjôszég vârhatô reali-
zâlhatô értéke a hasznos élettartam végén.A bban az esetben,ha a vérhat6
realizélhatth érték nem hatârozhatô m eg vagy értéke valthszfnûsithetôen nem
jelentôs,akkora m aradvânyérték nulla értélciiislehet.
A z értékcsökkenési leicés nem m és,m int az értékcsökkenés költségpként valô
elszlim olésa.Az ôvatossig elve alapjén az értékcsökkenéseketelkellszém olni,
fliggetleniilattôlmhogy a vâllalkozis téI'g T'
.
éW ere-dm énye nyereség vagy veszteség.
A z értékcsökkenés m eghatirozésâhoz szïikség van a hasznos élettartam -
ra és egy vâlasztottleirâsim ôdszerre.
A leirésim édszerta vâllalkozâsszabadon vélaszthatjam eg.Ezek a k4
5-
vetkezök lehetnek:
lineéris leirâsim ôdszer,
degressziv,szâm G nisor(évek szim a összege)m 6dszere,
degressziv,nettô alapl'
tleirâs(m értanisor)m ôdszere,
teljesitm ényarânyosleirâsim ôdszer,
egyéb (példâulprogressziv)m ôdszer.
E zen m ôdszerek segitségével m eghatérozhatô az adott eszköz terv sze-
rinti értékcsökkenése,am elyet a költségek közöttkell elszâm ohli terv sze-
rintiértékcsökkenésileirâsként.A m ôdszerek köziila lineâris felelm eg leg-
illkâbb az im m ateriélisjavak tulajdonségainak.
A véllalkozés éltalkorâbban vâlasztottés a szâm vitelipolitikâban rögzi-
tett leirisi m ôdszer m egvâltoztathatô, ha az évenként elszém olâsra keriilö
értékcsölckenésm egsllapitâsakor(m egtelwezésekor)tigyelem be vettköriil-
m ényekben lényeges véltozis következettbe.
E zek a véltozâsok az im m ateriâlis eszköz:
hasznâlatânak idôtartam âra vagy értékére és
vârhat6 m aradvényértékére
vonatkozhatnak.
A z im m ateriélis javak hasznos élettartam ânak alapulvételével a leirés
als6 vagy felsô hatârsta szâm vitelitölw ény hatârozza m eg.A szâm vitelitör-
vény elöirâsa alapjân:
Gzletivagy cégértéket5 év vagy ennélhosszabb idô alatt(ha a véllal
kozâs eltér az 5 éves hasznilatlldötöl,akkor ennek okités eredm ény-
re gyakorolthatéséta kiegészitö m ellékletben indokolnikell),

perfekt 48
 J.Befektetetteszkozok

abefejezettkisérletifellesztésésaz alapités-étszervezésaktivéltérté-
két m axim um 5 év alatt
kellértékcsökkenésileirésként elsznfm olni.
A vagyoniértekûjogoknélés a szellem iterm ékeknélnincskötelezôen
elôirthasznélati idô,azta vsllalkozés m aga hatérozza m eg és a kötelezôen
készitendô szém vitelipolitikiban rögziti.
M értékcsökkenés elszâm olâsât az eszközök közöttihasznâlatbavétel idö-
pontjétôlkellelkezdeni.K ivételtjelentez alôla ldsérletifejlesztésésazalapi-
tés-étszervezés aktivéltértéke,m ertezekre értékcsökkenéstcsak az ilyen tevé-
kenység befejezéseutén lehetelsznfm olni.Azegyértelm û elkiilönitésérdekében
abefejezettésabefelezetlen kisérletifejlesztésésazalapitis-âtszervezésakti-
véltértékétaz analitikus nyilvéntartisban elkellkiilöniteni.
A sza'm viteli tön rény az értékcsökkenés összegének m eghatérozéséval
. kapcsolatban lehetôséget biztosit ana,hogy a véllalkozâs az im m ateliélis
javakkalkapcsolatba.n évenkéntelszâm olandô értékcsökkenés összegének
évek közöttim egosztâsânâlfigyelem be vegye az adottim m ateriâlisjôszâg
hasznélatévalelértbevételtterhelô egyéb,az lm m atenâllsjôszég beszerzé-
sévelösszeftiggô,de a bekeriilésiértéknek nem m inôsïilô riforditésokataz
egyedijôszâgnak az adottvâllalkozésitevékenységrejellem zô köriilm é-
nyek alapjân m eghatârozott vârhatô hasznosélettartam ân beliil.Ez nkkor
-
m egengedett,ha az összem érés elvének érvényesïilése aztindokolja.Ez a
râforditéslehetpéldàul:az irnm ateriâlisjöszég hasznélatbavétele utânika
m at,a devizahitelek érfolyam vesztesége stb.A z ilyen leirésim édszerjel-
lem zöen a progresszfv lefrés.
* A z 50 000 Ftegyedibeszerzésl,elöâllitâsiérték alattivagyoniértéldijo-
+
. gokat,szellem iterm ékeketa vâllalkozésdöntése alapjén a hasznélatba vé-
telk or egy összegb en értékcsöltkenésileirâskéntlehetelszâm olni.A vâllal-
4t kozâsa szém vitelipalitikéjéban hatérozzam eg,hogy a törvény adta lehetö-
. .

t ség alapgân m ilyen értékïi im m ateriâlis Javakat fog a hasznâlatba vételkor

j értékcsökkenésileiriskéntelszémolni.
é A zim m ateriélisjavak esetében terven feliiliértékcsökkenéstkellelszé-
j
'Ft'
molnia
,z
ha
immateriâlisJ
.avakkönyvszerintiértéketartôsanésJ
.elentösenma -

gasabb,m intaz ilrlm ateriélisjavak m érlegkészitéskorlpiacl értéke,

* a szellem i term ék értéke tartôsan csökken,m erta tevékenység vâlto-
4 zésa m iattfeleslegessé vâltvagy m egrongélédés,m egselmm isiilés,hi-
iny következtében rendeltetésének m egfelelôen nem hasznélhatô,il-
L letve hasznâlhatatlan,
-

a vagyonlth-tékûjog a szerzödésm ôdosulz

'sam iattcsak korlétozottan
:1 vagy egyiltaljn nem én ényesithetö,

49 perfek'
 P énzugylszâm vltel

abefejezettkisérletifejlesztésrévén m egvalbsulô tevékenységetkor-

lâtozzâk vagy m rgszïm tetik,illetvr etedm tuzytektullesz.
A terven felûliértékcsökkenéstolyan m értékig kellelszâm olni,hogy az
im m ateriélisjavak a hasznélhatôséguknak m egfelclô,a m érlegkészitéskor
érvényes(ism ert)piaciértéken szerepeljenek am érlegben.A m ennyiben az
im m ateriâlisjavak rendeltetésének m egfelelöen m ârnem hasznâlhatôak,i1-
letve hasznâlhatatlanok,m egsem m isûltek vagy hiânyzanak,akkor a terven
felûliértékcsökkenés elszâm olâsa utin az eszközâllom ânyb6lkikellvezet-
ni.A z im m ateriâlis Savak terven felûli értékcsökkenését egyéb râforditâs-
kéntkellelszim olni.
A szém vitelitörvény elôirésalszerint az im m ateriâlisjavak elszém olt
terven felïiliértékcsökkenése visszairhatô,ha az im m ateriâlisjavak könyv
szerintiértéke a terven felùlileirisok m iattalacsonyabb,m inta terv szerinti
értékcsökkenés tigyelem bevételévelm eghatérozot'tnettô értéke,és a terven
felûli értékcsökkenés elszâm olâsinak okai nem vagy csak részben âllnak
fenn.E bben az esetben a m egbizhatô és valôsösszkép biztositisa érdekében
az lm m aten âlls Javakat a placl értèkére, leglelgebb azonban a telw szerlntl
értékcsökkenés figyelem bevételével m eghatârozott netté értékére vissza
kell értékelni (visszairâs).A terven felûliértékcsökkenés visszairâsât az
egyéb bevételek közöttkellelszâm olni.
A z im m ateriâlisjavak esetében piaci értéknek tekinthetö az értékelés
idöpontjâban m eghatérozhatô utânpôtlâsiér(azaz,hogy az im m ateriâlisjô-
szâgotm cnnyiértlehetnebeszerezni),illet've értékesitése esctén érvényesit-
hetö eladâsiâr.Abban azesetben,haugyanolyan im m ateriâlisjôszâgotm âr
nem lehetvisérolni,akkor a piaciérték az összehasonlithatö vagy helyette-
sitô term ék piaciâra.A z âltalinos forgalm iadérôlszôlé törvény,valam inta
târsasâgi adôrôl és osztealékadôrôl szôlô törvény ls tartalm az elôirésokat a
forgalm i,piaci érték m eghatârozésâhoz.
A z im m ateriâlis Javak között talâlhatôk olyan im m ateriâlis jôszâgok,
am elyeketa vâllalkozâsnem adhatel(példâulelidegenitésitilalom esetén).
Ilyen esetben is az em litettm ôdszerek valam elyikével kell a piaci értéket
m eghatérozni.

2.1.2.2.2.Wz im m ateriâlisjavak értékhelyesbt

rtése

A törvény lehetôséget ad arra,hogy a vâllalkozô piaci értéken értékelje

im m ateriâlisjôszâgainak egy részét,ha az adottlôszâg piaciértékejelentô-
sen meghaladjaazimmaterié
'lisjészé
'gvisszairé
'suté
'nikönyv szerintiérté- j
két.Ezen im m aterlâlisjavak a következök: 1

eerfekf 50
 J.Befektetetteszkozok

a vagyoniérték'iijogok és
a szellem iterm ékek .
-
H a a véllalkozâs élnikivin a piaclértékelés m ôdszerével,akkor értékhe-
lyesbitésként kell kim utatnia a m érlegkészitéskoripiaci érték és az egyedi
im m ateriélisjészâg terv szerintiértékcsökkenéstigyelzm bevételévelm eg-
hatârozottnettô értéke közöttipozitiv kùlönbözetet.
A z im m ateriélis javak értékhelyesbitését az eszközök között az
im m ateriâlisjavakon beliilim m ateriilisjavak értékhelyesbitéseként,a for
résok közim értékelésitartalékkéntkellszerepeltetni.
A piaciértéken történö értékelésbe bevontim m aterlélisjavaknâla leltér-
nak tartalm aznia kell:
az egyediim m ateriâlisjôszâg m érlegkészités napjân m eghatârozott
' piaciértékét(eztarendelkezésreâ11(5adatok alapjén avillalkozâsha-
târozza m eg),
' az egyediim m ateriélisjôszég könyv szerintinettô értékét,
' az egyediim m ateriâlis j6szâg értékhelyesbitését.
A z értékhelyesbitéssel korrigâlt im m ateriâlis jészâg am ortizélâsa to-
vâbbra isaz eredetibckerfilésiérték alapjén történik.(A z értékhelyesbités
nem am ortizâlhatô,eredm énytnem befolyâsolhat.)
A könn ekben az értékhelyesbités összegét és annak véltozâsait egyedi
im m ateriâlisjavanként elkûlönitetten kellnyilvântartani.
A következô években,ha az egyediim m ateriélisjavankéntm eghae ozott
értékhelyesbitésösszegejelentôsen eltéraz elôzö iizletiév m érlegfordultmap-
jâravonatkozôan kim uttottértékhelyesbitésösszegétöl,akkoraleltirralalâti
m asztottkiilönbözetaz értélchelyesbités ls az értékelésiLartalék összegét
növeli,ha tirgyéviértéklnelyesbités összege m eghaladja az elözö évi
értékhelyesbités összegét,
csökkenti,ha târgyéviértékhelyesbités összege alacsonyabb ,az elô-
zö éviértékhelyesbités összegénél,legfellebb azonban az elôzô ûz-
letiév m érlegfordulônapjéra vonatkozôan kim utatottértékhelyesbi-
téq összegéig
A m ennyiben az iizletikv m érlegkészitésének napjén az im m ateriâlisj(5-
szég piaci értéke alacsonyabb a terv szerinti értékcsökkenésselm eghatéro-
zottnettô értékénél,akkor(az értékhelyesbitésm egszim tetése utin)terven
feliili értékcsökkenést kell elszâm olni.
A z értékhelyesbitéssel érintett lm m aterlâlis javak eszközâllom ânybôl
történö kivezetésekor az im m ateriélisjavakkalkapcsolatban nyilvintartott
értékhelyesbitést és értékelési tartalékot is m eg kell sM ntetni.
A z értékhelyesbitések m egâllapitésénak, elszâm olisénak szabâlyszerû-
ségéta könyvvizsgélénak a kötelezö könyvvizsgélatkeretében ellenôriznie

51 eerfek'
b .
+=
G .
'
.x>.
M

P énztigylszâm m tel

kell.O lyan vâllalkozâsoknâl,ahola könyvvizsgâlatnem kötelezö az értéke-

1és felûlvizsgâlatâvalkönr cvizsgâlôt kellm egbizni.

2.1.3.Az im m ateriélisjavak éllom ényvâltozésai

A z im m ateriélisjavak éllom énynövekedései:

beszerzés,
sajételôéllités,
alapitéskor,jegyzetttöke em elésekornem pénzbzlivagyonibetétként
(apportként)âtvétel,
térités nélkiili âtvétel, tovâbbi ajândékként, hagyatékként kapott,
többletkéntfellzlt,étvettim m aterlâlisjavak,
ïizletivagy cégérték beszerzése (speciâlls elszâm olés),
értékhelyesbités (csak értékbelivâltozâstjelent).
A z im m ateriâlis iavak éllom énycsökkenései:
terv szerintiértékcsökkenés (csak értékbelivâltozâstjelent),
terven felïiliértékcsölckenés(csak értékbelivâltozâstjelent),
értékesités,
alapitâskor,jegyzetttöke em elésekornem pénzbclivagyonibetétként
(apportként)âtadés,
térités nélkiili itadâs,
hiâny,selejtezés,m egsem m isiilés,
értékhelyesbités csökkentése.

2.7.3.7.z'
lz im m ateriâlisjavak âllom ânynövekedéseinek bem utatâsa

Beszerzés:az lm m ateriélisjavak m egvâsârlésa,am elynek keretében a be-

keriilési értéknek (beszerzési irnak) m egfelelô összeget az adott
im m aterléllqjavak fökönyviszâm lân eszköznövekedéskéntkellkim utatnia
szâllitôitartozâs növekedésével szem ben,vagy készpénzes vâsârlâs esetén
a pénztârszâm la csökkenéseként. K apcsolôdô tétel az éltalinos forgalm i
adô elszâm olésa.
Sajételôéllitâs'
.az im m ateriâlisjavak sajâtvillalkozâsban történô létre-
hozâsa, m egvalôsitésa, am elynek keretében az elöâllitis sorân keletkezett
költségböl az elôéllitési költség részét képezö összeget a m egfelelô
im m ateriilisjavak fôkönyviszâm lân eszköznövekedéskéntkellkim utatni.
A z elszâm olâs sorân az elôâllitisiköltség nem a költségnem ek köziilke
riilklem elésre,hanem az elôillitâsiköltséggelazonos összeg a hozam ok kö

eerfeu' 52
 J Befektetetteszközok

zött a salât elôallitàsû eszközök aktlvâlt értékeként keriil elszém olâsra.

Eredm ényhatâsként(eredm énycsökkenésként)azok atételekjelennek m eg,
am elyek az elôt
uillitésiköltségben nem vehetök figyelem be.
Alapitéskor,jegyzetttôke em elésekor nem pénzbelivagyonibetét-
kéntétvettim m ateriélisjavak:alapitéskor,jegyzetttôke em elésekoratu-
lajdonosok âltal rendelkezésre bocsitottlm nnateriâllsjavnknak m inösûlö
eszközök éllom énynövekedéskénttörténö elsza'm olâsa.K apcsolôdô tételaz
âltalânos forgalm iadô elszim olâsa.A z eszközök âllom ânyb a vétele sorân a
létesitö okiratban rregjelenô értéketkötelezettségkéntkellkim utatnim ind
addig,am ig a cégbirôsâglbejegyzés m eg nem történik.A bejegyzéskora
jegyzett tôke em elésével egyidejûleg a kötelezettség összegét m eg kell
sziintetni.A bban az esetben,ha a tökeem elés sorân àzsiô keletkezik,nkkor
az esem ény érinti a töketartalékot is.
Téritlsnélkiilâtvett,ajândékként,hagyatékklntkapottstöbbletként
fellelt, étvett im m ateriélis javak: az ellenérték nélldil m egszerzett
im m ateriélis javak éllom ényba vételétjelenti,am elynek sorân az im m a-
teriilisjôszâg piaciértékét,téritésnélkiiliétvételesetében azétadtsâltalkö-
zöltnyilvântartisiértéket(nettô értéket),m axim um a piaciértéketeszköz-
növekedésként és rendkivùli bevétel növekedésként kell elszém olni.
A szém viteli tön rény elôirâsai szerint az elszâm olt rendkiviili bevételt el
kell hatérolnl,m erthalasztott bevételnek m inôsïil.A z elhatérolâst a nyil-
véntartésba vett im m ateriélis jôszég értékének eredm énycsökkentô tétel-
ként történô elszém oléséval egyidelfileg arényosan kell feloldani.K apcso-
lödô tétel az éltalénos forgalm iadô elszim olâsa.
t'
Jzleti vagy cégérték beszerzése:ez az éllom ânycsökkenés az im m a-
teriélisjavak bekerfilésiértékének m eghatârozésa cim û alfejezetben keriilt
ism ertetésre.
F

E rték helyesb ftés:a ingatlanhoz nem kapcsolödö vagyoni értékfilogok

.
és szellem iterm ékek piaciértéke és nyilvântartés szerintiértéke közöttlpo-
zitiv kiilönbözet.A z értékhelyesbités elszém olâsa sorén az eszköz értéké-
nek növekedésévelszem ben a sajittöke(értékelésitartalék)növekedéseél1,
..
am ely esem ény eredm ényhatéssalnem jârhat.A z értékhelyesbitéskim uta-
tâsa sorén az im m ateriélisjavak m ennyisége nem vâltozik,csak az értéke
növekszik.

2.1.3.2.Im m ateriâlisjavak âllom ânycsökkenéseinek bem utatâsa

T erv szerinti êrték csökk enés.az il-nrnaterlâ

'lisJavak értéke a hasznâlat so-
: rén ésam ûszakifejlôdéskövetkeztében folyam atosan csökken.A terv sze-

53 peaekt
 P énzitg vlszâm vltel

rintiértékcsökkenéstköltségkéntkellelsznfm olnl.A z értékcsökkenés elszâ-

m olésa csak az im m ateriâlis j6szâg értékének csökkenését idézi elô,
m elm yiségivéltozâssalnem jér.
T erven feliiliértékcsökkenést kellelszâm olni,ha
azim m ateriâlisjôszég könyvszerintiértéketartôsan ésjelentôsen m a-
gasabb,m intaz lm m ateriilisjdszég m érlegkészitéskoripiaciértéke,
a szellem iterm ék értéke tartôsan csökken,m erta tevékenység vélto-
zésa m iatt feleslegessé vâlt, vagy m egrongâl6dâs, m egsem m isûlés,
hiâny következtében rendeltetésének m egfelelôen nem hasznilhatô,
illet've hasznâlhatatlan,
-
a vagyoniértékiijog a szerzôdésm ôdosulâsa m iattcsak korlâtozottan
vagy egyéltalin nem érvényesithetö,
a befejezettkisérletifejlesztésrévén m egvalôsulô tevékenységetkor-
létozzâk vagy m egsziintetik,llletve eredm énytelen lesz.
A terven felûliértékcsökkenést olyan m értékig kellelszâm olni,hogy az
im m ateriélisjavak a hasznélhatôséguknak m egfelelö,a m érlegkészitéskor
érvényes(ism ert)piaciértéken szerepeljenek am érlegben.A m ennyiben az
im m ateriâlisjôszâg rendeltetésének m egfelelôen m ârnem hasznâlhatô,i1-
letve hasznâlhatatlan,m egsem m isiiltvagy hiinyzik,akkora terven feliiliér-
tékcsölckenés elszâm olâsa utén az âllom énybôl ki kell vezetni. A z
lm m ateriâlisjavak terven felïiliértékcsölckenésétegyéb râforditiskéntkell
elszém olni.
irtékesités:azim m ateriilisjavak ellenérték fejében történô étadâsétje- ,
lenti,am elynek keretében az im m ateriâlisjavak nyilvéntartâsszerintiérté-
kétegyéb râforditâsként,a kapottellenértéketegyéb bevételkéntkellelszâ- *
m olni.K apcsolôdô tétel az éltalânos forgalm ladô elszâm olésa.
A lapitéskor,jegyzetttôke em elésekor nem pénzbelivagyonibetétként
étadottimmateriélisjavak:avâllalkozésazimmateriélisjavakéldâsévala j
nem pénzbelivagyonibetétetfogad; vâllalkozéstulajdonosâvâvâlik vagy t'u
lajdonihânyadâtnöveli,am elynek ellenében részesedést(részvényt,iizletrészt T
:
stb.) kap ebbôl a térsaségbôl. A nem pénzbeli vagyoni betétként étadott #
lm m ateriélisjavak nyilvéntartésszelintiértékétrendkiviilirâforditésként,aka- '
pottrészesedés létesitö okiratszelintiértékétrenflkiviillbevételkéntkellelszâ-
m olni.K apcsoléd6 tételaz âlà lânos forgalm i adô elszém olésa.
Térftésnélkiilétadottim m ateriâlisjavak:az im m ateriâlisjavak ellen- '
értéknélkûliitadâsâtjelenti,amelynekkeretébenazâtadottimmateriilisja- j
vak nyilvântartés szerinti értékétrendkiviiliriforditéskéntkellelszém olnl.
K apcsolôdô tételaz âltalénos forgalm iadô elszâm olâsa.

értékcsökkenéseként
Hiâny,selejtezés,kel
me g semmi si
ilé
l elszâm olni.
s:azimma
ter
iél
isja
v a
k t
ervenfe
lii
ll j

perfek: 54
 J.Befektetetteszkozök

trtékhelyesbftéscsökkentése:azl
'mm ateriâlisjavakkorâbbiévekben nyil-
véntartottértélchelyesbitésétcsökkentcrlikellabban az esetben,ha a piaciérték
és a nyilvéntartés szerintiérték ldilönbözete sd ikségessé teszi.A z értékhelyes-
bitéscsökkentésévelegyidejûlcg az értékelésitartalékoti5csökkentenikell.

2.1.4.A z im m ateriélisjavak fôkönyvielszém olésa

2.7.4.7.adz im m ateriâlisl-avak szerep eltetése a szâm latiikörben

'

k A z im m ateriâlisjavakata befektetetteszközök közöt'taz 1.szâm laosztâly-

j ban az alâbbiak szerint,akövetkezö javasoltfökönm iszâm lâkon célszeriî
j
7 rész
1l
1etezni:
.lm m ateriâlisjavak
k 111.A lapitâs-âtszervezés aktivâltértéke
.
112.K isérletifejlesztésaktivéltértéke
113.V agyoniértékfijogok
114.Szellem iterm ékek
)
,
115.O zletivagy cégérték
117.lm m ateriélisjavak értékhelyesbitése
118.lm m ateriélisjavak terven feliiliértékcsökkenéseésnnnak visszairisa
' 119.lm m ateriélisjavak tel'v szerintiértékcsökkenése

2.1.4.2.adz im m ateriâlisjavak âllom ânynövekedéseinekfëkönyvi

r elszâm olâsa

1.B eszerzés:

454.Széllitôk 11.Im m atenélisjavak

1l'Lï.

466. E l6zetcsen felszém itott

âltalânos forgalm lad6

1/b.

1/a. vételir elszârnolâsa

1/b. visszaigényelhetö,elözetesen felszâm itot't âltalânos forgalm iad6
elszém olésa

55 eerfek'
 P énziigylszâm m tel

A zim m ateriilisjavak beszerzése esetén alenem venhatô elôzetesen fel-

szàm itott àltalànos tbrgahm adô a vételàr tbkönyvlelszâm olâsivalegyezö-
en keliilkönyvelésre
T 11. Im m ateriâlisjavak
K 454. Szâlliték

Im p ortbeszerzés esetén:

454.Szâlliték 1l.Im m atenâllsjavak

1/a.

465.V 5m és P énziigyôrség
elszâm olésl szâm la

1/b

47.Rövid lejératl kötelezettségek vagy

38 Pénzeszközok

1/c.

l/a. abeszerzésiârrészétképezö szâllitôiteljesitm ények,le nem von-

hatô âfa stb.elszâm olésa
1/b. vâm költség,vâm ârutterhelö vâm terhek elszâm olâsa
1/c. aktivilisig felszâm itott,illetve az adott idöszakra vonatkozô hitel-
kam at,biztositâsidij,hatôségidij,bankgarancia stb.elszâm olâsa

A vagyoniértélcfîjoghoz kiszvetlenïilkapcqolôdô devizaqzâm lén m eg-

lévô devizakészlettelnem fedezet't devizakötelezetlségnek az im m ateriâlis
eszközhasznélatbavételéig terjedô idöszakraelszâm oltârfolyam vesztesége
az im m ateriâlisjavak bekeriilésiértékétnöveli,az ârfolyam nyereség ezzel
szem ben csökkenti a bekeriilési értéket.

A kûlföldi szillitôkkalszem benikötelezettség kiegyenlitése:

T 454. Szâlliték
K 384. E lszâm olâsibetétszim la

porfekl 56
 2 Befelaetetteszközök

A pénziigylteljesitéskorkeletkezettârfolyam veszteség elszâm olâsa:

T 8762.K ûlföldipénzértékre szöl6 eszközök és kötelezettségek pénzûgyi-
leg rendezettârfolyam vesztesége
K 454. Szâllitôk

A hasznâlatbavételig keletkezettârfolyam veszteség elszâm olâsa bekeriilési

értéketnövelô tételként:
T 11. Im m ateriâlisjavak
K 8762.K iilföldipénzértélcre sztsl6 eszközök és kötelezettségek
pénziigyileg rendezett ârfolyam vesztesége

A pénziigyiteljesitéskorkeletkezettârfolyam nyereség elszém olâsa:

T 454 . Szâllit6k
K 9762.K ûlföldipénzértékre szôlö eszközök és kötelezettségek
pénziigyileg rendezett ârfolyam nyeresége

A hasznélatbavételig keletkezettérfolyam nyereség elszém olâsa bekeriilésl

értéket csökkentô tételként:
T 9762.K itlföldipénzértékre szblô eszközök és kötelezettségek pénziigyi-
1eg rendczett érfolyam nyeresége
K ll. lm m ateriâlisjavak
A vém hatôsâg élG lld vetettéltalânos forgalm ladô addig nem igényelhe-
tô vissza és nem m utathatô kla 466.E lôzetesen felszâm itott âltalânos for
galm i adô szâm lân,am ig a vâllalkozâs nem teljesitette kötelezettségét a
vém hatôsig felé.
A z âlG lânos forgalm i adô késôbb visszaigényelhetô összege im portbe-
szerzés esetén egyéb követelésnek m inösiil,m int költségvetéssel és egyéb
adôhatôsâggal szem benikövetelés.

465.V ém és Pénzhgyôrség
elszsm aléslszém la 368.K tilönféle egyéb kiw etelés

1/d.

1/d. im portbeszerzés utén a vém hatôség éltalkivetett âltalénos forgal-

m l adô elszém olâsa

57 perfek
 P énzûr a szàm vitel

A kötelezettség kiegyenlitése utén:

466.E lôzetzsen felszim itott

368.K iilönféle egyéb követelés âltalsnos forgalm ladé

1/e.

1/e. im portbeszerzés utân a vâm hatôség âlG lkivetett âltalânos forgal-

m i adô levonâsba helyezése

2.Sajételôéllités:

H a a vâllalkozâs összköltség eljâréssalkészitieredm énykim uu tâsâtés

költségeitkizârôlag az 5.K öltségnem ek szâm laosztélyban szâm olja e1,az
582.Sajâtelôillitâslieszközök aktivâltértéke szâm lâtkellhasznélni.

582.Sajâtelôéllitésfleszközök
aktivâltértéke l1.Im m atenâlisjavak
1.

1. elôâllitâsiköltség elszâm olésa aktivâlâskor,âllom ényba vételkor

(az elöéllitâslköltségek elszâm olésa az 5.K öltségnem ek szâm la-
osztélyban kiilön-kûlön jelentm eg)

A sajâtelöâllitisflszellem iterm ékek éllom ényba vétele abemuttottelszâ-

m olistôlkism értékben eltér.A .z eltérésoka az,hogy a szellem iterm ék létreho-
zâséhozldsérleti-fejlesztésitevékenységrevan sziikség.A szellem iterm ék elö-
âllitâsâvalkapcsolatban m egjelentsajétteljesitmények értéke a 112.K isérleti
fejlesztésaktivéltértéke szâm lén keriilgyu
-jtésre ésa szellem iterm ék elkészii-
lésekor keriilâtvezetésre a szellem iterm ékek fôkönyviszn'm lâra.

582.Salételöéllitésfl 1l2.K isérletlfellesztés

eszközök aktivélt értéka aktlvâlt érteke
' 114.Szellem iterm ék

2/a. 2/b.

2/a. elöâllitâsl költség elem em ek elszâm olâsa

2/b. az elkésziilt Ezellem i term ék âllom ânyba vétele elôâllitâsiköltségen

perf.kt 58
 J.Befek-tetetteszközök

Sajételôâllitâsesetén ajelenleg hatélyosâltalénosforgalm iadô törvény

alapjân nem kellâltalânoslorgalm ladôtelszâm olnl.

3.U zletivagy cégérték elszém olâsa:

A szâm vitelitörvény elöirâsa szerintaz itzletivagy cégérték lehetpozitiv

és negativ összegu''is.
A pozitiv iizletivagy cégértéketaz im m ateriélisjavak közöttkellkim uGtni.
4 p ozitlrv fiz/cffvag y cggEir/lk /'
.
-t7kt7zzy'vfelszâm olâsa,ha a clrvgylr/fi,
:
sorân az eszközöketJNa kötelezettsekeketisâllom ânyba veszik:
43..-47.K ötelezettségek 454.Szélliték 1 3.E szközök

3/a. 3/b.

114.U zletlvagy cégérték

3/c. >

3/a. étvéllaltkötelezettségek értékének elszém olâsa

3/b. âtvett eszközök piaciértékénck elszém olésa
3/c. pozitiv ûzletivagy cégérték elszém olâsa

A szâllitôk szâm la helyettalkalm azhatô bârm ilyen technikaiszim la.

A gazdasàgl esem bnyhez kapcsolôdôan az âltalânos torgahm adôt ls el
kell szâm olni.
4 pozitiv iizletilz10 1cekérték elszâm olâsa,ha a vâllalkozâs eei
a
gvl-
sârlâs kapcsân tulajdoni részesedést m egtestesitë értékpapîrokat
szerez:

47.R övid lelâratflkötclezettségek vagy 17 l.T artôs részesedések kapcsolt

38.Pénzeszközök véllalkozésban

3/a.

l15.C zlet!vagy cégérték

3/b. x

3/a. részesedések értékének elszâm olâsa

3/b. pozitiv ûzletivagy cégérték

59 perfek'
 P énztigylszâm vltel

4.A lapftéskor,jegyzetttôke em elésekor nem pénzbelivagyonibetét-

kéntétvettim m ateriélisjavak elszém olésa:

A z im m atcriélisjavak elszâm olâsa az eszköz âtvételévelegyidöben:

479.Kitlönfélerövld lejératû egyéb

kotelezettsegek 11.Im m ateriâlisjavak
4/a.

4/a. nem pénzbelivagyonibetétlétesitö okiratban m eghatârozottél4é-

kének elszâm olâsa

A lapitâs,tôkeem eléselszâm olâsa a cégbirôsâgivégzés alapjân:

411.Jejyzetttöke 32/33.Jegyzett,demégbenem
4 12.T oketartalék fizetetttöke

4Jb.

4/b. alapitis,tôkeem elés létesitö okiratban m eghatârozottértékének e1-

szém olésa

K apcsolôdô tételkéntkellelszâm olni:

32/33.Jegyzett,de m ég be nem 479.Killönféle rovld lejératflegyéb

tizetetttöke kötelezettségek

4/c

4/c. nem pénzbelibetétként létesitö okiratban m eghatârozott értékének

elszâm olâsa

T erm észetesen a gyakorlatban ezt az elszâm olâst egyszeo bb m 6don is

m eg lehetoldani.
A zâltalânosforgalm iadô törvény szolgâltatésnytïjtâsnak tekintiajogok
ésm âsim m ateriâlisjavak âtengedését,igy azim m ateriilisjavak nem pénz-
belibetétkénttörténö itengedése âltalânos forgalm iadô köteles.A befekte-
tö m egfizeti,az âtvevö cég levonhatja az éltalânosforgalm iadôt.

peaekv 60
 J.Bejektetetteszkôzok

A kétcég közötta következö m egâllapodâsokjöhetnek létre:

az âtvevö cég m egtériti az âltalénos forgalm i adôt a befektetö vâllal-
kozésnak,vagy
-
az étadô cég visellaz élà lénos forgalm iadöt,és nem kériannak m eg-
téritését.
H zâltalânosforgalm iJ/M elsztim olâsa,ha azJ/vevércëg m egteh'tiaz
âltalânosforgalm iflffg/a befektetë vâllalkozâsnak:
479.K iilönféle riw id lelâratl:legyéb 466.E lözetesen felszâm itott
kötelezettségek âltalânos forgalm iadö

1.

1. a nem pénzbelivagyonibetétlétesitô okiratban m eghatârozott ér-

tékéhez kapcsolôdô éltalénos forgalm iadô elszém olâsa

A z éltalénos forgalm iadôrélszölö törvény elôirâsaiszerintaz adöalanyt

m egilletiaz adôlevonésijog,haa szolgâltatésnyfljtéssorén az adétegy m é
sik adôalany ré éthâritotta.Ebben az esetben a befektetô villalkozés m egfi-
zeti,az âtvevö vâllalkozâspedig visszaigényelhetlaz éltalânos forgalm iadô
összegét.
Ellenkezô esetben,ha a befektetô vâllalkozâsbefizeti,de nem héritja ét
az éltalénos forgalm iadô összegét az étvevô térsaségra,akkor annak össze-
gétaz étvevô véllalkozis nem igényelhctivissza.
A bban az esetben,ha a befektetô véllalkozâs éthâritotta az éltalénos forgal-
m i adö összegétaz étvevôre,de az âtvevô ennek összegétnem igényelheti
vissza,akkor az adô összegévela nem pénzbelibetétkéntâtvettim m ateriélis
javak bekeriiléslértékétkellnövelni.
479.K iilönféle rövid lelâratfl egyéb
kbtelezettségek 11.Im m atenélisJavak

1.

1. a nem péllzbelivagyonihozzéjértllés létesitô okiratban m eghatéro-

zott értékhez kapcsolôdô le nem vonhatô âltalénos forgalm iadô

6 l eerfek'
 P énzligytszâm vltel

5.Tlrftésnélkiilétvett,ajândékként,hagyatékltlntkapott,többletként
felleltim m ateriélisjavak elszâm olésa:

989.Egyéb vagyonnëvekedésseljârb
rendkivullbevételek 11.lmm ateriélisjavak
5/a.

5/a.téritésnélkiilâtvettim m ateriâlisjavak értéke,illetve ajândékként,

hagyatékkéntkapott többletkéntfelleltim m ateriâlisjavak piaci
értékének elszém olâsa

A z âtvételm iattkeletkezettrendkiviilibevételtaz étvételkorpassziv idô-

belielhatârolâskéntkellelszâm olni:

989.Egyéb vagyonnövekedésseljârô
483 H alasztottbevételek rendkfvlillbevételek

5/b.

5/b.téritésnélkiilitvett,ajindékként,hagyatékkéntkapott,többletként
felleltim m ateriâlisjôszég értéke m iattkeletkezettrendkivùlibe-
vétel elhatârolésa

E'v végén az adottim m ateriilisjészâg am ortizâciôjânak,râforditisként

elszâm olt összegének a brtztté értékhez viszonyitottarénya segitségévelaz
elhatéroltösszeg arényos részét felkelloldanlaz elhatérolâs alôl,és rendki-
viili bevételként kell elszém olni.A fenti m ôdon m eghatârozott rendkiviili
bevétel elszém olésâval az eredm ényre gyakorolt hatâs nulla érték'ii lesz.

989.Egyéb vagyonnövekedésseljâré
rendkivùll bevételek 483 H alasztott bevételek

5/c.

5/c. az arânyos összeg feloldâsa az elhatérolâs alôl

A zéltalânosforgalm iadö törvény elöirâsaiszerintaz im m ateriâlisjavak

térités nélkiiliâtengedése éltalânos forgalm iadé köteles.A z étadô m egtize-
ti,az itvevö cég levonhatja az âltalénosforgalm ladét.

eeaekt 62
 J.Befektetettcxzlgzlk

A kétcég közöttakövetkezö m egâllapodésok jöhetnek létre:

az âtvevö cég m egtéritl az âlG lânos forgalm i adôt az itadô vâllalko-
zésnak,vagy
az itadô cég viseliaz âlt lânos forgalm iadôt,és nem kériannak m eg-
téritését.
W zâltalânosforgalm ic#J elszâm olâsa,ha azJ/vevérclg m egtértr
tiaz
âltalânosforgalm iJ#gfaz Jfllg vâllalkozâsnak:
479.K iilönféle rövld lelératù egyéb 466.E lözetesen felszâm itott
kotelezettségek âltalânos forgalm iad6

1.

1. az ellenérték nélldilâtvettim m ateriâlisjészég szâm vitelitörvény

szerintm eghatârozottértékéhez kapcsolôdô éltalénos forgalm iadô
elszâm olésa

A z âltalânos tb rgalm iadô törvény elôirâsai szerintaz adôalanytm egil

letiaz adôlevonésijog,ha a szolgéltatâsnyfjtâs sorân az adétegy m ésik
adéalany ré ithéritotta.E bben az esetben az étadô vâllalkozâs m egfizeti,
az âtvevô véllalkozâs pedig visszaigényelheti az éltalânos forgalm i adô
összegét.
Ellenkezô esetben,ha az âtadô véllalkozâsbefizeti,de nem héritja âtaz
âltalânos forgalm i adô összegét az itvevö târsasâgra,akkor annak osszegét
az âtvevö véllalkozés nem igényelheti vissza.
A bban az esetben,ha az itadô vâllalkozâs âthâritott az élt lânos forgal-
m ladô összegét az âtvevöre,de az étvevö ennek összegét nem igényelheti
vissza,akkoraz adö összegévelaz âtvettim m ateriâlisjavak bekeriilésiél4é-
kétkellnövelni.

479.Killönféle rövld lejératl egyéb

kötelezettségek l1.lm m ateriâlisjavak
1.

1. az ellenérték nélkiilétvetteszköz értékéhez kapcsolôd; le nem

vonhatô éltalinos forgalm iadô

63 perfel
 P énzugyiszâm vltel

6.E rtllthelyesbités elszém olésa:

417.értékelésitartalék ll7.lm m ateriéllsjavak értékhelyesbitése

6/a

6/a. a piaciérték és a könyv szerintinettô érték pozitiv kûlönbözete

2.1.4.3.Wz im m ateriâlisjavak âllom ânycsökkenéseinekfëkönyvi

elszâm olâsa

1. Terv szerinti értékcsökkenés elszém olésa (m ennyiségi viltozâssal

nem ,csak értékvâltozâssalJ'ârl:
H a a véllalkozâs összköltség eljârâssalkészitieredm énykim utatâsâtés
költségeitkizârôlag aköltségnem ek közöttszém olja e1,akkoraterv szerinti
értékcsökkenésileirâstaz 57l.T el'v szerintiértékcsökkenésileirâs szâm lén
szâm olhatja e1.
119.lm m aten âllsJavak tel'v
szen ntlértékcsöltkenêse 57 l.T erv szerinti êrtékcsökkenésileirâs

1/a.

1/a. terv szerintiértékcsölckenés összege

2.T erven feliili érték csökk enés elszém olâsa:

A z im m ateriâlis javak terven felïili értékcsökkenését m inden esetben
egyéb râforditéskéntkellelszâm olnia terven felïiliértékcsökkenés szâm lân.
A z im m ateriâlisjavak terven felûliértékcsökkenésére,valam intvissza-
iré
's2
'ra vonatkoz6 szabâlyok m iatt a terven felûli értékcsökkenést célszerfi
az eszközök közöttk'iilön fôkönyvi szâm lân kim uG tni.

1l8.Im m ateriâlisjavak telven

fclilliértékcsëkkenése 866.T en ren felullértékcsökkenés

2/a.

2/a. ten ren felïiliértékcsökkenés összege

eerfekg 64
 J.Befektetetteszkdzôk

A z éllom énycsökkenések elszém olâsénak vézlatos bem utatésa:

A zâ
'llom z
'nycsökkenések elsznrm olésailzim m ateriélisjavak esetében sa-
jitosfeladatotjelent,m ertezen im m ateliâlisjavak értéke legalébb két(ér-
tékhelyesbités,tcrven feluliértékcsökkenésesetén több)fökönyviszâm lén
talélhatô.A z eszközök nyilvénG rtésbélvalô kivezetésekor ezeken a szâm -
lâkon szereplö értéketkellm egsziintetni.
A fôkönyvielszim olés kétféleképpen is m egoldhatô:
a) A z im m ateriâlisjôszâg terv szerintiésterven felûliértékcsökkenését
âtkellvezetnia bnlttö érték szém lâra,m ajd a szâm lin egyenlegként
m ut tkozô nettô értéketkellelszém olniaz egyéb râforditésok közé.
b) A fökönyvielszém olésm âsik m ôdjénak alkalm azisénél
elkellszém olnirâforditéskéntaz im m ateriâlisjavak bruttô értékét,
az elszâm oltrâforditésokatcsöltkentenikellaz eltelthasznélatiidô
alattelszâm oltterv szerintiértékcsökkenéssel,
az elsznfm oltrâforditâsokatcsökkentenikellaz elszém oltterven fe-
liili értékcsökkenéssel.
A bban az esetben,ha a nyilvénl rtésokban szerepelértélchelyesbités,ak-
kor nnnak összegét is m eg kellsziintetni.

Az Jrftf/cc-çr/lx elszâmolâsa az a)esetben:

119.Im m atenéllsjavak terv szerintl

11.Im m aterlélisJavak értékcsslckenése

(t/l.

118.Im m ateriéllsjavak ten'en felûll

értékcsökkenése és annak vlsszairâsa

aQ .

86l.értékesitettim m ateriâllsjavak
könlyv szerlntiértéke

a/3 .

a/1. halm ozottterv szerintiértékcsökkenés étvezetésének elszém olâsa

a/2. terven feliili értékcsölk
-k enés halm ozottösszegének âtvezetése
a/3. netté érték elszém olâsa egyéb râforditésként

65 perfek'
 P énzûu 'tszâm vitel

Az Jrfi/cc-çf/é.çelszâm olâsa a b)esetben.

.
861.értékesitettim m atenâlls 1l9.Im m ateriâlisjavak terv
11.Im m ateriélisjavak javak könyv szerintiértéke szerintlértékcsökkenése
b/1. b/2.

118.Im m ateriâlisjavak
terven feliili
értékcsökkenése

b/3. x

b/1. bruttô érték kivezetésének elszém olâsa

b/2. halm ozottterv szerintiértékcsökkenés kivezetésének elszâm olâsa
b/3. terven felûliértékcsökkenés halm ozottösszegének elszâm olâsa

A z értlkhelyesbités m egszûntetésének elszém olâsa'

.

117.Imm ateriallsjavak
értékhelyesbitése 417.értékelésitartalék

4.

4. értékhelyesbités összege kivezetésének elszâm olâsa

A zim m ateriélisjavak terven felûliértékcsöltkenésével,annak visszairâ-

sâval,valam intazértékhelyesbitésselkapcsolatosszabâlyok alapjân m egâl
lapithatd,hogy egy adottim m ateriâlisjôszâgnak vagy terven felûliérték-
csökkenése van,vagy értékhelyesbitése.

eeefekv 66
 J.Bqfektetetteszkozok

3.A lapftéskor,jegyzett tgke em elésekor nem pénzbelivagyonibetét-

kéntâtadottim m ateriâlisjavak:

88 1.T ârsasâgba bevitteszközök 119.lm m ateriâllsJavak terv

11.lm m ateriéllsJavak nyilvéntartâs szerintiértéke szerintiértékcsökkenése

l18.luullateliélisjavak
terven felûli
értékcsökkenése

3/c. x

117 Im m ateriâlisjavak
értékhelyesbitése 417.értékelésitartalék

3/d.

3/a. bn lttô érték kivezetésének elszâm olésa

3/b. halm ozott terv szerintiértékcsölckenés kivezetésének elszâm olésa
3/c. terven feliiliértékcsökkenés halm ozottösszegének elszém olâsa
vagy
3/d. értékhelyesbités összegének kivezetése

Az elszém olâsm egvalésithatô m ésm édon is.(Lâsd az értékesitéselszi-

m olâsânélaz a) vâltozatotl)

4.Térftés nélkiilétadottim m ateriélisjavak elszém olésa:

889.E gyéb vagyoncsökkenéssel 1 19.Im m aterléllsJavak ten r
* 11.lm m aterlsllsjavak Jér6 rendkivullréforditésok szerintlértékcsökkenése
4/a. 4/b.

118.Im m ateriâlls Javak

ten ren felûli
értékcsökkenése

4/c. r

67 perfek'
 P énztigytszâm vltel

117.lm m aterislisjavak
értékhelyesbitése 417.értékelésitartalék

4/d

4/a. bruttô érték kivezetésének elszém olésa

4/b. halm ozotttel'v szerintiértékcsökkenés kivezetésének elszim olâsa
4/c. terven felûliértékcsökkenés halm ozottösszegének elszim olâsa
vagy
4/d. értékhelyesbités összegének kivezetésének elszim olésa

A z elszâm olâsm egvalésithatö m âsm ôdon is.(Lâsd az értékesitéselszâ-

m olâsânâlaz a) vâltozatotl)

5.H iény,selejtezés,m egsem m isiilés elszém olâsa:

A szâm vlteli törvény elöirâsa szerint terven felûli értékcsökkenésként

kellelszém olniaz im m ateriâlisjavak hiinyit,selejtezésd,m egsem m isïilé-
sét.Ezen gazdasigiesem ények könyvelésekoraz im m ateriâlisjôszâg nettô
értékének m egfelelö összegû terven felïili értékcsölckenést kellelszim olni.

l18 Im m ateriélisjavak terven

felùllértékcsökkenése 866.T en 'en felûllértékcsökkenés

5/a.

5/a. ten ren feliiliértékcsöltkenés összegének elszâm olésa

A terven felûli értékcsökkenés elszâm olésa utén a m âr nullâra leirtesz-

közt a könyvvitelinyilvintartésokbôl kikellvezetni.

1 l9.Im m atzrléllsJavak tel'v

ll.lm m aterléllsJavak szen ntl értékcsökkenése

5/b.

1l8.lm m aterlâlls Javak

ten ren felikll értékcsökkenése

5/c. >

eerfek# 68
 J.Bgektetettcfz/clzôk

5/b. terv szerintiértékcsölckenés kivezetésének elszém olâsa

5/c. terven feluli értékcsokkenés kivezetésének elszâm olâsa

6.E rték helyesbitls csökk entése,m egsziintetése:

l17.lm m ateriâllsjavak
értéldlelyesbftése 417 értékelésitartalék

6/a.

6/a. E rtékhelyesbités összegének csökkentése

j 2.1.5.Azimmateriélisjavakésazeredményltimutatéskapcsolata
A z im m ateriâlisjavak âllom ânyâban bekövetkezet'tvâltozâsok egy része
l hatâstgyakorola véllalkozés eredm ényére.
' osszköltség eljérâssalösszeéllitotteredm énykim utatés készitése esetén
.
r

az im m ateriâlis Javak tel'v szerintiértékcsökkenési leirésa az E rtékcsökke-

nésileiréssoron fogm egjelenni.A sajitelöéllitésflinnm ateriélisjavak elôâl-
litésiköltsége eredm énytnövelö tételkénta Sajâtelöéllitâsfleszközök akti-
vélt értéke sorba keriilbeâllitisra.
A z egyéb bevételek közöttkellkim utatni(az eredm énykim utatâstipusâ-
tôlfdggetleniil)az lm m ateriâllsjavak értékesitésébôlszârm azô bevételeket
az értékesités idöszakéban.
A z egyéb bevételek között k elllkim utatni:
'

a kéresem ényekkelkapcsolatos bevételeket,

a biztositö éltalGzetett,illetve a m érlegkészités idôpontjâig elfoga-
dott,visszaigazalt- térgyévi,illetve a térgyévet m egelôzö ûzleti évi
kâresem ényhez kapcsolôdô összeget,
a halasztott bevételként elhatérolt negativ ûzleti vagy cégértékbôlaz
ûzletiévben leirtösszeget,
azim m ateriâlisjavakterven felïiliértékcsökkenésének visszairtösszegét.
1 Azazegért
yéb réfor ditésok köz öttk el
le l
szémo lni:
ékesitettIm m ateriélisjavak könyv szerintibrtékét,
k az lm m ateriélisjavak terven felûliértékcsökkenését,
j ahiânyzô,a târgyévben megsemmisiklt,az âllomânybôlkivezetett
r im m ateriélisjavak készletrevetthulladékanyag,haszonanyag értéké-
j ve1csökkentettkönyvszerlntlértékét(ezlstervenfelflllértékcsökke-
' néskéntkeriilelszâm olisra).

69 perfek.
 P énzugyiszâm vitel

R endld viili b evételként kell elszém olni:

-

atulajdonosnél(tagnél)a gazdaségitérsasâgbabevittim m ateriélisja-

vak létesitô okiratban m eghatârozott értékét,
atéritésnélkiilétvettim m ateriâlisjavak âtadô âltalközöltnyilvéntar-
tésszerinti(legfeljebb forgalm i,piaci)értékét,azajândékként,hagya-
télckéntkapott,többletkéntfelleltim m ateriâlisjavak éllom ânyba vé-
telekorérvénye. rpiaciértékét.(A z igy elszém oltrendkivùlibevételt
halasztottbevételkéntelkellszâm olnia passziv idôbelielhatérolâsok
közöt'tés csak annyim utathatô kia tirgyévben rendkiviilibevétellcént,
am ennyita szâm vitelitörvény elôirâsa szerintfelkellettoldani.)
R endkiviili réfordftésként kellelszém olni:
atulajdonosnél(t gnél)a gazdasâgitirsaségbabevittim m ateriâlisja-
vak nyilvéntartés szerinti értékét,
a téritésnélkiilâtadottim m ateriâlisjavak nyilvântrtésiértékét,vala-
m inta felszâm itott,az ât-vevô âltalm eg nem téritettâlG lânos forgalm i
ad6 összegét.

2.1.6.Az im m ateriélisjavak m egjelenése a lkieglszftô m ellékletben,

illet've az iizletijelentésben

A z im m ateriilisjavakkalkapcsolatban a kiegészitô m ellékletben közölni

kell:
az im m ateriélisjavak brut'tô értékének
nyitô éllom ânyât,
növekedését,
csökkenését bs
az âtsorolâsokat;
az im m ateriélisjavak halm ozottértékcsökkenésének
nyitô âllom ânyât,
növekedését,
csökkenését âs
az étsorolâsokat;
a térgyéviértékcsökkenéslleirés összegétlegalâbb m érlegtételek sze-
rinti bontésban,ezen beliil
a tel'v szerintileiristlineârisan,degressziven és teljesitm ényarâ-
nyosan,egyéb m ôdszerrel;
a terven felûli értékcsökkenést;
a visszairtterven felïili értékcsökkenést;
a kutatési,kisérletifejlesztéstirgyéviköltségeit;

perfekt yfj
 J.Befektetetteszkozok

az lm m ateriilisjavak értékhelyesbitésének
nyltô èrtèk èt,
növekedését,
csökkenését,
zârô értékét
legalâbb vagyoniértéldijogok,szellem iterm ékek bontésban;
iizletivagy cégérték leirâsa esetén az 5 éves hasznilatiidötôlvalô el-
térés indokét és eredm ényre gyakorolthatâsét;
azim m ateriâlisjavak értékcsökkenésileirisim ôdszerének vâltoztati-
sa esetén a vâltozâs eredm ényre gyakorolt szém szertisitetthatését.
i
. A zûzletijelentésben kikelltérniakutatiséskisérletifejlesztésteriileté-
re is.

2.1.7.A z im m ateriélisjavak analitikusnyilvéntartâsa

A z im m ateriâlisjavakrôl(ellegiik m iatt) egyedi,értékbelinyilvéntartést

kellvezetni.A szém vitelitörvény az analitikusnyilvéntartésform éjétnem
irja elö kötelezöen.A z analitikusnyilvéntartést rtalm étolyan m édon kell
p kialakiu ni,hogy segitségetadjon a vagyon m egâllapitéséhoz,ellenörzésé-
hez és a kiegészitô m elléklet inform éciôs igényeinek kielégitéséhez.
Ajénlotttartalm a ezek alapjin akövetkezô:
1. az im m ateriâlisjavak azonositésihoz sziikségesadatok
m egnevezés,
kapcsol6d6 fôkönyvi szâm la szim a és m egnevezése,
az eladé/széllité m egnevezése (neve),székhelye (cim e),
k beszerzés/elôâllië s idôpontja (am ely m egegyezik az aktivâlés idô-
pontjévall;
I1.nyilvintartésiadatok és ezek vâltozâsai

'
az értékcsökkené.
selszn-m olâsânak m ôdja ésennek vâltozâsa,
az értékcsökkenésileirésikulcs és ennek véltozésa,
p .

; a vâltozâsok idöpontla,
a hasznâlatiidô,
a teljesleirâsidôpontja,
a târsasâgi adôrôl és osztalékadôrôl szôlô törvényben m eghatârozott
am ortizéciôs non na;
111.illom âny és értékadatok,ezek vâltozésai
abrtltté érték (bekeriilésiérték,aktivéliskoriérték)ésennek véltozésai,
1 a terv szerlntl értékcsölckenésl leirâs és ennek vâltozâsai,
a terven feliili értékcsökkenés és ennek viltozésai,

7 1 perfek'
 P énzûgyisznm vltel

a terven felûli értékcsökkenés visszairisa,

az eszközpiaciénéke (m inden elszâm olâsiidöszakban),
az értékhelyesbités összege és ennek vâltozésai;
1V .lcltéri,leltérozâslfeljegyzések
hasznâlô költséghelye m egnevezése,azonosité adatai,
-
a költséghely véltozâsra vonatkozô adatok (flJ'költséghely m egneve-
zése,vâltozâsidöpontja),valam int
V .m inden olyan egyéb inform âciô,am elyet a vâllalkozés fontosnak tart.
A z analitikus nyilvo tartiqok egy-egy ftskisnyrvi szâm lâhoz kapcsolôd-
nak és között'iik kötelezöen egyezôségnek kellfennéllni.
A z im m ateriélisjavak elszâm olésânak alapbizonylau i'
.
szerzôdések (lltesitö okirat, illetve alm ak m édositâsa, adâs-vételi
szerzôdés stb.),
szâm lék (belföldiéskiilföldi),
többlethiâny jegyzökönyv,
térités nélkiili âtvételibizonylat,
ajândékozési,hagyatékibizonylatok,
kalkulâciôs szâm itésianyagok.
A szâm vitelitörvény elôirâsaiszelinta beszâm olô elkészitése elôttolyan
leltârtkell összeâllio ni, am ely tételesen és ellenôrizhetö form éban tartal-
m azza a véllalkozâs fordulônapon m eglévô eszközeinek m ennyiségét és ér
tékét,valam inta forrésok értékét.E szerinta leltâr a m érleg egytk alapdoku-
m entéciôjânak tekinthetö.
A tételes m ennyisêgileltérozés elkerùlhetö és a leltér elkészithetô a nyil-
vântartâsok alapjân is,ha a véllalkozâs a nyilvântartâsokatfolyam atosan,
naprakészen vezeti.
A z im m ateriâlisjavakat,a fentem litettnyilvânGrtésokbtslkella m érleg
fordulônapja szerintiértéken a leltârba felvelm i.Ezen eszközök leltérozésa
nem jelentm âst,m intafôkönyvben ésaz analitikusnyllvântartésokban lévô
értékek azonositâsât és egyeztetését.A leltârozâshoz kapcsolôdik a doku-
m entâciôlckalvalô alâtém asztâs ellenôrzése is.

I-'- H 72
 J Befektetetteszkôzok

2.2.T ârgyi eszközök

2.2.1.A térgyi eszközök fogalm a,tartalm a,csop ortosftésa

2.2.1.1.,4 târu ieszközökfogalm a,tartalm a

*' A târgyieszközök azok az anyagieszközök,am elyek közvetleniilvagy közvet-
-
ve,tartôsan (1 évnélhosszabb ideig)szolgâljâk a villalkozis tevékenységéta
céljaitfdggetlenûlattsl,hogy iizem behelyezésrekeriiltek-evagy sem .
A térgyi eszközök tartalm a a következö:
ingatlanok éskapcsolôdô vagyoniértékl'ijogok,
m ûszakigépek,berendezések,jârmûvek,
egyéb berendezések,felszerelések,jârm ûvek,
tenyészâllatok,
benthâzâsok,felûjitâsok,
ben lhézésokra adott elôlegek,
tàrgyl eszközök értèkhelyesbitése.
A z ingatlanok közöttkell nyilvântxrtâsba velm i a földteriiletet,illetve
m inden olyan eszközt,am ely a tb lddel szoros kapcsolatban â11,attôl ren-
deltetésének m egvâltoztatâsa nélkiil nem vâlaszthaté e1.
lngatlalm ak m inôsiilnek a következô eszközök :
földteriilet,
telek,
telkesités,
épûlet,
épûletrész,
egyéb épitm ény,
az ïizem körön kiv iili ingatlan,
erdö,
ùltetvény stb .
+
.. A szém vitelitörvény szerintaz lngatlanokkalazonos soron kellkim utat-
.
ni a m érlegben az ingatlanokhoz kapcsol6dö vagyoni értékfi jogokat,
ftiggetlenûl attôl,hogy azokat vésâroltâk,vagy az ingatlanok esetén a
.f vâllalkozâséllitotla alô,illetve azok sajittulajdontkvagy béreltingatlanon
valôsulnak m eg.
-

Az ingatlanokhoz kapcsolôdô vagyol'

tiértéldijogok közöttkellkîm uàtni:
a fö
'ldhasznélatijogot,
a haszonélvezetiéshasznâlatijogot,
a bérletijogot,
a szolgalm ijogot,

73 eerfek'
 P énzùgylszâm vltel

azingatlanok rendeltetésszertihasznélatânak elöfeltételétlelentöyjog-

szabâlyban nevesitett hozzâjârtzlisok m egfizetése alapjân szerzett
hasznâlatijogot,
ingatlanhoz kapcsolôdô egyéb jogotstb.
Ingatlannalkapcsolatban fizetett,jogszabâlyban nevesitetthozzâjârulâs
(példâulacsatornahaEznélatihozzéjénzlés),avillam osfejlesztésihozzéjâru-
lâs,gâzelosztö vezetékretörténö csatlakozésravonatkoz6 hâlôzatfejlesztési
hozzâjârtllâsstb.
A m tiszakigépek,berendezések,jérm fivek közöttazok az eszközök
talélhatôk m eg,am elyck a vâllalkozésitevékenységetközvetlenïilés tezrttj-
san szolgâljék.Ilyenek példâulaz erögépek,azeröm ûviberendezések,m û-
szerek,szerszém ok,szâllitôeszközök,hirközlô berendezések stb.
A z egyéb berendezések,felszerellsek,jârm ïivek közé keriilnek beso-
rolâsra a vâllalkozésitevékenységhez közvetettm ôdon kapcsolhatô târgyi
eszközök.
A két utôbbi eszközcsoport G rtalm a konkrétan nem hatérozhatô m eg,
m ivel az eszközök besorolésa m inden esetben a vâllalkozésok tevékenysé-
gétôl fdgg.A z eszközök besorolisét a vâllalkozâs a szâm vitelipolitikiban
hatérozza m eg.Példâul egy vâllalkozésnél a term elésirânyitâshoz hasznâlt
szâm itôgépek a m ûszak.
igépek,berendezések,jârmûvek közé,m ig azïigy-
vitclim unkéhoz hasznéltszâm itôgépek az egyéb berendezések,felszerelé-
sek,jârmûvek közé keriilnek besorolésra.
T enyészéllatok azok az âllatok,am elyek a tenyésztés,a G rtés sorin levi-
laszthatô term éket(pèldâulszaponzlatot,m âs levâlaszthatô âllatiterm éket)
term elnek és ezen termékek értékesitése vagy az egyéb hasznositâs(példâul
ôrzésifeladat,lovagolttés)biztositjaatxrtrtésiköltségekm egtérfilését,fdgget-
leniilattôl,hogy azok m eddig szolgâljék a véllalkozésitevékenységet.A te-
nyészâllatok korâbban a készletek közöttkeriiltek kim utatésra.
B eruhézésok, feltijitésok között kell szerepeltetni a rendeltetésszen'
i
hasznélatba nem vett iizem be nem helyezetteszközök bekerïilési értékét,
valam int a m âr hasznâlatba vetttârgyi eszközökön végzettbövitéssel,ren

dle
f lt
etésvélt
ozé ssal
, étal
akit
é ssal,él
etGr tam- nö vel
és
iggô m unkék m ég nem aktivéltbekeriilésiértékét.
s
el,fe
lfl
ji
tâs
salös
sze
- j
A szâm vitelitörvény a kölm yebb m egkûlönböztetés érdekében a fogalm i y
me ghatâro
fogalm ât.
z
âsokköz
ö t
tkil
önme
gha
târ
ozz
a aber
uhâz
âsokésafe
lûj
it
âso
k l
1
Bertzhézésnak m inôsiilatx-
irgyieszközbeszerzése,létesitése,sajâtvéllalko- ;
'
zâsban történö elöâllitisa,a beszerzetttérgp eszköz iizem be helyezése,rendel-
tetésszertihasznélatba vétele érdekében az iizem behelyezéslg,a rendeltetéssze-
l'(ihasznâlatba vételig végzetttevékenység.Ilyen példâula szâllités,a vém ke-

perfekl 74
 J Befektetetteszkozôk

zelés, a közvetités, az alapozés, az iizem be helyezés, valam int m indazon

tevékenység,am ely a târgyieszköz beszerzéséhez hozzékapcsolhatô,ideértve a
tervezést,az elôkészitést,a lebonyolitâst,a hiteligénybevételt,a biztosië st.
B crtzhâzésnak kelltekintenia m eglévô térgyieszköz bövitését,rendelte-
tésének m egvéltoztatésât, étalakitisit, élettartam snak, teljesitöképesség-
ének közvetlen növelését eredm ényezö tevékenységet is stb.
Felfjitésnak m inôsûlaz elhasznélôdotttérgyieszköz eredetiillaga (ka-
pacitâsa, pontossâga) helyreâllitisât szolgâlô, idöszakonként visszatérö
olyan tevékenyqég,am ely m indenképpen azzaljér,hogy az adotteszköz
élett.artam a m egnövekszik, eredeti m ûszaki âllapota, teljesitôképessége
m egközelitôen vagy teljesen helyreâll, az elôéllitottterm ékek m inösége
vagy azadotteszkézhasznâlatajelentösenjavulésigy a felûjitéspôtlôlagos
réforditâsâbélajövôben gazdaségielônyök szérm aznak.A szn-m vitelitör-
vény felûjitâsnak m inôsitia korsze/ sitéstis,ha az a korszertitechnika a1-
kalm azisévala tirgyieszköz egyes részeinek az eredetitôleltérô m egoldi-
sévalvagy kicserélésévela târgyieszköz ûzem biztonségét,teljesitôképes-
ségét,hasznélhatôsâgétvagy gazdaségossâgétnöveli.A törvényielôirésok
szerinta térgyieszköztakkorkellfelûjitani,am ikor a folyam atosan,rend-
szeresen elvégzettkarbanG rtâs m elletta térgyieszköz olyan m értékben e1-
hasznâl6dott hogy ez a rendeltetésszerû hasznélatotveszélyezteti.N em m i-
. nôsiilfelfljitésnak az elm aradtésfelhalm ozottkarbanGrtésegyidôben valé
clvégzése,g ggetlenfila költségek nagységâtôl.
A beruhézésra adottelôleg a fökönyvinyilvéntartésban a követelések cso-
porjéban G lélhatô m eg,de a beszém olö m érlegében a tx-
irgyieszközök között
* kellkim utatni, m ertebbölapénzbôlvagy a beruhézésvalôslzlm eg,vagy a szer-
zôdésm eghiûsulâsa m iatteztaz adottelölegetvisszafizetik.A m érlegben belw
. hézésl.a adottelôlegkéntkellkim utatnia bertlhézâsiszéllitônak,az ingatlanhoz
.-
k
'
kapcsol6dô vagyoniértélfiijog eladôjénak ilyen cim en éttltalt,alevonhatô elö-
' zetesen felszarm itottiltalânos forgalm iadôtnem tartalm azô összeget.
A vâllalkozés a térgyieszközök értékhelyesbftésekéntaz ingatlanok és
'
. kapcsolôd6 vagyoniértéldijogok,a m ûszakiés egyéb târgyieszközök,te-
nyészéllatok értékhelyesbitésétm utathatjaki.

2.2.7.2..,4 târg vi eszközök csop ortositâsa

-

A târgyieszközök az alâbbiszem pontok szerint csoportosithatôk:

l. a véllalkozési tevékenységet közvetlen iil vtzjzy közvetetten yw /r g/g
,

târgyieszközök,
2.iizem be helkezettvfd.
jz.y ilzem be nem Fzc/-vezc//térgyieszközök.
Q1

mw gg pugskj
 P énzur ,lszâm m tel

2.2.1.3..,4 târg vieszkk

- ök m egjelenése a m érlegben

A târgyieszközök a m érleg eszköz oldalân a befektetetteszközök között,a

következök szerintG lélhatôk:
lI.T érgyi eszközök
1.lngatlanok éskapcsolôdô vagyoniértéldijogok
2.M ûszakiberendezése,gépek,jârm ûvek
3.Egyéb berendezések,felszerelések,jérm ûvek
4.T enyészéllatok
5.Beruhâzâsok,felûjitâsok
6.B eruhâzâsokra adott elôlegek
7.T ârgyi eszközök értékhelyesbitése
A z elsô ötm érlegsor a térgyieszközök m érleg fordulônapjân m eglévö
köny v szerintlnettô értékéttartalm azza.A 7.T ârgyieszközök értékhelyes-
bitése sor a târgyi eszközökre egyedileg m eghatârozott értékhelyesbitések
teljesösszegétjelenti.(Ez az összeg m egtalâlhat6 a m érleg forrâsoldalén,
az Ertékelésitartalék m érlegsorösszegében is.)

2.2.2.A térgyi eszközök érték elése

2.2.2.1. Tfiro 'feszkk ök bekeriilésiJr/lklzlek m eghatârozâsa

A bekeriilésiérték attôlftiggöen,hogy az eszköz htv yan keriila vJ

-llalkuzz
's
tulajdonâba,lehet:
a beszerzési âr és
az elöâllitâsi költség.
A z aktivâlhatô érték szém itâsihoz a szâm lâk, szerzôdések, kiilönbözô
szâm itâsianyagok,összefoglalôan a dolalm entâciék nyu'jtanak segitséget.
A bekerùlési(beszerzési,elôâllitâsi)érték a szâm vitelitörvény éltalânos
szabâlya szerintaz eszköz m egszerzése,létesitése,ïizem be helyezése érde-
kében az iizem be helyezésig, a raktârba valô beszéllitâsig keletkezet't, az
eszközhöz egyedileg hozzâkapcsolhaté tételek egyt h'ttes összege.
A beszerzésiér tartalm ét(az iltalânos szabilyok szerint) a következök
alkotjâk'
.
vételâr,
engedm ény (-),
felâr,
széllitési és rakodàsl,
-
alapozési,

perfekl 76
 J Befektetetteszközök

Szerelési,
uzem be helyezèsi,
közvetitôitevékenység
ellenértéke,dijai,közvetlen önköltsége,tovibbâ
bizom ânyidijak,
-
beszerzéshez kapcsolôdô adök (beszerzéskorfizetettfogyasztâsiadö,
jövedékiadô),
vém terhek .
A beszerzésiköltség részétképezia fentieken kivïil:
a) az illeték (vagyonszerzésilletéke,példâulajândék,öröklés,adâsvétel,
csere utén jérô illetékl;
b) azelözetesen felszim itott,delenem volzhatô iltalânosforgalm iadô;
Q ajogszabslyon alapulô hatôségiigazgatési,szolgâltatâsidij;
d) azegyéb hatôsâgiigazgatési,szolgélG tésieljérésidij(példâulkörnye-
zetvédelm itermékdij,szakértôidiJ'l;
e) az eszköz beszerzéséhez,elôâllitéséhoz közvetlenïiligénybevetthite-
lek,kölcsönök
felvétele elôttfizetett,a hitel,a kölcsön fzltételckéntelôirtbnnkga-
rancia dija,
a szerzödésben m eghatérozott a hitel igénybevétele m iatt fizetett
kezelésidij,folyésitésijutalék,ahiteligénybevételéig felszn'm itott
rendelkezésre tartisijutalék,
a szerzödésközjegyzöihitelesitésének dija,
felvétele utx
i11 az eszköz iizezllbe helyezésig,laktârba történö be-
szâllitisig terjedô idôszakra elszém olt (idöszakot terhelô) kam at
összege;
h beruhâzâshozközvetlenïilkapcsolôdö,azeszközûzem behelyezéséig
terjedô idôszakra elszâm olt(idôszakotterhelô)biztositâsldij;
g) a bertlhâzâshozközvetlenùlkapcsolôdô devizaszâm lân m eglévö de-
vizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek a târgyi eszköz
iizem be hclyezéséig terjedô idôszakra elszâm olt érfolyam kûlönbö-
zete,R ggetlenïilattôl,hogy az ârfolyam veszteség vagy érfolyam nye-
reség;
h) a bertzhâzâstervezés, az elôkészités,a lebonyolitâs,az fp'teclm olôgia
elsajâtités(a betanités)dijai,közvetlen költsége;
* 0 a târgyieszköz rendeltetésszeo hasznâlatâhoz sziikségestartozékok,
tartalékallatrészek értéke a térgyi eszköz bekeriilési értékét növeli,
abban az esetben, ha a beruhézés iizem be helyezéséig a beszerzés
m egtortént,fuggetlenulattél,hogy a térgyieszkozzelegyuttvagy ku-
1ön keriiltek-e m egvésérlésra.

77 perfe
 P énzugylszâm vitel

A térgyi eszközökkel kapcsolatban a szâm viteli törvény szâm os részletes

elôirést teartalm az a bekeriilési érték m eghatérozâsâhoz.Ezek a következök:
a) Az épitésitelek Töldteriilet)ésarajta lévö épiilet,épitm ény egyidejû
beszerzése esetén,am ennyiben az épûletet,épitm énytrendeltetéssze-
n'
ien nem veszik hasznâlatba,rendeltetésszertien nem hasznosithaté,
nkkor az épiilet, épitm ény beszerzési,bontési költségeit,valam int a
vâsârolt telek épitkczésre alkalm assâ tétele érdekébcn végzett m un- 1
kâk költségeit,ràforditâsaita telek,a fbldteriiletértékétnövelô beszer
zésiértékkéntkellelszâm olnia telek,a földteriiletbontâs utâni(az
ûres telek,földteriilet)piaciértékének m egfelelô összegig.Abban az
esetben,ha ez az összeg nem vehetö teljesen összegében figyelem be, I
m ertaz igy kapottérték a piaciértéketm érm eghaladné,akkor a fenn-
m aradô költségeket,râforditésokat a m egvalôsulô bertzhâzâs bekerii-
lési értékekéntkellfigyelem be venni.
b) Egy adottberuhézâs m iattlebontott és ûjraépitett épûlet,épitm ény
bontésânak költségeit az adottbertzhâzés bekeriilési értékébe kellbe
szim itani.Azfljraépitésköltségeazfjraépitetteszközbekeriilésiérté-
kétfogja növelni.
c) Ingatlan beszerzéseesetén bekerfilésiértékkéntkellfigyelem bevemzi
azingatlan értékében a szerzôdésalapjân beszâm itott,korébban azin-
gatlan bérletijogénak m egvisirlésa cim én fizetett,bérletijogkéntki-
m utatott eszköz könyv szerintinettô értékét.
A bban az esetben,ha a târgyi eszköz bekeriilésiértékét alkotô valam ely
tételértékétkûlföldipénznem ben kellkiegyenliteni,akkora tételforintérté-
kéta véllalkozésâltalvâlasztottirfolyam on kellm eghatârozni.(Lâsd rész-
letesen A z im m ateriâlisjavak bekeriilésiértékének m eghatârozâsacim û fe
jezetbenl)
A z im portbeszerzés ellenértéke kiegyenlithetö exportértzval,exportszol-
géltatéssalis.Ilyen esetben az im portbôlbeszerzett târgyi eszköz forintér-
tékétaz im portbeszerzésszerzödésszerintidevizaértékének az elsö teljesi-
tésnapjân érvényes,avâllalkozâsâlt'
:
tlvâlasztottértékelésim ôdszerszerinti
devizaérfolyam on âtszém itott forintértéken kellm eghatârozni.
N em pénzbelivagyonihozzâjârulâs esetén beszerzésiârnak m inösflla
térgyieszköz létesitô okiratban (példâultérsasâgiszerzôdésben)m eghati-
rozott,le nem vonhato éltalânos forgalm iadôt is m agéban foglalô értéke.
i talakulâsesetén alétesitö okiratban m eghatârozottértéknek az étalaku-
lâssallétrejövô gazdasâgitârsasâg véglegesvagyonm érlegében szereplô & -
téketkelltekinteni.
Csere fltjén beszerzetttérgyieszköz bekeriilésiértéke az eszköz csere
szerzôdés szerinti értéke,a cserébe adott eszköz eladâsi âra.

perfekt 78
 J Befektetetteuçz/côzd/c

A térités nélkiil étvet't térgyi eszközök bekeriilési értéke az âtadônâlki-

m utatottnyilvintartâsi(legfeljebb forgalm i,piaci)érték.
(
' eseAz
tébc
an
jia
nd
bé
ek
sk
ze
ér
nzté
,s
hiaâ
gryaz
téekskzé
knötzk
na
ep
koa
tz
t,i
tö
ll
bob
mé
let
n
ky
éb
na
tf
veélt
leltit
dàôrp
go
yn
it
e
js
iz
bkaö
nzé
ör
k -

l vényes piaci értéke.

A követelésfejében âtvetttârgyieszközbekeriilésiértékeazeszközm eg-
âllapodâs, csereszerzödés,vagyonfelosztésijavaslat szerinti (szém lézott,
bizonylatolt)értéke.
A kfilföldi székhelyfi vâllalkozâs m agyarorszâgi fiôktelepénél a m fikö-
déshez,a t rtozâsok kiegyenlitéséhez részére biztositott u rtôsan rendelke-
zésérebocsétott vagyonként,nem pénzbelivagyonihozzéjértllésformâjé-
ban kapotttérgyieszközszerzôdés,m egéllapodâsszerintiértéke(legfeljebb
a vâm érték és a szém vitelitörvény szerintiegyéb beszerzûsiértékét alkotô
egyéb tételek egyiittesösszege)beszerzésia'rnak m inôsûl.
A bertzhézéshoz kapcsolôdô,véglegesen kapotttnfm ogatés összege nem
csökkentla térgyi eszköz bekeriilésiértékét.
N em lehetrésze a bekeriilési(beszerzési)értéknek:
az âltalénos forgalm i adôrtsl szôlô törvény szerint ellenérték arényâ-
p ban m egosztott elözetesen felszâm itottâltalânos forgalm iadô le nem
j vonhat6hânyada,
a levonhatô elôzetesen felszâm itottiltalinos fogalm iadô összege.
A z elôéllitésiköltségek közé O rtozanak azok a réforditisok,am elyek
a târgyi eszköz elôâllitésa,rendeltetésének m egvâltoztatisa,ûzem be
helyezése,bövitése,ét.alakitésa,eredetiéllagénak helyreâllitésa sorân
közvetlenûlkeletkeznek,
az eszközre m egfelelô m utatôk,jellem zök segitségévelelszim ol-
hatôk ,
az elôâllitéssalbizonyithatôan szoros kapcsolatban âllnak.
T érgyi eszközök esetén az elôâllitési költségck közötl kell szerepeltetni
az idegen vâllalkozés âltalm egvalôsitotl beruhézâshoz a brrtzhéz6 éltalbiz-
tositott,az idegen vâllalkozö felé nem szâm lézott,vâsâroltanyag bekeriilési
értékét,asajâtelöâllitisflterm ék,nyfljtottszolgâlG tisközvetlen önköltség-
éta véséroltanyag,a sajételôâllitâsfltermék ténylegesbeépitésekor,a szol-
géltatésnyûjtissalegyidejûleg.
A közvetlen önköltségben (elöâllitâsiköltségben)nem vehetök szâm itis-
ba az értékesitésiköltségek és azok az igazgatésiés egyéb âltalânos költsé-
gek,am elyek az elôillitéssalközvetlen kapcsolatba nem hozhatôk.
A târgyi eszközök bekeriilésiértékétcsökkenti:
a prôbaûzem eltetés sorén elôâllitott,raktârra vett,én ékesitettterm ék,
teljesitett szolgéltatâs elöéllitâsiköltsége,ennek hiânyâban az éllo-

79 perfek'
 P énztigytszâm vltel

m ânyba vételkcripiaciértéke,illetve a m ég vérhatô fetm eriilö költsé-

gekkelcsökkentett(vârhatô)eladâsiira,
a bekeriilési értékben elszâm olt kam at összegét csökkenti a bertzhâ-
zâsra adottelôleg utân,annak elsznrm olâséig,a beruhâzâsra elkûlöni-
tett pénzeszköz utén, annak felhasznélâsâlg kapotl kam at összege,
legfeljebb a fizetett(fizetendö)kam aterejéig.
A bban az esetben,ha a bekeriilési értéket alkotô valam ely tételröl az
ûzem be helyezésig a szâm la nem érkezett m eg,az illetékes hatôsâg a f-ize-
tendô összeget nem hatârozta m eg.alckor az adott tétel értékét a rendelke-
zésreé1l(5dokum entum ok alapjén kellm eghatérozni.Az igy m eghatérozott
érték és a ténylegesen szém lâzottvagy késôbb m ôdositottfizetendö,illetve
kivetettösszeg közöttikiilönbözettela beszerzésiértéketa véglegesbizony-
latok (szâm la,ahatirozat)kézhezvétele idöpontjâban akkorkellm ôdosiG
ni,ha a kfilönbözetösszege az adotteszköz értékétjelentösen befolyâsolja.
A jelentôsösszeg értékhatérâtavéllalkozâsnak m inden esetben a szim viteli
politikâban kellrögzitenie.
A tàrg p eszkoa èlèrtèketnovelè bekenzlésiértékkèntkellelszém olni:
.

a felûjitâsim llnka ellenértékét,sajâtvâllalkozâsban történö m egvalô-

sités esetén közvetlen önköltségét,
a târgyi eszköz hasznâlati értékét növelô m unkafolyam atok, illetve
m egm unkélâsellenértékétnövelô bérmunkadijat.
érdem esk'iilön ldem elniabérelteszközökön végzettfelfljitâsokat.A bér-
be vetteszköz a bérbeadô tulajdonéban m arad,igy tehéta bérbevevö nyil-
vântartâsâban nem szerepelhet.D e a bérbevetteszközön végzettfelûjitâsa
bérbevevônélben lhâzâsnak m inösiil,am elyetaz iizem be helyezéstkövetö-
en aktivélnikell.
A târgyi eszköz folyam atos,zavartalan,blztonségos iizem eltetését szol-
gâlé javitési,karbantartésim unka ellenértéke,illetve sajétvâllalkozâsban
végzett m egvalôsitésa esetén a felm eriilt és a tevékenységhez közvetlenikl
nem kapcsol6dö költségek értékétnem leheta térgyieszköz bekeriilésiérté-
kében figyelem be venni.
A szâm vitelitörvény alapjân karbantaY snak kelltekintenia tervszerfi
m egelözô karbantartâst is, a hosszabb idöszakonként, de rendszeresen
visszatérô nagyjavitést,valam intm indazonjavitâsi,karbantartisitevékeny-
séget, am elyet a rendeltetésszerti hasznâlat érdekében el kell végeznl, és
am ely a folyam atos elhasznilôdâs helyreâllitésâteredm ényezi.

perfele 80
 J.Befektetetteszkozök

2.2.2.2. Tfiro '/eszkk ök m érlegértékének m eghatârozâsa

2.2.2.2.1. Ftirgy'ï eszközök Jrfl/cc-çtï/c/ccnls'c

A z iizem be helyezéstkövetöen a târgyieszközök értéke a fizikaikopâs és a

m ûszakiavulés m iattfolyam atosan csökken,értékïik fokozatosan âtkeriilaz
elöâllitott és értlkesitett term ékek,nyt-
ljtott szolgéltatisok értékébe.Ezt
terv szerinti érték csökk en ésnek nevezik .A târgyi eszközöket a hasznos
élettartam végén vérhatô m aradvânyértékkel csökkentettbekeriilési (be-
szerzésivagy eliéllitési) értékétazokra az évekre kellfelosztani,am elyek-
ben ezeketa târgyieszközöketvérhatôan hasznâlnifogjâk.
A hasznos élettartam az âltalânos szabâlyok szerintaz az idöszak,am ely
alattaz am ortizâlhatô térgyieszközta gazdâlkodô idôarânyosan vagy telje-
sitm ényarényosan az eredm ény terhére elszém olja.
A hasznos élettartam kétféleképpen értelm ezhetô:
a) az az idöszak,am ely alattaz am ortizâlhatô tirgyieszközta gazdâlko-
dô avérhat6 fizikaielhasznélôdss(példâulazeszköz fizikaijellem zôi
stb.),erkölcsiavulâs(példiultechnolôgiaivéltozâsok stb.),az eszköz
hasznélativalkapcsolatosjogiésegyéb korlitozô tényezôk tigyelem -
bevételévelvérhatôan hasznâlnifogja,vagy
'

b) az a m egtenuelhetö darabszim ,elvégezhetö teljesitm ény vagy egyéb

egységszim figyelem bevételével m eghatérozott idôszak , am ely idö-
szak alatta vâllalkozâs ezeketvârhatôan elö t'udja âllitaniaz am orti-
zélhatô lm m ateriâlis eszköz felhasznélâséval.
A véllalkozésnak a rendeltetésszertihasznélatbavétel,az iizem be helye-
*
zésidöpontjéban a rendelkezésre â11(5inform éciôk alapjân,a hasznosélet-
t' tartam fdggvényében m eg kellhatéroznia,hogy m ennyilesz a târgyieszköz
+ vérhatô realizélhatô értéke a hasznos élettartam végén.A bban az esetben,ha
! a vérhaté maradvényértéke valôszinûsithetôen nem jelentôs,akkorazzal
t
2 nemAkellszâmolni.
z értékcsökkenési leirés nem m és,m int az értékcsökkenés költségként
valô elszâm olâsa.
. A zôvatosség elve alapjén azértékcsökkenéseketelkellsza-m olni,R ggetle-
k nïilattél,hogy a vâllalkozâstérgyévleredm énye nyzreség vagy veszteség.
A z értékcsökkenés m eghatérozésâhoz sziikség van a hasznos élettartam -
ra és egy vélasztott leirésim ôdszen-e.
A leirâsim ôdszerta vâllalkozâs szabadon vâlaszthatja m eg.Ezek a kö-
vetkezôk lehetnek'
.
llneàrls leiràsl m ôdszer,
degressziv,szém tanisor(évek szém a összege)m ôdszere,

8 l per'ek
 P étlztigytszâm m tel

degressziv,m értanisor m 6dszere,

teljvsitm ényaré
'nyosleirâ
'sim thdszer,
egyéb m ôdszer(példâulprogressziv m ôdszer).
A lineérisleirésaztjelenti,hogy ahasznâlatiidö alattévrôlévreazonos
összegû vagy m értéldiértékcsökkenés keriilelszém olésra.A leirés m értékét
a leirâsikulcsfejeziki,am ely a lineirisleirâsalkalm azésa esetén âllandô.
Az elszâm olâsalapjalehetabrutt6 érték,illetveatervezettm aradvényérték-
ke1csökkentettbrtzttd érték.
A lineâris leirâs elônye, hogy kölm yen alkalm azhatô. H âtrénya, hogy
nem követiaz eszköz tényleges elhasznélôdâsét.Jelentôs eltérés esetén sé-
riilhet a valôdisâg elve. A lineéris leirâs alkalm azisa olyan eszközöknél
(példâul épûleteknél) ajénlhatô, am elyeknek hasznâlati ideje hossm'
l,el-
hasznâlôdéslzk viszonylag egyenletes.
A degresszfv lefrés esetén a hasznâlatiidô elsô éveiben a lineéris leirâs-
nâ1több,a hasznâlatiidô utolsö éveiben a lineérisnâlkevesebb értékcsökke-
nés keriil elszâm olâsra.
M ôdszerei:
szâm tanisorm ôdszere (évek szém a összegem ôdszer),
m értani sor m ôdszere.
A szém tanisor m sdszerlnlla leirésikulcsdegressziven véltozik,a szé-
m itâsalapja éllandô ésm egegyezik a lineirisleirâsnélism ertetettszâm itâsi
alappal.

A leirâsik'ulcs kéylete:f n J
l+ n
x n
ahol: 2
n hasznélatiidô
a m ér leirtévek szâm a

A képlet a következö m ôdon is hasznâlhatô:

évek szâm ânak fordlrtottszâmsora

évek szâm ânak összege

A m értanisorm édszerénéla leirâsikulcséllandé,a szém itâsalapja az

évrölévre vâltozô nettô érték.(Nettô érték - brtzttô érték - hasznélatiidô
alattelszim oltértékcsöltkenés.)
A l M '
eirâsik ulcs képlet:f a-n x 100
B

peefekl 82
 J Befektetetteszkozdk

i ahol:
j n hasznl
'latiidö
j' M m aradvânyérték
r. B - brtzttô érték (aktivâléskoriérték bekeriilésiérték)
,

A m értanisor m ôdszere csak m aradvényérték tervezése m elletl hasznél-

hatô.A m aradvânyérték lehetpéldéula hasznilati idö végén hasznosithatô
eszköz hulladék értéke.
A degressziv leirâselônye,hogyjobban követiaz eszköz elhasznâlôdâ-
sét,avtllését.H âtrânya,hogy hasznâlaG nehézkes,bonyolult.
Ez aleirésim ôdszerjôlalkalm azhatô olyan eszközök leirâsénak tervezé-
sénél,am elyeknélgyorsam ûszakifejlôdés(példâulszâm itéstechnikaiesz-
közöknél).
A teljesitm ényarùnyos lefrés olyan mûszaki gépeknél,jirmûveknél
hasznâlhatô,am elyeknél a teljesitm ény m érhetö,tervezhetô.A szém ités
alapja a brtlttô érték,illetve a m aradvényértékkelkonigâltbruttô érték.A z
ïizem be helyezés elöttm eg kellhatérozniaz eszköz hasznâlatiidö alattim a-
xim âlisteljesitm ényét.Ennek ism eretében egy nonnâtkellkiszâm itani.A z
éves(idôszaki)értékcsökkenéskiszém ithat6 az éves(idôszaki)teljesitm ény
és a szâm itott norm a szorzataként.
A teljesitm ényarânyos leirâs elônye,hogy követiaz eszköz fizikaiel-
hasznélôdâsit.Hétrénya,hogy nem képeskövetniam ûrzakifejlôdésm iatti
elhasznâlôdâstés a teljesitm ények dolcum entâlâsa adm inisztrâciôstöbblet-
m unkâtjelent.
A szâm viteli törvény az értékcsökkenés összegének m eghatârozésâval
kapcsolatban lehetôségetbiztositarra,hogy avéllalkozâs a târgyieszközök-
kel kapcsolatban évenként elszâm olandô értékcsölckenés összegének évek
közöttim egosztésânélfigyelem be vegye az adotteszköz hasznélatâvalelért
bevételtterhelô egyéb,az eszköz beszerzésével összefliggö,de a bekeriilési
értéknek nem m inösiils râforditésokataz egyedieszköznek az adottvéllal-
kozisitevékenységrejellem zôköriilm ények alapjén m eghatârozott vârha
ttshasznos élettartam ân belïil,am ennyiben az összem érés elvének érvénye
siiléseaztindokolja.Ezarâforditéslehetpéldéulazeszközûzem behelyezé-
se utânikam at,a devlzahitelek érfolyam kûlönbözete stb.(Ezta m ôdszert
degressziv leirésnak isnevezik.)
A z értékcsökkenés szém itâsânélalkalm azottm ôdszertegyedieszközön-
kéntkellm eghatérozni.A vâllalkozis âlG lkorâbban vâlasztottés a szim vi
teli politikéban rögzitett leirâsi m ödszer m egvéltoztathaté,ha az évenként
elszim olésra keriilö értékcsöltkenés m egâllapitâsakor (m egtervezésekor)
figyelem be vettköriilm ényekben lényeges vâltozâs következettbe.

83 rperfek'
 P énzûr n szâm m tel

E zek a viltozésok a térgyi eszköz

hasznâlatinak idôm rtam éra vagy értékére és
vérhatô m aradvinyértékére
vonatkozhatnak.
E zen m ôdszerek segitségévelm eghatérozhaté az adott eszköz terv sze-
rintiértékcsökkenése,am elyeta költségek közöttterv szelintiértékcsökke-
nésileirâskéntkellelszém ohzi.
A szâm vitelitörvény lehetöségetad an'a,hogy a vâllalkozé az 50.000 fo-
rintegyedibeszerzési.illetve elôéllitésiköltség alattitérgyleszközeinek be-
keriilési értékét a hasznélatba vételkor egy összegben értékcsökkenési le-
iréskéntelszém olja.A kisértéldieszközökre vonatkozô szabélyokata vâl-
lalkozés a szâm vitelipolitikâban rögziti.
A târgyieszközöknélterven felikliértékcsökkenéstkell elszâm olni,ha
atirgyieszköz (ldenem értveabertzhézâst)könyv szerintiértéketar-
tôsan ésjelentösen m agasabb,m intaz adotteszközpiaciértéke,
a térgyi eszköz, a bertthizés értéke t'artôsan lecsökken,m ert felesle
gessé vâlt,vagy m egrongélôdâs,m egsem m isiilés m iattrendeltetésé-
nek m egfelelöen nem hasznâlhatô,llletve hasznâlhatatlan.
A terven feliili értékcsölkkenést olyan m értékig kell elszim olni,hogy a 1
tirgyieszközök a hasznâlhatôsâguknak m egfelelö,a m érlegkészitéskor érvé-
nyes(ism ert)piaciértéken szerepeljenek a m érlegben.Am ennyiben a térgyi
eszköz rendeltetésének m egfelelôen m âr nem hasznâlhatö,illetve hasznâlha j
'
tatlan,m egsem m isfllt vagy hiânyzik,akkor a terven feliiliértékcsökkenés el-
szém olâsa utin az eszközéllom inybôlkikellvezetni.A térgyi eszközök ter-
ven feliiliértékcsökkenésétegyéb réforditâskéntkellelszém olni. ,
A szâm vitelitöl-vény elôirésaiszerinta tirgyieszközök elszém olttelw en
felïiliértékcsökkenése vlsszairhatô,ha a tirgyieszköz köny v szerintiértéke
a terven feliilileirâsok m iatt alacsonyabb,m int a terv szerintiértékcsökke-
nés tigyelem bevételével m eghatârozottnettô értéke és a terven feliill érték-
csökkenés elszém olâsénak okainem vagy csak részben âllnak fenn.Ebben
az esetben a m egbizhat; ésvalôs összkép biztositésa érdekében a térgyiesz-
közta piaciértékére,legfeljebb azonban a telw szerintiértékcsökkenés 5-
gyelem bevételével m eghatârozott nettö értékére vissza kell értékelni
(vlsszairés).A terven felïiliértékcsökkenésvisszairésétaz egyéb bevételek
közöttkell elszém olni.
A térgyieszközök esetében piaciértéknek tekinthetô az értékelés idöpont-
jâban m eghatârozhatöuténpétlâsiir(azaz,hogy azeszköztm ennyiértlehetne
beszerezni),illetve értékesitése esetén énrényesithetö eladisi ér.Abban az
esetben,ha ugyanolyan eszközt m âr nem lehet visârolni,akkor a piaci él-ték
az összehasonlithatô vagy helyettesitô term ék piaci éra. A térgyi eszközök

perfekt 84
 J.Befektetetteszkozok

esetében a véllalkozâs vélaszthatja azta m ôdszert1s,hogy kiszâm olla azt

hogy a térgy i eszközzel elöâllithatô term ékek eladâsl ârâban a térgyi eszköz
értékcsökkenéséta piac elism eri-e vagy sem .H a a piac nem ism erie1,akkora
térgyieszköz könyv szerintilrtéke m agasabb,m inta piaciértéke.
A z âltalénos forgalm iadôrölszôlô törvény,valam inta târsaségiadôrôlés
osztalékadôrôlszôlé törvény is tartalm az elöirâsokata forgalm i,piaciérték
m eghatérozâsâhoz.
A târgyieszközök közötttalâlhatôk olyan eszközök,am elyeket a vâllal-
.
kozâsnem adhatel(példâulzâlogjoggalterhelték).llyen esetben isazem li-
tett m ôdszerek valam elyikévelkell a placlértéket m eghatârozni.
A z értékcsökkenés elszâm olisi kötelezettsége m ellett a szâm viteli tör-
vény kiem eli azokat az eszközöket,am elyek utân nem szabad terv szerinti
értékcsökkenést és értékcsökkenésileiréstelszâm olni.E zek a következök:
'

a f'
öldterïilet,
a telek,
az erdô,
az ûzem be nem helyezettberuhâzés,
a nulléra leirttârgyi eszköz.
a képzôm ûvészetialkotâs,
a régészetilelet,
olyan ke'p és hangarchivum ,illetve egyéb gyu
-jtem ény,egyéb eszköz,
am ely értékébôla hasznélatsorân sem veszit,illetve értéke évrôlévre nô.
A felsorolteszközök közûla f' öldteriiletés telek utin elszém olhatö érték-
csökkenésabban az esetben,habânyam ûvelésre vagy vzgyihulladék térolé-
séra vették igénybe.A bertzhâzâsok utin terv szerinti brtékcsökkenés nem
szâm olhatô e1.A terven feliiliértékcsökkenés a szâm vitelitörvényben m eg-
hatirozott feltételek fennillâsa esetén a bertlhézésok értéke utân is tigye-
lem be vehetô.
A vâllalkozésa szâm vitelitörvény alapjân az eszközök ténylegeselhasz-
nâlôdâsânak m egfelelôen szâm olhatja elaz értékcsökkenés összegét.

2.2.2.2.2.A ftirgyleszközök értékhelyesbltése

A szâm viteli törvény lehetöséget ad arra,hogy a villalkozé piaci értéken

'
értékelje târgyieszközeinek egy részét,abban az esetben,ha a piaciérték
jelentôsen m agasabb,m inta könyv szerm tiérték.Ezen eszközök a követ
kezôk:
lngatlanok és kapcsolôdô vagyoni értékfilogok,
m ûszaklberendezések,gépek,jârm ûvek,

85 perfek:
 P énzitu 'lszâm vltel

egyéb berendezések,felszerelések,Jélnntlvek,
tenyészéllatok.
H a a véllalkozés élnikivân a piaciértékelésm ôdszerbvel,akkorértékhe-
lyesbitésként kell kim ut tni a piaci érték és az egyedi târgyi eszköz terv
szerintiértékcsökkenés figyelem bevételévelm eghatérozottnet'tô értéke kö-
zöttipozitiv kiilönbözetet.
A târgyi eszközök értékhelyesbitését az eszközök között a térgyl eszkö-
zökön belûltârgyieszközök értékhelyesbitéseként,a forrâsok közöttértéke-
lésitartalékkéntkell szerepeltetni.
A piaciértéken történô értékelésbe bevonteszközöknéla leltérnak tartal
m aznia kell:
az egyedieszköz m érlegkészitéskorm eghatérozot'tpiaciértékét(ezta
rendelkezésre â1lô adatok alapjân a vâllalkozéshatârozzam eg),
az egyedieszköz könyv szerintinettô prtékét,
az egyedieszköz értékhelyesbitését.
A z értéldzelyesbitésselkorrlgélt eszköz am ortizilâsa tovébbra is az ere-
detibekeliilésiérték alapjén történik.(A z értékhelyesbitésnem am ortlzâl-
hatô,eredm énytnem befolyâsolhat.)
A könyvekben az értékhelyesbités összegét és annak vâltozésait egyedi
eszközönként ellciilönitetten kellnyilvénG rtani.
A bban az esetben,ha az egyeditérgyieszközönkéntm eghatérozottérték-
helyesbitésösszegejelentösen eltéraz elôzô iizletiév m érlegfordulônapjira
vonatkozôan kim utatotl értékhelyesbités összegétôl,alckor a lelte al alété-
m asztottkûlönbözet
növeliaz értékhelyesbités és értékelésitartalék összegét,ha a térgyéviér-
tékhelyesbitésösszegem eghaladjaaz elözô éviértékhelyesbitésösszegét,
csökkentiaz értékhelyesbités és értékelésitartalék összegét,ha a térgyévi
értékhelyesbités összege alacsonyabb,m intaz elözö év1értékhelyesbités
összege,legfeljebb azonban az elözö iizletiév m érlegfordulônapjéra vo-
natkozôan kim uuatotl értékhelyesbités összegéig.
A z iizleti év m érlegkészitésekor a térgyi eszköz piaci értéke alacsonyabb a
tervszerintiértékcsökkenésselm eghatérozottnett6 értékénél,nkkor(azértékhe
lyesbitésm egsziintetéseut'
inlterven feliiliértékcsökkenéstkellelszém olni.
A z értékhelyesbitésselérintetttérgyieszközök eszközéllom ânybôltörté-
nô ldvezetésekor az eszközzelkapcsolatban nyilvéntartot'tértékhelyesbitést
és értékelési tartalékot is m eg kell szùntetni.
A z értékhelyesbitések m egâllapitâsânak, elszém olâsânak szabilyszen'
i-
ségét a köny vvlzsgélônak a kötelezö könyvvizsgélatkeretében ellenôriznle
kell.O lyan villalkozssoknâl,ahola könyvvizsgélatnem kötelezö az értéke-
lés felïilvizsgélatâvalkönyvvlzsgâlôtkellm egbizni.

eoréekt 86
 J Befektetetteszkdzok

2.2.3.A térgyi eszközök éllom ényvéltozésainak bem utatésa

T érgyi eszközök éllom énynöveked ései:

beszerzés,
sajâtelôâllités,
alapitiskor,jegyzettt8keem elésekornem pénzbelivagyonibetétként
âtvétel,
aktivélâs,
térités nélkùli âtvett,ajéndékként,hagyatékként kapott,többletként
fellelt,âtvetttirgyi eszközök,
âtsorolâs,
-
értékhelyesbités(csak értékbelivéltozâstjelent),
-
terven feliili értékcsökkenés visszairâsa.
T ârgyi eszközök éllom énycsökk enései:
ter'v szerintiértékcsökkenés(csak értékbelivéltozéstjelent),
terven feliiliértékcsökkenés(csak értékbeliviltozâstjelent),
értékesités,
alapitéskor,jegyzetttôke em elésekornem pénzbelivagyonibetétként
âtadis,
térités nélkiilâtadotttérgyieszközök,
hiâny,selejtezés,m egsem m isûlés,
étsorolâs,
-

értékhelyesbitéscsökkentése (csak értékbelivéltozâstjelent).

2.2.3.1..,4 târu 'i eszközök âllom ânynövekedéseinek bem utatâsa

B eszerzés:a târgyieszközök m egvâsârlâsa,am elynek keretében a beke-

rïilésiértéknek (beszerzésiârnak)m egfelelô összegetaz adotttârgyiesz-
köz fökönyviszém lén eszköznövekedéskéntkellkim utatniegyidejûleg
a szâllit6i tartozés növelésével vagy készpénzes vésârlés esetén a pénz-
târszâm la csökkentésével.K apcsolôdô tételaz âltalénos forgalm iadô e1-
szâm olésa.
Sajételôéllftés:a târgyieszközök sajâtvéllalkozésban történô létreho-
zâsa, m egvalôsitâsa, am elynek keretében az elôâllitâs sorân keletkezett
költségböl a elöéllitési költség részét képezö összeget a m egfelelô térgyi
eszköz fôkönyviszàm lân eszköznövekedéskéntkellkim utatni.
A z elszém olâs serén az elôâllitésiköltség nem a költségnem ek köziilke-
riilk lem elésre,hanem az elöâllitâslköltséggelazonos összeg a hozam ok kö-
zött a sajât elôéllitésfl eszközök aktivélt értékeként kerfil elszâm olâsra.

87 perfek'
 P énziigyiszâm m tel

Eredm ényhatésként(eredm énycsökkenésként)azok atételekjelennek m eg,

am elyek az elôéllitâsiköltségben nem vehetök figyelem be.
A lapitéskor,jegyzetttôke em elésekor nem pénzbelivagyonibetét-
kéntâtvet'ttârgyieszközök:alapitâskor,jegyzetttöke em elésekora tulaj-
donosok iltalrendelkezésrc bocsâtotttérgyieszköznek m inösûlô eszközök
illom énynövekedéskénttörténô elszém olésa.K apcsolôdô tételaz âltalânos
forgalm i adô elszém olâsa.A z eszközök éllom ânyba vétele sorén a létesitö
okiratban szereplö értéketkötelezettségkéntkellld m utatnia cégbirôsâgibe-
jegyzés m egtisrténtéig A bejegyzégkora kötelezettség összegétajegyzett
tôke em elésévelegyidejûleg m eg kellszûntetni.A m elm yiben a tökeem elés
sorén ézsiô keletkezik,akkor az esem ény érintia töketartalékotis.
A ktivélés: a târgyi eszközök hasznâlatba vételét, iizem be helyezését
jelenti.
Téritésnélkiilétvet'
t,ajândékként,hagyatékkéntkapott,többletként
fellelt étvet't térgyi eszközök :az ellenérték nélkùl m egszerzett târgyi esz-
közök âllom ânyba vételétjelenti,am elynek sorén az eszköz piaciértékét,
térités nélkiillâtvétel zsetében az âtadônâlkim utatottnyilvânu rtési értékét
(nettô értékét),dem axim um apiaciértéketeszköznövekedéskéntésrendki-
viilibevételnövekedésként kell elszâm olni.A szém vitelitörvény elöirâsai
szerintaz elszém oltrendkiviilibevételtelkellhatârolnl,m erthalasztottbe
vételnek m inôsûl.A z elhatirolâst a nyilvântartisba vett eszköz értékének
eredm énycsökkentô tételkénttörténô elszâm olésâval cgyidejûleg arânyo-
san kell feloldani.K apcsolôdô tétcl az âltalânos forgalm i adô elszém olésa.
F
.

