Budapesti

utcanevek
A *— * Z

(EUES BUDAPEST ATLASZ REGI ES UJ NEVEK

UTCANÉV-TÖRTÉNETEK
Budapesti
utcanevek
Budapesti
utcanevek
A * — *- Z
SZERKESZTETTE
RÁDAY M I H Á L Y

01000066379

CORVINA
 Megjelenik Budapest egyesítésének 140. évfordulóján
Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával

Az adatgyűjtés lezárva: 2013. augusztus 31.

Szerkesztés és bevezető tanulmány © Ráday Mihály, 2013

Utcanévtörténetek © Búza Péter, Gál Éva, Lukács Katalin, Prusinszki István

Az adattárat összeállította
Mészáros György és Ráday Mihály

Az utcanévtörténeteket írta
Búza Péter, Gál Éva, Lukács Katalin, Prusinszki István

Borítóterv: Gyuska Györgyi

Jelen kiadvány a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül sem részben,

sem egészben nem másolható, sem elektronikus,
sem mechanikai eljárással, ideértve a fénymásolást,
számítógépes rögzítést vagy adatbankban való felhasználást is!

Kiadja 2013-ban a Corvina Kiadó Kft.,

az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.

t-JLj

1086 Budapest, Dankó utca 4-8.

E-mail: corvina@lira.hu
www.corvinakiado.hu

Felelős kiadó: Kúnos László, a Corvina igazgatója

Műszaki vezető: Illyés Éva

ISBN 978 963 13 6182 7

Nyomta és kötötte: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.

Felelős vezető: Vágó Magdolna vezérigazgató
www.dabasinyomda.hu
 T a r ta lo m je g y z é k

Bevezető ................................................................................. 7

A Fővárosi Közgyűlés 94/2012. (XII. 27.)rendelete ......... 21

a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok
jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól

A rendelet mellékletei: .......................................................... 25

Védett közterületnevek, Városrésznevek és területi határaik,
Utcanévtáblák és házszámtáblák előírásai

Budapest városrészeinek betűrendesfelsorolása .................. 72

Utcanevek A-Z ..................................................................... 93

Számneves utcák .................................................................... 650

Irodalom és jegyzetek ............................................................ 659

Felhasznált egyéb irodalom ................................................... 671

Budapest atlasz ..................................................................... 673

 B e v e z e tő

Feltehetően világelsők vagyunk az utcák át- meg átkeresztelgetésében. Talán soha

nem lesz vége!
Átszámoltam, s ha jól számoltam, csak Budapesten 579 (ötszázhetvenkilenc!) név­
változást kellett átvezetni mindössze tíz év alatt! Ez több, mint ami a rendszerváltás kö­
rüli időszakban, 1989-91 táján lezajlott.
Tíz éve leírtam már, hogy 2003-ban határozott úgy Budapest Főváros Közgyűlése,
hogy a továbbiakban - feladva még 1992-ben meghozott közgyűlési határozatát, mely
szerint csak évente egyszer hajlandó utcaelnevezések kérdésével foglalkozni - ismét na­
pirendjére veszi az utcanévváltozásokra vonatkozó előterjesztéseket, ahogy azok beér­
keznek, s előzetes vizsgálatuk megtörtént. A több mint húsz éve meghozott döntést az
indokolta, hogy a rendszerváltás után még mindig fel-fellángoló politikai indulatok az
utcanevek újabb és újabb átkeresztelgetésében is megjelentek, a tíz évvel ezelőttit pedig
az, hogy akkor már „csak” maximum 5-10 ilyen (a Fővárosi Közgyűlés kompetenciájá­
ba tartozó) igény volt évenként, s ha a döntés jól előkészített, hamar túl lehet rajta es­
ni, nem érdemes várakoztatni az előterjesztő kerületet. Ugyanis a rendszerváltás utáni
második évtizedben már a javaslatok a kerületi testületekben születtek meg, illetve az
egyes emberekben, kisebb csoportokban megfogalmazódott igény eleve oda érkezett. Ez
azóta is így van, így maradt. A korábbi gyakorlattal ellentétben akkor már nem a fővá­
roshoz benyújtott javaslatot kellett elküldeni kerületi véleményezésre, hanem a helyben
megtárgyalt s támogatott javaslatokat kapta kézhez a Fővárosi Közgyűlés. Pontosabban
egészen 2010-ig az a fővárosi önkormányzati képviselőkből és szakértőkből álló bizottság,
amelynek feladat- és hatáskörébe tartozott több mint húsz éven át a várostervezési, vá­
rosrendezési kérdések témaköre, s a közterület-elnevezésekre beérkező javaslatok előze­
tes megtárgyalása és hivatalos fővárosi előterjesztésének megfogalmazása, elkészítése is.
2010 ősze óta ilyen feladatkörökkel felruházott bizottság nincs, az utcanévjavaslatokat a
Főpolgármesteri Hivatal egyik főosztálya vizsgálja át, s a főpolgármester terjeszti a Köz­
gyűlés elé.
Nézzük az előzményeket.
1988-ban már világosan lehetett látni, hogy megváltozik a világ Magyarországon.
Azt is, hogy ez - mint mindig - utcanévváltozásokkal jár majd. Egyes konkrét esetek­
ben, mint például a Münnich Ferenc utcává változtatott Nádor utca visszakeresztelésé-
ért, „akció” is indult. (Egy akkor átragasztott tábla - immár történelmi rekvizitumként
- megtekinthető a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében.) Célszerű volt tehát
„a történelmi szükségszerűség” felismerésével felkészülni arra, hogy az e téren jelentkező
igények megoldhatók, az utcanév-változtatások ésszerűen lebonyolíthatók legyenek.
Javaslatomra Budapest Főváros Tanácsa létrehozott egy „ad hoc” munkacsoportot,
avagy bizottságot, mely feladatul kapta a főváros jelképeinek (címer, zászló, ünnepnap),
kitüntetéseinek, a budapesti városrészek nevének és határvonalainak megállapítását, il­
letve az ezekre, valamint az utcanevek meghatározására vonatkozó rendelet előkészíté­
sét, majd beterjesztését, s ezeken kívül az egyes utcanevek megváltoztatására a javaslatok
megfogalmazását és előterjesztését. A bizottság vezetésére, illetve a feladat lebonyolításá­
ra, ellátásának koordinálására engem kért fel a testület.
Bevezető 8

A Fővárosi Tanács az általa létrehozott munkacsoport javaslatára még 1989-ben, illet­

ve 1990 első felében helyreállította Budapest, az 1873-ban egyesült főváros színeit, akkori
címerét, megállapította a főváros ünnepnapját - ez az egyesült Pest, Buda és Óbuda első
tanácsülésének napja, november 17. lett -, meghatározta a fővárosi kitüntetéseket (díszpol­
gárság, Pro Űrbe Budapest és Budapestért), amellett, hogy véglegesítette a főváros város­
részeinek nevét és határvonalát. Ezekben a kérdésekben azután a már a rendszerváltást kö­
vetően létrejött Fővárosi Önkormányzat is határozatokat hozott 1990-92 között, s szinte
minden szót változatlanul hagyva fogadta el újra a rendeleteket, jogszabályokat. A felsorolt
kérdéseket illetően csak a 2010-ben felállt új Fővárosi Önkormányzat hozott jelentős válto­
zásokat. Ezek egy részének ismertetése tartozik csupán e könyv feladatai közé...
A rendszerváltás előtti ismert pártkezdemények, civilszervezetek delegáltjaiból és
szakértőkből (nyelvész, helytörténész, levéltáros, történész, muzeológus, müemlékes) állt
össze az „ad hoc” bizottság.
Majd, a választások után, a Közgyűlésbe került pártfrakciók arányának megfelelően
felállt új önkormányzati bizottság (amely a korábbi munkacsoport tagjait, mint szakértő­
ket kérte fel a további közreműködésre) készítette elő az összes, e témát érintő rendelet
szövegét. A bizottság meghatározta a Budapest területén használandó utca- s házszám­
táblák tartalmi és formai követelményeit, valamint végrehajtotta az abban a történelmi
időszakban legfontosabb utca át- és visszakereszteléseket, foglalkozott az újabb névadási
ötletek tömegével, valamint a közintézmények névváltoztatásra vonatkozó igényeivel is.
Az 1990 őszén megalakult Fővárosi Önkormányzat által választott Városképvédelmi Bi­
zottság folytatta a megkezdett munkát. Elnökké e sorok szerzőjét választotta meg a Közgyű­
lés, én pedig felkértem a titkári teendők ellátására a Budapesti Városvédő Egyesület egyik
igen aktív alapító tagját, Mészáros Györgyöt. Ő a Főpolgármesteri Hivatalban elfoglalván
a bizottság számára biztosított íróasztalt és számítógépet, a továbbiakban előkészítette az
újabb előterjesztéseket, javaslatokat, határozattervezeteket, s közben megkezdhette (majd
nyugdíjasként is folytatta) azt a fontos gyűjtőmunkát, aminek eredménye az az adattár, amit
most felfrissítve, átdolgozva bocsátunk közre. Mészáros 2013 elején bekövetkezett váratlan
halála után nem minden „anyag” maradt meg hozzáférhetően. E kötet elkészítéséhez, a pót­
lások, kiegészítések, javítások elvégzéséhez nagyon hiányzott az ő szorgalma, kitartása.
Az 1989-es tanácsi rendeletek felülvizsgálata - az 1990-es új önkormányzati törvény
(s az akkor külön megalkotott, de csak négy évig létező önálló fővárosi törvény) adta új
lehetőségek és jogi előírások, valamint az 1990 őszén munkába állt hatpárti Fővárosi Ön-
kormányzat tagjává vált képviselők többségi akarata szerint - megtörtént. Az új politikai
helyzet megkívánta korrekciók végrehajtása után beterjesztett és elfogadott rendeletek
határozzák meg 1992 után a témakört érintő teendőket.
Az első rendelet, amely utcanevek megváltoztatására, illetve bizonyos visszakeresz-
telésekre vonatkozott, már 1989. április 10-én megszületett. Az utcanév-változtatásokról
a Fővárosi Tanács, majd a Fővárosi Önkormányzat (Főpolgármesteri Hivatal) újabb és
újabb kiadványokkal igyekezett tájékoztatni az érintetteket és a közvéleményt. Nem volt
kétséges azonban, hogy ha lezárul a „kampány” fő időszaka, célszerű lesz végre megje­
lentetni egy olyan könyvet, amely egységes szerkezetben ismerteti az összes budapesti ut­
ca jelenlegi és korábbi nevét (neveit). Ilyen könyv sohasem született korábban, bár egyes
városrészek közterület-elnevezéseit különböző kiadványokban feldolgozták már (termé­
szetesen az adott korra vonatkozó állapotban), és ezek bizonyos könyvtárakban hozzáfér­
hetők, nagy ritkán antikváriumok polcain is felbukkannak.
9 Bevezető

Hézagpótlónak ígérkezett tehát „Budapest teljes utcanévlexikona”, s azt reméltük,

hasznos kézikönyv marad évtizedekig. Ez egyben - reményeim szerint - azt is jelentette,
hogy az utcakeresztelgetés folyamata olyan mértékig lelassul, esetleg megáll, hogy újabb
kiadásra hosszú ideig nem lesz szükség. Addig is az egyesített Budapest 125. születés­
napjára megjelent könyv majd rendelkezésére áll mindazoknak, akik szeretnék tudni,
hogy egy filmben, színdarabban, irodalmi alkotásban vagy tudományos műben olvas­
ható, hallható, látható közterület-elnevezésnek ma milyen név felel meg, hol van az a
helyszín ma, amelyet a reformkorban X utcaként, vagy a századfordulón Y utcaként em­
lítettek, s hány és milyen elnevezése volt a keresett időpont előtt vagy után.
A kötet összes példánya gyorsan elfogyott. Ez is indokolta az öt évvel később ren­
delkezésre bocsátott új, javított, bővített kiadást. Meg az a két szó, a „javított, bővített”.
Mert az 1998-2003 közötti öt évben közel 300 közterület kapott (részben új) elnevezést,
bár - ezen belül - átkeresztelés mindössze 25 volt csupán! Most megint próbálkozom,
próbálkozunk - a Corvina Kiadó segítségével - egy, térképpel is kiegészített, talán sokáig
használható kézikönyv közreadásával. A 2014-es választásokra készül az ország (és a fő­
város is), ezért az átkeresztelgetések egy darabig szünetelni fognak.
Az, hogy erre a kézikönyvre szükség van, összefügg a hazai utcanévadási gyakorlat­
tal. Nálunk ugyanis a legritkább esetben maradt meg olyan ősinek tekinthető elnevezés
az óváros kellős közepén, mint például Bécsben a Graben (ami egyszerűen árkot jelent),
de van ott szénpiac is (Kohlmarkt), meg húspiac (Fleischmarkt); és számos hasonló ne­
vet sorolhatnánk más országok, városok példatárából. Párizsban a kedvencem a rue du
Chat Qui Peche, vagyis a Halászó macska utcája.

Magyarországon az utcanevek évszázados fennmaradásának nincsenek hagyomá­

nyai. Sőt! Az átkeresztelések követnek minden politikai változást. Elég csak arra gondol­
nunk, hogyan vette fel a Balaton utca Rothermere lord nevét, majd rövid ideig tartó visz-
szakeresztelés után Pálffy Györgyét, míg végre ma ismét a tó nevét viseli. Kevesen tudják
pontosan felsorolni, 120 év alatt mi minden volt már a Sugárút: Andrássy út, Sztálin
út, Magyar ifjúság útja, Népköztársaság útja, míg a rendszerváltás után ismét Andrássy
Gyula, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát megalapító, a fővárost egyesítő miniszterelnök
lett az út névadója. Annak ellenére, hogy már elődeink is szabályozták az utcanévadás
kérdéseit, nemegyszer előfordult, hogy élő személyről neveztek el utcát Budapesten, vagy
olyan politikusról, aki valamely távoli ország belső küzdelmeiben vesztette életét. Éppen
e gyakorlat korlátozása volt az egyik legnehezebben megoldható feladata a témával fog­
lalkozó bizottságnak a 90-es évek elején.
Az tudható volt a „rendszerváltás” évében, hogy az 1990-ben fölálló új parlament
lényegesen több önállóságot fog adni a főváros kerületeinek, mint bármikor korábban
volt nekik - kivéve az 1950-ben Budapesthez csatolt addig önálló városokat és községe­
ket. S amikor kiderült, hogy - mondjuk - a Király utca vagy az Üllői út páros és páratlan
oldala két különböző önálló települési önkormányzathoz tartozik majd, s még az is elő­
fordulhat nagy valószínűséggel, hogy két szomszédos kerület - a választók (az aktuális
választáskor megnyilvánuló) akaratának megfelelően - egymástól gyökeresen eltérő po­
litikai arculatú vezető többséghez juthat saját testületében, a logika azt diktálta: gyorsan
lépni kell. Az Országgyűlésben általam előterjesztett, s az akkori többség által támogatott
javaslat értelmében a törvény a fővárosi képviselők kezébe helyezte a két (vagy több) ke­
rületet érintő közterület-elnevezéseket, valamint mindazokat, amelyek személyek nevét
Bevezető 10

viselik. Ugyanígy az emlékműállítást is sikerült fővárosi hatáskörben tartani, s elejét ven­

ni annak a nem is túl abszurd lehetőségnek, hogy egy utca egyik és másik oldalán szo­
borba öntve is másképpen ítéljék meg Magyarország történelmét, s esetleg négyévenként
újabb szobordöntögetéses korszak következzék.
A félelmem azóta beigazolódott, a helyzet megváltozott: a XII. kerületi turulszobor­
ral kapcsolatos nézeteltérések után a kerületek is megkapták a jogot: a fővárossal való
egyeztetés nélkül, kedvükre állíthatnak emlékműveket. Vagyis, miközben a kormányzat
éppen arra készül, hogy Andrássy Gyula lovas szobrát újra felállíttassa a Parlament déli
kapuja előtt, a volt miniszterelnök életműve, a főváros egyesítését szorgalmazó és 140
évvel ezelőtt megvalósult törekvései a feledés homályába merülnek!
Tehát - szakítva azzal a hagyománnyal, amely a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatás­
körébe utalt minden utcaelnevezést a fővárosban, amit jogkörként a Fővárosi Tanács meg­
örökölt 1948-ban az FKT megszüntetésekor - 1990 után a Fővárosi Önkormányzat csak a
személyekről elnevezett közterületekért és a több kerület határát jelentő utakért, terekért lett
felelős, minden más utcaelnevezés a kerületek hatáskörébe került. Azóta nem követhető ma­
radéktalanul mind a 23 kerület ez irányú gyakorlata, bár a legegyszerűbb változtatást illetően
is bejelentési kötelezettségük van a fővárosi adminisztráció számára. Egy elhíresült eset: a
Fővárosi Önkormányzat visszaállította a Nagy Korona utca kétszáz éves elnevezését, ame­
lyet az V. kerület önkormányzata - mert nem személynevet viselő közterület átkereszteléséről
saját hatáskörben dönthetett - két hónapon belül (!) megváltoztatott Hercegprímás utcára.
Most a legújabb rendelet (lásd a kötetben) minden közterület-elnevezést ismét a Fővárosi
Közgyűlés kezébe ad. A lexikon készítésekor többször szembesültem azzal a ténnyel, hogy a
Főpolgármesteri Hivatalban több kérdésre nem lehet teljes körű választ kapni egy-egy ügy­
ben, mert még az információ áramoltatása, az adatok átadása és nyilvántartása sem hibátlan,
pedig erről a korábbi és a mostani jogszabály is betartandó előírásokat tartalmaz.
Andrássyék, s a rendszerváltáskor mi is úgy gondoltuk, hogy a fővárosi kontroll,
egyeztetés utáni döntési jogosultság nélkülözhetetlen egy ekkora világvárosban. Megfi­
gyelhető, hogy manapság ez a kontroll még ott sem működik, ahol megvan rá a jogszabá­
lyi lehetőség. így vált lehetségessé, hogy a főváros egyik legrégebben elnevezett területe
elveszthette 235 éves nevét! Az 1777-ben Mária Terézia fia, a későbbi király, II. József
nevét felvevő városrész ma tizenegy „negyed” nevén (mint Corvin negyed, Magdolna
negyed, Orczy negyed stb.) szerepel az új jogszabályban. Van, ahol már az utcatáblákat is
elkezdték lecserélni a főváros VIII. kerületében.
Ez a lexikon ebben következetesen hagyományőrző: a megfelelő helyeken feltüntet­
jük a Józsefváros nevét.

A rendszerváltás utáni feladatok egyike - e témakörben - az utca- és házszámtáb­

lák rendeleti szabályozása volt. Az át- és visszakeresztelések korában sok új táblára volt
igény. Könnyen előfordulhatott (s volt is rá példa), hogy az 1873-ban egységes Budapest­
ként újjászületett, de most a (másutt lakó, vagy más országokból ideérkező többség által
nem ismert kerülethatárok által jogilag) frissen feldarabolt városban a szomszédos kerü­
letek különböző módon megterveztetett, eltérő „arculatú” táblákat szereltetnek a falakra.
Ennek a rendeletnek a megalkotása alkalom volt, s lehetőség arra is, hogy az egységes
megjelenés előírása mellett helyreállítható legyen az a hagyomány, ami szerint a kerületek
sorszámán kívül szerepeltetni kell a táblán a (kerülethatárokkal legtöbbször nem azonos
határvonalú) ősi városrészneveket is. Ez is ad lehetőséget a lokálpatriotizmus erősödésére.
11 Bevezető

A kisebb hely közössége jobban összetarthat a nagy kerületi vagy fővárosnyi közösségen
belül. Helyreállítottuk azt az FKT által már a XIX. században megfogalmazott praktikus
előírást is, miszerint a házszámtáblákon nem elég föltüntetni a számot, e fölött az utca ne­
vét is szerepeltetni kell. Ez ma is érvényes szabályozás, akárcsak 1873 után és 1989 után
is. Mégis hány helyen találkozunk olyan házszámtáblával, amin csak a szám szerepel!

Budapest utcaneveinek elemzését néhányan már korábban elvégezték.

Elsőként kell említenünk azt az 1929-ben megjelent munkát, amelynek szerzője
Vass Klára, és amely „Buda német utcanevei” közül a Vár és Újlak közterületi elnevezé­
seit vizsgálja 1696 és 1872 között, tehát az egyesítés előtti időszakban, 8 térképmelléklet­
tel, melyek megkönnyítik az eredeti és a könyv kiadásakor használatos nevek összeveté­
sét. A korábbi kutatások általában fölhasználják Salamon Ferenc „Buda-Pest története”
című, 1878-ban megjelent háromkötetes munkáját, s alapműként kezelik Schmall Lajos
„Buda-Pest utczái és terei” című, 1906-ban megjelent könyvét.
Négyszer adtak közre eddig olyan könyvet, amely az utcák névadóinak személyét,
életét, munkásságát ismerteti. A legismertebbek közül az első Kolozs Jenő műve: „Akik­
ről Budapest utcáit elnevezték”, s 1943-ban jelent meg. A következő a II. világháború
utáni elnevezéseket tükröző 1963-as kötet, „Az utcák őrzik emléküket”, ami a Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének munkatársai (Gáti Istvánná, Gergely
Júlia, Novák Tamásné) jóvoltából jelent meg. Ennek javított kiadása az 1973-as „Ut­
cák, terek, emberek”. Gömbös Tamás jellegzetes összeállítása: „Akikről Budapesten ut­
cát neveztek el”, 1997 őszén került a könyvesboltokba. A legújabb Borbély Bartis Júlia
- Borbély Bartis Endre: „Budapest utcaneveiben mesélő történelem” c. munkája, mely
Erdély-Felvidék-Kárpátalja-Délvidék-Burgenland-Lengyelország földrajzi- és helység­
neveinek, onnan származó, vagy ott élt jelentős személyek nevének a budapesti közterü­
leteken való megjelenését ismerteti több mint 600 oldalon.
A személynevek magyarázatát adó könyvek tehát voltak, vannak. Sokkal rosszabb
a helyzet a hagyományos utcanévadás gyakorlatát, éppen a régi, a legrégebbi nevek ere­
detét, történetét ismertető tanulmányokkal. Bár egy városrészben a feladatot elvégez­
ték már: (a mi 1998-ban kiadott kötetünk szisztémáját követő szerkezetben) megjelent
2001-ben a „Budapest XIII. kerületének teljes utcanévlexikona” Jelenics József kitűnő
munkája eredményeképpen, s haszonnal forgatható. (Ebben a Margitsziget mint a XIII.
kerület egyik városrésze szerepel. Ez megváltozott, s 2013-ban - kormányzati előterjesz­
tésre meghozott parlamenti döntéssel - a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe került!)
A Budapesti Városvédő Egyesület 1982 óta tartó nagyszabású fotós-helytörténész
akciója során az elvégzett munkáról időről időre kiállítások számolnak be, s egyidejűleg
könyvek, vagyis az 1981-től folyamatosan, időről időre megjelenő „Adalékok...” sorozat
kötetei (az Andrássy út, a Belső-Terézváros, a Belső-Erzsébetváros, a Belső-Józsefváros,
a Belső-Ferencváros, a Lipótváros, a Belváros, a Víziváros, a Külső-Terézváros, a Tabán,
s végül a Margitsziget) ismertetik az érintett területeket házról házra járva, s mindegyik
városrészben az összes utca (közterület) nevét, az elnevezés eredetét, változásait is.
Sajnos azt a könyvet, amelyet ma alapműként használhatnánk, sohasem adták ki.
Sunkó Attila a FONS (Forráskutatás és történeti segédtudományok) 1996-os évfolyamá­
ban ismerteti Rexa Dezső, a kiváló polihisztor utcanévkönyvének a Várra vonatkozó szócik­
keit. A munkát a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendelte meg tőle, majd a kor híres-neves
kiadója, a Rózsavölgyi és Társa 1941. március 6-án kelt levelében a következő mondatokkal
Bevezető 12

utasította el a mű kiadását: „...három kötet, ez elképesztő valami, ugyannyira, hogy sürgő­

sen arra kérem, miszerint Budapest utcái és terei nevének történetéről részünkre egyetlen­
egy betűt ne méltóztassék írni. Jó uram ó, egy ilyen munka kiadására cégünk most nem tud
vállalkozni. A múlt alkalommal méltóságos uram 20 ívet emlegetett. Az is megfagyasztotta
bennem a vért. Jelen soraiban 25 ívről beszél. Hát ez teljesen ki van zárva. Egy ilyen terje­
delmes munkának piaca nincs. (...) Tehát lezárni az ügyet, félretenni jobb napokra.”
Úgy véltem, az egyesítés 125. évfordulójára készülve, ezek a jobb napok elérkez­
tek. Ez ösztönzött bennünket akkor, hogy lexikonunkkal a közönség elé lépjünk. Nem
lett olyan tökéletes, mint Rexa Dezsőé lehetett volna. De az a mű az időközben történt
újabb változások miatt már nem volt megjelentethető. Forrás (volt) azonban számunkra,
mégpedig talán a legfontosabb. Akárcsak Schmall Lajos könyve, amelyet - mivel az Rexa
kiadványtervével ellentétben megjelent - sokan idéznek. Vass Klára és ők foglalják ösz-
sze legjobban azokat a történelmi előzményeket, tudnivalókat, amelyek Budapest főváros
utcanévadási hagyományait jelentik. Ezek a művek szolgáltak alapul arra is, hogy lénye­
gük rövidítve iskolai tananyagként megjelenjék a két világháború között, és arra is, hogy
Gallina Ferenc doktor, fővárosi tanácsnok Budapest utcaneveiről szóló tanulmányában
kifejtse véleményét, és felsóhajtson: „Az utcai névtáblák tömkelegé egy-egy óriási em­
lékalbum, egy-egy hatalmas, élő lexikon, amely a legkülönbözőbb dolgokra emlékeztet,
figyelmeztet és tanít bennünket, valamennyiünket. Az utcanévtáblák történelmi memen-
tók, kultúrhistóriai, várostörténeti dokumentumok. Beszélnek a múltról, halkan, meghit­
ten, elmondják a jelent, és intelmeket adnak a jövőre.”

Az utcanévadás gyakorlatában négy korszak válik el egymástól: a török uralom előtti

időszak; a török hódoltság kora; a Buda visszavívásától az egyesítésig terjedő időszak;
valamint az 1873 utáni évtizedek korszaka - legalábbis Schmall és az addigi irodalom
szerint. Ma már azonban egy ötödik, sőt egy hatodik korszakot is meghatározhatunk, ha
a II. világháború utáni és az 1989-et követő időszakot is önálló fejezetnek tekintjük.
Míg a második korszakból csak egyetlenegy pontosan azonosítható utca neve isme­
retes - a szakirodalom szerint a Színház utcának Bizánci utca volt abban az időszakban a
neve -, az első korszakból számos utcanévről tudunk. Ezek között már megfigyelhetők az
utcanévadás hagyományának fontos jellemzői.
Mindig is szokás volt elnevezni közterületet fontos (köz) épületről vagy annak név­
adójáról, tehát köztéri szoborról, keresztről, templomról, később városházáról, iskoláról,
fürdőről, postáról. Az első korszakban legjellemzőbbek a védőszentek tiszteletére adott
elnevezések. Ilyen ősi név a Szent György vagy a Szent Zsigmond tér, a Szent Miklós tér,
illetve utca, amelyek azóta természetesen számos újabb és újabb elnevezést kaptak.
Neveztek el utcákat városokban az ott élő (élt) nemzetiségekről, egy helyen lakó
népcsoportokról. Volt Német, Olasz, Zsidó, Francia utca. Neveztek, és neveznek el ma
is a világban utcát sokszor egyes mesterségekről is. Volt, és ma is van Kovács, Mészáros,
Hajós, Molnár utca.
Kezdetben személyekről ritkábban neveztek el utcát, és akkor sem az ország törté­
nelmében vagy kultúrájában viselt fontos szerepük, hanem az utcában álló házuk, vagy
az általuk közcélra adományozott terület okán, viszont számos utca kapta a nevét asze­
rint, hogy mely település felé irányul, hol fekszik, milyen, illetve mi a funkciója. Ilyen ősi
utcanevek a Ceglédi utca (ma Kecskeméti utca), a Szombathely tér (Szombati piac), Kis
utca, Nagy utca, Szűk utca, Közép utca, Hátsó utca, Búza piac.
13 Bevezető

Fontos névadási szempont a vendéglők, szálláshelyek és más üzletek neve, azok cég­
táblája, tulajdonosa. Sok ma is használatos utcanév született így. Ilyen az „Angol Király­
hoz” fogadó, melyből az Angol király utca, majd a Király utca neve ered. Volt „Attilá­
hoz” (Attila utca), „Fehér Galambhoz” címzett posztókereskedés (Galamb utca); „Szüz-
leányhoz” nevű szatócsüzlet (Szűz utca); „Kígyó”, illetve „Nagy Kristóf’ nevezetű patika
(Kígyó utca, Kristóf tér); „Két Nyűlhoz”, „Vigadóhoz” nevezetű kocsma (Nyúl utca,
Vigadó utca); a „Fekete Medvéhez” címzett fűszerkereskedés (Medve utca). De ilyen
eredetű a Kékgolyó utca, a Szarvas tér, a Fortuna, a Fehér Hajó, a Dob utca és más, ma
is meglévő - már régen „védett” - utcanevek.
A török hódoltság utáni utcaelnevezések már csak azért is biztonsággal tanulmá­
nyozhatók, mert 1696-ban rendezték a telekkönyveket, s ezekben az elnevezések, illetve
több névváltoztatás és elkeresztelés is megtalálhatók.
Hatósági intézkedésre a XVIII. században nem volt még szokás utcát elnevezni, bár
azt megelőzően egyszer - még 1687-ben, a török kiverése után, amikor összeírták a két
város romos házait, telkeit - az utcáknak nevet adtak hivatalosan is. Schmall Lajos köny­
vében az 1695-96-os összeírás szerinti elnevezések mind megtalálhatók, és ezeket átvet­
tük kötetünkbe is, hogy bármely régi leírás és a mai állapot összevethető legyen.
Hivatalos átkeresztelés először 1844-ben történt, amikor a Rontó utcát
(Verderbergasse) Egyház utcára, később pedig Nagy- és Kistemplom utcára, valamint
1847-ben, amikor a Szél utcát (Windgasse) Nádor utcára keresztelték. Ez utóbbi, a mai
V. kerületi Nádor utca a legrégebbi hivatalosan elnevezett közterületünk.
Egyébként tulajdonképpen ez sem igaz. Hiszen a mai XII. kerületben már volt ko­
rábban is „kampányszerű” átkeresztelés. A jeles esemény 1847. június 17-én történt
Buda szabad királyi főváros közgyűlésén. A történelemkönyvekben „dűlőnév-kereszte­
lőként” számon tartott esemény Döbrentei Gábor nevéhez fűződik. O volt az, aki 1844-
ben a „Honderü”-ben „Visszamagyarosítás Pesten” című cikksorozatában javaslatot tett
a budai német nevű dűlők magyar nevére, felújított néhány korábbi elnevezést, s alkotott
újakat is. így született meg 37 névfordítás és további 20 elnevezés. Csak példaképpen
az első kategóriából: Wolfwiesen = Farkasrét, Krutzenwinkel = Kurucles, Brunthal =
Kútvölgy, Sonnenberg = Naphegy, Adlerberg = Sashegy, am Himmel = Tündérhegy,
Sauwinkl = Virányos, Grüngraben = Zöldmái. Általa adott név: Csilebérc (Kukukberg),
így, egy 1-lel, és nem kettővel, ahogy ma használják, Hunyad-orom, Vérhalom, Istenhegy,
Csatárka stb. A kérdés részletesen is elolvasható a „Hegyvidéki fotográfiák” című, 1997-
ben megjelent, az esemény 150. évfordulójára kiadott könyvben. A mai XII. kerület sa­
játja az is, hogy számtalan apró utcát, ugyanúgy, mint a széleseket, hosszúakat, út elne­
vezéssel illetnek. Tehát nemcsak nagy Istenhegyi út és Németvölgyi út van a kerületben,
de kicsiny Lóránt út, Óra út, Pethényi út, Sárospatak út is...
Az utcák, terek neveiket általában a lakosságtól kapták (ha lehet egyáltalán ennyire
leegyszerűsíteni a dolgot), majd megszokással és hagyomány útján terjedtek, illetve ma­
radtak meg. Jellemző példa, hogy az első Széchenyi tér Pesten, még 1846-ban a lakos­
ságtól kapta a nevét. Egyébként ebben az időszakban indult meg a városok tanácsa által
elhatározott utcakeresztelések sora. A szabadságharc alatt lett a Várban a Dísz tér István
tér, az Úri utca Batthyány utca, a Bécsikapu utca pedig Kossuth utca, Pesten a Hatvani
utca Szabadsajtó utca, az Egyetem tér Március 15. tér és a Városház tér Szabadság tér.
1849-ben Havas József királyi biztos parancsára mindegyiket visszakeresztelték. Ezután
legközelebb 1858-ban nevezett el Pest város Tanácsa két közterületet, a Ferenc József te-
Bevezető 14

ret és az Erzsébet teret az uralkodó párról. S bár 1867-ben, a kiegyezés évében Pest város
képviselő-testülete „bizottságot küldött ki” új utcanevek meghatározására, végül is nem
fogadtak el minden javaslatot, s az 1870: X. Te., amely a Fővárosi Közmunkák Tanácsa
megalapításáról rendelkezett, az utcák elnevezésének jogkörét e testületre ruházta át.
Az FKT az egyesítés után meg is kezdte a rendcsinálást. Ez ésszerű és szükséges
lépés volt, hiszen a két testvérváros, vagy - ha Óbudát is számítjuk - a három város te­
rületén rendkívül sok azonos nevű utca volt, nemcsak Templom térből, Iskola utcából,
Úri utcából, de Öt Pacsirta utcából is több volt. Egyrészt történelmi alakok, hősök, kul­
túránk nagyjai után kaptak nevet az utcák, másrészt megváltoztattak egyes utcaneveket
azok szinonimájára. így lett Kaszárnya utcából Laktanya utca, Ispotály utcából Apolda
utca, Iskola utcából Tanoda utca, vagy például Tanár utca is. (Az egyik, a belvárosi Ta­
noda utca - mint Reáltanoda utca - ma is őrzi nevét.)
Az utcaneveket sokáig csak németül írták ki, vagy még úgy se, aztán két nyelven,
míg az egyesítés után - a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendeletét követően - általá­
nossá vált a magyar nyelvű utcatábla. Fontos itt is emlékeztetni arra, hogy Buda visz-
szavívása után a városok (legnagyobbrészt) német polgárságának társalgási nyelve s a
hivatalos nyelv is a német volt. Pest hamarabb magyarosodon, mint Buda, de a hiva­
talokban csak 1796-ban írták ki - a német nyelvű táblák mellé - a magyar nyelvű tud­
nivalókat is. Pesten 1830-ban született döntés a tanácsi és törvényszéki jegyzőkönyvek
magyarnyelvűségéről. Budán még több mint egy évet vártak ezzel. A magyarosodás kö­
vetkezménye az utcanevek lefordítása, átírása a XIX. század második felében. (Egy híres
tévfordítás a mai Magyar utca, amelynek [Ungar gasse] neve eredetileg (Unger gasse) az
ott házat építtető, ott lakó Unger családra utalt.)
Természetesen a lakosság összetételének megfelelően a családnevet hordozó utcák
nagy része is német volt. A legismertebb ezek közül a ma is meglévő Rombach utca,
amely az ott 1798-ban már háztulajdonos (mai helyesírással) Rumbach Sebestyén orvos
családjától kapta a nevét, mielőtt a hálás utókor a keresztnevét hozzáragasztotta volna.
De ilyen például a Tüköry utca, amely a család eredeti magyar nevét egy darabig Tükör
utcaként őrizte, illetve ezt (vagyis a magyarosítást) megelőzően mint Spiegel (gasse) utca
szerepel a dokumentumokban.
Némelyik utcanév, illetve névváltozás története „kész regény”. Ilyen a mai Bródy
Sándor utca, amely korábban Sándor főherceg, azelőtt Sándor báró utca volt; ilyen a
Valero utca a Lipótvárosban és a legendás Karpfenstein utca, amely elnevezés történeté­
nek Schmall Lajos oldalakat szentel. Ma sem tudni: az első Deák utca, mely már 1863-
ban létezett, Deák Ferenc nevét kapta-e. Ez azért tűnik valószínűtlennek, mert 1870-től
ez Szondy utca volt. Híres történet a Bálvány utcáé (Göttergasse? Gödergasse?), mely­
nek eredetéről ma is vitatkoznak, s amely utca később Teleki Pál nevét viselte, majd - és
ma is - az aradi vértanúk napjának (október 6.) állít emléket.
Fontos tudni, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ellenezte azt, hogy dátumokról
nevezzenek el közterületeket, mégis lett Március 15. tér, Október 6. utca, neveztek el április
4-ről, május 1-jéről, november 7-ről is közterületet, s legújabban október 23-áról. Az FKT
döntése 1875-ben törölte el a számokat bizonyos (cégérek után elnevezett) utcák nevéből.
Ilyen a (Három) Dob utca, a terézvárosi (Két) Szív utca (mert a másik, az időközben meg­
szűnt további Szív utcák egyike Óbudán a Zu den 3 Herzenről kapta nevét). Ebbe a sorba
tartozik az 1990-ben Guszevről visszakeresztelt lipótvárosi Sas utca (Zu den 2 Adlem) ne­
ve, vagy az 1925-ben Paulay Edére változtatott (Két) Szerecsen utca neve is például.
15 Bevezető

Örökös vita, hogy mi fontosabb: egy hagyományt őrző utcaelnevezés, vagy az, hogy
jelentős személyiségről nevezzék el a közterületet. Hogy mennyire így van, bizonyítja
Gallina már idézett röpirata is, mely nehezményezi például azt, hogy a Bomba teret át­
keresztelték Batthyány térre, és mintaként állítja elénk más európai városok megőrzött el­
nevezéseit, ugyanakkor sorozatosan említ jelentős személyeket a magyar történelemből és
kultúrából, akik „nem kaptak utcát Budapesten”. Még egy rövid idézet tőle: „Hát ahhoz
mit szóljunk, hogy a 13 aradi vértanú közül máig sem kapott utcát Pöltenberg Ernő és
Leiningen Károly gróf? Miért kellett kimaradniok a töviskoszorús mártírok sorából? És
Lovassy László? Ő sem szolgált reá arra a megtiszteltetésre, ami kijutott a »Bérkocsis«-
nak, »Elnök«-nek, »Fém«-nek, »Galagonyádnak s más efféle magasztos fogalomnak.” Majd
hosszan sorolja a neveket A-tól Z-ig, akárcsak mai utódai. Ma is, 1990 után is folyama­
tosan több mint 600 névjavaslat áll (Ábrahám Páltól és Ádám Ottótól Zsolnay Vilmosig
és Zsurzs Éváig) sorban, arra várva, hogy valahol utcát kapjon Budapesten. Pedig nem ez
az egyetlen lehetőség arra, hogy valakinek emléket állítsunk. Bár az kétségtelen, aránylag
olcsó megoldás, és később gondozni sem kell annyira, mint egy szobrot vagy emlékfát...
Nem érdemes az érdemeket számolni, kétségkívül Kossuth, Petőfi és Széchenyi ve­
zet, de Szent István harminc, Szent László is húsz helyen volt, vagy ma is névadó. Nagy
Imréről egy, Mansfeld Péterről három közterület van elnevezve, Radnóti Miklósról egy,
Reviczky Gyuláról három.
Időközben a XIX. század vége, XX. század eleje munkásmozgalmainak, szocdem ak­
tivistáinak nevei kerültek le a falakról, de a fasizmus ellen ténylegesen küzdő, vagy a ná­
cizmus és a nyilasuralom áldozataivá lett embereké is. Volt ilyen jellegzetes eset már a 90-
es évek elején is, például Albertfalván, ahol a nyilasok által agyonvert Szigeti Gyula utcá­
ját egy Szatmár megyei hegy kapta meg akkor, vagy - például - az 1920-ban a különítmé­
nyesek által agyonvert két diák, Vadas Andor és Márton utcája Túrán utcává olvadt ösz-
sze a XIV. kerületi Alsórákoson. Hasonló eset van bőven. Különös fordulat, hogy - mint
ismert - 2012 novemberében az Országgyűlés elfogadta a 2012. évi CLXVII törvényt,
amely 2013. január l-jével lépett hatályba. A törvény címe: „Egyes törvényeknek a XX.
századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosí­
tásáról”. E szerint „közterület, illetve közintézmény nem viselheti a) olyan személy nevét,
aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy
fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX.
századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. (3) Ha a helyi önkormányzat
döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) be­
kezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.”
Vajon „az önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy
fenntartásában” elmarasztalhatok közé ki mindenki tartozhat? Nagy visszhangot váltott
ki, hogy a II. világháborúba rohanó, fasizálódó Magyarország egyetlen alakja sem sze­
repel „nem javasolt” címkével azon a 24 oldalas listán, amit az MTA 2013 áprilisában
közzétett, még Szálasi sem.
2010-ben egy végzős nyelvész egyetemista „Utcanevek és politika” címmel írta meg
szakdolgozatát. Ha erre három évvel később újra sor kerül(het)ne, szép nagy fejezeteket
írhatna hozzá.

Kétségtelen tény: e jegyzék tele van érdemdús emberek nevével. Biztos van olyan
is sok (ki dönti el?), aki többet tett az országért vagy a városért, mint azok közül né­
Bevezető 16

hány, akiknek már viseli a nevét valamely budapesti utca vagy tér. De nincs annyi utca,
amennyi (a különböző szervezetek, társadalmi csoportok, egy-egy család vagy magányos
tisztelő által megfogalmazott) átkeresztelési, névadási igény. Örökös elnézést kérés jár
azoknak császártól, királytól, nádortól, városi hatóságtól, tanácstól, polgármestertől, (ke­
rületi vagy fővárosi) önkormányzattól, akiknek az átkeresztelési vagy át nem keresztelési
elképzelése nem kapott támogatottságot egy közterület, közintézmény vagy híd nevének
meghatározásánál. Ráadásul a legdemokratikusabbnak tűnő többségi döntések sem föl­
tétlenül jók és örök érvényűek.
Időről időre szükséges átvizsgálni a védett utcaneveket, és védetté nyilvánítani az
arra érdemes elnevezéseket. Annál is inkább, mert erre az önkormányzati törvény fel­
jogosítja a Fővárost. Tudja meg mindenki, mely közterületek neve „foglalt”, újra meg
nem változtatható. Az új fővárosi rendelettel egyidejűleg született új döntés a védett ut­
canevekről is. Sajnálatos módon két helyen is feloldották a már régen megvolt, s most
megújított védettséget (Bérkocsis utca, Gyáli út) pár hónapon belül, hogy a védett utca
legalább egy kisebb-nagyobb szakaszának új nevet adhassanak.

Amióta 1950-ben Nagy-Budapest újabb kerületekkel, korábban önálló városokkal

és falvakkal bővült, már több utcája is van mindegyik aradi vértanúnak a fővárosban.
Ugyanúgy, ahogy minden kerület a II. világháború utáni évtizedekben kötelességének
érezte, hogy önálló szovjet hősi emlékművet, tanácsköztársasági emlékművet állítson, el­
nevezzen teret, utcát a munkásmozgalom nagyjairól, s a kor fontosnak tartott dátumairól
is. Ez a veszély most újra fennáll, ha a kerületek erősek, és elérik, hogy a most divatos
elnevezésekből az ő területükön is legyen egy...
A „testvérvárosok” egyesítése után a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (mint fentebb
már szó esett róla) megpróbálta elérni, hogy az utcanevekből lehetőleg egy-egy maradjon
- nehezen eldöntve, melyik. Ugyanez előtt a megoldandó feladat előtt állt a Főváros Ta­
nácsa 1950 után, azzal is súlyosbítva, hogy a korábbi korszakok elnevezései közül sok -
politikai okokból - nem maradhatott fenn. S ugyanez a probléma jelentkezett 1989-ben,
amikor eldöntöttük, hogy többes utcaelnevezés továbbra sem adható (vagyis nem kaphat
olyan nevet utca, tér, amilyen már van), kivéve ha egy közterület visszakereszteléséről
van szó. Meg akartuk adni ugyanis mindegyik, korábban önálló településnek a lehetősé­
get arra, hogy hagyományos utcaneveit helyreállíthassa. így ismét van számos Templom
utca, Damjanich utca, Szamos utca, Iskola utca stb., viszont könnyen megkülönböztet­
hetők ma már a kerületszámon kívül az újra életre hívott városrésznevekkel (a postai
irányítószámokról már nem is beszélve).
Az új rendelet szövege nem a fővároson, csak a kerületen belül zárja ki a kettőzést! Ér­
dekes megfigyelni, hogy nemcsak politikailag fontos, vagy annak látszó személyekről szü­
letnek újabb és újabb azonos utcanevek, de madarakról, gyümölcsökről is. Ki tudja miért?
Ugyanakkor van olyan támogatható törekvés is, amellyel a kerület egy-egy megszűnt
utca nevét másutt, más közterületen új életre hívja. Ilyen a lista elejéről Apát, Arasz vagy
Bérc, vagy a vége felé Szikla, Szőlőkért, Zab utca - például.
Igyekeztem a szakirodalomban feltalálható korszakolás szempontjait követve átfut­
ni az utcaelnevezések magyarországi történetét. A fenti elemzéstől eltérő szempontokat
választva is meg lehet - egyébként - állapítani az utcanévadás periódusait, s ezek termé­
szetesen majdnem ugyanazt az eredményt hozzák, mint a fent leírtak. Az első szakasz a
spontán névadásé; a másodikban a német utcanevek magyarra fordítására került sor; a
17 Bevezető

harmadikban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által megállapított rend érvényesül; a ne­

gyedik pedig az, ami ezután történik, és ez leginkább már összefügg az éppen hatalmon
lévő politikai kurzussal, s ezek szerint osztható további részkorszakokra. (A két világ­
háború közötti időszakra rendkívül jellemző például azoknak az utcaneveknek az elsza­
porodása, amelyek az I. világháború utáni békeszerződés következtében elszakított or­
szágrészek területén található földrajzi neveket viselnek, néha „bokorban” is a különböző
budapesti városrészekben. Aradi utcából - például - ma is van vagy tíz.)
Kötetünk címszavai érzékletesen szemléltetik a hazai utcanévadási szokásokat, s azt
is, mily gyakori a változás. A legélvezetesebb, legszórakoztatóbb könyvet akkor nyújthat­
nánk át az olvasónak, ha minden utca jelenlegi és korábbi nevének (neveinek) történe­
tét olyan részletességgel tárgyalnánk, mint belőlük jó néhányat a korábbi szerzők közül
Schmall vagy Rexa Dezső. Jó lenne, ha minden személyről részletes életrajzi adatokat is
közölhetnénk. Végiggondolva lehetőségeinket, döntenünk kellett. Ha szolgálni akarjuk a
magunk elé tűzött célt, vagyis hogy minden korábbi és jelenlegi utcanév beazonosítható,
oda-vissza megkereshető, megtalálható legyen - s mindez egy kötetben elférjen -, le kell
mondanunk a részletes elemzésekről. Azért néhány közterület és nevének története ol­
vasható itt-ott részletesebben is - neves helytörténészek közreműködésének hála.
Az adattárban találnak életrajzokat, de csak egészen rövideket, néha a személyekre uta­
ló néhány szót, egy-egy jellemző mondatot. Legtöbbjükről bőséges anyag található a „Ma­
gyar életrajzi lexikon” négy vagy az „Új magyar életrajzi lexikon” tizennyolc vaskos köteté­
ben, és a névmagyarázatok megkereshetők az utcanévként szereplő személyek életét, csele­
kedeteit ismertető új vagy régebbi könyvekben is, köztük azokban is, amelyekről korábban
már volt szó. De ma már ennél is egyszerűbb begépelni a keresett nevet a számítógépes ke­
resőprogramba, és az interneten megtalálhatja mindenki a részletes, bőséges tudnivalókat.
A korábbi tanulmányok szerzői - a mi kötetünktől eltérően - nem foglalkoztak az
összes fővárosi utcanévvel, viszont azokat, amelyekkel foglalkoztak, lényegesen részlete­
sebben tárgyalták. Szívesen mutatok be részletet Schmall Lajos könyvéből. íme három
utcanév, egy megszüntetett és két élő az ő földolgozásában:

„ Zsibárus-utcza;
az 1695-ben két szakaszból állott ezen utcza felső része volt a Kereszt-utcza =
Zwerchgasse, az alsó része a Vám-utcza, 1790 körül mind a két szakaszt Zsibárus-utczá-nak
nevezték el, 1903 óta Párisi-utcza. (A Fővárosi Közm unkák Tanácsa a Zsibárus utczát átke­
resztelte Párisi-utczára. A név azonban helytelenül lett választva; az utcza nem párisi, hanem
budapesti utcza, de nem is irányul Páris város felé. A helyes név Páris-utcza vagy Páris-város-
utczája lett volna.)

Zöldfa-utcza;
1695-ben Bástya-utcza, 1702 után Kecskemét város házától Kecskeméti-utcza, 1740 kö­
rül ismét Bástya-utcza, 1780 körül Kórház-utcza a Kecskemét város régi háza mellett volt
városi kórháztól elnevezve, melynek telke később Kecskemét város birtokába jutott, 1787-ben
az utczát átkeresztelték Zöldfa-utczá-ra, 1800 körül az utcza két szakaszra oszlott, a felső lett
a Kereszt-utcza — Kreutzgasse, az utolsó rész megtartotta a Zöldfa-utcza nevet, 1840 körül
mindkét szakaszt ismét Zöldfa-utczá-nak nevezték s ma, t. i. 1906 óta a Veress-Pálné-utcza
nevet viseli. M int Kereszt-utczának a Rózsa-tér és Zöldfa-utcza sarkán volt »Arany kereszt«
nevű röfösáru kereskedés adhatott nevet. Viselte 1815 körül a Régi kereszt-utcza nevet is.
Bevezető 18

Deák-Ferencz-tér;
a Lipótváros kiépítésének megkezdése előtt ezen a téren és a Deák-Ferencz-utczán át a
bástyafal mentén egy országút vitt a hajóhídig, mely utat körülbelül 1810-ig Lipót-útnak ne­
veztek. 1810 körül a Szén-tér Kohlmarkt nevet kapta, s ezen kívül 1840 körül a Wodiáner-
féle ház homlokzatát díszítő két török után Török-tér-nek, máskép pedig Zsidó-tér-nek sőt a
hatvanas években az itteni evang. templom után Evang. templom előtti tér-nek is nevezték.
1866 óta Deák-Ferencz-tér.”

Vegyünk egy megszűnt és egy létező utcanevet - példaként - Rexa Dezső feldolgo­
zásában is:

„Arzenál tér.
A török időkben a királyi várat a várbeli várostól egy széles és mély árok választotta el,
mely ott volt, ahol most a várőrség és a palota közötti mély nyíltság van. A z árkon innen, ahol
most a várplébánia épülete áll s ahol annak előtte az 1901-ben lebontott Zeughaus, fegyvertár­
épület állott, tér volt, amit a törökök nyelvén Tophane mejdáni-nak mondottak, magyarul:
Agyúraktár tér.
A Tophane fontos pontja volt Budinnak, mely állandóan számolhatott azzal, hogy ost­
romlók támadják meg, és biztos lehetett abban, hogy a keresztény Európa nem nyugszik meg
abban, hogy a muzulmán hatalom ennyire befészkelte magát a kontinens közepén és hogy alig
várja az alkalmat, hogy a félhold hatalmát visszaszorítsa a maga határai közé. Állandóan
készülhetett hát a törökség legészakibb városa a legkíméletlenebb ostromra, amiért szüksége volt
arra, hogy állandóan fegyverkezzék arra az eljövendő élethalálharcra. Agyúöntője is volt benn
a várban a pasa szeme előtt, ez az ágyúöntő műhely is itt volt a Tophane mejdánin.
M ikor az a rettegett ostrom diadalmat hozott a keresztény egyesült hadakra és a város a
keresztény fegyverek előtt megtört, s az elfoglaló császári hadsereg a várat a császár számára
hatalmába vette és ott berendezkedett, ezt a szabad teret szintén az arzenál, a fegyvertár céljá­
ra szánta, s 1725-ben oda is építette a nagy katonai szertárt.

Kard utca.
A mohácsi vész előtti időben az Olasz utcából Szombathelyre egyenes úton lehetett eljutni.
(A z Olasz utca alatt tessék az Úri utcának az északi felét, a Szombathely alatt pedig a Bécsi
kapu tért érteni.) A Szombathely déli végén nyílt egy rövid utca nyugat felé, és nekiment a
Mindszent utcában — azaz a mai Országház utcában - éppen a franciskánusok klastroma
sarkának. Ezzel az utcácskával szemben volt akkor egy kis szeglet bemenő utca, a Franciská­
nusok utcácskája, amely az Olasz utcában ért véget.
M a már csak azt a kurta utcát járjuk, amelyik most a Belügyminisztériummal szemben
van, és kimegy a térre. M a Kard utcának nevezik.
A törököktől visszahódított Buda népe ezt a kis utcát a maga nyelvén Bueben Gássl-nek
hívta. M ár hogy mit akartak ez alatt érteni, az nem világos. Ha ez az akkori furcsa helyes­
írással azt akarja mondani, hogy: Buben —vagyis fickók, fiatal legények —, akkor ennek az ut­
cának magyar neve az lenne, hogy Legények utcácskája. Ha nem igaz ez a feltevés, úgy akkor
persze aligha fogjuk megtudni, hogy mi is volt a régi neve?
Három öl széles volt, körülbelül annyi lehet ma is (egy öl — 1.89 m), elég széles volt hát
arra, hogy ott a budai legények korzózzanak. Duhajkodásra nem lett volna elég, de hát ki hi­
szi el azt, hogy valaha egy budai duhajkodott? Senki!
19 Bevezető

A múlt század közepe táján elvesztette azt a homályos értelmű nevét, és ahelyett a K út
utca nevet kapta, mert az utca Országház utcai torkolatánál az a kút állott, amelyről már itt
- mikor a Ferencesek terecskéjéről - szóltunk.

E zt a nevet aztán végleg elcserélte a mai nevével.”

Érdekesek ezek a leírások! Olyan vastag könyv azonban valóban nincs, amibe minden
utcanév története, leírása ilyen részletességgel beférne. Nem véletlenül választottam ki e
legutóbbi példát. Hiszen a Kard utca egyike azoknak, amelyeket időközben átkereszteltek,
majd a főváros közgyűlése az 1990/91-es átkeresztelési hullámban visszaállította a nevüket.

Ha minden esetre nem is húzható rá néhány általánosságban megfogalmazott elv,

azért irányt mutatónak megfeleltek. Ilyenek voltak a következők a rendszerváltáskor és
itt-ott változtatva, de ott a most érvényes rendeletben is:
- Ne legyen élő emberről elnevezhető utca, valamint elhunytról sem a halálát köve­
tő 25 éven belül. Ezzel kikerülhetőnek gondoltuk a hirtelen felbuzdulásból, vagy a túl­
élő rokon agilitásából, a politikai hatalom pillanatnyi állásából adódó névadást, amely
gyakran ismét változást, változtatási igényt indukál. Ez most megváltozott öt évre, s a
díszpolgárok esetében ezt a korlátozást is feloldja. (Ki mindenki volt itt már díszpolgár
Haynautól Sztálinig!)
- Ne lehessen a változtatástól számított 10 éven belül újrakeresztelni egy utcát, ez­
zel ösztönözve a javaslattevőket, magánembereket és helyi önkormányzatokat arra, hogy
megfontolt javaslatokat tegyenek. így volt idáig, 2013-tól ez az időszak tizenöt évre nőtt.
- Továbbra is törekedni kell arra, hogy ne szaporodjanak a többes elnevezések. Új
ilyen nem lehet, de meg kell adni a lehetőséget arra, hogy legyen többes elnevezésre
mód, ha az visszakereszteléssel jön létre, mert azt valamely korábban önálló városrész (a
fővároshoz csatolt falu, város) hagyományai megkívánják. Erről volt szó korábban.
- Előnyben kell részesíteni az iránymegjelölő, az ott folyó tevékenységre, az ott álló
(köz)épületre, az ott történt jeles eseményre utaló elnevezést a - Magyarországon oly
gyakori - személynévadással szemben. Ez megjelenik az érvényes jogszabályban is! A fő­
városhoz csatolt korábban önálló települések esetében ezt az elvet mérsékelten kell alkal­
mazni, amennyiben annak a településrésznek a hagyományait, lokálpatriotizmusát erősí­
tő szándék egy-egy „helyi nagyság” emlékét kívánja utcanévben megörökíteni.
- Törekedni kell arra, hogy régi, patinás, Budapest történetében fontos utcanevek
helyreálljanak mindazokban az esetekben, ahol ez lehetséges. Mint könyvünkből látható,
erre kicsi az esély, hiszen a gyakori átkeresztelések miatt alig maradt fenn egy-egy ősi
utcanév. De ahol eséllyel lehetőség van erre, és egy hibás, nem túl régi átkeresztelés meg­
szüntetésével ez megoldható, ez az elv is követendő.
- Magyarország kultúrája, történelme szempontjából fontos személyek nevei fenn-
tartandók most már, ha nem is olyan gyakorisággal, ahogy ez korábban volt.
- Az elnevezésnél világossá kell válnia annak, hogy az utca egy család nevét, vagy pe­
dig - keresztnévvel kiegészítve - konkrét személy nevét viseli. A rendelet egyébként előírja
azt is - ha nem is tartják be -, hogy magyarázó táblát kell elhelyezni az utca egyik végében.
- Kerülni kell (mint korábban már volt róla szó) a dátumokat, s általában a számo­
kat. Ebben semmiképpen nem kell követni pl. az Egyesült Államok gyakorlatát, marad­
junk az európai hagyományoknál. Egy esetben teszünk, tegyünk kivételt, egy-egy bizo­
nyos budapesti - már védett, sorszámokat viselő - utcanévbokornál.
Bevezető 20

- Az utcanévbokrokat (amikor egy bizonyos témakört felölelő nevek jellemzők az

egymáshoz közeli utcákra) amúgy is helyes fenntartani, s az azokon belüli korrekciók
is elvégzendők. A rendszerváltáskori átkeresztelési „kampányban” a fővárosi döntése­
ket előkészítő bizottság erre is figyelt. Örvendetes, hogy ma is születnek utcanévbokrok,
mint például a XVII. kerületi Madárdombon, vagy a gyümölcsfákról elnevezett területen
Csepel-Hároson.
- Törekedni kell arra, hogy a főváros hatáskörébe tartozó elnevezések a kerületi ön-
kormányzatok egyetértésével szülessenek meg. A főváros nem tudja vállalni, de a kerüle­
tek számára megoldható akár az érintett lakosság véleményének előzetes megismerése is.

Ma a főváros területén majdnem 8000 az elnevezett közterületek száma. Tájékoz­

tatásul álljon itt néhány korábbi adat: 1695-ben 28 pesti és 79 budai utcát, illetve teret
tartottak számon. 1851-ben 213, illetve 101 volt a számuk (ebből is látszik, mennyivel
gyorsabban épült ki Pest). 1873-ban az egyesült városban 618 nevesített közterület volt,
1894-ben 932, 1900-ban 1060, 1903-ban 1369.
A Budapesti Tanító Testület elnökségének 1939. november 16-án tartott ülése dön­
tött úgy, hogy „tagilletmény fejében helyezzük Kartársaink karácsonyfája alá” azt a mun­
kát, melynek címe „Fővárosunk”, és amelyet „Stelly Géza körzeti iskolafelügyelő, Vikár
Kálmán főv. népisk. igazgató, Stolmár László Dr. főv. gyak. népisk. igazgató és Tillmann
László Dr. főv. gyak. népisk. Tanító” állított össze. A kétkötetes munka alcíme: „A la­
kóhelyismeret tanításához összegyűjtött tudnivalók fővárosunk múltjáról”. Nincs a két
kötetben - gyakorlatilag - semmi új, de rendkívül hasznos módon kezelhető tananyag
tanároknak és tanítványaiknak egyaránt. Természetesen helyet kapott e munkában a bu­
dapesti utcaelnevezések története is.
Hasonló, olvasmányos módon szerkesztett, írott tankönyvre ma is szükség lenne,
amikor egyre többen ismerik fel - még felelős hivatalnoki szinten is -, hogy a lakóhely is­
merete milyen fontos. Kötetünk is e nagy feladat egyik fejezetéül szolgálhat, annak kidol­
gozását segítheti, s lehetőségeihez mérten igyekszik hasznos segédkönyvet adni mindazok
kezébe, akik Budapestet ismerik, most szándékoznak megismerni, vagy tudásuk elmélyí­
téséhez van szükségük e másutt nehezen hozzáférhető adatok valamelyikére. Lehet, hogy
így egy teljes Budapest-térképpel együtt mindenképpen hasznos lehet - akár versenyben
az internetes lehetőségekkel is.

A világ megannyi városában könnyen megtaláljuk ugyanazokat az utcákat ugyan­

azon a néven, ahogy - mondjuk - egy XIX. századi regényben szerepelnek. Nálunk ez
szinte kizárt. Nyilvánvaló, hogy az átkeresztelgetésben most beállt szünet csak egy perc
a történelem folyamatában. Aztán majd folytatódik. Nálunk - úgy látszik - sohasem lesz
vége!
Ráadásul egy ilyen jegyzék tökéletes és hibátlan sem tud lenni, bárhogyan is törek­
szenek erre a létrehozói... Csak reménykedem, hogy a fővárosunk közterület-elnevezéseit
érintő - közel negyedszázada elkezdődő - sokadik átkeresztelő hullám utáni, cseppnyi
nyugalomban fogant munka, amelyet itt most Pest-Buda egyesítésének 140. évfordulójá­
ra közreadunk, sokáig szolgálja majd mindazok tájékozódását, akik forgatják.

Ráday Mihály
21
9412012. (XII. 27.) Főv. K gy. r e n d e le t
a közterü let- és városrészn evek m egállapításáról, azok jelöléséről,
vala m in t a h á zszá m -m eg á lla p ítá s sza b á lya iró l
Budapest Főváros Közgyűlése a Magyarország
helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény 143. § (3) bekezdésében kapott felhatalma­
zás alapján, az 1. § 2. pont, a 6. § (5) bekezdés a)
és c) pontja, a 8. §, a 12. §, a 15-20. §, valamint a
22-24. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2)
bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói jogkörében,
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.
évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 6. pont­
jában meghatározott feladatkörében eljárva a követ­
kezőket rendeli el:
1. É rtelm ező ren delkezések
1. § 1. Házszám: a belterületi ingatlanoknak
(épületeknek és a beépítetlen telkeknek) a velük
érintkező közterület(ek)re, utcára megállapított sor­
száma.
2. Közterületnév: közhasználatra szolgáló min­
den olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban
álló földterület neve, amelyet a rendeltetésének
megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyil­
vántartás közterületként tart nyilván, valamint
egyéb ingatlanok közhasználat céljára átadott terü­
letrészének neve - az erről szóló külön szerződésben
foglaltak keretei között -, melyre a közterületre vo­
natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közterü­
letnév a közterületek megjelölésére, földrajzi azono­
sítására, a tájékozódás biztosítására szolgál; egyúttal
emléket állít és hagyományt őriz.
3. Utcanévtábla: a közterületnevek fizikai megje­
lenítésére szolgál.
4. Városrésznév: földrajzi név, a fővároson belül
(esetenként külterületet is érintve) történelmileg
vagy új beépítéssel kialakult, egybefüggő területek
neve. Jelölheti a több vagy egy kerületre kiterjedő,
illetve kerületen belül elkülönült városrészeket.
5. Védett közterületnév: város- vagy helytörté-
1 1989-90-ben a Fővárosi Tanács - érezve az idők szavát -
megalkotta a kérdést szabályozó rendeletét. Ezt az 1990. I.
31-én elfogadott rendeletet a Fővárosi Közgyűlés 13/1993.
(IV 30.) rendeletével (kisebb módosításokkal) gyakorlatilag
elfogadta, megerősítette. A 20 évvel később érvénybe lépő új
rendelet lényeges eltéréseit így, lábjegyzetben jelezzük.
Rendelet
neti értékű, emiatt megőrzésre érdemes közterületi
elnevezés.
2. A közterü let-eln evezés általános
sza b á ly a i
2. § (1) Minden közterületet el kell nevezni.
(2) A közterületnév előtagból (pl. személynév,
fogalom, tárgy) és utótagból áll. A közterületnevek
utótagjait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az újonnan kialakított közterület nevét a le­
jegyzést követően egy éven belül meg kell állapítani.
(4) Ha egy közterület a városrendezés vagy a be­
építés következtében két vagy több részre tagozódik,
egységes közterületként megszűnik, az elkülönült
közterületrész(ek)nek - az elkülönüléstől számított
egy éven belül - más nevet kell adni.
(5) Az elnevezett közterület természetes folytatá­
saként nyíló új útszakasz a már elnevezett közterület
nevét veszi fel, annak meghosszabbításaként.
3. § (1) Az új elnevezéseknél betűk vagy számje­
gyek nem helyettesíthetik a közterületneveket.
(2) Nem lehet dátumot tartalmazó elnevezést
közterületnévként felhasználni.
(3) Meglévő utcanév előtagját felhasználni új el­
nevezéseknél nem szabad, kivéve, ha a meglévő ut-
canévi előtag az adott kerületben még nem fordul
elő, továbbá az utcából, valamint az egyéb, a rende­
let 1. mellékletében szereplő utcanévi utó tagú köz­
területről nyíló köz esetét.2*
4. § (1) A közterületnév megállapításakor figye­
lemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a
földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követel­
ményekre. A kezdeményezéseket a szokatlanság és
ejtésbeli bizonytalanság szempontjából is vizsgálni
szükséges.
(2) A közterület elnevezésekor előnyben kell ré­
szesíteni az irányjelölő és a helyhez kötődő neveket.
5. § Közterület elnevezését és az elnevezés meg­
változtatását bárki kezdeményezheti az érintett köz­
2 Fontos változás! Nem a főváros területén tiltja a meglévő
közterületnév újra felhasználását, csak kerületenként. Vagyis
akár 23 új utcának is lehet ugyanaz a személy, tárgy vagy
fogalom a névadója a továbbiakban!
Rendelet
terület helye szerinti kerületi önkormányzatnál vagy
a Fővárosi Önkormányzatnál.
3. H atásköri és eljárási s z a b á ly o k 3
6. § (1) A főpolgármester kikéri az érintett ke­
rületi önkormányzatok véleményét - a rendelet elő­
írásainak megfelelő és általa támogatott - kezdemé­
nyezésekről.
(2) Ha a közterület-elnevezés valamely nemze­
tiséget e minőségében érinti, akkor a kezdeménye­
zésről a fővárosi területi nemzetiségi önkormányzat
- vagy, ha ilyen nincs, akkor a kerületi nemzetiségi
önkormányzat - véleményét is ki kell kérni.
(3) A kerületi önkormányzathoz benyújtott kez­
deményezést a kerület támogatása esetén kell a fő­
polgármester részére megküldeni.
(4) A közterület-elnevezéssel kapcsolatos javas­
latot a főpolgármester terjeszti Budapest Főváros
Önkormányzata Közgyűlése (továbbiakban: Köz­
gyűlés) elé.
(5) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) a városrésznév és területének megállapítása,
megváltoztatása,
ü) a közterületek elnevezése, elnevezésük meg­
változtatása,
c) közterületnevek védetté nyilvánítása.
7. § A Közgyűlés döntéséről a Fővárosi Önkor­
mányzat főjegyzője (továbbiakban: főjegyző) értesíti
a kerületi önkormányzatokat, a fővárosi közszolgál­
tató szerveket, az illetékes ingatlanügyi hatóságot és
a közüzemek központjait, valamint gondoskodik az
új és megszűnt közterületneveknek a Fővárosi Köz­
lönyben való közzétételéről.
8. § A megállapított közterületnév, városrésznév,
illetve a védetté nyilvánítás a Fővárosi Közlönyben
való kihirdetés napjától hatályos.
4. S zem élyről való kö zterü let­
eln evezés
9. § (1) Személyről közterületet elnevezni halála
után, legalább 5 év elmúltával lehet.4
3 A korábbi rendelet értelmében minden - most a főpolgár­
mester hatáskörébe utalt - kérdésben egy, a Fővárosi Köz­
gyűlés pártösszetételét tükrözően felálló bizottság, a Város-
tervezési és Városképvédelmi Bizottság intézkedett, vizsgált,
egyeztetett és terjesztett a Közgyűlés elé. Ilyen bizottság
2010 ősze óta nincs.
4 Fontos változás: a rendszerváltást követően több mint
húsz évig ez a korlátozás 25 esztendő volt!
22
(2) Az (1) bekezdésben rögzített 5 éves időbeli
korlátozást nem kell alkalmazni a Közgyűlés által
rendeletében meghatározottak szerint diszpolgári
cím kitüntetésben részesített személyekről történő
közterület-elnevezésnél.5
(3) A közterületnév előtagjának meg kell egyez­
nie a személy által használt családi és utónévvel.
(4) Kizárólag a családi nevet alkalmazni csak ak­
kor szabad, ha a névadó személyiség így is, vagy így
ismert, illetőleg ha az elnevezés egy családról törté­
nik.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltér­
ni akkor lehet, ha a személy nem eredeti nevén vált
ismertté.
(6) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása
vagy egyéb ismertetőjegye szorosan kapcsolódik a
személynévhez, akkor ez a közterületnévben is fel­
tüntethető.
10. § (1) Közterület-elnevezéssel emléket állítani
olyan magyar személynek lehet,
a) akinek közismert tevékenysége a nemzet tör­
ténelmében kiemelkedő jelentőségű volt, és szemé­
lye közmegbecsülésnek örvend;
b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy a tár­
sadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentősei
tett vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke
megőrzésre méltó;
c) akinek a főváros vagy annak egy kerülete éle­
tében, történetében kiemelkedő szerepe volt, tevé­
kenységével hozzájárult Budapest egészének vagy
egy részének fejlődéséhez.
(2) Közterületet elnevezni olyan nem magyar
személyről is lehet, akinek élete, munkássága az em­
beriség egyetemes történelmében kiemelkedő jelen­
tőségű volt.
5. K özterü letnevek és városrészn evek
m eg vá lto zta tá sa
11. § (1) A közterület- és városrészneveket az el­
nevezéstől számított 15 éven belül nem lehet meg­
változtatni.6*
(2) Közterületnév-változtatás esetén törekedni
kell a többes (a főváros kettő vagy több kerületében
előforduló) közterületnevek számának csökkentésére.
(3) Közterületnév- vagy házszámváltozás ese­
tén - a lakcímbejelentésre irányadó jogszabá­
lyi rendelkezések alapján - az érintett lakosságot
lakcímbejelentési kötelezettség nem terheli.
5 Természetesen e kivétel sem létezett korábban.
6 A korábbi rendelet értelmében ez a korlátozás tíz évre vo­
natkozott.
23
6. K özterü letnevek védetté
nyilván ítása
12. § (1) A helytörténeti és várostörténeti értékű
közterületneveket - a személyről elnevezett közte­
rületnevek kivételével - védetté lehet nyilvánítani,
melyről a Közgyűlés dönt.
(2) Védett közterületnevet nem lehet megváltoz­
tatni.7
(3) A védetté nyilvánításra a közterület-elnevezés
szabályait kell alkalmazni.
(4) A védett közterületneveket a rendelet 2. mel­
léklete tartalmazza.
7. K özterü letn év-jegyzék
13. § (1) A főváros közterületi neveiről közterü-
letnév-jegyzéket kell vezetni.
(2) A közterületnév-jegyzék közhitelű nyilvántar­
tás, amely tartalmazza:
a) a kerület közigazgatási helynevét (római szám
és kerület),
b) a városrésznevet,
c) a közterületnév elő- és utótagját,
d) az elnevezés időpontját,
továbbá, ha ismert
e) az elnevezést megállapító szerv nevét, és hatá­
rozatának számát,
j) az elnevezés, névváltoztatás indokát,
g) a korábbi közterületnévre vonatkozó adatokat,
h) a közterületnév jellegére (védett, egyedi, töb­
bes) utaló adatokat,
i) a megszűnés okát és idejét.
(3) A közterületnév-jegyzék vezetéséről a főjegy­
ző gondoskodik.8
8. K özterü letnevek m egszü n tetése
14. § (1) A közterület - városrendezés, beépités
vagy más módon történő - megszűnésével külön köz­
gyűlési döntés nélkül a közterület neve is megszűnik.
(2) A közterület megszűnését követő 30 napon
belül az érintett kerületi önkormányzat a változásról
a főjegyzőt értesíti.
(3) A megszűnt közterület nevét a nyilvántartás­
ban továbbra is fel kell tüntetni, jelölve a megszűnés
okát és idejét.
7 Hacsak úgy nem dönt a védettséget elrendelő Közgyűlés,
hogy mégis lehet... L. Gyáli út, Bérkocsis utca 2012-13-ban.
8 Változás: „Az utcanévjegyzékbe bárki betekinthet” mon­
dat elmaradt.
Rendelet
9. Városrésznév
15. § (1) A városrészek elnevezésére, területük
megváltoztatására, megszűnésére a közterület-elne­
vezési szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A városrészneveket és területi meghatáro­
zásukat kerületi bontásban a rendelet 3. melléklete
tartalmazza.9
(3) Városrész elnevezését, meglévő elnevezés
megváltoztatását, a városrészek területének megha­
tározását a Fővárosi Közgyűlés tagjai, vagy az érin­
tett kerületi önkormányzatok kezdeményezhetik a
főpolgármesternél.
10. U tcanévtáblák
16. § (1) A közterület nevét a tájékozódást jól
segítő utcanévtáblákon kell feltüntetni.
(2) Az utcanévtáblát a rendelet 4. mellékletében
meghatározott minta szerint kell elkészíteni. A ke­
rületi önkormányzat képviselő-testülete - a főpol­
gármester tájékoztatása mellett - dönthet a kerületi
címer elhelyezéséről az utcanévtábla felső sorában,
továbbá - amennyiben azt történelmi hagyomány
indokolja - egyéb felmentést is kérhet, mely felmen­
tés megadásáról a főpolgármester dönt.10
(3) Az utcanévtábla kihelyezéséről, karbantartá­
sáról és pótlásáról - összhangban a Magyarország
helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény (továbbiakban: Mötv.) 23. § (3) bekezdésé­
ben foglaltakkal - a kerületi önkormányzat gondos­
kodik.
17. § (1) Az utcanévtáblán fel kell tüntetni:
a) a kerület közigazgatási helynevét (római szám
és „kerület” szó),
b) a városrésznevet,
c) a közterületnév elő- és utótagját rövidítés nél­
kül,
d) a táblával jelzett tömb első és utolsó házszá­
mát és a házszámnövekedés irányát.
(2) Az utcanévtáblán feltüntetett neveknek meg
kell egyezniük a közterületnév-jegyzékben szereplő
írásmóddal.
18. § (1) Utcanévtáblát az utca kezdetén, végén,
valamint minden betorkolló utcánál, mindkét olda­
lon, továbbá az egy oldalról betorkolló utca tenge­
lyében az átellenes oldalon is fel kell szerelni.
9 A „kerületi bontásban” közlésnek gyakorlatilag az az
eredménye, hogy, mint megfigyelhető a listában, ugyanaz a
városrész ugyanazokkal (!) a határokkal szerepel két-három
kerületnél is...
10 Vadonatúj bekezdés.
Rendelet
(2) Az utcanévtáblát elsősorban épületen, kerí­
tésen vagy ezek hiányában külön tartószerkezeten -
jól látható helyen - kell elhelyezni.
(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy hasz­
nálója az utcanévtábla elhelyezését és az ezzel kap­
csolatos munkálatokat tűrni köteles.
(4) Az utcanévtáblán és annak szélétől 1 méte­
ren belül reklám célját szolgáló táblát vagy egyéb
feliratot elhelyezni nem szabad.
(5) Az utcanévtáblák kihelyezéséről az érintett
ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját a
kihelyezésért felelős szerv értesíti.
(6) A közterületen az ingatlanokat (épületeket és
a beépítetlen telkeket) jól látható táblán feltüntetett
helyrajzi számmal kell ellátni, amennyiben az ingat­
lan más módon egyértelműen nem azonosítható.
19. § Megváltozott közterületnevek tábláit a tá­
jékozódás zavartalansága érdekében az elnevezés­
től számított két évig eredeti helyükön kell hagyni
és piros színű, átlós áthúzással kell ellátni. Az új
utcanévtáblát az áthúzott régi tábla mellé kell felsze­
relni. A régi utcanévtáblát két év múltán az elhelye­
ző szervnek el kell távolítania.
11. H ázszám táblák, h á zszá m -
m egállapítás sza b á lya i
20. § (1) A közterületről nyíló ingatlanokat (az
épületeket és a beépítetlen telkeket) a közterületről
jól látható táblán feltüntetett számmal (házszám)
kell ellátni. A közterületen több ingatlan azonos
számmal nem jelölhető.
(2) A házszámtábla mintáját és kihelyezésének
szabályait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.11
(3) A sorszámok megállapításáról, megváltozta­
tásáról - összhangban az Mötv. 23. § (3) bekezdé­
sében foglaltakkal - a kerületi önkormányzat gon­
doskodik.
21. § (1) A sorszámozást az alábbiak szerint kell
megállapítani:
a) a Dunára merőlegesen haladó utcák számai
mindig a Dunához közelebb eső ponttól kezdődnek.
A Dunával párhuzamosan haladó utcák számai a
pesti oldalon a Rákóczi úthoz közelebb eső végük­
től, a budai oldalon a Széchenyi Lánchídhoz köze­
lebb eső pontjuktól kezdődnek,
11 A rendelet szövegéből kimaradt egy mondat, melyet még
a Fővárosi Közmunkák Tanácsa írt elő Budapest egyesítése­
kor, s amely érvényben volt, megújítva a rendszerváltás után
is. Ez a mondat: „A házszámtáblának az ingatlan sorszámán
kívül tartalmaznia kell az utca nevét is a szám fölött kiírva.
A táblák leírásánál megtalálható.
24
b) a mellékútvonalakon a sorszámozást a főút­
vonalaktól kell kezdeni. Ha egy mellékútvonal több
főútvonalhoz is kapcsolódik, akkor a helyi viszonyo­
kat figyelembe véve kell a sorszámozás irányát meg­
állapítani,
c) a számozás 1-gyel kezdődik és a számok
kihagyás nélkül emelkednek a közterülethez
csatlakozó utolsó ingatlanig, akkor is, ha a
közterület több kerületet érint,
d) utcánál a számozás növekedésének irányába
nézve jobb oldalon a páratlan, bal oldalon a páros
számokat kell alkalmazni. Egy oldalon beépített ut­
cánál - ha a másik oldal beépítésére belátható időn
belül nem kerül sor - a számozás folyamatosan
emelkedik (1, 2, 3 stb.),
e) a terek épületeinek, telkeinek számozása fo­
lyamatosan emelkedő számsorrendben az óramuta­
tó járásával ellentétes irányban történik. A számsor
a Duna vagy a Rákóczi út, valamint a Széchenyi
Lánchíd felől betorkolló utca jobb oldalán kezdő­
dik, és a bal oldalon ér véget,
f) kialakult számozás után megosztott ingatlanok
eredeti (alátörés nélküli) sorszáma megszűnik, s az
újonnan kialakított telkek számának megfelelően, a
számsor növekedésének irányában az a, b, c, d stb.
alátörést kap (pl.: 19/a, 19/b, 19/c),
g) kialakult számozás után egyesített ingatlanok
az eredeti sorszámukat megtartják (pl.: 13-17),
h) lakótelepi és lakóparki épületek házszámszá-
mozását a használatbavételi eljárással egyidejűleg
kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak a
helyi hagyományok figyelembevételével lehet.
22. § A házszámtáblát - amennyiben fizikai aka­
dálya nincs - a kaputól jobbra, a házfalra (kerítésre)
kell elhelyezni.
23. § Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, hasz­
nálója) köteles az ingatlant (épületet, beépítetlen
telket) házszámtáblával ellátni és annak folyamatos
karbantartásáról gondoskodni.
24. § Házszámváltozás esetén a 19. § előírásai
szerint kell eljárni.
12. Záró rendelkezések
25. § Ez a rendelet 2013. január 1. napján lép
hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően
indult ügyekben kell alkalmazni.
Sárádi Kálmánná dr. s. k. Tarlós István s. k.
főjegyző főpolgármester
25 Rendelet

1. melléklet 94/2012. (X II. 27.)
Főv. Kgy. rendelethez
Árok, átjáró, bástya, bástyája, dűlő, dűlő-
út, erdősor, fasor, fasora, forduló, határ­
sor, határút, kapu, kert, korzó, körönd,
körtér, körút, körútja, köz, lejáró, lejtő,
lépcső, liget, mélyút, park, parkja, part,
rakpart, sétaút, sétány, sor, sugárút, tér,
tere, udvar, út, útja, utca, utcája, üdülő­
part.

2. melléklet 94/2012. (X II. 27.) Főv. Kgy. rendelethez

V éd ett k ö z te r ü le tn e v e k

I. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a
Alagút utca I. 1874. 05. 06.
Apród utca I. 1879. 01. 01.
Avar utca I., XI., XII. 1891. 10. 15.
Bécsi kapu tér I. 1874. 01. 01.
Csalogány utca I., II. 1874. 02. 19.
Csónak utca I. 1874. 06. 04.
Dísz tér I. 1879. 01. 01.
Fátyol utca I. 1879. 01. 01.
Fém utca I. 1895. 05. 09.
Fogas utca I. 1879. 01. 01.
Fortuna köz I. 1879. 01. 01.
Fortuna utca I. 1879. 01. 01.
Fő utca I., II. 1879. 01. 01.
Gránit lépcső I. 1879. 01. 01.
Gyorskocsi utca I., II. 1879. 01. 01.
Győző utca I. 1878. 01. 01.
Hadnagy utca I. 1879. 10. 28.
Hajadon utca I. 1879. 01. 01.
Rendelet 26

Előtag U tótag Kerületek E lnevezés dátu m a

Halász bástya I. 1879. 02. 19.
Halász utca I. 1879. 01. 01.
Hattyú utca I. 1879. 01. 01.
Hegedűs köz I. 1880. 12. 18.
Iskola utca I. 1874. 02. 19.
Jácint lépcső I. 1879. 01. 01.
Jezsuita lépcső I. (1879) 1997. 01. 30.
Jégverem utca I. 1879. 01. 01.
Kagyló utca I. 1879. 01. 01.
Kard utca I. (1879) 1990. 04. 10.
Korlát utca I. 1878. 01. 01.
Lánchíd utca I. 1879. 10. 28.
Linzi lépcső I. 1879. 01. 01.
Logodi utca I. 1886. 01. 16.
Lovarda utca I. 1879. 01. 01.
Magas utca I. 1879. 01. 01.
Málna utca I. 1874. 02. 19.
Márvány utca I., XII. 1870. 01. 01.
Mészáros utca I. 1874. 02. 19.
Naphegy tér I. 1895. 05. 09.
Naphegy utca I. 1879. 01. 01.
Nőegylet utca I. 1879. 01. 01.
Nyárs utca I. 1893. 05. 05.
Orom utca I. 1878. 01. 01.
Országház utca I. 1874. 01. 01.
Orvos utca I. 1879. 01. 01.
Ostrom utca I. 1874. 01. 01.
Öntőház utca I. 1874. 01. 01.
Pálya utca I. 1874. 02. 19.
27 Rendelet

Előtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Pásztor lépcső I. 1879. 01. 01.
Roham utca I. 1879. 10. 28.
Sánc utca I. 1879. 01. 01.
Sikló utca I. 1879. 01. 01.
Szalag utca I. 1874. 02. 19.
Szeder lépcső I. 1879. 01. 01.
Szentháromság utca I. 1874. 02. 19.
Székely utca I. 1879. 01. 01.
Színház utca I. 1879. 01. 01.
Szőnyeg utca I. 1879. 01. 01.
Tábor utca I. 1879. 01. 01.
T árnok utca I. 1879. 01. 01.
Úri utca I. 1874. 02. 19.
Vám utca I. 1874. 02. 19.
Vándor utca I. 1879. 10. 28.

II. kerület

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d átu m a

Apostol utca II. 1887. 08. 02.
Aranka utca II. 1898. 01. 01.
Budakeszi út II., XII. 1874. 01. 01.
Csalogány utca I., II. 1874. 02. 19.
Csapiáros utca II. 1858. 01. 01.
Cserfa utca II. 1879. 01. 01.
Fekete Sas utca II. 1953. 12. 03.
Fő utca I., II. 1879. 01. 01.
Ganz utca II. 1874. 02. 19.
Gyorskocsi utca I., II. 1879. 01. 01.
Rendelet 28

E lőtag Utótag Kerületek E lnevezés dátu m a

Harcsa utca II. 1879. 01. 01.
Kacsa utca II. 1879. 01. 01.
Kavics utca II. 1879. 01. 01.
Kis Rókus utca II. 1878. 01. 01.
Kút utca II. 1878. 01. 01.
Lukács utca II. 1879. 12. 19.
Mecset utca II. 1874. 01. 01.
Medve utca II. 1879. 10. 28.
Petrezselyem utca II. 1879. 05. 06.
Retek utca II. 1879. 01. 01.
Rét utca II. 1879. 01. 01.
Rózsahegy utca II. 1879. 01. 01.
Szemlőhegy utca II. 1896. 05. 09.
Tölgyfa utca II. 1874. 02. 19.
Trombitás út II. 1880. 06. 03.
Üstökös utca II. 1879. 01. 01.
Vidra utca II. 1879. 01. 01.
Zivatar utca II. 1879. 10. 28.

III. kerület

Előtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Akác köz III. 1874. 01. 01.
Ágoston utca III. (1879) 1992. 04. 30.
Beszterce utca III. 1928. 11. 19.
Bivalyos utca III. (XIX. sz.) 1992. 04. 30.
Bokor utca III. 1874. 02. 19.
Csemete utca III. 1872. 02. 19.
Evező utca III. 1879. 05. 06.
29 Rendelet

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Fehéregyházi út III. 1908. 01. 14.
Flórián tér III. 1874. 02. 28.
Folyamőr utca III. 1938. 02. 15.
Folyondár utca III. 1928. 10. 19.
Föld utca III. 1879. 01. 01.
Fő tér III. 1874. 02. 19.
Galagonya utca III. 1879. 01. 01.
Gázgyár utca III. 1972. 10. 04.
Hajógyár utca III. 1879. 01. 01.
Jós utca III. 1976. 05. 12.
Kecske utca III. 1874. 02. 19.
Kenyeres utca III. 1908. 01. 14.
Kerék utca III. 1874. 02. 19.
Kékfestő utca III. 1970. 12. 23.
Kiscelli utca III. 1879. 01. 01.
Kórház utca III. 1874. 02. 19.
Körte utca III. 1879. 01. 01.
Laktanya utca III. 1879. 01. 01.
Matróz utca III. 1879. 12. 19.
Meggyfa utca III. 1879. 01. 01.
Miklós utca III. 1879. 12. 31.
Mókus utca III. 1879. 01. 01.
Nagyszombat utca III. 1929. 11. 19.
Óbudai rakpart III. 1874. 12. 01.
Pacsirtamező utca III. (1879) 1990. 04. 10.
Raktár utca III. 1879. 01. 01.
Selmeci utca III. 1900. 10. 11.
Seregély köz III. 1933. 04. 04.
Rendelet 30

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Seregély utca III. 1879. 01. 01.
Serfőző utca III. 1874. 02. 19.
Solymár utca III. 1972. 10. 04.
Sorompó utca III. 1879. 01. 01.
Szél utca III. 1879. 01. 01.
Szomolnok utca III. 1932. 01. 19.
Szőlő utca III. 1879. 01. 01.
Szőlőkért utca III. 1982. 05. 26.
Tanuló utca III. 1874. 02. 19.
Tímár utca III. 1879. 01. 01.
Vályog utca III. 1900. 10. 11.
Velence utca III. 1879. 10. 28.
Viador utca III. 1879. 10. 28.
Vöröskereszt utca III. 1874. 02. 19.
Zápor utca III. 1900. 10. 11.

IV. kerület

E lőtag Utótag K erületek E lnevezés dátu m a

Istvántelki út IV. (1910) 1945. 01. 01.
Munkásotthon utca IV. 1955. 01. 01.
Erzsébet utca IV. 1882. 01. 01.
Szent István tér IV. (1928) 1991. 06. 27.

V kerület

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Akadémia utca V. 1874. 02. 19.
Alkotmány utca V. 1872. 12. 12.
Aranykéz utca V. 1874. 02. 19.
31 Rendelet

Előtag U tótag Kerületek E lnevezés d á tu m a

Balaton utca V. (1872) 1991. 06. 27.
Bank utca V. (1906) 1990. 06. 19.
Bástya utca V. 1874. 02. 19.
Bécsi utca V. 1874. 02. 19.
Cukor utca V. 1911. 12. 29.
Curia utca V. 1874. 02. 19.
Duna utca V. 1874. 02. 19.
Egyetem tér V. (1874) 1953. 01. 01.
Fehér Hajó utca V 1938. 02. 15.
Ferenciek tere V (1874) 1992. 04. 30.
Fővám tér V, IX. (1875) 1990. 04. 10.
Galamb utca V 1874. 05. 02.
Haris köz V. 1940. 05. 21.
Harmincad utca V. 1872. 02. 19.
Havas utca V. 1874. 02. 19.
Hold utca V. (1874) 1990. 06. 19.
Honvéd tér V. (1874) 1990. 06. 08.
Honvéd utca V. 1872. 12. 12.
Kecskeméti utca V. 1874. 02. 19.
Kéményseprő utca V. 1874. 02. 19.
Képíró utca V. 1874. 02. 19.
Kígyó utca V. 1874. 01. 01.
Március 15. tér V 1948. 03. 15.
Mérleg utca V. 1874. 02. 19.
Miatyánk utca V. 1874. 01. 01.
Molnár utca V. 1874. 02. 19.
Múzeum körút V, VIII. (1874) 1919. 12. 06.
Október 6. utca V. 1953. 01. 01.
Rendelet 32

Előtag U tótag Kerületek E lnevezés dátu m a

Papnövelde utca V (1874) 1991. 06. 27.
Párizsi utca V 1903. 09. 15.
Pilvax köz V 1923. 01. 09.
Pintér utca V 1874. 02. 19.
Reáltanoda utca V 1874. 02. 19.
Régi posta utca V 1874. 02. 19.
Sas utca V (1874) 1990. 06. 19.
Só utca V 1874. 02. 19.
Sörház utca V 1874. 02. 19.
Sütő utca V 1874. 02. 19.
Szabad sajtó út V 1948. 05. 15.
Szabadság tér V 1900. 01. 11.
Szarka utca V 1874. 02. 19.
Szerb utca V 1874. 02. 19.
Szervita tér V (1874) 1992. 04. 30.
Szép utca V 1874. 02. 19.
Vadász utca V 1874. 02. 19.
Váci utca V 1874. 02. 19.
Vámház körút V, IX. (1874) 1990. 04. 10.
Vármegye utca V 1874. 02. 19.
Városház utca V 1900. 02. 08.
Vigadó tér V (1874) 1957. 01. 01.
Vigadó utca V 1874. 06. 04.

VI. kerület

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Aradi utca VI. 1874. 02. 19.
Dalszínház utca VI. 1879. 01. 01.
33 Rendelet

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Felső erdősor VI. 1874. 02. 19.
Hajós utca VI. 1875. 01. 01.
Lovag utca VI. 1874. 02. 19.
Lövölde tér VI., VII. 1874. 02. 19.
Mozsár utca VI. 1874. 02. 19.
Nagymező utca VI. 1874. 02. 19.
Ó utca VI. 1874. 02. 19.
Szív utca VI. 1874. 02. 19.

VII. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a
Akácfa utca VII. 1874. 01. 01.
Alsó erdősor VII. 1874. 07. 04.
Cserhát utca VII. 1883. 01. 01.
Dob utca VII. 1874. 02. 19.
Dohány utca VII. 1874. 02. 19.
Hernád utca VII. 1879. 01. 01.
Holló utca VII. 1874. 07. 04.
Kertész utca VII. (1874) 1951. 11. 10.
Kis Diófa utca VII. 1874. 06. 04.
Lövölde tér VI., VII. 1874. 02. 19.
Nagy Diófa utca VII. 1874. 07. 04.
Síp utca VII. 1874. 02. 19.
Százház utca VII. (1879) 1953. 01. 01.
Szövetség utca VII. 1874. 02. 19.
Verseny utca VII., VIII. 1879. 01. 01.
Rendelet 34

VIII. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a
Bérkocsis (József körút és utca VIII. 1874. 02. 19.
Nagy Fuvaros utca közötti
szakasz)12
Corvin köz VIII. 1991. 04. 25.
Delej utca VIII. 1887. 03. 31.
Dologház utca VIII. (1874) 1991. 04. 25.
Elnök utca VIII. 1887. 03. 31.
Füvészkert utca VIII. 1991. 04. 25.
Golgota tér VIII. 1874. 01. 01.
Homok utca VIII. 1879. 02. 19.
Hős utca VIII., X. 1899. 01. 26.
Illés utca VIII. 1874. 02. 19.
Jázmin utca VIII. 1879. 01. 01.
Kálvária utca VIII. 1870. 01. 01.
Kálvária tér VIII. (1874) 1991. 04. 25.
Kenyérmező utca VIII. 1873. 12. 12.
Kis Fuvaros utca VIII. 1874. 07. 04.
Kis Salétrom utca VIII. 1874. 07. 04.
Kis Stáció utca VIII. 1874. 07. 04.
Koszorú utca VIII. 1874. 02. 19.
Kőfaragó utca VIII. 1874. 01. 01.
Kőris utca VIII. 1874. 02. 19.
Légszesz utca VIII. 1879. 01. 01.
Lóvásár utca VIII. 1885. 02. 26.
Magdolna utca VIII. (1874) 1991. 04. 25.

12 Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 10/2013. (11.27.) önkormányzati rendelete a közterület- és

városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012.
(XII.27.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról, mely 2013. február 27-én 12 órakor lépett hatályba.
35 Rendelet

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Mária utca VIII. 1874. 02. 19.
Mátyás tér VIII. 1874. 02. 19.
Múzeum körút V, VIII. (1874) 1919. 12. 06.
Múzeum utca VIII. 1874. 02. 19.
Nagy Fuvaros utca VIII. 1874. 07. 04.
Nagy Templom utca VIII. 1874. 02. 04.
Népszínház utca VIII. 1874. 02. 19.
Ötpacsirta utca VIII. 1991. 04. 25.
Őr utca VIII. 1874. 02. 19.
Pál utca VIII. 1885. 05. 07.
Práter utca VIII. 1874. 02. 19.
Salétrom utca VIII. 1874. 02. 19.
Százados út VIII. 1899. 01. 26.
Szeszgyár utca VIII. 1874. 01. 01.
Szűz utca VIII. 1874. 03. 19.
Tavaszmező utca VIII. (1874) 1953. 01. 01.
Tömő utca VIII. 1874. 02. 19.
Vas utca VIII. 1874. 02. 19.
Verseny utca VII., VIII. 1879. 01. 01.
Víg utca VIII. (1874) 1991. 04. 25.

IX. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a
Angyal utca IX. 1874. 02. 19.
Bárd utca IX. 1933. 11. 24.
Bokréta utca IX. 1874. 02. 19.
Csarnok tér IX. 1887. 02. 04.
Dandár utca IX. 1878. 12. 19.
Rendelet 36

E lőtag U tótag Kerületek E lnevezés d á tu m a

Drégely utca IX. 1879. 02. 19.
Ecseri út IX. 1909. 09. 16.
Ernő utca IX. 1879. 01. 01.
Fehér Holló utca IX. 1968. 01. 01.
Fővám tér V, IX. (1875) 1990. 04. 10.
Gabona utca IX. 1936. 03. 17.
Gálya utca IX. 1938. 02. 15.
Gát utca IX. 1879. 01. 01.
Gubacsi út IX. 1900. 10. 11.
Gyáli (Keleti pályaudvar- út IX. 1900. 10. 11.
Kelenföldi pályaudvar kö­
zötti vasútvonaltól az Illatos
útig terjedő szakasz)13
Határ út IX. 1874. 01. 01.
Hentes utca IX. 1906. 03. 06.
Illatos út IX. 1910. 11. 22.
Imre utca IX. 1878. 02. 19.
Ipar utca IX. 1872. 12. 12.
Kálvin tér V, VIII., IX. 1874. 02. 19.
Kén utca IX. 1894. 03. 29.
Közraktár utca IX. 1901. 02. 28.
Köztelek utca IX. 1874. 02. 19.
Liliom utca IX. 1874. 02. 19.
Mester utca IX. 1874. 02. 19.
Páva utca IX. 1874. 02. 19.
Pipa utca IX. 1874. 02. 19.

13 Ez az alábbi lábjegyzet benne van a jogszabályban. Utal arra, hogy a két utcanév jelentős részét - már védetté
nyilvánításukat követően - átkeresztelte a Fővárosi Közgyűlés.
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 33/2013. (V,10.) önkormányzati rendelete a közterület- és
városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012.
(XII.27.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról, mely a kihirdetést követő napon lépett hatályba, azaz 2013.május
11-én.
37 Rendelet

E lőtag Utótag Kerületek E lnevezés d á tu m a

Sóház utca IX. 1874. 06. 04.
Soroksári út IX. 1906. 05. 30.
Tagló utca IX. 1932. 06. 14.
Tűzoltó utca IX. 1874. 06. 04.
Üllői út VIII., IX., X., (1874) 1990. 04. 10.
XVIII.
Vágóhíd utca IX. 1881. 01. 27.
Vámház körút V, IX. 1990. 04. 10.
Viola utca IX. 1874. 02. 19.

X. kerület

E lőtag Utótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Akna utca X. 1899. 01. 26.
Állomás utca X. 1879. 05. 06.
Árpa utca X. 1884. 01. 01.
Ászok utca X. 1988. 12. 05.
Basa utca X. 1884. 11. 20.
Bánya utca X. 1875. 09. 16.
Bolgár utca X. 1893. 06. 22.
Ceglédi út X. 1884. 07. 24.
Endre utca X. 1875. 09. 16.
Fehér köz X. 1953. 01. 01.
Fehér út X. 1879. 05. 06.
Fertő utca X. 1884. 07. 24.
Füzér utca X. 1875. 09. 16.
Gergely utca X. 1893. 06. 22.
Gém utca X. 1884. 07. 24.
Halom utca X. 1875. 09. 16.
Harmat köz X. 1953. 01. 08.
Rendelet 38

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Harmat utca X. 1875. 09. 16.
Hidas köz X. 1875. 09. 16.
Hölgy utca X. 1879. 01. 01.
Hős utca VIII., X. 1899. 01. 26.
Jegenye utca X. 1875. 09. 16.
Kápolna utca X. 1874. 01. 01.
Keresztúri út X. 1899. 01. 26.
Kőér utca X. 1953. 12. 03.
Liget utca X. 1875. 09. 16.
Maglódi út X. 1873. 01. 01.
Makk utca X. 1884. 07. 24.
Maláta utca X. 1899. 01. 26.
Márga utca X. 1899. 01. 26.
Mázsa tér X. 1879. 01. 01.
Mázsa utca X. 1875. 09. 16.
Monori utca X. 1884. 11. 20.
Ohegy utca X. 1875. 10. 16.
Salgótarjáni utca VIII., X. 1884. 11. 02.
Sírkert út X. 1903. 01. 01.
Sörgyár utca X. 1879. 01. 01.
Szállás utca X. 1875. 09. 16.
Tárna utca X. 1899. 01. 26.
Vaspálya utca X. 1911. 06. 20.

XI. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a
Avar utca I., XI., XII. 1891. 10. 15.
Budafoki út XI. 1902. 01. 07.
Fehérvári út XI. 1874. 02. 19.
39 Rendelet

E lőtag Utótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Kelenhegyi lépcső XI. 1930. 12. 06.
Kelenhegyi út XI. 1890. 09. 25.
Lágymányosi utca XI. 1899. 01. 26.
Németvölgyi út XI., XII. 1886. 01. 28.
Törökbálinti út XI., XII. 1929. 03. 19.

XII. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d átu m a
Agancs út XII. 1886. 01. 28.
Alkony út XII. 1886. 01. 28.
Avar utca I., XI., XII. 1891. 10. 15.
Ágnes út XII. 1886. 01. 28.
Bán utca XII. 1891. 10. 15.
Budakeszi út II., XII. 1874. 01. 01.
Csermely út XII. 1886. 01. 28.
Csiga út XII. 1886. 01. 28.
Csillagvölgyi út XII. 1886. 01. 28.
Dalma út XII. 1886. 01. 28.
Diana utca XII. 1886. 01. 28.
Diós árok XII. 1902. 01. 07.
Evetke út XII. 1886. 01. 28.
Farkasvölgyi út XII. 1901. 04. 30.
Felhő utca XII. 1886. 01. 28.
Fogaskerekű utca XII. 1962. 01. 01.
Golfpálya út XII. 1954. 01. 01.
Harangvölgyi út XII. 1886. 01. 01.
Hegyhát út XII. 1886. 01. 28.
Istenhegyi út XII. 1886. 01. 28.
Rendelet 40

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Jánoshegyi út XII. 1886. 01. 28.
Jenő út XII. 1886. 01. 28.
Juliska út XII. 1886. 01. 28.
Kakukk lépcső XII. 1939. 05. 16.
Kakukk út XII. 1886. 01. 28.
Kalóz út XII. 1886. 01. 28.
Kék Golyó utca XII. 1879. 01. 01.
Költő utca XII. 1886. 01. 28.
Kútvölgyi út XII. 1886. 01. 28.
Laura út XII. 1886. 03. 23.
Lóránt út XII. 1886. 01. 28.
Magasúti lejtő XII. 1928. 01. 01.
Maros utca XII. 1879. 12. 19.
Mártonhegyi út XII. 1886. 01. 28.
Márvány utca I., XII. 1870. 01. 01.
Melinda út XII. 1886. 01. 28.
Menyét út XII. 1886. 01. 28.
Művész út XII. 1886. 01. 28.
Németvölgyi út XI., XII. 1886. 01. 28.
Normafa út XII. 1886. 01. 25.
Óra út XII. 1886. 01. 28.
Orbánhegyi út XII. 1900. 10. 11.
Őzike köz XII. 1954. 01. 01.
Őzike út XII. 1886. 01. 28.
Rege út XII. 1886. 01. 28.
Remete út XII. 1886. 01. 28.
Sashegyi út XII. 1934. 02. 06.
Svájci út XII. 1886. 01. 28.
41 Rendelet

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Szépkilátás út XII. 1886. 01. 28.
Törökbálinti út XI., XII. 1929. 03. 19.
Tücsök utca XII. 1886. 01. 28.
Tündér utca XII. 1886. 01. 28.
Tündérhegyi út XII. 1870. 01. 01.
Városkúti út XII. 1900. 09. 13.
Városmajor utca XII. 1870. 01. 01.
Vilma út XII. 1886. 01. 28.
Virányos út XII. 1886. 01. 28.
Virányos köz XII. 1931. 10. 27.
Zugligeti út XII. 1886. 01. 28.

XIII. kerület
E lőtag U tótag Kerületek E lnevezés d á tu m a
Agyag utca XIII. 1896. 01. 01.
Angyalföldi út XIII. 1884. 11. 20.
Apály utca XIII. 1893. 01. 01.
Csata utca XIII. 1896. 01. 01.
Dagály utca XIII. 1897. 01. 01.
Fáklya utca XIII. 1897. 01. 01.
Föveny utca XIII. 1897. 01. 01.
Futár utca XIII. 1897. 01. 01.
Hajdú utca XIII. 1879. 01. 01.
Ipoly utca XIII. 1872. 12. 12.
Janicsár utca XIII. 1896. 01. 01.
Jász utca XIII. 1896. 01. 01.
Kartács utca XIII. 1893. 01. 01.
Kádár utca XIII. 1897. 10. 28.
Rendelet 42

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Lőportár utca XIII. 1879. 12. 25.
Mohács utca XIII. 1896. 01. 01.
Mór utca XIII. 1896. 01. 01.
Országbíró utca XIII. 1897. 01. 01.
Pannónia utca XIII. (1860) 1990. 04. 10.
Pozsonyi út XIII. 1903. 04. 07.
Röppentyű utca XIII. 1897. 01. 01.
Szabolcs utca XIII. 1874. 02. 19.
Teve utca XIII. 1897. 01. 01.
Tutaj utca XIII. 1896. 01. 01.
Véső utca XIII. 1897. 12. 21.
Visegrádi utca XIII. (1872) 1953. 12. 03.
Vígszínház utca XIII. 1897. 12. 23.

XIV. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a
Amerikai út XIV. 1879. 01. 01.
Cinkotai út XIV. 1900. 10. 17.
Csömöri út XIV. 1900. 10. 11.
Fogarasi út XIV. 1896. 07. 02.
Gyarmat utca XIV. 1879. 01. 01.
Ida utca XIV. 1883. 03. 21.
Mexikói út XIV. 1879. 01. 01.
Rákos tér XIV. 1900. 10. 11.
Rákospatak utca XIV. 1891. 12. 22.
Szentmihályi út XIV. 1879. 01. 01.
Szugló utca XIV. 1885. 05. 05.
Tábornok utca XIV. 1896. 07. 02.
Törökőr utca XIV. 1932. 06. 14.
43 Rendelet

XV. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a
Hártyán köz XV 1970. 10. 22.
Kazán utca XV 1954. 01. 01.
Kőrakás park XV 1972. 10. 22.
Mozdonyfűtő utca XV 1954. 01. 01.
Mozdonyvezető utca XV 1954. 01. 01.
Nádastó park XV 1970. 07. 22.
Nádastó utca XV 1956. 01. 01.
Nyírpalota út XV 1991. 12. 09.
Páskom park XV 1970. 07. 22.
Páskomliget utca XV 1970. 07. 22.
Pestújhelyi út XV 1953. 01. 01.
Régi Fóti út XV 1954. 01. 01.
Sárfű utca XV 1970. 07. 22.
Vasutasház utca XV 1954. 01. 01.
Vasutaskert utca XV 1954. 01. 01.
Vasutastelep utca XV 1954. 01. 01.

XVI. kerület

Előtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Csömöri út XVI. (1890) 1965. 01. 01.

XVII. kerület

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

501. utca XVII. 1951. 01. 01.
502. sor XVII. 1951. 01. 01.
503. utca XVII. 1951. 01. 01.
Rendelet 44

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

504. utca XVII. 1951. 01. 01.
505. utca XVII. 1951. 01. 01.
506. utca XVII. 1951. 01. 01.
507. utca XVII. 1951. 01. 01.
508. utca XVII. 1951. 01. 01.
509. utca XVII. 1951. 01. 01.
510. utca XVII. 1951. 01. 01.
511. utca XVII. 1951. 01. 01.
512. utca XVII. 2002. 11. 21.
513. utca XVII. 1950. 01. 01.
514. utca XVII. 1950. 01. 01.
515. utca XVII. 1951. 01. 01.
516. utca XVII. 1951. 01. 01.
517. utca XVII. 1951. 01. 01.
518. utca XVII. 1951. 01. 01.
519. utca XVII. 1951. 01. 01.
520. utca XVII. 1951. 01. 01.
521. utca XVII. 1951. 01. 01.
522. utca XVII. 1951. 01. 01.
523. utca XVII. 1951. 01. 01.
524. utca XVII. 1951. 01. 01.
525. tér XVII. 1951. 01. 01.
526. sor XVII. 1951. 01. 01.
527. utca XVII. 1951. 01. 01.
528. utca XVII. 1951. 01. 01.
529. utca XVII. 1951. 01. 01.
530. utca XVII. 1951. 01. 01.
531. utca XVII. 1951. 01. 01.
45 Rendelet

E lőtag U tótag K erületek E ln evezés d á tu m a

532. utca XVII. 1951. 01. 01.
533. utca XVII. 1951. 01. 01.
534. utca XVII. 1951. 01. 01.
535. utca XVII. 1951. 01. 01.
536. utca XVII. 1951. 01. 01.
537. utca XVII. 1951. 01. 01.
538. utca XVII. 1951. 01. 01.
539. utca XVII. 1951. 01. 01.
540. utca XVII. 1951. 01. 01.
541. utca XVII. 1951. 01. 01.
542. utca XVII. 1951. 01. 01.
543. utca XVII. 1951. 01. 01.
544. utca XVII. 1951. 01. 01.
545. utca XVII. 1951. 01. 01.
I. utca XVII. 1856. 01. 01.
II. utca XVII. 1896. 01. 01.
III. utca XVII. 1896. 01. 01.
IV. utca XVII. 1896. 01. 01.
V. utca XVII. 1896. 01. 01.
VI. utca XVII. 1896. 01. 01.
VII. utca XVII. 1896. 01. 01.
VIII. utca XVII. 1896. 01. 01.
IX. utca XVII. 1896. 01. 01.
X. utca XVII. 1896. 01. 01.
XL utca XVII. 1896. 01. 01.
XII. utca XVII. 1896. 01. 01.
XIII. utca XVII. 1896. 01. 01.
XIV. utca XVII. 1896. 01. 01.
Rendelet 46

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

XV. utca XVII. 1896. 01. 01.
XVI. utca XVII. 1896. 01. 01.
XVII. utca XVII. 1896. 01. 01.
XVIII. utca XVII. 1896. 01. 01.
XIX. utca XVII. 1896. 01. 01.
XX. utca XVII. 1896. 01. 01.
XXI. utca XVII. 1896. 01. 01.
XXII. utca XVII. 1896. 01. 01.
XXIII. utca XVII. 1896. 01. 01.
XXIV. utca XVII. 1896. 01. 01.
XXV. utca XVII. 1896. 01. 01.
XXVI. utca XVII. 1896. 01. 01.
XXVII. utca XVII. 1896. 01. 01.
XXIX. utca XVII. 1896. 01. 01.
Cséplő út XVII. 1954. 01. 01.
Erdődűlő út XVII. 1975. 01. 01.
Felsőbánya utca XVII. 1954. 01. 01.
Fuvaros utca XVII. 1954. 01. 01.
Gázló utca XVII. 1954. 01. 01.
Rákoscsaba utca XVII. 1954. 01. 01.
Tómalom utca XVII. 1940. 01. 01.

XVIII. kerület
E lőtag Utótag K erületek E lnevezés dátu m a
Abaújvár utca XVIII. 1940. 01. 01.
Abrudbánya utca XVIII. 1932. 01. 01.
Akadály utca XVIII. 1925. 01. 01.
Akácfa utca XVIII. 1910. 01. 01.
47 Rendelet

E lőtag U tótag K erületek E ln evezés d á tu m a

Akácos utca XVIII. 1990. 01. 31.
Akácos köz XVIII. 2001. 03. 22.
Akvamarin utca XVIII. 2007. 05. 17.
Ametiszt utca XVIII. 2007. 05. 17.
Árvái utca XVIII. 1922. 01. 01.
Bánffyhunyad utca XVIII. 1932. 01. 01.
Bártfa utca XVIII. 1932. 01. 01.
Benedekfalva utca XVIII. 1990. 03. 07.
Beregszász utca XVIII. 1932. 01. 01.
Beszterce utca XVIII. 1932. 01. 01.
Besztercebánya utca XVIII. 1930. 01. 01.
Bódva utca XVIII. 1940. 01. 01.
Brassó utca XVIII. 1932. 01. 01.
Bükk utca XVIII. 1991. 01. 31.
Csallóköz utca XVIII. 1940. 01. 01.
Csíkszereda utca XVIII. 1932. 01. 01.
Csőit utca XVIII. 1969. 03. 05.
Csörgőfa utca XVIII. 1991. 01. 31.
Dés utca XVIII. 1932. 01. 01.
Désháza utca XVIII. 1953. 12. 03.
Déva utca XVIII. 1932. 01. 01.
Dobsina utca XVIII. 1930. 01. 01.
Dráva utca XVIII. 1922. 01. 01.
Érsekújvár utca XVIII. 1932. 01. 01.
Fedezék utca XVIII. 1925. 01. 01.
Fenyőfa utca XVIII. 1991. 01. 31.
Fiume utca XVIII. 1940. 01. 01.
Fogaras utca XVIII. 1932. 01. 01.
Rendelet 48

E lőtag U tótag Kerületek E lnevezés dátu m a

Fülek utca XVIII. 1932. 01. 01.
Garam utca XVIII. 1932. 01. 01.
Goroszló utca XVIII. 1990. 03. 07.
Gömör utca XVIII. 1940. 01. 01.
Gyergyó utca XVIII. 1922. 01. 01.
Gyöngyvirág utca XVIII. 1910. 01. 01.
Gyulafehérvár utca XVIII. 1932. 01. 01.
Halomi út XVIII. 1945. 01. 01.
Hargita tér XVIII. 1932. 01. 01.
Határ utca XVIII. 1898. 01. 01.
Háromszéki utca XVIII. 1922. 01. 01.
Hársfa utca XVIII. 1940. 01. 01.
Hegyikristály utca XVIII. 2007. 05. 17.
Honvéd utca XVIII. 1930. 01. 01.
Huszár utca XVIII. 1925. 01. 01.
Ibolya utca XVIII. 1925. 01. 01.
Igló utca XVIII. 1940. 01. 01.
Ipolyság utca XVIII. 1930. 01. 01.
Jáde utca XVIII. 2008. 09. 18.
Jáspis utca XVIII. 2007. 05. 17.
Jegenye fasor XVIII. 1908. 01. 01.
Juharos sor XVIII. 1992. 01. 30.
Kara utca XVIII. 1945. 01. 01.
Kassa utca XVIII. 1930. 01. 01.
Kárpát utca XVIII. 1932. 01. 01.
Késmárk utca XVIII. 1937. 01. 01.
Kevevári utca XVIII. 1922. 01. 01.
Kézdivásárhely utca XVIII. 1932. 01. 01.
49 Rendelet

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Királyhágó út XVIII. 1922. 01. 01.
Kiskőszeg utca XVIII. 1930. 01. 01.
Kolozsvár utca XVIII., XIX. 1940. 01. 01.
Komárom utca XVIII. 1930. 01. 01.
Korpona utca XVIII. 1930. 01. 01.
Körmöcbánya utca XVIII. 1930. 01. 01.
Köztársaság útja XVIII. 1947. 01. 01.
Kőrisfa utca XVIII. 1991. 01. 31.
Krasznahorka utca XVIII. 1942. 01. 01.
Küküllő utca XVIII. 1940. 01. 01.
Lajta utca XVIII. 1940. 01. 01.
Lakatos út XVIII. 1953. 12. 03.
Latorca utca XVIII. 1940. 01. 01.
Léva utca XVIII. 1930. 01. 01.
Liget utca XVIII. 1910. 01. 01.
Lomnic utca XVIII. 1930. 01. 01.
Losonc utca XVIII. 1930. 01. 01.
Lőcse utca XVIII. 1930. 01. 01.
Lőrinci út XVIII. 1898. 01. 01.
Lugos utca XVIII. 1930. 01. 01.
Madarász utca XVIII. 1910. 01. 01.
Maros utca XVIII. 1930. 01. 01.
Marosvásárhely utca XVIII. 1932. 01. 01.
Máramarossziget utca XVIII. 1930. 01. 01.
Munkács utca XVIII. 1930. 01. 01.
Muraköz utca XVIII. 1940. 01. 01.
Muskátli utca XVIII. 1930. 01. 01.
Nagybánya utca XVIII. 1930. 01. 01.
Rendelet 50

Előtag Utótag Kerületek E lnevezés dátu m a

Nagybecskerek utca XVIII. 1930. 01. 01.
Nagyenyed utca XVIII. 1932. 01. 01.
Nagykőrösi út XVIII., XIX., 1968. 09. 11.
XX., XXIII.
Nagyszalonta utca XVIII. 1930. 01. 01.
Nagyszeben utca XVIII. 1932. 01. 01.
Nagyszombat utca XVIII. 1930. 01. 01.
Nagyszőlős utca XVIII. 1922. 01. 01.
Nefelejcs utca XVIII. 1908. 01. 01.
Nyárfás sor XVIII. 1992. 01. 30.
Nyitra utca XVIII. 1930. 01. 01.
Olt utca XVIII. 1940. 01. 01.
Pacsirta utca XVIII. 1910. 01. 01.
Pancsova utca XVIII. 1930. 01. 01.
Párkány utca XVIII. 1940. 01. 01.
Péteri út XVIII. 1991. 01. 28.
Poprád utca XVIII. 1940. 01. 01.
Pozsony utca XVIII. 1930. 01. 01.
Pöstyén tér XVIII. 1930. 01. 01.
Rezeda utca XVIII. 1926. 01. 01.
Rimaszombat utca XVIII. 1930. 01. 01.
Rozsnyó utca XVIII. 1930. 01. 01.
Rózsakvarc utca XVIII. 2007. 05. 17.
Ruttka utca XVIII. 1930. 01. 01.
Sajó utca XVIII. 1940. 01. 01.
Sas utca XVIII. 1910. 01. 01.
Selmecbánya utca XVIII. 1930. 01. 01.
Sepsiszentgyörgy utca XVIII. 1932. 01. 01.
Sólyom utca XVIII. 1925. 01. 01.
51 Rendelet

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Szabadka utca XVIII. 1940. 01. 01.
Szakolcai utca XVIII. 1922. 01. 01.
Szamos utca XVIII. 1926. 01. 01.
Szarvas csárda tér XVIII. 1930. 01. 01.
Szatmárnémeti utca XVIII. 1930. 01. 01.
Száva utca XVIII. 1940. 01. 01.
Szegfű utca XVIII. 1926. 01. 01.
Szepes utca XVIII. 1940. 01. 01.
Székelyudvarhely utca XVIII. 1926. 01. 01.
Szitnya utca XVIII. 1930. 01. 01.
Tapolcsányi utca XVIII. 1940. 01. 01.
Tarkő utca XVIII. 1979. 01. 17.
Tátra utca XVIII. 1930. 01. 01.
T átrafüred tér XVIII. 1930. 01. 01.
Temesvár utca XVIII. 1930. 01. 01.
Templom utca XVIII. 1930. 01. 01.
Tigriskő utca XVIII. 2007. 05. 17.
Topáz utca XVIII. 2007. 05. 17.
Torda utca XVIII. 1932. 01. 01.
Torockó utca XVIII. 1932. 01. 01.
Tölgy utca XVIII. 1991. 01. 31.
Tölgyfa köz XVIII. 2001. 03. 22.
Tövishát utca XVIII. 1990. 03. 07.
Trencsén utca XVIII. 1930. 01. 01.
Tulipán utca XVIII. 1900. 01. 01.
Tusnád utca XVIII. 1940. 01. 01.
Tüzér utca XVIII. 1925. 01. 01.
Ugocsa utca XVIII. 1940. 01. 01.
Rendelet 52

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a

Ungvár utca XVIII. 1930. 01. 01.
Uzsok tér XVIII. 1932. 01. 01.
Újvidék utca XVIII. 1899. 12. 30.
Vajdahunyad utca XVIII. 1932. 01. 01.
Varjú utca XVIII. 1910. 01. 01.
Vasút utca XVIII. 1898. 01. 01.
Vág utca XVIII. 1930. 01. 01.
Versec utca XVIII. 1930. 01. 01.
Vércse utca XVIII. 1910. 01. 01.
Virág utca XVIII. 1926. 01. 01.
Vízakna utca XVIII. 1932. 01. 01.
Zalatna utca XVIII. 1932. 01. 01.
Zágon utca XVIII. 1932. 01. 01.
Zenta utca XVIII. 1940. 01. 01.
Zilah utca XVIII. 1930. 01. 01.
Zombor utca XVIII. 1940. 01. 01.
Zólyom utca XVIII. 1930. 01. 01.

XIX. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a
Nagykőrösi út XVIII., XIX., (1930) 1968. 09. 11.
XX., XXIII.

XX. kerület
Előtag U tótag K erületek E lnevezés dátu m a
Nagykőrösi út XVIII., XIX., (1930) 1968. 09. 11.
XX., XXIII.
53 Rendelet

XXL kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés dá tu m a
Bagoly utca XXI. 1937. 01. 01.
Borókás utca XXI. 1937. 01. 01.
Brassói utca XXI. 1930. 01. 01.
Csillag utca XXI. 1930. 01. 01.
Fácános utca XXI. 1941. 01. 01.
Fenyves út XXI. 1937. 01. 01.
Fürjes utca XXI. 1937. 01. 01.
Határ utca XXI. 1890. 01. 01.
Háromszék utca XXI. 1937. 01. 01.
Hollandi út XXI. 1937. 01. 01.
Kassai utca XXI. 1930. 01. 01.
Késmárki utca XXI. 1930. 01. 01.
Királyerdő út XXI. 1937. 01. 01.
Királyhágó út XXI. 1937. 01. 01.
Kis nyírfa utca XXI. 2003. 11. 25.
Kohász utca XXI. 1957. 01. 01.
Komáromi utca XXI. 1928. 01. 01.
Magyar utca XXI. 1890. 01. 01.
Martinász utca XXI. 1953. 12. 03.
Máramarosi út XXI. 1937. 01. 01.
Nagykalapács utca XXI. 1957. 01. 01.
Ófalu utca XXI. 1899. 12. 30.
Tarpataki utca XXI. 1937. 01. 01.
Telep utca XXI. 1930. 01. 01.
Templom utca XXI. 1910. 01. 01.
Tölgyes út XXI. 1937. 01. 01.
Varrógép utca XXI. 1961. 01. 01.
Rendelet 54

E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Vágóhíd utca XXI. 1910. 01. 01.
Vereckei utca XXI. 1928. 01. 01.
Védgát utca XXI. 1900. 01. 01.

XXII. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a
I. utca XXII. 1900. 01. 01.
II. utca XXII. 1900. 01. 01.
III. utca XXII. 1900. 01. 01.
IV. utca XXII. 1900. 01. 01.
V. utca XXII. 1900. 01. 01.
VI. utca XXII. 1900. 01. 01.
VII. utca XXII. 1900. 01. 01.
VIII. utca XXII. 1900. 01. 01.
IX. utca XXII. 1900. 01. 01.
X. utca XXII. 1900. 01. 01.
XI. utca XXII. 1900. 01. 01.
XII. utca XXII. 1900. 01. 01.
XIII. utca XXII. 1900. 01. 01.
XIV. utca XXII. 1900. 01. 01.
XV. utca XXII. 1900. 01. 01.
XVI. utca XXII. 1900. 01. 01.
XVII. utca XXII. 1900. 01. 01.
Alsó Sas utca XXII. 1899. 12. 30.
Diófa utca XXII. 1930. 01. 01.
Fehérhegy utca XXII. 1870. 01. 01.
Felső Sas utca XXII. 1899. 12. 30.
Gádor utca XXII. 1962. 01. 01.
55 Rendelet

E lőtag Utótag K erületek E lnevezés d á tu m a

Háros utca XXII. 1964. 01. 01.
Hosszúhegy utca XXII. 1899. 12. 30.
Kálváriahegy utca XXII. 1990. 05. 29.
Kereszt utca XXII. 1900. 01. 01.
Kis Kőbánya utca XXII. 1920. 01. 01.
Leányka utca XXII. 1953. 12. 03.
Nagy Kőbánya utca XXII. 1930. 01. 01.
Nagytétényi út XXII. 1962. 01. 01.
Péter-Pál utca XXII. 1870. 01. 01.
Szabina út XXII. 1930. 01. 01.
Vár utca XXII. 1920. 01. 01.
Vöröskúti határsor XXII. 1910. 01. 01.

XXIII. kerület
E lőtag U tótag K erületek E lnevezés d á tu m a
Nagykőrösi út XVIII., XIX., (1930) 1968. 09. 11.
XX., XXIII.
Ocsai út XXIII. 1900. 01. 01.
Rendelet
3. melléklet 9412012. (X II. 27.)
Főv. Kgy. rendelethez
V árosrésznevek és területi
leh atárolásu k ''
VÁROSRÉSZEK - 1. kerület
1. Gellérthegy - 1. kerület
Hegyalja út a Budaörsi úttól - Sánc utca - Orom
utca - a Citadella északi sétánya és a Szirtes út el­
ágazásához futó sétaút - Citadella északi sétánya -
az I. és XI. kerület határa - Duna folyam - Kelen-
hegyi út - Mányoki út - Ménesi út - Alsóhegy utca
- Villányi út - Budaörsi út a Hegyalja útig.
2. K risztinaváros - I. kerület
Szilágyi Erzsébet fasor a Városmajor utcától
- Széli Kálmán tér - Várfok utca - a várfal a Bé­
csi kapu nyugati oldalától a Dózsa György tér 9.-ig
- Pásztor lépcső - Gellérthegy utca - Czakó utca -
Hegyalja úti kereszteződés - Avar utca —Kiss János
altábornagy utca - Ugocsa utca - Böszörményi út -
Kék Golyó utca - Ráth György utca - Roskovics ut­
ca - Bíró utca - Alma utca - Gaál József út - Határ­
őr út - Városmajor utca a Szilágyi Erzsébet fasorig.
3. Tabán - I. kerület
A várfal a Dózsa György tér 9.-től a Nagy Ron­
della kapujáig - a Nagy Rondellától délnek futó
lépcsős sétány - Sándor Móric lépcső - Ybl Mik­
lós tér déli oldala - Duna folyam - I. és XI. kerület
határa (merőlegesen a Duna vonaláig) - Citadella
északi sétány - e sétány és a Szirtes út elágazásánál
északnak futó sétány az Orom utcáig - Orom utca
- Sánc utca - Hegyalja úti kereszteződés - Czakó
utca - Gellérthegy utca - Pásztor lépcső - Dózsa
György tér.
4. Vár - I. kerület
A várfal a Bécsi kaputól keleti irányban kiindul­
va az óramutató járásával megegyező lefutásban a
Bécsi kapuig.
5. Víziváros - I. kerület
Duna folyam a Bem József tér déli oldalától -
Ybl Miklós tér déli oldala - Sándor Móric lépcső - 14
14 A Városrésznevek és lehatárolásuk - kerülethatároktól
függetlenül, betűrendben - megtalálhatók a következő feje­
zetben! Hiányzik ebben az újonnan hivatalos felsorolásban,
kiről, miről nevezték el a városrészt és az is, mikor! A követ­
kező fejezetben megtalálja: ott van.
56
a lépcsős sétány a Nagy Rondelláig - a keleti várfal
a Bécsi kapuig - Várfok utca - Vérmező út - Széna
tér - Margit körút - Bem József utca - Bem József
tér déli oldala a Duna folyamig.
VÁROSRÉSZEK - II. kerület
1. Ady liget - II. kerület
Rézsű utca 82. számú telek (50860 helyrajzi
szám) északnyugati oldalától - Rézsű utca - Nagy­
kovácsi út - Feketefej utca - a főváros határa a Ré­
zsű utca 82. számú telek (50860 helyrajzi szám)
északnyugati oldaláig.
2. Budakeszierdő - II. kerület
Az Üdülő útra futó turistaút a főváros határától
- Üdülő út - Szép Juhászné út - Budakeszi út a
Szép Juhászné út elágazásától délnyugatra fútó tu­
ristaút a Jánoshegyi út legészakibb kanyarjáig - Já­
noshegyi út - Konkoly-Thege Miklós út - a Csille­
bérci Gyermek- és Ifjúsági Központ és a Központi
Fizikai Kutatóintézet északi és nyugati kerítése -
Konkoly-Thege Miklós út a főváros határa az Üdü­
lő útra futó turistaútig.
3. Budaliget - II. kerület
Hidegkúti út a főváros határától - Máriaremetei
út - Hímes utca - a Tátra utca északnyugati oldalán
fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonal -
a főváros határa a Hidegkúti útig.
4. Csatárka II. kerület
Látóhegyi út a Görgényi úttól - Glück Frigyes
út - Verecke lépcső - Verecke út - Szalamandra
út - Zöldkert út - Csatárka út - Törökvész út -
Görgényi út a Látóhegyi útig.
5. Erzsébetliget - II. kerület
Paprikás-patak a Hidegkúti úttól-53444 hrsz.-ú
közterület - Honvéd utca —Hidegkúti út a Papri­
kás-patakig - Pesthidegkútnak az 1930-as években
kialakult része.
6. Erzsébettelek - II. kerület
Ördögárok a Nagyrét utcától - Hidegkúti út - a
főváros 1949. december 31-ei határa (a 171. és 176.
számú határkövek között)-Nagyrét utca az Ördög­
árokig.
7. Felhévíz - II. kerület
Kavics utca a Vérhalom utcától - Duna folyam
- Bem József tér északi oldala - Frankel Leó út -
Margit körút - Török utca - Gül Baba utca - Vér­
halom utca - Vérmező út a Kavics utcáig.
8. Gercse - II. kerület
A főváros határa a Kulcs utcától - a II. és a
III. kerület közigazgatási határa - Máriahegy ut-
ca-53444 hrsz.-ú közterület - Paprikás-patak - Nó­
ra utca - Hideg utca - Kulcs utca a főváros hatá­
ráig.
57
9. Hársakalja - II. kerület
Kővári út a Hidegkúti úttól - Arad utca - Cenk
utca - Budajenő utca - a főváros 1949. december
31-ei határa (a 168. és a 171. számú határkövek kö­
zött, 1899/4., 5., 6., 7. helyrajzi számú telkek) Hi­
degkúti út a Kővári útig.
10. Hárshegy - II. kerület
Nagykovácsi út a Feketefej utcától - Hűvösvöl­
gyi út - a volt Országos Ideg- és Elmegyógyintézet
kerítése - Mária út - Hárshegyi út - Budakeszi út
- Szép Juhászné út - a Petneházyrét északi oldalán
futó turistaút - a főváros határa - Feketefej utca a
Nagykovácsi útig.
11. Hűvösvölgy - II. kerület
A főváros 1949. december 31-ei határa a Nagy­
kovácsi úttól (a 184. és a 171. számú határkövek
között, 11355/1, 2 és 11358 helyrajzi számú telkek
északi oldala) - Ördögárok - Nyéki út - Hűvösvöl­
gyi út - Nagykovácsi út a főváros 1949. december
31-ei határáig.
12. Kővár - II. kerület
A li. és a III. kerület határa a Máriahegyi úttól - a
főváros 1949. december 31-ei határa (a 148. és a 168.
számú határkövek között)-Budajenő utca és meghosz-
szabbított vonala - Cenk utca - Arad utca - Kővári út
- Honvéd utca-53444 hrsz.-ú közterület - Máriahegy
utca a II. és III. kerület közigazgatási határáig.
13. Kurucles - II. kerület
Hárshegyi út a Budakeszi úttól - Mária út -
Széher út —Lipótmezei út - Hűvösvölgyi út - Bog­
nár utca - Budenz út - Kuruclesi út - Budakeszi út
a Hárshegyi útig.
14. Lipótm ező - II. kerület
Ördögárok a Nyéki úttól - Szerb Antal utca -
Hűvösvölgyi út - Lipótmezei út —Széher út - a volt
Országos Ideg- és Elmegyógyintézet kerítése - Nyé­
ki út az Ördögárokig.
15. M áriarem ete - II. kerület
Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek
északnyugati oldalát összekötő vonal a főváros ha­
tárától - Hímes utca - Máriaremetei út - Áchim
András utca - Kökény utca - Kokárda utca - Ke-
rényi Frigyes utca - Ördögárok - Nagyrét utca - a
főváros 1949. december 31-ei határa (a 184. és 176.
számú határkövek között)-Rézsű utca 82. számú
telek (50860 helyrajzi szám) északnyugati oldala -
a főváros határa a Tátra utca északnyugati oldalán
fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonalig.
16. Nyék - II. kerület
A főváros 1949. december 31-ei határa az Ör­
dögároktól (161-171. számú határkövek között, a
11699/4 és 5 helyrajzi számú telkek)-Görgényi út -
Nagybányai út - Nagybányai lépcső - Páfrányliget
utca - Ördögárok a főváros 1949. december 31-ei
határáig.
Rendelet
17. O rszágút - II. kerület
Römer Flóris utca a Zivatar utcától - Margit ut­
ca - Margit körút - Frankel Leó út - Bem József
tér teljes területe az északi és déli oldalon álló épü­
letek kivételével - Duna folyam - Bem József utca
- Margit körút - Széna tér - Vérmező út - Várfok
utca - Szilágyi Erzsébet fasor - Lorántffy Zsuzsanna
lépcső - Trombitás út - Garas utca - Marczibányi
tér teljes területe az északnyugati és északkeletei ol­
dalon álló épületek kivételével - Keleti Károly utca
- Kitaibel Pál utca - Bimbó út - Ady Endre utca -
Zivatar utca a Rómer Flóris utcáig.
18. Pálvölgy - II. kerület
Szépvölgyi út a Glück Frigyes úttól - Csatárka
út - Zöldkert út - Szalamandra út - Verecke út -
Verecke lépcső - Glück Frigyes út a Szépvölgyi útig.
19. P asarét - II. kerület
Szerb Antal utca a Hűvösvölgyi úttól - Páf­
rányliget utca - Csalán út - Battai út - Cirok utca
- Pasaréti út - Radna utca - Herman Ottó út - Lo­
rántffy Zsuzsanna út - Lorántffy Zsuzsanna lépcső
- Szilágyi Erzsébet fasor - Hűvösvölgyi út a Szerb
Antal utcáig.
20. Pesthidegkút - Ófalu - II. kerület
A főváros határa a Hidegkúti úttól - Kulcs ut­
ca és meghosszabbított vonala - Hideg utca - Nóra
utca - Paprikás-patak - Hidegkúti út a főváros ha­
táráig.
21. Petneházyrét - II. kerület
A rét északi oldalán futó turistaút a főváros hatá­
rától - Szép Juhászné út- Üdülő út és a belőle futó
turistaút - a főváros határa a rét északi oldalán futó
turistaútig (11209-11339/5 helyrajzi számú telkek).
22. Rem etekertváros II. kerület
Pinceszer utca a Kökény utcától - Kossuth Lajos
utca - Hidegkúti út - Ördögárok - Kerényi Frigyes
utca —Kokárda utca - Kökény utca a Pinceszer ut­
cáig.
23. Rézmál - II. kerület
Bogár utca az Endrődi Sándor utcától - Alsó
Törökvész út - Bimbó út - Aranka utca - Marczi­
bányi tér északnyugati oldala - Alvinci út - Bimbó
út - Endrődi Sándor utca a Bogár utcáig.
24. Rózsadomb - II. kerület
Vérhalom utca az Alsó Törökvész úttól - Vérha­
lom tér déli oldala - Vérhalom utca - Gül Baba utca
- Török utca - Margit utca - Rómer Flóris utca -
Zivatar utca - Ady Endre utca - Bimbó út - Kitai­
bel Pál utca - Keleti Károly utca - Marczibányi tér
északkeleti oldala - Aranka utca - Bimbó utca - Al­
só Törökvész utca a Vérhalom utcáig.
25. Szemlőhegy - II. kerület
Barlang utca a Ferenchegyi úttól - Felső Zöld­
máli út - Alsó Zöldmáli út - Pusztaszeri út - Fel­
hévízi utca és a belőle délnek futó sétány - Kavics
Rendelet
utca - Vérhalom utca - Vérhalom tér keleti és északi
oldalán álló épületek - Cimbalom utca - Pusztasze­
ri út - Ferenchegyi út a Barlang utcáig.
26. Széphalom - II. kerület
Hidegkúti út a Máriaremetei úttól - Kossuth
Lajos utca - Pinceszer utca - Kökény utca - Achim
András utca - Máriaremetei út a Hidegkúti útig.
27. Szépilona - II. kerület
Budenz út a Kuruclesi úttól - Bognár utca -
Hűvösvölgyi út - Budakeszi út - Kuruclesi út a Bu­
denz útig.
28. Szépvölgy - II. kerület
A főváros 1949. december 31-ei határa a
Görgényi úttól (161-155. számú határkövek között,
a 15945, 15948, 15947, 15948/2, 15951 helyraj­
zi számú telkek nyugati határvonala, 11952-11968
helyrajzi számú telkek északi határvonala) a II. és
III. kerület közigazgatási határa - Hármashatárhegyi
út - Glück Frigyes út - Látóhegyi út —Görgényi út
a főváros 1949. december 31-ei határáig.
29. Törökvész - II. kerület
Nagybányai lépcső a Csalán úttól - Nagybányai
út - Törökvész út - Kapy utca - Gárdonyi Géza út
- Endrődi köz - Endrődi Sándor utca - Bimbó út
- Alvinci út - Garas utca - Trombitás út - Loránt-
ffy Zsuzsanna út - Herman Ottó út - Radna utca
- Pasaréti út - Cirok utca - Battai út - Csalán út a
Nagybányai lépcsőig.
30. Újlak - II. kerület
Mikoviny utca a Folyondár utcától - az utcá­
ból keletnek futó lépcső a Doberdó útig - Doberdó
út - Bécsi út - Nagyszombat utca - Duna folyam
- Kavics utca és a belőle északnak futó kilátó út -
Felhévízi utca - Pusztaszeri út - Szépvölgyi út - Fo­
lyondár utca a Mikoviny utcáig.
31. Vérhalom - II. kerület
Törökvész út a Kapy utcától - Ferenchegyi út
- Pusztaszeri út - Cimbalom utca - Vérhalom tér
teljes területe az északi, keleti és déli épületeinek
kivételével - Vérhalom utca - Alsó Törökvész út -
Bogár utca - Endrődi Sándor utca - Endrődi köz
- Gárdonyi Géza út - Kapy utca a Törökvész útig.
32. Víziváros - II. kerület
Duna folyam a Bem József tér déli oldalától -
Ybl Miklós tér déli oldala - Sándor Móric lépcső -
a lépcsős sétány a Nagy Rondelláig - a keleti várfal
a Bécsi kapuig - Várfok utca - Vérmező út - Széna
tér - Margit körút - Bem József utca - Bem József
tér déli oldala a Duna folyamig.
33. Zöldmái - II. kerület
Csatárka út a Törökvész úttól - Szépvölgyi út -
Pusztaszeri út - Alsó Zöldmáli út - Felső Zöldmáli
út - Barlang utca - Ferenchegyi út - Törökvész út a
Csatárka útig.
58
VÁROSRÉSZEK - III. kerület
1. Aranyhegy - Ü röm hegy - Péterhegy - III.
kerület
Budapest közigazgatási határa - Bécsi út -
Aranyvölgy utca - Aranyhegyi út - Pusztakúti út a
Pusztakúti közig - Pusztakúti köz meghosszabbítása
a Héthalom utcáig - névtelen közterület (22890/2
hrsz.) - 22374/1 hrsz.-ú ingatlan keleti telekhatára
Budapest közigazgatási határáig.
2. Aquincum - III. kerület
Duna folyam - Bogdáni út - Szentendrei út -
Kazal utca - Huszti út folytatása északi irányba a
Zsófia utcáig - Zsófia utca-23215 hrsz.-ú ingatlan
déli telekhatára-23152/45 hrsz.-ú ingatlan északke­
leti telekhatára a Péter utcáig - Péter utca meghosz-
szabbítása déli irányban a vasútvonalig - vasútvo­
nal.
3. Békásm egyer - III. kerület
Budapest közigazgatási határa - Duna folyam a
Pünkösdfürdő utcáig - Pünkösdfürdő utca - Árpád
utca - Ipartelep utca - Szent István utca - Madzsar
József utca - Hollós Korvin Lajos utca - Dózsa
György utca-65536 hrsz.-ú közterület - Rókavár ut­
ca - Márton köz - Hegyláb utca-64869/4, 64871/4,
64876/1, 64879 hrsz.-ú ingatlanok déli telekhatára
- Tamás utca-65164 hrsz.-ú ingatlan délnyugati,
majd nyugati telekhatára-65163 hrsz.-ú ingatlan
nyugati telekhatára és északkeleti telekhatárának
meghosszabbítása Budapest közigazgatási határáig.
4. Csillaghegy - III. kerület
Duna folyam a Pünkösdfürdő utcáig - Kalászi
utca - Attila utca - Czetz János köz - Határ út -
Pusztakúti út - Pusztakúti köz meghosszabbítása a
Héthalom utcáig - Héthalom utca - névtelen közte­
rület (22890/2 hrsz.)-22374/l hrsz.-ú ingatlan keleti
telekhatára Budapest közigazgatási határáig - Buda­
pest közigazgatási határa - a közigazgatási határtól
65163 hrsz.-ú ingatlan északkeleti telekhatárának
meghosszabbítása, valamint nyugati határa-65164
hrsz.-ú ingatlan nyugati, majd délnyugati telekhatá­
ra - Tamás utca-64879, 64876/1, 64871/4, 64869/4
hrsz.-ú ingatlanok déli telekhatára - Hegyláb utca
- Márton köz - Rókavár utca - névtelen közterület
(65536 hrsz.)-Dózsa György utca - Hollós Korvin
Lajos utca - Madzsar József utca - Szent István ut­
ca - Ipartelep utca - Árpád utca - Pünkösdfürdő
utca a Duna folyamig.
5. C súcshegy - III. kerület
Budapest közigazgatási határa - Solymárvölgyi
út - Virágosnyereg út - II. és III. kerület határa Bu­
dapest közigazgatási határáig.
6. Harsánylejtő - III. kerület
Solymárvölgyi utca - Kocsis Sándor út - belte­
59
rületi határ-20655/4 hrsz.-ú ingatlan délnyugati te­
lekhatára - Virágosnyereg út.
7. H árm ashatárhegy - III. kerület
Virágosnyereg út-20655/4 hrsz.-ú ingatlan dél­
nyugati telekhatára - belterületi határ - Remetehe­
gyi árok-16536/88 hrsz.-ú ingatlan déli telekhatára
-II. és III. kerületi határ a Virágosnyereg útig.
8. Kaszásdűlő - III. kerület
Aranyvölgy utca - Huszti út meghosszabbítása
Aranyvölgy utca Kazal utca között - Kazal utca -
Szentendrei út - Bogdáni út - Hévízi út - Vörösvári
út - Bécsi út az Aranyvölgy utcáig.
9. M ocsárosdűlő - III. kerület
Aranyvölgy utca - Huszti út meghosszabbítása
Aranyvölgy utca Zsófia utca között —Zsófia utca -
Szentendrei út - Határ út - Aranyhegyi út.
10. Ó buda - III. kerület
Duna folyam a Nagyszombat utcáig - Nagy­
szombat utca - Bécsi út - Vörösvári út - Hévízi út
- Bogdáni út a Duna folyamig.
11. Ó buda hegyvidéke - III. kerület
Budapest közigazgatási határa - Kocsis Sándor
út - Bécsi út - Doberdó út - közterületi lépcső a
Folyóka utcáig - Folyóka utca - Folyondár utca -
II. és III. kerület közigazgatási határa Budapest köz-
igazgatási határáig.
12. Óbudai-sziget - III. kerület
Duna folyam.
13. Róm aifürdő - III. kerület
Czetz János köz - Attila utca - Kalászi utca a
Duna folyamig - Duna folyam a vasútvonalig - vas­
útvonal - Péter utca meghosszabbítása a vasútvo-
naltól-23152/45 hrsz.-ú ingatlan északkeleti telekha­
tára 23215 hrsz.-ú ingatlan déli telekhatára - Szent­
endrei út.
14. Solymárvölgy - III. kerület
Budapest közigazgatási határa - Bécsi út - Ko­
csis Sándor út - Solymárvölgyi utca.
15. Ú jla k -III. kerület
Duna folyam - II. és III. kerület közigazgatási
határa a Duna folyamtól - Folyondár utca - Folyó­
ka utca - közterületi lépcső a Doberdó útig - Do­
berdó út - Bécsi út - Nagyszombat utca a Duna
folyamig.
VÁROSRÉSZEK - IV. kerület
1. Istvántelek - IV. kerület
Árpád út az Istvántelki úttól - a MÁV váci
vonala - Madridi utca - Bécsi utca - Elem utca -
Istvántelki út az Árpád útig.
2. Káposztásmegyer - IV kerület
Váci út a főváros határától - Székesdűlő sor déli
Rendelet
határvonala - a főváros határa - a MÁV váci vonala
- Szilas-patak - Duna folyam - a főváros határa a
Váci útig.
3. Megyer - IV. kerület
Szilas-patak a Duna folyamtól - a IV. és XV. ke­
rület közigazgatási határa - Fóti út - Váci út - Rév
utca - Duna folyam a Szilas-patakig.
4. Újpest - IV. kerület
Rév utca a Duna folyamtól - Váci út - Fóti út
- a MÁV váci vonala - Árpád út - Istvántelki út -
Elem utca - Bécsi utca - Madridi utca - Dugonics
utca - Újpalotai út - a MÁV esztergomi vonala -
Duna folyam a Rév utcáig.
5. Székesdűlő - IV. kerület
A 76590, 76592-76607, 76619-76637 és 76637-
76660 helyrajzi számú ingatlanok által elfoglalt te­
rület.
6. N épsziget - IV. kerület
A Duna folyam határolja. A MÁV esztergomi
vonalától északra a IV kerülethez, délre a XIII. ke­
rülethez tartozik.
VÁROSRÉSZEK - V. kerület
1. Belváros - V. kerület
Vigadó tér déli oldala - Deák Ferenc utca - De­
ák Ferenc tér déli oldala - Károly körút - Múzeum
körút - Vámház körút és meghosszabbított tengelye
- Duna folyam a Vigadó tér déli oldaláig.
2. Lipótváros - V. kerület
Szent István körút és meghosszabbított tengelye
a Duna folyamtól - Nyugati tér - Bajcsy-Zsilinszky
út - Deák Ferenc tér - Deák Ferenc utca - Vigadó
tér déli oldala - Duna folyam a Szent István körút
meghosszabbított vonaláig.
VÁROSRÉSZEK - VI. kerület
1. Terézváros - VI. kerület
Dózsa György út a MÁV váci vonalának felüljá­
rójától - Városligeti fasor - Lövölde tér - Király ut­
ca - Deák Ferenc tér - Bajcsy-Zsilinszky út - Nyu­
gati tér - Váci út - Lehel utca - Bulcsú utca a Bul­
csú utcai vasúti aluljáróig - a MAV-terület észak-
nyugati határvonalát követve halad a Dózsa György
úti felüljáróig.
VÁROSRÉSZEK-VII. kerület
1. Erzsébetváros - VII. kerület
Dózsa György út a Városligeti fasortól - Verseny
Rendelet
utca - Thököly út - Baross tér - Rákóczi út - Ká­
roly körút - Király utca - Lövölde tér - Városligeti
fasor a Dózsa György útig.
VÁROSRÉSZEK - VIII. kerület15
1. Palotanegyed - VIII. kerület
Múzeum körút - Rákóczi út - Blaha Lujza tér
északi és keleti oldala - József körút - Üllői út.
2. N épszínház negyed - VIII. kerület
Rákóczi út - Fiumei út - Teleki László tér észak-
nyugati oldala - Népszínház utca - József körút.
3. Csarnok negyed - VIII. kerület
József körút - Népszínház utca - Nagy Fuvaros
utca - Mátyás tér nyugati oldala - Koszorú utca -
Baross utca - Florváth Mihály tér északi oldala -
Baross utca.
4. M agdolna negyed - VIII. kerület
Koszorú utca - Mátyás tér nyugati oldala -
Nagy Fuvaros utca - Népszínház utca - Teleki
László tér északnyugati oldala - Fiumei út - Baross
utca - Kálvária tér keleti, déli és nyugati oldala -
Baross utca.
5. Corvin negyed - VIII. kerület
József körút - Baross utca - Horváth Mihály tér
északi oldala - Baross utca - Leonardo da Vinci ut­
ca - Práter utca - Szigony utca - Üllői út.
6. Losonci negyed - VIII. kerület
Baross utca - Leonardo da Vinci utca - Práter
utca - Szigony utca - Üllői út - Korányi Sándor ut­
ca - Kálvária tér nyugati oldala - Illés utca.
7. Orczy negyed - VIII. kerület
Kálvária tér déli és keleti oldala - Baross utca -
Orczy tér északi oldala - Orczy út - Üllői út - Ko­
rányi Sándor utca - Illés utca - Kálvária tér nyugati
oldala.
8. Kerepesdűlő - VIII. kerület
Fiumei út - Baross tér - Thököly út - Verseny
utca - Dózsa György út - Kerepesi út - Asztalos
Sándor út - Salgótarjáni utca.
9. Százados negyed - VIII. kerület
Asztalos Sándor út - Kerepesi út - Hungária
körút - MÁV vonala az Asztalos Sándor útig.
10. Ganz negyed —VIII. kerület
Vajda Péter utca - Orczy út - Orczy tér keleti
és északi oldala - Fiumei út - Salgótarjáni utca -
MÁV vonala a Hungária körútig - Hungária körút
- Könyves Kálmán körút.
11. Tisztviselőtelep - VIII. kerület
15 Budapest történetét sértő változtatás! Megszűnt az 1777
óta ezt a nevet viselő Józsefváros!
60
Orczy út - Vajda Péter utca - Könyves Kálmán
körút - Üllői út.
VÁROSRÉSZEK - IX. kerület
1. Belső-Ferencváros - IX. kerület
Kálvin tér - Üllői út - Ferenc körút - Boráros
tér - Duna folyam - Fővám tér - Vámház körút.
2. József Attila-lakótelep - IX. kerület
Üllői út az Ecseri úttól - Határ út - M5-ös
autópálya bekötő szakasza - Epreserdő utca -
Ecseri út az Üllői útig.
3. Középső-Ferencváros - IX. kerület
Boráros tér - Ferenc körút - Üllői út - Keleti
pályaudvar - Kelenföldi pályaudvar közötti vasútvo­
nal - Duna folyam.
4. Külső-Ferencváros - IX. kerület
Keleti pályaudvar - Kelenföldi pályaudvar kö­
zötti vasútvonal - Üllői út - Ecseri út - Epreserdő
utca - M5-ÖS autópálya bevezető szakasza - Határ
út - Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág - Duna folyam.
VÁROSRÉSZEK - X. kerület
1. Felsőrákos - X. kerület
Kerepesi út a Fehér úttól - Sárgarózsa utca -
Pesti határút - Határmalom utca - Jászberényi út -
Fehér út a Kerepesi útig.
2. Gyárdűlő - X. kerület
MÁV szolnoki vonala a Mázsa tértől - Száva ut­
ca - Üllői út - a MÁV hegyeshalmi vonala - Kőbá­
nyai út a Mázsa térig.
3. K eresztúridűlő - X. kerület
Meténg utca a Kozma utcától - Fátyolka ut­
ca - Bogáncsvirág utca - Tarkarét utca - a temető
északi fala és meghosszabbított vonala - Almos utca
- Maglódi út - Sírkert út - Kozma utca a Meténg
utcáig.
4. Kőbánya-Kertváros - X. kerület
Jászberényi út a Kozma utcától - Vadszőlő utca
- Eszterlánc utca - a temető északi fala - Tarkarét
utca - Bogáncsvirág utca - Fátyolka utca - Meténg
utca - Kozma utca a Jászberényi útig.
5. Kúttó - X. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Száva utcától - a MÁV
lajosmizsei vonala - Ferihegyi repülőtérre vezető út
- Üllői út - Száva utca a MÁV szolnoki vonaláig.
6. Laposdűlő - X. kerület
Kerepesi út a Hungária körúttól - a MÁV szol­
noki vonala - Kőbányai út - Könyves Kálmán körút
- Hungária körút a Kerepesi útig.
7. Ligettelek - X. kerület
Kerepesi út a MÁV szolnoki vonalától - Fehér út
61
- Körösi Csorna sétány és Körösi Csorna Sándor út
- Liget tér - a MÁV szolnoki vonala a Kerepesi útig.
8. Népliget - X. kerület
A MÁV hegyeshalmi vonala a Kőbányai úttól -
Üllői út - Könyves Kálmán körút - Kőbányai út a
MÁV hegyeshalmi vonaláig.
9. Óhegy - X. kerület
Maglódi út a Jászberényi úttól - Sibrik Miklós út
- MÁV szolnoki vonala - Liget tér - Körösi Csorna
sétány és Körösi Csorna Sándor út - Jászberényi út
a Maglódi útig.
10. Téglagyárdűlő - X. kerület
Jászberényi út a Maglódi úttól - Kozma utca -
Sírkert út - Maglódi út a Jászberényi útig.
11. Újhegy - X. kerület
Maglódi út a Sibrik Miklós úttól - a X. és
XVIII. kerület közigazgatási határa - a MÁV szol­
noki vonala - Sibrik Miklós út a Maglódi útig.
VÁROSRÉSZEK - XI. kerület
1. Albertfalva - XI. kerület
Kondorosi út a Solt utcától - Duna folyam -
Hosszúréti-patak - MÁV pécsi vonala - Solt utca a
Kondorosi útig.
2. Dobogó - XI. kerület
Budaörsi út a Kőérberki úti aluljárótól - Lapu
utcai aluljáró - Dobogó út - Balatoni út - Poprádi
út - Kőérberki út a Budaörsi útig.
3. Gazdagrét - XI. kerület
Rétköz utca a Gazdagréti úttól - Nagyszeben út
- Budaörsi út - Gazdagréti út a Rétköz utcáig.
4. Gellérthegy - XI. kerület
Hegyalja út a Budaörsi úttól - Sánc utca - Orom
utca - a Citadella északi sétánya és a Szirtes út el­
ágazásához futó sétaút - Citadella északi sétánya -
merőlegesen a Duna vonaláig (az I. és XI. kerület
határa) - Duna folyam - Kelenhegyi út - Mányoki
út - Ménesi út - Alsóhegy utca - Villányi út - Bu­
daörsi út a Hegyalja útig.
5. Hosszúrét - XI. kerület
Nagyida utca a Hosszúréti utcától - Gazdagréti
út - Budaörsi út - Hosszúréti utca a Nagyida utcáig.
6. Infopark - XI. kerület
Magyar tudósok körútja a Hevesy György úttól -
Magyar Nobel-díjasok útja - Magyar Nobel-díjasok
útja meghosszabbítva a vasútvonalig - MÁV hegyes­
halmi vasútvonal - merőlegesen a Hevesy György
útig - Hevesy György út a Magyar tudósok kőrút­
jáig.
7. K am araerdő - XI. kerület
A főváros határa a XI. és XXII. kerület határától
- a Susulyka utca sarkától délkeletnek futó erdei út
- a XI. és XXII. kerület határa a főváros határáig.
Rendelet
8. Kelenföld - XI. kerület
Villányi út a Budaörsi úttól - Karolina út -
Bocskai út - Fehérvári út - a MÁV hegyeshalmi
vonala - Budafoki út - Hauszmann Alajos utca -
Lágymányosi-öböl nyugati partvonala - Lágymá­
nyosi-öböl sarkától északnyugati irányban a Nádor­
kerti aluljáróig - a MÁV hegyeshalmi vonala - Duna
folyam - Kondorosi út - Solt utca - Kelenvölgyi
határsor - a MÁV hegyeshalmi vonala - Nagyszőlős
utcai aluljáró - Budaörsi út a Villányi útig.
9. Kelenvölgy - XI. kerület
Kelenvölgyi határsor a MÁV hegyeshalmi vona­
lától - Solt utca - a MÁV pécsi vonala - Méhész ut­
ca - Ringló út - Péterhegyi út - a MÁV hegyeshalmi
vonala a Kelenvölgyi határsorig.
10. Kőérberek - XI. kerület
Repülőtéri út a főváros határától - Kőérberki út
- Egér út - Balatoni út - Hosszúréti-patak - a XI.
és XXII. kerület határa - Meggyvágó utcától észak­
nyugatnak futó erdei út - a főváros határa a Repü­
lőtéri útig.
11. Lágymányos - XI. kerület
Móricz Zsigmond körtér keleti oldala - Bartók
Béla út - Szent Gellért tér - Duna folyam - a MÁV
hegyeshalmi vonala - merőlegesen a Magyar Nobel-
díjasok útjáig - Magyar Nobel-díjasok útja - Ma­
gyar tudósok körútja —Hevesy György út —Hevesy
György út meghosszabbítva a vasútvonalig - a MÁV
hegyeshalmi vonala - Fehérvári út a Móricz Zsig­
mond körtér keleti oldaláig.
12. M adárhegy - XI. kerület
Törökbálinti út a Rupphegyi úttól - Nagyida ut­
ca - Hosszúréti utca - Budaörsi út - Rupphegyi út a
Törökbálinti útig.
13. N ádorkert - XI. kerület
Budafoki út a Hauszmann Alajos utcától - MÁV
hegyeshalmi vonala - Nádorkerti aluljárótól délkele­
ti irányban a Lágymányosi-öböl sarkáig - Lágymá­
nyosi-öböl nyugati partvonala - Hauszmann Alajos
utca a Budafoki útig.
14. Ő rm ező - XI. kerület
Budaörsi út a Lapu utcai aluljárótól - Nagysző­
lős utcai aluljáró - MÁV hegyeshalmi vonala - Do­
bogó út a Lapu utcai aluljáróig.
15. Ő rsöd - XI. kerület
Budaörsi út a főváros határától - a Kőérberki úti
közúti aluljáró - Kőérberki út - Poprádi út - Bala­
toni út - Egér út - Kőérberki út - Repülőtéri út - a
főváros határa a Budaörsi útig.
16. Péterhegy - XI. kerület
Dobogó út a Balatoni úttól - Péterhegyi út -
Horogszegi határsor - Hosszúréti-patak - Balatoni
út a Dobogó útig.
17. Pösingerm ajor - XI. kerület
Kakukkhegyi erdősor a főváros határától - Ka­
Rendelet
kukkhegyi út - Irhás-árok - Törökbálinti út - a fő­
város határa a Kakukkhegyi erdősorig.
18. Sasad - XI. kerület
Márton Áron tér - Érdi út - Németvölgyi út -
Hegyalja út - Dayka Gábor utca - Brassó út - Bu­
daörsi út - Nagyszeben út - Rétköz utca - Gazdag­
réti út - Nagyida utca - Törökbálinti út a Márton
Áron térig.
19. Sashegy - XI. kerület
Hegyalja út a Dayka Gábor utcától - Kálló es­
peres utca - Hegyalja út - Budaörsi út - Brassó út
- Dayka Gábor utca a Hegyalja útig.
20. Spanyolrét - XI. kerület
Törökbálinti út a főváros határától - Rupphegyi út
- Budaörsi út - a főváros határa a Törökbálinti útig.
21. Szentim reváros - XI. kerület
Ménesi út az Alsóhegy utcától - Mányoki út -
Kelenhegyi út - Szent Gellért tér - Bartók Béla út
- Móricz Zsigmond körtér - Fehérvári út - Bocskai
út - Karolina út - Alsóhegy utca a Ménesi útig.
VÁROSRÉSZEK - XII. kerület
1. Budakeszierdő - XII. kerület
Az Üdülő útra futó turistaút a főváros határától
- Üdülő út - Szép Juhászné út - Budakeszi út és
Szép Juhászné út elágazásától délnyugatra futó tu­
ristaút a Jánoshegyi út legészakibb kanyarjáig - Já­
noshegyi út - Konkoly-Thege Miklós út - a Csille­
bérci Gyermek- és Ifjúsági Központ és a Központi
Fizikai Kutatóintézet északi és nyugati kerítése
- Konkoly-Thege Miklós út a főváros határáig - a
főváros határa az Üdülő útra fütó turistaútig.
2. Csillebérc - XII. kerület
A Központi Fizikai Kutató Intézet és a csilleb­
érci Gyermek- és Ifjúsági Központ nyugati és észa­
ki kerítése a Konkoly-Thege Miklós úttól - Kon­
koly-Thege Miklós út - Sötétvágás utca - Kázmér
út - Edvi Illés út - Nőszirom utca - Adorján út -
Irhás-árok - Kakukkhegyi út - Kakukkhegyi erdősor
- a főváros határa a Konkoly-Thege Miklós útig.
3. Farkasrét - XII. kerület
Bürök utca a Hó utcától - Németvölgyi lépcső -
Németvölgyi út - Érdi út - Márton Áron tér - Rácz
Aladár út - Hóvirág út - Hó utca a Bürök utcáig.
4. Farkasvölgy - XII. kerület
Kázmér út az Edvi Illés úttól - János Zsigmond
utca - Rácz Aladár út - Hóvirág út - Rácz Aladár
út - Törökbálinti út - Edvi Illés út a Kázmér útig.
5. Istenhegy - XII. kerület
Diós árok a Béla király úttól - Városmajor utca -
Pethényi út - Istenhegyi út - Diana utca - Gyöngy­
virág út - Tündér utca - Költő utca - Béla király út
a Diós árokig.
62
6. Jánoshegy - XII. kerület
Budakeszi út a Jánoshegyi út legészakibb kanyar­
jához délről futó turistaúttól - Árnyas út - Remete
út - a Tündér-sziklát délről megkerülő turistaút -
Tündérhegyi út a Kossuth emlékműig - az innen
a Jánoshegyi útra vezető turistaút - Jánoshegyi út
- annak legészakibb kanyarjától északnak haladó tu­
ristaút a Budakeszi útig.
7. Kissvábhegy - XII. kerület
Határőr út a Pethényi úttól - Gaál József út
- Alma utca - Bíró utca - Roskovics utca - Ráth
György utca - Kék Golyó utca - Istenhegyi út -
Pethényi út a Határőr útig.
8. K risztinaváros - XII. kerület
Szilágyi Erzsébet fasor a Városmajor utcától
- Széli Kálmán tér - Várfok utca - a várfal a Bé­
csi kapu nyugati oldalától a Dózsa György tér 9.-
ig - Pásztor lépcső - Gellérthegy utca - Czakó utca
- Hegyalja út - Avar utca - Kiss János altábornagy
utca - Ugocsa utca - Böszörményi út - Kék Golyó
utca - Ráth György utca —Roskovics utca - Bíró
utca - Alma utca - Gaál József út - Határőr út -
Városmajor utca a Szilágyi Erzsébet fasorig.
9. Kútvölgy - XII. kerület
Kútvölgyi út a Béla király úttól - Diós árok -
Béla király út a Kútvölgyi útig.
10. M agasát - XII. kerület
Edvi Illés út - Törökbálinti út - Irhás-árok -
Adorján út - Nőszirom utca - Edvi Illés út.
11. M ártonhegy - XII. kerület
Költő utca a Mártonhegyi úttól - Hangya utca
- Csorna utca - Tamási Áron utca - Németvölgyi
út - Németvölgyi lépcső - Bürök utca - Denevér út
- Mártonhegyi út a Költő utcáig.
12. Németvölgy - XII. kerület
Németvölgyi út a Hegyalja úttól - Böszörmé­
nyi út - Ugocsa utca - Kiss János altábornagy ut­
ca - Avar utca - Hegyalja út - Kálló esperes utca
- Hegyalja út a Németvölgyi útig.
13. O rbánhegy - XII. kerület
Gyöngyvirág út a Tündér utcától - Diana utca -
Istenhegyi üt - Németvölgyi út - Tamási Áron utca
- Csorna utca - Hangya utca - Költő utca - Tün­
dér utca a Gyöngyvirág útig.
14. S ashegy-X II. kerület
Hegyalja út a Dayka Gábor utcáig - Kálló espe­
res utca - Hegyalja út - Budaörsi út - Brassó út -
Dayka Gábor utca a Hegyalja útig.
15. Svábhegy - XII. kerület
Béla király út az Alkony úttól - Költő utca -
Hangya utca - Mártonhegyi út - Karthauzi utca
- Fülemile út - Ordas út - Hegyhát út - Kázmér
út - Sötétvágás utca - Konkoly-Thege Miklós
út - Jánoshegyi út - a 225. számú régi határjeltől
keleti irányba, a Kossuth emlékműig vezető turis-
63
taút - Mátyás király út - Alkony út a Béla király
útig.
16. Széchenyihegy - XII. kerület
Hegyhát út a Kázmér úttól - Ordas út - Fülemi-
le út - Karthauzi utca - Mártonhegyi út - Denevér
út - Bürök utca - Hó utca - Hóvirág út - Rácz Ala­
dár út - János Zsigmond utca - Kázmér út a Hegy­
hát útig.
17. Virányos - XII. kerület
Budakeszi út a Kuruclesi úttól - Szilágyi Erzsé­
bet fasor - Kútvölgyi út - Csermely lépcső - Cser­
mely út - Zugligeti út - Kuruclesi út a Budakeszi
útig.
18. Zugliget - XII. kerület
Budakeszi út az Árnyas úttól - Kuruclesi út -
Zugligeti út - Csermely út - Csermely lépcső - Béla
király út - Alkony út - Mátyás király út - Tündér­
hegyi út - a Tündér-sziklát délről megkerülő turis­
taút - Remete út - Árnyas út a Budakeszi útig.
VÁROSRÉSZEK - XIII. kerület
1. Angyalföld - XIII. kerület
A MÁV esztergomi vonala a Duna folyamtól
- Újpalotai út - Dugonics utca - Madridi utca -
Szent László út - Kámfor utca - Tatai utca - Sze­
gedi út - Dévényi utca - Vágány utca - a MÁV váci
vonala a Bulcsú utcai vasúti aluljáróig - Bulcsú utca
- Lehel utca - Lehel tér keleti és nyugati oldala -
Váci út - Meder utca - Duna folyam a MÁV eszter­
gomi vonaláig.
2. M argitsziget - XIII. kerület
A Duna folyam határolja.
3. Népsziget - XIII. kerület
A Duna folyam határolja. A MÁV esztergomi
vonalától északra a IV kerülethez, délre a XIII. ke­
rülethez tartozik.
4. Újlipótváros - XIII. kerület
Dráva utca a Duna folyamtól - Váci út - Nyuga­
ti tér - Szent István körút és meghosszabbított vo­
nala - Duna folyam a Dráva utcáig.
5. Vizafogó - XIII. kerület
Meder utca a Duna folyamtól - Váci út - Dráva
utca - Duna folyam a Meder utcáig.
VÁROSRÉSZEK - XIV kerület
1. Alsórákos - XIV. kerület
Madridi utca a Szent László úttól - MÁV Kör­
vasút - Vezseny utca - Vazul utca - Körvasút sor
- Szolnoki út - Kerepesi út -Rákos-patak - Füredi
utca - Nagy Lajos király útja - Teleki Blanka utca -
Rendelet
Szegedi út - Tatai utca - Kámfor utca - Szent Lász­
ló út a Madridi utcáig.
2. Istvánm ező - XIV. kerület
Hermina út az Ajtósi Dürer sortól - Thököly út -
Hungária körút - Kerepesi út - Dózsa György út az
Ajtósi Dürer sorig - Ajtósi Dürer sor a Hermina útig.
3. H erm inam ező - XIV. kerület
Teleki Blanka utca a Dévényi utcától - Nagy La­
jos király útja - Thököly út - Hermina út - Kacsóh
Pongrác út - Hungária körút - Dévényi utca a Tele­
ki Blanka utcáig.
4. Kiszugló - XIV. kerület
Bosnyák tér déli oldala a Thököly úttól - Nagy
Lajos király útja - Egressy út - Róna utca - Thökö­
ly út a Bosnyák térig.
5. Nagyzugló - XIV. kerület
Nagy Lajos király útja az Egressy úttól - Örs ve­
zér tere - Kerepesi út - Róna utca - Egressy út a
Nagy Lajos király útjáig.
6. Rákosfalva - XIV. kerület
Rákos-patak a Füredi utcától - Kerepesi út -
Örs vezér tere - Füredi utca a Rákos-patakig.
7. Törökőr - XIV. kerület
Thököly út a Hungária körúttól - Róna utca -
Kerepesi út - Hungária körút a Thököly útig.
8. Városliget - XIV. kerület
Vágány utca - Hungária körút - Kacsóh Pongrác
út —Hermina út —Ajtósi Dürer sor - Dózsa György
út a Vágány utcáig.
VÁROSRÉSZEK - XV kerület
1. Pestújhely - XV. kerület
Gazdálkodó utca a Bánkút utcától - Pörge utca
délkeleti oldalán fekvő telkek délkeleti oldalát össze­
kötő vonal - Szerencs utca - Hősök útja - Madách
utca - Drégelyvár utca - MÁV Körvasút - Árvavár
utca - Adria utca - Őrjárat utca - Mézeskalács tér
teljes területe az északkeleti oldalán álló épületek ki­
vételével - Bánkút utca a Gazdálkodó utcáig.
2. Rákospalota - XV. kerület
A főváros határa a MÁV váci vonalától - Rákos-
palotai határút - Szentmihályi út - Bánkút utca -
Mézeskalács tér északkeleti oldala - Őrjárat utca -
Adria utca - Árvavár utca - MÁV Körvasút - MÁV
váci vonala a főváros határáig.
3. Újpalota - XV kerület
Szentmihályi út a Bánkút utcától - Rákospalo­
tai határút - Vezseny utca - MÁV Körvasút - Dré­
gelyvár utca - Madách utca - Hősök útja - Szerencs
utca - Pörge utca délkeleti oldalán fekvő telkek
délkeleti oldalát összekötő vonal - Gazdálkodó út -
Bánkút utca a Szentmihályi útig.
Rendelet
VÁROSRÉSZEK - XVI. kerület
1. Árpádföld - XVI. kerület
Budapest közigazgatási határa a Csömöri úttól -
Budapesti út - Szlovák út - Csömöri út a Budapest
közigazgatási határáig.
2. Cinkota - XVI. kerület
Budapest közigazgatási határa a Budapesti úttól
északkeletnek, majd délkeletnek, majd délnyugat­
nak futva - X., XVI., XVII. kerületi hármashatár -
Forrásmajori dűlő - Zsemlékes út - Nógrádverőce
utca - Sarjú út - Budapesti út meghosszabbított vo­
nala - Budapesti út.
3. Mátyásföld - XVI. kerület
Sarjú út a Budapesti úttól - Nógrádverőce ut­
ca - Zsemlékes út - Forrásmajor utca - X., XVI.,
XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI.
kerület közigazgatási határa - Mátyásföldi repülőtér
nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan)-
Újszász utca - Jókai Mór utca - Veres Péter út -
Futórózsa utca - Budapesti út - Sarjú út.
4. Rákosszentmihály - XVI. kerület
Budapest közigazgatási határa a Rákospalotai
határúitól - Csömöri út - Szlovák út - Budapesti út
- Körvasút sor - Vazul utca - Rákospalotai határút
Budapest közigazgatási határáig.
5. Sashalom - XVI. kerület
Futórózsa utca a Budapesti úttól - Veres Pé­
ter út - Jókai Mór utca - Újszász utca - Mátyás­
földi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával
párhuzamosan)-Pesti határút - Sárgarózsa utca -
Kerepesi út - Szolnoki utca - Budapesti út a Futó­
rózsa utcáig.
VÁROSRÉSZEK - XVII. kerület
1. M adárdom b - XVII. kerület
Lázár deák utca az Aránylód utcától - Borsó ut­
ca - Sarlósfecske utca - Füstifecske utca - Flamin­
gó utca - Aránylód utca a Lázár deák utcáig.
2. Akadémiaújtelep - XVII. kerület
Pesti út a X. és XVII. kerület közigazgatási ha-
tárától-513. utca - a MÁV ecseri vonala - a X. és
XVII. kerület közigazgatási határa a Pesti útig.
3. Rákoscsaba - XVII. kerület
Rákos - patak a Dunaszeg utca meghosszabbí­
tott vonalától - a főváros határa - Pesti út - Száraz­
hegy utca keleti oldalán fekvő teleksor keleti határ­
vonala - Csongrád utca - Pesti út - Tápióbicske ut­
ca - Péceli út - Dunaszeg utca és meghosszabbított
vonala a Rákos-patakig.
4. Rákoscsaba-Újtelep - XVII. kerület
A XVI. és XVII. kerület közigazgatási határa az
Ároktő út északnak meghosszabbított vonalától - a
64
főváros határa - Rákos-patak - Gázló köz - Ároktő
út - Jászladány utca - Osagárd utca - Ananász utca
- Ároktő út és északnak meghosszabbított vonala a
XVI. és XVII. kerület közigazgatási határig.
5. Rákoshegy - XVII. kerület
Széchenyi utca a Széncinke utcától - Ferihegyi
út - Ásvány utca - a MÁV ecseri vonala - a fővá­
ros határa - a XVII. és XVIII. kerület közigazgatási
határa - a X. és XVII. kerület közigazgatási hatá­
ra - a MÁV ecseri vonala - Táncsics Mihály út - a
Táncsics Mihály út és a Flamingó utca közötti tel­
kek belső határvonala a Flamingó közig - Flamingó
köz - Széncinke utca meghosszabbítása a Flamingó
köztől - Széncinke utca a Széchenyi utcáig.
6. Rákoskeresztúr - XVII. kerület
Rákos-patak a X. és XVII. kerület közigazgatási
határától - Dunaszeg utca meghosszabbított vonala
és a Dunaszeg utca - Péceli út - Tápióbicske utca
- Pesti út - Összekötő utca - a MÁV ecseri vonala -
Ásvány utca - Ferihegyi út - Széchenyi utca - Szén­
cinke utca és meghosszabbítása a Flamingó közig -
Flamingó köz - a Táncsics Mihály út és a Flamingó
utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó
köztől - Táncsics Mihály út - a MÁV ecseri vona-
la-513. utca - Pesti út - a X. és XVII. kerület köz-
igazgatási határa a Rákos-patakig.
7. Rákoskert - XVII. kerület
Pesti út az Összekötő utcától - Csongrád utca -
Szárazhegy utca keleti oldalán fekvő teleksor keleti
határvonala - Pesti út - a főváros határa - a MÁV
ecseri vonala - Összekötő utca a Pesti útig.
8. Rákosliget - XVII. kerület
Ároktő út északnak meghosszabbított vonala
a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határától
- Ároktő utca - Ananász utca - Ősagárd utca -
Jászladány utca - Ároktő utca - Gázló köz - Rákos­
patak - a X. és XVII. kerület közigazgatási határa
- a XVI. és a XVII. kerület közigazgatási határa az
Ároktő utca északnak meghosszabbított vonaláig.
9. Régiakadém iatelep - XVII. kerület
Gyöngytyúk utca északi oldalán fekvő telek­
sor északi határvonala a Cinkotai úttól - Liszt Fe­
renc utca - a MÁV péceli vonala - Cinkotai út a
Gyöngytyúk utca északi oldalán fekvő teleksor észa­
ki határvonaláig.
VÁROSRÉSZEK - XVIII. kerület
1. Almáskert - XVIII. kerület
145111/2091 és 145111/386 hrsz.-ú névtelen
közterület - Alacskai út - Ganz Ábrahám utca -
Kerékkötő út - a főváros közigazgatási határa - Ha­
tár utca 145111/2091 és 145111/386 hrsz.-ú névte­
len közterületig.
65
2. Bélatelep - XVIII. kerület
A XVII. és XVIII. kerület határa a Tünde utcá­
tól - Csévéző utca - a MÁV szolnoki vonala - Tün­
de utca a XVII. és XVIII. kerület határáig.
3. Belsőmajor - XVIII. kerület
A MÁV lajosmizsei vonala a Dózsa György ut­
cától - a főváros határa - a XVIII. és XXIII. kerület
közigazgatási határa - Dózsa György utca a MÁV
lajosmizsei vonaláig.
4. Bókaytelep - XVIII. kerület
Üllői út a Bartók Lajos utcától - Dalmady
Győző utca — Wlassics Gyula utca - Madarász
utca - Bókay Árpád utca - Garay utca - Varjú utca
- Fürst Sándor utca - Sallai Imre utca - Margó
Tivadar utca - Bartók Lajos utca az Üllői útig.
5. Erdőskert - XVIII. kerület
Kapocs utca a MÁV lajosmizsei vonalától - Ha­
tár utca - a főváros közigazgatási határa - a MÁV
lajosmizsei vonala a Kapocs utcáig.
6. Erzsébettelep - XVIII. kerület
Álmos utca a Felsőcsatári úttól - Tünde utca
- Tünde utca meghosszabbítása a MÁV szolnoki
vonaláig - MÁV szolnoki vonala - X. és XVIII.
kerület közigazgatási határa - Hangár utca -
Felsőcsatári út az Álmos utcáig.
7. Ferihegy - XVIII. kerület
Csévéző utca a MÁV szolnoki vonalától - a XVII.
és XVIII. kerület közigazgatási határa - a főváros ha­
tára - a MÁV szolnoki vonala a Csévéző utcáig.
8. Ganzkertváros - XVIII. kerület
Üllői út a Béke tértől - a főváros határa -
Kerékkötő utca - Ganz Ábrahám utca - Alacskai út
- Királyhágó utca - Béke tér.
9. Ganztelep - XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Nagybánya utcától - a
főváros határa - Üllői út - Nagybánya utca a MÁV
szolnoki vonaláig.
10. G loriett-telep - XVIII. kerület
Iparvágány vonala a Dalmady Győző utcától -
Körös utca - Péterhalmi út - Gilice tér - Közdűlő
út - Nagykőrösi út - Méta utca - Sallai Imre ut­
ca - Fürst Sándor utca - Varjú utca - Garay utca
- Bókay Árpád utca - Madarász utca - Wlassics
Gyula utca - Dalmady Győző utca az iparvágányig.
11. Halm ierdő - XVIII. kerület
Közdűlő út a Nagykőrösi úttól - Gilice tér - Pé­
terhalmi út - Körös utca - Flór Ferenc utca - Ki­
rályhágó út - Nemes utca - Határ utca - Szálfa utca
- Oszkó utca - Kettős-Körös utca - Nagykőrösi út
a Közdűlő útig.
12. H avanna-lakótelep - XVIII. kerület
Margó Tivadar utca a Bartók Lajos utcától - Ba­
ross utca - Kolozsvár utca - Barcsay utca - Vörös­
marty Mihály utca - Reviczky Gyula utca - Bartók
Lajos utca a Margó Tivadar utcáig.
Rendelet
13. Kossuth Ferenc-telep - XVIII. kerület
A MÁV lajosmizsei vonala a Hunyadi János ut­
cától - Dózsa György utca - a XVIII. és a XXIII.
kerület közigazgatási határa - Hunyadi János utca a
MÁV lajosmizsei vonaláig.
14. Krepuska Géza-telep - XVIII. kerület
Alacskai út-145111/291 és 145111/386 hrsz.-ú
névtelen közterület - Határ utca - Nemes utca az
Alacskai útig.
15. Lakatos-lakótelep - XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a XVIII. és XIX. kerület
határától - Mikszáth Kálmán utca meghosszabbí­
tása a MÁV szolnoki vonalától - Mikszáth Kálmán
utca - Üllői út - Lakatos út - Egressy Gábor utca
- Tinódi utca - Fonal utca - József utca - Nefelejcs
utca - a XVIII. és XIX. kerület határa a MÁV szol­
noki vonaláig.
16. Liptáktelep - XVIII. kerület
Üllői út a MÁV lajosmizsei vonalától - Bartók
Lajos utca - Reviczky Gyula utca - Vörösmarty
Mihály utca - Barcsay utca - Kolozsvár utca - a
Kispesti temető délkeleti fala - Csapó utca - Puskás
Ferenc utca - a MÁV lajosmizsei vonala az Üllői
útig.
17. Lónyaytelep - XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Mikszáth Kálmán utca
meghosszabbításától - Thököly út meghosszabbítá­
sa a MÁV szolnoki vonalától - Thököly út - Üllői
út - Mikszáth Kálmán utca és meghosszabbítása a
MÁV szolnoki vonaláig.
18. Miklóstelep - XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Thököly út meghosz-
szabbításától - iparvágány a Május 1. tértől - Üllői
út - Thököly út és meghosszabbítása a MÁV szol­
noki vonaláig.
19. Pestszentim re - XVIII. kerület
Kettős-Körös utca a Nagykőrösi úttól - Oszkó
utca - Szálfa utca - Királyhágó út - Határ út - Ha­
lomegyházi utca - Alacskai út - a főváros határa -
Nagykőrösi út a Kettős-Körös utcáig.
20. Rendessytelep - XVIII. kerület
Nefelejcs utca a Malomkő utcától - József utca
- Fonal utca - Tinódi utca - Egressy Gábor utca
- Lakatos út - Üllői út - a MÁV lajosmizsei vonala
- Malomkő utca a Nefelejcs utcáig.
21. Szem eretelep - XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Május 1. tértől -
Nagybánya utca - Üllői út - iparvágány a Május 1.
térig.
22. Szent Im re-kertváros - XVIII. kerület
Üllői út a Körös utcai iparvágánytól - Béke tér
- Királyhágó utca - Flór Ferenc utca - Körös utcai
iparvágány az Üllői útig.
23. Szent Lőrinc-lakótelep - XVIII. kerület
Margó Tivadar utca a Baross utcától - Sallai
Rendelet
Imre utca - Kolozsvár utca - Baross utca a Margó
Tivadar utcáig.
24. Ú jpéteritelep - XVIII. kerület
Kettős-Körös utca a MÁV lajosmizsei vonalától -
Oszkó utca - Szálfa utca - Határ utca - Kapocs utca
- a MÁV lajosmizsei vonala a Kettős - Körös utcáig.
VÁROSRÉSZEK - XIX. kerület
1. Kispest - XIX. kerület
Ferihegyi repülőtérre vezető út az Üllői úttól
- Alsó erdősor - a XVIII. és XIX. kerület határa
- Nefelejcs utca - Malomkő utca - Kártoló utca -
a MÁV lajosmizsei vonala - Puskás Ferenc utca -
Csapó utca - a Kispesti temető délkeleti fala - Ko­
lozsvár utca - Méta utca - Nagykőrösi út - a Rákó­
czi utca páratlan oldalán fekvő telkek északnyugati
oldala - Ady Endre út - Mátyás király utca - Üllői
út.
2. Wekerletelep - XIX. kerület
Ady Endre út a Határ úttól - a Bercsényi utca
páros oldalán fekvő telkek délkeleti oldala - Nagy­
kőrösi út - Határ út az Ady Endre útig.
VÁROSRÉSZEK - XX. kerület
1. Gubacs - XX. kerület
A Barkó utca és a Helsinki út kereszteződésé­
től, keresztezve a HEV-pályát, az E5-ös főutat és
a MÁV vasútvonal rézsűjének felső vonalán visz-
szafordulva déli irányba, a vasút feletti hidat meg­
kerülve a 184099 helyrajzi számnál nyugati irányba
haladva, a 196605 külterületi mezőgazdasági tábla
és 170187/10. agyaggödör közös határvonalán, a
196600 helyrajzi számnál elérve a Vízisport utcát,
innen a Duna középvonalát, ezen északi irányba
haladva a XXI., a IX. és a XX. kerület Soroksári-
Duna-ág elméleti középpontjában lévő hármas ha­
tárpontig, innen keleti irányban keresztezve a Buda-
pest-Kunszentmiklós vasútvonalat és a Budapest-
Ráckeve HEV-vonalat a Határ útig - Helsinki úton
haladva a kiindulási pontig határolt terület.
2. Gubacsipuszta - XX. kerület
Nagykőrösi út a Magyar utcától - Szentlőrinci
út - Köves út - Alsóhatár út - Ritka köz - Abrahám
Géza utca - Ritka utca - Pacsirta utca - Orsolya ut­
ca - Wesselényi utca - Vécsey utca - Köztársaság
tér - Vécsey utca - Magyar utca.
3. Kossuthfalva - XX. kerület
Mártírok útja a Nagysándor József utcától - Ma­
gyar utca - Vécsey utca - Székelyhíd utca - Knézits
utca - Szent Imre herceg utca - Nagysándor József
utca.
66
4. Pacsirtatelep - XX. kerület
A Köztársaság tér Székelyhíd utca és Szondi
utca közötti része - Vécsey utca - Wesselényi utca
- Orsolya utca - Pacsirta utca - Ritka utca - Abra­
hám Géza utca - Ritka köz - Alsóhatár út - Temető
sor - a temető keleti és déli határolófala - Könyves
utca - Alsóhatár út - Vágóhíd utca - Bolyai János
utca - Helsinki út - Tinódi utca - Vörösmarty ut­
ca - Atléta utca - Klapka köz - Székelyhíd utca a
Köztársaság térig.
5. Erzsébetfalva - XX. kerület
Nagykőrösi út a Határ úttól - Nagysándor Jó­
zsef utca - Szent Imre herceg utca - Knézits utca
- Székelyhíd utca - Klapka köz - Atléta utca - Vö­
rösmarty utca - Tinódi utca - Helsinki út - Határ
út.
6. Szabótelep - XX. kerület
• Nagykőrösi út a Nagysándor József utcától -
Magyar utca - Mártírok útja - Nagysándor József
utca.
VÁROSRÉSZEK - XXI. kerület
1. Csepel-Belváros - XXI. kerület
Ady Endre út a II. Rákóczi Ferenc úttól - Tán­
csics Mihály utca - Szent István út - II. Rákóczi Fe­
renc út az Ady Endre útig.
2. Csepel-Csillagtelep - XXI. kerület
Völgy utca meghosszabbított vonala és a Völgy
utca a II. Rákóczi Ferenc úttól - Festő utca - Erdő­
sor utca - Szabadság utca - Plútó utca - Csepeli út
- II. Rákóczi Ferenc út a Völgy utca meghosszabbí­
tott vonaláig.
3. Csepel-Erdőalja - XXI. kerület
Szent István út a II. Rákóczi Ferenc úttól - Er­
dőalja út - Völgy utca és meghosszabbított vonala
- II. Rákóczi Ferenc út a Szent István útig.
4. Csepel-Erdősor - XXI. kerület
Szentmiklósi út a Festő utcától - Tihanyi utca
- a főváros határa-4076. dűlőút - Plútó utca - Sza­
badság utca - Erdősor utca - Festő utca a Szent­
miklósi útig.
5. Csepel-Gyártelep - XXI. kerület
Budafoki út a Duna folyamtól - II. Rákóczi Fe­
renc út - Vas Gereben utca - Rév utca - Rózsa utca
- Duna folyam a Budafoki útig.
6. Csepel-H áros - XXI. kerület
Fácánhegyi utca meghosszabbított vonala és
a Fácánhegyi utca a Duna folyamtól - II. Rákóczi
Ferenc út - Csepeli út —Plútó utca - 4076. dűlőút
- a főváros határa - a Duna folyam a Fácánhegyi
utcáig.
7. Csepel-Kertváros - XXI. kerület
Vágóhíd utca a Táncsics Mihály utcától - Kassai
67
köz - Katona József utca - Szatmári utca - Makád
utca - Kikötő utca - Széchenyi István utca és meg­
hosszabbított vonala - Ráckevei (Soroksári)-Duna
- Határ utca - Kolozsvári utca - Szebeni utca -
Szent István út - Táncsics Mihály utca a Vágóhíd
utcáig.
8. Csepel-Királyerdő - XXI. kerület
Szebeni utca a Szent István úttól - Kolozsvá­
ri utca - Határ utca - Ráckevei (Soroksári)-Duna
- Királyerdő út - Tihanyi utca - Szentmiklósi út -
Völgy utca - Erdőalja út - Szent István út a Szebeni
utcáig.
9. Csepel-K irálym ajor - XXI. kerület
Vágóhíd utca és meghosszabbított vonala a Kas­
sai köztől - Ráckevei (Soroksári)-Duna - Széchenyi
István utca meghosszabbított vonala és a Széchenyi
István utca - Kikötő utca - Makád utca - Szatmári
utca - Katona József utca - Kassai köz a Vágóhíd
utcáig.
10. C sepel-Ó falu - XXI. kerület
Fővárosi Közgyűlés 1991. (IV 25.) 476. számú
határozat
Petróleum utca a Duna folyamtól - a Kossuth
Lajos utca - Ady Endre út - Budafoki út - Duna
folyam a Budafoki útig.
11. Csepel-Rózsadomb - XXI. kerület
Rózsa utca a Duna folyamtól - Rév utca - Vas
Gereben utca - II. Rákóczi Ferenc út - a Fácánhe­
gyi utca és meghosszabbított vonala - Duna folyam
a Rózsa utcáig.
12. C sepel-Szabótelep - XXI. kerület
Bolgárkertész - öböl déli oldalának meghosz-
szabbított vonala a Weiss Manfréd úttól és a Bol­
gárkertész - öböl déli oldala - Ráckevei (Soroksári)-
Duna - Vágóhíd utca meghosszabbított vonala és a
Vágóhíd utca - Táncsics Mihály utca —Ady End­
re út - Kossuth Lajos utca —Weiss Manfréd út a
Bolgárkertész-öböl déli oldalának meghosszabbított
vonaláig.
13. Csepel-Szigetcsúcs - XXI. kerület
Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay hídtól
- Bolgárkertész-öböl és meghosszabbított vonala -
Weiss Manfréd út - Petróleum utca - Duna folyam
a Kvassay hídig.
VÁROSRÉSZEK - XXII. kerület
1. Baross Gábor-telep - XXII. kerület
Szabadkai utca a Kamaraerdei úttól - Csiperke
utca - Klauzál Gábor utca - XI. utca és meghosz-
szabbított vonala - Rózsakért utca - Minta utca
- Dózsa György út - a főváros határa - Kamara­
erdei út és meghosszabbított vonala a Szabadkai
útig.
Rendelet
2. Budafok - XXII. kerület
Ringló út a Horogszegi határsortól - Méhész ut­
ca - a MÁV érdi vonala - Hosszúréti-patak - Duna
folyam (a Háros-sziget és a Hunyadi-sziget is) - Há-
ros utca - Vöröskúti határsor - Horogszegi határsor
a Ringló útig.
3. Budatétény - XXII. kerület
Háros út a Balatoni úttól - Kis - Duna partja
- Növény utca - Nagytétényi út - Rózsakért utca
- XI. utca és meghosszabbított vonala - Klauzál
Gábor utca - Csiperke utca - Szabadkai utcai - Ka­
maraerdei út a Balatoni útig.
4. Nagytétény - XXII. kerület
Dózsa György út a főváros határától - Minta ut­
ca - Nagytétényi út —Növény utca - Kis - Duna -
Duna folyam - a főváros határa a Dózsa György
útig.
VÁROSRÉSZEK - XXIII. kerület
1. M illenniumtelep - XXIII. kerület
Millennium utca a Haraszti úttól - Gombkötő
utca - Dél utca - Haraszti út a Millennium utcáig.
2. Soroksár - XXIII. kerület
A XX. kerület és a XXIII. kerület közigazgatási
határa a Ráckevei-Duna-ágtól - Vágóhíd utca - Al­
sóhatár út - Könyves utca - Kő utca - a temető déli
fala - Temető sor - Szentlőrinci út - Nagykőrösi út
- a XVIII. kerület és a XXIII. kerület közigazgatá­
si határa - a főváros határa - a XXI. kerület és a
XXIII. kerület határa a XX. kerület határáig.
3. Soroksár-Ú jtelep - XXIII. kerület
Köves út az Alsóhatár úttól - Szentlőrinci út -
Temető sor - Alsóhatár út a Köves útig.
4. melléklet 94/2012. (X II. 27.)
Főv. Kgy. rendelethez
A z utcan évtáblák és a h á zszá m ­
táblák elkészítése
1. BEVEZETŐ
Budapest utcanévtábláit és házszámtábláit időt­
álló anyagból kell készíteni, ami lehet horganyzott
fémlemez vagy zománcozott acéllemez vagy kültéri
műanyag. A rendelet hatálybalépése után csak az
Rendelet
eszerint gyártott táblák kerülhetnek ki. A jelenleg
kint lévő mészkő táblákat nem kell kicserélni, és a
még megmaradt XIX. századi vagy XX. század eleji
táblákat is meg kell őrizni.
Az „A” típusú utcanév- és házszámtáblák a XIX.
századi plasztikus öntvénytáblák mintájára készült,
míg a „B” típusú táblák egyszerűbb zománcozott
acéllemez vagy kültéri műanyag táblák, keret nélkül,
sík betűkkel.
Anyagtól függetlenül a táblák szövegmezője azo­
nos méretű, és a tipográfiai kialakításuk is megegye­
zik, amelyet az alábbi terv tartalmaz és részletez.
2. MŰSZAKI LEÍRÁS
2.1. A táblák felirata
A táblák felirata kisbetűs, nagy kezdőbetűvel.
Utcanévtábla
1. sor: A kerület sorszáma római számmal, utána
pont. Szóköz után kerület vagy kér., kis kezdőbetűvel
(rövidítve akkor, ha a városrész megnevezése olyan
hosszú, hogy több helyet igényel) és vessző. Szóköz,
majd a városrész megnevezése, nagy kezdőbetűvel.
A sor végén nincs írásjel. Rövidítve csak kér. fordul­
hat elő.
2. sor: A közterület elnevezése (nagy kezdőbe­
tűvel, szabályos helyesírással, illetve történelmileg
indokolt vagy a tulajdonneveknél előforduló eltérő
írásmóddal). Az elnevezés végén írásjel nem szerepel,
kivétel a sorszámra végződő elnevezéseknél kötelező
pont (pl. Október 6.). Rövidíteni nem szabad (nem
állhat Ajtósi D. Ajtósi Dürer helyett, kir.-né királyné
helyett stb.). A közterület megnevezése a megfelelő
utótaggal: út, útja, körút, tér, tere, körtér, körönd, utca,
köz, lépcső, rakpart, sor, fasor stb., kis kezdőbetűvel.
Rövidíteni nem szabad, írásjel nem szerepelhet.
3. sor: A háztömb két szélső házszáma szerepel,
közöttük egy nyíl, amely mindig a háztömb túlsó
szélén található házszám felé mutat (tehát a nyíl
nem a házszámok emelkedését jelzi, hanem azt,
hogy az illető számot melyik irányban találjuk meg).
Ha a táblán nem kell szerepelniük a háztömb szá­
mainak, úgy ebben a sorban egy, a nyíllal egysége­
sen szerkesztett grafikai jel szerepel azért, hogy ez a
sor ne maradjon üresen (pl. Ybl Miklós térné 1).
Házszámtábla
1. sor: A közterület elnevezése és megjelölése ta­
lálható (a kerület megnevezése nélkül), helyszűke
esetén az elnevezést nem rövidítjük, hanem u., krt.,
rkp. stb. rövidítéssel nyerünk helyet.
68
2. sor: Ebben a sorban található a házszám, a
sorszámok után egyébként szükséges pont nélkül.
Amennyiben törtvonás után betű következik azo­
nos házszámon belüli kapuk megkülönböztetésére,
úgy a kisbetű és a törtvonás előtt és után nincs köz.
A kisbetű után sincs pont. Kötőjeles házszámok,
amennyiben egyjegyűek vagy csak az egyik kétjegyű,
egy táblára kerülhetnek, kiskötőjellel közök nélkül,
de ha többjegyűek, célszerű két táblát alkalmazni,
külön az indító és a záró házszámmal.
2.2. A z u tcatáblák m érete
Utcanévtábla
Az utcanévtábla külső mérete: 790-1240x390
mm. A szövegfelület mérete: 700-1150x300 mm
között változik úgy, hogy a szövegmező hosszát a
karakterek száma határozza meg. A szélső karakte­
rek és a tábla kerete között min. 15 mm kell, hogy
maradjon.
Házszámtábla
A házszámtábla külső mérete: 250x220 mm. A
szövegfelület mérete: 210x180 mm.
2.3. Tipográfia
Betűtípus
Az alkalmazandó betűtípus: HCentury
Schoolbook Cond Bold.
Tipográfiai elrendezés
Középtengelyes, minden sor középre zárva. Az
alsó sorban található grafikai jelek is középtengelye­
sen elhelyezve.
2.4. B etű m éretek
Utcanévtábla
1. sor: 45 mm verzálmagasság
2. sor: 105 mm verzálmagasság
3. sor: 45 mm verzálmagasság
Maximális szöveghossz: a 700x300 mm-es nor­
mál szövegmezőn 670 mm, az 1150x300 mm-es
leghosszabb szövegmezőn 1120 mm, tehát kétoldalt
15-15 mm-nek mindenképpen maradni kell.
Házszámtábla
1. sor: 25 mm verzálmagasság
2. sor: 107 mm verzálmagasság
Maximális szöveghossz: 195 mm, tehát mindkét
oldalon 7,5-7,5 mm-nek kell maradni.
69 Rendelet

2.5. A táblák festé se

A táblák (utcanévtábla, házszámtábla) két szín­
ABCD abcd
ben - fehér alapon fekete keret és betűk - készül­
nek. A keret lefutó oldallapjai is feketére festendők,
viszont az olvashatóság miatt a betűknek csak a
EFGHIJK efghijk
homloklapját kell befesteni (a lefutó oldallapok fe­
hérek maradnak). LMNO Imno
2.6. A táblák kihelyezése
Utcanévtábla
PQRSTUV pqrstuv
Épület falán
A táblák a háztömbök sarkain helyezkednek el, a
WXYZ wxpz
sarkokhoz minél közelebb, 10-15 cm távolságra az
épület szélső függőleges vonalától. A magasság te­
kintetében határértékek adhatók meg, az osztópár­
12345 67890
kányokat, illetve a burkolati kiképzéseket figyelembe
kell venni, párkányokat, nyílásokat és azok díszített
keret- vagy záróképzését, függőleges osztóvonala­
kat, lizénákat utcatáblával átvágni vagy eltakarni
nem szabad. Az elhelyezés magasságának javasolt
határértékei: 250-450 cm. Egy saroképületre két
utcanévtábla kerül, melyeket azonos magasság­
ban kell felszerelni. A különböző épületeken más
magasságokban lehet felszerelni a táblákat, de egy
ugyanazon épületen belül ezt nem lehet táblánként
változtatni.
3.2. Utca és h á zszá m tá b la „A”
Kerítésen típu s
Egyes övezetekben előfordulhat, hogy kerítés­
re kell felszerelni az utcanévtáblát, mert az épület
fala messze esik a saroktól. Általában a kerítések
alacsonyabbak, tehát nem kell betartani a 250-450
cm magassági határokat, hanem lefelé el lehet ettől
térni, de ez esetben is törekedni kell a legmagasabb
elhelyezésre.

Házszámtábla

Épület falán, kapun, kerítésen

A házszámtáblát a bejárathoz lehető legközelebb,
attól jobbra (ritkábban balra vagy középen), 2-3
m-es magasságban kell elhelyezni. Szükség esetén
lehetséges a házszámtábla kapuszerkezetre vagy ke­
rítésre való felszerelése is.

3. TERVRAJZOK

3.1. A lk a lm a zo tt betűk és gra fik a i

jele k „A” típus
Rendelet 70

3.3. A lk a lm a zo tt betűk és g ra fik a i 4. PÉLDÁK

jele k „ B ” típus
4.1. U tcanévtáblák

ABCD abed „A” típus: horganyzott fémlemez

EFGHIJK efghijk 1. kerület, Krisztinaváros

Derék utca
LMNO lmno
PQRSTUV pqrstuv VIEL feerftlet, Józsefváros

József körút
WXYZ wxyz 8 7 a n s ----------- ►- 71

12345 67890 f. kérőiét. Belváros

Dorottya utca
17 -<--------« 13
-*_Z5___ ---------- «_______ ........^

„B” típus: zománcozott acéllemez

XIV. kerület, H erm itaneií

m
Erzsébet királyné útja
HL kerület, hisítioarároi
3.4. Utca és h á zszá m tá b la „ B ” Városmajor utca
típu s

700 - 1150 , in. keraiet, Újlak

Árpád fejedelem útja

HX kerület. K isiutlí
Nagy Lajos király útja

X1L kerület, Zugliget

2«

Janka út
XL kerület, Albertfalva
Karcag utca
58 -< ------- «■: 64
71 Rendelet

4.2. H ázszá m tá b lá k

„A” típus: horganyzott fémlemez „B” típus: zománcozott acéllemez

 B u d a p est v á r o sré sze in e k b etű ren d es felso ro lá sa
Adyliget II. kerület16
Rézsű utca 82. számú telek (50860. helyrajzi szám)
északnyugati oldalától - Rézsű utca - Nagykovácsi
út - Feketefej utca - a főváros határa a Rézsű utca
82. számú telek (50860. helyrajzi szám) északnyu­
gati oldaláig.
Volt: Tisza István-liget, amelyet Nagykovácsi te­
rületén hoztak létre az 1920-as években. Mai ne­
vét 1945-ben kapta. 1950. január 1-jétől Budapest
része.
Akadémiaújtelep XVII. kerület
Pesti út a X. és XVII. kerület közigazgatási határá­
tól - 513. utca - a MÁV újszászi vonala - a X. és
XVII. kerület közigazgatási határa a Pesti útig.
Gróf Vigyázó Ferenc a Magyar Tudományos Aka­
démiára hagyományozta vagyonát. Rákoskeresztúri
földjein alakult meg - a mai XVII. kerületben - a
Régiakadémiatelep és az Akadémiaújtelep.
(Alacskai úti lakótelep XVIII. Kerület)
Alacskai út a Nemes utcától - Péteri út - Határ út -
Nemes utca az Alacskai útig.
Az 1980-as években az Alacskai út mentén felépített
lakótelep.
Albertfalva XI. kerület
Kondorosi út a Solt utcától - Duna folyam —Hosz-
szúréti-patak - MÁV pécsi vonala - Solt utca a
Kondorosi útig.
Itt épült meg a római limes egyik tábora. A közép­
korban egy templomos település alakult ki, amely
a török időkben elpusztult. 1819-ben a ráckevei
királyi uradalom tulajdonosa, Albert szász-tescheni
herceg, Mária Terézia veje, Magyarország helytartó­
ja, Promontor egy részén 50 házból álló falut hozott
létre, amelyet német telepesekkel népesített be. Ez
Sachsenfeld néven önálló lett, majd 1822-ben az
alapítóról nevezték el.
Almáskert XVIII. kerület
Péteri üt a Határ úttól - Alacskai út - Ganz Ábra-
hám utca - Kerékkötő utca - a főváros közigazgatási
határa - Határ út a Péteri útig.
A név utalás az itteni almáskertekre.
16 Zárójelben szerepelnek azok a városrésznevek, amelyek a
2012-es rendelet szerint megszűntek, de a köznyelvben még
élnek. A lexikonban és az atlaszban többnyire még ezeket a
neveket használtuk.
Alsórákos XIV. kerület
Madridi utca a Szent László úttól - MÁV Körvasút
- Vezseny utca - Vazul utca —Körvasút sor - Szol­
noki út - Kerepesi út - Rákos-patak - Füredi utca
- Nagy Lajos király útja - Teleki Blanka utca - Sze­
gedi út - Tatai utca - Kámfor utca - Szent László
út a Madridi utcáig.
Eredetileg Alsórákosirétek volt a neve. A Rákos-me­
ző területének egy része.
Angyalföld XIII. kerület
A MÁV esztergomi vonala a Duna folyamtól - Új
Palotai út - Dugonics utca - Madridi utca - Szent
László út - Kámfor utca - Tatai utca —Szegedi út
- a MÁV váci vonala - Bulcsú utca - Lehel utca -
Lehel tér keleti és nyugati oldala - Váci út - Meder
utca - Duna folyam a MÁV esztergomi vonaláig.
Nevének eredete bizonytalan. A névvel Engelsfeld-
ként már az 1830-1840-es években kiadott térképe­
ken találkozunk. Az Angyalföld városrész eredetileg
nem ez a terület, mert az Erdőtelkek, Felsőbikarét,
valamint Lőportárdűlő városrészeket a kerületi ön-
kormányzat határozata alapján hozzácsatolták.251
Aquincum III. kerület
MÁV esztergomi vonala a Szentendrei úttól - Duna
folyam - Bogdáni út - Szentendrei út a MÁV esz­
tergomi vonaláig.
A fővárosban előforduló legrégebbi városrész-elne­
vezés. Az I. században a rómaiak által alapított vá­
ros neve volt. Jelentése: bő víz, öt víz. A II. század
elejétől Pannónia inferior (Alsó-Pannónia) székhe­
lye volt. 433-ban a rómaiak szerződésben a hunok
javára lemondtak Pannóniáról, kivonultak innen, és
ezután a város elnéptelenedett. 1873-tól 1991-ig hi­
vatalos elnevezése a területnek Homokos volt.
(Aranyhegy III. kerület)
A főváros határa a Saroglya úttól - a főváros 1949.
december 31-ei határa (a 112. és 119. határkövek
között) - Aranyhegyi út - a MÁV esztergomi vonala
- Ovár utca - Naszád utca - Kilátó utca - Saroglya
köz - Saroglya út a főváros határáig.
A 177 m magas Arany-hegy a terület névadója.
Aranyhegy-Üröm hegy-Péterhegy III. kerület
Budapest közigazgatási határa-Bécsi út - Arany­
völgy utca - Aranyhegyi út - Pusztakúti út a Pusz­
takúti közig - Pusztakúti köz meghosszabbítása a
Héthalom utcáig - névtelen közterület (22890/2.
hrsz.) - 22374/1. hrsz.-ú ingatlan keleti telekhatára
Budapest közigazgatási határáig.
73
Árpádföld XVI. kerület
A főváros határa a Csömöri úttól - Budapesti út -
Szlovák út - Csömöri út a főváros határáig. A XIX.
század végén kialakult családi házas Árpád-telep és
Anna-telep nevű lakóterület 1902-ig Csömör része
volt. Ekkor Rákosszentmihályhoz, majd 1927-től
Cinkotához csatlakozott. 1935-ben vette fel mai
nevét.
Baross Gábor-telep XXII. kerület
Szabadkai utca a Kamaraerdei úttól - Csiperke utca
- Klauzál Gábor utca - XI. utca és meghosszabbí­
tott vonala - Rózsakért utca - Minta utca - Dózsa
György út - a főváros határa - Kamaraerdei út és
meghosszabbított vonala a Szabadkai útig.
Az 1900-as években alakult ki Budatétény területén.
Jórészt vasutasok vásároltak itt házhelyeket, ezért is
nevezték el Baross Gábor volt közlekedési minisz­
terről.
Békásm egyer III. kerület
A főváros határa a Kőbánya utcától - Pünkösdfürdő
utca - Árpád utca - Álmos utca - Kert sor - Már­
ton út - Óbor utca - Tamás utca - Kőbánya utca a
főváros határáig.
A Kr. előtti VI-V. században illír és kelta törzsek
lakták. A rómaiak idején Vicus Vindonianus volt a
neve. A honfoglaláskor a Megyer törzsbéli Hont-
Pázmán nemzetség szálláshelye, akik később át­
adták tulajdonukat az esztergomi káptalannak.
Ezután sűrűn változtak a tulajdonosai. 1254-ben
egy okirat szerint Bélafalu volt a neve. A XVII.
század második felében elpusztult. 1727-ben né­
met telepesek jöttek az akkori Zichy-birtokra, s a
Krottendorf (Békásfalu) nevet adták településük­
nek.
Bélatelep XVIII. kerület
A XVII. és XVIII. kerület határa a Tünde utcától
- Csévéző utca - a MÁV szolnoki vonala - Tünde
utca a XVII. és XVIII. kerület határáig.
Az 1920-as években gróf Vigyázó Béla birtokán ala­
kult ki a nevét viselő telep. 1945. május 30-ig Rá­
koskeresztúr községhez tartozott.
Belső-Ferencváros IX. kerület
Kálvin tér - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér -
Duna folyam - Fővám tér - Vámház körút.
Belsőm ajor XVIII. kerület
A MÁV lajosmizsei vonala a Dózsa György utcá­
tól - a főváros határa - a XVIII. és XXIII. kerület
közigazgatási határa - Dózsa György utca a MÁV
lajosmizsei vonaláig.
A XIX. század közepén az akkor még Soroksárhoz
tartozó területen vásárolt Auspitz Mór majorságot,
Városrészek
amely az ő nevét kapta (Auspitz-major). Ez válto­
zott a maira.
Belváros V. kerület
Vigadó tér déli oldala - Deák Ferenc utca - Deák
Ferenc tér déli oldala - Károly körút - Múzeum
körút - Vámház körút és meghosszabbított tengelye
- Duna folyam a Vigadó tér déli oldaláig.
A régi Pest területén már a rómaiak fontos erődít­
ményt építettek fel. Ennek a Contra Aquincum-
nak nevezett őrtoronynak alapfalai ma is láthatók.
A honfoglalás után, mivel itt nagyon jelentős át­
kelőhely volt a Dunán, hamarosan kialakult egy
település: Pest. 1241-ben a tatárok felégették. Új­
jáépítése után fallal vették körül. A törököktől tör­
tént visszafoglalás után (1686) gyors fejlődésnek
indult az 1704-ben szabad királyi várossá lett tele­
pülés. Hamarosan már mai nevén emlegették, így
különböztetve meg a külvárosoktól. Az 1873. évi
egyesüléskor a főváros IV. kerülete lett. 1950. ja­
nuár 1-jétől V kerületként a Lipótvárossal egyesí­
tették.
(Bókaykert XVIII. kerület)
Városház utca - Szélmalom utca - Kiss István utca
- Cziffra György utca - Margó Tivadar utca - Ma­
kói utca által határolt terület a Bókaytelepen belül.
Bókaytelep XVIII. kerület
Üllői út a Bartók Lajos utcától - Dalmady Győ­
ző utca - Wlassics Gyula utca - Madarász utca -
Bókay Árpád utca - Garay utca - Varjú utca - Kiss
István utca - Cziffra György utca - Margó Tivadar
utca - Bartók Lajos utca az Üllői útig.
Bókay Árpád orvosprofesszor vásárolt itt telkeket,
melyeket fölparcellázva eladott. Ez a terület az ő ne­
vét viseli. Egyesítve az Ezerházteleppel.
Budafok XXII. kerület
Ringló út a Horogszegi határsortól - Méhész utca
- a MÁV érdi vonala - Hosszúréti-patak - Duna fo­
lyam (a Háros-sziget és a Hunyadi-sziget is) - Há-
ros utca - Vöröskúti határsor - Horogszegi határsor
a Ringló útig.
A török időkben elpusztult középkori falu területe
a XVIII. században Savoyai Jenő törökverő hadve­
zér birtoka lett Promontorium néven. Ez szőlővel
beültetett hegyfokot jelent. Német és szerb telepe­
sek virágzó gazdaságot hoztak létre rajta. Mai nevét
1886-ban kapta.
Budakeszierdő II., XII. kerület
Az Üdülő útra futó turistaút a főváros határától -
Üdülő út - Szép Juhászné út - Budakeszi út és Szép
Juhászné út elágazásától délnyugatra futó turistaút
a Jánoshegyi út legészakibb kanyarjáig - Jánoshe­
gyi út - Konkoly-Thege Miklós út - a Csillebérci
Városrészek
Gyermek- és Ifjúsági Központ és a Központi Fizi­
kai Kutatóintézet északi és nyugati kerítése - Kon-
koly-Thege Miklós út a főváros határáig - a főváros
határa az Üdülő útra fütó turistaútig.
Az erdőt 1892-ben vette meg a főváros Budakeszi­
től, és 1900-ban csatolták Budapesthez. Eredetileg
Erdődűlőnek nevezték.
Budaliget II. kerület
Hidegkúti út a főváros határától - Máriaremetei út
- Hímes utca - a Tátra utca északnyugati oldalán
fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonal -
a főváros határa a Hidegkúti útig.
Máriaremete északi része és Solymár község között
elterülő, az 1920-as években kialakult családi házas
lakóterület. Előző neve Szögliget volt.
Budatétény XXII. kerület
Háros út a Balatoni úttól - Kis-Duna partja - Nö­
vény utca - Nagytétényi út - Rózsakért utca - XI.
utca és meghosszabbított vonala - Klauzál Gábor
utca - Csiperke utca - Szabadkai utca - Kamaraer­
dei út a Balatoni útig.
Eredetileg: Téténynek külterületi pusztája. A XIX.
század elejétől nyaralótelep. Klauzál Gábor az
1850-es évektől fejlesztette. 1873-ban Kistétény
néven alakult önálló községgé. Mai nevét 1915-ben
kapta. 1949. december 31-ig önálló község volt.
Cinkota XVI. kerület
A főváros határa a Budapesti úttól északkeletnek
futva - Szilas-patak - Budapesti út a főváros hatá­
ráig.
1044-ben már említik a krónikák. 1074-ben itt zaj­
lott le Salamon király és Béla fia között a döntő
ütközet a hatalomért, Béla győzelmével. (A történe­
lemkönyvekben „mogyoródi csata” néven említik.)
A török idők után szlovák telepesek népesítették be.
1949. december 31-ig önálló község volt.
Corvin negyed VIII. kerület
József körút - Baross utca - Horváth Mihály tér
északi oldala - Baross utca - Leonardo da Vinci ut­
ca - Práter utca - Szigony utca - Üllői út.
Csarnok negyed VIII. kerület
József körút - Népszínház utca - Nagy Fuvaros utca
- Mátyás tér nyugati oldala - Koszorú utca - Baross
utca - Horváth Mihály tér északi oldala - Baross
utca.
Csatárka II. kerület
Látóhegyi út a Görgényi úttól - Glück Frigyes
út - Verecke lépcső - Verecke út - Szalamandra
út - Zöldkert utca - Csatárka út - Törökvész út -
Görgényi út a Látóhegyi útig.
A török időkben itt vívott harcok emlékére.250
74
Csepel: a honfoglaláskor Árpád fejedelem szállása
volt. Várat is emeltetett, melyről még a XII. század­
ban is írtak. A sziget és a település névadója annak
első ispánja. 1526-ig a királyok kedvelt pihenőhelye.
1481-től a királynék nászajándéka volt. A török idők
alatt teljesen elpusztult. A XVII. század végén szerb
menekültek jöttek ide a még törökök által megszállt
Szerbiából, majd Savoyai Jenő - mint birtokos -
svábokat, szászokat telepített le. 1742-ben önálló te­
lepülés. Az eredeti községet, amely a mai Szabadki­
kötő helyén volt, az 1838-as nagy árviz elpusztítot­
ta. Az újjáépítéskor került a község a mai Ofalu és
Belváros helyére. Területe több városrészre oszlik.
C sepel-Belváros XXI. kerület
Ady Endre út a II. Rákóczi Ferenc úttól - Táncsics
Mihály utca - Szent István út - II. Rákóczi Ferenc
út az Ady Endre útig.
C sepel-Csillagtelep XXI. kerület
Völgy utca meghosszabbított vonala és a Völgy utca
a II. Rákóczi Ferenc úttól - Festő utca - Erdősor
utca - Szabadság utca - Plútó utca - Csepeli út -
II. Rákóczi Ferenc út a Völgy utca meghosszabbí­
tott vonaláig.
1911 körül kezdődött a terület benépesedése. A par­
cellázás lebonyolítója Csillag Sándor ügyvéd volt,
akinek nevét viseli a terület.
Csepel-Erdőalja XXI. kerület
Szent István út a II. Rákóczi Ferenc úttól - Erdőalja
utca - Völgy utca és meghosszabbított vonala - II.
Rákóczi Ferenc út a Szent István útig.
Eredetileg Legelőtelep volt a neve, amely az 1920-
as években épült ki.
C sepel-Erdősor XXI. kerület
Szentmiklósi út a Festő utcától - Tihanyi utca - a
főváros határa - 4076. utca - Plútó utca - Szabad­
ság utca - Erdősor utca - Festő utca a Szentmiklósi
útig.
Az 1920-as években kiépült városrész.
C sepel-Gyártelep XXI. kerület
Budafoki út a Duna folyamtól - II. Rákóczi Ferenc
utca - Vas Gereben utca - Rév utca - Rózsa utca -
Duna folyam a Budafoki útig.
A csepeli volt Weiss Manfréd-gyár (1950-1956 kö­
zött Rákosi Mátyás, 1956-1991 között Csepel Vas-
és Fémművek) és a közvetlenül mellette lévő tisztvi­
selőtelep - a korábbi János-legelő - neve.
C sepel-H áros XXI. kerület
A 7274. utca meghosszabbított vonala és a 7274.
utca a Duna folyamtól - II. Rákóczi Ferenc út -
Csepeli út - Plútó utca - 4076. utca - a főváros ha­
tára - a Duna folyam a 7274. utcáig.
75
Középkori település a szigeten. A török időkben el­
pusztult, majd a XVIII. században újra betelepült.
Az 1838-as nagy árvíz végleg elpusztította. E név
őrzi az 1954. július 31-ig Szigetszentmiklóshoz tar­
tozott település emlékét.
Csepel-Kertváros XXI. kerület
Vágóhíd utca a Táncsics Mihály utcától - Kassai ut­
ca - Katona József utca - Szatmári utca - Makád
utca - Kikötő utca - Széchenyi István utca és meg­
hosszabbított vonala - Ráckevei-Duna - Határ utca
- Kolozsvári utca - Szebeni utca - Szent István út
- Táncsics Mihály utca a Vágóhíd utcáig.
1923-ban az Országos Földbirtokrendező Bíróság a
területet kisajátította, és felparcellázva részletre el­
adta a Falusi Kislakást Építő Szövetkezeten keresz­
tül. Java részét a csepeli Weiss Manfréd-gyár alkal­
mazottai vásárolták meg.
Csepel-Királyerdő XXI. kerület
Szebeni utca a Szent István úttól - Kolozsvári utca
- Határ út - Ráckevei-Duna - Királyerdő út - Tiha­
nyi utca - Szentmiklósi út - Völgy utca - Erdőalja
út - Szent István út a Szebeni utcáig.
Az 1930-as években a Magyar-Holland Bank kezdte
meg az egykori királyi erdőbirtokon a parcellázást.
Csepel-Királymajor XXI. kerület
Vágóhíd utca és meghosszabbított vonala a Kassai
utcától - Ráckevei-Duna - Széchenyi István utca
meghosszabbított vonala és a Széchenyi István utca
- Kikötő utca - Makád utca - Szatmári utca - Ka­
tona József utca - Kassai utca a Vágóhíd utcáig.
Valamikor itt volt a királyi major. Helyén a XX. szá­
zad elején indult meg a parcellázás.
C sepel-Ó falu XXI. kerület
A Petróleum utca a Duna folyamtól - Kossuth La­
jos utca - Ady Endre út - Budafoki út - Duna fo­
lyam a Budafoki útig.
Területén volt az 1838-ban elpusztult falu. Már a
XIX. században újra benépesült.
C sepel-Rózsadom b XXI. kerület
Rózsa utca a Duna folyamtól - Rév utca - Vas Ge­
reben utca - II. Rákóczi Ferenc út - 7274. utca és
meghosszabbított vonala - Duna folyam a Rózsa
utcáig.
Túlnyomó részében beépítetlen terület a Duna mel­
lett, a gyártelep szomszédságában.
C sepel-Szabótelep XXI. kerület
A Bolgárkertész-öböl déli oldalának meghosszabbí­
tott vonala a Szabadkikötő úttól és a Bolgárkertész
öböl déli oldala - Ráckevei-Duna - Vágóhíd utca
meghosszabbított vonala és a Vágóhíd utca - Tán­
csics Mihály utca - Ady Endre út - Kossuth Lajos
Városrészek
utca - Szabadkikötő út a Bolgárkertész-öböl déli ol­
dalának meghosszabbított vonaláig.
Az 1900-as években a Remanencia dűlőt Szabó Jó­
zsef megvásárolta, és felparcellázva eladta. Az így
kialakult telep az ő nevét viseli.
C sepel-Szigetcsúcs XXI. kerület
Ráckevei-Duna a Kvassay hídtól - Bolgárkertész­
öböl és meghosszabbított vonala - Weiss Manfréd
út - Petróleum utca - Duna folyam a Kvassay hídig.
A Csepel-sziget északi csúcsa.
Csillaghegy III. kerület
Kőbánya utca a főváros határától - Tamás utca -
Óbor utca - Márton út - Kert sor - Almos utca -
Árpád utca - Pünkösdfürdő utca - Duna folyam -
Kalászi utca - Attila utca - Czetz János köz - Határ
út - Pusztakúti út - a főváros 1949. december 31-ei
határa (106-112. számú határkövek között) az Ürö­
mi útig és onnan mai határa a Kőbánya utcáig.
A középkorban Kissing néven állt itt egy község,
amely a XVI. században elnéptelenedett. A XIX.
század végén a Békásmegyer déli részén lévő
Kissingpusztán kialakult egy üdülőtelep, melyet
1910-ben Csillaghegynek neveztek el.
Csillebérc XII. kerület
A Központi Fizikai Kutató Intézet és a Csillebér­
ci Gyermek- és Ifjúsági Központ nyugati és északi
kerítése a Konkoly-Thege Miklós úttól - Kon-
koly-Thege Miklós út - Sötétvágás utca - Kázmér
út - Edvi Illés út - Nőszirom utca - Adorján út -
Irhás árok - Kakukkhegyi út - Kakukkhegyi erdősor
- a főváros határa a Konkoly-Thege Miklós útig.
1847-ben az addigi Kukuckberg és Dreihotter kapta
ezt a nevet. Eredeti írásmódjában Csilebérc. A 430
m magas hegy a „tündér” szavunk elfeledett formá­
járól kapta nevét. Bányászat ezen a területen soha­
sem volt, így az ezzel összefüggő névről nem lehet
tudni, honnan származik. Az 1930-as évekből már
van olyan térkép, amelyen így szerepel, de az 1942-
ben kiadott hivatalos fővárosi helyrajzi számos tér­
képen Csilebérc.250
C súcshegy III. k erü let
Solymárvölgyi út a főváros határától - Harsány lejtő
- Jánosbogár út - a II. kerület és a III. kerület köz-
igazgatási határa - a főváros határa a Solymárvölgyi
útig.
A 445 m magas Csúcs-hegy a terület névadója. He-
gyes/Csúcsos-hegy névalakban már a középkorban
ismerték.
Dobogó XI. kerület
Budaörsi út a Kőérberki úti aluljárótól - Lapu utcai
aluljáró - Dobogó út - Balatoni út - Poprádi út -
Kőérberki út a Budaörsi útig.
Városrészek
151 m magas domb, amely 1847-ben az addigi
Galgenberg (Akasztóhegy) helyett kapta a Dobogó
nevet.250
Erdőskert XVIII. kerület
Kapocs utca a Vasút sortól - Határ utca - a főváros
határa - Vasút sor a Kapocs utcáig.
Erzsébetfalva XX. kerület
Nagykőrösi út a Határ úttól - Nagysándor József
utca - Vörösmarty utca - Tinódi utca - Vágóhíd ut­
ca - Bolyai János utca - a XX. és a XXIII. kerület
közigazgatási határa - Ráckevei-Duna-ág - Határ út
a Nagykőrösi útig.
1870-ben Kossuthfalvával együtt alakult meg
az akkori Soroksár területén - a királyné után
Erzsébetfalva néven. A leggyorsabban fejlődő Bu­
dapest környéki település volt. 1919-ben, a Tanács-
köztársaság idején Leninvárosnak nevezték. 1924-
től rendezett tanácsú város Pesterzsébet néven.
1932 novemberében, Árpád-házi Szent Erzsébet ha­
lálának 700. évfordulója tiszteletére, a Pestszenter-
zsébet nevet kapta. 1950. január 1-jétől Soroksárral
egyesítve a főváros XX. kerülete Pesterzsébetként.
1990-től újra Pestszenterzsébet, majd a Fővárosi
Közgyűlés 1999. (I. 28.) számú határozatával a vá­
rosrésznevet Pesterzsébetre változtatta. 1994-ben
Soroksár XXIII. kerületként levált róla.
Erzsébetliget II. kerület
Paprikás-patak a Hidegkúti úttól - Vöröskővár utca
- Honvéd utca - Hidegkúti út a Paprikás-patakig.
Pesthidegkútnak az 1930-as években kialakult része.
Erzsébet királynéról nevezték el.
Erzsébettelek II. kerület
Ördög-árok a Nagyrét utcától - Hidegkúti út - a fő­
város 1949. december 31-ei határa (a 171. és 176.
számú határkövek között) - Nagyrét utca az Ördög­
árokig.
Pesthidegkútnak az 1920-as években kialakult része.
Erzsébet királynéról nevezték el.
Erzsébettelep XVIII. kerület
Almos utca a Felsőcsatári úttól - Tünde utca -
Gyömrői út - Gyula utca - Hangár utca - Felsőcsa­
tári út az Almos utcáig.
A XIX. és XX. század fordulóján kezdett kialakulni.
Erzsébet királynéról nevezték el.
Erzsébetváros VII. kerület
Dózsa György út a Városligeti fasortól - Thököly
út - Baross tér - Rákóczi út - Károly körút - Ki­
rály utca - Lövölde tér - Városligeti fasor a Dózsa
György útig.
1777-ben a Felső-külváros a Terézváros nevet
kapta. 1873-ban a Terézváros VI. és VII. kerület­
76
re vált szét. 1882. január 17-én a főváros kérésére,
„Őfelsége I. Ferenc József legfelsőbb elhatározása
szerint” a VII. kerület felvehette Erzsébet királyné
nevét. 1930-ban területének egy részéből alakították
ki a XIV. kerületet.
Farkasrét XII. kerület
Bürök utca a Hó utcától - Németvölgyi lépcső -
Németvölgyi út - Érdi út - Farkasréti tér - Rácz
Aladár utca - Hóvirág út - Hó utca a Bürök utcáig.
1847-ben az addigi Wolfswiese helyett kapta ezt a
nevet. A Farkasrét és a Farkasvölgy vagy az itt ta­
nyázott farkasokról, vagy az itt igen elterjedt farkas­
almáról kapta a nevét, amely sok betegség gyógyítá­
sára alkalmas.
Farkasvölgy XII. kerület
Kázmér út az Edvi Illés úttól - János Zsigmond utca
- Rácz Aladár utca - Hóvirág út - Rácz Aladár utca
- Törökbálinti út - Edvi Illés út a Kázmér útig. 1847-
ben az addigi Wolfstal helyett kapta ezt a nevet.250
Felhévíz II. kerület
Kavics utca a Vérhalom utcától - Duna folyam -
Bem József tér déli és nyugati oldala - Frankel Leó
út - Margit körút - Török utca - Gül Baba utca -
Vérhalom utca a Kavics utcáig.
A középkorban Buda jogilag önálló külvárosa volt a
mainál lényegesen nagyobb területen. Nevét a meleg­
víz-forrásokról kapta, amelyek máig is táplálják az itt
lévő fürdőket. Központját Gézavásárának nevezték,
mert Géza király uralkodása idején révátkelőt alakí­
tottak ki ezen a területen, ahol vásárokat is tartottak.
Felsőrákos X. kerület
Kerepesi út a Fehér úttól - Sárga rózsa utca - Pesti
határút - Határmalom utca - Jászberényi út - Fehér
út a Kerepesi útig.
Eredetileg Felsőrákosi rétek volt a neve. A Rákos­
mező területének egy része.
(Ferencváros IX. kerület)
Üllői út a Kálvin tértől - Ecseri út - Epreserdő utca
- M5-ÖS autópálya bevezető útja - Illatos út - Guba­
csi út - Kén utca - a Kén utcai vasúti átjárót a Duna
folyammal összekötő út - Duna folyam - a Vámház
körút és meghosszabbított vonala - Kálvin tér.
Pest déli külvárosát 1792. december 4-én, I. Ferenc
király trónra léptekor nevezték el vagy róla, vagy vé­
dőszentjéről. E városrészbe sorolták az: Alsóbikarét,
Báránylegelő, Kikötődülő, Közvágóhíddűlő, Lóver-
senytérdűlö (ennek nagyobb részén épült fel a József
Attila-lakótelep) városrészeket.
Ferihegy XVIII. kerület
Csévéző utca a MÁV szolnoki vonalától - a XVII. és
XVIII. kerület közigazgatási határa - Ferihegyi út -
77
a Ferihegyi repülőtér kerítése délkeletnek futva - a
főváros határa - a MÁV ceglédi vonala a Csévéző
utcáig.
A XVIII. században Mayerffy Ferenc helyi birtoko­
sé volt a terület, s róla történt az elnevezés.
(Filatorigát III. kerület)
Orbán Balázs utca a Bécsi úttól - Gyógyszergyár
utca - Sereg utca - Bründl árok - Szőlőkért utca
- Huszti út - Búza utca - Köles utca - Szentendrei
út - Bogdáni út - Vihar utca - Vörösvári út - Bécsi
út az Orbán Balázs utcáig.
Eredetileg Filatoridűlő volt a neve. 1780-ban Zanesi
Bertalan olasz iparos egy selyemcémázó üzemet
(Filatorium) alapított. Az épület eltűnt, de a kör­
nyéket Filatori Felder néven említették a térképek.
Filatori = fonók. A gépek hajtására a patakot egy
gáttal felduzzasztották, hogy a meghajtókereket moz­
gassa. A gyár hamarosan tönkrement, leállt, és 1789-
ben végleg megszűnt. Emlékét őrzi az elnevezés.
Ganzkertváros XVIII. kerület
Üllői út a Béke tértől - a főváros határa - Kerékkö­
tő utca - Ganz Ábrahám utca - Alacskai út - Ki­
rályhágó utca - Béke tér.
1920-tól a Ganz-gyárak dolgozóik részére házhely­
igénylő mozgalmat szerveztek. Ennek eredménye­
ként azok kedvezményes feltételekkel vásárolhattak
itt telkeket. 1945-ig Vecséshez tartozott, akkor Pest-
szentlőrinchez csatolták.
Ganz negyed VIII. kerület
Vajda Péter utca - Orczy út - Orczy tér keleti
és északi oldala - Fiumei út - Salgótarjáni utca -
MÁV vonala a Flungária körútig - Hungária körút
- Könyves Kálmán körút.
Ganztelep XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Nagybánya utcától - a fő­
város határa - Üllői út - Nagybánya utca a MÁV
szolnoki vonaláig.
A Ganzkertváros parcellázásából kiszorultak 1920
körül itt vettek házhelyeket. 1949-ig Csákyligetnek
nevezték, mert gróf Csáky Albin birtokán jött létre.
1945-ig Vecséshez tartozott, akkor Pestszentlőrinc-
hez csatolták.
Gazdagrét XI. kerület
Rétköz utca a Gazdagréti úttól - Nagyszeben út -
Budaörsi út - Gazdagréti út - Nevegy utca - Gaz­
dagréti út a Rétköz utcáig.
1847-ben az addigi Reicheried kapta ezt a nevet.
Beépítése az 1970-es években indult meg.250
Gellérthegy I., XI. kerület
Hegyalja út a Budaörsi úttól - Sánc utca - Orom
Városrészek
utca - a Citadella északi sétányához futó sétaút -
Citadella sétány - az emlékműtől délnek futó sétaút
- Verejték utca - Kelenhegyi út - Szent Gellért tér -
Bartók Béla út - Móricz Zsigmond körtér - Villányi
út - Budaörsi út a Hegyalja útig.
A középkorban a 235 m magas hegyet, Kelen-hegy-
nek, Pesti-hegynek, Blocksbergnek, majd a XV szá­
zadtól kezdték Szent Gellért hegyének nevezni, mi­
vel a monda szerint innen gurították a Dunába egy
hordóban a pogányok a térítésükre érkezett Gellért
püspököt. Más monda szerint szombat esténként
boszorkányok gyülekeztek itt, és nagy mulatságo­
kat tartottak. A XVII. század boszorkánypereiben
sokszor előfordul hivatkozás a Gellért-hegyi boszor­
kány-gyűlésekre.
Gercse II. kerület
A főváros határa a Kulcs utcától - a II. és III. ke­
rület közigazgatási határa - Máriahegy utca -
Vöröskővár utca - Paprikás-patak - Nóra utca - Hi­
deg utca - Kulcs utca a főváros határáig.
1212-ben a falu neve már szerepel az okmányok­
ban. A népes település a török időkben teljesen el­
pusztult, csak templomának romjai emelkednek a
föld színe fölé.
G loriett-telep XVIII. kerület
Iparvágány vonala a Dalmady Győző utcától - Kö­
rös utca - Péterhalmi út - Gilice tér - Közdűlő út -
Nagykőrösi út - Méta utca - Cziffra György utca -
Kiss István utca - Varjú utca - Garay utca - Bókay
Árpád utca - Madarász utca - Wlassics Gyula utca
- Dalmady Győző utca az iparvágányig.
A terület nagyobb részének eredeti neve Madártelep
volt. A Gilice tér helyén állt a kör alaprajzú Gloriett,
amelyet 1814-ben épített Mayerffy Ferenc a német,
az osztrák és az orosz császárok találkozójára. Erről
figyelték az itt lefolyt hadgyakorlatot. Később prés­
ház lett, majd kápolna. 1944-ben a visszavonuló
német csapatok felrobbantották. Ennek nevét őrzi a
városrész.
Gubacs XX. kerület
Barkó utca és Helsinki út kereszteződésétől, ke­
resztezve a HEV-pályát, az E5-ös főutat és a MAV-
vasútvonal rézsűjének felső vonalán visszafordul­
va déli irányba, a vasút feletti hidat megkerülve a
184099. helyrajzi számnál nyugati irányba halad­
va, a 196605. külterületi mezőgazdasági tábla és
a 170187/10. agyaggödör közös határvonalán a
196600. helyrajzi számnál elérve a Duna középvo­
nalát, ezen északi irányba haladva a XXI., a IX. és
a XX. kerület Soroksári-Duna-ág elméleti közép­
pontjában lévő hármas határpontig, innen keleti
irányban keresztezve a Budapest-Kunszentmiklós
vasútvonalat és a Budapest-Ráckeve HEV-vonalat
a Határ útig.
Városrészek
(Gubacsidűlő IX. kerület)
Kén utcai vasúti átjárót a Duna folyammal össze­
kötő út a Duna folyamtól - Kén utca - Gubacsi út
- Illatos út - Határ út - Duna folyam az összekötő
útig.
A Ferencváros déli részén itt vezettek keresztül a
Pesterzsébet (a volt Gubacs) felé vezető utak.
G ubacsipuszta XX. kerület
Nagykőrösi út a Magyar utcától - Szentlőrinci út -
Köves út - Virág Benedek utca - Átlós utca - Vé-
csey utca - Magyar utca a Nagykőrösi útig.
A középkori Gubacs falut 1067-ben Géza király az
Aba nembéli Péter ispánnak adományozta. A XV
században is említik a nevét. A XVIII. században
Grassalkovich-birtok lett. A XIX. század utolsó har­
madában kezdett benépesülni a terület. 1935-ben
középkori templomának és több épületének alapjait
kiásták.
Gyárdűlő X. kerület
MÁV szolnoki vonala a Mázsa tértől - Száva utca -
Üllői út - a MÁV hegyeshalmi vonala - Kőbányai
út a Mázsa térig.
1873-ban az itt felépült gyárakról kapta a terület a
nevét.
H alm ierdő XVIII. kerület
Közdűlő út a Nagykőrösi úttól - Gilice tér - Péter-
halmi utca - Körös utca - Flór Ferenc utca - Ki­
rályhágó út - Nemes utca - Határ utca - Szálfa utca
- Oszkó utca - Kettős-Körös utca - Nagykőrösi út
a Közdűlő útig.
Pestszentimre és Pestszentlőrinc között van a név­
adó erdő.
H árm ashatárhegy III. kerület
Jánosbogár utca a Guckler Károly úttól - Erdőalja
út - Királylaki lejtő - Királylaki út - Barlang ösvény
- Fekete salak utca - a II. és III. kerület közigazga­
tási határa a Guckler Károly útig.
A területnek nevet adó 497 m magas hegy neve on­
nan származik, hogy 1873-ig itt találkozott Óbuda,
Buda és Pesthidegkút határa.
H ársakalja II. kerület
Kővári út a Hidegkúti úttól - Arad utca - Cenk ut­
ca - Budajenő utca - a főváros 1949. december 31-
ei határa (a 168. és 171. számú határkövek között)
- Hidegkúti út a Kővári útig.
Pesthidegkútnak az 1920-as években kialakult része.
Nevét a mellette volt nagy hárserdőről kapta.
H arsány lejtő III. kerület
Solymárvölgyi utca - Kocsis Sándor út - belterületi
határ - 20655/4. hrsz.-ú ingatlan délnyugati telek­
határa - Virágosnyereg út.
78
Hárshegy II. kerület
Nagykovácsi út a Feketefej utcától - Hűvösvölgyi
út - az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet keríté­
se - Mária út - Hárshegyi út - Budakeszi út - Szép
Juhászné út - a Petneházyrét északi oldalán futó tu­
ristaút - a főváros határa - Feketefej utca a Nagy­
kovácsi útig.
1847-ben az addigi Lindenberg (Hárshegy, 458
m) a Bátor-hegy elnevezést kapta, ám ez nem gyö­
keresedett meg, és ma is a régi neve van használat­
ban.
H avanna-lakótelep XVIII. kerület
Margó Tivadar utca a Bartók Lajos utcától - Baross
utca - Kolozsvár utca - Barcsay utca - Vörösmarty
Mihály utca - Reviczky Gyula utca - Bartók Lajos
utca a Margó Tivadar utcáig.
Pestszentlőrincen az 1970-es években az első világ­
háború után épült állami szükséglakótelep helyén
felépült a Kuba fővárosának nevét viselő lakótelep.
Az elnevezéskor - 1978-ban - Havannában volt a
Világifjúsági Találkozó.
H erm inam ező XIV. kerület
Teleki Blanka utca a MÁV váci vonalától - Nagy
Lajos király útja - Thököly út - Hermina út - Ka-
csóh Pongrác út - Hungária körút - a MÁV váci vo­
nala a Teleki Blanka utcáig.
A terület József nádor egyik - jótékonyságáról közis­
mert, korán elhunyt - leányáról (1817-1842) kapta
a nevét.
H osszúrét XI. kerület
Nagyida utca a Hosszúréti utcától - Gazdagréti út -
Nevegy utca - Gazdagréti út - Budaörsi út - Hosz-
szúréti utca a Nagyida utcáig.
1847-ben a Langeried kapta ezt a nevet.250
Hűvösvölgy II. kerület
A főváros 1949. december 31-ei határa a Nagyko­
vácsi úttól (a 171. és 184. számú határkövek között)
- Ördög-árok - Nyéki út - Hűvösvölgyi út - Nagy­
kovácsi út a főváros 1949. december 31-ei határáig.
1847-ben az Im Kühlental kapta ezt a nevet.250
Infopark XI. kerület
Magyar tudósok körútja a Hevesy György úttól -
Magyar Nobel-díjasok útja - Magyar Nobel-díjasok
útja meghosszabbítva a vasútvonalig - MÁV hegyes­
halmi vasútvonal -merőlegesen a Hevesy György útig
- Hevesy György út a Magyar tudósok kőrútjáig.
Istenhegy XII. kerület
Diós árok a Béla király úttól - Városmajor utca -
Pethényi út - Istenhegyi út - Diana utca - Gyöngy­
virág út - Tündér utca - Költő utca - Béla király út
a Diós árokig.
79
1847-ben kapta a nevét a 372 m magas hegy, ame­
lyet korábban Raitzenkopfnak (Rácfej) neveztek.
Istvánmező VII., VIII., XIV. kerület
Hermina út az Ajtósi Dürer sortól - Thököly út -
Hungária körút - Kerepesi út - Baross tér (Kele­
ti pályaudvar) - Thököly út - Dózsa György út -
Ajtósi Dürer sor a Hermina útig.
István nádorról (1817-1867), József nádor fiáról,
Magyarország utolsó nádoráról, Hermina főherceg­
nő ikertestvéréről kapta a nevét.
Istvántelek IV. kerület
Árpád út az Istvántelki úttól - a MÁV váci vonala -
Madridi utca - Bécsi utca - Elem utca - Istvántelki
út az Árpád útig.
Gróf Károlyi István a terület névadója, akinek az
1870-es években itt volt mintagazdasága. Az 1880-
as években ennek helyén épült fel az ország egyik
legnagyobb vasúti javítóműhelye, az Istvántelki Fő­
műhely.
Jánoshegy XII. kerület
Budakeszi út a Jánoshegyi út legészakibb kanyarjá­
hoz délről futó turistaúttól - Árnyas út - Remete
út - a Tündér-sziklát délről megkerülő turistaút -
Tündérhegyi út a Kossuth-emlékműig - az innen
a Jánoshegyi útra vezető turistaút - Jánoshegyi út
- annak legészakibb kanyarjától északnak haladó tu­
ristaút a Budakeszi útig.
1847-ben az addigi Johannesberg nevének magyar
fordítása.250 A hegy tetején van Budapest legmaga­
sabb pontja: 528,1 m.
József Attila-lakótelep IX. kerület
Üllői út az Ecseri úttól - Határ út - M5-ös autópá­
lya bekötőútja - Epreserdő út - Ecseri út az Üllői
útig.
A terület eredeti neve Lóversenytérdűlő volt, mert
az 1840-es években gróf Széchenyi István itt tar­
totta a lófuttatásokat. A XIX. század végén katonai
gyakorlótér lett. 1915-ben fából kórházbarakkokat
építettek ide, amelyeket az első világháború befeje­
zése után egyetlen helyiségből álló „lakásokká” ala­
kítottak át. 6-7 családra jutott egy árnyékszék, a víz
az udvaron volt. Az 1920-as években ez a telep to­
vább bővült „saját erőből felépített lakásokkal”. Ez
volt a Mária Valéria szükséglakótelep. 1940-1942-
ben téglából építettek mellé 30 m2-es félkomfortos
lakásokat, amelyeket az 1950-es években bontottak
le. A szükséglakótelep és ennek helyére 1957-1967
között épült a mai lakótelep.
(Józsefváros VIII. kerület)
Lóvásár utca a Kerepesi úttól - a 34589. és a
34590. helyrajzi számú telkek déli vonala - Fiumei
út - Orczy tér - Kőbányai út - Könyves Kálmán
Városrészek
körút - Vajda Péter utca - Orczy út - Üllői út -
Kálvin tér - Múzeum körút - Rákóczi út - Baross
tér - Kerepesi út a Lóvásár utcáig.
Az Alsó-külváros 1777-ben kapta nevét Mária Te­
rézia fiáról, a későbbi II. Józsefről, illetve annak vé­
dőszentjéről.
Kamaraerdő XI. kerület
A főváros határa a XI. és a XXII. kerület határától
- a Kőérberki dűlő sarkától délnyugatnak futó erdei
út - a XI. és XXII. kerület határa a főváros határáig.
1847-ben az addigi Kammerwald kapta ezt a nevet.
A terület a kincstár, majd Buda városa tulajdonában
volt. A parcellázások ellenére megőrizte erdő jelle­
gét.250
Káposztásm egyer IV. kerület
Váci út a főváros határától - Székesdűlő déli ha­
tárvonala - a főváros határa - a MÁV váci vonala
- Szilaspatak - Duna folyam - a főváros határa a
Váci útig.
A honfoglaló Megyer törzs szállásterülete volt.
(Lásd még: Békásmegyer, Megyer.) A középkori fa­
lu a török időkben elpusztult, majd a XIX. század­
tól a XX. század első harmadáig a Károlyiak birto­
kolták, és Rákospalota része volt.
Kaszásdűlő III. kerület
A MÁV esztergomi vonala az Áldomás utcától -
Szentendrei út - Köles utca - Búza utca - Husz-
ti út - Szőlőkért utca - Bründl árok - Sereg utca
- Gyógyszergyár utca - Orbán Balázs út - Csillag-
hegyi út - Törökkő utca - Áldomás utca a MÁV
esztergomi vonaláig.
Valószínűleg az itt volt kaszálórétekről kapta a nevét.
Kelenföld XI. kerület
Villányi út a Budaörsi úttól - Móricz Zsigmond
körtér délnyugati oldala - Fehérvári út - a MÁV
hegyeshalmi vonala - Budafoki út - Hauszmann
Alajos utca - Vízpart utca - a MÁV hegyeshalmi
vonala - Duna folyam - Kondorosi út - Solt utca -
Kelenvölgyi határsor - a MÁV hegyeshalmi vonala
- Nagyszőlős utcai aluljáró - Budaörsi út a Villányi
útig.
1847-ben kapta ezt a nevet.250 A középkorban Ta­
bánnak nevezték. A terület a XVIII. század közepén
kezdett benépesülni szőlőművelőkkel. A XIX. szá­
zad elején már az ipar is megjelent. A név eredete
vitatott. Van, aki a német Krenfeld (Tormaföld)
nevet fogadja el az itt volt földművelésre való utalás­
ként, van, aki Kelen honfoglalás kori vezér nevét és
szálláshelyének kiterjedését véli felismerni a névben.
Kelenvölgy XI. kerület
Kelenvölgyi határsor a MÁV hegyeshalmi vonalától
- Solt utca - a MÁV pécsi vonala - Méhész utca -
Városrészek
Ringló utca - Péterhegyi út - a MÁV hegyeshalmi
vonala a Kelenvölgyi határsorig.
A Budafok és Kelenföld közötti völgy neve, amely
1949. december 31-ig Budafokhoz tartozott.
Kerepesdűlő VIII. kerület
Kerepesi út a Lóvásár utcától - Hungária körút -
Könyves Kálmán körút - Kőbányai út - Orczy tér
- Fiumei út - a 34589. és a 34590. helyrajzi számú
telkek déli oldala - Lóvásár utca a Kerepesi útig.
1873-tól 1991-ig Kerepesi temetődűlő volt a neve
a Fiumei úti, de általában Kerepesinek nevezett te­
metőről.
Keresztúridűlő X. kerület
Meténg utca a Kozma utcától - Fátyolka utca - Bo­
gáncsvirág utca - Tarkarét utca - a temető északi
fala és annak meghosszabbított vonala - Álmos utca
- Maglódi út - Sírkert utca - Kozma utca a Meténg
utcáig.
A főváros 1884-ben vette meg Rákoskeresztúr köz­
ségtől, hogy területén az Új köztemetőt (Rákoske­
resztúri temető) kialakíthassa.
Kispest XIX. kerület
Ferihegyi repülőtérre vezető út az Üllői úttól - Al­
só erdősor - Küllő utca - Malomkő utca - Kártoló
utca - a MÁV lajosmizsei vonala —Új Temető út -
Csapó utca - a Kispesti temető délkeleti fala - Ko­
lozsvári utca - Méta utca - Nagykőrösi út - a Rákó­
czi utca páratlan oldalán fekvő telkek északnyugati
oldala - Ady Endre út - Mátyás király utca - Üllői
út.
1869-ben az akkor Szentlőrinchez tartozó Törökfal­
va mellett (amely később a község része lett), felpar­
celláztak egy nagy területet, és ezen 1873. július 20-
án megalakult Kispest. 1922. július 22-én rendezett
tanácsú, 1929. július 1-jétől 1949. december 31-ig
önálló, megyei jogú város volt.
Kissvábhegy XII. kerület
Határőr út a Pethényi úttól - Gaál József út - Alma
utca - Bíró utca - Roskovics utca - Ráth György
utca - Kék Golyó utca - Istenhegyi út - Pethényi út
a Határőr útig.
A 258 m magas hegy, 1950-1991 között Martino­
vics Ignác nevét viselte. 1686. szeptember 2-án a
sváb tüzérség innen leadott lövéseinek jelére indult
meg a Buda várát visszafoglaló utolsó roham.
Kiszugló XIV. kerület
Bosnyák tér déli oldala a Thököly úttól - Nagy La­
jos király útja - Egressy út - Róna utca - Thököly
út a Bosnyák térig.
A főváros megalakulásától 1930-ig Kis-Szugló volt a
neve, amikor is Nagy-Szuglóval egyesítve Zugló lett.
80
Erről kapta a XIV. kerület a nevét, kizárva a többi
városrésznevet. 1992-ben kapta vissza a Kis-Szugló
elnevezést.
Kossuth Ferenc-telep XVIII. kerület
A MÁV lajosmizsei vonala a Hunyadi János utcától
- Dózsa György utca - a XVIII. és XXIII. kerület
közigazgatási határa - Hunyadi János utca a MÁV
lajosmizsei vonaláig.
Kossuth Ferenc (1841-1914): Kossuth Lajos idő­
sebb fia, mérnök, miniszter. A nevét viselő városrész
parcellázása az ő minisztersége alatt történt meg.
Kossuthfalva XX. kerület
Nagykőrösi út a Nagysándor József utcától - Ma­
gyar utca - Vécsey utca - Átlós utca - Virág Bene­
dek utca —Szent Imre herceg utca - Nagysándor
József utca a Nagykőrösi útig.
1870- ben Soroksár területén egy angol bank 123 kát.
h. földet parcellázott fel. Ez a terület a volt kormány­
zó engedélyével a „Kossuth helység” nevet vette fel.
1871- ben Kossuthfalva lett, majd 1898. január 1-jén
Erzsébetfalvával egyesült. 1990-ben a kerületi tanács
kérésére lett a régi név városrésznévként felújítva.
Kőbánya-Kertváros X. kerület
Jászberényi út a Kozma utcától - Vadszőlő utca -
Eszterlánc utca - a temető északi fala - Tarkarét ut­
ca - Bogáncsvirág utca - Fátyolka utca - Meténg
utca - Kozma utca a Jászberényi útig.
1934-ben Kőbányán egy ikerházas építésű lakótele­
pet épített a főváros a szegényebb családok részére,
s Városszéli-telepnek nevezték el, és ezt a nevet vál­
toztatták meg 1991-ben.
Kőérberek XI. kerület
Repülőtéri út a főváros határától - Kőérberki út -
Kétvölgyi utca - Balatoni út - Hosszúréti-patak - a
XI. és XXII. kerület közigazgatási határa - Meggy­
vágó utcától északnyugatnak futó erdei út - a fővá­
ros határa a Repülőtéri útig.
A területén átfolyó vízről, a ma Hosszúréti-pataknak
nevezett Kő-érről kapta nevét.
Kővár II. kerület
A II. és III. kerület határa a Máriahegy utcától - a
főváros 1949. december 31-ei határa (a 148. és a
168. számú határkövek között) - Budajenő utca és
meghosszabbított vonala - Cenk utca - Arad ut­
ca —Kővári út - Honvéd utca - Vörös-kővár utca
- Máriahegy utca a II. és III. kerület közigazgatási
határáig.
A terület névadója a Kővár nevű 301 m magas hegy.
K özépső-Ferencváros IX. kerület
Boráros tér - Ferenc körút - Üllői út - Keleti pálya­
81
udvar és Kelenföldi pályaudvar közötti vasútvonal -
Duna folyam.
Krepuska G éza-telep XVIII. kerület
Alacskai út - 145111/291. és 145111/386. hrsz.-ú
névtelen közterület - Határ utca - Nemes utca az
Alacskai útig.
Krisztinaváros I., XII. kerület
Szilágyi Erzsébet fasor a Városmajor utcától - Széli
Kálmán tér - Várfok utca - a várfal a Bécsi kapu
nyugati oldalától a Dózsa György tér 9.-ig - Pásztor
lépcső - Gellérthegy utca - Czakó utca - Hegyalja
út - Avar utca - Kiss János altábornagy utca - Ugo-
csa utca - Böszörményi út - Kék Golyó utca - Ráth
György utca - Roskovics utca - Bíró utca - Alma
utca - Gaál József út - Határőr út - Városmajor ut­
ca a Szilágyi Erzsébet fasorig.
1769-ben indult meg a szántók házakkal való be­
épülése. Buda szabad királyi főváros tanácsa az ak­
kori helytartó, Albert herceg felesége, Krisztina fő­
hercegnő (Mária Terézia leánya) tiszteletére nevezte
el a területet.
Kurucles II. kerület
Hárshegyi út a Budakeszi úttól - Mária út - Széher
út - Lípótmezei út - Hűvösvölgyi út - Bognár utca
- Budenz út - Kuruclesi út - Budakeszi út a Hárs­
hegyi útig.
1847-ben az addigi Maxengraben és
Krutzenwinkel helyett kapta ezt a nevet, emlékez­
tetve arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a
kurucok innen csaptak be a császár hűségén kitartó
Buda városába, mert az nem csatlakozott Rákóczi
Ferenchez.250
Kúttó X. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Száva utcától - a MÁV
lajosmizsei vonala - a Ferihegyi repülőtérre vezető
út - Üllői út - Száva utca a MÁV szolnoki vonaláig.
Eredetileg Kúttódűlő volt a neve, mert a mai Száva
utca és Kőér utca között még a XX. század elején is
megvolt a jó vizű Kút-tó.
Kútvölgy XII. kerület
Kútvölgyi út a Béla király úttól - Diós árok - Béla
király út a Kútvölgyi útig.
A mai Dániel út elején fakadt tiszta vizű forrás volt
a völgy (Brunnental) névadója.250
Külső-Ferencváros IX. kerület
Keleti pályaudvar és Kelenföldi pályaudvar kö­
zötti vasútvonal —Üllői út - Ecseri út —Epreserdő
utca - M5-ÖS autópálya bevezető szakasza - Ha­
tár út - Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág - Duna fo­
lyam.
Városrészek
Lágymányos XI. kerület
Móricz Zsigmond körtér keleti oldala - Bartók Béla
út - Szent Gellért tér - Duna folyam - a MÁV he­
gyeshalmi vonala - Fehérvári út a Móricz Zsigmond
körtér keleti oldaláig.
Nevét valószínűleg a talaja minősége adta, de az is
lehetséges, hogy egyik birtokosának, egy német had­
nagynak rangneve (Leutnant) torzult el az itt lakó
szláv nyelvű lakosság ajkán. A XIX. század végén a
Duna szabályozásával kialakult egy tó. Ezt és a mel­
lette fekvő mocsaras területet feltöltötték, ezen épült
fel a József Nádor Műszaki Egyetem épülettömbje,
valamint a székesfőváros akkori legmodernebb lakó­
negyede. A terület városrészként való hivatalos elne­
vezése 1990-ben történt meg.
Lakatos-lakótelep XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Küllő utcától - Mikszáth
Kálmán utca - Üllői út - Lakatos út - Egressy Gá­
bor utca - Tinódi utca - Fonal utca - József utca -
Nefelejcs utca - Küllő utca a MÁV szolnoki vonaláig.
Laposdűlő X. kerület
Kerepesi út a Hungária körúttól - a MÁV szolnoki
vonala - Kőbányai út - Könyves Kálmán körút -
Hungária körút a Kerepesi útig.
Kőbányának ezt a részét a XIX. század elején még
egyszerűen Laposnak nevezték természeti adottságai
miatt.
Ligettelek X. kerület
Kerepesi út a MÁV szolnoki vonalától - Fehér út -
Körösi Csorna sétány és Körösi Csorna Sándor út
- a MÁV szolnoki vonala a Kerepesi útig.
Kőbányán 1847-ben alakult meg a Ligettelek Tár­
saság, amely szórakoztatónegyedet épített ki ezen
a környéken. A vállalkozás néhány év után megbu­
kott, de a terület neve megmaradt.
Lipótm ező II. kerület
Ördög-árok a Nyéki úttól - Szerb Antal utca - Hű­
vösvölgyi út - Lipótmezei út - Széher út - az Orszá­
gos Ideg- és Elmegyógyintézet kerítése - Nyéki út
az Ördög-árokig.
Göpp (Götz?) Lipót molnár a névadó, akinek a tel­
kén épült fel a XIX. században az Országos Ideg- és
Elmegyógyintézet.
Lipótváros V. kerület
Szent István körút és meghosszabbított tengelye a
Duna folyamtól - Nyugati tér - Bajcsy-Zsilinszky
út - Deák Ferenc tér - Deák Ferenc utca - Vigadó
tér déli oldala - Duna folyam a Szent István körút
meghosszabbított vonaláig.
Pest város védőfalától a felső védgátig terjedő kül­
várost 1790-ben nevezték el II. Lipót királyról. Első
Városrészek
rendezési tervét 1789-ben készítette Schilson János.
Ezt fejlesztette tovább Hild János 1805-ben, és ezek
alapján fejlődött ki a terület.
Liptáktelep XVIII. kerület
Üllői út a MÁV lajosmizsei vonalától - Bartók La­
jos utca - Reviczky Gyula utca - Vörösmarty utca
- Barcsay utca - Kolozsvár utca - a Kispesti temető
déli fala - Csapó utca - Új Temető út - a MÁV la­
josmizsei vonala az Üllői útig.
Pestszentlőrinc és Kispest határán Lipták Pál
(1874-1926) mérnök, építési vállalkozó az 1910-
es évek elején nagy területet vásárolt fel, és azon
martinacélgyártó üzemet és hengerdét épített fel.
A mellette lévő területen családi házas lakónegyed
alakult ki, amely az ő nevét kapta.
Lónyaytelep XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Mikszáth Kálmán utcától
- Thököly út - Üllői út - Mikszáth Kálmán utca a
MÁV szolnoki vonaláig.
Gróf Lónyay Menyhért (1822-1884) miniszterel­
nök, pénzügyminiszter, akinek a Villatelepen volt
nyaralója, 1875-ben kb. 125 holdas telket vásárolt,
majd felparcellázva eladta. Róla nevezték el ezt a te­
rületet.
Losonci negyed VIII. kerület
Baross utca - Leonardo da Vinci utca - Práter utca
- Szigony utca - Üllői út - Korányi Sándor utca -
Kálvária tér nyugati oldala - Illés utca.
Madárdomb XVII. kerület
Lázár deák utca az Aránylód utcától - Borsó utca
- Sarlósfecske utca - Füstifecske utca - Flamingó
utca - Aránylód utca a Lázár deák utcáig.
Rákoskeresztúron a 155 m magas domb neve, ame­
lyet az itt felépült lakótelep madárneveket viselő
utcáiról neveztek el. Zárvány Rákoskeresztúr terü­
letén.
M adárhegy XI. kerület
Törökbálinti út a Rupphegyi úttól - Hosszúréti út
- Budaörsi út - Rupphegyi út a Törökbálinti útig.
1847-ben a 187 m magas hegy, az addigi Starentanz
(Seregélyes) kapta ezt a nevet.250
M agasút XII. kerület
Edvi Illés út a Magasút dűlőtől - Törökbálinti út -
Irhás árok - Adorján út - Nőszirom utca a Magasút
dűlőig.
A kb. 320 m magasan fekvő fennsikon végighúzódó
dűlőút a terület névadója.
Magdolna negyed VIII. kerület
Koszorú utca - Mátyás tér nyugati oldala - Nagy
Fuvaros utca - Népszínház utca - Teleki László tér
82
északnyugati oldala - Fiumei út - Baross utca - Kál­
vária tér keleti, déli és nyugati oldala - Baross utca.
M argitsziget XIII. kerület17
A Duna folyam határolja.
A középkorban Nyulak szigetének nevezték. Kolos­
torai és egyházi épületei közül a dominikánus apácák
kolostora volt a legismertebb. Itt élt IV. Béla király
leánya, Margit, akiről később a szigetet elnevezték.
Ehhez a névhez azonban nem mindig ragaszkodtak.
Egyéb elnevezései: Nagyboldogasszony-sziget, Úr-szi­
get, Budai-sziget, Dunai-sziget, Palatínus- vagy Ná­
dor-sziget. Mai formája kotrásokkal és feltöltésekkel
1899-1900 között alakult ki. A Margit híd szigeti le­
járójának építésekor északi részén elkotorták a Fürdő­
szigetet, déli részéhez hozzácsatolták a Festő-szigetet.
M áriarem ete II. kerület
Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek észak-
nyugati oldalát összekötő vonal a főváros határától
- Hímes utca - Máriaremetei út - Achim András
út - Kökény utca - Kokárda utca - Kerényi Frigyes
utca - Ördög-árok - Nagyrét utca - a főváros 1949.
december 31-ei határa (a 176. és 184. számú határ­
kövek között) - Rézsű utca 82. számú telek (50860.
helyrajzi szám) északnyugati oldala - a főváros ha­
tára a Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek
északnyugati oldalát összekötő vonalig.
A XVIII. században Tolvitzer Katalin Svájcból,
Maria-Einsiedler búcsújáróhelyről a Csodatevő
Szűz Mária-kép másolatát hozta magával. A hely­
béli földbirtokos a képnek egy kápolnát, özvegye
templomot épített, a mellette lévő területet pedig
Máriaremetének nevezték el.
M ártonhegy XII. kerület
Költő utca a Mártonhegyi úttól - Hangya utca -
Csorna utca - Tamási Áron utca - Németvölgyi út
- Németvölgyi lépcső - Bürök utca - Denevér út -
Mártonhegyi út a Költő utcáig.
1847-ben a 285 m magas Martinisberg kapta ezt a
nevet. Eredetileg Szent Márton kápolnája állt itt.250
M átyásföld XVI. kerület
Szilas-patak a Budapesti úttól - XVI. és XVII. kerü­
let közigazgatási határa - a X. és XVII. kerület köz-
igazgatási határa - Jókai Mór utca meghosszabbított
vonala és a Jókai Mór utca - Veres Péter út - Futó­
rózsa utca - Sasvár utca - Lőcs utca - Budapesti út
a Szilas-patakig.
Az 1887-ben megalakult Mátyásföldi Nyaraló­
tulajdonosok Egyesülete Cinkota földesurától
- Beniczky Gábortól - megvásárolt 75 kataszte­
17 2013. július 20-tól a fővárosi önkormányzat közvetlen
irányítása alá került.
83
ri hold területet, amelyet szigorú feltételek között
felparcellázott. így alakult ki a gödöllői HÉV déli
oldalán Mátyásföld. 1907-ben újabb parcellázás­
ra kerül sor a HÉV másik oldalán, amelyet előbb
Tusculánumnak, később Új Mátyásföldnek nevez­
tek. 1933. január 1-jén a két rész Mátyásföld néven
önálló község lett, és maradt 1949. december 31-ig.
(Mátyáshegy III. kerület)
Hegyoldal utca a Szépvölgyi úttól - Nyereg út - Re­
metehegyi út - Folyondár utca - Szépvölgyi út a
Hegyoldal utcáig.
1847-ben a 300 m magas Matthiasberg kapta ezt a
nevet.250
Megyer IV. kerület
Szilas-patak a Duna folyamtól - a IV és XV kerület
közigazgatási határa - Fóti út - Váci út - Rév utca -
Duna folyam a Szilas-patakig.
Az egyik honfoglaló magyar törzs neve. (Lásd még:
Békásmegyer, Káposztásmegyer.)
Miklóstelep XVIII. kerület
A MÁV szolnoki vonala a Thököly úttól - iparvá­
gány a Május 1. tértől - Üllői út - Thököly út a
MÁV szolnoki vonaláig.
Pestszentlőrincen Szemere Miklós birtokán kiala­
kult lakóterület, amely az ő nevét viseli. Az első vi­
lágháború után leginkább hadirokkantak és hadiöz­
vegyek vásároltak itt házhelyeket. (Nem hivatalosan
Rokkanttelepnek is nevezték.)
M illennium telep XXIII. kerület
Millennium utca a Haraszti úttól - Gombkötő utca
- Dél utca - Haraszti út a Millennium utcáig.
Soroksár déli részén az 1890-es évek végén kialakult
családi házas lakóterület. Zárvány Soroksár területén.
M ocsárosdűlő III. kerület
Aranyhegyi út a MÁV esztergomi vonalától - Határ
út - Szentendrei út - a MÁV esztergomi vonala az
Aranyhegyi útig.
Neve utalás a terület minőségére. A középkorban
egy Tebeora vagy Tebesere nevű tó volt itt.
Nádorkert XI. kerület
Budafoki út - Dombóvári út - Vízpart utca -
Hauszmann Alajos utca.
Nevét a XIX. században kapta, mert a nádornak itt
volt egy mintakertje.
Nagytétény XXII. kerület
Dózsa György út a főváros határától - Minta utca -
Nagytétényi út - Növény utca - Kis-Duna - Duna
folyam - a főváros határa a Dózsa György útig.
A rómaiak idejében Camponának nevezték. A hon­
foglalás után valószínűleg Tétény vezérről kapta a
Városrészek
nevét. A XV. században mezőváros. A török idők
alatt nem pusztult el teljesen, de rövid időre elnép­
telenedett. Ezért a XVIII. században német telepe­
sekkel népesítette be a birtokos Rudavszky család.
1949. december 31-ig önálló község volt.
Nagyzugló XIV. kerület
Nagy Lajos király útja az Egressy úttól - Örs vezér
tere - Kerepesi út - Róna utca - Egressy út a Nagy
Lajos király útjáig.
A főváros megalakulásától Nagy-Szugló volt a neve,
majd 1930-ban Kis-Szuglóval egyesítve Zuglónak
nevezték el. 1992-ben kapta vissza a Nagy-Szugló
elnevezést.
N ém etvölgy XII. kerület
Németvölgyi út a Hegyalja úttól - Böszörményi út
- Ugocsa utca - Kiss János altábornagy utca - Avar
utca - Hegyalja út - Kálló esperes utca - Hegyalja
út a Németvölgyi útig.
A Buda 1686. évi visszafoglalásában vitézkedő né­
met katonák emlékére nevezték el a völgyet Deut-
schentalnak. 1847-ben kapta magyar nevét.
Népliget X. kerület
A MÁV hegyeshalmi vonala a Kőbányai úttól - Ül­
lői út - Könyves Kálmán körút - Kőbányai út a
MÁV hegyeshalmi vonaláig.
1867-ben létesült Sárkány József városi tanácsnok
javaslatára. A 112 hektáros zöldterületet 1893-ban
alakította át angolkertté Ilsemann Keresztély. A két
világháború között vursli is létesült itt, amely 1951-
ben szűnt meg.
N épsziget IV, XIII. kerület
A Duna folyam határolja.
1695. szeptember 26-i pesti határbejárás szerint
Saban-sziget. A köznyelvben Csigás- vagy Szúnyog­
sziget.
N épszínház negyed VIII. kerület
Rákóczi út - Fiumei út - Teleki László tér észak-
nyugati oldala - Népszínház utca - József körút.
Nyék II. kerület
A főváros 1949. december 31-ei határa az Ör­
dög-ároktól (161-171. számú határkövek között) -
Görgényi út - Nagybányai út - Nagybányai lépcső
- Páfrányliget utca - Ördög-árok a főváros 1949.
december 31-ei határáig.
1847-ben a Leopoldfeld (Lipótmező) kapta ezt a
nevet. Okmányok szerint a XVI. századig volt itt
egy község, amelyet a Nyék nemzetségről neveztek
el. Kis templomának romjait 1932-ben tárták fel.250
Óbuda III. kerület
Bogdáni út a Vihar utcától - Duna folyam - Nagy­
Városrészek
szombat utca - Bécsi út - Vörösvári út - Vihar utca
a Bogdáni útig.
A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A rómaiak a kö­
zelében építették fel az I. században Aquincumot,
Alsó-Pannónia provincia fővárosát. A honfoglalás­
kor a fejedelmi törzs birtoka lett, és Buda néven
említik az okmányok. A tatárjárás alatt súlyos ká­
rokat szenvedett. A Várhegyen alapított Új Buda
felépülte után, már Óbuda néven, mindinkább
veszített jelentőségéből. 1343 óta királynéi vár,
1355-ben a káptalané lett a terület fele. A török
időket átvészelő, megfogyatkozott magyar lakos­
ságot kiegészítendő az 1659 óta birtokos Zichyek
Ausztriából és Morvaországból hozattak telepese­
ket. 1767-ben kamarai birtokká vált, és mezővárosi
rangot kapott. 1873-ban Újlakkal együtt a főváros
III. kerülete lett. 1950 után a lakótelepek építése
miatt régi házait lebontották, megváltoztatva ezzel
utcaszerkezetét.
Óbuda hegyvidéke III. kerület
Budapest közigazgatási határa - Kocsis Sándor út -
Bécsi út - Doberdó út - közterületi lépcső a Folyó­
ka utcáig - Folyóka utca - Folyondár utca - II. és
III. kerület közigazgatási határa Budapest közigaz­
gatási határáig.
Ó budai-sziget III. kerület
Határa a Duna folyam.
Nevezték Hajógyári-szigetnek is az 1839-ben alapí­
tott és 1992-ben megszűnt hajógyárról.
Óhegy X. kerület
Maglódi út a Jászberényi úttól - Sibrik Miklós út -
a MÁV szolnoki vonala - Liget tér - Körösi Csorna
sétány - Körösi Csorna Sándor út - Jászberényi út a
Maglódi útig.
Az Ó-hegy 148 m magas domb, melyen még a XIX.
században is nagy szőlőskertek voltak. Területéhez
csatolták a Gyömrői út és a Ferihegyi repülőtérre
vezető út közötti Óhegyaljadűlőt.
Orbánhegy XII. kerület
Gyöngyvirág út a Tündér utcától - Diana utca - Is­
tenhegyi út —Németvölgyi út - Tamási Áron utca -
Csorna utca - Hangya utca - Költő utca - Tündér
utca a Gyöngyvirág útig.
1847-ben az addigi Urbanisberg kapta ezt a ne­
vet. A róla elnevezett téren állt a hegynek nevet
adó Szent Orbán, a szőlők védőszentjének szobra.
A XIX. század végéig intenzív szőlőtermelés folyt a
286 m magas hegy lejtőin.250
Orczy negyed VIII. kerület
Kálvária tér déli és keleti oldala - Baross utca - Or­
czy tér északi oldala - Orczy út - Üllői út - Korányi
Sándor utca - Illés utca - Kálvária tér nyugati oldala.
84
Országút II. kerület
Rómer Flóris utca a Zivatar utcától - Margit utca
- Margit körút - Frankel Leó utca - Bem József tér
teljes területe az északi és déli oldalon álló épületek
kivételével - Duna folyam - Bem József utca - Mar­
git körút —Széna tér - Vérmező út - Várfok utca
- Szilágyi Erzsébet fasor - Lorántffy Zsuzsanna lép­
cső - Trombitás út - Garas utca - Marczibányi tér
teljes területe az északnyugati és északkeleti oldalon
álló épületek kivételével - Keleti Károly utca - Ki-
taibel Pál utca - Bimbó út - Ady Endre út - Zivatar
utca a Rómer Flóris utcáig.
A terület névadója a mai Margit körút helyén futó
országút volt.
Ő rm ező XI. kerület
Budaörsi út a Lapu utcai aluljárótól - Nagyszőlős
utcai aluljáró - a MÁV hegyeshalmi vonala - Dobo­
gó út a Lapu utcai aluljáróig.
1847-ben az addigi Feldhut kapta ezt a nevet. Itt
vannak a keserűvízforrások (Hunyadi János, Ferenc
József), amelyeknek hozama a lakótelep épitésekor
lecsökkent.250
Ő rsöd XI. kerület
Budaörsi út a főváros határától - a Kőérberki úti
közúti aluljáró - Kőérberki út - Poprádi út - Bala­
toni út - Kétvölgy utca - Kőérberki út - Repülőtéri
út - a főváros határa a Budaörsi útig.
1847-ben az addigi Breiter Marast és Tabaner
Hutweide Berg helyett kapta ezt a nevet.250
Pacsirtatelep XX. kerület
Virág Benedek utca az Átlós utcától - Alsó határút
- Temető sor - a temető délkeleti kerítése - Kő utca
- Könyves utca - Alsó határút - Vágóhíd utca - Át­
lós utca a Virág Benedek utcáig.
Az 1910-es évek elején kialakult családi házas lakó­
telep.
Palotanegyed VIII. kerület
Múzeum körút - Rákóczi út —Blaha Lujza tér észa­
ki és keleti oldala - József körút - Üllői út.
Pálvölgy II. kerület
Szépvölgyi út a Glück Frigyes úttól - Csatárka út
- Zöldkert út - Szalamandra utca - Verecke út - Ve-
recke lépcső - Glück Frigyes út a Szépvölgyi útig.
1847-ben az addigi Paulital - valamikor pálos ko­
lostor volt itt - kapta ezt a nevet.250
P asarét II. kerület
Szerb Antal utca a Hűvösvölgyi úttól - Páfrányliget
utca - Csalán út - Battai út - Cirok utca - Pasaré­
ti út - Radna utca - Herman Ottó utca - Lorántffy
Zsuzsanna út - Lorántffy Zsuzsanna lépcső - Szilágyi
Erzsébet fasor - Hűvösvölgyi út a Szerb Antal utcáig.
85
1847-ben az addigi Sauwiese és Schmalzbergel
(Disznórét és Zsírdomb) kapta ezt a nevet. A török
időkben itt is volt a várbelieknek szénakaszálója.250
Pesthidegkút-O falu II. kerület
A főváros határa a Hidegkúti úttól - Kulcs utca
és meghosszabbított vonala - Hideg utca - Nóra
utca - Paprikás-patak - Hidegkúti út a főváros ha­
táráig.
A középkori Gercse maradványai helyén az 1720-
as években Kaltenbrunnen (Hidegkút) néven né­
met telepesek alapították a községet a közeli ilyen
nevú forrásról elnevezve. 1949. december 31-ig
önálló község volt. Hozzátartozott; Budaliget,
Erzsébetliget, Erzsébettelek, Gercse, Hársakal-
ja, Kővár, Máriaremete, Remetekertváros, Szép­
halom.
Pestszentim re XVIII. kerület
Kettős-Körös utca a Nagykőrösi úttól - Oszkó ut­
ca - Szálfa utca —Királyhágó út - Határ út - Ha­
lomegyházi utca - Alacskai út - a főváros határa -
Nagykőrösi út a Kettős-Körös utcáig.
Pestújhely XV. kerület
Gazdálkodó utca a Bánkút utcától - Pörge utca
délkeleti oldalán fekvő telkek délkeleti oldalát össze­
kötő vonal - Szerencs utca - Hősök útja - Madách
utca - Drégelyvár utca - MÁV Körvasút - Árvavár
utca —Adria utca - Őrjárat utca - Mézeskalács tér
teljes területe az északkeleti oldalán álló épületek ki­
vételével - Bánkút utca a Gazdálkodó utcáig.
Az 1890-es években jött létre Rákospalotán Széche-
nyi-telep néven. 1909-től 1949. december 31-ig ön­
álló község volt.
Péterhegy XI. kerület
Dobogó út a Balatoni úttól - Péterhegyi út - Ho­
rogszegi határsor - Hosszúréti-patak - Balatoni út
a Dobogó útig.
1847-ben a 145 m magas Petersberg kapta ezt a ne­
vet.250
Petneházyrét II. kerület
A rét északi oldalán futó turistaút a főváros határá­
tól - Szép Juhászné út - Üdülő út és a belőle futó
turistaút - a főváros határa a rét északi oldalán futó
turistaútig. (11209-11339/5. helyrajzi számú telkek
határvonala.)
1847-ben az addigi Sonnenwithswiesen helyett kap­
ta Pemeházy Dávid hajdúkapitány nevét, aki a száj-
hagyomány szerint 1686-ban, Buda visszavételekor
az elsők között jutott fel a várfalra, és tűzte ki a ma­
gyar zászlót.250
Pösingerm ajor XI. kerület
Kakukkhegyi erdősor a főváros határától - Kakukk­
Városrészek
hegyi út - Irhás árok - Törökbálinti út - a főváros
határa a Kakukkhegyi erdősorig.
Bösinger (Pösinger) Ferenc Ignác gyógyszerész, bu­
dai polgármester XVIII. század elején itt felépített
majorjáról kapta nevét.
Rákoscsaba XVII. kerület
Rákos-patak a Dunaszeg utca meghosszabbított
vonalától - a főváros határa - Pesti út - Szigetcsép
utca - Csongrád utca - Pesti út - Tápióbicske ut­
ca - Péceli út - Dunaszeg utca és meghosszabbított
vonala a Rákos-patakig.
Első okiratos említése 1067-ből való Chabarakusa
néven. A Széchy család, majd a XV. században
Verbőczy István birtoka. A török időkben teljesen
elnéptelenedett. A XVIII. században szlovák telepe­
sek kezdték meg újjáépítését. 1949. december 31-ig
önálló község volt.
Rákoscsaba-Ujtelep XVII. kerület
A XVI. és XVII. kerület közigazgatási határa az
Ároktő utca északnak meghosszabbított vonalától -
a főváros határa - Rákos-patak - Gázló köz - Ároktő
utca - Jászladány utca - Ősagárd utca - Ananász ut­
ca - Ároktő utca és északnak meghosszabbított vo­
nala a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határáig.
Rákoscsaba területén a XX. század elején megkez­
dett parcellázáson kialakult lakóterület.
Rákosfalva XIV. kerület
Rákos-patak a Füredi úttól - Kerepesi út - Örs ve­
zér tere - Füredi út a Rákos-patakig.
1871-ben Zsivora György birtokán alapította Szig­
ligeti Ede. 1873-tól Budapest X., 1930-tól XIV. ke­
rületének egy része.
Rákoshegy XVII. kerület
Széchenyi utca a Táncsics Mihály utcától - Ferihe­
gyi út - Ásvány utca - a MÁV újszászi vonala - a
főváros határa - a XVII. és XVIII. kerület közigaz­
gatási határa - a X. és XVII. kerület közigazgatási
határa - a MÁV újszászi vonala - Táncsics Mihály
utca - a Táncsics Mihály utca és a Flamingó utca
közötti telkek belső határvonala a Flamingó közig -
578. utca a Táncsics Mihály utcáig.
Az 1880-as években a báró Podmaniczky család
rákoskeresztúri birtokainak egy részét eladta Fuchs
Ignácnak, amelyet ő felparcellázott, és feleségéről
Zsófia-telepnek nevezett el. 1892-ben épült fel az
első ház. Rákoshegynek az 1900-as évek közepétől
nevezték a területet a lakók, de hivatalosan csak
1913-tól ez a neve. 1922. január 1-jétől 1949. dec­
ember 31-ig önálló község volt.
Rákoskeresztúr XVII. kerület
Rákos-patak a X. és XVII. kerület közigazgatási ha­
tárától - Dunaszeg utca meghosszabbított vonala és
Városrészek
a Dunaszeg utca - Péceli út - Tápióbicske utca -
Pesti út - Összekötő út - a MÁV újszászi vonala -
Ásvány utca - Ferihegyi út - Széchenyi utca - 578.
utca - a Táncsics Mihály utca és a Flamingó utca
közötti telkek belső határvonala a Flamingó köztől
- Táncsics Mihály utca - a MÁV újszászi vonala -
513. utca - Pesti út - a X. és XVII. kerület közigaz­
gatási határa a Rákos-patakig.
Először 1265-ben Pousarakosa néven történik róla
említés. A török időkben teljesen elnéptelenedett.
1715-ben indult meg újratelepítése, amely az 1770-
es években vett nagyobb lendületet, amikor német
telepesek érkeztek. 1892-ben Rákoshegy, 1907-ben
Rákosliget, 1945-ben Bélatelep vált ki területéből.
1949. december 31-ig önálló község volt.
Rákoskert XVII. kerület
Pesti út az Összekötő úttól - Csongrád utca - Szi-
getcsép utca - Pesti út - a főváros határa - a MÁV
ecseri vonala - Összekötő út a Pesti útig.
Rákoscsaba egy részén alakult ki az 1920-as években.
Rákosliget XVII. kerület
Ároktő út északnak meghosszabbított vonala a XVI.
és XVII. kerület közigazgatási határától - Ároktő ut­
ca - Ananász utca - Ősagárd utca - Jászladány utca
- Ároktő utca - Gázló köz - Rákos-patak - a X. és
XVII. kerület közigazgatási határa - a XVI. és XVII.
kerület közigazgatási határa az Ároktő utca észak­
nak meghosszabbított vonaláig.
Rákoskeresztúron a XIX. és XX. század fordulóján
a Munkásbiztosító Pénztár Munkásotthon lakótele­
pet akart kialakítani, de anyagi okok miatt nem sike­
rült. A házakat tisztviselők, iparosok vásárolták meg.
1907-től 1949. december 31-ig önálló község volt.
Rákospalota XV. kerület
A főváros határa a MÁV váci vonalától - Rákos-
palotai határút - Szentmihályi út - Bánkút utca -
Mézeskalács tér északkeleti oldala - Őrjárat utca -
Adria utca - Árvavár utca - MÁV Körvasút - MÁV
váci vonala a főváros határáig.
Oklevélben először 1243-ban találkozunk Nyír-
Palatha nevével, de több középkori falu romjait is
kiásták itt a régészek. A török időkben sem pusztult
el teljesen. Földesurai gyakran változtak. Lakosai
1861-ben megváltották magukat a gróf Károlyiak­
tól. A község 1923. június 30-án rendezett tanácsú
várossá alakult. 1949. december 31-ig önálló.
Rákosszentm ihály XVI. kerület
A főváros határa a Rákospalotai határúttól - Csö­
möri út - Szlovák út - Budapesti út - Körvasút sor
- MÁV Körvasút - Rákospalotai határút a főváros
határáig.
A nyulak-szigeti apácák birtokában volt középkori
község, Pusztaszentmihály nevét egy templomról
86
kapta. A török időkben teljesen elpusztult. 1695-
ben a Wattay családé, majd Grassalkovich Antal a
tulajdonos, aki szlovákokat telepített ide. Később
Csömörhöz tartozott. A XIX. század közepétől te­
rületén erőteljesen fejlődő telepek sora alakult ki.
1902-től 1949. december 31-ig önálló nagyközség
volt Rákosszentmihály néven.
Régiakadémiatelep XVII. kerület
Gyöngytyúk utca északi oldalán fekvő teleksor északi
határvonala a Cinkotai úttól - Liszt Ferenc utca - a
MÁV péceli vonala - Cinkotai út a Gyöngytyúk utca
északi oldalán fekvő teleksor északi határvonaláig.
Gróf Vigyázó Ferenc telekadományán felépült csa­
ládi házas lakónegyed, 1949. december 31-ig Rá­
koskeresztúr része.
(Remetehegy III. kerület)
Fekete salak utca a II. és III. kerület közigazgatási
határától - Barlang ösvény - Királylaki út - Mára-
maros út - Perényi út - Bécsi út - Doberdó út a
nyugatnak futó, Mikovinyi utcáig vezető lépcsőig és
a lépcső - Mikovinyi utca - Remetehegyi út - Nye­
reg utca - Hegyoldal utca - a II. és III. kerület köz-
igazgatási határa a Fekete salak utcáig.
A 348 m magas Remete-hegy a terület névadója.
1699-ben jelentette be Prosperus Ágoston-rendi
szerzetes a budai kamarai adminisztrációnak, hogy
a birtokos Zichyektől remetelak építésére kapott
engedélyt. 1778-ban még szerepelt a térképeken az
akkor már igen rossz állapotú remetekápolna.
Rem etekertváros II. kerület
Pinceszer utca a Kökény utcától - Kossuth Lajos
utca - Hidegkúti út - Ördög-árok - Kerényi Frigyes
utca - Kokárda utca - Kökény utca a Pinceszer ut­
cáig.
Pesthidegkút területén 1920 körül kialakult villane­
gyed.
Rendessytelep XVIII. kerület
Nefelejcs utca a Malomkő utcától - József utca -
Fonal utca - Tinódi utca - Egressy Gábor utca -
Lakatos út - Üllői út - a MÁV lajosmizsei vonala
- Malomkő utca a Nefelejcs utcáig.
A XIX. század végén Rendessy Károly óbudai pék­
mester vásárolta meg ezt a területet, és parcellázva
eladta.
Rézm ál II. kerület
Bogár utca az Endrődi Sándor utcától - Alsó Tö­
rökvész út - Bimbó út - Aranka utca - Marczibányi
tér északnyugati oldala - Alvinci út - Bimbó út -
Endrődi Sándor utca a Bogár utcáig.
1847-ben a Kalvarienberg és Kreidenbruch (Kál­
váriahegy és Krétabánya) helyett kapta ezt a nevet.
Már a XIV. században találkozunk a Rézmál eine-
87
vezéssel, amely rózsahegyet jelent.250 Ehhez a város­
részhez tartozott a Rózsadomb.
Rómaifürdő III. kerület
Czetz János köz a Szentendrei úttól - Attila utca -
Kalászi utca - Duna folyam - a MÁV esztergomi
vonala - Szentendrei út a Czetz János közig.
A II. században a rómaiak már fúrdőházat építet­
tek itt, és Aquincum városát innen látták el vízzel.
A forrás és a vízvezeték maradványai ma is láthatók.
A XV. században a víz lőpormalmokat hajtott. A mai
fürdőt a XX. század elején alakították ki. A terület
neve 1873 és 1990 között Lőpormalomdülő volt a
valamikor itt működött lőpormalomról.
Rózsadomb II. kerület
Vérhalom utca az Alsó Törökvész úttól - Vérhalom
tér déli oldala - Vérhalom utca - Gül Baba utca -
Török utca - Margit utca - Rómer Flóris utca - Zi­
vatar utca - Ady Endre utca - Bimbó út - Kitai-
bel Pál utca - Keleti Károly utca - Marczibányi tér
északkeleti oldala - Aranka utca - Bimbó út - Alsó
Törökvész út a Vérhalom utcáig.
A városrésznév csak 1990-től létezik. XIV. századi
iratokban Rézmál a neve ennek a területnek. Az
1880-as évekig szőlőhegy volt. Németül Rosenhü-
gelnek nevezték. Az 1880-as években kezdtek itt
elegáns házakat építeni. Az elnevezést a kerületi ta­
nács kérte, hogy a terület értéke megmaradjon.
Sasad XI. kerület
Farkasréti tér - Érdi út - Németvölgyi út - Hegy­
alja út - Dayka Gábor utca - Brassó út - Budaör­
si út - Nagyszeben út - Rétköz utca - Gazdagréti
út - Nagyida utca - Törökbálinti út a Farkasréti
térig.
A XIII. században a Sas-hegy lábánál volt kis falu -
helyét nem lehet pontosan meghatározni - nevét vi­
seli ez a terület. Egy része királyi birtok, más része a
Nána-Beszter nembéli Berki nemzetség birtoka. Má­
tyás király már pusztaként ajándékozta Buda város­
ának. A török idők után Burgerberg lett a neve, mai
nevét 1847-ben kapta. 1698-ban tévedésből az Irhás
árok környékét nevezték így, mai azonosítása sem egy­
értelmű. Az 1880-as évekig ismert szőlővidék volt.
A filoxéra pusztítása után felparcellázták a területet.250
Sashalom XVI. kerület
Lőcs utca a Budapesti úttól - Sasvár utca - Futóró­
zsa utca - Veres Péter út - Jókai Mór utca és meg­
hosszabbított vonala - Pesti határút - Sárga rózsa
utca - Veres Péter út - MÁV Körvasút - Budapesti
út a Lőcs utcáig.
A XIV. században Farkashalom néven említik a króni­
kák. Idáig ért Mátyás király pesti vadaskertje. A néphit
szerint határában egy Farkas nevű vitéá volt eltemet­
ve. A cinkotai Ehmann Viktor vendéglős (a „Cinkotai
Városrészek
Nagyicce” vendéglő bérlője) 1882-ben felparcellázta
itteni földjeit. Az új lakóterület Cinkota-Ehmanntelep
nevet kapta, majd Sashalom néven 1923. január 20-
tól 1949. december 31-ig önálló község volt.
Sashegy XL, XII. kerület
Hegyalja út a Dayka Gábor utcától - Kálló esperes
utca - Hegyalja út - Budaörsi út - Brassó út - Day­
ka Gábor utca a Hegyalja útig.
1847-ben az addigi Adlerberg kapta ezt a nevet.
A háromcsúcsú (253 m, 257 m, 266 m) hegy egy
része természetvédelmi terület. Régebben (XIII.
század) Királyhegy volt a neve, mert a királyok a va­
dászatok után itt tartottak pihenőt. Később egyházi
birtok lett, és ezalatt Paphegy, Baráthegy, Istenhegy
volt a neve. A törökök Muhaneknek nevezték. A ha­
gyomány szerint azért Sashegy a neve, mert 1686.
szeptember 2-án, a budai Vár visszafoglalása utáni
díszszemle idején sasok szálltak fel innen, és a Vár
felé repültek.250
Solym árvölgy III. kerület
A főváros határa a Solymárvölgyi úttól - Bécsi út -
Harsány lejtő - Solymárvölgyi út a főváros határáig.
A Budai-hegységet és a Pilis hegységet elválasztó
völgy Solymárnál kezdődő szakasza.
Soroksár XXIII. kerület
A XX. kerület és a XXIII. kerület közigazgatási ha­
tára a Ráckevei-Duna-ágtól - Vágóhíd utca - Alsó
határút - Könyves út - Kő utca - a temető déli fala
- Temető sor - Szentlőrinci út - Nagykőrösi út - a
XVIII. kerület és a XXIII. kerület közigazgatási ha­
tára - a főváros határa - a XXI. kerület és a XXIII.
kerület közigazgatási határa a XX. kerület közigaz­
gatási határáig.
Anonymus Gestújában már Surcusar néven emlí­
ti. Nevét a Gyál és Duna közötti mocsárról kapta.
A török időkben puszta. 1730 körül Grassalkovich
Antal tulajdona lett, aki sváb és frank telepeseket
hozott ide. Ezek szorgalmát dicséri, hogy 1755-ben
már mezőváros a település. Területéből vált le Gu­
bacsipuszta, Kossuthfalva, Pestszenterzsébet (még
Erzsébetfalvaként) és Pestszentimre. 1949. decem­
ber 31-ig önálló nagyközség. 1950. január 1-jétől
1994-ig Pesterzsébettel együtt Budapest XX. kerü­
letének része.
Soroksár-Újtelep XXIII. kerület
Köves út az Alsó határúitól - Szentlőrinci út - Te­
mető sor - Alsó határút a Köves útig.
Az 1920-as években kialakult, ma továbbfejlesztett,
Pesterzsébet és Soroksár határán lévő lakóterület.
Spanyolrét XI, kerület
Törökbálinti út a főváros határától - Rupphegyi út
- Budaörsi út - a főváros határa a Törökbálinti útig.
Városrészek
1847-ben a Spaniolwiese kapta ezt a nevet, valószí­
nűleg a Buda visszafoglalása után kialakított Zichy-
major spanyoljuh-tenyészetéről.250
Svábhegy XII. kerület
Béla király út az Alkony úttól - Költő utca - Han­
gya utca - Mártonhegyi út - Karthauzi utca - Füle-
mile út - Ordas út - Hegyhát út - Kázmér út - Sö­
tétvágás utca - Konkoly-Thege Miklós út - János­
hegyi út - a 225. számú régi határjeltől keleti irány­
ba, a Kossuth-emlékműig vezető turistaút - Mátyás
király út - Alkony utca a Béla király útig.
1686-ban Buda visszavívásakor a Kis-Sváb-hegyen
állították fel a sváb tüzérség ágyúit. Erre emlékezve
kapta a nevet az addigi Stuhlweissenburger Gebirge
(Fehérvári-hegység). 1847-ben Istenhegynek nevez­
te el Döbrentey Gábor, de ezt mindig csak az alatta
lévő területre értették. 1945-1991 között Szabad­
ság-hegy.250
Szabótelep XX. kerület
Szent Imre herceg utca a Nagysándor József utcától
- Virág Benedek utca - Átlós utca - Vágóhíd utca -
Tinódi utca - Vörösmarty utca - Nagysándor József
utca a Szent Imre herceg utcáig.
A terület névadója Szabó József (1830-1911) tímár­
mester, 1848-as honvéd. 1868-ban 104 hold földet
vásárolt, amelyet 1897-ben 300 öles telkekre parcel­
lázva adott el.
Százados negyed VIII. kerület
Asztalos Sándor út - Kerepesi út - Hungária körút
- a MÁV vonala az Asztalos Sándor útig.
Széchenyihegy XII. kerület
Hegyhát út a Kázmér úttól - Ordas út - Fülemile út
- Karthauzi utca - Mártonhegyi út - Denevér út -
Bürök utca - Hó utca - Hóvirág út - Rácz Aladár út
- János Zsigmond utca - Kázmér út a Hegyhát útig.
Széchenyi István 1860-ban bekövetkezett halálakor
kapta a nevet a 427 m magasan lévő fennsík.
Székesdűlő IV. kerület
Székesdűlő sor (a főváros határa) - Dobó laktanya
északi telekhatára - Váci út a Székesdűlő sorig.
A főváros legészakibb részén levő dűlő. Nevét régi
tulajdonosáról, a székesfővárosról kapta.
Szem eretelep XVIII. kerület
A MAV szolnoki vonala a Május 1. tértől - Nagy­
bánya utca - Üllői út - iparvágány a Május 1. térig.
A valamikori tulajdonos, Szemere Miklós nevét
kapta az 1910 körül kezdett parcellázás nyomán ki­
alakult lakónegyed.
Szem lőhegy II. kerület
Barlang utca a Ferenchegyi úttól - Felső Zöldmáli
88
út - Alsó Zöldmáli út - Pusztaszeri út - Felhévízi
utca és a belőle délnek futó sétány - Kavics utca -
Vérhalom utca - Vérhalom tér keleti és északi olda­
lán álló épületek - Cimbalom utca - Pusztaszeri út
- Ferenchegyi út a Barlang utcáig.
1847-ben a 232 m magas Josephberg (Józsefhegy)
kapta ezt a nevet, emlékeztetve arra, hogy Buda
visszavívásakor itt voltak a tüzérség megfigyelői.250
Szent Im re-kertváros XVIII. kerület
Üllői út a Körös utcai iparvágánytól - Béke tér -
Királyhágó utca - Flór Ferenc utca - Körös utcai
iparvágány az Üllői útig.
Pestszentlőrincen 1925-ben az elszakított területek­
ről érkezett tisztviselők megalakították a Pestszent­
lőrinci Kertotthon, Házépítő, Fogyasztási, Termelő
és Értékesítő Szövetkezetét. 1932-re elkészült a szi­
gorú tervek szerint felépített családi házas városrész.
Szentim reváros XI. kerület
Ménesi út az Alsóhegy utcától - Mányoki út - Ke-
lenhegyi út - Szent Gellért tér - Bartók Béla út -
Móricz Zsigmond körtér - Fehérvári út - Bocskai út
- Karolina út - Alsóhegy utca a Ménesi útig.
Szent Lőrinc-lakótelep XVIII. kerület
Margó Tivadar utca a Baross utcától - Czifffa
György utca - Kolozsvár utca —Baross utca a Mar­
gó Tivadar utcáig.
Pestszentlőrincen az 1960-as években a Magyar
Kommunista Ifjúsági Szövetség lakótelepet épített,
és azt KISZ-lakótelepnek nevezte el. Ezt a nevet
változtatta meg a Fővárosi Közgyűlés a kerületi ön-
kormányzat kérésére 1992. április 30-án.
Széphalom II. kerület
Hidegkúti út a Máriaremetei úttól - Kossuth Lajos
utca - Pinceszer utca - Kökény utca - Áchim And­
rás utca - Máriaremetei út a Hidegkúti útig.
Pesthidegkút területén az 1930-as években kialakult
kertváros jellegű lakónegyed.
Szépilona II. kerület
Budenz út a Kuruclesi úttól - Bognár utca - Hű­
vösvölgyi út - Budakeszi út - Kuruclesi út a Budenz
útig.
A Hűvösvölgyi út 4. szám alatt volt az a vendéglő,
amelyről a terület a kerületi tanács kérésére 1990-
ben kapta a nevét. Korábban a Kurucles része volt.
Szépvölgy II. kerület
A főváros 1949. december 31-ei határa a Görgényi
úttól (a 155. és 161. számú határkövek között) - a II.
és III. kerület közigazgatási határa - Hármashatárhe-
gyi út - Glück Frigyes út - Látóhegyi út - Görgényi
út a főváros 1949. december 31-ei határáig.
1847-ben a Schöntal helyett kapta ezt a nevet.250
89
Tabán I. kerület
A várfal a Dózsa György tér 9.-től a Nagy Rondel­
la kapujáig - a Nagy Rondellától délnek futó lép­
csős sétány - Sándor Móric lépcső - Ybl Miklós
tér déli oldala - Duna folyam - Kelenhegyi út -
Verejték utca - az emlékműhöz vezető lépcsős sé­
tány - Citadella sétány - e sétány és a Színes út
elágazásánál északnak futó sétány az Orom utcáig
- Orom utca - Sánc utca - Hegyalja út - Czakó
utca - Gellérthegy utca - Pásztor lépcső - Dózsa
György tér.
Leletek bizonyítják, hogy a kő korszaktól kezdve
emberlakta hely. Krisztus előtt az I. században az
eraviszkuszok telepedtek meg itt, majd a rómaiak
emeltek ide a limes részeként erődöt. A honfoglaló
magyarok révfalut építettek, és Kis Pestnek nevez­
ték el, de Alhévíz, Szent Gellén-falva és Kelenföld
néven is írtak róla. A török időkben tímárok lakták,
így török neve: Debaghone (Tímártelep). A szerb
lakosság ajkán ez Tabahonra módosult, ebből szár­
mazik a Tabán. A területet lakóiról Rácváros néven
is emlegették. Az 1930-as évekig hozzátartozott
még a Kelenhegyi út - Orlay utca - Bartók Béla út
- Csiky utca (akkor még a Műegyetemi rakpartig
ért) - Műegyetem rakpart - Szent Gellért tér kö­
zötti terület is.
(Táborhegy III. kerület)
Kubik utca a Jablonka úttól - Bécsi út - Perényi út
- Máramaros út - Királylaki út - Hedvig utca - Er­
dőalja út - Farkastorki lejtő - Ér utca - Üde utca
- Jablonka út a Kubik utcáig.
A 445 m magas Tábor-hegy a terület névadója. Va­
lószínűleg a régebben Lagerbergnek nevezett hegy
nevének fordítása. Buda 1686. évi visszafoglalása
idején táboroztak itt katonák.
Téglagyárdűlő X. kerület
Jászberényi út a Maglódi úttól - Kozma utca - Sír-
kert utca - Maglódi út a Jászberényi útig.
Az itteni, de azóta megszűnt téglagyárakról kapta a
nevét.
Terézváros VI. kerület
Dózsa György út a MÁV váci vonalának felüljáró­
jától - Városligeti fasor - Lövölde tér - Király utca
- Deák Ferenc tér - Bajcsy-Zsilinszky út - Nyugati
tér - Váci út - Lehel utca - Bulcsú utca - a MÁV
váci vonalának kerítése a Dózsa György útig.
Pest északi külvárosa a Felső-külvárosból alakult
át 1777-ben, és vette fel az uralkodó Mária Terézia
nevét. Területéből 1873-ban a VII., majd 1930-ban
a XIII. és XIV kerület egy-egy része vált ki.
(Testvérhegy III. kerület)
Harsány lejtő az Erdőalja úttól - Bécsi út - Kubik
utca - Jablonka út - Üde utca - Ér utca - Farkas­
Városrészek
torki út - Erdőalja út - Hedvig utca - Királylaki út
- Királylaki lejtő - Erdőalja út a Harsány lejtőig.
A 176 m magas Testvér-hegy a terület névadója.
T isztviselőtelep VIII. kerület
Vajda Péter utca az Orczy úttól - Könyves Kálmán
körút - Üllői út - Nagyvárad tér keleti oldala - Or­
czy út a Vajda Péter utcáig.
A Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete szer­
vezésében 1887-ben kezdődött meg építése az akkor
még a X. kerülethez tartozó területen.
(Törökkő III. kerület)
A MÁV esztergomi vonala a Bécsi úttól - Áldomás
utca - Törökkő utca - Csillaghegyi út - Bécsi út a
MÁV esztergomi vonaláig.
A 105 m magas hasonló nevű domb a névadó.
Törökőr XIV. kerület
Thököly út a Hungária körúttól - Róna utca - Ke­
repesi út - Hungária körút a Thököly útig.
A török időkben volt itt egy őrhalom, amelyet a nép
Török istrázsa dombnak nevezett. Ebből alakult ki
a mai név.
Törökvész II. kerület
Nagybányai lépcső a Csalán utcától - Nagybányai
út - Törökvész út - Kapy utca - Gárdonyi Géza
utca - Endrődi Sándor köz - Endrődi Sándor utca
- Bimbó út - Alvinci út - Garas utca - Trombitás
út - Lorántffy Zsuzsanna út - Herman Ottó út -
Radna utca - Pasaréti út - Cirok utca - Battai út
- Csalán utca a Nagybányai lépcsőig.
1847-ben az addigi Fruchtbare Ried, Ochsen Ried
és Rochusberg (Gazdarét, Ökörrét, Rókushegy)
kapta ezt a nevet, emlékeztetve arra, hogy 1686-ban
több, az ostromlott törökök segítségére igyekvő jani­
csár- és szpáhicsapatot kaszaboltak le itt.250
Újhegy X. kerület
Maglódi út a Sibrik Miklós úttól - a X. és XVIII.
kerület közigazgatási határa - a MÁV szolnoki vona­
la - Sibrik Miklós út a Maglódi útig.
Újlak II., III. kerület
Mikoviny utca a Folyondár utcától - az utcából
keletnek futó lépcső a Doberdó útig - Doberdó
út - Bécsi út - Nagyszombat utca - Duna folyam
- Kavics utca és a belőle északnak futó kilátó út -
Felhévízi utca - Pusztaszeri út - Szépvölgyi út - Fo­
lyondár utca a Mikoviny utcáig.
A török idők után a középkori Szentjakabfalva he­
lyére német telepesek jöttek, és új települést hoztak
létre Neustift (Újlak) néven.
Újlipótváros XIII. kerület
Dráva utca a Duna folyamtól - Váci út - Nyugati
Városrészek
tér - Szent István körút és meghosszabbított vonala
- Duna folyam a Dráva utcáig.
Eredetileg az V kerületi Lipótváros északi részét ne­
vezték így, mivel ezt a területet csak a XIX. század
végén parcellázták. 1950. január 1-jétől a XIII. ke­
rület része.
Újpalota XV. kerület
Szentmihályi út a Bánkút utcától - Rákospalotai ha­
tárút - Vezseny utca - MÁV Körvasút - Drégelyvár
utca - Madách utca - Hősök útja - Szerencs utca
- Pörge utca délkeleti oldalán fekvő telkek délkeleti
oldalát összekötő vonal - Gazdálkodó út - Bánkút
utca a Szentmihályi útig.
Rákospalota itteni, mezőgazdasági területét az
1960-as években kezdték beépíteni.
Újpest IV. kerület
Rév utca a Duna folyamtól - Váci út - Fóti út - a
MÁV váci vonala - Árpád út - Istvántelki út - Elem
utca - Bécsi utca - Madridi utca - Dugonics utca
- Új Palotai út - a MÁV esztergomi vonala - Duna
folyam a Rév utcáig.
Az 1830-as években gróf Károlyi István birtokán
Újmegyer néven alapították a települést. 1841-ben
már Újpestként szerepel a községi képviselő-testü­
let jegyzőkönyvében. 1907-ben rendezett tanácsú,
1923-tól megyei város. 1950-től Budapest IV kerü­
lete. A kerület átszámozása azért történt meg 1950-
ben, hogy a munkásváros így tűnjék ki előkelőségé­
vel, a Belvárostól örökölve azt.
Újpéteritelep XVIII. kerület
Kettős-Körös utca a MÁV lajosmizsei vonalától
- Oszkó utca - Szálfa utca - Határ utca - Kapocs
utca - a MÁV lajosmizsei vonala a Kettős-Körös
utcáig.
Ma Pestszentimre egy része, amely 1930-ig Sorok­
sár része volt Soroksárpéteri néven.
(Ürömhegy III. kerület)
A főváros határa a Bécsi úttól a 21891. helyrajzi szá­
mú telekig - a főváros 1949. december 31-ei határa
(a 119-127. számú határkövek között) - Saroglya
utca - Saroglya köz - Kilátó utca - Naszád utca -
Óvár utca - Aranyvölgy utca - Bécsi út a főváros
határáig.
A 195 m magas Üröm-hegy a terület névadója.
Vár I. kerület
A várfal a Bécsi kaputól keleti irányban kiindulva,
az óramutató járásával megegyező lefutásban a Bé­
csi kapuig.
A budai Várhegyen lévő városrész neve. A tatárjárás
után IV. Béla a 167 m magas pesti Újhegyre várat
építtetett, és az egész fennsíkot fallal vetette körül.
Ide kerültek a tisztségviselők házai és a királyi palo­
90
ta. Hamarosan ez lett az ország fővárosa Buda né­
ven. A törökök 1541 és 1686 között tartották meg­
szállva.
Városliget XIV. kerület
A MÁV váci vonala a Dózsa György úttól - Hun­
gária körút - Kacsóh Pongrác út - Hermina út
- Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út a MÁV váci
vonaláig.
A majd 1 km2-nyi területről először a tatárjárás ide­
jében találunk leírást, amely szerint Batu kán erre a
mocsaras területre csalta az őt üldöző magyarokat.
Ekkor Ukurdföld (Ökör-dűlő) a neve. Többször
tartottak itt országgyűlést. Valószínűleg Mátyás ki­
rály vadaskertje is itt volt. I. Lipót király Pest város­
ának ajándékozta. Batthyány József hercegprímás
bérbe vette és fásította. A XIX. század első éveiben
alakították ki a két szigetet (az egyiken ma a Szé­
chenyi-fürdő van, és már nem sziget). A platánfákat
az 1820-as években József nádor alcsúti birtokáról
hozták. Még ma is él igen sok példány az eredeti­
ekből.
Vérhalom II. kerület
Törökvész út a Kapy utcától - Ferenchegyi út -
Pusztaszeri út - Cimbalom utca —Vérhalom tér
teljes területe az északi, keleti és déli épületeinek ki­
vételével - Vérhalom utca - Alsó Törökvész út - Bo­
gár utca - Endrődi Sándor utca - Endrődi Sándor
köz - Gárdonyi Géza utca - Kapy utca a Törökvész
útig.
1847-ben a Franzisciberg helyett kapta nevét, mert
az akkori - ma már tudjuk, hogy téves —adatok
alapján úgy vélték, hogy a mai Vérhalom téren te­
mették el a Martinovics-féle összeesküvés kivégzett
áldozatait.250
Virányos XII. kerület
Budakeszi út a Kuruclesi úttól - Szilágyi Erzsébet
fasor - Kútvölgyi út - Csermely lépcső - Csermely
út - Zugligeti út - Kuruclesi út a Budakeszi útig.
Az eredeti Sauwinkel —a Zugliget - egyik, legvirá­
gosabb részét nevezte el így Döbrentey Gábor.250
Vizafogó XIII. kerület
Meder utca a Duna folyamtól - Váci út - Dráva ut­
ca - Duna folyam a Meder utcáig.
A XVI. századig idáig úsztak föl a Fekete-tengertől
a vizák, e nagy testű halak, amelyekre a királyi ha­
lászok vetették ki hálójukat. (Eredeti német neve:
Hausenwart.)
Víziváros I., II. kerület
Duna folyam a Bem József tér déli oldalától - Ybl
Miklós tér déli oldala - Sándor Móric lépcső - a
lépcsős sétány a Nagy Rondelláig - a keleti várfal a
Bécsi kapuig - Várfok utca - Vérmező út - Széna tér
91
- Margit körút - Bem József utca - Bem József tér
déli oldala a Duna folyamig.
Buda egyik külvárosa. Már a rómaiak alatt nagy for­
galmú hely. A középkorban öt részből tevődött ösz-
sze. Szent István város, Szent Mihály város, Szent
Péter város, Tótfalu és Taschental (a XVIII. század­
tól Halászváros). A török időkben fallal körülvett
„varos” (azaz váron kívüli hely), előretolt védelmi
rendszer. Az 1686-os ostrom után horvát és német
telepesek adták lakosságát.
Wekerletelep XIX. kerület
Ady Endre út a Határ úttól - a Bercsényi utca páros
oldalán fekvő telkek délkeleti oldala - Nagykőrösi út
- Határ út az Ady Endre útig.
A XX. század elején még kertészetek voltak itt.
A területet birtokosának, Sárkány Józsefnek örökö­
sei 1908-ban eladták a Pénzügyminisztériumnak.
A felépített modem és színvonalas lakótelepet We-
kerle Sándor akkori miniszterelnökről és pénzügy-
miniszterről nevezték el.
Zöldmái II. kerület
Csatárka út a Törökvész úttól - Szépvölgyi út -
Pusztaszeri út - Alsó Zöldmáli út - Felső Zöldmáli
út - Barlang utca - Ferenchegyi út - Törökvész út a
Csatárka útig.
1847-ben az addigi Grüntal kapta ezt a nevet.250
Zugliget XII. kerület
Budakeszi út az Árnyas úttól - Kuruclesi út - Zug­
ligeti út - Csermely út - Csermely lépcső - Béla ki­
rály út - Alkony út - Mátyás király út - Tündérhe­
gyi út - a Tündér-sziklát délről megkerülő turistaút
- Remete út - Árnyas út a Budakeszi útig.
1847-ben az addigi Auwinkel (Ligetzug), korábbi
nevén Sauwinkel (Disznózug) egyik része kapta ezt
a nevet. Másik része Virányos lett. Valószínűleg az
itt volt vadaskert vaddisznókban gazdag területe volt
ez a rész.250
Önállóan nem szereplő v á ro srész-
nevek és terü leti leh atárolásaik
Alsóbikarét IX. kerület
Koppány utca a Soroksári úttól - Mester utca -
Kén utca - Soroksári út a Koppány utcáig.
A Közvágóhídra felhajtott állatok legelőterülete volt
a XIX. században. A Ferencvároshoz csatolták.
Eredeti határvonal.
Báránylegelő IX. kerület
Soroksári út a Boráros tértől - Kén utcai vasúti átjá­
ró - Duna folyam a Boráros térig.
Az Alsó-külvárosban itt voltak a juhtenyésztő he­
Városrészek
lyek. A terület ezek legelője volt. A Ferencvároshoz
csatolták.
Erdőtelkek X III. k erület
Fáy utca a Váci úttól - Béke utca - Szegedi út - a
MÁV váci vonala - Róbert Károly körút - Váci út
a Fáy utcáig.
1877-1878-ban telepítettek ide erdőt. Az 1876.
február 24-i vizafogói gátszakadás után így akar­
ták megkötni a futóhomokot. Az erdőt hamarosan
kivágták, mert a telkek házhellyé parcellázása na­
gyobb hasznot hozott. Utolsó megmaradt fáit 1908-
ban irtották ki a Váci út 57-61. szám alatti iskola
építésekor. Angyalföldhöz csatolták.
Ezerháztelep XVIII. kerület
Üllői út a Bartók Lajos utcától - Dalmady Győző
utca - Batthyány Lajos utca - Bartók Lajos utca az
Üllői útig.
A XIX. század végén az Üllői út mellett felparcellá­
zott terület neve. A Bókaytelephez csatolták.
Fehér úti dűlő X. kerület
Kerepesi út a Fehér úttól - Keresztúri út - Tárna
utcai MAV-felüljáró - Jászberényi út - Fehér út a
Kerepesi útig.
Nevét a terület talajának színéről kapta. Felsőrákos­
hoz csatolták.
Felsőbikarét XIII. kerület
A MÁV esztergomi vonala a Váci úttól - Új Palo­
tai út - Kámfor utca - Gyöngyösi utca - Váci út a
MÁV esztergomi vonaláig.
A XIX. századi nagy szarvasmarhatelep kitűnő fü­
vén jó legeltetési lehetőség volt. Angyalföldhöz csa­
tolták.
G loriett-kertváros XVIII. kerület
Vaskút utca a Cziffra György utcától - Varjú utca
- Kiss István utca - Fogoly utca - Nemeske utca -
Bököny utca - Szalafő utca - Gádoros utca - Fiume
utca - Körös utca - Péterhalmi út - Gilice tér déli
és nyugati oldala - Cziffra György utca a Vaskút ut­
cáig.
Hozzácsatolták a Madártelepet, és Gloriett-telep
lett a neve.
Kikötődűlő X III. k erület
A MÁV esztergomi vonala a Duna folyamtól - Váci
út - Meder utca - Duna folyam a MÁV esztergomi
vonaláig.
A téli kikötőhöz és a hajógyárhoz kapcsolódó terü­
let. Angyalföldhöz csatolták.
Kőbánya X II. k erü let
Rácz Aladár utca a Hóvirág utcától - Denevér út -
Mártonhegyi út - Csonka utca - Költő utca - Már-
Városrészek
tonhegyi út - Szúnyogh utca - Ágnes utca - Hó ut­
ca - Hóvirág utca a Rácz Aladár utcáig.
A Mártonhegyhez és a Széchenyihegyhez csatolták.
Közvágóhíddűlő IX. kerület
Mester utca a Vágóhíd utcától - Koppány utca -
Soroksári út - Haller utca a Mester utcáig.
A Közvágóhidak és kiszolgálóüzemeinek területe.
A Ferencvároshoz csatolták.
Lóversenytérdűlő IX. kerület
Nagyvárad tér - Üllői út - Határ út - M5-ös út -
Illatos út - Mester utca - Vágóhíd - Nagyvárad tér.
Itt volt a gróf Széchenyi István által alapított első ló­
versenypálya. Területének egyik részén alakult ki a
József Attila-lakótelep, másik részét a Ferencváros­
hoz csatolták.
Lőportárdűlő XIII. kerület
Róbert Károly körút a Váci úttól - a MÁV váci vona­
la - Bulcsú utca - Váci út a Róbert Károly körútig.
A XIX. században itt voltak a katonai lőporraktárak.
Angyalföldhöz csatolták.
M adártelep XVIII. kerület
Batthyány Lajos utca a Petőfi utcától - Dalmady
Győző utca - Üllői út - Körös utca - Fiumei ut­
ca - Gádoros utca —Szalafő utca —Bököny utca
- Nemeske utca —Fogoly utca - Cziffra György
utca - Varjú utca - Petőfi utca a Batthyány Lajos
utcáig.
92
A Gloriett-kertvároshoz csatolták, és Gloriett-telep
lett a neve.
Ohegyalja X. kerület
Gyömrői út a MÁV szolnoki vonalától - a Ferihegy­
re vezető út felüljárója - a MÁV szolnoki vonala a
Gyömrői útig.
Az Ohegyhez csatolták.
Péterhegy III. kerület
A főváros 1949. december 31-ei határa a Saroglya
utcától - Aranyhegyi út —Saroglya utca a főváros
határáig.
Mivel a XI. kerületben is van egy ilyen nevű város­
rész, az Aranyhegyhez csatolták.
Tulipántelep XVIII. kerület
Szakály utca a Gulner Gyula utcától - Iparvasút -
Üllői út - Gulner Gyula utca a Szakály utcáig.
Az 1905-1906. évi nemzeti ellenállási mozgalom­
ban részt vevő tisztviselők részére a hölgyek tulipánt
ábrázoló jelvényeket készítettek, és ezekről nevezték
el az akkor épült telepet. Ekkor valamennyi utcája
virágok nevét kapta.
Villatelep XVIII. kerület
Jegenye fasor a Mikszáth Kálmán utcától - Liget ut­
ca - Thököly utca - Üllői út - Mikszáth Kálmán
utca a Jegenye fasorig.
A kerület legrégebbi része, amely még az 1870-es
években alakult ki. A Miklós-telephez csatolták.
UTCANEVEK
A— Z
[Atérképen való tájékozódásban
a címszavak utáni szögletes
zárójelbe tett keresó-koordináták
segítik az olvasót]

A (1953). Előzőleg: Abonyi utca (1945), Hernád
Al. utca XVII. Rákoscsaba (1980-as évek). Lásd:
Szárazhegy utca
A2. utca XVII. Rákoscsaba (1980-as évek). Lásd:
Szárazhegy köz
Aba utca [80 A-B2] XIII. Angyalföld (1897). Ere­
detileg a Vágány utcáig. Lehel utca 37.-től Sza­
bolcs utca 36/b.-ig.
Aba utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. 1920-as évek
Lásd: Abaliget utca
Aba utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1925).222
Árpád utca 38.-tól Álmos utca 25.-ig.
Aba utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1910). Zala­
egerszeg utca 19.-től Nagykőrösi út 22.-ig.
Aba: a Kábán törzsből eredt Aba nemzetségről
nevezték el. Kiemelkedő személyisége Aba Sá­
muel király (990 körül-1044): uralkodott: 1041 —
1044.
Abádi tér [47 A2] XI. Albertfalva (1952). Előző­
leg: Rákóczi tér (1920-as évek). Abádi utca 45.-
től Szalóki utca 1.-ig.
Abádi utca [47 A2] XI. Albertfalva (1952). Előző­
leg: Temesvár utca (1920-as évek). Építész utca
11.-től Abádi tér 5.-ig.
Abádi Benedek (XVI. század): könyvnyomtató,
protestáns prédikátor. Nádasdy Tamás őt bízta
meg a Sárvár melletti Újszigeten felállított nyom­
da vezetésével, s ő nyomtatta ki 1541-ben Erdősi
Sylvester János „Új Testamentum magyar nyel­
ven” című fordítását, amely az első magyar nyel­
ven megjelent könyv volt hazánkban.
Abaliget utca [42 B2-1] XVII. Rákoscsaba-Újte­
lep (1954).219 Előzőleg: Aba utca (1910-es évek).
Bártfai utca 7.-től Tárcsái út 8.-ig.
Abaliget: helység Baranya megyében. Barlangja
gyógyhatású.
Abaújvár utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).
Zempléni utca 22.-től Forgó utca 49.-ig.
Abavár utca [26 A3] XIV Alsórákos (1939). (27-
tel indul a számozása.) Zsálya utca 62.-től Bazsa­
rózsa utca 53.-ig.
Abavár: helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben. A történelmi Magyarország egyik megyéjének
nevet adó vár az Aba nemzetségé volt. 1556-ban
I. Ferdinánd megostromoltatta, és teljesen lerom­
bolták.
Ábel Jenő utca [35 A3] XI. Kelenföld, Szentimre-
város (1907). Villányi út 44.-től Bocskai út 65.-ig.
Ábel Jenő (1858-1889): egyetemi tanár, a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja, az Egyete­
mes Philológiai Közlöny szerkesztője. Emlékére az
Ókortudományi Társaság emlékérmet alapított.
Abigél utca [33 B2] XII. Széchenyihegy (2001).
Rácz Aladár utca 180.-nál nyíló zsákutca.
Abrudbánya utca
Abonyfalva utca [64 B2] XVIII. Ganzkertváros
utca (1922). Somlókért utca 34.-től Halomegy­
házi utca 29.-ig.
Abonyfalva: nem azonosítható, valószínűleg kita­
lált név.
Abonyi utca [24 B3, 36 Bl, 81 A3, 85 Al] XIV. Ist-
vánmező (1891). Dózsa György út 17.-től Zichy
Géza utca 10.-ig.
Abonyi Lajos (1833-1898): író. Családi neve Már­
ton Ferenc. 1861-ben Pest vármegye aljegyzője.
Abonyi utca XVIII. Ganzkertváros (1945). Lásd:
Abonyfalva utca
Abony: város Pest megyében.
Abos lépcső [34 Bl] XII. Kissvábhegy (1999). Abos
utca 13/b-től Tusnádi utca 33.-ig.
Abos utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy (1937). Ha­
tárőr út 61.-től Istenhegyi út 23.-ig.
Abos: helység Sáros vármegyében. (Ma Szlovákia:
Obisovce.) Mátyás király kedvelt vadászkastélya
volt itt.
Ábra utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Előző­
leg: Munkácsy utca (1930-as évek). Árpádföldi út
86.-tól Kendermag utca 73.-ig.
Ábrahám Géza köz [61 B2-1] XXIII. Soroksár
(1988). Vágóhíd utca 136.-tól Erdő sétányig.
Ábrahám Géza utca [61 Bl, 62 Al] XX. Pacsirta-
telep (1956). Előzőleg: Álmos utca (1920). Vágó­
híd utca 115.-től Eperjesi utca 94.-ig.
Ábrahám Géza (1913-1943): lakatos. 1931-től
a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége tagja,
annak szervezője, 1933-ban a Pestszenterzsébe-
ten alakult antifasiszta bizottság tagja. A M un­
kás című lap terjesztése közben letartóztatták.
Szabadulása után szabotázsakciókat szervezett.
1940-ben elfogták és Sopronkőhidára került, in­
nen 1943-ban büntetőszázaddal a Szovjetunióba
vitték.
Ábránd utca [12 B3] II. Máriaremete (1966). Elő­
zőleg: Apród utca (1920-as évek). Máriaremetei
út 117.-től Dutka Ákos utca 62.-ig.
Ábrányi Em il utca [22 A2] II. Törökvész (1933).
Bimbó út 143.-tól Endrődi Sándor utca 34.-ig.
1. Idősebb Ábrányi Emil (1820-1850): író, lapszer­
kesztő, politikus.
2. Ifjú Ábrányi Emil (1851-1920): költő, műfor­
dító, újságíró.
Abroncs utca I. Tabán (1874). A Hadnagy utca és
a Gyökér utca között. 1933-ban a Hegyalja úthoz
csatolva.
Abroncs utca [46 B2, 47 A2] XI. Kelenvölgy
(1953). Előzőleg: Kádár utca (1920-as évek).
Hunyadi Mátyás út 55.-től Kővirág sor 107.-ig.
Abrudbánya utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-
kertváros (1932).238 Hargita tér 17.-től Brassó
utca 4.-ig.
Abrudbánya: helység Alsó-Fehér vármegyében.
A budai kapunál
(Ma Románia: Abrud.) Római kori neve: Abrutus,
más latin neve: Auraria major, német neve: Alten-
burg.
A budai kapunál V. Belváros. Lásd: Türr István ut­
ca
Itt, a Váci utca elején állt a XVIII. századig a vá­
rosfalban a váci vagy budai kapu.
Acélcső utca [60 Al, 48 A3] XXI. Gyártelep (2004).
Színesfém utcától Terelő útig.
acélcső: a megszűnt Csepeli Vas- és Fémművek itt
gyártott terméke volt.
Acélmű utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1961). Bor­
dás utcától Szentmiklósi útig.
acélmű: az elnevezés a közelben volt acélműre em­
lékeztet.
Achim András utca [12 B2] II. Máriaremete, Szép­
halom (1946). Előzőleg: Palatínus utca (1938),
Könyök utca (1922 előtt). Táncsics Mihály út
46/a-tól Máriaremetei út 210.-ig.
Áchim András utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1945). Előzőleg: Hadfy utca (1920-as évek eleje).
Honvéd utca 95.-től Nagyszalonta utca 38.-ig.
Á chim András utca [50 A2-B3] XIX. Kispest
(1948). Előzőleg: Beniczky utca (1890-es évek).
Rákóczi utca 92.-től Fadrusz utca 1.-ig.
Achim L. András (1871-1911): a parasztság nagy­
birtokellenes harcának képviselője.
Aczél utca XIII. Újlipótváros. Lásd: D itrói Mór
utca
Helyesen: Atzél Béla báró (1850-1900): ország-
gyűlési képviselő, a Vígszínház intendánsa, a Park
Klub megalapítója. A klub a Nemzeti Kaszinó
nyári helyisége volt, és tagjai nők is lehettek.
Ács köz I. Tabán (1879). Előzőleg: Zimmerer Gässl
(1850-es évek). A Holdvilág utcából nyíló zsákut­
ca. Területrendezés miatt megszűnt.
Ács tér V. Lipótváros (1812). Lásd: Széchenyi Ist­
ván tér
Ács tér II. Felhévíz (1874). Előzőleg: Zimmerer Platz.
Az Irgalmasok kórháza (ma: Országos Fizioterá-
piás Intézet) létesítésekor beépítették.
Ács utca II. Országút. (1858) Lásd: Tölgyfa utca
Ács utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Zimmerer Gas­
se (1850-es évek). A Harkály utcától a Hullám
utcáig. Területrendezés miatt megszűnt (1936).
Ács utca XXII. Budafok. Lásd: Gyufa utca
Ács utca [33 B2] XII. Farkasvölgy (1938). A Ta­
bánban megszűnt Ács utca nevének felhasználása.
János Zsigmond utca 38.-tól Kázmér út 39.-ig.
Ácsa utca [9 B3] XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: Lisznyai Kálmán utca (1932). Tarpai tér 8.-
tól Székely Elek utca 36.-ig.
Ácsa: helység Pest megyében.
Acsády Ignác utca [22 B3, 34 Bl] XII. Kissváb-
hegy, Krisztinaváros (1951). Előzőleg: Bánffy ut­
ca (1911). Városmajor utca 70.-től Gaál József út
32.-ig.
96
Acsády Ignác (1845-1906): történész, újságíró,
irodalmár. A Magyar Tudományos Akadémia le­
velező tagja. Fő műve: A magyar jobbágyság törté­
nete.
Ács József utca XI. Albertfalva (1955).263 Lásd: B o-
dola Lajos utca
Acs József (?—1945): kályhás. 1955-ben, az úgy­
nevezett Kőműves-telep építésekor Szíjártó Lajos
építésügyi miniszter kérésére a Magyar Építő-
munkások Szakszervezetének II. világháborúban
elpusztult aktivistáiról nevezték el az újonnan ki­
alakult utcákat.
Ada utca [33 Bl] XII. Kútvölgy (1910). Városkúti
út 18.-tól Városkúti közig.
Ada: az „Ada lak” néven ismert nyaraló mellett
elhaladó út. A házat 2000-ben lebontották.
Adács utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1952). Előző­
leg: Adria utca (1920-as évek). Hunyadi Mátyás
út 69.-től Kővirág sor 72.-ig.
Adács: helység Heves megyében.
Ádám utca [7 B2] III. Békásmegyer (1920-as
évek). Meggy utca 10.-től Pásztordomb tér 5.-ig.
Ádám utca VII. Erzsébetváros (1938). Károly körút
és Rumbach Sebestyén utca között, tervezett ut­
ca. Nem alakult ki.
Adám: a VII. kerületi Madách Imre tér elnevezé­
sekor a közeli utcát az író fő műve, „Az ember
tragédiája” főhőséről akarták elnevezni.
Ádámföldi utca [15 Bl] III. Mocsáros (1972). Az
eredetileg 1938-ban a Kazal utcától tervezett utca
csak ezen a nyomvonalon alakult ki. Zsófia utca
5.-től a Ringató utcáig.
Adámfölde: helység Sáros vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Mocunovo.)
Adél utca XVII. Rákoshegy220 (1892). Lásd: D am ­
janich utca
Adler Gasse I. Tabán. Lásd: Fehér Sas utca (XIX.
század)
Adler: sas (németül)
Adonis utca [33 Bl] XII. Istenhegy (1929). Isten­
hegyi út 96/a-tól Gyöngyvirág út 9/a-ig.
adonis: a hérics latin nevének - Adonis vemalis -
első tagja. Az elnevezés annak emlékét őrzi, hogy
itt egy nagy, hériccsel borított mező volt.
Adony utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953). Elő­
zőleg: Aradi vértanúk útja (1948), Aradi utca
(1927) . Sáfrány tér 1.-től Vasvirág sor 12.-ig.
Adony: helység Fejér megyében. Római neve:
Vetus Salina, Ptomoleo Salinum.
Adorján köz [33 A-B2] XII. Csillebérc (1999).
Előzőleg: 8937 helyrajzi számú közterület. Ador­
ján út 6.-nál nyíló zsákutca.
Adorján út [33 B2] XII. Csillebérc, Magasút
(1928) . Irhás árok 31.-től Nőszirom utca 7.-ig.
Adorján utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Kiss Ernő utca (1920-as évek).
Hidasnémeti utca 53.-tól Jászivány utca 58.-ig.
97
Adria sétány [26 A2-3] XIV. Alsórákos (1989).
Jemey utca 69.-től Vezér utca 139.-ig.
Adria utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Adács utca
Adria utca [25 Bl, 26 Al] XV. Pestújhely, Újpa­
lota (1991). Előzőleg: Geisler Eta utca (1961),
Adria utca (1907) az Árvavár utca és a Nyírpalo­
ta utca, Kárpát utca (1915) a Nyírpalota utca és
Lőcsevár utca között. Árvavár utca 27.-től Kés­
márk utca 40.-ig.
Adria\ a Földközi-tenger egyik melléktengere Al­
bánia, Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Horvát­
ország, Olaszország és Szlovénia között.
A dunai rondellánál V. Belváros. Lásd: Türr István
utca
rondella: a várfalak elé ugró, fél vagy háromnegyed
kör alakú bástya. Az elnevezés utal arra, hogy itt
állt a dunai rondella, amelyben (amikor hadásza-
tilag elavult) német színielőadásokat tartottak.
1793-ban itt alakult meg Kelemen László vezeté­
sével az első magyar nyelvű színház. A XIX. szá­
zad elején lebontották.
Ady Endre sugárút XIX. Kispest (1940). Lásd: Kiss
János altábornagy utca
Ady Endre tér XV Rákospalota (1930). Lásd: Kis
Rákos utca
Ady Endre tér [50 A3] XX. Pesterzsébet (1932).
Lázár utca 94. és Szilágyság utca ll.-nél.
Ady Endre út II. Budaliget, Erzsébetliget, Erzsé-
bettelek, Hársakalja, Máriaremete, Pesthideg-
kút-Ofalu, Remetekertváros, Széphalom (1945).
Lásd: Hidegkúti út
Ady Endre út [50 A1-B2] XIX. Kispest, Weker-
letelep (1946). Előzőleg: Szent Imre herceg út
(1930), Sárkány utca (1890-es évek), Lőrinci út
(1872). Eredetileg a Határ úttól a Kis Temető
közig. Határ út 1.-től Hofherr Albert utca 27.-ig.
Ady Endre út [48 A-B3] XXI. Csepel-Belváros,
XXI. Csepel-Ófalu, XXI. Csepel-Szabótelep
(1945). Előzőleg: Horthy Miklós út (1930), Pesti
út (1850-es évek).71 II. Rákóczi Ferenc út 2.-től
Duna utca 26.-ig.
Ady Endre út [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok
(1945). Előzőleg: Horthy Miklós út (1920-as évek
közepe), Budaörsi út (XIX. század). Kővirág sor
1.-től Vöröskúti határsor 35.-ig.
Ady Endre utca [22 B3, 23 A3, 78 A2-3] II. Ró­
zsadomb (1932). Előzőleg: Alsó Rózsahegy utca
(1879).105 Bimbó út 13.-tól Bimbó út 45.-ig.
Ady Endre utca [8 A3] III. Csillaghegy (1945).
Előzőleg: Tisza István utca (1920-as évek eleje).
Mátyás király út 85.-től Pozsonyi utca 26.-ig.
Ady Endre utca [8 B3] IV. Megyer (1932). Re­
viczky utca 20.-tól Julianus barát utca 31.-ig.
Ady Endre utca XI. Albertfalva (1948). Lásd: Ta­
polca utca
Ady Endre utca [25 Bl] XV. Pestújhely (1946).
Előzőleg: gróf Serényi János utca (1914), Párizsi
Aga utca
utca (1907). Rákospalotai Körvasút sor 66.-tól
Őrjárat utcáig.
Ady Endre utca XVI. Árpádföld (1945). Lásd: Fá­
cánkert utca
Ady Endre utca XVI. Mátyásföld (1946). Lásd:
Csinszka utca
Ady Endre utca XVI. Sashalom (1945). Lásd: Gor­
donka utca
Ady Endre utca XVII. Rákoscsaba (1946). Lásd:
Csongrád utca
Ady Endre utca [53 A-Bl] XVII. Rákoshegy
(1953). Előzőleg: Szent Imre herceg útja (1920-
as évek). Ferihegyi út 197.-től Lőrinci út 12.-ig.
Ady Endre utca XVII. Rákoskeresztúr (1945). Lásd:
Csengőd utca
Ady Endre utca [63 B2-3, 64 A3] XVIII. Erdős­
kert, Újpéteritelep (1945). Előzőleg: Jenő utca
(1898). Szálfa út 23.-tól a főváros és Gyál hatá­
ráig.
Ady Endre utca XVIII. Miklóstelep (1945). Lásd:
Haladás utca
Ady Endre utca [49 A-B3, 61 Bl] XX. Pacsirtate­
lep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep (1946).
Előzőleg: Erzsébet utca (1880-as évek). János tér­
től Magyarok Nagyasszonya térig.
Ady Endre utca XXII. Budatétény (1946). Lásd:
Dalkör utca
Ady Endre utca XXII. Nagytétény (1945). Lásd:
Angeli utca
Ady Endre utca XXIII. Soroksár (1945). Lásd: Vad­
őr utca
Ady Endre (1877-1919): költő, publicista, a ma­
gyar líra új stílust bevezető, kiemelkedő alakja.
Aelia Sabina köz [16 A] III. Rómaifürdő (2010).
Nánási úttól Római partig.
Aelia Sabina: kb. a III. század közepén élt, ének­
és orgonaművésznő, az aquincumi légió külön-
zsoldosának és tiszteletdíjas orgonistájának, Titus
Aelius Iustusnak művelt, lanton és víziorgonán
játszó, szép hangon éneklő, művészetben férjét
is felülmúló, „jámbor és kedves” felesége, akinek
víziorgona-játékát az egykori polgárváros népe
csodálta.
Áfonya utca [22 B2, 78 A2-1] II. Szemlőhegy
(1904). Vérhalom tér 2.-től Józsefhegyi út 24.-ig.
Áfonyás utca [60 B2, 61 A2 (Áfony.)] XXI. Király­
erdő (1941).242 Eredetileg: Áfonya utca (1937).
Jázmin utca 10.-től Borostyán utca 25.-ig.
Ág utca [35 Al, 82 A2] I. Krisztinaváros (1895).
Mészáros utca 10.-től Tigris utca 5.-ig.
Ág utca XXII. Budafok. 1930-as. Lásd: Szeg utca
Aga köz [34 B3, 35 A3] XI. Kelenföld (1974). Elő­
zőleg: Aga utca egy része. A MÁV pécsi vonalától
a Vágfarkasd utca 2.-ig.
Aga utca [35 A3] XI. Kelenföld (1931). Laufe-
nauer utca 11.-től Jászóvár utca 2.-ig.
aga: eredeti jelentésében: főnök, úr. A török hó­
Agáczi utca
doltság idején a lovas hadi szolgálatra kötelezett
hűbérbirtokosnak is ez a cím járt.
Agáczi utca I. Víziváros. (1833) Lásd: Ostrom ut­
ca
Ágacska köz [58 Bl] XXII. Budafok (1996). Pé-
ter-Pál utca 93.-nál nyíló zsákutca.
Agadzs pazari I. Víziváros. Lásd: Tűzifa tér (XVI.
század)
Agancs út [33 B2-1] XII. Svábhegy, Széchenyi-
hegy (1886). Eötvös út 20.-tól Hegyhát út 17.-ig.
Agár utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Kereszt utca 11.-től Árkász utca 14.-ig.
Agárdi út [34 Bl] XII. Orbánhegy (1900). Tóth
Lőrinc utca 43.-tól Nárcisz utca 14.-ig.
Agárd: Gárdony városának belterületi része Fejér
megyében. Gárdonyi (Ziegler) Géza születési helye.
Ágas utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1953).
Előzőleg: Árva utca (1938). Pesti út 199.-től
Cséplő út 4.-ig.
ágas: a falusi udvarokban felállított, többágú fára
emlékeztet, amelyre a cserépedényeket száradni
akasztják.
Aggteleki utca VIII. Józsefváros (1872). Lásd: Kiss
József utca
Aggteleki utca XI. Kelenvölgy (1942). Lásd: H e­
gyeshalom utca
Aggteleki utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. 1920-as
évek Lásd: D allam os utca
Aggteleki utca [73 A1 (Aggt.)] XXI. Királyerdő
(1937). Mária királyné útja 223.-tól Királyhágó
utca 75.-ig.
Aggtelek: helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben. Cseppkőbarlangja a világörökség része.
Ágnes köz [32 A2] XII. Széchenyihegy (1999). Ág­
nes út 32,-nél nyíló zsákutca.
Ágnes út [33 B2, 34 A2] XII. Széchenyihegy (1886).
Rege út 2.-től Denevér útig.
Agorasztó utca XVII. Rákoshegy (1920-as évek).
Lásd: Szabadság utca
Agorasztó Tivadar utca XV Rákospalota (1930-as
évek). Lásd: Csákó utca
Agorasztó Tivadar utca XVIII. Miklóstelep.232
(1925) Lásd: Derkovits Gyula utca
Agorasztó Tivadar (1870-1945): Pest-Pi-
lis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. Rákospalota
1923-ban díszpolgári címmel tüntette ki.
Ágoston utca XV. Rákospalota. (1890-es évek) Lásd:
Ferenczi Sándor utca
Ágoston utca [15 A3] III. Óbuda (1992). Előző­
leg: Gárdos Mariska utca (1975), Ágoston utca
(1879), Graben Gasse (Árok utca). Eredetileg az
1800-as években alakult ki az utca, de azt 1976-
ban lebontották. Az újonnan kiépített utca ennek
nyomvonalát követi. Körte utcától Vörösvári útig.
Ágoston Péter utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1945).
Előzőleg: báró Szurmay Sándor utca (1920-as
évek). Új Kőbánya utca 18.-tól Ballada utca 9.-ig.
98
Ágoston Péter (1874-1925): jogász, történész, egye­
temi tanár, miniszter. A Tanácsköztársaság alatt
a külügyi népbiztos helyettese. 1920-ban halálra
ítélték, majd fogolycserével a Szovjetunióba ke­
rült. Innen Angliába távozott.
Ágota utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Muzsi­
ka utca 59.-től Kendermag utca 70.-ig.
Agyag utca [16A-B3] XIII. Angyalföld (1896).
Eredetileg a Váci út és Tatai utca között. Egy-egy
része Dolmány utca, Gyermek tér, illetve Mosoly
utca lett. Madarász Viktor utca 11.-től Göncöl ut­
ca 20.-ig.
Agyagdom bi dűlő [53 B2-1] XVII. Rákoshegy
(1996). A Vörösmarty utcától a Rákóczi Ferenc
utcáig.
Agyagdombi: az Agyag-dombra vezető dűlő.
Agyagfalva utca [58 Al-2 (Agyagf.)] XXII. Baross
Gábor-telep (1999).289 Aradi utcától Miklósvár
utcáig.
Agyagfalva: helység Udvarhely vármegyében. (Ma
Románia: Lutipa.) 1506-ban itt tartották a szé­
kelyek azt a gyűlésüket, amelyen írásba foglalták
jogaikat. 1848. október 16-án itt tartották Mikó
Imre gróf elnökletével az utolsó székely nemzet­
gyűlést.
Agyagfejtő utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Har­
mat utcától az Újhegyi sétányig.
agyagfejtő: az elnevezés emlékeztet az itt agyagot
kitermelő munkásokra.
Agyaghegyi dűlő [42 A3, 54 A-Bl] XVII. Rákoske­
resztúr (1954). Felsőbánya utcától a MÁV ecseri
vonaláig.
Agyaghegyi köz [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1996). Felsőbánya utca 33.-nál nyíló zsákutca.
Agyaghegyi: az elnevezés arra utal, hogy a köz az
Agyag-hegy felé vezet.
Agyagos utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1952).255
Előzőleg: Andrássy utca (1910-es évek). Tápió-
bicske utca 54.-től Lemberg utca 95.-ig.
Agyagos: helység Sopron megyében, ma Agyagos-
szergény része.
Ágyás utca [33 B3] XI. Sasad (1974). Baradla ut­
cától Nagyida közig.
Ágyú utca XIII. Angyalföld235 (1896). Lásd: Gidó-
falvy Lajos utca
Ágyútelep utca I. Vár (1690). Lásd: Lovarda utca
A határároknál IX. Ferencváros. XVIII. század Lásd:
Haller utca, Sobieski János utca
határárok: az elnevezés utal arra, hogy a XVIII-
XIX. században itt volt Pest városának vámhatára.
Ahorkapuszi mahalle I. Víziváros (XVI. század).
Lásd: Istálló kapu mahalle
Ahorluk bölmeszi Víziváros (XVI. század). Lásd:
Clark Ádám tér
Ajak utca [29 A3] XVI. Mátyásföld (1954). Párat­
lan oldala a Zsamó utcától, páros oldala a Nóg-
rádverőce úttól Zsemlékes útig.
99
A ja k : helység Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben.
Ajándék utca [10 A3] XV Rákospalota (1954).
Előzőleg: Benczúr Gyula utca (1938). Károlyi
Sándor utcától Csornád utcáig.
Ajka utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1966). Előző­
leg: 123. utca. Vezér utca 133.-tól Fischer István
út 128.-ig.
A jka : város Veszprém megyében.
Ajnácskő utca [34 B3] XI. Kelenföld (1939).207
Hamzsabégi út 38.-tól a MAV-átjáróig.
Ajnácskő : helység Gömör vármegyében. (Ma
Szlovákia: Hajnácka.) Középkori várát 1542-ben
lerombolták a törökök.
Ajtony utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1925).222
Hangár utca 48.-tól Felsőcsatári út 50.-ig.
Ajtony (?—1003): egy magyar törzs vezére.
Ajtósi utca [50 B3] XIX. Kispest (1940). Feszty
Árpád utca 9.-től Katona József utca 38.-ig.
Ajtósi Dürer sor [24 B3, 25 A3, 81 A-B3, 85 Al]
XIV. Herminamező, Istvánmező (1929). Előző­
leg: István út egy része, Stefans Weg (1867). Dó­
zsa György út 29.-től Francia út 53.-ig.
Ajtósi Dürer Albert (1471-1528): festőművész.
Édesapja a török időkben elpusztult Békés vár­
megyei Ajtós helységből származott. Ötvösként
jutott el Nümbergbe, ahol megházasodott, és itt
született világhírű fia.
Akác köz III. Óbuda (1874). Előzőleg: Akazien Gasse
(Akác utca). Tengerész utca és Miklós utca kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt (1974).
Akác köz [15 B3] III. Óbuda (1974). A közelben
megszűnt Akác köz nevének felhasználása. Szent­
endrei úttól Folyamőr utcáig.
Akácerdő utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1984).262
Anna utca 91.-nél nyíló zsákutca.
akácerdő: ide vezető utca.
Akácfa utca I. Víziváros (XIX. század). Lásd: O st­
rom utca
Akácfa utca III. Óbuda. Lásd: Akác köz (1874)
Akácfa : az elnevezés a XVIII. században az utcá­
ban működő Akácfa nevű kocsmára emlékeztet.
Akácfa utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Fodros utca 7.-től Hunyadi utca 8.-ig.
Akácfa utca [36 Al, 84A1-2] VII. Erzsébetváros
(1874). Előzőleg: Akazien Gasse (1786),1 Grosse
Akazien Gasse (XVIII. század) a Dohány utca és
a Dob utca között, Kleine Akazien Gasse (XVIII.
század) a Dob utca és a Király utca között. Rákó­
czi út 44.-től Király utca 53.-ig.
Akácfa : az elnevezés a XVIII. században az utcá­
ban működő Akácfa nevű vendéglőre emlékeztet.
Akácfa utca XVI. Mátyásföld (1889). Lásd: Koro­
nafürt utca
Akácfa utca [27 A-B2] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Budapesti út 122.-től Csömöri út
183.-ig.
Akácfa utca
Ajtósi Dürer sor
1847-ben a Nemzeti Újság a mai Istvánmező
telkeinek kiárusításáról ad hírt, s miközben be­
számol a Városliget melletti vidék jó árakban
megmutatkozó népszerűségéről, közöl egy, a
tárgyalt témához képest mellékes információt is,
mely szerint a terület „Fogarassy János úr indít­
ványára egyhangúlag István telkének lön elne­
vezve”. Vagyis a teleklicitre összegyűlt közönség
mintegy felkiáltással nevet adott a városrésznek,
s hogy éppen ezt, az igen könnyen meg is ma­
gyarázható. Lévén a vidéknek ez a kiépülőben
lévő fertálya éppen tőszomszédságában a nevét
már 1843 óta viselő Herminamezőnek, amelyet
pedig a későbbi István nádor (akkor még főher­
ceg) 1842-ben elhunyt ikertestvéréről, Hermina
főhercegnőről neveztek el.
Testvérekről - részben Fogarassy uram indítvá­
nyára - elnevezett két nyaralótelepről van itt szó
tehát. A két negyedet (is) egymástól elhatároló
utat pedig - az előzményekhez igazodó logiká­
val - István úrnak, vagyis Stefans ITegnek hív­
ták, s azt is igen régóta, 1867-től. Ez az István
út a Rottenbiller utcánál kezdődött, és a Hun­
gária körút melletti vasúti töltésnél ért véget.
Különösen a mai Dózsa György - akkor Aréna
- út mögötti szakasza volt emlékezetes sétáló- és
kocsikorzója a városnak, méltó párja a híres Ste­
fániának.
1929-ben csorbul először a szép út integritá­
sa. 1928-ban emlékezett meg a művelt világ
Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójáról,
amikor is Magyarország mértékadó körei újra
felfedezték a már korábban ismert tényt, hogy a
híres grafikus a Gyula melletti Ajtós községből
származott el (felmenői révén) Nümbergbe. Ide­
genbe szakadt hazánkfia tehát, akit ideje meg­
tisztelni Budapesten is egy utcanévvel. Ez egy év
késéssel meg is történt.
A hajdani István útból ezután is megmaradt még
egy darab, az Erzsébetvárost átmetsző szakasza,
amely változatlanul hirdette a szerencsétlen sor­
sú utolsó nádor emlékét. Kerek húsz évig még,
azaz 1949-ig, amikor aztán ezt a szakaszt is át­
keresztelték, természetesen ismét az aktualitás
jegyében: neveztetvén akkortól fogva, egészen
1991-ig - István rehabilitálásáig - a mozgalmi
jelesség, Landler Jenő utcájának.
Akácfa utca XVII. Rákoskeresztúr (1900-as évek).
Lásd: Akácvirág utca
Akácfa utca XVII. Rákoskert. Lásd: Rezgő utca
Akácfa utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1910-
es évek).231 Teleki utca 75.-től Gyöngyvirág utca
52.-ig.
Akácfa utca [61 Bl] XX. Gubacsipuszta, Pacsirta­
Akácfa utca
telep (1910-es évek). Az 1930-as években hozzá­
csatolva a Szőlőkért utca (1920-as évek). Vágóhíd
utca 57.-től Vécsey utca 88.-ig.
Akácfa utca [60 A2-3] XXI. Csillagtelep, Erdősor
(1930-as évek).242 II. Rákóczi Ferenc út 222.-től
Szabadság utca 84.-ig.
akácfa-. Észak-Amerikából származó fa, amelyet
Tessedik Sámuel a homok megkötésére különö­
sen az Alföldön terjesztett el. Kitűnő mézelő.
Akácillat utca [46 B2, 47 A2] XI. Kelenvölgy
(2000) . Kővirág sorból nyíló zsákutca.
Akácos köz [64 A2] XVIII. Alacskai úti lakótelep
(2001) . Akácos utcától Bükk utcáig.
Akácos sétány XXI. Csillagtelep (1958). Erdősor
utcától Kazánház utcáig. Területrendezés miatt
megszűnt.
Akácos sétány [60 A2 (Ak.)] XXI. Csepel (2003).
Akácfa utca és Kazánház sétány között előzőleg
névtelen
Akácos út XXI. Királyerdő (1930-as évek).242 Határ
úttól a Körtés utcáig. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Akácfa utca
A terézvárosi kertnegyedben a XVIII. század de­
rekán sorra nyitották meg az új utcákat, egymás
után szabdalták fel a kerteket kisebb egységekké.
A Bobics és Jambricskó família tulajdonában
lévő hatalmas telek felosztására 1762-1764 kö­
zött került sor, amelyet követően megnyílhatott
az Akácfa utca a Dohány és a Dob utca között.
A mainál jóval szélesebb földút két évszázad­
dal ezelőtt nem is emlékeztetett mai állapotára:
nyáron a portól, ősszel meg a mindent elborító
sártól volt járhatatlan. A szőlőskertek, kisebbfaj­
ta ligetek és gyümölcsösök mellett a XVIII. szá­
zadban jelentek meg errefelé az első földszintes
házacskák, köztük az Akácfa vendéglő épülete.
A neves fogadó tulajdonosai számára nem cse­
kély megbecsülést jelentett, hogy vállalkozásuk
neve nemcsak gyökeret vert a környék lakóinak
képzeletében és emlékezetében, hanem 1786-
ban az utca nevét is adta. Kezdetben Akazien
Gasseként, később két szakaszra felosztva Grosse
Akazien Gasseként, illetve Kleine Akazien
Gasseként emlegették a hangulatos házsort, ahol
ekkortájt még valóban álltak akácfák. A mai Do­
hány utca és Dob utca közötti szakasz a Nagy
Akácfa utcanevet viselte, a Dob utca és a Király
utca közötti fertályt pedig Kis Akácfára keresz­
telték. S hogy az utca históriája újabb változással
legyen tartalmasabb, 1875-ben a teljes házsor
visszakapta eredetnevét, immáron visszavonha­
tatlanul, magyarul: ettől kezdve Akácfa utcaként
ismerik a fővárosiak a Rákóczi utat és a Király
utcát összekötő közterületet.
100
Akácos út [28 Bl, 29 Al] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Attila út (1930-as évek). Magtár utcától
a HÉV iparvágányáig.
Akácos utca [64 A2] XVIII. Alacskai úti lakótelep
(1991).221 Nemes utca 101.-től Péteri út 1.-ig.
akácos: az elnevezés utal az utcában ültetett akác­
fákra.
Akácvirág köz [41 B3-2] XVII. Rákoskeresztúr
(1996). Gyökér utcától Akácvirág utcáig.
Akácvirág utca [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Akácfa utca (1900-as évek).
Ferihegyi út 95.-től a Diák utcáig.
Akadály utca [52 A2] XVIII. Miklóstelep (1925).
Tóth Árpád utca 1.-től Holló Lajos utca 1.-ig.
akadály: az elnevezés utal arra, hogy az itteni ka­
vicsbánya gödre volt az utca teljes hosszú kiépü­
lésének akadálya.
Akadém ia utca [35 Bl, 83 Al] V. Lipótváros
(1874). Előzőleg: Akademie Gasse (1865), Új-
pester Strasse (Újpesti út) (1840-es évek). Ere­
detileg a Vigyázó Ferenc utca 2.-től Zoltán ut­
ca 3.-ig. Újpester Strasse (Újpesti út) (1860-as
évek),1 Obere Donau Zeile (Felső Duna sor)
(1848). Vigyázó Ferenc utca 2.-től Garibaldi ut­
ca 1.-ig.
Akadémia: 1865-től áll az utca elején az 1825-ben
alapított Magyar Tudományos Akadémia palotá­
ja, amelyről az utca a nevét kapta.
Akademie Gasse V Lipótváros. 1850-es évek Lásd:
Akadémia utca
A kapucinusoknál I.Víziváros (1696). Lásd: Corvin
tér, a kapucinusok temploma melletti tér.
A kaszárnyánál I.Vár. Lásd: Szent György tér
kaszárnya: az elnevezés utal a XVII-XVIII. szá­
zadban itt állott laktanyára.
Akazien Gasse I. Víziváros. Lásd: Ostrom utca
Akazien Gasse III. Óbuda. XVIII. század. Lásd:
Akác köz
Akazien Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd Akácfa utca
Akazien: akác(fa) németül.
Akna utca [39 A2] X. Téglagyárdűlő (1899). Mag-
lódi út 16.-tól Gránátos utca 3.-ig.
akna: az elnevezés utal az itteni kőbányák leveze­
tő aknáira.
Aknász utca XVIII. Miklóstelep.233 Lásd: Vas G e­
reben utca
aknász: a XX. század elejéig így nevezték azokat a
katonákat, akik akna telepitésével és felszedésével
foglalkoztak.
Aknász utca [55 Bl] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Besztercei utca (1920-as évek). Pesti út
446.-tól Szigetcsép utcáig.
aknász: az elnevezés a valamikor itt volt kőbá­
nyákban dolgozó munkairányítóra emlékeztet.
Akó utca [69 Al] XXII. Nagytétény (1952). Elő­
zőleg: Szent Imre herceg útja (1920-as évek).
Nagytétényi út 344.-től Kossuth utca 26.-ig.
101
akó : régi űrmérték, kb. fél hektoliter. Az itt folyt
bortermelésre emlékeztető elnevezés.
A kollégiumnál I.Vár. Lásd: H ess András tér
a kollégiumnál: az elnevezés az itteni jezsuita kollé­
giumra utal.
Ákos utca II. Pasarét, Törökvész (1910). Lásd: Gá­
bor Áron utca
Ákos utca [28 A2-1] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Zoltán utca (1930-as évek), Gyula utca
(1923). Szlovák út 136.-tól Muzsika utca 38.-ig.
Ákos m ester utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep
(2003). Attila utcától Örs utcáig.
Ákos mester (XIII. század): pap, őrkanonok, 1254-
1274 között budai prépost, közben másfél évtize­
dig a királyné kancellárja volt.
A körnél, szemben a templommal V. Belváros
(1700 körül). Lásd: Március 15. tér, a belvárosi
templom előtti térség.
Akvamarin utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (2007).
Ametiszt utcától Rózsakvarc utcáig.
akvamarin: elnevezését a latin aqua (= víz) és maré
(= tenger) szavakból kapta, és a tengervíz színére
utal, egy legenda szerint a hableányok tengerfené­
ken őrzött ládáiból származik, ezért lett a tenge­
részek és a tengeren utazók szerencseköve.
Alabástrom utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1952).
Előzőleg: Völgy utca (1910-es évek). Duránci ut­
ca 11.-től Péterhegyi út 70.-ig.
alabástrom: a márványhoz hasonló, de annál pu­
hább, fehér vagy áttetsző finomszemcsés gipsz.
Dísztárgyak készítésére használják.
Alacskai köz XVIII. Ganzkertváros (1953). Előző­
leg: Bánky utca (1922). Somlóhegy utca 46.-tól
Halomegyházi utca 49.-ig. Területrendezés miatt
megszűnt (1980).
Alacskai út [64 B2-3] XVIII. Alacskai úti lakóte­
lep, Erdőskert, Ganzkertváros (1954). Királyhágó
út 80.-tól a főváros határáig.
Alacska: helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben.
Aladár utca [35 A2, 82 A-B3] I. Krisztinaváros
(1990). Előzőleg: Asztalos János utca (1957),
Aladár utca (1897). Eredetileg Szirtes útig. Hegy­
alja út 1.-től Mészáros utca 62.-ig. „Névbokor” a
szomszédos Piroska utcával, Zsolt utcával, Dezső
utcával - az egykori birtokos család neveit meg­
őrizve...
Aladár utca XIX. Kispest. Lásd: Táncsics M ihály
utca
Alag utca [9 B3, 17 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Lorántffy Zsuzsanna utca (1930). Alagi
tér 13.-tól Székely Elek utca 44.-ig.
Alagi tér [17 Bl] XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: Gyóni Géza tér (1920-as évek). Töltés utca
19-21. és Alag utca 2. számnál.
Alag: helység Pest megyében. 1950-ben Dunake­
szihez csatolták.
Albert Flórián út
Alagút utca [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros (1874).
Logodi utca 2.-től I. Krisztina tér 1.-ig.
alagút: nevét a Várhegy alatt 1853-1857 között
épült alagútról kapta.
Alapkő utca [42 A2] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Bajza utca (1910-es évek).
Ároktő utca 51.-től Bánfai utca 56.-ig.
Albán utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Szent István utca (1910-es évek). Veres Péter
út 14.-től Margit utca 15.-ig.
albán: a Balkán-félszigeten élő nép.
Alber Gasse VIII. Józsefváros. XVIII. század. Lásd:
Auróra utca
Alber: fehér nyírfa (németül).
Albert utca [47 A2-1] XI. Kelenföld (1991). Elő­
zőleg: Szabados Sándor utca (1965), Albert utca
(1900). Eredetileg Sárbogárdi úttól Kondorosi
útig. Bikszádi utcától Kondorosi út 13.-ig.
Albert, szász-tescheni herceg (1738-1822): III.
Ágost lengyel király fia, Mária Terézia veje. 1765-
1780 között Magyarország helytartója. A mai Al­
bertfalva birtokosa a XIX. század elejéig. Róla ne­
vezték el Albertfalva helységet és az utcát is.
Albert utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Jókai Mór utca 49.-től Nagykőrösi út 39.-ig.
Albert utca XXIII. Soroksár-Újtelep. XX. század
Lásd: Albert Gyula utca
Albert Camus utca [38 B2] X. Óhegy (1912). Elő­
zőleg Ihász köz (1954), 144. utca a Harmat utca
és Mádi utca között.
Albert Camus (1913-1960) Nobel-díjas francia író,
filozófus. 1956-ban kiállt a magyar forradalom
ügye mellett. Születésének centenáriumára készül­
ve kapta az utca a nevét.
Albertfalva tér [47 A2] XI. Albertfalva (1952).
Előzőleg: Szent István tér (1920-as évek). Kende­
res utca 1. és Bükköny utca között.
Albertfalva utca [47 A2] XI. Albertfalva (1952).
Előzőleg: Szent Imre herceg utca (1920-as évek).
Fehérvári úttól Tomaj utca 20.-ig.
Albertfalvai határsor XI. Albertfalva (1950-es évek).
Előzőleg: Bajcsy-Zsilinszky fasor (1945), Horthy
Miklós sor (1923), Határ sor. Eredetileg a For­
galmi utcától Solt utcáig (1910-es évek). Forgal­
mi utcától Tomaji utcáig Vasvirág sor, onnan
Szerelm ey Miklós utca lett.
Albertfalvai út XI. Albertfalva (1870-es évek). Lásd:
Fehérvári út
Albertfalvi út XI. Lágymányos, Kelenföld (XIX. szá­
zad). Lásd: Fehérvári út
Albertfalva: lásd a városrészek között.
Albert Flórián út [36 B3-37 A3] IX. Ferencváros
(2013), korábban a Gyáli út (1900). Nagyvárad
tér/ Vágóhíd utca és a Keleti pályaudvar-Kelen-
földi pályaudvar közötti vasútvonalig terjedő sza­
kasza (hrsz.: 38291.). A Gyáli út védettségét erre
a belső szakaszára feloldotta a Közgyűlés.
Albert Gyula utca
Albert Flórián: aranylabdás labdarúgó, a Ferenc­
város volt játékosa. Budapest díszpolgára.
Albert Gyula utca [62 Al] XXIII. Soroksár-Üjte­
lep (1945). Előzőleg: Albert utca (1920-as évek),
Levente utca (1930-as évek). Hrivnák Pál utca
113.-tól Köves útig.
Albert Gyula (1916-1944): kötő kisiparos. 1944-
ben részt vett a fegyveres ellenállási mozgalom­
ban Soroksár-Ujtelepen. 1944-ben nyilasok és
tábori csendőrök háza udvarában agyonlőtték.
Albertirsai köz [38 A2-1] X. Ligettelek (1953).
Előzőleg: 142. utca. Fehér köztől a Fehér útig.
A lbertirsai út [37 Bl, 38 A1-2] X. Ligettelek
(1991). Előzőleg: Dobi István út (1975), Albert­
irsai út (1900), Felső Vaspálya utca (1874). Sor­
ként számozva. Kerepesi út 55.-től Fehér közig.
Albertirsa: helység Pest megyében.
Albrechts Strasse I. Víziváros. Lásd: Hunyadi Já­
nos út
Albrecht főherceg (1817-1895): I. Ferenc József
nagybátyja. 1851-1860 között Magyarország ka­
tonai és polgári kormányzója.
Album köz [28 B3] XVI. Mátyásföld (1974). Far­
kashalom utca 46.-tól Album utca 3.-ig.
Album utca [28 B3, 29 A3] XVI. Mátyásföld
(1954). Nógrádverőce úttól Zsemlékes út 72.-ig.
Alcsút utca I. Krisztinaváros. Lásd: Ignotus utca
Alcsút: helység Fejér megyében. 1950-től Vértes­
dobozzal egyesítve: Alcsútdoboz. A Habsburgok
magyarországi ága itt élt a XVIII-XX. században.
Áldás utca [22 B2-3, 23 A3, 78 A2] II. Rózsadomb
(1895). Szemlőhegyi út 10.-től Eszter utca 19.-ig.
áldás: valószínűleg az Eszter utca és Áldás utca
sarkán álló keresztről, de lehet, hogy a Veronika­
kápolna közelsége miatt kapta a nevét.
Áldás utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Simontornya utca
Aldebrő utca [39 Al] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Zrínyi utca (1910-es évek). Sárga rózsa ut­
ca 9.-től Legény utca 19.-ig.
Aldebrő: helység Heves megyében.
Áldomás utca [15 A2] III. Kaszásdűlő (1968). Ka­
zal utcától az Arany-patakig.
áldomás: az elnevezés emlékeztet arra, hogy Ano­
nymus szerint Attila városában, Aquincumban a
honfoglaló magyarok nagy áldomást tartottak.
Aldunasor V. Belváros. Lásd: Apáczai Csere János
utca, Belgrád rakpart
Aldunasor IX. Ferencváros. Lásd: Közraktár utca
Alexander Gasse VIII. Józsefváros (1871). Lásd:
Bródy Sándor utca
Alexander: Sándor (németül)
Alföldi utca [36 Bl, 84 B2, 85 A2] VIII. József­
város (1991). Előzőleg: Kállai Éva utca (1975),
Alföldi utca (1879). Népszínház utca 40.-től Fi­
umei út 19.-ig.
Alföld: a tengerszint fölött legfeljebb 200 méter­
re emelkedő síkság. Magyarországon a Dunától
102
keletre a Nagyalföld, a Dunántúl északi részén
a Kisalföld terül el. A név az e tájakról szárma­
zó, s Pestnek ezen a részén letelepedett lakosokra
utal.
Algír utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Kinizsi utca (1910-es évek).
Osagárd utca 99.-től Napiás út 98.-ig.
Algír: Algéria fővárosa, Alger. Arabul: Ed-Dzáir.
Algyógyi utca [38 B2, 39 A2] X. Téglagyárdűlő
(1938). Maglódi út 10.-től Jászberényi útig.
Algyógy: helység Hunyad vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Geoagiu.) Vasas gyógyvizéről ismert. Ró­
mai neve: Germisara, Thermae Bodonse, német ne­
ve: Gergersdorf.
Álgyútelep XIII. Angyalföld (1832). Lásd: Üteg utca
álgyútelep: a XIX. század helyesírása szerinti kato­
nai kifejezés = ágyútelep.
Alhévízi utca I. Tabán, Víziváros. XVIII. század.
Lásd: D öbrentei utca, Fő utca
Alhévíz: a XVIII-XIX. században így nevezték a
gyógyforrásokról a Vízivárosnak a mai Ybl Miklós
tértől délre eső részét.
Ali utca [22 B2] II. Vérhalom (1938). Törökvész út
27.-től Ferenchegyi útig.
Ali: népszerű mohamedán férfinév.
Alig utca [23 B3, 24 A3, 79 B2] XIII. Újlipótvá-
ros (1951). Előzőleg: Thurzó köz (1900-as évek).
Váci út 48/c-től Visegrádi utca 47b-ig.
alig: nevét azért kapta, mert igen rövid.
Ali pasa burdzsu mahalle I. Víziváros (1541). Lásd:
Ali pasa-bástya mahalle
Ali pasa-bástya mahalle I. Víziváros (Ali pasa bur­
dzsu mahalle)53 (1541). Hozzávetőleg a mai Ybl
Miklós tér helyén. Itt volt a hajóhíd hídfője, amely­
nek védelmére építették.
Ali pasa: aki a XVI. században a városfal legerő­
sebb bástyáját építtette.
Aliz utca [47 Bl] XI. Kelenföld (2010). Henger­
malom utcából nyíló zsákutca.
Alkér köz [38 B3] X. Óhegy (1954). Alkér utca
55.-nél nyíló zsákutca.
Alkér utca [38 A-B3] X. Óhegy (1900). Eredetileg
a Gyömrői úttól Maglódi útig, 1904-től Vaspálya
utcáig. Egy részéből Sörös utca lett. Két részből
áll. 1. Gyömrői úttól Cserkesz utcáig, onnan zsák­
utca, 2. Kis Gergely utcától Harmat utcáig.
Alkér Gusztáv (1836-1894): Buda város jegyzője,
majd főjegyzője. Az 1873-ban egyesített főváros
tanácsnoka, 1891-ben második alpolgármestere.
Alkony út [21 A3, 33 Al] XII. Svábhegy, Zugliget
(1886). Béla király út 36.-tól Őzike út 35a-ig.
Alkotás tér I. Krisztinaváros, XII. Krisztinaváros.
XVIII. század. Lásd: Krisztina tér
Alkotás utca [34 Bl-2, 82 Al-3] I. Krisztinaváros,
XII. Krisztinaváros, Németvölgy (1945). Előzőleg:
Gömbös Gyula utca (1937), Alkotás utca (1879),
1870-es térképen Teremtés utca, Schöpfungs
103
Gasse (Teremtés utca) (1820-as évek),1 Sonnen
Gasse (Nap utca) (1830-as évek).4 Budaörscher
Weg (Budaörsi út). Páratlan oldala a XII. kerü­
lethez, páros oldala 2.-től 36.-ig az I. kerülethez,
onnan a XII. kerülethez tartozik. Magyar jakobi­
nusok tere 7.-től Hegyalja út 31.-ig.
alkotás-, az elnevezés a Schöpfung (teremtés) né­
met szó félrefordításából ered. Az utca a mai Ma­
gyar jakobinusok tere 5., 6. és 7. számú ház he­
lyén állott házról kapta nevét, amelyet a XVIII.
században építettek, timpanonjában a Teremtést
ábrázoló domborművel.
Alkotmány tér XV. Rákospalota (1954). Lásd: Géza
fejedelem tér
Alkotmány utca [23 B3, 79 B3, 83 A-Bl] V. Lipót­
város (1874). Előzőleg: Sonnen Gasse (Nap utca)
(1850-es évek) a Bajcsy-Zsilinszky út és Hold utca
között. Az 1860-as évek végén a Fa tér egy része
(a Hold utcától a Kossuth Lajos térig) hozzácsa­
tolva. Kossuth Lajos tér 11.-től Bajcsy-Zsilinszky
út 68.-ig.
alkotmány: az utca az Országházhoz vezet, neve
utal az alkotmányt létrehozó törvényhozásra. Ér­
dekes, hogy az elnevezéskor még tervekben sem
szerepelt az Országház itteni felépítése.
Alkotmány utca [17 B3, 25 Bl] XV Rákospalota
(1910-es évek). Wesselényi utca 7.-től Tóth István
utca 28.-ig.
Alkotmány utca [49 B3, 61 Bl] XX. Pesterzsé-
bet-Szabótelep (1910-es évek). Nagysándor József
utca 60.-tól Székelyhíd utca 17.-ig.
Alkotmány utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Panoráma utca 45.-től Tegzes utca 24.-ig.
alkotmány: valamely állam alaptörvénye(inek gyűj­
teménye).
Állás utca [28 A2-1] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Széchenyi utca (1920-as évek). Szlovák út
142.-től Muzsika utca 32.-ig.
állás: az építőiparban így nevezik az építőállvány
egyik részét.
Állatkerti körút [24 B32, 80 B2, 81 A2] XIV Vá­
rosliget (1903). Hősök terétől Hermina út 28.-ig.
Állatkerti út XIV Városliget (1889). Lásd: Gundel
Károly út (2011)
állatkerti: az Állatkert mellett fut.
Állatorvos utca VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk Szi­
lárd utca és Som ogyi Béla utca
állatorvos: az elnevezés utal arra, hogy a XIX. szá­
zadban az utcában volt az Állatorvosi Főiskola.
Allende park [47 A2] XI. Kelenföld (1973). Csor­
bái utca, Csurgói út és Fiatal utca között.
Allende Gossens, Salvador (1908-1973): chilei köz-
társasági elnök. Orvos, egészségügyi miniszter, a
Szocialista Párt főtitkára. 1973. szeptember 13-
án puccsal megdöntötték hatalmát. A köztársasá­
gi elnöki palotát ostromlók elleni harcban életét
vesztette.
Almási Balogh Loránd utca
Allianz Gasse VII. Erzsébetváros. 1810-es évek Lásd:
Szövetség utca
Allianz: szövetség (németül).
Állomás köz [17 B2 (Áll.)] XV. Rákospalota (1930-
as évek). Sín utca 37.-nél nyíló zsákutca.
Állom ás tér [28 B2] XVI. Cinkota (1920-as évek).
A Cinkota HÉV-állomás előtti tér.
Állomás tér XXI. Csillagtelep (1930). A HÉV vég­
állomása előtt. Területrendezés miatt megszűnt.
Állom ás utca [38 A2] X. Ligettelek (1879). Előző­
leg: Batthyány utca (1875 előtt). Korponai utca
18.-tól Szent László tér 5.-ig.
Á llom ás utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Körvasút sor 41,-nél nyíló zsák­
utca.
Állomás utca XXI. Gyártelep. Lásd: Posztógyár
utca
állomás: valamennyi így elnevezett utca vasútállo­
máshoz vezet.
Állvány utca [47 A2] XI. Kelenvölgy (1952). Elő­
zőleg: Tégla utca (1930-as évek). Hunyadi Má­
tyás út 29.-től Kő virág utca 47.-ig.
állvány: az építőiparban használatos munkaesz­
köz.
Alma utca I. Krisztinaváros (1880-as évek). A Moz­
dony utca és a Márvány utca között. Üzemi terület
lett, megszűnt.
Alma utca V. Belváros. Lásd: Irányi Dániel utca
Alma utca [22 B3, 34 Bl] XII. Kissvábhegy (1906).
Városmajor utca 64.-től Gaál József út 42.-ig.
Alm ádi utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1966).211
Előzőleg: 124. utca. Vezér utca 129-131.-tői Fi­
scher István utca 132.-ig.
Almád: lehetséges az elnevezés Balatonalmádiról
is, de valószínűbb, hogy mivel az utca környékén
a történelmi Magyarország más településnevei is
találhatók, a névadó Almád: helység Temes vár­
megyében. (Ma Szerbia: Jablanka.)
Almafa utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1987).
Zrínyi utca 145.-től Anna utca 178.-ig.
Almafa utca [71 A-Bl] XXI. Csepel-Háros (2003).
Előzőleg 8653. sz. dűlőút „gyümölcsös” utcanév­
bokorban Csepeli út és II. Rákóczi Ferenc út kö­
zött, leágazással a Szederfa utcáig.
Almakerék utca [9 A2] IV. Káposztásmegyer
(2003). Megyeri úttól Iparipark utcáig.
Almakerék: Nagy-Küküllő vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Málincrav.)
Almás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941).242 Szi-
las utca 28.-tól Damjanich utca 27.-ig.
A lm ásháza utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-Új-
telep (1953).219 Előzőleg: Klauzál utca (1910-es
évek). Napiás út 85.-től Tárcsái út 52.-ig.
Almásháza: helység Zala megyében.
A lm ási Balogh Loránd utca [15 B2 (Almási B.
L.)] III. Aquincum (2010). Schön Győző utcától
Záhony utcáig.
Almáskert utca
Almási Balogh Loránd (1869-1945): építész, író.
1897-ben végzett a budapesti Műegyetemen, majd
Lechner Ödön és Alpár Ignác irodájában dolgo­
zott. 1902-től 1923-ig az Országos Iparművészeti
Iskola tanára. Ő tervezte az Óbudai Gázgyár mun­
káslakótelepét.
Almáskert utca [14 Bl] III. Aranyhegy (1969).
Óvár utca 1-3.-nál nyíló zsákutca.
A lm ássy tér [36 Al, 84 Al] VII. Erzsébetváros
(1879). Wesselényi utca 57., Barcsay utca 16. és
11., Almássy utca 3., Tivadar utca 1. és 2., Wes­
selényi utca 59., Vörösmarty utca 2. és Csengery
utca 1. között.
Almássy utca III. Csillaghegy (1910-es évek). Lásd:
Karácsony Sándor utca
Almássy: valószínűleg Almássy Pálról elnevezve.
A lm ássy utca [36 A l, 84 A l] VII. Erzsébetváros
(1884). Dohány utca 84.-től Amássy tér 6.-ig.
Almássy: a névadó Amásy (Amássy) család bir­
tokolta a mai VII. kerület területének egy részét.
A család egyik különösen kiemelkedő tagja: ~ Pál
(1818-1883) a debreceni országgyűlés elnöke volt
1849. április 14-én, a Habsburg-ház trónfosztá­
sakor. Az emigráció után is részt vett Habsburg-
ellenes mozgalmakban, ezért 20 évi várfogságra
ítélték, de 1866-ban kegyelmet kapott.
Almásy utca III. Csillaghegy (1910-es évek). Lásd:
Karácsony Sándor utca
Almavirág tér [50 A2] XIX. Wekerletelep (1954).
Előzőleg: Apály tér (1910). A Zoltán utca és Mé­
száros Lőrinc utca kereszteződésében.
Alm os köz [51 Bl] X. Keresztúridűlő (1998). Ál­
mos utcától Korányi Frigyes utcáig.
Álm os utca [7 B3] III. Csillaghegy (1938). Előző­
leg: Vilmos utca (1930-as évek), Bőzinger Már­
ton utca (1910-es évek). Vasút sortól Árpád utca
68.-ig.
Álm os utca [51 Bl, 52 AI] X. Keresztúridűlő,
XVIII. Erzsébettelep (1910-es évek).222 (Gyakor­
latilag sor, mert X. kerületi oldala erdő) Felsőcsa­
tári út 115.-től Tünde utcáig.
Almos utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Keszeg utca
Álmos utca XVII. Rákosfalva (1879). Lásd: Ond
vezér útja
Á lm os utca [49 B2-1, 50 AI] XIX. Wekerletelep
(1910). Ady Endre út 3.-tól Nagykőrösi út 2.-ig.
Amos utca XX. Gubacsipuszta, Pacsirtatelep (1920).
Lásd: Ábrahám Géza utca
Álmos vezér köz [26 A3] XIV. Alsórákos (1989).
Örs vezér útja 25a-tól Csemyus utca 2/c-ig.
Álm os vezér park [26 A3] XIV. Alsórákos (1984).
Füredi utca 34.-től Vezér utca 26-28.-ig.
Álm os vezér tere XIV. Rákosfalva (1929). Füredi
utca 9., Ond vezér út 9. és Vezér utca 24. között.
Álmos vezér udvar [26 A3] XIV. Alsórákos (1989).
Álmos vezér útja 37/c-nél nyíló zsákutca.
Álmos vezér utca II. Adyliget. Lásd: Vakond utca
104
Almos vezér utca [12 A-B2] II. Budaliget (1938).197
Előzőleg: Bokréta utca (1910-es évek). Kont ve­
zér utca 21.-től Zsolt fejedelem utca 16.-ig.
Álmos vezér útja [26 A3] XIV. Asórákos (1930).212
Bonyhádi utca 1.-től Füredi utca 34b-ig.
Almos (819-895): a Levédiából a Kárpát-meden­
ce felé tartó magyarok fővezére. A születéséhez
kapcsolódó legendát - Emese álma - Anonymus
krónikájából ismerjük.
Álom utca [34 A-Bl] XII. Kissvábhegy (1968). Elő­
zőleg: Krasznahorka utca (1929). Trencséni utca
2.-től Tusnádi utca 42.-ig.
A p á r köz [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1994). Elő­
zőleg: 628. utca. Apár utca 20.-nál nyíló zsákutca.
A p á r utca [36 Bl, 85 AI] VII. Erzsébetváros
(1890). Cserhát utca 9.-től Dózsa György út 34.-ig.
Alpár utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep (1910-es évek).
Lásd: Harsona utca
A p á r utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1910-es
évek).222 Gyömrői út 59.-től Hangár utcáig.
A p á r utca [50 B3] XIX. Kispest (1940). Fadrusz
utca 26.-tól Ajtósi utca 13.-ig.
Alpár Ignác (1855-1928): műépítész. Igen sok köz­
épületet, templomot tervezett. Budapesten az Eöt-
vös-kollégium, a Magyar Nemzeti Bank székháza,
a Tőzsdepalota (a volt televíziós székház), a Deák
téri „Anker Biztosító” székháza, a városligeti „Vaj-
dahunyad vára”, a Magyar Mezőgazdasági Múze­
um épülete. 1958-ban az Építőipari Tudományos
Egyesület Alpár Ignác-emlékérmet alapított, amelyet
évenként adományoznak a kiemelkedő tevékenysé­
get elért építészeknek.
A pár utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1920-as évek).
Mártírok útja 65.-től Nagykőrösi út 65.-ig.
Alpár: helység Pest megyében. Anonymus szerint
a honfoglalásra készülő magyarok küldöttei innen
vittek vezérüknek egy nyaláb füvet, jeléül annak
milyen gazdag földje van e helynek. 895-ben itt
győzte le Árpád vezér nagy csatában Zalán feje­
delmet. (1973-ban egyesítették Tiszaújfaluval, ma
Tiszaalpár része.)
Alpári Gyula utca V Lipótváros (1952). Lásd: Her­
cegprím ás utca
Alpári Gyula (1882-1944): újságíró. A Magyar-
országi Szociáldemokrata Párt tagja. A Kommu­
nisták Magyarországi Pártjához annak megalaku­
lásakor csatlakozott. A Tanácsköztársaság idején
a sajtódirektórium vezetője. 1919-ben emigrált.
A spanyol polgárháború alatt a köztársaság tá­
mogatója. 1940-ben Párizsban letartóztatták, és a
sachsenhauseni koncentrációs táborba hurcolták.
Párizsban a Pére Lachaise temetőben emlékhelye
van.
Alser Gasse V Lipótváros (1811). Lásd: Zrínyi utca
Egy XIX. századi térképen így szerepel az Alster
Gasse (Szarka utca) név.
Á s ó erdősor [36 A-Bl, 84 Bl-2] VII. Erzsébetvá-
105
ros (1874). Előzőleg: Wald Zeile (1817). Ma ut­
ca. Rákóczi út 76.-tól Izabella utca 6.-ig.
alsó erdősor, elnevezésekor még erdő volt mellette.
Alsó erdősor [51 A-Bl] XVIII. Rendessytelep,
XIX. Kispest (1890-es évek). Eredetileg a XIX.
kerületi Csokonai utcától a Mikszáth Kálmán ut­
cáig. Ez a szakasz 1948-ban Vak Bottyán utca lett.
Mikszáth Kálmán utca 123.-tól Lakatos út 42.-ig.
alsó erdősor, elnevezésekor még erdő volt mellette.
Alsó határút [61 B2-1, 62 Al] XX. Pesterzsébet,
XXIII. Soroksár, Soroksár-Újtelep (1910-es évek).
Vágóhíd utca 129.-től Ritka közig.
Alsó határút [45 Bl] XI. Spanyolrét (2002). Elő­
zőleg: Felső határút. Budaörsi úttól a 1285. hely­
rajzi számú árokig.
Alsó utca [9 Al] IV. Székesdűlő (1991). Pihenő
közből nyíló zsákutca.
Alsóapsa tér XX. Kossuthfalva (1953). Lásd: Vár-
kony tér
Alsóapsa utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1941).
Knézich utca 15/b-től nyíló zsákutca.
Alsóapsa: helység Máramaros vármegyében. (Ma
Ukrajna: Gyibrova.)
Alsó Árok utca VI. Terézváros. Lásd: Csengery utca
Alsó Bajor utca V. Belváros. Lásd: Curia utca
Alsó Bástya utca V. Belváros. Lásd: Bástya utca
Alsódabas utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).261
Előzőleg: Újvidék utca (1920-as évek). Zrínyi utca
41.-től Emlék utca 22.-ig.
Alsódabas-. 1950-ig önálló helység Pest megyében.
Ma Dabas város egyik kerülete.
Alsó Duna part XXII. Budafok. Lásd: Artér utca
Alsó Duna pan a Haraszti szőlőktől, a közigazgatá­
si határtól a Tusa utcáig. XXIII. Soroksár. Lásd:
Horgász part
Alsó Duna part a Tusa utcától a Vadvíz utcáig.
XXIII. Soroksár. Lásd: Forster János Jakab ut­
ca
Alsó Duna sor I. Tabán, Víziváros, II. Felhévíz, Ví­
ziváros, IX. Gellérthegy (1850). Lásd: B em rak­
part, Szent Gellért rakpart, Várkert rakpart,
Ybl Miklós tér
Alsó-Duna utca VIII. Józsefváros. Lásd: Futó utca
Alsó Erzsébet utca XXI. Csepel-Belváros. A Szent
Imre tér és a Széchenyi István utca között. Lásd:
Kossuth Lajos utca
Alsó Erzsébet utca XVIII. Lakatos-lakótelep, Ren­
dessytelep. Lásd: Lakatos út
Alsó Ferenc utca XXI. Csepel-Belváros (1890).
A Vermes Miklós utca és a Széchenyi István utca
között. Lásd: Kiss János altábornagy utca
Alsó Fő utca I. Víziváros. Lásd: Fő utca
Alsó Gellérthegy utca I. Tabán (1874). Lásd: Alsó­
hegy utca
Alsóhegy utca I. Tabán (1880). Előzőleg: Alsó Szent
Gellért utca (1874), Alsó Gellérthegy utca (Untere
Blocksberg Gasse), Untere Berg Gasse (Alsóhegy
Alsóhegy utca
Alsó erdősor
Ha az 1800-as évek elején egy, az akkor még
Wald Zeile nevet viselő utcában lakó, régi teréz­
városi polgár kitárta az ablakait, szívet melengető
látvány tárult szeme elé: a pesti Határárkon túl
zöldellő szántóföldek, a kis parcellákra felosztott
kertek, hátterükben az ezt a pompázatos élőké­
pet keretező Városliget erdőfoltjaival, apró ta­
vacskáival.
Pedig nem egészen fél évszázaddal korábban ho­
moksivatag volt itt mindenütt, a Duna bal part­
jának ezen a szakaszán. Egészen a Rákos-patakig
nyúló hatalmas területet foglalt el még ebből a
világból akkor a mai állapotára szemernyit sem
emlékeztető liget. Mocsaras, rekettyés bokrok­
kal, sarjfákkal benőtt rejtélyes világ a város vé­
gén.
A mára már sorból utcává duplázódott Alsó er­
dősor egyébként feltehetően a Városliget, vagy
ahogy akkoriban hívták: A Stadtwäldchen, ma­
gyarul „Városerdőtske” közparkká történt átala­
kításával egy időben született meg, úgy az 1810-
es év környékén. (A ma fellelhető legkorábbi
feljegyzés 1817-ben tesz róla említést.) Ami bi­
zonyos: a Wald Zeile - az Erdősor - mai nevét
1874. február 19-én kapta, amikor is a városha­
tár vonalával párhuzamosan futó utat, két rész­
re bontva, Alsó erdősornak és Felső erdősornak
nevezték el. „Alvég” és „Felvég” - a régi szokás
szerint. S a (sor) név arra is utal, hogy szomszéd­
sága már a zöld határ, azaz csupán az egyik, a
Pest felőli oldala volt beépítve.
Mindenesetre így is a város terjeszkedésének
köszönhette születését a sor, amely egészen a
„Liniáig” nőtt immár, noha közvetlen környeze­
te még a régi világot idézte a XIX. század ele-
jén-közepén is. A mai Keleti pályaudvarnál mű­
ködött a vámhivatal, ahol a belépő áruk után ki
kellett fizetniük az illetéket a pesti piacra igyek­
vőknek. A vámtól balra, éppen szemben az Alsó
erdősorral, a kezdődő szőlőskertek előterében
működött a szarvasmarhapiac, az állatkereskede­
lem fontos állomáshelye, a „Marha Vásárlással”
egy vonalban, a Kerepesi út túloldalán pedig a
lóvásárok állása. Ugyanitt, e forgalmas tér, pi­
acporond közelében volt a városi hóhér állandó
állomáshelye.
Egyszóval vad vidék, a világ és a város vége.
utca) (1858) a mai Szent Gellért-szobortól a Szikla
utcáig. Területrendezés miatt megszűnt (1936).
Alsóhegy utca [35 A3-2, 82 A-B3] I. Gellérthegy,
XI. Gellérthegy, Kelenföld, Szentimreváros (1937).
A Tabánban megszűnt utca nevének újrafelhasz­
nálása. Előzőleg: Hegyalja út (akkori vonalvezetés
szerinti) egy része (1908), Budaörsi út (akkori vo­
Alsóhegyi lépcső
nalvezetés szerinti) egy része (1874). Hegyalja út
20.-tól Aga utca 7.-ig.
Alsóhegyi lépcső [35 A2, 82 B3] XI. Gellérthegy
(1974). Somlói úttól Alsóhegy utcáig.
Alsó Kecskeméti bástya utca V. Belváros. Lásd: Ki­
rályi Pál utca
Alsókért utca [61 B3] XXIII. Soroksár (2000).
Szitás utca 172.-től Lápos utcáig.
Alsókért: erről elnevezett itteni dűlő neve.
Alsó Kistétényi út XXII. Budafok. Lásd: Bérkocsi
utca
Alsókörtvélyes utca [43 B3, 55 A-Bl] XVII. Rákos­
csaba (1954). Előzőleg: Feszty Árpád utca (1920-
as évek). Pesti út 414.-től Szigetcsép utca 122.-ig.
Alsó-Körtvélyes: (körtvély a körte régies neve) dű­
lő neve, amely a XIX. században itt volt szelíd- és
vadkörteerdőkre emlékeztet.
Alsókubin utca [47 Al] XI. Kelenföld (1931).207
Rátz László utcától Bornemisza utca 18.-ig.
Alsókubin: helység Árva vármegyében, annak szék­
helye. (Ma Szlovákia: Dolny Kubin .)
Alsó Major utca VIII. Józsefváros (1748). Lásd:
Szerdahelyi utca
alsó major, itt állt a XVIII. században a külvárosi
alsó major.
Alsó Malom utca [28 A-B2] XVI. Cinkota (1990).
Ostoros út és Bóbitás út között.
alsó malom: a XIX. században itt állt egyik vízi­
malomról.
Alsó Orbánhegyi dűlő XXIII. Soroksár. XVIII. szá­
zad. Lásd: Orbán utca
Alsóőr utca [25 Al] XIV. Alsórákos (1929).211 Do­
rozsmai utca 188.-tól Rákosszeg utca 31.-ig.
Alsóőr helység Vas vármegyében. Ma Ausztria,
Burgenland: Unterwart.
Alsó Palota út I. Tabán. Előzőleg: Untere Schloss
Gasse (Alsó Palota út) (1850-es évek). Döbrentei
tér és Szarvas tér között. Lásd: Attila út
A lsópetény utca [42 A2-B1] XVII. Rákoscsaba-
Újtelep (1954).219 Előzőleg: Botond utca (1910-
es évek). Kiskút utca 12.-től Rácsos utca 16.-ig.
Alsópetény: helység Nógrád megyében. 1511 —
1514 között itt írta Werbőczy István a feudális
jogokat összefoglaló „Hármaskönyv”-et.
Alsó Rác utca I.Víziváros (1689). Lásd: Batthyány
utca, Hattyú utca
rác: a szerbek neve a régi magyar nyelvben. Buda
1686. évi visszafoglalása után ebben a városrész­
ben szerbek (rácok) éltek.
Alsó Rózsahegy utca II. Rózsadomb. Lásd: R ózsa­
hegy utca
Alsó Sas utca [59 Al] XXII. Budafok (1990).
Előzőleg: Beck utca (1961), Alsó Sas utca
(XIX. század). Kereszt út 1.-től Tóth József utca
10.-ig.
Alsó Svábhegyi út [22 A3] XII. Kútvölgy (1993).
Előzőleg: Józsa Béla utca (1945), Mackensen út
106
(1936), Galgóczy utca egy része. Kútvölgyi út 18.-
tól Lelesz utca 14.-ig.
Alsó Szent Gellért utca I. Tabán (1874). Lásd: Alsó­
hegy utca
Alsó Szent János utca XXI. Csepel-Belváros. 1890-es
évek. Lásd: Láng Kálmán utca
A lsóteleki utca [61 A-Bl] XX. Pacsirtatelep
(1953). Előzőleg: Teleki utca (1910-es évek). Hel­
sinki út 98.-tól Köztemető út 16.-ig.
Alsótelek: Erzsébetfalva tanyás részének neve volt.
Alsó Törökvész út [22 B3-2, 78 A2 (Alsó Törökv.)]
II. Rézmál, Rózsadomb, Vérhalom (1932). Eszter
utca 22.-től Bimbó út 62.-ig.
Alsó várbeli feljáró I. Tabán. Lásd: Apród utca
Alsó Városmajor utca VIII. Józsefváros. Lásd: Szer­
dahelyi utca
Alsó Vaspálya utca X. Gyárdűlő, Óhegy. Lásd: B a­
rabás utca, Vaspálya utca
Alsó Völgy utca [21 Bl-2] II. Lipótmező, Pasarét
(1931). Előzőleg: Völgy utca egy része. Zuhatag
sor 18.-tól Vadaskerti utca 12.-ig.
Alsó Zöldmáli út [22 B2, 23 A2, 78 A-Bl] II. Szem-
lőhegy, Zöldmái (1938). Előzőleg: Zöldmáli utca
(1903). Ürömi utca 61.-től Pusztaszeri út 29.-ig.
Alster Gasse V Belváros. Lásd: Szarka utca
Alster: szarka (németül).
Alster Gasse V. Lipótváros. Lásd: Zrínyi utca
Alster Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Páva utca
Alt Gasse VI. Terézváros. Lásd: Ó utca
Alte Bruck Gasse V. Belváros. Lásd: Türr István
utca
Alte Friedhof Platz I. Tabán. Lásd: Kereszt tér
Alte Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Diószegi Sám u­
el utca
Alte Haupt Gasse II. Felhévíz, Rózsadomb. Lásd:
Frankel Leó utca, Török utca
Alte Haupt Strasse II. Felhévíz, Országút, Rózsa­
domb. Lásd: Margit körút, Török utca
Alte Markt Platz V. Belváros. Lásd: Városház tér
Alte Markt Platz V. Lipótváros. XIX. század. Lásd:
Erzsébet tér
Alte Post Gasse I. Víziváros, II. I. Víziváros. Lásd:
Gyorskocsi utca
Alte Post Gasse V Belváros. Lásd: Régi posta utca
Alte Salz Platz V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd:
Fővám tér
Alte Schul Gasse I. Víziváros. Lásd: Iskola utca
Alte Strasse nach Promontor XI. Kelenföld, Lágy­
mányos. Lásd: Budafoki út
Alte Theater V. Belváros. Lásd: Vörösmarty tér
Alte Theater Gasse V. Belváros. Lásd: Galamb utca
Alte Ziegelofen Gasse VIII. Józsefváros.. Lásd: B é­
kési utca, József utca
alt: régi (németül).
Altofener (Alt Ofner) Gasse II. Újlak, III. Óbuda,
Újlak (1702). Lásd: Lajos utca
Altofen: Óbuda (németül)
107
Alvinc utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Hunyadi János tér 7.-től Nagykőrösi út 227.-ig.
Alvinci út [22 B2-3] II. Rézmál, Törökvész (1900).
Előzőleg: Külső Nagy Rókus utca (1874), Äusse­
re Grosse Rochus Gasse (XIX. század). Marczi-
bányi tértől Bimbó út 100.-ig.
Alvinci utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Gő­
zös utca (1920-as évek)
Alvinc : (Ma Románia: Vinfu de Jós.) Helység a
történelmi Magyarországon, Alsó-Fehér várme­
gyében. Német neve: Winzendorf. Kastélyában
ölték meg 1551-ben Fráter (Martinuzzi) Györ­
gyöt. 1849 februárjában Bem tábornok itt győzött
az osztrákok ellen egy ütközetben.
Alvó utca [58 Al] XXII. Baross Gábor-telep (1982).
Szabadkai utca 5.-től zsákutca.
Am Anger III. Óbuda. Lásd: Körte utca
Amazon utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Hutyra
Ferenc utca
amazon', a görög mitológiában egy harcias nőkből
álló ázsiai asszonyállam tagja. Az elnevezés okát
nem ismerjük.
Ambrózia utca [22 Bl] III. Remetehegy (2009).
Remete köztől Remetehegyi útig.
ambrózia: a görög mitológiában az istenek elede­
le, amely a halhatatlanságukat biztosítja.
Ambrus utca [24 B2, 81 Al] XIII. Angyalföld
(1896). Reitter Ferenc utca 37.-től Tatai utca
12.-ig.
Ambrus Zoltán utca [16 Bl] IV. Újpest (1953).
Előzőleg: Wekerle Sándor utca (1908 előtt). Ba­
ross utca 63.-tól Attila utca 106.-ig.
Ambrus Zoltán (1861-1932): író, kritikus, színházi
szakember, a Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társa­
ság, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja.
Am Donau Rondel V. Belváros. Lásd: Türr István
utca
Amerika Strasse XIV Herminamező, Törökőr. Lásd:
Amerikai út
Amerikai út [25 A2-3, 81 B2-3] XIV. Hermina­
mező, Törökőr (1879). Előzőleg: Amerika Stras­
se. Eredetileg a Thököly út és a MÁV váci vonala
között. 1930-ban kiterjesztve az Újvidék térig.
Újvidék tér 17.-től Horvát Boldizsár utca 2.-ig.
Amerikai: 1878-ban az utcában nyitotta meg Ame­
rica nevű vendéglőjét Drschka (Druska, Truschka)
Ferenc, aki korábban pincér volt. Az út a vendég­
lőről kapta a nevét.
A mészárszékeknél I. Víziváros (1695) (Bey den
Fleischbänken). A XVIII. század közepén meg­
szűnt.
a mészárszékeknél: a mai Budai Vigadó helyén
állt a XVIII. században a másik budai fegyvertár,
amelyben a mészárszékek is helyet kaptak.153
A mészárszékeknél I. Vár. (1696) Lásd: Szenthá­
rom ság utca
Ametiszt utca
Amerikai út
Magának az útnak a megszületése vagy két év­
tizeddel megelőzte a „keresztelőt”. A mai XIV.
kerületnek erre a fertályára az 1851-es években
építették fel első nyaralóvillájukat a székesfővá­
ros tehetősebb polgárai. A dűlőt, amely a telkek
között húzódott, akkor még nem nevezték meg,
még abban a kérvényben sem, amely azután
sorsának alakulásában döntő szerepet játszott, s
amelyet 1876 nyarán fogalmaztak meg az itte­
ni tulajdonosok. Körülírták ezt a még névtelen
utat, amely az „Erzsébet út derekán” fekszik,
mondván, hogy a nyilvános közkúttól észak felé
eső szakasza rendes állapotú, ám a dél felé eső
szakasza, sajnos, a vízhordó kocsik sűrű forgal­
ma miatt, szinte teljesen járhatatlan. Éppen ezért
kérik a tisztelt tanácsot, tegyen intézkedéseket
az út feljavítására. A tanács 1877 tavaszán adott
pozitív választ a megkeresésre - a villatulajdonos
kérelmezők tekintélye a válasz ilyetén alakulását
bizonyossá tette, hiszen az aláírók között ott volt
olvasható gróf Andrássy Aladár, ifjabb gróf Rá­
day Gedeon és a főpolgármester, Ráth Károly
felettébb jól csengő neve. A kegyelmes magiszt­
rátus nem is sajnálta a 445 méter hosszú útsza­
kasznak 5 méteres szélességben való „makadám-
szerű” kiépítéséhez azt a 3527 forint 54 krajcárt,
amelyet a kivitelezéssel megbízott Szemlér Lő­
rinc vállalkozó számlájára kellett hamarosan ki­
fizetnie.
Azokban az iratokban, amelyek a tanács intéz­
kedései során keletkeztek, ott rejtezkedik már a
majdani név „...a városligeti Erzsébet úttól az
America vendéglőhöz vezető Hermina mezei
útig” - írják a hivatalnokok. Az itt felemlege­
tett vendéglő 1878-ban kezdte meg működését.
Vagyis a Függetlenségi nyilatkozat centenáriu­
mán, amikor egész Európa Amerika dicsőségét
visszhangozta. Tulajdonosa - névadója és ezzel
az utca keresztapja is - egy bizonyos Drschka
(néhol Truschka, később Druska) Ferenc nevű
pincér, aki 1875-ben nyerte el a magyar állam-
polgárságot.
Az Amerikai út elnevezés először 1879-ben ol­
vasható egy hivatalos nyomtatványban: Buda­
pest főváros új és régi helyrajzi számainak mu­
tatókönyvében, s azóta is mindig, mindenhol
ugyanígy... Ami bizony ritka eset ezekben a his­
tóriákban.
a mészárszékeknél: a Városháza földszintjén voltak
a török idők után a mészárszékek.
A m etiszt utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (2007).
Hegyikristály utcától Tigriskő utcáig.
ametiszt: a kvarc ibolyaszínű változata. Ha átlát­
szó megjelenésű, féldrágakőnek értékelik.
Amfiteátrum utca
Amfiteátrum utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1984).
Előzőleg: András herceg utca (1939). Az 1960-as
években lebontott, majd annak régi nyomvonalán
felépített utca új nevet is kapott. Római sétánytól
Kadosa utca 42.-ig.
amfiteátrum', római eredetű építmény, elliptikus
alaprajzú, sok nézőt befogadó szabadtéri szín­
pad. Az elnevezés emlékeztet arra, hogy a II. szá­
zadban kettő is épült Aquincumban: a polgári
(a közeli Szentendrei út mellett) és a katonai (a
Nagyszombat utcánál, 146.-ban). Utóbbit a hon­
foglalás után Kurszán váraként is emlegették,
majd később romjainak halmát Királydombnak,
Királyhegynek nevezték. Erre a hódoltság után
házak épültek, amelyeket az 1880-as években
lebontottak, és kiásták, feltárták az amfiteát­
rumot.
Am Graben VIII. Józsefváros. Lásd: D obozi utca
Am Linien Graben IX. Ferencváros. Lásd: Haller
utca, Sobieski János utca
A Molnár-tónál IX. Ferencváros (XVIII. század)
(Beim Müllerteich). Helye nem határozható meg.1
Valószínűleg a Fővám térnél, mert attól délre volt
a tó.
Ámor utca [33 B2] XII. Farkasvölgy (1977). Elő­
zőleg: Hajnalka utca egy része. Kuvik utca végé­
től a Kázmér út 9.-ig.
Amor, a szerelem istene a római mitológiában,
Cupidónak is nevezik, azonos a görög Erósszal.
Am Platz V Belváros. Lásd: Szervita tér
Amsel Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Rigó utca
Amsek rigó (németül).
Amszterdami utca IV Újpest (1914).202 A Széchenyi
tér és a Bécsi utca között. Üzemi terület lett, meg­
szűnt (1974).
Amszterdam : Hollandia fővárosa.
Ananász utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Kisfaludy utca (1910-es évek).
Ároktő utca 99.-től Napiás út 100.-ig.
Andalgó utca [48 Al] XI. Kelenföld (1974). Víz­
part utcától Kopaszi-gátig.
andalgó: lassan sétáló. Az utca fásított jellege mi­
att kapta ezt a nevet.
Andezit utca [39 A3 (And.)] X. Újhegy (1992).
Előzőleg: Vida István utca (1955), 140. utca.
Mádi út 214.-től Kovakő utca 5.-ig.
andezit: útburkolásra használt szürkés vagy feketés
színű - Magyarországon gyakori - vulkáni kőzet.
Andocs tér [28 B3] XVI. Mátyásföld (1974). An-
docs utca és Anilin utca között.
Andocs utca [28 B3, 29 A3] XVI. Mátyásföld
(1954). Újszász utca 119.-től Zsemlékes út 64.-ig.
Andocs: helység Somogy megyében.
Andor köz [47 A2-1] XI. Kelenföld (1954). Andor
utca 40.-től Csorbái utca 1/c-ig.
Andor utca [46 Bl, 47 Al] XI. Kelenföld (1900).
Eredetileg a MÁV pécsi vonalától a Fehérvári
108
útig, 1909-től a Dunáig. Fehérvári út 161.-től
Borszéki utca 38.-ig.
Andra János utca XXII. Budafok (1952). Lásd: Za­
kariás József utca
Andra János (1884-1944): vincellér. A Tanács-
köztársaság idején a budafoki direktórium mun­
kás- és katonatanácsának tagja, amién nyolcévi
börtönre ítélték.
András utca [27 A3] XVI. Sashalom (1953). Elő­
zőleg: Andrássy utca (1910-es évek). Thököly út
8.-tól Piros rózsa utca 5.-ig.
Andrásfa utca [55 Bl] XVII. Rákoskert, XVII. Rá­
koscsaba (1954). Előzőleg: Tündér utca (1920-as
évek). Erzsébet körút 57.-től Sáránd utca 2.-ig.
Andrásfa: helység Vas megyében.
Andrásit Gyula sétány IV. Káposztásmegyer. Lásd:
Kosa Pál sétány
Andrásfi Gyula (1908-1981): 1924-ben a Magyar-
országi Szociáldemokrata Pártnak, 1930-tól az
illegális kommunista pártnak is tagja. 1936-tól a
helyi képviselő-testület választott tagja. 1945-ben
a Magyar Kommunista Párt városi titkára lett. Az
1950-es években diplomáciai szolgálatba lépett.
1956-ban Újpest tanácselnöke, részt vett a tanács­
ház és pártház visszafoglalásában. 1961-től nagykö­
vet Mongóliában.
András herceg utca III. Rómaifürdő (1939). Lásd:
A m fiteátrum utca
András herceg: V. István fia (P-1278), IV. (Kun)
László öccse.
Andráshida utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Jegenye utca (1920-as évek). Erzsébet
körút 51.-től Bodonyi utca 8.-ig.
Andráshida: helység Zala megyében.
Andrássy tér XVI. Rákosszentmihály (1946). Előző­
leg: gróf Andrássy Gyula tér (1910-es évek). Her­
mina út 54. és Párta utca 22.-nél. Területrendezés
miatt megszűnt. Indokolás: a XX. kér. Andrássy
Gyula útnál
Andrássy út [24 A-B3, 35 Bl, 36 Al, 80 A-B3,
83 Bl, 84 Al] VI. Terézváros (1990). Előzőleg:
Népköztársaság útja (1957), Magyar ifjúság útja
(1956. október), Sztálin út (1950), Andrássy út
(1886), Sugár út (Radial Strasse) (1883), Mau­
rer Gasse (Kőmíves utca) (1840-es évek) a Ha­
jós utca és a Liszt Ferenc tér között,149 Ellbogen
Gasse (Könyök utca) (1768) a Bajcsy-Zsilinszky
út és a Dalszínház utca között, Herminen Platz
(Hermina tér) egy része (1840-es évek), ez koráb­
ban Schiffmanns Platz (Hajós tér) (1830-as évek)
volt. Kis és Nagy Kőmíves utca a lefútás megje­
lölése nélkül.1 Bajcsy-Zsilinszky út 11.-től Dózsa
György út 92/b-ig.
Andrássy Gyula gróf (1823-1890): politikus, hon­
védelmi miniszter, miniszterelnök, a Magyar Tu­
dományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgatósági
tagja. 1847-ben országgyűlési képviselő, a szabad­
109
ságharc idején Zemplén vármegye főispánja, majd
nemzetőreinek parancsnoka. 1849 tavaszán Gör­
gey Artúr segédtisztje volt, az emigrációban Tö­
rökországban folytatott diplomáciai tevékenységet.
1858-ban amnesztiával hazatért és országgyűlési
képviselő lett. Részt vett a kiegyezés előkészítésé­
ben, majd 1867-ben ő lett a miniszterelnök és a
honvédelmi miniszter. A Fővárosi Közmunkák
Tanácsa első elnöke (1871-1890). A kezdeménye­
zésére létrejött Sugár utat érdemei elismeréseként
még életében róla nevezték el. Pest szabad királyi
városa 1871. november 13-án „a főváros felvirá­
goztatása körül szerzett érdemekért” díszpolgári
címmel tüntette ki.
Andrássy utca III. Csillaghegy. Lásd: Csermák An­
tal utca
Andrássy utca IV. Újpest. Lásd: Szekfű Gyula utca
Andrássy utca XV. Rákospalota. Lásd: Szövőgyár
utca
Andrássy utca XVI. Sashalom. Lásd: András utca
Andrássy utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Agyagos
utca
Andrássy utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Frangepán
utca
Andrássy utca XVIII. Rendessytelep. Lásd: Fonal
utca
Andrássy utca XIX. Kispest. Lásd: Derkovits Gyula
utca
Andrássy utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szitás utca
Andrássy Gyula üt XV. Pestújhely. Lásd: Pestújhe­
lyi út
Andrássy Gyula út XX. Pesterzsébet. Lásd: Tégla­
gyártó út
Andrássy Gyula ißü, gróf (1860-1929): jogász, po­
litikus, miniszter, a Monarchia utolsó közös kül­
ügyminisztere. Belügyminiszterként támogatta a
Széchenyitelep elszakadását és az önálló Pestúj­
hely létrejöttét. A hálás polgárok ezért nevezték el
róla az utcát. 1910. február 3-án, belügyminisz-
tersége alatt, „a főváros körül szerzett elévülhe­
tetlen érdemei” elismeréséül Budapest székesfő­
város díszpolgári címmel tüntette ki. (Valószínű,
hogy a többi, ebben az időben kialakult Andrássy
utcának is ő a névadója.)
Andreas Gasse III. Óbuda. Lásd: Harrer Pál utca
Andreas Gasse X. Ligettelek. Lásd: Endre utca
Angeli utca XXII. Nagytétény. Lásd: Angeli utca
Angeli Lajos (1889-1950 után): a Tanácsköztársa­
ság idején a nagytétényi direktórium tagja.
Angeli utca [57 A2-3, 69 A-Bl] XXII. Nagytétény
(2008). Előzőleg: Angeli utca (1961), Ady Endre
utca (1945), Gömbös Gyula utca (1936), Föld
utca (1900 előtt).174 Nagytétényi út 310.-től a fő­
város és Diósd határáig.
Angeli Lambert dr. (1916-1971): nemzetközi hírű
paprikanemesítő. Dolgozott a Kertészeti Kutató
Intézetben, Budatétényben, 1965-től haláláig a
Angyali Király utca
Kertészeti Kutató Intézet tudományos főmunka­
társa volt (vagyis az utca neve maradt, csak más a
névadó személy).
Angelo Rótta rakpart [23 A3, 78 B3] I— II. Vízivá­
ros (2010). Előzőleg Budai alsó rakpart a Margit
híd és a Batthyány tér közötti szakaszon.
Angelo Rótta (1872-1965): a második világháború
alatt, eleinte Bulgáriában, később Budapest apos­
toli nunciusaként vett részt a zsidóság megmenté­
sében. A Semleges Erők és a Nemzetközi Vörös-
kereszt munkájában segédkezett, és határozottan
fellépett a deportálások ellen.
Anger Jakab utca XXII. Nagytétény (1961). Lásd:
Fáy Ferenc utca (2011). Előzőleg: Árpád utca
(1900-as évek). Nagytétényi út 336.-nál nyíló zsák­
utca.
Anger Jakab (1889-1959): a Tanácsköztársaság
idején a nagytétényi direktórium elnöke.
Angol utca VII. Erzsébetváros, VI. Terézváros. Lásd:
Király utca
Angol utca [25 B3] XIV. Kiszugló, Nagyzugló
(1879). Eredetileg a Bosnyák utcától az Egressy
útig, 1900-tól a Kerepesi útig. A Mogyoródi út
és az Egressy út közötti része 1961-től 1991-ig
Derkai utca volt. Mogyoródi út 82.-től Bosnyák
utca 15.-ig.
Angol utca XXII. Budafok (1920-as évek). Lásd:
Orkán utca
Angol király utca VI. Terézváros, VII. Erzsébetvá­
ros. Lásd: Király utca
Angol Király: indoklását lásd: Angyali Király utca
Angolna utca [58 B3] XXII. Budatétény (1994).248
Növény utcától Törpeharcsa utca 18.-ig.
Angyal utca [36 A3-2] IX. Ferencváros (1874).
Előzőleg: Engel Gasse (1838), Deutsche Gasse
(Német utca) (1817).8 Soroksári út 2.-től Tűzoltó
utca 5.-ig.
Angyal: Korábbi hivatkozások szerint az „Angyal­
hoz” nevű patika adta az utca nevét.1Ez azonban
az Üllői út 39-43. számú házban volt és van.
Az „Arany Angyal” vendéglő viszont az utca és a
Mester utca sarkán volt, így valószínűbb, hogy az
akkori szokás szerinti elnevezés eredete ez utóbbi­
ra vezethető vissza.
Angyal utca XVII. Rákoskert. Lásd: Csengés utca
Angyal utca XX. Pesterzsébet. Lásd: H osszú utca
Angyal utca XXII. Budafok. Lásd: M écses utca
A ngyalföldi út [24 A2-1, 80A2-1] XIII. An­
gyalföld (1884). Eredetileg a Lőportár utcától
a Dózsa György útig, 1897-től a Klapka utcáig,
1909-ben a Teve utcának a Klapka utca és a Ró­
bert Károly körút közötti szakasza hozzácsatol­
va. Lőportár utca 29.-től Róbert Károly körút
39.-ig.
Angyalföld: lásd a városrészek között.
Angyali Király utca VI. Terézváros, VII. Erzsébet­
város. Lásd: Király utca
Angyal István park
Angyal utca
A Dunát hosszan kísérő Soroksári útról a Mester
utcára nyíló utcácskák sorát az Angyal utca nyit­
ja. A jellegzetes ferencvárosi házsor 1817-ben
még a német nemzetiség nevét örökítette meg a
Deutsche Gasse alakban, 1838-tól viszont Engel
Gazéként jegyezték egészen 1874-ig, nem kis
vitát gerjesztve ezzel a város jeles történészeinek
körében. Ez az évtizedeken át zajló vita - mint
megannyi más esetben - ezúttal is a név eredeté­
re vezethető vissza. Míg egyesek meggyőződéssel
vallották, hogy az „Angyalhoz” nevű patika adta
az utca nevét, a másik tábor azt próbálta bizo­
nyítani, hogy az „Arany Angyal” vendéglő az el­
nevezés ihletője. Végül a fogadópártiak győztek,
amikor meggyőzően bebizonyították, hogy az
apotékát csak 1847-ben alapitották az Üllői út
39. szám alatt, míg a messze földön híres ven­
déglő valóban az utcában működött már a XIX.
század első felében. így napjainkra elfogadott és
kétségbevonhatatlan tény, hogy a gyönyörűen
csengő név egy ferencvárosi korcsmáros kiváló
üzleti érzékére vezethető vissza.
A n ta li király. Az 1730-as években az utcában állt
a „zum Engel” (Az Angyalhoz) címzett fogadó.
A házat „zum Engelischen König”-nek (Az An­
gyali Királyhoz) nevezték, ez torzult 1795 után
„Englischer König”-re (Angol Király).102
Angyal István park [36 A2, 84 A3] IX. Ferencvá­
ros (1996). Üllői út, IX. Ferenc körút és Hőgyes
Endre utca között.
Angyal István (1928-1958): építésztechnikus.
A IX. kerületi Tűzoltó utcai csoport parancsnoka
az 1956. évi forradalom idején. Kivégezték.
Angyalka utca [46 Al] XI. Gazdagrét (2010).
Hosszúréti utcától Gazdagréti útig.
Anikó utca [15 B l] III. Rómaifürdő (1900). Ernőd
utca 10.-től Kalászi utca 1.-ig.
Anilin utca [28 B3, 29 A3] XVI. Mátyásföld (1954).
Újszász utca 123.-tól Zsemlékes út 68.-ig.
anilin: az elnevezés utalás arra, hogy a közeli ve-
gyianyag-gyár ezt gyártotta.
Ánizs utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagytétény
(1964). Előzőleg: Komáromi utca (1920-as évek)
és 844. utca. Nagytétényi út 118.-tól Bucó utca
1.-ig.
Anjou bástya [34 Bl, 35 Al, 82 Al] I. Vár (1953).
Előzőleg: Prímás bástya (1924), Nándor bástya
(1874), egyes tanulmányokban Nádor bástyának
is nevezik, Ferdinand bastei (Ferdinánd bástya)
(1830-as évek), auf der Kay’l Preche (Császárrés)
(1696).9 Ház nem számozódik rá. A Bécsi kapu­
tól a Tóth Árpád sétányig.
Anjou lépcső [33 B2] XII. Farkasvölgy (1999). Káz-
110
mér utca 9.-től Rácz Aladár utca 83.-ig. Ház nem
számoz rá.
Anjou : az Anjou-ház két királyt adott az ország­
nak: Károly Róbertét és I. (Nagy) Lajost. Lásd a
nevüknél.
Ankara utca [17 A3] IV. Újpest (1930).202 Madridi
utca 26.-tól a Brüsszeli utca 21.-ig.
Ankara : a Török Köztársaság fővárosa.
Anker Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Szigony utca
(1850)
Anker, horgony (németül).
Anker Gasse I. Tabán. Lásd: Horgony utca. Indoko­
lást lásd: Arany Horgony utca.
Anker köz [35 Bl, 83 B2 (Ank.)] VI. Terézváros
(1908). Bajcsy-Zsilinszky út 1.-től Király utca 2.-ig.
Anker, a bécsi Anker élet- és járadékbiztosító tár­
saságról, amely a Deák Ferenc tér és a Király ut­
ca sarkán székházat épített (1908). A ház mögötti
magánköz hamarosan közterületté vált. 1831-ben
épült itt az úgynevezett Gyertyánffy-ház, amely-
Anker köz
Aber Náci! Was hast du hier gemacht? (Vagyis:
Na de Náci! Mit csináltál te itt?) A pesti folklór
szerint így fordult híres urához, a hírneves Alpár
Ignáchoz a város divatos építészének meglepett
felesége, midőn a mester újabb művét, az Anker
Biztosító Deák térre néző palotáját rövid vasár­
napi séta közben megmutatta az asszonynak.
Igaz, ami igaz, valóban nem a legsikerültebb ház.
Nemcsak Frau Alpár, de a kortárs közönség sem
lelkesedett érte, túl soknak találták nagyzoló dí­
szeit, amelyek talmi kulisszaként veszik körül az
épületet. Van itt szobor, timpanon, oszlopsor,
antik váza - egyszóval minden, amiről egy te­
hetős pénzintézet vezetői úgy gondolják, hogy
mindennél többet mond ügyfélcsalogató gazdag­
ságukról. Hiszen erről van szó tulajdonképpen, s
nem Alpár ízléséről: az Anker-palota - mondjuk
ki, még ha lesz is, aki mást gondol - a megren­
delő kívánsága szerint lett: ronda.
Mert a tervezője is jó üzletember volt, tudta mit
jelent alkalmazkodni. De közben azért a maga
tehetségéből is megmutatott valamit az 1908 óta
álló Anker-palotával.
Alpár egy kettős üzletsorral kibélelt udvart he­
lyezett el az alaprajzban, amelynek egyik kapuja
a mai Bajcsy-Zsilinszky útra, a másik a Király
utcára nyilott - volna. Nagy találmány volt ez
akkor: ennek mintájára épült később több pes­
ti passzázs, a legismertebb közülük a Haris köz;
ahol szintén utcává vált a valamikori udvar.
Amint ez az Anker palotája esetében is történt -
végül is nem zárták le az udvar végpontját, s itt
is szabályos közterület született. A hajdani bizto­
sító emlékét őrizve Anker köznek hívják azóta is.
Ill
nek homlokzatán felirat hirdette: ANKER UD­
VAR. Itt volt először lakók névjegyzéke kitéve
a kapualjban, és itt szedett először kapupénzt a
házmester.
Anna utca [35 Al, 82 Bl] I. Vár (1879). 1754 után
nem említik az utca nevét. Előzőleg: Dama Gas­
se, Hölgy utca (1686),9 Dámvad utca, Őz utca
(1696),1 Gyógytár köz (XVI. század eleje),32 They
(Tej utca) (1481).84 Tárnok utca 16.-tól Úri utca
13.-ig.
Anna: antiochiai hercegnőről, III. Béla király fele­
ségéről kapta a nevét, aki a közeli Nagyboldogasz-
szony-templomban van eltemetve.100
Anna utca VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk Szilárd
utca, Som ogyi Béla utca
Anna utca XVI. Árpádföld. Lásd: D élceg utca
Anna utca XVI. Sashalom. Lásd: Könyvtár utca
Anna utca [27 B2] XVI. Rákosszentmihály (1954).
Sarkad utca 25.-től Csallóközi utcáig.
Anna utca [42 B2-3, 43 A3] XVII. Rákoscsaba
(1900-as évek). Péceli út 137b-től Kalmárvölgyig.
Anna: egy, az utcában lakó Anna nevű háztulaj­
donosról.
Anna utca [47 A3, 59 Al] XXII. Budafok (1990).
Előzőleg: Pentz Károly utca (1946), Anna utca
(1896). Savoyai Jenő tértől Vihar utca 41b-ig.
Anna: a XIX. század végén Budafok helység bí­
rójának, Paholtzky Józsefnek feleségéről, Waltz
Annáról nevezték el az utcát.99
Anód utca [8 B3] IV. Megyer (1984). Nagyváradi
utca 40.-től Bagaria utca 10.-ig.
anód: az elnevezés a közeli fényforrásgyár termé­
kére utal.
Anonymus utca [16 B3, 17 A3] IV. Újpest (1890-
es évek). Előzőleg: Tó utca egy része. Pozsonyi
utca 15.-től Virág utca 12.-ig.
Anonymus: a XIII. század eleji gesztaíró: „P. ma-
gister”. Ő írta a Gesta Hungarorum (A magyarok
cselekedetei) című krónikát.
Antal utca I. Tabán (1874 előtt). Szent János utca
és Gellérthegy utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1906).
Antal utca [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy (1907).
A Tabánban megszűnt Antal utca nevének új­
ra felhasználása. Orom utca 12.-től Szirom utca
18-20.-ig.
Antal utca XIII. Angyalföld. Lásd: Szabolcs utca
Antal utca XVI. Cinkota (1920-as évek). Lásd: Cin­
ke utca
Antal utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Tanár utca
(1900-as évek)
Laffert Antal báró (1853-1885): népszerű helyi
földbirtokos, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
törvényhatósági bizottsága virilista tagja,115 a terü­
let parcellázója keresztnevéről.37
Antal utca XXII. Budafok (1920-as évek). Lásd: Jó­
zsef Attila utca
Anyácska utca
Antalfa utca [18 A3] XV. Pestújhely (1954). Elő­
zőleg: Gömör utca (1930). Gazdálkodó út 61.-től
Szerencs utca 56.-ig.
Antalfa: (Fényes Elek Magyarország geographiai
szótára 1851. évi kiadása szerint:) puszta Somogy
megyében, Iharosberény mellett.
Antal János utca XI. Kelenföld (1953). Lásd: Takács
Menyhért utca
Antal János (1907-1943): újságíró, a munkáskó­
rus és irodalmi mozgalom szervezője, az illegális
kommunista párt aktivistája. 1937-ben többévi
börtönre ítélték. 1943-ban büntetőszázaddal a
Szovjetunióba vitték, ahol elpusztult.
Antall József rakpart [23 B3, 35 Al, 79 A3, 83 Al]
V Lipótváros. Előzőleg: Pesti alsó rakpart (2010).
Margit híd pesti hídfőjétől a Széchenyi lánchíd
pesti hídfőjéig.
Id. Antall József (1896-1974): hivatalnok, politi­
kus (FKGP). 1945-1953 között parlamenti kép­
viselő, 1945-1946-ban újjáépítési miniszter. An­
tall József miniszterelnök édesapja. Alapítótagja
volt 1931-ben a Független Kisgazdapártnak. A li.
világháború alatt menekültügyi kormánybiztos.
A német megszállást követően lemondott, ezután
a Gestapo letartóztatta. A háború után kormány-
biztos, majd a Tildy-kormányban és részben a
Nagy Ferenc-kormányban újjáépítési miniszter
1945-1946-ban, ezután 1948-ig az FKGP párt­
igazgatója volt. Később a Magyar Vöröskereszt
kormánymegbízottja lett egy időre. 1949-ben,
az első egypárti választáson a rendszerrel együtt­
működő kisgazda politikusok egyikeként ismét
országgyűlési képviselővé választották, a ciklust
kitöltve az is maradt 1953-ig. 1981-ben utcát ne­
veztek el róla Varsóban, 1991-ben pedig Izrael Ál­
lamtól posztumusz Jad Vasem kitüntetést kapott.
Antoni Gasse XIII. Angyalföld. (1850) Lásd: Sza­
bolcs utca
Antónia köz XI. Sashegy (1999). Dayka Gábor ut­
ca 88.-tól Süveg utcáig.
Antónia lépcső [34 A2 (Ant.)] XI. Sashegy (1938).
Dayka Gábor utca 85.-től Fátra térig.
Antónia utca [34 A2 (Ant.)] XI. Sashegy (1974).
Süveg utca 12.-től Dayka Gábor utca 90.-ig.
Antos István utca XIV Nagyzugló. Lásd: Bagolyvár
utca
Antos István (1908-1960): közgazdász, egyetemi
tanár, pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő,
az Országos Gazdasági Tanács főtitkára. Az 1946.
évi forintstabilizáció egyik szervezője. 1945-től
a Magyar Kommunista Párt, 1956-tól a Magyar
Szocialista Munkáspárt tagja, 1959-től tagja a párt
Központi Bizottságának.
Anyácska utca [17 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Fadrusz János utca (1948), Werbőczy
utca (1920-as évek). Károlyi Sándor út 3.-nál
nyíló zsákutca.
Ányos utca 112

Ányos utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1900). Honti Apáczai Csere János utca
úttól a Monostori út 5.-ig.
A mai Apáczai Csere János utca vonalán, a Fel­
Ányos Pál (1756-1784): költő, pálos szerzetes.
ső Duna sornak, majd egész egyszerűen csak
Elsőként írt verset Pest-Budáról.
Duna sornak nevezett út mentén a XIX. század
Apáca utca [12 Bl-2] II. Pesthidegkút-Ófalu
derekán sorra emelték Pest új, többemeletes la­
(2003) Hidegkúti úttól Templom közig.
kóházait, amelyek az addig elhanyagolt, falusias
apáca: a XIII. századtól használt elnevezés a ke­
jellegű városnak modem, szemet gyönyörködte­
resztény női szerzetesekre.
tő külsőt adtak. Az ekkoriban épülő palotákból
Apáca utca V Belváros. Előzőleg: Nonnen Gasse
nemcsak a Tabán apró házacskáira nyílt kelle­
(XVIII. század), Kohary Gassl (Koháry köz)
mes kilátás, hanem a közeli korzó árnyas fáira
(1696).130 Az Angolkisasszonyok zárdája és isko­
és a 48-as szabadságharc előtt még a pest-budai
lája bővítésekor (1740-es évek) beépítették, meg­
hajóhídra is. Amikor Ferenc József legidősebb
szűnt.
leánya, Gizella főhercegnő 1873. április 20-án
apáca: az elnevezés utalás az itt megépült Angol-
esküvőjét tartotta Lipót bajor herceggel, a jeles
kisasszonyok apácarend kolostorának lakóira.
nap alkalmából róla nevezték el a mai Vörös­
Apáca utca XXII. Budafok (1930-as évek). Lásd:
marty teret. A következő esztendőben, a királyi
Bozót utca
pár esküvőjének huszadik évfordulóján termé­
Apáczai Csere János utca [35 Bl, 83 A2] V. Bel­
szetesen a legkisebb főhercegnő, Mária Valéria
város (1951. szeptember). Előzőleg: Móricz Zsig-
is kapott egy pesti útvonalat, közel testvéréhez:
mond utca (1951. március), Mária Valéria utca
a mai Apáczai Csere János utcát. Az 1868-ban
(1919), Szentmarjay utca (1919), Mária Valéria
Budán született főhercegnő hatéves volt tehát,
utca (1874), Erzherzogin Maria Valeria Gasse
amikor utcatulajdonos lett Pesten. Nagy népsze­
(Főhercegnő Mária Valéria utca) (1870), Donau
rűségnek örvendett hazánkban; Erzsébet király­
Zeile (Duna sor), Obere Donau Zeile (Felső Duna
né joggal nevezte „magyar leányomnak”. A kis
sor) (1840-es évek). Régi posta utca 2.-től Széche­
„magyar leány” utcája is fiatal volt még ekkor:
nyi István tér 2.-ig.
a rakpart Lánchíd és Petőfi tér közötti szakasza
Apáczai (Apácai) Csere János (1625-1659): erdé­
ugyanis csak 1867-re épült ki teljesen. Azóta
lyi tudós és pedagógus. A tudományok első ma­
újabb és újabb nevek követték egymást a ház­
gyar nyelvű összefoglalójának, a Magyar Encyclo-
falakra szögeit díszes lemezeken: a Főhercegnő
paediának szerzője (1653). A Brassó vármegyében
Mária Valéria utca után az egyszerűsített Mária
lévő Apáca nevű helységben született, ma Romá­
Valéria utca név következett, majd 1919-ben
nia: Apa;a. A róla elnevezett díjat minden évben
rövid időre Szentmarjay Ferencnek, a magyar ja­
a legkiválóbb pedagógusok kapják.
kobinus mozgalom kivégzett igazgatójának neve
Apaffy tér XIX. Wekerletelep. Lásd: Almavirág tér
került a vadonatúj táblákra. S hogy a történet
Apaffy utca X. Kúttó. Lásd: Kőér utca
újabb adalékkal legyen színesebb, még ugyanab­
Apafíy utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Testvériség
ban az évben újra Mária Valériát tisztelték meg
utca
a névadók, akit 1951 márciusában Móricz Zsig-
Apaffy utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd: Arany-
mond, szeptemberben pedig Apáczai Csere János
kút utca
(1625-1659) filozófiai és pedagógiai író, refor­
Apaffy utca XVIII. Bókaytelep. Lásd: Kosár utca
mátus teológus követett.
Apaffy utca XVIII. Rendessytelep. Lásd: Bethlen
utca
Apaffy utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Hengerész utca Apály utca [24 A2, 80 Al] XIII. Angyalföld (1893).
Apafy Mihály I. (1632-1690): erdélyi fejedelem. Váci út 45.-től Kassák Lajos utca 60.-ig.
Egy ideig Thököly Imre támogatója, majd 1687- Apát utca III. Kaszásdűlő (1900). Lásd: Dósai Lász­
ben I. Lipóttal aláírta azt a szerződést, amellyel ló utca
megszűnt Erdély függetlensége. Apát utca [15 B2] III. Kaszásdűlő (1990). Előzőleg:
Apafi Mihály II. (1676-1713): erdélyi fejedelem Bihari Mór utca (1982). A közelben volt - akkor
(1681-től). Fejedelmi címét I. Lipót nem ismerte a Kazal utca és Zab utca között futó - az 1970-es
el, 1693-ban Bécsbe vitette, hercegi címet kapott években lebontott Apát utca (1900) nevének új­
és többé nem került vissza Erdélybe. (Mai isme­ rafelhasználása. Pethe Ferenc tér 1.-től Harang
reteink szerint a név Apafinak írandó...) utca 1.-ig.
Apahida utca [34 A-B3] XI. Sasad (1931).207 Szent apát: egyes római katolikus szerzetesrendeknél a
Adalbert tér 4.-től Bőd Péter utcáig. kolostor vezetője, egyházi rang.
Apahida: helység Kolozs vármegyében. (Ma Romá­ Apáthy István utca [36 B2] VIII. Józsefváros
nia: Apahida.) Határában 1889-ben nagy értékű - (1953). Előzőleg: Staffenberger utca (1878), Kis
gepida, királyi - aranyleletet ástak ki. Gólya utca (1870), Storchen Gasse (Gólya utca)
113
(1850). Bókay János utca 58.-tól Balassa utca
11.-ig.
Apáthy István (1863-1922): zoológus. A Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja. Az 1918-
as polgári forradalom idején a kolozsvári Nemzeti
Tanács elnöke, később a szegedi egyetemen ta­
nár. Szabadkőműves, helyettes nagymester.294
Apáthy-szikla köz [21 Bl] II. Nyék (1960). Az
Apáthy-sziklától a Nagybányai útig.
Apáthy Gáborról, a telek egykori tulajdonosának
nevét viseli. A szikla természetvédelem alatt áll.
Apátkút utca [7 A3] III. Aranyhegy (1994). Lepen-
ce utca és Csikóvár utca között.
Apát-kút: a Pilis-hegységben, Visegrád közelében
lévő egyik völgy névadója, a turisták népszerű cél­
pontja.
Apc utca XV. Rákospalota (1954). Előzőleg: Bara­
bás Miklós utca (1930-as évek). Sípos tér és Ér­
dekes tér között. Területrendezés miatt megszűnt.
Apc : helység Heves megyében.
Apfel Gasse V. Belváros (XVIII. század). Lásd: Irá­
nyi Dániel utca
Apfel, alma (németül).
Ápolda utca I. Víziváros (1874). Lásd: Fiáth János
utca
ápolda\ a nyelvújítás korában nevezték így a kór­
házat. A mai Széna téren - az autóbusz-állomás
és a park helyén - állt 1740-1945 között a Szent
János Kórház, amelytől ez az utca indult.
Apolka utca [23 A2, 78 Al (Ap.)] II. Szemlőhegy
(1974). Józsefhegyi út 11.-től Csejtei köz 4.-ig.
apolka: 1 . virágnév, 2. női név.
Apolló utca [25 Bl, 26 Al] XV. Pestújhely (1990).
Előzőleg: Cservenka Miklós út (1945), Báthory
Győző utca (1919), Apolló utca (1907). Őrjárat
utca 9-11.-től Drégelyvár utcáig.
Apolló'. Apollón a költészet istene a görög mitoló­
giában, az ő latin neve Apollo (magyarított válto­
zata Apolló). A görög mitológia szerint Zeusz és
kedvese, Léto fia. A Nap és a világosság istene,
az élet és a rend védelmezője, soha nem tévesztő
íjász és jós.
Apor utca I. Víziváros. Lásd: Apor Péter utca
Apor utca XV. Rákospalota. Lásd: Aporháza utca
Apor utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Thaly Kálmán
utca
Apor utca XXII. Budafok (1932). Cserjés utca és
Tengeri utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1940-es évek).
Aporháza utca [18 A2] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Apor utca (1908), Nadály utca (1896).
Páratlan számok a bal oldalon. Régi Fóti út 15.-
től Telek utcáig.
Aporháza : Magyarország 1944. évi helységnévtá­
ra szerint Vállaj helység külső lakott területe.
Áporka utca XXI. Csepel-Kertváros (1961). Lásd:
Aradi utca
Apponyi Albert tér
Aporka: helység Pest megyében.
Apor Péter utca [35 Al, 82 B2] I. Víziváros (1953).
Előzőleg: Apor utca (1879), Brücke Gasse (Híd
utca) (1850-es). Csak gyalogos közlekedésre. Fő
utca 6.-tól Hunyadi János út 3.-ig.
Apor Péter (1676-1752): erdélyi történetíró. Fő
műve a Metamorphosis Transylvania.
Apor Vilmos tér [34 B2] XII. Németvölgy (1992).
Előzőleg: Lékai János tér (1956), Pilsudski út
(1936) egy része, Jagelló út (1928) (korábban Né­
metvölgyi árok) (XIX. század) egy része. Böször­
ményi út 35., Törpe utca 12. és 9., Stromfeld Aurél
út 1., Szendi árok 2., Jagelló út 9., Zólyomi lépcső
2., Lejtő út 1. és 2., valamint Jagelló út 42. között.
Apor Vilmos báró (1892-1945): római katolikus
pap, győri püspök, 1997-ben boldoggá avatták.
Tiltakozott a zsidóüldözések ellen, segítette búj­
tatásukat. 1945-ben, amikor meg akarta akadá­
lyozni, hogy szovjet katonák nőket hurcoljanak el,
rálőttek és sebeibe belehalt.
Apostol utca [23 A3-2, 78 B3-2] II. Rózsadomb,
Vérhalom (1887). Eredetileg a Rómer Flóris ut­
cától a Vérhalom utcáig, 1903-tól Kavics utcáig.
Rómer Flóris utca 37.-től Kavics utca 12.-ig. Va­
lószínűleg a Veronika-kápolna közelsége indokol­
ja az elnevezést.
Apostol utca XXII. Budafok (1930-as évek). Lásd:
Krajcár utca
apostol. Jézus tanítványainak elnevezése.
Apostolhegy dűlő [73 Al] XXIII. Soroksár (2000).
Gyár közből nyíló zsákutca.
Apostolhegy-, itteni hegy neve.
Apponyi tér V Belváros (1921). Lásd: Ferenciek
tere
Apponyi: 1921-ben a székesfőváros a Kígyó tér
nevét megváltoztatta, és a díszpolgárrá választott
Apponyi Albert 75. születésnapjára - ajándékként
- róla nevezte el.
Apponyi út XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Kasza utca
Apponyi út XXII. Baross Gábor-telep, Nagytétény.
Lásd: D ózsa György út
Apponyi utca III. Békásmegyer. Lásd: Sinkovits
Imre utca
Apponyi utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1953).
Előzőleg: Apponyi Albert utca (1946), gróf Ap­
ponyi Albert utca (1921). Rákóczi Ferenc utca
64.-től Bocskai István utca 67.-ig.
Apponyi utca XXII. Budafok. Lásd: Mária Teré­
zia utca
Apponyi Albert tér XV. Rákospalota. Lásd: Közvá­
góhíd tér
Apponyi Albert tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
gróf Apponyi Albert tér
Apponyi Albert tér XVII. Rákoshegy. Lásd: Zsu­
zsanna tér
Apponyi Albert tér XVIII. Ganzkertváros. Lásd:
Kandó tér
Apponyi Albert út
Apponyi Albert út XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
Napiás út
Apponyi Albert utca XI. Albertfalva. Lásd: Fegy­
vernek utca
Apponyi Albert utca XV. Pestújhely. Lásd: N ádas­
tó utca
Apponyi Albert utca XVI. Sashalom. Lásd: Bábos
utca
Apponyi Albert utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Appo­
nyi utca
Apponyi Albert utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Kasza utca
Apponyi Albert utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Hen­
gersor utca
Apponyi Albert utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd:
Bányai Júlia utca
Apponyi Albert utca XX. Pesterzsébet (1946). Lásd:
Ónodi utca
Apponyi Albert gróf (1846-1933): nagybirtokos,
politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a
Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja. 1872-től
vett részt a politikai életben. 1920-ban a Párizs­
ban folyó béketárgyalásokon a magyar küldöttség
vezetője volt. Budapest székesfőváros 1921. már­
cius 16-án díszpolgári címmel tüntette ki. 1921-
ben Pestújhely és Rákospalota is díszpolgárává
választotta. A közterület-elnevezések nyilvánva­
lóan a Budapesten történttel egyező időpontban
születtek.
Apponyi Fanny tér IV Újpest. Lásd: Gróf Apponyi
Fanny tér 1908 előtt
Apponyi Franciska út XV. Rákospalota. 1900-as évek
Lásd: Veresegyházi utca
Apponyi Franciska (Fanny) grófnő (?—1958): gróf
Károlyi László felesége, a rákospalotai jótékony-
sági egyesületek egyik vezetője.
Április 4. tér IV. Újpest. Lásd: Tanoda tér
április 4.: 1948-ban e napot állapították meg a né­
met csapatok kiűzése, hazánknak a fasizmus alól
való felszabadulása ünnepnapjaként.
Apró utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep (1983).
Előzőleg: 703. utca. Kertes utca 2.-től Mezőlak
utcáig.
Apród utca [35 A2, 83 A2] I. Tabán (1879). Elő­
zőleg: Palota utca (1875), Burg Auffahrt (Alsó
várbeli feljáró) (XVIII. század). Egy része Ybl
Miklós tér lett. Ybl Miklós tér 7.-től Szarvas térig.
Apród utca II. Máriaremete. Lásd: Ábránd utca
Apród utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Tarján utca
apród.: a középkorban így nevezték azokat az ifja­
kat, akik a király vagy a főnemesek fegyveres szol­
gálatába álltak.
Ár utca [64 A3] XVIII. Belsőmajor (1969). Nagy­
kőrösi út 91.-től Szövet utca 87.-ig.
Arad utca [13 A3-2] II. Hársakalja (1930-as évek).
Hidegkúti út 74.-től Nedű utca 25.-ig.
114
Arad utca IV. Istvántelek.200 Lásd: Ódry utca
Arad utca XVIII. Szemeretelep.236 Lásd: Hópehely
utca
Arad utca XXII. Nagytétény. Lásd: Tőr utca
Arader Gasse VI. Terézváros. Lásd: Aradi utca
Aradi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Mátyás király út 47.-től Jókai utca 18.-ig.
Aradi utca [16 B2] IV. Újpest (1882 előtt). Tér­
képeken:30,24 Ó utca a Csányi utca és Árpád út,
Új utca a Dugonics utca és Csányi utca között
(1919), Lőwy utca (1906). Dugonics utca 11.-től
Árpád út 46.-ig.
Aradi utca [24 A3, 36 Al, 80 A3, 83 Bl, 84 Al]
VI. Terézváros (1874). Előzőleg: Zwerch Gasse
(Kereszt [irányú] utca) (XIX. század),1 Arader
Gasse (1838) Jókai utca és Szív utca között, Ver­
längerte Arader Gasse (Külső Aradi utca) (1867)
a Szív utca és a Dózsa György út között; a Baj­
za utca és Dózsa György út között Lendvay utca
(1879) lett. Jókai utca 1.-től Bajza utca 42.-ig.
Aradi utca XI. Albertfalva. Lásd: Adony utca
Aradi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Nádudvar utca
Aradi utca XVI. Cinkota.251 Lásd: Gödölye utca
Aradi utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Lőtér utca
Aradi utca [27 B2] XVI. Rákosszentmihály (1930-
as évek).253 Csallóközi utcától a Szilas-patakig.
Aradi utca XVI. Sashalom. Lásd: Lobbanó utca
Aradi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Kalmárvölgy
utca
Aradi utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Ludas utca
Aradi utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Jeges utca
Aradi utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1920-as
évek). Mártírok útja 35.-től Nagykőrösi út 29.-ig.
Aradi utca [60 Bl] XXI. Csepel-Szabótelep, XXI.
Csepel-Kertváros (1991).280 Előzőleg: Áporka
utca (1961), Aradi utca (1928). Katona József ut­
ca 39.-től Rákóczi térig.
Aradi utca [58 A1-2] XXII. Baross Gábor-telep
(1920 előtt). Csiperke utca 2.-től Ispiláng utca
39.-ig.
Arad: Arad vármegye székvárosa. (Ma Románia:
Arad.) Szomorú nevezetessége, hogy itt végezték
ki 1849. augusztus 23-án Ormay (Auffenberg)
Norbert báró őrnagyot, 1849. október 6-án az
1848-1849. évi szabadságharc egy ezredesét és
12 tábornokát, október 25-én Kazinczy Lajos ez­
redest, majd 1850. március 31-én az osztrák szár­
mazású Haug Lajos alezredest, Bem segédtisztjét.
Aradi vértanúk útja XI. Albertfalva. Lásd: Adony
utca
Aradi vértanúk útja [60 B2-3 (Aradi vért.)] XXI.
Királyerdő (1948). Előzőleg: Vaskapu utca (1937),
Villányi utca (1941). Szentmiklósi út 26.-tól Má­
ria utca 25.-ig.
aradi vértanúk: az 1848-1849. évi levert szabad­
ságharc Aradon kivégzett katonatisztjei: Aulich
Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss
115
Ernő, Knézic Károly, Láhner György, Lázár Vil­
mos, gróf Leiningen-Westrerburg Károly, Nagy­
sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel Jó­
zsef, Török Ignác, gróf Vécsey Károly összefog­
laló neve.
Aram utca [50 B2, 51 A2] XIX. Kispest (1953).
Előzőleg: Brandtner Pál utca (1935), Csillag utca
(1910-es évek). Üllői út 262b-től a MÁV lajosmi-
zsei vonaláig.
áram: az elnevezés utal az egykor mellette műkö­
dő kispesti villanytelepre.
Aranka utca [22 B3, 78 A3] II. Rézmál (1898).
Egy része Barsi utca lett. Marczibányi tértől Bim­
bó út 42.-ig.
Aranka György (1737-1817): író, tudományszer­
vező. 1796-tól erdélyi táblai ülnök. Az első magyar
tudós társaság, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő
Társaság megalapítója. A régi magyar kéziratok
gyűjtésére megszervezte az Erdélyi Kéziratkiadó
Társaságot. Kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenc­
cel is.
Arany utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Czetz János utca 24.-től Zrínyi utca 23.-ig. Indo­
kolást lásd: Arany János
Arany utca IV. Újpest. Lásd: Arany János utca
Aranyalma utca [15 A-Bl] III. Mocsárosdűlő
(1954). Előzőleg: 83. utca. Ádámföldi utcától
Nádszál utca 40.-ig.
Aranybulla utca [12A2-1] II. Budaliget (1938).
Zsolt fejedelem utca 49.-től Géza fejedelem utcái.
aranybulla: arany királyi függőpecsét, illetve az
ilyennel megerősített okmány. Ezek között a leg­
jelentősebb II. Endre (András) 1222-ben kiadott
oklevele. Ebben szabályozták a király és a nemes­
ség jogállását.
Aranycsillag utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Tarcsay Vilmos utca (1945), Bujk Em­
ma utca (1900-as évek). Thököly út 38.-tól Piros
rózsa utca 17.-ig.
aranycsillag: valószínűsíthető, hogy az elnevezés
idején vetített „Aranycsillag lovagja” című szovjet
film címéről.
Arany Dániel tér [47 A2] XI. Albertfalva (1992).264
Előzőleg: Honti Lajos tér (1955), 278. tér. Seg-
ner János utcától Bodola Lajos utcáig.
Arany Dániel (1863-1945): matematikatanár. O
alapította meg a Középiskolai Matematikai Lapok
című folyóiratot. A középiskolák I. és II. osztályos
tanulói részére szervezett matematikai versenyeket
az ő emlékére rendezik.
A ranyeső utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep
(1964).231 Előzőleg: Kölcsey Ferenc utca (1930-
as évek). Mikszáth Kálmán utca 25.-től Teleki
utca 26.-ig.
aranyeső: tavasszal nyiló sárga, csüngővirágú dísz­
cserje.
Aranyfa utca [27 B2, 28 A2-1] XVI. Árpádföld
Arany János tér
(1987). Előzőleg: Ida utca egy része. Szilas-patak-
tól Szlovák út 129.-ig.
aranyfa: kínai eredetű, tavasszal nyíló, aranysárga
virágú kerti díszcserje (Forsythia). (A köznyelv ezt
nevezi aranyesőnek.)
Aranyfácán utca [47 A3] XXII. Budafok (1979).
Előzőleg: Vörösmarty utca (1920-as évek). Pano­
ráma utca 20.-tól Vihar utca 19.-ig.
aranyfácán: a fácán egyik alfaja.
A ranyforint utca [57 B3] XXII. Nagytétény
(1995).247 Kakukkhegyi út 16.-nál nyíló zsákutca.
aranyforint: az első ilyen pénzeket 1252-ben,
Firenzében (latinul: Florentia) verték. Károly
Róbert király azok mintájára verette az 1310-es
években Keresztelő Szent János képével az első
magyar aranyforintokat (florentino).
Aranyfürt utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1983).
Előzőleg: Tátra utca (1920-as évek). Prodám utca
6.-tól Koronafürt utca 23.-ig.
aranyfürt: keskeny levelű, sárga virágú, meszes ta­
lajt kedvelő virág.
Arany Hajó utca I. (1695) Víziváros. Lásd: Vám utca
Arany Hajó: a XVII. század végén nyílt meg a
Fő utca és Vám utca sarkán egy vendéglő, amely
1716-ban fogadóval bővült. 1927-ben bontották
le a mellette álló, 1867-ben épült Blum-féle gőz­
malommal együtt.
Aranyhal utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1953).
Előzőleg: Szent Anna utca (1936). Bem rakpart
27b-től Fő utca 39.-ig.
aranyhal: a kárásszal rokon, élénkpiros, Kínából
származó, ízletes húsú hal. Kisebb fajtája akvári­
umi díszhal.
Aranyhegy utca [55 Al (Aranyh.)] XVII. Rákos­
kert (1990). Előzőleg: J jelű utca (1980-as évek).
Kucorgó utcától Réka utcáig.
Arany-hegy: közeli domb neve.
Aranyhegyi árok III. Aranyhegy. Lásd: Aranyhegyi
út
Aranyhegyi lejtő [14 Bl, 15 Al] III. Aranyhegy
(1910). Előzőleg: 79. utca. Aranyhegyi út 6/a-tól
Taliga utcáig.
Aranyhegyi út [15 Al] III. Aranyhegy, Mocsáros­
dűlő (1910). Előzőleg: Aranyhegyi árok. A MÁV
óbudai állomásától a 229052 helyrajzi számú te­
lekig.
Arany-hegy: közeli 178 m magas hegy neve.
Aranyhegyi utca [57 A2-3] XXII. Nagytétény
(1963). Előzőleg: 830. utca. Diótörő út 9.-nél
nyíló zsákutca.
Arany-hegy: a közeli hegy.
Aranyhímző utca V. Belváros. Lásd: Cukor utca
Arany Horgony utca I. Tabán. Lásd: Horgony utca
Arany Horgony: a közeli Arany Horgony nevű
boltról.
Arany János tér [12 A3] II. Adyliget (1920-as évek).
Szent István utca 37. és Szent László út 18. között.
Arany János utca
Arany János utca [12A3-B2] II. Máriaremete
(1922 előtt).169 Zsíroshegyi út 87.-től Gyulai Pál
utca 16.-ig.
Arany János utca [16 Bl-2] IV. Újpest (1908
előtt). Váci út 39.-től Baross utca 20.-ig.
Arany János utca [35 Bl, 83 Al] V. Lipótváros
(1885). Előzőleg: Fő út (1874), Hoch Strasse
(Felső út) (1838). Széchenyi rakpart 2.-től Bajcsy-
Zsilinszky út 24.-ig. A költő az Akadémia épüle­
tében, az utca 1. számú házában lakott 1865-től
haláláig, ezért nevezték el róla ezt az utcát.
Arany János utca VIII. Józsefváros. Lásd: M osonyi
utca
Arany János utca XI. Albertfalva. Lásd: Bükköny
utca
Arany János utca [17 B2-3, 18 A3] XV. Rákospa­
lota (1904). Pázmány Péter utca 74.-től Knézich
Károly utcáig.
Arany János utca XVI. Árpádföld. Lásd: Menyhért
utca, Suba utca
Arany János utca [27 B2-3, 28 A3] XVI. Mátyás­
föld (1910-es évek). Veres Péter út 132.-től Bu­
dapesti út 141.-ig.
Arany János utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Aurél utca
Arany János utca XVI. Sashalom. Lásd: Orvezető
utca
Arany János utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nyuszt
utca
Arany János utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1910-
es évek). Bem utca 1.-től Lőrinci út 46.-ig.
Arany János utca XVII. Rákosliget, Régiakadémia­
telep. Lásd: Liget sor
Arany János utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: D ará­
nyi Ignác utca
Arany János utca XVIII. Miklóstelep.235 Lásd: Vers
utca
Arany János utca [63 B2] XVIII. Újpéteritelep
(1898). Vasút utca 13.-tól Kisfaludy utca 6.-ig.
Arany János utca [50 A2-1] XIX. Kispest (1901).
Üllői út 251.-től Ady Endre út 94.-ig.
Arany János utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Varga
Károly utca
Arany János utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1910-
es évek). Völgy utca 89.-től Erdősor utca 102.-ig.
Arany János utca [58 A-Bl, 59 Al] XXII. Buda­
fok (1930-as évek). Hajlat utca 14.-től Háros ut­
ca 166.-ig.
Arany János utca XXII. Budatétény. Lásd: Lépcsős
utca
Arany János utca XXII. Nagytétény. Lásd: Szilvafa
utca
Arany János utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1910-
es évek). Hősök tere 46.-tól Vecsés út 63-65.-ig.
Arany János (1817-1882): költő, műfordító.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd
igazgató tagja, 1865-1879 között főtitkára (titok-
116
noka). Háromszor nyerte el a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia Nagyjutalmát. Legnagyobb műve
a Toldi-trilógia.
Arany Kacsa utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Gol­
dene Enten Gasse (XIX. század). Az Arany Ka­
kas utca és a Kereszt tér között. Területrendezés
miatt megszűnt (1937).
Arany Kacsa: a XIX. században itt álló vendég­
lőről.
Arany Kakas utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Gol­
dene Hahn Gasse (XIX. század). Az Árok utca és
a Fehér Sas tér között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1937).
Arany Kakas: a XIX. században itt álló vendég­
lőről.
Aranykakas utca [23 A2, 78 Al (Aranyk.)] II.
Szemlőhegy (1960-as évek). Józsefhegyi út 19.-nél
nyíló utca. Az elnevezés indokát nem ismerjük.
Aranykalász utca [61 B3-2] XXIII. Soroksár
(1964). Előzőleg: Aulich utca (XIX. század).281
Rézöntő utca 16.-tól Tárcsás utca 23.-ig.
Aranykalász: a helyi mezőgazdasági termelőszö­
vetkezetről.
Arany Kéz utca I. Tabán. Lásd: Szarvas utca
Arany Kéz: valószínűleg az utcában lévő boltról
vagy vendéglőről.
Aranykéz utca [35 Bl, 83 A2] V. Belváros (1874).
Előzőleg: Goldene Hand Gasse (1830-as évek),
Hand Gasse (Kéz utca) (1817),8Jägerhom Gasse
(Vadászkürt utca) (1700-as évek). Régi posta ut­
ca 8.-tól Türr István utca 5.-ig.
Aranykéz: a XIX. században itt működő vendég­
lőről, amelynek cégére egy vaskampón függő,
szőlőfürtöt tartó, aranyszínű kéz volt. A cégér ma
a Kiscelli Múzeumban látható.
Aranykoszorú köz [41 A3 (Ara.)] XVII. Rákos­
hegy (2003). Az Ősrepülő utcától a Rákosmezei
repülők útjáig. Házat nem számoznak rá.
Az „aranykoszorú” a pilóták magas fokozatú vizs­
gája és teljesítménye után adható elismerő címére
utal.
Aranykötő utca V. Belváros. Lásd: Piarista utca
aranykötő: a Kötő utcát a XIX. század közepén
így is nevezték.
Aranykút sor XVII. Rákoscsaba-Újtelep (1970-es
évek). Napiás út 27.-től a Túra utcáig. Területren­
dezés miatt megszűnt (1980-as évek)
Aranykút út [42 B2-1] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Apafi utca (1910-es évek). Kis­
kút utca 3.-tól Tárcsái utca 24.-ig.
aranykút: az elnevezés indokát nem ismerjük.
Aranylúd utca [41 A3] XVII. Madárdomb
(1984).217 Lázár deák utca 1.-től Flamingó utca
87.-ig.
Aranyos utca [15 A2] III. Kaszásdűlő (1942).
Előzőleg az Arany-völgy egy része. Kazal utca
14.-től Keled utcáig.
117
Aranykéz utca
A XIX. századi Pesten még gyakran esett meg,
hogy egy-egy szálloda, vendéglő, kávéház, fo­
gadó vagy éppen csapszék vált utcanévadóvá
hangzatos, feltűnő, vendégcsalogató cégére után.
így történt ez a mai Aranykéz utca esetében is.
A pesti Belváros egyik legrövidebb házsorát
ugyanis az 1700-as években a közeli Vadászkürt
Szállóról nevezték el Jagerhom Gassrénak, 1800
körül pedig Aranykéz fogadó lett a névadója a
Hande, illetve Goldene Hand Gossénak. A fogadó
- melynek kis egyemeletes épülete a közeli Régi
posta utca 9. számú ház helyén állt - legnagyobb
nevezetessége az a kiálló vashorgon himbálózó,
szőlőfürtöt tartó aranyozott fémkar volt, amely
már messziről integetett hívogatóan, ha meg-
meglódította a dunai szél. Az Aranykéz utcáról
nyíló söntésében sok víg éjszakát töltöttek el
a közeli Rondellában felváltva fellépő magyar
és német színtársulatok tagjai. Az Aranykézbe
gyakran ellátogatott a pályakezdő Déryné, Ka­
tona József, valamint Kisfaludy Károly, akiről
azt tartja a fáma, hogy egy ízben fogadásból le­
harapta egy' borosüveg nyakát, majd acélfogaival
megőrölte és lenyelte, s még rosszul sem lett tő­
le. Az 1840-es években - bohém költőtársaival
együtt - nemegyszer tért be ide Petőfi Sándor,
a forradalom kitörése után pedig az Egyenlősé-
gi Klub fiatalsága tartotta e helyen összejövete­
leit. Ám ahogy teltek-múltak az évek, a fogadó
rogyadozó épülete lassacskán harmadosztályú­
vá süllyedt, s mivel egyre kevesebb és kevesebb
hasznot hozott, 1914-ben elérte végzete: utolsó
tulajdonosai lebontása mellett döntöttek. Noha
a kis egyemeletes ház régen eltűnt a föld színé­
ről, az erősen megkopott, legendás hírű cégérnek
szerencsére nem veszett nyoma: a Kiscelli Múze­
um tulajdonába került, és ma is megtekinthető.
Aranypatak utca [5 B3, 6 A3, 14 Al] III. Csúcs­
hegy (1967). Virágosnyereg úttól a Csúcshegyi
útig.
Arany-patak : itt folyik a Pilisi-hegyekből eredő
Arany-patak.
Arany Perec utca I. Tabán (1874 előtt). Lefutása
nem ismert.
Arany Perec: az Apród utcában egykor működő
Arany Perec vendéglőről.102
Arany Szita utca VII. Erzsébetváros. 1830-as, Déryné
naplójában szereplő név, amelyet a mai Síp utcá­
val lehet azonosítani. Dokumentummal nem iga­
zolható.
Aranytallér utca [57 B3 (Aranyt.)] XXII. Nagyté­
tény (2003).247 Barackvirág utca 6.-nál nyíló köz­
terület.
aranytallér: Magyarországon a XVI-XIX. szá­
Árboc utca
zadban forgalomban volt ezüstpénz, kivételesen
aranyból vert nagy értékű érméi.
A ranyvessző utca [57 B2-3] XXII. Nagytétény
(1982). Dukát utca 75.-től Dénár utca 24.-ig.
aranyvessző: az elnevezés utal a Tétényi-fennsík
egyik jellegzetes növényére. Sárga, fészkes virágú,
évelő, erdei és homoki növény.
Aranyvirág sétány [49 Bl] IX. József Attila-telep
(1962). Ifjúmunkás utca 3.-tól Börzsöny utca 1.-ig.
aranyvirág: a margaréta régies tájneve.
Aranyvölgy utca [14 Bl, 15 Al] III. Aranyhegy,
Ürömhegy (1954). Előzőleg: 80. utca. Csak párat­
lan házszámai vannak. Aranyhegyi út 2.-től Bécsi
út 379.-ig.
Arany-völgy: az Aranyhegy lábánál van, a MÁV
esztergomi vonala fut benne.
Arasz utca XIII. Angyalföld. A Szabolcs utca és a
Vágány utca között. Üzemi terület lett, megszűnt
(1967).
arasz: az elnevezés az utca nagyságára utal. Egy-
arasznyi, mert az eredeti utcában mindössze egy-
egy ház állt.
Arasz utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1968). Előző­
leg: 914. utca. A kerületben megszűnt Arasz ut­
ca nevének újrafelhasználása. Új Palotai út 3.-tól
Göncöl utca 36.-ig.
Árasztó út [47 B3-2, 59 A-Bl] XI. Albertfalva
(1953). Hunyadi János út 2.-től Budafokig a Du-
na-partnál.
Aratás utca [64 B3] XVIII. Almáskert (2001).
Alacskai úttól Kerékvágás utcáig.
Arató köz [33 B2] XII. Farkasvölgy (2000). Arató
út 6.-nál nyíló zsákutca.
Arató utca [33 B2] XII. Farkasvölgy (1940). Rácz
Aladár út 56,-nál nyíló zsákutca.
Arató utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Gádor út 79.-től Komáromi utca 32.-ig.
arató: a gabonát kaszával levágó munkás elneve­
zése.
Arató E m il tér [15 Bl] III. Rómaifürdő (1984).
Vízimolnár utca 1.-től 14a-ig.
Arató Emil (1885-1978): orvos. A Magyarországi
Szociáldemokrata Párt aktív tagja. Részt vett a Ga-
lilei-kör munkájában. A Munkás Testedző Egye­
sület (MTE) orvosa, az Alkohol Ellenes Munkás
Szövetség alapító elnöke. 1945 után az Országos
Testnevelési Tanács tagja, 1947-től az Országos
Sportorvosi Intézetben, majd annak jogutódjánál
dolgozott.
Arbeiter Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Munkás
utca (1860-as évek)
Arbeiter: munkás (németül).
Arbeitshaus Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: D olog­
ház utca
Arbeitshaus: dologház (németül).
Árboc utca [24 Al] XIII. Vizafogó (1893) 210 Váci
út 116.-tól Visegrádi utca 119.-ig.
Árboc utca
Árboc utca XXI. Királyerdő. Lásd: M edence utca
Arena Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: W esselényi
utca
Aréna út VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros, VIII.
Istvánmező, XIII. Angyalföld, XIV. Istvánmező,
Városliget (1874). Előzőleg: Arena Weg (1850-es
évek). Lásd: D ózsa György út
Aréna utca VII. Erzsébetváros. Lásd: W esselényi
utca
Arena Weg VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros, VIII.
Istvánmező, XIII. Angyalföld, XIV. Istvánmező,
Városliget. Lásd: D ózsa György út
aréna: a cirkuszi porond, a küzdőtér (latin) neve.
Az elnevezés emlékeztet arra, hogy a XIX. század
közepén, a Városliget szélén, a Wesselényi utcával
szemben állt az aréna, és különböző népszórakoz­
tató előadásokat tartottak benne.
Árendás köz [26 Bl] XV Újpalota (1970). Zsóka-
vár utca 44.-től Szentmihályi útig.
árendás: bérlő, elsősorban termőföld haszonbérlő­
je. Az elnevezés emlékeztet arra, hogy az itt volt
kertészeteket bérlők is művelték.
Argentína tér [25 B2] XIV. Alsórákos (1936). Ba­
lázs utca 10.-től Balázs utca 9.-ig.
Argentína utca XTV. Alsórákos (1936). Telepes utca
és Argentína tér között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Argentína: Dél-amerikai köztársaság.
Árkádos utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Árpád utca (1900-as évek). Pesti út
322.-től Lemberg utca 111.-ig.
Árkász utca XVIII. Miklóstelep (1920-as évek).233
Lásd: Nagy Jenő utca
Árkász utca [59 Al] XXII. Budafok (1968). Elő­
zőleg: Koszorú utca (1910-es évek). Kereszt utca
5.-től Tóth József utca 28.-ig.
árkász: védelmi vonalak, futóárkok megépítésére
kiképzett katonák régies neve.
Árkay Aladár sétány [22 B3, 82 Al] XII. Kriszti­
naváros (2002). A Városmajori templom északke­
leti oldala mellett futó sétány.
Árkay Aladár. (1868-1932): építész, festőművész.
Főbb munkái: Budai Vigadó (1900) Kallina Mór­
ral közösen. Városligeti fasori református temp­
lom (1912), a bírák és ügyészek kissvábhegyi la­
kótelepe (1911-1912). A sétánynál emlékoszlopa
van.
Árkay Bertalan sétány [22 B3, 82 Al] XII. Krisz­
tinaváros (2002). A Városmajori templom délnyu­
gati oldala mellett futó sétány.
Árkay Bertalan (1901-1971): Árkay Aladár fia.
Befejezte az édesapja által tervezett, itt álló temp­
lomot. Részt vett a Köztársaság téri ún. OTI bér­
házak tervezésében (1933). 1949-től a Középü­
lettervező Vállalat tervezője volt.
Árkos utca [39 A3 (Árk.)] X. Újhegy (1961). Mádi
utcától Takarék utcáig.
118
Árkos: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Arcu§.)
Ármány utca [8 A2-3] III. Csillaghegy (1959). Ár­
pád úttól Tűzföld utcáig.
Árnika utca [33 B3] XI. Sasad (1997). Törökbá­
linti útból nyíló zsákutca.
árnika: fészkes virágzatú, sárga virágú védett
gyógynövény. Az utca egyik telkének tulajdonosai
javasolták az elnevezést.
Árnyas köz XII. Zugliget. Lásd: Sztehló Gábor
utca
Árnyas út [21 A2-B3] XII. Jánoshegy, Zugliget
(1885). Zugligeti út 55.-től Budakeszi út 48.-ig.
árnyas: így nevezik választékosán az árnyékost. Az
út nagy része az elnevezésekor erdőben fútott.
Árnyas utca [61 A3 (Árny.)] XXI. Királyerdő
(1937). Szent István út 252.-től Zsilvölgyi út 15.-
ig-
Árok köz I. Tabán (1931). Előzőleg: Szarvas Gábor
utca (1908), Szarvas utca (1874), Goldene Hand
Gasse (Aranykéz utca) (1858),45 Kecskehegy ut­
ca.1 Egyes források szerint: Árok köz (XIX. szá­
zad). A Szarvas tértől az Árok utcáig. Területren­
dezés miatt megszűnt (1937).
Árok sor XX. Pesterzsébet. Damjanich utcától Virág
Benedek utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Árok utca I. Krisztinaváros. Lásd: Feszty Árpád
utca
Árok utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Graben Gasse.
A Szent János tér és a Hadnagy utca között. Lásd:
Krisztina körút
árok: az elnevezés utal arra, hogy az akkor még
lefedetlen Ördög-árok mellett futott.
Árok utca [7 Al-2] III. Békásmegyer (1870-es évek).
Előzőleg: Graben (XIX. század). Kőbánya utca
101.-től a főváros és Budakalász határáig.
Árok utca III. Óbuda. Lásd: Ágoston utca
Árok utca VI. Terézváros. Lásd: Bajnok utca
Árok utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Árokpart sor
Árok vonal VIII. Józsefváros, Kerepesdűlő. Lásd:
Fium ei út
árokvonal, árok: 1771-ben ásták Pest város járvány
ellen védő vonalaként. Egy-egy szakasza a mai Szív
utca, Rottenbiller utca, Fiumei út, Orczy út, Hal­
ler utca.
Árokhát út [17 Bl] XV. Rákospalota (1953). Elő­
zőleg: Megyeri út (1938). Károlyi Sándor utca
76.-tól Harsányi Kálmán utca 35.-ig.
Árokpart sor [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Árok utca (1910-es évek). XI. Kelenvölgyi
határsortól Szegecs utca 1.-ig.
árokpart: az utacska a keserűvízforrásokból eredő
kis vízfolyás mellett van.
Ároktő utca [41 Bl, 42 Al] XVII. Rákoscsaba-Új-
telep, XVII. Rákosliget (1954).219 Előzőleg: Po­
zsonyi út (1930-as évek), Öv utca (1910-es évek).
Besenyszög utca 2.-től Inda utca 75.-ig.
119
Ároktő', helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben. Innen indul a Csörsz-árok. (Lásd ott.)
A Rókus-mezőn VIII. (Auf dem Rochus Acker).1
Helye nem határozható meg (XVIII. század).
Árokvonal VII. Erzsébetváros. Lásd: Rottenbiller
utca
Árokvonal utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Rotten-
biller utca
Áron utca [58 Al] XXII. Baross Gábor-telep (1940-
es évek). Csiperke utca 22.-nél nyíló zsákutca.
Árpa utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1884).203 Hizlaló
tér 1.-től Teherkocsi utca 10a-ig.
árpa\ a név emlékeztet arra, hogy itt állt az egyko­
ri disznóhizlaldát ellátó árparaktár.
Árpád Gasse V. Lipótváros. Lásd: Steindl Imre utca
Árpád Gasse XVII. Rákosfalva. Lásd: Ond vezér
útja
Árpád híd [23 Bl] III. Óbuda, XIII. Angyalföld
(1958). Előzőleg: Sztálin híd (1953), tervezésétől
Árpád híd (1935). Váci úttól Flórián térig.
Árpád tér [13 A2] II. Erzsébetliget (1930-as évek).
Árpád utca és Deák Ferenc utca kereszteződésé­
ben.
Árpád tér XV Pestújhely (1920-as évek). Thököly
utca, Neptun utca és Bosnyák utca között. Terü­
letrendezés miatt megszűnt.
Árpád tér XVI. Árpádföld. Lásd: Sim ándi tér
Árpád út [16 B2, 17 A2] IV Újpest (1890-es évek).
Előzőleg: Fő út (1870-es évek), Palotai országút
(1864). Váci út 7.-től Szilágyi utca 1.-ig.
Árpád út XIV Istvánmező. Lásd: Stefánia út
Árpád út XVI. Árpádföld. Lásd: Árpádföldi út
Árpád utca II. Adyliget. Lásd: Pipitér utca
Árpád utca [13 A2] II. Erzsébetliget (1920-as évek).
Honvéd utca 11.-től Dózsa György utca 12.-ig.
Árpád utca [7 B3-2, 8 A2] III. Csillaghegy (1910-
es évek). Mátyás király út 16.-tól Pünkösdfürdő
utcáig.
Árpád utca V. Lipótváros. Lásd: Steindl Imre utca
Árpád utca XI. Albertfalva. Lásd: Fonyód utca
Árpád utca XV. Pestújhely. Lásd: Gyám utca
Árpád utca XV. Rákospalota. Lásd: Énekes utca
Árpád utca XVI. Árpádföld. Lásd: Árpádföldi út
Árpád utca XVI. Cinkota. Lásd: Begónia utca
Árpád utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Bökényföldi út
Árpád utca [27 A3] XVI. Rákosszentmihály (1900-
as évek). Pálya utca 19.-től Rákóczi út 24.-ig.
Árpád utca XVI. Sashalom. Lásd: Edit utca
Árpád utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Árkádos utca
Árpád utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Fodormen­
ta utca
Árpád utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1910-es
évek).222 Előzőleg: Átlós utca. 1930-ban hozzá­
csatolva a Taksony utca (1925). Felsőcsatári út
81.-től Vajk utca 74.-ig.
Árpád utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd: Zrí­
nyi utca
Árpád utca
Árpád utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Podhorszki
utca
Árpád utca [50 A3-B2] XIX. Kispest (1990). Elő­
zőleg: Hikádé Aladár utca (1978), Árpád utca
(1872). Üllői út 281.-től Nagykőrösi út 84.-ig.
Árpád utca XX. Pesterzsébet (1890-es évek). Határ
út 14.-től János utca 45.-ig. Területrendezés miatt
megszűnt (1974).
Árpád utca [48 A-B3] XXI. Csepel-Szabótelep
(1900-as évek). Táncsics Mihály utca 22.-től Po-
pieluszko utca 11.-ig.
Árpád utca [58 Bl, 59 Al] XXII. Budafok (1900-as
évek). Kálváriahegy utca 34.-től Pozsonyi út 1.-ig.
Árpád utca XXII. Budatétény. Lásd: Rózsakért utca
Árpád fejedelem útja
Buda egyik legnagyobb forgalmú útja - amelyet
egy és negyed századdal ezelőtt Donau Weg-
ként ismertek - az előző századfordulón a Margit
körúttól egészen a mai Bogdáni útig, a hajdani
Filatori-védgátig húzódott. A XX. század első
évtizedében két részre osztották: a Margit körút
és az Evező utca közötti rész az Újlaki rakpart
nevet kapta, az Evező utca és Zichy utca közötti
fertályt pedig Rupp Imre századfordulós minisz­
teri tanácsosról, a közmüvek folyamatos fejlesz­
tésének szorgalmazójáról kereszteltek el. A két
különböző névvel illetett közterület, valamint az
Óbudai rakpart egy része 1938 tavaszán kapta az
Árpád fejedelem útja nevet. Ekkor fejeződött be
ugyanis a főváros egyik legimpozánsabb kivezető
útvonalának 1,8 millió pengőt felemésztő átépí­
tése. Immáron három kilométernél hosszabb ez
a tízméteresre szélesített autóút, amely a zeg­
zugos, hangulatos óbudai utcák elkerülésével, a
Duna partja mentén vezeti be a Szentendre felől
jövő forgalmat Budapest szívébe. A Budai Nap­
ló című folyóirat egyik korabeli cikkének írója e
szavakkal számolt be a gyönyörű sugárút meg­
nyitásáról: „Ezentúl nem kell szégyenkeznünk,
ha autós utasok érkeznek a fővárosba, gyönyörű
új útvonalon jutnak el a város középpontjába:
nyugat-európai országúton a nyugat-európai kul­
túrájú Budapest szívébe. Árpád fejedelem útja
méltán kapta ezt a gyönyörű nevet: új honfog­
lalás kezdetét jelenti ez az útvonal, új városrész
születését, a főváros legősibb részének feltáma­
dását, bekapcsolódását a világváros fejlődő éle­
tébe. Szégyenletes állapot szűnt meg ezzel az
új úttal! A művelt külföldi úgy érezte, hogy egy
darab Ázsián kell átvergődnie, mielőtt a modem
magyar világvárosba érkezik” Árpád fejedelem
útja azóta is fontos szerepet tölt be a város vér­
keringésében, Buda északi és déli részének ösz-
szekapcsolásában.
Árpád utca
Árpád utca XXII. Nagytétény. Lásd: Fáy Ferenc
utca
Árpád utca XXIII. Soroksár. Lásd: Csibuk utca
Az utcák nevének magyarázata az Árpád fejede­
lem útja XVII. kerületnél.
Árpád fejedelem útja [23 A3-B1, 78 B3-2,
79 A2-1] II. Felhévíz, Újlak, III. Újlak, Óbuda
(1938). Több közterületből került kialakításra: az
Óbudai rakpart (1874) a Margit körút és a Nagy­
szombat (akkor Határ) utca között, az 1890-es
években a Margit körúttól a mai Bogdáni útig
(akkor Filatori-védgát) húzódott. XVIII. századi
neve Donau Weg.9 Az 1900-as években Újlaki
rakpart a Margit körút és az Evező utca között,
Rupp Imre utca (1908) az Evező utca és Zichy
utca között. Akkor az Óbudai rakpart a Zichy
utcától a Bogdáni útig terjedt. Az Árpád fejede­
lem útja kiépítése az 1930-as években indult meg.
Sorként számozva. Margit körút 1.-től az Árpád
hídig.
Árpád fejedelem útja [41 B3] XVII. Rákoshegy
(1910-es évek). Előzőleg: Karolina utca (1892).
Ferihegyi út 125.-től Táncsics Mihály utca 4.-ig.
Árpád fejedelem útja XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Oroszvár utca
Árpád fejedelem (850 körül-907): Álmos vezér fia,
a honfoglaló törzsszövetség nevét adó Magyar
(Magor) törzs vezére. Utódai - az Árpád-házi ki­
rályok - 1301-ig uralkodtak.
Árpádföld sor XVI. Árpádföld. Lásd: Budapesti út
Árpádföldi sétány XVI. Árpádföld, Cinkota. Lásd:
Árpádföldi út
Árpádföldi tér [28 Bl] XVI. Árpádföld (1974).
Csöves utca 7. és Vezekény köz 1. szám között, a
csömöri HÉV XVI. Árpádföld állomása mögött.
Árpádföldi út [28A-B1] XVI. Árpádföld, Cinkota
(1987). Előzőleg: Árpádföldi sétány (1954), Árpád
utca (1900-as évek). 1950. január 1-jéig Csömör­
höz tartozott. A páratlan oldala a csömöri HÉV
Szabadságtelep megállójától, páros oldala a Buda­
pesti út 276.-tól Asztag utca 1.-ig.
Árpádföld: lásd a városrészek között.
Árpádházi Szent Erzsébet tér [23 Bl] III. Óbuda
(2007). A Szent Erzsébet Jubileumi Év alkalmá­
ból került sor az elnevezésre.
Árpádházi Szent Erzsébet tér [42 B2-3] XVII.
Rákoscsaba (2007). Előzőleg: Nagyszénás tér
(1954), Szabadság tér (1945), Bocskai tér (1910-
es évek). Nagyszénás utca és Szabadság sugárút
kereszteződésében.
Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231), II. Endre
magyar király és Gertrudis leánya, IV. Béla király
testvére. 1221-ben Lajos türingiai őrgróf felesége
lett, akivel Wartburgban élt. 1235-ben szentté
avatták.
Árpás utca I. Tabán. Lásd: Varga utca
Ártér utca [59 A3-2] XXII. Budafok (1962). Elő­
120
zőleg: Alsó és Felső Duna sor (1920-as évek). Vá­
góhíd utca 1.-től Háros utcáig.
Artúr utca [50 Bl] XIX. Kispest (1992). Előzőleg:
Papp József utca (1948), Artúr utca (1930-as
évek), Fazekas Ágoston utca (1900-as évek). Szabó
Ervin utca 7.-től Simonyi Zsigmond utca 22.-ig.
Áruház köz [50 B1 (Áruh.)] XIX. Kispest (1994).
Előzőleg: Attila utca egy része. Szabó Ervin utca
1.-től Simonyi Zsigmond utca 24.-ig.
áruház: az itt álló áruház a névadó.
Áruház tér XXI. Csepel-Belváros (1962). Lásd: Gör­
gey Artúr utca
áruház: az itt álló áruház a névadó.
Árva utca [16 B2] XIII. Angyalföld (1900). Váci
út 199.-től Balzsam utca 12.-ig.
Árva utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Ágas utca
Árva utca XXII. Budafok. Lásd: Támfal utca
Árva: vármegye a történelmi Magyarországon.
(Ma Szlovákia része: Órává).
Árvácska utca [22 B3-2] II. Rézmál (1932). Alsó
Törökvész út 11.-től Bimbó út 75.-ig.
Árvácska utca [7 A3] III. Békásmegyer (1990).
Előzőleg: Gajdán Imre utca (1966), Árvácska utca
(1920-as évek). Rózsa utca 16.-tól Ürömi út 53.-ig.
árvácska: bársonyos, sárga, kék vagy tarka virágú
növénynemzetség.
Árvái utca [53 A3] XVIII. Ganztelep (1922).225 Szi-
nyei Merse utca 19.-től Nap utca 14.-ig. Indoko­
lást lásd: Árva.
Árvalányhaj utca [61 A2] XXI. Királyerdő
(1937).242 Tölgyes utca 16.-tól Juharos utca 11.-ig.
árvalányhaj: lenszínű, selymes, lengő szálkájú pá­
zsitfű. Védett növény.
Árvavár utca [25 Bl] XV. Pestújhely, Rákospalota
(1992). Előzőleg: Gőgös Ignác utca (1953), Bacsó
Béla utca (1945), gróf Hadik János utca (1910),
Vezér utca (1897). Rákospalotai Körvasút sor 46.-
tól Széchenyi utca 68.-ig.
Árvavár: vár Árva vármegyében. (Ma Szlovákia:
Oravsky Zámok.) Az Árva vármegyében lévő Árva­
váralja (Oravské Podhradie) mellett az Árva (Órá­
vá ) folyó völgyét uralja a Thököly család vára,
amelyet már a XII. században említenek.31
Árvíz utca [61 Bl] XXIII. Soroksár-Újtelep (1968).
Előzőleg: Kertész utca (1920-as évek). Nyír utca
1.-től Szent László utca 4.-ig.
Arzenál tér I. Vár. Lásd: Szent György tér
Arzenál: a fegyvertár arab eredetű neve. A XVI.
századtól a XIX. század végéig itt állt a fegyver­
tár.
Asbóth utca [35 Bl, 83 B2] VII. Erzsébetváros
(1962). Előzőleg: Éva utca (1938). Madách Imre
tér mögött induló zsákutca, onnan Király utca
1/d-ig.
Asbóth Oszkár (1891-1960): mérnök, a helikopter
magyar fejlesztője. Az 1920-as években a VII. ke­
rületben lakott.
121
Árvavár utca
Ha nem is mai neve miatt, de a sok-sok levett
névtábla okán háromszorosan is beleillik a sze­
mélyekről elnevezett utcák sorába a XV. kerületi
Árvavár utca. Bár először egyszerűen csak Ve­
zérnek nevezték, 1910-től már gróf Hadik János
neve szerepelt a homlokzatokon. A városrész
polgárai ekképp tisztelegtek annak a belügyi ál­
lamtitkárnak, aki jóindulatának köszönhetően
alakulhatott önálló településsé az egykori Szé-
chenyi-telep. Érdekesség, hogy az államtitkárról
még 1933-ban bekövetkezett halála előtt ne­
veztek el utcát. A névváltoztatás ellenére olykor
egyes 1912-es hivatalos iratokban is az előző ut­
canév, a Vezér szerepelt.
A második híres névadó a Tanácsköztársaságot
követő fehérterror áldozata, Bacsó Béla, akinek
neve 1945-ben került a házfalakra. Azt, hogy a
Pestújhelyhez csak nagyon áttételesen - mégpe­
dig Újpest határában bekövetkezett halála mi­
att - köthető egykori iVéps.caz;a-munkatársként
nevét miért váltotta egy másik, nem tudni. Mint
ahogy azt sem, miért éppen a famunkás szak-
szervezeti tag, majd későbbi vörösgárdista Gőgös
Ignác neve került a helyére. Ez utóbbi egyébként
meglepően hosszú ideig, egészen a rendszervál­
tást követő utcanév-(vissza)változtatási kampá­
nyig tartotta magát. Akkor a városvezetőknek
sem gróf Hadik, sem az államtitkár, sem pedig
a vörösgárdista nem nyerte el tetszésüket. Az
1992-es rendelet szerint Árvavár lett a rákospa­
lotai Körvasút sor 46.-tól a Széchenyi utca 68.-
ig terjedő utca neve. Pestújhely azóta a szlovákiai
Árva megye várára emlékezik.
Aschner Lipót tér [16 Bl] IV. Újpest (1991). Elő­
zőleg: január 10. tér (1946), Erzsébet tér (1925).
Tömöri utca 32., Megyeri út 14., Béla utca 28. és
Tompa utca 7-8. között.
Aschner Lipót (1872-1952): az Egyesült Izzólám­
pa és Villamossági Rt. vezérigazgatója. Igen nagy
szerepe volt az Egyesült Izzó fejlesztésében, világ­
hírűvé tételében. Újpest sportja az ő bőkezű tá­
mogatásával fejlődött ki. Emlékére a sportot fel­
ügyelő legfelső szerv az ő nevét viselő díjjal tünte­
ti ki el a sport legjelentősebb támogatóját.
Ásó utca [7 B3] III. Békásmegyer (1953). Előző­
leg: Szent László utca (1930-as évek). Fodros ut­
ca 55.-től Sinkovits Imre utca 17.-ig.
Ásólúd utca [46 A2] XI. Kőérberek (2005). Tóvá­
ros úttól Kánai útig.
ásólúd: színes tollazatú, repülés közben szárnyai
nagyon kontrasztos fekete-fehérnek hatnak, a hí­
met fekete nyakgyűrűjéről lehet felismerni.
Ásvány utca [41 B3, 42 A3, 54 Al] XVII. Rákos­
hegy, Rákoskeresztúr (1954).255 Előzőleg: Tavasz
Asztalos Sándor utca
utca (1930-as évek). Ferihegyi út 204.-től a MÁV
újszászi vonaláig.
Ásvány: helység Győr-Sopron-Moson megyében.
Ma: Ásványráró.
Aszály utca [58 A-B2] XXII. Budatétény (1964).
Előzőleg: Petőfi Sándor utca (1920-as évek). Kis-
tétényi utca 31.-től Klauzál utca 15.-ig.
Aszódi köz IX. Ferencváros (1954). Lásd: Szerel­
vény köz
Aszódi utca [49 Al] IX. Ferencváros (1909). Pé-
celi utca 1.-től Ecseri út 25.-ig.
Aszód: város Pest megyében.
Ászok utca [38 A2] X. Óhegy (1899). Halom utca
40.-től a Bánya utca 35.-ig.
ászok(fa): az elnevezés emlékeztet arra a vastag
gerendára, amelyre a közeli sörgyárak pincéiben
a hordókat állítják.
A szparágusz utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep
(1962). Előzőleg: Damjanich utca (1910-es évek).
Hunyadi László utca 6.-tól Darányi Ignác utca
21.-ig.
aszparágusz: vékony szárain tűszerű levélkékkel
díszített örökzöld dísznövény.
Asztag utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Peterdi utca (1910-es évek). Sorként szá­
mozva. Árpádföldi út 150.-től Katymár utca 18.-
ig, illetve onnan tovább zsákutca.
asztag: gabona kévéiből rakott, ház alakú nagy
halmaz.
Asztalos utca I. Tabán (1874 előtt). Attila utcától a
Logodi utcáig. 1908-ban a testőrségi laktanya építé­
sekor megszűnt.
Asztalos utca [28 A-B2] XVI. Cinkota (1996).265
Bóbitás úttól Biztató útig.
asztalos: fából bútort, ablakot, ajtót előállító, erre
képesített iparos.
Asztalosipar utca [59 Bl, 60 Al] XXI. Gyártelep
(2004). Déli utcától Öntöde utcáig. Az elnevezés
a megszűnt Csepeli Vas- és Fémművek műhelyé­
re emlékeztet.
Asztalos János utca I. Krisztinaváros. Lásd: Aladár
utca
Asztalos János (1918-1956): aranyműves. A Vörös
Segély és az illegális kommunista párt aktivistája.
1945 után pártmunkás. 1948-tól politikai tiszt a
hadseregben. 1956. október 30-án, a Köztársaság
téren agyonlőtték.
Asztalos Sándor út [37 A1-2, 85 B2-3] VIII. Ke­
repesdűlő (1900). Kerepesi út 19.-től Salgótarjá­
ni utca 8.-ig.
A sztalos Sándor utca [49 A2] XX. Pesterzsébet
(1890-es évek). Jókai Mór utca 13.-tól Nyáry Pál
utca 12.-ig.
Asztalos Sándor utca II. Pesthidegkút. Csak a hely­
ség 1925. évi utcajegyzékében szerepel. Lefutása
nem ismert.
Asztalos Sándor (1821-1857): honvéd alezredes.
Asztana út
1849. február 8-án az ő vezetésével verték ki Új­
arad várából az ellenséget.
Asztana út [24 B3-25 A3, 81 A-B3] XIV. Városli­
get (2013).
Asztana: a Kazah köztársaság fővárosa.
Aszú köz [13 A2] II. Széphalom (1982). Aszú utca
és Nyár utca között.
Aszú utca [12 B2, 13 A2] II. Remetekertváros,
Széphalom (1965). Előzőleg: 203. utca. Hideg­
kúti út 149.-től Kerényi Frigyes utca 61.-ig.
aszú: aszalódottra érett szőlő, amelynek felhasz­
nálásával a legnemesebb bort állítják elő Tokaj-
Hegyalján, illetve az aszúszemek hozzáadásával
készült bor neve.
Atatürk tér [50 B2] XIX. Kispest (2012). A Fő
utca Üllői úti végében kialakított parkot Kemal
Atatürkről nevezték el.
Atatürk (a törökök atyja): Mustafa Kemal (1881—
1934) katona és államférfi, az 1919-23-as török
függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorítot­
ta az országból a külföldi csapatokat, felszámolta
a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, a Török
Köztársaság megalapítója és első elnöke.
A templom előtti köz II. Újlak.
a templom előtti köz a XVIII. század elején itt állt
templom előtt volt, kb. a mai Cserfa utca helyén.
A térnél V Belváros. Lásd: Szervita tér
a térnél: a szerviták temploma előtti terecske, ahol
ma a Mária-szobor áll.
Athéni utca [17 A3] IV Újpest (1914).202 Széche­
nyi tér 6.-tól Párizsi utca 14.-ig.
Athén: Görögország fővárosa.
Átjáró utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1969).
Szilvafa utca 34/a-tól Ohegyi dűlőig.
Atlasz utca [29 A3] XVI. Mátyásföld (1954). Nóg-
rádverőce úttól Zsemlékes út 76.-ig.
Atlasz: a görög mitológia szerint az égboltot vál­
lán tartó óriás. Latinul: Atlas.
Atléta utca [61 A-Bl] XX. Pesterzsébet-Szabótelep
(1953). Előzőleg: Pilsudski utca (1937), Damja­
nich utca egy része. Vágóhíd utca 17.-től Klapka
közig.
atléta: az elnevezés utalás arra, hogy az utca az Er­
zsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör (ESMTK)
atlétikai és fútballpályájához vezet.
Átlós út XI. Gellérthegy, Lágymányos, Kelenföld,
Szentimreváros. Lásd: Bartók Béla út
Átlós utca XVIII. Erzsébettelep (1910-es évek). Va­
lószínűleg az Árpád utca, de ezt nem tudjuk do­
kumentálni.
Átlós utca [49 B3, 61 A-Bl] XX. Pacsirtatelep,
Pesterzsébet. (1992). Előzőleg: Molnár László ut­
ca (1954), Átlós utca (1890-es évek). Helsinki út
95.-től Köztársaság térig.
Átlós utca [61 A3 (Átl.)] XXI. Királyerdő (1941).
Zsilvölgyi utca 20.-tól Repkény út 23.-ig.
Attila Gasse I. Krisztinaváros, Tabán. Lásd: Attila út
122
Attila Gasse V. Lipótváros. Lásd: Zoltán utca
Attila Gasse XVII. Rákosfalva. Lásd: Zalán utca
Attila körút I. Krisztinaváros. Lásd: Attila út
Attila köz [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros (1962).
Előzőleg: Hadúr utca (1912). Attila út 33.-tól
Váralja utca 19.-ig.
Attila köz XXIII. Soroksár. Lásd: Kelep köz
Attila út [34 Bl, 35 A1-B2, 82 A1-B2, 83 A2-3]
I. Krisztinaváros, Tabán (1961). Több közterület­
ből került kialakításra. Előzőleg: IV Béla út (1938)
a Sarló utcától a Várfok utcáig, Attila körút (1890)
a Döbrentei tértől a Szent János térig, ennek elő­
zőleg: Attila utca (1874), korábban Attila Gasse
(1854),5 Neu Gasse (Új utca) (XIX. század),31
Haupt Strasse (Fő utca) (1780-as évek)103 volt a
neve: 1896-ig csak a Szarvas tér és a Szent János
tér között, Alsó Palota út (1872) a Szarvas tér és a
Döbrentei tér között, valamint Szent János tér
(1874), amelynek előzőleg Kirchensäulen Platz
(Templomoszlop utca vagy Templomszobor utca)
(1830-as évek)5 volt a neve, ez a Sarló utca és az
Attila közzel szemközti térség. 1961-ben a Tabán
és a Krisztinaváros utcáinak rendezésekor alakult
ki véglegesen a mai útvonal. Döbrentei utca 3.-tól
Vérmező utca 18.-ig.
Attila: ennek az úrnak elnevezése a XVIII-XIX.
században, az itt működött Attila vendéglőről tör­
tént.
Attila út XVI. Cinkota. Lásd: Akácos út
Attila utca [12 B3, 13 A3-2] II. Széphalom (1922
előtt). Kossuth Lajos utca 22.-től Várhegy utca
II. -ig.
Attila utca [7 B3, 15 Bl] III. Csillaghegy (1910-es
évek). Mátyás király út 15.-től Szatmári utca 8.-ig.
Attila utca [16 B2-1, 17 Al] IV. Újpest (1882
előtt). A Csokonai utcától Szőlő út (1882 előtt).
Árpád út 20.-tól Fóti út 83.-ig.
Attila utca V. Lipótváros. Lásd: Zoltán utca
Attila utca [18 Al-2] XV. Rákospalota (1908 előtt).
Fő út 4.-től Régi Fóti út 12.-ig.
Attila utca XVI. Árpádföld. Lásd: Csöbör út
A ttila utca [27 Bl-2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek).216 Budapesti út 162.-től Csömöri
út 215.-ig.
Attila utca XVI. Sashalom. Lásd: Főhadnagy utca
Attila utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: N yerem ény
utca
Attila utca XVII. Rákosfalva. Lásd: Zalán utca
Attila utca XVIII. Alacskai úti lakótelep, Almáskert,
Halmierdő (1912). Szálfa utcától a főváros és Gyál
határáig. Tervezett, de nem kiépített utca.
Attila utca [51 B2-1] XVIII. Erzsébettelep (1932).
Gyömrői út 120.-tól Álmos utca 19.-ig.
Attila utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Zalán utca
Attila utca [50 A-Bl] XIX. Kispest (1880-as évek).
Eredetileg: Nyáry Pál utca 13.-tól Simonyi Zsig-
mond utca 16.-ig. Egy része beépült, a Szabó Er-
123 Aulich Károly utca

Attila út Attila utca [49 A3, 61 Al] XX. Pesterzsébet (1908

előtt). Kossuth Lajos utca 10.-től Duna utca 1.-ig.
A Krisztinaváros első városépítészetileg meg­
Attila utca XXI. Királyerdő (1937). A Völgy utca és
tervezett utcája. Az 1780-as évek közepétől
az Óvoda utca között. Területrendezés miatt meg­
épült ki, olyan területen, ahol addig tilos volt
szűnt.
építkezni. Budavárnak a töröktől való visszavé­
Attila utca [59 Al] XXII. Budafok (1900-es évek).
tele (1686) után ugyanis a várfaltól számított
Árpád utca 7.-től Síp utca 8.-ig.
mintegy 500 méter széles sávot üres várvédelmi
Attila utca XXII. Budatétény. Lásd: Szelence utca
övezetnek - franciából átvett szóval glacis-nak -
Attila utca XXII. Nagytétény. Lásd: Répa utca
jelölték ki. Miután azonban a 18. század folya­
Attila utca XXIII. Soroksár. Lásd: Kelep utca
mán Budavár újabb ostromának veszélye eltűnni
Attila (Etele): a hunok királya/fejedelme (uralko­
látszott, fokozatosan lazítani kezdték a tilalmat,
dott 433-454).
s 1769-ben megkezdődött az utóbb Krisztina
A Tyúk kapuval szemben V Belváros (XVIII. szá­
főhercegnőről elnevezett új külváros kiépülése.
zad). A Váci utca egy része a Szarka utcától a Fő­
A vár délnyugati lejtője alatti kocsiút azonban
vám térig. Lásd: Váci utca
csak II. József 1784-ben kiadott rendelete nyo­
Tyúk kapu: a XVIII. századi Pest városfalán a mai
mán alakulhatott át rendezett utcává. Az uralko­
Fővám tér felé nyílt kis kaput nevezték Tyúk ka­
dó ugyanis ekkor határozta el, hogy a központi
punak.
magyar kormányhatóságokat - a Helytartótaná­
Auf dem Neu-Bau V. Lipótváros. Lásd: Nádor utca
csot és a Kamarát - áttelepíti Budára, megerő­
Auf dem Rochus-Acker VIII. Józsefváros. Lásd:
sítve igy főváros jellegét. Hogy az ide költöző
kormánytisztviselők számára méltó lakhatást biz­ A Rókus-mezőnél.
Auf dem Schnapfenstrich ausser der Sankt Rochus
tosítson, előírta a budai városvezetésnek, hogy a
Kapelle. Helye nem határozható meg.1 XVIII.
várfalak alatti eddig tilalmas sávon alakítson ki
viszonylag nagy házhelyeket, s azokat igen ol­ század.
Auf der Ka’l Preche I. Vár (1696). Lásd: Anjou bás­
csón adja át olyanoknak, akik hajlandók ott mi­
tya, Kapisztrán tér
nél előbb építkezni. Az uralkodói akarat nyomán
az utca a XVTII-XIX. század fordulójára be is Auf der Kaiser Preche (Breche) I. Vár (1696). Lásd:
Anjou bástya, Kapisztrán tér
épült (a mai Mikó és Vérmező utca között csak
Aufgang in die Festung I. Krisztinaváros. Lásd: Vár­
a várlejtő felőli oldalon), mégpedig általában az
alja utca
akkori viszonyokhoz képest jó minőségű házak­
Aufgang in die Festung: feljárat a várba (németül).
kal, s hamarosan a Krisztinaváros fő utcájának
Aufstellungs Platz VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki
(Hauptgasse) kezdték nevezni. Brunswick Antal
László tér
gróf a mai 81-85. szám helyén 1790 körül eme­
Augarten Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Práter utca
letes házat építtetett, amely arról nevezetes, hogy
Auguszta utca XXIII. Soroksár. Lásd: Borona utca
1828-ban Brunswick Terézia grófnő itt rendez­
Auguszta Mária Lujza bajor főhercegnő (1875-
te be az első magyarországi kisdedóvót. Jelentős
1964): Habsburg József Ágost főherceg felesége.
objektum volt még az utca nyugati végén Sándor
Antal báró nagy parkban épült palotája. Ennek A XX. század elejétől 1944-ig jótékonysági moz­
galmak vezetője volt.
helyén létesült később az ingatlan második tu­
Aulich utca [17 A2] IV. Újpest (1908 előtt). Tél
lajdonosáról Aszalay-kaszámyának nevezett ka­
tonai épület, még később pedig a mai 135-137. utca 144.-től Ősz utca 137.-ig.
Aulich utca [23 B3, 35 Bl, 83 Al] V. Lipótváros
szám alatti iskola. Ugyancsak az új főutca léte­
(1900). Szabadság tér 13.-tól Hold utca 12.-ig.
sítésével függött össze a mai Horváth-kert kiala­
A ulich utca [27 Al) XVI. Rákosszentmihály
kulása. 1786-ban az uralkodó a mostani Mikó
utcától az egykori Szent János térig terjedő ha­ (1910-es évek). György utca 39.-től Szilaspatak
utca 66.-ig.
talmas (kb. 200 ezer négyzetméteres) területet
Aulich utca [51 Al] XIX. Kispest (1910). Derkovits
(az Attila út mai páros oldalán) adományozott
Niczky Kristóf grófnak, aki nagyjából a mai At­ Gyula utca 40.-től a MÁV lajosmizsei vonaláig.
Aulich utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1910-es
tila út és Roham utca szögletében emeletes pa­
évek). Pirók Gyula utca 35.-től Mártírok útja
lotát építtetett. Halála után Horváth Zsigmond
vásárolta meg az ingatlant. Róla nevezték el az 140.-ig.
egykori főúri park megmaradt déli részét Hor- Aulich utca XXIII. Soroksár.249 Lásd: Aranykalász
utca
váth-kertnek.
Aulich Károly utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Békés­
csaba utca
vin utca és a Simonyi Zsigmond utca között Attila Aulich Károly: a névadóról nincs adatunk. Való­
köz lett. Nyáry Pál utca 13.-tól Lehel utca 12.-ig. színűleg Aulich Lajosról van szó.
Aulich Lajos utca
Aulich Lajos utca [17 B3, 18 A3] XV. Rákospalota
(1920-as évek).215 Wesselényi utca 54.-től Szent-
mihályi útig.
Aulich Lajos (1793-1849): honvéd tábornok, az
1848-1849-es szabadságharc leverése után, 1849.
október 6-án, Aradon kivégezték.
Aurél utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály (1974).
Előzőleg: Arany János utca (1910-es évek). Kné­
zich utca 15.-től György utca 58.-ig.
Auróra utca [36 A1-B2, 84 B2] VIII. Józsefváros
(1953). Előzőleg: Eszperantó utca (1946), Kender
utca (1874), Hanf Gasse (Kender utca) (1830),
Neu Gasse (Új utca) (XIX. század eleje).16 Alber
Gasse (Fehér nyírfa utca) (XVIII. század).16, 186
Vasquez térképén (1836) az Új utca a mai Fecske
utca, ez az utca Grosse Sand Gasse (Nagy Homok
utca). Népszínház utca 27.-től József utca 46.-ig.
1. Auróra: annak a hadihajónak a neve, amely
1917. október 25-én (a Gergely-naptár szerint
november 7-én) Oroszországban, Szentpétervárt
ágyúlövésével megadta a jelet a forradalom kitö­
résére.
2. Aurora: latin szó. Jelentése: hajnal. 1822-1837
között ilyen címmel jelent meg Kisfaludy Károly,
illetve Bajza József szerkesztésében irodalmi al­
manach. Az elnevezés évéből az 1. okolás valószí­
nűsíthető, de mivel akkoriban más elnevezéseknél
is voltak „átverések” (pl: Kenderes utca, Hamvas
utca), lehetséges a 2. okolás is.
Auslade Platz V Lipótváros. Lásd: Széchenyi Ist­
ván tér
Auslade: kirakodás (németül).
Äussere Drei Trommel Gasse VII. Erzsébetváros.
Lásd: Dob utca
Äussere Grosse Rochus Gasse II. Rézmál, Törökvész.
Lásd: Alvinci út
Äussere Heumarkt Platz VIII. Józsefváros. Lásd:
Teleki László tér
Äussere Kleine Rochus Gasse II. Rézmál. Lásd:
Felvinci út
äussere: külső (németül).
Aussicht Gasse II. Újlak. Lásd: Kilátás utca
Aussicht Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Verem utca
124
Avar utca [35 A2, 82 A2-B3] I. Gellérthegy, Krisz­
tinaváros, XI. Gellérthegy, XII. Krisztinaváros
(1891). Eredetileg a Győri úttól a Hegyalja útig
(akkor Csend utca), 1899-től az Alsóhegy utcá­
ig (akkor Hegyalja út). Páratlan oldala az 1.-től
a 29.-ig a XII., a 31. számtól végig a XI. kerület­
hez, páros oldala az I. kerülethez tartozik. Győri
út 2/a-tól Alsóhegy utca 13.-ig.
Avar: valószínűleg Avar Mihály vendéglőjéről ne­
vezték el, amely a Hegyalja út (akkor Hadnagy
utca) és a mai Avar utca sarkán állott.
Avar utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Avarszál­
lás utca
Avar utca [51 Bl-2] XVIII. Erzsébettelep (1940).
Vajk utca 5.-től Zalán utca 8.-ig.
Avar utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Kertész utca 2.-től Bem József utca 7.-ig.
avar: népvándorlás kori török-tatár nép, amely az
V-IX. században élt hazánk területén. A Kauká­
zusban ma is él egy magát avarnak nevező nép­
csoport. Lehetséges az elnevezés a lehullott száraz
levelekről is.
Avarszállás utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1954). Előzőleg: Avar utca (1910-es évek). Ist­
ráng utca 41.-től Mókus utca 4.-ig.
avarszállás: az elnevezés indoka ismeretlen.
Avas utca [28 B2, 29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Lévai utca (1930-as évek). Barátság ut­
ca 6.-tól Cica utca 26.-ig.
1. avas: régi nyelvemlék: makkoItatásra szolgáló
erdő, öreg erdő, rengeteg, tilalmas erdő. A közel­
ben van a Cinkotai erdő.
2. Avas: hegy Miskolcon.
Avedik utca [22 A2] II. Vérhalom (1938). Endrődi
Sándor utca 47/b-től Gárdonyi Géza út 32.-ig.
Avedik: örmény származású család. Ismertebb tag­
jai: ~ István: orvosprofesszor; ~ Gábor: egyháztu­
dós; ~ Lukács: egyháztudós; ~ Félix (1888-1949):
jogtudós, a Töreky-tanács szavazó bírája.66
Az oszlopnál I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
az oszlopnál: utalás arra, hogy 1693-ban itt tették
le a Szentháromság oszlop alapkövét.
Az Újépületnél V. Lipótváros. Lásd: Nádor utca

B mud pasa kuleszi (Mahmud pasa bástyája) (XVI-
B jelű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Vecsey Ferenc
utca
Baade Gasse II. Víziváros. Lásd: Kacsa utca
Baade: fürdő (budai német dialektusban). Az utca
a Szokoli Musztafa építtette Király fürdő akkori
telke mellett van.
Baba tér [16 B3] XIII. Angyalföld (1938).209 Sógor
utca 11. és Rokon utca 12. között.
Baba utca [22 B2] II. Vérhalom (1940). Törökvész
út 31.-től Ferenchegyi út 42.-ig.
Baba utca [49 A-B3, 61 Bl] XX. Pesterzsébet-Sza-
bótelep (1964). Előzőleg: Táncsics Mihály utca
(1945), November 2. utca (1940), Kertész utca
(1910-es évek). Nagysándor József utca 38.-tól
Pöltenberg utca 3.-ig.
baba: az elnevezés utal arra, hogy az utcában 1938
óta szülőotthon működik.
Babarc tér [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1983).266 Előzőleg: 649. tér. Tarkő utca, Hi-
mesháza utca, Kevermes utca, Drávafok utca és
Óhuta utca között.
Babarc: helység Baranya megyében. Német neve:
Bawarz.
Babarózsa köz [58 A2 (Babar.)] XXII. Budatétény
(2003).
babarózsa: sok kis virágával egész nyáron virító
bokros növésű rózsa.
Babér köz [59 Al] XXII. Budafok (1954). Előző­
leg: Babér utca (1920-as évek). Árpád utca 17.-
től Síp utca 14.-ig.
Babér utca III. Csillaghegy. Lásd: Szekerce utca
Babér utca [16A-B3] XIII. Angyalföld (1894).
Eredetileg Váci úttól Palóc utcáig, 1913-tól Ta­
tai utcáig. Egy részéből Kucsma utca lett. Váci út
143.-tól Göncöl utca 26.-ig.
Babér utca XXII. Budafok. Lásd: Babér köz
babér. fa. Az ókorban Apollónak szentelték. A le­
veleiből készített babérkoszorú az elismerés, a di­
csőség jelképévé vált.
Babérfűz utca [57 B2-58 A2] XXII. Nagytétény
(2008). Dózsa György útból nyíló zsákutca.
babétfűz: 5-6 méter magas, a fűzfafélék családjába
tartozó cserje, ami akár 12 méteres fává is nőhet.
Magyarországon védett.
Babits Mihály köz [35 Al, 82 Bl (B. M.)] I. Vár
(1970-es évek). Előzőleg: Zwinger Gasse (1696).
Rekesz utca vagy Kerítés köz.1 Táncsics Mihály
utca és Babits Mihály sétány között. Nem hivata­
los elnevezés.96
Babits Mihály sétány [35 Al, 82 A-Bl (Bab. M.)]
I. Vár (1945). Előzőleg: Horthy Miklós bástya sé­
tány (1930), József bástya (XVIII. század), Sankt
Joseph Bastei (Szent József bástya) (1696), Mah­
Bácska utca
XVII. század).53 Babits Mihály köztől a Bécsi ka­
pu térig.
Babits Mihály utca [52 A2] XVIII. Miklóstelep
(1946). Előzőleg: Fazekas Ágoston utca (1925).
Nefelejcs utca 88.-tól Fedezék utca 23.-ig.
Babits Mihály utca XIX. Kispest. Lásd: Rákos Fe­
renc utca
Babits Mihály (1883-1941): tanár, költő, műfor­
dító, elbeszélő, esszéíró, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. 1921-ben a Nyugat című
folyóirat szerkesztője lett. A francia becsületrend
lovagja. A Baumgarten Alapítvány érdemi veze­
tőjeként az 1920-1930-as évek íróinak, költőinek
sok tehetségét segítette anyagilag és erkölcsileg.
Bábolna utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szánthó
Géza utca
Bábolna: helység Komárom-Esztergom megyében.
1789-ben II. József alapította az állami birtokot,
amelyen európai hírű lótenyésztés folyik. Itt van az
ország legnagyobb baromfi- és tojástermelő gazda­
sága.
Bábos utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Ságvári utca (1945), Apponyi Albert utca
(1921). Gyémánt utca 30.-tól Prohászka Ottokár
utca 37.-ig.
Babvirág utca XVII. Rákoskeresztúr (1954). Előző­
leg: József Attila utca (1946), Podmaniczky Zsu­
zsanna utca (1920-as évek). Pesti út és Újlak utca
között. Területrendezés miatt megszűnt (1983).
Bäcker (Böcker) Gasse I. Vár. Lásd: Országház
utca
Bäcker Gasse V. Belváros. Lásd: Sütő utca
Bäcker Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Lovassy
László utca
bäcker: sütő, pék (németül). A XVIII. században
ebben az utcában voltak a pékek boltjai.
Bács utca [26 B2, 27 A2] XVI. Rákosszentmihály
(1977). Előzőleg: Szepesi utca egy része. Rigó ut­
ca 3.-tól József utca 114.-ig.
Bács: helység Bács-Bodrog vármegyében. (Ma
Szerbia, [Vajdaság]: Bac .)
B ácsalm ás utca [46 B1 (Bá.)] XI. Kelenvölgy
(1954). Előzőleg: Bulcsú utca (1930-as évek).
Solt utca 3.-tól Parittya utca 7.-ig.
Bácsalmás: város Bács-Kiskun megyében. Szerb
neve: Aljmas, német neve: Almasch.
Bacsányi utca VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: Batsányi
utca
Bácska tér [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1930-as
évek).239 Felvidék utca 33., Bácska utca, Pozsony
utca és Magyar utca 50. között.
Bácska tér XVIII. Gloriett-telep.227 Lásd: Gyékény
tér
Bácska utca [17 B2] XV. Rákospalota (1992). Elő­
zőleg: Ságvári Endre utca (1946). (Egyes utca­
jegyzékekben: Dr. Sághváry Endre utca), Bácska
Bácska utca
utca (1924), Tavasz utca (1896). Széchenyi tér
5.-től Pázmány Péter út 1/a-ig.
Bácska utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta, Kossuth-
falva (1925).239 Lőcsei utca 16/b-től Temesvár ut­
ca 25.-ig.
Bácskai utca [25 A3-B2, 81 B3-2] XIV. Hermina-
mező (1990). Előzőleg: Révai József utca (1968),
Bácskai utca (1924). Mexikói út 51.-től Nagy La­
jos király útja 176.-ig.
Bácskai utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1920-as
évek). Csinszka utca 34.-től Nógrádverőce út
19.-ig.
Bácskai utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Baracska
utca
Bácskai utca XVIII. Ganztelep.227 Lásd: Fráter Lo-
ránd utca
Bácskai utca XXII. Budafok. Lásd: Kas utca
Bácska: tájegység, a Duna-Tisza közének kb. Sze-
ged-Jánoshalma-Baja vonalától délre eső része.
Kisebbik része Magyarország, nagyobbik része
Szerbia, Vajdaság területére esik.
Bacsó Béla utca III. Csillaghegy. Lásd: Hegesztő
utca
Bacsó Béla utca IV. Újpest. Lásd: Julianus barát
utca
Bacsó Béla utca [36 Al-2, 84 A-B2] VIII. József­
város (1945). Előzőleg: Német utca (1874), Deu­
tsche Gasse (1804). Eredetileg a Népszínház utca
és a Horváth Mihály tér között. 1991-ben a Nép­
színház utca és Rákóczi tér között újra Német ut­
ca lett. Népszínház utca 9.-től Rákóczi térig.
Bacsó Béla indoklását lásd: XXIII. kerületnél. Az
elnevezés itt emlékeztet arra, hogy az utca a Nép­
szava akkori szerkesztősége, a Conti (ma Tolnai
Lajos) utca 4. közelében van, amelynek munka­
társa volt.
Bacsó Béla utca XV Pestújhely, Rákospalota. Lásd:
Árvavár utca
Bacsó Béla utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Laffert
utca
Bacsó Béla utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Homokos
utca
Bacsó Béla utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: B or­
só utca
Bacsó Béla utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd:
Brigád utca
Bacsó Béla utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Szem e­
re Miklós utca
Bacsó Béla utca XIX. Kispest. Lásd: Gosztonyi
Lajos utca
Bacsó Béla utca XX. Gubacsipuszta. Lásd: Breznó
utca
Bacsó Béla utca XXI. Csepel-Szabótelep. Lásd: ív
utca
Bacsó Béla utca XXII. Budafok. Lásd: Háros utca
Bacsó Béla utca XXII. Budatétény. Lásd: Ő sziba­
rack utca
126
Bacsó Béla utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kastély-
m úzeum utca
Bacsó Béla utca XXIII. Soroksár. Lásd: Vasfű utca
Bacsó Béla (1891-1920): író, újságíró. A Népsza­
vában Somogyi Bélával cikkeket írt a dunántúli
fehérterrorról. Az Ostenburg-különítmény ezért
az újpesti Duna-parton mindkettőjüket meggyil­
kolta.
Bad Gasse V. Lipótváros. Lásd: József Attila utca
Bad: fürdő (németül).
Badacsony utca [12 B2] II. Máriaremete (1930-as
évek). Előzőleg: Líra utca (1922 előtt). Máriare-
metei út 149.-től Zsíroshegyi út 84.-ig.
Badacsony utca [58 Bl] XXII. Budafok (1940-es
évek). Pincemester utca 2.-től Arató utca 3.-ig.
Badacsonyi út [60 B3, 72 Bl, 73 Al] XXI. Ki­
rályerdő (1937). Fátra utca 10.-től Királyerdő út
158.-ig.
Badacsonyi utca [35 A3] XI. Kelenföld (1991).206
Előzőleg: Molnár Erik utca (1970), Badacsonyi
utca (1907). Villányi út 36.-tól Karolina út 44.-ig.
Badacsony: vulkanikus hegyképződmény a Bala­
ton északnyugati peremén. Kiváló bortermő vi­
dék.
Bádogkalap utca V. Belváros. Lásd: Irányi utca
Bádogkalap: az elnevezés utal a hajdan az utcában
működő, ilyen nevű vendéglőre.
Bádogos utca [49 B3-2] XX. Pesterzsébet (1953).
Előzőleg: Bánffy utca (1890-es évek). Jókai utca
85.-től Köteles utcáig.
Bagam ér utca [64 A-B3, 76 Al] XVIII. Erdőskert
(1912). Vasút utca 100.-tól Kisfaludy utcáig.
Bagamér: helység Hajdú-Bihar megyében.
Bagaria utca [8 B3] IV. Megyer (1984). Flottilla
utca 48.-tól Váci út 117.-ig.
bagaria: növényi anyagokkal cserzett, kátránysza-
gú, puha marhabőr. Az elnevezés az újpesti bőr­
iparra emlékeztet.
Bagi Ilona utca XXI. Királyerdő. Lásd: Csepeli
Mátyás utca
Bagi Ilona (1911-1933): csepeli textilmunkás. Az
illegális Vörös Segély (a bebörtönzött kommunis­
tákat és családtagjaikat segítő szervezet) aktivistá­
ja volt.
Bagoly utca I. Tabán (1874). A Bérc utcából nyílt
zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Bagoly utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).241
Vécsey utca 10.-től Mária királyné útja 86.-ig.
bagoly: kerek szemű, horgas csőrű, éjjeli, ragado­
zó madár. Minden fajtája kiemelten védett.
Bagolyvár köz [9 A3] IV. Újpest (1985). Szilaspa-
tak sor 49,-nél nyíló zsákutca.
Bagolyvár utca [25 B3, 26 A3] XIV. Nagyzugló
(1990). Előzőleg: Antos István utca (1968), 926.
utca. Fogarasi út 71.-től Mogyoródi út 65.-ig.
bagolyvár: mesék kedvelt színhelye, általában elha­
gyott, romos épület. Az utcában is volt ilyen ház.
127
BAH csom ópont [34 B2, 82 A3] I. Krisztinaváros,
XI. Kelenföld, XII. Krisztinaváros.
BAH: a Budaörsi út, Alkotás utca, Hegyalja út
felüljáróval összekötött forgalmi csomópontját
nevezik így, ezzel a betűszóval a közlekedési hí­
rekben.
Baja utca XVI. Cinkota (1954). Lásd: Beniczky
Tamás utca
Baja: város Bács-Kiskun megyében. Német neve:
Frankenstadt.
Bajáki Elemér utca [7 B3] III. Csillaghegy (1936).
Előzőleg: Kultúr utca (1930-as évek). Mátyás ki­
rály út 39.-től Petőfi utca 10.-ig.
Bajáki Elemér (1885-1936): pénzügyminisztériumi
számvevő, tanácsos, a Csillaghegyi Polgári Kör
elnöke, helységi képviselő-testületi tag. Sokat tett
Csillaghegy fejlesztéséért.
Bajáki Ferenc utca XXI. Gyártelep (1948). Lásd:
M ansfeld Péter utca
Bajáki Ferenc (1883-1938): műlakatos, a Magyar-
országi Vas- és Fémmunkások Országos Szövet­
ségének egyik vezetője. A Tanácsköztársaság alatt
a szocialista termelés népbiztosának helyettese.
A népbiztosok perében halálra ítélték. Fogolycse­
rével a Szovjetunióba került, ahol a sztálinizmus
áldozata lett.
Bajcs utca [26 A2] XTV. Alsórákos (1929).211 Eg-
ressy út 216.-tól Zoborhegy tér 17/b-ig.
Bajcs: helység Komárom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Bajc.)
Bajcsy-Zsilinszky fasor XI. Albertfalva. Lásd: Vas­
virág sor
Bajcsy-Zsilinszky köz [35 Bl, 83 B1 (Baj.)] VI.
Terézváros (1961). Bajcsy-Zsilinszky út 19/c, d, e
számú házak között.
Bajcsy-Zsilinszky köz XXIII. Soroksár. Lásd: Szitás
köz
Bajcsy-Zsilinszky sor XVI. Mátyásföld. Lásd: Hu-
nyadvár utca
Bajcsy-Zsilinszky tér XVI. Cinkota. Lásd: Tabódy
Ida tér
Bajcsy-Zsilinszky tér XVII. Rákoshegy. Lásd: Szent
István tér
Bajcsy-Zsilinszky tér XIX. Kispest. Lásd: T em p­
lom tér
Bajcsy-Zsilinszky út IV. Újpest. Lásd: István út
B ajcsy-Zsilinszky út [23 B3, 35 Bl, 79 B3,
83 B2-1] V. Lipótváros, VI. Terézváros (1945).
Előzőleg: Vilmos császár út (1926), Váci kör­
út (1919), Vilmos császár út (1914), Váci kör­
út (1879), Waitzner Strasse (Váci út) (1700) a
Révay utca és a Nyugati tér között Országút.1
Kohl Markt (Káposzta piac) (1850-es évek)
a Szent István tér és Deák Ferenc tér között.17
Páratlan oldala a VI. kerülethez, páros oldala az
V. kerülethez tartozik. Deák Ferenc utca 1.-től
Nyugati tér 1.-ig.
Bajcsy-Zsilinszky utca
Bajcsy-Zsilinszky út XVI. Sashalom. Lásd: B atsá­
nyi János út
Bajcsy-Zsilinszky út [52 B3] XVIII. Szemerete-
lep (1945). Előzőleg: Horthy Miklós utca (1929),
Conrad utca (1920-as évek). Üllői út 608.-tól
Pataky István utca 1.-ig.
Bajcsy-Zsilinszky út [48 A3, 60 Al] XXI. Csepel-
Kertváros (1945). Előzőleg: Tamássy József utca
(1920-as évek) az Ady Endre utca és Vágóhíd ut­
ca között, valamint gróf Tisza István utca (1920-
as évek) a Vágóhíd utca és a Szebeni utca között,
Védgát utca (1900-as évek). Ady Endre utca 41.-
től Szebeni utca 7.-ig.
Bajcsy-Zsilinszky utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Bazsa­
likom utca
Bajcsy-Zsilinszky utca XV. Pestújhely. Lásd: Kle-
belsberg Kunó utca
Bajcsy-Zsilinszky utca XV. Rákospalota. Lásd: Szőcs
Áron utca
Bajcsy-Zsilinszky utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Ilona utca
Bajcsy-Zsilinszky út
Vác, a Budapesthez legközelebb eső egyházi
központ mindig is fontos úti célja volt a Pestről
kifelé igyekvőknek, akik a mai Bajcsy-Zsilinszky
úton és a Váci úton haladva hagyták el a várost.
E két út sokáig egy volt, és nemesen egyszerű,
de funkcióit félreérthetetlenül jelző Országút
névre hallgatott. Ekkoriban - a XVII-XVIII.
században - számos pesti, budai és óbudai út vi­
selte ugyanezt a nevet, jeléül annak, hogy messzi
eleink túl sokat nem bíbelődtek a közterületek
elnevezésével. Hogy a Waitzner Strasse változat
mikor szorította ki ezt a legrégibb megjelölést,
nem tudjuk, mindenesetre a XIX. század köze­
pén már igy hívják, majd - magyarra fordítva -
ugyanígy: Váci országúinak.
1879-ben rendelkezik úgy a közmunkatanács,
hogy az „útkígyót” bontsák ketté, és az V., illet­
ve VI. kerületi részt Váci körútnak, a külső-te­
rézvárosi - jóval később: XIII. kerületi - szakaszt
pedig Váci útnak nevezzék el. Utóbbinak sorsa
az 1879. évi döntést követően végleg nyugvó­
pontra jutott - ha szabad egyáltalán utcanév­
vel kapcsolatban ilyen hosszú távú előrejelzés­
re vállalkozni az előbbi azonban újra és újra
beleszédült az aktuálpolitikai divatok sodrába.
A Váci körutat már 1914 szeptemberében Vil­
mos császár útnak hívták, 1918-ban visszakapta
eredeti nevét, újra Vilmos császáré az út. 1945-
ben egyike volt az azonnali átkeresztelésre ítélt
első utaknak: az emlékezetes esztendő áprilisától
hirdetik a nemzeti ellenállás mártír sorsú vezér­
alakjának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének nevét a
patinás országút utcatáblái.
Bajcsy-Zsilinszky utca
Bajcsy-Zsilinszky utca XVII. Rákoscsaba. Lásd:
Csabagyöngye utca
Bajcsy-Zsilinszky utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Csinos utca
Bajcsy-Zsilinszky utca XVII. Rákosliget. Lásd: Bar­
tók Béla utca
Bajcsy-Zsilinszky utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd:
Szigeti Kálmán utca
Bajcsy-Zsilinszky utca [58 A-B2] XXII. Budaté-
tény (1946). Előzőleg: Szent Imre utca (1910-es
évek). Jókai utca 62.-től Dózsa György utca 65.-ig.
Bajcsy-Zsilinszky utca XXIII. Soroksár. Lásd: S zi­
tás utca
Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944): jogász, politi­
kus, újságíró. Az első világháborúban tisztként har­
colt és súlyosan megsebesült. 1918-ban a jobbolda­
li Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) egyik
alapítója, a fajvédő Szózat című lap főszerkesztője.
1925-ben vitézzé avatták. 1935-ben a választá­
si csalások miatt lemondott vitézi címéről, pártját
egyesítette a Független Kisgazda Párttal. 1944.
március 19-én a német megszállók ellen (az or­
szágban egyedül) fegyvert használt. Letartóztatták,
és csak október 15-én szabadult ki. Novemberben
megválasztották az illegális Magyar Nemzeti Felke­
lés Felszabadító Bizottsága elnökének. Néhány nap
múlva búvóhelyén, a Füvészkertben letartóztatták,
és december 24-én Sopronkőhidán kivégezték.
Bajm óci utca [35 A2] XI. Kelenföld (1928).207
Villányi út 78/a-tól Budaörsi út 42.-ig.
Bajmóc: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Bojnice.) A honfoglalás előtt itt állt Bojnic
vagy Bojmic lovag vára. Később királyi birtok,
majd Csák Máté, a Thurzók, 1637 óta a Pálőy
grófok birtoka volt 1920-ig.
Bajnok utca [12 A2] II. Máriaremete (1930-as
évek). Ördögárok utca 223.-tól Hímes utca 19-
21.-ig.
Bajnok utca [24 A3, 80 A3] VI. Terézváros (1990).
Előzőleg: Bokányi Dezső utca (1957), Bajnok ut­
ca (1879), Graben Gasse (Árok utca, Rákosárok
utca) (1860), Obere Waldzeile, Linien Graben.7
Aradi utca 52/b-től Podmaniczky utca 63.-ig.
Bajnok utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Nyírség utca
Bajnok utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Ond utca
Bajnok utca XXI. Csillagtelep (1930-as évek). A Ba­
ross utcától a Cservenka Miklós utcáig. Terület-
rendezés miatt megszűnt.
bajnok: a harcos, a hős régies neve. Sportverseny
győztese.
Bajor utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1914). Moz­
donyvezető utca 19.-től Széchenyi út 20.-ig.
bajor: Dél-Németországban élő német népcso­
port. Az I. világháború alatt a szövetséges orszá­
gok népeiről neveztek el itt utcákat.
Bajor Gizi park [36 A3] IX. Ferencváros (2001).
Jungfer Gyula utca és Róth Miksa utca között.
128
Bajor Gizi (1893-1951): színművésznő. A Nem­
zeti Színház örökös tagja. Kossuth-díjas, kiváló
művész.
Bajtárs köz [8 A3] III. Csillaghegy (1976). Bajtárs
utca 81.-nél nyíló zsákutca.
Bajtárs utca [7 B3, 8 A3] III. Csillaghegy (1976).
Előzőleg: Erdő utca (1930-as évek). Mátyás ki­
rály út 96.-tól Bivalyos utca 35.-ig.
Bajtárs utca IX. Ferencváros (1929). Könyves Kál­
mán körút 15.-nél nyíló zsákutca. Területrendezés
miatt megszűnt (1999)
bajtárs: az elnevezés utal az akkor még a közelben
volt laktanyákra, amelyeknek katonái így szólítot­
ták egymást.
Bajvívó utca [23 A3, 78 A3] II. Víziváros (1938).
Előzőleg: Jurányi udvar (1936). Jurányi utca 11.-
nél nyíló, térszerű zsákutca.
bajvívó: régi leírások szerint ezen a területen bo­
nyolították le a középkorban a párbajokat.
Bajza köz [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910). Ber­
csényi utca 37.-től Dobó Katica utca 72.-ig.
Bajza köz [49 B3] XX. Pesterzsébet (1946). Bajza
utca 3.-nál nyíló zsákutca.
Bajza utca [24 A3, 80 A-B3, 84 Bl] VI. Terézvá­
ros, VII. Erzsébetváros (1878). Előzőleg: Hajtsár
utca (1874), Viehtrieb Weg (Marhahajtó út) (XIX.
század). Eredetileg a Podmaniczky utcától a
Lendvay utcáig, az 1890-es években a Városligeti
fasorig, 1911-től a Damjanich utcáig kiterjesztve.
Damjanich utca 20.-tól Podmaniczky utca 81.-ig.
A házszámok az 1.-től 13.-ig és a 2.-től 16.-ig a
VII., a nagyobbak a VI. kerülethez tartoznak.
Bajza utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cserhida utca
Bajza utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Alap­
kő utca
Bajza utca [53 A-Bl] XVII. Rákoshegy (1910-es
évek). Eredetileg: Bajza József utca.282 Zsákutca
a Batthyány utca 22.-ig, onnan Lőrinci út 44.-ig.
Bajza utca [51 A2-3] XVIII. Liptáktelep (1941).
Vaslemez utcából nyíló zsákutca.
Bajza utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Dobó utca 30-32.-tői Nagysándor József
utca 87.-ig.
Bajza József tér XV Rákospalota. Lásd: Sípos tér
Bajza József utca [17 A2-1] IV. Újpest (1914).
Eötvös utca 2.-től Tábor utca 9.-ig.
Bajza József utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Bajza utca
Bajza József (1804-1858): költő, publicista. A Ma­
gyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Baka utca [22 B3, 78 A3] II. Országút (1941). Kis
Rókus utca 25.-től Keleti Károly utca 32.-ig.
baka: az akkor még működő, közeli laktanyában
lévő gyalogos katonákról, az általuk hordott rövid
szárú lábbeli, a bakancs rövidült nevéről.
Bakancsos utca [41 B3-2] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Tűzoltó utca (1920-as évek).
Pesti út 109.-től Széchenyi utcáig.
129
Bakator utca [35 A2] XI. Gellérthegy (1914).206
Somlói út 46/a-tól Ménesi út 67.-ig.
bakator, egyike a legkiválóbb magyar szőlőfajták­
nak, az Érmellékről származik.
Bakáts tér [36 A2] IX. Ferencváros (1874). Előző­
leg: Ferdinand Platz (Nándor tér) (1860-as évek),
Templom tér (1850), Kirchen Platz (1820-as
évek).76 Bakáts utca 7., Ráday utca 50., Tompa
utca 1. és 2., Knézich utca 17., Ráday utca 48. és
Bakáts utca 8. szám között.
Bakáts utca IX. [36 A2] Ferencváros (1874). Elő­
zőleg: Bőrgyár utca (1870-es évek), Lederfabrik
Gasse (1960-as évek). A lakosság nem hivatalosan
Birky utcának nevezte.23 Közraktár utca 22/b-től
Bakáts tér 1.-ig.
Bakócz Tamás (1442-1521): esztergomi érsek.
Korábban Mátyás király titkára, győri, majd eg­
ri püspök. 1516-ban visszavonult Esztergomba.
Hatalmas vagyonából sokat költött a művésze­
tekre. Egerben és Esztergomban kápolnát építte­
tett. Ez utóbbi a legszebb reneszánsz emlékünk.
Bakáts utca
A Lónyay és a Ráday utcát a Duna-part felé át­
szelő utcácska régebbi elnevezései az itteni ne­
vezetességekhez fűződnek. 1850 körül a lakos­
ság keresztelte el az addig névtelen közterületet
Birky utcának, amikor itt alakult meg a Birky-
féle bőrgyár. Később hivatalosan is Bőrgyár ut­
cára keresztelték, Birkyék üzeméből ugyanis mai
mértékkel is hatalmas gyár fejlődött ki, amely
füstölgő kéményeivel, fából összetákolt bódéi­
val, no meg télen-nyáron terjengő kellemetlen
szagokkal bizony nem nyerte el az errefelé élők
tetszését. A környék több mint hatvan évig
szenvedett a jellegzetes bűzben, mert az elavult
technikai módszereket alkalmazó gyár csak az
1900-as évek elején szűnt meg. A Bakáts térre
nyíló házsor több mint négy emberöltő óta őrzi
Bakócz Tamás (1442-1521) emlékét. A bíboros
és esztergomi érsek nevét a XIX. században több
változatban (Bakács, Bakáts, Bakócz) is hasz­
nálták ugyan, személye mégis egyértelmű volt: a
jóságos és igazságos Mátyás király udvarában a
királyi titoknok, vagyis a titkár állását töltötte be.
A tisztességtelen eszközöktől sem visszariadó,
nagy vagyont felhalmozó bíboros Mátyás halála
után az ország egyik legfőbb irányítójává vált;
ő hirdette meg 1514 tavaszán a törökök elleni
hadjáratot, amely a Dózsa-féle parasztháborúhoz
vezetett. Fraknói Vilmos történész 1889-ben, a
különc titoknokról írt könyvében véglegesítette
a Bakócz nevet, de mivel mind az utcát, mind
a teret már több mint tizenöt évvel azelőtt elne­
vezték, nevüket nem változtatta meg az akkori
tanács.
Bakter utca
Miseruháiból, kegyszereiből sok ma is látható az
esztergomi kincstárban. A XIX. században nevét
több változatban (Bakács, Bakáts, Bakócz) írták
le. Fraknói Vilmos történész 1889-ben, róla írt
könyvében véglegesítette a Bakócz nevet, de mivel
mind az utcát, mind a teret már 1873-ban elne­
vezték, azok nevét nem változtatták meg.
Bakfark Bálint utca II. [23 A3, 78 A3 (Bakf. B.)]
Víziváros (1987). Előzőleg: Ipari tanuló utca
(1962), Iparos tanuló utca (1953), Menház utca
(XVIII. század). Margit körút 66.-tól Varsányi
Irén utca 35-37.-ig.
Bakfark Bálint (1507-1576): a kor nemzetközi
hírű lantosa és komponistája. Zápolya János ki­
rálysága idején udvari lantművész, akit több olasz
méltóság is szívesen meghívott udvarába.
Bakfű utca [33 B3] XI. Madárhegy (2005). Pacsir­
tafű utcától Királylányka utcáig.
bakfű4. gyógynövény, mozgás- (reuma, köszvény)
és légzőszervi bajok ellenszere.
Bakócz Tamás tér XV. Pestújhely, Rákospalota.
Lásd: M ézeskalács tér
Bakócz Tamás: indokolást lásd Bakáts utcánál
Bakony utca VI. Terézváros. Lásd: Rippl-Rónai
utca
Bakony utca [34 B3, 46 Bl] XI. Sasad (1933). Pan­
nonhalmi út 6.-tól Sasadi út 5.-ig.
Bakony utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Bakonybánk
utca
Bakonybánk utca [52 B3, 53 A3, 64 Bl] XVIII.
Ganztelep (1953). Előzőleg: Bakony utca (1945),
Kolozsvár utca (1922). Szinyei Merse utca 7-9.-
től Üllői út 702.-ig.
Bakonybánk4. helység Komárom-Esztergom me­
gyében.
Bakonyi út [60 B2 (Bak.)] XXI. Királyerdő (1937).
Retyezáti utca 9.-től Aradi vértanúk útja 32.-ig.
Bakony : a Dunántúl nagy kiterjedésű erdős hegy­
sége.
Baksay Sándor utca [17 B2] XV. Rákospalota
(1922). Szentmihályi út 26.-tól Rákos út 50.-ig.
Baksay Sándor (1832-1915): etnográfus, író, mű­
fordító, református püspök, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia tiszteleti tagja. A Kisfaludy Tár­
saság, a főrendiház tagja.
Baktay Gyula utca XIV. Törökőr. Lásd: Emília utca
Baktay Gyula (1897-1944): cipész. A szakszerve­
zeti mozgalomban, a Vörös Segély munkájában,
majd az antifasiszta mozgalomban vett részt.
1944-ben Németországba, Dachauba, koncentrá­
ciós táborba vitték, ahol elpusztult.
Bakter utca VIII. Józsefváros. Lásd: Őr utca
Bakter utca [41 B3, 53 Bl] XVII. Rákoshegy
(1996). Ferihegyi út 153.-tól Kodolányi János
térig.
bakter. így nevezték régen a vasúti őrt és az éjje­
liőrt.
Balassa köz
Balassa köz [49 Bl-2] XIX. Wekerletelep (1910).
Határ út 35.-től Baross utca 63.-ig.
Balassa utca [36 B2] VIII. Józsefváros (1872). Tö­
mő utca 25.-től Apáthy István utca 18.-ig.
Balassa utca XI. Kelenvölgy. Lásd: M ezőtúr utca
Balassa utca [49 A-B2] XX. Pesterzsébet (1920-as
évek). Nyáry Pál utca 35.-től Nagykőrösi út 3.-ig.
Balassa Bálint utca IV Újpest (1941). Attila utca és
Baross utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1974).
Balassa Bálint utca XV Rákospalota. Lásd: Fogat
utca
Balassa Bálint utca [51 B3] XVIII. Miklóstelep
(1932). Üllői út 424.-től Haladás utca 6-8.-ig.
Indoklást lásd: Balassi Bálint utcánál.
Balassagyarm at utca [42 A3] XVII. Rákoskeresz­
túr (1954).255 Előzőleg: Köztársaság utca. Pesti
út 235.-tól Cséplő út 25.-ig.
Balassagyarmat: város Nógrád megyében. 1950-
ig annak székhelye. Egy része 1920-ban Sloven-
ské Dármoty néven Szlovákiához került. A hon­
foglaláskor a Gyarmat törzs székhelye. Később a
Balassa család építette ide várát, amely a török
időkben elpusztult.
B alassi Bálint utca [23 B3, 79 A3] V. Lipótváros
(1954). Előzőleg: Személynök utca (1911). Kos­
suth Lajos tér 17.-től Jászai Mari tér 2.-ig.
Balassi Bálint (1554-1594): a magyar nyelvű líra
megteremtője, aki hányatott élete során versek­
ben fejezte ki érzelmeit. Istenes énekei voltak a
legismertebbek. Szerelmes verseit csak 1874-ben
találták meg a báró Radvánszky család radványi
levéltárában. Résztvevője volt a törökök elleni
harcoknak. Ekkor írt versei a végvári katonák éle­
tét dicsőítették. A törökök által elfoglalt Eszter­
gom ostrománál halt hősi halált. Nevét Balassa
változatban is használta.
B alaton utca [23 B3, 79 A-B3] V. Lipótváros
(1991). Előzőleg: Pálfiy György utca (1969), Ba­
laton utca (1949), Moszkva utca (1948), Balaton
utca (1945), Rothermere utca (1936), Balaton
utca (1872). Széchenyi rakpart 18.-tól Nagy Ig­
nác utca 16.-ig.
Balaton utca XXI. Királyerdő. Lásd: Sügér utca
Balaton utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Ködmön utca
Balatoni út [45 B3-2, 46 A2-B1, 56 B2, 57 A2-B1]
XI. Dobogó, Kőérberek, Őrmező, Őrsöd, Péter-
hegy, XXII. Baross Gábor-telep, Budafok, Buda-
tétény, Nagytétény (1939). Budaörsi út 94.-től a
főváros határáig. Az út a Balatonhoz vezet.
Balaton: 1. Közép-Európa legnagyobb édesvizű
tava. Neve valószínűleg a szláv blatn = mocsár,
sekély tó szóból származik. A rómaiak Lacus
Pelso néven emlegették. 2. Helység neve Heves
megyében
Balázs park [25 A2, 81 Bl] XIV Alsórákos (1966).
Ungvár utca 34. és Kacsóh Pongrác út 119. között.
130
Balázs utca [25 A-B2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1900).211 Eredetileg Rákos tértől Erzsébet király­
né útjáig, 1901-től Gyarmat utcáig, 1936-tól mai
hosszáig. Argentína tér 4.-től Ungvár utca 27-ig.
Balázs: az elnevezés lehet a férfinévről is, de mi­
vel e városrészben felvidéki helységekről neveztek
el több utcát is, valószínűbb forrása:
Balázs: helység Zólyom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Baláze.)
Balázs Béla utca [36 A-B3] IX. Ferencváros
(1954). Előzőleg: Ranolder utca (1879), Nagy Fő
út (1874), Grosse Haupt Gasse (1861), Haupt
Gasse (Fő utca) (1804). 1879-ben egy része Tom­
pa utca és Knézich utca lett. Ferenc tér 7.-től Hal­
ler utca 56.-ig.
Balázs Béla (1884-1949): költő, író, filmesztéta,
Kossuth-díjas. Bartók-művek társszerzője (Kék­
szakállú herceg vára, Fából faragott királyfi), filmek
{Talpalatnyi föld, Valahol Európában, Ének a búza­
mezőkről) munkatársa, meseíró, a magyarországi
filmesztétika alapműveinek szerzője.
Baldachin utca IV Megyer. Lásd: Kunhalom utca
baldachin: sátorszerű díszes mennyezet.
Báli pasa mejdáni I. Vár. Lásd: Báli pasa tere
Báli pasa tere I. Vár (XVI. század) (Báli pasa mej­
dáni). Hozzávetőleg a mai Oroszlános udvar he­
lyén volt.53
Báli pasa: Buda második pasája, aki a várat erő­
dítménnyé fejlesztette.
Báli Sándor utca [34 B3] XI. Sasad (2008). Rahó
utcától Dayka Gábor útig.
Báli Sándor. (1923-1982): magyar politikus, 1956
októberében a Nagy-Budapesti Központi Mun­
kástanács társalapítója és titkára. 1956. december
11-én letartóztatták. 1958-ban 12 évi börtönbün­
tetésre ítélték, 1963-ban sok társával együtt am­
nesztiával szabadult.
Balin utca [58 B3] XXII. Budatétény (1994).248
Növény utcától Busa utca 34.-ig.
balin: (ezüstös balin) mell- és hasúszója tövén
piros színű keszeg. Tájszóval: ragadozó őn, piros
szárnyú keszeg.
Bálint utca XIV. Istvánmező. Lásd: Cházár And­
rás utca
Bálint György utca [7 B2, 8 A2] III. Békásmegyer
(1976).270 Madzsar József utcától a Hatvani Lajos
utcáig.
Bálint György (1906-1943): költő, újságíró, szer­
kesztő, műfordító. Származása miatt 1942-ben
munkaszolgálatra hívták be, s a Szovjetunió/Uk-
rajna területére vitték, ahol elpusztult.
Balkán utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1884). A MÁV
hegyeshalmi vonalától a Ceglédi útig.
Balkán: nevét a Közép-Európa déli részén fekvő
félszigetről nyerte. A helyi sertéshizlaldák jelentős
kereskedelmet bonyolítottak le a balkáni államok­
kal.
131
Ballada utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Liszt Ferenc utca (1920-as évek), gróf Bat­
thyány Ilona utca (1910-es évek). Újszász utca
33.-tól Emlékkő utca 12.-ig.
ballada: drámai menetű, rendszerint tragikus tár­
gyú elbeszélő költemény.
Ballagi Mór utca [35 A3, 47 Al] XI. Kelenföld
(1910). Eredetileg a Bartók Béla úttól a Than
Károly utcáig. 1938-ban az Etele út és a Than
Károly utca közötti része Etele tér, a Fraknó tér
és Etele tér közötti szakasza Wartha Vince utca
lett. 1944 végén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Kémeri Nagy utcának nevezte el, de a határozat
nem lett végrehajtva. Bartók Béla út 132.-től
Fraknó utcáig.
Ballagi Mór (1815-1891): nyelvész, református
teológus, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos
Akadémia rendes tagja. A szabadságharc idején
tiszt, 1849 júniusától századosként a hadügymi­
nisztérium elnöki osztályának titkára. Pest szabad
királyi város, majd a fővárosi törvényhatósági bi­
zottság tagja.
Balló Mátyás utca [9 B3] XV. Rákospalota (1931).
Alag utca 38.-tól Harsányi Kálmán utca 57.-ig.
Balló Mátyás (1844-1930): kémikus, a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja. A főváros
vegyésze, majd a Fővárosi Vegyészeti és Élelmi­
szervizsgáló Intézet igazgatója. A közelben lakott.
Balogh lejtő [35 A-B3] XI. Gellérthegy, Szentimre-
város (1961). Előzőleg: Esze Tamás utca (1939).
Ménesi út 42.-től Villányi út 9.-ig.
Balogh Tihamér (1838-1907): orvos, szakíró, szín­
műíró.
Balogh Ádám köz [22 A2] II. Törökvész (1954).
Előzőleg: 41. utca. Endrődi Sándor utca 62.-től
Gárdonyi Géza út 58/a-ig.
Balogh Ádám utca [22 A2] II. Törökvész (1930).
Pasaréti út 127.-től Gárdonyi Géza út 62.-ig.
Balogh Ádám (1665 körül-1711): a Rákóczi-sza-
badságharc kuruc brigadérosa. A császári csapa­
tok fogságába esett. A haditörvényszék halálra
ítélte, és Budán kivégezték. Az utca és az Endrődi
Sándor utca sarkán természetvédelem alatt áll a
Balogh Ádám-szikla.
Balogh Géza utca [64 A-Bl] XVIII. Szent Imre-
kertváros (2004). Tarkő utcától Herrich Károly
térig.
Balogh Géza (1879-1961) jogász. 1936-1944 kö­
zött Pestszentimre első polgármestere
Balogh János utca XIX. Kispest. Lásd: Nagy B a­
logh János utca
Balogh Tiham ér utca [35 A3-2] XI. Gellérthegy
(1910). Somlói út 22.-től Ménesi út 33.-ig.
Balogh Tihamér (1838-1907): orvos, szakíró, szín­
műíró.
Balogvár utca [22 B3] II. Törökvész (1932). Fillér
utca 59.-től Felvinci út 18.-ig.
Bánffy utca
Balogvár: vár Gömör vármegyében, Felsőbalog
mellett. (Ma Szlovákia: Velky Blh.) Az Árpád-kori
vár a Bebek család tulajdonában volt. Mátyás ki­
rály szívesen időzött itt. A török időkben pusztult
el.
Balta köz [82 Bl] I. Vár (1879). Előzőleg: Hackel
Gasse (1861), Dachsen Gasse (Borz utca) (XIX.
század),1Kurze Gasse (Rövid utca) (1695),9 Szűk
utca (1433), vicus strictus (XVI. század).109 Tár­
nok utca 20.-tól Úri utca 17.-ig.
Balta: Franz Hackelnek az utcában lévő, „A bal­
tához” címzett kocsmájáról.
Balta utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Páratlan oldala a jobb oldalon. Alsó Sas utca 30.-
tól Alsó Sas utca 22.-ig.
Bálvány utca V Lipótváros. Lásd: Október 6. utca
bálvány: az utcában volt „Zum Götterbaum” (A
bálványfához) nevű vendéglőről. Az elnevezés
eredete Schmall Lajos szerint vitás.1
Bálvány utca [59 A2] XXII. Budafok (1930). Me­
ző utca 48.-tól Promontor utca 60.-ig.
Bálványos utca [52 A3] XVIII. Szent Imre-kertvá-
ros (1966). Előzőleg: Berettyó utca (1940). Kö­
rös utca 10.-től Iparvasút utca 7.-ig.
Bálványos: helység Somogy megyében.
Balzac utca [23 B3, 79 A2-B3] XIII. Újlipótváros
(1951). Előzőleg: Légrády Károly utca (1934),
Korall utca (1897). Váci út 28.-tól Szent István
park 8.-ig.
Balzac, [bálzák] Honoré de (1799-1850): francia
író.
Balzsam utca [16 B2-3] XIII. Angyalföld (1893).
Sorként számozva. Eredetileg a Rákos tértől a
Göncöl utcáig. 1913-tól egy része Tatai utca,
1938-ban az Új Palotai út és Tatai utca közötti
része Kámfor utca lett. Váci út 201.-től Új Palotai
út 22.-ig.
balzsam: az Arab-félszigeten és Kelet-Indiában
honos balzsamfa nedvéből, kérgéből és gyümöl­
cséből az utcában volt Magyar Olaj- és Vegyipari
Rt. gyára készített gyógyászati kenőcsöket.
Bán utca [34 B2, 35 A2, 82 A3] XII. Németvölgy
(1891). Avar utca 11/b-től Győri út 12.-ig.
bán: a szláv „pan” = úr szóból eredő középkori
magyar méltóság neve.
Bánát utca [47 Bl] XI. Kelenföld (1939). Fehér­
vári út 82.-től Budafoki út 135.-ig.
Bánát (Bánság): Temes, Torontál, Krassó és Szö­
rény vármegyék területe a történelmi Magyaror­
szágon. 1920 után részben Romániához, részben
Jugoszláviához csatolták.
Bánfa utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep (1983).228
Előzőleg: 621. utca és 622. utca. Mályinka utca
1.-től Lakitelek utca 19.-ig.
Bánfa: helység Baranya megyében.
Bánffy utca I. Vár (1903). A Tüzér-bástya és a Szent
György utca között. (1908). A báró Bánffy család
Bánffy utca
palotája mellett volt. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Bánffy utca XII. Kissvábhegy, Krisztinaváros. Lásd:
Acsády Ignác utca
Bánffy utca XVII. Rákoskert. Lásd: Torzsa utca
Bánffy utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Bádogos utca
Bánffy Dezső utca XVI. Sashalom. Lásd: Szertár
utca
Bánffy Dezső báró (1843-1911): politikus, főud­
varmester, országgyűlési képviselő, az Országgyű­
lés elnöke, miniszterelnök. Budapest szék- és fő­
város 1896. november 16-án „a haza és a nemzet
körül szerzett maradandó érdemei és a főváros­
nak tett nagy szolgálatai elismeréséül” díszpolgári
címmel tüntette ki.72
Bánfíyhunyad utca [52 B3, 64 Bl] XVIII. Szent
Imre-kertváros (1932).238 Nagyenyed utca 8.-tól
Marosvásárhely utca 7.-ig.
Bánffy huny ad: helység Kolozs vármegyében. (Ma
Románia: Huedin.)
Bangha Béla utca VIII. Józsefváros. Lásd: Krúdy
utca
Bangha Béla (1880-1940): jezsuita szerzetes, hit­
szónok, a két világháború közötti keresztény kur­
zus ideológiájának nagy hatású terjesztője. Az ut­
cában lévő kolostorban élt.
Bánhida utca [46 B2-3] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Bodrog utca (1930-as évek). Bezdán
utca 20.-tól Ózdi utca 14.-ig.
Bánhida: helység Komárom-Esztergom megyében.
1950-től Tatabánya része.
Bank utca [35 Bl, 83 A-Bl] V Lipótváros (1990).
Előzőleg: Lengyel Gyula utca (1963), Bank utca
(1906), Sétatér utca (1874),1 Promenad vagy
Promenaden Gasse (1846), Koth Gasse (Sár utca)
(1810). Hercegprímás utca 21.-től Podmaniczky
Frigyes tér 5.-ig.
bank: a mai Magyar Nemzeti Bank (akkor Oszt­
rák-Magyar Bank) és a Postatakarékpénztár épí­
tésekor nevezték el a Nemzeti Bank melletti Séta­
tér utcát a bankokról Bank utcának.
Bánk utca [26 Al] XV Pestújhely (1910-es évek).
Apolló utca 58/a-tól Szerencs utca 31/b-33/a-ig.
Bánk: lásd Bánk bán
Banka utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1966).241 Elő­
zőleg: Harkály utca (1937). Mókus út 9.-től Őz
utca 20.-ig.
banka: búbosbanka. Hosszú, vékony csőrű, bóbi­
tás madár.
Bánk bán utca [35 A3] XI. Kelenföld (1940). Elő­
zőleg: Parádi út (1900). Bartók Béla út 126.-tól
Fraknó utcáig.
Bánk bán utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Péter-Pál utca 150.-től Alkotmány utca 73.-
ig-
Bánk bán: (XII- XIII. század): a Bor-Kalán nem­
zetség tagja. Több alkalommal viselt igen magas
132
Bank utca
Régi utcácska. Már 1800 körül is bizonyosan
megvolt. Létének hajnalán, úgy 1810 táján a mai
Bank utca a sokkal kevésbé előkelő hangzású és
tartalmú Sár utca ként, vagyis Koth Gazéként
volt ismeretes a közönség körében, s egészen bi­
zonyosak lehetünk abban, hogy erre a névre rá is
szolgált; a pesti por törvényszerűen vált sárrá bi­
zonyos évszakokban s azokban az időkben, ami­
kor az ilyesféle veszedelmekkel szemben Pesten
még semmiféle útburkolattal nem védekeztek.
Sár utca tehát egészen az 1840-es évekig, egé­
szen pontosan 1846-ig marad, hű tükreként a ré­
gi útviszonyoknak, akkor azonban története leg­
szebb nevét kapja meg: Sétatér (1846-tól 74-ig,
persze, németül is: Promenaden), máskor Sétatér
utca néven kezdik emlegetni, majd hivatalosan is
így nevezni, arra való tekintettel, hogy a még álló
Újépület déli kapuja előtt Széchenyi kezdemé­
nyezésére s részben költségén megnyílik a Bel­
város első, ligetként berendezett sétatere. Ahová
ezen az utcácskán éppen el lehet jutni, ha valaki
a Váci országút, azaz a mai Bajcsy-Zsilinszky út
felől közeledik.
Mintegy ötven évig jó volt ez a név ide, de ak­
kortájt, éppen mikor az Újépületet lebontják,
kezdik itt építeni az Osztrák-Magyar Bank palo­
táját (épülete ma a Magyar Nemzeti Bank szék­
háza), és a hűtlen közönség feladja a hivatalossá
lett szokásjog sáncait, elfelejti Széchenyit - séta­
terével együtt -, s Bank utcaként nevezi meg a
most már kétségtelenül a bankpalotához (is) ve­
zető utcát. Hivatalosan 1906-tól kezdve jelzi így
térképein és nyilvántartásaiban a város.
De ez még mindig nem a végső stációja a rö­
vidke utca hosszú történetének. 1963-ban úgy
döntött a város tanácsa, hogy Lengyel Gyulát, a
kommunista érzelmű magyar közgazdászt utca­
névvel tiszteli meg. A szimbolikus emlékműhöz
talapzatul a Bank utcát választották.
Ez a név egészen a rendszerváltásig maradt a táb­
lákon, míg aztán 1990-ben visszacserélték az -
egyik - régire. S ez már vélhetően a történet vége.
tisztségeket (ispán, bán). 1212-1213-ban ő volt
a nádor, amikor II. Endre (András) feleségét
(Gertrúdot) összeesküvők megölték.
Bánki Donét park [26 A3] XIV. Rákosfalva (1989).
Róna utca 31.-től Padlizsán utca 24.-ig.
Bánki Donét utca [38 Al] XIV Nagyzugló (1953).
Előzőleg: Nemzetes utca (1942). Róna utca 23.-
tól Örs vezér tér 6.-ig.
Bánki Donát (1859-1922): gépészmérnök, egyete­
mi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levele­
ző tagja. 1893-ban Csonka Jánossal együtt feltalál­
ta a porlasztót, amelyet a benzinüzemű motoroknál
133
ma is használnak. A hidrogépek, gőzturbinák és
kompresszorok szerkezettanának egyetemi taná­
ra volt. Az első magyar motorkerékpár és mo­
torcsónak konstruktőre. 1926-ban posztumusz
megkapta a Magyar Tudományos Akadémia
Nagyjutalmát. Tiszteletére 1955-ben a Gépipari
Tudományos Egyesület megalapította a róla elne­
vezett díjat.
Bankó utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1987).247
Előzőleg: 817. utca. Kunyhó utca 25,-nél nyíló
zsákutca.
bankó: a papírpénz (bankjegy) régies neve.
Bánkút utca [17 B3, 18 A3] XV. Pestújhely, Rá­
kospalota, Újpalota (1954). Előzőleg: Török ut­
ca (1920-as évek eleje), az 1949. évi utcajegyzék
szerint Török Sándor utca. Eredetileg: Wesselé­
nyi utcától Szerencs utcáig. Wesselényi utca 64.-
től Szentmihályi út 142.-ig.
Bánkút: a Bükk hegységben lévő üdülőhely.
Bánky utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Alacskai köz
Bánky (?— ?): a névadóról nincs adat.
Bánréve utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).261
Előzőleg: Csanádi utca (1920-as évek). Sziget-
csép utca 53.-tól Nemesbükk utca 106.-ig.
Bánréve-, helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben.
Bán Tibor utca IV. Újpest. Lásd: Kassai utca
Bán Tibor (1918-1945): pék. Katonaként harcolt,
majd ellenállóként részt vett a Kassai utcai nyilas
pártház sikeres megtámadásában. Tévedésből sa­
ját társai lőtték le.
Bánya köz [29 A2] XVI. Cinkota (1974). Vidám
verseny utca 53. és Bánya tér között.
bánya: az elnevezés arra utal, hogy a köz a volt
homokbányához vezet.
Bánya part [41 B3, 53 Bl] XVII. Rákoshegy
(1940-es évek). Ferihegyi út 73.-tól Táncsics Mi­
hály utca 36.-ig.
bánya: az elnevezés arra utal, hogy itt van a vala­
mikori sóderbánya partja.
Bánya tér X. Ligettelek, Óhegy. Lásd: Szent Lász­
ló tér
Bánya tér [29 A2] XVI. Cinkota (1930-as évek).
A Cukornád utca kiszélesedése a Bánya köznél.
Bánya utca [38 A2] X. Ligettelek, Óhegy (1875).
Előzőleg: Schul Gasse (Iskola utca) (1870-es
évek). Eredetileg a Kolozsvári utcától a Szent
László térig, 1879-ben a Kápolna térig, 1899-ben
mai hosszáig. Kolozsvári utca 23/c-től Aszok ut­
cáig.
bánya: az elnevezés arra utal, hogy az utca az egy­
kori kőbányák felé vezet.
Bánya utca XI. Kelenvölgy (1930-as évek). Lásd:
Kubikos utca
bánya: az elnevezés arra utal, hogy a homokbá­
nyához vezet.
Bánya utca XVI. Cinkota. Lásd: Cukornád utca
Bányató utca
bánya: az elnevezés arra utal, hogy a homokbá­
nyához vezet.
Bánya utca XVII. Rákoshegy, Rákoskeresztúr. Lásd:
Bélavár utca
bánya: az elnevezés arra utal, hogy a homokbá­
nyához vezet.
Bánya utca XVIII. Rendessytelep. Lásd: B em utca
bánya: az elnevezés arra utal, hogy a homokbá­
nyához vezet.
Bánya utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1930).
Völgy utca 43.-tól Erdősor utca 52.-ig.
bánya: az elnevezés arra utal, hogy a homokbá­
nyához vezet.
Bányagépgyár utca IV. Újpest Lásd: Fülek utca
Bányagépgyár: az elnevezés utal az utcában mű­
ködő üzemre.
Bányai E lem ér utca [26 B3, 27 A3] XVI. Sasha­
lom (1975). Előzőleg: Ond vezér útja egy része.
Szolnoki úttól Piros rózsa utcáig.
Bányai Elemér (1875-1915): írói álnevén Zuboly.
Újságíró, a Vasárnapi Újság, a Pesti Napló és a
Magyar Hírlap munkatársa volt. Az I. világhábo­
rúban hősi halált halt. Az elnevezés dr. Nagy Ká­
roly ügyész, a Budapesti Városvédő Egyesület ala­
pító tagjának javaslatára történt.
Bányai Júlia utca [63 B3] XVIII. Újpéteritelep
(1946). Előzőleg: gróf Apponyi Albert utca
(1934), Berényi vagy Új utca (1914). Vezér utca
4.-től Nemes utca 6.-ig.
Bányai Júlia (1824-1883): a szabadságharc ka­
tonája. Férje, Sárossy Gyula nevén jelentkezett a
honvédségnél. Kolozsvárnál csapatával fedezte a
seregek visszavonulását. Főhadnagyi, majd szá­
zadosi rendfokozatot szerzett. A szabadságharc
bukása után Törökországba emigrált. 1850-ben
a Mack Károly-féle összeesküvés résztvevőjeként
visszatért Erdélybe, de innen újra Törökországba
szökött. Kairóban halt meg.
Bányalég utca [68 Bl, 69 Al] XXII. Nagytétény
(1969). Harangozó utca 38.-tól a főváros és Érd
határáig.
bányalég: 1969-ben még itt működött a Bánya­
gyutacs Gyár, valószínűleg ezzel függ össze az
elnevezés.
Bányász utca [28 A-B2] XVI. Cinkota (1996).265
Alsó Malom utcától Felső Malom utcáig.
Bányász utca [49 B3-2] XX. Pesterzsébet (1953).
Előzőleg: Csáky utca (1910-es évek). Jókai Mór
utca 79.-től Mártírok útja 78.-ig.
Bányató utca [39 A3, 51 Al] X. Újhegy (1976).
Előzőleg: Száraz utca egy része. Sibrik Miklós ut­
cától az Újhegyi útig.
Bánya-tó: a kerületben folytatott agyagbányászat
felhagyása után visszamaradt gödörben keletke­
zett tó, amely az út északkeleti oldalán van. Az
1940-es évek végéig - tulajdonosáról - „Gut-
mann” néven emlegették.
Barabás utca
Barabás utca [38 A3] X. Gyárdűlő (1902). Előző­
leg: Alsó Vaspálya utca. Sorként számozva. Mázsa
tér 7.-től Szállás utca 2.-ig.
Barabás Miklós utca IV Újpest (1953). Előzőleg:
Ráday utca (1946), gróf Ráday utca (1914). Szent
István utcától a Rákóczi térig. Területrendezés mi­
att megszűnt (1974).
Barabás Miklós utca XV Rákospalota. Lásd: Apc
utca
Barabás Miklós (1810-1898): festőművész, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kép­
zőművészeti Társulat megalapítója (1859). Nagy
műve, „A Lánchíd alapkő letétele” a reformkor
kimagasló személyeinek csoportos portréja. Pest
szabad királyi város, majd Budapest főváros tör­
vényhatósági bizottságának tagja.
Barack utca [18 Al] XV. Rákospalota (2009). Ku­
korica utca 1.-től Kékszilva utca 3.-ig.
Barackfa utca [34 A3-2] XI. Sasad (1966). Előző­
leg: Barackos utca (1930). Egy része Baradla utca
és köz lett. Sasadi út 190.-től Nagyszeben útig.
Barackfa utca [59 B3, 60 A3] XXI. Csepel-Háros
(2003). Előzőleg 8601 sz. dűlőút gyümölcsfákról
elnevezett utcanévbokorban. Csepeli úttól Fügefa
utcáig.
Barackmag utca [33 B3] XI. Sasad (1996). Rupp-
hegyi úttól Törökbálinti útig.
Barackos köz [34 A3] XI. Sasad (1954). Eper ut­
cától Beregszász útig.
Barackos út [57 A-B3] XXII. Nagytétény (1920-as
évek). Hozzácsatolva (1962) a 833. utca az Angeli
utca és a főváros határa között. Bartók Béla út
104-106.-tói a főváros és Diósd határáig.
Barackos utca XI. Sasad. Lásd: Barackfa utca
barackos: az elnevezés utalás a helyi barackosokra.
Barackvirág utca [57 B3] XXII. Nagytétény
(1992). Barackos út 9-11. között nyíló zsákutca.
Az elnevezés Szűcs Attila Zsolt itteni lakos javas­
latára történt.
Baracska utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1954).255
Előzőleg: Bácskai utca (1920-as évek). Tápióbics-
ke utca 34.-től Szabadság sugárút 6.-ig.
Baracska: helység Fejér megyében.
Baradla köz [33 B3] XI. Sasad (1994). Oltvány
ároktól Lanka utcáig.
Baradla utca [33 B3] XI. Sasad (1974). Előzőleg:
Barackfa utca egy része. Nagyszeben utcától Olt­
vány utcáig.
Baradla: barlang az Aggteleki-hegységben.
Bárány utca VI. Terézváros. Lásd: Podm aniczky
utca
Bárány: a Három Bárányhoz (Drei Lämmern)
nevű vendéglőről.
Bárány utca [58 B2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Nyár utca 10.-től Zombori utcáig, onnan zsákutca.
Baranya utca XXII. Budafok (1930). Lásd: Csatár
utca
134
Baranyai tér [35 B3] XI. Lágymányos (1910). Ba­
ranyai utca 14. és Baranyai utca 20. között.
Baranyai utca [35 B3] XI. Lágymányos (1910).
Fehérvári út 30.-tól Budafoki út 81.-ig.
Baranya: megye Magyarország déli részén.
Barát utca I. Víziváros. Lásd: Kapucinus utca
Barát utca [36 Al, 84 B2] VII. Erzsébetváros
(1936). Hársfa utca 7.-től Szövetség utca 8.-ig.
Barátcinege utca [58 Al] XXII. Budatétény
(1987).246 Előzőleg: 863. utca. Kamaraerdei utca
14.-től Elza utca 25.-ig.
barátcinege: a cinke egyik fajtája. Védett madár.
Barátka utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).217
Szürkebegy utca 5.-től Aranylúd utca 78.-ig.
barátka: szürkésbama hátú, költöző kis énekes­
madár.
Barátok tere I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Barátok tere V. Belváros. Lásd: Ferenciek tere
Barátok utcája V Belváros. Lásd: Reáltanoda utca
Barátok utcája V. Belváros. Lásd: Ferenciek tere
Barátok útja II. Hárshegy, Kurucles, Szépilona, XII.
Budakeszierdő, Jánoshegy, Virányos, Zugliget.
Lásd: Budakeszi út
barátok: így nevezték a török időktől a szerzetese­
ket, különösen a ferenceseket.
Barátpatak utca [8 Al] III. Rómaifürdő (1994).
Kossuth Lajos üdülőparttól a Királyok útjáig.
Barát-patak: az utca közelében, Budapest északi
határán folyó patak neve.
Barátság sikátor I. Krisztinaváros. Lásd: Sarló utca
Barátság utca [29 A2] XVI. Cinkota (1945). Sor­
ként számozva. Műkő utca 1.-től Gabonaszem
utcáig.
Barázda köz [47 Al] XI. Kelenföld (1974). Elő­
zőleg: Sopron út egy része. Barázda utca 14.-től
Kalotaszeg utca 16.-ig.
Barázda utca [47 A-Bl] XI. Kelenföld (1941).
Fehérvári út 118/b-től Budafoki út 183.-ig.
Barbara utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1974).
Mészáros József utcától a Zsélyi Aladár utcáig.
Barca köz [50 A-B3] XX. Gubacsipuszta (1994).239
Vaskapu utca és Olt utca között.
Barca: a történelmi Magyarországon a Barnaság­
nak nevezett, régebben szászok lakta bányászvi­
dék - hét patakból egyesült - névadó folyója, amely
a Fogarasi-hegységben ered és az Oltba ömlik.
Barcika tér [65 Al] XVIII. Ganztelep (1953). Elő­
zőleg: Surányi Miklós tér (1922) és Piac tér (1922).
Hozzácsatolva a Szent István tér (1928), melynek
előzőleg Templom tér (1922) volt a neve, és az
Iskola tér (1922). Duna utca, Dávid Ferenc utca,
Semmelweis utca és Fráter Loránd utca között.
Barcika: helység Borsod megyében. 1947-től Ka­
zincbarcika része, majd 1999-től újra önálló.
Bárczi Géza utca [7 B2] III. Békásmegyer (1980).
Zemplén Győző utca 3.-tól Hollós Korvin Lajos
utcáig.
135
Bárczi Géza (1894-1975): nyelvész, egyetemi ta­
nár, Kossuth- és Állami-díjas, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia levelező tagja.
Bárczy István tér [50 A2 (B. I.)] XIX. Wekerle-
telep Hungária út, Gutenberg út és Kapisztrán
utca között korábban névtelen közterület.
Bárczy István utca [35 Bl, 83 B2] V. Belváros
(1946). Előzőleg: Kamermayer Károly utca (1913),
Károly utca (1874) Városház utcától a Károly
körútig. Korábban: Karl Gasse (XIX. század) a
Szomory Dezső tértől a Károly körútig, Sütő utca
(XVIII. század), Serviten Gasse (Szervita utca)
(1690) a Városház utcától a Szomory Dezső térig.
Városház utca 9-11.-től Károly körút 30.-ig.
Bárczy (Sacher) István (1866-1943): jogász, poli­
tikus, országgyűlési képviselő, a főrendiház tagja,
miniszter, Budapest polgármestere 1906-1917 kö­
zött, majd 1918 októberéig főpolgármester. Meg­
határozó szerepe volt a főváros kulturális építke­
zése, városépítése terén és közlekedésének fejlesz­
tésében. Hivatali ideje alatt került a székesfőváros
tulajdonába a vízművek, az elektromos művek, a
gázművek és a villamosvasút. 1920-1930 között a
székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja,
1930-tól örökös tagja. A Fővárosi Közmunkák Ta­
nácsának tagja 1907-1919 és 1928-1943 között.
Barcs tér [60 Bl] XXI. Királymajor (1961). Elő­
zőleg: 771. tér. Katona József utca 77.-től József
Attila utca 62.-ig.
Barcs: város Somogy megyében.
Barcsay utca [36 A1, 84 A2-1] VII. Erzsébetváros
(1878). Erzsébet körút 17.-től Almássy tér 4.-ig.
Barcsay utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Vak Bottyán
utca
Barcsay utca [51 A3] XVIII. Liptáktelep (1925).230
Irányi Dániel utca 3-5.-tői Kolozsvár utca 29.-ig.
Barcsay: az utcanevek egy régi magyar történelmi
család nevét őrzik. A Barcsayaknak jelentékeny
szerepük volt az ország politikai életében. A csa­
lád jelentősebb tagjai: - Ákos (1619-1661), erdélyi
fejedelem (1659-1661), ~ Ábrahám (1742-1806)
testőrtiszt, író.
Bárd utca [36 A-B3] IX. Ferencváros (1933). Tóth
Kálmán utca 25.-nél nyíló zsákutca.
bárd: húsvágó szerszám: a Közvágóhíd közelében
a hentes és mészáros szakma eszközeiről neveztek
el utcákat.
Bárdos Artúr utca [17 A2] IV. Újpest (1982). Ár­
pád út 124.-től Deák Ferenc utca 93.-ig.
Bárdos Artúr (1882-1974): színigazgató, rendező,
színműíró. A Belvárosi Színház (ma Katona József
Színház) igazgatója volt majdnem harminc évig.
Bären Gasse II. Víziváros. Lásd: M edve utca
Barka utca [57 A3] XXII. Nagytétény (1992).
Angeli utca 64.-től Anger Jakab utca 49.-ig.
barka: több fafajta, cserje lecsüngő füzérvirágzata.
Bárka utca XIII. Vizafogó (1900). A Páfrány utca
Báró Kaas Ivor utca
és a Népfürdő utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1967).
Bárka utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1968).210 Elő­
zőleg: 119. utca. A kerület más helyén megszűnt
Bárka utca nevének újrafelhasználása. Kárász utca
19.-től Göncöl utca 30.-ig.
bárka: nagyobb, lapos fenekű csónak. Régen a ki­
sebb, evezős teherhajót is így nevezték.
Barkács utca [47 A3 (Bark.)] XXII. Budafok
(1966). Előzőleg: Hadnagy utca (1920-as évek).
Anna utca 51.-nél nyíló zsákutca.
Barkó utca [61 Al] XX. Pesterzsébet (1928 után).
A helység 1916. évi utcajegyzékében Berkó utca.
Helsinki út 71.-től Vágóhíd utca 2-4.-ig.
Barkó: helység Zemplén vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Brekov.)
Barlang utca [22 B2, 78 Al] II. Szemlőhegy, Zöld­
mái (1932). Felső Zöldmáli út 14.-től Ferenchegyi
út 15.-ig.
barlang: az elnevezés utal a közeli Szemlő-hegyi
barlangra.
Barlang utca XXII. Budafok. Lásd: Part utca
barlang: emlékeztet a közeli barlangokra.
Barmherzig Gasse V. Belváros. Lásd: Városház utca
barmherzig: irgalmas (németül). A hódoltság után
itt telepedtek meg az irgalmas rend szerzetesei,
akik az utcában kórházat építettek és a rokkant
katonákat gyógyították.
Barnabás utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (2004).
Szigetcsép utcától Peregi útig.
Báró Aczél utca XIII. Újlipótváros. Lásd: D itrói
Mór utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Bánffy Dezső utca III. Rendessytelep. Lásd:
N ém eth József utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Bánffy Dezső utca XVI. Sashalom. Lásd: Szer­
tár utca
Báró Eötvös út XII. Svábhegy. Lásd: Eötvös út
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Eötvös József utca IV Újpest. Lásd: Eötvös
József utca
Báró Eötvös József utca XVI. Sashalom. Lásd: Lil­
lafüred utca
Báró Eötvös József utca XVII. Rákoshegy. Lásd:
Eötvös József utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Jósika Miklós utca IV. Újpest (1914). Lásd:
Jósika utca
Báró Jósika Miklós utca XV. Rákospalota (1941).
Harsányi Kálmán utca és Károlyi Sándor utca
között. Tervezett, de ki nem épített utca.
Báró Jósika Miklós utca XVII. Rákoshegy (1910-es
évek). Lásd: Jósika utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Kaas Ivor utca V. Belváros. Lásd: Nyáry Pál
utca Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Kemény Zsigmond utca
Báró Kemény Zsigmond utca XVII. Régiakadémia­
telep. Lásd: Kecel utca
Báró Kemény Zsigmond utca XVIII. Bókaytelep.
Lásd: Kemény Zsigmond utca
Okolását lásd ott.
Báró Lipthay utca II. Felhévíz. Lásd: Lipthay utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Prónay Rezső utca XVIII. Miklóstelep. Lásd:
Napfürdő utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Radvánszky utca XVII. Régiakadémiatelep
(1930-as évek). Lásd: Gátfutó utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Sándor utca VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy
Sándor utca
Báró Sándor Antal, az 1770-es években az utcá­
ban vásárolt néhány házhelyet. Ettől kezdve a job­
ban hangzó báró Sándor utca néven emlegették
az addigi Sándor utcát.60
Báró Szurmay Sándor utca XVI. Mátyásföld. Lásd:
D iósy Lajos utca
Báró Szurmay Sándor utca XVI. Sashalom (1920-
as évek). Lásd: Ágoston Péter utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Weiss Manfréd út XXI. Csepel-Belváros, Cse-
pel-Ofalu, Gyártelep. Lásd: (Második) II. Rákó­
czi Ferenc út
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Wesselényi Miklós utca XVIII. Liptáktelep.
Lásd: W esselényi Miklós utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
Báró Wlassics Gyula utca XVIII. Bókaytelep, Glo-
riett-telep. Lásd: W lassics Gyula utca
Okolását lásd a rang nélküli névnél.
báró: a középkorban a királytól közvetlenül függő
hűbéresek, hazánkban a világi és egyházi főméltó­
ságok elnevezése. A XVI. századtól öröklődő cím
lett „nagyságos”, majd a XIX. századtól „méltó-
ságos” megszólítással. Az 1946 előtti térképeken
és utcajegyzékekben gyakran, leginkább a perem­
városokban, a névadó személyek főúri rangja (bá­
ró, gróf, herceg, főherceg) is feltüntetésre került.
Ebben a jegyzékben az ilyen személyekről szóló
tudnivalók a viselőiknek rangjuk nélkül írott neve
szerint, a betűrendnek megfelelő helyen keresen­
dők.
Báróczy utca [25 B3] XIV. Törökőr (1900). Ere­
detileg a Kerepesi út és Thököly út között. Egy
része Emma utca, egy része Szitakötő utca lett.
Mogyoródi út 32.-től Emília utca 17/a-ig.
Báróczy Sándor (1735-1809): testőr, író, Besse­
nyei György bécsi társaságának tagja.
Baromorvos utca VIII. Józsefváros. Lásd: Somogyi
Béla utca
baromorvos: az állatorvos XIX. század közepéig
használt neve. Utalás arra, hogy az utcában műkö­
dött 1795 és 1828 között az Állatorvosi Főiskola.
136
Baromvásár tér VII. Erzsébetváros. Lásd: Rózsák
tere
Baron Sándor Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy
Sándor utca
Baross tér [36 Bl, 84 B2] VII. Erzsébetváros, Ist-
vánmező, VIII. Istvánmező, Józsefváros (1902).
Rákóczi út 75., Fiumei út 1. és 2., Festetics György
utca 1. és 2., Kerepesi út 1. és 2., Verseny utca
I. és 2., Thököly út 2., Bethlen Gábor utca 2.,
Rottenbiller utca 1. és 2. és Rákóczi út 90. kö­
zött. A házszámok 1.-től 10.-ig a VIII. kerülethez,
II. -től 23.-ig a VII. kerülethez tartoznak.
Baross utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Czetz János utca 40.-től Zrínyi utca 37.-ig.
B aross utca [9 A3, 16 B2-1, 17 Al] IV. Újpest
(1908 előtt). Károlyi utca 8.-tól Fóti út 77.-ig.
Baross utca [36 A-B2, 84 A-B3, 85 A3] VIII. Jó­
zsefváros (1892). Előzőleg: Stáció utca a Kálvin
tér és a Horváth Mihály tér között (1870-es évek)
és Külső Stáció utca (1870-es évek) a Horváth
Mihály tér és a Kálvária tér között, Stations
Gasse (Stáció utca), Grosse Stations Gasse
(Nagy Stáció utca) (1873)45 a Kálvin tértől a Kál­
vária térig, onnan Steinbrucker Gasse/ Weg (Kő­
bányai út) az Orczy térig (1836),5 Steinbrucker
Gasse/Weg (Kőbányai utca) a Kálvin tértől a vám­
vonalig (Orczy térig) (1811).3 Mayerhofer Weg
(Városmajor utca) (XVIII. század),16 Kalvaria
Weg (Kálvária út) (1854).17 Kálvin tér 11.-től Or­
czy tér 6.-ig.
Baross utca XV. Rákospalota. Lásd: Palotás utca
Baross utca [26 B2, 27 A2-B1] XVI. Rákosszent­
mihály (1910-es évek). Körvasút sor 49.-től Mó­
kus utca 12.-ig.
Baross utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: D ön­
tő utca, Nagyréde utca
Baross utca [53 A2-B1] XVII. Rákoshegy (1910-es
évek). Eredetileg: Baross Gábor utca. Szabadság
utca 22.-től Bélatelepi útig.
Baross utca [51 A-B3] XVIII. Bókaytelep, Havan­
na-lakótelep, Szent Lőrinci-telep (1890-es évek).
Üllői út 427.-től Kolozsvár utcáig.
Baross utca [49 B2-1, 50 Al] XIX. Wekerletelep
(1910). Ady Endre út 5.-től Nagykőrösi út 4.-ig.
B aross utca [49 A3, 61 Al] XX. Pesterzsébet
(1890-es évek vége). Egy része - a János utca és a
Tinódi utca között - Szilágyi Lajos utca volt
(1906). Kb. 1926-ra alakult ki mai hossza. Határ
út 1.-től Tinódi utca 5-7.-ig.
Baross utca [60 Al] XXI. Csepel-Erdőalja (1911).
Szent István utcától Kossuth Lajos utcáig.
Baross utca [47 A3, 59 Al] XXII. Budafok (1894).
Plébánia utca 44.-től Tompa utca 18.-ig, onnan
zsákutca.
Baross utca XXIII. Soroksár. Lásd: Pályaudvar sor
Baross Gábor (1848-1892): jogász. Vármegyei
tisztviselő, országgyűlési képviselő, közlekedés-
137 Bártfai köz

B aross utca a posta és az iparoktatás reformja. Budapest fővá­

ros 1891. február 18-án „a közlekedés terén esz­
A józsefvárosi Baross utca XIX. századi nevé­
közölt alkotása és reformműve, továbbá a hazai
nek, a Stáció utcának az eredete egy 18-19. szá­
ipar és kereskedelem előmozdítása körül kifejtett
zadi pesti népszokásra vezethető vissza. A városi
tevékenységéért” díszpolgári címmel tüntette ki.72
polgárok böjti vasárnapokon ezen az útvonalon
Baross Gábor utca XVI. Árpádföld. Lásd: Sim ándi
sétálgattak a Kálvária téren elhelyezkedő búcsú­
utca
sokig, miközben kalapjukon vagy gomblyukra
Baross Gábor utca [27 B2-3, 28 A3] XVI. Má­
akasztva ún. sétakiflit viseltek, amelyet a helybéli
tyásföld (1920-as évek). Veres Péter út 124.-től
pékek tésztából szarv alakúra sütöttek. A stáció­
Sasvár utca 109.-ig.
járás olyannyira mély nyomot hagyott a környék
Bárót köz XXII. Budafok (2007). Temesvári utcá­
lakóinak emlékezetében, hogy a Kálvária térig
ból nyíló zsákutca.
vezető szakaszt már 1836-tól Stáció utcaként
Barát: Háromszék vármegye (ma Baraolt: Romá­
emlegették. Az 1870-es években már a Kálvin
nia).
tér és a Horváth Mihály tér közötti szakaszt is a
Barsi utca I. Tabán (1880). Kör utcából nyíló zsák­
Stáció névvel illették, a Horváth Mihály tér és a
utca. Területrendezés miatt megszűnt.
Kálvária tér közötti részt pedig - s ezen egyálta­
Barsi utca [22 B3, 78 A3-2] II. Rózsadomb (1925).
lán nem lepődhetünk meg - Külső Stáció utcá­
Előzőleg: Aranka utca egy része. A Tabánban
ra keresztelték. Ezt megelőzően, a XIX. század
megszűnt Barsi utca nevének felhasználása. Bim­
első felében hívták Kőbányai úrnak, Városmajor
bó út 33.-tól Ady Endre utca 24.-ig.
utcának és Kálvária útnak is. Mindez könnyen
Bars: vármegye a történelmi Magyarországon.
érthető, hiszen Pest ezen a vidékén számos ma­
Ma Szlovákiához tartozik.
jort és gazdasági épületet emeltek, de errefelé le­
Bársony István utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1920-
hetett eljutni a Kálvária térre, illetve Kőbányára
as évek). Eredetileg: Dr. Bársony István utca.
is. A széles házsor 1892-től viseli Baross Gábor
Prohászka Ottokár utca 14.-től Ballada utca 13.-ig.
(1848-1892) közlekedésügyi miniszter nevét,
Bársony István (1855-1928): író, újságíró, a Pe­
aki rövid élete alatt sokat és sikerrel fáradozott
tőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság tagja. Az Új
az ország közlekedésének fejlesztése érdekében.
Idők főmunkatársa, a Budapesti Közlöny szer­
Az ő nevéhez fűződik a vasutak államosítása, a
kesztője 1907-1928 között. 1919-ben a Tanács-
Magyar Államvasutak megteremtése, a budapes­
köztársaság című hivatalos lap főszerkesztője. Va­
ti pályaudvarok építése, s a meglévők korszerű­
dásztörténetei több kötetben jelentek meg.
sítése is. A főváros felvirágoztatása érdekében
Bársonyka utca [14 B2] III. Testvérhegy (1972).
kifejtett tevékenységének elismeréséül 1891-ben
Testvérhegyi út 15/e-től Erdőszél közig. Indoklást
Budapest díszpolgárává választották. Ebből az
lásd: Bársonyvirág utca.
alkalomból róla akarták elnevezni a Józsefvárosi
Bársonyos utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954).
pályaudvar felé vezető utat, ám a Fővárosi Köz­
Előzőleg: Blaha Lujza utca (1920-as évek). Gyé­
munkák Tanácsa a leghatározottabban szem­
mánt utca 22.-től Prohászka Ottokár utca 29.-ig.
beszállt a névadással. Erre aztán felháborodtak
Bársonyos: helység Veszprém megyében
ám a városatyák! Míg addig csupán a színfalak
Bársonyvirág utca [40 A2 (Bársonyv.)] X. Kő­
mögött - no meg a szemfüles sajtóban - folyt
bánya-Kertváros (1963).204 Előzőleg: 171. utca.
a huzavona, most azonban dörgedelmes beszé­
dekre kényszerültek a közgyűlésben az FKT Jászberényi úttól Zöld pálya utcáig.
bársonyvirág', a büdöske egy másik neve.
„önkénye” ellen. A csetepaténak a legilletéke­
Barta Lajos utca [51 A3] XVIII. Havanna-lakóte­
sebb, Baross Gábor vetett véget: diplomatikus
lep (19 78).230 Baross utca 1.-től Vörösmarty Mi­
és udvarias levélben fejezte ki, hogy a fővárosi
hály utcáig.
díszpolgárság számára igen nagy megtiszteltetés,
Barta Lajos (1878-1964): író.
és egyáltalán nem tart igényt arra, hogy a nevét
Bártfa utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály (1920-
utca is viselje. Erre a kedélyek lecsillapodtak, de
as évek). Szlovák út 22.-től Istráng utcáig.
nem sokáig. Baross a következő évben meghalt,
Bártfa utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1932).236
és a Stáció utca 1892. május 12-én Baross utcá­
Üllői út 634.-től Nyíregyháza utca 77.-ig.
ra változott.
Bártfa utca [49 B3] XX. Pesterzsébet-Szabótelep
(1941). Madách utca 34.-től Pöltenberg utca
ügyi államtitkár, miniszter. Nevéhez fűződik a 11/b-ig.
magyarországi vasutak államosítása, az utasfor­ Bártfa utca [58 B2] XXII. Budafok (1930-as évek).
galom fellendítése az úgynevezett „zóna-tarifa” Nyár utca 8.-tól Dombóvári utca 17.-ig.
bevezetésével, a hálózat nagyarányú fejlesztése, Bártfai köz [35 A3, 47 A1 (Bárt.)] XI. Kelenföld
Széchenyi után a Vaskapu végleges szabályozása, (1954). Bártfai utcától Mohai közig.
Bártfai utca
Bártfai utca [47 Al] XI. Kelenföld (1900). Etele
úttól Fehérvári útig.
Bártfai utca [42 A1-B2] XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep (1920-as évek).218 Szent Imre herceg út 16.-
tól Inda utca 35.-ig.
Bánfa : helység Sáros vármegyében: (Ma Szlová­
kia: Bardejov.) Német neve: Banfeld. 1570-ben itt
nyomtatták ki Verbőczi István Tripaniumát. (Hár­
mas könyv)
Bartha utca [34 Al] XII. Orbánhegy (1900). Fo­
dor utca 3.-tól Szendrő utca 25.-ig.
Banka János (1799-1852): színművész.
Bartha utca XXIII. Soroksár. Lásd: Kovász utca
Az utcát személyről nevezték el, de nem tudjuk
ki az.
Bartha Tivadar utca XX. Pesterzsébet (1934). Ba­
ross utca és Hunyadi utca között. Előzőleg: Ipar
utca (1900-as évek). 1954-ben Topánka utca lett.
Területrendezés miatt megszűnt ( 1970-es évek).
Banka Tivadar (?-?): Erzsébetfalva helység főbíró­
ja, az Önkéntes Tűzoltó Testület elnöke az 1900-
as évek elején.
Bartl János utca [26 A2] XIV. Alsórákos (2005).
Miskolci úttól a Rákos-patakig.
B áni János (Johann Bartl - 1796-1870): Az
ausztriai születésű kávés 1823-ban kapott pes­
ti polgárjogot, az 1830-as években a híres An­
gol Királyné kávéházat bérelte. 1842-ben vette
meg Oláh Elek házát a későbbi Herminamezőn,
amelyet Hild József terve alapján átalakítva
nyaralószállóként működtetett, reprezentatív
intézményeként a Városligetnek. A ház ma is
áll, Zugló Bartl Jánost alapító polgárának te­
kinti.
Bartók Béla út [34 B3, 35 A3-B2, 46 Bl] XI. Gel­
lérthegy, Kelenföld, Lágymányos, Szentimrevá-
ros (1945). Előzőleg: Horthy Miklós út (1920),
Fehérvári út (1874), Weissenburger Strasse (1850),
Strasse nach Stuhlweissenburg (XIX. század) a
Szent Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér kö­
zött, Átlós út (1890-es évek) a Móricz Zsigmond
körtér és a Vasút utca között. Szent Gellért tér 3.-
tól Vasút utcáig.
Bartók Béla út [17 B2-1] XV. Rákospalota (1945).
Előzőleg: gróf Tisza István utca (1929), Dr. Tisza
utca (1924), Erdősor utca (1890-es évek eleje).
Pozsonyi út 21.-től Fő út 76-78.-ig.
Bartók Béla út [57 B2-3] XXII. Nagytétény
(1946). Előzőleg: Diósárok út (XIX. század),
Nuss Graben (XIX. század eleje). Két részből áll,
amelyet gyalogos aluljáró köt össze: 1: a Nagyté­
tényi út 242.-től az M7-es útig, 2. az M7-es úttól
a Balatoni útig.
Bartók Béla utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nyitány
utca
Bartók Béla utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1949).
Előzőleg: Bajcsy-Zsilinszky utca (1946),26 Gömö-
138
ri utca (1920-as évek). II. utca 34.-től XTV. utca
39.-ig.
Bartók Béla utca XVII. Rákosliget. Lásd: Lyka Ká­
roly utca
Bartók Béla utca [65 Al] XVIII. Ganztelep (1946).
Előzőleg: Újvidék utca (1922). Jedlik Ányos utca
6.-tól Mednyánszky utca 6.-ig.
Bartók Béla utca [50 Bl] XIX. Kispest (1948).
Előzőleg: Béla utca (1910-es évek). Szabó Ervin
utca 41.-től Simonyi Zsigmond utca 58.-ig.
Bartók Béla utca XXII. Budatétény. Lásd: Húr utca
Bartók Béla (1881-1945): világhírű zeneszerző,
népzenegyűjtő, a Zeneakadémia tanára, előadó-
művész, a Magyar Tudományos Akadémia ren­
des tagja. A Corvin-koszorú kitüntetettje, amelyet
nem vett át.290 Posztumusz Kossuth-díjas. A fran­
cia becsületrend lovagja. A nevét viselő díjat min­
den évben a zenével foglalkozó legkiválóbb szemé­
lyek kapják.
Bartók Lajos utca [51 A2 (Bart. L.)] XVIII. Bókay-
telep, Havanna-lakótelep, Liptáktelep (1903).230
Üllői út 377.-től Reviczky utca 76.-ig.
Bánók Lajos (1851-1902): újságíró, költő, a Bo­
lond Istók című szatirikus lap megalapítója, a Kis­
faludy Társaság tagja.
Bartoniek Géza lépcső [35 B3 (Bart. G.)] XI.
Gellérthegy (2013). Előzőleg Kollégium lépcső
(1974). Ménesi út 28-30.-tói Balogh lejtőig.
Banoniek Géza (1854-1930) pedagógus, fizikus,
az Eötvös Kollégium szervezője, első igazgatója.
Bartushegy utca [43 A-B3] XVII. Rákoscsaba
(1991). Előzőleg: F jelű utca (1980-as évek). Szi-
getcsép utcától Szárazhegy utcáig.
Banus-hegy: rákoscsabai hegy neve.
Bary József utca XII. Kissvábhegy. Lásd: C sem egi
utca
Bary József (1858-1915): bíró, a tiszaeszlári zsi­
dók elleni vérvád vizsgálóbírója.
Basa utca [37 B3, 38 A3, 50 Al] X. Gyárdűlő,
Kúttó (1884). Hizlaló tér 3.-tól Kőér utcáig, on­
nan zsákutca.
basa: a hagyomány szerint a közelben volt a budai
pasa kőbányája.
Bastei Gasse V. Belváros (XVII. század). Lásd: Bár-
czy István utca, Bástya utca, Fehér Hajó utca,
Képíróutca, Királyi Pál utca, Kristóf tér, Só
utca, Türr István utca, Veres Pálné utca
Bastei Gasse I. Vár. Lásd: Móra Ferenc utca
Bastei Gasse V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Deák
Ferenc utca
Bastei Promenad I. Vár. Lásd: Tóth Árpád sétány
Bastei Promenad an der langen Wand I. Vár. Lásd:
Tóth Árpád sétány
bastei: bástya (németül).
Bástya sétány I. Vár. Lásd: Tóth Árpád sétány
Bástya sétány a Hosszú falon I. Vár. Lásd: Tóth Ár­
pád sétány
139
Bástya utca I. Vár. Lásd: Móra Ferenc utca
Bástya utca V. Belváros (XVII. század). Lásd: Bár-
czy István utca, Bástya utca, Fehér Hajó ut­
ca, Képíró utca, Királyi Pál utca, Kristóf tér,
Só utca, Türr István utca, Veres Pálné utca
Bástya utca V. Belváros. Lásd: Deák Ferenc utca
Bástya utca [35 B2, 36 A2, 83 B3] V. Belváros
(1874). Előzőleg: Bastei Gasse (1695),8 Untere
Bastei Gasse (Alsó Bástya utca) (1710) vagy
Untere Pauliner Bastei Gasse (Alsó Pálos bástya
utca) (1710) a Veres Pálné utca és Királyi Pál ut­
ca között, Kecskeméti kapu felé/Kecskeméti bás­
tya utca a Kecskeméti utca és Királyi Pál utca kö­
zött,36 Magyar utca a Királyi Pál utca és Veres
Pálné utca között.1Veres Pálné utca 42.-től Kecs­
keméti utca 17.-ig.
bástya: az egykori pesti városfalban lévő bástyákról.
Batár utca [52 A-B2] XVIII. Ferihegy (1964).223
Előzőleg: 602. utca. Gyömrői út 129.-től Lajta
utcáig.
Batár. helység Ugocsa vármegyében. (Ma Ukraj­
na [Kárpátalja]: Bratove, Nevetlenfalu [Gyakove]
részeként.) Lehetséges lenne az elnevezés a XVI-
XVIII. században használt üvegezett hintóról is, de
ez valószínűtlen, mert a városrész többi utcája az el­
csatolt területek település- és földrajzi neveit viseli.9
Bástya utca
A belvárosi Veres Pálné utcát és Kecskeméti ut­
cát összekötő, védett nevű házsor nem kevesebb
mint másfél százada viseli mai nevét. Története
a XVIII. század első feléig nyúlik vissza, amikor
a Kecskeméti utca és a Királyi Pál utca közötti
részt a Kecskeméti kapu felé elnevezéssel illették.
Nem nehéz kitalálni, hogy a közvetlen közelben,
a mai Kálvin tér sarkán állt az Alföld felől jövő
forgalmat lebonyolító Kecskeméti kapu, ame­
lyet 1794-ben bontottak le. Az itt húzódó te­
kintélyes városfalra utaló Bástya utca elnevezés
1750 táján honosodott meg, s több formában is
ismerték: A Veres Pálné utca és Királyi Pál ut­
ca közötti szakaszt például Alsó Bástya utcaként.
Az útvonal ekkor még két külön részből állt: a
Királyi Pál utcát a Kecskeméti utcával összekötő
rövidke területet ugyanis Magyar utcaként ismer­
te a környék lakossága egészen 1790-ig, amikor
mindkét szakasz megkapta máig használatban lé­
vő nevét. Pest egykori bástyáinak pontos elneve­
zései közül mindössze néhány maradt fenn, így
nem meglepő, hogy a hajdani Kecskeméti kapu
felé eső rondella nevét sem őrizték meg telek­
könyvek az utókor számára. így egyszerűen csak
a Bástya utca elnevezés emlékeztet a pesti város­
kapura és a várost védő falra, amelynek marad­
ványaival itt-ott még találkozhatunk a Kiskörút
ódon, klasszicista házainak udvarán.
Báthory Győző utca
Bateri Gässl I. Vár. Lásd: Lovarda utca
bateri: a Vár védelmére itt felállított tüzérségi esz­
közöket nevezték battériának, baterinek.
Báthory köz XXIII. Soroksár. Lásd: Láva köz
Báthory tér XXI. Csepel-Ófalu (1911). II. Rákóczi
Ferenc út és Báthory utca kereszteződésében. Te­
rületrendezés miatt megszűnt.
Báthory utca [16 Bl] IV. Újpest (1908 előtt). Ba­
ross utca 45.-től Attila utca 46.-ig.
Báthory utca [23 B3, 83 A-Bl] V. Lipótváros
(1874). Több közterületből került kialakításra. 1.
Taucher Gasse (Búvár utca) (1838),141 Thoringer
Gasse (Búvárharang utca) (1831),4 Neue Brau­
haus Gasse (Új Sorház utca) (1827)141 a Dunától
a Nádor utcáig. Ez az 1854. évi térképeken már
Báthory Gasse, 2. Holz Platz (Fa tér) (1820) a
Duna és a Hold utca között, 3. Woll Gasse (Gyap­
jú utca) (1852) a Hold utcától a Bajcsy-Zsilinsz-
ky útig. 1874-ben a Báthory nevet kiterjesztették
a Dunától a Hold utcáig terjedő szakaszra. 1896-
ban hozzácsatolták a Gyapjú utcát is. A Kossuth
Lajos tér kiépítésekor a Nádor utca és a Széche­
nyi rakpart közötti részét a Kossuth Lajos térhez
csatolták. Vértanúk tere 2.-től Bajcsy-Zsilinszky
út 60.-ig.
Báthory utca [17 B2] XV. Rákospalota (1929).
Előzőleg: Tigris utca (1896), Olga utca (1890-es
évek). Palánk utca 18.-tól Rákos út 5.-ig.
Báthory utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Pöröly utca
Báthory utca [41 B3] XVII. Rákoshegy (1910-es
évek). Eredetileg: Báthory István utca.282 Előző­
leg: Teréz utca (1892). Ferihegyi út 145.-től Tán­
csics Mihály utca 30.-ig.
Báthory utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Bátor
utca
Báthory utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Nyerges köz
Báthory utca [50 A2-B1] XIX. Kispest (1872).
Üllői út 261.-től Zalaegerszeg utca 72.-ig.
Báthory utca [49 B3-2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Jókai Mór utca 75.-től Mártírok útja 74.-ig.
Báthory utca [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu (1930-as
évek). II. Rákóczi Ferenc út 14.-től Csőgyár utca
17.-ig.
Báthory utca XXI. Csepel-Ófalu. Lásd: Budafoki
út
Báthory utca XXII. Budafok. Lásd: Csipkebogyó
utca
Báthory utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1920-as
évek). Barackos út 6-8.-nál nyíló zsákutca.
Báthory utca XXIII. Soroksár. Lásd: Láva utca
Báthory István (1533-1586): Erdély fejedelme
(1571-1576) és Lengyelország királya (1576. má­
jus 1-jétől). Neve a Báthoryn kívül több változat­
ban került leírásra: Bátori, Báthori.
Báthory Győző utca XV. Pestújhely. Lásd: Apolló
utca
Báthory Győző (?—1919): hadnagy, pestújhelyi la­
Báthory István park
kos, akit Cegléden a Tanácsköztársaság idején „a
vörösök lelőttek”.58
Báthory István park [25 A3, 81 B3] XIV. Hermi-
namező (1990). Hungária körút 123., Thököly út
106. és Francia út 49/a között.
Indoklást lásd: Báthory utca XXIII. kerület
Bátony utca [28 A2-3] XVI. Mátyásföld (1984).
Előzőleg: 426. utca. István király utca 26.-tól
Margit utca 147.-ig.
Bátony: helység Szolnok-Doboka vármegyében.
(Ma Románia: Batin.)
Bátor utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1955).255
Előzőleg: Báthory utca (1920-as évek). Pesti út
185,-nél nyíló zsákutca.
Bátor, helység Heves megyében.
Bátori László utca [12 B3, 13 A3] II. Erzsébette-
lek (1930-as évek). Előzőleg: Béla király utca (1922
előtt). Hidegkúti út 1.-től Villám utca 13.-ig.
Bátori László (P-1484): pálos szerzetes, az egyik
első magyar bibliafordító, a budaszentlőrinci
rendház tagja 1437-1457-ig. A róla elnevezett
hárshegyi barlangban remetéskedett, ahol a Biblia
fordításával és a szentek életrajzának megírásával
foglalkozott. Egy szentírás-magyarázata Mátyás
király könyvtárában is megvolt. Boldoggá avatá­
sának dátuma nem ismert.
Bátorkeszi utca [26 A3] XIV. Nagyzugló (1939).
Bánki Donát utca 67.-től Fogarasi út 65.-ig.
Bátorkeszi: helység Esztergom vármegyében. Ma
Szlovákia: Vojnice.
Batsányi utca [37 A3] VIII. Tisztviselőtelep (1964).
Előzőleg: Bacsányi utca (1900). Orczy úttól Re­
zső térig.
Batsányi utca XXIII. Millenniumtelep. Lásd: Lórév
utca
B atsányi János út [27 A-B3] XVI. Sashalom
(1983). Előzőleg: Bajcsy-Zsilinszky út (1945),
Dittrich utca (1890-es évek). Veres Péter út 40.-
től Budapesti út 65.-ig.
Batsányi János (1763-1845): költő, a magyar ja­
kobinus mozgalom résztvevője. A Magyar Tudo­
mányos Akadémia levelező tagja.
Battai köz II. Pasarét. Battai út és Battai lépcső kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt.
Battai lépcső [21 B2] II. Pasarét, Törökvész (1932).
Pasaréti út 189.-től Battai út 22.-ig.
Battai út [21 B2] II. Pasarét, Törökvész (1910).
Csévi utca 26.-tól Csalán utca 22.-ig.
Batta: helység Krassó-Szörény vármegyében.
(Ma Románia: Bata.)
Batthyány köz XXIII. Soroksár. Lásd: Szakajtó köz
Batthyány tér [23 A3, 82 Bl] I. Víziváros (1905).
Előzőleg: Bomben Platz (Bomba tér) (1874),
Oberer Markt (Felső piac) (1695). Bem rakpart
28., Fő utca 4L, Batthyány utca 2., Markovits
Iván utca 1., Fő utca 39., valamint Bem rakpart
27. között.
140
Batthyány tér
A mai Batthyány tér - a közeli főút és a dunai
vízi út között - már a XVII. század végén mint
kikötő, rakodó és árusító góc, illetve hadi fon­
tosságú terület a Víziváros egyik legnagyobb
forgalmú terének számított. Mivel a középkor­
tól kezdve rendszeresen tartottak itt vásárokat, a
Felső vásár piac nevet adták a hatalmas térnek,
egyértelműen megkülönböztetve a déli Alsó vá­
sár tértől, a mai Szilágyi Dezső tértől. A parti
oldalon a katonai várparancsnok a folyó forgal­
mának ellenőrzésére és megfigyelésére, valamint
állandó készenlétben tartott ágyúi és lőszerei
tárolására katonai őrházat építtetett, amelyről
a terület a hangzatos Bomba tér nevet kapta.
A hajdan a Duna felé enyhén lejtő, nyugat felől
XVIII. századi apró emeletes házak által hatá­
rolt tér a klasszicista stílusú helyőrségi őrház­
zal még 1865-ben is meglehetősen rendezetlen
volt. A Fő utca felőli része - forgalmi okokból
cövekekkel elválasztva - vásárterület, a Duna
felőli része csónakázók meg helyi járatú gőzö­
sök kikötőjéül szolgált. 1905-ben, a II. kerületi
választmány kezdeményezésének köszönhetően,
a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az első felelős
magyar kormány miniszterelnökéről, Batthyány
Lajosról (1806-1849) nevezte el a forgalmas bu­
dai közlekedési csomópontot, amelynek templo­
ma és rokokó házacskái napjainkban is a letűnt
századok hangulatát idézi.
Batthyány utca I. Vár (1848-1849) Lásd: Úri utca
Batthyány utca [22 B3, 23 A3, 82 A-Bl] I. Vízi­
város (1879). Több közterületből került kialakí­
tásra: 1. Drei Mohren Gasse (Három Szerecsen
utca) (1858) a Fő utca és a Gyorskocsi utca kö­
zött, 2. Schwanen Gasse (Hattyú utca) (1790-es
évek vége) a Gyorskocsi utca és Kapás utca kö­
zött, ennek előzőleg Untere Raitzen Gasse (Alsó
Rác utca) (1689) volt a neve, 3. Wiener Tor Gasse
(Bécsi kapu utca) (1830) a mai Hattyú utca 2.-
től a Várfok utcáig. Fő utca 54.-től a Várfok utca
13.-ig.
Batthyány utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-as
évek). Mátyás király út 36.-tól Árpád utca 29.-ig.
Batthyány utca [16 Bl] IV. Újpest (1908 előtt).
Baross utca 51.-től Attila utca 82.-ig.
Batthyány utca [17 Bl-2] XV. Rákospalota (1893).
Fő út 56.-tól a MÁV váci vonaláig.
Batthyány utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cibakháza
utca
Batthyány utca XVI. Cinkota. Lásd: Batthyány
Ilona utca
Batthyány utca XVI. Mátyásföld. Lásd: H unyad-
vár utca
Batthyány utca [26 B2, 27 A2-3] XVI. Rákos­
141
szentmihály (1890-es évek). Budapesti út 62.-től
Csömöri út 77.-ig.
Batthyány utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Lemberg
utca
Batthyány utca [53 A2-B1] XVII. Rákoshegy
(1910-es évek). Eredetileg: gróf Batthyány Lajos
utca.282 Batthyány Lajos utca (1947). Melczer ut­
ca 26.-tól Bocskai István utca 15.-ig.
Batthyány utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Kőkert utca
Batthyány utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Napló
utca
Batthyány utca [50 A-B2] XIX. Kispest (1872).
Üllői út 273.-tól Nagykőrösi út 72.-ig.
Batthyány utca XX. Pesterzsébet (1900-as évek).
Baross utca és Széchenyi utca között. Területren­
dezés miatt megszűnt (1970-es évek). Nyomvona­
lán alakult ki a Bíró Mihály utca.
Batthyány utca XXII. Budafok. Lásd: Hasadék utca
Batthyány utca XXII. Budatétény. Lásd: Kata­
komba utca
Batthyány utca [57 B3, 69 Bl] XXII. Nagytétény
(1910-es évek). Szentháromság utca 19.-től Tár­
sasház utca 6.-ig.
Batthyány utca [73 Bl] XXIII. Soroksár. Temp­
lom utca 162.-től Fodrász utca 1.-ig. Indoklását
lásd: Batthyány Lajos utcánál.
Batthyány Ilona utca [29 A2] XVI. Cinkota
(1992). Előzőleg: Kultúrház utca (1954), Batthyá­
ny utca (1900-as évek). Vidám vásár utca 74.-től
Rózsalevél utca 33.-ig.
Batthyány Ilona utca XVI. Sashalom. Lásd: Balla­
da utca, Fuvallat utca
Batthyány Ilona grófnő (1842-1929): Batthyá­
ny Lajos leánya, Beniczky Gábornak, Pest-Pi-
lis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának, Cinkota
és Mátyásföld birtokosának felesége. Cinkotán élt
a Beniczky-Batthyány-kastélyban, amely a II. vi­
lágháború alatt elpusztult. Mátyásföld kialakítása
az ő birtokai egy részének fölparcellázásával vált
lehetségessé. Az általa eredetileg árva gyermekek
részére itt alapított iskola a mai Szerb Antal Gim­
názium.
Batthyány Lajos utca XVI. Árpádföld. Lásd: C su­
tora utca
Batthyány Lajos utca XVII. Rákoshegy. Lásd: B at­
thyány utca
Batthyány Lajos utca [51 A2-B3, 52 A3] XVIII.
Bókaytelep, Gloriett-telep (1947). Előzőleg: gróf
Batthyány Lajos utca (1908 előtt). Margó Tivadar
utca 32.-től Dalmady Győző utca 13.-ig.
Batthyány Lajos gróf (1806-1849): nagybirtokos,
országgyűlési képviselő, 1839-től a főúri ellenzék
vezetője. 1848. március 17-én a király őt nevezte
ki miniszterelnöknek. Szeptember 9-én, amikor
Jelacic betört Magyarországra, lemondott, de Ist­
ván főherceg nádor ismét őt bízta meg a kor­
mányalakítással. Október 2-án végleg távozott a
Bazin utca
kormány éléről. 1849. január 8-án Windischgrátz
táborszernagy elfogatta és felségárulás vádjával
bíróság elé állíttatta. 1849. október 6-án a pesti
Újépületben kivégezték. Halálának helyén, a Li­
pótvárosban - a Báthory utca és a Hold utca ke­
reszteződésénél - 1930-tól örökmécses áll.
Battonya köz [43 A2 (Bat.)] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Zenész köz (1946), Levente
utca (1930-as évek). Péceli út 306.-tól Battonya
utca 23.-ig.
Battonya utca [43 A-B2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Rákóczi utca (1900-as évek). Péceli út
288.-tól Színes utca 27.-ig.
Battonya : egykor helység Csanád vármegyében,
ma város Békés megyében. Az utca elnevezése
idején úgy tartották számon, hogy 1944 szeptem­
berében ez a helység volt az, ahol Magyarország
felszabadítása megkezdődött.
Batyu utca [21 Bl, 22 Al] II. Törökvész (1968).
Nagybányai út 43.-tól Törökvész útig.
Baucsek utca XXII. Budatétény. Lásd: D ézsm aház
utca
Baucsek Antal (1908-194?): faesztergályos. A Ta­
nácsköztársaság idején a helység direktóriumának
tagja. Az 1950. évi utcajegyzékben Baucsek József
utca.
Bauer Sándor utca [36 B2-1, 84 B2, 85 A2] VIII.
Józsefváros (2011), (1879). Előzőleg: Erdélyi utca
(1879), József utca (1866), Sand Gasse (Homok
utca) (1836),16 Grosse Sand Gasse (Nagy Homok
utca) (1838),16 Ungarische Gasse (Magyar utca)
(1746).60 Vasquez térképén5 a Grosse Sand Gasse
(Nagy Homok utca) a mai Auróra utca. Mátyás
tér 14.-től Teleki László tér 1.-ig.
Bauer Sándor (1952-1969): autószerelő tanuló.
A lengyel Jan Palach példáját követve (benzinnel
lelocsolva magát) követett el öngyilkosságot a
Múzeum-kertben, a rendszer elleni tiltakozásul,
ahol márványtábla örökíti meg ez emlékét.
Bauern Gasse II. Pesthidegkút-Ofalu. Lásd: Gazda
utca
Bauem-Markt Platz VIII. Józsefváros. Lásd: Köz­
társaság tér
Bauer, paraszt (németül).
Bayerische Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: N ém et
utca
bayerisch', bajor (németül).
Bazalt utca [39 A3] X. Újhegy (1992). Előzőleg:
Szűcs Sándor utca (1955), 139. utca. A 42414/
293. helyrajzi számtól Dolomit utca 4.-ig.
bazalt: (kékes) szürke, kemény, vulkáni kőzet,
amelyből útburkoló kőkockákat is gyártanak.
Bazár utca I. Vár. Lásd: Tárnok utca
bazár: perzsa eredetű szó, árucsamok, nyílt piac.
A török időkben itt állt a bazár.
Bazin utca [34 A2] XII. Farkasvölgy (1932). Tö­
rökbálinti út 3/c-től Rácz Aladár út 36.-ig.
Bazsalikom utca
Bazin : helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Pezienok.)
Bazsalikom utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Bajcsy-Zsilinszky utca (1948), Nádor
utca (1920-as évek), József főherceg utca (1922
előtt). Ringló út 114.-től Ütköző sor 1.-ig.
bazsalikom-, balzsamos illatú, tojásdad levelű, fü-
zérvirágzatú fűszernövény.
B azsarózsa utca [26 A3-B2] XIV. Alsórákos
(1932). Örs vezér útja 35.-től Öv utca 22.-ig.
Az utca a Rákos-patak bal partjánál megszakad,
majd átjáró nélkül folytatódik.
bazsarózsa: nagy, telt piros, fehér vagy rózsaszín
virágú növénynemzetség. A piros virágút népie­
sen pünkösdi rózsának nevezik.
Beatrix utca [21 B3] XII. Virányos (1999). Hu-
nyad köz 3.-nál nyíló zsákutca.
Beatrix (1457-1508): Mátyás király felesége.
Bebek utca [38 A2] X. Óhegy (1940). Előd utca
2/f-től Harmat utca 19.-ig.
Bebek: régi magyar főúri család. A XIV-XV. szá­
zadban sok országos tisztségviselő került ki közü­
lük.
Bebo Károly utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Víziorgona utcától Zsirai Miklós utcáig.
Bebo (Bebó) Károly (1712-1779): szobrász, 1740-
től a Zichy család szobrásza és építési felügyelő­
je Óbudán, 1748-tól a család udvarmestere. Az
óbudai Zichy-kastély egyik tervezője, a Batthyány
téri Szent Anna-templom főoltárának és szószé­
kének készítője.
Bech wcza V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Bécsi utca
Bech: a XIV-XV. században kb. a mai Szabadság
tér környékén volt Új-Bécs nevű kistelepüléshez
vezetett. Neve az V. kerületi Bécsi utca nevében
maradt fenn.141
Beck utca XXII. Budafok. Lásd: Alsó Sas utca
Beck Ferenc (1874-?): kőműves. A Tanácsköztár­
saság alatt a budafoki direktórium és a forradal­
mi törvényszék, valamint a Kommunista Ifjúsági
Szövetség központi vezetőségének tagja. 1919-
ben hétévi börtönre ítélték.
Beckó utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1929). Fűrész
utca 9.-től Vezér utca 162.-ig.
Beckó: helység Trencsén vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Beckov határában egy mészkősziklán áll
Beckó várának romja.) A névadó Stibor vajda ud­
vari bolondja volt a XIII. században. A vár 1727-
ben égett le.
Beck Ö. Fülöp utca [34 B2, 82 A3] XII. Német­
völgy (1947). Előzőleg: Szurony utca (1938).
Tartsay Vilmos utca 6.-tól Kemstock Károly térig.
Beck Ödön Fülöp (1873-1945): szobrászművész,
éremművész.
Becő utca [40 Bl] XVI. Mátyásföld (1979).268 Elő­
zőleg: IV. utca (1940-es évek). Zsenge utca 15.-től
Zsemlékes út 8.-ig.
142
becö: a keresztesvirágúak két rekeszre osztott ter­
mése.
Bécsi országút II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatorigát,
Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy,
Testvérhegy, Törökkő, Újlak. Lásd: B écsi út
B écsi út [6 A3, 14 A1-B3, 22 Bl, 23 Al-2, 78 Bl]
II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatorigát, Óbuda, Re­
metehegy, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy,
Törökkő, Újlak, Ürömhegy (1874). Előzőleg:
Wiener Strasse (Bécsi út) (XVII. század), Wiener
Post Strasse (Bécsi posta út) (XVII. század),1
Wöröschwarer Strasse (Vörösvári út) (1702),9 via
Magna (Nagy út), via Solmariensis (Solymári út),
via Strigoniensis (Esztergomi út) (XV-XVI. szá­
zad), Freythof Gasse (Temető utca) (XVIII. szá­
zad) a Zsigmond tértől a Csemete utcáig,110 Újla­
kon a XIX. században Fő utca (Zsigmond tértől
a Nagyszombat utcáig), 1874-ben ezt is a Bécsi
úthoz csatolták. Zsigmond tér 8.-tól a főváros és
Üröm határáig.
Bécsi utca I. Vár. Lásd: Fortuna utca
Bécsi utca [17 A3] IV. Istvántelek, Újpest (1991).202
Előzőleg: Főműhely utca (1966), Bécsi utca
(1908 előtt). Madridi út 36.-tól Brüsszeli utca
29.-ig.
Bécsi utca [35 Bl, 83 A2] V. Belváros (1874). Elő­
zőleg: Wiener Gasse (XIX. század), Bech Gasse.
Eredetileg a Deák Ferenc utca és Erzsébet tér kö­
zött, 1871-től, az utca helyén állt Fehér Hajó ne­
vű fogadó lebontása után mai hosszáig. Fehér
Hajó utca 2-6.-tói Erzsébet tér 7.-ig.
Bécsi utca mahalle V. Belváros (XVI-XVII. szá­
zad).53 Valószínűleg a Váci utca a Deák Ferenc
utca és kb. a Szabad sajtó út között. Lásd: Bécsi
utca
Bécsi kapu feljárat I. Víziváros. Lásd: Várfok utca
Bécsi kapu mahalle I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
B écsi kapu tér [35 Al, 82 Al] I. Vár (1874). Elő­
zőleg: Wiener Tor Platz (1860-as évek), Juden
Platz (Zsidó tér) (1854)35, Wiener Platz, Wiener
Plätzel (Bécsi tér) (1696),9 Becs kapuszu mahalle
(Bécsi kapu mahalle) (XVI-XVII. század).53 A
középkorban Szombathely, Szombat piac (1320),35
Szombati vásárhely, in foro sabatthi.109 Dísz tér.6
Táncsics Mihály utca 27., Fortuna utca 27., Kard
utca 1., Petermann bíró utca 2. és a Bécsi kapu
között.
Bécsi kapu utca I. Vár. Lásd: Táncsics Mihály utca
Bécsi kapu utca I. Víziváros. Lásd: Batthyány utca
Bécsi kapuhoz vezető út I. Víziváros. Lásd: Várfok
utca
bécsi kapu: a budai várfalban a Bécs felé vezető út
kapuja, amelyet a XVI. században nyitottak.
Bécsi posta út II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatorigát,
Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy,
Testvérhegy, Törökkő, Újlak. Lásd: B écsi út
Becs: Wien, Ausztria fővárosa. A Római Biroda-
143
B écsi kapu tér
A Bécsi kapu tér a fallal övezett budai Vár egyik
jelentős forgalmi központja, hiszen itt futnak
össze a Várnegyedet átszelő utcák, s vezetnek
tovább az északi irányban húzódó úthoz. A kö­
zépkorban a mai Kapisztrán térrel még összefüg­
gő csomópontot Szombathelynek, Szombat piac­
nak, illetve Szombati vásárhelynek is nevezték,
utalva a közeli várbejáratra és az itt rendezett
vásárokra. Az elnevezés hosszú időn keresztül
tartotta magát, hiszen a török hódoltság alatt
Szombathely mahallesziként emlegették a han­
gulatos terecskét, amelynek északi részén nem
mindennapi látvány tárult az erre vetődő, mesz-
sze földről érkező utazók szeme elé. A szigorú
őrséggel védett, boltozott vaskapun bámulatra
méltó fegyverek és szerszámok csüngtek lefelé:
buzogányok, pajzsok, sarkantyúk, parittyakövek,
egy hatalmas páncél és egy lándzsával átlyukasz­
tott ekevas. Míg a magyar néphagyomány hosz-
szú időn át azt tartotta, hogy a kapu boltíveire a
nagy erejű Toldi Miklós fegyvereit függesztették
fel az egész világ csudájára, a törökök saját hő­
süknek, Gürz Éliász babának tulajdonították a
legendás vitézi kellékeket. A XVIII. század végén
nyom nélkül eltűnt régi fegyvereknek az Anjou-
korban élt Toldihoz kapcsolását persze azóta
sem erősítette meg semmilyen kutatás, de létezé­
sükről számos korabeli krónikás meggyőző hite­
lességgel számolt be. Csupán annyi biztos, hogy
a Bécsi kapu tér 1686 után a Bécsi tér alakban,
1874 óta pedig jelenlegi elnevezésében őrzi a le­
gendát a kíváncsi utókor számára, s mindössze
két évtizedig, 1854 és 1874 között viselt más ne­
vet, amikor a közeli Zsidó - a mai Táncsics Mi­
hály - utca nyomán Zsidó térre keresztelték.
lom idején Vindobona néven erődített hely. Az
Újlakról induló út Bécsbe vitt.
Bécsi tér I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
Becskapuszu mahalle I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
Becske utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1953). Elő­
zőleg: Lippai utca (1920-as évek). Pesti út 462.-
től Szigetcsép utcáig.
Becske: helység Nógrád megyében.
Bedesztán I. Vár. Lásd: Tárnok utca
bedesztán: (törökül) fedett árucsamok, amely a
hódoltság idején itt állt.
Bedő utca [46 A2] XI. Péterhegy (2001).296 Péter-
hegyi lejtő 22.-től Kapolcs utca 15.-ig.
Bedő: régi magyar férfikeresztnév.
Beethoven utca [34 B2] XII. Németvölgy (1963).
Előzőleg: Gaál utca (1901). Kiss János altábor­
nagy utca 33/b-től Böszörményi út 26.-ig.
Beethoven, Ludwig van (1770-1827): német ze­
neszerző, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja.
Béke utca
Többször járt Magyarországon. Budán, a Várszín­
házban, 1800-ban tartott hangversenye emlékére
került 1927-ben domborműves emléktáblája az
épület falára.
Bég utca [22 B2] II. Vérhalom (1937). Tövis utca
17.-től Törökvész utca 28.-ig.
bég: a pasánál alacsonyabb rangú török főhivatal­
nok.
Béga utca XIII. Vizafogó (1900-as évek).210 Váci
út és Újpesti rakpart között. Területrendezés miatt
megszűnt (1967).
Béga utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Népes utca
Béga utca XX. Gubacsipuszta (19 52).239 Mártírok
útja 260.-tól Vaskapu utcáig. Területrendezés miatt
megszűnt.
Béga: folyó a történelmi Magyarországon - ma
Romániában (Bega) és Szerbiában (Beba) -,
amely a Tiszába ömlik.
Begónia utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Árpád utca (1920-as évek). Műkő utca 9.-
től, Magtár utca 8.-tól zsákutca.
begónia: pirosas vagy tarka levelű, fehér és rózsa­
szín virágú dísznövény. (Bégon San Domingó-i
kormányzó - nemesítő je - nevéről.)
beim Müllerteich IX. Ferencváros. Lásd: A Mol­
nár-tónál
beim Rathaus I. Vár. Lásd: Szenthárom ság utca
Beim Rathaus: a Városházánál (németül).
Bejczy József utca XVI. Sashalom. Lásd: Vörösma­
jor utca
Bejczy József (?-?): a magyar királyi központi ál­
lampénztár segédpénztárnoka. Valószínűleg a
helység közéletének résztvevője.
beji Patay András utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Bél
Mátyás utca
Békahát utca [6 Bl-2, 7 A1-2] III. Békásmegyer
(2009). Árok utcától Bucka utcáig, a főváros ha­
tárán.
Békásmegyer utca III. Békásmegyer. Lásd: Szent-
három ság utca
Békásmegyer: lásd a városrészek között.
Békásszoros utca [42 A-B3] XVII. Rákoskeresz­
túr (1999). Pesti úttól Cséplő utcáig.
Békás-szoros: Természeti képződmény Csík vár­
megyében. (Ma Románia: Cheibe Bicazului.)
Béke tér [8 B3] IV. Megyer (1948). Előzőleg: Sza­
badság tér (1930-as évek). Szabolcska Mihály ut­
ca 6.-tól Frangepán utca 2.-ig.
Béke tér [24 B2-1, 80 Bl] XIII. Angyalföld (1897).
Csata utca, Szegedi út, Országbíró utca, Béke ut­
ca, Országbíró utca, Szegedi út, Lehel utca kö­
zött.
Béke tér [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros (1922). Ül­
lői út, Királyhágó út és Rudawszky utca között.
Béke tér [60 Al] XXI. Erdőalja (1948). Szent Ist­
ván út 2.-nél.
Béke utca [7 B3] III. Csillaghegy (1948). Előzőleg:
Béke utca
Béke tér
A főváros egyik legnépesebb kerületének számító
Angyalföld központi részén fekvő Béke tér 1897
óta viseli mai nevét. Ekkoriban, a századforduló
éveiben kezdett kiépülni az addig ritkán lakott,
majorokkal tarkított, mezőgazdaságból élő kör­
nyék; itt indult meg 1896-ban az elsők között a
villamosvasút a Budapest-Újpest-Rákospalota
útvonalon. A Népszava egyik 1938-as száma ek­
képpen mutatja be az évről évre szépülő, hangu­
latos teret: „A Dísz tér előkelőbb, az Erzsébet tér
nagyobb, a Szabadság tér szebb, de azért a Béke
tér felett is kéklik az ég, fehér a bárányfelhő, a
Béke téren is zöld a fű meg a levél. Határa: észa­
kon az angyalföldi elmegyógyintézet, keleten és
nyugaton egy-egy-gyárépület, délen a templom.
Északkeleten és délnyugaton egy-egy trafik és
egy kocsma. A keret tökéletes, stílusos és hiány­
talan, aki a környéken születik, a Béke téren le­
élheti egész életét, akár ki se mozduljon a térről.
A padokon munkanélküliek ülnek, akik kibújnak
az első tavaszi napon, mint gyík a vackából, s
most hátukat süttetik a jó meleg napsugárral.”
Noha számos változáson ment keresztül, a tér
napjainkban is rászolgál nevére: árnyas fáival,
rendezett kertjével és a környező apró házacs­
kákkal megnyugtatóan békés hangulatot áraszt.
Vitéz utca (1930-as évek). Czetz János utca 30.-
tól Zrínyi utca 31.-ig.
Béke utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Zsurló utca
Béke utca [16 B3, 24 Bl] XIII. Angyalföld (1897).
A páros oldal folyamatos számozása a Tahi utcá­
nál (Rákos-patak) a régi házak lebontása helyén,
az új lakótelep felépítése miatt megszakad. A 38.
szám után a 100. szám következik. Béke tér 2.-től
Kámfor utca 17.-ig.
Béke: 1895 decemberében alakult meg a Magyar
Szent Korona Országainak Békeegyesülete, amely­
nek célja az örök béke elérése volt. 1896-ban csat­
lakozott a Bernben székelő, s a svájci kormány
által is támogatott Békeirodához. Az egyesületnek
tagja lehetett minden, 16. évét betöltött magyar
állampolgár. Az egyesület emlékét őrzi az utca ne-
ve.100
Béke utca XVI. Cinkota. Lásd: Sim ongát utca
Béke utca XVI. Sashalom. Lásd: Békéshalom utca
Béke utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Egervár
utca
Béke utca XVII. Rákoskert. Lásd: M erzse utca
Béke utca XX. Kossuthfalva. Lásd: Tompa köz
Béke utca [61 Bl, 62 Al] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1948). Nyír utca 10.-től Szent László utca 10.-
ig-
Béke: az utcák elnevezése az akkori idők politikai
jelzéseit hordja.
144
Bekecs utca [28A-B1] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Hunyadi utca (1900-as évek). Buda­
pesti út 274.-től Timur utca 91.-ig.
Bekecs: helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Békeharc utca XXIII. Soroksár. Nem hivatalos el­
nevezés a Kertészeti Egyetem Tangazdasága lakó­
telepén. Lásd: Majori út
békeharc: az 1950-es évekre jellemző sajátos poli­
tikai ízű kifejezés.
Békeharcos utca XVII. Rákoskert. Lásd: M erzse
utca
békeharcos\ az 1950-es évekre jellemző sajátos po­
litikai ízű kifejezés.
Békéscsaba utca [51 A2 (Békéscs.)] XVIII. Lip-
táktelep (1953). Előzőleg: Aulich Károly utca
(1910-es évek). Hunyadi László utca 14.-től Da­
rányi Ignác utca 35.-ig.
Békéscsaba: 1950-től megyei város, Békés megye
székvárosa.
Békéshalom utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Béke utca (1946), Endresz
György utca (1930-as évek). Gerenda utca 1.-ig
zsákutca, onnan Hősök fasora 45.-ig.
Békéshalom: valószínűleg Sashalom analógiájára
képzett név.
Békési utca [36 A2, 84 A2 (Bék.)] VIII. Józsefvá­
ros (1938). Előzőleg: Békés utca (1874), Fried­
liche Gasse (Nyugodalom utca) (Türelem utca)1
(1857), Ziegelofen Weg (Téglaégető út) (XVIII.
század).31 Eredetileg a Rökk Szilárd utca és Salét­
rom utca között. Rökk Szilárd utca 2.-től Krúdy
utcáig.
Békés: megye Magyarország délkeleti részén.
Békés Imre tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd Csík-
szentm ihály tér
Békés Imre utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Szent Imre utca
Békés Glasz Imre (1902-1944): a francia ellenállá­
si mozgalom résztvevője. Magyarországon lakatos,
majd tisztviselő. 1937-ben került Párizsba, ott a
Francia Kommunista Párt tagja lett. Párizs meg­
szállása után partizáncsoportot szervezett. 1943-
ban a Gestapo elfogta, és több hónapos kínvalla­
tás után kivégezte.
Békésy György tér [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999). A Gyökér utcának a Békésy György Pos­
ta és Távközlésforgalmi Szakközépiskola főbejára­
tánál lévő kiteresedése.
Békésy György (1899-1972): akusztikus, biofizi­
kus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­
démia rendes tagja (1946-ban külföldre távozása
miatt megszűnt a tagsága, amelyet 1989-ben visz-
szaállítottak), orvosi Nobel-díjas (1961). 1923-
1941 között a Postakísérleti Állomás mérnöki,
majd főmérnöki beosztású kutatója volt, később
a Gyakorlati Fizikai Intézet vezetője lett. 1946-
ban Stockholmban ment kutatónak. A következő
145
évben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol
a Cambridge-i Harvard Egyetem pszichofizikai
laboratóriumának vezető kutatója lett.
Béla Gasse V. Lipótváros. Lásd: Vigyázó Ferenc
utca
Béla utca [8 B3, 16 Bl] IV. Újpest (1991). Előző­
leg: Hoffmann Ottó utca (1954), Béla utca (1908
előtt). Váci út 81/b-től Megyeri út 14.-ig.
Béla utca XVI. Árpádföld. Lásd: Zöldséges utca
Béla utca XVI. Mátyásföld.267 Lásd: Benő utca
Béla utca [26 B3-2, 27 A2-B1] XVI. Rákosszentmi­
hály (1910-es évek). Két részből áll: 1. Szatmári
utcától Sarkad utca 80.-ig, 2. Csallóközi utcától
Szlovák út 107.-ig.
Béla utca XVI. Sashalom. Lásd: Vámosgyörk utca
Béla utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nyitány utca
Béla utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1910-es
évek). Fonal utca 7.-nél nyíló zsákutca.
Béla utca XIX. Kispest. Lásd: Bartók Béla utca
Béla utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Hitel Márton
utca
Béla utca XXI. Csillagtelep (1930-as évek). Attila
utca és Kölcsey utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Béla utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Olajhegy utca 17.-től Árpád utca 12.-ig.
Béla : egy helyi, Béla nevű birtokosról (1900-as
évek eleje).37
Béla király út [21 A-B3, 33 Bl] XII. Kútvölgy,
Svábhegy, Virányos, Zugliget (1886). Devecseri
Gábor parktól Zugligeti út 122.-ig.
Béla király, nevét az egykor állítólag Királykútnak
is nevezett Béla király forrásról kapta, mely már
Mátyás király idejében is ismert volt, és 1887-ig
vezették a Várba.31
Béla király utca II. Erzsébettelek. Lásd: B átori
László utca
Béla király. Árpád-házi királyaink neve: I. ~ (1016
körül-1063): uralkodott: 1060 és 1063 között,
III. Henrik bajor király csapatait kiverte az or­
szágból, és legyőzte a Vata-féle pogány lázadást.
II. (Vak) ~ (1108-1141): uralkodott 1131 és
1141 között. 1192-ben szentté avattatta I. Lász­
ló királyt. Sírját 1848-ban épségben találták meg
Székesfehérvárott, majd a Mátyás-templomban
kapott végső nyughelyét. IV. ~ (1206-1270): ural­
kodott 1235 és 1270 között.
B élatelepi út [52 Bl-2, 53 A2] XVII. Rákoshegy
(1996). Előzőleg: Csévéző utca egy része, Erdész
utca (1940). Baross utcától a külterületi erdőig.
Sorként számozva, mert egyik oldala erdő.
Bélatelep: lásd a városrészek között.
Bélavár köz XVII. Rákoskeresztúr (1954). Előzőleg:
Rózsa Ferenc köz (1954). Cséplő út 14,-nél nyíló
zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt (1986).
Bélavár utca [41 B3, 42 A3, 53 Bl] XVII. Rákos­
hegy, Rákoskeresztúr (1954).255 Előzőleg: Rózsa
Bél Mátyás utca
Ferenc utca (1946), Felsőbánya utca (1920-as
évek). Cséplő út 31.-től a MÁV újszászi vonaláig.
Bélavár: helység Somogy megyében. A XIII. szá­
zadban a templomos lovagrendnek volt ott erődí­
tett kolostora.
Belényes utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1934). Bihari
utca 7/b-től Makk utca 2/b-ig.
Belényes: helység Bihar vármegyében. (Ma Romá­
nia: Beiu§.)
Beleznay utca X. Felsőrákos. Lásd: Paprika utca,
Rákász utca
Beleznay János gróf (1673-1754): a kurucok ol­
dalán harcolt a Rákóczi-szabadságharcban, majd
annak bukása után a császári seregben szolgált
tovább. Pesti barokk kastélyuk a mai Puskin utca,
Bródy Sándor utca, Múzeum körút és a Rákóczi
út közötti nagy telken állt. Ebben Beleznay Mik­
lós tábornok felesége, Podmaniczky Anna (Pod-
maniczky Frigyes nagynénje) irodalmi szalont
működtetett, így szolgálva a magyar nyelv védel­
mét. Bessenyei György neki ajánlotta 1771-ben
írt első drámáját. A kastély kertje előbb csak az
előkelőségek, majd a köznép szórakozóhelye volt.
A XIX. század végén a kastélyt lebontották, kert­
jét beépítették.
Belgrad Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Lónyay utca
Belgrád rakpart [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1948).
Előzőleg: Ferenc József rakpart (1919), Kossuth
Lajos rakpart (1918) a Fővám tér és a Március 15.
tér között, Petőfi rakpart (1918) a Petőfi tér és az
Eötvös tér között, Ferenc József rakpart (1879),
Ferenc József sétány (1873), Aldunasor (Untere
Donau Zeile) (1838), Donau Zeile (Duna sor)
(1700)' mai hosszában, Gerber Gasse (Tímár
vagy Cserző utca) (1750)137 a Havas utcától a Fő­
vám térig. Fővám tér 1.-től Eötvös tér 3.-ig.
Belgrád utca IX. Ferencváros. Lásd: Lónyay utca
Belgrád utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Téglagyártó út
Belgrád: Szerbia fővárosa, Beograd. Középkori ma­
gyar neve: Nándorfejérvár. Indoklást lásd: Nándor-
fejérvár útnál.
Bellaagh Imre utca XIX. Kispest. Lásd: Rákos Fe­
renc utca
Bellaagh Imre (1830-1911): Pest-Pilis-Solt-Kis-
kun vármegye központi járásának főszolgabírója
a XIX. század utolsó harmadában. 1887-ben Új­
pest díszpolgári címmel tüntette ki.
B eller Im re utca [17 B3-2] XV. Rákospalota
(1935). Előzőleg: Imre utca (1890-es évek). Szé­
chenyi tér 8.-tól Palotás térig.
Beller Imre (1845-1895): római katolikus plébá­
nos Rákospalotán. 1884-1895 között uj templo­
mot épített a helységben.
Bél Mátyás utca [41 B3] XVII. Rákoshegy (1967).
Előzőleg: Dózsa utca (1945), (beji) Patai András
utca (1920-as évek), Karolina utca (1892). Feri­
hegyi út 69-71.-tői Táncsics Mihály utca 32.-ig.
Beloiannisz rakpart
Bél Mátyás (1684-1749): a XVIII. század legna­
gyobb - latinul író - magyar tudósa, korának eu­
rópai hírű polihisztora.
Beloiannisz rakpart I. Víziváros, Tabán. Lásd: Vár­
kert rakpart
Beloiannisz utca V. Lipótváros Lásd: Zoltán utca
Beloiannisz Nikosz (1916-1952): görög kommu­
nista. 1943-1944-ben harcolt a német-olasz fa­
siszták ellen, majd a Görög Kommunista Párt
Központi Bizottságának tagja lett. Részt vett a de­
mokratikus népi felkelésben. 1952-ben meggyőző­
dése miatt kivégezték.
Belső köz [17 B2] XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: 354. utca. Sín utca 19-21/a-nál nyíló zsákutca.
Belső Jászberényi út X. Ohegy. Lásd: Körösi C so­
rna sétány, Körösi Csorna Sándor út
Belső Kerékgyártó utca XIV. Herminamező. Lásd:
Korong utca
Belsőmajor dűlő XVIII. Belsőmajor. Csak egyes tér­
képeken szerepel.
Bélyeg utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Laffert utca
B em rakpart [23 A3, 35 Al, 78 B3, 82 Bl-2] I.
Víziváros, II. Felhévíz, Víziváros (1951). Előző­
leg: Mónus Illés rakpart (1945), Margit rakpart
(1874), Donau Zeile (Duna sor) (1860-as évek),
Obere Donau Zeile (Felső Duna sor) (1850-es
évek). A házszámok 1.-től 28.-ig az I. kerülethez,
a nagyobbak a II. kerülethez tartoznak. A Széche­
nyi lánchídtól a Margit hídig.
Bem utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Mátyás király út 50.-től Aradi utca 12.-ig.
Bem utca IV. Újpest (1908 előtt). Pozsonyi utca és
Berni utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
B em utca [16 Bl] IV. Újpest (1920-as évek vége).
Váci út 49.-től Baross utca 30.-ig.
Bem utca VII. Istvánmező. Lásd: Jobbágy utca
B em utca [17 B2-1] XV. Rákospalota (1893). Po­
zsonyi utca 31.-től Fő út 86.-ig.
Bem utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Korsó utca
Bem utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1920-as évek).
Bajza utca 70.-től Rákóczi Ferenc utca 81.-ig.
B em utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1925).
Előzőleg: Bánya utca (1910-es évek). Üllői út
326.-tól Egressy Gábor utca 37.-ig.
B em utca [50 Bl-2, 51 A2] XIX. Kispest (1901).
Irányi Dániel utca 25.-től Magyar László utca
32.-ig.
Bem utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1900-as évek).
Kende Kanuth utca 99.-től Jókai Mór utca
Bem utca XXI. Csillagtelep, Erdősor. Lásd: Festő
utca
Területrendezés miatt megszűnt (1920-as évek).
B em apó utca [27 A3, 39 Al] XVI. Sashalom
(1920-as évek). Pósa Lajos utca 5.-től Pesti ha­
tárútig.
Bem József tér [23 A3, 78 B3] II. Felhévíz, Ország­
út, Víziváros (1950). Előzőleg: Pálffy tér (1874),
146
Provienthaus Platz (Élelemtár tér) (1860-as évek),
Königs Platz (Király tér) (1830-as évek). Bem rak­
part 48., Lipthay utca 1. és 2., Frankel Leó utca 1.
és 2., Fekete Sas utca 1. és 2., Bem József utca 1.
és 2., valamint Fő utca 83. között.
Bem József út XVI. Mátyásföld. Lásd: Nógrádve-
rőce út
Bem József utca [23 A3, 78 B3] II. Országút, Ví­
ziváros (1934). Előzőleg: Királyhegy út (1874),
Königsberg Gasse, (Királydomb utca) (1830-as
évek).1 Bem József tér 3.-tól Margit körút 35/b-ig.
Bem József utca XI. Albertfalva. Lásd: Verbéna utca
Bem József utca XVI. Árpádföld. Lásd: Csitári utca
Bem József utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Nógrád-
verőce út
Bem József utca XXII. Nagytétény. Lásd: Bem tá­
bornok utca
Bem József utca [58 Bl] XXII. Budafok (1948).
Előzőleg: Verbőczy utca (1930-as évek). Kirán­
duló utca 11.-től Gádor utca 84.-ig.
B em tábornok utca [57 B2, 58 A2] XXII. Nagy­
tétény (1991). Előzőleg: Killy utca (1961), Bem
József utca (1930-as évek). Dózsa György út 132.-
től Bartók Béla út 73.-ig.
Bem, Józef (1794-1850): lengyel katonatiszt, ma­
gyar honvéd tábornok, az 1848-1849. évi sza­
badságharc egyik kiemelkedő alakja. A bukás után
Törökországba emigrált, mohamedán hitre tért,
és Murad Tevfik pasa néven a meghódított Szíria
katonai parancsnokaként halt meg. Szülővárosá­
ban, Tamowban a sírhelye különleges emlékhely.
Bence utca II. Erzsébettelek. Lásd: Láncfű utca
Bence utca [16 A3] XIII. Angyalföld (1900). Föveny
utca 2.-től Fiastyúk utca 1.-ig, onnan zsákutca.
Bencés utca [46 B2-3] XXII. Budafok (1992). Elő­
zőleg: 875. utca. Trencséni utca 3.-tól Horogszegi
határsor 1/b-ig.
bencés', teljes nevén Szent Benedek-szerzetesrend.40
A rendet nursiai Szent Benedek alapította a VI.
században. A szegények segítése és a tanítás éle­
tük legfőbb kötelessége. 996-ban telepedtek meg
Magyarországon, és Pannonhalmán építették fel
első iskolájukat.
B enczúr köz [24 A-B3, 80 B3] VI. Terézváros
(1973). Városligeti fasor 38.-tól Benczúr utca
35.-ig.
Benczúr utca [17 Al] IV. Újpest (1914). Madách
utca 16.-tól Fóti út 105.-ig.
Benczúr utca [24 A-B3, 80 A-B3] VI. Terézváros
(1921). Előzőleg: Nagy János utca (a két János
utca közül a nagyobbik) (1874), (a Kis János utca
ma Németh László utca), Grosse Johannes Gasse
(1850-es évek), Hintere Stadtwäldchen Allee/
Weg (Hátsó Városerdő fasor/út) (1830-as évek),
Rückwärts dem Stadtwäldchen (A Városerdő há­
ta mögött) (XIX. század). Felső erdősor 13.-tól
Dózsa György út 86/a-ig.
147
Benczúr utca [65 Al] XVIII. Ganztelep (1945).226
Előzőleg: Lőcsei utca (1922). Üllői út 782.-től
Szinyei Merse utca 115.-ig.
Benczúr utca [50 B3] XIX. Kispest (1940). Pá-
kozd utca 24.-től Hofherr Albert utca 77.-ig.
Benczúr utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Terem szeg
utca
Benczúr Gyula utca XV. Rákospalota. Lásd: Aján­
dék utca, Visonta utca
Benczúr Gyula (1844-1920): festőművész, törté­
nelmi jeleneteket ábrázoló képei a legismerteb­
bek. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti
tagja volt.
Bendegúz utca XI. Kelenföld (1930). Hadak útjából
nyíló zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Bendegúz: Anonymus szerint Attila apja: „Attila
Dei gratia rex Hunorum, filius Bendekuz”, vagyis:
„Attila, Isten kegyelméből a hunok királya, Ben­
degúz fia”.
Bender Sarolta utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Cser-
venka Miklós utca
Bender Sarolta (?—1930?): tanár, 1884-1920 között
a kerület első nem egyházi iskolájának tanítója,
később igazgatója volt.
Benedek utca X. Ohegy. Lásd: Szlávy utca
Benedek Elek utca [15 B3] III. Aquincum (1930).
Előzőleg: Konkoly utca (1906). A Dunától a
Szentendrei útig.
Benedek Elek utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep
(1910-es évek).230 Liszt Ferenc utca 6.-tól Dará­
nyi Ignác utca 5.-ig.
Benedek Elek (1859-1929): író, a magyar gyer­
mekirodalom megalapozója.
Benedekfalva utca [63 Bl] XVIII. Gloriett-telep
(1990).227 Margó Tivadar utca 130.-tól Közdűlő
útig.
Benedekfalva : helység Szilágy vármegyében. (Ma
Románia: Bene$at.)
Benedikt Ottó utca [35 A3 (Ben. O.)] XI. Kelen­
föld (1988). Bartók Béla út 92-96.-tói Hamzsa-
bégi útig.
Benedikt Ottó (1897-1975): villamosmérnök, egye­
temi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia ren­
des tagja, Kossuth-díjas. 1968-ban Akadémiai
Nagydíjat kapott. 1940-1955 között a moszkvai,
1955-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára.
1955-ben megalapította a Különleges Villamosgé­
pek Tanszéket, elindítva ezzel a magyarországi au­
tomatizálási kutatásokat. 1957-ben az egyetem
rektorává nevezték ki. 1966-ban megszervezte az
MTA Automatizálási Csoportját, amelynek igaz­
gatója lett.
Beniczky utca IV. Újpest. Lásd: Berzeviczy Ger­
gely utca
Okolását lásd Beniczky Ferenc.
Beniczky utca VIII. Józsefváros. Lásd: Beniczky La­
jos utca Egyes térképeken így szerepel.
Benkő utca
Beniczky utca XV. Rákospalota. Lásd: Juhos utca
Beniczky utca XVI. Cinkota. Lásd: Baja utca
Beniczky utca XVI. Mátyásföld. Lásd: M észáros
József utca
Beniczky utca XVI. Sashalom. Lásd: Farkashida
utca
Beniczky utca XVIII. Miklóstelep (1922). Üllői út és
Szakály utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1934).
Beniczky utca XIX. Kispest. Lásd: A chim András
utca
Beniczky utca XXII. Budatétény. Lásd: Park utca
Okolását lásd Beniczky Ferenc.
Beniczky Ádám utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd:
Nagykanizsa utca
Beniczky Adám (?-?): a névadóról csak azt tudjuk,
hogy az 1905-1906. évi nemzeti ellenállás rész­
vevője volt.
Beniczky Ferenc utca XXII. Budafok. Lásd: Leány­
ka utca
Beniczky Ferenc (1833-1905): jogász, Jász-Nagy-
kun-Szolnok vármegye főispánja, majd államtit­
kár, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvény-
hatósági bizottságának virilista tagja,115 1890-től
főispán. Újpest díszpolgára (1900). A IV, XV,
XVI., XVIII., XIX. és a XXII. kerületi Beniczky
utcák névadója.
Beniczky Lajos utca VIII. Józsefváros (1953). Előző­
leg: Beniczky utca (1911). Baross utca és Bókay
János utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Beniczky Lajos (1813-1867): Zemplén vármegye
alispánja, reformpolitikus, 1848-ban kormánybiz­
tos Felső-Magyarországon, a szabadságharc ezre­
dese. A világosi fegyverletétel után 20 évre ítél­
ték és bebörtönözték. 1856-ban szabadult, majd
részt vett az Almásy-féle összeesküvésben, ezért
újra várbörtönre ítélték. 1867-ben amnesztiában
részesült. A kiegyezést ellenző politikus rejtélyes
körülmények között tűnt el, holttestét a Dunából
fogták ki.1
Beniczky Tam ás utca [29 A2] XVI. Cinkota
(2000). Előzőleg: Baja utca (1954), Beniczky ut­
ca (1890-es évek). Szabad föld üt 69.-től Rózsa­
levél utca 60.-ig.
Beniczky Tamás (?-?): helyi földbirtokos, aki
1699-ben, a török idők után felvidéki - Micsinye
- birtokáról hozott telepeseket Cinkota benépesí­
tésére. A Beniczky család meghatározó szerepet
játszott Cinkota történelmében.
Benjám in utca [64 A3] XVIII. Erdőskert (1912).
Vasút utca 96-97.-től Kisfaludy utcáig.
Benkő utca [25 B3-2] XIV. Alsórákos (1900). Nagy
Lajos király útja 109.-től Fűrész utca 16/a-ig.
Benkő Ferenc (1745-1816): mineralógus, az első
magyar ásványtani könyv szerzője. A nagyenyedi
református kollégium tanára volt, az ottani Ter­
mészettudományi Múzeum alapítója.
Benkő István utca
Benkő István utca [18 Al] XV. Rákospalota
(1920-as évek vége). Előzőleg: Szilágyi sor (1910-
es évek). Közvágóhíd utca 5.-től Szántóföld út
190-192.-ig.
Benkő István (1854-1920): tanár, református lel­
kész Rákospalotán 1884-től 1920-ig. A reformá­
tus egyház telkét parcelláztatta és eladta a hely­
ségnek. Ezt a részt a mai napig Benkő-telepnek
nevezik. A templom mellé iskolát és parókiát épi-
tett. Egyházi énekeket és zsoltárokat fordított.
Benő utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1974). Elő­
zőleg: Béla utca (1920-as évek). Veres Péter út
142.-től István király utca 21.-ig.
Bentonit utca [69 Al] XXII. Nagytétény (2002).
Bányalég utca 40.-nél nyíló utca.
bentonit: agyagos, üledékes kőzet.
Bény utca [29 A3] XVI. Cinkota (1954). Vidám
vásár utca 109.-től a Szakoly utcáig zsákutca.
Bény: helység Esztergom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Bina.)
Benyovszky Móric utca [37 A2-3] VIII. Tisztvise­
lőtelep (1954). Előzőleg: Héderváry utca (1887).
Orczy út 14.-től Könyves Kálmán körút 46.-ig.
Benyovszky Móric Ágost gróf (1746-1786): föld-
birtokos, utazó. Litvániai birtokán élt, részt vett
az oroszok elleni lengyel nemesi felkelésben, ezért
Kamcsatkára száműzték. Innen megszökött, és a
tengeren eljutott Madagaszkárra, amelynek lakói
királlyá választották. Életét emlékirataiban írta
meg.
Beöthy utca [48 Bl-2] IX. Ferencváros (1900).
Soroksári út 93.-tól Hídépítő utca 15.-ig.
Beöthy: az elnevezés a kiterjedt Bihar vármegyei
nemesi család több tagjáról is történhetett. Leg­
valószínűbb: Beöthy Ödön (1796-1854): jogász,
alispán, 1826-tól 1841-ig Bihar vármegye ország-
gyűlési követe. A szabadságharc idején előbb a
Partium, majd Erdély kormánybiztosa, a magyar
nyelv ügyének harcosa. Felmerülhet még: ~ Lász­
ló (1826-1856): író, ~ Ákos (1836-1904): jogász,
politikus, ~ Leó (1839-1886): szociológus, köz-
gazdasági és statisztikai író, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia levelező tagja, a Magyar Országos
Statisztikai Hivatal aligazgatója.
Beöthy Zsolt utca XVIII. Bókaytelep. Lásd: Kemény
Zsigm ond utca
Beöthy Zsolt (1848-1922): irodalomtörténész, esz­
téta, egyetemi tanár, a főrendiház tagja, a Magyar
Irodalomtörténeti Társaság első elnöke, a Kisfa­
ludy Társaság tagja, majd elnöke, a Magyar Tu­
dományos Akadémia rendes tagja, igazgató tagja,
másodelnöke. 1896-ban az Országos Nőképző
Egyesület által életre hívott, Veres Pálné utcai első
leánygimnázium első igazgatója.
Bérc utca I. Tabán (1870). Alsó Hegy utca és Felső
Hegy' utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1905).
148
Bérc utca [35 A2, 82 B3, 83 A3] I. Gellérthegy
(1907). A Tabánban megszűnt Bérc utca ne­
vének újra felhasználása. Gellérthegyi sétánytól
Szirtes út 22.-ig.
Bérclejtő utca [33 A2] XII. Csillebérc (1974).
Konkoly-Thege Miklós út 50.-nél nyíló zsákutca.
Bérctető utca [7 A3] III. Csillaghegy (1969). Ró­
kavár utca 14.-től Gyöngyvirág utcáig.
Bercsényi utca [12 B3] II. Remetekertváros. Elő­
zőleg: Királyhegyi út (1910-es évek). Síp utca
22.-től Rákóczi út 24.-ig.
B ercsényi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1920-as
évek). Mátyás király út 50.-től Árpád utca 33.-ig.
B ercsényi utca [16 B2, 17 A2] IV. Újpest (1908
előtt). Egy része Mády Lajos utca lett. Lőrinci ut­
ca 50.-től Görgey Artúr utca 47.-ig.
Bercsényi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Ózdi utca
Bercsényi utca [35 B3] XI. Lágymányos (1899).
Eredetileg a Bartók Béla úttól a Hamzsabégi útig.
Bartók Béla út 34.-től Október huszonharmadika
utcáig.
Bercsényi utca [26 B2, 27 A2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1910-es évek). Előzőleg: Toros utca (1900-
as évek). Pálya utca 127.-től József utca 142.-ig.
Bercsényi utca XVI. Sashalom. Lásd: Kocs utca
Bercsényi utca XVII. Rákoskert. Lásd: Pásztortűz
utca
Bercsényi utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Nádasdy
utca
Bercsényi utca [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910).
Az 1920-as években hozzácsatolva a Kórház utca,
a Zalaegerszeg utca és Pannónia utca között. Ady
Endre út 29.-től Pannónia út 52.-ig.
Bercsényi utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Hunyor
utca
Bercsényi utca [73 Bl] XXIII. Soroksár. Előzőleg:
Kis Legelő utca (XIX. század).281 Haraszti út 49.-
től Kör utca 18.-ig.
Bercsényi Miklós utca [17 B3, 18 A3] XV. Rákos­
palota (1922). Szentmihálvi út 100.-tól Wesselé­
nyi utca 38.-ig.
Bercsényi Miklós utca XVIII. Bókaytelep. Lásd:
Szélm alom utca
B ercsényi Miklós utca [63 A2-B3] XVIII. Kos­
suth Ferenc-telep (1907). Hunyadi János utca
14.-től Pamut utcáig.
Bercsényi Miklós gróf (1665-1725): nagybirtokos,
főispán, kuruc generális. 1685-ben vágsellyei ka­
pitány, 1686-ban Buda ostrománál vitézségéért
ezredesi rangot kapott, 1696-tól Felső-Magyaror-
szág főhadbiztosa. Szembefordulva I. Lipót csá­
szár abszolutista uralmával, II. Rákóczi Ferenccel
és néhány nemessel összeesküvést szerveztek.
Rákóczi elfogásakor Lengyelországba menekült.
II. Rákóczi Ferenccel együtt szervezték és irányí­
tották a szabadságharcot. A szatmári béke (1711)
megkötése után Lengyelországban maradt, ahol
149
éppen az oroszokkal folytatott tárgyalásokat.
1717-ben a török szultán hívására az Al-Duná­
hoz ment, és egy ott szervezett magyar sereggel
megpróbált Magyarországra betömi. A török­
osztrák háború befejezése után Rodostóba (ma:
Tekirdag) költözött a fejedelemhez. Hamvaikat
1906-ban együtt hozták haza, és Kassán, a Dóm­
ban temették el.
Berda József utca [16 B2] IV. Újpest (1971). Elő­
zőleg: Gellért utca (1953), Szent Gellért utca
(1890-es évek). Dugonics utcától Pozsonyi utcáig.
Berda József (1902-1966): költő. Évtizedekig eb­
ben az utcában lakott.
Berdő utca XVI. Árpádföld (1952). Timur utca és
Etelka utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1974)
berdő: növény üreges szára, illetve az abból ké­
szült (játék) duda.
Bereck utca [34 A3] XI. Sasad (1933). Előzőleg: a
Karancs utca és a Kilátó tér egy-egy része. Bras­
sói úttól Nagyszalonta utcáig.
Bereck: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Bre^cu.) Német neve: Brezt, Bretzk. Gá­
bor Áron születési helye.
Beregszász köz [34 B3 (Bér.)] XI. Sasad (1932).
Sasadi út 50.-től Beregszász térig.
Beregszász tér [34 A-B3] XI. Sasad (1932). Be­
regszász út, Sümegvári köz, Sümegvári utca és
Beregszász köz között.
Beregszász út [33 B3, 34 A-B3, 46 Bl] XI. Sasad
(1929).207 Budaörsi út 119/c-től Törökbálinti út
20.-ig.
Beregszász utca [52 B3, 64 Bl] XVIII. Szent Im-
re-kertváros (1991). Előzőleg: Persely utca (1962),
Beregszász utca (1932).238 Üllői út 668.-tól Nyír­
egyháza utca 109.-ig.
Beregszász utca XX. Gubacsipuszta.239 Lásd: Parány
utca
Beregszászi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Beretke
utca
Beregszászi utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Huszár utca 24.-től Háros utca 96.-ig.
Beregszász: helység Bereg vármegyében, a várme­
gye székvárosa. (Ma Ukrajna [Kárpátalja]: Bere-
hove.)
Berek utca I. Tabán (1880-as évek). Alsóhegy utcá­
tól Bognár utcáig. Területrendezés miatt megszűnt
(1937).
Berek utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Csali-
tos utca 20.-tól Bokros utca 20.-ig.
berek\ bokros, cserjés terület, de így nevezik a ná­
dasok vizenyős, bozótos részeit is.
Berem end utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kert-
város (1983).266 Előzőleg: 637. utca. Óhuta utca
33.-tól Kétújfalu utca 16.-ig.
Beremend: helység Baranya megyében. Német ne­
ve: Behrend.
Berkenye utca
Berend utca [15 A3] III. Filatorigát (1912). Határ
út 33.-tól Meggyfa utcáig.
1. Berend: ősmagyar személynév.
2. Berend: helység Szatmár vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Berindan.)
Berényi utca [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy (1961).
Előzőleg: Berényi Erzsébet utca (1953), Berényi
utca (1900). Hegyalja út 14.-től Mihály utca 9.-ig.
Berényi: régi magyar család. A Berényiek 1700
körül grófi rangot nyertek.39 Berényi Géza föld-
birtokos a közeli Gellérthegy utcában lakott. Va­
lószínűbb az elnevezés róla.
Berényi utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Bányai
Júlia utca
Berényi Lukács helyi gazdálkodó, helyi vezető kép­
viselő, aki az 1910-es években felparcellázta a ne­
vét viselő utca melletti területet.
Berényi Erzsébet utca I. Gellérthegy. Lásd: B eré­
nyi utca
Berényi Erzsébet: az 1954-es névváltoztatási előter­
jesztés szerint „sokat tett a jobbágyokért”. Berényi
Erzsébet Zichy Miklósnak, az óbudai uradalom
birtokosának felesége volt. 1758-ban megöz­
vegyült, 1766-ban az uradalmat eladta a kincs­
tárnak, de kikötötte, hogy élete végéig Óbudán
lakhasson. A kiscelli kolostor általa megvásárolt
könyvtárát 1797-ben az Egyetemi Könyvtárnak
adományozta.132 Az uradalomban a jobbágyok
terhei kisebbek voltak a korban megszokottakénál.
Beretke utca XVII. Rákoscsaba (1953). Előzőleg:
Beregszászi utca (1920-as évek). Gombos utcától
Szabad határ utcáig. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1986).
Beretke: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Bretka.)
Berettyó utca XIII. Angyalföld (1900).210 Váci út és
Felső rakpart között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1973).
Berettyó utca [16 B3 1138] XIII. Angyalföld
(1974). Előzőleg: Rákospalotai út egy része. Ma­
darász Viktor utca 43.-tól Új Palotai út 12.-ig.
Berettyó utca XVIII. Szent Imre-kertváros.238 Lásd:
Bálványos utca
Berettyó: az erdélyi Réz-hegységben eredő folyó
(Beretau), a Sebes-Körös mellékfolyója.
Berg Gasse III. Csillaghegy. Lásd: Hegy utca
Berg Strasse II. Felhévíz, Rózsadomb, Szemlőhegy,
Újlak. Lásd: Kavics utca
Berg: hegy (németül).
Berger Pál utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Sim a
utca
Berger Pál (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Berkenye sétány [49 A3] XX. Pesterzsébet (1981).
Kossuth Lajos utca 32.-től Kalmár Ilona sétányig.
Berkenye utca [22 B2, 23 A2, 78 A2] II. Rózsa­
domb (1907). Szemlőhegy utca 16.-tól Pajzs utca
15.-ig.
Bérkocsi utca
berkenye: apró, almához vagy körtéhez hasonló, pi­
ros vagy barna színű, lisztes, kásás húsú, fanyar ízű
gyümölcs, amely fán vagy cserjén terem. Védett
növény.
Bérkocsi utca [58 Bl, 59 Al] XXII. Budafok
(1930-as évek). Előzőleg: Alsó Kistétényi út
(1920-as évek). Egy része 884. számú utca volt,
egy részéből Fenyőtoboz utca lett. Pannónia utca
16.-tól Dombóvári utca 5.-ig.
Bérkocsis utca [36 A2-B1, 84 A-B2] VIII. József­
város (1874). Előzőleg: Fiaker Gasse (XIX. szá­
zad). Gutenberg tér 4.-től Nagy Fuvaros utca
1/a-ig tartott. Az utca eleje 2013-ban átkeresztel­
ve, a többi, a Bérkocsis utca 7.-től, illetve 8.-tól
megmaradt e néven a József körúttól a Nagyfu­
varos utcáig. Lásd még Scheiber Sándor utca
bérkocsi: az elnevezés utal arra, hogy az utcában
sok bérkocsis lakott, és itt voltak a telephelyeik is.
Berky Lili utca [43 A3] XVII. Rákoskert (1991).
Előzőleg: E jelű utca (1980-as évek). Vecsey Fe­
renc utca 4.-től C jelű utcáig.
Berky Lili (1886-1958): színművésznő, érdemes
művész. Férjével, Gózon Gyulával együtt a kerü­
let lakosai voltak.
Berlini tér V Lipótváros, VI. Terézváros, XIII. Újli-
pótváros. Lásd: Nyugati tér
B erlini utca [17 A3] IV. Újpest (1991). Előző­
leg: Szabadságharcosok útja (1950), Berlini utca
(1914).202 Madridi utca 20.-tól Elem utca 1.-ig.
Berlin: a Németországi Szövetségi Köztársaság
fővárosa.
B em át utca [7 Bl-2] III. Békásmegyer (1930-as
évek). Adám utca 13.-tól Békásmegyer utca 27.-ig.
Bemát utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Póth Irén
utca
Bemát: Lőwy Bernát helyi birtokosról, a terület
parcellázójáról.
Bernáth Géza utca XII. Németvölgy. Lásd: Hollósy
Sim on utca
Bemáth Géza (1845-1932): jogász, államtitkár, a
magyar királyi Kúria másodelnöke.
Berni utca [16 B3, 17 A3] IV. Újpest (1914).202
Madridi utca 2.-től Széchenyi tér 9.-ig.
Bem: a Svájci Államszövetség fővárosa.
Berta utca XVII. Rákoshegy.220 Lásd: Bulyovszky
utca
Bertalan utca XI. Lágymányos. Lásd: Bertalan La­
jos utca
Bertalan Lajos utca [35 B3] XI. Lágymányos
(1938). Előzőleg: Bertalan utca (1900). Műegye­
tem rakpart 6.-tól Bartók Béla út 30.-ig.
Bertalan Lajos (1838-1902): mérnök. A Duna, a
Temes, a Sebes-Körös, a Maros és a Tisza folyók
szabályozását irányította, majd a Duna-szabályo-
zás vezetője lett. A Közlekedésügyi Minisztérium
főmérnökévé, később a közmunkák felügyelőjévé
nevezték ki.
150
Bertóti utca [42 A2-B1] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954).219 Előzőleg: Bulcsú utca (1910-es évek).
Kiskút utca 25.-től Rácsos utca 24.-ig.
Bertát: helység Sáros vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Bertotovce.)
Berzenczey utca [36 A3-2] IX. Ferencváros (1938).
Előzőleg: Ferenc utca (1874), Franz Gasse (1850-
es évek), Frühling Gasse (Tavasz utca) (1817).
Mester utca 34.-től Üllői út 63.-ig.
Berzenczey utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Hegedűs
Gyula utca
Berzenczey László (1820-1884): Kossuth Lajos
barátja, erdélyi kormánybiztos a szabadságharc
idején. 1848-ban ő szervezte a székely fölkelést.
Kossuthtal együtt emigrált. Körülutazta a Földet.
A kiegyezés után hazatért. 1873-ban az őshaza
keresésére Ázsiába ment, de miután nem találta
meg, hazatért.
Berzeviczy köz XV. Rákospalota. Lásd: D al utca
B erzeviczy Gergely utca [16 B2] IV. Újpest
(1953). Előzőleg: Beniczky utca (1908 előtt). Ár­
pád út 30.-tól Lőrinci utca 1.-ig.
Berzeviczy Gergely (1763-1822): közgazdasági író,
földbirtokos. Résztvevője volt a magyar jakobinu­
sok mozgalmának, de nem jöttek nyomára.
Berzsenyi utca [36 Bl, 84 B2] VIII. Józsefváros
(1872). Rákóczi út 73.-tól Köztársaság tér 22.-ig.
Berzsenyi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Regőce utca
Berzsenyi utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Deák
Ferenc utca
Berzsenyi utca [50 Al] XIX. Kispest (1900). Ül­
lői út 241.-től Ady Endre út 46.-ig.
Berzsenyi D ániel tér [17 Al] IV. Újpest (1925).
Tátra utca, Lőcsei utca és Tábor utca között.
Berzsenyi D ániel utca [8 A3, 16 Al] III. Csillag­
hegy (1930-as évek). Mátyás király út 95.-től Po­
zsonyi út 54.-ig.
Berzsenyi Dániel utca XVII. Régiakadémiatelep.
Lásd: Pásztó utca
B erzsenyi D ániel utca [53 Al-2] XVII. Rákos­
hegy (1920-as évek). Batthyány utca 44.-ig zsák­
utca, onnan Apponyi utca 8.-ig.
Berzsenyi D ániel utca [51 A2] XVIII. Liptákte-
lep (1937).230 Vaslemez utca 12.-től Mátyás ki­
rály út 21.-ig.
Berzsenyi D ániel utca [49 B3] XX. Pesterzsébet
(1932). Klapka utca 80.-tól Székelyhíd utca 29.-ig.
Berzsenyi Dániel (1776-1836): költő, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja.
B esen ce utca [63 Al] XVIII. Gloriett-telep
(1987).228 Méta utcától a Közdűlő útig.
Besence: helység Baranya megyében.
Besenyő park [25 Bl] XV. Rákospalota (1973).
Vasutastelep utca, Kolozsvár utca, Széchenyi ut­
ca és Szent Korona útja között.
besenyő: a VIII.-IX. században, az őshazában, a
magyarok szomszédságában élő nép, amely sokat
151
harcolt, hogy tért nyerjen ott. A X. században,
egy részük Tonuzoba vezetésével vándorolt, majd
beolvadt a magyarságba.
Besenyő Bekő utca [60 A-B2] XXI. Királyerdő
(1930).244 Tiborc utca 20.-tól Martinász utca 15.-
ig-
Besenyő Bekő: Csepel ispánja 1342-ben.
B esenyszög utca [42 A-B2] XVII. Rákoscsaba-
Újtelep (1954).219 Előzőleg: Kassai utca (1920-as
évek). Ároktő utca 1.-től Napiás út 4.-ig.
Besenyszög: helység Jász-Nagykun-Szolnok megyé­
ben.
Besnyői utca [25 B3] XIV. Istvánmező, Törökőr
(1904). Stefánia út 7.-től Zászlós utca 46/a-ig.
Besnyő: Máriabesnyő, Gödöllő része.
Bessenyei utca IV. Újpest (1914). Tó utcától Chinoin
utcáig. Üzemi terület lett, megszűnt (1940-es évek).
Bessenyei utca [23 B2, 24 A2, 79 B2] XIII. Újlipót-
város (1872). Újpesti rakpart 38.-tól Váci út 62.-ig.
Bessenyei utca [50 A2-3] XX. Gubacsipuszta, Kos-
suthfalva (1910-es évek). Nagysándor József utca
186.-tól Rimaszombat utca 39.-ig.
Bessenyei György sor XV. Pestújhely, Újpalota.
Lásd: Szerencs utca
B essenyei György utca [51 B2, 52 A2] XVIII.
Miklóstelep (1932).234 Előzőleg: Kartács utca
(1925). Haladás utca 37.-től Gergely utca 20.-ig.
Bessenyei György (1747-1811): a magyar felvilá­
gosodás írója, a testőr-írók egyike. Elsők között
ismerte fel egy tudományos akadémia felállításá­
nak szükségességét és jelentőségét.
Beszterce utca [23 Al] III. Óbuda (1928). Viador
utca 11.-től Selmeci utca 16.-ig.
Beszterce utca [64 Bl] XVIII. Szent Imre-kertvá-
ros (1932).238 Marosvásárhely utca 24.-től Király­
hágó utca 37.-ig.
B eszterce utca [51 A3, 63 Al] XIX. Kispest
(1940).213 Kolozsvári utca 61.-től, Temesvár ut­
cától zsákutca.
Beszterce utca [50 B3] XX. Gubacsidűlő (1941).
Brassó utca 31.-től Nagykőrösi út 263.-ig.
Besztercebánya utca [52 A3] XVIII. Szemerete-
lep (1930).236 Üllői út 526.-tól Pöstyén tér 17.-ig.
Besztercebányai utca [19 A-B3, 27 A1 (Beszt.)]
XVI. Rákosszentmihály (1920-as évek). Szlovák
út 8.-tól Istráng utcáig.
Besztercebánya: helység Zólyom vármegyében.
Zólyom vármegye székvárosa. Latin neve: Neoso-
lium. (Ma Szlovákia: Banská Bystrica.)
Besztercei utca XVII. Rákoscsaba, Rákoskert.218
Lásd: Aknász utca
B esztercei utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Komáromi utca 65.-től Háros utcáig.
Beszterce: helység Beszterce-Naszód vármegyé­
ben, annak székvárosa. (Ma Románia: Bistrifa.)
Bethesda utca [24 B3, 81 A2] XIV. Herminamező
(1933). Hermina út 57.-től Hungária körút 202.-ig.
Bethlen Gábor tér
B ethesda utca
Az utca még fiatal, az intézmény azonban, amely
a nevét adta, már meglehetősen régen szolgálja a
közönséget. Egészen pontosan 1872 óta, amely
esztendőben egy egyházi kórház költözött ide.
A Herminamezőnek nevezett városrész egyik
első, és mindjárt tekintélyét is megalapozó épü­
lete volt a Bartl-féle nyaraló-szálló, amelyet a
gyógyintézmény működtetői kinéztek maguknak,
hogy aztán (hosszas alkudozás után) egy köze­
pes, kerek summáért megvásárolják a hatalmas
házat a hajdan híres kávés és szállodás: Bartl Já­
nos örököseitől.
A Bethesda már akkor nagy hagyományú intéz­
mény, de itt, a Városliget mögötti új otthonában
indul igazi virágzásnak. Egyházi elkötelezettsége
ellenére a város betegeit is fogadta és fogadja ma
is. A század fordulóján tulajdonképpen már nyil­
vános kórház, amelynek vonzerejét a kiváló orvo­
si ellátáson túl az is erősíti, hogy valóban kelle­
mes környezetet kínál a gyógyuláshoz.
A Bethesda utcát 1933-ban nyitották meg hiva­
talosan. Akkor, illetve azután épültek fel a rövid
utcácskát a páros oldalon keretező villák, ame­
lyeket azóta a reformátusok kezelésében műkö­
dő, s e házak mögött álló Bethánia Árvaházzal
együtt lebontottak. így hát - igen kis túlzással -
ma egyetlen épület, illetve intézmény működik a
Bethesda utcában: a Bethesda. Ez az, ami a név-
választást igazi telitalálattá teszi...
Bethesda: jelentése „az irgalom háza”. Jeruzsálem­
ben a Juh kapunál volt a héberül Bethesda néven
említett fürdőtó. Ennek helyére később öthajós
templom épült, amelyben betegeket ápoltak. Az
utcában lévő Bethesda Gyermekkórház 1872-ben
épült fel a német református egyház támogatásával.
Bethlen tér VII. Erzsébetváros. Lásd: Bethlen Gábor
tér
B ethlen utca [7 B3] III. Békásmegyer (1900-as
évek). Kert sor 17.-től a vízmosásig.
Bethlen utca IV. Újpest. Lásd: Perényi Zsigmond
utca
Bethlen utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Bethlen Gá­
bor utca
Bethlen utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Borsfa utca
Bethlen utca XVII. Rákoshegy. Lásd: M artinovics
utca
Bethlen utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1910-
es évek). Üllői út 342.-től Egressy út 55.-ig.
Bethlen utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Török Flóris utca 109.-től Szent Imre her­
ceg utca 74.-ig.
Bethlen utca XXII. Budafok. Lásd: Hordós utca
Bethlen Gábor tér [36 Bl, 84 Bl] VII. Erzsébet­
város (1931). Előzőleg: Bethlen tér (1879). István
Bethlen Gábor utca
út 2. és 13., Bethlen Gábor utca 18. és 25., István
út 15. és 4., Bethlen Gábor utca 27. és 20. között.
Bethlen Gábor utca II. Adyliget. Lásd: Feketerigó
utca
Bethlen Gábor utca [12 B3, 13 A3] II. Remete­
kertváros (1910-es évek). Kossuth Lajos utca 5.-
től Bercsényi utca 2.-ig.
Bethlen Gábor utca [24 B3, 36 Bl, 84 Bl] VII.
Erzsébetváros (1931). Előzőleg: Bethlen utca
(1931). Baross tér 13.-tól Damjanich utca 17.-ig.
Bethlen Gábor utca [17 A3-B2] XV. Rákospalota
(1895). Bácska utca 17.-től Lehel utcáig.
Bethlen Gábor utca XVI. Sashalom. Lásd: Üzbég
utca
Bethlen Gábor utca [63 A-B2] XVIII. Kossuth Fe-
renc-telep (1933). Előzőleg: Rákóczi Ferenc utca
(1907). Nagykőrösi út 17.-től Szélső utca 46.-ig.
Bethlen Gábor utca [50 Bl] XIX. Kispest (1948).
Előzőleg: Bethlen utca (1890-es évek). Eötvös ut­
ca 47.-től Simonyi Zsigmond utca 46.-ig.
Bethlen Gábor utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tószeg
utca
Bethlen Gábor (1580-1629): erdélyi fejedelem
1613-1629 között. 1620-ban az országgyűlés fel­
ajánlotta neki a királyi címet, de nem fogadta el,
viszont a Magyarország fejedelme címet használta
(1620-1621). Erdélyben erős központi hatalmat
épített ki, merkantilista gazdaságpolitikát folyta­
tott. Nagyszombatban és Gyulafehérváron főis­
kolát alapított. Fejedelemsége alatt Erdély arany­
korát élte. Habsburg-ellenes és a protestánsok
vallásszabadságát sikerrel védő külpolitikával az
európai protestáns fejedelmek egyenrangú szövet­
ségesévé tudott válni.
Bethlen István bástyasétány I. Vár. Lásd: Tóth Á r­
pád sétány
Bethlen István utca XVI. Árpádföld. Lásd: Fácán­
kert utca
Bethlen István utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Klap­
ka utca
Bethlen István gróf (1874-1947): erdélyi szárma­
zású nagybirtokos, mezőgazdász, politikus, or­
szággyűlési, nemzetgyűlési képviselő, a felsőház
tagja, miniszter, miniszterelnök. A Magyar Tudo­
mányos Akadémia tiszteleti tagja. A Tanácsköz­
társaság alatt a bécsi ellenforradalmi komité egyik
vezetője. 1921 novemberében az ő javaslatára tör­
tént meg a Habsburg-ház trónfosztása. 1945-ben
a Szovjetunióba vitték, és ott börtönben halt meg.
Betű utca [60 Al] XXI. Gyártelep (1962). Előző­
leg: Iskola utca (1930-as évek). Petőfi utca 38.-tól
II. Rákóczi Ferenc út 161.-ig.
Bevásárló utca [63 A2] XXIII. Soroksár (2000).
A Nagybani Piac bevezető útjából nyíló utca.
Bey dem grünen bäum. I. Vár. Lásd: H ess András
tér
Bey den Capucinern I. Víziváros. Lásd: Corvin tér
152
Bey den Casemen I. Vár. Lásd: Kaszárnya köz
Bey den Fleischbänken I. Víziváros. Lásd: Corvin
tér
Hozzávetőleg a mai Budai Vigadó helyén álltak a
mészárszékek a török idők után.
Bey den Säulen I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
Bey den Wasserkunst (A csorgónál) I. Víziváros
(1696). Hozzávetőleg a Fő utca 11. számú ház
helyén. Megszűnt, beépítették a XVIII. században.
Bey denen Fleischbänckhen I. Vár (1696). Lásd:
Szenthárom ság utca
A Városháza földszintjén és az előtte lévő téren
voltak a hentesboltok.
Bezdán utca [46 B3, 47 A3] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Bezerédi utca (1930-as évek). Hunyadi
Mátyás út 24.-től Bánhida utca 2.-ig.
Bezdán : helység Bács-Bodrog vármegyében. (Ma
Szerbia, Vajdaság: Bezdán .)
Bezerédi köz [8 B3] IV. Megyer (1960-as évek).
Szabolcska Mihály utca 16.-tól Frangepán utca
9.-ig.
B ezerédi utca [8 B3, 9 A3] IV. Megyer (1932).
Szabolcska Mihály utca 17.-től Megyeri út 80.-ig.
Bezerédi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Bezdán utca
Bezerédi utca XVI. Sashalom. Lásd: B őség utca
Bezerédi utca XVII. Rákoskert. Lásd: Bodonyi utca
Bezerédj utca [36 A-Bl, 84 B2] VIII. Józsefváros
(1874). Csokonai utca 10.-től Köztársaság tér 1.-ig.
Bezerédj utca [51 A3-2] XVIII. Liptáktelep (1926).
Reviczky Gyula utca 49.-től Dembinszky utca
22-24.-ig.
Bezerédj István (1796-1856): Tolna megyei föld-
birtokos, reformpolitikus, megyéjének ellenzéki
követe az országgyűléseken. Az 1848-1849-es el­
ső népképviseleti országgyűlés képviselője. O volt
az első az országban, aki a robot és a kilenced
megváltásáról 1838-ban szerződést kötött medi­
nai jobbágyaival, és az engedőleges örökváltsági
törvény alapján 1840-ben felszabadította kakasdi
jobbágyait. A közteherviselés megvalósításának
következetes harcosa, aki önkéntes adózást is vál­
lalt. Buda szabad királyi főváros 1845. május 19-
én „a haza és különösen a városok ügyeinek elő­
mozdítása körül szerzett érdemekért” díszpolgári
címmel tüntette ki.72 1850-ben halálra ítélték, de
kegyelmet kapott.
Bezerédj Pál utca [17 B3-2, 18 A2] XV. Rákospa­
lota (1910-es évek). Szentmihályi út 52.-től Rá­
kos út 78.-ig.
Bezerédj Pál (1840-1918): Bezerédj István fia,
mezőgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja.
B ezsilla Nándor utca [25 Bl, 26 Al] XV. Pest­
újhely (1991). Előzőleg: Mosolygó Antal utca
(1953), Bezsilla Nándor utca (1920-as évek),
Nándor utca (1897). Az 1940-es években hozzá­
csatolva: a Selmecbánya utca a Lőcsevár utca és
153
BezsiUa Nándor utca
Kezdetben, Pestújhely alapításának éveiben
Nándor utca, de már itt is Bezsilláról van szó,
mint az egyetlen szóba jöhető Nándorról kö­
zel s távol. A közemlékezet is úgy tartja - egy­
általán nem alaptalanul hogy az 1879-ben
kialakított Széchenyi-telep kitalálói, alapítói,
akik közön első volt a pesti ügyvéd, dr. Bezsilla
Nándor (1868-1917), magukról, rokonaikról és
barátaikról keresztelték el az utcákat. Ez azon­
ban nem keltett különösebb figyelmet, majd
csak 1911-ben szerepel a dolog meglehetősen
gyakran a helyi újság hasábjain, tekintettel arra,
hogy Piszter jegyző kezdeményezésére először
készülnek az immár önálló településen egységes
utcanévtáblák, de a címfestő eltéveszti a felira­
tot, és Nádor utcaként rögzíti a lemezeken a
Nándor utca nevét.
Ettől fogva egészen addig, míg nem változik hi­
vatalosan is az elnevezés, mindkét névalak - a
tévesztett és az eredeti is - előfordul az iratok­
ban, hirdetésekben, újsághírekben, bizonyságul
annak, hogy a tévedések az utcanevek esetében
is túlélik cáfolatukat, ha nem is „hivatalosan”
persze. Megnyugvást ebben a nyugtalanító kér­
désben az a pillanat hoz, amikor a húszas évek
elején a már halott dr. Bezsilla Nándor teljes ne­
vét kapja meg az utca. Az újabb változás 1953.
Ettől az évtől a mozgalmár Mosolygó Antal nevét
viseli. Az utca 1991. XII. 9-én kapta vissza régi
- de nem a legrégebbi - nevét, amely időponttól
fogva újra az alapító atyák egyikének, Bezsillának
a nevét viseli.
a Drégelyvár utca között, amely azóta területrende­
zés miatt megszűnt. Árvavár utca 9-11.-től Lőcse-
vár utca 94.-ig.
Bezsilla Nándor (1868-1917): ügyvéd. Kiharcolta
a Széchenyitelep leválását Rákospalotától, amely
a Pestújhely nevet kapta. A helység díszpolgári
címmel tüntette ki.9
Biai út II. Törökvész. Lásd: Hankóczy Jenő utca
Bia: helység Pest megyében. 1950-ben Torbágy-
gyal egyesítették Biatorbágy néven.
Bianka utca [27 Bl-2] XVI. Árpádföld (2010)
Sarkad utcától Csallóköz utcáig.
Bianka : női név.
Biber Gasse V. Lipótváros. Lásd: Garibaldi utca
Biber: hód (németül).
Bíbic köz [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep (2005).
Ciklámen úttól Nagyboldogasszony utcáig.
Bíbic utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep, Bu-
datétény (1962). Előzőleg: Kassa utca (1925 előtt)
és 810. utca. Terv utca 9.-től XII. utca 59.-ig.
bíbic: hegyes bóbitájú, élesen sikoltozó, védett
költöző madár.
Bihari János utca
Biblia utca [36 A2, 84 A3] IX. Ferencváros (1999).
Ráday utca 30.-tól - L alakban - Kinizsi utca
22.-ig. A közelben van a Biblia Múzeum.
Biblia utca XI. Kelenföld. Lásd: M agyari István
utca
Biblia: a keresztény vallások szent könyve.
Bibó István park [22 B3] II. Rózsadomb (2011).
Barsi utca és Bimbó út között.
Bibó István (1911-1979). Jogász. Széchenyi-dí-
jas (posztumusz, 1990), a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja (1946-1949). 1945 már­
ciusától 1947 júliusáig a Belügyminisztérium köz-
igazgatási osztályát vezette, ahol résztvevője volt
a választójogi törvény (1945. évi VIII. te.) és az
1945. november 4-ei választás előkészítésének.
1946 júliusától 1950-ig a Szegedi Tudomány-
egyetem professzora. 1956-ban a Nagy Imre-kor-
mány államminisztere, amiért 6 évig (1957-1963)
börtönben volt.
Bíbor utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Túrkeve utca
bíbor: a bíborcsiga mirigyének nedve, illetve az
ebből készült vagy hozzá hasonló színben gyártott
festékanyag.
Bíbor utca [37 Bl] XIV. Törökőr (1896). Fogarasi
út 16.-tól Tábornok utca 25/b-ig.
Bicskei utca [35 B3] XI. Lágymányos (1907).
Lágymányosi utca 3.-tól Karinthy Frigyes út 8.-ig.
Bicske: város Fejér megyében.
Bierhaus Gasse III. Óbuda. Lásd: Kulcsár utca
Bierhaus: sörház (németül).
Biermann István tér V. Belváros. Lásd: Szom ory
D ezső tér
Biermann István (1891-1937): magántisztviselő.
A Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító
tagja, a VII. kerületi pártszervezet vezetője. A Ta­
nácsköztársaság alatt a Budapesti Munkás- és
Katonatanács elnöke volt.
Bihar utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Túrkeve utca
Bihar utca [65 Al] XVIII. Ganztelep (1945).225
Előzőleg: Pozsonyi utca (1922). Vecsési út 26.-tól
Ködmön utca 41.-ig.
Bihari utca [37 B3, 38 A3] X. Gyárdűlő (1879).
Előzőleg: Közép utca (1875). Ceglédi út 3.-tól
Mázsa tér 4.-ig.
Bihar: Kelet-magyarországi vármegye neve.
A megye nagyobb része ma Romániához tartozik.
Magyarországon maradt kisebb részét 1950-ben
Hajdú vármegyével egyesítették, és Hajdú-Bihar
megye néven maradt fenn.
Bihari János utca [23 B3, 79 B3] V Lipótváros
(1952). Előzőleg: Zsitvay Leó utca (1935), Só­
lyom utca (1874). Alkotmány utca 16.-tól Szent
István körút 29.-ig.
Bihari János utca XV Rákospalota. Lásd: Vácegres
utca
Bihari János (1764-1827): cigány zeneszerző és
hegedűművész.
Bihari János utca
Bihari Mór utca III. Kaszásdűlő. Lásd: Apát utca
Bihari Mór (1883-1976): pedagógus. A Tanács-
köztársaság alatt iskolavezető, majd a Központi
Munkás- és Katonatanács művelődési osztályán
előadó. Emigrációja után, 1927-ben hazajött. A
Pedagógus Szakszervezet alapító tagja, 1945 után
politikai tanfelügyelő. A Magyar Kommunista
Párt és utódpártjai aktivistája, a Pedagógus Szak-
szervezet Központi Vezetőségének tagja.
Bika utca V. Belváros. Lásd: Pintér utca
Bikarét utca [48 B1] IX. Ferencváros (2007) Gu­
bacsi út 53,-nál induló zsákutca.
Bikarét: Emlékeztet a XIX. században itt volt
marhalegelőre. (Lásd még: Budapest városészei-
nek betűrendes felsorolása.)
Bikszádi utca [46 Bl, 47 Al] XI. Kelenföld
(1900). Fehérvári út 119.-től Hadak útjáig.
Bikszád: helység Szatmár vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Bixad.)
Bilke utca III. Óbuda (1938). Előzőleg: Vihar utca
egy része, a Veder utca és a Meggyfa utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1967).
Bilke: helység Bereg vármegyében. (Ma Ukrajna
[Kárpátalja]: Büki.)
Billegető utca [45 A2] XI. Kőérberek (2005). Ká-
nai úttól Repülőtéri útig.
billegető: általában sík területen fészkelő, rovarok­
kal táplálkozó énekesmadár.
Billentyű utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1964).
Előzőleg: 603. utca. Ferihegyi repülőtérre vezető
út 42.-től Gyömrői útig.
Bim bó köz [22 A2] II. Törökvész (1974). Lepke út
21.-től Bimbó út 146.-ig.
Bim bó út [22 A2-B3, 23 A3, 78 A2-3] II. Ország­
út, Rézmál, Rózsadomb, Törökvész (1932). Elő­
zőleg: Aranka utca egy része, Mész utca (1895).
Buday László utca 2.-től Kapy utca 39.-ig.
Bimbó utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Eperszem utca 6.-tól Szebeni utca 5.-ig.
Binder Gasse V Belváros. Lásd: Pintér utca
binder: pintér, kádár, bodnár = hordókészítő (né­
metül).
Birka utca VIII. Józsefváros. Lásd: Illés utca
birka: az elnevezés utalás arra, hogy egykor itt ju-
hászatok voltak.60
Birky utca IX. Ferencváros. Lásd: Bakáts utca
Birky ? (?-?): az utcában volt Első Magyar Bőr­
gyár igazgatója.100
Bíró utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Egér út
Bíró utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy, Krisztinaváros
(1906).256 Csaba utca 15.-től Alma utca 2.-ig.
Bíró utca XVII. Rákoscsaba, Rákoskeresztúr. A Csa­
bai út és az Oroszvár utca között. Lásd: Tápió-
bicske utca
Bíró Lajos utca [37 A2-3] VIII. Tisztviselőtelep
(1953). Előzőleg: Szabóky utca (1887). Orczy út­
tól Könyves Kálmán körút 50-52.-ig.
154
Bíró Lajos (1856-1931): rovartani kutató, utazó.
A Magyar Nemzeti Múzeum rovartani gyűjte­
ményének alapját az ő gyűjteménye adta, me­
lyet többéves, Uj-Guineában eltöltött kutatóútja
során tovább gazdagított. Itt néprajzi gyűjtést is
végzett. A több ezer tárgyat ma a Néprajzi Mú­
zeum őrzi.9
Bíró Mihály utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1986).
Nyomvonalán volt a Batthyány utca (1890-es
évek), amelyet 1974-ben bontottak le. Baross utca
47.-től Török Flóris utca 62.-ig.
Bíró Mihály (1886-1948): festőművész, grafikus
és szobrász. Nagy hatású grafikai műve a „Kala­
pácsos ember”, a Magyarországi Szociáldemokra­
ta Párt szimbóluma lett.
Birs utca [34 A3] XI. Sasad (1996). Beregszász út­
tól Oltvány árokig.
Birsalma utca XII. Kissvábhegy, Krisztinaváros.
Lásd: Határőr út, Ráth György utca
Birsalma utca [12 A3 (Birsa.)] II. Adyliget (1963).
Előzőleg: Jókai utca (1922 előtt). Sasbérc utca
11.-től Hírnök utca 11.-ig.
Birtok utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1993). Szen­
tes utca 35/a-tól Miskolci utcáig, onnan zsákutca.
Bischof Gasse II. Felhévíz. Lásd: M argit körút
Bischof: püspök (németül).
Bitterquelle Gasse I. Tabán. Az 1871-1872. évi né­
met nyelvű cím- és lakjegyzék szerint. Lefutása
nem ismert.1
Bitterquelle: keserűvízforrás (németül).
Bivalyos út III. Csillaghegy. Lásd: Királyok útja
Bivalyos utca [7 B3, 8 A3] III. Csillaghegy (1992).
Előzőleg: Sallai Imre utca (1946), Rákosi Jenő
utca (1932), Bivalyos utca (XIX. század). Hu­
nyadi Sándor utca 69.-től Királyok útja 170.-ig.
Bivalyos: dűlőnév. Az egykori bivalytenyésztő ma­
jorról, amelyet a XIX. században átalakítottak
vendégfogadóvá, és még a XX. század közepén is
működött.
Bizalom utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Krene-
dits Sándor utca
Bizánc utca I. Vár. Lásd: Színház utca
Bizánc: ma Isztambul, Törökország. A valamikori
világbirodalom székvárosa.
Biztató út [28 Bl-2] XVI. Cinkota (1954). Lucer­
nás utca 10.-től Budapesti út 177.-ig.
B laha Lujza tér [36 Al, 84 A2] VIII. Józsefváros
(1918). Előzőleg: Népszínház utca egy része.
Márkus Emília utca, Somogyi Béla utca, József
körút, Rákóczi út páratlan oldala között. A téren
állt az 1965-ben robbantással lebontott Nem­
zeti Színház. Ma csak a Corvin Aruház épülete
és a volt sajtóházból lett üzletház/szálloda szá­
mozódik a térre. Eredetileg a Népszínház utca a
Márkus Emília utcától indult, az említett házak
a régi Népszínház utcai számaikat viselik. Lásd
még: N épszínház utca. Az elnevezést az in-
155
Bivalyos utca
A XVIII. század második felében a hatalmas er­
dő- és rétbirtokkal bíró budai polgárok egymás
után hozták létre a kertek és szántók közé ékelt
majorságokat, amelyek legnagyobb részét ké­
sőbb bérlőnek adták ki. Többen közülük foga­
dót nyitottak, s ezeknek a vendéglátóhelyeknek
a környéke a budai polgárság kedvelt kiránduló-
helyévé vált. így volt ez a csillaghegyi bivalyte­
nyésztő major esetében is, amelyet a XIX. szá­
zad derekán alakítottak át fogadóvá, és még a két
világháború között is működött, az akkor már
Bivalyos utcaként elhíresült külvárosi részen.
1932-ben a három évvel azelőtt elhunyt Rákosi
Jenőről (1842-1929) keresztelték el a hangulatos
utcácskát. A neves újságíró, író a Reform című
Deák-párti lap megalapításával, majd a megala­
kuló Népszínház igazgatói tisztének elvállalásá­
val szerzett országos ismertséget, majd 1881-ben
létrehozta a Budapesti Hírlapot., amely - a köréje
csoportosuló kiadóvállalat támogatásával - fél
évszázadon át a vezető honi napilapnak számí­
tott. Az utca a második világháborút követően,
1946-ban ismét új elnevezést kapott, amikor Sal-
lai Imréről (1897-1932), az antimilitarista moz­
galom egyik vezetőjéről kereszteltek el. A csillag-
hegyi dűlő csak a rendszerváltás után, 1990-ben
kapta vissza félelmetesen csengő eredeti nevét,
amely utal a majorból lett híres fogadóra.
dokolta, hogy a Nemzeti Színház művésznője,
Blaha Lujza a Rákóczi út és Erzsébet körút sar­
kán álló házban, a Nemzeti Színházzal szemben
lakott.
Blaha Lujza utca [17 Al] IV. Újpest (1924). Vé-
csey Károly utca 74.-től Fóti út 139.-ig.
Blaha Lujza utca VIII. Józsefváros. Lásd: N épszín­
ház utca
Blaha Lujza utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1945).
Előzőleg: Papp-Váry Elemémé utca (1938), Vas
utca (1920-as évek). Veres Péter út 156.-tól István
király utca 33.-ig.
Blaha Lujza utca XVI. Sashalom. Lásd: Bársonyos
utca
Blaha Lujza (1850-1926): színművésznő. A Nem­
zeti Színház örökös tagja.
Blanka köz [7 A3] III. Csillaghegy (2002). Puszta­
kúti úttól Tündérliget utcáig.
Bláthy Ottó utca [37 A3-2] VIII. Tisztviselőtelep
(1953). Előzőleg: Szapáry utca (1887). Üllői út
100.-tól Golgota utca 3-5.-ig.
Bláthy Ottó Titusz (1860-1939): gépészmérnök,
a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
1885-ben Déri Miksával és Zipemowski Károly-
lyal együtt szabadalmaztatta a transzformátor­
rendszert.
Bocskai utca
Blaue Hahn Gasse VI. Terézváros. Lásd: Székely
Mihály utca
Blaue Hahn : Kék Kakas (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Blaue Kugel Gasse XII. Kissvábhegy, Krisztinavá­
ros. Lásd: Kék Golyó utca
Blaue Kugel: Kék Golyó (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Blecherne Hut Gasse V. Belváros. Lásd: Irányi utca
Blecherne Hut. Bádog Kalap (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Blocksberg Gasse I. Krisztinaváros, Tabán. Lásd:
Gellérthegy utca
Blocksberg Quai I. Tabán, Gellérthegy, XI. Gellért­
hegy. Lásd: Szent Gellért rakpart
Blocksberg Ufer I. Tabán. Lásd: Szent Gellért
rakpart
Blocksberg: várhegy (németül) a rajta lévő favár­
ról, mai nevén: Gellérthegy.
Blumen Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Virág utca
Blumen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Bokréta utca
Blume: virág (németül).
Blut Gasse I. Vár. Lásd: Petermann bíró utca,
Szenthárom ság utca
Blut: vér (németül). Buda várának 1686. évi visz-
szavívásakor itt voltak a legvéresebb harcok, ezért
kapta az utca ezt a nevet.
Bóbis Gyula tér [41 B2-3] XVII. Rákoskeresztúr
(2002). Gyökér utca és Bakancsos utca között.
Bóbis Gyula (1909-1972): birkózó, olimpiai baj­
nok (1948). 31-szeres válogatott, 15-szörös orszá­
gos bajnok, ezért „örökös magyar bajnok” címet
kapott. Évtizedekig a kerületben, Rákoshegyen élt.
Bóbita utca [14 B2] III. Testvérhegy (2002). Bécsi
úttól az Óbudai lakóparkig.
Bóbitás út [28 A-B2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: 431. utca. Bugac tér 6.-tól Budapesti út
163.-ig.
Bobits Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kőris utca
Bobits utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kőris utca
Bobits: ez a család építette itt az első házat a XVIII.
században.16
Bocskai köz I. Tabán (1875). A Bocskai térből nyíló
zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Bocskai tér I. Tabán (1875). Előzőleg: Franz Platz
(Ferenc tér), Ferenc király tere (1833).154 Fa- és
Gabona piac,1Tömő tér.1XIX. századi elnevezé­
sek. Szarvas Gábor utca, Árok utca, Arany Kakas
utca, Varga utca és Bocskai köz között. Területren­
dezés miatt megszűnt (1937).
Bocskai tér XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nagyszénás
tér
Bocskai út [35 A-B3] XI. Kelenföld, Szentimrevá-
ros (1938). Előzőleg: Lenke út (1906). Fehérvári
út 31/b-től Alsóhegy utcáig.
Bocskai utca [15 Bl, 16 Al] III. Csillaghegy (1992).
Előzőleg: Zalka Máté utca (1946), Bocskai utca
Bocskai utca
(1910-es évek). Pozsonyi utca 29.-től Kalászi ut­
ca 17.-ig.
Bocskai utca [16 B2] IV. Újpest (1882 előtt). Váci
út 3.-tól Aradi utca 7.-ig.
Bocskai utca [17 B3-2] XV. Rákospalota (1898).
Bácska utca 5.-től Wysocki utca 28.-ig.
Bocskai utca XVI. Árpádföld. Lásd: Legenda utca
Bocskai utca XVI. Sashalom. Lásd: Őrm ester utca
Bocskai utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nagyszénás
utca
Bocskai utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Kecses
utca
Bocskai utca [63 A2-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-te-
lep (1907). Hunyadi János utca 8.-tól Pamut utca
1.-ig.
Bocskai utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Vattagyár
utca
Bocskai utca [50 B2-1, 51 Al] XIX. Kispest (1901).
Üllői út 248.-tól Derkovits Gyula utca 49.-ig.
Bocskai utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Szent Imre herceg utca 45.-től Kende
Kanuth utca 78.-ig.
Bocskai utca [58 Bl] XXII. Budafok (1910-es
évek). Árpád utca 73.-tól Gádor utca 66.-ig.
Bocskai utca XXIII. Soroksár. Lásd: Lóállás utca
Bocskai István utca [53 Al-2] XVII. Rákoshegy
(1920-as évek). Batthyány utca 62.-ig zsákutca,
innen Lőrinci út 78.-ig.
Bocskai István útja [12 A3] II. Adyliget (1920-as
évek). Kútföldi úttól a főváros határáig.
Bocskai István (1557-1606): erdélyi nagybirtokos,
váradi főkapitány, Erdély fejedelme 1605-1606
között. 1595-ben I. Rudolf császár és király ta­
nácsadója, aki 1602-ben - Prágában - házi őri­
zetben tartotta. Kiszabadulása után 1604-ben a
Habsburg-ellenes felkelés élére állva hamarosan
elfoglalta a török által meg nem szállt Magyar-
ország és Erdély területét. 1605 februárjában
Erdély, áprilisában Magyarország fejedelmévé
választották. A török által felkínált királyi koronát
azonban csak ajándékként és nem felségjelvény­
ként fogadta el. 1606-ban elismertette a bécsi bé­
kében a magyar rendi jogokat és a protestáns val­
lás szabadságát. Közvetítésével lezárult a 15 éves
- török elleni - háború is. A seregében szolgált
hajdúkat nemessé emelte, felmentette a földesúri
szolgáltatások alól, és úgynevezett hajdúvárosok­
ban telepítette le.
Bocskaikért utca [53 B2] XVII. Rákoshegy (1999).
Ferihegyi úttól Bocskai István út 1.-ig.
Bocskaikért', helység Hajdú-Bihar megyében.
Bodajk utca [34 A-B3] XI. Sasad (1974). Előzőleg:
Bőd Péter utca egy része a Dayka Gábor utca és
Brassó út között. Dayka Gábor utca 52.-től Bras­
só út 94.-ig.
Bodajk: helység Fejér megyében.
Bodnár utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom (1954).
156
Előzőleg: Pozsonyi utca (1910-es évek). Veres Pé­
ter út 71.-től Újszász utca 22.-ig.
bodnár: hordókészítő. Nevezik még kádárnak és
pintérnek is.
Bódog utca [46 A2] XI. Péterhegy (2001).296 Ka-
polcs utcai záportározótól a Balatoni útig.
Bódog: régi magyar férfi keresztnév.
Bodola Lajos utca [47 A2] XI. Albertfalva (1992).264
Előzőleg: Ács József utca (1955), 282. utca. Tomaj
utca 23.-tól Károly Iréneusz József utca 18.-ig.
Bodola Lajos (1859-1936): mérnök, egyetemi ta­
nár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja, a budapesti József Műegyetem Geodézia
tanszékének professzora. Munkássága kiterjedt
a matematika, fizika és a csillagászat területé­
re is.
Bodony utca [46 A-B2] XI. Péterhegy (2001).296
Péterhegyi lejtő 8.-tól Kapolcs utca 7.-ig.
Bodony: régi magyar férfikeresztnév.
Bodonyi utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1953).
Előzőleg: Bezerédi utca (1920-as évek). Pesti út
297.-től Görömböly utca 13.-ig.
Bodony: helység Heves megyében.
Bodor utca XIII. Vizafogó (1898). Váci úttól Újpes­
ti rakpartig. Területrendezés miatt megszűnt (1968).
Bodor utca [24 Al] XIII. Vizafogó (1968). Előző­
leg: 915. utca. A közelben megszűnt Bodor utca
nevének újrafelhasználása. Jakab József utca 15.-
től Népfürdő utca 45.-ig.
Bodor Péter (1788-1849): székely ezermester, épí­
tész. Ö építette Marosvásárhelyt azt a zenélő ku­
tat, amelynek mása a Margitszigeten áll.
Bodorka utca [45 A2] XI. Kőérberek (2005). Ká-
nai úttól Repülőtéri útig.
bodorka vagy búzaszemű keszeg minden vizünkben
él. Kis termetű, legtöbbször 10-18 cm-es
Bőd Péter lejtő [34 B3] XI. Sashegy (1931). Bőd
Péter utca 15.-től északnak futó lejtő.
Bőd Péter utca [34 B3] XI. Sashegy (1931). Zó­
lyomi út 26.-tól Brassó út 94.-ig.
Bőd Péter (1712-1769): irodalomtörténész, refor­
mátus lelkész, egyházi szakíró. Magyar Athenäs
című művében magyar nyelven írta le 485 író
életrajzát.
Bodrog utca [23 A3, 78 B3 (Bod.)] II. Felhévíz
(1879). Lipthay utca 6.-tól Frankel Leó utca 5.-ig.
Bodrog utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Bánhida utca
Bodrog utca XV. Rákospalota. Lásd: Opál utca
Bodrog utca XVIII. Ferihegy.223 Lásd: Cser utca
Bodrog: az Ondava és a Latorca összefolyásából
jön létre Szlovákia területén Zemplén (Zemplín)
közelében. Tokajnál ömlik a Tiszába.
Bódva utca [52 B3] XVIII. Ferihegy (1940).223 Sze­
mere István tér 1.-től Sajó utca 8.-ig.
Bódva: a Sajó kb. 100 km hosszú bal oldali mel­
lékfolyója, amely a Szlovák-érchegységből ered.
Bodza utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Hársfa utca
157
Bodza utca VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk Szilárd
utca, Som ogyi Béla utca
Bodza utca [38 B3, 39 A3] X. Óhegy (1938). Elő­
zőleg: Noszlopy utca egy része. Harmat utcától
Maglódi út 67.-ig.
Bodzafa utca VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk Szilárd
utca, Som ogyi Béla utca
bodza', átható illatú, fehér, emyős virágzaté cserje.
Bodzás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941).242
Szilas utca 14.-től Damjanich János utca 13.-ig.
Bogáncs utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Olajfa utca
Bogáncs utca [17 Bl, 18 Al] XV. Rákospalota
(1950). Előzőleg: Thuróczy Gyula utca (1930).
Kösd utcától Károlyi Sándor út 71.-ig.
Bogáncsvirág utca [39 B2, 40 A2] X. Keresztú-
ridülő, Kőbánya-Kertváros (19 79).204 Fátyolka
utcától Tündérfürt utcáig.
bogáncs: piros vagy kék fészkes virágzaté, kórósze-
rű tüskés gyomnövény, illetve ennek szúrós, raga­
dós termése.
Bogár lépcső [22 B2] II. Rézmál (1937). Bimbó út
95.-től Bogár utca 26.-ig.
Bogár utca [22 B2, 78 A2] II. Rézmál, Vérhalom
(1909). Alsó Törökvész út 3.-tól Endrődi Sándor
utca 7.-ig.
Bogár Ignác utca III. Békásmegyer. Lásd: Hatvány
Lajos utca
Bogár Ignác (1876-1933): nyomdász. Az 1910-es
években a nyomdászszakszervezet egyik vezetője.
1919-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja
és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egye­
sülésének egyik kezdeményezője. A Tanácsköz­
társaság alatt a Budapesti Munkástanács öttagú
elnökségének és több más vezető testületének
tagja.
Bogdánfy utca [35 B3] XI. Lágymányos (1960).
Irinyi József utcától Budafoki útig.
Bogdánfy Ödön (1863-1944): hidrológus, vízügyi
szakíró, egyetemi tanár. A Magyar Hidrológiai
Társaság a róla elnevezett emlékérmet adomá­
nyozza évente a vízgazdálkodás valamely ágában
kifejtett kiemelkedő munkásságért.
Bogdáni út [15 A-B3] III. Aquincum, Filatorigát,
Óbuda (1932). Dunától a Hévízi útig.
Bogdán: Dunabogdány Pest megyei helység neve
a XIX. század utolsó harmadáig.
Bogen Gasse I. Tabán. Lásd: ív utca
bogen: ív (németül).
Boglár utca [8 A2] III. Békásmegyer (1976). Pün­
kösdfürdő utcától a Juhász Gyula utcáig.
boglár, díszruhán, fövegen, övön stb. ékköves vagy
arany- és ezüstfonállal átszövött, ötvösmunkával
díszített gomb, csat vagy más ékítmény.
Boglárka utca [47 Al] XI. Kelenföld (1934). Té­
tényi út 79.-től Hadak útja 48.-ig.
boglárka', sallangos levelű, fehér virágú vízi-, illet­
ve sárga virágú védett növény.
Bokány köz
Boglya utca [15 A-B2] III. Kaszásdűlő (1982).278
Az utcát, amely 1900-ban kapta a nevét, az 1970-
es években lebontották, majd a régi nyomvonal
nagyobb részén újra felépítették. Köles utca 15.-
től Kazal utca 18.-ig.
boglya: levágott szálas takarmányból tárolásra ösz-
szerakott kúpos építmény.
Bognár utca I. Tabán (1874 után). Felsőhegy utca
és Bérc utca között. Előzőleg: Mittere Blocksberg
Gasse (Középső Gellérthegy utca). Területrendezés
miatt megszűnt.
Bognár utca [21 B2] II. Kurucles, Szépilona
(1909). Hűvösvölgyi út 28.-tól Széher út 1/a-ig.
bognár: kocsi- és kocsikerék-készítő.
Bogrács utca [63 A-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-
telep (1964). Előzőleg: Madách utca (1910-es
évek). Dózsa György utca 73.-tól a kerület hatá­
ráig.
Bogyó utca [35 A3] XI. Kelenföld (1900). Bartók
Béla út 123.-tól a MÁV pécsi vonaláig.
Bohné András utca XIX. Kispest. Lásd: Boné
András utca
Bója utca [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros (1953).
Előzőleg: Bolyai utca (1945), Hargita utca (1922).
Királyhágó utca 38.-tól Gyergyó utca 23.-ig.
Bojt utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1964). Csa­
bagyöngye utca 39.-nél nyíló zsákutca.
Bojt: helység Hajdú-Bihar megyében.
Bojtár utca [14 B2, 15 A2] III. Kaszásdűlő (1900).
Bécsi út 321.-től Huszti útig.
bojtár: a pásztor munkáját segítő legény.
Böjti Imre utca XI. Lágymányos. Lásd: Erőmű utca
Böjti Imre (1909-1957): szövőgyári munkás, hon­
véd őrnagy. A Budapesti Műszaki Egyetem Ka­
tonai Tanszékének vezetője. Karhatalmi szolgálat
közben agyonlőtték.
Bojtocska utca [40 B2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963).204 Előzőleg: 175. utca. Jászberényi út 101.-
től Magyarfalu utcáig.
bojtocska: virág
Bojtorján utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Dessewffy utca (1920-as évek).
Gyöngytyúk utca 32.-től Liszt Ferenc utca 29.-ig.
bojtorján: nagy levelű, lila, fészkes virágzatú
gyógynövény.
Bojtos utca [47 A3] XXII. Budafok (1966). Elő­
zőleg: Bokréta utca (1930-as évek). Plébánia utca
48.-tól Panoráma utca 73.-ig.
Bokány köz [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1940-
es évek). A kerület 1947. évi műszaki térképén
Bákány köz. Az 1952. után kiadott utcajegyzékek
szerint Csávoly köz volt, de ezt más nyilvántartás
nem erősíti meg. Csokonai utca 4.-től Rákóczi
Ferenc utca 5.-ig.
bokány: bokálynak nevezik az egyfülű, karcsú, ke­
rek szájú mázas cserépkancsót. Lehetséges, hogy
ennek tájneve.
Bokányi Dezső utca
Bokányi Dezső utca VI. Terézváros. Lásd: Bajnok
utca
Bokányi Dezső utca XVIII. Bókaytelep. Lásd: Wlas-
sics Gyula utca
Bokányi Dezső (1871-1940): szociáldemokrata
aktivista. Megalapította a Magyar Építőmunkások
Szövetségét (MEMOSZ), és annak elnöke lett.
A Tanácsköztársaság alatt munkaügyi és népjóléti
népbiztos, majd hadtestparancsnok. Tagja volt az
egyesült párt vezetőségének és a budapesti mun­
kástanács elnökségének. A népbiztosok perében
halálra ítélték, majd 1922-ben fogolycserével a
Szovjetunióba került. A sztálinizmus áldozata lett.
Bókay gödör XVIII. Bókaytelep. Lásd: Gödör tér
Indoklást lásd: Bókay Árpád.
Bókay tér XIII. Angyalföld (1904). A Szabolcs utca
és a Vágány utca között. Megszűnt, a mai nevén
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egy része
épült a helyére (1967). Valószínűleg Bókay János­
ról. Lásd ott.
Bókay Árpád utca [51 A-B3, 52 A3] XVIII. Bókay­
telep (1900-as évek). Margó Tivadar utca 52.-től
Madarász utca 21.-ig.
Bókay Árpád (1856-1919): belgyógyász, farma­
kológus, gyógyszertani szakíró, egyetemi tanár, a
Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Pestszentlőrincen, a volt birtokán (ma: Bókay­
telep) van a már életében róla elnevezett utca.
Minden magyar szabadkőműves páholy nagymes­
tere.
Bókay János utca [36 B2, 84 B3] VIII. Józsefváros
(1938). Előzőleg: Gólya utca (1874), Storchen
Gasse (1850). Baross utca 95.-től Üllői út 74.-ig.
Bókay János idősebb (1822-1884): orvos, gyer­
mekgyógyász, egyetemi tanár, Pest szabad királyi
város választott, majd Budapest főváros törvény-
hatósági bizottsága virilista tagja.115 Az utca Üllői
úti sarkán áll az általa alapított gyermekkórház.
Bokor utca [23 A2-1, 78 Bl] III. Újlak (1874).
Előzőleg: Zöld Fa utca, Grüne Baum Gasse, Hal­
ter Gasse (Csordás utca) (XIX. század),9 Strauch
Gasse (Bokor utca) (XIX. század),9 Obere Műte­
re Zeil (Felső közép sor) (1735).9 Bécsi út 71.-től
Nagyszombat utca 14.-ig.
Bokréta utca II. Budaliget. Lásd: Álmos vezér utca
Bokréta utca [36 A3-2] IX. Ferencváros (1874).
Előzőleg: Virág utca (1866), Blumen Gasse (1850-
es évek), Boquet Gasse (Bokréta utca).117 Mester
utca 38.-tól Üllői út 71.-ig.
Bokréta utca XXII. Budafok. Lásd: Bojtos utca
Bokros utca [60 B3, 61 A3] XXI. Királyerdő
(1937). Szent István út 183.-tól Liliom utca
37.-ig.
Boldizsár út [46 Bl] XI. Őrmező (1900). Péterhe-
gyi út 1.-től Budaörsi út 110.-ig.
Boldogasszony sugárút XXII. Nagytétény. Lásd:
Nagytétényi út
158
Boldogasszony út II. Máriaremete.199 Lásd: Zsíros­
hegyi út
Boldogasszony utca I. Vár. Lásd: Szent György
utca
Boldogasszony, az utcában álló templom nevéről.
Boldogasszony utca XXII. Budafok. Lásd: Boros út
Boldogasszony. Szűz Mária neve a magyar katoli­
kus hívők szóhasználatában. A Szent Gellért-le-
gendában olvasható először ez a kifejezés.
Boldog Teréz anya tér [34 A2] XII. Mártonhegy
(2012), előzőleg névtelen közterület.
Teréz anya: Kalkuttai Boldog Teréz apáca, közis­
mert nevén (1910-1997), Albánia területén szü­
letett, Kalkutta szegényei között végezte áldoza­
tos munkáját, a Szeretet Misszionáriusai szerze­
tesrend alapítója. Nobel-békedíjas (1979).
Bolgár utca [38 A3] X. Óhegy (1893).276 Martino­
vics tér 4/b-től Vaspálya utca 14/c-ig.
bolgár, nép neve a Balkán-félsziget keleti részén.
Bolgár Elek tér I. Víziváros. Lásd: Nagy Imre tér
Bolgár Elek (1883-1955): jogász, történész, egyete­
mi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja. 1919-től a Vörös Újság szerkesztőbizottságá­
nak tagja. A Tanácsköztársaság alatt bécsi követ,
majd Kun Béla külügyi népbiztos helyettese, egye­
temi tanár, a Történelmi Materializmus Kutatóin­
tézetének igazgatója. 1919 után emigrált. 1945-ben
szovjet tisztként tért haza.
Bolgárföld dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár (2009).
Mediterrán lakóparktól Meddőhányó utcáig.
bolgárkertészek emlékezetével összefüggésben.
Bolgárkerék utca [38 Al] XIV. Nagyzugló (1991).
Előzőleg: Vámos Ilona utca (1961), 127. utca.
Kerepesi út 80/a-tól Bolgárkertész utca 21.-ig.
bolgárkerék-, bolgár kertészek egyszerű öntözőké­
szülékének fő alkatrésze. Az itt gazdálkodók még
az 1930-as években is használták.
Bolgárkertész utca [38 Al] XIV. Nagyzugló
(1991). Előzőleg: Martos Flóra utca (1961), 129.
utca. Róna utca 15.-től Örs vezér tér 2.-ig.
bolgárkertész: belterjes, öntözéses zöldségtermesz­
téssel foglalkozó, bolgár származású termelő. Ma
már csak az utca neve emlékeztet arra, hogy itt az
1930-as években még kertészetek voltak.
Boltosok utcája/sora I. Vár. Lásd: Tárnok utca
boltosok: az elnevezés utal arra, hogy a középkor­
ban boltok voltak itt.
Bolyai utca [23 A2-3, 78 A-B2] II. Rózsadomb
(1908). Előzőleg: Niedermayer utca (XVIII. szá­
zad) egy része. Apostol utca 4.-től Szemlőhegy
utca 15.-ig.
Bolyai utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Bója utca
Indokolást lásd alább.
Bolyai Farkas utca [17 Al] IV. Újpest (1925). Vé-
csey Károly utca 36.-tól Hárfa utca 27.-ig.
Bolyai Farkas (1775-1856): erdélyi matematikus,
polihisztor. A Magyar Tudományos Akadémia le-
159
velező tagja. Göttingában tanult, ahol életre szóló
barátságot kötött Gauss-szal, a nagy német mate­
matikussal. A marosvásárhelyi kollégium tanára.
Bolyai János köz [61 Bl] XXIII. Soroksár (1988).
Bolyai János utca 6-8.-tói az Erdő sétányig.
Bolyai János utca [61 Bl] XX. Pacsirtatelep
(1941). Lenke utca 49.-től Vágóhíd utca 80.-ig.
Bolyai János (1802-1860): Bolyai Farkas fia.
A XIX. század legnagyobb magyar matematikusa.
1831-ben jelent meg az abszolút geometria alap­
jait leíró műve, édesapja Testamen cimű munkájá­
nak függelékeként (Appendix ).
Bolygó utca [46 B2] XI. Péterhegy (1972). Péter-
hegyi dűlő 669. helyrajzi számtól a 684/7 helyraj­
zi számú telekig.
Bomba tér I. Víziváros. Lásd: Batthyány tér
bomba: az elnevezés utal arra, hogy a XVIII-XIX.
században a téren egy katonai lőszerraktár állt.
Bomba utca XTV. Törökőr. Lásd: U tász utca
Bomben Platz I. Víziváros. Lásd: Batthyány tér
Bonc utca [34 B3] XI. Sashegy (1941). Fehér ló
utca 8.-tól Töhötöm utca 3.-ig.
Bonc: a kalandozó magyarok egyik vezére.
Boné András utca [51 A2] XIX. Kispest (1985).
Eredetileg 1948-ban kapta a nevét, tévesen Bohné
névvel. Előzőleg: Villany utca egy része. Bem utca
68.-tól Móricz Zsigmond utca 71.-ig.
Boné András: korábban tévesen: Bohné (P-1707):
a Rákóczi-szabadságharc ezeres kapitánya. Már a
törökök elleni harcokban, majd a Thököly-felke-
lésben is részt vett.
Bonyhádi út [26 A3-B2] XTV. Alsórákos (1900).
Nagy Lajos király útja 55/b-től Öv utca 28.-ig.
Bonyhád : város Baranya megyében. Német neve:
Bonnhard.
Boquet Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Bokréta utca
Bor utca [47 Al] XI. Kelenföld (1942). Bornemi­
sza tér 10.-től Rozsnyó tér 1.-ig.
Boráros tér [36 A3] IX. Ferencváros (1875). Elő­
zőleg: Fa tér, Holz Platz (XIX. század). Közrak­
tár utca 34., Lónyay utca 51. és 62., Ráday utca
65. és 62., Ferenc körút 2. és 1., Angyal utca 2.
és 1., valamint a Soroksári út 2. és 1. között.
Boráros János Antal (1775-1834): jogász. Pest-Pi-
lis-Solt-Kiskun vármegye táblabírája, Pest szabad
királyi város főbírája, a pesti polgárőrség ezredese.
1803-1807 és 1827-1829 között helyettes polgár-
mester. Számottevő vagyonát jótékonysági célokra
hagyományozta.
Borbála lépcső [33 B2] XII. Farkasvölgy (1999).
Előzőleg: Borbála utca (1938). Kázmér út 38.-tól
Edvi Illés utcáig.
Borbála utca XII. Farkasvölgy. Lásd: Borbála lép­
cső
Borbála (?—1515): I. Zsigmond lengyel király fele­
sége, Szapolyai János féltestvére.
Borbély utca [23 B3, 79 B3] XIII. Újlipótváros
Bornemisza utca
(1941). Kádár utca 11.-től Katona József utca
2/e-ig.
Borbolya utca [23 A3-2, 78 B2] II. Rózsadomb
(1903). Bolyai utca 3.-tól Vérhalom utca 12.-ig.
borbolya: cserje, melyet formás bokráért, szép fe­
hér virágaiért és hosszúkás piros bogyóinak kelle­
mes, savanykás ízéért kedvelnek.
Borda utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Kölcsey utca (1920-as évek). Gordonka utca
24.-től Gárda utca 23.-ig.
Bordás utca XXI. Erdőalja. Lásd Körösi Sándor
utca
Bordás András utca XXI. Erdőalja. Lásd: Bordás
utca
Bordás András (1921-1956): csepeli esztergályos,
Kossuth-díjas. 1956 októberében az utcán agyon­
lőtték.
Bordézsm a utca [46 Al] XI. Gazdagrét (2003).
Rétalja lejtőtől induló zsákutca. Emlékeztet arra,
hogy a XIX. század végéig a megtermelt borra fi­
zetendő adót, bordézsmának nevezték.
Borgó utca II. Törökvész. Lásd: Lepke utca
Borgó: teljes nevén Borgói-hegység. (Ma Romá­
nia: Munpii Bárgáu.)
Borhy Sándor utca XII. Németvölgy. Lásd: Nagy
Jenő utca
Borhy Sándor (?—1919): csendőr alezredes. A Ta­
nácsköztársaság alatt az ellenforradalmi mozga­
lomban való részvétele miatt agyonlőtték.
B orics Pál utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(2013), korábban Pataky István utca (1945), Le­
vente utca (1930) Bajcsy-Zsilinszky utca 89.-től
Nagyszalonta utca 38.-ig.
Borics Pál (1908-1969) szobrász, kőfaragó, 1938-
tól Pestszentlőrincen élt.
Boris utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1900). Ernőd
utca 20.-tól Kalászi utca 3.-ig.
Boris[borisz]: kun fejedelem, aki népének nagyobb
részével a XIII. század elején keresztény hitre
tért. Korábbi okolás szerint: Boris (P-907), Mi­
hály néven a bolgárok első keresztény fejedelme,
cárja 852-888 között.39
Borjú piac/tér VIII. Józsefváros. Lásd: Rákóczi tér
borjúpiac-, az elnevezés idején itt tartották a bor­
júvásárokat.
Borkő utca [59 A2] XXII. Budafok (1964). Elő­
zőleg: Zrínyi utca (1930-as évek). Nagytétényi út
70.-től Vörös kereszt utca 24.-ig.
borkő: az elnevezés utalás az itt lévő borfeldolgozó
üzemek egyik melléktermékére.
B ornem isza tér [47 Al] XI. Kelenföld (1929).
Bornemisza utca, Tétényi út, Major utca, Tété­
nyi út, Bornemisza utca, Major utca és Bor utca
között.
Bornem isza utca [47 A2-1] XI. Kelenföld (1931).
Eredetileg Sárbogárdi utcától. Bikszádi út 16.-tól
Andor utca 19.-ig.
Bornemissza utca
Bornemisza Péter (1535-1584): felvidéki protes­
táns író, prédikátor, evangélikus püspök, nyomda­
tulajdonos, ötkötetes prédikációs könyve egyben
a XVI. századi magyar élet tükre. Megjárta az
inkvizíció börtönét is. Heltai Gáspárral a magyar
nyelvű világi próza elindítója. 1558-ban jelent
meg tollából az első magyar nyelvű, világi témájú
dráma, a Magyar Elektra. Balassi Bálint nevelője.
Bornemissza utca XI. Albertfalva. Lásd: Forgalmi
utca
Valószínűleg: Bornemissza Gergely (P-1555?), aki
1552-ben Eger védője, 1553-ban várkapitánya
volt.
Boróka utca [22 B2, 23 A2, 78 A1] II. Szemlő-
hegy (1905). Pusztaszeri út 18.-tól Pusztaszeri út
50.-ig.
Borókás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242
Határ út 29.-től Szent István út 102.-ig.
boróka: örökzöld tűlevelű ciprusféle cserje.
Borona utca [61 B2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1953). Előzőleg: Mónus Illés utca (1946), Au­
guszta utca (1920-as évek). Soroksári Alsó Határ
úttól Vasfű utca 13.-ig.
Boronás utca [64 B3] XVIII. Almáskert (2001).
Alacskai úttól Kerékvágás utcáig.
borona: fogakkal, tüskékkel ellátott vontatható
talajművelő eszköz, amelyet a szántás után alkal­
maznak.
Boros út [59 A2-1] XXII. Budafok (1953). Előző­
leg: Boldogasszony utca (1930-as évek). Bérkocsi
utca 5.-től Széchenyi utca 4.-ig. Az elnevezés em­
lékeztet az itteni borászatokra.
Borosjenő utca XVII. Rákoscsaba (1920-as évek).218
Lásd: Bottyán utca
Borosjenő: helység Arad vármegyében. Ma Romá­
nia: Ineu. Gróf Vécsey Károly 1849. augusztus
20-án itt tette le a fegyvert az orosz csapatok előtt.
Itt van eltemetve Leiningen-Westerburg Károly
aradi vértanú.
Boros Jenő utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Bottyán
utca
B oros M átyás utca [26 A3] XIV. Nagyzugló
(1969). Előzőleg: Radnóti Miklós utca (1948),
Siménfalvi utca (1936). Kaffka Margit utca 7.-től
Nagy Lajos király útja 18.-ig.
Boros Mátyás (1923-1944): a kerületi ellenállási
mozgalom résztvevője. 1944-ben, a zuglói nyilas
pártház ellen indított akció során elfogták és ki­
végezték.
Borostyán utca [24 B3-2, 81 A2] XIV Hermina-
mező (1892). Hermina út 61.-től Hungária körút
202.-ig.
Borostyán utca XXI. Királyerdő. Lásd: Erkély utca
borostyán: sötét, karélyos levelű, örökzöld kúszó­
növény.
Borostyán utca XXII. Budafok. Lásd: Kosbor utca
Borotvás utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom
160
(1954). Előzőleg: Vörösmarty Mihály utca (1910-
es évek). Veres Péter út 95.-től Újszász utca 46.-ig.
borotvás: beretvás, azaz borotvatartó.
Bors utca XII. Krisztinaváros. Lásd: Hajnóczy Jó­
zsef utca
Bors: az itteni birtokos Bors családról.
Bors utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelek (1926).222
Árpád utca 42.-től Álmos utca 29.-ig.
Bors (X. század): a kabar származású Miskolc
nemzetség őse, a kabarok egyik vezére a honfog­
laláskor, Borsod megye névadója.
Borsa utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1988).
Orsóvá utca 8.-tól Karánsebes utcáig.
Borsa: helység Máramaros vármegyében. Ma Ro­
mánia: Bor§a.
Borsfa utca [42 B3-2] XVII. Rákoscsaba (1954).255
Előzőleg: Bethlen utca (1900-as évek). Tápió-
bicske utca 10.-től Anna utca 7.-ig.
Borsfa: helység Zala megyében.
Borsika utca [40 B2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963).204 Előzőleg: 174. utca. Jászberényi út 97.-
től Magyarfalu utcáig.
borsika: az ajakosok családjához tartozó fűszernö­
vény.
Borsó utca [41 A3-2] XVII. Madárdomb, Rákoske­
resztúr (1953). Előzőleg: Bacsó Béla utca (1945)
és Újsor utca (1920-as évek), egy része gróf Vigyá­
zó Ferenc utca (1920-as évek). Pesti út 23.-tól a
Marabu utca 14.-ig.
Borstenviehhändler Gasse VIII. Józsefváros. Lásd:
N épszínház utca
Borstenviehhändler: sertéskereskedő (németül).
Borszék köz XI. Kelenföld (1933). Than Károly
utca és Borszéki utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1985).
Borszék utca XVIII. Ganzkertváros.224 Lásd: Borvíz
utca
Borszéki utca [46 Bl-2] XI. Kelenföld (1910).
Than Károly utca 1.-től Andor utca 51.-ig.
Borszéki utca XXI. Királyerdő.243 Lásd: Hód utca
Borszék: helység Csík vármegyében. (Ma Romá­
nia: Borsec.) Német neve: Bad Borsec. Szénsavas
fürdőjéről, különleges ízű vizéről és gyönyörű vi­
dékéről híres helység Erdélyben.
Borszőlő utca [58 Al] XXII. Baross Gábor-telep
(1982). Áron utca 3.-nál nyíló zsákutcá.
Borvíz utca [65 Al] XVIII. Ganzkertváros (1953).
Előzőleg: Borszék utca (1922). Török Bálint utca
4.-től Gyergyó utca 5.-ig.
borvíz: a természetes ásványvizek elnevezése Er­
délyben.
Borz út [60 B2] XXI. Királyerdő (1941).241 Szent
István út 133.-tól Pacsirta térig.
Borz utca I. Vár. Lásd: Balta köz
Borz utca V. Belváros. Lásd: Nyáry Pál utca
Borz: a Nyáry Pál utca 9. számú ház helyén volt
Arany Borz nevű kocsmáról.
161
Borz utca 159 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Peres utca 2.-től Losonci utcáig.
borz: föld alatti üregekben lakó, kisebb kutya
nagyságú, hegyes orrú, hosszú sörtés szőrű, vé­
dett, éjjeli állat.
Borzavár utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Maros utca (1920-as évek). Rákoskert
sugárút 134.-től Görömböly utca 41.-ig.
Borzavár: helység Veszprém megyében.
Bosnyák köz [25 B2] XIV Alsórákos (2012). Csö­
möri út - Rákospatak utca - Bosnyák utca - Lő­
csei utca által határolt tömbben lévő közterület.
Bosnyák tér [25 B2] XIV. Alsórákos (1901). Thö­
köly út 178/a, Nagy Lajos király útja 158. Bos­
nyák utca 30. és Lőcsei út 38. között.
Bosnyák utca [25 B2] XIV. Alsórákos, Nagyzugló
(1896). Róna utca 145.-től Vezér út 4.-ig.
Bosnyák utca XV. Pestújhely, Újpalota. Lásd: D ré­
gelyvár utca
bosnyák: Bosznia-Hercegovina mohamedán vallá-
sú népének neve.
Bosnyák utca XV Rákospalota. Lásd: Vasutaskert
utca
bosnyák: az I. világháború alatt a szövetséges or­
szágok népeiről neveztek el itt utcákat.
Botfalu köz [34 A3] XI. Sasad (1962). Előzőleg: 65.
utca. Sasadi út 144-146.-tói Eper utca 27.-ig.
Botfalu udvar [34 A3 (Botf.)] XI. Sasad (1962).
A Botfalu utca végének kiszélesedő része.
Botfalu utca [34 A3] XI. Sasad (1931).207 Három­
szék utcától Sasadi út 133.-ig.
Botfalu: helység Brassó vármegyében. (Ma Romá­
nia: Bőd.)
Botond utca [7 A-B3, 15 Bl] III. Csillaghegy (1920-
as évek). Határ út 11.-től Valéria utca 2.-ig.
Botond utca [24 A2, 80 Al-2] XIII. Angyalföld
(1890). (5. és 6. számmal kezdődik a számozása.)
Angyalföldi utca 9.-től Tüzér utca 30.-ig.
Botond utca XV. Rákospalota. Lásd: Patyolat utca
Botond utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: A lsópetény
utca, Újszilvás utca
Botond utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Zöldmező
utca
Botond utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Rím utca
Botond utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1926).222
Lehel utca 4.-től Almos utca 37-39.-ig.
Botond utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1910).
Zalaegerszeg utca 29.-től Nagykőrösi út 24.-ig.
Botond utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Csokonya utca
Botond utca XXII. Budatétény. Lásd: Platina utca
Botond utca [57 B3, 58 A3] XXII. Nagytétény
(1930-as évek). Damjanich utca 33.-tól Bartók
Béla út 55.-ig.
Botond vezér utca [12 A2] II. Budaliget (1938).
Zsolt fejedelem utca 29.-től Géza fejedelem utca
26.-ig.
Botond: a kalandozó magyarok egyik vezére. A
Bölcsőde utca
monda szerint Bizánc alatt egy görög óriást győ­
zött le párviadalban, buzogányával pedig bezúzta
a város érckapuját.
Bottyán utca [43 A-B3, 55 Al] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Vak Bottyán utca (1948), Bo­
ros Jenő utca (1937),63 Borosjenő utca (1920-as
évek).218 Pesti út 406.-tól Szigetcsép utca 18.-ig.
Bottyán: valószínűleg Vak Bottyán. Lásd ott.
Bozókvár utca [34 B3, 46 Bl] XI. Sasad (1933).
Budaörsi út 111.-től Haraszt utca 10.-ig.
Bozók: helység Hont vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Bzovik.) Valószínűleg ennek vára a névadó.
Bozót utca [58 Bl] XXII. Budafok (1953). Előző­
leg: Apáca utca (1930-as évek). Arany János utca
61.-től Kiránduló utca 12.-ig.
Bozótos köz [61 B3] XXIII. Soroksár (1988). Szi­
tás utca 155.-nél nyíló zsákutca.
Böcken Gasse I. Vár. Lásd: Országház utca
Böcken: sütő (pék) (budai német dialektusban).
Bögöte utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954). Elő­
zőleg: Csillag utca (1920-as évek). Rákoskert su­
gárút 118.-tól Görömböly utca 33.-ig.
Bögöte: helység Vas megyében.
Bögre utca [51 Bl] X. Újhegy (1998). Serpenyő
utcától Gumigyár utcáig.
Böhm Péter utca III. Csillaghegy. Lásd: Kert sor
Böhm Péter (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Bökényfoldi út [28 A-B3, 40 Bl, 41 Al] XVI. Má­
tyásföld (1974). Előzőleg: Árpád utca (1910-es
évek), amely több közterületből került kialakítás­
ra. 1. Szép utca (1889)164 a Veres Péter út és a
Hunyadvár utca között; 2. Árpád utca (1889)164 a
Hunyadvár utca és az Újszász utca között. Hozzá­
csatolva: VIII. utca (1940-es évek) az Újszász ut­
ca és a Zsemlékes út között. Veres Péter út 163.-
tól a Rákosligeti határútig.
Bökény-föld: török-magyar eredetű szó, jelentése:
erdős domb. Az itteni erdős dombot már a kö­
zépkorban Bökény-földnek nevezték.
Bököny utca [52 A3, 64 Al] XVIII. Gloriett-telep
(1981).228 Előzőleg: 606. utca. Cziffra György ut­
ca 75.-től Szalafő utca 15.-ig.
Bököny: helység Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben.
B ölcske utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954).255 Börzönce utca 6-7.-tői Erdőhegy utcá­
ig-
Bölcske: helység Tolna megyében.
Bölcső utca [35 B3] XI. Lágymányos (1961). Bara­
nyai út 7.-től Hamzsabégi út 18.-ig.
bölcső: utalás az elnevezéskor a közelben működő
csecsemőotthonra.
Bölcsőde utca [25 B3] XIV. Törökőr (1966). Elő­
zőleg: 936. utca. Torontál utca 47/a-tól Róna utca
134.-ig.
bölcsőde: utalás az elnevezéskor az utca 1. számú
házában működő bölcsődére.
Bölény utca
Bölény utca [12 Bl-2] II. Budaliget (1980). Má-
riaremetei út 205.-től Köztársaság utcáig, onnan
zsákutca.
bölény: vadon élő, barna, gyapjas szőrű, széles
homlokú európai, illetve amerikai szarvasmarha­
féle állat.
Bölöni György utca [21 B2] II. Kurucles (1968).
Előzőleg: Kovács utca (1911). Hűvösvölgyi út
74.-től Kuruclesi út 27.-ig.
Bölöni György (1882-1959): író, újságíró.
Bördőce utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Szent István utca (1910-es évek). Péceli
út 350.-től Battonya utca 63.-ig.
Bördőce: helység Zala megyében. 1938-tól Iklód-
bördőce része.
Bőrfestő utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer (1985).258
Külső Szilágyi út 66.-tól Szíjgyártó utca 19.-ig.
bőrfestő', utalás a kerület bőriparára.
Bőrgyár utca IX. Ferencváros. Lásd: Bakáts utca
bőrgyár, az 1860-as években itt működő Első Ma­
gyar Bőrgyárról kapta nevét.
B őröndös utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer
(1985).258 Járműtelep utca 5.-től Külső Szilágyi
út 54.-ig.
bőröndös: utalás a kerület bőriparára.
Börsen Platz V. Belváros. Lásd: Petőfi tér
Börsen: tőzsde (németül)
Börtön mahalle I. Vár (XVI-XVII. század). (Zindán
mahalle).53 Valószínűleg a Mátyás-kúttól délre
eső térség, amelyen már a XV. században is vár­
börtönként szolgáló Csonka-torony állt.
Börze tér V. Belváros. Lásd: Petőfi tér
börze: a közelben volt a tőzsde épülete.
B örzönce utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954) 255 Egervár utca 6.-tól Balassagyarmat utca
5.-ig.
Börzönce: helység Zala megyében.
Börzsöny utca [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1963). Dési Huber utca 23.-tól Lobogó utca
11.-ig.
Börzsönyi utca [60 B3-2] XXI. Királyerdő (1937).
Vezeték utcától Cserhát utca 3.-ig.
Börzsöny: hegység Eszak-Magyarországon.
B őség utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Bezerédi utca (1910-es évek). Thököly út
70.-től Kisterenye utca 37.-ig.
Bösinger Márton utca III. Békásmegyer, Csillag­
hegy. Lásd: Almos utca
Bösinger [bözinger] Márton: az évszázadok óta is­
mert budai Bösinger család a XVIII. század vé­
gén polgármestert adott a városnak. Szőlő-, rét-,
legelő- és erdőtulajdonuk a budai határban terült
el (többek között Csillaghegyen is).
Böszörm ényi út [34 B2-1, 82 A2] XII. Krisztina­
város, Németvölgy (1900). Németvölgyi út 2.-től
Apor Vilmos tér 1.-ig.
Böszörményi László (1824-1869): függetlensé­
162
gi politikus, országgyűlési képviselő. A szabad­
ságharcban tisztként szolgált, utoljára Klapka
György parancsőrtisztje volt Komáromban.
1867-1868-ban a 48-as párt lapjában, a Magyar
Újságban tiltakozott a kiegyezés ellen. Leközölte
Kossuth Lajos Deák Ferenchez írott híres levelét
(Kasszandra-levél). Emiatt egyévi börtönre ítél­
ték, ahol meghalt.
Brand Gasse (Tűz vagy Égetőhely utca) IX. Ferenc­
város (XVIII. század).1Lefutása nem ismert.
Brandtner Pál utca XIX. Kispest. Lásd: Aram utca
Brandtner Pál (1865-1940): 1899-től Kispest
jegyzője. Átszervezte az adóztatást, így a bevéte­
lekből hamarosan keramitburkolatot kaphatott az
Üllői út. Minden utcában kiépítették a közvilágí­
tást. Közintézmények építésére 60 ezer négyszög­
öl területet vásároltatott a helységgel, amelyre fiú
és leány polgári iskolákat építettek. Kiépíttette az
Ady Endre úti villamosvonalat. Amikor Kispest
1922-ben rendezett tanácsú város lett, polgár­
mester-helyettessé és főjegyzővé választották.
Branyiszkó út [22 A2 (Brany.)] II. Törökvész
(1929). Pasaréti út 93.-tól Orló utca 20.-ig.
Branyiszkó: helység Sáros vármegyében. (Ma
Szlovákia: Pod Braniskom.) 1849. február 5-én, a
tavaszi hadjárat egyik győztes csatáját vívta itt a
honvédsereg Guyon Richárd ezredes parancsnok­
sága alatt.
Brassai Sám uel utca [34 B2, 82 A3] XII. Német­
völgy (1912). Tartsay Vilmos utca 14.-től Dolgos
utca 1.-ig.
Brassai Sámuel utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Teréz utca
Brassai Sámuel (1799 vagy 1800-1897): erdélyi
polihisztor, nyelvész és botanikus, egyetemi tanár.
A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Brassó köz [34 A3-2] XI. Sasad (1931). Süveg utca
5/b-től Brassó út 10.-ig.
Brassó út [34 A-B3] XI. Sasad (1930).207 Német­
völgyi út 150.-től Budaörsi út 65.-ig.
Brassó utca [13 A3] II. Hársakalja (1938). Előző­
leg: Ék utca (1910-es évek). Lomb utca 23.-tól
Budajenő utca 29.-ig.
Brassó utca IV. Istvántelek.200 Lásd: Tó utca
Brassó utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Kiskőrös utca
Brassó utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1930-as
évek). Kerülő út 6.-nál nyíló zsákutca.
Brassó utca [64 A-Bl] XVIII. Szent Imre-kertvá-
ros (1932).238 Nagyenyed utca 28.-tól Királyhágó
út 63.-ig.
Brassó utca [51 A3] XIX. Kispest (1940) 213 Kolozs­
vár utca 37.-től Temesvár utca 60.-ig.
B rassó utca [50 A-B3] XX. Gubacsipuszta
(1941).239 Hunyadi János tér 12.-től Fiume utca
35.-ig.
Brassói út [27 A2] XVI. Rákosszentmihály (1920-as
évek). Iharfa utca 25.-től Köztársaság útja 50.-ig.
163
B rassói utca [58 Al] IV. Újpest (1925). Fóti út
108.-tól Tábor utca 33.-ig.
Brassói utca XVI. Cinkota.254 Lásd: Lengő utca
Brassói utca XVI. Sashalom.251 Lásd: Galgahévíz
utca
Brassói utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Rizskalász
utca
Brassói utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Kaszás utca
Brassói utca [60 B2-1] XXI. Csepel-Kertváros
(1930).280 Szebeni utca 99.-től Határ út 58.-ig.
Brassói utca [58 Al] XXII. Baross Gábor-telep
(1930-as évek). Szabadkai utca 9.-től Nyél utcáig.
Brassó: helység Brassó vármegyében. (Ma Romá­
nia: Bra§ov, a vármegye székhelye.) Német neve:
Cron, Kronstadt. 1950-1960 között Órásul Stalin
volt a neve.
Brauhaus Gasse III. Óbuda. Lásd: Kulcsár utca
Bräuhaus Gasse V. Belváros. Lásd: Sörház utca
Brauhaus Gasse V. Lipótváros. Lásd: Garibaldi ut­
ca
Bräuhaus Gasse X. Óhegy. Lásd: Sörgyár utca
Bräuhaus: sörház, sörfőzde (németül).
Bräumeister Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: József
körút
Breü Gässl II. Újlak. Csak az 1702-es Zaigerben em­
lítik.
Breznó köz [34 B2, 82 A3] XI. Sashegy (1932).
Jagelló út 2.-től Hegyalja út 88.-ig.
Breznó lépcső [34 B2, 82 A3] XII. Sashegy
(1932). Hegyalja út 51.-től Hegyalja út 79.-ig.
Breznó út XI. Sashegy, XII. Németvölgy (1931).
Kálló esperes utca és Zólyomi út között. 1941-
ben a Hegyalja út egy része lett.
Breznó utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1942).239
Vasút sortól Tusnád utca 13-15.-ig.
Breznóbánya: helység Zólyom vármegyében. (Ma
Szlovákia: Breznó.)
Brigád utca [63 A-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-te-
lep (1952). Előzőleg: Bacsó Béla utca (1946), Va­
dász utca (1907). Somberek sortól Dózsa György
utca 35.-ig.
Broda Pyada I. Vár. Lásd: D ísz tér
Bródy Imre utca [17 Al] IV. Újpest. (1971). Ká­
posztásmegyeri út 7.-nél nyíló zsákutca
Bródy Imre (1891-1944): fizikus. Az Egyesült Iz­
zólámpa és Villamossági Rt.-hez 1923-ban lépett
be. 1937-ben feltalálta a kripton töltésű izzólám­
pát. Kidolgozta a kriptongáz levegőből történő
kivonásának technológiáját. Tervei alapján ké­
szült el Ajkán a világ első kriptongyára. 1944-ben
a németek elhurcolták, Mühlsdorfba vitték, ahol
elpusztult. 1950-ben az Eötvös Loránd Fizikai
Társaság évente kiosztásra kerülő Bródy Imre-dí-
jat alapított.
Bródy Sándor utca [36 A2, 84 A3-2] VIII. József­
város (1946). Előzőleg: Sándor utca (1919), Fő­
herceg Sándor utca (1867), baron Sándor Gasse
Bródy Zsigmond utca
Bródy Sándor utca
A Józsefvárosnak utóbb Mágnásnegyedként em­
legetett fertályán, a Pest életében döntő szerepet
játszó országutak találkozásának közelében fek­
szik ez a hosszúra nyúlt utca, valaha csapás, dű­
lő, mely utóbbi minőségére korai elnevezései is
utalnak. 1750 körül kelt első előfordulásai arról
emlékeznek meg, hogy a város téglaégetőjéhez
vezet (a mai Rákóczi tér tájékán működött ez a
fontos üzem, túl a mai Gutenberg teret kereszte­
ző Rákos-árkon), valamivel később aztán a város
majorját emlegetik az elnevezők, az utat megje­
lölendő: ez a majorság az országháznak épült, s
ma az Olasz Kulturális Intézetnek otthont adó
palota helyén feküdt. Ez okból hívták előbb
Ziegel Gazénak, Ziegelofen Gassénak. Időnként
- magyarul - Téglaégető árnak, Városmajor árnak
és Major «teának. De ugyanebben a korszakban,
tehát a XVIII. század középső évtizedeiben Te­
hénpásztor «teának is, valószínűleg szintén a ma­
jorra, annak állatforgalmára utalva. A Múzeum
kávéház épületének helyén az 1770-es években
emelt magának nyaralóházat Sándor Antal báró,
akit - bár kortársai jól tudták, milyen tekintélyes
hivatalokat visel - elsősorban azért nem felejtett
el teljesen a közemlékezet, mert az unokája volt
minden idők leghírhedtebb paripaidomárja, Sán­
dor Móric, az „Ördöglovas”. Antal báró házáról
nevezték azután újra el, most már Sándor báró,
vagy egyszerűbben Sándor utcának. Történe­
tünknek ezen a pontján következik az a fordulat,
amely - ellentétben az eddigiekkel - mindmáig
megmagyarázhatatlan. 1867-től kezdve az ut­
cát hivatalosan Főherceg Sándor, illetve Sándor
főherceg utcaként kezdik megjelölni a térképek
és címtárak, amilyen nevű főhercegről a hazai
históriának nincs tudomása. Akik a magyará­
zattal megpróbálkoznak, Sándor Lipót főherce­
get, Magyarország nádorát sejtik a névadóban.
Valószínűleg nincs igazuk, bár az is lehet, hogy
ez a hibás vélemény. Igazi megnyugvás a sok bi­
zonytalanság után az 1946 tavaszi fordulat, ami­
kor egy teljesen biztos vezetéknevű Sándor neve
- Bródyé, az író-drámaíróé - került a táblákra.
(báró Sándor utca) (1850),31 Tehénpásztor utca,
Stadtgut Gasse/Stadtmayer Gasse (Városmajor
utca) (1817), Major utca (1817),8 Ziegel Gasse
(Tégla utca), Ziegelofen Gasse (Téglaégető utca)
(1770-es évek), a Múzeum körút és a Puskin utca
között.16 Alexander Gasse az 1871-1872. évi né­
met nyelvű pest-budai címjegyzék szerint. Múze­
um körút 12.-től Gutenberg tér 2.-ig.
Bródy Sándor (1863-1924): író, újságíró.
Bródy Zsigmond utca XI. Kelenföld. Lásd: Than
Károly utca
Bronz utca
Bródy Zsigtnond (1830-1906): publicista. A Pes­
ti Napló főmunkatársa. Kiadója, tulajdonosa és
szerkesztője a Neues Pester Journal című lapnak,
a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja. Tá­
mogatta a jótékonysági egyesületeket. Megala­
pította a Bródy Adél (Zsidó-) kórházat, amely­
nek mai neve Haynal Imre Egészségtudományi
Egyetem. A fővárosi törvényhatósági bizottság
tagja.
Bronz utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Széchenyi utca (1946), gróf Széchenyi Ist­
ván utca (1920-as évek). Új Kőbánya utca 10.-től
Ballada utca 5.-ig.
Bruck Gasse V. Belváros. Lásd: Türr István utca
Bruck Gasse V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Deák
Ferenc utca
Bruck : híd (pesti német dialektusban).
Brucksbad Platz I. Tabán. Lásd: Rudasfürdő tér
Brucksbad: Hidas fürdő (németül). A Rudas für­
dő neve helyi németséggel, mert a közelében volt
a hajóhíd.100
Brunnen Gasse I. Vár. Lásd: Kard utca
Brunnen: az utca végénél volt a Brunnen Platz
(Kút tér), egy közkúttal.
Brunnen Gasse I. Tabán. Lásd: Az 1871-1872. évi
német nyelvű cím- és lakjegyzék szerint. Lefutása
nem ismert.
Brunnen Platz I. Vár. Lásd: Országház utca
Brunnen: kút (németül).
Brunnthal lépcső [58 Bl] XXII. Budafok (2004)
Arany János utcától Péter-Pál utcáig.
Brunnthal Weg XXII. Budafok. Lásd: P éter-Pál
utca
Brunnthal: kútvölgy (németül).
Brücke Gasse I. Víziváros. Lásd: Apor Péter utca
Brücken Gasse V Belváros. Lásd: Türr István utca
Brücke: híd (németül).
Brüsszeli utca [17 A3] IV. Újpest (19 14) ,202 Erede­
tileg a Széchenyi tér és a Bécsi utca között. Berlini
utca 45.-től Bécsi utca 56.-ig.
Brüsszel: Belgium fővárosa: Bruxelles, Brussel.
Búbosbanka utca [41 A3] XVII. Madárdomb
(1984). Marabu utca 18,-nál nyíló zsákutca.
búbosbanka: hosszú, vékony csőrű, bóbitás, védett
madár.
Bucka utca [17 Al] IV. Újpest (1970-es évek). Fó­
ti út 58/c-től Erdősor utca 11.-ig.
B ucó utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagytétény
(1987).248 Előzőleg: 872. utca egy része. Ánizs utca
7.-től Vegyszer utca 8.-ig.
bucó: sügérféle, védett, kisméretű ragadozó hal.
Buda piaca I. Vár. Lásd: D ísz tér
Budafoki tér XXII. Budafok. Lásd: Szent István
tér és Savoyai Jenő tér
Budafoki út [35 B3-2, 47 B2-1] XI. Kelenföld,
Lágymányos (1902). Előzőleg: Promontori út
(Strasse nach Promontor) (XIX. század köze­
164
pe), Alte Strasse nach Promontor (Ó-Promontori
út).1 Szent Gellért tér 3.-tól Kitérő útig.
Budafoki út [47 B3, 48 A3] XXI. Csepel-Ófalu,
Gyártelep (1931). Előzőleg: Báthory utca (1900-
as évek). Északi oldala 1950-ig a IX. kerülethez
tartozott. II. Rákóczi Ferenc út 45.-től a Dunáig.
budafoki: a sziget csúcsán a budafoki átkeléshez
vezető út.
Budafoki út XXII. Budatétény. Lásd: Gyöngyszem
utca
Budafoki utca XXII. Nagytétény. Lásd: Hugonnay
Vilma utca
Budafok: lásd a városrésznevek között.
Buda-Győri út XII. Krisztinaváros, Németvölgy.
Lásd: Győri út
Budai alsó rakpart I. Víziváros - II. Felhévíz (2000).
Margit hídtól a Batthyány téri lépcsőig. Lásd
Angelo Rótta rakpart
Budai alsó rakpart II. Víziváros (2000), a Batthyány
téri lépcsőtől a Széchenyi lánchídig. Lásd: Sztehlo
Gábor rakpart
Budai alsó rakpart II. Víziváros, Tabán (2000), a
Széchenyi lánchídtól az Erzsébet hídig. Lásd:
Friedrich Born rakpart
Budai alsó rakpart III. Óbuda (2000). Mozaik utcá­
tól az Árpád hídig. Lásd: Esterházy János gróf
rakpart
Budai alsó rakpart III. Óbuda, II. Újlak, Felhéviz
(2000). Árpád hídtól Margit hidig. Lásd: Slachta
Margit rakpart
Budai alsó rakpart XI. Gellérthegy (2000). Az Er­
zsébet hídtól a Szabadság hídig. Lásd: Raoul
Wallenberg rakpart
Budai alsó rakpart XI. Lágymányos (2000). A Sza­
badság hídtól Goldmann György térig. Lásd: Lan-
glet és Nina W aldemár rakpart
Budai alsó rakpart [23A-B3, 35 Bl-3, 36 A3,
78 B3, 79 A3, 83 A1-B3] I., II., III., XI. Lágy­
mányos (2000). Petőfi híd budai hídfő déli olda­
lától a Dombóvári útig.
Budai körút I. Krisztinaváros. Lásd: Bocskai út,
Krisztina körút, M argit körút, Október hu­
szonharm adika utca
budai körút: a pesti Nagykörút mintájára Budán
is akartak egy körutat kialakítani, de sikertelenül.
Budai út II. Erzsébetliget, Hársakalja, Pesthidegkút-
Ófalu, Széphalom. Lásd: Hidegkúti út
Budai utca XI. Albertfalva. Forgalmi utca és a vas­
útállomás között. Területrendezés miatt megszűnt.
Budai utca XXII. Budafok (1930). Kővirág sor és az
Albertfalvai kocsiszín között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Budai kapu utca V. Belváros. Lásd: Kristóf tér, Fe­
hér Hajó utca
budai kapu: a Pest városfalán volt kapu neve.
Budai Nagy Antal utca [23 B3, 79 A3 (B. N. A.)]
XIII. Újlipótváros (1945). Előzőleg: Návay Lajos
165
utca (1920). Hollán Ernő utca 10.-től Pozsonyi
út 3.-ig.
Budai Nagy A ntal utca [58 A2 (Budai N. A.)]
XXII. Baross Gábor-telep (1946). Klauzál utca
18-20.-tói Jókai utcáig.
Budai Nagy Antal (?—1437): az 1437. évi erdélyi
parasztfelkelés egyik vezetője.
Budajenő utca [13 A3] II. Hársakalja (1967). Elő­
zőleg: Fogaras utca (1930-as évek). Kőhegyi úttól
a 2602. helyrajzi számú telekig.
Budajenő'. helység Pest megyében.
Budakalász utca [8 A2] III. Békásmegyer (1979).
Bálint György utca 4.-től Hadrianus utcáig.
Budakalász: helység Pest megyében, Budapest
határán.
Budakeszi út [20 A-B2, 21 A2-B3, 22 A3] II. Hárs-
Budakeszi út
A János-hegy és a Nagy Hárs-hegy közti völgy­
ben nyugatra vezető ősrégi országútnak a mai
Mese utcától a nyugati városhatárig terjedő sza­
kasza 1874-ben nyerte el hivatalosan is ezt az
elnevezést, a lakosság azonban a forgalmas útvo­
nalat már sokkal korábban is Budakeszi felé me­
nő útként emlegette. Ennek mentén épült a 14.
században, a Nagy' Hárs-hegy alján az első ma­
gyarországi pálos kolostor, amely a török meg­
szálláskor, al ó. század első felében lett lakatlan.
A 18. század vége felé még magasan álló romos
falait a lakosság azután kőbányának használta, s
a 20. században régészeknek kellett kiásniuk a
középkori kolostor alapfalait.
Az újkorban a 18. század utolsó harmadától
kezdve emeltek itt, a Krisztinaváros külterüle­
téhez sorolt erdős vidéken magános épületeket
- hosszú ideig csak vendéglőket, présházakat,
nyaralókat. Az első a Szép Juhásznéhoz címzett
fogadó volt, a pálos romok közelében. A 19.
század 30-40-es éveiben már jó néhány villa is
épült a Budakeszi úton, közülük néhány máig
fennmaradt, műemléki védelem alatt. Műemlék
a Budakeszi út 51/b alatti Szent László-kápolna
is, amelyet részben középkori faragott kövekből
1822-ben építtetett Kalmárffy Ignác akkori bu­
dai városbíró. A 19. század második felében és
főként a 20. században már nemcsak nyaralók
és villák, hanem középületek, jókora társasházak
és magas épületek is növelték az út beépítettsé­
gét. Közben azonban 1875-ben egy súlyos ka­
tasztrófa figyelmeztetett a vízmosásszerű völgy­
ben vezető útvonal veszélyeire: egy hatalmas
nyári felhőszakadás halálos áldozatokkal járó
vízáradatként zúdult a Budakeszi útra, magával
ragadva embereket és lovas kocsikat is. Ma az
út mellett jókora vízelvezető árkot láthatunk, így
hasonló katasztrófák már nem fenyegetnek.
Budatétény utca
hegy, Kurucles, Szépilona, XII. Budakeszierdő,
Jánoshegy, Virányos, Zugliget (1874). Kesislik
jolu (Barátok útja) (XVI-XVII. század).53 Az utat
1333-ban említi okleveles forrásunk, mint ame­
lyik Fehérvárra vezet. Eredetileg a Rhédey utcától
indult. Páratlan oldala a II. kerülethez, páros ol­
dala a XII. kerülethez tartozik. Hűvösvölgyi út
2/a-tól a főváros és Budakeszi határáig.
Budakeszi: helység Pest megyében, Budapest ha­
tárán.
Budaörscher Weg I. Krisztinaváros, XII. Krisztina­
város. A Széna tér és a Budaörsi út között. Lásd:
Alkotás utca
Budaörsi út I. Krisztinaváros, XII. Krisztinaváros.
A Széna tér és a Budaörsi út között. Lásd: A l­
kotás utca
Budaörsi út [33 B3, 34 A3-B2, 45 Bl, 82 A3] XI.
Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy, Hosszúrét, Ke­
lenföld, Madárhegy, Őrmező, Őrsöd, Sasad, Sas­
hegy, Spanyolrét (1902). A Hegyalja út és a Fe­
hér ló utca közötti szakasza a XIX. század elején
Flucht nach Egypten Strasse (Egyiptomba mene­
külés útja) volt.1Az utat már 1302-ben is említik,
mint amely Fehérvárra vezet. Hegyalja út 61.-től
a főváros és Budaörs határáig.
Budaörs: város Pest megyében, Budapest határánál.
Budaörsi út XXII. Budafok. Lásd: Ady Endre út
Budapest sugárút XV. Pestújhely. Lásd: Pestújhe­
lyi út
Budapesti út XVI. Mátyásföld (1889).164 Lefutása
nem ismert, valószínűleg a Veres Péter út.
Budapesti út [26 B3, 27 A3-B2, 28 A2-B1] XVI.
Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszent­
mihály (1987). Több közterületből került kiala­
kításra. Árpádföldön és Cinkotán előzőleg: Ár­
pádföld sor (1953) az Ostoros út és Árpádföldi út
között, Zsombékréti út (1953) az Árpádföldi út
és Magtár utca között, ennek előzőleg Somogyi
Béla út (1945), Horthy Miklós út (1920-as évek),
Munkácsy utca (1910-es évek) volt a neve Rákos-
szentmihályon, Cinkota utca a Piros rózsa utca és
a János utca között, Határ utca a Körvasút és a
Piros rózsa utca között (1900-as évek). Páratlan
oldala a Piros rózsa utca 42.-től, páros oldala a
Körvasút sor 1.-től Magtár utca 93.-ig.
Budapesti utca XV Pestújhely. Lásd: Pestújhelyi út
Budapest: 1873. január 1-jétől Pest szabad királyi
város, Buda szabad királyi város és Óbuda mező­
város egyesítésével létrejött törvényhatósági jogú
főváros. Fő- és székváros (1900-tól székesfőváros)
1892. június 8.-1949. augusztus 20. között. Az
akkor életbe lépett alkotmány szerint főváros a stá­
tusa. A székesfőváros elnevezést 1949. szeptember
13.-án polgármesteri rendelet megszüntette.
Budatétény utca [58 Al] XXII. Budatétény (1983).
Szabadkai utca 22.-től Móricz Zsigmond út 54/a-ig.
Budatétény: lásd a városrészek között.
Buda vezér utca
Buda vezér utca [12 A2 (Buda v.)] II. Budaliget
(1938). Simon utca 4-6.-tói Hímes utcáig.
Buda vezér: a magyar mondák szerint a hét hun
törzs egyikének vezére, Attila hun fejedelem és
Keve testvére.
Buday László utca [23 A3, 78 A-B3] II. Országút
(1926). Előzőleg: Tudor utca (1879), Doktor
Gasse (Orvos utca) (XIX. század).154 Keleti Ká­
roly utca 7.-től Rómer Flóris utca 10.-ig.
Buday László (1873-1925): szociológiai író, sta­
tisztikus, egyetemi tanár, a Központi Statisztikai
Hivatal igazgatója. O alapította meg a Magyar
Statisztikai Társaságot. A Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja.
Budenz út [21 B2] II. Kurucles, Szépilona (1911).
Hűvösvölgyi út 22-24.-tői Kuruclesi út 11/a-ig.
Budenz József (1836-1892): nyelvész, egyetemi
tanár. A Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja.
Búd János utca [60 A2] XXI. Királyerdő (1930).
Erdőalja utca 18.-tól Csepeli Mátyás utca 17.-ig.
Búd János: Csepel ispánja 1293-ban.
Bueben Gässl I. Vár. Lásd: Kard utca
Bueben: legényke (németül).
Bugac tér [28 B2] XVI. Cinkota (1974). Buják utca
(1930-as évek). Ostoros út és Bóbitás út között.
Bugac: helység Bács-Kiskun megyében.
Bugát utca [35 Al, 82 Al] I. Krisztinaváros (1902).
Lovas út 10.-től Attila út 101.-ig.
Bugát Pál (1793-1865): orvos, egyetemi tanár,
természettudós. A Kisfaludy Társaság, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Toldy
Ferenccel az első tudományos orvosi folyóirat,
a Magyar Orvosi Tár (1831) megalapítója, szer­
kesztője. A tudományos műnyelv magyarosítá­
sának lelkes harcosa. 1841-ben megalapította a
Természettudományi Társulatot, amelynek első
elnöke lett. 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány
a hadsereg főorvosának nevezte ki. 1849-ben kö­
vette a kormányt Debrecenbe. A szabadságharc
bukása után eltávolították az egyetemről. A Tu­
dományos Ismeretterjesztő Társulat 1962-ben
Bugát Pál-emlékérem néven kitüntetést alapí­
tott.
Buják utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Előző­
leg: Lublói utca (1920-as évek). Ostoros út 10.-
től Ostorhegy utca 1.-ig.
Buják: helység Nógrád megyében.
Bujákhida utca [41 B3, 42 A3] XVII. Rákoske­
resztúr (1954). Előzőleg: Hajnal utca (1920-as
évek). Pesti út 177.-től Napkelet köz 6.-ig.
Bujákhida: az elnevezés indoklása nem ismert.
Bujdosó köz [12 B2] II. Széphalom (1930-as
évek). Előzőleg: Kratzer köz (1922 előtt). Hideg­
kúti út 167/a-tól Szabadság útja 38.-ig.
Bujk Emma utca XVI. Sashalom. Lásd: Aranycsil­
lag utca
166
Bujk Emma (?-?): Ehmann Viktor (lásd ott) fe­
lesége.
Bukarest utca [35 A3 (Buk.)] XI. Lágymányos
(1948). Előzőleg: Tengernagy utca (1941). Kosz­
tolányi Dezső tér 6.-tól Hamzsabégi út 36.-ig.
Bukarest: Románia fővárosa: Bucure$ti.
Bulcsú utca [24 A2-3, 79 B2, 80 A2] VI. Teréz­
város, XIII. Angyalföld (1874). Előzőleg: Pulver-
thurm Gasse (Lőportorony utca) (1867). A MÁV
váci vonalától Váci út 15.-ig. A házszámok 2.-től
16.-ig a VI. kerülethez, onnan tovább a XIII. ke­
rülethez tartoznak, páratlan oldala végig a XIII.
kerülethez tartozik.
Bulcsú utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Bácsalm ás utca
Bulcsú utca [17 A-B3] XV Rákospalota (1930).
Rákospalotai Körvasút sortól Rákos út 209-
211.-ig.
Bulcsú utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd: Ber-
tóti utca, Tóalmás utca
Bulcsú utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1926).222
Lehel utca 10.-től Almos utca 41.-ig.
Bulcsú utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1941).
Virág Benedek utca 99.-től Ritka közig.
Bulcsú vezér utca [12 A2] II. Budaliget (1938).197
Előzőleg: Őz utca (1920-as évek). Zsolt fejede­
lem utca 33.-tól Előd vezér utca 36.-ig.
Bulcsú: a kalandozó magyarok egyik vezére. 955-
ben, az augsburgi csatavesztés után Ottó német
császár Lehellel együtt kivégeztette.
Bulyovszky tér XVII. Rákoshegy. Lásd: Tessedik
tér
Bulyovszky utca VI. Terézváros. Lásd: Rippl-Ró-
nai utca
Bulyovszky utca [41 B3] XVII. Rákoshegy (1910-
es évek). Eredetileg: Bulyovszky Gyula utca. Elő­
zőleg: Berta utca (1892). Ferihegyi út 137.-től
Táncsics Mihály utca 22.-ig.
Bulyovszky Gyula (1827-1883): ügyvéd, újságíró,
az 1848-as márciusi ifjúság egyik vezetője. A kö­
zeli Pesti út 107. számú - ma is álló - házban szü­
letett.
Burg Gasse I. Vár. Lásd: Szent György tér
Burg Platz I. Vár. Lásd: Palota tér
Burg: vár (németül).
Burgauffahrt I. Víziváros, Tabán. Lásd: Apród utca
Burgundi utca [29 Bl] XVI. Cinkota (1999).
A Szabad föld úton közlekedő HEV-pályától az
Oportó utcáig zsákutca, tovább a Szlanka utcáig.
burgundi: francia eredetű nemes borszőlő, vagy az
ebből készült bor.
B usa utca [58 B3] XXII. Budatétény (1994).248
Naphal utca 44.-től Balin utca 41.-ig.
busa: zömök, pettyes testű, növényevő hal.
Buszforduló utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Fatimái utcától Szent László utcáig.
Bútorgyár utca IV. Újpest. Lásd: M unkásotthon
utca
167
bútorgyár: az elnevezés utalás az utcában egykor
működő bútorgyárakra.
Búvár Kund tér [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep
(2001). Örs utca és Attila utca között.
Búvár Kund, Zotmund (XI. század): magyar vitéz.
Krónikáink szerint 1052-ben III. Henrik német
császár dunai hajóit Pozsonynál megfúrva, azok
elsüllyedtek. Ezzel elősegítette a betörő német
csapatok legyőzését. Vörösmarty Mihály: Búvár
Kund című versével adózott tettének.
Búvár utca I. Tabán (1874 után). ív utca és Árok
utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Búvár utca [15 B3] III. Óbuda (1941). Miklós tér
4.-től Szentendrei út 69.-ig.
búvár, az elnevezés a közelben volt katonai flottil­
la búváraira utal.
Búvár utca V. Lipótváros. Lásd: Báthory utca
Búvárharang utca V. Lipótváros. Lásd: Báthory ut­
ca
búvárharang-, az elnevezés utal arra, hogy az 1830-
as években a közelben tárolták a Duna kotrásánál,
majd a Lánchíd építésénél dolgozó búvárok szer­
számait, felszerelését, köztük a búvárharangot.
Búza piac V. Belváros. Lásd: Petőfi Sándor utca,
Szervita tér
Búza piac mahalle(szi) V. Belváros. Lásd: Petőfi
Sándor utca, Szervita tér
Búza tér V. Belváros Lásd: Sebestyén tér
Búza utca [15 A3-B2] III. Filatorigát, Kaszásdűlő
(1982).278 Az utcát, amely 1900-ban kapta a ne­
vét, az 1970-es években lebontották, majd a régi
nyomvonal nagyobb részén újra felépítették. Zab
utca 5.-től Kazal utca 10.-ig.
Búza piac/tér V. Belváros. Lásd: Sebestyén tér
Búzafű köz [74 Al] XXIII. Soroksár (2001). Kö­
zép temető utca 48,-nál nyíló utca.
Búzakalász utca [58 Bl] XXII. Budafok (1967).
Előzőleg: Fenyő utca (1930-as évek). Komáromi
út 31.-től Gyűszű utca 27.-ig.
Búzakéve utca [63 A-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-
Bwda pyaca
telep (1964). Előzőleg: Jókai utca (1907). Som­
berek sortól Dózsa György utca 57-59.-ig.
Búzavirág utca [22 B2] II. Vérhalom (1941). Tö­
rökvész út 19.-től a 15430/2. helyrajzi számig.
búzavirág-, búza- és rozsvetésekben gyakori, fész­
kes virágú növény.
B uziási utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1937
előtt).218 Szigetcsép utca 45.-tól Nemesbük utca
98.-ig.
Buziásfürdő: helység Temes vármegyében. (Ma
Románia: Buzia§.)
Buzogány utca [25 B3] XIV. Nagyzugló (1934).212
Kopja utca 5.-től Bagolyvár utca 1/c-ig.
buzogány: rövid nyelű, fémbunkóban végződő,
ütő fegyver a közép- és a kora újkorban.
Bűjük dzsámi mahalle I. Vár (XVI-XVII. század).53
Valószínűleg a Hal piac térsége.
büjük: nagy (törökül). A Mátyás-templom első
török neve.
Bükk utca [64 A2] XVIII. Alacskai úti lakótelep
(1991).221 Nemes utca 101.-től Péteri út 6.-ig.
Bükkfa utca [12 B3] II. Remetekertváros (1953).
Előzőleg: Szent Jobb utca (1910-es évek). Mária-
remetei út 18.-tól Széchenyi utca 11.-ig.
bükk: sima, hamuszín törzsű, tojásdad levelű,
makktermésű erdei fa.
Bükköny utca [47 A3-2] XI. Albertfalva (1953).
Előzőleg: Arany János utca (1910-es évek). Al­
bertfalva utca 6.-tól Forgalmi utca 9-11.-ig.
bükköny, pillangós virágú, szárnyasán összetett le­
velű takarmánynövény.
Bükkös út [21 A-B3] XII. Svábhegy (1900). Béla
király út 30/b-től Alkony út 4.-ig.
Bükkös út XXI. Királyerdő.242 Lásd: Kórus utca
Bürök utca [34 A2] XII. Farkasrét, Mártonhegy,
Széchenyihegy (1909). Tamási Áron utca 2.-től
Hó utca 3.-ig.
bürök: kellemetlen szagú, emyős, mérgező gyom­
növény.
Bwda pyaca (Buda piaca) I. Vár. Lásd: D ísz tér

C több semleges ország diplomatájával, több tízezer
C jelű utca XVII. Rákoskert (1980-as évek). Pesti
út és Gyolcsrét utca között. Kiépítés alatt.
Cakó utca I. Krisztinaváros. Lásd: Czakó utca
Calasanti utca XIV. Alsórákos. Lásd: Kalauz utca
Calasanti [kalaszanti] (Szent) József ( \5 5 6 - \ 648):
a római szegény gyermekek részére szervezett in­
gyenes népiskolát (Schola Pia). 1617-ben pápai
jóváhagyással alapította meg a piarista rendet (ke­
gyesrend), amelynek első generálisa lett. 1767-
ben szentté avatták.
Calvarie Gasse II. Országút (XVIII. század). Lefutá­
sa nem ismert.1Valószínűleg a Mechwart lépcső.
Calvarien Gasse III. Békásmegyer. Lásd: M eggy
utca
Calvarien Weg VIII. Józsefváros. Lásd: Baross utca
Calvarienberg Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kál­
vária utca
Calvin Gässl III. Óbuda. Lásd: Kálvin köz
Calvin köz III. Óbuda. Lásd: Kálvin köz
Calvin tér V Belváros, VIII. Józsefváros, IX. Ferenc­
város. Lásd: Kálvin tér
Calvin tér XV. Pestújhely. Lásd: Sztárai Mihály
tér
Calvin János utca IV. Újpest. Lásd: Kálvin János
utca
Campona utca [69 Al] XXII. Nagytétény (1987).
Előzőleg: 836. utca. Nagytétényi út 353.-tól a 6.
számú főútig.
Campona: a közelben feltárt I. századi római kato­
nai tábor és polgárváros neve, amely az V. száza­
dig volt lakott.
Canal Gasse I. Tabán. Lásd: Kökény utca
Canal Gasse II. Országút. Lásd: Fekete Sas utca
Cankó tér [58 Al] XXII. Budatétény (1995).246
Kékbegy utca 4. és 6. között.
Caprera tér [28 B2] XVI. Cinkota (1974). Műkő
utca, Csépa utca és a Caprera utca között.
Caprera utca [28 B2] XVI. Cinkota (1983). Elő­
zőleg: 438. utca. Csépa utcától Kukoricás utcáig.
Caprera: Olaszországhoz tartozó sziget neve, ahol
Garibaldi élt 1854-től 1882-ben bekövetkezett
haláláig. Feltehetően az ő emlékét őrzi a Caprera
elnevezés.
Capuciner Gasse I. Víziváros. Lásd: Kapucinus
utca
Capuciner Platz I. Víziváros. Lásd: Corvin tér
capuciner: az elnevezés utal a kapucinus szerzete­
sek itt álló rendházára és templomára.
Carl Lutz rakpart [23 B3-2, 79 A3-B1] XIII. Új-
lipótváros, Dráva utcától a Margit hídig (2010).
Előzőleg: Újpesti rakpart alsó autóút.
Carl Lutz (1895-1975): svájci diplomata, buda­
pesti alkonzul 1942-1945 között. 1944 utolsó ne­
168
gyedében, 1945 elején védlevelekkel, összefogva
magyar zsidó életét mentette meg. 1965-ben Iz­
rael Állam a Jad Vasem, azaz a Világ Igaza-díjjal
tüntette ki.
Carmeliter Gasse I. Vár. Lásd: Színház utca
carmeliter: az elnevezés utal az utcában álló kar­
melita rendházra.
Casino utca I. Vár. Lásd: Móra Ferenc utca
Casino: a közelben volt egykor a budai Kaszinó.
Catholicus vég XVII. Rákoskeresztúr (1864).18 Helye
nem határozható meg. Csak katolikusok lakták.
Cathry út XII. Svábhegy. Lásd: Svájci út
Cathry, Szaléz Franz (1834-1901): svájci mér­
nök, a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút tervezője-
építője.
C ecília utca [6 B3, 7 A3, 14 Bl] III. Ürömhegy
(1994). Lajtorja utcától Ürömhegyi lejtőig.
Cédrus utca [33 Bl] XII. Istenhegy (1929). Diana
utca 6/a-tól Felhő utca 3/a-ig.
cédrus: melegebb éghajlatot kedvelő, sudártörzsű
fenyő (fa).
Ceglédi út [37 B3, 38 A3] X. Gyárdűlő (1884).
Eredetileg a Bihari utcától a Száva utcáig, 1911-
től az Üllői úttól mai hosszáig. Két részből áll:
1. Üllői út 114.-től Bihari utcáig, 2. Balkán utcá­
tól Száva utcáig.
Cegléd: a Pest megyei város a helyi disznóhizlalók
fontos kereskedelmi partnere volt.
Ceglédi utca V. Belváros.104 Lásd: Kecskeméti ut­
ca. Iratok szerint 1487-ben Dóczi Orbán egri ér­
sek itt vásárolt egy házat.
Ceglédi utca mahalle V Belváros.53 Lásd: Kecske­
m éti utca
Cékla utca [28 Bl-2] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Jókai utca (1938), Rudolf utca (1910-es
évek). Budapesti út 268.-tól Cibakháza utca 61.-ig.
Célgép utca [59 Bl] XXI. Gyártelep (2004). Teker­
cselő utcától Varrógép utcáig.
célgép: a megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár egyik
üzemére emlékeztet az elnevezés.
Céltábla utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1978).
Előzőleg: Kassa utca (1910-es évek). Veres Péter
út 160.-tól István király utca 39.-ig.
céltábla: az elnevezés emlékeztet a közelben volt
katonai lőtér egyik kellékére.
C em ent utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Késmárk utca (1920-as évek). Műkő utca
12.-től Számyaskerék út 3.-ig.
Cenk utca [13 A3] II. Hársakalja, Kővár (1920-as
évek). Budajenő utca 14.-nél nyíló zsákutca.
Cenkhegy utca [34 A3 (Cenkh.)] XI. Sasad (1930).
Brassó út 15.-től Brassó út 41.-ig.
Cenk, Cenkhegy: Brassó melletti 961 m magas
hegy.
C entenárium sétány [27 B3] XVI. Mátyásföld
(1986). Olga utca 6.-tól Iskola utca 9.-ig.
169
centenárium-. Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100.
évfordulójára épült a Centenáriumi lakótelep,
amelyhez az út vezet.
Cettner Sebő utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Láng
Kálmán utca
Cházár András utca [24 B3, 36 Bl, 85 Al] XIV.
Istvánmező (1953). Előzőleg: Szent Domonkos
utca (1923), Bálint utca (1879). Istvánmezei út
4.-től Ajtósi Dürer sor 10.-ig.
Cházár [császár] András (1745-1816): ügyvéd,
író. A siketnémák oktatása terén fejtett ki fontos
tevékenységet. A váci Siketnéma Intézet alapítója
(1802).
Chinoin utca [16 B3, 17 A3] IV. Újpest (1953).
Előzőleg: Pálffy utca (1914). Eredetileg a Lebs-
tück Mária utca és Bécsi utca között. Lebstück
Mária utca 1.-től Párizsi utca 22.-ig.
Chinoin: [kinoin] a világhírű újpesti gyógyszer-
gyár neve volt.
Chlepkó tér XIX. Kispest. Lásd: Ötvenhatosok tere
Chlepkó Ede (1883-1938): vasesztergályos, a Ma­
gyar Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének
bizalmija az akkor kispesti Lipták-gépgyárban.
1918-ban a Kommunisták Magyarországi Pártja
Központi Bizottságának tagja, kispesti alapszerve­
zetének megalapítója. A Tanácsköztársaság alatt
a Vörös Őrség (rendőrség) főparancsnokságának
politikai megbízottja. 1919 után előbb Bécsbe,
majd a Szovjetunióba emigrált. A sztálinizmus
áldozata lett.
Chobot Ferenc utca XV Rákospalota. Lásd: Kurta
utca
Chobot [hobot] Ferenc (1860-1931): római kato­
likus prépost-plébános Rákospalotán. 1925-ben a
város díszpolgári címmel tüntette ki
Chokolade Platz VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki
László tér
Christina Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Roham
utca
Christina Platz I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina tér
Területrendezés miatt megszűnt.
Christoph Platz V. Belváros. Lásd: K ristóf tér
Cibakháza utca [28 A2-B1] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Deák Ferenc utca (1928), Batthyány
utca (1910-es évek). Szlovák út 150.-től Kender­
mag utca 28.-ig.
Cibakháza : helység Jász-Nagykun-Szolnok me­
gyében.
Cica utca [28 B2, 29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Magtár utca 28.-tól Caprera térig.
Cickafark utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2005)
Budaörsi útból induló zsákutca.
cickafark: fűszeres illatú, fehér, fészkes virágzatú
gyógynövény.
Cigány sor XV. Rákospalota (1870-es évek). Lásd:
Toldi sor
Cigány sor. a XIX. századi cigánytelepről.
Cinkotai út
Ciklám en út [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Nyír utcától Szent László utcáig.
ciklámen: kankalinféle kedvelt virág. Az erdei cik­
lámen védett növény.
Ciklámen utca [24 B3, 81 A2 (Cik.)] XIV. Her-
minamező (1940). Hermina út 41.-től Erzsébet
királyné útja 2/a-ig.
Cikória utca [57 B3] XXII. Nagytétény (2003).
Sík utcából nyíló közterület.
cikória: növény. A katáng egyik változata, amely­
nek gyökeréből kávépótlót lehet készíteni.
Cim balom köz [22 B2, 78 Al (Cimb.)] II. Vérha­
lom (1953). Pusztaszeri út 70/a-nál nyíló zsákutca.
Cim balom utca [22 B2, 78 Al-2] II. Szemlőhegy,
Vérhalom (1904). Vérhalom tér 4.-től Pusztaszeri
út 66.-ig.
cimbalom: asztalszerű, húros ütőhangszer.
Cimbora utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).209
Előzőleg: VII. utca. Gyöngyösi utca 56.-tól Kám­
for utca 7/a-ig.
Cím er utca [63 B2-3, 64 A3] XVIII. Újpéteritelep
(1965). Előzőleg: Petőfi utca (1898). Szálfa utca
15-17.-től Kapocs utca 11.-ig.
Cincér utca III. Mátyáshegy. Lásd: Fergeteg utca
Cincér utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).241
Szent István út 251.-től Toportyán utca 2.-ig.
cincér: hosszú csápú, karcsú testű erdei bogár.
Minden hazai fajtája védett.
Cinege út [21 B3] XII. Kútvölgy (1900). Kútvöl­
gyi út 78.-tól Béla király út 41.-ig.
Cinege utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241
Szent István út 163.-tól Mókus utca 31.-ig.
cinege: lásd cinke
Cinka Panna utca [25 A2] XIV. Herminamező
(1929). Bácskai utca 40.-től Gyarmat utca 45.-ig.
Cinka Panna (1711-1772): országos hírű zenész
lánya volt. Családja férfitagjaiból alakított zene­
kart, amellyel bejárta az országot. Nem bizonyí­
tott, hogy a neki tulajdonított nótáknak ő volt a
szerzője.
Cinke utca [28 B2-3] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Antal utca (1920-as évek). Szabad föld út
9.-től Somkút utca 11.-ig.
cinege, cinke: hasznos énekesmadár. Minden hazai
fajtája védett.
Cinkota utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: B uda­
pesti út
Cinkotai út [29 A3, 41 A1-B2] XIV. Alsórákos
(1900). Eredetileg a Füredi utcától a Csömöri
útig. Fogarasi út 206.-tól Deés utca 59.-ig.
Cinkotai út XV. Rákospalota. Lásd: Mogyoród útja
Cinkotai út [25 B2, 26 A-B2] XVI. Mátyásföld,
XVII. Rákoskeresztúr, Rákosliget, Régiakadémia­
telep (1880-as évek). Rákosligeti határúttól Nóg-
rádverőce utcáig.
Cinkotai út XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Szlovák
út
Cinkotai utca
Cinkotai utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Csinszka
utca
Cinkota: Lásd a városrészek között.
Cinkotakert utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Zrínyi utca (1910-es évek). Páratlan
számok az utca bal oldalán. Szabad föld út 47.-től
Georgina utca 34.-ig.
Cinkotakert: az elnevezés nem pontosítható, való­
színűleg kitalált név.
Cipő utca I. Tabán (1874 előtt). Kereszt utca és Fe­
hér Sas tér között. Területrendezés miatt megszűnt
(1937).
Ciprus utca [37 A-B2] VIII. Kerepesdűlő (1900).
Asztalos Sándor út 13/b-től Hungária körút 16.-ig.
ciprus: a temetők örökzöld fája és bokra.
C irbolya utca [14 A3, 22 Al] II. Szépvölgy
(1982).269 Selyemakác utcától Tiszafa utcáig.
cirbolya: tojásdad tobozú, vörösbarna fájú, fenyő­
féle fa.
Circulus utca mahalle V Belváros (XVI-XVII. szá­
zad). Hozzávetőleg a mai Cukor utca helyén.70
Cirm os sétány [60 A3-2] XXI. Erdősor (1978).
Erdősor utcától Akácfa utcáig.
Cirm os utca [46 Bl] XI. Őrmező (1974). Boldi­
zsár utcától Menyecske utcáig.
Cirok utca [21 B2] II. Pasarét, Törökvész (1932).
Pasaréti út 169.-től Battai út 12/b-ig.
cirok: embermagasságú pázsitfűféle. Ipari növény.
Magja ehető.
Citadella sétány [35 B2, 83 A3] XI. Gellérthegy,
Tabán (1974). A Szirtes utcától indul a Citadellát
körbefutó sétány és oda tér vissza.
Citadella út [35 A2, 82 B3] XI. Gellérthegy (1929).
Kelenhegyi út 58.-tól Somlói út 31.-ig.
Citadella: fellegvár. A Gellérthegyen, a császári
hadvezetőség által a magyar főváros fenyegetésére
1850-1854 között épített fellegvárról nevezték el.
Citera utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előző­
leg: Csata utca (1930-as évek). Olajfa utca 9.-től
Torma utca 5.-ig.
citera: lapos hangszekrényű pengetős népi hangszer.
Citroen utca [50 B3] XIX. Kispest (2006). Nagy­
kőrösi úttól Hofherr Albert utcáig.
Citroen: az utca nagyobb része a cég által igénybe
vett terület határán fut.
Citrom utca [47 A3 (Cit.)] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Tulipán utca (1930-as évek). Szabad
harcosok útja 4.-től Mélykút utca 16.-ig.
Clark Ádám tér [35 Al, 82 B2] I. Víziváros (1912).
Előzőleg: Lánchíd tér (1870-es évek közepétől).
Az 1860-as években itt állt Népszínházról Nép­
színház térnek is nevezték. A Haupt Gasse egy ré­
sze. Fő utca 1. és 2., Hunyadi János út 1. és 2., az
Alagút, Sikló utca 1. és 2., Lánchíd utca 1. és 2.,
valamint a Széchenyi lánchíd között.
Clark, Adam (1811-1866): skót mérnök. Ő irá­
170
nyította a William Tiemey Clark által tervezett
Lánchíd építési munkálatait, és tervei szerint ké­
szült el 1853-1857 között a budai alagút. A téren
áll a 0. kilométerkő, amelytől a 8. számú út ki­
vételével az egy számjegyű főutakon a fővárostól
való távolságot mérik. Budapesten megnősült,
Magyarországon maradt, s lett Ádám.
Clotild Gasse V. Lipótváros. Lásd: Stollár Béla ut­
ca
Collegium Gasse I. Vár. Lásd: H ess András tér
Collegium: a hajdanában itt állt jezsuita kollégi­
umról.
Columbus utca XIV. Herminamező, Törökőr. Lásd:
Kolumbusz utca
Comitat Gässl V. Belváros. Lásd: Vitkovics Mihály
utca
Comitat: vármegye (latin).
Commissio Platz III. Óbuda. Lásd: Fő tér
Commissio: a katonai ruházati bizottság (Mon-
tours-Commissio) a közeli katonai ruharaktár fel­
ügyeletét látta el. Itt volt az irodájuk.10
Compó utca [58 B3] XXII. Budatétény (1994).248
A Duna partjától Angolna utca 26.-ig.
compó: apró pikkelyes édesvízi hal.
C oncordia köz [36 A3 (Co.)] IX. Ferencváros
(2001). Gépkocsiforgalom elől elzárva. A csepeli
HÉV vonalától a Lechner Ödön fasorig.
Concordia: az elnevezés emlékeztet a közelben
1889-ben felépített gőzmalomra.
Conrad utca XVIII. Miklóstelep.237 Lásd: Bajcsy-
Zsilinszky út
Conrad Franz von Hötzendorf (1852-1925): oszt­
rák-magyar tábornagy, az I. világháború egyik
hadvezére.
Consilium Gasse I. Vár. Lásd: H ess András tér
Consilium tanács (latinul). Indokolást lásd: Kon­
zílium Gasse.
Conti Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Tolnai Lajos
utca
Conti utca VIII. Józsefváros. Lásd: Tolnai Lajos
utca
Conti Leopold (1708-1773): kőfaragó, olasz szár­
mazású szobrász. Többek között a Központi Vá­
rosháza szobordíszeit is ő faragta. A X. kerületi
Kápolna téren álló kápolnát ő és a felesége emel­
tette annak emlékére, hogy túlélték a pestisjár­
ványt. 1760 körül itt volt nagy telke.
Corso út XIV. Istvánmező. Lásd: Stefánia út
corso [korzó]: régebben annak a közterületnek a
neve, ahol a városi nép sétált. Itt a Városligetben
az úri közönség séta- és kocsikázóhelye volt.
Corvin körút [49 B2, 50 A2-1] XIX. Kispest, We-
kerletelep (1910). Több közterületből került ki­
alakításra: Kispesten: Kinizsi utca (1890-es évek)
az Üllői út és Ady Endre út között, 2. Wekerlete-
lepen: Zalán utca (1910), illetve 1953-1974 kö­
171
zött Kulcs utca a neve az Ady Endre út és Esze
Tamás utca között, 3. Szent István körút (1910)
az Esze Tamás utca és Pannónia út között, Cor­
vin körút (1910) a Pannónia út és a Hungária út
között, 4. Nagy Lajos körút (1910) a Hungária út
és a Zalaegerszeg utca között. Üllői út 235.-től
Zalaegerszeg utca 22.-ig.
Corvin köz [36 A2, 84 A3 (Cor.)] VIII. Józsefváros
(1991). Előzőleg: Kisfaludy köz (1928). József
körút 84.-től Kisfaludy utca 29-37.-ig.
Corvin: a „CORVIN” nevű filmvállalat itt építtet­
te meg 1924-ben a cégről elnevezett mozit. 1956
októberében a mozi melletti - akkor Kisfaludy -
közben dúltak a leghevesebb harcok. Az ellenál­
lókat - a moziról - Corvin köziek néven emleget­
ték. Ennek emlékére kapta ezt a nevet.
Corvin sétány [36 A-B2, 84 B3] VIII. Józsefváros
(2009). Előzőleg: 36329. hrsz. Kisfaludy köztől
Szigony utcáig. A területen megvalósult ingatlan-
fejlesztés, építkezés „főutcája”.
Corvin tér [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1874). Elő­
zőleg: Mátyás tér (1870), Capuciner Platz (Kapu­
cinus tér) (1858), Bey den Capucinem (A kapuci­
nusoknál) (1696).1Bey den Fleischbänken (A mé­
szárszékeknél) (1696).1 Tojgun pasa mahalle(szi)
(XVI. század)53, Fő utca 29., Szilágyi Dezső tér 5.
és 6., Iskola utca 1. és 2., Szalag utca 30. és 21.,
valamint a Fő utca 32. között.
Corvin János (1483-1504): Mátyás király házassá­
gon kívül született fia. A tér eredetileg a kapucinu­
sok kertje volt, amelyet 1786-ban II. József köztér­
ré alakíttatott. Egy korabeli metszet szerint 1792-
ben itt tette le a koronázási esküt I. Ferenc király.
Corvin út [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu, Csepel-Sza-
bótelep (1930). 1933-ban hozzácsatolva: Teme­
tődűlő III. utca (XIX. század). Védgát utcától
Vécsey utca 3.-ig.
Corvin utca [17 A2] IV. Üjpest (1945). Előzőleg:
Revízió utca (1930), Corvin utca (1908 előtt).
Deák Ferenc utca 52.-től Görgey Artúr utca 17.-ig.
Corvin utca [27 B3, 28 A3] XVI. Mátyásföld
(1910-es évek). Veres Péter út 114.-től Margit ut­
ca 113.-ig.
Corvin utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Kornél
utca
Corvin Mátyás : Hunyadi Mátyás latin neve a csa­
ládi címerben található holló (corvus) után.
Cövek utca [58 Bl, 59 Al] XXII. Budafok (1967).
Előzőleg: Fúleki utca (1930-as évek). Árpád utca
61.-től Gádor utca 56.-ig.
Croaten Gasse I. Víziváros. Lásd: Horvát utca
Croaten Gasse II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel
Leó utca
Croaten: horvátok, vagy szóösszetételekben „hor­
vát-” (németül).
Cukor utca V. Belváros. Lásd: Ferenczy István utca
Cukor utca
Corvin köz
Ma már nehéz elképzelni, hogy a mai Corvin
köz helyén az 1850-es évek derekán még az or­
szág első, szeszfinomításra is berendezkedett,
hatalmas üzeme terpeszkedett. A Gschwindt
Mihály által alapított szesz-, élesztő-, likőr- és
rumgyár két utcára néző hatalmas épülete a
mai József körút és Üllői út sarkán állt, nagyjá­
ból ott, ahol ma a Corvin mozi. Gschwindt úr
élelmességét pedig mi sem bizonyitja jobban,
mint hogy a gyártás során keletkező mellékter­
mékek hasznosítására is nagy figyelmet fordított:
a lepárlás során keletkezett forró vízzel 1869-
ben a gyár területén megalapította Józsefváros
első tisztasági közfürdőjét. A nyolcvanas évekre
a közkedvelt fürdő vendégforgalma meghalad­
ta az évi 70 ezret, és ez a korabeli viszonyokhoz
képest bizony elég figyelemre méltó számadat.
A híres-neves Gschwindt-cég vezetői nemcsak
eredeti ötletekkel, hanem különleges italokkal is
gyakran előrukkoltak. A legkedveltebb az Aqua
Vitae, az élet vize volt, amelyet „zárdatítkok fel-
használásával, különös füvekből” készítettek,
és kis üvegcsékben palackoztak a józsefvárosi
gyár avatatlan szemek elől elzárt helyiségeiben.
A város azonban gyorsan terjeszkedett, és nem
kímélte az egyre többet jövedelmező, jó hírnév­
nek örvendő üzemet sem. A század közepén még
külvárosnak minősülő környéken gomba módra
szaporodó lakóházak már-már fojtogatták a gyár­
telepet, amelyet 1908-ban lebontottak, majd az
Ipar utcába és Budafokra költöztettek. Több­
szöri tulajdonváltás után, más néven, de ott
működnek azóta is. A Corvin köz az előző szá­
zadfordulón még nem viselte, nem viselhette ezt
az elnevezést, hiszen a névadó filmvállalat csak
1924-ben építette meg e helyütt a napjainkban
is népszerű mozipalotát. Az 1956-os események
egyik legismertebb helyszíne csak a rendszervál­
tás után, 1991-ben kapta mai nevét a forradal­
mároktól, akiket már a forradalom idején Corvin
közi ellenállók néven emlegettek. Ám akkortájt
- és még több évtizeden át - még a reformkor ki­
váló költőire, Kisfaludy Károlyra, az Aurora című
szépirodalmi zsebkönyv szerkesztőjére és bátyjá­
ra, Sándorra emlékeztetett a történelmi esemé­
nyek helyszínéül szolgáló közterület.
Cukor utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1911).
Előzőleg: Hímző utca (1874), Sticker Gasse
(Hímző utca, Hímvarró utca) (1817),8 Goldsti-
cker Gasse (Aranyhímző utca) (1838), Körösi ke­
reszt utca (1700-ban),1 Kőröscher Gasse (Körösi
utca) (1690),130 Circulus utca mahalle (1547).70
Irányi utca 27.-től Papnövelde utca 2.-ig.
Cukornád köz
Cukornád köz [29 A2] XVI. Cinkota (1974). Cu­
kornád utca 17.-től Simongát utca 31.-ig.
Cukornád utca [29 A3-2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Bánya utca (1930-as évek). Vidám vá­
sár utca 88.-tól Rózsalevél utca 45.-ig.
Cukrász utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1953).
Előzőleg: Turul utca (1910). Zalaegerszeg utca
31.-től Nagykőrösi út 32.-ig.
Curia utca [35 B2, 83 B3-2 (Cur.)] V. Belváros
(1874). Előző neve: Schul Gasse (Iskola vagy
Oskola utca) (1758),1 Schulter Gasse (Váll utca)
(1710),2- 192 Unter Bayerische Gasse (Alsó Bajor
utca) (1695).130 Veres Pálné utca 4-6.-tói Feren­
ciek tere 3.-ig.
Curia (kúria): a legfelső királyi ítélőbíróság, a Curia
épülete az 1830-as években a ferencesek rendhá­
zával szemben állott; erről kapta az utca a nevét.
Czabán Samu köz XV. Rákospalota. Lásd: Leinin-
gen Károly utca
Czabán Samu tér XV. Rákospalota. Lásd: Széche­
nyi tér
Czabán Samu út XV. Rákospalota. Lásd: Cserba
Elem ér út
Czabán Samu (1878-1942): pedagógus. 1912-
ben az Állami Tanítók Országos Egyesületének
elnökévé választották, belépett a Magyarországi
Szociáldemokrata Pártba. 1914-ben követelte az
iskolák államosítását. A Tanácsköztársaság alatt
a III. kerületi Munkás- és Katonatanács elnöke,
a Szövetséges Központi Intézőbizottság tagja.
Csehszlovákiába emigrált, ahol a legális kommu­
nista párt választott képviselője volt. 1938-ban,
Kárpátalja visszacsatolásakor elbocsátották állásá­
ból, majd bebörtönözték.
Czakó köz I. Krisztinaváros (1874). A Czakó utcá­
ból nyíló zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Czakó utca [35 A2, 82 B3] I. Krisztinaváros, Ta­
bán (1874). Egy része még abban az évben Ta­
báni utca lett. Előzőleg: Blocksberg Gasse (Gel­
lérthegyi utca) egy része. Naphegy utca 55.-től
Aladár utca 1.-ig.
Czakó Zsigmond (1820-1847): drámaíró.
Czeglédi Mihály utca [42 B2, 43 A2] XVII. Rá­
koscsaba (1996). Előzőleg: Kelecsény utca (1954),
Széchenyi utca (1910), Helységház utca (XIX. szá­
zad). Péceli út 224.-től a MÁV hatvani vonaláig.
Czeglédi Mihály (?—1795): az 1626 óta fennálló
rákoscsabai református gyülekezet 18. lelkésze
volt 1787-1795 között. Rákoscsaba történetének
első krónikása, feljegyzései a református egyház
anyakönyveinek II. kötetében olvashatók.
Czettner Sebő utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd:
Láng Kálmán utca
Czetz János köz [15 Bl] III. Csillaghegy (1990).
Szentendrei út 211.-től Attila utca 123.-ig.
Czetz János utca [7 B3, 15 B l] III. Csillaghegy
172
(1966). Előzőleg: Damjanich utca (1910-es évek)
a Kalászi út és a Mátyás király út között, és 187.
utca a Szentendrei út és Kalászi út között. Má­
tyás király út 85.-től Szentendrei útig.
Czetz János (1822-1904): örmény származású
katonatiszt. 1848-ban Mészáros Lázár hadsegé­
de, majd Bem József mellett az erdélyi hadsereg
táborkari főnöke és ideiglenes főparancsnoka.
1849. május 16-án a nagyszebeni csatában ki­
tűnt érdemeivel, és ezért tábornokká léptették elő.
A szabadságharc leverése után emigrált. Megírta
emlékiratait, majd 1859-ben, Olaszországban
szervezte a magyar légiót. Az 1860-as években
Argentínába utazott. Ott térképészeti intézetet
alapított, és a Paraguay elleni háborúból is kivette
részét. 1870-től 1895-ig az Argentin Katonai Aka­
démia igazgatója volt.
Cziffra György park [16 B3] XIII. Angyalföld
(2013). 26085/157. hrsz.-ú névtelen közterület.
A művész angyalföldi volt.
Cziffra György utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep,
Gloriett-telep, Szent Imre-telep, Szent Lőrinc-te-
lep (2013). Előtte: Sallai Imre utca (1946), Ha­
lom utca.
Cziffra György, a XX. század egyik legismertebb
magyar zongoraművésze, virtuóza, szegény sorsú
cigány családból származó „csodagyerek”-ből lett
világhírűvé.
Czim ra Gyula utca [42 B3, 43 A3, 55 Al] XVII.
Rákoskert (1991). Előzőleg: F jelű utca (1980-as
évek). Vecsey Ferenc utcától C jelű utcáig.
Czimra Gyula (1901-1966): festőművész. Ittho­
ni tanulmányai után Párizsban tanult. 1933-ban
Rákoshegyre költözött, és ott élt haláláig. Képei­
ből állandó kiállítást rendeztek Rákoskeresztúron.
Cziráki utca [27 A3] XVI. Sashalom (1900).
1949. december 31-ig a XIV kerületi Alsórákos­
hoz tartozott. Kerepesi út 164.-től Devecseri utca
33.-ig.
Cziráki vagy Cziráky: régi magyar főnemesi csa­
lád a Vezekény nemzetségből. A helyi műem­
lék kastély a családé volt. ~ Antal (1772-1852):
közgazdász, tárnokmester, alkotmánytörténész.
A Magyar Tudományos Akadémia alapító, leve­
lező tagja, az Első Magyar Jogászegyesület alapító
tagja, 1828-1839 között a pesti egyetem elnöke.
Buda szabad királyi főváros 1828. december 22-
én „támokmesteri működéséért” díszpolgárrá vá­
lasztotta.72
Czobor utca [25 A2-B1] XIV. Alsórákos (1913).
Nagy Lajos király útja 179.-től Öv utca 196.-ig.
Czobor Béla (1852-1904): régész, műtörténész,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­
mia rendes tagja. A Magyar Nemzeti Múzeum
régiségtárának segédőre, a Műemlékek Országos
Bizottságának előadója.
173
Czuczor utca [8 A3] III. Csillaghegy (1940-es évek).
Igló utca 50.-től Bivalyos utca 57.-ig.
Czuczor utca [8 B3, 16 Bl] IV. Újpest (1900-as
évek). Előzőleg: Hermina utca (1885). Pintér Jó­
zsef utca 6.-tól Fóti út 11.-ig.
Czuczor utca [36 A2, 83 B3, 84 A3] IX. Ferenc­
város (1872). Előzőleg: István utca (1850),31 Ste­
fan Gasse (1830-as évek).23 Közraktár utca 8.-tól
Lónyay utca 21.-ig.
Czuczor utca [50 B3 (Cz.)] XIX. Kispest (1930-as
évek). Fadrusz utca 18.-tól Györfíy István tér 1.-ig.
Czuczor Gergely utca
Czuczor utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: H el-
tai köz
C zuczor Gergely utca [51 B3] XVIII. Miklóste-
lep (1920-as évek).234 Haladás utca 7.-től Ráday
Gedeon utca 14.-ig.
Czuczor Gergely (1800—1866): Benedek-rendi
pap, tanár, költő, a Magyar Tudományos Aka­
démia rendes tagja. Királyság elleni verséért a
szabadságharc leverése után várfogságot szen­
vedett. A Nemzeti Színház dramaturgjaként is
dolgozott.

Cs
Csaba köz [50 Al] XIX. Wekerletelep (1910).
Corvin körút 34.-től Huba utca 7.-ig.
Csaba köz [60 A2 (Csa.)] XXI. Csillagtelep (1941).
Eredetileg: Csaba utca (1930). Vörösmarty utca
1.-től Munkácsy utca 8.-ig.
Csaba tér XVII. Rákoscsaba-Üjtelep (1953). Előző­
leg: Szent Imre herceg tér (1920-as évek). Tár­
csái út és Napiás út között. Összevonva a Kasztéi
András térrel és az Újtelep sorral. Lásd: Szent
Imre herceg út
Csaba utca II. Remetekertváros. Lásd: Turul utca
Csaba utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Előzőleg: Martiny utca (1912). Toldi utca 26.-tól
Ásó utca 9.-ig.
Csaba utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Csákány utca
Csaba utca [22 B3, 34 Bl, 82 Al] XII. Kissváb-
hegy, Krisztinaváros (1879). Eredetileg a Krisz­
tina körút és a Városmajor utca között, 1888-tól
a Várfok utcától a Városmajor utcáig. 1902-től
mai hosszáig. Várfok utca 28.-tól Gaál József út
62.-ig.
Csaba utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Sarkad
utca
Csaba utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: H alom i
út
Csaba utca [51 B2-1] XVIII. Erzsébettelep (1926).
Gyömrői út 174.-től Álmos utca 51.-ig.
Csaba utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: M ező­
lak utca
Csaba: a hunok egyik törzsének vezére, Attila ki­
rály legkisebb fia, székely mondák népszerű alakja.
Csaba vezér tér [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1996).
Péceli út, Rákoscsaba utca és Czeglédi Mihály
utca között. Indokolását lásd: Csaba utcánál.
Csabagyöngye köz [42 B3] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Tordai utca (1930-as évek).
Csabagyöngye utca 37.-től Keszeg utca 2.-ig.
Csabagyöngye utca [42 B3-2, 43 A2] XVII. Rá­
koscsaba (1954). Előzőleg: Bajcsy-Zsilinszky utca
(1946), Körút (1910-es évek), egy része Pásztor­
ház utca (1890-es évek). Tápióbicske utca 26.-tól
Zrínyi utca 55.-ig.
Csabagyöngye: szőlőfajta.
Csabai út [42 A3-2] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: Rákoscsabai út (XIX. század). Pesti út
194.-től Tápióbicske utca 1.-ig.
Csabamező utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Temető utca 38.-tól Gerecsehida utca 25.-ig.
Csabamező: az elnevezés nem pontosítható, való­
színűleg kitalált név.
Csajág utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Szigligeti utca (1910-es évek). Tóth István
utca 89.-től Rákospalotai Körvasút sor 30.-ig.
174
Csajág: helység Veszprém megyében.
Csajkovszkij park [38 A2] X. Óhegy (1953). Mar­
tinovics térnél.
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (1840-1893): orosz zene­
szerző.
Csákány utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Csaba utca (1920-as évek). Hunyadi Má­
tyás út 92-94.-tői Kecskeméti József utca 39.-ig.
Csákberény utca [17 B2] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Szondi utca (1928). (Térkép szerint
már 1923-ban.) Szentmihályi út 18.-tól Tompa
Mihály utca 2-4.-ig.
Csákberény: helység Fejér megyében.
Csáklya utca XIII. Angyalföld. Lásd: Turbina utca
Csáklya utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).272
Damjanich János utca 216.-tól Hollandi út 181.-ig.
Csákó köz [37 B2] X. Laposdűlő (1998).284 Sza­
lonka köztől Dóba utcáig.
Csákó: helység Torda-Aranyos vármegyében. (Ma
Románia: Cicáu.)
Csákó utca [17 Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Cservenka Miklós utca (1949), Agorasztó
Tivadar utca (1930-as évek), Márton utca (1929).
Károlyi Sándor út 8-10.-tői a MÁV váci vonaláig.
csákó: magas tetejű, ellenzős katonai föveg.
Csáktornya köz [25 A 1 (Csákt.)] XIV. Alsórákos
(2012). Kacsóh Pongrác út - Csáktornya park -
Ungvár utca és Róna utca által határolt, koráb­
ban névtelen közterület.
Csáktornya park [25 Al] XIV. Alsórákos (1968).
Kacsóh Pongrác út 56/c-től Ungvár utca 141—
143/d-ig.
C sáktornya utca [25 A-Bl] XIV. Alsórákos
(1929).211 Dorozsmai út 224.-től Komáromi út
85.-ig.
Csáktornya: helység Zala vármegyében. (Ma Hor­
vátország: Cakovec.) Német neve: Csakathum.
A Csák ispán által a XII. században épített vár­
ban született, élt és alkotott Zrínyi Miklós, a köl­
tő (1620-1664)
Csákvár utca XI. Kelenvölgy (1953). Előzőleg: Bíró
utca (1920-as évek). Bazsalikom utca 57.-től Üt­
köző sor 20.-ig. Területrendezés miatt megszűnt.
Csákvár: helység Fejér megyében. A rómaiak ide­
jén város: Floriana. A határában lévő hegy bar­
langjában jégkorszaki ember maradványait talál­
ták meg.
Csáky köz XV Rákospalota. Lásd: Csillagos köz
Csáky utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Hegedűs
Gyula utca
Csáky utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Bányász utca
Csáky Albin utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Sóska
utca
Csáky Albin gróf (1841-1912): nagybirtokos, poli­
tikus, főispán, tárnokmester, országgyűlési képvi­
selő, miniszter. A főrendiház tagja, majd elnöke,
a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
175
Már az 1880-as évek elején szorgalmazta az egy­
ház-politikai reformokat. Vallás- és közoktatási
minisztersége alatt vezették be a kötelező polgári
házasságkötést és anyakönyvezését, valamint ek­
kor került sor a zsidó vallás elismerésére.
Csáky István út XVIII. Ferihegy (1941). 1953-ban
a Fővárosi Tanács az elnevezést törölte. Ma ez a
Ferihegyi repülőtérre vezető út elnevezésű közte­
rület házszámozott szakasza.
Csáky István gróf { 1884-1941): jogász, diploma­
ta, országgyűlési képviselő, miniszter. A trianoni
tárgyalásokon a magyar delegáció titkára, majd
különböző követségeken, különböző beosztásban
szolgált. 1935-től a külügyminiszter kabinetfőnö­
ke. Külügyminiszterként nagy része volt az Anti-
komintem egyezményekhez való csatlakozásban,
a második bécsi döntés előkészítésében és a há­
romhatalmi egyezményhez való csatlakozásban.
Ő írta alá 1940-ben a magyar-jugoszláv örök ba­
rátsági egyezményt.
Család utca [8 A3] III. Csillaghegy (1965). Előző­
leg: 179. utca. Mátyás király úttól Igló utca 7.-ig.
Az elnevezés emlékeztet arra, hogy ez egy családi
házas lakónegyed.
Család utca VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: Reguly
Antal utca
Az elnevezés emlékeztet arra, hogy ez egy családi
házas lakónegyed.
Család utca XVIII. Bókaytelep (1910). Kálvária út
és Margó Tivadar utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1930-as évek). Az elnevezés emlékeztet
arra, hogy ez egy családi házas lakónegyed.
Család utca XX. Kossuthfalva, Pesterzsébet, Pest-
erzsébet-Szabótelep. Lásd: Szent Imre herceg
utca
Az elnevezés emlékeztet arra, hogy ez egy családi
házas lakónegyed.
Csalán köz [21 B2] II. Törökvész (1959). Csalán
út 37.-től Nagybányai út 44.-ig.
Csalán út [21 B2, 22 A2] II. Nyék, Pasarét, Tö­
rökvész (1910). Nagybányai úttól Vöröstorony
utcáig.
csalán: gyomnövényféle, hozzáérve a bőrön csípős
érzetet kelt. Gyógynövényként, teaként is haszno­
sítják.
Csalit utca [22 Bl-2] II. Pálvölgy (1941). Zöld
lomb utca 5-7.-tői Szikla utca 6.-ig.
Csalitos köz [61 A3 (Csal.)] XXI. Csepel (2003)
Előzőén Róna utca. Páfrányos út és Csalitos út
között
Csalitos út [60 B3, 61 A3] XXI. Királyerdő (1937).
Szent István út 18.-tól Damjanich János út 16.-ig.
csalit: cserjék, bokrok szövevénye.
Csallóköz út [58A-B1] XXII. Budafok (1930-as
évek). Egyes térképeken és jegyzékekben Csalló­
közi út. Gádor utca 140.-től Háros utca 142.-ig.
Csallóköz utca XIII. Angyalföld (1910). A Váci út
Csanády utca
és az Újpesti rakpart között. Üzemi terület lett,
megszűnt (1967).
Csallóköz utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Lajta utca 18.-tól Forgó utca 5-7.-ig.
Csallóköz utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta, Kos­
suthfalva (1925).239 Lőcse utca 8.-tól Temesvári
utca 15.-ig.
Csallóközi út XXII. Budafok. Lásd: Csallóköz út
Csallóközi utca [27 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek).253 Hermina út 116.-tól Rákosi út
247.-ig.
Csallóköz: a Duna legnagyobb szigete a történel­
mi Magyarországon. (Ma Szlovákia: Zitny ostrov.)
C salm a utca [15 B l] III. Rómaifürdő (1900).
Ernőd utca 32.-től Kalászi utca 11.-ig.
csalma: a török turbán nevének változata (törö­
kül: körülkötni).
Csalogány utca [23 A3, 78 A-B3] I. Víziváros,
II. Víziváros (1874). Előzőleg: Öt Pacsirta utca
(1870), Fünf Lerchen Gasse (1858), Obere Rat­
zen Gasse (Felső Rác utca) (1695), San Petre
martyr-uca mahalle(szi) (XVI.-XVII. század),53
Szent Péter martyr utcája (XV. század),107 Köz út
(via publica) (1440 körül).70 Páratlan oldala a II.
kerülethez, páros oldala az I. kerülethez tartozik.
Bem rakpart 28.-tól Széna tér 2.-ig.
Csalogány utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Gyöngy­
virág utca
Csalogány utca XXII. Budatétény. Lásd: Húr utca
Csalogány utca [58 B1 (Csal.)] XXII. Budafok
(1930-as évek). Zsineg utca 5.-től Máramaros
utca 8.-ig.
csalogány: a nyelvújítás szava (Kazinczy Ferenc-
től), a fülemüle irodalmi neve.
Csanádi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Bánréve
utca
Csanád: Csanád vezér, Ajtony legyőzője. Szent
Istvántól birtokot kapott, amelyből később Csa­
nád vármegye lett Magyarország déli részén.
1920-tól egy része Romániához került, hazánk­
ban maradt részét Békés és Csongrád megyéhez
csatolták.
Csanádi György utca XV Rákospalota. Lásd: Wes­
selényi utca
Csanádi György (1905-1974): közgazdász, mér­
nök, miniszter, tanszékvezető egyetemi tanár, a
Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,
Kossuth-díjas. Közlekedésiminiszter-helyettes,
majd miniszter.
Csanády tér XIII. Újlipótváros. Váci út, Balzac ut­
ca, Hollán Ernő utca, Victor Hugo utca között
(1880-as évek). 1908-ra beépült a határoló- és
keresztutcákkal.
Csanády utca [23 B3, 79 B2] XIII. Újlipótváros
(1893). Előzőleg: Csanády tér egy része. Váci út
36.-tól Szent István park 21.-ig.
Csanády Sándor (1814-1892): jogász, Bihar vár­
Csángó utca
megye képviselője, aki nagy összegeket adomá­
nyozott protestáns papok özvegyeinek és árváinak
segítésére, népkönyvtárak létesítésére.
Csángó utca [24 A2, 80A1-B2] XIII. Angyalföld
(1890). Eredetileg Váci úttól Tüzér utcáig, 1895-
től a Lehel utcáig. Váci út 37.-től Lehel utca 20.-ig.
Csángó utca XXII. Budafok. Lásd: Kova utca
csángó: az 1754. évi úgynevezett „madéfalvi ve­
szedelem” után Bukovinába menekült - csángált
- székelyek neve. Az ott maradottak egy részét az
1940-es években Magyarországra telepítették.
Csantavér köz [25 A3] XIV. Herminamező (1954).
Bácskai utca 23.-tól Csantavér utca 8.-ig.
Csantavér utca [25 A3 (Csant.)] XIV Hermina­
mező (1933).211 Thököly út 146/a-tól Bácskai
utca 31/b-ig.
Csantavér: helység Bács-Bodrog vármegyében.
(Ma Szerbia, Vajdaság: Cantavir.)
Csányi utca [36 A l, 84 A l] VII. Erzsébetváros
(1878). Előzőleg: Kis Mező utca (1874), Kleine
Feld Gasse (1838), Feld Gasse (1804). Dob utca
46.-tól Király utca 49.-ig.
Csányi utca [49 A2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Ősz utca 13.-tól Kende Kanuth utca 16.-ig.
Csányi utca [46 A-B3, 58 Al] XXII. Budafok
(1930-as évek). Kőérberki út 3.-tól Arany János
út 122.-ig.
Csányi László utca [16 B2] IV. Újpest (1991).
Előzőleg: Kis Zsigmond utca (1968), Palóc utca
(1930-as évek), Csányi László utca (1908 előtt)
és Palóczy utca (1908 előtt). Bocskai utca 16.-tól
Aradi utca 11.-ig.
Csányi (helyesen: Csány) László (1790-1849): hu­
szártiszt, földbirtokos, politikus, miniszter. 1848-
ban a Közcsendi Bizottság tagja. 1848 júniusától a
dunántúli sereg kormánybiztosa. December 31-től
a főváros, majd 1849-ben Erdély teljhatalmú biz­
tosa, május 2-től közlekedési miniszter. Többször
közvetített Kossuth és Görgey között. A fegyver-
letétel után önként jelentkezett az oroszoknál, akik
átadták az osztrákoknak. 1849. október 10-én az
Újépületben felakasztották.
Csap utca [35 A2, 82 B3] I. Krisztinaváros (1900).
Aladár utca 18.-tól Hegyalja út 17.-ig.
csap: az elnevezés emlékeztet a valamikor itt folyt
bortermelés fontos kellékére.
Csap utca II. Remetekertváros. Lásd: Kassa utca
csap: az elnevezés emlékeztet a valamikor itt folyt
bortermelés fontos kellékére.
Csap utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Zemplén utca 26.-tól Forgó utcáig.
Csap: helység Ung vármegyében. (Ma Ukrajna
[Kárpátalja]: Csop.)
Csap utca [59 Al-2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Komló utca 8.-tól Sörház utca 24.-ig.
csap: az elnevezés emlékeztet a valamikor itt folyt
bortermelés fontos kellékére.
176
Csapágy utca [60 B3] XXI. Erdősor (1961). Veze­
ték utcától Acélmű utcáig.
csapágy: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a kö­
zelben egy csapágygyár működött.
Csapat köz [43 A-B2] XVII. Rákoscsaba (1953).
Előzőleg: Cserkész köz (1920-as évek). Bördőce
utca 11.-töl Színes utcáig, onnan zsákutca.
Csapiáros utca [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (1874).
Előzőleg: Schenken Gasse (Korcsmáros utca)
(1830). Eredetileg derékszögben futó utca a Ka­
pás utca és a Varsányi Irén utca között. 1936-ban
egy részét az Erőd utcához csatolták. Kapás utca
12.-től Erőd utca 5.-ig.
csapiáros: a kocsmai pultnál kiszolgáló alkalma­
zott neve a XIX. században.
Csapó utca II. Víziváros. Lásd: Ganz utca
Csapó utca [51 A3] XVIII. Liptáktelep (1962). Elő­
zőleg: Csokonai utca (1926). Darányi Ignác utca
65.-től Vörösmarty utca 63.-ig.
Csapó Vilmos (1798-1879): Az 1848-1849. évi
szabadságharcban honvéd őrnagy. A Tolna vár­
megyei nemzetőrség őrnagya, az ozorai győzelem
egyik szervezője. 1848. november 3-tól ezredes.
Csapó utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Hitel Márton
utca
Csárda utca [46 Bl] XI. Őrmező (1958). Nesz-
mélyi út 94.-től Mikes Kelemen utca 79.-ig.
Csárdás köz [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1962). Üllői út és Egyetértés utca között.
Csarnok tér [36 A2, 83 B3] IX. Ferencváros (1897).
Pipa utca, Sóház utca, Imre utca, Erkel utca,
Gönczy Pál utca és a Központi Vásárcsarnok kö­
zött.
csarnok: az elnevezés a téren álló vásárcsarnokra
utal.
Csarnok tér XX. Pesterzsébet. Lásd: Tátra tér
csarnok: az elnevezés a téren álló vásárcsarnokra
utal.
Csam óta utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1987).
Kupa utca 4.-től Árpád utca 23.-ig.
Csamóta: helység Baranya megyében.
Csársu dir I. Vár. Lásd: D ísz tér, Tárnok utca
csársu dir: piac (törökül). Az elnevezés arra utal,
hogy itt volt a piac.
Császárfa utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1987).262
Anita utca 182.-től Zrínyi utcáig.
császárfa: nemes megjelenésű, gyors növésű dísz­
fa, hatalmas gyűszű alakú virágokkal.
Császárfürdő utca II. Felhévíz. A Frankel Leó utca
és az Árpád fejedelem útja között, a Császár für­
dő mellett. Területrendezés miatt megszűnt (1960-
as évek).
Császár fürdő: már a rómaiak idején használták
hévizét. A törökök alatt tovább épült és a régi
épület ma is megvan.
Császárrés I. Vár. A Nőegylet utca, Úri utca, Ka-
pisztrán tér és a Tóth Árpád sétány között.1
177
császárrés, császárrés környéke: Buda várának 1686.
évi visszafoglalásakor itt törtek be a felszabadító
csapatok. Hozzávetőleg a mai Hadtörténeti Mú­
zeum helyén volt.
Csata utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Citera utca
Csata utca [24 A-B2, 80 Bl] XIII. Angyalföld
(1896).235 Hun utca 4/a-tól Szegedi út 10.-ig.
csata: a katonai környezethez csatlakozó elnevezés.
Csatár utca [58 Bl] XXII. Budafok (1968). Elő­
zőleg: Baranya utca (1930-as évek). Hajnal utca
12.-től Dombóvári utca 15.-ig.
Csatár: helység Zala megyében.
Csatárka köz [22 Al-2] II. Csatárka (1932). Csa­
tárka út 67.-től Cseppkő utca 68.-ig.
Csatárka út [22A2-B1] II. Csatárka, Pálvölgy,
Zöldmái (1929). A házszámok 1.-től 9.-ig és a 2.-
től 14.-ig a III. kerülethez, a nagyobb számok a
II. kerülethez tartoznak. Virág Benedek utca 10.-
től Felső Zöldmáli út 137.-ig.
Csatárka: lásd: a városrészek között.
Csáth Géza utca [63 A-Bl] XVIII. Gloriett-telep
(2001). Tövishát utcától Margó Tivadar utcáig.
Csáth Géza (1887-1919): orvos, író, zenekritikus.
Csatlós utca II. Máriaremete. Lásd: Méh utca
Csatlós utca [12 A-B2] II. Máriaremete. Több
közterületből került kialakításra (1953). 1. Csur­
gó utca a Rézsű utcától a Zsíroshegyi útig (1922
előtt), 2. Gémes utca a Zsíroshegyi úttól az Ör­
dögárok utcáig (1922), 3. Szent László utca
(1922 előtt) az Ördögárok utcától a Kokárda ut­
cáig. A főváros és Nagykovácsi határától Kokárda
utca 5.-ig.
Csatlós utca III. Rómaifürdő (1920-as évek). Szent­
endrei út és Monostori út között. Területrendezés
miatt megszűnt ( 1950-es évek).
Csatlós utca XXII. Budafok Lásd: Szekeres utca
csatlós: a középkorban a batárt kísérő egy vagy két
szolgalegény; az utazó segítője és őrzője.
Csató utca [46 A2] XI. Péterhegy (2001).296 Ka-
polcs utca 4.-tól Bódog utcáig.
Csató: régi magyar férfikeresztnév.9
Csatorna sor XV. Pestújhely. Lásd: Thököly út
csatorna: az elnevezés utalás az utcában volt vizes­
árokra.
Csatorna utca I. Tabán. Lásd: Kökény utca
csatorna: az elnevezés utalás az itt futó, de lefedett
Ördög-árokra.
Csatorna utca II. Országút. Lásd: Fekete Sas utca
csatorna: az elnevezés utalás az utcában volt
XVIII. századi vizesárokra.
Csavargyár utca [16 A3] XIII. Vizafogó (1900).
Váci út 168.-tól Cserhalom utcáig.
csavargyár, az elnevezés utal arra, hogy nevét az
utca déli oldalán volt Első Magyar Csavar- és
Kovácsáru Gyárról kapta.
Csávóly köz XVII. Rákoshegy. Lásd: Bokány köz
Csávoly: helység Bács-Kiskun megyében.
Csendes köz
C seh M ihály utca [60 A2] XXI. Királyerdő
(1941).244 Eredetileg: Csehi Mihály utca (1930).
Pakos Imre utca 7.-től Szent István út 55.-ig.
Cseh Mihály (?—1518): Csepel-sziget grófja, Rác­
keve birtokosa, Csepel ispánja. 1518-ból való sír­
köve a tököli templomban látható.
Csejtei köz [23 A2, 78 Al (Csej.)] II. Szemlőhegy
(1962). Előzőleg: 39. utca. Józsefhegyi utca 9.-től
Szeréna út 34.-ig.
Csejtei utca [23 A2, 78 Al] II. Szemlőhegy (1928).
Józsefhegyi utca 7.-től Pusztaszeri út 10.-ig.
Csejte: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Cachtice.)
Csékút utca [41 A2] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Pesti úttól Fülöpszállás utca felé fut.
Csékút: helység Veszprém megyében. 1950-ben
Padragkúthoz csatolták.
Csele utca [16 A3] XIII. Vizafogó (1900). Váci
úttól Felső rakpartig. Üzemi terület lett, megszűnt
(1950-es évek).
Csele: a Mecsekben eredő patak Baranya megyé­
ben. Az 1526. évi mohácsi csata elvesztése után
II. Lajos menekülés közben a megáradt Csele-pa-
takba fulladt. Ennek emlékét őrzi a név.1
C sem egi utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy (1912).
1944-ben Bary József utcának nevezték el, de a
határozatot nem hajtották végre. 1945 áprilisában
a Csemegi utca elnevezést visszaállították. Ráth
György utca 40.-tól Goldmark Károly utca 15.-ig
—a bírók-ügyészek villanegyedében.
Csemegi Károly (1826-1899): büntetőjogász. Az
1878. és 1879. évi büntető törvénykönyv meg­
szövegezője. Az 1848-1849. évi szabadságharc­
ban egy általa szervezett szabadcsapat őrnagya­
ként harcolt. A bukás után bebörtönözték, majd
besorozták osztrák katonának. A kiegyezés után
igazságügyi államtitkár, majd kúriai tanácselnök.
A Magyar Jogászegylet megalapítója és első elnöke.
C sem ete utca [23 A2, 78 Bl] III. Újlak (1874).
Előzőleg: Kis Bokor utca (Kleine Strauch Gasse)
(XIX. század),45 Grünebaum Gasse (Zöld Fa utca)
(1832),9 Mittere Zeil Gasse (Középső sor utca)
(1735),9 Pásztor utca.111 Kolosy tér 2.-től Bécsi
út 55.-ig.
csemete: magról kelt fiatal fa.
Csem etekert utca [57 B3, 58 A3] XXII. Nagyté­
tény (2005) Maros utcából nyíló zsákutca.
csemetekert: erdei facsemetéket vagy díszfákat ne­
velő földterület.
Csend utca I. Krisztinaváros, Tabán. Lásd: H egy­
alja út
csend: utalás a mellette volt Tabáni és Németvöl­
gyi temetőre.
Csend utca II. Hársakalja. Lásd: Rend utca
C send utca [58 Bl] XXII. Budafok (1920-as
évek). Komáromi út 69.-től Háros utca 124.-ig.
Csendes köz XXIII. Soroksár. Lásd: Szakajtó köz
Csendes utca
C sendes utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (XX. szá­
zad). Batthyány utca 1.-től Tengelice utca 31.-ig.
Csendítő utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Hattyú utca (1920-as évek). Rákoskert
sugárút 106.-tól Görömböly utca 21.-ig.
Csendőr tér XII. Németvölgy. Lásd: Kernstok Ká­
roly tér.
Csendőr utca XII. Németvölgy. Lásd: Derkovits
utca
csendőr: nyelvújítási szó, amelyet először 1834-ben
használtak a rend őrének elnevezésére. A XIX.
század harmadik harmadától a városokban a
rendőrség, vidéken a csendőrség feladata volt
a rend fenntartása. A közelben volt a Budapesti
Csendőrkerület parancsnoksága és a Csendőr
Tiszthelyettesi Iskola. A II. világháborúban a de­
portálás fő lebonyolítója a csendőrség volt, ezért
1945-ben megszüntették.
Csenge utca [27 B3] XVI. Mátyásföld (1974).
Tekla utca 2/a-tól Jókai Mór utca 1.-ig.
Csenge: ismeretlen eredetű, anyakönyvezhető női
név.
Csenger utca [46 A-B2] XI. Péterhegy (2001).296
Péterhegyi út 71.-től Hetény utca 6.-ig.
Csenger. régi magyar férfikeresztnév.
Csengery utca IV Újpest (1908 előtt). Deák Ferenc
utca és Görgey Artúr utca között. Területrendezés
miatt megszűnt.
Csengery utca [24 A3, 36 Al, 79 B3, 80 A3, 84 Al]
VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros (1881). Elő­
zőleg: Rákosárok utca (1874), Rakusch Graben
Gasse, Untere Graben Gasse (Alsó Árok utca)
(XIX. század). A házszámok 1.-től 27.-ig és 2.-től
32.-ig a VII. kerülethez, a nagyobb számok a VI.
kerülethez tartoznak. Almássy tér 19.-től Podma-
niczky utca 37.-ig.
Csengery utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: Ta­
rack utca
Csengery utca [51 A3 (Csen.)] XVIII. Liptáktelep
(1926). Eötvös utca 3.-tól Parázs utca 14.-ig.
Csengery utca [58 B2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Széchenyi utca 47.-től Dévény utca 46.-ig.
Csengery Antal (1833-1880): politikus, publicista,
közgazdász, történetíró, a Magyar Tudományos
Akadémia rendes tagja, 1870-től másodelnöke.
Nagy szerepet játszott az 1867. évi kiegyezés elő­
készületében. Döntő része volt a Magyar Törté­
neti Társulat megalapításában. Pest szabad királyi
város, majd Budapest főváros törvényhatósági
bizottságának tagja, a Fővárosi Közmunkák Ta­
nácsának alapító tagja (1870-1874).
Csengés utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Angyal utca (1920-as évek). Rákoskert
sugárút 98.-tól Görömböly utca 17.-ig.
C sengettyű utca [49 B l] IX. József Attila-lakó-
telep (1962). Epreserdő utca 24.-től Toronyház
utca 9.-ig.
178
Csengő utca [50 A3] XIX. Kispest (1966). Zala­
egerszeg utca 141.-től Nagykőrösi út 110.-ig.
Csengőbojt utca [14 Bl] III. Testvérhegy (2011).
csengőbojt: a növénynek több fajtája van. 2-3 m
magas cserje. Harang alakú virágait fürtökben
hozza.
Csengőd utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954).255 Előzőleg: Ady Endre utca (1945),
Horthy Miklós út (1920-as évek). Pesti út 212.-
től Szárny utca 3.-ig.
Csengőd: helység Bács-Kiskun megyében.
Csenkesz utca [28 B3, 40 Bl] XVI. Mátyásföld
(1979).268 Előzőleg: VII. utca (1940-es évek). Új­
szász utca 67.-től Zsemlékes út 16.-ig.
csenkesz: évelő, bokros pázsitfűfélék nemzetsége.
Védett növény.
Csépa utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Csobaj
utca 11.-től Szárnyaskerék út 14.-ig.
Csépa: helység Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
C sepel rakpart [48 A-Bl] IX. Ferencváros
(1901). Eredetileg a Mátyás utcától a Csepeli át­
járóig a Duna partján. Egy része Közraktár utca
(1901), illetve Hajóállomás utca (1973) és Híd­
építő utca (1978) lett. Kvassay Jenő úttól Csepeli
átjáróig.
C sepeli átjáró [48 B3, 49 A3] XX. Pesterzsébet
(1945). Helsinki úttól csepeli összekötő hidig.
C sepeli Mátyás utca [60 A2] XXI. Királyerdő
(1993).244 Előzőleg: Bagi Ilona utca (1949), Cse­
peli Mátyás utca (1930). Szent István út 57.-től
Völgy utca 48.-ig.
Csepeli Mátyás: Csepel ispánja a XIV. században.
Csepeli út [59 B3, 71 Bl] XXI. Csillagtelep (1930-
as évek). II. Rákóczi Ferenc úttól 8655. útig.
Csepeli utca XXII. Budafok. Lásd: D una utca
Csepel: lásd: a városrészek között.
Cséplő köz XVII. Rákoskeresztúr (1996). Pesti út
294.-től Cséplő utcáig. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Cséplő út [42 A-B3, 54 Bl] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Ecseri út (1743).“ Napkelet ut­
ca 44.-től Összekötő utcáig.
cséplő: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a XX.
század elejéig itt hordták be a termést a cséplő­
kerthez.
Cséplőkert utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1996). Bélavár utca 52.-től Felsőbánya utca
után zsákutca.
cséplőkért: a kézi erővel végzett cséplés területe.
Csepp utca [55 AI] XVII. Rákoskert (1968). Rez­
gő utca 17.-től Rózsaszál utca 8.-ig.
Cseppkő köz [22 Bl] II. Csatárka (1995). Csepp­
kő utcából nyíló zsákutca.
Cseppkő utca [22 A-Bl] II. Csatárka (1930).
Cseppkő utca 10.-től Szépvölgyi útig.
cseppkő: az elnevezés a Pálvölgyi-cseppkőbarlang
közelségére utal.
179
Csepreghy utca [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefváros
(1897). Mária utca 44-46.-tói József körút 63.-ig.
Csepreghy Ferenc (1842-1880): népszínműíró, a
Népszínház titkára.
Cser utca [52 B2-3] XVIII. Ferihegy (1967). Elő­
zőleg: Bodrog utca (1940). Szemere István tér 6.-
tól Sajó utca 20.-ig.
cserffa): a tölgy egyik fajtája. A bőripari cserző­
anyagok egyikének alapanyaga.
Csér utca [58 Al] XXII. Budatétény (1995). Karéj
utca 10.-től Móricz Zsigmond út 21.-ig.
csér. sirályféle karcsú vízimadár.
Cserba Elem ér út [17 B2, 18 A2] XV. Rákospa­
lota (1991). Előzőleg: Czabán Samu út (1954),
Köztemető út (1945), Horthy István út (1942),
Köztemető út (1930-as évek), Temető út (1929).
Régi Fóti út 71.-től Mátyás utca 59-61.-ig.
Cserba Elemér (1876-1936): jogász Újpesten,
majd 1907-től Rákospalotán, amely 1923. szep­
tember 4-én város lett, és képviselő-testülete pol­
gármesterré választotta.
Cserba Elemér utca XV. Rákospalota. Lásd: Platán
utca
Cserebogár utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1932).
Fogaras köz 3.-tól Gvadányi utca 92.-ig.
Cserei köz [25 A3, 85 B1 (Cser.)] XIV. István-
mező (1965). Előzőleg: Gerle utca (1930-as évek).
Gizella udvar (1920-as évek). Gizella út 23.-nál
nyíló zsákutca.
Cserei utca [25 A3, 37 Al, 85 Bl] XIV. István-
mező (1870-es évek). Stefánia út 55.-től Gizella
út 25.-ig.
1. Cserei Farkas (1719-1782): író és költő,
2. Cserei Mihály (1668-1756): történész.
Cserénfa utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cserkút utca
Cserénfa: helység Somogy megyében.
Cserép tér I. Víziváros. Lásd: Szilágyi D ezső tér
cserép: az elnevezés a hajdan itt árusító fazekasok
portékáira emlékeztet.
Cserép utca [51 B2] XVIII. Miklóstelep (1953).
Előzőleg: Serfőző Géza utca (1925). Nefelejcs ut­
ca 89.-től Fedezék utca 3.-ig.
cserép: az elnevezés emlékeztet az egykor a közel­
ben működő Lőrinci Tégla- és Cserépgyárra.
C serepes köz [15 A3 (Cser.)] III. Kaszásdűlő
(1992). Előzőleg: Salak köz (1987). Huszti úttól
Cserepes utcáig.
Cserepes utca III. Óbuda (1910). Előzőleg: Fazekas
köz (1875), Hafner Gasse (Fazekas utca) (1870).
Árpád fejedelem útja és Lajos utca között. Terü­
letrendezés miatt megszűnt(l 974).
cserepes: a fazekasok neve tájszóval. Itt a római
korból való fazekasműhelyt tártak fel.
Cserepes utca [15 A3] III. Kaszásdűlő (1992).
Előzőleg: Salak utca (1987). Az Óbudán meg­
szűnt Cserepes utca nevének újbóli felhasználása.
Hévízi út 11.-től Kéve utca 20.-ig.
Cserkesz utca
C seresznye köz [34 A3 (Cseresz.)] XI. Sasad
(1974). Cseresznye utca 38.-tól 2274. helyrajzi
számig.
Cseresznye utca [34 A3] XI. Sasad (1932). Sasadi
út 150.-től Törökbálinti út 16/b-ig.
cseresznye: az elnevezés utalás a helybéli cseresz­
nyéskertekre.
Cseresznyefa utca [71 Al] XXI. Csepel-Háros
(2003). Előzőleg 8674. sz. dűlőút gyümölcsfákról
elnevezett utcanévbokorban. II. Rákóczi Ferenc
úttól Meggyfa utcáig
Cseresznyés út [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242
Fenyves út 35.-től Tölgyes út 10.-ig.
Cserfa utca [23 A2, 78 Bl] II. Újlak (1879). Elő­
zőleg: Obere Pfarr Gässel (Felső Plébánia utca)
(1700-as évek).9 Lajos utca 2.-től Ürömi út 7.-ig.
cserfa: a tölggyel rokon, fényes levelű, hasadozott
kérgű erdei fa.
Cserge utca [12 A2] II. Budaliget (1980). Géza fe­
jedelem utcától Zsolt fejedelem utcáig.
cserge: vastag, bolyhos gyapjúszőttes.
C serhalom utca [16 A3, 24 Al] XIII. Vizafogó
(1929). Vizafogó utca 3.-tól Meder utca 2.-ig.
1. Cserhalom: helység Bereg vármegyében: Ma
Ukrajna (Kárpátalja): Gyibrovka.
2. A Szent László-monda szerint a - Kerlés: hely­
ség Szolnok-Doboka vármegyében, ma Románia:
Chirales határában lévő - Cserhalom nevű dom­
bon szabadította ki a király a magyar leányt a kun
vitéz kezéből.
Cserhát utca [24 B3, 36 Bl, 85 Al] VII. Erzsébet­
város (1883). Eredetileg az István úttól a Garay
térig, 1885-től mai hosszáig. Thököly út 32.-től
István út 45.-ig.
Cserhát utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Huszár utca
Cserháti utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).
Mária királyné útja 55.-től Szentmiklósi út 96.-ig.
Cserhát: az Északi-középhegység egy része, Nóg-
rád és Pest megyében.
Cserhida utca [27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld
(1954). Előzőleg: Bajza utca (1910). Páratlan
oldal a bal oldalon. Csömöri út 337.-től Rendelő
utca 68.-ig.
Cserhida: nem azonosítható, valószínűleg kitalált
név.
Cserje utca [23 A2, 78 A2-1] II. Szemlőhegy
(1903). Vérhalom utca 31/a-tól Józsefhegyi utca
18.-ig.
cserje: tőből szétágazó fás szárú növény, bokor.
Cserjés utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Ady Endre út 65.-nél nyíló zsákutca.
Cserkesz utca [38 A-B3] X. Óhegy (1893).270 Ere­
detileg Kápolna tértől Kőér utcáig, 1900-ban mai
hosszáig. Román utca 14.-től Noszlopy utca 18.-ig.
cserkesz: a levédiai magyarokkal sokféle történelmi
és vérségi kapcsolatban lévő kaukázusi nép. Saját
magukat „adigej”-nek nevezik.
Cserkész köz
Cserkész köz XVII. Rákoscsaba. Lásd: Csapat köz
Cserkész utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Vízisport
utca
Cserkész utca XXII. Budafok. Lásd: Pék utca
cserkész: a XX. század elején Angliában alakult,
elsősorban gyermek- és ifjúsági mozgalom, amely
hamarosan az egész világon elterjedt. Hazánkban
1948-1989 között tiltották működését.
Cserkút utca [27 Bl] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Csokonai utca (1910-es évek), 1956-ban
hozzácsatolva: Cserénfa utca (1954). Szlovák út
92.-től Cserhida utca 8.-ig.
Cserkút: helység Baranya megyében.
Csermák Antal utca [7 A-B3] III. Csillaghegy
(1953). Előzőleg: Kunfi Zsigmond utca (1946),
Andrássy utca egy része. Papírgyár utca 27.-től
Határ út 64.-ig.
Csermák Antal (1774-1822): zeneszerző és hege­
dűművész. 1795-ben a Kelemen-féle első magyar
színtársulat hangversenymestere. Bihari és Lavot-
ta mellett a verbunkos zene terjesztője és virtuóz
előadója volt.
C serm ely köz [14 A2 (Cserm.)] III. Testvérhegy
(2000). Vízér utcából nyíló zsákutca.
Cserm ely lépcső [21 A3 (Cser.)] XII. Virányos,
Zugliget (1999). Béla király út 57.-től Csermely
út 17.-ig.
C serm ely út [21 A-B3] XII. Virányos, Zugliget
(1886). Zugligeti út 100.-tól Hunyad lejtő 2.-ig.
csermely: a pataknál kisebb vízfolyás.
C serm ely Károly utca [41 A3] XVII. Rákoshegy
(2003). Az Ősrepülő utcától U alakban a Koch
Aladár utcáig.
Csermely Károly (1884-1976): a Monarchia leg­
nagyobb és legmodernebb garázsának, a Magyar
Automobil Garázsnak tulajdonosa volt, egyike a
rákosi repülők kicsi, de lelkes csoportjának, kitű­
nő pilóta. 1910 tavaszán az elsők között kezdte
meg repülési kísérleteit Rákoson.
Csernyus utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1900). Ti­
hamér utca 37.-től Egressy út 99.-ig.
Csernyus Manó (1808-1849): 1840-től 1848-ig a
magyar udvari kamara, 1848-ban a pénzügymi­
nisztérium tanácsosa. 1848-ban részt vett a budai
nemzetőrség megszervezésében. Kémkedés vádjá­
val 1849. október 24-én felakasztották.
Cserszöm örce utca [6 B3] III. Ürömhegy (1994).
Muzsla utcától Saroglya utcáig.
cserszömörce: sárgászöld virágű, gyantát és cserző­
anyagot tartalmazó cserje. A Pilis hegység egyik
jellemző növénye.
Csertő park [26 B3] XIV. Alsórákos (1971). Füre­
di utca 64., Vezér utca 54., Ormánság utca 25. és
Tipegő utca 3. között.
Csertő utca [26 B3] XIV. Alsórákos (1968). Füre­
di utca 64.-től Fogarasi útig.
Csertő: helység Baranya megyében.
180
Cservenka tér XV. Rákospalota. Lásd: Sztárai M i­
hály tér
Cservenka Miklós út XV. Pestújhely, Rákospalota,
Újpalota. Lásd: Apolló utca, Késmárk utca
Cservenka Miklós utca XV. Rákospalota. Lásd:
Csákó utca
Cservenka Miklós utca XXI. Csillagtelep (1946).
Előzőleg: Bender Sarolta utca (1930). Völgy utcá­
tól Erdősor utcáig. Hozzácsatolva a Kossuth Lajos
utcához.
Cservenka Miklós (1871-1920): vasmunkás. 1912-
1914 között a Magyar Vasutas című lap szerkesz­
tője, 1916-tól a Vasas Szakszervezet titkára, majd
a Weiss Manfréd-gyár főbizalmija. A Tanácsköz­
társaság alatt a Szövetséges Központi Intéző Bi­
zottság tagja, a MÁV-gépgyár termelési biztosa,
a gödöllői járás képviselő jelöltje. 1920-ban külö­
nítményesek agyonlőtték.
Cséry Lajos út XVIII. Bókaytelep, Havanna-lakó­
telep, Szent Lőrinc-telep. Lásd: Margó Tivadar
utca
Cséry Lajos utca [64 Bl] XVIII. Szent Imre-kert-
város (2004). Kétújfalu utcától Herrich Károly
térig.
Cséry Lajos idősebb (1821-?): nagybirtokos, jo­
gász, országgyűlési képviselő, Budapest főváros
törvényhatósági bizottságának virilista tagja.115
Az 1848-1849. évi szabadságharc alatt báró
Perényi Zsigmond titkára. Pestszentlőrinci bir­
tokán mintagazdasága, tehenészete volt, majd
ugyanitt fia alakította ki a főváros szemetét fel­
dolgozó, a köznyelvben Cséry-telepnek nevezett
üzemet.
Cserző utca III. Óbuda. Lásd: Tím ár utca
cserző: utalás az itt volt ilyen műhelyekre.
Cserző utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer (1984).258
Tóth Aladár utca 2.-től Nádasdy Kálmán utca
21.-ig.
cserző: utalás a kerület bőriparára.
Cserző utca V. Belváros. Lásd: Belgrád rakpart
cserző: utalás az itt volt bőrkikészítő műhelyekre.
C sésze utca [46 B2] XXII. Budafok (1966). Elő­
zőleg: Dévai utca (1930-as évek). 1968-ban a Vi­
lágos utca (1930-as évek) hozzácsatolva. Pásztor­
lány utca 16.-tól Füttyös utcáig.
Csete Balázs utca [48 A-B3] XXI. Csepel-Szabó-
telep (1992). Előzőleg: Ligeti Károly utca (1948),
Kossuth Lajos utca (1948 előtt). Táncsics Mihály
utca 4.-től Zsák Hugó utca 11.-ig.
Csete Balázs (1893-?): tanár, tanfelügyelő, nép­
rajzi kutató és gyűjtő. 1921-től tanított Csepelen.
1945-ben el kellett hagynia Csepelt, mert 1917-
es hadifogolyélményeit korábban egy könyvben
megírta. Jászkisérre, szülőföldjére költözött, és ott
is halt meg.
Csetneki utca [35 A2-3] XI. Kelenföld, Szentimre-
város (1910). Elek utca 2/b-től Karolina út 4.-ig.
181
Csernek: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Stítnik .) Madarász Viktor születési helye.
Csévéző utca [52 A2-1] XVIII. Bélatelep (1964).
Több közterületből került kialakításra: Erdész utca
(1940), ennek előzőleg Keresztúri út volt (1900-
as évek), és 560. utca. 1996-ban a korábban
XVII. kerületi szakasza (560. utca) Bélatelepi út
lett. Gyömrői út 218.-tól Frangepán utca 2.-ig.
csévéző: utalás a közeli textilgyárak csévézést vég­
ző munkásaira.
Csévi köz [22 A2] II. Törökvész (1953). Csévi utca
11.-től Bimbó útig.
Csévi utca [21 B2] II. Törökvész (1904). Pasaréti
tértől Csalán utca 8.-ig.
Csév. helység Esztergom megyében. 1949-től Pi-
liscsév.9
Csibor utca [21 Al] II. Hűvösvölgy (1964). Elő­
zőleg: Esperes utca (1938). Hűvösvölgyi út 173-
175.-től Völgy utca 26.-ig.
csibor. domború hátú, nagy fekete vízibogár.
Csibuk utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1964). Elő­
zőleg: Árpád utca. Tárcsás utca 24.-től Hősök te­
re 35.-ig, illetve a MÁV kelebiai vonaláig.
csibuk: rövid, zömök fejű, hosszú szárú pipa.
Csicsery László utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Ger­
gely Győző utca
Csicsery László (1893-1919): sorhajóhadnagy.
1919. június 24-én, a Tanácsköztársaság ellen
a Ludovika Akadémia lázadást robbantott ki,
amelyhez a flottilla néhány monitorja is csatla­
kozott. Két nappal később a felkelőket támogató
monitorok elhagyták az országot, de útközben
a „Komárom” nevű hajó - amin szolgált - tűz­
harcba keveredett, és ő halálosan megsebe­
sült.295
Csicsörke utca [41 A3] XVII. Madárdomb (2005).
Borsó utcától Uszoda utcáig.
Csicsörke utca XXII. Budatétény.246 Lásd: Elza utca
csicsörke: sárgás-zöldes pintyféle védett madár.
Facsoportokban és erdőszéleken, kertekben, par­
kokban, temetőkben, gyümölcsösökben stb.,
lehetőleg örökzöld fák jelenlétében (ezüstfenyő,
tuja, ciprus) költ. Nálunk főként vonuló (márci­
us-október) .
Csiga út [21 A3] XII. Zugliget (1886). Zugligeti út
97.-től Remete út 16.-ig. Végig lépcső.
Csík utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1972). Elő­
zőleg: Táncsics Mihály utca (1945), vitéz Endre
László utca (1936). Lőrinci út 19.-től Zsuzsanna
sorig.
csík\ hengeres testű mocsári hal. Az elnevezés
utalás arra, hogy a közeli Rákos-patak kiöntései­
ben is tenyészett.
Csík utca XIX. Kispest.213 Lásd: Csíky utca
Indokolást lásd: Csíki utca.
Csíki utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Koboz utca
Csíki utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Rés utca
Csíkszentmihály tér
Csík : vármegye a történelmi Magyarországon, Er­
délyben. Ma Románia része.
Csíkihegyek utca [34 A3] XI. Gazdagrét (1985).208
Gazdagréti úttól Rétköz utcáig.
Csíki-hegyek: a Budai-hegység délnyugati vonu­
lata. Neve a XVI. században itt elpusztult Csík
helységre emlékeztet.
Csík István utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1966).
Előzőleg: Hunyadi utca (1912). János utca 34.-
től Kossuth Lajos utca 33.-ig.
Csík István (1902-1942): géplakatos. A Magyar
Vas- és Fémmunkások Szakszervezete pesterzsé­
beti csoportjának vezetőségi tagja, a Vasas Kul­
túrotthon Munkás Könyvtárának vezetője volt.
A Szovjetunió ellen felvonuló hadsereg büntető-
századával vitték Ukrajnába. Ott pusztult el.
Csikó sétány [60 A3-2] XXI. Erdősor (1978).
Erdősor utcától Akácfa utcáig.
Csikós utca [15 A2] III. Kaszásdűlő (1899). Husz-
ti útból nyíló zsákutca.
Csikós utca X. Felsőrákos. Lásd: Fehér köz
Csikós utca XV. Rákospalota. Szentmihályi út és
Zrínyi utca között. Csak az 1927. évi utcajegyzék­
ben szerepel.
csikós: a lovak felügyelője a ménesnél.
Csikóvár utca [7 A3] III. Aranyhegy (1994).
Mészkő utcától Apátkút utcáig.
Csikóvár: a Pilis hegység két kiemelkedése: Kis-Csi-
kóvár: 461 m, Nagy-Csikóvár: 556 m. A XIII-XIV
században itt birtokos Czikó, Cykó család neve. Vá­
ruk romjainak néhány köve még ma is látható.
Csíksomlyó utca [22 Al] II. Pálvölgy (1987). Sza­
lamandra utca 37.-től Szalamandra utca 57.-ig.
Csíksom lyó utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer
(1990).259 Előzőleg: 27. utca. Homoktövis utcától
Tófalva utcáig.
Csíksomlyó utca [34 A3] XI. Sasad (1993). Rét­
köz utcától Beregszász útig.
Csíksomlyó: (Ma Románia: $umuleu.) Helység a
történelmi Magyarországon, most Csíkszereda
része. A régi Csik vármegye középpontjában fek­
szik. A csíksomlyói búcsú az erdélyi magyarság és
a moldovai csángóság évenkénti találkozóhelye,
nyelvet, kultúrát, zenei hagyományt őrző köz­
pontja.
Csíkszentiván utca [9 B2 (Csíksz.)] IV Káposz­
tásmegyer (1990).259 Előzőleg: 26. utca. Külső
Szilágyi út 120.-tól Székpatak utcáig.
Csíkszentiván: (helységnévtárakban: Csittszentiván
néven is) helység Maros-Torda vármegyében. (Ma
Románia: Sintioana de Mures.)
Csíkszentmihály tér [27 Bl] XVI. (2013) Előzőleg:
Békés Imre tér (1953), Deák Ferenc tér (1910-es
évek). Szent Imre utca és Szénás utca keresztező­
désénél.
Csíkszentmihály: falu Hargita megyében, Románi­
ában. (Mai neve: Miháileni.)
Csíkszereda utca
Csíkszereda utca [64 Bl] XVIII. Szent Imre-kert-
város (1932).238 Székelyudvarhely utca 35.-től
Halomi út 83-84.-ig.
Csíkszereda: helység Csík vármegyében, annak
székhelye. (Ma Románia: Miercurea-Ciuc.)
Csiky utca XI. Lágymányos (1880-as évek). Az
1880-as évek elején a Budafoki út és a Gellért -
ma Műegyetem - rakpart között. A Műegyetem
építésekor megszűnt.
Csiky Kálmán (1843-1905): jogász, tanár, újság­
író, országgyűlési képviselő. 1884-től a Műegye­
tem tanára. Valószínűbb az elnevezés róla, mint
Csiky Gergelyről. Budapest beltelkeinek 1884. évi
térképén már szerepel.
Csiky utca [35 B2] XI. Lágymányos (1908). Való­
színűleg a lebontott utca névadójáról. Budafoki
út 11.-től Bartók Béla út 12.-ig.
Csiky utca [51 A3, 63 Al] XIX. Kispest (1948).
Előzőleg: Csík utca (1940). Kolozsvár utca 79.-től
Háromszék utca 76.-ig.
Csiky Gergely (1842-1891): római katolikus pap,
de kilépett. Korának kiváló drámaírója, író, a Kis­
faludy Társaság tagja, majd másodelnöke. A Ma­
gyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Csilla utca [37 B2] X. Laposdűlő (1964). Sor­
ként számozva. A Pongrácz úti lakótelep szélén, a
MÁV vonala mellett a Zách utcáig.
Csillag utca IV. Istvántelek. Lásd: Tavasz utca
Csillag utca IV. Újpest. Lásd: Geduly utca
Csillag utca V Lipótváros. Lásd: Kálmán Imre utca
Csillag utca IX. Ferencváros. Lásd: Gönczy Pál
utca
Csillag utca [26 B3] XVI. Rákosszentmihály (1890-
es évek). Rákosi út 22.-től Szent Korona utca
21.-ig.
Csillag utca XVII. Rákoskert. Lásd: Bögöte utca
Csillag utca XVIII. Rendessytelep. Lásd: Csillag
utca XIX. Kispest.
Csillag utca [51 A l] XIX. Kispest (1910-es évek).
1949. december 31-ig a XVIII. Rendessytelephez
tartozott. Derkovits Gyula utca 76.-tól Alsó erdő­
sorig. Zsákutca.
Csillag utca XIX. Kispest. Lásd: Aram utca
Csillag utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Nagy Győry
István utca
Csillag utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1930).240
Akácfa utca 9.-től Szabadság út 10.-ig.
Csillag Sándor (?-?): ügyvéd, a telep parcellázója
és névadója.
Csillag utca [59 Al] XXII. Budafok (1930). Szent
Gellért utca 31. után annak folytatása a Hajlat ut­
ca 15.-ig.
Csillag utca [61 B2] XXIII. Soroksár (XX. szá­
zad). Könyves utca 33.-tól Wekerle utca 2.-ig.
csillag: a sötét égen fényes pontnak látszó égitest.
Csillagfürt utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1958).
Kolozsvár utca 4/b-től Őrjárat utcáig.
182
csillagfürt: pillangósvirágú takarmánynövény.
Csillaghegyi út [15 A3-2] III. Filatorigát, Kaszás­
dűlő, Törökkő (1936). Bécsi út 283.-tól Törökkő
utcáig.
Csillaghegy: lásd a városrészek között.
Csillagmotor köz [40 B3] XVII. Rákoshegy (2003).
Az Ősrepülő utcától a Rákosmezei repülők útjáig.
Házat nem számoznak rá.
csillagmotor: az elnevezés az egyik repülőgépmotor
típusára utal.
C sillagos köz [18 A2] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: gróf Csáky köz (1929), Kis köz (1900-
as évek). Régi Fóti út 21-23.-nál nyíló zsákutca.
C sillagösvény utca [28 Bl-2] XVI. Árpádföld
(2010). Árpádföldi sortól Honfoglaló utcáig.
A Csillagszem Hagyományőrző Egyesület kérésé­
re, a Honfoglalás lakótelepen lévő utcanévbokor
része.
C sillagőszirózsa utca [33 A5] XI. Spanyolrét
(2010). Felső határúitól a lakótelepre vezet.
csillagőszirózsa: 20-40 cm magasra növő fészekvi-
rágzatú növény.
C sillagszem utca [15 A2] III. Testvérhegy (2003).
Kanász utcából nyíló zsákutca.
csillagszem: a szem szépségét kiemelő dicsérő szó.
Csillagvirág utca [40 A3-2] X. Kőbánya-Kertváros
(1979).204 Bogáncsvirág utcától Ezüstfa utcáig.
csillagvirág: tavasszal kék virágú (nem védett),
ősszel rózsás ibolyaszínű, fürtös virágzatú, védett
erdei növény.
Csillagvizsgáló út [33 Al] XII. Svábhegy (1974).
Konkoly-Thege Miklós út 6.-tól Konkoly-Thege
Miklós út 14.-ig.
Csillagvölgyi út [21 A3, 33 A l] XII. Svábhegy,
Zugliget (1886). Béla király út 42/a-tól Mátyás
király út 35.-ig.
Csillám utca [28 B2, 29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Poprád utca (1930-as évek). Műkő ut­
ca 8.-tól Számyaskerék út 1.-ig.
csillám: vékony, fényes lemezekben hasadó ásvány.
Csille tér [33 A2] XII. Csillebérc. Magas útból
nyíló zsákutca.
Csille utca [60 B3] XXI. Erdősor (1961). Erdősor
utcától Bordás utcáig.
csille: sínen vagy kötélpályán futó, kisebb méretű,
hossztengelyén elfordítható teherkocsi.
Csillebérci út XII. Csillebérc (1974). Kakukkhegyi
út 7.-től a Kakukkhegyre vezető turistaútig. Terü­
letrendezés miatt megszűnt (1999).
Csillebérc: lásd a városrészeknél.
Csinos utca XVII. Rákoskeresztúr (1954). Előzőleg:
Bajcsy-Zsilinszky utca (1945), Kovács György ut­
ca (1900-as évek). Területrendezés miatt megszűnt.
Csinos Bertalan utca XI. Albertfalva (19 55).263 Lásd:
Makó Pál utca
Csinos Bertalan (1893-1944): kőműves. A Magyar
Epítőmunkások Országos Szövetségének aktivis­
183
tája volt. 1944-ben Dachauba vitték, ahol elpusz­
tult.
Csinszka utca [28 A-B3, 40 Bl] XVI. Mátyásföld
(1979). Több közterületből került kialakításra.
Előzőleg: Ady Endre utca (1946) a Veres Péter
út és az Újszász utca között, ennek neve előzőleg
Erzsébet királyné utca (1920-as évek), Cinkotai
határ utca,24 Cinkota utca (1889),164 valamint
hozzácsatolva a XII. utca (1940-es évek) az Új-
szász utca és a Zsemlékes út között. Veres Péter
út 179.-től Zsemlékes út 36.-ig.
Csinszka, Boncza Berta (1894-1934): író, Ady
Endre felesége, múzsája volt, becenevét is tőle
kapta.
Csiperke utca [58 Al-2] XXII. Baross Gábor-te-
lep, Budatétény (1953). Előzőleg: Kabók Lajos
utca (1946), Lövölde utca (1920 előtt). Tőke utca
2.-től Szabadkai utca 1.-ig.
csiperke: az elnevezés utalás a környéken található
barlangokban, üregekben termesztett gombafaj­
tára.
Csipke út [21 B3] XII. Kútvölgy (1904). Galgóczy
utca 49.-től Cinege út 10.-ig.
Csipkebogyó utca [47 A3] XXII. Budafok (1961).
Előzőleg: Báthory utca (1930-as évek). Tompa
utca 21.-től Vihar utca 20.-ig.
csipkebogyó: a csipkerózsa termése.
C sipkerózsa utca [61 A2] XXI. Királyerdő
(1937).242 Juharos utca 46.-tól Damjanich János
út 116.-ig.
csipkerózsa', a vadrózsa népies neve.
Csipkés köz [27 B3] XVI. Mátyásföld (1986).
Margit utca 8.-nál nyíló zsákutca.
Csipkés: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Sipkové.)
Csitári tér XVI. Árpádföld (1974). Csitári utca, Su­
ba utca és a csömöri HÉV vonala között. Terület-
rendezés miatt megszűnt (1996).
Csitári utca [28A-B1] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Bem József utca (1920-as évek). Párat­
lan számok a bal oldalon. Hangos utca 1.-től Han­
gos utca 11.-ig, páros oldala az Árpádföldi tértől
Hangos utca 13.-ig.
Csitár. helység Nógrád megyében.
Csíz utca [33 B2] XII. Széchenyihegy (1900).
Farkasvölgyi út 13.-tól Agancs út 34.-ig.
csíz: sárgászöld tollazatú pintyféle kis madár
Csizm a utca [24 Bl] XIII. Angyalföld (1992).
Frangepán utca 50.-től Fáy utca 53.-ig.
Csizmadia sor I. Vár. Lásd: Úri utca
Csizmadia utca [73 A-B2] XXIII. Millenniumte­
lep (1953). Előzőleg: Endresz György utca (1930-
as évek). Millennium utca 26.-tól Dél utca 27.-ig.
Csizmadiák utcája I. Vár. Lásd: Úri utca
csizmadia: csizmákat készítő és javító iparos régies
elnevezése. A török időkben itt dolgoztak a csiz­
madiák.
Csokonai utca
Csizmedzsiler sziraszi I. Vár. Lásd: Úri utca
Csobaj utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Előző­
leg: 432. utca. Édesvíz utcától Kukoricás utcáig.
Csobaj: helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben.
Csobánc utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1896). Kálvária tér 13.-tól Orczy tér 5.-ig.
Csobánc utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Kulich
Gyula utca
Csobánc utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Lánc­
szem utca
Csobánc utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937).
Mária királyné útja 235.-től Királyhágó út 68.-ig.
Csobánc: hegy a Balaton-felvidéken. A XIII. szá­
zadban épült vára a török időkben végvár volt.
Csobánka tér [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Gulácsy Lajos utca és Ország út között.
Csobánka: helység Pest megyében.
Csobogós utca [18 Al-2] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Patak utca (1898). Kossuth Lajos utca
1.-től Régi Fóti útig.
csobogós: az elnevezés utalás az utca mellett folyó
patakra.
Csobolyó lépcső [33 B2] XII. Farkasvölgy (2000).
Rácz Aladár utca 59.-től Kázmér út 16.-ig.
csobolyó: hordozható, kis űrtartalmú, lapos fahor­
dó.
Csodaszarvas tér XI. Kelenföld. Lásd: Hadak tere
Csodaszarvas utca [73 A-B 1] XXIII. Soroksár,
Millenniumtelep. Jakab apostol utcából induló
zsákutca.
csodaszarvas: a magyar mondavilág aranyagancsú
szarvasa, amely Hunort és Magort, a hunok és a
magyarok ősét kivezette a Meotisz-tó (Azovi-ten-
ger) mocsarából.
Csóka utca [34 B3, 35 A3] XI. Kelenföld (1900).
Bartók Béla út 131.-től Kelenföldi út 2.-ig.
csóka: fekete, a fején, hasán szürkésfekete tollaza­
tú, varjúféle védett madár.
Csókakő utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Pozsonyi utca (1930-as évek). Bugac tér
1.-től. Ostorhegy utca 33.-ig, tovább zsákutca.
Csókakő: helység Fehér megyében. A mellette lé­
vő hegyen, a Csák nemzetség által a XIII. század­
ban épített vár a török időkben nagy jelentőségű
végvár volt.
Csókás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941).240
Pacsirta tér 1.-től Mária királyné útja 230.-ig.
Csókási Pál utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kastély­
park utca
Csókási Pál (1872-?): nyomdász. A Tanácsköz­
társaság alatt a nagytétényi direktórium és föld­
igénylő bizottság tagja. A bukás után nyoma ve­
szett.
Csokoládé tér VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki László
tér. Az elnevezés indokát nem ismerjük.
Csokonai utca II. Adyliget. Lásd: Pipitér utca
Csokonai utca
Csokonai utca [13 A2] II. Erzsébetliget (1920-as
évek). Hidegkúti út 152.-től Honvéd utca 43.-ig.
Csokonai utca [16 B2] IV. Újpest (1882 előtt). At­
tila utca 47.-től Klauzál utca 2.-ig.
Csokonai utca [36 Al, 84 A-B2] VIII. Józsefvá­
ros (1874). Előzőleg: Csokonay Gasse (1860-as
évek). Rákóczi út 41.-től Népszínház utca 10.-ig.
Csokonai utca [17 B2 (Csők.)] XV. Rákospalota
(1908 előtt). Előzőleg: Oroszlán utca (1890-es
évek). Palánk utca 10.-től Rákos út 1.-ig.
Csokonai utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cserkút utca
C sokonai utca [53 A-Bl] XVII. Rákoshegy
(1920-as évek). Eredetileg: Csokonai Vitéz Mi­
hály utca.282
Csokonai utca XVII. Rákoskert. Lásd: P ásztorfal­
va utca
Csokonai utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Török
Bálint utca
Csokonai utca XVIII. Liptáktelep.230 Lásd: Csapó
utca
Csokonai utca [63 B3, 64 A3] XVIII. Újpéteritelep
(1898). Vasút utca 59.-től Kisfaludy utca 92.-ig.
Csokonai utca [50 Bl] XIX. Kispest (1901). Két
részből áll: 1. Üllői út 232.-től Móricz Zsigmond
utcáig. 2. Derkovits Gyula utca 10.-től Vak Boty-
tyán utca 87.-ig.
Csokonai utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Szent Imre utca 49-51.-től Kende Kanuth
utca 84.-ig. Batthyány utca 28.-ig zsákutca, on­
nan Lőrinci út 50.-ig.
Csokonai utca [58 B2-1] XXII. Budafok (1930-as
évek). Gyűszű utca 17.-től Háros utca 68.-ig.
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805): költő.
Csokonai utca XXIII. Soroksár. Lásd: Háncs utca
Csokonay Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Csokonai
utca
Csokonya utca XX. Pesterzsébet (1953). Előzőleg:
Botond utca (1940-es évek). Vízisport utca és
Közműhelytelep utca között. Megszűnt, hozzácsa­
tolták a Téglagyár térhez.
Csokonya: magyarországi helységnevek része.
Csokor utca II. Budatétény. Lásd: Tas vezér útja
Csokor utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1932). Mály­
va utca 1.-től Örs vezér útja 22.-ig.
Csőit utca [63 B3, 64 A3] XVIII. Belsőmajor
(1969). Nagykőrösi út 72.-től Szövet utca 49.-ig.
Csőit: helység Szatmár vármegyében. (Ma Romá­
nia: Ciolt.)
Csorna utca [49 B2-3, 50 A3] XX. Kossuthfalva
(1910-es évek). Nagysándor József utca 174.-től
Magyar utca 71.-ig.
Csorna-, helység Somogy megyében. Lehetséges az
elnevezés Körösi Csorna Sándorról is.
Csornád utca [9 B3, 10 A3, 17 Bl] XV. Rákos­
palota (1954). Előzőleg: Schönherz Zoltán utca
(1945), gróf Apponyi Franciska utca (1932). Ko­
vácsi Kálmán tér 8.-tól Ajándék utcáig.
184
Csornád-, helység Pest megyében.
C som afalva utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999). Pesti úttól Cséplő utcáig.
Csomafalva: 1. Ma Románia: Zatiszivka. 2. Gyer-
gyócsomafalva: helység Csík vármegyében. (Ma
Románia: Ciumani.)
Csomakőrös utca [58 A1-2] XXII. Baross Gábor-
telep (1999). Aradi utcából nyíló zsákutca.
Csomakőrös-. helység Háromszék vármegyében.
(Ma Románia: Chiuru$.) Körösi Csorna Sándor
szülőhelye.
Csombárd utca [8 B3] IV. Megyer (1954). Fiumei
utca 1/c-d-től Gárdonyi Géza utca 2/c-d-ig.
Csombárd: helység Somogy megyében.
Csom bor utca [38 B3] X. Óhegy (1982). Száraz
utca 38.-tól Harmat utca 85.-ig.
csombor: fűszer és gyógynövény, gyógyszeralap­
anyag készítéséhez is használják.
Csónak utca [35 Al, 82 B2-1] I. Víziváros (1874).
Előzőleg: Schiffmans Gasse (Hajós utca) (XIX.
század eleje), Wasserturm Gasse (Víztorony utca)
(XVIII. század.) Király lépcső 3.-tól Hunyadi Já­
nos út 24.-ig.
Csónak utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1941).
Damjanich János út 89.-től Hajós utca 11.-ig.
csónak: az elnevezés emlékeztet a közeli Dunán
közlekedő járműre.
Csónakház utca [16 AI] III. Rómaifürdő (1987).
Vitorla utca 6.-tól Kadosa utca 7.-ig.
csónakház: az elnevezés utal az utcában álló csó­
nakházakra.
Csónakos dűlő [61 AI] XXIII. Soroksár (2009).
Bolgárföld dűlőtől induló dűlő.
Csongor utca [12 A2] II. Máriaremete (1920-as
évek). Kárpát utca 12.-től Hímes utca 41.-ig.
Csongor utca [24 AI] XIII. Angyalföld (1896).
Teve utca 1/d-től Pap Károly utca 10.-ig.
Csongor utca [52 A2-1] XVIII. Erzsébettelep
(1926). Gyömrői út 180.-tól Álmos utca 59.-ig.
Csongor: Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde cí­
mű drámájának egyik címszereplője.
Csongrád utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Ady Endre út (1946), Nagybecskerek
utca (1920-as évek). Zrínyi utca 154.-tól Sziget-
csép utca 88.-ig.
Csongrád: város, Csongrád megye névadója.
Csonka utca [33 Bl, 34 A1 (Csőn.)] XII. Svábhegy
(1900). Költő utca 33/b-től Mártonhegyi út 8/b-ig.
Csonka János tér [35 B3] XI. Kelenföld (1990).
A Fehérvári út 41. előtti háromszög alakú tér.
Csonka János (1852-1939): gépészmérnök, fel­
találó. Bánki Donáttal együtt feltalálta a benzin­
motorokhoz szükséges porlasztót, megépítették
az első magyar motorkerékpárt és motorcsónakot,
a posta részére a csomagszállító triciklit és autót.
Közeli műhelyéből fejlődött ki az itt állt, róla el­
nevezett gépgyár.
185
Csont utca [48A-B1] IX. Ferencváros (1900).
Hajóállomás utca 2.-től Soroksári út 38.-ig.
csont: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a 2. szám
alatt volt az Első Pesti Spódium és Enyvgyár Rt.,
amely alapanyagként csontot használt fel.
Csonttollú utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2011).
A Keltike lejtőből nyíló lakóút, egyelőre zsákutca,
az 1679/1. hrsz. számmal jelölt lakóútkezdemé-
nyig tart.
csonttollú: körülbelül 18 centiméter hosszú, 32-35
gramm súlyú, vörösesbarna színű „inváziós” ma­
dár, időnként igen nagy számban kóborol. Ma­
gyarországon általában novemberben bukkannak
fel az első, népesebb csapatai. Decemberben lát­
ható leggyakrabban, és tavasszal indul vissza az
északi tájakra.
Csontváry Kosztka Tivadar utca [51 A3] XVIII.
Havanna-lakótelep (1978). Margó Tivadar utcá­
tól a Kolozsvár utcáig.
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919): gyógy­
szerész, majd festőművész.
Csopaki utca [22 B3] II. Törökvész (1908). Lo-
rántffy Zsuzsanna út 16.-tól Ruszti út 3/b-ig.
Csopaki utca. XXI. Királyerdő. Lásd: Örvény utca
Csopak: helység Veszprém megyében.
Csoport utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Hunyadi János utca (1910-es évek),
Csömöri út (1910 előtt). 1950. január 1-jén Csö­
mörtől átcsatolva. Páratlan számok a bal oldalon.
Suba utca 5.-től Hangos utca 15.-ig.
Csorba utca [49 B3, 50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1932). Pozsonyi utca 6.-tól Kassa utca 1.-ig.
Csorbái utca [47 A2] XI. Kelenföld (1900). Tété­
nyi út 101.-től Kondorosi út 34.-ig.
Csorba: helység Liptó vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Straba.)
Csorbatói utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937).243
Mária királyné útja 191.-től Szentmiklósi út 230.-
ig-
Csorba-tó: tengerszem a Magas-Tátrában, Liptó
vármegyében. (Ma Szlovákia: Strbské Pleso.)
Csordakút út [43 A2-B3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: 586. utca. Ecsedháza utcától Pesti útig.
Csordakút: itteni dűlő neve; az 1900-as évek ele­
jén ásott, az állatok itatását szolgáló kútról. Ko­
rábban Nagy-Székesdűlőnek nevezték.37
Csordás utca III. Óbuda. Lásd: Vörösvári út
csordás: az elnevezés utal arra, hogy a XVIII-
XIX. században az utcával szembeni Tavasz utca
egyik sarkán állt a csordás (Kuhehalter) és a kon­
dás (Schweinhalter) háza.10
C sordás utca [42 A-B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Kassa utca (1920-as évek).
Pesti út 233.-tól Tápióbicske utca 19.-ig.
Csorna utca [34 A2] XII. Mártonhegy, Orbánhegy
(1937). Tamási Áron utca 44.-től Hangya utca
32.-ig.
Csömöri út
Csorna: helység Győr-Moson-Sopron megyében.
Csorvás utca [18 A3] XV. Pestújhely (1954). Elő­
zőleg: Margit utca (1900-as évek). Wesselényi utca
11.-től Szerencs utca 3-5.-ig.
Csorvás: helység Békés megyében.
Csóványos utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-telep
(1998). A Tátra utca 47. számnál nyíló zsákutca.
Csóványos: a Börzsöny legmagasabb (939 m) hegy­
csúcsa.
Csöbör utca [28 A-Bl] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Attila utca (1920-as évek). Páratlan
számok a bal oldalon. Árpádföldi úttól a főváros
és Csömör határáig.
csöbör: egyfülű, vödör alakú edény. Régebben a
szőlőgazdaságokban mérőedényként használták,
kb. 53 liter.
Csőd utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kölcsey utca
csőd: fizetésképtelenség, bukás. Az utca korábbi
német nevének (Seltsame Gasse) fordítása.
Csőgyár utca [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu, Gyárte­
lep (1954). Előzőleg: Szent János utca (1910-es
évek), Felső Szent János utca (1894). Corvin út­
tól Vermes Miklós utcáig.
csőgyár: az elnevezés az egykor a közelben műkö­
dő üzemre emlékeztet.
C sőhegesztő utca [59 Bl, 47 B3] XXI. Gyártelep
(2004). Színesfém utcából nyíló összekötő út.
csőhegesztő: a megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár
egyik üzemének munkására emlékeztet az elneve­
zés.
Csömlekdzsiler mahalle I. A vár alatt, valószínűleg a
Vízivárosban. Lásd: Fazekas mahalle
Csöm ödér utca [8 B3] IV. Megyer (1954). Fóti út
22.-től Reviczky utca 23-25.-ig.
Csömödér: helység Zala megyében.
Csömörer Strasse/Weg VII. Erzsébetváros, István-
mező, XIV Herminamező, Istvánmező, Törökőr
(1850). Térképen előfordult névvariáció. Lásd:
Thököly út
Csömöri határút XVI. Rákosszentmihály (1890-es
évek). A Rákospalotai határúitól a Csömöri útig
a kerület határán. Területrendezés miatt megszűnt
(1974).
Csömöri országút XVI. Árpádföld. Lásd: T im ur
utca
Csömöri út VII. Erzsébetváros, Istvánmező, XIV.
Herminamező, Istvánmező, Törökőr (1850). Lásd:
Thököly út
C söm öri út [25 B2, 26 A2-1] XIV. Alsórákos
(1900). Lőcsei utca 35.-től Szuglói körvasút sor
145.-ig.
Csömöri út XVI. Árpádföld. Lásd: Csoport utca
Csömöri út XVI. Cinkota. Lásd: Gazdaság út a Sza­
bad föld úttól a Rózsalevél utcáig, valamint Mag­
tár utca a Szabad föld úttól az Árpádföldi útig.
C söm öri út [26 B2, 27 A2-B1, 28 Al] XVI. Rá­
kosszentmihály (1945). Előzőleg: Károly király út
Csöngő utca
(1917), Csömöri út (1890-es évek). Körvasút sor
38.-tól Cserhida utca 2.-ig.
Csömör, helység Pest megyében, Budapest hatá­
ránál.
Csöngő utca [58 A l] XXII. Budatétény (1963).
Előzőleg: Pannónia utca (1930-as évek). A Nyél
utca 35.-nél betorkolló zsákutca, a kerület határá­
ig csökkenő számozással.
Csöpp utca [47 Al] XI. Kelenföld (1942). Előző­
leg: Hüvelyk utca (1941). Rozsnyói tér 5.-től Paj­
kos utcáig.
csöpp: az utca nagyságára utaló elnevezés.
Csörgőfa utca [64 A2] XVIII. Alacskai úti lakótelep
(1991).221 Nemes utca 111.-től Péteri út 16-ig.
csörgőfa\ 5-10 méteres, kerek koronájú fa. Hazája
Kelet-Azsia. A szárazságot és a városi levegőt jól
tűri, ezért különösen utcafának gyakran ültetik.
Nevét a megszáradt termésében csörgő hangot
adó magjáról kapta.
Csörlő köz [7 A3] III. Csillaghegy (1972). Ürömi
utca 19.-től Csörlő utcáig.
Csörlő utca [7 A-B3] III. Csillaghegy (1953). Elő­
zőleg: Somogyi Béla utca (1945), Kálmán király
utca (1920-as évek). Dózsa György utca 20.-tól
Rókavár utca 5.-ig.
csörlő', az elnevezéskor a közelben volt egy csörlő-
gépet gyártó üzem.
Csörötnek utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1981).
Előzőleg: 619. utca. Nefelejcs utca 38.-tól Tű ut­
cáig.
Csörötnek: helység Vas megyében.
Csörsz árok utca [64 B l, 65 A l] XVIII. Ganz-
kertváros (1953). Előzőleg: Csörsz utca (1945),
Szamos utca (1922). Háromszéki utca 6/b-től
Esze Tamás utca 7.-ig.
Csörsz: a magyar mitológiában az az ősmagyar
személy, aki a keleti támadók ellen védővonalul
az árkot ásatta. Egyesek szerint a csórt = „ördög”
szóból ered, mert csak az ördög képes ilyet készí­
teni. Egy magyar monda szerint Csörsz avar ki­
rály és Délibáb longobárd királylány szerelmének
maradandó emléke.
Csörsz utca [34 B2, 35 A2, 82 A3] XII. Német­
völgy (1891). Eredetileg az Avar utcától a Győri
útig. 1895-től a Böszörményi útig. Avar utca 27.-
től Böszörményi út 46.-ig.
Csörsz utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Csörsz
árok utca
Csősz köz [38 B2] X. Óhegy (1991). Kőér utcától
Olajliget utcáig.
Csősz utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. A Napiás út
és a Jásztelek utca között. Lásd: Érdem utca
csősz: gyümölcsösök, parkok őrzését végző férfi.
Csőszkunyhó utca [64 B2] XVIII. Ganzkertváros
(2010). Kerékkötő utcától Halomi útig.
csőszkunyhó: területet őrző személy, a (csősz) pihe­
nő- vagy alvóhelyéül szolgáló, kisméretű építmény.
186
Csősztorony utca [38 B2] X. Óhegy (1973). Har­
mat utca 40.-től Mádi utca 49.-ig.
csősztorony: az elnevezés a közelben lévő, 1844-
ben Berán Ferenc tervei szerint felépült, régen a
szőlőterület őrzésére szolgáló toronyra utal, amely
ma műemlék.
Csővár utca [17 Bl, 18 Al] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Liszt Ferenc utca (1940). Köz­
vágóhíd utcától Szántóföld utca 220.-ig.
Csővár, helység Pest megyében.
Csöves utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Török Ignác utca (1910-es évek). 1950. ja­
nuár 1-jén Csömörtől átcsatolva. Suba utca 2.-től
Vezekény közig.
csöves: utalás a hajdani kukoricaföldek termésére.
Csővonó utca [60 B2] XXI. Erdősor (1961). Aradi
vértanúk útjától Szent László út 58.-ig.
csővonó: az elnevezés emlékeztet az egykor a kö­
zelben működő csőgyár egyik szerszámára.
Csúcs utca II. Remetekertváros (1900-as évek). Ré­
zsű utca és Gyulai Pál utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1940).
Csúcs utca [57 B2-3] XXII. Nagytétény (1963).
Előzőleg: 822. utca. Barackos út 53.-tól Ezüstga­
ras utcáig.
Csúcshegy utca I. Tabán. Az 1870-1872. évi német
nyelvű cím- és lakjegyzékben. Lefútása nem is­
mert.
Csúcshegyi árok III. Csúcshegy. Lásd: C sú csh e­
gyi út
Csúcshegyi út [5 B3, 13 Bl] III. Csúcshegy (1970).
Előzőleg: Csúcshegyi árok (XIX. század). Arany­
patak utca 15.-től Menedékház utca 151.-ig.
Csúcshegy: lásd: a városrészek között.
Csucsor utca [39 B2] X. Keresztúridűlő (1998).209
Harangláb utcától Meténg utcáig.
csucsor (Solanum): több növényfaj összefoglaló
neve.
Csuka utca I. Víziváros. Lásd: Ponty utca
Csuka utca XIII. Angyalföld (1900). Váci úttól a
Duna-partig. Üzemi terület lett, megszűnt (1967).
Csuka utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1968). Elő­
zőleg: 116. utca. A kerületben korábban megszűnt
Csuka utca nevének újra felhasználása. Gyöngyösi
úttól a Szobor utcáig, onnan zsákutca.
Csukló utca [35 A2, 82 A-B3] XI. Gellérthegy
(1909). Alsóhegy utca 17.-től Schweidel utca 20.-
ig-
csukló: az utca alakjáról történt az elnevezés.
Csupor utca [46 B2, 47 A2] XI. Kelenvölgy (1971).
Tambura utca 5-7.-tői Abroncs utca 13/b-ig.
csupor: hasas bögre.
Csurgó utca II. Máriaremete. Lásd: Csatlós utca
csurgó: az elnevezés emlékeztet a közelben volt kis
vízhozamú forrásra.
Csurgói út [47 A2] XI. Kelenföld (1900). Fehér­
vári út 181/b-től Kondorosi út 29.-ig.
187
Csurgó: város Somogy megyében.
Csúszda tér [61 B3] XXIII. Soroksár (2000). Fa­
kopács utca 37. és 43. Alsókért utca és Lápos ut­
ca között.
csúszda: az itteni játszótér egyik játéka.
Csuszka utca XXII. Budafok. Lásd: Nyugalom utca
Csuszka utca [46 B3] XXII. Budafok (1982).246
Páratlan számok a jobb oldalon. Panoráma utca
77.-nél nyíló zsákutca.
csuszka: fatörzseken ügyesen, fejjel lefelé is kúszó,
veréb nagyságú rovarirtó, ritka, védett madár.
Csút utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1974). Bat­
thyány utca 40.-től Füttyös utca 12/c-ig.
Csút: a XVI. században elpusztult Csút helységre
emlékeztet, amely a Háros utca, a Duna és a vas­
útvonal között volt.
Csuta Károly utca XXII. Budafok (1968). Lásd:
Mérleg utca
Csuta Károly (1883-1962): vasutas. 1918-ban Sá­
toraljaújhelyen a Kommunisták Magyarországi
Csűr utca
Pártja alapszervének megalapítója. 1918-ban a
helyi Nemzeti Tanács, a Tanácsköztársaság alatt
Budafokon a direktórium elnöke. A bukás után
10 év börtönre ítélték. Fogolycserével a Szovjet­
unióba került. 1945-ben hazajött. Később a MÁV
igazgatóhelyettese lett.
Csutora utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Batthyány Lajos utca (1946), gróf Batthyá­
ny Lajos utca (1910 előtt). Páratlan számok a bal
oldalon. Árpádföldi út 9.-től Csöbör utca 10.-ig.
Csücsök utca [29 A3] XVI. Cinkota (1954). Vidám
vásár utca 129.-től Szakoly utca 24.-ig.
Csülök utca III. Újlak (1938). Doberdó utca és Po-
dolin utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1967).
Csűr utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954). Előző­
leg: József Attila utca (1945), gróf Tisza István
utca (1920-as évek). 1950. január 1-jén Csömör­
től átcsatolva. Páratlan számok a bal oldalon. Su­
ba utca 13.-tól Hangos utca 19.-ig.

D Gloriett-telep (1910-es évek). Üllői út 623.-tól
D jelű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Pipishegy utca
D jelű utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Ördög­
szekér utca
D abas utca [61 A2] XXI. Csepel-Kertváros
(1961).257 Előzőleg: 777. utca. Szigetújfalu utca
3.-tól Késmárki utca 58.-ig.
Dabas: város Pest megyében. Alsó- és Felsődabas
(1950) egyesüléséből, Gyón és Sári (1966) hoz­
zácsatolásával.
Dachsen Gasse V. Belváros. Lásd: Nyáry Pál utca
Dachs: borz (németül).
Dagály utca [24 Al] XIII. Vizafogó (1897). Váci út
140.-től Népfürdő utca 41.-ig.
Dal utca [17 Bl] XV Rákospalota (1954). Előzőleg:
Berzeviczy utca (1922), Pacsirta utca (1896). Po­
zsonyi utca 19,-nél nyíló zsákutca.
Dalárda utca [59 A2] XXII. Budafok (1979). Elő­
zőleg: Thököly utca (1930-as évek). Ibrik utca
1/c-nél nyíló zsákutca.
dalárda: műkedvelőkből álló énakkar, kórus.
Dalia utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Róbert
utca
dalia: szép szál férfi.
D ália utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előző­
leg: Gizella utca (1920-as évek). Kecskeméti Jó­
zsef utca 4.-től Ringló út 110.-ig.
dália: gumós gyökerű évelő kerti dísznövény.
Dalkör utca [58 B2] XXII. Budatétény (1962).
Előzőleg: Ady Endre utca (1946), Endre utca
(1920-as évek). Művelődés utca 13.-tól Kistétény
utca 18.-ig.
dalkör: az énekkar régies neve.
Dallamos utca [42 B2-1] XVII. Rákoscsaba-Üjtelep
(1954). Előzőleg: Aggteleki utca (1920-as évek).
Bánfai utca 11.-tól Tárcsái út 14.-ig.
Dallos György utca IV Újpest (1945). Előzőleg: Sta­
dion utca (1927). Váci út és Megyeri út között.
Területrendezés miatt megszűnt.
Dallos György (1910-1945): elektromérnök. 1935-
től dolgozott az újpesti Egyesült Izzóban. Részt
vett az ellenállási mozgalomban, a nyilasok elfog­
ták, és Sopronkőhidán kivégezték.
Dallos Ida utca IV. Újpest. Lásd: Ugró Gyula utca
Dallos Ida (1905-1944): textilmunkás. Az illegális
kommunista párt tagja. A nyilasok agyonlőtték.
D alm a út [33 Bl] XII. Svábhegy (1886). Művész
út 4.-nél nyíló zsákutca.
Dalma: Jókai Mór egyik színdarabjának hősnője,
akit először a szerző felesége, Laborfalvi Róza ala­
kított.
Dalmady Győző utca V. Belváros. Lásd: Vitkovics
Mihály utca
D alm ady Győző utca [52 A3] XVIII. Bókaytelep,
188
Cziffra György utca 96.-ig.
Dalmady Győző (1836-1916): költő, műfordító,
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényható­
sági bizottságának tagja, a vármegye főjegyzője.
Az 1905-1906. évi nemzeti ellenállási mozgalom
megyei részvevője.232
Dalnok utca VI. Terézváros. Lásd: Székely Berta­
lan utca
Dalnok utca [55 Bl] XVII. Rákosken (1920-as
évek). Pesti út 331.-től Görömböly utca 35.-ig.
dalnok: az énekes XIX. században elterjedt meg­
nevezése.
Dalnoki Jenő utca [26 Al] XV. Pestújhely (2011).
Előzőleg: Gyalu utca (1954), Virág utca (1907).
Nádastó utca 54.-től Szerencs utca 27-29.-ig.
Dalnoki Jenő (1932-2006): olimpiai bajnok, a Fe­
rencváros futballjátékosa.
D alos utca [64 A-B3] XVIII. Erdőskert (1912).
Kalász utca 16.-tól a főváros határáig.
D alszínház utca [35 Bl, 83 Bl (Dalsz.)] VI. Te­
rézváros (1879). Előzőleg: Hermina tér egy része.
Paulay Ede utca 34.-től Lázár utca 17.-ig.
dalszínház: az operaház régies neve. Az utca a Ma­
gyar Állami Operaház mellett van.
Dama Gasse I. Vár. Lásd: Anna utca
Dama: lehetséges, hogy a szó a budai német dia­
lektusban a hüvelykujjat (Daumen) jelenti, mert
a rövid és széles utca alakja hasonlít ahhoz.31
Dam janich János út [60 B2, 61 A2-3] XXI. Ki­
rályerdő (1948). Előzőleg: Erzsébet királyné útja
(1930). Határ utca 55.-től Hollandi utca 189.-ig.
D am janich János utca [17 Bl (Damj. J.)] IV. Új­
pest (1997). Erdősor utca 34.-től Szőnyi István
utca 12.-ig.
Dam janich János utca [17 B3, 18 A3-2] XV. Rá­
kospalota (1922).215 Szentmihályi út 76.-tól Wes­
selényi utca 20.-ig.
Damjanich János utca XVII. Rákoshegy. Lásd: D am ­
janich utca
Damjanich utca III. Csillaghegy. Lásd: Czetz János
utca
Damjanich utca IV. Újpest (1908 előtt). Görgey Ar­
túr utca és Árpád út között. Területrendezés miatt
megszűnt (1997).
D am janich utca [24 A-B3, 80 B3, 84 Bl] VII.
Erzsébetváros (1874). Előzőleg: Äussere Drei
Trommel Gasse (Külső Három Dob utca) (1840-
es évek). Rottenbiller utca 35.-től Dózsa György
út 76.-ig. Az elnevezés helye arra emlékeztet, hogy
1849-ben - sebesülése után - az itt állt egyik nya­
ralóban ápolták Damjanich Jánost.
Damjanich utca XVI. Árpádföld. Lásd: Formás
utca
Damjanich utca XVI. Cinkota. Lásd: Négylovas
utca
D am janich utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
189
(1910-es évek). Csömöri út 238.-tól Baross utca
221.-ig.
Damjanich utca XVI. Sashalom. Lásd: Jászhalom
utca
Damjanich utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd:
Jászivány utca, D iadal utca
Dam janich utca [41 B3] XVII. Rákoshegy (1910-
es évek). Eredetileg: Damjanich János utca.282
Előzőleg: Adél utca (1892). Ferihegyi út 145.-től
Táncsics Mihály utca 26.-ig.
Damjanich utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Tartsay
Vilm os utca
Damjanich utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: A szpa­
rágusz utca
D am janich utca [64 A2-3] XVIII. Újpéteritelep
(1898). Törvény utca 72.-től Kapocs utca 69.-ig.
Damjanich utca XIX. Kispest (1901). Üllői út és
Ady Endre út között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1994).
Damjanich utca [49 B3] XX. Kossuthfalva, Pester­
zsébet, Pesterzsébet-Szabótelep (1910-es évek).252
Ady Endre utca 153/b-től Lázár utca 32.-ig.
Damjanich utca XXI. Szigetcsúcs (1900-as évek).
Új Fő úttól Munkás utcáig. Területrendezés miatt
megszűnt (1920-as évek).
Damjanich utca XXII. Budafok. Lásd: Gádor utca
Damjanich utca XXII. Budatétény. Lásd: Vidám
utca
D am janich utca [57 B3, 58 A3] XXII. Nagy­
tétény (1920-as évek). Dózsa György út 82.-től
Bartók Béla út 43.-ig.
Damjanich utca XXIII. Soroksár.249 Lásd: Tenge-
lice utca
Damjanich [damjanics] János (1804-1849): szerb
származású honvéd tábornok. 1849. október 6-án,
Aradon kivégezték.
Dámvad utca I. Vár. Lásd: Anna utca
Dám vad utca [12 A3] II. Adyliget (1963). Előző­
leg: Deák Ferenc utca (1920-as évek). Nagyková­
csi úttól Hírnök utca 19.-ig.
dámvad : a szarvasnál kisebb, foltos szőrű, lapátos
agancsú szarvasféle állat.
Dandár köz [36 A3 (Da.)] IX. Ferencváros (1999).
Soroksári úttól a csepeli HÉV pályájáig. Gépko­
csiforgalom elől elzárva.
Dandár utca [36 A3] IX. Ferencváros (1878). So­
roksári út 24.-től Mester utca 35.-ig.
Dandár utca XXIII. Soroksár. Lásd: Sámfa utca
dandár: katonai műszó. Zászlóaljakból álló kato­
nai egység.
D ániel köz [21 B3] XII. Virányos (1930). Szarvas
Gábor út 28.-tól Dániel út 7/a-ig.
D ániel út [21 B3] XII. Virányos (1900). Szarvas
Gábor út 10.-től a budai tájvédelmi körzet hatá­
ráig.
Dankasirály utca [58 Al] XXII. Budatétény (1995).
Háros út 145.-től Móricz Zsigmond utca 33.-ig.
Dankó Pista utca
dankasirály: fehér szárnyú, piros csőrű és lábú si­
rály.
Dankl utca XVIII. Szemeretelep.237 Lásd: Temes­
vár utca
Dankl Viktor gróf (1854-1941): hivatásos katona,
vezérezredes. Az I. világháború egyik magas be­
osztású magyar parancsnoka. Részt vett IV. Ká­
roly második visszatérési kísérletében.
Dankó utca [36 B2, 84 B3, 85 A3] VIII. Józsefvá­
ros (1939). Előzőleg: Dankó Pista utca (1934),
Madách utca (1879), Szőlőhegy utca (1874),
Weinberg Gasse (1817),8 Weinberg Gässl (1730-
as évek).76 Mátyás tér 9.-től Kálvária tér 22.-ig.
Dankó Pista utca VIII. Józsefváros. Lásd: Dankó
utca
Dankó Pista utca XV. Rákospalota. Lásd: Váchar-
tyán utca
Dankó P ista utca [65 Al] XVIII. Ganztelep
(1945). Előzőleg: Munkács utca (1922). Szinyei
Merse utca 93.-tól Pósa Lajos utca 8.-ig.
Dankó utca
A Mátyás teret és a Kálvária teret összekötő
Dankó utca környékét a XVIII. század végén és
a XIX. század első felében még szőlőskertek és
gyümölcsligetek foglalták el. A hajdanán porral
és sárral borított széles utcát - a környék külvá­
rosi jellegére utalva - már az 1730-as évek de­
rekán Weinberg Gässl-ként, majd Weinberg Gasse-
ként emlegették. A városatyák még 1874-ben
sem törekedtek arra, hogy találóbb elnevezést
keressenek, nemes egyszerűséggel lefordították
hát magyarra a vidékies házsor nevét. így alapít-
tatott meg a józsefvárosi Szőlőhegy utca, amely
az időközben beépülő környék miatt mindössze
csekély öt évig viselte ezt a nevet. 1874-ben M a­
dách Imre következett a névadók sorában, 1934-
ben pedig a leghíresebb józsefvárosiak egyike,
a cigány származású nótaszerző, Dankó Pista
(1858-1903). A neves cigányprímás és műdal-
költő csaknem négyszáz dal szerzőjeként írta be
magát a legújabb kori magyar zene történeté­
be. Már 15 éves korában saját bandáját vezette
szülőfalujában, ahonnan később Szegedre, majd
Budapestre költözött. Első dalait a kor híres szí­
nésznője, Blaha Lujza tette népszerűvé, olyany-
nyira, hogy a határokon túl is ismertté váltak.
Budapesti tartózkodása alatt egy ideig a József­
városban lakott, ahol nemegyszer játszott a kör­
nyék kávéházaiban. Bár Dankó Pista utca helyett
- a környéken lakók kérelmére - jó ideje csupán
a Dankó név szerepel az utcanévtáblákon és a vá­
rostérképeken, ez aligha jelenti azt, hogy a kiváló
nótaszerző ismertsége és népszerűsége csökkent
volna az elmúlt évtizedek alatt.
Danubius utca
Dankó Pista (1858-1903): nótaszerző, népszín­
műíró, szegedi cigányprímás.
Danubius utca [16 A3] XIII. Vizafogó (2006). Me­
der utcától Kelén utcáig.
Dara utca [23 A2, 78 Bl (D.)] II. Újlak (1900). A
XVIII században Gasse zu der Donau (Utca a
Dunához): a Zsigmond tér és a Duna-part kö­
zött.9 Ennek nyomvonalán alakult ki az utca.
dara: terménygabonából szemcsésre darált őrle­
mény, a közelben működött malom egyik terméke.
Dara utca [61 A2] XXIII. Soroksár (1999).287 Ná­
das parttól Fűzfás utcáig.
dara: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt vízimal­
mokkal összefüggő elnevezés. Az őrlemény egyik
fajtájára utal.
Darányi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szekér utca
Darányi Ignác utca II. Törökvész. Lásd: Hankóczy
Jenő utca
Darányi Ignác utca XVI. Sashalom. Lásd: Gyé­
m ánt utca
Darányi Ignác (1849-1927): ügyvéd, nagybirto­
kos, országgyűlési képviselő, miniszter, a Fővárosi
Közmunkák Tanácsa tagja, a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteleti tagja. Az 1897. évi földmunkás­
mozgalmak letörője, a későbbi, úgynevezett cseléd-
törvények kidolgozója. Segítette a Mezőgazdasági
Múzeum, az Ampelológiai Intézet létrehozását és a
Földtani Intézet palotájának megépítését.
Darányi Ignác utca [51 A3-2] XVIII. Liptáktelep
(1993). Több közterületből került kialakításra.
Előzőleg: Marx utca (1945), Darányi Ignác utca
(1910-es évek) az Üllői út és a Reviczky Gyula ut­
ca között, az 1920-as évek közepén hozzácsatolva
az Arany János utca (1900-as évek) a Reviczky
Gyula utca és Csapó utca, valamint a Kazinczy
utca (1900-as évek) a Csapó utca és a Kolozsvár
utca között. Üllői út 365.-től Kolozsvár utcáig.
Darányi Ignác (1811-1877): ügyvéd, jószágigazga­
tó, gazdasági szakíró. Az Országos Magyar Gaz­
dasági Egyesület (OMGE) titkára, majd a Pesti
Hírlap pozsonyi országgyűlési tudósítója. 1844-től
gróf Teleki József jószágigazgatója. 1848-ban kor­
mánybiztos, 1849-ben nemzetőrkapitány. Nagy
érdemei vannak a fásítási mozgalom kialakításá­
ban a futóhomokos területeken. 1877-ben magyar
nemességet kapott.
Darányi Kálmán utca XI. Lágymányos. Lásd: Ok­
tóber huszonharm adika utca
Darányi Kálmán (1886-1939): politikus, főispán,
országgyűlési képviselő, miniszterelnökségi politi­
kai államtitkár, miniszter. Gömbös Gyula halála
után miniszterelnök. Hivatali ideje alatt a győri
fegyverkezési program finanszírozására, a kor­
mányzói jogkör kiterjesztésére, a zsidók jogainak
korlátozására törvényeket fogadtatott el a parla­
menttel. 1938-ban lemondott, majd a képviselő­
ház elnöke lett.
190
Darázs utca II. Rózsadomb. Türbe tér és Gül Baba
utca között. 1939-ben a Mecset utcához csatol­
ták. Elnevezéséről nincs adatunk.
Darázs utca [23 A2, 78 Bl] II. Újlak (1901). Zsig­
mond tér 13.-tól Mecenzéf utca 33-35.-ig.
D arázs utca [61 A3, 73 Al] XXI. Királyerdő
(1937).241 Szent István út 319.-től Medve utca
40.-ig.
Dárda utca [35 Al, 82 A-Bl] I. Vár (1879). Elő­
zőleg: Kloster Gasse (Kolostor utca) (1696), Ul-
wing vagy Wilringh utca (1344).35 Wolmug vagy
Ulving utca (1257).1 1698 után névtelen utca
volt. Országház utca 14.-től Úri utca 39.-ig.
dárda: a kőkorszaktól ismert hajítófegyver.
D am ó utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Mikes Kelemen utca (1927). Kolozsvár ut­
ca 48.-tól Árvavár utca 8-10.-ig.
Damó: helység Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben.
D aróci út [35 A3] XI. Kelenföld (1900). Alsóhegy
utcától Hamzsabégi út 48.-ig.
Daróc: az elnevezés idején tizenöt különböző Da-
róc nevű helység volt az országban.
Daru út [61 A3, 73 Al] XXI. Királyerdő (1937).241
Máramaros utca 8.-tól Szárcsa utca 17.-ig.
Daru utca [23 A2, 78 Bl] II. Újlak (1879). Előző­
leg: Diófa utca (1874), Nussbaum Gasse (XIX.
század), Kreutz Gasse (Kereszt utca) (XVIII.
század). Kolozsvári Tamás utca 3.-tól Lublói ut­
ca 2.-ig.
dam: hosszú lábú, szürke tollazatú, vonuló, vé­
dett, nagy gázlómadár
D arus utca [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-telep
(1971). Kinizsi Pál utca 11.-től Vándor Sándor
utcáig.
dams: darukezelő szakmunkás. Az elnevezés utal
a közeli hengerműben dolgozó darukezelőkre.
Daruváry utca XII. Kissvábhegy (19 12).256 Lásd:
Goldmark Károly utca
Damváry Alajos (1826-1927): a magyar királyi
Curia másodelnöke.
Darvas József utca III. Kaszásdűlő. Lásd: Szérűs-
kert utca
Darvas József (1912-1973): író, publicista, politi­
kus, a népi írók mozgalmának egyik jelentős tagja.
Miniszter, a Nemzeti Parasztpárt alelnöke, nem­
zetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, kétszeres
Kossuth-díjas. 1951-1953 és 1959-1973 között az
írószövetség elnöke volt.
Datolya utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Garay utca (1910-es évek). Margit utca
48.-tól Sasvár utca 61.-ig.
D ausz Gyula park [38 B2-3] X. Óhegy (1999).
Dausz Gyula (1886-1943 után): néptanító, isko­
laigazgató, iskolafelügyelő. Több könyvet és ta­
nulmányt írt a kőbányai iskolákról.
David Gasse VI. Terézváros. Lásd: Weiner Leó utca
191
Dávid utca VI. Terézváros. Lásd: Weiner Leó utca
Dávid (Kr. e. 1040 körül - Kr. e. 965): Kr. e.
1013-tól zsidó király. Felszabadította országát a
filiszteusok uralma alól, elfoglalta Jeruzsálemet és
Szíriát. Több zsoltár szerzője.
Dávid Ferenc utca [35 A3] XI. Kelenföld, Szent-
imreváros (1932). Villányi út 22.-től Bocskai út
45.-ig.
Dávid Ferenc utca [65 Al] XVIII. Ganztelep
(1945). Előzőleg: Déva utca (1922). Fráter Lo-
ránd utca 21.-től Üllői út 742.-ig.
Dávid Ferenc (1510-1579): evangélikus, majd
református püspök, később a magyar unitárius
egyház megalapítója és mártírhalált halt első püs­
pöke.
Dayka tér [34 B3] XI. Sasad (1976). Dayka Gábor
út 22.-nél kiszélesedő térség.
Dayka Gábor utca [34 A2-B3] XI. Sasad, Sashegy
(1913). Budaörsi út 91.-től Hegyalja út 184.-ig.
Dayka [dajka] Gábor (1769-1796): költő, protes­
táns hitszónok.
Deák tér XV. Rákospalota. Lásd: Hubay Jenő tér
Deák tér XXI. Csepel-Belváros (1941). Petz Ferenc
utca, Katona József utca, Tamássy József utca és
Lövölde utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Deák utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Jókai utca 2.-től Aradi utca 23.-ig.
Deák utca VI. Terézváros. Lásd: Szondi utca
Deák utca [17 B2] XV. Rákospalota (1898). Fő út
73.-tól Hubay Jenő tér 6.-ig.
Deák utca XVI. Sashalom. Lásd: Orhalom utca
Deák Ferenc híd [70 Bl] XXII. Horgásztelep
(1990). A főváros határán túlnyúlva, Budapest
legdélibb, az MO-s autóút Duna-hídja, az E60,
E71, E75 nemzetközi főútvonalak része.
Deák Ferenc tér [35 Bl, 83 B2] V. Belváros, Li­
pótváros, VI. Terézváros (1866). Több közterü­
letből alakult ki mai formájára: Kohl Markt/Platz
(Káposzta piac/tér)1 (1819), esetleg Szén tér/pi-
ac (Kohl = „káposzta”, Kohle = „szén”); Juden
Markt (Zsidó piac) vagy Juden Platz 33 (Zsidó tér)
(1830-as évek), az Anker-ház és a Király utca előtti
térség, Türken Platz (Török tér) (1840 körül) az
akkori „Török-ház” előtti térség, az autóbusz-állo­
más és a Deák Ferenc utca meghosszabbításában
lévő park területe; [Vordere] Evangelische Kirche
Platz (Evangélikus templom [előtti] tér) (XIX.
század), a templom előtt és a metró lejárata helyén
egykor volt térség. Emmich Gusztáv 1867-ben ki­
adott térképén Kohl Platz a mai Deák Ferenc tér,
Kohl Markt a Bajcsy-Zsilinszky út Szent István tér
és Deák Ferenc tér közötti szakasza. A tér 6. szá­
mú háza a VT. kerülethez, a többi az V kerülethez
tartozik. Bajcsy-Zsilinszky út, Erzsébet tér, Deák
Ferenc utca, Sütő utca, Bárczy István utca, Király
utca és Anker köz között.
Deák Ferenc utca
Deák Ferenc tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd: B é­
kés Imre tér
Deák Ferenc tér XX. Gubacsipuszta (1920-as évek).
Rimaszombat utca, Vasút sor és Pöstyén utca kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt.
Deák Ferenc utca II. Adyliget. Lásd: Dám vad utca
Deák Ferenc utca [13 A2] II. Erzsébetliget (1910-
es évek). Hidegkúti út 142.-től Honvéd utca 31.-ig.
Deák Ferenc utca [16 B2, 17 A2] IV. Üjpest (1908
előtt). Előzőleg: Nagy Deák Ferenc utca (1882
előtt). (A Kis Deák Ferenc utca a mai Illek Vince
utca volt.) A Görgey Artúr utca és az Árpád út
között 1982-től 1991-ig Rónai Sándor utca volt.
Attila utca 33.-tól Árpád út 146.-ig.
Deák Ferenc utca [35 Bl, 83 A-B2] V. Belváros,
Lipótváros (1866). Előzőleg: Nagy Híd utca
(Grosse Bruck Gasse) (1838),31 Bruck Gasse (Híd
utca) (1817)1, Haupt Gasse (Fő utca) (1804),31
Bastei Gasse (Bástya utca) (1750),31 Leopold
Strasse (Lipót út) (1695).1,156 Apáczai Csere János
utca és Vörösmarty tér között zsákutca, többi része
a forgalom elől elzárva, csak gyalogosoknak. Viga­
dó tér 1.-től Deák Ferenc tér 3.-ig.
Deák Ferenc utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cibakhá­
za utca
Deák Ferenc utca XVI. Cinkota. Lásd: Vidám ver­
seny utca
Deák Ferenc utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Páncél
utca
Deák Ferenc utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Szilárd
utca
Deák Ferenc utca [64 A2-3] XVIII. Újpéteritelep
(1933). Előzőleg: Berzsenyi utca (1898) és Kis
Berzsenyi utca. Nemes utca 53.-tól Kapocs utca
53.-ig.
Deák Ferenc utca XVIII. Liptáktelep (1900-as évek).
Hengersor utca és Vaslemez utca között. Terület-
rendezés miatt megszűnt (1940-es évek).
Deák Ferenc utca [50 B2-1, 51 Al] XIX. Kispest
(1901). Üllői út 250.-től Derkovits Gyula utca
55.-ig.
Deák Ferenc utca [60A-B1] XXI. Csepel-Sza-
bótelep (1911). Táncsics Mihály út 36.-tól Popi-
eluszko utca 9.-ig.
Deák Ferenc utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1930-
as évek). Sín utca 21.-től Barackos út 46.-ig.
Deák Ferenc utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tárcsás
utca
Deák Ferenc (1803-1876): jogtudós, politikus, or­
szággyűlési követ, illetve képviselő, az első felelős
magyar kormány igazságügyi minisztere (1848),
a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,
igazgató tagja. Az 1848 előtti reformországgyü-
léseken az ellenzék egyik vezéralakja. 1848 szep­
temberében lemondott miniszterségéről, de 1849
januárjáig részt vett az országgyűlés munkájában.
1861-től újra országgyűlési képviselő. A kiegyezés
Deáki utca
előkészítése gyakorlatilag az ő munkája, de az új
magyar kormányban már semmiféle szerepet nem
vállalt. Politikai súlya és befolyása a magyar köz­
életben ezután is megmaradt. Pest városa, majd
a főváros törvényhatósági bizottságának tagja. „H
haza bölcse”-ként tisztelték. Buda szabad királyi
város és Pest szabad királyi város 1845. május
19-én „a haza s különösen a városok ügyeinek
előmozdítása körül szerzett érdemekért” díszpol­
gári címmel tüntette ki.72
Deáki utca [33 B3, 45 Bl] XI. Madárhegy (2005).
Molnárfecske utcától Kányakapu utcáig.
Deáki: helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Diakovce.)
Debág szuju II. Erzsébettelek, Máriaremete, Reme­
tekertváros. Lásd: Ördögárok utca
D ebercsény utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba, Rá­
koskert (1953). Előzőleg: Pancsovai utca (1920-
as évek). Pelikán utca 10.-től Olcsva utca 15.-ig.
Debercsény: helység Nógrád megyében.
Debrecen park [24 Bl] XIII. Angyalföld (1973).
Nővér utca 1-7., Övezet utca 17., Fivér utca 1-7.
és Fiastyúk utca 60-66. számú épületek által be­
zárt belső park.
Debrecen: az elnevezés a XIII. kerület és Debre­
cen város együttműködésére utal, a parkban el­
helyezett emlékkő is ezt szimbolizálja. A parkot
1973-ban a főváros centenáriuma alkalmából Haj-
dú-Bihar megye és Debrecen város dolgozói tár­
sadalmi munkával építették meg.
Debrecen utca [50 A3] XX. Kossuthfalva (1948).
Előzőleg: Verbőczy utca (1910-es évek). Mártírok
útja 163.-tól Nagykőrösi út 165.-ig.
Debreceni utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Kendő utca
Debrecen: megyei város, Hajdú-Bihar megye szék­
városa. 1886-1950-ig törvényhatósági jogú város,
Hajdú vármegye székvárosa. A Tiszántúli refor­
mátus egyházkerület püspöki székhelye.
Debrő utca [59 Al] XXII. Budafok (1969). Síp
utca 7.-től Sátor utca 10.-ig.
Debrői út II. Pasarét, Törökvész. Lásd: Herm an
Ottó út
Debrő: Feldebrő és Aldebrő Heves megyei hely­
ségek helyén vagy közelében állott egykori falu,
illetve vár.
D écsi József utca [29 A2] XVI. Cinkota (1923).
Szabad föld út 74.-től Simongáti út 85.-ig.
Décsi József (?—1923): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­
megyei szolgabíró, járási jegyző.
D édes köz [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Templom köz (XIX. század). Péceli út
252.-től Lajosház utca 37.-ig.
Dédes: helység Borsod megyében. 1950-ben egye­
sítették Bántapolcsánnyal, azóta Dédestapolcsány.
D edics Ferenc utca [41 A3, 53 Al] XVII. Rá­
koshegy (2003). A Rákosmezei repülők útjától U
alakban a Wéber Károly utcáig.
192
Dedics Ferenc (1879-1965): repülőmotorok gyár­
tója. 1905-ben nyitotta meg autó- és motorjavító
üzemét Budapesten. 1909-től repülőmotorokat
gyártottak. Az ő motorjaikkal repültek Rákos­
mező pilótái.
Deés utca [25 B2-1, 26 Al] XIV. Alsórákos (1929).
Rákospatak utca 37-41.-től Szuglói Körvasút sor
14.-ig.
Deés: helység Szolnok-Doboka vármegyében. Dés
nevének régies alakja. (Ma Románia: Dej.)
Defterdár mahalle(szi) V. Belváros (XVI-XVII. szá­
zad). Helye nem határozható meg.53
defterdár: török adóhivatalnok, a kormányzóság
helyi pénzügyi főhatóságának vezetője.
Dékán utca [22 B3, 78 A3, 82 A1 (Dék.)] II. Or­
szágút (1888). Margit körút 105.-től Retek utca
16.-ig.
dékán: görög eredetű szó. Eredeti jelentése: tíz em­
ber vezetője. Egyetemen a kar munkájának irányí­
tására megválasztott tanár.
D él utca [73 A-B2] XXIII. Millenniumtelep, So­
roksár (1953). Előzőleg: Némethy Jenő utca
(1910-es évek). Haraszti út 161.-től Gombkötő
utca 22.-ig.
D élceg utca [28 A2-1] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Zrínyi utca (1920-as évek), Anna utca
(1910-es évek). Szlovák út 130.-tól Muzsika utca
46.-ig.
Delej utca [37 A3-2, 85 B3] VIII. Tisztviselőtelep
(1887). Eredetileg a IX. kerületi Gyáli úttól a
Kőbányai útig. 1929-ben a Golgota út és Kőbá­
nyai út, 1952-ben a Gyáli út és Üllői út között
üzemi terület lett. Üllői út 88.-tól Golgota út 2.-ig.
delej: a mágneses jelenség nyelvújítás kori elneve­
zése. Csak szóösszetételekben maradt fenn.
D elelő utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Munkácsy Mihály utca (1910-
es évek). Egyes térképeken és jegyzékekben Mun­
kácsy utca. Ároktő utca 117.-től Olaszliszka utca
7.-ig.
delelő: a déli itatás utáni pihenés, illetve az a hely,
ahol az állatok delelnek. Az elnevezés emlékeztet
a helyi pásztorkodásra.
Delfin utca [52 A3] XVIII. Gloriett-telep (1967).
Előzőleg: Fecske utca (1910-es évek). Wlassics
Gyula utca 145.-től Cziffra György utca 86.-ig.
D éli-bekötő út [59 Bl] XXI. Csepel-Gyártelep
(2004). Gáz utcától Központi útig.
déli: lefutásának földrajzi iránya.
D éli köz [60 Al] XXI. Gyártelep (1973). A Déli
utcából nyíló zsákutca.
Déli tehermentesítő út XI. Dobogó, Kelenföld, Ke-
lenvölgy, Őrsöd. Lásd: Egér út
Csak térképeken szereplő elnevezés volt.
D éli tem ető utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Temető utca XIX. század). Láva utcá­
tól Vágó utca 1/d-ig.
193
déli temető: Soroksár legrégibb, ma már megszűnt
temetője.
D éli utca [59 Bl, 60 Al] XXI. Gyártelep (1930-as
évek). Bajáki Ferenc utcától a kórházig.
D élibáb utca [24 A-B3, 80 B3] VI. Terézváros
(1879). Bajza utca 29.-től Dózsa György út 88.-ig.
délibáb: síkságokon a talaj fölmelegedésekor a
távoli tárgyakat fölemelve és megfordítva láttató
jelenség.
Deligencen Gasse I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd:
Gyorskocsi utca
Delizsánsz utca I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd:
Gyorskocsi utca
delizsánsz: többlovas személyszállító postakocsi.
A XVIII-XIX. században a Markovits Iván utca
és Gyorskocsi utca sarkán postakocsi-állomás volt.
D elta utca [12 B2] II. Remetekertváros (1968).
Előzőleg: Szigony utca (1922 előtt). Kerényi Fri­
gyes utca 44.-től Rodostó utca 32.-ig.
D em binszky utca [24 B3, 36 A-Bl, 81 A3, 84 Bl,
85 Al] VII. Erzsébetváros (1889). Rottenbiller
utca 25.-től Dózsa György út 66.-ig.
Dembinszky utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Öntöző
utca
Dembinszky utca XV Rákospalota. Lásd: Wysocki
utca
Dem binszky utca [51 A2-3] XVIII. Liptáktelep
(1925). Hunyadi László utca 18.-tól Vörösmarty
utca 33.-ig.
Dembinsky Henryk (1791-1864): honvéd altábor­
nagy. 1830-ban lengyel tábornok. 1849. január
és március között a Tisza bal partján összevont
főerők, a Fel-dunai hadsereg parancsnoka, majd
július-augusztusban a Temesközben összpontosí­
tott magyar főerők parancsnoka.
Dem eter utca [28 A2-B3] XVI. Mátyásföld (1974).
Előzőleg: Temesvári utca (1920-as évek). Párat­
lan számok a bal oldalon. Veres Péter út 202.-től
István király utca 61.-ig.
Dem jén utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954).219 Előzőleg: Dobozi utca (1910-es évek).
Kiskút utca 39.-től Rácsos utcáig.
Demjén: helység Heves megyében.
D em jén István utca [59 Al (D. I.)] XXII. Buda­
fok (2007). Előzőleg: Kárpitos utca (1967), Irén
utca (1900-as évek)
Demjén István (1888-1962): 1922. július 16-án lett
a budafoki református gyülekezet lelkipásztora, a
budafoki református templom építésének kezde­
ményezője és fő szervezője. 1925-ben gyülekezeti
lapot indított Egyházi Híradó címmel, ez később
Református Híradó néven országos újsággá vált.
D énár utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1987).247
Előzőleg: 819. utca. Libertás utca 10.-től Csúcs
utca 25.-ig.
dénár: a Magyarországon - Szent István által -
veretett első pénz neve (a latin denarius szóból).
Derkai utca
D énes utca [21 A2] II. Kurucles (1902). Budake­
szi út 59.-től Hárshegyi út 18.-ig.
D enevér köz [34 A2] XII. Széchenyihegy (1996).
Denevér útból nyíló zsákutca.
D enevér út [33 B2, 34 A2] XII. Farkasrét, Már-
tonhegy, Széchenyi-hegy (1908). Rácz Aladár út
3.-tól Mártonhegyi út 13/b-ig.
D enevér utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).241
Szent István út 295.-től Vadgalamb utca 44.-ig.
denevér: a végtagjai között számyszerűen kifeszü­
lő bőrhártya segítségével repülni tudó hasznos kis
emlős. Minden fajtája védett.
D ér utca [12 B2] II. Remetekertváros (1968). Elő­
zőleg: Kürt utca (1922 előtt). Zrínyi utca 33.-tól
Rodostó utca 22.-ig.
D ér utca [38 B2-3] X. Óhegy (1990). Előzőleg:
Komszomol sétány (1975), Duda utca (1938),
Dér utca (1932). Kőér utcától Alkér utcáig.
D erce köz [61 B3] XXIII. Soroksár (1954). Előző­
leg: Mátyás köz (1940-es évek). Szitás utca 125.-
nél nyíló zsákutca.
derce: a gabona őrlésénél keletkező, a daránál fi­
nomabb, a lisztnél durvább őrlemény.
D erecskéi utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1935). Bi­
hari utca 13/a-tól Makk utca 6/c-ig.
Derecske: város Hajdú-Bihar megyében.
D ereglye utca [23 A2, 78 Bl] III. Újlak (1879).
Előzőleg: Donau Gasse (1702).QÁrpád fejedelem
útja 54.-től Bécsi út 61.-ig.
Dereglye utca XXI. Királyerdő. Lásd: Szökőár utca
dereglye: lapos fenekű, a csónaknál nagyobb vízi
jármű.
Derék utca [35 A2, 82 B3-2] I. Krisztinaváros
(1900). Lisznyai utca 23.-tól Zsolt utca 5.-ig.
Derengő utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Zsolnai utca (1920-as évek).
Jászivány utca 34/a-tól Rácsos utcáig.
Deres utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1900). Már­
tonhegyi út 45.-től Kempelen Farkas utca 13.-ig.
Déri Miksa utca [36 A-B2, 84 B2] VIII. Józsefváros
(1953). Előzőleg: Déry utca (1879), Kis Víg utca
(1860-as évek), a Víg utca és a Conti utca között.
1899-ben a Rákóczi tértől a Víg utcáig meghosz-
szabbították. Ezt a részt 1907-ben a Rákóczi tér­
hez csatolták. Mai lefutása 1930-tól. Rákóczi tér
7.-től Nagy Fuvaros utca 11.-ig.
Déri Miksa (1854-1938): a Ganz Villamossági
Gyár igazgatója volt. Feltalálta a róla elnevezett
repulziós motort. Világhíressé vált találmánya a
Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal közösen
készített transzformátor. Emlékére 1960-ban a
Magyar Elektrotechnikai Egyesület évente kiosz­
tásra kerülő díjat alapított.
Derkai utca XII. Kiszugló, Nagyzugló. Lásd: Angol
utca
Derkai Nándor (1906-1945): munkásmozgalmi
aktivista volt a XIV. kerületben. A II. világhábo­
Derkovits tér
rúban katonai egységével együtt átállt a szovjet
csapatokhoz, s a város felszabadításáért vívott bu­
dapesti harcokban halt meg.
D erkovits tér [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1946).
Károly utca, Szabadság sugárút és Agyagos utca
között.
Derkovits utca [34 B2, 82 A3 (Derk.)] XII. Né­
metvölgy (1947). Előzőleg: Csendőr utca (1938).
Tartsay Vilmos utca 10.-től Kemstok Károly térig.
Derkovits Gyula utca [51 B2, 52 A2] XVIII. Mik-
lóstelep (1946). Előzőleg: Agorasztó Tivadar utca
(1925). Nefelejcs utca 82.-től Fedezék utca 21.-ig.
Derkovits Gyula utca [50 Bl, 51 Al] XIX. Kis­
pest (1948). Előzőleg: Andrássy utca (1910-es
évek). Simonyi Zsigmond utca 77.-től Malomkő
utca 20.-ig.
Derkovits Gyula (1894-1934): festőművész, grafi­
kus. Posztumusz Kossuth-díjas.
Derű utca [15 A3] III. Óbuda (1942). Szél utca
4.-től Vihar utca 3.-ig.
D erült utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Zalán utca (1920-as évek). Jász­
apáti utca 18.-tól Jászágó utca 29.-ig.
Déry utca VIII. Józsefváros. Lásd: D éri Miksa utca
Déry Mihály (1809-1891): a Rókus Kórház kato­
likus papja, aki az 1838-as nagy árvíz idején sok
száz ember életét mentette meg.
Déry József utca XVIII. Bókaytelep. Lásd: Tiborc
utca
Déry József (1866-1937): jogász, bíró. A turisz­
tika terén európai szaktekintély. Sokoldalú társa­
dalmi, irodalmi és sporttevékenységet fejtett ki.
Tagja volt a pestszentlőrinci képviselő-testület­
nek.
D éryné köz [24 A1-2, 80 Al] XIII. Angyalföld
(1953). Váci út 61.-től Angyalföldi út 38.-ig.
Déryné Széppataki (Schenbach) Róza (1793-1872):
színművésznő és operaénekesnő. Fiatal korában
vándorszínészként bejárta az egész országot. Az
1837-ben megnyílt Nemzeti Színház első éneke­
se. Irodalmi értékű naplójában a XIX. századról
ad színes képet.
D erzsi utca [47 A3-2] XI. Albertfalva (1953).251
Előzőleg: Dózsa György utca (1945), Pozsony ut­
ca (1920-as évek). Kunhegyes utca 5.-től Vegyész
utca 11-13.-ig.
Derzs: helységnevek eleme.
D és utca [13 A3] II. Remetekertváros (1920-as
évek). Hidegkúti út 45.-től Hunyadi János utca
16.-ig.
D és utca [64 B l] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1990). Előzőleg: Dugó utca (1965), Dés utca
(1932).238 Marosvásárhely utca 4.-től Királyhágó
utca 7.-ig.
Dés: helység Szolnok-Doboka vármegyében, an­
nak székhelye. (Ma Románia: Dej.) A XV. és XIX.
század között híres bányaváros volt.
194
D ésháza utca [52 A2] XVIII. Miklóstelep (1953).
Előzőleg: Dessewffy utca (1935), gróf Dessewffy
Emil utca (1925). Akadály utca 4.-től Székely
György utca 43.-ig.
Désháza: helység Szilágy vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Deja.)
D ési Huber utca [37 B3, 49 Bl] IX. József Atti-
la-lakótelep (1962). Előzőleg: 904. utca. Üllői út
147.-től Távíró utca 7.-ig.
Dési Huber István (1895-1944): festőművész, gra­
fikus. Posztumusz Kossuth-díjas.
Dessew ffy utca [17 A-B2] IV. Újpest (1914).201
Szent Imre utca 30.-tól Vécsey Károly utca 111.-ig.
Dessewffy (ejtsd: Dezsőfi) utcák - ha ez külön je­
lölve nincs, a honvéd tábornokról neveztettek el.
Lásd ott.
D essewffy utca [23 B3, 24 A3, 35 Bl, 83 Bl] VI.
Terézváros (1874). Előzőleg: Három Szív utca
(1870), Drei Herzen Gasse (1780-as évek).76 Baj-
csy-Zsilinszky út 31.-től Teréz körút 38.-ig.
Dessewffy utca XVI. Árpádföld. Lásd: D ezsőfia
utca
Dessewffy utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: D ésháza
utca
Dessew ffy utca [49 B3] XX. Kossuthfalva, Pest-
erzsébet-Szabótelep (1910-es évek). Bártfa utca
13.-tól Lázár utca 12.-ig.
Dessewffy utca XXIII. Soroksár.249 Lásd: D om on ­
kos utca
Dessewffy Emil gróf (1814-1866): közgazdász, a
Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,
igazgató tagja, elnöke. Az Országos Magyar Gaz­
dasági Egyesület (OMGE) egyik újjászervezője.
Vezető szerepe volt az 1860-as Októberi Diploma
előkészítésében. 1858-1860 között társadalmi ak­
ciót szervezett a Magyar Tudományos Akadémia
méltó székházának felépítésére, amely 1866-ban
készült el.
Dessew ffy Arisztid utca [17 B3, 18 A3-2] XV.
Rákospalota (1922).215 Szentmihályi út 62.-től
Wesselényi utca 92.-ig.
Dessewffy Arisztid (1802-1849): honvéd tábornok.
1849 júliusától a Szeged környékén összpontosí­
tott magyar fősereg lovasságának parancsnoka.
1849. október 6-án, Aradon kivégezték.
Dessewffy Aurél utca XVII. Régiakadémiatelep.
Lásd: Bojtorján utca
Dessewffy [dezsőfi] Aurél gróf (1846-1928): köz­
gazdász, országgyűlési képviselő, a felsőház elnöke,
országbíró, a felsőház tagja, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia igazgató tagja. Az Országos Ma­
gyar Gazdasági Egyesület alelnöke, majd elnöke,
Pest szabad királyi város díszpolgára.72
Detrekő utca [22 B3] II. Törökvész (1933). Han-
kóczy Jenő utca 15.-től Bimbó út 102.-ig.
Detrekő, Detrekőváralja: helység Pozsony várme­
gyében. (Ma Szlovákia: Plavecké Podhradié.) Vá­
195
rát a XIV. században építették. Zsigmond király,
Stibor vajda és a Fuggerek is birtokolták. 1572-
ben ide menekült Bornemisza Péter és itt adta ki
Énekek három rendben című művét. A török idők­
ben a vár elpusztult.
D ettai utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1937
előtt).218 Zrínyi utca 130.-tól Tálpatak utca 14.-ig.
Detta: helység Temes vármegyében. (Ma Romá­
nia: Deta. Német neve: Detta.)
Deutsche Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Bacsó Béla
utca
Deutsche Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Angyal utca
Deutsch: német (németül). Az itt lakó németekről.
Deutsche Theater Platz V. Belváros, Lipótváros.
Lásd: Vörösmarty tér
Deutsche Theater Platz V. Lipótváros. Lásd: Erzsé­
bet tér
Deutsche Theater. Német Színház (németül). Az
elnevezés arra utal, hogy itt állt a Német Színház
a XIX. század közepéig.
Déva utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Dávid Ferenc
utca
Déva utca [52 A3, 64 Al] XVIII. Szent Imre-kert-
város (1932).238 Nagyenyed utca 5.-től Vízakna
utca 10.-ig.
Déva utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Szamos utca 9.-től Nagykőrösi út 217.-ig.
Dévai utca [24 A2-3, 79 B2, 80 A2] XIII. Angyal­
föld (1878). Eredetileg a Szabolcs utcától a Lehel
utcáig, 1884-ben a Váci útig. (5. és 6. számmal
kezdődik a számozása.) Szabolcs utca 12.-től Vá­
ci út 19.-ig.
Dévai utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Nógrádkö-
vesd utca
Dévai utca XXII. Budafok. Lásd: Csésze utca
Déva: helység Hunyad vármegyében, annak szék­
helye. (Ma Románia: Déva.) Német neve: Schloss­
berg, Diemrich. Várának építéséről szól az ismert
népballada, a Kőműves Kelemen. Dévai Bíró Má­
tyás születési helye.
Dévai Bíró Mátyás tér [23 Al] III. Óbuda (1936).
Pacsirtamező utca, Selmeci utca, Szőlő utca és a
Kenyeres utca meghosszabbítása között.
Dévai Bíró Mátyás (1500-1545?): hitvitázó refor­
mátor, kortársai „magyar Luther”-nek nevezték.
Az első magyar nyelvű teológiai könyv írója.
Dévaványa utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954).255 Előzőleg: Fejedelem utca (1920-as
évek). Iharos utca 11.-től Oroszvár utca 18.-ig.
Dévaványa: helység Békés megyében.
D evecseri utca [27 A3] XVI. Sashalom (1900).
Eredetileg a Kerepesi út és a Budapesti út kö­
zött. Ekkor a X. kerülethez, 1930 szeptembere és
1949. december 31. között a XIV. kerülethez tar­
tozott. 1950. január 1-jén a XVI. kerülethez ke­
rült. Elépítés miatt az 1960-as években a Bányay
Elemér utca és Remény utca közötti szakasza Ká­
Diadal utca
nyavár utca lett. Kerepesi út 204.-től Cziráki utca
35.-ig.
Devecser: város Veszprém megyében.
D evecseri Gábor park [33 Bl] XII. Istenhegy,
Kútvölgy, Svábhegy (1987). Béla király út, Város­
kúti út, Diós árok és Költő utca találkozásánál.
Devecseri Gábor (1917-1971): költő, műfordító.
Kossuth-díjas. A közeli házban lakott.
Dévény utca [58 B2, 59 A2] XXII. Budafok (1930-
as évek). Vörös kereszt utcától Háros utcáig.
D évényi út [24 B2, 81 A2-1] XIII. Angyalföld,
XIV. Alsórákos (1897). Az Országbíró utca és
Balzsam utca között a Tatai utca helyén.24 Párat­
lan oldala a XIV kerülethez, páros oldala a XIII.
kerülethez tartozik. A MÁV váci vonalának Ró­
bert Károly körúti sorompójától Szegedi út 63.-ig.
Dévényi utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd: Hen-
cida utca
Dévényi utca XVI. Rákosszentmihály (1920-as
évek).253 Hermina úttól Budapesti útig.
Dévény: helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Devín.) Várát ostrommal csak Napóleon
tudta bevenni - 1809-ben -, majd kivonulásakor
robbantással pusztította el. Területrendezés miatt
megszűnt (1974).
D évér utca [58 B3] XXII. Nagytétény (1999).248
A Naphal utca egy kiöblösödő része.
dévér: erősen szálkás, fehér húsú hal.
D ézsa utca [59 Bl, 60 Al] XXI. Gyártelep (2004).
Déli utcától Öntöde utcáig.
dézsa: fadongákból összeállított, nyitott, (kétfülű)
nagyobb edény, de a hasonló formájú fémlemez
készítményeket is így nevezik.
Dézsma utca XXII. Budatétény. Lásd: D ézsm aház
utca
D ézsm a utca [57 A2-3] XXII. Nagytétény (1987).
Előzőleg: 829. utca. Diótörő út 34.-től Sipka ut­
cáig.
Dézsma: XIII. századi szó. Az a hányad (tized = la­
tinul decima), amelyet a jobbágy a maga terménye­
iből és állataiból az egyháznak köteles volt beszol­
gáltatni. Az elnevezés emlékeztet arra, hogy ilyen
kötelezettsége az itteni földművelőknek is volt.
Dézsmaház utca [58 B2] XXII. Budatétény (1990).
Előzőleg: Baucsek utca (1945), Dézsmaház utca
(XIX. század). Háros utca 43.-tól Jókai Mór utca
27.-ig.
dézsmaház: a dézsma átvételére szolgáló épület,
amilyen a helyi szőlőhegyen is volt.
D ezső utca [35 A2, 82 B2-3] I. Krisztinaváros
(1895). Czakó utca 11.-től Naphegy tér 1.-ig.
Dezső utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Pergő utca
D ezsőfia utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Dessewffy utca (1920-as évek). Timur
utca 96.-tól Asztag utca 4.-ig.
D iadal utca [42 A2-B1] XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep (1954). Előzőleg: Damjanich utca (1910-es
Diák park
évek). Egy része Jászivány utca lett. Ároktő utca
69.-től Napiás út 58.-ig.
Diák park [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1987). An­
na utca, Szőlőtőke utca és Zrínyi utca között.
Diák utca XVII. Rákoskeresztúr (1900-as évek).
Előzőleg: Templom utca (XIX. század). Pesti út
és Tabán utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Diák utca [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr (1996).
Pesti út 149.-től Akácvirág utcáig.
Diana köz [34 Al] XII. Istenhegy (1985). Szendrő
utca 44/a-nál végződő zsákutca.
Diana utca [33 Bl, 34 Al] XII. Istenhegy, Orbán-
hegy, Svábhegy (1886). Előzőleg: Paradicsom út
(1870-es évek), illetve Nyaraló út (1870-es évek)
az Eötvös József park és a Költő utca között. Eöt­
vös József parktól Orbán tér 5.-ig.
Diana: ősitáliai istennő. A Hold és a világosság
istennője, az erdők, a mezők, vizek, vadászat és a
szülés védője, amely az elnevezés idején még itt a
beépítetlen természethez csatlakozott.
die Baron Bruder Halle V. Belváros. Lásd: Párizsi
utca. A XIX. században itt állt áruház neve.
Dienes László utca VIII. Józsefváros. Lásd: Öt P a ­
csirta utca
Dienes László (1889-1953): szociológus, köz-
gazdasági író, könyvtáros, egyetemi tanár. Szabó
Ervin közeli munkatársa. A Kommunisták Ma­
gyarországi Pártjának alapító tagja. A Tanácsköz­
társaság alatt népbiztos, a könyvtárügyek orszá­
gos vezetője. Kidolgozta a könyvtárak szervezési
problematikáinak módszereit. A bukás után Bécs-
ben, majd Romániában telepedett meg. Itt több
évig a KORU NK főszerkesztője volt. Moszkvába
ment, és onnan tért haza 1945-ben. A Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár igazgatója lett, amely az
utca szomszédságában van.
D ietzl lépcső [59 Al] XXII. Budafok (1990). Elő­
zőleg: Ságvári lépcső (1945), Dietzl lépcső (1930-
as évek). Kossuth Lajos utca 60.-tól Alsó Sas utca
35.-ig.
Dietzl József (1822-1897): helybeli lokálpatrióta,
pezsgőgyáros.
Diligenz Gasse I. Víziváros. Lásd: Gyorskocsi utca
Dimitrov tér V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd:
Fővám tér
Dimitrov út II. Budaliget, Erzsébettelek, Máriareme-
te, Pesthidegkút-Ofalu, Remetekertváros, Szépha­
lom. Lásd: Máriaremetei út
Dimitrov, Georgi (1882-1949): bolgár kommu­
nista politikus. 1933-ban őt vádolták a berlini
Reichstag felgyújtásával, de a Lipcsében lefolyt
perben felmentették. Ezután Moszkvában a Kom­
munista Internacionálé (KOMINTERN) főtitká­
ra volt a II. világháború alatt. 1945-ben hazatért,
megválasztották a Bolgár Kommunista Párt főtit­
kárának, majd miniszterelnöknek is.
196
D inam ó utca [15 A2] III. Kaszásdűlő (1967). Ku­
nigunda útja 106.-tól Áldomás utca 53.-ig.
dinamó: az elnevezés emlékeztet a közelben volt,
dinamót előállító üzemre.
Dinda utca XV. Rákospalota (1964). Lásd: Litva
utca
Dinda Béla (1903-1953): cipész. Az illegális kom­
munista párt tagja, 1945 után a legális párt egyik
kerületi vezetője.
D innye utca [35 A3] XI. Kelenföld (1915). Bocs­
kai út 58.-tól Ulászló utca 59.-ig.
Dinnyehegyi köz [62 A2] XXIII. Soroksár-Ujtelep
(1991). Pistahegyi köztől Hrivnák Pál utcáig.
Dinnyehegyi út [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1991). Mezsgye utcától Szentlőrinci útig.
Dinnyehegy: 125 m magas domb Soroksár hatá­
rában.
D innyés utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).242
Pálma utca 30.-tól Százszorszép utca 17.-ig.
D ió utca [46 Al] XI. Gazdagrét (1996). Naprózsa
utcától Gazdagréti útig.
Diófa sor XVIII. Bókaytelep. Lásd: Városház utca
Diófa utca II. Újlak. Lásd: Daru utca
Diófa utca [7 Al-2] III. Békásmegyer (1874). Elő­
zőleg: Nussbaum Gasse (XVIII. század). Verem
utcától Kápolnadűlőig.
Diófa utca IV Újpest. Lásd: Kassai utca
D iófa utca [27 A-B2] XVI. Rákosszentmihály
(1910). Budapesti út 148.-tól Csömöri út 205.-ig.
Diófa utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Dióskál utca
D iófa utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Sorház utca 39.-nél nyíló zsákutca.
Diófa utca XXII. Budafok. Lásd: Tóth József utca
D iós árok [22 A3, 33 Bl, 34 Al] XII. Istenhegy,
Kútvölgy (1902). Térképeken már az 1870-es
években így szerepel. Szilágyi Erzsébet fasor 18.-
tól a Devecseri Gábor parkig.
D iós út [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242 Szent
István út 126.-tól Fenyves út 19.-ig.
D iós utca [24 B2, 81 Al] XIII. Angyalföld (1897).
Palóc utca 11.-től Dévényi út 24.-ig.
Diósárok köz [22 A3] XII. Kútvölgy (1999). Diós
árok 5.-nél nyíló zsákutca.
Diósárok út XXII. Nagytétény. Lásd: Bartók Béla
út
A Diós-völgyben fut.
Diósdi utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kohói Anna
utca
D iósdi utca [57 A3] XXII. Nagytétény (1963).
Előzőleg: 832. utca. Angeli utca 108.-tól a főváros
és Diósd határáig.
Diósd: helység Pest megyében. Német neve:
Orasch.
Diósgyőri utca [38 B3] X. Óhegy (1910). Eredeti­
leg a Vaspálya utcánál kezdődött. Ez a része üzemi
terület lett. Gyömrői úttól Petrőczy utca 69.-ig.
Diósgyőr: helység Borsod megyében. Vára a XIII.
197
században épült, és Nagy Lajos óta a királynék
vára volt. A XIX. század közepétől vas-, acél- és
papírgyártásáról volt nevezetes. 1950-ben Mis-
kolchoz csatolták.
Dióskál utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1974). Elő­
zőleg: Diófa utca (1920-as évek). Baross Gábor
utca 4.-nél nyíló zsákutca.
Dióskál. helység Zala megyében. Virág Benedek
születési helye.
Diósy Lajos utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1992).
Előzőleg: Lenin utca (1946). Két közterületből
került kialakításra. 1. Előzőleg: Diósy Lajos utca
(1922), korábban Dózsa utca (1889)164 volt a
neve a Veres Péter út és a Hunyadvár utca kö­
zött. 2. Marx utca (1946) a Hunyadvár utca és
az Újszász utca között, ennek előzőleg báró Szur-
may Sándor utca (1920), korábban Teleki utca
(1889)164 volt a neve. Veres Péter út 137.-től Új­
szász utca 102.-ig.
Diósy Lajos (1867-1922): gyógyszerész. A Mátyás­
földi Nyaralótulajdonosok Egyesületének elnöke
volt. Gyógyszertára jövedelméből alapítványt ho­
zott létre a helység további fejlesztésére. Az iskolát,
amelyet segített létrehozni, és az ahhoz vezető ut­
cát róla nevezték el.
D iószegi út [35 A3] XI. Kelenföld, Szentimreváros
(1900).206 Tas vezér utcától Daróci út 16.-ig.
Diószeg'. 1. Bihardiószeg: helység Bihar vármegyé­
ben. (Ma Románia: Diósig.) 2. Magyar- és Német-
diószeg: egyesített helység Pozsony vármegyében.
(Ma Szlovákia: Sládkovicovo.)
Diószegi Sámuel utca [36 B2, 37 A2, 85 A3] VIII.
Józsefváros (1953). Előzőleg: Farkas István utca
(1945), Örömvölgy utca (1874), Freuental Gasse
(Örömvölgy utca) (1840-es évek), Alt Gasse (Ré­
gi utca) (1830). Kálvária tér 12.-től Orczy útig.
Diószegi Sámuel (1760-1813): botanikus, refor­
mátus lelkész. Fazekas Mihállyal közösen írt M a­
gyar Füvészkönyv című munkájukban a népi elne­
vezések felhasználásával megteremtették a magyar
botanikai szaknyelvet.
D iótörő út [56 B2, 57 A2-3] XXII. Nagytétény
(1953). Előzőleg: Szent család út (1930-as évek),
Lastalkai út (XVIII. század vége). Barackos út
117.-től a főváros és Diósd határáig.
D ísz tér [35 Al, 82 B2] I. Vár (1879). Előzőleg:
Parádé tér (1870-es évek), Parade Platz (1728),
Haub(p)t Platz/Strasse (Fő tér/utca) (1696), Pasa
házának tere (XVI-XVII. század),31 Orta dzsámi
mejdáni (Középső dzsámi tere), a Tárnok utcai
része Orta dzsámi mahalle, Csársu dir, Bazár
(XVI-XVII. század),35 (Broda Pyada) Széles ut­
ca (XVI. század),31 Szent György tér vagy utca
(1391),109 Szombathely (XIII. század),113 Bwda
pyaca (Buda piaca) (XIII. század). 1848-1849-
ben István tér. Az 1870-es évekig a Tárnok utca
is hozzátartozott. Hunyadi János út 53., Tárnok
Dísz tér
utca 1. és 2., Úri utca 1., Móra Ferenc utca 2.,
Tóth Árpád sétány 1., Palota út, Szent György
utca 3., valamint Színház utca 4. és 11. között.
A hódoltság után - mivel itt volt a katonai pa­
rancsnokság - a katonai díszfelvonulásokat tartot­
ták itt. A középkorban hozzátartozott a mai Szent
György tér, amely a kivégzések tere is volt.
D ísz tér
A széles, utcaszerű, hosszúkás Dísz tér Buda­
vár legforgalmasabb tere volt már Zsigmond
és Mátyás király korában is, ám akkoriban - a
XIV. század végén - még a Szent György névvel
illették. A királyi palota vidékét és a polgárvárost
összekapcsoló terület arról a templomról kap­
ta hangzatos elnevezését, amelyet északi részén
Nagy Lajos király emeltetett a Szent Györgyről
elnevezett magyar lovagrendnek. A török hódolt­
ság alatt ugyan mecsetté alakították át, és ezáltal
a tér is új nevet kapott az Orta, vagyis Középső
dzsámiról, a messze földön híres épület körül
azonban változatlanul mozgalmas maradt az élet
a török időkben is. A Vár ezen tájékán ütöttek
sátrat a híres iszlám papucsosok és cipészek, akik
nemcsak lábbelik elkészítésén és javításán fára­
doztak, hanem a telekkönyvi iratokban is nyo­
mot hagytak: a környékbeli sikátort ugyanis ettől
fogva Cipészek utcájának nevezték. A Tárnok ut­
ca felőli részen - amely a XIX század derekáig a
tér szerves részét alkotta - hatalmas bazár épült,
amelyet a vásárok idején nemcsak a budaiak, ha­
nem a vidékről a Várba sereglett nép is elősze­
retettel látogatott. Ez lévén a város legtágasabb
tere - melyet az előkelőségek, főrangúak házai
vettek körül -, a középkortól kezdve itt rendez­
ték a lovagi játékokat és a tömegeket vonzó,
látványosságszámba menő kivégzéseket. Közel
lévén a pasa palotájához, a kormányzó pasa te­
rének is hívták, s még 1718-ban is Pascha Platz
néven szerepel a török kor visszhangjaként. Ké­
sőbb Fő térnek keresztelték a nagy múltú teret,
ahová a hódoltság után a katonai parancsnokság
költözött. Az itt rendezett díszfelvonulások pedig
különböző formában névadóként is megragadtak
az errefelé élők emlékezetében, egészen napjain­
kig. így könnyen érthető, miért kezdték 1728-
tól Parade Platzként emlegetni a parányi barokk
paloták által közrefogott, enyhén lejtős területet,
amely később magyarosítva a Parádé tér nevet
kapta. Ezt követően gyakran változtatott nevet a
hangulatos várbéli terület: Dísz tér, Fő tér, 1848-
ban István tér, majd ismét Dísz tér lett a hajdani
piacból, amelynek nevét 1879-ben a Közmunka-
tanács véglegesítette, egyúttal északi utcanyúlvá­
nyát Tárnok utcának keresztelve.
Díszfű utca
D íszfű utca [12 B2] II. Budaliget (1974). Kond
vezér utca 8.-tól Sólyomvölgy utca 3.-ig.
Ditró utca [21 B2] II. Pasarét (1929). Zuhatag sor
1.-től Pasaréti út 124.-ig.
Ditró utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Korom utca
Ditró: helység Csík vármegyében. (Ma Románia:
Ditrau.)
D itrói Mór utca [23 B3, 79 A-B3] XIII. Újlipót-
város (1964). Előzőleg: Aczél utca (1946), báró
Aczél utca (1928) (helyesen: báró Atzél). Szent
István körút 16.-tól Vígszínház utca 2.-ig.
Ditrói Mór (1851-1945): színművész és színház-
igazgató. A róla elnevezett utca legfontosabb mű­
ködési helye a Vígszínház mellett van.
Dittrich utca XVI. Sashalom. Lásd: Batsányi Já­
nos utca
Dittrich? (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Dob utca II. Remetekertváros. Lásd: Fuvola utca
Dob utca [35 Bl, 36 Al, 83 B2, 84A2-B1] VII.
Erzsébetváros (1874). Két közterületből került ki­
alakításra: 1. Három Dob utca (1850), előzőleg:
Drei Trommel Gasse (1804),31 (1788),1 a Károly
körúttól a Klauzál térig, 2. Äussere Drei Trommel
Gasse (Külső Három Dob utca) (1840-es évek) a
Klauzál tértől a Dózsa György útig; 1874-ben a
Rottenbiller utca és Dózsa György út közötti sza­
kasza Damjanich utca lett. Maller Gasse (XIX.
század).14 Károly körút 3/c-től Rottenbiller utca
52.-ig.
Dob, Három Dob, Drei Trommel: az utca a nevét
a mai 17. számban volt „Három Dob” nevű ven­
déglőről kapta. 1874-ben a Fővárosi Közmunkák
Tanácsa megszüntette a számneves utcákat, így
azóta Dob utca.
Dóba utca [37 B2] X. Laposdülő (1998).284 Gép
utcától Pongrácz útig.
Doba\ helység Veszprém megyében. A Határokon
túli magyar helységnévszótárban szerepel ezen a né­
ven. Valójában Szamosdob: helység Szatmár vár­
megyében. (Ma Románia: Dóba.)
Doberdó lejtő III. Remetehegy (1950-es évek).
A Doberdó út és a Kiscelli út között. Területrende­
zés miatt megszűnt (1967).
Doberdó út [23 Al] III. Remetehegy, Újlak (1933).
Bécsi út 94.-től Kiscelli út 106.-ig.
Doberdó: az I. világháborúban a ma Olaszország­
hoz tartozó fennsík 1915 júliusától 1918 októbe­
réig állóháború színhelye volt. Az elnevezés az ott
elesett sok ezer magyar katonára emlékeztet.
Dobi István út X. Ligettelek. Lásd: Albertirsai út
Dobi István (1898-1968): földműves, országgyű­
lési képviselő. A Kisgazda Párt elnöke (1947-49).
1945 és 1948 között több tárca minisztere volt.
1949-ben miniszterelnök, majd a minisztertanács
elnöke. 1952-1967 között az Elnöki Tanács elnö­
ke. Nemzetközi Lenin-békedíjas.
Dobó Gasse X. Kúttó, Óhegy. Lásd: Kőér utca
198
Dobó utca [17 B2] IV. Újpest (1908 előtt). Előző­
leg: Kis Posta utca (1890-es évek), Zug utca (1882
előtt). Kiss János utca 6.-tól Szilágyi utca 6.-ig.
Dobó utca [35 Bl, 83 Bl] VI. Terézváros (1874).
Előzőleg: Kranz Gasse (Koszorú utca) (1840-es
évek). Andrássy út 10.-től Révay utca 15.-ig.
Dobó utca X. Kúttó. Lásd: Kőér utca
Dobó utca [17 B2] XV Rákospalota (1898). Elő­
zőleg a Palánk utca és a Rákos utca között Sas
utca (1896). Pázmány Péter utca 16.-tól Rákos
út 7.-ig.
Dobó utca [27 A-Bl] XVI. Rákosszentmihály (1920-
as évek). György utca 31.-től Szilaspatak utca 62.-
ig-
Dobó utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Dunaszeg utca
Dobó utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Várkapitány
utca
Dobó utca XX. Pesterzsébet. Lásd: D obos utca
D obó utca [46 B2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Ringló út 129.-től Jobbágy utca 42.-ig.
D obó utca [61 A-B2] XXIII. Soroksár (1900-as
évek). Szigetcsárda utcától Grassalkovich út 48.-ig.
Dobó István (1500 körül-1572): Eger várának ka­
pitánya 1549-1552 között. Gárdonyi Géza: Egri
csillagok c. müvében örökítette meg a hősi küzdel­
met a török ellen, a vár védelméért.
Dobogó út [46 A1-B2] XI. Dobogó, Őrmező, Pé-
terhegy (1900). Péterhegyi út 41.-től Budaörsi út
150.-ig.
Dobogó: Lásd: a városrészek között. Az út az ilyen
nevű, 149 m magas domb lábánál fut.
D obogókő utca [7 A3] III. Aranyhegy (1994).
A Héthalom utcát és a 22805/8 és 22815/34 hely­
rajzi számú telkeket összekötő utca.
Dobogó-kő: a Pilis hegység 698 m magas csúcsa.
Dobó Katalin utca XVI. Sashalom. Lásd: Katóka
utca
D obó Katica utca [50A2-1] XIX. Kispest, We-
kerletelep (1910). Előzőleg - 1968-ig - Kispes­
ten: Vörösmarty utca (1872). Üllői út 251.-től
Pannónia út 52.-ig.
Dobó Katica: nem valóságos személy, csak legen­
dákban élő hősnő, Dobó István leánya, aki 1552-
ben az egri nőket szervezte a vár védelmére.
D obos utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1961). Elő­
zőleg: Dobó utca (1910-es évek). Török Flóris
utca 103.-tól Jókai Mór utca 96.-ig.
D obos István utca [41 A3] XVII. Rákoshegy
(2003). Az Ősrepülő utcától a Helikopter utcáig.
Dobos István (1892-1937): asztalos, repülőgép­
konstruktőr, ill. gépépítő, a rákosmezei korszak
egyik legjobb pilótája. 1910 őszén került Rákosra.
Horváth Ernő tanárnak dolgozott, mint asztalos,
gépének építésénél.
Doboz utca [7 B2] III. Békásmegyer (2000). Tán­
csics Mihály utcától Düne utcáig.
Doboz: helység Békés megyében.
199
D obozi utca [36 B2, 85 A2-3] VIII. Józsefváros
(1896). Előzőleg: Köztemető út (1874), Am Gra­
ben (Az ároknál) (XIX. század).17 Teleki László
tér 10.-től Baross utca 128.-ig.
Dobozi utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd: Derű­
jén utca
D obozi utca [51 A-B3] XVIII. Bókaytelep (1946).
Előzőleg: Horváth Lajos utca (1910-es évek). Ba­
ross utca 34.-től Garay utca 21.-ig.
Dobozi Mihály. Fejér megyei kisbirtokos, aki
1526-ban a törökök elől menekülve saját kardjá­
val ölte meg feleségét, nehogy az asszony az ellen­
ség kezébe kerüljön. A túlerővel szembeni harc­
ban maga is elesett.
Dobsina utca XVI. Sashalom. Lásd: Lakó utca
Dobsina utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1930-
as évek).236 Szitnya utca 56.-tól Nyíregyháza utca
37.-ig.
Dobsina utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Szivacs utca
Dobsina utca XXI. Királyerdő. Lásd: Pikkely utca
Dobsinai utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Felsőgalla utca
Dobsinai utca [34 Al-2] XII. Orbánhegy (1925).
Nárcisz utca 39.-től Fodor utca 38.-ig.
Dobsinai utca XV. Pestújhely, Újpalota. Lásd: M ol­
nár Viktor utca
Dobsina: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Dobsina.)
Dóczy József utca [38 B3] X. Óhegy (1941). Har­
mat utcától Mádi utca 143.-ig.
Dóczy József (1863-1913): dalszövegíró, zene­
szerző és népszínműíró.
Dohány utca IX. Ferencváros. Lásd: Pipa utca
Az elnevezés utal a közelben volt dohányraktá­
rakra.
Dohány utca [36 A-Bl, 83 B2, 84 A2-B1] VII. Er­
zsébetváros (1874). Két közterületből került ki­
alakításra: 1. Dohány utca (1850), előzőleg:
Tabak Gasse (1817),8 Seiten Landstrasse (Oldal­
só Országút)1 (1804) a Síp utca és a Károly körút
között, Tabakmacher Gasse (Dohánykészítő ut­
ca) (1802)64 a Síp utca és a Kazinczy utca között,
2. Fűzfa utca (1850), Felber Gasse (1820-as
évek) a Kazinczy utca és a Rottenbiller utca kö­
zött. Papel Gasse (Jegenye utca) (XIX. szá­
zad).146 Károly körút 3/a-tól Rottenbiller utca
24.-ig.
A Dohánykészítő utcából rövidült le a név. 1802-
ben Anton Prinder tubák- és dohánykészítő a
Tabakmacher Gasse 211. számú házban lakott,
így valószínű, hogy foglalkozásáról nevezték el az
utcát.
Dohány utca XXII. Budafok. Lásd: P incem ester
utca
Dohánykészítő utca VII. Erzsébetváros. Lásd: D o ­
hány utca
D ohnányi Ernő utca [36 Al, 84 Al (D. E.)] VI.
Terézváros (1989). Előzőleg: Szófia utca (1953),
Doktor Sándor utca
Dohány utca
Sokak szerint az Erzsébetváros az igazi, a hami­
sítatlan, a tömény, a jellegzetes Pest. Zsúfolt­
ságával, atmoszférájával, pezsgésével, meg a ben­
ne élőkkel, az errefelé munkába menőkkel. En­
nek a sajátos világnak egyik meghatározó, éjjel­
nappal emberektől nyüzsgő vidéke a Dohány ut­
ca, amely századokkal ezelőtt a Vác felől érkező
és Pestnél keleti irányban elágazó útvonal lerövi­
dítése volt, és amelyet másfél századdal ezelőtt,
1850-ben két közterület összevonásából alakí­
tónak ki. A Kazinczy utca és a Rottenbiller utca
közötti Fűzfa utcából, valamint a Károly körút és
a Kazinczy utca közötti szakaszból, amely már
1802-ben tartalmazta nevében a mai elnevezést.
Németül - később magyarosítva - Dohánykészítő
utcának hívták ugyanis az erzsébetvárosi házsort,
amelyet két évvel később Oldalsó Országúm ak,
majd 1817-ben Tabak Gassénak kereszteltek.
Könnyen kikövetkeztethető a név eredete: A
Tabakmacher Gasse 211. számú ház tulajdonosa
a XIX. század első éveiben nem más volt, mint
Anton Prinder tubák- és dohánykészítő, aki nagy
ismertségre és népszerűségre tett szert a környé­
ken. Olyannyira, hogy foglalkozására, és ezáltal
személyére, halála után kétszáz évvel is emlékez­
nek a pestiek egy 1874-ben véglegesített utcanév
formájában.
Hegedűs Sándor utca (1907), Kemniczi utca
(1879), Kemnitzer Gasse (1829). Liszt Ferenc
tér 9.-től Teréz körút 6.-ig.
Dohnányi Ernő (1877-1960): zongoraművész, ze­
neszerző, karmester. A Corvin-lánc kitüntetettje.291
A francia becsületrend tisztje. 1899-től kezdett
koncertezni. Európában, majd az Egyesült Ál­
lamokban szerepelt nagy sikerrel. A berlini és a
magyar Zeneakadémián tanár. 1923-ban a fővá­
ros fennállásának 50. évfordulóján a Filharmóniai
Zenekar karmestereként bemutatta Kodály Zol­
tán: Psalmus Hungaricusát és Bartók Béla Tánc-
szvitjét, saját Ünnepi nyitányát. 1934 és 1943 kö­
zött a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója volt.
Magyarországot 1944-ben hagyta el.
Doktor utca I. Krisztinaváros. Lásd: Orvos utca
Doktor utca II. Országút. Lásd: Buday László utca
Doktor Sándor utca XV. Pestújhely. Lásd: Szűcs
István utca
Doktor Sándor (1864-1945): orvos. 1901-től a pé­
csi Állami Bábaképző igazgatója, 1906-tól a Sza­
badgondolkodók Pécsi Társasága elnöke. 1918-
ban a pécsi Nemzeti Tanács elnöke. Pécs szerb
megszállásának megszűnése és a Délvidék Jugo­
szláviához csatolása után (1921) Jugoszláviába,
Magyarkanizsára ment orvosnak. Tagja lett az
illegális Jugoszláv Kommunista Pártnak. E terű-
Dolab mahalle(szi)
let Magyarországhoz visszakerülése után (1941)
letartóztatták. 1945-ben szabadult. Még abban az
évben, autóbalesetben meghalt.
Dolab mahalle(szi) I. Víziváros (XVI-XVII. század).53
Kb. a mai Jégverem utca, a Bem rakpart és a Fő
utca között.
dolab: vízhajtómű. Zsigmond korában innen emel­
ték a vizet az egyetlen vári csorgókútba. A Bem
rakpart 3. helyén állott, és Buda visszavétele után
is használták.
D olgos utca [34 B2, 82 A3] XII. Németvölgy
(1942). Brassai Sámuel utca 5.-től Nagy Jenő ut­
ca 6.-ig.
D olgozó út [51 A-B2] XVIII. Lakatos-lakótelep
(1966). Építő utca 24.-től Tinódi utcáig.
D olm ány utca [16 B3, 17 A3, 25 Al] XIII. An­
gyalföld (1941).283 Előzőleg: Agyag utca egy része.
Eredetileg a MAV-állomás vágányáig. A Tatai
út és a vágányok között a XIV. kerülethez tarto­
zott. Ez a szakasz területrendezés miatt megszűnt
(1966). Béke utca 105.-től Tatai út 130.-ig.
dolmány, testhez simuló, csípőig érő, zsinóros,
zubbonyszerű ruha(darab).
Dologház utca [36 Bl, 84 B2, 85 A2] VIII. József­
város (1991). Előzőleg: Szántó Kovács János utca
(1951), Dologház utca (1874), Arbeitshaus Gasse
(1835). Köztársaság tér 18.-tól Fiumei út 17.-ig.
dologház: a XIX. században a börtönbüntetés
egyik módja, tulajdonképpen kényszermunka.
Pesten 1835-ben épült az első dologház a mai
Rákóczi úton, a Rókus Kórházzal szemben, a
Gyulai Pál utca és a Vas utca között. Az elneve­
zés arra emlékeztet, hogy az 1850-es években a
Köztársaság térnek és ennek az utcának a sarkán
épült fel az új dologház.
D olom it utca [39 A3] X. Újhegy (1992). Előzőleg:
Mészáros János utca (1955), 141. utca. Mádi ut­
ca 212.-től Kovakő utca 21.-ig.
dolomit: meszet és magnéziumot tartalmazó fehé­
res színű kőzet.
D om aháza utca [18 A3] XV. Pestújhely (1961).
Két közterületből került kialakításra: 1. Permetező
utca (1954), amelynek előzőleg Háromszék utca
volt a neve (1931) a Szerencs utca és Gazdálkodó
utca között. 2. Fadrusz János utca (1910), amely­
nek előzőleg Görgő utca a neve (1907).24 (Más
térképeken Görög utcaként is előfordul). Wesse­
lényi utca 19.-től Szerencs utca 34.-ig.
Domaháza: helység Borsod-Abaúj-Zemplén me­
gyében.
Domaszék köz [41 B3, 42 A3] XVII. Rákoskeresz­
túr (1954). Domaszék utca 7.-től Hűvös utca 6.-ig.
D om aszék utca [41 B3, 42 A3] XVII. Rákoske­
resztúr (1954). Előzőleg: 546. utca. Ferihegyi út
172.-től Bélavár utca 78.-ig.
Domaszék: helység Csongrád megyében.
Domb utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Sommer
200
Gasse (Nyár utca) (XIX. század). A Felsőhegy
utca és az Orom utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1937).
Domb utca III. Békásmegyer. Lásd: Ü st utca
D om b utca [60A-B1] XXI. Királyerdő (1941).
Szent István út 40.-től Kolozsvári utca 57.-ig.
Domb utca XXII. Budafok. Lásd: Kevély utca
domb: valamennyi utca dombon van.
D om bhát utca [40 B2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963). Előzőleg: 135. utca. Jászberényi úttól Boj-
tocska utca 16.-ig.
Domboldal utca [34 B3 (Dom.)] XI. Sasad (1962).
Töhötöm utca 62.-től Brassói útig.
D om ború utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1996).
Magvető utcától Kertművelő utcáig.
D om bos utca [12A-B2] II. Máriaremete (1953).
Előzőleg: Szent kereszt utca (1922 előtt). Csatlós
utcától Kisasszony utca 13.-ig.
D om bóvári út [35 B3, 47 Bl, 48 Al] XI. Kelen­
föld (1911). Sorként számozva. Fehérvári út
44/a-tól a Dunáig.
Dom bóvári utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Komáromi út 7.-től Bártfa utca 12.-ig.
Dombóvár: város Tolna megyében. Fontos vasúti
csomópont. A Dombó család a XIII. században
építtette várát, amely a török időkben teljesen el­
pusztult.
D om btető utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Mádi
utcától Újhegyi sétányig.
Dóm ján Edit utca [8 A3] III. Csillaghegy (2011).
Előzőleg: Kohói Anna utca (1945), Levente utca
(1936). Bivalyos utca 14.-től Sinkovits Imre utca
31/a-ig.
Dómján Edit (1932-1972) Jászai Mari-díjas szí­
nésznő.
Domonkos utca II. Újlak. Lásd: Kolozsvári Tamás
utca
D om onkos utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1954).
Előzőleg: Dessewffy utca (1900-as évek), Zöldfa
utca (XIX. század).281 Grassalkovich út 33.-tól
Lovas utca 10.-ig.
D om oszló köz [14 Bl] III. Testvérhegy (1935).
Előzőleg: 88. utca. Domoszló útja 65.-től 79.-ig.
Domoszló lejtő [14 A2-B1] III. Testvérhegy (1970).
Domoszló útja 52.-től Testvérhegyi út 31.-ig.
Domoszló útja [14 A1-B2] III. Testvérhegy (1935).
Testvérhegyi út 1/b-től Kocsis Sándor útig.
Domoszló: helység Heves megyében.
Don Bosco utca IV. Újpest. Lásd: Sörétgyár utca
Don Bosco, Giuseppe (1815-1888): Szalézi Szent
Ferenc tiszteletére 1868-ban megalapította a sza-
léziánusok papi társaságát, 1874-ben a nők szá­
mára a Segítő Szűz Mária Társulatot. XL Pius
pápa 1930-ban szentté avatta. A rend az ifjúság
számára nevelő- és iparitanuló-intézeteket hozott
létre. Az elnevezés arra emlékeztet, hogy a közel­
ben is volt ilyen intézet.
201
D onét utca [7 A1-B2] III. Békásmegyer (XIX. szá­
zad). Ezüsthegy utca 84.-től Békásmegyer utcáig.
Donát János Dániel (1744-1830): festőművész.
Megfestette - többek között - Kazinczy Ferenc,
Révay Miklós és Virág Benedek portréját.
Donath Gasse I. Víziváros. Lásd: D onáti utca
Donáti köz I. Víziváros (1879). 1440 körül való­
színűleg itt futott az Örmények utcája.70 Donáti
utca 19,-nél nyílt zsákutca. Területrendezés miatt
megszűnt.
Donáti lépcső [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1879).
Iskola utca 8.-tól Donáti utca 33.-ig.
D onáti utca [23 A3, 35 Al, 82 Bl] I. Víziváros
(1874). Előzőleg: Donath Gasse (XIX. század).
Két közterületből lett kialakítva: 1. Drei Kronen
Gasse (Három Korona utca) a Donáti lépcső és a
Hunyadi János út között (XIX. század), 2. Obere
Zeile (Felső sor) a Vám utca folytatásaként a Hu­
nyadi János útig (1730-as évek). Tükör utca.1
Hunyadi János út 19.-től Mária tér 5.-ig.
Donát: Szent Donát (Kr. u. II. század): 174-ben
a Garam mellett, a germánok elleni csatában a
rómaiak győzelmet arattak, melyben nagy szerepe
volt a hirtelen jött zivatarnak. A légió tagja volt
Donatus, aki Rómába visszatérve kereszténnyé
lett és vértanúságot szenvedett. Szentté avatása
után a villámcsapástól védő szentként tisztelik.
Az elnevezés idején a közelben volt a kápolnája,
innen az utca neve.
Donau Gasse II. Újlak. Lásd: Lukács utca, Dereg­
lye utca
Donau Gasse V. Belváros. Lásd: Duna utca, M ol­
nár utca
Donau Gässl II. Újlak. Lásd: Harcsa utca. Csak
az 1702. évi Zaigerben szerepel.
Donau Weg II. Újlak. Lásd: Árpád fejedelem útja
Donau Zeile I. Víziváros, II. Felhévíz, Víziváros.
Lásd: Bem rakpart
Donau Zeile I. Víziváros, Tabán. Lásd: Várkert
rakpart, Ybl Miklós tér
Donau Zeile V. Belváros. Lásd: Apáczai Csere Já­
nos utca, Belgrád rakpart, Petőfi tér, Vigadó
tér
Donaubad Gasse V. Lipótváros. Lásd: József Attila
utca
Donga utca [59 A2] XXII. Budafok (1953). Elő­
zőleg: Szent Imre utca (1920-as évek), Imre utca
(1910-es évek). Promontor utca 48.-tól Mező utca
58.-ig.
donga: a boroshordó oldalát dongákból készítik.
Az elnevezés utalás az itteni borfeldolgozásra.
D ongó utca [37 Bl] XIV. Törökőr (1896). Erede­
tileg a Fogarasi úttól a Pillangó utcáig, 1900-tól
Nagy Lajos király útjáig. Fogarasi út 11/a-tól Or­
mos utca 10.-ig.
dongó', a magyar tájnyelvben hol egy légyfajtát, hol
a darazsat nevezik így.
Dózsa György sétány
Donszky Árpád utca [59 AI] XXII. Budafok (1930-
as évek), előzőleg: Őrház utca (1900-as évek).
Kossuth Lajos utcától Mária Terézia utcáig.
Donszky Árpád (1885-1929): ügyvéd, a Budafok
és Vidéke című lap főszerkesztője, a budafoki köz­
élet kiemelkedő személyisége volt.
Dóra tér [27 B2] XVI. Mátyásföld (1987). Sasvár
utca és Összefogás sétány között.
D orm ánd utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep (1954).219 Előzőleg: Dugonics utca (1910-es
évek). Kiskút utca 45.-től Napiás út 60.-ig.
Dormánd: helység Heves megyében. Itt ér véget a
Csörsz-árok.
D orogi utca [39 AI] X. Felsőrákos (1900). Ere­
detileg Pilisi utcától Váltó utcáig, 1911-től mai
hosszáig. Pilisi utcától Nagyicce utcáig, onnan
zsákutca.
Dorog', város Komárom-Esztergom megyében.
D orom b utca [14 Bl] III. Aranyhegy (2009). Kó­
pé utcától Cecília utcáig.
doromb: fémből készült, fogak közé szorított, kéz­
zel pengetett kis hangszer.
Dorothea Gasse V Belváros. Lásd: Dorottya utca
Dorottya utca [35 Bl, 83 A2] V. Lipótváros (1874).
Előzőleg: Dorothea Gasse (1840-es évek), Maria
Dorothea Gasse (Mária Dorottya utca) (1820-as
évek). Vörösmarty tér 9.-től József Attila utca 1.-ig.
Dorottya, helyesen Mária Dorottya (1797-1855):
württembergi hercegnő, József nádor harmadik
felesége. A budai és a pesti jótékony nőegylet fő­
védnöke.
D orozsm a köz [25 A2, 81 B2] XIV. Alsórákos
(1932). Dorozsmai út 38.-tól Horváth Boldizsár
utca 45.-ig.
Dorozsmai utca [25 A2-B1] XIV. Alsórákos (1929).
Eredetileg Nagy Lajos király útjától Fűrész utcá­
ig, 1901-től Öv utcáig, 1929-től a Mexikói út és
Öv utca között, 1969-től mai hosszáig. Kolum­
busz utca 85.-től Szuglói Körvasút sor 195.-ig.
Dorozsma: Kiskundorozsma; helység Csongrád
megyében, 1973 óta Szeged része.
D ósa utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1900). Lőpor­
malom utcától Kalászi utca 19.-ig.
Dósa [Dózsa] Géza (1847-1871): festőművész.
Számottevő műve: Bethlen Gábor tudósai körében.
Dósai László utca III. Kaszásdűlő (1953). Előzőleg:
Apát utca (1900). Búza utca és Kazal utca kö­
zött. Az 1970-es években hozzácsatolták a Szent­
endrei úthoz.
Dósai László (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Dósung fasor XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Szent
Korona utca
Dózsa utca XVI. Sashalom. Lásd: Diósy Lajos utca
Dózsa utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Bél M átyás
utca
Dózsa György sétány XVI. Mátyásföld (1945). Elő­
zőleg: Paulheim sétány (1900). Petúnia utca és
Dózsa György tér
Újszász utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1974).
D ózsa György tér [35 Al, 82 B2] I. Krisztinavá­
ros, Tabán (1961). Előzőleg: Palota tér (1896).
Attila út 31., Váralja utca 23., 18., Palota út 2.,
Váralja utca 16. és 21., Attila út 29. között.
Dózsa György tér XVIII. Bókaytelep. Lásd: Gödör
tér
Dózsa György tér XXI. Csillagtelep. Lásd: G om ­
bos tér
Dózsa György tér XXII. Budafok. Lásd: Városház
tér
D ózsa György út [24 A2-B3, 25 A3, 37 Al, 80
A1-B3, 81 A3, 85A-B1] VI. Terézváros, VII.
Erzsébetváros, VIII. Istvánmező, XIII. Angyal­
föld, XIV. Istvánmező, Városliget (1945). Előző­
leg: Aréna út (1874), Arena Weg (1860-as évek)
a Kerepesi úttól a Lehel utcáig, 1897-től a Váci
útig. A házszámok 1.-től 45.-ig a XIV. kerülethez,
2.-től 4.-ig a VIII. kerülethez, 6.-tól 82.-ig a VII.
kerülethez, a 84/a-tól a 122.-ig a VI. kerülethez,
a 47.-től 67.-ig és a 124.-től 154.-ig a XIII. kerü­
lethez tartoznak. Az Ajtósi Dürer sor és a Hősök
tere közötti, a Városligethez tartozó - 1950-1953
között kialakított - széles szakasza 1953-1957
között Sztálin tér volt. Ezután nem hivatalosan
Felvonulási térként említik. 2006-tól új neve:
56-osok tere. Kerepesi út 18.-tól Váci út 27.-ig.
Dózsa György út XV. Pestújhely. Lásd: Nádastó utca
Dózsa György út XV. Rákospalota. Lásd: Fő út
Dózsa György út XVI. Mátyásföld. Lásd: Farkas­
halom utca
Dózsa György út XVI. Sashalom. Lásd: Döbröce
utca
Dózsa György út XX. Pesterzsébet. Egyes térképe­
ken: Dózsa György útja. Lásd: Helsinki út
D ózsa György út [57 B2, 58 A2-3] XXII. Baross
Gábor-telep, Nagytétény (1945). Előzőleg: Ap-
ponyi út (1921), Főző László út (1890-es évek).
Nagytétényi úttól Balatoni útig.
Dózsa György út XXII. Budatétény. Lásd: Park
utca
D ózsa György utca [13 A2] II. Erzsébetliget. Elő­
zőleg: Verbőczy utca (1922 előtt). Hidegkúti út
165.-től Gazda utca 56.-ig.
D ózsa György utca [7 A3-B2] III. Csillaghegy
(1946). Előzőleg: Eberling Károly utca (1930-as
évek),270 Hegyhát utca (1910-es évek). Ürömi út
5.-től Hősök teréig.
Dózsa György utca IV. Újpest. Lásd: Görgey Artúr
utca
Dózsa György utca XI. Albertfalva. Lásd: D erzsi
utca
Dózsa György utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Farkas­
halom utca
Dózsa György utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nagy-
szentm iklósi utca
202
D ózsa György utca [41 A3, 53 AI] XVII. Rákos­
hegy (1946). Előzőleg: Úri utca (1910-es évek)
a Zsuzsanna tér és Martinovics utca között. Por
utca (1910-es évek) a Zsuzsanna tér és Magvető
utca között. Martinovics utca 16.-tól Magvető ut­
ca 15.-ig.
D ózsa György utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor,
Kossuth Ferenc-telep (1945). Előzőleg: Soroksári
út (1907). Nagykőrösi út 50.-től a kerület hatá­
ráig.
Dózsa György utca XVIII. Szemeretelep. Lásd:
Varga Katalin utca
Dózsa György utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Zala­
egerszeg utca
Dózsa György útja XX. Pesterzsébet. Lásd: H elsin­
ki utca
Dózsa György útja XXIII. Soroksár. Lásd: Kenyér
utca
Dózsa György (1474 körül-1514): székely lovas
katona. 1514-ben II. Ulászló királytól nemességet
kapott egy török vitézzel vívott győztes párviada­
lért, majd a Bakócz Tamás esztergomi érsek által
hirdetett keresztes hadjárat vezérévé jelölték ki.
A jobbágyokból álló hadat azonban a földesurak
ellen vezette, és felettük sorozatos győzelmeket
aratott. A Szapolyai János erdélyi vajda vezette
nemesi seregtől azonban Temesvárnál július 15-
én vereséget szenvedett. Szapolyai Dózsát tüzes
trónon megégettette, társait pedig kivégeztette.
D öbrentei tér [35 B2, 83 A3] I. Tabán (1879).
Előzőleg: Kirchen Platz (Templom tér), Wochen­
markt Platz (Heti piac tér) (1830), Forum Nun-
diale Hebdomadale (Vásár tér) (1760)107, Egyház
tér, amely az 1945-ben elpusztult szerb templom
mellett volt, kb. a mai felüljáró elágazása helyén.
(Ezeket a neveket felváltva használták a hely meg­
jelölésére a XVIII-XIX. században). Várkert rak­
part 18., Döbrentei utca 26., Attila út 1. és 2.,
Hadnagy utca 1. és 2., Horgony utca 1. és 2.,
Hegyalja út, Szent Gellért rakpart és Erzsébet híd
között.
Döbrentei utca [35 B2, 83 A2-3] I. Tabán (1879).
Előzőleg: Széchenyi út (1874), Haupt Gasse (Fő
utca) (1858), Alhévíz utca (XIX. század köze­
pe).1Ybl Miklós tér 2.-től Döbrentei tér 2.-ig.
Döbrentei Gábor (1785-1851): író, irodalmi szer­
vező, a Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja, annak első titoknoka (főtitkára). 1847-ben
az ő javaslatára kapták magyar nevüket Buda dű­
lői, hegyei és völgyei. Az Apród utca és Döbrentei
utca sarkán állt az a ház, amelyben Döbrentei
Gábor lakott.
D öbröce utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Dózsa György utca (1945),
Károly király utca (1917). Veres Péter út 63.-tól
Újszász utca 14.-ig.
Döbröce: helység Zala megyében.
203
D öbrentei tér
A mai Döbrentei tér legrégebbi elnevezését
azoknak a görögkeleti szerb telepeseknek kö­
szönheti, akik a Szent Pál árka, a későbbi Ör­
dögárok északi partján 1751-re új, az addiginál
nagyobb templomot építtettek, amely egészen
a második világháborúig állt. E szerb templom
és a Duna közötti térséget célszerűen Templom
íémek nevezték el, és a hetivásárok piacául is
szolgált. így történt, hogy a Gellért-hegy lábá­
nál fekvő hangulatos tabáni terület jelölésére
a XVIII. század közepétől felváltva használták
a Vásár tér, a Heti piac tér és a Templom tér el­
nevezést egészen 1879-ig, amikor a híres író,
Döbrentei Gábor (1785-1851) vált a két évti­
zeddel később majd ki is bővített területű tér
névadójává. Döbrentei a Kolozsváron 1814 és
1818 között megjelenő Erdélyi Magyar Muse­
um című folyóirat szerkesztőjeként vált ország­
szerte ismertté. Később az MTA alapszabályait
kidolgozó bizottság tagja és jegyzője, majd az
MTA első titkára volt, s mindemellett széles
körű irodalmi és közéleti tevékenységet folyta­
tott. A hosszú évtizedeken keresztül rendezet­
len Döbrentei tér az Ördögárok beboltozásával,
a Gellért-hegy északi oldalának rendezésével, az
Attila út megnyitásával, az Erzsébet híd építé­
sével és a Tabán régi házacskáinak lebontásával
számos változáson ment át egészen napjain­
kig. A XIX. század derekán kapott neve azon­
ban átvészelte a történelem viszontagságait,
s ma is emlékeztet Döbrentei Gábor munkás­
ságára.
Dömös utca III. Békásmegyer. Lásd: Templom utca
Dömös: helység Komárom-Esztergom megyében.
1063-ban itt omlott rá a trónterem I. Béla király­
ra, aki súlyosan megsebesült, és néhány nap múl­
va sérülésébe Szekszárdon belehalt.
Dömsödi utca [27 A3, 39 A1] X. Felsőrákos (1901).
Előzőleg: Devecseri utca egy része. Kerepesi út
119.-től Nagyicce utcáig, onnan zsákutca.
Dömsöd: helység Pest megyében.
D öntő utca [42 A2-B1] XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep (1954). Előzőleg: Baross utca (1910-es évek).
Kiskút utca 11.-től Rácsos utca 8.-ig.
Dörsung fasor XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Szent
Korona utca
Dr. Bársony István utca XVI. Sashalom. Lásd: Bár­
sony István utca
Dr. Bezsilla Nándor utca XV. Pestújhely. Lásd: B e-
zsilla Nándor utca
Dr. Cserba Elemér utca XV. Rákospalota. Lásd:
Platán utca
Dr. Gárdi Jenő utca IV. Újpest. Lásd: Gárdi Jenő
utca
Drégely utca
Dr. Kemény István utca XV. Rákospalota. Lásd: Ke­
m ény István utca
Dr. Kovácsi Márton utca XV. Rákospalota. Lásd:
Töltés utca
Dr. Molnár Árpád utca XXI. Csepel-Belváros.
Lásd: József Attila utca
Dr. Sághváry Endre utca XV. Rákospalota. Lásd:
Bácska utca
Dr. Szabó Ferenc utca XV. Rákospalota. Lásd: Len­
virág utca
Dr. Szűcs István utca XV. Rákospalota. Lásd: Szűcs
István utca
Dr. Tisza utca XV. Rákospalota. Lásd: Bartók Béla
út
Dr. Varázséji Béla tér IV. Újpest. Lásd: Varázséji
Béla tér
Dr. Vass József utca XV. Rákospalota. Lásd: Veres-
egyházi út
Drachen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Sárkány
utca
Drache: sárkány (németül)
Drágfy köz [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910).
Zoltán utca 20.-tól Bercsényi utca 21.-ig.
Drágfy: a főúri család tagjai a XIV-XVI. század­
ban magas méltóságokat töltöttek be a magyar
közéletben. ~ Miklós 1367-ben erdélyi vajda,
~ Bertalan (1447-1501): Hunyadi Mátyás és
II. Ulászló alatt főpohárnok, ~ János ( P-1526):
II. Ulászló és II. Lajos tárnokmestere, országbíró,
a mohácsi ütközetben halt hősi halált.
Dráva utca XI. Albertfalva. Lásd: Gyapot utca
Dráva utca [23 B2, 24 A2, 79 Bl, 80 Al] XIII.
Újlipótváros, Vizafogó (1893).210 Váci út 76/a-tól
Népfürdő utca 1.-ig.
Dráva utca [52 A3, 63 Bl, 64 Al] XVIII. Glo-
riett-telep (1922).227 Cziffra György utcától Fiu­
mei utcáig.
Dráva utca [61 A-Bl] XX. Pesterzsébet (1920-as
évek). Lenke utca 3.-tól Vágóhíd utca 30.-ig.
Dráva utca [57 B3, 58 A3] XXII. Nagytétény
(1920-as évek). Bánók Béla út 4.-től Hinta utcáig.
Dráva: a Duna jobb oldali, 668 km hosszú mel­
lékfolyója, amely a Keleti-Alpokból ered. Egy ré­
sze Horvátország és Magyarország határfolyója.
Dráva utca XXII. Budafok. Lásd: Héja utca
Drávacsehi utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kert-
város (1983).266 Előzőleg: 633. utca. Drávafok
utca és Flór Ferenc utca között.
Drávacsehi'. helység Baranya megyében.
Drávafok utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertvá-
ros (1983).266 Előzőleg: 636. utca. Vedres Márk
utca 7.-től Tarkő utca 38.-ig.
Drávafok'. helység Baranya megyében.
Drégely köz [50 Al] XIX. Wekerletelep (1910).
Baross utca 8.-tól Martinovics utca 7.-ig.
Drégely utca [36 A3] IX. Ferencváros (1879). Vas­
kapu utca 26.-tól Mester utca 43.-ig.
Drégely utca
Drégely utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: D ré-
gelypalánk utca
Drégely utca XX. Kossuthfalva. Lásd: Emőke utca
Drégely, Drégelyvár. Szondi György és maroknyi
csapata önfeláldozó védelméről ismert vár, melynek
török ostromát (1552. július 6-9.) Arany János a
„Szondi két apródja” című balladájában beszéli el.
D régelypalánk utca [42 B1 (Drégelyp.)] XVII.
Rákoscsaba-Újtelep (1954).219 Előzőleg: Drégely
utca (1920-as évek). Napiás út 65.-től Vendég
utca 4.-ig.
Drégelypalánk: helység Nógrád megyében. Vára
törökök által épített „második” vár Drégellyel
szemben.
Drégelyvár utca [26 Al] XV. Pestújhely, Újpa­
lota (1991). Előzőleg: Frankovics Mihály utca
(1968), Bosnyák utca (1910-es évek). Rákospalo­
tai körvasút sor 99-100.-tói Madách utca 73.-ig.
Drégelyvár: Lásd: Drégely utcánál.
Dreher park X. Óhegy. Lásd: Rottenbiller park
Dreher Antal (1841-1921): sörgyáros. Az édesapja
által alapított sörgyárat nagyüzemmé fejlesztette.
Drei Hackel Platz I. Víziváros. Lásd: Mária tér
Drei Hackel: Három Balta (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Drei Hasen Gasse I. Víziváros. Lásd: Vitéz utca
Drei Hasen: Három Nyúl (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Drei Hauer Gasse I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd:
Kapás utca
Drei Hauer: Három Kapás (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Drei Herzen Gasse VI. Terézváros. Lásd: D essew -
ffy utca
Drei Herzen: Három Szív (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Drei Herzen Gasse II. Országút. Lásd: Fényes Elek
utca
Drei Herzen: Három Szív (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Drei Herzen Gasse III. Óbuda. Lásd: Kerék utca
Drei Herzen: Három Szív (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Drei Könige Gasse VII. Erzsébetváros, VI. Terézvá­
ros. Lásd: Király utca
Drei Könige: Három Király (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Drei Kronen Gasse V. Lipótváros. Lásd: H erceg-
prím ás utca
Drei Kronen: Három Korona (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Drei Kronen Gasse I. Víziváros. Lásd: Donáti utca
Drei Kronen: Három Korona (németül). Az elne­
vezés az utca 12. számú házán lévő domborműről
történt, amely három aranyszínű koronát ábrázolt.
Drei Lämmer Gasse VI. Terézváros. Lásd: Podm a-
niczky utca
204
Drei Lämmer. Három Bárány (németül). A haj­
dan itt működő vendéglő neve.
Drei Löwen Gasse VI. Terézváros. Lásd: Weiner
Leó utca
Drei Löwen: Három Oroszlán (németül). A haj­
dan itt működő vendéglő neve.
Drei Mohren Gasse I. Víziváros. Lásd: Batthyány
utca
Drei Mohren: Három Szerecsen (németül). A haj­
dan itt működő vendéglő neve.
Drei Pfeifen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Erkel
utca, Pipa utca
Drei Pfeifen: Három Pipa (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Drei Pöller (Peiler) Gasse VI. Terézváros. Lásd:
M ozsár utca
Drei Pöller. Három Mozsár (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Drei Rappen Gasse V. Lipótváros. Lásd: Sas utca
Drei Rappen: Három Paripa (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Drei Rosen Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsébetvá­
ros. Lásd: Rózsa utca
Drei Rosen: Három Rózsa (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Drei Schwarze Rappen Gasse V. Lipótváros. Lásd:
Sas utca
Drei Schwarze Rappen: Három Fekete Paripa (né­
metül). A hajdan itt működő vendéglő neve.
Drei Trommel Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd:
Dob utca
Drei Trommel: Három Dob (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Dreifaltigkeits Gasse III. Békásmegyer. Lásd: B é­
kásm egyer utca
Dreifaltigkeits Gasse I. Vár. Lásd: Tárnok utca
Dreifaltigkeits Gasse III. Óbuda. Lásd: Szentlélek
utca
Dreifaltigkeits Platz V. Belváros. Lásd: Március 15.
tér
Dreifaltigkeits Platz III. Óbuda. Lásd: Szentlélek tér
Dreifaltigkeits Platz I. Vár. Lásd: Szenthárom ság
tér
Dreifaltigkeit: Szentháromság (németül).
Dreysigst Gasse I. Víziváros. Lásd: Vám utca
Dreysigst Platz V. Belváros. Lásd: Vörösmarty tér
Dreysigstamt Gasse V. Lipótváros. Lásd: H arm in­
cad utca
Dreissigst: harmincad (németül).
Dritten Zeil II. Újlak. Csak az 1702. évi Zaiger emliti.
D rótos utca [16 Al] III. Rómaifürdő (1954). Ka­
dosa utca 27.-től Monostori út 57.-ig.
drótos: a XX. század közepére kihalt foglalkozás.
Edények foltozását elvégző - főleg szlovák (tót) -
férfiak elnevezése.
Drugeth utca III. Rómaifürdő. Lásd: R ozgonyi
Piroska utca
205
Dnigeth : főúri család. Károly Róbertét kisérték
Magyarországra. Kiemelkedő tagjai: Fülöp, Károly
Róbert tárnokmestere, később nádor, Homon-
nai Drugeth Bálint (1577-1609), Bocskai István
egyik hadvezére, Homonnai Drugeth Klára, Zichy
Péter helybéli birtokos első felesége.
Duda utca X. Óhegy. Lásd: D ér utca
duda\ az 1950-es évekig a gyárak a munkaidő kez­
detét és végét különösen erős hangú dudával vagy
szirénával jelezték. Erre utal az egykori gyárne­
gyedben lévő utca neve.
Dugattyú utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd: Rét­
vége utca
Dugó utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: D és
utca (Temető utca) (1866), Arezy Gasse (1838).
Illés utca 36.-tól Diószegi Sámuel utca 15.-ig.
D ugonics utca [16 B2-3] IV. Újpest (1908 előtt).
Házszám és épület nincs, csak közlekedési útvo­
nal. Berda József utcától Pozsonyi utcáig.
Dugonics utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1872). Előzőleg: Régi Temető utca (1869), Fried­
hof Gasse (Temető utca) (1866), Arczy Gasse
(1838). Illés utca 36.-tól Diószegi Sámuel 15.-ig.
Dugonics utca [17 A-B3] XV. Rákospalota (1912).
Pázmány Péter utca 97.-től Rákos út 139.-ig.
Dugonics utca XVI. Rákoscsaba. Lásd: D orm ánd
utca
Dugonics utca [51 A2] XVII. Liptáktelep (1910-es
évek).230 Jósika utca 3.-tól Madách utca 66.-ig.
D ugonics utca [51 A2] XVIII. Pestszentlőrinc
(1910). Jósika Miklós utcától Madách Imre ut­
cáig.
Dugonics utca XIX. Kispest (1901). Üllői út 213.-
tól Ady Endre út 14.-ig. Területrendezés miatt meg­
szűnt. (1994).
Dugonics András (1740-1818): kegyesrendi szer­
zetes, író, egyetemi tanár. Az első magyar regény,
az „Etelka” írója.
Dugovics Titusz tér III. Óbuda (1951). Lásd: Ko­
rona tér
Dugovics Titusz (P-1456): Hunyadi János legendás
hősiességű katonája, aki Nándorfehérvár 1456.
évi török ostromakor a zászlót a toronyra kitűzni
akaró törököt magával rántotta a mélybe.
Dukát utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1987). Elő­
zőleg: 820. utca. Termő utcától Bankó utcáig.
dukát'. (ducatus) a középkorban elterjedt arany­
pénz, melyet még a XIX. században is vertek.
Zsigmond király korában - nem aranyból vert -
váltópénz volt ilyen néven forgalomban.
Duna dűlő [60 Bl, 61 A2] XXI. Csepel-Szabótelep,
Királyerdő, Királymajor (1930-as évek). Duna ut­
ca 55.-től Határ utcáig, végig a Duna partján.
Dunadűlő köz [48 B3, 60 Bl] XXI. Csepel-Sza-
bótelep-Kertváros (2003). Duna utcából induló
zsákutca.
Dunadűlő út [60 Bl-61 A2] XXI. Csepel-Kertvá-
Duna utca
ros (1930-as évek). Katona József utcától Határ
utcáig.
Duna körút XXII. Nagytétény (1937). Növény ut­
cától Kastélypark utcáig. Területrendezés miatt
megszűnt.
Duna lejáró [59 Bl, 60 Al] XXI. Csepel-Gyártelep
(2004). Ráckevei-Duna-ágtól Kert utcáig. A Du­
nához vezető, az üzemeket összekötő út.
Duna melletti utca (latinul: piatea penes Danubium).109
I. Víziváros, II. Víziváros. Lefutása nem ismert.
Valószínűleg a Fő utca (XV. század).
Duna part [48 B3, 60 Bl, 61 Al] XX. Pesterzsé­
bet (1930-as évek). Gubacsi hídtól Felső Duna
partig.
Duna part XXIII. Soroksár. Lásd: Alsó Duna part,
Felső Duna part, Horgász part, Sziget csárda
utca
Duna sor I. Víziváros, Tabán. Lásd: Várkert rak­
part, Ybl Miklós tér
Duna sor III. Óbuda. Lásd: Óbudai rakpart
Duna sor [16 Bl] IV. Újpest (1890-es évek). Erede­
tileg a vasúti hídtól a Rév utcáig. Zsilip utca 4.-től
Tímár utca 1.-ig.
Duna sor V Belváros. Lásd: A páczai Csere János
utca, B elgrád rakpart, Petőfi tér, Vigadó
tér
Duna tér V Belváros, Lipótváros. Lásd: Vigadó tér
Duna utca I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Fő utca
Duna utca II. Újlak. Lásd: Lukács utca
Duna utca [12 Al] II. Budaliget (1940-es évek).
Zerind vezér utca 25.-től a kerület határáig.
Duna utca V. Belváros. Lásd: M olnár utca
Duna utca V. Belváros. Lásd: Sörház utca
Duna utca [35 B2, 83 B3-2] V. Belváros (1874).
Előzőleg: Donau Gasse (1790),1 Obere Bayrische
Gasse (Felső Bajor utca) (1696)130 a Dunától a
Váci utcáig. Zsidó utca mahalle(szi) (XVI-XVII.
század).53 Zöld tér.1 Kéményseprő utca 2.-től Ve­
res Pálné utca 1.-ig.
Duna utca [52 B3, 53 A3, 65 Al] XVIII. Ganzte-
lep (1945). Előzőleg: Szent László utca (1922).
Nagybánya utca 41.-től Semmelweis utca 11/b-ig.
D una utca [61 Al] XX. Pesterzsébet (1920-as
évek). Attila utca 61.-től Baross utca 110.-ig.
Duna utca [48 B3] XXI. Csepel-Szabótelep (1880-
as évek). Zsák Hugó utca 16.-tól Duna dűlőig.
Duna utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kastélypark
utca
Duna utca [59 Al] XXII. Budafok (1900-as évek)
a Mária Terézia utca és a vasútvonal között, Cse­
peli utca (1900-as évek) a vasútvonal és a Duna
között. Leányka utca 4.-től Duna-partig.
Duna utca XXIII. Soroksár. Lásd: K is-D una utca
Duna: 2860 km hosszú folyó. Forrása Németor­
szágban a Fekete-erdőben van, és a Fekete-ten­
gerbe ömlik. Nyolc országon folyik át. Sok neve
ismeretes. A rómaiak Isternek, Danubiusnak ne­
Duna-fürdő utca
vezték. Németül Donau, szlovákul Dunaj, horvá­
tul és szerbül Dunav, románul Dunarea.
Duna-fürdő utca V. Lipótváros. Lásd: József Attila
utca
Duna-fürdő utca [58 A3, 70 A1] XXII. Nagytétény
(1962). Előzőleg: 851. utca. Anizs utca végénél
nyíló zsákutca csökkenő számozással.
Dunakeszi utca [9 B3] IV Káposztásmegyer (1984).
Tóth Aladár utca 3.-tól Farkaserdő utca 1.-ig.
Dunakeszi: város Pest megyében, Budapest hatá­
ránál.
Duna-part utca [70 Al] XXII. Nagytétény (1940-
es évek). Előzőleg: Janka sétány egy része (1930-as
évek). Kolozsvári utca 39.-től Kassai utca 50.-ig.
Duna-parti sétatér a hajóhídnál V. Belváros. Lásd:
Vigadó tér
Dunapataj utca [62 A3] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Wesselényi utca (1910-es évek). Vecsés
út 100.-tól Klébl Márton utcáig.
Dunapataj: helység Bács-Kiskun megyében.
D unaszeg utca [42 A2] XVII. Rákoscsaba, Rákos­
keresztúr (1954). Előzőleg: Dobó utca (1910-es
évek). Péceli út 94.-től Várvíz utca 1.-ig.
Dunaszeg: helység Győr-Moson-Sopron megyé­
ben.
Dunavirág utca [24 Al] XIII. Angyalföld (2007).
Népfürdő utcától Esztergomi útig
Dunyov István utca [24 A2, 80 Al] XIII. Angyal­
föld (1966). Előzőleg: Tünde utca (1896). Váci
út 47/a-tól Kassák Lajos utca 66.-ig.
Dunyov István: (1816-1889): honvéd alezredes,
majd olasz ezredes, a magyar és olasz szabadság-
harc hőse. 1848-ban hadbíró volt. Világos után öt
évig a josefstadti várbörtönben raboskodott. 1859-
206
ben Olaszországba szökött, 1860-ban Garibaldi
önkéntesei közé állt. A volturnói csatában meg­
sebesült. A kiegyezést el nem ismerve az önkéntes
száműzetést választotta. Pistoiában halt meg.
D uránci utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Garay utca (1919 előtt). Kecskeméti József
utca 17.-től Gépész utca 23.-ig.
duránci: az olyan csonthéjas gyümölcsök jelzője,
amelyek húsa nem válik el a magvától. Az elne­
vezés emlékeztet a közelben volt gyümölcsösökre.
Dutka Ákos utca [12A2-B3] II. Máriaremete
(1977). Előzőleg: Mátyás király utca (1910-es
évek). Határ út 30.-tól Ördögárok utca 161.-ig.
Dutka Ákos: (1881-1972): költő, újságíró. 1945-
től haláláig ebben az utcában lakott.
Dűlő köz [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr. Felsőbá­
nya utcából nyíló zsákutca.
Dűlő utca [57 A3, 69 Al] XXII. Nagytétény (1963).
Előzőleg: 835. utca. Nagytétényi út 376.-tól a
MÁV pécsi vonaláig.
Dűlő utca XXIII. Soroksár, Soroksár-Újtelep. Lásd:
Kő utca
Dűne utca [7 B2] III. Békásmegyer (2000). Táncsics
Mihály utcából nyílik, a Pusztadombi utcával
párhuzamosan fut.
dűne: egyik oldalán lankás, másik oldalán mere­
dek homokdomb. Utalás az itteni domb formá­
jára.
Dvorák sétány [24 B3, 81 A3] XIV. Városliget
(1954). Dózsa György úttól az Olof Palme sétá­
nyig.
Dvorák [dvorzsák], Antonin (1841-1904): cseh
zeneszerző. Smetana mellett a cseh nemzeti zene
legnagyobb mestere.

E történt.
E jelű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Berky Lili utca
Ebergény utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Enyedi utca (1920-as évek). Péceli út
281.-től Gerecsehida utcáig.
Ebergény: helység Zala megyében. 1969-ben Zala­
egerszeghez csatolták.
Eberling Károly utca III. Csillaghegy.273 Lásd: Dózsa
György utca
Eberling Károly (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Ecetfa utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1965). Elő­
zőleg: József Attila utca (1945), Vass József utca
(1930). Grassalkovich út 259.-től Csendes utca
40.-ig.
ecetfa: bálványfa, a hosszúkás, lándzsás levelű dísz­
fa másik neve.
Ecsed utca [35 A3] XI. Kelenföld (1901). Sárbo­
gárdi út 10.-től Szentpétery utca 7.-ig.
Ecsed: Nagyecsed, Ecsedvára: az ecsedi láp egyik
szigetén állt, a Báthoryak, Bethlen Gábor, majd
a Rákócziak tulajdonában volt a változatos múltú
vár.
Ecsedháza köz [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1978).
Csabamező utcától Ebergény utcáig.
Ecsedháza tér [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Csabamező utca 10,-nél.
Ecsedháza utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Temető utca 39.-től Ebergény utcáig.
Ecsedháza: nem azonosítható, valószínűleg kita­
lált név.
Ecsedvára tér [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Gerecsehida utca és Csabamező utca között. Lásd:
Ecsed
Ecseri dűlő [42 B3, 54 Bl, 55 Al] XVII. Rákoskert
(1996). Összekötő utcától Rózsaszál utcáig.
Ecseri út [37 A-B3, 49 Al] IX. Ferencváros (1909).
Előzőleg: Gyepmesterhez vezető út (1890-es évek).
Üllői út 145.-től a Táblás utca 1.-ig
Ecseri út XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Cséplő út
Ecser: helység Pest megyében, Budapest határá­
nál.
Ede tér XVII. Rákoscsaba (1954). Gyeplős utca
12.-től Gerecsehida utca 11.-ig. Területrendezés
miatt megszűnt.
Ede utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954). Teme­
tő utca 24.-től Ebergény utca 7.-ig.
Éden utca [7 Bl] III. Békásmegyer (2009). Szo­
morúfűz utcából nyíló zsákutca.
Éden: a Bibliában említett Paradicsom másik neve.
Édes utca [8 A3] III. Csillaghegy (1963). Sinkovits
Imre utcától Juliska utcáig.
Édesvíz utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Zalatnai utca (1930-as évek). Locsoló utca
5.-től Csobaj utca 2.-ig.
Eger utca
édesvíz: az elnevezés az itt folyó Caprera-patakról
Edison köz [25 A2, 81 B2] XIV. Herminamező
(1935). Erzsébet királyné útja 10/c-től Edison ut­
ca 5.-ig.
Edison utca [25 A2, 81 B2] XIV. Herminamező
(1935), Előzőleg: nem hivatalosan Haggenma-
cher utca (1920-as évek). Kolumbusz utca 81.-től
Amerikai út 90/f-ig.
Edison, Thomas Alva (1847-1931): a világ egyik
legzseniálisabb feltalálója. A szakemberek több
mint ezer találmányát tartják számon. Tökéletesí­
tette a Bell-féle telefont, a szénszálas izzólámpa, a
fonográf, a szétszedhető betonházak, a világ első
villamos erőműve stb. hirdetik nevét. 1915-ben
Nobel-díjat kapott.
Edit utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Előzőleg:
Árpád utca (1889). Thököly út 88.-tól Piros rózsa
utca 42.-ig.
Edöm ér utca [35 A3] XI. Kelenföld, Szentimrevá-
ros (1932). Kosztolányi Dezső tér 3.-tól Villányi
út 26.-ig.
Edömér: a Kijev alatt a magyarokhoz csatlakozott
kunok egyik vezére, de a krónikák szerint Attilá­
nak is volt egy ilyen nevű fia.
Edvi Illés út [33 B2-3] XII. Farkasvölgy, Magasút
(1999). Előzőleg: Edvi Illés utca (1938). Török­
bálinti út 15.-től Kázmér útig. Hozzácsatolva a
Szalmavirág utca (1963) Törökbálinti út 15.-től
Magasúti lejtőig.
Edvi Illés Aladár (1858-1927): gépészmérnök,
műegyetemi tanár, 1882-től a Kereskedelmi Mi­
nisztériumban az iparfejlesztési osztály irányítója.
A „Budapest műszaki útmutatója” című, 1896-
ban megjelent alapmű szerzője.
Edző tér XVII. Rákoscsaba. Lásd: Sport tér
Edző utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
zőleg: Radnai utca (1920-as évek). Zrínyi utca
102.-től Nemesbük utca 92.-ig.
edző: az elnevezés emlékeztet az itteni sportpályá­
kon működő edzőkre.
Egán Ede utca XI. Kelenföld. Lásd: Than Károly
utca
Egán Ede (1851-1901): mezőgazdasági szakember.
Az Országos Tejgazdasági Felügyelőség vezetője.
Antiszemita politikát folytatva akarta visszaszorí­
tani a Kárpátalján (Ruszinszkóban) élő zsidók
gazdasági lehetőségeit. Programjában szerepelt az
ott élő nemzetiségek magyarosítása is.
Egér út [45 Bl, 46 A1-B2] XI. Dobogó, Kelen­
föld, Kelenvölgy, Kőérberek, Őrsöd (1999). Elő­
zőleg: Déli tehermentesítő út. Budaörsi úttól An­
dor utcáig.
Éger utca [58 Bl, 59 Al] XXII. Budafok (1966).
Előzőleg: Henger utca (1910-es évek). Árpád utca
65.-től Gádor utca 60.-ig.
éger: lásd égerfánál
Egerág utca
Egerág utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1983).266 Előzőleg: 639. utca. Óhuta utca 37.-től
Kétújfalu utca 20.-ig.
Egerág. helység Baranya megyében.
Egerbocs utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Őr utca (1910-es évek). Ananász
utca 44.-től Érdem utca 43.-ig.
Egerbocs: helység Heves megyében.
Égerfa utca [64 B2] XVIII. Alacskai úti lakótelep
(2005). Péteri úttól hajló lefutással az Alacskai útig.
Égerfa utca XXI. Királyerdő. Lásd: Égerfás utca
Égerfás utca [61 A2 (Égerf.)] XXI. Királyerdő
(1941).242 Előzőleg: Égerfa utca (1937). Áfonya
út 5.-től Kórus utca 10.-ig.
éger, égerfa: vizek partján növő nyírfaféle fa.
Egerszalók utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954).255 Előzőleg: Károlyi Mihály utca (1946).
Pesti út 211.-től Cséplő út 10.-ig.
Egerszalók: helység Heves megyében.
E gerszeg utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954).254 Balassagyarmat utcától Egerszalók ut­
cáig.
Egerszeg: helység Maros-Torda vármegyében. (Ma
Románia: Comatel.)
E gervár utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954) 255 Előzőleg: Béke utca (1940-es évek).
Pesti út 215.-től Egerszeg utcáig.
Egervár: helység Zala megyében.
Egészségház utca [41 B3, 42 A3] XVII. Rákoske­
resztúr (1978). Ferihegyi úttól Diák utcáig.
egészségház: egészségügyi tanácsadást, orvosi el­
látást nyújtó egészségügyi központ. Az elnevezés
utalás az utcában lévő szakorvosi rendelőre.
Égető utca [7 B2] III. Békásmegyer (1966). Táncsics
Mihály utcától Pusztadombi utcáig.
égető: az elnevezés a közelben működött tégla­
gyárra utal.
Égetőhely utca IX. Ferencváros. Lásd: Brand Gasse
Eggert utca XIX. Kispest. Lásd: József Attila utca
Eggert József (?-?): okleveles mérnök, földbirto­
kos. 1869-ben a mai Mátyás király út, Üllői út,
Rákóczi utca és Ady Endre út között elterülő 500
kataszteri holdas birtokát felparcelláztatta. Ezen a
300 négyszögöles telkekből álló, 13-15 m széles
utcákkal tagolt területen alakult ki Kispest.
Egres utca [12 A2] II. Máriaremete (1953). Előző­
leg: Szent kút utca (1920-as évek). Zsíroshegyi út
116.-tól Csatlós utcáig.
egres: zöldesfehér vagy pirosas színű, bogyó alakú
savanykás gyümölcs.
Egressy köz [25 B3] XIV. Törökőr (1966). Előző­
leg: 903. utca. Egressy út 46/b-től Emília utca
26-28.-ig.
Egressy tér [25 B3] XIV. Alsórákos (1901). Nagy
Lajos király útja 97/b-99., Répásy Mihály utca 7.
és Egressy út 114. között.
Egressy Béni (1814-1851): Egressy Gábor test­
208
vére, színművész, zeneszerző, iró, a Szózat zene­
szerzője.
Egressy út [25 A3-B2, 26 A2, 37 Al, 85 Bl] XIV.
Alsórákos, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló,
Törökőr (1879). Stefánia út 45.-től Szuglói kör­
vasút sor 103/b-ig. Lásd: Egressy Gábor
Egressy utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Enying utca
Egressy Gábor utca [51 A2] XVIII. Rendessyte-
lep (1908 előtt). Fáy utca 9.-től Lakatos út 20.-ig.
Egressy (Galambos) Gábor (1808-1866): színmű­
vész. A magyar színművészet őskorának kiemel­
kedő alakja. A Bánk bán első sikere az ő érdeme
volt. Részt vett a szabadságharcban, annak buká­
sa után emigrált. Ott besúgó lett, cserébe büntet­
lenül hazatérhetett. Itthon a Nemzeti Színházban
játszott, a színpadon bekövetkezett haláláig.
Egri utca V Belváros. Lásd: Kossuth Lajos utca
Egri utca XTV. Istvánmező. Lásd: Népstadion köz
Egri utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Páratlan oldala a jobb oldalon. Kis Kőbánya utca
6.-nál nyíló zsákutca.
Eger. megyei jogú város, Heves megye székvárosa,
római katolikus érseki székhely.
Egry József utca [35 B3, 36 A3 (E. J.)] XI. Lágy­
mányos (1954). Előzőleg: Kettőskereszt utca
(1939). Goldmann György tértől Irinyi József
utca 33.-ig.
Egry József (1883-1951): festőművész, „A Bala­
ton festője”, Kossuth-díjas
Egyenes utca [26 B3] XIV Alsórákos (1949). Fü­
redi utca és Rátót utca között.
Egyenes utca [26 B3, 27 A3] XVI. Sashalom
(1941). 1949. december 31-ig a XIV. kerületi Al­
sórákoshoz tartozott. Kerepesi út 176.-tól Bányai
Elemér utca 25.-ig.
Egyetem tér V Belváros. Lásd: Ferenciek tere
egyetem: az elnevezés a mai Ferenciek bazára he­
lyén volt egyetemi füvészkertről történt.1
Egyetem tér [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1953).
Előzőleg: Pázmány Péter tér (1936), Egyetem tér
(1874), Universität Gasse (Egyetem utca) (1849),
Március 15. tér (1848-1849), Seminarium Platz
(Szeminárium tér) (1830), Herrn Gasse (Úri utca)
(1690), piatea dominorum (Urak utcája) (XVI.
század). Papnövelde utca 7., Szerb utca 23-25.,
Királyi Pál utca 4., Kecskeméti utca 2. és Károlyi
utca 16. között.
Egyetem utca V. Belváros. Lásd: Egyetem tér
Egyetem utca V. Belváros. Lásd: Károlyi utca
egyetem: az utca elnevezése emlékeztet arra, hogy
az utcában (ma már téren) kapott otthont a XIX.
században a Budáról Pestre helyezett egyetem.
Egyetem isták parkja [36 A3] XI. Lágymányos
(2000). A Pázmány Péter sétány, a Magyar tudó­
sok útja és a Goldmann György tér között.
egyetemisták: az elnevezés a szomszédos Budapes­
ti Műszaki Egyetem diákjaira emlékeztet.
209
Egyetértés utca [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1962). Toronyház utca 4.-től Távíró utca 3-5.-ig.
Egyezség tér I. (1848-1849). Ismeretlen városrészben
Budán. Csak a megszüntetéséről van határozat.
Egyház tér I. Tabán. Lásd: D öbrentei tér
Egyház tér VIII. Józsefváros. Lásd: Horváth Mihály
tér
Egyház utca VIII. Józsefváros. Lásd: Hock János
utca, Nagy Tem plom utca
egyház', az elnevezés emlékeztet arra, hogy temp­
lomhoz vezető utca, illetve a téren templom áll.
Egyiptomba menekülés útja XI. Kelenföld. Lásd:
Budaörsi út
Egyiptomba menekülés: a XIX. század elején volt itt
egy oszlopon egy kép, amely a szent család Egyip­
tomba menekülést ábrázolta.
Ehmann Emma tér XVI. Sashalom. Lásd: Templom
tér
Ehmann Emma (?-?): Ehmann Viktor és Bujk Em­
ma leánya.41
Ehmann Viktor utca XVI. Sashalom. Lásd: Feldebrő
utca
Ehmann [émann] Viktor (P-1928): a Cinkotai
Nagyicce vendéglő tulajdonosa, gazdálkodó. Bir­
tokának egy részét parcellázta, ezen a területen
jött létre Sashalom.
Eichhorn Gasse III. Óbuda. Lásd: Mókus utca
Eichhorn', mókus (németül).
Einfurt auf die Wall I. Vár (Feljárat a sáncra) (1689).
Az Országos Levéltár keleti oldalán, a Bécsi kapu
és a bástyafal között volt. Egy része ma is meg­
van, de név nélkül.
Einsiedler Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Haller u t­
ca, Sobieski János utca
Einsiedler, remete (németül).
Eipel Gasse XIII. Újlipótváros. Lásd: Ipoly utca
Eipel: Ipoly (németül).
Eisen Gasse VI. Terézváros. Lásd: Teréz körút
Eisen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Vas utca
Eisen: vas (németül).
Eisenbahn Gasse VI. Terézváros. Lásd: Podm a-
niczky utca
Eisenbahn Linie V. Lipótváros. Lásd: Stollár Béla
utca
Eisenbahn: vasút: (németül).
Eisene-Thor Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Vaskapu
utca
Eisene Thor: Vaskapu (németül).
Eisgruben Gasse I. Víziváros. Lásd: Jégverem utca
Eisgraben: jégverem (németül).
Ék utca II. Hársakalja (1922 előtt). Budajenői útból
nyílt zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Ék utca III. Óbuda. Kerék utcából nyíló zsákutca.
Területrendezés miatt megszűnt (1968).
Ék utca XXIII. Soroksár. Lásd: Ékes utca
Eke utca [63 A-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-telep
(1962). Előzőleg: József Attila utca (1945), Kos­
Elisabeth Platz
suth Ferenc utca (1907). Nagykőrösi út 34.-től
Búzakéve utca 31.-ig.
eke: a föld lazítására és megforgatására használt,
vontatott talajművelő eszköz.
Ékes utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1954). Előzőleg:
Ék utca (1930-as évek). Török utca ll.-nél nyíló
zsákutca.
Ékszer utca [7 B3] III. Csillaghegy (1992). Előzőleg:
Schönherz Zoltán utca (1945), Rada Géza utca
(1910-es évek). Ráby Mátyás utca 8/b-től Dózsa
György utca 9.-ig.
Elek utca XI. [35 A3-2] Kelenföld, Szentimreváros
(1907). Villányi út 60.-tól Karolina út 24.-ig.
Elek: város Békés megyében.
Élelemtár tér II. Felhévíz, Víziváros. Lásd: B em
József tér
Élelemtár utca II. Felhévíz, Országút. Lásd: Fekete
Sas utca
élelemtár: az elnevezés a XIX. században a Bem
József téri Radetzky-laktanyában volt katonai élel­
mezési raktárról történt.
Elem utca [17 A2-3] IV. Újpest, Istvántelek (1953).
Több közterületből került kialakításra. Újpesten
előzőleg: Gorove utca (1921), Istvánteleken elő­
zőleg: Temesvár utca (1925), Műhely utca (1922),
Zápolya utca (1890-as évek). Tó utca 2.-től a
MÁV váci vonaláig.
Elem ér köz [46 A2] XI. Péterhegy (2001). Hetény
utca 3.-tól Balatoni útig.
Elemér utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Marek Jó­
zsef utca
Elemér utca XV. Rákospalota. Lásd: Platán utca
Elemér utca XXII. Budatétény. Lásd: Hűség utca
Elemér: régi magyar férfikeresztnév.
E lem i utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Iskola utca (1900-as évek). Thököly út 13.-tól
Sashalmi sétányig.
elemi: emlékeztet a közeli iskola korábbi elnevezé­
sére.
Élénk utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Esze Tamás
utca
élénk: az elnevezés a közeli iskola nebulóira utal.
Eleonóra utca [37 Al (Eleo.)] XIV. Istvánmező
(1938). Gizella út 7.-től Szobránc utca 14/a-ig.
Éles sarok [38 A-B2] X. A Jászberényi út, Kolozs­
vári utca és Fehér út csatlakozási pontját nevezik
így a közlekedési hírekben.
Elias Gasse III. Óbuda. Lásd: Jós utca
Elias Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Illés utca
Elias: Illés (németül).
Elips I. Víziváros. Lásd: Magyar asszonyok bástyája
Elips: 1869-től évtizedekig itt működött az Elips
kávéház nyári helyisége, amely a térség alakja után
kapta a nevét.
Elisabeth Gasse III. Óbuda. Lásd: Szentendrei út
Elisabeth Platz V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Elisabeth: Erzsébet (németül)
Ellák utca
Ellák utca [12 A2] II. Budaliget (1938).197 Huba
vezér utcától Szíwirág utcáig.
Ellák: Attila hun uralkodó fiának neve.
Ellbogen Gasse VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út
Ellbogen: könyök (németül).
Élmunkás tér XIII. Újlipótváros. Lásd: Lehel tér
Élmunkás utca XIV. Nagyzugló. Lásd: Bánky D o ­
nét utca. Csak Budapest 1949. évi térképén.
élmunkás: 1948-1950 között a kiváló teljesítményt
nyújtó dolgozók kitüntető címe. A cím mellé egy
fémszalagon és láncon függő, ezüstszínű, kitűzhe­
tő ötágú csillag járt.
Elnök utca [37 A3] VIII. Tisztviselőtelep (1887).
Orczy út 6.-tól Könyves Kálmán körút 40.-ig.
elnök: a Tisztviselőtelepet alapító szövetkezet el­
nökéről, Gaál Ferencről vagy alelnökéről, Róna
Péter fővárosi tanácsnokról akarták elnevezni az
utcát, amelyben laktak. Miután azonban ezt a
megtiszteltetést egyikük sem fogadta el, ezért a
névadók az általuk viselt tisztség elnevezését örö­
kítették meg az utcanévben.
Előd köz [38 A-B2] X. Óhegy (1954). Előzőleg:
145. utca. Előd utca 9.-től Ihász utca 32.-ig.
Előd utca [38 A-B2] X. Óhegy (1899). Körösi Cso­
rna Sándor út 27.-től Harmat utcáig.
Előd utca XV Rákospalota. Lásd: Őrhely utca
Előd utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1925).
Felsőcsatári út 63.-tól Attila utca 48.-ig
Előd utca [50 Al] XIX. Wekerletelep (1910). Ady
Endre út 19.-től Huba utca 16.-ig.
Előd utca [61 B2-1, 62 Al] XX. Gubacsipuszta,
Pacsirtatelep (1920). Vágóhíd utca 121.-től Ritka
közig.
Előd utca [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu (1931). Elő­
zőleg: Temetődűlő V. utca (XIX. század). Buda­
foki út 8.-tól Corvin út 71.-ig.
Előd vezér utca [12 Al-2] II. Budaliget (1938).197
Emese utca 22.-től Koppány utca 13.-ig.
Előd: a hét honfoglaló vezér egyike, Szabolcs apja,
a Csák nemzetség őse.
Élőpatak köz [34 A-B3 (Előp.)] XI. Sasad (1954).
Beregszász tér 1.-től Élőpatak utca 82.-ig.
Élőpatak utca [34 A-B3] XI. Sasad, Sashegy
(1930).207 Brassó úttól Beregszász útig.
Élőpatak: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Vilcele.)
Előre játszótér XVI. Sashalom (1955). Feldebrő utca
és Aranycsillag utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1974).
Előre: a Magyar Uttörőszövetség tagjainak köszö­
nése volt.
Elrontó utca VIII. Józsefváros. Lásd: Nagy Tem p­
lom utca
elrontó: németül Verderber, de ezt így lefordítani
hiba volt, mert a Verderber(ger) családnév.
Elvira utca XX. Pesterzsébet (1966). Előzőleg: Iza­
bella utca (1908 előtt). Koch Róbert utca és Bat­
210
thyány utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1974).
Elvira utca [73 Bl-2] XXIII. Soroksár (1974). Hu­
nyadi utca 41.-től a MÁV kelebiai vonaláig.
Elvis Presley park [23 A3, 78 B2] II. Felhévíz
(2011). Park a Lukács fürdő keleti fala és az Ár­
pád fejedelem útja között.
Elvis Presley (1935-1977): az amerikai rocksztár
az 1956-os forradalom idején kiállt a magyarok
mellett. Budapest díszpolgára (2011).
Elza utca [58 Al] XXII. Budatétény (1987). Előző­
leg: Csicsörke utca (1984), 865. utca. Kelenvölgyi
utca 31.-től Kamaraerdei út 34.-ig. Emelkedő köz
II. Rézmál (1960-as évek). Előzőleg: 246. köz.
Bimbó út 71.-nél nyílt zsákutca. Területrendezés mi­
att megszűnt.
Em elkedő utca [13 Al] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1965). Tökhegyi úttól a főváros és Solymár ha­
táráig.
Enterich Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Imre utca
Emerich: Imre (németül).
Em ese utca [12 A2] II. Budaliget (1930).197 Elő­
zőleg: Parsch köz (1922 előtt). A helység 1942.
évi térképén Emese vezér utca. Zsolt fejedelem
utca 23.-tól Előd vezér utca 21.-ig.
Emese utca III. Óbuda (1906). Vihar utca és Törzs
utca között. Területrendezés miatt megszűnt. (1974).
Emese: a mondák szerint az Árpád-ház ősanyja;
Ügek felesége, Álmos anyja.
E m ília utca [25 A-B3] XIV. Törökőr (1990). Elő­
zőleg: Baktay Gyula utca (1987), Emília utca
(1928). Mexikói út 29.-től Táborhely utca 12.-
ig-
Emília utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1908 előtt).
Rákóczi út 16-18.-tói Kálmán utca 13-15.-ig.
Suda Jánosné született Hitel Emília (1854-1896):
az egyik helységalapító hitvese és a másik alapító,
Hitel Márton lánya.
Emlék tér [26 Al] XV Pestújhely (1991). Pestúj­
helyi út és József Attila utca kereszteződésénél.
emlék: 1944-ben a községházába beszállítottak
egy időzített bombát, amely ott robbant fel. Az
áldozatául esett polgárok emlékére nevezték el az
épület helyét.
Emlék utca [43 A2-3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Károly utca (1900-as évek). Szánthó
Géza utca 33.-tól ízbég utcáig.
emlék: az elnevezés a közeli temetőre utal.
Emlékezés tere [49 B3] XX. Pesterzsébet (1965).
Előzőleg: Hősök tere (1933). Török Flóris utca
85. és Szent Imre herceg utca 56. között.
emlékezés: az elnevezés a hazáért elesettekre em­
lékeztet.
Emlékkő utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Temető utca (1900-as évek), Liszt Fe­
renc utca egy része. Prohászka Ottokár utcától
Ballada utcáig.
211
emlékkő', az elnevezés a közeli temető síremlékeire
utal.
Emma köz [25 B3] XIV. Törökőr (1953). Előzőleg:
133. köz. Újvidék sétánytól Róna utca 114.-ig.
E m m a utca [25 B3] XIV. Törökőr (1941). Elő­
zőleg: Báróczy utca egy része. Emma köz 8.-tól
Szugló utca 39.-ig.
E m m a utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1890-es
évek).267 Veres Péter út 128.-tól Kalitka utca
11.-ig.
Ernőd utca [15 Bl, 16 Al] III. Rómaifürdő (1900).
Egy része Víznyelő utca lett. Szentendrei úttól
Római part 47.-ig.
Ernőd', helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Emőke utca [50 A2-3] XX. Kossuthfalva (1966).
Előzőleg: Drégely utca (1910-es évek). Nagysán­
dor József utca 182.-től Magyar utca 81-83.-ig.
Endre utca [37 B2, 38 A2] X. Ligettelek (1874).
Előzőleg: Andreas Gasse (1860-as). Korponai ut­
ca 3.-tól Halom utca 3.-ig.
Endre utca XVI. Rákosszentmihály.216 Lásd: Ködös
utca
Endre utca XXII. Budatétény. Lásd: Dalkör utca
Endrei út III. Óbuda. Lásd: Szentendrei út
Endre király út XIX. Wekerletelep. Lásd: Esze Ta­
m ás utca
Endre: régi magyar férfinév (András). Az utca neve
magyar királyok emlékét őrzte: I. ~ (1046-1060);
II. ~ (1205-1235); III. ~ (1290-1301) (az utolsó
Árpád-házi király).
Endre László utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Csík
utca
Endre László vitéz (1895-1946): jogász, főszolga­
bíró, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja.
Több szélsőjobboldali szervezet tagja. A „Rongyos
gárda” tagjaként55 részt vett a nyugat-magyaror­
szági harcokban. 1937-ben megalapította a Fajvé­
dő Szocialista Pártot. 1944-ben, mint a belügymi­
nisztérium államtitkára, főszerepet játszott a ma­
gyar zsidóság deportálásában. A Szálasi-kormány
kormánybiztosaként az ország kiürítésének egyik
irányítója volt. Háborús bűnösként kivégezték.
Endresz György tér XII. Krisztinaváros. Lásd: M a­
gyar jakobinusok tere
Endresz György utca XVI. Sashalom. Lásd: Békés­
halom utca
Endresz György utca XVIII. Bókaytelep. Lásd:
Makói utca
Endresz György utca [50 B3-2] XIX. Kispest
(1992). Előzőleg: Traktor utca (1953), Endresz
György utca (1931), Nefelejcs utca (1910-es
évek). Tóth Árpád utca 17.-től Áchim András ut­
ca 102.-ig.
Endresz György: a névadó az 1920-as években né­
hány esztendeig ebben az utcában lakott.
Endresz György utca XXIII. Millenniumtelep. Lásd:
Csizm adia utca
Enikő utca
Endresz György (1893-1932): Az I. világháború
alatt repülőtiszt, utána a magyar, majd a német
polgári repülés pilótája. 1919-ben a Héjjas-külö-
nítmény tagja.285 1931. július 16-án Magyar Sán­
dor navigátorral együtt az egyesült államokbeli
Harbour Grace-ből Bicskéig repültek leszállás
nélkül a „Justice for Hungary” (Igazságot Ma­
gyarországnak) nevű egymotoros repülőgép­
pel.
Endrődi köz [22 A2] II. Törökvész, Vérhalom
(1960-as évek). Endrődi Sándor utca 50.-nél nyíló
zsákutca.
Endrődi utca [46 B3-2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Jobbágy utca 25.-től Honfoglalás út 108.-ig.
Endrődi Sándor utca [22 A-B2] II. Törökvész,
Vérhalom (1929. november). Előzőleg: Hargita ut­
ca (1929. március), Saru utca (1909). Eredetileg
Bimbó úttól Fullánk utcáig, 1932-től mai hosszá­
ig. Bimbó út 101.-től Bimbó út 189.-ig. A közel­
ben, a Bimbó úton lakott.
Endrődi Sándor utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep
(1910-es évek).230 Üllői út 337.-től Reviczky Gyu­
la utca 22.-ig.
Endrődi Sándor (1850-1920): költő, irodalomtörté­
nész, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság tagja,
a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Énekes utca [17 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Árpád utca (1893), Patak sor (1880-as
évek). Fő úttól Pisztráng utca 3-5.-ig.
Enge Gasse IX. Ferencváros (1817). Lefutása nem
ismert.8
enge: szűk (németül).
Enge Gasse (Szűk utca) I. Tabán (XIX. század).
A görögkeleti templom mellett. Területrendezés
miatt megszűnt.
Enge Gässl I. Vár. Lásd: Hajadon utca
enge: szűkösség, szűk hely (német)
Engel Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Angyal utca
Engel: angyal (németül).
Engelischer König Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsé­
betváros. Lásd: Király utca
Engelische König: Angyali Király (németül). A haj­
dan itt működött vendéglő neve.
Engels tér V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Engels utca XVI. Sashalom. Lásd: Prohászka O t­
tokár utca
Engels utca XXII. Budatétény. Lásd: Tőke utca
Engels Frigyes utca XVIII. Miklóstelep. Lásd:
Gulner Gyula utca
Engels, Frigyes [Friedrich] (1820-1895): német
filozófus.61
Englischer König Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsé­
betváros. Lásd: Király utca
Englische König: Angol Király (németül). A hajdan
itt működött vendéglő neve.
Enikő utca [27 B3, 28 A3] XVI. Sashalom (1974).
Hunyadvár utca lO.-nél nyíló zsákutca.
Enten Gasse
Enten Gasse II. Víziváros. Lásd: Kacsa utca
Enterv. kacsa (németül)
Enyedi utca XII. Krisztinaváros. Lásd: Nagyenyed
utca
Enyedi utca XVI. Cinkota.251 Lásd: Kétlovas utca
Enyedi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Ebergény utca
Enyedi utca [58 B2, 59 A2] XXII. Budafok (1930-
as évek). Dévény út 37.-től Orkán utca 16.-ig.
Enyed: lásd Nagyenyed.
Enyedy utca XII. Krisztinaváros. Lásd: Nagyenyed
utca
Enying utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).261
Előzőleg: Egressy utca (1920-as évek). Szigetcsép
utca 61.-től Nemesbük utca 114.-ig.
Enying : város Veszprém megyében.
Eörs vezér tere X. Felsőrákos, XIV Alsórákos, Nagy-
zugló. Lásd: Örs vezér tere
Eörs vezér útja XIV. Alsórákos. Lásd: Örs vezér
útja
Eötvös tér [35 Bl, 83 A2] V. Lipótváros (1879).
Előzőleg: Felső Duna sor, Obere Donau Zeile.
Széchenyi István tér 2., Apáczai Csere János utca
19. és 14., valamint a Belgrád rakpart 35. között.
Eötvös út [33 A-Bl] XII. Svábhegy (1946). Előző­
leg: báró Eötvös út (1886). Eötvös József parktól
Jánoshegyi útig.
Eötvös utca [24 A3, 36 Al, 79 B3, 83 Bl, 84 Al]
VI. Terézváros (1872). Előzőleg: Szeg (Szög, Zug)
utca (1870-es évek), Nagel Gasse (1860-as évek).
Király utca 74.-től Podmaniczky utca 31.-ig.
Eötvös utca [17 B3-2] XV. Rákospalota (1898).
Hubay Jenő tér 4.-től Wysocki utca 22.-ig.
Eötvös utca [53 A l-2 (Eö.)] XVII. Rákoshegy
(1946). Előzőleg: báró Eötvös József utca (1910-
es évek). Zsákutca a Batthyány utcáig; onnan a
Lőrinci út 78.-ig.
Eötvös utca [51 A3] XVIII. Liptáktelep (1926).
Hunyadi László utca 26.-tól Vörösmarty utca 41.-
ig-
Eötvös utca [50 Bl] XIX. Kispest (1901). Üllői út
214.-től Vak Bottyán utca 59.-ig.
Eötvös utca [49 A3-2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Ősz utca 17.-től Jókai Mór utca 24.-ig.
Eötvös utca [46 B2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Előzőleg: Magyar utca (1910-es évek).
Ringló út 133.-tól Murányi utca 12.-ig.
Eötvös utca XXIII. Soroksár. Lásd: Virágvölgy utca
Eötvös: az elnevezés történhetett Eötvös Józsefről
(lásd ott) vagy Eötvös Lorándról (lásd ott) is.
Eötvös József park [33 Bl, 34 AI] XII. Svábhegy
(1989). Diana utca 1. és Szépkilátás út 2. között.
Eötvös József utca [17 A2] IV. Újpest (1946).
Előzőleg Báró Eötvös József utca (1914). Szent
Imre utca 16.-tól Mikszáth Kálmán utca 81.-ig.
Eötvös József utca XVI. Sashalom (1946). Előző­
leg: báró Eötvös József utca (1910-es évek). Lásd:
Lillafüred utca
212
Eötvös József báró (1813-1871): író, költő, poli­
tikus, a Magyar Tudományos Akadémia tisztele­
ti, igazgató tagja, 1855-től másodelnöke, 1866-
tól elnöke, a Kisfaludy Társaság tagja, 1848-tól
1867-ig elnöke, 1848-ban miniszter a Batthyá­
ny-, majd 1867-ben az Andrássy-kormányban.
Az 1832-1836-os országgyűlésen a főrendi tábla
liberális ellenzékéhez tartozott. Az 1843-1844-es
országgyűlésben a centrista ellenzék vezére. Buda
szabad királyi város 1845. május 19-én „a haza
s különösen a városok ügyeinek előmozdítása
körül szerzett érdemekért” díszpolgári címmel
tüntette ki.72 Mint vallás- és közoktatásügyi mi­
niszter kidolgozta az általános és kötelező nép­
oktatásról és a zsidók polgári egyenjogúsításáról
szóló törvényt.
Eötvös Loránd park [51 B2] XVIII. Lónyaytelep
(1979). Hársfa utca és Vadkert utca keresztezé­
sénél.
Eötvös Loránd: Pestszentlőrincen vásárolt magá­
nak nyaralót, és annak kertjében folytatta kísérle­
teit. Ennek emlékét őrzi a nevét viselő park.
Eötvös Loránd utca V. Belváros. Lásd: Papnövelde
utca
Eötvös Loránd utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Heltai Gáspár utca
Eötvös Loránd báró (1848-1919): fizikus, egyetemi
tanár, vallás- és közoktatásügyi miniszter, ország-
gyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Aka­
démia igazgató tagja, 1889-1905 között elnöke.
Eötvös József fia. Megalapította a Mathematikai
és Physikai Társulatot. 1896-ban megkapta a
Magyar Tudományos Akadémia Nagyjutalmát.
A gravitációs tér térbeli változásának megmérésé­
re szerkesztette világhírű ingáját, amely - tovább­
fejlesztve - ma is használatos. A francia becsület-
rend lovagja.
Eper köz [34 A3] XI. Sasad (1960-as évek). Előző­
leg: 64. utca. Eper utca 7.-től Botfalu közig.
Eper utca I. Tabán (1879). Előzőleg: Kleine Gasse
(Kis utca) (XIX. század). Kereszt tér és Hadnagy
utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Eper utca V. (Erdbeer Gasse) (XVIII. század).' Is­
meretlen városrészben. Lefutása nem határozható
meg.
Eper utca [33 B3, 34 A3] XI. Sasad (1948). Bereg­
szász úttól Törökbálint út 18/b-ig.
Eperfa sor XVIII. Bókaytelep, Gloriett-telep, Szent
Imre-telep, Szent Lőrinc-telep. Lásd: Petőfi utca
Eperfa utca [7 B2] III. Békásmegyer (1962). Elő­
zőleg: Kert utca (1874), Garten Gasse (XVIII.
század). Virág utca 24.-től Donát utca 20.-ig.
Eperfold utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2007). Szent László utcától Dinnyehegyi útig
Eperjes köz [62 AI] XX. Gubacsipuszta (1974).
Előzőleg: Rózsahegy utca egy része. Eperjes utca
41.-től Komáromi utca 22.-ig.
213
Eperjes utca XIV. Alsórákos (1929).211 Előzőleg:
Eperjesi utca (1900). Ógyalla tér és Szuglói Kör­
vasút sor között. Területrendezés miatt megszűnt
(1980).
Eperjes utca XVIII. Szemeretelep.236 Lásd: G öm b­
akác utca
Eperjes utca [49 B3, 50 A3, 62 Al] XX. Guba­
csipuszta (1932).209 Köztársaság tér 17.-től Ábra-
hám Géza utcáig.
Eperjesi út XVI. Cinkota.251 Lásd: Lucernás utca
Eperjesi utca [17 Al] IV. Újpest (1925). Iglói utca
9.-től Bajza József utca 68.-ig.
Eperjesi utca XVI. Sashalom. Lásd: Kőszál utca
E perjesi utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Csömöri út 26.-tól Thököly utca
29.-ig.
Eperjesi utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep.218 Lásd:
Terény utca
Eperjesi utca XXII. Budatétény. Lásd: Sudár utca
Eperjesi utca XXII. Budafok. Lásd: Szilánk utca
Eperjes: helység Sáros vármegyében, annak szék­
helye. (Ma Szlovákia: Presov.)
Eperszem utca [58 Bl] XXII. Budafok (1953).
Előzőleg: Rohonczi utca (1930-as évek). Arany
János utca 67.-től Liszt Ferenc utca 26.-ig.
Építésvezető utca XIX. Kispest (1954). Nádasdy
utca és Zengő utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1994).
építésvezető: az elnevezés az itt felépült lakótelep
építőire utal.
Építész utca [47 A-B2] XI. Albertfalva (1953).
Előzőleg: Petőfi Sándor utca. Fehérvári úttól Hu­
nyadi János útig.
építész: utalás a lakótelep tervezőire. Ez a névadás
egyben a kerület gesztusa a területén működő
Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei számára,
akárcsak a Gépész és a Vegyész utca elnevezés.
Építő utca [51 A-B2] XVIII. Lakatos-lakótelep
(1966). Üllői út 380.-tól Nefelejcs utcáig.
építő: az elnevezés emlékeztet az 1960-as években
elkészült lakótelep felépítőire.
Építőmunkás utca XIX. Kispest (1954). Vas Gere­
ben utca és Műszak utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1980).
építőmunkás: az elnevezés emlékeztet az itt fel­
épült lakótelep építőire.
Építőüzem utca [59 Bl] XXI. Csepel-Gyártelep
(2004). Célgép utcától Varrógépgyár utcáig.
építőüzem: a megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár
egyik üzemére emlékeztet az elnevezés.
Epres sor [17 B2] XV. Rákospalota (1969). Széche­
nyi tér és Régi Fóti út között.
Epres utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1928). Feny­
ves út 47.-től Tölgyes út 14.-ig.
Epreserdő utca [37 A3, 49 A-Bl] IX. József Atti-
la-lakótelep (1962). Ecseri út 6.-tól Napfény utca
17.-ig.
Erdélyi utca
Epreserdő: az utca végén állt a lakosság által az
I. világháború végén kiirtott Epreserdő. Helyén
azután a Mária Valéria-telephez hasonló nyomor­
telep alakult ki, amelyet az 1930-as évek közepén
bontottak le.
Epreskert utca VI. Terézváros. Lásd: Munkácsy
Mihály utca
Epreskert: az elnevezés utal arra, hogy az 1770-es
években a Valero-selyemgyár kiszolgálására a kör­
nyéken eperfákat ültettek, hogy a nyersanyagot
a közelben állítsák elő. A XIX. század közepé­
re már csak egy kisebb kert maradt az erdőből,
amely ma művésztelep.
Ér utca VIII. Józsefváros (1898). Előzőleg: Erdélyi
utca egy része a Kun utca és a Fiumei út között.
1961-ben a Teleki László tér területének rendezé­
sekor ahhoz csatolták.
Ér utca XX. Pesterzsébet-Szabótelep. Lásd: Erkel
Ferenc utca
Ér utca [14 B2] III. Táborhegy, Testvérhegy (1965).
Előzőleg: 191. utca. Farkastorki lejtő 31.-től Jab-
lonka út 54.-ig.
Ér: talán az Ady által megénekelt patak nevéről
Érc utca [15 A3, 23 Al] III. Óbuda (1964). Gye-
nes utcától Váradi utcáig.
Ercsi út [35 A3] XI. Kelenföld (1900). Bartók Bé­
la út 122.-től Fraknó utca 12.-ig.
Ercsi: helység Fejér megyében.
Erdbeer Gasse. V. Ismeretlen városrészben. Lásd:
Eper utca.
Erdei út IX. Ferencváros (XIX. század). Markusov-
szky úttól Pesterzsébet határáig. Területrendezés
miatt megszűnt.
Érdekes tér XV. Rákospalota (1953). Előzőleg: Tóth
Kálmán tér (1950). Apc utca és Ácsa utca között
tervezett tér. Nem épült ki.
Erdély utca IV. Istvántelek.200 Lásd: Tavasz utca
Erdély utca XI. Albertfalva. Lásd: Herend utca
Erdély utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Füzesabony
utca
Erdély utca XX. Gubacsipuszta, Kossuthfalva.239
Lásd: Erdélyi utca
Erdélyi utca VIII. Józsefváros (1879) Lásd: Bauer
Sándor utca
Erdélyi utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta, Kos­
suthfalva (1954).239 Előzőleg: Erdély utca (1925).
Lőcsei utca 22.-től Temesvár utca 31.-ig.
Erdélyi utca [60 Al] XXI. Csepel-Kertváros
(1930).280 József Attila utca 7.-től Szent István út
26.-ig.
Erdélyi utca [69 Al] XXII. Nagytétény (1930-
as évek). Nagytétényi út 366.-tól Bányalég utca
18.-ig.
erdélyi: Erdélyből származó.
Erdély: a Nagy-Alföld keleti peremén lévő Kelet-
magyarországi-középhegység, a Szilágysági-hegyvi-
dék, a Radnai-havasok, a Keleti- és a Déli-Kárpá­
Erdélyi János tér
tok határolta földrajzi fogalom, amelynek területén
a magyar történelem nagy jelentőségű eseményei
történtek. Kb. 1000-től 1556-ig Magyarországhoz
tartozott. 1556-tól 1691-ig önálló volt, majd 1867
után 1921-ig újra Magyarországhoz tartozott. Ma
Románia része.
Erdélyi János tér [22 B3, 78 A3] II. Rózsadomb
(2011). Baka utca és Tizedes utca között.
Erdélyi János (1913-1985): könyvművész, tipog­
ráfus. Sok hazai és nemzetközi könyvkiállításon
nyert első díjat.
Erdélyi Lóránt utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Zsu­
zsanna utca
Erdélyi Lóránt (1880-1952): Pest-Pilis-Solt-Kis-
kun vármegye alispánja 1929-1936 között.
Érdem utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Koppány utca (1910-es évek).
1996-ban hozzácsatolva a Csősz utca (1978).
Ároktő utca 103.-tól Jásztelek utcáig.
Erdész köz [60 B2] XXI. Királyerdő (1941). Er­
dész utca 9.-től Damjanich János utca 32.-ig.
Erdész utca XVII. Rákoshegy, XVIII. Bélatelep.
Lásd: Bélatelepi út, Csévéző utca
Erdész utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941). Dam­
janich János út 22.-től Liget utca 5.-ig.
Erdész József utca [42 B3] XVII. Rákoskeresz­
túr (2000). Köröstói utca 11.-től Cséplő utca
60.-ig.
Erdész József (1927-1957): vájár. Az 1956-os for­
radalomban való részvételéért kivégezték.
Érdi út [34 A2-3] XI. Sasad, XII. Farkasrét (1908).
Páratlan oldala a XII. kerületben, páros oldala a
XI. kerületben van. Németvölgyi út 103.-tól Rácz
Aladár út 1.-ig.
Érdi utca [69 A-Bl] XXII. Nagytétény (1940-es
évek). Angeli utca 10.-től Fáy Ferenc utca 3.-ig.
Érd: város Pest megyében, Budapest határánál.
Érdliget utca XV. Rákospalota (1940-es évek). Elő­
zőleg: Liget utca (1930-as évek). Érdekes tértől
Kanizsai Dorottya utcáig. Tervezett, de ki nem
kiépült utca.
Érdliget: Érd város egy része.
Erdő sétány [61 Bl-2] XXIII. Soroksár (1988).
Bolyai János utca 2.-től Ábrahám Géza közig.
Erdő sor VI. Terézváros. Lásd: Felső erdősor
Erdő sor XVI. Mátyásföld (1889).164 Lefutása nem
ismert.
Erdő utca III. Csillaghegy. Lásd: Bajtárs utca
Erdő utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1953). Elő­
zőleg: Vecsési utca (1900-as évek). Ferihegyi út­
tól Erdődűlő útig.
Erdő utca [49 A2-3] XX. Pesterzsébet (1991).
Előzőleg: Tumer Kálmán utca (1959), Erdő utca
(1920-as évek). Határ út 24.-től János utca 61.-ig.
Erdőalatti dűlő [54 A1-B2, 55 A2] XVII. Rákos­
hegy (1996). Összekötő utcától a főváros és Ecser
határáig.
214
Erdőalja köz [14 A2] III. Testvérhegy (1971). Jab-
lonka út 112.-től Erdőalja út 143.-ig.
Erdőalja lejtő III. Testvérhegy (1950-es évek). Az
Erdőalja út és Hedvig utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1967).
Erdőalja lejtő [14 B3-2, 15 A2] III. Testvérhegy
(1983). Királylaki út 43.-tól Erdőalja út 22.-ig.
Erdőalja lépcső [14 B3 (Erd.)] III. Testvérhegy
(1940). Erdőalja út 40.-től Királylaki út 43.-ig.
Erdőalja út [14 A1-B3] III. Csúcshegy, Táborhegy,
Testvérhegy (1935). Körtvélyes utcától a Virágos­
nyereg utcáig.
erdő alja: a Testvérhegyen lévő erdő alatti terüle­
ten fut.
Erdőalja út [60 A2] XXI. Erdőalja, Királyerdő
(1930). Előzőleg: Erdőszéli út (1920-as évek).
Szent István út 43.-tól Völgy utca 44.-ig.
Erdőalja: lásd a városrészek között.
Erdőd utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep
(1999).289 Klauzál Gábor utcától Miklósvár utcáig.
Erdőd: helység Szatmár vármegyében. Ma Romá­
nia: Ardul. Itt született Bakócz (Bakáts) Tamás.
Vára a XVI. században a magyar protestantizmus
egyik jelentős helye volt. A XVII. században el­
pusztult vár helyén Károlyi Sándor gróf kastélyt
épített. Ennek kápolnájában tartotta esküvőjét
1847. szeptember 7-én Petőfi Sándor és Szendrey
Júlia. Mára már rom.
Erdődűlő út [53 Bl, 54 Al] XVII. Rákoshegy
(1996). A MÁV újszászi vonalától Erdő utca 58.-ig.
Erdődűlő: itteni dűlő neve.
Erdőhát út [22 Bl] III. Mátyáshegy, Remetehegy
(1971). Mátyáshegyi úttól a Hármashatárhegyi
útig.
Erdőhegy utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1991).
Előzőleg: I jelű utca (1980-as évek). Kucorgó utca
7.-től a Pipishegy utca 14.-ig.
Erdőhegy: 242 m magas hegy Rákoscsabán.
Erdőhegy utca [58 Al] XXII. Budatétény (1987).
Előzőleg: 851. utca. Kelenvölgyi utca 23.-tól Ba­
rátcinege utca 6/c-ig.
Erdőhegy: itteni dűlő neve.
Erdőkerülő utca [26 Bl] XV. Újpalota (1970).
Zsókavár utca 62.-től Szentmihályi útig.
erdőkerülő: az erdőfelügyelő más elnevezése.
Erdőkövesd utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1954).
Előzőleg: Brassó utca (1930-as évek). A MÁV új­
szászi vonalától Erdő utca 40.-ig.
Erdőkövesd: helység Heves megyében.
Erdőkürt utca [54 Al] XVII. Rákoshegy (1954).
Előzőleg: 553. utca. Erdődűlő út 33.-nál nyíló, a
szántókra vezető utca.
Erdőkürt: helység Nógrád megyében.
Erdős utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály (1997).
Pejkó utcától Gusztáv utcáig.
Erdősáv utca [63 B2, 64 A2-3] XVIII. Újpéterite-
lep (1962). Szálfa utca 61.-től Kapocs utca 61.-ig.
215
erdősáv: elnevezésekor a közelében volt egy erdő­
sáv.9
Erdősi utca [38 A-Bl] X. Felsőrákos (1900). Gép­
madár parktól Hat ház utcáig.
Erdősi Poleszni Imre (1814-1890): piarista tanár, a
szabadságharc híres tábori papja Guyon Richard
seregében. A branyiszkói csatában önfeláldozó
bátorságával tűnt ki. A bukás után eltiltották a
tanítástól. 1861-től 1878-ig a kecskeméti piarista
rendház főnöke.
Erdősor út [17 A-Bl] IV. Újpest (1966). Előzőleg:
Paripa utca (1953). Izzó utca 2.-től Szilágyi ut­
cáig.
Erdősor utca XV. Rákospalota. Lásd: Bartók Béla út
Erdősor utca [60 A2-B3] XXI. Csillagtelep, Erdő­
sor (1962). Eredetileg: Erdő sor (1925). II. Rá­
kóczi Ferenc út 220.-tól Arany János utca 52.-ig.
Erdőszél köz [14 Bl-2] III. Testvérhegy (1971).
Testvérhegyi út 13/a-tól Erdőszél utcáig.
Erdőszél utca [14 B2-1] III. Testvérhegy (1966).
Domoszló útja 42.-től Testvérhegyi útig.
Erdőszéli út XXI. Erdőalja, Királyerdő. Lásd: Er­
dőalja út
Erdőtelek utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy, Rákos­
keresztúr (1954). Előzőleg: Erzsébet utca (1900-as
évek). A MÁV újszászi vonalától Erdő utca 28.-ig.
Erdőtelek: helység Heves megyében.
Érem utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953). Előző­
leg: Ságvári Endre utca (1945), Nagyvárad utca
(1920-as évek). Kiskőrös utca 1.-től Albertfalva
utca 5.-ig.
Eresz utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Thököly utca (1910-es évek).
Ananász utca 62.-től Ezüst utcáig.
Erik utca [27 A2] XVI. Rákosszentmihály (1974).
Érsekújvári utca 5.-től Iskola utca 6.-ig.
Erkel utca IV. Újpest. Lásd: Erkel Gyula utca
Erkel utca [36 A2, 83 B3, 84 A3] IX. Ferencvá­
ros (1897). Előzőleg: Pipa utca egy része, Három
pipa utca (1866), Drei Pfeifen Gasse (1850-es
évek). Akkor a Közraktár utcától az Üllői útig.
Csarnok tér 5.-től Üllői út 15.-ig.
Erkel utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Zebegény utca
Erkel utca [27 B3] XVI. Mátyásföld (1920-as évek).
Vak Bottyán utca 37.-től Corvin utca 38.-ig.
Erkel Ferenc köz [51 A2] XVIII. Liptáktelep (1954).
Liszt Ferenc utca 34.-től Hengersor utca 37.-ig.
Erkel Ferenc tér XV Rákospalota. Lásd: Vácduka
tér
Erkel Ferenc utca IV. Újpest. Lásd: Erkel Gyula
utca
Erkel Ferenc utca [51 A2 (Erk. F.)] XVIII. Lip­
táktelep (1920-as évek). Liszt Ferenc utca 18.-tól
Hengersor utca 8.-ig.
Erkel Ferenc utca [61 Bl] XX. Pesterzsébet-Sza-
bótelep (1932). Előzőleg: Ér utca (1900). Katona
József utca 18.-tól Atléta utca 11.-ig.
Erőmű utca
Erkel Ferenc (1810-1893): zeneszerző, karmester,
zongoraművész. A Nemzeti Színház vezető kar­
mestere harminc éven át. A magyar Himnusz meg-
zenésítője. Leghíresebb operája a Bánk bán és a
Hunyadi László. Igen sok népszínmű kísérő zenéjé­
nek és számtalan zongoradarabnak szerzője. Köz­
reműködött a Zeneakadémia megalapításában, és
annak 10 évig igazgatója és zongoratanára, 1884-
től haláláig az Operaház fő-zeneigazgatója volt.
Erkel Gyula utca [16 Bl-2, 17 A2] IV. Újpest
(1991). Előzőleg: Lahner György utca (1980),
Erkel Ferenc utca (1925), Mező utca (1882 előtt).
Attila utca 59.-től Görgey Artúr utca 12.-ig.
Erkel Gyula (1842-1909): zeneszerző, zenepeda­
gógus. Erkel Ferenc legidősebb fia. 14 éves korá­
ban már a Nemzeti Színház zenekarában játszott.
1863-tól a színház karmestere. 1884-1889 a Ma­
gyar Állami Operaház karnagya, 1879-1908 a Ze­
neművészeti Főiskola tanára. Zeneszerzőként sok
színpadi kísérőzenét írt. 1891-ben megalapította
az Újpesti Zeneiskolát, amelynek első igazgatója
volt. Az épületben az iskola a mai napig működik.
Itt volt a lakása is.
Erkély utca [60 B2, 61 A2] XXI. Királyerdő (1967).
Előzőleg: Borostyán utca (1937). Szent István út
146.-tól Tölgyes utca 53.-ig.
Érm elléki utca [22 B3] II. Törökvész (1910).
Trombitás út 9.-től Fillér utca 30.-ig.
Érmellék: kiváló erdélyi bortermelő vidék. Ma Ro­
mániához tartozik.
Érm indszent utca [50 A3 (Érmind.)] XX. Guba­
csipuszta (1994).239 Farkaslaka utca 43.-tól Fiu­
me utca 25.-ig.
Érmindszent: helység Szilágy vármegyében. (Ma
Románia: Ady Endre.) Ady Endre születési helye.
Ernő utca [36 B3] IX. Ferencváros (1879). Haller
utca 56.-tól Üllői út 115/b-ig.
Erőd tér I. Vár. Lásd: Palota tér
Erőd utca [23 A3, 78 B3] I. Víziváros, II. Víziváros
(1874). Előzőleg: Renn Gasse (Futó utca) (1870),
Specktakel Gasse (Lárma utca) (1830), a Margit
körút és a Varsányi Irén utca között. 1936-ban a
Csapiáros utca egy részének hozzácsatolásával
és területrendezés folytán nyitott új utcával, mai
hosszáig. Zajos utca.1 Számozása a Csalogány ut­
cától kezdődik. Hattyú utca 3.-tól Margit körút
54.-ig.
Erőmű utca [35 B3] XI. Lágymányos (1991). Elő­
zőleg: Böjti Imre utca (1978), Erőmű utca (1962),
Bercsényi utca egy része. Baranyai utca 17-19.-től
Hamzsabégi út 12-13.-ig.
erőmű: az elnevezés utal a közelben működő Ke­
lenföldi Erőműre.
Erőmű utca [60 B3] XXI. Erdősor (1961). Szent-
miklósi úttól Bordás utcáig.
erőmű: az elnevezés utal a közelben működő Cse­
peli Erőműre.
Erős utca
Erős utca [29 A1-2] XVI. Cinkota (1975). Előző­
leg: 652. utca. Magtár utca 67.-től induló, derék­
szögben megtörő utca a Furmint utcáig.
Érmihályfalva utca [9 A3] IV. Káposztásmegyer
(2005). Madéfalva utcától Megyeri útig.
Érmihályfalva: Bihar vármegye. (Ma Románia:
Valea lui Mihai.)
Érpatak utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: Pozsonyi utca (1920-as évek). Kántor
utca 1.-től Csabai út 34.-ig.
Érpatak : helység Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben.
Érsek utca VI. Terézváros. Lásd: Pethő Sándor utca
érsek: a katolikus egyházban és a görögkeleti egy­
házakban a püspökök fölött álló, egy nagyobb
egyháztartományt irányító egyházi méltóság, aki­
nek saját egyházmegyéje is van. Hazánkban jelen­
leg Esztergomban (1001), Egerben (1009 körül),
Kalocsán (1001) és Veszprémben (1994) van ér­
sek.
Érsekújvár utca II. Kurucles. Lásd: Kőhárs utca
Érsekújvár utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
(1932).236 Vág utca 41.-től Pöstyén tér 2-3.-ig.
Érsekújvár utca [50 A3 (Érs.)] XX. Gubacsi­
puszta (1932).239 Szilágyság utca 6.-tól Wesselé­
nyi utca 167.-ig.
Érsekújvári utca [27 A2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Csömöri út 140.-től Baross utca
123.-ig.
Érsekújvár: (Ma Szlovákia: Nővé Zámky.) Város a
történelmi Magyarországon, Nyitra vármegyében.
Eredeti neve: Oláhújvár; német neve: Neuhäusel.
A törökök elleni védelem céljára kezdték építeni
1583-ban. 1619-ben Bethlen Gábor vette birto­
kába, 1663-1685 között török kézen volt. Kassák
Lajos születési helye.
É rsem lyéni utca [37 B3 (Érs.)] X. Gyárdülő
(1935). Belényes utca 4—6.-tól Derecskéi utca 3.-ig.
Érsemlyén: helység Bihar vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Simian.) Kazinczy Ferenc születési helye.
Ervin utca [22 B3] II. Törökvész (1911). Előzőleg:
Hörcsög utca (1910). Érmelléki utca 14.-től Lo-
rántffy Zsuzsanna út 5.-ig.
Erzherczogin Maria Valeria Gasse V. Belváros.
Lásd: Apáczai Csere János utca
Erzherzogin: főhercegnő (németül).
Erzsébet híd [35 B2, 83 A3] I. Tabán, V. Lipótvá­
ros (1903). A Váci utca és a Döbrentei tér között.
Erzsébet királyné út XI. Albertfalva. Lásd: Fehér­
vári út
Erzsébet körút [36 Al, 84 A1-2] VII. Erzsébetvá­
ros (1990). Előzőleg: Lenin körút (1950), Erzsé­
bet körút (1875). Rákóczi út 48.-tól Király utca
63.-ig.
Erzsébet körút [43 A3, 55 A1-B2] XVII. Rákos­
kert (1920-as évek). Pesti út 251.-től a kerület és
Ecser határáig.
216
Erzsébet köz [7 B3 (E.)] III. Csillaghegy (1992).
Előzőleg: Kossuth Lajos tér (1930-as évek). Vas­
út sor 10.-től Ráby Mátyás utca 15.-ig.
Erzsébet sugárút VII. Erzsébetváros. Lásd: Madách
Imre út
Erzsébet tér III. Csillaghegy. Lásd: Petőfi tér
Erzsébet tér IV. Újpest. Lásd: Aschner Lipót tér
Erzsébet tér [35 Bl, 83 A-B2] V. Lipótváros (1990).
Előzőleg: Engels tér (1953), Sztálin tér (1946),
Elisabeth Platz (Erzsébet tér) (1857), Neue
Markt Platz (Új Vásár tér), Theater Platz (Szín­
ház tér) (1853),1Deutsche Theater Platz (Német
színház tér),1 Alte Markt Platz, Neustadt Platz
(Újváros tér), Jahr Markt Platz (Éves piac tér)
(XIX. századi elnevezések), Markt Platz (Piac
tér) (1787),141Váci kapu előtti temető.1József At­
tila utca, Harmincad utca, Bécsi utca, Deák Fe­
renc tér és József Attila utca között.
Erzsébet: az elnevezés emlékeztet arra, hogy 1857.
május 4-én látogatásra érkezett a császári pár;
Pest városa itt a téren fogadta őket ünnepélyesen,
és a tisztelet jeléül kapta az addigi Újvásár tér az
Erzsébet nevet.
Erzsébet tér XIX. Kispest. Lásd: Ötvenhatosok tere
Erzsébet tér XX. Pesterzsébet. Lásd: Szent E rzsé­
bet tér
Erzsébet út VII. Erzsébetváros. Lásd: M adách Im ­
re út
Erzsébet út XIV Alsórákos. Lásd: Erzsébet király­
né útja
Erzsébet utca II. Máriaremete. Lásd: Kokárda utca
Erzsébet utca III. Óbuda. Lásd: Szentendrei út
Erzsébet: nevét Zichy Miklósné Berényi Erzsébet­
ről kapta.
Erzsébet utca [17 A3-2] IV. Újpest (1882 előtt)
vagy Zöld utca (1882 előtt). Az Árpád út és De­
ák Ferenc utca közötti szakasza 1982-től 1991-ig
Ilku Pál utca volt. Széchenyi tér 2.-től Deák Fe­
renc utca 61.-ig.
Erzsébet utca XV. Rákospalota. Lásd: Sződliget
utca
Erzsébet utca XVI. Árpádföld. Lásd: Monoki utca
Erzsébet utca XVI. Sashalom. Lásd: Sárga rózsa
utca
Egyes térképeken az 1910-es években.
Erzsébet utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szöcske utca
Erzsébet utca XVII. Rákoshegy, Rákoskeresztúr.
Lásd: Erdőtelek utca
Erzsébet utca XX. Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pest-
erzsébet-Szabótelep. Lásd: Ady Endre utca
Erzsébet utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Kos­
suth Lajos utca
Erzsébet utca [61 B3] XXIII. Soroksár (XX. szá­
zad). A Ráckevei-Duna-ágtól a MÁV kelebiai vo­
naláig.
Erzsébet-kilátó út [20 B2-3] XII. Jánoshegy (1974).
Jánoshegyi úttól az Erzsébet kilátóig.
217
Erzsébet-kilátó: az 1910-ben Schulek Frigyes által
neoromán stílusban tervezett, a Janos-hegy tetejé­
re épült 23 m magas kilátótorony.
Erzsébet királyné sor XVI. Mátyásföld. Lásd: Hu-
nyadvár utca
Erzsébet királyné tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Hangos tér
Erzsébet királyné út XIV. Alsórákos. Lásd: E rzsé­
bet királyné útja
Erzsébet királyné út [58 A1-B2] XXII. Buda-
tétény (1990). Előzőleg: Marx utca (1945), Er­
zsébet királyné út (1920 előtt), Mocsonyi utca
(1910-es évek) a Nagytétényi út és a Rizling ut­
ca között. Jókai Mór utca 43.-tól Csiperke utca
5.-ig.
Erzsébet királyné utca III. Csillaghegy. Lásd: Kin­
cses utca
Erzsébet királyné utca XVI. Sashalom. Lásd: Sárga
rózsa utca
Erzsébet királyné utca XVI. Mátyásföld. Lásd:
Csinszka utca
Erzsébet királyné utca XVI. Árpádföld. Lásd: Vad­
ruca utca
Erzsébet királyné útja [24 B3, 25 A3-B1, 81
A2-B1] XIV. Alsórákos, Herminamező (1919).
Előzőleg: Zrínyi Ilona út (1918-1919), Erzsébet
királyné útja (1879), Erzsébet út (1870). Hermi­
na út 39.-től Szuglói körvasút sor 187.-ig.
Erzsébet királyné útja XVIII. Újpéteritelep. Lásd:
Köztársaság útja
Erzsébet királyné útja XVIII. Erzsébettelep. Lásd:
Felsőcsatári út
Erzsébet királyné útja XXI. Királyerdő. Lásd: D am ­
janich János út
Wittelsbach, Erzsébet Amália Eugénia hercegnő
(1837-1898): osztrák császárné, magyar királyné,
I. Ferenc József osztrák császár és magyar király
felesége. A rendkívül népszerű királynét „Sissi”
névvel illették a Monarchiában. Merénylet áldo­
zata lett.
Eschen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kőris utca
Esche, kőrisfa (németül).
Eschenbaum Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kőris
utca
Eskü tér V. Belváros. Lásd: M árcius 15. tér
eskü\ az elnevezés annak emlékére történt, hogy
1867. június 8-án a Belvárosi templomban tette
le a koronázási esküt I. Ferenc József, amikor ma­
gyar királlyá koronázták.
Eskü út V. Belváros. Lásd: Szabad sajtó út Az Es­
kü térbe torkollik.
Eskü utca [13 A3] II. Hársakalja (1968). Előzőleg:
Segesvár utca (1930-as évek). Galóca utca 6.-tól
Járóka utca 28.-ig.
Esküvő köz [24 Bl] XIII. Angyalföld (1992).209
Előzőleg: Kilián György köz (1970). Fiastyúk utca
57. és 59. között nyíló zsákutca.
Esterházy János gróf tér
Eső utca [23 Al] III. Óbuda (1940). Zápor utca
16/c-től San Marco utca 13.-ig.
Esperes utca II. Hűvösvölgy. Lásd: Csibor utca
esperes: a katolikus egyházban az a pap, aki a me­
gyéspüspök megbízásából az egyházmegye egy
vagy több plébániából álló kerületének élén áll.
Feladata a plébánosok felügyelete. Protestáns egy­
házakban az egyházmegye élén álló, megválasz­
tott lelkipásztor.
Est köz [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-telep (1979).
Est utca 39.-nél nyíló zsákutca.
Est utca [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-telep (1971).
Előzőleg: 676. utca. Kinizsi Pál utca 5.-től Iker
térig.
Esterházy utca VIII. Józsefváros. Lásd: Öt Pacsirta
utca, Pollack M ihály tér és Puskin utca
Esterházy, a család Esterházyként írja a nevét, ki­
ejtés szerint Eszterházy, és az utcanévtáblákon is
így volt kiírva. Az utcák névadói közül - ha nincs
külön említve - nem lehet senkit keresztnévvel
azonosítani, mert olyan sok érdemdús embert
adott a főúri család a hazának. Pesti palotájuk
ebben az utcában volt. (Ma: Pollack Mihály tér.)
A család kiemelkedő tagjai: ~ Antal, gróf (1676-
1722): kuruc generális, Rákóczi fejedelem bujdo­
só társa. ~ Ferenc, gróf (1715-1785): 1766-tól
magyar kancellár, később főkancellár. Szolgálata
idején hajtották végre a Mária Terézia elrendelte
úrbéri szabályozást és a magyarországi tanügyi
reformokat. 1783-tól horvát bán. ~ Imre, gróf
(1663-1745): a pálos rend generálisa, váci,
veszprémi püspök, majd esztergomi érsek, her­
cegprímás. Ő koronázta meg Mária Teréziát. Va­
gyonát jótékony célra hagyta. ~ Miklós (1582-
1645): 1613-ban báró, 1625-ben nádorrá válasz­
tották, 1626-ban II. Ferdinánd király gróffá
emelte. Ő alapozta meg a család hatalmát és va­
gyonát. ~ „fényes” Miklós József herceg (1714-
1790): magas rangú katonatiszt. Haydnt szer­
ződtette az esterházai (ma: Fertőd) és kismartoni
(ma: Eisenstadt) zenekarhoz. Hatalmas képgyűj­
teményét 1877-ben az állam az örökösöktől meg­
vette, és ez lett az alapja az Országos Képtárnak,
amely később a Magyar Nemzeti Múzeum gyűj­
teményével egyesítve a Szépművészeti Múzeum
képtára lett.
Esterházy utca XV. Rákospalota. Lásd: Régi P alo­
tai utca
Esterházy utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd:
Szikra utca
Esterházy utca XIX. Kispest. Lásd: M észáros Lő­
rinc utca
Esterházy János gróf rakpart [15 B3, 23 Bl]
III. Óbuda (2010). Előzőleg: Budai alsó rakpart
(2000). Mozaik utca és az Árpád híd között.
Esterházy János gróf tér [ 17 A 1 (E.J.)] IV. Újpest
( 2011 ).
Esterházy Pál herceg utca
Esterházy János gróf (1901-1957): az egykori
Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír poli­
tikusa volt. A Szlovák Parlament tagjaként több al­
kalommal segítette az ott élő, üldözött zsidóságot.
Esterházy Pál herceg utca IV. Újpest. Lásd: Herceg
Esterházy Pál utca
Esthajnal utca [18 Al] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: József Attila utca (1945), József utca
(1922). Közvágóhíd utca 9.-től Szántóföld út
198.-ig.
esthajnal: a napnyugtát követő alkonyati idő, Est­
hajnalcsillag: a Vénusz bolygó népies neve.
Estike utca [47 A1 (Est.)] XI. Kelenföld (1936).
Szombathelyi tér 10.-től Boglárka utca 15.-ig.
Észak utca [7 A-B3] III. Csillaghegy (1965). Elő­
zőleg: 193. utca. Hegyalja utca 3.-tól Rókavár
utcáig.
Esze Tamás utca XI. Gellérthegy. Lásd: Balogh lejtő
Eszék utca [35 B3] XI. Kelenföld, Szentimreváros
(1928). Fehérvári út 17.-től Fadrusz utca 12.-ig.
Eszék: helység Horvát-Szlavonországban Verőce
vármegyében, annak székhelye. (Ma Horvátor­
szág: Osijek.)
Esze Tamás utca [64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganz-
kertváros (1945). Előzőleg: Kárpát utca (1922).
Üllői út 803.-tól Halomi út 120.-ig.
Esze Tamás utca [50 A1-B2] XIX. Kispest (1948),
Wekerletelep (1953). Több utcából került kialakí­
tásra. Kispesten előzőleg: Herrich utca (1900-as
évek) a Bercsényi utca és a Vas Gereben utca kö­
zött; Wekerletelepen előzőleg: Élénk utca (1954),
ennek neve korábban Endre király út (1910) a
Bercsényi utca és Előd utca között és Kelengye
utca (1954), amelynek előzőleg Szent István kör­
út (1910) volt a neve az Előd utca és Martinovics
utca között, valamint Szent László út (1910) a
Martinovics utca és a Határ út között. Határ út
71.-től Vas Gereben utca 91.-ig.
E sze Tam ás utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-
telep (1946). Előzőleg: Rozsnyai utca (1920-as
évek). Nyél utca 30.-tól Ispiláng utca 29.-ig.
Esze Tamás: (1666-1708): tarpai jobbágyból lett
nemes, brigadéros, a népi kurucság egyik veze­
tője. Hajdúi élén ő adott jelet arra a felkelésre,
amelyből a Rákóczi-szabadságharc bontakozott
ki. A Kajáni-hágónál a császáriak megsemmisítet­
ték ezredét, de újjászervezte. 1708. május 27-én a
nyitrai táborban a protestáns és a katolikus kuru­
cok összeverekedtek, és az őket kibékíteni akaró
Esze Tamást megölték.
Eszperantó köz XX. Pesterzsébet (1945). Előzőleg:
Romanelli köz (1920-as évek eleje). Területrende­
zés miatt megszűnt (1980).
Eszperantó utca VIII. Józsefváros. Lásd: Auróra utca
Eszperantó utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba
(1940-es évek). Előzőleg: Labdarúgó utca (1920-
as évek). Péceli út 140.-től Várvíz utca 29.-ig.
218
Eszperantó utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Eszter­
gályos utca
Eszperantó utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Tégla­
égető utca
Eszperantó utca XXIII. Soroksár. Lásd: Fodrász
utca
eszperantó: Zamenhof Lazar (1859-1917) lengyel
orvos által 1887-ben megszerkesztett nemzetközi
nyelv.
Esztena utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr (1999).
Pesti úttól Békásszoros utcáig.
esztena: Erdélyben a hegyi pásztorok fából épített
szállása.
Eszter utca [22 B2-3, 78 A2] II. Rózsadomb (1991).
Előzőleg: Sólyom László utca (1969), Eszter utca
(1900). Szemlőhegy utca 2.-től Törökvész útig.
Eszter utca [63 B2] XVIII. Újpéteritelep (1969).
Címer utca 30.-tól Ady Endre utca 39.-ig.
Esztergályos utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep
(1953). Előzőleg: Eszperantó utca (1946), Por­
dán utca (1925). Gyöngyvirág utca 25/b-től Thö­
köly út 26.-ig.
esztergályos: esztergapadon fémet forgácsoló szak­
munkás.
Esztergom i bástya [22 B3-23 A3, 82 A 1] I. Vár
(XIX. század). Előzőleg: Toprak kuleszi (XVI.
század).
Esztergomi út II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatorigát,
Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy,
Testvérhegy, Törökkő, Újlak. Lásd: B écsi út
Esztergom i út [24 A2-1, 79 Bl, 80 Al] XIII. Viza­
fogó (1900). Eredetileg a Révész utcától a Róbert
Károly körútig, 1938-tól a Vizafogó utcáig. Ré­
vész utca 12.-től Dagály utcáig.
Esztergom: 1950-ig rendezett tanácsú, korábban
szabad királyi város, Esztergom vármegye székvá­
rosa. Jelenleg város Komárom-Esztergom megyé­
ben. Szent István király születési helye, a magyar
római katolikus egyház legfőbb méltóságának, a
prímásnak székhelye. Itt van eltemetve IV. Béla
király.
Eszterházy lásd: Esterházy.
Eszterlánc utca [40 A-B3, 52 Al] X. Keresztúri­
dűlő, Kőbánya-Kertváros (1979).204 Almos utcá­
tól Tündérfürt utcáig. Az Ezüstfa utca és a Ko­
rányi Frigyes erdősor között csak gyalog járható.
eszterlánc: a gyermekláncfű szárából készített (já­
ték) lánc.
Etele tér [46 Bl] XI. Kelenföld (1901). Etele út,
Somogyi út, Kelenföldi út, Than Károly utca és
Kelenföldi pályaudvar között.
Etele út [46 Bl, 47 Al] XI. Kelenföld (1991). Elő­
zőleg: Szakasits Árpád út (1968), Etele út (1901).
Fehérvári út 103.-tól Etele térig.
Etele utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Tálas utca
Etele utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Gon­
dolás utca 14.-től Vitorlás utca 5.-ig.
219
Etele: Attila hun vezér (uralkodott: 433-453) ne­
vének változata.
Etelka utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Előző­
leg: Leiningen utca (1920-as évek). Páratlan szá­
mok a bal oldalon. Katymár utca 14.-ig zsákutca,
onnan Árpádföldi út 140.-ig.
Etelka'. Dugonics András által kitalált női név, az
1788-ban megjelent Etelka című regényének fő­
alakja.
Etelköz utca [28 Bl-2] XVI. Árpádföld (2010).
Budapesti úttól Honfoglaló utcáig, a Honfoglalás
lakótelepen lévő utcanévbokor része.
Etelköz: történeti-földrajzi fogalom, melyet az
Árpád népe által a honfoglalást megelőzően bir­
tokolt terület megjelölésére használnak. Az elne­
vezés egyetlen forráson, Bíborbanszületett Kons­
tantin „A Birodalom kormányzása” című művén
alapul.
Európa utca [73 B2] XXIII. Soroksár (2003). Ka­
mion utca folytatása a főváros legdélibb kiszöge-
lésénél az M5/51-es csomópontig.
Éva utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Asbóth utca
Éva: a Madách Imre tér elnevezésekor Madách
nagy műve: A z ember tragédiája című dráma egyik
főalakjáról nevezték el az utcát.
Éva utca [46 B2] XI. Péterhegy (1995) Péterhegyi
úttól Ütköző utcáig
Evangélikus egyház előtti tér V. Belváros, Lipótvá­
ros. Lásd: Deák Ferenc tér A térség a Deák Fe­
renc téri evangélikus templom előtt van.
Evangélikus egyház tere V. Belváros, Lipótváros.
Lásd: Deák Ferenc tér
Evangelische Kirche Platz V. Belváros, Lipótváros.
Lásd: Deák Ferenc tér
Evangélista Szent János utca I. Vár. Lásd: Nándor
utca
Evangélista Szent János: Jézus legkedveltebb tanít­
ványainak egyike. Az Újszövetség négy evangéli­
uma egyikének írója. Az utcában a török időkig
állott templom védőszentje.
Éves piac tér V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Evetke út [33 Bl] XII. Széchenyihegy (1886). Kar­
thauzi utca 8.-tól Melinda út 5.-ig.
evetke: a mókus tájneve.
Evező utca [23 A2, 78 Bl] III. Újlak (1879). Ár­
pád fejedelem útja 49.-től Lajos utca 43.-ig.
Ezüstkő utca
Evezős utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).
Damjanich János út 132.-től Hollandi út 79.-ig.
Expó tér [37 Bl] X. Ligettelek (1999). Az Albert­
falvai út kiöblösödése a vásárterület bejáratánál.
Ezerjó utca [28 B3, 40 Bl] XVI. Mátyásföld (1962).
Előzőleg: X. utca (1940-es évek). Újszász utca
83.-tól Zsemlékes út 28.-ig.
ezerjó: sárgászöld bogyójú, régi magyar szőlőfajta
és a belőle készült bor.
Ezred utca [9 Al] IV. Székesdülő (2006). Négyzet
három oldalán fut a Váci úttól Váci útig. A szom­
szédos honvédségi területen használt katonai el­
nevezés.
Ezredes utca [22 B3, 78 A3] II. Országút (1900).
Szilágyi Erzsébet fasor 5.-től Lövőház utca 34.-ig.
Ezredes utca XXII. Budafok. Lásd: Kehely utca
ezredes: a fegyveres erőknél a tábornokit megelőző
legmagasabb rendfokozat.
E züst utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Madách utca (1910-es évek).
1994-ben hozzácsatolva a Falevél utca (1978).
Ároktő utca 105.-től Napiás út 126.-ig.
Ezüstfa utca [40 A3] X. Kőbánya-Kertváros (1979).
Tarkarét utcától Eszterlánc utcáig.
ezüstfa: népi elnevezése olajfa, mivel termése az
olajbogyóra hasonlít.
Ezüstfenyő tér [47 A2] XI. Kelenföld (1961). Ká­
roly Ireneusz József utca, Fürt utca, Gerezd utca
és Takaros utca között. Díszfa, amelyből a téren
sok hatalmas példány áll.
E züstgaras utca [57 A3] XXII. Nagytétény
(1987).247 Előzőleg: 826. utca. Barackos út 69.-
től Szakiskola utca 11.-ig.
ezüstgaras: Károly Róbert idején használatos
pénznem.
Ezüsthegy utca [7 B2] III. Békásmegyer (1967).
Előzőleg: Fő utca (1874), Haupt Gasse (XVIII.
század). Hősök terétől Táncsics Mihály utca 1.-ig.
E züsthegyi lejtő [7 A1-B2] III. Békásmegyer
(1997). A Donát utcával szemben nyitott új par­
cellázásban.
Ezüsthegy: 200 m magas békásmegyeri hegy neve.
Ezüstkő utca [7 B2] III. Békásmegyer (2004).
Iskola utcából nyíló zsákutca.
ezüstkő: a közeli Ezüsthegy utca és Kőbánya utca
nevének első szótagjából kialakított név.

F Villányi út 12.-től Hamzsabégi út 28.-ig.
F jelű utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Bartushegy
utca
F jelű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Czim ra Gyula
utca
F jelű utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Kiskó-
csag utca
Fa- és Gabonapiac I. Tabán. Lásd: Bocskai tér
Fa tér V. Lipótváros (1854). Holz Platz. Hold utca,
Alkotmány utca, Kossuth Lajos tér keleti oldala
és Báthory utca között. Beépült a felsorolt ut­
cákkal, valamint a Kálmán Imre, Kozma Ferenc
és Vajkay utcákkal. Itt voltak a város építéséhez
szükséges épületfatelepek.
Fa tér IX. Ferencváros. Lásd: Boráros tér
Fábián utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1974).267
Előzőleg: Vörösmarty Mihály utca (1920-as évek).
István király utca 8.-tól Margit utca 133.-ig.
Fabrik Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Pálya utca
Fabrika Gasse VI. Terézváros. Lásd: Jókai tér, Jó­
kai utca, Liszt Ferenc tér
Fabriken Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Pálya utca
Fabriken Gasse VI. Terézváros. Lásd: Jókai tér, Jó­
kai utca, Liszt Ferenc tér
Fabrika: gyár (pesti német dialektusban).
Fácán utca II. Víziváros. Lásd: M edve utca
Fácán utca I. Tabán (1874). Középhegy utcától Alsó­
hegy utcáig. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Fácán utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1974).
Batthyány utca 43.-tól Tenkes utca 2.-ig.
Fácánhegyi utca [59 A-B3] XXI. Háros (2007).
II. Rákóczi Ferenc úttól a Dunáig.
Fácánhegy. 195 m magas, az utca a közelében fut.
Fácánkert utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Ady Endre utca (1945), Bethlen István
utca (1920-as évek). Páratlan számok a bal olda­
lon. Muzsika utca 1.-től Árpádföldi út 32.-ig.
Fácánkert: ma Simonmajor néven helység Tolna
megyében.
Fácános utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1941).241
Szajkó utca 6.-tól Vércse utca 5.-ig.
Fackh Károly tér XVII. Rákosliget. Lásd: Hősök
tere
Fackh Károly tér [42 Al] XVII. Rákosliget (1996).
Ananász utca, Osagárd utca, Jászladány utca és
Ároktő utca között.
Fackh Károly utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Vargha Gyula utca
Fackh Károly (1834-1898): jogász, miniszteri ta­
nácsos. Rákosliget megalapítása fűződik nevéhez,
de a település teljes kialakulását nem érte meg.
A francia becsületrend lovagja.
Facsem ete utca [33 B3, 45 Bl] XI. Madárhegy
(1995). Fatörzs utcától Rózsabarack utáig.
220
Fadrusz utca [35 A-B3] XI. Kelenföld (1909).
Fadrusz utca [50 B3] XIX. Kispest (1940). Két
részből áll: 1. Katona József utcától Györffy Ist­
ván térig, 2. Kócsag utcától Sas közig.
Fadrusz János utca [8 B3, 9 A3] IV. Megyer
(1932). Flottilla utca 43.-tól Megyeri út 72.-ig.
Fadrusz János utca XV. Rákospalota. Lásd: Anyács­
ka utca
Fadrusz János utca XV. Pestújhely. Lásd: D om ahá-
za utca
Fadrusz János (1858-1903): szobrászművész. Talán
a leghíresebb műve a Mátyás lovas szobor Kolozs­
várott.
Fagyai utca [39 A3] X. Újhegy (1961). Maglódi
úttól Takarék utcáig.
fagyai: fehér bugás virágzatú, fekete bogyótermé­
sű, sövénynek is ültetett cserje.
Fagyalkás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242
Szent István út 126.-tól Kies utca 9.-ig.
Fagyöngy utca [61 A3 (Fagyö.)] XXI. Királyerdő
(1937).242 Repkény utca 40.-től Liliom utca 19.-ig.
Fahéj utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1977). Elő­
zőleg: Legenda utca egy része. Szög utca 13.-tól
Mazsola utca 6.-ig.
Faiskola utca [61 Bl] XX. Pacsirtatelep (1910-es
évek). Vörösmarty utca 129.-től Köztemető utca
18.-ig.
faiskola: az elnevezés emlékeztet a hajdan itt mű­
ködő faiskolára.
Fajansz utca [25 Bl] XIV. Alsórákos (1998). Öv
utcától Zuglói Körvasút sorig.
fajansz: ónmázas cserép. Az elnevezés emlékeztet
az itt megszűnt Budapesti Porcelánárugyár (volt
Zsolnay) egyik termékére.
Fájd utca [23 A2, 78 A2] II. Szemlőhegy (1904).
Szemlőhegy utca 38.-tól Józsefhegyi utca 14.-ig.
fájd: siketfajd, közel pulyka méretű, vadon élő
madár.
Fáklya utca [25 Al] XIII. Angyalföld (1897). Szent
László út 127.-től Tatai utca 114.-ig.
Fáklyaliliom utca [12 A2] II. Budaliget (1974).
Garamvölgy utcától Géza fejedelem utca 16.-ig.
fáklyaliliom: látványos, méteres magasságra is
megnövő virágó, évelő dísznövény.
Fakopács utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1964).
Előzőleg: Jókai utca (1900-as évek). Vecsés út
36.-tól Klébl Márton útig.
fakopács: fakopáncs, harkály.
Falem ez utca [9 B3, 17 Bl] IV. Káposztásmegyer
(1984). Óceánárok utca 15.-től Hajló utca 25.-ig.
falemez: az elnevezés emlékeztet a kerület faipa­
rára.
Falevél utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Napiás út
és Jásztelek utca között. Lásd: Ezüst utca
Fáik Miksa utca [23 B3, 79 A3] V. Lipótváros
(1991). Előzőleg: Néphadsereg utca (1953), Fáik
221
Miksa utca (1945), Juhász Andor utca (1943),
Fáik Miksa utca (1910), Nádor utca egy része
(1874), Pannónia Gasse (Pannónia utca) (1867)
egy része,7 Neuer Strassen Damm (Új úti védgát)
(1854).7 Szalay utca 2.-től Szent István körút 5.-ig.
Fáik Miksa (1828-1908): publicista, politikus,
országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. A Pesti Napló, a Magyar
Sajtó munkatársa, a Pester Lloyd szerkesztője. Szé­
chenyi István legbelső köréhez tartozott Döbling-
ben. Cikkeivel segítette a kiegyezés előkészítését.
1866-tól egy éven keresztül Erzsébet királyné ma-
gyamyelv-tanára volt. A Lipótvárosi Kaszinó (ma
Duna-palota) alapítója, elnöke.
Fáik Miksa utca
A lipótvárosi Fáik Miksa utca azon közterületek
közé tartozik, amelyek évtizedekkel ezelőtt rövi-
debb-hosszabb ideig már viselték jelenlegi elne­
vezésüket, ám a politika gyakran kényszerítette
őket névváltozásra. Amikor a Kossuth Lajos te­
ret és Szent István körutat összekötő útvonalat
- a Duna közelsége miatt - mint Új úti védgátat
ismerték, illetve a XIX. század második felében
a Pannónia utca, majd Nádor utca részét képez­
te, nem is volt napirenden utcatábláinak cseréje.
Ám Fáik Miksa (1828-1908) publicista, politi­
kus nevét már háromszor kellett átírni a házfala­
kon: 1943 és 1945 között ugyanis Juhász Andor,
a Horthy-korszak igazságügyi politikájának egyik
vezető alakja, 1953-ban pedig a Néphadsereg váll
névadóvá. A széles házsor csak a rendszerváltás
óta büszkélkedhet ismét Fáik Miksa nevével,
amelyet egykor az országhatárokon túl is ismer­
tek. A jeles író elszegényedett kereskedőcsalád
gyermekeként látta meg a napvilágot, és már 15
éves korától fogva cikkeket írt a Pesten megje­
lenő német lapokba. 1847-ben Pesten letette a
bölcsészdoktori szigorlatot, majd egyetemi ta­
nulmányokat folytatott, később újságíróként dol­
gozott Bécsben. Emellett magyar nyelvű lapok­
ban, főleg a Pesti Naplóban jelentek meg írásai,
melyekben szellemesen, a sorok között elrejtett
célzásokkal bírálta az abszolutizmust, miközben
névtelenül a bécsi politikát támogató konzervatív
cikkeket közölt a hivatalos Budapesti Hírlapban.
Az 1850-es években a Döblingben élő Széchenyi
István szűkebb köréhez tartozott, majd a kiegye­
zés után hazatért, és az ipar és a kereskedelem
érdekeit képviselő Pester Lloyd főszerkesztője lett.
1875-ben Deák-párti képviselőként írta be nevét
a honi politikatörténetbe. Noha 1905-ben visz-
szavonult a közélettől, a főváros akkori vezetői
nem felejtették el Fáik Miksát, és már két évvel
halála után utcát neveztek el róla a folyamatosan
kiépülő Lipótvárosban, az Országház közelében.
Farkashalom utca
Falka utca [58 Bl] XXII. Budafok (1964). Előző­
leg: 866. utca, Földmíves utca (1930-as évek).
Árpád utca 84.-től Arany János utca 39.-ig.
Faludi utca [16 A-B3] XIII. Angyalföld (1900).
Két részből áll. Váci út 159.-től Madarász Viktor
utca 28.-ig és Tömöri út 23.-tól Göncöl utca 34.-
ig-
Faludi Ferenc (1704-1779): jezsuita szerzetes, köl­
tő, műfordító, hitszónok, könyvtáros, tanár, cen­
zor és nyomdaigazgató.
Fanyarka utca [14 Bl] III. Testvérhegy (2011).
Kocsis Sándor utcától Csengőbojt utcáig.
fanyarka: sziklás lejtőkön élő fehér virágú cserje.
Faragó utca IV. Káposztásmegyer (1984). Tóth Ala­
dár utca és Nádasdy Kálmán utca között. Terület-
rendezés miatt megszűnt.
faragó: az elnevezés emlékeztet a kerület faipa­
rára, amelyben nagyon fontos szerepet kaptak a
díszítő faragók.
Farkas utca I. Tabán (1874). Orbán utcából nyíló
zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Farkas utca XXI. Királyerdő.241 Lásd: Toportyán
utca
farkas: a kutyával rokon, szürkés szőrű védett állat.
Farkasalma utca [38 B3] X. Óhegy (1982). Száraz
utca 35.-től Noszlopy utca 62.-ig.
farkasalma: évelő, mérges gyomnövény, gyógy­
szeralapanyagként használják.
Farkas Antal utca XI. Albertfalva. Lásd: Kármán
Tódor utca
Farkas Antal (1875-1940): költő. Falusi tanító volt.
A Tanácsköztársaság alatt emigrált, majd 1928-
ban hazatért, és a Népszava munkatársa lett.
Farkasbab utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1979).
Előzőleg: XIV utca (1940-es évek). Újszász utca
99.-től Zsemlékes út 44.-ig.
farkasbab: a csillagfürt tájneve.
Farkas bíró utca I. Víziváros. Lásd: Kapucinus utca
Lásd: Farkas László utcánál
Farkaserdő utca [9 A-B3] IV. Káposztásmegyer
(1984). Óceánárok utca 1.-től Homoktövis utca
2.-ig.
Farkas-erdő: az elnevezés az utcával szomszédos
védett erdőre utal.
Farkasfa utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1979).
Előzőleg: XVI. utca (1940-es évek). Újszász utca
107.-től Zsemlékes út 52.-ig.
Farkasfa: helység Vas megyében.
Farkasfog utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1979).
Előzőleg: XVII. utca (1940-es évek). Újszász utca
115.-től Zsemlékes út 56.-ig.
farkasfog: fogazott levelű, fészkes virágzatú, ter­
mésével az állatok szőrébe kapaszkodó mocsári
növény.
Farkashalom utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1979).
Előzőleg: Dózsa György utca (1945) a Hunyad-
vár utca és Újszász utca között, melynek előzőleg
Farkashida utca
Werbőczy utca (1920-as évek) volt a neve, hozzá­
csatolva a XVIII. utca az Újszász utca és a Zsem-
lékes út között. Hunyadvár utca 101.-től Zsemlé-
kes út 60.-ig.
Farkas-halom: az elnevezés az utca végén lévő
dombra utal, ahol a néphit szerint egy Farkas ne­
vű vitézt temettek el, aki a törökök elleni harcban
vesztette életét.
Farkashida utca [27 A3, 39 Al] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Beniczky utca (1910-es évek).
Veres Péter út 7.-től Kövirózsa utca 4.-ig.
Farkashida: helység Pozsony vármegyében. (Ma
Szlovákia: Vlckovce.)
Farkas Ignác utca XVI. Rákosszentmihály, Sasha­
lom (1920-as évek eleje). Rákosi út és Sasvár utca
között. Lásd: Rákóczi út, Sashalmi sétány
Farkas Ignác (P-1904): építőmester. A pusztaszent-
mihályi József Főherceg-telep Egyesület, majd ké­
sőbb Rákosszentmihály egyik megalapítója.
Farkas Imre út XXI. Királyerdő (1937). Erdőalja
úttól Határ útig. Területrendezés miatt megszűnt.
Farkas Imre (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Farkas István utca VIII. Józsefváros. Lásd: D iósze­
gi Sám uel utca
Farkas István (1869-1944): cipész. A Magyaror­
szági Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja, fő­
titkára. Országgyűlési képviselő. Budapest székes-
főváros törvényhatósági bizottságának tagja.
Farkaslaka utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1994).239 Mártirok útja 241.-től Vaskapu utca
24.-ig.
Farkaslaka: helység Udvarhely vármegyében.
(Ma Románia: Lupeni.) Tamási Áron születési, és
végleges nyugvóhelye.
Farkas László utca [60 A-B2] XXI. Királyerdő
(1930).244 Csepeli Mátyás úttól Tiborc utca 5.-ig.
Farkas László: Buda városának bírája, Csepel is­
pánja volt a XV század közepén.
Farkasréti tér XI. Sasad, XII. Farkasrét. Lásd: Már­
ton Áron tér
Farkastorki köz [14 B3-2] III. Táborhegy (1970).
Erdőalja út 55.-től Farkastorki lejtő 28.-ig.
Farkastorki lejtő [14 B2] III. Táborhegy (1935).
Labore utca 2/b-től Erdőalja út 77.-ig.
Farkastorki út [14 B3, 15 A3] III. Táborhegy
(1928). Bécsi út 168/a-tól Erdőalja útig.
Farkastorok: a Tábor-hegyen lévő hegyszűkület
neve.
Farkasvölgyi út [33 B2-1] XII. Széchenyihegy
(1901). Széchenyi-emlék út 5.-től a budai tájvé­
delmi körzet határáig.
Farkasszőlő utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1979).
Előzőleg: XV. utca (1940-es évek). Újszász utca
103.-tól Zsemlékes út 48.-ig.
farkasszőlő: széles, tojásdad levelű, egyszikű erdei
növény.
Farönk utca [59 Bl, 60 Al] XXI. Csepel (2004).
222
Varrógépgyár utca keresztezésétől az Építőüzem
utca folytatása. A gyár emlékét megőrizni kívánt
utcanév bokorban.
Fás utca [50 A3] XX. Pesterzsébet (1953). Előző­
leg: Thurzó utca (1910-es évek). Nagysándor Jó­
zsef utca 178-180.-tól Losonc utca 23.-ig.
fás: az elnevezés utal az utca fasorára.
Fasor XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szabadság sugárút
fasor, az elnevezés a XIX. század közepén telepí­
tett, a Laffert-kastélytól induló szép fasorra utal.37
Fassl Gasse (Hordó utca) VIII. (XVIII. század). Le­
futása nem ismert.1
Fatim ái köz [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Fatimái utcától Ciklámen utcáig.
Fatim ái utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újte­
lep (2003).Temető sortól Szent László útig. A
fatimai jelenések - számszerűen hat - 1917-ben
történtek a portugáliai Fátima kisváros közelé­
ben. A római katolikus egyház által elfogadott
álláspont szerint a Szűzanya valóban megjelent
három pásztorgyereknek. A településen hatalmas
búcsújáró helyet alakítottak ki.
Fatörzs utca [33 B3, 45 Bl] XI. Pösingermajor
(1996). Törökbálint úttól Kányakapu utcáig.
Fátra tér [34 B2] XI. Sashegy, XII. Sashegy (1940).
Antónia lépcső 8. és 7., valamint Hegytető utca 5.
és 7. között.
Fátra utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1930-as évek).
Nógrádverőce út 3.-tól Hunyadvár utca 96.-ig.
Fátra utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).243
Aradi vértanúk útja 115.-től Királyerdő út 36.-ig.
Fátra: a Kárpátok két jelentékeny hegyláncolata
(Kis-Fátra, Nagy-Fátra). (Ma Szlovákia: Malá
Fatra, Velká Fatra.)
Fátyol utca [35 B2, 83 A2 (Fá.)] I. Tabán (1879).
Várkert rakpart 12.-től Döbrentei utca 14.-ig.
Fátyol Károly (1830 vagy 34-1888): cigány szár­
mazású gordonkaművész. A szabadságharc idején
egy cigányzenekarral szórakoztatta a katonákat.
Játszott a Nemzeti Színházban is.
Fátyolka utca [39 B2] X. Keresztúridűlő, Kőbá­
nya-Kertváros (1979).204 Meténg utcától Jászbe­
rényi útig.
fátyolka: havasi fűféle.
Fátyolvirág utca [42 B3, 43 A3] XVII. Rákoscsa­
ba (1984).262 Anna utca 142.-től Hószirom utca
5.-ig.
fátyolvirág: a szegfűvel rokon apró fehér vagy ró­
zsaszín virágú mezei növény.
Favágó utca [28 A2] XVI. Cinkota (1996).265 Vá­
gás utcától Felső Malom utcáig.
Fáy köz [24 Bl] XIII. Angyalföld (1934). Fáy utca
88/d-től Zsinór utca 41.-ig.
Fáy utca [24 A-Bl] XIII. Angyalföld (1897). Váci
út 91/c-től Tatai utca 64.-ig.
Fáy utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1910-es
évek). Kártoló utcától Fonal utcáig.
223
Fáy András (1786-1864): író. A Magyar Tudo­
mányos Akadémia tiszteleti, igazgatósági tagja.
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalapítója.
Fáy Ferenc utca [57 A3, 69 Al] XXII. Nagytétény
(2011). Előzőleg: Anger Jakab utca (1961), Ár­
pád utca (1900-as évek). Előzőleg: Ady Endre ut­
ca (1945), Gömbös Gyula utca (1936), Föld utca
(1900 előtt).174 Nagytétényi út 310.-től a főváros
és Diósd határáig.
Fáy Ferenc (1908-1958): államtudományi dok­
tor. 1956. október 23-28. között a nagytétényi
Nemzetőrség megszervezője. Vezetőként részt
vett az államvédelmi beosztottak letartóztatásá­
ban, kihallgatásában. November 4. után részt vett
a szovjet csapatokkal szembeni ellenállás szerve­
zésében, ezért életfogytiglanra ítélték, majd ezt a
másodfokú bíróság halálbüntetésre súlyosbította.
1958. március 14-én kivégezték.
Fazan Gasse II. Víziváros. Lásd: M edve utca
Fazan: fácán (németül).
Fazekas forduló XXII. Budafok (1900-as évek).
Gerinc utcától Ady Endre útig. Területrendezés
miatt megszűnt.
fazekas forduló: az elnevezés arra emlékeztet, hogy
itt volt az agyagot bányászó helybéli fazekasok
kocsijainak fordulóhelye.
Fazekas köz III. Óbuda. Lásd: Cserepes utca
Fazekas mahalle I. (Csömlekdzsiler mahalle) A Vár
alatt (XVI-XVII. század). Helye ismeretlen,53 de
lehetséges, hogy a mai Fazekas utca.
Fazekas sor [18 A2] XV. Rákospalota (1991). Elő­
zőleg: Fazekas Ferenc utca (1965), Fazekas sor
(1920), 1925-től utca. Utcaként számozva. Apor-
háza utca 28.-tól Szentmihályi út 37.-ig.
fazekas : az elnevezés arra emlékeztet, hogy faze­
kasműhelyek voltak itt a XX. század elején.
Fazekas tér I. Víziváros. Lásd: Szilágyi D ezső tér
fazekas: a cserépedényárusokról nevezték így is a
teret.
Fazekas utca [23 A3, 78 B3, 82 Bl] I. Vízi­
város, II. Víziváros (1875). Előzőleg: Hafner
Gasse (1858), Gärtner Gasse (Kertész ut­
ca) (1714).31’ 156 A házszámok 1.-től 5.-ig és
2.-től 4.-ig az I. kerülethez, a többiek a II. ke­
rülethez tartoznak. Lehetséges, hogy ez volt a
Csömlekdzsiler mahalle.53 Batthyány utca 21.-től
Kacsa utca 26.-ig.
Fazekas utca III. Óbuda. Lásd: Cserepes utca
fazekas: cserépedény-készítő. Az elnevezés arra
emlékeztet, hogy - mint azt régészeti leieletek
igazolják - már a rómaiak idején is voltak itt faze­
kasműhelyek. A mesterek a XVIII-XIX. század­
ban újra megtelepedtek itt a jó minőségű agyag
közelében.
Fazekas utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Nádudvar utca
Fazekas Ágoston utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd:
Babits Mihály utca
Fegyver tér
Fazekas Ágoston utca XIX. Kispest. Lásd: Artúr
utca, Kosárfonó utca
Fazekas Ágoston utca XXIII. Soroksár. Lásd: M ezs­
gye utca
Fazekas Ágoston (1858-1923): Pest-Pilis-Solt-
Kiskun vármegye alispánja (1906-1918). A
Pestvármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke.
Csepel és Rákospalota 1905-ben, Újpest 1906-
ban díszpolgári címmel tüntette ki. Az 1905-
1906. évi nemzeti ellenállási mozgalom megyei
résztvevője.
Fazekas Ferenc utca XV. Rákospalota. Lásd: Faze­
kas sor
Fazekas Ferenc (1903-1943): villanyszerelő, vil­
lamosvezető. Illegális tevékenysége miatt mun­
kaszolgálatosként kihajtották a frontra a Szovjet­
unióba, ahol elpusztult.
Fázis utca [26 A-Bl] XV. Újpalota (1987). Késmárk
utcától az Ipartelepek bejáratáig.
fázis: az elnevezés a közeli víllamosipari üzemről
történt.
Fecske utca III. Óbuda. Lásd: Vöröskereszt utca
Fecske utca [36A1-B2, 84 B2-3] VIII. Józsefvá­
ros (1991). Előzőleg: Lévai Oszkár utca (1945),
Fecske utca (1874), Schwalben Gasse (1830-as
évek),31 Spatzen Gasse (Veréb utca) (XVIII. szá­
zad).16 Vasquez térképén ez az Új utca. Népszín­
ház utca 25.-től József utca 38.-ig.
Fecske utca XVI. Árpádföld. Lásd: Felcsúti utca
Fecske utca XVIII. Gloriett-telep.229 Lásd: Delfin
utca
Fecske utca [50 B3] XIX. Kispest (1992). Előzőleg:
ifjú Frastaczky András utca (1948). Fecske utca
(1910-es évek). Mészáros Lőrinc utca 171.-től
Nádasdy utca 150.-ig.
Fecske utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).241
Szent István út 219.-től Varjú utca 14.-ig.
Fecske utca XXII. Budafok. Lásd: M erész utca
fecske: villás farkú, gyors röptű, rovarokkal táplál­
kozó, szigorúan védett madár.
Fedák Sári utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kert-
város (2004). Kétújfalu utcától Drávafok utcáig.
Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára M á­
ria (1879-1955) magyar színművésznő.
Fedett folyosó I. Víziváros. Lásd: Jezsuita lépcső
A Hunyadi János út és a Szentháromság tér kö­
zött.
Fedezék utca [51 B2, 52 A2] XVIII. Miklóstelep
(1925). Thököly út 115.-től Tóth Árpád utca
55.-ig.
fedezék: katonai kifejezés. Épített vagy természe­
tes, védelmet nyújtó tereptárgy. A közelben I. vi­
lágháborús hadvezérek és a háborúval összefüggő
katonai kifejezések utcanévbokra van.
Fegyver tér I. Vár. Lásd: Waffen Platz
Fegyver tér a Szent József bástyánál I. Vár. Lásd:
Waffen Platz bey der Sankt Joseph Pastei
Fegyvergyár utca 224

Fegyvergyár utca V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros. Fehér Hajó utca

Lásd: Szent István körút
Két fogadó is állt egykor a mai Fehér Hajó utcában -.
fegyvergyár. az elnevezés arra utal, hogy az 1840-
A Fehér Bárány és az utca névadója, amely a mai
es években ebben az utcában állt a Vasöntő- és
Bécsi utca sarkán épült. Ez utóbbi volt az öregebb és
Gépgyár, amely az 1848-1849. évi szabadságharc
a híresebb is: 1669-ben Pest legnagyobbjaként emle­
idején fegyvereket is gyártott. gették az emeletes, hatszobás házat.
Fegyvergyár utca [49 A2] IX. Ferencváros (2007).
A Fehér Hajó tulajdonosa 1710-ben a fogadó­
Gubacsi út 24.-nél induló zsákutca. A XX. szá­
hoz csatolta a szomszéd házat, húsz évvel később
zadban itt működött egy kézifegyvereket előállító azonban a vele szemben álló Bárány gazdája vet­
gyár.
te meg a Hajót, de itteni tevékenysége nem tar­
Fegyvernek utca [47 A3-2] XI. Albertfalva
tott sokáig. A Hajó híre később is messze szállt,
(1953).2S1 Előzőleg: Lenin utca (1945), Apponyi
és eljutott egészen a török szultán követéig, aki
Albert utca (1921). Építész utca 5-7.-tői Mező­
1792-ben - 152 tagú kíséretével együtt - itt
kövesd útig.
rendezkedett be. Különösen vásárok idején volt
Fegyvernek: helység Jász-Nagykun-Szolnok me­
zsúfolt a Hajó, amelyben ilyenkor öt forintért is
gyében.
ki lehetett adni az egyébként két-három forin­
Fegyvertár tér/utca I. Vár. Lásd: Szent György tér tos szobákat. A hely ismertségét tovább növelte,
fegyvertár, az elnevezés utalás arra, hogy a XX.
hogy kapualjából nyílt a Paradicsom Kávéház,
század elejéig itt állt a fegyvertár (Zeughaus,
ahol az 1830-as évektől illusztris társaságok vív­
Arsenal).
ták a biliárdcsatájukat. Itt muzsikált Bihari Já­
Fehér köz [38 A2] X. Ligettelek (1953). Előzőleg:
nos, akit annak idején még Berzsenyi Dániel is
143. utca. Az 1890-es és az 1920-as évek között
meghallgatott.
Csikós utca.44 Albertirsai köztől Fehér útig.
A kétudvaros átjáróházban berendezkedett Fe­
Fehér út [38 A1-2] X. Felsőrákos, Ligettelek (1879).
hér Hajóról Halzl János tulajdonos vezetése alatt
Mai nyomvonalának egy része (az Albertirsai
még azt írta a Honművész: „mikép lehessen a
köz és a Fehér köz között) az 1890-es évektől az mulató helyeket edénybe ültetett fákkal dísze­
1920-as évekig Nyereg utca volt.44 Kerepesi út sebbé tenni, láthatjuk Pesten, a Fehér Hajó ud­
61.-től a MÁV aluljárón át a Körösi Csorna Sán­ varán... nagy fakádakban gyönyörűen virítanak a
dor útig.
vadgesztenyék és közönséges akátzfélék.”
fehér, a közeli kőbányákból erre szállították a kö­
Halzl után azonban egyre több lett a panasz a
vet Pest építéséhez. Az erről lehulló por színéről Hajóra. 1837-ben Déryné a sötét, keskeny, sze­
kapta az út a nevét.
metes lépcsőkre panaszkodott, Kemény Zsig-
Fehérakác utca [49 A-Bl] IX. Ferencváros (1999).
mond 1846-ban pedig ezt írta naplójába: „Dél­
Az M5-ÖS út és a 3-as villamos pályája között. után két órakor Pestre érkezénk. Szállásom a
Fehéregyházi út [15 A3] III. Filatorigát (1908).
Fehér Hajónál. Estve már a függönyön egy pa­
Vörösvári út 137.-től Orbán Balázs útig. lackférget láttam. Szomorú kilátások az éjjelre.”
Fehéregyháza-. Anonymus szerint Árpád fejede­
Alig egy' évvel később Petőfi a piszkos pincék mi­
lem temetkezési helye. A leírás szerint a Bécsi út att elégedetlenkedett.
közelében lehetett. Régészeti kutatások folytak e
Ennyi nemtörődömség után a Fehér Hajót ha­
hely feltárására, de eredményt nem hoztak.
marosan elérte a teljes pusztulás. Züllött hely
Fehér Hajó utca [35 Bl, 83 B2 (Feh. H.)] V. Bel­
lett belőle, utolsó éveiben rác, török, bolgár,
város (1938). Előzőleg: Hajó utca (1874), Schiff
montenegrói kereskedők lakták, akik senkitől és
Gasse (1817)8, Weisses Schiff Gasse (Fehér Hajó semmitől nem zavartatva a fogadó udvarán áru­
utca) (1790),121 Serviten Gasse (Szervita utca/
síthatták portékáikat. így ment ez egészen 1870-
Szerviták utcája) (1770), Ofene Tor Gasse (Bu­
ig, amikor a megroggyant ház lebontása vetett
dai kapu utca) (1695), Waitzner Tor Gasse (Váci
véget a zsibvásárnak. Ma a Fehér Hajó utca őrzi
kapu utca), Pastein Gasse (Bástya utca) egy része
az egykori fogadó emlékét.
(1690). Szervita tér 8.-tól Szomory Dezső térig.
Fehér Hajó (Weisses Schiff): a XVIII- XIX. szá­
zadban itt állott szálló neve. 1871-ben lebontot­ Előzőleg: 137. utca. Haller utca 27.-től Vágóhíd
ták, hogy helyén megnyithassák a Bécsi utcát a utca 44.-ig.
Kristóf tér és az Erzsébet tér között. Fehérítő utca [15 A2-3] III. Filatorigát (1976).
Fehérhegy' utca [59 Al] XXII. Budafok (1870-es Előzőleg: Góbé utca egy része. Zay utca 20.-tól
évek). Weissberg Gasse (XVIII. század).76 Mag­ Bründl-árokig.
dolna utca 22.-től Kálváriahegy utca 37.-ig. Fehérítőgyár utca III. Filatorigát (1953). Előzőleg:
Fehér-hegy-, a kerületben lévő egyik magaslat neve. 77. utca. Rádl-ároktól 18820 helyrajzi számú tele­
Fehér Holló utca [36 B3] IX. Ferencváros (1968). kig. Területrendezés miatt megszűnt (1977).
225
Fehéritögyár: 1793-ban alapítottak egy manufak­
túrát, amely 1825-re Fehérítőgyár néven nagy
textilnyomó üzemmé fejlődött, majd az 1950-es
években gyógyszergyárral is bővült. Az elnevezés
a régi gyár emlékét őrzi.19
Fehérló utca [34 B3] XI. Sashegy (1941). Zólyomi
út 2.-től Töhötöm utca 17.-ig.
fehér ló: a magyar mondavilág fontos eleme. Fe­
hér lovat áldoztak nagy feladatok végrehajtása
előtt, és ha az sikerült, utána is. Kitüntetett aján­
dékként vele kedveskedtek Szvatopluk szláv feje­
delemnek a honfoglalásra készülő magyarok.
Fehérm ező köz [47 A3 (F. k.)] XXII. Budafok
(2008). Előzőleg: Tömöri utca (1930-as évek).
Temesvári utca 6.-nál nyíló zsákutca.
Fehémyírfa utca VIII. Józsefváros. Lásd: Auróra
utca
Fehér Rózsa tér V. Belváros. Lásd: Sebestyén tér
Fehér Rózsa (Weisse Rose): egy papírkereskedés
neve volt egy öreg házban, amelyet még a XIX.
században a környék lakóinak költségén bontot­
tak le azért, hogy itt egy tér legyen.
Fehér Sas tér I. Tabán (1874). Előzőleg: Weisser
Adler Platz (XIX. század). Krakker Platz.1 Fehér
Sas utca, Árok utca, Arany Kakas utca, Cipő utca
és Jakab lépcső között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1936).
Fehér Sas utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Weisser
Adler Gasse (XIX. század). Az Attila körút és a
Fehér Sas tér között. Egy része Cipő utca lett. Te­
rületrendezés miatt megszűnt 1936).
Fehér Sas: az egykor itt működő vendéglő neve.
Fehér Sas utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Rákóczi utca (1890-es évek). Veres Pé­
ter út 44.-től Margit utca 43.-ig.
Fehértem plom utca [55 Bl] XVII. Rákoscsaba
(1920-as évek).218 Pesti út 438.-tól Szigetcsép utca
134.-ig.
Fehértemplom: helység Temes vármegyében. (Ma
Szerbia: Béla Crkva.) Német neve: Weisskirchen.
Az 1848-1849. évi szabadságharc idején több üt­
közet színhelye.
Fehérvári út [35 B3, 47 A3-B1] XI. Albertfalva,
Kelenföld, Lágymányos, Szentimreváros (1872).
Weissenburger Strasse, Strasse nach Stuhlweis-
senburg. (1851). 1921-ig a Szent Gellért térnél
kezdődött, akkor a Móricz Zsigmond körtérig
Horthy Miklós útnak nevezték át. Innen a Kon-
dorosi útig Fehérvári út. Albertfalvai út 154.
Albertfalván Haupt Strasse (Fő utca), (XVIII.
század), Albertfalvai út (1870-es évek), Erzsébet
királyné út (1890-es évek), Szabadság út (1945)
volt a neve.
Fehérvári út XXII. Budafok. Lásd: Nagytétényi út
Fehérvár: mai nevén Székesfehérvár: megyei vá­
ros, Fejér megye székvárosa. Szabad királyi város
(1237), a középkorban a koronázó főváros. Ró­
Feketeházy János út
mai katolikus püspöki székhely, több Árpád-házi
királyunk itt van azonosíthatás nélkül eltemetve.
Fehérvári kapu utca I. Vár. Lásd: Szent György
utca
Fehérvári kapu: a Vár nyugati oldalán álló, a Szent
György (Dísz) térre nyíló kapu.
Fehérvári kapuhoz vezető út I. Krisztinaváros. Lásd:
Tábor utca
Fejedelem utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: D éva-
ványa utca
Fejedelem utca [46 A-B3] XXII. Budafok (2004).
Pedellus utcából nyíló zsákutca.
fejedelem: (királyi címet nem viselő) uralkodó.
Fejér György utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros
(1938). Előzőleg: (nem hivatalosan) Sipőcz Jenő
utca (1937). Szerb utca 17.-től Bástya utca 8.-ig.
Fejér György (1766-1851): római katolikus pap,
kanonok, költő, író, történész. A budapesti egye­
tem teológiai tanára, az egyetemi könyvtár igaz­
gatója. „ Codex diplomaticus Hungáriáé” című mű­
vében sok középkori történeti forrásanyagot gyűj­
tött össze.
Fejér Lipót köz [35 A3] XI. Kelenföld. Sárbogárdi
úttól a Fejér Lipót utca és a Halmi utca találko­
zásáig.
Fejér Lipót utca [35 A3, 47 Al] XI. Kelenföld
(1971). Előzőleg: Török Ignác utca (1931). Mér­
nök utca 44.-től Sárbogárdi út 12.-ig.
Fejér Lipót (1880-1959): matematikus, egyetemi
tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Aka­
démia rendes tagja. 1917-ben a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia Nagyjutalma kitüntetést kapta
meg. Corvin-koszorúval kitüntetett.
Fejsze utca [13 A3] II. Hársakalja (1965). Előzőleg:
208. utca. Galóca utca 17.-től Hidegkúti út 68.-ig.
Fék utca [36 B3, 37 A3] IX. Ferencváros (1965).
Előzőleg: Markusovszky utca (1910). Mester utca
75.-től Gyáli út 13.-ig.
fék: a ferencvárosi pályaudvar mellett van, és utal
a vasút egyik fontos műszaki berendezésére.
Feketefej utca [12 A3, 20 Al] II. Adyliget, Hárs­
hegy, Petneházyrét (1963). Előzőleg: Petőfi Sán­
dor utca (1920-as évek). Nagykovácsi úttól Hír­
nök utca 1.-ig.
Feketefej: a közeli, 386 m magas hegycsúcs neve.
Feketefenyő utca [14 A3 (Feketef.)] II. Szépvölgy
(1982).269 Selyemakác utcától Tiszafa utcáig.
feketefenyő: lombhullató fenyő, amelyből ekkor te­
lepítettek egy erdőrészt.
Feketeházy János út [35 B3] XI. Lágymányos
(2000). Irinyi József utcától Magyar tudósok út­
jáig.
Feketeházy János (1842-1927): mérnök, hídépítő.
Tanulmányait a bécsi, majd a zürichi műegye­
temen végezte. 1866-ban gyakornokként részt
vett a wienemeustadti Duna-híd tervezésében.
A kiegyezés után hazatért. Kiemelkedő alkotásai
Fekete István utca
a budapesti Ferenc József (ma: Szabadság) híd,
a fiumei (Rijeka) forgóhíd, a Keleti pályaudvar,
az Operaház és a Fővámház tetőszerkezete. Kül­
földön is elterjedtek vasútimozdony-fordítóko-
rongjai és hadászati hídszerkezetei.9
Fekete István utca [21 B2] II. Kurucles (1975).
Előzőleg: Tárogató köz (1954), 42. utca. Hűvös­
völgyi út 16.-tól Szerb Antal utca 16.-ig.
Fekete István (1900-1970): író.. Ifjúsági és állatre­
gényei nagy sikert arattak.
Fekete Medve utca II. Víziváros. Lásd: Medve utca
Fekete Medve: Bösinger Ferenc Ignác 1706-ban
alapította ebben az utcában a Fekete Medve pa­
tikát. 1760 körül épült a Fekete Medve nevű ven­
déglő a mai Medve utca és Csalogány utca sar­
kán. A házon egy medveszobor állt. Az épület a
II. világháborúban megsérült, és a Csalogány utca
kiszélesítésekor lebontották. A szobor a Budapesti
Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumába került.
Feketerigó utca [12A-B3] II. Adyliget (1962).
Előzőleg: Bethlen Gábor utca (1920-as évek) és
Mátyás király utca (1920-as évek), Gyöngyvirág
lépcső és az Ibolya lépcső (1940-es évek). Nagy­
kovácsi úttól Zrínyi Miklós utcáig.
Fekete salak utca [14 A-B3] III. Hármashatár-
hegy, Remetehegy (1962). Hármashatárhegyi út­
tól Guckler Károly útig.
fekete salak: az elnevezés utal arra, hogy az utca
alapja ebből készült.
Fekete Sas utca [23 A3, 78 B3] II. Országút (1953).
Előzőleg: Pálffy utca (1879), Élelemtár utca
(1877), Provianthaus Gasse (1870), Schwarze
Adler Gasse (Fekete Sas utca) (1858). Canal
Gasse (Csatorna utca) (XIX. század).1 Bem tér
2.-től Margit körút 26.-ig.
Fekete Sas: a közeli Császárfürdő mellett állt egy­
kori fogadó a névadó.
Fekete Sas utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Holló
utca
Fekete Sas: a közelben volt egykori fogadó neve.
Fékező utca XXII. Budafok (1920-as évek). Vágó­
híd utcától a MÁV vonala mentén. Területrendezés
miatt megszűnt (1980).
fékező: az elnevezés a vasút mellett emlékeztet an­
nak egy igen fontos dolgozójára.
Felber Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Dohány utca
Felber: fűzfa (németül).
Felcser köz I. Víziváros. Lásd: Székely utca
felcser: gyógyítással is foglalkozó borbély, majd tá­
bori orvos, sebész hajdani elnevezése.
F elcsúti utca [27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld
(1954). Előzőleg: Fecske utca (1910-es évek).
Szlovák út 100.-tól Cserhida utca 16.-ig.
Felcsút: helység Fejér megyében.
Feld Gasse III. Óbuda. Lásd: Föld utca
Az utca a Winterfelder nevű földterülethez veze­
tett.
226
Feld Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros. Lásd:
Csányi utca, Nagym ező utca
Feld: mező (németül).
Feldebrő utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Fürst Sándor utca (1945), Ehmann Viktor
utca (1910-es évek). Thököly út 42.-től Piros ró­
zsa utca 20.-ig.
Feldebrő: helység Heves megyében.
Feldscherer Gässl I. Víziváros. Lásd: Székely utca
feldscher: régen a gyógyítással is foglalkozó bor­
bély, majd tábori orvos, sebész (német) neve.
Felhévízi utca [23 A2, 78A-B1] II. Szemlőhegy,
Újlak (1953). Előzőleg: Lelkész utca (1879), Se-
bastiani Gasse (Sebestyén utca) (1702),9 ober­
halb der Kirch (Fenn a templomnál) (1702)
az Ürömi utcától a Bécsi útig.9 Bécsi út 32.-től
Lublói út 12.-ig.
Felhévíz: lásd a városrészek között.
Félhold utca [25 B3] XIV. Törökőr (1968). Előző­
leg: 904. utca. Handzsár utca 2.-től Újvilág utca
26.-ig.
félhold: a muzulmán vallás jelképe.
Felhő utca [33 Bl, 34 Al] XII. Istenhegy (1886).
Költő utca 10.-től Gyöngyvirágút 15/a-ig.
Felhő utca II. Budaliget. Lásd: Szent Gellért utca
Feljárat a Várba I. Tabán. Lásd: Felső Palota út.
Felka utca [23 B3, 79 B2] XIII. Újlipótváros (1929).
Hegedűs Gyula utca 24/a-tól Pannónia utca 27.-ig.
Felka: helység Szepes vármegyében. (Ma Szlová­
kia: VeFká.)
Felleg utca [63 B3] XVIII. Kossuth Ferenc-telep
(1964). Előzőleg: Thököly utca (1907). A par­
cellázási térképen (1907 előtt) még ez is Nemes
utca. Nagykőrösi út 46/a-tól Lajos utcáig.
Felső erdősor [24 A3, 80 A-B3, 84 Bl] VI. Teréz­
város (1874). Előzőleg: Wald Zeile (1817)8. 1870-
től szakadt két részre: Untere Wald Zeile (Alsó
erdősorra) (1870) és Felső erdősorra (Obere Wald
Zeile) (1870). Ennek egy része Szinyei Merse utca
lett. Utcaként számozva. Lövölde tér 3.-tól Kodály
körönd 2.-ig.
Felső erdősor XIX. Kispest. Lásd: Vak Bottyán utca
felső erdősor: elnevezésekor egyetlen sor házból állt,
a másik oldala erdő volt.
Felső határút [33 B3, 45 Bl] XI. Őrsöd, Pösin-
germajor, Spanyolrét (1974). Kakukkhegyi út
57.-től M7 autópályáig. Sorként számozva. Bu­
dapest közigazgatási határán húzódik, Budaörssel
közös út.
Felső piac I. Víziváros. Lásd: Batthyány tér
Felső rakpart XIII. Újlipótváros, Vizafogó. Eredeti­
leg a Szent István körúttól a MÁV esztergomi vo­
naláig. Vizafogó utcától a M Á V esztergomi vonaláig
üzemi terület lett, megszűnt (1960). Lásd: P ozso­
nyi út, Újpesti rakpart
Felső sor I. Víziváros. Lásd: D onáti utca
Felső sor II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó utca
227
Felső tér I. Vár. Lásd: H ess András tér
Felső út II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó utca
Felső út V. Lipótváros. Lásd: Arany János utca
Felső utca [9 Al] IV. Székesdűlő (1991). Tűztövis
utca 4.-től Pihenő közig, onnan zsákutca.
Felső Árok utca VI. Terézváros. Lásd: Csengery
utca
Felsőbabád utca [53 A2] XVII. Rákoshegy (1999).
Baross utcától Baross utcáig futó, félkör alakú utca.
Felsőbabád: Ocsa helység része. Állami gazdasága
1948-1985 között sikeres mezőgazdasági terme­
lési eredményeiről volt nevezetes.
Felsőbánya köz [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1996). Felsőbánya utca 15.-nél nyíló zsákutca.
Felsőbánya utca [42 A3] XVII. Rákoshegy, Rá­
koskeresztúr (1954). Előzőleg: Szabadság utca
(1920-as évek). Cséplő út 34.-től a MÁV újszászi
vonaláig.
Felsőbánya: helység Szatmár vármegyében. (Ma
Románia: Baia Sprie.)
Felső Bástya utca V. Belváros. Lásd: Reáltanoda
utca
Felsőbüki Nagy Pál utca [26 A3] XIV. Nagyzugló
(1948). Előzőleg: Nagy Pál utca (1936). Kaffka
Margit utca 29.-től Nagy Lajos király útja 36.-ig.
Felsőbüki Nagy Pál utca [73 A-B2] XXIII. Mil­
lenniumtelep (1992). Előzőleg: Nagy Pál utca
(1940-es évek). Haraszti út 155.-től Gombkötő
utca 20.-ig.
Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857): ügyvéd, politi­
kus, országgyűlési követ (1807-ben és 1825-től),
a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági
tagja, a reformkor kezdeteinek egyik jeles alakja,
kiváló szónok. Az emlékezetes 1825-ös ország-
gyűlésen a magyar nyelv érdekében mondott lel­
kesítő beszédet. Széchenyi ezt követően ajánlotta
fel birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tu­
dós társaság, a Magyar Tudományos Akadémia
megalapításához. Harcolt a jobbágyság helyzeté­
nek megjavításáért, a nemzet politikai, gazdagsági
és nyelvi jogaiért, de nem fogadta el, hogy a hazai
nemzetiség hivatalosan használhassa anyanyelvét.
1840 után visszavonult a politikai szerepléstől.
Felsőcsatári út [51 Bl] X. Újhegy, XVIII. Erzsé-
bettelep (1955). Előzőleg: Kaptató utca (1953),
Erzsébet királyné útja (1925), Erzsébet út (1910-
es évek). Házszámok 2.-től 86.-ig és a páratlan
számok a XVIII. kerülethez, a többiek a X. ke­
rülethez tartoznak. Eredetileg a Zalán utcától.
Gyömrői út 72.-től Álmos utca 1.-ig.
Felsőcsatár, helység Vas megyében.
Felső Duna part XXII. Budafok. Lásd: Ártér utca
Felső Duna part [61 Al-2] XXIII. Soroksár (1990).
Dobó utcától Pesterzsébet határáig.
Felső Duna sor I. Víziváros, II. Felhévíz, Víziváros.
Lásd: B em rakpart
Felső Duna sor V. Belváros, Lipótváros. Szent Ist­
Felső Plébánia köz
ván körút és Petőfi tér között. Lásd: Apáczai
Csere János utca, Széchenyi István tér, Szé­
chenyi rakpart
Felső Duna sor [61 B2-3] XXIII. Soroksár (1940-es
évek). Előzőleg: Duna part. Dobó utcától zsák­
utca.
Felső Duna utca VIII. Józsefváros. Lásd: Vajdahu-
nyad utca
Felső Erzsébet utca XXI. Csepel-Belváros. A Szent
Imre tér és az Ady Endre út között. Lásd: Kos­
suth Lajos utca
Felső Fa tér V. Lipótváros (1854). Bajcsy-Zsilinszky
út, Markó utca, Szalay utca, Nagy Ignác utca és
Alkotmány utca között. Beépült a nevezett, vala­
mint a Bihari János, Szemere és Honvéd utcák­
kal.
Felső Ferenc utca XXI. Csepel-Belváros. Az Ady
Endre út és a Vermes Miklós utca között. Lásd:
Kiss János altábornagy utca
Felsőgalla utca [47 A2, F.galla] XI. Kelenvölgy
(1953). Előzőleg: Dobsinai utca (1930-as évek).
Hunyadi Mátyás út 42.-től Híradó utca 12.-ig.
Felsőgalla: helység Komárom-Esztergom megyé­
ben. 1947-ben Tatabányához csatolták.
Felső Gellérthegy utca I. Tabán. Lásd: Felsőhegy
utca
Felsőhegy utca I. Gellérthegy. Előzőleg: Felső Szent
Gellérthegy utca, Obere Blocksberg Gasse, Fel­
sővár utca (1860-as évek).1 A Gellérthegy akkori
legfelső utcája a Gellért-szobor fölött. 1937-től
névtelen sétány.
Felsőkert utca [10 A3, 18 A-Bl] XV. Rákospalota
(1987). Károlyi Sándor úttól a Mélyfúró utcáig.
Felsőkert: a közeli dűlő neve.
Felső Középső sor III. Újlak. Lásd: Bokor utca
Felső M alom utca [28 A2] XVI. Cinkota (1954).
Ostoros út 60.-tól Bóbitás út 57.-ig.
felső malom: az elnevezés a Rákos-patakon volt ví­
zimalmok egyikére emlékeztet.
Felső Országút II. Felhévíz, Országút, Víziváros.
Lásd: Lövőház utca, M argit körút
Felsőőr utca [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1929).211 Dorozsmai utca 3/a-tól Ungvár utca
3/b-ig.
Felsőőr: helység Vas vármegyében. (Ma Ausztria
[Burgenland]: Oberwart.)
Felső Őrsöd utca [45 Bl] XI. Spanyolrét (2002)
1285 helyrajzi számú ároktól az M l-es autópá­
lyáig.
Felső Pálos utca V. Belváros. Lásd: Havas utca,
Szerb utca
Felső Palota utca I. Tabán (XIX. század) Obere
Schloss Gasse. Szarvas tértől a Vár déli kapujáig.
Ma névtelen lépcső, és a Váralja utca egy része.
Felső Plébánia köz II. Újlak (1702). (Obere Pfarr
Gássl). Újlak első temploma mellett volt kb. a
Cserfa utca helyén.
Felső Rác utca
Felső Rác utca I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Csa­
logány utca
rác: az itt lakó rácokról (így nevezték a XVII. szá­
zadban ide menekült szerbeket).
Felsőrétdűlő út [43 A2-1] XVII. Rákoscsaba
(1996). Battonya utcától Sövényszeg útig.
Felsörét-dűlö: itteni dűlő neve.
Felső Sas [59 Al] utca XXII. Budafok (XIX. szá­
zad).76 Alsó Sas utca 56.-tól Kereszt utca 17.-ig.
Felső Svábhegyi út [21 B3] XII. Kútvölgy (1993).
Előzőleg: Józsa Béla utca (1945) egy része, Ma­
ckensen út (1936), Galgóczy utca egy része. Le­
lesz utca 7.-től Galgóczy utca 40.-ig.
Felső Svábhegyi: az utcát - gépkocsival ma még
nem járható középső szakasza miatt - 1993-ban
két részre osztották: Alsó Svábhegyi út a Kútvöl­
gyi út és a Lelesz utca között, Felső Svábhegyi út
a Lelesz utca és a Galgóczy utca között.
Felső Szent Gellért utca I. Gellérthegy. Lásd: Felső­
hegy utca
Felső Szent János utca XXI. Gyártelep. Lásd: C ső­
gyár utca
Felső Újlak utca [41 B3] XVII. Madárdomb
(1999). A 121127/23 és 121127/17 helyrajzi szá­
mú telkek között. A szomszédos területet a XVIII.
században Újlaknak hívták. Ennek emlékét őrzi az
utca.
Felső vámvonal utca VIII. Józsefváros, Tisztviselő-
telep. Lásd: Orczy út
Felsővár utca I. Gellérthegy. Lásd: Felsőhegy utca
Felső Vásár tér I. Víziváros. Lásd: Batthyány tér
Felső Vaspálya utca X. Ligettelek. Lásd: Korponai
utca
Felső Zöldmáli út [22 A-B2, 23 A2, 78 Al] II.
Szemlőhegy, Zöldmái (1938). Előzőleg: Zöldmá­
li út (1900). Pusztaszeri út 35.-től Törökvész út
93.-ig.
Felszabadulás tér V Belváros. Lásd: Ferenciek tere
Felszabadulás tér XX. Pesterzsébet. Lásd: János tér
Felszabadulás útja XV. Rákospalota. Lásd: Szent-
m ihályi út
felszabadulás: az a tény, hogy valaki vagy valami
felszabadul valamilyen elnyomás alól. Magyar-
országot a II. világháborúban a szovjet hadsereg
szabadította fel a német-nyilas fasizmus alól.
Feltáró út [47 A3] XI. Albertfalva (2007). Hunya­
di János úttól Leányka utcáig.
feltáró: az ottani régészeti kutatás egyik eszköze, a
feltáró árok.
Felvidék utca XIX. Kispest.213 Lásd: Rögös utca
Felvidék utca [49 B3, 50 A3] XX. Gubacsipuszta,
Kossuthfalva (1925).239 Lőcsei utca 6.-tól Temes­
vár utca 11.-ig.
Felvidéki út XVII. Rákoscsaba. Lásd: Pestvidéki
utca
Felvidék: az 1830-as évektől az Eszaki-középhegy-
ség és a mai Szlovákia összefoglaló neve.
228
Felvinci út [22 B3, 78 A3] II. Rézmál (1900). Elő­
zőleg: Külső Kis Rókus utca (1879), Aussere
Kleine Rokusch Gasse (XIX. század). Marczibá-
nyi tér 7.-től Kapus utca 1/b-ig.
Felvitte: helység Torda-Aranyos vármegyében.
(Ma Románia: Unirea.) Német neve: Oberwinz.
Felvonulási tér XIV Városliget. Lásd: Dózsa György
út
Nem hivatalos elnevezés. Ház nem számoz rá.
1951-ben a Városliget területéből elvéve, az ott
állt épületek lebontásával, a park felszámolásával
alakították ki nagy tömegek befogadására. Itt állí­
tották fel 1952-ben Sztálin szobrát, és a térség a
Sztálin tér nevet kapta. A Dózsa György út páros
oldalát az István út és az Andrássy út között fo­
lyamatosan beszámozták, majd 1957-ben a tér el­
nevezését megszüntették, és a házszámozást visz-
szaállították. (Amíg a ledöntött szobor egy része
látható volt, a népnyelv Csizma térnek nevezte.)
Fém utca [35 A2, 82 B2] I. Krisztinaváros (1895).
Naphegy utca 55.-től Naphegy tér 9.-ig.
Fémformaöntő utca [47 B3, 48 A3, 59 Bl, 60 Al]
XXI. Gyártelep (2004). Színesfém utcától Terelő
útig.
fémformaöntő: a megszűnt Csepeli Vas- és Gép­
gyár egyik üzemére emlékeztet az elnevezés.
Fém m ű utca [60 A-B2] XXI. Erdősor (1961). Er­
dősor utcától Szentmiklósi útig.
fémmű: az elnevezés arra emlékeztet, hogy egy fém­
gyártó üzem volt a közelben.
Fenn a temlomnál II. Újlak. Lásd: Felhévízi utca
fenn a templomnál: az újlaki templomtól vezetett a
Sebestyén-kápolna felé.
Fennsík utca [57 A2-3] XXII. Nagytétény (1963).
Előzőleg: 824. utca. Barackos út 69.-től Balatoni
útig.
fennsík: kisebb, lapos tetejű hegyhát, domb. Az
utca a Tétényi-fennsíkra vezet.
Fenőkő utca [28 B2] XVI. Cinkota (1974). Ostoros
út 65.-től Olló utca 14.-ig.
fenőkő: az utca alakja fenőkőre emlékeztet.
Fény utca [22 B3, 23 A3, 78 A3] II. Országút
(1900). Retek utca 13.-tól Lövőház utca 4.-ig.
fény: lehetséges a fényről, de valószínűbb, hogy
Fény: helység Torontál vármegyében. (Ma Romá­
nia: Foeni.)100
Fénycső utca [17 AI] IV. Újpest (1974). Baross
utca 111.-től Káposztásmegyeri út 13.-ig.
fénycső: az elnevezés utalás a közeli TUNGS-
RAM-gyár egyik termékére. Az utca a gyár lakó­
telepén van.
Fényes A dolf utca [23 AI] III. Óbuda (1951). Elő­
zőleg: Kis Korona utca (1874) egy része, Korona
utca (1870), Kronen Gasse (1862). Lajos utca
104.-től a Goldberger-gyárig; a Tímár utcától
zsákutca.
Fényes Adolf (1867-1945): festőművész.
229
Fényes Elek utca [23 A3, 78 A3] II. Országút
(1957). Előzőleg: Tégla utca (1874), Drei Herzen
Gasse (Három Szív utca), Herzen Gasse (Szív ut­
ca) (1830). Margit körút 67.-től Keleti Károly ut­
ca 16.-ig.
Fényes Elek utca III. Remetehegy. Lásd: Tégla utca
Fényes Elek (1807-1876): statisztikus és geográfus.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja,
az Országos Statisztikai Hivatal szervezője. 1848-
ban az első felelős kormány belügyminisztériumi
osztálytanácsosa. Szemere Bertalan megbízta az
Országos Statisztikai Hivatal megszervezésével.
Később a forradalmi vészbíróság pesti elnökének
nevezték ki. A bukás után bíróság elé került, de
felmentették.
Fényképész utca III. Rómaifürdő. Lásd: Kuzsinszky
utca
Fenyő köz [46 A3] XI. Kamaraerdő. Kamaraerdei
úttól Laska utcáig.
Fenyő utca [35 Al, 82 A-B2] I. Krisztinaváros
(1895). Lisznyay utca 7.-től Tigris utca 16.-ig.
Fenyő utca XVIII. Lónyaytelep.231 Lásd: Szil utca
Fenyő utca XXII. Budafok. Lásd: Búzakalász utca
Fenyőerdő utca [12 Bl, 13 Al] II. Pesthideg-
kút-Ofalu (1999). Üvegház utcától Jegesmedve
utcáig.
Fenyőfa utca [64 A-B2] XVIII. Alacskai úti lakó­
telep (1991).221 Nemes utca 119.-től Péteri útig.
Fenyőm adár utca [58 Al] XXII. Budatétény
(1995) 246 Karéj utca 34.-től Móricz Zsigmond út
41.-ig.
fenyőmadár, a fenyőrigó régies neve.
Fenyőpinty utca [58 B2-1] XXII. Budatétény
(1982).246 Háros utca 97.-től Erzsébet királyné
útja 19.-ig.
fenyőpinty: ritka, védett madár neve.
Fenyőrigó utca [58 B2] XXII. Budatétény (1982).246
Kékcinke utca 7.-től Fenyőpinty utca 10.-ig.
fenyőrigó: ritka, borókásokban élő, nálunk ősszel
átvonuló, fehér hasú rigó. Védett madár.
Fenyőtoboz utca [58 Bl] XXII. Budafok (1992).
Előzőleg: Bérkocsi utca egy része. Gyűszű utca
50.-től Dombóvári utca 6.-ig.
Fenyves lejtő [22 A2] II. Törökvész (1928). Bim­
bó út 165.-től Rügy utca 3.-ig.
Fenyves lépcső [22 A2] II. Törökvész (1975). Elő­
zőleg: Fenyves utca egy része Bimbó úttól Endrő-
di Sándor utcáig.
Fenyves sétány XXII. Budafok. Lásd: Losonci utca
Fenyves út [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242
Szent István út 112.-től Somos utca 1.-ig.
Fenyves utca [22 A2] II. Törökvész (1928). Ere­
detileg Pasaréti úttól Orsó utcáig, 1932-től End-
rődi Sándor utcáig. Egy része Fenyves lépcső lett.
Pasaréti út 95.-től Bimbó út 170.-ig.
Fenyves utca [46 A3] XI. Kamaraerdő. Kamaraer­
dei úttól Erdő utcáig.
Ferdinánd bolgár cár út
Fenyvesmadár utca V. Lipótváros. Lásd: Steindl
Imre utca
fenyvesmadár, fenyőrigó. Lásd még: Kranawetter.
Ferde utca [50 Al] IX. József Attila-lakótelep
(1964). Üllői út 199.-től H atárút 1.-ig.
Ferdinand Gasse I. Vár. Lásd: Peterm ann bíró
utca
Ferdinánd híd [24 A3, 79 B2-3, 80 A3] VI. Teréz­
város (1874). A Podmaniczky utca és a Lehel tér
között.
Ferdinand Platz I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Ferdinand Platz V Lipótváros (1854). Egyes térké­
peken: Nádor Platz/tér. Nagy Ignác utca, Markó
utca, Honvéd utca és Stollár Béla utca között.
Megszűnt. Beépült a nevezett utcákkal és a Sze­
mere utca egy részével.
Ferdinand Platz IX. Ferencváros. Lásd: Bakáts tér
Ferdinánd tér V. Lipótváros. Lásd: Ferdinand Platz
Ferdinánd tér VI. Terézváros, XIII. Angyalföld, Új-
lipótváros. Lásd: Lehel tér
Ferdinánd tér IX. Ferencváros. Lásd: Bakáts tér
Ferdinánd utca I. Vár. Lásd: Peterm ann bíró utca
Ferdinánd: Öt magyar király neve: I. ~ (1503-
1564): német-római császár. A Habsburg-Jagello-
szerződés értelmében a magyar főurak egy része
választotta királlyá. Uralkodott: 1526-1564 kö­
zött. II. ~ (1578-1637): német-római császár,
1618-1637 között magyar király. Fanatikus ellen­
sége volt a protestantizmusnak. 1621-ben Prága
mellett a Fehér-hegyen győzedelmeskedett a hu-
szita-cseh rendeken. Politikája vezetett a 30 éves
vallásháborúhoz. III. ~ (1608-1657): német-ró­
mai császár, magyar király, uralkodott 1637-1657
között. 1648-ban a vesztfáliai békével véget vetett
a harmincéves háborúnak, biztosítva a német ál­
lamok rendi függetlenségét. IV. ~ (1633-1654):
magyar királlyá koronázták 1647-ben, de nem
uralkodott, mert még apja - III. Ferdinánd - éle­
tében meghalt. V. ~ (1793-1875): osztrák császár,
Magyarország és Csehország királya. 1830-ban
koronázták magyar királlyá. Uralkodott: 1835-
1848. A gyenge képességű király helyett Met­
ternich és Kollowrat irányította az állam ügyeit.
1848-ban a forradalom hatására aláírta a magyar
alkotmányt, és gróf Batthyány Lajost kinevezte
miniszterelnöknek. Visszavonulása után a vasút­
modellezésnek élt. Valószínűleg erre utalva ne­
vezték el a Nyugati pályaudvar melletti teret és a
pályaudvar sínéit átívelő hidat róla.
Ferdinánd bolgár cár út V. Belváros, IX. Ferencvá­
ros. Lásd: Vámház körút
Ferdinánd (1861-1948): bolgár cár. 1887-1908
között fejedelem, 1908-1918 között cár. A Sach-
sen-Coburg család tagja. 1915 októberében a Né­
met Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia
oldalán belépett a háborúba. 1914-ben a Kiskör­
út részeit a háborús szövetségesek uralkodóiról
Ferenc körút
nevezték el; 1918-ban a korábbi neveket a Fővá­
rosi Közmunkák Tanácsa visszaállította.
Ferenc körút [36 A3-2, 84 A3] IX. Ferencváros
(1875). Előzőleg: Mühl Gasse (Malom utca)
(1850). Boráros tér 5.-től Üllői út 43.-ig.
Ferenc tér I. Tabán. Lásd: Bocskai tér
Ferenc tér [36 A2] IX. Ferencváros (1874). Előző­
leg: Franz Platz (1850-es évek). Berzenczey utca
12. és 15., Bokréta utca 16. és 15., Balázs Béla
utca 1. és 2., Bokréta utca 17. és 18., Berzenczey
utca 17. és 14., valamint a Tompa utca 34. és 36.
között.
Ferenc (I. Ferenc) (1768-1835): osztrák császár,
1792-től magyar király, 1806-ig német-római csá­
szár, Ausztria főhercege, 1804-től Ausztria örö­
kös császára. Lásd még a városrészek között: Fe­
rencváros.
Ferenc utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Rómer
Flóris utca
Ferenc: a Margit körúti ferences rendházról.
Ferenc utca VIII. Józsefváros. Lásd: Koszorú utca
Ferenc utca IX. Ferencváros. Lásd: B erzenczey
utca
Ferenc utca XVI. Mátyásföld.267 Lásd: Hangulat
utca
Ferenc utca [27 A-Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek).216 György utca 15.-től Mókus utca
8.-ig.
Ferenc utca XVI. Sashalom. Lásd: Gondnok utca
Ferenc utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1920-
as évek). Üllői út 296.-tól Gölle utca 45.-ig.
Ferenc utca [49 A2-3] XX. Pesterzsébet (1900-as
évek). Török Flóris utca 67-69.-tői Szent Imre
herceg útja 38.-ig.
Ferenc utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Kiss Já­
nos altábornagy utca
Ferenc utca [59 Al] XXII. Budafok (1910-es
évek). Pannónia út 12.-től Mező utca 39.-ig.
Ferencesek kertje I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Ferencesek tere I. Vár. Lásd: Országház utca
Ferencesek tere I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Ferencesek utcája V. Belváros. Lásd: Irányi utca,
Reáltanoda utca
ferencesek: a Szent Ferenc rendjéhez tartozó szer­
zetesek népies neve. Lásd még: Ferenciek tere.
Ferenchegyi lépcső [22 B2 (Ferench.)] II. Zöld­
mái (1932). Felső Zöldmáli út 48.-tól Ferenche­
gyi út 37.-ig.
Ferenchegyi út [22 A-B2, 78 Al (Fér.)] II. Vérha­
lom, Zöldmái (1932). Pusztaszeri út 57.-től Tö­
rökvész út 61.-ig.
Ferenc-hegy: 265 m magas budai hegy.
Ferenciek tere [35 B2, 83 B2] V. Belváros (1992).
Két részből került kialakításra: a Ferenciek te­
réből és az 1992. április 30-án hozzácsatolt
Felszabadulás térből. A Ferenciek tere (1991)
előzőleg: Károlyi Mihály utca egy része (1964),
230
ennek korábbi neve Károlyi utca (1962), Feren­
ciek tere (1874), Franziskaner Platz, Universität
Platz (Egyetem tér) (XVIII. század),1 Mönchen
Platz (Barátok tere) (XVIII. század), Mönchen
Gasse (Barátok utcája) (XVIII. század),6 Herrn
Gasse (Úri utca) (1690),130 Szent Péter utca
(XVI. század),53 piatea dominorum (Urak ut­
cája) (XVI. század). A Felszabadulás tér (1953)
előzőleg: Apponyi tér (1921), Kígyó tér (1874),
Schlangen Platz (1788), Sebastien Platz (Sebes­
tyén tér) (1730) vagy Weisse Rosen Platz (Fehér
Rózsa tér), Getraydt Markt/ Platz (Búza piac/tér)
(1700).105 Utóbbi két tér a Belváros XIX. század
végi rendezésekor megszűnt. Részben ezek helyé­
re épült fel a déli Klotild-palota és a Ferenciek
tere 2. számú ház. Az 1690. évi Zaigerben még
Hatvaner Strasse ennek a térnek a neve. Szabad
sajtó út 5., Duna utca 7. és 6., Veres Pálné utca
1. és 2., Irányi utca 29., Károlyi utca 7-9. és 12.,
Reáltanoda utca 1. és 2., Kossuth Lajos utca 1. és
2/a., Petőfi Sándor utca 1. és 2., Kígyó utca 4. és
1., valamint a Szabad sajtó út 2. között.
ferenciek: szigorú római katolikus szerzetesrend,
amelyet 1209-ben Assisiben a szentté avatott Fe­
renc atya alapított. A regula szerint koldulórend.
Először az eretnekek, majd a pogányok megtérí­
tésével (misszió) foglalkoztak. Később tanítottak
is. Az itt álló templomot a Ferenc-rendiek építet­
ték 1690-1715 között egy török mecset helyére.
Ekkor épített kolostorukat a XIX. század végén a
„Ferenciek hazára” épületéhez csatolták.
Ferenc József híd V. Belváros, IX. Ferencváros, XI.
Gellérthegy. Lásd: Szabadság híd
Ferenc József rakpart V. Belváros. Lásd: Belgrád
rakpart
Ferenc József sétány V. Belváros. Lásd: Belgrád
rakpart
Ferenc József tér IV. Újpest. Lásd: Tanoda tér
Ferenc József tér V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi
István tér
Ferenc József tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Hősök tere
Ferenc József tér XXIII. Soroksár. Lásd: Hősök tere
Ferenc József utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep.
Lásd: Táncsics Mihály utca
Ferenc József utca XX. Kossuthfalva, Pesterzsébet.
Lásd: Mártírok útja
Ferenc József. I. ~ (1830-1916): 1848-1916 kö­
zött osztrák császár és magyar király, de ma­
gyar királlyá csak 1867-ben koronázták meg. Az
1848-1849. évi magyar szabadságharc leverése
után 1859-ig abszolutisztikus eszközökkel uralko­
dott. 1854-ben feleségül vette a bajor Wittelsbach
Erzsébet hercegnőt. 1866-ban az osztrák-porosz
háborúban elszenvedett veresége tette lehető­
vé a kiegyezést az uralkodó és a nemzet között.
Uralkodása alatt, 1878-ban került sor Bosznia és
231
Hercegovina okkupálására (megszállására), majd
1908-ban annektálására (bekebelezésére). 1879-
ben Németországgal, 1882-ben Olaszországgal
kötött hármas szövetséget, amely az I. világhábo­
rúig tartott.
Ferenc király tere I. Tabán. Lásd: Szarvas tér
I. Ferenc (1768-1835): 1792-től magyar király,
1806-ig német-római császár, Ausztria főhercege,
1804-től Ausztria örökös császára.
Ferencvárosi védgát IX. Ferencváros. Lásd: Haller
utca
A Duna árvize ellen a XIX. században épített gát
mellett húzódó út.
Ferenczi Sándor utca [17 Bl] XV. Rákospalota
(1948). Előzőleg: Ágoston utca (1890-es évek
vége). Károlyi Sándor út 24.-től a MAV fóti vo­
naláig.
Ferenczi Sándor (1873-1933): idegorvos, egyete­
mi tanár. A század elején kezdett foglalkozni az
akkor még újszerű freudizmus kérdéseivel. 1913-
ban megalapította a Magyar Pszihoanalitikai
Egyesületet, később ennek rendelőintézetét.
1918-1919-ben a Tanácsköztársaság idején egye­
temi tanári kinevezést nyert. 1919 őszén elbocsá­
tották.
Ferenczy István utca [35 B2, 36 A2, 83 B3-2] V.
Belváros (1951). Előzőleg: Károlyi utca (1946),
gróf Károlyi utca (1877), Zucker Gasse (Cukor
utca) (1787),1Wilsersheimb Gasse (Wilsersheimb
utca) (1714).1 Barátok utcája (1695), Szent Fe­
renciek utcája.120 Károlyi Mihály utca 16.-tól
Múzeum körút 13.-ig.
Ferenczy István (1792-1856): szobrászművész,
klasszicista szobrászatunk legkiválóbbja. A Ma­
gyar Tudományos Akadémia levelező tagja. O fe­
dezte fel a hazai márvány lelőhelyét Ruskicán.
Fergeteg utca [22 B2, 78 Al] III. Mátyáshegy
(1967). Előzőleg: Cincér utca (1942). Szépvölgyi
út 63.-tól Szélvész utca 3-5.-ig.
Ferihegyi út [41 B3-2, 42 A2-1, 53 B2-1] XVII.
Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget (1958).
Több közterületből került kialakításra. 1. Rákos­
ligeten előzőleg: Kossuth Lajos utca (1945), Hor­
thy Miklós út (1920-as évek) az Ároktő utcától
a MÁV hatvani vonaláig, 2. Rákoskeresztúron
előzőleg: Malom utca (Mühl Gasse) (1850 körül)
a MÁV hatvani vonalától a Széchenyi utcáig, 3.
Rákoshegyen előzőleg: Ferihegyi út a Széchenyi
utcától a Zrínyi utcáig (1900-as évek), 4. Külső
Ferihegyi út a Zrínyi utcától az Orgoványi utcáig
1900-as évek). XXV. utca 1.-től Orgoványi utcáig.
Ferihegy, lásd a városrészek között.
Ferihegyi repülőtérre vezető út [50 A-Bl, 51
A1-B2, 52 A2-B3-65 A-Bl] X. Kúttó, Üjhegy,
XVIII. Erzsébettelep, Bélatelep, Ferihegy, XIX.
Kispest (1954). Ferihegyen a Gyömrői út elága­
zásától a Sajó utcáig előzőleg Csáky István út
Feszty Árpád utca
(1920-as évek), ez most az út egyetlen számozott
szakasza. Száva utcától Üllői útig (a főváros és
Vecsés határáig).
Fertály utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Knézits utca (1920-as évek). Páratlan szá­
mok a bal oldalon. Timur utca 84.-től Árpádföldi
út 124.-ig.
fertály. 1. Régiesen egynegyed. 2. Településnek
egy része.
Fertő utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1884). A MÁV
hegyeshalmi vonalától Hizlaló tér 1.-ig.
fertő: eredeti jelentésében mocsaras hely, de itt az
elnevezés a sertéshizlaldák dagonyáira utal.100
Fery Oszkár utca XII. Krisztinaváros, Németvölgy.
Lásd: Kiss János altábornagy utca
Fery Oszkár (1860-1919): altábornagy, a csend­
őrség felügyelője. A Tanácsköztársaság alatt az
ellenforradalmi lázadás leverésekor a vörösök
agyonlőtték.
Festetics utca VIII. Józsefváros. Lásd: Festetics
György utca
F estetics György utca [36 Bl, 85 A2] VIII. Jó­
zsefváros (1953). Előzőleg: Festetics utca (1884).
Baross tér 10.-től Fiumei útig.
Festetics György (1775-1819): főúr, az első ma­
gyar gazdasági iskola, a keszthelyi Georgikon ala­
pítója. Evenként helikoni ünnepélyeket rendezett,
ahová tudósokat, írókat, művészeket hívott meg.
Festő utca [60 A-B2] XXI. Csillagtelep, Erdősor
(1962). Előzőleg: Bem utca (1930). Völgy utca
113.-tól Erdősor utca 106.-ig.
Festung Gasse I. Vár. Lásd: Szent György tér
Festung Platz I. Vár. Lásd: Országház utca
Festungs Gasse III. Óbuda. Lásd: Solym ári utca
Festungs Platz I. Vár. Lásd: D ózsa György tér
Festungs Platz I. Krisztinaváros. Lásd: Palota tér
Festungs Stiege I. Tabán, Víziváros. Lásd: Sándor
Móric lépcső
Festungs Treppe I. Tabán, Víziváros. Lásd: Sándor
Móric lépcső
Festungs Weg I. Víziváros. Lásd: Hunyadi János út
Festung: erőd (németül).
Fésűs utca [7 B3] III. Csillaghegy (1964). Szent­
endrei út 85.-től Attila utca 89.-ig.
fésűs: az elnevezés utalás a közelben volt textil­
üzem egyik fonodái műveletére.
Fészek utca [22 A3 (Fé.)] XII. Kútvölgy, Virányos
(1929). Virányos út 16.-tól Lelesz utca 8.-ig.
Fészek utca XXI. Királyerdő. Lásd: M éter utca
Fészek utca XXII. Budafok. Csak a város 1925. évi
utcajegyzékében. Lefutása nem ismert.
Fészekrakó utca [62 Al] XX. Pacsirtatelep (2002).
Előd utcától Alsó határútig.
Feszty utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Alsókörtvé-
lyes utca
Feszty Árpád utca [34 Bl, 35 Al, 82 A2] I. Krisz­
tinaváros (1936). Ezen a nyomvonalon volt a Déli
Feszty Árpád utca
pályaudvar építése előtt (1874) a Graben Gasse
(Árok utca) (XVIII. század). Krisztina körút 43-
45.-től Kosciuszko Tádé utca 13/b-ig.
Feszty Árpád utca [65 Al] XVIII. Ganztelep
(1945).226 Előzőleg: Szepesi utca (1922). Szinyei
Merse utca 119.-től Fráter Loránd utca 52.-ig.
Feszty Árpád utca [50 B3 (Fesz.)] XIX. Kispest
(1940). Györffy István tér 4.-től Ajtósi utca 1.-ig.
Feszty Árpád (1856-1914): festőművész. Vezetésé­
vel készítette el egy festőművészcsoport az 1896-os
millenniumi kiállításra „A magyarok bejövetele”
című körképet Budapesten. Ez most restaurálva
Ópusztaszeren látható. Jókai Mór veje.
Fiaker Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Bérkocsis utca
fiaker (francia-német eredetű): kétlovas bérkocsi.
Fiastyúk utca [16 A-B3, 24 Bl] XIII. Angyalföld
(1990). Előzőleg: Thälmann utca (1959), Fi­
astyúk utca (1938) a Göncöl utca és Béke utca
között, és Máglya utca (1896) a Váci út és a Ma­
darász Viktor utca között. Váci út 127.-től Béke
utcáig. A Kádár-kor nevezetes lakótelepe épült az
utca mentén.
Fiastyúk: a XIX. század végén az utcában meg­
nyílt Fiastyúk nevű vendéglőről. Fiastyúk (Pleja-
dok): Csillagcsoport, amelyben puszta szemmel
hét csillagot lehet látni. Görög nevét Atlas és
Pleione hét lányáról kapta, akiket a monda sze­
rint Zeusz haláluk után az égre helyezett.
Fiatal utca [47 A2] XI. Kelenföld (1974). Csurgói
út 23.-tól Csorbái útig.
Fiatalság utca [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-telep
(1978). Előzőleg: Zrínyi Miklós utca (1932). Ba­
ross utca 50.-től Kinizsi Pál utcáig.
fiatal, ill. fiatalság: a két elnevezés arra utal, hogy
a frissen épült lakótelepen lévő utcákban fiatalok
laktak.
Fiáth János utca [23 A3, 82 Al] I. Víziváros (1931).
Előzőleg: Ápolda utca (1874), Hospital Gasse
(XVIII. század). Ostrom utca 7.-től Hattyú utca
14.-ig.
Fiáth János (1653-1727): hajdú őrnagy, alispán,
az erdélyi udvari kancellária tanácsosa, majd hely­
tartósági tanácsos. 1686. szeptember 2-án első­
nek tűzte ki a magyar zászlót a törököktől vissza­
foglalt budai Vár falára.
Fibula utca [59 Bl] XI. Albertfalva (2007). Hunya­
di János úttól induló, Hajó utca után zsákutca.
fibula', díszes ruhakapocs, amelyeket különösen a
népvándorlás korában használtak gomb helyett.
Fiedler Rezső utca III. Rómaifürdő (1984). Lásd:
Torma Károly utca
Fiedler Rezső (1884-1939): vasesztergályos. Előbb
a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja,
majd 1918-ban a Kommunisták Magyarországi
Pártjának alapító tagja és az első Központi Bizott­
ság tagja. A Tanácsköztársaság alatt többszörös
népbiztoshelyettes. 1919-ben emigrált, 1928-tól
232
a Szovjetunióban dolgozott magas gazdasági be­
osztásokban.
Figyelő utca XIII. Angyalföld. Lásd: Lehel utca
figyelő: az 1884-ben épült Angyalföldi Elmegyógy­
intézet megfigyelő részlegéről, amely az utcában
volt.
Filatori köz [15 A3 (F.)] III. Filatorigát (1953).
Előzőleg: 76. utca. Bogdáni út 3.-tól Hévízi út
13.-ig.
Filatori: lásd a városrészek között: Filatorigát.
Fillér lépcső [22 A-B2] II. Törökvész (1930). Fil­
lér utca 88.-tól Gábor Áron utca 35.-ig.
Fillér utca [22 B2-3, 78 A3] II. Országút, Török­
vész (1880). Eredetileg Retek utcától a Lorántffy
Zsuzsanna utcáig, 1913-tól a Hankóczy Jenő ut­
cáig, 1930-tól mai hosszáig. Retek utca 15/b-től
Bimbó út 118-120.-ig.
fillér. XV századi szó, amely aprópénzt jelent. Va­
lószínűbb azonban másféle elnevezése.
Fillér: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Filier.y 00 A közeli pénz nevű utcák sokkal ké­
sőbb alakultak ki. Lehetséges az 1870-es években
a Retek utca sarkán működött „Az utolsó fillér­
hez” elnevezésű kocsmáról is.
Fillér utca XXII. Budafok. Lásd: Gerlice utca
Fisch Markt/Platz I. Víziváros. Lásd: Halász utca
Fisch Markt/Platz V. Belváros. Lásd: Hal piac/tér
Fischmarkt: halpiac (németül).
Fisch Platz I. Vár. A Halászbástya és a Mátyás-temp­
lom közötti térség. Lásd: Szenthárom ság tér
Fisch: hal (németül).
Fisch/Fischer Platz V. Belváros. Lásd: Hal piac/tér.
Fischer Gasse I. Víziváros. Lásd: Ponty utca
Fischer Gasse V. Belváros. Lásd: Havas utca
Fischer: halász (németül).
Fischer Gasse III. Óbuda. Lásd: Naszád utca
fischer: halász (német)
Fischer Ágoston park [23 A2-B1, 79 Al] III.
(2012) korábban névtelen közterület
Fischer Ágoston (1863-1918) pápai káplán, hit­
oktató. 1900-tól Óbudán lelkész, a Szent Alajos
Segítő Egyesület és egy ifjúsági otthon alapítója
Fischer István utca [26 A2-3] XIV. Alsórákos
(1968). Előzőleg: Szentmihályi út egy része. Zsá­
lya utca 49.-től Egressy út 113/g-ig.
Fischer István (1923-1944): a kerületi ifjúmun­
kás mozgalom tagja volt. 1944 decemberében a
Thököly úti nyilasházból Boros Mátyással együtt
kiszabadítottak odahurcolt embereket. A nyilasok
agyonlőtték.
Fiú utca I. Vár. Lásd: Kard utca
Fium e utca [52 A3, 64 Al] XVIII. Gloriett-telep
(1940). Cziffra György utca 130.-tól Lakitelek
utca 40.-ig.
Fium e utca [50 A-B3, 62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Mártírok útja 257.-től Nagykőrösi út
269.-ig.
233
Fium ei út [8 B3] IV Megyer (1932). Fóti út 12.-
től Bagaria utca 16.-ig.
Fium ei út [36 Bl-2, 84 B2, 85 A2-3] VIII. József­
város, Kerepesdűlő (1991). Előzőleg: Mező Imre
út (1957), Fiumei út (1923), Köztemető út (1874),
Friedhof Strasse (Temető út) (1840-es évek vé­
ge), Linien Graben (Árokvonal) (1817).’ Baross
tértől Orczy térig.
Fiume: az Adriai-tenger északkeleti csücskében,
a Quamero-öbölben fekvő kikötőváros (olasz ne­
ve). (Ma Horvátország: Rijeka.) 1779-ben Mária
Terézia a magyar szent korona részeként szabad
várossá nyilvánította. Magyarország egyetlen ten­
geri kikötője volt. (Mind olasz, mind horvát neve
„folyó”-t jelent.)
Fivér utca [24 Bl] XIII. Angyalföld (1941).209 Fi-
astyúk utca 66.-tól Övezet utca 9.-ig.
fivér, fiútestvér.
Fizika utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Hargita utca (1920-as évek). Páratlan számok
a bal oldalon. Gálic utca 6.-tól Gumó utca 1.-ig.
fizika: az elnevezés emlékeztet a közeli iskola ilyen
nevű tanórájára.
Flamingó köz [41 A-B3] XVII. Madárdomb, Rá­
koskeresztúr (1987).217 Előzőleg: 579. köz, Ka­
szinó köz (1930-as évek). Táncsics Mihály utca
43.-tól a 12132 helyrajzi számú telekig.
Flam ingó utca [41 A3] XVII. Madárdomb, Rá­
koshegy, Rákoskeresztúr (1984).217 Füstifecske
utca 2.-től Aranylúd utca 98.-ig.
flamingó: hosszú nyakú és lábú, rózsaszín tollaza­
tú védett gázlómadár.
Fleck Gasse I. Vár. (Pacal vagy Pacalos utca) (1696).1
Valószínűleg a mai Szentháromság utca egy része.
Fleck: (németül) pacal, de jelent foltot is.
Fleck Gasse I. (XVIII. század). Valószínűleg a Vízi­
városban. Lefutása nem ismert.1
Fleischacker Gasse V. Belváros, IX. Ferencváros.
Lásd: Vámház körút
Fleischbank Gasse V. Belváros, IX. Ferencváros.186
Lásd: Vámház körút
Fleischer Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: M észáros
utca
Fleischer Gasse I. Vár. Lásd: Fortuna utca
Fleischer Gasse V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd:
Vámház körút
Fleischer Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: N épszín­
ház utca
Fleischer, Fleischhacker, mészáros (németül).
Fleischhauer Gasse V. Belváros, IX. Ferencváros.
Lásd: Vámház körút
Flesch Ármin köz [16 A3] XIII. Angyalföld (1994).
Előzőleg: Madarász köz (1956). Babér utca 4.-től
Gyöngyösi utca 1.-ig.
Flesch Ármin (1878-1953): orvos, gyermekgyó­
gyász, az orvostudományok kandidátusa, egyete­
mi magántanár. 1916-ban a budapesti gyermek-
Floriani Gasse
menhely, majd megalakulásától az általa szerve­
zett Madarász utcai gyermekkórház főorvosa volt.
Társszerzője az első magyar gyermekgyógyászati
tankönyvnek.
Flór Ferenc utca [64 A1-B2] XVIII. Halmierdő,
Szent Imre-kertváros (1981). Előzőleg: 640. utca.
Körös utca 60.-tól Királyhágó útig.
Flór Ferenc (1809-1871): orvos, tiszti főorvos, a
Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
O volt az első orvos, aki magyarul védte meg or­
vosi értekezését. 1837-ben lett Pest város orvosa,
1840-ben a Szent Rókus Kórház főorvosa, majd
igazgatója, Pest megye tiszti főorvosa, 1848-
1849-ben a hadügyminisztérium egészségügyi
osztályának főnöke. A szabadságharc leverése
után internálták. 1861-ben visszakapta állásait.
Magyarországon ő alkalmazott először klorofor­
mot műtéti érzéstelenítésre.
Flór utca VIII. Józsefváros. Lásd: Márkus E m ília
utca
Flóra utca [22 Bl] III. Mátyáshegy (1990). Nye­
reg utca 6/a-tól Nyereg utca 20.-ig.
Flóra: a virágok és a tavasz istennőjének neve az
ókori római mitológiában. A szó második jelen­
tése: növényzet (latinul). Az elnevezés erre emlé­
keztet a hegyen.
Flóra utca IX. Ferencváros (1900). A Soroksári út
és a Duna között. Területrendezés miatt megszűtit.
Flóra: az elnevezés utal az egykor az utca sarkán,
a Soroksári út 33.-ban működő „Flóra” első ma­
gyar stearingyertya és szappangyár rt. üzemére.
Flórián tér [23 Al] III. Óbuda (1912). Előzőleg:
Flórián utca (1874) a Tavasz utcától a Vörös-
kereszt utcáig, Floriani Gasse (XVIII. század).
Tavasz utca 14. és 25., Kórház utca 14. és 17.,
Miklós utca 2., Szentendrei út 1. és 2., Kórház
utca 19. és 16., valamint Vörösvári út 1. és 2. kö­
zött.
Flórián: az (akkor) széles utcában álló - Bebo Ká­
roly készítette - Szent Flórián-szoborról nevezték
el. Az utca csak a XX. század eleje óta visel tér
nevet. A szobor most az óbudai plébániatemplom
előtt áll.
Flórián tér XXII. Nagytétény. Lásd: Szent Flórián
tér
Flórián utca I. Tabán. Lásd: Szikla utca
Flórián utca III. Óbuda (1874). Előzőleg: Floriani
Gasse (XVIII. század). 1912-ben Flórián tér lett.
Flórián utca VI. Terézváros. Lásd: Szegfű utca
Flórián utca IX. Ferencváros. Lásd: Tűzoltó utca
Flórián utca XXII. Nagytétény. Lásd: Landler utca
Flórián: lásd Szent Flórián.
Floriani Gasse I. Tabán. Lásd: Szikla utca
Floriani Gasse III. Óbuda. Lásd: Flórián tér
Florian: Flórián (németül).
Floriani Gasse VI. Terézváros. Lásd: Szegfű utca
Floriani Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Tűzoltó utca
Floridsdorf sétány
Flórián tér
A Flórián tér 1912 előtt még a Flórián utca nevet
viselte a várostérképeken és a hivatalos iratokon.
A városnak ezen fertályát 1874-ben keresztelték
el a tűzoltók és kéményseprők védőszentjéről,
pontosabban egy szoborcsoportról, amely ugyan
már régóta nem a tér közepén, hanem az óbudai
plébániatemplom előtt vonzza a tekintetet, de a
XVIII. században még a mai Flórián téren állít­
tatta fel Zichy Miklós gróf. A dúsgazdag nemes
az 1740-es években tett fogadalmat arra, hogy
a dögvész pusztításai, az Óbudán oly gyakori
tűzveszedelmek ellen való okaimul, valamint a
földrengés fenyegető réme ellen hármas szobrot
emeltet az alig beépített Óbuda téren, amelynek
közelében akkortájt még dimbes-dombos mezők
húzódtak. Bár halála megakadályozta jó szándé­
ka kivitelében, özvegye, Berényi Erzsébet grófnő
teljesítette a fogadást, és Bebo Károly szobrász-
szál több részletben kifaragtatta a szoborcsopor­
tot, amelyet három kőszent - Borromeus Károly
milánói bíboros (1538-1584), a pestisben szen­
vedők vigasztalója, Szent Flórián és a földrengés
ellen oltalmazó Neri Szent Fülöp - alakja alkot.
A tér végül Flóriánról, az Európa-szerte népsze­
rű szentről kapta nevét, aki annyi meg annyi ma­
gyar és német parasztház homlokzatán látható,
amint a lábai mellett ábrázolt házikón felcsapó
lángokat vízzel oltja.
Floridsdorf sétány [24 B2-3, 80 Bl-81 Al] XIII.
Angyalföld (2003). A Béke téri park egyik sétá­
nya. Floridsdorf az osztrák főváros, Bécs XXI.
kerülete. Floridsdorf már 1934-től az antifasisz­
ta mozgalmak egyik központjának számított, és
1938 és 1945 között a kerületi üzemek munkásai
számos ellenállócsoportot szerveztek.
Flottilla utca [8 B3] IV. Megyer (1966). Előzőleg:
Hét vezér utca (1932). Fiumei út 1.-től Szondi
utca 1.-ig.
flottilla: az elnevezés a közeli folyamőrségi (flot­
tilla) laktanyára utal. A folyamőrséget 2000-ben
megszüntették.
Flucht nach Egypten Strasse I. Gellérthegy. Lásd:
Budaörsi út
Fodor lejtő [33 B2] XII. Széchenyihegy (1991).
Fodor utca 121/a-nál nyíló zsákutca.
Fodor lépcső [34 Al] XII. Orbánhegy (1939). Fo­
dor utca 33.-tól Sólyom utca 16.-ig.
Fodor utca [33 B2, 34A2-1] XII. Mártonhegy,
Orbánhegy, Széchenyihegy (1902). Eredetileg
Orbán tértől Vöröskő utcáig, 1929-től a Pagony
utcáig, 1935-től Tamási Áron utcáig, 1938-tól
mai hosszáig. Két szakaszban kiépítve: Orbán tér
5.-től Tállya utca 34.-ig, majd a Denevér úttól a
Rácz Aladár útig.
234
Fodor József (1843-1901): orvos, higiénikus, egye­
temi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja. Ő alapította az Országos Közegész­
ségügyi Intézetet, és elsőnek indítványozta az is­
kolaorvosi intézmény létesítését.
Fodorm enta utca [42 A-B3] XVII. Rákoskeresz­
túr (1954). Előzőleg: Árpád utca (1910-es évek).
Kalász utca 33.-tól Oroszvár utca 8.-ig.
fodormenta-, ajakos virágú, fodros levelű kerti nö­
vény. Teának és cukorkaízesítőnek is használják.
Fodrász utca [73 B l] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Eszperantó utca (1940-es évek). Gras-
salkovich út 241.-től Csendes utca 24.-ig.
Fodros köz [7 B3] III. Csillaghegy (1953). Előző­
leg: Kissing köz (1900-as évek). Árpád utca 45.-
től Fodros utca 62.-ig.
Fodros utca [7 B3] III. Csillaghegy (1953). Előző­
leg: Kissing utca (1900-as évek). Mátyás király út
64.-től Árpád utca 59.-ig.
Fogadó utca X. Gyárdűlő (1942). A Horog utca és
a Szállás utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1968).
Fogadó utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1971). Előzőleg:
Balkán utca egy része. A közelben volt, de meg­
szűnt utca nevének felhasználása. Gém utca 4.-től
Száva utca 8.-ig.
fogadó: a XVIII-XIX. században az egyszerű szál­
lodák neve. Ebben általában a sertéskereskedők
laktak.
Fogaras köz [26 A3] XIV. Alsórákos (1932). Foga-
rasi út 138.-tól Bazsarózsa utca 15.-ig.
Fogaras utca II. Hársakalja. Lásd: Budajenő utca
Fogaras utca [64 A-Bl] XVIII. Szent Imre-kertvá-
ros (1991). Előzőleg: Gyolcs utca (1954), Fogaras
utca (1932).238 Üllői út 697.-től Halomi út 50.-ig.
Fogaras utca [50 A-B3] XX. Gubacsipuszta
(1943).239 Brassó utca 19.-től Nagykőrösi út 251.-
ig-
Fogarasi park [26 A3] XIV. Nagyzugló (1989).
Fogarasi út 53., Kaffka Margit utca 29., Szervián
utca 12. és Padlizsán utca között.
Fogarasi út [25 B3, 26 A3-B2, 37 Bl] IV. Alsórá­
kos, Nagyzugló, Törökőr (1896). Kerepesi út 50.-
től Öv utca 18/a-ig.
Fogarasi utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Rovátka
utca
Fogarasi utca XIX. Kispest.213 Lásd: Karton utca
Fogarasi utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).243
Tihanyi utca 14.-től Tátra utca 21.-ig.
Fogaras: helység Fogaras vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Fágára§.)
Fogarassy Mihály tér [42 A3] XVII. Rákoskeresz­
túr (2000). Gyergyószentmiklós utca és Szárhegy
utca találkozásánál.
Fogarassy Mihály (1800-1882): római katolikus
pap, Erdély püspöke (1864-1882). Az elnevezés
235
indoka, hogy a szomszédos utcák a Gyergyó-vi-
dék helységneveit viselik.
Fogas utca [35 B2, 83 A2] I. Tabán (1882). Vár­
kert rakpart 8.-tól Döbrentei utca 6.-ig.
fogas-, tipikusan közép-európai ragadozó hal.
Fogaskerék utca [61 A2 (Fogask.)] XXIII. Sorok­
sár (1998). Dara utcától Házhajó utcáig.
fogaskerék: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt ví­
zimalmokkal összefüggő elnevezés. A malomkö­
vek meghajtóművére utal.
Fogaskerekű utca [22 A3] XII. Istenhegy (1962).
Pethényi köz 14.-nél nyíló zsákutca. Csak páros
oldala van, mert a másik oldala a fogaskerekű pá­
lyája.
Fogat utca [17 B2] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Balassa Bálint utca (1922). Rákos út 8.-tól
Csákberény utca 1/b-ig.
Fogócska utca [47 A2] XI. Kelenföld (1974).
Zombor utca 34.-től Csurgói út 21.-ig.
Fogoly utca [63 Bl] XVIII. Gloriett-telep (1964).229
Cziffra György utca 31.-től Péterhalmi útig.
fogoly: a fácánnal rokon, csoportosan élő, galamb
nagyságú, szűrkés, barnás tollazatú madár.
Fohász lépcső XII. Németvölgy. Lásd: Zólyomi
lépcső
fohász: rövid ima.
Fokker utca XVI. Mátyásföld, Sashalom. Lásd: Jókai
Mór utca
Fokker: az elnevezés az 1920-1940-es években a
közelben működő Fokker repülőgépgyárra utal.
Fokos utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1930). Horog
utca 12.-től Szállás utca 11/b-ig.
fokos: hosszú nyelű, díszes vagy díszítetlen, általá­
ban rézfejű balta vagy csákányféle eszköz.
Folkmann utca II. Pasarét. Lásd Volkmann utca.
Folyamőr utca [15 B3] III. Óbuda (1938). Előző­
leg: Szentendrei utca egy része. Sorompó utca 3.-
tól Hévízi út 92.-ig.
folyamőr: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az
utcában volt a folyamőrség laktanyája, amelyet
később áthelyeztek Újpestre. 2000-ben a folyam­
őrséget megszüntették.
Folyóka köz III. Remetehegy, Újlak. Lásd: Miko-
viny utca
Folyóka utca [23 Al] III. Újlak (1954). Folyondár
utca 5.-től Mikoviny utca 7.-ig.
Folyondár köz [22 Bl, 23 Al] III. Mátyáshegy
(1953). Folyondár utca 2.-től Mátyáshegyi köz
7.-ig.
Folyondár utca I. Krisztinaváros (1870-es évek első
fele). Mátray utca és Lovas út között. Területren­
dezés miatt megszűnt.
Folyondár utca [23 Al-2, 78 Al] III. Mátyáshegy,
Újlak (1928). Szépvölgyi út 47.-től Doberdó út
36.-ig.
folyondár, nyelvjárási szó, általában a kúszónövé­
nyek neve.
Forinyák utca
Fonal utca I. Krisztinaváros. Szent János utca és
Gellérthegy utca között (1870-es évek). Terület-
rendezés )miatt megszűnt.
Fonal utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1953).
Előzőleg: Andrássy utca (1946), gróf Andrássy
Gyula utca (1910-es évek). Béla utcától Tinódi
utca 46.-ig.
fonal: az elnevezés a közelben volt Kispesti Textil­
gyár (KISTEXT) egyik alapanyagára utal.
Fonó utca [59 A2] XXII. Budafok (1920-as évek).
Gyár utca 19.-től Háros utca 2.-ig.
fonó: az elnevezés az egykor itt működő Gyapjú-
és Lenfonó Gyárra emlékeztet.
Fonyód utca [47 A3] XI. Albertfalva (1953).251
Előzőleg: Árpád utca (1900-as évek). Fehérvári
úttól Vasvirág sor 62.-ig.
Fonyód: város Somogy megyében, a Balaton déli
partján.
Forduló utca [14 A2] III. Testvérhegy (1971).
Testvérhegyi út 34.-től Vízmosás utcáig.
Forgách köz [24 Bl] XIII. Angyalföld (1935). Zsi­
nór utca 9.-től Fáy utca 66.-ig.
Forgách tér XIII. Angyalföld (1900). Üteg utca,
Béke utca és Fáy utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1967).
Forgách utca [24 A-Bl] XIII. Angyalföld (1897).
Váci út 97.-től Gyutacs utca 18.-ig.
Forgách: a magyar történelemben jelentős szere­
pet játszó főúri család. Nem ismeretes, ki a név­
adó. Kiemelkedő tagjai: ~ Ferenc (1535-1577):
történetíró, váradi püspök. Megírta Magyaror­
szág 1540-1572 közötti történetét; ~ Simon gróf
(1669-1730): császári tábornok, aki 1704-ben
átállt a kurucokhoz. II. Rákóczi Ferenc tábor­
naggyá nevezte ki, de 1706-tól 1710-ig fogságban
tartotta; ~ Antal (1819-?): Buda szabad királyi
város 1863-ban díszpolgári címmel tüntette ki.72
Forgács István utca XI. Albertfalva. Lásd: Károly
Ireneusz József utca
Forgács István (P-1945): asztalos, a Magyar Épí-
tőmunkások Országos Szövetsége tagja.
Forgalmas utca [74 A2] XXIII. Soroksár (2003).
Ócsai úttól, azaz az M5-ös autóúttól, délnek fut­
va, a főváros legdélibb kiszögellésénél.
Forgalmi utca [47 A3] XI. Albertfalva (1953). Elő­
zőleg: Hargita utca (1920-as évek). Fehérvári út
245.-től Vasvirág sorig. A Budapesti Közlekedési
Vállalat (volt HÉV) forgalmi telepe mellett.
Forgó utca XV. Rákospalota. Lásd: Patyolat utca
Forgó utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1966). Előző­
leg: Hemád utca (1940). Párkány utca 7.-től Csap
utca 20.-ig.
Forgószél utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Kubikos utca
Forinyák Géza utca [36 B3 (Forinyák G.)] IX.
Ferencváros (2001). Könyves Kálmán körút 18-
nál nyíló zsákutca.
Forinyák utca IX. Ferencváros (1900-as évek). Üllői
Forint utca
út és Gyáli út között, a Ferenc József gyalogsági
laktanya mellett. Katonai terület lett, megszűnt
(1950).
Forinyák Géza (1840-1860): egyetemi hallgató.
Az 1860. március 15-i tüntetés szétverésekor ka­
pott súlyos sérülésébe április 2-án belehalt. Ápri­
lis 4-i temetésén Pest-Buda akkori lakosságának
csaknem fele vett részt. A főnemesek közül is na­
gyon sokan megjelentek. Az egyetemisták az első
világháborúig november 1-jén megemlékeztek
róla.
Forint utca [22 B3, 78 A3] II. Országút (1941).
Káplár utca 10/a-tól Ezredes utca 9/b-ig.
Forint utca XXII. Budafok. Lásd: Szent Korona
utca
forint, a Firenzében először 1252-ben vert arany­
érme virágos címeréről (fiorino), illetve a város
nevéről elnevezett pénz, amely Európában igen
elterjedt, értékálló fizetőeszköz volt. Aranyból és
ezüstből egyaránt készítették. Magyarországon
többször is volt ilyen néven hivatalos pénznem.
A mai forint 1946 óta van forgalomban.
Formás utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Damjanich utca. Timur utca 100.-tól Asz-
tag utca 2.-ig.
Forradalom tere [25 A3 (F. T.)] XIV. Alsórákos
(2006). Thököly út és Szitakötő utca keresztező­
dése.
forradalom: az 1956. október 23-án kitört forrada­
lom emlékére.
Forrás köz I. Tabán (1880). Döbrentei utca és Vár­
kert rakpart között, a Rudas fürdő déli oldalán
volt. Az Erzsébet híd építésével kapcsolatos terü­
letrendezéskor (1900) megszűnt.
forrás', az itt feltörő forrásokról kapta a nevét.
Forrás utca [14 B2] III. Táborhegy, Testvérhegy.
Domoszló utca 15.-től Domoszló utca 45.-ig tar­
tó szögben megtört utca.
Forrás utca [35 A3] XI. Kelenföld (1933). Halmi
utca 30.-tól Fraknó utcáig.
forrás: az itt feltörő Erzsébet - négy keserű- és két
édesvizű - gyógyforráscsoportról. A XIX. század­
ban neves gyógyhely volt, ma a természetvédelem
alatt álló forráscsoport vizét a mellette lévő kór­
ház használja fel.
Forrásfoldi utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1996). Köröstói utcától Tápiószecső és Tápió-
bicske utcák találkozásáig.
Forrásföld: itteni dűlő neve.
Forrási dűlő [54 Bl, 55 Al-2] XVII. Rákoskeresz­
túr (1996). Összekötő utcától a főváros és Ecser
határáig.
Forrási-dülő: itteni dűlő neve, amelyen egy forrás
található.
Forrásliget utca [7 A3] III. Mocsáros (2002). Cser­
mák Antal utcától a Kóborló közig.
Forrásmajori utca [41 Bl, 42 Al] XVII. Rákos­
236
keresztúr (1996). Cinkotai út 30.-tól XXVI. utca
25.-ig.
Forrás-major, az elnevezés a közelben volt hajdani
majorra emlékeztet.
Forster János Jakab utca [73 Bl] XXIII. Sorok­
sár (1913). Korábban Alsó Duna part. Tusa ut­
cától Vadevezős utcáig.
Forster János Jakab (1700-as évek): a törökök ki­
űzése után Soroksár újrabetelepítésén dolgozott
a Grassalkovich család megbízottjaként Johann
Jakob Forster gazda. Rajnai németek/svábok be­
telepítésével.
Fortuna Gasse I. Vár. Lásd: Fortuna utca
Fortuna köz [35 Al, 82 Bl (Fort.)] I. Vár (1879).
Előzőleg: Hader Gasse (Rongy utca) (1695). Per­
patvar utca.1 1752-től az utcát nem említik. For­
tuna utca 2.-től Országház utca 3.-ig.
Fortuna utca [35 Al, 82 A-Bl] I. Vár (1879).
Előzőleg: Fortuna Gasse (1810), Vicus Pistorum
Fortuna utca
A középkori Szombat piac, a mai Bécsi kapu
tér felé szélesedő utcát a középkorban eleinte -
mivel a tőle keletre húzódó Zsidók utcája és a
nyugatra található Olaszok utcája között haladt
- Media piatea, vagyis Középső utcaként emle­
gették, de a Zsigmond király idejében ott lakott
franciákról Francia utcának is nevezték. Később
a bibliai szent ereklyetestét őrző budaszentlőrinci
pálosok itt épült házáról Szent Pálról keresztelték
el. A török megszállás idején újabb névváltozásra
került sor: ettől kezdve Jenicseri agaszi jolu, az­
az Janicsár aga útjaként ismerték a mai Fortuna
utcát, amelyet Buda visszafoglalása után Bécsi
utcának is hívtak. Nem nehéz kitalálni, a Vár­
ból ezen az úton lehetett a Bécsi kapun keresz­
tül Bécs felé menni. Persze így volt ez még 1784
után is, mindössze az elnevezés változott, amikor
Buda városa megvette a mai Fortuna köz sarká­
nál lévő házat, és azokat Fortuna néven vendég-
fogadóvá építtette ki. A Fortuna szépen bútoro­
zott szobáival és jól felszerelt istállóival a XIX.
század közepére a legismertebb budai fogadóvá
vált. Vonzereje közé tartozott a szép kilátás is: íz­
lésesen kialakított kerthelyiségét a Panorámához
címezték. A Lánchíd megnyitása után azonban a
forgalom egyre inkább Pestre tolódott át, a ven­
dégek lassan fogyatkozni kezdtek, így 1868-ban
tulajdonosa kénytelen volt bezárni a fogadót. De
az épület, egy kissé átalakítva ugyan, ma is áll:
falai között 1966-tól 2005-ig a Kereskedelmi és
Vendéglátóipari Múzeumnak adott otthont, ma
pedig szálloda működik benne. A homlokzatán
elhelyezett emléktábla, valamint a Fortuna utca
és Fortuna köz elnevezés a hajdanán itt működő,
városszerte kedvelt fogadóra és kávéházra utal.
237
(Pékek utcája) (1737),9 Fleischer Gasse (Mé­
száros utca) (1760),1 Wiener Gasse (Bécsi utca)
(1696), Jenicseri agaszi jolu (Janicsár aga utcája)
(XVI-XVII. század),53 Szent Pál mahalle az ut­
ca mai hosszában, és Ötvös utca mahalle a mai
Hess András tér nyugati oldala (XVI. század),53
Szent Pál utca (XV. század közepe),1 Francia utca
(piatea Gallicalis) (XV. század),134 Középső utca
(piatea Media) (XIV-XV. század),84 Ötvös utca
(1411).1A Wiener Gasse nevet 1810-ben átvitték
az akkori Juden Gasséra (ma Táncsics Mihály ut­
ca). 1736-1737-ben és az 1820-as, 1830-as évek­
ben Fő utcaként is szerepel. Hess András tér 3.-
tól Bécsi kapu tér 9.-ig.
Fortuna: az elnevezés az utcában 1785-ben meg­
nyílt vendégfogadóra emlékeztet, melynek cégére
Fortuna istenasszony volt. (Több évig itt volt a
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múze­
um. Most újra szálloda.)
Forum Nundinale Hebdomadale I. Tabán. Lásd:
D öbrentei tér
Foszlány utca [28 B2-3] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Malomárok utca (1930-as évek). Sza­
bad föld út 1.-től Somkút utca 19.-ig.
Fóti út [8 B3, 16 Bl, 17 A-Bl] IV. Megyer, Újpest
(1890-es évek). Váci út 89.-től Szilágyi utca 26.-ig.
Fóti út XIII. Angyalföld. Lásd: Kassák Lajos utca
Fő fasor XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Szent Ko­
rona utca
Fóti út XV. Rákospalota. Lásd: Régi Fóti út
Fót: helység Pest megyében, Budapest határánál.
Fő tér I. Vár. Lásd: Tárnok utca
Fő tér II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Kolosy tér
Fő tér [23 Bl] III. Óbuda (1874). Előzőleg: Haupt
Platz, Grüne Markt Platz (Zöld vásár tér),1 Rat­
haus Platz (Városház tér) (1834),1 Grosse Markt
Platz (Nagy Piac tér) (1826),10 Commission Platz/
tér (XVIII. század).10 Szentlélek tér 7., Hajógyár
utca 4., Laktanya utca 2., Harrer Pál utca 1. és 2.,
Kórház utca 1. és 2., Hídfő utca 18. és 17. között.
Fő tér [ 18 A3, 26 A-B1] XV. Újpalota (1999). Zsó-
kavár utca és Nyírpalota út között.
Fő tér [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (2013), ko­
rábban 128457/8. hrsz.-ú névtelen közterület a
Pesti út és Ferihegyi út találkozásánál, a polgár-
mesteri hivatal előtt.
Fő tér XIX. Wekerletelep. Lásd: Kós Károly tér
Fő út II. Adyliget. Lásd: Nagykovácsi út
Fő út IV. Újpest. Lásd: Árpád út
Fő út IX. Ferencváros. Lásd: Tompa utca
Fő út [17 B2, 18A2-1] XV. Rákospalota (1992).
Előzőleg: Dózsa György út (1945), Horthy Mik­
lós út (1929), Fő út (1890-es évek). Kossuth ut­
ca 2.-től Sín utca 51.-ig.
Fő út XXI. Csepel-Belváros, Csepel-Ófalu, Csepel-
Rózsadomb, Csillagtelep, Erdőalja, Gyártelep,
Háros. Lásd: (Második) II. Rákóczi Ferenc út
Föld utca
Fő út XXII. Nagytétény. Lásd: Nagytétényi út
Fő utca I. Krisztinaváros. Lásd: Attila út
Fő utca I. Vár. Lásd: D ísz tér, Fortuna utca,
Hess András tér, Palota utca, Palota tér. Szent
György tér, Szent György utca, Szenthárom ­
ság tér, Táncsics Mihály utca, Tárnok utca
Fő utca [23 A3, 35 Al, 78 B3, 82 Bl-2] I. Vizivá-
ros, II. Víziváros (1879). Előzőleg: Alsó Fő ut­
ca (1874), Untere Haupt Gasse (XIX. század),
Land Strasse (Ország út) (1695 előtt), Duna utca
(1440 körül).70 Egy részéből Lánchíd utca, egy
részéből Döbrentei utca lett. Alhévízi út (1848-
1849-ben).19 A házszámok 1.-től 43.-ig és 2.-től
60.-ig az I. kerülethez, a többi szám a II. kerü­
lethez tartozik. Clark Ádám tér 1.-től Bem József
tér 4.-ig.
Fő utca II. Felhévíz, Újlak, III. Újlak. Lásd: Frankel
Leó út, Lajos utca
Fő utca II. Pesthidegkút. Csak a helység 1925. évi
utcajegyzékében szerepel. Lefutása nem ismert.
Fő utca II. Újlak, III. Újlak. Lásd: B écsi út
Fő utca III. Békásmegyer. Lásd: Ezüsthegy utca
Fő utca III. Csillaghegy. Lásd: Ráby Mátyás utca
Fő utca V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Deák Ferenc
utca, Váci utca
Fő utca V. Lipótváros. Lásd: Arany János utca
Fő utca IX. Ferencváros. Lásd: Knézich utca,
Tompa utca
Fő utca X. Csak a fővárosi elöljáróságok 1873. évi
címjegyzékében. Helye nem határozható meg.
Fő utca XI. Albertfalva. Lásd: Fehérvári út
Fő utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Törvény utca
Fő utca [50A2-B1] XIX. Kispest (1992). Előző­
leg: Gábor Andor utca (1953). Linhardt Antal
út (1945), Horthy Miklós út (1925), Fő utca
(1872). Üllői út 269.-től Nagykőrösi út 70.-ig.
Fő utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tem plom utca
Főhadnagy utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Attila utca (1900-as évek). Sasvár utca
72.-től Budapesti út 85.-ig.
Főherceg Albrecht út II. Víziváros. Lásd: Hunyadi
János út. Lásd még: Albrecht út
Főherceg Sándor tér VIII. Józsefváros. Lásd: Gu­
tenberg tér
Főherceg Sándor utca VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy
Sándor utca
Lehetséges, hogy a névadó Sándor Lipót (1772-
1795): főherceg; II. Lipót császár és király fia,
1790-től Magyarország nádora.
Főhercegnő Mária Valéria utca V. Belváros. Lásd:
Apáczai Csere János utca Lásd még: Mária
Valéria utca
Főiskola utca I. Vár (1696). Lásd: Hess András tér
főiskola: az elnevezés arra utal, hogy a XVIII. szá­
zadban itt állt a jezsuita főiskola.
Föld utca [23 Al] III. Óbuda (1879). Előzőleg:
Feld Gasse (Mező utca) (XIX. század), Grosse és
Föld utca
Kleine Feld Gasse (Kis és Nagy Mező utca (XIX.
század).1 Schanz Gasse (Sánc utca XVIII. szá­
zad),1 Solymár utca 10.-től Bécsi út 185.-ig.
Föld utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1991). Elő­
zőleg: Ságvári Endre utca (1946), Föld utca
(XIX. század).174 Nagytétényi út 291.-től Úttörők
útja 9/b-ig.
Földbástya tér I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Földbástya utca I. Vár. Lásd: Úri utca
föld bástya', az elnevezés a középkori Föld bástyá­
ra utal, amelynek mai neve Esztergomi bástya.
Földeák utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).261
Előzőleg: Zombori utca (1920-as évek). Sziget-
csép utca 69.-től Nemesbük utca 122.-ig.
Földeák', helység Csongrád megyében.
Földmíves utca XXII. Budafok (1930-as évek). Nem
alakult ki.
Földm űves utca [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Vásár utca (XIX. század). Pesti
út 161.-től Gyökér utca 15.-ig.
Földsánc utca XVI. Árpádföld (2010). Árpádföldi
utcától Nomád utcáig.
Földtorony utca I. Vár. Lásd: Úri utca
Földváry utca [48 Bl] IX. Ferencváros (1900).
Soroksári út 82.-től Gubacsi út 19.-ig.
Földváry utca XV. Rákospalota. Lásd: Oroszlán
utca
Földváry Sándor (1809-1868): honvéd ezredes, a
szabadságharc vörössipkás zászlóaljának parancs­
noka, aki a „hősök hőse” jelzőt érdemelte ki.24
Földváry utca [52 A3] XVIII. Miklóstelep (1925).
Előzőleg: Ivánka utca (1910-es évek). Üllői út
494.-től Szakály utcáig.
Földváry utca [50 Al] XIX. Kispest (1910-es
évek). Üllői út 200.-tól Attila utca 35.-ig.
1. Földváry Elemér (1862-1929 után): jogász, a
felsőház tagja, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
törvényhatósági bizottságának tagja, a vármegyé­
ben evangélikus esperességi felügyelő, az 1905-
1906. évi nemzeti ellenállás megyei résztvevője.89
Az elnevezések idején az volt a szokás, hogy a
megyei vezetőkről neveztek el utcákat.
2. lehet Földváry Sándor, a honvéd ezredes is a
névadó.9
Főműhely utca IV. Istvántelek, Újpest (1966). Lásd:
B écsi utca
Főműhely. 1. Központi, irányító szerepű műhely.
2. Vasútnál a gördülőállomány javítását végző
műhely. (Az Istvántelek területén 1901-1905 kö­
zött felépített, az ország legnagyobb vasúti jármű­
javítója.)
Főnix utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Phönix utca
Főőrség utca (Hauptwachte Gasse) I. Krisztinavá­
ros. Az 1870-1872. évi német nyelvű cím- és lak­
jegyzék emliti. Lefutása nem ismert. Valószínűleg
az I. kerületi Várta lépcső.
főőrség: a királyi vár őrsége testőrség.
238
Főposta utca V. Belváros. Lásd: Petőfi Sándor utca
Főposta: az elnevezés az utcában volt főpostára
utal.
Förster Aurél utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd:
Vajda János utca
Förster Aurél (1852-1932): közgazdasági író, jo­
gász. Országgyűlési, illetve nemzetgyűlési képvise­
lő. Az 1900-as évek elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun
vármegye tisztviselője, törvényhatósági bizottságá­
nak virilista tagja.115 Részt vett az 1905-1906. évi
nemzeti ellenállási mozgalomban.
Fővám tér [35 B2, 83 B3] V. Belváros, IX. Ferenc­
város (1990). Előzőleg: Dimitrov tér (1949), Fő­
vám tér (1875); Új Hajózási Hivatal tér (Neue
Schiffamt Platz) a mai park helyén (1866); Salz
Platz (Só tér) (1866), Salzhaus Platz (Sóház tér)
(1850) az egyetem épületének északi fele helyén;
a tér északi házsora és a park között Salzamt
Gasse (Sóhivatal utca) (1817),8 előzőleg: Hühner
Gasse (Tyúk utca); Sóház piac, Alte Salz Platz
(Régi Sóház tér) (1800-as évek).1 A házszámok
1.-től 6.-ig az V. kerülethez, a többiek a IX. kerü­
lethez tartoznak. Belgrád rakpart 1., Molnár utca
53. és 44., Váci utca 85., Só utca 1., Vámház kör­
út 2., Sóház utca 1. és 9., Mátyás utca 2., Köz­
raktár utca 2/a. és 1. között.
fővám: az összes vámhivatal felettes hivatala.
A Fővámház itt álló épületét Ybl Miklós tervei
alapján 1871-1874 között építették fel. Itt kapott
otthont 1948-ban a Marx Károly Közgazdasági
Egyetem, majd Budapesti Közgazdasági Egye­
tem, jelenleg Corvinus Egyetem.
Föveny utca [16 A3] XIII. Angyalföld (1897). Ere­
detileg a Váci úttól a Tahi utcáig. Egy része Kesz­
kenő utca lett. Váci út 115.-től Madarász Viktor
utca 4.-ig.
föveny: víz fenekén és partján lévő finom szemcsé­
jű homok(os talaj). Az elnevezés utal arra, hogy
mielőtt a közeli Rákos-patakot a XIX. század vé­
gén csatornaként építették át, előző folyásának
partja fövenyes volt.
Főző László utca XXII. Baross Gábor-telep, Nagy­
tétény. Lásd: D ózsa György út
Főző László (?-?): Nagytétény jegyzője az XIX.
század végén és a XX. század elején.
Fraknó tér XI. Kelenföld (1933). Thallóczy Lajos
utca, Ballagi Mór utca és Fraknó utca között. Te­
rületrendezés miatt megszűnt (1970).
Fraknó utca [35 A3, 46 Bl, 47 Al] XI. Kelenföld
(1933).207 Tétényi út 21/b-től Somogyi út 10.-ig.
Fraknó: helység és vár Sopron vármegyében. (Ma
Ausztria: Forchtenstein, illetve Forchtenau.)
Francia út [25 A3, 37 A-Bl, 81 B2-3] XIV. Her-
minamező, Törökőr (1902). Kerepesi út 46.-tól
Kacsóh Pongrác út 9.-ig. Sorként számozva.
francia: a kerület e részén több közterület ország-,
illetve népnevekről van elnevezve.
239
Fővám tér
A Szabadság híd pesti hídfőjénél elterülő tér ki­
alakulását, folyamatos változását a középkortól
követhetjük nyomon, amikor még errefelé húzó­
dott a Pestet körülvevő városfal egy része. A fala­
kat körülvevő árokba vezetett víz egy elmocsara-
sodott iszaptengerben, a Molnár-tóban kötött ki,
ahová télen a hajómalmokat vontatták be, nyá­
ron pedig vadkacsák, ludak, békák, piócák és ci­
gányhalak tanyáztak benne. Amikor a messziről
bűzölgő tavat az 1800-as évek elején feltöltötték,
létrejött az akkoriban Neuer Schiffamts Platznak,
majd Régi Sóház rémek, Sóház rémek és Só tér­
nek nevezett tekintélyes méretű közterület, a Vá­
ci utca és a Molnár utca déli vége között felépült
Kincstári Sóraktár, illetve a hajdani Három pipa
utca sarkán álló sótiszti lakások ihlette elnevezé­
sekkel. Az ezen építmények elődjéül szolgáló, a
XVIII. század végétől működő sóhivatalt meg­
becsült intézményként tartották számon, ahol
komoly urak ültek, és adták ki az engedélyeket
a só, a salétrom és a puskapor árusítására. Ezt
a jogot olyan kereskedők kaphatták meg, akik
önhibájukon kívül korábbi vállalkozásaikba be­
lebuktak, de - hogy adójukat továbbra is megfi­
zethessék - ily módon segítették őket tisztes ke­
resethez. Miután 1868-ban a három város: Pest,
Buda és Óbuda kiküldött bizottmányi tagjai a
romos, dísztelen sóház, illetve a közeli dohány­
pajta lebontásáról határoztak, a területet Régi Só
térré nevezték, 1875-ben pedig az Ybl Miklós
által tervezett Fővámház, az összes vámhivatal
felettes intézménye vált új névadóvá. A vám­
ház uralmát az utcanévtáblákon csupán 1949
és 1991 között törte meg Georgi Dimitrov bol­
gár miniszterelnök, akinek évtizedeken át itt álló
szobrát 1992-ben a budatétényi szoborparkba
helyezték át. S bár a Fővámház híres épületében
- amely 1949-tól a Marx Károly Közgazdasági
Egyetem, napjainkban a Budapesti Corvinus
Egyetem székhelye - már régóta nem hivatali
szobákat, hanem hatalmas előadótermeket talá­
lunk, a Fővám tér nevében ma is őrzi a palota
eredeti funkcióját.
Francia utca I. Vár. Lásd: Fortuna utca
francia: a középkorban francia származású arany­
művesek laktak és dolgoztak itt. Lehetséges az
elnevezés Franciscus Bemardi Gallicus harmin-
cadispán, később tárnokmester házáról is.109
Francisci Gasse II. Országút, Rózsadomb. Lásd:
Rómer Flóris utca
Franciska utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Gádor utca 69.-től Komáromi út 30/a-ig.
Frangepán köz [24 Bl] XIII. Angyalföld (1932).
Frangepán utca 85. és 87. között nyíló zsákutca.
Frankhegy utca
Frangepán köz [61 Bl] XXIII. Soroksár (1988).
Vágóhíd utca 24.-től Erdő sétányig.
Frangepán utca [8 B3, 9 A3] IV. Megyer (1934).
Kálvin János utca 64.-től Szondi utca 7.-ig.
Frangepán utca [24 A-Bl] XIII. Angyalföld (1897).
Váci út 85.-töl Tatai utca 50.-ig.
Frangepán utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd:
Jászágó utca, Jászapáti utca
Frangepán utca [52 Al-2] XVIII. Bélatelep (1945).
Előzőleg: Andrássy utca (1910-as évek). Csévéző
utca 45.-től Tünde utca 39.-ig.
Frangepán utca [50 A2 (Fran.)] XIX. Wekerlete-
lep (1910). Zoltán utca 32.-től Dobó Katica utca
71.-ig.
Frangepán utca [61 Bl, 62 Al] XX. Gubacsi­
puszta, Pacsirtatelep (1920). Vágóhíd utca 111.-
től Ritka utca 12.-ig.
Frangepán utca [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu (1933).
Előd utcából nyíló zsákutca.
Frangepán: a horvát származású Frangepánok
(Frankopan) a XV-XVII. században szerepeltek
a magyar történelemben. A család kiemelkedő
tagjai közül a valószínű névadó: ~ Ferenc Kristóf
(1620-1671), a Wesselényi-féle főúri összees­
küvés résztvevője, akit az ausztriai Wiener Neu-
stadtban (magyarul: Bécsújhely) sógorával, Zrínyi
Péterrel együtt lefejeztek. A család vele kihalt.
Frankel Leó út [23 A2-3, 78 Bl-3] II. Felhévíz,
Országút, Újlak (1953). Előzőleg: Kunfi Zsig-
mond utca (1947), Zsigmond király út (1938),
Zsigmond utca (1879), Alsó Fő utca (1874)
a Bem tértől a Margit körútig, Felső Fő utca
(1874) a Margit körúttól a Lajos utcáig, Alte
Haupt Gasse (Ó Fő utca) (1858), Lange Zeile
(Hosszú sor),9 Obere Zeile (Felső sor),9 Obere
Strasse (Felső út),9 Land Strasse (Országút)
(1702),9 Jakab utca (XV-XVI. század). A Mar­
git körút és Zsigmond tér között előfordult még
Croaten vagy Raitzen Gasse (Horvát vagy Rác
utca) (1741),9 Mittlere Gasse (Középső utca)
(XVIII. század)9 néven is. Bem József tér 2.-től
Zsigmond térig.
Frankel Leó (1844-1896): a munkásmozgalom
egyik vezető személyisége. Alapító tagja az I. In-
temacionálénak. Az 1871-es párizsi kommün ide­
jén munka- és kereskedelemügyi miniszter Párizs­
ban. A kommün bukása után Londonba került,
és ott 4 évig Marx és Engels mellett dolgozott.
1876-ban hazatért Magyarországra. 1880-ban
részt vett a Magyar Általános Munkásegylet meg­
alakításában. 1883-tól újra emigrációba kénysze­
rült, haláláig a nemzetközi munkásmozgalom ve­
zérkarában dolgozott.
Frankfurt sétány [35 A3] XI. Kelenföld, Szentim-
reváros (1991). A Feneketlen-tó körüli sétány.
Frankhegy utca [34 A3] XI. Gazdagrét (1984).208
Törökugrató utcától Rétköz utcáig.
Franklin utca
Frankhegy: a közeli Csíki-hegyek egyik tagja. Az
1686-ban, Buda ostromakor itt táborozó frank
(német) katonákról.
Franklin utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1879).
Előzőleg: Müller Gasse (Molnár utca) (1854
előtt), Seiler Gasse (Kötélgyártó utca) (XIX. szá­
zad). A Donáti utca és Toldy Ferenc utca közötti
része gépkocsival járható, a többi része lépcső. Is­
kola utca 28.-tól Szabó Ilonka utca 29.-ig.
Franklin, Benjamin (1706-1790): amerikai ál­
lamférfi, író, tudós. A függetlenségi harc egyik
vezetője; később hazáját képviselte több európai
országban. Természettudományi és technikai
kutatással foglalkozott. O találta fel többek kö­
zött a villámhárítót és a bifokális szemüveglen­
csét.
Frankok utcája XXIII. Soroksár. Lásd: Tem plom
utca
frankok : Soroksár törökkor után betelepített lako­
sai közül sokan jöttek Frankföldről.
Frankovics tér XV. Rákospalota (1968). Arany János
utca és Kis Rákos utca keresztezésében. Terület-
rendezés miatt megszűnt (1980-as évek).
Frankovics Mihály utca XV Pestújhely, Újpalota
(1968). Lásd: Drégelyvár utca
Frankovics Mihály (1876-1942): vasutas. A Ma­
gyarországi Szociáldemokrata Párt, majd 1919-
től a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja.
A Tanácsköztársaság alatt a rákospalotai direktó­
rium elnöke, a Vörös Hadsereg politikai biztosa.
Fogolycserével a Szovjetunióba került.
Franz Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Koszorú utca
Franz Gasse IX. Ferencváros. Lásd: B erzenczey
utca
Franz Platz I. Tabán. Lásd: Bocskai tér
Franz Platz IX. Ferencváros. Lásd: Ferenc tér
Franz: Ferenc (németül).
Franzen Gasse II. Országút, Rózsadomb. Lásd:
Röm er Flóris utca
Franziskaner Garten I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Franziskaner Gasse V. Belváros. Lásd: Irányi utca
és Reáltanoda utca
Franziskaner Platz I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Franziskaner Platz V Belváros. Lásd: Ferenciek tere
Franziscaner Plazl I.Vár Lásd: Országház utca
Franziskaner, ferences (németül).
Frastaczky András utca XIX. Kispest. Lásd: Fecske
utca
ifjú Frastaczky András (P-1944): a kőbányai parti­
záncsoport tagjaként részt vett az ellenállási moz­
galomban.
Fráter György köz [25 B3] XIV. Nagyzugló (1934).
Róna utca 69.-től Fráter György térig.
Fráter György tér [25 B3] XIV. Nagyzugló (1934).
Fráter György köz 8., Kopja utca 20. és Fráter
György utca 20. között.
Fráter György utca [25 B3] XIV. Kiszugló, Nagy­
240
zugló (1933). Buzogány utca 10.-től Kupa vezér
utca 7.-ig.
Fráter György utca XV. Rákospalota. Lásd: O ros­
háza utca
Fráter (Martinuzzi, Utiesenic) György (1482-
1551): pálos rendi szerzetes, sajóládi perjel,
váradi püspök, esztergomi érsek, bíboros. I. (Zá­
polya, Szapolyai) János király kincstartója, a ki­
rály halála után János Zsigmond gyámja és Iza­
bella királyné tanácsadója. Az önálló erdélyi feje­
delemség megteremtője. Politikai gyilkosság áldo­
zata lett.
Fráter Loránd utca [65 Al] XVIII. Ganztelep
(1945). Előzőleg: Bácskai utca (1922). Bihar ut­
ca 14.-től Mednyánszky utca 20.-ig.
Fráter Loránd (1872-1930): huszártiszt, ország-
gyűlési képviselő, nótaszerző.
Frauen Gasse X. Ligettelek. Lásd: Hölgy utca
Frauen: asszonyok (németül). Itt hölgynek fordí­
tották és értelmezték.
Freuental Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: D iószegi
Sám uel utca
Freuental: az itt birtokos családról kapta a nevét
és ezt tévedésből lefordították, így lett Örömvölgy.
Freye Gasse II. Újlak. Lásd: Sajka utca
Freythof Gasse I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Ka­
pás utca
Freythof Gasse II. Újlak. Lásd: Bécsi út
Freythof Gasse II. Újlak (1702). Az Ürömi utca
és Felhévízi út között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.110
Freythof: temető (budai német dialektusban).
Frézia utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1984).262
Anna utca 186.-tól Zrínyi utca 153.-ig.
Friedhof Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: M észáros
utca
Friedhof Gasse I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd:
Kapás utca
Friedhof Gasse III. Óbuda. Lásd: Kerék utca
Friedhof Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: D ugonics
utca
Friedhof Strasse VIII. Józsefváros, Kerepesdűlő.
Lásd: Fium ei út
Friedhof: temető (németül).
Friedrich Born rakpart [35 A1-B2, 83 A2-3] I.
Víziváros, Tabán (2010). Előzőleg: Budai alsó
rakpart (2000). A Széchenyi lánchíd hídfőjének
déli oldalától, az Erzsébet híd budai hídfőjének
északi oldaláig.
Friedrich Bom (1903-1963): 1944 májusában
küldte a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője­
ként Budapestre. E funkciójában a küldő szerve­
zet felhatalmazta, hogy a zsidó kórházakat, árva­
házakat, a nevében védelmezze, és védleveleket
bocsásson ki.
Frigyes utca [8 A2] III. Csillaghegy (1959). Mar­
gó utcától Napfény utcáig.
241
Friss utca [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep (1963).
Távíró utca 11.-től Toronyház utca 8.-ig.
Friss István utca XI. Gellérthegy. Lásd: Késmárki
utca
Friss István (1903-1978): közgazdász, politikus,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­
mia rendes tagja. Kossuth-díjas.
Fritze István utca XVI. Cinkota. Lásd: Lóca utca
Fritze István (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Frühlings Gasse I. Vár. Lásd: Országház utca
Frühlings Gasse III. Óbuda. Lásd: Tavasz utca
Frühlings Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: József ut­
ca, Krúdy utca, Reviczky utca
Frühlings Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Berzen-
czey utca
Frühlings Platz VIII. Józsefváros. Lásd: M átyás tér
Frühling: tavasz (németül).
Frühlingsfeld Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Tavasz­
m ező utca
Frühlingsfeld'. Tavaszmező (németül).
Fuchsszőlő utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1930-as
évek). Vörösmarty utcától Rákóczi Ferenc utcáig.
Fuchs-szölö\ a XIX. században itt birtokos Fuchs
Ignác nevét őrzi a volt szőlője helyén kialakított
egyik utca.
Fuhrmann Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kis Fuva­
ros utca, Nagy Fuvaros utca
Fuhnnamr. fuvaros (németül).
Fullánk utca [22 A2] II. Vérhalom (1964). Előző­
leg: Tüske utca egy része. Endrődi Sándor utcá­
tól Gárdonyi Géza utcáig
Furm int utca [29 A2-B1] XVI. Cinkota (1974).
Erős utcától Barátság utcáig.
furmint-, nagy élvezeti értékű borfajta.
Furulya utca [21 B2] II. Kurucles (1940). Hűvös­
völgyi út 56.-tól Tárogató út 35.-ig.
Futár utca [24 Bl] XIII. Angyalföld (1897). Ere­
detileg a MAV-állomás vágányáig; a Tatai út és a
vágányok között a XIV. kerülethez tartozott. Ez a
szakasz területrendezés miatt megszűnt (1966). Bé­
ke utca 65/b-től Tatai utca 96/b-ig.
futár, üzenetet, hírt továbbító személy.
Futó utca I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Erőd utca
Futó utca [17 Al] IV. Megyer (1967). Tungsram
utca 21.-től Pálya utca 8.-ig.
futó: a közeli sportstadion használóiról.
Futó utca [36 A2, 84 B3] VIII. Józsefváros (1874).
Előzőleg: Renn Gasse (1804), Untere Donau
Gasse (Alsó Duna utca) (1730-as évek).60 Hor­
váth Mihály tér 2.-től Üllői út 58.-ig.
futó: németül, Renn: ér, vízfolyás (németül) valószí­
nűleg félreértelmezve a Renner szót fordították le
(„futó”)- Mindhárom utca közelében folyt patak.
Futó utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Tambura utca
Futórózsa utca [27 B2-3] XVI. Mátyásföld, Sas­
halom (1966). Előzőleg: Sárkány utca (1920-as
évek). Veres Péter út 94.-től Sasvár utca 99.-ig.
Fülemüle köz
Futrinka utca [33 B3] XII. Magasút (1963). Ma­
gasúti lejtő 6.-tól Irhás árok 15.-ig.
1. futrinka: hosszú, gyors lábú, bűzmirigyes bogár.
A budai hegyek különlegessége a nagy futrinkák­
hoz tartozó magyar futrinka. Védett rovar.
2. Futrinka utca: az elnevezés idején fútott - Bá­
lint Ágnes által írt - nagy sikerű televíziós gyer-
mekmese-sorozat címe. Valószínűleg erről történt
az elnevezés.
Fuvallat utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Batthyány utca, gróf Batthyány Hona utca
(1910-es évek). Ismeretlen okokból a II. világháború
után megjelent jegyzékekben a keresztnév nem sze­
repel. Veres Péter út 79.-től Újszász utca 30.-ig.
Fuvaros utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kis Fuvaros
utca, Nagy Fuvaros utca
Fuvaros utca [55 A-Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Szegfű utca (1920-as évek). Kékliliom
utca 66.-tól Nyomdász utca 9.-ig.
fuvaros: az elnevezés idején sok fuvaros lakott az
utcában.37
Fuvola utca [12 B2] II. Remetekertváros (1966).
Előzőleg: Dob utca (1922 előtt). Kerényi Frigyes
utca 52.-től Rodostó utca 26.-ig.
Fű utca [56 B2] XXII. Nagytétény (2004). Gyepű
utca 4.-nél nyíló közterület.
Füge utca IX. Ferencváros. Lásd: Viola utca
Füge utca [22 B3, 23 A3, 78 A2-3] II. Rózsadomb
(1904). Bimbó út 27.-től Barsi utca 9.-ig.
Fügefa utca [59 B3, 60 A3] XXI. Csepel-Háros
(2003). Előzőleg 8600. sz. dűlőút. Csepeli úttól
Budapest határáig és azon túl.
Függetlenségi park [35 A3 (Függetl.)] XI. Kelen­
föld (1991). Előzőleg: Hanoi park (1968). Bocs­
kai út, Karolina út és Nagyszőlős utcák közötti
zöldterület.
Függőcinege utca [54 Bl] XVII. Rákoskert (2005).
Zsoltina köztől Ecseri dűlőig.
függőcinege: fészkét faág végére építő cinege.
Fülek utca [16 Bl] IV. Üjpest (2000). Előzőleg:
Bányagépgyár utca (1966), Fülek utca (1941).
Baross utca 88.-tól Labdarúgó utca 15.-ig.
Fülek utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1932).236
Tátrafüred tértől Nyíregyháza utca 55.-ig.
Füleki köz [49 Al] IX. Ferencváros (1954). Aszó­
di úttól Osztag utcáig.
Füleki utca [49 Al] IX. Ferencváros (1909). Gyáli
út 19.-től Osztag utca 19.-ig.
Füleki utca XXII. Budafok. Lásd: Cövek utca
Fülek: helység Nógrád vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Filakovo.) A török hódoltság alatt Heves,
Nógrád és Pest vármegye itt tartotta közgyűléseit.
1682-ben a szultán kívánságára itt választották
Thököly Imrét magyar királlyá.
Fülemüle köz III. Remetehegy (?) Remetehegyi út­
tól Remete közig. A főváros hivatalos jegyzékében
nem szerepel. Eredetileg 16461/5. hrsz.
Fülemile út
Fülem ile út [33A-B1] XII. Svábhegy, Széchenyi-
hegy (1900). Karthauzi utca 30.-tól Őzike út
24.-ig. A név az elnevezéskor érvényes helyesírás
szerint maradt fenn.
Fülemüle utca [60 B3-2] XXI. Királyerdő (1941).241
Kondor utca 25.-től Mária királyné útja 54.-ig.
fülemüle: védett, szürke vagy barna tollazatú, szép
hangú kis énekesmadár.
Fülesbagoly utca [58 B2] XXII. Budafok (1983).
Csengery utca 4.-től Konzervgyár utca 5.-ig.
fülesbagoly: a füle körül tollas pamatot viselő, nagy
testű bagoly. Fokozottan védett madár.
Fülőke utca [45 B2-3, 46 A3] XI. Kőérberek
(1999) 290 Előzőleg: Kőérberki dűlő IV. egy része.
Susulyka utcától Laska utcáig.
fülőke: a közeli erdőkben termő ehető gomba.
Fülöpháza utca [41 B2] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Vasút sor 10-11.-tői Rétsár utcáig. Terve­
zett, de nem kialakult utca.
Fülöpháza: helység Pest megyében.
Fülöpszállás utca [41 B2] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Cinkotai út 16-18.-tól Vasút sorig.
Fülöpszállás: helység Pest megyében.
Fünf Lerchen Gasse I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd:
Csalogány utca
Fünf Lerchen: Öt Pacsirta (németül). A hajdanán
itt működő vendéglő neve
Fünf Lerchen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Öt Pa­
csirta utca, Pollack Mihály tér, Puskin utca
Fünf Lerchen: Öt Pacsirta (németül). A hajdanán
itt működő vendéglő neve.
Fünfhaus Gasse II. Újlak. Lásd: Kilátás utca
Fünfhaus Gasse: Öt ház utca (németül).
Fürdő utca I. Vár. Lásd: Országház utca, Peter-
m ann bíró utca
fürdő: az elnevezés arra utal, hogy a török idők­
ben itt működött a fürdő.
Fürdő utca II. Víziváros. Lásd: Kacsa utca
fürdő: a Király fürdő telke akkor eddig az utcáig
ért.
Fürdő utca [41 B2] III. Csillaghegy (1920-as évek).
Papírgyár út 63.-tól Pusztakúti út 3.-ig.
Fürdő utca V. Lipótváros. Lásd: József Attila utca
fürdő: az utca sarkán állt a Diana fürdő, Pest ele­
gáns fürdője és szállodája, amelyet a XVIII. szá­
zadban épült Sóház lebontása után (1822) Hild
József tervei alapján építettek fel. Gróf Széchenyi
István lakhelye volt 1827-től 1832-ig. 1905-ben
a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megvásárol­
ta és lebontotta, hogy helyére felépítse székházát,
amely ma a Belügyminisztérium épülete.
Fürdő utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Szent
Imre utca
fürdő: az utca az Árpád strandfürdőhöz vezet.
Fürdő utca XVI. Cinkota. Lásd: Fürdőhely utca
Fürdő utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1930). Dam­
janich János út 74.-től Hollandi utca 25.-ig.
242
fürdő: az elnevezés utal arra, hogy az utca a strand­
fürdő mellett van.
Fürdő utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kiss János
utca
fürdő: az elnevezés arra utal, hogy az utcában volt
a Népfürdő.
Fürdőhely utca [28 B2 (Für.)] XVI. Cinkota
(1954). Előzőleg: Fürdő utca (1920-as évek).
Strand sétánytól Lucernás utca 29.-ig.
fürdőhely: az elnevezés arra utal, hogy az utca a
cinkotai strand felé vezetett, amely 1999-ben meg­
szűnt.
Füredi park [26 B3] XIV. Rákosfalva (1989). Fü­
redi utca, Vezér utca, Szentmihályi út 26/a kö­
zött.
Füredi tér [26 B3] XIV Alsórákos (1901). Tihamér
utca 76., Füredi utca 63., Öv utca és Cinkotai 1.
között.
Füredi út [73 Al] XXI. Királyerdő (1937). Vihor-
lát út 89.-től Királyerdő út 164.-ig.
Füredi utca [26 A-B3] XIV. Alsórákos, Rákosfalva
(1900). Örs vezér terétől Szuglói Körvasút sorig.
Füred: magyarországi helységnevek gyakori utó­
tagja.
Fűrész köz [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos (1971).
Szőnyi út 39.-től az M3-as autópálya melletti
útig.
Fűrész utca [25 A-B2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1891).211 Két részből áll. 1. Egressy út 146.-tól
Bosnyák utca 45.-ig (1-37. számok) és 2. Csö­
möri út 34/b-től Ungvár utca 3/h-ig (53-139.
számok).
Fűrész: helység Nógrád vármegyében. Teljes ne­
vén: Rimafurész. (Ma Szlovákia: Rimavská Pila.)
A környezetében futó, helységekről elnevezett ut­
cák alapján valószínűsíthető, hogy erről a helység­
ről történt az elnevezés.
Fürge utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954). Suba
utca 12.-től Budapesti út 282.-ig.
Fürj utca I. Tabán. Bérc utca és Felsőhegy utca kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt.
Fürj utca [34 B2, 82 A3] XII. Németvölgy (1903).271
A Tabánban megszűnt Fürj utca nevének újrafel­
használása. Hegyalja út 39.-től Lejtő út 8.-ig.
Fürjes utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241
Zerge utca 13.-tól Szentmiklósi út 14.-ig.
fürj: védett, zömök, sötétszürke, gabonaföldeken,
mezőkön élő madár.
Fürst Sándor tér XV. Rákospalota. Lásd: Közvágó­
híd tér
Fürst Sándor utca III. Csillaghegy. Lásd: Vera utca
Fürst Sándor utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Hollán
Ernő utca
Fürst Sándor utca XVI. Sashalom. Lásd: Feldebrő
utca
Fürst Sándor utca XVIII. Bókaytelep, Gloriett-te-
lep. Lásd Kiss István utca
243
Fürst Sándor utca XIX. Kispest. Lásd: Jázmin utca
Fürst Sándor utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd:
Petz Ferenc utca
Fürst Sándor utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kormo-
rán utca
Fürst Sándor (1903-1932): tisztviselő. 1925-ben
részt vett a Magyarországi Szocialista Munkáspárt
megalapításában. Később az illegális kommunista
párt aktivistája. Többször letartóztatták és elítél­
ték. 1932-ben a Matuska Szilveszter által elköve­
tett biatorbágyi vasúti merénylet után kihirdetett
statárium alapján Sallai Imrével együtt kivégezték.
Fürt utca [46 B2, 47 A2] XI. Albertfalva (1961).
Solt utca és Gerezd utca között.
Fürtös utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep
(1963). Előzőleg: Léva utca, Szepesi utca, Szá­
va utca (mind 1930-as évek). Nyél utca 18.-tól
Ispiláng utca 17.-ig.
Füst utca V Belváros. Lásd: Kém ényseprő utca
Füstifecske utca [41 A3] XVII. Madárdomb
(1984).217 Szürkebegy utca 17.-től Aránylód utca
86.-ig.
füstifecske: védett, emberi közelségben élő kékes­
fekete hátú, rozsdabarna torkú madár.
Füstike utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1964).
Előzőleg: 814. utca. Bartók Béla út 34.-től Szil­
vafa utca 1.-ig.
füstike: a mákfélék családjába tartozó egynyári,
sallangos levelű, ágtetőző virágú növény.
Füst Milán utca [7 B2, 8 A2] III. Békásmegyer
(1976).270 Heltai Jenő tértől Bálint György utcáig.
Füst Milán (1888-1967): költő, író, esztéta, az
irodalomtudományok kandidátusa, Kossuth-díjas.
Fűszer utca [51 B2] XVIII. Erzsébettelep (1967).
Előzőleg: Szabolcs utca (1925). Attila utca 49.-
től Vajk utca 50.-ig.
Fűtő utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1967). Elő­
zőleg: Kőris utca (1926). Széchenyi utca 79.-től
Teleki utcáig.
fűtő: az elnevezés a közeli fűtőerőmű fűtőire em­
lékeztet.
Füttyös utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1962).
Előzőleg: 870. utca. Bartók Béla út 22/h-tól Már­
cius 15. utca 61.-ig.
Füves utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).242
Csalitos út 7.-től Bokros utca 10.-ig.
Füvészkert utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1991). Előzőleg: Rusznyák István utca (1979),
Szigetvári utca egy része. Práter utcától a Füvész-
kertig.
füvészkert: régiesen a botanikus kertet nevezik így.
(Emlékeztető a mellette lévő kertre, ahol Molnár
Ferenc: Pál utcai fiúk című regénye játszódik.) Az
egyetem eredeti füvészkertje a mai Ferences ba­
zár és a környező utcák helyén volt, majd innen
1809-ben, a mai Múzeum körútra, a Természet-
tudományi Kar helyére költözött. 1847-ben, ami­
Fűzkút utca
kor az egyetemet elkezdték bővíteni, a Füvészker-
tet az Üllői útra telepítették át. Itt állt a 18 hold-
nyi Festetics-kert a rajta lévő vadászkastéllyal,
amely ma az igazgatóság irodája. Ezen a területen
alakították ki az új botanikus kertet. 1865-ben
megépítették a Pálmaházat. Előbb az Üllői út,
Ludoviceum, Nagy Templom utca között terült
el, majd a XIX. század végén a klinikák építése
miatt mai területére zsugorodott össze.
Fűz utca [39 B3, 40 A3] X. Keresztúridűlő (1902).
Kozma utca 6.-tól Tarkarét utcáig.
Fűz utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1941).242 Előző­
leg: Fűzfa utca (1937). Pálma utca 39.-től Szent
István út 292.-ig.
fű z : nedves helyeken növő, barkás virágzatú fa.
Füzér utca [38 A2] X. Ligettelek (1875). Előzőleg:
Úri utca (1872 előtt), Herren Gasse. Számozása
a 19., illetve a 28. számmal kezdődik. A Körösi
Csorna Sándor úttól megszakítással a Kolozsvári
utca 9/b-ig.
Füzér, helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Várát 1263-ban V. István király építette. A mohá­
csi vész után egy évig itt őrizték a Szent Koronát.
Füzér utca XIX. Kispest. Lásd: Nádasdy utca
Füzér utca XXII. Budafok. Csak Budafok város
1937. évi utcajegyzékében.
Füzes utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1994).239
Pusztakamarás utca 11.-től SzŐdemeter utca 14.-ig.
Füzes: helység Szolnok-Doboka vármegyében.
(Ma Románia: Stupini.)9
Füzesabony utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba.255
Előzőleg: Erdélyi utca (1920-as évek). Tápióbics-
ke utca 38.-tól Lemberg utca 55.-ig.
Füzesabony: város Heves megyében.
Fűzfa köz [73 A1-2] XXIII. Soroksár (1999). Ha­
raszti úttól a Dunáig.
Fűzfa utca [9 A3] IV. Megyer (1986). Szondi utca
52.-től Szilaspatak sor 35.-ig.
Fűzfa utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Dohány utca
Fűzfa utca XXI. Királyerdő.242 Lásd: Fűz utca
Fűzfás utca [61 A2] XXIII. Millenniumtelep (1998).
Szajkó utcától Házhajó utcáig.
Fűzfő utca [25 A-B3] XIV. Törökőr (1968). Előző­
leg: Százszorszép utca (1954). Szugló utca 34.-től
Újvidék utca 59/b-ig.
Fűzfő: ma Balatonfűzfő; helység Veszprém me­
gyében.
Füzike utca [58 A-Bl] XXII. Budatétény (1982).246
Háros utca 133.-tól Karéj utca 3.-ig.
füzike: védett, poszátaféle, apró költöző erdei
énekesmadár.
Fűzkút utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1991).
Rákoscsaba utca 23.-tól Patak utcáig, onnan
zsákutca.
Fűz-kút: itteni dűlő neve. Az elnevezés arra em­
lékeztet, hogy itt olyan gémeskút állt, amelynek a
gémtartója egy élő fűzfa volt.37

G 46.-ig.
G jelű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Strázsahegy
utca
G jelű utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Őrgé­
bics utca
Gaál utca XII. Németvölgy. Lásd: Beethoven utca
Gaál: az utca névadója lehetett: ~ György
(1783-1855): író, népmesegyűjtő, Buda és Pest
lakosainak szokásaival foglalkozó, humoros fü­
zeteket írt; ~ Gaszton (1868-1932): politikus; ~
József (1811-1866): író; ~ Miklós (1799-1854):
hadmérnök, az 1848-1849. évi szabadságharc
honvéd tábornoka. Legvalószínűbb az elnevezés
Gaál Miklósról, mert a közelben több, a szabad­
ságharcban részt vevő személyről van utca elne­
vezve.
Gaál Gaszton utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Tem e­
tő utca
Gaál Gaszton (1868-1932): nagybirtokos, politi­
kus, nemzetgyűlési képviselő, országgyűlési kép­
viselő.
Gaál József út [22 B3, 34 Bl] XII. Kissvábhegy,
Krisztinaváros (1953). Előzőleg: Kissvábhegyi út
(1902), eredetileg a Városmajor utcától a Tren-
cséni utcáig. 1993-ban a Zeke utca és a Trencsé-
ni utca közötti része újra a Kissvábhegyi út nevet
kapta. Városmajor utca 64.-től Kissvábhegyi út
1.-ig.
Gaál Jtiase/(1811-1866): író, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia levelező tagja.
Gaal Mózes utca [37 A3] VIII. Józsefváros (2003).
Előzőleg: Rezső utca (1900), névtelen, Szentkirá­
lyi utca (1887. március-december). Üllői út 92.-
től Rezső tér 16.-ig.
Gaal Mózes (1863-1936): író, pedagógus. Mint­
egy 250 művet írt, nagyrészt az ifjúság számára.
Több újság munkatársa. 21 évig volt igazgató és
tanár a Tisztviselőtelepi Főgimnáziumban. 15 évig
lakott itt. Az elnevezés születésének 140. évfordu­
lóján történt.
Gabler Gasse V. Belváros. Lásd: Gerlóczy utca
Gabler Ferenc, üvegesmester, akinek itt volt háza.
Gabler Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Hársfa utca
Gabler József, pékmester, akinek itt volt sütödéje.
Gabona piac/tér V. Belváros. Lásd: Sebestyén tér
Gabona piac/tér VIII. Józsefváros. Lásd: II. János
Pál pápa tér
Gabona utca [36 A3 (Gab.)] IX. Ferencváros
(1936). Liliom utca 1/b-től Tinódi utca 2/c-ig.
G abonaszem utca [29 Al-2] XVI. Cinkota
(1996). Barátság utca 26.-tól Erős utcáig.
Gabonavásárhely piac VIII. Józsefváros. Lásd: II.
János Pál pápa tér
Gábor utca [49 A3-B2] XX. Pesterzsébet (1920-as
244
évek). Kende Kanuth utca 45.-től Jókai Mór utca
Gábor Andor utca XIX. Kispest. Lásd: Fő utca
Gábor Andor (1884-1953): író, publicista, mű­
fordító. Kossuth-díjas. Az I. világháború előtt
verseivel, műfordításaival, humoreszkekkel, víg­
játékokkal vált ismertté. 1919-ben néhány hetes
internálás után Bécsbe távozott. Itt keményen bí­
ráló cikksorozattal lépett fel a Horthy-rendszerrel
szemben. Hamarosan kiutasították, ezután Pá­
rizsba, majd Berlinbe ment. 1933-ban Moszkvá­
ban telepedett le. 1945-ben haza jött. Több évig
a Ludas M atyi című vicclap főszerkesztőjeként
tevékenykedett.
Gábor Áron köz [22 B2] II. Vérhalom (1954).
Előzőleg: 43. utca. Endrődi Sándor utca 15.-től
Törökvész lejtő 12-14.-ig.
Gábor Áron utca [22 A3-B2] II. Pasarét, Török­
vész (1930). Előzőleg: Ákos utca (1910) a Szilá­
gyi Erzsébet fasortól a Bimbó útig és Héja utca
(1909) a Bimbó úttól a Törökvész útig. Szilágyi
Erzsébet fasor 47.-től Törökvész út 34.-ig.
Gábor Áron utca [17 B3, 18 A3] XV. Rákospalota
(1910-es évek). Szentmihályi út 88.-tól Wesselé­
nyi utca 28-30.-ig.
Gábor Áron utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1948).
Előzőleg: Nagy Gábor utca (1940-es évek),20
Nagycenki utca (1920-as évek). Csinszka utca
42.-től Nógrádverőce út 27.-ig.
Gábor Áron utca [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros
(1922). Vak Bottyán utca 9-11.-tői Halomi út
106.-ig.
Gábor Áron (1814-1849): honvéd őrnagy. Kézdi-
vásárhelyi öntödéjében harangokból mintegy 60
ágyút öntött a szabadságharc alatt. A kökös-uzoni
csatában hősi halált halt.
Gábor Áron utca XIX. Kispest. Lásd: Víztorony
utca
Gábor Ignác park [17 A2] IV. Üjpest (1985). Ki­
rály utca 13., Petőfi Sándor utca 18. között.
Gábor Ignác (1868-1945): irodalomtörténész, mű­
fordító. A XIX. század végén a VI. kerületi Ben­
czúr (akkor Nagy János) utca 33.-ban megalapí­
totta a nevét viselő fiúnevelő intézetet, 1909-ben
megszervezte a Vándordiák Egyesületet, amely
turistaegyesületként működött. Fordított izlandi,
héber, holland, francia és olasz nyelvről.
Gábor László utca [16 B2] IV. Újpest (2002).
Venetianer utcától Szent István térig.
Gábor László (1930-1959): tisztviselő. 1956. ok­
tóber 24-én az újpesti Forradalmi Bizottság, tagja
lett. Részt vett Mindszenty József prímás kiszaba­
dításában. November 4-én átvette a helyi nem­
zetőrség parancsnokságát. November 12-én letar­
tóztatták. 1959. szeptember 23-án kivégezték.
Gács utca [16 B2] XIII. Angyalföld (1900). Váci
út 191.-től Balzsam utca 16.-ig.
245
1. Gács: helység Nógrád vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Halic.)
2. Gácsország: másként Halics, amely Galícia ma­
gyar neve volt a közép- és a kora újkorban, és ne­
ve a magyar királyok országainak felsorolásában is
szerepelt.
Gács László utca IV. Újpest Lásd: Lebstück Mária
utca
Gács László (1903-1969): újságíró, a Magyar
Rádió és Televízió elnöke, az Országos Takarék-
pénztár igazgatója. Az illegális kommunista párt
tagja, majd egyik vezetője. 1945 után több lap
vezető szerkesztője. 1951 és 1954 között koholt
vádak miatt börtönben volt. 1962-től a Magyar
Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós, majd
Ellenőrző Bizottságának, a Budapesti Pártbizott­
ságnak, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete
központi vezetőségének tagja.
G ádor utca [58 A-Bl, 59 Al] XXII. Budafok
(1962). Két közterületből került kialakításra;
előzőleg Damjanich utca (1910-es évek) a Mező
utca és a Henger utca között, és Mátyás király
utca (1930-as évek) a Henger utca és a Háros
utca között, melynek előző neve Kőbánya utca
(1900-as évek). Mező utca 12.-től Háros utca
138.-ig.
gádor, különálló pince, verem boltozott bejárata,
előtere, tornáca.
G ádoros utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep
(1981).228 Előzőleg: 611. utca. Szalafő utca 22.-
től Fiumei utca 55.-ig.
Gádoros: helység Békés megyében.
Gajdán Imre utca III. Békásmegyer (1966). Lásd:
Árvácska utca
Gajdán Imre (1935-1956): államvédelmi sorka­
tona. 1956. október 30-án a Köztársaság téren
agyonlőtték.
Galagonya utca [23 Al-2, 78 Bl] III. Újlak (1879).
Árpád fejedelem útja 65.-től Bokor utca 5.-ig.
Galagonyás utca XXI. Királyerdő (1937).242 Szent
István út és Tölgyes út között.
galagonya: tüskés, fehér virágú cserjefajta, amely­
nek termése égőpiros bogyó.
Galamb utca [35 B2, 83 A2] V. Belváros (1874).
Előző neve: Tauben Gasse (Galamb utca)
(1820-as évek), Alte Theatrum Gasse (Régi
Színház utca) (1810-es évek),1 Theatrum Gasse
(Színház utca) (1790),1 Kleine Gasse (Kis utca)
(1695). Pesti Barnabás utca 2.-től Régi posta ut­
ca 5.-ig.
Galamb: az utcában volt Fehér Galamb nevű
posztó kereskedésről.
Galamb utca [51 B3, 63 Bl] XVIII. Gloriett-telep
(19 2 5).229 Előzőleg: Holló utca (1910-es évek).
Garay utca 26.-tól Bánfa utcáig.
Galamb utca XIX. Kispest. Lásd: Karinthy Frigyes
utca
Galamb utca
Galamb utca [47 A3] XXII. Budafok (1940-es
évek). Előzőleg: Orom utca (1920-as évek). Pa­
noráma út 26.-nál nyíló zsákutca.
Galamb utca
A török uralom utáni első összeirás Zwerch
Gabiéként jegyzi a Dunával párhuzamos utcács­
kát, ez magyarul Kereszt utcát jelent. Későbbi
feljegyzések Kis utca (Kleine Gasse), s a XVIII.
század végétől Theatrum Gasse néven emlegetik.
Az utóbbi már feltétlenül megérdemel némi ma­
gyarázatot. Ez az utca a Rondellában (Pest késő
középkori erődrendszerének Duna-parti bás­
tyájában) berendezett színházhoz vezet, amely
itt volt a közelben, a mai Régi posta utca folyó
felőli torkolatánál. Ugyanezen okból nevezték
később, 1810-től Régi Színház utcának is, vagyis
Alte Theatnon Gassénak, azután hogy (a Váci ka­
pu mögött, a mai Vörösmarty téren) megnyílt a
hatalmas Német Színház. Ugyanekkor azonban
az 1820-as évektől működött már az utca déli
saroképületében az a posztóüzlet, amelyet tulaj­
donosa a Fehér Galambhoz címzett - egy város­
szerte nagy port felvert felekezeti és nemzetiségi
vitára célozva. Arra a csetepatéra, amely éppen
itt, az utca elején álló Görög udvar közvetlen
közelében, a folyóra néző Görög templomban
kezdődött, s amely kis híján szétszakította a pesti
görögkeleti egyházközséget. Az esetet a legrész­
letesebben Füves Ödön, a pesti görögség kiváló
kutatója írta meg: a templom két nép, a görögök
és a makedovlachok közös adományaiból készült
el a XVIII. század végén, felszentelésére pedig
1801-ben került sor. A két népcsoport nem volt
jóban egymással; még a közös vallás, közös sors
sem tudta egy testté gyúrni őket. A nyílt viszályt
éppen az a galambpár robbantotta ki közöttük,
amelyet a templom diszítője, az egri szobrász,
Jovanovics Miklós faragott fába, s helyezett az
ikonosztáz főkapuja fölé, azzal a jó szándékú
elgondolással, hogy a két nép békés egymáshoz
fordulását szimbolizálják majd. Csakhogy a két
nép éppenséggel nem erre vágyott, így hát e bé­
kés faragványból botránykő lett. Az egyik fél a
galambokhoz, a másik viszont eltávolításukhoz
ragaszkodott. A püspököket, a városi hatóságo­
kat és a helytartótanácsot öt éven át foglalkoz­
tató ügy végleg éket vert az egyházközség népei
közé, s hogy végül is milyen mély nyomokat
hagyott a vesztes makedón lakókban - a galam­
bokat ugyanis eltávolították azt ékesszólóan
bizonyitja, hogy egy per során még 1833-ban is
emlegették az őket galambügyben ért mély sé­
relmet. A Galamb utca neve 1820 óta mindmáig
erről a cifra esetről mesél.
Galambóc utca
Galambóc utca [47 Bl] XI. Kelenföld (1933). Fe­
hérvári út 70.-től Szerémi útig.
Galambóc: helység a Barancsi Bánságban. (Ma
Szerbia: Glogonj.) A XIV-XV században Szerbia
keleti végvára.
Galántai utca [34 Bl] XII. Orbánhegy (1928). Is­
tenhegyi út 20.-tól Agárdi út 5.-ig.
Galánta: helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Galanta .)
Gál Benő utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Herzen utca
Gál Benő (1879-1945): nyomdai korrektor, szo­
ciáldemokrata funkcionárius. A Magyarországi
Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakszervezete
titkára. 1944-ben deportálták, és Mauthausenban
pusztult el.
Galeotto utca [35 A2, 82 B3] I. Krisztinaváros
(1953) . Előzőleg: Térfy Gyula utca (1939), Jolán
utca (1910). Tigris utca 59.-től Aladár utca 7.-ig.
Galeotto, Marzio (1427-1497): humanista tudós,
Itáliából került Mátyás király udvarába. írásaiban
a korszakról adott beszámolót.
Galga utca [58 A3] XXII. Nagytétény (2008).
A Lókos utcát és a Zala utcát összekötő eddig
névtelen közterület.
Galga: kis hozamú folyó a Gödöllői-dombságon.
Galgahévíz utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom
(1954) . Előzőleg: Brassói utca (1920-as évek).
Veres Péter út 49.-től Újszász utca 6.-ig.
Galgahévíz: helység Pest megyében.
Galgó utca [17 B2] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Thököly utca (1920-as évek). Kinizsi utca
12.-től Rákosi út 29.-ig.
Galgó: helység Szolnok-Doboka vármegyében.
(Ma Románia: Gilgau.)
Galgóczy köz [21 B3] XII. Kútvölgy (1974). Gal-
góczy utca 43.-nál nyíló zsákutca.
Galgóczy utca [21 B3] XII. Kútvölgy (1910). Egy
része 1936-ban Mackensen út lett, ez 1945-ben
Józsa Béla utca, majd 1993-ban Alsó és Felső
Svábhegyi út. Más része 1932-ben Perbete utca,
illetve 1938-ban Hadik András utca lett. Kútvöl­
gyi út 60/a-tól Béla király út 23.-ig.
Galgóczy Károly (1823—1916): mezőgazdász,
gazdasági író, a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja. 1849-ben századosként harcolt.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára,
a református teológia tanára, az Adriai Biztosító
Társaság első titkára, 1865-ben a Victoria Bizto­
sító vezérigazgatója. Megírta Pest-Pilis-Solt-Kis-
kun vármegye monográfiáját.
Gálic utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Előzőleg:
Küküllő utca (1920-as évek). Lobbanó utca 24.-
től Új Kőbánya utca 25.-ig.
gálic: rezet, vasat vagy cinket tartalmazó szulfát.
A rézgálic szőlő- és gyümölcspermetező szer.
Gál ispán utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1991).
246
Előző neve: Kertész Mór utca (1957). Technikus
utcától Kohász utca 5.-ig.
Gál ispán útja XXI. Királyerdő. Lásd: Martinász
utca
Gál ispán: Csepel ispánja 1259-ben.
Galóca utca [13 A3] II. Hársakalja (1964). Előző­
leg: Sarolta utca (1920-as évek), Pesthidegkúti út
egy része. Hidegkúti út 38.-tól Aradi utcáig.
galóca: fehér, galléros tönkü vagy pettyes kalapú,
több fajában mérges gomba.
Galopp utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer (1984).
Külső Szilágyi út 18.-tól Hajló utca 36.-ig.
galopp: az elnevezés a közelben volt lóversenypá­
lya futtatásaira emlékeztet.
Gálszécs út XII. Széchenyihegy (1929). Ágnes út és
Denevér út között. Területrendezés miatt megszűnt.
Gálszécs: helység Zemplén vármegyében. (Ma
Szlovákia: Secovce.)
Galvani utca [47 A-B2] XI. Kelenföld (1953). Elő­
zőleg: 70. utca, Andor utca egy része. Fehérvári
út 128.-tól a Dunáig.
Galvani, Luigi (1737-1798): itáliai orvos, termé­
szettudós, az elektromosság kutatója.
Gálya utca [36 A2] IX. Ferencváros (1938). Köz­
raktár utca 22/a-tól Lónyay utca 37/b-ig.
gálya: az elnevezés a református intézmények kö­
zelében emlékeztető a XVII. században gályarab­
ságot szenvedett református prédikátorokra.100
Ganz köz II. Víziváros. Ganz utcától Bem József ut­
cáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Ganz utca [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (1874). Elő­
ző neve: Kórház utca, Kóroda utca, Spital Gasse
(1822), Krawaten Gasse (Horvát utca) (1695),
Csapó utca (1440 körül).70 A Fő utca és a Bem
rakpart közötti szakasza 1987 és 1991 között Sík
Endre utca volt. Bem rakpart 47.-től Horvát utca
21.-ig.
Ganz Ábrahám utca [64 B2] XVIII. Ganzkertvá-
ros (1945). Előzőleg: Kisfaludy utca (1922). Ha­
lomi út 121.-től Alacskai út 14.-ig.
Ganz Abrahám (1814-1867): vasöntő mester.
1842-ben jött Magyarországra. 1844-ben alapí­
totta a nevét viselő gyárat ebben az utcában, ő
készítette a Széchenyi lánchíd vastartóit. A sza­
badságharc idején ágyúkat öntöttek, majd 1855-
től a saját szabadalmával kifejlesztett kéregöntésű
vasúti kerekekkel vált világhírűvé. Később munka­
társa, Mechwart András feltalálta a kéregöntéses
malomhengerszéket, amely már más, nagyobb
méretű gyárat kívánt. A továbbfejlesztés újabb és
újabb gépek gyártásával járt, ezért a műhelyeknek
új helyet kellett keresni. Ekkor a Kis és Nagy Ró­
kus utca (ma Lövőház utca) között új telket vet­
tek, és ott folytatták a munkát. Ebből fejlődött
ki a Ganz Villamossági Művek, amely most már
vidéken működik, helyén bevásárló- és kulturális
247
épületek állnak. A Ganz utcában csak az öntőmű­
hely maradt, amely ma múzeum. 1863-ban „Bu­
da szabad királyi város iránti többször tanúsított
nagylelkűségét, és ennek az ipar mezején csinált
kitűnő találmányai által a főváros híre emelésére
szerzett érdemeiért” díszpolgári címmel tüntették
ki.72 A II. kerületi utca a volt gyára közelében van.
Garam Gasse XIII. Újlipótváros. Lásd: Garam utca
Garam utca [23 B2, 79 B2] IV. Újpest (1925). Vá­
ci út 58.-tól Duna sor 11.-ig.
Garam utca [23 B2, 79 B2] XIII. Újlipótváros
(1874).210 Előzőleg: Garam Gasse (1860-as évek).
Újpesti rakpart 36.-tól Visegrádi utca 66.-ig.
Garam utca XV Rákospalota. Lásd: Oda utca
Garam utca XVII. Rákoskert. Lásd: Ráspoly utca
Garam utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep (1932).236
Üllői út 532.-től Pöstyén tér 14.-ig.
Garam utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1930-as
évek). Lehel utca 26.-tól Tátra utca 23.-ig.
Garam\ a Duna bal parti folyója, a Gömör vár­
megyei Királyhegyből (Alacsony-Tátrából) eredő
286 km hosszú folyó. (Ma Szlovákia: Hron.)
Garami Ernő tér XI. Lágymányos. Lásd: Goldmann
György tér
Garami Ernő utca XVI. Sashalom. Lásd: Thorma
János utca
Garami Ernő (1876-1935): műszerész, miniszter,
a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyik
nagy tekintélyű vezetője. A Népszava felelős szer­
kesztője volt 1898-1919 között, 1906-ban a párt
tudományos folyóirata, a Szocializmus szerkesz­
tője. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor Svájcba
ment. Később hazatért, de a párt akkori vezetői­
vel nem tudott jó kapcsolatot kialakítani, emiatt
újra külföldre távozott. Végleges hazatérése után
hamarosan meghalt.
Garamvölgyi utca [12 A2] II. Budaliget (1974).
Himes utca 28.-tól Emese utca 13.-ig.
Garam-völgy: a Garam folyó fut benne.
Garas utca [22 B3] II. Országút, Törökvész (1909).
Trombitás út 3.-tól Marczibányi tér 4.-ig.
garas: 1858-ig érvényes alacsony értékű váltó­
pénz. Az elnevezés lehetséges az utca 5. számú
házában egykor volt Utolsó Fillér (Garas) nevű
kocsmáról.48
Garat utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Géza utca (1920-as évek). Hősök fasora 30.-
tól Szérű utca 27.-ig.
garat: a malom alkatrésze, amelyen keresztül csú­
szik le a gabona az őrlőkövekre.
Garay köz [49 Bl] XIX. Wekerletelep (1910). Ha­
tár út 27.-től Baross utca 47.-ig.
Garay tér [36 Bl, 85 Al] VII. Erzsébetváros (1879).
Péterfy Sándor utca 51., Garay utca 50., Murányi
utca 17., Cserhát utca 8., Alpár utca 2., Sajó utca
1., Cserhát utca 12. és Murányi utca 19. között.
Gárdonyi Géza út
Garay utca [7 B3] III. Csillaghegy (1920-as évek).
Czetz János utca 36.-tól Zrínyi utca 33.-ig.
Garay utca [8 B3, 16 Bl] IV. Újpest (1908 előtt).
Pintér József utca 16.-tól Fóti út 23.-ig.
Garay utca [36 Bl, 84 Bl, 85 Al] VII. Erzsébetvá­
ros (1879). Rottenbiller utca 3.-tól Murányi utca
12.-ig.
Garay utca XI. Kelenföld. Lásd: D uránci utca
Garay utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Prodám utca
Garay utca XVI. Sashalom. Lásd: D atolya utca
Garay utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep, Gloriett-te-
lep (1908 előtt). Üllői út 545.-től Cziffra György
utca 38.-ig.
Garay János (1812-1853): költő, egyetemi tanár,
a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja,
a Kisfaludy Társaság tagja. 1848-ban a magyar
kormány kinevezte a magyar nyelv tanárává, de
a bukás után elbocsátották állásából. Az Obsitos
(Háry János) írója. 1843-ban (Fényes Elekkel meg­
osztva) megkapta a Magyar Tudományos Akadé­
mia Nagyjutalmát.
Garay László utca [60 A2] XXI. Királyerdő
(1930).244 Erdőalja utca 14.-től Tiborc utca 9.-ig.
Garay (Garai) László (P-1459): nádor, 1455-ben
Csepel ispánja.
Garázs utca [50 A-B3] XIX. Kispest (1964). Ná-
dasdy utca 109.-től Nagykőrösi út 150.-ig.
garázs: az elnevezés arra utal, hogy a Budapesti
Közlekedési Vállalat Rt. autóbuszgarázsa mellett
van.
Gárda utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Jókai Mór utca (1920-as évek). Veres
Péter út 39.-től Vulkán utca 46.-ig.
gárda: az elnevezés arra emlékeztet, hogy annak
idején a Szovjet Hadsereg egyik „Gárda” címmel
kitüntetett egysége állomásozott a közeli lakta­
nyában.100
Gárdi Jenő utca [16 Bl] IV. Újpest (1948). Erede­
tileg: Dr. Gárdi Jenő utca (1946), Tisza Kálmán
utca (1900-as évek). Megyeri út 25.-től Baross
utca 112.-ig.
Gárdi Jenő (1886-1944): orvos. A városi képvi­
selő-testület tagja. A szegények orvosaként em­
legették a városban. Megszervezte a tüdőbeteg­
gondozó hálózatot és ingyenes rendelőintézetet
létesített. Származása miatt megölték.
Gárdonyi tér [35 B3] XI. Lágymányos (2011).
A Bartók Béla út és Bercsényi utca csatlakozásá­
nál kialakitott kis park neve.
Gárdonyi utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as
évek). Előzőleg: Új utca (1910-es évek). Mező ut­
ca 26.-tól Promontor utca 90.-ig.
Gárdonyi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Zománc utca
Gárdonyi Géza út [22 A2] II. Törökvész, Vérha­
lom (1930). Törökvész út 48/a-tól Kapy utca 55.-
ig-
Gárdonyi Géza utca
Gárdonyi Géza utca [8 B3] IV. Megyer (1932).
Fóti út 12/f-től Julianus barát utca 23.-ig.
Gárdonyi Géza utca XV. Rákospalota (1942). Har-
sányi Kálmán utca és Gyulai Pál utca között.
Tervezett, de nem kiépült utca.
Gárdonyi Géza utca XVI. Árpádföld. Lásd: Zöld­
séges utca
Gárdonyi Géza utca XVI. Sashalom. Lásd: Gom­
bolyag utca
Gárdonyi Géza utca [51 B3] XVIII. Miklóstelep
(1930).234 Előzőleg: Tarack utca (1910-es). Hala­
dás utca 19.-től Gerely utca 4.-ig.
Gárdonyi Géza utca [51 A1 (Gárd.)] XIX. Kis­
pest (1938). Derkovics Gyula utca 54.-től a MÁV
lajosmizsei vonaláig.
Gárdonyi Géza utca XX. Gubacsipuszta. Lásd: Ka­
kastó utca, Pirók Gyula utca
Gárdonyi Géza (1863-1922): író, költő, a Magyar
Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az Egri
csillagok c. műve Magyarország legolvasottabb,
legismertebb regénye.
Gárdos Mariska utca III. Óbuda (1975). Lásd:
Ágoston utca
Gárdos Mariska (1885-1973): író, újságíró. A ma­
gyarországi szociáldemokrata nőmozgalom egyik
vezetője. A II. világháború után a Magyar Kom­
munista Párthoz csatlakozva szervezte meg a nő­
mozgalmat.
Garibaldi köz [83 Al (Gar.)] V. Lipótváros
(1973). Zoltán utca 8.-tól Garibaldi utca 3.-ig.
Garibaldi utca [35 Bl, 83 A1 (Gar.)] V. Lipótvá­
ros (1956). Előzőleg: Géza utca (1874), Geysa
utca (1858), Biber Gasse (Hód utca) (1838),
Bräuhaus Gasse (Sörház utca) (1830).1 Akadé­
mia utca 21.-től Nádor utca 34.-ig.
Garibaldi, Giuseppe (1807-1882): tábornok, az
olasz függetlenség és egység megteremtése ér­
dekében folytatott fegyveres harcok legendás
vezetője. Hadvezérei egyike volt a magyar Türr
István.
Garmada utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Marosvásárhely utca (1930-as évek). Ba­
rátság utca 14.-től Cica utca 16.-ig.
garmada: kupac, halom. Korábban gabona-mér­
tékegység is volt.
Garnisons Platz I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Garnison: helyőrség (németül).
Garten Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Logodi utca,
Mátray utca, Váralja utca
Garten Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Eperfa utca
Garten Gasse III. Óbuda. Lásd: Kert utca
Garten Weg I. Krisztinaváros. Lásd: Váralja utca
Garten: kert (németül).
Gärtner Gasse I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Fa­
zekas utca, Kapás utca
Gärtner Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Kertész
utca
248
Gärtner Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Thaly Kál­
m án utca
Gärtner: kertész (németül).
Gáspár utca [27 A-B2] XVI. Rákosszentmihály
(1974). Előzőleg: Géza utca (1910-es évek). Jó­
zsef utca 17.-től János utca 26.-ig.
Gáspár utca XVIII. Rendessytelep (1962). Előző­
leg: Kazinczy utca (1926). Egressy Gábor utca és
Sándor utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1970).
Gasse bey dem Collegio I. Vár. Lásd: H ess András
tér
Gasse zu der Donau II. Újlak. Csak az 1702. évi Zai-
ger említi.
Gát sétány [36 A-B3] IX. Ferencváros (2007). Fe­
renc tértől a Bokréta utca, a Viola utca, a Thaly
Kálmán utca egyes házai között kanyargó, a Gát
utcába torkolló sétány. A XVIII. és a XIX. szá­
zadban a mai Haller utca alatt volt a Duna Pest
déli részét védő gátja. Ennek, egyes tudott vona­
lain fut a sétány.
Gát utca [36 B3] IX. Ferencváros (1879). Thaly
Kálmán utca 11.-től Haller utca 51.-ig.
gát: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a Haller
utca helyén az 1860-as évek közepéig árvízvédel­
mi töltés állt.
Gátfutó utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Körösi Csorna Sándor utca.
(1940-es évek), báró Radvánszky utca (1930-as
évek). Liget sor 10.-től Kecel utca 31.-ig.
Gáz utca [59 Bl] XXI. Gyártelep (2004). Rác­
kevei Duna-ágtól Déli-bekötő útig. A megszűnt
Csepeli Vas- és Gépgyár üzemei innen kapták az
üzemelésükhöz szükséges gázt.
Gazaufer aga mahalle(szi) V. Belváros (XVI-XVII.
század). Lefutása nem ismert.53
Gazda köz [13 A2] II. Pesthidegkút-Ófalu (2012).
Gazda utcától Hideg utcáig.
Gazda utca [13 A2] II. Erzsébetliget, Gercse,
Pesthidegkút-Ófalu (1932). Előzőleg: Paraszt ut­
ca (1870-es évek), Bauern Gasse (XVIII. század).
Hidegkúti út 168.-tól a szántókig.
Gazdagréti tér [33 B3, 34 A3] XI. Gazdagrét
(1985). Tűzkő utca és az autóbusz-végállomás
között.
Gazdagréti út [33 B3, 34 A3, 46 Al] XI. Gazdag­
rét, Hosszúrét (1953). Hozzácsatolva az 1980-as
években: Méhkas utca (1963) és Naprózsa utca
(1985), ez korábban a Gazdagréti út korábbi le­
futásának egy része volt, valamint a Nagyszeben
út egy része. Budaörsi út 153.-tól Törökbálinti
útig.
Gazdagrét: lásd a városrészek között.
Gazdálkodó út [18 A3] XV. Pestújhely, Újpalota
(1954). Előzőleg: Táncsics Mihály utca (1948),
Muraközi utca (1932). Bánkút utcától Pörge ut­
cáig.
249
Gazdaság út [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Csömöri út (1910 előtt). Szabad föld út
59.-től Rózsalevél utca 44.-ig. Az egykori cinkotai
majorság felé vezet.
Gazella utca [8 A3] III. Csillaghegy (1959). Nap­
lemente utcától Margó utcáig.
gazella: kecses afrikai antilop.
Gázgyár utca [15 B2, 16 A2] III. Aquincum (1972).
Záhony utcától a MÁV esztergomi vonaláig.
gázgyár: az elnevezés arra emlékeztet, hogy 1913
és 1988 között itt működött a főváros legnagyobb
gázgyára.
Gázláng utca [36 Bl, 84 B2] VIII. Józsefváros
(1991). Előzőleg: Lőwy Sándor utca (1953), 45.
utca. II. János Pál pápa tér 19-20.-tói Fiumei út
15.-ig.
gázláng: a meggyújtott világítógáz lángja. Az elne­
vezés arra emlékeztet, hogy 1855-1912 között itt
állott a gázgyár, s ma itt van a Fővárosi Gázművek
Rt. központja.
Gázló köz [42 A2] XVII. Rákoscsaba-Újtelep, Rá­
kosliget (1987). Gázló utca 19.-től Váltóőr utca
20.-ig.
Gázló utca [42 A-B2] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Iglói utca (1920-as évek), Rét
utca (1900-as évek). Szabadság sugárút 11.-től
Gázló közig.
gázló: az elnevezés okolása nem biztos. Lehetsé­
ges, hogy a közeli Rákos-patakon átvezető gáz­
lóról, de lehet, hogy a kipusztulóban lévő, csípős
anyagot tartalmazó, enyhén mérgező kúszónö­
vényről. A sásas, nedves réteket, mészmentes,
agyagos talajt kedveli. Hasonlít a papsajthoz.
(Vízigázló). Védett növény.
Gébics utca [34 B2] XII. Németvölgy (1929).271
Sirály utca 3.-tól Lejtő út 6.-ig.
Gébics utca XXI. Királyerdő.241 Lásd: P ám ás utca
gébics: kampós, fogas csőrű, vonuló kis énekes­
madár.
Géczi József utca [42 A-B3] XVII. Rákoskeresztúr
(2000). Köröstói utca 3.-tól Cséplő utca 52.-ig.
Géczi József (1930-1958): Rákoshegyen lakott.
Részt vett az 1956-os forradalomban, és ezért ki­
végezték.
Geduly utca [17 A2] IV. Újpest (1948). Előzőleg:
Csillag utca (1944), Geduly Lajos utca (1939),
Csillag utca (1890-es évek). Árpád út 179-nél nyíló
zsákutca.
Geduly Lajos (1862-1931): lelkész. Újpest evan­
gélikus egyházhelységének megszervezője.
Gegen dem Hühnerloch V. Belváros. Lásd: Só utca
gegen dem Hühnerloch: a Tyúk kapuval szemben
(németül).
Gehe staig (Ösvény a domboldalban) II. Újlak.
Csak az 1702. évi Zaiger említi.9
Geisler Eta utca XV. Pestújhely, Újpalota (1961).
Lásd: Adria utca
Gém utca
Geisler Eta (1913-1931): hímzőnő. Az illegális
Kommunista Ifjúmunkás Szövetség tagja, a Vörös
Segély aktivistája. Az elnevezés arra emlékeztet,
hogy az utcában lévő kórházban halt meg.100
Gelléri Andor Endre utca [23 Al] III. Remete­
hegy (2013) Előzőleg Tégla utca (1957), Fényes
Elek utca (1900) a Bécsi út 132.-től az 12248-as
sz. telekig.
Gelléri Andor Endre utca XVI. Rákosszentmihály
(1946). Lásd: Regele János utca
Gelléri Andor Endre (1908-1945): író, Baumgar-
ten-díjas. Származása miatt koncentrációs tábor­
ba hurcolták, ahol elpusztult.
Gellért körút XVII. Rákoskert. Lásd: Tiszaörs utca
Gellért rakpart I. Tabán, Gellérthegy, XI. Gellért­
hegy. Lásd: Szent Gellért rakpart
Gellért tér XI. Gellérthegy, Lágymányos. Lásd:
Szent Gellért tér
Gellért utca IV. Újpest. Lásd: Berda József utca
Gellért utca [49 B2, 50 A2] XIX. Wekerletelep
(1910). Gutenberg körút 13.-tól Thököly utca
26.-ig.
Gellért utca XXII. Budafok. Lásd: Szent Gellért
utca
Szent Gellért (980 körül-1046): velencei patrícius-
családból származó Benedek-rendi szerzetes,
Csanádi (akkori nevén marosvári) püspök. 1015-
ben Szent Istvánhoz jött Esztergomba. Imre her­
ceg nevelésével foglalkozott, majd a Bakonyban a
remeték között élt. 1030-ban püspökké szentel­
ték, és megbízták a Csanádi püspökség megszer­
vezésével. Szent István halála után szembefordult
Aba Sámuel uralmával. A pogánylázadás alatt
1046-ban a pesti rév budai oldalán elfogták és
megölték. Előbb a pesti (ma belvárosi) templom­
ban, majd Csanádon, később Velencében temet­
ték el. 1083-ban István királlyal és Imre herceggel
együtt szentté avatták, és ekkor írták meg legen­
dáját.
Gellérthegy utca [35 Al-2, 82 B2] I. Krisztinavá­
ros (1874). Előzőleg: Blocksberg Gasse (XVIII.
század). Egy részéből Czakó utca és Tabáni ut­
ca lett. Krisztina tér 8.-tól Naphegy utca 8.-ig.
A 235 m magas hegy német neve: Blocksberg a
rajta álló favárról. A mondák szerint szombat es­
ténként a boszorkányok itt gyülekeztek és nagy
mulatságokat tartottak. A XVII. század boszor­
kánypereiben sokszor előfordul hivatkozás a Gel-
lért-hegyi boszorkánygyülésekre.
Gém köz X. Gyárdűlő (1950). Somfa utca és
Gém utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1973).
G ém utca [37 B3] X. Gyárdülő (1884). Zágrábi
utcától Hizlaló tér 4.-ig.
gém: a gémeskút része. Az elnevezés az itteni gé-
meskutakra emlékeztet, amelyek a XIX. század­
ban a helyi sertésszállások vízellátását szolgálták.
Gemenc utca
G em enc utca [57 B3] XXII. Nagytétény (2007).
Párhuzamos utcától Sík utca 58.-ig.
Gemenc: vadakban gazdag erdő Tolna megyében
a Duna szigetén, természetvédelmi s egyben va­
dászterület.
G ém es utca [12 B2] II. Máriaremete (1922 előtt).
Egy részét a Csatlós utcához csatolták. Zsíroshe­
gyi út 98.-tól Csatlós utca 50.-ig.
G ém es József utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer
(2003). Koszterna Gyula utcától téglány alakban
futva Koszterna Gyula utcáig.
Gémes [Gránitz] József (1909-1959): vegyipari
munkás. Az 1956-os forradalom és szabadság-
harcban való részvétele miatt 1959. július 30-án
kivégezték.
Gém eskút utca [14 B2] III. Törökkő (2003). Ka­
nász utcából nyíló zsákutca.
gémeskút: olyan kút, amely mellett felső vé­
gén V alakú oszlop áll, ezen hosszú, vasrúddal
lecsúszástól gátolt gerenda mozog fel és le, an­
nak egyik végén ostornak nevezett rúdon lógó
vödörrel emelik ki a vizet. Másik végén ellensúly
van.
Gemsen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Horánszky
utca
Gemse: zerge (németül).
Generalwiesen Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Mikó
utca
Generalwiese'. Generális-rét (németül); a mai Vér­
mező.
Georgi Platz I. Vár. Lásd: Szent György tér
Georg: György (németül).
Georgina utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Petőfi utca (1910 előtt). Vidám vásár utca
58.-tól Gazdaság út 9.-ig.
georgina: a dália tudományos neve.
Gép utca [37 B2] X. Laposdűlő (1953). Kőbányai
út 30.-tól Pongrácz útig.
gép: az elnevezés idején itt gépraktárak voltak.
Gépállomás utca XVII. Rákoskeresztúr (1940-es
évek). A Pesti út és a Pestvidéki gépállomás kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt,
gépállomás: az 1949 után alakult gépállomások a
mezőgazdaság munkagépellátását voltak hivatva
biztosítani. Ez az utca a Pesti út 182.-ben lévő -
azóta megszűnt - gépállomáshoz vezetett.
Gépész köz [46 B2] XI. Kelenvölgy (1974). Gé­
pész utca 19.-től Duránci utca 22.-ig.
Gépész utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Szilágyi utca (1910-es évek). Kővirág sor
81.-től Ütköző sor 22.-ig.
gépész: a névadás a kerület gesztusa a területén
működő Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei
számára, akárcsak az Építész vagy a Vegyész utca
elnevezés.
Gépgyár utca [59 Bl] XXI. Gyártelep (2004).
Varrógépgyár utcától Duna feljáróig.
250
gépgyár, a megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár egyik
üzemére emlékeztet az elnevezés.
Gépgyári utca [35 B3] XI. Kelenföld (1974). Elő­
zőleg: Nándorfejérvári út egy része. Dombóvári
út 8-9.-tői Prielle Kornélia utca 4-16.-ig.
gépgyár: az elnevezés a Csonka-gépgyárnak, il­
letve az 1948. évi államosítása után utódjaként
működött Kismotor- és Gépgyárnak állít emléket.
Gépm adár park [38 Bl] X. Felsőrákos (1973).
Erdősi utca, Hat ház utca és Kerepesi út között.
Gépm adár utca [38 Bl] X. Felsőrákos (1973).
A Gyakorló köztől, többször derékszögben meg­
törve, a Gyakorló utcáig.
gépmadár: a repülő korabeli neve. E területen volt
a század elején a rákosi gyakorlótér egy része,
amelyet repülési kísérletekre használtak. Innen in­
dult el a magyar repülés.
Gerber Gasse III. Óbuda. Lásd: Tím ár utca
Gerber Gasse V Belváros. Lásd: Belgrád rakpart
gerber, cserzővarga: tímár (németül).
Gerbera utca [13 A3] II. Hársakalja (1980). Elő­
zőleg: Tulipán utca (1922 előtt). Hidegkúti út
14.-től Kőhegyi út 11.-ig.
Gerbera: a fészkesvirágúak családjába tartozó
dísznövény.
Gereben utca [33 Al] XII. Svábhegy (1900). Al­
kony út 25.-nél nyíló zsákutca.
gereben: 1. a gereblye neve tájszóval; 2. vasfogakkal
fésű módjára ellátott eszköz, amellyel a kenderből,
lenből az idegen anyagokat kifésülik; 3. kaparókés,
amelyet a szőlőkben használnak (Schabmesser).
Gereblye utca [58 B2] XXII. Budatétény (1953).
Előzőleg: Somogyi Béla utca (1946), Mester utca
(1930-as évek). Kistétény utca 7.-től Bajcsy-Zsi-
linszky utca 6.-ig.
G erecse utca [13 A2] II. Erzsébetliget (1930-as
évek). Honvéd utca 50-52.-tői a szántóföldekig.
Gerecse: a Dunántúli-középhegység legészakibb
része, a Vértes, a Pilisi-hegyek és a Duna között.
G erecsehida utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba
(1954). Temető utca 31.-től Ecsedháza utca 34.-ig.
Gerecsehida: az elnevezés nem azonosítható, való­
színűleg kitalált név.9
Gerely utca [51 B3, 52 A3-2] XVIII. Miklóste-
lep (1954). Előzőleg: Szent-Györgyi Albert utca
(1945), gróf Keglevich Gábor utca (1925). Gár­
donyi Géza utca 17.-től Fedezék utca 35.-ig.
Gerencsér utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Temető utca 34.-nél nyiló zsákutca.
Gerencsér: helység Pozsony vármegyében. (Ma
Szlovákia: Hmciarovce.)
Gerenda utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Segesvár utca (1920-as évek). Békéshalom
utca 1.-től Vulkán utca 36.-ig.
Gerenda utca [61 A3 (Ger.)] XXIII. Soroksár
(1999).287 Völgyhajó utcától Házhajó utcáig.
gerenda: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt vízi­
251
malmokkal összefüggő elnevezés. A malmot kitá­
masztó gerendára utal.
Gerezd utca [47 A2 (Ger.)] XI. Albertfalva (1961).
Károly Iréneusz József utcától Kondorosi útig.
Gergely utca [38 A-B3, 50 Bl, 51 Al] X. Óhegy,
Újhegy (1893). Bolgár utcától Tavas utcáig.
Gergely utca XV. Pestújhely. Lásd: Gergő utca
Gergely Győző utca [23 B3, 79 A-B2] XIII. Új-
lipótváros (1945). Előzőleg: Csicsery László ut­
ca (1936). Pannónia utca 34.-től Pozsonyi út
33/a-ig.
Gergely Győző (1877-1945): újságíró, műfordító.
A Budapesti Hírlap, majd a Népszava munkatársa.
Részt vett az ellenállási mozgalomban. A nyilasok
agyonlőtték.
Gergő utca [26 Al] XV. Pestújhely (1967). Elő­
zőleg: Gergely utca (1907). Őrjárat utca 25.-től
Hősök útjáig.
Gerinc út XXI. Gyártelep (2004). Lásd: Teller Ede
út
Gerinc utca [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok (1973).
Előzőleg: 877. utca és a Hársfa utca egy része.
Három részből áll: 1. Kehely utcától zsákutca;
2. Orsovai utca 5/a előtt és 6/a után zsákutca; 3.
Görgény utca 8.-tól Tordai út 7.-ig.
Gerle utca I. Tabán (1870-es évek). Szikla utca és
Alsóhegy utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Gerle utca XIV. Istvánmező. Lásd: Cserei köz
Gerle utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241 Szent
István út 153.-tól Mókus utca 20.-ig.
gerle: balkáni gerle. Városokban nagy számban
előforduló madár.
Gerlice utca [59 Al (Ge.)] XXII. Budafok (1967).
Előzőleg: Fillér utca (1920-as évek). Liliom utca
3. -tól Gádor utca 8.-ig.
gerlice: gerle, avagy szerelmespárok egymásnak
kedveskedő megszólítása.
Gerlóczy utca IV. Újpest (1908 előtt). A Megyeri út
és az Attila utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1939).
Gerlóczy (?—?): a névadóról nincs adatunk. Lehet­
séges, hogy Gerlóczy Károlyról nevezték el.
Gerlóczy utca [35 Bl, 83 B2 (Gerl.)] V. Belváros
(1900). Előzőleg: Rostély utca (1874), Gitter
Gasse (1840-es évek) mai hosszában, Gabler Gas­
se (Gábler utca) (1830), csak a Városház utca és a
Semmelweis utca között.1 Kamermayer Károly tér
3.-tól Károly körút 26.-ig.
Gerlóczy Károly (1835-1900): jogász, várospoli­
tikus. Pest szabad királyi város törvényhatósági
bizottságának tagja, 1866-ban Pest város főjegy­
zője. Az 1873-as egyesítés után ő lett Budapest
első alpolgármestere.
Germ anus Gyula park [23 A3, 78 B2-3] II. Fel­
hévíz (1984). A Margit híd budai hídfőjétől a
Lukács fürdőig.
Geyer Flórián utca
Germanus Gyula (1884-1979): egyetemi tanár,
orientalista, országgyűlési képviselő, a nyelvészeti
tudományok doktora. Elsősorban az arab iroda­
lommal és nyelvvel foglalkozott.
Gerő tér XIII. Angyalföld (1896). Reitter Ferenc
utca és Keszkenő utca kereszteződésében. Terület-
rendezés miatt megszűnt.
Gerő: lehetséges, de nem dokumentálható, hogy a
névadó Gerő Károly (1856-1904), ügyvéd, szín­
műíró, a Nemzeti Színház titkára, a Budapesti
Közúti Vaspálya Társaság tisztviselője.100
Gerster Gasse I. Tabán. Lásd: Varga utca
Gersten varga (németül).
Gervay utca [25 A2-B1] XIV. Alsórákos (1911).
Nagy Lajos király útja 169.-től Szuglói Körvasút
sor 168.-ig. Az utca a Rákos-patak bal partjánál
megszakad, majd átjáró nélkül folytatódik.
Gervay Mihály (1819-1896): országos posta-fő­
igazgató. A magyar postaszemélyzet segélyező és
nyugdíjintézetének alapítója, az olcsó postai leve­
lezőlap elterjesztője. Az utcában a posta alkalma­
zottai építettek kedvezményekkel házakat.
Geschirr Platz I. Víziváros. Lásd: Szilágyi Dezső tér
Gesztenye sor XVI. Mátyásföld (1889). Lefutása nem
ismert. Valószínűleg a Hunyadvár utca egy része.
Gesztenye utca I. Tabán (1850-es évek). Szikla utca
és Gomba utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1937).
Gesztenye utca [28 A2] XVI. Cinkota (1994). Bu­
dapesti út 149.-től Felső Malom utcáig.
G esztenye utca [76 A2-1] XVIII. Belsőmajor
(1969). Nagykőrösi út 130.-tól délnyugatra futó
utca a főváros és Gyál határán.
Gesztenyefa utca [13 A2] II. Erzsébetliget (1953).
Előzőleg: Pázmány utca (1922 előtt). Hidegkúti
út 110.-től Honvéd utca 11.-ig.
G esztenyés kert [34 B2, 82 A3] XII. Németvölgy
(1985). Az 1894-ben megszűnt Németvölgyi te­
mető helyén. Csörsz utca, Alkotás utca, Hegyalja
út, Jagelló út és Sirály utca között.
gesztenyés-, az itt álló vadgesztenyefákról, amelyek
emlékeztetnek a felszámolt Németvölgyi temető­
re. A parkban van ’48-as emlékmű és az utóbbi
években több másféle is.
Gesztenyés utca [60 B2 (Geszt.)] XXI. Királyerdő
(1937).242 Damjanich János út 35.-től Fenyves út
26.-ig.
Getrayde Markt/Platz V. Belváros. Lásd: Sebestyén
tér
Getrayde Markt: gabonapiac (pesti német dialek­
tusban).
Gewerbe Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Ipar utca
Gewerbe Platz X. Ligettelek, Óhegy. Lásd: Szent
László tér
Gewerbe: ipar (németül).
Geyer Flórián utca XXIII. Soroksár (1962). Lásd:
Tem plom utca
Geysa utca
Geyer Flórián (1490 körül-1525): a német pa­
rasztháború egyik vezére.
Geysa utca V. Lipótváros. Lásd: Garibaldi utca
Géza tér XV Rákospalota. Lásd: Géza fejedelem
tér
Géza utca II. Pesthidegkút. Csak a község 1922. évi
utcajegyzékében. Lefutása nem ismert.
Géza utca [7 B3] III. Békásmegyer (1930-as évek).
Petőfi tértől Dózsa György utcáig.
Géza utca V Lipótváros. Lásd: Garibaldi utca
Géza utca XV. Rákospalota. Lásd: Győztes utca
Géza utca [27 B2-3, 28 A3] XVI. Mátyásföld (1920-as
évek).267 Kalitka utca 10.-től Budapesti út 129.-ig.
Géza utca XVI. Rákosszentmihály.216 Lásd: Gáspár
utca
Géza utca XVI. Sashalom. Lásd: Garat utca
Géza utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Tápiószele
utca
Géza utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Nim ród utca
Géza utca XIX. Kispest. Lásd: Tartsay Vilmos utca
Géza utca [49 B2, 50 A2] XIX. Wekerletelep
(1910). Gutenberg körút 29.-től Thököly utca
18.-ig.
Géza utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1920-as évek).
Szent Imre herceg utca 19.-től Jókai Mór utca
52.-ig.
Géza utca XXII. Budafok. Lásd: Gézavár utca
Géza utca [58 A-Bl] XXII. Budatétény (1920 előtt).
Háros utca 127.-től Móricz Zsigmond utca 9.-ig.
Géza fejedelem tér [17 Bl] XV Rákospalota
(1991). Előzőleg: Alkotmány tér (1954), Wágner
Manó tér (1930), Géza tér (1929). Károlyi Sán­
dor utca, Pozsonyi utca, Sződliget utca, Mária ut­
ca és Platán utca között. A téren feltárt honfogla­
lás kori temetők emlékére kapta a fejedelem nevét.
Géza fejedelem útja [12 A2 (Géza fej.)] II. Buda-
liget (1938).197 Hímes utca 18.-tól Zerind vezér
utcáig.
Géza (940 körül-997): fejedelem, Taksony vezér
fia, Vajk, avagy Szent István király apja.
Gézavár utca [59 Al] XXII. Budafok (1953). Elő­
zőleg: Géza utca (1900-as évek). Szent Gellért
utca 19.-től Árpád utca 16.-ig.
Gézavár. az elnevezés nem azonosítható; valószí­
nűleg kitalált név.9
Gida utca [27 B3, 28 A3] XVI. Mátyásföld (1962).
Előzőleg: Iskola utca (1930-as évek). Corvin utca
2.-től Baross Gábor utca 24.-ig.
gida: a kecske, a zerge és az őz hímnemű kölyke.
Gidófalvy Lajos utca [24 A2, 80 A-Bl] XIII.
Angyalföld (1970). Előzőleg: Ágyú utca (1896).
Kassák Lajos utca 67.-től Róbert Károly körút
47.-ig.
Gidófalvy Lajos (1901-1945): hivatásos katona­
tiszt. 1944-ben kapcsolatot talált az ellenállási
mozgalommal, vezetésével német- és nyilasellenes
akciókat hajtottak végre. Hamis papírokkal zsidó­
252
kat mentett meg, ezért Izraelben 1997 májusában
posztumusz Jad Vasem (Igaz Ember) kitüntetést
kapott. Az Erzsébet híd felrobbantását akarták
megakadályozni, és a nyilasokkal vívott tűzharc­
ban vesztette életét. A háború után - posztumusz
elismerésként - őrnaggyá léptették elő.
Gilice tér [63 Bl] XVIII. Gloriett-telep, Halmi­
erdő (1962).229 Péterhalmi utca, Garay utca,
Cziffra György utca, Dráva utca és Közdűlő út
között.
Gilvánfa utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1987).
Illocska utca 4.-től Lehel utcáig.
Gilvánfa: helység Baranya megyében.
Gím utca [21 B3] XII. Virányos (1966). Szarvas
Gábor út 50.-től Dániel út 25.-ig.
gím: a szarvas nősténye.
G im názium utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros
(1879). Előzőleg: Gymnasium Gasse (1876). Ilo­
na lépcső 2.-től Hunyadi János útig.
gimnázium: az elnevezés arra utal, hogy ekkor
épült fel a párhuzamosan fűtő Szabó Ilonka utcá­
ban, a mai is fennálló Királyi Katholikus Egyete­
mi Gimnázium.
Gitár utca [38 B2] X. Óhegy, Téglagyárdűlő (1938).
Előzőleg: Apafi utca egy része. Harmat utcától
Jászberényi út 29.-ig.
Gitter Gasse V. Belváros. Lásd: Gerlóczy utca
Gitter: rács, rostély (németül).
Gizella sétány [36 A3] IX. Ferencváros (2001).
Csak gyalogosok részére. Boráros tértől a Rákóczi
hídig.
Gizella: az elnevezés a közelben volt Gizella gőz­
malomra emlékeztet.
Gizella tér V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Vörös­
m arty tér
Gizella (1856-1932): főhercegnő, I. Ferenc József
király és Erzsébet királyné második, Budán szü­
letett gyermeke, akiről - esküvőjén, nászajándék­
ként - a főváros a teret elnevezte.
Gizella tér [27 B3-2] XVI. Mátyásföld (1987).
Sasvár utca 101. és 103. között.
Gizella udvar XIV. Istvánmező. Lásd: Cserei köz
Gizella út [25 A3, 37 Al, 81 B3, 85 Bl] XIV. Ist­
vánmező (1879). Stefánia út 31.-től Thököly út
87.-ig.
Gizella (975-1065): II. Henrik bajor herceg lá­
nya, Szent István király felesége. Férje halála után
Passauba ment, apácafőnök lett, s ott is van el­
temetve.
Gizella utca XI. Kelenvölgy. Lásd: D ália utca
Gizella utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Sasvár utca
Gizella: lehet az utcanevek oka Gizella főherceg­
nő, de Szent István felesége is.
Gladiátor utca [15 Bl] III. Mocsárosdűlő (1954).
Előzőleg: 82. utca. Zsófia utca 13.-tól Nádszál
utca 30.-ig.
gladiátor: az elnevezés a közeli amfiteátrumra em­
253
lékeztet, ahol a gladiátorok párosán vagy csopor­
tosan, életre-halálra küzdöttek egymással.
Glatz Oszkár utca [21 B3] XII. Virányos (1993).
Előzőleg: Szalvai utca (1962), 1201. utca. Virá­
nyos út 42.-től Szarvas Gábor út 27.-ig.
Glatz Oszkár (1872-1958): festő, kiváló művész.
A Corvin-koszorú kitüntetettje.292 Kossuth-díjas.
Az úgynevezett nagybányai festőiskola egyik meg­
alapítója.
Glória lépcső [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Glück Frigyes út [21 A-Bl, 22 Al] II. Csatárka,
Nyék, Pálvölgy, Szépvölgy. Szépvölgyi út 15.-től
Hűvösvölgyi út és Szipka utca elágazásáig.
Glück Frigyes (1858-1931): vendéglős. A Pannó­
nia Szálloda tulajdonosa, a Magyar Vendéglősök
Országos Szövetségének elnöke. O alapította ha­
zánkban az első pincériskolát, kezdeményezte és
anyagilag segítette a János-hegyi és Látó-hegyi
kilátók felépítését. A Korzó bővítése érdekében ja­
vasolta a villamosviadukt megépítését, amely meg
is valósult; ma a 2-es villamos közlekedik rajta.
Budapest főváros törvényhatósági bizottsága tagja.
Góbé utca [15 A3] III. Filatorigát (1939). Hévízi
út 6/a-tól Keled útig.
góbé: furfangos, csavaros eszű, székely paraszt-
ember.
Gogol utca [23 B2, 24 A2, 79 A-B2] XIII. Újli-
pótváros (1952). Előzőleg: Zápolya utca (1872).
Eredetileg az Újpesti rakparttól a Kárpát utcáig,
1893-tól mai hosszáig. Pozsonyi út 71.-től Váci út
52.-ig.
Gogol, Nikolaj Vasziljevics (1809-1852): orosz író,
drámaíró.
Goldene Anker Gasse I. Tabán. Lásd: Horgony
utca
Zum Goldenen Anker: Az Arany Horgonyhoz (né­
metül). A hajdan itt működő fűszerüzlet neve.
Goldene Enten Gasse I. Tabán. Lásd: Arany Ka­
csa utca
Goldene Ente: Arany Kacsa (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Goldene Hahn Gasse I. Tabán. Lásd: Arany Ka­
kas utca
Zum Goldenen Hahn: Az Arany Kakashoz (néme­
tül). A hajdan itt működő vendéglő neve.
Goldene Hand Gasse I. Tabán. Lásd: Árok köz
Goldene Hátid: Arany Kéz (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Goldene Hand Gasse V. Belváros. Lásd: Aranykéz
utca
Goldene Hand: Arany Kéz (németül). A hajdan itt
működő vendéglő neve.
Goldene Schöff Gässl I. Víziváros. Lásd: Vám utca
Goldene Schöff: Arany Hajó (budai német dialek­
tusban). A hajdan itt működő vendéglő neve.
Goldmann György tér [36 A3] XI. Lágymányos
Gomb utca
(1951). Előzőleg: Garami Ernő tér (1947), Vité­
zek tere (1938). A Petőfi híd budai hídfőjénél.
Goldmann György (1904-1945): szobrászművész.
Származása miatt koncentrációs táborba vitték,
ahol elpusztult.
Goldmark Károly utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy
(1951). Előzőleg: Daruváry utca (1912), Lilla ut­
ca (1912-ben néhány hónapig). Tóth Lőrinc utca
11.-től Alma utca 12.-ig.
Goldsticker Gasse V Belváros. Lásd: Cukor utca
Goldsticker: aranyhímző (németül).
Goldstricker Gasse V Belváros. Lásd: P esti B ar­
nabás utca
Goldstricker: aranykötő (németül).
Golfpálya út [33 A-Bl] XII. Széchenyihegy (1954).
Előzőleg: 93. utca. Agancs út 13.-tól Ordas út
14.-ig.
golfpálya: az elnevezés arra utal, hogy akkor itt
volt az ország egyetlen golfpályája.
Golfütő utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu (1984).
Patakhegyi útból nyíló zsákutca.
Golgota tér [37 A2, 85 B3] VIII. Józsefváros (1874).
Orczy út, Vajda Péter utca, Delej utca között.
Golgota út [37 A2, 85 B3] VIII. Józsefváros (1899),
Hozzácsatolva: (a Kerékpár utca 1930-as évek
eleje). Delej utcától Bláthy Ottó utcáig.
Golgota: az elnevezés az itt állt Kálvária-kápolná­
ra utal, amelyet az 1960-as években lebontottak.
Ma az epreskertben áll a Képzőművészeti Egye­
tem kertjében, ahol a budapesti Városvédő Egye­
sület szervezetében már hagyománya van az „Ep­
reskerti esték”-nek.
Gólya utca VIII. Józsefváros. Lásd: Bókay János utca
gólya: az elnevezés utal az utcában volt egykori
„A gólyához” nevű üzletre.
Gólya utca XXIII. Soroksár. Lásd: Kelep utca
gólya: hosszú lábú és csőrű, védett, vonuló gáz­
lómadár.
Gólya utca XVIII. Erzsébettelep. Csak Pestszent-
lőrinc város 1928. évi utcajegyzékében. Lefútása
nem ismert.
Gólya utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1920-as
évek). Török Flóris utca 59.-től Szent Imre her­
ceg utca 30.-ig.
Gólyahír utca [61 A3 (Gólyah.)] XXI. Királyerdő
(1937).242 Páfrányos út 40.-től Damjanich János
út 156.-ig.
gólyahír: nedves réteken tavasszal nyíló aranysár­
ga virágú növény (Caltha). A nyelvújítás korának
szava, amelyet Diószegi Sámuel alkotott.
Golyófogó utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1996).
Magvető utcától Kertművelő utcáig.
golyófogó: az elnevezés emlékeztet arra, hogy az itt
volt lőtémek ez fontos része volt.
Gomb utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1953).
Előzőleg: Pázmány utca (1910). Zalaegerszeg ut­
ca 11.-től Nagykőrösi út 10.-ig.
Gomba utca
Gomba utca I. Tabán (1870-es évek). Horgony ut­
ca és Alsóhegy utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1937).
Gomba utca [22 B2, 78 Al] II. Vérhalom (1941).
A Tabánban megszűnt Gomba utca nevének fel-
használása. Ferenchegyi út 8.-tól Vend utcáig,
onnan zsákutca.
Gom bás utca [60 B3 (Go.)] XXI. Királyerdő
(1937).242 Csalitos út 3.-tól Bokros utca 6.-ig.
Gombkötő utca [73 B2] XXIII. Millenniumtelep
(1953). Előzőleg: Gyóni Géza utca (1920-as évek).
Millennium utca 48.-tól Dél utca 51.-ig.
gombkötő: textillel bevont gombokat készítő iparos.
Gombocz Zoltán utca [35 A2, 82 B3] XI. Gellért­
hegy (1953). Előzőleg: Plósz Lajos utca (1910).
Ménesi út 73.-tól Alsóhegy utca 24.-ig.
Gombocz Zoltán (1877-1935): nyelvész, egyetemi
tanár. A Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja, igazgató tagja. A Corvin-koszorú kitünte­
tettje.292 A francia becsületrend lovagja.
Gombolyag utca XVI. Sashalom (1954). Előzőleg:
Gárdonyi Géza utca (1920). Borotvás utca és Tek­
la utca között. Hozzácsatolták a Tekla utcához.
Gombos tér XXI. Csillagtelep. Lásd: Koncz János
tér
Gombos Ferenc (1876-1919): csepeli vasmunkás.
A Kommunisták Magyarországi Pártja csepeli
alapszervének alapító tagja. A Tanácsköztársaság
idején a Forradalmi Törvényszék egyik ülnöke,
majd egy karhatalmi alakulat parancsnoka. A bu­
kás után a bíróság halálra ítélte és kivégezték.
Gom bosi utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1920-
as évek).242 Nemesbükk utca 17.-től Temető utca
37.-ig.
Gombos: helység Bács-Bodrog vármegyében. (Ma
Szerbia, [Vajdaság]: Bogojevo.)
Gom bosszeg köz [61 B2] XXIII. Soroksár (1954).
Előzőleg: Gubacsi köz. Gombosszeg utca 7.-től
Könyves utcáig.
Gom bosszeg utca [61 B2 (Gombos.)] XXIII. So­
roksár (1954). Előzőleg: Gubacsi utca (XIX. szá­
zad). Török utcától Zománc utcáig.
Gombosszeg: helység Zala megyében.
Gond utca [59 A2 (G.)] XXII. Budafok (1930-as
évek). Pannónia utca 49.-től Ostor utca 3.-ig.
Gondi Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Tolnai Lajos
utca
Gondi: XIX. századi térképeken a Conti Gasse
hibás leirása.
Gondnok utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Kiss János utca (1946), Ferenc utca (1930-
as évek). Veres Péter út 29.-től Borda utca 10.-ig.
Gondolás utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).272
Damjanich János út 172.-től 184.-ig.
gondola: egy álló evezős által hajtott csónak neve
az Olaszországban levő Velencében.
Gordonka köz [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
254
zőleg: Uzsoki utca (1920-as évek). Kövirózsa utca
49.-től Gerenda utca 5.-ig.
Gordonka utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Ady Endre utca (1945), Mus­
solini utca (1936). Veres Péter út 25.-től Lobba­
nó utca 29.-ig.
Gorkij fasor VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros. Lásd:
Városligeti fasor
Gorkij: 1951-ben Budapesten tartották az írók
Világkongresszusát. A fasorban volt a Magyar
írók Szövetségének székháza. A szövetség javasla­
tára nevezték el a fasort Gorkijról.
Gorkij utca [52 A2] XVIII. Bélatelep (1945). Elő­
zőleg: Revízió utca (1928). Csévéző utca 9.-től
Tünde utca 5.-ig.
Gorkij, Makszim (Peskov, Alekszej Makszimo-
vics) (1868-1936): orosz-szovjet író, drámaíró.
Goroszló utca [51 B3, 63 Bl] XVIII. Gloriett-te-
lep (1990).227 Margó Tivadar utca és Tövishát utca
között.
Goroszló: Magyargoroszló, helység Szilágy várme­
gyében. Ma Románia: Gurusláu.
Gorove utca IV Újpest, Istvántelek. Lásd: Elem utca
Gorove utca V. Lipótváros. Lásd: Kozma Ferenc
utca
Gorove utca VI. Terézváros. Lásd: Lázár utca
Gorove István (1819-1881): közgazdász, politi­
kus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar
Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 1848-
1849-ben az országgyűlés tagja, az 1849. április
14-i függetlenségi nyilatkozat egyik megszövege­
zője. A bukás után emigrált. 1852-ben in ejfigie
(jelképesen) felakasztották. 1857-ben hazatért.
Pest szabad királyi város törvényhatósági bizott­
ságának tagja. Mivel földművelésügyi miniszter is
volt, így az V. kerületben a Földművelésügyi Mi­
nisztérium melletti utcát nevezték el róla.
Gosztonyi Lajos utca [50 B3] XIX. Kispest (1954).
Előzőleg: Bacsó Béla utca (1946). Ibolya utca
(1910-es évek). Jázmin utca 37.-től Achim And­
rás utca 112.-ig.
Gosztonyi Lajos (1909-1945): újságíró, a Nép­
szava belpolitikai rovatának vezetője, az illegális
kommunista párt tagja volt. 1944 végén büntető-
századdal gyalogosan Németországba inditották,
de Balfon elpusztult.
Gottesacker Gasse IX. Ferencváros. Lásd: M ester
utca
Gottesacker: temető, temetőkert (németül). Kive­
zetett a régi Ferencvárosi és a régi görög teme­
tőbe.
Gőzön Gyula utca [41 B2, 42 A2-1] XVII. Rákos­
liget (1978). Előzőleg: Petőfi Sándor utca (1948),
Táncsics Mihály utca (1946),26 Soproni utca
(1896). Liget sor 40.-től Ároktő utca 56.-ig.
Gázon Gyula (1885-1972): színművész. A város­
rész lakosa volt.
255
Göcsej utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (2008). Elő­
zőleg: Temető utca. Péceli út 235.-től Ecsedháza
utcáig.
Göcsej: tájegység Zala megye déli részén, Zala­
egerszeg mellett.
Gödi utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Pannónia utca
Göd: helység Pest megyében.
Gödöllői utca [26 A3-B2] XIV. Alsórákos (1936).
Nagy Lajos király útja 63.-tól Öv utca 30.-ig.
Az utca a Rákos-patak bal partjánál megszakad,
majd átjáró nélkül folytatódik.
Gödöllő: város Pest megyében.
Gödölye utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Aradi utca (1920-as évek). Barátság utca
18.-tól Begónia utca 17.-ig, onnan zsákutca.
gödölye: a kecske nőstény ivarú kicsinye.
Gödör tér [51 B3] XVIII. Bókaytelep (1962). Elő­
zőleg: Dózsa György tér (1945), Bókay gödör
(1910-es évek). Bókay Árpád utca, Kiss István
utca és Dobozi utca között.
Gőgös Ignác utca XV. Pestújhely. Lásd: Árvavár
utca
Gőgös Ignác (1893-1929): asztalos. Az I. világhá­
borúban orosz fogságba esett. Részt vett a polgár-
háborúban a Vörös Hadsereg tagjaként. Hazatér­
te után az illegális kommunista párt aktivistája
lett, majd megválasztották a Központi Bizottság
tagjának.
Gölle utca [51 A2] XVIII. Lakatos-lakótelep (1979).
Tinódi utca 58.-tól Ferenc utcáig.
Gölle: helység Somogy megyében.
Gölöncsér utca [14 A-B2] III. Testvérhegy (1990).
Bécsi út 246.-tól Jablonka út 105.-ig.
gölöncsér, gelencsér: a cserépkészítő kézműves ré­
gies neve. Az ősi mesterség kapcsolatba hozható
a közterületet délről és délkeletről határoló, meg­
szűnt agyagbányával, és az itt volt tégla- és cse­
répgyártásra emlékeztet.
Gömb utca [24 A1-B2, 80 Bl] XIII. Angyalföld
(1990). Előzőleg: Kruzslák Béla utca (1975),
Gömb utca (1897). Teve utca 5.-től Lehel utca
62.-ig.
Göm bakác utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1967). Előzőleg: Eperjes utca (1932). Üllői út
642.-től Nyíregyháza utca 85.-ig.
gömbakác: a koronafa nemesített változata.
Gömböc utca [58 A2] XXII. Budatétény (1962).
Előzőleg: Kolozsvári utca (1920-as évek). Nyél
utca 26.-tól Ispiláng utca 25.-ig.
Gömbös Gyula tér XVIII. Bélatelep. Lásd: M arti­
novics tér
Gömbös Gyula út I. Krisztinaváros, XII. Krisztina­
város, Németvölgy. Lásd: Alkotás utca
Gömbös Gyula út XXII. Baross Gábor-telep, Bu­
datétény. Lásd: Nagytétényi út
Gömbös Gyula utca III. Csillaghegy. Lásd: Sport
utca
Gönczy Pál utca
Gömbös Gyula utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: H a­
ladás utca
Gömbös Gyula utca XX. Pesterzsébet. Lásd: János
utca
Gömbös Gyula utca XXII. Nagytétény. Lásd: Angeli
utca
Gömbös Gyula, vitéz jákfai utca IV. Istvántelek, Új­
pest. Lásd: Istvántelki út. Az elnevezés idején
Rákospalotához tartozott Istvántelek.
Gömbös Gyula, vitéz jákfai (1886-1936): hiva­
tásos katonatiszt, politikus, nemzetgyűlési, or­
szággyűlési képviselő, miniszter, miniszterelnök.
1919-ben a Magyar Országos Véderő Egylet
elnökévé választották. 1920-ban képviselő lett.
1921-ben nagy szerepe volt a Nyugat-Magyar-
országon harcoló úgynevezett Rongyos Gárda
szervezésében. 1923-ban megalapította a fajvédő
programot hirdető Magyar Nemzeti Független­
ségi Pártot. 1929 októberében hadügyminiszter,
majd 1932-től miniszterelnök. 1933-ban a kor­
mányfők közül elsőként utazott Hitlerhez. Szo­
ros kapcsolatokat épített ki Németországgal és
Olaszországgal. 1935-ben új választásokat írt ki,
amely kemény kormányterror közepette zajlott
le. Újra miniszterelnök lett, de súlyos betegség­
ben egy éven belül meghalt. Rákospalota 1933.
július 5-én díszpolgárrá választotta, és utcát ne­
vezett el róla.
Gömbvirág utca [42 B3, 43 A3] XVII. Rákoscsa­
ba (1984).262 Előzőleg: Kalmárvölgyi dűlő (XIX.
század). Anna utca 78.-tól Zrínyi utca 93.-ig.
Gömör utca XV. Pestújhely. Lásd: Antalfa utca
Göm ör utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Zempléni utca 12.-től Forgó utca 35.-ig.
Gömöri utca XIII. Angyalföld (1910-es évek). Hun
utca és a Róbert Károly körút között. Területren­
dezés miatt megszűnt (1967).
Gömöri utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: R ét­
vége utca
Gömöri utca XVII. Rákosliget. Lásd: Bartók Béla
utca
Gömör: vármegye, illetve tájegység Eszak-Magyar-
országon. 1920-ban nagyobb része Szlovákiához
került, kisebb része a mai Borsod-Abaúj-Zemplén
megyébe olvadt be.
G öncöl utca [16 B3, 24 Bl] XIII. Angyalföld
(1900). Tahi utca 40/a-tól Kámfor utca 1/a-ig.
Göncöl utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Szerencse
utca
Göncöl utca XXII. Budafok. Lásd: Görög utca
Göncölszekér: csillagkép az északi égbolton. Ne­
vét kocsit utánzó alakjáról kapta. Nevezik Nagy
Medvének is.
Gönczy Pál utca [36 A2, 83 B3] IX. Ferencváros
(1925). Előzőleg: Csillag utca (1874), Stern Gas­
se (1790). Csarnok tér 5.-től Lónyay utca 5.-ig.
Gönczy Pál (1817-1892): pedagógus, tankönyvíró,
Göndör utca
pedagógiai szakíró. Pest szabad királyi város, majd
a főváros törvényhatósági bizottságának tagja.
Göndör utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Szalay László utca (1930-as
évek). Kristály utca 9.-től Liszt Ferenc utca 36.-ig.
Görbe utca [34 A2] XI. Sasad (1962). Németvöl­
gyi út 136.-tól Kópháza utcáig.
Görgény utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Ady Endre utca 59.-nél nyíló zsákutca.
Görgényi út [21 Bl] II. Csatárka, Nyék, Szépvölgy
(1928). Törökvész út 132.-től Glück Frigyes útig.
Görgény. várrom a történelmi Magyarországon,
Maros-Torda vármegyében, Görgényszentimre
területén. A Görgényi-havasokban, amely a Har­
gita hegység egyik tagja, több Görgény előnevű
helység található. (Ma Románia: Gurghiu.)
Görgey udvar I. Víziváros. Lásd: Varsányi udvar
Görgey utca [57 B3-2, 58 A2] XXII. Nagytétény
(1920-as évek). Dózsa György út 126.-tól Bartók
Béla út 71.-ig.
Görgey Artúr tér [60 Al] XXI. Csepel-Belváros
(2011). Előzőleg: Áruház tér (1962), Kossuth
Lajos tér, a megszűnt sporttelep helyén.
Görgey Artúr tér [60 Al] XXII. Csepel-Belváros
(2011). Előzőleg: Áruház tér (1962). Kossuth
Lajos tér, a megszűnt régi sporttelep helyén.
Hozzácsatolva a Lövölde utca (1920-as évek).
Kossuth Lajos utca, Kiss János utca, Táncsics
Mihály utca és Széchenyi István utca között.
Görgey Artúr (1818-1914): katonatiszt, honvéd
tábornok. 1845-ben leszerelt, majd Prágában a
Károly Egyetemen vegyész-tanársegéd lett. 1848
márciusában felajánlotta szolgálatait a magyar
hadseregnek. Kitűnt határozottságával, ezért né­
hány hónap alatt tábornok lett, és kinevezték a
Felső-dunai hadsereg parancsnokává. Kossuth
politikáját nem fogadta el teljesen, a tavaszi had­
járat sikerei után nyíltan ellene fordult. 1849.
május 7-től július 17-ig hadügyminiszter volt.
1849. augusztus 12-én teljhatalmat kapott, és 13-
án letette a fegyvert az orosz csapatok előtt. Kla­
genfurtba internálták. 1867-ben hazatérhetett,
Visegrádon élt. Budapesten halt meg. Ő maga
1848-tól Görgeinek írta a nevét.
Görgey Artúr utca II. Víziváros. Lásd: Varsányi
Irén utca
Görgey Artúr utca [16 B2, 17 A-B2] IV. Üjpest
(1991). Előző neve: Dózsa György utca (1945),
Horthy Miklós utca (1926), Vasút utca (1880-as
évek). Klauzál utca 1.-től Szilágyi utca 19.-ig. Az
elnevezés utal arra, hogy 1849 januárjában itt vo­
nult át Görgey Artúr hadserege.
Görgey Artúr utca XVI. Sashalom. Lásd: Kartal
utca
Görgő utca XV. Pestújhely. Lásd: D om aháza utca
Görgő: helység Szepes vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Spissky Hrhov.)
256
Görög köz I. Tabán (1880). Előzőleg: Schmall Gasse
(Keskeny utca) (XIX. század)1. A Görög utcá­
ból nyíló zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt
(1942).
Görög utca I. Tabán (1884). Előzőleg: Iskola utca
(1874), Schul Gasse (XIX. század). Szarvas tér­
től Egyház térig. Területrendezés miatt megszűnt
(1942).
Görög utca XV Pestújhely. Egyes 1900-as évekből
való térképeken. Lásd: D om aháza utca
Görög utca [58 Bl] XXII. Budafok (1967). Elő­
zőleg: Göncöl utca (1930-as évek). Gádor utca
80.-tól Páva utca 4.-ig, onnan zsákutca csökkenő
számozással.
Görögszállás utca [43 A-B3 (Görögsz.)] XVII.
Rákoscsaba (1954).261 Szigetcsép utcából nyíló
zsákutca.
Görögszállás: Nyíregyházához tartozó település-
rész.
Görömböly utca [55 B2-1] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Marx Károly utca (1946), Hédervári
utca (1920-as évek). Erzsébet körút 117.-től Zsig-
mond utca 32.-ig.
Görömböly: helység Borsod megyében. 1950-től
Miskolc egyik városrésze.
Göröngyös utca [41 A3-2] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: 552. utca. Pesti út 17.-től Lázár
deák utca 10.-ig.
göröngyös: az utca elnevezése idején volt állapotra
emlékeztet az elnevezés.
Götter Gasse V Lipótváros. Lásd: Október 6. utca
Götter, bálvány (németül). Az utcát egykor a Zum
Götterbaum nevű vendéglő Barabás Miklós által
a cégérére festett bálványfáról nevezték el.1
Gőz utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1957). Elő­
zőleg: Teleki utca (1941). Kölcsey utca 24.-nél
nyíló zsákutca.
gőz: az elnevezés az utcában lévő hőerőműre utal.
Gőzhajó dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár (2009).
Zátony dűlőtől Meddőhányó útig.
Gőzm alom utca [36 A3] IX. Ferencváros (2000).
Ferencváros (1999). Soroksári út 48.-nál nyíló
zsákutca.
gőzmalom: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a
XIX. és a XX. században több gőzmalom műkö­
dött ezen a környéken.
Gőzm ozdony utca [39 A3] X. Újhegy (1976).
Sibrik Miklós úttól Gergely utcáig.
gőzmozdony: az elnevezés a kerület számos vas­
útvonalán valaha közlekedett gőzmozdonyokra
emlékeztet.
Gőzös utca [42 B2-1] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1957). Előzőleg: Alvinci utca (1920-as évek).
Napiás út 3.-tól Tárcsái út 4.-ig.
gőzös: a gőzmozdony népies elnevezése.
Graben I. Krisztinaváros (XIX. század). Az Ördög­
árok az Attila út és a Feszty Árpád utca között.
257
Befedése után ez a nyomvonala a Krisztina kör­
útnak.
Graben III. Békásmegyer. Lásd: Árok utca
Graben III. Óbuda. Lásd: Ágoston utca
Graben VI. Terézváros. Lásd: Bajnok utca
Graben Gasse I. Krisztinaváros (XIX. század). 1874-
ig a Feszty Árpád utca nyomvonalán volt.
Graben: árok (németül).
Grafit utca [39 A-B3] X. Újhegy (1998). Kovakő
utcától Maglódi útig.
Gránát utca X. Téglagyárdűlő. Lásd: Gránátos utca
gránát: az elnevezés utal az utcában volt robbanó­
anyaggyárra.
Gránát utca XVIII. Miklóstelep.233 Lásd: Tompa
Mihály utca
Gránátos utca V. Belváros. Lásd: Városház utca
gránátos: kézi hajítású gránátokkal felszerelt, kü­
lönleges kiképzésű és ruhájú katona. A mai Köz­
ponti Városháza épülete volt a gránátosok lakta­
nyája az 1770-es évektől 1898-ig. Róluk kapta az
utca a nevét. Lásd még: Irgalmas barátok utcája
okolását.
Gránátos utca [39 A2] X. Téglagyárdűlő (1938).
Előzőleg: Gránát utca (1901). Algyógyi utcától az
Akna utcai bányáig.
Gránit köz [50 B3] XIX. Kispest (1997). Iparos
utca 3.-nál nyíló zsákutca.
Gránit: az elnevezés a közeli Gránit Edény- és
Csiszolókorong Gyárra utal.
Gránit lépcső [35 Al, 82 B2-1] I. Krisztinaváros
(1879). Előzőleg: Veres lépcső (1860-as évek),
Rothe Stiege (XVIII. század). Lovas út 4.-től
Logodi utca 23.-ig.
Grassalkovich út [61 B2-3, 73 Bl] XXIII. Sorok­
sár (1991). Előző neve: Marx Károly út (1945),
Grassalkovich út (1870-es évek), Haupt Strasse
(Fő út) (XIX. század), Schorokscharer Strasse
(Soroksári út) (XVIII. század).281 Helsinki úttól
Ócsai útig.
Grassalkovich Antal (I.) (1694-1771): báró, majd
gróf. Királyi személynök, kamaraelnök. Gödöl­
lőn épített kastélya mintául szolgált sok későbbi
főúri kastélynak (Grassalkovich-stílus). Birtoka­
in, így soroksári birtokán is, német (sváb, frank)
származású családokat telepített le. Ő építtette a
Pálos templom (ma Egyetemi templom) Szent
Anna-oltárát. A nevét viselő út a hajdani birtokán
megy át.
Grassalkovich utca VII. Istvánmező. Lásd: Száz ház
utca
Grassalkovich Antal (III.) herceg (1771-1841): A
Magyar Nemzeti Múzeum és az 1913-ban lebon­
tott Nemzeti Színház telkét ő adományozta a fő­
városnak. Utóbbi a Múzeum körút és Rákóczi út
sarkán volt, helyén ma irodaház van.
Gregersen körönd [36 A3] IX. Ferencváros
Gregersen Gudbrand (1824-1910): norvég szárma­
gróf Apponyi Franciska út
zású ács, mérnök, építési vállalkozó, 1874-től élt
hazánkban. Fiume kikötői dokkjának, vasútvona­
lak és hidak építésében vett részt. A szabadság-
harcban utászként szolgált. Sok fővárosi épület fa
díszítőelemeinek kivitelezését is elvégezte a cége.
A Lónyay utcában lakott, a ház ma is áll. Ferenc
József-rendet és magyar nemesi címet kapott.
Greguss utca [34 B l, 82 A2] XII. Krisztinavá­
ros (1912). Alkotás utca 11.-től Kék Golyó utca
22.-ig.
Greguss Ágost (1825-1882): esztéta, költő, egyete­
mi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia ren­
des tagja, igazgató tagja.
Grenadier Gasse V Belváros. Lásd: Városház utca
Grenadier: gránátos (németül),
gróf Andrássy Gyula utca XV. Pestújhely. Lásd:
Pestújhelyi út
gróf Andrássy Gyula tér XVI. Rákosszentmihály.
Lásd: Andrássy tér
gróf Andrássy Gyula utca XVIII. Rendessytelep.
Lásd: Fonal utca
gróf Andrássy Gyula utca XX. Pesterzsébet. Lásd:
Téglagyártó út
gróf Apponyi Albert tér XV. Rákospalota. Lásd:
Közvágóhíd tér
gróf Apponyi Albert tér XVI. Rákosszentmihály
(1921). Párta utca és Szent Imre utca keresztező­
désében. Beépítették, megszűnt.
gróf Apponyi Albert tér XVII. Rákoshegy. Lásd:
Zsuzsanna tér
gróf Apponyi Albert tér XVIII. Ganzkertváros.
Lásd: Kandó tér
gróf Apponyi Albert utca IV. Újpest. Lásd: M ártí­
rok útja
gróf Apponyi Albert utca XV. Pestújhely (1921).
Két részből állt. 1. Gróf Apponyi Albert utca; 2.
Erre merőlegesen futott a másik rész a Rákospa­
lotai Körvasút sorig. Ezt az 1930-as években beépí­
tették, megszűnt. Lásd: Nádastó utca
gróf Apponyi Albert utca XVI. Mátyásföld. Lásd:
Táncsics utca
gróf Apponyi Albert utca XVI. Sashalom. Lásd:
Bábos utca
gróf Apponyi Albert utca XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep, Rákoskeresztúr. Lásd: Napiás út
gróf Apponyi Albert utca XVIII. Liptáktelep. Lásd:
H engersor utca
gróf Apponyi Albert utca XVIII. Újpéteritelep.
Lásd: Bányai Júlia utca
gróf Apponyi Albert utca XX. Pesterzsébet. Lásd:
Ónodi utca
gróf Apponyi Fanny tér IV. Újpest (1908 előtt).
Corvin utca, Görgey Artúr utca, Széchenyi ut­
ca és Szent Imre utca találkozásánál. Beépítették,
megszűnt.
gróf Apponyi Franciska út XV. Rákospalota. Lásd:
Veresegyházi utca
gróf Batthyány Ilona utca
gróf Batthyány Ilona utca XVI. Sashalom. Lásd:
Ballada utca, Fuvallat utca
gróf Batthyány Lajos utca XVI. Árpádföld. Lásd:
Csutora utca
gróf Batthyány Lajos utca XVIII. Bókaytelep. Lásd:
Batthyány Lajos utca
gróf Bethlen István bástyasétány I. Vár. Lásd: Tóth
Árpád sétány
gróf Bethlen István utca XVII. Rákoshegy. Lásd:
M artinovics utca
gróf Csáky Albin utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Sós­
ka utca
gróf Csáky István út XVIII. Ferihegy. Lásd: Feri­
hegyi repülőtérre vezető út
gróf Csáky köz XV. Rákospalota. Lásd: Csillagos
köz
gróf Dessewfíy Emil utca XVIII. Miklóstelep. Lásd:
D ésháza utca
gróf Gvadányi József utca XIV. Alsórákos. Lásd:
Gvadányi utca
gróf Hadik János utca XV. Pestújhely. Lásd: Árva­
vár utca
gróf Haller utca IX. Ferencváros. Lásd: Haller utca
gróf Károlyi Fruzsina utca XV. Rákospalota. Lásd:
Székely Elek utca
gróf Károlyi István utca IV. Újpest. Lásd: Károlyi
István utca
gróf Károlyi Sándor utca XV. Rákospalota. Lásd:
Károlyi Sándor utca
gróf Károlyi utca V. Belváros. Lásd: Ferenczy Ist­
ván utca
gróf Keglevich Gábor utca XVIII. Miklóstelep. Lásd:
Gerely utca
gróf Klebelsberg Kunó tér XV. Pestújhely. Lásd:
Pestújhelyi tér
gróf Klebelsberg Kunó utca V. Lipótváros. Lásd:
Hold utca
gróf Klebelsberg Kunó utca XV. Pestújhely. Lásd:
Klebelsberg Kunó utca
gróf Klebelsberg Kunó utca XVI. Sashalom. Lásd:
Thorm a János utca
gróf Leiningen Károly utca IV. Újpest. Lásd: Lei-
ningen Károly utca
gróf Leiningen utca XIX. Kispest. Lásd: Leiningen
utca
gróf Leiningen utca XX. Kossutlifalva. Lásd: Lei­
ningen utca
gróf Ráday Gedeon utca XVIII. Miklóstelep. Lásd:
Ráday Gedeon utca
gróf Ráday utca IV. Újpest. Lásd: Barabás Miklós
utca
gróf Sándor Móric lépcső I. Tabán, Víziváros. Lásd:
Sándor Móric lépcső
gróf Serényi János utca XV. Pestújhely. Lásd: Ady
Endre utca
gróf Széchenyi István utca XVI. Sashalom. Lásd:
Bronz utca
258
gróf Széchenyi István utca XVII. Rákoshegy. Lásd:
Széchenyi utca
gróf Széchenyi István utca XVIII. Lónyaytelep.
Lásd: Széchenyi István utca
gróf Széchenyi István utca XXI. Csepel-Belváros.
Lásd: Széchenyi István utca
gróf Teleki László tér VIII. Józsefváros. Lásd: Tele­
ki László tér
gróf Teleki Pál utca V. Lipótváros. Lásd: Október
6. utca
gróf Teleki Pál utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Te­
leki utca
gróf Teleki Pál utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Koch
Róbert utca
gróf Tisza István tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Pálfy tér
gróf Tisza István tér XX. Gubacsipuszta. Lásd: Köz­
társaság tér
gróf Tisza István utca XVII. Rákosliget, Régiakadé­
miatelep. Lásd: Liszt Ferenc utca
gróf Tisza István utca II. Adyliget. Lásd: Nagyko­
vácsi út
gróf Tisza István utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Krenedits Sándor utca
gróf Tisza István utca XVI. Sashalom. Lásd: Tisza-
kömlő utca
gróf Tisza István utca XVII. Rákoshegy. Lásd: H o­
mokos utca
gróf Tisza István utca XVIII. Liptáktelep. Lásd:
Teleki utca
gróf Tisza István utca XI. Albertfalva. Lásd: Ken­
deres utca
gróf Tisza István utca XVI. Árpádföld. Lásd: Csűr
utca
gróf Tisza István utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep.
Lásd: Tárcsái út
gróf Tisza István utca XXI. Csepel-Kertváros.
Lásd: Bajcsy-Zsilinszky út
gróf Tisza István utca XXIII. Soroksár. Lásd:
Vadőr utca
gróf Tisza István utca V. Lipótváros. Lásd: József
Attila utca
gróf Tisza István utca XV. Rákospalota. Lásd: B ar­
tók Béla út
gróf Vécsey Károly utca IV. Újpest. Lásd: Vécsey
Károly utca
gróf Vécsey Károly utca XV. Rákospalota. Lásd: Vé­
csey Károly utca
gróf Vigyázó Ferenc utca V. Lipótváros. Lásd: Vi­
gyázó Ferenc utca
gróf Vigyázó Ferenc utca XVII. Rákoskeresztúr.
Lásd: Borsó utca
gróf Vigyázó Sándor utca XVIII. Miklóstelep. Lásd:
Móricz Zsigm ond utca
gróf Zichy Jenő utca VI. Terézváros. Lásd: Zichy
Jenő utca
gróf: az 1946 előtti térképeken és utcajegyzékek­
259
ben, leginkább a peremtelepüléseken, gyakran a
névadó személyek főúri rangja (báró, gróf, her­
ceg, főherceg) is feltüntetésre került. Ebben a
jegyzékben az ilyen személyekről szóló tudnivalók
a viselőiknek rangjuk nélkül írott neve szerint, a
betűrendnek megfelelő helyen keresendők.
gróf. frank-német eredetű főnemesi rang. Ha­
zánkban a középkorban az ispán felelt meg ennek
a címnek. Az első grófi címet 1453-ban Hunyadi
János kapta. 1946-ig a grófi ranggal „méltóságos”
megszólítás járt.
Grófi út XV. Rákospalota. Lásd: Károlyi Sándor út
Az egykori gróf Károlyi-birtokon átvezető út.
Grosse Bären Gasse II. Víziváros. Lásd: Medve utca
Grosse Baum Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kőris
utca
Grosse Bruck Gasse V Belváros, Lipótváros. Lásd:
Deák Ferenc utca
Grosse Feld Gasse III. Óbuda. Lásd: Föld utca
Grosse Feld Gasse VI. Terézváros. Lásd: N agym e­
ző utca
Grosse Florian Gasse IX. Ferencváros. Lásd: T űz­
oltó utca
Grosse Frühlings Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Jó­
zsef utca
Grosse Fuhrmann Gasse VIII. Józsefváros. Lásd:
Nagy Fuvaros utca
Grosse Haupt Strasse IX. Ferencváros. Lásd: Tompa
utca
Grosse Johannes Gasse VI. Terézváros. Lásd: B en ­
czúr utca
Grosse Kirchen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Nagy
Tem plom utca
Grosse Kreutz Gasse III. Óbuda. Lásd: Kis Koro­
na utca, Vöröskereszt utca
Grosse Kreutz Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Ka­
zinczy utca
Grosse Nussbaum Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd:
Nagy D iófa utca
Grosse Pulverturm Gasse VI. Terézváros, XIII. An­
gyalföld. Lásd: Lehel utca
Grosse Rokusch Gasse II. Országút. Lásd: Lövő­
ház utca
Grosse Sand Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Auróra
utca, Erdélyi utca
Grosse Spital Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Nagy
Fuvaros utca
Grosse Spital Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Stáhly
utca
Grosse Stations Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: B a­
ross utca
gross, grosse: nagy (németül).
Gróza Péter rakpart I. Lásd: Várkert rakpart
Gróza Péter (Petru Groza) (1884-1958): román
államférfi. Erdélyben született, Szászvárosban
érettségizett, Budapesten szerzett jogi diplomát.
Trianon után részt vett az új román állam köz­
Gulácsy Lajos utca
életében, ám nézetei miatt hamarosan eltávolí­
tották és bebörtönözték. A magyarok és románok
megbékélésén dolgozott. A II. világháború után
Románia miniszterelnökévé választották (1945-
1952). Részt vett I. Károly király eltávolításában.
Igyekezett teljes jogúvá tenni az országban élő
nemzetiségeket. 1949 után az új politikai helyzet­
ben háttérbe szorították. 1952-től haláláig a Nagy
Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke volt.
Grúz utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Előzőleg:
József utca (1930-as évek). Thököly utca 23.-tól
Sashalmi sétány 9.-ig.
grúz: (gruzin) nép a Kaukázusban.
Grüne Baum Gasse II. Országút. Lásd: Tölgyfa utca
Grüne Baum Gasse III. Újlak. Lásd: Bokor utca,
C sem ete utca
Grüne Baum Gasse V. Belváros. Lásd: Veres Pálné
utca
Grüne Baum : Zöld Fa (németül). A hajdan itt mű­
ködő vendéglő neve.
Grüne Platz III. Óbuda. Lásd: Zöld piac
Grüne Platz V Belváros. Lásd: D una utca
Grüne Platz: Zöld tér (németül).
Grüne Säulen Gasse II. Országút, Rózsadomb. Lásd:
Keleti Károly utca
Grüne Säule: Zöld Oszlop (németül).
Gubacsi híd [48 B3] XX. Pesterzsébet, XXI. Cse­
pel. Ady Endre úttól Csepeli átjáróig.
Gubacsi köz XXIII. Soroksár. Lásd: Gom bosszeg
köz
Gubacsi út [48 Bl-2, 49 A2] IX. Ferencváros,
Gubacsidűlő (1900). Máriássy utca 1.-től Határ
út 2.-ig.
Gubacsi utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1900-as
évek). Határ út 15.-től Lajtha László utca 25.-ig.
Gubacsi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Gom bosszeg
utca
Gubacs: középkori falu neve, amely a mai Sorok­
sár és Pesterzsébet egy-egy részén volt, de így ne­
vezik a IX. kerület egyik városrészét is.
Gubó utca [18 Al] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Gyár utca (1930-as évek). Horváth Mihály
utca 3.-tól Csobogós utca 4-6.-ig.
gubó: len, mák toktermése. A közeli lenszövő gyár­
ra utal az elnevezés.
Guckler Károly út [13 Bl-2, 14 A2-3] III. Csúcs­
hegy, Hármashatárhegy, Szépvölgy (1924). Szép­
völgyi út 153.-tól Szírt utcáig.
Guckler Károly (1858-1923): erdész, a fővárosi
erdészeti hivatal vezetője. A róla elnevezett séta­
utat ő építtette. A budai hegyek fásításában nagy
szerepe volt.
Gúla utca [15 Al] III. Aranyhegy (1967). Arany­
hegyi lejtő 5.-től Ürömhegyi lejtő 6.-ig.
Gulácsy Lajos utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Lukács György utcától Csobánka térig.
Gulácsy Lajos (1882-1932): festőművész.
V
Gulipán utca
G ulipán utca [51 B3] XVIII. Gloriett-telep
(1976) 229 Petőfi utca 58.-tól Garay utca 41.-ig.
gulipán: szikes vizek fölfelé hajló csóró fokozottan
védett madara.
Gulner Gyula utca [51 B3, 52 A3] XVIII. Mik-
lóstelep (1991). Előző neve: Engels Frigyes utca
(1946), Gulner Gyula utca (1925),232 Lövölde
utca (1900-as évek). Üllői út 458.-tól Szakály ut­
cáig.
Gulner Gyula (1843-1909): jogász, vármegyei
tisztviselő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tör­
vényhatósági bizottságának tagja, a vármegye fő­
ispánja, országgyűlési képviselő. Régi vármegyei
tisztviselőcsalád tagja. Pestszentlőrinc fejlődése az
ő főispáni működése alatt indult meg. Az 1905-
1906-os nemzeti ellenállási mozgalom intézke­
déseinek végrehajtására alakult 65 tagú bizottság
alelnöke.
Gulyás köz [34 A3] XI. Sasad (1974). Gulyás utcá­
tól Beregszász utcáig.
Gulyás utca [34 A3] XI. Sasad (1961). Eper köztől
Eper utca 32-34.-ig.
gulyás: a marha pásztora.
Gumigyár utca [51 A-Bl] X. Újhegy (1973). Elő­
zőleg: Mádi utca egy része. Ökrös utca 15.-től Fel­
sőcsatári út 97.-ig.
gumigyár: az elnevezés az egykor itt működő gu­
migyárra emlékeztet.
Gumó utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Radnai utca (1920-as). Lobbanó utca 16.-tól
Új Kőbánya utca 15.-ig.
Gundel Károly út [24 A-B3, 80 B2] XIV. Városli­
get (2011). Előzőleg: Állatkerti út. Dózsa György
út 39-41.-től Állatkerti körútig.
Gundel Károly (1883-1956): vendéglős, gasztro­
nómiai munkák írója. A róla elnevezett úton lévő
étterem, amely most az ő nevét viseli, a XX. szá­
zadi Budapest egyik nevezetessége, a dalban is
említett Wampetics volt.
Gurgolya utca [33 B3] XI. Sasad (1994). Török­
bálinti úttól Baradla közig.
gurgolya: helyesen: magyar gurgolya. Vöröslő, il­
letve fehér emyős virágú, sarlós levelű, a Sas-he­
gyen előforduló, fokozottan védett növény.
Guruló köz [46 Al] XI. Gazdagrét (2002). Lépés
utcából nyíló zsákutca.
Gusshaus Gasse I. Víziváros. Lásd: Öntőház utca
Gusshaus: öntőház (budai német dialektusban).
Guszev utca V. Lipótváros. Lásd: Sas utca
Guszev kapitány utca XXI. Csepel-Kertváros, Cse-
pel-Szabótelep, Királymajor. Lásd: Vágóhíd utca
Guszev kapitány: Illés Béla író 1849-ben - a sza­
badságharc idején - játszódó novellájának kitalált
hőse.
G usztáv utca [27 A-Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek).216 János utca 175.-től Erdős utca
8.-ig.
260
Gutenberg körút [50 A2] XIX. Wekerletelep
(1948). Előzőleg: Zsigmond körút (1910). Hun­
gária út 12.-től Pannónia út 40.-ig.
Gutenberg tér [36 A2, 84 A2] VIII. Józsefváros
(1946). Előzőleg: Sándor tér (1930), Főherceg
Sándor tér (1929), Sándor tér (1919), Főherceg
Sándor tér (1884). Rökk Szilárd utca 1., Kőfaragó
utca 12. és 17., Bródy Sándor utca 48., Mária ut­
ca 2/a, Békés utca 1., Kölcsey utca 2. és a Schei­
ber Sándor utca között.
Gutenberg utca [27 B3] XVI. Sashalom (1940-
es évek). Előzőleg: Padányi Andor utca (1920-as
évek). Lombos utca 21.-től Katóka utca 38.-ig.
Gutenberg, Johannes (1397-1468): nyomdász, a
könyvnyomtatás feltalálója.
Gutor tér [38 A3] X. Óhegy (1939). Zsadány utca
3., Hollóház utca 4. és 5., Gutor utca 1. és 2.,
Várgede utca 1. és Zsadány utca 4. között.
Gül Baba utca
A Török utcából nyíló és a Rózsadomb keleti
oldalán meredeken a hegynek kapaszkodó szűk
kis utca mai elnevezését hiába keresnénk a XIX.
század második felében készült várostérképeken,
azokon ugyanis még Niedermayer utca szerepel.
A hangulatos házsor első névadója Niedermayer
Ferenc ácsmester, a környékbeli szőlők egyik te­
kintélyes birtokosa volt, aki a XVIII. század de­
rekán felparcellázta szőlőtelkeit, s ezekből kelet­
keztek a házhelyek. Amikor a régészeti kutatások
bebizonyították, hogy a Rózsadombon található
türbe valóban XVI. századi török sírépítmény,
és az egyik itt talált sírban Gül Baba, a harcos
bektasi rend dervise nyugszik, az ide vezető utcát
Gül Babáról keresztelték el. Az épület a moha­
medán világ legészakibb szent helye, amelyhez
Gül Baba származása miatt elsősorban a törö­
kök zarándokolnak el. A szent ember személyé­
hez hazánkban romantikus történetek egész sora
fűződik. A meghódított Budán virágokat nevelő
férfi, a „rózsák atyja” képzőművészeti alkotások
mellett daljátékok és filmek szerzőit is megihlet­
te. Emlékét a Gül Baba utca mellett a környék
több más utcaneve - a Mecset, a Török és a
Turbán - is őrzi, de a Rózsadomb XIX. század­
ban született elnevezése is e legendához fűződik.
Persze nem árt megemlíteni azt sem, hogy Gül
Baba valójában csak néhány hetet élhetett Bu­
dán, hiszen 1541. szeptember 2-án halt meg a
dzsámivá alakított Nagyboldogasszony- (a mai
Mátyás-) templomban tartott hálaadó istentisz­
telet közben. Az emlékére elnevezett romantikus
budai utcát 1925-ben az Apostol utcáig terjesz­
tették ki, és azóta is ez a szelíden kanyargó, ám
ijesztően meredek útvonal emlékeztet a világhírű
dervisre.
261
Gutor utca [38 A3] X. Óhegy (1939). Előzőleg:
Márga utca egy része. Gutor tér 13.-tól Gergely
utca 35.-ig.
Gutor: helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Hamuliakovo.)
Guyon köz [22 A2] II. Törökvész (1930). Pasaréti
út 69.-től Guyon Richárd utca 22/a-ig.
Guyon Richárd utca [22 A2-3] II. Törökvész
(1930). Gábor Áron utca 24.-től Branyiszkó út
21.-ig.
Guyon, Richard (1812-1856): a magyar szabad­
ságharc angol származású tábornoka. Legna­
gyobb hőstette 1849. február 5-én a Branyiszkói-
hágó elfoglalása volt. A temesvári csatavesztés
után Törökországba menekült, a Feriköy temető­
ben van eltemetve.
Guzsaly utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Mária utca (1920-as évek). Pesti határút
3.-tól Hősök fasora 57.-ig.
Gvadányi utca
guzsaly: kézi fonáshoz használt eszköz, amelynek
rúdjára tekerik rá a megfonandó kendert vagy
lent.
Gül Baba utca [23 A3, 78 B2] II. Felhévíz, Rózsa­
domb (19 15).277 Előzőleg: Niedermayer utca
(1874), Niedermayer Gasse (XIX. század). Fran­
kel Leó út 30.-tól Apostol utca 9.-ig.
Gül Baba: magyarul „a rózsák atyja”; legendás
személy. Harcos dervis volt, aki részt vett Buda
1541-es török elfoglalásában. Szeptember 2-án
a Nagyboldogasszony-templomban tartott török
hálaadó istentisztelet közben halt meg. Türbéje
az utca végénél van.
Gvadányi utca [26 A2-B3] XIV. Alsórákos, Rákos­
falva (1946). Előzőleg: gróf Gvadányi József utca
(1900). Kerepesi út 152.-től Mogyoródi út 151.-ig.
Gvadányi József gróf ( 1725-1801): költő, író, Má­
ria Terézia lovassági tábornoka. Legnevesebb írói
műve: „Egy falusi nótáriusnak budai utazása”.

Gy
Gyakorló köz [38 Bl] X. Felsőrákos (1976). Kere­
pesi úttól Gyakorló utcáig.
Gyakorló utca [38A-B1] X. Felsőrákos (1953).
Fehér úttól Keresztúri útig
gyakorló: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a
XX. század közepéig katonai gyakorlótér volt ezen
a területen.
Gyáli köz IX. Ferencváros. Zombori utca 2.-től Fü-
leki utca 1/b-ig.
Gyáli tér IX. Ferencváros. Gyáli út 26. és 28. között.
Tervezett, de nem kialakított tér.
Gyáli út [36 B3, 37 A3, 49 A-Bl] IX. Ferencváros
(1900). Nagyvárad tér 2.-től Illatos út 33.-ig.
Gyáli út XIX. Wekerletelep. Lásd: Nagykőrösi út
Gyáli út XX. Pesterzsébet. Határ úttól Toldy Fe­
renc utcáig. Lásd: Nagykőrösi út
Gyál: város Pest megyében, Budapest határánál.
Gyáli-tó utca IV. Újpest (1900-as évek). Nap utcától a
Pozsonyi utcáig. Ma a Széchenyi tér északi oldala.
Gyáli-tó: az a tó, amelynek a helyén épült az
1910-es évek elején a Chinoin Gyógyszergyár.
Gyalog utca [39 A3] X. Újhegy (1964). Sibrik Mik­
lós úttól Fagyai utcáig.
Gyalogos köz [12 B3] II. Remetekertváros (2004).
Máriaremetei úttól Kolozsvár utcáig.
Gyalogos utca [61 A2 (Gyal.)] XXI. Királyerdő.
Késmárki utcától Dabas utcáig.
Gyalu utca XV. Pestújhely. Lásd: Dalnoki Jenő utca
Gyalu: helység Kolozs vármegyében. (Ma Romá­
nia: Giláu.)
Gyám utca [26 A l] XV. Pestújhely (1954). Elő­
zőleg: Árpád utca (1898). Thököly utca 81.-től
Drégelyvár utca 80/b-ig.
Gyanafalva utca [25 A2, 81 Bl (Gyan.)] XIV. Al­
sórákos (1929).211 Dorozsmai utca 114.-től Ung-
vár utca 5/b-ig.
Gyanafalva: helység Vas vármegyében. (Ma Auszt­
ria [Burgenland]: Jennersdorf.)
Gyanta utca [7 A2] III. Békásmegyer (1953). Előző­
leg: Kápolna utca (1874), Kapellen Gasse (XVIII.
század). Pince köz 8.-tól Kamra utcáig.
Gyapjú utca V. Lipótváros. Lásd: Báthory utca
gyapjú: az elnevezés arra utal, hogy a XIX. szá­
zadban az utcában gyapjúraktárak voltak.
Gyapjú utca XXII. Budafok. Lásd: Háros utca
gyapjú: az elnevezés arra emlékeztet, hogy itt mű­
ködött a Gyapjúfonó- és Szövőgyár.
Gyapjúszövő köz [17 A3] IV. Újpest (1974). Elő­
zőleg: Brüsszeli utca egy része. Széchenyi tértől a
Chinoin gyárig.
Gyapjúszövő utca [17 A3] IV. Újpest (1966). Elő­
zőleg: Római utca (1914). A Széchenyi tértől a
Madridi utcáig
262
gyapjúszövö: az elnevezés arra emlékeztet, hogy itt
működött az Újpesti Gyapjúszövőgyár.
Gyapot utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953). Előző­
leg: Dráva utca (1920-as évek). Építész utca 22.-
nél nyíló zsákutca.
gyapot: az elnevezés az egykor a közelben működő
textilgyárakra emlékeztet.
Gyár köz [73 A1-2] XXIII. Millenniumtelep (1956).
Haraszti úttól a Dunáig.
Gyár utca I. Krisztinaváros, XII. Krisztinaváros, Né­
metvölgy. Lásd: Kiss János altábornagy utca,
Pálya utca
gyár: Weither Frigyes szeszlepárló készülékeket
gyártó üzeméről nevezték el, amely a Mészáros
utca sarkán állt.103
Gyár utca II. Budaliget. Lásd: Köztársaság utca
gyár: az elnevezés az egykor itt működő téglagyár­
ra utal.
Gyár utca IV. Újpest. Lásd: M unkásotthon utca
gyár: az elnevezés az utcában működő bútorüze­
mekre utal.
Gyár utca VI. Terézváros. Lásd: Jókai tér, Jókai
utca, Liszt Ferenc tér
gyár: az elnevezés a XVIII. században itt műkö­
dött Valero selyemgyárra utal.
Gyár utca XV. Rákospalota. Lásd: Gubó utca
gyár: a közeli szövőgyárról nevezték el.
Gyár utca XVI. Cinkota. Lásd: Tervező utca
Gyár utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Kalitka utca
gyár. az elnevezés a közelben működött IKARUS-
gyárra emlékeztet.
Gyár utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1932).
Fáy utca 5.-től Lenkei utcáig.
gyár. az elnevezés az utca mellett működött Kis­
pesti Textilgyárra utal.
Gyár utca XIX. Kispest. Lásd: Tóth Árpád utca
gyár: az elnevezés arra utal, hogy az utca a kialakí­
tásakor a Hofherr-Schrantz-Clayton-Schutleworth
gép- és traktorgyárhoz vezetett.
Gyár utca XXI. Csepel-Belváros, Gyártelep. Lásd:
Karácsony Sándor utca
gyár: az utca kialakításakor itt még működtek a
Weiss Manfréd Rt. gyárai.
Gyár utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Ónodi utca
Gyár utca XXII. Nagytétény. Lásd: Harangozó utca
gyár: az egykor az utcában működő Metallokémia
gyárról nevezték el.
Gyár utca [59 A2] XXII. Budafok (1920-as évek).
Vágóhíd utcától Fonó utca 1.-ig.
gyár: az elnevezés emlékeztet arra, hogy itt gyárak
működtek.
Gyárfás utca XIII. Angyalföld (1900-as évek).
A Szabolcs utca és a Vágány utca között, a mai
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem terü­
letén volt.
Gyárfás? (?-?): a névadóról nem rendelkezünk
adattal.
263
Gyárfás Jenő utca [58 Al] XXII. Budatétény
(1953). Előzőleg: Kunfi Zsigmond utca (1946),
Virág utca (1922 előtt). Erzsébet királyné utca
57.-től Csiperke utca 9.-ig.
Gyárfás Jenő (1857-1925): festőművész.
Gyarmat köz [25 B2] XIV. Alsórákos (2012). A
Gyarmat utca - Fűrész utca - Telepes utca - Lő­
csei út által határolt tömbben lévő eddig névtelen
közterület.
Gyarmat utca [25 A3-B2, 81 B3-2] XIV. Alsórá­
kos, Herminamező (1879). Mexikói út 54.-től
Rákospatak utca 54/b-ig.
Gyarmat: Balassagyarmat. Indoklását lásd: Balas­
sagyarmat.
Gyarmat utca XVI. Árpádföld. Lásd: Irha utca
Gyarmat utca XXII. Budafok. Lásd: Gyűszű utca
Gyarmat utca XXII. Budatétény. Lásd: Táncsics
utca
Gyarmat: az egyik honfoglaló magyar törzs neve.
Gyármezei határsor XXII. Budafok. Lásd: Háros
utca
Gyármezei: az elnevezés az itt volt gyárakra utalt.
Gyékény tér [64 A l] XVIII. Gloriett-telep (1967).
Előzőleg: Bácska tér (1940). Szabadka utca 20.
és Dráva utca 76. kereszteződésénél.
Gyékény utca [61 B2-3] XXIII. Soroksár (1964).
Előzőleg: Pöltenberg utca (1900-as évek), Tenger
utca (XIX. század).281 Rézöntő utca 18.-tól Tár­
csás utca 27-29.-ig.
Gyékényes utca [47 A3-2] XI. Albertfalva (1953).251
Előzőleg: József Attila utca (1945), Prohászka ut­
ca (1928). Abádi tér 17.-től Kisköre utcáig.
Gyékényes: helység Somogy megyében.
Gyémánt utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Sallai Imre utca (1945), Darányi Ignác utca
(1920-as évek). Újszász utca 7.-től Pesti határ út
27.-ig.
Gyémántkoszorú köz [41 A3 (Gyém.)] XVII. Rá­
koshegy (2003). Az Ősrepülő utcától a Rákosme­
zei repülők útjáig. Házat nem számoznak rá.
A „Gyémántkoszorú” a pilóták legmagasabb fokú
vizsgája és teljesítménye után adható elismerő cí­
mére utal.
Gyém ántos lépcső [21 A2] II. Kurucles (1980).
Kuruclesi út 38/b-től Széher út 68.-ig.
gyémántos: az elnevezés utal a lépcsőfokok csillo­
gó zárványaira.
Gyenes utca [15 A3, 23 Al] III. Óbuda (1962).
Zápor utcától Bécsi útig.
Gyenes Lajos (1888-1944): építész, grafikus. Vaj­
da Andorral együtt nyitott építészeti irodát. Több
bérházat és középületet terveztek. 1916-ban a
Széchenyi lánchíd felújítási munkáiban vett részt.
Később a MÁV magasépítési osztályán dolgozott.
Származása miatt a nyilasok meggyilkolták.
Gyep tér [58 A-Bl] XXII. Budatétény (1982). Er­
zsébet királyné utca 51/a és 51/b között.
Gyergyószentmiklós utca
Gyep utca IX. Ferencváros. Lásd: Thaly Kálmán
utca
Gyepes utca [7 B3-2] III. Békásmegyer (1962).
Előzőleg: Szérűskert utca (1900-as évek). Kert sor
5.-től Géza utcáig.
Gyeplő utca [59 A2] XXII. Budafok (1996). Ostor
utca 2.-től Promontor utca 40.-ig.
gyeplő: két végével a zablához rögzített szíj, amely-
lyel a lovat irányítják.
Gyeplős utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1951).
Előzőleg: Nagymező utca (1900-as évek). Teme­
tő utca 22.-től Péceli út 263.-ig.
gyeplős: négyes fogatban az elülső bal oldali ló.
Gyepmesterhez vezető út IX. Ferencváros. Lásd:
Ecseri út
gyepmester: az elnevezés az egykor az utca végén
működő gyepmesteri (sintér) telepre utal.
Gyepsor utca [48 A3] XXI. Gyártelep (1900-as
évek). Budafoki út 8.-tól Karácsony Sándor utca
2.-ig. (2004). Színesfém utcától Terelő útig
Gyepű utca [56 B2, 57 A2] XXII. Nagytétény
(1990). Balatoni út 234124/a helyrajzi számnál, a
Szakiskola utcával szemben nyíló zsákutca.
gyepű: 1. Sövény. 2. A középkorban Magyarorszá­
gon az ország- vagy a birtokhatárokat védő, jár­
hatatlan területsáv. (Emlékeztető a főváros közeli
határára.)
Gyergyó utca [22 A3] II. Pasarét (1991). Előzőleg:
Pór Bertalan utca (1966), Gyergyó utca (1929).
Szilágyi Erzsébet fasor 15.-től Pasaréti út 18.-ig.
Gyergyó utca [64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganzkertvá-
ros (1922).224 Üllői út 793.-tól Halomi út 114.-ig.
Gyergyó: tájegység neve Erdélyben. Ma Románi­
ához tartozik.
Gyergyóalfalu utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999).293 Gyergyószentmiklós utca 51.-től Cséplő
utca 32.-ig.
Gyergyóalfalu: helység Csík vármegyében. (Ma
Románia: Joseni.)
Gyergyóditró utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999).293 Csomafalva utca 6.-tól Békásszoros ut­
ca 17.-ig.
Ditró: helység Csík vármegyében. (Ma Románia:
Ditráu.) Német neve: Dittersdorf.
Gyergyói utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).243
Tátra utca 5.-től Liptói utca 3.-ig.
Gyergyó: tájegység neve Erdélyben. Ma Románi­
ához tartozik.
Gyergyóremete utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999).293 Gyergyóditró utca 3.-tól Cséplő utca
44.-ig.
Gyergyóremete: helység Csík vármegyében. (Ma
Románia: Remetea.)
Gyergyószentmiklós utca [42 A-B3] XVII. Rákos­
keresztúr (1999).293 Balassagyarmat utca 4.-től
Békásszoros utca 3.-ig.
Gyergyószentmiklós: helység Csík vármegyében.
V
Gyergyótölgyes utca
(Ma Románia: Gheorgheni. Német neve: Niklas-
markt.) Itt született Fogarassy Mihály (1800-1882)
római katolikus pap, Erdély püspöke (1864).
Gyergyótölgyes utca [46 Bl] XI. Kelenföld (2010).
Etele tértől Hadak útjáig.
Gyergyótölgyes: helység Csík vármegyében. (Ma:
Románia: Tulghe§.)
Gyergyóújfalu utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(19 99).295 Marosfő utca 3.-tól Cséplő utca 20.-ig.
Gyergyóújfalu: helység Csík vármegyében. (Ma
Románia: Suseni.)
Gyermek tér [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).209
Előzőleg: Agyag utca és Babér utca egy-egy része.
Nővér utca 15., Fivér utca, Béke utca 122. és
124., Kedves utca 1., Unoka utca és Mosoly utca
63. között.
Gyertya utca IV Újpest. Lásd: Kinizsi utca
Gyertyaláng köz [8 B3] IV. Megyer (2000). Gyer­
tyaláng utcától Bagaria utcáig.
Gyertyaláng utca [8 B3] IV. Megyer (1998). Elő­
zőleg: Üveggyár utca (1974). Nagyváradi utca
30.-tól Bagaria utca 30.-ig.
Gyertyán utca [25 A3] XIV. Törökőr (1940). To-
rontál utca 40.-től Thököly út 139.-ig.
gyertyán: egyenes törzsű, fűrészes levelű, makk­
termésű erdei fa.
Gyetva utca [25 B1 (Gyet.)] XIV. Alsórákos (1929).
Kriván utca 5.-től Csáktornya utca 10.-ig.
Gyetva: helység Zólyom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Detva.)
Gyík utca [22 B2, 78 Al] III. Mátyáshegy (1942).
Szépvölgyi út 67.-től Virág Benedek utca 2.-ig.
gyík: hosszú farkú, pikkelyes testű, gyors mozgá­
sú, rovarevő hüllő. Hazánkban előforduló vala­
mennyi fajtája védett.
Gyíkfű utca [12 B2] II. Budaliget (1974). Díszfű ut­
cától Köztársaság utca 22.-ig.
gyíkfű: sárgásfehér vagy ibolyakék, ajakos virágú
növény. A nagyvirágú gyíkfű védett növény.
Gyim es utca [34A-B1] XII. Orbánhegy (1929).
Orbánhegyi út 42.-től Vöröskő utca 13.-ig.
Gyimes utca XX. Gubacsipuszta.239 Lásd: Kéreg
utca
Gyimes utca XIX. Kispest.213 Lásd: Tülök utca
Gyimesbükk utca [45 Bl (Gyim.)] XI. Madárhegy
(2011) Kányakapu utcából nyíló (1609/5. hrsz.-ú)
ingatlan nyugati telekhatára mentén húzódó lakó­
út első szakasza.
Gyimesbükk: Csíkszeredától 32 km-re északkelet­
re, a Tatros felső szakaszán, a Gyimesi-szoros alsó
kijáratánál fekszik. (Ma Románia: Ghime§-Fáget.)
G yim esi út [60 B3, 61 A3, 73 Al] XXI. Királyer­
dő (1937).243 Máramarosi út 24.-től Kárpát utca
15.-ig.
Gyimes: helységrész Csík vármegyében, Gyimes­
bükk (Ghime§-Fáget) területén, a Gyimesi-szoros
{Pásul Ghimef) mellett. (Ma Románia: Ghime§.)
264
Gymnasium Gasse I. Víziváros. Lásd: Gimnázium
utca
Gyógyfű utca [34 Bl, 82 Al] XII. Krisztinaváros
(1966). Az 1941-ben a Bíró utcához csatolt Hárs
köz (1874), Linden Gässl (1860-as évek) nyom­
vonalán. Kék Golyó utca 3.-tól Csaba utca 22.-ig.
Gyógyszergyár utca [15A2-3] III. Filatorigát,
Kaszásdűlő (1961). Előzőleg: Hunor utca egy ré­
sze. Zay utcától Sereg utcáig.
gyógyszergyár: az elnevezés utalás az utcában mű­
ködött ilyen gyárra.
Gyógyszergyári utca [38 Bl] X. Felsőrákos (1998).
Keresztúri útból a Ladány utcával szemben kiin­
duló közterület. Az EGIS Gyógyszergyár Rt. mel­
lett futó utca.
Gyógytár köz I. Vár. Lásd: Anna utca
gyógytár: gyógyszertár. A budai törvénykönyv (Sta­
tuta civitatis Budensis, Ofner Stadtrechte) 1316-ban
és 1376-ban említi a Tárnok utcában - a közelben
- lévő gyógyszertárat.
Gyógyvíz utca [46 A1-2] XI. Őrsöd (1974). Kese­
rűvíz utcától Poprádi közig.
gyógyvíz: az elnevezés a közelben lévő keserűvíz­
forrásokra utal.
Gyolcs utca XVIII. Szent Imre-kertváros (1967).
Lásd: Fogaras utca
gyolcs: a finom fehér vásznak régies neve.
Gyolcsrét utca [54 Bl, 55 Al] XVII. Rákoskert
(1991). Előző neve: H jelű utca (1980-as évek).
Pipishegyi úttól Vecsey Ferenc utcáig.
Gyolcsrét: az egyik helybéli rét neve.
Gyoma utca [47 A3] XI. Kelenföld (1953). Előző­
leg: György utca (1920-as évek). Ringló utca 52.-
től Hunyadi Mátyás út 20.-ig.
Gyoma: város Békés megyében. Ma Gyomaend-
rőd, mivel 1981-ben egyesítették Endrőddel.
Gyóni Géza köz XX. Pesterzsébet. Lásd: Téglaége­
tő utca
Gyóni Géza tér [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (2011)
A Margit híd budai hídfőjétől délre eső, más köz­
területre számozott házakkal körülvett park.
Gyóni Géza tér XV. Rákospalota. Lásd: Alagi tér
Gyóni Géza utca III. Aquincum. Lásd: Leányfalu
utca
Gyóni Géza utca XVIII. Liptáktelep.230 Lásd: Nyer­
ges utca
Gyóni Géza utca XXIII. Millenniumtelep. Lásd:
Gombkötő utca
Gyóni Géza (Achim Géza) (Gyón 1884-Kraszno-
jarszk 1917): evangélikus teológus hallgató, ma­
gyar költő. 1914-ben bevonult katonának. Prze-
myslnél orosz fogságba esett, s a hadifogolytábor­
ban halt meg. Przemysl orosz ostroma alatt írta
leghíresebb versét, a többször indexre tett „Csak
egy éjszakára” kezdetű költeményt.
Gyopár ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
265
Gyopár utca XI. Gellérthegy. Lásd: Minerva utca
Gyopár utca [13 A3] II. Hársakalja (1910-es
évek).198 Rend utca 83.-tól Budajenő utca 7.-ig.
Gyopár utca XXII. Budafok. Lásd: Zsineg utca
Gyopáros utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1937).242
Tölgyes út 30.-tól Damjanich János út 103.-ig.
gyopár, sárgás virágú erdei gyomnövény.
Gyorskocsi utca [23 A3, 78 B3, 82 Bl] I. Vízivá­
ros, II. Víziváros (1879). Előzőleg: Diligenz (De-
ligencen) Gasse (Delizsánsz utca) (1822), Schanz
Gasse (Sánc utca) (1695). Nevezték még: Gyors­
szekér utca (1833),154 Posta vagy Postakocsi utca,
Alte Post Gasse (Régi posta utca) (1845 körül).
A házszámok 1.-től 15.-ig és 2.-től 20.-ig az I. ke­
rülethez, a nagyobbak a II. kerülethez tartoznak.
Markovits Iván utca 1.-től Kacsa utca 8.-ig.
gyorskocsi: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a
XVIII-XIX. században a Bécs felé induló pos­
takocsiknak és az úgynevezett „gyorsparasztnak”
(váltott lovakkal közlekedő szekér) a 2. számú
háznál volt a végállomása.
Gyökér köz [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr (1996).
Gyökér utca 20.-tól Széchenyi utcáig.
Gyökér utca I. Tabán (1870-es évek). Szikla utca és
Felsőhegy utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1937).
Gyökér utca [41 B3, 42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Temető utca (XIX. század).
Napkelet utca 41.-től Bakancsos utca 8.-ig.
Gyömbér utca III. Filatorigát. Lásd: Majoránna
utca
Gyömbér utca [61 A2 (Gyömb.)] XXI. Királyerdő
(1937).242 Kórus utca 19.-től Csalitos út 16.-ig.
Gyömröer Weg X. Óhegy, Újhegy. Lásd: Gyöm rői
út
Gyömrői út [38 A-B3, 50 Bl, 51 A1-B2, 52 A-B2]
X. Óhegy, Újhegy, XVIII. Bélatelep, Erzsébette-
lep, Ferihegy (1879). Előzőleg: Gyömröer Weg
(XVIIII. század). Egy része 1875-ben Szállás utca
lett. Páratlan oldala a bal oldalon. Számozása a
XVIII. kerületben újrakezdődik. Kőér utca 2.-től
Párkány utcáig.
Gyömrő: helység Pest megyében.
Gyöngy utca II. Máriaremete. Lásd: Líra utca
Gyöngy utca XVIII. Alacskai úti lakótelep (1912).
Iskola utca és Alacskai út között. Tervezett, de ki
nem épített utca.
Gyöngyfa utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kert-
város (1983).266 Előzőleg: 641. utca. Óhuta utca
41.-től Flór Ferenc utcáig.
Gyöngyfa: helység Baranya megyében.
Gyöngyfüzér utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Gyöngyvirág utca (1920-as évek). Ró­
zsaszál utca 38.-tól Pásztortüz utca 25.-ig.
Gyöngyhalász utca [27 A3 (Gyh.)] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Maros utca (1930-as évek). Ve­
res Péter út 13.-tól Pósa Lajos utca 10.-ig.
Gyöngyvirág utca
Gyöngyház utca [23 B3, 79 B2-3] XIII. Újlipót-
város (1933). Visegrádi utca 26/c-től Hegedűs
Gyula utca 27/b-ig.
Gyöngyike utca [37 B2] X. Laposdűlő (1964).
Előzőleg: Salgótarjáni köz (1954). 165. utca. Sal­
gótarjáni út 47.-től Csilla utcáig.
gyöngyike: kék virágzatú, hagymás, egyszikű növény.
Gyöngyösi sétány [16 B3] XIII. Angyalföld (1983).
Gyöngyösi utca 14.-től Berettyó utca 1-3.-ig.
Gyöngyösi utca [16A-B3, 17 A3] XIII. Angyal­
föld (1900). Váci út 153.-tól Reitter Ferenc utca
184.-ig.
Gyöngyösi István (1629-1704): jogász, alispán,
költő.
Gyöngyperje utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor
(1964). Nagykőrösi út 60.-tól Szövet utca 24.-ig.
gyöngyperje'. bugás virágzatú pázsitfűféle
Gyöngysor utca [15 A2] III. Kaszásdűlő (1968).
Bojtár utca 90.-től Kazal utca 36.-ig.
G yöngyszem utca [58 B2] XXII. Budatétény
(1966). Előzőleg: Budafoki út (1920 előtt). Há-
ros utca 47.-től Jókai Mór utca 31.-ig.
Gyöngytyúk utca VIII. Józsefváros. Lásd: Gyulai
Pál utca
Gyöngytyúk', az egykor az utcában működő, ilyen
nevű vendéglőről kapta a nevét.
Gyöngytyúk utca [41 B2] XVII. Régiakadémiate­
lep, Rákosliget (1954). Előzőleg: Jókai Mór utca
(1930-as évek). Cinkotai út 39.-től Liszt Ferenc
utca 50.-ig.
Gyöngyvér utca [12A1-2] II. Budaliget (1938).
Előzőleg: Vihar utca (1925 előtt). Hímes utca
12.-től a főváros határáig.
Gyöngyvirág lépcső II. Adyliget (1920-as évek).
Feketerigó utca és Nagykovácsi út között. Lásd:
Feketerigó utca
Gyöngyvirág út [34 Al] XII. Istenhegy, Orbán-
hegy (1886). Lóránt út 1.-től Tündér utca 15.-ig.
Gyöngyvirág utca [13 A3] II. Hársakalja (1930-as
évek).198 Előzőleg: Pipacs utca (1922 előtt). Hi­
degkúti út 10.-től Kőhegyi út 7.-ig.
Gyöngyvirág utca [7 A3-2 (Gyöngyv.)] III. Csil­
laghegy (1920-as évek). Ürömi út 27.-től a kőbá­
nyáig.
Gyöngyvirág utca XVII. Rákoskert. Lásd: Gyöngy­
füzér utca
Gyöngyvirág utca XVIII. Erdőskert. Lásd: Gyöngy­
virágos utca
Gyöngyvirág utca [51 B2] XVIII. Erdőskert (1912).
Kalász utca 4.-től a főváros és Gyál határáig
Gyöngyvirág utca [76 Al] XVIII. Lónyaytelep
(1991).231 Előzőleg: Ságvári Endre utca (1946),
Gyöngyvirág utca (1910-es évek), Lónyay utca
(1900-as évek), Csalogány utca (1890-es évek).
Üllői út 402.-től Liget utcáig.
Gyöngyvirág utca XIX. Kispest.214 Lásd: Varjú
Kálmán utca
Gyöngyvirágos utca
Gyöngyvirágos utca [76 Al] XVIII. Erdőskert
(2006). Előzőén Gyöngyvirág utca (1912). Ka­
lász utca 4.-től Budapest és Gyál határáig. A ke­
rületen belül is van még egy Gyöngyvirág utca,
ezért változtatták meg ennek a nevét.
Gyöngyvirágos út [60 B2 (Gyöngyv.)] XXI. Király­
erdő (1937).242 Diós út 3.-tól Fenyves út 31.-ig.
Győrfíy István tér [50 B3] XIX. Kispest (1948).
Czuczor utca, Feszty Árpád utca és Mányoki ut­
ca között.
Győrfíy István utca [37 A3] VIII. Tisztviselőtelep
(1953). Előzőleg: Kendeffy utca (1900). Bláthy
Ottó utca 5.-től Könyves Kálmán körút 38.-ig.
Győrffy István (1884-1939): néprajztudós, egye­
temi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia le­
velező tagja. 1935-től haláláig a Magyar Néprajzi
Társaság alelnöke, amely tiszteletére 1970-ben
Győrfíy István-emlékérmet alapított. 1940-től az
ő nevét viselte a parasztfiatalok kollégiuma.
György tér I. Vár. Lásd: Szent György tér
György utca XI. Kelenföld. Lásd: Gyoma utca
György utca XV. Rákospalota. Lásd: Győzelem utca
György utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek).216 Csömöri út 184.-től Rákospa­
lotai határút 76.-ig.
György utca [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok (1910-
es évek). Honfoglalás út 46/b-től Ringló út 55/b-ig.
György Aladár utca [21 B3] XII. Kútvölgy, Virá­
nyos (1910). Zalai út 10/a-tól Béla király út 29.-ig.
György Aladár (1844-1906): író, újságíró. A Sta­
tisztikai Hivatal tisztviselője. A Magyar Néprajzi
Társaság alelnöke.
Győri út [34 B2-1, 82 A3-2] I. Krisztinaváros, XII.
Krisztinaváros, Németvölgy (1879). Előzőleg:
Buda-győri út (1870).1 Budai-Győr út (Ofen-
Raab Strasse) (XIX. század).45 A páratlan oldal a
XII. kerülethez, a páros oldal a Márvány utcától
az Avar utcáig az I. kerülethez tartozik. A számo­
zás az Avar utca torkolatánál kezdődik. Márvány
utca 22.-től Csörsz utca 27.-ig.
Győri utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Ütköző sor
Győr. 1950-ig a hasonló nevű vármegye törvényha­
tósági jogú székvárosa. Ma Győr-Moson-Sopron
megye megyei jogú székvárosa. Püspöki székhely.
Vára nagy szerepet játszott a török háborúk befe­
jezéséig. Római neve: Arrabona, német neve: Raab.
Győri Ottmár tér [50 A1 (Gy. O.)] XIX. Wekerle-
telep (2008). Pannónia út és Petúr utca kereszte­
ződésében korábban külön el nem nevezett köz­
terület.
Győri Ottmár erdőmérnököt kérte fel Wekerle
Sándor miniszterelnök a mintaértékű munkáste­
lep építésének vezetésére. Mint főmérnök készí­
tette el a kiviteli terveket, felügyelte a telepen az
építkezést, megtervezte az utcahálózatot. A ren­
deltetésszerű használat feltételeinek megterem­
tésére, karbantartásra, a telep csinosítására, a
266
lakások, üzletek bérbeadására gondnokságot hoz­
tak létre, melynek vezetője lett. Megtervezhette a
telepen élők mindennapi szükségleteit kielégítő
kiskereskedelmi hálózatot, piacot, pékséget, tej-
csarnokot, vendéglőt, szabóságot. Az elemi isko­
lák helyi felügyeletét az iskolai gondnokság látta
el, elnöki tisztét Győri Ottmár töltötte be.
Győrök utca [35 A3] XI. Kelenföld (1934). Nagy­
szőlős utca 14.-től Hamzsabégi út 50.-ig.
Győrök Leó (1847-1899): mérnök, hajóstiszt, fes­
tőművész.40
Győzelem utca [17 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: György utca (1929). Károlyi István út
34.-től a MÁV veresegyházi vonaláig.
Győző utca [34 Bl, 35 Al, 82 A2] I. Krisztina­
város (1878). Előzőleg: Viktor Gasse (1860-as
évek). Mészáros utca 17.-től Kuny Domokos utca
10.-ig.
Győztes utca [17 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Géza utca (1930-as évek), Kisújszállás
utca (1929). Károlyi István út 16.-tól a MÁV váci
vonaláig.
Gyufa utca [58 Bl] XXII. Budafok (1967). Előző­
leg: Ács utca (1930-as évek). Liszt Ferenc út 69.-
től Csallóköz utca 12.-ig.
gyufa: az elnevezés a közelben volt gyufagyárra
emlékeztet.
Gyula utca [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy, XI. Gel­
lérthegy (1937). A Tabánban megszűnt Gyula
utca nevének felhasználása. Kelenhegyi út 75.-től
Mihály utca 6.-ig.
Gyula utca I. Tabán (1870-es évek). Felsőhegy utca
és Orom utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1937).
Gyula utca [8 A3] III. Csillaghegy (1920-as évek).
Mátyás király út 106.-tól Bivalyos utca 41.-ig.
Gyula utca [51 Al] X. Újhegy, XVIII. Erzsébet-
telep (1925).222 Páratlan oldala a XVIII. kerület­
hez, páros oldala a X. kerülethez tartozik. Gyöm-
rői út 12.-től Hangár utca 9.-ig.
gyula', a honfoglaló magyarok egyik - főbírói sze­
repet ellátó - tisztségviselője.
Gyula utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1920-as évek).
István király utca 12.-től Margit utca 139.-ig.
Gyula utca XVI. Sashalom. Lásd: Karát utca
Gyula utca XVII. Rákoskert. Lásd: Köszörűs utca
Gyula vezér lépcső [58 A-B3] XXII. Budatétény
(1992). Előző neve: Gyula vezér utca egy része.
Nagytétényi út 196.-tól a 228 882 helyrajzi számú
telekig.
Gyula vezér út [58 A2] XXII. Budatétény (1920-as
évek). Rákóczi út 23.-tól XI. utca 35.-ig.
Gyula vezér, a X. században, az Erdélyben élő
magyarok egyik vezére.
Gyulafehérvár utca [64 Bl] XVIII. Szent Imre-
kertváros (1932).238 Marosvásárhely utca 8-10.-tői
Királyhágó út 13.-ig.
267
Gyulafehérvári utca [26 B2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1920-as évek). Baross utca 75.-től Thököly
utca 70.-ig.
Gyulafehérvári utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Köd-
m ön utca
Gyulafehérvár, helység Alsó-Fehér vármegyében.
(Ma Románia: Álba Iulia.) Az erdélyi fejedelem­
ség székvárosa volt. Az erdélyi római katolikus
egyház püspöki székhelye. Székesegyházában szá­
mos erdélyi fejedelem és történelmi személy van
eltemetve. 1918. december 1-jén itt mondták ki
Erdély és Románia egyesítését.
Gyulai tér [17 Al] IV. Újpest (1925). Madách utca
9-11. és Hársfa utca 20. között.
Gyulai Pál utca [12 A2-3] II. Máriaremete (1910-es
évek).170 Tompa Mihály utca 26.-tól Ördögárok
utca 169.-ig.
Gyulai Pál utca [36 Al, 84 A2] VIII. Józsefváros
(1912). Előzőleg: Gyöngytyúk utca (1874), Perl­
huhn Gasse (1817). Rákóczi út 29.-től Kőfaragó
utca 4.-ig.
Gyulai Pál utca XV. Rákospalota (1940-es évek).
Harsányi Kálmán utca és báró Jósika Miklós utca
között tervezett, de nem kiépített utca.
Gyulai Pál utca XVII. Rákoskert. Lásd: Köszörűs
utca
Gyulai Pál utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Vak
Bottyán utca
Gyulai Pál utca XVIII. Rendessytelep (1910-es
évek). Lakatos út és Mikszáth Kálmán utca kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Gyulai Pál (1826-1909): író, irodalomtörténész,
költő, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudo­
mányos Akadémia igazgató tagja. A Kisfaludy
Társaság tagja, majd elnöke. 1885-től a főrendi­
ház örökös tagja.
Gyűszűvirág utca
Gyurgyalag utca [41 A3] XVII. Madárdomb
(1984).217 Aránylód utca 30.-tól Uszoda utca
23.-ig.
gyurgyalag: földbe vájt üregben fészkelő, színpom­
pás védett madár.
Gyutacs utca [24 Bl] XIII. Angyalföld (1940).
Hajdú utca 48,-nál nyíló zsákutca.
Gyűjtő utca XVIII. Szemeretelep. Lásd: Szent
László utca
Gyümölcs utca XI. Sasad. Lásd: Talaj utca
Gyüm ölcs utca [69 Bl] XXII. Nagytétény. Nagy­
tétényi út 325.-nél nyíló zsákutca.
Gyümölcsösdűlő út [43 B3] XVII. Szárazhegy. Szi-
getcsép utcától Mezőőr útig.
Gyümölcsöskert utca XXII. Budafok. Lásd: Mihalik
Sándor utca
Gyűrű utca II. Máriaremete, Remetekertváros. Lásd:
Kerényi Frigyes utca
Gyűrű utca III. Óbuda (1870-es évek). Szőlőkért
utca és Föld utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1975).
Gyűrű utca [8 A2] III. Békásmegyer (1976).
Az Óbudán megszűnt Gyűrű utca nevének fel-
használása. Füst Milán utcától Hatvány Lajos
utcáig.
Gyűszű utca [58 Bl-2] XXII. Budafok (1966).
Előzőleg: Gyarmat utca (1930-as évek) és 884.
számú utca egy része. Széchenyi utca 62.-től Ko­
máromi út 31.-ig.
Gyűszűvirág utca [28 B3, 40 Bl] XVI. Mátyás­
föld (1979).268 Előzőleg: VI. utca (1940-es évek).
Zsenge utca 19.-től Zsemlékes út 12.-ig.
gyűszűvirág: harang alakú, piros vagy sárga virágú
gyógynövény. A gyapjas gyűszűvirág fokozottan
védett növény.

H niszter. A Szabadelvű Párt tagja, a főrendiházi
Hableány utca [28 B3, 40 Bl] XII. Orbánhegy
(1942). Előzőleg: Tündér utca leágazó része. Tün­
dér utca 22.-től Költő utca 20.-ig.
hableány, másként sellő. Mitológiai alak. Az el­
nevezés a XIX. században az utcában működő,
„Hableány” nevű vendéglőre emlékeztet.
Hackl Gässl I. Vár. Lásd: Balta köz
Hack!: balta, fejsze, tagló (németül). Josef Hackl
vendéglős „Zum Hackl” nevű vendéglőjéről kap­
ta nevét.
Hadak tere XI. Kelenföld (1953). Előzőleg: Csoda-
szarvas tér (1938). Hadak útja, Bikszádi utca,
Pöltenberg utca, Parádi utca, Borszéki utca és
Than Károly utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1980).
Hadak útja II. Adyliget, Máriaremete. Lásd: Rézsű
utca
Hadak útja [46 Bl, 47 Al] XI. Kelenföld (1936).
Etele tér 12.-től Tétényi út 97.-ig.
Hadak útja : a Tejút csillagkép székely neve.
A székely monda szerint csillagai Csaba királyfi és
hada lovainak patkónyomai, akik ha a székelység
nagy bajban van, visszajönnek az égből megsegí­
teni őket.
Hadapród utca II. Pasarét. Lásd: Kelemen László
utca
hadapród: az elnevezés az egykor itt működő
hadapródiskolára utal, ahová tizennégy éves ko­
rukban, a negyedik gimnázium elvégzése után
mentek a fiúk, és annak elvégzése után az Oszt­
rák-Magyar Monarchiában mint hadapród-tiszt-
helyettesek, a Horthy-korszakban pedig mint
zászlósok kerültek ki. További egyéves iskola után
hadnagyok lehettek.
Hader Gässl I. Vár. Lásd: Fortuna köz
Hader: rongy, szemét, hulladék (németül).9 Való­
színűleg itt gyűjtötték a XVIII. századi újjáépítés
során a hulladékokat.
Hadfy utca XVIII. Szemeretelep.237 Lásd: Á chim
András utca
Hadfy Imre (?-?): gyalogsági tábornok. Az I. világ­
háborúban hadseregparancsnok.
Hadik András utca [21 B3, 22 A3] XII. Kútvölgy
(1939). Előzőleg: Galgóczy utca egy része. Gal-
góczy utca 16.-tól Diós árok 21/a-ig.
Hadik András gróf (1710-1790): tábornagy, a főha­
ditanács elnöke, az osztrák örökösödési és a hétéves
háború hőse, 1763-ban a budai katonai egységek
főparancsnoka, 1764-1769-ig erdélyi kormányzó.
Hadik János utca XV. Pestújhely, Rákospalota. Lásd:
Árvavár utca
Hadik János gróf (1863-1933): nagybirtokos,
politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár, mi­
268
ellenzék egyik vezére. 1918 októberében minisz­
terelnöki megbízatást kapott, de a polgári forra­
dalom kitörése miatt nem tudott kormányt alakí­
tani. 1919 augusztusától több gazdasági egyesület
vezetőjeként vett részt a közéletben. Államtitkári
segítségével vált ki Pestújhely Rákospalotából; a
helység ezt utcanévvel hálálta meg.
Hadnagy utca [35 A2, 82 B3, 83 A3] I. Tabán
(1879). Előzőleg: Hosszú utca (1874), Lange Gas­
se (1840). Egy részét a Hegyalja úthoz csatolták.
Döbrentei tér 4.-től Hegyalja útig.
Hadnagy: az utcában működött „Hadnagy” nevű
kocsmáról kapta nevét.
Hadnagy utca II. Erzsébettelek (1930-as évek).
A Bátori László utca és az Ördögárok utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1940-es évek).
Hadnagy utca XXII. Budafok. Lásd: Barkács utca
hadnagy: a legalacsonyabb tiszti rendfokozat a
fegyveres erőknél.
Hadrianus utca [8 A2] III. Békásmegyer (1976).
Királyok útjától Madzsar József utcáig.
Hadrianus, Publius Aelius (76-138): római csá­
szár 117-138 között. 108-ban Pannónia Inferior
helytartója. Megerősítette a Duna melletti limest.
Többször is bejárta az egész birodalmat, Daciá­
ban és Pannóniában városokat alapított. Rómá­
ban levő síremléke az Angyalvár.
Hadúr utca I. Krisztinaváros. Lásd: Attila köz
Hadúr utca II. Budaliget.197 Lásd: József Attila útja
hadúr: Aranyrákosi Székely Sándor „A székelyek
Erdélyben” című eposzában szerepel először, majd
Vörösmarty Mihály „Zalán futása” című eposzá­
ban ír róla, mint aki az ősmagyarok imádatának
tárgya, és aki a hadi sorsot intézi. A kiegyezés­
től kezdve így nevezték a királyt, majd 1920-tól
1944-ig Horthy Miklós kormányzót, akire feles­
küdtek a katonák.
Hadzsi szefer mahalle I. Tabán (XVI-XVII. század).
Az itt állt dzsámiról; kb. a Döbrentei tér és Apród
utca találkozásánál.
Hafner Gasse I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Faze­
kas utca
Hafner Gasse III. Óbuda. Lásd: Cserepes utca
Hafner Platz I. Víziváros. Lásd: Szilágyi D ezső tér
Hafner: fazekas (németül).
Haggenmacher utca XIV. Herminamező. Lásd: Edi­
son utca
Haggenmacher: svájci eredetű család, amely a XIX.
századi Pesten a malomiparban és a söriparban
jelentős szerepet játszott. A közelben állott „Villa
Helvetica” nevű házuk.
Hágó utca II. Pasarét. Lásd: Hargita utca
hágó: hegygerincen mély bevágódás, amelyen út
vezet át.
Hajadon utca [82 Bl (Haja.)] I. Vár (1879). Elő­
zőleg: Enge Gässl (Szűk köz) (1696). 1752 után
269
nem említik a nevét. Tárnok utca 10.-től Úri utca
79.-ig.
hajadon', nem férjezett nő.
Hajdú köz [24 Bl] XIII. Angyalföld (1970). Tahi
utca 50.-től Fiastyúk utca 51.-ig.
Hajdú utca V. Belváros. Lásd: Havas utca, Királyi
Pál utca, Szarka utca
Hajdú utca [24 A2-B1, 80 Bl] XIII. Angyalföld
(1879). Eredetileg a Róbert Károly körúttól a Bal­
zsam utcáig. Az 1960-as években a Thälmann
utcától a Kámfor utcáig Sollner utca lett. Róbert
Károly körút 48.-tól Tahi utca 27.-ig.
Hajdú utca mögött V. Belváros. Lásd: Só utca
hajdú: a hajdúk szegénylegényekből lett katonák a
XVI-XVII. században, akik Bocskai István hada­
inak jelentős részét adták. Bocskai 1606-ban egy
részüket katonáskodási kötelezettség mellett kivált­
ságokban részesítette, nemességre emelte, és letele­
pítette a mai Hajdúság területén. Az általuk lakott
területet 1876-ban Hajdú megyének nevezték el.
1. hajdú: (történelmi) nemesi vagy hatósági (fegy­
veres) szolga; poroszló,
2. hajdú: (régiesen) díszes egyenruháju, vármegyei
vagy városi altiszt.
Hajdú csárda utca [41 A2] XVII. Rákoskeresztúr
(1996). Keresztúri úttól északkeletnek futó zsák­
utca.
Hajdú csárda: az elnevezés emlékeztet az 1940-es
évekig itt működő csárdára.
Hajlat utca [59 Al] XXII. Budafok (1964). Elő­
zőleg: Tátra utca (1930-as évek), Tündér utca
(1910-es évek). Péter-Pál utca 55.-től Árpád utca
42.-ig.
Hajlék utca [38 A3] X. Gyárdűlő (1941). Jegenye
utca 4/a-tól Mázsa utca 1/a-ig.
Hajlékos utca [7 A3] III. Aranyhegy (1994). Mész­
kő utcától Apátkút utcáig.
hajlékos: lakásos. A kifejezés szebben hangzó szi­
nonimája.
Hajló utca [9 B3, 17 Bl] IV. Káposztásmegyer
(1984). Óceánárok utca 1.-től Lóverseny térig.
Hajnal utca [17 A2] IV. Újpest (1991). Előzőleg:
Povázsai György utca (1947), Póré Nagy György
utca (1946), Hajnal utca (1882 előtt). Nyár utca
110.-től Deák Ferenc utcáig.
Hajnal utca V. Lipótváros. Lásd: Nagysándor Jó­
zsef utca
Hajnal utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Buják-
hida utca
Hajnal utca XVII. Rákoskert. Lásd: Sáránd utca
Hajnal utca XXIII. Soroksár. Lásd: Hintó utca
Hajnal utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Hajnalcsillag
utca
Hajnal utca XIX. Kispest. Lásd: Pákozd utca
Hajnal utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). Baross
utca és Török Flóris utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1960-as évek).
Hajós utca
Hajnal utca XXI. Erdőalja. Lásd: Reggel utca
Hajnal utca [58 B2-1] XXII. Budafok (1930-as
évek). Komáromi utca 91.-től Lugosi utcáig.
Hajnalcsillag utca [53 A3, 65 Al] XVIII. Ganz­
telep (1953). Előzőleg: Hajnal utca (1945), Kés­
márki utca (1922). Szinyei Merse utca 61.-től
Ködmön utca 44/a-ig.
Hajnalka utca [33 B2, 34 A2] XII. Farkasvölgy
(1936). Hóvirág út 8.-nál nyiló zsákutca.
Hajnóczy utca V. Belváros. Lásd: Petőfi Sándor
utca
Hajnóczy József utca [22 B3, 34 Bl, 78 A3, 82 Al]
XII. Krisztinaváros (1957). Előzőleg: Bors utca
(1889). Krisztina körút 27.-től Csaba utca 8.-ig.
Hajnóczy József (1750-1795): jogtudós, a ma­
gyar jakobinus mozgalom egyik vezetője, a Mar-
tinovics-féle összeesküvés résztvevője. Társaival
együtt a Vérmezőn lefejezték. Az utca a Vérme­
zőre fut ki.
Hajó köz I. Víziváros. Lásd: Vám utca
Hajó utca III. Óbuda. Lásd: Zichy utca
Hajó utca V. Belváros. Lásd: Fehér Hajó utca
Hajó utca [59 Al] XXII. Budafok (1910-es évek).
Duna utca 12.-től Ártér utcáig.
Hajóállom ás utca [48 Al (Hajóáll.)] IX. Ferenc­
város (1973). Előzőleg: 901. utca. Kvassay Jenő út
1.-től a Dunáig.
hajóállomás: az elnevezés emlékeztet arra, hogy
itt van a Soroksári-Duna-ágban közlekedő hajó
egyik állomása.
Hajógyár utca [23 Bl (Haj.)] III. Óbuda (1879).
Előzőleg: Schiffswerft Gasse (1840-es évek). Óbu­
dai rakpart 31.-től Fő tér 1.-ig.
hajógyár: az elnevezés az 1839-ben Széchenyi Ist­
ván kezdeményezésére épült Óbudai Hajógyárra
emlékeztet, amely az 1990-es évek elején meg­
szűnt.
Hajókászati tér V Lipótváros. Lásd: Kossuth Lajos
tér
Hajókirakodási hivatal tere V. Lipótváros. Lásd:
Kossuth Lajos tér
Hajókovács utca [16 A3] XIII. Vizafogó (2006).
Marina utcától a Turóc utcáig.
hajókovács: az itt működött hajógyár egyik fontos
munkására emlékeztető elnevezés.
Hajóm alom utca [69 Bl, 70 AI] XXII. Nagy­
tétény (1987). Előzőleg: 872. utca. Kassai utca
25.-től Pohár utcáig.
hajómalom: az elnevezés a XVIII-XIX. században
a Dunán működő hajómalmokra emlékeztet.
Hajómalom utca [61 A3] XXIII. Soroksár (1999).287
Völgyhajó utcától Házhajó utcáig.
hajómalom: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt vi-
zimalmokkal összefüggő elnevezés.
Hajós tér VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út, D al­
színház utca, Hajós utca, Lázár utca
Hajós utca I. Víziváros. Lásd: Csónak utca
Hajós utca
Hajós utca III. Óbuda. Lásd: Naszád utca
Hajós utca V Belváros. Lásd: M olnár utca
hajós-, a dunai hajókon szolgáló emberek ezekben
az utcákban laktak.
Hajós utca [35 Bl, 36 Al, 83 Bl] VI. Terézváros
(1875). Előzőleg: Schiffmans Gasse (1720-as
évek)1. Paulay Ede utca 40.-től Bajcsy-Zsilinszky
út 47.-ig.
Hajós-, az elnevezésre nincs biztos forrás. Lehetsé­
ges az itt lakó hajósokról, de egy hajdani birtokos
családról is. Harmadik lehetőség, és legvalószí­
nűbb, hogy a XVIII. században az utcában álló,
„A Hajóshoz” cégérezett serház102 volt a névadó.
Hajós utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1937). Dam­
janich János út 88.-tól Hollandi út 65.-ig.
Hajós Alfréd sétány [23 A3-B1, 79 A2-1] XIII.
Margitsziget (1966). A Sportuszoda előtti sétány.
Hajós Alfréd (1878-1955): építészmérnök (a Sport­
uszoda tervezője), az első magyar olimpiai baj­
nok. Az 1896-os első újkori olimpián, Athénban
a 100 m-es és az 1200 m-es úszás győztese volt.
1924-ben Párizsban stadiontervével a szellemi
olimpia második díját nyerte el. Fő műve az 1930-
ban felavatott margitszigeti Sportuszoda, amely a
világ első, nézőteres, fedett uszodája volt. E mel­
lett vezet el a róla elnevezett sétány.
Hajtány sor [46 B2 (Hajt.)] XI. Kelenvölgv (1953).
Kelenvölgyi határsor 9.-től Solt utca 39.-ig.
hajtány. kézzel, lábbal vagy motorral hajtott, nyi­
tott vasúti jármű.
Hajós utca
Ma már csak a Paulay Ede utcát és a Bajcsy-
Zsilinszky utat összekötő Hajós utca neve em­
lékeztet arra, hogy még a XIX. század derekán
is hatalmas kopár térség húzódott az Operaház
vidékén. Am néhány évtized alatt sokat változott
az addig falusias jellegű település képe: megkét­
szereződött a házak száma, egyre sűrűbbé vált a
beépítés, és rövidesen zsúfolt kávéházak, előkelő
szállodák és kisebb-nagyobb üzletek foglalták el
Pest eme fertályát. Vállalkozó kedvű iparosok,
jómódú kereskedők és vidám mesteremberek
hordták szét errefelé az akkori külváros sarát,
miközben a hajóslegények evezőlapátjaikra tá­
maszkodva várták, hogy újabb útra fogadja fel
őket valamelyik hajósgazda. Ha pedig végre
kedvezett a jó szerencse, a környék bódészerű
kocsmáiban itták meg az áldomást, talán éppen
a XVIII. században alapított, „A Hajóshoz” cé­
gérezett serházban. Noha az utca nevének erede­
tét napjainkban is homály fedi, gyanítható, hogy
errefelé élő hajósok ihlették a fogadó, s ezen ke­
resztül a terézvárosi házsor elnevezését, amelyet
1875-ben véglegesítettek mai formájában a város
vezetői.
270
Hajtás utca [34 A3] XI. Sasad (1999). Lanka utcá­
tól Beregszász útig.
Hajtsár út XIII. Angyalföld, Vizafogó, XIV. Hermi-
namező, Istvánmező, Törökőr, Városliget. Előző­
leg: Hajtsár út és Külső Hajtsár út.147
Hajtsár út [25 A2, 81 B2] XIV. Herminamező
(1874). Előzőleg: Viehtrieb Strasse (Jószághajtó
út) (XIX. század). Eredetileg a Kerepesi út és a
Hungária körút között futott. Nagyobb része
Nagy Lajos király út lett. Ma csak a 228-234. szá­
mú házak állnak az út mentén. Róna utca 234.-től
Uzsoki utca 63.-ig.
hajtsár (ma: hajcsár): az állatokat terelő embereket
nevezték hajcsárnak. Az utcanév az eredeti he­
lyesírással maradt fenn.
Hajtsár utca VI. Terézváros. Lásd: Bajza utca
Hal piac I. Víziváros. Lásd: Halász utca
Hal piac I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
A Mátyás-templom szentélye és a Halászbástya
között volt.
Hal piac vagy tér V. Belváros (1716). Fisch Markt/
Platz (Hal piac/tér) vagy Fischer Platz (Halász
tér). Előzőleg: Búza piac,53 Széna tér (1432).122
Ma a Molnár utca Irányi utca és Duna utca kö­
zötti része, illetve beépítették, megszűnt (1896).
Hal tér I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
Haladás utca [51 B3-2, 52 A2] XVIII. Miklóstelep
(1962). Előzőleg: Ady Endre utca (1945), Göm­
bös Gyula utca (1936), Vármegye utca (1926).
Üllői út 440.-től Nefelejcs utca 89.-ig.
Halas utca [38 Bl] X. Felsőrákos (1900). Kereszt­
úri út 8/b-től Malomárok utcáig.
Halas: teljes nevén Kiskunhalas, város Bács-Kis-
kun megyében.
Halastó utca [7 B3, 15 Bl] III. Csillaghegy (1964).
Előzőleg: Vihar utca (1910-es évek). Pozsonyi út
19.-től Kalászi út 10-12.-ig.
Halász köz V. Belváros (1758). A Havas utcával pár­
huzamos közterület volt, de attól délebbre. A Havas
utca megnyitásakor megszűnt, mert beépitették.
Halász lépcső I. Víziváros. Lásd: Jezsuita lépcső
Halász tér I. Víziváros. Lásd: Halász utca
Halász tér V. Belváros. Lásd: Hal tér
Halász utca I. Víziváros. Lásd: Ponty utca
Halász utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1874).
Előzőleg: Fisch Markt/Platz (Hal piac/tér) (1714).
Bem rakpart 13.-tól Fő utca 25.-ig.
Halász utca III. Óbuda. Lásd: Naszád utca
Halász utca V. Belváros. Lásd: Havas utca, Irányi
utca
Halász utca XXI. Királyerdő. Lásd: Kecsege utca
halász-, a Dunához levezető utcákat nevezték el a
mesterségről.
Halász Gábor utca [7 B3] III. Csillaghegy (1968).
Előzőleg: Partizán utca (1953), Zádor Sándor ut­
ca (1910-es évek).Mátyás király út 20.-tól Árpád
utca 17.-ig.
271
Halász Gábor (1901-1945): kritikus, irodalomtör­
ténész. Származása miatt munkaszolgálatra hívták
be. Gyalogosan Németországba akarták vinni, de
útközben, Balfon elpusztult. A III. kerületben la­
kott.
Halászsas utca [58 Al] XXII. Budatétény (1995).246
Karéj utca 30.-tól Móricz Zsigmond utca 41.-ig.
halászsas: hallal táplálkozó sólyomféle madár.
H alásztelek utca [60 Bl] XXI. Csepel-Kertvá-
ros (1961).257 Előzőleg: 773. utca. Késmárki utca
16.-tól Dunadűlő út 15.-ig.
Halásztelek: helység Pest megyében.
Halk utca [58 A2] XXII. Budatétény (1963). Előző­
leg: József Attila utca (1946), Sütő utca (1920-as
évek). Park utca 28.-tól Terv utca 6.-ig.
Haller utca [36 A-B3] IX. Ferencváros (1990).
Előzőleg: Hámán Kató utca (1951), Haller utca
(1946), gróf Haller utca (1900), Ferencvárosi
védgát (1870-es évek), Franzstadter Schütz Damm
(1840-es évek) a Dunától a Gát utcáig, Einsied­
ler Gasse (Remete utca) (1817) a Ferencvárosi
védgát északi oldalán, Am Linien Graben (A ha­
tárároknál) (1830-as évek). Soroksári út 32.-től
Nagyvárad tér 1.-ig.
Haller János kapu [36 A3 (H.)] IX. Ferencváros.
Haller János báró (1626-1697): erdélyi politikus,
író. A fejedelem elleni mozgalomban való rész­
vételért fogságba vetették. Itt lefordította Nagy
Sándor történetét, Trója pusztulását és a Gesta Ro-
manorumot.
Halm i utca [35 A3] XI. Kelenföld (1900). Petzval
József utca 7.-től Bartók Béla út 130.-ig.
Halmi: város Szatmár vármegyében. (Ma Romá­
nia: Halmeu.)
Háló utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1954). Vad­
evezős utcától Máté apostol utcáig.
Halom köz [38 A2] X. Óhegy (1968). Halom utcá­
tól Bánya utcáig.
Halom utca [38 A2] X. Ligettelek, Óhegy (1875).
Előzőleg: Hügel Gasse. Eredetileg a Kolozsvári
utca és a Szent László utca között, 1879-től a Ká­
polna utcáig. Kolozsvári utca 15/b-től Martinovics
tér 14.-ig.
Halom utca XVIII. Bókaytelep, Gloriett-telep. Lásd:
Cziffra György utca
Halom utca [59 Al] XXII. Budafok (1900-as évek).
Szent Gellért utca 13.-tól Árpád utca 14.-ig.
H alom egyházi köz [64 B2 (Halom.)] XVIII.
Ganzkertváros (1953). Előzőleg: Tömörkény utca
(1945), Sajó utca (1922). Halomegyházi utca
32.-től Ganz Ábrahám utca 31.-ig.
Halom egyházi utca [64 B2-1] XVIII. Ganzkert­
város (1953). Előzőleg: Szigligeti utca (1922).
Kandó tér 6.-tól Alacskai út 12.-ig.
H alom i út [64 A1-B2] XVIII. Szent Imre-kertvá-
ros, Ganzkertváros. 1945-ben két részből került
kialakításra. A Ganzkertvárosban előzőleg Csaba
Hamvas Béla sétány
utca (1922), a Szent Imre-kertvárosban Halomi
utca (1932) volt. Körös utca 32.-től a főváros ha­
táráig.
Halomegyháza, Halom: Vecsés része, a Halo­
mi-család birtoka volt. Egy részén: a Halomi út
- Ganz Ábrahám utca - Alacskai út - a főváros
határa között alakult ki a Ganzkertváros.
Halottak utcája I. Vár. Lásd: Táncsics Mihály utca
halottak: az elnevezés utal arra, hogy egykor ezen
az utcán és a Bécsi kapun keresztül vitték ki a
Várból a halottakat a temetőbe.
Halpénz utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1990).
Hűség utca 10.-től Kormorán utca 11.-ig.
halpénz: tájszó, jelentése: halpikkely.
Halter Gasse III. Óbuda. Lásd: Vörösvári út
Halter: pásztor (németül). A XVIII-XIX. század­
ban az utcával szembeni Tavasz utca egyik sarkán
állt a csordás (Kuhehalter) és a kondás (Schweine­
halter) háza.10
Halter Gasse III. Újlak. Lásd: Bokor utca
Hám Kálmán utca IV. Újpest. Lásd: Julianus barát
utca
Hám Kálmán (1923-1952): bányász. A szuhakál-
lói nagy bányaszerencsétlenség idején bányamen­
tőként sok embert kimentett, de oxigénkészüléke
tönkrement, és ő maga meghalt.
Hamam joli I. Vár. Lásd: Országház utca, Nándor
utca
Hámán Katalin utca XVIII. Szemeretelep. Lásd:
Szurmay tábornok utca
Hámán Katalin utca XXII. Nagytétény. Lásd: Szent-
három ság utca
Hámán Kató út IX. Ferencváros. Lásd: Haller utca
Hámán Katalin (1884-1936): vasúti alkalmazott.
1918-tól a Kommunisták Magyarországi Pártjá­
nak tagja. A Tanácsköztársaság idején a IX. kerü­
leti Munkás- és Katonatanács tagja. A bukás után
internálták. Részt vett az illegális kommunista
párt akcióiban, ezért többször börtönbüntetésre
ítélték.
H ám fa utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1987).279 Csömöri út 296.-tól Paripa utca 5.-ig.
hámfa: ló vontatta kocsinak, eszköznek az az al­
katrésze, amelynek két végéhez kötik az istrángot.
Hámor utca XVIII. Alacskai úti lakótelep (1912).
Mutca és Alacskai út között. Tervezett, de ki nem
épített utca.
hámor: a vaskohó XVI-XVII. századi neve.
Hamu utca [51 A3] XIX. Kispest (1968). Előzőleg:
Lugos utca (1940). Kolozsvár utca 55.-től, Temes­
vár utca 76. után zsákutca.
Hamvas utca [50 Al] XIX. Kispest (1953). Elő­
zőleg: Szapáry utca (1880-as évek). Üllői út 174.-
től Vak Bottyán utca 19/a-ig.
hamvas: csonthéjas gyümölcsök jelzője.286
H am vas Béla sétány [15 B3-2] III. Aquincum
(2011). Mozaik utcától Schön György utcáig.
Hamzsabégi út
Hamvas Béla (1897-1968): magyar író, filozófus,
esztéta és könyvtáros, posztumusz Kossuth-díjas.
H am zsabégi út [34 B3, 35 A-B3] XI. Kelenföld,
Lágymányos (1900). Eredetileg a Bartók Béla
úttól a MÁV kelenföldi pályaudvaráig. Hozzácsa­
tolva a Papucs utca (1940). Budafoki út 89.-től
MÁV pécsi vonaláig.
Hamzsa bég: Érd törökkori neve - Ujen Ham-
zsabég53 -, amely Hamza bégről, Érd török uráról
kapta a nevét.
Háncs utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1965). Elő­
zőleg: Csokonai utca (XIX. század). Sebész utca
5.-től a MÁV kelebiai vonaláig.
Hand Gasse V. Belváros. Lásd: Aranykéz utca
Hand : kéz (németül).
Handzsár utca [25 B3] XIV. Törökőr (1934). Elő­
zőleg: 907. utca. Egressy köztől Báróczy utca 18.-
ig-
handzsár. rövid, ívelt pengéjű, kardszerű keleti
fegyver.
Hanf Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Auróra utca
Hanf, kender (németül).
Hang utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Újhegyi sé­
tánytól Tavas utcáig.
Hanga köz [7 A3] III. Csillaghegy (2001). Puszta­
kúti köztől Ujliget sorig.
hanga: örökzöld, fás szárú növény.
H angár utca [51 A-Bl] X. Újhegy, XVIII. Erzsé-
bettelep (1967). Előzőleg: Hunor utca (1930-as
évek). Páratlan oldala a Gyula utcától a XVIII.
kerülethez, páros oldala végig a X. kerület­
hez tartozik. Gyömrői út 2.-től Felsőcsatári út
86.-ig.
Hangos tér [27 B2] XVI. Rákosszentmihály (1966).
Előzőleg: Erzsébet tér (1920-as évek). Hermina
utca és Szénás utca kereszteződésénél.
Hangos utca [28A-B1] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: 415. utca. Csitári utca 1.-től a főváros
és Csömör határáig.
Hangulat utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1962).
Előzőleg: Ferenc utca (1920-as évek). Veres Péter
út 138.-tól István király út 17.-ig.
Hangya lépcső [34 Al] XII. Orbánhegy (1954).
Költő utca 22/a-tól Hangya utca 13.-ig.
Hangya utca [34 A2-1] XII. Mártonhegy, Orbán­
hegy (1902). Tündér utca 16/a-tól Költő utca
40/b-ig.
Hangya: a közeli Hangya-forrásról.
Hankóczy Jenő utca [22 A2-B3] II. Törökvész
(1953). Előzőleg: Darányi Ignác utca (1930), Biai
út (1912). Ruszti út 8.-tól Gábor Áron utca 27.-ig.
Hankóczy Jenő (1879-1939): mezőgazdasági
szakiró, búzaszakértő. A közeli mezőgazdasági és
szőlészeti tanintézetben dolgozott.
Hanna utca [58 B2] XXII. Budatétény (1969). Elő­
zőleg: 855. utca. Vörösmarty utca 46.-nál nyíló
zsákutca.
272
Hanoi park XI. Kelenföld. Lásd: Függetlenségi park
Hanoi: Vietnam fővárosa.
Hant utca [58 B2] XXII. Budatétény (1962). Elő­
zőleg: Kinizsi utca (1930-as évek). Völgy utca 7.-
nél nyíló zsákutca.
H antm adár utca [41 A3] XVII. Madárdomb
(1984).217 Aranylúd utcától Uszoda utca 27.-ig.
hantmadár, a légykapók közé tartozó, védett kis
énekesmadár.
Hantos út XII. Németvölgy. Lásd: Tartsay Vilmos
utca
Harang utca I. Vár (1870-es évek). Színház utca és
Tüzér bástya között. Beépítették, megszűnt. (1896).
Harang utca [15 B2] III. Kaszásdűlő (1982). Búza
utcától Keled utcáig.
Harangláb utca [39 B2] X. Keresztúridűlő (1998).
Kozma utcától Fátyolka utcáig.
harangláb: kékes virágú boglárkaféle növény.
Harangozó utca [57 A3, 69 Al] XXII. Nagyté­
tény (1962). Előzőleg: Gyár utca (1920-as évek).
Nagytétényi úttól a MAV-állomásig.
Harangozó Sándor (?-?): a Metallokémia vegyi­
gyár főbizalmija a II. világháború alatt.
Harangvirág utca [22 A2 (Harangv.)] II. Török­
vész (1934). Pasaréti út 99/b-től Orsó utca 28.-ig.
Harangvölgyi út [21 A3] XII. Zugliget (1886).
Janka út 2.-től a budai természetvédelmi terület
határáig; onnan a Mátyás király útig sétaút.
Harang-völgy: a Svábhegy oldalából északi irány­
ban lefutó völgy.
Haránt köz [22 Bl] III. Remetehegy (1970). Nye­
reg utcából nyíló zsákutca.
Haránt utca [22 Bl] III. Remetehegy (1990). Nye­
reg utca 11.-től Remete közig.
Haraszt utca II. Hársakalja. Lásd: H arm atcsepp
utca
H araszt utca [34 B3, 46 Bl] XI. Sasad (1913).
Pannonhalmi út 20.-tól Beregszász útig.
H araszti szőlők m elletti út [73 A2] XXIII. So­
roksár (1920-as évek). Haraszti úttól a Dunáig.
Haraszti út [73A2-B1] XXIII. Millenniumte­
lep, Soroksár (1870-es évek). Grassalkovich út
212/a-tól a főváros és Dunaharaszti határáig.
Haraszti utca IX. Ferencváros. Lásd: Ráday utca
Harasztier Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Ráday utca
Harasztos út [34 B3] XI. Sasad (1955). Brassó út­
tól Pannonhalmi útig.
Harcos tér [35 A3 (Har.)] XI. Kelenföld (1974).
Nagyszőlős utca, Harcos utca, Vágfarkasd utca és
Valkói utca között.
Harcos utca [34 B3] XI. Kelenföld (1939).207 Val­
kói utca 11.-től Jászóvár utca 12.-ig.
Harcos: helység Zemplén vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Zboj.)
Harcsa utca [23 A2, 78 B2] II. Újlak (1879). Elő­
zőleg: Donau Gässl. Árpád fejedelem útja 18.-tól
Frankel Leó út 53.-ig.
273
Hardi Miklós utca [60 B2] XXI. Királyerdő
(1930).244 Tiborc utca 10.-től Martinász utca 9.-ig.
Hardi Miklós-. Csepel ispánja 1389-1402 között.
Hárfa utca [17 Al] IV. Újpest (1963). Előzőleg:
Pisztoly utca (1954), Pázmány utca (1910-es
évek). Attila utca 115.-től Blaha Lujza utca 12.-
ig-
Hárfa utca [47 A3] XI. Kelenvölgy. Előzőleg: Her-
nád utca (1930-as évek). Kővirág sor 35.-től Hu­
nyadi Mátyás út 17.-ig.
Hargita sétány [37 B2 (Har.)] X. Laposdűlő
(1991). Monori utcától Pongrác közig.
Hargita tér [64 A-Bl] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1991). Előzőleg: Tatabánya tér (1953), Károlyi
Mihály tér (1946), Hargita tér (1932).238 Nagy-
enyed utca, Torockó utca, Fogarasi út, Székely­
udvarhely utca és Sepsiszentgyörgy utca között.
Hargita utca II. Budaliget. Lásd: Sim on utca
Hargita utca [22 A3] II. Pasarét (1990). Előzőleg:
Hágó utca (1964), Hargita utca (1929). Szilágyi
Erzsébet fasor 7.-től Pasaréti út 20.-ig.
Hargita utca II. Törökvész. Lásd: Endrődi Sándor
utca
Hargita utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer (1990) 224
Sárpatak utca 14.-tól Székpatak utca 4.-ig.
Hargita utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Forgalmi utca
Hargita utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Június utca
Hargita utca XVI. Cinkota. Lásd: Lóca utca
Hargita utca XVI. Sashalom. Lásd: Fizika utca
Hargita utca [61 Bl] XX. Pesterzsébet-Szabóte-
lep (1932). Vágóhíd utca 37.-től Vörösmarty utca
11.-ig.
Hargitai utca XVIII. Ganzkertváros.224 Lásd: Bója
utca
Hargita-. 136 km hosszú és mintegy 30 km szé­
les hegylánc Erdélyben (ma Románia). Magában
foglalja a Görgényi-havasokat, a Hermányi- és a
Bodoki-hegységet. Legmagasabb csúcsa a Hargi­
ta: 1801 m.
Haris bazár V. Belváros. Lásd: Haris köz
Haris köz [35 B2, 83 B2] V. Belváros (1940). Elő­
zőleg: Haris bazár. Forgalom elől elzárva, csak
gyalogosoknak. Váci utca 30/b-től Petőfi Sándor
utca 8/a-ig.
Haris-, görög származású kereskedőcsalád. Ha­
ris János kereskedő 1792-ben pesti polgárjogot
nyert. Haris Gergely, dúsgazdag fővárosi polgár,
1866-ban két házát bazárrá alakíttatta; innen az
utca régi neve: Haris bazár. Az úttest tulajdon­
joga a családé volt, ami abban nyilvánult meg,
hogy évente egyszer az úttestet vasrácsos kapuval
elzárhatták. Ezt a kiváltságot utoljára 1940-ben
gyakorolták.
Harkály utca [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy
(1944). A Tabánban megszűnt Harkály utca ne­
vének felhasználása. Hegyalja út 26.-tól Alsóhegy
utca 7.-ig.
Harmatcsepp utca
Haris köz
Az 1890-es évek elején sétálóutcává átépített
széles házsor keletkezését egy külhonból ide­
gyökerezett városatyának, a dúsgazdag Haris
Gergelynek köszönhetjük. A görög származású
kereskedőfamília tagja, aki vagyona nagy részét
a főváros fejlesztésére, szépítésére fordította,
1866-ban a Belváros kellős közepén álló házait
bazárrá alakította. Az 1910-ben lebontott épü­
let az előtte magánkézben lévő útszakasszal és
egyedülálló üzletsorával évtizedeken keresztül
nyugati mércével is kiemelkedő látványosságnak
számított. A tervezésre Feszty Adolfot, a züri­
chi egyetemen végzett fiatal műépítészt kérték
fel, akinek bemutatkozó alkotása volt e remek­
mű. A mostani Párizsi udvar szinte elbújhatna a
hajdani Haris bazár mozaikpadlója, szökőkútja,
óriáskagylóvá átalakított fülkékben álló szobrai,
üvegkupolája, korinthoszi oszlopai és boltíves
bejárata mellett. A Haris bazárnak, majd 1940-
től Haris köznek nevezett úttest tulajdonjoga is a
családot illette, ami érdekes kiváltságot jelentett:
az utcát évente egyszer, egy órára, közjegyző je­
lenléte és jegyzőkönyv felvétele mellett vasrácsos
kapuval teljesen lezárták a forgalom elől. A négy
sarkon tábla hirdette a magánterület jelleget, és
tiltotta a behajtást, utoljára 1940-ben. A Váci
utcát és a Petőfi Sándor utcát összekötő házsort
1952-ben államosították, ám hovatartozása még
hosszú évtizedekig vita tárgyát képezte, ugyanis
korábban külön telekként, saját helyrajzi számon
szerepelt.
Harkály utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Holdvi­
lág utca egy része. Területrendezés miatt megszűnt
(1937).
Harkály utca XXI. Királyerdő.241 Lásd: Banka utca
harkály: tarka tollazatú, fán élő, kiemelten védett
madár.
Hármashatárhegyi autóút III. Hármashatárhegy,
Szépvölgy. Lásd: Hárm ashatárhegyi út
H árm ashatárhegyi út [14 A3, 22 Al] III. Hár­
mashatárhegy, Szépvölgy (1971). Előzőleg: Hár­
mashatárhegyi autóút (1920-as évek). Szépvölgyi
út 153.-tól a Hármashatár-hegy csúcsáig.
Hármashatárhegy: lásd a városrészek között.
Harmat köz [38 A2] X. Óhegy (1952). Harmat ut­
ca 14/d-től Mádi utca 5/b-ig.
Harm at utca [38 A2-B3, 39 A3, 51 A-Bl] X. Li­
gettelek, Óhegy, Újhegy (1875). Eredetileg a Kö­
rösi Csorna Sándor útig, 1899-ben a Kőér utcáig,
1900-ban az Alkér utcáig. Kolozsvári utca 43.-tól
Hangár utcáig.
Harm atcsepp utca [13 A3] II. Hársakalja (1967).
Előzőleg: Haraszt utca (1922 előtt). Arad utca
2.-től Kőhegyi út 47.-ig.
Harmatos utca
Harm atos utca [61 A2 (Harm.)] XXI. Királyerdő
(1941). Szellős utca 11.-től Damjanich János út
54.-ig.
Harmincad utca I. Víziváros. Lásd: Vám utca
harmincad: az elnevezés arra utal, hogy a mai Fő
utca 34-36. számú ház helyén 1760 körül épült
fel a vízivárosi harmincadhivatal háza, amelyet a
XIX. század végén emelt házba beépítettek.
Harm incad utca [35 Bl, 83 A2 (Har.)] V. Lipót­
város (1874). Előzőleg: Dreisigstamts Gasse
(Harmincadhivatal utca) (1858), Dreisigst Gasse
(1817). Forgalom elől elzárva, csak gyalogosok­
nak. Vörösmarty tér 6.-tól Bécsi utca 10.-ig.
harmincad: a XII. századtól fennállt vám; az or­
szághatáron és a vámszedés jogával rendelkező
területek határán szedték. Az áru harmincadré-
szének értékét kellett természetben vagy pénzben
kifizetni. Hazánkban ez a vám a XIX. században
szűnt meg. Az elnevezés emlékeztet arra, hogy
1817-1850 között itt állt a harmincadhivatal épü­
lete. Helyére a Gerbeaud-ház épült.
Harmincadhivatal utca V. Lipótváros. Lásd: H ar­
m incad utca
Harm inckettesek tere [36 A2, 84 A-B3] VIII. Jó­
zsefváros (1933). József körút 52., Kisfaludy utca
1., Kis Stáció utca 2., Baross utca 59. és 60., Jó­
zsef körút 50. között.
32-esek: az I. világháború végéig a főváros háziez-
rede volt a Budapesti 32. gyalogezred. A Baross
utca kiszélesedése az ezred hagyományőrző egye­
sülete kérelmére kapta ezt a nevet. Itt áll a 32-esek
Szentgyörgyi István szobrászművész által alkotott
emlékműve.
Harmónia utca [73 Bl-2] XXIII. Soroksár (2003).
Házikert utcából nyíló zsákutca.
Harmonika utca XI. Albertfalva (1952). Fegyvernek
utcától Karcag utcáig. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Három Balta tér I. Víziváros. Lásd: Mária tér
Három Balta (Drei Hackel): a XIX. század elején
itt működő vendéglőről kapta a nevét.
Három Bárány utca VI. Terézváros. Lásd: Podm a-
niczky utca
Három Bárány (Drei Lämmer): a XIX. század
elején itt működő vendéglőről kapta a nevét.
Három Dob utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Dob utca
Három dob (Drei Trommel): a XIX. században a
mai 17. számú házban működő vendéglőről kapta
a nevét.
Három dobos utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-
Üjtelep (1954). Előzőleg: Huszár utca (1920-as
évek). Napiás út 77.-től Hidasnémeti utca 52.-ig.
három dobos: az elnevezés abból, a szabadságharc­
ról szóló regéből származik, amelynek témája há­
rom kisdobos katonagyerek.
Három Fekete Paripa utca V. Lipótváros. Lásd: Sas
utca
274
Három Fekete Paripa (Drei Schwänze Rappen): a
XVIII. században az utcában működő fogadóról
kapta a nevét.
H árom ház utca [51 B2-3] XVIII. Lónyaytelep
(1976). Rózsa utcából kiágazó utca.
három ház', az akkori zsákutcában álló házak szá­
ma után nevezték el.
Három Kapás utca I. Víziváros, II. Víziváros Lásd:
Kapás utca
Három Kapás (Drei Hauer): a XVIII. században
az utcában működő kocsmáról kapta a nevét.
Három Király utca VII. Erzsébetváros, VI. Terézvá­
ros. Lásd: Király utca
Három Király (Drei Könige): a XVIII. században
az utcában működő vendéglőről kapta a nevét.
Három Korona utca I. Víziváros. Lásd: Donáti ut­
ca, Kapucinus utca
Három Korona (Drei Goldene Kronen Haus): az
elnevezés utal a Donáti utca 14. számú - 1945-
ben elpusztult - házra, amelyen három, aranyko­
ronát ábrázoló dombormű volt látható.
Három Korona utca V Lipótváros. Lásd: H erceg-
prím ás utca
Három Korona (Drei Kronen): a XIX. században
itt működő szálló és vendéglőről kapta a nevét.
Három Mozsár utca VI. Terézváros. Lásd: M ozsár
utca
Három Mozsár (Drei Pöller): a XIX. században
az utcában működő vendéglőről kapta a nevét.
Három Nyúl utca II. Víziváros. Lásd: Vitéz utca
Három Nyúl (Drei Hasen): az 1700-as évek ele­
jén Bösinger (Pösinger) István tulajdonában volt a
„Három Nyúl” nevű ház, amelyben vendégfogadót
alakított ki. A meglévő ház mellé néhány év múlva
felépült a városi serfőzde, de később ebből is ven­
dégfogadó lett. Ezeket alakították át 1810 táján lak­
tanyává, amelynek a régi nevet adták. A kaszárnya
neve sok élcelődésre adott lehetőséget, de a hagyo­
mánytisztelet oly erősnek bizonyult, hogy a nevet
csak akkor változtatták meg, amikor a Fővárosi
Közmunkák Tanácsa megszűntette a számneves ut­
caneveket. Az 1930-as évek közepén bontották le.
Három Oroszlán utca VI. Terézváros. Lásd: Weiner
Leó utca
Három Oroszlán (Drei Löwen):97 Valószínűleg egy
hajdan itt működő vendéglőről kapta a nevét.
Három Paripa utca V. Lipótváros. Lásd: Sas utca
Három Paripa: az utcában működő XIX. századi
vendégfogadó neve. Említették még „Három Fe­
kete Paripa” néven is.
Három Pipa utca IX. Ferencváros. Lásd: Erkel ut­
ca, Pipa utca
Három Pipa (Drei Pfeiffen): a XVIII-XIX. század­
ban az utcában működő, ilyen nevű vendéglőről
kapta a nevét.
Három Rózsa utca VI. Terézváros, VII. Erzsébetvá­
ros. Lásd: Rózsa utca
275
Három Rózsa (Drei Rosen): a XIX. század elején
a terézvárosi Rózsa utcában működő fogadó és
vendéglőről kapta a nevét.
Háromszeg tér V. Belváros. Lásd: Kamermayer
Károly tér
háromszeg-, a tér háromszög alakjáról.
Háromszeg utca V. Belváros. Lásd: Városház utca
H árom szék utca [34 A3] XI. Sasad (1934).207
Brassó út 111.-től Nagyszeben útig.
Háromszék utca XV. Pestújhely, Rákospalota. Lásd:
D om aháza utca
H árom szék utca [51 A3, 63 Al] XIX. Kispest
(1940).213 Kolozsvár utca 75.-től Méta utca 27/a-ig.
Háromszék utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1930).
Köteles utca 89.-től Nagykőrösi út 83.-ig.
H árom szék utca [60 B3] XXI. Királyerdő
(1937).243 Mária királyné útja 135.-től Szentmik-
lósi út 116.-ig.
Három széki utca [27 A1-2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1920-as évek). Csömöri út 172.-től Kés­
márki utca 13.-ig.
Háromszéki utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Regé­
lő utca
Három széki utca [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros
(1922).224 Üllői út 765.-től Halomi út 112.-ig.
Háromszék: vármegye Erdélyben. Ma Románia
része.
Három szerecsen(y) utca I. Víziváros. Lásd: B at­
thyány utca
Három Szerecsen (Drei Mohren): a XVIII. század­
ban a Gyorskocsi utca sarkán állt vendéglőről
kapta a nevét.
Három Szív utca II. Országút. Lásd: Fényes Elek
utca
Három Szív (Drei Herzen): a XIX. században itt
működő vendéglőről kapta a nevét.
Három Szív utca III. Óbuda. Lásd: Kerék utca
Három Szív (Drei Herzen): a XIX. században itt
működő vendéglőről kapta a nevét.
Háros út XXI. Háros. A II. Rákóczi Ferenc út és a
Duna között. Területrendezés miatt megszűnt.
Háros: lásd a városrészek között.
Háros utca [59 A2-58 Al] XXII. Budafok, Buda-
tétény (1964). Több közterületből került kialakí­
tásra. 1. Budafoki oldalán: Gyapjú utca (1930-as
évek) az Ártér utcától a Fonó utcáig; Gyármezei
határsor (1938) a Fonó utcától a MÁV pécsi vo­
naláig; Vitéz utca (1938) a MÁV pécsi vonalától
a Nagytétényi útig. Ez 1946-ban Bacsó Béla ut­
ca, 1953-ban Háros utca lett Kölesföldi határ­
sor (1938) a Nagytétényi úttól a Dévény utcáig,
Napréti határsor (1938) a Dévény utcától a Ko­
máromi utcáig, Kőmáli határsor (1938) a Komá­
romi utcától a Liszt Ferenc útig, Újhegyi határ­
sor (1938) a Liszt Ferenc úttól az Arany János
utcáig. 2. Budatétényi oldalán: Határ út (XIX.
Hársfa utca
század). Arany János utcától Háros-szigeti lakta­
nyáig.
Háros: sziget neve a kerületben, az utca innen in­
dul ki.
H árosi-D una part [58 B3] XXII. Nagytétény
(1952). Előzőleg: Janka sétány (1920-as évek).
Dunapart utcától Növény utcáig.
Harrer Pál utca [15 B3, 23 Bl] III. Óbuda (1946).
Előzőleg: Városbíró utca (1941) a Fő tér és Kert
utca között, Tengerész utca (1942) a Városbíró
tér és Kert utca között, Szentendrei utca (1874),
Sankt Andreaer Gasse, Andreas Gasse (XVIII.
század).4 Fő tér 8.-tól Miklós tér 4.-ig.
Harrer Pál (1829-1914): a királyi kamarai mező­
városból rendezett tanácsú várossá előlépett Óbu­
da első és utolsó polgármestere volt 1873-ban,
Budapest megalakulása előtt. Pest, Buda és Óbu­
da egyesítése után a III. kerület elöljárója lett.
Hárs köz XII. Krisztinaváros (1874). Előzőleg: Lin­
den Gässl. Lásd: Gyógyfű utca
Hárs utca [50 B3, 51 A3] XIX. Kispest (1968). Elő­
zőleg: Zsolna utca (1940). Kolozsvár utca 7.-től
Temesvár utca 30.-ig.
Hársalja utca [12 A3] II. Adyliget (1963). Előző­
leg: Kossuth Lajos utca (1920-as évek). Nagyko­
vácsi úttól Hírnök utca 11.-ig.
Harsány lejtő III. Csúcshegy, Testvérhegy. Lásd:
Kocsis Sándor út
Harsányi Kálmán utca [9 B3, 17 Bl] XV. Rákos­
palota (1930-as évek). Kovácsi Kálmán tértől Sí­
pos tér 1.-ig.
Harsányi Kálmán (1876-1929): pénzügyi taná­
csos, költő, író, műfordító.
H ársas utca [60 B2, 61 A2] XXI. Királyerdő
(1937).242 Damjanich János út 43.-tól Kökényes
út 6.-ig.
Hársfa köz I. Tabán (1872). Előzőleg: Linden Gässl
(1800-as évek). Területrendezés miatt megszűnt.
Hársfa sétány [49 A3] XX. Pesterzsébet (1981).
Török Flóris utca 16.-tól János utca 49.-ig.
Hársfa utca [36 Al, 84 A1-B2] VII. Erzsébetváros
(1874). Több részből alakult ki: Gabler Gasse
(1838) a Rákóczi út és a Dohány utca között,
1867-ben Neue Linden Gasse (Új Hársfa utca) a
Dohány utca és a Dob utca között, Linden Gasse
(Hársfa utca) (1804)65 a Dob utca és a Király ut­
ca között. 1848-1849-ben Bodza utca.1 Rákóczi
út 64.-től Király utca 69.-ig.
Hársfa: a Dob utca és Hársfa utca sarkán állt Zu
den Vier Linden Haus („Négy Hársfához” cím­
zett ház) adta a nevét.48
Hársfa utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Hárskút utca
Hársfa utca [27 A-B2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Budapesti út 136.-tól Csömöri út
193.-ig.
Hársfa utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1940).231
Pálma utca 6.-tól Vadkert utca 2.-ig.
Hársfa utca
Hársfa utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1930-as
évek). Úttörők útja 16.-tól MÁV pécsi vonaláig.
H ársfavirág utca [20A-B1] II. Petneházyrét
(1999). Szép Juhászné úttól nyugati irányba - a
Rozmaring Rt. üdülőházai felé - futó zsákutca.
Hársfavirág utca [27 A 1-2] XVI. Rákosszent­
mihály (1979). Előzőleg: 417. utca. Csömöri út
130.-tól Iglói utca 5.-ig.
Hárshegyi körút [20 Bl, 21 A1-2] II. Hárshegy,
Lipótmező (1953). Előzőleg: Nagyhárshegyi kör­
út (1890-es évek). Széher úttól körben a Hárshe­
gyen a Széher útig.
Hárshegyi út [20 B2, 21 A2] II. Hárshegy, Kuruc­
les (1900). Budakeszi út 51/d-től a Budakeszi út
és Jánoshegyi út találkozásáig.
Hárshegy: lásd a városrészek között.
Hárskút utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1974). Elő­
zőleg: Hársfa utca (1920-as évek). Corvin utca
5.-től Baross Gábor utca 6.-ig.
Hárskút: helység Veszprém megyében.
Hárslevelű utca [40 A-B2] X. Kőbánya-Kertvá­
ros (1963). Előzőleg: 164. utca. Jászberényi úttól
Vadszőlő utcáig.
hárslevelű: szőlő- és borfajta. Az elnevezés a kö­
zelben volt szőlészeti kutatóintézetre emlékeztet.
Hársmajor utca [34 B3] XI. Sasad (1936). Pan­
nonhalmi út 34.-től Sasadi út 41.-ig.
Hárs-major: feltehetően egy hajdani majorság.
Harsona utca [42 A2-B1] XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep (1954). Előzőleg: Alpár utca (1910-es évek).
Ároktő út 27.-től Tárcsái út 20.-ig.
Harta utca [33 B3] XI. Sasad. Nagyszeben úttól
Oltvány utcáig.
Harta: helység Bács-Kiskun megyében.
Hártya utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Klapka utca (1920-as évek).
Napiás út 93.-tól Hidasnémeti út 64.-ig.
Hártyán köz [18 B3] XV. Újpalota (1970). Nyír­
palota út 59.-től Zsókavár utcáig.
Hártyán: helység Nógrád vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Chrfany.)
Hasáb köz [7 B3] III. Csillaghegy (1953). Előzőleg:
184. utca. Fodros utca 49.-től Csaba utca 8.-ig.
Hasadék utca [46 B3] XXII. Budafok (1961).
Előzőleg: Batthyány utca (1930-as évek). Ady
Endre utca 97.-től Panoráma utca 79.-ig.
Határ köz XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Újlak köz
Határ út [7 A3, 15 A-Bl] III. Csillaghegy (1900-as
évek). Papírgyár utca 1.-től Pusztakúti útig.
Határ út [49 A3-B1, 50 Al] IX. Ferencváros, József
Attila-lakótelep £1874). Előzőleg: Szentlőrinci
út (XIX. század közepe). Eredetileg a Dunától a
MÁV szolnoki vonaláig. Sorként számozva. So­
roksári út 166.-tól Ferde utca 3.-ig.
Határ út [64 A2-B3] XVIII. Alacskai úti lakótelep,
Almáskert, Halmierdő, Újpéteritelep (1898). Szál­
fa út 69.-től Kapocs utca 79.-ig.
276
Határ út [49 B2-1, 50 Al] XIX. Wekerletelep
(1910) . Sorként számozva. Ady Endre út 1.-től
Nagykőrösi út 2.-ig.
Határ út [49 A3-B2] XX. Pesterzsébet (1870-es
évek). Sorként számozva. Helsinki út 1.-től Nagy­
kőrösi út 1.-ig.
Határ út XXII. Budafok. Lásd: Háros utca
Határ út XXII. Budatétény. Lásd: Háros utca
Határ utca [12 B3] II. Hűvösvölgy, Máriaremete
(1890-es évek). Nagyrét utca 12.-től Rézsű utca
h-ig.
Határ utca III. Óbuda, Újlak. Lásd: Nagyszombat
utca
Határ utca XV. Pestújhely, Rákospalota (1890-es
évek). Őrjárat utca és Bánkút utca között. Hozzá­
csatolva a Wesselényi utcához.
Határ utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: B uda­
pesti út
Határ utca XVII. Rákoscsaba, Rákoskeresztúr. Lásd:
Tápióbicske utca
Határ utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Újlaki köz
Határ utca [60 B2, 61 A2] XXI. Csepel-Kertvá-
ros, Királyerdő (1890-es évek). Hozzácsatolva a
Séta (1930) a Késmárki utca és Hollandi út kö­
zött. Kolozsvári utca 72.-től Hollandi út 1.-ig.
H atárm alom utca [40 B2] X. Felsőrákos, XVII.
Rákoskeresztúr (1969). Páratlan oldala a XVII.
kerülethez, páros oldala a X. kerülethez tartozik.
Jászberényi út és Pesti út találkozásától a Bökény-
földi útig.
Határ malom: a Rákos-patak mellékágán, a Ma­
lom-árkon lévő malmok egyikéről kapta a ne­
vét, amely Pest és Rákoskeresztúr határán állt.
Szomszédságában egy kis halom tetején van Pest
város 1738. évi határköveinek egyike, amely
a Jászberényi út mentén a régi Pest és Rákos­
keresztúr határát jelzi. Egyes jegyzékekben és
térképeken Határhalom utcaként jelent meg
a név.9
Határőr út [22 A-B3, 34 Bl] XII. Kissvábhegy,
Krisztinaváros (1951). Előzőleg: Hieronymi út
(1911) , Birsalma utca (1902) egy része. Városma­
jor utca 86.-tól Istenhegyi út 17.-ig.
Hat ház utca [38 Bl] X. Felsőrákos (1953). Elő­
zőleg: 148. utca. Kerepesi út 73.-tól Gyakorló
utcáig.
hat ház: az elnevezés az 1940-es években itt épült
hat bérházról történt.
Hátsó utca I. Vár (XV-XVI. század).109 Lásd: Tán­
csics M ihály utca
Hátsó utca I. Vár. Lásd: Úri uca
Hátsó vagy Francia utca I. Vár. A Fehérvári kapu és
a Teleki utca között.1
Hátsó vagy Francia utca I. Vár. A Színház utca és a
Szent György utca között.6
Hátsó Városerdő sétány VI. Terézváros. Lásd: B en­
czúr utca
277
Hátszeg utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Mártírok útja 33.-tól Vaskapu utca 20.-ig.
Hátszeg-, helység Hunyad vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Hafeg.)
Hatvaner Gasse V. Belváros. Lásd: Kígyó utca,
Kossuth Lajos utca, Rákóczi út
Hatvaner. hatvani (németül).
Hatvani bástya utca V. Belváros. A Sütő utca és a
Gerlóczy utca között.136
Hatvani kapu utca V. Belváros. Lásd: Kígyó utca
Hatvani utca mahalle V. Belváros (XVI-XVII. szá­
zad).53 Lásd: Kossuth Lajos utca
Hatvani utca V. Belváros. Lásd: Kígyó utca, Kos­
suth Lajos utca, Rákóczi út
Hatvan: város Heves megyében. Az utca a közép­
kori városfalon épített Hatvani kapuhoz vezetett
innen indult a Hatvan felé vezető országút. A ka­
pu az Astoria-aluljáró helyén állt.
Hatvani utca [61 A-Bl] XX. Pesterzsébet-Szabó-
telep (1920-as évek). Vágóhíd utca 37.-től Klapka
köz 3-4.-ig.
Hatvani István (1718-1786): matematikus, ter­
mészettudós, tanár. A debreceni kollégium poli­
hisztora volt. Kísérletei miatt a „magyar Faust”
melléknevet érdemelte ki.9
Hatvány Lajos utca I. Vár (1968). Lásd: Kard utca
H atvány Lajos utca [8 A2] III. Békásmegyer
(1991).27° Előző neve: Bogár Ignác utca (1976).
Pünkösdfürdő utcától Hadrianus utcáig.
Hatvani Lajos báró (1880-1961): mecénás, iró,
irodalomtörténész, kritikus. Kossuth-díjas, a
Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
1908-ban Ignotusszal és Fenyő Miksával megala­
pította a Nyugat című irodalmi lapot. Ady Endre
és a Nyugat anyagi patrónusaként nagy hírnévre
tett szert az irodalmi életben. 1918-ban a Nemzeti
Tanács tagja, a Vörösmarty Akadémia alapítója.
1919 nyarán Bécsbe emigrált, 1927-ben hazatért,
majd 1938-ban feleségével együtt újra emigrált.
Franciaországból 1947 nyarán jöttek haza. Egész
életében támogatta anyagilag az írókat, költőket.
A legteljesebb Petőfi-tanulmány megírása az ő ne­
véhez fűződik. A közelben több utca barátai nevét
viseli, és így egy irodalmárokról elnevezett utcabo­
kor alakult ki.
Hattyú utca [22 B3, 23 A3, 82A-B1] I. Vízivá­
ros (1879). Előzőleg: Schwanen Gasse (XVIII.
század), Untere Raitzen Gasse (Alsó Rác utca)
(1689), Sankt Peter Gasse (Szent Péter utca)
(XV-XVI. század).6 Az utca eredetileg a mai Fő
utca és Széna tér között futott. Kapás utca 2.-től
Csalogány utca 48.-ig.
Hattyú utca XVII. Rákoskert. Lásd: Csendítő utca
Haubt (Haupt) Platz/Gasse/Strasse I. Vár. A XVI-
XVI. században az egymással összefüggő utcákat,
tereket nevezték így. A későbbiekben kaptak egyes
részeik új neveket: D ísz tér, Hess András tér,
Havashalom utca
Szenthárom ság tér, T áncsics Mihály utca,
Tárnok utca
Haupt Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Attila út
Haupt Gasse I. Víziváros. Lásd: Fő utca
Haupt Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Ezüsthegy
utca
Haupt Gasse V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Deák
Ferenc utca
Haupt Gasse/Strasse IX. Ferencváros. Lásd: Kné-
zits utca, Tompa utca
Haupt Platz II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Kolosy tér
Haupt Platz V. Belváros. Lásd: Városház tér
Haupt: fő (németül)
Hauptwachten Gasse I. Tabán. Lásd: Főőrség utca
Hauptwacht: a várőrség német neve a XVIII-
XIX. században.
H auszm ann Alajos utca [47 Bl] XI. Kelenföld
(1939). Eredetileg a Műegyetem rakparttól a Bu­
dafoki útig, 1953-ban hozzácsatolva a 44. utca.
Fehérvári út 67-71.-től a Dunáig.
Hauszmann Alajos (1847-1926): építész, műegye­
temi tanár, szakíró, a Magyar Tudományos Aka­
démia tiszteleti tagja. A Fővárosi Közmunkák Ta­
nácsának tagja (1895-1926), a fővárosi törvény-
hatósági bizottság tagja.
Havanna utca [51 A3-2] XVIII. Havanna-lakóte­
lep (1978). Reviczky Gyula utca 76.-tól Kolozs­
vár utcáig.
Havanna: Kuba fővárosa. Az elnevezés az 1978.
évi havannai világifjúsági találkozó alkalmából
történt.
Havas utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1874).
Előző neve: Winter Gasse (Tél utca) (1803).31 Fi­
scher Gasse (Halász utca) (1758) a Belgrád rak­
part és a Molnár utca között és Winter Gasse (Tél
utca) a Molnár utca és a Váci utca között. Hungar
Gasse (Magyar utca) (1695).130 Obere Pauliner
Gasse (Felső Pálos utca) (XVIII. század), Pauli­
ner Gasse (Pálos utca) (XVIII. század), Haydu-
cken Gasse (Hajdú utca) (XVIII. század). Molnár
utcától zsákutca. Belgrád rakpart 5.-től Váci utca
79.-ig. A névadó valószínűleg:
Havas József (1796-1878): jogász. Pest szabad
királyi város főügyésze, majd főbírája, ország-
gyűlési követe, a Helytartó Tanács tanácsosa. Az
Országos Magyar Gazdasági Egyesület kerté­
szeti szakosztályának elnöke. A pesti magyar ipar
egyik fejlesztője. 1849-ben egy ideig királyi biztos.
A Sashegyen szőlőgazdaságot, Kőbányán konyak­
gyárat alapított. Az OMGE egyik vezetője maradt,
és segítette a magyar mezőgazdaság fejlesztését.
Havas utca XVI. Sashalom. Lásd: Havashalom utca
Havas utca XVI. Árpádföld. Lásd: Menyhért utca
Havas utca XVII. Rákoskert. Lásd: Postakürt utca
H avashalom utca [27 A-B3] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Havas utca (1910). Margit utca
28.-tól Budapesti út 55.-ig.
Havas Ignác utca
Havashalom : valószínűleg Sashalom analógiájára
képzett elnevezés.
Havas Ignác utca [38 A2] X. Óhegy (1972). Halom
utca 42.-től Kápolna utcáig.
Havas Ignác (1802-1887): orvos, a fővárosi tör­
vényhatóság virilista tagja.115 A főváros egyesítése
alkalmából kormánybiztosnak nevezték ki. Döntő
szerepe volt az egyesítés végrehajtásában. Kőbá­
nyai szőlőbirtokos. Egykori birtoka közelében van
a róla elnevezett utca.
Haydn park I. Krisztinaváros. Lásd: Horváth-kert
Haydn, Joseph (1732-1809): osztrák zeneszerző.
Évtizedekig az Esterházy család alkalmazásában
állt. 1799. március 9-én, József nádor születés­
napján a Várszínházban vezényelte Teremtés (Die
Schöpfung) című oratóriumát. A parkban 1960-
ban helyezték el Haydn emlékművét - Kocsis
András alkotását.
Hayducker Gasse V Belváros. Lásd: Havas utca,
Királyi Pál utca, Szarka utca
Haynau Gasse V. Lipótváros. Lásd: Zrínyi utca
Haynau utca V. Lipótváros. Lásd: Zrínyi utca
Haynau, Julius Jakob báró (1786-1853): osztrák
katonatiszt. 1849 áprilisában az itáliai Bresciában
vérbe fojtotta a forradalmi felkelést. 1849 máju­
sától 1850 júliusáig Magyarország teljhatalmú
katonai parancsnoka. Az utca elnevezésének ide­
jét nem ismerjük, de az Üstökös című lap 1860.
decemberi számában hírt adott az utca nevének
megszüntetéséről.
Házgyári utca [47 B3] XI. Albertfalva (1974).
Hunyadi János út 2.-től Panel utcáig.
házgyár, az elnevezés a korábban itt működő ház­
gyárra emlékeztet.
Házhajó utca [61 A2-3] XXIII. Soroksár (1998).287
A Molnár-szigeti hétvégi házak előtt futó, a Duna-
ággal párhuzamos utca.
házhajó: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt vízi­
malmokkal összefüggő elnevezés. Jelentése: a ki­
kötött hajómalomnak a part felé eső része.
Házi utca XIX. Kispest. Lásd: M olnár József utca
Házi Károly (1905-1957): szabó. Az 1920-as évek­
ben a szakszervezet, majd az illegális kommunis­
ta párt és a Vörös Segély aktivistája. 1930-ban a
Szovjetunióba ment, itt 1932-ben koholt vádak
alapján tíz évet töltött munkatáborban. 1954-ben
jött haza.
Házikert utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1974).
Grassalkovich út 280.-tól Orbánhegyi dűlő 21.-ig.
Házm án utca [22 A3-2] II. Pasarét (1900). Szilá­
gyi Erzsébet fasor 61.-től Pasaréti út 68.-ig.
Házmán (Haszman) Ferenc (1810-1894): az 1848-
as forradalom és szabadságharc előtt Buda város
főjegyzője és országgyűlési követe. Az első felelős
magyar minisztérium megalakulása után Szemere
Bertalan belügyminiszter osztályfőnökké nevezte
ki, majd miniszterelnökként a külügyminisztéri­
278
umba helyezte. A bukás után részt vett a korona
elrejtésében az Orsóvá melletti füzesben, majd az
Egyesült Államokba emigrált. 1867-ben a budai­
ak hazahívták polgármesternek. 1869-től 1878-ig
a város országgyűlési képviselője, az egyik legkö­
vetkezetesebb híve a három város egyesítésének.
A cél érdekében Wahrmann Mórral együtt tör­
vényjavaslatot terjesztett elő az országgyűlésen.
Az egyesített főváros főpolgármesterének jelöl­
ték, de lemaradt Ráth Károly mögött.A Fővárosi
Közmunkák Tanácsának tagja (1874-1886).117
Hébelt Ede utca II. Pasarét. Lásd: Pázsit utca
Hébelt Ede (1879-1961): ügyvéd, politikus, egye­
temi tanár, nemzetgyűlési képviselő. A Magyar-
országi Szociáldemokrata Párt tagja, 1922-1926
között országgyűlési képviselője. Ügyvédként a
politikai üldözötteket védelmezte. 1954 és 1956
között a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bi­
zottságának tagja volt.
Hecc tér V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
hecc: A Szent István téri templom helyén a XVIII.
század utolsó harmadában Tuschl Sebestyén tu­
lajdonában volt az „Állat hecc térség”, ahol vad-
és háziállatok viadalát rendezték meg.
Hecht Gasse I. Víziváros. Lásd: Ponty utca
Héderváry utca VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: B e-
nyovszky Móric utca
Héderváry utca XVII. Rákoskert. Lásd: G öröm -
böly utca
Héderváry: család. Kiemelkedő tagjaik: ~ Lőrinc,
IV. Béla király nádora; ~ László, a XV. században
egri püspök. Nevezetes a családból még ~ Kont,
aki 32 társával fellázadt Zsigmond király ellen, aki
ezért lefejeztette őket a Szent György (Dísz) téren.
Hedvig utca [14 A-B2] III. Hármashatárhegy, Tá­
borhegy, Testvérhegy (1936). Erdőalja út 88.-tól
Fekete salak utcáig.
Hedvig (Jadwiga) (1372-1399): Nagy Lajos ki­
sebbik leánya, Lengyelország királynéja. 1997-
ben II. János Pál pápa szentté avatta.
Hegedű utca [36 Al, 84 Al] VI. Terézváros (1953).
Előzőleg: Próféta utca (1874), Kirchen Gasse/
Platz (1850). Király utca 54.-től Paulay Ede utca
59.-ig.
Hegedűs köz [83 A3 (Heg.)] I. Tabán (1880). Döb-
rentei utca 13.-tól Attila út 9.-ig.
Hegedűs János (?- 1909 után): orvos. Részt vett az
1848-1849. évi szabadságharcban, honvédként
harcolt. A népszerű orvos Buda szabad királyi vá­
ros tanácsának, majd az egyesítés után Budapest
főváros törvényhatósági bizottságának tagja volt.
Hegedűs utca XXII. Budafok. Lásd: Kom áromi
utca
Hegedűs Gyula utca [23 B3-2, 24 A2, 79 B3-1]
XIII. Újlipótváros (1953). Előzőleg: Csáky utca
(1880-as évek vége). Eredetileg a Szent István
körúttól a Radnóti Miklós utcáig, 1908-tól a
279
Balzac utcáig; 1932-től a Révész utcáig. A Bal­
zac utcától a Révész utcáig tartó szakasz 1932-ig
Berzenczey utca (1893) volt. Szent István körút
18.-tól Révész utca 4/f-ig.
Hegedűs Gyula (1870-1931): színművész.
Hegedűs Sándor utca VI. Terézváros. Lásd: Szófia
utca
Hegedűs Sándor (1847-1916): közgazdász, jogász,
politikus, országgyűlési képviselő, a főrendiház
tagja, miniszter, a Duna-melléki református egy­
házkerület főgondnoka.
H egesztő utca [7 B3] III. Csillaghegy (1953). Elő­
zőleg: Bacsó Béla utca (1945), Király Béla utca
(1910-es évek). Ráby Mátyás utca 22.-től Dózsa
György utca 25.-ig.
Hegy utca II. Felhévíz, Rózsadomb, Szemlőhegy,
Újlak. Lásd: Kavics utca
Hegy utca [7 A2] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Árok utca 3.-tól Kőbányai utca 116.-ig.
Hegyalatti utca [43 A3, 55 Al] XVII. Rákoskert
(1996). Gyolcsrét utcától Pesti út 368.-ig.
Hegyalja út [34 A-B2, 35 A2, 82 A-B3, 83 A3]
I. Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán, XI. Gel­
lérthegy, XII. Krisztinaváros, Németvölgy (1902).
Több közterületből került kialakításra: 1. Hor­
gony utca a Döbrentei tér és a Hadnagy utca
között, 2. Hadnagy utca (1879) egy része a Szik­
la utca és a Tigris utca között, 3. Hegyalja utca
(1880) a Tigris utca és a Csap utca között, 4.
Budaörsi út (1891-ig) a Csap utca és az Alkotás
utca között (ez később a Csend utca része lett),
Csend utca (1891) a Tigris utca és az Alkotás
utca között, ezeket 1936-ban Hegyalja út néven
egyesítették. 5. A Sashegyi út (1900-as évek)
Wolff Károly út (1936) lett az Alkotás utca és a
Németvölgyi út között (ez magában foglalta a mai
Kálló esperes utcát is). 1940-ben a Breznó út és
a Zólyomi út egy részét is hozzácsatolták, és ez is
Wolff Károly út lett, a két utat összekötő egyenes
részt pedig Liga utcának nevezték el. Ez 1945-
ben Kálló esperes utca lett. Ekkor a Wolff Károly
utat is a Hegyalja úthoz csatolták. Páratlan oldala
1.-től 27.-ig az I. kerülethez, onnan végig a XII.
kerülethez tartozik. A páros oldala 2.-től 30.-ig
az I. kerülethez, 32.-től 128.-ig a XI. kerülethez,
130.-tól 164.-ig a XII. kerülethez, onnan végig a
XI. kerülethez tartozik. Döbrentei tér 6.-tól Né­
metvölgyi út 130.-ig.
Hegyalja: az elnevezés nemcsak a földrajzi helyze­
te miatt történhetett így, hanem lehetséges a bor­
vidékekről történt szomszédos utcák neve folytán
a Zemplén megyei Hegyaljáról is.
Hegyalja utca I. Gellérthegy. Eredetileg a Tigris ut­
cától a Villányi útig. Lásd: Alsóhegy utca
Hegyalja utca [7 A-B3] III. Csillaghegy (1930-as
évek). Dózsa György utca 26.-tól Rókaláb utca
7.-ig.
Heinrich István utca
Hegyalja utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Kecskeméti
József utca
Hegybíró utca [59 Al] XXII. Budafok (2004).
Szent Gellért utcából nyíló zsákutca.
hegybíró: régen így nevezték a hegyközség vezetőjét.
H egycsúcs utca [7 A3] III. Csillaghegy (1962).
Rókahegyi úttól Gyöngyvirág utcáig.
Hegyes utca [34 B3 (Hegy.)] XI. Sasad (1940).
Sümegvári utca 13.-tól Beregszász köz 4.-ig.
Hegyes: helység Bihar vármegyében. (Ma Romá­
nia: Hidis.) A szabadságharcban Guyon Richard
honvéd tábornok Jellacic ellen 1849. július 14-én
vívott győzelmes ütközetének színhelye.
Hegyeshalom utca [46 B3-2 (Hegy.)] XI. Kelen­
völgy (1953). Előzőleg: Aggteleki utca (1942).
Ringló út 60.-tól Bánhida utca 12.-ig.
Hegyeshalom: helység Győr-Moson-Sopron me­
gyében.
Hegyfok utca [59 A2-1] XXII. Budafok (1930-as
évek). Sörház utca 6.-tól Komló utca 26.-ig.
hegyfok: az elnevezés a közeli hegyfokra utal.
Hegyhát lépcső [33 B2] XII. Farkasvölgy, Széche-
nyihegy (2001). Előzőleg: a Hegyhát út egy része.
Kázmér út 31.-től, a János Zsigmond utcától a
budai tájvédelmi körzet határáig zsákutca.
Hegyhát út [33 A1-B2] XII. Svábhegy, Széche-
nyihegy (1886). Eredetileg a Farkasvölgyi úttól
az Eötvös útig, 1909-től a Kázmér útig. Kázmér
út 31.-től lépcső a budai tájvédelmi körzet hatá­
ráig, majd Agancs út 21.-től turistaút az Eötvös
út 38/b-ig.
Hegyi utca [22 A2] II. Törökvész (1969). Balogh
Ádám utcától Csévi közig.
Hegyikristály utca [63 B3] XVIII. Belsömajor
(2007). Ózon utcától Rózsakvarc utcáig.
hegyikristály, avagy máramarosi gyémánt: átlátszó,
víztiszta kvarc.
Hegyláb utca [7 A2] III. Csillaghegy (1966). Előző­
leg: 182. utca. Márton utca 88.-tól Honvéd utcáig.
hegyláb: az utca a Róka-hegy aljában van.
H egym ászó utca [7 A3 (Hegym.)] III. Csillaghegy
(1969). Rókahegyi út 16-18.-tói Gyöngyvirág ut­
cáig.
Hegyoldal utca [22 Bl] III. Mátyáshegy (1965).
Előzőleg: Mátyáshegyi dűlő (XIX. század). Nye­
reg utcából a Mátyás-hegyre vezető zsákutca.
Hegytető utca [34 B2] XI. Sashegy (1964). Több
részből alakították ki. Előzőleg: Liptó utca 16.,
17., 18., 19., 21., Karikás utca 1-9., 2-12., Her-
mánd utca 24-26. Hegyalja úttól a természetvé­
delmi területig.
hegytető: a Sas-hegy csúcsai felé vezet.
H einrich István utca [21 Al] II. Hűvösvölgy
(1901). Hűvösvölgyi út 117.-től Völgy utca 34/b-ig.
Heinrich István (XIX. század): a fővárosi törvény-
hatósági bizottság tagja, a József fiú- és az Erzsé­
bet leányárvaház bizottság másodelnöke.
Héja utca
Heinrich István utca
„Ez az út egyike azoknak a közterületeknek,
amelyek neve a nép ajkán született. Ezideig nem
sikerült megállapítani, ki volt Heinrich István.
A hatóság ugyanolyan tájékozatlanul áll a kér­
dés előtt, mint Budapest eredetének és törté­
nelmének kutatói. Sem a főváros, sem pedig a
Közmunkák Tanácsa semmiféle nyomravezető
anyaggal nem rendelkezik” - írja az 1943-ban
megjelent, Akikről Budapest utcáit elnevezték ci-
mű könyvében Kolozs Jenő.
A rejtély, ami valójában egyáltalán nem az, egy­
szerűen megfejthető. Heinrichék a XIX. szá­
zad hajnalán érkeztek Pest városába, annak is
a legközepébe: vasárudájukat nyitották meg a
Belváros szívében, a mai Pesti Barnabás utca
szegletén. Hogy miért éppen ott, ezen a Dunára
néző házsoron, arra nehéz magyarázatot találni,
hiszen a szomszédságukban volt már kettő, így
velük együtt egyszerre három, idővel dúsgaz­
daggá gyarapodó vaskereskedés működött. Pest
vaskirályai - úgy látszik, mai példával már nem
illusztrálható módon - jól megfértek egymással.
A XIX. század végén történetünkbe bekapcsoló­
dott a szintén itt található híres Vasudvart tulaj­
donló Schopper cég, amely családnak tagjai még
idejében magyarosították nevüket Tömöryre.
Amit nem véletlenül említünk itt és most. A két
konkurens család fiataljai, Tömöry Paula és a
hegyvidéki utca névadója, Heinrich István (aki
persze még nem sejthette, hogy 1901-ben utcát
neveznek el róla) egymásba szerettek, és ösz-
szeházasodtak. A vagyonos házaspár jelentős
birtokot tudhatott magáénak Budán, a Hűvös-
völgyben, majd’ öt hold hegyoldalt, amelyet jó­
tékony hangulatában a mecénás Heinrich István
feláldozott a köz oltárán, így támogatva a még
csak tervben létező Magyar Szentföld-templom
megépítését, amely a Hűvösvölgyi és Völgy utcá­
kat összekötő Heinrich István utcán közelíthető
meg.
A monumentális zarándokhely felépítéséhez
egyébként csak jóval később, 1940-ben kezdtek
hozzá a ferences testvérek. A magyar Bauhaus
legkiválóbb mesterének, Molnár Farkasnak az
álma nem teljesülhetett: a templomot a háború
miatt már nem tudták befejezni. Az épülettor­
zó magányosan áll a hegyoldalban, nagy részét
átalakították, lebontották. A Fővárosi Levéltár
használja a Jézus Börtönét jelképező épületrészt,
ahogy a többi termet is, a Bethlehemi Barlang
pedig mellékhelyiségként szolgált az elmúlt évti­
zedekben.
Héja utca II. Törökvész. Lásd: Gábor Áron utca
Héja utca [58 Bl] XXII. Budafok (1962). Előzőleg:
280
Dráva utca (1930-as évek). Gádor utca 75.-től
Komáromi út 84.-ig.
Hejő utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1953). Előzőleg:
Szeredháza utca (1953). Ilosvay Selymes tér 17.-
től Miskolci utca 82.-ig.
Hejő: a Tisza mellékfolyója Borsod-Abaúj-Zemp-
lén megyében.
Hektár utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-Üjtelep
(1954). Előzőleg: Kölcsey utca (1920-as évek).
Napiás út 81.-től Hidasnémeti út 56.-ig.
Helenen Gasse I. Víziváros. Lásd: Szabó Ilonka utca
Helen: Ilona (németül).
Helikopter utca [40 B3, 41 A3] XVII. Rákoshegy
(1978). Lőrinci úttól Régi vám utcáig.
helikopter: az elnevezés a közeli repülőtérre utal.
Helka utca [28 A3] XVI. Mátyásföld, Sashalom
(1974) . Villő utcától Hunyadvár utcáig.
Helka: a tihanyi rege tündérleánya.
Heltai Ferenc utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd:
Keleti Károly utca
Helsinki út [49 A3, 61 A1-B2] XX. Pesterzsébet
(1975) . Előzőleg: Dózsa György út (1945), Hor­
thy Miklós út (1924), Soroksári út (1870-es évek),
Schorokscharer Strasse (XVIII. század). Határ út
1.-től Grassalkovich útig.
Helsinki: Finnország fővárosa. Az elnevezés az
1975. évi Helsinki konferenciának állít emléket.
Heltai Ferenc utca [15 B2] III. Aquincum (2010).
Heltai Ferenc dr. (1861-1913): jogász, közgazda-
sági író, a főváros törvényhatósági bizottságának
tagja, Budapest főpolgármestere. 1907-től az
Osztrák Légszesztársaság helyi igazgatója. 1909-
től az Óbudai Gázgyár építési programjának
kezdeményezője és vezetője. 1910-től a Fővárosi
Gázgyárak vezérigazgatója. 1913. február 15-én
főpolgármesterré választottak. A törvényhatósági
bizottságban irányítója volt a modern pénzügyi
és városgazdálkodási politikának. Félévi főpol­
gármesteri tevékenysége után, 53 éves korában,
hirtelen elhunyt.
Heltai köz [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep (1954).
Előzőleg: Czuczor utca (1930-as évek). Heltai
Gáspár utca 25.-től Heltai tér 10.-ig.
Heltai tér [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep (1954).
Előzőleg: Szabadság tér (1930-as évek). Heltai
köz, Kecel utca, Teréz utca és Vargha Gyula utca
között.
Heltai Gáspár utca [41 B2] XVII. Régiakadémiate­
lep (1953). Előzőleg: Eötvös Loránd utca (1930-as
évek). Liget sor 4.-től Vargha Gyula utca 21.-ig.
Heltai Gáspár (1520-1575): protestáns lelkész,
író, könyvnyomdász. Kolozsvári könyvnyom­
dáját 1550-ben állította fel. A reformáció egyik
kimagasló személye Erdélyben. Szívügyének te­
kintette a magyar nyelv fejlesztését. Lefordította
és saját nyomdájában elkészítette Bonfini Króni­
káját.
281
Heltai Jenő tér [7 B2] III. Békásmegyer (1976).270
Madzsar József utca és Juhász Gyula utca keresz­
teződésénél.
Heltai Jenő (1871-1957): író, költő, újságíró.
Helyi kikötő út [48 Al] IX. Ferencváros (1955).
Előzőleg: Csepel rakpart (1880-as évek). Csepel
rakpart 1.-től Gubacsi hídig.
helyi kikötő: 1985-ig itt volt a Kis-Duna-ági sze­
mélyhajó végállomása.
Helyőrség tér I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
helyőrség-, katonai műszó; az adott települést védő
katonaság.
Hencida utca [42 A2] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954).219 Előzőleg: Dévényi utca (1910-es évek).
Ősagárd utca 77.-től Bártfai utca 78.-ig.
Hencida\ helység Hajdú-Bihar megyében.
Henger utca [23 A3, 78 B3] II. Felhévíz (1879).
Előzőleg: Kleine Zimmerer Gasse (Kis Ács utca)
(1879), Kis Citera utca,1 Szoba utca (1833).154
Fekete Sas utca 1.-től Tölgyfa utca 7.-ig.
Henger utca XXII. Budafok. Lásd: Eger utca
Hengerész utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1953).
Előzőleg: Apály utca (1930). Gombos tér 8.-tól
Bem utca 33.-ig.
hengerész: az elnevezés a közelben volt hengermű­
ben dolgozók egyik szakmájára emlékeztet.
H engerm alom köz [47 Bl] XI. Kelenföld (1979).
Hengermalom út 14.-nél nyíló zsákutca.
Hengerm alom út [47 A-Bl] XI. Kelenföld (1911).
Fehérvári út 88.-tól a Dunáig.
hengermalom: az elnevezés a Pesti Hengermalom
Társaságnak egykor itt létesült malmára utal.
Hengermű utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep (1953).
Előzőleg: Könyves Kálmán utca (1940). Reviczky
Gyula utca 7.-től Új Temető út 16.-ig.
hengermű: az utca páros oldalán működött hen­
germűre utal az elnevezés.
Hengersor köz [50 B2, 51 A2] XVIII. Liptáktelep.
Erkel Ferenc utcából nyíló köz.
Hengersor utca [50 B2, 51 A2] XVIII. Liptáktelep
(1954). Előzőleg: Apponyi Albert utca (1946),
gróf Apponyi Albert utca (1916 előtt). Beépítet­
len oldala 1950-ig Kispesthez tartozott. Üllői út
315.-től Új Temető út 6.-ig.
hengersor: az elnevezés az utcában volt üzem leg­
fontosabb részére utal.
Henszlm ann Imre utca [35 B2, 36 A2, 83 B3
(Henszl. I.)] V. Belváros (1953). Előző neve: Kap-
lony utca (1898). Egyetem tér 5.-től Magyar utca
17.-ig. Az utcát a Károlyi-palota mellett nyitották
meg úgy, hogy elbontottak a palota mellől egy la­
kóházat, mely arról (lenne) nevezetes, hogy abb in
hunyt el Deák Ferenc.
Henszlmann Imre (1813-1888): régész, művészet-
történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos
Akadémia rendes tagja. A Kisfaludy Társaság
tagja. Országgyűlési képviselő. Az országgyűlés
Herczeg Ferenc utca
1881-ben az ő előterjesztésében fogadta el az első
műemlékvédelmi törvényt. Hazánk román kori és
gót stilusú műemlékeiről ő írta az első összefogla­
ló művet.
Hentes utca VIII. Józsefváros. Lásd: N épszínház
utca
Hentes utca [48 Bl] IX. Ferencváros (1906). So­
roksári út 96.-tól Gubacsi út 33.-ig.
hentes: a sertés feldolgozója. Az elnevezés a ko­
rábban itt működő Közvágóhíd munkásaira em­
lékeztet.
Hentzi Platz/tér I. Vár. Lásd: Szent György tér
Hentzi, Heinrich (1785-1849): osztrák tábornok,
1849 januárjától Buda várának parancsnoka, aki
itt esett el, amikor a hondédek bevették a Várat.
Nem hivatalosan nevezték róla el a teret.
Herbst Gasse I. Tabán. Lásd: Orbán utca
Herbst Gasse III. Óbuda. Lásd: Solymár utca
Herbst Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Szentkirályi
utca
Herbst: ősz (németül)
Herceg Esterházy Pál utca IV. Újpest (1914). Gróf
Apponyi Fanny tértől gróf Vécsey Károly utcáig.13
Területrendezés miatt megszűnt.
Esterházy Pál Antal herceg (1786-1866): diploma­
ta, miniszter. A Magyar Tudományos Akadémia
igazgató tagja. Buda szabad királyi város díszpol­
gára.72
Hercegprímás utca [35 Bl, 83 Bl-2] V. Lipótvá­
ros (1992. január). Előzőleg: Nagykorona utca
(1991. október), Alpári Gyula utca (1952), We-
kerle Sándor utca (1925), Nagy Korona utca
(1874), Drei Kronen Gasse (Három Korona utca)
(1804). József Attila utca 24.-től Bank utca 1.-ig.
hercegprímás: az esztergomi érsek, aki 1279 óta a
magyar katolikus egyház prímása, azaz első püs­
pöke, érseke. Az esztergomi prímást 1714-ben
III. Károly a Szent Német-római Birodalom her­
cegi cimével - tehát állami méltósággal - ruházta
fel, majd 1810-től az ausztriai birodalom hercege
címet viselte a legfőbb magyar római katolikus
egyházi rang viselője. 1947-ben XII. Pius pápa
egyházi személyeknek megtiltotta világi címek vi­
selését.
Herczeg Ferenc utca XXIII. Soroksár. Lásd: Vetés
utca
Herczeg Ferenc (1863-1954): író, újságíró, ország-
gyűlési, nemzetgyűlési képviselő, a felsőház tagja,
a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,
többször másodelnöke. A Kisfaludy Társaság tag­
ja, a Petőfi Társaság tagja, majd alelnöke, elnö­
ke. A Vörösmarty Akadémia tagja. A Corvin-lánc
kitüntetettje.291 1932-ben a Magyar Tudományos
Akadémia Nagyjutalmát kapta. A felsőház tagja,
a Magyar Revíziós Liga elnöke. 1894-1944 kö­
zött szerkesztette az általa alapított Új Idők című
irodalmi lapot. Budapest díszpolgára.72
Herein Károly utca
Hercegprím ás utca
Legalább három olyan utca volt az egyesítés ko­
rának Budapestjén, amely a Hercegprímás utca
korábbi (és történetében többször ismétlődő
nevét), a Nagy Korona utca megjelölést viselte.
A legismertebb a Belváros közepén: a Régi posta
utcának a Váci és Petőfi Sándor utca közé eső
szakaszát hívták így, amely nevét egy, a Váci
utca sarkán álló, százötven éven át működő fo­
gadóról kapta. A Korona cégér választásának is
volt oka: magának az itt álló háznak homlokza­
tán formálták meg gipszből - vagy talán kőből -
a fejedelmi fejéket.
Egy másik Korona - sőt, Nagy Korona - utca
Óbudán létezett. Bizonnyal szintén egy üzletcé­
gér miatt hívták így, a nevet azonban 1875-ben
Kis Koronára fokozták le, hamarosan előadandó
okokból.
S végül következik a harmadik Nagy Korona utca,
amelyet kezdetben Három Korona utcának hívtak,
és teljes bizonyossággal állítható, hogy ismét csak
egy kocsmacégérre utalt, amiről - mármint ven­
déglőről - csak egyetlen adatot tudott kimenteni a
feledés rétegei alól a pest-budai vendéglátóhelyek
avatott szakértője, Gundel Imre, hogy tudniillik
1891-ben azt írják rá: „már régen megszűnt”.
Annak, hogy miért lett 1874-ben - mert akkor
történt a változás - „Nagy” a „Háromból”, a Köz­
munkatanács döntése az oka: kiiktatták a megne­
vezésekből a számokat. Mivel pedig akkor még
volt Korona utca, a megkülönböztethetőségre
törekedve ezt Nagy Koronára „keresztelték át”,
átminősítve ugyanezért egyszersmind az óbudait is
Kis Koronára. S ezzel le is zárhatjuk az első felvo­
nást, amely tehát 1873 és 1875 között ért véget.
1925-ben a Nagy Korona utcát Wekerle Sándor­
ról, volt miniszterelnökről nevezik el, majd újabb
húsz-egynéhány év elteltével a magyarországi
kommunista mozgalom mártírjai között számon
tartott Alpári Gyula, helyettes külügyi népbiztos
lesz a névadó.
1989-ben merült fel a javaslat, hogy' legyen újra
Nagy Korona az Alpári Gyula utcából, s ezt más­
fél évvel később a főváros közgyűlése meg is sza­
vazta. 1991 októberétől ezzel a névvel jelölhették
újra az erre járók pár hónapig a Nagy Korona ut­
cát, de ekkor az V. kerületi Önkormányzat (post
festani) arra a gondolatra jutott, hogy Mindszenty
hercegprímásról kellene inkább elnevezni ezt a
Bazilikához futó utcát. Az elképzelés sok vita után
- a vitapartner a történelmi név meghagyása mel­
lett érvelt - 1992 januárjában győzedelmeskedett.
Herein Károly utca XIX. Kispest. Lásd: Pákozd utca
Herein Károly (1851-1907): kultúrmérnök, Bu­
dapest székesfőváros magasépítési ügyosztályá­
282
nak helyettes vezetője, Kispest közéletének aktív
résztvevője.
Herend utca [47 A2] XI. Albertfalva (1954).251 Elő­
zőleg: Erdély utca (1920-as évek). Bükköny utca
9.-től Vasvirág sor 34.-ig.
Herend: helység Veszprém megyében. Porcelán-
gyára világhírű.
H erhoff György utca [7 Al] III. Békásmegyer
(1997). Donát utcából nyíló zsákutca.
Herhoff György (1931-1956): géplakatos. 1950-
től katona volt, majd összeesküvés vádjával 13 évi
börtönre ítélték. 1956 júliusában rehabilitálták,
és hazatérhetett családjához. 1956. október 25-
től bekapcsolódott a helyi Forradalmi Bizottság
munkájába. 1956. november 4-én a Vérmezőnél
folyt harcokban elesett. 1992. június 30-án (posz­
tumusz) őrnaggyá léptették elő.
Herhoff János utca III. Békásmegyer. Lásd: Táncsics
Mihály utca
Herhoff János (?-?): a névadóról nincs adatunk.
A községben több Herhoff nevű család él a XVIII.
századtól.
H érics utca [46 A-Bl] XI. Őrmező (1962). Nesz-
mélyi út 82.-től Mikes Kelemen utca 84.-ig.
hérics: sallangos levelű, nagy sárga virágú, mérges
gyógynövény.
Herkules utca [15 A3] III. Óbuda (1965). Bogdá­
ni úttól Meggyfa utcáig.
Herkules: a görög Héraklész, illetve a római Her­
cules a mitológia roppant erejű, jóindulatú hőse.
Az elnevezés utal arra, hogy a Meggyfa utcában
tárták fel a Herkulest ábrázoló mozaikkal díszí­
tett, római kori villát.
H erm an Ottó út [22 A-B3] II. Pasarét, Török­
vész (1928). Előzőleg: Debrői út (1904). Lo-
rántffy Zsuzsanna út 12.-től Gábor Áron utca
19.-ig.
Herman Ottó (1835-1914): természettudós, etno­
gráfus, politikus, országgyűlési képviselő. A Ma­
gyar Ornitológiái Központ megalapítása és a Ter­
mészetrajzi Füzetek megindítása fűződik nevéhez.
A francia becsületrend kitüntetettje.
Herm ánd utca [34 A-B2] XI. Sashegy (1932).
Hegyalja út 174.-től Korompai utca 33.-ig.
Hermánd: helység Zólyom vármegyében. (Ma
Szlovákia: Harmanec.)
H erm elin köz [48 B3] XXI. Csepel-Szabótelep
(1973). Ady Endre utca 110.-től Vasas utca 69.-ig.
hermelin: nyáron barna, télen fehér, menyétféle
ragadozó.
Hermina sétány XIV. Herminamező, Istvánmező,
Városliget. Lásd: Herm ina út
Hermina tér VI. Terézváros (1874). Előzőleg: Her-
minen Platz (1840-es évek), Schiffmans Platz
(Hajós tér) (1740-es évek). Az Operaház épült a
helyére (1880). Lásd: Andrássy út, D alszínház
utca, Hajós utca, Lázár utca
283
Herm ina út [24 B2-3, 25 A3, 81 A2-B3] XIV.
Herminamező, Istvánmező, Városliget (1990).
Előzőleg: Május 1. út (1951), Hermina út (1874),
Herminen Weg (Hermina sétány) (1840-es évek).
Thököly út 98.-tól Állatkerti körútig.
Hermina (1817-1842): főhercegnő, József nádor
leánya. A karitatív akcióiért közszeretetnek ör­
vendő, a város közönsége körében igen népszerű
főhercegnő emlékére a polgárok adományaiból
kezdték építeni itt, 1842. október 10-én a Hild
József tervezte - ma már műemlék - kápolnát.
Herm ina út [27 B2, 28 A2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1910-es évek).216 János utca 17.-től Csalló­
közi utcáig.
Hermina utca IV Megyer. Lásd: Czuczor utca
Hermina utca XVII. Rákoshegy.220 Lásd: Kölcsey
utca
H erm ina út
Hermináról, József nádor korán elhalt leányáról
keresztelték el Hermina-kápolnának az itt felépü­
lő templomocskát, s ennek a kápolnának a neve
idővel már az egész városrészt is jelölte. Az első,
1842-ben kelt újsághír, amely a kápolna építésé­
ről tudósít, még nem tudja, hogyan nevezze meg
a szövegben szereplő helyszínt, és ezért imigyen
utalja a tájékozódni vágyó olvasót a közismert
Városligethez: „...hírlik, hogy sz. kir. Pest város
részéről a Városliget kitűnőbb, boldog Hermina
főhercegasszony által gyakran látogatott kedvenc
helyét magánajánlatokból egy nevét viselő s Hild
jeles építészünk terve szerint készítendő góth ká­
polnával szándékoznak megörökíteni.”
1856-ban adják át rendeltetésének Hild József
remekét; időközben azonban sok minden tör­
ténik a mai Hermina úton, amelynek templom
környéki telkeit tehetős polgárok vásárolták meg.
Az első villatulajdonos ezen a vidéken Bartl Já­
nos volt, a híres kávés. Aztán sorra jöttek a töb­
biek, és a hajdan néptelen vidék az 1850-es évek
második felére igencsak benépesült. A házsort
a Ligettől elválasztó utat, amelyen a lóvasút is
járt, már ezekben az években a főhercegnő ne­
vével emlegették, s az útnak ezt a szakaszát is,
amely ma egy másik főhercegnő, Gizella nevére
hallgat. (Bár erre nézve nincs bizonyíték: lehet
női keresztnevekből képzett utcanévbokor része
is az a törökőri szakasz, közvetlen szomszéd­
ságban az Ilka és az Ida utcákkal.) 1891-től lép
életbe ez a szakaszolás, s már a modem időkben
az újabb névváltoztatás, ami Gizellát nem érinti,
csak Herminát. 1951-ben elérte az „átkeresztelé-
si hullám”, megkapta a munkásmozgalom nagy
ünnepének dátumát: 1990-ig Május 1. úrnak ír­
ták a címtárak, térképek, mondták az erre járók
és ide készülők.
Herzen utca
Herminen Platz VI. Terézváros. Előzőleg: Schiff-
mans Platz (Hajós tér) (1740-es évek). Lásd:
Andrássy út, D alszínház utca, Hajós utca,
Lázár utca
Herminen Weg XIV. Herminamező, Istvánmező,
Városliget. Lásd: Herm ina út
Hernád utca [24 B3, 36 Bl, 84 Bl, 85 Al] VII.
Erzsébetváros (1879). Thököly út 22.-től Dam­
janich utca 33.-ig.
Hemád utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Hárfa utca
Hemád utca XVIII. Ferihegy. Lásd: Forgó utca
Hemád utca XVIII. Ganzkertváros.224 Lásd: Abony-
falva utca
Hemád utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Szivattyú utca
Hemád : a Sajó kb. 220 km hosszú bal oldali mel­
lékfolyója, amely a Szepességből ered. Szlovák
neve: Homád.
Herr(e)n Gasse V. Belváros. Lásd: E gyetem tér,
Ferenciek tere, Károlyi utca, Petőfi Sándor
utca
Herren Gasse I. Vár. Lásd: Úri utca
Herren Gasse III. Óbuda. Lásd: Polgár utca
Herren Gasse X. Ligettelek. Lásd: Füzér utca
Herr: úr (németül).
Herrich utca XIX. Kispest. Lásd: Esze Tamás utca
Herrich Károly tér [64 Bl] XVIII. Szent Imre-
kertváros. (2004). Cséry Lajos utca, Balogh Géza
utca, Mayerffy Ferenc utca között.
Herrich Károly utca XVIII. Bókaytelep. Lásd: Vá­
rosház utca
Herrich Károly (1818-1888): okleveles mérnök,
miniszteri tanácsos, a XIX. századi Tisza-szabá-
lyozás munkálatainak egyik vezetője, kispesti és
pestszentlőrinci földbirtokos. 1869-ben kispes­
ti birtokát - a mai Rákóczi utca, Üllői út, Jahn
Ferenc utca és Ady Endre út között - 13-15 m
széles utcákkal elválasztott 811 darab, 300 négy­
szögöles házhelyre parcellázta fel, így ő tekinthe­
tő a település egyik alapítójának. Eggert József és
Rózsa Lajos birtokostársaival együtt 54 kataszteri
hold területet ingyen adott át a helységnek.
Hertelendy utca [34 Bl, 82 A2] XII. Krisztinavá­
ros (1900). Alkotás utca 33.-tól Ugocsa utca 7.-ig.
1. Hertelendy Miklós (1813-1877): a szabadság-
harc honvéd ezredese, a 6. huszárezred parancs­
noka, az első szolnoki csata hőse.
2. Hertelendy Gábor (1742-1820): „A török és a
Napóleon elleni háborúk neves vitéze és bátor
hadvezér-tábornoka, aki számos kitüntetést szer­
zett személyes hősiességével. Kitűnő katona vol­
tát a róla elnevezett induló is bizonyítja.”39 Név­
adónak ~ Miklós tekinthető, minthogy a közelben
több más utca is 1848-as honvédtisztek nevét
viseli.
Herzen Gasse II. Országút. Lásd: Fényes Elek utca
Herzen utca [23 B3, 79 A-B2] XIII. Újlipótváros
(1950). Előzőleg: Gál Benő utca (1948), Máhr
Herzl Tivadar park
Jenő utca (1936). Hollán Ernő utca 46.-tól Szent
István park 12.-ig.
Herzen, Alekszandr Ivanovics (1812-1870): orosz
író, filozófus.
Herzl Tivadar park [35 Bl, 36 Al, 83 B2] VII.
Erzsébetváros (1994). A Dohány utcai zsinagóga
előtti térség.
Herzl Tivadar (Theodore) (1860-1904): író,
politikus, a cionizmus megalapítója. A Dreyfus-
per idején döbbent rá, hogy a zsidóságnak saját
hazára van szüksége. 1896-ban jelent meg „Der
Judenstaat” (A zsidó állam) című műve, amely­
ben kifejtette eszméit. Az ő szervezésében ült ösz-
sze Bázelban, 1897-ben az első cionista kongresz-
szus, amelyen egységes cionista központot hoztak
létre a - szinte minden országban megalakult
- szervezetek összefogására. Az első világháború
után vált lehetségessé a zsidók nagyobb számú
letelepedése az akkori Palesztinában, ahol 1948-
ban megalakult az önálló Izrael Állam.49 A zsina­
góga kertjének építésekor szülőházát lebontották,
annak helyén ma a Zsidó Múzeum áll.
H ess András tér [35 Al, 82 Bl] I. Vár (1953).
Előzőleg XI. Ince pápa tér (1936). Két közterü­
letből került kialakításra: 1. A Szent Miklós-to-
rony és az Ibolya utca, valamint a Fortuna köz és
a tér 4. számú épülete közötti tér, Iskola tér
(1874), előzőleg: Schul Platz (Iskola tér) (1809),
Grünebaum Platz (Zöldfa tér)1, Bey dem grünen
baum (A zöld fánál) (1696),9 Obern Platz (Felső
tér) (1696), Ötvös utca (XV. század vége), Ötvös
utca mahalle (Hüszrev pasa tere), Hüszrev pasa
csarsuszu (Hüszrev pasa piaca) (XVI-XVII. szá­
zad),53 Szent Miklós tér, Szent Miklós utcája
(piatea Sancti Nicolai), Szent Miklós kolostor ut­
cája (vicus claustri beati Nicolai) (XIV-XV. szá­
zad). A XIX. században nevezték Iskolaház tér­
nek, Tanoda térnek is.1 2. Az 1880-as évek végéig
a Szent Miklós-torony, a Halászbástya, és a
Szentháromság tér 5. számú épület között a Páz­
mány utca (1879) volt, amelyet csak 1936-ban
csatoltak a térhez. Ennek előző nevei: Tanács ut­
ca (1840-es évek), Consilium Gasse (Tanács ut­
ca) (1805-től), Gasse bey dem Collegio (1696),
Collegium Gasse (Kollégium vagy Főiskola utca)
(XVIII. század).1Ibolya utca 2., Táncsics Mihály
utca 2., Fortuna utca 1. és Szentháromság tér 5.
között.
Hess András (?-?): nyomdász. Az 1460-as évek­
ben találkozunk először a nevével, amikor könyv­
másoló Rómában. 1472-ben megnyitotta az első
magyar könyvnyomdát Budán. Első kiadványa
1473-ban a latin nyelvű Budai Krónika volt. Ez­
után nem fordul elő a neve.
Hetény utca [46 A2] XI. Péterhegy (2001). Péter-
hegyi lejtő 34.-től Kapolcs utca 13.-ig.
Hetény. régi magyar férfikeresztnév.9
284
H ess András tér
A Hess András tér kalandregénybe illő históriá­
ja valamikor a XIII. század derekán kezdődött,
amikor a keleti oldalán álló domonkos kolostor
templomáról Szent Miklós kolostor utcájaként,
majd egyszerűsítve Szent Miklós utcaként ismer­
ték és emlegették. Átellenben lévő oldalát a XV.
századtól az ott nagy számban letelepült tekinté­
lyes, gazdag ötvösökről Ötvös «teának nevezték,
ám alig egy évszázaddal később már az egész tér
új nevet kapott: a török időkben Hüszrev pasa
piacaként került rá a budai térképekre. Mindez
könnyen érthető és magyarázható, ám az a tény,
hogy miért említ az 1696-os ingatlan-összeírás
ezen a helyen egy „Zöld fánál” található négy-
szögletes terecskét, már valóban elgondolkodta­
tó. Minden bizonnyal egy különleges növésű fa­
óriás érdemelte ki azt, hogy a teret róla nevezzék
el, ám nem hívták így túl sokáig. A XVII-XIX.
században a környező épületek rendeltetése sze­
rint, nem túl nagy változatossággal, de gyakran
változtatva Collegium, Iskolaház, Iskola térnek
nevezték Budavár ezen részét. Majd következ­
tek a személynevek, immáron nem minden el­
fogultság nélkül. A tér déli fertályát 1879-ben
a nagyszombati egyetem alapitójáról Pázmány
Péter utcára keresztelték, és a kettéosztott terü­
letet csak 1936-ban egységesítették újra, ami­
kor a Vár visszavívását hatékonyan támogató
XI. Ince pápa szobrát itt állították fel. XI. Ince
pápa egyeduralmát az utcatáblákon csak 1954-
ben törte meg Hess András, az első budai nyom­
dász. E helyütt, pontosabban a már emlegetett
Ötvösök utcájában állott ugyanis Mátyás király
bizalmas emberének, Karai Lászlónak a háza.
A jeles budai prépost azzal örökítette meg ne­
vét a magyar kultúrtörténetben, hogy 1472-ben
Magyarországon meghonosította a könyvnyom­
tatást, Rómából budai otthonába invitálva a len­
gyel származású Hess Andrást. Ami azt illeti, az
Ötvös utcánál kedvezőbb helyet a letelepedésre
nyomdász nemigen találhatott, hiszen a gyorsan
pusztuló betűdúcok vésése ebben az időben az
ötvösök feladata volt. Hess András műhelyé­
ben, Európa egyik legkorábbi könyvnyomdájá­
ból került ki 1473-ban a Budai Krónika, és ezen
történelmi tett fontosságát a budaiak - egyebek
között - egy hangulatos, apró tér nevével is ho­
norálták.
H éthalom utca [6 B3, 7 A3, 15 AI] III. Arany­
hegy (1967). Mészkő utcától Aranyhegyi útig.
Heti piac/vásár tér I. Tabán. Lásd: D öbrentei tér
Hets Ödön utca XXIII. Soroksár. Lásd: Új élet utca
Hets Ödön (?-?): ügyvéd, a Nemzeti Színház és
az Operaház jogtanácsosa. A XX. század elején a
285
Felső Duna soron volt az általa épített, és nevét
viselő kis lakótelep.
Hétszent utca II. Budaliget, Máriaremete.199 Lásd:
H ím es utca
hét szent: a szervita rend szentté avatott hét alapí­
tója, akiknek tiszteletére a rend az utca elnevezé­
sét 1934-ben kérte.
Hétvezér tér [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros (1945).
Előzőleg: Szent Imre tér (1922). Kara utca 3.,
Török Bálint utca 16. és Gyergyó utca 15. között.
Hétvezér, helység Zala vármegyében. (Ma Hor­
vátország: Preseka.) Az itt kialakított utcanévbokor
azt valószínűsíti, hogy az elnevezés erről a hely­
ségről történt, és nem a hét vezérről.
Hét vezér utca IV. Megyer. Lásd: Flottilla utca
Hét vezér utca IX. Ferencváros (1900). Eredetileg
a Mester utca és a Gyáli út között, 1911-től Üllői
útig. Területrendezés miatt több lépcsőben - az 1960-
as évekre teljesen - megszűnt.
H étvezér utca [28 B2] XVI. Árpádföld (2010).
Biztató úttól Etelköz utcáig, a Honfoglalás lakó­
telepen lévő utcanévbokor része.
Hét vezér utca XXII. Budafok. Lásd: Hír utca
hét vezér, a honfoglaló magyar törzsek vezérei -
Álmos, Előd, Ond, Kond (Kont), Tas, Huba, Té-
tény (Töhötöm).
Hetz Platz V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
Heu Markt oder Bauern Markt VIII. Józsefváros.
Lásd: Köztársaság tér
Heu Markt/Platz V Belváros, VIII. Józsefváros, IX.
Ferencváros. Lásd: Kálvin tér
Heu Platz I. Víziváros, II. Országút, Víziváros. Lásd:
Széna tér
Heu platz II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Kolosy tér
Heu: széna (németül)
Heu und Borstenviehhändler Platz V. Belváros, VIII.
Józsefváros, IX. Ferencváros. Lásd: Kálvin tér
Heussler Gässl I. Vár. Lásd: Nőegylet utca
Heussler utca I. Vár. Lásd: Nőegylet utca
Heusler, Donát gróf: osztrák tábornok, akinek a
XVII. század végén a mai Úri utca és Szenthá­
romság utca sarkán állt a Buda visszafoglalása
után vásárolt háza.
H eveder utca [26 A3 (Hév.)] XIV. Alsórákos
(1936).212 Gödöllői utca 6.-tól Jeszenák János ut­
ca 7/b-ig.
Heves utca [39 Al] X. Felsőrákos (1900). Méhes
utcától Dömsödi utca 25.-ig.
Heves: város, Heves megye névadója. A XIII.
században épült várát 1685-ben osztrák csapatok
foglalták vissza a törököktől és lerombolták.
Hevesi Ákos utca XXIII. Soroksár. Lásd: StefárPa
utca
Hevesi Ákos (1884-1937): mezőgazdász. A Ta­
nácsköztársaság alatt a földművelési népbiztossá­
gon dolgozott osztályvezetőként. 10 évi börtönre
ítélték, de 1922-ben fogolycserével a Szovjetunió­
Híd utca
ba került. 1937-ben Spanyolországban a nemzet­
közi brigádok tagjaként Huescánál elesett.
Hevesi Gyula út XV. Újpalota. Lásd: Nyírpalota
utca
Hevesi Gyula (1890-1970): vegyészmérnök. A Ma­
gyar Tudományos Akadémia rendes tagja, alelnö-
ke. Kossuth-díjas. Az Egyesült Izzóban Helfgott
Árminnál kikísérletezte a gáztöltésű izzólámpa
nagyüzemi gyártását. 1918-ban alapító tagja a
Kommunisták Magyarországi Pártjának és az el­
ső Központi Bizottság tagja. A Tanácsköztársa­
ság alatt a szociális termelés népbiztosa. A bukás
után Nyugat-Európába, majd a Szovjetunióba
ment. 1948-ban tért haza. A Találmányi Hivatal
elnöke, majd főtitkára lett. Részt vett a Műszaki
és Természettudományi Egyesületek megszerve­
zésében. 1951-től az MTA elnökségi tagja, majd
titkára, 1960-1967 között elnökhelyettese. 1959-
től a Magyar Szocialista Párt Központi Bizottsá­
gának tagja.
H evesi Sándor tér [36 Al, 84 Bl] VII. Erzsébet­
város (1964). Előzőleg: Izabella tér (1906). Dob
utca 99., Izabella utca 13. és 18., Szövetség utca
49. és 38., Dob utca 97. között.
Hevesi Sándor (1873-1939): író, rendező, drama­
turg, a Nemzeti Színház rendezője, főrendezője,
igazgatója (1923-1931), majd élete végéig a Ma­
gyar Színház rendezője. A Corvin-koszorú kitün­
tetettje.292
Hevesy György utca [35 B3, 36 A3] XI. Lágymá­
nyos (2000). Neumann János utcától Magyar tu­
dósok kőrútjáig.
Hevesy György (1885-1966): a radioaktív nyom­
jelzés feltalálója, ezért kapta meg az 1943. évi
kémiai Nobel-díjat. Budapesten kezdte meg egye­
temi tanulmányait, melyet végül Németországban
fejezett be, és Zürichben doktorált. 1913-ban
lett a budapesti tudományegyetem magántanára.
1919-ben rövid ideig a II. számú Fizikai Intézet
vezetője volt. 1920-tól a koppenhágai Niels Bohr
Intézetben dolgozott, majd Freiburgban (Né­
metország) vezette a fizikai tanszéket. 1940-től
Stockholmban élt és kutatott. Az 1960-as évek­
ben a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorrá
fogadta.
Hévízi út [15 A3] III. Filatorigát (1910). Eredeti­
leg a Vörösvári úttól a Rádl árokig, 1929-ben mai
hosszáig. Vörösvári út 105.-től Szentendrei útig.
Hévíz: város Zala megyében. Gyógyfürdőjéről is­
mert helység Keszthely mellett.
Híd tér I. Tabán. Lásd: Rudasfürdő utca
híd: az elnevezés az itteni hajóhídra utal.
Híd utca V. Belváros. Lásd; Türr István utca
Híd utca V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Deák F e­
renc utca
híd: az elnevezés arra utal, hogy a XVIII-XIX.
században az utca végén állt a hajóhíd.
Híd utca
Híd utca I. Víziváros. Lásd: Apor Péter utca
híd: az elnevezés a közeli Széchenyi lánchídra
utal.
Híd utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as évek).
Honfoglalás út 39,-nél nyíló zsákutca.
Hidas köz [38 A3] X. Gyárdűlő (1875).203 Szállás
utca 18.-tól Mázsa utca 9.-ig.
hidas: tájszóval így nevezik az olyan disznóólát,
amelynek padozata fából készült és gerendákon
nyugszik. Az elnevezés arra utal, hogy az itteni
sertésszállások között is volt ilyen.
H idasném eti utca [42 Bl-2] XVII. Rákoscsaba-
Újtelep (1954).219 Előzőleg: Hunyadi János utca
(1920-as évek). Szent Imre herceg úttól Kopolya
útig.
Hidasnémeti: helység Borsod-Abaúj-Zemplén me­
gyében.
Hidász tér II. Pasarét. Lásd: Nagy Lajos tér
H idász utca [22 A3-2] II. Pasarét, Törökvész
(1897). Eredetileg a Hűvösvölgyi úttól a Trom­
bitás útig, majd az 1920-as években a Pasaréti
útig, 1941-től mai hosszáig. Hűvösvölgyi út 5.-től
Bimbó út 166.-ig.
hidász: az elnevezés a közeli laktanyában volt híd­
építő katonai alakulatra emlékeztet.
Hidász utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Sim onyi
Géza utca
hidász: hídépítő katona.
Hideg utca [13 A2] II. Gercse, Pesthidegkút-Ófalu
(1967). Előzőleg: 221. utca. Rákos utcától János-
bogár utcáig.
Hidegkúthy Gyula utca XXI. Csepel-Kertváros. Lásd:
Széchenyi István utca
Hidegkúthy Gyula (1889-1934 után): a helység víz­
müvének csőmestere. Községi képviselő, törvénybí­
ró, a Polgári Kör és a Háztulajdonosok Egyesületé­
nek elnöke.71
Hidegkúti út II. Hárshegy, Hűvösvölgy, Kurucles,
Lipótmező, Pasarét, Szépilona. Lásd: Hűvösvöl­
gyi út
Hidegkúti út II. Adyliget, Máriaremete. Lásd: Rézsű
utca
Hidegkúti űt [12 A1-B3, 13 A3] II. Budaliget,
Erzsébetliget, Erzsébettelek, Hársakalja, Máriare­
mete, Pesthidegkút-Ófalu, Remetekertváros,
Széphalom (1961). Előzőleg: Ady Endre út
(1945), gróf Klebelsberg Kunó utca (1933); egy
része Rozmaring utca (1922 előtt) volt a Hunyadi
János utca és Széchenyi utca között, egy része a
mai Galóca utca. 1900-ban a főváros határától a
Kossuth Lajos utcáig Pesthidegkúti út, innen a
helység határáig Budai út. Bátori László utcától a
főváros és Solymár határáig.
Hidegkút: lásd a városrészek között.
Hidegkúti Nándor utca [15 A3] III. Remetehegy
(2011). Előzőleg: Nagybátonyi út (1950-es évek)
Indok ott. Farkastorki úttól Perényi útig.
286
Hidegkúti Nándor (1922-2002): labdarúgó, olim­
piai bajnok, az Aranycsapat tagja.
H ídépítő utca [48 A1-B2] IX. Ferencváros, Gu­
bacsidűlő (1973). Helyi kikötő utca 3.-tól Beöthy
utca 1.-ig.
Hídépítő: az elnevezés utalás a Hídépítő Vállalat
központi telepére.
Hídfő utca [23 Bl] III. Óbuda (1942). Előzőleg:
Szentendrei utca egy része. Serfőző utca 3.-tól Fő
tér 5.-ig.
hídfő: az Árpád híd építésekor kapta a nevét.
Hídláb utca [17 A-B2] IV. Újpest (1999). Árpád
úttól Laborfalvi Róza utcáig.
hídláb: a szomszédos felüljáró lábaira emlékeztet.
Hídvég utca [35 A3] XI. Kelenföld (1900). Bartók
Béla út 113.-tól a MÁV hegyeshalmi vonaláig.
Hidvég: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Haghig.)
Hieronymi köz XII. Istenhegy, Kissvábhegy. Lásd:
Pethényi köz
Hieronymi út XII. Kissvábhegy, Krisztinaváros. Lásd:
Határőr út
Hieronymi Károly (1836-1911): mérnök, politi­
kus, a főváros törvényhatósági bizottságának tag­
ja, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter.
Államtitkárként a közmunka- és közlekedésügyi
minisztériumban dolgozott. 1882-től az osztrák­
magyar államvasutak vezérigazgatója. Wekerle
Sándor kormányában belügyminiszter. Jelentős
munkát végzett az egyházi törvények kidolgozá­
sában, a főváros közigazgatásának reformjában,
legfőképpen a kerületi elöljáróságok megszer­
vezésében, a fővárosi vízművek létrehozásában.
Később még két miniszterelnök mellett vállalta a
közlekedési miniszteri tárcát.
Higany utca [46 A-Bl] XI. Gazdagrét (1961).
Nagyszebeni úttól Naprét utcáig.
Hikádé Aladár utca XIX. Kispest. Lásd: Árpád utca
Hikádé Aladár (1888-1970): villanyszerelő, a
Tanácsköztársaság alatt a kispesti direktórium
elnöke, majd a budapesti forradalmi törvényszék
politikai fővádbiztosa. 1922-ben fogolycserével a
Szovjetunióba került. 1955-ben tért haza. A Mun­
kásőrség egyik megalapítója.
Hild tér [35 Bl, 83 A2] V. Lipótváros (1967). Egy
II. világháborúban elpusztult háztömb helyén,
amelynek része volt Puskás Tivadar első telefon-
központja is. Nyugati oldalának neve előzőleg: Perc
köz (1874), Minuten Gasse (1838). Percenet Gas­
se (Percenet utca).141 József Attila utca, Október 6.
utca, Mérleg utca és József Attila utca között.
1. Hild János (1761 vagy 1766-1811): építőmes­
ter. Hild József édesapja. A pesti Újépület építés-
vezetője volt. A Szépítő Bizottság vezetője lett.
Megtervezte a meglevő városrészek rendezését
és az újak felépítési módját. A Lipótváros jórészt
már ennek alapján épült fel.
287
2. Hild József (1789-1867): a reformkori Pest nagy
építője. Pest városa 1842. április 30-án „a pesti
építkezések körül szerzett érdemekért” díszpolgá­
ri címmel tüntette ki.72
Hilda utca [27 B2] XVI. Mátyásföld (1969). Olga
utca 39.-től Géza utca 96.-ig.
H ím es utca [12 A-B2] II. Budaliget, Máriareme-
te (1954). Előzőleg: Hét szent utca (1934), Szu-
nyoghy utca (1910-es évek). Máriaremetei út
139/c-től Csongor utca 49.-ig.
H ím esháza utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kert-
város (1983).266 Előzőleg: 645. utca. Kétújfalu
utca 32.-től Halomi utcáig.
Hímesháza: helység Baranya megyében.
Himfy utca [35 B3] XI. Gellérthegy, Szentimrevá-
ros (1925). Ménesi út 16.-tól Villányi út 1.-ig.
Himfy: Kisfaludy Sándor költői álneve. A „Himfy
szerelmei” című dalainak formáját róla nevezték
el Himfy-versszaknak.
Hímvarró utca V. Belváros. Lásd: Cukor utca
hímvarró: a hímző másik elnevezése.
H ím ző utca [8 A2] III. Békásmegyer (1976). Pün­
kösdfürdő utcától Juhász Gyula utcáig.
Hímző utca V. Belváros. Lásd: Cukor utca
Hínár utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).242
Pálma utca 27.-től Szent István út 282.-ig.
Hindenburg utca XVIII. Szemeretelep.237 Lásd:
Rozsnyó utca
Hindenburg: Paul von Beneckendorff und von Hin­
denburg (1847-1934), német vezértáborszemagy,
köztársasági elnök. Az I. világháború alatt, 1916-
ban a Mazuri-tavaknál nagy győzelmet aratott az
orosz csapatok fölött, később a német hadsereg
vezérkari főnöke lett. A békekötés után politikai
szereplést vállalt. Kétszer választották meg köz-
társasági elnöknek.
Hinder der Hayducken Gasse V Belváros. Lásd: Só
utca
Hinta tér [49 A3] XX. Pesterzsébet (1953). Elő­
zőleg: Szent László tér (1930), Templom tér
(1880-as évek). Baross utca 66. és Zilah utca 15.
között.
Hintere Stadtwäldchen Alle VI. Terézváros. Lásd:
Benczúr utca
Hintó utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1964). Elő­
zőleg: Hajnal utca. Könyves utca 10,-nél nyíló
zsákutca^
Hír utca [46 A3] XXII. Budafok (1967). Előzőleg:
Hét vezér utca (1930-as évek). Tegzes utca 1.-től
Háros utcáig.
Híradó utca [46 B2, 47 A2-3] XI. Kelenvölgy
(1953). Előzőleg: Latorca utca (1930-as évek).
Bezdán utca 8.-tól Ózdi utca 6.-ig.
Himök utca I. Tabán (1870-es évek). Hadnagy utca
és Szikla utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1937).
Hírnök utca [12 A3] II. Adyliget (1965). Előzőleg:
Hiúz utca
Tompa Mihály utca (1910-es évek). Feketefej ut­
ca 39.-től a főváros határáig.
Hirossik János park IV. Újpest (1987). Lásd: Sem-
sey Aladár park
Hirossik János (1887-1950): építőmunkás, szak-
szervezeti aktivista, a Kommunisták Magyaror­
szági Pártjának alapító tagja. A Tanácsköztársa­
ság alatt a Forradalmi Munkás- és Katonatanács
tagja. Emigrált, 1942-ben hazatért, majd részt
vett az ellenállásban.
Hirschen Platz I. Tabán. Lásd: Szarvas tér
Hirsch: szarvas (németül). A ma is itt működő
vendéglő XVIII. századi - magyarra fordított ne­
vét - viseli.
Hitel Márton utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Kossuth
Lajos utca
Hitel Márton utca XX. Pesterzsébet (1925). Előző­
leg: Csapó utca (1894). A János utca és Baross
utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1974).
H itel M árton utca [49 B2] XX. Pesterzsébet
(1992). Előző neve: Partizán utca (1953), Béla
utca (1945), Tűzharcos utca (1941), Béla utca
(1890-es évek). Jókai Mór utca 31-33.-tói Nagy­
kőrösi út 15.-ig.
Hitel Márton (1816-1876): nagyfuvaros. 1868-
ban Kende Kanuth, Suda János, Török Flóris és
Hitel Márton az akkori Gubacsipusztán árveré­
sen telket vásárolt, amelyet felparcellázva eladott,
megteremtve ezzel Erzsébetfalvát. Valameny-
nyi alapítóról volt itt utca elnevezve. 1906-ban a
Kossuth-kultusz feltámadása idején a Hitel Már­
tonról elnevezett utca Kossuth Lajos, az addigi
Csapó utca Hitel Márton nevét kapta. Ezt az ut­
cát 1970-ben lebontották, és így az egyik alapító
neve egy időre feledésbe merült.
Hitler tér VI. Terézváros. Lásd: Kodály körönd
Hitler Adolf út XV. Rákospalota. Lásd: Szőcs Áron
utca
Hitler Adolf (Adolf Schickelgruber) (1889-1945):
osztrák származású német politikus. 1933-1945
között Németország vezére és kancellárja. 1939-
ben kirobbantotta a II. világháborút, amely sok
ország lerombolásával, mintegy 20 millió ember
halálával, elpusztításával járt. Kezdeti sikerek után
1945-ben Németország vereséget szenvedett,
Hitler pedig öngyilkos lett.61
Hittérítő köz [46 B3] XXII. Budafok (2011) Hit­
térítő utcától Portyázó utcáig.
Hittérítő út [22 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Portyázó utca 15.-től Tegzes utca 20.-ig.
hittérítő: az, aki valakinek más hitre térítésével
foglalkozik. Az elnevezés Szent Gellért püspök
emlékére történt."
Hiúz utca [22 A2] II. Törökvész (1968). Balogh
Ádám utca 28.-tól Bimbó útig.
hiúz: dús pofaszakállá, szőrpamatos fülű macska­
féle ragadozó. Védett állat.
Hizlaló tér
Hizlaló tér [37 B3] X. Gyárdűlő (1884).203 Árpa
utca 1., Fertő utca 16. és 9., Ceglédi út 13. és 32.,
Gém utca 3., Basa utca, Ceglédi út 15/a és Árpa
utca 2. között.
hizlaló: az elnevezés idején itt volt sertéshizlalókra
emlékeztet.
Hó utca [33 B2] XII. Farkasrét, Széchenyihegy
(1938). Előzőleg: Hóvirág út egy része. Hóvirág
út 1.-től Ágnes út 21/a-ig.
Hóbagoly utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).217
Lázár deák utca 54.-től Marabu utca 4.-ig.
hóbagoly: nagy fehér sarkvidéki származású ba­
goly. Szigorúan védett madár.
Hobot Ferenc utca. Lásd: Chobot Ferenc utca XV.
Hoch Strasse II. Újlak. Lásd: Kolozsvári Tamás
utca
Hoch Strasse V. Lipótváros. Lásd: Arany János utca
Hock János utca [36 A2, 84 B3] VIII. Józsefváros
(1968). Előzőleg: Kis Templom utca (1874), Kir­
chen Gasse (Egyház utca) (1844). Horváth Mi­
hály tér 6.-tól Nap utca 38.-ig.
Hock János utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Nimród
utca a Tünde utca és a Martinovics tér között,
valamint a Riedl Frigyes utca
Hock János utca XIX. Kispest. Lásd: Somlyó Zol­
tán utca
Hock János (1859-1936): katolikus pap, ország-
gyűlési képviselő. A Józsefváros plébánosa. Mint
ismert szónoknak jelentős szerepe volt az általá­
nos választójogért vívott harcokban. 1918-ban a
Nemzeti Tanács elnöke lett. A Tanácsköztársaság
kikiáltása után emigrált. Külföldön számos cikk­
ben bírálta a magyarországi társadalmi rendszert.
1933-ban hazatért, ám cikkei miatt egyévi bör­
tönre ítélték.
Hód utca V. Lipótváros. Lásd: Garibaldi utca
Hód utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1967). Elő­
zőleg: Borszéki utca (1937). Mária királyné útja
199.-től Vihorlát utca 50.-ig.
hód: nagy testű, értékes prémű, védett rágcsáló
víziállat.
Hódrét utca XI. Őrmező (1958). Menyecske utca
és Mikes Kelemen utca között. Területrendezés mi­
att megszűnt (1980).
Hódrét: az elnevezés nem azonosítható, valószínű­
leg kitalált név.1
Hófehérke utca [27 B3] XVI. Sashalom (1974).
Borotvás utcából nyíló zsákutca.
Hófehérke: az utcában óvoda létesült, és ez indo­
kolta a kedves mesefigura nevének megörökítését.
Hoffmann Ottó utca IV Újpest. Lásd: Béla utca
Hoffmann Ottó (1902-1934): lakatos. Az illegális
kommunista párt aktivistája. 1934-ben sztrájk-
szervezés miatt letartóztatták. Vallatás közben
meghalt.
Hofherr Albert utca [50 B3-2, 51 A2] XIX.
Kispest (1990). Előző neve: Vörös Csillag utca
288
(1954). Hofherr Albert utca (1910-es évek). Üllői
út 307-309.-ig Nagykőrösi útig.
Hofherr Albert (1868-1923): mérnök. Apjával és
két testvérével Kispesten 1908-ban felépítette
a Hofherr és Schranz Magyar Gépgyári Művek
Részvénytársaság gyárát, amely később a magyar
mezőgazdaságot látta el traktorokkal. (Hofherr-
Schranz-Clayton-Shuttlewort). A király tevé­
kenységéért udvari tanácsosi címmel tüntette
ki.9
Hohl Weg XXII. Budafok. Lásd: Tóth József utca
Holbesz utca XIX. Kispest. Lásd: Szabó Ervin utca
Holbesz József (?-?): az 1890-es években helyet­
tes plébános, a helységi képviselő-testület tagja, a
Kispesti Hírlap szerkesztője, a Kispesti Ipartestület
díszelnöke, a helyi közélet aktív résztvevője volt.
Hold utca II. Budaliget. Lásd: Huba vezér utca
Hold utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Csaba utca 5.-től Hunyadi utca 42.-ig.
Hold utca IV. Istvántelek. Lásd: Tél utca IV. Ist-
vántelek, Újpest
Hold utca [23 B3, 35 Bl, 83 Bl] V. Lipótváros
(1991). Előzőleg: Rosenberg házaspár utca (1953),
Hold utca (1947), gróf Klebelsberg Kunó utca
(1938), Hold utca (1874), Mond Gasse (1850),
Mondschein Gasse (Holdsugár utca) (1838),
Neugebäude Gasse (Újépület utca) (1790-es
évek). Holdvilág utca.1 Eredetileg a Bank utcától
a Báthory utcáig, az 1880-as években a Fa tér egy
Hold utca
A XIX. század első felében megszülető Lipótvá­
rosnak négy olyan utcája is volt, amelyeknek ne­
ve valamilyen módon napszakok változásaihoz, s
e változások kísérőjelenségeihez igazodott. Volt
itt Csillag utca (a mai Kálmán Imre utca), Nap
(a mai Alkotmány), Hajnal (a mai Nagysándor
József) és Holdvilág (a mai Hold) utca. Utóbbit
1790-től, de csak néhány évtizednyi átmeneti
időre a közeli Újépületről Neuegebäude Gassénak
is hívták. Keresztelőinek ezt a „dallamát” máig
követhetjük. A Hold - hosszabb-rövidebb szüne­
tek után - újra és újra diadalmasan előbukkan a
felhők mögül. 1938-tól 1947-ig Gróf Klebelsberg
Kunó nevét viseli, ezután megint Hold utca. Vala­
mivel később, a békeharc korszakának forrpont-
ján újabb felhő érkezik: kellett ugyanis találni
egy nem túl fontos, de mégis „előkelő” utcát
az amerikai atomtitkok kiárusításával vádolt és
emiatt kivégzett amerikai tudósházaspár nevé­
nek utcatáblán történő megörökítésére. 1953-tól
1991 -ig tehát a Rosenberg házaspár a névadó, s ez
több is, mint egy emberöltő. Ezért nincs okunk
meglepődni, ha sokan rácsodálkoznak most a
táblára, amely pedig immár negyedszer mutatja
történetében - a Holdat.
289
részének hozzácsatolásával az Alkotmány utcáig.
Bank utca 2.-től Alkotmány utca 17.-ig.
Hold utca [46 A3] XI. Kamaraerdő. Fenyves úttól
lakott területen, majd erdős területen Nap utca­
ként folytatódva a Balatoni útig.
Hold utca XVI. Sashalom. Lásd: Holdfény utca
Hold utca XVII. Rákoskert. Lásd: Holdsugár utca
Hold utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Jeges utca
Hold utca XXII. Budafok. Lásd: Sáv utca
Hold utca XXII. Nagytétény (XIX. század). A Nagy­
tétényi út és az Úttörő utca között. Most nincs
neve.
Hold utca [61 A-B2] XXIII. Soroksár (1975). Hel­
sinki út 136.-tól a MÁV kelebiai vonaláig.
Holdfény utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Hold utca (1920-as évek). Szérű utca
32.-től Döbröce utca 33.-ig.
Holdsugár utca V. Lipótváros. Lásd: Hold utca
Holdsugár utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Hold utca (1920-as évek). Rákoskert
sugárút 150.-től Görömböly utca 49.-ig.
Holdvilág utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Mond­
schein Gasse (Holdsugár utca) (XIX. század)
Kereszt tér és Kőműves utca között. Területrende­
zés miatt megszűnt (1937).
Holdvilág utca V. Lipótváros. Lásd: Hold utca
Holdvilág utca [35 A2 (Holdv.)] XI. Kelenföld
(1937). A Tabánban megszűnt Holdvilág utca
nevének felhasználása. Bajmóci utca 5.-től Buda­
örsi út 36/a-ig.
H olies utca [25 B2, 26 A2] XIV. Alsórákos
(1929).211 Szugló utca 174.-től Vágújhely utca 1.-
ig-
Holies: helység Zólyom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Holic.)
Hollán utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Hollán Ernő
utca
Hollandi út [61 A2-3, 73 Al] XXI. Királyerdő
(1937). Határ út 15.-től Királyerdő út 198.-ig.
holland: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a terü­
letet a Holland-Magyar Bank parcellázta.
Hollandi utca [58 Bl] XXII. Budafok (1937). Ka­
zinczy utca 4.-től Gyufa utca 5.-ig.
holland: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a terü­
letet a Holland-Magyar Bank parcellázta.
Hollán Ernő utca [23 B3-2, 79 A3-B2] XIII. Új­
lipótváros (1992). Előzőleg: Fürst Sándor utca
(1945), Hollán utca (1900), Csanády tér (1890),
Pannónia utca (1873). Szent István körút 6.-tól
Victor Hugo utca 30.-ig.
Hollán Ernő (1824-1900): hadmérnök, altábor­
nagy, államtitkár, országgyűlési képviselő, a fő­
rendiház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja, igazgató tagja. A bécsi hadiaka­
démiát végezte el. A szabadságharcban ezredesi
rangot ért el. A bukás után várfogságot szenve­
dett. Szabadulása után a dunántúli vasúthálózat
Holz Platz
kiépítésénél tevékenykedett. 1867-1870 között
közlekedési, 1870-1872 között honvédelmi ál­
lamtitkár. 1869-től honvéd ezredes, 1875-től ve­
zérőrnagy, 1881-től altábornagy, a főrendiház
tagja. 1866-ban megalapította a Magyar Mérnök
és Építész Egyesületet, amelynek 1866 és 1885
között első elnöke volt. A Fővárosi Közmunkák
Tanácsa alapító tagja (1870-1872).
Holló Lajos utca [52 A2] XVIII. Miklóstelep
(1925).232 Akadály utca 12.-től Székely György
utca 49.-ig.
Holló Lajos (1859-1918): politikus, országgyűlési
képviselő, a Függetlenségi Párt vezető egyénisége,
a Magyarország című napilap egyik megalapítója
és főszerkesztője. Az 1905-1906. évi nemzeti el­
lenállási mozgalom résztvevője.
Holló utca V. Lipótváros. Lásd: Zoltán utca
Holló utca [35 Bl, 36 Al, 83 B2] VII. Erzsébet­
város (1874). Előzőleg: Fekete Sas utca (1866),
Schwarze Adler Gasse (1804). Dob utca 22.-től
Király utca 17.-ig.
Holló utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Galamb
utca
Holló utca XXII. Budafok (1900-as évek). A Plébá­
nia utca és a Péter-Pál utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1940-es évek),
holló: a varjúnál nagyobb, fekete tollazatú, nagy
csőrű, Magyarországon védett madár. A Hunya­
diak címerállata.
Hollóháza utca [38 A3 (Holl.)] X. Óhegy (1939).
Előzőleg: Márga utca egy része. Cserkesz utca
52/d-től Gutor tér 6.-ig.
Hollóháza', helység Borsod-Abaúj-Zemplén me­
gyében. Porcelángyára Európa-hírű.
Hollókő utca [35 A3] XI. Kelenföld (1939). Ibra­
him utca 12.-től Nagyszőlős utca 15.-ig.
Hollókő: helység Nógrád megyében. Várromjáról
és népművészetéről ismert helység, amelynek régi
negyede „a világörökség része”.
Hollós út [33 Bl] XII. Svábhegy (1886). Eötvös út
1.-től Mátyás király út 6.-ig.
hollós: az út neve Mátyás király címerének emlé­
két őrzi.
H ollós utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241
Szarvas út 14.-től Csókás utca 3.-ig.
Hollós Korvin Lajos utca [7 B2] III. Békásmegyer
(1979). Dózsa György utcától Zsirai Miklós utcáig.
Hollós Korvin Lajos (1905-1971): költő, író.
H ollósy Sim on utca [34 Bl] XII. Németvölgy
(1953). Előzőleg: Bernáth Géza utca (1938), Né­
metvölgyi udvar (1934). Böszörményi út 17/b-től
Németvölgyi út 38.-ig.
Hollósy Simon (1857-1918): festőművész.
Holunder Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk Szi­
lárd utca, Som ogyi Béla utca
Holunder: bodza (németül).
Holz Platz V. Lipótváros. Lásd: Fa tér
Holz Platz
Holz Platz VIII. Józsefváros. Lásd: Szabó Ervin tér
Holz Platz IX. Ferencváros. Lásd: Boráros tér
Holz : fa (németül).
H óm ező utca [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok
(1969). Késmárki utcától György utcáig.
Homok köz XV. Rákospalota. Lásd: Palotás utca
Hom ok utca [36 B2, 84 B2 (Horn.)] VIII. József­
város (1879). Előzőleg: Kis Homok utca (Kleine
Sand Gasse) (1854),31 Sand Gasse (Homok ut­
ca) (1836).5 Kis Fuvaros utca 9.-től Erdélyi utca
8.-ig.
homok: a XVIII. század végén itt volt Auf dem
Sandhügel nevű homokdombról kapta nevét.
Homok utca XV. Rákospalota. Lásd: Kazán utca
Homok utca XXIII. Soroksár. Lásd: Hom okszem
utca
Homok utca XXI. Csepel-Szabótelep. Lásd: Sás
utca
Homokbánya út VII. Istvánmező, VIII. Istvánmező.
Lásd: Verseny utca
Hom okdom b utca [27 A3] XVI. Rákosszentmi­
hály (1977). Előzőleg: Kolozsvár utca (1930-as
évek). Rákóczi utca 5.-től Ottó utca 20.-ig.
H om okiszőlő dűlő [53 A-B2] XVII. Rákoshegy
(1996). Baross utca és Ferihegyi út között.
Homoki-szőlő: dűlő neve.
Homokkúp utca [73 Al] XXIII. Soroksár (2003).
János apostol utcából nyíló zsákutca.
Hom okliliom utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újte-
lep (2005). Passuth László utcától Szent László
utcáig.
homokliliom: köves helyeken élő, fürtös vagy ágas
fehér virágú, liliomféle növény.
Homokóra utca [12 A3] II. Adyliget (1980). Több
közterületből került kialakításra. Előzőleg: Kő
utca és Rákóczi utca (mindkettő 1920-as évek).
Margit tér 3.-tól a főváros és Solymár határáig.
Homokos utca XVII. Rákoshegy (1953). Lásd: Tisza
István utca
homokos: az elnevezés emlékeztet az itteni talaj
minőségére.
Homokszem utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1954).
Előzőleg: Homok utca. Török utca 21.-nél nyíló
zsákutca.
Hom oktövis utca [9 B2-3] IV. Káposztásmegyer
(1984). Külső Szilágyi utca 68.-tól Külső Szilágyi
utca 122.-ig.
homoktövis: ezüstös, pikkelyes levelű, narancs-
sárga bogyótermésű tövises cserje. Az elnevezés
a kerületben lévő természetvédelmi terület egyik
védett növényére utal.
Hom onna köz [34 B3] XI. Sashegy (1964). Ho-
monna utcából nyíló zsákutca.
H om onna utca [34 B3] XI. Sashegy (1931).207
Budaörsi út 73.-tól Élőpatak utca 6.-ig.
Homonna: helység Zemplén vármegyében. (Ma
Szlovákia: Hunienné.)
290
Hom oród utca [34 A-B3] XI. Sasad (1930). Bras­
só út 125.-től Nagyszalonta utca 7.-ig.
Homoród: helység Nagy-Küküllő vármegyében.
(Ma Románia: Homorod.)
H onfoglalás út [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok
(1930-as évek). Méhész utca 18.-tól Háros utcáig.
Honfoglalás utca [12 Al] II. Budaliget (1938).197
Előzőleg: Nap utca (1910-es évek). Szíwirág utca
9.-től Gyöngyvér utca 55.-ig.
Honfoglaló utca [28 B2] XVI. Árpádföld (2010).
Biztató úttól Számyaskerék utcáig a Honfoglalás
lakótelepen lévő utcanévbokor része.
Honti Lajos tér XI. Albertfalva.263 Lásd: Arany
D ániel tér
Honti Lajos (1900-1944): szobafestő. Az illegális
kommunista párt aktivistája. 1942-ben a Tör­
ténelmi Emlékbizottság munkájában vett részt.
Letartóztatták és ötévi börtönre ítélték. 1944-
ben koncentrációs táborba vitték, ahol elpusz­
tult.
Honti út III. Rómaifürdő (1900). Szentendrei út és
Kossuth Lajos üdülőpart között. Területrendezés
miatt megszűnt (1980).
Hont: vármegye a történelmi Magyarországon a
Dunától északra, Bars, Zólyom és Nógrád várme­
gye között. Ma Szlovákia része.
Honvéd tér [23 B3, 79 A3] V. Lipótváros (1990).
Előző neve: Néphadsereg tér (1954). Honvéd
utca, Markó utca, Szemere utca és Stollár Béla
utca között. A térség a Honvédelmi Minisztérium
mögött, egy II. világháborúban elpusztult épület­
tömb helyén van.
H onvéd utca [13 A2] II. Erzsébetliget, Kővár
(1948). Előzőleg: Levente utca (1922 előtt). Hi­
degkúti út 104.-től Dózsa György utca 24.-ig.
Honvéd utca [7 A2] III. Békásmegyer (1910-es
évek). Kőbánya utca 22.-től Óbor utcáig.
Honvéd utca IV. Újpest. Lásd: Venetianer utca
Honvéd utca [23 B3, 35 Bl, 79 A3, 83 Al] V.
Lipótváros (1874). Szabadság tér 14.-től Szent
István körút 13.-ig.
Honvéd utca XI. Albertfalva. Lásd: Tomaj utca
Honvéd utca XV. Rákospalota. Lásd: M ozdonyve­
zető utca
Honvéd utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Koronafürt
utca
Honvéd utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Jász-
dózsa utca, Jászkisér utca
H onvéd utca [52 A-B3] XVIII. Szemeretelep
(1930). Üllői út 562.-től Május 1. térig.
Honvéd utca [49 A-B2] XX. Pesterzsébet (1910-
es évek). Jókai Mór utca 19.-től Nyáry Pál utca
16.-ig.
Honvéd utca XXII. Budafok. Lásd: Pezsgő utca
Honvéd utca XXII. Nagytétény (1910-es évek).63
Vermes Miklós utca és a Petőfi Sándor utca kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt.
291
Honvéd utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1940-es
évek). Pintyőke utca 3.-tól a MÁV pécsi vonaláig.
Honvéd utca XXIII. Millenniumtelep. Lásd: M a-
josháza utca
honvéd', az ország védelmét ellátó, rendfokozat
nélküli katona. Kisfaludy Károly alkotta szó, ame­
lyet „Az élet korai” című versében írt le először.
A főváros a szabadságharc halhatatlan hőseinek
emlékét örökítette meg a névadással.
honvéd: az utcában áll a Honvédelmi Minisztéri­
um épülete.
H onvédm enház utca [48 Bl] IX. Ferencváros
(2007). Gubacsi út 53.-tól induló zsákutca. Itt
állt az 1848-as honvédek menháza.
Hópehely utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1967).
Előzőleg: Arad utca (1930). Nyíregyháza utca
72.-től Szurmay tábornok utca 95.-ig.
Horánszky utca [36 A2, 84 A3-2] VIII. Józsefváros
(1991). Előző neve: Makarenko utca (1951), Ho­
ránszky utca (1901), Zerge utca (1874), Gemsen
Gasse (Zerge utca) (1830),1 Kőszáli Zerge utca.1
Bródy Sándor utca 21.-től Krúdy utca 8.-ig.
Horánszky Nándor (1838-1902): jogász, politi­
kus, a fővárosi törvényhatósági bizottság virilis­
ta115 tagja, országgyűlési képviselő, kereskedelem­
ügyi miniszter. Ebben az utcában lakott.
Horánszky Nándor utca IV Megyer, Újpest. Lásd:
Labdarúgó utca
Hordó utca IX. Ferencváros. Lásd: Fassl Gasse
Hordós utca [58 B2] XXII. Budafok (1954). Elő­
zőleg: Somogyi Béla utca (1946), Bethlen utca
(1930-as évek). Dévényi utca 47.-nél nyíló zsák­
utca.
Horgász part [73 A2-B1] XXIII. Soroksár (1965).
Előzőleg: Alsó Duna part (1940-es). Vízi utca 2.-
től a főváros határáig.
Horgászpart köz [73 A2] XXIII. Soroksár (2007).
Előzőleg: Haraszti szőlők melletti út (1920-as
évek). Haraszti úttól Horgászpartig, a főváros
legdélibb kiszögellésénél.
Horgász utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).272
Matróz utca 10.-től Hollandi út 159.-ig.
Horgony utca VIII. Józsefváros. Lásd: Szigony utca
Horgony: az elnevezés a XVIII. században itt mű­
ködő „Horgony” nevű vendéglőről történt.
Horgony utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Goldene
Anker Gasse (Arany Horgony utca) (XIX. szá­
zad.1 Döbrentei tértől Szikla utcáig. Területrende­
zés miatt megszűnt (1942).
Horgony: az elnevezés az utcában lévő „Arany
Horgony” nevű fűszerüzletről történt.
Horgony utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937) 272
Hullám utca 3.-tól Horgász utca 6.-ig.
Horgonyos dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár (2009).
Öböl dűlőtől Bolgárföld dűlőig.
Horn Ede utca VI. Terézváros. Lásd: Weiner Leó
utca
Hortenzia utca
Horánszky utca
A Belső-Józsefvárosnak ez a patinás - és kissé
megrokkant - utcája korábbi elnevezései közül a
háború előtt bevezetettet kapta vissza. És ezzel
az aktussal talán az utolsó virtuális nyomát is el­
tüntettük a szocialista pedagógia héroszának, aki
néhány évtizeddel ezelőtt példátlanul népszerű
figurája volt az aktuális nevelési hivatkozások­
nak. Anton Szemjonovics Makarenko, az „új
ember kovácsa”, kétségtelenül kovácsolt vala­
mit, sőt, azt sem lehet elvitatni, hogy új embert.
Olyat, amilyet... A Józsefvároshoz azonban - és
ez megint vitathatatlan - soha semmi köze nem
volt. Ezzel szemben Horánszky Nándor (1838-
1902), a XIX. század utolsó harmadának ismert
politikusa ebben az utcában lakott. 1902-ben,
halála évében áldozták fel az utca még régebbi,
valóban történelmi nevét, a Kőszáli Zergét, az
országgyűlési képviselő, ismert ügyvéd emléke
megörökítésének a kedvéért. 1951-ben kellett tá­
voznia Horánszkynak, az új divat, a „nagy szov­
jet pedagógus” ájult imádatának mindennapi
gyakorolhatósága kedvéért.
Ami a história kezdeteit illeti (hogy újra ide ka­
nyarodjunk), ennek az öreg józsefvárosi utcá­
nak, amely már a XIX. század elején is létezett,
kiszolgálva az erre tartó, az itt élő polgárokat,
1800-tól biztosan volt neve. Gemsen Gassénak,
Zerge utcának hívták eleink, majd valamivel ké­
sőbb Kőszáli Zerge utcának. Egy fogadó viselte
cégérén a hegyi kecskét, innen a kézenfekvő öt­
let. A hatalmas telek, amelyből jóval később tíz
házhely került ki, egészen a mai Bródy Sándor
utcáig terjedt. 1830 körül egyébként az addigi
korcsma - már a Rókus Kórház fiókintézménye­
ként - ispotály lesz, és a város betegeit is fogadja.
De itt már elválik az utcanév és a benne egzisztá­
ló intézmény története.
Horn Ede (1825-1875): közgazdász, Budapest fő­
város törvényhatósági bizottságának tagja, ország-
gyűlési képviselő. 1841-ben alakult a honi izrae­
liták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet,
melynek létrehozásában és működésében nagy
szerepe volt.
Horog utca [37 B2-3, 38 A3] X. Gyárdűlő, Lapos­
dűlő (1899). 1954-ben hozzácsatolva a Schuster
János tér északi része. Pongrácz út 11.-től Száva
utca 14.-ig.
H orogszegi határsor [46 B2] XXII. Budafok.
A XI. kerületi Péterhegyi út folytatásaként.
Horogszeg: itteni dűlő neve.
Hortenzia köz [14 B3] III. Remetehegy, Testvérhegy
(1987). Perényi út 13-15/a-nál nyíló zsákutca.
Hortenzia utca [9 Al] IV. Székesdűlő (1991). Szé­
kesdűlő sor 5.-nél nyíló zsákutca.
Horthy István
Horthy István út V Belváros, IX. Ferencváros.
Lásd: Vámház körút
Horthy István út XV. Rákospalota. Lásd: Cserba
Elem ér út
Horthy István út XXI. Csepel-Belváros, Csepel-
Ofalu, Csillagtelep, Gyártelep. Lásd: (Második)
II. Rákóczi Ferenc út
Horthy István (1904-1942): gépészmérnök, a
MAVAG (Magyar Állami Vas- és Gépgyár) igaz­
gatója, a MÁV elnöke, kormányzóhelyettes, piló­
ta. Horthy Miklós idősebbik fia.
Horthy Miklós bástyasétány I. Vár. Lásd: Babits
Mihály sétány
Horthy Miklós fasor XI. Albertfalva. Lásd: Vasvirág
sor
Horthy Miklós híd IX. Ferencváros, XI. Lágymá­
nyos. Lásd: Petőfi híd
Horthy Miklós körtér XI. Gellérthegy, Kelenföld,
Lágymányos. Lásd: Móricz Zsigm ond körtér
Horthy Miklós tér II. Adyliget. Lásd: Szabadság tér
Horthy Miklós tér XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
Szent Imre herceg út
Horthy Miklós út II. Széphalom. Lásd: Szabadság
utca
Horthy Miklós út IV Újpest. Lásd: Görgey Artúr
utca
Horthy Miklós út XI. Gellérthegy, Kelenföld, Lágy­
mányos. Lásd: Bartók Béla út
Horthy Miklós: ezt az utat azért nevezték el róla,
mert 1919-ben a Nemzeti Hadsereg élén ezen az
úton vonult be a Kelenföldi pályaudvarról a fő­
városba.
Horthy Miklós út XV Rákospalota. Lásd: Fő út
Horthy Miklós út XVI. Árpádföld. Lásd: Budapesti
út
Horthy Miklós út XVI. Cinkota, Mátyásföld, Sas­
halom. Lásd: Szabad föld út, Veres Péter út
Horthy Miklós út XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Pálya utca
Horthy Miklós út XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
Szabadság sugárút
Horthy Miklós út XVII. Rákosliget. Lásd: Ferihegyi
út
Horthy Miklós út XVIII. Szemeretelep. Lásd:
Bajcsy-Zsilinszky út
Horthy Miklós út XIX. Kispest. Lásd: Fő utca
Horthy Miklós út XX. Pesterzsébet. Lásd: Helsinki
út
Horthy Miklós út XXI. Csepel-Belváros, Csepel-
Ofalu, Csepel-Szabótelep. Lásd: Ady Endre út
Horthy Miklós út XXII. Budafok. Lásd: Ady Endre
út
Horthy Miklós utca III. Csillaghegy. Lásd: T em es­
vári utca
Horthy Miklós utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Csengőd utca
Horthy Miklós vitéz nagybányai (1868-1957): hi­
292
vatásos tengerésztiszt, altengemagy, Magyarország
kormányzója. 1909-től 1914-ig I. Ferenc József
egyik szárnysegéde. A háború alatt cirkálóparancs­
nok, flottaparancsnok. 1918-ban ellentengernagy­
ként a Monarchia utolsó flotta-főparancsnoka
lett. E minőségében adta át a király parancsára a
flottát a jugoszlávoknak. Szegeden megszervezte a
Nemzeti Hadsereget, mint az ellenkormány had­
ügyminisztere. A román megszállás után 1919. no­
vember 16-án bevonult Budapestre. 1920. márci­
us 1-jén kormányzóvá választották. 1921-ben két
alkalommal is megakadályozta IV. Károly király
visszatérését a trónra. Politikája előbb olasz-, majd
németbarát volt, az országot II. világháborúba ve­
zette. 1944 márciusában a német megszálláskor
nem mondott le, ám októberben egy előkészítetlen
kiugrási kísérletet tett, amely után át kellett adnia
a hatalmat a nyilasoknak. Németországba vitték,
házi őrizetben tartották, de nem állították bíróság
elé. Portugáliába ment, Estorilban halt meg.
Horthy Miklósné utca XV Pestújhely. Lásd: József
Attila utca
Horthy Miklósné Purgly Magdolna (1881-1959):
Horthy Miklós kormányzó felesége. Az 1930-as
években ebben az utcában volt a szegényeknek a
kormányzóné által létrehozott konyhája, ezért ne­
vezték el róla az utcát.58
Hortobágyi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1940-es
évek). Aradi utca 34.-től Czetz János utca 35.-ig.
Hortobágyi utca [39 Al] X. Felsőrákos (1900).
Kábái utcától Pilisi utcáig. Egy része nem járható.
Hortobágy, helység Hajdú-Bihar megyében. Hatá­
rában terül el a Hortobágy nevű puszta.
Horvát utca II. Víziváros. Lásd: Ganz utca
Horvát utca II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó
utca, Lajos utca
Horvát utca [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (1879).
Előzőleg: Kroaten (Croaten) Gasse (1850), Kra-
wathen Gasse (1695).1 Egy része Trocken Gasse
(Száraz utca).1 Kacsa utca 33.-tól Margit körút
40.-ig.
horvát: 1686 előtt és után a Budán lakó horvátok
nagyrészt e terület lakói voltak, ezért nevezték ak­
koriban Kroatenstadtnak, vagyis Horvátvárosnak
az utca környékét.
Horvát utca II. Pesthidegkút. Csak a helység 1925.
évi utcajegyzékében. Lefutása nem ismert.
Horvát Boldizsár utca [25 A2, 81 B2] XIV. Her-
minamező (1991). Előzőleg: Kelen József utca
(1968). Amerikai út 97.-től Kacsóh Pongrác útig
Horvát Boldizsár (1822-1898): jogtudós, politi­
kus, igazságügy-miniszter (az első polgári szárma­
zású miniszter), a Magyar Tudományos Akadé­
mia tiszteleti tagja. 1848-1849-ben országgyűlési
képviselő.
Horváth Ernő utca [40 B3, 41 A3] XVII. Rákos­
hegy (2003). A Helikopter úttól a Rákosi repülők
293
útját keresztezve, az U alakban megtörő Zsemlye
Elemér utcáig.
Horváth Ernő (1883-1943): matematika-fizika sza­
kos tanár, repülőgép-konstruktőr, pilóta, a magyar
repülés hőskorának egyik kiemelkedő alakja. Az el­
sők között telepedett meg a rákosi repülőtéren.
Horváth Lajos utca XVIII. Bókaytelep. Lásd: D o­
bozi utca
Horváth Lajos (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Horváth Mihály tér [36 A2, 84 B3] VIII. József­
város (1951). Előzőleg: Mária Terézia tér (1874),
Kirchen Platz (Templom vagy Egyház tér) (1799).
Baross utca 69., Kis Stáció utca 12. és 15., Futó
utca 1. és 2., Hock János utca 1. és 2., Baross utca
71. és 70., Tavaszmező utca 1., Őr utca 4. és Né­
met utca 20. között.
Horváth Mihály utca [18 Al] XV. Rákospalota
(1930). Előzőleg: József utca (1900). Énekes utca
10/b-től Közvágóhíd utca 15.-ig.
Horváth Mihály (1809-1879): történetíró, római
katolikus főpap, az 1849-es Szemere-kormány
vallás- és közoktatásügyi minisztere. A Magyar
Tudományos Akadémia igazgató tagja. A Kisfalu­
dy Társaság tagja. A bukás után emigrált. Itthon
in effigie (jelképesen) felakasztották. „Huszonöt
év Magyarország történetéből. 1823-1848” című
történeti munkájában, amelyet a genfi emigráció­
ban írt, elsőként foglalta össze az 1848-as forra­
dalomhoz vezető események történetét. 1867-ben
hazatért, és országgyűlési képviselővé választották.
Három alkalommal kapta meg a Magyar Tudo­
mányos Akadémia Nagyjutalmát.
H orváth-kert [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros
(XIX. század). Attila utca, Alagút utca és Kriszti­
na körút között.
Horváth Zsigmond (?-?): udvari tanácsos 1789-
ben vásárolta a területet, amelyet később róla
neveztek el. 1843-1937 között itt állt a Budai
Színkör.
Horzsakő utca [33 B3] XI. Hosszúrét (2004). Tö­
rökbálinti úttól Fatörzs utcáig.
horzsakő: lyukacsos szerkezetű, csiszolásra hasz­
nált könnyű kőzet.
Hospital Gasse I. Víziváros. Lásd: Fiáth János utca
Hospital: kórház (németül).
Hószirom utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1984).262
Orchidea utca 25.-től Kőhúr utca 18.-ig.
hószirom: az elnevezés indoka ismeretlen.
Hosszú sor II. Újlak. Lásd: Ü röm i utca
Hosszú sor II. Országút, Víziváros. Lásd: Margit
körút
Hosszú sor I. Tabán, Gellérthegy. XI. Gellérthegy.
Lásd: Szent Gellért rakpart
Hosszú utca I. Tabán. Lásd: Hadnagy utca
Hosszú utca I. Víziváros, II. Víziváros (1440 körül).70
Valószínűleg a Kapucinus utca, az Iskola utca és
a Gyorskocsi utca vonalán.
Hölgy utca
Hosszú utca V. Belváros (1730-as évek). Lange
Gasse. A Gerlóczy utca és Bárczy István utca kö­
zött a Semmelweis utcával szemben, a Városháza
telkén, a mai épületek keleti oldalán. Megszűnt,
beépítették (XVIII. század).
H osszú utca [49 A3-B2] XX. Pesterzsébet (1966).
Előzőleg: Angyal utca (1910-es évek). Szent Imre
herceg utca 29.-től Nagykőrösi út 45.-ig.
Hosszú utca XXII. Budafok. Lásd: Pannónia utca
H osszúház utca [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-
telep (1971). Vándor Sándor utcától Méta ut­
cáig.
hosszú ház : az utcában álló ilyen házról.
H osszúhegy tér [59 Al (H.)] XXII. Budafok
(1953). Előzőleg: Szent János tér (1930-as évek).
Fehérhegy utca 2., Kölcsey utca 13. és Magdolna
utca között.
H osszúhegy utca [59 Al] XXII. Budafok (XVIII.
század).99 Fehérhegy utca 7.-től Alsó Sas utca
33.-ig.
Hosszú-hegy: itteni hegy neve.
H osszúréti utca [33 B3, 45 Bl] XI. Hosszúrét,
Madárhegy (1974). Budaörsi úttól Nagyida utcáig.
Hosszúrét: lásd a városrészek között.
Hosszúsor utca II. Újlak. Lásd: Ü röm i utca
H óvirág köz [34 A2 (H. k.)] XII. Farkasvölgy
(1999). Hóvirág út 16.-tól Hajnalka utca 13.-ig.
Hóvirág út [33 B2, 34 A2] XII. Farkasrét, Farkas­
völgy, Széchenyihegy (1908). Rácz Aladár út 3.-tól
Fodor utca 140.-ig.
Hóvirág utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1937).242
Juharos utca 44.-től Damjanich János út 113.-ig.
Hő utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1962). Előző­
leg: Peterdy utca (1930). Kölcsey utca 22.-től Bem
utca 31.-ig.
hő: az elnevezés utalás a közeli hőerőműre.
Hőerőm ű utca [59 Bl] XXI. Gyártelep (2004).
Déli-bekötő úttól Duna lejáróig
hőerőmű: a megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár egyik
üzemére emlékeztet az elnevezés.
Hőgyes Endre utca [36 A2, 84 A3] IX. Ferencvá­
ros (1936). Előzőleg: Rákos utca (1874), Rákos
Gasse (1860-as évek), Kakas utca,1 Gewerbe Gasse
(Ipar utca) (1860). Knézich utca 8.-tól Üllői út
37.-ig.
Hőgyes Endre (1847-1906): orvos, egyetemi tanár,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia Nagy­
jutalmát kapta meg. A Budapesti Pasteur Intézet
első igazgatója. A veszettség elleni védőoltás új
eljárását dolgozta ki, amelyet az egész világ meg­
ismert és alkalmazott.
Hölgy utca I. Vár. Lásd: Anna utca
Hölgy utca [38 A2] X. Ligettelek (1879). Előzőleg:
Frauen Gasse (1870-es évek). Számozása a 13.,
illetve a 18. számmal kezdődik. Állomás utca 8.-tól
Kolozsvári utca 3/b-ig.
Hörcsög utca 294

hölgy: az elnevezés valószínűleg a XIX. század kö­ Hősök tere

zepén itt volt piroslámpás házra, annak „hölgyeire” A reprezentáló Budapest legismertebb közterü­
emlékeztet. Az épület ma is megvan.100 lete nem nevének gyakori cseréjéről ismert (ami­
Hörcsög utca II. Törökvész. Lásd: Ervin utca óta 1932-ben elkeresztelték, soha nem változott
Hörcsög utca [33 B3] XII. Magasút (1963). Ma­
a neve), hanem inkább arról, hogy kiterjedése és
gasúti lejtő 10.-től Irhás árok 19.-ig.
főleg „berendezései” újra és újra átalakultak.
Hős utca [37 A-Bl] VIII. Kerepesdűlő, X. Lapos­
A történet egy zseniális bányamérnök nevével
dűlő (1899).205 Törökbecse utca 6.-tól Pongrácz
kezdődik: Zsigmondy Vilmos, termálvizeink jeles
út 3.-ig. A házszámok 1.-től 9.-ig és 2.-től 10.-ig
kutatója, az 1870-es évek második felében kerí­
a VIII. kerülethez, a nagyobbak a X. kerülethez
tette ki magának a Városerdő határán azt a mun­
tartoznak.
katerületet, ahol a majdani Széchenyi fürdő forró
Hős utca [58 B2] XXII. Budafok (1920-as évek).
vizét felfakasztotta. 1878-ban érte el az akkori
Gyűszű utca 5.-től Háros utca 25.-ig.
európai rekordnak számító 971 méteres mélysé­
hős: halálra is elszánt, vitéz katona. Katonai ut­
get, ahol a 74 °C-os kincset végre megtalálta.
canévbokorban, régi laktanyák között kialakult
Addig, amíg Zsigmondy hozzá nem látott a mun­
utca.
kához, nem volt itt semmiféle térszerűség, de az
Hősök fasora [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom (1920-
után, hogy a munkát sikeresen befejezte, a volt
as évek). Előzőleg: Keresztúri út (1900-as évek).
munkahely mégis elkülönült a ligettől. Különö­
Veres Péter út 45.-től Lobbanó utcáig.
sen az után, hogy Ybl Miklós tervei alapján elké­
Hősök ligete IV Újpest. Lásd: Szabadsághősök tere
szült itt - egy ivókúttal - a zászlótartós Gloriette,
Hősök tere III. Békásmegyer. Ezüsthegy utca és a szépen formált kilátóépítmény, amelyet parko­
Új utca között. Területrendezés miatt megszűnt sított gyűrű vett körül.
(1980).
1896-ra újabb épületekkel bővült a tér. Elkészült
Hősök tere IV. Újpest. Lásd: Szabadsághősök tere
a Műcsarnok és a mai Szépművészeti Múzeum
Hősök tere [24 A-B3, 80 B3-2] XIV. Városliget
helyén álló építmény, amely Feszty körképét
(1932). A VI. kerületben lévő Andrássy út végé­
fogadta be. Ezt a két épületet is külön kis park
vel szembeni, a Millenniumi Emlékmű, a Szép- diszítette, és így együtt már a tér mai formáját
művészeti Múzeum és a Műcsarnok által határolt mutatták, ha a belső tagoltság jellegzetes kü­
tér a Dózsa György út 37. és 39. között. lönbségeitől eltekintünk. A millennium idején
Hősök tere XVI. Cinkota (1920-as évek). Ostoros
határozták el mértékadó körök, hogy ezen a té­
út, Szabad föld út és Számyaskerék utca között.
ren alakitják ki azt a hatalmas emlékművet, mely
Területrendezés miatt megszűnt.
Magyarhon ezer évét lesz hivatva reprezentálni.
Hősök tere [27 A2] XVI. Rákosszentmihály (1930-
A monumentum évtizedekig tartó építése, s az­
as évek). Előzőleg: Ferenc József tér (1910-es
tán az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus­
évek), Piac tér (1900-as évek). Szent Imre utca, sal kapcsolatos előkészületek alakították olyan­
Szent Korona utca, Krenedits Sándor utca és
ná a teret, amilyennek ma ismerjük. Egymástól
Köztársaság útja között.
elkülönülő részeit 1938-tól foglalja egységes
Hősök tere XVII. Rákoshegy. Lásd: Tessedik tér
keretbe a díszburkolat, amelynek középpont­
Hősök tere [42 A2] XVII. Rákosliget (1920-as évek).
jában 1929 óta lelhető fel a névadó, a Nemzeti
Előzőleg: Fackh Károly tér (1910-es évek) Feri­
Hősök Országos Emlékköve. Ezt a követ persze
hegyi út, IX., X., XI., XII., XIII. és XIV. utca kö­ azóta már egy újra cserélték ki - 1956-ban tör­
zött.
tént a dolog, s amiatt, mert az első kő szövege
Hősök tere XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Kossuth La­
egyértelműen utalt Trianonra, s az akkor meg­
jos tér
csonkított ezeréves határokra. És természetesen
Hősök tere [63 B3, 64 A3] XVIII. Újpéteritelep
többször kicserélték - hogyan is történt volna
(1998). Nemes utca és Címer utca kereszteződé­
másként a szobordöntögető Magyarországon?!
sében. 1943 és 1950 között is így nevezték. Ez­
- a kolonnádok királyi figuráit. 1919-ben eltá­
után a helyi - nem hivatalos - szóhasználatban az
volították Mária Teréziát, II. Lipótot és Ferenc
itt álló gyógyszertárról Patika térnek hívták. A te­
Józsefet. Utóbbit össze is törték, később újra
lepülés parcellázásának 100. évfordulóján kapta a
kellett önteni, s akkor más ruhát is kapott. Az
hivatalos nevet, bár már az I. világháború óta állt
1950-es években aztán a fent említett (időköz­
rajta hősi emlékmű.
ben visszakerült) uralkodók - I. Ferdinánddal
Hősök tere XIX. Kispest. Lásd: Tem plom tér
és III. Károllyal együtt - ismét lekényszerültek
Hősök tere XX. Pesterzsébet. Lásd: Emlékezés tere
talapzataikról, „lemondva” addig birtokolt posz-
Hősök tere [61 B3] XXIII. Soroksár (1920-as évek).
tamenseikről Bocskai, Bethlen Gábor, Thököly,
Több közterületből került kialakításra: 1. Hősök
Rákóczi és Kossuth javára.
tere a Grassalkovich út és a Templom utca között;
295
2. Szabadság tér (1945), előzőleg: Ferenc József
tér (XIX. század), Kirchen Platz (Templom tér)
(XVIII. század);281 3. Szent Imre herceg útja a
Szabadság tér és a MAV-állomás között. Táncsics
Mihály utca, Grassalkovich utca, Templom utca,
Szitás utca, Kenyér utca, Csibuk utca, Láng End­
re utca, Jelző utca, Arany János utca, Kenyér utca,
Szitás utca, Szikes utca, Templom utca, Grassal­
kovich utca és Táncsics Mihály utca között.
Hősök útja [26 Al] XV Pestújhely, Újpalota (1937).
Madách utca 64.-től Szerencs utcáig.
hősök: az 1917. évi VIII. törvény rendelkezése sze­
rint „a nemzetnek kifejezésre kell juttatnia hősi
halottai iránti háláját, kegyeletteljes szeretetét és
elismerését”. Az I. világháború után ezekre a te­
rekre emlékműveket, az utakra emléktáblákat he­
lyeztek el, így emlékezve a háborúban elesett kato­
nákra. Az 1990-es években ezeket kiegészítették a
II. világháború áldozatainak emlékműveivel.
Hrivnák Pál utca [62 A1-2] XXIII. Soroksár-Új-
telep (1966). Előzőleg: Szabadság utca (1945),
Návay Lajos utca (1920-as évek). Soroksári Alsó
Határ úttól Szentlőrinci útig.
Hrivnák Pál (1917-1945): a Magyarországi Szo­
ciáldemokrata Párt pestszenterzsébeti alapszer­
vének vezetőségi tagja. Az illegális kommunista
párt aktivistája. Bebörtönözték, majd Dachauba
vitték, ahol elpusztult.
Huba utca [7 B3] III. Csillaghegy (1920-as évek).
Jókai utca 20.-tól Czetz János utca 39.-ig.
Huba utca [24 A2, 80 Al] XIII. Angyalföld (1890).
Váci út 33.-tól Tüzér utca 34.-ig.
Huba utca [17 A-B3] XV. Rákospalota (1936).
Wysocki utca 15.-től Tóth István utca 39.-ig.
Huba utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: M ezőőr út
Huba utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1908
előtt).222 Töhötöm utca 14.-től Almos utca 11.-ig.
Huba utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Katinka utca
Huba utca [50 Al] XIX. Wekerletelep (1910). Ady
Endre út 15.-től Esze Tamás utca 30.-ig.
Huba utca [59 Al] XXII. Budafok (1900-as évek).
Nyúl utca 9.-től Árpád utca 20.-ig.
Huba: a honfoglaló hét vezér egyike.
Hubai tér XV Rákospalota. Lásd: Hubay Jenő tér
Huba vezér utca [12 Al-2] II. Budaliget (1938).197
Előzőleg: Hold utca (1910-es évek). Köztársaság
utca 9.-től a téglagyárig.
Huba: a honfoglaló hét vezér egyike.
Hubay Jenő tér [17 B2] XV. Rákospalota (1914).
Előzőleg: Deák tér (1908 előtt), Piac tér (1890-es
évek). Bácska utca 9-11., Eötvös utca, Szentmi-
hályi út és Deák utca 7. között. Korabeli újsághí­
rek szerint a tér elnevezési ünnepélyén a névadó
is részt vett.
Hubay Jenő utca [65 Al] XVIII. Ganztelep (1945).
Előzőleg: Zombori utca (1922). Bihar utca 22/a-tól
Mednyánszky utca 16.-ig.
Hunfalvy utca
Hubay Jenő (1858-1937): európai hírű, kiváló
hegedűművész, zeneszerző. A Magyar Tudomá­
nyos Akadémia tiszteleti tagja. A Corvin-lánc ki­
tüntetettje.291
Hugo, Victor; lásd: Victor Hugo utca XIII.
Hugonnay Vilma utca [69 Bl] XXII. Nagytétény
(1968). Előzőleg: Kancsó utca (1953), Somogyi
Béla utca (1946), Budafoki utca (1900-as évek).
Nagytétényi úttól Kastélypark utca 12.-ig.
Hugonnay Vilma grófnő (1847-1922): az első ma­
gyar orvosnő, 1897-ben avatták orvossá. A nők
egyenjogúsítása és a női munkások higiéniai vi­
szonyainak megjavítása terén kifejtett közéleti
tevékenysége jelentős volt. A család a közelben
lakott.99
Huhn Gasse V. Belváros. Lásd: Pintér utca
Huhn: tyúk (németül).
Hullám utca I. Tabán (1870-es évek). Előzőleg:
Holdvilág utca egy része. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1937).
Hullám utca XVIII. Halmierdő (1912). Határ utca
és Mária utca között. Tervezett, de ki nem épített
utca.
Hullám utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Vi­
torlás utca 14.-től Hollandi út 129.-ig.
Hullay Jenő utca XIX. Kispest, Wekerletelep. Lásd:
Nádasdy utca
Hullay (Hullai) Jenő (1926-1944): kispesti aszta­
los. A család Kispesten lakott. Bátyjával csatlako­
zott a kőbányai ellenállókhoz, majd Stollár Béla
csoportjához került. A Lipótvárosban, a Légrády-
nyomda védelmében, a nyilasok elleni harcban
halt meg.
Humhál László utca IV. Újpest. Lásd: Illek Vince
utca
Humhál László (1905-1936): bőrmunkás. Az il­
legális kommunista párt tagja. Spanyolországban
önkéntesként harcolt a fasiszták ellen. Madridnál
esett el.
Hun utca [24 A2, 80 A-Bl] XIII. Angyalföld (1897).
Eredetileg Tüzér utcától Vágány utcáig. Tüzér
utca 35.-től Lehel utca 24.-ig.
hun: a IV-V. században élt lovas nomád nép. Ki­
emelkedő vezetőjük Attila volt.
Hunderthaus Gasse VII. Istvánmező. Lásd: Száz ház
utca
Hunfalvy utca [35 Al, 82 A-Bl] I. Víziváros (1879).
Ilona lépcső 1.-től Ostrom utca 1.-ig.
1. Hunfalvy Pál (1810-1891): nyelvész, etnoló­
gus, történetiró. A Magyar Tudományos Akadé­
mia igazgató tagja. A Kisfaludy Társaság tagja.
1848-1849-ben és 1861-től országgyűlési képvi­
selő. 1872-ben (Arany Jánossal megosztva) a Ma­
gyar Tudományos Akadémia Nagyjutalmát kapta
meg. Negyven évig az Akadémia főkönyvtámoka.
A Magyar Néprajzi Társaság első elnöke. Buda­
pest főváros törvényhatósági bizottságának tagja.
Hungar Gasse
2. Hunfalvy János (1820-1888): földrajztudós,
statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia rendes tagja, igazgató tagja. Részt
vett a szabadságharcban, amiért börtönbe zárták.
1872-től a Magyar Földrajzi Társaság elnöke. Sa­
ját házában, az utca 2. számú házában lakott.
Hungar Gasse V. Belváros. Lásd: Szarka utca
Hungar Gasse V. Belváros. Lásd: Havas utca
Hungária alsó körút VIII. Józsefváros, Tisztviselő-
telep, IX. Ferencváros, X. Laposdűlő, Népliget
(1930-1937 között). Lásd: Könyves Kálmán
körút
Hungária felső körút XIII. Angyalföld, Vizafogó
(1930-1937 között). Lásd: Róbert Károly körút
Hungária körút VIII. Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep,
IX. Ferencváros, X. Laposdűlő, Népliget, XIII.
Angyalföld, Vizafogó, XIV. Herminamező, Ist-
vánmező, Törökőr, Városliget. (1893-1930 kö­
zött a Dunától a Dunáig, az 1879-1893 közötti
években Hungária út néven a Thököly út és a Vá­
ci út között). Lásd: Hungária körút, Könyves
Kálmán körút, Róbert Károly körút
Hungária körút [24 B2-3, 25 A3, 37 A1-B2, 81
A2-B3, 85 Bl-2] VIII. Kerepesdűlő, X. Kerepes­
dűlő, Laposdűlő, XIV. Herminamező, István-
mező, Törökőr, Városliget (1937). Előzőleg: Hun­
gária közép körút (1930), Hungária körút (1893)
a MÁV7hatvani vonalától a Dévényi útig, Hungá­
ria út (1879) a Thököly út és a Dévényi út között,
amely korábban Viehtrieb Strasse (Marhahajtó
út) (1850) volt. A házszámok 1.-től 13.-ig a X. ke­
rülethez, 2.-től 42.-ig a VIII. kerülethez, az ezek­
nél nagyobb számok a XIV kerülethez tartoznak.
A MÁV hatvani vonalától Dévényi út 1.-ig.
Hungária körút XVII. Rákoskert. Lásd: Tiszanána
utca
Hungária köz [25 A3] XIV. Törökőr (1956). Hun­
gária körút 85.-től Francia út 32.-ig.
Hungária köz [73 Bl] XXIII. Soroksár (1966).
Előzőleg: Hunyadi köz. A Hunyadi utca 17/b-től
a MÁV kelebiai vonaláig.
Hungária közép körút VIII. Kerepesdűlő, X. Lapos­
dűlő, XTV. Herminamező, Istvánmező, Törökőr,
Városliget (1930-1937). Lásd: Hungária körút
Hungária út VIII. Kerepesdűlő, X. Laposdűlő, XIII.
Angyalföld, XIV. Herminamező, Istvánmező, Tö­
rökőr, Városliget. 1879-ben a Váci út és a Thökö­
ly út között, az 1880-as évek első felében a MÁV
hatvani vonaláig. 1890-ben hozzácsatolták a mai
Könyves Kálmán körutat, és ettől kezdve már
Hungária körút a neve. Lásd: Hungária körút
Hungária út [49 B2, 50 A2] XIX. Wekerletelep
(1910). Ady Endre út 29.-től Nagykőrösi ut 2.-ig.
Hungária utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Serény utca
Hungária-. Magyarország latin nevének hagyomá­
nyos magyar változata.
Hunor utca [15 A3] III. Filatorigát (1908). Erede-
296
Hungária körút
A Közmunkatanács 1872. június 2-i ülésén fo­
gadta el műszaki osztályának javaslatát egy, a
Dunától a Dunáig terjedő Külső Nagykörútra.
Ekkor született meg a Hungária körút, ám meg­
valósításáról egyelőre nem lehetett szó. Amikor
azonban már épülni kezdett a Nagykörút, az
Andrássy út pedig a Stefánia úttal végigvezette
a díszes közönséget a Városligeten, egyszerre
felvillant a Hungária körút gondolata. Mi sem
jellemzi jobban Budapest ugrásszerű fejlődését,
mint a végleteknek ez a találkozása: a kültelki
kőrútból lett korzóút! Egyelőre csak elgondolás­
ban. Mintegy húsz évnek kellett eltelnie, amíg
megindultak a tárgyalások a Közmunkatanács és
a főváros között a Városliget és a Népliget kö­
zötti útról. Ötletek, elképzelések és javaslatok
követték egymást, mígnem 1895-ben a tanács
határozata eldöntötte az útvonallal kapcsolatos
vitát, és véglegesítette a Hungária körút irányát.
Ennek alapján a Kerepesi útnál kezdődő korzó
az akkor Ferenc József lovassági laktanya men­
tén haladt a Kőbányai útig, innen a Népliget
nyugati oldalán haladva vezették az Üllői útig,
majd pedig a Ferencvárosi pályaudvar északi ol­
dalán a vasúti töltés irányát követve a Dunáig,
illetve az összekötő hídig. A Közmunkatanács
későbbi jelentései már pontosan előre látják,
hogy e körút nemcsak azoknak a városrészeknek
válik fő közlekedési útjává, amelyeken átvonul,
hanem a később építendő Árpád hídnak köszön­
hetően Óbudát is előreviszi majd a fejlődésben.
A századfordulón azonban még kiépítetlen, túl­
nyomórészt mezőgazdasági területen vezetett,
és korabeli térképeken még a házak számozását
sem tüntették fel. A változó szélességű útvonal,
amely 1879-ben Hungária út néven a Thököly
és a Dévényi út között, a századfordulón pedig a
MÁV hatvani vonalától a Dévényi útig húzódott,
1930-ban kapta a Hungária közép köríit elneve­
zést. Innen pedig csupán egy lépésnek - és hét
évnek - kellett eltelnie 1937-ig, az útvonal mai
nevének, és immáron hosszú ideje végleges for­
májának megszületéséig.
tileg a Vihar utcától a Fehéregyházi útig, 1936-tól
a mai hosszáig. Vihar utca 6.-tól Zay útig.
Hunor utca X. Újhegy, XVIII. Erzsébettelep.222 Lásd:
Hangár utca
Hunor utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep, Rákosliget.
Lásd: Jászladány utca
Hunor utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Dam­
janich János út 171.-től Szegfű utca 2.-ig.
Hunor: a hun-magyar mondavilág alakja, Magor
testvére, Ménrót fia, a hun nép őse. Nevét a cso­
daszarvasmonda őrizte meg.
297
Hunyad köz [21 B3] XII. Virányos (1933). Kút­
völgyi út 87.-től Hunyadorom lépcső 1.-ig.
Hunyad lejtő [21 A-B3] XII. Virányos (1928).
Önmagába visszatérő utca. Kútvölgyi út 99.-től
Hunyad lejtő 3.-ig.
Hunyad : az elnevezés a közeli Hunyad-oromról
történt.
Hunyadi köz XXIII. Soroksár. Lásd: Hungária köz
Hunyadi tér [24 A3, 36 Al, 84 Al] VI. Terézváros
(1879). Csengery utca 36. és 48., Vörösmarty tér
24/b, 26-28. és Szófia utca 10-12. és 14. között.
Hunyadi tér [50 A2] XIX. Kispest (1910-es évek).
Hunyadi utca és Nádasdy utca kereszteződésé­
ben.
Hunyadi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es
évek). Mátyás király út 80.-tól Sinkovits Imre utca
19.-ig.
Hunyadi utca IV. Újpest (1908 előtt). Baross utcától
Attila utcáig. Üzemi terület lett, megszűnt (1974).
Hunyadi utca VIII. Józsefváros. Lásd: Vajdahu-
nyad utca
Hunyadi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Hunyadi M á­
tyás utca
Hunyadi utca [18 A2] XV. Rákospalota (1896).
Kazinczy utca 27.-től Juhos utca 24.-ig.
Hunyadi utca XVI. Árpádföld. Lásd: Bekecs utca
Hunyadi utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Hunyadvár
utca
Hunyadi utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Baross utca 78.-tól Rákospalotai
határút 37.-ig.
Hunyadi utca XVI. Sashalom. Lásd: Sasszem utca
Hunyadi utca [41 B3] XVII. Rákoshegy (1910-es
évek). Eredetileg: Hunyadi János utca.282 Előző­
leg: Teréz utca (1892). Ferihegyi út 129.-től Tán­
csics Mihály utca 10.-ig.
Hunyadi utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Nimród utca,
Riedl Frigyes utca
Hunyadi utca [50A2-B1] XIX. Kispest (1873).
Üllői út 265.-től Nagykőrösi út 58.-ig.
Hunyadi utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Csík István
utca
Hunyadi utca [69 A-Bl] XXII. Nagytétény (1910-
es évek). Zambelli Lajos utca 43.-tól Zrínyi utca
4.-ig.
Hunyadi utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1910-es
évek). Grassalkovich út 256.-tól Haraszti útig.
Hunyadi: az elnevezés a három nevezetes Hunya­
di közül bármelyikükről lehetséges.
Hunyadi János tér [50 A3] XX. Guba^sipuszta
(1942). Alvinci utca 1., Szamos utca 23. és Vas­
kapu utca 1. között.
Hunyadi János út [35 Al, 82 B2] I. Víziváros
(1921). Előzőleg: Nagy Sándor út (1918), Főher­
ceg Albrecht út (1879), Albrechts Strasse (1867
előtt), Festungs Weg (I860),1 Neue Brücke Gas­
se a Fő utcától a mai Apor Péter utca vonalán
Hunyadvár utca
át a Hunyadi János-szoborig, onnan Wasserthor
Gasse (Vízi kapu utca) (1854)17. Clark Ádám tér
2.-től Dísz tér 1.-ig.
Hunyadi János út [47 A3-B2, 59 AI] XI. Albert­
falva (1920-as évek). Kondorosi út 12.-től Duna
utcáig.
Hunyadi János út XXI. Csepel-Belváros, Csepel-
Szabótelep (1900-as évek). Ady Endre út és
Duna utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1960).
Hunyadi János utca [12 B3, 13 A3] II. Remete­
kertváros (1920-as évek). Hidegkúti út 31.-től
Máriaremetei út 78.-ig.
Hunyadi János utca XVI. Árpádföld. Lásd: Csoport
utca
Hunyadi János utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
H idasném eti utca
Hunyadi János utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Hunya­
di utca
Hunyadi János utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Nimród
utca, Riedl Frigyes utca
Hunyadi János utca [63 A2] XVIII. Kossuth Fe-
renc-telep (1933). Előzőleg: Vecsési út (1907).
Nagykőrösi út 1.-től Szélső utca 2/a-ig.
Hunyadi János utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: H u­
nyadi László utca
Hunyadi János (1407-1456): Mátyás király apja,
1446-1453 között Magyarország kormányzója,
1453-tól az ország főkapitánya. A törökök elleni
harcok, a nándorfejérvári győztes csata hőse.
Hunyadi László lépcső [35 Al, 82 Bl-2] I. Vízivá­
ros (1953). Előzőleg: Lónyay lépcső (1873). Eis-
graben Gasse (Jégverem utca),1Ross Steig (Ló ös­
vény).1Hunyadi János út 2-4.-től Király lépcsőig.
Hunyadi László utca [51 A3-2] XVIII. Lipták­
telep (1994). Előzőleg: Vasvessző utca (1953),
Hunyadi János utca (1926). Reviczky utca 27.-től
Parázs utca 10-12.-ig.
Hunyadi László utca [58 A2] XXII. Budatétény
(1920-as évek). Templom utca 11.-től Bajcsy-Zsi-
linszky utca 30.-ig.
Hunyadi László (1433-1457): 1456 decembere és
1457 márciusa között az ország főkapitánya. 1457.
március 16-án V László király a Szent György té­
ren lefejeztette.
Hunyadi M átyás út [46 B2, 47 A2-3] XI. Kelen­
völgy (1953). Előzőleg: Hunyadi utca (1920-as
évek). Kővirág sor 27.-től Duránci utca 10.-ig.
Hunyadi Mátyás (1440-1490): király, uralkodott
1458-1490 között. Hunyadi János fia. Nevéhez,
uralkodásának időszakához sok legenda is fűződik.
Hunyadorom lépcső [21 B3] XII. Virányos (1974).
Hunyad köz 9.-nél nyíló zsákutca.
Hunyad-orom: 349 m magas hegycsúcs a Budai­
hegyekben.
Hunyadvár utca [27 B3, 28 A-B3] XVI. Mátyás­
föld, Sashalom (1974). Több közterületből került
Hunyor utca
kialakításra: 1. Hunyadi utca (1889)164 a Jókai
Mór utca és Diósy Lajos utca között; 2. Bajcsy-
Zsilinszky sor (1945-1974 között), ennek elő­
ző neve Liget sor (1930-as évek),63 Erzsébet sor
(1900-as évek) (lehetséges, hogy ez volt a Gesz­
tenyés sor 1889-ban)164 a Diósy Lajos utca és Bö-
kényföldi út között; 3. Batthyány utca (1889)164 a
Bökényföldi út és a Nógrádverőce út között. Bo­
rotvás utca 30.-tól Nógrádverőce út 11.-ig.
Hunyadvár, Vajdahunyadvára: helység Hunyad
vármegyében. (Ma Románia: Hunedoara.)
Hunyor utca [49 A-B2] XX. Pesterzsébet (1964).
Előzőleg: Bercsényi utca (1910-es évek). Jókai
Mór utca 7.-től Nyáry Pál utca 8.-ig.
hunyor, a boglárkafélék családjába tartozó mérges
növénynemzetség. A pirosló hunyor védett nö­
vény.
Húr utca [58 B2] XXII. Budatétény (1961). Elő­
zőleg: Bartók Béla utca (1946), Csalogány utca
(1920-as évek). Háros utca 20.-tól Jókai Mór utca
33.-ig.
Hurok utca [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1962). Ifjúmunkás utca 3.-tól Ifjúmunkás utca
5.-ig.
Húrosmadár utca V. Lipótváros. Lásd: Steindl Imre
utca
húrosmadár, a fenyvesmadár másik neve.
Husáng utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Táncsics Mihály utca (1948), Király utca
(1930), Magyar utca (1910-es évek). Ringló út
118.-tól Torma utca 13.-ig.
Huszár utca [36 Bl, 84 B2-1] VII. Erzsébetváros
(1879). Rákóczi út 84.-től Rózsák tere 4.-ig.
Huszár utca [28 A-B3] XVI. Mátyásföld (1889).164
Eredetileg a Veres Péter út és Hunyadvár utca
között; az 1940-es években hozzácsatolva a Cser­
hát utca (1889).164 Veres Péter út 169.-től Újszász
utca 120.-ig.
Huszár utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: H á­
rom dobos utca
Huszár utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1925).
Achim András utca 16.-tól Május 1. tér 4.-ig.
Huszár utca [58 B2-1] XXII. Budafok (1930-as
évek). Gyűszű utcától Háros utca 16/a-ig.
H uszt utca [25 B2] XIV Alsórákos. Telepes utca
96.-tól Telepes utca 110.-ig (U alakú utca).
H uszti út [15 A3-B2] III. Filatorigát, Kaszásdűlő
(1939). Bogdáni út 11.-től Keled utcáig.
Huszt: helység a történelmi Magyarországon,
Máramaros vármegyében. (Ma Ukrajna: Huszt.)
298
Hut Gasse V. Belváros. Lásd: Irányi utca
Hut: kalap (németül)
Hutyra Ferenc utca [36 Al, 84 Bl] VII. Erzsé­
betváros (1939). Előzőleg: Amazon utca (1879),
Régi baromvásár tér. Alsó erdősor 13.-tól Rotten-
biller utca 32.-ig.
Hutyra Ferenc (1860-1934): állatorvos, az Állat­
orvosi Főiskola rektora, Budapest székesfőváros
törvényhatósági bizottságának tagja. A Magyar
Tudományos Akadémia tagja.
Huzal utca [60 A2] XXI. Erdősor (1961). Mázoló
utcától Hő utcáig.
Hügel Gasse X. Ohegy. Lásd: Halom utca
Hühner Gasse V. Belváros. Lásd: Só utca
Hühner: tyűk: (németül)
H űség utca [58 A2-B1] XXII. Budatétény (1964).
Előzőleg: Kiss János altábornagy utca (1946) és
Sallai Imre utca (1946), Elemér utca (1910-es
évek). Háros utcától Kápolna utcáig.
Hüszrev pasa csarsuszu I. Vár. Lásd: H ess András
tér
Hüszrev pasa tere I. Vár. Lásd: H ess András tér
Hüszrev Gázi (XVI. század): bég, boszniai pasa.
Buda 1541. évi elfoglalása után a domonkosok
templomát dzsámivá alakíttatta át. Az 1541. évi
Buda környéki harcok egyik jelentős szereplője.
Hűtő utca [26A-B1] XV. Újpalota (1987). Kés­
márki utca 84/b-től nyíló utca.
hütő: az elnevezés a közeli hűtőipari üzemre utal.
Hűtőház utca [58 B2] XXII. Budafok (1954). Há­
ros utcától a hűtőházig.
hütőház: az elnevezés a közeli hűtőipari üzemre utal.
Hüvelyk utca XI. Kelenföld. Lásd: Csöpp utca
hüvelyk: mert olyan kicsi, mint egy hüvelykujj.
Hűvös utca [41 B3, 42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: 548. utca. Ferihegyi út 200.-tól
Bélavári utca 105.-ig.
Hűvöskert utca [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Domaszéki utcától Hűvös utca 4.-ig.
Hűvöskert: az utcában lévő vendéglőről kapta a
nevét.
Hűvösvölgyi sétány [12 B3, 20 Bl] II. Hűvös­
völgy. A Nagyrét körül.
Hűvösvölgyi út [13 A3, 21 A1-B2, 22 A2-3] II.
Hárshegy, Hűvösvölgy, Kurucles, Lipótmező, Pa­
sarét, Szépilona (1990). Előző neve: Vörös Had­
sereg útja (1945), Hidegkúti út (XVIII. század),
Kovacsina jolu XVI-XVII. század.53 Lotz Károly
utca 2.-től Rezeda utca 1.-ig.
Hűvösvölgy: lásd a városrészek között.

I Ifjú Gárda út XV. Rákospalota. Lásd: Károlyi Sán­
I jelű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Erdőhegy utca
Ibi Miklós tér. I. Víziváros. Lásd: Ybl Miklós tér
Ibolya lépcső II. Adyliget (1940-es évek). A Fekete­
rigó utca, valamint a főváros és Nagykovácsi ha­
tára között. Lásd: Feketerigó utca
Ibolya ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Ibolya utca [35 Al, 82 B1 (lb.)] I. Vár (1879).
Előzőleg: Iskola utca (1860-as évek), Tanoda
utca (1850-es évek).Táncsics Mihály utcától Iskola
lépcsőig.
Ibolya utca [7 A3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Ürömi út 31.-től Gyöngyvirág utcáig.
Ibolya utca IX. Ferencváros. Lásd: Viola utca
Ibolya utca XVII. Erdőskert (1910-es évek). Lásd:
Kömény utca
Ibolya utca XVII. Rákoskert. Lásd: Nyomda utca
Ibolya utca XVIII. Erdőskert. Lásd: Kömény utca
Ibolya utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1925).231
Gyöngyvirág utca 140.-től Szegfű utcáig.
Ibolya utca XIX. Kispest.214 Lásd: Gosztonyi Lajos
utca
Ibolya utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Mező utca 40.-nél nyíló zsákutca.
Ibolyás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242
Diós út 7.-től Fenyves út 29.-ig.
ibolya: védett, illatos, sötétlila, ritkán fehér virágú,
apró erdei növény
Ibrahim utca [34 B3, 35 A3] XI. Kelenföld (1929).
Előzőleg: Magyarádi utca egy része. Karolina út
41.-től a MÁV pécsi vonaláig.
Ibrahim: népszerű mohamedán férfinév. Ez volt
a neve II. Szulejmán szultán miniszterének, aki
visszaküldte a magyar koronát Szapolyai János­
nak.155
Ibrány utca [25 A3] XIV. Törökőr (1954). Szugló
utca 9.-től Újvilág utca 10.-ig.
Ibrány: város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Ibrik utca [59 A2] XXII. Budafok (1962). Előző­
leg: Török utca (1930-as évek). Pannónia utca
35.-től Villa utcáig.
ibrik: öblös, füles, korsószerű, kisebb ivóedény.
Ida tér XVIII. Üjpéteritelep. Lásd: T ím ea tér
Ida utca [25 A3, 81 B3] XIV. Herminamező, Ist-
vánmező (1883). Ilka utca 51.-től Hungária körút
150.-ig.
Ida utca [27 A-B2] XVI. Rákosszentmihály (1890-
es évek).216 József utca 37.-től Sarkad utca 37.-ig.
Ida utca XVIII. Üjpéteritelep. Lásd: Szigeti Kálmán
utca
Ifjú utca VIII. Józsefváros. Lásd: Sárkány utca
Ifjú Gárda tér XV. Rákospalota. Lásd: Kovácsi
Kálmán tér
Igmándi utca
dor út
Ifjú Gárda: Fagyajev orosz-szovjet író regényében
szereplő, az országot, hazájukat megtámadó né­
met fasiszták ellen harcoló fiatalokból alakult -
állítólag létezett - csoport neve.
Ifjúmunkás utca [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1962). Csárdás köz 3.-tól Epreserdő utca 6.-ig.
Ifjúság útja [37 Al] XIV. Istvánmező (1957). Ke­
repesi út 20.-tól Stefánia út 10.-ig.
ifjúság: az elnevezés utalás a közeli Népstadion
fiatal sportolóira.
Ifjúsági sétány [37 A3] X. Népliget (1983). A Pla­
netáriumtól a Vajda Péter utcáig.
Igaz utca [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-telep (1971).
Vándor Sándor utcától Kolozsvár utca 115.-ig.
Igazság tér I.? (1848-1849). Ismeretlen városrészben
Budán. Csak megszüntetéséről van határozat. Le­
futása ismeretlen.
Igazság utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Jászapáti utcától Diadal utcáig.
Iglice utca [14 Bl-6 B3] III. Aranyhegy (2003).
Óarany utcától Ürömhegyi lejtőig.
iglice: lilás virágú, réti törpe cserje.
Iglice utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1990). Csúcs
utca 61,-nél nyíló zsákutca.
iglice: az elnevezés utalás a Tétényi-fennsík egyik
jellemző növényére.
Igló utca [8 A3] III. Csillaghegy (1940-es évek).
Előzőleg: Toldi utca egy része. Bajtárs utca 63.-
tól Királyok útja 152.-ig.
Igló utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223 Szeme­
re István tértől Forgó utcáig.
Igló utca [50 B2, 51 A2] XIX. Kispest (1940). Üllői
út 268.-tól Bem utca 65.-ig.
Igló utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1930). Kende
Kanuth utca 65/a-tól Tátra térig.
Iglói utca [17 AI] IV. Újpest (1928). Fóti út 70.-től
Eperjes utca 1.-ig.
Iglói utca [35 A2, 82 B3] XI. Gellérthegy (1925).
Somlói út 27.-től Kelenhegyi út 64.-ig.
Iglói utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Új barázda utca
Iglói út XVI. Cinkota. Lásd: Ostoros út
Iglói utca XVI. