A R TH U R B EN JA M IN & M IC H A EL S H E R M E R

FEJSZÁMOLÁS
B O S Z O R K Á N Y O S M A T E M A T IK A I T R Ü K K Ö K

Tudtad, hogy balról jobbra könnyebb összeadni és kivonni?

Hinnéd, hogy másodpercek alatt gyerekjáték fejben négyzetre
emelni egy háromjegyű számot?

A Fejszámolás - Boszorkányos matematikai trükkök című könyv

birtokában nem kell m atem atikazseninek lenned, m ert egy­
kettőre megtanulod, hogyan lehet fejben elvégezni a bonyolult
számítási műveleteket.

Arthur Benjam in m atem atikus közreadja azokat a fogásokat,

amelyekkel képes leszel szupergyors fejszámolásra és memóri­
ád elképesztő működtetésére. A könyvből megismert trükkökkel
elkápráztathatod b arátaidat, de nagyon jól jönnek egy villám ­
gyors pókerjátékban, vagy fizetéskor az étteremben.

„Benjámin és Sherm er fejszámolási fogásai a legugyetlenebbe-

ket is felbátorítja. Könyvükkel nem csak az olvasók matematikai
képességét fejlesztik, de megismertetnek a számok csodálatos
világával is."
B rian G r e e n e ,
A COLUMBIA EGYETEM H E K U S A ,
AZ E l EGANS UNIVERZUM CÍMŰ KÖNYV SZEMZŐJE

Arthur Benjam in a Harvey Mudd Főiskola matematikdprofesz*

szora. Michael Shermer a Scientific American munkatársa.

www.partvonal.hu

ISBN 963 964-439-0

 ARTHUR BEN JAM IN & MICHAEL SHERMER

BO SZO RKÁN YO S MATEMATIKAI TR Ü KK Ö K

9. 2 /
8
1
2
2
Az írókról

Dr. ARTHUR BENJAMIN a kaliforniai Claremontban ta­

lálható Harvey Mudd Főiskola matematikaprofesszora. M a­
tematika PhD-jét 1989-ben a Hopkins Egyetemen szerezte
meg. 2000-ben az Amerikai M atematikai Szövetség a Ki­
emelkedő Főiskolai Oktatásért járó Haimo-díjjal jutalm az­
ta. Emellett Arthur Benjamin hivatásos bűvész, aki gyakran
szerepel a hollywoodi Magic Castle-ben. Világszerte bem u­
tatta és elmagyarázta csodás fejszámoló tehetségét a közön­
ségnek. A Reader's Digest 2005-ben ..Amerika legjobb ma­
tekmágusának” nevezte.

Dr. M ICHAEL SHERM ER a Scientific American állandó

szerzője és havi rovatának szerkesztője, a Skeptic magazin
kiadója, a Skeptics Society (Szkeptikusok Társasága) ügy­
vezető igazgatója, és a Caltech nyilvános előadás-sorozatá­
nak házigazdája. Sok tudom ányos könyvet irt, többek
között a Why People Believe Weird Things (M iért hisznek az
emberek furcsa dolgokban?), H ow We believe (Hogyan
hiszünk?), The Science o f G ood and Evil (A Jó és a Rossz
tudománya), The Borderlands o f Science (A tudomány ha­
tárvidéke) és a Science Fiction (Tudományos-fantasztikus
irodalom) című müveket.
Köszönetnyilvánítás

A könyv írói szeretnék megköszönni a Random House ki­

adónál dolgozó Steve Ross és Katie McHugh támogatását.
Különösen hálásak Natalya St.Claimek, aki az elsó kézira­
tot tördelte, amelyet részben a Mellon Foundation által
nyújtott támogatás fedezett.

Arthur Benjamin külön szeretne köszönetét mondani azok­

nak. akik arra ösztönöztek, hogy matematikus és mágus
legyen: William G. Chase kognitív pszichológusnak, Paul
Gertner és James Randi mágusoknak, illetve Alan J. G old­
man cs Edward R. Scheinerman matematikusoknak. Kö­
szöni továbbá a segítséget az összes kollégájának és diákjá­
nak a Harvey Mudd Főiskolán, nem utolsó sorban pedig a
folyamatos ösztönzést feleségének, Deenának, és leányai­
nak, Laurelnek és Arielnek.
Tartalom

Előszó, írta Bili Nye (The Science Guy®)

Előszó, írta James Randi
Bevezető, írta Michael Shermer
Bevezető, írta Arthur Benjamin

1
G yo rs trü kkö k:
Egyszerű (és látványos) számítások

2
Egy kis a d o k-k ap o k :
Mentális összeadás és kivonás

3
A z elbaltázott ifjúság eredm énye:
Alapszorzások

4
Új és továbbfejlesztett m ódszerek:
Közepes szintű szorzások

5
O szd meg és uralkodj:
Osztás fejben

6
Nem is olyan rossz:
A találgatás művészete
7
M atek a táb lán:
Számolás papírral és ceruzával 163

8
Egy felejthetetlen fejezet:
Számok memorizálása 185

9
A nehéz dolgok könnyűvé tétele:
Emelt szintű szorzások 197

10
Csiribí-csiribá:
A matekmágia művészete 235

Utószó, írta Michael Shermer

Hogyan segít a matek abban,
hogy elmerenghessünk a furcsa dolgokon 259
Megoldások 271
Bibliográfia 309
Előszó
írta Bill Nye (a Science Guy®)

Az egyik kedvenc időtöltésem, hogy azokra az emberekre

gondolok, akiknek először jutott eszébe megszámolni a dol­
gokat. Biztosan már az első pillanatban rájöttek, hogy az uj-
jaiknak nagy hasznát vehetik. Talán Samu (egy tipikus ős­
ember pasi), esetleg az egyik barátja vagy társa azt mondta:
„Egy, kettő, három, négy... öten vagyunk itt, úgyhogy öt
gyümölcsre van szükségünk.” Később valaki felkiáltott
(vagy dünnyögött): „Figyeljetek! Az ujjainkon meg tudjuk
számolni, hogy hány em ber ül a tábortűznél, hány madár ül
a faágon, hány követ tettünk sorba, mennyi faágat hoztunk
tüzelőnek, vagy a fürtön mennyi szőlőszem van.” Csodás
kezdet volt. s nagyon valószínű, hogy így ismertük meg a
számokat.
Valószínűleg már hallottál arról, hogy a tudományok és
a természet nyelve a matematika. Nos, ez igaz is. Minél töb­
bet tudunk meg a világegyetemről, annál inkább bebizo­
nyosodik, milyen szoros kapcsolatban áll a matematikával.
A növényekben például olyan spirálok vannak, amelyek
egy bizonyos számsor alapján sorakoznak fel (ezt Fibo-
nacci-sorozatnak nevezzük), igy e spirálokat leírhatjuk, il­
letve mi is létrehozhatjuk. A tengeri kagyló formája töké­
letes matematikai görbéket alkot (logaritmikus spirálokat),
amelyek a kémiai egyensúly miatt jönnek létre. Vagy ha fel­
nézünk az égre, több millió, sőt akár milliárd kilométerről
is megfigyelhetjük, ahogy a csillaghalm azok egy matemati­
kai táncrend mentén rángatják egymást.
Több évszázadot töltöttünk el azzal, hogy megértsük a
természet matematikai oldalát, és minden egyes felfedezés­

11
nél valakinek végig kellett számolnia az egyenletet, hogy
biztosak lehessünk az eredmény helyességében. A Fejszá­
molás segítséget nyújt neked abban, hogy otthonosan erezd
magad a számok világában, és megismerd a természet szá­
mos titkának némelyikét: ki tudja, ez a tudás milyen utakra
vezet majd?
A válaszok a kisujjadban lesznek - és ez nem tréfa,
mivel minden így kezdődött. Az embernek tíz ujja van, ezért
az általunk leggyakrabban használt szám rendszer szintén
ennyi alapelemből áll: a nullával kezdődik és a kilencig tart.
Őseink azonban elég gyorsan kifogytak az ujjakból, és
valószínűleg ez történt Veled is. Mégsem lehel egyszerűen
figyelmen kívül hagyni a nagy számokat és széttárni a
kezünket, mondván, nincs is ennyi ujjunk (most viccelek).
Szükségünk van a számokra. Hétköznapi életünk részei,
olyannyira, hogy már szinte észre sem vesszük. Figyelmesen
hallgasd végig egyik barátoddal folytatott beszélgetésedet.
Ha telefonon csevegtek, szükséged lesz a telefonszámára.
A napnak azt a bizonyos időpontját, amikor felhívod, termé­
szetesen órákban és percekben, vagyis számokkal fejezzük
ki. Minden történelmi dátum - ide értve a fontosakat is, mint
például a születésnapod számokban van megadva. Még
olyan esetekben is számokat használunk, amikor az adott do­
lognak semmi köze a számoláshoz: „Az egyik tizenkilenc, a
másik egy híján húsz” - annyit tesz, hogy egyik sem jobb,
mint a másik. Vagy az amerikai rendőrfiimekből megismert
10-4 (ten-four) kód, ami azt jelenti, hogy „igen, értettem”
vagy „vettem” . Az emberek számokkal írják le egymás ma­
gasságát, súlyát; és természetesen mindenki szereti tudni,
hogy mennyi pénze van, vagy mennyibe kerül egy adott
tárgy, legyen az dollárban, pesóban, jüanban, rúpiában, koro­
nában, forintban, euróban vagy jenben. Ez a könyv abban is
segítségedre lesz, hogyan takaríts meg időt, amikor nagy­
számú nagy számot kell megjegyezned.

12
 Ha valamilyen okból kifolyólag nem bolondulsz a szá­
mokén, olvass még egy kicsit. Természetesen én, a Science
Ciuy, abban reménykedem, hogy szereted a matekot. Vagyis
abban reménykedem, hogy imádod. De igazából teljesen
mindegy, mit érzel vele kapcsolatban, mert fogadni mernék,
sokszor azonnal tudni szeretned a választ, és nem akarsz
mindent aprólékosan leirni, majd lassan és figyelmesen ki­
számolni. vagy esetleg megállni, hogy megragadj egy
számológépet. Tudni akarod a választ, ahogy mi mondjuk
„varázsütésre”. Az az igazság, hogy rengeteg matekfelada-
tot meg lehet oldani egy szempillantás alatt, és ez a könyv
megmutatja, hogyan kell ezt csinálni.
A varázslásban az a lenyűgöző és érdekes, hogy a kö­
zönség ritkán tudja meg. mi volt a trükk („Hogyan csinálta?
Nem tudom, de bám ulatos!” ). Ha van közönséged, a reak­
ciókból látni fogod, hogy a könyvben szereplő trükkök és
gyors megoldási módok nagyban hasonlítanak egy bűvész­
mutatványhoz. A néző nem tudja, hogyan csináltad, egy­
szerűen csak tetszik neki. Persze meg kell jegyeznem , hogy
nem érdem es varázsolni, am ikor senki sem figyel. És még
valami: a Fejszámolás titkainak értékéből nem von le az, ha
tudják, hogyan működik. Mikor a számtan könnyen megy,
akkor nem akadunk el magával a számolással, és a számok
csodálatos természetére koncentrálhatunk. Elvégre a matek
működteti a világegyetemet.
Dr. Benjamin a villámgyors fejszámolást a hecc kedvé­
ért kezdte el, mellyel bizonyára lenyűgözte tanárait és osz­
tálytársait. A bűvészről általában a közönség néhány tagja
azt hiszi, hogy emberfeletti ereje van, a matekmágusról
pedig azt. hogy zseni. Ötleteink megosztásának egyik ősi
módja az. ha felkeltjük a nézők figyelmét. Ha lenyűgözöd
őket, akkor valószínűleg meghallgatják a mondandódat.
Próbáld ki a matekmágiát! A barátaid valószínűleg el fog­
nak ájulni, és ez rendben is van. De észre fogod venni, hogy

13
olyan problémákat is meg tudsz oldani, amelyről azt gon­
doltad. soha nem fog menni. Végül le fogod nyűgözni...
önmagadat.
Az ujjaidon való számolásnak megvan a saját értéke (egy
ujjnyi). Megesik veled, hogy hangosan számolsz vagy mo­
tyogsz - esetleg más hangokat adsz ki miközben össze­
adod a számokat? Ez majdnem mindig megkönnyíti a mate­
kozást, csak van vele egy kis gond: mások azt gondolhatják,
hogy nincs ki az összes kereked. Dr. Benjáminnál megtanul­
hatod ezt a „hangos működést” úgy kihasználni, hogy általa
könnyebben, gyorsabban és pontosabban számolj, s mind­
ezt úgy, hogy az agyad közben folyamatosan tovább gondol­
kodhat.
Megtanulod ugyanúgy megoldani a matekfeladatokat,
mint ahogyan olvasol, balról jobbra. Képes leszel nagy
problémákat gyorsan kezelni jó, sőt kiváló becslések segít­
ségével, amelyek hibahatára egy százalékon belül van.
Megtanulod, hogyan kell a számtanpéldákat gyorsan meg­
oldani, hogy több időt tölthess azzal, mit jelentenek a kapott
értékek. Samu elgondolkodik: „Van elég gyümölcsünk,
hogy a tűz körül ülők közül mindenkinek jusson egy? Ha
nem, akkor lehet, hogy gond lesz.” Te elgondolkodhatsz:
„Van elég hely a számitógépemen, hogy az összes zeném
ráférjen? Ha nem. akkor lehet, hogy gond lesz.”
Mindez többről szól, mint puszta becslésről vagy szá­
molgatásról. Megtanulhatod, hogyan kell kiszámolni valaki
születési dátuma (év, hónap és nap) alapján, hogy a hét me­
lyik napján látta meg a napvilágot. Kevesen tudják, hogy a
Titanic 1912. április 15-én süllyedt el. azt pedig még keve­
sebben. hogy ez hétfőn történt. Valószínűleg azt soha senki
nem fogja elfeledni, hogy az Egyesült Államokat 2001.
szeptem ber 11-én támadták meg. de a Fejszámolás titkainak
segítségével te mindig be tudod bizonyítani, hogy ez egy
keddi nap volt.

14
 A természetben vannak olyan összefüggések, amelyeket
a számok jobban kifejeznek, mint bármilyen más nyelv.
Az egész számoknál eleinte segítenek az ujjaink (1, 2, 3 és
a többi), de e számok között is végtelen sok szám van.
A törtek, azután azok, amelyeknek soha sincs végük. Le­
hetnek olyan nagyok, amekkorát csak akarunk, vagy olyan
kicsik, hogy azt már el sem tudjuk képzelni. Ezeket mind
megismerheted. A Fejszámolás elsajátításával a racionális
számok (két egész szám hányadosa) olyan gyorsan eszedbe
jutnak majd, hogy a fejedben kicsit több hely marad azon
gondolkodni, miért működik így a világ, és rájössz arra,
hogy a természetben mindennek megvan a végeredménye.

15
Előszó
írta James Randi

A matematika egy bámulatos, elegáns és hihetetlenül prak­

tikus nyelv. Megvan a saját szókincse, mondattana, igéi, fő­
nevei, jelzői, saját dialektusa és pátosza. Sokan ügyesen
használják, míg mások kevésbé. Néhányan félnek attól,
hogy felfedezik el vontabb területeit, míg mások úgy hasz­
nálják, mint egy fényes kardot, és megtámadják az adóbe­
vallási iveket, vagy mint egy óriási adathalmazt, mely ellen­
áll a kevésbé bátraknak. Ez a könyv nem ad garanciát arra,
hogy olyan leszel, mint Leibniz, vagy felkerülsz a katedrá­
ra. mint algebratanár, de - reményeink szerint - segit abban,
hogy új, izgalmas, és egyben szórakoztató módon szemléld
a számok világának csodálatos felfedezését.
Mindannyian úgy gondoljuk, eleget tudunk a számtanról
ahhoz, hogy ne legyen vele gondunk, és nincs lelkiismeret-
furdalásunk, ha előkapjuk az életünk szerves részévé vált
szám ológépet. Ám ahogy a fényképek elvakíthatnak
bennünket, és nem látjuk meg egy Vermeer-festmény szép­
ségét, vagy ahogyan egy szintetizátor elfeledteti velünk egy
Horovvitz-szonáta nagyszerűségét, a technika vívmányaiba
vetett túlzott bizalom is m egvonja tőlünk azokat az
élvezeteket, amelyeket az itt szereplő oldalakon megtalál­
hatunk.
Emlékszem, milyen hatalmas öröm volt gyermekkorom­
ban, mikor megmutatták, úgy tudok egy számot 25-tel be­
szorozni. hogy egyszerűen két nullát teszek a szám végére,
és ezt néggyel osztom, vagy amikor megtanultam eldönteni,
melyik szám osztható 9-cel, anélkül, hogy magát az osztást
elvégezném. A keresztbe szorzás e ls a iá íí^ íV ö f lí^ á ^ v le t-

17
tem, és egy rövid időre elviselhetetlen matekim ádóvá vál­
tam. Az effajta betegségre nincs védőoltás, az embernek
egyedül kell kigyógyulnia a kórból, úgyhogy: vigyázat!
Ez egy szórakoztató könyv. Nem tartanád a kezedben, ha
nem akarnád fejleszteni a matektudásodat, vagy csillapítani
e lenyűgöző témával kapcsolatos kíváncsiságodat. Előfor­
dulhat, hogy csak tíz százalékát jegyzed meg az itt leírtak­
nak. ugyanúgy, mint más, gyakorlati útmutatót adó könyv
esetében, de már ez is megéri azt az időt. am elyet ráfordí­
tottál.
Mindkét írót elég jól ismerem. Arthur Benjamin nem
csupán egyike azoknak a zsenigyerekeknek, akik miatt na­
gyokat nyögtünk az iskolában. Ő az a típus, aki felmegy a
hollywoodi M agic Castle (Varázskastély, a ford.) színpadá­
ra, és bemutatja képességét - sőt egyszer még Japánba is
elutazott, hogy egy élő televíziós műsorban összemérje tu­
dását egy matematikus hölggyel. Michael Shermer, a tudo­
mány kiváló ismeröjeként, remekül átlátja a matematika
gyakorlati alkalmazását, igy segíteni tud nekünk abban, ho­
gyan hasznosítsuk a hétköznapi életben.
Amennyiben ez az első találkozásod egy jóféle matekos
cuccal, akkor nagyon irigyellek. M inden egyes új módszer,
amellyel megtámadhatod a számokat, rá fog ébreszteni,
hogy az iskolában valamiből kimaradtál. A matematika, fő­
leg a számtan, egy erős és megbízható szerszám a minden­
napi életben, lehetővé teszi, hogy magabiztosan és pontosan
kézben tartsuk bonyolult életünket. Engedd meg, hogy Art
és Michael megmutassa, hogyan tudod lerövidíteni az utat,
hogyan vághatsz át a szám ok közlekedési dugóján. Tartsd
észben Dr. Sámuel Johnson szavait, aki minden vonatko­
zásban egy kiemelkedően gyakorlatias lélek: „A számtani
gyakorlatok szórakozást nyújtanak a magányban, látvá­
nyosságukkal pedig biztos sikerre számíthatunk a nyilvá­
nosság előtt.”

18
 M indenekfelett élvezd a könyvet, hagyd, hogy szórakoz­
tasson! Ez minden, amit az élettől kérhetünk: mulatság,
néhány jó cselekedet, egy szelet pizza (szardínia nélkül!) és
a barátok. Hát, majdnem minden. Talán még egy Ferrari...

19
Bevezető
írta M ichael Shermer

Jó barátom, Dr. Arthur Benjamin, a claremonti Harvey Mudd

Főiskola matematikaprofesszora mindig tapsvihar közepette
megy föl a Magic Castle színpadára, ahol bemutatja a „ma­
tekmágia”, vagy az ö szavaival élve. a gyors fejszámolás mű­
vészetét. Art nem úgy néz ki. mint egy jó nevű főiskola
tanára. Hihetetlenül gyors észjárású, és otthonosan mozog a
Castlc-ben fellépi) többi fiatal bűvész között, hiszen ő maga
is bűvész.
Artot az teszi különlegessé, hogy bármilyen közönség
előtt bem utathatja műsorát - legyenek a nézők hivatásos
matematikusok, vagy akár bűvészek - . mivel olyat tud. am i­
re majdhogynem mindenki más képtelen. Gyorsabban tud
számokat fejben összeadni, kivonni, szorozni és osztani,
mint ahogy mások beütnék a számológépbe. Négyzetre tud
emelni két-, három-, és négyjegyű számokat, illetve négy­
zetgyököt és köbgyököt tud vonni anélkül, hogy a szám ítá­
sait papírra vetné. És meg tud tanítani Téged is, hogy képes
legyél saját matematikai mágiádra.
A múltban a bűvészek nem voltak hajlandók leleplezni
trükkjeiket. Ha megtették volna, eltűnik a varázslat érdekes­
sége és titokzatossága. De Art azt akarja, hogy az em bereket
lázba hozza a matek, és tudja, ezt úgy érheti el leginkább,
ha felfedi „m atekzsenialitásának” titkait. E mutatványok
segítségével majdnem mindenki képes lesz arra, am ire Art
minden egyes alkalommal, amikor felmegy a színpadra va­
rázsolni.
Azon a bizonyos estén a Magic Castle-ben Art azzal
kezdte, hogy megkérdezte, van-e a közönség soraiban
valakinél egy számológép. Egy mérnökcsoport jelentkezett,
majd felmentek mellé a színpadra. Annak érdekében, hogy

20
kipróbálhassák, a számológépek biztosan jól működnek-e,
Art megkérte a közönséget, mondjanak egy kétjegyű szá­
mot. „Ötvenhét” - kiáltotta egy férfi. Ezután Art egy másik
emberre mutatott, aki a huszonhármat választotta.
Art a színpadon állókra nézett, és azt mondta: „Szoroz­
zák össze a kél számot, majd bizonyosodjanak meg arról,
hogy az eredmény 1311, mert ha nem, akkor a számológé­
pük elromlott.” Art türelmesen várt, mig az önkénlesek be­
ütötték a számokat. Amikor az összes mérnök felolvasta a
1311 -et, a közönség visszafojtotta a lélegzetét. A bámulatos
Art saját térfelükön verte meg a számológépeket!
Ezt követően Art közölte a közönséggel, hogy gyorsab­
ban fog négy darab kétjegyű számot négyzetre emelni, mint
amelyen gyorsan a gombnyomogatók teszik. A közönség a
24-et, 38-at, 67-et és a 97-et kiabálta be. Art pedig nagy be­
tűkkel - hogy mindenki jól lássa - a kővetkező számokat
irta a táblára: 576, 1444. 4489, 9409. Aztán odafordult a se­
gítőihez, akik ekkor végeztek a számításokkal, és megkérte
őket, mondják el az eredményeket. Válaszukat tapsvihar
követette, amely természetesen Artnak szólt. A mellettem
ülő nő tátott szájjal nézte az előadást.
Ekkor Art felajánlotta, hogy háromjegyű számokat emel
négyzetre anélkül, hogy a végeredményt leírná. „Ötszázhet-
venkettő” - mondta egy úr. A megoldás egy másodpercen
belül érkezeit: „Az 572 négyzete 327 184”. Barátom azon­
nal rámutatott a közönség egy másik tagjára, aki a 389-et
kiáltotta, amelyet azonnali válasz követett: „Az eredmény
151 321”. Valaki más a 262-et mondta. „Ennek négyzete
68 644” - de mivel Art úgy érezte, ezzel a válasszal egy pil­
lanatot késett, megígérte, hogy a következő számmal be­
hozza a lemaradást. S azonnal jö tt is a kihívás: 991. Art kés­
lekedés nélkül négyzetre emelte: „982 081”. Még néhány
háromjegyű szám elhangzott, és Art hibátlanul megadta az
eredményt. A nézők hitetlenkedve ingatták a fejüket.

21
 Mivel a közönség már a tenyeréből evett. Art bejelen­
tette. hogy megpróbál egy négyjegyű számot négyzetre
emelni. Erre egy nő bekiabálta az 1036-ot, Art pedig azon­
nal válaszolt: „Az 1 073 296”. A közönség felnevetett, mire
Art magyarázkodni kezdett: „Nem, nem, ez egy túlságosan
egyszerű szám volt. Ezekkel a számokkal nem hinném,
hogy valóban legyőztem a számológépeket. Próbáljuk meg
egy másikkal!” Egy férfi a 2843-at ajánlott. A számok kö­
zött kis szüneteket tartva, Art a következőket mondta: „Néz­
zük csak, ennek a négyzete 8 m illió... 82 ezer... 649.”
A válasza természetesen helyes volt, és a közönség tom bol­
va fejezte ki elragadtatottságát - ugyanolyan hangosan,
mint az előző bűvész esetében is, aki egy nőt fűrészelt ketté
és eltüntetett egy kutyát.
Arthur Benjamin bárhová megy, legyen az egy gimnázi­
um nagyterme, egy főiskolai tanterem, egy szakmai konfe­
rencia, vagy a Magic Castle, mindig ugyanez történik. Egye­
di bűvészmutatványát számos élő televíziós talkshow-ban
is bemutatta szerte az Egyesült Államokban. 1961. március
19-én született (ami számításai szerint vasárnapra esett - ezt
a trükköt a 10. fejezetben el is magyarázza majd). Hiperaktiv
gyermekként megőrjítette tanárait bohóckodásával, és azzal,
hogy kijavította számolási hibáikat, melyeket egyszer-egy-
szer vétettek. Ebben a könyvben, miközben felfedi előttünk a
matematikai titkait, elmeséli, hol és mikor jutott e képesség
birtokába, ezért meghagyom neki, hogy lenyűgöző történetét
maga mondja el.
Arthur Benjamin egy kivételes személy, aki egy kivéte­
les program során megtanít a gyors fejszámolásra. Ezt a ki­
jelentést minden tétovázás nélkül tetszem. Mindketten eg­
zakt tudományok területén lettünk elismertek - Art a
matematikában, én a tudománytörténetben ezért sohasem
tennénk kockára szakmai tekintélyünket (vagy hírnevünket)
azzal, hogy olyat állítunk, ami nem igaz. Vagyis, mindez

22
működik, és gyakorlatilag bárki képes rá, mivel a ..matek-
zseni’* művészete egy elsajátítható készség. Úgyhogy javít­
hatod a matektudásodat, lenyűgözheted a barátaidat, csi­
szolhatod a memóriádat, és ami a legfontosabb, mind­
eközben jól fogod érezni magad!

23
Bevezető
írta Dr. Arthur Benjamin

Gyerekkorom óta szeretek a számokkal játszani, és ebben a

könyvben szeretném megosztani veled ezt a szenvedélye­
met. M indig is úgy éreztem, a számoknak mágikus vonz­
ereje van, ezért megszámolhatatlan órát töltöttem el azzal,
hogy magamat és másokat is csodálatos tulajdonságaikkal
szórakoztattam. Kamaszkoromban büvészelőadásokat tar­
tottam. később pedig összekötöttem a matek és a varázslat
iránti im ádatomat egy teljes estés előadás formájában,
amely a M athem agics (M atekmágia - a ford.) nevet kapta,
ahol bemutattam és felfedtem a gyors fejszámolás titkait.
Mióta megszereztem a PhD-met, matematikát tanítok a
Harvey Mudd Főiskolán, és még mindig élvezettel adom át
a számok iránt érzett szeretetemet bárhol és bárkinek a vilá­
gon. Ebben a könyvben elárulom a titkaimat. Tisztában va­
gyok azzal, hogy a bűvészeknek nem szabad leleplezni
trükkjeiket, de a matekmágusok egy másik etikai elv szerint
élnek. Ok nem titokzatosak, hanem lenyűgözők.
Hogy mit fogsz megtanulni ebből a könyvből? Gyorsab­
ban fogsz fejben számolni, mint ahogy azt valaha is elkép­
zelted. Egy kis gyakorlás után drasztikusan javul majd a
számm emóriád, és elm éd olyan bravúrokat fog megmutat­
ni, amelyek lenyűgözik a barátaidat, kollégáidat és tanárai­
dat. Emellett pedig megtanulod, hogy a matek mint elfog­
laltság, valójában rendkívül szórakoztató tud lenni.
Általában a matekot úgy tanítják, mintha csupán egy
merev szabálykészlet lenne, igy kevés lehetőség marad a
kreatív gondolkodásra. De ahogy látni fogod, gyakran több­
féle módon is meg lehet oldani ugyanazt a feladatot, és a

24
nehezebbeket le lehet bontani kisebb, kezelhető egysegek­
re. A lényeg, hogy speciális jellem zőket keressünk, am e­
lyekkel könnyebb eljutni a végeredményhez. Ennek a szem ­
léletmódnak a nagybetűs ÉLETben is hasznát látod, mert
segítségével mindenféle problémát megközelíthetsz, legyen
az matematikai, vagy valami más.
„De a matematikai készség velünk született tehetség?”
- ez a kérdés rendszeresen elhangzik. Sokan meg vannak
győződve arról, hogy a fejszámolók átlagon felüli adottsá­
gokkal rendelkeznek. Talán én tényleg rendkívül érdeklődő
embernek születtem, legyen szó akár matekfeladatról, vagy
bűvészmutatványról, sokéves tanári tapasztalatom azonban
meggyőzött arról, hogy a gyors fejszámolás egy olyan
képesség, amelyet bárki elsajátíthat. Bizonyára te is tudod,
ha kiemelkedő akarsz lenni valamiben, akkor sokat kell
gyakorolni, és odaadóan kell foglalkozni a témával. Ám a
kívánt eredmény elérése érdekében nagyon fontos, hogy
megfelelő módon gyakorolj. Engedd meg, hogy megmutas­
sam, hogyan csináld!

Matekos üdvözlettel.

Dr. Arthur Benjamin

Claremont, Kalifornia, 2006.

25
1 .
Gyors trükkök: Egyszerű
(és látványos) szám ítások

Ebben a fejezetben megtanítalak a gyors fejszámolás első lé­

péseire. Ha szánsz egy kis időt a könyvben szereplő módszerek
gyakorlására, sokkal könnyebben fogsz elbánni a számokkal,
mint eddig; még több gyakorlással pedig képes leszel legyőzni
azt, aki számológépet használ. Egyelőre azonban lássunk
néhány egyszerű, mégis látványos számítást, amelyeket könnyű
megtanulni. A komolyabb dolgokat hagyjuk későbbre.

AZONNALI SZORZÁS
Kezdjük az egyik kedvenc matekmutatványommal. Hogyan
szorozzunk meg tizeneggyel egy kétjegyű számot fejben? Ez
nagyon könnyű, ha ismered a trükköt. Nézzük a feladatot:
3 2 x 11

Egyszerűen add össze a két számot (3 + 2 = 5). majd he­

lyezd az 5-öt a 3 és a 2 közé, és máris megvan a megoldás:
352

Van ennél egyszerűbb? Akkor most Te is próbáld meg:

5 3 x 11

Mivel 5 + 3 = 8, a megoldás egyszerű:

583

Na még egyet! Anélkül, hogy megnéznéd a választ, vagy

bármit leírnál, mennyi

27
 81 x 11 ?
Az eredmény 891? Gratulálok!

Még mielőtt nagyon izgatottá válsz, várj egy picit, mert

még csak a felét mutattam meg annak, amit tudnod kell. Mi
van, ha a feladat:
85x11?

Annak ellenére, hogy a 8 + 5 = J_3, a megoldás NEM 8135!

Ahogy eddig mindig, a 3 most is a szám ok közé kerül, de
az I-e t hozzá kell adni a 8-hoz, hogy megkapjuk a helyes
választ, amely:
935

Gondolj a problémára a következő módon:

1
835
935

Itt van egy másik példa. Próbáld meg az 57 x 11-et.

Mivel 5 + 7 = 12. a megoldás:
1
527
627

Rendben, akkor most amilyen gyorsan csak tudod, mennyi:

77 x 11?

Ha a válaszod 847, akkor veregesd meg a vállad. Úton vagy

afelé, hogy matekmágus váljon belőled.

Tapasztalatból tudom, ha elmondod egy barátodnak vagy

tanárodnak, hogy bármelyik kétjegyű szám ot meg tudod
szorozni fejben 11-gyei. akkor nemsokára azt fogják kérni.

28
oldd meg a 99 x 11-et. Csináljuk meg most. hogy felkészülj
előre.
9 + 9 = 18. a megoldás:
1
989
1089

Rendben, akkor szakíts néhány percet arra, hogy gyakorold

az új mutatványodat, majd kezdj el dicsekedni. Meg fogsz
lepődni a fogadtatáson. (Ne feledd: tőled függ, hogy elm on­
dod-e a titkod, vagy sem!)
Örülök, hogy visszatértél. Most valószínűleg van néhány
kérdésed, amelyeket szeretnél feltenni, mint például:
Ezt a m ódszert használhatom három - vagy a n n á l több j e ­
gyű szám ok tizeneggyel való szorzására?
Természetesen igen. Például, ha a feladat 314 x 11. a meg­
oldás továbbra is 3-mal kezdődik, és a vége 4 lesz. Mivel
3 + 1 = 4 és 1 + 4 = 5, a megoldás 3454. De a nehezebb
feladatokat hagyjuk meg későbbre.
Ami ennél is praktikusabb kérdés, az a következő:
E z csodálatos arra az esetrey ha tizeneggyel kell szoroz­
nom , de m i van a nagyobb szám okkal? Hogyan kell tizen­
kettővel, tizenhárom m al vagy tizennéggyel szorozni?
A válaszom erre: Türelem! Erről szól a könyv többi része.
A 3., 4., 7., és 9. fejezetben olyan módszereket tanulhatsz
meg, melyek segítségével gyakorlatilag bármilyen két számot
képes leszel hibátlanul összeszorozni fejben. S ami még jobb,
nem kell minden egyes számhoz speciális szabályokat megje­
gyezned. csupán néhány fogásra van szükséged.

NÉGYZETRE EMELÉS, ÉS MÉG N ÉHÁNY DOLOG

Azt már valószínűleg tudod, egy szám négyzetét úgy kapjuk
meg, ha megszorozzuk önmagával. Például 72 = 7 x 7 = 49.

29
Később majd megtanítalak arra, hogyan tudod könnyedén
kiszámolni bármilyen többjegyü szám négyzetét. A mód­
szer akkor a legegyszerűbb, ha a szám kétjegyű és 5-re vég­
ződik, ezért most ezt a trükköt csináljuk meg.
Csupán két dolgot kell szem előtt tartani:
1. A megoldás eleje mindig az első szám x a nála eggyel
nagyobb számmal.
2. A megoldás mindig 25-re végződik.

Például a 35 négyzetre emelésénél egyszerűen megszoroz­

zuk az első számot (3-at) a nála eggyel nagyobb számmal
(4-gyel), majd hozzábiggyesztjük a 25-öt. Mivel 3 x 4 = 12,
ezért a megoldás: 1225. Lépéseinket a következőképpen
tudnánk leírni:
35
x 35
3 x 4 = 1 2
5 x 5 =____ 2 5
M egoldás: 1225

Lássuk a 85 négyzetét! Mivel 8 x 9 = 72. azonnal tudjuk,

hogy 85 x 85 = 7225.
85
X 85
8 x 9 = 72
5 x 5 =____ 2 5
Megoldás: 72 25

Egy ehhez hasonló trükköt tudunk alkalmazni akkor, ha a

kétjegyű számok első száma azonos, és a második számok
összege 10. Vegyük például a 83 x 87-et. Mindkét szám
8-cal kezdődik, és 3 + 7 = 10. A megoldás ugyanúgy indul.

30
ahogy fent (az első számot megszorozzuk a nála eggyel
nagyobb számmal), majd a két második számot össze­
szorozzuk, ez lesz az eredmény vége. Tehát: 8 x 9 = 72 és
3 x 7 = 21, ezért a megoldás: 7221.
83
X 87
8 x 9 = 72
3 x 7 = 21
M e gold ás: 7221

Ehhez hasonlóan, a 84 x 86 = 7224.

Most te következel! Próbáld ki a következőt:
26 x 24

Mivel kezdődik a megoldás? A 2 x 3 = 6-tal. És mi lesz a

vége? 6 x 4 = 24. Vagyis: 26 x 24 = 624.

Ne feledd, ahhoz, hogy ezt a módszert alkalmazni lehessen,

az első számoknak azonosnak kell lenniük, és a második
számok összege 10 kell. hogy legyen. És ekkor azonnal
meg tudjuk állapítani, hogy:
31 x 3 9 = 1 2 0 9
32 x 38 = 1216
3 3 x 3 7 = 12 21
34 x 36 = 1224
35 x 35 = 1225

Talán felmerült benned a következő kérdés:

M i van akkor, ha az utolsó szám ok összege nem 10? Ezt
a m ódszert használhatjuk a 22 x 23 m egoldásához is?
Nos, nem igazán. De a 9. fejezetben mutálok egy egysz.eiíi
eljárást az ilyen esetekre. Ezt a közel egymáshoz mód­

31
szerének hivom. (Hogy kiderítsük, mennyi 22 x 23, el kell
végezni a következő műveleteket: 20 x 25 és 2 x 3 , így
megkapjuk, hogy 500 + 6 = 506, de most egy kicsit elő­
reszaladtam, mindezt majd később!) Nemcsak azt fogod
megtanulni, hogyan használd ezeket a fogásokat, hanem azt
is meg fogod érteni, miért működnek.
Vannak trü kkö k arra, hogyan kell fe jb e n összeadni és k i­
vonni?
Természetesen, és a következő fejezet pont erről szól. Ha
arra kényszerítenének, összegezzem a módszeremet két
szóban, akkor ezt mondanám: ..Balról jobbra.” Itt van egy
kis ízelítőként az alábbi kivonás:
1 241
-587

A legtöbben ezt a feladatot nem akarnák fejben (vagy akár

papiron!) megoldani, de egyszerűsítsük le a problémát: 587
helyett inkább vonjunk ki 600-at. Mivel 1200 - 600 = 600,
ezért
12 41
-600
641

De így 13-mal többet vontunk ki (a 2. fejezetben megmu­

tatom, hogyan lehet ezt gyorsan megállapitani), ezért a fáj­
dalmasnak tűnő kivonási feladatunk egy könnyű össze­
adássá változik, főleg akkor, ha balról jobbra csinálod.
641
+ 13
654
Tehát: 1241 - 5 8 7 = 654.

32
Egy csipetnyi matekmágiával, amelyet a 10. fejezetben
megtalálsz, azonnal ki tudod majd számolni az alábbi tiz
szám összegét is.
9
5
14
19
33
52
85
137
222
+ 359

935

Habár most nem árulom el a titkot, adok egy kis segítséget:

a megoldás (935) már szerepelt valahol ebben a fejezetben.
A 7. fejezetben találsz majd több olyan trükköt, amely meg­
könnyíti a papíron való számolást, és a következő két szám
hányadosának megadása sem fog problémát jelenti szá­
modra:
3 5 9 / 2 2 2 = 1,61 (két tizedesjegy pontosságig)

Az 5. fejezetben többet fogunk foglalkozni az osztással (be­

leértve a tizedes és a közönséges törteket is).

MÉG NÉHÁNY PRAKTIKA

Itt van egy gyors tipp arra, hogyan számoljuk ki a borra­
valót. Tegyük fel. hogy egy étteremben a számlánk 3000 Ft,
és 15%-os borravalót akarunk adni a pincérnek. Először
számoljuk ki. hogy mennyi a 3000 Ft 10%-a. Aztán a kapott

33
összeget (300) felezzük meg. így megvan a számla 5%-a,
ami 150 Ft. Ha ezt a két számot összeadjuk, akkor 450-ct
kapunk, pontosan a számla 15%-át.
A 6. fejezetben olyan stratégiákat fogunk megbeszélni,
amelyekkel könnyedén kiszámolhatjuk a forgalmi adót, a
leértékeléseket, a kamatos kamatot és más praktikus dolgo­
kat, illetve olyan módszerekről is szó lesz, amelyek segít­
ségével gyors becsléseket adhatunk azokban az esetekben,
mikor nincs szükségünk a pontos végeredményre.

M EMÓRIÁNK CSISZOLÁSA
A 8. fejezetben elsajátíthatsz egy hasznos technikát arra,
hogyan memorizáld a számokat - mely a tantermen belül és
kívül is jól jöhet. Ez egy tanulási segítő módszer, lényege
pedig az, hogy a számokhoz szavakat társítunk, így bármi­
lyen számol gyorsan és könnyedén meg tudunk jegyezni,
legyen az egy dátum, tclefonszám, vagy akármi más.
S ha már a dátumokról beszélünk, szeretnéd, ha lenne a
fejedben egy öröknaptár, hogy mindig tudd, egy adott dátum
a hét mely napjára esik? Ez születésnapoknál, történelmi
dátumoknál, leendő randevúknál és egyéb alkalmakkor is
praktikus lehet. A 10. fejezetben részletesen elmagyarázom
majd, de lássunk most egy egyszerű módszer arra, hogyan
számoljuk ki, milyen napon lesz újév a 21. század bármelyik
évében. Először ismerkedj meg a következő táblázattal:
H é tfő Kedd S z e rd a C sü tö rtö k P é n te k Szom bat V a s á rn a p

1 2 3 4 5 6 7 vagy 0

Nézzük például, milyen napra esik 2030. január 1-je Ve­

gyük az évszám két utolsó számjegyét, és tekintsünk rá úgy.
mint egy éttermi számlára - ezúttal azonban legyünk turisták
Amerikában, mert forintban kicsit kevés a végösszeg. Szóval,
a számla értéke 30$. Most adjunk hozzá egy 25%-os bor­

34
ravalót. de tartsuk meg az aprót. (Ezt úgy lehel kiszámolni,
hogy az összeget megfelezzük, majd megint, és figyelmen
kivül hagyjuk az aprót: a 30$ fele 15S, ennek pedig 7,5$.
Ha zsebre vágjuk az aprót, akkor a végeredmény 7$ lesz.)
így a számla és a borravaló együtt 37$ lesz. Ezután vonjuk
ki a végösszegből a 7-nek azt a legnagyobb szorzatát (0, 7,
14, 21, 28, 35, 42, 4 9 ...), ami még nem ad negatív ered­
ményt, és megkapjuk a napot. Ebben az esetben 7 x 5 , tehát
35-öt kell kivonnunk. 37 - 35 = 2, úgyhogy 2030. január 1.
a második napon, vagyis kedden lesz:
számla: 30
borravaló: + 7
37
kivonjuk a 7 legnagyobb szorzatát: - 35
2 = kedd

Milyen napra esik 2043. január 1-jc?

számla: 43
borravaló: +10
53
kivonjuk a 7 legnagyobb szorzatát: ~ 49
4 = csütörtök

K ivétel: Ha az adott év szökőév, akkor a borravalóból le

kell vonnunk lS-t. majd a megadott módon kell folytatni a
feladatot. Tehát: 2032. január 1. esetén a szám la 32$, a bor­
ravaló pedig 8$ (32-nek a 25%-a. apró nem maradt), amiből
el kell venni az 1 dollárt. Az eredmény 32 + 7 = 39. Most
kivonjuk a 7 legnagyobb szorzatát: 39 - 35 = 4. Ennek ér­
telmében 2032. január 1. a hét 4. napjára esik, vagyis csü­
törtökön lesz. Ha még többet akaisz tudni a/, üiükiiaptánól.
akkor nézd meg a Csiribí-csiribá, A matekmágia művészete
cimü fejezetet. (Sőt, azzal sincs gond, ha azt a fejezetet
olvasod először!)
Tudom, hogy most mire gondolsz:
Ezeket m iért nem tanították m eg n ekü n k az iskolában?
Sajnos vannak olyan kérdések, am elyekre még én sem
tudom a választ.
Készen állsz arra. hogy új dolgokat tanulj a varázslatos
matekról? Hát akkor mire várunk? Csapjunk a lovak közé!

36
2 .
Egy kis adok-kapok:
Ö sszead ás és kivonás fejben

Amióta az eszemet tudom, mindig is könnyebben ment az

összeadás és a kivonás, ha balról jobbra csináltam , és nem
fordítva. Rájöttem, ha igy számolok, az órán már azelőtt be
tudom kiabálni a választ, mielőtt az osztálytársaim letennék
a ceruzát - és nekem még ceruza sem kellett!
Ebben a fejezetben megtanuljuk a balról jobbra tech­
nikáját, hogy képes legyél összeadni és kivonni fejben min­
den olyan számot, amellyel a hétköznapi életben szem be­
találhatod magad. Ezek a fortélyok nemcsak a könyvben
található trükkök elvégzéséhez szükségesek, de az iskolá­
ban. a munkahelyen, vagy bármikor máskor is jól jöhetnek,
amikor számokkal van dolgod. Nemsokára agyad teljes ka­
pacitását kihasználod majd, amikor két-, három-, és négy­
jegyű számokkal végzel villámgyors műveleteket, a szám o­
lógépet pedig nyugdíjba küldheted.

ÖSSZEADÁS BALRÓL JOBBRA

Általában a papíron való szám olást jobbról balra tanuljuk, s
ezzel nincs is semmi gond. De ha fejben akarunk számolni
(és sokkal gyorsabban, mint ahogy azt papíron tennénk),
akkor több okunk is van arra, miért tegyük ezt pont az el­
lenkező irányból. Elvégre balról jobbra olvassuk cl a szá­
mokat, balról jobbra mondjuk ki őket, ezért sokkal term é­
szetesebb, ha így gondolunk rájuk, és igy is számolunk
velük. Ha fejben is jobbról balra oldod meg a feladatot,
akkor visszafelé hozod létre a választ - ezért olyan nehéz

37
gyorsnak lenni. Ráadásul, ha meg akarunk becsülni egy
eredményt, akkor sokkal fontosabb a/.t tudni, a megoldás
„egy kicsit több, mint 1200”, mint azt, hogy „a megoldás 8-
ra végződik". Ily módon, amikor balról jobbra fogsz hozzá
egy példához, a legfontosabb számokkal foglalkozol. Ha
megszoktad a hagyományos irányt, lehet, hogy eleinte eről-
tetettnck tíinik majd az új. De miután gyakoroltad, rá fogsz
jönni, ez a fejben számolás legtermészetesebb és leghatá­
sosabb módszere.
Az első adag feladatnál - am ikor kétjegyű számokat
adunk össze - nem biztos, hogy a balról jobbra módszer
előnyösnek tűnik. De légy türelmes! Ha kitartasz mellet­
tem, látni fogod, ez az egyetlen egyszerű módja a háromje­
gyű, vagy annál nagyobb számok összeadásának; minden
kivonásnak; és egyértelműen minden egyes szorzásnak és
osztásnak is, am it fejben akarunk elvégezni. Minél előbb
megszokod ezt a módszert, annál jobb.

Kétjegyű szám o k ö ssze a d á sa

Abból a feltételezésből indulunk ki, tudod, hogyan kell
egyjegyű szám okat összeadni és kivonni, ezért a kétjegyű
szám ok összeadásával fogjuk kezdeni - amelyről szintén
azt gondolom , hogy m ár aránylag könnyen megy fejben.
Azért van mégis szükség a következő feladatokra, mert ki­
válóan alkalmasak a gyakorlásra, és mert a velük meg­
szerzett készség nélkülözhetetlen lesz a nagyobb számok
összeadásánál, valamint a későbbi fejezetekben szerep­
lő összes szorzásnál és osztásnál. Em ellett a fejszámolás
alapvető elvét is megmutatja neked, mégpedig: egyszerű­
sítsd a feladatot azzal, hogy kisebb, kezelhető egységekre
szabdalod szét. Gyakorlatilag a könyvben szereplő összes
módszernek ez a kulcsa. Egy régi mondást átírva, a siker­
hez három dolog kell: egyszerűsítés, egyszerűsítés, egysze­
rűsítés.

38
 A kétjegyű számok összeadása akkor a legegyszerűbb,
ha nincs maradék, amit át kell vinni, vagyis akkor, ha az
azonos helyértékü számok összege nem haladja meg a 9-et.
Például:
47
♦ 3 2 ( 3 0 ♦ 2)

Ennél a feladatnál a 47-hez előbb a 30-at, majd a 2-t adjuk

hozzá. Ha igy teszünk, akkor az első lépés után (47 + 30)
már egy egyszerűbb feladattal nézünk szembe (77 + 2),
amelynek az eredménye 79. A megoldás illusztrálása:
4 7 + 3 2 = 7 7 + 2 = 7 9
(először hozzáadjuk a 30-at) (majd a 2-t)

A fenti ábra egyszerű bem utatása annak a mentális folya­

matnak. amely módszerünk használata közben játszódik le,
mig eljutunk a megoldáshoz. Bár a könyv forgatásához meg
kell tanulnod elolvasni és megérteni ezeket az ábrákat, a
módszer maga nem igényli, hogy bármit is leirj.
Akkor most próbáljunk meg egy olyan feladatot, amely­
ben át kell vinni egy számot:
67
+ 2 8 ( 2 0 + 8)

Mivel balról jobbra adjuk össze a számokat, ezért az egysze­

rűsítés módja a következő: 67 + 20 = 87, majd 87 + 8 = 95.
6 7 + 2 8 = 8 7 + 8 = 9 5
(először hozzáadjuk a 20-at) (majd a 8-at)

Most próbálj meg egy fejszámolást egyedül, majd nézd

meg, mi hogyan csináltuk:
84
+ 5 7 ( 5 0 + 7)

39
Na, milyen volt? Első lépésként kiszámoltad, hogy 84 + 50
= 134, majd hozzáadtál 7-et (134 + 7 = 141).

Ha a maradék átvitele egy kissé megakaszt, akkor se aggódj

emiatt. Valószínűleg ez az első alkalom, hogy rendezett
módon próbálsz fejben számolni, és a legtöbb emberhez
hasonlóan neked is eltart majd egy ideig, amíg ezt meg­
szokod. Ugyanakkor egy kis gyakorlás után látni és hullani
fogod a számokat gondolatban, és a maradékot autom atiku­
san a megfelelő helyértéken adod majd hozzá. Próbálj meg
egy újabb feladatot, ismét számold ki fejben, aztán gyere
vissza, és ellenőrizd le:
68
■f 4 5 ( 4 0 + 5)

Először 68 + 40 = 108, majd 108 + 5 = 113. Ugye milyen

egyszerű? Ha szeretnéd kipróbálni magad néhány további
összeadásban, akkor oldd meg az alábbi feladatokat. (A meg­
oldások és a megoldás módja a könyv végén található.)

FELADATOK: KETJEGYU SZAM OK OSSZEADASA

1. 2. 3. 4. 5.
23 64 95 34 89
+ 16 + 43 + 32 + 26 + 78

6. 7. 8. 9. 10.
73 47 19 55 39
+ 58 + 36 + 17 + 49 + 38

H árom jegyű szám ok ö ssze a d á sa

Háromjegyű szamok összeadásakor a stratégia ugyanaz,
mint ami a kétjegyű számoknál volt, tehát itt is balról jo b b ­

40
ra haladunk. Minden egyes lépés után egy új (és egysze­
rűbb) összeadáshoz jutunk. Nézzük a következőt:
538
♦ 3 2 7 ( 3 0 0 + 2 0 + 7)

Az 538-hoz először a 300-at, majd a 20-at, végül a 7-et

adjuk hozzá. Az első művelet után (538 + 300 = 838) a fel­
adatból 838 + 27 lesz, majd miután hozzáadtuk a 20-at
(838 + 20 = 858), az összeadás még jobban leegyszerű­
södik: 858 + 7 = 865. Ezt a gondolatmenetet a követke­
zőképpen lehet ábrázolni:
538 + 32 7 = 838 + 27 = 858 + 7 = 865
+ 300 + 20 +7

Minden összeadást meg lehet oldani fejben ezzel a mód­

szerrel. A cél az, hogy addig egyszerűsítsük a feladatot, míg
az egyik tag egyjegyű szám nem lesz. Figyeld meg, hogy az
583 + 327 hat szám fejbentartását igényli, mig a 838 + 27
és a 858 + 7 kiszám ításakor csupán öl és négy számot kell
megjegyezned. Ahogy egyszerűsíted a feladatot, úgy lesz
egyre könnyebb!
Próbáld meg a következő feladatot fejben kiszámolni,
még mielőtt megnéznéd, mi hogyan oldottuk meg:
623
+ 1 5 9 ( 1 0 0 + 5 0 + 9)

Csökkentetted és egyszerűsítetted a problémát azzal, hogy

balról jobbra haladtál? Miután összeadtad a százasokat (623
+ 100 = 723), maradt a 723 + 59. Ezután hozzá kellett
adnod a tízeseket (723 + 50 = 773), amitől a feladat pofon­
egyszerű lett (773 + 9), igy megszületett a végeredmény: a
782. A feladat ábrája a következőképpen néz ki:
62 3 + 159 = 723 + 59 = 77 3 + 9 = 782
+ 100 + 50 +9

41
Mikor az ilyen feladatokat fejben oldom meg, akkor nem
látni, hanem inkább hallani próbálom a számokat. A 623 +
159 így hangzik: hatszázhuszonhárom plusz egyszázötvenki-
lenc. Kiemelem a „százat”, ezért tudom, hol kell kezdeni az
összeadást. Hat plusz egy egyenlő hét, úgyhogy a következő
feladat a hétszázhuszonhárom plusz ötvenkilenc, és igy to­
vább. M ikor először oldasz meg így egy matematikai prob­
lémát, mondd ki hangosan a számokat. Ha verbálisán meg­
erősíted magad, sokkal gyorsabban megtanulod ezt a men­
tális technikát.
A háromjegyű számok összeadása nem igazán lehet ne­
hezebb, mint a következő példa:
858
+ 634

Nos, nézzük a megoldást:

858 + 6 3 4 = 1458 + 34 = 1488 + 4 = 1492
+ 600 + 30 +4

Minden lépésnél hallom (és nem látom) az „új” feladatot.

A fejemben a következőképpen hangzik:
8 5 8 plusz 6 3 4 egyenlő 1 4 5 8 plusz 3 4 egyenlő 1 4 8 8
plusz 4 egyenlő 1 4 9 2 .

Lehetséges, hogy a te „belső monológod” nem úgy hangzik,

mint az enyém (és talán te inkább „látod” a számokat, nem
pedig „hallod” őket), de bármit mondasz vagy vizualizálsz
magadban, a lényeg, hogy feladat közben erősítsd meg a
számokat, igy nem felejted el, hol tartasz, és nem kell újra­
kezdened az egészet.
Lássunk még egy próbafeladatot:
759
+ 4 9 6 ( 4 0 0 + 9 0 + 6)

42
Először csináld meg fejben, majd nézd meg a mi szám ítá­
sunkat:
7 5 9 + 4 9 6 = 11 59 + 9 6 = 12 49 + 6 = 1255
+ 400 + 90 +6

Ez az összeadási feladat egy kicsit nehezebb, mint az előző,

mivel ebben az esetben mind a három lépésnél van maradék.
Ugyanakkor ennél a feladatnál lehetőséged van arra, hogy
egy alternatív módszert alkalmazz. Biztosan egyetértesz az­
zal, hogy sokkal könnyebb 500-at hozzáadni a 759-hez, mint
496-ot, ezért tegyük ezt. majd vonjuk ki a különbséget.
759
+ 4 9 6 ( 5 0 0 - 4)
7 5 9 + 4 9 6 = 12 59 - 4 = 1 2 5 5
(először odd hozzó oz 500-at) |mojd vond ki a 4-ef|

Eddig minden alkalommal a második számot bontottuk fel

részekre, és így adtuk hozzá az elsőhöz. Valójában mindegy,
hogy melyik számot választod, de célszerű következetesnek
lenni, hogy az agyadnak ne kelljen a döntésre pazarolnia az
időt. Ha az első szám sokkal egyszerűbb, mint a második,
akkor néha felcserélem őket, mint az alábbi példában:
207
+ 528

207 + 528 = 528 + 207 = 728 + 7 = 735

(c$erc) + 200 +7

Fejezzük be az összeadás típusú matematikai műveleteket

azzal, hogy három- és négyjegyű számokat használunk. M i­
vel az emberi agy egy időben csupán hét-nyolc számot tud
megjegyezni, ezért ezek a legnehezebb feladatok, am elye­
ket segédeszköz - például az ujjaid, a számológép, vagy a 8.
fejezetben bemutatott mnemotechnika - nélkül meg tudsz

43
oldani. A hétköznapi életben felmerülő összeadásoknál, kü­
lönösen pedig a szorzási feladatoknál, sokszor az egyik vagy
mindkét szám nullával végződik, úgyhogy az effajta felada­
tokat fogjuk gyakorolni. Kezdjük egy könnyűvel:
2700
+ 567

Mivel 27 száz + 5 száz = 32 száz, egyszerűen csak hoz­

zátesszük a 67-et, igy az eredményünk 32 száz 67, vagyis
3267 lesz. A következő feladatokban ugyanezt a módszert
alkalmazhatjuk.
(Az angol nyelvben az ezres helyértéket százasokban is
kifejezhetik, például az ezerötszáz helyett tizenötszázat mon­
danak. Bár a magyar nyelvben ez nem használatos, mégis
megkönnyítheti a számolást - a fo rd .)
3240 3240
±____ 18 +____ 7 2

40 + 18 = 58. az első feladat megoldása tehát 3258. A második

lépésnél viszont látjuk, hogy a 40 + 72 meghaladja a 100-at,
ezért tudjuk, hogy a megoldás 33 száz és még valamennyi
lesz. Mivel 40 + 72 = 112, ezért a végeredmény: 3312.
tizek a feladatok azért egyszerűek, mert a (nem nullás)
helyértékek csupán egyetlen helyen fedik egymást, s igy
egy lépéssel meg lehet oldani az összeadást. Azokban az
esetekben, ahol ezek a (nem nulla) helyértékek két helyen is
fedik egymást, két lépésre van szükség. Például:
4560
+ 171 ( 1 0 0 + 71)

A lépések sorrendje az alábbi ábrán látható:

4 5 6 0 + 171 = 4 6 6 0 + 71 = 4 7 3 1
♦ 100 +71

44
Gyakorold a következő háromjegyű összeadásokat egészen
addig, mig elég magabiztos nem vagy a fejszámolásban, és
már nem kell a papírra tekingetned - és ha gondolod, adj
hozzájuk még néhányat (a poén nem véletlen!). A megoldá­
sokat a könyv végén találod.

FELADATOK: HÁROMJEGYŰ SZAMOK OSSZEADASA

1. 2. 3. 4. 5.
242 312 635 457 912
+ 137 + 256 + 814 + 241 + 475

6. 7. 8. 9. 10.
852 457 878 276 877
+ 378 + 269 + 797 + 689 + 539

11. 12. 13. 14. 15.

5400 1800 6120 7830 4240
+ 252 + 855 + 136 + 348 + 371

KIVO N ÁS BALRÓL JOBBRA

A legtöbbünk számára könnyebb összeadni, mint kivonni.
Ám ha továbbra is balról jobbra számolsz, és a feladatot
egyszerűbb részfeladatokra bontod, akkor a kivonás majd­
nem olyan egyszerűvé válik, mint az összeadás.

C a rl F rie d rich G a u s s ,
a m a te m a tik u s c s o d a g y e r e k

A csodagyerekek hihetetlenül tehetséges fiatalok, aki

szinte mindig felülmúlják kortársaikat, és általában zse­

45
ninek tartják őket. A német matematikus, Carl Friedrich
Gauss (1777-1855) is egy ilyen gyermek volt. Gyakran
azzal dicsekedett, hogy előbb tudott számolni, mint be­
szélni. Háromévesen - mielőtt még egyáltalán találkoz­
hatott volna a számtannal - kijelentette, hogy édesapja
fizetési jegyzékében „a számítás hibás", és kijavította.
A számok ellenőrzése után bebizonyosodott, hogy neki
volt igaza.
Tízéves diákként Gaussnak a következő matematikai fel­
adattal kellett megbirkóznia: mi a számok összege 1-től
100-ig? Miközben az osztálytársai papírt és ceruzát
ragadtak, majd gyorsan számolni kezdtek, Gauss a z 1
és 50 közötti számokat fejben, balról jobbra egymás
mellé helyezte, aztán az 51 és 100 közötti számokat
jobbról balra közvetlenül alájuk képzelte, majd azt vette
észre, hogy a két sor egymás alatt lévő elemeinek össze­
ge mindig 101 (1 + 100, 2 + 99, 3 + 98 és így tovább).
Mivel 50 kombináció van, a megoldás 101 x 50 = 5050.
Mindenki legnagyobb meglepetésére - beleértve a ta­
nárt is - a fiatal Carl nem csak hihetetlenül gyors volt, de
a z egész számítást fejben végezte el. A z eredményt ráír­
ta a z írótáblájára, majd a tanár asztalára hajította, s
kihívóan azt mondta „Tessék, ott van.". A tanár elismeré­
se jeléül saját pénzéből megvette a lehető legjobb szám­
tankönyvet, és Gaussnak ajándékozta, majd hozzáfűzte:
„Túltett rajtam, én nem tudok újat mondani neki."
Gauss mások tanára lett, idővel pedig a történelem egyik
legnagyobb matematikusa. Elméletei a mai napig a tu­
domány alapjának számítanak. Azon vágya, hogy a
matematika nyelvén keresztül jobban megértse a termé­
szetet, a mottójául választott shakespeare-i sorokban
összegződik: „Természet, istenem vagy: hódolok / Tör­
vényednek." (Lear király, I. felvonás 2. b^íii, fordította
Vörösmarty Mihály)

46
Kétjegyű szám o k kivo n ása
Mikor kétjegyű számokat vonunk ki egymásból, a cél az,
hogy a feladatot egy egyjegyű szám kivonásáig (vagy
hozzáadásáig) egyszerűsítsük. Kezdjük egy nagyon könnyű
példával:
86
- 2 5 ( 2 0 + 5)

Minden egyes lépés után egy új, de egyszerűbb feladattal

találjuk szemben magunkat. Először vonjuk ki a 20-at (86 -
20 = 66). majd az 5-öt, amivel elérünk a legegyszerűbb mű­
velethez, az egyjegyű szám kivonásához: 66 - 5. A megol­
dás 61. Ábrával szemléltetve:
8 6 - 2 5 = 6 6 - 5 = 61
(először kivonunk 20-ot) (majd kivonunk 5-öt)

Természetesen sokkal egyszerűbbek azok a kivonási felada­

tok, ahol nem kell az egyik helyértékről a másikra számot
átvinni. Ha viszont az utolsó helyértéken szereplő számok
közül a kivonandó a nagyobb, akkor ezt nem úszhatjuk meg
(például a 74 - 26-nál az utolsó helyértéken szereplő szá­
mok a 4 és a 6, és az utóbbi a nagyobb). A jó hir az. hogy
az ilyen „nehéz” kivonásokat át lehet alakítani „könnyű”
összeadássá, az alábbi módon:
86
- 2 9 ( 2 0 + 9) v a g y ( 3 0 - 1 )

Ezt a feladatot két különböző módon is meg lehet oldani

fejben:
1. 8 6 - 2 9 = 6 6 - 9 = 57
(először kivonunk 20-ot) (mojd 9-ot)

De én inkább a következő módszert választanám:

2. 8 6 - 2 9 = 56 + 1 = 57
(először kivonunk 30-of] (mojd hozzáadunk 1 -et)

47
Itt egy szabály, hogyan alakítsd át összeadássá a kivonást:
Ha a kétjegyű számok kivonásakor a feladat megkíván­
ná az átvitelt, akkor inkább az egész kivonandó számot ke­
rekítsd fel a 10 következő, legkisebb többszörösére, végezd
el a kivonást, majd add hozzá a végeredményhez a felke­
rekített és az eredeti szám különbségét. Ez igy kicsit bo­
nyolultnak tűnhet, de lássuk egy példával szemléltetve:
Az 54 - 28 esetében a 8 nagyobb, mint a 4, ezért inkább
a 28-at felkerekítjük 30-ra. majd kiszámoljuk, hogy 54 - 30
= 24. Mivel azonban a 30 kettővel több, mint a 28 - vagyis
kettővel többet vontunk ki. mint kellett volna ezért a
részvégeredményhez hozzáadunk 2-t, és igy megkapjuk a
végeredményt: a 26-ot.
54
- 2 8 ( 3 0 - 2)
54 - 28 = 2 4 + 2 = 26
-3 0 +2

Most próbáld ki magad (vagy a fejed) a következő feladat­

tal: 81 - 37. Mivel a 7 nagyobb, mint az 1. ezért a 37-et
felkerekítjük 40-re, kivonjuk a 81-ből (81 - 40 = 41), majd
hozzáadjuk a különbséget (3), és igy megkapjuk a végered­
ményt:
81 - 3 7 = 41 + 3 = 4 4
-4 0 +3

Egy kis gyakorlás után mindkét módszert kényelmesen tu­

dod majd használni.

FELADATOK: KETJEGYU SZAM OK KIVONASA

1. 2. 3. 4. 5.
38 84 92 67 79
- 23 - 59 - 34 - 48 - 29

48
 6. 7. 8. 9. 10.
63 51 89 125 148
- 46 - 27 - 48 - 79 - 86

Három jegyű szám o k kivonása

Akkor most próbáljuk meg kivonni egymásból kél három­
jegyű számot.
958
- 4 1 7 ( 4 0 0 + 10 + 7)

Ennél a feladatnál nem kell semmilyen számot átvinnünk

(mivel annak a számnak, amit kivonunk, minden helyérté­
kén kisebb szám szerepel), ezért ezt a feladatot könnyedén
meg tudod oldani. Egyszerűen az azonos helyértéken sze­
replő számokai vond ki egymásból, s ezzel balról jobbra
haladva folyamatosan egyszerűsíted a feladatot.
9 5 8 - 4 1 7 = 5 5 8 - 1 7 = 5 4 8 - 7 = 541
-40 0 -1 7 -7

Most nézzünk egy olyan kivonást, amelyben át kell vinni

egyik helyértékről a másikra:
747
- 5 9 8 ( 6 0 0 - 2)

Első ránézésre valószínűleg kifejezetten kemény feladatnak

tűnhet, de ha előbb kivonunk 600-at (747 - 600 = 147),
majd hozzáadunk 2-t (147 + 2 = 149), akkor megkapjuk a
végeredményt.
747 - 598 = 147 + 2 = 149
-6 0 0 +2

Most próbálj meg egyet egyedül:

853
-692

49
Először a 853-ból kivontál 700-at, ugye? Ha igen, akkor az
eredmény 153 lett. Mivel azonban 8-cal többet vontál ki,
mint amennyit kellett volna, hozzáadtál az eredményhez
ugyanennyit, hogy a végeredményed 161 legyen.
8 5 3 - 6 9 2 = 1 5 3 + 8 = 161
-70 0 +8

Igazság szerint eddig megkönnyítettem a helyzetedet azzal,

hogy olyan számokat kellett kivonnod, amelyek közel vol­
tak a 100 többszöröseihez. (Észrevetted?) De mi történik az
olyan feladatoknál, mint például:
725
- 4 6 8 ( 4 0 0 + 6 0 + 8) v a g y ( 5 0 0 - ?)

Ha egyenként, a helyértékek mentén haladsz, és ezzel folya­

matosan egyszerűsítesz, akkor így fog kinézni a gondolat­
meneted:
725 - 468 = 325 - 68 = 265 - 8 = 257
(először kivonod a 400-ot) (mojd a ó0-at) (végül a 8 at)

Mi történik akkor, ha 500-ra kerekítesz, és azt vonod ki?

7 2 5 - 4 6 8 = 2 2 5 + ? = ?
(kivonsz 500-of| (majd hozzóodsz ?)

Az 500 kivonása gyerekjáték: 725 - 500 = 225. Csakhogy

igy túl sokat vonlunk le, és a trükk cppen az, hogy rájöjjünk,
pontosan mennyivel többet.
Első ránézésre a válasz korántsem tűnik egyszerűnek.
A megoldáshoz ugyanis tudnunk kell. hogy a 468 milyen
messze van az 500-tól. Létezik erre egy remek kis techni­
ka, a „kiegészítők”, vagyis a komplementerek használata,
amelynek hála, sok háromjegyű szám kivonása egyszerűb­
bé válik.

50
A kom plem enterek haszn álata
Ezek a számok mennyire vannak a száztól? Gyorsan vála­
szolj !
57 68 49 21 79

A válaszok:
57 6849 21 79
+ 43 ♦ 32 + 51 + 79 + 21
100 100 100 100 100
Figyeld meg, hogy minden olyan számpárnál, amelynek
tagjait összeadva 100-at kapsz, az első helyértéknél (bal
oldal) a számok összege 9, a másodiknál (jobb oldal) pedig
10. Ezért a 43 az 57 komplementere, a 32 a 68-é, és igy to­
vább.
Most keresd meg a következdő kétjegyű számok kom p­
lementerét:
37 59 93 44 08

Ahhoz, hogy megtaláld a 37 komplementerét, tudnod kell,

mennyit kell hozzáadnod a 3-hoz, hogy az eredmény 9 le­
gyen (a megoldás 6.) Ezután a 7-hez, hogy 10 legyen (3).
Ennek értelmében a 37 komplementer száma a 63.
A többi megoldás: 4 1 ,7 , 56, 92. Figyeld meg, hogy a
komplementerek kiszámítása is balról jobbra történik -
hasonlóan mindenhez, amit matekmágusként teszel. Láttuk
tehát, hogy az első helyérték összege 9, és a másodiké
10 (kivételt képeznek azok a számok, amelyek 0-val vég­
ződnek, például 30 + 70 = 100, de ezek a komplementerek
egyszerűek!).
De mi közük van a komplementer számoknak a kivo­
náshoz? Nos, segítenek abban, hogy a bonyolult kivonási
feladatokat átváltoztasd egyszerű összeadásokká. Nézzük
meg a legutóbbi feladatot, amely egy kis fejtörést okozott:

51
 725
- 4 6 8 ( 5 0 0 - 32)

Azzal kezdteti, hogy 468 helyett 500-at vontál ki, és igy az

eredmény 225 lett. Mivel azonban igy túl sokat vettél el,
pótolni kellene a hiányt. Ne aggódj, a komplementerek se­
gítségével egy pillanat alatt meg is lesz a válasz. Mennyi
kell ahhoz, hogy a 468-ból 500 legyen? Ugyanannyi, mint
amennyi a 68 és a 100 távolsága. Ha úgy keresed a 68 komp­
lementerét, ahogy mulattam, akkor látni fogod, hogy ez a
32. Ezt követően hozzáadjuk a 32-t a 225-höz, és az ered­
mény 257 lesz, ami egyben a végeredményünk is.
7 2 5 - 46 8 = 2 2 5 + 32 = 2 5 7
(először kivonjuk oz 500-at) (mcjd hozzáadjuk a 32-t)

Nézzünk egy másik háromjegyű kivonást:

821
-2 5 9 (300-41)

Próbáld meg fejben kiszámolni! Először a 821-ből vonj ki

300-at, így megkapod az 521-ct, majd add hozzá az 59
komplementeréi (41), és így megkapod a végeredményt, az
562-t. A folyamat a következőképp fest:
8 2 1 - 2 5 9 = 5 2 1 + 41 = 5 6 2

-3 0 0 +41

Itt van még egy feladat, amelyet kipróbálhatsz:

645
- 3 7 2 ( 4 0 0 - 28)

Ellenőrizd le a végeredményt és a folyamatot a követke­

zőkön:
6 4 5 - 372 = 245 + 28 = 265 + 8 = 273
- 400 ♦ 20 +8

52
Egy háromjegyű számot kivonni egy négyjegyű számból
majdnem ugyanilyen egyszerű, ahogy a következő példán is
látni fogod:
1246
-5 7 9 (600-21)

A felfelé kerekítéssel 600-at vonsz ki az 1264-ből, megma­

rad 646, és ehhez hozzáadod a 79 komplementerét, a 21-et.
A megoldás: 646 + 21 = 667.
1 2 4 6 - 5 7 9 = 6 4 6 + 21 = 6 6 7
-6 0 0 ♦ 21

Oldd meg az alábbi példákat, aztán találj ki Te magad is

feladatokat, hogy tovább gyakorolhasd a kivonást (vagy az
összeadást?).

FELADATOK: HÁROM JEGYŰ SZÁM OK KIVONÁSA

1. 2. 3. 4. 5.
583 936 587 763 204
- 271 - 725 - 298 -486 - 185

6. 7. 8. 9. 10.
793 219 978 455 772
-402 - 176 -784 -319 - 596

11. 12. 13. 14. 15.

873 564 1428 2345 1776
- 357 - 228 - 571 - 678 - 987
3 .
Az elbaltázott ifjúság eredm énye:
A lapszorzások

Gyermekkoromban valószínűleg túl sok időt töltöttem az­

zal, hogy kifejlesszem a gyors fejben szorzás művészetét.
Megállapították, hogy hiperaktiv vagyok, és a szüleimmel
közölték, csak rövid ideig vagyok képes egyetlen dologra
koncentrálni, ezért az iskolában vélhetően nem leszek sike­
res. (Szerencsémre a szüleim figyelmen kívül hagyták a
,jó ” tanácsot, és az első iskolai éveimben a világ legtü-
relmesebb tanárai tanitottak.) De talán pont ez a kevésbé
kitartó figyelem volt az. ami a gyors számolás kifejlesz­
tésére késztetett, mert nem hinném, hogy elég türelmem lett
volna írásban megoldani a feladatokat. Ha egyszer te is
mesterévé válsz a fejezetben szereplő technikák alkalm a­
zásának, nem lesz többé szükséged papírra és ceruzára.
M egtanulhatod, hogyan szorozz össze egyjegyű szám o­
kat két- és háromjegyű számokkal, és elsajátíthatod azt a
módszert is, amellyel a kétjegyű számok négyzetre emelése
hihetetlen gyorsasággal elvégezhető. A barátaid még szá­
mológéppel sem tudnak majd lépést tartani veled. Hidd el.
mindenki ámulni fog azon. hogy ezek a feladatok nemcsak
hogy fejben, de hamar kiszámolhatok. Néha eltűnődöm, va­
jon az iskolában nem vágtak-e át minket, hiszen ezek a
módszerek olyan egyszerűek, mint az egyszeregy.
Egyetlen feltétele van a most következő trükkök elsajátítá­
sának: tudnod kell fejből a tizes szorzótáblát. Sőt, hogy gyor­
san haladhassunk, elölről hátúira, hátulról előre és még talán
keresztbe sem ártana kapásból tudni a választ. Azok. akiknek

54
egy kissé fel kell eleveníteni az általános iskolai tananyagot,
nézzek meg a lenti táblázatot. Ha már betéve tudod a szor­
zótáblát, kezdhetjük is.

Tízes szorzótábla
X 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
2 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
3 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30
4 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40
5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
6 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60
7 7 14 21 28 35 42 49 56 63 70
8 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80
9 9 18 27 36 45 54 63 72 81 90
10 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

KÉTJEGYŰ SZÁM O K SZORZÁSA

EG YJEG YŰ SZÁM O KKAL
Ha végigszámoltad az előző fejezetet, megszokhattad, hogy
az összeadást és a kivonást balról jobbra végezzük. Nos, a
szorzással sincs ez másképp. Kétségtelenül ez pont az
ellenkezője annak, amit az iskolában tanultál, de nemsokára
látni fogod, hogy mennyivel könnyebb balról jobbra gondol­
kodni, mint jobbról balra. (Az egyik előnye például, hogy
már azelőtt elkezdheted hangosan kimondani a választ,
mielőtt még befejezted volna a számolást. Így még gyorsabb
fejszámolónak tűnsz, mint amilyen valójában vagy!)
Küzdjünk meg az első feladattal:
42
x 7

55
Nézzük: 40 x 7 = 280 (figyeld meg, hogy a 40 x 7 ugyan­
olyan, mint a 4 x 7. csupán csatlakozott hozzá egy barátságos
nulla). Számoljuk ki a 2 x 7-et, majd adjuk össze a 280-at és
a 14-et (természetesen balról jobbra), és megkapjuk a 294-et.
A megoldást a következő módon illusztrálhatjuk:
4 2 ( 4 0 + 2)
X ____ 7
40 x 7 = 280
2 x7 = + 14
294

Az ábrán nem tüntettük fel a 280 + 14 kiszámolásának

módját, mivel az összeadást már az előző fejezetben meg­
tanultad. Eleinte szükséged lesz arra, hogy rápillants a pa­
pírra, de ha elég gyakorlatot szerzel, ki tudod hagyni ezt a
lépést, és az egész feladatot képes leszel fejben megoldani.
Próbáljunk meg egy újabb szorzást: 48 x 4
4 8 ( 4 0 + 8)
X 4

Első lépésként a szorzást olyan részfeladatokra kell bonta­

nod, amelyeket fejben könnyedén meg tudsz oldani. Mivel
a 48 = 40 + 8, ezért szorozd meg a 40-et 4-gyel (160), majd
add hozzá a 8 x 4 = 32-t. A megoldás 192. (Ha kíváncsi
vagy rá, miért működik ez az eljárás, nézd meg a fejezet
végén található M iért működnek ezek a trükkök? című részt.
4 8 ( 4 0 + 8)
X 4

40x4= 160
8 x 4 = + 32
192

56
Itt van még két feladat, amiket aránylag gyorsan meg fogsz
tudni oldani. Először számold ki a 62 x 3-at, majd oldd meg
a 71 x 9-et. Próbáld meg fejben elvégezni a szorzásokat, és
csak aztán nézd meg, mi hogyan csináltuk:

6 2 ( 6 0 + 2) 71 ( 7 0 + 1)
x 3 x 9
60 x 3 = 180 70 x 9 = 630
2 x 3 =+ 6 1x9 = + 9
186 639

Ezek a példák azért kifejezetten egyszerűek, mert a szorzá­

sok végén maradó számokat (180 + 6) könnyű összeadni, a
megoldást szinte halljuk: száznyolcvan... hat! Ugyanilyen
gyorsan el lehet végezni fejben az olyan szorzásokat is. ahol
az egyik tag 5-tel kezdődik. Ha az ötöt páros számmal
szorozzuk, az első részeredmény mindenképpen a 100
valamelyik szorzata lesz, igy az összeadás úgy megy majd,
mint a karikacsapás.
5 8 ( 5 0 + 8)

x4

50 x 4 = 200

8 x 4 = + 32

232

Próbáld ki magad a következő feladattal:

87 x 5

57
 87 ( 8 0 + 7)
X 5
80 x 5 = 400
7 x 5 = + 35
435
Figyeld meg. hogy ez a feladat mennyivel könnyebb balról
jobbra fejben, mint jobbról balra papíron. Sokkal kevesebb
időbe telik kiszámolni mennyi 400 + 35, mint leírni az 5-öt,
majd átvinni a 3-at.

A következő két feladat egy kicsit nehezebb:

3 8 x 9 és 6 7 x 8

3 8 ( 3 0 + 8) 6 7 ( 6 0 + 7)
X _____ ? x___ 8
30 x 9 = 270 60 x 8 = 480
8 x 9 =±_72 7 x 8 = + 56
342 536
Mint mindig, ezeket a példákat is lebontjuk könnyebb
részfeladatokra. A 38 x 9 megoldásához, először kiszá­
moljuk a 30 x 9. majd a 8 x 9-et, igy az eredmény 270 + 72.
Az összeadási feladat itt egy kicsit nehezebb, mint koráb­
ban. mivel át kell vinni a maradékot. Ebben az esetben 270
+ 70 + 2 = 340 + 2 = 342.
Egy kis tréning után sokkal ügyesebb leszel az ilyen
mutatványok megoldásában, és az olyan összeadásokat is
kirázod majd a kisujjadból, ahol a maradékot át kell vinni a
következő helyértékre.

Kerekítsünk felfelé
Az előző fejezetben már láttad, milyen praktikus a kivoná­
soknál a kerekítés. Ugyanez igaz a szorzásokra is, főleg
akkor, ha olyan számokat szorzol, amelyek vége 8 vagy 9.

58
 Nézzük meg a lent kidolgozott 69 x 6-ot. A bal oldalon
van az idáig használt módszer, amelyben összeadjuk a
360 + 54-et, ugyanakkor a jobb oldalon a 69-et felkerekí­
tettük 70-re, és a 420-ból vontunk ki 6-ot. Ez egyszerűbb,
nem?
6 9 ( 6 0 + 9) vagy 6 9 ( 7 0 - 1)
x 6 x___6
60 x 6 = 360 7 0 x 6 = 420
9 x 6 = + 54 - 1 x 6 = - 6
414 414

A következő feladat (78 x 9) is azt példázza, hogy a felfelé

kerekítés mennyire megkönnyítheti a dolgodat:
7 8 ( 7 0 + 8) vagy 7 8 ( 8 0 - 2)
X 9 X 9
70 x 9 = 630 80 x 9 = 720
8 x 9 = + 72 - 2 x 9 = - 18
702 702

Ez a kivonásos módszer kifejezetten jól működik azoknál a

feladatoknál, amelyekben a kétjegyű szám közel van a 10
valamelyik szorzatához. Ha viszont több mint 2-vel kell
felfelé kerekíteni, akkor a művelet végén szereplő kivonás
válik komplikáltabbá. Ezért maradhatsz az összeadás mel­
lett is, te döntőd cl. Én személy szerint ilyenkor kizárólag
az összeadásos módszert használom, m ert annyi idő alatt,
amíg kitalálom, melyik út lenne a legjobb, régen meg lehet
oldani a feladatot!
A technika tökéletesítéséhez gyakorold a kétjegyű és
egyjegyű számok szorzását. Találsz lent 20 feladatot, ame­
lyeknek akár most azonnal nekiveselkedhetsz. A megoldá­
sokat és részmegoldásokat a könyv végén találod. Ha még

59
többet szeretnél gyakorolni, találj ki saját feladatokat. Fej­
ben számolj, majd egy számológéppel ellenőrizd le a meg­
oldást. Miután magabiztosan és gyorsan meg tudod oldani
ezeket a szorzásokat, készen állsz arra, hogy a fejszámolás
következő szintjére lépj.

FELADATOK: KÉTJEGYŰ SZÁM OK

SZORZÁSA EGYJEGYŰ SZÁM OKKAL

I. 2. 3. 4. 5.
82 43 67 71 93
x 9 x 7 x 5 x 3 x 8

6. 7. 8. 9. 10.
49 28 53 84 58
x 9 x 4 x 5 x 5 x 6

II. 12. 13. 14. 15.

97 78 96 75 57
x 4 x 2 x 9 x 4 x 7

ló . 17. 18. 19. 20.

37 46 76 29 64
x 6 x 2 x 8 x 3 x 8

60
HÁROM JEGYŰ SZAM O K SZO RZASA
EG YJEG YŰ SZÁM O KKAL
Most, hogy m ár kétjegyű számokat könnyedén szorzol egy­
jegyű számokkal fejben, rá fogsz jönni, hogy a három- és
egyjegyű számok összeszorzása sem sokkal nehezebb. A kö­
vetkező feladattal (amely valójában egy álruhába bújt kétje­
gyű szám szorzása) el is kezdheted a gyakorlást: 320 x 7

3 2 0 ( 3 0 0 + 20)
X _____ 7
300x 7 = 2100
20 x 7 = + 140
2240

Könnyen ment? (Ha ezzel a feladattal meggyűlt a bajod,

akkor lehet, hogy át kellene nézned a 2. fejezetben található
összeadásokat.) Próbáljunk meg egy újabb szorzást, ami
annyiban tér el az előző példától, hogy a 0-át felcseréltük
egy 6-ossal, igy egy újabb lépést kell beiktatnod a meg­
oldáshoz. 326 x 7

3 2 6 ( 3 0 0 + 2 0 + 6)
X _____ 7
300 x 7 = 2100
20 x 7 = + 140
2240
6 x 7 = +____4 2
2282

Mivel nincs maradék, amelyet át kellene vinni, ezért ez a

feladat egyszerű: össze kell adni a 6 x 7 eredm ényét (42) az
első két szorzás összegéhez (2282), igy megkapjuk a vég­
eredményt, a 2282-t.

61
 Itt. és más háromjegyű számok szorzásakor az jelenthet
problémát, hogy az első összeget fejben tartsuk (ebben az
esetben a 2240-et), miközben a következő szorzást elvégez­
zük (a 6 x 7-et). Nincs varázslat arra, hogyan lehet az első
számot megjegyezni, de Ígérem: a sok gyakorlástól a kon­
centrációs készséged is javulni fog, így könnyedén fejben
tartasz majd számokat úgy. hogy közben egy másik részfel­
adatot végzel.
Nézzük a következő példát: 647 x 4

6 4 7 ( 6 0 0 + 4 0 + 7)

x_____ 4

600 x 4 = 2400

4 0 x 4 = + 160

2560
7 x 4 = +____ 2 8

2588

A folyam at egyszerű m ég akkor is, ha olyan nagy

számokkal kell dolgoznunk, mint például: 987 x 9

9 8 7 ( 9 0 0 + 8 0 + 7)
X _______?

900 x 9 = 8100
80 x 9 = + 720
8820
7 x 9 = + 63
8883

Valószínűleg néha a papírra kell majd pillantanod, mintegy

emlékeztetőül, mi is volt az eredeti feladat. Ez eleinte telje-

62
sen rendben van, de idővel próbálj megszabadulni ettől a
szokástól, hogy minél előbb kizárólag fejben számolj.
Az előző részben, a kétjegyű és egyjegyű számok szor­
zásánál láthattuk, hogy azok a feladatok, ahol a kétjegyű
szám 5-tel kezdődik vagy az egyjegyű szám 5, könnyebben
megoldhatók. Ugyanez igaz a háromjegyű számok esetében
is. 563 x 6

5 6 3 ( 5 0 0 + 6 0 + 3)
x____6
500 x 6 = 3000
60 x 6 = 360
3x6 = + 18
3378

Figyeld meg. hogy amikor egy szorzás első részeredménye

1000-rel osztható (3000). akkor a feladat utolsó lépéseként
elvégzendő összeadás (3000 + 360 + 18) egyáltalán nem
jelent gondot. Ez azért van, mert nincs maradék, amelyet
tovább kellene vinned, igy az ezres helyértéken nincs vál­
tozás. Ha mások előtt számolod ki ezt a szorzást, teljes ma­
gabiztossággal kimondhatod hangosan a végeredmény elejét:
„H árom ezer...”, mivel biztos lehetsz abban, hogy nem lesz
mégis négyezer a végén. (Ráadásul azt az illúziót keltheted,
hogy már kiszámoltad az egészet!) Még olyankor is érdemes
hangosan gondolkodni, ha egyedül gyakorolsz - igy fel­
szabadítasz egy kis helyet a memóriádban a következő
részfeladat, a megmaradt kétjegyű és egyjegyű szám szor­
záshoz, amelyet aztán hozzátoldhatsz a megoldás elejéhez:
. .háromszázhetvennyolc” .
Próbáld meg ezt az eljárást a következő szorzásnál, ahol
most a szorzó lesz öt: 663 x 5

63
 6 6 3 ( 6 0 0 + 6 0 + 3)
X____ 5
600 x 5 = 3000
60 x 5 = 300
3 x 5 = +___15
3315
Mivel az első két számjegy ugyanaz (663). amint nekifogsz
a számolásnak, máris mondhatod a végeredményt, mivel az
utolsó részfeladatot (az összeadást) nem kell külön el­
végezned - gyakorlatilag m ár a szorzások alatt megcsinál­
tad. Szeretnéd, ha minden szorzás ilyen egyszerű lenne,
ugye?
De inkább emeljük a tétet olyan feladatokkal, ahol van
maradék: 184 x 7 és 684 x 9

1 8 4 ( 1 0 0 + 8 0 + 4)
X ____ 7
100x 7= 700
80 x 7 = + 560
1260
4 x 7 = + 28
1288

6 8 4 ( 6 0 0 + 8 0 + 4)
X _____ 9

600 x 9 = 5400
80 x 9 = + 720
6120
4 x 9 = +____ 3 6
6156

64
A kővetkező két feladatban nem az elején, hanem a végén
kell továbbvinned a maradékot: 648 x 9 és 376 x 4

6 4 8 ( 6 0 0 + 4 0 + 8)
X _____ 9
600 x 9 = 5400
40 x 9 = + 360
5760
8 x 9 = +____ 7 2
5832

3 7 6 ( 3 0 0 + 7 0 + 6)
X______ 4

300x4= 1200
70x 4 = + 280
1480
6 x 4 = +____ 2 4
1504
Mindkét feladat eleje elég egyszerű ahhoz, hogy gyorsan
kiszámold. A nehézséget inkább az jelenti, hogy fejben kell
tartanod az első részeredményt, miközben a végeredmény­
nyel foglalkozol. Azt könnyű kiszámolni, hogy 5400 + 360
= 5760, de lehet, hogy többször el kell ismételned magad­
ban az 5760-at, miközben megoldod a 8 x 9 = 72-t, hogy
aztán hozzáadd (5760 + 72). Ennél az összeadásnál tudjuk,
hogy át kell majd vinnünk a maradékot, ezért világos, hogy
az 5700-ból 5800 lesz. Tehát most is elkezdhetjük mondani
a megoldás elejét: „Ötezer nyolcszáz...” , majd megállunk,
kiszámoljuk 60 + 72 = 132-t. Mivel a maradékot már hoz­
záadtuk, csupán az utolsó két számot kell hozzátennünk
a mondat végéhez: „harm inckettő”, és meg is van a válasz
(5832).

65
 A következő két példánál két számot kell átvinned, ezért
lehetséges, hogy tovább fog tartani, mint azok, amelyeket
már megoldottál. De minél többet gyakorolsz, annál gyor­
sabb leszel!

4 8 9 ( 4 0 0 + 8 0 + 9)

X_____ 7

400 x 7 = 2800
80 x 7 = + 560
3360
9 x 7 = + 63
3423

2 2 4 ( 2 0 0 + 2 0 + 4)
x_____ ?
200 x 9 = 1800
2 0 x 9 = + 180
1980
4 x 9 = + 36
2016
Mikor először fogsz neki ezeknek a feladatoknak, mondd ki
hangosan a részeredményeket, miközben a számolás többi
részét megoldod. Például az elsőnél kezdd azzal, hogy néhány­
szor elismétled „kétezer-nyolcszáz plusz ötszázhatvan”, igy
mialatt összeadod, egyúttal az emlékezetedbe is vésed a szá­
mokat. Az eredményt szintén ismételd „háromezer-három-
százhatvan”, miközben kiszámolod, hogy 9 x 7 = 63. Ezután
addig hajtogasd, hogy „háromezer-hatszázhatvan plusz hat­
vanhárom”, míg el nem jutsz a végeredményhez, a 3423-hoz.
Ha elég gyorsan tudsz gondolkodni, rögtön sejteni fogod, hogy
a 60 cs a 63 összeadásánál át kell vinned a maiadékut, és igy
fél másodperccel előbb alakot kezd ölteni benned a válasz.

66
minthogy a teljes végeredményt tudnád: „három ezer­
négyszáz... huszonhárom!”.
Fejezzük be ezt a részt olyan speciális szorzási felada­
tokkal. amelyeknél két lépés helyett csupán egyre van szük­
ség, és ezért egy pillanat alatt meg lehet oldani őket.
5 1 1 ( 5 0 0 + 11)
X ______ 7
500 x 7 = 3500
1 1 x 7 = +___ 77
3577

9 2 5 (9 0 0 + 25)
x____ 8
900 x 8 = 7200
25 x 8 = + 200
7400

8 2 5 ( 8 0 0 + 25 )
X _____ 3
800 x 3 = 2400
25 x 3 = + 75
2475

Általánosságban: ha a háromjegyű szám utolsó két száma

(5_LL) és az egyjegyű szám (7) szorzatát (11 x 7) anélkül is
tudod, hogy azt ki kellene számolnod, gyorsabban eljutsz a
megoldáshoz. Például, ha tudod, hogy 75 x 4 = 300, akkor
könnyű kiszámolni a 975 x 4-t:
9 7 5 ( 9 0 0 + 75)
x _____ 4

900 x 4 = 3600
75 x 4 = + 3 0 0
3900

67
 Annak érdekében, hogy rögzüljenek a most tanultak, szá­
mold ki fejben a következő feladatokat, majd nézd meg a mi
megoldásainkat (a könyv végén) és ellenőrizd magad. Hidd
el, a fejben számolás olyan, mint a biciklizés vagy a gépe­
lés. Lehet, hogy először lehetetlennek tűnik, de am int elsa­
játítod. soha sem fogod elfelejteni, hogyan kell csinálni.

FELADATOK: HÁROM JEGYŰ SZÁM OK

SZORZÁSA EGYJEGYŰ SZÁMMAL

1. 2. 3. 4. 5.
43 1 637 862 957 927
x6 X 5 X 4 x 6 x 7

6. 7. 8. 9. 10.
728 328 529 807 587
x 2 x 6 x 9 x 9 X 4

11. 12. 13. 14. 15.

184 214 757 259 297
x 7 x 8 X 8 x 7 x 8

ló. 17. 18. 19. 20 .

751 457 339 134 611
x 9 x 7 x 8 x 8 x 3

21. 22 . 23. 24. 25.

578 247 188 968 499
x 9 X 5 x 6 x 6 x 9

68
 26. 27. 28. 29. 30.
670 429 862 285 488
x 4 x 3 X 5 x 6 X 9

31. 32. 33. 34. 35.

693 722 457 767 312
x 6 x 9 x 9 x 3 x 9

36.
69 1
x 3

A Z O K A G YÖ N YÖ RŰ NEGYZETEK:
A KÉTJEGYŰ SZÁM OK NÉGYZETRE EMELÉSE
Egy szám ot négyzetre emelni (megszorozni önmagával) a
fejszámolás legegyszerűbb, ugyanakkor leglenyűgözőbb
mutatványa. Még mindig em lékszem arra, amikor rájöttem,
hogyan kell csinálni. Tizenhárom éves voltam, egy buszon
ültem, és apám munkahelyére tartottam Cleveland belvá­
rosába. Ezt az utat gyakran megtettem már korábban, úgy­
hogy az agyam barangolni indult. Nem tudom miért, de
elkezdtem azon gondolkodni, melyek azok a számok, ame­
lyek összege 20, és kél ilyen szám szorzata vajon mennyi.
A közepén kezdve: 1 0 x 1 0 (vagy 102) az 100. A következő
a 9 x 11 = 9 9 .8 x 12 = 9 6 ,7 x 13 = 9 1 ,6 x 14 = 8 4 ,5 x 15
= 75, 4 x 16 = 64 és igy tovább. Észrevettem, hogy a
végeredmények egyre csökkennek, 100-tól (102) mért tá­
volságuk pedig 1,4 ,9 , 16, 2 5 ,3 6 ... vagyis 12, 22, 32, 4 2, 52,
62 (lásd az alábbi táblázatot).

69
 Szám ok, Távolságuk Szorzatuk Szorzatuk
am elyek 10 -től távolsága
összege 2 0 1 0 0 -tól

10 10 0 100 0
9 11 1 99 1
8 12 2 96 4
7 13 3 91 9
6 14 4 84 16
5 15 5 75 25
4 16 6 64 36
3 17 7 51 49
2 18 8 36 64
1 19 9 19 81

Meglepődtem a rendszerességen. Ezután találomra kipró­

báltam azokat a számokat is, am elyek összege 26. és hason­
ló eredményre jutottam . Először kiszámoltam, hogy a 13 x
13 (132) = 169, majd a 12 x 14 = 168. 1 1 x 1 5 = 165, 10 x
16 = 160, 9 x 17 = 153, és így tovább. Ugyanúgy, mint
korábban, a végeredmények l 2, 22, 32, 42... távolságra
voltak a 169-től, vagyis a 13 négyzetétől.
Valójában a jelenségre van egy egyszerű számtani magya­
rázat (lásd ennek a fejezetnek a végét), de ebben az időben
még nem ismertem annyira az algebrát, hogy be tudjam
bizonyítani, ez a séma mindig jelen van. Ahhoz azonban
elég feladatot megoldottam, hogy biztos legyek a dolgom ­
ban. és rájöttem, mindez segíthet abban, hogy könnyebben
kiszámolhassam a számok négyzetét. Tegyük fel, hogy
négyzetre akarom emelni a 13-at:

70
 S zá m o k/ T á v o lsá g u k Szorzatuk Távolságuk
a m e ly e k 13-től 169-től
ö sszeg e 26
13 13 0 169 0
12 14 1 168 1
11 15 2 165 4
10 16 3 160 9
9 17 4 153 16
8 18 5 144 25

Ahelyett, hogy elvégezném a 13 x 13-at, miért ne kaphat­

nék egy hozzávetőleges eredm ényt azzal, hogy két olyan
számot használok, am elyek összeszorzása könnyebb és
összegük ugyancsak 26? Én a 10 x 16-ot választom, hiszen
ez a legegyszerűbb; az eredmény: 160. Ehhez m ár csak
hozzá kell adni a 32 = 9 (mivel a 10 és a 16 távolsága is 3 a
13-tól), így 132 = 160 + 9 = 169. Jó, mi?
Ezt a módszert a következőképp lehel leírni:

16

13 2 160 + 3 2 = 169

10
Most nézzük meg, hogyan működik egy másik négyzetre
emelésnél:
Ahhoz, hogy négyzetre emeljük a 41-et, egyszer vonjunk ki
belőle, egyszer pedig adjunk hozzá 1-et, így megkapjuk a
40-et és a 42-t. Ezután szorozzuk össze a két számot (40 x 42).
Csak semmi pánik! Ez egy egyszerű szorzás álruhába bújtat­
va (a 4 x 42). Mivel 4 x 42 = 168, ezért 40 x 42 = 1680.
Majdnem kész vagyunk! Most már csak annyi a teendő, hogy
négyzetre emeljük az I-et (hiszen ennyit vettünk el, és adtunk
hozzá a 41-hez), igy a végeredmény a 1680 + l = 1681.
Létezik, hogy ilyen egyszerű egy kétjegyű szám négyzet­
re emelése? Igen, ezzel a módszerrel és egy kis gyakorlással
abszolút. Az pedig teljesen mindegy, hogy felfelé vagy lefelé
kerekítesz:

5880 + 72 = 5929

5920 + 32 = 5929

Ebben az esetben a felfelé kerekítés előnye, hogy amint be­

fejezted a szorzást, gyakorlatilag készen is vagy, hiszen na­
gyon egyszerű, ha csupán egy 9-est kell hozzáadnod egy
olyan számhoz, amely 0-ra végződik!
Tulajdonképpen minden kétjegyű számnál abba az irány­
ba kerekítek, amely közelebb van a 10 valamelyik többszö­
röséhez. Úgyhogy ha a négyzetre emelendő szám vége 6. 7.
8 vagy 9, akkor felfelé kerekítek, ha pedig 1, 2, 3 vagy 4, ak-

72
kor lefelé. (Ha a szám 5-tel végződik, csináld meg mindket­
tőt!) Ezzel a módszerrel csupán l-et, 4-et, 9-et, 16-ot vagy
25-öt kell hozzáadni az első szorzás eredményéhez.
Számold ki fejben az 56 négyzetét, még mielőtt lent
megnéznéd, hogy mi hogyan csináltuk:
60

V 3120 + 42 = 3136

52

Az 5-tel végződő számoknál még egyszerűbb a helyzet.

Mivel felfelé és lefelé kerekítve is nullára végződő számot
kapunk, a szorzás és az összeadás is kifejezetten egyszerű.
Nézd meg. a 852 és 352 ábráját:

7200 + 52 = 7225

12 00 + 5 2 = 1225

Ahogy azt m ár az 1. fejezetben is láttad, mikor egy ötre

végződő számot em elsz négyzetre, akkor a fel- és lekere-
kitésnek köszönhetően a megoldás első részét gyorsan ki­
mondhatod, s egyszerűen hozzátüzöd a 25-öt. Például, ha a
75 négyzetét akarod kiszámolni, akkor felfelé kerekíted
8(J-ra es lefelé 70-re, aztán meg is van az eredmény: „ötezer-
hatszáz... huszonöt!)

73
 Az 5-re végződő számok esetében nem jelenthet gondot
szám odra, hogy lepipálj egy szám ológépet használó
embert, és egy kis gyakorlás után bármilyen kétjegyű szám
négyzetre emelésében is megvered majd. A nagyobb szá­
moktól sem kell tartanod. Ha megkérsz valakit arra, hogy
mondjon egy számot, mondjuk kilencvensokat, úgy fog
tűnni, hogy egy lehetetlen számítási feladatot kért. De va­
lójában ezek a számok még egyszerűbbek, mivel itt felke­
rekíthetsz 100-ra.
Tegyük fel, hogy a közönség a 96 négyzetét akarja.
Próbáld megoldani, majd nézd meg az ábrát.
100

9200 + 42 = 9216

FELADATOK: KETJEGYU SZAM OK NEGYZETE

Számold ki a következőket:

1. 14 2 2. 272 3. 652 4. 892 5. 982

ó. 312 7. 412 8. 592 9. 262 10. 5 3 2

11. 212 12. 6 4 2 13. 4 2 2 14. 5 5 2 15. 7 5 2

16. 4 5 2 17. 8 4 2 18. 6 7 2 19. 1 0 3 2 20. 2 0 8 2

74
MIÉRT M ŰKÖDNEK EZEK A TRÜ KKÖ K?
A matekmágiához szerencsére nincs szükség arra, hogy
értsd, m iért működnek a trükkök, elég annyit tudnod, ho­
gyan kell használni őket. Néhány ember azonban legalább
annyira érdekesnek találja az elméletet, mint a gyakorlatot,
ezért ajánlom ezt a részt a tanároknak, a diákoknak, a matek
szerelmeseinek és mindenkinek, aki kiváncsi arra, a négy­
zetre emelésnél mi a titok nyitja. Minden varázslatnak meg­
van a racionális magyarázata, és a matekmágia sem kivétel
ez alól. A matekmágus most felfedi kártyáit!
Ebben a fejezetben a szorzási feladatoknál a következő té­
tel érvényesül: a valós számok esetében a szorzás az össze­
adásra nézve disztributiv tulajdonságú (tagolható), azaz egy
összeg szorzásánál mindegy, hogy előbb összeadnunk és utá­
na szorzunk, vagy pedig a tagokat külön-külön szorozzuk, s
a szorzatokat adjuk össze. A matematika nyelvén ezt disztri­
butiv törvénynek, más néven a szorzás szétválasztási törvé­
nyének hívjuk. A tétel a, b és c tetszőleges számokkal leírva:
(b + c) x a = (b x a ) + (c x a)

Például a 42 x 7 szorzási feladatnál úgy is megkapjuk a vég­

eredményt, ha a 42-t felbontjuk 40 + 2-re, majd a tagokat
egyenként megszorozzuk a 7-tel, aztán pedig összeadjuk
őket:
42 x 7 = (40 + 2) x 7 = (40 x 7) + (2 x 7) = 280 + 14 = 294

Ha esetleg nem érted, ez a szabály miért működik, megpró­

bálom egy másik módon szemléltetni a feladatot, hogy rá-
érezz a lényegre. Képzelj el 7 db bugyellárist, amelyek mind­
egyikében 42 db fémpénz van, 40 arany és 2 ezüst. Hány
fémpénzed van összesen? Egyrészt rögtön elvégezheted
a szorzást, így tudod, hogy 42 x 7 db fémpénzed van. Más­
részt úgy is nézheted a dolgot, hogy 40 x 7 aranypénz és
2 x 7 ezüstpénz van a bugyellárisokban. Ennek értelmében

75
összesen (40 x 7) + (2 x 7) pénzed van. Mivel kétféleképp
is megkaptuk a végeredményt, igy láthatjuk, hogy 42 x 7 =
(40 x 7) + (2 x 7). Természetesen a 7, 40 és 2 szám okat fel­
cserélhetjük bármilyen más számokkal (a, b vagy c), és a
szabály rájuk is alkalmazható lesz. Ezért működik a diszt-
ributiv törvény!
Ha arany-, ezüst- és rézpénzeket használunk, ugyanezzel
az érveléssel az alábbi következtetésre jutunk:
(b + c + d) x a = (b x a ) + (c x a ) + (d x a)

A 326 x 7 megoldásához tehát szétbontjuk a 326-ot a kő­

vetkező összeadássá: 300 + 20 + 6, majd mindegyik tagot
megszorozzuk 7-tel. Számokkal kifejezve: 326 x 7 = (300 +
20 + 6) x 7 = (300 x 7) + (20 x 7) + (6 x 7). Aztán a rész-
szorzások eredm ényét összeadjuk, és megkapjuk a végered­
ményt.
A négyzetre emelésnél a következő egyenlet igazolja a
módszeremet, bármilyen A és d szám esetében:
A 2 = (A + d) x (A - d) + d 2

Az W az a szám. amit négyzetre emelünk, a 'cT pedig bár­

milyen szám lehet - de azt javaslom, válasszuk mindig az A'
és az ' A’-hoz legközelebb eső. tízzel maradék nélkül osztható
szám különbségét. Ennek értelm ében a 77 négyzetre
emelésekor a d = 3, mert a 77-hez legközelebb eső, tízzel
osztható szám (100) és a 77 különbsége 3. A képletet hasz­
nálva: 772 = (77 + 3) x (77 - 3) + 32 = (80 x 74) + 9 = 5929.
Az alábbi algebrai összefüggés is segít abban, hogy
elmagyarázzam a négyzetre em elés általam kifejlesztett
módszerét:
(z + d ) 2 = z 2 + 2 z d + d 2 = z (z + 2 d) + d 2

Amikor négyzetre em eljük a 41-et. megállapítjuk, hogy

Z = 40 és d - I, igy hát:

76
 (4 1 )2 = (4 0 + l )2 = 4 0 x ( 4 0 + 2) + l 2 = 1681

Ugyanígy:
(x - d )2 = z(z - 2 d) + d 2

Hogy megtudjuk, mennyi 77 négyzete, ha a z = 80 és a d = 3:

(77 )2 = (80 - 3 )2 = 80 x (80 - 6 ) + 32 = 80 x 74 + 9 = 5929

Z erah Colburn: Szórakoztató szám olások

A z egyik első fej számoló, aki tőkét kovácsolt a tehetsé­

géből, Zerah Colburn (1804-1839) volt, egy Vermont-
ban élő amerikai farmer fia, aki már azelőtt megtanulta
a 100-as szorzótáblát, mielőtt írni és olvasni tudott vol­
na. Hatéves korától édesapja fellépéseket szervezett
neki, a befolyó összeg pedig elégnek bizonyult ahhoz,
hogy Zerah-t párizsi és londoni iskolákba járassák.
Nyolcéves korára Zerah már nemzetközi ismertséget
szerzett. Londonban is bemutatkozott villámgyors fejszá-
moló-tudományával, ahol az Annual Register így írt ró­
la: „O a z emberi eleme csodálatos működésének leg­
különlegesebb képviselője, aki valaha élt". Olyan híres
tudósok, mint Michael Faraday és Sámuel Morse is
tiszelettel adóztak előtte.
Bárhová is ment, Colburn minden kihívást, amivel csak
találkozott gyorsan és pontosan megoldott. A z önéletraj­
zában leírta, hogy 181 1 júniusában, New Hampshire-
ben a következő feladatokkal találta szemben magát:
„Hány napja és hány órája tart a katolikus éra, ha
1811 éw el ezelőtt kezdődött?" A megoldáshoz húsz
másodpercre volt szüksége: „ó ó l 0 1 5 nap|a vagy
15 864 360 ó rája." „Tizenegy év alatt hány másod­

77
perc telik el?" A válasz négy másodperc múlva érkezett:
„346 896 000 ." Colburn szintén azokat a technikákat
használta, amelyeket ebben a könyvben leírtunk, és min­
den feladatot fejben oldott meg. A nagy számokat pél­
dául kisebb számok szorzatára bontotta, és csak ezután
fogott hozzá az eredeti feladat elvégzéséhez. A 21 734
x 543 kiszámolásakor az 543-at 181 x 3-ra bontotta,
majd beszorozta a 21 734-et 181-gyei, a z eredményt
(3 933 854) pedig 3-mal. A végeredmény: 11 801 562.
Ahogy az lenni szokott, a tehetsége iránti érdeklődés
gyorsan lanyhulni kezdett, ezért húszéves korában vissza­
tért az Egyesült Államokba és metodista lelkésznek állt.
Fiatalon, harmincöt évesen hunyt el.

78
4 .
Új és továbbfejlesztett m ódszerek:
Közepes szintű szorzások

A matekmágia akkor válik igazán izgalmassá, mikor közön­

ség előtt mutatod be a tudományod. Én az első nyilvános
szereplésemet a nyolcadik osztályban, meglett tizenhárom
évesként éltem át, de a legtöbb matekmágus sokkal koráb­
ban kezdi. Például Zerah Colbum ről az a hir járta, hogy már
hatévesen közönség előtt szerepelt! Szóval, tizenhárom
éves voltam, amikor a matektanárom a táblánál egy olyan
feladatot oldott meg, amelynek a végeredménye 108- lett.
Én nem elégedtem meg azzal, hogy itt megálljunk, ezért be­
kiabáltam a választ: „A 108 négyzete 11 664!”
A tanár erre elvégezte írásban a szorzást, és mivel
ugyanazt az eredm ényt kapta, kissé riadtan rám nézett.
„Igen, ez a helyes válasz. Hogy számoltad ki?” - kérdezte,
mire elmondtam neki a módszeremet: „A 108-ból kivontam
8-at, ami 100, és hozzáadtam ugyanennyit, ami 116, aztán
összeszoroztam a két számot, igy megkaptam a 11 600-at.
Ezután hozzáadtam a 8 négyzetét, a végeredmény tehát: 11
664”
A tanárom még sohasem találkozott ezzel a módszerrel.
Erre nagyon izgatott lettem, mert meggyőződésem volt.
hogy felfedeztem valami újat. M ikor néhány evvel később
rátaláltam a módszer leírására egy Martin Gerdner által irt
matekkönyvben (M athematical Carnival, 1965.), az egész
napom tönkrement! Ugyanakkor az mégiscsak izgalmas
volt, hogy erre én magam is rájöttem, csak nem én voltam
az első.

79
Te is lenyűgözheted a barátaidat (vagy tanáraidat) néhány
kifejezetten csodás fejben szorzással. Az előző fejezet végén
megtanultad, hogyan kell egy kétjegyű számot négyzetre
emelni, azaz önmagával megszorozni. Ebben a fejezetben
megtanulod, hogyan kell két különböző kétjegyű számot
összeszorozni, amely ugyan nagyobb kihívás, de sokkal kre­
atívabb feladat. Ezután próbára teheted magad - vagyis az
agyadat - a háromjegyű számok négyzetre emelésével. Mivel
a két módszernek semmi köze egymáshoz, mindegy, me­
lyikkel kezded.

KÉTJEGYŰ SZÁM O K SZO RZÁSA

KÉTJEGYŰ SZÁM O KKAL
M ikor kétjegyű számokat em elünk négyzetre, a módszer
mindig azonos volt. De ha egy kétjegyű számot egy másik
kétjegyű számmal szorzunk, akkor sokféle módon eljut­
hatunk a végeredményhez. Szám omra itt kezdődik az igazi
szórakozás.
Az első, am it megmutatok, az „összeadásos módszer",
amelyet minden esetben bevethetsz.

A z ö sszea d áso s m ódszer

Csupán annyit kell tenned, hogy két darab kétjegyű x egy­
jegyű feladatra bontod az eredeti szorzást, majd összeadod
ezek végeredményét. Például: 46 x 42
46

x____ 4 2 ( 4 0 + 2)

40 x 46 = 1840

2 x 4 6 =+_____ 9 2

1932

80
A 42-t kettébontottuk 40-re és 2-re, vagyis olyan számokra,
amelyekkel könnyű szorozni. Elvégeztük a 40 x 46-ot. ami
valójában 4 x 46, egy nullával megtoldva - igy megkaptuk
az 1840-et. Aztán jön a 2 x 46 = 92, végül összeadjuk a két
részeredményt: 1840 + 92 = 1932.
Most nézzük ugyanennek a feladatnak egy másik meg­
oldási módját:
4 6 (4 0 + 6 )

X____ 4 2

40 x 4 2 = 1680

6 x 4 2 = -i- 2 5 2

1932

Itt az a bökkenő, hogy a 42 x 6 nehezebb, mint az első fela­

datban szereplő 46 x 2. Ráadásul az 1840 + 92 is könnyebb,
mint az 1680 + 252. Na de akkor mi alapján döntsük el.
hogy melyik számot célszerű szétbontani? Én általában azt
választom, am elyik könnyebb összeadási feladatot eredm é­
nyez. Ezért a legtöbb esetben - de nem mindig - azt a szá­
mot kell szétbontani, amelynek második tagja kisebb, mivel
igy lesz kisebb az a szám is, amit az első eredményhez hoz­
záadsz.
Próbáld ki magad a következő feladatokkal: 48 x 73 és
81 x 59
48 81 (8 0 + 1)

x____ 7 3 (7 0 + 3) x 59

70 x 48 = 3360 80 x 59 = 4720

3 x 48 = + 144 1 x 59 = + 59

3504 4779
Az utolsó feladat mutatja, hogy miért az 1-re végződő szá­
mokat olyan nagyszerű szétbontani. Ha mindkét szám

81
ugyanazzal a számmal végződik, akkor pedig a nagyobbat
érdemes részekre szedni, ahogy ez a 84 x 34-nél is látható:
8 4 ( 8 0 + 4)

X ____ 3 4

80 x 34 = 2720

4 x 34 = + 136

2856

Ha az egyik szám sokkal nagyobb mint a másik, akkor ál­

talában kifizetődőbb ezt szétbontani, még akkor is, ha ennek
nagyobb az utolsó számjegye. Amint kipróbálod a 74 x 13
megoldásának mindkét útját, érteni fogod, mire gondolok:
7 4 ( 7 0 + 4) 74

X 13 x 1 3 ( 1 0 + 3)

7 0 x 13 = 910 1 0 x 74 = 740

4 x 1 3 = + 52 3 x 74 = + 222

962 962

Gyorsabbnak találtad az első módszert, mint a másodikat?

Én igen.
Itt van még egy kivétel az alól a szabály alól, amely sze­
rint mindig a kisebb végű számot kell szétbontani. M ikor
ötven-valamennyit szorzol meg egy páros számmal, akkor
ezt az ötven-valamennyit célszerű szétbontani: 84 x 59
84

x____ 5 9 (5 0 + 9)

50 x 84 = 4200

9 x 84 = + 756
4956

82
A 84-nek kisebb a második számjegye, mint az 59-nek, de
ha mégis ez utóbbit bontod fel. akkor az eredmény a 100
valamelyik szorzata lesz, mint ahogy a fenti példában a
4200. Ennek hála az összeadási feladat nagyon egyszerűvé
válik.
És akkor most próbálj ki egy másik - másféleképp -
egyszerű szorzást: 42 x 11
42

X 11 (10 + 1)
10 x 4 2 = 420

1 x 42 = + 42

462

Bár a fenti számolási feladat elég egyszerű, mégis van egy

még egyszerűbb és még gyorsabb módja annak, hogy egy
kétjegyű számot 11-gyei megszorozz. Ez a matek varázsla­
tok netovábbja! Nem fogsz hinni a szemednek, mikor meg­
látod (kivéve persze akkor, ha emlékszel rá az 1. fejezet-
bői)!
A következőképpen működik: Végy egy kétjegyű szá­
mot, amelyben a számjegyek összege maximum 9. Aztán
add össze a kétjegyű szám számjegyeit, majd az eredményt
helyezd az eredeti számod két számjegye közé. Például a
42 x 11 esetében először összeadod a 4 + 2-t, igy 6-ot kapsz.
Ezután beteszed a 6-ot a 4 és a 2 közé. és máris megvan a
végeredmény: a 462!
42 4 2 = 462

x 11 6
Most próbád ki az 54 x 11-nél is ezt a módszert.
54 5 ________ 4 = 594

x 11 9

83
Mi lehetne ennél egyszerűbb? M indössze annyit kellett
tenned, hogy a 9-et az 5 és a 4 közé helyezted, s igy
megkaptad a végeredményt, az 594-et.
De mi történik akkor, ha a kétjegyű szám számjegyeinek
összege több mint 9. Ebben az esetben a tizes helyértéken
szereplő számot eggyel növelni kell. és csak az összeg
második tagját kell a két szám közé illeszteni ugyanúgy,
mint korábban. Például a 76 x 11-nél a 7 + 6 = 13, ezért a
76-ban található hetest nyolcra növeled, majd a 3-at a 8 és
a 6 közé teszed, igy megkapod a végeredményt, a 836-ot.
Ugyanezt lásd a lenti ábrán:
76 7 ____________ 6 = 863
x 1 1 3

Most te jössz! A feladat: 68 x 11

68 6 ____________ 8 =748
X 11 1 4

Ha ez a trükk már csípőből megy, soha többé nem fogsz

más módon tizeneggyel szorozni. Csinálj meg néhány fel­
adatot, majd ellenőrizd le a megoldásokat a könyv hátul­
jában.

FELADATOK: SZO RZÁ SO K TIZENEGGYEL

1. 2. 3.
35 48 94
X 11 X 11 X 11

Visszatérve az összeadásos módszerhez, a következő fel­

adat igazi kihívást jelent az első alkalommal. Próbáld meg
fejben kiszámolni a 89 x 72-t, és ha szükséges, pillants a

84
feladatra. Akkor sincs semmi baj, ha netán többszöri neki­
futásra sikerül csak.
89
X_____ 7 2 ( 7 0 + 2)
70 x 89 = 6230
2 x 89 = + 178
6408

Ha elsőre, vagy akár másodikra sikerült megoldani, akkor

veregesd meg a saját válladat. Két kétjegyű szám szorzása
ennél nem igazán lehet nehezebb. Ha nem jutottál el a vég­
eredményhez azonnal, akkor se aggódj. A következő két
részben olyan stratégiákat fogok megmutatni, amelyekkel
az effajta feladatokat sokkal könnyebben meg tudod oldani.
De mielőtt még továbbmennél, gyakorold a lenti feladatok
segítségével az összeadásos módszert.

FELADATOK: SZORZÁSI FELADATOK

A Z ÖSSZEADÁSOS MÓDSZERHEZ

1. 2. 3. 4. 5.
31 27 59 53 77
X 41 x 18 x 26 x 58 X 43

ó. 7. 8. 9. 10.

23 62 88 92 34
X 84 X 94 X 76 x 35 X 11

11.

85
X 11

85
A kivonásos m ódszer
A kivonásos módszer akkor nagyon hatékony, amikor az
összeszorzandó számok egyike 8-ra vagy 9-re végződik.
A következő feladaton bemutatom, hogy mire is gondolok:
59 x 17
5 9 ( 6 0 - 1)
x____ 17
6 0 x 17 = 1020
- 1 x 1 7 = r ____ 1 7
1003
Bár a legtöbb em ber számára az összeadás könnyebben
megy, mint a kivonás, mégis be kell látnunk, hogy sokkal
könnyebb kivonni egy kisebb számot, mint hozzáadni egy
nagyobbat. (Ha a fenti feladatot az összeadásos módszerrel
csináltuk volna, akkor a végen a 850 + 153 = 1003 feladat
vár ránk.)
Akkor most nézzük az előző rész végén található, ki­
hívást jelentő feladatot: 89 x 72
8 9 ( 9 0 - 1)
X ____ 7 2
90 x 72 = 6480
- 1 x 7 2 = ^____ 7 2
6408
Hát nem egyszerűbb igy? Akkor most nézzünk egy olyan
feladatot, amelyben az egyik szám 8-ra végződik: 88 x 23
8 8 (9 0 - 2)

X ____ 2 3

90 x 23 = 2070
- 2 x 2 3 = =____4 6
2024

86
Ebben az esetben úgy kell tekinteni a 88-ra, mint 90 - 2-re,
majd el kell végezni a 90 x 23-at (2070). így viszont többel
szoroztunk, de vajon mennyivel? Pont 2 x 23-mal, vagyis
46-tal több az eredmény. Ezért most ki kell vonni a 46-ot a
2070-ból, és igy megkapjuk a végeredményt, a 2024-et.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem elegendő csupán
megnézni ezeket a feladatokat, nagyon fontos, hogy fejben
ki is számold őket. Csináld végig lépésről lépésre, és akár
hangosan mondd is ki a folyamatot, hogy megerősítsd a
gondolataidat.
A kivonásos módszert nemcsak azoknál a számoknál
használom, amelyek 8-ra vagy 9-rc végződnek, hanem
akkor is, ha az egyik szám kilecven-valamennyi, mert a 100
olyan kényelmes szám a szorzásra. Például, ha valaki
megkér arra, hogy számoljam ki fejben a 96 x 73-at, akkor
a 96-ot azonnal felkerekítem 100-ra:
96 (1 0 0 - 4 )
X____ 7 3

100 x 73 = 7300
- 4 x 73 = - 292
7008

M ikor egy szorzási feladat kivonásos részfeladatánál egy

számot át kellene vinned, akkor a kom plem enter haszná­
lata (am elyet az 2. fejezetben elsajátítottál) sokat segíthet
abban, hogy gyorsan eljuss a végeredményhez. Látni fo­
god, hogy mire gondolok, ahogy a lent található szorzá­
sokon átrágod magad. Például oldd meg a 340 - 78-at.
Tudjuk, hogy az eredmény kétszáz-valamennyi lesz. A 40
és a 78 közötti különbség 38. Most számoljuk ki a 38 komp­
lementerét. s igy megkapjuk a 62-t. És ez a megoldás:
262!

87
 340 78 - 4 0 = 38
78 38 komplementere = 62
262

Akkor most próbáljunk meg egy másik feladatot: 88 x 76

8 8 ( 9 0 - 2)

X____ 7 6

90 x 76 = 6840
- 2 x 76 = - 152

Kétféleképpen is meg lehet oldani ennek a feladatnak

a kivonásos részét. A „hosszabbik” mód az, ha kivonunk
200-at és hozzáadunk 48-at
6 8 4 0 - 1 52 = 6 6 4 0 + 48 = 6 6 8 8

(kivonunk 200-at) (hozzáadunk 48 at)

A gyorsabb variáció az, ha rájövünk, hogy a megoldás hat-

ezcjhaiszázrvalamennyi lesz. Ahhoz, hogy megtudjuk, meny­
nyi is az a valamennyi, kivonjuk az 52-ből a 40-et (12), majd
megkeressük a 12 komplementerét, amely a 88. így meg is
van a megoldásunk: 6688.
Most végezd el a következő feladatot: 59 x 67
59 ( 6 0 - 1)

X____ 6 7

60 x 67 = 4020

-1 x 6 7 = - ____6 7

3953

Itt is látod, hogy a megoldás 3900 és valamennyi lesz.

Mivel 67 - 20 = 47 , és ennek a komplementere az 53, ebből
az következik, hogy a megoldás 3953.

88
 Valószínűleg már rájöttél arra, hogy nemcsak az olyan
szorzási feladatoknál használhatod ezt a megoldási folya­
matot, ahol a kivonásos módszert alkalmazod, hanem bár­
milyen olyan kivonásnál, ahol át kellene vinned a mara­
dékot.
M indez további bizonyíték arra. hogy a komplementerek
nagyon hatásos csodaszerek a matekmágusok kezében (fe­
jében). Tanuld meg ezt a technikát, és az emberek hama­
rosan a csodádra járnak!

FELADATOK: SZORZÁSI FELADATOK

A KIVON ÁSOS MÓDSZERHEZ

1. 2. 3. 4. 5.
29 98 47 68 96
X 45 X 43 x 59 x 38 X 29

6. 7. 8. 9. 10 .

79 37 87 85 57
X 54 x 19 x 22 X 38 x 39

11 .

88
x 49

A (szorzó)tényezőkre bontás m ódszere

Ez a kedvenc megoldási módom, ha kétjegyű számokat két­
jegyű számokkal szorzok, mert itt nem kell összeadni vagy
kivonni. Akkor lehet alkalmazni, ha az egyik kétjegyű szá­
mot szét lehet bontani egyjegyű szám ok szorzatává.

89
 A 24-et például szétbonthatjuk 8 x 3-ra vagy 6 x 4-rc.
(Persze 12 x 2-re is bonthatnánk, de mi egyjegyű számokkal
szeretünk dolgozni.)
íme néhány példa:
42 = 7 x 6
63 = 9 x 7
84 = 7 x 6 x 2 vagy 7 x 4 x 3

Hogy lásd, miként könnyíti meg a tényezőkre bontás a

szorzási feladatot, gondold végig az alábbiakat: 46 x 42
46
X 42 = 7 X 6

Eddig úgy oldottuk meg az ilyen példákat, hogy elvégeztük

a 46 x 40 és a 46 x 2 szorzásokat, majd e két szorzás ered­
ményét összeadtuk. A tényezőkre bontás módszerénél a 42-
re úgy tekintünk, mint 7 x 6, és azzal kezdjük, hogy kiszá­
moljuk a 46 x 7-et, amelynek eredm énye 322. Ezután jön a
322 x 6 = 1932, s igy megkaptuk a végeredményt. Mivel
már tudod, hogyan kell megoldani a kétjegyű x egyjegyű és
a háromjegyű x egyjegyű feladatokat, mindez nem okoz
nehézséget:
4 6 x 4 2 = 4 6 x (7 x 6 ) = ( 4 6 x 7) x 6
= 322 x 6 = 1932

Természetesen ezt a feladatot úgy is meg lehet oldani, hogy

felcseréljük a 42 szorzóit:
4 6 x 4 2 = 4 6 x ( 6 x 7) = ( 4 6 x 6 ) x 7

= 276 x 7 = 1932

Ebben az esetben a 322 a 6 könnyebb szorzás, mint a

276 x 7. Általában a nagyobb szorzóval szorzom meg az el­

90
ső kétjegyű számot, és a kisebb szorzót hagyom meg a fel­
adat második részére, a háromjegyű szám szorzására.
A tényezőkre bontás eredménye az, hogy két darab két­
jegyű szám szorzását leegyszerűsítettük egy háromjegyű x
egyjegyű (illetve néhány esetben egy kétjegyű x egyjegyű)
feladatra. A fejben számolásnál a szorzókra bontás előnye
az, hogy nem kell olyan sok mindent a fejedben tartanod.
Nézzünk egy másik példát: 75 x 63

7 5 x 6 3 = 7 5 x (9 x 7) = (75 x 9) x 7
= 675 x 7 = 4725

Ahogyan eddig, most is egyszerűsítjük a feladatot azzal,

hogy a 63-at szorzóira bontjuk (9 x 7), majd ezzel szoroz­
zuk meg a 75-öt. (M ellesleg a szorzások asszociatív tulaj­
donságának köszönhetően kedvünk szerint változtathatjuk a
zárójel helyét a második lépésben.)

6 3 x 7 5 = 6 3 x (5 x 5 x 3) = (6 3 x 5) x 5 x 3
= 315 x 5 x 3 = 1575 x 3 = 4725

Gyakorlásképpen próbáld meg a következő feladatot:

57 x 2 4 = 57 x 8 x 3 = 4 5 6 x 3 = 1368

A 24-et felbonthatod 6 x 4-re is, a számolás igy is egyszerű

lesz:

57 x 2 4 = 57 x 6 x 4 = 342 x 4 = 1368

Hasonlítsd össze az összeadásos és a szorzókra bontás mód­

szerét: 57 x 24

91
 57 vagy 57 ( 5 0 + 7)
X ____ 2 4 ( 2 0 + 4) x____ 2 4
20 x 57 = 1140 50 x 24 = 12 0 0
4 x 57 = + 228 7 x 24 = + 168
1368 1368

Az összeadásos módszerrel 2 db szorzást és 1 db összeadást

kell elvégezni. A (szorzó)tényezökre bontással csupán 2 db
szorzási feladatunk van: kétjegyű x egyjegyű és háromjegyű
x egyjegyű, aztán kész is vagyunk. Ez utóbbi általában ke­
vésbé terheli meg a memóriádat, mivel kevesebb műveletet
kell megjegyezned.
Nézzük megint azt a bizonyos nehéz szorzást, ami már
többször előkerült: 89 x 72. Aránylag egyszerűen megoldot­
tuk a kivonásos módszerrel, de a tényezőre bontással még
gyorsabban megy majd:

8 9 x 7 2 = 8 9 x 9 x 8 = 801 x 8 = 6 4 0 8

A feladat m ár csak azért is könnyű, mert a 801 közepén van

egy 0. A következő feladat mutatja, hogy néha célszerű
azért alkalmazni a tényezőre bontást, hogy kihasználjuk ezt
a lehetőséget. Nézzünk két megoldás arra. hogy kiszá­
moljuk a 67 x 42-t:

67 x 42 = 67 x 7 x 6 = 469 x 6 = 2814

67 x 42 = 67 x 6 x 7 = 402 x 7 = 2814

Általában 7 x 6-ra bontjuk a 42-t - mint az első feladatnál

és a szabálynak megfelelően a nagyobb számmal szorzunk
először. De a feladatot könnyebb megoldani akkor, ha a 42-t
inkább 6 x 7-re választjuk szét (vagyis felcseréljük a két szá-

92
mot), mivel igy az eredmény közepén egy 0 lesz. és a szorzási
feladat igy könnyebb. Ezt barátságos eredménynek nevezem.
Keress barátságos eredményt a következő feladatban, ame­
lyet kétféleképpen oldottunk meg:

43 x 56 = 43 x 8 x 7 = 344 x 7 = 2408

43 x 5 6 = 4 3 x 7 x 8 = 30 1 x 8 = 2 4 0 8

A második megoldási könnyebbnek találtad?

A következő lista segit abban, hogy bármikor könnye­
dén megtaláld a barátságos eredményeket. Nem várom el,
hogy az egészet bemagold, először csak ismerkedj meg ve­
le. Egy kis gyakorlat után úgyis könnyedén ráérzel majd
ezekre a szorzásokra, és akkor a listának is nagyobb jelentő­
sége lesz:

Barátságos eredm ényű szo rzások

12: 1 2 x 9 = 108
00
co

13:
o
ív
II
X

15: 1 5 x 7 = 105
17: 1 7 x ó = 102
co
00

18:
O

o
II
X

21: 21 x 5 = 105
23: 23 x 9 = 207
00

CN
8

25: 25 x 4 = 100, 25 x
II

26: 26 x 4 = 104, 26 x 8 = 208

27: 2 7 x 4 = 108
29: 29 x 7 = 203
34: 34 x 3 = 102, 34 x 6 = 2 0 4 , 34 x 9 = 306
35: 3 5 x 3 = 105
36: 3 6 x 3 = 108

93
38 38 x 8 = 304
41 41 x 5 = 205
43 43 x 7 = 301
44 44 x 7 = 308
45 45 x 9 = 40 5
51 51 x 2 = 102,
52 52 x 2 = 104,
53 53 x 2 = 106
54 54 x 2 = 108
56 56 x 9 = 504
61 61 x 5 — 305
63 63 x 8 = 504
67 67 x 3 - 20 1 ,
68 68 x 3 = 20 4 ,
72 72 x 7 - 50 4
76 76 x 4 = 304,
77 77 x 4 - 308
78 78 x 9 = 702
81 81 x 5 = 40 5
84 84 x 6 = 50 4
co
co

88 8 = 704
X

89 89 X 9 — 801

Korábban megtanultad, milyen könnyű tizeneggyel szoroz­

ni. Ha valamelyik szám 11 vagy annak többszöröse, érde­
mes a szorzótcnyezökre bontás módszerét használni, mint
ahogy az alábbi feladat is mutatja:
5 2 x 3 3 = 5 2 x 11 x 3 = 5 7 2 x 3 = 1 7 1 6
8 3 x 6 6 = 8 3 x 11 x 6 = 9 1 3 x 6 = 5 4 7 8

94
 FELADATOK: SZORZÁSI FELADATOK
A TÉNYEZŐKRE BONTÁS MÓDSZERÉHEZ

1. 2. 3.
27 86 57 81
X 14 x 28 x J _4 x 48

5. 6. 7. 8.
56 83 72 85

x _29 x 18 x 17 x 42

9. 10. 11. 12.

33 62 45 48
x 16 x 77 x 36 x 37

SZO R O ZZU N K KREATÍVAN

A fejezet elején em lítést tettem arról, hogy azért olyan
nagyszerűek a szorzásos feladatok, mert többféleképpen is
meg lehet oldani őket. Most, hogy már tudod, mire gondol­
tam, használjuk fel a fejezetben tanult mindhárom módszert
egyetlen feladat, a 73 x 49 megoldásához. Az összeadásos
módszerrel fogjuk kezdeni:
7 3 ( 7 0 +3)
x____ 4 9
70 x 49 = 3430
3 x 49 = + 147
3577

95
Most próbáld meg a kivonásos módszert:
73

x_____ 4 9 ( 5 0 - 1)

50 x 73 = 3650

- 1 x 7 3 = - _____ 7 3

3577

Figyeld meg, hogy a kivonásos módszernél a két utolsó

számjegyet megkaphatjuk úgy is, hogy összeadjuk az 50-et
és a 73 komplementerét: 50 + 27 = 77. vagy azzal, hogy
kivonjuk a 73 - 50, tehát a 23 komplementerét, a 77-et.
S végül próbáljuk meg a szorzótényezőkre bontás mód­
szerét:
7 3 x 4 9 = 7 3 x 7 x 7 = 511 x 7 = 3 5 7 7

Gratulálok! Most m ár elsajátítottad a kétjegyű számok két­

jegyű számokkal való szorzását, és megvan az alaptudásod
ahhoz, hogy gyors fejszámoló legyél. A villámgyors fejszá­
moló titulus megszerzéséhez csupán rengeteg gyakorlásra
van szükséged!

FELADATOK: KÉTJEGYŰ SZÁM OK ÖSSZESZO RZÁSA

- MINDEN MEGENGEDETT!

Az itt következő feladatok közül sokat többféleképpen is

meg lehet oldani. Próbáld meg mindegyiket annyifélekép­
pen kiszám olni, ahány m ódszer eszedbe ju t. majd
ellenőrizd le a megoldásokat és a számolást a könyv végén.
(Többféle matekvarázslatot is figyelmedbe ajánlok, és
mindig azzal kezdem, am it a legegyszerűbbnek tartok.)

96
 1. 2. 3. 4. 5.
53 81 73 89 77
x 39 x 57 x 18 x 55 x 36

7. 8. 9. 10 .

92 87 67 56 59

x 53 x 87 x 58 x 37 x 21

A következő kétjegyű x kétjegyű feladatok a későbbiekben

a háromjegyű x kétjegyű, háromjegyű x háromjegyű és öt­
jegyű x ötjegyű számok részfeladataiként fognak megjelen­
ni. Ezeket most gyakorlásképp megcsinálhatod, és később
fellapozhatod őket. am ikor a nehezebb példáknál megjelen­
nek.

11. 12. 13. 14. 15.

37 57 38 43 43
x 72 x 73 x 63 x 76 x 75

16. 17. 18. 19. 20 .

74 61 36 54 53
x 62 x 37 X 41 X 53 x 53

21. 22. 23. 24. 25.

83 91 52 29 41
x 58 X 46 X 47 x 26 X 15

26. 27. 28. 29. 30.

65 34 69 95 65
x 19 x 27 x 78 x 81 x 47

97
 31. 32. 33.
65 95 41
x 69 x 26 x 93

HÁROM JEGYŰ SZÁM O K NÉGYZETRE EMELÉSE

A háromjegyű számok négyzetre emelése az elme leg­
lenyűgözőbb bűvészmutatványa. A kétjegyű számokat úgy
emeltünk négyzetre, hogy a számot a 10 legközelebb eső
szorzatáig kerekítettük fel vagy le. A háromjegyű szám ok­
nál a 100 legközelebb eső szorzatáig kell kerekíteni. Ve­
gyük például a 193-at:
200

186

A 193-at felkerekítettük 200-ra és 186-ra, és ezzel a három­

jegyű x háromjegyű szorzást átalakítottuk egy sokkal egy­
szerűbb háromjegyű x egyjegyű szorzásra. Elvégre a 200 x
186 igazából 2 x 186 = 372, am elyhez hozzá kell csapnunk
két nullát. Már majdnem készen vagyunk! Csak annyit kell
tenni, hogy hozzáadjuk még a l 2 = 49-et, hogy megkapjuk
a végeredményt, a 37 249-et.
Akkor most em eljük négyzetre a 706-ot:
712

98
A 6-ot kivonva lefelé kerekitettünk 700-ra, tehát felfelé is
ugyanennyit kell hozzáadnunk a számhoz (712). Mivel a
712 x 7 = 4984, ezért a 712 x 700 = 498 400. Ha hozzáad­
juk még a 6 - = 36-ot. megkapjuk a végeredményt: 498 436.
Az utóbbi feladatok nem túl nehezek, mivel az összeadási
részfeladat szinte egyáltalán nincs jelen, ráadásul a 6 és a 7
négyzetét fejből tudod. A száztól távolabb eső számok
négyzetre emelése azonban egy kicsit keményebb dió.
Próbáld meg a 3142:
328

10
Ennél a négyzetre emelésnél egyszer kivonunk és egyszer
hozzáadunk 14-et a 314-hez, igy 300-at és 328-at kapunk.
Ezt a két számot összeszorozzuk: 328 x 300 = 98 400 (tu­
dod: 328 x 3 és két nulla). Aztán hozzáadjuk a 14 négyzetét.
Ha ez hirtelen beugrik (az emlékeidből vagy mert gyorsan
kiszámoltad) akkor jó formában vagy. Most add össze a 98
400 + 196-at és megkapod az eredményt: 98 596. Ha időre
van szükséged ahhoz, hogy kiszámold a I42, akkor néhány­
szor ismételd el magadban a 98 400-at még mielőtt tovább­
mész. (M ásképp lehet, hogy ugyan kiszámolod a 14 négy­
zetét, de elfelejted, hogy milyen számhoz kellene hozzá­
adnod.)

99
Minél inkább eltávolodsz a 100 valamelyik szorzatától,
annál nehezebbé válik egy háromjegyű szám négyzetre
emelése. Nézzük a 529-:
558

+29/ \
5292 2 7 9 0 0 0 + 2 9 2 = 2 7 9 841
-2 9
\ /
500

28

Ha közönség előtt számolsz, és le akarod nyűgözni őket.

akkor hangosan kimondhatod a 279 000-t még mielőtt ki­
számolod a 29 négyzetét. De ez néhány feladatnál lehe­

+36/ \
tetlen. Próbáld meg négyzetre emelni a 636-ot:
672

6362 403 200 + 362 = 404 496

-3 6
\ /
600

36 1280 + 4 2 = 1296

A
32

100
Most m ár tényleg meg kell dolgoztatni az agyad, ugye? Itt
az a legfontosabb, hogy többször ismételd el magadban a
403 200-at. Ezután emeld négyzetre a 36-ot a már meg­
szokott módon, igy megkapod az 1296-ot. A nehézség ott
kezdődik, hogy össze kell adni a 403 200-at és az 1296-ot.
Haladj lassan, balról jobbra, s így megkapod a megoldást, a
404 496-ot. Hidd el nekem, ahogy egyre jobban megy majd
a kétjegyű számok négyzetre emelése, úgy a háromjegyű
feladatok is egyre könnyebbé válnak.
Itt van egy még nehezebb feladat, a 8632:
900

Az első feladatod az. hogy eldöntsd, mely számokat kell

összeszoroznod. Egyértelmű, hogy az egyik szám a 900
lesz, a másik pedig nyolcszáz-valamennyi. De melyik szám
lesz az? Kétféleképpen is kiszámolhatod:
1. A nehezebb módszer: a 863 és a 900 különbsége 37 (ami
a 63 komplementere). Vonj ki 37-et a 863-ból, és igy
megkapod a 826-ot.
2. Az egyszerűbb módszer: duplázd meg a 63-at. így
126-ot kapsz, aztán ennek a számnak fogd a két utolsó
számjegyét, ezzel az eredmény: 826.
Az egyszerűbb módszer azért működik, mert mindkét
szám ugyanolyan távol van a 863-tól, tehát a két szám
összegének meg kell egyeznie a 863 kétszeresével,
vagyis az 1726-tal. Az egyik szám 900, úgyhogy a másik
szám csakis a 826 lehet.

A feladatot ezután igy számolod ki:

101
 900

+37/ \
8632' 743 400 + 372 = 744 769
-37\ /
826

1360 + 3 2 = 1369

34

Ha lehetetlennek találod, hogy em lékezz a 743 400-ra mi­

után négyzetre emelted a 37-et, akkor ne aggódj. Egy ké­
sőbbi fejezetben megtanulhatsz majd egy remek emlékezést
segitő rendszert arra, hogy könnyebb legyen az ilyen nagy
számok megjegyzése.
Akkor most próbáld meg az eddigi legnehezebb felada­
tot, a 359 négyzetre emelését:
400
+4 l / \
3592 1 2 7 2 0 0 + 4 1 2 = 1 2 8 881

-A /
318
42

2
/ \ 1 6 8 0 + l 2 = 1681

/
40
Hogy eljuss a 308-hoz, vagy kivonod a 41-et (az 59 komp­
lementerét) a 359-ből, vagy elvégzed a 2 x 59 = 118 at, és

102
az utolsó két számjegyet használod. Ezután számold ki
a 400 x 318 = 127 200-at. majd add hozzá a 412-t, vagyis a
1681 -et, amivel megkapod a végeredményt: 128 881. Ez az!
Ennél nehezebb feladatot nem is kaphatsz. Ha már elsőre ki
tudtad számolni, akkor meg is hajolhatsz!
Akkor most fejezzük be ezt a részt egy nagy feladattal,
amelyet könnyű megoldani, 9872:
1000
♦ 13 / \
987* 9 7 4 0 0 0 + 132 = 9 7 4 169

-,3\ /
974
16

'■ + * / ' \
13* 160 + 3 2 = 169

A /
10

Mi van a z 1-es szám ú ajtó mögött?

1991-ben felbukkant egy matematikai rejtély, ami miatt min­

denki megbolondult. A kiváltó ok egy cikk volt, amit Marilyn
vos Savant írt, az a hölgy, akinek a Guinness rekordok könyve
szerint a legmagasabb az intelligenciahányadosa a világon.
Ez a paradoxon a Monty Hali-problémaként vált híressé, és a
következőképpen hangzik:
Játékos vagy a Lets Make a Deal* nevű televíziós műsorban.
Monty Hall arra kér, hogy válassz egyet a három ajtó közül,
amelyek valamelyike mögött a főnyeremény, a másik két ajtó
mögött pedig eyy-eyy kecske lapul. Te a 2 es számú ajtót vá­
lasztod. Monty, mielőtt még megmutatná, hogy mit nyertél,

103
 megmutatja, mi van a 3-as számú ajtó mögött: egy kecske.
Ezután Monty kínzó ajánlatot tesz. Kitartasz a 2-es számú ajtó
mellett vagy kockáztatni akarsz, és megnézed, hogy mi van az
1-es mögött? Mit tegyél? Feltételezve, hogy Monty csak azt az
ajtót fogja felfedni, ahol nem a főnyeremény van, vélhetően az
egyik vigaszdíjat rejtő ajtót fogja kinyitni. Ennek köszönhetően
két ajtó marad, az egyik mögött a főnyeremény, a másik
mögött még egy vigaszdíj. Akkor most annak az esélye, hogy
az általad választott ajtó mögött van a főnyeremény 50-50%,
ugye?
Nem! Annak az esélye, hogy az első választásodkor döntöttél
jól 1:3. Annak az esélye viszont, hogy a nagy nyeremény a
másik ajtó mögött van 2 :3 , mert a valószínűség összegének
egynek kell lennie. így, ha a másik ajtó mellett döntesz, akkor
megduplázod annak esélyét, hogy nyersz! (A probléma fel­
tételezi, hogy Monty mindig megadja az esélyt a játékosnak,
hogy a másik ajtó mellett döntsön; hogy mindig a „nem nyer­
tes" ajtót nyitja ki; és ha az első választásod a megfelelő, a
fennmaradt két ajtó közül véletlenszerűen fog választani.) Gon­
dold végig úgy, hogy 10 ajtóval játszol, s miután elkötelezted
magad az egyik ajtó mellett, kinyitsz 8 „nem nyertes" ajtót. Itt
az ösztöneid valószínűleg azt fogják mondani, hogy változtasd
meg eredeti döntésedet, és válaszd mégis a megmaradt két
ajtóból a másikat. Az emberek összetévesztik ezt a feladatot
egy változóval: ha Monty nem tudja, hogy hol van a főnye­
remény, és kinyitja a hármas ajtót, amely mögött egy kecske
lapul (bár megvolt az esélye annak, hogy itt a főnyeremény
lesz), akkor 50 % esélye van annak, hogy az 1-es ajtó mögött
van a nagy ajándék. Ez a megoldás annyira ellentmond az
ösztönnek, hogy Marilyn Savant rengeteg levelet kapott, többek
között tudósoktól és matematikusoktól, akik azt javasolták neki,
ne írjon többet a matekról. Mindannyian tévedtek.
(* A Let's Make a Deal (vagyis Kössünk Üzletet) egy hires te­
levíziós játék volt, amelyet egy Monty Hall nevű férfi vezetett.

104
 A z adás végén az a játékos, aki aznap legyőzte játékostár­
sait, lehetőséget kapott arra, hogy a színpadon levő három
hatalmas ajtó közül kiválasszon egyet, annak reményében,
hogy e mögött az ajtó mögött lesz az aznapi főnyeremény
- a ford.)

FELADATOK: HÁROM JEGYŰ SZAM OK

NÉGYZETRE EMELÉSE

1. 2. 3. 4.
4092 8052 2172 8962

5. 6. 7. 8.
3452 3462 2762 6822

9. 10. 11.
4312 7812 9752

A KÖBRE EMELÉS
Ezt a fejezetet azzal zárjuk, hogy bemutatunk egy új mód­
szert arra. hogyan emelj köbre kétjegyű számokat. (Em­
lékeztetőül: egy szám köbe az, mikor a számot önmagával
kétszer megszorozzuk. Például 5 3 = 5 x 5 x 5 = 125.) Látni
fogod, ez majdnem olyan egyszerű, mint a kétjegyű számok
összeszorzása. Ez a módszer a következő algebrai megfi­
gyelésen alapszik (ahol d bármilyen szám lehet):
A3 = (A - d) A (A + d) + d2A

Ugyanúgy, mint a számok négyzetre emelésénél, én a d-\

úgy határozom meg. hogy kiszámolom a kübie emelendő
szám és a tiz legközelebb eső szorzatának a különbségét.

105
Például, ha a 13-at kell köbre emelni, akkor a d = 3 (mivel
a 13 és a 10 különbsége 3).
1 3 3 = ( 1 0 x 1 3 x 16) + (3 2 x 13)

Mivel 13 x 1 6 = 1 3 x 4 x 4 = 52 x 4 = 208, és 9 x 1 3 = 117,

ezért:
13 3 = 2 0 8 0 + 11 7 = 2 1 9 7

Mennyi lehet a 35*^7 Itt a d = 5.

3 5 3 = ( 3 0 x 3 5 x 4 0 ) + ( 5 2 x 35 )

Mivel 30 x 35 x 40 = 30 x 1400 = 42 000, és 35 x 5 x 5 =

175 x 5 = 875, ezért
3 5 3 = 4 2 ,0 0 0 + 8 7 5 = 4 2 ,8 7 5

M ikor a 49-et em eljük köbre, akkor a d = 1, annak érde­

kében, hogy 50-re kerekítsünk. Itt:
4 9 3= (48 x 4 9 x 50) + ( l 2 x 49)

A 48 x 49 megoldhatjuk tényezőkre bontással is, de az ef­

fajta feladatoknál sokkal jobban kedvelem a közel egy­
máshoz módszert, amelyet a 9. fejezetben fogok leimi (ha
érdekel, akkor nyugodtan lapozz oda, és nézd meg!). így a
48 x 49 = (50 x 47) + (1 x 2) = 2352. Ezt megszorozzuk 50-
nel, az eredmény pedig 117 600, ezért:
4 9 3 = 117 6 0 0 + 49 = 117 649

Itt van egy nagy falat. Próbáljuk meg a 92 köbét kiszámolni:

9 2 3 = (90 x 9 2 x 94) + 2 2 x 9 2

Ha gyorsan négyzetre tudod emelni a számokat, akkor ki

tudod számolni, hogy a 92 x 94 = 932 - 1 = 8648. Vagy al­
kalmazhatod a k ö z ti egymáshoz módszert is: 92 x 94 = (90
x 96) + (2 x 4) = 8648. Ezt megszorozzuk 9-ceI (hogy miért.

106
azt lásd a 9. fejezet elején), így 9 x (8600 + 48) = 77 400 +
432 = 77 832-t kapunk, és ennek értelmében 90 x 92 x 94 =
778 320. Mivel 4 x 92 = 368, ezért:

9 2 3 = 778 320 + 368 = 778 6 8 8

Megjegyzem, hogy amikor a közel egymáshoz módszert

alkalmazzuk a kétjegyű számok köbre emelésének szorzási
feladatainál, akkor a kis hozzáadandó összeg (attól füg­
gően, hogy d - 1, 2, 3, 4 vagy 5) az 1 x 2 = 2, 2 x 4 = 8, 3
x 6 = 18, 4 x 8 = 32 vagy 5 x 10 = 50 lesz. Fejezzük be ezt
a részt a 96 köbre emelésével.

9 6 3 = (9 2 x 9 6 x. 1 0 0 ) + (4 2 x 9 6 )

A 92 x 96 = 8832-t többféleképpen is megkaphatjuk. Ünne­

peljük meg ennek a fejezetnek a végét azzal, hogy néhányat
elvégzünk. Azzal kezdem, amelyet a legnehezebbnek tar­
tok, s azzal fogom befejezni, ami szerintem a legkönnyebb.
Az összeadásos módszerrel: (90 + 2) x 96 = 8640 + 192 =
8832; a kivonásos módszerrel: 92 x (100 - 4) = 9200 - 368
= 8832; a tényezőkre bontásának módszerével: 92 x 6 x 4 x
4 = 552 x 4 x 4 = 2208 x 4 = 8832; négyzetre emeléssel: 942
- 22 = 8836 - 4 = 8832; és a közel egym áshoz módszerrel:
ha az alapja 90: (90 x 98) + (2 x 6) = 8820 + 1 2 = 8832; és,
ha az alapja 100: (100 x 88) + ( - 8 x - 4) = 8800 + 32 =
8832.
A 4 2 x 96 végeredményét (1536) is több módon meg­
kaphatjuk, például 96 x 4 x 4 = 384 x 4 = 1536. vagy 16 x
(100 - 4 ) = 1600 - 6 4 = 1536. S végül, mivel 8832 x 100 =
883 200, ezért a végeredmény:

107
 96 3 = 883 200 + 1536 = 884 736

FELADATOK: KETJEGYU SZAM OK

KÖBRE EMELÉSE

1. 2. 3. 4. 5.
12 3 17 3 213 283 333

6. 7. 8. 9. 10.
393 403 443 523 563

11. 12. 13. 14. 15.

653 713 783 853 873

16.
993

108
5 .
Oszd meg és uralkodj:
O sztás fejben

Mind az üzleti életben, mind a mindennapokban kifejezet­

ten praktikus, ha tudsz fejben osztani. Vajon hetente hány­
szor kerülsz olyan helyzetbe, amikor valamit egyenlő ré­
szekre kell osztanod? Például a számlát egy étteremben,
vagy amikor egy kiárusítás során szeretnéd megtudni, meny­
nyibe kerül egyetlen kutyakonzerv, ha csak kartononként
lehet megvenni. Ha osztozkodni kell a pókemyereményen,
vagy egyszerűen csak szeretnéd kiszámolni, 3000 forintból
hány liter benzint tudsz tankolni - s mindezt anélkül, hogy
minden egyes alkalommal elővennéd a számológépet.
Amikor fejben osztasz, teljesen egyértelmű a balról job­
bra számolás. így tanultuk az iskolában, úgyhogy azt kell
tenned, ami már eleve természetes. Emlékszem, gyermek­
koromban arra gondoltam, balról jobbra kellene az összes
számtanfeladatot megoldani, ugyanakkor azon is eltűnőd­
tem, ha a tanárok megtalálták volna annak módját, hogyan
erőltessék rá az oszlásra is a jobbról balra módszert, akkor
biztosan osztani is igy tanulunk meg.

OSZTÁS EGYJEGYŰ SZÁMMAL

Első lépésként rá kell jönnünk, hány jegyű szám lesz a vég­
eredmény. Hogy értsd, mire gondolok, lássuk a következő
feladatot:

179 / 7

109
Megoldásként azt a Q számot keressük, amit ha m egszor­
zunk 7-tel, eredményül a 179-et kapjuk. A 179-es szám a 70
(10 x 7) és a 700 (100 x 7) közé esik. ezért a Q biztosan a
10 és a 100 között van valahol, ami azt jelenti, hogy a meg­
oldásunk egy kétjegyű szám lesz. Ezután - a kört tovább
szűkítendő - megkeressük a tíznek azt a legnagyobb több­
szörösét. ami osztható 7-tel. és nem több. mint 179. Tudjuk,
hogy 20 x 7 = 140 (ez kevesebb, mint 179) és azt is, hogy
30 x 7 = 210 (ami viszont m ár jóval több), vagyis a meg­
oldásunk biztosan huszon-valamennyi lesz. Következő lé­
pésként a 179-ből kivonunk 140-et (a 20 x 7-et, hiszen már
megállapítottuk, hogy a végeredmény huszon-valamennyi),
ez 39. A feladatunk most már a 39 / 7 műveletre redukáló­
dott. Mivel az 5 x 7 = 35, ami 4-gyel kevesebb, mint a 39.
megvan az újabb részmegoldásunk: 5 és maradt 4 (vagy 5
és 4/7). A végeredmény pedig 25, a maradék 4, vagy ha igy
szimpatikusabb: 25 4/7. A folyamat igy néz ki (a végered­
mény különböző helyértékein megjelenő számokat dőlt be­
tűvel kiemeltük):
179
- 140 (20 x 7)
39
- 35 (5 x 7)
4 maradék

A megoldás: 25 és maradt a 4, vagy 25 y

Lássunk egy hasonló osztási feladatot, és használjuk ugyan­

ezt a módszert:
675 / 8

110
A 675-ös szám 80 (8 x 10) és 800 (8 x 100) közé esik, így
a végeredmény biztos, hogy 100 alatt lesz, vagyis kétjegyű.
Ezután megkeressük a tíznek azt a legnagyobb többszörö­
sét, ami osztható 8-cal, és nem több 675-nél. Mivel 8 x 80
= 640 és 8 x 90 = 720, ezért a 675 / 8 megoldása nyolcvan­
valamennyi lesz. De mennyi az a „valamennyi”? Hogy
kiderítsük, vonjuk ki a 675-böl a 640-et (a 8 x 80-at), az
eredmény: 35. A feladat ezzel a 35 / 8-ra egyszerűsödött.
Mivel 8 x 4 = 32, ezért a példa megoldása 84 és maradt a 3,
vagy 84 és 3/8. A feladatot a következőképpen illusztrál­
hatjuk:

675
- 6 4 0 (80 x 8)
35
32 (4 x 8)
3 maradék

A megoldás: 84 és maradt a 3, vagy 84 jj

A fejben elvégzett többi matematikai művelethez hasonlóan

- összeadás, kivonás és szorzás - az osztásra is úgy kell te­
kintenünk, mint egyszerűsítések folyamatára. Minél töb­
bet számolsz, annál könnyebb lesz a dolgod. Ami először
675 / 8-ként indult, egy kisebb feladattá egyszerűsödött.
35 / 8 lett belőle.
Most próbáljunk meg egy olyan példát, amelynek vég­
eredménye háromjegyű szám lesz:

947 / 4

111
Ez alkalommal a megoldás azért háromjegyű, mert a 947
több. mint 400 (100 x 4), de kevesebb, mint 4000 (1000 x
4). Meg kell tehát találnunk a száznak azt a legnagyobb
többszörösét, ami osztható 4-gyel. és nem több 947-nél.
A 200 x 4 = 800. vagyis a megoldásunk mindenképp két­
száz-valamennyi. Ezután kivonjuk a 947-ből a 800-at, és
megkapjuk az új osztást: a 1 4 7 /4 . Mivel 30 x 4 = 120, ezért
a végeredményről még több információt tudunk: azt, hogy
kétszázharminc-valamennyi. Miután kivontuk a 147-böl a
120-at. kiszám oljuk a 27 / 4-et, így megkapjuk a megoldás
utolsó számjegyét, a 6-ot, a maradék pedig 3. A végered­
mény: 236 és maradt a 3, vagy 236 3/4.
947
- 800 (200 x 4)
147
- 120 (30 x 4)
27
- 24 (6 x 4)
3 maradék

A megoldás: 236 ^

A folyamat akkor is ilyen egyszerű, ha egy négyjegyű szá­

mot osztunk egy egyjegyű számmal, mint ahogy azt a kö­
vetkező feladatnál is láthatod:

2196 / 5

A megoldás itt is háromjegyű, mert a 2196 több, mint 500

(100 x 5) és kevesebb, mint 5000 (1000 x 5). Miután kivon­
tuk a 2196-ból a 2000-t (vagyis a 4UU x 5-öt), egyrészt tud­
juk, hogy a megoldás négyszáz-valamennyi lesz, másrészt a

112
feladat leegyszerűsödik 196 / 5-re. amelyet ugyanúgy meg
lehet oldani, mint az előző feladatokat.
2196
- 2000 (400 x 5)
196
- 150 (30 x 5)
46
- 4 5 (9 x 5)
1 maradék

A megoldás: 439 ^

Az igazság azonban az, hogy van egy sokkal könnyebb

megoldási módja ennek a feladatnak: egyszerűen csak dup­
lázzuk meg mindkét számot, és úgy végezzük el az osztást.
Mivel 2196 x 2 = 4392. és 2196 / 5 = 4392 / 10. ezért a
megoldás 439.2 vagyis 439 2/10. A következő részben még
több ilyen trükköt mutatok majd.

FELADATOK: OSZTÁS EGYJEGYŰ SZÁMMAL

1. 2. 3.
318 / 9 726 / 5 428 / 7

4. 5. 6.
289 / 8 1328 / 3 2782 / 4

AZ UJJSZABÁLY
Mikor nem papiron, hanem fejben számolsz, nehézséget
okozhat, hogy megjegyezd a részei ed menyeket miközben
haladsz előre a feladat megoldásában. Ahogy azt m ár láttad.

113
az egyik lehetőség, ha mindig kimondod hangosan azt. ahol
éppen tartasz. A nagyobb drámai hatás érdekében azonban
lehet, hogy te is inkább azt a variációt választod, amelyet én
használok: a számokat az ujjaimon tartom, és a végered­
ményt egyben mondom ki. Ebben az esetben gondjaid m e­
rülhetnek fel az olyan számoknál, amelyek ötnél nagyobbak.
Megoldásként használd azt a jelbeszéden alapuló, speciális
technikát, amelyet én ujjszabálynak hivok. Rendkívül hatá­
sos, mikor háromjegyű vagy annál nagyobb számokat kell
észben tartanod, és nem csupán ebben a fejezetben lesz
hasznodra, jól fog jönni az „ujj" fejezeteknél is (bocs a szó­
viccért!), ahol még nagyobb feladatokkal és még hosszabb
számokkal kell majd megküzdened.
Te is tudod, a számokat 1-től 5-ig hogyan kell a kezünk­
kel jelezni: egyszerűen annyi ujjunkat emeljük fel, ameny-
nyit mutatni akarunk. Ha azonban a hüvelykujjadat m ás­
képp is bevonod a játékba, tehát nem csak az 1-et mutatod
vele, akkor 6-tól 9-ig is ugyanolyan egyszerű lesz kifejezni
a számokat. Itt vannak az ujjszabályok:

• Hogy észben tartsd a 6-ot: helyezd a hüvelykujjadat a kis-

ujjadra.
• Hogy észben tartsd a 7-et: helyezd a hüvelykujjadat a gyű­
rűsujjadra.
• Hogy észben tartsd a 8-at: helyezd a hüvelykujjadat a kö­
zépső ujjadra.
• Hogy észben tartsd a 9-et: helyezd a hüvelykujjadat a mu­
tatóujjadra.

A háromjegyű számok esetében a százas helyértéken szerep­

lő számot tartsd a bal kezeden, a tizes helyértéken szereplőt
pedig a jobb kezeden. Mikor elérsz az egyes helyértékhez,
akkor már a feladat végén vagy (kivéve persze, ha van mara­
dék). Tehát, először mondd ki a bal kezeden található számot,

114
majd a jobb kezeden levőt, ezután azt. amit éppen most szá­
moltál ki az egyes helyértéken, és végül a maradékot (amit a
fejedben tartasz). Tessék - már meg is van a válaszod!
Gyakorlásképpen próbáld meg kiszámolni a következő
osztási feladatot: 4579 / 6

4579
- 4 2 0 0 (700 x 6 )
379
- 3 6 0 (6 0 x 6 )
19
- 18 (3 x 6 )
1 maradék

A m e g o ld á s: 7 6 3 g

Az „ujjszabályt” használva úgy fogod ujjban tartani a meg­

oldást, hogy a bal kezeden a 7-et (a hüvelykujjadat a gyű­
rűsujjadra helyezve), és a jobb kezeden a 6-ot (a hüvelyk-
ujjadat a kisujjadra rakva) mutatod. Amint kiszám oltad az
utolsó számot (ami ebben az esetben a 3) és a maradékot
(1), rögtön „leolvashatod" a megoldást az ujjaidról, balról
jobbra: 7 ... 6 ... 3, és a maradék l.
Előfordul, hogy négyjegyű számok osztásakor a megol­
dás is négyjegyű lesz. Ebben az esetben, mivel csupán két
kezed van, az ezres helyértéken szereplő számot ki kell
mondanod hangosan, és az ujjszabályt csak a megoldás
többi részének kézbentartására használhatod.
Például: 8 3 5 2 /3

115
 8352
- 6 0 0 0 ( 2 0 0 0 x 3)
2352
- 2 1 0 0 ( 7 0 0 x 3)
252
- 2 4 0 ( 8 0 x 3)
12
- 1 2 (4 x 3)
0 maradék

A m e g o ld á s: 2 7 8 4

OSZTÁS KÉTJEGYŰ SZÁM O KKA L

Ebben a részben abból indulunk ki. hogy már tökéletesen
tudsz egyjegyű számmal osztani. Az osztási feladatok ter­
mészetesen annál nehezebbek, minél nagyobb az osztó.
Szerencsére azonban van néhány trükk az ingujjamban,
amelyek meg fogják könnyíteni az életedet.
Először próbálkozzunk egy aránylag egyszerű feladattal:

5 9 7 / 14

Az 597 a 10 x 14 (140) és a 100 x 14 (1400) között van. ezért

a megoldás (más néven hányados) 10 és 100 közé fog esni,
tehát kétjegyű lesz. Első lépésként meg kell határoznunk,
hogy a 14 körülbelül hányszor van meg az 597-ben. Ilyenkor
mindig könnyű számmal szorozz! Mivel 40 x 14 = 560, vi­
szont az 50 x 14 már 700, ezért tudjuk, hogy a végeredmény
negyven-valamennyi lesz, amit már ki is mondhatunk.
Ezután vonjuk ki az !>6ü-at az !>97-böl, ami 37. Az osz­
tási feladatot ezzel leegyszerüsitettük a következő kérdésre:

116
37-hen hányszor van meg a 14? Mivel 2 x 14 = 28, ezért a
megoldás 42. Azzal, hogy a 37-ből kivonjuk a 28-at, meg­
kapjuk a maradékot is. a 9-et. A folyamat, amellyel eljutot­
tunk a végeredményhez, a következőképpen ábrázolható:
597
- 560 (40 x 14)
37
r_28 (2 x 14)
9 maradék

A megoldás: 42

A következő feladat egy kicsit nehezebb, mert a kétjegyű

osztó itt valamivel nagyobb: 682 / 23
A megoldás most is kétjegyű szám lesz, mivel a 682 a
10 x 23 (230) és a lOOx 23 (2300) közé esik. Hogy megtudjuk
a tizes helyértéken szereplő számot, először fel kell tennünk
a kérdést: körülbelül hányszor van meg a 682-ben a 23? Ha
30-cal próbálkozol, tapasztalni fogod, hogy ez egy icipicit
sok. mert 30 x 23 = 690, igy most már tudod, hogy a megoldás
húszon-valamennyi lesz Ezután vonjuk ki a 20 x 23 = 460-at
a 682-böl, megkapjuk a 222-t. Mivel 9 x 23 = 207. ezért a
megoldás 29. a maradék pedig 222 - 207 = 15.
682
- 4 6 0 (20 x 23)
222
- 207 (9 x 23)
15 maradék

A megoldás: 29 ^

117
Most próbálkozzunk a következővel: 4 9 1 /6 2
A 491 kevesebb, mint a 10 x 62 = 620, ezért a megoldá­
sunk biztosan egyjegyű szám lesz, és lesz maradékunk. Ta­
lán a 8-ra fogsz tippelni, de az egy kicsit sok: 8 x 62 = 496.
Mivel 7 x 62 = 434, ezért a megoldás 7, a maradék pedig
4 9 1 - 434 = 57, vagyis 7 57/62.
491
- 4 3 4 (7 x 62)
57 íjiaradék

A megoldás: 7 ^

De van egy jó hírem: remek trükköm van arra, hogy az ilyen

típusú feladatokat könnyebbé tegyük. Emlékszel, hogy ami­
kor a 8 x 62-vel próbálkoztál, az eredmény (a 496) egy kicsit
több volt a kelleténél? Nos, az erőfeszítés nem volt hiábavaló.
Egyrészt megtudtuk, hogy a megoldás „eleje” csakis 7 lehet,
másrészt azonnal ki tudjuk számolni a maradékot is. Mivel
a 496 pontosan 5-tel több, mint a 491, a maradék ugyan­
ennyivel lesz kevesebb az osztónál, vagyis a 62-néI. Tehát:
62 - 5 = 57, vagyis a megoldás 7 57/62. Ez a trükk azért
működik, mert: 491 = (62 x 8 ) - 5 = 62 x ( 7 + l ) - 5 =
(62 x 7 + 62) - 5 = (62 x 7) + (62 - 5) = 62 x 7 + 57.
Most próbáld meg kiszámolni a 380 / 39-celt az imént
tanult trükkel. A 10 x 39 = 390, ami 10-zel több, mint ami
nekünk kell. A megoldás tehát 9, a maradék: 39 - 10 = 29.
Újabb kihívásként ossz el egy négyjegyű számot egy
kétjegyű számmal:

3657 / 54

Mivel 100 x 54 = 5400, és az osztandó számunk jóval

kisebb ennél, ezért tudjuk, hogy a megoldás csak kétjegyű

118
szám lehet. Ahhoz, hogy megkapjuk a végeredmény első
számjegyét, tudnunk kell, körülbelül hányszor van meg a
3657-ben az 54. Mivel 70 x 54 = 3780, és ez valamivel több,
ezért tudjuk, hogy a megoldás hatvan-valamennyi lesz.
Végezzük el a 60 x 54-ct, és vonjuk ki 3657-ből (3657 -
3240 = 417). Amint kimondtad a hatvanat, a feladatod le­
egyszerűsödött 417 / 54-re. Mivel 8 x 54 = 432, és ez egy
kicsit sok, ezért a második számjegy a 7, a maradék pedig:
5 4 - 15 = 39.
3657
- 3240 (60 x 54)
417
- 3 7 8 (7 x 54)
39 maradék

A megoldás: 67

Most próbálj meg egy olyan feladatot, amelynek a megol­

dása háromjegyű szám lesz: 9467 / 13

9467
- 9 1 0 0 (700 x 13)
367
- 2 6 0 (20 x 13)
107
- 104 (Ő x 13)
3 maradék

A megoldás: 728 ^

119
A z osztási feladatok egyszerűsítése
Ha mostanra felforrt az agyad, akkor nyugi! Ahogy Ígér­
tem, el akarok mondani néhány trükköt, ami bizonyos fej­
ben végzett osztásokat leegyszeríisit. A kiindulás mindig
az, hogy megkeressük az osztandó és az osztó szám közös
osztóját, vagyis azt a szám ot, amellyel mindkettő maradék
nélkül osztható. Ha a feladatban ráadásul mindkét szám
páros, akkor a számolást kétszer olyan egyszerűvé teheted
azzal, ha először mindkét számot kettővel osztod, és csak
utána látsz neki a folytatásnak. Például a 858 / 16 esetében
a felezés után egy sokkal egyszerűbb feladattal állunk
szemben: 429 / 8.

8 5 8 / 16 osztva 2-vel 429 / 8

858 429
- 8 0 0 ( 5 0 x 16) - 4 0 0 (50 x 8 )
58 29
^ 4 8 ( 3 x 16) - 2 4 (3 x 8 )
10 5

A megoldás: 53 A megoldás: 53 §
16 8

Mindkét számolási módszert elvégeztük, hogy lásd, igy

mennyivel egyszerűbb. Gondolom észrevetted, hogy a két
maradék - a 10 és az 5 - nem egyenlő; de ha a maradékot
tört formájában irjuk fel, akkor látni fogod, hogy a 10/16
ugyanannyi, mint az 5/8. Ezért amikor ezt a módszert alkal­
mazod, a megoldást mindig törtben kell kifejezni.

120
 Most próbálj meg te is egyet gyakorlásképpen: 3 6 1 8 /5 4

361 8 / 54 osztva 2-vel 1809 / 27

- 3240 (60 x 54) - 1620 (60 x 27)

378 189
- 3 7 8 (7 x 54) - 189 Í7 x 27)

A megoldás: 67

A jobb oldali feladatot sokkal könnyebb fejben kiszámolni,

mint a bal oldalit. Ha pedig igazán éber vagy, és/reveszed,
hogy az eredeti feladat mindkét számát 18-cal osztva még
egyszerűbb feladatot kapsz: 201 I 3 = 61.
Figyelj oda azokra a feladatokra, amelyeket kétszer is
lehet 2-vel osztani, mint például a 1652 / 36-t:

1652 / 36 = 826 / 16 = 413 / 9=

/2 n

413
- 360 (40 x 9)
53
- 4 5 (5 x 9)
8 maradék

Számomra egyszerűbb, ha mindkét számot kétszer osztom

2-vel, mintha egyszer osztanám 4-gyel. A következő pél­

121
dában, ahol mindkét szám 0-val végződik, mindkettőt oszt­
hatod 10-zel:

580 / 70 = 58 / 7
/io

58
- 56 (8 x 7)
2 maradék

A megoldás: 8 j

Ha pedig egy feladatban mindkét szám 5-re végződik, az

egyszerűsítéshez először duplázd meg őket, majd oszd el
mindkettőt 10-zel.
475 / 35 = 9 5 0 / 70 = 95 / 7
x 2 / 10

95
- 7 0 ( 7 0 x 7)
25
- 21 (3 x 7)
4 maradék

A megoldás: 13 ^

Végül, ha az osztó 5-re, és az osztandó szám 10-re vég­

ződik, akkor mindkettői szorozd meg 2-vel, majd oszd el
10-zel, ugyanúgy, ahogy azt fent is tetted:

122
 8 9 0 / 45 = 1780 / 9 0 = 178 / 9
x2 / 10

178
- 9 0 ( JO x 9)
88
- 81 ( 9 x 9 )
7 maradék

A megoldás: 19 ^

FELADATOK: OSZTÁS KETJEGYU SZAM OKKAL

Az alábbi osztások segítségével kipróbálhatod, vajon meny­

nyire sikerült elsajátítanod a fejezet korábbi szakaszaiban
leirt egyszerűsítési technikákat. A könyv végén található
megoldásokkal és magyarázatokkal ellenőrizheted magadat.
1. 2. 3.
7 3 8 / 17 59 1 / 2 4 321 / 79

4. 5. 6.
4268 / 28 7 2 1 4 / 11 3 0 7 4 / 18

ELME KONTRA SZÁM OLÓGÉP:

TANULJUNK MEG TIZEDES TÖRTRE VÁLTANI
Biztosan kitaláltad már, hogy szeretek varázsolni, amikor
közönséges törteket tizedes törtekké alakítok át. Az egyje­
gyű közönséges törtek esetében (a „keltedtől” egészen a

123
„tizenegyedig” ) az a legjobb megoldás, ha bemagolod a
velük egyenértékű tizedes törteket. Hz nem olyan nehéz,
mint amilyennek első hallásra tűnik. Lent látni fogod, hogy
a legtöbb közönséges törtnek egyedi jellem zői vannak,
amelynek hála. nehéz őket elfelejteni. Ha bármikor le tudsz
egyszerűsíteni egy közönséges törtet egy olyan számmá,
amelyet már ismersz, akkor felgyorsitod a számolást. (A vég­
telen, illetve a szakaszos végtelen tizedes törtek ismétlődő
számjegyeit vízszintes vonallal jelöltük.)
Nagy valószínűséggel a következő közönséges törtek
tizedes tört alakját már ismered:

I = 0 ,5 0 1 = 0 ,3 | = 0 ,6

és ezeket is:

I = 0 ,2 5 | = 1 = 0 ,5 0 3 = 0 ,7 5
4 4 2 4

Az ötödöket könnyű megjegyezni:

I = 0 ,2 0 | = 0 ,4 0 3 = 0 ,6 0 | = 0 ,8 0
5 5 5 5

A hatodokhoz csupán két új szám ot kell megtanulnod:

1 = 0 ,1 6 1 = 1 = 0 ,3 3 = 1 = 0 ,5 0
6 6 3 6 2

| = I o ,6 | = 0 ,8 3

M indjárt rátérek a hetedekre, de előbb lássuk a nyol-

cadokat, amik hihetetlenül egyszerűek:

1 = 0 ,1 2 5 | = 1 = 0 ,2 5

124
3 = 0 , 3 7 5 (3 x i = 3 x 0 ,1 2 5 = 0 ,3 7 5 )
8 8

4 . 1 = 0.50

| = 0 , 6 2 5 (5 x 1 = 5 x 0 , 1 2 5 = 0 , 6 2 5 )
8 8

| =| = 0 ,7 5

Z = 0 ,8 7 5 (7 x 1 = 7 x 0 ,1 2 5 = 0 ,8 7 5 )
8 8

A kilencedeknek megvan a saját varázslatuk:

1 = 0 ,1 | = 0 ,2 | = 0 ,3 | = 0 ,4

| = 0 ,5 | = 0 ,6 Z = 0 ,7 | = 0 ,8

A tizedeket m ár úgyis tudod:

,1 = 0,10
, í ■« • » i^ - 0 3 0

A = 0,40 J = 0.50
íé = 060
001 o

1-Z = 0,70
0
00%
o
II

i l = ° ' 90
r—

A ti zenegyedeknél, ha fejben tudod tartani, hogy i/n =

akkor a többi semmiség:
CH|—

12
CN

_ L = 0,09 0,0909)
o
II

11

^ = 0,27 (3 x 0,0909)
t1 - ° ' 5 5

125
^ = 0 ,4 5 J | = 0 ,5 4 J = 0 ,6 3

^ = 0 ,7 2 ^ = 0 ,8 1 = 0 ,9 0

A hetedek igazán egyediek. Ha megjegyzed, hogy 1/7 =

0,142857, akkor már tudod is az összes többit anélkül, hogy
ki kellene számolnod őket:

1 = 0 ,1 4 2 8 5 7 | = 0 ,2 8 5 7 1 4 3 = 0 ,4 2 8 5 7 1

| = 0 ,5 7 1 4 2 8 | = 0 ,7 1 4 2 8 5 | = 0 ,8 5 7 1 4 2

Figyeld meg, hogy mindegyik törtnél ugyanabban a sorrend­

ben követik egymást a számok, csupán a kiindulási pont
(szám) változik. A kiindulási pontot viszont egy szorzás se­
gítségével pillanatok alatt kiszámolhatjuk: számláló x 0,14.
A 2/7 esetében: 2 x 0,14 = 0,28. A számsor tehát 2-vel fog
kezdődni: 0,285714. Ugyanígy kell eljárni a 3/7-del is. Mivel
3 x 0,14 = 0,42, a számsornak a 4-gyel kell kezdődnie:
0,428571.
Amikor egy közönséges tört számlálójában és nevező­
jében 10-nél nagyobb szám szerepel, úgy kell tekintenünk
rá, mint bármilyen más osztásra. De mindig legyünk ébe­
rek, mert lehet, hogy egyszerűsíteni tudjuk a feladatot!
Például a 18/34-et úgy, hogy mind a számlálót, mind a ne­
vezőt osztjuk 2-vel, igy 9/17-re „csökkentettük”, amelyet
könnyebb kiszámolni.
Ha a tört nevezője páros szám. akkor úgy egyszerűsít­
hetünk, hogy az egész törtet osztjuk 2-vel. még akkor is, ha
a számláló páratlan. Például:
9 - 4 ,5
14 7

126
igy a nevezőbe 7 került, és bár a 4,5/7 nem szerepel a „he­
tedeket*’ bemutató táblázatban, am int elkezded a számolást,
be fog ugrani a korábban bem agolt szám. Először a szám ­
lálót szorozzuk 10-zel, mert igy könnyebb kiszámolni a fel­
adatot: 45 / 7.
45
- 4 2 ( 6 x 7)
3 maradék

Tehát a 45 / 7 = 6 és maradt a 3, vagyis 6 3/7. A 3/7-ről tud­

juk, hogy 0,428571, ezért a 6 3/7 = 6,428571. Mivel azonban
a számlálót korábban szoroztuk 10-zel, most ezt az ered­
ményt osztanunk kell ugyanennyivel, hogy megkapjuk a 4.5/7
végeredményét, a 0,64282857 l-et.
Mint láthatod, nem kell az egész feladatot végigszámol­
nod. Amikor a kerekítés után eljutottál odáig, hogy a 3-at 7-
tel kell osztanod, a dolgod már egészen könnyű.
Ha a nevező 5-re végződik, akkor majdnem mindig ki­
fizetődőbb, ha a nevezőt és a számlálót is kettővel megszor-
zod, majd 10-zel osztod. Például:
2 9 = 5 8 -^5/8 - £ 4 4
45 90 9
x2 / 10

Azokat a számokat, amelyek 25-tel vagy 75-tel végződnek

szorozzuk 4-gyel, majd osszuk el 100-zal.

3 1 = 1 2 4 s 1/24
25 100
*4 / 100

6 2 = 2 4 8 = 2*48 = 0 ,8 2 6 6
75 300 3
x4 / 100

127
 FELADATOK: VÁLTÁS TIZEDES TÖRTRE
A következő feladatok megoldásánál ne felejtsd el használ­
ni azokat az egyjegyű törteket, amelyek tizedes tört alakját
már tudod. Ahol lehetséges, ott egyszerűsíts, mielőtt még
nekifognál az átváltásnak.
1. 2. 3. 4.
2 4 3 9
5 7 8 12

5. 6. 7. 8.
5 6 14 13
12 11 24 27
9. 10. 11. 12.
18 10 6 19
48 14 32 45

AZ OSZTHATOSAG ELDONTESE
Az előző részben láthattuk, egy osztási feladat mennyivel
egyszerűbb lesz, ha a két számnak vannak közös osztói. A fe­
jezet zárásaként most röviden megbeszéljük, hogyan lehet
megállapítani, hogy egy adott szám vajon osztója-e egy másik
számnak. Ha képesek vagyunk ezt könnyedén eldönteni, le­
egyszerűsíthetjük az osztási feladatokat, a szorzásokat pedig
sokkal gyorsabban megoldhatjuk. A magasabb szintű feladatok­
nál különösen jól fog jönni ez a tudás, hiszen a kél-, három-,
vagy akár ötjegyű számok szorzásakor fontos lesz, hogy az adott
számot minél hamarabb szorzóira tudjuk bontani. Mindemel­
lett, a szabályok némelyike egyszerűen gyönyörű.
Mikor osztható egy szám 2-vel? Ezt könnyű megállapí­
tani, hiszen mindössze annyit kell tennünk, hogy megnéz­
zük az utolsó számjegyet. Ha ez 2, 4, 6, 8 vagy 0, tehát pá­
ros szám, akkor az egész szám osztható 2-vel.
Hogy cldüntsd, egy szám osztható-e 4-gyel, nézd meg az
utolsó két számjegyét. Ha ezek oszthatók, akkor az egész

128
szám is osztható lesz 4-gyel. Az 57 852 a 4 többszöröse,
mivel 52 = 13x 4. A 69 346 nem osztható 4-gyel, mivel a 46
sem. Ez a trükk azért működik, mert a 100 maradék nélkül
osztható 4-gyel, és igy a 100 többszöröseire is igaz lesz
mindez. Ennek értelmében az 57 800 biztosan osztható 4-
gyel (hiszen a 100 többszöröse), és ha az 52 is. akkor tud­
juk, hogy e két szám összege, az 57 852 szintén osztható
lesz maradék nélkül 4-gyel.
Hasonlóan, mivel az 1000 osztható 8-cal, ezért csak az
utolsó három számjegyet kell megvizsgálnunk, hogy kide­
rítsük, az egész szám osztható-e 8-cal. A 14 918 estében a
918-at kell megnéznünk, és mivel az osztás után van ma­
radék (918 / 8 = 114 6/8), ezért a szám nem osztható 8-cal.
Erre egyébként abból is rájöhetünk, hogy a 18 (a 14 918 két
utolsó szám jegye) nem osztható 4-gyel. és ha nem osztható
4-gyel, akkor 8-cal sem.
A 3-mal való oszthatóság megállapítására van egy tuti jó
szabály, amit nagyon könnyű megjegyezni: egy szám akkor,
és csak akkor osztható 3-mal. ha számjegyeinek összege
osztható 3-mal - teljesen függetlenül attól, hogy az adott
szám milyen hosszú. Osztható-e az 57 852 3-mal? A válasz­
hoz egyszerűen add össze a számokat: 5 + 7 + 8 + 5 + 2 = 27.
Mivel a 27 a 3 többszöröse, ezért a válaszunk: igen, az 57 852
osztható 3-mal.
Ugyanez a szabály igaz a 9-cel való oszthatóságra is:
egy szám akkor, és csak akkor osztható 9-cel, ha a szám je­
gyek összege osztható 9-cel. Ennek értelmében az 57 852
igen, mig a 31 416 nem, mivel ennek számjegyeit összead­
va 15-öt kapunk. A módszer m űködésének alapja az, hogy
egy szám és a számjegyeinek Összege 9-cel osztva ugyanazt
a maradékot adja. Például ha a 46-ot elosztjuk 9-cel, a
maradék ugyanúgy I lesz. mint am ikor a 4 + 6-ot, tehát a 10-
et osztjuk 9-cel. Vagyis, ha a szám ok összegét osztva nincs
maradék, akkor az egész számot osztva sem lesz. Logikus

129
módon a 3-mal való oszthatóság megállapításának módsze­
re is ugyanezen az elven alapul: egy szám és a számjegyei­
nek összege 3-mal osztva azonos maradékot ad.
Egy szám csak akkor osztható 6-tal, ha páros és osztható
3-mal - ez elég könnyű, nem?
Még ennél is egyszerűbb megállapítani, hogy egy szám
osztható-e 5-tel. Minden szám, ami 5-re vagy Ü-ra végző­
dik, az biztosan az 5 többszöröse.
A 11 -gyei való oszthatóság eldöntése csak egy kicsit
nehezebb annál, mint am ikor azt néztük, hogy egy szám
osztható-e 3-mal vagy 9-ccl. Ha a számjegyeket sorban,
váltakozó előjellel összeadjuk, és az eredmény 0, 11 vagy
annak többszöröse lesz. akkor a szám osztható I l-gyel (az
mindegy, hogy elölről vagy hátulról kezded az összeadást,
és az is, hogy az első számot pozitívnak vagy negatívnak
veszed, a lényeg a váltakoztatás!). Például 73 958 nem
osztható 1 l-gyel, mivel 7 - 3 + 9 - 5 + 8 = 16. Ugyanakkor
a 8492 és a 73 194 a 11 többszörösei, mivel számjegyeik
összege 8 - 4 + 9 - 2 = 1 1 és 7 - 3 + 1 - 9 + 4 = 0. A mű­
ködési elv is hasonló, mint a 3-mal és a 9-cel oszthatóság
szabályánál volt: egy szám és a számjegyeinek összege
1 l-gyel osztva azonos maradékot ad.
A 7-tel való oszthatóság megállapítása egy kicsit trük­
kösebb. A vizsgált számhoz addig kell hozzáadni vagy ki­
vonni belőle a 7 többszöröseit, mig egy olyan számhoz nem
érünk, amelyről már könnyen eldönthető, osztható-e 7-tel.
Én a 7-nek mindig olyan többszörösét választom, amely a
hozzáadás vagy kivonás után 0-ra végződő számot eredm é­
nyez. Például az 5292 esetében kivonok 42-t (a 7 több­
szörösét). így 5250-et kapok. Ezután megszabadulok a 0-tól
(mivel a 10-zel való osztás nem befolyásolja a 7-tel való
oszthatóságot), a számom tehát 525 lesz. Ezt követően hoz­
záadok 35-üi (a 7 többszörösét), mellyel 560-at kapok.
Ismét megszabadulok a 0-tól, marad az 56, amelyről tudom.

130
hogy a 7 többszöröse. Ennek értelmében az eredeti szám, az
5292 osztható 7-tel.
Ezzel a módszerrel nemcsak azt dönthetjük el, hogy egy
adott szám osztható-e 7-tel, hanem minden olyan páratlan
számmal való oszthatóságát is. amely nem 5-re végződik.
Például ahhoz, hogy megtudjuk, a 8792 osztható-e 13-mal,
először kivonunk 4 x 13 = 52-t a 8792-ből, igy 8740-et
kapunk. Ha megszabadulunk a 0-tól, akkor a számunk 874
lesz. Ehhez hozzáadunk 2 x 1 3 = 26-ot, igy 900-at kapunk.
Ismét eltávolítjuk a 0-ákat, marad a 9, amely nem több­
szöröse a 13-nak. Tehát a 8792 nem osztható 13-mal.

FELADATOK: AZ OSZTHATÓSÁG ELDÖNTÉSE

Ezekben az utolsó feladatokban légy különösen óvatos, ami­

kor a 7-tel és a 17-tel való oszthatóságot vizsgálod. A többi
könnyedén menni fog.
O szthatóság 2-vel
1 .5 3 4 2 8 2 .2 9 3 3 .7 2 4 1 4 .9 8 4 6

O szthatóság 4-gyel

5. 3 9 3 2 6. 6 7 3 4 8 7. 3 5 8 8. 5 7 9 2 9

O szthatóság 8 -cal
9 59 366 1 0 .7 3 4 8 8 1 1 .2 4 8 12 6 1 1 1

O szthatóság 3-mal

1 3 .8 3 67 1 14 9 4 7 3 7 1 5 .7 3 5 9

16 3 2 6 7 4 8 6

O szthatóság 6 -tal

17. 5 3 3 4 18 6 7 3 8 6 19 2 4 8 20 5 9 9 1

131
O szthatóság 9-cel
2 1 .1 2 3 4 2 2 .8 4 6 9

23. 4 425 575 24 314 159 265

O szthatóság 5-tel
2 5 .4 7 83 0 2 6 .4 3 7 6 2 2 7 .5 6 7 8 5 2 8 .3 7 2 10
O szthatóság 11-gyei

29 53 867 30 4969 31. 3828 32 941 369

O szthatóság 7-tel

33. 5784 34. 73 3 6 35. 87 5 36. 11 83

O szthatóság 1 7-tel

37. 69 4 38. 62 9 39 8 2 73 40. 13 8 55

A KO ZO N SEG ES TÖRTEK
Ha tudsz bánni az egész számokkal, akkor a törtekkel való
számolás is majdnem ugyanolyan könnyű lesz számodra.
Ebben a részben átvesszük a tőnek Összeadásának, kivoná­
sának, szorzásának, osztásának és egyszerűsítésének alapve­
tő módszereit. Azok. akik otthonosan mozognak a törtek vi­
lágában, nyugodtan átlapozhatják ezt a részt anélkül, hogy
bármiből is kimaradnának.

A törtek szo rzása

Egyszerűen szorozd össze egymással a felső számokat (a
számlálókat) és az alsó számokat (a nevezőket). Például:
2 x 4 __8 1 x 5 =_5
3 5 “ 15 2 9 18

132
Nincs is ennél egyszerűbb! Csináld meg a következő fel­
adatokat, még mielőtt továbbmennél:

FELADATOK: TÖRTEK SZORZASA

1. 2. 3. 4.
3*2 4 xU 6 x3 9 x7
5 7 9 7 7 4 10 8

A törtek o sztása
Törteket osztani ugyanolyan egyszerű, mint szorozni. Csu­
pán egy pluszlépés van: a második törtet fordítsd fejjel le­
felé (ezt hívják reciproknak), majd szorozd össze a két tör­
tet. Például a 4/5 reciproka az 5/4. Ennek értelmében:
2 / 4 _ 2 x 5_10
3 5 3 4 12
l / 5 - l x?-_?
2 9 2 5 10

FELADATOK: TÖRTEK OSZTASA

Most te jössz! Számold ki az alábbi feladatokat:
1. 2. 3.
2/1 1/6 2/3
5 2 3 5 5 5

A törtek egyszerűsítése:
A törtekre gondolj úgy, mint apró osztásokra. Például a 6/3
ugyanaz, mint a 6 / 3 = 2. Az 1/4 ugyanannyi, mint a I / 4
(amely tizedes tört alakban 0,25 ). Azt tudjuk, hogy ha egy
szamot megszorzunk l-gycl. akkor a/, ugyanannyi marad.
Például: 3/5 = 3/5 x 1. De ha az 1-et 2/2-re cseréljük, akkor

133
3/5 = 3 / 5 x 1 = 3/5 x 2/2 = 6/10-et kapunk. Vagyis kijelent­
hetjük, hogy 3/5 = 6/ 10. Ugyanígy, ha az 1-et 3/3-ra cse­
réljük, akkor 3/5 = 3/5 x 3/3 = 9/15. Más szavakkal: ha a
számlálót és a nevezőt ugyanazzal a számmal szorozzuk,
akkor egy olyan új törtet kapunk, am ely egyenlő az erede­
ti törttel.
Például:
2 - 2 x 5 - 10
3 3 5 " 15

És természetesen az is igaz, hogy ha a számlálót és a ne­

vezőt ugyanazzal a számmal osztjuk, akkor az így kapott
tört egyenlő az eredeti törttel.
Például:
4 - 4 / 2 - 2
8 6 2 3
25 - 25 / 5 - 5
35 “ 32 5 7

FELADATOK: TÖRTEK EGYSZERŰSÍTÉSE

írd fel az alábbi törteket úgy, hogy a nevezőben 12 szere­

peljen.

1. 2. 3. 4.
1 5 3 5
3 6 4 2

Egyszerűsítsd a következő törteket.

5. 6. 7. 8.
_8 _6 24 20
10 15 36 36

134
A törtek ö sszea d ása
A dolgunk egyszerű, ha a nevezők egyformák. Ilyenkor
csak összeadjuk a számlálókat, és a nevezőkkel semm it sem
teszünk.
Például:
3 +1 - 4
5 5 " 5
4 +2 =6
7 7 7

Néha a megoldási még le is lehet egyszerűsíteni:

1 +5 - 6 _ 3
8 8 8 4

FELADATOK: TÖRTEK ÖSSZEADÁSA

1. 2. 3. 4.
_5 + _4 _ 5 + _6 _ 3 + _3
12 12 18 18 10 10

Egy kicsit trükkösebb, ha a nevezők különböznek. Mert

ebben az esetben a törteket közös nevezőre kell hoznunk a
behelyettesítés módszerével. Ilyenkor az egyik törtet áta­
lakítjuk úgy, hogy az ő nevezőjében is ugyanaz a szám
szerepeljen, mint a másik tört nevezőjében.
Például, az

1 + A
3 15

megoldásához észre kell vennünk, hogy az

1 = _5
3 15

és igy a végeredmény:

135
 l + ^ = _5 + ^ = ^
3 15 15 15 15
Vagy az

kiszámolásakor tudjuk, hogy az

1 _ 4
2 " 8

tehát:
1 + 7 - 4 . 7 - 1 1
2 8 8 8 8
I la a feladat

3 5
akkor látnunk kell, hogy az
II _= _5
-5 és a ? = 6
3 1 5 ” 515
ezert
l + 2 - _5 + 6 _ - ü
3 5 15 15 15

FELADATOK: TÖRTEK OSSZEADASA

(KÜLÖN BÖZŐ NEVEZŐK)

1. 2. 3. 4.
1 + _1 1 + _5 i +l 2 + _5
5 10 6 18 3 5 7 21

5. 6. 7.
2 +3 3 +3 __2 + 5
3 4 7 5 11 9

136
A törtek kivo n ása
A törtek kivonása nagyon hasonlít a törtek összeadásához.
Példákkal lb&juk bemutatni, és adunk feladatokat is, hogy
gyakorolhass.
3 - 1-2 4 - 2-2
5 5 5 7 7 7
5-1- 4 - 1 1 - _2 - _5 - _2 - _3 - 1
8 8 8 2 " 3 15 ” 15 15 15 5
7 -1 -Z -4 -3 1-Z -4.Z --3
8 2 8 8 8 2 8 8 8 8
2-l-_8-_7-JL 2 - 5 = !6 - 1 _ 5 = _ !
7 4 "28 28 28 3 8 24 24 24

FELADATOK: TÖRTEK KIVONÁSA

1. 2. 3.
_ 8 _ _3 12.8 13 - _ 5
11 11 7 7 18 18

4. 5. 6.
4-J. _? - 3 3.2
5 15 10 5 4 3

7. 8. 9.
Z-_l 4 -2 8 -1
8 16 7 5 9 2

137
6 .
A találgatás művészete

A korábbi fejezetekben olyan technikákat sajátítottál el,

amelyek segítségével ki lehet számolni egy feladat pontos
végeredményét. Gyakran azonban elegendő számunkra egy
hozzávetőleges becslés is. Tegyük fel, hogy egy új jelzálog-
hitelt akarsz felvenni, és a hitelintézetek különböző ajánla­
tokat tesznek. Az információgyűjtés szakaszában csupán
egy durva becslésre van szükséged, hogy lásd, körülbelül
mekkora lesz a havi törlesztőrészleted. Vagy együtt vacso­
ráztál a barátaiddal egy étteremben, és szeretnéd kiszám ol­
ni mindenkinek a számláját, de nem akarod minden egyes
em bernek filléres pontossággal megm ondani, mennyit
fogyasztott. Ebben a fejezetben olyan becslési módszereket
fogok mutatni, amelyek megkönnyítik a dolgod az ilyen és
ehhez hasonló helyzetekben. Az összeadás, a kivonás, az
osztás és a szorzás mind olyan matematikai műveletek,
amelyek megengedik a becslést - és mint általában, most is
balról jobbra fogjuk végezni a számolást.

BECSLÉS AZ ÖSSZEADÁSI FELADATOKBAN

A becslés kiváló arra, hogy megkönnyítse az életedet, am i­
kor egy feladatban a számok túl hosszúak ahhoz, hogy
fejben tartsd őket. A trükk az, hogy a számokat vagy felfelé,
vagy lefelé kell kerekíteni:

139
 8367 8000
+ 5819 + 6000
14 186 14 000

G eo rg e P arke r Bidder: A szám ító m érnök

A britek is kivették a részüket a villámgyors fejszámolók

felvonultatásában, például a Devonshire-ben született
George Parker Bidderrel (1806-1878), akinek előadá­
sai éppoly lenyűgözők voltak, mint bárki másnak. Mint
a legtöbb fejszámoló, Bidder is fiatal fiúként kezdte a
„szakmát". Üveggolyók segítségével tanult meg számol­
ni: összeadni, kivonni, szorozni és osztani, és édesapjá­
val már kilencévesen járni kezdte a z országot, hogy
bemutassa tudományát.
Gyakorlatilag nem volt olyan kérdés, amely túl nehéznek
bizonyult volna számára. „Ha a Hold 198 800 km-re
van a Földtől, és a hang 340 métert tesz meg egy má­
sodperc alatt, akkor milyen gyorsan érnek el a hangok a
Földtől a Holdig?" A fiatal Bidder majdnem egy percig
összeráncolt homlokkal gondolkodott, majd válaszolt:
„21 nap, 9 óra és 34 perc." (Ma már tudjuk, hogy a
Hold-Föld-távolság 384 000 km, és a hang nem terjed
a z űrben.) Tízéves korában harminc másodperc alatt
fejben kiszámolta a 119 550 669 121 négyzetgyökét,
ami 345 761. 1818-ban összehozták Zerah Colburnnel,
az amerikai fejszámolóval egy párbajra, amelyben Bid­
der „túlszámolta" ellenfelét.
George Bidder hírnevét meglovagolva jutott be a z Edin-
burgh-i Egyetemre, és később Anglia egyik legtisztelet­
reméltóbb mérnöke lett. Gyakran behívták tanúként a
vasútfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti vitákra, ami
miatt a z ellenzéket kiverte a víz. A z egyik képviselő a

140
 következőket mondta róla: „A természet olyan képes­
ségekkel ruházta fel, ami miatt nem lehet egyenlő félként
küzdeni vele." Colburnnel ellentétben, aki húszéves
korában visszavonult mint fejszámoló, Bidder egész
életében használta tehetségét. 1878-ban, nem sokkal
halála előtt kiszámolta, hogy hány fényhullám éri az
ember szemét egyetlen másodperc alatt. Abból indult ki,
hogy 1 mm-re körülbelül 1453 vörös fényhullám esik, és
a fény terjedési sebessége 300 000 km/s.

Figyeld meg, hogy az első szám ot lefelé, a másodikat pedig

felfelé kerekitcttük a legközelebbi ezresre. Mivel a pontos
megoldás 14 186, ezért a „tévedésünk" aránylag kicsi.
Ha még pontosabb akarsz lenni, akkor csak a százas
helyértékig kerekíts:
8367 8400
+ 5819 - + 5800
14 186 14 200
A megoldás csupán 14-gyel több a pontos összegnél, és ez
kevesebb, mint 0,1%-os eltérés. Ezt hívom én művészi ta­
lálgatásnak!
Oldd meg a következő, ötjegyű számokból álló összeadást
úgy, hogy a százas helyértéken kerekítesz:
46 187 46 200
♦ 19 378 - ♦ 19 400
65 565 65 600
Ha mindig a százas helyértéken kerekítünk, akkor a téve­
désünk biztosan kevesebb lesz, mint 100. Ez azt jelenti, hogy
ha a megoldás több, mint 10 000, akkor a pontos végered­
ményhez képest a mi becslésünk csupán 1%-os eltérési mutat.
Most próbálj ki valami vadat:

141
23 859 379 24 000 000 23,9 millió
+ 7 426 087 - + 7 000 000 vogy + 7,4 millió
31 285 466 31 000 000 31,3 millió

Ha egész milliókra kerekíted a számokat, akkor 31 milliót

fogsz kapni, ami körülbelül 285 000-rel tér el a valós vég­
eredménytől. Ez nem rossz, de sokkal közelebb kerülsz a
pontos megoldáshoz, ha a százezres helyértékig kerekítesz
csak, mint ahogy azt mi tettük a jobb oldali példánál. A té­
vedésed itt is 1%-on belül lesz. Ha ezeket a kisebb példákat
pontosan ki tudod számolni, akkor bármilyen összeadási
feladat végeredményét meg tudod majd becsülni.

Becslés a b evásárlóközpontban
Próbáljunk meg egy feladatot a valós életből. Előfordult
már veled, hogy a boltban előbb szeretted volna tudni, meny­
nyit kell majd fizetned, mielőtt még a pénztáros beütötte
volna a tételeket a gépbe? Az én technikám ilyenkor az,
hogy általában az árak végét 50 vagy 100 forintra kerekí­
tem. Míg a pénztáros beüti a bal oldalon szereplő össze­
geket, addig én fejben összeadom a jobb oldalon szereplő
számokat:
139 150
87 10 0
246 250
61 50
329 350
299 300
210 200
117 10 0
65 50
293 300

142
 + 319 + 300
2165 2150

Az általam számolt összeg általában 100 forinttal tér el a

végeredménytől.

BECSLÉS A KIVON ÁSI FELADATOKBAN

A kivonási feladatoknál ugyanúgy kell megbecsülni a vég­
eredményt, mint az összeadásoknál - a legközelebbi ez­
resre, vagy ami még jobb, csak a százas helyértéken kere­
kítjük az összegeket:
8367 8000 8400
- 5819 -6 0 0 0
2 548 2.000

Láthatod, hogy az első esetben a megoldás elég messze

esik a valóságtól. Ha a második számjegyig kerekítesz
(ami a példánkban a százas helyérték), akkor a tévedés
mértéke általában 3%-on belül marad. Ennél a m egoldás­
nál csupán 52-vel tértünk el a pontos végeredménytől, ami
2%-ot jelent. Ha a harmadik számjegyig kerekítesz (a fenti
feladatban ez a tizes, a lentiben pedig az ezres helyérték),
akkor az arányos hibaszázalék általában 1% alatt lesz.
Például:
439 412 440 000 439 000
- 24 926 - - 20 000 vogy - 25 000
414 486 420 000 414 000

Azzal, hogy a számokat a második helyett a harmadik

számjegyig kerekíted, nagyban növeled a becslés pontos­
ságát.

143
BECSLES AZ OSZTÁSI FELADATOKBAN
Az első és legfontosabb lépés, amikor egy osztási feladat vég­
eredményét meg akaijuk becsülni, hogy nagyjából megállapít­
suk a teijedelmét, vagyis azt, hány számjegyből állhat:
5 7 8 6 7 / 6 = 9 6 4 4 ,5 - 58 00 0 / 6

58 000
- 54 000 (9000 x 6)
4 000
- 3 600 (6 0 0 x 6 )
4 0 0 stb.

A becsült megoldás 9 ^ ezer = 9 6 6 7

A következő, hogy a számot ezresekre kerekítjük, így az 57

867-ből 58 000 lesz. Ha az 58-at 6-tal osztjuk, akkor 9-et
kapunk, és valamennyi maradékot. De a legfontosabb az,
hogy hová helyezzük a 9-et?
Ha kiszámoljuk a 6 x 90-et, 540-et kapunk, ha a 6 x 900-at,
akkor az eredmény 5400, de mindkettő túl kevés. Ám 6 x 9000
= 54 000, ami már elég közel van az eredeti számunkhoz.
Ebből tudjuk, hogy a megoldás kilencezer-valamennyi. A „va-
lamenynyit” úgy is kiszámolhatjuk, hogy az 58-ból kivonjuk
az 54-et, igy 4-et kapunk. A maradékot aztán tovább kell osz­
tani 6-tal, ezért „lehozhatunk’? három 0-át (hiszen eredetileg
58 000 - 54 000-ről van szó), igy a feladatból 4000 / 6 lesz,
amit könnyebb kiszámolni úgy, hogy 4 0 / 6 , ami 6 és megint
maradt a 4, és így tovább. De ha odafigyeltél a számokra, akkor
észrevetted, hogy ha a 4-et 6-tal osztod, akkor az 4/6 vagyis 2/3,
ami « 0,667. Mivel tudjuk, hogy a megoldás kilencezer*vala­
mennyi, akkor most már meg tudjuk becsülni még pontosab­
ban a megoldást, hiszen ha 2/3 « 0,667, akkor a 4000 / 6 « 667,
vagyis a becsült megoldásunk: 9 6 6 /. A valódi megoldás
9645 - nagyon közel jártunk!

144
 Az osztás ezen a szinten egyszerű. De mi van akkor, ha
nehezebb osztási feladattal találjuk szemben magunkat?
Tegyük fel, hogy ki akarjuk számolni, mennyit pénzt keres
naponta egy profi atléta, ha évente 5 000 000 dollárt visz
haza:
5 000 000 dollár / 365 nap

Először meg kell saccolni a megoldás nagyságát. A sportoló

naponta 1000 dollárt keres? Nos, 365 x 1000 = 365 000,
ami túl kevés.
Esetleg napi 10 000 dollárt? 365 x 10 000 = 3 650 000,
és ez m ár jóval közelebb van a tényleges évi keresethez.
Ahhoz, hogy becsült választ tudjunk adni, el kell osztanunk
egymással a számok első két számjegyét (vagyis az 50-et
36-tal), ami 1 14/36 vagyis 1 7/18. Mivel a 70-ben a 18 körül­
belül 4-szer van meg, ezért arra következtethetünk, hogy az
atléta megközelítőleg 14 000 dollárt keres naponta. A pon­
tos megoldás 13 698,63 dollár. Nem is rossz becslés (és a
fizetés se semmi!)
Itt egy galaktikus feladat számodra: hány m ásodpercig
tart, míg a Naptól a fény eléri a Földet? Nos, a fény 300
000 kilom étert tesz meg egyetlen másodperc alatt és a Nap
kb. 149,6 millió kilométerre van a Földtől. Kétlem, hogy
szívesen nekiveselkednél ennek a feladatnak papírral és
ceruzával. Szerencsére aránylag könnyen meg tud­
juk becsülni a megoldást. Először is leegyszerűsítjük a fel­
adatot:

149 600 000 / 300 000 - 1496 / 3

Most adjunk hozzá az 1496-hoz 4-et, így 1500-at ka­

punk, am it már könnyű elosztani 3-mal: a mi becsült
eredm ényünk 500 másodperc, és nincs maradék. A jó
megoldás 498,67, úgyhogy ez egy elég pontos becslés volt.

145
BECSLÉS A SZORZÁSI FELADATOKBAN
A fenti technikák nagy részét használhatod akkor is, amikor
szorzások végeredményét akarod megbecsülni. Például:

88 90
54x 50
x

4752 ~ 4500
Nagymértékben megkönnyítette a számolást, hogy mindkét
számot a 10 legközelebbi többszörösére kerekítetted, de igy
252-vel távolabbra kerültél a pontos eredménytől, amely
5%-os eltérés. Jobban jársz akkor, ha mindkét számot
ugyanazzal az összeggel kerekíted, csak az egyiket fel, a
másikat pedig le. Tehát, ha a 88-hoz hozzáadtál 2-t, akkor
az 54-böl vonj ki ugyanennyit:

88 90
x 54 - x 52
4752 4680
így most az egyjegyű x egyjegyű feladat helyett (hiszen a
90 x 50 az gyakorlatilag 9 x 5 ) egy egyjegyű x kétjegyű
szorzást kaptál (9 x 52). de ez még mindig elég egyszerű
ahhoz, hogy megoldjad, és cserébe a becslésed csupán
1,5%-kaI té ré i a pontos megoldástól.
Ha egy szorzási feladatnál a nagyobb számot felfelé és
az alacsonyabb számot lefelé kerekíted, akkor a végered­
ményed egy kicsit kevesebb; ha pedig a nagyobb számot
lefelé és a kisebb számot felfelé kerekíted, akkor a meg­
oldásod egy kicsit több lesz, mint a valós végeredmény.
Minél nagyobb a kerekítés „összege”, annál nagyobb lesz
az eltérés a becslés és a pontos megoldás között. Például:

73 70
x 65 — x 68
4745 4760

146
Mivel a számok a kerekítés után egymáshoz közel kerültek
- hiszen a nagyobbat lefelé, a kisebbet felfelé kerekítettük
- ezért a becsült megoldás kicsit sok lett.

67 70
x 67 - x 64
4489 4480
Mivel a számok egymástól távolabb vannak, a becsült
megoldás valamivel kevesebb, bár itt is csak egy kicsivel tér
cl a pontos végeredménytől. Láthatod, hogy a szorzásnál a
becslés egészen jól működik! De észre kell venned azt is,
hogy ez a feladat valójában egy négyzetre em elés (672), és
a mi megközelítési módunk (a becslés) csak az első lépése
a négyzetre emelési technikák elsajátításának.
Most próbáljunk meg még egy feladatot:

83 85
X52 - X 50
4316 4250
M egfigyelhetjük, hogy a becslésünk akkor a legpontosabb,
ha az eredeti számok közel vannak egymáshoz. Próbáld
megsaccolni a következő, háromjegyű x kétjegyű feladat
eredményét:

728 731
x 63 - x60
45 864 43 860
Azzal, hogy a 63-at 60-ra kerekíted és a 728-at 731-re (mi­
vel célszerű ugyanannyival kerekíteni mindkét számnál),
egy háromjegyű x egyjegyű szorzást hoztál létre (731 x 6),
amelynek eredménye 2004-gyel tér el a pontos megoldás­
tól, ez pedig 4,3%-os hibaszázalék.
Most próbáld meg a következő háromjegyű x három je­
gyű feladat végeredményét megbecsülni:

147
 367 359
x 492 - 500
180 564 179 500
Figyeld meg, annak ellenére, hogy mindkét szám ot ugyan­
annyival (8) kerekítetted fel és le. a tévedésed mégis több
mint 1000-rel tér cl a pontos megoldástól. Ez azért van,
mert a szorzási feladatban szereplő, és kerekítéshez hasz­
nált szám is nagy, igy a becsült összeg szintén nagyobb
mértékben tér el a valós megoldástól. Ugyanakkor az ará­
nyos hibaszázalék még igy is 1% alatt van.
Milyen nagy számokig lehet a szorzásoknál a becslés
módszerét használni? A dolog bármekkora számoknál m ű­
ködik, csupán a számok nevét kell tudnod. Ezer ezres az
egy millió, és ezer millió az egy milliárd. Most veselkedj
neki a következő feladatnak:

28 657 493 29 millió

x______ 13
864 - x 14 ezer

Ugyanúgy mint korábban, a cél az, hogy a számokat egy­

szerűbb számokra kerekítsük, mint például a 29 000 000 és
14 000. Most hagyjuk el a nullákat, igy két kétjegyű szám
szorzása a feladat: 29 x 14 = 406 (29 x 14 = 29 x 7 x 2 =
203 x 2 = 406), aminek a vegére csak oda kell csapni az
előbb elvett összes nullát. Ennek értelmében a megoldás
durván 406 milliárd, mivel ezer millió = egy milliárd.

BECSLÉS A NÉGYZETGYÖK KISZÁMOLÁSAKOR:

OSSZ ÉS ÁTLAGOLJ!
A Vn azt jelenti, hogy az n szám négyzetgyökét keressük,
vagyis egy olyan számot, amit ha megszorzunk önmagával,
akkor /i-et kapunk. Például a 9 négyzetgyöke 3, mivel 3 x 3
= 9. A számok négyzetgyökét többféle tudományágban és

148
mérnöki problémánál használják, és az esetek nagy részé­
ben számológéppel számolják ki. A következők módszer a
megoldás viszonylag pontos becslését teszi lehetővé.
A cél az. hogy egy olyan számmal rukkolj elő. amit ha
megszorzol önmagával, akkor az eredmény megközelitoleg
egyenlő legyen azzal a számmal, aminek a négyzetgyökét
kerested. Mivel a legtöbb szám négyzetgyöke nem egész
szám, ezért a becsült végeredmény sokszor közönséges
vagy tizedes tört lesz.
Kezdjük a 19 négyzetgyökével. Az első lépés az. hogy
megkeressünk azt a szám ot, amelyet ha megszorzunk
önmagával, akkor egy 19-hez közel eső eredm ényt kapunk.
A 4 x 4 = 16 és az 5 x 5 = 25. Mivel a 25 túl sok, ezért a
megoldás 4 egész valamennyi lesz. A következő lépés az,
hogy a 19-et elosszuk 4-gyel, igy 4.75-öt kapunk. Mivel
tudjuk, hogy a 4 x 4.75 (19) több. mint a 4 x 4 (16), de
kevesebb, mint a 4,75 x 4,75. ezért azt is tudjuk, hogy a 19
a 4 - és 4,752 között van. Ennek értelmében a 19 négyzet­
gyöke a 4 és a 4,75 között található, méghozzá szerintem
valahol félúton, vagyis nagyjából 4,375. A valóságban a 19
négyzetgyöke 4.359 (három tizedes pontosságig), úgyhogy
a becslésünk elég közel volt. A folyamatot a következőkép­
pen illusztráljuk:
Osztás: Átlagolás:
19/4 4 + 4,75 = 4,375
2
19,0
- 16 (4 x 4)
3 maradék
Tehát 4^ , vagyis 4,75

Az igazság az, hogy ezt az eredményt egy másik módszer-

rel is megkaphatjuk, amit vélhetően könnyebbnek fogsz

149
találni. Tudjuk, hogy a 16 négyzetgyöke 4. és a 16 három­
mal kevesebb, mint a 19. Hogy a becslésünk pontosabbá
váljon, a 4-hez hozzáadjuk a hiány és a becslésünk dup­
lájának hányadosát. Ebben az esetben: 4 + (3 / 8), ami 4 3/8
= 4,375. Megjegyezzük, hogy ezzel a módszerrel a meg­
oldás mindig egy kicsit több. mint a pontos végeredmény.
Akkor most próbálj meg egy nehezebb feladatot. Mi a 87
négyzetgyöke?
Osztás: Átlagolás:
8 7 ,0 / 9 = 9 ,6 6 9 + 9 ,6 6 = 9 ,3 3
2

Először is csinálj egy viszonylag pontos becslést. Ehhez rá

kell jönnöd, hogy 9 x 9 = 81 és 10 x 10 = 100, ami azt jelen ­
ti, hogy a megoldás 9 egész valamennyi lesz. Most oszd el
a 87-et 9-cel (százados pontossággal), igy 9,66-ot kapsz.
Hogy a becslésed még pontosabb legyen, számold ki a 9 és
a 9.66 átlagát, ami 9.33. Ez lesz a 87 négyzetgyöke (száza­
dos pontossággal számolva). Azt is megtehetted volna,
hogy: 9 + (hiány) / 18 = 9 + 6/18 = 9,33.
Ezzel a technikával aránylag egyszerű a kétjegyű szá­
mok négyzetgyökét megbecsülni. De mi van a háromjegyű
számokkal? Éppenséggel, ezek sem sokkal nehezebbek.
Most azonnal elárulhatom, hogy az összes háromjegyű és
négyjegyű számnak a négyzetgyöke kétjegyű szám, és a
négyzetgyökök kiszámolásának módszere mindig azonos,
teljesen függetlenül attól, hogy a számunk mekkora. Pél­
dául ahhoz, hogy megtaláljuk a 679 négyzetgyökét, először
durva becslést végzünk. Mivel a 20 négyzete 400. és a 30
négyzete 900. ezért a 679 négyzetgyöke 20 és 30 között kell
hogy legyen.
Mikoi a 679-ei 20-szal osztod, megközelítőleg 34-et
kapsz. A 20 és a 34 átlaga 27, ami egyben a becsült megol­

150
dásod is. De van itt egy még pontosabb megoldási mód: ha
tudod, hogy a 25 négyzete 625, akkor a hiányod: 679 - 625
= 54. Ha ezt 50-nel osztod (a becsült 25 kétszeresével), akkor
54/50 = 108/100, vagyis 1,08-at kapsz. Ennek éneimében a
tökéletesített becslésünk 25 + 1,08 = 26,08. (Még ennél is
pontosabb becslési kaphatsz, ha tudod, hogy a 26 négyzete
676. így a hiány (679 - 676) 3 lesz, vagyis a 26-hoz a 3/52-t
(a hiány és a becslésünk duplájának hányadosát) kell hozzá­
adni, az eredmény pedig 26,06.) A pontos eredmény egyéb­
ként 26,057 (három tizedes pontosságig).
A négyjegyű számok négyzetgyökének becsléséhez elő­
ször nézd meg az első kél számjegyet, hogy meg tudd álla­
pítani a megoldás első számjegyét. Például a 7369 négy­
zeténél keresd meg a 73 négyzetgyökét. Mivel 8 x 8 = 64 és
9 x 9 = 81, ezért a négyzetgyök első számjegye 8 kell hogy
legyen. Ezért a megoldás nyolc van-valamennyi lesz. És
most folytasd a megszokott módon. Ha a 7369-et 80-nal
osztod, akkor 92 és valamennyit kapsz, ezért a jó becslés
nagyjából 86. Ez négyzetre emelve 7396, ami 27-tel több,
úgyhogy ki kell vonni a 86-ból 27/172-et. tehát körülbelül
0,16-ot. Ezzel a pontosított becslésed 85,84 és ez egyben a
megoldás is (kerekítve).
Egy hatjegyű szám, mint például az 593 472 négyzet­
gyökének a megbecslése a beavatatlanok számára lehetetlen
feladat, de neked nem jelenthet gondot. Mivel 7002 =
490 000 és 800- = 640 000, ezért az 593 472 négyzetgyöke
700 és 800 között kell hogy legyen. Valójában minden öt- és
hatjegyű szám nak a négyzetgyöke háromjegyű szám lesz.
A gyakorlatban a hatjegyű számok esetében az első két
számjegy négyzetgyökét kell megkeresned (az ötjegyüeknél
pedig az első számjegyét). Ha tudod, hogy az 59 négyzet­
gyöke 7 és 8 között van, akkor azt is tudod, hogy a meg­
oldásod hétszáz-valamennyi les/..
És most a megszokott módon folytasd:

151
Osztás:
593 472 / 700 = 847 - 5934 / 7 = 847
Átlagolás:
700 + 847 _ 7 7 3 , 5

Az 593 472 négyzetgyöke 770,37 (két tizedes pontosságig),

úgyhogy elég közel jársz. De még pontosabb is lehettél
volna, ahogy azt a következő trükk mutatja. Figyeld meg,
hogy az első két számjegy (59) közelebb van a 64-hez (8 x
8), mint a 49-hez (7 x 7). Em iatt a becslést a 8-as számmal
is kezdhetted volna, s innen folytatod:
Osztás:
593 472 / 800 = 741 - 5934 / 8 = 741
Átlagolás:
800 ♦ 741 - 7 7 0 ,5
8

A hecc kedvéért csináljunk meg egy irtó nagy feladatot:

szám oljuk ki a 28 674 529 négyzetgyökét. Ez nem olyan
nehéz, mint amilyennek tűnik. Az első lépés az, hogy a
legközelebbi nagy számra kerekítsd fel a számol - ebben az
esetben találd meg a 29 négyzetgyökét.
Osztás: ÁHagolás:
29,0 / 5 = 5,8 5 + 5,8 = 5,4
2
29
- 25 (5 x 5)
4 maradék

Tehát 5 4 , vagyis 5,8

152
Minden hét- és nyolcjegyű szám gyöke négyjegyű szám, úgy­
hogy az 5,4-ből 54(X)-at kell csinálnunk - és ez lesz a becsült
végeredményünk. A pontos négyzetgyök egy hajszállal keve­
sebb csak, 5354.8. Nem rossz!
És ezzel vége is van a találgatás művészetének. Miután meg­
csináltad a fejezet végén szereplő feladatokat, haladj tovább a
papír-ceruza matekhoz, ahol megtanulod, hogyan kell írásban
megcsinálni a feladatokat, de sokkal gyorsabban, mint ahogy
eddig tetted.

Évariste G alois m atem atika p árb aja

A francia matematikus, Evariste Galois (1812-1832) tragi­
kus története - aki húszéves korában egy rossz hím, kacér
nőért vívott párbajban vesztette életét - legendává vált a
matematika történetének krónikáiban. Galois, a koraérett,
briliáns tanuló fektette le a csoportelmélet néven ismert ma­
tematikai terület alapjait. A fáma szerint a párbaj előtti éj­
szaka, érezvén utolsó órája közeledtét, leírta teóriáját, mert
tudását hátra akarta hagyni a matematikus közösségnek.
Ezen az éjjelen Auguste Chevalier-nek a következőket írta:
„Néhány új felfedezést tettem az algebra területén. A z első
az egyenletek problémáját érinti, a többi az integrálszámí­
tással kapcsolatos." Miután leírta ezeket, megkérte barát­
ját: „Nyilvánosan kérdezd meg Jacobit vagy Gausst, hogy
mi a véleményük; nem a tételek igazságáról, hanem fontos­
ságáról. Utána remélem akadnak emberek, akik érdemes­
nek tartják ennek a zagyvaléknak a kisilabizálását."
Romantikus legenda és történelmi igazság ugyanakkor nem
mindig jár kéz a kézben. Amit Galois a halála előtti éjszakán
leírt, az azoknak a dokumentumoknak a javított és szerkesz­
tett változata volt, amelyeket a Tudományos Akadémia már
korábban elfogadott. Legkorábbi írásait három évvel a pár­
baj előtt nyújtotta be, amikor még csak 17 éves volt! Galois
csupán ezután keveredett politikai botrányba, ekkor letartóz­

153
 tatták, és egy kis időt börtönben kellett töltenie. Végül nézet-
eltérésbe keveredett egy nő miatt, és a párbajban meghalt.
Galois tisztában volt azzal, hogy megelőzte korát, mikor
megjegyezte: „Olyan felfedezésre jutottam, amely sok tu­
dóst megállásra fog kényszeríteni a saját kutatásaiban."
Ezt több, mint egy évszázadig igaznak is bizonyult.

MÉG TÖBB TIPP A JATTRA

Ahogy azt az I. fejezetben is mutattuk, a legtöbb helyzetben
könnyű kiszámolni a borravalót. Például egy 10%-os borrava­
lónál egyszerűen beszorozzuk a számlát 0,1-gyei (vagy a
számlát 10-zel osztjuk). Például, ha a számla 4200 Ft, akkor a
10%-os borravaló 420 Ft. Ha 20% borravalót szeretnénk adni,
egyszerűen beszorozzuk a számlát 0,2-vel vagy megdupláz­
zuk a 10%-os borravaló összegét. Ennek megfelelően a 4200
forintos számlának a 20%-os jattja 820. A 15%-os borravaló
megállapítására több lehetőségünk is van. Ha elsajátítottad
a 3. fejezetben tanultakat, és minden gond nélkül tudsz 15-tel
(5 x 3) szorozni, akkor beszorozhatod a számlát 15-tel, majd
oszthatod 100-zal. Ez egy 4200 forintos számla esetében 4200
x 15 = 4200 x 5 x 3 = 21 000 x 3 = 63 000, amelyet 100-zal
osztunk, igy a borravaló 630 forint. Persze egyszerűbb rögtön
42 x 15-tel számolni, és akkor nem kell se nagy számokkal
bajlódni, se a végén 100-zal osztani. Egy másik módszer, ha a
10%-os és a 20%-os borravaló átlagát vesszük. A korábbi szá­
molásainknak megfelelően ez:
420 + 840 = 1260 = 630
2 2
Talán a 15%-os borravaló kiszám olásához a legnépszerűbb
megoldás az. ha vesszük a 10%-os összeget, ezt megfelez­
zük (amely egy 5% -os borravalónak felel meg), majd a két
számot összeadjuk. A 4200 forintos számla esetében ez
420. plusz ennek a fele. ami 210, és igy megkapjuk:

154
 420 + 210 = 630
Használjuk mind a három módszert arra, hogy kiszámoljuk
egy 6700 forintos számla 15%-os borravalóját. Az egyenes
módszerrel 67 x 3 x 5 = 201 x 5 = 1005. Az átlagolós mód­
szerrel a 10%-os 670 forintos összeget a 20%-os 1340-nel
átlagoljuk, hogy megkapjuk a végeredményt:
6 7 0 + 1 3 4 0 = 2 0 1 0 = 1005
2 2

Az utolsó módszernél hozzáadjuk a 670-hez a felét, vagyis

335-öt, és így megkapjuk a végeredményt:
6 7 0 + 335 = 1005

Végül kétféle módszert ajánlunk ahhoz, hogy kiszámolj egy

25%-os borravalót. Először beszorozhatod az összeget
25-tel, majd oszthatod 100-zal, vagy az összeget oszthatod
4-gyel (akár úgy is, hogy kétszer felezed). Például a 4200-
as összegnél számolhatod a következőképp: 4200 x 25 =
4200 x 5 x 5 = 21 000 x 5 = 105 000, majd ezt az összeget
100-zal osztod. Vagy az eredeti összeget 4-gyel osztod,
vagy kétszer felezed: a 4200 fele 2100, és ennek a fele 1050
forint. Egy 6700-as számlánál valószínűleg egyszerűen
4-gyel osztanám. Mivel 6700 / 4 = 1600 és még 300 / 4,
amiről tudjuk a 3/4 miatt, hogy 75, igy a borravaló 1600 +
75, vagyis 1675 forint.

N ÉHÁNY „KAM ATOS" SZÁM OLÁS

Végül dióhéjban említést teszünk néhány kamattal kapcso­
latos gyakorlati tudnivalóról, amelyek akár a befektetésed ér­
tékének növekedése, vagy a felvett hitel visszafizetése szem­
pontjából is érdekes lehet.
A híres 70-es szabállyal kezdjük, amely megmutatja,
mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a pénzed kétszere­

155
sere nőjön: Hogv m egkapd az évek szám át, am ely a la tt
a befektetett pénzed m egduplázódik, oszd el a 70-et a
k a m a t szám ával.
Tegyük fel, hogy egy olyan befektetést találsz, amely
éves szinten 5% -os kamatot ígér. Mivel 70 / 5 = 14. ezért
megközelítőleg 14 év kell ahhoz, hogy a pénzed megduplá­
zódjon. Ha például 100 000 forintot fektetsz be egy taka­
rékbetétkönyvbe, amely 5% kamatot ígér, akkor 14 év után
100 000(1,0 5 )14 = 197 993 forintod lesz. 7%-os kamattal a
70-es szabály azt mutatja, hogy megközelítőleg 10 év kell
ahhoz, hogy a pénzed megduplázódjon. A valóságban, ha
befektetsz 100 000 forintot ezzel az éves kamattal, akkor 10
év után 100 000(1.07)10 = 196 715 forintod lenne. 2%-os
kamattal pedig 35 év kellene ahhoz, hogy a pénzed meg­
duplázódjon, és tényleg:
1 0 0 0 0 0 ( 1 , 0 2 )35 = 1 9 9 9 8 8

Egy ehhez hasonló, általam 110-esnek nevezeti szabályt arra

lehet használni, hogy megállapítsuk, hány évig tart. amíg a
pénzed megháromszorozódik. Például 5%-os kamattal, mivel
1 1 0 /5 = 22, ezért megközelítőleg 22 év kell ahhoz, hogy 100
000 forint 300 000-re hízzon. Mindez bizonyított a 100
00()(1,05)22 = 292 526 számítással. A 70-es és 110-es szabá­
lyok működésének alapja az a természetes logaritmus, mely
az e = 2,71828 matematikai állandót használja, és amely a
kamatos kamat kiszámításában is segítséget nyújt. Ezt a ma­
gasabb szintű matematikát általában a főiskolán tanítják, de
szerencsére nekünk nem kell értenünk a logaritmusokhoz,
hogy a szabályokat alkalmazni tudjuk.
Tegyük fel. hogy kölcsönt vettél fel, amelyet vissza kell
fizetni. A kölcsön összege legyen 360 000 forint, és az éves
kamat 6% (amelyet úgy fogunk értelmezni, hogy a kamat
havonta 0,5%-kal növekszik), a visszafizetésre pedig 30 éved
van (vagyis a futamidő 30 év). A kérdés: havonta mennyit

156
kell törlesztened? Először is a 360 000 x 0.5% = 1800 forin­
tot havonta, és ez még csak a kamatokat fedezi. (De az igaz­
ság az, hogy a kamattartozás mérteke idővel csökkeni fog,
mivel a visszafizetendő tőke is csökken, a kamatot pedig arra
szabják ki.) Mivel 30 év alatt 30 x 12, vagyis 360 hónap lelik
el. ezért a tőkerészt, a 360 000 forint hitelt 360 hónapra le­
bontva havi l(XX) forinttal tudod visszafizetni, igy a legma­
gasabb havi törlesztőrészleted 1800 + 1000 = 2800 forint
lesz. De szerencsére nem kell ekkora többletet visszafizetned.
Itt van az én szabályom arra, amivel megbecsülhetjük a havi
törlesztőrészletedet
A havi kamatláb legyen (Ez az éves kam at osztva 12-
vel.) Hogy visszafizesd a P kölcsönt /V hónap alati. a havi
részleted (M) nagyjából:
M = PiM + i)N
(1 + i)N - 1

Az előző példánál a P = 360 000, az i = 0.005 (6% = 0.06,

ezt osztjuk 12-vel), ezért a képlet azt mutatja, hogy a havi
törlesztörészlet:
M = 3 6 0 0 0 0 (0 .0 0 5 )1 1 .0 Q 5 )360
(1 ,0 0 5 ) 360 - 1

Figyeld meg. hogy a számlálóban az első két szám szorzata

1800. Számológépet használunk (a változatosság kedvéért),
hogy kiszámoljuk a l 1005?6()-t ami 6,02. igy a havi részlet
körülbelül 1800 x 6,02 / 5,02, ami megközelítőleg 2160
forint.
Itt van még egy példa. Tegyük fel, hogy vettél egy tévét,
és miután letetted a szükséges előleget, 180 000 forint tar­
tozásod marad, amelyet 5 év alatt fizetsz ki 4% kamatra. I la
nem lenne kamat, akkor I80 000 / 60 = 3000 forint lenne
a havi kiadásod. Mivel az első év kam ata 180 (K)U(U,Ü4)
= 7200 forint, tudod, hogy 3000 + (7200 / 12) = 3600 forint­

157
nál nem kell többet fizetned havonta. A képletet használva,
mivel a havi kamat i = 0,04/12 = 0,00333, ezért:
M = 1 8 0 0 0 0 ( 0 ,0 3 3 3 K 1 ,0 0 3 3 3 ) 60
( 1 ,0 0 3 3 3 ) 6 0 - 1

Mivel 1,003336° = 1,22, a havi törlesztőrészlet m egköze­

lítőleg 6000(1,22) / (0.22) = 3330 forint.
A fejezetet néhány olyan feladattal zárjuk, amelyeknél
remélhetőleg kamatoztatni tudod az eddig tanultakat.

„Becsüld végig” a következő feladatokat, majd a végered­

ményeket és a megoldásokat nézd meg a könyv hátuljában.

FELADATOK: BECSLES A Z OSSZEADASOKNAL

Kerekítsd fel vagy le a következő számokat, majd nézd

meg, mennyire kerültél közel a pontos megoldáshoz:
1. 2.
1479 57 293
-+ 1 1 0 5 + 3 7 421

3. 4.
312 025 8 971 011
+ 79 419 + 4 01 6 367

Add össze fejben a következő oszlopban szereplő összege­

ket úgy, hogy a legközelebbi 50 forintra kerekíted a szá­
mokat:
267
195
735
921
49

158
 1121
12
614
+ 831

FELADATOK: BECSLES A KIVON ÁSOKN ÁL

A feladatokat úgy végezd el, hogy csak a második vagy har-

madik számjegyig kerekítesz:

1. 2.
4926 6 7 221
- 1659 - 9 874

3. 4.
526 978 8 3 4 9 241
- 42 009 - 6 103 839

FELADATOK: BECSLES AZ OSZTÁSOKNÁL

Változtasd meg úgy a számokat, hogy meg tudd becsülni a

következő feladatok végeredményét:

1. 2. 3.

4379 / 7 23 958 / 5 5 4 9 2 1 3 / 13

4. 5.
5 102 3 5 7 / 28 9 8 329 483 / 203 637

159
 FELADATOK: BECSLÉS A SZO RZÁ SO KN ÁL
K e re k ítsd úgy a szám o ka t, hogy meg tudd b ecsü ln i a m eg­
oldást:

1. 2. 3. 4.

98 76 88 539
x 27 x 42 x 88 x 17

5. 6. 7. 8.

312 639 428 51 2 7 6

x 98 x 107 x 313 X 489

9. 10.

104 972 5 4 6 2 741

x 11 2 0 1 x 203 413

FELADATOK: BECSLES A N ÉGYZETGYÖK

KISZÁM OLÁSÁNÁL

Becsüld meg a következő számok négyzetgyökét az osztás

és átlagolás módszerével:

1 .V T 7 2. V 3 5 3. V Í 6 3 4. V 4 2 7 9 5 V 8039

FELADATOK: HÉTKÖZNAPI MATEK

1. Számold ki a 8800 forint 15%-át.

2. Számold ki az 5300 forint 15%-át.
3. Számold ki a 7400 forint 25%-át.
4. Mennyi idő alatt duplázódik meg a pénzed, ha a z éves
kamat 10%-os?

160
5. Mennyi idő alatt duplázódik meg a pénzed, ha az éves
kamat 6%-os?
6. Mennyi idő alatt háromszorozódik meg a pénzed, ha az
éves kamat 7%-os?
7. Mennyi idő alatt négyszereződik meg a pénzed, ha az

éves kamat 7%-os?

8. Becsüld meg egy 1 000 000 forintos kölcsön havi tör­
lesztőrészletét, ha a futamidő 10 év, és a kamat 9%.
9. Becsüld meg egy 300 000 forintos kölcsön havi tör­
lesztőrészletét, ha a futamidő 4 év, és a kamat 5%.

161
7 .
Matek a táblán:
Szám olás papírral és ceruzával

A könyv bevezetőjében számos előnyét soroltam fel annak, ha

tudsz fejben számolni. Ebben a fejezetben mégis szeretnék be­
mutatni egy-két olyan módszert, amelyek segítségével írásban
is gyorsabban tudsz majd számolni. A számológépek a legtöbb
esetben felváltották a papír és ceruza használatát, ezért úgy
döntöttem, hogy a négyzetgyökök kiszámolásának letűnt mű­
vészetére és a nagy számok látványos keresztbe-kasul szor­
zására koncentrálok. Mivel ezek inkább mentális tomagyakor-
latok, és a mindennapi életben ritkán van szükségünk rájuk,
ezért először olyan trükköket szedtem csokorba, amelyek az
összeadást és a kivonást, illetve a megoldások ellenőrzését
gyorsítják fel. Ezeket a technikákat már valóban be lehet vetni
a hétköznapi életben - ahogy azt látni is fogod.
Ha türelmetlenül várod a nagyobb kihívást jelentő
szorzásokat, akkor nyugodtan ugord át ezt a részt, és lapozz
egyenesen a 8. fejezethez, amely elengedhetetlen ahhoz,
hogy a 9. fejezetben található bonyolultabb feladatok meg­
oldását elsajátítsd. Ha viszont szükséged van egy kis lazí­
tásra, vagy szeretnél egy kicsit szórakozni, akkor azt javas­
lom, menj végig a következő pár oldalon, és újra élvezettel
fogsz játszani a papírral és a ceruzával.

SZÁM O SZLOPOK
Hosszú számoszlopok összeadásával gyakran összefuthatsz
az üzleti életben, vagy olyankor, am ikor a család pénzügyeit

163
számolgatod. Add össze a következő számoszlopot úgy.
ahogy általában szoktad, majd nézd meg, én hogyan csinál­
tam:
4328
884
620
1477
617
♦ 725
8651

Ha van a kezem ügyében papír és ceruza, akkor a számokat

fentről lefele és jobbról balra adom össze, pontosan úgy,
ahogy az iskolában tanultam. Egy kis gyakorlással az effajta
feladatokat fejben ugyanolyan gyorsan, vagy akár még gyor­
sabban kiszámolhatod, mint egy számológéppel. Amikor
összeadom a számokat, az egyetlen dolog, amit „hallok”, az
a részeredmény. Vagyis, amikor az első, jobb oldali oszlopban
elkezdem kiszámolni, hogy 8 + 4 + 0 + 7 + 7 + 5, akkor a
következőt hallom: „8 ... 12... 19... 2 6 ... 31” . Ezután leírom
az 1-et és továbbviszem a 3-at (tehát a következő oszlop tete­
jén nem a 2, hanem a 3 lesz az első szám gondolatban), aztán
itt is elkezdem fentről lefelé összeadni a számokat, ami igy
hangzik: 3 ... 5 ... 13... 15... 2 2 ... 2 3 ... 25. Miután minden
oszlopot kiszámoltam és eljutottam a teljes megoldásig,
akkor azt leirom, majd úgy ellenőrzőm, hogy most lentről
felfelé adom össze a számokat, és abban reménykedem, hogy
ugyanarra a végeredményre fogok jutni.
Például az elró oszlop alulról felfelé 5 + 7 + 7 + 0 + 4 + 8
(amely a fejemben úgy hangzik, hogy: 5 ... 12... 19... 23...
31), majd továbbviszem a 3-at. és összeadom a 3 + 2 + I + 7
+ 2 + 8 + 2, és igy tovább. Azzal, hogy másféle sorrendben
adod össze a számokat, kisebb a valószínűsége annak, hogy

164
ugyanazt a hibát kétszer is elköveted. Természetesen, ha a
megoldások eltérnek, akkor legalább az egyik végeredmény
hibás.

MOD Ö SSZEG EK
Ha nem vagyok biztos a végeredményben, akkor néha az
általam m od összegeknek nevezett módszerrel ellenőrzőm
le magamat (ami az elegáns moduláris aritmetikán alap­
szik). Bevallom, ez nem minden esetben hatásos, de könnyű
a használata.
A módszer lényege, hogy össze kell adni a szám szám ­
jegyeit, egészen addig, mig egy egyjegyű számot nem ka­
punk. Például a 4328 mod összegét igy számoljuk ki: 4 + 3
+ 2 + 8 = 17. majd 1 + 7 = 8. Ennek értelmében a 4328 mod
összege 8. Az előző feladatnál igy alkalmazhatjuk ezt a
módszert:
4 3 2 8 ------ ► 1 7 ------ ► 8

8 8 4 ------► 2 0 ------ ► 2
6 2 0 ------ ► 8 ------ ► 8

1 4 7 7 ------ ► 1 9 ------► 1 0 ------► 1

6 1 7 ------ ► 1 4 ------ ► 5
+ 7 2 5 ------ ► 14 ------ ► + 5
8651 29

20 11

*
2

165
 Ahogy fent is látszik, miután kiszámoltuk a számok mod
összegét, most ezeket a mod összegeket kell összeadnunk (8
+ 2 + 8 + 1 + 5 + 5). Ez 29, amelynek számjegyeit összead­
va 11-et kapunk, majd ebből 2-t. Figyeld meg, hogy a vég­
eredménynek, vagyis a 8651-nek a mod összege is 2. Ez
nem véletlen! Ha jól számoltál, akkor a végső mod össze­
geknek azonosnak kell lenniük. Ha különböznek, akkor va­
lahol hibáztál. Annak az esélye, hogy a mod összegek vé­
letlenül egyeznek, 1:9-hez. Tehát, ha hibáztál, akkor ez a
módszer 9 esetből 8-szor rá fog mutatni a tévedésedre.
A mod összegek módszerét a matematikusok és a köny­
velők az ellenőrzés kilenccel néven ismerik, mivel egy szám
mod összege megegyezik azzal az összeggel, amelyet
maradékként kapunk, ha a számot 9-cel osztjuk. A fenti
szám esetében a mod összeg 2 volt. Ha a 8 6 5 1-et 9-cel oszt­
juk, akkor a megoldás 961, és a maradék 2.
Ennél a módszernél van egy kivétel. Emlékszel arra,
hogy ha egy szám számjegyeinek összege osztható 9-cel,
akkor a szám osztható 9-cel? Ennek értelmében, ha a szám
9-cel osztható, akkor a mod összege 9 lesz annak ellenére,
hogy a maradék 0.

KIVO N ÁS PAPÍRON
Természetesen papíron nem lehet ugyanazon a módon ki­
vonni a szám oszlopokat, mint ahogy összeadtad őket.
Ehelyett a kivonást szám onként végzed el. ami annyi tesz,
hogy minden kivonási feladatban összesen két szám van.
Most, hogy ismételten rendelkezésünkre áll a papír és a ce­
ruza, a kivonást könnyebb jobbról balra elvégezni. A meg­
oldás leellenőrzéséhez egyszerűen adjuk össze az ered­
ményt azzal a számm al, amit kivontunk, igy h a jó i oldottuk
meg a feladatot, ükkor azt kapjuk, amiből eredetileg kivon­
tunk.

166
 Ha akarod, itt is használhatod a mod összegeket ahhoz,
hogy leellenőrizd a megoldásodat, de most a kapott mod
összegeket ki kell vonni egymásból, majd ezt a számot kell
összehasonlítani a végeredmény mod összegével:
65 7 1 7 ---------------------► 8
- ----------------------------- 38 491 ------ ► zJL
27 2 2 6 ---------------------► 1

19 ------- ► lO ------- ► 1

Van itt azonban egy extra csavar. Ha a mod összegek kü­

lönbsége negatív szám, akkor adj hozzá 9-et. Például:
42 689 2
- 18 764 - 8
23 925 -6 +9 =3

\t

21

\'
3

A N ÉG YZETG YÖ K KISZÁMÍTÁSA PAPÍRRAL

ÉS CERUZÁVAL
A zsebszámológépek feltalálásával egy szám négyzetgyö­
kének papíron való kiszámolása gyakorlatilag elfeledett
művészetté vált. M ár tudod, hogyan kell fejben megbecsül­

167
ni egy szám négyzetgyökét, most pedig megmutatom, ho­
gyan kell papíron pontosan kiszámolni. Emlékszel arra.
hogy valamivel korábban megsaccoltuk a 19 négyzet­
gyökét? Akkor most nézzük ezt a feladatot még egyszer, de
használjunk egy olyan módszert, amely megadja a pontos
végeredményt.

V l 9 ,0 0 0 0 0 0 = 4 ,3 5 8

4 2 = 16

8_ x _ < 300
83 x 3 = 249
86_ x _ < 5100

865 x 5 = 4325

870_ x _ < 77500

8708 x 8 = 69664

Leírom az általános módszert, amely minden esetben alkal­

mazható, és a fenti példával fogom illusztrálni. Itt ugyan
egy egész számnak keressük a négyzetgyökét, de betettük a
tizedesvesszőt, hogy a tizedes törtek négyzetgyökének ki­
számolása se okozzon később problémát.
1. lépés: Ha a tizedesvesszőtől balra található szám egy-,
három-, öt-, hét-, vagyis páratlan jegyű, akkor a végered­
m ény első szám jegye az a szám lesz, amelynek a négyzete
az eredeti szám első számjegyénél kisebb. Ha a tizedesvesz-
szőtől balra található szám kettő-, négy-, hat- , tehát páros
jegyű, akkor a megoldás első számjegye az a szám lesz,
amelynek négyzete az eredeti szám első két számjegyénél
kisebb. Ebben az esetben a 19 egy kétjegyű (vagyis páros
jegyű) szám, úgyhogy a megoldás első számjegye az a szám
lesz, amelynek a négyzete kisebb, mini 19. Ez a 4. Ezt a
számot irjuk le.

168
2. lépés: Vond ki a 19-böl az első lépésben megszületett
szám négyzetét, majd hozzál le két számjegyet a tizedes­
vessző mögül. Mivel 4 2 = 16, ezért 19 - 16 = 3, amihez
lehozunk két 0-t, igy a jelenlegi maradékunk 300.
3. lépés: Duplázd meg a megoldásunk eddig meglévő, első
számjegyét, a 4-et (a tizedcsvesszővel most ne törődj), és
hagyj utána egy üres helyei. Tehát 4 x 2 = 8. Aztán írd le ezt
a jelenlegi maradék (300) bal oldalára: 8_ x
4. lépés: A megoldásunk m ásodik szám jegye az a szám
lesz, amelyet mindkét üres helyre be lehel imi anélkül,
hogy az igy született szorzás eredménye meghaladná a je ­
lenlegi maradékot. Ebben az esetben ez a szám a 2, mivel 83
x 3 = 249 (a 84 x 4 = 336, ami már túl sok). Ezt a számot
írd a megoldásunk első számjegye mögé: 4,3.
5. lépés: Ha szeretnéd tovább pontosítani a megoldásodat,
akkor megint számold ki a maradékot (300 - 249 = 51), és
ehhez csapd hozzá tizedesvesszö utáni harmadik és ne­
gyedik számot: így az 51-ből 5100 lesz - ez most az aktu­
ális maradék. Ezután ismételd meg a 3. és 4. lépést.
Ahhoz, hogy megkapd a megoldás h a rm a d ik szám je­
gyét, duplázd meg az eddig tudott megoldásunkat, és most
is hagyd figyelmen kívül a tizedesvesszőt (43 x 2 = 86).
Helyezd el a 86_ x _-t az 5100-tól balra. Az 5-ös szám adja
azt a legnagyobb szorzatot (865 x £ = 4325), ami még
kevesebb, mint 5100. Az 5 a már meglevő 4,3 ulán Írandó,
igy az eredm ényünk 4,35. Ha még tovább akarsz számolni,
folytasd ugyanígy.

Itt van egy példa arra, ha a tizedesvessző előtt egy páratalan

jegyű szám áll (tehát számjegyeinek darabszáma páratlan):

\ / 8 3 9 ,4 0 0 0 = 2 8 ,9 7

169
 22 = 4
4_ x _ < 439
48x8 = 3SA
56_ x _ < 5540
56 9 x 9 = 5121
5 7 8 _ x _ < 41 9 0 0
5787 x 7 = 40 509

Most egy négyjegyű szám gyökét fogjuk kiszámolni. Ebben

az esetben - ugyanúgy, mint a kétjegyű számoknál - a szám
első két számjegyét vizsgáljuk meg, hogy megállapítsuk a
megoldás első számjegyét:

V 6 7 3 5 ,0 0 0 0 = 8 2 ,0 6

87 = 6 4
x _ < 335
162 x 2 = 3 2 4
16 4 _ x _ < 1 1 0 0
1640 x 0 =0
16 4 0 _ x _ < 1 1 0 0 0 0
16406 x 6 = 98 436

Befejezésül: ha a maradékunk egyszercsak 0, és nincs mit

lehozni, ebből rögtön tudni fogjuk, hogy a szám, amelynek
a gyökét ki akarjuk számolni, egy teljes négyzet.
Például:
V T o , 8 9 = 3 ,3
32 = 9
6_ x _ < 189
6 3 x 3 = 189
0

170
SZO RZÁS PAPÍRON
A papírral és ceruzával végzett szorzásoknál én a keresztbe-
kasul módszert használom, és ennek hála az egész megoldási
le tudom írni egyetlen sorban anélkül, hogy a részeredmé­
nyeket papírra kellene vetnem! Ez az egyik leglenyűgözőbb
matekmágia, a múltban sok villámgyors fejszámoló ennek
segítésével vívta ki hírnevét. Kaptak két nagy számot, és a
megoldást szinte azonnal leírták. A módszert a legegysze­
rűbben egy példa segítségével lehet bemutatni:
47
x 34
1598

1. lépés: Először szorozzuk össze a 4-et és a 7-et, így 28-at

kapunk, majd írjuk le a 8-at. és a 2-t vigyük tovább a kö­
vetkező számoláshoz.
4 7

3 4

2. lépés: Az ábrát követve számoljuk ki, hogy a 2 + (4 x 4)

+ (3 x 7) = 32, irjuk le a 9-et, majd vigyük át a 3-at az utol­
só lépéshez.

3. lépés: Befejezésül számoljuk ki a 3 + (3 x 4)-et, ami 1£-

Ezl irjuk is le, hiszen ezzel el is énünk a végeredményhez.

171
 4 7

3 4
ami 1598.
Próbáljunk megoldani egy másik kétjegyű x kétjegyű fel­
adatot a keresztül-kasul módszer segítségével:
83
X 65
5395
A lépések és az ábrák a következőképpen festenek:
1. lépés: 5 x 3 = 1 5 8 3

6 5

2. lépés: 1 + (5 x 8 ) + (6 x 3) = 52 8

3. lépés: 5 + (6 x 8) = 51 8 3

6 5
A megoldás: 5395
A m ódszer egy kicsit komplikáltabbá válik, ha két három­
jegyű számot akarunk összeszorozni:
853
X 762
649 986

172
Az alábbi séma mulatja a számolás menetet:
1. lépés: 2 x 3 = 6 8 5

6
2. lépés: (2 x 5) + (6 x 3) = 28 8 5 3

3. lépés: 2 + (2 x 8) + (7 x 3) + (6 x 5) = 62

5. lépés: 8 + (8 x 7) = 64

7 6 2
A megoldás: 649 986
Figyeld meg, hogy a különböző lépéseknél a szorzások szá­
ma 1, 2, 3. 2 és 1. A keresztül-kasul módszer mögött a
szorzás szétválasztási törvénye, vagyis a disztri buti vitás
(tagolhatóság) rejlik. Példánknál maradva: 853 x 762 =
(800 + 50 + 3) x (700 + 60 + 2) = (3 x 2) + [(5 x 2 ) + (3 x
6)] x 10 + [(8 x 2) + (5 x 6) + (3 x 7)] x 100 + [(8 x 6) + (5
x 7)1 x 1000 + [8 x 7] x 10 000, amelyek pontosan a ke­
resztül-kasul módszer számitásai.

173
 A megoldást le tudod ellenőrizni a mod összegek mód­
szerével úgy, hogy a két szám mod összegét összeszorzod,
hiszen most szorzásról van szó, majd az ebből adódó szám
mod összegét is kiszámolod. A kapott összeget hasonlítsd
össze a végeredmény mod összegével. Ha a megoldás pon­
tos, akkor a számoknak meg kell egyezniük:
853 7
x 762 x 6

649 986 42

}'
42 6

*
6

Ha a mod összegek nem stimmelnek, akkor valahol hibát kö­

vettél el. Ezzel a módszerrel átlagosan 9 alkalomból 8-szor a
hiba kiderül.
A háromjegyű x kétjegyű számok esetében az eljárás
ugyanaz, mint fent, csupán annyi a különbség, hogy „csa­
lunk" egy kicsit. Úgy teszünk, mintha a kétjegyű számunk
is háromjegyű lenne, mégpedig úgy, hogy a százas helyér­
tékre beteszünk egy nullát.
846
x 037
31 3 0 2

1. lépés: 7 x 6 = 42 8

174
2. lépés: 4 + (7 x 4) + (3 x 6) = 50
8 4

0 3
3. lépés: 5 + (7 x 8) + (0 x 6) + (3 x 4) = 73

4. lépés: 7 + (3 x 8) + (0
8

5. lépés: 3 + ( 0 x 8 ) = 3 8 4 6

0 3 7
A megoldás: 31 302.

Természetesen a gyakorlatban a 0-val való szorzást figyel­

men kivül hagyod.
A keresztül-kasul módszert bármilyen nagy szorzási fela­
dathoz használhatod. Két ötjegyű szám összeszorzásához
kilenc lépésre van szükség. A szorzások száma lépésenként
1, 2, 3, 4, 5, 4, 3, 2 és 1, vagyis összesen 25 szorzás:
42 867
52 049
2 231 1 8 4 4 8 3

175
1. lépés: 9 x 7 = 63 4 2 8 6 7

5 2

2. lépés: 6 + (9 x 6) + (4 x 7) = 88
4 2 8

5 2 0

3. lépés: 8 + (9 x 8) + (0 x 7) + (4 x 6) = 104
8

5 2 0 4 9

4. lépés: 10 + (9 x 2) + (2 x 7) + (4 x 8) + (0 x 6) = 74
4 2 8 6 7

5 2 0 4 9

5. lépés: 7 + (9 x 4) + (5 x 7) + (4 x 2) + (2 x 6) + (0 x 8) = 98
4 2 8 6 7

5 2 0 4 '9

6. lépés: 9 + (4 x 4) + (5 x 6) + (0 x 2) + (2 x 8) = 71
4 2 8 6 7

176
7. lépés: 7 + (0 x 4) + (5 x 8) + (2 x 2) = 51
4 2 8 6 7

5 2 0 4 9

8. lépés: 5 + (2 x 4) + (5 x 2) = 23
4 2 8 6 7

5 2 0 4 9

9. lépés: 2 + (5 x 4) = 22
4 2 8 6 7

5 2 0 4 9

A megoldás: 2 231 184 483

A megoldási a mod összegek módszerével ellenőrizheted:

HZ ÖO/ -------- --------- ► V

5 2 0 4 9 ----------------- ► x 2
2 231 1 8 4 4 8 3 18
1 i
T T
36 9
1

ELLENORZES TIZENEGGYEL
Hogy még egyszer megbizonyosodj a megoldás helyessé­
géről, az. elle n ő rzé s tizen eg g yel módszert is alkalmazhatod.
Ez nagyon hasonlii a m od összegek technikájára, de ebben

177
az esetben a számokat jobbról balra, felváltva kell kivonni
és összeadni, a törteket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a végeredmény negatív szám, akkor adj hozzá II -et.
(Talán csábítóbb lenne balról jobbra végezni a műveleteket,
ugyanúgy, mint a mod összegeknél, de most muszáj jobbról
balra csinálni, mert csak így működik).
Például:
23 4 ,8 7 — ► 7 - 8 + 4 - 3 + 2 = 2 --------------- ► 2
+58,61 — ► 1 - 6 + 8 - 5 = - 2 —► - 2 + 11 = + 9
29 3,4 8 11

8-4+3-9+2=0 1-1=0

Shakuntala Devi: Ez kiszám íthatatlan!

1976-ban a The N e w York 7/mesban megjelent egy cikk
egy Shakuntala Devi (1940 - ) nevű indiai nőről, aki fej­
ben kiszámolta a 25 842 + 111 201 721 + 370 247
830 + 55 511 315 megoldását, majd beszorozta 9878-
cal, és megkapta a helyes végeredményt, az 5 559 369
456 432-t, ráadásul mindezt kevesebb, mint 20 másod­
perc alatt. Nehéz elhinni, de a szegény szülők iskolázat­
lan gyermeke az Egyesült Államokban és Európában is
hírnévre tett szert, mint villámgyors fejszámoló.
Sajnálatos módon Devi valóban hihetetlen számolásait,
amelyeket nem az ismert „szakmai trükkökkel" végzett,
alig dokumentálták. A legnagyobb neki tulajdonított tel­
jesítmény - amely során két tizenhárom jegyű számot
szorzott össze papíron - a mai napig szerepel minden
Guinness rekordok könyvé ben a z „Emberi számítógép"
példájaként. Ugyanakkor, még a legnagyobb jóindulat­
tal is megkérdőjelezhető az az idő, amely alatt a szá­
molást elvégezte. Devi, aki a keresztül-kasul módszer

178
szakértője volt, 1980. június 18-án kiszámolta a londoni
Imperial Főiskola Számítástechnikai tanszékén véletlen­
szerűen generált két szám, a 7 686 369 774 870 és
a 2 465 099 745 799 szorzatát. A helyes megoldásig,
a 18 947 668 177 995 426 773 730-ig, állítólag 20
másodperc alatt jutott el. A Guinness a következő meg­
jegyzést fűzte az eseményhez: „Néhány köztiszteletben
álló matematikai szakíró megkérdőjelezte azokat a kö­
rülményeket, amelyek között Mrs. Devi ezt a teljesítményt
elérte, és azt állítják, szigorú felügyelet mellett lehetetlen
lenne megismételni ezt a bemutatót/' A 20 másodperc,
amely a feladat kiszámításához kellett, azt feltételezi,
hogy a 169 szorzási és 167 összeadási, vagyis a 336
matematikai művelet elvégzésekor egy műveletre egyti-
zed másodpercet jutott - hiba ejtése nélkül - , hiszen csak
így maradt idő arra, hogy Devi még a megoldás 26
számjegyét is leírja. Már maga a reakcióidő miatt ez a
világcsúcs tényleg a „Kiszámíthatatlan!" kategóriájába
tartozik.
Shakuntala Devi tehát bebizonyította gyors számo­
lási képességét, és még egy saját könyvet is írt a té­
máról.

Ugyanez a módszer beválik a kivonási feladatoknál:

6 5 7 1 7 -------- ► 14 -------- ► 3
- 3 8 4 9 1 -------- ► - (-9 ) -------- ► íl 9
2 7 2 2 6 --------------------------------► 1 2 -------- *-1

i
1

179
És még a szorzásoknál is működik:
8 5 3 -----------------------► 6

762 x_3
649 986 18

I
-4

Ha nem egyeznek a számok, akkor valahol biztosan hibáz­

tál. Ám ha megegyeznek, még akkor sem lehetsz ezer szá­
zalékig biztos magadban. Ez a módszer ugyanis 11 esetből
„csak" 10-szer szűri ki a hibát, vagyis 11:1 az esélye annak,
hogy a hiba átcsúszik az ellenőrzés tizeneggyel. és 9:1, hogy
az ellenőrzés kilenccel szűrőjén. Annak azonban, hogy
m indkét technika csődöt mondjon, csupán 99:1 az esélye.
Ha erről vagy más káprázatos matekmágiáról szeretnél még
többet megtudni, akkor melegen ajánlom Martin Gardner
bármelyik könyvét (/. a könyv hátuljában).
Szerintem most m ár készen állsz a papíron számolás
végső megmérettetésére, ezért szorozz össze két tízjegyü
számot. Persze ennek a feladatnak praktikus haszna iga­
zából nincs, kivéve talán azt, hogy villoghatsz vele! (Ami
engem illet, én úgy gondolom, hogy már két ötjegyű szám
összeszorzása is lenyűgöző teljesítmény, mivel a legtöbb
zsebszám ológép megközelítőleg ennyire képes.) A műve­
letet azért mutatjuk be, hogy bebizonyítsuk, tényleg meg
lehet csinálni egy ilyen nehéz feladatot is. A keresztül-kasul
módszer ugyanazt az alapmintát fogja követni, mint az öt­
jegyű x ötjegyű példánál. A megoldás 19 lépésből fog állni,
és a tizedikben tiz keresztbe szorzás lesz! Hát akkor, essünk
neki:

180
 2 76 6 82 9 451
x 4 425 575 216

1 . lé p é s : 6 x 1 = 6

2. lé p é s : | 6 x 5 ) + (l x 1 ) « 31

3 . l é p é s : 3 + (6 x 4) + (2 x 1) + (1 x 5 | » 3 4

4 . l é p é s : 3 + (6 x 9 ) + {5 x 1) + (1 x 4 ) + (2 x 5 ) = 7 6

5. l é p é s : 7 + (6 x 2 ) + (7 x 1) + (1 x 9 ) + (5 x 5) + (2 x 4 ) = 6 8

6. l é p é s : 6 + (6 x 8) + (5 x 1) + (1 x 2) + (7 x 5) + (2 x 9) + (5 x 4 ) =

134

7. l é p é s : 1 3 + (6 x 6 ) = {5 x 1) + {1 x 8] + (5 x 5) + (2 x 2) + (7 x 4)

♦ ( 9 x 5 ) = 164

8. l é p é s : 16 + (6 x 6 ) + (2 x 1) + (1 x 6 ) + (5 x 5) + (2 x 8) + (5 x 4)

+ (5 x 2) + (7 x 9) = 19 4

9. lé p é s : 19 + (6 x 7) + (4 x 1) + (1 x 6) + (2 x 5) + (2 x 6) + (5 x 4)

+ ( 5 x 8 ) + ( 5 x 9 ) + ( 7 x 2 | = 212

1 0 . l é p é s : 21 + (ó x 2} + (4 x 1) + (1 x 7) + (4 x 5) + (2 x 6 ) + (2 x 4)

+ (5 x 6 ) + (5 x 9) + (7 x 8 ) + (5 x 2) = 2 2 5

1 1 . l é p é s : 2 2 + ( I x 2 ) + (4 x 5) + (2 x 7) + (4 x 4) + (5 x 61 + (2 x 9)

+ (7 x 6) + ( 5 x 2 ) + ( 5 x 8 ) = 2 1 4

12. l é p é s : 21 + (2 x 2) + (4 x 4) + (5 x 7) + (4 x 9 ) + (7 x 6 ) + (2 x 2)

+ (5 x 6) + (5 x 8 ) = 2 2 8

1 3 . l é p é s : 2 2 + (5 x 2) + (4 x 9) + (7 x 7) + (4 x 2) + (5 x 6 ) + (2 x 8)

+ (5 x 6 ) = 2 0 1

1 4 . l é p é s : 2 0 + (7 x 2) + (4 x 2) + (5 x 7) + (4 x 8 } + (5 x 6) + (2 x 6)

= 151

15. l é p é s : 15 + (5 x 2) + (4 x 8) + (5 x 7) + (4 x 6 ) + (2 x 6) = 1 2 8

1 6 . l é p é s : 12 + (5 x 2) + (4 x 6 ) + (2 x 71 + (4 x 6 ) = 8 4

1 7 . l é p é s : 8 + (2 x 2 ) + (4 x 6) + (4 x 7 ) = 6 4

1 8 . l é p é s : 6 + (4 x 2 ) + {4 x 7) = 4 2

1 9 . l é p é s : 4 + (4 x 2 ) = 1 2

181
Ha elsőre sikerült végigverekedni magadat ezen a rendkívül
nehéz feladaton, akkor közel a pillanat, hogy tanoncból a
matekm ágia mesterévé avassunk!
Ellenőrzés mod összegekkel:
2 7 6 6 8 2 9 4 5 1 ----------------► 5

x 4 4 2 5 5 7 5 2 1 6 ----------------► x_5

1 2 2 4 4 8 1 1 8 4 5 2 4 4 4 8 6 4 1 6 ----------------► 25

t
79 7

i
16

FELADATOK: SZÁM OSZLOPOK

Add össze a következő számoszlopokat fentröl lefelé, aztán

ellenőrizd magad először úgy, hogy újra összeadod a szá­
mokat, de most lentről felfelé, másodszor pedig a mod
összegek módszerével. Ha a két mod összeg nem stimmel,
nincs más hátra, ellenőrizz még egyszer!
1.
672
1367
107
7845
358
210
+ 916

182
Add össze ezeket a tizedes törteket:
2.
2 1 ,5 6
1 9 ,3 8
211,02
9 ,1 6
2 6 ,1 7
♦ 1 ,4 3

FELADATOK: KIVO N Á S PAPÍRON

Oldd meg a következő feladatokat, majd a megoldásokat el­

lenőrizd le a mod összegekkel, aztán pedig úgy, hogy
összeadod a végeredményt és az alsó számot, hogy megkapd
a felsőt:
1. 2.
75 423 876 452
- 46 298 - 593 876

3. 4.
3 249 202 45 394 358
- 2 903 445 - 36 472 6 5 9

FELADATOK: A NÉGYZETGYÖK
KISZÁMÍTÁSA PAPÍRRAL ÉS CERUZÁVAL

Számold ki az alábbi számok pontos négyzetgyökét a dup­

lázás és osztás technikájával:

1. \ZV5 ? V 5Ö 2 3. V 4 3 9 ,2 4 V361

183
 FELADATOK: SZORZÁS PAPÍRON

Ezt a feladatcsokrot zárjuk azzal, hogy kiszámolod a követ­

kező szorzások végeredményét a keresztül-kasul módszer
segítségével. A számokat egy sorba, jobbról balra ird le a
feladatok alá, végül pedig ellenőrizd magad a mod össze­
gekkel.

1. 2. 3.
54 273 725
X 37 x 217 x 609

5. 6.
3309 52 8 1 9 3 923 759
x 2868 x 47 820 x 2 674 093

184
8.
Egy felejthetetlen fejezet
Szám ok m em orizálása

Az emberek leggyakrabban a memóriámmal kapcsolatban

tesznek fel kérdéseket nekem. Nem. kedves olvasó, nincs ki­
vételes emlékezőtehetségem, egyszerűen csak használok egy
olyan módszert, amely segít az emlékezésben, és amelyet
bárki elsajátíthat. Kísérletek kimutatták, hogy szinte minden
ember, aki átlagos intelligenciával rendelkezik, megtanítható
arra, hogyan tökéletesítse számmemóriáját.
Ebben a fejezetben megmutatjuk neked ezt a módszert,
amely nemcsak egyértelmű gyakorlati előnyöket nyújt,
mint például dátumok vagy telefonszám ok észben tartása,
hanem segít a m atekmágusoknak abban, hogy nagyon bo­
nyolult feladatokat fejben megoldjanak. A 9. fejezetben azt
is megmutatjuk, hogyan tudsz az itt tanultakat felhasználva
ötjegyű számokat fejben összeszorozni.

A MNEMOTECHNIKA ALKALM AZÁSA

A most következő módszer tulajdonképpen egy mnemo-
technikai eljárás, am ely megkönnyíti az emlékezést: a kó­
dolást (elhelyezés a memóriában), a tárolást (megőrzés a
memóriában) és az előhívást (visszanyerés a memóriából).
Működésének alapja, hogy az értelmetlen adatokat (mint
például a számsorok) átalakítjuk értelmes dolgokká. Szakíts
egy kis időt a következő mondat memorizálására:

A mátrai télapó nyája elé mely faebképu hómanóm fér?

185
Olvasd el többször a mondatot, aztán nézz fel, és addig
mondogasd magadban, am íg kívülről nem tudod. Próbáld
vizualizálni a szavakat. Megvan?
Gratulálok! Az imént bemagoltad a * (pi) első 20 szám­
jegyét. Gondolom emlékszel arra, hogy az iskolában a jt-t a
kör kerületének és átmérőjének arányaként definiáltuk, és
értékét 3,14-ként. vagy 22/7-ként határoztuk meg. Az igaz­
ság az, hogy a ji egy irracionális szám (nem irható fel két
egész szám hányadosaként, ezért végtelen, nem szakaszos
tizedes tört), amelynek pontos értékét modem számítás­
technikai módszerekkel m ár több, mint 1 billió tizedesje­
gyig kiszámították.

Egy csipetnyi Jt- t A lexander Craig Aitkennek

A fejszámolás talán egyik leglenyűgözőbb mutatványát
Alexander Craig Aitken (1895-1967), a z Edinburgh-i
Egyetem professzora adta elő, aki nemcsak megtanulta
a ti első ezer számjegyét, de amikor egyik előadása
közben váratlanul arra kérték, mutassa be bámulatos
emlékezőtehetségét, azonnal eldarálta a z első 250 szá­
mot. Ekkor újabb kihívásként azt a feladatot kapta, hogy
ugorjon előre a z 551 -dik számig, és innentől mondjon el
még 150 számot. O ezt sikeresen, egyetlen hiba nélkül
meg is tette.
Hogyan csinálta? Aitken a következőt mondta közön­
ségének: „a titok nyitja a relaxáció - amit általában a
koncentráció gyökeres ellentétének tartanak." Technikája
szokatlan módon a hallásra támaszkodott. A számokat
ötvenes csoportokba rendezte, majd egy adott ritmus
szerint memorizálta. Megingathatatlan bizonyossággal
magyarázta. „A n megtanulása abszolút felesleges lett
volna akkor, ha nem lett volna olyan egyszerű."

186
Aitkent nem az tette villámgyors fej számolóvá, hogy
megtanulta a n első ezer számjegyét, hanem a z , hogy
könnyedén össze tudott szorozni két ötjegyű számot
fejben. Thomas O ' Bierne matematikus így emlékezett
vissza Aitkenre, miután találkozott vele egy asztali szá­
mológép termékbemutatóján: „A z eladó valami olyas­
mit mondott, hogy akkor most megszorozzuk a 23
586-ot 71 283-mal, mire Aitken azonnal rávágta: »és
akkor egy m illiárd... kapunk» - már nem is tudom mi
volt a megoldás. A férfi annyira el volt foglalva a zza l,
hogy eladja a masinát, hogy ezt észre sem vette, de a
főnöke, aki figyelt, meghallotta. Amikor látta, hogy Ait*
kennek igaza van, majdnem dührohamot kapott (velem
együtt)."
Aitken ironikusan megjegyezte, hogy amikor vett magá­
nak egy asztali számológépet, fejszámoló képessége
gyorsan romlani kezdett. Látva, hogy mit hoz a jövő, így
sopánkodott: „Talán a fejszámolók, éppúgy mint Taz-
mánia őslakosai vagy a maorik, kihalásra vannak ítélve,
ezért egy érdekes egyed megtekintése szinte antropoló­
giai érdeklődést válthat ki, néhány nézőm pedig elmond­
hatja a 2000. évben, hogy »lgen, én ismertem egy ilyen
embert«." Szerencsére a történelem igazolta, hogy Ait­
ken tévedett!

A KÓDOLÁS
Biztosan elgondolkodtál azon, hogy a fenti mondatból ho­
gyan lesz a ji első 20 számjegye.
Nos, a kód feltöréséhez először be kell magolnod a lenti
kódrendszert, amelyben nullától kilencig minden számhoz
hozzárendeltünk egy vagy több mássalhangzót.

187
1 / vagy d
2 n
3 m
4 r
5 /
6 j, C5 vagy s
1 k vagy g
8 /v a g y v
9 p vagy /?
0 z vagy

Ezt a kódrendszert nem olyan nehéz megjegyezni, mint

ahogy azt elsőre gondolnád. Egyrészt, amelyik számnál
több betű található, ott a betűk kiejtése hasonlít. Például a k
hasonlít a g-re (ennek az az oka. hogy a két hang képzése
csak minimálisan tér el egym ástól, az egyik zöngés, a másik
zöngétlen). Emellett a következő kis trükkök is segíthetnek
abban, hogy az agyadba vésd a kódokat:

1 A nyomtatott /-nek és J-nek csupán 1 szára van.

2 A nyomtatott /i-nek 2 lába van.
3 A nyomtatott m-nek 3 lába van.
4 Nos. ez a ,jn rá a d á s ” (hisz 3 a m agyar igazság és...)
5 A kezedet tartsd úgy. hogy 4 ujjad felfelé mutasson, a
hüvelykujjaddal pedig zárj be 90 fokos szöget. Az 5 uj­
jad most úgy néz ki, mint egy L.
6 A j egy kicsit úgy néz ki, mint egy fejre állított 6-os.
7 Le tudod rajzolni úgy a K-1, hogy két 7-est háttal egy­
másra fektetsz.
8 A folyóírással le írt/h a so n lít egy 8-asra.
9 A 9 úgy néz ki, mint egy háttal álló P, vagy egy fejre
állított b.
0 A zéió 4-vel kezdődik.

188
Vagy próbáld meg megjegyezni a Tóni M arloskovipsz ne­
vet, ha sikerül, ez biztosan emlékeztetni fog a kódokra!

Gyakorold a listát. Körülbelül 10 perc után valószínűleg

már minden egyjegyű számhoz hozzákapcsoltad a mással­
hangzóját. Ezután alakítsd a számokat szavakká úgy, hogy
magánhangzókat teszel a mássalhangzók közé. Például a 32
bármelyik lehet a következők közül: mini, menő, manó,
mén. ámen. és igy tovább.
A következő szavak nem tudják a 32-es számot jelölni,
mivel nem csak ni és n van bennük: menta, mancs, munka.
Ezek a szavak (sorrendben) a 321, 326 és a 327. Azokat a
mássalhangzókat, amelyek nem szerepelnek a listában (c, h,
y, dz. dzs, zs) bármikor felhasználhatod, igy könnyebb a szó­
alkotás. A 32 igy akár humán vagy meny is lehet. (Az y azért
különösen hasznos, mert a g, /?, / betűkhöz illesztve a variá­
ciók még nagyobb lehetőségét kinálja, ellenben az ly nem túl
szerencsés választás, hiszen a kiejtés azonossága miatt köny-
nyen összetéveszthető a 7-vel - a ford.)
A alábbi lista ötleteket ad arra, hogy a számokból milyen
szavakat hozhatsz létre a megtanult kódrendszer segítségé­
vel. Ezeket nem kell bevágnod, csupán használd inspiráció­
ként, am ikor kitalálod a saját szavaidat. És ne feledd, a ki­
maradt mássalhangzókat használd bátran!

0 szó 9 apa 18 táv 27 nyög

1 tea 10 dísz 19 táp 28 név
2 nő 11 dada 20 néz 29 nép
3 ima 12 dán 21 nád 30 mozi
4 ér 13 dóm 22 néne 31 mód
5 lé 14 tér 23 ném a 32 manó
6 só 15 tél 24 nyerő 33 mama
7 kő 16 tej 25 inai 34 már
8 vő 17 tág 26 nasi 35 meló

189
36 máj 52 len 68 séf 84 vér
37 mák 53 lom 69 seb 85 fül
38 hamva 54 lira 70 kéz 86 fej
39 amőba 55 lila 71 kút 87 fog
40 ráz 56 lecsó 72 kín 88 fii-fa
41 rúd 57 luk 73 kém 89 fóbia
42 erény 58 lufi 74 kar 90 busz
43 rém 59 lép 75 kiló 91 pad
44 ráró 60 csésze 76 kacsa 92 bűn
45 relé 61 csat 77 kuka 93 puma
46 rács 62 sün 78 kávé 94 bér
47 rág 63 csomó 79 kép 95 bél
48 rév 64 sár 80 víz 96 baj
49 répa 65 sál 81 fut 97 pék
50 láz 66 sas 82 fon 98 páva
51 lét 67 csók 83 fém 99 baba

A szám -szó lista

Gyakorlásképpen alakítsd át a/, alábbi szám okat szavakká,
és ahol lehetséges, találj ki minél több megoldást:
42
74
67
86
94
10
55
826
951
620
8451

190
Itt van néhány azok közül, amiket én találtam ki

42 rohan, Áron, nyáron, urna, renyhe

74 kár. kér. kérő, kóró, guru
67 csók, jég, sok. csak, sik
86 fej, faj, vas
94 por, bor
10 tűz, túsz, tesz, dísz
55 lila, lel, alul, elöl
826 fincsi, fonás, vonás
951 pilóta, bolt, példa
620 sansz
8451 varázslat!

Most a szavakat alakítsd át számokká:

téma
vén
keret
verseny
banán
karát
papír
trükk
matematika
fej számoló
hodzsa

Megoldások:

téma 13
vén 82
keret 741

verseny 8462

191
 banán 922
karát 741
papír 992
trükk 1477
matematika 31317
fejszámoló 86 035
hodzsa (semmi, beugratás)

Habár egy számot többféle szóvá is át lehet alakítani, egy

szó csak egyetlen szám ot jelenthet. Ez egy nagyon fontos
jellem zője a módszernek, amelynek hála, nagy számokra is
emlékezni tudunk.
Ezzel a kódrendszerrel bármilyen számsort (legyen az te­
lefonszám. társadalombiztosítási azonosító jel vagy jogosit-
ványszám) szóvá vagy akár mondattá alakíthatunk. Lássuk,
hogyan lelt a első 20 számjegyéből a következő mondat:

314 159 26 5 35 8979 323 84

A mátrai télapó nyája elé mely faebképü hómanóm fér?

Mivel ez a mondat kizárólag a fenti 20 számot jelentheti,

ezzel meg is tanultad a első 20 számjegyét!
Igazán büszke lehetsz magadra, ha ugyanolyan gyorsan
vissza tudod fordítani számokká ezt a mondatot, mint amilyen
gyorsan elmondtad. De a világcsúcs megdöntéséhez sokai kell
még gyakorolnod. A japán Hiroyuki Goto 1995-ben 17 óra és
21 perc alatt fejből elmondta a első 42 195 számjegyét.

HOGYAN KÖNNYÍTI MEG A FEJSZÁMOLÁST

A MNEMOTECHNIKA
A mncmotcchnika a hosszú számsorok memorizálása mel­
lett abban is segit, hogy nehéz feladatok közben elraktározd

192
a részmegoldásokat. Például egy háromjegyű szám négyzet­
re em elésekor igy könnyíti meg a dolgunkat:
+ 42 384 dúdol

+ 22 = 1764

-2 40

Biztosan emlékszel arra a 4. fejezetből, hogy a 342 négyzetre

emelésénél először a 300 x 384-et kell kiszámolni, majd ehhez
a részeredményhez hozzá kell adni a 422-t. De mire kiszámo­
lod, hogy a 422 = 1764, addigra lehet, hogy elfelejted az első
számot, a 115 200-at. Nos. ekkor vágtat a megmentésedre az
emlékezést segitő módszerünk. A 115 200 megjegyzéséhez
a 200-at „tedd” a kezedre úgy, hogy felemeled két ujjadat, a
115-öt pedig alakítsd át egy szóvá, például dúdolva. (Mel­
lesleg, szerintem nem csalsz azzal, ha a 200-at az ujjaidon tar­
tod, elvégre azért vannak ujjaink, hogy számoljunk rajtuk!)
Ismételd el magadban a dúdolt egyszer vagy kétszer. Ezt
könnyebb megjegyezni, mint a 115 200-at, főleg akkor, ha el­
kezded kiszámolni a 42 négyzetét. Mikor eljutsz a 1764-hez.
akkor ezt add hozzá a dúdol 2 kódodhoz, vagyis a 115 200-
hoz, így megkapod a végeredményt, a 116 964-et.
Nézzünk egy ú jabb példát:
+ 27 3 0 0 kém
Miután kiszámoltad, hogy 300 x 246 = 73 800, a 73-at
alakítsd ál kém re, aztán a 800-at helyezd a kezedre úgy,
hogy 8 ujjadat felemeled. Számold ki a 27 négyzetét (729)
és egyszerűen add hozzá a kém tf-at, vagyis a 73 800-at.
A végösszeg 74 529 lesz. Ez a módszer eleinte talán túl
időigényesnek tűnik, de egy kis gyakorlás után a számok
szavakká, majd a szavak szám okká alakítása úgy fog menni,
mint a karikacsapás!
Láthatod, milyen könnyű a kétjegyű számokból szavakat
csinálni. De a háromjegyű számokat nem mindig ilyen
egyszerű átalakítani. Ha teljesen lehetetlennek tűnik, hogy
találj egy megfelelő értelmes szót, akkor egy furcsa vagy
nem létező is ugyanúgy megteszi. Például ha a 236 vagy a
226 esetében nem ju t eszedbe semmi, akkor az olyan szavak
kombinációja, mint a „nem jó", vagy akár egy badarság,
mint a „neneje”. szintén kiválóan beválik. Még ezek a fur­
csa szavak is könnyebben eszedbe jutnak egy hosszú szá­
molás során, mint a 236 vagy a 226. A következő fejezetben
található hatalmas feladatoknál ezek a mnemotechnikai
trükkök nélkülözhetetlenek lesznek.

EMLÉKEZET-VARÁZSLAT
A mnem otechnika használata nélkül egy átlagos ember
(ide értve engem is) egyszerre csupán 7 vagy 8 számjegyet
tud megjegyezni. De ha a számokat mesteri módon át
tudod váltani szavakká, a kapacitásodat nagyban megnö­
velheted. Kérj meg valakit, hogy lassan mondjon el egy­
más után 16 számjegyet, közben pedig egy másik em ber
irja fel őket egy táblára vagy egy papírra. M ikor már az
összes számot leírták, kezdd el visszamondani a számokat
a megfelelő sorrendben anélkül, hogy a táblára vagy a pa­
pírra pillantanál! M ondd vissza a megfelelő sorrendben a
számot anélkül, hogy a táblára, vagy a papírra néznél!

194
Nemrégen, az egyik bemulató előadásomon a következő
számsort kaptam:
1, 2 , 9 , 7 , 3 , 6 , 2 , 7 , 9 , 3 , 3 , 2 , 8 , 2 , 6 , 1

Ahogy kimondták a számokat, mindegyiket átalakítottam

egy szóvá a korábban bemutatott kódrendszer segítségével,
aztán egy buta kis történetet fűztem köréjük, hogy köny-
nyebben észben tudjam tartani őket. A 12 Duna lett, a 97
p ék, a 36 m áj, a 27 nyög, a 93 pum a, a 32 /wö/íó, a 82 /<?m
és a 61 pedig jut.
Aztán elképzeltem, amint a Duna partján egy p ék májas
kenyeret eszik, örömében nagyokat nyög. Arra jön egy p u ­
ma és egy manó, és mindkettő fe n i a fogát. Jut nekik is.
Talán ez a történet egy kissé bizarr, de minél nevetségesebb,
annál könnyebb megjegyezni - és egyébként is, igy sokkal
szórakoztatóbb.

195
9 .
A nehéz dolgok könnyűvé tétele:
Emelt szintű szorzások

Mostanra - ha átrágtad magad az összes fejezeten - megta­

nultál fejben összeadni, kivonni, szorozni és osztani, illetve el­
sajátítottad a becslés művészetét, a matekmágia használatát
Írásban, és a számok memorizálását segítő mnemotechnikát.
Ez a fejezet a mindenre elszánt, komoly matekmágusoknak
szól, akik elméjüket olyan briliánsra akarják pallérozni, ameny-
nyire csak lehetséges. A négyjegyű számok négyzetre emelé­
sétől indulunk, és eljutunk egészen addig a nehéz mutatványig,
amelyet én közönség előtt szoktam előadni, a két különböző
ötjegyű szám szorzásáig.
Annak érdekében, hogy ezeket a feladatokat meg tudd
oldani, kifejezetten fontos, hogy magabiztosan és aránylag
gyorsan alkalmazd a számok memorizálására használt kód­
rendszert. Ha pedig előrelapoztál a fejezetben, és a felada­
tok elsőre túlságosan nehéznek tűntek, hadd mondjam el
még egyszer a könyv két alaptételét:
1) A fejszámolás készségét szinte mindenki el tudja sajátí­
tani.
2) A megoldás kulcsa: a nehéz feladatot könnyebb felada­
tokká kell egyszerűsíteni, igy minden gyorsabb és
egyszerűbb.
Sem ebben a fejezetben, sem máshol, ahol hasonló pédákkal
találkozhatsz, nincs olyan probléma, amelyen ne lehetne
felülkerekedni a korábban megtanult egyszerűsítési techni­
kákká!. Feltételezve, hogy már mestere vagy a szükséges
módszereknek, többnyire illusztrációk segítségével fogunk

197
tanítani, ahelyett, hogy szóról szóra végigvezetnénk a felada­
tokon. Ennek ellenére, azért majd sokszor emlékeztetünk
arra, hogy a nehezebb feladatok felszíne alatt könnyebb fel­
adatok lapulnak, amelyekkel viszont már a korábbi fejezetek­
ben találkoztál.
A négyjegyű számok négyzetre emelésével fogjuk kez­
deni. Sok sikert!

N ÉGYJEGYŰ SZÁM O K NÉGYZETRE EMELÉSE

A négyjegyű számok négyzetre emelésének előfeltétele,
hogy képes vagy egy négyjegyű és egy egyjegyű szám
összeszorzására - amelyet úgy oldunk meg, hogy két darab
kétjegyű x egyjegyű feladatra bontjuk. Emlékeztetőül álljon
itt néhány példa:
4 8 6 7 (4 8 00 + 67)

X _____ 9

9 x 4800 = 43 200

9 x 6 7 = + 603

43 803

2781 (2 7 0 0 + 81)

x ______ 4

4 x 2700 = 10 800

4 x 81 = + 324

11 124

6 7 1 8 (6 7 0 0 + 18)

x____ 8
8 x 6700 = 53 600
8 x 1 8 = f 144

53 744

198
 4 2 6 9 (4 ,2 0 0 + 6 9)

X ________ 5

5 x 4 2 0 0 = 21 0 0 0

5 x 69 = + 345

21 345

Ha mindezt már álmodból felébresztve is megcsinálod, ak­

kor készen állsz a négyjegyű számok négyzetre emelésére.
Lássuk hát a 4267 négyzetét! Ugyanazt a módszert fogjuk
használni, mint a kétjegyű és háromjegyű számoknál, vagy­
is a 4267-böl kivonunk 267-et, ezzel 4000-re kerekítjük,
majd ugyanennyit hozzáadva 4534-re is felkerekítjük.
Ezután a két számot összeszorozzuk (4534 x 4000 - ami va­
lójában egy négyjegyű x egyjegyű feladat) és az eredm ény­
hez hozzáadjuk annak a számnak a négyzetét, amivel ke­
rekítettünk, tehát a 2672-t. Tehát:
+ 267 4 5 3 4 tömés

42672/ 1 8 1 3 6 0 0 0 (4534 x 4000)

- 267 4000 + 7 1 2 8 9 (2 6 7 2 )

18 2 0 7 2 8 9 f
+ 3 3 /3 0 0
'/ \
2 6 7 2^ 7 0 2 0 0 (300 x 234)

- 33 234 + 1 0 8 9 (332)

71 289

Nos, eléggé egyértelmű, hogy nagyon sok minden történik

ebben a feladatban. Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon
könnyű azt mondani: „adjuk hozzá a 267 négyzetét", de ezt
ki is kell számolni, ráadásul nemcsak az eredményt kell
megjegyezni, hanem azt is, m ihez kell majd hozzáadni.
Először is, miután kiszámoltad a 4534 x 4-et és megkaptad

199
a 18 136-ot. máris kimondhatod a megoldás első részét: 18
m illió... Ezt azért teheted meg, mert az eredeti számot
mindig az ezer legközelebb lévő többszörösére kerekitjiik.
Ennek értelmében a következő lépésben a legnagyobb há­
romjegyű szám, amelyet négyzetre emelhetsz az az 500. Az
500 négyzete 250 000. ezért amint látod, hogy a megoldás
többi része (ebben az esetben a 136 000) kevesebb, mint
750 000. akkor tudod, hogy a milliók nem fognak változni.
Mikor kimondtad a 18 milliót, már csak a 136 000-t kell
észben tartanod, mielőtt négyzetre em elnéd a 267-et. És itt
jön a felmentő sereg az előző fejezetből, a mncmotechnika!
A kódokat használva a 136-ot lefordíthatod például tömésre
(1 = t, 3 = in, 6 = s), aztán elkezdhetsz a feladat következő
részére koncentrálni (természetesen, miután megjegyezted
a töm ést; és hogy 3 nulla van mögötte). Ha a számolás
közben elfelejted az eredeti feladatot, akkor pillants rá a
számra, vagy ha nincs leírva, akkor kérd meg a közönséget,
hogy ismételje el (ez azt az illúziót kelti, hogy a feladatot az
elejéről kezded, pedig az igazság az, hogy a számítások egy
részét már elvégezted)!
Most végezd cl a háromjegyű szám (267) négyzetre
emelését, ahogy azt korábban tanultad, így megkapod a 71
289-et. Egy időben nehézséget jelentett számomra, hogy a
százas helyértéken szereplő számot megjegyezzem (ebben
az esetben a 2-t). Ezt úgy küszöböltem ki. hogy felemeltem
két ujjamat. Ha netán az utolsó két számjegyet (89) felej­
tenéd cl, akkor térj vissza az eredeti számhoz (4267), emeld
négyzetre ennek az utolsó két számjegyét (672 = 4489),
majd vedd a szám kél utolsó tagját, és meg is vannak az
elveszett számok.
A végeredmény befejezéséhez össze kell adnod a 71
289-et és a tömést (ami számokra visszafordítva 136 000),
igy megkapod a 207 289-et, am elyet hozzábiggyeszthetsz
a 18 millióhoz.

200
 Csináljuk meg még egy négyjegyű szám négyzetre
emelését, a feladat: 84312

+ 431 88 62 főpasa

\ /
-31 400 ♦ 961 (312)

185 761

Nem megyek végig a feladaton lépésről lépésre, mint az

előbb, hanem inkább kiemelek néhány érdekesebb részt.
Miután kiszámoltad, hogy a 8862 x 8 = 70 896, észre kell
venned, hogy a 896 több, mint a 750, ezért valószínűleg át
kell vinni egy számot. Sőt, mivel a 4312 nagyobb, mint a
4002 (160 000), ezért biztosan át kell vinni egy számot,
am ikor a második számot hozzáadod a 896 000-hez. Tehát,
ezen a ponton biztonsággal kimondhatod, hogy 71 m illió...
Ha négyzetre emeled a 431-et. az eredmény 185 761
lesz. Add hozzá a 896-hoz a 185-öt, megkapod az 1081-et,
és kimondhatod a megoldás többi részét. De ne feledd, már
korábban számítottál arra, hogy át kell vinned a maradékot,
ezért csak annyit tegyél a 71 millió után, hogy 81 ezer 761,
és m ár kész is vagy!
Egy újabb finomságot mutatunk be a 2753 négyzetre em e­
lésével:

201
 + 247 3000 életfo

27537{ y 7 5 1 8 0 0 0 (3 0 0 0 x 2 5 0 6 )

- 247 2506 + 61 0 0 9 (247?)

7 579 009 f
+ 47/ 2 9 4
/ \
2472' ^ 5 8 8 0 0 ( 2 9 4 x 200)

- 47 200 ♦ 2 2 0 9 (472)

61 009

Mivel a 2753-at 3000-rc kerekíted, ezért a 3000-et egy

kétezer-valamekkora számmal fogod majd megszorozni,
amit kiszámolhatnál úgy is, hogy a 2753-ból kivonsz 247-et
(hiszen előbb ennyit adtál hozzá, most ennyit kell kivonni),
de ez egy kissé nehézkes. Hogy a kétezer... utolsó három
számjegyét megkapd, duplázd meg a 753-at, igy 1506-ot
kapsz. Ennek az utolsó három számjegye (506) lesz a
kétezer-valamennyi utolsó három számjegye is, a keresett
szám tehát a 2506! Ez a trükk azért működik, mert a két
összeszorzandó szám összegének kétszer akkorának kell
lennie, mint az eredeti szám ([3000 + 2506] / 2 = 2753).
Ezután járj el a megszokott módon. Számold ki, hogy a
3000 x 2506 = 7 518 000. majd az 5 18-at alakítsd át egy
szóvá: életfa (nekem inkább csak egy szóféleség jutott
eszem be), és mondd ki a megoldás első részét: 7 m illió... .
Ezt teljes magabiztossággal megteheted, mivel az 518 ke­
vesebb, mint a 750, úgyhogy nem lesz maradékunk.
A 7 millió + életfa hoz add hozzá a 247 négyzetét. Ne fe­
ledd. hogy a 247 az 573 komplementere. Ezt követően
ugyanúgy járj el, mint a korábbi, négyjegyű számokat tar­
talmazó pcldák esetében.

202
 Thomas Fuller: A tanult és
az ostoba em berek
A tanulás terén szinte lehetetlen felülmúlni Helen Kellert*, aki
testi fogyatékosságai ellenére képes volt teljes életet élni, de
Thomas Fuller, az írástudatlan rabszolga története is igazán
figyelemreméltó. Fuller 1710-ben született Afrikában, ahon­
nan erőszakkal Virginia ültetvényeire vitték dolgozni. Eliza­
beth Cox asszony „tulajdonaként", egyetlen napot sem tölt-
hetett az iskolában, de autodidakta módon megtanult százig
elszámolni, majd tudásvágyát úgy csillapította, hogy minden
kéznél levő dolgot megszámolt - legyen az a magok száma
egy véka búzában, vagy akár egy tehén farkának szőrszálai
(2872).
Az egyszerű feladatoktól eljutott odáig, hogy képes volt meg­
mondani, hány cserép kell egy ház tetejének befedéséhez,
hány oszlop szükséges a ház bekerítéséhez, és minden épí­
tőanyag mennyiségét, amely egy építkezéshez kell. Bámulatos
képessége egyre fejlődött, a hírneve pedig vele együtt nőtt.
Idős korában két pennsylvaniai kihívója olyan feladat elé állí­
totta, amely a legjobb fejszámolókat is megizzasztja. A kö­
vetkező kérdést tették fel neki: „Ha egy farmernek hat kocája
van, és mind a hat kocának az első évben hat nősténymalaca
születik, majd mind ugyanilyen iramban szaporodnak tovább,
akkor nyolc év elteltével hány kocája lesz a farmernek?"
A feladatot a következőképpen lehet leírni: 78 x 6 vagyis
[(7 x 7 x 7 x 7 x 7 x 7 x 7 x 7) x 6]. Fuller tíz percen belül
megadta a választ, ami hibátlan volt (34 588 806).
Halálakor a Columbian Sentinel a következőket írta róla:
„Bármilyen távolságot meg tudott adni pole-ban, yardban,
lábban, colban vagy az árpaszemek számában, akár a Föld
pályájának átmérőjét is; és minden számítása során helyes
megoldásra jutott, méghozzá kevesebb idő alatt, mint ameny-
nyi száz emberből kilencvenkilencnek kellene úgy, hogy pa­
píron számol." Mikor Fullert megkérdezték, nem bánja-e,

203
 hogy nem részesült hagyományos oktatásban, a következőt
válaszolta: „Nem, uram. Az a legjobb, hogy nem tanítottak,
mivel sok tanult ember nagyon ostoba."

Helen Keller 1880-ban született egy észak-alabam ai kisvárosban.

Másfél éves korában egy súlyos agyvérzést követően elvesztette lá­
tását. hallását, és megnémult. A teljes sötétségben és csöndben vege­
táló kislányhoz hétéves korában gyógypedagógus érkezett a fiatal
Anne Sullivant szem élyében, aki a kézbe bctű/.és módszerével bele­
fogott védence tanításába. Helen a sok gyakorlás és ismétlés révén
végre kapcsolatba került a külvilággal, majd hosszú és fáradságos
munkával nem csak beszélni, de a Braille-írás segítségével olvasni, sőt
később németül és franciául is megtanult. Elvégezte az egyetemet,
majd világszerte előadások formájában hívta fel a figyelmet a fogya­
tékos em berek támogatására, önéletrajzi irása Életem története cím ­
mel jelent meg magyarul. (A J'ord.}

FELADATOK: N EGYJEGYU SZAM OK

NÉGYZETRE EMELÉSE

1. 1 2 3 4 2 2 86392 3. 5 3 1 2 2

4 98632 5. 3 6 1 8 2 6. 2 9 7 1 2

HÁROM JEGYŰ SZÁM O K SZO RZÁSA

KÉTJEGYŰ SZÁM O KKAL
Két kétjegyű szám összeszorzásakor láthattuk, hogy több­
féleképpen is meg lehet oldani ugyanazt a példát. Ha a fel­
adatban szereplő számok számjegyét növeljük, a választ­
ható módszerek száma is több lesz. Ezért úgy gondolom, ki­
fizetődő, ha szánunk néhány pillanatot egy háromjegyű
x kétjegyű feladat megvizsgálásra, hogy megtaláljuk azt a
módszert, amely a legkevésbé erőlteti meg az agytekervé-
nyeinket.

204
A (szorzó)tényezőkre bontás m ódszere
Azok a szorzások a legegyszerűbbek, ahol a kétjegyű szá­
mot szorzótényezökre lehet bontani.
Például: 637 * 56
637
x 5 6 (8 x 7)

637 x 56 = 637 x 8 x 7 = 5096 x 7 = 35 672

Ezek a feladatok azért csodásak, mert nem kell semmit sem

összeadni. Egyszerűen szorzóira bontod az 56-ot, igy 8 x 7 -
et kapsz, majd elvégzel egy háromjegyű x egyjegyű (637 x
8 = 5096), végül pedig egy négyjegyű x egyjegyű szorzást
(5096 x 7 = 35 672). Nincs semm ilyen pluszlépés, és nem
kell fejben tartanod a részeredményeket.
A kétjegyű szám ok több mint felét szétbonthatjuk a 11
és annál kisebb számok szorzatára, úgyhogy ezt a módszert
nagyon sok feladatnál használhatod. Itt van egy példa erre:
853
x 44 (11x4)

8 5 3 x 11 x 4 = 9 3 8 3 x 4 = 3 7 5 3 2

A szorzásnál a 853-at 850 + 3-ként kezeled, és a követke­

zőképpen jársz el:
8 5 0 x 11 = 9 3 5 0
3 x 1 1 = + 33
9383
M ost kiszámolod a 9383 x 4-et úgy, hogy a 9383-at 9300 +
83-nak tekinted, vagyis:
9300 x 4 = 37 200
83 x 4 = + 332
37 532
Ha a kétjegyű számot nem lehet szorzótényezőkre bontani,
akkor nézd meg a háromjegyű számot, hátha azt lehet: 144
x 76

205
 144 ( 6 x 6 x 4 )
X 76

76 x 144 = 7 6 x 6 x 6 x 4 = 4 5 6 x 6 x 4 = 2 7 3 6 x 4 = 1 0 9 4 4

Figyeld meg, hogy a szorzási feladatok sorrendje: kétjegyű

x egyjegyű, majd háromjegyű x egyjegyű és végül négyje­
gyű x egyjegyű. Mivel ezeket a feladatokat aránylag egy­
szerűen meg tudod oldani, ezért az effajta háromjegyű
x kétjegyű feladatok nem fognak nehézséget okozni.
Itt van még egy olyan példa, amelyben a kétjegyű szá­
mot nem lehet tényezőkre bontani, de a háromjegyűt igen:
462 x 53
4 6 2 (11 x 7 x 6)
x 53

5 3 x 1 1 x 7 x 6 = 583 x 7 x 6 = 4081 x 6 = 24 486

Itt a sorrend: kétjegyű x kétjegyű, háromjegyű x egyjegyű

és végül négyjegyű x egyjegyű szorzás. A m ikor egy három­
jegyű szám egyik szorzótényezője I I , akkor bevetheted a
könyv elején tanult 11-es módszert is. igy első lépésben egy
nagyon egyszerű szorzást kapsz (53 x 11 = 583).
Ha a kétjegyű szám nem, és a háromjegyű szám csupán
egy kétjegyű x egyjegyű feladattá bontható tovább, a prob­
léma még mindig egyszerűen kezelhető a kétjegyű x kétje­
gyű és a négyjegyű x egyjegyű szorzással: 423 x 83

4 2 3 (4 7 x 9)
X 83

83 x 4 7 x 9 = 3901 x 9 = 35 109

Ebben az esetben észre kell venned, hogy a 423 osztható

9-cel, tehát a feladat igy is felírható: 83 x 47 x 9. A 83 x 47
kiszámolása nem egyszerű, de ha a 83-at 80 + 3-ként ke­
zeled, akkor:

206
 83 (80 + 3)
47 X

80 x 47 = 3760
3 x 47 = ♦ 141
3901

Ezután végezd el a négyjegyű x egyjegyű szorzást (3901 x

9), igy megkapod a végeredményt: 35 109.

Az ö sszea d áso s m ódszer

Ha kétjegyű számol szorzunk háromjegyű számmal, és
egyik számot sem lehet szorzólényezökre bontani, akkor
általában az összeadásos módszerre kell hagyatkoznunk:
721 x 37
7 2 1 ( 7 2 0 + 1)
X _____
37
7 2 0 X 3 7 = 2 6 6 4 Ó (ne feledd: a 7 2 = 9 x 8)

1 x 3 7 = +_____ 3 7
26 677

Össze kell adnod a kétjegyű (x 10) x kétjegyű és a kétjegyű

x egyjegyű feladat eredményét. Ezek a példák általában ne­
hezebbek, mint azok, amelyeket a tényezőkre bontás mód­
szerével meg lehet oldani, mivel észben kell tartanod egy
ötjegyű számot (az első részeredményt), amelyhez majd
hozzáadod a második részfeladat megoldását. Tulajdon­
képpen a dolog egyszerűbb úgy, ha a 721 -et 103 x 7-re bon­
tod, és igy számolsz: 37 x 103 x 7 = 3 8 1 1 x 7 = 26 677.
Egy másik példa: 732 x 57
7 3 2 (7 3 0 + 2)
X _____ 57
730 x 5 7 = 41 6 1 0 (a 73-at kezeld 7 0 + 3-ként)

2 x 5 7 = + 114
41 7 2 4

207
A legtöbb esetben a háromjegyű szám ot alakítjuk át
összeadássá, de néha jobban járunk, ha inkább a kétjegyű
számot választjuk - különösen akkor, ha az utolsó számje­
gye 1 vagy 2, mint a következő példánál:

386
_x____51 (50 + 1)
50 x 3 8 6 = 19 3 0 0

1 x 386 = + 386
19 686

így a háromjegyű x kétjegyű szorzásunk háromjegyű x egy­

jegyűvé egyszerűsödött, és ami még tovább könnyíti a dol­
gunkat, hogy a második lépésben 1-gyei kell majd szorozni.
Figyeld meg azt is. hogy egy páros számot kell megszoroz­
nunk 5-tel (50-nel), ami miatt lesz még egy nullánk, igy a
befejező összeadási feladatnál (19 300 + 386) csak egy
helyértéken kell valóban összeadást végeznünk - íme, egy
újabb segítség.
Egy másik példa, ahol egy páros számot kell 5-tel meg­
szorozni: 835 x 62

835
X ______6
2 (60 + 2)
6 0 x 835 = 50 100
2 x 835 = + 1670
51 7 7 0

M ikor összeszorzod a 60-ban szereplő 6-ot a 835-ben sze­

replő 5-tel, akkor a megoldásban egy újabb nullát kapunk,
és ezzel az összeadási feladat kifejezetten egyszerűvé válik.

A kivonáso s m ódszer
Néha sokkal egyszerűbb, ha a háromjegyű x kétjegyű szor­
zásokat is a kivonásos módszerrel oldjuk meg. Nézzük a
629 x 38-at és a 758 x 43-at.

208
 6 2 9 ( 6 3 0 - 1)
X_____3 8
6 3 0 x 3 8 = 2 3 9 4 0 (63 = 9 x 7)
- 1 x 3 8 = - ____ 3 8
23 902

7 5 8 ( 7 6 0 - 2)
x 43
7 6 0 x 4 3 = 3 2 6 8 0 (43 = 4 0 + 3)
- 2 x 4 3 = =______8 6
32 594

Összehasonlításképpen nézzük meg az előbbi feladat meg­

oldását az összeadásos módszerrel:
7 5 8 ( 7 5 0 + 8)
x______4 3
750 x 43 = 3 2 2 5 0 (75 = 5 x 5 x 3)
8 x 43 = + 344
32 594

Én személy szerint inkább a kivonásos módszerrel oldanám

meg a feladatot, mivel mindig arra törekszem, hogy a végé­
re a lehető legegyszerűbb kivonási vagy összcadási feladat
maradjon. Ebben az esetben inkább kivonok 86-ot. m int­
hogy 344-et kelljen hozzáadnom egy számhoz, annak el­
lenére, hogy a kivonásos módszernél található két kétjegyű
szám szorzása (76 x 43) egy kicsit nehezebb, mint az
összeadásos módszernél (75 x 43).
A kivonásos módszert érdemes alkalmazni az olyan há­
romjegyű számoknál is, amelyek egy kicsit kevesebbek,
mint a 100 valamelyik többszöröse, vagy ha a szám közel
áll az 1000-hez, mint a következő két példában: 293 x 87 és
988 x 68
2 9 3 (3 0 0 - 7)
x_____ 8 7
3 0 0 x 87 = 26 100
- 7 x 87 = - 609
25 491

209
 9 8 8 (1 0 0 0 - 12)
68 x
1000 X 68 = 68 000
- 12 x 6 8 = - 8 1 6 0 2 = 6 x 2)
67 184

A megoldások utolsó három számjegyét úgy kaptuk meg,

hogy vettük az 509 (609 - 100) és a 816 komplementerét.
Végül a következő feladatnál is a kivonásos módszerrel
bontjuk fel a kétjegyű számot, de figyeld meg. hogy úgy
vonjuk ki a 736-ot, hogy előbb kivonunk 1000-et, majd
hozzáadjuk a 736 komplementerét: 736 x 59

736 44 160
x____ 5 9 ( 6 0 - 1 ) - 1 0 0 0
6 0 x 7 3 6 = 44 160 43 160
- 1 x 736 = ~ 736 + 2 6 4 (a 7 3 6 komplementere)
43 424 43 424

FELADATOK: HÁROMJEGYŰ SZAM OK SZORZASA

KÉTJEGYŰ SZÁM OKKAL - AZ ÖSSZEADÁSOS,
KIVO N ÁSOS ÉS A TÉNYEZŐKRE BONTÁS MÓDSZERÉVEL

Oldd meg a következő szorzásokat a három módszer va­

lamelyikével. A legtöbb esetben - ahol az lehetséges - a
tényezőkre bontás a legegyszerűbb. A megoldások a könyv
végén szerepelnek.
1. 2. 3. 4.
858 796 148 773
x 15 x 19 x 62 x 42

5. 6. 7. 8.
906 952 411 967
x 46 x 26 x 93 x 51

210
 9. 10. 11. 12.
484 126 157 616
x 75 x 87 x 33 x 37

13. 14. 15. ló.

841 361 218 538
x 72 x 41 x 68 x 53

17. 18. 19. 20.

817 668 499 144
x 61 x 63 x 25 x 56

21. 22. 23.

281 988 383
x 44 x 22 x 49

Az alábbi háromjegyű x háromjegyű szorzási feladatok meg

fognak jelenni az ötjegyű számok négyzetre em elésénél és
az ötjegyű x ötjegyű számok szorzásánál is.
24. 25. 26. 27.
589 286 853 878
X 8 7 x 64 x 32 x 24

28. 29. 30. 31.

423 154 834 545
x 65 x 19 x 34 x 27

32. 33. 34.

653 216 822
x 69 x 78 x 95

ÖTJEGYŰ SZÁM O K NÉGYZETRE EMELÉSE

Egy kis időbe telik míg a háromjegyű x kétjegyű szorzá­
sokat mestertokon üzod. de ha ezt elérted, m ár mehetsz is
tovább az ötjegyű számok négyzetre emeléséhez, mivel

211
ezek az előbbi szorzásokra, illetve kétjegyű és háromjegyű
számok négyzetre em elésére egyszerűsíthetők. Figyelj!
Ha ki akarod számolni a 46 7922, kezeld igy a prob-
,émál: 46 000 + 792
X 4 6 00 0 + 792

Amit aztán a disztributiv törvényt alkalm azva a következőre

egyszerűsíthetsz:
1. 2. 3.
(4 6 0 0 0 x 4 6 0 0 0 ) + 2 ( 4 6 0 0 0 ) ( 7 9 2 ) + ( 7 9 2 x 7 9 2 )

Még egyszerűbben:
4 6 2 x 1 m illió + ( 4 6 ) ( 7 9 2 ) ( 2 0 0 0 ) + 7 9 2 2

A számításokat azonban nem ebben a sorrendben végzem

el. Követve az „előbb szabaduljunk meg a nehezebb felada­
toktól" elvét, a közepén fogom kezdeni, mivel a háromje­
gyű x kétjegyű szorzás nehezebb, mint a két- és háromjegyű
számok négyzetre emelése. M egcsinálom a 792 x 46 x 2
szorzást, majd a végére biggyesztem a három 0-t:
792 x 46

7 9 2 (800 - 8 )
____ 4 6
X

800 x 46 = 36 800
- 8 x 46 = - 368 íicsúr
36 432 x 2000 = 72 864 000

A kivonásos módszert használva - mint ahogy fent bemu­

tattuk - számold ki a 792 x 46 = 36 432-t, majd ezt a szá­
mot duplázd meg, igy 72 864-et kapsz. Az előző fejezetben
tanult kódrendszer segítségével a 864-et jegyezd meg
például a ficsú r szóval, igy a részeredm ény 72 ficsúr lesz.
A következő lépés a 4 6 2 x I millió, ami 2 116 000 000.
Ennél a pontnál kimondhatod, hogy 2 m illiá rd ...

212
Emlékezz a 72 ficsű rból a 72-re. és add hozzá a 116 milliót,
ami 188 millió. Még mielőtt kimondod ezt a számot, meg
kell bizonyosodnod arról, hogy amikor hozzáadod a ficsú n .
vagyis a 864-et a 792 négyzetéhez, lesz-c valami, amit át
kell vinned. Most még nem kell kiszámolni, hogy pontosan
mennyi a 7922, ehelyett megnézed, a becsült eredmény elég
nagy-e ahhoz, hogy ha hozzáadunk 864 000-t. akkor átlép­
jük az egymilliót. (A becsléskor eszedbe jut, hogy a 8002 =
640 000, aminél a 7922 nem sokkal kevesebb, tehát a 864
000 + 7922 biztosan több, mint egymillió, igy feljebb kap­
csolsz egy számmal, és kimondod ... 189 m illió ...)
A fic s ú n még mindig fejben tartva a háromjegyű szá­
mok négyzetre em elésének módszerével kiszámolod a 792
négyzetét (fel- és lekerekítesz 8-cal, stb.). igy 627 264-et
kapsz. Most végre hozzáadhatod a 627-hez a fic s ú n , vagyis
864-et, és megkapod az 1491-et. Mivel az 1-et már az előbb
átvitted, ezért azt felejtsd el, és mondd ki: ...491 ezer 264.
Néha megesik, hogy elfelejtem a végeredmény 3 utolsó
számjegyét, mert annyira el vagyok foglalva a nagyobb
feladatok elvégzésével. Ezért a végső számítást előtt a 264-
ből a 2-t az ujjaimra „teszem”, a 64-et pedig megpróbálom
megjegyezni, ami általában sikerül is, hiszen azokra a dol­
gokra, am elyeket a közelmúltban hallottunk, általában
emlékezni szoktunk. Ha ez nem válik be, akkor úgy is eljut­
hatok az utolsó két számhoz, hogy az eredeti szám két utol­
só számjegyét ismét négyzetre emelem (922 = 8464), és
ennek az utolsó két számjegye az, amire szükségem van,
vagyis a 64. (Vagy azt is megtehetjük, hogy a 264-et egy
szóvá formáljuk).
Tudom, ez nagyon sok információ volt egyszerre. Hogy
újra átvegyük az egész feladatot, nézzük a 46 792 négyzet­
re emelését egyetlen ábrával illusztrálva:

213
 7 9 2 (80 0 - 8 )
x____ 4 6
800 x 46 = 36 800
- 8 x 46 = - 368 ficsúr
36 432 x 2000 = 72 864 000

72 864 000
(46 0 0 0 )2 = + 2 1 1 6 0 0 0 0 0 0
2 18 8 8 6 4 0 0 0
+ 627 264
2 189 491 2 6 4

800 6 2 7 2 0 0 (800 x 784)

7 9 2 2^ _______6 4 ( 8 2 )

-8 784 627 264

Nézzük meg még egy ötjegyű szám négyzetét:

83 5222

Az előző feladathoz hasonlóan a megoldást a következő

sorrendben számoljuk ki:
83 x 522 x 2000 aztán 8 3 2 x 1 millió végül az 5222

Először észre kell vennünk, hogy az 522 a 9 többszöröse

(58 x 9), a 83-at pedig kezeljük 80 + 3-ként:
5 2 2 ( 5 8 x 9)
x 83

83 x 58 x 9 = 4 8 1 4 x 9 = 4 3 3 2 6

Ha megduplázzuk a 43 326-ot, akkor 86 652-t kapunk, ame­

lyet megjegyezhetünk a 86 csalán kóddal. Mivel 832 =
6889, ezért kimondhatjuk: 6 m illiá rd ...
Ha összeadjuk a 889-et és a 86-ot. akkor 975-öt kapunk.
Még mielőtt kimondjuk a 975 milliót, meg kell bizonyo­
sodnunk arról, hogy a csalán (652 000) miatt nem kell-e

214
átvinnünk egy számot, miután négyzetre emeltük az 522-t.
Az 5222 becslésünk szerint 270 000 (500 x 540), tehát lát­
ható. hogy erre nem lesz szükség, igy biztonságban kimond­
hatjuk: ...9 7 5 m illió...
Végül a megszokott módon négyzetre emeljük az 522-t,
aztán hozzáadjuk a csalánhoz (272 484 + 652 000) és igy
megkapjunk a végeredmény végét: ...9 2 4 484.
A megoldás ábrán bemutatva:
83 5222

522
x 83

83 x 58 x 9 = 481 4 x 9 = 43 326

csalón
43 326 x 2000 = 86 652 000

83 0 0 0 2 = + 6 889 000 000

6 975 652 000

5222 = 4 272 484

6 975 924 484

+ 22
5 2 2 ^
J 544

\
2 7 2 0 0 0 (5 4 4

4 8 4 Í2 2 2)
x 500)

^ S -------------
- 22 500 272 484

FELADATOK: ÖTJEGYŰ SZÁM OK NÉGYZETRE EMELÉSE

1 .4 5 7 9 5 2 2 21 2312 3. 5 8 3242

4 62 4572 5. 89 854* ó. 76 9342

215
HÁROM JEGYŰ SZÁM O K SZORZÁSA
HÁROM JEGYŰ SZÁM O KKAL
Ez a feladattípus az utolsó legyőzendő akadály a nagy fi­
nálé, a két ötjegyű szám szorzása előtt. Akárcsak a kétjegyű
és háromjegyű számok szorzásánál, most is többféle mód­
szer közül választhatunk a szám ok egyszerűsítése érde­
kében.

A (szorzó)tényezőkre bontás m ódszere

Sajnálatos módon a legtöbb háromjegyű számot nem lehet
egyjegyű számokká bontani, de ha mégis, akkor a számolás
viszonylag egyszerű. Nézzük a 829 x 288-at
829

x 2 8 8 (9 x 8 x 4)

829 x 9 x 8 x 4 = 7461 x 8 x 4 = 59 688 x 4 = 238 752

Figyeld meg a sorrendet. Leegyszerűsítheted a két háromje­

gyű szám összeszorzását (829 x 288) egy 3-1 - 1-1 jegyű szám
szorzásává azzal, hogy a 288-at szorzóira bontod (9 x 8 x 4).
Ezután kapsz egy 4-1-1 (7461 x 8 x 4), végül pedig egy 5-1
számjegyű szorzást (59 688 x 4), amiből végül megvan a
végeredmény, a 238 752. Ennek a módszernek az a szépsége,
hogy semmit sem kell összeadni, és semmit sem kell észben
tartani. Amikor eljutsz az ötjegyű és egyjegyű szám szor­
zásához, már csak egy lépésre vagy a megoldástól.
Ezt az utolsó részfeladatot két lépésben is meg lehet
oldani úgy, hogy az 59 688-ra 59 000 + 688-ként tekintünk.
Kiszámoljuk az 59 000 x 4 és a 688 x 4 eredményét, majd
a kettőt összeadjuk, és meg is van a végeredmény:
5 9 6 8 8 (5 9 0 0 0 + 6 8 8 )
x______ _ 4
5 9 0 0 0 x 4 = 2 3 6 OŐÓ
688 x 4 = + 2 752
238 752

216
Ha két háromjegyű számot fel lehet bontani egy 2-1 jegyű
szám szorzásává, akkor az eredeti 3-3 jegyű szorzást le
tudjuk egyszerűsíteni egy 2-2-1-1 jegyű szorzássá. Lássunk
erre egy példát: 513 x 246.
5 1 3 (5 7 x 9)

x 2 4 6 (4 1 x 6)

5 7 x 41 x 9 x 6 = 2337 x 9 x 6

= 21 0 3 3 x 6

= 126 198

M int mindig, most is jobb, ha először a feladat legnehezebb

részével, a két kétjegyű szám szorzásával végzünk. Amikor
ez megvan, akkor jön a 4-1 -1. majd az 5-1 jegyű szám szor­
zása.
A legtöbb esetben azonban csak az egyik háromjegyű
számot lehet szorzótényezőkre bontani. Ebben az esetben a
feladat egy 3-2-1 jegyű szám szorzásává egyszerűsödik,
ahogy a következő példa is mutatja:
4 5 9 (5 1 x 9)

X 526

5 2 6 x 4 5 9 = 5 2 6 x 51 x 9
= 5 2 6 x ( 5 0 + 1) x 9

= 26 826 x 9

= 241 434

A következő 3-3 számjegyű szorzás valójában csak egy ál­

ruhába bújt kétjegyű és egy háromjegyű szám szorzása:
624
x 435

Ha megduplázzuk a 435-ot és megfelezzük a 624-et, a fel­

adat még ugyanaz marad:

217
 3 1 2 (5 2 x 6)
x 8 7 0 ( 8 7 x 10)

8 7 x 5 2 x 6 x 10 = 8 7 x (5 0 + 2) x 6 x 10

= 4 5 2 4 x 6 x 10

= 27 144 x 10

= 271 440

A közel eg ym áshoz m ódszere

Készen állsz valami egyszerűbbre? A következő egy­
szerűsítési mód egy szorzás - amelyről az 1. fejezetben
már esett néhány szó alapja pedig az alábbi algebrai
képlet:
(z + a)(z + b) = z2 + za + zb + ab

Az egyenletet a következő módon is felírhatjuk:

(z + a)(z + b) = z(z + a + b) + ab

Az a, b é s z helyére bármilyen szám behelyettesíthető, amit

ki is fogunk használni akkor, ha két olyan háromjegyű szá­
munk van, amelyek közel esnek egy könnyű z számhoz, igy
a két számot felírhatjuk (z + a) és (z + b) formájában.
Például a következő szorzást:
107
x 111

tekinthetjük úgy is, mint: (100 + 7)( 100 + 11).

A z = 100, az a = 7 és a b = 11, képletbe behelyettesítve:
1 0 0 ( 1 0 0 + 7 + 1 1 ) + 7 x 11 = 100 x 118 + 77

= 11 8 7 7

A példa ábrával illusztrálva:

218
 1 0 7 (7)
X 111 i l l )
1 0 0 x 1 1 8 = 11 8 0 0

7 x 1 1 = ±____ 7 7
11 8 7 7
A zárójelben levő számok az eredeti számok és a mi ké­
nyelmes „alapszámunk” (ebben az esetben z = 100) különb­
séget jelzik. A 118-at vagy a 107 + 11 -gyei, vagy pedig a
111+ 7-tel kapjuk meg. Algebrai értelemben ezek a számok
mindig egyenlők, mivel a (z + a) + b = (z + b ) + a.
De a szavak helyett most m ár inkább számoljunk: 109 x
104
1 0 9 (9)
X 1 0 4 (4)
100 X 1 1 3 = 11 3 0 0
9 x 4 = +_____3 6
11 3 3 6

Ügyes!
Akkor most em eljük a tétet magasabb számokkal: 408 x
409
4 0 8 (8 )
X 4 0 9 (9)
4 0 0 x 4 1 7 = 166 800
8 x 9 = +______ 7 2
166 872

Bár ezt a módszert általában a háromjegyű szám ok szor­

zásánál szoktuk használni, azért a kétjegyű számoknál is
bevethetjük: 78 x 73

219
 7 8 (8 )
X 7 3 (3)
70 x 81 = 5 6 7 0
8 x 3 = + 24
5694

Az alapszám itt a 70. am elyet 81-gyei (78 + 3) szorzunk.

Az összeadás elemei, ahogy látható, általában nagyon egy­
szerűek.
A közel egymáshoz módszere akkor is alkalmazható, ha
a két szám kevesebb, mint az alapszám - a következő fel­
adatban például minkét szám egy kicsivel 400 alatt van:
396 (- 4)
3 8 7 h 13)
4 0 0 x 3 8 3 = 153 2 0 0
- 4 x - 13 = +______ 5 2
153 252

A 383-at a 396 - 13 vagy a 387 - 4 eredm ényeként kapjuk

meg. Én ezt a módszert az alábbihoz hasonló kétjegyű szá­
mok szorzásánál is alkalmaznám:
9 7 (- 3)
X 9 4 (- 6 )
1 0 0 x 91 = 9 1 0 0
- 3 x - 6 = + 18
9118

7 9 ( - 1)
X 7 8 (- 2)
80 x 77 = 6160
- 1 x - 2 = +____2
6162

220
A most következő példában az alapszám a két szám közé
esik:
3 9 6 (- 4)

X 4 1 3 (1 3 )

400 x 409 = 163 600

- 4 x 1 3 = =________ 5 2

163 548

A 409 = 396 + 13 vagy 4 1 3 - 4 . Mivel a - 4 és a 13 ellenté­

tes előjelű számok, ezért az 52-t ki kell vonnunk a 163 600-
ból.
Emeljük a tétet még egy kicsit azzal, hogy a második lé­
pésben két kétjegyű számot kell összeszorozni:
621 (2 1 )

x 6 3 7 (3 7 )

600 x 658 = 394 800

21 x 37 = + 777 (37 x 7 x 3)
395 577

Meg kell jegyeznem , hogy a szorzási feladat első lépése

(600 x 658) már önmagában is egy elég jó becslés, hiszen
alig kevesebb a pontos megoldásnál, amelyhez módsze­
rünknek köszönhetően gyorsan eljuthatsz.
8 7 6 (- 2 4 )

853 (- 4 7 )

900 x 829 = 746 100

- 24 x - 47 = + 1 1 2 8 (47 x 6 x 4)

747 228

Figyeld meg, hogy mindegyik példában az első lépésben

szereplő szorzás számainak összege ugyanannyi, mint az

221
eredeti számok összege. Például ebben a feladatban a 900 +
829 = 1729 és a 876 + 853 = 1729. Ez azért van, mert:
z + [(z + a) + b] = (z + a) + (z + b)

így tehát azért, hogy megkapd azt a számot, amellyel az

alapszámot (a 900-at) meg kell szoroznod - amiről tudjuk,
hogy nyolcszáz-valamennyi lesz - , csupán a 76 + 53 = 129
utolsó két számjegyét kell megnézned, hogy megállapítsd, a
keresett szám a 829.
A következő feladatnál amint kiszámoljuk, hogy a 827 +
761 = 1588, rögtön tudjuk, hogy egyszerűen csak el kell vé­
geznünk a 800 x 788-at, aztán ki kell vonni belőle a 27 x 39-et:
827 (+27)

761 (- 3 9 )

800 x 788 = 630 400

- 39 x 27 = - 1 0 5 3 (39 x 9 x 3)

629 347

Ez a módszer nagyon hatásos, ezért ha két háromjegyű

szám szorzásánál a két szám távol esik egymástól, akkor
néha érdemes megváltoztatni a feladatot úgy, hogy az egyi­
ket elosztod, a másikat pedig megszorzod ugyanazzal a
számmal, igy közelebb kerülnek egymáshoz.
Például a 672 x 157 a következő módon is megoldható:
672 (/ 2 ) = 3 3 6 (3 6 )

X 157 (x 2) = X 3 1 4 (1 4 )

3 0 0 x 3 5 0 = 105 0 0 0

36 x 14 = + 5 0 4 (36 x 7 x 2)

105 5 04

Amikor a két összeszokandó szám azonos (ennél nem is

lehetnének közelebb egymáshoz!), figyeld meg, hogy a közel

222
egymáshoz módszere pontosan ugyanazt a számolási technikát
eredményezi, mint a hagyományos négyzetre emelés:
3 4 7 (47)
X 3 4 7 (47)

300 x 394 = 118 200

472 = ^ 2209

120 409

A z ö sszead áso s m ódszer

Ha az em lített eljárások közül egyik sem működik, érdemes
az összeadásos módszert megvizsgálni mint lehetséges
megoldási módot, különösen akkor, ha az egyik háromjegyű
szám első két számjegyével könnyen lehet dolgozni. Pél­
dául a következő feladatnál a 641-ből a 64-et szorzóté­
nyezőkre (8 x 8) tudjuk bontani, ezért a 373 x 641-et igy
oldanám meg:
373

641 ( 6 4 0 + 1)

640 x 3 7 3 = 2 3 8 7 2 0 (373 x 8 x 8 x 10)

1 X 373 = 4 373

239 093

A következő feladatban a 427-ből a 42-t szintén fel lehet

bontani (7 x 6). és az összeadásos módszert alkalmazva a
427-et 420 + 7-ként kezelhetjük:
656

x 4 2 7 ( 4 2 0 + 7)

420 x 6 5 6 = 2 7 5 5 2 0 (656 x 7 x 6 x 10)

7 x 6 5 6 = -i- 4592

280 112

223
Gyakran megesik, hogy az utolsó összeadási részfeladatot
két lépésre bontom:
275 520

7 x 600 = + 4200

279 720

7 x 56 = 4 392

280 112

Mivel az összeadásos módszer elég kim entő tud lenni, m in­

dent megteszek azért, hogy a számolás végére egy egyszerű
számtani feladat maradjon. Az előbbi feladatot egyébként a
szorzótényezökre bontás módszerével is meg lehet oldani,
ezért én inkább ezt választanám:
656

x 4 2 7 (61 x 7)

6 5 6 x 61 x 7 = 6 5 6 x ( 6 0 + 1) x 7

= 40 016 x 7

= 280 112

Az összeadásos módszerrel azokat a feladatokat lehet köny-

nyen megoldani, amelyekben az egyik szám közepén van egy
nulla: 732 x 308
732

X _____ 3 0 8 (3 0 0 + 8)

300 x 732 = 219 600

8 x 732 = + 5856

225 456

Az ilyen példák annyival egyszerűbbek, hogy érdemes min­

den háromjegyű számot tartalmazó szorzási feladatban meg-

224
nézni, vajon át lehet-e alakítani valamelyik számot úgy, hogy
legyen benne nulla. A kővetkező „nulla nélküli” szorzások­
ból például igy lesz 732 x 308:
244 x 3 = 732 vagy 366 x 2 = 732

x 924 / 3 = x 308 x 616 / 2 = x 308

Mutatok még egy megoldási módot erre a feladatra: felezd

meg a 732-t, igy az eredeti példából 308 x 366 x 2 lesz,
majd használd ki a 308 és a 366 közelségét.
Végül számoljuk ki a 739 x 443 végeredményét az eddig
használt módszerrel:
739

x 4 4 3 ( 4 4 0 + 3)

440 x 739 = 325 1 6 0 (7 3 9 x 11 x 4 x 10)

3 x 700 = + 2100

327 260

3 x 39 = + 117

327 377

A kivonásos m ódszer
A kivonásos módszert akkor használom, ha az egyik három­
jegyű számot fel lehet kerekíteni egy nullára végződő, igen
„segítőkész” számra. Nézzük a 719 x 247-et:
719 (7 2 0 - 1)

247

7 2 0 x 2 4 7 = 1 7 7 8 4 0 (2 4 7 x 9 x 8 x 10)

- 1 x 247 = - 247

177 593

225
Aztán az 538 x 346-ot:
5 3 8 ( 5 4 0 - 2)

X 346

540 x 346 = 186 840 (346 x 6 x 9 x 10)

- 2 x 346 = - 692

186 148

Az „a m ik o r semmi sem v á lik be"

m ódszere
Ha minden más kudarcot vallott, és nincs más mód a szá­
mokban rejlő lehetőségek kiaknázására, akkor a következő
bombabiztos módszert alkalmazom: a 3-3 jegyű számok
szorzását három részre bontom, 3-1. 2-1 és 2-2 jegyű számok
szorzatára. Miután minden egyes számítással végeztem,
összeadom a részeredményeket, és megvan a megoldás. Ezek
a feladatok nehezek, főleg akkor, ha nem pillanthatunk újra
az eredeti számokra. A Háromjegyű számok szorzása három­
jegyű számokkal és Az ötjegyű számok szorzása ötjegyű szá­
mokkal cimű részekben a megoldás módját leírom, de igazá­
ból minden számítást fejben végzek el.
Például vegyük a 851 x 527-et:
851

527

5 0 0 x 851 = 425 500

2 7 x 8 0 0 = + 21 6 0 0

447 100

2 7 x 51 = + 1 377

448 477

A számolás folyamata a gyakorlatban (fejben) így néz ki:

Időnként a mnemotechnikai kódokat használom arra, hogy

226
az ezreseket fejben tartsam (például a 447 = orrok), a száza­
sokat pedig az ujjaimra „rakom".
851

x 527

5 x 851 = 4255

8 x 2 7 = + 21 6 orrok
4471 x 100 = 447 100

51 x 27 = + 1 377

448 477

A feladat most legyen a 923 x 673, de ezúttal az első szá­

mot fogom szétbontani. (M ajdnem mindig a nagyobb szám­
mal teszem ezt, hogy az összeadási feladat könnyebb le­
gyen.)
923

x 673

9 x 673 = 6057

6 x 23 = + 138 csudába
6195 x 100 = 619 500

73 x 23 = ^ 1 679

621 179

FELADATOK: HÁROM JEGYŰ SZAM OK

SZO RZÁSA HÁROM JEGYŰ SZÁM OKKAL

1. 2. 3. 4. 5.
644 596 853 343 809
x 286 x 167 x 325 x 226 x 527

ó. 7. 8. 9. 10.
942 692 446 658 273
x 879 x 644 x 176 x 468 x 138

227
11. 12. 13. 14. 15.
824 642 783 871 341
x 206 x 249 x 589 x 926 x 715

16. 17. 18. 19.

417 557 976 765
x 298 x 756 x 878 x 350

Az alábbi feladatok meg fognak jelenni a következő rész­

ben, am ikor ötjegyű számokat szorzunk ötjegyű számokkal:

20. 21. 22. 23.

154 545 216 393
x 423 x 834 x 653 x 822

Ötjegyű szám ok szo rzá sa ötjegyű szám o k k al

Ez a legnehezebb feladat, amit még fejben meg lehet oldani.
A siker feltétele, hogy mesterfokon kell űznöd a 2-2. 2-3 és
a 3-3 jegyű számok szorzását, valamint kívülről kell fújnod
az előző fejezetben bemutatott kódrendszert. A dolgod
ezután csak annyi, hogy ezeket mind összegyúrd.
Ugyanúgy, mint az ötjegyű számok négyzetre em elésé­
nél, most is a disztributiv törvényt fogjuk használni arra.
hogy a számokat szétbontsuk. Elsőként nézzük a 27 639 x
52 196-ot:
2 7 6 3 9 (2 7 0 0 0 + 6 3 9 )

x 52 1 9 6 (5 2 0 0 0 + 196)

Innen elindulva szétbonthatod a feladatot négy egyszerűbb

szorzásra. A folyamatot a keresztül-kasul módszeréve 1 mu­
tatom meg úgy, hogy elvégzek egy 2-2, két 2-3. aztán pedig
egy 3-3 számjegyű szorzást, majd a részeredményeket
összeadom, és végül megkapom a megoldást. Akkor, fog­
junk hozzá:

228
 (27 x 52) millió
+ [(27 x 196) + (52 x 639)] ezer
+ (639 x 196)
Mint az ötjegyű számok négyzetre emelésénél, most is a
közepén kezdem, a 2-3 jegyű számok szorzásánál, és közü­
lük is a nehezebbet választom:
mama, a néni fő
1 52 x 639 = 52 x 71 x 9 = 3692 x 9 = 33 228

A 33 228-at a kódrendszer segítségével ,jmuna, a néni fo " -

vé alakítom, az emlékezetembe vésem, majd áttérek a má­
sodik szorzásra:
2 27 x 196 = 27 x (200 - 4) = 5400 - 108 = 5292

Aztán az eredményt hozzáadom ahhoz a számhoz, amit

„eltettem ”:
3. 33 228 (mama, a néni fő)
+ 5292
38 520

így kapok egy új részeredményt, amelyet szintén meg kell

jegyeznem:
Mivé Ion a szó (38 millió 520 ezer).

Észben tartva ezt a mondatot, kiszámolom a kétjegyű szá­

mok szorzatát:
4 52 x 27 = 52 x 9 x 3 = 1404

Ezen a ponton m ár megadhatom a végeredmény elejét.

A kétjegyű számok (52 és 27) milliókat jelölnek, igy az 52
x 27 valójában 1404 millió, azaz I milliárd 404 millió.
Mivel a 404 millió miatt nem kell számot továbbvinnem,
ezért nyugodtan kimondhatom, hogy: 1 m illiá rd ...
5 404 + mivé (38) = 442

229
Ebben a lépésben összeadom a 404-et a mivével (38), így
442-t kapok, amit ki is mondhatok: ...4 4 2 m illió ... Ezt
azért jelenthetem ki ilyen biztosan, mert tudom, hogy a 442
miatt nem kell majd semmit sem továbbvinnem - hiszen
előrepillantottam a három jegyű szám ok szorzásához,
megsaccoltam az eredményt, és látom, hogy a 442-höz hoz­
záadva nem lépem túl az egy milliót. Ha arra jutnék, hogy
igen, akkor kimondanám a 443 milliót, de mivel a lön a szó
= 520 000, és a háromjegyű számok (639 x 196) szorzata
nem fo&ja meghaladni az 500 000-t (durva becslés szerint
600 x 200 = 120 000) ezért biztonságban vagyok.
6 639 x 196 = 639 x 7 x 7 x 4 = 4473 x 7 x 4
= 31 311 x 4 = 125 244

Miközben észben tartom a lön a szót, kiszámolom a három ­

jegyű számok szorzatának eredményét a tényezőkre bontás
módszerévé 1, igy megkapom a 125 244-et. Az utolsó lépés
egy egyszerű összeadás,
7. 125 244 + lön a szó (520 000)

aztán m ár ki is mondhatom a megoldást végét: ...6 4 5 244.

Mivel egy kép többet ér ezer számolásnál, ezért bemutatjuk,
hogy néz ki az ábránk:
27 639
x 52 196
mama, a néni fő
639 x 52 = 33 228
196 x 27 = + 5 292 mivé Ion a szó
38 520 x 1000 = 38 520 000
52 x 27 x 1 millió = + 1 404 000 000
1 442 520 000
639 x 196 = +_________125 244
1 442 645 244

230
Zárójelben meg kell jegyeznem , amennyiben nincs mód
arra. hogy a feladat két ötjegyű számát felírjuk egy táblára
vagy egy papírra, akkor a szám ok első két és utolsó három
számjegyére a kódrendszer segítségével ki kell találni sza­
vakat. A fenti feladatnál például:
27 639 ----- unoka, csempe

x 5 2 1 9 6 ----- len, dobos

A megoldás ebben az esetben így nézne ki: len x csempe,

dobos x unoka, len x unoka és végül dobos x csempe. Ter­
mészetesen ez egy kicsit lelassítaná a dolgot, de ha szereted
a kihívásokat, akkor igy is meg tudod oldani a feladatot.
És befejezésül még egy utolsó példa:
79 838
x 45 547

A lépések ugyanazok, mint az előző feladatnál. A nehezebb

3-2 számjegyű szorzással kezded, és a megoldást szavan­
ként tárolod:
1. 5 4 7 x 7 9 = 5 4 7 x (8 0 - 1) = 4 3 7 6 0 - 5 4 7

= 4 3 2 1 3 ---- Róma, anatómia

Majd elvégzed a másik 3-2 számjegyű szorzást:

2 838 x 45 = 838 x 5 x 9 = 4190 x 9 = 37 710

A két szorzás végeredményét összeadod, és ezt az új össze­

get megjegyzed:
3. 43 213 Róma, anatómia
+3 7 710

80 923 víz, Panama

4. 79 x 45 = 79 x 9 x 5 = 711 x 5 = 3555

A kél kétjegyű szám szuizata megadja a végeredmény első

számjegyét, amelyet magabiztosan kimondhatsz: 3 m illiárd...

231
5. 555 + viz (8 0 ) = 6 3 5

A megoldás millióinál egy számot tovább kell vinni, igy a

635-böl 636 lesz. mert a Panamá hoz (923) csupán 77 (XX)
kell, hogy egy ugorjunk milliót, és a két háromjegyű szám
szorzata (838 x 547) könnyedén meghaladja ezt az összeget.
Ezért a megoldást igy folytatod: ...6 3 6 m illió...
A két háromjegyű szám szorzását az összeadásos mód­
szerrel célszerű elvégezni:

6. 838

x 5 4 7 ( 5 4 0 + 7)

540 x 838 = 452 520 (838 x 9 x 6 x 10)

7 x 800 = + 5 600

458 120

7 x 38 = + 266

458 386

Végül ezt a számot hozzáadod a Panamához (923 000):

7. 923 000

+ 458 386

1 381 386

Mivel az 1 milliót már hozzáadtad a 635 millióhoz, ezért

csak az utána szereplő számokat kell kimondanod: ...381
ez e r... 386, és m ár meg is hajolhatsz!
Ezt a feladatot a következőképpen lehet illusztrálni:
79 838

x 45 547

232
 Róma, anatómia
547 x 79 = 43 213
838 x 45 = + 37 710 víz. Panama
80 923 x 1000 = 80 923 000
7 9 x 4 5 x 1 m illió = + 3 5 5 5 0 0 0 0 0 0
3 635 923 000
838 x 547 = 458 386
3 6 3 6 381 3 8 6

FELADATOK: ÖTJEGYŰ SZAM OK SZORZASA

ÖTJEGYŰ SZÁM OKKAL

2. 3. 4.
65 154 34 545 69 216 95 393
x 19 4 2 3 x 27 834 x 78 653 x 81 8 2 2

233
1 0 .
Csiribí-csiribá:
A m atekm ágia művészete

Játék a számokkal - egy elfoglaltság, ami nagyon sok örö­

met szerzett nekem, hiszen a számtan ugyanolyan szórakoz­
tató tud lenni, mint a varázslás. De ahhoz, hogy megértsd a
titkait, ismerned kell az algebrát. Természetesen több okból
is szükségünk lehet az algebrára. Az érettségi vizsgán; ha
programozni akarunk; vagy szeretnénk otthonosan m ozog­
ni a magasabb szintű matematikai problémák körében
- hogy csak néhányat említsek. Én például azért fordultam
az algebra felé, mert meg akartam érteni néhány matemati­
kai trükk működését, amelyeket most veled is megosztok!

GONDOLATOLVASÓ MATEK
A közönség egyik tagját kérd meg, gondoljon egy tetszőleges
számra, és hogy saját dolgát megkönnyítse, ez a szám legyen
egy- vagy kétjegyű. Miután emlékezteted az önként jelent­
kezőt, hogy semmiképpen sem tudhatod, melyik számra gon­
dolt, kérd meg, hogy:

1. duplázza meg a számot,

2. adjon az eredményhez 12-t,
3. az összeget ossza el 2-vel,
4. majd vonja ki az eredeti számot.

Ezután kérdezd meg tőle: „Most a hatos számra gondol?”

A feladatsort először próbáld ki te magad is. Látni fogod.

235
hogy a választolt számtól függetlenül a végeredmény min­
dig 6 lesz.

Miért m űködik ez a trü k k?

Az alapja egyszerű algebra, ezért használom időnként ezt a
trükköt arra. hogy a diákokat bevezessem e matematikai
részterület világába. A tetszőleges számol az x képviseli.
Nézzük a számításokat abban a sorrendben, ahogyan azokat
fent elvégeztük:

1. 2c (a szám megduplázása)
2. Ív + 12 ía 12 hozzáadása)
3. (2x + 12) / 2 = x + 6 (osztás 2-vel)
4. x + 6 - .v = 6 (az eredeti szám kivonása)

Az eredmény tehát mindig 6. Ha megismétled a trükköt, a

következő önként jelentkezői arra kérd, hogy a második lé­
pesnél ne 12-t, hanem egy másik számot adjon hozzá az
eredeti szám kétszereséhez, mondjuk 18-at. A végeredmény
ebben az esetben ennek a számnak a fele lesz, vagyis 9.

A VARÁZSLATOS 1089!
Ez a trükk már évszázadok óta elkápráztatja a közönséget.
Kérj meg ismét a nézők közül valakit, hogy vegyen elő pa­
pirt és ceruzát, majd:

1. irjon le egy olyan háromjegyű számot, amelyben a szá­

mok csökkennek (mint például a 851 vagy 973),
2. aztán írja fel a szám számjegyeit visszafelé, és ezt az új
számot vonja ki az eredeti számból.
3. végül az eredm ényt adja hozzá a visszafelé feliri ered­
ményhez.

236
A feladat elvégzése után meg fog jelenni a varázslatos
1089. függetlenül attól, hogy a néző milyen számot válasz­
tott. Például:
851
- 158
693
+ 396
1089

Miért m űködik ez a trükk?

Teljesen mindegy, hogy ebben a játékban milyen számol
választottunk, a végeredmény mindig 1089 lesz. Az isme­
retlen háromjegyű szám legyen abc, ahol a > b > c. Algebrai
nyelven kifejezve:
10 0 a + 1 0 b + c

A mikor megfordítjuk a számok sorrendjét, cba -1 kapunk,

pontosabban:
1 0 0 c + 1 0 b -f a
Most ki kell vonnunk a cba-1 az eredeti abc számból:
1 0 0 a + 1 0 b + c - ( 1 0 0 c + 1 0 b + a)
= 1 0 0 (a - c) + (c - a)
= 99(a - c)
Miután a második lépésben elvégeztük a kivonást, az ered­
mény mindenképpen a 99 valamelyik következő többszö­
röse kell hogy legyen: 198, 297, 396, 495, 594, 693, 792 és
891 - hiszen az (a - c) sosem lehet 1 vagy negatív szám.
mert olyan számra gondoltunk, amelynek számjegyei csök­
kennek. tehát a > c. Ha ezek közül bármelyik szám hoz hoz­
záadjuk önmaga fordítottját, az eredmény m indig 1089 lesz,
ahogy az a harmadik lépésben látható volt.

237
A H IÁ N YZÓ SZÁM JEGY
Az előző trükkből használjuk az 1089-et. Adj egy önként
jelentkezőnek egy számológépet, rnajd kérd meg, szorozza
meg a szám ot egy tetszőleges háromjegyű számmal, de ne
árulja el azt a bizonyos számot. (Tegyük fel. hogy a 256-ot
választotta: 1089 x 256 = 278 784.) Kérdezd meg, hogy
hány számból áll a megoldás. A válasz 6.
Ezután kérd arra, hogy tetszőleges sorrendben mondjon
el a hat számjegyből ötöt, majd közöld a közönséggel, hogy
megpróbálod kitalálni a hiányzó számot.
O a 2 ...4 ...7 ...8 ...8 számokat mondja, mire te helyesen
azt válaszolod, hogy a 7-es számot hagyta ki a felsorolásból.
A titok nyitja a következő: egy szám akkor és csak akkor
osztható 9-eel, ha számjegyeinek összege osztható 9-cel. Mivel
1 + 0 + 8 + 9 = 18. és ez a szám a 9 többszöröse, ezért az 1089
is az. Ennek értelmében, ha az 1089-et megszorozzuk bármi­
lyen egész számmal, akkor az szintén a 9 többszöröse lesz.
A néző által megadott számok összege 29, és mivel a 9 leg­
közelebb eső, de ennél nagyobb többszöröse a 36 lesz, ezért a
nézőnek a 7-et kellett kihagynia (mert 29 + 7 = 36).
Vannak bonyolultabb módjai is annak, hogy az önként
jelentkező mindenképpen a 9 valamelyik többszörösét kap­
ja eredményül. Itt van néhány a kedvenceim közül:

1. A néző válasszon ki egy tetszőleges hatjegyű számot,

ennek számjegyeit keverje össze, majd a kisebb hatjegyű
szám ot vonja ki a nagyobbikből. Mivel két olyan számot
vonunk ki egymásból, amelyek mod összege azonos
(a számjegyek összege egyenlő), ezért a végeredmény
mod összege 9 lesz, vagyis ez a szám a 9 többszöröse.
Ezt követően ugyanúgy folytasd, mint fent, hogy meg­
találd a hiányzó számot.
2. Kérd meg a közönség egyik tagját arra, hogy titokban
válasszon ki egy négyjegyű számot, a számjegyek sor­

238
 rendjét cserélje fel, majd a kisebb számot vonja ki a
nagyobból. (Az eredmény itt is a 9 többszöröse lesz).
Ezután az eredm ényt szorozza meg egy tetszőleges há­
romjegyű számmal, és a végeredmény hat számjegye
közül csak ötöt mondjon el. Hogy a hetediket kitaláld,
folytasd úgy, mint fent.
3. Az egyik önként jelentkező szorozzon össze egyjegyű
számokat addig, mig a végeredmény egy hétjegyű szám
nem lesz. Nem garantált, hogy ez a szám a 9 valamelyik
többszöröse lesz, de az esetek 90% -ában bejön (nagy az
esélye annak, hogy az egyjegyű számok között szerepelt
egy darab 9-es vagy két 3-as vagy két 6-os, vagy egy 3-as
és egy 6-os). Ezt a trükköt gyakran alkalmazom akkor,
ha haladó matekosok előtt szerepelek, mert ők könnyen
átláthatnak a többi trükkön.
Egyetlen probléma adódhat, amire oda kell figyelni. Tegyük
fel, hogy az öt bemondott szám összege a 9 valamelyik
többszöröse (mondjuk 18). Ekkor semmilyen módszer sincs
arra. hogy megállapítsd, a hiányzó hatodik szám a 0 vagy a
9. Hogyan lehet ebből kikászálódni? A megoldás egyszerű:
csalsz! „Ugye nem a nullát hagyta ki, vagy igen?”- kérde­
zed a nézőtől. Ha tényleg ezt a számot hagyta ki. akkor si­
keresen megcsináltad a trükköt. Ha viszont nem a nulla a
hatodik szám. akkor csak a 9-es lehet, ezért ezt mondod:
„ Biztos, hogy nem az 1,2. 3. 4, 5, 6, és nem a 7 vagy a 8 a
hiányzó szám, ezért a megoldás a 9, ugye?” . A válasz pozi­
tív lesz, te pedig megkapod a megérdemelt tapsot!

UGRÓBÉKÁS ÖSSZEADÁS
Ez a trükk egy gyors fejszámolás és egy elképesztő jóslás
kombinációja. A nézőnek adj egy papírt, amelyen sorban
egymás alatt tiz darab számozott vonal van, majd kérd meg,
hogy gondoljon két pozitív számra 1 és 20 között, és írja be

239
őket az első két vonalra. Ezután adja össze a két számot, és
az eredményt irja be a harmadik sorba, majd adja össze a
második és harmadik számot, ezek összegét irja a negyedik
sorba, és így tovább.

M ikor végzett, kérd meg, hogy mutassa meg a lapot. Egy

röpke pillantás, és meg tudod mondani a tíz szám összegét.
Például a fenti feladatnál azonnal bejelentheted - sokkal
gyorsabban annál, m int ahogy a néző számológéppel kiszá­
molná hogy a számok összege 671. Ráadásként adj neki
egy számológépet és kérd meg, ossza el a tizedik sorban
szereplő számot a kilencedik sorban lévővel, ami ebben az
esetben 257/159, majd mondja meg az eredmény első há­
rom számjegyét (1,616). Ekkor fordítsd meg a papirt
(amelyre, miközben számolt, te már ráírtad a jóslatodat).
Meg lesz lepődve azon. hogy a két szám egyezik.

Miért m űködik ez a trü k k?

A gyors fejszámolás trükkje, hogy egyszerűen megszorzod
a hetedik sorban lévő számot 11-gyei. Ebben az esetben
61 x 11 = 671. Nézzük meg a lenti táblázaton, miért m ű­
ködik ez a mutatvány. Ha az első éh második sorban talál­
ható számokat elnevezzük .v-nek és y-nak, akkor a tiz szám

240
összege 55* + 88v, ami igy is felirható: (5.v + 8v)l 1. vagyis
a hetedik sorban található szám szorozva 1 l-gyel.

1 &
2 X
3 x+ v
4 x + 2v
5 2 k. ± 3 v
6 3x + 5y
7 5x + 8v
8 8x + 13y
9 i3 x + J H y
10 21x + 34v
Összesen: 55.x +_88y

A jóslásnál azt a tényt használjuk ki, hogy ha a/b és c/d

törtet - ahol a. b, c. d pozitív számok és az a/b < c/d
- rosszul adjuk össze (például összeadod a számlálókat és
a nevezőket), akkor egy olyan törtet kapunk, amely az ere­
deti két tört közölt helyezkedik el a számegyenesen. Tehát,
ha az i/2-t (0,5) és a 3/4-et (0.75 ) rosszul adod össze ( 1 + 3
/ 2 + 4), és 4/6-ot kapsz (0,6). akkor látható, hogy a 0,6 a 0,5
és a 0,7 között van. Az algebra nyelvén:
a <a +c K c
b b + d d

Ennek értelmében, ha a tizedik sort a kilencedikkel osztjuk

(2 Ijc + 3 4 v) / (13a- + 2 Í v), és úgy tekintünk az osztásra, mint­
ha két tört rossz összeadása lenne, akkor a megoldásnak az

1,615... = £ L x < 21 x + 34y < M * = 1,619...

13x 13x + 21y 21y

között kell lennie. így a hányadosunk két tizedesjegy pon­

tosságig 1.61 le s z -a h o g y megjósoltad!

241
Ha az ugróbékás összeadást a végtelenségig folytatod, ak­
kor az egymást követő sorok közötti arány egyre jobban
megközeliti, a

. 1 ,6 1 8 0 3 3 9 8 8 7 ...

számot.
Ennek a számnak, am elyet aranymetszésnek is nevez­
nek, rengeteg gyönyörű és titokzatos tulajdonsága van.

VARÁZSNÉGYZET
Készen állsz egy újfajta kihívásra? A varázsnégyzet és el­
készítési módja régóta foglalkoztatja az em beriséget, hiszen
már az ősi Kina idejéből is vannak feljegyzések a témáról.
A következő pár oldalon megmutatunk egy-két ilyen bűvös
négyzetet és azt, hogyan lehet szórakoztató módon bemu­
tatni a közönségnek. Ezt a módszert már évek óta hasz­
nálom.
Előveszek egy névjegykártyát, amelynek hátulján a kö­
vetkező ábra látható:
8 11 14 1
13 2 7 12
= 34
3 16 9 6
10 5 4 15

Aztán ezt mondom: „Ez egy varázsnégyzet. Igazából a

legkisebb varázsnégyzet, am ely létrehozható az 1 és 16 kö­
zötti számokból. Ha megfigyelik, akkor láthatják, hogy
az összes sort és oszlopot összeadva ugyanazt a számot
kapjuk: a 34-et. Sokat foglalkoztam a varázsnégyzetekkel.
ezért felajánlom , hogy itt és most készítek egy újat
Önöknek.”

242
Megkérem a közönségem egyik tagját, hogy mondjon egy
34-nél nagyobb számot. Tegyük fel. hogy a 67-et mondja.
Ekkor előveszek egy másik névjegykártyát, rajzolok egy
négyszer négyes üres négyzetet, és mellé irom a 67-es szá­
mot. Ezt követően arra kérem a nézőt, hogy egyenként, tet­
szőleges sorrendben mutasson a kis négyzetekre. Ahogy az
üres helyekre mutat, én azonnal beirok egy számot. A vég­
eredmény a következőképpen néz ki:

16 19 23 9
22 10 15 20
= 67
11 25 17 14
18 13 12 24

Az előadást igy folytatom: „Az első varázsnégyzetnél a

sorokban és az oszlopokban szereplő számok összege 34
volt. - Ezen a ponton általában elrakom az első kártyát. -
Most nézzük az új négyzetünket. - Miután megnézik, hogy
minden sor és oszlop összege 67. folytatom tovább: - De én
nem csupán ennyit csináltam. Csak az Önök kedvéért egy
lépéssel továbbmentem. Figyeljék meg, hogy mind a két á t­
lónak az összege is 67.”
Ezután felhívom a figyelmüket arra, hogy a b al fe lső
négyzetekben található négy szám összege szintén 67 (16 +
19 + 22 + 10), ugyanúgy, mint a három másik sarokban
található négy négyzetnek, a középen található négyzetek­
nek, és a négy kis saroknégyzetnek (16 + 9 + 18 + 24)
az összege is annyi! „M indegyik 67. De ne higgyenek
nekem! Kérem, tartsák meg a varázsnégyzetet. Ez az én
ajándékom Önöknek, számoljanak és ellenőrizzék le saját
maguk is!”

243
HOGYAN KÉSZÍTSÜNK VARÁZSNÉGYZETET
Bármilyen varázsnégyzetet készíthetsz, ha a számoláshoz
felhasználod az eredeti négyzetünket, amelyben minden sor
és oszlop számainak összege 34 volt. Miközben az új négy­
szer négyes táblázatot rajzolod, tartsd az eredetit szem előtt,
és végezd el a következő lépések közül az első kettőt fejben:

1. Vonj ki 34-et a megadott számból (például 67 - 34 = 33).

2. Oszd el a kapott számot 4-gyel (33 / 4 = 8, a maradék 1).
A hányados, vagyis a 8 lesz az első „varázsszám” , am i­
vel dolgozni fogunk. A hányados plusz a maradék pedig
a második (9).
3. Amikor a néző rámutat egy iires négyzetre, akkor nézd
meg az eredeti 34-es varázsnégyzetben, hogy ott milyen
szám szerepel. Ha a 13, 14, 15 vagy 16, akkor add hozzá
a második számot (a 9-et), és az eredm ényt írd be. Ha
más szám van ott, akkor ahhoz az első varázsszámot (a
8-at) add hozzá.
4. Illeszt be a megfelelő számokat mindaddig, míg a va­
rázsnégyzet el nem készül.
Fontos, hogy amikor a kapott szám páros, de nem a 4 több­
szöröse, akkor a fenti módszerrel a/, első és második va­
rázsszámod is ugyanaz lesz. Például, ha a néző a 78-at adja,
akkor 78 - 34 = 44, 44 / 4 = II. Mivel nincs maradék, a
második varázsszám is II, ami azt jelenti, hogy az eredeti
34-es négyzet minden egyes számához ezt a számot kell
hozzáadnod.

Miért m űködik ez a trükk

A trükk működésének alapja egyértelműen az, hogy az ere­
deti varázsnégyzetünk minden sorában, oszlopában, átló­
jában (és más alakzatában) a számok összege 34. Tegyük
fel, hogy a kapott szám a 82. Mivel 82 - 34 = 4S és 48 / 4
= 12. ezért minden számhoz 12-t adunk hozzá. Ekkor min-

244
den négyes csoportban, ahol a számok összege az eredetin
34 volt, most 82 les/ (34 + 48). Nézzük az új varázsnégy­
zetet:
20 23 26 13

25 14 19 24
= 82
15 28 21 18

22 17 16 27

Ha a kapott szám a 85, akkor a 12 és a 15 lesznek a va­

rázsszámok, úgyhogy 3-mal többet adunk azokhoz a négy­
zetekhez, ahol a 13, 14, 15 vagy 16 van. És mivel minden
sorban, oszlopban, négyes csoportban szerepel egy szám
ezek közül, igy minden négyes csoportnak az összege 34 +
48 + 3 = 85 lesz:

20 23 29 13

28 14 19 24
= 85
15 31 21 18

22 17 16 30

És egy kis matematikai érdekességként hadd mutassam meg

a hires háromszor hármas varázsnégyzet egy másik hihetet­
len tulajdonságát:

4 9 2

3 5 7

8 1 6

Itt nemcsak arról van szó, hogy a sorok, oszlopok és állók

számainak az összege 15, de ha a varázsnégyzet sorait úgy
tekinted, mint háromjegyű számokat, akkor a szám oló­
géped segítségével m egbizonyosodhatsz arról, hogy a

245
4922 + 3572 + 8162 = 2942 + 7532 + 6182. Illetve, hogy a
4382 + 9512 + 2762 = 8342 + 1592 + 6722. Ha kiváncsi vagy
arra. hogy ez m iért van így, akkor olvasd el a bibliográfiá­
ban jelzett M agic „Squares" Indeed! (Varázslatos ..négyze­
tek”, tényleg!) cimü dolgozatomat.

K Ö B G YÖ K - G YO RSAN
Kérj meg valakit arra, hogy válasszon ki egy kétjegyű szá­
mol. és tartsa titokban. Ezután emelje köbre, vagyis kétszer
szorozza meg önm agával (használjon szám ológépet).
Például ha a titkos szám a 68. akkor 68 x 68 x 68 = 314 432.
Most kérd meg az illetőt, hogy árulja el a végeredményt.
Amikor kimondja a 314 432-es számot, rögtön felfedheted
az eredeti, titkos számot, vagyis a 68-at. Hogyan?
Először is meg kell tanulnod 1—10-ig a számok köbét:

l3 - 1
23 s 8
33 S 27
43 s 64
53 S 125
63 = 216
73 — 343
83 = 512
93 S 729
10 3 —
10 0 0

Ha ezeket megjegyezted, akkor egy tetszőleges szám köb-

gyokének a kiszámítása olyan egyszerű lesz, mint az egy­
szeregy. Nézzünk egy gyakorlópéldát:

246
M i a 314 432 köbgyöke?
Talán kezdésnek nehéz feladatnak tiinik. de ne ess pánikba,
ez tényleg nagyon egyszerű. Mint mindig, most is lépésről
lépésre haladunk:

1. Nézd meg az ezreseket (ebben a feladatban a 314-et).

2. A 314 a 6 3 (216) és a 73 (343) között van. ezért a köb­
gyök hatvan-valamennyi lesz (mivel a 603 = 216 000 és
a 703 = 343 000). Ennek megfelelően a köbgyök első
szám a a 6.
3. A második szám meghatározásához azt kell észreven­
nünk, hogy csupán a 8-nak van olyan köbe, amely 2-vel
végződik (83 = 512), ezért a második szám csak a 8-as
lehet.
Vagyis a 314 432 köbgyöke 68. Három egyszerű lépés, és
máris megvan a végeredmény. Figyeld meg. hogy a fenti
listán minden köbgyök végén más szám van. és minden
szám 0-9-ig csak egyszer szerepel. Sőt, a köbgyök utolsó
számjegye egyenlő a köb utolsó számjegyéből vont köb­
gyök utolsó számjegyével. Tehát, a 22 (köbgyök) utolsó
számjegye (2) egyenlő a 10 648 (köb) utolsó számjegyéből
(8) vont köbgyök (2) utolsó számjegyével. Na erre varrjál
gombot!
M ost próbálj meg Te is egy feladatot:

M i a 19 683 köbgyöke?
1. A 19 a 8 és a 27 között van (23 és 33).
2. Ezért a köbgyök húszon-valamennyi lesz.
3. A szám utolsó számjegye a 3, ami egybevág a 7 köbének
utolsó számjegyével (343), úgyhogy a megoldás a 27.

Figyeld meg, hogy az utolsó szám kikövetkeztetése kizá­

rólag akkor működik, ha az eredeti szám egy egész szám
köbe. Például a 19 684 köbgyöke 27,0004572..., ami

247
egyértelműen nem a 24. Ezért van az, hogy ezt a trükköt
A matekmágia művészeté be, és nem egy korábbi fejezetbe
tettük. (Nem is beszélve arról, hogy a számolás olyan gyors,
mint egy varázslat!)

LEEGYSZERŰSÍTETT N ÉG YZETG YÖ K Ö K
Egy szám négyzetgyökét is egyszerűen ki lehet számolni
abban az esetben, ha a szám négyzetgyöke egész szám.
Például ha valaki azt mondja neked, hogy egy kétjegyű
szám négyzete 7569. akkor azonnal tudni fogod, hogy az
eredeti szám, am it négyzetre em elt (vagyis a 7569 négy­
zetgyöke) a 87. Lássuk, hogyan:

1. Nézd meg a százasokat (ebben az esetben a 75-öt).

2. A 75 a 82 (64) és a 92 (81) között van. ezért tudjuk, hogy
a négyzetgyök nyolcvan-valam ennyi lesz, vagyis a
négyzetgyök első számjegye a 8-as. No mármost, két
olyan szám van, amelynek négyzete 9-cel végződik: a 32
(9) és a 1 - (49). Ezért az utolsó számjegy a 3-as vagy a
7-es. tehát a négyzetgyök vagy a 83, vagy a 87. De vajon
melyik?
3. Hasonlitsd össze az eredeti számot a 85 négyzetével
(amit könnyedén ki tudunk számolni: 80 x 90 + 25 =
7225. Mivel a 7569 nagyobb, mint 7225, ezért a négy­
zetgyök a nagyobb szám, vagyis a 87.

Csináljunk meg még egy példát:

M i a 4761 négyzetgyöke?
A 47 a 6 2 (36) és a 72 (49) között van, ezért a megoldásnak
hatvan-valamennyinek kell lennie. A négyzet utolsó száma
1, ezért a négyzetgyök utolsó száma az 1 vagy a 9 - hiszen
ennek a két számnak a négyzete végződik 1-re. Mivel a

248
4761 nagyobb, mint a 652 (4225), ezért a négyzetgyök csak
a 69 lehet. Ugyanúgy, mint a fenti köbgyök-trükknél, ezt a
módszert is csak akkor lehet alkalmazni, ha az eredeti szám
négyzetgyöke egész szám.

EGY „HIHETETLEN" ÖSSZEADÁS

A következő trükköt a „Káprázatos” Jam es Randi mutatta
meg nekem, aki lenyűgözte vele a közönségét. A varázslat
lényege, hogy a mágus meg tudja jósolni négy véletlensze­
rűen kiválasztott háromjegyű szám összegét.
Erre a trükkre előre fel kell készülni. Szükséged lesz há­
rom csomagra, mindegyikben 9 darab kartonlappal, és egy
darab papírra, amire ráírod a 2247-es számot, majd bete­
szed egy lezárt borítékba. A kartonlapokkal ezután tedd a
következőt:
Az „A,? csomag minden egyes kartonjára irj egyet a kö­
vetkező számokból:

428 6 5771 9083 651 8 2396 686 0 2909 554 6 8174

A „B” csomag lapjaira ezeket a számokat:

5792 6881 7547 3299 7187 655 7 7097 5288 6548

Végül a „C” csomag lapjaira ezeket írd fel:

2708 5435 6812 7343 1286 5237 647 0 8234 5129

A közönségből válassz ki három embert, mindegyiknek adj

egy csomagot, majd kérd meg őket, hogy húzzanak ki egyet
a náluk lévő kartonlapokból. Tegyük fel. hogy a lapokon a
4286, az 5792 és az 5435 szerepel. Most kérd meg őket,
hogy sorrendben - először az „A” csomag tulajdonosa,
majd a „B” és végül a „C* - mondjanak egy tetszőleges szá­
mot a saját négyjegyű számuk számjegyei kozul. Ök a 8-as,
9-es és az 5-ös számot választják. írd le a számokat (895) és

249
fordulj a nézőkhöz: „Be kell látniuk. Hölgyeim és Uraim,
hogy a számok teljesen véletlenszerűen lettek kiválasztva,
és nem lehetett őket előre megjósolni.”
Ezután kérd meg a három személyt, hogy most válassza­
nak még egy szám ot a lapról. Az újabb számok a 4, az 5 és
a 3. írd a 453-at a 895 alá. Még kétszer kérd tőlük ugyanezt,
így négy háromjegyű számot kapsz, mint például:

A B C
8 9 5

4 5 3

2 2 4

___________6 7 5

2 2 4 7

Egy másik néző adja össze a négy számot, majd kérd meg.
hogy jelentse be a végeredményt, egy ötödik nézőt pedig
arra, hogy nyissa ki a borítékot és olvassa fel a te jóslatodat.
Azt hiszem, meg is hajolhatsz!

Miért m űködik ez a trü kk?

Nézd meg a számokat az egyes csomagokban, és keress ha­
sonlóságot közöttük. Minden szám számjegyeinek összege
ugyanannyi. Az „A” számok mod összege 20, a ..B” szám o­
ké 23 és a „ C számoké 17. Mivel a jobb oldalon (minden
háromjegyű szám utolsó számjegyeként) mindig egy „C”
csomagból származó szám valamelyik számjegye szerepel,
és négy van belőlük (5, 3. 4, 5), ezért a háromjegyű számok
összeadásakor az egyes helyértéken a szám ok összege is
17 lesz. Leírjuk tehát a 7-ct, és az 1-et (maradék) tovább­
visszük. A tizes helyértéken ..B” számok szerepelnek, össze­
gük ezért 23, am ihez hozzáadjuk a/. 1-et. M egkapjuk a
24-et. ebből a 4-et leírjuk és a 2-t továbbvisszük. Végül

250
a százas helyértéken az „A” számok összege 20, hozzáad­
juk a 2-t, és meg is van a végeredmény: 2247!

MELYIK NAPON SZÜLETTÉL?

A könyvet a fejszámolás egyik klasszikus mutatványával
zárjuk. Beavatunk a titokba, hogy ezentúl bárkinek meg
tudd mondani, a hét melyik napján látta meg a napvilágot.
Ez nagyon praktikus dolog. Nem fordul elő túl gyakran az
emberrel, hogy arra kérik, emeljen négyzetre egy háromje­
gyű számot, de szinte naponta megemlít valaki körülöttünk
egy dátumot a múltból vagy a jövőből. Ezentúl nemcsak azt
fogod tudni egy jeles történelmi eseményről, hogy mikor
történt, de egy kis gyakorlás után könnyen és gyorsan ki
tudod majd számolni azt is. melyik napon.
Először is rendelünk a hét minden napjához egy kód­
számot:

Nap Kód
Hétfő 1
Kedd 2
Szerda 3
Csütörtök 4
Péntek 5
Szombat ó
Vasárnap 7 vagy

Ezt a listát könnyen meg lehel jegyezni, mivel mindegyik

nap azt a számot kapta, ahányadik a héten.
M ost kell egy kód az év minden hónapjának is:

251
 Hónap Kód
Január 6
Február 2
Március 2
Április 5
Május 0
Június 3
Július 5
Augusztus 1
Szeptember 4
Október 6
November 2
December 4

M indig ezeket a kódokat használjuk, kivéve akkor, ha szö­

kőévről van szó (mint például a 2000., 2004. vagy 2008.
év). Ebben az esetben a január kódja 5, a februáré pedig
I lesz. Sajnos nincs túl sok választásod, a számokat egytől
egyig be kell magolnod. Esetleg gyárthatsz emlékeztetőket,
segítségül az olyan esetekre, amikor nem jut eszedbe vala­
melyik hónap számkódja. Például: a január azért 6, mert a
neve hat betűből áll. A február a 2. hónap az évben, az
augusztus az ábécé 1. betűjével kezdődik, és október 6-án
végezték ki az aradi vértanúkat.
Nézzünk egy tetszőleges dátumot 2006-ban. és szám ol­
juk ki, milyen napra esik. Aztán megnézünk egyet 2007-ben,
2008-ban. és így tovább, egészen az életed végéig. Mikor
már az összes eljövendő dátumot megvizsgáltuk, jöhetnek a
múlt eseményei, bármi az I9O0-as evekből vagy akármelyik
századból - amit csak akarsz.

252
 Az éveknek is megvan a saját kódszáma, a 2006-é ép­
pen a 0.
A számolás módja egyszerű: össze kell adni az év kód­
ját. a hónap kódját és a napot. Például 2006. december 3-a
vasárnap lesz. mert
évkód + hónapkód + nap = 0 + 4 + 3 = 7

Mi a helyzet 2006. november 18-ával? A november kódja a

2, ezért:
évkód + hónapkód + nap = 0 + 2 + 18 = 20

Mivel 7 nap után új hét kezdődik, ezért ha 7 bármelyik több­

szörösét kivonjuk a válaszból (1. 14. 21. 28, 35...). ez nem
fogja megváltoztatni azt, hogy az adott dátum milyen napra
esik. Utolsó lépésként tehát kivonjuk a 7-nek azt a legna­
gyobb többszörösét, ami még nem eredményez negatív szá­
mol, ebben az esetben 20 - 14 = 6. Vagyis 2006. november
18-a szombatra fog esni.
Mi a helyzet 2007-tel? Nczd meg, mi történik a születés­
napoddal egyik évről a másikra. A legtöbb évben 365 nap
van. és mivel a 364 a 7 többszöröse (7 x 52 = 364), ezéri
a születésnapod minden évben egyetlen nappal eltolódik a
héten. Ha 366 nap telik két születésnapod között, akkor
abban az évben két napot „ugrik” előre. 2007-ben ugyanúgy
kell számolnunk, mint az előbb, de most az év kódja 1 lesz.
A következő esztendő, a 2008 szökőév. (Ez négyévente for­
dul elő, ezért a 21. század szökőévei a 2000., 2004., 2008.,
2012., és így tovább egészen 2096-ig.) Ilyenkor az évkód
kettővel növekszik, ezéri a 2008 évkódja 3. 2009. nem szö­
kőév. ezért a kódja csak eggyel lesz több az előző év kód­
jánál, vagyis a számunk a 4-es.
2007. május 2.

évkód + hónapkód + nap =1 + 0 + 2 = 3

253
Úgyhogy ez egy szerdai nap.
2008. szeptem ber 9.
évkód + hónapkód + nap: 3 + 4 + 9 = 1 6

Kivonjuk a 7 legnagyobb többszörösét, ami még kisebb

mint a számunk: 16 - 14 = 2, vagyis kedd.
2008. január 16-odika szökőévben van. ezért a január
kódja 6 helyett 5 lesz:
évkód + hónapkód + nap = 3 + 5+ 16 = 24

A 24-böl kivonjuk a 21-et. tehát ez a dátum a hét harmadik

napjára, szerdára fog esni. Segítségképpen felírtuk a 21. szá-
zad éveinek kódját:
Év Kód Év Kód Év Kód Év Kód
2000 0 2025 3 2050 6 2075 2
2001 1 2026 4 2051 0 2076 4
2002 2 2027 5 2052 2 2077 5
2003 3 2028 0 2053 3 2078 6
2004 5 2029 1 2054 4 2079 0
2005 ó 2030 2 2055 5 2080 2
2006 0 2031 3 2056 0 2081 3
2007 1 2032 5 2057 1 2082 4
2008 3 2033 6 2058 2 2083 5
2009 4 2034 0 2059 3 2084 0
2010 5 2035 1 2060 5 2085 1
2011 6 2036 3 2061 6 2086 2
2012 1 2037 4 2062 0 2087 3
2013 2 2038 5 2063 1 2088 5
2014 3 2039 6 2064 3 2089 6
2015 4 2040 1 2065 4 2090 0
2016 ó 2041 2 2066 5 2091 1
2017 0 2042 3 2067 6 2092 3

254
2018 1 2043 4 2068 1 2093 4
2019 2 2044 6 2069 2 2094 5
2020 4 2045 0 2070 3 2095 6
2021 5 2046 1 2071 4 2096 1
2022 6 2047 2 2072 6 2097 2
2023 0 2048 4 2073 0 2098 3
2024 2 2049 5 2074 1 2099 4

A jó hir az, hogy nem kell bemagolni ezt a táblázatot. Fejben

is ki tudjuk számolni bármelyik év kódját 2000-töl 2099-ig. Ha
az év 2000 + .t, akkor egyszerűen fogjuk az x / 4-et (figyelmen
kívül hagyva a maradékot), és hozzáadjuk az-r-hez, igy meg is
kaptuk a kódot. Az évkód szintén egyszerűsíthető úgy, hogy
kivonjuk a kapott összegből a 7 legnagyobb többszörösét.
2061-nél például láthatjuk, hogy 61 / 4 = 15 (a maradék
az 1, de ez most nem számít), ezért az év kódja 61 + 15 =
76. Most kivonjuk a 7 legnagyobb többszörösét (76 - 6), és
meg is kaptuk az egyszerűbb kódot, a 6-ot.
Milyen napra esik 2061. március 19.?
évkód + hónapkód + nap = 6 + 2 + 19 = 27
2 7 - 2 1 = 6 , tehát ez a nap egy szombat lesz.
Mi a helyzet az 1900 és 1999 közé eső születésna­
pokkal? A feladatot pontosan ugyanúgy kell megoldani,
mint az előbb, de a végeredményt egy nappal el kell tolni
(vagy egyszerűen az évkódhoz kell hozzáadni l-et). így
tudjuk, hogy 1961. március 19. vasárnapra esett.
1998. december 3. esetében 98 / 4 = 24 (a maradék 2. de
ezt figyelmen kiviil hagyjuk). így az évkód 98 + 24 + 1 =
123, ahol plusz 1-et azért adtuk hozzá, mert 1900-as évről
van szó. Ezután kivonjuk a 7 legnagyobb többszörösét.
Mankóként itt vannak a 7 többszörösei:
7, 14, 21, 28, 35, 42 , 49, 56, 63, 70, 77, 84, 91, 98,
105, 112, 119, 126...

255
Mivel 123 - 119 = 4, ezért most már tudjuk, hogy az 1998
évkódja 4. 1998. december 3. tehát milyen napra esett?
évkód + hónapkód + nap = 4 + 4 + 3 = 11

A 1 1 - 7 = 4, úgyhogy ez egy csütörtöki nap volt.

Az 1800-as évek dátumainál az évkódhoz 3-at adunk.
Például Charles Darwin és Abraham Lincoln is 1809. feb­
ruár 12-én született. Mivel a 2009-nek az évkódja 4, ezért
az 1809 évkódja 4 + 3 = 7, amelyet akár le is csökkent­
hetünk nullára, ha kivonjuk belőle a 7 legnagyobb több­
szörösét. vagyis a 7-et. Tehát:
évkód + hónapkód + nap = 0 + 2 + 12 = 14

Mivel 14 - 14 = 0, így tudjuk, hogy mindketten vasárnap

születtek.
Az 2100-as évek dátumainál az évkódhoz hozzáadunk
5-öt vagy kivonunk belőle 2-t. A kettő ugyanaz, hiszen
például a 2009 évkódja 4, ezért a 2109 évkódja 4 + 5 = 9,
amely a 7 kivonása után 2 lesz. Az 1700-as évekkel ugyan­
úgy járunk el, mint a 2100-as évekkel (vagyis hozzáadunk
5-öt vagy kivonunk 2-t).
Végül szerelnélek figyelmeztetni egy fontos dologra.
1582-ben a Gergely-naptár bevezetésekor október 4. csü­
törtök után okióber 15. péntek következett, ezért a mi mód­
szerünk az ennél korábbi dátum ok esetében nem működik,
hiszen akkor a Julianus-naptárt használták. És még valami.
A Gergely-naptárban a szökőévek - ahogy már mondtuk
- négyévente ismétlődnek, kivéve azokat az éveket, ame­
lyek oszthatók százzal. De a kivételnek is van kivétele, mert
azok az évek, am elyek négyszázzal oszthatók, mégis szö­
kőévek. Ezért 1600.. 2000., 2400., 2800. mind szökőév, de
az 1700., 1800., 1900., 2100., 2200., 2300. és 2500. nem
azok. Előnye is van azonban XIII. Gergely pápa reformjá­
nak. A naptár 400 évenként ismétlődik, ezéri bármelyik

256
dátumot átválthatod egy 2000-hez közeli dátumra. Például
2361. március 19. és 2761. március 19. ugyanazon a napon
lesz, mint 1961. március 19.. amelyről m ár megállapítot­
tunk, hogy vasárnap.

FELADATOK: MELYIK NAPON SZÜLETTÉL?

Számold ki. hogy a következő dátumok milyen napra esnek:

1. 2007. január 19.

2. 2012. február 14.

3. 1993. június 20.

4. 1983. szeptember 1.

5. 1954. szeptember 8.

6. 1863. november 19.

7. 1776. július 4.
8. 2222. február 22.
9. 2468. június 31.
10. 2358. január 1.

257
Utószó, írta Michael Shermer

Hogyan segít a m atek a b b a n , hogy

elm erenghessünk a furcsa dolgokon?

A Skeptic magazin kiadójaként, a Szkeptikusok Társasá­

gának ügyvezető igazgatójaként és a Scientific American
havi rovatának, a „Szkeptikus" szerkesztőjeként rengeteg
levelet kapok olyan emberektől, akik rendhagyó tapasztala­
tokról számolnak be, például kisértetházakról, szellemek­
ről, halál közeli és testen kívüli élményekről. UFO-észle-
lésekröl és a/, idegenek emberrablásairól, halált megjósló
álmokról, és még sok minden másról.
Számomra azok a legérdekesebb levelek, amelyek na­
gyon valószínűtlen eseményekről számolnak be, mert iróik
burkoltan arra céloznak, hogy ha nem tudok megfelelő, ter­
mészetes magyarázatot adni arra a bizonyos eseményre, ak­
kor a természetfeletti létezésének elismerése szükségszerű.
A leggyakoribb történet az, hogy valaki megálmodta egy
barát vagy egy rokon halálát, majd a következő napon csön­
gött a telefon, és a hivó beszámolt az álomban szereplő ille­
tő hirtelen és váratlan haláláról. Mekkora az esélye annak,
hogy ez véletlen? - kérdik tőlem.
ükkor hívhatjuk segítségül a matematikát a logikus ok­
fejtéshez. Nem akarok misét tartani arról, hogy a matemati­
ka hogyan tanítja meg a diákokat a kritikus gondolkodásra,
mivel ezt szinte minden tanár minden iskolában legalább
évente egyszer elmondja a matekórán. Inkább konkrét pél­
dákat mutatok arra. hogyan használom én ezt a tudományt

259
a munkám során, amikor magyarázatot keresek a hihetet­
lennek tűnő dolgokra.
Habár nem tudok minden egyedi esetet megfejteni, de a
valószínüség-számitás egyik alapelve, a nagy számok törvé­
nye szerint, ha egy véletlen esemény megtörténésének esélye
kevés kísérlet alatt kicsi, sok kísérlet alatt a megtörténés való­
színűsége igen nagy lesz. Vagy ahogy én szeretem mondani:
olyan dolgok, amelyekre az esély csupán 1:1 000 000-hoz,
naponta 295-ször fordulnak elő az Egyesült Államokban.
Kezdjük a halált mcgjósló álmokkal. Itt van egy általam
végzett rövidke számítás. A pszichológusok azt mondják,
hogy a legtöbb ember naponta ötször álmodik, amely évente
1825 álmot jelent. Ha csak minden tizedik álmunkra emlék­
szünk, ez akkor is fejenként 182,5 darab álom évente. Ame­
rikában 295 millió ember él, tehát évente 53.8 milliárd olyan
álom van, amit nem felejtettek el. Az antropológusok és a
szociológusok véleménye szerint mindannyian körülbelül
150 embert ismerünk aránylag jól (vagyis egy átlagos ember­
nek körülbelül 150 olyan személy neve szerepel a telefon­
könyvében, akiről tudna valami szignifikáns, egyedi dolgot
mondani). Ez azt jelenti, hogy a 295 millió amerikai szemé­
lyes kapcsolatai egy 44,3 milliárdos hálózatot alkotnak. Az
USA-ban évente 2,6 millió ember hal meg. Elkerülhetetlen
tehát, hogy az 53,8 milliárd emlékezetünkben megmaradt
álomból néhány ne a 44,3 milliárd kapcsolattal rendelkező
295 millió amerikai közül elhalálozott 2,6 millió ember egyi­
kének haláláról szóljon. Igazából csoda lenne, ha a haláljós­
ló álmok közül egyetlen sem válna valóra.
Ha az általam megadott szám ok nagyon távol járnak a
valóságtól, az elm élet akkor is megállja a helyét. M ekkora
az esélye annak, hogy egy halált mcgjósló álom valóra vá­
lik? Elég nagy.
Egy másik pszichológiai tényező, a megerősítési torzítás
is közrejátszik ezekben az esetekben. Ha egyszer egy néze­

260
tünket kinyilvánítottuk, felfigyelünk azokra a bizonyítékok­
ra. amelyek alátámasztják kedvenc elméletünket, és elvet­
jük vagy figyelmen kívül hagyjuk azokat, amelyek nem.
A megerősítési torzítás magyarázatot ad arra is, hogyan
működnek az összeesküvés-elméletek. Azok az emberek,
akik fogékonyak ilyen elméletek gyártására (például szep­
tember 11-ével kapcsolatban arra. hogy a merénylet mögött
a Bush-kormány állt, az ok pedig egy közel-keleti háború
kirobbantása), mindenütt olyan bizonyítékokat fognak ke­
resni és találni, amelyek alátámasztják elméletük helyessé­
gét (Bush egy osztályteremben ült és gyerekeknek olvasott
fel egy kecskéről, mintha tudta volna, hogy biztonságban
van), és eközben minden olyan bizonyítékot semmibe vesz­
nek. am elyek egy másik, valószínűbb magyarázatot igazol­
nak (Osama bin Laden és az ő nemzetközi terrorszervezete
okolható a 2001. szeptem ber 11-én történtekért). Ugyanez a
pszichológiai jelenség zajlik le akkor, amikor az asztroló­
gusok. tarotkártya-jósok és látnokok olyan sikeresen ki
tudják olvasni az em berek jövőjét. Azok, akik elmennek jó ­
soltatni. valószínűleg nagyon sok mindenre emlékezni fog­
nak abból, ami stimmel, és elfelejtik azt a rengeteg dolgot,
ami nem felel meg a valóságnak. Ha megszámoljuk a talála­
tokat és a mellélövéseket - amit én egyszer megtettem az
ABC-televizió által készített, látnokokról szóló műsorban
akkor kiderül, hogy az egész nem más. mint találgatás és
véletlenszerű egybeesések sorozata.
Úgy tűnik, ha néhány em ber a nagy nyilvánosság előtt
elmeséli a vele történt csodálatos dolgokat, a természet-
feletti létezése máris bizonyítást nyert. Az igazság azonban
az, hogy ilyenkor a nagy szám ok törvénye szerint történhe­
tett meg az, ami megtörtént.
M iközben a furcsa dolgokon, mintegy matematikailag
elgondolkodtam, eszembe jutott egy másik „csodás" szá­
molás. Az emberek általában akkor használják a csoda szót.

261
mikor igazán szokatlan eseményeket mesélnek el - olya­
nokat, amelyeknek csupán 1:1 000 000-hoz a valószí­
nűsége, hogy megtörténik. Hát rendben, fogadjuk el ezt
definíciónak. Nevezzük azt az eseményt csodának, aminek
előfordulására ennyi az esély. No mármost, egy átlagos
napon nagyjából másodpercenként jutunk információhoz a
körülöttünk lévő világról és eseményekről az érzékszer­
veinken keresztül. Jártunkban-keltünkben. mondjuk nyolc
óra leforgás alatt, napi 30 000, havi szinten pedig 1 millió
adat jut el a tudatunkig. Ezeknek az információknak és
eseményeknek a legnagyobb része teljesen érdektelen, ezért
agyunk kiszűri és elfelejti őket, különben túlhajszolná m a­
gát. De azt várnánk, az előbb felvázolt előfordulási való­
színűség miatt, hogy egy hónap leforgása alatt legalább
egyszer történni fog velünk egy rendkívüli és csodálatos
esemény. Ha ehhez hozzáadjuk a megerősítési torzítást -
amelynek hála meg fogjuk jegyezni a szokatlan esem énye­
ket, és minden mást elfelejtünk elkerülhetetlen, hogy ne
legyen havonta valahol valaki, aki beszámol egy csodáról.
A bulvársajtó pedig ott lesz, hogy hírül adja!
Ha szeretnék megérteni, hogyan működik a világ, meg
kell tudnunk állapítani, mi a valódi és mi nem. Mi az, ami
véletlenül történik, és mi az. ami egy adott, megjósolható
ok miatt következik be. A probléma, amellyel szemben ál­
lunk. hogy az emberi agy az evolúciós fejlődés során meg­
tanult szelektálni, igy csak a nagyon szokatlan eseményeket
veszi észre, és mellőzi azt a rengeteg adatot, amivel nap
mint nap találkozunk. A statisztikára és valószínűség-szá­
mításra támaszkodó megközelítés tehát nem jön magától, a
tudományos gondolkodásmód nem velünk született adott­
ság, képzést és gyakorlást igényel.
Emellett ott vannak azok a bosszantó kognitív (megis-
m ciö) torzítások - a m ár em lített megerősítési torzítás, és
még sok egyéb. Az inform áció nem egy önmagában álló

262
valami, egy szubjektív és elfogult elme vizsgálja meg.
Az énmegerösitő torzítás például azt diktálja, hogy önm a­
gunkat sokkal pozitivabb módon szemléljük, mint ahogy
mások látnak bennünket. Országos felmérések azt mulatják,
hogy a legtöbb üzletember úgy gondolja, ö sokkal erköl­
csösebb. mint a kollégái, mig a pszichológusok, akik az er­
kölcsi ösztönöket tanulmányozzák, sokkal erkölcsösebbnek
tartják magukat más, ugyanezzel a témával foglalkozó pszi­
chológusnál. Egy egyetemi felvételi során felmérést végeztek
és megkérlek 829 000 középiskolai végzős diákot, értékeljék
magukat a kapcsolatteremtés képessége szempontjából,
vagyis hogy mennyire tudnak jól kijönni másokkal. A meg­
kérdezettek 0% értékelte magát „átlagon alulinak” , mig
60% a felső 10%-ba sorolta be magát. Egy 1997-cs U.S.
News and World Report tanulmányban szereplő adatok sze­
rint az em berek 52% esélyt látnak arra, hogy Bili Clinton a
mennyországba jut, 60% -ot adnak Diana hercegnőnek,
65%-ot Michael Jordannek. 79%-ot Teréz anyának, de az a
személy, akinek a legnagyobb esélye van erre, összesen
87%, az maga a megkérdezett!
Emily Pronin, a Princton Egyetem pszichológiaprofesz-
szora és kollégái a vakfolteffektusi tanulmányozták, amelyet
az emberi szemben található vakfoltról nevezetek el. Az ala­
nyok más emberekben felismerték nyolc különböző tor­
zítási mód létezését és befolyásoló hálását, de önmagukban
nem vetlék észre ezek meglétét. A Stanford Egyetem diák­
jaival végzett kísérletben megkérték a diákokat, hogy ha­
sonlítsák össze magukat diáktársaikkal olyan személyes
tulajdonságok alapján, mint a barátságosság és önzés.
A résztvevők az elvártnak megfelelően sokkal jobbra érté­
kelték önmagukat. Amikor felhívták a figyelmüket az
önmagunk túlértékelése -effektusra, és megkérték őket, hogy
gondol jak újra saját jellem zésüket, 63%-uk úgy vélekedett,
hogy az első értékelése objektív volt, és 13% állította azt.

263
hogy az clsö alkalommal túl szerényen Ítélte meg önmagát!
Egy másik kísérlet során Pronin teljesen véletlenszerűen
adott magasabb vagy alacsonyabb pontokat a diákoknak
egy szociális intelligenciát mérő teszten. Előre megjósol­
ható módon, azok közül, akik magasabb pontot értek el.
sokkal többen gondolták úgy, hogy a teszt igazságos és
hasznos volt. mint az alacsonyabb pontszámmal rendel­
kezők közül. M ikor megkérdezték a „rosszabbul” értékelt
diákoktól, lehetséges-e, hogy a teszt hasznosságát illetően
befolyásolta őket a kapott pontszám, akkor azt válaszolták,
a többieket sokkal jobban befolyásolta a pozitív megítélés­
ben. Egy harmadik tanulmányban Pronin arról kérdezte az
alanyokat, milyen módszert használnak, amikor felm érik a
saját és mások elfogultságait. Azt találta, hogy amikor m á­
sokat vizsgálunk, általános viselkedésmintákat értékelünk,
de amikor önmagunkat, akkor valóban belső, introspektiv
elemzést végzünk. Az önelemzés illúziójanak köszönhetően
azonban nem bizunk abban, hogy rajtunk kivül más is képes
reálisan megítélni önmagát: - Én képes vagyok rá, de más
nem.
A Kaliforniai Berkeley Egyetem pszichológusával.
Frank J. Sullowayjel hasonló felfedezést tettünk az attribú-
ció (oktulajdonitás) folyam atának torzításává] kapcsolat­
ban, am ikor arról készítettünk tanulmányt, hogy az em be­
rek vajon mivel indokolják saját vallásosságukat, és mivel
másokét. Általában a legtöbb ember olyan intellektuális
okokkal magyarázza istenhitéi, mint a világ csodálatos
megtervezettsége és összetettsége, míg mások hitének ér­
zelmi okokat tulajdonit: vigaszt nyújt, értelmet ad. vagy a
vallásos neveltetés hatása. Politikai elemzők is hasonló
eredményre jutottak a politikai hovatartozás tekintetében.
A republikánusok saját konzervatív beállítottságukat ész­
szerű érvekkel igazolhatónak tartják, és azt állítják, hogy a
dem okraták „vérző szívű liberálisok” , a demokraták pedig

264
azt gondolják, hogy saját liberális beállítottságuk a legész-
szerűbb döntés, a republikánusok pedig „szívtelenek".
A tudomány hogyan kezeli az ilyen mértékű szubjektív
elfogultságot? M ikor tudjuk egy állításról, hogy igaz vagy
merő badarság? Szeretnénk nyitottak lenni az új és radikális
ötletekre, amikor nagy ritkán felbukkannak, de azért nem
szeretnénk elveszíteni józan Ítélőképességünket sem. Ez a
problém a arra késztetett m inket a Szkeptikusok
Társaságánál, hogy létrehozzunk egy segédeszközt, ame­
lyet Badarságészlelő csomagnak neveztünk el. A csom ag­
ban 10 kérdés található, amelyeket célszerű feltenni minden
olyan esetben, amikor nem tudjuk eldönteni egy állításról,
hogy elfogadásával túlságosan elrugaszkodunk-c a
valóságtól, illetve az elutasítással nem leszünk-e zárkózot-
tabbak a kelleténél.

/. M ennyire m egbízható az állítás forrása? Ahogy azt

Dániel Kevles olyan hatásosan bemutatta The Baltimore
Affair (A Baltimore-ügy) című 1999-es könyvében, am i­
kor egy feltételezett tudományos csalást vizsgálunk ki.
határt kell húznunk a csalásra utaló jelek és a tudom á­
nyos m unka során elkerülhetetlenül előforduló hibák és
pontatlanságok között. Az em lített nyomozás során an­
nak a laboratóriumnak a kutatási feljegyzéseit nézték át,
amely kapcsolatban állt a Nobel-dijas amerikai viroló-
gussal, David Baltimore-ral. A Kongresszus által létre­
hozott független bizottság meglepően sok hibát talált, a
tudomány azonban sokkal rendetlenebb, mint ahogy azt
az emberek gondolnák. Amikor egyértelm űvé vált, hogy
az adatokat nem m anipulálták szándékosan, Baltimore-t
tisztázták.

2. A forrás gyakran halmozza az állításokat? Az áltudó­

soknak az a szokásuk, hogy messze túlszárnyalják a ténye­

265
 két, úgyhogy amikor valaki megszámlálhatatlan rendkívüli
állítást tesz. talán több egy egyszerű tekintélyrombolónál.
Ez a mennyiségi arányosítás esete, mivel néhány nagy
gondolkodó a kreatív spekuláció során torzítva értelmezi
az adott adatokat. A Cornell Egyetem Thomas Goldja
hírhedt a radikális ötleteiről, de elég sokszor volt igaza
ahhoz, hogy más tudósok meghallgassák a mondandóját.
Gold például felvetette, hogy az olaj nem fosszilis tüze­
lőanyag, hanem a mély, forró bioszférának a mellékter­
méke. Az általam megkérdezett Föld-kutatók közül alig
néhányan veszik komolyan ezt a teóriát, ennek ellenére
Goldot nem tartják hóbortosnak. Ebben az esetben a szél­
sőséges gondolkodást kell kiszűrnünk, amely állhatatosan
figyelmen kívül hagyja vagy elferdíti az adatokat.

3. Az állításokat alátámasztotta-e egy másik forrás? Az ál­

tudósok gyakran tesznek olyan kijelentéseket, amelyeket tu­
dományosan senki sem igazolt, vagy olyasvalaki támasztot­
ta alá. aki egy követ fúj velük. Fel kell tennünk a kérdést: ki
ellenőrzi az állításokat, és ki ellenőrzi az ellenőrzőket? Pél­
dául a hidegfúzió bukásánál nem arról volt szó. hogy Stan­
ley Pons és Martin Fleischnam alapvetően tévedtek volna,
hanem arról, hogy hihetetlen felfedezésüket bejelentették
(nem máshol, mint egy sajtókonferencián) még mielőtt más
laboratóriumok alátámasztották volna az állítás helyességét.
S ami még rosszabb, mikor a hidegfúziót nem tudták megis­
mételni, továbbra is ragaszkodtak az állításukhoz.

4. Az állítás hogyan illik bele abba, amit a világ működé­

séről tudunk? Egy hihetetlen állítást nagyobb kontextusba
kell helyezni, hogy megnézzük, hogyan illik bele. Ha vala­
ki azt állítja, hogy a piramisokat és szfinxeket több mint
10 000 evvel ezelőtt egy koiábban élt. fejlett emberi kö­
zösség építette, akkor mutassa fel ennek a korai civilizáció*

266
 nak a nyomait. Hol vannak az egyéb leletek? Hol vannak
a művészeti alkotásaik, fegyvereik, ruháik, eszközeik vagy
a szemetük? A régészet egyszerűen nem igy működik.

5. Volt valaki, aki m indent megtett azért, hogy az állí­

tást megcáfolja, vagy kizárólag igazoló bizonyítéko­
kat kerestek? Ez a megerösitési torzítás tipikus példája,
vagyis az a hajlandóság, hogy csak a minket igazoló
bizonyítékokat keressük, és visszautasítjuk vagy elvet­
jük az állításunkat cáfoló tényeket. Ez a fajta torzítás
erős és ferdítő, és szinte senki se tudja elkerülni. Ezért
fektetnek nagy hangsúlyt a tudományos módszerek az
ellenőrzésre, újraellenőrzésre, bizonyításra, majd a kí­
sérlet és a számítások ismétlésére, és végül arra, hogy az
állítást megpróbálják megdönteni.

6. A bizonyítékok legnagyobb része az állítás kijelentőjé­

nek következtetését támasztja alá, vagy egy másik ál­
lítást? Az evolúcióelméletet például több független kuta­
tási terület bizonyítékai alapján igazolták. Nincs egyetlen
kövület, egyetlen biológiai vagy paleontológiai lelet,
amelyre rá lenne vésve az „evolúció” szó, ehelyett össze­
futó, azonos irány felé mutató több százezer bizonyító ere­
jű adattal van dolgunk, amelyeket összerakva megkapjuk
az élet fejlődésének történetét. A teremtéselméletben hivő
emberek figyelmen kívül hagyják ezt, és helyette az élet
történetének triviális szabálytalanságaira, vagy jelenleg
még megmagyarázatlan jelenségeire helyezik a hangsúlyt.

7. Az állítás kijelentője a gondolkodás elfogadott szabá­

lyait követi, és az elfogadott eszközöket használja
kutatásaiban, vagy ezeket figyelmen kívül hagyta,
hogy olyanokat használjon, amelyek a kívánt ered­
ményt mutatják? Az UFO-kutatók mindig a téves kö­

267
 vetkeztetés hibájába esnek, mivel kizárólag a maroknyi
megmagyarázatlan légköri anomáliára és a szemtanúk
vizuális félreértéseire támaszkodnak, és kényelmesen
figyelmen kivül hagyják azt a tényt, hogy az UFO-ész­
lelések legnagyobb hányadát (90-95%) teljesen hétköz­
napi dolgokkal meg lehet magyarázni.

8. Aki tagad egy állítást, felmutatott-e egy másik alterna­

tívát a megfigyelt jelenség magyarázatára, vagy csu­
pán tagadja a létező magyarázatot? Ez egy klasszikus
vitastratégia - kritizáld az ellenfeled, de sose áruld el,
hogy te miben hiszel, men így elkerülheted a kritikát. Ez
a csel elfogadhatatlan a tudományban. Például az ősrob­
banás-elmélet szkeptikusai figyelmen kivül hagyják azo­
kat a bizonyítékokat, amelyek a világ keletkezésének mo­
dellje mellett szólnak, és néhány, az elfogadott modellben
található apró hibára összpontosítanak. De még mindig
nem mutattak fel elfogadható alternatívát a világ keletke­
zésére. és nem igazolták saját elméletüket sem.

9. Az új állítás ugyanannyi jelenségre ad magyarázatot,

mint a régi? Egyes szkeptikusok azt állítják, hogy az élet­
stílus, és nem a WV-virus okozza az AIDS-betegséget. Ez­
zel figyelmen kivül hagyják azokat a bizonyítékokat, ame­
lyek alátámasztják, hogy a HIV-virus az AIDS kiváltója, és
szemet hunynak afölött a tény fölött is, hogy a vérzékeny
emberek körében jelentősen megnőtt az AIDS előfordulása
akkor, am ikora vérkészletbe HIV-virussal fertőzött vér ke­
rült. Ráadásul ez az alternatív teória nem ad magyarázatot
annyi dologra, mint a HIV-elmélel.

10. Az állítás kijelentőjét szem élyes hite és elfogultsága

vezette a végeredm ényhez, vagy fordítva? Minden tu­
dósnak megvan a saját társadalmi, politikai és ideológiai

268
 hite, amely talán elferdítheti az adatok értékelését. De
vajon személyes beállítottságunk és előfeltevéseink ho­
gyan hatnak a kutatásra? Általában az újraellenőrzés
során ki lehet gyomlálni ezeket a torzító tényezőket, kü­
lönben a tanulmány nem jelentethető meg. Nem szabad
intellektuális vákuumban dolgozni. Ha te nem találod
meg a hibákat a kutatásaidban, akkor valaki más majd
megtalálja.

Nincs semmilyen előre meghatározott kritériuma annak,

hogy mennyire legyünk nyitottak, amikor új állításokkal
vagy ötletekkel találkozunk. De a valószínűség kiszámításá­
val és azzal, hogy feltesszük a szükséges kérdéseket, meg­
tettük az első lépést afelé, hogy megfejtsük furcsa és cso­
dálatos világát.

269
Megoldások

2. Egy kis adok-kapok

Kétjegyű számok összeadása (40. oldal)

1. 23 + 16 = 23 + 10 + 6 = 33 + 6 = 39
2. 64 + 43 = 64 + 40 + 3= 104 + 3 = 107
3. 95 + 32 = 95 + 30 + 2= 125 + 2 = 127
4. 34 + 26 = 34 + 20 + 6 = 54 + 6 = 60
5. 89 + 78 = 89 + 70 + 8= 159 + 8 = 167
6. 73 + 58 = 73 + 50 + 8 = 123 + 8 = 131
7. 47 + 36 = 47 + 30 + 6 = 77 + 6 = 83
8. 19 + 17 = 19 + 10 + 7 = 29 + 7 = 36
9. 55 + 49 = 55 + 40 + 9 = 95 + 9 = 104
10. 39 + 38 = 39 + 30 + 8 = 69 + 8 = 77

Háromjegyű számok összeadása (45. oldal)

1. 242 + 137 = 242+ 100 + 30 + 7 = 342 + 30 + 7 = 372 + 7 =
379
2. 312 + 256 = 312 + 200 + 50 + 6 = 512 + 50 + 6 = 562 + 6 =
568
3. 635 + 814 = 635 + 800+ 10 + 4 = 1435+ 10 + 4 =
1445 + 4 = 1449
4. 457 + 241 = 457 + 200 + 40 + l = 657 + 40 + 1 = 697 + 1 =
698
5. 912 + 475 = 912 + 400 + 70 + 5 = 1312 + 70 + 5
1382 + 5 = 1387
6. 852 + 378 = 852 + 300 + 70 + 8 = 1152 + 70 + 8
1222 + 8 = 1230
7. 457 + 269 = 457 + 200 + 60 + 9 = 657 + 60 + 9 = 717 + 9 =
726
8. 878 + 797 = 878 + 700 + 90 + 7 = 1578 + 90 + 7 =
1668 + 7 = 1675
vagy 878 -h 797 = 878 + 800 - 3 = 1678 - 3 = 16/b
9. 276 + 689 = 276 + 600 + 80 + 9 = 876 + 80 + 9 = 956 + 9 =
965

271
10. 8 7 7 + 5 3 9 = 8 7 7 + 5 0 0 + 3 0 + 9 = 1 3 7 7 + 3 0 + 9 =
1 4 0 7 + 9 = 1416
1 1 . 5400 + 252 = 5400 + 200 + 52 = 5600 + 52 = 5652
12. 1 8 0 0 + 8 5 5 = 1 8 0 0 + 8 0 0 + 5 5 = 2 6 0 0 + 5 5 = 2Ó 55
13. 6 1 2 0 + 1 3 6 = 0 1 2 0 + 100 + 3 0 + 6 = 6 2 2 0 + 3 0 + 6 =
6250 + 6 = 6256
14. 7 8 3 0 + 3 4 8 = 7 8 3 0 + 300 + 40 + 8 =8130 + 40 + 8 =
8170 + 8 = 8178
15. 4240 + 371 = 4240 + 300 + 70 + 1 = 4540 + 70 + 1 =
4610+ 1 = 4611

Kétjegyű szám o k kivo n á sa (4 8 . oldal)

1. 3 8 - 23 = 3 8 - 2 0 - 3 = 1 8 - 3 = 15
2. 84 - 59 = 84 - 60 + 1 = 24 + 1 = 25
3. 92 - 34 = 92 - 40 + 6 = 52 + 6 = 58
4 . 6 7 - 4 8 = 6 7 - 5 0 + 2= 17 + 2= 19
5. 79 - 29 = 79 - 20 - 9 = 59 - 9 = 50
vagy 79 - 29 = 79 - 30 + 1 = 49 + 1 = 50
6 . 6 3 - 4 6 = 6 3 - 5 0 + 4= 13 + 4= 17
7 . 51 - 27 = 51 - 30 + 3 = 21 + 3 = 24
8 . 89 - 48 = 89 - 40 - 8 = 49 - 8 = 41
9 . 1 2 5 -7 9 = 1 2 5 -8 0 + 1 = 45 + 1 = 46
10. 1 4 8 - 8 6 = 1 4 8 - 9 0 + 4 = 58 + 4 = 62

Három jegyű szám o k k ivo n á sa (53. oldal)

1. 583-271 = 5 8 3 - 2 0 0 - 7 0 - 1 = 383 - 70 - 1 = 313 - 1
= 312
2. 936 - 725 = 936 - 700 - 20 - 5 = 236 - 20 - 5 = 216 - 5
= 211
3. 587 - 298 = 587 - 300 + 2 = 287 + 2 = 289
4 . 763 - 486 = 763 - 500 + 14 = 263 + 14 = 277
5. 2 0 4 - 185 = 2 0 4 -2 0 0 + 15 = 4+ 15 = 19
6 . 793 - 402 = 793 - 400 - 2 = 393 - 2 = 391
7. 2 1 9 -1 7 6 = 2 1 9 -2 0 0 + 24 = 19 + 24 = 43
8 . 978 - 784 = 978 - 800 + 16 = 178 + 16= 194
9 . 4 5 5 -3 1 9 = 4 5 5 -4 0 0 + 81 =55 + 81 = 136
10. 772 - 596 = 772 - 600 + 4 = 172 + 4 = 176
1 1. 873 - 357 = 873 - 400 + 43 = 473 + 43 = 516
12. 564 - 228 = 564 - 300 + 72 = 264 + 72 = 336
13. 1428-571 = 14 28 -6 0 0 + 29 = 828 + 29 = 857
1 4 . 2 3 4 5 - 6 7 0 = 2 3 4 5 - 7 0 0 + 2 2 = 1 6 4 5 + 2 2 = 1ÓÓ7
15. 1776-987= 1776- 1000+ 13 = 776+ 13 = 789

272
3. Az elbaltázott ifjúság eredménye

Kétjegyű számok szorzása egyjegyű szám okkal (60.

oldal)
1. 2. 3. 4. 5.
82 43 67 71 93
x 9 x 7 x 5 x 3 x 8
720 280 300 210 720
+ 18 + 21 + 35 + 3 + 24
738 301 335 213 744

6. vagy 7. 8. 9. 10.
49 49 28 53 84 58
x 9 x 9 x 4 x 5 x 5 x 6
360 450 80 250 400 300
+ 81 - 9 + 32 + 15 + 20 + 48
441 441 112 265 420 348

11. 12. 13 14, 15.

97 78 96 75 57
x 4 x 2 x 9 X 4 x 7
360 140 810 280 350
+ 28 + 16 + 54 + 20 + 49
388 156 864 300 399

16. 17. 18. 19 20.

37 46 76 29 64
x 6 x 2 x 8 x 3 x 8
180 80 560 60 480
+ 42 + 12 + 48 + 27 + 32
222 92 608 87 512

Háromjegyű számok szorzása egyjegyű számokkal

(68., oldal)
1. 2. 3. 4.
431 637 862 957
x 6 x 5 x 4 x 6
2400 3000 3200 5400
CN
o

+ 300
V

+ 180 + 150
+

2580 3150 3440 5700

+ 6 + 35 +8 + 42
2586 3185* 3448 5742

273
 5. 6. 7.
927 728 328 529
x 7 x 2 x ...6 x____9
6300 1400 1800 4500
+ J4 0 + 40 + 120 + 180
6440 1440 1920 4680
+ 49 + 16 + 48 + 81
6489 1456 1968 4761

9. 10. 11. 12.

807 587 184 214
X 9 x 4 x 7 x__ 8
7200 2000 700 1600
+ 63 + 320 + 560 ± 80
7263 2320 1260 1680
+ 28 + 28 ±_32
*2348 1288 1712

13. 14. 15. 16.

757 259 297 297 751
x 8 x 7 x 8 vaqy x 8 x___ 9
5600 1400 1600 300 x 8 = 2400 6300

CN
co
co
+ 400 + 350 + 720 ±_45Q
X

1
1

II
6000 1750 2320 2376 6750
+ 56 +63 + 56 ±___ 9
6056 1813 2376 6759

17. 18. 19. 20 .

457 339 134 611
x 7 x 8 x 8 x 3
2800 2400 800 1800
+ 350 + 240 + 240 + 33
3150 2640 1040 1833
+ 49 + 72 + 32
3199 2712 1072
21. 22. 23. 24.
578 247 188 968
x 9 x 5 x 6 x _____ 6
4500 1000 600 5400
+ 630 + 200 + 480 + 360
5130 1200 1000 5760
+ 72 + .3 5 + 48 + 48
5202 •1235 1128 5808

274
25. 26. 27. 28.
499 499 670 429 862
x 9 vaqy x 9 x 4 x 3 x 5
3600 500 x 9 = 4500 2400 1200 4000
+ 810 -1 x 9 = - 9 + 280 + 60 + 300
4410 4491 2680 1260 4300
+ 81 + 27 + IQ
4491 1287 •4310
29. 30. 31. 32.
285 488 693 722
X 6 x 9 x 6 x 9
1200 3600 3600 6300
+ 480 + 720 + 540 + 180
1680 4320 4140 6480
+ 30 + 72 + 18 + 18
1710 4392 4158 6498

33. 34. 35. 36.

457 767 312 691
x 9 * 3 x 9 X 3
3600 2100 2700 1800
+ 450 + 180 + 90 + 270
4050 2280 2790 2070
+ 63 + 21 + 18 ± 3
4113 2301 2808 2073
* A z effajta izoí-zósoknól nyugodtan hoogown uámolhatsz, miközben megoldod a
feladatot.

Kétjegyű szám ok négyzetre em elése (74. oldal)

1.
18.
142 180 + 42= 196
-4 10'
2.
♦3 30.
272 720 + 32 = 729
"-3 24'
3.
♦5 70-
652 4200 + 52 = 4225
-5 60'

275
 ► 1680 + 12 = 1681

3480 + 12 = 348J

660 + 42 = 67ó

2800 + 32 = 2809

440 + 12 = 44]

4080 + 42 s 409ó

1760 + 2 2 = 1764

276
 14.
+5 .60.
552 3000 + 52 = 3025
^5 ’50
15.
+5 -80-
752 5600 + 5 2 = 5625
-5 ’ 70'
16.
♦5 .5 0 .
452; 2000 + 52 = 2025
'4 0 '
17.
.8 8 .
842 . 7040 + 42 * 7056
*80'
18.
+3 .70-
672; 4480 + 32 = 4489
~^2 ‘64
19.
+3 .106.
1032; 10 600 + 32= 10 609
"-3~ • 100‘
20.
♦8 216.
2082- 43 200 + 82 = 43 264
-8 200 "

4 . Új és továb b fejlesztett m ó d sze re k

Szorzás tizeneggyel (84. oldal)

1• 35 3___ 5 * 385 2. 48 4 8 = 528

*_LL 8 x jj 12

3. 94 9___ 4 = 1034
x 11 13

277
Szorzási feladatok a z összead áso s m ódszerhez
(85. oldal)
1. 3 1 (3 0 + 1 ) vagy 31
x 41 x 41 (40 + 1)
3 0 x 41 = 1230 40 x 31 = 1240
1 x 41 = + 41 1 x 31 » + 31
1271 1271
2. 27 (20 + 7) 3. 59 (50 + 9)
*. J.8 x 2^
20 x 1 8 = 360 50x 26=1300
7 x 18 g + 126 9 x 26 = + 234
486 1534
4. 5 3 (5 0 + 3) 5. 77
x 58 x
43 (40 + 3)
5 0 x 5 8 = 2900 4 0 x 7 7 = 3080
9 x 58 = + 174 3 x 77 = + 231
3074 3311

6. 23 (20 + 3) vagy 23
x 84 x84 (80 + 4)
2 0 x 8 4 = 1680 8 0 x 23 = 1840
3 x 84 = + 252 4 x 23 = + 92
1932 1932

7. 6 2 (6 0 + 2) 8. 8 8 (8 0 + 8)
x 94 x 76
60 x 94 = 5640 80 x 76 = 6080
2 x 94 = + 188 8 x 76 = + 608
5828 6688

9. 92 (90 + 2)
x_3 5
9 0 x 3 5 = 3150
2 x 35 = + 70
3220
10. 34 3___ 4 = 374 vagy 340
x 11 7 + 34
374

11. 85 8 5 = 935 vagy 850

x 11 TT i 85
935

278
Szorzási feladatok a kivonásos m ódszerhez
(89. oldal)

1. 29 (3 0 - 1 ) 2. 9 8 (1 0 0 - 2 )
x 45 .4 3
3 0 x 4 5 = 1350 1 0 0 x 4 3 = 4300
-1 x 4 5 = - 4 5 - 2 x 4 3 = z_Q6
1305 4214

3. 47 4. 68 (7 0 - 2)
x 5 9 (6 0 - 1 ) x 38
60 x 47 = 2820 70 x 38 = 2660
-1 x 4 7 = - 4 7 - 2 x 38 = - 76
2773 2584

5. 9 6 (1 0 0 - 4 ) vagy 96
x 29 x 2 9 ( 3 0 - 1)
100 x 2 9 = 29 0 0 30 x 96 = 2880
- 4 x 2 9 - - 116 -1 x 9 6 = - 9 6
2784 2784

6. 79 (8 0 - 1 ) 7. 37
x 54 x 1 9 (2 0 - 1 )
80 x 5 4 = 4320 20x37= 740
-1 x 5 4 = - 54 -1 x 3 7 = : _ 3 7
4266 703

8. 8 7 (9 0 - 3) 9. 85
x 22 x _ 3 8 (4 0 - 2)
90 x 2 2 = 1980 4 0 x 85 = 3400
- 3 x 22 = n _6 6 - 2 x 8 5 = - 170
1914 3230

10. 57 11 . 88
X 3 9 ( 4 0 - 1) x 4 9 (5 0 - 1 )
40 x 57 = 2280 5 0 x 88 = 4400
-1 x 5 7 = - 5 7 -1 x 88 = ^_88
2223 4312

279
Szorzási feladatok a tényezőkre bontás m ódszeréhez
(95. oldal)

1. 27 x 1 4 = 27 x 7 x 2 = 189 x 2 = 378
vagy 14 x 2 7 = 14 x 9 x 3 = 126 x 3 = 378
2. 86 x 28 = 86 x 7 x 4 = 602 x 4 = 2408
3 . 57 x 14 = 57 x 7 x 2 = 399 x 2 = 798
4 . 81 x 48 = 81 x 8 x 6 = 648 x 6 = 3888
vagy 48 x 8 1 = 48 x 9 x 9 = 432 x 9 = 3888
5. 56 x 29 = 29 x 7 x 8 = 203 x 8 = 1624
6 . 83 x 1 8 = 83 x 6 x 3 = 498 x 3 = 1494
7. 72 x 17 = 17 x 9 x 8 = 153 x 8 = 1224
8 . 85 x 42 = 8 5 x 6 x 7 = 5 1 0 x 7 = 3570
9 . 33 x 16 = 33 x 8 x 2 = 264 x 2 = 528
vagy 1 6 x 3 3 = 1 6 x 11 x 3 = 176 x 3 = 528
10. 62 x 77 = 62 x 11 x 7 = 682 x 7 = 4774
1 1 . 45 x 36 = 45 x 6 x 6 = 270 x 6 = 1620
vagy 45 x 36 = 45 x 9 x 4 = 405 x 4 = 1620
vagy 36 x 45 = 36 x 5 x 9 = 324 x 5 = 1620
vagy 36 x 45 = 36 x 5 x 9 = 180 x 9 = 1620
12. 48 x 37 = 37 x 8 x 6 = 296 x 6 = 1776

Kétjegyű szám ok ö sszeszo rzása (96. oldal)

Minden megengedett!

vag y 5 3 (5 0 + 3)
1. 53
x 39
X 3 9 (4 0 - 1 )
5 0 x 3 9 = 1950
40 x 5 3 = 2120
3 x 3 9 = + 117
-1 x 5 3 = - 5 3
2067
2067
vagy 5 7 x 8 1 = 57 x 9 x 9 =
2. 81(80+1)
5 1 3 x 9 = 4617
x 57
80 x 57 = 4560
1 x 57 = + _57
4617

3. 73 7 3 x 18 = 7 3 x 9 x 2 = 6 5 7 x 2 = 1 3 1 4
x 18 (9 x 2) vagy 73 x 18 = 7 3 x 6 x 3 = 4 3 8 x 3 = 13 14

280
4. 89 ( 9 0 - 1) vagy 89 x 55 = 89 x 11 x 5
x 55 979 x 5 * 4895
90 x 55 = 4950
-1 x 55 « z_55
4895
5. 77 77 x 36 = 77 x 4 x 9 = 308 x 9 = 2772
x 36 (4 x 9) vagy 77 x 36 = 77 x 9 x 4 = 693 x 4 = 2772

6. 92 7.
53 (50 + 31
X *3 90,
5 0 x 9 2 = 4600 872 ^ 7560 + 32 = 7569
3 x 92 = + 276 -3 84"
4876

8. 67
x__5 fi (60 - 2)
6 0 x 6 7 = 4020
- 2 x 67 = - 154
3886

9. 56 (8 x 7) 37 x 56 = 37 x 8 x 7 = 296 x 7 = 2072
x 37 vagy 37 x 56 = 37 x 7 x 8 = 259 x 8 = 2072

10. 59 vagy 5 9 (6 0 - 1 )
x__21 (2 0 + 1) x _ 2 1

2 0 x 5 9 = 1180 6 0 x 21 = 1260
1 x 59 = + _59 -1 x 2 1 = - 21
1239 1239

vagy 59 x 21 = 59 x 7 x 3 = 413 x 3 = 1239

11. 37 12. 57
X 72 (9 X 8) 73 (70 + 3)
X

70 x 5 7 = 3990
37 x 9 x 8 = 333 x 8 = 2664 3 x 57 = + 171
4161

13. 38 14. 43 (40 + 3)

x 63 (9 x 7) x 76
4 0 x 7 6 = 3040
38 x 63 - 38 x 9 x 7
3 x 76 = + 228
= 342 x 7 = 2394
3268

281
15. 43 16. 74
X 75 (5 X 5 X 3) 62 (60 + 2)
X

60 x 74 = 4440
43 x 75 = 43 x 5 x 5 x 3 =
2 x 74 o -f 148
215 x 5 x 3 = 1075 x 3 = 3225
4588
17. 61 (6 0 + 1 ) 18. 3 6 (6 x 6 )
x 37 x 41
60 x 37 = 2220
1 x 37 = + _37 41 x 36 = 41 x 6 x 6 =
2257 246 x 6 = 1476

19. 54 (9 x 6) 20 .
x 53 +3 56
532 C ^ J> 2 8 0 0 + 32 = 2809
54 x 53 = 53 x 9 x 6 =
-3 50
477 x 6 = 2862

21. 83 (80 + 3) 22 . 91 (9 0 + 1)
x 58 x 46
80 x 58 = 4640 9 0 x 4 6 = 4140
3 x 58 = + 174 1 x 46 = + 46
4814 4186

23. 52 (50 + 2) 24. 29 ( 3 0 - 1 )

x 47 x 26
50 x 47 = 2350 30 x 2 6 = 780
2 x 47 = + 94 -1 x 26 = ^_26
2444 754

25. 41 26. 65
x J 5 (5 x 3) 1 9 (2 0 - 1 1
X

2 0 x 6 5 = 1300
41 x 15 = 41 x 5 x 3 =
-1 x 65 = z _ 6 5
205 x 3 = 615
1235
27. 34 28. 69 (7 0 - 1 )
x 27 (9 x 31 x 78
70 x 78 = 5460
34 x 27 = 34 x 9 x 3 =
-1 x 78 = z_Z 8
306 x 3 = 918
5382

282
29. 95 30. 65 (60 + 5)
x 81 ( 9 x 9 ) x 47
60 x 47 = 2820
95 x 81 = 95 x 9 x 9
5 x 47 = + 235
855 x 9 = 7695
3055
31. 65 32. 95
.6 9 ( 7 0 - 1 ) _26 (20 + 6)
70 x 65 = 4550 2 0 x 9 5 = 1900
-1 x 65 = - 65 6 x 95 = + 570
4485 2470

33. 41 (4 0 + 1)
93
40 x 93 = 3720
1 x 93 = + 93
3813

Három jegyű szám ok négyzetre em elése

(105. oldal)

1.
+9 418.
4092; 167 200 + 92= 167 281
^9^400"
2.
+5^810.
8052: : 648 000 + 52 = 648 025
T^SO O '
3.
+17 234.
2172; ;4 6 8 0 0 + 172 = 47 089
^ tT ^ 2 0 0 '
\ *3 20
172< T ^ 2 8 0 + 32 = 289
-3 14
4.
+4 _ 9 0 0 .
8962: : 802 800 + 42 = 802 816
-4 892'

283
5.
♦45_390.
3452= 117 000 + 452= 119 025
-45 300‘
I +5 50
4 5 2 < f > 2 0 0 0 + 52 = 2025
-5 40
6.
* 4 6 .3 9 2 .
3462: 117 600 + 462= 119 716
-46 300'

462<7 > 2 1 0 0 + 42 = 2116

-4 42
7.
+24 300.
2762; :75 600 + 242 = 76 176
-2 7 ^ 2 5 2 '
+4 28^
242^ ^ > 5 6 0 + 42 = 576
-4 20
8.
+18__700.
6822: '464 800+ 182 = 465 124
-18<$64'
/ +2 20
182< T ^ > 3 2 0 + 22 = 324
-2 16

800 + 312 = 185 761

/ +' 32
3 1 ^ ^ > 9 6 0 + 12 = 961
-1 30

600+ 192 = 609 961

/ *i 20
192^ ^ > 3 6 0 + 12 = 361
-1 18

284
11.
♦25 10 0 0 ^
9 752; 950 000 + 252 = 950 Ó25

/ +5 30
252< ^ 3 ^ 6 0 0 + 52 = 625
-5 20

Kétjegyű szám ok köbre emelése

(108. oldal)

1. 123 = (1 0 x 12 x 14)+ (22 x 12) 1680 + 48 = 1728

2. 173 = (14 x 17 x 20) + (32 x 17) 4760+ 153 = 4913
3. 213 = (20 x 21 x 22) + ( 12 x 21) 9240 + 21 =9261
4. 283 = (26 x 28 x 30) + (22 x 28) 21 8 40+ 112 = 21 952
5. 333 = (30 x 33 x 36) + (32 x 33) 35 640 + 297 = 35 937
6. 393 = (38 x 39 x 40)+ (1 2 x 39) 59 280 + 39 = 59 319
7. 403 = (40 x 40 x 40) = 64 000
8. 443 = (40 x 44 x 48) + (42 x 44) 84 480 + 704 = 85 184
9. 523 = (50 x 52 x 54) + (22 x 52) 140 400 + 208= 140 608
10. 563 = (52 x 56 x 60) + (42 x 56) 174 720 + 896= 175 616
11. 653 = (60 x 65 x 70) + (52 x 65) 273 0 0 0 + 1 6 2 5 =
274 625
12. 713 = (70 x 71 x 72)+ (12X71) 357 840 + 71 = 357 911
1 3 . 783 = (76 x 78 x 80) + (22 x 78) 474 240 + 312 = 474 552
1 4 . 8 5 3 = (80 x 85 x 90) + (52 x 85) 612 000 + 2125 =
614 125
1 5 . 873 = (84 x 87 x 90) + (32 x 87) = 657 720 + 783 = 658 503
1 6 . 993 = (98 x 99 x 100) + (12 x 99) = 970 200 + 99 = 970 299

285
5. Oszd meg és uralkodj: Osztás fejben
Osztás egyjegyű számmal (113. oldal.)
1 . 2 .
3 1 8 / 9 = 3 5 3 /9 7 2 6 / 5 = 1 4 5 1/5

318 726
- 2 7 0 (3 0 x 9) - 5 0 0 (1 0 0 x 5)
48 226
- 4 5 (5 x 9) - 2 0 0 (4 0 x 5)
3 m aradék 26
- 2 5 (5 x 5)
1
3. 4.
4 2 8 / 7 = 61 1/7 2 8 9 / 8 = 3 6 l/ó

428 289
- 4 2 0 (6 0 x 7) - 2 4 0 (3 0 x 8)
8 49
= 7 (1 x 7 ) - 4 8 (6 x 8)
1 1
5. 6.
1 3 2 8 / 3 = 4 4 2 2/3 2 7 8 2 / 4 = 6 9 5 2/4

1328 2782
- 1 2 0 0 (4 0 0 x 3) - 2 4 0 0 (6 0 0 x 4)
128 382
- 1 2 0 (4 0 x 3) - 3 6 0 (9 0 x 4)
8 22
z 6 (2 x 3) - 2 0 (5 x 4)
2 2

O sztás kétjegyű szám o kkal (123. oldal)

1. 2.
7 3 8 / 17 = 4 3 7/1 7 591 / 2 4 = 2 4 15/24

738 591
- 6 8 0 (4 0 x 17) - 4 8 0 (2 0 x 241
58 111
^ 5 1 ( 3 x 17) - 9 6 (4 x 24 )
7 15

286
3. 4.
321 / 79 = 4 5/79 4268 / 28 = 152 12/28

321 4268
- 3 1 6 (4 x 79) - 2800 (100 x 281
5 1468
- 1400 (50 x 28)
68
i_5 6 (2 x 28)
12
5. 6.
7214 / 11 = 6 5 5 9/11 3074 / 18 = 170 U/18

7214 3074
- 6600 (600 x 11) - 1800 (100 x 18)
614 1274
- 550 (50 x 11) - 1260 (70 x 18)
64 14
z _ 5 5 (5 x 11)
9

Váltás tizedes törtre (128. oldal.)

1. 2. 3.
2 = 0 ,4 0 - = 0,571428 3 = 0,375
5 7 8

4. 5. 6.
-2- = 0 ,7 5 A = 0,4166 A = 0,5454

7. 8. 9.
1 4 = 0,5 8 33 13 = 0,481 = 0,375
24 27 48

10 . 11 . 12 .
1 0 = 0,714285 A = 0 ,1875 12 = 0,422
14 32 45

287
Az oszthatóság eldöntése (131. o.)
Oszthatóság 2-vel
1. 2. 3. 4.
53 428 293 7241 9846
Igen Nem Nem Igen

Oszthatóság 4-gyel
5. 6. 7. 8.
3932 67 348 358 57 929
Igen Igen Nem Nem

Oszthatóság 8-cal

9. 10. 11. 12.

59 366 73 488 248 61H
Nem Igen Igen Nem

O szthatóság 3-mal
13.
83 671
Nem, mert 8 + 3 + 6 + 7 + 1 = 2 5
14.
94 737
Igen, mert 9 + 4 + 7 + 3 + 7 = 3 0
15.
7359
Igen, mert 7 + 3 + 5 + 9 = 24
16.
3 267 486
Igen, mert 3 + 2 + 6 + 7 + 4 + 8 + 6 = 36

O szthatóság 6 -tal

17.
5334
Igen, mert 5 + 3 + 3 + 4 = 15
18.
67 386
Igen, mert 6 + 7 + 3 + 8 + 6 = 30

288
19.
248
Nem, mert 2 + 4 + 8 = 14
20.
5991
Nem, mert páratlan szám

O szthatóság 9-cel
21.
1234
Nem, mert 1 + 2 + 3 + 4 = 10
22.
8469
Igen, mert 8 + 4 + 6 + 9 = 27
23.
4 425 575
Nem, mert 4 + 4 + 2 + 5 + 5 + 7 + 5 = 32
24.
314 159 265
Igen, mert 3 + 1 + 4 + 1 + 5 + 9 + 2 + 6 + 5 = 36

O szthatóság 5-tel
25. 26. 27. 28.
47 830 43 762 56 785 37 210
Igen Nem Igen Igen

Oszthatóság 11 -gyei
29. 30.
53 867 4969
Igen, mert 5 - 3 + 8 - 6 + 7 = 11 Nem, mert 4 - 9 + 6 - 9 = - 8

31. 32.
3828 941 369
Igen, mert 3 —8 + 2 —8 = —11 Igen, mert 9 - 4 + 1 - 3 + 6 - 9 = 0

Oszthatóság 7-tel
33. 34.
5784 7336
Nem, mert 5784 - 7 = 5770 Igen, mert 7336 +14 = 7350
5 7 7 - 7 = 570 7 3 5 - 35= 700
57 7

289
35. 36.
875 1183
Igen, mert 875 - 35 = 840 Igen, mert 1183 + 7 = 1190
8 4 - 1 4 = 70 119 + 21 = 140
7 14
O szthatóság 17-tel
37. 38.
694 629
Nem, mert 694 - 34 = 660 Igen, mert 629 + 51 = 680
66 68
39. 40.
8273 13 855
Nem, mert 8273 + 1 7 = 8290 Igen, mert 13 855 + 85 = 13 940
829 + 51= 880 1 3 9 4 -3 4 = 1360
88 136 + 34 = 170
17

Törtek szo rzá sa (133. oldal)

1. 6 2. 44 3. 18 _ 9 4. 63
35 63 28 14 80

Törtek osztása (133. oldal)

1. 4 2. 5 3. 10 _ 2
5 18 15 3

Törtek egyszerűsítése (134. oldal)

1. 1_ 4 2. 5 _ 10 3. 3 = _9 4. 5 _ 30
3 12 6 12 4 12 2 12
6. 6 _ 2 7. 24 _ 2 8. 2 0 ._ 5
10 5 15 5 36 3 36 9

Törtek ö ssze ad ása (135. oldal)

1. 2+5_ 7 2. _5. + J = _2 = 3
9 9 9 12 12 12 4

3. _5_ + _ 6 _ - ü 4. _3 + _3 _ _6 _ 3
18 18 18 10 10 10 5

290
Törtek ö ssze ad ása (különböző nevezők/ 136. oldal)
1. 1 + _L-_2 + _L = _3 2. 1 + _5 = _3 + _5 = _8 = 4
5 10 10 10 10 6 18 18 18 18 9
3. l + l _ _ 5 + _3__8 4. 2 + _5 = _ó + _5 = i l
3 5 15 15 15 7 21 21 21 21
5. 2 +3 „ 8 + 9 _ J_7 6. 3 + 3 = ]5 + 21 = 36
3 4 12 12 12 7 5 35 35 35

7. _2 + 5 _ i 8 + 5 5 _ 7 3
11 9 99 99 99

Törtek kivo n ása (137. oldal)

1. _8_ 3__5 2. 12 _ 8 _ 4
11 11 11 7 7 7
3. 13 _ _5 _ _8 = 4 4. 4 _ J =J2 __L =U
18 18 18 9 5 15 15 15 15

5. _ 9 _ 3 _ _ 9 _ _ ó = _3 6. 3 _2 =_9 __8 _J.

10 5 10 10 10 4 3 12 12 12

7. Z - 1 = 14 _ _L _ 13 8. 4_2_20_14__6
8 16 16 16 16 7 5 35 35 35

9. 8 _ 1 _ 16 _ 9 _ 7
9 ?~T8 r e ’ re

291
6 . A találgatás művészete
Becslés az ö sszead áso kn ál (158. oldal)
Pontos érték
1. 1479 2.57 293 3. 312 025 4. 8 971 011
+ 1105 + 37 421 +79 419 + 4 016 367
2584 94 714 391 444 12 987 378

Becsült érték
1. 1500 vagy1480 2. 57 000 vagy 57 300
+ 1100 + 1100 + 37 000 + 37 400
2600 2580 94 000 94 700

3. 310 000 vagy312 000 4. 9 millió vagy 8,9 millió

+ 80 000 +79 000 + 4 millió + 4.0 millió
390 000 391000 13 millió 12,9 millió

vagy 8,97 millió

+ 4.02 millió
12,99 millió
Pontos érték Becsült érték
267 250
195 200
735 750
921 900
49 50
1121 1100
12 0
614 600
+ 831 + 850
4745 4700

Becslés a kivonásoknál (158. oldal)

Pontos érték
1. 2. 3.
4926 67 221 526 978 8 349 241
- 1659 - 9 87A - 42 009 - 6 103 839
3267 57 347 484 969 2 245 402

292
Becsült érték
1. 2. 3. 4.
4900 67 000 530 000 8,3 millió
- 1700 - 10 000 - 40 OOP - 6,1 millió
3200 57 000 490 000 2,2 millió

Becslés a z osztásoknál (159. oldal)

Pontos érték
1. 2.
4379 / 7 = 625,57 23 958 / 5 = 4791,6

3. 4.
549 213 / 13 = 42 247,15 5 102 357 / 289 = 17 655,21

5. 8 329 483 / 203 637 = 40,90

Becsült érték
1. 4 4 0 0 / 7 = 630
2. 24 0 0 0 / 5 = 4800
3. 550 0 0 0 / 13 = 42 000
4 . 5 100 000 / 300 51 000 / 3 = 17 000
5. 8 000 0 0 0 / 2 0 0 000 2 0 0 / 8 0 0 0 = 40

Becslés a szo rzáso kn ál (160. oldal)

Pontos érték
1. 2. 3. A
98 76 88 539
x 27 x 42 x 88 x 17
2646 3192 7744 9163

5. 6. 7. 8
312 639 428 51 276
x 98 x 107 x 313 489
30 576 68 373 133 964 25 073 964
9. 10.
104 972 5 462 741
x t I 201 x___________ 203 413
1 175 791 372 1111 192 535 033

293
Becsült érték
1. 2. 3. 4. 5.
100 78 90 540 310
x 25 x 40 x 86 x 17 x 100
2500 3120 7740 9180 31 000

6. vagy 7. 8.
646 640 430 51 0 0 0
x 100 X 110 x 310 x 490
64 60 0 70 400 133 3 0 0 2 4 9 9 0 0 0 0

9. 10.
105 0 0 0 5 500 000
x 11 0 0 0 x 20 000
1 15 5 millió = 1 .1 5 5 milliárd 1 1 0 0 milliárd = 1 . 1 billió

Becslés a négyzetgyök kiszám o lásán ál (160. oldal)

Pontos eredm ény (szá za d o s pontosságig)
1. 2. 3.
V T 7 = 4 , 12 v^35 = 5,91 v T ó 3 = 1 2 ,7 6

4. 5.
V4279 = 65,41 V8039 = 89,66

O ssz és átlagolj
1 . 1 7 / 4 = 4 ,2 4 + 4 .2 = 4.1 2 . 3 5 / 6 = 5 .8 6 + 5 .8 = 5 .9
2 2

3. 163/10= 16,3 1 0 + 1 6 . 3 = 13,15

2
4 . 4 2 7 9 / 6 0 = 71 6 0 + 71 = 6 5 ,5
2
5. 8 0 3 9 / 9 0 = 8 9 9 0 + 8 9 = 8 9 ,5
2
H étköznap m atek (160. oldal)

1. 880 + 4 4 0 = 1 3 2 0
2. 530 + 265 = 795
3. 7 4 0 0 / 2 / 2 =1850
4. Mivel 7 0 / 10 = 7 év

294
5. Mivel 70 / 6 = 11,67 = 12 év kell ahhoz, hogy megduplázódjon
6. Mivel 1 1 0 / 7 = 15,857 = 16 év kell ahhoz, hogy meghárom­
szorozódjon
7. Mivel 7 0 / 7 = 10 év kell ahhoz, hogy megduplázódjon, és
még 10 év ahhoz, hogy ismét megduplázódjon, ezért 20 év
kell ahhoz, hogy megtriplázódjon.
8. M = 1 000 000(0,00751(1,0075)’20 = 1 9 ^7n
(1 ,0 0 7 5 )'2 0 - 1
9. M = 300 000(0,004167)( 1,0041 67)** = 693o
(1,00416 7)43- 1

7. M atek a táblán
Szám oszlopok (182. oldal)

1 ---- ► 2.
A7? 21,56 -► 5
l.W 19,38 -► 3
107 w ft 211,02 -►6
7H4 w A 9,16 -► 7
3^8 W 7 26,17 -► 7
210 ---- ► 3 + 1.43 -► 3
+ 916 ► 7 288,72 9
11 475 9

Kivonás papíron (183. oldal)

1. 75 423 -------- ► 3 2. 876 452
- 46 298 -------- ► 2 - 593 876
29 125 -------- ► 1 282 576

3. 3 249 202 -►4 4 . 45 394 358 -► 5

- 2 903 445 -►9 - 36 472 659 -► 6
345 757 -►4 8 921 699
-►8
A négyzetgyök kiszám ítása papíron (183. oldal)

1. V l 5,0000 = 3,87 2 . ^502,0000 = 22,40

32 = 9 22 = 4
600 102
68 x 8 = 544 42x2= 84
5600 1800
767 x 7 = 5369 444 x 4 1776
2400
4480 x 0 0

295
3. V439,2000 = 20,95 4. V 30I = 19 pontosan
22 = 4____ 12= 1
039 261
40x0= 0 29 x 9 = 261
3920 0
409 x 9 = 368)
23900
4185 x 5 = 20925

S zo rzás papíron (184. oldal)

2.

co lo Cn
1. 54 •9 273 3. 725
xJJT . J. 21L jS09
1998 •9 59 241 441 525
4. 3309 •6

9 490 212 —► 9

00
5. 52 819 7 6. 3 923 759
4Z. 820 . 3 *________ 2 . 6 Z á m
2 525 804 580 3 10 492 496 475 5 87

9. A nehéz dolgok könnyűvé tétele

N égyjegyű szám ok négyzetre em elése (204. oldal)

1.
1468
♦234/ fájává
12342 v / 1 4 6 8 000 ,34 268
— x + 54
-234 N1000 -----------------
7 5 6 (2342) -2 342
3 4 2/' \^ 5 3 600
- 34 ' - - y
1 522 756 _34 200 + 1 156 (342)
54 756

296
2.
9000
♦3ól / la z á n
86392 / ^ 7 4 502 000 +39 400
-361 8278 + 130 3 2 1 (3612} 3 6 1 2 / \ 128 800
74632 321 "39 322 + 1 521 (392)
130 321

3.
5624
+312 / \ tenisz
53122 \ / 28 120 000 +12 324
-3»2 5000 + 97 3 4 4 (3122) 3 1 2 2 / \ 97 200
28 217 344 " 12 300 + 144 (122)
97 344

4.
10 000
+137/ \ nasi
98632 \ / 97 260 000 +37 174
-137 9726 + 18 7 6 9 (1372) 1 3 7 * / \ 17 400
97 278 769 100 + 1 369 (372)
18 769

5.
4000
/
+382 \ borra 400
36182 \ / 12 944 000 +13/ \
-382 3236 + 145 924 (3822) 3392 v / 145 600
13 089 924 "18 364 + 3 2 4 (182)
145 924

6.
3000
/
+29 \ (kódra nincs szükség)
29712 \ / 8 826 000
-29 2942 + 841 (292)
8 826 841

297
Három jegyű szám ok szo rzá sa kétjegyű szám okkal
- a z ö sszead áso s, kivonásos és a tényezőkre bontás
m ódszerével (2 1 0 . oldal)

1. 858 2. 796 (800 - 4)

x 1 5 (5 x 3 ) x____ 19
858 x 15 = 858 x 5 x 3 = 800 x 19= 15 200
4290 x 3 =12 870 -4 x 19 = =____76
15 124
3. 148 vagy
x 62 (60 + 2) 148 (74 x 2)
60 x 148 = 8880 x 62 (60 + 2)
2 x 148 = ->• 296 62 x 148 = 62 x 74 x 2 =
9176 4588 x 2 = 9176

4. 773 5. 906 (900 + 6)

x 42 (7 x 6) x___ 46
773 x 42 = 773 x 7 x 6 = 900 x 46 - 41 400
5411 x 6 = 32 466 6 x 4 6 = + 296
41 676

6. 952 (950 + 2) 7 411 (4 1 0 + 1)

x____26 x 93
950 x 26 = 24 700 410 x 93 = 38 130
2 x 26 = + 967 1 x 93 - +____ 93
49 317 38 223

8. 967 9. 484
x____ 51 (51 + 1) x 75 (5 x 5 x 31
50 x 967 = 48 350 484 x 75 = 484 x 5 x 5 x 3 =
1 x 967 = ♦ 967 2,420 x 5 x 3
49 317 = 1 2 .1 0 0 x 3 = 36 300
10. 1 2 6 (9 x 7 x 2 ) 11. 157
x 87 x 33 (11 x 3)
126 x 87 = 8 7 x 9 x 7 x 2 = 157 x 33 = 157 x 11 x 3 =
783 x 7 x 2 1727 x 3 = 5181
= 5 481 x 2 = 10 962
12. 6 1 6 (6 1 0 + 6) 13. 841
x. 37 x 72 (9 x 8)
6 1 0 x 37 = 22 570 841 x 72 = 841 x 9 x 8 = 7569
6 x 37 = + 222 x 8 = 60 552
22 792

298
14. 361 (360 + 1 15. 218
41 68 ( 7 0 - 2 )
360x41 14 760 7 0 x 218 = 15 260
1 x 41 +___41 - 2 x 2 1 8 = - 436
14 801 14 824

16. 538 (540 - 2) vagy 538 (530 + 8)

53 _5 3
540 x 53 = 28 620 530 x 53 = 28 090
- 2 x 53 = - 106 8 x 53 = + 424
28 514 28 514

17. 817 18. 668

61 (6 0 + 1 ) x 63 (9 x 71
6 0 x 817 = 49 020 668 x 63 = 668 x 9 x 7 =
1 x 817 = + 817 6012x7
49 837 = 42 084

19. 499 ( 5 0 0 - 1 ) 20 . 144

25 56 (7 X 8 )
X

5 0 0 x 2 5 = 1 2 500 144 x 56 = 144 x 7 x 8

-1 x 25 = =____25 1008 x 8 = 8064
12 475

21. 281 vagy 281 (2 8 0 + 1 )

x 44 (11 x 4) _44
281 x 44 = 281 x 11 x 4 280 x 44 = 12 320
3091 x 4 - 12 364 1 x 44 = + 44
12 364

22. 988 (1000-12) 23. 383

22 x 49 (7 x 7)
1000x 22 = 22 000 383 x 49 383 x 7 x 7
- 1 2 x 22 = - 264 2681 x 7 18 767
23 736

24. 589 (6 0 0 - 1 1 ) 25. 286

87 x 64 (8 x 8)
600 x 87 = 52 200 286 x 64 = 286 x 8 x 8
87 x - 11 = - 957 288 x 8 = 18 304
51 243

299
26. 853 27. 878
x 32 (8 x 41 x 24 (8 x 31
853 x 32 ==853 x 8 x 4 = 6 878 x 24 = 878 x 8 x 3 =
824 x 4 = 27 296 7024 x 3 = 21 072

28. 423 (47 x 9) 29. 1 5 4 (1 1 x 1 4 )

x 65 x 19
423 x 6 5 . 47 x 9 x 65= 154 x 19= 11 x 14 x 19 =
3 055 x 9 = 27 495 209 x 7 x 2 = 1463 x 2 =
2926

30. 834 (800 + 34) 31. 545

34 x 27 (9 x 31
800 x 34 27 200 545 x 27 = 545 x 9 x 3 =
34 x 34 ■f 1156 4 9 0 5 x 3 = 14 715
28 356

32. 653 (650 + 3) 33. 216 (6 x 6 x 6)

69 x 78
650 x 6<? = 44 850 216x78 = 6 x 6 x 6 x 7 8
3xó< >= ±___ 69 468 x 6 x 6 = 2 808 x 6 =
45 057 16 848

34. 822
95 (1 0 0 - 5 )
1 0 0 x 822 = 82 200
- 5 x 822 = - 4 1 1 0
78 090

300
Ötjegyű szám ok négyzetre em elése (215. oldal)

1. 45 7952
7 9 5 (8 0 0 - 5)
x 45
800 x 45 = 36 000
-5 x 45 = - 225 le a lá z
3 5 7 7 5 x 2 0 0 0 = 71 5 5 0 0 0 0

71 5 5 0 0 0 0 *5 800
45 0002 = + 2 0 2 5 0 0 0 0 0 0 7952 ^ 632 000
2 096 550 00 0 S -5 790 ±_____ 2 5 (5 2)
7952 = + 632 025 X 632 025
2 0 9 7 182 0 2 5

2. 21 2 3 1 2
231
x 21 ( 7 x 3 )

231 x 7 x 3 = 1 6 1 7 x 3 = 4851

köszöni
4851 x 2 0 0 0 = 9 702 000 262
21 00Q2 = + 441 0 0 0 0 0 0 +3l / \
450 702 00 0 2312 ^ . 54 200
2312 = + 5 3 361 -3! \ / + 961 (312)
4 5 0 7 5 5 361 200 5 3 361

3. 58 32 42
324 (9 x 6 x 6)
x 58

324 x 58 = 58 x 9 x 6 = 522 x 6 x 6 =

3 1 3 2 x 6 = 18 7 9 2

lóvér
18 7 9 2 x 2 0 0 0 = 37 584 000 348
5 8 00Q2 = + 3 3 6 4 0 0 0 0 0 0 + 2 4 /^ \
3 401 5 8 4 0 0 0 3 2 4 2 10 4 4 0 0
3242 = + 10 4 9 7 6 / + 5 7 6 (242)
3 4 0 1 6 8 8 976 300 104 9 7 6

301
4 . 62 4572
457
X____62 (60 + 2)
60 x 457 = 27 420
2 x 457 = + 914 csacsivá
28 334 x 2000 = 56 668 000

56 668 000 500

62 0002 = + 3 844 000 000 +43/ \
3 900 668 000 4572 ^ >207 000 (500 x 414)
4572 = + 208 8 4 9 ^ -43X / + 1 849 (432)
3 900 876 849 414 208 849

5. 89 8542
854
x 89 ( 9 0 - 1 )
90 x 854 = 76 860
-1 x 854 = - 854 szitán
76 006 x 2 0 00 = 1 5 2 012 000

152 012 000 900

89 0002 = + 7 921 000 000 v
8 073 012 000 8 5 4 2 ^ > 727 200 (900 x 808)
8542 = + 729 316 - 4 ó \ / + 2 1 1 6 Í4621
8 073 7413 16 808 729 316

6 . 76 9342
934 (930 + 4)
x___ 76
930 x 76 = 70 680
4 x 76 = + 304 epesav
70 984 x 2000= 141 968 000

968
141 968 000 +34/ \
76 0002 = + 5 776 000 000 9342 871 200 (968 x 900)
5 917 968 000 f - 3a\ / -»• 1 156 (342)
9342 = + 872 356 900 872 356
5 918 840 356

302
Három jegyű szám ok szo rzá sa három jegyű szám o kkal
(227. oldal)

1. 644 (640 + 4)
x 286
6 4 0 x 286 = 183 040
4 x 200 = + 800
183 840
4 x 86 = + 344
184 184
vogy
644 (7 x 92)
x 286
684 x 286 = 286 x 7 x 92 = 2002 x 92 - 184 184

2. 596(600 - 4)
x 167
600 x 1 6 7 = 100 200
- 4 x 167 = - 668
99 532

3. 853
x 325 (320 + 5)
320 x 853 = 272 960
5 x 853 = + 4 265
277 225

4. 343 (7 x 7 x 7)
x 226
343 x 226 = 226 x 7 x 7 x 7 = 1582 x 7 x 7 = 11 074 x 7 =

77518

5. 809 (800 + 9)
x .. 527
800 x 527 = 421 600
9 x 527 = + 4 743
426 343

6. 9 42 (+ 42)
x 8 7 9 (-21)
900 x 921 - 828 900
-21 x 42 = - 882
828 018

303
7. 692 (+8)
x 644 (-56)
700 x 636 = 445 200
(-8) x (-56) = + 448
445 648

8. 446
x 1 7 6 (11 x 8 x 2)
4 4 6 x 176 = 446 x 11 x 8 x 2 = 4906 x 8 x 2 = 39 248 x 2
= 78 496

9. 658 (47 x 7 x 2)
x 468 (52 X 9)
658 x 468 ==52 x 4 7 x 9 x 7 x 2 = 2444 x 9 x 7 x 2 = 21 996 x
7 x 2 = 1 5 3 972 x 2 = 307 944

10 . 273 (91 x 3)
x 138 (46 x 3)
273 x 138 =■91 x 46 x 9 = 4186 x 9 = 3 7 6 7 4

11 . 824
x 206
824 x 200 = 164 800
824 x 6 =+ 4 944
169 744

12. 6 4 2 (1 0 7 x 6 )
x 249 (83 x 3)
642 x 249 = 107 x 83 x 18 = 8881 x 9 x 2 = 79 929 x 2 = 159 858

13. 783 (87 x 9)

x 589
783 x 589 ==5 8 9 x 8 7 x 9 = 51 243 x 9 = 461 187

14. 871 (-29)

x 926 (+26)
900 x 897 = 807 300
-2 9 x 26 = z ____754
806 546

304
15. 341
2LZL5
7 x 341 = 2387
3 x 15 = + 45
2432 x 100 = 243 000
41 x 15 a + 615
243 815

16. 417
X 298 (300 - 2)
300 x 4 1 7 = 125 100
-2 x4 1 7 = - 834
124 266

17. 557
x 756 (9 x 84)
557 x 756 = 557 x 9 x 84 = 5013 x 7 x 6 x 2 = 35 091 x 6 x 2
= 2 1 0 5 4 6 x 2 = 421 092

18. 9 7 6 (1 0 0 0 - 2 4 )
x §78
1000 x 878 = 878 000
- 24 x 878 = - 21 072
856 928

19. 765
x 350 (7 x 5 x 10)

765 x 350 = 765 x 7 x 5 x 10 = 5355 x 5 x 10 = 26 775 x 10

= 267 750

20 . 154(11 x 14)
x 423 (47 X 9)

154 x 423 = 47 x 11 x 14 x 9= 517 x 9 x 7 x 2 = 4653 x 2 x 7

= 9 3 0 6 x 7 = 65 142

21. 5 4 5 (1 0 9 x 5)
x 834
1 0 0 x 8 3 4 = 83 400
9 x 834 = + 7 506
90 906 x 5 = 454 530

305
22. 216(6x6x6)
x 653 (83 x 3)
216 x 653 = 653 x 6 x 6 x 6 = 3918 x 6 x 6 = 23 508 x 6 = 141 048

23. 393 (400 - 7)

x 822
400 x 822 = 328 800
- 7 x 822 = - 5 754
323 046

Ötjegyű szám ok szo rzá sa (233. oldal)

1. 65 154
x 19 423
nagy rabló
423 x 6 5 = 27 495
154 x 19 = + 2 926 hómezőrend
30 421 x 1000 = 30 421 000
65 x 19 x 1 millió = + 1 235 000 000
1 265 421 000
154 x 423 = + 65 142
1 265 486 142

34 545
x 27 834
nevem: Laja
834 x 34 = 28 356
545 x 27 = + 14715 Róma székét
43 071 x 1 000 43 071 000
34 x 27 x 1 millió + 918 000 000
961 071 000
834 x 545 + 454 530
961 525 530
69 216
x 78 653
relé szálka
653 x 69 = 45 057
216 x 78 = + 16 848 csatába, szél!
61 905 x 1000 61 905 000
69 x 78 x 1 millió ±3 382 000 000
5 443 905 000
216x653 + 141 048
5 444 046 048

306
4. 95 393
x 81 822
kefe szabász
822 x 95 = 78 090
393 x 81 = + 31 833 tüzbe bényomá
109 923 x 1 000= 109 923 000
95 x 81 x 1 millió = + 7 695 000 000
7 804 923 000
393 x 822= + 323 046
7 805 246 046

M elyik napon születtél? (257. oldal)

1. 2007. január 19-e péntek: 6 + 19 + 1= 26; 2 6 - 2 1 =5

2. 2012. február 14-ekedd: 1 + 14 + 1 = 16; 16 - 14 = 2
3. 1993. június 20-a vasárnap: 3 + 5 + 20 = 28; 28 - 28 = 0
4. 1983. szeptember 1-je csütörtök: 4+ 1 + 6 = 1 1 ; 11 - 7 = 4
5. 1954. szeptember 8-a szerda: 4 + 8 + 5= 17; 17 - 14 = 3
6. 1863. november 19-e csütörtök: 2 + 19 + 4 = 25; 25-21 =4
7. 1776. július 4*e csütörtök: 5 + 4 + 2 = 1 1 ; 1 1 - 7 = 4
8. 2222. február 22-e péntek: 2 + 22 + 2 = 26; 26 - 21 = 5
9. 2468. június 31-e, nem létezik (mivel a június hónapban csak
30 nap van), de 2468. június 30-a szombat, úgyhogy az ezt
követő nap vasárnap
10. 2358. január 1-je szerda: 6 + 1 + 3 = 10; 1 0 - 7 = 3

307
Bibliográfia

G yo rs szám olások
Cutler, Ann, and Rudolph McShane. The Trachtenberg
Speed System o f Basic Mathematics. New York:
Doubleday, I960.
Devi, Shakuntala. Figuring: The Joys o f Numbers. New
York: Basic Books, 1964.
Doerfler, Ronald W. Dead Reckoning: Calculating Without
Instruments. Houston: G ulf Publishing Company, 1993.
Flansburg, Scott and Victoria Hay. Math Magic. New
York: William Morrow and Co, 1993.
Handley, Bill. Speed M athematics: Secrets o f Lightning
Mental Calculation. Queensland. Australia:
W rightbooks, 2003.
Julius. Edward H. Rapid Math Tricks and Tips: 30 Days to
Number Power. New York: John Wiley & Sons, 1992.
Lucas. Jerry. Becoming a Mental Math Wizard. Crozet,
Virginia: Shoe Tree Press, 1991.
Menninger. K. Calculator’s Cunning. New York: Basic
Books: 1964.
Smith, Steven B. The Great Mental Calculators: The
Psychology. Methods, and Lives o f Calculating
Prodigies, Past and Present. New York: Columbia
University Press, 1983.
Sticker. Henry. How to Calculate Quickly. New York:
Dover, 1955.
Stoddard, Edward. Speed M athematics Simplified. New
York: Dover, 1994.
Tirtha, Jagadguru Swami Bharati Krishna, Shankaracharya
of Govardhana Pitha. Vedic M athematics or “Sixteen

309
 Simple M athematical Formulae from the Vedas.”
Banaras Hindu University Press, 1965.

Memória
Lorayne, Harry, and Jerry Lucas. The M emory Book.
New York: Ballantine Books, 1974.
Sanstrom. Robert. The Ultimate M emory Book. Los
Angeles: Stepping Stone Books, 1990.

Szórakoztató m atem atika

Gardner, Martin. Magic and Mystery. New York:
Random House, 1956.
Gardner, Martin. The Unexpected Hanging and Other
M athematical Diversions. New York: Simon &
Schuster, 1969.
Gardner. Martin. M athematical Magic Show. New York:
Random House, 1977.
Gardner. Martin. M athematical Carnival. Washington,
D.C.: M athematical Association o f America, 1989.
Huff, Darrell. How to Lie with Statistics. New York:
Norton, 1954.
Paulos, John Allen. Innumeracy: Mathematical Illiteracy and
Its Consequences. New York: Hill and Wang, 1988.
Stewart, Ian. Game, Set, and Math: Enigmas and
Conundrums. New York: Penguin Books, 1989.

M agasab b szintű m atem atika

(irta Arthur Benjamin)
Benjamin, Arthur T. and Jennifer J. Quinn. Proofs That
Really Count: The Art o f Combinatorial Proof.
Washington: Mathematical Association of America, 2003.
Benjamin, Arthur T. and Kan Yasuda. Magic “Squares”
Indeed!, The American M athematical Monthly, Vol.
Dp. 152-156, February, 1999.

310