E rtékhelyesbités'
.az ingatlanhoz nem kapcsolôdô vagyoniértékû logok.
és szellem iterm ékek piaciértéke és nyilvântartis szerintiértéke közöttipo-
zitiv kiilönbözet.A z értélchelyesbités elszâm olâsa sorin az eszköz értéké-
nek növekedésévelszem ben asajâttöke(értékelésitartalék)növekedéseâl1,
am ely esem ény eredm ényhatéssalnem jérhat.A z értékhelyesbitéselszâm o-
lâsa sorén a térgyi eszközök m ennyisége nem véltozik, csak az értéke nö-
vekszik.
i tsorolâs:az itsorolâs akkorvâlik szûkségessé,ha a beszerzet'teszköz
hasznilatiideje vagy tévesen keriiltm egéllapitésra,ezérta készletek közïil
âtkellsorolnia târgyieszközök közé,vagy véltozottaz aredetileg helyesbe-
sorolés.
T erven feliililrték csökltenés visszafrésa:a terven felûliértékcsökkenés
elsznfm olt összege visszairhatö,ha a terven feliili értékcsökkenés elszâm olâ-
sénak okainem ,illew e csak részben âllnak fenn.A visszairâs összege nem
haladhatja m eg a korsbban elszâm olttenren felûliértékcsökkenés összegét.
A térgyieszközök értéke avisszairâsutén nem haladhatjam eg aterv szerlnti
értékcsökkenés tigyelem bevételévelm eghatérozottnettô értéket.
1

eerfele 88
 J.Befektetetteszkozök

2.2.3.2.ad târgyieszközök âllom ânycsökkenéseinek bem utatâsa

T erv szerintiértékcsölkkenés:a térgyieszközök értéke a hasznâlat sorân és a

mûszakifejlôdéskövetkeztében folyam atosan csökken.A terv szerintiérték-
csökkenéstköltségkéntkellelszâm olni.h z értékcsökkenéselszém olâsa csak az
eszköz értékének csökkenésétidézlelö,m ermyiségivâltozâssalnem jér.
A térgyieszközöknélterven feliiliértékcsökkenéstkellelszâm olni,ha
a térgyieszköz (ide nem értve aberuhâzést)könyv szerintiértékc tar-
tôsan ésjelentösen m agasabb,m intaz adotteszközpiaciértéke,
a târgyi eszköz, a beruhâzâs értéke tartésan lecsökken,m ert felesle-
gessé vâlt,vagy m egrongélôdés, m egsem m islilés m iatt rendeltetésé-
nek m egfelelôen nem hasznilhatô,illet've hasznâlhatatlan.
A terven feliili értékcsökkenést olyan m értékig kell elszâm olni,hogy a tér
gyieszközök a hasznâlhatôsâ ak m egfelelö,a m érlegkészitéskor érvényes
(ism ert)piaciértéken szerepel
jenek am érlegben.,km ennp'ben atérgyieszköz
rendeltetésének m egfelelôen m ér nem hasznâlhatô, illew e hasznâlhau tlan,
m egsem m isiiltvagy hiânyzik,akkora terven feliiliértékcsölckenés elszâm olésa
utén az eszközéllom énybôlkikellvezetni.A térgyi eszközök ten ren feliili ér-
tékcsökkenésétegyéb râforditéskéntkellelszâm olni.
F

E rtékesités:a tirgyieszközök ellenérték felében

. történô étadâsâtlel
. enti,
am elynek keretében a térgyi eszközök nyilvântartâs szerinti értékét egyéb
râforditisként, a kapott ellenértéket egyéb bevételként kell elszâm olm .
K apcsolôdô tételaz âltalânos forgalm l adô elszâm olésa.
A lapftéskor,jegyzetttôke em elésekor nem pénzbelivagyonibetét-
ként étadott térgyi eszközök :a véllalkozés a târgyieszközök âtadâsâval
a nem pénzbelivagyonibetétet âtvevô véllalkozâs ttzlajdonosévé vélik,
vagy tulajdonihânyadât növeli,am elynek ellenében részesedést (rész-
.
vényt,ûzletrésztstb.)kap ebbôlatérsaségbôl.A nem pénzbelivagyonibe-
tétkéntétadott térgyleszközök nyilvântartâs szerinti értékét rendkivûliré-
forditésként,a kapott részesedés létesitö okirat szerinti értékét rendkivùli
bevételkéntkellelszâm olni.K apcsol6dô tételaz âltalânos forgalm iadô e1-
-
szâm olâsa.
T érités n élkiil étadott térgyi eszközök : a tirgyi eszközök ellenérték
nélkiiliétadâsjtjelentl,am elynek keretében az âtadotttérgyieszközök nyil-
vântartés szerintiértékétrendkiviillréforditâsként kell elszâm olni.K apcso-
lôdô tétel az éltalânos forgalm i adô elszâm olésa.
H iâny,selejtezés,m egsem m isiilés:a târgyleszközök terven feliiliér-
tékcsökkenéseként kell elszâm olni.
E rtékhelyesbftés csökkentése:a térgyieszközök korâbbiévekben nyilvén-
* tartottértékhelyesbitésétcsökkentenikellabban az esetben,ha a piaciérték ésa

89 pe,
 P énziigylszâm vltel

nyilvânGrtés szerinti érték kiilönbözete sziikségessé teszl. Sh ékhelyesbités

csökkentésévelegyidejûleg az énékelésitaltalékotcsökkentellikell.
i tsorolés:abeszerzetteszközhasznélatiidejevagy tévesen keriiltm eg-
âllapitésra,ezért a térgyi eszközök közïil ât kell sorolni a készletek közé,
vagy véltozotta eredetileg helyesen történtbesorolés(m inösités).

2.2.4.A térgyi eszközök fgk önyvi nyilvéntartésa

2.2.4.1..d târgyieszközök m eu klenése a szâm latûkörben

A térgyieszközöketaz eszközök közöttaz l.szim laosztélyban az alibbiak

szerint,a következö fökönyvi szâm lâkon célszertirészletezni:

12 16.T ârgyi eszközök

12.lngatlanok és a kapcsolödé vagyoniértékl'
ijogok
12 1.F öldterùlet
122.T elek,telkesités
123.Vpûletek,épûletrészek,m lajdonihânyadok
124.E gyéb épitm ények
125.O zem körön kiviiliingatlanok,épûletek
126.lngatlanokhoz kapcsolôdô vagyoniértékfijogok
127.lngatlanok értékhelyesbitése
128.Ingatlanok terven felûliértékcsökkenése és am zak visszairâsa
129.lngatlanok tel'v szerinti értékcsökkenése

13.M fiszakiberendezések,gépek,jârm fivek

l3 l.T erm elô gépek,berendezések,szerszâm ok,gyârtôeszközök
132.Term elésben közvetlenïilrésztvevö jârm ûvek
137.M ûszakiberendezések,gépek,jârm ûvek értékhelyesbitése
138.M ûszakiberendezések,gépek,jârmûvek terven felûliértékcsök-
kenése és annak visszairâsa
139.M ûszakiberendezések,gépek,jénnûvek terv szelintiértékcsökkenése

14.Egyéb berendezések,felszerelések,jérm fivek

141.O zem i(iizleti)gépek,berendezések,felszerelések
142.Egyéb jérm ûvek
143.lrodai,igazgatâsiberendezések és felszerelések
144.C zem körön kiviiliberendezések,felszerelések,jârmûvek
147.Egyéb berendezések,felszerelések,jirmûvek értékhelyesbitése ?
'

eerfek# 90
 J Befektetetteszkozok

148.Egyéb berendezések,felszerelések,jirm ûvek terven felûliérték-

usöltkznése és annak visszairz
'sa
149.Egyéb berendezések,felszerelések,jârmûvek terv szerintiérték
csökkenése

'

15.T enyészéllatok
-
15l.T enyészillatok
152.lgisâllatok
l53.E gyéb éllatok
157.T enyészâllatok értékhelyesbitése
l58.T enyészâllatok terven felûliértékcsökkenése és annak visszairésa
159.T enyészéllatok terv szerintiértékcsökkenése

16.Beruhézésok,feltijitésok
-
161.Befejezetlen benzhâzâsok
l62.Felûjitésok
168 .B eruhézisok terven felïill értékcsökkenése és annak vlsszairâsa

* 2.2.4.2...4 târgyieszkk ök âllom ânynövekedéseinekfgkönyvi

.
elszâm olâsa

1.B eszerzés:

455.B eruhâzssiszâlliték l6.B ertlhézésok

1/a.

465.V ém és Pénzugyörség
'
- elszsm oléslszâm la

1/b.

.
47.R övid lelérattk kötelezettségek
vagy 38.Pénzeszközök

1/c.

1/a. abeszerzésiérrészétképezö szillitôiteljesitm ények,le nem von

<, ' hatô éfa stb elszim olâsa
.

9 1 perfek'
 P énziigytszâm m tel

1/b. vâm költség,vâm il'utterhelö vâm terhek,illeték elszém olâsa

1/c. aktivilésig felszâm itott,illetve az adottidöszakra vonatkozé hitel-
kam at,biztositâsidij,hat6sâgidij,bankgarancia stb.elszâm olâsa
A beruhâzâshoz közvetlenûlkapcsol6dô devizaszâm lân m eglévö devi-
zakészlettelnem fedezett devizakötelezettségnek a târgyieszköz ïizem be
helyezéséig terjedö idöszakra elszâm olt ârfolyam vesztesége az im m ate-
riâlisjavak bekeriiléEiértékétnöveli,az irfolyam nyereség ezzelszem ben
csökkentia bekeriiléEi értéket.
A kûlföldi szâllitôkkalszem benikötelezettség kiegyenlitése:
T 455. B ertlhâzâsi szâllitôk
K 384. E lszâm olâsibetétszâm la

A pénziigyiteljesitéskorkeletkezettérfolyam veszteség elszém olâsa:

T 8762.Kûltbldipénzértékre szôlô eszközök éskötelezettségek pénziigyi- l
leg rendezett irfolyam vesztesége
K 455. B eruhizâsi szâllitôk

A hasznélatba vételig keletkezettérfolyam veszteség elszim olâsa bekeriilési

értéket növelô tételként: '
T 16. B en thézâsok .
K 8762.K iilföldipénzértéltre szôlö eszközök és kötelezettségek
pénziigyileg rendezet'térfolyam vesztesége

A pénziigyiteljesitéskorkeletkezettirfolyam nyereség elszém olâsa:

T 455. B eruhézâsi szâllitôk
K 9762.K û1lb ldipénzértékre szôlé eszközök és kötelezettségek
pénziigyileg rendezett érfolyam nyeresége

A hasznâlatba vételig keletkezettérfolyam nyereség elszém olâsa bekeriilési

értéket csökkentô tételként:
T 9762.K ïilföldipénzértékre szélé eszközök és kötelezettségek pénzïigyi-
leg rendezett ârfolyam nyeresége
K l6. B eruhâzâsok

A va-m hatôség âltal kivetett âlG lénos forgalm i adô addig nem igényelhetö
vissza és nem m utathatô kia 466.E lözetesen felszafm itottéltxalénos forgalm iadô
szâm lân,am ig a vâllalkozâsnem teljesitette kötelezettségéta vâm hatôsâg felé.
A z iltalânos forgalm i adô késôbb visszalgényelhetö összege im portbe-
szerzés esetén,m int költségvetéssel és egyéb adôhatôsiggal szem beni kö-
vetelés,egyéb követelésnek m inôsùl.

eerfekt 92
 J Befektetetteszkozök

465.V ém és Pénzilgyôrség
elszém olâsiszâm la 368.E gyéb követells

1.

1. im portbeszerzés utén a vâm hat6sig iltaalkipetett âltalinos forgal-

m iadô elszém olésa

A kötelezettség kiegyenlitése utân:

466.E lözetesen felszâm itott

368.E gyéb követelés âltalânos forgalm l adé

2.

2. im portbeszerzés utén a vim hatôsâg âltalkivetettés visszaigényel-

hetô âltalânos forgalm l
'adô

A beO l z salkapcsolatbr keletkezeh abekeriilésiérték részétnem képezö

hatôsâgi dijakat, t
*lletékeketa ha a véllalkozés összköltség eljérissal készit
eredm énykim uttxistéskizér6lag az 5.szém laosztélyban sza'm olja elköltségeit,
egyéb szolgélà tésok költségekéntkellkim um tniaz 53.szâm lacsoportban:

46...-47.R övld lelsrat'tk kötrlezrttségrk 53.E gyeb szulglltatésuk kialtségcl

1.

- 1. hatôségidijak,illetékek összegének elszâm olésa

2.Sajâtelôéllités:

A z 582.Sajételöâllitâsfleszközök aktivâltértékeszém lâtkellhasznâlni,

.
ha a véllalkozisösszköltség eljârissalkészitiereclm énykim utatésétéskölt-
ségeitkizérôlag az 5.szâm laosztélyban szém olja e1.

582.Sajâtelöâllitâstkeszközok
aktlvâlt értéke 16 1.B ertzhâzésok
)
è 2/a.
k.
.

93 peae
 P énztigylszâm vltel

2/a. elöéllitisiköltség elszém olésa aktivéléskor,éllom ényba vételkor

(az elöâllië siköltségek elszém olésa az 5.K öltshgnem ek szâm la-
osztilyban kiilön-kïilön jelenik m eg)

A sajâtvillalkozâsban létrehozottfljtârgyieszközök utén egy idôszakbatl

lehet az âlt lânos forgalm i adôt bevallnni és visszaigényelni.H a az élG lénos
forgnlm iadô nem igényelhetö vissza,akkor az elöâllitésiköltség részétképezi.

3.A lapitéskor,jegyzett tôke em elésekor nem pénzbelivagyonibetét-

k ént étvett térgyi eszköz:

A tirgyieszköz elszim olisa az eszköz âtvételével egyidôben:

479.Kûlönfélerovid lejératflegyéb
kötelezettségek 161.B enlhâzâsok

3/a.

A tôkeem eléselszim olésa a cégbirôségivégzésalapjén:

41l.Jegyzetttôke 32/33.Jegyzett de m ég be nem
4 12.T öketartalék fizetetttöke

3/b.

K apcsolôdô tételkéntkellelszém olni:

32/33.Jegyzett,dem ég benem 479.Kulönfélerövld lejératflegyéb

fizetetttöke kötelezettségek

3/c.

3/a. a nem pénzbelivagyonibetét létesitö okiratban m eghatérozottér-

tékének elszém olésa
3/b. tökeem elés létesitö okiratban m eghatérozott értékének elszé-
m olâsa
3/c. a nem pénzbelivagyonibetét létesitö okiratban m eghatérozott ér-
tékének elszâm olâsa

T erm észetesen a gyakorlatban ezt az elszém olést egyszeriibb m édon is

m eg lehet oldani.

eerfekl 94
 J.Befektetettcxz/clzé/c

A kiilföldl székhelyu
'' vâllalkozés m agyarorszâgi fi6ktelepénél is czt az
y vlszl
uInulâ
'si form l
't kvll alkalm azni.A szi
'm viteli törvlny elfsirâ
'sa szerint
jegyzetttökekéntkellkim utatnia m ûködéshez,a tartozâsok kiegyenlitésé-
hez sziikséges,a kûlfoldi székhelyu
''vâllalkozis iltalbiztositott,tartôsan a
fiôktelep rendelkezésére bocsitottvagyont.
A z éltalânosforgalm iadô törvény szolgâltatésnpkjtâsnak tekintiajogok
ésm âsim m ateriâlisjavak âtengedését,igy az im m ateriâlisjavak nem pénz-
belibetétkénttörténö étengedése éltalénos forgalm iadé köteles.A befekte-
,

tö m egtizeti,az âtvevô cég levonhatja az éltalinosforgalm iadét.

A kétcég közötta következô m egâllapodâsjöhetlétre:
az itvevö cég m egtéd ti az éltalénos forgalm iadôt a befektetö vâllal-
r kozésnak,
vagy
az étvevô adé cég viseliaz éltalénos forgalm i adétés nem kériannak
m egtéritését.
A z éltalânos forgalm iadô elszim olisa,ha az âtvevô cég m egtéritiaz âl-
talânos forgalm iadôt a befektetô véllalkozésnak :

479.Kûlönfélerövid lejâratù egyéb 466.Elôzetesen felszâmitott

kotelezettségek âltalénos forgalm lad6

1.

1. a nem pérlzbelivagyonibetétlétesitô okiratban m eghatérozott ér-

tékéhez kapcsolôdô éltalinos forgalm iadô elszém olâsa

A z éltalânos forgalm iad6 törvény elöirâsaiszerintaz adôalanytm egil-

letiaz adôlevonâsijog,ha a szolgâltatâsnyéjtis sorân az adötegy m âsik
adôalany râ éthâritotta.E bben az esetben a befektetô vâllalkozés m egtize-
ti,az étvevö vâllalkozâs pedig visszaigényelhetiaz âltalânos forgalm iadô
összegét.
Ellenkezô esetben,ha a befektetö vâllalkozâsbefizeti,de nem hâritja ât
az élt.alsnos forgalm iad6 összegétaz âtvevö târsaségra,akkor annak össze-
gét az étvevö véllalkozés nem igényelhetivissza.
A bban az esetben,ha a befektetô villalkozâs éthéritotta az âltalénos for-
galm iadô összegétaz étvevöre,de az étvevô ennek összegétnem igényelhe-
tivissza,akkor az ad6 összegévela nem pénzbelibetétkéntâtvetttérgyiesz-
közök bekeo lési értékétkellnövelni:

95 eerfekd
 P énztlgylszâm vitel

479.Kûlönfélerövid lejâratû egyéb

kötelezettségek 16.B zruhézésok

2.

2. anem pénzbelivagyonihozzéjirtzléslétesitö okiratban m eghatâro-

zott értékhez kapcsolôdô le nem vonhatô éltalénos forgalm iadô
elszâm olâsa

A beruhâzisrévén m egvalôsulttérgyieszközaktivilâsénak elszâm olâsa(az

elözôekben bem utatottesetek alapjânl:
l6.B en lhszisok 12 16.T érgyieszközök

3/d.

3/d. a térgyieszköz aktivâlâskoribekeriilésiértékének elszâm olâsa

4.Térftésnélkiilétvett,ajéndékként,hagyatékkéntkapott,többletként
fellelt térgyi eszközök elszém olésa:

98.R endkiviill bevételek 16.B an lhâzâsok

4/a.

4/a. térités nélkù'l étvett eszköz szim vitelitörvény szerintiértéke,illet-

ve ajândékként,hagyatékkéntkapott,többletkéntfellelteszköz pi-
aciértékének elszém olâsa

A z étvételm iattkeletkezettrendkiviilibevételtaz âtvételkor passziv idöbeli

elhatârolâskéntkellelszim olni:

48.Passziv ldöbelielhatârolés 98.R endkiviillbevételek

4/b.

4/b.téritésnélkiilétvett,ajéndélcként,hagyatékkéntkapott,többletként
fellelteszköz értéke nliattkrletkezd tltuldkivûlibcvétel elllaté
'rtl-
lésa

eorf.kf 96
 J.Belektetetteszkôzok

E v végén az adotteszköz am ortlzâcltyânak

. a brtzt'tô értékhez viszonyitott
arânya segitségévelaz elhatâroltösszeg arényos részét felkelloldaniaz e1-
hatirolâs alôl, és rendkio li bevételként kell elszâm olni. A fenti m ôdon
m eghatirozottrendkiviilibevétel elszim olisival az eredm ényre gyakorolt
hatés nulla értéldi lesz.

98.R endkiviilibevételek 48 Passziv idöbelielhatârolâs

4/c.

4/c. arânyos összeg feloldâsa az elhatirolâs alôl

5.U'1-forgéeszki)z étsorolésa térgyieszközzé (ha a véllalkozés a klszle-

.

telkrôlfolyam atos nyilvéntartéstvezet):

2.K észletek 16 B ertzhâzâsok

5/a.

5/a. bekerfilésiérték étvezetése

H asznâltforg6eszköz âtsorolâsa ftirgyïeszközzé,ha azti/-

çtlrtpfti.ça be-
szerzés tjvl/pcn történik:

5 1.A nyagköltslg 12 l6.T ârgyl eszközök

E:
5/b.

. 5/b. bekeriilésiérték âtvezetése

o sszköltség eljârâsû eredm énykim utatâs készitése és kizârôlag

*
. költségnem i költségelszâm olâs esetén a vâltozâsokat az 5 1.A nyagköltség
k
4
és az 57.Telw szerintiértékcsökkenéslleirâs szém lacsoportok segitségével
k javasoltlevezetni.
A fentigazdaségi esem ény elszém olhatô flgy is,hogy az eszközt elôször
1 akészletekközévezetikvissza,majdinnentörténikazâtsorolésa.
è A haqznélatbavételtt
'
slaz âtqorolrîqnapjrîig pitlhlng elqzrîm oland?ïfhrték-
csökkenés összegének könyvelése:

97 perfek
 P énziir a szzm m tel

129 159.Térgyleszkozok tel'v

szerlntlértékcsökkenése 571.T erv szerintiértékcsökkenésileirés

5/c.

5/c. terv szerintiértékcsökkenés összegének elszâm olâsa

F

6.E rtékh elyesbités elszém olésa:

127 157 T ârgyieszközök

417.értékelésltartalék értékhelyesbitése

6/a

6/a. piaci érték és a könyv szerintinettô érték pozitiv kiilönbözetének

elszim olisa

7.T erven feliili értékcsökken ls visszairésa:

A térgyieszközök terven felïiliértékcsökkenésének visszairâsa:

T 128 168.T ârgyieszközök terven felûli értékcsölckenése és annak
visszairâsa
K 9664.T ârgyi eszközök visszairtterven feliiliértékcsökkenése

2.2.d.J...4 târgyicyzàlzl/câllom ânycsökkenéseinekfëkönyvielszâm olâsa

1.Ertékcsökkenés elszém olésa (m ennyiségivéltozâssal nem ,csak ér-

tékvéltozâssalJ*ér):

H a a véllalkozâs összköltség eljârâssalkészitleredm énykim utatâsâtés

költségeitkizârôlag aköltségnem ek közöt'tqzâm olja e1,akkoraterv qzerinti
értékcsökkenésileirést az 571.T e1'v szerinti értékcsöltkenésileirâs szém lin
szim olhatja e1.
l29 159.T ârgyieszközök telw 57 1.T erv szerlntl
szerintiértékcshkkenése értékcsokkenéslleirés

l/a.

1/a. terv szerinti értékcsölckenés összegének elszém olâsa

eersle 98
 2.Befektetetteszközök

A térgyi eszközök terven felïili értékcsökkenésétm inden esetben egyéb

:
4 râforditéskéntkell elszém olnia 86.E gyéb riforditésck szâm lacsoponban.
A térgyieszközök terven felûliértékcsökkenésére,valam intvisszairâsâ-
jt
,
ra vonatkozö szabilyok m iatt a terven feliili értékcsölckenést célszerû az
t
.
eszközök közöttkïilön fökönyvi szâm lén kim utatni.

l28 168.T ârgyi eszkbzök ten 'en

felûh (14ekcs8kkenése
' 86.E gyéb réforditâsok

'
1/b.

j 1/b.tervenfelûliértékcsökkenésösszegénekelszâmolâsa
- E gyéb éllom énycsökk enések elszém olésa:

A z âllom ânycsöltkenések elszâm olâsa a térgyieszközöknélsajâtos e1-

szâm olâstjelent,m ertezen eszközök értéke legalâbb két(értékhelyesbités,
t
,
.
terven fclikl értékcsökkenés esetén több) fökönyvi szâm lân talâlhatô.A z
Ms' eszközök nyilvéntartésbôlvalô kivezetésekorezeken a szâm lékon szereplô
)' értéketkellmegsziintetni.
r a) A târgyieszközök terv szerintiéstenren felûliértékcsökkenésététkell
vezetnia brtztts érték szém lâra,m ajd a szâm lân egyenlegkéntm utat-
kozô nettô értéket kell elszâm olni az egyéb râforditâsok közé.
b) A z é
'llom z
'nycsökkenések elszé
'm olé
's2
'nak m é
'sik m ôdjé
'talkalm azva
elkellszâm olnirâforditésként a târgyieszközök brtztté értékét,
az elszim oltrâforditésokatcsökkentenikellaz eltelthasznélatiidô
alattelszâm olt telw szerinti értékcsökkenéssel,
az elszâm oltrâforditâsokatcsökkentenikellaz elszâm oltterven fe
likli értékcsökkenéssel.
A bban az esetben,ha a nyilvéntartisokban szerepelértékhelyesbités,ak
%
.4'
korannak összegétism eg kellszûntetnl.

99 perfekl
 P énzligytâ'
zfiviw fcf

x
dz âllom ânycsökkenések elszâmolâsa az a)esetben:
129 159 T érgyleszközök terv
12 16.T ârgyieszközök szerlntlértékcsökkenése

a/1

l28 168.T ârgyieszközèk ten ren felull

érlékcsökkenése és annak visszairfisa

a/2.

8.R âforditésok

a/3.

a/1. halm ozottterv szerintiértékcsökkenés âtvezetésének elszâm olâsa

a/2. terven felïiliértékcsökkenés halm ozottösszegének étvezetése
a13. nettô érték elszém olâsa egyéb râforditésként

Wz âllom tinycsökkenések elszâm olâsa a b) esetben:

l29 159.T ârgyl eszkozok
ten rszerlntl
12 16.T ârgp eszközök 8.R âforditâsok értékcsökkenése

b/1. b/2.

l28 168.T érgyleszkozök

terven felilli
értékcsölckenése

b/3. r-

b/l. bruttô érték kivezetésének elszim olâsa

b/2. halm ozotttelw szerintiértékcsökkenés kivezetésének elszém olésa
b/3. telw en felûli értékcsökkenés halm ozottértékénzk elszim olâsa

peefekt 1O0
 J.Befektetetteszkozok

l27 157. Fârgyieszközök

értékhelyesbitése 417.zrtékelésltartalék

4.

4. értékhelyasbités összege kivezetésének elszém olisa

A tirgyi eszközök ten 'en felûli értékcsökkenésével, annak visszairâsé-

val,valam intazértékhelyesbitésselkapcsolatosszabâlyok alapjén m egélla
pithatô,hogy egy adotttérgyieszköznek vagy terven feliiliértékcsökkenése
van,vagy értékhelyesbitése.
A z egyéb réforditâsok között kell elszâm olni:
az értékesitést,
a selejtezést,
a hiânyt
a m egrongâlôdâst,
a m egsem m isùlést.
A rendkiviili réforditésok közöttkellelszém olni:
a gazdasâgitérsaségba nem pénzbelivagyonibetétkénttörténô étadâst,
a téritésnélkûliétadâst(becsûltforgalm iérték utâniâltalânosforgal-
m iadôvalnöveltértékben).
A felsorolt âllom ânycsökkenéseknek van eredm énytnövelö hatisa is.
A z egyéb b evôtelek közöt'tkell elszém olni:
az értékesitetttirgyieszközök éltalânos forgalm iad6tnem tartalm azé
ellenértékét,
a kéresem ényekkelkapcsolatos biztositôitéritéseket.
A rendkfviilibevételek közöt'tkellelszim olni
a gazdasâgitârsasâgba bevitttârgyieszközök létesitö okiratban m eg-
hatârozott értékét,
a térités nélkûlâtvetttârgyieszközök âtadô âltalközölt nyilvântartâs
szerinti (legfeljebb forgalm i,piaci) értékét,ajândékként,hagyaték
ként kapott,többletként fellelt eszközök âllom ânyba vételekor érvé-
nyes piaci értékét.
A nem pénzbeli vagyoni betétként történô étadâs és a térités nélkûli ét
-

adâs esetén az âltalânos forgalm i adô elszâm olésa a felek közötti m egâlla
+ podâs fliggvényében a következö m ödon történik:

10 1 eedek'
 P énzûgytszâm vitel

ha az J/lflg viseliaz âltalânosforgalm iflffgf

467.Flzetendö éltalénos forgalm lad6 88.R endkivûllrâforditésok

1.

1. fizetendö âltalânos forgalm iadé elszâm olâsa

ha az fi/vel,l m egtéritiaz âltalânosforgalm ifl#gf.

'
467.Flzetendô âltalânos forgalm ladé 368.E gyâb követelések

1.

l. fizetendô iltalânos forgalm iad6 elszâm olâsa

A kötelezettslg ellenében âtadott târgyi eszközök elszém olését kétféle

m ôdon lehetm egvalôsitani:
a kötelezettségzk szém léval szem ben,
értlkesitésésbeszâm itâskom binâciôjâval.
M ind a két m egoldâs esetén az eszköz brtlttô értékét és halm ozott terv
szerinti,terven felûliértékcsökkenésétaz egyéb réfordités szâm lâvalszem -
ben kellkivezetni.

W z egyes âllom ânycsökkenések /ctynyvc/luçlnc/cegy lehetséges m 6dJ.a:

2.T érgyi eszk özök ôrtékesitése:

2/a.B rtzttô érték kivezetése:

r

T 861. Ertékesitettlm m ateriâlisJavak,

. tirgyieszközök könyv szerinti ér
téke
K 12 16.T àrgyieszközök

2/b.T erv szerintiértékcsökkenés kivezetése:

T 129 139 149 159.T érgyi eszközök telw szerinti értékcsökkenése
K 861. E rtékesitetl im m ateriâlisJavak,târgyieszközök könyv
szerintiértéke

perfek, 1OJ.
 J Befektetettcxz/cokl/c

2/c.T erven feliiliértékcsöltkenés kivezetése:

T 128 168.T érgyieszközök terven feliiliértékcsölckenése
K 861. értékesitettim m ateriélisJ'avak,tirgyieszközök könyv
szerinti értéke

2/d.A térgyieszköz értékhelyesbitésének kivezetbse:

T 417. Vrtékelésitartalék
K 127 157.Térgyi eszközök lrtélchelyesbitése

M egjegyzés:
A véllalkozâsolyan térgyieszközöknélisalkalm azhatja a piaciértéken
történô értékelés m édszerét,am elyekkel kapcsolatban korébban terven fe-
lûliértékcsökkenéstszâm olt el.E bben az esetben elöször a terven felûliér-
tékcsökkenés összegétkellvisszairm ,és azutén lehetelszâm olniaz értékhe
lyesbités összegét.Ebböl következik,hogy egy adotttârgyi eszköz esetén
egyszerre a kettô nem szerepelhet.

2/e.Eladâsiérkönyvelése szém la alapjén:

T 311. B elföldikövetelések
K 961. értékesitettim m ateriilisjavak,térgyieszközök bevétcle
K 467. Fizetendö ilG lénos forgalm iadô

3.T érgyi eszköz nem pénzbeli betétklnt történ6 étadésa:

3/a.B rtztt6 érték kivezetése:

T 88 1. T érsasigba bevitt eszközök nyilvéntartés szerinti értéke
K 12 16.T érgyi eszközök

*
3/b.T erv szerintlértékcsöltkenés kivezetése:
T 129 159.T ârgyi eszközök terv szerintiértékcsökkenése
* K 88 1. T érgaségba bevitt eszközök nyilvéntaru q qzerinti értéke

) 3/c
T 1.
2T
8er
1v
6e8
nfelïi
liért
ékcsökke nés ki
v ez etése:
T érgyieszközök terven felïiliértékcsökkenése és annak
.
k

visszairésa
K 88 1. T érsaségba bevitt eszközök nyilvéntartés szerlnti értéke

3/d.A târgyieszközök értékhelyesbitésének kivezetése:

T 417. Vrtékelésltartalék
c K l27 157.T érgyi eszközök értékhelyesbitése

103 eerfekl
 P énzug viszàm vltel

3/e.T érgyieszköz létesitö okiratés annak m ôdositâsa szerintiértékének el-

szàm olàsa az apportbevltelkor:
T 368. K ûlönféle egyéb követelések
K 98 1. T ârsasigba bevitteszközök létesitô okiratban m eghatâro
zott értéke

3/f.A cégbirôsigivégzésalapjân,a bejegyzésidöpontjâval:

T 17. Tulajdonirészesedéstjelentö befektetések (részesedések)
K 368. K ïilönféle egyéb követelések

3/g.A'ltalânos forgalm i ad6 elszim olisa, ha az âtvevö az âfât m egtériti az

it.adônak.
T 368. K ïilönféle egyéb követelések
K 467. Fizetendö âltalinos forgalm i ad6

H a az âtvevö az âfâtnem téritim eg az iKadtm ak,akkor a szém laösszefdggés

a következö
T 88 1. T ârsaségba bevlttvagyontérgyak nyilvânl rtés szerintiértéke
K 467. Fizetendô élt lânos forgahniadô

4.T érgyi eszközök térités n llkiili âtadâsa:

4/a.B rtlttô érték kivezetése:

T 8891.T érités nélkizl 2'tadotteszközök nyilvz
'ntarté
's szerintiértéke
K 12 16.T ârgyi eszközök

4/b.T erv szerintiértékcsökkenés kivezetése:

T 129-159.T ârgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
K 8891.T érités nélkfiléG dotteszközök nyilvântartés szelintiértéke

4/c.T erven felûli értékcsöltkenés kivezetése:

T l28 168.T ârgyi eszközök terven felïili értékcsökkenése és annak
visszairâsa
K 889 1.T érités nélkiilât dotteszközök nyilvântartés szelintiértéke

4/d.A târgyieszközök értékhelyesbitésének kivezetése:

T 4 17. Ertékelésitartalék
K 127 157.T ârgyi eszközök értékhelyesbitése

eerfekf 104
 J.Bqfektetetteszkôzok

+ 4/e.A ltalénos forgalm iadô elszém olâsa,ha az âfitaz itvevö m egtériti:

) T 368. Kïilönféle egyéb követelés
K 467. Fizetendö iltalânos forgalm iadô

H a az ifât az âtvevô nem téritim eg:

T 889 1.T érités nélkiilitaadott eszközök nyilvântartis szerintiértéke
K 467. F izetendô éltalénos forgalm iadô

5.Térgyieszközök hiénya,selejtezése,m egsem m isiilése:

+

h
'
5/a.A târgyieszközök terven feliillértékcsökkenése:
T 8664.T irgyieszközök clszâm oltterven feliiliértékcsökkenése
K 128 168.T ârgyieszközök teN en felûliértékcsökkenése és an-
nak visszairâsa

. K apcsolôdô tételkéntkellelszâm olniaz eszköz könyvekböltörténö kiveze-

'
+
tését:
k*
T 128 168.Târgyieszközök terven feliiliértékcsökkenése és annak
visszairisa
'* l29 159.T ârgyieszközök tel'v szerintiértékcsökkenése
K 12 l6.T irgyi eszközök

5/b.A térgyi eszközök értékhelyesbitésének klvezetése:

T 4 17. E rtékelésiG rtalék
K l27 157.T ârgyicszközök értékhelyesbitése

> 6.T érgyi eszköz étsorolésa forgöeszközzl:

h aszn âlatba n em ve// târgy i eszköz J/.jw rtvfim /-

- tlrgge-
çzlla ë.
.

l6.B en lhézâsok 2.K észletek

' E: E:
6/a.

.. 6/a. bekeriiléslérték âtvezetésének elszâm olésa

105 perfek'
 P éttzûr a xzfizrlvl/cl

hasznâltffiro lbeszkk âtsorolâsaforgôeszközzé:

O''sszköltség eljârésû eredm énykim utatâs készitése és kizârôlag
költségnem enkénti költségelszâm olâs esetén a vâltozâsokat az 51.
Anyagköltség szâm la segitségéveljavasoltlevezetni.

571.Tel'v szennti 129 159.Térjyieszközök terv

értékcsölckenésllefrâs szerintiértekcsökkenése

6/a.

12 16.T érgyieszközsk 2 K észletek 51.A nyagköltség

6/b. 6/c.

6/a. elszém olt értékcsökkenés visszavezetésének etszim olâsa

6/b. a könyv szerintibrutté érték J
atvrzetébe a készietek közé
6/c. a készlet elszim olâsa anyagköltségként
#

7.E rtékhelyesbités csökk entése, m egsziintetése:

117.Im m atenâllsjavak
értékhelyesbitése 417.zrtékelésltartalék

7/a

7/a. értékhelyesbités csökkentése

2.2.5.A târgyi eszközök és az eredm énykim utatés kap csolata

A térgyi eszközök éllom ényéban bekövetkezett véltozésok esetenként ha-

tâstgyakorolnak a villalkozâs eredm ényére.
o sszköltség eljérâssalösszeéllitotteredm énykim utatâskészitése esetén
a târgyi eszközök tel'v szerinti értékcsökkenési leirâsa az E'rtékcsökkenési
leirés soron fog m egjelenni.A sajételôéllitésû târgyieszközök elôillitési
költsége eredm énytnövelô tételkénta Sajâtelöâllitésfleszközök aktivâltér-
téke sorba keriilbeâllitâsra.
A z egyéb vagy rendkivùlibevételek közöttkellkim utatni(az eredm ény-
kim utatâstfpusétélfdggetleniil)a térgyieszközök értékesitésébôlszénnazö
bevételeket az értékesités idöszakâban.

perfekt 106
 2 Befektetetteszkôz6k

A z egyéb bevételek között kellkim utatm :

a kéresem ényekkelkapcsolatos bevételeket,
a biztosité éltalfizetett,illet've a m érlegkészités idöpontjâig elfoga-
dott,visszaigazolt térgyévi,illetve a târgyévet m egelôzô iizleti évi
kâresem ényhez kapcsolôdô összeget,
a térgyieszközök terven felûliértékcsökkenésének visszairtösszegét.
A z egyéb râforditésok közöttkellelszâm olni:
az értékesitetttârgyieszközök könyv szerintiértékét,
a hiényzth, n térgyévben m egqem m isïilt,az âllom énybôlkivezetetttâr-
gyi eszközök készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékével
csökkentettkönyv szerintiértékét,
a târgyieszközök terven felïillértékcsökkenését.
R endkiviilibevételkéntkellelszém olni:
atulajdonosnél(tagnél)agazdaségitirsaségbabevitttârgyieszközök
létesitö okiratban m eghatârozott értékét,
a térités nélkïil âtvetttârgyieszközök âtadô éltalközölt nyilvântartés
szerinti(legfeljebb forgalm i,piaci)értékét,az ajândékként,hagyaték
ként kapott,többletként fellelt eszközök éllom ényba vételekor érvé-
nyes piaci értékét.
R endkio liréfarditéskéntkellelszâm olni:
at'ulajdonosnil(tagnél)agazdasâgitirsasâgbabevitttirgyieszközök
nyilvânt rtés szerinti értékét,
a térités nélkiilétadotttârgyieszközök nyilvéntartésiértékét,valam lnt
a becsûltforgalm iérték utén felszim itottésm eg nem téritettéltalénos
forgalm iadé összegét.

* 2.2.6.A térgyieszközök m egjelenése a ldegészitô m ellékletben,illetve

az iizletijelentésben

j
.
A térgazyiért
esz közökkelkapc s
o l
atban a kiegészi
tö mz l
l
ékcsökkenés elszâm olâsénak m ôdszereit;
ékl
etbenközöl
nikel
l:
a târgyi eszközök bruttô értékének
nyitô éllom ényét,
növekedését,
csökkenését,
az âtsorolâsokat;
a térgyi eszközök halm ozottértékcsökkenésének
nyitô éllom ényit,
t
ujjvekedését,

l07 eerfek'
 P énziiu ,lszâm m tel

csökkenését,
az âtsorolâsokat;
a târgyéviértékcsöltkenésileirâs összegétlegalibb m érlegtételek sze-
rintibontésban,ezen beliil
a telw szerinti leirist lineérisan,degressziven és teljesitm ényarâ-
nyosan,egyéb m ôdszerrel,
a terven felûliértékcsökkenést,
a terven felïili értékcsökkenés visszairtösszegét;
a târgyieszközök értékhelyesbftésének
nyité értékét,
növekedését,
csökkenését,
zârô értékét
legalâbb ingatlanok,m ûszakiberendezések,gépek,jârmûvek,egyéb beren-
dezések,felszerelések,jârm ûvek bontisban;
az értékcsökkenésileirâsim ôdszer vâltozo tésa esetén a vâltozâs ered-
m ényre gyakorolt hatését;
a környezetvédzlm étközvetlenùlszolgilô tirgyi eszközök
nyitô brutlö értékét,
a brtlttô érték növekedését,
a brut'tô érték csökkenését,
- az âtsorolésokat
a halm ozott értékcsökkenés nyitô értékét,
a halm ozott értékcsökkenés térgyévinövekedését,
a halm ozott értékcsökkenés târgyévicsökkenését,
az âtsorolâsokat,
a târgyévi értékcsökkenési leirés összegét legalébb a m érlegtételek
szen ntibontâsban.

2.2.7.A térgyi eszközök an alitiku s nyilvântartésa

A târgyi eszközökröl egyedi, vagy csoportos nyilvéntartist kell vezetni.

A szém vitelitörvény az analitiltusnyilvéntartâsform éjâtnem irja elö köte-
lezöen.Tartalm étolyan m ôdon kellkialakitani,hogy segitségetadjon ava-
gyon m egâllapitâsâhoz,ellenörzéséhez és a kiegészitö m elléklettelszem ben
tâm asztott inform âciôs igények kielégitéséhez.
A térgyi eszközök analitikus nyilvântartésânak ajénlotttartalm a ezek
alapjân akövetkezô:

perfekt 1O8
 2.Bejektetetteszkozök

1. a térgyleszközök azonositàséhoz sziikséges adatok'

.
târgyi eszköz m egnevezése,
azonosité adatok,
beszerzésidôpontja,
hasznélatba vételidôpontja,
térgyi eszköztlétesitô cég,szâllité pontos m egnevezése,cim e,
. egyéb adatok;
L Il. âllom inyi és értékadatok,ezek véltozésai:
nktivéléskoriérték
vélasztott értékcsök-k enésileirisim ôdszer,
vârhatô,tervezetthasznâlatiidô,
ténylegesen elszém olt terv szerinti értékcsökkenés összege, ennek
vâltozâsa,
elszâm oltten 'en felfiliértékcsökkenés és elm ek véltozésa,
a terven felitll értékcsökkenés visszairtösszege,
târsaségiadôrôlés osztxalékadôrôl szôlts törvény szerinti értékcsökke
nés összege,
értékhelyesbitésre vonatkozô adatok;
)
*
111.l
e ltâr
i,le
ltéroz
âsifeljegyzések;
IV .a târgyieszközhöz kapcsolödô tartozékok felsorolâsa,valnm int
j V .m inden olyan egyéb inform âciô,am elyetavillalkozésfontosnak tart.
. A csoportos analltlkus nyilvéntart'is hom ogén eszközcsoport esetén al
) kalm azhatô.
A csoportos nyilvint.artis tartalm a:
''

a brtzttô érték és véltozâsa,

az elszém olttel'v szerintiértékcsökkenés és ennek vâltozâsa,
az elszém oltten ren felûliértékcsökkenés és cnnek vâltozâsa,
a terven fellili értékcsökkenés visszairtösszege,
a m erm yiség stb.
* A z analitt'kus nyilvéntartésok egy-egy fôkönyvi szém léhoz kapcsolôd

'
j nakA észém
sközvi
ötttelik kötel
ezö e gyezö ségnek ke l
lfenn âl
ln i
.
itörvény elôirésaiszerinta beszém olé elkészitése elôt'tolyan
'

: leltél't kell összeâllitxani, am ely tételesen és ellenérizhetö fonn éban tartal-

m azza a véllalkozés fordulônapon m eglévô eszközeinek m ennyiségétés ér-
! tékét,valamintafonésokértékét.Eszerintaleltéramérlegegyikalapdoku-
.. m entâciôjânak tekinthetö.
A tételesm ennyiségileltirozâs elkeriilhetö és a leltirelkészithetô a nyilvén-
tartésok alapjén is,ha a véllalkozâsa nyilvintadâsokatfolyam atosan,nap
' rakészen vezeti.
*

l09 Msel
 P énziir 'tszâm vitel

2.3.B efektetett p énziigyi eszközök

2.3.1.A befektetettpénziigyi eszközök fogalm a,tartalm a,

csoportositésa

2.3.1.1...4 befektetettpénziigyieszközökfogalm a,tartalm a

B efektetett pénziigyi eszközök között a m érlegben azokat az eszközöket

kellkim utatni,am elyeket a vâllalkozâs azzala céllalfektetettbe m âs vâllal-
kozésnâl,adottâtm âs vâllalkozésnak,hogy otttartôsjövedelem re (oszo -
lékra,illetvekam atra)tegyen szertvagy befolyâsolâsi,ellenörzési,irânyitâ-
silehetöségetérjen el.A befektetettpénziigyieszközök sajâtosséga,hogy
vâllalkozâson kiviilterm elnek a vâllalkozâs szâm âra hasznot.
A befektetettpénziigyi eszközök között
a részesedések,
az értékpapirok és
az adottkölcsönök
keriilnek elszâm olisra.

2.3.1.2..
,4 befektetettplaz:gy,feszközök csoportonrtâsa

A tartös részesedések m lal'donl'ogotm egtestesitö hosszû tévû befektetések.

A befektetéselsödlegescélja ajövedelem szerzés.
A részesedésm eé elenésiform âja lehet:
a részvénytârsasignâlrészvény,
a korlâtolt felelösségt
'z
'tirsasignâliizletrész,
-
a betétitirsasâgnélvagyonibetét,
a közkeresetitirsasâgnâl,a közös vâllalatoknélés az egyesûlésnélva-
gyonihozzâjârulâs,
a szövetkezetnélrészjegy,
a kockézatitôketérsaségnélkockézatitôkerészvény,
-
a kockâzatitökealapnâlkockâzatitökejegy.
A részvény legfontosabb jcllem zöi:
részesedéstm egtestesitô okirat,ebbôlkövetkezôen a részvény tulaj-
donosa a részvény névértékéig avâllalkozâstulajdonosâvâvâlik,
arészvényesszavazatijoggalrendelkezik arészvénytârsasâg közgyt h'-
lésén,
a részvényes befektetetltôkéjéta részvénytérsaEâg nem fizetivissza
(ez alôlkivételta részvénytârsaség m egszûnésének esete képez),

perskt 110
 2.Befektetetteszközök

-
a részvénytirsaség a részvények névértéke utân évente véltozù m érté-
kitosztalékot llzet,
arészvények piaciértéke(ârfolyam a)âltalâbanjelentösm értékben in-
gadozik,az ârfolyam alakulâsâtelsôsorban a piacihelyzetés a vâllal-
kozâsûzletieredm ényebefolyâsolja,
a részvényeknek viszonylag m agas az érfolyam kockâzaba.
A részvényestkillönfélejogok illetik m eg:
osztalékjogosultsâg'
.arészvényesjogosultaz adôzotteredm ény m eg-
hatârozotthényadéra (osztalékra),az osztalék nagységitrészvényti-
pusonkénta közgyu vléshatérozza m eg éshagyjajévé,
likvidâci6s ârbevételi hânyad.
' a részvénytârsaség felszém olisakor,
végelszém oléskor a részvényesek a hitelezök kielégitése utén fenn-
m aradt vagyon bizonyos hényadéra lgényttarthatnak,
elsvételijog.
.a részvényesnek az ajoga,hogy az alaptöke em eléseso-
rén eddigirészesedése arényâban fljrészvényeketjegyezzen,
tagsâgijogok..szavazatiésvélasztôijog,közgyfilésihatérozatok m eg
tém adésânakjoga,ellenörzésijog.
'f
A tartés hitehriszonyt m egtestesitô értékpapirok hitelviszonyon alapulé
hosszù tivtkbefektetések.A befektetés elsödleges célla
. a hozam ,a kam ateléré-
'
j se,m isodlagos célaz értékesités sorén realizélhatô irfolyam nyereség.
*' (M értékpapirok fogalm ât,csoportositéséta 3.3.fqezettérgyalja,ebben a
részben csak a tartôshitelviszonytm egtestesitô értékpapirokkalfoglalkozllnkz)
+ A tartôs hitelviszonytm egtestesitô értékpapirok a m érlegben részletezés
' nélkïil, egyetlen soron szerepelnek. A z értékpapirok lehetnek kapcsolt,
egyéb részesedésiviszonyflés egyéb véllalkozésok értékpapirjai,ezeketa
kiegészitô m ellékletben kellrészletezni.

'
A tartésan adottkölcsönök m âsoknak (m is vâllalkozésnak,dolgozö-
nak)nyfjtottpénzkölcsönök és hitelintézetnéllekötötttartésbankbetétek.
A befektetéselsôdlegescélja ajövedelem szerzés.
.
A tartôsan adottkölcsönök am érlegben részesedésiviszony szem pontjâ-
b(5lrészletezhetöek.Ezek alapjân m egkïilönböztetiink
kapcsoltvâllalkozâsnak adottkölcsönöket,
. egyéb részesedésiviszonyban levö vâllalkozâsnak adottkölcsönöket,
l -
valamint
. egyéb tartôsan adottkölcsönöket.
k
,

111 perfek'
 P énzûu 'lszâm vitel

2.3.1.3.,4 befektetettpénziigyieszközök m egielenése a m érlegben

A vâllalkozés, az éves beszim olô m érlegénél a szâm viteli törvény â1ta1

rögzitetten kétféle sém a köziilvâlaszthat.A z éves beszâm olô ,,A '',illetve
B ''véltozatflm érlegében a befektetettpénziigyieszközök m érlegföcsopol't
az alâbbiakbanjelenik m eg:
A /III.B efektetett p énziigp'eszközök
1. T artôs részesedés kapcsoltvâllalkozâsban
2. T artôsan adot'tkölcsön kapcsoltvéllalkozâsban
3. E gyéb tartös részesedés
4 . T artösan adottkölcsön egyéb részesedésiviszonyban â1l(5 vâllal-
kozâsban
5. E gyéb t rtôsan adott kölcsön
6. T artös hitelviszonytm egtestesitö értékpapirok
7. B efektetettpénzflgyi eszközök értékhelyesbitése

2.3.2.A b efektetett pénziigyi eszközök értékelése

2.J.2.7.,4 befektetettpénziigyieszközök bekeriuésiJr/tf/ctfzze/c

m egh atârozâsa

R észesedések értékelése azok nyilvântartâsba vételekor:

-

r V ételé
'r
+ Beszerzéshez kapcsolôdôan kitizetettbizom inyidij
+ V âsiroltvételiopciô kiiréjânak tizetettopciôsdij
C zletivagy cégérték*
+ N egativ iizletivagy cégérték *
Bekeriilési(beszerzési)érték

*E tételek klzârôlag közrvetlen lrényitéstbiztositö részesedések beszerzéseesetén kom -

gâlhatlâk a részesedés bekerillésl értéket

A z âllom inyba vételsp eciâlis esetei'

.
cégalapitâs,valam int vâsârlés esetén a részesedés bekeriilési értéke a
létesitö okiratban rögzitettérték,
közvetlen irânyitâstbiztositô befolyâsolâsm egszerzésekor (75% fe-
lettirészesedésvisârlâsakor),pozitiv vagy negativ ûzletivagy cégér-
ték keletkezéqekor nem a vételér, hanem a p iaciél'ték m inöqïilbekerii-
lési értéknek,

perfekf 1 12
 J Befeldetetteszkôzok

abizom ényosidiJésavâsâroltopciôvételidija,haam egszerzettrészese-

déhez egyértehnfien hozzl
'rendelhetö,kotelezöen al
- ttivélandö,
italakulâsesetén azl'
j részesedésbekeriilésiértékeajogelödvéllalko-
zâs végleges vagyomnérlegének a befektetésre jut6 sajit tôkéjével
arinyos összeg.
A hitelviszonyt m egtestesitô értékpapfrok értékelése azok nyilvéntar-
tâsba vételekor
+ V ételâr(fizetettellenérték)
+ Beszerzéshez kapcsolôdôan kifizetettbizom ânyidij
+ V éséroltvételiopcié kiirôjénak fizetettopciôsdij
V ételérban levô kam atösszege (kam atozé értékpapirok esetpbcn)
Bekeriilési(beszerzési)érték

A tartös adott kölcsönök âllom ényba vétele a kihelyezéskori,illetve a

lekötéskori értéken történik.A devizéban adott kölcsönök bekeriilési érté-
kének m egâllapitéséra a devizéstételekre vonatkozé âltalânos szabélyok ér-
vényesek.(Részletesen lâsd devlzâsköveteléseknéll)

2.3.2.2.-.4 befektetettpénziigyieszközök m érlegértékének m eghatârozâsa

A részesedések m érlegértékének m eghatérozisa az alébbim édon történik:

+ Bekeriilési(beszerzési)érték
E rtékvesztêsek*
+ V isszairâsok**
+ D evizâban fennillô részesedések m érlegfordulônapiértékelésébôl
szérm azô jelentôs érfolyam kïilönbözete
R észesedések m érlegértéke

*R észesedések esetében értékvesztéstkellelszém olniakkor,ha a részesedés köny v sze

rintiértéke tart6san jsJelentösen m agasabb,m inta részesedés placlértéke.A z értékveszté-
qek iàqqzege nz eltszé értékek veszteséglellegïi killtm bözete
A piaclérték m eghatsrozésa sorân figyelem be veendô szzm pontok:
a térsasâg tart6splaclm egitélése,annak tendenciéja,
a részesedés felhalm ozottosztalékkalcsökkentetttôzsdei,tôzsdén kiviiliérfolyam a,
annak tendencléja,
atérsaség sajéttôkéleésajegyzetttôkéle,lllew earészesedéskönyv szerintiértékeés
névértéke arânya,
a m egszfinö vâllalkozésnéla vârhatban m egtérulô összeg.
-

t kell**
,
Aakroés
ha râzesedés
bbliizlzmtlér
évekbenzie
legkés lsz
tés émo
kor ltacl
ipl értékv
ér eszt
téke ésent
jel össze
ôs géés
en tvtl
ss
vz
al a
si
résmsaagasa
an lcsök kenmteln
bb, i
nt
t annak konlyv szerlntlélcéke.A z én ékvesztls vlsszairâsévala részesedéskonyv szerlntiértè
kenem haladhatla m eg a bekenllésl(beszerzésl)értéket.

113 perfek
 P énzùgvlszâm m tel

A z értékvesztés m eghatérozésânâl a tart6ssâg alatt, m int âltalâban, a

m érlegkészitést m egelôzô egy évet kell érteni,de nem m inden esetben.A
szâm vitelitörvény nem csak a tartésségot,hanem a tartös tendenclétisneve-
siti. E hhez kapcsolödôan a tartôssâg kritérium irôl a vâllalkozâsnak kell
döntenie ésdöntéséta szâm vitelipolitikéjâban rögzitenie.

A hitelviszonyt m egtestesitô lrtékpapirok m érlegértékének m eghaté-

rozâsa:
+ Bekeriîlési(beszerzési)érték (könyv szerintiérték)
E rtékvesztések*
+ V isszairésok**
+ D evizéban fennâllô részesedések m érlegfordulénapiértékeléséböl
szérm azô ielentôs érfolyam kûlönbözet
R észesedések m érlegértéke

*l-litelvlszonyt m egtestesitö, eg y évnélhosszabb lejératflértékpapirok

. esetében érték-
vesztéstkellelszsm olniakkor,ha az éllfkpapirkönyv szenntiéldéke tartôsan ésjelentôsen
m agasabb,m lnt az értékpapir piaclértéke.A z értékvesztések összege az elôzô értékek vesz-
teséglellegfikiilènbözete.
A piaciérlfk m eghatérozâsa sorân figyelem be veendô szem pontok:
a'zértékpapirklbocséttàânak piaclm egitélése,alm ak tendenciéja,
aklbocsst6 alejératkoranévértéketésafelhalmozottkam atotvérhatéan m egtizeti-e,
illew e m ilyen arânyban fizetim ajd m eg,
az értékpapirfelhalm ozottkam attalcsèkkentetttözsdei,tözldén kiviillérfolyam a,pl-
ac1 értéke,annak tendenclâla.
**A korâbbl ûzleti években elszâm olt lrtékvesztés összegét visszairéssal csökkentem
kell,ha az értékpapir m érlegkèszitéskon placi érlfke Jelentosen es tartôsan m agasabb,m lnt
annak kbny v szen ntiértéke .Az értélcvesztés visszairésévalaz értékpapirkönyv szerintlérté-
ke nem haladhatlam eg abekeriilésl(beszerzésl)értéket.

A tart6san adott kölcsönök m érlegfordulénapiértékelésénél

követelés tartalm fltartés kölcsönökre a követelések szabilyait,
apénzeszköz t.artalm fltartôsbankbetétekre a pénzeszközök szabâlyait
kellalkalm azni.
(Rèszletesen làsd a kovetelések,lllct've a pénzeszközök tém aköröknéll)

2.3.3.A befektetet't pénziigyi eszközök éllom ényvéltozésainak

b em utatésa

A tartös részesedések éllom énynövekedései:

részesedés vâsârlisa azonnali tizetéssel
részesedés vâsârlâsa opciôs ûgylettel

perfekt 114
 J.Bqfektetettc-çz/côzti/c

részesedésekre befizetés alapitâskor,alaptöke-em eléskor

-
téritês nélkûliâtvétel
-
apportkénttörténö âtvétel
-
forgatésicélflrészesedés itsorolâsa tartés részesedések közé
A tartés részesedlsek éllom énycsökkenései:
- étsorolés befeld etésicélflrészesedések köziilforgatésicélflrészesedé-
sek közé
tartôs részesedés értékesitése
-
dcvizé's részvstldésvk év végiértékelése
-
tartôs részesedés m cgsem m isûlésc
-
térités nélkiîliât-ldâs
apportkénttörténö étadés
értékvesztés és annak visszairésa
A tart6s hitelviszonyt m egtestesitô értékpapfrok éllom inynövekedései:
-
vâsârlâs
térités nélkûli âtvétcl
apportkéntkapott értékpapir
t
' -
forgatâsicélflértékpapir âtsorolâsa
A tartôs hitelviszonytm egtestesitô értékpapirok éllam ânycsökkenései:
értékesités
-
âtsorolis forgôeszközök közé
-
devizâs értékpapirok év végiértékelése
-
m egsem m isulés
-
térités nélkiill âtadâs
-
apportba adâs
-
értékvesztés,és annak visszairésa
t

2.3.4.A b efektetett p ènziigyi eszk özök fôköny vi elszém olâsa

) 2.3.4.1.a
/
4befektetettpénziigyieszközökmemklenéseaszâmlatûkörben
17- 19.B efektetett p énziigyi eszközök
17.Tulajdonosirészesedéstjelent6 befektetések (részesedések)
171.T art6s részesedések kapcsoltvâllalkozâsban
172.E gyéb tartôs részesedés
177.R észesedések értékhelyesbitése
179.R észesedésck értékvesztése és am zak visszairâsa

115 perfekl
 P énztir ,lszâm m tel

18.H itelviszonyt m egtestesitô értékp apirok

18 1.A llam kötvények
l82.Kapcsoltvâllàlkozâsok értékpapirjai
183.Egyéb véllalkozâsok értékpapirjai
184.T artds diszkont értékpapirok
185.V âllalkozâstéleltérö gazdélkodô szervek értékpapirjai
189.értékpapirok értékvesztése ésannak visszairâsa

19.T artésan adott k öleqisniik

19 1.T artôsan adottkölcsönök kapcsoltvâllalkozâsban
192.T artôsan adottkölcsönök egyéb részesedésiviszonyban âl1(5 vâl-
lalkozésban
193.E gyéb txartôsan adottkölcsönök
195.T artôs barlkbetétek
198.Pénziigyilizing m iattikövetelés
199.T artôsan adottkölcsönök és bankbetétek értékvesztése és annak
visszairâsa

2..3.4.2.,4 befektetettpénziigyieszközök âllom ânynövekedéseinek

y'
to layvfelszâm olâsa

a) T artés részesedések

1.R észesedés vâsérlâsa azonnaliflzetéssel

2.R észesedés vésérlésa op ci6s iigylettel

2/a. Opciôsdij âttztalâsa
2/b.Opciösdij elszâm olésa bekeo lésiértékkéntaz opciô lehivâsakor

3.R észesedésekre befizetés alapitésk or,alap tôk e-em eléskor

3/a. B efizetés
3/b.Részesedésâllom ânyba vétele a cégbirôsâgibcjegyzéskor

4.T éritls nélkiili étvétel

4/a. T érités nélkûli âtvételaz âtadô szerintikönyv szerintiértéke és a
piaci érték köziila klsebb értéken
4/b.i tvetteszköz értékének idöbelielhatârolâsa

5.A pportként történfi étvétela létesitô oldratban foglalt értéken

perf.le 116
 J.Befektetettc-çzkt7zfl/c

6.F orgatési célti részesedés étsorolâsa könyv szerintiértéken

384.E lszâm olâsi

betétszsm la 17.T artbs részesedések

E:
1.

368.K iilönféle
egyéb kovetelések

2/a. 2/17.
3/a. 3/b.

98.R endkivizllbevételek

4/a.

479.K ïilönféle rövid

x Iejératfl
egyéb kötelezettségek

5.

'.' 483.H alasztottbevételek 371 372.R észesedések

E:
4/b. 6

l17 l'erl
 P énztir 'tszâm m tel

7.K övetelésfejében kapottrészesedéselszém olâsa

3 11 V evök 368 K iilonféle egyéb kovetelések

E:
7/a

17.T artés részesedések 869.K ûlönféle egyéb réforditésok

7/c

7/b.

7/a. K övetelés kivezetése könyv szerintiértlken

7/b. R észesedés âllom ânyba vétele
7/c. H ltelezési veszteség elszém olésa
M egjegyzés:a gazdasâgiesem ény technikaiszém laközbeiktatâsanélkûl
is elszâm olhat6.

8.A talakulés keretében a részesedések növekedése,csökkenése

l7.Tartfs részesedések (régl) 88.Rendkiviillréforditisok

8/a.

98.Rendkiviillbevételek 17.Tart6srészesedések (l'

t)
8/b.

A t'ulajdonoskönl
yvelése:
8/a. R égi részesedés köny v szerinti értékének ld vezetése
r

8/b. U J.részesedés éllom ânyba vétele a Jogel

. öd véllalkozâs végleges
vagyonm érlegének sajittökéjévelarânyosösszegben

9.E rtékhelyesbftés elszâm olésa

A szâm vitelitörvény lehetöségetbiztositarra,hogy a tartôs részesedése-

ketpiaciértékre felértékelhesse a vâllalkozâs,am ennyiben a piaciérték m a

perfekA 118
 J.B qfektetetteszklizsk

gasabb m érlegkészitéskor,m int a könyv szerintiérték.A z értékhelyesbités

. elszâm olâsa eredm ényt nem érinthet.A z értékhelyesbités alkalm azésénâl
/.-
, be kelltartania következetesség elvét.
A m ennyiben a vâllalkozâs é1a piaciértékre történö értékelés lehetôségé-
$
%)q vel, akkor az értékelést az egyedi értékelés elvének beG rtâsâval kell elvé-
j, gezni.Azértékeléshelyességétkönyvvizsgélôvalhitelesitenikellakkoris,
# ha a vâllalkozâsnéla könyvvizsgélatnem kötelezô.A z értékhelyesbités a1-
kalm azâsétés az brtékelésbe bevonteszközök köréta szâm vitelipolitikâban
'

rögzitenikell.
;
178.Tartts részesedések ért.hely. 417.értékelésitartalék

9/b.

t
9/a.

9/a E'rtékhelyesbités elszâm olâsa, am ennyiben a piaciérték m agasabb,

m int a könyv szerintiérték a m érlegkészitéskor
9+ E'rtékhelyesbités kivezetése részben vagy egészben, ha a piaciér-
ték az elôzö évhez klpestcsökken

b) T art6s hitelviszonytm egtestesitô lrtékpapfrak

1.Tartés hitelviszonytkifejezô értlkpapirok vésérlésa azonnaliflzetéssel

2.K am atozé értékp ap irok vésérlésa azonnali fizetéssel

2/a. B ekeriilésiérték elszém olésa
-
2/b. V ételérban levô kam attartalom elszém olésa
*

t> 3.Tartôshitelviszonytjelentô értékpapir vésérlésa opciösiigylettel

t
3/a. O pciôs diJ.âttzt lâsa
r 3/b. Opciôsdij elszâm olésa bekeriilésiértékkéntaz opciô lehivésakor

4.T érités nélkiili étvétel,id6beli elhatérolés

5.A pportâtvétel

r 6.A tsorolés a forgéeszk özök köziil

1 l9 perfekl
 Jv nzfio 'lszâm vltel

7.B ekeriillsiérték és névérték kiilönbözetlnek elhatérolésa,ha a beke-

riilésiérték lkisebb m int a névérték
7/a. Idöbelielhatârolés év végén
7/b. ldöbelielhatârolâs visszavezetése az értékpapir eladâsakor,egyéb
csökkenésekor,értéltvesztéskor elszâm olâsakor

8.B ekeriilésiérték és névérték k iilönbözetének elh atérolésa,h a a b eke-

riilésiérték nagyobb m int a névértlk
8/a. ldöbelielhatirolis év végén
8/b. Idöbelielhatârolés visszavezetése az értékpapir eladisakor,egyéb
csökkenésekor,értéltvesztés elszâm olésakor

384.E lszém olssl 973.B efektetettpénziigyi l8.T artös hltelviszony t

betétszém la eszkozok kam atal m egtestesitö értékpapirok

E: 2/b.

1. 2/a.

368.K ùltm féle egyéb követelések

3/a. 3/b.

483.H alasztottbevételek 98.R endkivùlibevételek

4/b. 4/a

479.Egyéb rövldlejératfl
kötelezettségek

5.

37.fh éltpapirok

6.

482.K öltségek,
977.Egyéb 39 1.B evételek aktiv râforditâsok 877.Egyéb
ârfolyam - idöbeli passziv idöbeli ârfolyam -
nyereségek elhatârolâsa elhatârolésa veszteségek

7/a. 8/a.

7/b. 8/b.

eerfekk 120
 J.Befektetettcsz/ctizl/c

A tartôsan adottkölcsönökkelkapcsolatos elszâm olésok azonosak a kö-

veteléseknél,értékpapiroltné
'lisnw rtd ett elszl
uInolé
'siznôdultkal.
'.*
..

'
2.J.4.#...4 befektetettpénziigyieszközök âllom ânycsökkenéseinek
Tllla.yW elszâm olâsa

a) T artés részesedlsek

1 A tsorolés forgatâsicélti részesedések közl

2.R észesed ls értékesftése

2/a. E ladésiâr elszâm olâsa
2/b. K önyv szerintiérték kivezetése
2/c. A rfolyam nyereség elszim olésa
2/d. A rfolyam veszteség elszâm olésa

3.D evizés részesedések lv vfgi értékelése

3/a. A rfolyam veszteség elszâm olâsa
3+ . A rfolyam nyereség elszâm olâsa
3/c. o sszevontârfolyam nyereség âtvezetése
3/d. o sszevontérfolyam veszteség âtvezetése
& .

#c.
l 4.M egsem m isiiltrészesedések elszém olâsa

5.T érftés nllkiili étadâs,kivezetls könyv szerinti értéken

6.A p portként történ ô étadés

.
6/a. K önyv szerintiérték kivezetése
6/b. A llom ânyba vétel
6/c. Cégbirösâgibejegyzéskora részesedéselszâm olâsa
F

7.E rtékvesztés,ls annak visszairésa

7/a. E rtékvesztés zlszém olésa
7,3 . E rtékvesztés visszairisa

12 1 perfek'
 P énzitgn xzti- w rc/

17.T artbs
részesedések 37.értékpapirok

E: 1.

379.értékpapirelsz. 384 Elszém olâsl

betétszâm la

2/b. 2/a.

972.R észesedések
értékesitésének
ârfolyam nyeresége

2/c.

976.Xtvâltâskorl, 871.Befektetett
értékeléskori pénziigylcszközök
érfolyanm yereség érfolyam vesztesége

2/d.

876.itvâltéskoli,
értékeléskon
3/4.D EV XK ârfolyam veszteség

3/c. 3/d.
< 3/a. > '

4.

3/b.

98.R endkiviill 88.R endkivûll

bevételek râforditâsok

6/b.

5. 6/a.

368.E gyéb 874.R észesedések

követelés értéltv esztése

6/c.

7/a.

f -
7/b.

perf.k' 122
 J.Befektetetteszközök

1.
%'
b)Tartéshitelviszonytmegtestesitôértékpapirok
F

1.E rtékesftés
l/a. E ladâsiâr
1/b. K önyv szerinti érték kivezetése
l/c. i rfolyam nyereség elszâm olâsa
1/d. A rfolyam veszteség elszâm olésa
1/e. K am atozô értékpapir esetén az eladésiârban levö kam atu rtalom
. elszim olésa

2.i tsorolés a forgéeszközök közé

3.D evizés értékpapirok év vlgi étértékelése

3/a. V folyam veszteség elszém olisa
3/b.V folyam nyereség elszém olâsa
3/c. o sszevontérfolyam nyereség elszém olâsa
3/d. O sszevont ârfolyam vcszteség elszâm olisa

4.M egsem m isiilés

5.T érftés nélkiili étadés,kivezetés könyv szerinti értlken

$*

1* 6.Apportbevitel
6/a. K ivezetés könyv szerinti értéken
6/b.i llom ânyba vételkövetelésként

7.értékvesztés,és annak visszairésa

7/a. zrtékvesztés
7/b. V isszairâs

123 perfek'
 P énztigyiszâm m tel

379.lh ékpapir 384.Elszâm olâsl

18.értékpapirok elszâm oléslszâm la betétszâm la

E: . 1.
/a .

973.B efektetett 87 1 B efektetett

pénziigyl pérlziigyieszközök
eszközök kam atai érfolyam vesztesége

1/c. 1/d
1/e.

18.érték apirok 37 értéltpapirok

E: 2.

3/4.DEVXK

3/a.
3/b.

976.itvâltéskoli, 876.itvâltâskori,
értékeléskori értékeléskori
érfolyam nyereség érfolyam veszteség
3/c. 3/d

4.
-
t
.
>

88.R endkiviill
réfordités

5.6/a.

98.R endkiv tzll 368.K iilönflle

bevételek egyéb követelések

6 .

874.B efektetett
pénzûgyieszközok
értékvesztése

7/a.

lt 7/b. ?k

eeaekv 1J,4
 J.Befektetetteszkozok

A tartôsan adottkölcsönökkelkapcsolatos elszém olésok azonosak a kö-

veteléseknél,én ékpapiroknâlism en etett elszâm olisim ôdokkal.

2.3.5.A befektetett p énziigyi eszközök és az eredm énykim utatâs

kap csolata
Eredm én szém la R lszesedések zrték a Irok A dottkölcsönök
869. A-ïi/la fl/e eu '
- éb követelés felében
raLfordîtâsok âtvet'trészesedés
hitelezéslvesztesé e
#77.Befektetett értékesités értékesités
énzilgyieszközök ârfolyam vesztesége érfolyam vesztesége
Jr ol am vesztesé e
874.R észesedések, év végiértékelés év véglértékells év véglértékelés
< értékp ap çrok,
bankbetétek
Jr/cliw sz/clxc
8 76.W-flzg//fis/ftv f, devlzls tétrleltnél drvizls tétclrknél
értékeléskori
Jr ol am vesztesé
971.AW# t?/'osztale'k részesedés uténi
osztallk
972.R észesedések értékesitésnél
értékeslw sének
Jr ol am n eresé e
973.Befektetett kapottkam at.
p énziigyieszkozok vételârban levö
kam atai, kam at,
âr ol am n eresé e
976.z'f/rfif/fix/c/rf, devlzâstételeknél devlzéstételekmél devizéstételeknél
értékeléskori
gr ol am n eresé
88.R endkiviili apportként stadâsnâl apportkéntâtadâsnâl
rakfordktâsok az apportilt az apportélt
részesedés kbnyv értékpapir könyv
szerintlértéke szerlntiértéke
98.R endkivid i apportkéntâtadâsnél apportkéntétadésnél
bevételek az apportâlt az apportâlt
részesedés létesitô értékpapir létesitô
oklratban foglalt oklratban foglalt
értéke értéke

12 5 zlwd e-
 P énzur llszâm m tel

2.3.6.A befektetettpénziigyieszközök m egjelenlse a kiegészitô

m ellékletben

A z éves beszâm olô kiegészitô m ellékletében a tartés rlszesedésekre vo-

natkozôan be kellm utatni
az étsorolâsokat,
a részesedések utin a kapott osztalékot,
a kapcsoltvillalkozâsok ésa tulajdonihânyadok összegeit,
a hatâridös,az opciôs és a sw ap ûgyletek részletezését,
az elszâm oltértékvesztéseket és visszairésokat,valam lnt a m inôsité-
sek szem pontjait,valam int
a tartôs részesedések értékhelyesbitését.
A tartés hitelviszonyt m egtestesitô lrtlkpapfrokkalkapcsolatosan az
éves beszâm olô kiegészitô m ellékletének O rtalm aznia kellaz alâbbiakat:
âtsorolâsok,
tartôs értékpapirok részletezése kapcsolt és egyéb részesedési viszo-
nyû véllalkozâsok szerint,
-
hatâridös,opciôs,sw ap ûgyletek részletezése,
értékvesztések,visszairâsok,ésezek m inösitésiszem pontjai.
A G rtôsan adottkëlcsönöltre vonatkozôan az éves beszim olé kiegészitö
m ellékletének tartalm aznia kell:
az âtsorolisokat,
a tartôs értékpapirok részletezését kapcsolt és egyéb részesedési vi-
szonyû véllalkozésok szerint,
ahitelezésiveszteségeket,ha azok jelentösek,valam int
azértékvesztéseket,azok visszairâsaitésezek m inôsitésiszem pontjai.

2.3.7.A b efek tetett pénziigyi eszközök an alitikus nyilvéntartés

A tartös részesedésekr6l vezetett analitt'kus nyilvéntartâs tartalm a az alâbbi:

a befektetés m egnevezése,
abeszerzésidöpontja,m ôdja,
a névérték és a beszerzési ârfolyam ,
abefektetésâlGlelértbefolyâsolâsitipus(agazdasâgitérsasâgokrôlsz6
1t)törvény szelintl:jelentösbefolyâstbiztositô részesedés,többségiirâ-
nyitéstbiztositô részesedés,közvetlen irényitéstbiztosit6 részesedés,
a befektetés m inôsitése konszolidéciös szem pont szerint' .leényvélla-
latok, közös vezetésû villalkozâ'sok, t2'rsult véllalkozisok, egyéb ré-
szesedésiviszonyban lévö vâllalkozâsok,

perf- 126
 2.Befektetettclz/cdzô/c

a befcktetlsselkapcsolatban elsznfm olt értékvesztés,és annak vissza-

irâsa,
devizâs értékpapir esetén a beszerzési érfolynm , valam int az elszâ-
m olt realizilt és az év végi értékeléskor kelctkezettnem realizélt âr-
olyam kiilinbségeket,
abefektetésm egsztinésének m ödja,az étsorolésidôpontja,
értékvesztés és am zak visszairâsa elszém olâsa.
A tartés értékpapirok analitikus nyilvéntartésénak t rtalm a:
kibocsâttm kénta beszerzésidöpontja,érfolyam a,
az értékpapir névértéke,
a vételérbôlkiem eltkam at összege,
a beszerzésjârtzlékos költségei,opciôs dijak,bizom ényidijak;ezek
elszâm olâsim ôdja,
a lejératidöpontja,
a törlesztések idöpontjaiésösszegei,
devizâs értékpapir esetén a beszerzési ârfolynm , valam int az ârfo-
lyam kûlönbségek.

127 eerfek
 3.F O R G O E SZ K O Z O K

A szém vitelitön 'ény elôirésaiszerintaz eszközök közöttkellkim utatni a

bérbevettek kivételével a sillalkozés rendelkezésére,hasznâlatéra bocsâ-
tott,a gazdilkodé m ûködését szolgâlé eszközöket.
A z eszközöket aszerint,hogy a vâllalkozâsitevékenységetrövid,illetve
hosszûtévoo szolgéljék,forgôeszközök vagy befektetetteszközök közékell
sorolpi.
A forgöeszközök közöttazokataz eszközöketkellillom inyba venniés
szerepeltetni,am elyek a vâllalkozâsitevékenységetegy évnélrövidebb ide-
ig szolgâljék.
A forgôeszközök közé ennek m egfelelôen sorolni
a készleteket,
a követeléseket,
az értékpapirokat és
a pénzeszközöket.

3.1.K észletek

A forgôeszközök egyik csoportjaakészletek,am elyek am egszerzésm ôdjâ-

tôlSiggöen lehem ek vâsâroltvagy sajâtterm elésû készletek.A szâm viteli
törvény anem zetköziszim vitelistandardok elôirésaialapjén hatirozzarneg
m ind a vâsârolt,m lnd a sajâtterm elésïikészletek fogalm ât.
A következôkben a véséroltkészletekkelkapcsolatos szafm vitelitudniva-
lôk keriilnek ism ertetésre.

3.1.1.V ésérolt k észletek

3.1.1.1..,4 vâstiroltkészletekfogalm a,tartalm a,csoportositâsa

3.1.1.1.1.x4 vâsâroltkészletekfogalm a.tartalm a

A vésérolt készletek olyan forgôeszközök, am elyek a vâllalkozâs tevé-

kenységétközvetlenûlvagy közvetve szolgéljék,am elyek és
értékesitendô szolgâltatésok és/vagy term ékek elôéllitésa sorén ki-
vénjék felhasznélni,illetve am elyeket
r vàltozatlan torm àb an történö tovâbbèrtékesitésl céllal szerezte be a
L vâllalkozés .

129 perfmk'
 Pénzitr ,lszâm vitel

A zokat a visirolt készleteket,am elyek az értékesitendô szolgiltatésok

és/vagy ten nékek elôéllitésa sorân felhasznâlâsra keriilnek,anyagoknak ne-
vezzûk.A vâltozatlan form âban történö tovâbbértékesitésicéllalbeszerezet
eszközök âruknak m inôsïilnek.

3.1.1.1.2.A vâsâroltkészletek csop ortositâsa

A vâsiroltkészleteket a m âr korâbban em litett két fô csoportra,anyagokra

ésârtlkra oszthatjuk.
Az anyagok tehâtazok aviséroltkészletek nm elyeketa véllalkozésa term e-
lésés/vagy szolgéltatisnyûjtéssorzn hasznélfel,ezen készletek eredetialakjukat
elvesziw e beépïilnek a term ékek szolgâlttisok értékébe.1de tartoznak példilzl:
az alapanyagok,
a segédanyagok,
a ffitôanyagok,
az ûzem anyagok,
a kenöanyagok,
a felm tartâsianyagok,valam int
az egyéb anyagok.
A z anyagok közöttkellazokataz anyagieszközöketis kim uu tniegészen
a hasznâlatbavételiik ig,am elyek a tevékenység sorân nem hasznâlôdnak el
azonnal, de a gazdélkodô tevékenységét legfeljebb egy évig szolgâljék.
llyenek jellem zöen:
a szerszém ok,
a m ûszerek,
a gyârtôeszközök,valam int
a m ullka-,egyen- és védôruha.
A zéruk közöttazokatazanyagijavakatszerepeltetjiik,am elyeketa gaz-
dâlkodô abbôl a célbôlvéséroltm eg,hogy azokatviltozatlan form éban to-
vâbbértékesitse.A z ânzk csoportiâba tartozô elem ek:
kereskedelm iâruk (kis ésnagykereskedelm i),
-
göngyölegek,
közvetitettszolgâltatâsok .
A kereskedelm iâruk fogalm a azonosaz ârtlk iltalânosdefiniciôjâval.
h g öngyölegek azok a többszörfelhasznélhatô csom agolâsi,térolâsiesz-
közök,edények,am elyek atérolésésaszéllitéssorân aterm éketm eg6vjâk a
rongâl6dâstôl.
A göngyölegek lehetnek sajétésidegen göngyölegek.A sajâtgtïrlgytï
legeketa véllalkozésa sajâtkészleteinek târolésira és széllitéséra szerzl

perfee 13O
 J.F org6eszkozok

be,vagy éllitla elö.A z ldegen g öngy ölegek a beszerzett eszközzelegyûtt

érkeznek .
N em m inôsûlnek göngyölegnek az olyan többszörifelhasznâlâsra alkal-
m atlan csom agolöanyagok,am elyek az âruk közvetlen tartozékai,és az énz-
t(5lvald levélasztâsaazérutjellegétôl,illetveértékesftésilehetôségétôlfosz-
tanâ m eg (konzervdoboz, tubusok, m ûanyag tasakok, am pullâk stb.).
U gyancsak nem sorolhatôk a göngyölegek közé a kizérélag térolésra vagy a
vâllalkozâson belûlianyagm ozgatâsra hasznâltcsom agolâsi eszközök.
A közvetitettn olgâltntâsok avéllalkozésâltala sajétnevében,m ésjavâ-
ra m egrendelt,és a harm adik fé1felé közvetitet'tszolgiltatâs beszerzésiérté-
kétjelenti,fdggetlenïilatt6l,hogy agazdélkodô részben vagy egészben,vâl-
tozatlan âron vagy a beszerzéslérlzâlm agasabb âron értékesitiaz adottszol
gâltatâst. A közvetitett szolgéltatâs esetén a vâllalkozés egyben igénybe
vevôje ésnyûjtôjaisaszéban forgô szolgâltatâsnak.Azilyen szolgéltatésok
esetében a közvetités tényét,arm ak lehetôségétm âr az alapdokum entum ok-
ban célszerfi feltiintetnl.
A szn'm vitelitörvény a szelintlközvetitettszolgâlt tisok közé tartozhatnak
esetenkéntazalvâllolkoz6itenesltmények is.Béra közvetitettszolgélttésésa
Polgâri Törvénykönyv szerinti alvâllalkozöi teljesitm ény tartalm ét tekintve
nem azonosfogalom ,azonban aklasszikusértelem ben vettalvâllalkozôitelje-
sitm ény m egfelelhet a közvetitettszolgélu tis kritéritunainak.A gyakorlatban
felm eriilô konlcrét esetek m inôsitéséhez a tattalom elsôdlegessége a form ival
szem ben alapelv következetesalkalrnazx'tsanytkjthatsegitséget.
A vésârolt készletek között nyilvéntartandé a bérm llnkéra és a bizo-
m ényba âtadott anyagok, bizom ényba âtadott éruk âllom énya is.M ivel a
készletek az étadâs hatéséra a véllalkozés tulajdonéban m aradnak,igy to-
vébbra is a vâsâroltkészletek közöttkeriilnek kim utatisra,de az analitikus
és a fökönyvlnyilvsntartéson beliilelkiilönitetten kellkim utatniaz ilyen ci-
m en âtadottkészleteket.
A bérm unkâra Jflfft?f/ készleteken a bérm unkét végzô véllalkozés az
eszköz hasznâlatiértékétnövelö m unkafolyam atokat,m egm tm kélistvégez.
A bizom ânyba fi/tz#//f/cclxz/e/eke/a m egbizô nevében a bizom ânyos értéke-

j
!'
z
si
o
tmi
iak
ne
-
yto
tö
sj
iii
d
ki
jközöttis
z erzödés
b e
n me ghat
éro z
ottfelt
ételek (eladâsilimi
elszém olésidôponta ésm édja,garanciik stb.)szelint.
,
t
ér
,bi
-
' U ton /Jv# vâsâroltkészletként olyan készlet m utathatô 1:.1,am elyre vo-
, natkozéan a szâllitâsiszerzôdés szerintlteljesités rnegtörtént,a teljesitést
igazolô okm ânyok a vevö birtokâban vannak,de az ârtza vevô telephelyére
vagy a rendeltetésihelyre m ég nem érkezettm eg.
Idegen helyen târolt vâsârolt készletekrsl beszélfm k akkor,ha a vevö
kérésére a készletetpéldéulaz eladô târolja.A z idegen helyen téroltkészle-

13 1 eerfek'
 P énzûgylszâm m tel

teket is ki kell m utatni azon vâllalkozés könyveiben, am elyik a készletet

m egvâsirolta.
A vâsâroltkészletek közöt'tkellldm utatnia m ég nem szfivllgzt?f/készle-
tek értékétis.Ebben az esetben a készletbeérkezetta raktârba,de a bekelii-
lési érték m egéllapitéséhoz sziikséges dokum entttm ok nem éllnak (teljes
köriien vagy egyilu lin)a rendelkezésre.Ekkora rendelkezésre â11(5doku- I
m entum ok (ellem zöen a szâllitôlevél) és a jogszabélyielöirésok alapjân
kella készletértékétm eghatérozni,m ajd a bizonylatok beérkezésekorebe-
keriilési értéket esetleg m ôdositani.
N em m utathatôk k.ia vâllalkozâs könyveiben,fôkönyviszém lâkon a kö-
vetkezö vâsâroltkészletek:
a bérm unkâra âtvett,
-
a bizom ényba âtvett,
ajavitâsra,valam int
a târolâsra âtvettkészletek.
Ezen készletek azértnem jelenhetnek m eg a vâllalkozâs elszâm olâsai-
ban,m ivelavâllalkozisttllajdonjogotnem gyakorolhataz eszközök felett,
nem hasznélhatja sajétdöntése szerintazokat.
A készletek m érlegcsoportban kùlön soron kellszerepeltetni az E G K 4.
szâm l'iirânyelvének m egfelelôen a vâllalkozâs âltala széllittm ak a készle-
tekre adott elôlegek összegét.A z adottelölegek könyvviteliszem pontbôl
követelésnek m inösïilnek,igy könyvvitelielszâm olésak a 3.szém laosztily-
ban,a követelések közötttörténik .A m érlegben az ilyen cim en adottelôleg
azértkeriil a készletek közöttldm utatâsra,m ertigy növelhetô a m érleg in-
form âciôtartalm a.A készletekre adottelôlegek részletesen a követeléseknél
kerfilnek bem utatésra.

J.1.1.1.3.-g1 vâsâroltkészletek m egjelenése a m érlegben

A z éves beszâm olô ,,A ''és ,,B ''véltozaté m érlegében a készletek egy-
aréntaB .Forgöeszközök elsö nagy csoportjâtalkotjék.A z alâbbiakban tel-
jes köriien felsoroljuk a készleteketés ldem eljiik a vâséroltkészletek cso-
porjait.

B .F orgéeszközök
1. K észletek
1.A nyagok
2.Befejezetlen term elésésfélkész tennékek
3.N övendék-,hizô és egyéb éllatok

eerfeke l32
 3.F org6eszközok

4.K észterm ékek

5.i ruk
6.K észletekre adott elôlegek

3.1.1.2.,4 vâsârolt készletek eir/ë/ée/tfs'e

.
A vâsâroltkészleteketa m érlegben az értékvesztésselcsökkentett,az érték-
vesztés visszairâsâvalnövelt bekeriilési értéken kell szerepeltetni.

3.1.1.2.1..X vâsâroltkészletek bekeriilh iJr/g/cgnc/cm eghatârozâsa

A vâséroltkészleteketam érlegben beszerzésiéron vagy itlagos(sfllyozot't)

beszerzésiéron vagy a FIFO m ödszer szerintm eghatârozottértéken kellér-
tékelni.
A bekerfilési érték konkrét tartam a fiigg attôl,hogy a készletek m ilyen
j m ôdon keriilnek a vâllalkozéshoz:
beszerzés,
apportként âtvétel,
térités nélkïili étvétel,
ténylegestöbblet,illetve ajéndékkénttörténô étvétel,
követelésfejében történô âw étel,
csere figylet sorén történö étvétel.
L
I A bekeo lésiérték (beszerzésiér) a készletm egszerzése érdekében , a

j raktârbatörténôbeszéllitésâigfelm eriiltésakészlethezegyedileg közvet-

t
T leniilvagy bizonyosm utatôk,jellem zök segitségével hozzârendelhetô.
B eszerzés,m egvâsérlâs esetében a beszerzésiér összetevôi:
a) egyedileg a készlethez hozzâkapcsolhatô tételek:
vételér,
felâr,
engedm ény ( ),
széllités,
rakodâs,
közvetitöldij,
bizom ânyidij,
beszerzéshez kapcsolbdô adôk (fogyasztésiadô,jövedékiadô),
j b)akv
és
éz
mt
let
er
bheeskze
(r
vzâém,
séhveézmp
szô
ot
rl
oés
ka,nvk
émk
apce
sz
oe
lô
lédsô
it
dé
ij
t)
e,
lek:
'

d ôzetesen felszl
um itott,de le nem vonhatô é
'ltxalinos forgalm iadé,
jogszabélyon alapulô hatésâgi,igazgatési,szolgéltatâsidijak,

133 perfekt
 P énzur a szâm vitel

egyébhatôségi,igazgatési,szolgiltatésl,eljârâsldijak(példéulkör- j
nyezetvédelm iterm ékdij,szakértöidijstb.), l
vâsâroltvételicpcié dija,
c) egyéb,abeszerzésiârrészétképezö tételek: '
abeszerzéshez kapcsolôdôan felvetthitellel,kölcsönnelösszefliggö,a
raktârba szâllitàslg arânyosan elszâm olandô
bankgarancia dija, :
kezelésidij,
foly6sitisijuu lék,
rendelkezésre tartésijutalék,
szerzôdésközjegyzôihitelesitésének dija,
a tizetendô kam at,valam int
a bérm unkadij.
A beszerzésiârnak n em része a levonhatô elôzetesen felszâm itotl éltalé-
nos forgalm i adô,illetve az elôzetesen felszâm itott âltalânos forgalm i ad6
összegéböl az arânyositissalm eghatârozott le nem vonhatô éltxalinos for-
galm i adô sem .
A beszerzési âr m eghatârozésa sorân figyelem be veendö összetevöket
azok felm eriilésekor, az adott gazdasigi esem ény m egtörténtekor, legké-
söbb azonban araktârbabeszéllitiskorbizonylatalapjân kellm eghadrozni.
t
Aéme
tés
nö
ns
ys
iz
beg
néa
tr
haik
te
tl
ât
rr
éa
rd
ve
éml
tel
ö
igmô
asd
zo
ân
ml
te
a
mvfa
ls
giy
tômâ
biz
so
,n
ay
zl
e
as
ten
mé
emnyér
bkee
kzö
ev
tt
et
me
kez
g- ,
j
akkora rendelkezésre éll(5m âsdokum entum ok (példéulszerzôdés,jogsza-
bâlyielöiris)alapjân kellaz adotttételösszegétm eghatirozni.
A z igy m eghatârozottbeszerzésiârésakésôbb m egûrkezöbizonylattok) 1
alapjân m eghatârozhatô beszerzésiir eltérhetegym âstôl.A kiilönbözettel
csak abban az esetben kellm ôdosiG nia m âr m eghatérozottbeszerzésiârat,
ha akiilönbözetösszegéta vâllalkozâs a szém vitelipolitikâjâban rögzitet-
tek szerint a készletbekeriilésiértékére vonatkozôan jelentôsnek itéli.
A bban az esetben,ha a készletek bekeriilésiértékétalkotô valam ely tétel
értékétkiilm ldipénznem ben kellklegyenliteni,akkor a tételforintértékéta
szém vitelipolitikâban m eghatârozottârfolyam on kellkiszâm itania szâm vi-
telitörvény 60.j (4h-(6)bekezdéselalapjân (am ely ateljesitéskorérvényes
hivatalos M N B vagy vâlasztottpénzintézetlközépérfolyam ,esetleg eladési
vagy vételiârfolyam ).
A beszerzet't készlet ellenértéke kiegyenlithetö azonos devizaértéldi ex-
portterm ékkel,exportszolgâltatéssalis(barter).Ilyen esetben akészletvétel-
ârâtaz elsô teljesitéskorérvényesvélasztottirfolyam on kellnyilvântartâsba
velm i.U gyanezen azârfolyam on kellm ajd elszâm olniam ésikûgyletellenér-
tékét is,igy ârfolyam kûlönbség a barter lïp z/c/:cn nem m ut thatô ki.

perfekl I34
 J F org6eszkozok

A kiil
jbldiszékhelyû vâllatkozâsokJ/.ft/p wrtvxztigon m ûködöh ôktelepei
esetén a m ûködésiikhöz biztositott tan ôsan rendek ezésre bocsâtot't- va-
gyonként,nem pénzbelihozzâjârtzlâskéntkapottkészletek szerzödés,m eg-
éllapodâsszerintiértéke(legfeljebb avâm érték ésabeszerzésiértéketalko-
tô egyéb tételek egyt
h'ttesösszege)beszerzésiârnak m inôsiil.
A z ûton g vt'
ikészletek értékét a készletek értékelésére vonatkozô âltalé-
nosclöirisok alapjin kellm eghatérozni.A.zflton lévökészletek értékét,haa
szâm la a m érlegkészitésidöpontjâig nem érkezettm eg,a vevö a rendelke-
zésreâ11(hdokum enttlm ok alapjânbecslésselâllapftjam eg A qzim lam egér-
kezésekor nem visszam enôleg a bekeo lésiértéketm ôdositja.
% A gazdaségitérsaség alapitésakor,illetve tôkeem elésekor ncm pénzbeli
hozzéjérulâsként,azaz apportkénttirpcf/eszközök esetében a bekeriilésiér-
ték a târsaségiszerzôdésben,alapitö okiratban rögzitett érték.
4 TLrlrtés ?ztf//cff/j âtvétel esetében a bekeriilész érték az âtadô âlt,al közölt
, nyilvântartâsl érték, illetve az âtvételkor érvényes piaci éllfk köziil az ala-
csonyabb érték,az évatossâg elvére hivatkozva.
'

z A tényleges többletesetében,illetve az ajândékkéntM rflnt'

iâtvételeseté-
ben nyilvânvalôan nem értelm ezhetö az étadô â1ta1közölt érték, igy ekkor
kizârôlag atöbbletfellelésekor,illetveazajândék âtvételekorérvényespiaci
érték a m érvadô.
& Azadm inisztrativjellegu''többletazértnem keriiltkiem elésre,hiszen valô-
.
jéban ez csak akönn ekben rögzitettelszâm olâsok korrigâlésâtigényli.
1 4követelésfejében tifvc///cgsz/c/c/cesetén abekeriilésiérték am egâllapo-
. /

dâsban,szerzödésben,vagyonfelosztâsiJ'avaslatban rögzitett (szâm lâzott,

'
bizonylatolt)érték.
A csere ûtjân a villalkozéshoz keriilö készletek bekeriilésiértéke a csere-
) szerzôdésben foglaltösszeg,illetveacserekéntât dottvagyontérgy eladâsiâra.

1. T ervezettbeszerzésiéron (elszém olé éron)történô nyilvéntartés

ê

ti, Abekerilésiértékelemeiafentiekbenösszegyu
-jtésrekeriiltek,deabekeri-
) lésiérték speciélisnyilvéntartâsimôdjârôlmégnem ejte '' szôt.A szém-
vitelitörvény elôirésaiszerinta m érlegben a készletekettényelegesbekery
l
lésiértéken kellkim utatni,csökkentve az elszâm oltértékvesztések összegé-
'
-
vel és növelve a visszairt értékvesztések összegével.E z azonban nem azt
) '
jelenti,hogy év közben a nyilvânGrtâskizérélag ténylegesbeszerzésiâron
valôsulhat m eg.
Sok esetben a vésârolt készletek forgâsi sebessége olyan gyors vagy a
tényleges bekeriilésiérték m eghatârozisihoz sziikséges bizonylatok lassan
J

v''

135 perfek'
 P énziigykszâm m tel

és/vagy nem azonnal, egyidôben éllnak rendelkezésre,hogy a véllalkozâs

nem tudjaaténylegesbekeriilésiértéketm eghatârozni.Ezakésöbbiekben a
gyors forgâsi sebességû készleteknélaz âllom ânycsökkenés helyes értéké-
nek m eghatârozâsât is m egneheziti.
A problém étavâllalkozésok flgy oldjâk m eg.hogy az elözö ldöszaklbe-
keriilésiértéketO lyozva,itlagolva alkalm azzâk a târgyidôszakibekerfilési
érték kalkulilâsânél.M ivelaz ilyen m ôdon kalkulâltbekeriilésiérték term é-
szetesen nem fog m egegyeznia tényleges bekeriilésiértékkel,igy tervezett
beszerzési érnak nevezzùk,vagy m is néven elszâm olé ârnak.
A z elszém olô ératavâllalkozésok bizonyosidôszakonkéntkorrigâljék a
tényleges bekeriilésiértékre.A z elszâm olô ârés a ténylegesbekeriilésiérték
közim ikiilönbség az érkiilönbözet,illetve az ârrés.A szim vitelipolitikâ-
ban kellm eghatéroznia korrigâlâs gyakorisâgâtés elszâm olâsânak idöpont-
jât.Figyelem be kellvenniazonban a szim vitelitörvény elöirâsâtis,am ely
szerint az egyéb gazdasâgim ûveletek,esem ények bizonylat inak adau it a
gazdasâgi m ûveletek,esem ények m egtörténte utân,legalâbb negyedéven-
ként,legkésôbb a târgynegyedévetkövetô h6 végélg kella könyvekben rög-
ziteni.L egkésöbb azonban az ûzletiév végén ltikell szn'm itania tényleges
bekeriilésiértéket,hiszen a m érlegben is ilyen értéken kellkim utatnia kész-
leteket.
A könyvekben azelszâm olô ârésaténylegesbekeriiléslértékûgyjelenik
m eg,hogy a tervezettbekeo lési értéken nyilvântartott készletek kiilön fô-
köny vi szém lân keriilnek nyilvént rtâsra.E m ellett a vâllalkozâsok vezetik
az ârkûlönbözet,én'ésszâm lâtis,am elyen tulajdonképpen a tervezettbeke
riilésiértéketkorrigâjâk a ténylegesbekeriilésiértékre.A zaz az elszâm olô
âras szâm la ésaz ârkùlönbözet,ârrés szâm la egyiittes egyenlege adja m eg
egy adott idôszak végén az adott készlet tényleges bekerfilési értékét.
A z elszém olô âron történö nyilvântartâstjellem zôen
az anyagkészleteknél,
a nagy- és kiskereskedelem iâruknâl,valam int
a sajâtgöngyölegeknél
alkalm azzék .
A fentikészleteknélalkalm azottelszâm olô âr,illetve az elszém olô ér és a
tényleges bekeriilési érték közöttikiilönbség azonban eltérö m egnevezése-
ketkapott,utalva a készletfajtik sajâtossâgâra is.
A z anyagok esetében a tervezettés a tényleges beszerzési ér közötti kû
lönbség azérkiilönbözet,ésatervezettbeszerzésiâr(elszâm olô âr)kizérôlag
az anyagok nyilvéntartésâra szolgél. A tényleges beszerzési ér lehet m aga-
sabb vagy alacsuuyabb a tervezettbekeriilésiértéknél,tehé
'taz 11
- kfilönbözet
egyenlege ettölftiggôen Tartozik ésK öveteljellegû egyaréntlehet.

eerf.kA 136
 J.F org6eszkdzdk

H asolllô a helyzeta nagykereskedelezniértzk esetében is,m intaz anyagoknâl,

ilz elszarm olô ârugyanolyan t-trtahnfl,azârkiilönbözetugyanolyanjellegu
''.
A kiskereskedelm iérukatleggyakrabban fogyasztéiéron tartjâk nyilvân
a véllalkozâsok,am ely kettös célt szolgâl:
akiskereskedelm iéruk nyilvént rtâsiârât,azazelszâm olöârétadja,il-
let've
a kiskereskedelm i irtzk ifâval növelt eladâsi irât,tehét a fogyasztôi
âratism egm utatja.
A fogyasztôiârésa kiskereskedelm iânzk ténylegesbekerfilésiértéke kö-
.
zöttikûlönbségetârrésnek nevezziik.M lvela fogyasztôiâr m agasabb a be-
'.>
szerzésiértéknél,igy az ârrés szâm la egyenlege követeljellegii.
A salét
. göngyölsgek éltalâban flgynevezettbetétdijaséron keriilnek el-
' szâm olâsra.A betétdijasirkettôsG rtalm lk:
egyrészt a sa 'ât göngyölegek nyilvântartési ârât,azaz elszâm ol6 ârât,
-

m âsrészta sajétgöngyölegek eladâsiérât,tehâtaz âfa nélkùliellenér-

tékétjelenti.
* A betétdijasârésaténylegesbekeriilésiérték kïilönbözetérem lnd az ir-
1
kûlönbözet,m ind az érrés fogalom hasznilatos.M ivelaz i FA nélkiiliel-
.

adâsiâr m agasabb a tényleges bekeriilésiértéknél,igy a betétdilas göngyö-

legek érrése is K övetel egyenlegu''.
P éld a:
E gy véllalkozés alapanyag készletét elszém olô âron rögziti, m lvel tx-t-
pasztalat'u alapjân a bekerfilési érték m eghatirozâsâhoz sziikséges bi-
zonylatok nem éllnak rendelkezésre a beszerzéskor,holotta villalkozis
abeszerzéstkövetôen az alapanyagotazonnalâtadja a term elésnek.
A z elözö idöszakok alapjin kalkulâlt tervezett bekeriilési érték
1000 Ft/kg.N yitékészlet az alapanyagokbélnem volt.A térgyidôszak-
ban beszerzésre keliilt500 kg alapanyag.A késöbbiekben m egérkezô bi-
zonylatok alapjàn avételâr600 000 Ftvoltéfanélkiil,a szàllitésiköltség
20 000 Ft szintén âfa nélkûl.
Ez aztjelenti,hogy a beszerzettalapanyagota vâllalkozis a raktârba
széllitéskor,a bevételezésljegy alapjân tervezettbekeriilésiértéken szâ
m olja el500 000 Ftértékben.
A tényleges bekeriilésl érték 620 000 Ft, tehât az érkïilönbözet
f l20 000 Ft. A z ârkûlönbözet összegét a telw ezztt bekeliilési értékhez
'
hozzé kelladniahhoz,hogy összességében,végù la tényleges bekeriilési
, értéketm utassa kia vâllalkozâs a könyveiben.A z ârkûlönbözeti szâm la
+' egyenlege m ostTartozikjellegti.
H a it ténylegtls bekeriilési érték 400 000 F t lett volna,altkor az érkii-
-
lönbözetösszege l00 000 Ft lenne,am elyet a tervezettbekeriilésiérték-

137 peréek'
 P énztir a xztirzlvlle'/

bôlle kellene vonni,hogy összességében végfila ténylegesbekeliilésl& -

ték keriiljön akönyvekben kim utatésra.Az érkïilönbözetiszâm la egyen-
lege tehâtK övetelegyenlegû lettvolna.

3.1.1.2.2.ad vâsâroltkészletek m érlegértékének m eghatârozâsa

A vâséroltkészletek bekeriilésiértékének m eghatérozisa utân a m érlegértéket

t'
lgykapjukm eg,hogy aszâm vitelitörvényelôirisaitbetartvaazâllom ânycsök-
kenéseketlsm egfelelô értéken szâm oljuk elésasziikségesértékkorrekciôkatis
elvégezziik,legkésöbb az adottbeszém olâsiidöszak végén.

3.1.1.2.2.1.A z analitik'usnyilvânGrtésok vezetésénekjelentôsége

A z âllom ânycsökkenések értékének m eghatârozâséhoz feltétlenûl tisztézni

kellaz analitikusnyilvântartésm ôdjâtésahozzâkapcsolôdô nyilvéntartisi,
elszém olâsiteendöket.
A szâm vitelitörvény elöirâsai szerint a vâllalkozâsnak döntenie kellar-
rôl,hogy a vâséroltkészletekrölévközben vezet,avagy nem vezetfolyam a-
tos nyilvintartést,és döntését a szâm vitelipolitikâban rögzitenie kell.
A m ennyiben a gazdâlkodô flgy dönt,hogy a vâsâroltkészletekrôlévköz-
ben nem vezet folyam atosan m ennylségi- és értéknyilvântartâst, vagy a
nyilvântartésokat egyâltalân nem vezeti,akkor az adctt idöszak készletnö-
vekedéseit azonnal költségként,râforditésként kell elszâm olnia.Ebben az
esetben term észetesen a tervezettbekeliilésiérték alkalm azâsânak lehetôsé-
ge nem értelm ezhetô,ig y a vâllalkozâsok ekkor a tényleges bekeriilésiérté-
.

ket alkalm azzâk.

A készletek fordulônapizirô âllom ânya,a folyam atosan vezetettanaliti-
ka hiânyâban a köny vekbôlnem âllapithatô m eg,igy a tényleges m elm yisé-
get kötelezöen leltérozéssal kellm egâllapitania,s a leltirértéket az utolsô
beszerzésiérak vagy az éves âtlagos beszerzésiâr tigyelem bevételévelkell
m eghatâroznia.
A ltaléban akkoralkalm azzâk eztam egoldâstavâllalkozâsok,hapéldéul
a kereskedelm ivéllalkozésa m egrendeléseialapjân szerzibe készle- j
teit és azonnal tovibb is szâm lâzza a m egrendeléseket,
nagyon sok fajta ârukészlettelrendelkezik,am elyeknek viszonylag
gyorsa forgâsisebessége (kiskereskedelem ).
A m ennyiben a véllalkozâs évközben folyam atosan vezeti m elm yiségi
nyilvéntartését,illetve m ennyiségi- és értéknyilvântartésit a vâsârolt kész-

perfekl 138
 J.F org6eszkôzök

leteirôl,akkor a készletnövekedéseketés a készletcsökkenéseketa 2.K ész-

'

. letek szz
'm laosztâly m egfelelö szâm liin rögzitia fökönyvielszâm olésaiban.
M ivel a nyilvântartésok m ennyiségi adatokat G rtalm aznak,igy a leltârozâs
1 ténylegesm ennyiségifelvétellelnem kötelezô.Errôla vâllalkozâsnak dön
'
.
tenie ésdöntéséta szém vitelipolitikâjâban rögzitenie kell.
-.
Folyam atosan vezetettm ennyiségi,illetve m ennyiségi- és értéknyilvén-
-

tartâs esetében a vésérolt készletek nyilvânm rtâsi âraként a tényleges be

szerzésiâr,vagy a tervezet'tbeszerzésiâr egyarânt alkalm azhatô.

p r

A vésérolt készletek éllom énycsökkenésének elszâm olésa a nyilvéntar-

.
tési m tîdt6l fiigggen

a) Allom énycsökkenlsek értékelése tényleges beszerzésiâr alknlm azéséval

A tényleges beszerzési ér alkalm azâsa esetén a bekeo lési érték tartalm ét

-

m âr ism ertettiik . A z éllom inycsökkenések értékének m eghatârozâsa a

'

.
szâm vitelitörvény rendelkezéseinek értelm ében âtlagos(sûlyozot't)beszer-
'
zésiéron vagy a FIFO m bdszer alapjin történhet.A vélasztottm édszerta
szâm vitelipolitikâban kcllrögziteni.
'
A z étlagâr többféle m ôdon is szâm ithaté az âtlagérszâm itâsânak gyako-
risigâtôl fliggôen :
%
. az âtlagâr m lnden beszerzés utân kiszém itâsra keriil,és a készletcsök-
kenések értékételm ek alapjén szâm itjakiavéllalkozâs,igy am érleg
* érték egy folyam atosan szâm itottétlagâratjelent(eztszokték csûszta
' tott vtzgy gtïrll/(; âtlagârnak is nevezni, hiszen az egyes éllom ény
'
.. , .
csökkenések utin m egm aradö készletérték az âtlagârral szâm olva
* , gördiil''tovébb,t'ulajdonképpen a következö idöszakibeszerzések
,,

1rk nyitô készletétjelentvel;

$î- az âtlagâr havonta,m inden hénap végén kerfilkiszâm itésra,és a kö-
1- vetkezô havikészletcsökkenések értékétennek alapjân szâmitjakia
tt. villalkozâs,igy amérlegérték utolsö havimaradék érték éskészlet-
m ennyiség étlagérâtlelenti;
éves âtlagârat szâm ita vâllalkozâs,a nyitôkészletés a beszerzések ér-
*
,

h
tékének és m ennyiségének hânyadosa alapjân,és ezen âtlag szerint
szâm olja az âllom énycsökkenések értékét.
A FIFO (First1n,FirstOut)m édszeralkalm azisa sorân alegelsökéntâl-
lom ényba vettkészletkeriilkilegelôször a nyilvântartisb6l,s i1y m ôdon az
idöszak végére m egrrlaradô készlet az utolsô beszerzések valam elyikébôl
szérm azik .

139 eerfek'
 P lnzlïkqp szâm vltel

A bem utatott két m bdszer m egfelel a szâm viteli törvényben m egfogal-

m azottvalôdisâg és évatossâg elvének.

b) i llom énycsöltkenések értékelésetervezettbekeriilésiérték alkalm a-

zéséval

H a a vâllalkozésdöntése alapjân avâsâroltkészletekettervezettbekeriilési

étlfken tartja nyilvân,nkkorvalam ennyiâllom ânyvâltozâsâtezen a telwe-
zettbekeriilésiértéken kellelszém olnia,m ajd m eghatârozottidôszakonként
m egillapitania a tényleges bekeriilésl értéket,a tényleges és a tervezettbe-
keriilésiérték közöttikïilönbséget,az ârkiilönbözetet,ârrést és eztjogci-
m enként visszam enôlegesen felosztania az âllom ânycsökkenésekre.

P éld a:
A z ,,A ''alapanyagrôl a következö adatok âllnak rendelkezésére:
N yitô készlettervezettbekeriilésiértéken l 600 000 Ft
N yitô készletérkïilönbözete +4%
T irgyidöszakibeszerzéstervezettbekeriilésiértéken 4 000 000 Ft
T ârgyidôszakibeszerzés ténylegesbekeo lésiértéken 4 200 000 Ft
T ârgyidôszakifelhasznâlâstervezettbekeriilésiértéken 5 000 000 Ft

K érd és:M ennyla tirgyldöszakifelhasznélâs értéke tényleges bekeriilé-

si értéken?
M egoldâs:
A m egoldâsnâl nem az egyes könyvelési lépések bem utatâsira törek-
szïink,hanem a tényleges és ten rezettbekeo lésiérték és az ârkïilönbözet
kiszâm itésénak összefdggéseire!

13A ''alapanyag tervezetl bekerùlésl értéken ,,A ''alapanyag ârld ilim bözete

N yit; N yit6
1 600 000 F elhasznâlâs 64 000
5 00O 000
B eszerzés B eszerzés
4 000 000 2O0 O00

A nyitô készletrejutô érkûlönbözetpozitiv elôjelû,azaz anyitô kész-

lettényleges bekeriiléslértéke m agasabb a tervezettbekeriilésiértéknél,
tehét az irkïilönbözetet a nyité készlethez hozzé kelladni.M ivela kész-
letszâm la eszközjellegû ésnövekedéséta Tartozik oldalonjelöljûk,igy

peaekt 140
 3 F orgôeszközdk

az ârkûlönbözetisaTartozik oldalon keriilelszém olâsra.(H aaz érkiilön-

bözetnegativ elôjelû lenne,akkoraz aztjelentené,hogy a ténylegesbe-
keriilésiérték a telw ezettnélalacsonyabb,tehâta tervezettértékbôlle kel-
lene vonni,azaz a Követeloldalra keriilne felvételre.)
M ivela felhasznélisrajut6 ârkïilönbözetrevagyunk kivéncsiak,igy a
tervezett bekeriilési értéken vezetett szâm la felhasznâlés elôttl egyenle-
'
gétkellarânyositanunk az érkiilönbözeti szâm la egyenlegével.

jrkûlönbözetiszâm la egyenlege y kujts j

r nts at ox -a
Tervezett bekerlilésiértéken vezetett szâlnla egyenlege

264 000 Ft 4
5 600 000 F , 71% (kerekitve)
t

A z ârkùlönbözetiszâm la egyenlegeTartozikjellegû,tehétaz érkiilön-

bözet% -aisTartozikjellegû lesz.Ezaztjelenti,hogy akészlettényleges
bekeriilésiértéke m agasabb a tervezettbekeriilésiértéknél,tehétaz ârkïi-
lönbözeteta készlettervezettbekeriilési értékéhcz hozzâ kell adni.
Ebbölm âr kiszâm olhatô a felhasznâlâsra jutô ârkfllönbözet.A fel-
hasznâlistervezettbekeriilésiértéken 5 000 000 Ft,az errejut6 ârkiilön-
bözet5 000 000 Ftx 4,71 % 235 500 Ft.M egéllapitottuk,hogy a tény-
# leges bekeo lésiérték m agasabb a tervezettnél,tchâtaz ârlciilönbözetet a
tervezettértékhez adva,m egkapjuk a felhasznilâs tényleges bekeriilési
értéken szâm itott összegét.T ehât:
a felhasznâlés tényleges bekeriilésiértéken szém itottösszege
5 000 000 + 235 500 5 235 500 F t.
A z âltalunk kiszâm itott ârkiilönbözet addig m arad véltozatlan,am ig
' fljabb âllom ânynövekedésnem történik,hiszen az ûjabb illom ânynöve-
- kedésegyiittjérhata ténylegesbekeriilésiérték vâltozéséval.
#

3.1.l.2.2.2.A vâsâroltkészletek értékvesztése,és annak visszairâsa

C
.

J. A véséroltkészletek értékvesztése
A z értékvesztés értelm ezése kétm ôdon történhet:
Piaciértéktrtéletalapjân kellazértékvesztéstelszâm olni,haavâsérolt
készletkönyv szerintiértékejelentôsen éstartésan m agasabb a m ér-
legkészitéskor ism ertpiaciértékénél.H a a vâLlalkozâs tervezettbeke-
riilésiértéken tartja nyilvân készleteit,akkoraz értékvesztésilyen ci
m en tijrténö m egillapitésa és elszém olésa elêttm indenképpen ki kell

l4 1 perfek'
 P énzûgylszzm m tel

szém itani a vésârolt készletek tényleges bekenilési értékét m inden

egyeskészletfajtéra vonatkoz6an.
Ajelent6'séstart6sfogalm ainak m eghatérozésaavâllalkozâssajâthatâs-
körébe tartozik,a szsm vitelipolitikâban kellrögzitenie.A tartôssâg âltalâ-
nossâgban flgy értelm ezhetô,hogy az adottkészletértéke a piacon egy éven
tfllfolyam atosan,tendenciéjâban csökken,azaz a könyv szerintiérték alatt
m arad.
A vâllalkozâs Sf#J/m egl'télése,m inôjitése tz/fd/pb
fi?zkellértékvesztést
elszâm olni, ha a készlet'
a vonatkozé elôirâsoknak (szabvény, szâllitési feltétel, szakm ai
elôirésok stb.)nem felelm eg,
-
eredeti rendeltetésének nem felelm eg,
m cgrongélôdott,
-
felhasznélisa,értékesitése kétségessé vâlt,
feleslegessé vâlt.
A készletetekkoram érlegben ahasznâlhatôséginak (értékesithetôségé
nek)m egfelelö,a m érlegkészitéskor,illetve a m inôsitésclvégzésekorérvé-
nyes,ism ertpiaciértéken kellkim utatni,legalâbb haszonanyagéron,illetve
hulladékértéken.
A fajlagosan kisértéldikészleteknélavâllalkozô âltalkialakitottkészlet-
csoportok könyv szerintiértékének arânyâban is m eghatirozhatô az érték-
vesztés a lényegesség és a gazdaségosség elvének tigyelem bevételével.
A szém vitelipolitika keretében m eg kellhatéroznia fajlagosan kisértékii
készletek fogalm ét.
A z 6vatossig elvealapjén az értékvesztéstakkoriselkellszâm olni,haa
vâllalkozâs tevékenysége ennek hatisâra veszteségessé vâlik.

A vâsérolt készletek értékvesztésének visszairésa

A szâm vitelitörvény értelm ében,ha a készletpiaciértékejelentösen éstar-

tôsan m eghaladja könyv szerintiértékét,akkora kïilönbözettela korâbban
elszém olt értélcvesztést visszairâssal csökkenteni kell. A visszairés m axi-
m um a készlet eredetibekeriilési értékéig lehetséges.
A jelentösen éstartôsan fogalm akatszintén a szém vitelipolitikâban kell
m eghatârozni.A jelentösfogalm anem okozproblém it,atart6ssâg fogalm a
inkâbb.A tart6ssâg az értékvesztés visszairâsakor ûgy értelm ezhetô,hogy
az adottkészletértéke apiacon egy éven ttllfolyam atosan,tendenciâjâban
nö,tehétakönyv szerlntiértéketm eghaladja.V iszontakészletekjellem zô-
en egy éven belïilfelhasznâlésra,értékesitésre stb.keriilnek,igy a követke-

perfekf 142
 J.F org6eszközok

zô ldôszak végén m àr nlncsenek éllom ényban.A z illom énycsökkenés idö-

'

pontjâban az elszl
uIzlolté
-rtékvrsztéstazâllom l
ullycsökktuzéssvlarâ
'llyusan ki
kell vezetni.lgy ttzlaldonképpen az értékvesztés visszairâsénak a vâsârolt
1 készletek esetében nincsnagy gyakorlatijelentôségc.

'

'' 3.1.1.3.-4 vâsârolt készletek âllom âny vâltozâsai

'

A vésâroltkészletek âllom ényvâltozâsaiaz étlâthatöség érdekében az âllo-

m ényvâltozésijogcim ek szerintkeriilnek téblâzatos form âban összegyu-j-
tésre,m ajdrészletesbem ul tésra.A zâllom ényvâltozâsokat,m ajd afôköny-
vikönyveléstelsôsorban összköltség tipusfleredm énykim utatés szerintm u-
tatjuk be.
t
' A z anyagok éllom énynövekedései:
beszerzés
apportként történô étvétel
térités nélkiill âtvétel
ajândékkénttörténô étvételésténylegestöbbletelszâm olâsa
' követelésfejében itvettkészletek
târgyieszközbölkészletté étm inösitettanyagieszközök elszâm olésa
+ adm inisztrativ többlet
A z anyagok éllom énycsök ken ései:
,- '' felhasznâlés
beszerzés utén kapottszâm lâzottengedm ények
$'
t visszénzbeszerzésbôl
értékesités
apportként történô âtadâs
*'

téritésnélkiiliâtadâs,ideértve az ajândékk
- énttsrténô éu déstis
$,,. kötelezettség fejében étadottanyagok
târgyi eszközzé âtm inôsitett anyagi eszközök elszém olésa
*z'
w.
> selejt,kâresem ény,m egrongélôdés
y
7 m
hiâny (ténylegesésadm inisztrativ)
4
:), értékvesztés
bérm unkéra itadottanyagok clsznem olâsa
A kereskedelm i éruk éllom ényn övekedései:
beszerzés
+ visszâlu értékesitésbôl
tq', apportként történô étvétel
$, tézitésIlélkiiliJ
utvétel
* ajéndékkénttörténö étvételésténylegestöbbletelszém olésa

q jyg se gkj
 P énzifgylszâm vltel

követelésfejében âtvettkészletek
adm inisztrativ többlet
A keresk edelm i éruk éllom énycsölkk enései:
értékesités
beszerzés utân kapott szém lézott engedm ények
visszénzbeszerzésbôl
apportként törtènö âtadâs
téritésnélkùliâG dés,ideértve az ajândékkénttörténô âtadâstis
kötelezettség fejében âtadot'tânlk
selejt,kâresem ény,m egrongâlôdés
hiâny (ténylegesésadm inisztrativ)
értékvesztés
A göngyölegek éllom ânynövekedlsei:
beszerzés
sajâtelôâllités
visszavételezett göngyöleg elszâm olésa
apportkénttorténö étvétel
térités nélkûlistvétel
ajindékkénttörténô itvételésténylegestöbbletelszim olâsa
követelésfejébzn âtvettkészletek
adm inisztrativ többlet
A gön gyölegek éllom énycsiikk enései:
értékesités
selejt,kâresem ény,m egrongâlôdâs
hiâny (ténylegesésadm inisztrativ)
értékvesztés
A k özvetitett szolgéltatâsok âllom énynövek edésp:
szolgâltatés igénybevétele
A k özvetitett szolgâltatésok éllom énycsökken ése:
szolgâltatâs kiszâm lâzâsa

3.1.1.3.1..,4 vâsâroltkh zletek J//t?rzitinyw tïvc/ccfg -çclzlc/cbem utatâsa

A z éllom ényvâltozâsijogcim eknéllâthatô,hogy akïilönbözö készletfajtik-

nâl vannak azonos éllom énn âltozâsok .A részletes bcm utatâs sorân az is-
m étlödô âllom ânynövekedéseketcsak egy,a legjellem zöbb készletfajtânâl
m utatjuk be,illetve akkor,ha elszâm olâsa eltéraz elôzöekben leirtaktôl.

peaekl 144
 3 F tlrgticdz/rgzl/c

a) A z anyagok âllom énynövekedései

B eszerzés:
ha a vâllalkozésaz anyagokrôlnem vezetfol-vam atos analitikus nyil-
vântartâstm ennyiségben J.
çértékben,akkorabeszerzésértékeatelje-
sités idôpontjâban az âfa-és a szâm vitelitörvény elôirâsaltfigye-
lem be véve,âfâvalnöveltvagy âfa nélkùliértékben azolm alanyag-
költségkéntkeriilelszâm olâsra.
A lapblzonylaG a szim la, egyszerfisitett szûm la, szâllitôlevèl.M ivel
nincsfolyam atoskészletnyilvânurtés,igy bevételezésijegy cbben az
esetben nem feltétlenitlkészïil;
ha a vâllalkozâs ft?f-
- vf/r/Ttkftpfln vezetim ennyiségben J.
Nértékben anali-
tikusnyilvântartâsait,akkor a bekeriilésiérték tartalm ânak m egfelelô-
en a készletek közé keriilelszâm olâsra a beszerzés a teljesités idô-
pontjâban.
A lapbizonylata a szâm la, egyszertisitett szâm la, raktér bevételezési
Jegy,szàllitôlevd .
A pportként történô âtlrétel: az apportként ât'vett anyagok esetében az

t
*
éllomé n ynöveke désér t
ék é
t atérsasigiszer zôdésbe n,ala
p it
é okir
a t
ba n rög-
zitettértéknek m egfelelôen kellnyilvinG rtésba velm iaz apportâtvételérôl
+ szôlô dokum entam déttzm âvalm egegyezô dâ a1.(Ezta gazdasâgiese-
A
? m énytcsak ûgy m ultjuk be,hogy avéllalkozésfolyam atosan vezetlanaliti-
j kusnyilvântartisait,mivelamésikmegoldésnem lenneéletszerfi.)
A z eszközâtvételterm észetesen ham arabb m egtörténik a bejegyzésnél,
ekkoregy technikaijellegû szâm lâtkellazeszközzelszem beâllitani,m ajd e
technikaiszâm la egyenlege szfinik m eg akkor,am ikorajegyzetttökenöve-
kedéséta vâllalkozâsa cégbejegyzéskorelszâm olja.
N em szabad m egfeledkezniarrôl,hogy az âfa-tön rény szerint az apport-
ként történö ét.adés értékesitésnek m inôsïil, igy âfa-fizetési kötelezettséget
eredm ényez.H aazâfâtazâtadö âthâritjaaz âtvevôre,akkorazétvevôköny-
veiben ez elözetesen felszâm itottâfakéntjelenik m eg.H a ez azâfanem ke-
1-111 âthéritésra az étvevôre,akkor az nem igényel köny vviteli elszém olâsât,
az étvevö a könyveiben nem szém olhatla el az elôzetesen felszâm itott âfét.
j
' Az5.
faalapjaatérsaségiszerzôdésben rögzitettapportértéke.
v T érités nllkiiliétvétel:elszim olisa sorân aztkellszem elötl ',hogy a
: téritésnélkùliâw ételnem jârhateredm ényhatéssal.Ennek értelm ében az âllo
- m inynövekedéstaz âtrzdô il> lközöltérték vagy a yiaciérték köziilaz alacso
' nyabb értéken kell a rendkivitli bevételekkel szem ben elszâm olni. A z ered-
m ényllövelö hatés m egsziintelése érdckében a rendkiviili bevétel összegét el
kell szém olnipassziv idöbelielhatârolâsként.A z idöbelielhatérolâs m egsziin-

- j45 w x k
 P énzligylszâm vltel

tetése,visszavezetése a téritésnélldzlétvetteszközök âllom ânyéban bekövetke-

zô csökkenéselszâm olésévalegy idöben lehetséges.(Eztagazdasâgiesem ényt
is csak flg ym uht
. jtlk be,hogy avâllalkozâsfolyam atosanvezetianalitt
'kusnyil-
vénurtisait,m ivelam islk m egoldâsnem lenneéletszerii.)
A térités nélkiil âtvétel alapbizonylata egy szerzôdés, m egâllapodés,
szâm la,am elyen feltiintetik,hogy az anyag ellenértéke a téritésnélkïiliét-
adâsm iatt kiegyenlitlstnem igényel.A z âtvevô vâllalatraktârbevételezé-
sijeggyeligazolja az anyagok âtvételét.
N em szabad m egfeledkeznianél,hogy az âfa-törvény szerinta térités nél-
kiili âtadâs értékesitésnek m inösiil, igy éfa-fizetési kötelezettséget eredm é-
nyez.Ha azâfâtazâtadô azétvevöreâthâritja,akkorazaz itvevôkönyveiben
elözetesen felszim itottéfakéntjelenik m eg.H aazétadôazéfétnem héritjaât,
nkkor az âfa az âtvevënélnem igényelkönyvvitelielszâm olâst,a könyveiben
nem szâm olhatja el.A z ifa alapja m inden esetben a piaciérték.
A jéndékkénttörténô étvételésténylegestöbblet:azelszâm olésm ene-
te ugyanaz, m int a térités nélkfili âtvétel esetében azzal a kùlönbséggel,
hogy ittnem értelm ezhetö az itadô éltalkozoltérték,tehâta bekerulésiérték
m eghatérozâsakor kizârôlag a piaci érték a m érvadô.
(Ezta gazdasâgiesem énytiscsak ûgy m uGtjuk be,hogy a vâllalkozâs
folyam atosan vezeti analitikus nyilvéntartésait, m ivel a m âsik m egoldés
szintln nem lenne életszerfi.)
K övetelésfejében étvet'tkészletek:azétvettkészletek am egillapodéssze-
rintiértéken vagy a 2.szsm laosrn'lybanjelennek m eg (folynm atosnyilvéntar-
tésesetén),vagy költségként,râforditiskéntkerùlnek elszâm olâsra(nem folya-
m atosan vezetettanalitl
'ka esetén).Az elszim olâsm egegyezik a beszerzéssel,
tehâtaz étvettkészletek értéke szâllitôitartozâskéntjelenik m eg.
A követelésa m egéllapodâsszerintiértéken vagy a teljeskönyv szerinti
értéken tulajdonképpen a szâllitôit-artozissalszem ben kivezetésrekeriil
a könyvekbölésigy összességében akönn ekben akészleteketm utatjakia
véllalkozâs.
A lapbizonylau egy m egéllapodâsakövetelésfejében történö készletétvé-
telrôl, egy szém la vagy szn-m lét helyettesitö okirat a készlet értékéröl és az
elôzetesen felszarm itottâltalânos forgalm iadôrôl (ez az âfâvalnöveltérték
szerepelm ajd étm enetileg széllitôitrtozéskénta könyvekben),illetve a ve-
vôk szâllitôk folyészim léja,a raktérbevételezésijegy ésa széllitôlevél.
T érgyieszközbôlkészletté étm inôsitett anyagieszközök :am elm yiben az
eszköz éven / 1elhasznilôdônak,tehâttérgyieszköznek m inôsitette a vâllalko-
zés,m ajd kideriilt,hogy valôjéban azeszköz éven belïilelhasznâlôdik,azesz-
köz m inôsitése sorén elöfordulô helytelen besorolésta késöbbiekben konigilni
kell,ésâtkellm inösiteniakészletek közé (anyagieszköznek).

perfekk 146
 3 F org6eszkdzök

h z elszim olâs attôlfùgg,hogy a térgyieszközthasznâlatba vette-e m ér a

. vâllalkozâsvagy sem .H a nem vette hasznâlatba,akkor az 1.szâm laosztâly-
bôla 2.szém laosztâly m egfelelö szâm lâjéra âtlehetvezetniaz eszközt.H a
m ér hasznâlatba vedfk az eszközt, akkor a m âr elszém olt am ortizâciôt

'
vissza kellvezetnia târgyieszköz értékcsökkenési szâm lâjévalszem ben,
m ajd eztkövetôcn âtvezethetô az eszközaz anyagok közé.U tolsô lépésként
-. az eszköz értékételegy összegben kell szim olniköltségként.
A lapbizonylata az âtm inösitésijegyzôkönyv,am elyen feltiintetik az esz-
. köz bekerûlésiértékét,az elszâm oltam ortizâciötés a hiba feltérésânak idö-
C pontjât.
A dm inisztrativ több let:elszém olâsakor m eg kellkeresnia többletetki-
vâltô könyvelésihiba okât,és korrigélô tételként alvégezni az elszâm olést.

j EzA
lel
g
ag
py
ba
iz
ko
rn
ab
yb
lat
n
aaztö
ab
nb
yl
ae
gtk
rölt
é
ss
ég
anknoark
ril
g
.eâllâ
es
gi
ét
rj
öelle
fe
nl
t
vi.
ettJ
.egyzökönyv .

b) A kereskedelm iâruk éllom énynövekedései

B eszerzés:
haavâllalkozésaz ' (51nem vezetfolyamatosanalitikusnyf/vtin/lr/tis'f
m ennyiségben J.çJr/le cn,akkora beszerzésértéke az âfa ésa sznfm vi-
telitörvény elöirisaitfigyelem be véve,éfévalnöveltvagy âfa nélkiiliér-
tékben ateljesitésidôpontjâban azolm aleladottârtzk beszerzésiértéke-
kéntIELXBVIkeriilelszarm olâsl'a a 8.sznrm laosztn-lyban;
A lapbizonylata a szâm la, egyszerûsitett szâm la, szâllitdlevél.M ivel
nincsfolyam atoskészletnyilvântrtâs,igy bevételezésijegy ebben az
esetben nem feltétleniil késziil.
ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetim ennylségben g.çértékben anali-
tikus nyilvântartâsait, akkor a bekeriilési érték tartalm énak m egfele-
lôen a készletek közé keriilelszâm olésra a beszerzésa teljesitésidö-
pontjâban.
A lapbizonylata a szâm la, egyszertisitett szim la, raktér bevételezési
jegy,szâllit6levél.
Visszéru értékesitésbôl:am ermyiben avevö ateljcsitésegészévelvagyan-
nak egy részével m inöségileg nem elégedett,a felek m egéllapodham ak abban,
+ hogy a vevö az éltala elnem fogadottérukészletetaz eladônak visszakiildi.Eb-
-
ben az esetben az elszém olâsok korrigâlésa kétteriileten J'elentkezik:
egyrészt szém lahelyesbitéssel korrigélni kell a vevônek m egkiildött
szâm la értékét,igy az adottértékesitéshez kapcsolôdôan az ârbevétel,
a követelés és a fizetendö âfa értéke is csökkenni fog;

147 perfek
 P énztir ,lszâm vltel

-
m ésrészt a visszaérkezettérut folyam atos nyilvânu rtâs esetén vissza
kellvételezni,ésa 2.szim laosztilyban az ELXBV riforditâsszém -
lâval szem ben âllom ânynövekedésként elszâm olni.H a nem vezeta
vâllalkozâs folyam atos készletnyilvéntartist,akkor a készletkorrigâ-
lâsât tenu észetesen nem kell elvégezni, hiszen m inden beszerzés
azonnalrâforditâskéntkeriilt elszém olâsra.

A pp ortk ént történô étvétel

T érités nélkiiliét-véfel
Ajéndékkénttörténô étvételésténylegestöbbletelszém olésa
K övetelés fejében étvet'
tkészletek
A z elszém olâsuk m egegyezlk az anyagoknâlleirtakkal.

A dm inisztrativ többlet: ebben az esetben m eg kell keresni a többletet

kivâltô köny velésihiba okât:és korrigilô tételkéntaz elszâm olâst elvégez-
.
.

ni.Ez leggyakrabban az ELA BV korrigâlésâtlelenti.

A lapbizonylata a többletrölésannak jellegérölfelvettjegyzökönyv.

c) A göngyölegek éllom énynövekedései

B eszerzls: elszâm olâsa m egegyezik az ân lknâl leirtakkal.

Sajételôéllftés:a vâllalkozésok dönthetnek flgy is,hogy készleteiknek
forgalm azéséhoza sajâtgöngyölegeketnem m egvéséroljék,hanem elôéllit-
jék.A vâllalkozâs â1ta1sajâtm aga elöâllitottgöngyölegek is sajâtgöngyö-
legnek és készletnek m inôsiilnek.A véllalkozâs az elöâllitâs költségeitkölt-
ségként,m ajd araktârravételezéskorakészletek növekedésétasajâtelôilli
tâsfleszközök aktivàlt értéke szém léval szem ben szim olja el.A raktérra
vételértéke m ârkizérôlag az elöâllitéssalközvetlenûlkapcsolatos(aktivâl-
hatô)költségekettartalm azhatja.
A lapbizonylata a költségkalkulâciô az elôâllitâsiköltség m eghatârozâsâ
hoz,illet've a raktérbevételezésijegy.
V isszavételezettgöngyöleg:jellem zöen nem m lnôséglklfogâsm iat'tke-
riilnek visszavételezésre a göngyölegek, hanem m el4 a vevönek nem é1l
szândékéban a göngyöleget m egtartani és azt visszakûldi az eladônak.E k-
koraz eladô könyveiben az elszâm olâs m egegyezik az irtlknâla visszértzér-
tékesitésbölpontnâlIeirtakkal.

A pportként történô étvétel

T érités nélk iili âtvétel

perfekf 148
 J.F org6eszkozok

Ajéndékklnttörténtiétvételésténylegestöbbletelszém olésa
.
K övetellsfejében étvet'tkészletek
.
E lszâm olâsuk m egegyezik az anyagoknâlleirtakkal.

A dm inisztratfv többlet:elszém olésa m egegyezik az ârtzknélleirtakkal.

d) A közvetïtet'tszolgiltatésok éllom énynövekedése

Szolgéltatés igénybevétele: elszâm olâsâra két lehetöség adôdik atl6l fiig-

. göen,hogy a vâllalkozés folyam atos készletnyilvântartést vezet a közveti-
tettszolgâlu tâsokrôl,vagy sem .
ha a villalkozésa közvetitettszolgâltatâsokrôlnem vezetfolyam atos
analitlk us nyilvântartâstm ennyiségben Jx értékben,akkor a beszerzés
értéke az âfa- és a szém viteli törvény elôirâsait figyelem be véve,
'
âfâval növelt vagy âfa nélkïili értékben a teljesités idöpontjàban
azonnaleladott iruk beszerzésiértékekéntIELXBVI keriilelszâm o-
lâsra a 8.szém laosztélyban;
A lapbizonylat.a a szâm la,egyszeo sitettszâm la,szâllit6levél.
ha a vâllalkoz-is ft/f
- lwv txfoxln vezetim ennyiségben t;.çértékben analitik'us
nyilvântartà ait,akkorabekeliilésiénék ateljesitésidöpontjiban t'tr1al-
m ânak m egfelelôen a készletek közé keriil elsza-m olasra a beszerzés
, A lapbizonylata a szâm la, egyszerfisitett szâm la, raktâr bevételezési
jegy,széllitélevél.

J.J.7.J.2..,4 vâsâroltkh zletek âllom ânycsökkenéselnek bem utatâsa

A z âllom ânn âltozâsijogcim eknéllâthatô,hogy vannak azonoséllom âny-

vâltozâsok akészletfajtéknél.A részletesbem utatâssorân azism étlôdö â110-
m énycsökkenéseketcsak egy,a legjellem zôbb készletfajténélm uG tjuk be,
illetve akkor,ha elszém olésa eltér az elôzöekben leirtaktél.

a) A z anyagok éllom énycsökkenései

'

F elh asznélés:
ha a vâllalkozis az anyagokrélnem vezetfolyamatos analitikus nyil-
vântartâstm ennyiségben é,çértékben,akkor a felhasznilâs elszâm oli-
sa nem okoz könyvelési teendöt, hiszen a beszerzés él-téke azonnal
anyagköltségként keriilt elszâm olésra;

149 perfekl
 Pénzligylszàm vitel

A lapbizonylat kalkuléciök, feilegyzések, am elyeket a term elésnek

adnak ât.
ha avâllalkozâs/tp/ytzpztz/tpm n vezetim ennyiségben Jsértékben anali i
tikus nyilvântartâsait,akkor a felhasznilâs értéke a tényleges felhasz-
néliskor anyagköltségként keriil elszâm olésra a raktér kivételezési
'

Jegy alapjén.
B eszerzésutén kapottszém lézottengedm ények:fontosm egjegyezni, .
hogy kizâr6lag a szâm lévalalâtém asztott,az adottbeszerzéshez közvetleniil
kapcsolôdô engedm ények értéke csökkenthetia készlet,illetve a költség & -
tékét.
ha a véllalkozés az anyagokrôlnem vezetfolyamatos analitlkus nyll-
vântartâst m ennyisLgben JJ értékben, akkor az zngedm ény értéke a
beszerzéskor elszém oltanyagköltséget csökkenti;
ha a vâllalkozâs /è/
-ylrntz/tutzn vezetim ennyiségben J.
çértékben anali-
tikus nyilvântartâsait, akkor ha az adott készlet m ég a raktârban
készleten van az engedm ény a 2. szâm laosztélyban a m egfclelö
készletszém la értékét csokkenti.
A z engedm ény alapbizonylata a szâm la,helyesbitô szâm la,am elyen az 1
engedm ényta vâllalkazis a konkrétbeszerzéshez m egkapta.
V isszâru beszerzlsbôl:am em zyiben a beszerzettanyag egy részéta vâl-
lalkozés visszakiildi,akkor az elszém olâs m ôdja ism éta vâllalkozâs éltal
vezetett készletnyilvéntartéstôl fdgg:
ha a vâllalkozéE az anyagokrôlnem vezet folyam atos analitiktzs nyil-
vântartéstm erm yiségben és értékben,akkora visszénzértéke a beszer-
zéskor elszâm olt anyagköltséget csökkenti;
ha a vâllalkozés /è/
- .pt7zz/l/oxln vezetim ennyiségben ésértékben anali-
tikus nyilvéntartésait,akkor a visszâru ha az adottkészletm ég a rak-
tirban készleten van a 2. szém laosztâlyban a m egfelelô készlet-
szâm la értékét csökkenti.
A visszértzalapbizonylata a szâm la,helyesbitö szâm la,illetve a raktérki-
vételezésijegy.
irtékesités:az anyagok értékesitésének elszém olésa akövetkezô köny-
velésiteendöket igényli:
készletcsökkenés elszâm olésa: az anyagértékesités eladott értzk be-
szerzési értéke râforditâst okoz:
folyam atosan vezetettanalltikaesetében raktârkivételezésijegy alap
jân,avélasztottkészletértékeléslm ôdszerrel(FIFO ,étlagér,elszém o
1(5âr)elszâm olhatô az éllom énycsökkenésElsi Bé-ként,
nem folyam atosan vezetettanalitikus nyllvéntartâsok esetében a vél
lalkozâs az any agbeszerzést m âr elszém olta anyagköltségként, igy a

eerskt 150
 J.F orgôeszkôzok

vélasztottkészletértékelésim ôdszerrel(FIFO ,âtlagér)az értékesitett

anyagkészleténékéttechnikaijellegû tételkéntvisszakellvdeleznia
2.szâm laosztâly anyagok fökönyviszâm léjâra,m ajd innen kellelszâ-
m olni az anyagok csökkenésévelszem ben az ELX BV fôkönyvi
szâm lâra;
követelések, pénzeszközök növekedésének elszém olâsa: ha a ki-
egyenlités a késöbbiekben történik,a kiéllitottszém la âfa nélldili e1-
lenértékem egjelenl
'k az értékesitésnettô érbevételeként,illetveafize-
tepdô éfa is elszém olâsra keriila vevôkkelszem ben H n a vevö kész-
pénzben rendeziG rtozését,akkor m ind az ârbevétel,m ind a fizetendô
éfa a pénztâr szém léval szem ben kcrfilelszém olésra.
A pportként történô étadés: a gazdaségi tirsaség alapitisakor, illetve
tökeem eléskor a vâllalkozés t'ulajdonosként(tagként)a hozzâjirtzlâsa egy
részétnem készpénzben,hanem apportban teljesithetl.Ebben az esetben az
âu dottkészletkönyv szerintiértékéta könyvekben (a raktir kivételezési
j jegy alapjén)rendkivùlirâforditiskéntkellelszém olnia.
A z âtxadottapportfejében avéllalkozâsrlszesedéstszerezam âsik véllal-
, kozâsban,de e részesedés csak a cégbirôségnak az alapitést,tôkeem eléstel-
fogad6 hatirozatânak m eghozau létkövetôen m uG thatô ki.A részesedés ér-
téke a térsasâgi szerzödésben,létesitô okiratban m eghatérozottösszegu
''.
(Ezta gazdaségiesem énytaztfeltételezvem ut ttuk be,hogy avéllalko-
t zâsfolyam atosan vezetkészletnyilvântartést.)
N em szabad m egfeledkeznianb l,hogy az âfa-törvény szerint az apport-
ként történö âLadés értékesitésnek m inôsûl,igy éfa-tizetési kötelezettséget
eredm ényez.H a az âfâtaz âtadts az âtvevöre âthâritja,akkor az âtadtm ak
egyik oldalon az âtvevövelszem ben egy követelése keletkezik,m ésik olda-
1on azösszeg akönyvelbzn fizetendö éfakéntjelenik m eg.Haazâfanem ke-
I 1411âthâritésra az âtvevöre,alckor az étadô a tizetendö âfétrendld viiliréfor-
l ditâskéntszém olja e1.

A z âfa alapja atirsasâgiszerzôdében rögzitettérték.A zâltalânosforgal-

m iad6 elszâm olâsâhoz sznrm lâthelyettesitö okm ény sziikséges.
Téritésnélkiiliétadés,ideértveaz ajéndékkénttörténg étadéstis:elszâ-
m olâsa az âtadottkészletkönyv szelintiértékévelm egegyezö összegben,a rak-
t.ârldvételezésijegy alapjin rendkiviiliréforditéskéntjelenik m eg.
(Ezta gazdasâgiesem énytaztfeltételezve m utattuk be,hogy a vâllalko-
zésfolyam atosan vezetkészletnyilvéntartâst.)
N em szabad m egfeleâkezni arrôl,hogy az éfa-törvény szerint a térités
nélkïili âtadâs értékesitésnek m lnôsiil, igy az âfa tizetési kötelezettséget
eredm ényez. H a az éfa az étvevôre éthéritésra keriil, akkor az étadénak
egyik oldalon az étvevôvelszem ben egy követelése keletkezik,m âsik olda-

15 1 eerfek'
 P énztir ,lszâm m tel

1on az összeg fizetendö éfakéntjelenik m eg.H a az âtadô az éfâtnem héritja

âtaz étvevöre,akkor rendkiviiliriforditâskéntszâm olja el.A z âfa alapja
m inden esetben az âtadottkészletpiaciértéke.
A z âltalânos forgalm iadô elszim olâsihoz szim lét helyettesitô okm âny
sziikséges.
K ötelezettség fejében étadottanyagok:e gazdasâgiesem ény elszâm o-
lâsa két lépésben történik:
az âG dottkészletm egâllapodâsban szereplö értékét,m int értékesitést
kell elszém olni a vevö követelésekkel szem ben T erm észetesen nem
szabad m egfeledkezni a készletcsölckenés elszàm olésirôl sem , am 1
m egegyezik az anyagok értékesitésénélleirtakkal;
a kim uG tottkövetelés a m egéllapodâsszerintiértékben összevezethe-
tö a kötelezettséggel.
A lapbizonylatai a m egéllapodâs,a raktér kivételezésijegy,a kim enö
szâm la és a vevö-szâllitô folyôszâm lâk .
T érgyieszközzé âtm inôsftett anyagieszk özök :am ennyiben az eszközt
éven belûl elhasznâlôdônak, tehét készletnek m inôsitet'te a vâllalkozés,
m ajd kideriilt,hogy valôjéban az eszköz éven 1 1hasznélôdik e1,akkorkor-
rigâlnikella helytelen besorolâstés az eszköztâtkellsorolnia térgyieszkö-
zök,jellem zöen a m ûszakiberendezések,esetleg az egyéb berendezések,
felszerelések közé.
A z itm inösités elszâm olâsa attôl fdgg,hogy az eszközt hasznâlatba vet-
te-e m âr a vâllalkozés vagy sem .H a nem vette hasznâlatba,akkor a 2.szâm -
laosztâlybôlaz l.szim laosztily m egfelelô szâm léjira itlehetvezetniaz
eszközt. A m âr hasznélatba vett eszköz értéke m ér elszâm olâsra keriilt
anyagköltségként,ezérta m âr elszém oltanyagköltségetvissza kellvezetnia
készletszâm lâvalszem ben,m ajd eztkövetôen âtvezethetö az eszköz a târ-
gyi eszközök közé.
A târgyi eszközök közé étsorolt eszközökre értékcsökkenést kell elszé-
m olni, ezért az âtsorolâst követôen m eg kell âllapitani a vérhat6 hasznos
idötartam ât,a leirâsi m 6dszert,kulcsot,és idöarânyosan elkellszim olni az
értékcsökkenést.
A z étm inôsitésalapblzonylata az âtm inôsitésijegyzökönyv.
Selejh kéresem ény,m egrongélédés:a selejtezettkészletértékét a selej-
tezésijegyzökönyvvelalitém asztva egyéb râforditéskéntkellelszâm olni.
A m ennyiben a készletutân csak értékvesztés keriilelszâm olâsra,akkor a
hasznâlhatôségifokânak m egfelelöen,llletve hulladékértéken kellnyilvân-
tartani.A könyv szerlntiérték és ezen érték kïilönbségc lesz az elszâm olan-
dô értékvesztés, am ely szintén egyéb réforditésként keriil kim utatâsra a
könyvekben .

perfekf 152
 J.F org6eszközdk

A lapbizonylata akâresem ényrölszôlôjegyzökönyv.

H a az analltlkusnyilvânlrtésokatavâllalkozâsnem folyamatosan vezeti,
akkor az anyagbeszerzéstm ér elszim olt,a anyagköltségként.I'gy a vâlasztott
készletlrtékelésim édszerrelIF1FO -âtlagâr)aselejtezettanyagkészletértékét
technikaljellegu ''tételkéntvisszakellvételeznia2.szém laosztély anyagok fô-
könm riszém léjéra,m ajd lnnen kellelszém olniaz egyéb réforditésok m egfe-
-

lelö fököm zviszém lâjéra az anyagok csökkr enésévelszem ben.

H iény (ténylegesésadm inisztratfv):aténylegesen hiényzô anyagkészle-
tek értékétjegyzökönyvvelalétém asztva egyéb râforditéskéntkellelszém ol
ni.H aahiâny adrninisztrativjellegt h,nkkorm egkellkeresniakönyvelésihiba
okétésa helytelen könyvelésitételt,ésezzelszem ben kellkijaviGniazelszé-
m olésokat.Ez leggyakrabban az anyagköltség korrigélâsétjelenti.
'
*' H a az analitikusnyilvénmrtésokata vâllalkozâsnem folyamatosan veze-
l ti,alkkor az anyagbeszerzéstm ér elszâm olta anyagköltségként.lgy a vélasz-
'

tott készletértékelési m ôdszerrel (FIFO, âtlagér) a ténylegesen hiânyzô

-
anyagkészlet értékét technikai jellegu '' tételként vissza kell vételezni a
* 2.szâm laosztély anyagok fôkönyviszim lâjâra,m ald innen elszâm olniahi-
x). iny értékét egyéb râforditisként.
s

E rtékvesztés:m ivela selelt.ezésnélm ârtisztézt'uk a gazdâlkodisbélere-

*' dö értékvesztéselszâm olésât,igy ittcsak a placijellegû értékvesztésre té-
*
4 riink ki.H a az anyagkészlet m érlegkészitéskor érvânyes piaci értéke tartô-
.

<. san és Jelentôsen m agasabb a könyrv szerinti értékénél,akkor értékvesztést

z. kellelszâm olniegyéb réforditisként.
* A lapbizonylataegy olyan szé 'm vitelidokum entum ,am ely alâ
't2
'm asztjaa
'J' tartôssâg ésjelentösség kn'térium ét,szerepeltetia könyv szenntlés a piaci
K
értéket és azok kiilönbségét.
'
' H a a vâllalkozés nem vezetfolyam atos nyilvintartssta készletekrôl,ak
t kor elsôkéntcélszzrû m egéllapiG niés a 2.szém laosztâly m egfelelö szâm lâ-
+ jiraétvezetnia zârékészletkönyv szerintiértékét,m ajd eztkövetôen elszi-
j..
, m olniaz esetlegesértéltvesztést.
*
%1
.
Bérm unkâra â .tadottanyagok:értékétcélszerù âtadésidöpontjâtôlegy
.
*
Y
kiilön fökönyvi szâm lén nyilvântartani,m ald a bérm unkéb6l visszaérkezö
anyagotaz alkalm azottanyagok szém léra innen visszavezetni.T erm észete-
, sen a visszavételezettanyag értéke m agasabb lesz & bérm unka ellenértéké-
vel,am ely a bekeriilési érték része.
(A gazdasigiesem énytaztfeltételezve m utatm k be,hogy a vJ'llalkozâs
'

folyam atosanalitikusnyilvântartéstvezetaz adottkészletröl.)

+'K A z elszém olâsalapbizonylataaraktérki,illetvebevételezésijegy,abér
t, m unkitvègzö vàllalkozâs szàm làga.
<

l53 Iyerfek'
 P énzur n szâm m tel

b) A kereskedelm iéruk éllom énycsökkenései

trtékesités:elszâm olésa a következö kiegészitésselm egegyezik az anya-

gok értékesitésénélleirtakkal.H a a vâllalkozâs az ârukészletérôlnem vczc-
tettfolyam atos analitikus nyilvânt rtést,akkor az ârubeszerzésétm âr elszâ-
m olta Elwi Bé-ként.Ebbôlkövetkezöen az értékesitéskor a készletcsökke-
nés elszâm olâsa nem igényel a véllalkozis részéröl köny vviteli lépéseket,
kizârôlag az érbevételtkellelszâm olnia.
Beszerzésutén kapottszém lézottengedm ények:fontosm egjegyezni,
hogy kizârôlag a szâm lâvalalâtâm asztott,az adottbeszerzéshez közvetlenïil
kapcsolôdô engedm ények értéke csökkenthetia készlet,illetve a költség ér-
tékét.
ha a vâllalkozâs a kereskedelm iârukrôlnem vezetfolyam atos analiti-
kus nyilvénu rtéstm elm yiségben és értékben,akkor az engedm ény ér-
téke a beszerzéskorelszâm oltELXBV értékétcsökkenti; '
haavéllalltozés/o/ytzrnl/cpxcn vezetim ennyiségben ésértékben anali-
tik'us nyilvântartésait,akkor az engedm ény ha az adottkészletm ég
raktéron,készleten van a 2.szém laosztâlyban a m egfelelô készlet-
szém la értékét csökkenti.
Azengedmény alapbizonylaG aszâmla,helyesbitö szâmla,amelyen az i
engedm ényta vâllalkozâs a konkrétbeszerzéshez m egkapG .
1
V isszéru beszerzésbôl:am ennyiben a beszerzettkereskedelm iâruk egy '
részéta vâllalkozâsvisszakiildl,akkoraz elszém olâsm ôdja ism éta véllal-
kozâs iltal vezetettkészletnyilvéntartéstôl fdgg.
ha a véllalkozés a kereskedelm iénzkrôlnem vezetfolyam atos analiti - !
kus nyilvéntartàstm ennyiségben és értékben,akkor a visszâru értéke l
a beszerzéskorelszâm oltEL/.BV-tcsökkenti; 1
ha a vsllalkozâs /è/
. ytzvllftuln vezetim ennyiségben ésértékben anali-
tikus nyilvéntartâsait,akkor a vissziru ha az adottkészletm ég raktâ-
ron készleten van - a 2.szém laosztâlyban a m egfelelö készletszém la 1
h
,

értékét csökkenti.
A visszinlalapbizonylata a szém la,helyesbitô szâm la,illetve a raktârki- '
j
vételezésijegy.

A pp ortk ént történô étadés

Tlrités nélkiiliétadés,ideértve az ajéndlkkénttörténô étadéstis
K ötelezettség fejében étadottéruk
E lszâm olâsuk m egegyezik az anyagoknâlleirtakkal.

perfek' 154
 J.F org6eszkdzôk

r
Seiejt,kéresem ény,m egrongélödés:elszâm olâsa a következô kiegé-
szitésselm egegyezik az anyagok selejtczésénélleirtakkal.Ha az analitikus
nyilvéntartisokata vâllalkozâs nem folyalnatosan vezeti,akkor az ânzbe-
szerzést m ér elszém olta Elai Bé-ként. 1gy a vélasztott készletértékelési
m ôdszerrel(FIFO ,âtlagâr)a selejtezetténzkészletértékéttechnikaijellep' i
tételkéntvisszakellvételezniea2.szém laosztâly éruk fökönyviszém lâjéra,
m ajd a selejt,kéresem ény értékétinnen kellelszim olnia az egyéb râforditi-
sok m egfelelô fökönyviszâm lâjâra az énlk csökkenésévelszem ben.
H iény (tényleges és adm inisztrativl:a ténylegesen hiényzô irtzkészle-
tek értékétjegyzôkönyvvel alâtém asztva egyéb râforditâskéntkell elszé-
m olni.H aahiâny adm lnisztrativjellegû,akkorm egkellkeresniakönyvelé-
sihibaokétésahelytclen könn elésitételt,ésezzelszem ben kellkijaviini
az elszâm olâsokat.Ez leggyakrabban az ELXBV korrigâlisétjelenti.
Ha az analitikusnyilvânGl-tésokata vâllalkozésnemfolyamatosan veze-
t1,akkor az érubeszerzést m ér elszâm olt ELA BV ként.1gy a vélasztott
készletértékelésim ôdszerrel(FIFO ,âtlagér)aténylegesen hiényzô énlkész-
letèrtèkèttechnikaijellel td elkéntvisszakellvételeznia2.sza'm laosztély
âruk fökönyviszâm lsjéra,m ajd innen kellelsza-m olniahiâny értékétegyéb
râforditéskéntaz értzk csökkenésével szem ben.
t rtékvesztés:elszn-m olâsa m egegyezlk az anyagok értékvesztésénélle
irtakkal.

c) A göngyölegek éllom énycsökkenései

Artékesités
Selejt,kéresem ény,m egrongélödés
H iény (tényleges és adm inisztrativ)
értékvesztés
E lszâm olésuk m egegyezik az anyagok értékvesztésénél leirtakkal.

k
p d)Aközvetitettszolgâltatâsokâlloménycsökkenései
Szolgéltatés lkiszém lézésa:elszâm olâsa a következô könn elésiteendöket
igényli:
a szolgéltatés klszém lézésa a készletcsökkenés elszém olésakor az el-
adott éruk beszerzésiértékében réforditésteredm ényez
j
'
folyamatosan vezetettanalitika esetében jellem zöen egyértelmûen a
kiszâm lézott szolgâltatéshoz rendelhetö a tovibbszâm lézott,igénybe

155 perfek'
 P énzùr n szKm vltel

vett szolgéltatésok értéke,a belövö szâm lâk és a m unkàk azonositâsa

alapj:
1I1,
haaz analitik'usnyilvântartisokatavâllalkozâsnem folyamatosan ve-
zeti akkoraz igénybe vettszolgâlG téstaz igénybevétclkorelszâm olta
ELA Bé-ként.Ebben az esetben tehéta kiszâm lâzâskorkizérôlag az
érbevételtkellelszâm olni;
követelések,pénzeszközök növekedésének elszâm olâsakor,ha a ki-
egyenlités a késöbbiekben történik,az elkészitett szâm la éfa nélkiili
ellenértékem egjelenik azértpkesitésnettô ârbevételeként,illetvea fi-
zetendö âfa is elszém olésra keriil a vevökkel szem ben. H a a vevö
készpénzben rendezitartozâsât,akkor m ind az érbevétel,m ind a fize-
tendö âfa a pénztér szâm lâvalszem ben keliilelszâm olâsra.

3.1.1.4.ad vâsâroltkerszletekfôkönyvielszâm olâsa

A vâsâroltkészletekhez kapcsolôdô valam ennylâllom âny vâltozâströgzite-

nisziikséges analitlkus és/vagy fökönyviszinten is.E lsöként a fökönyviel-
szâm oléskeliilbem uutâsra a szâm laszém ok,m ajd a szâm laösszefliggések
ism ertetésével.

3.1.1.4.1.W vâsâroltkészletek szerep eltetése a szâm latiikörben

21 22.A nyagok
2 11-2 19.N yers-és alapanyagok
22 1.Segédanyagok
222.O zem -és fûtöanyagok
223.F ennm rtési anyagok
224.fyitésianyagok
225.E gy éven belûl elhasznâlôdô anyagi eszközök
226.T irgyi eszközök köziil âtsorolt anyagok
227.E gyéb anyagok
228.A nyagok ârkïilönbözete
229.A nyagok értékvesztése 6s annak visszairâsa

2* 28.A ruk
261.A nzk beszerzésiéron
262.iruk elszâ'111ti1tlJutul
263.Xruk irkfllönbözete

eerfek, 156
 J.F orgôeszkozok

264.i ruk fogyasztôiâron

265.A ruk ârrése
266.ldegen hetyen târolt,bizom ânyba âtadott ârtzk
267.T ârgyieszközök köziilitsoroltânzk
268.Belsô (egységek,tevékenységek közötti)âtadés-âtvételïitközô-
szâm la
269.K ereskedelm i éruk értékvesztése és annak visszairâsa

27.K özvetitet't szolgéltztésok

27 1.K özvetitettszolgiltatâsok
279.K özvetitett szolgâltatésok értékvesztése és annak visszairâsa

28.G öngyölegek
281 287.Betétdijas(saJ'ât)göngyölegek
282.Idegen göngyölegek
288.Betétdijas(saJ'ât)göngyölegek ârkiilönbözete
289.G öngyölegek értékvesztése és annak visszairâsa

3.1.1.4.2.ad vâsâroltkészletek J/f/-lnxnlvckc#lfcfnck/lklnn f

elszâm olâsa

a) A nyagok

1.B eszerzés:

Anyagbeszerzéselszâm olâsa,haa vâllalkozâsnem vezetfol-

yamatosanaliti-
kus készletnyilvântartâst
A szém la szerinti ellenérték elszém olâsa anyagköltségként,ha az elöze-
tesen felszâm itott âfa levonhatô:
-
T 511. A nyagköltség
466. E lôzetesen felszâm itottifa
K 454 1.B elföldi szâllitôk vagy
38 l. P énztâr
(Ha az elôzetesen felszâm itottâfalenem vonhat6,akkoraz anyagköltség
- része.)

Anyagbeszerzes elszâm olâsa, ha a vti//tzf/ctpzti-

çfolyam atosan vezeti az
analitik-us készletny ilvântartâsât,Jx az anyagokattLny leg es beszerzésiâron
tarlja nyilvân

157 Vpe4.kt
 P énzur ,lszâm vltel

a) A belföldön beszerzettanyagok szâm la szerintlértékének könyvelése:

T 2 1 22.A nyagok
466. E lôzetesen felszâm itott âfa
K 454 1.B elfdldi szâllitdk vagy
38 l. Pénztir

b) A vételâron tfllm enoen abekeriilésiértéketalkotô egyéb tételek elszâm o-

lésa a m egfelelô bizonylat(szâm la,bevallâsok,kivetések)alapjén:
T 2 1 22.A nyagok
466. E lôzetesen felszâm itottâfa
K 454 1.B elfdldi széllitôk
463. K öltségvetésibefizetésikötelezettség
479. Egyéb rövid lejérattkkötelezettségek
A m ennyiben az éltalânos forgalm ladô nem igényelhetö vlssza,akkor a
beszerzési érték részétképezi.

Anyagbeszerzh elszâm olâsa, ha a vâllalkozâsfolyamatosan vezetiaz

analitikus készletnyilvântartâsât,JJ az anyagokattervezettbeszerzésiâron
tartja nyilvân
a) Nyilvântare bavételelszâm olö âron raktérbevételezésibizonylatalapjén:
T 2 1l. A nyagok elszâm olôâron
K 228. A nyagok ârkùlönbözete

b) A nyagbeszerzésnyilvéntartésba vétele ténylegesbeszerzésiâron a szél-

litôiszém la alapjân
T 228. A nyagok ârkûlönbözete
466. E lôzetesen felszâm itottifa
K 454 1.B elfuldi szâllitôk vagy
38 1. P énztér

c) A beszerzésiârrészétképezö költségek elszâm olisa:

T 228. A nyagok ârkûlönbözete
K 454 1.B elfuldi szâllitôk
463. K öltségvetésibefizetéslkötelezettség
465. V P O P elszâm olési szém la
38 l. P énztâr

d) A holsziikséges,az éfâtis elkellszim olni.

peaekf 158
 J.F org6eszkôzôk

2 11.A nyagok elszsm olô âron 228.A nyagok érkailönbözete

b)

a) c)

466.E lôzetesen felszâm itottéfa 454 1.B eltbldiszéllftök

%.

d) ,

c V eg '' észre,hogy a tervezettbeszerzésiâron vezetettszirnla a m ennyi-

ségiviltozéströgzititervezettéron,az ârkiilönbözetisznem la pedig az érték-
'

vàltozàsttènyleges àron !Pèldàula beszerzès ten zezettbekerulèslértèken a

211.szém lânjelenik m eg,aténylegesbekeriilésiérték viszontcsak az él4é-
. '

ket korrigélla, tehit a 228. A rkûlönbözeti szâm lân keriil elszâm olâsra.
U gyanigy példâul a szâllitisi költség,vâm költségek stb.a készletnek csak
.
r'

az értékétm ôdositlék,a m ennyiségétnem ,tehéta 228.A rkiilönbözetiszâm -

1ân keriilnek kim utatisra.

j 2.Apportkénttörtén6itvétel:
2/a.A z eszközétvételelszém olésa a térsasâgiszerzôdés szerintiértéken:
T 2 1 22.A nyagok
K 479. Egyéb rövid lejâratû kötelezettségek
vagy
3. Jegyzett,de m ég be nem fizetetttôke
'

2/b. A jegyzett tökc em elésének elszn'm olisa a cégbirôségi beiegyzés

idôpôntjâval:
T 479. Egyéb rövid lejâratû kötelezettségek vagy
3. Jegyzett,de m ég be nem fizetetttôke
K 4 1 1. Jegyzett töke
i- 4 12. T ôketrtrtalék

A z apport târsasigi szerzôdés szerinti értéke és a névérték pozltiv kii-

lönbsége ézsié,am ia töketartalékba keriil elszâm olisra.

l59 perfekA
 P énztir a szàm m tel

l/c.A kapcsolôdô âfa elszém olâsa:

ha az étvevfs az âtadthllak m egfizetiaz ifit
T 466. E lözetesen felszâm itottâfa
K 479. Egyôb rövid lejératflkötelezettségek

az étvevö az âtadônak nem fizetim eg az âfât:nincs könyveléslteendö az

âtvevônél

3.T érités n élkiili étvétel:

T érités nélkith âtvételkor a bekeriilési érték az âuadô élG l közölt könyv

szerintiérték,dem axlm tlm azanyagpiaciértéke.Ajândékként,hagyatékként
âtvet'teszközök esetében az âkadô iltalközöltkönyv szerintiérték nem értel-
m ezhetô,igy kizârölag az anyag piaci értéke leheta bekeliilésiérték.

3/a.A térités néllciilétvettkészlet elszâm olésa:

T 2 1 22.A nyagok
K 989 1.T érités nélkùl âtvetteszközök értéke

3/b.T érités nélkiilitvettanyagkészlet értékének elhatérolésa:

T 9891.T érités nélkùl âtvetteszközök értéke
K 4 833.T érités nélkiil âtvetteszközök értékének elhatérolâsa

3/c.A llom ânycsökkenéskora költség,râforditâs elszâm olâsa a könyv sze

rinti értéken:
T 5 11. A nyagköltség
814. ELA BV
86. E gyéb râforditâsok
88. R endkiv iili râforditâsok
K 2 1 22.A nyagok

3/d.A készletköltségként,illetve râforditâskénttörténô elszâm olâsakor az

idöbeli elhatârolés m egszïintetése:
T 4833.T érités nélkiil âtvetteszközök értékének elhatârolâsa
K 989 1.T érités nélkiil âtvett eszközök értéke

3/e.A kapcsolödô âfa elszém olâsa:

ha az âtvevö az étadônak m egfizetiaz âfât
T 466. E lôzetesen felszém itott âfa
K 479. Egyéb rövid lejâratflkötelezettségek

eerfekt 16:
 3.Forgôeszkozôk

ha az âtvevö az âtadènak nem tlzetim eg az âfât:nincs könyvelésiteendô

az âtvevônél

4.Ajéndlkkénttörténô étvételésténylegestöbbletelszém olésa:

A fökönyvi elszém olés m egegyezik az anyagok térités nélkikli itvétel-

ének elszàm olâsâval.

5.K övetells fejében étvettklszletek:

5/a.A készletnyilvântartâsba vétele a vagyonfelosztislJavaslat szerintiér-

tékben:
'
y T 2 1 22.A nyagok
7 466 E lôzetesen felszâm itott âfa
.

K 454 1.B elföldi széllitôk

5/b.K ötelezettség âtvezetése a vagyonlelosztàsijavaslatszerintièrtékben:

T 454 1.B elföldi széllitôk
K 479. Kûlönféle rövid lejératû kötelezettségek

5/c.K övetelésitvezetése a vagyonfelosztésijavaslatszerintiösszegben:

T 479. K ïilönféle rövld lejâraté kötelezettségek
K 3 11. B elföldikövetelések

5/d.A követelés kinem egyenlitettrészének leirisa hitelezésiveszteségként:

T 869l.Behajthatatlan követelésleirtösszege
: K 3 ll. B elföldl követelések

6. T érgyi eszközbôl k észletté âtm inôsitett anyagi eszközök :

H asznâlatba ncrz; vett flz'g W eszköz tifvczcftKc bekeriilési Jr/l/ccn az

.

anyag i eszközök /cJzé.'

T 2 1 22.A nyagok
(226.Térgyieszközök köziilétsoroltanyagok)
K 16 l. B eruhâzâsok

16 1 perfek'
 P énztigyiszâm vitel

H asznâlatba vettrnllztz/cjés CP /J: berendezések felszerelések âtsorolâ- 1

sa anyagieszközök /ctïzl
a) A z elszâm oltértékcsökkenéskivezetése:
T 139. M ûszakiberendezések,gépek,jirm ûvek értékcsökkenése
149. Egyéb berendezések,felszerelések,jérm fivek
K 57 l. T el'v szerintiértékcsökkenésileirés

b) Brtzttô érték kivezetése:

T 7 1 77 A nyagok
(226.Târgyieszközök közfilâtsoroltanyagok)
K 13. M ûszakiberendezések,gépek,jârm fivek
14. Egyéb berendezések,felszerelések,jârmûvek

c) A nyagköltség elszém olâsa:

T 511. A nyagköltség
K 2 1-22.A nyagok

7.A dm inisztrativ töb blet:

A z adm inisztrativ többlet okânak feltârâsât követôen konigâlni kell az

elsznrm olt költséget,riforditâst:
T 2 1 22.A nyagok
K 511. A nyagköltség
814. EL/ BV '
86. E gyéb râforditâs
88. R endldvfiliréfordftés

b) K ereskedelm iâruk

1.B eszerzés:

jrubeszerzés elszâmolâsa,ha a vâllalkozâsnem vezetfolyamatos anali-

tikus készletnyilvântartâst
A szâm la szerintiellenérték elszâm olésa anyagköltségként,ha az elôze-
tesen felszâm itott âfa levonhatô:
T 814. ELX BV
466. E lôzetesen felszém itott âfa
K 454 1 B elföldiszâllitôk vagy
.
a
Y
381. Pénztâr
(H a az elözetesen felszém itottéfa le nem vorlhaté,akkorazELABV része.)

perfekt 162
 J.F org6eszközôk

814.ELXB; 466.Elözetesen felszâm itottéfa

454 1.B elföldiszâllit6k

N agykereskedelm itim beszerzésének elszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfo-

* lyam atosan vezetiaz analitikus készletnyilvântartâsât, J.ç az Jrl//cl/ tényle-
-
ges beszerzésiâron tartja nyilvân

+ a) A belföldön beszerzettérttk szâm la szerintiértékének könyvelése:

s

T 261. beszerzésiâron
466. E lözetesen felszém itottéfa
K 454 1.B elföldi szâllitôk

4. b) A vételéron tùlm enôen,a bekeriilésiértéketalkotô egyéb tételek elszé-

=
# m olésa a m egfelelô bizonylat(szém la,bevallâsok,kivetések)alapjén:
T 261. A ruk beszerzésiéron
+ 466 . E lôzetesen felszâm itott éfa
K 454 1.B elföldiszâllit6k
463. K öltségvetésibefizetésikötelezettség
479. Egyéb rövid lejératt-
lkötelezettségek

A m elm yiben az éltalénos forgalm i adô nem igényelhetö vissza,akkor a

beszerzésiérték rbszétképezi.

* K iskereskedelm itim Ac- çzcrzls elszâmolâsa,ha a vâllalkozâsfolyamato-

san vezetiaz tzntzn/f/tzf.
çkészletnyilvântartâsât,JJ azârukatfogyaszt6iâron
tartja nyilvân
a) N yilvéntartésba vétel elszâm olô éron raktâr bevételezési bizonylat
alapjân:
T 264. A ruk fogyasztôiâron
K 265. A nzk irrése

163 perfekl
 P énzïig b,lszâm vltel

b) i rubeszerzésnyilvéntartésba vétele ténylegesbeszerzéslâron a szâllitöi

szim la alapjân
T 265. ârrése
466. E lözetesen felszâm itottéfa
K 454 1.B elföldiszillitôk

c) A beszerzésiârrészétképezö költségek elszâm olâsa:

T 265. i nzk ânése
K 454 1 B elföldi szâllitôk
463. K öltségvetésibefizetési kötelezettség
465. V PO P elszém olési szâm la
38 1. Pénztâr
A holsziikséges,az éfétis elkellszém olni.

V egyiik észre,hogy a fogyasztôiâron vezetettszâm la a m ennyiségivâl-

tozâströgziti fogyasztôi âron,az ârrés szâm la pedig az értékvâltozâst tény
legesâron!Példâulabeszerzésfogyasztôiâron a 264.szâm lânjelenik m eg, l
'
a ténylegesbekeriilésiérték viszontcsak az értéketkonigâlja,tehâta 265.
Xrrés szâm lân ker'iil elszâm olâsra.U gyanigy példâul a szâllitâsiköltség,
vâm költségek stb.a készletnek csak az értékétm ôdositjâk,a m ennyiségét j
nem ,tehâta 265.X rrés szâm lân keriilnek kim utatâsra. ,

2.V isszéru érték esitésb gl:

a dz ârukészletvisszavételezése rtz/cftir bevLtelezésijegy alapjân,ha a vtif

lalkoziisazârukészletetfogyaszt6iJrt?n tarljanyilvân ésfolyamatoskészlet-
nyilvântartâs vezet
lla.A visszértz elszém olésa fogyasztôi éron
T 264. X rtzk fogyasztôiâron ,
K 814. ELX BV

2/b.zrtékesitésrejutô ârrésvisszavezetése
T 814. ELX BV
K 265. A ruk érrése

2/c.A z ârbevételkorrigâlâsa helyesbitö szâm la alapjén:

T 91 92.B elföldiértékesités nettô ârbevétele
467. F izetendö âfa
K 3 ll. B elföldivevôk

perfekd 164
 J.F org6eszkozok

j
'k
3.A pportkénttörténô ét-vétel:

' A z elszâm olâs m egegyezik az anyagoknâlleirtakkal term észetesen a 26 .

A ruk fôkönyviszâm la m egfelelö alkalm azésâval.M ivelaz eszközitvétel

térsaségi szerzôdés szerinti értéken történik,igy az apportként âtvettiruk-
nak nem jellem zö az elszâm olô éron,fogyasztôiâron történö nyilvéntartâsa.

4.T érités n llkiili étvétel

5.A jéndékkénttörténô étvételésténylegestöbbletelszém olésa
6.K övetelés fejében étvettkészletek
A fökönyvielszâm olés m egegyezik az anyagoknâlleirtakkal,tennésze-
tesen a 26.iruk fôkönyviszâm la m egfelelô alkalm azésival.

7.A dm inisztrativ többlet:

A z adm inlsztrativ többlet okinak feltérâsât követôen korrigilni kell az e1-

szâm oltköltséget,réforditést:
T 26. K ereskedelm i âruk
K 814 ELX BE'
86. E gyéb râforditâs
- 88. R endldviilirâforditis

c) G öngyölegek

1.B eszerzls

Sajâtgtïagygfcg beszerzése,ha nyilvântartâsa p/cfl/#!)tz.çâron történik

a) A betétdijasgöngyölegek nyilvéntartâsbavételeelszém olô âron (betétdi-
jasâron):
T 28l. Sajâtgöngyölegek
K 288. Betétdijasgöngyölegek irkiilönbözetz

b) A vâséroltgöngyöleg beszerzésiârénak könyvelése:

T 288. Betétdijas göngyölegek érkiilönbözete
466. E lôzetesen felszém itott âfa
K 454 1 B elfsldiszéllitôk
'
x

165 perfekl
 P énzlig viszâm vltel

c) A bekeriilésiértékhez kapcsolôdô egyéb költségek elszâm olâsa:

T 288. Betétdfjas göngyölegek érkiilönbözete
K 4541.B elföldi szâllitôk
479. Egyéb rövid lejératé kötelezettségek
381. Pénztér

d) A z elözetesen felszâm itottâfa elszém olésa:

T 466. E lôzetesen felszém itott éfa
K 454 1.B elföldi szâllitôk

Idegen gtïngyllcg beszerzésének elszâm olâsa

A beérkezett göngyölegek elszâm olâsa a szim lân feltiintetettâron:
T 282. ldegen göngyölegek
466. Elözetesen felszâm itottXFA
K 4541.B elföldi szâllitôk

2.Sajételôâllités:

2/a.A göngyölcg elöéllitésâvalkapcsolatosan felm erilltköltségek elszâm o-

lisa feladâsalapjân:
T 5 1-57.K öltségnem ek
K 1-4. E szköz- és forrâs szâm lâk

2/b.Sajâtgöngyöleg készletre vétele betétdijasâron:

T 28l. Sajétgöngyölegek
K 288. Sajitgöngyölegek ârkùlönbözete

2/c.Sajitteljesitm ény elszâm olâsa akalkulâciô alapjén m egâllapitotttény- l

leges elôéllftési költségen :
T 288. Sajâtgöngyölegek ârkïilönbözete
K 582. Sajâtelôéllitésû eszközök aktivéltértéke

3.V isszavételezett jön gyöleg elszém olésa:

A sajétgöngyölegek visszavételezéseraktérbevételezésijegy alapjén,ha

a vâllalkozâs a göngyölegeketbetétdijas éron tartja nyilvin és folyam atos
készletnyilvéntartés vezet:
3/a.A visszavételezettgöngyöleg elszém olâsabetétdijasâron:
T 28 l. Sagât göngyölegek
K 814. ELA BV

peyéek' 166
 3.F org6eszkôzök

qx 3/b.A z értékesitésrejutô én-ésvisszavezetése:

t yayjy uuyuy
e

K 268. G öngyölegek énése (érkiilönbözete)

3/c.Az ârbevételkorrigélésa helyesbitö szâm la alapjén:

T 9 1 92.B elföldiértékesités netté ârbevétele
l 467. Fizetendô éfa
K 31l. B elföldivevôk

4.A pp ortként történô étvétel

5.T érftés nélkiili étvétel
6.Ajéndélkkénttörténô étvételés ténylegestöbbletelszém olésa
7.K övetelésfejében âtvet'tkészletek
Fökönyvielszém olâsuk m egegyezik az anyagoknélleiro kkal,term észe-
tesen a 28.G öngyölegek fökönyviszâm la m egfelelö nlkalm azâsâval.

8.A d m inisztratïv többlet

A fökönyvi elszim olâs m egegyezl'k a kereskedelm i ' é1 lei a1,ter-
m észetesen a 28.G öngyölegek fökönyvisza'm la m egfelelö alkalm azéséval.

d) K özvedtettszelgéltatésok

1.Szolgéltatés igénybevétele:

H a a vâllalkozâsfolyam atos készletnyilvântartâstvezeta közvetlrtettszol-

gl//t7fl.
&tl/crlt ésaz elszetesenfelszâm lrtottJ/fiflevonhatôkéntlrzcljfj/c
T 27. K özvetitettszolgâltatisok
466. E lôzetesen felszâm itott ifa
K 454. Széllitök vagy
38 1. Pénztir

H a a vâllalkozâs nem vezetfolyam atos készletnyllvântartâsta közvetitett

szolgâltatâsokr6l,g.çazelszetesenfelszâm lrtottJ-/t
-i/levonhat6kéntkezel
jiik:
T 8 l5. K özvetitettszolgâltatésok
466. E lözetesen felszém itott éfa
K 454. Széllitôk vagy
381. P énztir

l67 peefek'
 P énzuu lszâm vltel

3.1.1.4.3.W vâsâroltkészletek âllom ânycsökkenéselnekfsköns i

elszàm olàsa

a) A nyagok

1.F elh aszn élés:

Anyagfelhasznâlàs elszâm olâsa,ha a vtifîtz//ctpzti.çnem vezetfolyamatos 1

!
analitikus készletnyilvântartâst
Ebbenazesetbenafelhasznilâselszâmolâsanem okozkönyvelésiteen- j
dôt,hiszen a beszerzés értéke azonnalköltségkéntkeriilt elszém olâsra. '
)
.

Anyagsfelhasznâlàs elszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz

analitikus kh zletnyilvântartâsât,JJ az anyagokattényleges beszerzésiâron
tarlja nyilvân
T 51 1. A nyagköltsbg
K 2 1 22.A nyagok

Anyagbeszerzés elszâm olâsa, ha a vàllalkozâsfolyam atosan vezetiaz

analitikus készletnyilvântartâsât,J,s az anyagokattervezettbeszerzésiâron
tarlja nyilvân
a) A llom ânycsökkenés elszém olésa tervezettbeszerzésléron
T 511. A nyagköltssg
K 2 1 22.A nyagok

b) A szâm vitelipolitikâban m eghatârozottidôszakorlkéntm eg kellâllapita-

niaz adottidöszakiârkïilönbözetösszegétés eztm egosztaniaz adottidô-
szaki âllom ânycsökkenések között. 1gy az anyagfelhasznâlâsra jutô
anyag ârkiilönbözet is el kell szim olni.
am ennyiben a ténylegesbeszerzésiârm agasabb az elszâm olô ârnâl,ak-
kor a nyilvântartâsiârat m eg kellnövelni az ârkiilönbözet összegével:
T 511. A nyagköltség
K 228. A nyagok érkfilönbözete
am ennyiben a tényleges beszerzési âr alacsonyabb az elsznrm olô âm él,
akkor a nyilvântartési ârat csökkentenikell az érkùlönbözet összegével:
T 228. A nyagok irkùlönbözete
K 5 11. A nyagköltség

perfekv 168
 J F org6eszközok

21 22.A nyagok 511.A nyagköltség

a)
z
.

228.A nyagok érkizlönbözete

4

-
ba)
+

l bb)-

2.B eszerzés utén kapot't szém lâzott engedm ények :

C sak a konkrét beszerzéshez kapcsol6dô, szâm lâval alâtâm asztott m (5-

don dokum entélt engedm ény szâm olhatô el eszközérték-csökkentö tétel-
ként.A forgalom utén vagy a fizetésihatâridö utén adottengedm ények râ-
- forditéskéntkeriilnek elszém olésra!

Engedm ény elszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyamatosan vezetiaz analitikus

* készletnyilvântartâsât Ju
, ç az anyagokat tényleges beszerzési âron tartja
b nyilvân
. T 454. Szâllit6k
K 466. E lôzetesen felszém itottéfa
2 1-22.A nyagok
*

.
Engedm ény elszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus
készletnyilvântartâsât,g.
çaz anyagokattervezettbeszenisiâron tartja nyil-
vti/z
T 454. Szélliték
K 466. E lözetesen felszâm itottâfa
.
.
228. A nyagok irkiilönbözete

169 Qped
 P énzligyiszâm vltel

3.V isszéru beszerzlsb6l:

Visszât'u c/xztirzloftim ,ha a vâllalkozâs nem vezetfolyam atos készletnyil-

vântartâst:
T 454. Széllitôk ,
K 466. E lözetesen felszâm itottâfa
51l. A nyagköltség

Visszâru clçztiznoftiàw,ha a vâllalkoz& folyamatosan vezetiJzanalitikuskészlet-

nyilvântarttisât,Jx tzz anyagokatf/np/cgaçbeszerzésiâron ftzrt/tznyilvân
-

T 454. Széllitôk
K 466. E lözetesen felszâm itottâfa
2 1 22 .A nyagok
1

Visszâru elszâmol& a,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vczt?/ïazanalitikuskész-

l /nyï/vzin//zr/zlçl/.J.
çaz anyagokat/crvtpz/ffbezzel-zésiâron tartja nyilvân
a) Tervezettbeszerzésiéron
T 228. A nyagok irkùlönbözete
K 211. A nyagok .

b) V isszén.
lszâm la szerintiértéke
T 454. Szâllitôk
K 466. E lözetesen felszâm itottéfa
228. A nyagok ârkiilönbözete

4.irtékesités:

értékesitéselszém olâsa,ha avâllalkozâsok nem folyam atosan vtzgy nem

vezetik analitikus nyilvântartâsukat
Ebben az esetben a beszerzéskor azonnal költségként szim oljék el a
készletek értékét.A z anyagok könyv szerintiértékét értékesitéskor eladott
iruk beszerzésiköltségekéntkellelszafm olni,ezérta készletctvisszakellvé-
telezni az anyagok szém léra.

a) A z elszim oltanyagköltség csökkentése az anyagok visszavételezésének

elszâm olésâvalkészletértékelésim ôdszer alkalm azâsival:
T 2 1 22.A nyagok
K 511. A nyagköltség

eerf.kf 170
 J.F orgçseszkicdk

j b)8Az
T l4anELXBV
.
yagokâl(lomâ nyc sökke néséne kelszâmo l
â sa:
összköltség tikustkeredm énykim utatésszerint)
' 812. BeltbldiértékesitésELA B; (forgalm itipusfleredm énykim uu tâs
szerint)
832. ExportELXBV (forgalm itipusû eredm ényldm utatâsszerint)
K 2 1 22.A nyagok

L'
rtékesitéselszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyamatosan vezetiazanaliti-
kus készletnyilvântartâsât Jx az anyagokattényleges beszerzésiâron tartia
,

nyilvân
K önyv szerinti értlk ldvezetése a készletértékelésim édszem ek m egfelelôen:
T 8l4. ELXBV (összköltség tigusû eredm énykim uttésszerint)
812. BelföldiértékcsitésELA B; (forgalm itipusû erzdm énykim utatés
szerint)
832. ExportELA B/ (forgalm itipusfleredm énykim utatâs szerint)
K 2 1 22.A nyagok

L'
rtékeslrtéselszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiazanaliti-
kus készletnyilvântartâsât,J.çaz anyagokattervezettbeszerzésiâron tartja
nyilvân
a) A nyagcsökkenéselszâm olésa tervezettbekeriilésiértéken raktérkivéte-
lezésijegy alapjân:
T 814. ELA BV (összköltség tigusfleredm énykim utatésszerint)
812. BelföldiértékesitésELA BV (forgalm itipusflercdm énykim utatâs
szerint)
832. ExportELX BV (forgalm itipusû eredm énykim utatés szerint)
K 2 1 22.A nyagok

b) h z értékesitettanyagkészlethez kapcsolôdô érkûlönbözetelszém olésa

ha a beszerzési âr m agasabb,m int az elszém olôér:
T 814. ELA BV (összköltség tigusû eredm énykim utatésszerint)
812. BeltbldiértékesitésELA BV (forgalm itipusû eredm énykim utatis
szerint)
832. ExportELX BV (forgalm itipusû eredm énykim utatés szerint)
K 228. A nyagok ârkiilönbözete

17 l perfek'
 P énziir ,tszâm m tel

ha a beszerzésiir alacsonyabb,m int az elszâm ol6âr:

T 228. A nyagok ârkûlönbözete
K 814. ELA BV (összköltség tipusfleredm énykim utatâs
szerint)
812 BelföldiértékesitésELX BE'(forgalm itipusû
eredm énykim utatâsszerint)
832. ExportELX BV (forgalm itipusû eredm énykim utatâs
szerint)

c) K öveteléselszâm olésa a kim enö szâm la alapjân:

T 3 11. B elföldivevök
K 91 92.B elföldiértékesités nettô ârbevétele
467. F izetendô ifa

5.A pportként törtlnô étadés:

H a a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus kh zletnyilvântartâsât,

JJ az anyagokattényleges beszerzésiâron tarlja nyilvân
T 88 1. T ârsasâgba bevittvagyontârgyak nyilvântartàs szerintiértéke
K 2 1 22.A nyagok

H a a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus készletnyilvântartâ-

sât,J.
çaz anyagokattervezettbeszerzésiâron tarlja nyilvân
a) Az âllom ânycsökkenéselszâm olâsa tervezettbekeriilésiértéken:
T 88 l. T irsaségba bevittvagyontârgyak nyilvânG rtss szerintiértéke
K 2 1 22.A nyagok

b) A gazdasâgitârsasâgba nem pénzbelibetétkéntâtadottanyagkészlethez

kapcsolôdô elszim olö ârkiilönbözet elszâm olâsa
ha a beszerzési âr m agasabb,m int az elszâm olô âr:
T 88 1. Térsaségba bevittvagyontârgyak nyilvéntartés szerintiértéke
K 228. A nyagok ârkiilönbözete
ha a beszerzésiâr alacsonyabb,m int az elszâm ol6âr:
T 228. A nyagok ârkiilönbözete
K 882. T ârsasâgba bevittvagyontârgyak nyilvântartâs szerintiér-
téke

K apcsolôdö tétel'
.
A zapportkéntétadottanyagkészletfejében azâtadô atârsasâgiszerzô
dés szerinti érték összegében az étvevö vâllalkozâsâban részesedést sze

perfele 172
 3 F org6eszkozok

rez.A részesedéstcsak a cégbirôségibejegyzéstkövetôen lehetkim utatni

részesedésként.

a) A cégbejegyzéstm egelözöen az elszim olâsa követkczö:

T 368. E gyéb követelések
K 981. Târsasâgba bevittvagyontârgyak târsasâgi szerzödés sze-
rintiértéke

b) A cégbejegyzéstkövetôen a részesedéqnyilvântartéqbavétele'
T 17. R észesedések
K 368. E gyéb követelések

c) A kapcsolôdô âfa elszém olâsa

ha az apportâtadôja az âfététhâritja az apportotâtvevöre:
T 368. K iilönféle egyéb követelések
K 467. F izetendö âfa
-
ha az apportétadôja az âfâtnem héritja étaz apportotâtvevöre:
T 88 1. T érsaségba bevittvagyontirgyak nyilvéntartés szerintiértlke
889. E gyéb renclkiviilirifordités
K 467. Fizetendö éfa

6.Térités nélkiiliétadés,ideértve az ajéndékkénttörténô étadéstis:

H a a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus készletnyilvântartâsât,

Jx az anyagokattényleges beszerzésiâron tarlja nyilvân
T 889 1.T érités nélkiil âG dottvagyontirgyak nyilvintartâs szerintiértéke
K 2 1-22.A nyagok

H a a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus készletnyilvântartâ

sât,J,saz anyagokattervezettbeszerzésiâron tarlja nyil%ân
a) A z éllom ânycsökkenéselszâm olâsa tervezettbekeriilésiértéken:
T 8891.T érités nélkïilétadottvagyontérgyak nyilvântartis szerintiértéke
K 2 1-22.A nyagok

b) A z âtadâshoz kapcsolôdô ârkiilönbözetelszâm olâsa

ha a beszerzésiér m agasabb,m intaz elszém olôér:
T 8891.T érités nélkfllâtadottvagyontârgyak nyilvânG rtâs szerintiértéke
K 228. A nyagok érkiilönbözete

173 eerfek'
 P énzugylxzfizaw lcl

ha a beszerzésiér alacsonyabb,m intaz elszém olô âr:

T 228. A nyagok ârkiilönbözete
K 8891.T érités nélkûl âtadottvagyontârgyak nyilvântartâs szerin-
ti lrtéke

c) A z âfa elszâm olésa:

ha az apportétadôja az âfâtâthâritja az apportotstvevôre:
T 368. K ûlönféle egyéb követelések
K 467. Fizetendô ifa
ha az apportâtadôja az âfétnem hâritja âtaz apportotâtvevöre:
T 889 1.T érités nélkûlât dottvagyontârgyak nyilvânu rtés szerintiértéke
889. E gyéb rendkiviilirâfordités
K 467. F izetendö âfa

7.K ötelezettség fejében étadottanyagok:

Az J/l#tlx elszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyamatosan vezetiaz analiti-

kus készletnyilvântartâsât,J.
çaz anyagokattényleges beszerzésiâron tartja
ny ilvân
7/a.K önyv szerintiérték kivezetése a készletértékelésim ôdszernek m egfe-
lelôen:
T 814. ELA B: (ësszköltség tiyusû eredm énykim utatisszerint)
812. BelföldiértékesitésELA BV (forgalm itipusfleredm énykim uttâs
szerint)
832 ExportELA'Bé (forgalm itipusû eredm énykim utatés szerint)
K 2 1-22.A nyagok

7/b.K övetelés elszâm olâsa:

T 3 11. B eltb ldivevôk
K 91 92.B elföldi értékesités nettô érbevétele
4 67 F izetendô âfa

7/c.K övetelés és kötelezettség összevezetése:

T 454 . Szâllitôk
K 479. Rövid lejâratt-lkötelezettségek
T 479. Rövid lejératflkötelezettségek
K 3 11. B eltb ldivevök

pe'éea 174
 J.F org6eszkdzök

8.T ârgyieszközzé étm inôsitett anyagi eszközök elszâm olésa:

H asznâlatba ncz?;vettLészletJ/r?///Z& J/J5r târgyicxz/cô'

zztf

!
. T161.K
Be2
ru
1hézâsok
A nyagok
.

26. K ereskedelm iéruk

H asznâlatba vettkészletJ/rzlïnt7.çl'/llc târgyieszközzé

a) Anyagköltség visszavezetése:
T 2 1 22.A nyagok
K 5 l. A nyagköltség

b) Bekeriilésiérték elszâm olisa târgyieszközként:

T 161. B eruhâzâsok
K 2 1-22.A nyagok
T 13. M ûszakiberendezések,gépek,jirm ûvek
14. Egyéb berendezések,felszerelések,jârm ûvek
K 161. B enzhizâsok

c) A zértékcsökkenéselszâm olâsaahmsznâlatbavételtölafeltérâsig szâm itva:

T 571. T erv szerintiértékcsökkenésileirâs
K 139. M ûszald berendezések,gépek,jârm ûvek értékcsökkenése
149.Egyéb berendezések,felszerelések,jérm livek

9.Selejt,kâresem ény,m egrongélédés:

H a a vcillalkozâs nem vezetifolyamatosan a készletnyilvântartâsât

a) A z anyagköltség korrigélésa a vélasztottkészletértékelésim ôdszernek
m egfelelöen,az anyagok visszavételezése:
T 2 1 22.A nyagok
K 511. A nyagköltség

b) A selejt,m egrongâlôdâs,kéresem ény elszâm olâsa:

T 8693.H iényzô,m egsem m isûlt,âllom énybôlkivezetcttkészletek könyv
szerinti értéke
866. értékvesztések
K 2 1 22.A nyagok

H a a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus kh zletnyilvântartâ-

sât,tj.
çaz anyagokattényleges beszerzésiâron tartja nyilvân

175 eerfek'
 P énztir ,tszâm m tel

T 8693.H iényz6,m egsem m isûlt,àllom ânyb6lkivezetettkészletek könyv

szerintiértéke
866. lh ékvesztések
K 2 1 22.A nyagok

H a a vâllalkozâsfolyamatosan vezetiaz analitikus készletnyilvântartâ-

O f,és az anyagokattervezettbeszerzésiâron tarfa nyilvân
a) A z âllom ânycsökkenéselszâm olâsa tervezettbekeriilésiértéken'
.
T 8693.H iânyzô,m egsem m isûlt,éllom ânyböl klvezetettkészletek köny v
szerintiértéke
866. értékvesztések
K 2 1 22 A nyagok
.
%

b) A z âu dâshoz kapcsolôdô irkiilönbözetelszâm olâsa

ha a beszerzésiâr m agasabb,m int az elszém olôâr:
T 8693.H iényzô,m egsem m lsiilt,éllom ânybôlldvezetettkészletek köny v
szerlntl értéke
866. értékvesztések
K 228. A nyagok ârkiilönbözete
ha a beszerzésiâr alacsonyabb,m int az elszâm olôâr:
T 228. A nyagok irkillönbözete
K 8693.H iânyzö,m egsem m isiilt,éllom énybôlldvezetettkészle-
tek könyv szerintiértéke
866. értékvesztések

10.H iény (tlnyleges ls adm inisztrativ):

A tényleges hlény elszâm olâsa m egegyezik a selejt elszâm olâsâval,

de m inden esetben a 869.E gyéb kiilönféle réforditésok szém lét kell a1-
kalm azni.
A zadm inisztrativjellel hiâny esetén m egkellkeresnlahibaokât,ésazzal
szem ben kellelszâm olnia hiânyt:
T 5 11. A nyagköltség
86. E gyéb réforditésok L .
x
88 R endkivùlirâforditâsok
.
iks
'
K 2 1 22.A nyagok

eerfek' 176
 J.F orgôeszkôzok

11.trtékvesztés:

H a a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitlkus készletnyilvântartâsât,

J.
çaz anyagokatténylcges beszerzésiciron tartja nyilvân
T 866. értékvesztések
K 2 1-22.A nyagok

H a a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus /clu

çz/cfn-
vf/vfinftzrfti-
çJ /
, Jçaz anyagokatfcrvczs//hevzerzp%iJrt?n tarfa ny?'/vgn
-

M ivel az értékvesztés m ennyiségi vâltozist nem okoz,csak értékvâltozésto

igy az ârkiilönbözeti szâm lévalszem ben kellelszâm olni:
T 866. értékvesztések
K 228. A nyagok ârkùlönbözete

866.irtékvesztés 228.A nyagok ârkùlönbözete

12.B érm unkéra étadot't anyagok elszâm olésa:

12/a.A nyagvisârlés beszerzésiiron:

T 2 1l. A lapanyagok
466. E lôzetesen felszâm itott âltalénos forgalm iadé
K 454 1.B elföldi széllitôk

12+ .B érm unkâra kiadottalapanyag' .

.
T 2 ll 1.B érm unkéra kiadottalapanyagok
K 2 1 l. A lapanyagok
-

l2/c Bérm tmkadijszâm lâja:

* T 2 11l.B érm unkéra kiadottanyagok
-
466. E lözetesen felszim itott c 'kltalénos forgalm i adô
K 454 1.B eltb ldi széllittjk

177 QpeH
 P énztigytszâm m tel

l2/d.B érm tm kébôlvisszaérkezettalapanyag visszavételezése a bérm lm ka-

dijjalnöveltértékben:
T 211. A lapanyagok
K 2 111.B érm unkira kiadott alapanyagok

b) K ereskedelm iéruk

1.értékesités:
F

Ertékeslstéselszâmolâsa,ha a vâllalkozâsnem vezetifolyam atosan anali

ff/ctls nyilvântartâsât
Ebben az esetben m ârabeszerzésELA'B K kéntkeriiltelszém olâsra,tehit
az értékesitéskor nincs könyvelésiteendô a készletekre vonatkozéan.

L'
rtékesltés clçztipm ftiau,JlJ a vl//lfo zJafol
yamatosan vezetiaz Jntz/fff/(zf.ç
készletnyilvântartâsât,J.çcztim /czzftényleges beszerzésiâron tartja nyilvân
K önyv szerintiérték ldvezetése a készletértékelésim ôdszernek m egfelelôen: 1
T 814. ELXBV (összköltség tipusû eredm énykim uu tisszerint)
812.BelföldiértékesitésELA'Bé(forgalmitipusûeredménykimuutés j
szerint) ,
'
832. ExportELX BV (forgalm itipusû eredm énykim utatisszerint)
K 261. inzk beszerzésiéron 1

L'
rtékesitésc/szfizntp/cixtz,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiazanaliti
kus készletnyilvântartâsât, J.ç az tirtl/ctzf/-
- tpgyulzfljâron tartja nyilvân
a) A nyagcsökkenés elszém olâsa fogyasztéi âron raktâr kivételezésijegy
alapjân:
T 814. ELA BV (összköltség tipusfteredm énykim utxatésszerint)
812. BelföldiértékesitésELX BZ (forgalm itipusù eredm énykim utatés
szerint)
832. ExportELA BV (forgalm itipusfteredm énykim utatésszerint)
K 264. inzk fogyaszt6iâron

b) A z értékesitet'tântkészlethez kapcsolédô érrés elszâm olésa: '

T 265. A rtzk érrése
K 814. ELA BV (összköltség tipusfleredm énykim utatâs szerint)
812. BelföldiértékesitésELA BV (forgalm itipusfl
eredm énykim utatâsszerint)
832. hxportELX BZ (torgalm ltipusù eredm ényklm utatés
szerint)

eerfele 178 1
 J.F org6eszkozôk

! c)Azértekesitéselszàmolâsaaklmenöszâmlaalapjânkészpénzesértékesi-
' tés esetén :
T 38 1. P énztér
.
K 91 92.B elföldi értékesités nettô érbevétele
467. F izetendö éfa
(A fogyasztôiâraz ifévalnöveltârbevételtjeleni,tehâta fogyasztôiér-
b(5laz âfétle kellvonniésm egkapjuk az értékesitésnettô ârbevételét.)

2.B eszerzés utén k ap ott szém lézott engedm ények :

C sak a konkrét beszerzéshez kapcsolôdé, szém lâval alâtâm asztott m (5-

don dokum entilt engedm ény szâm olhatô el eszközérték-csökkentö tétel-
ként.A forgalom utén vagy a fizetésihatâridô utân adott engeclm ények râ-
forditâskéntkeriilnek elszim olâsra!

Engedm ény elszâm olàsa,ha a vâllalkozâsfolyamatosan vezetlaz analltikus

kèsztetnyitvàntartâsàt,é.çaz tirl//ctzftényleges beszerzéslâron ftzrt?tznyllvân
T 454. Szâllitôk
K 466. E lôzetesen felszâm itott âfa
'
26l. i nzk beszerzésiiron

Engedm ény elszâm olàsa,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiazanalitikus

készletnyilvântartâsât,J.çaz ârukatfogyaszt6itim n tal'lja nyilvân
T 454. Szâllitôk
K 466. E lôzetesen felszâm itott âfa
265. i rtlk érrése

3.V isszéru b eszerzésb ôl:

Visszâru elszâm olâsa,ha a vâllalkozâs nem vezetfolyam atos készletnyil

vântartâst:
T 454. Szâllitôk
K 466. E lôzetesen felszém itott âfa
814. ELX BZ

Visszâru elszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus

készletnyilvântartâsât,Jx az ârukatténylegesbeszerzéslâron tartja nyllvân
T 454. Szâllitôk
K 466. E lözetesen felszém itott éfa
261. i ruk beszerzésiâron
k

179 perfvk'
 P énztir n szâm vltel

Ff-ç-çztir?,felszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz analitikus

kh zletnyilvântartâsâ',J,çaztlrtl/ctzr/tpgytuzrt;ïbeszerzésiâron rtzr4jtznyilvân
a) V isszéru elszâm olisa fogyaszt6iiron:
T 265. i ruk ârrése
K 264. i ruk fogyasztôiéron

b) V isszértzszâm la szerintiértékének elszâm olâsa:

T 454 . Szâllitôk
K 466 E lôzetesen felqzâm itott ifa
265. A ruk ârrése k

4.A pportként történô âtadés

5.Térités nélkiiliâtadés,ideértve az ajéndlkklnttörténô âtadéstis
6.K ötelezettség fejében étadottéruk
A z âllom ânycsökkenések elszâm olâsa m egegyezik az anyagoknâl leir-
takkal,term észetesen a26.A ntk fôkönyviszâm létm egfelelôen alkalm azva.

7.Selejt,kéresem ény,m egrongélédés:

,4selejt,kâresem ény elszâmolâsa,ha a vâllalkozâsnem vezetifolyam ato-

san a készletnyilvântartâsât
a) A zELA BV korrigélisaavâlasztottkészletértékeléslm ôdszernek m egfe-
lelôen,az ân tk visszavételezése:
T 2 1-22.A nyagok
K 814. ELX BV

b) A selejt,m egrongélôdâs,kâresem ény elszâm olésa:

T 8693.H iânyzé,m egsem m lsûlt,éllom ânybôl klvezetettkészletek könyv
szerintiértéke
866. értékvesztésak
K 26. i ruk

W selejt,kâresem ény elszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyam atosan vezetiaz

analitikus készletnyilvântartâsât, tF.ç az ârukat tényleges beszerzési âron
tartja nyilvân
T 8693.H iânyzô,m egsem m isûlt,âllom ânybél kivezetettkészletek köny v
szerinti értéke
866. értékvesztésck
K 261. irtlk beszerzésiéron '

eerfele 180
 3 F org6eszközok

?
.
1 selejt,kâresem ény elszâm olâsa,ha a vâllalkozâsfolyamatosan vezeti
az analitikus készletnyilvântartâsât,tf.çaz Jm /clfftp.
- ggyl,
yzflfâron flr#l nyil
vtiz;
a) A z illom énycsökkanéselszim olisa fogyasztôiâron:
T 8693.H iânyzö,m egsem m isûlt,éllom ânybélkivezetett készletek könyv
szerinti értéke
866. Vrtékvesztések
K 264. irtzk fogyasztôiéron

b) A kapcsolôdö érréselszâm olâsa,ha a beszerzésiâralacsonyabb,m inta

fogyasztôi ér:
T 265. X nlk érrése
K 8693.H iényz(5,m egsem m isûlt,éllom ânybôlldvezetettkészle-
tek köny v szerinti értéke
866. értékvesztések

8.H iény (tényleges és adm inisztrativ)

9.trtékvesztés
A z âllom ânycsökkenések fôkönyvi elszâm olâsa m egegyezik az anya-
goknélleirtaltkal,természetesen a 26.iruk m egfelelô fökönyviszém lâjât
m egfelelôen alkalm azva.

c) G öngyölegek

1.Vrtlkesités:

Idegen gtïngytï/cg értékeslrtése,a kh zletcsökkenh elszâm olâsafolyam atos

készletnyilvântartâs esetén
T 814. ELABV
K 282. ldegen göngyölegek

Sajâtgöng-völeg értékesltése,a készletcsökkenéselszâm olâsafolyamatos

készletnyilvântartâs esetén..
a) A sajâtgöngyöleg értékesitésének elszém olésa betétdijaséron:
T 814. ELA B V
K 281. Sajâtgöngyölegek

18 1 perfekl
 P éttziir ,iszâm vltel

b) A z értékesitésrejut6 érréselszâm olésa:

T 288. SajJ utgöngyölejek â 'rrése
K 814. ELA BE

c) K öveteléselszâm olésa akim enö szém la alapjén:

T 3 11. B eltb ldivevôk
K 9 1 92.B elföldi értékesités net'tô ârbevétele
467. F izetendö âfa

2.Selejt,kéresem ény,m egrongélédés

3.H iâny (tényleges és adm inisztrativ)
4.E rtékvesztés
A z âllom inycsökkenések fökönyvielszém olésa m egegyezl
'k az n'nlknélle-
i a1,term észetesen a 28.Göngyölegek m egfelelö szâm lijétalkalm azva.

d) K özvetftett szolgéltatésok

1.Szolgâltatâs kiszâm lâzâsa:

a 4 szolgâltatâs kiszâm lâzâsânak elszâm olâsa,ha a vâllalkozâs a /ctïzvcff-

tettszolgâltatâsokr6lnem vezetettfolyam atosan készletnyilvântartâst
Ebben az esetben a ldszafm lézéskor kizérôlag az ârbevételtkella vâllalko
zésnak elszn-m olnia, költséget nem , hiszen a szolgâltxatés igénybevételekor
azonnala 8 15.K özvetkrtet'tszolgéltatésok szém léra keriiltek elszém olâsra.
F olyam atos készletnyilvântartâs esetLben a /cluszfcftzl/c/cezlél/elkellszâm olni:
T 8 l5. K özvetitett szolgéltatâsok értéke
K 27. K özvetitettszolgéltatésok

Követelés elszâm olâsa a kim enô szâm la alapjân: '

T 3 11. B elföldivevök
K 9 1-92.B elföldiértékesités nettô érbevptele
467. F izetendö âfa

3.1.1.5.,4 vâsârolt kehzletek ës az eredm énykim utatâs kap csolata

A vâséroltkészletek az eredm énykim utatisban közvetlcniilnem ,csak a be-

következett gazdaségl esem ények eredm ényre gyakorolt hatâsén keresztiil
jelennek m eg.A kapcsolatirendszerta sokrétflsége m iatttâblâzatosform â-
ban m utatjuk be.

peaekt 18J.
* % w V Y k' : %' V + QW h
%C QV C'X' *' ' *

Eredm lnyszém lik / Felhasznâlés értékesités Engedm ények *rtékvesztésés Apportklnt Selejt,hiény, Téritésnélkiil
G azdasâgiesem ények annak âtadott,âtvett kâresem êny âtadott,âtvett
visszairâsa kêszletek készletek

511.A nyagköltség az adottiizleti nem folyam a-

évben felhasz- tosan vezetett
nsltanyag analitika ese-
készld értéke tén a beszer-
zéshez kapcso
l6d6an kapott
engedm ény
szâm la szerin-
ti,âfa nélkiili
értlke
E ladottâruk beszerzésiJr- az értékesitett nem folyam a-
téke (összköltséges ésfor- anyagok,ârtlk, tosan vezetett
galm itip usû göngyölegek analitika ese-
eredm énykim utatâsLan könyv szerinti tén a beszer-
egyarânt) értéké zéshez kapcso-
lôdôan kapott
engedm ény
szâm la szerin-
ti,âfa nélkilli
értéke
l
5*

Eredm ényszém lIk / Felhasznélés irtlkesités Engedm lnyek értlkvesztésls Apportklnt Selejtyhiény, Térltésnllklil
G azdaségi esem ények annak a adott,étvett kéresem ény âtadott,étvett
visszafrâsa klszletek klszletek

K özvettetettszolgâltatâsok az eladott,köz nem folyam a-

értéke 4J.
u z/fJl/.
j't.
k ésfor vetitettszol- tosan vezetett
galm if///zxg gâltatâsok érté- analltika ese
eredm ênykim utatâsban ke azok tovâbt tén a beszer-
egyarânt) szâm lâzésakor zéshez kapcso
16déan kapott
engedm ény
szém la szerin
ti,âfa nélkùll
értéke

91 92.BelföldiJr/Jàe.
çJ/Jk az értékesitett az értékesftés-
netté ârbevétele anyagok,âruk, hez közvetle-
PJ 94.E xp ortértékesités göngyölegek nûl, konkrét
ârbevétele érklegészités- klszletutân
sel,felârral adott enged-
növelt, enged m ény szâm la
m énnyelcsök- szerinti,âltalâ
kentett âltalâ nos forgalm l
nos forgalm l ad6tnem tar-
ad6tnem tar talm azô értéke
talm azé ellen-
értékét
 > ..1. % =
> J r

Eredm ényszâm lék / Felhasznélés értékesftés Engedm lnyek értlkvesztésés Apportként Selejt,hiâny, Téritésnélkiil
G azdaségi esem lnyek annak étadott,âtvett kâresem lny étadott,étvett
visszairésa ktszletek készletek

96.é '
g pt;â bevételek
-
a nem szâm lâ az elszém olt a ksrese-
zott,a beszer- értékvesztés m énnyelkap-
zéshez közvet- vlsszairâsa csolatosan
ve kapcsol6db, kapott
utélag kapott kértérités
en edm én

86.i'
éy'tfâ rakforditésok anem szâm lâ- az adottiizletl akâresem é-
zott,az értéke évben a vâsâ- nyek,m egsem
sitettkészlet- roltkészletek m lstilt,hlâny-
hez közvetve kelkapcsolat- z6,selejtezett
kapcsol6dé, ban elszâm olt készletek
utôlag adott értékvesztés könyv szerlntl
en edm én össze e értéke
#tt R endkiviilibevételek a gazdasâgi a térités nélkill
târsasâgba be- étvett hagya-
vittvssârolt tékként,ajân
készletek léte- dékkéntkapott,
sitö oklratban többletként fel
m eghatsrozott leltvâsârolt
értéke készlet
nyilvântartés
szerlnti,de
m axim um
iaci értéke
Cr
Qn

C
r

Eredm ényszém lâk / Felhasznélés értékesités Engedm ények értékvesztésls Apportklnt Selejt,hiiny, Téritésnélkiil
G azdaségi esem ények annak étadott,étvett kéresem ény étadott,étvett
visszairésa kjszletek készletek

##.R endkivillirfi/brdfffis'
- tl; a gazdasâgi a téritésnél-
târsaségba kiil étadott
bevittvâsâ- vâsérolt
rott készle- készletek
tek nyilvân- nyilvântartâs
tartés szerin szerinti
tlértéke értéke
a vésérolt a vâsârolt
készletek készletek té
apportként rités nélkùll
történô âtadésâhoz
étadâsâhoz kapcsolédé,
kapcsolôdé, az âtvevô â1-
az étvevô â1- ta1m eg nem
ta1m eg nem téritett éfa
téritettéfa összege
össze e
 J.F orgôeszkozdk

$ 3.1.1.6..d vâsâroltkészletek m egjelenése a /fferl,

svzlf/t$'m ellékletben,
illetve az uzletijelentésben

t.
.
A vâ s
âr ol
t készletek
ben be kellm utatni:
kelka
pcs
ola
tos
anabes
zâmol
6 k
iegés
zit
ö me
llé
kle
té-
-

az alkalm azottértékelésieljérésokat,ésazezekben bekövetkezettvil-

tozâsok okait, valam int a vâltoztatés eredm ényre gyakorolt hatâsit,
szém szerfisitw e,
az adottûzletiévben elszâm olt,illetve visszairtértékvesztést,m érleg-
tételenként(az értékvesztésnyité értékét,aziizletiévben elszn'm olés-
ra kerûlt növekedéseket és csölckenéseket,valam int az értékvesztés
1
' zârô értékét),
)- aveszélyeshulladékok,környezetrekârosanyagokm ennyiségiésér-
t. tékadatait,valam intaz âllom ényukban bekövetkezettvâltozésokatve-
szélyességiosztâlyok szerint(nyitô + növekedés csökkenés zârô).

3.1.1.7...4 vâsârolt készletek an alitikus nyilvântartâsa

e

A szâm vitelitörvény abeszâm olé form ijâtéstartnlm ét,valam inta fökönyvi

elszn-m olésok m ikéntjétszabélyozza az analitikusnyilvântartésokravonatko-
zôan nem tartalm az kötelezô elôirâsokat.A gazdâlkodé szervezeteknek a vé-
sérolt készletekhez kapcsolôdô analitilcus nyilvânt rtésokat o1y m édon kell
elkészitenii.
ik m izld fonzl/
ujukat,m ind tartalm ukatteldntve ,hogy azok se-
gitségetnyûjtsanak a véllalkozésvalôsvagyoniértékének m egéllapitéséhoz,
ellenôrzéséhez,valam intkellô infonu éciôtszolgélu sson a ldegészitö m ellék-
1etvésâroltkészletekhez kapcsolôdô részének elkészitéséhez.
A vâsârolt készletek analitikus nyilvântartésâban legalâbb az alâbbi in
form éciôk kell,hogy rendelkezésre élljanak:
a vâsârolt készlet m egnevezése,
a vâséroltkészletazonosité adatai,kôdszim a,
a visirolt készlet m ennyiségi egysége,
a vésérolt készlet m ennyisége,
a vâsiroltkészletegységâra,
a vésâroltkészletértéke (a m ennyiség ésaz egységérszorzata)
a készletm ozgâsokjogcim e,
a vésâroltkészletelszâm oltértékvesztése,
egyéb inform éciôk (példétzlabeszerzésideje,aszéllitôm egnevezésestb.).
A z analitikus nyilvântaru sok Jellem zöen egy-egy vâsâroltkészlet nyil-
véntartéséraszolgéls fôkönyvlszém léhozkapcsolôdôanjelennek m eg,si1y

187 perfeb'
 P énzugylszâm vltel

m ôdon azanalitika ésa szintetikaközöttaz egyezôségnakkötelezöjelleggel

m eg kellvalôsulnla.
V annak, lehetnek olyan esetek is am ikor az analitlk us nyilvântartâsok
nem kapcsolôdnak konkréu n a fökönyvielszim olâsokhoz.M indazon kész
letekrôlugyanis,am elyek ideiglenesjelleggelvannak avâllalkozâsbirtoki
ban de nem ttzlajdonéban feltétlenïilszitkségesanalitikusnyilvântartést
késziteni,am ibôlezen készletekre vonatkozô m indennem û inform éciô kiol-
vashatô. llyen készletek példâul a bérm urlkéra vagy blzom ânyba itvett
készletek,am elyek értéltkelnem az âtvevö gazdâlkodô szervezet fökönyvi
nyilvéntartéséban szerepelnek.

A vésérolt készletek leltérozésa 1

A szâm viteltörvényi szabâlyozâsânak célla az,hogy a beszâm olb m egbiz-

hat6 ésvalôsösszképetadjon a szâm vitelitörvény hatélyaa1âG rtozôvéllal-
kozésok vagyoni,pénziigyiésjövedelm ihelyzetérôl.
A vâllalkozâsvagyonârôlavonatkozô elöirâsok alapjân,abeszém olô e1-
készitése elött olyan kim utatéstkell összeâlliG ni,am ely tételesen és ellen-
örizhetö form éban tartalm azza, a fordulônapra vonatkozôan a gazdélkodô
t'ulajdonâban lévö eszközök ésforrâsok m ennyiségét,valam intértékét.Ez a
kim utatâs a leltâr,am elynek elkészitési m unkafolyam ata a leltârozés.
A törvényielöirésok alapjén m inden véllalkozâskötcleselkészitenla lel-
té
'rozési és lelté
.rkészitési szabé'lyzatot,am elyben a lclté-rozé
's elôkészité-
sétôl a lebonyolitâson, értékelésen, a leltârkïilönbözetek rendezésén ét a
m unka lezârâsâig kell a feladatokat,a hatâridöket és a felelösök szem élyét
m eghatérozni.A leltâr összeéllitâsa és a leltérozâs m unkafolyam ata sorén a
teljesség,avalôdisâg,az egyedlértékelésésavilégossâg szâm vitelialapel-
vek én rényesiilése elengedhetetlen .
M egâllapithatô tehit, hogy a leltir, a beszâm olô összeâllitésa sorén a
m érleg egyik alapdokum entâciôja,sm intilyen aval6sssszkép bem utatâsé-
hoz nélkûlözhetetlen kellék .A leltâr összeâllitâsa a szâm viteli tölw ény ren-
delkezései szerint történhet m ennyiségi felvétellelvagy egyeztetéssel.
A gazdélkodô szervezet âltal a vésérolt készletekhez kapcsolôdôan vâ-
lasztott nyilvéntartâsi m ôdszer m eghatârozza a leltirozâs és leltérkészitési
kötelezettség m inim élisan sziikséges m ôdszerét is:
am ennyiben a vâllalkozâs a visâroltkészleteirölsem m ennyiségi,sem
értékbeni nyilvintartést nem vezet, akkor a m érlegfordulönaphoz
kapcsolôdôan kotelezö szâm âra a m ennylségltelvételen alapulô leltâ-
rozés,scsak ez alapjân éllithatô össze a leltâr,

perfekf 188
 J.F org6eszk6zdk

am ennyiben a vâllalkozis a vésârolt készleteirôl csak m ennyiségi

nyilvintartést vezet folyam atosan, értéknyilvéntartést nem , akkor a
leltâr összeâllithatô a folyam atosan vezetett (hézagm entes) csak
m ennyiségiadatokatG rtalm azô dokum entécié alapjân is,
am ennyiben a véllalkozis a visérolt készleteirôl a folyam atos
m ennyiségiés értéknyilvântartést vezet,akkor a leltir összeâllithatô a
rendelkezésre â11(5 folyam atosan vezetett a nyilvântartésokban sze-
replö adatok alapjân is.
A z énzkészletek vonatkozésâban a qzim vitelitölw ény lehetôségetterem t
21 h k értéki nyilvéntartést vezetô gazdâlkodô szervezet a
. arra, ogy a csa
m érlegfordulônapjétközvetleniilm egelözô,vagy az aztközvetleniilkövetô
negyedévben is elvégezheti a nyilvântartâsénak leltérozâssaltörténô ellen-
ôrzéséta fordulônapra vonatkoz6an.A z ârukészletekrölkészïilö leltérban a
.

bekeo lésiértéken kiviilafogyasztôi,eladâsi,betétdijasératisszerepeltetni

sziik séges.
A leltârozés sorén keletkezô leltâreltéréseket,a leltérozés sorén m egâlla-
> pitott érték és a könyv szerintl érték lciilönbözetével a lezârandô iizleti év
eredm ényét,a valddiértékre m ôdosiG nikell.

' 3.1.2.Sajétterm elésïikészletek

A vagyon ezen eszközkörének nyllvéntartésa és köny vviteli elszâm olésa a

véllalkozâs adottségainak és a vezetés inform iciôigényének m egfelelöen
igen sokrétfilehet.E nnek következtében az összes elszâm olâsilehetôség ki-
fejtésére nem kerïilsor,de a gyakrabban alkalm azottm édszerek bem utatâ-
sâvala sajâtterm elésû készletek sajitosségainak és összefdggéseinek elsa-
jétitésâra kiem eltfigyelm etforditunk.

3.1.2.1..,
4 sajâtzerzac/a lirkészletekfogalm a,tartalm a,csoportositâsa

3.1.2.1.1.W sajâtterm elésû készletekfogalm a,tartalma

A készletek a szâm vitelitörvény elöirâsaiszerinteredetilk alapjân az alâbbi

két alapvetô csoportba sorolhatôk:
vâsérolt készletek és
sajétterm eléstikészletek.
Sajl
-tterm elésfikészletnek m inôsûlnek m indazok a készletek,am elye-
ket a vâllalkozé m aga âllitott elö.A növendék-,a hizô- és az egyéb éllatok

189 eerfek'
 P énzugytszâm vltel

az elszâm olésésaz értékelésszem pontjâbôlsajâtterm elésû készletnek m 1-

nösnlnek abballaz esd btuzis,ha azta vâ
'llalkozé vâ
'sâ
'rulta.

J.1.2.1.2.W sajâtterm elésû készletek csoportosl

rtâsa

A sajétterm elésû készletek közé azok m egielenésiform âjâttekintve a

szâm vitelitörvény elôirâsa szerint
abefejezetlen term elés ésfélkész tennékek,
a növendék-,hizô-,és egyéb âllatok,
a készterm ékek .
tartoznak .
Befejezetlen term elés a m egm urlkilâs alattlévö,a vâllalkozô term elô
egységein belûltovâbbim egm unkâlâsra vârô term ékek összessége.A befe-
jezetlen term eléskörébecsak olyan term ék sorolhatô,am elyen legalâbb egy
szém ottevô m unkam ûveletet elvégeztek .
A vâllak ozâsnak a szâm vltellpolltlkâla keretében kellm eghatâroznla és
rögzitenie,hogy m im inösûlszém ottevönek m unkam ûveletnek.Befejezet-
len term elésnek m inôsûlnek az év végén kinem szém lézott szolgélt tésok
teljesitm ényeiis.
Félklsz term ék m inden olyan termék,am ely a vâllalkoz6nilkeresztiil j
m entegy teljesm egm unkâlésifolyam aton,ilyen cim en (tehâtfélkész ter-
m ékként)raktân'a vették,illetôleg raktérra vehetô,készterm éknek azonban
m ég nem m inösithetö.
K észterm éknek azta term éketkelltekinteni,am ely a vâllalkozônâlva-
lam ennyim egm unkâlâsifolyam aton âtm ent,m egfelela râ vonatkozô szab-
vânyoknak (m ûszakifeltételeknek),ésam elyeta m egfelelö m inôségiâtvé-
telutén raktârra vettek,llletve am ely készterm éltkéntértékesithetô raktérra
történö vételnélkùl i5.

3.1.2.1.3.-d sajâtterm elésû készletek m egjelenése a m érlegben

A z éves beszém olô ,,A ''és ,,B ''vâltozattkm érlegében a készletek egyarinta '
B.Forgöeszközök elsônagy csoporjâtalkotjék.M alébbiakban csak asajét
termelésû készletek csoportjaittiintetjiik fel:

B .F orgéeszközök
1.K észletck
2.Befejezetlen term elés és félkész term ékek

perfekt 19O
 J.F org6eszlqbzok

3.N övendék-,hizô- és egyéb éllatok

4 .K észten nékek

J.7.2.2..
,4 sajâtterm elésû készletek ërtë/ce/ës'e

3.1.2.2.1...4 sajâtterm elésû készletek bekeriilésiJr/ti/tfnt?/cm eghatârozâsa

A sajitterm elésû készleteketam érlegben alapvetöen elôéllitésiköltségen

kellértékelni.A z elôéllitâsiköltség lehetténylegesen felm eriilt,utôkallculâ-
-

- ciôvalalâtâm asztottközvetlen önköltség vagy a term ék elôâllitâséhoz m û-

-

szakilag sziikségesnorm ék ésazakttzâlisegységköltségek alapjân m eghatâ-

rozott közvetlen ënköltség.
A közvetlen Jaàg//-çe;g csak a ténylegesen felm eriilt,közvetlenûlelszém olt
költségeket,tovébbiazokataköltségeketfoglalhatjam agâban,am elyek azelô-
* âllitéssalkapcsolatban m eriiltek fel,közvetlenûl nem ,de m egfelelô m ut tôk,
.
jellem zök segitséglvela term ékre elszim olhatôk.A közvetlen öllköltségnek
fedezeti összeg-,illetve nyereségtartalm a igy nem lehet.(A fedezetiösszeg a
.

term ék eladâsiirénak ésa közvetlen önköltségének a kiilönbözete.)

* A sznfm vitelitörvény atartalom szem pontjâbôlm eghatérozz.a azokatakölt-
''
ségeket,am elyek az adottsajitterm elésû készletközvetlen önköltségének ré-
,j

szeileheG ek.E nnek m egfelelôen a közvetlen önköltség részétalkotla:

. a közvetlen anyagköltség,
a közvetlen bérköltség,
aközvetlen bérekjârulékai,
' az elôâllitésilciilön költség,valam int
az egyéb kizvetlen költség (széllitâsiés rakodâsiköltség,közvetlen
gépköltség)
v A z egyéb közvetlen költségek közé tartozhatnak az elôâllitéshoz közel
â11(5 âltalénos költségek arânyos összegei is, am elyek az adott term ékre
(szolgâltatisra)m egfelelö m utatôk,jellem zök segitségévelelszâm olhatôk.
Ilyenek lehetnek példéul a term ékkel közvetlen kapcsolatba hozhatô gép-
költségek (iizem eltetési,javitési-karbantartésiköltségek).
A z elöâllitâsiköltségnek (vagyis a közvetlen önköltségnek) nem része
' az értékesitésiköltség (az értékesitésselkapcsolatoskûlön költségek,érté-
kesitö részlegek és irodék költségei,a reklâm ,a piackutatâs,a propaganda
költségei),valam int az elôâllitéssal közvetlen kapcsolatba nem hozhatô
igazgatâs szem élyi,anyagiés egyéb éltalânos költségei.
A m ennyiben az értékesitésnek az eladott iruk beszerzési értèkével, a
közvetitett szolgéltatâsok értékével csökkentett netté irbevétele valam ely

19 1 perfekl
 P énziir 'lszâm m tel

ûzletiévben az egym illiérd forintotvagy a költségnem ek szerintiköltségek

egy uttes osszege az ötszàz m llllô torlntot m eghaladla, az ezt követö évtöl
kezdödôen a sajâtelöâllitâsflterm ékek,a végzettszolgéltatâsok közvetlen
önköltségétaz önköltségszâm itâsrendjére vonatkozô belsô szabâlyzatsze-
rintiutôkalkulâciô m ôdszerévelkellm egâllapitani.E zen kötelezettsége alôl
a vâllalkozô a késôbbiek sorân a feltételek ism ételtteljesûlése esetén
sem m entesïil
A z önköltségszém ftés a term ék,a tevékenység,a szolgiltatâs tényleges
közvetlen önköltségének m eghatérozâsa. A z önköltségszâm ités feladata
többek között,hogy adatokat szolgâltasson az utôkalkuliciôhoz,illetve a
sajâtterm elésû készletek idôszak végiésiizletiév végiértékeléséhez.
A z utékalkulécié az a m ûszakl-gazdasâgitevékenység,am ellyel a vâl-
lalkozô atevékenységbefejezéseutén,illetveazûzletiév végén azelszém o-
lâsokban gyfijtöttköltségek alapjân a term ék (szolgéltatis)ténylegesköz-
vetlen önköltségétkiszim itja (az önköltségszâm itis tirgya a kalkulâci6s
egység).
H a a vâllalkozô a fentleirtm ôdon kivénja sajâtterm elésû készleteinek
tényleges közvetlcn önköltségét m eghaë rozni, akkor m eg kell oldania,
hogy az ehhez sziikséges informâciôk rendelkezésre élljanak.A napjaink-
ban rendelkezésre â11(5 szâm itâsteclm ikaialkalm azâsoknak köszönhetöen
az elsödleges vagy m âsodlagos 7.szâm laosztâlyba történö könyvelés m el-
lett ennek szâm os m egoldâsi lehetôsége lehet.A teclm ikai m egoldâstôl
ftiggetleniil a term elésltevékenység sorân a közvetlen költségeket kalkulé-
ciôsegységenkéntcélszertigyiijteniésahhozolyan analitikusnyilvântartist
vezetni, hogy abbôl az önköltségszâm itéshoz sziikséges adatok rendelke-
zésre âlljanak.

eerfekd 192
 J.F org6eszkozok

3.1.2.2.2..X sajâtterm elésû készletek rzllr/egfr/l/c/nc/cm eghatârozâsa

j A sa
jét t
e r
me l
és û ké s
zleteket a mé rlegben az el
szimo l
t é
rték veszté ssel
csökkentetq a visszairtértékvesztés összegévelnöveltkönyv szerinti érté-
ken m utatjuk ki.

K észletek értékvesztése

C sak értékbenicsökkenés M ennyiségiés értékbenicsökkenés

t, 1
H a a készletköny v szerinti H a a készleta vonatkozô
értékejelentôsen és elöirésoknak (szabvâny,szâllitési
tartôsan m agasabb, feltétel,szakm aielöirés stb.),
m inta m érlegkészitéskor illetve eredetirendeltetésének
y ism erttényleges nem felelm eg,ha m egrongâlôdott
piaciértéke! ha felhasznilâsa,értékesitése
kétségess! vélt,ha feleslegessé vélt!

A sajâtterm elésû készletek elôâllitisiköltségeazértékeléskiindulôpontja.

A m elm yiben a m érlegkészitéskor ism ertés vârhatô eladâsi âr ennél alacso-
nyabb,akkorasajâtterm elésû készleteketavérhatô eladâsiérbôlszém itott a
m ég elvégzendô tevékcnységek vârhatô köa etlen költségeivelcsökkentett,a
vârhatô tém ogatésokkalnövelt- értéken kella m érlegben kim utatni.
A z összehasonlithatôség a vârhatô eladâsiâr,illet've az elöâllitésiköltség
tekintetében csak azonos szinten (késziiltségifokon)értelm ezhetô.Tekin
tettelasajâtterm elésû készletek,ezen belïila,,befejezetlen''sajétterm elésfi
készletek speciélis voltéra,a késziiltségi foknak m egfelelô elöâllitâsi költ-
ségbôlavérhatô (am égvérhatôan felm eriilô közvetlen költségekkelnövelt)
elôâllitâsiköltségetism eg kellhatârozni.M ajd eztlehetviszonyitania vér-
hatô eladâsiérhoz.
A sajâtterm elésû készletelöâllitâsiköltségétcsökkentenikell(ésakészle-
tetam érlegben ezen az értéken szerepeltetni),haakészletavonatkozô elôiré-
soknak,illetve eredeti(elôéllitéskori)rendeltetésének nem felelm eg.
A m ennyiben a korâbban elszém olt értékvesztést elôidézö köriilm ények
m ér nem ,vagy csak részben âllnak fenn vagyis a készletek könyv szerinti
értéke alacsonyabb az eredetibekeriilési értékénél és az alacsonyabb érté
ken valô én ékelés okaim érnem ,illetve csak részben illnak fenn ,a készle-
teket az elszém olt értékvesztés összegének csökkentésével a m egbizhatô

193 eerfek'
 P énziigyiszâm vitel

ésvalôsösszkép érdekében - a piaciértékére,legfeljebb a nyilvântartésba

vételkor m egéllapitottbekeriilési értékére vissza kellértékelni.
A vâsârolt készletek elszâm olt lrtékvesztésének visszafrâsa az egyéb
bevételekkel szem ben történik, s ezzel egyiitt a készletek értékvesztése
szâm lén ld m uG tott összeg csökken.
N em lehetvisszairnia hiény,kéresem ény kövctkeztében m egsem m isûlt
készletek értéltvesztésének összegét!

3.1.2.3.a4 sajâtterm C/JJJ készletek âllom ânyvâltozâsai

A sajâtterm elésû készletek készletrevételének gyakorlat ésaz elszâm olâs

m ôdszere tekintetében, szâm os lehetöség között vélaszthat a vâllalkozô.
A fökönyvinyilvântartâsirendszerkialakitésa sorén a vâllalkoztm ak többek
közöt'ta következökrôlkelldöntenie:
a sajâtterm elésû készletekrôlév közben folyam atosan vezetnyilvân-
tard st vagy sem ,
összköltség eljérâssal vagy forgalm i költség eljârâssal késziti az
eredm énykim utatésât.
A sajétterm elésû készletek éllom énynövekedései:
a sajâtterm elésû készletek ûzletiév elejikönyv szerintinyitô értéke,
a készletre vettfélkész-,illetve készterm ékek elsâllitâsiköltsége,
-

a vevôk âltal visszakiildim (korâbban értékesitett) félkész-, illetve

készterm ékek értékesitéskoriköny v szerintiértéke,
a félkész-,illet've készterm ékek leltiritöbbleténck értéke,
-
a félkész-,illetve készterm ékek visszairâsânak összege.
A sajétterm elésïikészletek éllom énycsökkenlsei:
az értékesitett félkész-,illetve készterm ékek könyv szerintiértékc,
a nem pénzbelibetétként(apportként)étadottkésztermékek könyv l
szerinti értéke,
-

ajegyzetttôkeleszéllitésakor,amegsztinéskorazalapitéknakvissza- j
adottkészterm ékek könyv szerinti értéke,
a térités nélkiilitadottkészterm ékek könyv szerinti értéke,
-
a fllkész-,illetve készterm ékek leltérihiânyânak értéke,
a félkész-,illetve készterm ékekkelkapcsolatos kéresem ények,selej-
tezések értéke,
a félkész-, illetve készterm ékek értékvesztése elszâm olandô összegeit.

perfek# l94
 J.F org6eszkôzok

3.1.2.4..4 sajâtterm eléso készletekfëkönyvielszâm olâsa

-
A fôkönyvielszém olésok sorân a 2.szâm laosztâly tartalm azza a sajitter-
m elésû készlctek nyilvânt rtâséra szolgélô szâm lékat.Ittkellelszâm olniés
nyilvântnlmnianyitö észérô értéket,asajâtterm elésû készletek éllom ényé-
'
ban bekövetkezettnövekedéseket és csökkenéseket,illetve az értékelésbôl
,. adôdô értékvesztést.
A 23.B efejezetlen term elésésfélkészterm ékek szém lacsoportban m eg-
j nyitottszém llkon kella gazdélkodônak kim lltatoia a befejezetlen termelés
ésa raktâron lévô félkész term ékek âllom ényinak értékét.A 23.Befejezet-
1en term elés és félkész term ékek szn-m lacsoportszâm lâin beliklelkellkiilö-
nitenia befejezetlen term elésillom énya szém léita félkész tcrm ékek â110-
m ânyânak kim utatâséra szolgâlô szém lâktôl.
A befejezetlen termelésnek tartalm âbôlad6dôjellem zöje,hogy aztazïiz-
letiév közben a gazdélkodô a készletszém lâkon éltalâban nem m utatja ki.
A befejezetlen term eléskészletre vételérejellem zôen zârlatkorkeriilsor,a
befejezetlen term elés éllom ânyérölösszeâllitottleltiralapjén.A készletre
vételt(azösszköltség eljéréssalkésziilô eredm énykim utrttés,illetveelsôdle-
ges5.szâm laosztlilybatörténö elszim olâsa esetén)az 581.Sajétterm elésû
készletek âllom ânyvéltozâsa szém lâvalszem ben kell elszém olni.
A félkész tennékeketis a befejezetlen tenneléshez hasonlôan legké-
söbb az évzérlatkoréllom ânyba (készletre)kellvenniaz 58l.Sajittermelé-
sfikészletek éllom ânyvéltozésa szém lévalszem ben.A z iizletiév m egnyité-
sautân atovébbfelhasznilésrakiadottsajitterm elésiifélkész term ékek nyi-
tô könyv szerinti értékét az éllom ényba vétellel (a készletre vétellel)
ellenkezö m ôdon kell,,felhasznâlâsként''elszâm olni.
A 25.K észterm ékek szém lacsoportban m egnyitottszém lékon kell leg-
alébb az iizleti év zârlatakor - a gazdâlkodônak kim utatnia a raktiron lévö
sajétterm elésû készleteinek értékét.

J.1.2.4.1.A sajâtterm elésû készletek szerepeltetése a szâm latiikörben

23.B efejezetlen term elés ésfélkész term ékek

213 234.Befejezetlen term elés
235 237.Félkész term ékek
238.Félkész term ékek készletérték-kûlönbözete
239.Befejezetlen term elésésfélkész term ékek értékvesztése ésalm ak
visszairésa

195 perfek'
 P énziig vlszâm vttel

24.N övendék-,h izé- és egyéb éllatok

24 1.N övendékâllatok
242.H izôillatok
243.E gyéb âllatok
246.B érbevettâllatok
248.A llatok készletérték-kiilönbözete
249.A llatok értékvesztése és annak visszairâsa

26.K észterm ék ek
251-257.K észterm ékek
258.K észterm ékek készletérték-ldilönbözete
259.K észterm ékek értékvesztése és annak visszairâsa

J.1.2.4.2.,4 sajâtterm elésû készletekkelkapcsolatos könyvviteli ,

elszâm olâsok évközifolyamatos nyilvântartâs esetén

Vvközifolyam atosnyilvénGrtésvezetése esetén a sajâttennelésû készletek

âllom ényvéltozésait (a növekedéseket és a csökkenéseket) a m egfelelö
készletszâm lâkkalszem ben (azok Tartozik,illetveK öveteloldalâra)kelle1-
szâm olni.Ez esetben a sajâtterm elésû készletekkelkapcsolatosm ozgâsok
tételei(az éllom ânynövekedések és a -csökkenések)folyam atosan m egje-
lennek az adottkészletszém lâk T artozik és K öveteloldalén.

'1

1.K észterm ékek éllom énynövekedésének elszém olésa:

a)K izârôlag az 5.szâm laosztâlyba ftïr/ént7költségelszâmolâs esetén:

K öltségek elszâm olâsa: ,

1.-4.M érlegszâm lék 51 57.K öltségnem ek

1.

1. term elésiköltségek

eersk' 196
 J.F org6eszközök

A készterm ék készletre vételének elszém olésa:

581.Sajétterrnelésû
készletek éllom ény véltozésal 25 1 K észtennékek
.

2.

2. készletre vételközvetlen önköltségen

b)E lssdleges költségnem,m âsodlagos költséghely J.çköltségvisels szerinti

elszâm olâs esetén:

A költségek elszâm olâsa elsödlegesen:

' 1-.4 .M érlegszâm lâk 51 57.K oltségnem ek

1.

1. term elésiköltségek

A z idôszak költségeinek elszém olâsa m ésodlagosan:

6-7.K öltséghely és
59.K öltségnem âw ezetésiszâm la költségviselôk

2.

2. term elésiköltslgek

1 a tovébblakban:58 1.ST K âllom âny vâltozésa

197 Rerfek'
P
 P énzugyixzlrzlw lcl

A készterm ék készletre vételének elszâm olâsa elsödlegesen:

581.STK éllom âny véltozâsa 25 1.K észterm ékek

3.

3. készletre vételközvetlen önköltségen

A készterm ék készletre vételének elszâm olâsa m âsodlagosan

7.T evékenységek költségel 59.K öltségnem âtvezetésiszém la

4.
f

1. készlet're vételközvetlen önköltségen

c)Elssdleges költséghely J.
çköltségvisels,m âsodlagos költségnem szerinti
elszâm olâs esetén:

A költségek elszâm olâsa elsôdlegesen :

1-4.M érlegszâm lék 6-7.K öltséghely és költségviselôk

1.

1. term elésiköltségek

A z idöszak költségeinek elszém olésa m âsodlagosan: 2

59.K öltségnem ellenszsm la 5 1 57.K öltségnem ek

2.

2. term elésiköltségek

perfeo I98
 J.F orgôeszközbk

A készterm ék készletre vételének elszém olâsa elsôdlegesen:

7.T evékenységek költségei 251.K észterm ékek

3.

3. készletre vételközvetlen önköltségen

A készterm ék készlee e vételének elszém olâsa m âsodlagosan:

58 l.ST K éllom ânyvéltozâsa 59.K öltségnem ellenszâm la

4.

4. készletre vételközvetlen önköltségen

évközifolyam atosnyilvântartésvezetéseesetén akészletvâltozisokataz

értékelésieljérésoknak m egfelelöen elôéllitâsiköltségen (közvetlen önkölt-
ségen)kellfigyelem be venni.
A közvetlen örlköltségen aktivâltsajâtterm elésû készletek csökkenései-
nek elszâm olésakoraz âltalénoskészletértékelésieljârâsok valam elyikét:
az étlagos (sûlyozott)elôâllitésiköltség m ôdszerét,vagy
a FIF O e1v szerintm eghatérozottelôâllitésiköltség m ödszerét.
lehet alkalm azni.

2.A készterm lk készletcsökkenésének (példéulértlkesitésének)elszâ-

m olésa:

a)K izâr6lag az 5.szâm laosztâlyba M r/tfat;költségelszâm olâs esetén:

K èszletcsokkenés elszàm olàsa:

251.K észterm a ek 58 1.STK âllom ényvéltozésa

1.

1. készletcsökkenés közvetlen önköltségen

199 eerfpk'
 Jv rlzfio 'fszâm vitel

K apcsoldd6 tétel az érbevételelszâm olésa:

91.irtékesitésnett6 ârbevétele 311.Beltbldivevök

2.

467.Fizelendö âfa

3.

2. szâm la alapjân
3. fizetendö éfa

b)Elssdleges költségnem,mâsodlagos költséghely JJ költségviselö szerinti i

elszâm olâs esetén:

A készterm lk értékesitésének elszâm olésa elsödlegesen: .

25 1.K észterm ékek 58 1.ST K âllom ényvéltozésa

1.

l. készletcsökkenés közvetlen önköltségen .

A készterm ék értékesitésének elszâm olâsa m ésodlagosan:

59.K öltségnem âtvezetlsisze la 81.értékesitésközvetlen költsége

2.

2. készletcsökkenés közvetlen öllköltségen

J

K apcsolédé tétclaz érbevételelszém olésa!

eerfekl 200
 J.F org6eszközök

c)Elssdleges költséghely J.çköltségvisels,m âsodlagos költségnem szerinti

elszâm olâs esetén:

A készterm ék értékesitésének elszn'm olâsa elsödlegcsen:

251.K észterm ékek 81.értékesitésközvetlen költsége

*
t 1.

1. készletcsökkenés közvetlen önköltségen

#
A készterm ék értékesitésének elszâm olâsa m âsodlagosan!

59.K öltségnem ellenszém la 58 1.STK âllom ânyvéltozâsa

2.

C kk
y 2. készletcsö enés közvetlcn önköltségen
t

3. A vevôk éltal visszakiildöt't (korébban értékesitett) készterm ékek

készletre vételének elszém olésa

a)K izâr6lag az 5.szâm laosztâlyba ftïrflnl költségelszâm olâs esetén:

A vevôk élt'zlvissznldildöttkészterm ékek készletre vételének clszâm olésa:

58 1.STK âllom ânyvâltozésa 25 1.K észterm ékek

1.

1. készletre vételértékesitéskorikönyv szerintiérték

K apcsolôdô tétel:

311.Beltbldivevôk 91.értékesitésnetlé ârbevétele

2.

46 /.Fizetendo àfa

3.

20 1 p*rfek'
 2. helyesbitö szâm la alapjân
3. âfa rendezése

b) Elssdleges költségnem,m âsodlagos költséghely J.çköltségviselö szerinti

elszâm olâs esetén:

K észletre vételelszém olésa:

58 1.ST K âllom snyvéltozésa 25 1.K észterm ékek

1.

1. készlctre vétclértékesitéskorikönyv szerintiérték

A z értékesités közvetlen költségeinek csökkentése m ésodlagosan :

81.értékesitésközvetlen költsége 59.K öltségnem étvezetésiszâm la

2.

2. értékesitéskorlkönyv szerinti érték

K apcsol6dô tétela helyesbitö szâm la könn elése!

c)Elssdleges költséghely J.çköltségviselö,mâsodlagos költségnem szerinti

elszâm olâs esetLn:

K észletre vétel elszém olâsa:

81 fh ékesitésközvetlen költsége 251.K észtennékek

1.

1. készletre vételértékesitéskorikönyv szerinti érték

eerfeke 202
 J.F org6eszkozök

A készterm ék illom ânyba vételének elszâm olâsa m âsodlagosan:

581.S'.
lx âllom ânyvâltozâsa 59.K öltségnem ellenszém la

1. értékesitéskorikönyv szerintiérték

K apcsolédô tétela helyesbitô szn-m la kim yvelése!

j
' 4.Félkész term ékek éllom ényba vételének és tovébbfelhasznélésénak
elszém olésa:

a)Elssdleges költséghely J.
çköltségvisels,m âsodlagos költségnem szerinti
elszâm olâs esetén..

A félkész term ékek készletre vételének elszém olésa elsôdlegesen:

7.T evékenységek költségei 235.Félkész term ékek

1.

1. készletre vétel közvetlen önköltségen

A félkész term ékek készlet'

re vételének elszâm olésa m ésodlagosan:

58 1.STK éllom ényvéltozésa 59.K öltségnem ellenszém la

2.

2. készletre vételközvetlen örlköltségen

A félkész term ékek tovâbbfelhasznilâsânak elszâm olâsa:

235.Félkész term ékek 71.K észterm ék elôéllitjs költsége

3.

3. tovâbb felhasznâlâs közvetlen önköltségen

203 eerfvkl
 A következö szâm laösszefdggések kizârôlag az 5.szafm laosztâlyba törté-
nö költségelszâm olâsesetében keriilnek bem utatâsra.A z aktivâltsajâttelje-
sitm ények elszém olâsa a J.K észletek technikai szâm la segitségével keriil
bem ut tâsra.

5.N em pénzbelibetltklnt(apportként)étadot'tklszterm ékek elszâm o-

lésa:

251.K észten nékek 581.STK illom ény véltozâsa

1.

1. készletcsökkenés közvetlen önköltségen

A z apportelszrim olâsa:

582.Sajételôéllitéslî 881.Rendldviili
eszközök ald ivsltértékez 2 K észletek
. réforditésok

2. 2.

2. közvetlen önköltség

A szâm vitelitörvény elöirâsaalapjân asajâtelôillitâsfleszközök aktivâlt

értékekéntkellkim utatnia sajétvéllalkozésban végzettésaz eszközök k( 5-
zöttâllom ânyba vettsajâtteljesitm ények,valam inta törvény elöirésaisze-
rintaz egyéb râforditâsok,illetve a rendkio lirâforditâsok közöttelszâm o- ,

la
n dô sa
jâ te l
ôâllit
âsfl
gen szâm itottértékét.
es
zkö
zökéss
aj
âtt
el
je
si
tmé
nye
k k
özv
etl
enör
l
köl
ts
é- j
'

K apcsolôdô tételaz alapité okirat szerintiérték elszâm olâsa:

981.R endkie libevételek 17.R észesedések

3.

3. alapitô okirat szerint érték

2 A tovâbbiakban:SEEA ;

perfekd 204
 J.F org6eszköziik

h részesedés éllom ényba vételére a térsaség cégbirôsâgibejegyzésével

egy idöben kenllhet sor!

Fizetendö âfa elsza'm olâsa:

467.F izetendô éfa 88 1.R endkiviiliréforditésok

4.

3 K övetelések

5.

4. nem hiritjaât
5. âthâritja szém léthelyettesitô okm âny

Azâfa-törvény elöirâsaialapjân az apportésatéritésnélkiiliâtadâsister-

m ékértékesitésnek m inösïil,igy ifa-fizetésikötelezettséggeljér!
. 6.T érftls nélkiil étadott klszterm ékek elszém olésa:

251.K észten nékek 581.STK éllom ény véltozésa

1.

A térités nélkiilitadottkészterm ékek elszâm olâsa:

889.R endkiviili
582.SEEA V 2.K észletek râforditâsok

2. 2.

1. készletcsökkenés közvetlen örlköltségen

2. közvetlen önköltség

K apcsol6dô tétela fizetendô âfa elszém olésa (lâsd apportl).

205 perfekl
 P énziigyiszâm vitel

7.A sajétterm elésfikészletek leltérihiényénak,kéresem ényének ésse-

lejtezésének elszâm olâsa:

23 25.Salâttenm elésû készletek 58 1.ST K éllom ényvéltozésa

1.

A készletcsökkenés elszém olâsa:

869.K iilönféle
582.SEEAV 2.K észletek egyéb râforditâsok

2. 2.

1. készletcsökkenés közvetlen öllköltségen

2. közvetlen önksltség -

8.A sajétterm elésû készletek értékvesztéslnek elszém olésa:

23 25.Salâtterm elésû készletek 581.S'I'K éllom ény véltozâsa

1.

E'rtékvesztés elszâm olâsa: '

582.SEEA é 2.K észletek 866.értékvesztés

2. 2.

l. készletcsökkenés közvetlen önköltsbgen

2. közvetlen önköltség

A z elszém oltértékvesztések visszairâsât az egyéb bevételek között,for-

ditottszém laösszefdggésekkelkellelszâm olni!

perfpkv 206
 J.F org6eszkdzök

3.1.2.4.3.ad sajâtterm elh û készletekkelkapcsolatos könyvviteli

elszàm olâsok évközlfolyam atosnyllvàntartâshlânyâban

H a a vâllalkozô nem vezetfolynm atosnyilvéntartést,akkorév közben a sajât

term elésû készletek készletrevételérejellem zôen nem keriilsor.Egyesgazda-
4 sâgiesem ények elszém olésa (sajétoselsznrm olésok)azonban egyesesetekben
j
-
issziikségessé teszia sajâttennelésû készletek készletrevételét.
Sajâtoselszâm olâsok alattazokatatételeketkellérteni,nm elyeknéla sa-
. jâttermelésfikészleteketazévköziértéknyilvântartéshiânyaellenéreisin-
J-
dokoltkészletrevenni.E szem pontbôlaz eltérö elszâm olâstazûzem itiizle-
ti) tevékenység eredm ényén ldvfilitételkéntielszâm olâsjelenti.E tételek
közé tartozik a sajâtterm elésû készletek
nem pénzbelibetétként(apportként)történö âtadâsa,
' alapitônak történô visszaadésaajegyzetttôke leszâllitésakor,illetve a
m egsM néskor,
térités nélkiiliéG désa,
2 -

term észetbenibérként,term észetbenijuttatéskénttörténö étadésa,

göngyölegkéntikészletre vétele,
sajâtterm elésû készletek értékvesztésének ésvisszairésénak elszém o-
lésa,
am elyek elszém olését m egelôzi az adott sajét term elésû készletek â11o-
m ényba vétele az 582.Sajâtelôéllitésfleszközök aktivâltértéke szâm lival
szem ben.
A sajétoselszém olisokraazértvan sziikség,m ertazösszköltség eljâréssalké-
szfilô eredm énykim utatésnak része a sajételôéllitisfleszközök aktivâltéltéke,
igy az ezzelkapcsolatosan felm eriiltközvetlen költségek ellentételezésre keriil-
nek ésaziizem itiizletiltevékenység eredm énykategöriâban az eredm ényhaë-
suk nulla.M ivela forgalm iköltség cljirztssalkésziilô eredm énykim uàtisban a
sajâtelöéllitésfleszközök aktivéltértékeközvetlenfilnem jelenik m eg,ugyancsak
nulla az eredm ényhatésaz iizem itiizletiltevékenység ereclm énykategôriâjâban.
U gyannkkorm inclkéteredm énykim uu tésban az egyéb bevételek ésaz egyéb râ-
forditésok,illetve a rendkfviilibevételek és a rendkfviiliréforditisok közöttezen
tételek m egjelermek.
évközifolyam atas nyllvéntartés hiényéban a m érlegben szereplô sajât
term elésû készletek értéke a folyam atosan vezetettm ennyiséginyilvéntar-
tâs vagy ha aztsem vezeta vâllalkozô - a leltérozâs eredm ényekéntkapott
leltâralapjân hatârozhatô m eg.
A leltérszerintiiizletiév végi(m érlegben szerepeltetendô)sajétterm elésû
készleténéketanyitôkészletél-ték figyelem bevételem ellett(vagy annak egy-
idejû kivezetésével),a költségek m ôdositâsévalkellâllom énybavenni.

207 perfek'
 P étlzlig vlszâm m tel

A készletérték ténylegesre korrigâlâsa:

581.STK âllom anr dltozâsa 23 25.Sajâtterm elésû készletek

1.

-
!- I. - -
!
-
1. kùlönbözet elszâm olâsa közvetlen önköltségen

E készletrevételtaténylegeselôâllitésiköltség (ténylegesutökalltuléciô
vagy norm a alapjân m eghatârozottközvetlen önköltség),azaz
az âtlagos(sfllyozott)elöâllitésiköltség,
a legutolsé kalkuléciö szerintielôéllitâsiköltség,
a tényleges,a m érlegkészitéskor ism ertelöâllitâsiköltség
alapjân lehetelszâm olni,az indokoltegyéb értékvesztések kiilön tételben
történö tigyelem bevétele m ellett.

3.7.2.4.4.,.4 sajâtterm elh û kLszletekkelkapcsolatos könyvviteli

elszâm olâsok elszâm olâsi cg p-
-çlgtirtpn (tervezettCJJJPJ/JS'J
költségen) ftïrflnl nyilvântartâs esetén

Elszém olésiegységéron történô nyilvéntartésesetén araktérravettsajâtter-

m elésû készletek këzvetlen önköltsége az elszâm olâsiegységâr (tervezett
elöéllitâsiköltség)ésa hozzâkapcsolôdô klszletértlk-kiilönbözet(K EK)
összegébôltevödik össze.

K özvetlen t'
Jn/ctï/f-çlg elszâm olâsicgywlgtir készletérték-kiilönbözet@ )

A közvetlen önköltség és az elszâm olisi egységâr kûlönbözetét,azaz a

készletérték-kiilönbözetösszegétkiilön szim lin (szém lâkon)kellnyilvân-
tartaniaz adot'tszâm lacsoporton belûl,a vâllalkozô sajâtdöntése szerinti
részletezésben.A nnak érdekében,hogy a készletérték-kûlönbözetalkalm a-
zâsam egfeleljen az egyediértékeléselvének,azttennékenként(esetleg ter-
m ékcsoportonként)kellkim utatni.
A z elszém olâsi egységâr alkalm azésa sorân a növekedlsek elszém o-
lésakor:
elôször a készletre vételt kell elszém olnl clszâm olâsi egységâron a
m egfelelö készletérték-kiilönbözetiszâm lâvalszem ben,m ajd

perfekf 2O8
 3 F orgôeszkfizök

a közvetlen önköltség m egéllapitésakorezzelszem be kelléllitania köz-

vetlen önköltség összegét(készletérték-kiilönbözetm egâllapitâsa).

W készletre vételelszâm olâsa összköltség el

jârâssallf-çzl/t'
ieredm lny-
7
j
&
kim utatâs alkalmazâsa esetén:
581.STK éllom âny d ltozésa 251.K észterm ékek

1.

258.K észterm ékek

'
.>
készletérték-kiilönbözete3 258 . K észterm ékek KY K
@

2. 3.

ô
.

1. k észletre vltel elszâm oléâron

F
r
,
2. K EK âllom ânyba vétele,ha az elszam olte > tényleges elöéllitésiköltség
r

3. K EK illom ânyba vétele,ha az elszxm

s olôér< tényleges elôéllitisiköltség

A bban az esetben,ha a tényleges elöâllitésiköltség m agasabb a tervezett

elöéllitâsiköltségnél,a K E K szim lénak Tartozik egyenlege van.H a a tény
leges elöâllitâsi költség alacsonyabb a tervezett elôéllitâsi költségnél, a
K E K szém lénak K övetel egyenlege van.

..
4 készletre vétel elszâm olâsa forgalm i költség el
jârâssal IF
JSZJ/J
eredm énykim utatâs esetén..

7.T evékenységek költségei 25 1.K észterm ékek

258.K észterm ékek KY K 258.K észterm ékek KéK

2. 3.

1. k észletre vétel elszém olöéron

F

2. K EK éllom ânyba vétele,ha az elszxqnn

s olôâr> tényleges elôâllitésiköltség
r

3. K EK âllom inyba vétele,ha az elszam

s olôâr< tényleges elöâllitésiköltség

3 a tovébblakban.K éK

209 perfek.
 P énzùgylszâm vïtel

A z elszém olésier ségér alknlm azésa sorén a csöltkenések elszém olésakor:

-
elöször az adott csökkenést kell elszém olni elszâm olâsi egységiron,
m ajd
eztegészitikildöszakonkénta csökkenésrejutô készletérték-kiilön-
bözetösszegének elszim olâsa elöjelének m egfelelôen.

K észterm ék készletcsökkenésének elszâm olâsa összköltség el

jârâssal/ctf-
sziilö eredm énykim utatâs alkalm azâsa esetén:

251.K észten nékek 581.ST K éllom ényvéltozésa

1.

258.K észtennékek K ZK 258.K észtennékek KY K

2. 3.

1. csökkenés elszém oléâron

2 csökkenésrejutô KE'K ,haazelsz:im olôér< ténylageselôéllitésiköltség
3. csökkenésrejutô KE'K,haazelsza-m olôâr> ténylzgeselôâllitisiköltség

.
4 készletcsökkenés ('
. grftj/ccxfftjx-lelszâm olâsaforgalm iköltség el
jârâssal
lgszfffl eredm énykim utatâs esetén.

81.trtékesitls
251.K észtenuékek közvetlen költsége

1.
z

258 K észterm ékek K VK 258.Késztennékek K éK

2. 3.

1. csök kenés elszém olöéron

.
/'

2. csökkenésrep tô K EK ,ha az elsznm

s olte < tényleges elöâllitésiköltség
r
. s

3. csökkenésrelutô K EK .ha az elszam oltœ > tényleges elöillitésiköltség

perfek' 2 l0 V
 J.F orgôeszkozök

A készletcsökkenésrejutô készletérték-kiilönbözetm egâllapitésa kétlé-

4z
pésben történl
'k :
elôször a készletérték-kïilönbözet arânyâtkellm eghatârozni,
-

a m ésodik lépésben pedig a készletcsökkenésrejutô készletérték-kû-

lönbözetetkellkiszâm olni.
'
. A készletérték-kïilönbözetarényénak m eghatérozâsa:

K EK egyenlege '
x 100 K EK %
K Lszletérték tervezett elsâlllrtâsiköltségen
'

1 A készletcsökkenésrejutôkészletérték-kûlönbözetszâmszeositése:

l Azidöszakkészletcsökkenéseelszâmolâsicgywlgért?nxKF'K%-a
â A készletérték-kiilönbözetelszn'm olisinak gyakorisâga âltalâban a sajât
term elésfikészletek lrtékének,a véllalkozâs eredm lnyének iizletiéven be-
lûlim egâllapitésénak gyakoriségâtôlfdgg.
A folyam atosnyilvéntartésesetén afolynm atosan vezetettsajétterm elé-
- sû készletek szâm lâi m indegyikéhez elvélaszthatatlanul hozzétartozik a
m ennyiségi és értékbeni analitikus készletnyilvéntartâs, am elynek a fö-
könp ,ikészletszâm lékkalteljesösszhangban kelllennie.

3.1.2.5.a4 sajâtterm elésg készletek c;,

: az eredm énykim utatâs kapcsolata

A készletek éllom ânyâban bekövetkezettvéltozâsok esetenkénthatâstgya-

korolnak a gazdâlkod6 eredm ényére.
A z lrték esités net46 ârb evételei között kellkim utam i az év sorén érté-
kesitett sajâtterm elésû készletek ârkiegészitéssel,felérralnövelt,enged-
m énnyel csökkentett âltalânos forgalm iadôtnem tartalm azô ellenértékét.

2 11 r'erfek'
 E redm ényklm utatâs

Osszköltslg elléréssal Forgalmikiiltség elléréssal )

Sajâttermelésû készletek
illom ényvâltozésa
+
S W'ât elôâllitâsti eszközök E'rtékesités elszâm olt '
-

aktivâlt értéke közvetlen önköltsége

i ?'
1
. .

A ktivilt salâttellesitm ények Ertékesités közvetlen költsége

értéke

K öltségnem ek

A sajâtterm elésû készletek éllom ényvéltozésa aziizletiév végizârô illo-

m âny ésaz iizletiév elejeinyittdllom ény kûlönbözete.
A szâmvitelitörvény elôirésaialapjân sajételôéllitéslieszközök aktivélt
értékekéntkellkim utatnia sajâtvâllalkozésban végzettésaz eszközök kö-
zöttâllom ânyba vettsajâtteljesitm ények (târgyieszközök,im m ateriâlisja-
vak,az eszközök értékétnövelô m lmkék),tovâbbâ a tenyészillatté étm inôsi-
tettnövendékâllatok,valam inta törvény elöirésaiszerint az egyéb réfordité-
sok,illetve a rendkiviilirâforditâsok közöt'telszâm olandô sajât elôâllitâsfl
eszközök éssajâtteljesitm ények közvetlen önköltségen szâm itottértékét.
Azértékesitéselszém oltközvetlen önköltségem agâban foglaljaazértékesi-
tettsajâtterm elésû készletek,ateljesitettsajâtszolgélttisok közvetlen önkölt-
ségét a szâm vitelitörvényben foglalà k szelintm eghatérozottértéken.
A z egyéb bevételek közöttjelenik m eg: -
a korâbban elszâm olt értékvesztés visszairâsânak összege,
a sajâtterm elésû készletek kéresem ényévelkapcsolatosbevételek.
A z egyéb réforditésok között kell szerepeltetni.
akiresem ény sorén m egsériilt,m egsem m isïilt,hiényzô sajéttelnnelé-
sû készletek könyv szerintiértéket,
az ûzletiévben elszém olt értékvesztések összegét.
A rendkiviilibevltelek soron kellkim utatni'.
a gazdasigitérsasâgbanem pénzbelibetétként(apportként)bevittsa
jâtterm elésû készletek létesitö okiratban m eghatérozottértékét,
atöbbletkéntfelleltsajitterm elésfikészletek nyilvântartésszerinti(de
m axim um piaci)értékét.

eerf.kl 2 12
 J.F org6eszkozok

A rendkiviiliréfordftésok közöttjelenik m eg:

a gazdasâgltârsasàgbanem pénzbellbetdként(apportkènt)bevlttsa-
jitterm elésû kêszletek nyilvântartâs(könyv)szerintiértéke,
a téritésnélldilâtadottsajâtterm elésû készletek nyilvéntartés(könyv)
szerinti értéke,
a nem pénzbellbetétként(apportként)ésa téritésnélkiilitadottsajât
term elésû készletekhez kapcsolôdô,az étvevô âltal m eg nem téritett
éltalénos forgalm iadô összege.

.
3.1.2.6.z4 sajâtterm elési készletek CH a kfegeHzf/érm ellékletkapcsolat

A sajâttennelésû készlctekkelkapcsolatosan a beszém olé kiegészitô m el-

'
.
lékletében be kellm ui tni:
azalkalm azottértékelésieljirâsokat,ésazezekben bekövetkezettvél-
tozâsok okait,valnm int a véltozu tés eredm ényre gyakorolthatâsât,és
annak szâm szerfisitését,
az adottïizletiévben elszâm olt,illetve visszairtértéltv esztést,m érleg-
tételenként(az értékvesztésnyitô értékét,az ûzletiévben elszâm olâs-
ra keriilt növekedéseket és csökkenéseket, valam int az értékvesztés
,. zérô értékét),
-
) aveszélyeshulladékok,környezetre kirosanyagok m ermyiségiésérték-
j
' adaGit,valamîntazélloménytzkbanbekövetkezettvéltozésokatveszé-
'
î' lyességiosztrhlyok szerint(nyitô ''
rnövekedés csökkenés zxirôl.

3.1.2.7..,4 sajâtferzae/cisf készletek analitikus nyilvântartâsa

A sajâtterm elésiïkèszletekröl,az azokban bekövetkezettvâltozâsokrôla

vâllalkozâsnagysâgrendjének m egfelelô m ennyiségiésértékbenlvagy csak
m ennyiségi adatokat tartalm az6 analitikus nyilvéntartést kell kialakitani.
A z analitikusnyilvéntartâsbiztositja a tételesellenörzéslehetôségét.
A sajât term elésû készletek analitikus nyilvéntartâsânak kialakitisa
összefdgg a véllalkozés vélasztott költségelszém olési m ôdjival és az év
végileltârkészitésik stelezettségével.A z elszém olésim ôdtôlfùggetleniilaz
analitlkus nyilvântartésoknak szoros kapcsolatban kell lenniiik a fökönyvi
könyveléssel,és a kettö közöttaz értékadatok szém szertiegyeztetésének 1e-
hetöségétbiztosiG nl kell.
H a a vLjkajkoztqclyam atosan vezetlaz anahtikus nyilvàntartâsait,akkor
a készletekben bekövetkezettvâltozésokat(éllom inynövekedések,készlet

2 13 perfek'
 P énzug vlszâm m tel

csökkenések, értékvesztések) elsödlegesen az analitikus nyilvântartâsban

m utatja ki.A z analitikusnyilvântartésok feladâsaibiztositjâk a készletvél-
tozâsok könyvelését a f'Gkönyvi szâm lékra.
H a a gazdâlkodô a sajât term elésû készletek vâltozâsait cgytlfftzltln
nem vezeti(sem a fôkönyvben,sem az analitikâban)év közben,akészle- i
teketaz ûzletiév végén ténylegesm ennyiségifelvétellel(leltârozéssal), i
norm a szerintiközvetlen önköltségen (vagy utôkalkulâciôval)értékelve
kell âllom ényba venni.H a a nyitôkészlet értéke egész évben a készlet-
szém lân m arad,akkor az ûzletiév végén a nyitôkészlctnyilvântartâs sze-
rintiközvetlen önköltségét a leltér szerintizârôkészlet értékére kellm 6-
dositani.
A sajât term elésû készletek analitikus nyilvinGrtéséban legalébb az
alébbiinform éciôk kcll,hogy rendelkezésre âlljanak:
a készletm egnevezése,
a készlet azonositô adatai,k6dszâm a,
a készlet m ennyiségi egysége,
a készletm ennyisége,
a készletegységéra (nyilvénàrtâsiéra,elöâllitésiköltsége),
-
a készletértéke,
a készletm ozgésokjogcim e,
a készletek elszâm olt értékvesztése,azok visszairâsa,
egyéb inform éci6k (példâulaz elôâllitâsideje,m inôsége stb.).

3.2.K övetelések

3.2.1.A követellsek fogalm a,tartalm a,csoportositésa

3.2.1.1.-.
4 követelésekfogalm a,tartalm a

A követelések azok a kiilönféle szâllitési. vâllalkozési, szolgâltatâsi és

egyéb szerzôdésekbôljogszerûen eredö,pénzértékben kifejezett fizetési
igények,am elyek avâllalkozisâltalm ârteljesitetq a m âsik félâltalelfoga-
dott elism ert
ten nékértékesitéshez,
szolgâltatésnyûjtéshoz, '
hitelviszonytm egtestesitö értékpapir értékesitéséhez,
m lajdonirészesedéstjelentö befektetésértékesitéséhezs -
kolcsonnyùjtàshoz,
elölegtizetéshez (ideértve az osztalékelölegetis)kapcsolédnak. '

eerfekl 2 14 1
 J.F org6eszkozlbk

h követelések közöttkellklm utatniezen kivfilaz egyéb követeléseket,a

téritésnélkulés az egyéb cim en âtvettkoveteléseket,a tartôsan adottkolcso-
nökbôl- m elyek a befektetettpénzùgyieszközök közöttszerepelnek a m ér-
legben- atârgyévetkövetô évben esedékestörlesztörészleteketalejâré kö-
, vetelésekkelegyfitt.
h
A követelések fogalm âbôlegyértelm ûen kitûnik,hogy a követelések kö-
zött csak olyan tételek szerepeltethetök,am elyek
jogszerû szerzödésen (példâuladâsvételiszerzödés),vagy jogszabâ-
'

lyon (példâultâm ogatisok)alapulnak,

az egylk fé1iltalm ârteljesitett
a m âsik fé1âltal d ism ert
-

pénzform âban kifejezetttizetésiigényttestesitenek m eg.

A bban az esetben,ha az iizletipartnerrészben vagy egészben vitatja a
teljesitést,akkoravéllalkozâsnem jogosultszém la kibccsétéséra ésa kö-
veteléstsem m utathatja kikönyvvitelinyilvéntartésiban.A m ennyiben a
szém la m érkibocsétésra keriilt,akkor a véllalkozâs az elnem fogadottkö-
vetelés összegének m egfelelô összegfi helyesbitô szâm la kibocsétéséra
kötelezett.
A követelések közötta következô tipusflkövetelések jelennck m eg:
a követelések értlszéllitésbélés szolgéltatésbôl(tovâbbiakban vevö-
követelések),
a vâltökövetelések,
egyéb követelések.
A vevtikiivetelések a vâ
'llalkoz; J
altalteljesitdt,a vevô /
%ltalelisnw t't,ter-
m ékértékesitésböl,szolgâltatisnyûjtâsb6lszârm az6 követelések.A vevô-
követelésm agâban foglalja az értékesitet'tterm ék,nyfjtottszolgâlu tiski-
szâm lâzottértékét,a kapcsol6d6 felszâm itottâltalânos forgalm iadô értéké-
ve1 egyiitt.
A vevököveteléseket m indaddlg nyllvân kelltartani,am ig
apénziigyiteljesitésm eg ncm történt,
aztvâltô kibocsâtâssalvagy egyéb m âs m ôdon ki nem egyenlitették,
illetve
hitelezésiveszteségként le nem irtâk.
A vâltô olyan visszavonhatatlan fizetésiigéret,am ely egykésôbbi,alejâ-
ratidôpontjéban esedékes fizetésttestesitm eg.
A véltökövetelések
-

avevôvelszem benikövetelések fejében elfogadottvélt&alapjén fenn-

é11(5 követelések,valam int
a finéncvàltôban foglaltkovetclèsek.

215 eea'
;zi
 P énziir q szâm m tel

A vâltôköveteléseket m indaddig nyilvén kelltartani,am ig

a leiâratkorbe nem vâltjâk,
tovâbb nem forgatjik (a vâllalkozâs sajâtfizetésikötelezettségének
teljesitésére fe1nem hasznâlja)vagy
le nem szém itoltatjâk.
A z egyéb követelések közé
a m unkavillalôkkalszem benikövetelések,
a visszatéritends adôk,
az igényelt,de m ég nem teljesitetttâm ogatés,
a rövid lejératra kölcsönadottpénzeszköz,
aperesitettkövetelésbôlamérlegfordultmapjaésmérlegkészitésidô- j
pontjaközöttpénziigyileg rendezetttételek összege,
a tartôsan adottkölcsönökböl m elyek a befektetettpénzùgyieszkö-
zök közöt'tszerepelnek a m érlegben a târgyévetkövetö évben esedé-
kes törlesztô részletek,
az értékpapirok értékesitése m iatti követelések j
tartoznak.
K övetelésnek m inösiilnek,deam érlegben nem a követelések közöttje-
lennek m eg:
atartôsan (egy éven tt'
llilejâratra)adottkölcsönök,am elyek abefekte-
tett pénzûgyi eszközök között szerepelnek,
az adott elôlegek közïil
azim m ateriélisjavakraadottelölegek,am elyek az im m ateriâlisja-
vak ulétlegcstv urton bvliilkeriilurk kim atatjola,
a beruhâzésra adot't elölegek, am elyek a tirgyi eszközök m érleg-
csoporton belûltalâlhatôk,
a készletekre adott elôlegek,am elyek a készletek m érlegcsoporton
beliiljelennek m eg,
jegyzett,de m ég be nem fizetetttöke,am ely a saléttôkén belûlszere-
pelnegativ elöjellel.

3.2.1.2.x4 követelések csop ortositâsa :

A követeléseketcsoportositanllehetaz alapjân,hogy azûzletipartnerek kö-

zöttlétrejött-e részesedésikapcsolatvagy sem .
A bban az esetben,haazïizletipartnerek közöttnem jöttlétrerészesedési
kapcsolat,akkor a partnerek közöttliigyletekböl szârm azô követeléseket a
következô hirom csoportba kellbesorolni' .
követelések éruszâllitâsbôlés szolgâltatâsbôl,

peaekt 2 16
 3 F org6eszkozok

vâltôkövetelésck,
-
egyéb követelések.
H aazùzletipartnerek közöttlétrejöttarészesedésikapcsolat,akkoraré-
-
szesedés zalr///clae/cm ef elelôkn a következö csoportba kellbesorolniaz
,
ïizletipartnerek közöttiiigyletekbôl szârm azô követeléseket:
* követelések kapcsoltvéllalkozâssalszem ben,
követelések egyéb részesedésiviszonyban lévö vâllalkozâssalszem ben.
Ezeken a csoportokon belïiljelennek m ajd m eg az eltérôjellegû követe-
lések,m int vevökövetelések,vâltôkövetelések,egyéb követelések.
A követelések lehetnek tovâbbâ:
beltb ldiés
kiilföldikövetelések.
* A követelésbe@ ldinek m inösiilabban az esetben,ha az adôsszékhelye,
telephelye,lakhelye, szokésos tartôzkodâsi helye belföldön van.B ellb ldi
+ nek m inösûl a vâm szabad és tranzitteriileten lévô gazdâlkodônak történö

) közvetlenértékesités,fliggetlenûlakiegyenlitéspénznemétôl.
Z A követeléskiil
flildinekm inôsiilabban az esetben,haaz adôsszékhelye,
telephelye,lakhelye,szokésos tartôzkodâsihelye kùlföldön van.

3.2.1.3..
,4 követelések m egielenése a m érlegben

A követelések a m érlegben kétfonnéban jelennek m eg:

egyrészt elkûlönitve a forg6eszközökön belûl a követelések m érleg-
csoportban,
j mâsrésztamérleg egyéb soraiban.
j A követelések m érlegcsoporttartalm aakövetkezö:
1
' 11 K övetelések
1. K övetelések ânzszéllitésbôlésszolgéltatésbôl(vevök)
2. K övetelések kapcsoltvéllalkozissal szem ben
3. K övetelések egyéb részesedésiviszonyban â11(')vâllalkozâssal
szem ben
4. V âltôkövetelések
'
5. E gyéb követelések

A zok a követelések,am elyek nem jelenhetnek m eg a követelések m ér-

legcsoportban a m érlegben a következô sorokon szerepelnek'
.
A . B efektetett eszk özök
1. Im m ateriélisjavak
6. Im m ateriâlisjavakra adottelölegek

2 17 perfek
 P énzuu ixçzl/?iv'l/e/

II. T ârgyi eszközök

6. B eruhâzésokra adottelölegek
111. B efektetett pénziigyieszközök
2. T artôsan adottkölcsön kapcsoltvéllalkozésban
4. T artôsan adottkölcsön egyéb részesedésiviszonyban â11ô véllal-
kozâsban
5. E gyéb t rtôsan adottkölcsön

B . F orgéeszközök
1. K észletek
6. K észletekre adottelôlegek

D . Sajéttôke
11. Jegyzett,de m ég be nem fizetetttôke

3.2.2.A követellsek értékelése

3.2.2.1.,4 követelések bekerillésiër/ëà/pek m eghatârozâsa

A követelések értékelése sorân m eg kellkûlönböztetni:

a forintban fennâllô és
a kiilföldipénzértékre szélô követeléseket.
h forintbanfennàll6 vevökisvdelésekd itszâuzlâ
'zott,a m âsik él>lelis-
m ert elfogadott,felârakkalnövelt,engedm ényekkelcsökkentett,az éltalâ-
nos forgalm i ad6t is tartalm azô összegben kell a nyilvântartésokban szere-
peltetni.
A követelés fedezetére kapott /brïnf vâlt6t a követelés elfogadott,elis-
-

m ertértékén kell szerepeltetni.Ebbôlkövetkezöen a vâltôkövetelés értéke

nem a véltô névértékével,hanem a vâltôvalkivâltottkövetelés értékévelfog
m egegyezni,tehéta vélt: kam au nem szerepeltethetö a vâltôkövetelés érté-
kében.
h jegyzett,de rzilg be ncpz-/l
-zc/cfft6rke összegéta létesitô okiratban m eg-
hatârozottforintértéken kell nyilvântartâsba venni.
A z im m ateriâlisjavakra,beruhâzisokra,készletekre adottelslegeket,az
egyéb elôlegeketa ténylegesen fizetettforintösszegben kellnyilvéntartâsba
venni, am ely az elöleghez kapcsolödô, levonhatô âltalânos forgalm i adöt
nem tartalm azhatja.
A z adott/ctp/c-çonckc/,am ennyiben azok forintban ken lltek folyôsitàsra,a
ténylegesen folyôsitott forintösszegben kell a nyilvintartâsokba felvenni.

perfekf 2 18
 J.F org6eszkozôk

A szém vltelitörvény kùl

fôldipénzértékreuçzti/tieszköznek éskötelezett-
ségnek tekintia következôkrt.
a valutapénztért,
a devizabetét szém lât,
a kù lföldi pénzértékre szôlô követelést,
a kiilföldipénzértékre sz6lô befektetettpénziigyieszközt,
a kïilföldipénzértékre szôlô értékpapirt(forg6eszközt),
a kïiltb ldipénzértékre szölô kötelezettséget.
A szém viteli törvény âltalénos szabélyai szerint a kïilföldi pénzértékre
szôlô eszközök és kötelezettségek forintértékének m eghatérozâsa sorén a1-
t kalm azhatô étszém itésiérfolyam ok:
*
az iltalénos szabélyok szerint a vâllalkozés éltal vâlaszthatô és a
szém vitelipolitikiban kötelezöen rögzitendö ârfolyam lehet:
- a vâllalkozés âltalvâlasztotthitelintézet âltalm eghirdetettdeviza-
vételiés devizaeladési ârfolyam énak âtlaga,
a M agyarN em zetlB ank éltalközzétetthivatalos deviza középârfo-
lyam ,
az âltalânos szabâlytôlel lehettérnikét esetben'.
ha az éltalânostöl eltérô értékelésbôl adédô kiilönbözet hatâsa az
eszközökre,fonésokra éseredm ényrejelentösésem iatta m egbiz-
hatô és valôs összkép követelm énye az âltalânos szabâlyok alkal-
m azésaesetén nem teljesïil.Ebben az esetben alkalm azhatô csak a
devizavételivagy csak a devizaeladésiârfolyam .E z példâulakkor
fordulhatelô,ha a véllalkozésnak egyirényftkapcsolata van kûltbl-
dipartnerével,azaz vagy csak exportâl,vagy csak im portâl,
ha ahitelintézet,illetveaz M NB éltalnem jagyzettésnem konver-
1 . tibilis valutét,ilyen valutâra szôl6 eszközöket és kötelezettségeket
kell forintra étszém itani.
T erm észetesen a véllalkozâs âltal vélasztottés a szâm viteli politikâban
rögzitettârfolyam ot egységesen valam ennyikûlföldipérlzértékre szölô esz-
közre és kötelezettségre alkalm aznikell.
M indezek alôlkivételtjelenta forintértvéséroltvalut ,deviza értékelé-
se,m ertezeketa tizetettösszegben kellnyilvântartésba venni,ésez alapjân
kella nyilvéntartâsiârfolyam otm eghatérozni.
A kùlföldipénzértéltre szôlô követelés forintértékét az éltalânos szabé-
lyokatfigyelem bevéve ateljesitésnapjân élwényes,avâllalkozâsâltalvâ-
lasztottârfolyam alapjén kellm eghatârozni.
A kiilönbözô jogcim en devizéban adott elôleg, adott kölcsön értékelése
többfélvképpen történhet,attélftiggöen,hogy a vâllalkozésrendelkezt'k-e m eg-
felelô összegtidevizâvalvagy eztfolintértkella hitelintézettôlm egvésârolnia:

2 19 perfekf
 Pénziigylszâm vitel

ha a vâllalkozésrendelkezik m egfelclö összegiidevlzakészlettel,akkora j

drvl
'zJ
uban adottelöleg,adottkölcsön forintértékéta teljesitésnapj'
én ér-
vényes,avéllalkozâs51talvélasztottdevizaérfolyam alapjén kellm egha-
tiroznia.A devizabetétszarm lén nyilvânà rtottdevizakészlet könyv sze-
lintiértéke ésaz clöleg,kölcsön elözôek szelintszélnitottfozintértéke kö-
zöttisrlblyalnltiilönbözeteta pénzïigyim ûveletek egyéb bevételei,illetve
a pénziigyim ûveletek egyéb râforditâsaiközöttkellelszâm olni;
ha a véllalkozés az elôleg,kölcsön folyösitéséhoz sziikséges devizéta
hitelintézettölforintértvâsârolja,alckoraz elôleg,kölcsön összegéta
deviza hitelintézetélG 1közöltforintértékén kellm eghatéroznia.(En-
nek összegéta bank âlu léban a teljesitésnapjân érvényes deviza e1-
adésiérfolyam alapjân hatérozza m eg.)
A devizés értékelés speciâlis eseteia követelésekkelkapcsolatban:
1. A devizâs vâltôkövetelés forintértéke m egegyezik a vâltôval kivâl-
tottvevökövetelés nyilvénu rtâs szerintiértékével,azaz a véltôkövetelésta
nyilvântartisbavételkor âtértékelninem lehet,ebbölkövetkezôen ârfolyam -
kïilönbözet sem keletkezhet.
2. A véllalkozés az értékesités sorén ûzleti partnerével m egéllapodhat
abban,hogy az ellenérték kiegyenlitése nem pénzben fog m egtörténni,ha-
nem azonos értékïi telnnéltkelvagy szolgâltatéssal,tehâtterm éket,szolgâl-
tatâstcserélnek m âs term élcre,szolgâltatisra.A z llyen iigyletek barteriigy-
letnek m inösûlnek.A barteriigyletkeretében az uzletipartnerek a szém vite-
li törvény brtzttô elszâm olâsi elve alapjén egyben vevôk és széllitôk is
egyszerre.A teljesitések eltérö idöpontokban törtélm ek m eg,igy annak ér
dekében,hogy a vevökövetelésösszege ne térjen ela szâllitövalszem beni
kötelczettség értékétôl,azértékeléssorén azelsôteljesités(fizikaiteljesités)
napjân érvényes,avéllalkoziséltalalkalm azottdevizaârfolyam alapjân kell
m ind a vevö,m ind a szâllité értékét m eghaë rozni.

:)

3.2.2.2..,4 követelések m érlegértékének m eghatârozâsa

A követelések értékeam érlegben akövetkezô sém aalapjén hatérozhatô m eg:

+ K övetelések könyv szerintiértéke
Behajthatatlankéntleirtkövetelések
értékvesztések
v V isszairtértékvesztések
+ D evlzéban fennâllé követelések m érlegfordultm api értékelésébôl
szz
'rrllazô ielentös J
urfolyam kiilönbözet - .

K övetelések m érlegértéke

perfekA 220
 3 F org6eszkôzôk

I 3.2.2.2.1.a4behajthatatlankövetelések
j Behajthatatlankövetelésnekminösûlazakövetelés
$
! a)amelyreazadôsellenvezetettvégrehajtâssorânnincsfedezet,vagya
talâltfedezeta követeléstcsak részben fedezi(am emzyiben a végre-
hajtésközvetlcniilnem vezetetteredm ényre ésa végrehajtâstszikne-
teltetik,az ôvatossâg elvébôlkövetkezöen abehajthatatlansâg nem -
legesfoglalésijegyzôkönyv alapjân vélelm ezheté),
b) am elyetahitelezö acsödeljârâs,afelszém olésieljârâs,azöllkorm âny-
'
zatok adôssâgrendezésieljârâsa sorân egyezségim egâllapodâskere-
tében elengedett
c) am elyre a felszâm olô âltaladottirâsbeliigazolâs(nyilatkozat)szerint
nincs fedezet,
d) am elyre a fclszâm olâs,az adôssâgrendczési eljârés befejezésekor a
vagyonfelosztésijavaslat szerintiértékben âtvetteszköz nem nyfljt
fedezetet,
Q am elyeteredm ényesen ncm lehetérvényesitczl am elynélavégrehajtis-
salkapcsolatos költségek m ncsenek arânyban a követelés vârhatôan be-
hajthatô összegével(avégrehajtésveszteségeteredm ényczvagy növelia
veszteséget),am elynélaz adôsnem lelhetô fel,m erta m egadottcim en
nem Glâlhaté ésa felkuttisa y,igazoltan''nem jârteredm élm yel,
. /.) am elyetbirôsâg elöttérvényesiteninem lehet,
g) am ely ahatélyosjogszabilyok alapjân eléviilt.
A behajthatatlanség tényétésm énékétbizonyim nikell.

3.2.2.2.2..,4 követelések Jrflkvcxzfl-çc,valam intaz Jrfl/cvc-çz/é.N visszal-râsa

E rtékvesztésnek m inösfll a követelés könyv szerinti értéke és a követelés

vârhat6an m egtériilö összegeközöttiveszteségjellegû kiilönbözet.Ez az ér-
tékvesztés csak akkor szâm olhatô e1,ha a veszteségjellegû kûlönbözettar-
tôsnak m utatkozik ésjelentösösszegû.
A kisösszegû követelések érték-vesztésévelkapcsolatban az egyedi érté-
keléselve sajâtosan érvényesùl,hiszen ezen követeléseltnélaz értékvesztés
összegeavevök,ad6sok egyfm esm inösitésealapjân,ezen követelések nyil-
vântartâsba vételiértékének szâzalékâban is m eghatârozhatô.
A bban az esetben,ha az értékvesztés elszâm olâsânak okaim âr nem âl1-
nak fenn,a követelés vârhatôan m egtériilö összegejelentösen m cghaladja
az értékvesztéssel csökkentett követelés összegét,altkor a korâbban elszâ-
m olt értékvesztéstvisszairâssal csökkentenikell.

22 1 eerfek'
 P énzitgytszâm m tel

A z értékvesztés összegétcélszerfia követelések eredetibekeriilésiértéke

m ellett a nyilvéntaru sokban rèszletesen klm utatnl, m ert az értékvesztés
visszairésâvalakövetelA
-nkönyvszerintiértékenem haladhatjam eg aköve-
telés nyilvântalu sba vételi értékét.
A követeléseredctiösszegét,az értékvesztésre,az értékvesztésvisszairé-
sira vonatkozô adatokata szâm vitelitörvényben rögzitettck szerinta kiegé-
szitö m ellékletben bekellm utatni.Ezértisbirnagyjelentôséggelarészletes
analltikus nyllvântartâs,am elybölezek az infon nâci6k nyerhetök.

J.J.J.J.J.x4 követelLsek mérlegxfordul6napiérfl/cc/l-çc

A kiilföldipénzértékre szôlô eszközök és kötelezettségek értékelése a kö-

vetkczô elôirâsok szerinttörténik:
a kiiltblcli pés-zértéltre szôlô eszközök és kötzlezettségek ûzleti év
m érlegfordultmapjira vonatkozô a villalkozés sz/tm vitelipolitl
'kâjéban
m eghatérozott érfolyam on âtsznrm itottfolintértéken kellkim utatni,ha a
fordulénapiérterkelésbôladödé kfilönbözetICIRTöIIIipérlzértékre szölö esz-
közökre,kötelezettségekre,1
*11etve eredm ényre gyakorolthatisajelentös,
abban az esetben,ha az igy m eghatârozottârfolyam ktilönbözet
összevontan veszteség,akkora kiilönbözetetegyenlegében apénz-
ûgyim ûveletek egyéb râforditisaiközöttkell elszim olni,
összevontan nyereség,akkor a kfilönbözetetegyenlegében a pénz-
ûgyim ûveletek egyéb bevételeiközöttkellelszâm olni.
A kûltb ldipénzértékre szélb eszközökkel és kötelezettségekkelkapcso-
latosjelentôsösszeg értékhatérétavâllalkozésszém vitelipolitikâjéban rög-
zitenikell.
A bban az esetben,ha az ùzletiév végiértékelés sorân keletkezettössze-
vontârfolyam kiilönbözetnem jelentôs,akkora kùltbldipénzértékre szôlô
eszközök éskötelezettségek a könyv szerintiârfolynm on keriilnek a m érleg-
ben kim utatésra.
E lözôekbölkövetkezik,hogy az összevontârfolyam kûlönbözetcsak ak-
korszâm olhatôe1,haazaszâm vitelipolitikaszerintiisjelentôsnek m inôsïil,
ezértaz év végi értékelés sorén elôször ki kell szém olni egyedi eszközön-
ként,kötelezettségenkéntaz ârfolyam eltéréseket,m ajd eztkövetöen össze-
sitenikell.H a az ily en m ôdon m egâllapitottirfolyam eltérés végösszege az
eszközökre,a fonésokra és az eredm ényre vonatkoz6an jelentôs összegû,
akkorkeriilhetcsak sorazeszközök ésfonésok âtértékelésére(fel-ésleérté-
kelésre egyarànt) és az ârlolyarnkiilönbözetösszevontértékének (a nyere-
ségnek vagy veszteségnek)elszém olâsâra.

eerfek' 222
 3.F org6eszkôzök

A z ôvatossâg elve a kiillb ldipénzértékre szôlô eszkëzök és kötelezettsé-

gek én ékelésévelösszeR ggésben korlâtozottan érvényesïil,m en az év végi
értékelés sorân a szâm vitelitörvény lehetöségetad az eszközök felértékelé-
sére,valam inta kötelezettségek leértékelésére.

3.2.3.A követelések éllom ényvéltozâsai

K övetelések éllom ânynövekedései:

értékesités,
vâltô elfogadâs,
adottkölcsön nyflltisa,
adottelôleg,
egyéb követelések m iattiâllom ânynövekedés.
K övetelések âllom énycsökken ései:
visszân z,
engedm ény,
pénzùgyiteljesités,
a vâltô bevâltâsa,
a vâltô forgatésa,
a vâltts leszâm itoltatésa,
behajthatatlan kbvetelés(hltelezésiveszteséglp
értékvesztés,
év végiértékelés.

J.J.J.Z z4 követelések âllom ânyn övekedéseinek bem utatâsa

Ertékesités:eszközök értékesitése ellenérték fejében.K apcsol6dé tétel1e-

het az âltalânos forgalm i adô elszém olâsa.
A véltö elfoaadésa: az az esem ény, am elynek keretében a vâllalkozâs
követelésefejében egyikiizletipartnerétôlvâltôtfogade1.A viltônévértéke
m agasabb,m intakivâltottkövetelésösszege,m ertalejiratig szôlô knm atot
ism agéban foglalja.A zôvatosség elvem iattakam atnem vehetô âllom âny-
ba,ezél't a vâltôkövetelés értéke a kivâltottkövetelés értékévellesz azonos
összegti.A vâltôban szereplô kam atapénziigyiteljesitéskorvagy azév végi
értékelés sorân elhatérolis keretében vehetô nyilvântartésba.
A dottkölcsön nytïjtâsa:avéllalkozéséltaliizletipartnereinek szerzôdés
alapjén nyûjtottpénzösszeg,am elynek lejératalehetegy évnélhosszabb,il
letve rövidebb.Az egy évnél hosszabb lejératé kölcsönök a befektetett

223 perfek'
 P énzlir u szâm vitel

pénziigyieszközök között,azegy évnélrövidebb lejératflkölcsönök aköve

telések közöttvehetök nyllvintartâsba.
A dottelôlegek:az ilyenjogcim en a szillitbknak âtadott levonhatô élta-
lânos forgalm iad6tnem tartalm azô összeg.
E gyéb követelések lehetnek '
.
a m unkavéllalôkkalszem benikövetelések,
-
a visszatéritendö adôk,
az igényelt,de m ég nem teljesitetttâm ogatâs,
a rövid lejâratra kölcsönadottpénzeszköz,
aperesitettkövetelésbôlam érleg fordulénapjaésm érlegkészitésidö-
pontja közöttpénziigyileg rendezetttételek összege,
a tartôsan adottkölcsönökböl m clyek a befektetettpénziigyi eszkö-
zök közöttszerepelnek a m érlegben a térgyévetkövetô évben esedé-
kes törlesztô részletek
az értékpapirok értékesitése m iattikövetelések. 1

3.2.3.2..,4 târgyieszközök âllom ânycsökkenéseinek bem utatâsa

V isszéru : a véllalkozâs iizleti partnereinek én ékesitett, de m inôségi vagy

egyéb okok m iatta partner âlG lvisszakùldött eszköz.
E ngedm ény:a vevôvelszem beniköveteléstcsökkentô tétel.A z enged-
m ények adhaték szâm léhoz kapcsolôdôan,szâm léhoz nem kapcsolôdôan,
valam illt tizetési kondiuiôk fliggvényében .A szém lâhoz kapcsolôdd en-
gedm ény az ârbevétzlt, egyéb bevételt csökkentö összeg.A szâm lâhoz
nem kapcsol6d6 engcdm ény az elszâm oltârbevételt,egyéb bevételtnem
m ôdosithatja,egyéb râforditâskéntkeriilelszâm olâsra.A skontô (fizeté-
sikondiciôk fitggvényében adottengedm ény)pénziigyim fiveletek râfor-
ditâsak ént keriil elszâm olésra a követelés összegének csökk enésével
egyidejûleg.
Pénziigyiteljesités:azagazdasâgiesem ény,am elynek sorân akövetelés
összege kiegyenlitésre kerlil.
V élté bevéltésa:avéllalkozéséltalelfogadottvéltö lejératidôpontjéban
történö pénziigyiteljesitése.
V éltô forgatésa: a vâllalkozâs âltal elfogadott véltôval történö kötele-
zetlség kiegyenlitésétjelenti.
A vélté leszâm itolésa:a vâllalkozâs âltalelfogadottvâltô lejârat idô-
pontja elôttibevâltâsa hitelintézetnél.
Behajthatatlan követelés:lésd a3.2.2.2.1.A behajthatatlan kovetelések
cim û alfejezetet!

perfekt 224
 J.F org6eszközok

értékvesztés:lâsd a 3.2.2.2.2.A követelések értékvesztése,valam intaz

j- értékvesztésvisszairisacimûalfejezetet!
-' f:v végiértékelés:lésd a 3.2.2.2.3.A követelések m érlegfordulénapiér
t tékelése cim û alfejezetet!

#t
3.2.4.A követelések fôkönyvi elszim olésa

3.2.4.7.,/4 követelések m eW elenése a szâm latiikörben

.

, 31. K övetelések éruszéllitésbölés szolgéltatésbél(vevôk)

7 311.Beltbldikövetelések (forintban)
312.Belföldikövetelések (devizâban)
3 15.B elföldikövetelések értékvesztése és annak visszairâsa
.
316.K ûlföldikövetelések (forintban)
317.K ûlföldikövetelések (deviziban)
3 19.K iilfbldikövetelések én ékvesztése és annak visszairâsa

32. K övetelések kapcsolt véllalkozâssal szem ben

33. K övetelések egyéb részesedési viszonyb an éllé véllalkozéssal
szem b en
34. V élt6követelések
34 1.B elföldivâltôkövetelések
345 B elföldivéltAköveteléqek értékveqztéqe és arnnk visszairâsa
346.K iilföldiviltôkövetelések
349.V âltôkövetelések értékw esztése és annak visszairésa

35. A dot't elôlegek

351.lm m ateriâlisjavakra adottelölegek
352.B enlhézésokra adottelôlegek
353.K észletekre adottelôlegek
359.A dott elölegek értékvesztése és annak visszairâsa

36. E gyéb követelések

36 1.M unkavâllalôkkal szem benikövetelések
362.K öltségvetésilduu lâsiigények
363.K öltségvetésikiutalâsiigények teljesitése
364.Rövid lejératû kölcsönadottpénzeszközök
365.V âsârolt és kapottkövetelések
366.R észesedésekkel,értékpapirokkalkapcsolatos követelések

225 perfek'
 P énztigytszâm vitel

367.H atâridös,opciôs és sw ap ûgyletekkelkapcsolatos követelések

368.K ûlönféle egyéb követelések
369.E gyéb követelések értélcvesztése és annak visszairâsa

3.2.4.2.,?4 követelések âllom ânynövekedéseinekfëkönyvielszâm olâsa

F

1.E rtékesftés)

Bel
fdldiJrfë/cefff/.
çelszâm olâsa:
91 92.B elföldiértékesités ârbevétele 3 l1.B elföldlvevôk

l/a.

467.Flzetendö âltalsnos forgalm lad6

1/b.

1/a. belföldiértékesités érbevételének elszém olésa

1/b. a belföldiértékesitéshez kapcsolödô âltalâno! forgalm iadô elszâ-
m olâsa
(Kapcsol6dô tétetkéntelkellszâm olniakészletcsökkenéstis.)
-
E xp ortéttékesités elszâm olâsa:

93 94.E xportértékesités ârbevétele 3 17.K ûlföldlkövetelések

1/c.
1

1/c. exportértékesités ârbevételének elszâm olâsa

2.V élté elfogadésa:

Bel
földivgl/g el
fogadâsânak elszâm olâsa:
3 11.B elföldivevôk 34 1.B elföldivâlt6követelések

2/a. :

2/a. belféldivevôkövetelésfejében elfogadotlvâltô

perf.kv 226
 J.F org6eszközök

K iil
fdldivl//g elfogadâsânak elszâm olâsa:
3 17.K iilföldlvevôk 342.K ûltb ldlvéltökövetelések

2/b.

2/b.kiilföldivevôkövetelésfejében elfogadottvâltô

M egjegyzés:A devizisvâltôkövetelés forintértéke m egegyezik a vâlté-

. valkivâltottvevôkövetelés nyilvântartâs szerintiértékével,azaz a vâltôkö-
vetelésta nyilvântartésba vételkor âtértékelninem lehet,ebbölkövetkezöen
érfolya ''B nbözetsem keletkezhet.

- 3.A d ott kölcsön :

364.Rövid lejâratra kölcsönadott

38.P énzeszközök pénzeszközök

3/a

* 3/a. rövid lejératra folyôsitottadottkölcsön d szâm olâsa

M egjegyzés:A hossm:
llejératraadottkölcsön abefektetettpénziigyiesz-
közök közöttkeriilelszâm olâsra és bem uu tésra.

4.A dott el6legek:

. 38.P énzeszközök 35.A dottel6legek

4/a.

466.E lôzetesen felszém itottéltalânos

forgalm lad6

4Ib.

4/a. az adott elölegek elszém olâsa

A z adottelölegek logcim el lehetnek'
.
im m ateriélisjavakra adottelôlegek (351.)

227 perfe
 P lnziig viszâm vltel

benzhâzâsokra adottelôlegek (352.)

készletekre adottelôlegek (353.) '
4/b. az adottelôlegekhez kapcsolédô ilu lânos forgalm iadé elszâm olâsa

K apcsolédô tételkéntkellelszâm olniaz elôlegek beszém itésâtpénziigyi

teljesitéskénta szâllitôiszém la m egérkezésekor.
T 45.Szâllitôk K 35.A dottelölegek
T 45.Szillitôk K 466.E lözetesen felszâm itottéltalânos forgalm iadô

5.E gyéb követelések m iatti éllom énynöveked ések : ,

5/a.M tm kavéllalôkkalszem benikövetelések elszâm olisa:

Fizetésielöleg,elszâm olâsra adottösszeg:
T 361. M unkavâllalbkkalszem benikövetelések
K 381. P énztér

D olgozôkra âthéritottkértérités:
T 361. M urlkavâllalôkkalszem benikövetelések
K 96. E gyéb bevételek
vagy
T 361.M unkavéllalôkkalszem benikövetelések
K 91 92.B elföldiértékesités ârbevétele
K 467. Fizetendö âlt lénos forgalm iadô

5/b.K öltségvetésikiutalâsiigények elszâm olâsa:

T 362. K öltségvetésikiutalési igények
K 96. E gyéb bevételek
vagy
K 98. R endkivûli bevételek

A kiutalâsiigény teljesitésének elszém olésa:

T 384 . E lszâm olâsibetétszém la
K 363. K öltségvetésikiutalésiigények teljesitése

eerfekt 228
 J F orgôeszközdk

3.2.4.3..d követelések âllom ânycsökkenéseinekf6könyvielszâm olâsa

1.V isszéru

Visszâru elszâm olâsa bel

földiërfl/ceNf/l,
:esetén:
3 ll.B eltb ldlvevök 91 92.B elfsldiértékesités érbevétele

1/a.

467.Fizetendö âltalsnos forgalm ladô

1/b.

1/a. visszakûldöttkészleteladâsiârânak elszâm olâsa

-

1/b. visszakûldéshez kapcsolôdô âlu linos forgalm iadô elszim olâsa

'..
M egjegyzés:K apcsolôdô tétclkéntelkellszâm olnlakészlem övekedéstis.

Visszâru elszâm olâsa exp ortértékesltés esetén:

3 17.K itlföldlvevök 93 94.E xportértékesités ârbevétele

1/c.

i
.
?
. 1/c. visszakûldöttkészlet eladésiârénak elszém olâsa

M egjegyzés:K apcsolôdô tételkéntelkellszâm olniakészlem övekedéstis.

fw

2.E ngedm lnyek elszâm olâsa:

ê a) K onkrétszâm lâhoz lflpcm /gffg engedm ény elszâm olâsa

'

3 11.B elföldivevôk 91 92.B elföldiértékesités ârbevétele

a/1.

467.Flzetendô âltalânos fl
z-
rgy-n
1-ti
r d6
- - - - - - - - - - -

a/2.

229 eerfek#
 P lnzûgvlszâm vitel

a/1. az engedm lny összegének elszém olésa

a/2.az engedm ény élm lénosforgalm iadôjânak elszém olésa .

b) .4 szâm lâhoz nem kapcsolôdd,v grlegkglzf/ës'fg pénziiv ileg rendezett

engedm ény elszâm olâsa:

311.Beltbldivevök 869.Kûlönféleegyébrâforditésok j
b/l

b/1. a sznfm lâhoz nem kapcsol6dô m érlegkészitésig pénziigyileg rende-

zettengedm ény elszém olâsa

clpénziigyiâ'
tm #fcfg/cm iattiengedm ény elszâm olâsa:
311.B elföldivevök 879.E gyéb pénziigyiréforditâsok

c/1. pénziigyikondiciôk m iattiengedm ény elszâm olâsa

3.Plnziigyiteljesftés:

311.Belföldivevök 3/a.
38.Pénzeszközök !
l

3/a. A vevôköveteléspénziigyiteljesitésének elszâm olâsa .'

3/b.V evôktôlkapottelöleg beszâm itâsénak elszâm olésa:

T 453. V evôktôlkapottelôleg
K 311. B elfsldivevök
és
T 467. Fizetendô éltalénos forgalm iad6
K 368. K iilönféle egyéb követelések

perfekl 230
 3.F org6eszkozok

* 3/c.B arter ûgyletkeretében a keletkezett azonos összegû vevökövetelés és

- szâllitôitartozâs beszâm itâsa:

T 45. Szâllitôk
K 3. T echnikai szém la
't és
6 T 3. T eclm ikaiszim la
'
C K 317. K ûlföldlvevök
+

w
* 4 v élté bevéltésa:
*

38.Pénzeszkbzök 34.V âltôkövetelések

4/a.

974.Egyéb kapottUért))kam atok és

kam atlellegfi bevételek

4/b.

, .
, 4/a. a vâltôkövetelés kiegyenlitése

j
'- 4/b.avéltôkamatânakpénziigyiteljesitése
'
:
'
D evizâs véltö kiegyenlitésekor a nyilvintartâsban szereplô vâltékövete-
f.
.

1és könyv szerintiértéke és a pénziigyitellesi

. téskorm egâllapitottértéke kö-
zöttérfolyam kiilönbözetkeletkezhet.
A z érfolyam kiilönbözet lehet érfolyam nyereség és érfolyam veszteség,
am elyeta vâltôköveteléssel szem ben kell elszém olni.

4/c.R ealizélt ârfolyam veszteség elszâm olâsa:

T 876. A tvâltâskori,értékeléskori ârfolyam veszteség
K 342. K iiltb ldivâltôkövetellsek

' R ealizâlt ârfolyam nyereség elszém olisa:

T 342. K ûlföldi vâlt6követelések
K 976. A tvâltéskori,értékeléskori érfolyam nyereség

23 1 eerfek'
 P énzlir 'lszâm %ltel

5.A vâlté leszém itolésa:

341.Beltbldi 37.értékpapirelszâm olési 384.Elszém olâsl

vâltékövetelés szam
' la betétszâm la

5/a 5/b

974.Egyéb kapott(Jér6)
kam atok éskam atjellegû 532.Pénziîgyi,befektetésl
bevételek szolgélutisidijak
5/c. 5/d.

5/a. a belföldivéltôkövetelés könyv szerintiértékének elszâm olâsa é1-

lom énycsökkenésként
5Ib.a vélté leszâm itolâsakorkapottösszegjôvéirésa a bankszâm lén
5/c. a vâltô leszém itolâsakor kapottkam at elszâm olâsa
5/d. a leszâm itolâskor fizetettbankköltség elszâm olisa

6.Behajthatatlan követeléshitelezésiveszteségkénttiirténô elszém olésa:

3 1 36.K övetelések 86.E gyéb râforditâsok

6/a

6/b.behajthatatlan követeléselszâm olâsa hitelezéslveszteségként

7.E rtékvesztls elszim olésa:

3l9 369.K övetellsek

értékvesztése ,
és annak visszairésa 86 E gyéb rsforditâsok

7/a.

7/a. értékvesztés elszâm olâsa

1

7/b.E rtékvcsztés visszairésa:

T 3l9 369.K övetelések értékvesztése és annak visszairâsa
K 96. E gyéb bevételek

lperf.kA 232
 3 Fbrgtsc-çz/ctlzi;lr

8.K övetelések év végi értékelésének elszém olésa:

' A z év végiértékelés sorén a követelések fel-és leértékelésre keriilnek.ikz ér

tékelés sorén keletkezettW olyam kiilönbözetek egy technikaiszém la szém ol-
hatôk e1,nm elyrôlaz összevontirfolyam nyereségetvagy -veszteségetlehetcsak
elsza-m ohzia pénziigyim ûveletek egyéb bevételei,illetve réforditisaiközé.
.

8/a.A z egyedikövetelés egyediârfolyam kûlönbözetelszâm olésa:

A z egyedi ârfolyam nyereség elszâm olâsa:
T 31 36.K övetelések
. K 3/4. T echnikai szâm la
A z egyediérfolyam veszteség elszém olâsa:
T 3/4. T echnikai szâm la
K 31 36.K övetelések

8/b.A z összevont érfolyam lciilönbözet elszâm olésa:

A z összevont érfolyam nyereség elszém olâsa:
T 3/4. T eclm ikai szim la
K 976. i tviltiskori,értékeléskoriérfolyam nyereségek

A z összevontérfolyam veszteség elsznrm olésa:

T 876.i tvâltéskori,ârtékeléskoriérfolynm veszteségek
K 3/4. T echnikai szim la

3.2.5.A követelések és az eredm énykim utatés kap csolata

A követelések legnagyobb tételétavevökkelszem benlkövetelésekjelentik.

A vevökkel szem benikövetelések m ögöt'ta legtöbbször ârbevételtalélhatô.
A szâm vitelitörvény kihangsûlyozza,hogy az érbevételelszém olisânak
nem feltétele apénzûgyirendezés,a tulajdonjog vevö âltaliegyidejû m eg-
szerzése,ugyanls az értékesités netté érbevétele között kellkim utatnia
következö tételeket i5. '
a pénziigyilizing keretében a lizingbe vevônek âtadott tenu ék élta-
lânos forgalm i adôt nem tartalm azô ellenértékc,
a részletflzetésscl,a halasztottfizetésseltörténô eladâskor az eladottter-
m ék sznfm lézott éltxalénos forgahni adôtnem tarKalm azô eladâsi éra.
A követelés elszém olésa sorén az értékesités netté érbevételével kap-
csolatban Iléhz 'ny,a sz/
um vitelitörvény iltalis kiem elésre,illetve nevesités-
re keriilt tétel:

233 perfek.
 P énziigylszântvitel

a vevö âltetlelism crt,elfogadott âltalénos forgalm iadôtnem tartal-

m azô ellenértékkelegyezö érbevételt,a szerzödésszerintiteljesitést
okm ényokkalkellalâtâm asztani,és ilyen m édon lehet,illetve kellki-
m uu tniaz értékesités nettô ârbevételében,
az értékesités nettö irbevételekéntkellkim utatnia kùlföldiszékhe-
lytivéllalkozâs m agyarorszégitiéktelepe éltala kiilföldiszékhelyfi
vâllalkozésnak, illetve m és fiôktelepének kiszém lâzott ellenérté-
ket az elism ert (âltalénos forgalm i adôt nem tartalm azô) összeg-
ben,am ely teljesitettterm ékértékesitéshez és szolgiltatâsnpîjtâs-
hoz kapcsol6dik,
az ârbevételbe beszâm itô ârkiegészitéstcsak az adôhatôséggaltörténö
elszâm olâsalapjén lehetfigyelem be venni,
ittkellkim utatniakötelezettségek teljesitéséreadottkészletek m egâl-
lapodés szerintiés ld szâm lâzot'tértékét,m ely âltalânos forgalm iadôt 1
i
nem tartalm az,
a csereszerzödls szerint âG dott készletek csereszerzödés szerinti és
kiszâm lâzott értékét,m ely âltalânos forgalm i adôt nem tartalm az,az
âtadâs ât-vételidöpontjâban,
a göngyölegek betétdijaséron szém lézottellenértékét,valam int
a gazdasâgitârsasâgnil a tökeldvonâssal történs tökeleszâllitâskor a
tulajdonosok részére âtxadottkészletek szâm lâzottértékétis.(Ezazér
ték a létesftô okiratban,atm ak m ödositiséban,az arrajogosulttestùlet
hatârozatâban rögzitettérték,illew e ajogutôd nélkûlim egszfinésese-
tén a vagyonfelusztâsijavaslatszerintiérték.l
A követelésnem tartalm azhatja' . 1
az értékesitésrölkiâllitottszâm lâban adott engedm ényt.

C sökkentô tételek :
az utôlag adot'tengedm ény a törvényben m eghatârozottfeltételek sze-
rint,helyesbitô szâm la alapjân,aholahelyesbitésateljesitésidôpont-
jâra vonatkozikstehâtvisszam enôlegesen,esetleg önellenôrzéstvég
rehajtva kellelszâm olni,
avisszânzhelyesbitô szâm la alapjén,ahola teljesitésavisszâru telje-
sitésének idôpontjâra vonatkozik,
a szavatosségijogok élwényesitése sorén utélag adottengedm ény he-
lyesbitö szém la alapjân,ahola helyesbitésa szavatossâgiigény m eg-
ism erésének idöpontjâra vonatkozik,
a pénzûgyi lizing keretében a lizingbevevônek âtadott és késöbb
visszavett(aketidöpontkozötthasznâlt)term ék visszavételkoriplaci
értéke,legfeljebb az eredetieladâsiâra,

perfekt zg4
 J F org6eszkdzdk

a részletfizetéssel,a halasztott fizetésseltörténô eladéskor az eladott

és kèsébb visszavett(a kètidöpontkozotthasznàlt)term ék vlsszavé-
telkoripiaciértéke,legfeljebb az eredetieladésiâra,
az eredetiellenérték részben vagy teljesen visszatéritett âltalénos
forgalm iadôt nem tartalm azé értéke,am ennyiben a szerzödés sze-
rintifeltételek teljesiilése a késôbbiek sorân m eghiûsul,
-

az értékesitettésakésôbb visszavettbetétdijasgöngyölegvisszavétel-
kori âltalânos forgalm iadôtnem tartalm azô értéke.

N em az értékesftésnetté érbevételétm 6dositja:

az ut6lag adottengedm ény,am ennyiben az konkrétszém lâhoz,konk-
rétértékesitéshez,szolgélttésnytkjtishoz nem kapcsolédik (az egyéb
réforditésok közöttkellelszâm olni),
a fizetésihatéridô elôtttörténô pénziigyi rendezés esetén adottéren-
gedm ény,m ely legfeljebb akésedelm ikam attalarânyoslehet,ésnem
keriilkiszâm lézâsra (a pénzïigyim ûveletek egyéb réforditésaiközött
kellelszém ohzi).
*
t N övelö tételek:
- az utôlag felszâm itott felâr,
-
az eladési iratnövelô korrekciék értéke helyesbitô szafm la alapjân,
aholisa helyesbitésa teljesitésidöpontjéra vonatkozik.
A követelések értélcvesztésének elsznfm olisa egyéb râforditésként történik,
az értékvesztés vlsszairésa pedig egyéb bevételkéntkeriilelszém olésra.
E
, A devizâban fennâllô követelések törlesztésekor,pénziigyiteljesitésekor
k keletkezett ârfolyam veszteséget a pénziigyi m ûveletck egyéb râforditésai
között,az ârfolyam nyereségeta pénziigyim ûveletek egyéb bevételeiközött
kellelszém olni.
A m érlegfordulénapi értékeléskor keletkezô érfolyam nyereség/érfo-
lyam veszteség a devizâban fennâllô követelések értékelésénél ism ertetett
feltételek szerint a pénziigyim ûveletek egyéb bevételei,illetve a pénziigyi
m ûveletek egyéb râforditésaiközöttkeliilelszâm olésra.
A vâltôkövetelések névértékében szereplö kam atbôl a târgyévre idöari-
nyosan jutô összegetaktiv idôbelielhatéroliskéntkellelszém olnia pénz-
ïigyi m ûveletek bevételeivel szem ben.
K övetelés értékesitése sorén,ha eredetikövetelés keliilértékesitésre,ak-
kor a könyv szerintiérték egyéb réforditésnak,az eladâsiér pedig egyéb be-
vételnek m inôsiil.V âsérolt követelés értékesitése sorân az eladâsi âr és a
konyv szerlntlérték közöttlkiilönbözeta pénziigylm ûveletek egyéb bevéte
leiközöttjelenik m eg,haeznyereség,ésapénziigyim ûveletek egyéb réfor-

235 lperfek'
 cltasalt novell,am ennylben ez veszteseg.H a a vasarolt kovetelèsre beloly t
összeg m eghaladja a kfklyv szelilltiérlfkét,akkota kûlönbözetd pénzûgyi
m ûveletek egyéb bevételeként kellelszém olni.A behajthatatlan visârolt
követelés pénziigyim ûveletek egyéb râforditâsakéntkeriilkim utatâsra.

3.2.6.A követelések m egjelenése a kiegészitô m ellékletben,illetve az

iizletijelentésben
1

Aekkel
b ieglémszutitô mellékletben érté
k e lnikellak övetelésektétel
einek alakulését
atnia szâm vitelipolitlka követelésekre vonatkozô m eghatérozô
, 1
1
elem eit,illetve ha azokban vâltozés következettbe,akkora vâltozisok ered-
m ényre gyakorolthatâsâtis.B e kellm utatnitovâbbâ a követelések m érleg-
csoporttalösszefliggésben az ellenôrzéssorin feltârtjelentôsösszegû hibâ-
katis évenkéntim egbontésban.
A kiegészitô m ellékletben szerepeltetnikell a K övetelések kapcsolt véllal-
kozâssal szem ben m érlegsorbôl,hogy m ennylaz anya-,llletve a leànyvâllalat-
1 1szem benikövetelés.Fölérendeltanyavâllalatesetén az anya-,leânyvâllalati
m inösitésta fölérendeltanyavâllalatszem pontjâbôlkellelvégezni. t
A követelések eredeti,nyilvântartlsba vételiértékét,az iizletiévben elszn'm olt,
illetve visszairt,valnm int a halm ozoftnn elszém olt értékvzsztés összegétbe kell
m utatni a kiegészitö m ellékletben,legalâbb a m lrlegtételek szerintibontisban.
A követelésekkelkapcsolatban a szâm vitelitörvény nem ir elö kötelezö
tartalm ielem eketazûzletljelentésrevonatkozôan.

3.2.7.A követelések an alitikus nyilvéntartésa

A szém vitelitörvény elôirâsaiszerinta m érlegben a követelések közöttkell

szerepeltetnia következô tételeket:
követelések âruszâllitâsbôl és szolgâlu tâsbôl,
véltôkövetelések,
egyéb követelések.
A követelések fökönyvinyilvéntartâsa azonban olyan eszközöket is tartal-
m azhat,am elyek a m érlegben nem a követelések közöttkeriilnek kim utatésra.
llyen tételek az alibbiak'
.
im m ateriélis javakra adott elôlegek, am elyek a m érlegben az
im m ateriâlisjavak között,
a bertlhézésolu'a adott rlöltrgek,azllelyek a ultulegbezza tizgyieszkö-
zök,valam int

eerf.kl 236
 J.F org6eszkozdk

-
a készletekre adottelölegek,am elyek a m érlegben a készletek m érleg-
csoportban,
'

jegyzett,dem ég benem fizetetttôke,am ely a sajéttôke m érlegfôcso-

portban
keliilnek kim utatâsra.
A követelések felsoroltfôbb csoporjaita szâm vitelitörvény elöirâsai,a
vâllalkozâs vezetôinek inform âciôs igénye, valam int egyéb gazdaségi
szem pontok szerint célszerë tovâbb részletezni.
A követelések fôkönyvi sznfm lâihoz egyedi analitikus nyilvântaM sok
kapcsolôdnak .
A fôkönyvi és analitik'us nyilvântartésokkalkapcsolatban érvényesiteni
kella szim vitelitörvény 16l.j 3.bekezdését,am ely a következô fontos
elôirést fogalm azza m eg:
A z analitikusnyilvântartâsoknak szoros kapcsolatban kelllenniûk a fö-
könyviköhyvelésselés a kettö között az értékadatok szâm szerû egyezteté-
sének lehetöségétbiztosiG ni ke11.''

K övetelések Jrlu zg//ffl5Wglés szolgâltatâsbôl(vevëk)

A vevôkövetelések kim utatisinak alapbizonylata a vevö (adös)âltalelis-

m ertteljesitésrölszabâlyszertien kiâllitottszâm la,illetve szâm lâthelyettesi-
tö okm âny .
A szém la G rtalm âtnem a szém vitelitörvény szabélyozza,hanem az élta-
lânos forgalm iadôr6l szôlô törvény.
A szém la adôigazgatâsiazonositâsra alkalm asbizonylat,am ely legalâbb
' a következô adatokattartalm azza:
a szém la sorszâm a;
a szém lakibocsétôjinak neve,cim e ésadôigazgatéEiazonositô szâm a;
a vevö neve és cim e;
ateljesitésidôpontja;
a szém la kibocsétésânak kelte;
a tizetésm ôdja éshatérideje;
'
a term ék (szolgéltatés) m egnevezése, valam int besorolâsl szém a,
nm ely legalébb szùkséges az e törvény szerintihivatkozés beazonosi-
tâsâhoz;
a term ék (szolgâltatâs)m ennyiségiegysége ésm ennyisége;
a term ék (szolgiltatâs)adô nélkûlszâm itottegységâra;
aterm ék (szolgâ'ltatâs)adt)nélkùlszâm itottellenértéketételenkéntés
összesen ;

237 eerfek'
 P énztigylxçztiznsllcl

a felszâm itottao szâzalékos m értéke;

az âthéritott ado összege tételenkéntés összesen.

aste
é r
m ék (szo
összesen ;
l
gr
il
t
atu
f
s)a
d6v
ale
gyù
tts
zâmi
t
ott
ell
en
ért
ék
eté
te
le
nké
nt 1
a szâm la végösszege.
A z egyszerûsitettszém la olyan adôigazgatisiazonositâsra alkalm as bi-
zonylat,am ely legalâbb a következö adatokattartalm azza:
a szâm la sorszâm a;
a szâm la kibocsâtôjânak neve,cim e ésadôigazgatâsiazonosit6 szém a;
a vevô neve és cim e; .
a szâm la kibocsâtàsânak kelte;
a term ék (szolgélGtis)m egnevezése,valnm intbesorolisiszém a,nm ely
legalébb sm'ikséges az e törvény szerintihivatkozâs beazonositâsâhoz;
a termék (szolgâltatâs)m erm yiségiegysége ésm ennyisége;
aterm ék (szolgâltatâs)adévalegyiittszâm itottegységâra;
aterm ék (szolgiltatés)adôvalegyïm szâm itottellenértéketételenként
és összesen;
a44.j (2)bekezdésében m eghatérozottszézalékérték.
A szém lét helyettesftô okm ény bârm ilyen adbigazgatâsi azonositisra
alkalm asbizonylat(irat),am ely legalâbb akövetkezô adatokattartalm azza:
a term éketâtadô (szolgâltatistnyûjtél adôalany neve,cim e és adô-
igazgatâsi azonositô szém a;
a tennéket étvevö (szolgâlGtést sajét nevében m egrendelö) neve,
cim e és adthigazgatl
usi azonositô szém a;
ateljesitésidôpontja;
a term ék (szolgâltatés) m egnevezése,valam int statisztikai besorolisa
legalâbb az e törvény szerinti hivatkozâsnak m egfelelö részletezésben;
az adô alapja;
a felszâm itott adô szézalékos m értéke;
az âthéritott adô összege
A vevökövetelések fôkönyvinyilvântartésihoz célszerfiolyan analitikus
nyilvântartâst(folyôsznrm lanyilvântartâst)vezetni,am elybôlm egâllapitha-
tôk avevöknek (adôsoknak)elkiildött,elfogadott,illetveutôlag adott,szâm -
lihoz kapcsolôdô engedm ényekkel,visszârtzkkalm ôdositott szém likra vo-
natkozô lnform éciôk.Abban azesetben,haateljesitésidôpontjétm egelözö-
en elöleg âtutalâsra keriil sor, akkor az analitikus nyilvéntartâsnak
tartalm aznia kella vevötöl(adôstôl)kapottelôleg tipusét,âttztalâsénak idô-
pontjât,valam intösszegét.
A vevô analitikât(folyészim lanyilvintrtést)célszenkflgykialaldtani,hogy
az elegendö inform âciôtszolgâltasson az âlt lénosforgalm iadô nyilvénG rtisâ

perfea 238
 J.F org6eszkôzok

hoz,abevallésok elkészitéséhez,akövetelések értékeléséhez,valnm inta célt r-

m lék képzésselkapcsolatos adôsm inösités követelm ényeihez.
A vevö (adôs)analitikusnyilvântartâs(folyôszâm lanyilvânGrtis)a fent
leirtelvârâsoknak,szem pontoknak akkor felelm eg,ha legalâbb a követke-
zô adatokattartalm azza:
1.a vevö (adôs)azonositô adaà i:
a vevö (adôs)nevc,
a vevö (adôs)adôigazgatâsiszém a (adéazonositô,ôsterm elôiigazol-
vény szn'm a),
a vevö (adôs)bankszâm la szém a,szâm lavezetô bank m egnevezése,
ajövedékiengedély szém a;
2. a szâm lén feltiintetett idöpontok:
teljesitésdâtlzm a,
a szâm la kelte,
a szâm la fizetésihatârideje;
3. a szim la szim a;
4. a szâm la összege;
5.a szém la kiegyenlitésének,részkiegyenlitésének déhlm a,összege,m ôdja;
6.a vevövel(ad6ssal)szem ben fennâllô követelés,illetve tflltizetésesetén
tartozâs összege szâm lânként,vevôre összesen;
7. exportértékesités esetén a kiszém lézottdeviza összege,a deviza nem e
és forintra történö âtszâm itâs sorân alkalm azott ârfolyam ,valam int a
kiegyenlitésösszege devizéban ésaz alkalm azottirfolyam tok),ki-
egyenlitéskor,év végiértékelés sorén keletkezett
ârfolyam kûlönbözettek).
A vevôkövetelések alapbizonylaàinak (szafrnlék, egyszertisitettszarm lâk,
sza-m lâthelyettesitö okm ényok)feldolgozésa sorân term észetesen nem csak a
fentfeltiintetettadatok keriihzek rögzitésre,hanem az alapbizonylatokbôlnyer-
hetô valam ezm yiadat.A feldolgozottadatok egy része m eg fog lelennia vevôk
(adésok)analitikus(folyészâm la)nyilvânGrtésâban,atöbbirészealkotjam ajd
az éltalânosforgalm iadô nyilvântartésésavevö (adôs)m inôsitésalapjét.

Vâltôkövetelések

g
'
A vâltôkötelezötartalmikellékei:
a vâltô elnevezés az oldratszövegében,éspedig az okiratkiâllitâsânak
nyelvén ;
a hatérozottpénzosszeg fizetésére szélé feltétlen m aghagyis;
az esedékesség m egjelölése;

239 r'erfekl
 P énzug vlszâm vttel

a fizetésihely m egjelölése;
annak a neve,akinek részérevagy rendelkezésérekella fizetésttelje-
siteni;
-

a véltô kiillitâsinapjinak éshelyének m egjelölése;

a kibocsétô alâirésa,
-

idegen vâlt6 esetében a tizetésre kötelezett(cim zett)nevc (m erta ki-

bocsâtô ésa tizetésrekötelezettnem azonos).
A vâltôkövetelések fökönyvinyilvântartâsâhoz célszerfiolyan analitikus
nyilvântartéstvezetni,am elybölm egâllapithatô,hogy a vâltö m ely vevôvel
szem benikövetelés ellenében keriiltkibocsétésra.
A vélté analitikus nyilvént rtését célszen'i flgy kialakitani,hogy az ele-
gendö inform éciôtszolgéltasson a vâltôkövetelések értékeléséhez,valam int
a céltartalék képzésselkapcsolatos adôsm inösités követelm ényeihez.
A vâlt6 analitikus nyilvântartâsa a fent leirtelvârâsoknak,szem pontok-
nak akkor felelm eg,ha legalébb a következö adatokattartalm azza:
a vâltô adôs azonositésâhoz sziikségesadatok (neve,cim e),
a vâltô (blzonylat)azonositô adatal(sorszàm ),
a vâltô névértéke,
a vâltôvalkiviltottkövetelés összege,
a viltô kiâllitâsânak napja,
a véltô esedékessége, .
evizïban fennâllô véltôkövetelés esetében a devizaa összege,nem e,a véltô-
követelés bekeriilési értékének m eghatârozxisihoz alkalm azott ârfolyam ,
valam inta kiegyenlités összege devizéban és az alkalm azottârfolynm ,ki-
egyerllitéskor,év végiértékeléssorin keletkezetlA olyam ldilönbözettek),
a vâltô târolâsihelyének m eghatérozésa (példâulsafe,baltk stb.).

E gyéb követelések

A z egyéb követelések m érlegsoron kellszerepeltetni'

.
a m unkavéllalôkkal szem beniköveteléseket,
a költségvetésiklutalâsllgényeketésezek teljesitését,
arövid lejiratflkölcsönadottpénzeszközöket,
a kïilönféle egyéb követeléseket.

eerfekt 240
 J.F orgôeszközok

4 m unkavâllalôkkalszem benikövetelések analitikus nyilvântartâsa

.z

A m tm kavéllalékkalszem benikövetelés lehet:

a folyôsitottelôlegek m iattikövetelés,
elöirttartozésok m iattikövetelés,
az elszâm olâsra âtadott összegek m iattikövetelés.
A m unkavâllal6kkal szem beni követelések analitiltu s nyilvântartâséval
szem ben a következô követelm ényeketcélszertitâm asztani:
szem élyenkéntkésziiljön,
a tényleges és a kilépett m unkavéllalôk, tagok m indenfélc tartozâsét
m utassa,t rtahnazza,
a m unkavâllalôk egyedinyilvântartô kartonjâvallegyen szoros kap
csolatban (ajövedelem elszâm olâsszem pontjaitisérdem esfigyelem -
bevenniapérhuzam osnyilvântartésok elkerfilése érdekében),
azanalitikusnyilvântartésam unkavillalôvalszem benikövetelésjog-
cim e szerintkeriiljön m egbontésra.
A m unkavàllalôknak folyôsitottelölegek m lattl követelések analitikus
nyilvântartâsânak az alâbbiadatokatkelltartalm aznia:
a m unkavillalé vagy tag azonositô adaG i(név,anyja neve,sziiletési
hely,idö,TA Jszâm ,adôazonositô szém stb.),
a folyôsitott elôleg összege,
az elöleg folyôsitésânak idöpontja,
a folyôsitott elöleg jogcim ének feltiintetése (példâul fizetési elöleg,
prém ium elôleg stb.),
az elôleg levonésânak,visszatizetésének összege,
az elöleg levonâEânak,visszafizetésének dâtum a.
A m unkavâllaléknak ellhrrttartozâsok m iattikövetelh ek analitik'us nyil-
véntartésânak az alébbiadatokatkelltartalm aznia:
a m unkavâllalô vagy tag azonositô adatai(név,anyja neve,szïiletési
hely,idö,TA J szâm ,ad6azonositô szâm stb.),
az elöirttartozâs összege,
a tartozéselôirâsânak idöpontja,
az elöirttartozésjogcim ének feltïintetése (példéulleltârhiâny,pénz-
térhiâny,kértérités stb.),
az elôirttartozés levonésénak,visszafizetésének összege,
az elôirttartozés levonésénak,visszafizetésének dâtum a.
A m unkavâllalôknak az elszâm olâsra âtadottösszegek m iatti követelés
analitikus nyilvéntartésénak az alébbiadatokat kell tartalm aznia:
a pénztfelvevô m unkavâllalô vagy tag azonosité adatai(név,anyja
neve,szûletésihely,idô,TA J szâm ,adéazonositô szâm stb.),

24 1 pedek'
 -
az elszàm olàsra kladott osszeg m eghat rozasa,
-

az elszâm olâ
'sra kiadottösszeg kifizetésének idöpontja,
az elszâm olâsra kiadott összeggelvalô elszâm olâsikihelezettség ha-
térideje,dâtum a,
azutôlagoselszém olésrakiadottösszegjogcim ének feltiintetése (pél-
dâul fltielöleg, iizem anyag vésérlâsra adott elöleg, kisebb beszerzé-
sekre kiadottelôleg stb.),
az elôlegbölfelhasznâlt összeg m eghatârozâsa, X
.

az elôleg tényleges felhasznâlâsânak Jogcim e,

az elôlegbölvisszafizetettpénzösszeg.
1
.

4 költségveth ikuftzfti-
.. sjigLnyek tk ezek tel
jesltésének analidkus n-
W fvtinftzrftixtz

A költségvetésikiutalâsiigények ésezek teljesitésének analitikusnyilvin-

tartésâbélegyértelm ûen m eghatérozhatônak kell lennie az alâbbiaknak: '
a költségvetésikiutalâs igénybevételének Jogossâga,
aköltségvetésikiutalésiigény alapjân kiuu ltösszegjogszerfifelhasz-
nâlâsa.
A költségvetésikiutalâsiigények és ezek teljesitésének analitikus nyil-
vântartâsânak a következô adatokatkelltartalm aznia:
aköltségvetésikiutalésjogcim e,
a költségvetésikiutalâsi igény összege,
aköltségvetésikiutalâsiigény teljesitésének összege ésidöpontja.

4 rövid lejâratû kölcsönadottpénzeszközökhöz kapcsol6d6 analitikus nyil-

..

vântartâs

Az analitikusnyilvântartésjellem zöje,hogy adôsonkéntm egâllapithatô 1e-

gyen belôle a kölcsönadottpénzeszközök m iattikövetelés összege.
A rövid lejiratflkölcsönadottpénzeszközökhöz kapcsolédô analitikus
nyilvântartés ennek m egfelelôen az alâbbiadatokattartalm azza:
a kölcsöntfelvevö azonositô adatai(neve,cim e stb.),
az adottkölcsön összege, .

a kölcsön folyôsitâsânak idöpontja,

a törlesztés vagy visszafizetés szerzôdés szerintiesedékessége,
a tényleges törlesztés vagy visszafizetés dâttlm a,
a tényleges törlesztés vagy visszafizetés összegei, .
,

a szerzödés szerintikam atm értéke,

perfekt 242
 J.F org6eszkozok

a szerzôdés szerintikam atösszege,

a szerzôdés szerintikam atfizetés esedékessége,
a ténylegesen m egfizetettkam at m értéke,összege,
akam atm egfizetésének idôpontja,
a késedelm ikam atok m értéke,összege,
a kölcsönhöz kapcsolôdd biztositékok,
a kölcsön célja.

4 kiilönféle CO 'J/JLövetelések
.,

A kïilönféle egyéb követelések közöttszerepelhetnek (a teljesség igénye

nélkïil)a következök:
- peresitettkövetelések,
y'
.v részesedésiviszonyban :11(5 vâllalkoz6kkalszem benikövetelések.

'
E zen követelések analitikus nyilvéntartésa - a következô kiegészitések-
) kel m egegyezik az eredetikövetelésjellegének m egfelelô követelésanali-
tik'us nyilvântartésénak adattartalm âval:

'
a) peresitettkövetelések analitikusnyilvânu rtisa esetén
n
a peresitettkövetelés azonositésâhoz sziikséges adatok,
a peresitettkövetelés összege,
a peresitésidôpontja,
a perben sziiletettdöntés,

'
az esetlegeskiegyenlitésidöpontja,összege,
a veszteségkénttörténô elszâm olâsnapja,összegc,
célteartalék képzésselkapcsolatos inform âciôk;
b) részesedési viszonyban él1(5 vâllalkozôkkal szem beni követelések
analitik'us nyilvântartâsa esetén
' részesedésiviszony m egâllapitisânak napja,
t a részesedés m értéke,
a vâllalatcsoportban elfoglaltszerep m eghatérozâsa (anyavâllalat,le-
,
ényvéllalatstb.).

243 perfekl
 P énzûgytszâm m tel

3.3.E rtékp ap irek

3.3.1.A z értékpapfrok fogalm a,tartalm a és csoportosftésa

3.3.1.1.adz értékpaplrokfogalm a,tartalm a

A z értékpapirvalam ilyen vagyolm alkapcsolatosjogotm egtestesitö forga-

lom képes okirat.
A szâm vitelitörvény qzerintifogalom tér az értékpapirok fogalom m alaz ér-
tékpapirok csoportjâtnevesiti.A ltalénosközgazdasâgiértelem ben az érték-
papirok m agukba foglaljâk atartésértékpapirokatis.A tartôsértékpapirok-
kalkön '' kben a befektetettpénziigyieszközök közöttm irm lilkozhatott.
Jelen fejezetben a m és véllalkozésban rövid tévra szerzett t'ulajdonvi-
szonytjelentö részesedésekkel,illetve a hitelviszonytjelentö értékpapir-
olckal,tovâbbâ a visszavâsâroltsajitrészvényekkelésûzletrészekkelis
m erkedhet m eg.
A részesedés kapcsolt véllalkozésban m érlegtétela kapcsoltvâllalkozés- I
ban (anyavéllalat,leényvéllalat,közösvezetésfivâllalkozés,térsultvéllalkozés) j
lévö tulajdorlirészesedéstjelentô,forgatésicélbôl,iltalsban ârfolyam nyereség
elérése érdekében vâsâroltbefektetéseketfoglalja m agâban.
Egyéb részcsedlsm inden olyan tulajdonirészesedéstjelentô,forgatâsi 1
$
célbôl vâsârolt befektetés, am ely nem G rtozik a kapcsolt véllalkozâsban '
,

lévô részesedések közé.

A sajétrészvények,sajétiizletrészek a véllalkozô âltalvisszavésârolt
t'ulajdonirészesedéstjelentö sajâtbefektetések.
A forgatési célti hitelviszonyt m egtestesitô lrtékp ap irok azok az ér-
tékpapirok,am elyeket forgatisicélbôl,kam atbevétel,illetve érfolyam nye
reség elérése érdekében szereztek be,tovébbâ azok,am elyek a térgyévetkö-
vetö ûzletiévben lejirnak.1de tartoznak a forgatâsicélfldiszkontértékpa-
pirok is.

J.J.7.2.W z értékp ap lrok csop ortositâsa

Azértékpapirokcsoportositâsatöbbféleszempontszerinttörténhet. j
1.A z frtékpapfrban foglaltjog szerint:
hitelviszonytm egtestesitö értékpapirok (példâulkötvény,véltô),
tagsâgijogokatm egtestesitô énékpapirok (pélââulrészvény),vala
m int

eerf.kt 244
 J.F orgôeszközok

ârtzvalkapcsolatosJogotm egtestesitö értékpapirak (példâulközrak-

târjegy,ârtzjegy).
'
2.A z elôéllités m ödja szerint
. nyom daiflton elöâllitottés
dem aterializéltértékpapirok.(A Tp.tv-ben,illetve kiilönjogszabâlyban
.
m eghatârozottm 6don,elektronikus ûton rögzltettJ.C tovâbbltott, Jr/J/c-
paplrszâm lân nyilvântartott,az értékpaplrjogszabâlyban m eghatâro-
zottvalam ennyi (artalm ikellékétazonosithat6 m 6don tartalm azô adat.
H a a demateriaiizâltJr/l/w tzp/r/irâsosX rvlx tzn m egjelenlrtik akkor
azon/c//l7?7J m6don kellfeltiintetni,/1/.
% az nem ér/tF/w l.
pl'r..,4 dema
terializâltJr/liw rw l'r âtruhâzâsa i'ïzfirtsltzg az tfrftjky/tw /r-çztlzzl/ln törté-
nt'
iterhelés,f//c/vcx vtifrti.sûtjân történhet.
)
3.K ibocsétéja szerint:
âllam papirok (példâulkincstérjegyek,kârpôtlisijegyek),
hitelintézetek â1ta1kibocsétottértékpapirok (példâulkötvények,pénz-
.

urjegyek),
gazdâlkodô szervezetek âlu lkibocsitotlértlkoapirok (példiulkötvé-
nyek,vâltôk),
önkormânyzatok ilGlldbocsâtottértékpapirok (példâulkötvények).
4. F orgalom képesség szerint:
nyilvénosan forgalom ba hozottértékpapirok,illetve
zârtkörtien forgalom ba hozottértékpapirok (korlitozottan forgalom -
képes).
5.i truhâzésilehetôség szerint:
bem utatôra szölö értékpapirok (példéulkincstârjegy),
névre szôlô értékpapir(példéulnévre szélô részvény),am ely lehet
forgathatô és
nem forgathatô,tovébbé
rendeletre szôl6 értékpapir(példâulcsekk,vâltô)
6.L ejératszerint:
rövid lejératù értékpapirok (az egy évnélnem hosszabb lejâratùak,
példâulvâltô),
közép lejârattkértékpapirok (az egy évnélhosszabb,de ötévnélnem
hosszabb lejâratéak),
hosszû lejiratflértékpapirok (az ötévnélhosszabb lejâratûak),
lejâratnélkïiliértékpapirok (példâulrészvény).
7. H ozam szen nt:
nem kam atozé értékpapirok:a névérték alattkibocsâtottés a lejâratkor
névértéken bevâltottértékpapirok (példâulvéltô,diszkontértékpapirok),
kam atozô értékpapirok,am elyek lehetnek

245 perfek'
 P énzïir .îszâm vitel

lix kam atozisù értékpapirok, ahol a kam atlâbat a kibocsâtâskor

rögzitjûk,
vâltozé hozam lhdktékpapirok (példâulrészvény),
étm enetijellegû (vegyes)hozam flértékpapirok (példâulâtvâltoz-
tathatô kötvény),tovâbbi
hozam ot nem biztositô értékpapirok (példéulközraktârjegy,zâlog-
'

Jegy).
8. P énznem szerint:
forintban kibocsâtottértékpapir
-
devizéban kibocsâtottértékpapir
A szém viteli törvény az értékpapirokat a következök szerint csoporto-
sitja (3.j (6)bekezdésl:
tulajdonirészesedéstjelentô befektetések,
hitelviszony tm egtestesitö értékpapirok,
diszkontértékpapir.
Tulajdoni részesedéstjelent6 befektetés m inden olyan nyom dai flton '
i
elöéllitottvagy dem aterializélt értékpapir,illetve a szâm vitelitörvény âltal
értéltpapirnak m inôsltett,jogotm egtestesitô okirat,am elyben a kibocsâtô
m eghatârozottpénzösszeg,vagy pénzértékben m eghatârozottnem pénzbeli
vagyoniérték tulajdonba vagy hasznélatbavételét eligm et've arra kötelezi '
m agét,hogy ezen értékpapir,okiratbirtokosénak m eghatérozottvagyoniés
egyébjogokatbiztosit.1detartoznak:részvény,' iizletlész,részjegy,vagyon-
jegy,vagyonibetét,hatârozatlan futam idejû befektetésialap éltalkibocsé-
tottbefektetésijegy.
H itelviszonytm egtestestrtë értékp ap t'r m inden olyan nyom dalftton elôâl
litottvagy dem aterizàltértékpapir,illetve törvény él< lértékpapirnak m inô-
sitettsjogotm egtestesitö oldrat,am elyben akibocsâtô (adôs)m eghatârozott
pénzösszeg rendelkezésre bocsàtését elism erve ar'
ra kötelezim agât,hogy a
pénz (kölcsön) összegét,valam int annak m eghatârozott m ôdon szâm itott
kam atitvagy egyéb hozam ât,és az âltala esetleg véllalt egyéb szolgâltaté
sokat az él-tékpapir birtokosânak (hitelezônek) a m egjelölt idöpontban és
m ôdon m egfizeti,illetveteljesiti.ldetartoznak:kötvény,kincstârjegy,letéti
jegy,pénztârjegy, takaréklevél,jelziloglevél,kârpétlâsijegy,hatirozott
idejû befektetésialap âltalkibocsâtottbefektetésijegy.
A diszkont értékp ap lr olyan hitelviszonytm egtestesitô, nem kam atoz6
értékpapir,am elyetnévérték alattbocsâtottak ki,ésalejâratkornévértéken
viltanak be.

Iyerfeld 246
 J.F orgôeszkozok

> ,
3.3.1.3.adz értékpapirok m egjelenése a m érlegben

A /III.B efektetett p énziigyi eszk özök

-

1. T artös részescdés kapcsoltvâllalkozésban

-

y.
3. E gyéb t.artôs rlszesedés
6. T artôs hitelviszonytm egtestesitô értékpapir
. 7. B efektetettpénziigyieszközök értékhelyesbitése

!, B/II.K övetellsek
4. V âltôkövetelések

B /III.E rtékp apirok

' 1 R észesedés kapcsoltvâllalkozisban
.

2. E gyéb részesvdés
3. Sajâtrészvények,sajâtûzletrészek
4. Forgatisicélflhitelviszonytm egtestesitô értékpapirok

B /IV .P énzeszközök
l. Pénztir,csekkek

4 D .Sajéttôke
1. Jegyzett tôke
Ebbôl:visszavésâroltt'ulajdonirészesedésnévértéken
+

F/ll.H ossztilejérattikötelezettségek
2. itvéltoztathatô kötvények
3. T artozâsok kitvénykibocsâtâsbél

F/III.R övid lejérattikötelezettségek

1. Rövid lejâratflkölcsönök
E bbôl :az âtvâltozG that6 kötvények
5. V âltôtartozésok

Ebben a fejezetben a forgôeszközök közötttalélhaté értékpapirok cso-

porttal foglalkozunk.
A z értékpapirok közé tartozô eszközök egyik fô jellem zôje a rövid lejé-
rat,de fontosm egjegyezni,hogy ez nem elsôsorban azértékpapirlejâratâra
utal,hanem arra,hogy attzlajdonosok csak rövid tâvon (egy éven belûl)ki-
vânjàk aztm egtartani.hbben acsoportbanem csak akulso rovidtâvtkbefek-
tetések tartoznak,hanem itt,avisszavéséroltsajâtrészvények ésûzletrészek

247 perfek'
 P énziign szâm vitel

közötttartjuk nyilvén a vâllalkozâsm ïiködésébölétm enetileg kivontsajât

töke értékct 1s.

3.3.2.A z értlkp apirok lrtlkelése

J.J.2.7.W z értékp ap ir bekeriilési Jr/l/cllze/cm eg hatârozâsa

Az értékpapirok értékelése a sajitosségok kivételével ugyanazon szem

pontok szerinttörténik,fliggetlenïilattôl,hogy a befektetetteszközök vagy
a forgôeszközök közé tartozô értékpapirolcrôlvan-e szô.
A z értékpapirokatnyilvânGrtâsbavételkorilt lânosan bekeriilési(beszer-
zési)értéken értékeljuk
'' ,am ileheta beszerzési2 ,a visszavâsérlâsiér(sajét
részvény,iizletrész),illetve a létesitô oldratban m eghatirozottérték.
A forgôeszközök között kim utatott hltelvlszonyt m egtestesitö értékpa-
pirok ésatulajdonirészesedések beszerzéséhezhozzsrendelhetô bizom ânyi
dij,illetve avâsâroltvételiopciô dijânak elszâm olâsa eltérhetabefektetett
pénziigyi eszközök között kim utatott részesedés, értjkpapir esetén m egis-
m ertelszém oléstél.A véllalkozö döntésének fiiggvényében lehet a beke-
riilési érték része vagy nem része:
abizom ânyidij:ha nem vették Ggyelem be abekeriilésiérték m egha-
târozâsânâl,akkor aztaz egyéb szolgâltatâsok költségeiközöttkelle1-
szâm olnl,ésba összegejelentösésvârhatôan m egtérùlaz értékpapir
értékesitésekor,bevâltâsakor,alckor idöbelileg el lehethatirolni;
avâsâroltvételiopciô dija:ha nem vették figyelem be abekeriilésiérték
m eghatérozâsànil,akkorazta pénziigyim ûveletek egyéb râforditésaként
kellelszâm olm ,éshaösszegejelentôsésvârhatôan m egtériilazértékpa-
pir értékesitésekor,bevâltâsakor,akkor idôbelileg ellehethatirohli.
A z igy elhatârolt összegeketaz értékpapir beviltisakor,értékesitésekor,
illetve egyéb csökkenésekor kellm egsziintetni. 1
A m ennyiben a beszerzéshez nem rendelhetô hozzâ egyértelm ûen a fize-
tettbizom ânyidij,akkoraztm indenképpen az Egyéb szolgâltatâsköltsége-
ként kell elszâm olni,ilyenkor nem beszélhetiink elhatârolâsröl.
A kam atozô értékpapirok és a diszkont értékpapirok kezelése:
A hitelvlszonytm egtestesitö knm atozô értékpapirbekeriilésiértéke nem Lar- i
tegm azhatja avételârrészétképezö,akibocsétâsiokiratban,a csereszerzödés-
ben,a vagyonfelosztésiiavaslatban m eghatârozottpiaci,forgalrni,beszâm itisi
érték részétképezö (felhalm ozott)kam atösszegét.A vételârban lévö knm atota
tbrgôeszközök közöttszereplö értékpapirok esetén Egyéb kapott(jârô)kam a-
tok éskam atjellel bevételek csökkentésekéntkellelszâm olni.

perokf 248
 J.F org6eszkozok

V
A z elsödleges forgalom ban beszerzettdiszkontértékpapirok esetén a be-
keriilésiérték abeszerzésiér(kibocsâtésiérték).A kibocsâtâsiérték névér-
ték alatti.A m âsodlagos forgalom ban beszerzettdiszkontértékpapirok ese-
tén a bekeo lési érték a névérték alattivételâr.A forgéeszközök közöttki-
m utatott diszkont értékpapirok névértéke és kibocsétâsi értéke közötti
kiilönbözetadottiizletiévreidôarânyosanjut6 összegétaktiv idöbelielhatâ-
rolâskéntkellkim utatniazEgyéb kapottUirô)kam atok éskam atjellegû be-
vételelckel szem ben.
B efektetésnek m inôsitettbeszerzések esetén,ez a kam at a B efektetett
'
-
pénzùgyi eszközök kam atai, ârfolyam nyeresége tételre keriil elszâm o-
1' lâsra.Habeszerzéskoratartôsbefektetésekközésoroltukazértékpapirt,
1
j do
ferg
év
até
ks
öizc
bé
el
n
ûeélr
at
d
él
kupka,pvir
ao
gkyk
éö
vzv
éés
go
ér
nol
a
jumi
knakkor
ösitéstame
,
gvélitloéskor
bekeri ztatjuk ésa
elszi-

j moltkamaturtalmatlsâtkellvezetni.

J.A J.J.W z értékp ap irok zzl/r/eg grf//cëzle/c m eg hatârozâsa

h tulajdonirészesedâseketés az értékpapirokata m érlegben az elszém olt

értéltvesztéssel csökkentett, a visszairt értékvesztés összegével növelt
könyv szerintiértéken m utatjuk 1d.
trtékvesztéselszâm olâsâra akkorvan sziikség,ha az eszköz könyv sze-
rintiértékejelentôsen éstartôsan m agasabb,m inta piaciértéke.A jelentôs
érték ittlsa szém vitelipolltlkéban m eghatârozottértélthatârtjelöli,a tartôs-
sâg pedig az éven t4'1lfennéllô tendenciât.
Ebböl következik, hogy az egy évnél rövidebb lejâratfl hitelviszonyt
m egtestesitö értékpapirok esetén nem lehet értékvesztést elszâm olni.
H a a m ir elszém olt értékvesztés feltételeiben vâltozâs következik be,és
az értékvesztés elszâm olésânak okai m ér nem , illetve csak részben âllnak
fenn,akkoraz elszâm oltértékvesztéstcsökkentenikell,vagy m eg kellszïin-
tetni.EM nevezzûk az értékvesztés visszairâsânak,am elynek összege leg-
feljebb akorébban elszém oltértékvesztésösszegéig terjedhet.1gy az érték-
vesztés visszairâsâvalaz értékpapir könyv szerlntlértéke nem haladhatja
m eg a befektetés eredetibekeriilési értékét.A z értékvasztés visszairâsânak
m eghatârozésénâl csak a m érlegkészitéskori piaci érték vehetö alapul.
értékhelyesbitlsrôl a forgôeszközök közé sorolt értékpapirok esetén
nem beszélhetiink .
Tulajdonirészesedések esetén fdggetlenûlatt6l,hogy a befektetettesz-
közök vagy a forgôeszközök között vannak nyilvântartva ugyanflgy kell
eljârni az értékvesztés m értékének m eghatârozâsânâl. Az értékvesztés

249 perfek'
 P énztiu 'tszâm m tel

összege a részesedés könyv szerintiértéke éspiaciértékc közöttiveszteség-

jellegû kiilönbözettelegyezik m eg.A piaciérték m eghatârozésânil:
a gazdasâgitârsasig tartôspiacim egitélését,a piacim egitéléstenden-
ciâjât,
a részesedés oszG lékkal csökkentett tözsdei,tôzsdén kivùli érfolya-
m ât,annak t'zrtôstendenciâjât,
m egsztinö gazdasâgitérsasâg esetén a vârhatôan m egtériilö összeget,
a gazdasigitérsaség sajéttôkéje ésajegyzetttökéje arânyit,illetvea
befektetés köny v szerinti értékének és névértékének arânyét.
kellfigyelem be venni
A részesedések piaciértékének m egâllapitésakor a piacim egitélés G rtôs .

tendenciéjénak meghatérozésa nemcsak a mérleg fordulônapjin vagy a j

m érlegkészitésnapjân ism ertpiaciérték alapjân történhet,hanem az érték '
k
al
ia
tekrulâsénak t
en denciâjaal
apjân,
jesztve avizsgâltidôszakot.
akâ
ramé
rle
gké
szi
tés
tkö
v e
töi
dös
zak
rai
s j
H itelviszonytm egtesteslrts,cg yévnélhosszabb Iejâratû,de aforg6eszkö
.

ztï/c/ctïzl besoroltJrfg/crtzpfrt?/cesetén isszâm olnunk kcllaz értékvesztéssel. 1

A z értékpapir piaclértékének m eghatirozâsânâla következöketkellfigye-
J

lem be venni:

aizâértékpapirfelhalmozottkamattalcsökkentetttôzsdei,tôzsdénkivii-
l j
rfolyam a,piaciértéke,annak t'zrtôstendenciâja,
az értékpapirkibocsétôjénak piaciértéke,apiacim egitéléstendenciâ l
ja>valnm int
a brvlultéskor v/uhaté m egtériilés.
A z elszâm olt értéllvesztés visszairésénak it't van egy kûlönleges szabé- l
lya.H a az értékpapirm érlegkészitéskoripiaciértékejelentôsen éstart6san
m agasabb,m int a könyv szerinti érték, akkor a korâbban elszafm olt érték-
vesztést csökkentenikell.Az értékvesztés visszairâsival az értékpapir j
könyv szerintiértékenem haladhatjam eg az eredetibeszerzésiértéket,illet- '
veha abeszerzésiérték m eghaladjaanévértéket,akkoravisszairésutân ka-
pottkönyv szerintiénék nem haladhatjam eg anévértéket.A z elszâm oltér-
tékvesztésvisszairâsânak m eghaë rozâsénâlcsak a m érlegkészitéskoripiaci
érték vehetö alapul.
K iil
földipénzértékreA'zti/tsrészesedések tixértékpapirok év végiértékelé-
sekor elöször az értékvesztést,illetve annak visszairését kellm eghatérozni
devizâban,m ajd ez'tkövetöen az érfolyam viltozâsbôladödô kûlönbözetet
kellelszâm olni.A z értékvesztést,illetve annak visszairésât elôször devizâ-
ban kellm eghatérozni,m ajd azta nyilvântartésba vételi(bekeriilési)érfo-
lyam on kellforintra étszém itani.E zzela m édszerrelegyrészt elvâlik az ér-
tékvesztés, illetve annak visszairésa az érfolyam vâltozâsoktôl, m âsrészt

eerfekf 25O
 J F org6eszközök

ugyanazon érfolyam on (bekeliilésl érfolyam on) szém itott értékvesztés

visszairâs összege nem tér elaz elszâm oltértékvesztéstôl.
A devizâs értékelésnél a devizâs eszközöltre és forrâsokra alkalm azott
âltalânos szabâlytkell hasznâlni.A zaz m inden tételre m eg kell éllapitani
az iizletiév m érlegfordul6napjâra vonatkozô,avâllalkozô âltalvâlasztott
devizaérfolyam on âtszâm itott forintértéket és az értékelésbôl adôdô kïi-
lönbözetet.Ezeketakûlönbözeteketösszekellvonni,éshaezazösszegje-
1Cntôs, akkor azt tételesen könyvelni kell.E'rtékpapirok esetén a devizâs
értékelésbôlad6dô kûlönbözetetelôjeltölfiiggôen a pénziigyim ûveletek
egyéb bevételei,illetve a pénzûgyim ûveletek egyéb réforditâsaiként kell
-

elszâm olni.

. 3.3.3.A z értékpapirok éllom ânyvéltozésai

M.M
A llom énynövek edések :
vâsirlis,
követelés fejében étvétel,
ttzlajdonirészesedésellenében történö âtvétel,
térités nélkïili âtvétel,
sajétrészvények,ûzletrészek visszavâsirlâsa,
étsorolâs a befektetettpénziigyieszközök köziil.
A llom énycsëkk enések :
eladés,beviltés,törlesztés,
tulajdonirészesedésellenében (apport)bevitel,
-
térités nélkflliât dâs,
âtsorolâs a befektetettpénziigyieszközök közé,
m egsem m isiilt és elveszettértékpapirok,
-

sajétrészvény,ûzletrész bevonâsa.
t A z éllom ânyvâltozâsok âltalâban egyform ân kezelendök.A hol eltérés
,
van,aztottkïilönjelezziik.

3.3.3.1.W z értékp ap irok âllom ânynövekedéseinek bem utatâsa

- F orintért történô vésârlés esetén a kiindulâsialap a bizonylat szerintibe

2.
szerzésiérték,m elyhez a véllalkozô döntésétôlS ggôen hozzâadôdhata vâ
. .

sârlâshoz kapcsolôdô fizetett vételi opciô dila vagy bizom ényi diJ.
>

H a ezen dilakat
. a villalkozâs nem veszifigyelem be a bekerûlésiérték
. m eghatérozâsânâl, akkor azt az egyéb szolgéltatésok költségei között

,,5 ) pegf.
 P énzugylszâm v tei

kellelszâm olni,ésha összegejelentösésvârhatban m egtériilaz értékpa-

pirbevâltâsakor,értékesitésekor,ajelentôs összegetidöbelileg ellehet
hatérolni.
A lehetôségek tehâtadotlak,de az eihatârolâsnak m ivelforgôeszközröl
(tehâtegy éven beliillejârô eszközrôl) van szô nlncs nagy jelentösége.
A kérdés inkibb az, m i a teendö akkor,ha a vâllalkozâs a forgôeszközök
közésoroltegy több évesfutam idejù értékpapirt,dekésôbb,m ivelviltoztak
a köriilm ények,m égsem akarja eladni.Ekkor âtkellsorolnia befektetett
pénziigyi eszközök kiszé ésha az eredetibeszerzéskora vételiopclô di
, jit
elhatérolG ,akkor az âtsorolâskor a szabâlyoknak m egfelelôen ré kellakti-
vâlnia az opciô dijit.
D evizéért,valutâért történô vésârlâs esetén,ha a kiegyenlités szém la
alapjén devizéban,valutéban történik,akkorabekeriilésiérték m eghatéro
zâsa a szâm la szerintidevizânak,valuténak az értékpapir beszerzésekor ér-
vényes,a véllalkozâs szâm vitelipolitikâjéban rögzitettm ôdszer szerinti,
vâlasztottirfolyam ân történik .
K övetelés fejében étvettértékpapir esetén a bekeriilésiérték az eszköz
m egéllapodés,csereszerzôdés,vagyonfelosztésijavaslat szerinti (szâm lé-
zott)értékelesz.A követelésfejében âtvetteszköztnorm âlvâsârlâskéntkell
könn elni,m ajd elszâm olniakövetelésésakötelezettség egym âssalszem -
benibeszâm itâsât.
A pportként történô étvételesetén a térsasâgiszerzödés szerlntiértéket
kellbekeriilésiértékkéntnyilvéntartésba venni.
R észesedésfejében ét-vett(jogtztôd nélkiilim egszfm éskorvagy tôkele-
szâllitâskor) értékpapir esetén a bekeriilésiérték a gazdasâgitirsasâg â1ta1
közölt,illetve szâm lâzottérték,jogtltôd nélkiilim egsztinésesetén a végel-
szém olâsvégén készitettvagyonfelosztâsijavaslatszerintiérték.A z érték-
papir âllom ânyba vétele ebben az esetben a rendkiviili bevételekkel vagy
rendkiviiliréforditâsokkalszem ben történik (râforditss,ha az értékpapirral
egyùttâw et'tkötelezettség nagyobb az âtvetteszközértéknél).
F

A talakulés esetén az ITIJg.részesedés bekeriilésiérték z alogel

. ôd cég végle
gesvagyonm érlegének sajéttökéjévelarânyosösszeg (am egszïintrészese-
désrejutô sajâttôke értéke)lesz.
T érités nélkiilétvett értékpapir esetén,ha ism ertaz âtadônâlkim utatott
nyilvântartisiérték és az nem m agasabb,m intaz adottértékpapir placiérté-
ke,nkkor az âtadônâlkim utatottnyilvintartisiérték lesz az értékpapirbeke-
riilési értéke.E gyébként csak a piaci értélckelvehetô fe1 a könyvekbe.
C égalapités és tdkeem elés esetén jellem zöen a tartôs részesedésekre
vonatkozik,de esetleg elôfordulhatrövid tévtï részesedéseknélis a beke-
riilési érték a ld esitö okiratban m eghatârozott érték lesz.

perfekt 252
 J.F org6eszközök

K özvetlen irényitést biztositö részesedés m egszerzése esetén ez nem

jellem zô ugyan forgôeszközként ebben az eszközcsoportban nem kelet-
kezhet ûzletivagy cégérték.
-
Sajétrészvények,iizletrészek visszavésérléséra kiilönlegesszabâlyok
) vonatkoznak.V isszavésirlâshoz m indenekelöttközgyûlési(taggyfilési)ha-
#krG
x
.
térozat sziikséges,valam intaz alegyzetttökén felûlivagyonifedezetm eg-
léte m ellett lehetséges.

Jegyzetttskénfeliilivagyonifedezet
Tsketartalék A E redm énytartalék + M érleg szerintieredm ény
Jegyzett,de v tk benem fzetettfJ/cc.
'+.

A visszavâsârlâsnak m ennyiségikorlâG ivannak,a részvények 10% -a,az

ûzletrészek l/3-a visârolhatô vissza.A visszavâsârolt sajétrészvényeket,
iizletrészeketavâllalkozésm axlm um 1évig tarthatjam eg.Ha ezen idôszak
elôttnem sikeriileladniazokat,akkorbekellvolm i,azaz ajegyzetttôkétle
kell széllitani. E zen idöbeli korlât m iatt t'llélha'rhk a vlsszavésérolt salât
részvények,ùzletrészek aforgôeszközök között.A visszavâsâroltsajâtrész-
vények,sajâtïizletrészek szavazatijogotnem biztosiunak,osztalékalapot
nem képeznek.Egyben osztalékfizetésikorlâtotisjelentavisszavâsâroltsa-
jâtrészvény,ûzletrész visszavâsârlâsiértéke ésnévértéke köziila nagyobb
érték,m ertezta visszavâsârlâssal egy idöben az eredm énytartalékbôla 1e-
kötött tartalékba kell âthelyezni.
i tsorolâs sziikséges a befektetettpénziigyieszközök köziila forgôeszxö
zök közé,ha avéllalkozésdöntésétm egvâltozt-ttvam égiselakarjaazokatadni
egy éven belïil,illetve ha a m ég hétralévô ftztam idö kevesebb,m integy év.
B eszerzéskor,étvételkor kûlönleges kezelést igényelnek a kam atoz6 Jr-
tékp ap lrrok.B ekeriilésiértélciik azértkiilönleges,m erta bekeriilésiértékben
kam attartalom nem aktivélhatô.E zzelm ér talélkozttm k a befektetettpénz-
ïigyi eszközök között lévô kam atozô értékpapirok esetén is.A z elözô ka-
m atfizetéstôl(vagy akibocsâtâstôl)elteltidôszakrajutô idôarânyoskam atot
az értékpapir vâsârléjénak kapottkam atotcsökkentö tételkéntkellelszâ-
m olnia (ugyaneztaz értékpapir eladôja kapottkam atkéntkönyveli).A ka-
m attartalom ra év végén is figyelni kell az értékvesztés vagy az esetleges
visszairâs m eghatârozâsânâl,am ikor a piaciérték m egéllapitâsakor is a fel-
halm ozottkam atnélkûliértékbôlkellkiindulni.

253 perfek,
 P énzugyiszâm m tel

3.3.3.2.W z értékp ap irok âllom âny csökkenéseinek bem utatâsa

A z éllom ânycsölv
-kenéselc elszém olâsakor az eszközök m ennyiségl csökke-
néséhez értékadatotkellhozzârendelnl.E z az egyedileg nyilvânu rtottesz-
közöknél nem okoz gondot,de az értékpapirok esetén m egengedett a cso-
portos nyilvéntartis is.Ilyenkor a szâm viteli törvény értelm ében többféle
m ôdszer közûlvâlaszthatunk:
âllom ânycsökkenésâtlagoskönm eszerinti(bekeriilési)értékkel
âllom ânycsölckenés F IF O m ôdszerrel.
A z értékpapir eladésa,b evéltésa,törlesztése éltalâban eredm ényhatés-
saljâr.Ennek elszém olésa az iltalânos szabâlyoktôleltéröen nettô m 6don
történik,azaz csak a realizâltérfolyam nyereségetvagy ârfolyam veszteséget
m utatjuk ki.Kiilönlegeskezeléstigényel azértékeléshezhasonl6an ade-
vizâs értékpapireladâsa,beviltésa.E kkor az értékpapireladâsakor,bevâlté-
sakor az értékpapir érfolyam vâltozésébôl eredö ârfolyam nyereséget vagy
ârfolyam veszteségetkellelszém olniazeredetlbekeriilésiértékkel,m ajd ezt
kovetoen hatârozhatö m eg a deviza ârfolyam vâltozâsâbôl eredô érfolyam -
kiilönbözet.
A pportklnt étadott értékpapir elszâm olésa m ir az âltalinos szabély
szerintbrtzttô elszém olâssalkell,hogy történjen.A gazdasâgiesem ény a
vâllalkozâs rendkiviili eredm ényét érinti.
Forgatési célflértékpapir étsorolésa (tartés értékyapirok közé) esetén
kezcléstigényelaz elhatéroltvételiopciô dija,illetve abizom ényosidij.H a
a beszerzés és az âtsorolés közöt-tnem volt m érlegfordultm ap,akkor indo-
kolt âtsorolni a kam atozö értékpapir beszerzési ârébôl kiem elt halm ozott
kam atot is a B efektetett eszközök kam ataiés ârfolyam nyeresége szâm léra
az Egyéb kapottUérô)kam atok éskam atjellegiibevételek köziil.
Térités nélkiili étadés esetén a könyv szerinti érték fog m egjelenni
rendkiviilirâforditâsként.
M egsem m isiilt, elveszett értékpapirok elszâm olisa szintén könyv
szerintiértéken történik.A z értékpapirok esetén a többszörösnyilvântar
tâs m iatt ez az esem ény csak a bem utatôra szél6 értékpapirok esetén ér-
telm ezhetô .
Sajét részvények,iizletrészek bevonésa esetén az elszém olés brutté
m ôdon történik,a visszavâsirlésiérték és a névérték kûlönbözete rendkiviili
eredm énytérint.A bevonéshoz a lekötötttartalék feloldâsa is kapcsolôdik,
hiszen az oszG lékfizetésikorlitm egsd inik.

eerfekA 254
 3 F org6eszkdzök

3.3.4.A z értékpapirok fôkönyvi elszâm olâsa

'
A következô oldalakonkontirozvatekintjûk étaz értékpapirokkalkapcsola-
tos gazdasigi esem ényeket. A gazdaségi esem ényekhez, ahol sziikséges,

j ma
lâsinâl
gyarâ zatot i
s adun k.A több r
é s
zb
szâm lavizlatok is segitenek.
ölâ1
1ôgazdas
églesemé
n yekel
szâmo-

3.3.4.1.adz értékpaptrok m egielenése a szâm latiikörbcn

.#4 37 EFrtékpapirok
.

-
.
' 371.R észesedés kapcsoltvéllalkozâsban
372.E gyéb részesedés
. 373.Sajâtrészvények,ûzletrészek
' 374.Forgatésicélflhitelviszonytm egtestesitô értékpapirok
378.E rtékpapirok értékvesztése és alm ak vlsszairâsa

3.3.4.2.,4forgôeszközök /ctïzë soroltrh zesedések

âllom ânynövekedéseinekfëkönyvielszâm olâsa
-
.
371.R észesedés kapcsolt
véllalkozésban
384.E lszém olésibetétszém la 372.E éb részesedés
1

368 E éb követelâsek
2/a. 2/b.

479.E éb kötelezettsé ek
3/b. 3/a.

, 17.R észesedések

483 H alasztottbevételek 989 E éb rendkivuh bevételek

5/17 5/a
Y
,. 3/4 .D evlza ârfolyam kiilönbözet
elszâm olâsiszâm la
6.

3729 3749 értéltpapirok érték-vesztése 874.Részzsedések,értékpapirok

és annak vlsszairâsa értékvesztése
-
.
7/a
. 7/b.

A : 55 perfekg
,
 P énzûg vlszâm m tel

1.R észesedés vfi.jWr/ti.

çâtutalâssal(értelem szerûen a bankbetéthelyettde-
vizabetét,'Jzlz/fir és kötelezettség tartalm û szâm la is elképzelhet@ :

T 37 1. R észesedés kapcsoltvâllalkozésban
372. E gylb részesedés
K 384. E lszâm olâslbetét
(az ellenszém la term észetesen kötelezettség islehet)

Ilgyanigy köny velendô m ég a bekeriilésiérték részétképezô egyéb tétel,

példâulaz aktivéltbizom ânyidijelszém olâsa is.

2.A lap itâs, tëkeem elés:

lIa.alapitâskor,tôkeem eléskora kibocsâtâsiérték befizetése (alapitâskor,

tökeem eléskortartésrészesedésszerzése ajellem zô,de ez iselképzelhetö)
T 368. E gyéb követclések
K 384. E lszâm olâsi betétszâm la '

2/b.âllom ânybavétela cégbirôsâgibejegyzéskor

T 371. R észesedés kapcsoltvâllalkozâsban
372. E gyéb részesedés
K 368. E gyéb követelés

J.K övetelésfejében J/ve/frészesedés:

3/a. követelés fejében âtvett részesedés könyvelésekor a kötelezettség

âllom ânybavétele
T 371. R észesedés kapcsoltvâllalkozisban
372. E gyéb részesedés
K 479. E gyéb kötelezettségek

3/b.a kötelezettség és a m eglévö követelés összevezetése

T 454 . Szâllitôk
479. Egyéb rövid lejâratflkötelezettségek
K 368. E gyéb követelések '

#.A tsorolâsa tartôs részesedések /clzfilaforgôeszkszök klzg;

T 37 1. R észesedés kapcsolt vâllalkozâsban x
372. E gyéb részesedés
K 17. R észesedések

perfekt 256
 J.F org6eszközok

5. Tërf//x n élkiil J/ve// értékp ap irok:

5/a.térités nélkiiliétvételkor az étad: éltalközöltnyilvéni rtésiérték vagy a

piaciérték elszâm olésa (a kettô köziila kisebb)
T 371. R észesedés kapcsoltvâllalkozâsban
372. E gyéb részesedés
K 989. Egyéb vagyonnövekedésseljirô rendkiviilibevétel

5/b. térftéq nélkïili étvételhez kapcsol6dô halasztott bevétel elqzém oléqa

A halasztottbevétel visszavezetésére a részesedés eladâsakor vagy köny-
vekbölvalô kivezetésekor keriilsor.(Lâsd az idôbelielhatârolésok tém a-
körnéll)
T 989. Egyéb vagyclm övekedésseljérô rendkiviilibevételek
K 483. H alasztottbevétel

6.D evizâs részesedések c;v vekifelértékelése:

A devizés részesedés év végifelértékelése akkor sziikséges,ha az összes

devizés eszköz és forrés összevont irfolyam kûlönbözete a vâllalkozés
szndm vitelipolitikâja szerintjelentös.A tételhez kapcsolôdik az összevont
érfolyam kûlönbözet könyvelése 877. E gyéb ârfolyam veszteségként vagy
977.Egyéb ârfolyarnnyereségként.(Lâsd a 9.pontotl)

T 37l. R észesedés kapcsoltvéllalkozâsban

372 . E gyéb részesedés
K 3/4. D evizis eszközök és forrâsok irfolyam lciilönbözetiszâm la

7.krtékvesztés visszaîrâsa az gr///cptzpfrt:/cév vckiértékelésekor:

7/a.az év végiértékeléskoraz értékvesztéselszém olâsa (ez éllom énycsök-

kenésl)
T 874 . R észesedések, értékpapirok értékvesztése
K 3729 3749.értékpapirok értékvesztése és annak visszairâsa

7/b.az év végi értékeléskor az elszâm oltértékvesztés visszairâsa

T 3729 3749.értékpapirok értékvesztése ésalm ak visszairâsa
K 874. R észesedések,értékpapirok értékvesztése

257 perfeld
 P énzur ,lszâm vttel

3.3.4.3..d forgéeszközök /clzë soroltrészesedések

âllom ânycsökkenéseinekfskönyvielszâm olâsa

1.R észesedés Jrflkcsf/ëye;

37 1.R észesedés kapcsolt

vsllalkozésban 379.értékpapfr 38.Pénzeszközök
372.E gylb részesedés elszâm olâsisz-
am la 368.E gyéb követelés

1/a. 1/b.

975.zrtékpapirértékesftés 875 lh ékpapirértékesités

ârfolyamnyeresége ârfolyamvesztesége 1
l/c. l/d.

976.R eallzâlt 876.R ealizâlt

ârfolyam nyereség érfolyam veszteség

1/e. 1/f

1/a.részesedések értékesitésekor a könyv szerintiérték kivezetése technikai

szém la segitségével,de e nélkiil is elszâm olhatô.H a az eladott részesedés-
hez elszâm oltértékvesztés is kapcsolôdik,akkorterm észetesen aztis kikell
vezetni a köny vekböl.
T 378. E rtékpapirok értékvesztése
K 379. E'rtékpapir elszâm olâsi szâm la

1/b. az értékesités eladâsiârfolyam on valô könyvelése

1/c. az ârfolyam nyereség realizâlésa,ha az eladâsiârfolyam m agasabb,
m int a könyv szerinti érték
1/d. az érfolyam vcszteség elszâm olâsa,ha az eladssiârfolyam alacso-
nyabb,m int a könp rszerintiérték
1/e. devizâs részesedés értékesitésekor a devizaérfolyam növekedésé-
böl adôdô realizâlt ârfolyam nyereség elszâm olisa
1/f devizâs részesedés értékesitésekor a devizairfolyam csökkenésé-
bôlad6dô realizâlt ârfolyam veszteség elszâm olâsa

eerfek' 258
 3 F org6eszközôk

2.W h l/-
- g/fspëazër/ë/cre s'
zg/g részesedések ëv végiértékelése:
371.R észesedés kapcsolt 3/4.D evlza
véllalkozésban érfolyam kiilonbözetl
372.E gyéb részesedés szâm la

/a.

'' 2/17

. 976.év véglértékzlés 876.frv végiértékelés

nem reallzâlt nem realizélt
érfolyam nyeresége ârfolyam vesztesége

2/c. 2/d.

2/a. devizâsrészesedések (valam ennyiértékpapirra)év végileértékelé

se akkor,ha az összes devizés eszköz és foné s összevont
ârfolyam ldilönbözetejelentôsa véllalkozésszém vitclipolitikâja
szerint
C
% 2+ . devizés értékpapirok felértékelése akkor ha az összes devizâs esz-
,

*. köz és forrâs összevontârfolynm kiilönbözete Jel

. entös
' 2/c. év végiösszevont irfolyam nyereség âtvezetése,ha az összevont
érfolyam kfilönbözetnyereség jellegû
+ 2/d. év végiösszevontirfolyam veszteség âtvezetése
$

. 3.M eg sem m isiilt, elveszctt részesedések:

T 879. Pénziigyiegyéb réfordités

' K 37 1. R észesedés kapcsolt véllalkozésban
* 372 E gyéb részesedés
.

>
@
.

4.FJI-J//H nélkiiliâtadâskor kivezetés a könyv szerintiértéken (kapcsoln-

' dik hozzâ az elszâm oltcir/l/cvcxz//,
s kivezetése is):

T 889. Egyéb vagyoncsökkenésseljârô rendkiviilirâforditâs

'
K 37 1. R észesedés kapcsolt véllalkozésban
372. E gyéb részesedés

259 perfekl
 F lnzg& ?lszâm vltel

5.A pportként Jfflflt?f/részesedés elszâm olâsa:

5/a.tirsasâgba bevittrészesedés kivezetése a nyilvântartâs szerintiértéken

T 88 1.T ârsaségba bevitteszközök nyilvéntartâs szerintiértéke
K 371. R észesedés kapcsoltvâllalkozâsban
372. E gyéb részesedés

5/b.târsasâglszerzôdésszelintiérték elszâm olésa(kapcsol6dô tltelacégbi-

rôsâgibejegyzéskora részesedésnyilvintartisba vétele az egyéb követelis-
se1szem ben)
T 379. E gyéb követelések
K 98l. T ârsasâgba bevitteszközök târsasâgi szerzödés szerinti
értéke
T 17. R észesedések
K 379. E gyéb követelések

3.3.4.4...
4 visszavâsâroltNf#J/részvényekkel,iizletrészekkel,ilietve a
forgatâsitW lihitelviszonytm egtestesît6 Jr/tf/crcpfr//ckfl/
kapcsolatos sajâtos tételek

Ebben a fejezetben csak az éllom ényvéltozâsokkalkapcsolatoselszn-m olé-

sok sajétosségait fogjuk kiem elni.A gazdaségi esem ények elszém olésa
m ind a növekedések,m ind a csökkenések tekintetében m egegyeznek az elö-
zö fel'ezetben bem utatol nem befektetésicélû részesedések elszâm olâsâval.

3.3.4.4.1.A sajâtrészvényekkel,Hz/cfz/szc/c/cc/kapcsolatos elszâm olâsok

M intahogy m âr az éllom âny vâltozâsok felsorolâsénélem litettiik,a visszavâ-

séroltsajâtrészvényeketa vâllalkozâsok csak m eghatârozottideig tarthatjék
birtokukban.H a egy éven beliila véllalkozésnak nem sl
'keriilaz értékesités,
nkkora sajitrészvényeketbe kellvorm i.Elm ek elszim olésa a következô:

373.Sajâtrészvények, 887 V lsszavâséroltsajét

ûzletrészzk részvények nyllvéntartési értéke
1/a

987.V lsszavâsârolt
salétrészvények névértéke 4 1 l.Jegyzetttôke
1+ . '

eerfekj 26O
 J F org6eszközbk

l/a. visszavâsâroltsajétrészvény bevonâsakorakönyv szerintiérték

(visszavâsérlisiérték)elszâm olâsa
1/b.a cégbirôsâgibejegyzésselegyidejûleg ajegyzetttöke csölckenése

K apcsolôdô gazdasâgiesem ény avisszavéséroltsajâtrészvény,iizletrész

m iattképzet'tlekötötttartalék feloldâsa.A z âllom inynövekedések bem uta-
tâsânilem litettiik,hogy a visszavâséroltsajétrészvény,ûzletrész osztalék-
fizetésikorlâtotvon m agautân.értelem szerûen,ha a sajâtrészvénytelide-
genftik,îlletve ha bevonjâk,m egszfinik az oszG lékfizetésikorlâtis.Csök-
ken a lekötötttartalék,vele pârhuzam osan nö az eredm énytartalék:
T 4 14. L ekötöttt rtalék
K 4 13. E redm énytartalék

A könyvelt összeg a lekötésnél elszâm oltnévérték vagy visszavâsârlâsi

érték köziila m agasabb.

* J.
J.#.4.J.A forgatâsicl/lihitelviszonytm egtesteslrts értékpaplrrokkal
kap csolatos elszâm olâsok

A forgatésicélflhitelviszonytm egtestesitô értékpapirok a m érlegben részlete-

zés nélkl
3l,egyetlen soron szerepelnek.E ttölfdggetlenûla gyakorlatban ezek is
lehem ek kapcsolt,egyéb részesedésiviszonyû és egyéb véllalkozâsok értékpa-
pirjai.Eztatâjékoztntista kiegészitô m ellékletben kellm egadni.
A z âllom ényba vétel sorân két olyan gazdasâgiesem énytkellkiem elni,
am elyetnem m utattunk be a részesedéseknél.
A m ennyiben a visârléskor az értékpapirhoz egyértelm ûen rendelhetô bi-
'
zom ényidij atartôsértékpapirokkalellentétben aztnem kötelezö aktivél-
ni.H a avâllalkozâsaz aktivâlâsm ellettdönt,akkorabizom ényidijabekerii-
lésiérték része lesz.Am ennyiben nem aktivélja abizom ânyidijat,akkorazt
az532.Pénziigyl,befektetésiszolgiltxatisidijak közöttkellelszâm olnia.A bi-
* zom ânyldij avérhatô m egtériilésétölfdggöen elhatirolhatô.Ez szintén a
véllalkozésdöntése.A m ennyiben flgy itélim eg,hogy a bizom ânyidij a tör-
lesztéskor vagy elidegenitéskor a hozam ok közöttm egtériil,alckor azt aktiv
'
idöbeli elhatérolésként a 392.K öltség, râfordités aktiv idöbeli elhatérolésa
. szafm lén elszém olhatja.H a abizom ânyidijnem rendelhetô egyértelm ûen az
1 értékpapirhoz,akkoraztteljes egészében a fehneriiléskoraz 532.Pénm'igyi,
j befektetéslszolgâltatésidijak közöttkellelszém olni.
M ésik fontos eltérés a részesedésektôl,hogy hasonléan a tartôs érték-
papirokhoz a kam atozô értékpapirok vételâréban elism ertkam attartalom

261 perfe
 P énzugyiszâm m tel

nem aktivélhatô.A z értékpapirtörlesztésekor,bevâltssakor,értékesitésekor

eztkapotlkam atkéntfogjuk elszâm olni,ebbölkövetkezöen abeszerzésiér-
ban lévl'
s kam atot kap'x''t lvam at csökkentéseként kell elszâm olni a beszer-
zésselegyidejûleg.
A z elöbbitételek kontirozésa:

1.Fizetettbizom ényidij,am ennyiben nem rendelhetô hozzâ az értékpapir-

hoz
T 532. Pénziigyi,befektetésiszolgâlttésidijak
K 38 1. P énztir

2.Flzetettbizom ényldij,am ennyiben az értékpapirhoz hozzârendelhetö és

a véllalkozés az elhatirolés m ellett döntött
T 532. Pénziigyi,befektetésiszolgâlGtâsidijak
K 38 l.Pénztir

A z összcg idôbeli elhatérolésa

T 392. K öltségek,riforditésok aktiv idöbelielhatârolâsa
K 532.Pénziigyi,befektetésiszolgâltatâsidijak
A z elhatâroltrâforditâs ebben az esetben az értékpapir kivezetésekorke-
1%1m ajd elszim olâsra.
3.B eszerzéskor a vételérban lévô kam at elszém olésa: .
T 975. Forgöeszközök közöttkim utatot'tbefektetés,értékpapir értékesité-
sének,bevâltâsânak érfolyam nyeresége
K 38 1. P énztâr
(H a a kiegyenlitésnem történtm eg,akkoraz ellenszâm la m isislehet.)

J.J.4.5.K iilönleges Jr/ë/cp fdp fr iigyletek

3.3.4.5.1.H atâridös Jgyfcfck

A hatâridös éru-,deviza- és értékpapirfigyletek Jellem ztte,hogy a m eg-

egyezésaz ârban,avolum enben am inöségben ésa teljesitésidöpontjâban a
jelenben történik,m ig az adésvétellebonyolitâsa a m egâllapodottjövöbeli
idôpontban esedékes.Ezen ûgyletek célja, hogy a bizonytalan jövöbeli
érakb6lfakad6 kockâzatot kezelhetövé tegyék.A hatâridös ïigyletek lehet
nek késöbbi idôpontra szôlô adâsvételi m egéllapodâsok vagy jogszerzés
(opciô)elôre m eghatirozottârm ellettivételre vagy eladâsra.

perfekt 262
 3 F orggcxz/cgzôk

A kötelezettségvâllaléstjelentöhatâridösûgyletekjövöbenikötelezettsé-
getjelentenek tényleges leszâllitâsra vagy pénziigyiteljesitésre,ezél-t az
ùgylet kötési értékét a 0-s szâm laosztâlyban kellkim utatni.A 0-s szâm la-
osztély önm agâtzârja,ezél'takötelezettségvâllalâslûgyletellenszâm lâjâtis
ebben a szém laosztâlyban kellkijelölni.
A jövöbenikötelezettségek éllom ényba vétele:
. T 0. Jövôbenikötelezettségek ellenszém la
K 0. Jövöbenikötelezettségek

A nem kam atfedezeticélû hatâridös iigyletek esetén az ûgyletzârâsânak

ldöpontjâban érvényespiaciârfolyam és a kötési(hatâridôs)irfolyam kö-
zötti kiilönbözet teljes összegét nyereség esetén a pénziigyi m ûveletek
egyéb bevételei,veszteség esetén a pénzûgyim ûveletek egyéb râforditésai
közöttkellkim utatni.H aazïigyletlezérésa am érleg fordulônapja ésam ér-
legkészités közötttörténik,akkora târgyévre arânyosan jutô összegetkell
pénziigyi m fiveletek egyéb bevételeként,vagy pénzïigyi m ûveletek egyéb
réforditâsakéntelszâm olni.H a a m érlegkészitésig sem zârtzlle az figylet,és
*
elôreléthatôan veszteséget okoz,akkor a vérhatô veszteségetkellpénziigyi
m ûveletek egyéb riforditésakéntidöbelileg elhatérolni.A következö év ele-

: jénazidöbelielhatârolâstmegkellszil
'ntetni,igyblztosithatö,hogyaziigy-
+ letarânyosan érintim ajd m ind a kétbeszim olâsiidöszakot.
K am atfedezeticélù hatâridösûgyletek elszim olésahasonlö m ôdon törté-
nik, azzal a kïilönbséggel, hogy az ïigylet nyereségét/veszteségét nem a
pénziigyi m ûveletck egyéb bevételeként, illetve râforditâsaként érinti,ha-
'
nem kapott,illetve fizetettkam atként kell elszâm olni.

J.J.4.5.J. Op ciôs igy/c/c/c

.
.
A z opciôk szintén hatéridösszerzödések.O pciô kötlzetö vételre éseladésra.A vJ-
teli(calb opci6 vésarlöjam eghae ozottdijjelenbelim egfizetéseellenében jogot
szerez egy m eghatérozottjövöbeninapon (etuépaiopciô),vagyjövôberlinapig
(nm ela'kaiopciôleg.ym egyhatérozottterm ék tértz,deviza,értékpapir)elörem egil-
lapitott,flgynevezettkötésiâron valô m egvésérlàséra.A vételiopciô eladôjape-
dig a kapottdijfejében ezzelegyidôben kötelezetlségetvâllalan'a,hogy az ârtlt
kötésiâron eladja az opci6 vevöjének.Az opci6 vevôjevésârolhat,az opciô el-
'
adôjaköteleseladni.Az opciô visârlôjanyilvân csak akkorénényesitivisirlâsi
jogât,ha a lejâratkorazazolm aliérlblyam m agasabb,m intakötésiârfolyam .
Az eladâsi(put) tw cjtgvâsârltya a m egfizetettdij ellenében arra szerez
jogot,hogy lejératkor(vagy lejâratig)a kötésiéron adhassa elaz opciô târ-

.
263 eerfek'
 gyiulszolgâlô ânltaz opci6 kiirôjénak.A z eladâsiopcié vâsérlôja eladhat,
az opciô kiirôjakötelesvisérolni.Az eladâsiopciô vâsârl6jaterm észetesen
csak aldcor fog eladni,ha a lejâratkor az azonnaliârfolyam alacsonyabb,
m int a kötési ârfolyam .
M indkétesetben az opciô vevôje (ogosult),valam int az opciô kiiröja
(kötelezett) szerepel az ûgyletben. M ost nézziik m indezeket szâm vlteli
szem pontbôl!

a) V ételiopcié

A z opciô vevöje a m egéllapodâskoropciôsdijattizet,m elyeta teljesitéskor

egyéb követelésként Ezém ol e1,ekkor m ég nem biztos hogy lesz-e vâsérlâs.
A zopciô lejârtakorvagy lejâratig (a szerzödéstölfdggôen)döntavâsérlâslg.
H a az ârfolyam ok szim ârakedvezötlenûlalalcultk (példiulazértékpapirir-
folyam ok a kötésiârfolyam alattvannak),alckornem vésirolésavételiopciô
dijâtâtvezetiapénzik yim ûveletek egyéb râforditisalközé(877.Egyéb érfo-
lyam veszteségek,opciôsdijak),ésezzelazûgyletszém âra lezârul.
A zopciô kiirôjatennészetesen forditotteredm énytrealizâl,kötelezettsé-
getvâllalta kötéskor,am elyértopciôs dijatkapott am ita pénH gyiegyéb
bevételek közöttszâm oltel(977.Egyéb ârfolyam nyereségek,opciésdijbe-
vételek).Ha az opciô vevôjenem akarvésirolni,akkorez szém ârarealizâlt
bevételkéntjelenikm cg.A kapottopciôsdijatatellesitéskoraz opciô kiirôja
elishatârolhatja,m elyetakésöbbiveszteség fedezetéretud felhasznâlni.Ha
ugyanisazérfolyam okfelfelém ozdulnak,ésazopciôvevöjeé1opciôsjogâ-
val,vagyisvâsârol,azopciô kiiröjaköteleseladniazérlfkpapil't.A kiirô te-
hét értékpapir eladâst köny vel, ekkor a napi irfolyam hoz képest veszteség
éri,am ltm érsékelhet,ha az opciôsdijata teljesitéskorelhatârolta.A m âst
'k
fé1szem pontjébélilyznkorértékpapirvâsârlâstkellkönyvelni.
A fizetettopciôsdijelszâm olâsa attôlS gg,hogy m ilyen célbôlvette az
értékpapirokat.H a befektetésicéllalvâsârolt,akkora fizetettopciôsdijnö-
veli az értékpapir bekeriilési értékét, ha forgatâsi célbôl vésérolt,akkor
ugyanûgy,ahogy a bizom ânyidijesetén avâllalkozé döntése,hogy költ-
ségkéntkönyveli,ésesetleg elhatérolja az opclôsdijatvagy abekeriilésiér-
ték részévé teszi.

perfek, 264
 J F org6eszkozok

aa).d vételiopc/ jogosulljânak könyvelése:

371.R észesedés
kapcsoltvâllalkozâsban
384.Elszém olâs 367.O pciés ikgyletekkel 374.Forgatésicélfl
betétszâm lz kapcsolatos követelések értékpapirok

1.

2/a.

2/b.

2/c és 5.

' 877.Opcl6sdijak 392.Aktiv ldôbellelhatârolssok

3

t 4. t

A gazdasâgiesem ények elszém olâsa:

l. fizetettopciôsdijelszém olésakötelezettségként.K apcsolédô tétel
a 0-s szim laosztélyban a fliggô kötelezettség nyilvéntartâsba véte
le a kötésiârfolyam nak m egfelelô összegben
(T 0.Fiiggô kötelezettségek ellenszâm la K 0.Fïiggô kötelezettségek)
2/a. vâsârolt értékpapir elszâm olâsa
2/b.am ennyiben a gazdélkodô az opciôsdijaktivélésam ellettdönt,ât-
vezetés az opciô lehivésakor
2/c. hanem aktivâlja az opciôsdijat,akkora pénzûgyim ûveletek
egyéb réforditésaiközöttkellazt elszâm olnia
(K apcsol6dé tétela fdggö kötelezettség visszavezetése.)
l
i 3. lehetségesaz opciôsdijbôleredô râforditiselhatârolâsa,am ennyi
> ben elôreléthatôlag m egtériilaz értékpapir értékesitésekor
4. az elhatâroltopciésdijvisszavezetése az értékpapirlejértakor
vagy értékesitésekor
5. le nem hivottvételiopcié dijénak elszâm olâsapénziigyim ûvele-
tek egyéb réforditâsaként.(K apcsolédô tétela ftiggô kötelezettség
visszavezetése.)

265 perf.
 # J/ZJg pIszâm m tel

ab)W vételif-
w cjtikötelezetfének könyvelése:
48 1 B evltelek passziv 384.E lszém olésl
idöbellelhatérolésa 977.Opciésdijbevételek betétszâm la
1/b. 1/a.

t 2. t

1/a. kapot'topci6sdijbevétel.K apcsolôdô tétela féggö követelésnyil- 1

vântartâsba vétele a 0-s szém laosztalyban a kötési irfolyam nak
m egfelelö összegben
(T 0.Fïiggô követelések K 0.Fïiggô követclések ellenszâm la) ,
1/b.am ennyiben a kapottopciésdijjelentös,abevételelhatirolhatô az
opciö lehivésakorelszenvedettérfolyam veszteség (egy részének) 1
fedezetére
2. l1a az opciô vevöje élopuit'
lsjogâvalésvâsârol,akkorazopciô köte-
lezettje az éltalânosszabâlyok szelintértékpapireladâstkönyvel,
am elynek a veszteségétbizonyos m értéldg fedezhetiaz elhatérolt ,
opciôsdijbevétel.Kapcsolôdô tétele fdggö követelésm egsziintetése

b) Eladésiopciö

A z opciô vevôjeaz opciésdijm egfizetésekorjogotvésârolkésôbbieladâs-

ra.A z opciés dij m egtizetésétpénzïigyiegyéb râforditésként(877.Egyéb
irfolyam veszteségek,opci6sdijak)könyveli,m elynek fejében,ha az ârfo-
lyam ok szém éra kedvezôen alakulnak (csökkennek),akkorlejératkorvagy
lejâratig eladja a birtokâban lévô értékpapirt.Am emzyiben az ârfolyam ok
kedvezôtleniilalaktzlnak,nem é1opciôsjogéval,azaznem adjael(legalâbb
isnem az opclô vevôjének)az értékpapirt.
A z opcié kliröja,vagyis a kötelezetta teljesitéskorm egkapja az opciös
dijat,m ellyelkotelezzttségetvàllalvâsârlàsra.A z opclôsdijszâm àrapènz-
ûgyiegyéb bevétel(977.Egyéb ârfolyam nyereségek,apciôsdijbevételek).
Haazopciôvevöjeeladjaazértékpapirt,ç $kötelesvisârolni,ekkoranapiér
folyam hoz képestveszteség éri,de ez m ajd csak az értékpapir eladésakor
fog realizélôdni.A m ennyiben az opciô vevôje nem adja elaz értékpapirt
vagyisnem hivja le az opciôt,a kiirônak nincskötelezettsége.
A vételi opciö ism eretében ezek a könyvelésitételek m âr nem okozhat-
nak problém ât.ltt az esem ény jellegébôlkövetkezôen nem beszélhetiink
sem elhatérolâsrôl,sem pedig az opciôsdijaktivâlâsérôl.

perfek# 266
 J F org6eszkozok

ba)Az eladàsiopci6jogosulljânak könyvelése

1.Fizetettopciôsdijelszâm olésa
T 877. Egyéb ârfolyam veszteségek,opciôsdijak
K 384. E lszâm olâsibetétszém la
(K apcsolôdô tétela fliggô kötelezettség éllom ânybavétele akötési
ârfolyam nak m egfelelö értékben a 0-s szâm laosztâlyban.)

7 A z opcits lehivâqakor az értékpapir eladis könyvelése az âltalénos sza

bilyok szerint(K apcsolôdô tétela fliggô kötelezettség m egsziintetése.)

bb)Wz eladâsiopci6 kötelezetfének O n-vvc/tkc

# l.K apottopciôsdijelszim olâsa

T 384. E lszâm olâsibetét
K 977.Egyéb irfolyam nyereségek,opci6sdijbevételek
(K apcsolôdô tétela fdggö követelésâllom ényba vétele a 0-sszâm -
laosztâlyban.)

2. irtékpapirvisârlâselszâm olâsa az âltalânosszabâlyok szerint

(K apcsolédô tétela fdggö követelésm egsziintetése.)

J.J.4.5.J.P enzi6s gp /fc/c/c

*
-
A szarm vitelitörvény 3.j (8)ll.pontja szelintapenziôsïigyletolyan tranzak-
ciô,am elyben aziigyfél(a,,penziôbaadff')am érlegében la'm utatott,tulajdonâ-
*
ban lévô vagyontérgyakat(értékpapirokat,vâltôt,kiw eteléseket)n'hâz étegy
m âsik vâllalkozésra, m égpedig egy olyan m egéllapodâs keretében, hogy az
*

ugyanezeketa vagyontérgyakategy késöbbirögzitettidôpontban (idôpontig)

m eghatârozottâron visszaszn'rmaztatja apenziôba adénak.
+ A val6dip enzi6s ffgyïcf/cf az âtvevô kötelezim agét,hogy a vagyontâr-
'*
gyakat m eghatârozott (vagy az étadô âltal m eghatérozandô) idôpontban
.

visszaadla.
*S
A A nem val6dipenziôs figy/c/ht?n az âtvevö csakjogosultan'a,hogy a va-
gyontârgyakat az eladâsi âron m eghatârozott idôpontban visszaszolgâltas-
sa,a penzi6ba ad5 viszont köteles a vagyontirgyakatvisszavelm i.
A penziôsïigyletegy azonnali(prom pt) és egy hatéridös iigyletbölé11.
Szâm vitell szem pontbôllsJelentôs kïilönbség van a valôdlés a nem valôdi
penziôs iigylet között.

267 perfpk'
 A valôdipenziôs ligyletnem szém olhatô eleszközeladésként,az eszközt
az âm d6 m érlegében kellfeltiinlem i,a vele k-apcsolatospénzbevételtpedig a
forrâsok közöttkötelezettségkéntkellkim ut tni.Ebben az esetben ugyanis
biztosan m egtörténik az eszközök visszaszolgilu tâsa,egyértelm û a hltele-
zésitevékenység.A z eladâsiés a visszavésérlâsiârkam atnak m inösïil-anlit
idöarényosan kellelszâm olni.
A nem valôdi penziôs iigylet ezzel szem ben tényleges eladâs, azaz az
eszközta vevô m utatja kia m érlegében,az eladônak pedig a fdggö kötele-
zettség (vissznvâsérlâsikötelezettség)ér'
tékétm érlegen kfvïilitételkéntkell
kim uG tnia.
A z iigyletek elszim olâsât csak a valôdipenziôs ïigylet szem pontjibôl
m utatjlzk be.A nem valôdipenziôsiigyletnélaperlziôba adô egy szabélyos
eladési ûgyletet könyvel, valam int fdggö kötelezettséget m utat ki a 0-s
szém laosztélyban a visszavâsârlâsiérték összegében,m ig a penziôba vevô
szabâlyos vésârléstkönyvel,fliggö követelés bem utatisival.

a) Valôdipenzi6s Jg-vfefelszâmolâsa apenzi6ba t/#l?7l/(hitel

felvevnr
)
477.H atâridös
kötelezettségek 384.E lszém olâsibetétszém la 368.E gyéb kovetelések

1. 2/.a

tk zaz tk
2/c

482.K öltség,réforditâs 872 F izetendô

passziv ldôbellelhatérolâsa kam atok

3/a.

t 3/b. t
1. a penziôba adô étadja az eszközöketa penziéba vevönek (az esz-
közök nem m ozognak szim viteliszem pontbôl),ezzelkapcsolat- j
ban kötelezettséget,illetve kapott ellenértéket m utat kl

(Kapcsolôdô
szémolâsa.)
t
ét
ela0-
ssz
âml
aos
ztâ
lyba
n af
li
ggôkö
tel
eze
tt
sége1
- j
j

perfek' 268
 3 F org6eszkozök

2/a. az eszköz visszavésérlâsakortizetettvételér(m agasabb,m intaz

2
.tadéskorkapottellenérték)
2/b. a kom penzâlâs,vagyis a követelés és a kötelezettség összevezetése
2/c. a kapott ellenérték és a fizetettvételâr kiilönbségének elszâm olâsa
kam atrâforditésként
3/a. ha aziigyletlezârésa a m érleg fordulônapjâig nem történtm eg,ak-
kora térgyévre idöarânyosanjutô réforditésösszegének elhatérolâsa
3/b.akövetkezö év elején,legkésöbb az ûgyletlezârâsakoraz idöbeli
elhatârolâs visszavezetése
(K apcsolôdô tétela fdggö kötelezettség m egsziintetése.)

b)Elszâm olâs a penzi6ba vevl Ftitelez@ könyveiben:

974.E gyéb kapoLt 477.H atân dôs 384.E lszém olâsl
(jârô)kam atok kötelezettségek betétszâm la
2/c. 2/a. 1.

2 .

39 1.B evételek aktiv 367.H atâridôs

ldöbell elhatârolâsa követelések

3/a.

t 3,
+. t

1. a penziôba âtvetteszköz (értékpapir)étvételekortizetettellenér-

ték.(K apcsolédô tétela fliggô követeléselszâm olâsa a 0-sszâm la-
osztélyban.)
j 2/a.azeszközvisszaszolgéltatâsakorkapottellenértékelszâmolésa
i 2/b. kom penzâlés,a követelés és a kötelezettség összevezetése
2/c. a kapott éF a llzetet'tellenérték kùlönbségének elszim olésa a ka-
pott kam atok között.
3/a. év végén az idôarânyos bevételelhatârolâsa,ha az iigyletnem zâ-
1411le a m érleg fordulônapjâig
3/b. az elhatâroltbevétel visszavezetése nyitéskor,de legkésöbb az
ïigylet lezirâsakor
(K apcsolôdô tétela t-
liggö követelésm egszdntetése.)

269 perfek'
 J F org6eszkdzok

2/a. az eszköz visszavâsérlésakorfizetettvételâr(m agasabb,m intaz

âtadâskorkapottellenérték)
2/b. a kom penzâlâs,vagyis a követelés és a kötelezettség összevezetése
2/c. a kapott ellenérték és a fizetettvételâr kûlönbségének elszâm olisa
kam atréforditésként
3/a. ha azûgyletlezérésa am érleg fordulénapjâig nem történtm eg,ak-
korat'irgyévreidôarényosanjut; râforditésösszegének elhatérolésa
3/b.a következö év elején,legkésöbb azïigyletlezârésakoraz idôbeli
elhatârolâs visszavezetése
(K apcsol6dö tétela ftiggö kötelezettség m egszfintetése.)

b)Elszâm olâs apenzi6ba vcvl (hitelezs) könyveiben:

974 Egyéb kapotl 477.H atén dös 384.E lszâm olâsl
(J5r('))kam atok kotelezettségek betétszém la
2/c. G 2/a.% 1.

2 .

39 1.B evételek aktiv 367.H atsridös

idôbellelhatârolâsa követelések

3/a.

t 3/b. t

l. a penziôba âtvetteszköz (értékpapir)étvételekorfizetettellenér-

ték.(K apcsolôdé tétela fliggô követelés elszém olésa a 0-s szém la-
osztâlyban )
.'
2/a. az eszköz visszaszolgéltatésakor kapott ellenérték elszém olâsa
2/b. kom penzilâs,a követelés és a kötelezettség összevezetése
2/c. a kapott és a fizetett ellenérték kïilönbségének elsznfm olâsa a ka-
*
pottkam atok között.
Y 3/a.évvégénazldôarényosbevételelhatérolésa,haazfigyletnem zé-
1%1le am érleg fordul6napjâig
f 3/b.u
az
gy
ele
ht
al
te
éz
ro
âr
lt
âs
ba
ek
vo
ér
telvisszavezetésenyitâskor,delegkésöbbaz
(K apcsolôdô tétela f'
liggö követelésm egsziintetése.)

269 peaek'
 4..5.b.A z ertekpaplrok es az eredm enym m utatas kapcsolata
-

A z elsza'm ola'sok bem ut-zt sarnâlm indenhole'n'ntett'iik az eredm ernyszafm la'-

kat.11 e'sm ostcsak ö
'sszefoglaljuk agazdasa'giesem e'nyek ere e'nyhatarsa-
it A tébla'zatos form a segiti az eligazoda'st.

Eredm ény- R lszesedés Sajétrészvények, Forgatéslcéllk értlkpapirok

szâm lâk kapcsolt iizletrészek hitelviszonyt lrtlkvesztése és
vâllalkozésban m egtestzsits visszairésa
E éb részesedés érték a irok
532.xlv zlziio 'f, beszerzéskor nem beszerz6skor nem
befektetési aktlvâltblzom ényl aktlvéltblzom ényl
szol Jlfc/fi,
jf dte'ak di' di'

#7J.Fizetend& penziésiigyletért pellzl6sikyletért

kam atok fizetcttkam at fizetettkam at
8 74. év végl
R észesedések, értékeléskor az
értékp ap krok, értékvesztés
bankbetétek elszâm olâsa,m ald
ektékvesztése vlsszafrésa
875. F orgô- a befektetés értékesitéskor értékesitéskor, értékesitéskor
eszkôziik llzl// eladésakor elszenvedett bevâltiskor, klvezetés az
kim utatott elszenvedett irfolyam veszteség torlesztéskcr értlkpapir
befektetés, irfolyaaw esztes6g elszenvedett Iechnikai
értékpap tk érfolyam veszteség szâm lival
értékesltéseknek, szem ben
bevâltâsânak
ârfolyam -
vesztesé e
877.F ry'c;â beszerzéshez beszerzéshez
ârjolyam veszteség kapcKolôdô nem kapcsolôdö nem
ek, op cjgsdqak akt
dfJ lvéltopclés akt
di ivâltopclôs
J
devlzâs dcvlzés
értékpapir értékpapir
ârfolyam irfolyam
vesztesé e vesztesé e

879.ek-vefâ elveszett, elveszett, elveszett,

p énziigyi m egsem m lsiiit m egsem m lsult m egsem m lsùlt
ralorditâsok értékpapirkonyv értékpapirkonyv értékpapirkonyv
szelintiértéke szerlntlértéke szerintlértéke
881. Tàrsasâgba apportba adott apportba adott appon ba adott apportba adott
bevittexzkdkôà befektetéskönyv sajâtrészvény 6rtékpapirkonyv értékpapir,
nyilvântartâsi szenntlértéke könyv szenntl szenntlértéke befektetés
értéke értéke értékvesztésének
klvezetése

eerfek, 270
 J.F org6eszkozçik

Eredm ény- Részesedls Sajâtrészvlnyeky Forgatésicélli, trtékpapirok

szém lék kapcsolt iizletrészek hitelviszonvt értékvesztése ls
véllalkozésban m egtestesitg visszairésa
E éb részesedés érték a irok

88L Sajât salétrésa ény,

részvény uzletrész
visszavâsârlâsi bevonésakor a
értéke kènyv szenntl
értéke
889.i '
o 'e;â térités nélkiil térités nélklil téd tés nélkill
rendklvûli ébadottertékpapir âtadottértékpapir âtadott6rtékpapir
raïfordikâs konyv szerinu könyv szennt! könyv szenntl
értéke értéke értéke
#77.K ap ott
. részesedés utén N E M lehet
osztalék ka ottosztalék
g pé'
974.é ' â kapott penziös ugyletböl
-
értékpapir utân
kam atok eredö kapottkam at,a
kam atbevétel beszerzéslârban
(a hltelwlszonyt lévö kam atkapott
m egtestasitö kam atotcsökkent
értékpapirnélls
lehet
975.F orgô- befektetés értékesités értékesit6s értékesitéskor
eszközök AJZJ// értékesikés6nek érfolyam nyeresége ârfolyam nyeresége klvezetés
kim utatott ârfolyam nyeresége
befektetés,
értékp ap ir
értékesitésének,
bevâltâsân ak
Jrp fyflm -
-

n eresé e
977.é '
gyc;â kapott opclôs (IiJ kapottopclés diJ
ârfolyam nyereség dCV1Zâs devlzis
ek M.
C êrtékpapir értékpapir
, op c érfolyam ârfolyam
dlibevétel n resé e n eresé e
981. Târsasâgba apporttérsaségl apporttérsasâgl apporttirsaségl
bevitteszkk ök szerzödés szenntl szerzödés szenntl szerzödés szenntl
târsasâgi értéke értéke értéke
szerzgdés szerinti
grfa e

9:2 Sajât
.
salâtrészvény
részvény bevonâsakor a
névértéke névérték Jegyzett
t6ke
csokkenésként
989.fgyl: tbrités nélkul térités nélkul
rendkivûlibevétel kapottértékpapir kapott értékpapir
halasztott halasztott
bcvételként bcvkîtclkfnt

27 1 F'erlek'
 Pénzùgylszâm m tel

3-3.6.A z értékpapirok és a kieglszftô m elléklet kapcsolata

A forgôeszközök között kim utatott értékpapirokkal kapcsolatban hasonlô

adatokat kell bem utatni a kiegészitô m ellékletben,m int am it a befektetett
eszközök kapcsén m âr m egism ertûnk.
A kiegészitô m ellékletben részleteznikellazokata köriilm ényeketés in
form iciökat,am elyek a m egbizhatô valôs összkép kialaldtâsâhoz sziiksége-
sek.Ennek érdekében az alâbbiakrôlkelltéjékoztatâst,részletezéstadni:
az értékpapirok értékelésévelkapcsolatosszabilyok,eljârâsok,
étsorolâsok a befeld etetteszközök közé és vissza,
a kapott,jârô osztalék összege,
hatâridôs,opciös,penziôs iigyletek részletezése,
értékvesztések és visszairésok (az értékvesztéssel kapcsolatosan be
kell m utatni a nyltô éllom ânyt, növekedéseket, csökkenéseket, zârô
âllom ânlrt).

3.3.7.A z értékpapirok analitikus nyilvântartésa

A forgôeszközök közöttkim utatottrészesedéselcrölbefektetésertkéntegye-

dinyilvéntartâstkellvezetni,m elynek a következôketm indenképpen tartal-
m aznia kell :
a befektetés m egnevezése,
abeszerzésidôpontja,m ôdja,
a névérték és a bcszerzésl érfolyam ,
abefektetésâl>lelértbefolyâsolisitipus(agazdasigitérsasâgokrélszlv
1(5törvény szerintl:jelentösbefolyâstbiztositô részesedés,többségiirâ- j
nyitéstbiztositô részesedés,közvetlen irânyitéstbiztositô részesedés,
a befektetés m inôsitése konszolidâciôs szem pont szerint' .leânyvâlla-
latok,közös vezetésû vâllalkozâsok, târsult vâllalkozésok, egyéb ré-
szesedési viszonyban lévô vâllalkozisok,
a befektetésselkapcsolatban elszâm olt értékvesztés,és annak vissza-
irâsa,
devizâs értékpapir esetén a beszerzési ârfolyam , valam int az elszé
m olt realizélt és az év végi értékeléskor keletkezett nem realizélt
ârolyam ld ilönbségeket,
abefektetésm egszûnésének m ôdia,az âtsorolâsidöpontja,
A hitelviszonyt m egtestesftô forgö értékpapirok legfontosabb adat i:
klbocsâtônként a beszerzés ldöpontla,ârlblyam a,
az értékpapir névértéke, 1

peefekf 272
 3.F org6eszkszök

a vételérbôlkiem elt kam at összege,

a beszerzésjârulékos költségei,opciôs dijak,bizom ânyidijak;ezek
elszém olisim ôdja,
a lejâratidôpontja,
a törlesztések idôpontjaiés összegei,
-
devizés értékpapir esetén a beszerzési ârfolyam , valam int az ârfo-
lyarnkiilönbségek.
A visszavâsâroltsajâtrészvények analitikâjénak adatai'
.
avisqzavâsérlâsidöpontjaa
a visszavâséroltrészvények részarénya,névértéke,visszavâsérlésiâr-
folyam a,
a visszavâsirlâs célja,
a bevonis vagy értékesités adaG i,
a visszavâsérlés m iattnyilvântartott lekötött tartalék összege.

3 .4 . P én zeszk özök

3.4.1.A pénzeszközök fogalm a,tartalm a,csoportositâsa

3.4.1.1..,4 pénzeszközökfogalm a,tartalm a

A p énzeszközök a készpénzt,az elektronikus pénzeszközöket és a cseldte-

ket,tovébbé a bankbetéteketfoglaljék m a ban.
Fizetési eszközként felhasznâlhatô az elektronikus p énzeszkk is.
A szâm vitelitörvény szerintaz elektronikus pénzeszköz fogalm a azonos az
elektronikus tizetési eszközök kibocsâtâséra és hasznâlatéra vonatkozô
egyes szabâlyokrôlszôlô kon nânyrendeletben m eghatérozott fogalom m al.

3.4.1.2...d p énzeszkk ök csop ortostrtâsa

A pénzeszközök m egielenésiform âjuk szerintlehetnek'

.
készpénz,
pénzhelyettesitô eszközök,
szém lapénz.
A p énzhelyetteslts eszközök közé tartozik a csekk, a hitelkirtya, a
csekk-kértya,a bankkârtya, a kereskedelm i kértya, a véltô,az utalvâny
és elnevezésétôlfïiggetlenïilm inden m is,azonos gazdaségirendeltetésû
okm âny .

273 perfe
 P énziir 'tszâm m tel

E lszâm olâsuk devizanem e szerintbeszélhetiink:

forintban lévö pénzeszközrôl és
devizâban,valutâban lévö pénzeszközrôl.
A gazdâlkodé készpénztizetéseinek teljesitésére és az ehhez sziikséges
készpénzösszegek, valam int a közvetlenïil befolyô készpénzbevételeinek
kezelésére hézipénztért létesithet.
A gazdâlkod6 hézipénztéra pénzszïikségletét
az elszém olésibetétszâm lârôlfelvettkészpénzzel,
a hézipémztârba befolyô készpénzbeva elekbôl,valnm int
a postahivatalnâlvezetettpénzforgalm ibetétkönyvben elhelyezettel-
lâtm iny felvétele,illetve
bankkértyârôltörténö készpénz felvétele fltjân
biztositja.
A gazdâlkodô belföldipénztâraiban elhelyezettldzlföldi fizetôeszközö-
ket(valutâkat)elkûlönitetten kellldm utatni.
A z elszém olâsibetétszém la (pénzforgalm ijellegû betétszém la)vezeté-
se a gazdâlkodô pénzforgalm ânak lebonyolitâsâra szclgil.
A gazdâlkod6 kötelespénzeszközeit a készpénzben teljesithetô kifize-
tések céljéra szolgélô pérlzeszközök kivételével bankszâm lâjin tallani,
pénzforgalm étbankszâm lén lebonyolitaniés ennek érdekében bankszâm la-
szerzôdést kötni.
A gazdsW od6nakpénzforgalm ijutalékotkelltizetnie azâtutaltösszegek
utân,am elyetbankköltség cim én az egyéb szolgéltatisok értéke közöttkell
elszim olni.
A hitelintézeta szâm latulajdonostaz elszém olâsibetétszâm lân bekövet-
kezettvéltozâsokrölbanh zâm lakivonattalértesiti.
A vâllalkozö âltala hitelintézetnélaz alâbbim eghatârozottcélokra elkii-
lönitett pénzeszközöltrôlbeszélhetiink:
kam atozô betétszâm lék,
elkïilönitettpénzeszközök kötvénykibocsâtisbôl,
fejlesztésicélra elkûlönitettpénzeszközök,
egyéb célra elkiilönitett pénzeszközök,
devizaszém lék,
âtvezetésl szâm lék.
A gazdélkod6 szabad pénzeszközeit hitelintézeteknél kam atozé betét
form âjâban helyezhetiel.A kam atoz6 betétek lekötésiidejiikettekintve le-
hetnek éven beliiliésegy éven tfllilejâratùak.A pénzeszközök közöttkam a-
tozé betétként csak az éven belïili betétek összegét szabad kim utatni. A z
egy éven tfllilejâratlhkam atozô betétek összegltabefektetettpénziigyiesz-
közök között kell kim utatni.

peaek' 274
 3.F org6eszkozok

A vâllalkoztm ak elkûlönitetten,az elkiilönitettp énzeszközök kl/pga y/cï-

-

bocsâtâsbôlcim en kellkim uu tnia akötvénykibocsâta'sbôlszânnazô ésm ég

rendelkezésre â11ô pénzeszközeit.A kötvény kibocsétâsânak lebonyolitésâ-
va1a kibocsétônak a hitelintézetkivételével értékpapir-forgalm az6 vâl-
lalkozôt vagy hitelintlzetetkellm egbiznia.
A hitelintézettelkötöttszerzôdés alapjân az elszâm olésibetétszâm lérôl
fejlesztésicélra elktllönitettpénzeszközök a berahâzâsok sajâtfonésâtbiz-
tositjâk.(Pénzeszköztlehetkuttési-kisérletifejlesztésre,egyéb célra ise1-
kfilönfteni)
A z egyéb célra e//tW llzlf/e//p lazeNz-kgztv közé
-
a nem fejlesztlsicélflim portfedezetbiztositésra elkiilönitettpénzesz-
közök,
a nem fejlesztésicélû fedezetbiztositâsra (példéulbénatpénz)elkiilö-
nitettpénzeszközök,
a m ezögazdasâgi tenuékek, term ények felvisârlâsra elkfllönitett
pénzeszközök,
a devizafedezztre (devizakifizetésekre,akkredltiv nyitésra stb.)elkfi-
lönitettpénzeszközök,valam int
a m unkavâllalék lakâsvâsârlâséra,lakésépitésére széntpénzeszközök
tartoznak .
A véllalkozô a devizabetétszém lén helyezie1,m utatja kia devizâban
rendelkezésre é1lô pénzeszközeit.
A devizabetétâllom ânya növekedhet:
-

sajâtszâm léskiilkereskedelm iszerzôdésbôlsznfrmazô devizabevételbôl,

kûlföldivevôtôl devizéban kapottelôlegbôl,
a devizabetétek utân jôvâirt,devizâban kapottknm atokbôl,
devizavételévzl(azelszn'm olésibetétszém lârölâttzultösszeg ellenében),
-
érdekeltségbôlkivont eredm ény,illetve befektetés összegével,
devizahitel felvételével,
kûllbldialapitô tag âltalajegyzetttökébôlvalô részesedésre étutalt
pénzbelihozzâjârulâsösszegével,tovâbbâ
m âs deviza âtvéltésébôl,a pénztérbôltörténô valuta befizetéssel,
A devizabetétéllom ényétcsökkenti:
a kïiltb ldiszéllitôvalszem benit'zrtozâs kiegyenlitése,a kûlföldiszâl-
litônak devizâban adott elöleg,
a devizahiteltörlesztése,
a devizahitelkam atânak törlesztése,a devizahitellelkapcsolatos m és
költségek kiegyenlitése,
a ldilföldi érdekeltségeknéllekötöttdeviza kiegészitése (devizâban
valô befektetésnövelése),

275 eerfekf
 P énzûgyiszâm vitel

atartéskûlföldiszolgâlatotteljesitb dolgozôk jârandôsàgainak ât-uta-

1J
nsa,hivutalus kûlföldi utazâ
'ssalkapvsulatos költségek fudvzd u,
a deviza étvâltisa m âs devizéra,
az elkïilönitésm egsziintetése(a devizâértforintât-utellâsaaz elszâm o-
lésibetétszém léra),valam int
deviza felvétele a valutapénztârba.
A pénzeszközök közöttkim utatottbankszâm lâk zârô egyenlegeiaz adott
szâm lâkra vonatkoz6 bankkivonatokban foglalG kkal egyeznek m eg. A z
ezen föcsoportban kim utatotl pénzeszközök értékét a tényleges pénzforga-
1om ésahitelintézetértesitésének kézhezvétele között sziikségszeriienje-
lentkezö - idôbeli eltolôdâs âthidalésâra szolgilô, az egyes bankszâm lék-
hoz,illetve a pénztârszém lékhoz kapcsolôdô étvezetési szém lék egyenle-
geiteszik teljessé.

K észpénzkim élô fizetésieszközök

N apjainkban egyre inkâbb elterjednek akészpénzkim élö fizetésieszközök,

m elyek legism ertebb form éja a csekk ésaz elektronikus fizetésieszközök.
E lektronikus f'
lzetlsi eszköz az az eszköz,am ellyel birtokosa a pénz- '

figyim ûveleteketkezdem ényezheti Fizetésim fiveletekre azoknéla véllal-

.
!
kozâsoknâlhasznâlhatô fel,am elyek ezen eszköz elfogadâséra szerzödést 1
kötöttek annak kibocsâtôjâvalvagy hitelintézettel.A z elektronikus fizetési 1
eszközök közé tartoznak '
a tâvolrélhozzâféréstbiztositô fizetésieszköz 85
az elektronik'us pénzeszköz. '
E lektronikusp énzeszköz az a tévolrôlhozzâféréstbiztositô flzetésieszköz-
nek nem m inôsïilö,fjratölthetô fizetésieszköz - akârértéktérolé kértya,akâr
szâm itôgép m em ôria , am elyen értékegységek elektronikus ûton G olhatôk,
lehetôvé téve a birtokasnak nzt,hogy a fizetésim ûveleteketvégezze.
hz elektronikuspénzeszközthitelintézetbocsétja1d.A villalkozôvalkötött
szerzôdésalapjén a hitelintézetolyan összegben terhelim eg a vâllalkozâsel
szém olisibetétszém lâjât,nm ekkora értékegységgelfeltöltiabankkértyâtvagy
m éselektronikuspénzeszközt.A vâllalkozispedigazeszközsegitségéveltelje
siti flzetési kötelezettségeit azon vâllalkozâsokkal szem ben, am elyek szintén
szerzôdéstkötöttek az elektroniknls pénzeszköz befogadésâra.
Szim vitelileg a pénztâr szâm lân kellelkûlönitetten kim utatniaz elektro-
nikus pénzeszköznek m inôsïilö olyan pénzeszközöket, am elyek elektroni-
kus tkttulté
'roltértékegységkéntllaszné
'lhaték frlGzetésizlldvtrldtrltte (k1
'fi-
zetésre,valam intkészpénz felvételre).

eerfekl 276 1
 J.F org6eszközôk

A z elektronikus pénzeszközzel történô fizetéskor az eztigazolô bizonylat

valam inta fzetèsikötelezettsép blès nnnak pènzilgyltelgesitèsérölszôlô pénz-
.

térialapokm ény alapjânkell kiadâsipénztérbizonylatkiâllitésâval apénztér

csökkenlsételszém olni.
A tâvolrôlpztlzzg/-
- gr/.
:/biztositôjizetésieszközaz azeszköz,am ellyelbir-
tokosa rendszerintszem élyazonositô kôd,illetöleg m âs hasonlé azonositô
hasznâlat révén rendelkezhet a hitelintézettel szem ben felm âllô bank-
szâm la-követeléséröl vagy a hitelintézet âltal nyfljtott hitellehetôségérôl.
Ilyen,kiilönösen a bankszém la-követelésselvalô rendelkezést biztositô t-i-
zetésikértya(bankkértya),valam intaballkszâm la-követelésrölvalô rendel-
* kezésta telefon vagy szém itôgép tktjân biztositö egyéb eszköz.
A hitelintézet âltal belféldiek részére kibocsâtottbankkirtyâk forinu lapfl
kârtyék,am elyek alknlm asak belföldön készpénz (forint)felvételére,illetve fi-
. zetésikötelezettségek teljesitésére,valam intkiilföldön valuG felvételére,illet-
ve valutéra szôlô fizetésikötelezettség teljesitésre.A bankkértyâk lehem ek:
betéti Fclr/yl/c, am elyek csak a betéti kértyafedezeti szém la pozitiv
egyenlegének erejéig hasznâlhatôk pénzfel.tfelre,fizetésikötelezett
ség teljesitésére;
hitelkârtyâk, am elyek a betéti kértyén kivfil alkalm asak m eghatéro-
zott összeg erejéig, valam int m eghatârozott elszn-m olâsi idösznkra
nllirozô hiteltadnipérlzfelvételre és kifizetésre,és ennek összegében
a kârtyafedezetiszâm la negativ egyenlegûvé vélik;
csekk-kârtyâk,nm elyek a csekk-kértya fedezetiszém la pozitiv egyen-
legének erejéighasznâ -lhatôk pézzzfelvételreéspénzfizetésteljesitésé-
re,de ezen hh1m eghatérozottösszeg erejéig olyan bankgaranciâtbiz-
tositanak,am ely m elletta csekketkibocsétô véllalkozô tak.iegyben a
csekk-kârtyabirtokosa is)m âsâltalbevâltandé csekkétakkoris elfo-
gadja ahitelintézet,haa kibocsétô csekkfedezetisznrm lâjén nincsele-
gendö fedezet a csekk kifizetéséhez.A hitelintézet ezâltal a garantâlt
és kifizetettösszeg erejélg hiteltnyt-
ljta csek.k kârtya blrtokosénak,
azaza csekk kibocsâtôjânak,am elynek összegétm eghatârozottelszâ-
*
m olâsiidôszakon belïilrendeznie kell a hitelintézettel.
'
'
E zek a bankkértyék nem m inôsûlnek elektronikus pénzeszköznek,nem
>k

tölthetôk fe1pénzértéketkifejezô elektronikusértékegységekkel,ezértnem

vehetôk fela pénztârba,csak a m ögöttiik levö kértyafedezetiszém lajelent
pénzeszközt.
r
A bnnkkértyévalteljesitettm inden egyes pénzûgyim ûveletönéllô for-
galm itételkéntjelenik m eg akârtyafedezetiszém lân.A bankkértyâvalval6
pénzfelvételesetèn,az azt igazolô bizonylat alaplkn klâllitottpénztârbevé-
telibizonylattalkella készpénztfelvennl a pénztérba.

277 perfek'
 P énzùgytszâm vltel

A bankkO yévaltörténö fizetésnélaz aztelfogadé vâllalkozâs âltalkiâl-

litott,a kötelezetlség pénziigyirendezésétigazolô bizonylatalapjân kella
kifizetést elszâm olni.
A bankkârtyâvaltörtlnö fizetéstelfogadô villalkozâsa fizetéstteljesitö
vâllalkozô fedezetiszâm lâjâtvezetö hitelintézettelszem benikövetelésként
tartja nyilvân egyéb követelésként.A z elfogadô vâllalkozis bankja pedig
gondoskodik a követelésbehajtésârôl.
H a a véllalkozâs a kiiltbldikikùldetésben levô dolgozô rendelkezésére !
bocsétott forintxlapfl bnnkkârtyât, akkor azt a 0 N yilvântartisi szâm lâk j
sza'm laosztâlyban köteles nyilvéntartani.

3.4.1.3..?4pénzeszközök m egielenése a m érlegben

B. F orgéeszközsk
IV . P énzeszközök
l. Pénztér,csekkek
2. B ankbetétek

3.4.2.A pénzeszközök lrtékelése

3.4.2.1.,4 p énzeszközök bekeriilésiër/ë/cëzld/c m eghatârozâsa

A valuu készlet,a devizaszim lân lévö deviza forintértékének m eghatârozâ-

sakor a valutât,a devizât
a vâlasztotthitelintézetâltalm eghirdetettdevizavételiés devizaeladâsi
ârfolyam énak étlagén vagy
a M agyar N em zetiB ank éltal közzétett,hivatalos devizaârfolyam on
kell forintra
âtszâm itani.
H a ahitelintézet,illew e az é1talnem jegyzettésnem konvertibilis
valutâtkellfolintra âtszâm iG ni,akkor az étszâm itésta valuta szabadpiaci
âdblynm én (erm ek ltiényéban orszâgosnapilapban a vilâg valutéinak 1 -
folynm ârôlközzétetttéjékoztntô adataialapjén)kellm egtelm i.
A devizavételi és devizaeladâsi ârfolyam âtlaga helyett valam ennyi
kûlföldipénzértéltre szôlô eszköz éskötelezettség egységesen értékel-
hetô devizavételivagy csak devizaeladâsiârfolyam on is.
Ez a m ôdszercsak akkorvélaszthatô,ha az elsô kétm ôdszerrel(vélasz-
tottbank étlagârfolyam a,vagy az M N B âltalközzétet'tirfolyam )történö ât-

perfee 278
 J.Forg6eszkozök

.
r
szâm itâshoz viszonyitvajelentôs eltérés adôdik,s em iatta m egbizhatô és
.
gQc valôs összkép követelm énye nem tellesûlne.Ebben az esetben az értékelés-
bôladôdô kiilönbözetet a kiegészitô m ellékletben be kellm utatni.
A forintértvésiroltvalutât,dcvizéta fizetettösszcgben kcllfelvenni,és a
ténylegesen fizetettforintalapjân kella nyilvéntartésba vételiârfolyam ot
. m eghatârozni.
ï '
A valutapénztâr valutakészletét növelô tlteleket a bekeriiléskor é:'vé-
s

))
, nyes ârfolyam on âtszâm itottforintértéken kellkönyvelni,attél fl'
iggôen,
s hogy az adottvaluta m ilyen pénziigyitranzakci6btslszn'rm azik.
J

H itelintézettöltörtlnô V alutéérttörténö értékesités

valutavâsârlés forintért
1 1
.
A pènzttgyltetesit:snaplàn A pènzugylteljesitès
érvényes,az adottûgyletet napjân érvényes,
lebonyollt6 hitelintézetâltal vâlasztottârfolyamon
m eghirdetett,valuta-eladâsi
érfolyam on

' A devizaszém lirôlavalutapénztirbatörténö valui felvételt(fliggetlenïil

avaluunem tôl)ateljesitésnapjân érvényesvâlasztottârfolyam on kellava-
lutapénztârban növekedésként elszâm olni.A devizaszâm la csökkenésének
elszâm olisa a könyv szerintiértéken történik (FIFO vagy étlagl).
A valutap énztér valutak észletét csök kentô tételek et a valuta könyv
szerintiérfolyam ân âtszém itott forintértéken kellelszém olni.A felhasznélt
valuta könyv szerintiérfolyam ânak a vâllalkozô döntésétôlftiggöen tekint-
heti a legkorâbban beszerzettés m ég készleten lévô valuta bekeriilésiârfo-
lyam ét(FIFO)vagy a készleten levô valutâk sûlyozottétlagirfolyam ât.
A devizaszém lén lévô devizakészletet n övelô tételeket attôlf' liggöen,
hogy az m ilyen pénziigyitranzakciôhoz kapcsolôdik a bekeriiléskor érvé-
nyes ârfolyam on âtszâm itott forintértéken kellkönyvelni.
E nnek m egfelelêen az elszâm olâsibetétszâm lér6lâtutaltforintellenében
történö deviza vâsérlâsakora devizât,az adotthitelintézetâltalfolyôsitottés
adevizaszâm lénjôvéil'tdevizahitelösszegétaténylegesen forintban fizetett
összegben (am ia yénziigyiteljesitéskor érvényes,az adot'tugyletetlebo-
nyolit6 hitelintézetéltalm eghirdetettdevizaeladâsiizfolyauztulJ
utyz/
um itutt
forintérték)kellelszâm olni.

4. 279 perfek,
 P énzugy:szâm m tel

A devizaszém lén jôvâirt

kûlföldinek m inôsûlö hitelezôtöldevizâban felvetthitel(devizahitel)
összegét,
a kiilföldi érdekeltségbôl kivont eredm ény, illew e befektetés összegét,
a devizaszâm lân egyéb cim en (exportârtzszâllitssbôl,szolgâltatâstel-
jesitésböl,kiiltblditölkapottelölegböl,devizakam atjôvâirâsâbôlstb.)
devizâbanj6vâil'tbefizetéseketapénziigyiteljesitésnapjâra vonatko-
zöan,avâlasztottâlfolyam on kellm eghatérozni
A pénztérbôla devizaszâm lâratörténô valuta-betizetésösszege ateljesi
tésnapjân érvényesvâlasztottârfolyam on keriilelszâm olâsra a deviza be-
tétszém lin. ,
A devizaszém lén lévii devizakészletet csökkents tételeket a deviza
könyv szerintiérfolyam én étszém itottforintértéken kellelszém olni.
A devizaszém lén lévö deviza m is devizéra történô âtvâltâsakor,a devi-
zâban vezetettdevizabetétszâm lâkon a bank értesitése alapjén devizâban
történik az elszém olâs.A z âtvâltâsakor,a deviza betétszâm la köny v szerlnti
értéken történö csökkenésétésa m isik devizateljesitéskorivâlasztottârfo-
lyam on történô növekedését kell elszâm olni.A keletkezô érfolyam kùlön-
bözetetjellegétôlfdggöen apénzûgyim ûveletek egyéb bevételeikéntvagy a
pénziigyim ûveletek egyéb râforditisaikéntkellelszâm olni.

3.4.2.2.,4 p énzeszközök zzlër/egër/clk/a ek m eg hatârozâsa

Azûzletiév m érlegfordultmapjân akïilföldipénzeszközök év végiértékelé-

sekor
a valutapénztérban lévô valutakészletnek,
a devizaszâm lén lévô devizénak
m eg kell éllapitania könyv szerinti értékét.
i
M eg kellâllapitani,tovâbbâ a fordulônapiirfolyam
és a könyv szerintiérték közöttikïilönbözetet.
H a az érfolyam kûlönbözet

JELEN Tô S N EM JELEN Tô S
1 i
és nincs tovâbbiteendô,
m agasabb,akkor felkell értékelni a deviza,llletve a valuta
alacsunyabb,akkor le kellértékelni m arad a könyv szerintiértékén.

perfekk :.80
 J F orgôeszközôk

M int ahogy a fentiekbôlis léthatô,a devizaszâm la,lllet've valutapénztâr

m érlegértékének m egâllapitésa sorân m eg kellvizsgâlnia könyv szerintiâr-
folyam ,és a fordulônapivilasztottârfolyam viszonyât.A m ennyiben
a fordulônapivâlasztottérfolynm m agasabb,m inta könyv szerintiâr-
folyam és az összes devizâs eszköz- és forrésâllom ény értékelése so-
rén keletkezettârfolyam kûlönbözetösszevontegyenlege a szâm viteli
politika elöirésaialapjânjelentôs,akkora devizaszim lén nyilvântar-
tottdevizât,illetve valutapénztirban nyilvântartottvalutât felkellér-
tékelnia fordulônapivâlasztottérfolyam ra;
a fordultm apivâlasztottérfolyam alacsonyabb,m int a könyv szerinti
ârfolyam és az összes devizés eszköz- és fonéséllom ény értékelése
sorân keletkezett ârfolyam kth'lönbözet összevont egyenlege a szâm vi-
telipolitikaelöirâsaialapjénjelentôs,akkoradevizaszém lén nyilvân
txartott devizât, illetve valuo pénztârban nyilvântartott valutât le kell
értékelm a fordulônapl vâlasztott érfolyam ra,
a fordulônapi vâlasztott ârfolyam akâr alacsonyabb, akér m agasabb,
m inta könyv szerintiârfolyam ,de az összes devizis eszköz- és foné s-
âllom iny értékelése sorân keletkezett ârfolyam kùlönbözet összevont
egyenlegeaszâm vitelipolitl
'kaelöirâsaialapjân nem jelentös,akkora
devizaszâm lén nyilvântartott devizât, illetve valutapénztérban nyil-
véntartott valutât nem kell étértékelni, a m érlegérték m egegyezik a
könyv szerintiértékkel(könyvelésiteendö nincsl).
H a az összevontkùlönbözetnek a kùltb ldipénzértékre szôlô eszközökre,
kötelezettségekre,illetve az eredm ényre gyakorolthatâsajelentôs:
nm ennyiben az összevontan veszteség,egyenlegében a pénziigyim û
veletek egyéb râforditisai között kell ârfolyam veszteségként elszâ-
m olni,
nm elm yiben az összevont'm nyereség,egyenlegében a pénziigyim ûve-
letek egyéb bevételeiközöttikellârfolyam nyereségként elszém olni.

A p énzeszközök értékvesztése
#

Egyedim inôsitése alapjân az ûzletiév m érlegfordulônapjén fennillô és a

m érlegkészités idöpontjéig pénziigyileg nem rendezett
hitelintézetekkel,
pénziigyivâllalkozésokkal szem benikövetelésekre értékvesztéstkell
elszâm olni a m érlegkészités idöpontjéban rendelkezésre â11(5infor-
m éciök alapjân aköveteléskönyv szerintiértéke ésakövetelésvir-
hatöan m egtériilô összege közötti veszteségjellegti kitlönbözet

28 l eerfek'
 P énzugylszâm m tel

összegében, ha ez a kïilönbözet tartésnak mutatkozik és jelentös

összegû.

A plnzeszköz értékvesztésén ek visszairésa

A m ennyiben az adés m inösitése alapjân a követelésvârhatôan m egtériilô

összegejelentôsen m eghaladja a követeléskönyv szerintiértékét,a kiilön-
bözettel a korébban elszâm olt értékvesztést visszairégsal csölckenteni kell.
A z értékvesztés visszairâsévala követelés könyv szenntiértéke nem halad-
hatja m eg anyilvéntartâsba vételiértékét.
D evizés pénzeszközök esetében m ind az értékvesztés,m ind a visszairâs
összegételôszördevizâban kellm eghatérozni,m ajd eztkellforintra étszâ-
m itani, a devizés tételek nyilvint rtâsba vételekor alkalm azott érfolyam
alapjén.

3.4.3.A pénzeszközök éllom ényvéltozâsai

A pénzeszközök âllom ânn âltozésainak egyértelm ûbb m egközelitése m iatt

kûlön vâlasztjuk a (forintésvaluta)pénztérésa (forint,elkiilönitett,deviza)
bankszâm lâkkalkapcsolatos tételeket.
A p énztérban lévô pénzeszközök éllom ényn övekedései:
készpénzes értûkesités,
evô tartozâsa készpénzben történô kiegyenlitése,
tôlagos elszém olésra kiadottkészpénz visszavétele,
bankszâm lérôltörténô készpénzfelvétel,
valutakészletek érfolyam nyereségének elszâm olâsa.
A p énztérban lévô pénzeszközök éllom ânycsöltkenései:
készpénzes vâsârlés,
-
széllitôikötelezettségek készpénzben történö kiegyenlitése,
utôlagos elszàm olâsra kladott készpénz,
bankszém lâra történö készpénzbetizetés,
m unkabér kifizetése,
valuG készletek érfolyam veszteségének elszém olâsa,
értékvesztés elszém olâsa.
A b an kszém lén lévô pénzeszkiizök éllom ényn övekedései:
vevô tartozâsa âtutalâsa,
pénztirbôltörténô készpénzbefizetés,
vevôktôlkapottelôleg,

eerfeo 282
 3.Forggcxz/cozdk

Jegyzetttôkére történô befizetés,

zsiôra történö bvfizetés,
jogszabâly vagy egyéb cim en atôketartalékbavagy azeredm énytarta-
lékba befizctés,
hitel- vagy kölcsönfelvétel,
bankkârtyâvaltörténö fizetés,
jôvâirtkam atok elszém olâsa,
devizakészletek ârfolyam nyereségének elszâm olâsa,
értékvesztés visszairâsa.
A b ank szém lân lévô p énzeszközök âllom énycsök kenései:
széllitôikötelezettségek étutalésa,
pénztérba történö készpénzfelvétel,
elôleg cim én âttzu lâs,
jegyzetttöke leszâllitâsa,
jogszabély vagy egyéb cim en tôketartalék vagy eredm énytartalék ét-
adâsa,
-
hltel vagy kölcsön és azok kam atalnak klllzetése,
m unkabér kifizetése,
bankkârtyévaltörténö fizetés,
szim lavezetésijutalék ésegyéb bnnkköltségek elszâm olâsa,
devizakészletek irfolyam veszteségének elszém olâsa.
A fenticken kiviil az âllom ény véltozâsokhoz G rtoznak a bankszém lék
egym és közötti âtvezetéseiis,m elyek sorân az egyik banksznrm lsn a növe-
kedés,a m âsikorka csökkenés keliil elszâm olâsra.

3.4.4.A p énzeszközök fôkönyvielszém olésa

A jelen fejezetben szâm lavézakon szem léltetve tekintjiik ita pénzeszkö-

zökkel kapcsolatos gazdasâgi esem ényeket. A gazdaségi esem ényeknél
több helyen a kapcsolôdô tételeketisbem uGtjuk.

3.4.4.1.,4pénzeszközök m egjelenése a szâm latiikörben

38.P énzeszk özök

38 l.Pénztir
382.V alutapénztâr
383.C sekkek
384.E lszâm olâsibetétszém la

283 perfe
 P énztir n szâm m tel

385.E lkûlönitettbetétszâm lâk

386.D evizabetét szâm la
389.â tvezetésiszim la

19.T artésan adott kölcsön ök

195.T artôs bankbetétek kapcsoltvâllalkozésban
196.T artés barlkbetétek egyéb részesedésiviszonyban â11(')villalkozés-
ban
197.E gyéb Lartôs bankbetétek
199.Tartôsan adottkölcsönök (ésbankbetétek)értékvesztése ésannak
visszairâsa

3.4.4.2..,4 p énzeszkk ök âllom ânynövekedéseinek JN -csökkenéseinek

y'
tr/ctïlzy'vïelszâm olâsa

1.K észpénzes értékesitls:

9l.értékesitésnet'té ârbevétele 38l Pénztâr

1/a.

467.Fizetendö âfa

l/a. egyszertisitetl szâm la szerinti összeg

1/b. fizetendô âfa

K észpénz ellenében történö értékesités elszâm olésa az elsôdleges bi-

zonylatrôl(egyszerfisitettszém la)kiâllitottbevételipénztârbizonylatalap-
jân történik.
K apcsolôdö tétel:az âruk értékesitésének elszâm olisa:

814.E ladottâruk
261.iruk beszerzésiértéke 269.il'uk értékvesztése

1/c. 1/d.

1/c. könyv szerinti érték

1/d. nyilvintartottértékvesztés

eerfee 284
 J.F org6eszkdziik

2.K észp énzfelvétela bankszém léröl:

389.itvezetéslszâm la 381.Pénztâr

2/a.

2/a. felvettpénzösszeg

K apcsolôdô tétel:

384.Elszâm olislbetétszém la 389.i w ezetéslszém la

# 2/b

2+ .felvettpénzösszeg terhelésiértesitésalapjân

A készpénz illom ânyba vétele abevételipénztrirbizonylatalapjân törté

nik.A bankkivonataz elszâm olâsibetétszém lén lévö pénzeszköz csökkené-
.

'
sérölkésôbb érkezik m eg (ez akértöbb nap islehet).A z elszâm olésibetét-
szâm lâra aterhelésérölértesitö bankkivonatalapjin könyvelûnk.A 389.ét-
vezetési szém lét, m int technikai szém lét az idôbeli eltérés (a
kh zpénzfelvételbizonylata afelvételnapjân,a banLkivonatviszontcsakké
ssbb ti/frendelkezh re)éthidalâsâra alkalm aztuk.

3.V aluta felvétele a devizabetét szâm lérél:

' 386. D evlzabetétszsm la 389.é tvezetésiszém la 382.Valutapénztâr

c

3/a. 3/b.

j 976Pénbze
iv
igéy
te
ll
mel
iiveletek 876.Pérn
éz
fo
il
r
gdyltâ
msa
ûi
veletek
3/c. 3/d.

3/a. könyv szerinti érték

'
3/b. vâlasztottârfolynm
3/c. ârfolynm nyereség
3/d. érfolyam veszteség

285 eerfekf
 P énztigytszâm vltel

A devizaszém lérôla valutapénztârba történö valut fclvételt(fdggetlenûl

avalutanem tôl)ateljesitésnapjân érvényesvélasztottârfolyam on kellava-
lutapénztârban növekedésl:ént elszâm olni.A devizaszàm la csökkenésének
elszâm olâsaa könyv szerintiértéken történik.(A FIFO vagy azitlagos(st'
t-
lyozott)beszerzésiérfolyam onl) A teljesitésnapjin érvényesvélasztottér-
folyam és a devizaszâm lân csökkenésként elszém olt könyv szerinti érték
közötti kiilönbséget jellegének m egfelelôen érfolyam kûlönbözetként
kellelszâm olni.

4.A nyagvésérlés készpénzért:

381.P érlztér 2 1 22.A nyagok

4/a.

466.E lözetesen felszâm itot'téfa

4/b.

4/a. beszerzésiâr
4/b.âltalânosforgalm iadô szim la alapjân .

A készpénz ellenében történô beszerzések (nem csak az anyagvésârlés,

hanem példâulaz ârubeszerzésis,stb.)elszâm olâsa a vâsârlâs sorân kapott
elsödlegesbizonylatrôl(egyszertisitettszâm la)kiâllitottkiadâsipénztirbi-
zonylatalapjân történik.

5.K észpénzbeflzetés a bankszém léra:

381.lu nztâr 389 â w ezetésiszâm la

s/a

5/a. B efizetettpénzösszeg

K apcsolôdô tétel:

389.â tvezetésiszâm la 384 Elszém olsslbetétszâm la

5/b.

5/b.Befizetettpénzösszegjôvâirâsiértesitésalapjén

perfekl 286
 3 F org6eszkozök

A készpénzâllom ény csökkenésének elszém olâsa a kiadési pénztérbi-

zonylatalapjân történik.A bankkivonataz elszim olésibetétszém lân lévö
pénzeszköz növekedésérôlkésôbb érkezik m eg (ez akârtöbb nap islehet).
Az elszâm olési betétszn-m léra a jôvâirâsrôl értesitô bankkivonat alapjén
könyveliink.A 389.étvezetésiszém lét,m inttechnikaiszâm létaz idôbelie1-
térés (a készpénzkifizetésbizonylata a befizetésnapjân,a bankklvonatvi-
szontcsak késöbb â11rendelkezésre)âthidaléséra alkalm aztuk.

6.V aluta befizetése a devizab etlt szém léra:

382.V alutapénztér 389.i tvezetlsiszâm la 386.D evlzabetétszâm la

6/a. 6/b.

'
976.P énziigyim ûveletek 876 Pénziigylm tiveletek
bevételel râforditâsai

6/c. 6/d.

* 6/a könyv szerintiéldfk

.

6,+ . vilasztottérfolyam
6/c. irfolyam nyereség
6/d. ârfolyam veszteség

A valutapénztérban lévô valuu csökkenéséta valuta könyv szerintiérfo-

lyam én étszâm itottforintértéken kellelszâm olni.(A FIFO vagy az étlagos
j (sfllyozott)beszerzésiârfolyam onl)A devizaszâmlanövekedéséta teljesi
j j
tâ
énsnérapjénérvény es véla s
z t
o t
térfol
y nmo n kellel
sz émo lni
.A tel
jesit
é sn ap-
vényes vâlasztott érfolyam és a valutapénztâr csökkenéseként elszâ-
j m oltkönyv szerintiérték közöttikûlönbséget jellegének m egfelelôen
f
j
ârfolyam kûlönbözetkéntkell elszém olni.

7.B ankkértyévaltörténô fizetés (a véllalkozésnak):

91.értékesitésnetté 384 Elszâm olési
ârbevétele. 368.Egyéb követelések betétszém la

'
l 7/a
. 7+

7/a. az értékesités ellenértéke

7+ . a követelés ellenértéke

287 perfek'
 P énzûg b'lszâm vltel
-

A bankkértyévaltörténô fizetéstelfogadô vâllalkozés (a bankkértya ol-

vasô berendezés élf.alkészitettbizonylatalapjân)a fizetéstteljesitö vâllal-
kozô fedezetiszâm lsjâtvezetô hitelintézettelszem beniköveteléskéntG rt ja
nyilvén egyéb követelésként.Azelfogadô véllalkozâsbankjapedig gondos-
kodik a követelésbehajtâsérôl.

8.Bankkértyévaltörténfifizetés(a véllalkoz6 éltal):

384.Elszém ousibetaszém la 389 éw ezetéslszsm la 1--4./5.Koltségek

8/a. 8/b.

8/a. a terhelési értesités m egérkezésekor

8/b. az eszköz vagy kötelezettség ellenértéke

A bankkârtyivaltörténö fizetésnélaz aztelfogadö vâllalkozés âltalkiil-

litott,a kötelezettség pénziigyirendezésétigazolô bizonylatalapjân kella
kifizetést elszém olni.

9.U télagos elszâm elâsra kiadott összeg:

361.M unkavâllal6kkal
381.Pénztâr szembenikövetelés 381.Pénztâr !
1
9/a. 9/b.

9/a. elszâm olâsra kiadottösszeg

9/b. elszém olâsra kiadott összeg visszavétele

A z utôlagos elszim olésra kiadottösszeg könyvelése a kiadésipénztérbi-

zonylatalapjén történik.V alutéban kifizetet'telôleg esetén a pénzeszközök
csölckenését a m eglévô valuG könyv szerinti értékén kell elszém olni. A z
utôlagos elszém olâsra kiadott összeg visszavételezésének könyvelése a be-
vételipénztârblzonylatalapjân történik.

perfekt 288
 J.F orgneszközök

K apcsolôdô tétel:az anyagvisirlés készpénzértelszim olâsa:

381.Pérlztér 2 1 22.A nyagok

9/c.

466.Elözetesen felszâm itottâfa

9/d.

9/c. beszerzésiir
9/d.iltalânosforgalm iadö szim la alapjén

A készpénz ellenében történô beszerzések (nem csak az anyagvésérlés,

hanem példâulaz érubeszerzés is stb.)elszâm olésa a vâsârlâs sorén kapott
elsödleges bizonylatrôl(egyszertisitettszém la)kiéllitottkiadésipénztérbi-
-

. zonylatalapjân történik.

, 10.P énzeszközök elkiilönitésének elszém olésa:

-

384 Elszïm olisibetétszâm la 389.itvezetéslszém la 385.Elltulönitettbetétszém la

l0/a. 10+ .

10/a.a terhelésiértesitésalapjén
10+ .ajôvâirâsiértesitésalapjân

t
. A pénzeszközök m eghatérozott(példâulfejlesztési)célratörténô elkiilönité-
t
% sének elszém olésakétbankkivonatalapjéntörténik.A pérlzeszközcsökkenésé-
nek elszâm olâsa a terhelésiértesitésalapjân,az elkûlönitettbetétszâm lân lévö
pénzeszköz növekedése ajbvâirésiértesitésalapjin tönénik.

11.P énzeszközök lekötésének elszém olésa:

384.Elszâm olési.betétszâm la 389 iw ezetésiszsm la 19.Tartésbankbetétek

11/a. 11+

) 11/a.a terhelésiértesités alapjén

11/b.aj6vâirâsiértesités alapjén
'C

289 perfekt
 P énzur liszâm vltel

A pénzeszközök kam atozô betétként történö lekötésének elszém olésa

fttgg alekötésidötartam âtôl(éven tfllivagy éven beluli)ésattél,hogy elku-
lönitettbetétszém lâra történik e a lekötés vagy sem .

12.E v vlgi érfolyam kiilönbözetek elszém olésa:

38.Pénzeszközök 3/4.T echnikalszém la 38.P énzeszközök

12/a 12/b

976.Pénziigyim liveletek 876.P érlzûgylm ûveletek

bevételei râforditésal

l2/c. 12/d.

12/a.leértékelés összege
12+ .felértékelés összege .
l2/c.összevont irfolyam nyereség
12/d.összevont irfolyam veszteség '

A devizaszim la,illetve valutapérlztârm érlegértékének m egâllapitésa so

rén m eg kellnéznia könyv szerintlérfolyam és a fordulönapivélasztotl ér-
folyanzviszonyé 't.A lllezulylben.
a fordulônapivélasztottérfolyam m agasabb,m inta könyv szerintiér-
folyam és az összes devizis eszköz és forrâsillam âny érlfkelése so
rân keletkezettérfolyam kûlönbözetösszevontegyenlege a szâm viteli
politika elôfrésaialapjén jelentôs,akkora devizaszém lén nyilvântar-
tott devlzât,illetve valutapénztârban nyilvéntartott valutét felkell ér
tékelnia fordulônapivélasztott ârfolyam ra,
a fordulônapivâlasztot-târfolyam alacsonyabb,m int a könyv szerinti
ârfolyam és az összes devizâs eszköz- és forriséllom iny értékelése
sorân keletkezett ârfolyam kûlönbözetösszevont egyenlege a szâm vi-
telipolitika elöirâsaialapjénjelentôs,akkoradevizaszâm lén nyilvân-
tartott devizât, illetve valutapénztârban nyllvântartott valutât le kell
értékelni a fordulônapi vilasztott ârfolyam ra,
H a az összevont kiilönb özetnek a kflllbldipénzértékre szôlô eszközök
re,kötelezettségekre,illetve az eredm ényre gyakorolthatisajelentôs:
am elm yiben az asszevont n veszteség,egyenlcgeben a pénzllgylm uvele-
tek egyéb réforditésalközöttkell id blyam veszteségként elszém olni,

perfekf 29U '

 J.F org6eszkdzök

nm ennylben az összevonu n nyereség,egyenlegében a pénziigyim ûvele-

tek egyéb bevételeiközöttikell2
.rfolyanm yereségkéntelsza
lm ulzti.

3.4.5.A pénzeszközök és az eredm énykim utatés kapcsolata

A pénzeszközök m ozgâsaiközvetlenûlönillô tételkéntnem talâlhatôk m eg

az eredm ényldm utatâsban, de az eredm énytérintik az âtvett/étadott pénz-
eszközök és az eszközfelhasznâlâst eredm ényezö pénzkiâram lâsok.
A z értékesftés net'té érbevételeként kellkim utatnia szerzôdés szerinti
teljesitésidöszakiban aziizletiévben értékesitettvéséroltéssajétterm elésû
készletek,valam int a teljesitettszolgâltatésok ârkiegészitéssel és felérral
növelt,engedm ényekkel csökkentett ilG lânos forgalm i adôt nem tartal-
m azô ellenértékét
E gyéb bevételként kell elszâm olni a vâllalkozisi tevékenységhez kap-
csolôdôan a költségek,a râforditésok ellentételezésére visszafizetésiköte-
lezettség nélkïil m és,belföldi,illetve kiilföldlgazdélkodôtôlvagy term é-
szetes szem élytôl, valam int illam közi szerzödés vagy egyéb szerzödés
alapjân kûlföldiszervezettölkapott(pénziigyileg rendezett) tâm ogatâsok,
jutG tâsok összegét.

osszköltsek et/grlxxl/késziilô- Forgalm iköltség etjfirfiNm /késziilë

eredm énykim utatâs esetén eredm énykim ut tés esetén

. Költségnem ek . zrtékesitésközvetlen költségei

. Eladottânlk beszerzésiértéke * zrtékesitésközvetettköltségei
* Eladott(közvetitett)
szolgéltatésok értéke

E gyéb râforditésnak m inôsiil a vâllalkozâsitevékenységhez kapcsolô-

déan a költségek,a râforditésok ellentételezésére visszafizetésikötelezett-
ség nélkiil m âs,belföldi,llletve kiilföldigazdâlkodônak vagy term észetes
szem élynek adott(pénziigyilegrendezett)tém ogatésok,juttatésok összege.
A pénziigyi m fiveletek bevételeiközöttkellkim utatni'
.
a befektetettpénziigyieszközök kam au i,Y olyam nyeresége eredm ény-
kim ut tés soron
a bankbetétek ésaz adottkölcsönök utsn kapottilletvejirô ka-
m atokat'
,
a pénziigyim ûveletek egyéb bevételeieredm énykim utatâs soron

29 1 perfek
 P énztir llszàm vl'tel

-
a devizakészlet folintra történô étvéltésakor a deviza könyv szerinti
énéke ésaz âtviltâskor érvényes deviza vételiârlblyam on étszém itott
forintértéke közöttikiilönbözetösszegét,ha az utôbbia m agasabb,
a valut készletfolintra történô itviltisakor a valuta könyv szerintiér-
téke és az âtvâltâskor érvényes valuà vételi ârfolynm on âtszâm itott
forintértéke közöttikiilönbözetösszegét,ha az ut6bbia m agasabb.
A pénziigyim fiveletek réfordftésaként keriilelszém olésra:
a pénd igyim ûveletek egyéb râforditésaieredm énykim ul tés soron
a deviznkéqzlet forintra tisrténtr âtvélw-tqakor a dev iza könyv qzerintiér
téke és az âtvéltiskor érvényes deviz,a vételiW olyam on étsznfm itottfo-
lintértéke közöttikiilönbözetösszege,ha ez utébbiaz alacsonyabb,
a valuu készletfolintra történö âtvâltxisakora valuta könyv szerintiérté-
ke és az étvâltiskor érvényes valuà vételi érlblynm on âtsza'm itottfo-
lintértéke közöttik'iilönbözetösszege,ha ez utôbbiaz alacsonyabb,
a valuta- illetve a devizakészletek fordulônapi értékelésébôl szér-
m azô érfolyam veszteségek összege, ha az ârfolyam viltozâsbôl
szârm azô kùlönbözetek összevontegycnleg jelentösösszegu ''.
A rendkiviilibevételek közöttkellkim utatnia fejlzsztésicélra vissza-
fizetésikötelezettség nélkiil kapott(pénziigyileg rendezett)tim ogatisok,
juttatâsok összegeit,valam inta véglegesen âtvett(pénziigyileg rendezett)
pénzeszközöket.
R endkiviilirâfordftésnakm inösûlnek afejlesztéslcélra visszafizetési
kötelezettség nélkiil étadott(pénziigylleg rendezett)tâm ogatésok,juttaté-
sok összegei,valam inta véglegesen âtadott(pénziigyileg rendezett)pénz-
eszközök. ,

3.4.6.A pénzeszközök m egjelenése a kiegészitô m ellékletben

A z évesbeszém olönak a vâllalkozô vagyoni,pénzùgyiésjövedelm ihelyze-

térôl és vâltozésârôl a tényleges köriilm ényeknek m egfelelö, valôs képet
kellm utatnia.A kiegészitö m ellékletben azokataz adatokatkellbem utatni,
am elyek a vâllalkozô vagyoni, pénziigyi helyzetének, m ûködése eredm é
nyének m egbizhatô ésvalôsbem utatisâhoz a tulajdonosok,a befektetôk,a
hitelezôk szém âra a m érlegben, az eredm ényklm utatisban szereplökön
tfllm enôen sziikségesek .
E nnek m egfelelôen értékelni kell a likvidités és a fizetöképesség,vala-
m intajövedelm ezôség alakulâsét.A kiegészitö m ellékletben bekellm utat-
ni,hogy a T al-tésan adottkölcsön kapcsoltvéllalkozisban m érlegsorbôlkii-
lön kûlön m ennyl az anya-,illetve a leânyvéllalattal (leényvéllalatokkal)

perf.ke 292
 J.F org6eszkôzok

szem benikövetelés.(Fölérendeltanyavillalatesetén az anya-,leényvillala-

tlm lnösitésta fölérendeltanyavâllalatszem pontjâbôlkellelvégeznl.)
A kiegészitô m ellékletben legalébb a m érlegtételek szerintim cgbontés-
ban be kellm utatniaz fizletiévben elszim olt,illetve visszairt,a halm ozot-
tan elszém olt értékvesztés összegét.
A z éves beszim olôt készitô véllalkozônak össze kell âllitania a cash
flow -ltim utatését is.

3.4.7.A pénzeszközök analitikus nyilvântartésa

A pérlzeszközöket érintô gazdasâgi m fiveletek, esem ények bizonylatainak

adatait késedelem nélkiil,készpénzforgalom esetén a pénzm ozgâssal egyi-
dejûleg,illetvebarlkszém la-forgalom nélahitelintézetiértesitésm egérkezé-
sekor kella könyvekben rögziteni.
A szigon:lszém adisikötelezettség alâ vontnyom à tvânyok készletérôl és fel-
haqznâlisârôlolyan nyilvântartéstkellvezetni,nm elylzâ:la sorsz'im szelintfelhasz-
nâltm elmyiségésafelhasm âlésidörendisorrendjeism egâllapithatô.A felhasznâ-
1(5kötelesanyom ktvânyokkal(beleértve a rontottpe'lfiafnyokatis)elszém olni.
A pénzforgalom m alkapcsolatos alapbizonylatok'
.
bevételiéskiadâsipérlztirbizonylatok (ezekhez kapcsolôdôan a gaz-
daségi esem snyt dolcum entélô elsôdleges bizonylatok.példâul kész-
pénzfizetésiszém la,kikiildetésirendelvény,bérfizetésijegyzék,pos-
ta1feladôvevény stb.),
napi,illetve idôszakipénztérjelentések,
csekkek,utalvânyok,
bankszém lakivonatok,banki értesitések.
A vâllalkozô belföldipénztâréba elhelyezettkiilföldifizetésieszközöket
elkïilönitetten kell nyilvéntartani. A z analitikus nyilvéntartâs keretében
vagy a fökönyviszém lékon kellbiztositanl,hogy a kiilföldifizetési eszköz
valutanem enként is m egâllapithatô legyen.
A csekkek (elszém olésicsekk,készpénzfizetésre szôlô csekk)analitikus
nyilvéntartésânak legalibb az alébbiadatokatcélszsrfi tartalm aznia:
a csekk m egnevezése,pénznem e,összege,
a fizetésre kötelezett hitelintézet neve,
a csekk kiéllitésénak idöpontja,helye,bevéltésénak idôpontja,
hivatkozés a bevéltâshoz kapcsoléd6 bizonylatra.
A bankszém lékat,az elkiilönitettbetétszarm lékata hitelintézettelazonos ta-
golàsban kellm egnyltm és vezetm .A bnnksza-m lâkra csak a hltelintézet értesi-
tései(szim lakivonat,értesitô levélstb.)alapjén szabad könyvehu.

293 eerfekk
 P énzugyiszâm vltel

A hitelkértyék,bankkértyék egyedlanalitikusnyilvântartâsaakövet- j
kezfskettartalm azza '
a kértya konkrétm cgnevezése,pénznem e,
a felhasznilhatö keretösszeg,
a felhasznâlâsrajogosultszem élytek)neve,
akârtya kibocsétôjénak neve,érvényességiideje,
a kârtyân elhelyezett,illetve felhasznâltösszeg,
hivatkozâs az elhelyezéshez,felhasznâlâshoz kapcsolôdô bizonylatra.

perf.kA 294
 F FF

4.SA JA T T O K E

4.1.A sajéttôke fogalm a,tartalm a,csoportositésa

4.1.1.A sajéttôke fogalm a,tartalm a

A sajâttöke a véllalkozésfonésainak része,az eszközâllom âny sajétforrâ-

sâtm utatja m eg.
A sajittôketartalm az olyan tôkeelem eket,
am elyeketavâllalkozéstulajdonosaittxagjailvéglegesen avâllalkozis
rendelkezésére bocsitottak,
am elyek az adott idöszak eredm ényéböl,illetve az eddigi halm ozott
eredm énybôltevödnek össze,
am elyek az eszközök âtértékelése m iattkeriilnek kim utatâsra,de nem
realizâlt tökeelem ek.
A jegyzetttôke ésa tôketartalék azta vagyontm utatja,am itatulajdo-
nosok (bagok)pénzben vagy anyagieszközökben véglegesen a villalkozâs
rendelkezésére bocsâtottk.A m ennyiben a jegyzett,de m ég be nem f'lze-
tetttôkem érlegsoron összeg szerepel,jelziazt,hogy ajegyzetttökeeg.
yré-
sze m ég nem m ûködik,nem â11a térsaség rendelkezésére.
A z eredm énytartalék a tevékenység sorân elértadézotteredm ényböla
vâllalkozônâlhagyottösszeg,avéllalkozéshalm ozotteredm ényétm utatja.
A m érleg szerintieredm ény szintén az adôzotteredm énybôla vâllalko-
zésban m aradô összegetjelenti,azzala kûlönbséggel,hogy nem a korébbi
'

évek,hanem az adottév vâllalkozâsieredm ényétm utatjam eg.

A lekötött tartallk a vâllalkozâsban rejlô tiktiv tôkét,a tartalékokat
gyfijtiössze elsôsorban az eredm énytartalékbôlésa tôkeG rtalékbôl.
A z értékelésitartalék tôkeelem nem m inösïilsem véglegesen rendelkezés-
re bocsétott sem az adézott eredm énybôl a târsasâr âl hagyotttökerésznek.
Tulajdorlképpen eg.
y,,piacikateg6riif'jelent,ilyen cim en azeszközökpiaciér-
tékének és nyilvânG rtâsiértékének pozitiv kiilönbsége keliilkim utatésra.

4.1.2.A sajéttôke csoportositésa

A jegyzetttôkeatulajdonosok (Lagok)âltalavâllalkozâslétesitésekoréstö-
keem eléskor az alapitôiokiratban,térsasâgiszerzödésbcn m eghatérozotttôke.
A jegyzetttôke a ttllajdonosok (tagok)pénzbelibetétébôl,illetve nem
pénzbeli betétébôl é11.A nem p énzbeli pztuzfijfirlf/fi.
- & a gazdaségitârsasé-
gokrôl szôlô tön eény értelm ében bérm ilyen vagyoni értékkel rendelkezô

295 perfek'
 P étlztigb'lszâm m tel

forgalom képesdolog,szellem ialkotis,valam intvagyoniértékl' ijog lehet.

N em pénzbelihozzâjérulâskéntazonban csak olyan dolgot,szellem ialko-
tâst,valam intvagyoniértékûjogotlehetfigyelem bevenni,am ely végrehaj-
tisalâvonhatô ésam elyetut6bb at- irsasâg harmadik szem ély hozzâjirtllâsa
(engedélye)nélkïilitnzhâzhat.llyennek kelltekinteni,haaz engedélytm âra
nem pénzbelihozzâjânzlésszolgéltatâsakorm egadtâk.
A szâm vitelitörvény 35.j (3)bekezdéseszerintacégblrr6sâgiAc-jcgyzlx-
re kötelezettvâllalkozâsoknél részvénytârsasâgnâl,a korlâtoltfelelösségti
térsasâgnâl,egyéb villlakozônil ajegyzetttôkeacégbir6sâgon bejegyzett
töke,a létesitö okiratban m eghatârozottösszegben.
A zok a vâllalkozâsok,am elyeket cégbirôsâgibejegyzésikötelezettség
terhel,a jegyzetttôke bârm ilyen éllom ânyvâltozâsétkizârôlag akkor szâ-
m olhatjék elkönyveikben,ha a cégbirôsâgijôvéhagyâsa,bejegyzése m eg-
történt.
A m ennyiben cégbirôségibejegyzésrenem kötelezet'ta vâllalkozâs,akkor
jegyzetltôkének m inösiila létesitö okiratban m eghatirozott,a tulajdonosok
(t.agok)âlt.alténylegesen ésGrtôsan rendelkezésrebocsâtot'ttöke.
A kiilftildiszékhelyu''vti//tz//ctpzti.
çmagyarorszâgijvktelepe esetében ajegp
zetttöke a kfilföldiszékhelyiivéllalkozâs élt.albiztositott a m ûködéshez ésLar-
tozâsok ldegyenlitéséhez sziikséges,t'zrtôsan és ilyen cim en a fôktelep rendel-
kezésérebocsâtot'tvagyon.A jegyzetttöke kötelezô cégbir6sâgibejegyzéséröl
nem szôlajogszabâly.M ivelatörvény idôpontotnem jelölm eg,igy ajegyzett
tôke összegének növakedése és csökkenése is bekövetkezhet.
A jegyzdttl' ;ke lészétképezia m unkavâllalônak az inv enesen,illetve
ellelzër/ë/cër/(iltalâban kedvezm ényesen)adottrészvênyekûzletrészek,va-
gyonjegyek értékeis,am elyeknek afedezetétajegyzetttôkén felûlisajâtva
gyonbôlkella vâllalkozâsnak biztositania.
A szâm vitelitörvény ajegyzetttôke fogalm énak m eghatârozâsakornem
térkiolyan elöirâsokra,am elyeketm éstörvények (elsösorban a gazdasâgi
târsasâgokrôlszôlô törvény)m egfogalm az.lgy példâulnem részletezia 1é-
tesitô okiratok fajtâlt,ugyanakkor leirésra keriilta törvény értelm ezö ren-
delkezései,fogalm alközötta létesits okirattartalm a.A létesitô okirata gaz-
délkodé alapitâsâhozszûkségesjogszabélyban elöirtokirat,idetartozik kïi
lönösen a térsaségi szerzödés, alapitô okirat, alap szabély, és az egyéb
m ôdon nevezett,tulajdonosok közöttlm egâllapodés.
A gazdasigitârsasâgolcrôlszôlô tön rény,valam lnta cégnyilvéntartâsrôl,
cégnyilvénossâgrôlés a bir6sâgieljârâsrôlszôlô tölwény (tovibbiakban a
cégtörvény)értelm ében a cégbirôségibejegyzésre këtelezettvâllalkozésok
atirsaségiszerzödps,alapitô okirat,illetveközokiratbavalô foglalisnapjâ
t(5labejegyzésig elôtârsaségkéntm ûködnek.Az alakulô cégjogok ésköte-

perfekl 296
 4 Salâttske
v

lezettségek alanya lehet, engedélyhez kötött tevékenységct azonban ncm

végezhet.A vâllalkozéselnevezésem ellettkotelezö felttzntetnia,ybejegyzés
alatt''m egjegyzést.
A gazdasâgitirsasâg a cégjegyzékbe történö bejegyzéssel,a bejegyzés
napjâvaljön létre.
A z elötârsasâg fogalm ât a szâm vitelitörvény is m cghatârozza az iizleti
év leirâsânâl(11.j (5)bekezdés).Eln-târsasâgijJtkztz/cajogelöd nélkïilala-
pitottvâllalkoztm âlaz alapitâsa idöpontjâtôl,illetve a cégbejegyzés irânti
kérelem jogerös eluG sitésénak,vagy a cégbejegyzésieljérâsm egsziinteté-
sének napjâig m intfordulônapig terjedô idöszak,ftiggetlenïilannak idö-
t-artam âtôl.
A m ennyiben avâllalkozéstnem jegyzik beacégjegyzékbe(acégbejegy-
zésiréntikérelm ejogeröselutasitésavagy acégbejegyzésleljârâsm egsziin-
tetése m iatt),akkora törvényben elöirtbeszâm olô elkészitésétkövetöen az
elötârsasâgiidôszakhitelezôivelésazalapitékkalajogutôd nélkùlim egszû-
nés szabâlyaiszerint,alapvetöen a végelszâm olâs szabâlyainak figyelem be-
vételévelkellelszâm olni.
A létrehoznl kivânt gazdaségi tirsaségok köziil nem m inden cégform a
szâm âra lehetôség a cégbejegyzésig az elötârsasâgim ûködés.
Elötérsasâgkéntm ûködhetjogelöd nélkïilialapitâsesetén:
gazdasâgitârsasâg (közkeresetitârsaség,betétitérsasig,közösvâlla
lat,korlâtoltfelelôsségû târsasâg,részvénytârsasig),
egyesïilés,
-
közhaszn tk târsaség,
szövetkezet,
erdöbirtokossâgitérsulat,
vizgazdâlkodésitirsulat.
A zok a cégek,am elyek elôtérsaségként nem m ûködhetnek,tevékenysé-
giiketlegkorébban a cégbejegyzésnapjâvalkezdhetik m eg.llyenek:
âllam ivâllalat,tröszt,leény vâllalat,
kûlföldi vâllalkozis m agyarorszâgi fiôktelepc,
lciilföldiek m agyarorszâgiközvetlen kereskedelm iképviselete,
oktatôim unkaközösségek,
alapitvânyok,
térsadalm l szervezetek,
ûgy védi irodâk .
A z elôtirsasâgiidöszakban több korlétozö rendelkezés érvényesiil,igy a
tagok szem élyébenvâltozésnem történhet(ldvévepéldâuljogut6dlâs,örök-
1és),nem kezdem ényezhetö tagkizirisérairânyulôper,illetvenem hatéroz-
haté el a vâllalkozâs m egszfinése,étalaktzlésa.

297 perfekl
 P énzuu 'lâ'ztim w /e'/

A z elötérsaségim tiködés idôtartam a alatta villalkozés eszközeiben,forrâ-

saiban véltozis következik be,ezértvonatkom ak az elötérsaségl'a is a sza-m vi-
telitörvény elôirâsai.Ebbölkövetkezôen az elötérsasâgnak kötelezettsége be-
szém olnivagyoni,pénziigyiésjövedelm ezöségihelyzetérôl,az elôtérsaségi
idôszak alattelértbevételeirôl,réforditésairôl,azaz eredm ényérôl.
A zelstârsasâgiidöszak mérlegecégbirösâgibejegyzésesetén acégjegy-
zékbe valô bejegyzés napjâval létrejött gazdasâgitérsasâg valôs vagyoni
helyzetéttïikrözi,eredm énykim utatâsa az elötârsaségiidöszak tevékenysé-
gének eredm ényét m ut tja.A z elôtérsaség beszâm olôjânak m érlegében
lévô eszközök éskötelezettségek kiilönbsége adja a cégbejegyzéssellétre-
jöttgazdaségitérsasâg bejegyzéskorisajittôkéjét.
Abeszémolôkelkészitésekorazâltalânosanalkalmazottszn
-mvitelisza- 1
bâlyokelöirâsaitkellalkalmazni,tehâtleltértkészitenikellésazanalitlkms 1
nyilvântartâsokatafêkönyvvelegyeztetni.A szimvitelipolitikâjaésasza- j
bâlyzatok elkészitésének hatârideje a m egalakulâs idôpontjâtôl szém itott 4
1
a
90
kö
nz
ao
pk
.A
irame
tbagf
aola
gk
la
ulédssn
aa
la
pt
jt
âa
tk
lé
etl
e
lsé
it
rô
teo
nk
iiratellenjegyzéséneknapjât,illetve
.
j
A z elötérsasâgiidöszak sajâtossâga,hogy m lvelacégbirôsâgibejegyzés
m ég nem történtm eg,igy ajegyzetttöke tételben nem szerepelhetösszeg.
o
1
%

A Jegyzetttôke összegétarövid lejiratflkötelezettségck közöttcélszertie1-

szim olni,m ajd a bejegyzéskorajegyzetttôke tételbe étvezetni.
N em szabad m egfeledkezni arröl,hogy a beszém olé készitésekor elvég-
zendö értékelésifeladatokatisvégre kellhajtni,bâraz értêldzelyesbitésnek,
illetve a piaciszem pontû terven felïiliértékcsökkenés,értékvesztés,céltarta-
1ék elszém olésânak valészinûleg nem lesz nagy jelentösége.A bevételek, '
költségek,râforditâsok év végiidöbelielhatârolâséra is figyelnikell.
A gazdasâgitârsasâgokröl szôlô törvény és a cégtörvény értelm ében a
cégbejegyzésieljârisnem hûzôdik elévekig,hanem néhiny hônapon belfll
lezajlik.Ezértrendelkezik flgy a szém vitelitörvény,hogy az elôtérsaségi
idôszakotegy beszém olésiidöszaknak kellteklnteni.lgaz ez abban az eset-
ben is,ha a cégbirôsâgieljérés âthûzôdik a következô évreatehâtnem egy
naptériévetérint.A beszim olâslidôszak kezdö napjaalétesitô oklratellen-
jegyzésének vagy közokiratbafoglalâsânak napja,utolsô napjapedig a cég
bejegyzésieljérâsbefejezö napja.A m érleg fordulônapjaacégbejegyzés,il
letve elutasitô vagy cégeljéréstm egsziintetô végzésjogeröre em elkedésé-
nek napja.
A beszém olôkészitési,nyilvénosségra hozataliés közzétételikötelezett-
ségnek acégbejegyzésieljârésbefejezésétkövetö 90napon beliilkelleleget
tenni,azaz a székhely szerlnt illetékes cégbirôségon letétbe kell helyezni,
valam int a kettös köny vvltelt vezetô gazdaségi târsaségnak a beszâm olô

perfekv 298
 4 SW J/tôke

eredeti példânyât vagy hitelesitett m ésolatét az lgazsigûgyi M inisztérium

C égnyilvânu rtâsi és C éginform éciôs Szolgâlatânak m egkùldve közzé kell
tenni.
A beszafm olôta cégbejegyzésikérelem eluàsitésaesetén is,azeluGsitôvég-
zésjogeröreem elkedésének napjâtkövetö 90 napon beliîlelkellkésziteni.
A beszim olô elkészitésére az âlt lénos sz-abâlyok vcnatkoznak,ezélta könt'v
.

vizsgâlatiO fc/czcf/xlgrc vonatkozô elôirisokatis figyelem be kellvenni.

A jegyzetttôke soralattkiem elésre(denem kivonâsra)keriilavisszavâ-
sérolt sajétrészvények,iizletrészek névértéke.Ez elösegitia vilâgosség
elvének érvényesûlését,hiszen igy a sajittöke szerkezetéböl,tartalm âbôla
vâllalkozâs zllfkt:W t7'tô-
kéje egyértelm ûen leolvashat6.A m iiködö töke a
jegyzett tôkéböl a visszavâsârolt sajât részvények,ïizletrészek névérték-
ének,illetveajegyzett,dem ég benem fizetetttôkeösszegének levonâsâval
szém ithaté ki.
A gazdasâgi târsaségokrôl szôlô törvény lehetövé teszi a részvénytârsa-
ségok esetében a sajâtrészvények visszavésârlisétaz alaptôke 10% -étm eg
nem haladô,névénéken szim itou összegben.A visszavâsârlâs a korlâtolt
felelôsségû târsasâgoknilaz ùzletrészek 1/3-âtm eg nem halad6 m értékben
lehetséges.A visszavâsârlâsajegyzetttôkén felïilivagyonifedezetm ellett
lehetséges.A visszavésérolt részvényeket, iizletrészeket m axlm um 1 évlg
birtokolhatjâk a véllalkozésok.A.z egy évesidötartam otkövetöen arészvé-
nyeket,ûzletrészeketvagy értékesitenikell,vagy be kellvolm i,azaz tökele-
szâllitistkellvégrehajtanl.C zletrészek esetében lehetségesm egoldâsaziiz-
letréqzek térftés néllciiliétndâsa is
A visszavésérlésm iattazadottvâllalkozâssajâtfinanszirozâsâtkorlétoz-
hatja,illetve ezen részvények,ûzletrészek szavazatijoggalnem rendelkez-
nek.A fentiekböl adôdôan a visszavésérolt sajât részvények,iizletrészek
utén azosztalékfizetés birjogilag nem tiltott közgazdasâgilag nem értel-
m ezhetö.
K orlâtoltfelelôsségt
'z
'tirsaség,illetve részvénytârsasâg alapitâsakor a be-
jegyzésre csak azutén keriilhetsor,haabejegyzésikérelem benyfljtésâig az
apportokatteljes zgészében a târsasâg rendelkezésére bocsétottâk.A be-
jegyzés tovébbifeltétele a korlâtoltfelelösségû térsasâg esetében az egyes
pénzbetétek legalâbb felének,összesen m inim um egym illiô forintnak,illet-
ve zârtkörtien m ûködô részvénytafrsaségok esetében a részvények névérté-
ke,illetve kibocsétéskoriértéke legalâbb 30% ânak,összesen m inlm um tiz
m illiô forintnak a betizetése.
A fennm aradô összeg befizetésének m ôdjât és zsedékességéta létesitô
okiratban, térsasâgi szerzödésben kell m eghatérozni, de m axim um a be-
jegyzéstölszâm itottegy éven belïilvalam ennyipénzbetétetbe kelltizetni.

299 perfek'
 f'gnztfo lfszâm vltel

M ivelaz a tökerész,am elyett'ulajdonosok nem bocsâtottak a vàllalkozâs

rendelkezésére nem m d m tiködni, term elni, finanszirozésra ténylegesen
nem hasznâlhatô,igy ajegyzetq de m ég be nem fizetetttôkltaz osztalék-
fizetésnélnem lehettigyelem be venni.
A tôketartalék fogalm ira a szâm vitelitön rény nem ad konkrétm eghatâ-
rozâst,viszont elôirja a tôketartalék âllom énlrvéltozésainak lehetöségeit.
A törvény âllom ânyvâltozâsijogcim eialapjân m egillapithatô,hogy atôke-
tartalék összege ftiggetlen a vâllalkozâs tevékenységének eredm ényétôl.
A töketartaléktartalm azzaasajâttôkén beliilitökeâtrendezéseket,at'ulajdo-
nosok (tagok)ilG lézsiékénttôkeG rtalékbahelyezetteszközök értékét,va-
lam intajogszabélyielôirésokon alapul6,a töketartalékjavâravagy terhére
âtvettvagy étadotteszközök értékét.
N agyon fontos arra figyelni,hogy a tôketartalék sohasem lehetnegativ
egyenlel .
A z eredm lnytartalék a vâllalkozâs tirgyévet m egelôzö gazdâlkodâsé-
nak halm ozotteredm ényétm uu tja.A z eredm énytartalék pozitiv egyenlege
a sajâttökétnövelô halm ozottnyereségetjelent,negativ egyenlege pedig a
sajittôkétcsökkentö hahnozottveszteségre utal.
A z eredm énytartalék Lartalm ét az âllom ânyvâltczâsok lehetöségeinek
szabâlyozâsân keresztûl a szâm vitelitörvény rögziti.A z âllom ânyvâltozâ
sok egy része a sajâttôkén beliiliâtcsoportositâsokat,m âsik részem âresz-
közm ozgâssalisjârô gazdasâgiesem ényeketjelent.
A lekötött tartalék m érlegsor alkalm azésâval az eredm énytartalék és a
töketartalék kizârôlag szabad,le nem kthötttételekettartalm az.E z a m egol-
dâs az E G K 4.szâm flirânyelvének m egfelelö.
M ivel a lekötöttnek m inôsûlö tételek utân osztalék nem tizethetô,igy a
lekötötttzrtalék elem eiésösszege az osztalékfizetéstpcor/tiftvtstételeketés
azok összegétisösszegyiijti.1gy ahltelezök,befektetök am érlegbölközvet-
lenebb m ôdon nyernek inform iciôt,és az osztalékfizetésikorlâtm egâllapi-
tâsâhoz nem kella m érleg m elletta kiegészitö nyilvéntartisokat,dokum en-
tâciékat tanulm ânyozniuk.
A lekötötttartalékba keriilö tételek a következô hârom fô részre oszthaték: ,
lekötések a tôketartalékböl,
lekötések az eredm énytartalékböl,illetve
a kapottpôtbefizetések összegei.
trtékelésitartalékklntkellkim utatniapiaciértékelésalapjén m egha-
tirozottértékhelyesbités összegét.A z értékhelyesbitésbe bevonhatô eszkö
zök közösjellem zôje,hogy tartôsan szolgâljâk a véllalkozésitevékenysé-
get,igy a szâm vitell törvény elöirésai szerint a vâllalkozâs a valôs kép
bem utatisânak érdekében:

perfekl 300
 4.Sajâttske

a vagyoniértékfijogokat,
a szellem iterm ékeket,
atârgyieszközöket(kivéve abenlhâzâsokatésa bertzhâzâsokza adott
elôlegeket),valam int
a G lajdonirészesedéstjelentö befektetéseket
értékelhetipiaciértéken.
A piaciértéken történö értékelés nem kötelezö,a véllalkozésok lehetösé-
ge, egy szém viteli politlkai döntés.A szâm vitelipolitikéban rögziteni kell
' azt is,hogy a véllalkozés m elyik eszközcsoportokra vonatkozôan él e lehe-
tôséggel.
k rtékhelyesblrtéstakkorlehetkim utatni,ha az adotteszköz m érlegkészi-
'
. téskoripiaciértéke trt6san ésjelentôsen m eghaladja a tenren felûliérték-
csökkenés visszairésa utâni könyv szerinti értékét. E bben az esetben a

j véik
t ss
hzelair
âs utâni kö nyvszeri
n tiérték ésa p iaciérték kûlönb s
ég elesz azér-
yesbités összege.Szintén a szâm vitelipolitikiban kellm eghatérozni
azt,hogy a vâllalkozâsm itm inôsitjelentôsösszegûnek,m értékfinek.
A z értékhelyesbités összege m eglelenlk a m érloo eszlbz oldalén,de ezzel
m egegyezô összeg m egjclenik a forrésok közöttis,értékelésitrtalék cim én,a
sajâttökeelem eként.A zértékhelyesbitésösszegenem részeazértékcsökkenés
alapjénak,ezen összegutnrn értékcsökkenésnem szém fthat6.A z értékhelyesbi-
tés az értékelésitartalékkalcsak egym âssalszem ben és azonos összegben vâl

'
tozhat,azértékelésitartalék terhéreasajâttôkem âselem eitnem lehetltiegészi-
k
k
teni,annak terhére kötelzzettség közvetlenûlnem teljesithetô.
A p iaci J'
r/cW ulegllaté
.rozâ
'sa tortérlllet kellô részld vzd tségfi â
'rindexek
alkalm azâsâval,etlôlpontosabb értékelésim egoldâstjelentarendelkezésre
â11('
)inform âciôk alapjân azeszközök tételesértékelése.A zértékeléshelyes-
ségét könyvvizsgâlôval kell hitelesittetni m ég akkor is,ha a vâllalkozônâl

i ee
lgly
öé
sb
sé
kg
ée
nt
az
aé
kr
ötn
ék
ye
vl
v
éi
s
zmô
sgâd
la
st
zn
er
eé
mne
kkök
te
lv
leézlö
as
,z
ig
tâ
ysâ
ankâö
ln
is
yj
vevle
iz
ns
t
g
öâ
slô
Aszeare
zt
. mp
e,fe-
egol
distkella vâllalkozâsnak vâlasztania és a könyvvizsgâlônak jôvéhagynia,
am ellyel az eszköz valôs értéke m inél pontosabban, val6sabban m eghaté
rozhatô,illetve am ely aszâm vitelialapelveknek ism egfelel(egyediértéke
lés elve,lényegesség elve,gazdasigossig elve).
M ivelaz értékelésitartalék a véllalkozés nem realizélttartaléka,igy kor-
lâtozô tényezötJelent az osztalékelôleg tizetésénél,az osztalék tizetésénél,
a kam atozô részvény kam atânak fizetésénél,llletve a jegyzetttökén felûli
sajâttöke terhéretörténö tökeem elésesetében.
A m érleg szerinti eredm ény az osztalékra,részesedésre,a kam atoz6 rész-
vények kam atéraigénybevetteredm énytallalékkalnovelt,ajévâhagyottoszta-
lékkal,részesedéssel, a kam atozô részvények kam atéval csökkentet't térgyévi

30 1 perfek'
 P énzlig vlszâm m tel

adôzotteredm ény,egyezöen az ereflm énykim ut tisban ilyen cfm en kim utxatott

összeggel. A m érleg szerm tl eredm ény m egâllapithatô közvetlen m ôdon, az
eszközök és fonésok k'X özlbségének szém itésâval,illetve közvetettm 6don,a
târgyévibevételek,riforditâsok és költségek eredm ényeként.
A z eredm ény-m eghatârozâs közvetett m 6don történhet összköltség Jx
forgalm i költség tlp
'?,f.
ç?J eredménykimutatatàs összeâllitéséval.A m érleg
szerinti eredm ény elszém olâsâhoz az eredm ényszâm lâkat le kell zârni egy
elszém olâsiszém la segitségével.A zâréstm egelôzöen az összköltség tipusfl
eredm énykim utatâsnéla költségnem ek szâm liit âtkellvezetnia 8.szâm la
osztâly m egfelelö szém lâira,m ajd eztkövetöen a 8.szim laosztâly szâm lâit
kelllezérniaz elszâm olési szâm lévalszem ben.
A z elszâm olisi szâm la egyenlege e következô tételek elszâm olâséval
szfinik m eg:

T (493.)A dôzotteredm ény elszâm olâsiszâm la K

Râforditisok
A ktivâltsajâtteljesitm ények
(Tartozik egyenleg esetén)
-
B evallés szerintitârgyévi
tényleges târsasâgiadô
Fizetettt'évâhagyott)oszG lék
M érleg szerintinyereség
X rbevételek,bevételek
Aktivâltsajâtteljesitm ények
(K övetelegyenleg esetén)
E redm énytartalék
igénybevétele
osztalékfizetésre
M érleg szerintiveszteség

4.1.3.A sajéttôke m egjelenése a m érlegben

A z ,,A ''vâltozattïm érlegben a sajâttöke a ,,D''m érlegfôcsoportban,a ,,B''

vâltozatt km érlegben a,,J''m érlegföcsoportbanjelenik m eg akövetkezö sor-
rendben'
.

Sajéttgke .
1. Jegyzett tôke
ebbôl:visszavâsârolttulajdonirészesedésnévértéken
lI. Jegyzett,de m ég be nem tizetetttôke ( )
111. T öketartalék
lV . E redm énytartalék
V . L ekötött G rtalék
V 1. zrtékelésltartalék
V l1. M érleg szerinti eredm ény

eerfekf 302
 4 Salâtfl/cc
-

4.2.A sajéttôke értékelése

4.2.1.A sajâttôke bekeriilésiértlkének m eghatârozâsa

A sajât töke elem elnek bekeriilésiértékétm inden esetben az adott éllo-

m ânyvâltozâs és a hozzâ kapcsolôdô bizonylathatârczza m eg.
A jegyzetttôkétérintö véltozésok kizérôlag névértéken keriilhetnek e1-
szâm olâsra, a cégbiréségi bejegyzés déttzm âval m egegyezö idöpontban.
i
. N évérték alattaztaz értéketkellérteni,am ely a létesitö okiratban keriiltrög-
zitésre.A részvénykibocsâtâskora névérték és a kibocsétéskoriérték közöt-
tipozitiv kïilönbség azézsiô - nem lehetajegyzetttôkerésze,hanem atô-
keu rtalékba kellelszém olni.
A tôketartalék és az eredm énytartalék véltozâsait a létesitö okiratban,a
betizetésrôlsz6lô bizonylatban,a G ggytillsi,közgyiilésijegyzökönyvek-
ben, a hatérozatokban rögzitett összegben kell elszém olni. A m ennyiben
egyldejûleg ajegyzetttôkevâltozâsâvalisegyiittjârnak,akkoracégbejegy-
zésnapjâvalkeriilhetnek elszâm olâsra,m ésesetekben a bizonylatokon fel-
tiintetettditum a m érvadô.
A lekötötttartalék értéke az e tökeelem etalkotô tételek értékétöl,értéke-
lésétôl fiigg,m ig az értékelési tartalék értéke az étértôkelt eszközök könyv
szerintiértékének éspiaciértékének kiilönbségétôl,illetve ennek vâltozésa-
itôl f'
ligg.
A m érleg szerlnti eredm ény értéke m inden esetben m egegyezik az
eredm ényklm utatésban ilyen soron kim uG tottösszeggel.

4.2.2.A sajéttôke m érlegértékének m eghatérozésa

A sajéttôkétam érlegben könyv szerintiértéken kellkim utatni.A sajéttöke

elem eiközött,negativ elôjellelkellszerepeltetniajegyzett,de m ég be nem
fizetett töke értékét, ideértve a kedvezm ényes âron kibocsétott dolgozéi
részvények,iïzletréEzek értékének a dolgozôkat terhelô, âltaluk m ég nem
rendezetthényadénak m egfelelö értékét is.
A jegyzetttöke m érlegsorm inden esetben névértéketjelent.

4.3.A sajéttôke éllom ényvéltozésainak bem utatésa

1 Aomé
l sajn
ét
yt
v
öéklt
eoi
zl
é
lo
sa
mi
itônlné
.
ltoz âsallell
egû kben el
tér
n ek a tö
b blmérle gel
em é
1
A z étlâthatôség érdekében az éllom ényvâltozésljog-
303 perfek'
 P énzîigylsztim vitel

cim ek a sajâttöke elem eihezkapcsolôd6an keo lnek elsôkéntösszegyfttés-

1e,m ajd lészldt;sbem utatz'sra.
A jegyzet'ttôke éllom énynövekedfsei:
tôkeem elés kiilsö töke bevonâséval
tökeem elésajegyzetttôkén felûlisajâttöke terhére
tökeem elés az étvéltoztathatô kötvények részvénnyé alakitésâval
A jegyzet'ttôke éllom énycsökkenései:
tökekivonâstulajdonosok (t.agok)kivilâsam iatt
tökeleszâllitâs veszteség rendezése m iatt
tökeleszâllitâssajâtrészvények,ïizletrészek bevonâsâval
tökeleszâllitâsa sajéttöke m éselem elvelszem ben
A jegyzett de m ég be nem fizetetttôke éllom énynövekedése:
alapitâskor,tôkeem eléskora m irbejegyzett de t-ulajdonosok (tagok)
éltalbe nem fizetetttôkerész elszâm olâsa
A jegyzett,de m ég be nem fizetetttôke éllom énycsöltkenése:
a bejegyzéstkövetöen betizetetttökerész elszâm olésa
A tôketartalék éllom énynövek edései:
alapitéskor,tökeem eléskor âzsiéként âtvett eszközök értéke
jegyzetttöke leszâllitésatôketrtalpkkalszem ben
szövetkezetiûzletrész bevonâsa
lekötötttartalékbôl töketartalékba vzsszavezetett összeg
jogszabâly alapjén tôketartalék javâra történô eszközétvétel
A tôketartalék éllom énycsökk en ései:
jegyzetttöke em elésetöketartalék terhére
veszteség m iatti negativ eredm énytartalék ellentételezésére felhasz-
nélttôketartalék
jegyzetttöke leszéllitâsa töketartalék egyidejû kivonésâval
lekötötttartalékba étvezetett összeg
jogszabâly alapjân töketartalék terhére történö eszközâtadis
A z eredm énytartalék éllom énynövekedései:
az elözô év m érleg szerintinyereségének itvezetése
ellenôrzések,önellenörzések hatâsal
jegyzetttöke leszâllitâsa eredm énytartalék javâza
veszteség m iatti negativ eredm énytartalék ellentételezése töketarta-
lékbôl
gazdasigi térsasâgok tulajdonosânil a pôtbefzetések vlsszakapott
összege
lekötött tartalék vlsszavezetése az eredm énytartalékba
jogszab/
uly alapjin eredm énytartalék javz
'ra történö eszközâtvétel

peaekt 304
 C/J/tske
4 S'
-

A z eredm énytartalék éllom énycsöltkenései:

az elôzô év m érleg szerintiveszteségének âtvezetése
ellenörzések,önellenôrzések hatâsai
jegyzetttôke em elése eredm énytartalék terhérz
-
jegyzetttôke leszâllitésa eredm énytartalék egyidejû kivoniséval
gazdaségitârsasigok tulajdonosânila fizetettpôtbefizetések összege
lekötötttartalékba helyezett összegek
jogszabély alapjân eredm énytartalék terhére történô eszközâtadés
eredm énytartalék igénybevétele oqztxalékra, riszesedésre, kam atozô
részvény kam atâra
A lekötött tartalék âllom énynövekedései:
-
lekötötttartalék képzése eredm énytartalék,töketartalék terhére
lekötöttà rtalék képzése veszteség fedezetére kapottp6tbetizetések m iatt
A lekötöt't tartallk éllom ânycsökk enései:
lekötöttG rtalék m egsziintetése,csökkentése eredm énytartalék,töke
G rtalékjavâra
lekötöt'tG rtalék m egsziintetése,csölckentése veszteség fedezetére ka-
pottpôtbefizetések visszafizetése m latt
A z értékelésitartalék éllom énynövekedlse:
befektetetteszközök âtértékelésébôlkeletkezô értékhelyesbités elszâ-
m olâsa m iatt
A z értékelési tartalék éllom énycsök ken ése:
az értékhelyesbités csökkenésének elszâm olâsa m iatt
A m érleg szerinti eredm ény âllom énynövekedése:
az adott év m érleg szerintinyereségének elszdm olâsa
A m érleg szerintieredm lny âllom énycsökkenése:
az adott év m érleg szerintiveszteségének elszâm olâsa

4.3.1.A sajéttôke âllom énynövekedéseinek bem utatésa

a) A jegyzetttôke éllom énynövekedlse:

Tôkeem eléskiilsô tôkebevonâséval:ajegyzetttôkeem elésérekitlsô töke

bevonhatô a vâllalkozésba a létesitö okiratban m eghatârozott összegben,a
cégbirésâgibelegyzésnapjâval.A tökeem elésilyen m ôdjâra azonban csak
akkor van lehetôség,ha a korâbbitörzsbetétek,részvények értékétbetizet-
ték a tulajdonosok.
R észvénytârsasâgoknâl a tôkeem elés tön énhet zârtkörfi vagy nyllvânos
m ôdon.A zfljrészvények kibocsâtésakoranévérték éskibocsâtésiérték kö-

305 pedek'
 P énzùr ,lszâm m tel

zöttipozitiv kiilönbséget,az âzsiôta tôketartalékba kell elszâm olni,nem a

jegyzetttökébe.N évérték alattrészvénykibocsâlisnem lehetséges.
Tôkeem elés a jegyzetttôkén feliilisajéttôke terhére:ajegyzetttôke
em elésetörténhetajegyzetttôkén feliilisajâttöketerhére.M ind aszâm vite
litörvény,m ind a gazdaségitérsasigokrôlszôlô törvény m egfogalm azza a
jegyzetttökén (alaptôkén,törzstökén)felfilivagyonifedezettartalm it.A sa-
jéttôkeösszegecsökkentveajegyzetttökével,alekötötttartalékkalésazér-
tékelésitartalékkalm egadja ajegyzetttökén felïilivagyon összegét.
A tôkeem elésilyen m ôdjatehâta szabad töketartalékbölésszabad ered-
m énytxartalékbélhajthatd végre.A tôkeem eléstényétalétesitô okiratm ôdo-
sitésa,illetve a taggyiilési/közgyiilésihatérozatok tim asztjék alâ.A m eg-
em elttökétcsak a cégbejegyzésnapjévallehetkim utatni.
Jegyzetttökén feliilisajéttöketerhérelehetségesa dolgoz6irészvények,
iizletrészek kibocsâtâsa. K orlâtolt felelôsségl'i tirsasignâl a felem elt törzs-
tôke ls%o-âig terjedheta dolgozôiiizletrészek m értéke,ez részvénytafrsa-
sâgnâlszintén afelem eltjegyzetttôke l5% iig lehetséges,dearészvénytér-
saségnak kell fizetni a névérték legalébb 30% ât.
Részvénytârsasâgoknilajegyzetttôkén feliilitökeem elés sajétos esete
az,ha a részvényeketannak adjék,akia részvénytar
' sasignak nyûjtotthitel
visszakövetelésérsla részvények ellenében lem ond.
T ôkeem elés az étvéltoztathaté kötvények részvénnyé alakitésâval:
tôkeem elés a részvénytérsaségok esetében ûgy is történhet,hogy az étvél
toztathatô kötvényeketrészvénnyé alaldtjék.i tvéltoztathatô kötvények az
alaptôke feléig hozhatök forgalom ba.A kötvénytartozés csökkenését a tö-
keem elésrôl szélé cégbejegyzéssel egyidejûleg kell elszém olni, tehât a
jegyzetttöke növekedésévelegyidöben.

b) A jegyzett,de m ég be nem fizetetttôke éllom énynövekedése:

A lapitâskor,tôkeem eléskor a m ér bejegyzetq de tulajdonosok (tagok)

éltal be nem fizetet't tôkerész elszém olésa:m int az m ir az elôzöekben is
em litettiik,a gazdasâgi târsasâgokrél szôlô törvény értelm ében a véllalko-
zésoknak lehetöségûk van arra,hogy az alapitéskor,têkeem eléskor csak a
tôke egy részétfizessék m eg,a fennm aradô összegetm eghatérozottldôn be-
lûlkella vâllalkozésrendelkezésére bocsâtaniuk.A m ennyiben a cégbirôsâg
a jegyzetttökétm ir bejegyezte,a be nem fizetetttôkerészta Jegyzett,de
m ég be nem fizetettm érlegsoron kellkim utatni.
A jegyzett,dem ég benem fizetetttöke m egjelenésea szâm vitelben ket
tös.Egyrészta sajâttôke összegétcsökkenti,m ivelnem tekinthetô m fiködô

eerfek, 3O6
 4 Salât töke
-

tökének.A Jegyzett,debe nem fizetetttôkétnegativ elöjellelkellszerepel-

tetniajegyzetttökétkövetö m érlegsoron.M âsrészttulajdonképpen egy spe-
ciâlis,tulajdonosokkalszem beniköveteléstjelent,ezértkönyvviteliszem -
pontb6la követelések közöt't,a 3.szâm laosztilybanjelenik m eg.

c) A tôketartalék éllom énynövekedése:

A lnpftéskor, illetve tikeem ellqkor ézqiéként étvett eszkiiziik érték e:

részvénytérsasâgnâla részvények kibocsâtéskori,illetve tôkeem eléskoriér-
téke és névértéke pozltiv kùlönbségének elszém olésa.
Részvénytérsaségon kivfilivéllalkozésiform âk (am elyekctcégbirôségi
bejegyzésikötelezettslg terhel) esetében alapitéskor,tôkeem eléskortôke-
tartalékként(ajegyzésiérték ésanévérték kiilönbözeteként)véglegesen ét-
adotteszközök,pénzeszközök értéke növelia tôkeu rtalék összegét.
A szâm vitelitörvény rögzitia szïikséges dokum entum okatés köny velési
' idöpontokatis.Am ennyiben az cszköz (pénzbetétésnem pénzbelihozzâjâ-
'

i rulâsok)étvételea cégbejegyzéstm egelôzôen m egtörtént,akkora gazdasâ-

j gieseménybizonylataalétesitöokiratésannakmôdositisa,atöketartalék
j könyvelésének dâttzm aacégbejegyzésnapjâvalm egegyezik.Haapénzesz-
köz étvétele a cégbejegyzés idöpontjâig nem történik m eg,akkor az ese-
m ény bizonylat.a apénzeszköz befizetését,az âtadâstigazolô bizonylat,a tö-
ketartalék könyvelése pedig a pénzeszköz itvételének idôpontjâvalm eg-
egyezôen történik.

'
A zonvéllalkozâsoknil,aholcégbirôsâgibejegyzésikötelezettségnincs,ala-
pitéskor és tôkeem eléskor a töketartalék növekedését az ilyen cim en éG dott
eszközök âtvételévelegyidejûleg lehetelszém olni.A gazdasâgiesem ény bi-
i- zonylaà a létesitô oldrat,annak m ôdositésa,illetve a t'zggyiilésihatârozat.
. Jegyzett tôke leszéllftésa tôketartaléltkal szem ben: a gazdasâgi esem ény
bizonylaG m inden esetben a létesitô okirat,annak m ôdosii sao17letve a köz ''&
si,alapitôi,tag ''ésihatérozat.A könyvekben valô elsznfm olisidôpontja a cég-
biröségibejegyzésrekételezettvéllalkozriqok esetében acégbejegyzésidôpontja,
a bejegyzésrenem kihelezettvéllalkozâsoknilpedig az elsznfm oléslegkorébban
lgg/ilésihatérozatidöpontjâvalm egegyezöen törtém'k.
Term észetesen ajegyzetttöke csak a gazdasâgitârsasâgokrôlszôlô tör-
vényben rögzitettjegyzetttöke m inim um éig széllithaté 1e.
Szövetkezetiiizletrész bevonésa:a bevonâs m iattképzettfelnem oszt-
hatô vagyon összegét a tôketartalékba kellhelyezni.A gazdasâgi esem ény
bizonylata a bevonéstlgazolô dokum enttzm ,könyvvitelielszâm olâsa pedig
a cégbirôsâgibejegyzésnapjâvallehetséges.

-
3()g perfekl
 P énzligylszâm vitel

A lekötött tartalékböl a tôketartalékb a visszavezetett összeg: a

visszavezetés kozgyfilési,alapitéi,taggyiilésihatirozat alapjén,ebben az
esetben a hatérozatnapjâvalkellaz âllom ânyvâltoziströgziteni.V ezetöi
uo sitâs alapjân (példâula vâllalkozis sajâtelhatârozâsa alapjân képzett,a
kötelezettségek fedezetétjelentö lekötötttartalékotm egsziinteti),akönyve-
lést az ûzletiév végén célszerti elvégezni.
Jogszabély alapjén tôketartalék javéra étvet'teszközök értéke:az ese-
m énytalâtâm asztô bizonylataz âtvételt igazolô okm any,a köny vekben a nö-
vekedéstaz eszköz étvételének idöpontjâvalegyidejûleg kellelszâm olni.
A jogszabâly alapjân töketartalék javâra âw etteszközök jogcim e nem
foglalja m agâba a költségek ellentételezésére visszafizetésikötelezettség
nélkiil kapotteszközök jogcim etis.A jogszabâly alapjân tôketartalék ja-
véra âtvetteszközök értékét a tôkeG rtalék növekedéEekéntkellelszém olni.
A költségek ellentételezésére,visszafizetésikötelezettség nélkùlkapottesz-
közök értékétazonban egyéb bevételkéntkell elszâm olni.

d) A z eredm énytartalék éllom inynövekedése:

A z elôzô év m érleg szerintinyereségének étvezetése:az elözö évim érleg

szerintinyereségetaz elözö ùzletiév beszâm olôjânak m érlege alapjân kell
âtvezetni.A z elszâm olâsta könyvek nyitésâtkövetôen kellelvégezni,jel-
lem zôen januér l-jeiidôpontu l.
A z ellenôrzés,ölld lenûrzés hatésa;az vlltulözzések,önullrllôrzések ha-
tisâra bekövetkezettvâltozâs a nyereségetnöveli,akkor ez az ereflm énytar-
talék növekedését okozza.
o nellenörzés esetén az elszâm olâshoz hasznâlhatô bizonylataz önellen-
ôrzésijegyzôkönyv,az éllom inyvéltozésrögzitése ajegyzôkönyv aléirésé-
nak napjâvaljavasolt.H a azonban ellenôrzésrôlvan szô,akkora bizonyla-
tokataz APEH hatérozataijelentik éselszâm olâsukatalapvetöen ajogerôre
em elkedésnapjâvalkellm egtenni.H a azonban a m érlegkészités idöszakâ-
ban vâlik ism ertté,jogerössé a m érleggellezârtidôszakra vonatkozôan az
ellenôrzés eredm énye, akkor ennek hatését m ég a m érleggel lezirt évre el
kellszâm olni.
Jegyzett tôke leszéllitésa az eredm énytartalék javéra: a gazdasâgi
esem ényt a létesitö okirat,annak m ôdositâsa,illet've a közgytilési,alapitôi,
tagg/ilésihatérozattâm asztjaalâ.A könyvekben valb elszém olâsidôpontja
acégbirôsâgibejegyzésrekötelezettvâllalkozâsok esetében a cégbejegyzés
idôpontja,abejegyzésrenem kotelezettvâllalkozésoknâlpedig azelszâm o-
lâslegkorâbban a taggyiilésihatérozatidöpontjévalm egegyezöen történik.

perfekf 308
 4.Sajâtt6ke

Term észetesen ajegyzetttöke csak a gazdasâgitsrsasâgokrélszblô tör-

vthlybelllögzitdtjegyzetttfske m iuiuluulâ
'ig szl
ullithatô le.
V eszteség m iatti negativ eredm énytartalék ellentételezése: a halm o-
zottveszteségetjelentö negativ eredm énytartalék negativ egyenlegc kom -
penzélhatô a szabad tôketartalék felhasznélâséval.E z csak olyan m értékben
lehetséges,hogy a töketartalék nevâljon negativ egyenlel vé.A töketarta-
1ék felhasznélâsa az eredm énytartalék javâra olyan összegben történhet
m eg,hogy az eredm énytartalék ennek hatésâra legfeljebb nulla legyen.
A könyvelés idôpontja a közgyl '
ilési,az alapit6i,a taggyïilésihatârozat
napjivalegyezik m eg.
G azdaségitérsaségok tulajdonosénéla pétbefizetések visszakapott
összege:avéllalkozâsok atârsaségiszerzödésben feljogosithatjâk ataggyu ''-
léstarra,hogy a veszteségek fedezetére pôtbefizetésikötelezettségetirjon
elö a G gok szâm âra.A pétbefizetéseket a tag aki/am ely szintén vâllalko
zâs a sajâthalm ozotteredm ényébôl,tehâtaz eredm énytartalékâbôlbizto-
sitja,igy a betizetettösszeg az eredm énytartalékâtcsökkenti.Am ikorapôt-
betizetés vlsszatizetésére sor keriil, a vlsszakapot- összeget a tag köny vel-
ben term észetesen az eredm énytartalék javâra kellelszâm olni.
A gazdasâgi esem ény bizonylata a pénzm ozgést igazolô dokum entum
(bankijôviirâsiértesités),a könyvekben pedig a pénzm ozgâssalegyidejû-
1 leg kell rögziteniaz esem ényt .

L ekötötttartalék visszavezetése az eredm énytartalékba:a szâm vitell

törvény elöirja azokata tételeket,am elyeketaz eredm énytartalékbôlitkell
vezetnia lekötötttartalék m érlegsorba.A m ennyiben a lekötés m âr nem in
dokolt,akkoraztaz eredm ényurtalékjavâra vissza kellvezetni.
- H a közgytilési,atapitéi,taggytk'lésihatérozat vagy vezetôiutasftés alap
jân történik alekihésm egsziintetése,akkoraz âllom ânyvéltozâstvagy aha-
térozatnapjâval,vagy az iizletiév végén kellrögziteni(példâula vâllalko-
zéssajételhatârozâsaalapjân képzet't,akötelezettségek fedezetétjelentö le-
kötötttartalékotm egszfm teti).
Jogszabâly alapjén az eredm énytartalékba helyezett eszközök értl-
k k e:az esem énytalétém asztô bizonylat az étvételt igazolô okm âny,a köny-
vekben az eredm énytartalék növekedésétaz eszköz étvételének idôpontjâ-
valegyidejûleg kellelszâm olni.
't'
gt
:'
#

e) A lekötöt'ttartalék éllom énynövekedése:

L ekötött tartalêk képzése credm én ytartalêk,tôketartalék terhére:a t('5-

ketal alékbôlcsak akkora összeg köthetö 1e,am ellyela tôketartalék nem vâ-

309 eerfek'
 P énzlir a Jzl- vf/cf

1ik negativ egyenlegûvé.A m ennyiben negativ lenne az egyenlege,az ered-

m énytartalékbôlkellfvdrznia ftuuullatadts összeget.
L ekötötttartalékn ak !:-11 m lnôsitenl a tôketartalékbôl:
szövetkezetnéla felnem oszthatô vagyon értékét,
am âsjogszabélyok alapjân,illetve avâllalkozissajâtdöntésealapjân
lekötött kötelezettségek fedezetétjelentö trtalékot.
A z eretim énytartalék terhére a lekötéseket akkor is el kell szâm olni,ha
ettölnegativ egyenlege keletkezik vagy az tovâbb nô.Jogszabâlyielôirâsok
esetén akkorisvégrekellhaju niaz étvezetéseketa lekötötttartalékba,haa
lekötés elôttiszabad eredm énytartalék erre nem nyfllt fedezetetvagy egyél-
t-alén nem volt szabad eredm énytartalék.
A z eredm énytartalékbôla következö tételeketkelllekötöttnek m inösite-
niés étvezetnia lekötötttarlalékok közé:
a visszavâsârolt sajât részvények,ïizletrészek névérlfkét, illetve a
visszavâsârlâskoriértékét,ha ez az utôbbla m agasabb,
az alapitâs-étszervezésaktivâltértékének,llletve a kisérletifejlesztés
aktlvâltértékének a m ég le nem irt(nettô)értékét,
az aktiv idöbelielhatirolâskéntelszâm oltnem realizâltirfolyam vesz-
teség és az erre képzettcéltartalék kûlönbözetének összegét,
âtalakulâsesetén ajogut6dnâla vagyon felértékelése,illetve az egy
szeres könm rvitelrôla kettös köny vvltelre vald ittérés m iattm ég tize-
tendô térsasâgiadénak m egfelelö összeget,
a lekötendô töketartalékot,ha a lekötésre a töketartalék pozitiv egyen-
lege nem nytkjtfedezetet,. . 1
agazdasigitérsasâgt'ulaldonosânâl(taggénél)aveszteség fedezetére
am egszavazott,deazûzletiév fordulônapjâigm égnem teljesitett fi
zetendô pétbetizetés összegpt,
m ésjogszabély alapjân,illetve a véllalkozéssajâtelhatérozâsa alapjân
lekötött kötelezettségek fedezetétjelentö vagy Eajétcéljaitszolgâlô
i rtalékot.
L ekötött tartalék képzése veszteség fedezetére k ap ottp 6tb efizetések
m iatt:a kapottpôtbefizetések összege szlntén lekötötttartaléknak m inösïil,
m ivela pôtbefizetés nem m inösïiltökejuttatésnak.Ezterösitia gazdasâgi
târsasâgokrôl szôlô tön rény elöirésa, am ely szerint a térsaség m egszûnése
esetén elöször a veszteség fedezetére kapottpôtbetizctéseket kell visszafi-
zetni.Ebbôlkövetkezöen indokolttehât,hogy a pôtbegizetések összegétle
kötötttarG léknak m inösitse a szâm vltelitölw ény.
érdem esm egfontolniésa szâm vitelipolltikâban rögzitenia lekötöt-ttar
talékba '
Jttvezd ett tételek elszz
'm olâ
's2
'nak, illetve az elszé
'm olâsok ellenör
zésének gyakorisâgât.Javasolt,hogy a szém vitelipolitlkâban sziilessen er-

poaekt 3 10
 4 Salâtfg/cc

rô1 döntés.A lekötends tételek közûl a legtöbbet elegendô évente,legké-

söbb az uzletiév végén elszn'm olni.A pôtbefizetéseketa pénzùgyirendezés-
korkellelszém olnia lekötötttartalék részeként.A jogszabély,illetveavâl-
lalkozâssajâtelhatérozésaalapjân lekötötttételeketpedig az illetékesszerv
hatérozatinak napjivalérdem eselszâm olni.
A lekötések hatésâra a sajâttôke szerkezete étrendezôdik,összege azon-
ban nem véltozik.

. /) A z értékelésitartalék éllom énynövekedése:

B efektetett eszközök étértékelésébt;l keletkezô értékhelyesbités elszé-

m olésa:értékhelyesbitéstaz eszköz oldalon,értékelésitartalékot az érték-
l helyesbitésselm egegyezô összegben a forrés oldalon akkorlehetldm utat-
'

ni,haaz adotteszközm érlegkészitéskoripiaciértéketartôsan ésjelentôsen

p m eghaladja a tenren felùliértékcsökkenés visszairisa utânikönyv szerinti
értékét.E bben az esetben a visszairésutânikönyv szerintiérték ésa placiér-
ték kiilönbsége lesz az értékhelyesbités,értékelésitartalék összege.
T erm észetesen a piaci értékelésbe bevont eszközökrôl is analittkus nyil-
vâni rtéstkellvezetni,és leltérba kellvelm iezeketaz eszközöket.A z analiti-
kânak,leltârnak tartalm nznia kellaz egyedieszköz piaciértékét,könyv sze-
rintiértékét,az elszim oltértékhelyesbitést.A z értékeléstm inden iizletiév vé-
gén elkell végeznie a villalkozâsnak,ha é1 a piaci értéken történô értékelési
lehetôséggd .A z értékelésvonatkozisinapja az iizletiév fordulônapja.
A z értélkhelyesbités szâm itâséhoz alapul szolgâlô kbnyv szerintl érték
m eghatârozâsa a következô m ôdon történik:

Bekeriilési(bnzttö)érték
-
T el'v szerintl értékcsökkenés elszâm olt összegei
T en ren felùli értékcsökkenés elszâm olt összegei
+ T erven felûli értékcsökkenés visszairt összegei
A ktuâlis könyv szerintiérték

A z aktuâlls könyv szerintiértéketkellviszonyiG nia piaciértékhez,de a

kettö közötti kiilönbség m ég nem feltétlenïiljelenti az értékhelyesbités
összegét is. H a a terven feliili értékcsökkenésböl m ég van vissza nem irt
összeg,akkor eztvissza kellirniés az igy kapottérték lesz az értékhelyesbi
tésszém itésénak alapjéulszolgâlökönyvszerintiérték.H aapiaciérték m ég
m indig jelentösen m agasabb az elözoekben kiszn'm itottkonyv szerintiér-
téknél,akkorkiilönbségiik m éraz értékhelyesbitéstjelenti.

3 11 perfek.
 P énzugyiszâm m tel

H a a következô ûzletiév végén,a m érlegkészités idöszakâban a fentiek

szerint szém itott értékhelyesbités összegétfljbôlm eghatârozzâk és ennek
összege m eghaladja az elözö éviértékhelyesbités összegét,akkora kûlön-
bözettelaz értékhelyesbités összegét az értékelési tartalékkal szem ben nö
velnikell.

g) A m érleg szerintieredm ény éllom énynövekedése:

A z adot't év m érleg szerintinyereséglnek elszém olésa:az adottéviered-

m ény közvetett vagy közvetlen m ôdon történö m eghatirozâsa m uu that
nyereséget vagy veszteséget.
A közvetlen m ôdszerrel a nyereség flgy szâm ithatô. hogy a vâllalkozâs
zârô sajâttökéjétösszevetjiik anyitô sajâttôkéjével.Am ennyiben azârô sa-
jâttökenagyobb anyit6 sajâttôkénél,akkorazadottidöszakravonatkoz6an
nyereség keletkezett.
A közvetettm 6dszer alkalm azisâval,azaz az ereclm énykim uà tis készitésé-
vel a nyereség az egyes eredm énykategôriâk erefim ényébôl leolvashatô.H a a
zérlatilépésekre is gcndollm k,akkor az adot'tidöszaltieredm ényta 493.A dô-
zotteredm ény elszém olésiszém laegyenlegeism egm uitja.A szim laegyenle-
ge (K)egyenlege nyereségetjelent.

4.3.2.A sajéttôke âllom ânycsökkenéseinek bem utatâsa

a) A jegyzetttôke éllom ânycsökkenése:

A tôkeleszâllitâsrôltaggpslési/közg/ilésihatirozatban kelldönteni.M eg
kellneveznia leszillitiscéljât,indokét,am elyek a következök lehetnek'
.
tökekivonâs,
veszteség rendezésea
sajittôke m âselem einek növelése.
A töke leszéllitâsénak szândékâtközzé kelltennia hitelezök védelm e & -
dekében,és fe1kellhivnia figyelm flket,hogy követeléseiket 30 napon beliil
jelentsék be.
Tôkekivonés tulajdonosok (tagok) kivélésa m iatt: a tökekivonissal
történô tökeleszâllitàs a létesitö okiratban m eghatârozott összegben történ-
het.A kivonâsra keliilö tôke összegét az alapitôkkal szem bcni kötelezett-
ségkéntkellelöirni,de csak akkor,ha a tökeleszâllitéscégbirôsâgibejegy-
zése m egtörtént.A tulajdonosoknak (tagoknak)ténylegesen âtadotteszkö-

perfekg ? 12
 4.Sq âtfto c

zök könyv szerinti êrtékét a könyvekbôl ki kell vezetni, piaci értékét az

èrtékesités szabàlyaiszerm tkell elszàm olnl.
T ôkeleszéllftâs veszteség rendezése m iatt:am ennyiben a tökeleszâlli-
- tâs indoka a veszteség rendezése,term észetesen figyelem be kell venni az
egyesvâllalkozésifonnékra vonatkozô tôkem inim um ot,am ely a1é ajegy-
.
zetttöke nem csökkenthetö.
T ôkeleszéllités sajét részvény,iizletrlsz bevonéséval:ha a vâllalko
zâs a töke leszâllitésârôlhatârozott,akkorm inden esetben elsökénta vissza-
-
vâsâroltsajâtrészvényeit,iizletrészeitkellbevonnla.A bevonis a létesitô
okiratban m eghatârozottösszegben,a cégbirôsâgibejegyzésnapjâvalszâ-
* m olhatô ela könyvekben.A tôke csökkenésétnévértéken kellelszâm olni,a
* vlsszavâséroltsajâtrészvények,ïizletrészek értékétkönyv szerintiértéken
kikellvezetnia könyvekbôl.
Tôkeleszéllitésa sajéttôke m âselem eivelszem ben:am ennyiben a tôke-
leszâllitisa sajâttökem éselem eivelszem ben történik,akkoraleszéllitâsatô-
ketartalék és az eredm énytazlalék javH hajthat6 végre.A tökeleszâllitésb1-
zonylatla létesitö okiratm ôdositisa,illetve a tgg/ilési/közgyfilésihatiroza-
- tok,de atôkevéltozésitcsak a cégbejegyzésnapjâvallehetkim utatni.

* b) A tôketartalék éllom énycsökkenése:

Jegyzetttôke em elése tôketartalék terhére:a tôkeem elés csak a szabad,le

nem kötot'ttôketartalékbôlhajthatô végre.A gazdaségiesem ény bizonylata
a létesitô okiratés annak m ôdositisa,illetve a közgyfilési,az alapitéi,a tag-
gyt
hlésihatérozat.A könyvekben valô elszém olés idöpontja a cégbirôsâgi
1 bejegyzésrekötelezettvéllalkozisokesetébenacégbejegyzésidöpontja,a
! ejegyzésrenem kötelezettvéllalkozésoknélpedig azelszém olâslegkoréb
1 banVteszteség
agg/ lésmihiatârozatldö pontjâvalme gegyezö en tört
én ik.
atti negativ eredm énytartalék ellentételezésére felh asz-
$ nélt töketartalék:ha a vâllalkozâshalm ozotteredm énye veszteséges,ak-
kor az eredm énytartalék negativ egyenlegetm utat.E zt a negativ egyenleget
lehetkom penzâlnla szâm vitelitörvény értehnében flgy,hogy a szabad töke-
tartalék felhasznélâsra keriilaz eredm ényG rtalékjavéra.A töketartalék fe1
hasznâlâsa csak addig lehetséges, hogy a töketartalék ne vâllon negativ
egyenlegûvé.A tökctartalék olyan m értékben hasznélhatô fe1az eredm ény-
tartalék negativ összegének ellentételezésére, hogy az eredm énytartalék
egyenlege m axim um nulla legyen.
A kony velès ldöpontla a közgyûlésl, az alapitôl, a taggyiilésl hatârozat
napjévalegyezik m eg.

3 13 perfek'
 P énzùg viszâm m tel

Jegyzetttôke leszâllitésa tôketartalék egyidejïikivonéséval:tulajdo-

nosok (tagok)kivilâEa esetén ajegyzetttökecsökkenésem ellettatôketarta-
1ék összege is csökkenhet,ha az étadott eszköz értéke m agasabb a tôkerész
névértékénél.H a a têkeG rtalék nem elegendö a névérték és az eszközérték
kiilönbségének fedezésére,akkor a fennm aradö összeggelaz eredm énytar-
talékotkellcsökkenteni.
A gazdasâgiesem ény bizonylata a létesitö okiratés annak m ôdositâsa,i1-
letveaközgytilési,az alapitéi,atagg/ lésihatérozat.A könyvekben valô el-
szâm olâsidöpontjaa cégbirésâgibejegyzésrekötelezettvâllalkozâsok ese-
tében a cégbejegyzés idôpontja,a bejegyzésre nem kötelezettvâllalkozâ-
soknâlpedig az elszâm olâs legkorâbban taggyiilésihatirozatidöpontjéval
m egegyezôen történik.
L eköti
ittta rt
a l
ék b aétvezetettöss ze
g :a s
zâmv iteli
törvé ny rendelkez
ik
arrôl,hogy a töketartalékbôlm itkelllekötni,am ely lekötötttételeketâtkell
1
vezetnia lekötöttG rtalékba.H a a lekötés indoka m egszûnik,akkor a m egfe-
lelö összegetvlssza kellvezetnia tôketartalékba.A m ennyiben a lekötésre a ,
töketartalék pozitiv összegenem nyu'jtfedezetet,akkoranem fedezettlekö-
tést az ereflm énytartalék terhére kell elvégezni.
Haalekötésrôlaközgyu
-lési,alapit6i,txaggyt
k'lésihatérozatszôl(példâula
nem forgalomképeseszközölcrölszôlô döntések),akkorazâllomânyvilto- 1
zâsta hatârozatnapjivalkellelszâm olni.Vezetöiutasités alapjân lekötött '
tételek elszém olését(példéulavâllalkozissalételhatérozésaalapjén aköte-
lezettségek fedezetére képzettlekötötttartalékot)azûzletiév végén célsze-
14 elvégezni.
Jogszabély alapjén tôketartalék terhére étadot't eszközök: az ese-
m énytalâtâm aszt6 bizonylataz âtvételtigazolô okm âny,a könyvekben a tö-
ketartalék csökkenésétaz eszköz âtvételének idôpontjâvalegyidejûleg kell
elszâm olni.
A költségek ellentételezésére vlsszafizetésl kötelezettség nélkiil ât-
adott eszközöket nem a töketartalék terhére kell elszém olni,hanem egyéb j
râforditâsként.

c) A z eredm énytartalék éllom énycsökkenése:

A z elôzô év m lrleg szerinti veszteségének étvezetése: az elözö ûzletl év

m érleg szerintiveszteségét az eredm énytartalékba kell âtvezetni.A gazda-
sâgiesem ény bizonylata az elözö ûzletiév elfogadottm érlege.A könyvvlte-
lielszém olâstanyitâstkovetöen kellelvégezni,l'ellem zöenl'anuâr l-jelldö-
ponttal.

perfekt 3 14
 4.Salâtfl/cc
-

A z ellenôrzés,önellenôrzés hatésa:am ennyiben az ellenörzések,önel-

lenörzések következtében a villalkozési eredm ény csökken,am i az ered-
m énytartalék csökkenésétisjelenti.A zönellenörzésnélaz esem ény bizony-
lata azönellenörzésijegyzökönyv,elszâm olisapedk ajegyzökönyv alâirâ-
sakor javasolt. Ellenôrzéskor a bizonylatok az A PEH hatârozatai, az
elszâm olâstajogeröre em elkedésnapjâvalkellm egtenni.
Jegyzetttôke em elése:az eredm énytartalék terhére történö jegyzetttô-
keem eléstcsak a szabad,le nem kötöt'teredm énytartalékbôllehetvégrehaj-
tani.A gazdasâgiesem ény bizonylata a létesitö okiratés annak m ôdositâsa,
illetve a közgyt
'ilési,az alapitôi,a taggyûlésihatârozat.A könyvekben valô
- elszém olâs idöpontja a cégbirôségi bejegyzésre kötelezett vâllalkozisok
esetében acégbejegyzésidöpontja,abejegyzésrenem kötelezettvâllalkozâ-
soknilpedig az elszâm olâs legkorébban taggyûlésihatérozatidôpontjâval
m egegyezöen történik .
L ekötött tartalékba étvezetet'tösszeg:az eredm énytartalékbôla szâm -
viteli törvény m eghatârozott tételeket lekötöttnek m m ösit és azokat ét kell
sorolni a lekötött tartalékok közé.A lekötött tartalék növekedésétaz ered-
m énytartalékkalszem ben akkor is elkellszém olni,ha em iattaz eredm ény-
tartalék egyenlege negativ lesz vagy a negativ egyenlege tovébb nö.A lekö-
téstaz eredm énytartalék terhére kellelvégezniarra az összegre is,am elyre a
tôketartalék pozitiv összege nem nyu-jtfedezetet.
Haalekihéstközgyfilési,alapitöi,àggyfilésihatérozatalapjénkellvégrehaj-
fmni(példiulpôtbeflzetések),akkorahatârozatnapjévalkellazâllom ényvâlto-
zJustrogziterli,lla vibzontvezdôiutasitl
usalapji
.rltörtélIik a lekötés (példé
'ula
véllalkozâssajâtelhatérozisa alapjân akötelezettségek fedezetére lekötötttear-
-
Glékotképez),a könyveléstaziizletiév végén célszertielvégezni.
G azdaségitérsaségok tulajdonosénéla pötbefl -zetések összege:m ivel
apôtbefizetéseketa gazdaségitérsasâg t'ulajdonosa(tagja)a sajâthalm ozott
eredm ényéböl (tehât az eredm énytzartalékâbél) biztositja,igy a befizetett
összeg az eredm énytartalékâtcsökkenti.A gazdasâglesem ény bizonylata a
.
pénzm ozgâstigazolô dokum entum (bankiterhelésiértesitéslsakönyvekben
*
-
pedig apénzm ozgéssalegyidejûleg kellrögziteniaz esem ényt.
H aazonban agazdasâgitârsasâgtulajdonosânâl(tagjânâl)aveszteség fe-
dezetérc történö pôtbetizetés pénzïigyirendezése a m érleg fordulönapjâig
nem történt m eg, de ezt az illetékes testùlet m egszavazta, akkor az ered-
t m énytartalék csökkenésételkellszarm olni.A z elszim olâsta hatârozatalap-
jân legkésöbb az flzletiév fordulônapjâra kellm egtenni,hiszen ez lekötött
, tartaléknak m inôsûl és igy étkellvezetnia lekötötttartalék m érlegsorba.
Jegyzetttôke leszâllitâsa eredm énytartalék egyidejïikivonâséval:tu-
a
lajdonosok (tagok)kivélisa esetén ajegyzet'ttôke csökkenése m elletta tö-

3 15 pedeki
 P énzugylszâm vltel

ketartalék összege is csökkenhet,ha az étadotteszköz értéke m agasabb a tö-

kerész névén ékénél.H a a töketan alék nem elegendö a névén ék és az esz-
közérték kiilönbségének fedezésére, akkor az eredm énytartalékot kell
csökkentenia fennm aradô összeggel.
A gazdasâgiesem ény bizonylata a létesitô okiratés annak m ôdositésa,il-
letve a közgyfilési,az alapitôi,a taggytilésihatérozat.A könyvekben valô e1-
szâm olâsidôpontja a cégbirésâgibejegyzésrekötelezettvâllalkozésok ese-
tében a cégbejegyzés idôpontja,a bejegyzésre nem kötelezettvâllalkozâ-
qoknâlpedîg azelszém olâslegkorébban ataggytiléqîhatârozatidôpontjâval
m egegyezôen történik.
Jogszabély alapjén eredm énytartalék terhére étadott eszközök:az
esem énytalâtâm asztô bizonylat az étvételt igazolô okm âny,a könyvekben
az eredm énytartalék csökkenésétazeszköz étadisânak idôpontjâvalegyide-
jûleg kellelszâm olni
E redm lnytartallk iglnybevétele osztaléltra,rlszesedésre,kam atozé
részvény kam atéra: am ennyiben az eredm énytartalék pozitiv egyenlegû,
akkor a pozitiv összeg erejéig az adôzottereflm ény ldegészithetö az ered-
m énytartetlék terhére oszk lék,részesedés éskam atozô részvény kam aténak
fizetésére.Ennek a feltétele azonban az,hogy az igénybevételtkövetôen a
lekötötttartalékkalésazértékelésitartalékkalcsökkentettsajittökeösszege
m eghaladja ajegyzetttôke összegét.
A gazdasâgiesem ény blzonylaG a közgyiilési,alapitél,taggytilésihaté-
rozat,könyvelésére az ûzleti év végén keriil sor.

A z osztaléltfizetésilahet6ség m egéllapitésa

A z osztalék legâlt lânosabb értelem ben a vâllalkozés târgyéviadôzottered-

m ényének és m egfelelö feltételek teljesiilése esetén az elôzô idöszakok
halm ozottnyereségének,illetve ezek m eghatârozottrészének a ttzlajdono-
sok (tagok)közöttifelosztisa.
A gazdasigitârsasâgokrölszölô törvény szerintkorlitoltfelelôsségû târ
sasâgesetében azosztalék kitizetésérôlaziigyvezetôjavaslatéraataggytilés
hatérozhata szém vitelitörvény szerintlbeszim olé elfogadâsâvalegyidejû-
leg.Részvénytérsaségnél az igazgatôsâgnak a felikgyelö blzottsig éltaljô-
vâhagyottjavaslatéra aközgyiiléshatéroz az osztalék kifizetéséröl.A ha-
târozathozatal ebben az esetben is a szâm viteli törvény szerintibeszâm olô
elfogadésâvalegyidôben lehetséges.N em tizethetö osztalék e törvény értel
m ében,ha ennek következtében a sajittôkea szâm vitelijogszabâlyok sze-
rintszâm itottm ôdon nem él'né elatérsasâg alaptôkéjét,jegyzetttökéjét.

eerfekl 3 16
 4 Salâtltg'
/ce

7.,1 m tiködôrtto e m eghatârozâsa

Elsö lépéskéntm eg kellhatârozniatervezettosztalék alapjât,a véllalkozés

m tiködô tôkéjét.Ennek kiszâm itâsa akövetkezôképpen történik:
Jegyzett tôke
Jegyzett,de m ég be nem fizetetttôke
V isszavésàroltsajétrészvény,ûzletrész névértéken
M ïiködö tôke

H a az osztaléktizetés tervezett m értéke példâul 20% , akkor a m ûködö

tôke zo% -ajelentia tervezettoszG léktizetésösszegét.
A szâm vitelitörvény elôirésaiszerintazonban osztalékfizetésikorlâtok-
kalkell szém olni:a térgyéviadôzotteredm ény akkor fizethetô kioszu lék-
ként,részesedésként,a kam atozô részvény tulajdonosénak kam atként,ha a
lekötötttartalékkalésazértékelésitartalékkalcsökkentet'tsajâttökeösszege
az osztalék,részesedés,kam atozö részvény kam aténak kifizetése utân sem
csökken ajegyzetttöke alâ.

2.,4 korrigâltsajâtfJ'
/œ és c-jeg-pze//tëke viu gâlata

A m âsodik lépéstehâtakorrigâltsajéttökekiszâm itâsaésajegyzetttôkével

történö összevetlse:

Jegyzett tôke
Jegyzett,de m ég be nem tizetetttôke
T öketartalék
E redm énytartalék
L ekötött tartalék
Vrtékelésitartalék
A dôzott eredm ény
Sajâttlbrke az ad6zotteredm énnyel
L ekötött tartalék
értékelésitartalék
K orrigâltsajât/J/cC

O sztalék fizethetô tehâtabban az esetben,haakorrigâltsajâttökeössze

gem eghaladjaajegyzetttôkeösszegét.A fizethetô osztalék akorngâltsajit
tôke ésajegyzetttoke kulönbsége,azaz akorrlgâltsagâttôke az osztalékti-
zetéshatéséra nem csökkenhetajegyzetttöke alé.

3 17 eerfe1
 P énzugyiszâm vltel

3.adz eredm énytartalékfelhasznâlàsânak lehetësége

H arm adik lépés az ered-xalnytartalék felhasznâlâsénak lehetôsége.A szém -

vitelitörvény értelm ében a véllalkozésnak a kitizethetô osztalék összegé-
nek növelése érdekében lehetösége van az adézotteredm énytkiegésziteni
az eredm énytartalékkal.A z adôzotteredm ény kiegészitéséhez csak szabad,
le nem kötötteredm ènyG rtalék hasznélhatô fe1és csak akkor,ha az igénybe-
vételutén a lekötöttG rtalélckalésaz értlkelésitartalékkalcsökkentettsajât
tökeösszegem eghaladjaajegyzetttôkeösszegét.A lekötötttartalék értéké-
nek m eghatirozâsa utân az eredm ényt rtalék m ér csak szabad credm énytar-
talékotjelent.
A szém itésnâlterm észetesen tigyelem be kellvennlazt1s,hogy m axim é-
lisan csak annyi osztalék tizethetö, am elm yire az adôzott eredm ény és az
eredm énytartalék fedezetet ad.

A dôzott eredm ény

+ E redm én alék
O sztalékfizetésre m axlm âlisan rendelkezésre él1ô eredm ény

A târsaségiés osztalékadô törvény egyrészt az adéalap-korrekci6s téte-

lek között hivatkozik az oszt lékra, m ésrészt az osztalékadôra vonatkozô
rendelkezések közöttfogalm azza m eg,hogy e szem pontbôlm im inôsiilosz-
taléknak (térsasâgiésosztalékadô törvény 27.j (11)bekezdése).
A kitszetett osztalék adôzâsi vonatk ozâsairôl a târsaségi és osztalék -
adö törvény 27.j-a,illetvea szem élyijövedelem adô törvény 66.j-aren-
delkezik .
A z eredm énytartalék vâltozésénak elöfordulnak olyan esetei,am elyeket
nem kellkönyvelnl,csak a m érlegben keriilnek rendezésre:
ha a véllalkozâs a könyvvezetésében forintrôldevlzâra,illetve devizâ-
r(5lforintra âttér,alckor az âttérés elöt'tim érlegben szereplô adatok ét-
szâm itisa sorân az âttérés napjâra vonatkozô kûlön m érlegben az ât-
szâm itâsi kûlönbözet negativ egyenlegévelcsökkentenikell az ered-
m énytartalékot;
ha âtalakuléskar az étalakulô gazdasâgltârsasâg vagyona âtértékelés-
re keriilésaz ësszevontâtértékelésikiilönbözetnegativ,ez aztjelenti,
hogy a vagyon összességében leértékelésre keriilt.Ebben az esetben a
kiilönbözettel a töketartalék pozitiv összegét m eghaladôan az ered-
m énytartalékot kellcsökkenteni.

eerfekt 3 18
 4.Salât ll/ce
-

d) A lekötötttartalék éllom énycsökkenése:

A sajéttökeéllom énynövekedéseiközöt'tbem utatâsra keo ltek azok az ele-

m ek,am elyeketa szim vitelitörvény szerintlekötötttételeknek kellm inôsi-
teni,illetvecsoportositottuk ejogcim eketaszerint,hogy eredm énytartalék-
kal,tôkeu rtalékkalvagy pénzeszközzel szem ben keriilnek-e lekötésre.
A lekötötttartalékotm eg kellsziintetni,illetve összegétcsökkentenikell
azzal a G rtalékkal szem ben, am ellyel szem ben képezték ha a lekötés
okaim egszûnnek.Ebbôlkövetkezôen a lekötöt'ttartalékotm eg kellsziintet-
ni,annak értékét csökkentenikell:
a töketartalékkalszem ben,ha a szövetkezetife1nem oszthatô vagyon
értéke vâltozlk,
a töketartalékkalszem ben,ha am âsjogszabélyikötelezettség a tarta-
lékképzésre vonatkozôan m egsztinik,illetve,ha a vâllalkozés a sajét
döntése alapjén lekötött kötelezettségek fedezetétjelentô tartalé-
kot m egsziinteti,
az eredm énytartalékkal szem ben,ha a visszavâsârolt sajât részvé-
nyek,ïizletrészek értékesitésre,bevonésra keo lnek,
az eredm énytartalékkal szem ben,ha az alapitâs-âtszervezés aktivâlt
értéke,illetvea kisérletifejlesztésaktivâltértékenm ortizâlôdik,vagy
a könyvekbôlkivezetésre keriil,
eredm énytartalékkal szem ben,ha az aktiv idôbeli elhatârolâsként el
szâm oltnem reallzéltérfolyam veszteség és az erre képzettcéltartalék
kiilönbözetének összege csökken vagy m egszûnlk,
az eredm énytartaléltkalszem ben a gazdasâgitérsasâg tulajdonosânil
(tagjânâl)aveszteség fedezetére am egszavazott,deaziizletiév for-
dulônapjâig m ég nem teljesitett fizetendôpétbefizetésösszege,am i-
kor a pôtbefizetés pénziigyirendezésére sor kerizl,
az eredm énytartalékkal szem ben,ha m és jogszabâlyi kötelezettség
m egszûnl'k,illetveavâllalkozâsa sajételhatârozâsaalapjân lekötött
kötelezettségek fedezetétjelentô vagy sajétcéljaitszolgélé tartalé-
kot m egszïinteti.
A kapottpôtbefizetés összegéta pénzùgyirendezéskor lekötötttartalék
nak kell m lnôsiteni a pénzeszközökkel szem ben. A m ikor a pôtbefizetés
visszatizetése m egt:rténik, a lekötött tartalék összege a visszafizetett
összegnek m egfelelôzn a pénzeszközökkel szem ben csökken.

3 19 perfek'
 P énzùgylszâm m tel

e) A z értékelésitartalék éllom énycsökkenése:

A z értélkhelyesbités csökkenlsének elszém olésa: am elm yiben az iizleti év

végén a 4.3.1 pontban szâm itottértékhelyesbités összege kevesebb az elözö évi
értékhelyesbités összegénél,akkora kiilönbözettelcsökkentenikellaz értékhe-
lyesbitésösszegétazértékelésitaltalélckalszem ben legfeljebb azelôzôiizletiév
m érlegfordulônapjén kim utatotthalm ozottértékhelyesbitésösszegéig.
H a az év végi értékelés aztm utatja,hogy a piaciérték alacsonyabb a
könyv szerintiértéknél,akkor az elszâm oltértékhelyesbitéstm eg kellszûn-
tetni,akönyv szerintlértéketpedig terven felïiliértékcsökkenés(értékvesz
tés)elszâm olâsâvalkellapiaciértékre csökkentenl.
A m ennylben az eszköz az éllom inybôl,a könyvekbölkivezetésre keriil,
flgy a hozzé kapcsolôdéan elszâm olt értékhelyesbités összegétis m eg kell
szûntetni az értékelési tartalékkal szem ben.

. /) A m érleg szerintieredm ény éllom énycsökkenése:

A z adott év m érleg szerintiveszteségének elszém olésa:az adottéviered-

m ény közvetett vagy közvetlen m ôdon történô m eghatérozésa m uG that
nyereséget vagy veszteséget.
A közvetlen m 6dszerrel a veszteség ûgy szâm ithato,hogy a véllalkozâs
zârô sajâttökéjétösszevetjiik anyité salâttôkéjével.A m elm yiben azâré sa
jit töke kisebb a Ilyitô sajâttôkénél,akkor veszteség keletkezettaz adott
idôszakra vonatkozôan .
A közvetettm 6dszer alkalm azâsâval,azaz az eredm énykim utatâs készi-
tésévelaveszteség az egyeseredm énykategôliik szintjén leolvashatô.H aa
zârlati lépésekre is gondolunk, akkor az adott idöszaki eredm ényt a 493.
A dôzott eredm ény elszâm olési szém la egyenlege is m egm utatla.A szém la
egyenlege (T)egyenlege veszteségetjelent.

4.4.A sajéttôke fôkönyvielszém olâsa

A sajéttökéhez kapcsolédô valam ennylâllom ânm râltozéströgziteniszïik-
séges analltikus és fökönm ri szinten is.E lsôként a fökönyvi elszâm olés ke-
1-111bem utatésra a szâm laszâm ok,m ajd a szém laösszefdggések ism ertetésé-
vel.A z egyeséllom ényvâltozâsok a sajéttöke több elem étistartalm azzâk.
A z ism étlések elkeriilése végett az esem ényeket csak egyszer vezetluk le a
legszorosabban kapcsolôdô tökeelem nél.

perfekf 320
 #.Sajâttöke

4.4.1.A sajéttôke szerepeltetése a szém latiikörben

A sajittôke a 4.szém laosztâlyban jelenik m eg,az alâbbim egbontâsban:

41.Sajéttôke
4 11.Jegyzetttôke
4 12.T öketartalék
4 13.E redm énytartalék
4 14.L ekötötttallalék
4 14 1.L ekötötttartalék tôketartalékbél
4 142.L ekötötttartalék eredm ényt rtalékbôl
4 143.L ekötim tartalék pôtbefizetésbôl
417.értékelésitartalék
4 19.M érleg szerinti eredm ény

N em szabad m egfeledkeznianél,hogy ajegyzett,dem égbenem fizetett

töke csak a m érlegben jelenik m eg a forrâsoldalon negativ elôjellel,tartal-
m ât tekinw e követelésnek szâm it,tehât a 3.szâm laosztilyban talâlhatô.

4.4.2.A sajéttôke éllom énynövekedéseinek f6könyvielszém olésa

a)Jegyzetttôkéhezésjegyzetqdem égbenem flzetetttôkéhezkapcsoléd6an

1.C égbir6sâgibejegyzésre kötelezett gazdaségitârsaség alapitâsânak

elszém olésa:

l/a.A z alapiték,tagok iltalbefizetettpénzbetétek és rendelkezésre bocsâ-

tottnem pénzbelibetétek (apport)elszém olésaegyéb részesedéiviszonyban
lévö véllalkozâs esetén:
T 38. P énzeszkszök
1 3. E szközök
K 332. Jegyzett,de m ég be nem fizetetttöke az egyéb részesedéi
viszonyban lévö véllalkozéstôl

1/b.A z apporthoz kapcsol6dô éfa elszâm olésa:

M egfizetése az apportot âtadô felé,ha m indkét fé1 ifa-alany és az eszköz
éfa-körbe tartozik és az éfa levonhatd,visszaigényzlhetô :
T 466. E lözetesen felszém itott âfa
K 479. K ïilönféle egyéb rövid lejâratflkötelezettségek

32 1 perfekkl
 P énzllr )'szâm m tel

N em igényelkönyvvitelielszâm olâstaz âfa az âtvevô könyveiben,ha az

apportotâtadô nem 11l
ulitja J
utaz J
afa m egfizetését.

1/c.A jegyzetttôkeelszém olâsaa cégbirôsâgibejegyzésidöpontjévalegye-

zöen :
T 33. Jegyzett,de m ég be nem fizetetttöke
K 4 11. Jegyzetttôke

A jegyzett,dem ég be nem fizetetttöke fôkönyviszâm lânak az egyenlege a

pénzbetétek betizetéslvelszfinik m eg:
T 384 . E lszim olâsibetétszém la
K 33. Jegyzett de m ég be nem fizetetttöke

R észvényta'rsasigok, korlâtolt felelôsségu

'' térsasâgok esetében a részvé-
nyek,ûzletrészek névértéke éskibocsâtâsi(jegyzési)érfolyam aközöttipo-
zitiv kûlönbözet,az âzsiô elszém olâsa:
T 33. Jegyzett,de m ég be nem llzetetttöke
K 4 12. T öketartalék

33.Jegyzett,de m ég
1 3.E szközök be nem fizetetttöke

1/a.

4 1l.Jegyzetttôke

1/c.

2.A jegyzetttgke em ellse kiilsô tôke bevonéséval:

A jegyzetttôke em elésének könm witelielszâm olésaim egegyeznek az ala-

pitâskoriteendôkkel.A rra azonban figyelnikell,hogy ajegyzetttôke em e-
lése akkor lehetséges,ha az alapitôk (tagok) a korébbitartozéslzkatteljes
egészében befizették.K ivételt ez albla korlétolt felelôsségû târsasâg eseté-
ben a törzstôkén felûlivagyon terhéretörténö tökeem elésjelent.

peam 322
 4.Salâttske

3.Jegyzett tôke em elése dolgozéirészvény ltibocsétéséval:

3/a.A z âtadott dolgozôirészvények,ûzletrészek elszâm olésa:

A z ingyenesen âtadottrészvények,iizletrészek esetében névértéken,a ked-
vezm ényesen étadottrészvények,iizletrészek esetében a névérték és a téri-
tett összeg kûlönbségének összegét kell a töketartalék csökkenését elszâ-
m olni.
T 4 12. T ôketartalék
K 33. Jcgyzett,de m ég be nem fizetetttôke

3/b.K edvezm ényesen âtadottrészvények,ûzletrészek névértékébôl a dol-

gozôk âltalm egtéritett összeg elszâm olésa:
T 384. E lszém olisibetétszém la
K 33. Jegyzett,de m ég be nem fizetetttöke

3/c.Cégbirésâgibejegyzéskoratôkeem eléselszém olâsa:

T 33. Jegyzett de m ég be nem fizetet'ttôke
K 4 1l. Jegyzetttôke

4.Jegyzetttôke em elése a jegyzetttôkén feliilivagyon terhére:

A Gggyûlési/közgyûlési hatirozatok alapjân a cégbirôsâgi bejegyzéssel

egyidejûleg:
T 4 12. T ôketzrtalék
4 13. E redm ényt rtalék
K 4 11. Jegyzetttöke

5.T ôkeem elés étvéltoztathaté kötvény részvénnyé alakitéséval:

R észvénytérsasâgoknél lehetséges a tökeem elés olyan m ôdon,hogy az ét-

vâltoztathatô kötvényeketrészvénnyé alakitjâk.
5/a.A z étvâltoztathaté kötvények forgalom ba hozatala a részvények névér
téke alatt:
T 384. E lszâm olâsl betétszém la
K 442. A tvâltoztathatô kötvények

5/b.A kötvény és a részvény névértéke és kibocsâtâsiértéke közöttikiilön-

bözetm egfizetése a részvényigény bejelentésekor:
- '1'384 . E lszâm olâsl betétszâm la
K 442. i tvâltoztathatô kötvények

323 perfekf
 P énzur a szâm m tel

5Ic.A kötvénytartozâsm egszûnésének ésajegyzetttökenövekedlsének el-

szn'm olâsa a cégbirôsâgibejegyzésidöpontjânak m egfelelöenr:
T 442. i tvâltoztathaté kötvények
K 4 11. Jcgyzetttôke

6.Jegyzett tôke em elése részvlnyek ellenében elengedett hitelekbôl:

6/a.Elengedetthitelek elszém olésa a cégbirôsâgibejegyzéskor:

T 44. H osszû lejératû kötelezettségek
K 98. R endkiviilibevételek

6/b.Jegyzetttôke növekedésének elszém olésa a cégbirôsigibejegyzéskor:

T 4 12. T ökem rtalék
4 13. E reclm énytartalék
K 41l. jegyzetttöke

b) Tôketartalékhoz,eredm énytartalékhoz kapcsolédéan:

l.logszabély alapjén tôketartalék,eredm énytartalékjavéra étvettesz-

közök érték e:

T l 3. E szközök
K 4 12. T öketartalék
4 13. Eredm énytartalék

2.V eszteség m iatti negatfv eredm énytartalék ellentételezésére felhasz-

n élt összeg:

T 4 12. T öketartalék
K 4 13. E reclm énytartalék

3. A z elôzô évi m érleg szerinti eredm ény étvezetése az eredm énytarta-

lékb a nyereség esetôn :

T 4 19. M érleg szerinti eredm ény

K 4 13. E redm énytartalék

eerfek, g24
 4 Sajâtrl/cc

4.E llenôrzés,önellenôrzés hatésénak elszém olésa nyereség esetln :

T 4 18. E lözô évek m érleg szerinti eredm ényének m édositésa

K 4 13. E redm énytartalék

5.G azdaségitérsaségok tulajdonosénéla pétbeftzetlsek visszakapott

összege:

T 384. E lszém olésibetétszn'm la

K 4 13. E redm ény tartalék

c) L ekötötttartalékhoz kapcsolédéan:

1.L ekötöt'ttartalék képzlse tôketartalék,eredm énytartalék terhére:

T 4 12. T ôketartalék
4 13. E redm énytartalék
K 4 14. L ekötötttartalék

2.Tulajdonosokt6lkapottpétbefizetések elszém olésa:

T 384 . E lszém olésibetétszn'm la

K 4 14. L ekötött fartalék

384.E lszém olssibetétszâm la 4 14.L ekötötttartalék

2.

4 12.T ôk ztartalék 4 13.hredm ênyta alèk

1.

325 peefek'
 P énziig vtszâm vttel

d) trtékelésitartalékhoz kapcsolédéan:

k rtékhelyesbités elszgziw,ylg.
jw.
.

T 117. lm m ateriélisjavak értélchelyesbitése

127. lngatlanok értékhelyesbitése
137. M ûszak.iberendezések,gépek,jinuûvek értékhelyesbitése
147. Egyéb berendezések,felszerelések,jârmûvek értékhelyesbitése
l57. T enyészâllatok értékhelyesbitése
177. R észesedések értélchelyesbitése
K 417. fh ékelésltartalék

e) M érleg szerintieredm ényhez kapcsolédéan:

F izeten d6 osztalék elszâm olâsa:

a) O sztalékelôleg elszim olâsa a kitizetésnapjân közgytilésl/lggyiilésiha-

târozatalapjén,közbensô m érleg elkészitésétéselfogadâsétkövetôen:
T 368.Egyéb követelések (O sztalékelôleg)
K 384. E lszâm olâsi betétszâm la
462. Szem élyijövedelem adô

b) Fizetendö osztalék az iizletiév végén:

T 493. A dôzotteredzllélly ulszâzllolési szém la
K 479. Egyéb rövid lejâratû kötelezettségek

A z egyéb rövid lejiratù kötelezettség szâm la m ellettalkalm azhaté m és

rövid lejâratt'
tkötelezettség szâm lais,am ely arészesedésiviszonyrautal,i1-
letvehosszfllejâratt-lkötelezettség szâm lais,haazosztalékotatulajdonosok
(G gok)éven tfllkivénjik felvennl.

c) O szG lékelöleg visszavezetése:

T 479. Egyéb rövid lejirattkkötelezettségek
K 368. Egyéb követelések (O sztalékelôleg)

M érleg szerinti nyereség elszém olésa:

T 493. A d6zotteredm ény elszâm olâsi szim la

K 4 19. M élleg szerintieredm ény

eerfek' 326
 4.Sajâtftoc

4.4.3.A sajéttgke éllom énycsökkenlseinek fôkönyvielszém olésa

a) Jegyzetttôkéhez kapcsolédéan

1.T 6keleszéllités tôkekivonéssal:

A szém vitelitölwény szerintajegyzetttôkének tökekivonéssaltörténô 1e-

szâllitésakor a bevont részvények,iizletrészek,vagyoni betétek ellenében
éG dottvésârolt és sajét term elésû készleteket ifé.t nem tartalm az6 a
szâm lâzott,a létesitö okiratban,annak m ôdositéssban,illetve az arrajogo-
sulttestiilethatârozatâban rögzitettösszegben kellaz értékesités net'tô ârbe-
vételekéntelszâm olni.

1/a.A tôkeleszéllitâs és az alapitôlckalszem benikötelezettség elszn-m olâsa

névértéken a cégbirôsigibejegyzésselegyidöben:
T 4 11. Jegyzetttôke
K 479. Egyéb rövid lejiratflkötelezettségek

1/b.Az âtadottvâsâroltvagy sajâtterm elésû készletkivezetése könyv sze-

rinti értékben :
T 814. E ladott âruk beszerzésilrtéke
581. Sajâtterm elésû készletek illom ânyvâltozisa
K 2. K észletek

1/c.A z ellenérték elszâm olâsa a létesitö okiratban,annak m ôdositâsâban,i1-

letve az arrajogosulttestiilethatérozatéban rögzitattösszegben:
T 479. Egyéb rövid lejératflkötelezettségek
K 91 92.B elföldiértékesités nettô ârbevétele

1/d.A z éu dotteszközök értékének és a névérték kûlönbségének elszâm olâ-

sa,ha az étadotteszközök értéke m agasabb a névértélcnél:
T 412. T öketartalék
4 13. E redm énytartalék
K 479. Egyéb rövld lejâraté kötelezettségek

327 perfek
 P énzugylszâm m tel

2.T6keleszéllftésvisszavéséroltsajétrészvény,iizletrész bevonâséval:

2/a.Jegyzetttôke csökkenésének elszém olésa névértéken a cégbirésâgibe

'

Jegyzésselegyidejûleg:
T 4 11. Jegyzetttôke
K 987. V isszaviséroltsajâtrészvény,flzletrész bevonisakora
név érték

2/b.A visszavisiroltsajitrészvény,iizletrész könyv szerintiértékének ki-

vezetése:
T 887. V isszavésiroltsajétrészvény,ïizletrész bevonésakorakönyv sze-
rinti érték
K 373. Sajâtrészvények,ïizletrészek

3.Tôkeleszéllités a sajéttôke m és elem eivelszem ben:

T 411. Jegyzetttöke
K 4 12. T öketartalék
4 13. Eredm ényta> lék

4.S zövetkezeti jiz/e/rës'z bevon âsa:

T 4 11. Jegyzetttôke
K 4 12. T ôketartalék

b) T ôketartalékhoz,eredm énytartalékoz kapcsolédéan:

1.Jogszabély alapjén tôketartalék,eredm énytartalék tcrhére âtadott

eszközök elszém olésa:

T 4 12. T öketartalék
4 13. E redm énytartalék
K l 3. E szközök

2.G azdaségitérsaségok tulajdonosânéla pétbefizetések összegének el-

szâm olésa:

T 4 13. E redm énytartalék

K 384. E lszém olésibetétszém la

eea- 328
 4.Sajât/J/cc

3.E redm énytartalék igénybevétele osztalékra,részesedésre,kam atozö

részvény k am atâra:

T 4 13. Eredm lnytartalék

K 493. A d6zotteredm ény elszâm olési szém la

c) Lekötötttartalékhoz kapcsoléd6an:

1. L ekötött tartalék m egsziintetlse, visszavezetése tôk etartalék, ered-

m énytartalék javéra:

T 4 14. L ekötötttartalék
K 4 12. T ôketartalék
4 13. Eredm énytartalék

2.Tulajdonosoktôlkapottpétbeflzetések visszaflzetéslnek elszâm olâsa:

T 4 14. L ekötötttartalék
K 384. E lszâm olési betétszém la

d) zrtékelésitartalékhoz kapcsolödéan:

irtékhelyesbftéscsökkenésének elszém olésa:

T 417. értékelésitartalék
K 117. lm m ateriélisjavak értékhelyesbitése
127. Ingatlanok értékhelyesbitése
137. M ùszakiberendezések,gépek,jérm tivek értékhelyesbitése
147. Egyéb berendezések,felszerelések,jârm fivek értékhe-
lyesbitése
157. T enyészéllatok értékhelyesbitése
177. R észesedések értékhelyesbitése

329 perfek'
 P énzûr ,lszâm vîtel

e) M érleg szerintieredm ényhez kapcsolédôan:

M érleg szerintiveszteség elszâm olésa:

T 4 19. M érleg szerinti veszteség

K 493. A dôzotterefim ény elszém olésiszém la

4 19.M érleg szerintleredm ény 493.A d6zotteredm ény elszâm olâsa

4 5 A sajaetto
vke e's az eredm ernykim utata's kapcsolata

A z eredm énykim utatés utolsô sora a m érleg szerintieredm énytadja m eg,

am ely egyben a sajâttôke egyik elem e.
A sajât tôke elem einek illom ényvâltozâsa a következö esetekben jir
eredm ényhatâssal:

E redm ln szâm lék Je zett t6ke éllom én véltozâsa

88L u$'t#ti/részvény, ajegyzetttöke leszéllitisa salâtrészvény,ûzletrész

iizletrész bevonâsânak
kön szerinti irfl/œ
987.S ajtifrészvény,
- ajegyzetttôke leszâllitssa sajétrészvény,uzldrész
ilzletrész :cyvtm fiyfiafl/c
névértéke
91-92.krtékesitésN'//J
àrbevétele
98.R endklviili bevételek
bevonâsâvala könyv szerlntiértéknek m egftlelôen az
érték a irok csökkenésével
bevonâsévala névértéken a legyzetttöke csökkenésével
ajegyzetttökének tökekivonéssaltörténô leszéllitâsakora
bevont részvények,iizletrészek,vagyonlbetétek ellenében
étadot'tvéséroltéssajâtterm elésû készleteket âfétnem
tartalm azé szém lézott,a létesitö okiratban,annak
m ôdosftâsâban,illet've az arrajogosulttestulet
hatérozatâban rö zitettossze e
alegyzetttôkén felûllvagyon fedezete m ellettklbocsâtott
részvények ellenében elengedetl kötelezettség osszegét
rendkiviilibevételkéntkellelszém olnl am ely kötelezettség
' . :
a részvén ârsasâ ak n tot't hltel m lattkeletkezett

A sajéttöketöbbitökeelem ének âllom ényvéltozâsanem okozeredm ény-

hatést.

peaekl 330
 4 S'
JJJ/tske

4.6.A sajéttôke m egjelenése a kiegészitô m ellélkletben,

illetve az ûzletijelentésben
A kiegészitô m ellékletben be kellm utatni'
.
a sajâttôke éven belûlivéltozâsét,annak okait,kïilönöstekintettela
jegyzetttôke véltozâsaira,
a jegyzett tôkébôl m llyen értéket képvisel és hogyan vâltozott az
anyavâllalat,alzényvéllalattok),aközösvezetésû vâllalattok),târsult
vâllalkozéstok)âltxaljegyzettösszeg,
részvénytérsasâgnél a kibocsétott részvények szâm ât és névértékét
részvényfajtnfnként,
a kibocsâtottétvâltoztathatô kötvények szâm ât és névértékét,
az értékhelyesbîtés,igy az értékelésià rtalék alakulâsât,az értékelés
m ôdszereit,
a lekötött tartalék összegének szém itésât,a lekëtések okait,ha nem
jogszabâlyielöirison alapul,
azokataz összegeket,am elyek az értékelés következtében a térsaségi
adô m egéllapitâsânél m ôdositô tételtJ'elentenek ,ha a tétel âtm eneti
jellegu
''5ajövöbanihatâsâtisbe kellm utatni,
az osztalékfizetés szâm itésânak m enetét.

A szâm vitelitörvény szerinta visszavésiroltsajâtrészvények,ûzletré-

szek m egszerzésére vonatkozô adatokatbe kellm utatniaz ïizletijelentés-
ben.Ezen tfllm enôen a véllalkozâsdöntése,hogy a sajâttôkévelkapcsolat-
ban m iretérki(példâuljegyzetttôkejövôbenivâltozâsa,atulajdonosiszer-
kezetvâltozâsâvalkapcsolatostervek stba).

4.7.A sajéttôke analitikus nyilvéntartésa

A szâm viteli törvény a szâm larenddel összefliggésben em liti az analitikus
nyilvântartésok sziiklégességét: ,,A z analitikus nyilvântartâsoknak szoros
kapcsolatban kell lenniiik a fôköny vi könyveléssel, és a kettö között az ér-
tékadatok szâm sze/ egyeztetésének lehetôségétbiztositanike11.''(16l.j
(3)bekezdés)
A tön rény nem tartalm az tételes elöiréstaz analitlkâk tartalm éra,igy a sa-
jit töke analltikâjâra sem .Az analitikus nyilvântartâsok részletezettsége,
rendszere fdgg a vâllalkozés nagységâtôl,tevékenységi körétôl, szervezeti
felépitésétôl,azalkalm azottkönyvvltelirendszenôlésszâm vitelieljârisok-
t(5l,m ôdszerektôl,stb.

33 1 perfek'
 P énztig viâ'
ztirnw /c'/

A jegyzetttôkére,a tôketartalékra,az eredm énytartalékra ésa lekö-

töt't tartallkra vonatkozéan az analitikus nyilvl untartésokliak legall
ubb a
következöketkelltartalm aznia:
az âllom ényvéltozâsokata szém vitelitön rényben m egfogalm azottél-
lom inynövekedésiés-csökkenésijogcim enkéntnyilvântartva,
az âllom ényvéltozésok idôpontjâtés
az egyes âllom ényvâltozésokhoz tartozé bizonylatot,a bizonylatazonosit6-
szâm ânak feltiintetésévelegyiitt.
A jegyzetttôke analitikusnyilvéntartâsétnem helyettesiti,de nagym ér-
tékben alétâm asztja éskiegészitia tagjegyzék,illetve a részvénykönyv ve-
zetése,am elyben ajegyzettiizletrész,részvény,vagyonjegy stb.m ennyisé-
ge,névértéke szerepelt-ulajdonosonként(tagonként)nyilvântartva,illetve
valam ennyiéllom ânyvâltozâs is rögzitésre keriil.
A tôkeG rtalékbôlés az eredm énytartalékbôllekötötttételek,illetve ezek
m egsziintetésének nyilvéntartéséra kiilön figyelm etkellforditaniés a vélto-
zésokat célszerû évenkénti m egbontâsban vezetni m ellékelve a szâm itâso-
kat tartalm azô dokum enttzm okat 1s.
A jegyzett,de m 1g benem fizetetttôke analitikuEnyilvântartâséban ki
kellm utatni:
tulajdonosonkénta tulajdonosok âltaljegyzetttôke összegét,
am érbefizetett,rendelkezésrebocsâtotttôkeösszegét,ldôpontjâtésa
teljesitésm ôdjât,
a be nem fizetetttôke összegét,valam int
abetizetésesedékességétésm ôdjât.
A z lrtékellsitartalék analitikâjânak apiaciértékelésbebevonteszköz-
csoportokat elkiilönitetten kell nyilvântartania.A z egyes eszközcsoporto-
kon beliklbe kellm utatni:
az adotteszközök értékhelyesbitésének alapjiulszolgélô könyv sze-
rintiértékét(tehâtaz esetlegesen elszém oltterven felûliértékcsökke-
nésvisszairâsâvalnöveltkönyv szerintiértéket),
az adott eszköz piaci értékét,
az alkalm azott értékelésim ôdszer m egnevezését,
az értékeléshez hasznâlt dokum entâciôk m egnevezését,
z értékhelyesbités elszém olt összegeit,
az âllom ânyvâltozisokatl'ogcim enként és évenként elkûlönitve,
az értékelésitartalék év végiegyenlegét az értékelésbe bevonteszkö-
zökre összesen .
A z értékelésl tartalék analitikus nyllvéntartésa m egoldhatô az értékhe-
lyesbitésanalitikijânak keretein belnlis.

peaekl 332
 4.Salâttske

A m érleg szerintieredm ény analitikéjénak àrtalm aznia kellaz egyes

évek m érleg szerinti nyereségét,illetve veszteségét évenkénti m egbontis-
ban,az eredm énykim utatéssalegyezô összegben.

A sajâttôke leltârozésa

A könyvek ûzletiév végizérâséhoz,a beszâm olô elkészitéséhez,a m érleg

tételeinek alétém asztésâhoz olyan leltirtkellösszeâllitani és 10 évig m eg
ôrizni,am ely tételesen,ellenörizhetô m ôdon tartalm azza a vâllalkozâs for-
dulônapon m eglévô sajât tôkéjét. A szâm viteli törvény szerint a leltér
m ennyiségben ésértékben rögzitiazadatokat,deasajâttökénélam ennyisé
gifelvételnem értelm ezhetö.A leltérozés egyeztetésseltörténik.
A jegyzetttôkeösszegeatagnyilvântartésok,részvénykönyvek összeve-
tésévelegyeztethetô,alegutolsô jegyzetttôke összegétisérintô - cégbirô-
ségivégzés is felhasznâlhatô az ellenörzéshez.
A tökeG rtalék,ereclm énytartalék,lekötött tartT-ék a szâm itisokhoz fel-
hasznéltdokum entéciôk,illetve analitikâk alapjân leltérozhatô.
A z értékhelyesbités egyeztetéséhez az értékelésbe bevont egyedi eszkö-
zök nyilvéntartôlapja, illetve analitikus nyilvântartssa sziikséges. Ezek
alapjin leolvashaté az eszközök fordulönapikönyvszerintiértéke ésapiaci
értéke,és am ennyiben a piaci érték m agasabb a könyv szerinti értéknél,a
kétérték közöttikiilönbség az értékhelyesbitésösszegétadja.A z egyesesz-
közök összesitetl én ékhelyesbitése az én ékelésim n alékkalegyenlö.
A m érleg szerintieredm ény egyeztetéséhez az év végifökönyvikivonat,
az eredm énykim utatés és a m érleg hasznélhatô.

333 eerfek'
 F #'

5.C E L T A R T A L E K O K

5.1.A céltartalék ok fogalm a,tartalm a, csop ortositâsa

5.1.1.A céltartalékok fogalm a,tartalm a

A szim vitelitörvény a céltartalék fogalm itkonkrétan nem rögziti,hanem a

tartalm âtadjam eg.A célGrtalék képzése az adôzâselöttieredm ény terhére
történik.A képzése
az ôvatosség és
'

az összeygj-rés
szâm vitelialapelvekbölkövetkezik.
A z ôvatossâg elve aztm ondja kitöbbek között,hogy a târgyéviered
m ény m eghatérozâsa sorân céltartalék képzésévelkellfigyelem be venniaz
elöl-
- ç.1â ' 'zA oo ifelteftelezhet4yesl eségetakkorisxha azïizlet
.iév
fordulônapjaésam érlegkészitésidôpontjaközöttyéltism ertté.A céltartalé-
kokatelkellszim ohli,fuggetleniilattôl,hogy az ïizletiév eredm énye nyere-
ség vagy veszteség.
Azösszem éréselvealapjén,azadottidôszak eredm ényének m eghatérozâsa-
koratevékenységek adottidôsznkiteljesitiseinek elism ert-bevételeitésabcvé-
teleknek m egfelelô költségeit,râforditésaitkellszém itisba venni,fdggetleniila >
..

pénmlgyiteljesitéstôl.A: bevételeknek és a költségeknek nhhoz az idôszakhoz

kellkapcsolôdniuk,am lkor azok gazdasigilag felm eriiltek.
A két alapelvböl következôen a céltartalék képzése az eredm ény reélis
kim utatisétszolgélja.
A szim vitelitörvény a céltartxalékokataz alébbinégy csoportba sorolja'
.
céltartalék a vârhaté kötelezettségekre,
céltartalék ajövöbeniköltségekre,
elhatârolt,nem realizilt ârfolyam veszteségre képzet'tcéltartalék,
egyéb céltartalékok.

* 5.1.2.A céltartalékok csoportositésa

C éltartalék a vérhaté këtelezettségek te:a szâm vitelitörvény szerint,cél-

-
tartalékotkellképeznia sziikségesm értékben azokraa m fllthttk-ix tve a fo-
1Yam atba '' ''gyletekbôl,szerzôdésekböl szirm azô,harm adik felekkel
szem beniTtzctiwstkötelezettségekre,am elyek a m érlegkészités idôpontjâig
.
rendelkezésrc é1l(5 inform éciôk szerint vérhatôan vagy bizonyosall ftrluzr-
-

riilnek,de ôjsze-gttk,esedékességiik idôpontja a m érlegkészitels

'k-orm ég
'' bi-

335 eeaek'
 P énzug vlszâm m tel

zonytalan,ésazokra avéllalkozô a szùkséges fedezetetm és m ôdon nem biz-

tositotta.
A kötelezettsége) közé kell érteni
ajogszabâlyban m eghatérozottgaranclâllskötelezettségeket,
a ftiggö kötelezettségeket,
a biztos(jövôkeni)kötelezettségeket,
környezetvédelm ikötelezettségeket,
a korengedm ényesnyugdijm iattikötelezettségeket,valam int
a végkielégités m iattl t-izetési kötelezettségeket.
î, A garanciâlis kötelezettségekre képzett céltartaléknél feltétel, hogy a
jôtj-
llâsikötelezetyjég jogszabélyielöirâson alapuljon.Ezen ajogcim en a
vâllalkozâs az ûzleti évben történö kiszâllitâsok m iatt a következô
évteklben virhatôan felm eriilö garanciâlisjavitésok fedezetétterm etim eg
az eredm ény terhére. C éltartalékot az ïizletl évben értékesitett term ékek
esetlegesjavitésa m iatta garancia teljesidöhartam ârakellképezni.
A z ilyen jogcim en képzettcélGrtalék m eghatérozâsakor célszerfifigye-
lem be v enm
az flzletiév értékesitésivolum enét,
am -inöség alakuln'sa'ts
a garancia idöïnrtnm n't
a garanciaköltségek évenkéntitapasgl latiadatait.
z'
g F px gs Al/e/rzerz-çgr az olyan, âlt-
. alâban harm adik szem éllyel szem ben
N r
vâllaltkötelezettsép am ely a m érleg fordulônapjân fcnnill,de m ér 0-
lenkéntiszerepeltetésejövöbeniesem énytôlfdgg.Idetartoznak:
a kezességvâllalâs,
az opciôs ûgyletek,
a garanciavâllalis,
a nem valôdiT erlziôs ûgyletek,
a vâlt6kezesikötelezettség .valam int
a le nem zârtperes iigyeltkelkapcsolatban virhatô kötelezettség.
--
Kezetîsé JJlalâs,vâlt6kezesikötelezettség esetében ajövôbeniesem ény
bekövetkeztekor(az eredetiadôsnem tész elegetfizetûsikötelezettségének)
a kezestizetésikötelezettsége lép ûletbe.C éltartalékotennek a veszélynek a
valô'
szinûsitése alapjén kellképezni.
A m érlegkészités idöpontjâig le nem zârtiigyletek valôszinûsithetô,op
ci6s Jg y/cfc/cAt;/ szàrm az6 vesztqsiégre
-
veszteséges értékesités, visârlâs
esetére ,nem azïigyletteljesösszegérecéltrtalékotkellképezni.V âsârlis
esetén ez m axim um az opciôs dijösszege.
..
A garanciavâllalâs a kezességhez hasonlô,ajövöbeniesem ény ekkora
garancia lehivâsa lehet.

eeaek, 336
 5 Ctvfarltz/ti/ctp/c

A penziôs(elhelyezési)ïigyletben egy hitelintézet,pénziigyivâllalkozés

vagy iigyfél(penzléba adô) a m érlegében szereplö,tulaldoniban levö va-
gyontârgyakat kïilönösen véltôt,követeléseket vagy értékpapirokat ru-
hâz âtegy m âsik hitelintézetre,pénzûgyivâllalkozésra vagy ik yfélre (pen
ziô âtvevôje),olyan m egâllapodâsm ellett,hogy ugyanezeketa vagyontâr-
gyakat a penzi6 âtvevôje egy késôbbl, a m egâllapodâsban rögzitett
idôpontban (idöpontig) visszaszârm aztatja az elöre m eghatârozott âron a
penziôba adônak
Nem val6dipenzi6s Jgp/c/zltjfa pelzziô étvevöje Sogosultarra,hog.
y a va
gyontérgyakataz eladâsiâron vagy eg y elözetesen m egâllapitottm âsösszeg el-
.

lenében egy elôre m eghatérozottvagy egy éltala késôbbiekben m eghatérozan-

dô idöpontban szolgâltassa visszxa,a perlziôba adô pedig köteles az âtxadottva
gyontérgyakatvisszavenni.A pelzziôs ïigylet egy azonnali(prom pt),és egy
hatâridös ïigyletböié11,a vârhatô veszteségre kell céltartalékotképezni.
p L c nm
.. . .
r '' 1. cc/./aF-l-w -e.kép-
vârhal6 Cctïzc/cz. .-

zendô céltartalék a folyam atban levo --perfx

- ,k la 'ezésekor vârhatl fizetési
kött.
- - lezettség becllése,illetve az esélyek m érlegelése alapjân tervezhetö.
' 3 h -6z-i-
ost/
vtrlvt7Ve?zp kötelezettség olyan visszavonhatatlan kötelezettség,
am ely a m érleg fordplônapjân m ér fennâll,de a szerzödés tel
-
- jesitése m ég
nem történtm eg,ezét'tm e'rlegtételenkéntnfm szerepeltethetö.1de tartoznak
a hatâridösadésvéte!jïigyletek és
a sw ap iigyletek hatirldôs része m iattikötelezettjég.
A biztos (jövôbeni)kötelezettségeketa 0.szâm laosztélybap -
kikellm u-
tatni,kiilön kiem elve a hatâridös,az opciôsiigyletek,a sw ap flgyletek hatâr-
idôs részének szerzôdés szerintlértékétaddig,am ig a kötelezettség,az ïigy-
letteljesitésem eg nem történt,a szerzôdéslenem jâl4.
c''
,
Kïilönfélejogszabélyokbôleredöen a véllalkozâsok egy részének környe-
zqtvédelm ikötelezettsekgelkcllszénm lnia.Ezek a kötelezettségek nem egyen
letesenjelentkeznek,ezértazösszem éréselvének érvényesitésem iattakörnye-
'

zetvédelem m elkapcsolatos kötelezettségeketfolyam atosan elkellszém ohu ,és

a kötelezettség fedezetét biztositani 1K 11.A céltartalék összegétkalkllléciôval
e
lehetm egalapozni,ehhez inform éciéta környezetvédelm itelw ad.
K orengedm ényes nyugdlh vekkielégitések utân a céltartalék képzése a
vâllalkozâséltalhozottdöntésen alapul(példâulha am unkavâllalökatatör-
. vJnyesnytlgd'ijkorhatérelérése elôttnyugdijazzâk vagy ha étszervezésm i-
r h attelbocsâtjâk a m unkavéllal6kat).
.
u
'
/ Céltartallk a jövôbeniköltségekre:a szâm vitelltörvény szelintazadôzis
elöttieredm ény terhére,a val6s eredm ény m egillapitésa érdekében a sziikséges
*
m értékben céltq>
lék képezhetn-azolyan vârhatôsjelentösésidôszakonként1s-
-

m étlödöjövöbeniköltségekre,nm elyek am érlegkészitésidôpontjâig rendelke-

337 l- ekt
 P énziigylszâm vitel

zésre é1l(5 inform éciôk-szen'nt feltételezhetôen vagy bizonyosan felm eriilnek,

deè-ssk'é '' vav y felm erulésttk idöpontjaam érlegkészitéskorm ég bizonytalan
és nem sorolhatôk a passziv idöbellelhatirolâsok közé.
Jövôbeniköltségnek tekinthetö kiilönösen
a fenntartâsiköltség,
az âtjLta-tg-ias
..i.-
k..ö
--
ly#.g,valam int
a kom yezetvédelem m elkapcsolatos költség.
A szokésos ûzleti tevékenység sorén rendszeresen és folyam atosan fel-
W ' m eriilö költségekre nem képezhetö céltartalék!
'

P' E lhatérolt,nem realizélt érfolyam veszteségre klpzett céltartalék :ha

a vâllalkozâs a dçyizabetétszâm lén m eglévô devizakészlettelnem fedezett,
kiiltb ldipénz-i rte-kcc szôlô (benlhézéshoz,vagyoniértékûjoghoz kapcsolô-
-

d(5)hitd ta.
rtgzésokvtovâbbé a devizakötvény kibocsâtésâbôlszârm azô tar-
togisok-nem rtalizn-ltirfolyam veszteségéthalasztottrifordftâskéntm utatja
ki.az ûzletiév végén az igy elhatârolthalm ozottösszegnek a hitelfelvételtôl
elteltidôtartam ésahltelfigyelem bevehetô futam idejearânyâban szâm itott
hânyadénak m egfelelô összegii céltartalékot kellkim utatnia.

C éltartaléltképzés m értéke

H itel
felvételtöl,Fctïrptjziy/cf:oc-
çéfdix/l/elteltf#t9'aziizletiJvfordul6napjâig X
Futam ids,maxim um a hitellelfedezetteszköz élettartam a
M x-Elhatârol
- xt,nem realizâltârfolyam vesztexig Jaszcgc

A szâm itisnâlfigyelem be vettfutam idô nem lehethosszabb,m inta hitel

fuGm ideje,illetve,m intahitellelfinanszirozotttârgyieszköz,vagyoniérté-
kfijog virhatô am ortizâciônâlfigyelem bevett élettartam a,ha ahltel15.
1-
tam ideje hosszabb.
A m ennyiben az elôzô ïizletiév végén képzettcéltartalék ennéltöbb vagy
kevesebb.a kïilönbözettela târgyévben kella céltartalékotnövelniaz egyéb
râforditâsokkalszem ben vagy csökkenteniaz egyéb bevételekkelszem ben.
A m ennyiben a halasztot'trâforditâsként kim uu tott ârfolyam veszteséget
m eg kell sziintetni,akkor a képzett céltartalék is m egsziintetendô.
N em képezhetö céltartalék,ha a vâllalkozis a devizés kötelezettségek év l
végi értékelésébôl szârm azô érfolyam veszteségét a térgyévi eredm ény ter-
hére szâm olta el és idôbelileg nem hatârolta e1.
A m érlegben egyéb céltartalékként m utatandô ki.

/kb-'Egyébcéltartalék:akormânyrendelettelszabâlyozottgazdàlkodôlkör- j
en akorményrendelet asajâtossâgok figyelembevételével azelözôek- j

perfeu 338
 5 C éltartalékok

* .
-
tôl eltérô m bdon is szabâlyozhatla a céltartalék képzését és felhasznélâsât,
- illetve tovâbbicéltartalék,egyéb tartalék képzésétiselôirhatja,

5.1.3.A céltartalékok m egjelenése a m érlegben

A vâllalkozâs az éves beszém olô m érlegénél a szâm viteli törvény éltal

rögzitetten kétféle sém a közûlvâlaszthat.A z évesbeszâm ol; ,,A '',illetve
55B ''véltozatù m érlegében a céltartalékok m érlegföcsoportaz alâbbiakban
'

Jelenik m eg:

E.C éltartalékok (,,A 5'vâltozatnil)vagy

1.Céltartalékok (,,B''viltozatnâl)
1.C éltartalék a vérhatô kötelezettségekre
2.Céltartalék ajövöbenlköltségekre
3.E gyéb céltartalék

5.2.A céltartalék ok éllom ényvéltozâsai

A céltartalék a vérhaté kötelezettségekre éllom énynövekedése:

ûzletiév végén a céltartalékszùkségletképzése
A clltartalék a vérhaté kötelezettségekre âllom énycsökkenése:
ûzletiév végén a céltartalékfelesleg feloldâsa
A céltartalék a jövôbeniköltségekre éllom énynövekedlse:
iizletiév végén a céltartaléksziikslgletképzése
A céltartalék a jövôbeniköltségekre éllom énycsökkenése:
ûzletiév végén a céltartalékfelesleg feloldésa
A h alasztot't réforditésként kim utatott nem realizélt érfolyam vesz-
teségre k épzet't céltartalék éllom ânyn övekedése:
elhatérolt, nem realizélt érfolyam veszteség m latt képzett céltartalék
elszim olésa az ûzleti év végén
A h alasztot't réforditâsk ént kim utatott nem realizélt érfolyam vesz-
teségre képzett clltartalék âllom ânycsökkenése:
elhatérolt,nem realizélt ârfolyam veszteség m iatt sziikséges céltarta-
lék feloldâsa

339 perfek'
 P énzur q â'ztiravilcf

5.3.A céltartalék ok f6k önyvi elszém olésa

5.3.1.A céltartalékek m egjelenése a szém latiikörben

42. C éltartallkok
42 1.C élt.artalék a vârhatô kötelezettségekre
422.CélG rtalék ajövôbeniköltségekre
424.X rfolyam veszteség idôbelielhatârolâsa alapjân képzettcélt rtalék
429.E gyéb célG rtalékok

5.3.2.A clltartalékek éllom énynövekedéseinek fgkönyvei elszém olâsa

1.V érhatö kötelezettségekre képzett céltartalék elszém olésa:

421 . C éltartalék a vârhatô E'CA'-/@h2-'

kötelezettségekre 865.C éltartalékképzés

A céltartalék elszém olâsa nettô ôdon történik,a nyitisutén az elözô év-

ben képzett célG rtalékot nem kell visszavezetni, csak a kùlönbözetet kell
m egképeznl(nettô m ôdszer).

2.A jövôbeniköltségekre képzettcéltartalék elszém olésa:

422C éltartalék
.
#oc'(b
n''
tk
.
ajövöbeniköltségekre 865.Céltartalékképzés

A céltartalék elszérpplâja nettô-m c oq -

tört
-é-qi.
w
k.Ez aztjelenti,hogy a
- -

nyitâsutân az elôzô évben képzettcéltartalékotnem kpllvisszavezetni,csak

*> <
.

a k iilörubözetetkellm egkkpezni.(n'
- - -
Y < w w ..
et'tô m édszer) -
.- . - . .<

eerskf 340
 J C éltartalékok

3. H alasztott réforditésk ént Id m utatott nem realizâlt érfolyam veszte-

ségre klpzett cèltartalèk elszâm olâsa:

444.B eruhézâsiés
fellesztéslhitelek
443.Tartozésok 876.i tvéltéskorl,értékeléskon
köw énykibocsâtésbôl érfolyam veszteség 393.H alasztottrâforditâs

3/a. 3/b

424.V folyamveszteségre
képzettcéltartalék 865.C éltartallkképzés

3/c

3/a térgyéviérfolyam veszteség elszém olésa &k%( kHz-tlkLf

.

3/b.nem realizâltérfolyamveszteségelhatârolâsa '

*3S (&
?/c. elhatârolt,nem realizâlt ârfolyam veszteség m iattképzettcéltarta
lék elszâm olâsa az ïizleti év végén -
7*7 w. / ') '
t
e- -
j .
A következô ûzletiév gazdaségi esem ényei:

444.B eruhézâsiés
fellesztéslhltel 876.i tvâltâskori,
384.E lszâm olâm 443.T artozésok értékeléskori
betétszâm la köw ényklbocsâtâsb6l érfolyam veszteség

E'
3/a 3/c

3/e.

976.éw âltâskorl,
- értékeléskorl
érfolyam nyereség 393 H alasztottréforditésok
.

E:
3/d.
3/b. /f.

* 34 1 perfekf
*
 Pénztigyixztivlvdfe/

424.irfolyam veszteségre
965.C éltartalék feloldés képzettcéltartalék 865.C éltartalékképzés

3/11 3/g.

3/a.Devizahitel,devizakötvénytörlesztésénekelszémolâsa hk
1t
d--9kSI.
b
aCo-
Y ..

3/b T örlesztés sorân realiziltérfolyam nyereség elszâm olâsa hk tslstf/S

.
- -

3/ hz-hkh
c.Törlesztéssorânrealizéltérfolyamveszteségelszâmolâsadh-ç /G
3/d Törlesztésrejutô,elhatiroltérfolyamveszteséj f loldâsajJ?).G /563
3/e t,
. v végiârfolyam veszteség elszém olâsa zl. tqtti chh
3/f '
sczb /3-'%-C
N em realizslt ârfolyam veszteség elhatirolâsa
.
-

3/g. E lhatérolt,nem realizâlt érfolyam veszteség m iattsziikséges céltar-

'

talékképzése FG '
: /l,1zt,
3/h. Elhatérolt,nem realizéltérfolyam vejzteség m iattszïikséges céltar-
t lék feloldâsa t!& î /Cw '

5.3.3.A céltartalékok éllom énycsökkenéseinek fdkönyvei elszém olésa

1.A vérhaté kötelezettségekre képzett céltgrtalék feloldésa:

e''':I t '''t * '.x.
t--.t / *-'k:Ru
421.C éltartalék a
vérhaté kötelezettségekre 965.C éltartalék felhasznilâsa

2.A jövôbeniköltségekre képzettcéltartalék feloldésa:

/cm -
422 C éltartalék
.
* ' j * '*
a Jövôbeniksltségekre 965.C éltartalék felhasznélssa

eerfekf 342
 5 C éltartalékok

5.4.A céltartalék ok és az ered m énykim utatés k ap csolata

A z elszâm olâsok bem utatâsânâlm lndenholérintettfik az eredm ényszâm lâ-

kat,ezértittésm ostcsak összefoglaljuk agazdaségiesem ények eredm ény-
hatâsait:

E redm ényszâm lâk C a tartalék a C a tartalék a f'

o e céltartalékok
vfir/lufl jövëbeniköltségekre
kl/e/czc/fxci ekre

865.Céltartalék céltartalék képzésa'

z céltartalékképzésaz céltartalék képzésaz
kép zés iizletlévben és lzzletlévben es
' ùzletlévben es
céltartalék sziikséglet céltartalék sziikséglet céltartalék szukséglet
elszâm olâs az ûzleti elszém olés az ùzleti elszsm olâs az ûzleti
évetkiw etö években évetkövetö években évetkövetö években
965. C éltartalék céltartalékfelesleg céltartallkfeleslzg céltartalékfelesleg
eloldâs feloldésa feloldâsa feloldâsa
876.W -/vg/êtix/œ rf, elhatéroltnem
értékeléskori realizâlt
ârfolyam vesztesekek ârlblyam veszteség
elszém olâsa és a
törlesztésrejut6
ârfol am vesztesé
976.z'ftvtil/fix/œ rf, törlesztés
értékeléskori érfolyanm yeresége
Jr ol am n eresé ek

5.5.A céltartalékok m egjelenése a kiegészit6 m ellékletben

A z éves beszém olô kiegészitô m ellékletében be kellm utatni'
.
a képzettcéltartalékokat,illetve annak felhasznélésâtjogcim ek szerint,
am ennyiben az egyesjogcim ek szerintképzet'tcéltartalék összege 1é-
nyegesen eltéraz elôzö éviösszegtök az eltéréstindokolnikell,
'
a környezetvédelm i kötelezettségek, a köm yezet védelm ét szolgâlô
jövôbeni költségek fedezetére a térgyévben,illetve az elôzô évben
képzettcéltartalék összegét,tovâbbé a târgyévben,illetve az elôzö iiz-
leti évben környezetvédelem m el kapcsolatosan elszém olt költségek
összegét,a kötelezettségek közöttkinem m utatottkörnyezetvédelm i,
helyreéllitâsikötelezettségek vérhatô összegét.

343 perfek'
 P éllzùgylszàm m tel

5.6.A céltartalékok an alitiku s nyilvéntartésa

A céltartalékokrölkészitett analitikus nyilvéntartés tartalm a:

céltartalék képzésjogcim enként,
céltartalék feloldâsjogcim enként,
célt rtalék képzéséhez sziikséges szâm itâsok,dclcum entum ok,
a céltartalék képzésének ésm egszûntetésének idôpontja.

eerfekt 344
 6.K O T E L E Z E T T SE G E K

6.1.K ötelezettségek fogalm a,tartalm a,csop ortositésa

6.1.1.A kötelezettségek fogalm a,tartalm a

K ötelezettségek azok a széllitâsi,vâllalkozési,szolgéltatâsi és egyéb szer-

zôdésekbôl eredö,pénzértékben kifejezett elism erttartozâsok,am elyek a
szâllitô,a vâllalkozô,a szolgéltatô,a hitelezö,a kölcsöntnyûjtô éltalm âr
teljesitett,a vâllalkozô âltalelfogadott,elism ertszâllitâshoz,szolgâltatâs-
hoz,pénznyûjtéshoz,valam lnta kincstârivagyon részétképezö eszközök
kezelésbe vételéhez kapcsol6dnak.
A kötelezettségeketpénzértéken tartjuk nyllvén,de a kiegyenlitéstnem
feltétleniil szûkséges pénzeszközzelm egvalôsiu nl.A kiegyenlités ânzszél-
litâssalvagy szolgiltatâssalis történhet eztbarterûgyletnek nevezziik a
követelés és kötelezettség összege a fenti esetben m egegyezik. V evô és
szillitô közötttörténhetkom penzâlâs is,m ely esetben csak a követelések és
kötelezettségek kiilönbözete keriilpénziigyirendezésre.
'
A kötelezetlségek a szâm viteli törvény elöirâsainak m egfelelöen lehet-
.
nek hâtrasorolt,bosszflésrövld lejiratflak.
A szn-m viteli törvény elôirâsa szelint kapcsolt vâllalkozâsnak sznfm it az
anyavâllalat,a leânp d llalat,a közösvezetésû vâllalkozés,a térsultvéllalkozis.
A z egylb részesedésiviszonyban llvô vâllalltozâs az a gazdasâgitérsasâg,
ahol az anyavéllalat vagy annak leényvillalat közvetlenûl vagy közvetetten
- sem rendelkezt 'k a szavazatok 20 szizalékâvalhitelm tézem él 10 szâzalékâval.
.
(Aholaz anyavâllalatvtzgpannak leânp ollalata nem gkw/ctprt?/mértékadlqbe-
folyâsta gtzzJasti.
gjtârsasâg iizletiJ-spéjnzfjgyfyptp/fn'
/t/.jlrl.
j

-
6.1.2.A kötelezettségek csoportositésa

H étrasorolt kötelezettségként kell kim utatni m inden olyan kapot-t köl-

*
csönt,am elyetténylegesen a vâllalkozô rendelkezésére bocsâtotu k ,és a vo-
.

natkozô szerzödéstartalm azza a kölcsöntnyt'ttô fé1egyetértésétarra vonat-

-
kozôan,hogy az éltala nyfljtottkölcsön bevonhatô a véllalkozô adôssâga
rendezésébe,valam intakölcsöntnyûjtô követeléseatörlesztések sorrendjé-
ben atulajdonosck elötlilegutolsô helyen â11,aztavâllalkozô felszém olâsa
vagy csôdje esetén csak a többihitelezö kielégitéseutin kellkiegyenliteni.
- A kölcsön vlsszafizetéslhatârldele vagy m eghatirozatlan,vagy ajövôbeni
.
esem ényektölûigg,de eredetifutam ideje ötévetm eghaladô lejâratt't,a köl

345 perfekl
 P énzugyïszâm vltel

csön törlesztése az eredetilejératvagy a szerzôdésben kikötim felm ondési

idö elött nem lehetséges.
A hâtrasoroltkötelezettségek közé tartoznak azok a hitelintézettölkapott
pénzeszközök is,am elyek hâtrasorolt kötelezettségnek m inôsiilnek.
A hosszti lejératflkötelezettségek közé tartozik a hitelezôvelkötött
szerzôdés szerint az egy ïizletlévnélhosszabb lejâratra kapottkölcsön
(ideértve akötvénykibocsâtéstls)éshltel,m elyetaziizletiév m érleg fordu-
ltmapjétkövetö egy lizleti éven beliilvârhatôan nem kellvisszafizetni.A
szâm vitelitörvény elöirâsa szerint az éven beliili kötelezettséget ét kell so-
rolm a rövid lejâratt
:
lkötelezettségek közé,de eztnem kötelezô a fökönyv-
ben is itvezetni.
H osszfllejâratt'
tkötelezettségek csoportositsa:
A hosszû lejâratt'a iwptl// kölcsönök olyan bertzhézâsi, fejlesztési és
egyéb célra felvet'tkölcsönök,m elyeta villalkozô m ârpénziigyileg igénybe
vett,lejârata egy éven tflli,ésa kölcsön foly6sitôja nem hitelintézet.
A z âtvâltoztatltatn AJ/VJZZV olyan kötvény,m elyet a kötvényes kérésére
.

részvénnyé kellitalakitani.A gazdaségltirsasâgokrôlszôlô törvény szerint

m axim um a részvénytérsasâg alaptökéjének a felélg bocsâthatôk ki.
Tartozâsok klfv/zlykfhtlcxfiffio g! a villalkozô éltal kibocsétott kötvé-
nyek tulajdonosaivalszem benihosszû lejératù kötelezettségeketjelenti.A
kötvény kibocsâtôja az adôs,a kötvény vésérlôja pedig a hitelezô.A köt-
vénykibocsâtâsra vonatkozô elöirâsokattörvény szabélyozza.A kötvényki-
bocsâtésldötartam a,a vlsszafizetésiitem ezése,a kam attizetésm ôdja a vâl-
lalkozis döntésétöl f'Jgg.A kötvényklbocsitésbôl szirm azô kötelezettség
csak a m ég vissza nem fizetettösszegettartalm azhatja.
B eruhâzâsiésfejlesztésihitelekközéaberuhizési,llletvefejlesztésicél-
ra hitelintézettelkötöttszerzôdésalapjin igénybe vettéven tfllilejiratû tar
tozâs tartozik .
Tartôs kötelezettség ek kap csoltvâllalkozâssalszem ben azokata kötele-
zettségekettartalm azza,am elyeknéla pénzértékben kifejezettfizetésiköte-
lezettségek leiârata az egy évetm eghaladia,ide értve az âtvéltoztathatô köt
vények m iatti,tovâbl:â az egyéb kötvénykibocsâtésbölszârm azô kötelezett-
ségeket is,hlteleket,kölcsönöket,illetve egyéb kötelezettségeket is.
Tartôs kötelezettség ek Cg PJ/Irészesedésiviszonyban M vé'vâllalkozâssal
-

szem ben,aholatulajdonihényad nem ériela20% -otahossztklejératflhlte-

lek kölcsönök,étvéltoztathatd kötvények,egyéb kötvények és egyéb kötele-
zettségek vonatkozâsâban.
Egyéb pztuszlilejâratû kötelezettségkéntkellkim utatnia lizingbe vevö-
né1 a pénziigyllizlngbe vett,ben lhézâsként elszém olt eszkoz lizingbe adé
(helyette az eladô) éltalszâm lézottellenértékének m egfelelô kötelezettsé-

peaekf 346
 6 K otelezettségek

get,valnm int a klncstérivagyon részét képezö eszközök kezelésbe vételé-

hez kapcsolôdö kihelezettséget.
A p énziigyi lizin g olyan szolgâltatâs,m elynek sorân a lizingbe adô târ-
gyieszköztvagy vagyonlértéldijogotazértszerez be a lizingbevevô m eg-
bizisa alapjân,m erthatérozottidötartam ra azthasznélatba adja.
A ltYingbe J#lnl/az eszköz beszerzése ârtzkénttörténik,az étadésa pedig
értékesitéskéntkerûlelszâm olésra.Az eszköz ttzlaldonjoga a lizingszerzô-
déslejâru ig a lizingbe adôtilletim eg.A lizingdijtartahnazza a tôke,a ka-
m at összegeit,illetve a törlesztés ûtem ét,term észetesen a kötelezettségben
csak az akttzélis tôke összeg szerepcltethetô.
A llbingbe vcvtialfa pénziigyilizing szelzôdéssel étvetteszköz beszerzés-
kéntkeriilelszim olésra,azebbölszinnazôtôketartozâshosszt' ilejâraté kötele-
zettségkéntkeriilkim uttésl'a(nem tartalm nzhatjaalizingdijéfijétésakam ato-
katl)A z étvetteszköz a lizingbe vevô nyilvintartéséban szerepel,a lizing fu-
tm idejének lejératkora lizingdijknm atok és a szerzôdésben m eghatérozott
m aradvânyérték m egtizetésével a vevö tulajdonjogot szerezhet.A z eszköz
uzem be helyezèsétkovetöen a szàm vltelipohtlkâban m eghatérozottvélasztott
m ôdszerrelszâm oljaelaterv szelintiértékcsökkenésösszegét.
A K incstériV agyon lgazgatôsâg szerzödésselâtndotteszköz értékéta szer
zödésben szereplö adat-ta> lom m alés értékkelkellnyilvânt rtisba venni.

'
Egyéb hosszù lejâratflkötelezetlségek közötttulajdonosokkalszem beni
kötelezettség is szerepelhet,emzek jogcim e
jôvéhagyottosztalék,részesedés,m elyetéven / 1kellkilizetniatulaj-
donosoknak,
alapitékkal szem benikötelezettség az alaptôke,törzstôke leszéllitésa
a cégbirôsigibejegyzéskor,m ely ha a kitizetése a târgyévben nem
történik m eg hossztklejâratû kötelezettségnek m inösûl
R övid lejératlikötelezettség az egy iizletiévetm eg nem haladô lejâratra
'

kapottkö csön,hitel,ideértve a hosszfllejératflkötelezettségekböla m érleg

fordulônapjât követö egy (izleti éven beliil esedékes törlesztéseket is.(Ez
utöbbiak összegétakiegészitô m ellékletben részleteznike11.)A rövid lejâratù
kötelezettségek közé tartozlk âlt lâban a vevötölkapottelöleg,az ânzszâlli-
tisbôlés szolgéltztés teljesitésbölszârm azô kötelezettség,a véltôGrtozés,a
fizetendô osztnlék,részesedés,m ely térgyévben esedékes,a kam atozô rész-
vény uténikam at,valam intaz egyéb rövid lejâratû kötelezettség.
Rövid lejâratflkötelezettségek csoportositésa:
Rövidlejâratù kölcsön anem hitelintézettölkapattpénzeszköz,m elyeta
folyôsitâskorm utatunk kiebben a csoportban,illetve a hossm: llejératû köl-
.
csönökbôlaz ûzletiév fordulôllapj/ utkövdö éven belùlesedékes törlesztö
részlet is ide tartozik.

347 perfek,
 P énzlir a szâm vttel

R övid lejâratû hitela hitelintézettelkötöttszerzôdés szerintéven belûli

lejârattalkapottpénzeszköz,illetve a hosszû lejâratû hitelbölaz iizletiév
fordulônapjétkövetö éven belûlesedékestörlesztô részletiside tartozik.
Vevâkttklktzp t?//elsleg olyan kötelezet-tség,m elynéla szelzödés szerintitel-
jesitésutôlagtörténik,apénziigylleg tblyôsitottelöleg tartalm azzaazâltalânos
forgalm i adô összegét is. H a a kapott elôleg kapcsolt villalkozâstôl, illetve
egyéb részesedésiviszonyban lévô vâllalkozéstölszârm azik,a m érleg összeil
litisakorétkellsorohtlazegyéb rövid lejiratflkötelezettségek közé.
Kötelezettsekek Jrru zl//f/fio g/és szolgâltatâsbôl(széllitôk)a villalko-
zô éltalelfogadott elism ertteljesités,m ely befektetetteszköz,anyag-,illet-
ve irubeszerzésbôl, valam int szolgâltatés igénybevételébôl keletkezik.
A szâllitôikötelezettségek fajtii:
belfdldi,
/c?
.
ï(/& #fés
beruhâzâsi. çzti//l'/($/c(belföldivagy kûltbldi).
A széllitôlckalszem benikötelezettség értékétm ôdosithatja am ennyiségi
teljesitésre vonatkoz6 utôlag kapottengedm ény,utôlag kapotl fizetésien-
gedm ény, vissziru és szâm lahelyesbités.A szâllitékkal szem benl kötele-
zettség addig szerepelheta könm eekben,am ig pénziigyileg nem rendezték,
vâltôval kl nem egyenlitették, illetve elengedetl kötelezettségként kl nem
vezették.
Vâltétartozâs elöirt form âban kiéllitott okiratba faglalt kötelezettség,
m elyetszâllitô vagy egyéb tartozis kiegyenlitése érdekében âllitkia vâllal-
kozéq A kîâllftottvéltôtqajétvéltfmak nevezziik,m elyben avéllalkozéqkis
telezô fizetésiigéretettesz a vâltö lejâratânak idöpontjâra.A vâltôtartozâs
összege a vâltôval kiegyenlitettkötelezettség összegéböl és a vâltô kam at-
bôlé11.A véltétartozâs lehet:
P énznem szerint'
.
forintra s'
ztsftivâltbtartozis,
devizâra -&ZJM vâltôtartozâs
K eletkezése szerint'
.
-

flnâncvâltô,m elyetkölcsönn/ jtâsfejében adunk,

szâlllrt6iJ.çegyéb kötelezettsLgfejében adottvâltô
A sajitvâlt6 fizetendö kam atâbôla térgyévetkövetö iizletiévetterhelö
összeget az aktiv idôbelielhatârolâsok között kell âllom ânyba venni az év
végizârlatim unka sorén.
R övid pcjfirfl/likötelezettségek kapcsoltvâllalkozâssalszem ben csoport-
.

ban azokat a kötelezettségeket kell kim utatni, am elyek anyavéllalattal, 1e-

ânyvâllalattalközös vezetésû villalkozâssal,târsultvâllalkozâssalszem ben
âllnak fenn,lejârat'uk az egy évetnem haladja m eg,illetve am elyek pénz-

eerfek# 348
 6.K ötelezettségek

iigyirendezése az lizletiévetkövetô évben esedékes.1ttkellszerepeltetnia

rövld lelâratù hitelek és kölcsönök igénybevételéböl sznfrm azô kötelezettsé-
get,a vevötôlkapott elöleget,a vâltô- és széllitôi tartozésbôleredô kötele-
zettségeket.
Rövid lejâratû kötelezettsekek /0 ,/5 részesedésiviszonyban ll'
vtFvfW l/-
kozâssalszem ben az egy éven belùlilejâratl:lkötelezettségeketGrtalm azza.
ltt kell kim utatni a rövid lejératflhitelek és kölcsönök igénybevételéböl
szârm azô kötelezettséget,a vevötölkapottelôleget,a véltô- és szâllitôitar-
tozâsbôleredö kötelezettségeket.
E r 'éb rövid lejlrl/; kötelczettségkéntkellkim utatnikiilönösen a m un-
-

kavéllalékkal,a költségvetéssel,az önkorm ânyzatokkalkapcsolatos elszé-

m olâsokat,tovébbâ ajogerôs(birésâgi,adôhatôsâgi)hatirozattalelöirtkö
telezettségeket is. Ide kell sorolniazokat a rövid legâratt:lkötelezettségeket
is,am elyek a többim érlegtételben nem szerepeltethetöek.

A szem élyijövedelm ek szém vitelielszém olésa

A véllalkozâsm unkabérkéntszém olja elaz âllom ényban lévö,llletveé11o-

m ânyon kiviilim unkavâllalôk éltalvégzettm unkâjâvalösszefliggö kifizeté-
seket.A m unkabéreket az alébbi éllom énycsoportcnként kell kim utatni,a
K SH adatszolgâltatâsikötelezettség teljesithetösége m iatt:
fôéllâsfl m unkavâllalék tizikai és szellem i bontésban dolgozhatnak
(nô ésférfi)
* teljesm unkaidöben,
* részm unkaidôben,
* nyugdijasként;
âllom ânyon kiv iili m unkavâllalök, akik m egbizâsos m tm kaviszony-
ban végeznek tizikaivagy szellem i tevékenységet.
A m unkabér a következô részekbôltevôdlk össze:
az alapbér a m unkâban töltöttidô alapjân illetim eg a m unkavâllalôt,
m ely am unkaszerzödésben rögzitetthavibért(hetivagy évesbérisle-
het),illetve m egéllapitottôrabérttartalm azza;
a törzsbérateljesitm énybérezéskeretében m egéllapitott,âltalâban fi-
zikalm unkavâllalôk keresetelszâm olâsânâlalkalm azottbér(példâul
a darabbér,jutalékosbérstb.).
A z alapbértés törzsbértnövelia tûlm unkaidsre m egâllapitottés kifize-
tett alapbér,illet've a term észetbenim unkabér összege is.
A bérp ôtlék a m unkavégzés kiilönleges feltételeinek,a m unkaltöriilm é-
nyeknek, a kiilönlzges m unkabeosztâsnak figyelem bevételével kialakitott

349 perfek'
 P énzùgylszâm m tel

bérösszeg,m elyeta m unkavâllalô alapbérénck,illetve teljesitm énybérének

m egéllapitésinilnem vettek tigyelem be.(ldetartoznak pèldâulattklôrap(' )t
lék,a kollektiv szerzötlw-oben m eghatérozottbérpôtlékok )
A ldegésztrt6f zctésamunkaviszonyban él1é m tmkavâllalô âltllenem dolgo-
zottidôre vonatkozé a m tm katörvénykönyvben,illew e kollektiv szerzôdésben
szabélyozottesetekrejiré m llnkabér(példéula szabadsâg idejérejérô m tmka-
bér,munk% ziinetinapokra iizetettm tmkabér,13.haviflzetésm tmkabére stb.).
A z egyéb bérek közé
az âllom ényon belûli m unkavillalôk részére nem vâllalkozâsi tevé-
kenységértkifizetettösszegek (példâulam unkakörrelösszenem flig-
gô m unkik elvégzéséértjârô bér,felm ondâslldt'
sidötartam éra am un-
kavégzésutols6 napjân egy összegben kifizetettbérl;valam int
az éllom ânyi létszém ba nem tartozô m unkavâllalôk részére nem vâl-
lalkozésitevékenységértkifizetettösszegek (példâula szerzöijogdij,
alkalm im unkavéllal6k bére,esetenkéntim egbizâsidijak stb.)
tartoznak .
h prém ium am unkavéllalök részéreelôrem eghatérozottfeladatok telje-
sitéséértaz alapbéren fclûltizetettm unkabérek.1de tartozik a vezetök részé-
rejôvéhagyottévesprém ium is.
h jutalom azelvégzet'tm unkautblagosértékelésealapjân am unkavélla-
lôknak fizetettm unkabér összege
A m unkavâllalôk részére szem élyenkéntszâm fejtettjövedelm etbrtlttô
bérnek vagy brtzttô keresetnek nevezzùk,az ïizleti évre vonatkozö béreket
fliggetleniilattöl,hogy aztkifizették-e,a térgyidôszakotterhelô bérköltség-
kéntkella könn elésben elszâm olni.
A brtztt: keresetetterhelö levonâsok az alâbbikétcsoportba sorolhatôk:
m ullkâlG t6val szem ben fennéllô tartozâsokla teljesitett levonâsok
(példâullakâsépitésikölcsön,rövid lejâratra adottkölcsön,kirtérité
sek m iattilevonisok,elszâm olisra kiadottösszegek stb.),'
jogszabélyok,birôségihatârozatok és egyéb jogcim ek alapjân elöirt
levonésok,am elyek lehetnek
. akeresetbôljogszabâly alapjân rendszeresen lcvonâsrakeriilô sze-
m élyijövzdelem adé elôleg,nyugdij- és egészségbiztositâsijértz '
lék, m agénnytlgdt-pénztéri tagdij és a m unkavâllalöi jârtzlék x
összege.A véllalkozâsiltala szem élyijövedelem adô kötelesjöve-
delm ekbôllevontadôelöleghez,a nyugdt és egészségbiztositâsi
jânzlékhoz, valam int a m unkavâllalôi jârtzlék m egâllapitâsâhoz
adébevallis kapcsolôdik .A m unkavâllaléktôl ilyen cim en levont
összegek pénziigylâtutalâsânak ldöpontâtaz akttzâllsjogszabily
okban elöirtidôpontokban kellteljesiteni'
,

perfekf 350
 6 K otelezettségek

. abir6sâgihatérozatok ésegyébjogcim ek alapjân elôirtlevonâsok,

am elyek a leggyakrabban a gyen nektartâs,m âs szervek,hitellnté
zetek követelései.
A z illom ânyba tartozô és nem t.artozô m tm kavillaléknak nem m unkabérként
ésnem véllalkozésidijkéntelszém oltéskitizetettösszegeket,ezzelkapcsolatos
m lmkélttôtterhelô szem élyijövedelem ad6t,valam intaterm észetbenijuttatésok
lenem vonhatô iltalénosforgalm iadôjétköltségkéntkelllekönyvelni.
Szem élyijellegn egy'e ks zetéskéntkellelszâm olni
a m unkaviszonyhoz kapcsolôdô egyéb kifizetéseket(példéula beteg-
szabadsâg 15napjirafizetet-tösszeg,végkielégités,jubileum idijstba),
a m unkaadö éltalâtvéllaltköltségeket(példâulïidiilésitérités,kikiil-
detésiköltség stb.),
a reprezenticiôs költségeket,valam int
az egyéb közvetettjuttatésok dijét(példâulnyugdijbiztosités,életbiz-
tositisstb.).
A brtzttô bérésa szem élyijellegû egyéb kifizetések egyiittesen biztosit-
jék a m unkavéllalôk véllalat-tôljérô szem élyijövedelm ét.
A târsadalom bkztositâsiellâtâsok közé tartoznak
a csalédtim ogatésiellâtâsok (példâulcsalâdipôtlék,iskoléztatisitém o-
gatés,gyerm ekgondozâsitém ogatés,gyerm ekgondozisisegély stb.),
az egészségkiztositéslellitésok (példâula téppénz,balesetitéppénz és
jâradék,terhességl,gyerm ekâgyisegély ésgyerm ekgondozâsidij).
A z iizem ikifizetôhellyelrendelkezô véllalkozâs a târsadalom biztositési
ellâtâs keretében f zetikia m unkavâllalôkatm egilletö összegeketa térsada-
lom biztositâsitörvény elöirâsaialapjén.A vâllalkozésam ennyiben nem ki-
fizetôhely,akkor az A PE H Jérulék lgazgatôsâgétôl igényelheti a csalâdté-
m ogatési és egészségbiztositâsi ellétésok fedezetét.
A m unkavâllalé összesjârandôségâtabér-,szem élyijellegû egyéb kifi-
-
zetések ésa térsadalom biztositésiellâtésok egyùttesen adjik.
A vâllalkozâstterhelö bérjârulékok:
A târsadalom biztositâsijârulék alapjaabiztositottrészéreabiztositâ-
sijogviszony keretében kifizetettadôkihelesjövedelem m eghatâro-
zott szézaléka.
A z eg észség iiv i/ztla ljfirfz/l,
- $lehettételesvagy szizalékosan m egha-
târozott.
A m unkaadôijârulék ésaszakképzésihozzâj4rulâsa fizetettbérszé-
zalékos m értékében m eghatârozott.
A rehabilitâciés hozzâjârulâs a csökkentm unkaképességû dolgozôk
foglalkoztatésâtôlfl'iggö,kiilönjogszabâlyban m eghatérozottm értékfi
bérjârulék.

35 1 perfek'
 P énziigyîszâm vltel

A bérjârulékokatköltségkéntkellelszim olnl,azad6hlvatalfelébevailést
kellkészitenl,ajénllékok befizetésikötelezettségeita törvényben clöirtha-
târidôig (térgyhotkövetô l0.nap)rendeznikell.
A bevallâsok ldôpentja:
havibevalléknâla târgyhôtkövetô 20.nap
negyedéves bevallôknâla térgy negyedévet követö 20.nap
éves bevall6knâla târgyévetkövetö év febrtzâr l5.nap

A ltalénos forgalm iatlô szém vitelielszém olésa

Az éltalinos forgalm ladé a végsö felhasznélét(a fogyaszt6t)terhelö több

fâzisû nettö forgalm i adé,m elyet a vâllalkozâsok a term elés,forgalm azés
m inden szakaszâban kötelesek m egfizetni. A z âfa m echanizm usa, az adô
korrektelszâm olâsa szem pontjébélkiem eltjelentöse van a bizonylatadés
rendszerének,m ertez biztositja az adô tovâbb hâritâsét,illetve az adô 1e-
vonhatôsâgét is.
A z âfa bizonylaG i:
a szém la,
a szâm léthelyettesitö okm âny,
a helyesbitö szém la,
a nytzgta,m elynek kötelezö tartalm ât(az âfa-törvêny l3.j (l)bekez-
dése szerint)m âra követelések fejezetben ism elcttiik.
A z értékesités,beszerzés,szolgélu tâs,benzhâzâs,m intgazdaségiesem é
nyek az ûzleti évben folyam atosan köny velésre keo lnek a szém viteli nyil
vâni rtâsunkban.E zen gazdasâgiesem ények âfa-tartalm a az adôhivatalfelé
elkészitendô adôbevallâsteljesithetösége érdekében m egfelelö bontâstigé-
nyel,ezérta fökönyvi köny velésben elkiilönitetten kellkim utatni:
a fizetendô âltalénos forgalm iadét,
az elözetesen felszâm itottéltalânos forgalm i ad6 összegét,
az arényositéssal m egoszthatô âltalénos forgalm i adôt,
azlm portbeszerzéselôzetesen felszém itottâltalânosforgalm iadôjét,
sajétrezsisbertlhâzésâltalânosforgalm iadôjit,
az âltalinos forgalm i adô pénzitgyirendezését.

A dôk és adôjellegiikötelezettségek szâm vitelielszâm olésa

A z adék és az ad6jellegû kötelezettségkéntelszâm oltösszegek egy része

növeli a beruhâzâsok,illetve vésâroltkészletek értékét,vagyis a bekeriilési

le-e.r>k' 352
 6 K otelezettségek

értékben szerepelnek,m âsik résziik a térgyéviréforditâEok közöttkeriile1-

szâm olâsra.
Egyéb râforditéskéntelszém olandô egyéb adôk (az adôhlvatalfelé fize-
tendökl:
fogyasztisiadô,
-

jövedékiadô,
-
önellenôrzésipôtlék,
-
késedelm ipôtlék,
-
m ulasztésibirség.
R endkivfllirâforditàskéntkellelszâm olniaz adôhivatalfelé történö önà.l
1ô adôbevalléssala térsasâgi adöt.
Egyéb râforditéskéntelszim olandô adôk (az örlkorm ényzatfelé fizeten-
dökl'
.
iparûzési adô,
épitm ény adô,
kornm unélis adb,
gépjérmû ad6.

V ém hatéséggal szem b eni elszém olésok

Az im portterm ékek kiilföldröltörténö behozatala avémjogszabâlyok elô-

irésainak m egfelelôen a V PO P vâm hatérozatânak kiszabésâval,a benne
foglaltdijtételek m egfizetèsètkovetôen torténhet.
A vâm hatérozat tartalm azza
a vaem terheket,m ely vâm -,vâm kezelésidijés egyéb vâm teherlehet,
kiszém itésânak alapja a term ék értéke,a szillitési,illet've a biztositési
költség a m agyar hatérig;
azegyéb dijtételeket(példâulkörnyezetvédelm iterm ékdijatl;tovâbbâ
az âltalénos forgalm iadét,m elynek szém itésialapja a term ék értéke,
szâllitési,illetve a biztositésiköltség és a kiszabottvim teher.
A rövid lejâratflkëtelezettségek között kell kim utatni valôdi penziés
ûgylet esetén a hatéridôs visszavâsârlési kötelezettség m ellett eladott esz-
köz befolyteladâsiârât,illetve a hatâridös vlszonteladâslkötelezettség m el-
lettvésârolteszköz befolytvlszonteladéslârât,tovâbbâ a hatiridôs és opciös
ûgyletek esetén a kapottletétek,érkïilönbözetek összegét,am ig az iigyletle
nem zârul.
h penziôs (elhelyezésl) Hg-p/e/tartalm a:egy hitelintézet,pénzïigyivéllal-
kozâs,flgyfél(penziôba ad6) a m érlegében szereplô,illetve t'ulajdonéban
lévô vagyontârgyakat(véltô,követelésvagy értékpapir)itruhâz egy m ésik

353 perfek'
 P énztigylszâm m tel

hitelintézetre,pénztigyivâllalkozâsra vagy ûgyfélre olyan tartalm û m egâl-

lapodissal,m ely szerint az elhelyezett,âtadottvagyontârgyakat egy konk
rétan m eghatérozottidöpontban az âtadônak visszaadja. .
A fdggô kötelezettségeketésa biztosUövôbeni)kötelezettségeketa 0. 1
1
szém laosztélyban m érlegen kiviilltételkéntkellkinm tatni:
h jiiggëkötelezettség olyan éltalâban hanuadik szem éllyelszem ben
vâllalt kötelezettség, am ely a m érleg fordulénapjân . fennâll, de )
m érlegtételkéntiszerepeltetésejövôbeniesem énytôlR gg.Faltâi: .
'
kezességvâllalés,
eladâsiopciô kliréjénak kötelezettsége,
vételiopciô vevöjének kötelezettsége,
garanciavillalâs,
nem valôdipenziôs ûgyletek,
vâltôkezesikötelezettség,
le nem zértperes ûgyekkel kapcsolatban vârhatô kötelezettség.
A biztoq (jiivôbeni) kiitelezettség olyan vlsszavonhatatlan kötelezett- )
ség,am ely a m érleg fordulônapjén m âr fennâll,de a szerzödés teljesitése .
i
m ég nem történtm eg,ezél'tm érlegtételkéntnem szerepeltethetô.Fajtâi:
hatéridös adâs-vételiûgyletek,
sw ap ûgyletek hatéridôs része m iattikötelezettslgek.

6.1.3.A kötelezettségek m egjelenése a m érlegben

A kötelezettségeketa m érlegben a fonésok közöttszerepeltetjûk.

F .K ötelezettségek
1. H âtrasorolt kötelezettségek
1. H âtrasoroltkötelezettségek kapcsoltvâllalkozéssal szem ben
2. H étrasoroltkötelezettségek egyéb részesedésiviszonyban lévô
véllalkozâssal szem ben
3. H âtrasoroltkötelezettségek egyéb gazdélkodôvalszem ben

H étrasoroltkötelezettségeketaz ,,A ''tipusflm érlegben az F .1.föcsoport-

ban,a ,,B''tipusflm érlegben a H .l.föcsoportban m utatjuk ki. ,

ll.H osszé lejératti kötelezettségek

1. H osszû lejâratrakapottkölcsönök
2. i tvâltoztathatô kötvények
3. T artozâsok kötvénykibocsâtésbél

peaekl 354
 6.K ôtelezettségek

4. Bertzhézésiésfejlesztésihitelek
5. E gyéb hosszfl lelâratflhltelek
6. T art6s kötelezettségek kapcsoltvâllalkozéssalszem ben
7. T art6s kötelezettségek egyéb részesedésiviszonyban lévô vâllal-
kozéssalszem ben
8. Egyéb hosszt'
ilejâratflkötelezettségek

H osszû lejératflkötelezettségeketaz ,,A ''tipusflm érlegben azF.1l.fôcso-

portban,a ,,B''tipusflm érlegben a H .II.fôcsoportban m utatjtlk ki.

R övid lejérattikötelezettslgek
1. Rövid lejérattkkölcsönök
ebböl:az âtvâltoztathatô kötvények
2. Rövid lejératflhitelek
3. V evöktölkapottelölegek
4. K ötelezettségek éruszâllitâsbôlés szolgâltatisbbl(szâllitôk)
5. V âltétartozésok
6. Rövid lejératflkötelezettslgek kapcsoltvéllalkozâssalszem ben
7. Rövid lejératflkötelezettségek egyéb részesedésiviszonyban lévô
y.
- vâllalkozâssal szem ben
%
p
-
8. Egyéb rövid lejiratflkötelezettségek

A rövld lejérattïkötelezettségek az,,A''tipusflm érlegben aF.III.fôcsoport-

ban,a ,,B ''tipusflm érlegben pedig a D föcsoponban keriilnek bem um tésra.

6.2.A kötelezettségek érték elése

6.2.1.A kötelezettségek bekeriilési értékének m eghatérozésa

A kötelezettségek bekeriilésiértékének m egéllapitâsa attthlftigg hogy a kö-

,

telezetlség forintban vagy devizâban (valutéban)keletkezett-e.

F orintban keletkezettkötelezettségnélaz âllom ânyba vétel:
az elism ert,szém lizott összeg,
a pénziigyileg folyôsitott(banlckivonatszerinti)összeg,
bevallott,fizetendö összeg,
szerzôdésben rögzitett összeg értékén történik.
A devizâban (valutâban) keletkezettkötelezettség forintértékének m eg-
hatérozésâtbefolyâsolja az,hogy a kötelezettség pénz bzérkezésébölvagy
nem pénz beérkezésébôlsza'rm azik e.A m ennylben a kötelezettség pénz be-

355 eerfek'
 P énzugvkszâm vttel

érkezéséböl szârm azlk,ftgy a forint érték m egâllapitisât az hatârozza m eg,

hogy devizaszém lén (valutapénztârban),illetve a véllalkozâs forintszém lé-
jân történik ajôviirâsa abanknâl.
a) A devizéban fennéllökötelezettségek forintértékénzkm eghaërozisakor:
a vâlasztott hitelintézet âltal m eghirdetet't devizavételi és deviza-
eladâsi ârfolyam étlagân vagy
a M agyar N em zeti B ank iltal közzétett,hivatalos devizairfolya-
m on kell forintra âtszâm itani.
l1a a hitelilltèzd ,illetvc az M NB J
ultalllvrnjtrgyztrttésIltuztkunver-
tibllisvalutâtkellforintra âtszém itani,alckor az âtszim itâsta valuta
szabadpiaciirlolyam ân (ennek hiânyâban orszâgos napilapban a
vilâg valutâinak ârfolyam ârôlközzétetttâjékoztatô adataialapjin)
kell m egterm i.
a devlzavételiés devizaeladâsiérfolyam âtlaga helycttvalam ennyi
kïiltb ldipénzértékre szôlô eszköz és kötelezettség egységesen érté-
kelhetô devizavételivagy csak devizaeladâsiârfolyam on is.
b) Ha a kötelezettségetjelentô deviza a vâllalkozâsforintszâm lijân ke-
O ljôvâirâsra,thgy akötelezettség forintértékétadevizavételiârfolya-
m on kellm egâllapitani,m ertabank adevizâtm egvâsârolja,ésabank
âlt.aljôvâirtösszeg lesz akötelezettség forintértéke.

6.2.2.A k ötelezettségek m érlegértékének m egh atérozâsa

A m érlegbe csak akkor vehetô fe1a kötelezettség,ha

am âsik fé1âltalm egtörténta teljesités,
kiilönféle szerzôdésbôl szérm azik és
jellem zöen pénzform âban teljesitendö.
H étrasorolt kötelezettség m érlegértéke m inden esztben a szerzôdéssel
m egegyezô könyv szerinti érték.
A forintban felvett hitelt,kölcsönt a ténylegesen folyésitott,illetve a tör-
lesztésekkel csökkentett összegben, a devizâban felvett hitelt, kölcsönt a
ténylegesen folyôsitott deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza ,

vélasztott ârfolyam on forintra itszâm itotl összegében kell a m érlegben .

kim utatni 1
. .

T artozâsok kötvényklbocsâtisbt)l értékelésére a kölcsöniigyletekre vonat-

kozô âlG lânos szabâlyokatkellalkalm azni.A kötvénykibocsâtésbôlszârm azô
hosszfllejâratù kötelezettségek közim kellkim uGm iakötvény m égvisszanem
tizetettösszegét,csökkentveam érleg fordulônapjâtkövetô egyéven belûlese-
dékesösszegekkel.A zéven beliilesedékesösszegetarövld lejâratû kihelezett-

perfekk 356
 6.K otelezettségek

ségek közöttkellsznrm ba venni,devizéskötvények esetén a devizéskötelezet't-

ségekre vonatkozô értékelésiszabélyokatkellalkalm azni.
A pénzûgyllizlnggelkapcsolatos kötelezettség összegét a m egfizetettli
zingdijnak a lizingszerzôdésben m eghatârozotttörlesztésösszegévelcsök-
kentetten kell a m érlegbe beâllitani. A z ilyen cim en felvett kötelezettség
összegenem foglaljam agâban apénziigyilizinggelkapcsolatosan tizetendô
kam at összegét.
A vevötölforintban kapottelôlegeta ténylegesen befolytösszegben,a devi-
zâban kapott elöleget a vâlasztott ârfolyam on folintra âtszâm itott összegben
kellam érlegben kim utatnia szerzôdésszerintiteljesitéstkövetô elszn'm olâsig,
az elôleg visszauà lâsiig,illetve egyéb bevételkéntielszâm olésâig.
H a a kötelezettség visszafizetendö összege nagyobb a kapottösszegnél,a
visszafizetendö összegeta m érlegben jogcim ének m egfelelôen
a kötvénykibocsétâs m iattitartozisok,
az egyéb kötelezettségek vagy
a vâltétartozâsok között
-

kellkim ut tnia kötelezettség visszafizetéselzck idôpontjéig.

A forintban felm âllô véltôtartozâsokata fizetendö forlntösszegben,a de-
vizéban fennâll6 vâltôtartozésokat a devizaösszegnek a vilasztott ârfolya-
m on forintra âtszâm itottösszegében kella m érlegben kim uG tni.
Az âruszâllitâsbôl,a szolgéltatésteljesitésébôlszârm azô,âltalânos for
galm i adôt is uartalm azö
forintban tetesitendô kötelezettségetaz elism ertasza-m lâzottösszegben,
devlzéban teljesitendô kötelezettségetaz elism ert,szém lé 'zuttdvvi-
zaösszegnek a vâlasztottârfolyam on forintra âtszâm itottösszegében
kella m érlegben kim utatnim indaddig,am ig aztpénzeszközzel,vél-
tôval,eszközâtadâssal,a PolgâriT örvénykönyv szerintibeszém itâs-
sa1kinem egyenlitették (példâulelengedettkötelezettségkéntelnem
szâm oltâk).
Barterûgyletesetén az elsô gazdasâgiesem ény teljesitésének napjân ér-
vényes szâm vitelipolitikéban rögzitett érfolyam on kellm egâllapitani a
kötelezettség forint értékét.

A devizés kötelezettségek m érlegfordulönapi érték elése

A m érlegben a kiilföldi pénzértékre sz6lô kötelezettséget az ûzleti év

m érlegfordulônapjâra vonatkozô vâlasztott devizaârfolyam on âtszém itott
forintértéken kellkim utatni,am ennyiben a m érlegfordulônapièrtékelèsböl
adôdô klilönbözetnek a kiilföldipénzértékre szôlô eszközökre,kötelezettsé-

357 perfek'
 P énzùgylszâm vitel

gekre,illetve az eredm ényre gyakorolthatésa jelentôs.H a nem jelentôs a

hatâs,akkor m arad a könyv szerintiérték.
A kiilföldipénzértékze szôlö eszközöknek és a kötelezettségeknek az ûz-
letiév m érlegfordulénapjâravonatkozô értékeléseelöt'tikönyv szerintiél4é-
ke és az értékeléskoriforintértéke közöttikûlönbözetet:
am ennyiben az összevontan veszteség,egyenlegében a pénziigyim û-
veletek egyéb râforditâsai között kell érfolyam veszteségként elszâ-
m olnl,
am ennyiben az összevontan nyereség,egyenlegében a pénzùgyi m û-
veletek egyéb bevételei közötti elszâm olâs utân a következö iizleti
évtek)ârfolyam veszteségkéntkellelszâm olni.
A z év végidevizâs értékelés lépései:
1. A kötelezettségek köny v szerinti értékének m egâllapitésa az elenge-
dettkötelezettségekkelcsökkentettösszegben.
2.Fordultmapi értékek m eghatârozisa a vâlasztott ârfolyam alapjân,
m inden kiilföldikötelezettségre m érlegtételenkéntkûlön-kûlön !
3. A z ârfolyam kiilönbözetek m egâllapitésa,m inden kûlföldipénzérték-
re szôlô kötelezettségre.
4. A z összevont érfolyam kiilönbözct m egâllapitâsa, az egyes
ârfolyam kïilönbözetek elöjelek szem pontjébôlhelyes összegzése az
eszköz- és forrâs oldalon.
5. A z összevontârfolyam kùlönbözetm inôsitése,a vâllalkozâs szém vitel
politikâjâban m eghatérozot'tm ôdon ésm értékben történik.
H a az érfolyam kulonbozetjelentôsés
ârfolyam veszteség, akkor a pénziigyi m ûveletek egyéb râforditisai
közöt't,
ârfolyam nyereség, akkor a pénziigyi m ûveletek egyéb bevételei kö-
zött keriil elszâm olâsra.
H a az irfolyam kiilönbözetnem jelentös:
nincs tovébbiteendô,m inden devizâs tételm arad a könyv szerintiér-
tékén,ez lesz a m érlegértéke 1s.

6.3.A kötelezettségek éllom ényvéltozésai

A kötelezettségek éllom ényn öveked ései:

hitelfelvétel,
kölcsönfelvétel,
kötvényklbocsétis,
pénzïigyilizing,

eerfekf 358
 6 K otelezettségek

vevötôl kapottelöleg,
szâllitôikötelezettség,
sajétvâltôkibocsâtis,
egyéb kötelezettségek m iattiéllom énynövekedés,
év véglâtértékelés.
A kötelezettségek éllom énycsökkenései:
hiteltörlesztés,
kölcsöntörlesztés,
kötvény bevâltâsa,
pénziigyi lizingkötelezettség törlesztése,
elôleg elszâm olésa,
szâllitôikötelezettség pénzûgyirendezése,
szâllitôikötelezettség értékétcsökkentô tételek,
vâltô kifizetése,
egyéb kötelezettségek pénzïigyirendezése,
év végi étértékelés.

6.3.1.A kötelezettségek illom ânynövekedéseinek b am utatésa

A hitel (pénzintézettôl), kölcsön (m és véllalkozôtôl) szerzôdés alapjén

pénziigyileg folyôsitottkötelezettség,m ely lehethosszfllejâratfl,ha iizleti
éven tfllivagy rövid lejératfl,ha ûzletiéven belïilitartozâs.
K ötvénylkibocsétéskora kötvény kibocsâtôjam intadös,ittm utatjakia
kötvény tulajdonosaivalszem ben fennâllô tartozâsât.A kölcsön ïigyletidô
tartam énak lehethosszt k,illetve rövid lejératé része.
A p énziigyi lizing beruhézott eszközre a lizingbe adô éltal szém lâzott
kötelezettség,m ely hatizletiéven tûlilejâratfl,akkorhosso ,ha iizletiéven
belûli,akkorrövid lejâratû tartozâs.
A vevôtôl kap ott elôleg olyan pénzeszköz,m elynél a szerzödés szerinti
7
..E

j
. tell.esitésrecsakkésôbbiidöpontbankel'iilsor.
' A széllitéi kötelezettségek eszköz-, szolgéltatés-beszerzésen alapulô,
' ôdésekbôleredô pénzértékben elism erttartozâsok
p Szerz , m ely hosszû és rö-

j vidAlevâl
jirat
fleg yar
ânt l
e het
.
tétartozés(sajâtvâltô)szâllitôikötelezettség kiegyenlitésére kiâl
litott okirat,m ely névértéken szerepel,m int kötelezettség-növekedés.
A z egyéb kötelezettségek âllom énya a m unkavéllalökkal,központikölt-
ségvetéssel,helyiönkorm ényzattal,vim - és pénziigyôrséggel,tulajdono-
sokkalszem benitartozâsokkal,illetvejogeröshatirozatokkalelöirtkötele-
zettségek összeg6velnövekedhet.

359 perfek'l
 P énzugylszâm m tel

A kötelezettségek m érlegfordulénapi értékelésekor m egâllapitott

érfolyam kiilönbözet1s,hajelentösa kùlönbség,okozhatéllom énynövekedést.

6.3.2.A k ötelezettségek âllom énycsökkenéseinek b em utatésa

A kötelezettségek âllom ânycsökkenésének egyik form âja a hitel,kölcsön

szerzödés szerint pénziigyi törlesztése,valam int a p énziigyi lizing szerzö
dés szerintiûtem ezésben történö pénziigyirendezése.
A llom ânycsökkenést eredm ényez a kötvény visszafizetése,illetve ét-
vâltoztathatô kötvény részvénnyé valé étalakitésa.
A szerzôdésteljesitésévelaz elôleg a kiszém lézottvételérban érvényesi-
tésre keriil, illetve a lranzaltciô m eghiflsulâsakor visszafizetéssel m egsztinik.
A széllftéikötelezettség pénziigyiteljesftés,barter ûgyletvagy kom
penzâlâs elszâm olâsâval,m intkötelezettség m egszfinik.
Szâllitôi kötelezettség értékét utôlag csökkenthetik az alâbbi tételek:
teljesitésre vonatkozôan utôlag adott,szâm léhoz kapcsolôdô enged-
m ény,
utôlag kapott fizetésikedvezm ény,
visszértzk,szâm lahelyesbitések.
A véltôkötelezettség âllom énycsökkenéséteredm ényeziasajétvâltô név-
értékének a lejâratidôpontléban banklâttltaléssaltörténö kiegyenlitése.
A szem élyijövedelm ek kifizetése,adétartozésok âtutalésa,osztalék
tulajdonosok felé történô pénziigyirendezése,egyéb rövid lejâratflkötele-
zettségek pénzfigyiteljesitése csökkentiakötelezettségek éllom ânyât.
A kötelezettségek âllom ânycsökkenésétokozhatja a kötelezettségek m lr-
legfordulénapiértékelésekorkim uhtottérfolyam kùlönbözet,hajelentôs.

6.4.K ötelezettségek éllom âny véltozésain ak fôkönyvi

elszém olésa

6.4.1.A kötelezettségek szerep eltetése a szém latiikörb en

43-47.K ötelezettségek
43.H étrasorolt kötelezettségek
431.H âtrasorolt kötelezettségek kapcsoltvéllalkozâssalszem ben
432.H âtrasorolt kötelezettségek egyéb részesedéslviszonyban lévô
vâllalkozâssal szem ben
433.H âtrasoroltkötelezettségek egyéb gazdâlkodovalszem ben

peaekf 36O
 6 K otelezettségek

44.H ossztilejératlikötelezettségek
44l.H osszû lejiratrakapottkölcsönök
442.i tvâltoztathatô kötvények
443.T artozâsok kötvénykibocsétâsbôl
444.Beruhâzâsiésfejlesztésihitelek
445.Egyéb hosszfllejâratflhitelek
446.T artôs kötelezettségek kapcsoltvéllalkozâssalszem ben
447.T artôs kötelezettségek egyéb részesedésiviszonyban lévô vâllal-
kozéssal szem ben
448.Pénzligyi lizlng m iattikötelezettségek
449.Egyéb hossm:
llejératflkötelezettségek

45-47.R övid lejérattikötelezettségek

451.Rövid lejâraté kölcsönök
452.Rövid lejârat'û hitelek
453.V evôktôlkapottelôlegek
454 .Széllitôk
454 1.B elföldianyag- és âruszillitbk
4542.K ïilföldianyag- és ânlszâllitôk
455.B eruhâzâsi szillitök
456.F aktoring tartozâsok
'

457.V iltôtartozésok
458.Rövld lejâratflkötelezettségek kapcsoltvâllalkozéssalszem ben
459.Rövid lejératû kötelezettségek egyéb részesedésiviszonyban lévö
vâllalkozâssal szem ben
46l.T ârsasâgi adô elszim olésa
462.Szem élyijövedelem adô elszém olésa
463.K öltségvetésibefizetési kötelezettségek
'

464.K öltségvetésibefizetésikötelezettségek teljesitése

465.V ém éspénzik yörség elszém olâsiszim la
466.E lôzetesen felszim itottâltalânos forgalm i adô
467.F lzetendö âltalénos forgalm i adô
468.A ltalânos forgalm iadô elszâm olisiszém la
469.H elyi adôk elszâm olési szém la
47 1.Jövedelem elszâm olâsi szâm la
472.Fe1nem vettjârandôsâgok
473.T ârsadalom biztositésikötelezettség
474 .E lkiilönitettalapolck alkapcsolatos fizetésikötelezettségek
475.V agyonkezelô szervezetekkel szem benikötelezettségek

36 1 perfekl
 P énzugviszàm vltel

476.Rövid lejâratû egyéb kötelezettségck m unkavâllalôkkaléstagok-

kal szem ben
477.H atéridôs,opciés és sw ap ûgyletekkelkapcsolatos kötelezettségek
478.R észesedésekkel,értékpapirokkalkapcsolatos kötelezettségek
479.Kïilönféle rijvid lejâratflegyéb kötelezettségek

6.4.2.A kötelezettsôgek âllom énynövekedéseinek és -csökkenéseinek

fôkönyvi elszém olâsa

1.H itel- és kölcsönkötelezettségek elszâm olâsa:

4.H ltelés kölcsön 532.Pénzugp

38.Pénzeszkozök kotelezetts6gek 38 P6nzeszközök szolg.dflak

E l/d 1/a 1/c

87 Pénziigp
m iiveletek
râforditâsal

1/g.

97.Pélzzugp
m ûveletek
bevételel 45.Szâlliték

l/f lIb.

1/i.

98.R endkivull 48.Passziv

bevételek ldöbellelhatérolâsok

l/k. 1/J.

1/e.

1/1,
1.

1/a. kölcsön foly6sitâsa (nem hitelintézettöl)

1/b.llitelfulyôsitl
usa (hitelintézettöl)(am ennyiben kötelezettség köz-
vetlen kiegyznlitése történik)

perfekt 362
 6 K otelezettségek

l/c. felszém itotl dilak elszâm olâsa

1/d. költoön,llitvltörlvsztése
l/e. törlesztéskor keletkezettrealizélt ârfolyam veszteség
1/f. törlesztéskor keletkezettrealizâlt ârfolyam nyereség
1/g. kam atfizetés hitelre,kölcsörlre szerzôdés szerint
1/h. m érlegkészitéskor itértékelthitelek,kölcsönök étértékeléskor ke-
letkezettérfolyam veszteség,hajelentösm értékl
:iaz eltérés,a
m érlegfordultm api ârfolyam ân
1/i. m érlegkészitêskor âtértékeltllitelek,kölcsönök âtértékelêskor ke-
letkezettârfolyam nyereség,hajelentösm értékiiaz eltérés,a
m érlegfordultm api ârfolyam ân
1/j. idöarényosan fizetendô kam atelszâm olâsa
1/k. elengedett kötelezettség elszâm olâsa

2.K ötvénykibocsétés:

K ötvénykibocsâtâs,ha a n/vér/é/calacsonyabb,m inta bejolytellenérték

443.Tartozésok
kötvénykikocsâtésbt)l 385.B ankbetétek

2/a

97.P énziigyim ûveletek bevételei

2/b.

2/a. kötvénykibocsétâs lekönyvelése névértéken,elkûlönitettbetét-

szâm lâra
2/b. befolytösszeg és a névérték pozitiv kiilönbsége

K ötvénykibocsâtâs,ha a nlvlr///cm agasabb,minta befolytellenérték..

443 T artozâsok kötvény klbocsâtâsbôl 38f.B ankbetltek

2/c.
*

- 87.P énzfigp m ûveletek râforditésa

. 2/d.

363 perfek'
 P étlzitgytszâm vltel

llc. kötvénykibocsâtés lekönyvelésc névértéken,elkùlönitettbetét-

szâm lâra
2/d. befolytösszeg és a névérték negativ kiilönbsége

- 4 kötvénykibocsâtâsboz kap csol6d6 könyvelésitételek:

38.Pénzeszközök 532.Pénziigylszolgâltatési.dilak

2/e.

2/e. a pénH gyivâllalkozâs âltalfelszâm itottm egbizâsiés lebonyolitâ-

sidijelszâm olâsa
38.Pénzeszközök 443.T artozâsok köw ény klbocsétâsbbl

2/f

2/f. a tbliesztêsek d szim oh sa

38.P énzeszközök 872 F lzetendö kam atok

;!//

482 P assziv id6b zlielhatârolâsok

2/h.

2/g. tizetettkam at elszâm olisa

2/h. l'izletiévetterhelô,pénziigyileg nem rendezettkam atkönyvelése

38.l'enzeszkozok 16.B eruhâzisok

2/1.

2/i. az eszköz ûzem be helyezéséig elszâm oltkam atkönyvelése

perf.k' 364
 6.K ötelezettségek

411.Jegyzetttöke 442.iw éltoztathatö kötvények

2/J

4 12.T 6ketartalék

2/k.

7/j jegyzetttôke em elésének elqzâm olâsa cégbirthqâgibejegyzégkor

2/k.ha az étviltoztathatô kötvény névértéke nagyobb ajegyzetttöke
értékénél,a kiilönbözeteta cégbirôségibejegyzéskorézsiôként
könyveljûk

3.P énziigyilizing elszém olésa:

3.E lsz/tm olésl 4.Pértzugyl

betétszâm la lizm g m lattl
4.D evizabetét kthelezettségek 1 B enthâzasok 1 Târgyieszközök

3/e. 3/a 3/d.

8.Flzetendö
kam atés
kamatjellel
râforditésok

3/f. 3/c

4.K öltség
râforditésok
passziv ldöbell 4.E lôzetesen 4.B ertlhézâsl
elhatéroalis felszâm itottâfa szâllité

3/ 3/17

3/a. a lizingbe adô âltalleszâm lâzotteszköz könyvelése a lizingbe vevö-

né1(devizâslizing esetén a szâm lézottértéketateljesitésnapjân ér-
vényesvéllalkozâsâltalvâlasztottârfolyam on kellm eghatérozni)
3/b. a beszerzett eszközhöz kapcsolôdô elôzetesen felszém itottéltalé-
nos forgalm i adô köny velése

365 perfek'
 P énziiu 'lszâm vttel

?/c. a lizingbe adotteszköz ûzem be helyezésének ldöpontléig az idö-

arânyosan fizetettkam atnöveliaz eszköz bekeriilésiértékét(devi-
zés lizing esetép a devizâban esedékes kam ataz ûzem be helyezés
napjén érvényes,a véllalkozâsâltalvâlasztottérfolyam on növelia
bekeriilésiértéket)
3/d.az aktivâlâsijegyzökönyv alapjân a lizingelteszköz ûzem be he-
lyezésének könyvelése
3/e. a lizingszerzédésnek m egfelelôen a lizingdijtörlesztô részletének
könyvelése (devizâspénziigyiteljesitésesetén,ha m eglévô devi-
zâbôltörténik a kitizetés,a deviza könyv szerintiârfolyam ân,ha a
devizétvâsârolnikell,akkor a ténylegesen forintban fizetet'tössze-
getkellfigyelem be venni.A devizés lizingkötelezettség törleszté-
sekor ârfolyam kiilönbözetkeletkezhet.A realizâlt ârfolyam nyere-
séget,illetve irfolyam veszteségeta 448.Pénziigyilizing kötele-
zettség szim lâra kellkönyvelni)
érfolyam nyereség könyvelése:
'1'448. Pènzdgyllizlng kotelezettsèg
K 97. Pénziigyim ûveletek egyéb bevétele
érfolyam veszteség könyvelése:
T 87. Pénzùgyim ûveletek egyéb râforditâsa
K 44 8. P énziigyi lizing kötelezettség
3/f. a lizingdijkam atrészének könyvelése a pénziigyirendezéskor(a
kam at deviziban történö kiegyenlitésekor a m eglévö deviza könyv
szerintiérfolyam ân vagy a ténylegesen forintban fizetett összeg-
ben kellkönyvelni)
3/g. a târgyévet idöarényosan terhelö,de m ég nem fizetettkam atot
passziv ldôbelielhatéroléskéntkellkönyvelni(a devizéban fize-
tcndö kam atösszegéta m érleg fordulônapjén érvényesvilasztott
ârfolyam on kellm egâllapitani)
3/h. a devizâban fcnnâllô lizingkötelezettséget év végén értékelnikell,
de a kötelezettségâllom ânyét csak akkor kellâtértékelni,ha a devi-
zés tételek m érlegfordulônapiértékelésébôlszérm azé összevont
ârfolyam kiilönbözetjelentös.(Ez a szém lavézakon nem keriiltbc-
m uttésral)
érfolyam veszteség könyvelése:
T 87. Péllzïigylm ûveletek egyéb riforditâsai
K 448. Pénziigyilizing kötelezettség
ârfolyam nyereség könyvelése:
T 448. P énzûgyi lizillg kötvlezd tség
K 97. Pénzûgyim ûveletek egyéb réforditâsai

eerfpkk 366
 6.K ötelezettségek

4. O sztalékelszâm olés:

449.Tulajdonosokkal
462.Szem élyi szem benlhosszû- 493.A dézotteredm ény
jövedelem adé elsza'm olâsa lejératflkötelezettség elszém olâsiszâm la
4/a

449.Tulajdonosokkal
szem benirövid
lelârattk kötelezettség

4/c 4/b.

38.Pénzeszközök

4/d

4/a. ajévâhagyottosztalék,részesedéskötelezettségkénttörténö köny-

velése,ha a pénzïigyirendezésre a târgyévetkövetô évben nem
keriilt sor
4/b.ajôvâhagyottosztalék,részesedéskötelezettségkénttörténö köny-
velése,ha a pénziigyirendezése a târgyévetkövetô évben m egtör-
ténik
4/c. az osztalékotterhelô szem élyijövedelem adô levonésa pénzikgyi
rendezéskor
4/d. az osztalék kifizetésének könyvelése

M egjegyzés:
A tulajdonos lehet kapcsolt vâllalkozés vagy részesedési viszonyban
lévô villalkozés,ebhen az esetben a m egfelelö szâm lâkra kella könyvelést
kontiroznl.
O sztalék kifizetése történhetbeltb lditârsasâgnak,ebben az esetben nincs
adôfizetésikötelezettség az osztalékra.K iiltblditârsasâg osztalékébôlnem
kellosztalékad6tfizetniabban az esetben,ha belföldön a tirsasâg alapitésâ
ra vagy jegyzetttôke növelésére forditja az összeget.A levontosztalékadô
csökkentésérevan lehetöség,ha akûlfölditulajdonosakettösadôztatéstel-
keriilö egyezm ény alapjén sajétadôhivatalénak igazolisévalm entesûlhetaz
arényos adô m egfizetése alôl.M agénszem ély részére történô osztalékfize-

367 perfek'
 P énztigyixzfim w lc/

tésnélavagyonirészesedésarényéban a sajâttôke értékénekjegybankialap

kétszereséig z0% -os,elölöttlrèsz utân pedlg 35% -os szem élylJövedelem -
adétkellfizetni,illetve 11% egészségikgyihozzéjârulistis.

5.Széllit6i kötelezettségek éllom ânyba vétele:

454.Szallitbk 21-22.A nyagok

5/a.

5/b.

466.E lôzetesen felszâm itott âfa

5/c.

f 5/d. f
5/a. szâm la szerlnti összeg könyvelése
5/b. utôlag,konkrét szém léhoz kapcsolôdô engedm ény,visszâru köny-
velése
5/c. elôzetesen felszâm itott âltalânos forgalm iadô köny velése
5/d.helyesbitö szâm la alapjân a'
z âltalénosforgalm iadô m ôdositâs
könyvelése

Im p ortbeszerzés könyvelése:

455.B eruhézâsiszéllit6k 16.B enzhézâsok

5/a.

465.V PO P elszém olâsiszém la

5/b.

5/a. szém la szerintiösszeg könyvelése

5/b.vâm hatârozatkönyvellse vâm terhek,egyéb dijak

perfea 368
 6.K ötelezettségek

465.V PO P 368.Egyéb 466.E lözetesen

elszém olésiszém la kovetelések felszâm itottéfa

5/c. 5/d

5/c. vârnhatérozatalapjân a vâm âfa könyvelése

5/d. pénziigyirendezés utân visszalgényelhetô im portéfa könyvelése

38.Pénzeszközök 43,-45 K otelezettségek

5/e.

5/e. kötelezettségek pénziigyirendezésének könyvelése,forintban

vagy devlzâban

976.Pénziigyim ûveletek 876.Pénziigp m ûveletek

bevételel. 43-45.K otelezettségek râforditésal

5/f. 5/g.

5/f. devizés pénziigyirendezés érfolyam nyeresége

5/g. devizés pénzûgyirendezés irfolyam vesztesége

6.B arter elszâm olâsa (ârtolyam ldilönbözetnem szâm olhatô el!):

317.K iiltbldivevök 368.T echnlkalszâm la 4542.K ûltbldlszâllit6k

6/a. 6+

6/a. elsö teljesitéskoriirfolyam on nyilvântartottérték könyvelése

6/b.elsô tvljesitéskorit'irfolyam on nyilvl
'ntartottérték könyvelése

7.K Btelezettségek elengedése:

98.R endkiv iilibevételek 43 45.K ötelezettségek

7/a

7/a. elengedettkötelezettség köny velése

369 eerfe'
 P énzur )lsztiravsfc/

483.H alasztottbevételek 989.R endkiviilibevételek

7+

f 7/c. t
7/b. eszközhöz kapcsol6dé összeg passziv idôbelielhatârolésa
7/c. az eszköz költségként,réforditâsként történô elszâm olésakor a
passziv idôbeli elhatirolâs m egsziintetése

8.V evôktôlkapot't elglegek :

453.V evöktölkapottelölegek 38 Pénzeszközök

8/a.

8/a.pénzïigyilegjôvâirtösszeg könyvelése
467.Flzetendö âfa 368.E gyeb követelések

8/b.

8/b. A z elöleg âfa-tartalm énak elszém olésa

3 1.V evökiw etelések 453.V evôlctélkapottelôlegek

8/c

8/c. kapott elôleg vevôkövetelésbe történö beszâm itésa

368.E gyéb követelések 467.Fizetendö âfa

8/d.

8/d. A z elöleg âfa-tartalm énak rendezése

perfekl 3g()
 6.K otelezettségek

M egjegyzés:
M eghiûsult szelzôdés esetén a kapottelöleg visszafiza éséllek vlszl
uululJs
' a.
T 453. V evötôlkapott elöleg
K.38. Pénzeszközök.
A keletkezettârfolyam kiilönbözet elszém olésa:
ha a visszatizetési érték kisebb,m int a könyv szerintiérték
T 453. V evötôlkapott elôleg
K 97. Pénzûgyim ûveletek egyéb bevétele.
ha a visszafizetési érték nagyobb a könyv szerinti értéknél
T 87. Pénzùgyim ûveletek egyéb râforditâsa
K 453. V evötôlkapottelöleg.
H aazïizletiév m érleg fordulônapjâig adevizâban,valutâban kapottelô-
1eg nem keriiltelszâm olâsra,kötelezô az év végiértékelés a t'm ultszabâlyok
szerint.

9.szâllitôikötelezettség fejében ldâllitottvâltô âllom ânyba vétele:

457.V âlt6tartozâsok 454.Szâllit6k

9/a.

392.A ktiv ldôbellelhatârolâsok.

9/b.

9/a.vâltô nyilvântartésbavétele avâltô kiâllitisanapjén a kivâltottkö-

telezettséggel egyezô összegben
9/b. a véltôkam at elszâm olâsa

392.A ktiv idsbellelhatérolssok. 872.Fizetendö kam atok

: 9/C.

'
9/c. fizetendö kam atbôlnem a târgyidôszakotterhelô kam at elhatérolâ-
. sa az ûzleti év végén

37 1 perfel
 P énzitr 'iszâm vitel

M egjegyzés:a be nem hajtottvéltötartozâsértékének elszém olésa rend-

kiviilibevételkénttörténik.
A vâltékötelezettség pénziigyi rendezése sorân keletkezett érfolyam -
kûlönbözetek elszâm olésa:
ha a pénzïigyi rendezésnél szâm itott forint összeg nagyobb a kötele-
zettség könyv szerintiérfolyam on szém itottérthkénél
T 457. D evizâs vâltôtartozâs
K 97. Pénziigyim ûveletek egyéb bevétele,.
ha kisebb a pénziigyirendezésnélszém itottforintösszeg a kötelezett-
ség könyv szerintiârfolyam on szém itott értékénél
T 87. P énzfigyim ûveletek egyéb râforditésai
K 4 57. D evizâs véltôtartozâs.
H a az ûzletiév m érleg fordulönapjâig a devizâsvâltôkötelezettség és a
vâltôkam at nem keriilt elszâm olésra,kötelezö az év végi értékelés a tanult
szabâlyok szerint.

10.M unkavéllalékkalszem benikötelezettségek :

471 Jövedelm zlszâm olési 36 1.M unkavéllal6kkal

szém la szem benikövetelések

10/a.

54 1.B érköltség

10+ .

55.Szem élyijellegti
egyéb klfizetések

l0/c.

10/a.m tm kabérelöleg elszém olâsa

10+ .bérköltség elszém olésa
l0/c.betegszabadsâg idejérejirô összeg ésegyéb szem élyijellegû kifi-
zetések elszâm olâsa

perf.k. 3gJ.
 6.K ötelezettségek

A m unkavéllal6tbltörténö levonàsok elszâm olâsa:

462.Szem élyllövedelem adé

elszâm olâsa 471.Jövedelem elszém olâsl szém la

l0/d

463 K öltségvztésibefizetési
kötelezettség

lO/e.

361.M unkavâllalékkal
szem benikövetelések

10/fL

10/d.levontszem élyijövedelem adô-elöleg kolzavelése

10/e.m unkavâllalôijârtzlék,nyugdij-ésegészségbiztositâsijértzlék
könyvelése
10/f.m unkabér elöleg levonâsânak könyvelése

A m unkâltatéi fizetésikötelezettségek elszâm olâsa:

463.K oltség vetésl

befizetéslkötelezettségek 56 Bérjérulékok
10/ .

10/g.m unkaadôijérulék,EH O ,nyugdij-ésegészségbiztositâsijânllék

elszâm olâsa

K eresetkifizetése:

38.Pénzeszközök 47 1.Jövedelm elszém olâsl szâm la

1041.

10/h.nettö bérésegyéb szem élyijellegû kifizetések elszém olâsa

373 perfek'
 P énztir 'lszâm vltel

11.K öltségvetési kapcsolatok befizetésének pénziigyirendezése:

38.Bankbetétek 462.Szem élyijovedelem ad6

elszam
' olâsa

11/a

464 KBK teljesitése

11/b.

11/a.szjabefizetése
l1/b.m tmkaadéijânzlék,m unkavâllalôijârulék,egészségiigyihozzéjâ
rtzlâs,nytzgdijjérulék,egészségbiztositâsijérulék,balesetihozzâ-
jârulâs,szakképzéslhozzâjârulâs,rehabllltâclôshozzâjânzlâs(sze-
m élyijövedelem elszâm olâshoz kapcsolôdô adôk)
38 B ankbatétek 46 1 T érsasâgladé
elsz.âm olasa
'

ll/c

468.i fa elszâm oléslszâm la

l1/d.

11/c.târsaségiadô befizetés könyvelése

11/d.âfa pénzfigyirendezésének könyvelése

6-4-3-A kötelezettségekk el knpcsolatos zérlati ftalndntok

A leltârozâsa m érleg fordulönapjéravonatkoz6an az egyeztetö levelek,ad6-

folyôszém la-kivonatok alapjén,afôkönyv,azanalitikaésabevallâsok egyez
tetéséveltörténlk.A könyvek év végizârâsâhoz,a beszarm olô elkészitéséhez
olyan leltért kell összeâllit-m i, am ely tételesen, ellenôrizhetö m ôdon txartal-
m azza a vâllalkozés m érlegfordulénapon m eglévô kötelezetlségeit.
A kiilföldi székhelyfi vâllalkozâs m agyarorszâgi fi6ktelepe az egyéb rö-
vid lejâratû követelések,illetve az egyéb rövid lejératflkötelezettségek kö
zött köteles kim utatni a kïilföldi szélchelyfi vâllalkozâssal vagy annak m âs

eerfekd 374
 6.K otelezettségek

tiôktelepével szem beni követeléselt, illetve kötelezettségeit.1tt kell figye-

lem be venniazokata tételeketis,am ikora tiôktelep vezetöi,m egrendelöiaz
ellenértéket a devizajogszabélyok elôirâsainak m egtartésâval közvetle-
nûl a kûlföldi székhelyti vâllalkozâsnak vagy m és fiéktelepének fizetik
m eg,illetve a tiôktelep olyan kötelezettségét,am elyeta kïilföldi székhelyii
véllalkozésvagy annak fiôktelepe közvetleniilegyenlitki.A devizajogsza-
bélyok figyelem bevételévelpénziigyileg nem rendezendö követeléseket és
kötelezettségeket év végén egym âssal szem ben össze kell vezetni,és a fo-
rintban m lztatkozô kiilönbözetet a pénziigyim fiveletek egyéb bevételeként,
illetve egyéb râforditâsakéntkellelszâm olni.
Az adôk gazdaségiesem énykénttörténö elszém olâsânak idöpontja ésaz
adôk pénziigyiteljesitésének idöpontja a kiilönbözô tipusù adôkrlâlidöben
eltér, ezért az adôk elôirâsét, illetve azok pénziigyi rendezését kûlönbözô
végzödésû szâm lén könyveljûk.Az év végizârâskorazadô-elöirâséspénz-
ûgyiteljesitésszâm lâk összevezetésétcélszerû végrehajtania m érlegsorok
m egfelelô kitöltésének érdekében,valam int az adôtartozâs vagy esetleges
követelésm egâllapitâsa céljâbôl.
A z év végizérlatkorelôfordulhat,hogy a m llnkavéllalôkkal,a központikölt-
ségvetésselés az önkorm ényzatokkalkapcsolatos elszâm olésoknâla fökönyvi
szn'm léknak az esetleges tllfizetések m iatt G rtozt'k egyenlege van.A m ér-
legben ezeket az összegeket az egyéb követelések közöttkell szerepeltem i.
A kapcsoltvâllalkozâssalvagy egyéb részesedésiviszonyban lévô vâllal-
kozéssal szem benikötelezettségeket a m érlegben a kötelezettség m inösité-
sének m egfelelö m érlegtételben kell szerepeltetni.

6.5. A k ötelezettségek és az eredm énykim utatâs k ap csolata

A költségek között kell elszém olnia következö gazdaségi esem ényeket:

anyagköltségkLntkönyveljiik a vâsârolt anyagokhoz kapcsolödô, a
beszerzésiérték részétképezô vâm -ésvâm kezelésidiiösszegét;
az egyéb szolgâltatâs költsége az eszközök bzszerzési értékében ti-
gyelem benem vehetô bankgaranciadija,rendelkezésretartésijutalék,
kezelésidij,folyôsitésijutalék,valam intaz eszközök bekeriilésiérté-
kének szém itésakor figyelem be nem vehetê önkorm ânyzatoknak,
adôhatésâgnak fizetett illetékek és adôhatôsâgnak tizetettad6k,vala-
m inta bekeo lésiértékben figyelem be nem vehetô biztositâsidij;
bérköltségként az alap- és törzsbért,a bérpôtlékot,a kiegészitö fize-
tést,azegyébbér,aprém ium ésjutalom értékét,beleértveatulajdonos
szem élyes közrem ûködése ellenértékeként kivett összegeket is;

375 perfekt
 P énztigylszâm m tel

szem élyijellegû eg-ptj: kflzeth kénta term észetes szem élyek részére
nem m unkabérkéntés nem véllalkozâsidijkéntkitizetettosszegeket
(figyelem bevûveaz összegeltkelkapcsolatoslenem vonhatb âfât,va-
lam inta m urlkâltatôtterhelö egyéb szem élyijövedelem adô összegét
1s);tovâbbâ
béljârulLk,a vâllalkozôtterhelö térsadalom biztositâsijérulék,egész-
ségiigyihozzâjârulâs,m unkaadôijârulék összege (nyugdijbiztositési
jânzlék,egészségbiztositâsijânzlék,egészségûgyihozzéjânzlâs,m un-
kaadôihozzâjârulâs,szakképzésihozzâjârtzlés,rehabilitâciös hozzâ
jârulésl,valam intm inden olyan adôk m ôdjân fizetendô összeg,m e
lyet szem élyijellegû râforditâsok,vagy a foglalkoztatotlak szém a
alapjén hatérozhattm k m eg.
E gyéb réfordftésként kellelszém olni
a tenu eléshez,a tevékenységhez,a szolgâltatâshoz,az értékesitéshez
kapcsolôdô (a sajâtterm elésû készletek költségeiközöttelnem szâ-
m olt)fogyasztâsiadô,valam intjövedékiad6 összegét;
a vâllalkozâsitevékenységhez kapcsolôdôan a költségvetéssel,egyes
központi alapokkal,a helyl önkorm ényzatokkal elszém olt adök, ille-
tékek,hozzâjârulâsok tirgyévrebevallottfizetendö összegét;
az önellenörzési, a késedelm i pôtlék,m ulasztâsi birsâg és a rendbir-
sigra fizetett,illew e tizetendô összegeket.
E gyéb beva elk ént szim olandô elaz utôlag kapottkonkrétbeszerzéshez
nem kapcsolhaté engedm ény a pénziigylteljesitéskor.
A pénziigyiréferditésuk közöttkelltrlsz/ unzolni:
a hitel,kölcsön felvétele utén az eszköz ûzem be helyezéséig,raktârba
történö beszâllitésiig terjedô idöszak kivételévelaz idöarânyosan fi
zetett és elöir'tkam at összegét;
a kötelezettségek törlesztése,visszafizetése sorén keletkezettrealizélt
ârfolyam veszteséget,ha a visszafizetéskori ârfolyam m agasabb,m lnt
a kötelezettség könyv szerinti érfolyam a volt;
a devlzéban fennâllô kötelezettség m érlegfordulônapi értékeléséböl
keletkezett nem realizélt irfolyam veszteséget, ha a kiilföldi pénzér-
télçre sz6lö eszközök és kötelezettségek értékelésébôl szérm azô
összevontârfolyam kiilönbözetetjelentôsnek m inôsitik;valam int
a valôdlpenziôs iigylettelkapcsolatban a követelések és kötelezettsé-
gek (avételârbsviszonteladâsiirkam atvesztesége)összevezetése so-
rân m utatkoz6 kitlönbözetetaz ûgylet lezârâsakor.
P lnziigyi bevételk ént kell elszâm olni
a szerzôdésben rögzitett fizetési hatâridôn belul tortént pénzugyi ki-
egyenlités m lattkapott nem szém lézott ârengedm ény összegét;

perfek# 376
 6.K dtelezettségek

valôdl penziôs iigylettel kapcsolatban a követelések és kötelezettsé-

gek (avételârésviszonteladâsiirkam atnyeresége)összevezetéseso-
rén m utatkoz6 kiilönbözetet az ûgylet lezirésakor;
a kötelezettség törlesztése, visszafzetése sorân keletkezett realizâlt
érfolyam nyereséget, ha a visszafizetéskori irfolyam alacsonyabb,
m lnt a kötelezettség könyv szerinti érfolyam a;
devlzâban fennâllô kötelezettség m érlegfordulônapiértékelésébôlke-
letkezettnem realizâltârfolyam nyereséget,ha a kûlföldipénzért6krôl
szôlô eszközök és kötelezettségek értékelésébôl szârm az6 érfolyam -
kïilönbözetjelentôs.
A rendkfviilirâforditâsok közöttkellkim utatni
a tartozésâtvéllalâs sorân a tartozéstétvéllalônâlaz ellentételezés nél-
kùl âtvâllaltkötelezettség m egâllapodâs szerintiösszegét;
az étvéllalt kötelezettség szerzödés szerinti összegét.
R endkiviilibevételként kellelszém olni
a hltelezô éltal elengedett kötelezettség összegét és
az elengedet't,elévïiltkötelezettség összegét.
A z eredm ényldm utatâsban a kötelezettségeknek csak a hatâsai érvénye-
siilnek,a tirgyidöszakban elszâm oltköltségek (râforditâsok),valam intér-
bevételek (bevételek) helyesbitö tételeikéntaz idôbeli elhatérolés elvébôl
következöen.

6.6.A kötelezettségek m egjelenése a ltiegészitô

m elléltletben,iizletijelentésben
A lkiegészitô m ellékletben be kell m uà tni a szém viteli tön ény elöirisainak
m egfelelôen azokata szn'rnszakiadatokatésszövegesm agyarézatokat,am elyek a
véllalkozâs vagyoni pénziigyihelyzetének,m iikbdésieredm ényének m egbizha-
tô ésvalôsbem uttésâhozatulajdonosok,befeldetök,illetvehitelezök szàm âraa
m érlegben és eredm énykl
'm uitésban szereplô adatokon / 1sziikségesek.ikry a
kiegészitö m ellékletben kikell9 1.
111az alâbbiak bem ut tiséra:
a hétsorolt kötelezettségek és tartôs kötelezettségek a kapcsolt véllalko-
zésolckalszem ben (fölérendeltanyavâllalatesetén azanya-,leânyvéllala-
tirninôsitésta fölérendeltanyavéllalatszem pontlébôlkellelvégeznil;
a m érlegben ktm utatottkötelezettségekbôlazoknak a kötelezettségeknek
ateljesösszege,am elyeknek a hâtralévö futm idejetöbb m intötév;
azoknak a kötelezettségelcnek a teljes összege,am elyek zâlogjoggal
vagy hasonléjogokkalbiztositottak,feltiintetveabiztositékok fajtéjit
ésform éjât;

377 pedek'
 P énztir ,lszâm m tel

azoknak a pénziigyikötelezettségeknek a teljes összege,am elyek a

pénziigyihelyzet énékelése szem pontjâbôljelentöséggelbim ak,de
am elyek am érlegben nem jelennek m eg,kiilönöstekintettel
* ajövôbeninyugdijfizetési,
* égkielégitésikötelezettségekre,illetve
. a kapcsolt vâllalkozésokkal szem beni kötelezettségek összegére;
a fdggö ésa biztos (övöbeni)kötelezettségvéllalisok összegétfajtin-
kéntirészletezésben.
Ezekenbelfilkiilönkellbem utxtnifigyletfajtlnként(azùgylettérgyaszerint)
* a m érleg fordulônapjâig le nem zârthatérldôs,opclôstigyletek,
. a sw ap iigyletek hatéridôsrészének szerzôdés szerintiértékét(kö-
tésiérât,ârfolyam ât),
* az eredm ényre és a cash flow ra gyakoroltvirhat6 hatâsét,
*
k'iilön feltiintetve az ûzleti év eredm ényében m âr figyelem be vet't
hatâsukat,
fedezeti és nem fedezeti célfl,tözsdén és tözsdén kiviil kötött, elszâ-
m olâsl,llletve leszéllitéslûgyletek részletezésben.
A kiegészitô m ellékletben be kelltovâbbâ m utatni' .
a környezetvédelm ikötelezettségek,
akörnyezetvédelm étszolgâlôjövôbeniköltségek fedezetéreatârgy-
évben,illetve az elôzô ûzletiévben képzet'tcéltartalék összegét,
a târgyévben,illetve az elözô ïizletiévben környezetvédelem m elkap-
csolatosan elszâm olt költségek összegét,
a kötelezettségek közöttkinem m utatottkörnyezetvédelm i,hehrreél-
litésikötelezettségek vârhatô összegét.
H a a kötelezettség visszafizetendô összege nagyobb a kapottösszegnél,a
visszafizetendô összegeta m érlegben jogcim ének m egfelelôen a köt-
vénykibocsâtés m iattitartozésok,az egyéb kötelezettségek vagy a vâltôtar-
tozâsok között kell szerepeltetni a kötelezettség visszafizetésének idôpont-
jâig,ésa kiegészitö m ellékletben isbekellm utatni.
A z iizletijelentéscélja,hogy azévesbeszâm olö adatainak értékelésével
flgy m utassabe avâllalkozé vagyoni,pénzûgyi,jövedelm ihelyzetét,aziiz-
letm enetet,hogy ezekröl a m flltbelitény-és a virhatô jövôbenladatok
alapjén a ténylegesköriilm ényeknek m egfelelö képetadjon.
A z iizletijelentésben ennek m egfelelöen:
kikelltél'nia m érleg fordultmapja utân bekövetkezettlényeges ese-
m ényekre,kiilönösen jelentôsfolyam atokra,valam int
be kellm utatnia köm yezetvédelem nek a vâllalkozé pénziigyihelyze-
tét m eghatirozô, befolyâsolô szerepét, a véllalkozô környezetvéde-
lem m el kapcsolatos felelösségét.

p.rfekl 378
 6 K otelezettségek

6.7.A k ötelezettségek an alitik u s nyilvéntartésa

A kötelezettségeluf l egyedinyilvântartâst kellvezetni,am elyben célszen'

i
elkiilönitenia kapcsoltvâllalkozâsokkalés az egyéb részesedésiviszonyban
lévô véllalkozâsokkalszem bem tételeketjogcim enkéntésiizletiévek sze
rintibontisban.
A z analitikus nyilvintartâstflgy kellkialakitani és vezetni,hogy a gaz-
dâlkodô a fizetésikötelezettségeinek hatâridôre elegett'udjon tenni,vala-
m inta nyilvéntartés a m érleg alâtâm asztâsâtszolgâl: leltârösszeâllitâséhoz
ispontosinform âciétadjon.
A kötelezettségekkelkapcsolatos dokum entum ok fôbb tipusai'
.
szâllitâsiszerzôdések,
szolgâltatési szerzôdések,
véllalkozâsi szerzödések,
hitel- és kölcsönszerzödések,
m unkaviszonnyalkapcsolatos szerzôdések,
m egbizâsiszerzödések,
hatérozatok (birôsigi,adéhatésigl).
A kötelezettségek alapbizonylatai'
.
szém la,egysze/ sitettszém la (készpérlzfizetésiszém la),
szâm lithelyettesitô okm iny,
biröségi,ad6hatôsâgihatârozat,
feladésok,belsö szém itâsok.
A kapotthitelek,kölcsönëk analitikllsnyilvént'
artz'sâr
' lak tartalm rlznia kell:
a hitelt,kölcsöntfolyôsitô azonositâsira szolgâlô adatokat(példéula
m egnevezést,szerzödésszém otstb.),
a folyôsitisidôpontjât,összegét,(deviza összegét,ârfolyam ât),
a törlesztések feltételeit,idôpontjât,összegét,
a kam atfeltételeket,
a m érlegfordulônapi érfolyam ot,az étértékelés összegét forintban.
A széllitékkalszem benikötelezettségek analitikusnyilvântartésa a kö-
vetkezôket tartalm azza:
a széllitô azonositâsâhoz sziikséges adatok (a szâllitô neve,cim e,el
érésit'
ltvonala),
ablzonylatihivatkozâsok (aszâm lavagy szâm lâthelyettesitö okm âny
szâm a),
az egyes széllitésok összegei,a szâm la kelte,a teljesités dâtum a,az
esedékesség idôpontja,a fizetésm ôdja,
a szâllitônak Rdott elölegek összegel, keletkezésének és esedékessé-
gének idöpontjai,

379 perfekg
 P énzugyiâ'
zfiv vllc/

a kifizetet'tösszegek,valam inta kötelezettségetcsökkentö egyéb téte-

lek (engedm ények,vlsszânl)összegel.
D evizéban fenn éllé széllft6i kötelezettségek analitikus nyilvânm rtésâ-
nak a következöket ls tartalm aznia kell.
kötelezettség összege devizâban,
ateljesitéskorivâlasztottârfolyam ,
m érlegfordulônapiârfolyam ,étértékelés összege forlntban.
A vevôktglk ap ottelôlegek analitikus nyilvântartéséban a szâllitônâlis-
m ertetett adatokon taâl célszerfi rögziteni,hogy
m ilyen ûgylethez kapcsol6dik az elöleg és
annak m ia tellesitésiidôpontja.

A szem élyijövedelm ek analitikus nyilvântartésânak rendszere

a),4 szem élyijövedelm ek analitikuselszâm olâsânakfeladatai:

a m unkabérek és szem élyijellegû egyéb kifizetések szâm fejtése,
pénzïigyirendezése
a kifizetöhelyként m ûködô gazdâlkodéknâl a térsadalom biztositisi
jutm tâsok elszém olésa (csalâdipôtlék,téppénz stb.),
a költségfeladâsok m unkaszâm ra,költséghelyre,költségviselöre tör-
ténô elkészitése,
aszem élyijövedelem revonatkoz6 adôalapok gyûjtése,azadôk kiszâ-
m itésa,bevallâsa,adôigazolâsok elkészitése,
a m tm kavâllalôk keresetével,jövedelm évela lzdolgozottm unkaidö-
ve1kapcsolatos statisztikaiadatszolgâltatâsok biztositâsa.

b)z4 szem élyijövedelm ek elszâm olâsânak bizonylatai:

ba)a m unkabér-szâmfejtés bizonylatai
a m unkaidö-nyilvântartésibizonylatok,valam lnt
a m unkauG lvinyok (m unkalapok).
A m unkaidn'nyilvântartâsibizonylatok többféle vâltozaG ism ert,ezek lehet-
nek jelenlétiivek,bélyegzôôrik.Céljttk a m lmkahelyen eltöltöttidö rögzitése,
ezértezek abizonylatok csak ldô alapflbérelszém olésra (napi,havi)alkalm asak.
A m unkautalvânyok (m unkalapok) a teljesitm énybér elszâm olésânak
alapbizonylatai. A m unkautalvény tartalm azza az elvégzendô m unkafel-
adattal kapcsolatos utasitâsokat, az utalvényozott norm aidöt,a költségfel-
osztéshoz szïikségesadatokat,am unkâtvégzö nevét,aténylegesteljesitést,
a m unka àtvételének lgazolâsât,a tényleges teljesitm ény utân a m unkavàlla
lôt m egilletô bér összegét és a ténylegesen râforditott idôt

perfea 38O
 6 K ôtelezettségek

A z ldöbéres tizikalm urlkâk elvégzésénélalkalm azottm urlkautalvényok

egyszeo bbek,G rtalm azzâk az elvégzendô feladatckat és az erre ténylege-
sen râforditottm unkaidôt,m elyet a m unkavâllal6 szem élyiôrabérévelszo-
rozva m egkapjuk am lm kavâllalö törzsbérét.
A term elésben dolgozök törzsbérének elszâm olâsânâl alkalm azott bi-
zonylatokatnagym értékben befolyâsoljâk az âgazati,szervezetlsajâtossé-
gok is.

bb)a szem élyijellegu''egptf: ki

fkzetések bizonylatai
A bizonylatok jellegét,tartalm ét a szem élyijellegii egyéb kifizetések
jogcim ehatérozzam eg.1gy példâulam unkaadôtterhelöbetegszabadség 15
napjâra elszâm olandô dijazâs alapbizonylam a betegâllom ânyba vétel,az
ûdiilésitéritésnéla részvételidijszâm lâja,életbiztositâsnâlam unkavâllalô
nevére m egkötött szerzôdés stb.
A fentiekbôlkövetkezik,hogy a kifizetések egyesjogcim eknélkapcso-
lôdhatnak abértizetésnapjâhoz,m âsesetekben pénztâron,bankon keresztiil
egyéb idöpontokban jelennek m eg abizonylatai.
M indenképpen fontos azonban a szem élyi jellegu '' egyéb kifizetések
m unkavâllalônkéntikim utatisa,ezbiztositja aszem élyijövedelm ek egyéni
kim utatisât,az szja-ésa tb jârulék alapjât,tovâbbé annak költségkéntie1-
szâm olâsât is.

bc)a târsadalom kiztosl-tâsijuttatâsok bizonylatai

A térsadalom biztositâsijuttatâsok elszâm olâsénak bizonylatait a m in
denkor érvényesjogszabâlyok hatârozzâk m eg.

bd)a szem élyijövedelem összesitése

A szem élyijövedelem -összesitö lapotâltalâban kétpéldânyban készitik
e1,m elyböl az egyik példény a m unkavâllalôé.
A szem élyijövedelem -összesitôlapokon am unkabért,aszem élyijellegû
kifizetéseket(éstérsadalom biztositâsijuttatâsokat)szerkezetlbontâsban,a
levonâsokatcim enkéntm utatjék ki.o sszesitése blztositja a költséghelyek
bérköltségének és szem élyljellegû egyéb kifizetésének kim utatâsét,és ez
egyben lehet a folyôsitâs bizonylata is.

c) z4 m unkavâllalnk âlrcizlek (kereseténekh a szem élyijövedelem adô,

nyugdlp JN egészségbiztositâsi.jtirzl/eW elszâm olâsânak analitikus nyil-
vântartâsai
A gazdâlkodôknak m unkavéllalöirôlszem ély szerintibontisban a követ-
kezô nyilvântartâsokat kellvezem iiik :

38 1 r'erfek'
 P énzug vlszâm vltel

ca) a szem élyijövedelem nyllvântartàs az âllom inyban lévö m unkavélla-

lôltra havibontésban u rtalm azza:
a m unkavâllalô pc--wrt, szem élyi adatait, adôszâm ât,törzsszâm ât és a
m unkahcly (költségviselö)m egnevezését,tovébbé
az alapbér,törzsbér,
a bérpétlékok,
a kiegészitö fizetések,
az egyéb bér,
a prém ium és
ajut lom
összegeit,és ezek egyiittes összegét,azaz a bn lttô keresetet.
A szem élyijövedelem -nyilvânt rtésa fentieken kiviiltartalm azzajogci
m enkéntaszem élyijellegiiegyéb kifizetéseketésannak összesitését,tovâb-
bâakifizetôhelykéntism ûködô gazdâlkodéknâlatârsadalom biztositésijut-
tatâsokat,ugyancsak jogcim enkéntibontâsban és összesen.
A nyilvéntartésban tehithavibontisban a m unkavâllalô összesjérandô-
sâga szerepel.A szem élyljovedelem nyllvéntartâsban szerepeltetnikella
m unkavâllalntterhelö levonâsokat is.E zek
a szem élyijövedelem adé-elöleg,
a nyugdij-ésegészségbiztositésijânllék,
a m agânnyugdijpénztéritagdij,
a m unkavâllalôijénllék és
az egyéb jogcim eken történö Uogerôs kértéritéslhatârozat,birôsâgi
letiltâsalapjân történö)levonésok.
A levonâsok beâllitâsa utén a nyilvéntartâsban kikellm utatni a m unka-
véllalé részérekifizetendô nettéjârandôsâg összegét.
A szem élyijövedalem nyllvântartâsban az adatokatévesszinten összesi-
tenikell.

cb) aszem élyijövedelem ad6 nyilvântartâstartalm azza am unkavâllalô sze-

m élyladatait,törzsszém ât,adôszâm ât,valam int az adöelöleg havielszâm o-
lésâhoz és az éves adö m egâllapitéséhoz sztikséges adéalapnél figyelem be
veendô
rendszeresésnem rendszeresjövedelm eket
az adôalapjân alszâm olhatô kedvezm ényeket
a kiszém itottszem élyijövedelem adö összegét.

cc) ajârulékelszâm olâsinyilvântartâsa szem élyiadatokon kiviiltartalm az-

za a nyugdij- és egészségblztositisijétulék alapjét,a llytzgdijjélulékla és
8,5% (vagy 1,5% +7 % ),az egészségbiztositâsijérulék a 3% alapjân szâm i-

perfekf 382
 6 K otelezettségek

tottösszegekethavonta ésgöngyölitve.Kïilön-kiilön kim utatva a nyugdij-

alapoknak a m agénnyugdij-pénztéraknak,illetve az adôhatéségnak tizetett
összegeketis.
A nyugdij-ésegészségbiztositâsijirtllék alapjaszem élyenkéntisbehatâ
rolt,m axim élis összege évenként kerfilm egâllapitâsra.

cd) az egyéninyilvântartâs a szolgélatiidôalaprôlbiztositja a nyugdijazis-

hoz am unkavâllalô szolgélatiidejének m egâllapitâsât.A nyilvénGrtisban a
szem élyiadatokon kiviilszerepelnie kella belépés és kilépés adaG inak,a 30
napnâlhosszabb ideig sziinetelô m unkaviszonynak is.

A költségvetéssel kapcsolatos analitikus nyilvânl rtisokat évenként

legalibb a következökben bem utatott bontésban elkùlönitetten célszerti
kialakiu niés vezetni.
târsasâgi adô osztalékadô,
szem élyijövedelem adô,
âltalénos forgalm iadô,
fogyasztâsladô,jövedékiadô,
m urlkaadtdjértllék,
m unkavâllalôijârtzlék,
szakképzésihozzâjârtzlés,
rehabilitéciéshozzéjértllâs,
egészségbiztositâsig'âx lék,
nyugdijbiztcsitisijârtzlék,
egészségiigyihozzâjârtzlâs,
helyiadôk (ipartizésiadé,épitm ényadô,telekadö,kom m unâlis ad6,
gépjârm ïiadô,idegenforgalm iadô),
adôbirség,
m ulasztésibirsâg,
késedelm i kam at,
önellenôrzésipötlék.

4.

383 perfek'
 FF F F

7H D O B E L I E L H A T A R O L A SO K

7.1.Idôb eli elh atérolâsok fogalm a,tartalm a,csop ortositésa

A 2000.évi C törvény a szim vitelrôlm eghatérozza a hatélya alâ tartozék

beszâm olâsiés könyvvezetésikötelezettségét,a beszâm ol6 összeâllitâsa,a
könyvek vezetése sorén érvényesitendô elveket,az azokra épitett szabâlyo-
kat.E zen elvekre alapozva kellelkészitenia beszém olâsikötelezettség alâ-
tâm asztését szolgâlô szabâlyzatokat.A z alapelvektôl csak a szâm viteli tör-
vényben szabélyozottm ôdon lehet eltérni.
A kiindulô alapelv a vâllalkozâs folytatésénak clve m elletta txartalm ie1-
vek (teljesség,valôdisig,ôvatossâg,összem érés)érvényesiilésétkiegészitö e1-
vek teszl'k teljessâ.Ezek köziilaz e ' jelen fejezetiink alapjétképezi.

7.1.1.A z idôb eli elh atérolés fogalm a,tartalm a

A z olyan gazdaségiesem ények ldhatâsait,am elyek kétvagy több iizle-

,,

ti évet is érintenek,az adot't idôszak bevételei és költslgei között olyan

arânyb an kell elszém olni, ahogyan az az alapul szolgélé idôszak és az
elszâm olésiidôszak közöttm egoszlik (idôbelielhatârolâs elvel-n'
A 16.j (2)tehâtaztjelenti,hogy több évetérintö gazdasâgiesem ények
eredm ényre gyakorolthatésaltm eg kellosztaniaz érintettidöszakok között,
idöben elkellhatârolni.E z az alapelv szorosan összefûgg több tartalm ielv-
vel,a teljességgel,valôdisâggal,összem éréssel.
A tartalm i elvek köziil az összem érés elvét kiem elten kell figyelem be
venni,tekintettelarra,hogy egy véllalkozâsnâlaz adottidôszak eredm énye
m egegyezik az ldöszaki teljesitések elism ertbevételeinek (fdggetlenïil a
pénzm ozgâsoktôl)és a teljesitésekkelszem beâllithat6 költségeinek,râfor-
ditâsainak kûlönbözetével.A bevételeknek és költségeknek ahhoz az idô-
szakhoz kellkapcsolôdniuk,am ikor azok gazdasâgilag felm eliilnek.
V nnnak olyan gazdasâgiesem ények nm elyeknéllehetôség az idôbelielhati-
rolis alkalm azisa,a kötelezöen alkahnazandô eseteketa szém vitelitörvény téte
lesen elôirja.M idöbelielhatérolâs lehetôsége és kötelezettsége csak a kettös
könyvviteltvezetô véllalkozdkraterjed 1d,azegyszereskönyvviteltvezetövéllal-
kozâsoknâla pénzforgalm l
'szem léletm iattnem értelm ezhetô ezen alapelv.
A z idöbeli elhatârolâsok alapvetôen kétirânp ' zak. E gyrészt lehetnek
olyanok,am elyzk a vâllalkozâs eredm ényétjavitjâk,m isrészt olyanok,
am elyek avéllalkozâseredm ényétrontjik.A z elöbblek az aktiv,azutôbbi-
ak a passziv idöbeli elhatârolésok.

385 perfe
 P énzlir n Nztirrlw /e/

7.1.2.A z idôbeli elhatérolésok csop ortositâsa

ID ô BELIELH ATi R O Li SO K

A ktiv idôb eli elhatérolésok

1.B evételek fflgsc/f elhatârolâsa

olyan jârö irbevételek,kam at-ésegyéb bevételek,am elyek am érleg
fordulénapjautân esedékesek,de részben vagy egészben am érleggel
lezértidôszakra szâm olandôk e1,
a tartôs hitelviszonytm egtestesitö értékpapirok bekeriilési értéke és
névértéke közöttinyereségjellegû kûlönbözetidôarânyosrésze,
a névérték alattvésâroltdiszkontértékpapirok névértéke ésvételâra kö-
zöttinyereségjellegfikiilönbözetiizletiévre arânyosan jutô összege;
2.K öltségek,ralorditâsok idôrbelielhatârolâsa
a tàrgyévben lblm eriilt, elszâm olt költsègek,râtorditàsok, am elyek a
m érleg fordulônapjétkövetö idöszakra szém olhatôk el,
ha a kötelezettség visszatizetendö összege nagyobb a kapott összeg-
nél,akkor a kûlönbözetböl az eredm ényt csökkentô tételként m ég el
nem szâm olt összeg;
a forgôeszközök közöttkim utatotthitelviszonytm egtestesitô értékpa-
pirhoz,részesedéshezkapcsolôd6 bizom ânyidij,visâroltvételiopciô
dija (ha elhatérolG avâllalkozésl;
J.H alasztottr/'
/brtf/ffis't?k
az ellentételezés nélkûl,véglegesen étvéllalt kötelezettségek összege
âllom ânyba vételkor a pénziigyirendezésig,
a kiilföldipénzértékre szôlô ben lhézéshoz,bertzhâzéssalm egvalôsulô
târgyieszközhöz,vagyoniértéldijoghoz kapcsolôdô hiteltartozisok,
devizakötvény kibocsâtisbôlszârm azé tartozâsok esetén a m érlegfor-
dulönapiértékelésbôladödö érfolyam nyereséggelnem ellentételezett
nem realizâlt érfolyam veszteség;

P assziv idôb eli elh atérolésok

7.B evételek idëbeli elhatârolâsa

olyan am prleg fardulônapjaelöttbefolyt,elszém oltbevételek,am elyek
am érleg fordulonapjauténiidôszak érbevételét,bevételétképezlk,
aköltségek,1Jufoldité
'bok elltultétd rzéséhezkapottté
.rnogaté
's,juttatâ
's
ûzleti évben fe1nem haszlzâlt összege;

peaekt 386
 7.Idöbellelhatârolâsok

2.K öltségek,rlqftvfff/fis't?/cidëbelielhatârolâsa
a m érleggellezân idöszakra elszâm olandô költségek,rzforditâsok,nnne-
lyek am érleg fordultmapja utin m eliilnek fel,keriilnek szn'm lézésra;
am érlegfordulénapjaéselkészitésének idôpontjaközöttavâllalkozô-
va1szem ben érvényesitett,benyûjtott,a m érleggellezértiizletiévhez
kapcsolôdô kirtéritésiigény,késedelm ikam at,birôségiköltség;
a m érleggellezirtûzletiévhez kapcsolödô,a j6vâhagyâsra jogosult
testiiletâltalm egâllapitott,kötelezettségkéntkinem m utatott,kinem
Gzetettprém m m ,jutnlom ,nzok jJirtllékaî7
a tartôs hitelviszonytm egtestesitô,kam atozé értékpapirok bekeriilésiér-
téke ésnévértékeközöttiveszteségjellegtikiilönbözetidöarânyosrésze;
3.H alasztott bevételek
a fejlesztésicéh'
a,visszaflzetésikötelezettség nélkfllkapotttrhnnogat'
ks,
az eszközök beszerzéséhez kapcsolôdô kötelezettségek elengedett i1-
letve harm adik szem ély âltalâtvéllalt összege,
a térités nélkiil,visszaadâsikötelezettség nélklil âtvetteszközök nyil-
vântartési,legfeljebb forgalm i,piaciértéke,
az ajândékként,a hagyatékkéntkapott a többletkéntfellelteszközök
piaci értéke,
a negativ iizlztivagy cégérték,am elyeta vâlasztott am ortizâciés idô-
szak alatt az egyéb bevételekkelszem ben kellm egsziintetni.

7.1.3.A z idôbelielhatérolésok m egjelenése a m érlegben

A villalkozâsok beszâm oldiban az idôbeli elhatârolâsok az irânyultsâgnak

m egfelelôen m egjelennek m ind az aktivâk (eszközök),m ind a passzivâk
(forrâsok)között.
A z alébbiakban a szâm viteli törvény l. szém fl m ellékletében szereplô
A ''vâltozatszerintim egjelenéstm umtjuk be.

C .A ktiv idôbelielhatérolâsok
1. B evételek aktiv idöbeli elhatârolésa
2. K öltségek,réforditâsok aktiv idöbeli elhatârolésa
3. H alasztott râforditésok

G .P asszfv idôb eli elh atérolésok

l. B evételek passziv idôbelielhatérolâsa
2. K öltségek,râforditâsok passziv idöbelielhatârolâsa
3. H alasztott bevételek

387 perfekl
 P énzûgvlszâm m tel

7.2.A z id ôbeli elhatérolésok értékelése

A z idôbelielhatârolâsok a m érm egism ertjellem zôkbölkövetkezöen

döntöen a zârés,a m érlegkészités idôszakâban keriilnek a könyvekbe.V an
nak azonban olyan gazdasâgiesem ények,am elyeknélm âr a gazdasâgiese-
m ény bekövd kezésekor elkellôketszém olni.N éhâny olyan esetetis m eg-
em lita szâm vitelitörvény,am ikoravéllalkozâsdöntésétôl(szâm vitelipoli
tikâban rögzitett eljérâst6l) fligg, hogy m ikor rögziti ezek hatâsait a
könyvekben.

7.2.1.A z idôbeli elhatérolésok bekeriilési értékének m eghatârozésa

A bekeriilésiérték m eghatârozâsaattôlfligg,hogy m ilyen fajtaidôbelielha-

târolâsrélbeszéliink,m ilyen gazdaséglesem ényhez kapcsolôdik az idöbeli
elhatérolâs,m ely eszközzel és forrâssalvan kapcsolatban.
A bekeriilési érték az elszém olés Jellegéböl következöen azon eszközök
ésfonésok értékévelegyenlö,am elyekbôlaz elhatérolâstszânuaztatjuk.
Kûlön kiem eléstbrdem elatérgyévrejérô ésatérgyévetterhelô kam atok
értékelésénéla deviziban kapott,illetve a devizâban fizetendö kam atok for
dulônapon elhatérolandô összege.E zek m eghatérozésa a devizâs eszközök
és forrâsok év végiértékelésének alapjéulszolgâlô deviza középârfolyam
történik,am ely a vâllalkozés döntésétölftiggöen leheta szâm lavezetö pénz-
intézetközépârfolyam a vagy a M agyar N em zetiB ank ârfolyam a.
K ivételes,a törvény éltalm eghatârozottesetekben a vâllalkozâsok alkal-
m azhatjâk a csak vételivagy a csak eladâsiârfolyam on történö értékelést,
term észetesen ezekben az esetekben az idôbeli lehatârolésok év végi m eg-
hatérozâsânélis ezeketaz érfolyam okatkell alkalm azni.

7.2.2.A z idôbeli elhatârolâsok m érlegérték ének m eghatérozésa

A z idöbeli elhatérolés az ûzleti év valôs költségeinek,râforditésainak,vala-

m intbevételeinek elszém olésétteszilehetövé,alapjéban helyesbitö könyve-
lésnek isnevezhetnénk.zv végén abeszâm olô összeâllitésa elôttaz összem é-
rés elvének érvényesiilése okân m indazon költségeket,réforditisokat,bevéte-
leket szim ba kellvenni,am elyek a térgyidöszakhoz kapcsolödnak.
A m érlegérték m eghatârozésa az idöbeli elhatârolésoknâl nem okoz
ploblthnrut,llisz egy-kétkivételtöld teklntve az elhaté
'rolé
'sok könyvelése év
végén történik,következésképpen a bekertilési érték m egegyezik a m érleg

eerfekA 388
 7.Idnbellelhatârolàsok

értékkel.K ivételtcsak azon halasztottbevételek ésrsforditâsokjelentenek,

m elyek több éven isâthùzôdnak.A fökönyvikönyveléssorâ 'n ezeketm ajd
m ég kûlön iskiem eljûk.
K tilön em litéstkelltenniink a követelés tartalm flaktiv idôbelielhae olâsok-
rôl.A m ennyiben ezek befolyisa bizonytalan,értéltvesztésselkell szn'm olm lnk.
A z elsza-m oltértékvesztés kim uG tésâl'a kiilön sza'm la éllrendelkezésiinkre.

7.3. A z id ôb eli elh atérolésok éllom ényvéltozésai

A z âllom ânyvâltozisok elszâm olésa,m int m âr em litettiik, döntôen év vé-

gén történik,m ajd ezek visszavezetése m inden év elején,de legkésöbb az
elhatârolâs okâtképezö gazdasâgiesem ény bekövetkcztekor esedékes.Idö-
beli elhatirolâs valam ennyi eszköz- és fonéscsoporthoz kapcsolôdik, az
adott tém ânâl ezeket o n m âr m egism erhette.1t1 m ost arra véllalkozunk,
hogy ezek elszâm olâsét rendszerezziik.
A következökben felsoroljuk m indazon tételeketorm elyek a szlim vlteh tör-
vény âlulnevesitettidôbelielhatérolssok közé tartom ak I
*11etve azokataam elyek
azelsznrm oliscélszertiségébölm inösiilnek elhatârolisnak.Nem em eljiik kikiilön
a devizx'tstételeket,hiszen ezek értékelése az âltalânos szabâlyok szelinttörténik.
A z aktiv idôbelielhatérolésok âllom ânyvéltozésai:
jârô ârbevételek
jâré egyéb bevételek
jâré pénziigyibevételek
fordulônap elöttkitizetett,de akövetkezô évetkeltterhelö költségek,
râforditésok
vâltôtartozâs következö idôszakot terhelô kam ata
ellentételezés nélkiil étvâllalt,de m ég pénziigp leg nem rendezettkö-
telezettségek
devizahitelek elhatiroltnem realizâlt ârfolyam vesztesége
A p asszfv idôb eli elh atérolésok âllom ényvâltozésai:
elôre kiszâm lézottbevételek
költségek ellentételezésére kapottvissza nem t'izetendö tâm ogatésok
târgyévet terhelö költségek és râforditésok
negativ iizletivagy cégérték elszâm olâsâb6lkeletkezô bevételek
rendkiviili bevételek azon része m elyeldlez költség és réfordâs m ég
nem kapcsolhatô
A z âllom ânynövekedéseket csoportositva m utatuk be, az éllom ény-
csiikk enéseket néhény kivételtöleltekintve a beszém olévallezért évet
követôen k ell elszém olni az elhatârolés visszavezetésével.

389 perfek'
 P éttzur n â'ztipzlw lc/

7.3.1.A z aktiv idôbeli elh atârolâsok éllom ânynövekedésein ek

b em utatâsa

1.B evételek aktiv idôbeli elhatérolésa

A fordulônap utén érvényesithetö,realizâlôdô bevételek:

jâr6 ârbevételek
*
fordulénap utin,dem égatérgyévreszâm lâzottbérletidijak,folyam a-
tosan végzett szolgâltatésok âlG lânos forgalm i adé nélkiill ellenérté-
keibôlszâm la szelinta txlrgyévre ldöarényosan sza-m itottösszegek;
jârô egyéb bevételek
*
biztositôvalszem beni,a fordulônap és a m érlegkészitésnapja kö-
zöttelism ertté vâltkârtéritésikövetelések szâm la szerintiösszegei.
B izonyos esetekben nehéz kiilönbséget tem u az egyéb követelések
és az idöbeli elhatérolésok között.A ltalânos szabélyként elfogad-
hatô,hogyha a kértéritési igény elism erése a fordulônap elötti,ak-
kor egyéb kovetelésröl beszélûnk, ha azonban a fordulônap és a
m érlegkészitésközötttörténik az elism erés,akkor idöbelielhatâro-
lisként kellkönyvelnia bevételt,
.
fordulénap ésam érlegkészitésnapjaközöttbefolyt térgyévrevo-
natkozô birségok, kötbérek, kârtéritések és kéresem ényekkel
kapcsolatos bevételek idöarinyos összegeibizonylat szerint;
jârô pénziigyibevételek
* adott kölcsönök, bankbetétek, értékpapirok utân a fordulônapig
jârtsidöarânyoskam atok'.
.
lenem jârtvâltököveteléstérgyévrejéré kam ata,
. m érlegkészitésig lezârtzlt hatâridös iigyletek ârfolyam nyeresé-
gének idôarânyos összege,
. m érlegkészitésig lezérttlt valôdi penziôs iigyletben a penzi6ba
vevônél a viszonteladâsi ûgyleten elért nyereség idôarânyos
összege,
. diszkont értékpapir vésérlisa esetén a névérték és a kibocsâtésiér-
ték térgyévreidôarényosanjârô összege,m intkam atbevétel;
. névérték alatt vâsârolt, hitelviszonyt m egtestesitô, befektetésnek
m inôsïilö kam atozô értékpapir kam attalcsöltkentettbeszerzésiér-
téke ésnévértékeközöt'tikïilönbözet(érfolyam nyereség)târgyévre
jârô idöarânyosösszege;
*
közös ïizem eltetés esetén a közös költségeknek a közös itzem elte-
tésben résztvevôkre étterhelendö része, illet've a közös iizem elte-
tésbölszârm azô térgyévijârô nyereség összege;

serfekf 390
 7.Idsbelielhatàrolâsok

. egyesûlésnélam ûködéslköltségeknek az egyesûléstagjairam ég ât

nem terhelt összege.

lI.K öltségek,réforditésok aktiv idôbelielhatérolésa

a fordultm ap elött kifizetett,de a következö éveket is terhelö költsé-

gek,râforditésok arânyos összegci
. igénybe vettszolgâltatâsok szâm la szerintiköltségei,
* egyéb szolgélG tésok szâm la szerintiköltségei,
* szem élyijellegû egyéb kifizetések ésjârulékal;
ha egy kötelezetlség visszafizetendö összege nagyobb a kapottösszegnél,
akkora kiilönbségböla târgyévre elnem szém olhatô összeg (példâula
szim vitelitörvény âltalnevesitettvâltôtartozâseseténl;
forgôeszközëk között kim utatott értékpapirok beszerzési értékében
nem aktivéltopciôsdijak ésbizom ânyidijak összegei,am ennyibenje-
lentösek és vérhatôan m egtériilnek az értékesitéskor,bevéltéskor.

111.H alasztott réfordftésok

ellentételezés nélkiil véglegesen âtvâllalt és pénziigyileg nem rende-

zett kötelezettségek bizonylat szerinti összegei,m elyeket a pénziigyi
rendezés sorân,azzalazonos összegben kellm egsziintem i;
benzhâzâshoz,vagyoniértékïijog beszerzéséhez kapcsolôdô deviza-
hitel év végi értékeléséböl eredö nem realizâlt ârfolyam veszteslg
am ennyiben a vâllalkozâs é1a szâm vitelitörvény adta lehetöslggel,és
valam ennyi feltételnek eleget tesz elhatârolhatô, az elhatârolâs
részleges m egszûntetése m lnden törlesztéskor cscdékcs,a hltelfu-
t m ideje alattm inden év végén elkellvégeznlaz elhatérolést.

7.3.2.A passziv idôbeli elhatérolésok éllom énynövekedlseinek

b em utatésa

1.B evételek passziv idôbeli elhatérolésa

Târgyévben elszâm olt,de a fordulônap utâniidôszakrajârö bevételek:

elôre kiszém lâzott bérleti dijak,lizingdijak,nyùjtott szolgâltatisok
elôre kiszim lézottdijal,
költségek,riforditisok ellentételezésére kapott vissza lltullfizd tuidl
tâm ogatésok.

39 l perfek'
 Pénztigp szâm m tel

lI.K öltségek és réforditésok passziv idôbelielhatérolésa

azok a költségek keriilnek itt elszém olisra a fordulönap utân beérke

zettés elszâm olt,kifizetettszâm lâk szerint,am elyek a térgyévetis ter
helik:
.
igénybe vettszolgéltatisok költségei,
* egyéb szolgâltatâsok költségei,
* târgyévieredm énytterhelô prém ium ok,jutalm ak összegeiésazok
jârulékai;
azok az egyéb réforditésok,am elyek a m érlegkészitésig ism ertté vél-
tak,és a térgyévhez kapcsolôdnak;
azok a pénzïigyi râforditâsok, am elyek rendezése csak a fordulônap
utân esedékes,de a térgyévetis arânyosan terhelik'.
@
hitel-,kölcsöp-éskötvénytartozâstârgyévetterhelö idôarânyoska
m ata,kiem elve ebbôl a m ég nem aktivâlt bertzhâzâshoz igénybe-
vetthitelkam atét(eznem râforditâs,hanem aktivâlandôtételésigy
egyéb kötelezettség,
* penziôsùgyletesetén a penziôba adônâla hatéridös visszavâsârlisi
kötelezettség összege és a befolyt eladâsi âra közöt'ti kiilönbözet
târgyévet idöarânyosan terhelô összege,
. névérték fölötti bekeriilésl értéken aktlvâlt, a befektetettpénziigyi
eszközök közé soroltkam atozô értékpapirbekeriilésiértéke és név-
értéke közöttikiilönbözet (a m ajdanitörlesztések sorân összesen
m egjelenö ârfolyam veszteség)térgyévetterhelô része.

111.H alasztott b evételek

egyéb bevételeketérintö elhatârolâsok:

* a negativ ûzleti vagy cégérték elszâm olisibôl következô bevéte-
lek,
* negativ iizletivagy cégérték piaci érték alatticégvâsârlâskor,illet-
ve eszközalaptkvagyonérték alattiâtalalazlâskorkeletkezô,ajövô-
ben hasznosul; negativ kûlönbözet,am ely keletkezhet' .
. cégvésârlâs esetén,ha a vevö a m egvâsârolt vâllalkozés eszkö-
zeit,ezek terheittételesen éllom ânyba vesziés az eszközök él4é-
kének arânyos csökkk entésével sem tflntethetö el a negativ kii-
lönbözet,
. cégvâsérlâs esetén.ha a vevô 75% -né1nagyobb részesedést sze-
zcz ztlcg a tözsdén forgahnazott részvényekbôl és a vételir 1é
nyegesen alacsonyabb,m int a piaciérték

perfekt 392
 7 Idsbeh elhatârolâsok

. ha a vevö olyan cégben szerez 75% -nél nagyobb részesedést,

am clynek részvényeitatözsdén nem jegyzik,nem forgalm azzék
és a vételér lényegesen kevesebb,m int a m egvâsârolt befekte-
tésrejutô sajâttöke értéke,
(Elöbbieknél,hatöbb részletben történik arészesedésszerzése,ak-
korcsak azutolsô,a 75% otm eghaladé (elérô)részletrevehetö fi-
gyelem be a badw ill.)
. étalakulés esetén,ha a gazdélkodô élhet a vagyonétértékelés le
hetöségével és ûzleti értékelést is alkalm az, az igy kapott va
gyonérték az eszközök reilis értékének csökkentése utân is ne-
gativ (eszközök piaciértéke terhek piaciértéke+ eszközök re-
ilisértékének arânyos csökkentése negativl;
A negativ ûzleti vagy cégérték elhatârolt egyéb bevételét 5 év
vagy erm él hosszabb idö alatt lehet m egszûntem i. 5 évnél
hosszabb idö alatttörténö m egsH ntetésta kiegészitô m elléklet-
ben indokolni kell!
rendkiviilibevételeket érintö elhatârolisok:
.
fejlesztésicélra,nem jogszabâlyon alapulö,visszaflzetésikötelezett-
ség nélkiil kapotttém ogatisok és a véglegesen âtvettpénzeszközök a
vâllalkozés szim âl'a rendkivùlibevételek,m elyeketaz összem érés e1-
vébölkiw etkezôen elkellhatârolni.M egsziintetésiik arânyosan törté-
nik az âltalttk m egvalôsitotteszközbeszerzûsek eredm ény terhére tör-
ténô éw ezetésekor(példéul,hafejlesztésicélrakapotttn'm ogatésbéla
véllalkozis térgyieszköztvisârol,a térgyieszköz én ékcsökkenésile-
irésâtfedeziaz elhatéroltbevételm egsziintetése),
* elengedett illetve harm adik szem ély âltalâtvâllaltkötelezettségek
is halasztott bevételek, am ennyiben m ég éllom ényban van az az
eszköz,am elyet ezen kötelezettségbôlfinanszfroztak,
. térités nélkïil étvetl, ajândékként, hagyatékként kapott, illetve
többletkéntfellelteszközök isrendkiviilibevételeket,m ajd halasz-
tottbevételeketjelentenek addig,am ig ezen eszközöket az âllo-
m ânybélkinem vezetik.

7.4.A z idôb eli elhatârolésok fôkönyvi nyilvéntartâsa

7.4.1.A z idôbelielhatérolésok m egjelenése a szâm latiikörben

A z aktiv éspassziv ldöbelielhatérolâsokata 3.és4.szâm laosztilyokban az

alâbbiak szerint célszerii részletezni:

393 perfel
 P énzugyiszâm vitel

39.A ktiv idôbeli elhatérolésok

39 1.B evételek aktiv idöbeli el atârolésa
392.K öltségek,ràforditâsok aktiv idöbelielhatârolésa
393.H alasztottrâforditâsok
399.K övetelésjellegu
''aktiv idôbelielhatârolâsok értékvesztése ésan-
nak visszairésa

48.P assziv idôb eli elhatérolésok

481.B evételek passziv idôbelielhatârolâsa
482.K öltségek,râforditâsok passziv idöbelielhatérolésa
483.H alasztottbevételek

7.4.2.A z idôbeli elhatérolésok éllom ényvéltozésainak fôkönyvi

elszém olésa

Az âllom ényvéltozâsok elszém olâsânâl szem léltetés céljébôl fôkönyvi

szâm lân m utatjuk be a gazdasâgiesem ényeket.A z âllom ânynövekedések a
39.A ktiv idöbelielhatérolâsok szâm la T oldalân és a 49.Passziv idöbelie1-
hatârolésok K oldalân (döltbetfiveljelölve),az âllom ânycsökkenések ellen-
tétesen,a 39.szâm lâk K ésa49.szâm lâk T oldalân (normâlbetûtipussalje-
lölve)keriilnek elszsm olâsra.
T 39 1.B evételek aktiv idöbelielhatérolâsa K.
A beszém olôvallezârtév T ârgyévetkövetô év elelén nyltâs utén,de
m érlegfordulônapjén könyvelendô: legkésöbb a ténylegesszém larögzitésekor
könyvelendö.
91 gè/Fordul6nap utân,de a M K elstt 91 94./irbevételvisszavezetése
m ég a ftirg ylvrc is Jztivljtizsffbevételek
-

968./B iztosl'tô ti//tz/ellsm ertflrgyëvrc /tirg

-
968./Jâr6 kârtéritésilgény vlsszavezetése
kârtéritéslkötelezettség
963./F ordul6nap utân,de a 962.1 J5r6 egyéb bevételek visszavezetése
m érlegkészltésig rendezett ftirg kë vrc jtirl
-

bevételek
9 73 974./ Ffirg ptfvrc jtir/ ldö'
- - arânyos 973 974./K am atok visszavezetése
kam atok
9 77./H atârld& J. &p enzlqs figyl/crc/carânyos 977./H atâridös és penziés iigyletek arsnyos
bevételei bevételelnek vlsszavezetése
A befektetettkam atoz6 értékpapir
törlesztésekor,kivezetésekor kell
köny velnl:
gD ./Befektetettkamatozô Jrfl/cpcpfr 973./A nyllvântartottidôarânyos
idsarânyos ârfolyamnyeresége ârfolyam nyereség törlesztésrejutb arânyos
összege

eerfekt 394
 7.Idnbellelhatârolâsok

A m ennyiben a követelés G rtalm û elhatârolâsunk befolyâsa bizonytalan,

az értékvesztés elszâm olâsa:
T 866. Ertékvesztés
K 399 A ktiv idöbelielhatârolâsok értékvesztése és visszairâsa

T. 392.K öltsé ek râforditâsok aktiv idöbellelhatârolâsa K.

A beszâm ol6vallezârtév V alam ennyltételvlsszavezetése a
m érlegfordultmapjân könyvelendö: következö év elején nyitâsutân.
52 s6L/Afordulnnap clllfki jlzetett,de a
következn ëvctlc-)lis terhels fctï/f-çlgc/c
arânyos összegei
872./ lzrfi/ftiltzr/ccé.ç következs évetterhels
kam ata
877./Opcl6s##o/c,bizomânylJ#l/c,ha
jelentssek *,:vârhat6an m egtérùlnek

T 393 H alaqztot'triforditâqok K
A kapcsol6dé gazdasâglesem ény P énziigyirendezéskor,torlesztéskor
elszâm olâsakor de legkésöbb a könn elendô:
fordultm apon könyvelend6:
888./ Ff:rfcctl.
çtirvl/ft7/lx szerzsdés szerinti 888./A rendezetttartozâs visszavezetése
összegébsla zrltk /(ïnem egyenll
-tettrész

M érlegfordultm apon köny velendö: 876./A devlzaluteltörlesztésekor a

876./ Ftirp ?feszlçöz J.
çvagw nlJrfl/au og törlesztésselarânyosârfolyam veszteség
SnanszirozâsâhozfelvettdevizahitelJvvlgl visszavezetlse (atörlesztlsidöpontjâban ez
értékelésbslereds elhatârolhatô m ârreallzâltârfolyam veszteség)
ârfolyamvesztesege

T. 49l.B evételek assziv ldöbell elhatârolâsa K.

K iw etkezö év elején visszavezetendö: A beszém olbvallezârtév

91 94./Elöre klszém lâzot'tbevételek m érlegfordultmapjân könyvelendö:
A kbltség.râforditâsfelm erûllsekorkell 963./KöltsLg,m7brlflti,sellentételezh Lre
vissza vezetni'
. kapottvissza nem fizetends ffirrlogaftis',ha
nem elözte meg a költségfelmertklése
962.1Kapot'ttâmogatâsok 91 94./El(;re kiszâmlâzottbérleti##,
nyûjtottszolgâltatâs

395 Cp
l
!
 P énztir 'lszâm vitel
T. 492.K öltsé ek,réforditâsok assziv idöbellelhatârolâsa
Következô év elelén,delegkésôbb a
költség,râfordités felm eriilésekor kell
könr elni:
52 56./E lôzô évetterhelö költségek
863./Elözö évetterhelô réforditâsok
872./ Elôzô évetterhelö kam atok
877./A penzidba étadotleszkoz befolyt
ellenértéke és visszavlsârllslJ
ura kiazim i
kiilönbözet arinyos része
A kam atozé értéltpapirlörlesztésekor,
egyébjogcim en történö klvezetésekor
ktmywelendö:
87 1./A z idôarényos ârfolyam veszteség
törlesztésrejuté része
T. 493.H alasztottbevételek
969./N egativ iizletivagy cégértékbölaz
iizletiévben leirtösszeg
989./ E lengedettkötelezettség âl+ l
finanszirozotteszköz am ortizâléséval,
felhasznâlésévalarényosbevétel
eerf.kA 396
K .
A beszâm olivallezârtév fordultmapjén
köny velendö:
52 s6L/M érlegkészl-tésig ism ertté vâlt,a
ftirk
o ëvefls terhels kiiltségek
863./M érlegkészlrtésigfelmeK lt,dea
flro p
, lvc/is terhels râfordlrtâsok
872 / Ftirgzlvcfterhels kam atok
877./Penziôs I'JP A /târgyévirâfordittisai
87l./Befektetettpénziir lieszközök JWzïkf
nyilvântartottkam atozô Jrfl/wtzpfr
ldsarânyosârfolyamvesztesége
K
F elm enzléskor köny velendô:
171 /N egatl'v iizletivao 'cégérték
âllom ânyba vétele
989./E IengedettJ,r m âsok âltalJN JJJJ//
kötelezettség âltalfm anszl'rozotteszközérték
989./Fejlesztésicélra kapottJJPIC/,g'
JM JIIISJ
beszerzetteszköz,J/fcfvc ajândékként.
Jlcg pcftf/c/ctinfkap ott,tovâbbâ többletként
ellelteszköz Jrri/cc
 7.Idnbeltelhatârolâsok

7 @5.A z id o'fb eli elh ata'rola'sok e's az ered m e'nykim u tata's

k ap csolata

A z aktiv idôbelielhatérolâsok eredm ényhatésai(eredm énytnövelnek aze1-

szâm olésévébenl:
E redm énp B evételek aktiv K öltségek, H alasztott A ktiv id6beli
szém lék id:beli réforditésok réfcrditésok elhatérelés
elhatérolésa aktiv idôbeli értékvesztése és
elhatérolésa visszairésa

522.Bérletilt/ck tartôsbérletesetén
a térgyévben
fizetettbérletidij
kovetkezö évetkelt
terhelö része
524.H irdetés, elöre klfizetett
reklâm lêlfxlg reklâm költségek
következö évi
része

529.fo 'e el6iizetés!dijak

igénybe ve// târgyévben
szolgâltatâs kitizetett,de a
költsekeî következ6 évet
terhelö költsé ei
872.F izetends vâltôkam at
3
kam atok klw etkezö év1
O SSZC C
1 876
. f'
rferàeltfy/œ rf devlzéban fennâllö
ârfolyam veszteség kötelezettség nem
reallzâlt ârfolyam
1 Vesztesé e
. 87h Opciôs##J1 értékpapir
beszerzésl
értékében nem
aktivâltopclös
dilak,ha
'

elentösek
888. Tcrfozfix- âtd llalt
âw âllalâs kotelezettség m ég
nem rendezett
össze e
91-94.i'rfg/œsff/.
ç bérbeadénâla
ârbevétele térgyévrejârd,de
a kövctkezö évben
esedékes össze
96.e'o 'e;â térgyévre Jârl'
l,a
bevételek m érlegkészitéslg
m vglsm ert
bevételek

397 perfek'
 P énztio 'iszâm m tel

E redm ény- B evételek aktiv K öltségeky H alasztott A ktiv idôbeli

szém lék id6beli réforditések réfordftésok elhatérolés
elhatérolésa aktfv id6beli értékvesztése és
elhatérolésa visszairésa
#7J.Befektetett bcfektetett
pénzûgvieszközök pénziigyieszközök
kam atai târgyévrejérô
kam au i
#7J.Befektetett befektetett
p énzûs iezzklzll kam atozö ép.
â@olyam nyeresek idôarânyos
ârfolyam
n eresé e
#77.E g véb hatén dôs és opcl6s
ârfolyam nyerese'
k iigyletck
ldôarényos
ârfolyam
n eresé e
866.Xrrëkvexzfa kovctclésjellegfi
elhatérolâs
értékvesztése
966./'
rflàpeszfl.ç értékvesztés
visszaîrâsa vlsszairz a

A passzl 'v ido''belielhatafrola'sok eredm e/nyhata'sai(eredm c'nytcsökkente-

nek az elszafm ola'se've'benl:
E redm ényszém lék B evételek passziv K öltségeky H alasztott bevételek
idsbelielhatérolâsa réforditisok passziv
idöbelielhatérolâsa

522.Bérleti##jfI; tartés bérletesetén a

térgyévetterhelö,dc
m ajd akövetkezö évben
fizetendö dia
54-56.W grel és térgyévieredm ényt
jârulékai terhelö prém ium ok é5
'

utalm ak
5J.Eu 'éb fordul6nap utén
szolgâltatâsok beérkezett,de a
térgyévet ls terhels
költsé ek
872.F fze/eadl véltôtartozâs kam aténak
kam atok térgyévctterhelö r6sze,
hltelek és kolcsönök
târgyévetterhelô
idöarân os kam au
877.Egyéb a penzlôba âtadott
ârfolyam veszteségek cszkozeladâslâra és
vlsszavasérlésléra
kozöttlkiilim bözet
tér évct tcrhclö része

- - e 398
 7 f#J:clIelhattiroldsok

E redm ényszém lâk B evételek passziv K iiltslgek, H alasztott bevételek

id6belielhatérolésa réforditések passziv
idgbelielhatarol
' ésa
871.Befektetett befektetettkam atozo
p énziiD 'i eszközök értékpapir bekerulésl
ârfolyam -veszteseke értéke ésnévértéke
kozottikulonbözetbôl a
târ évettcrhelö rész
91-94./r/gàci
q'
ffEH elôre klszâm lâzott de a
ârbevétele következö évreJâré
bevételek
967 Vissza# zetési költségek,râforditâsok
kötelezettség aëlkfi/ ellentételezésére kapott
ka tlfl tâm o atâs tém o atâs
969.,#'
IU Ja V I, egvéb
. negativ iizletlvagy
bebe elek cégérték târgyévl
bevétele
989.Fg pe
-
elengedett
vagyonnövekedéssel kötelczettségek,kapott
Jlrg rendklviui tâm ogatâsok,térités
bevételek nélkikllâtvételek,
ajândékok,többletek
bevételel

A bem uG tott eredm ényhatésok az év végi elszim olâsokbôl erednek.

M inden elhatârolistvisszakellvezetniatârgyévetkövetô évteklben.Ezte-
rem tim eg az összem érés elvének m aradéktalan érvényesûlését az éves be-
szâm olô összeâllitésakor.

7.6.A z id of'b eli elh atafrola'sok a kiege'szito''m ellerkletb en

A z idöbelielhatârolâsokkalkapcsolatban a kiegészitô m ellékletben a követ-

kezô tételeketkellkiem elten bem utatni'
.
az egyszeo sitettévesbesza-m olôtkészitô vâllalkozâsm érlege az aktiv
és passziv idöbeli elhatârolâsokat egy-egy m érlegsoron m utatia be,
ezértezeket részleteznikell;
indokolnikell,ha a badw illleirâsa hosszabb,m int öt év;
-
az aktiv idöbelileirâsok értékvesztésének okaitbe kellm utatni;
a vâltôtartozést és az ezzelegyt
h'ttszereplö kam atot szerepeltetnikell;
a nem realizâlt ârfolyam veszteség elhatârolt összegét és a hozzâ kap-
csolédô céltartalék összegétbe kellm utatni;
ha arendkivûlibevételek ésrâforditésokjelentôsek,akkorjogcim en-
kéntszerepeltetnikell,elzhez kapcsolôdik a halasztottbevételek és râ-
forditésok bem utatésa;

399 perfek'
 P énzugytszâm m tel

tételesen szerepeltetnikell:
* a bevételek alctiv idöbeli elhatârolâsânak,
. a halasztottrâforditâsoknak,
. a költségek és râforditâsok passziv idôbelielhatârolisânak,
. a halasztottbevételeknek
ajelentösebb összegeit;
a halasztottbev itelekbölm egbontva kellbem utatnia kapcsoltvâllal-
kozâsokkalszem benitételeket(anya-,leény-ésközösvezetésû vâllal-
kozâq)

7.7.A z id ôbeli elhatérolésok analitiku s nyilvéntartésa

A z idöbeli elhatérolâsokrôl egyedi analitikus nyilvéntartâst kell vezetni.

Ezek célszerûen azon eszköz-és fonésszâm lâkhoz kellhogy kapcsolédja-
nak,am elyeknélfelm eriiltaz elhatérolâs szëkségessége.E m ellettelenged
hetetlen egy olyan nyilvéntartés készitése és vezetése,am ely az egyes ldô-
belielhatérolisfajtékattételesen felsorolja.
A z azonosithatôsig m iatta nyilvântartésnak az alâbbi adatokatkell tar-
talm aznia'
.
az elhatârolâsra okot adô gazdasâgiesem ény m egnevezése,
az elhatérolâsidôpontja,
az elhatérolésösszege,a szâm itâsm ôdja,
az elhatérolâs b izonylati alétém asztésa,
az idöbelielhatérolâsm egsziintetésének idôpontjati).

'
.-
oYvxî
,
> 2fL''C#
('
;.
eerfek' 400 e .t,
O#
,
, o.
Jdvcn: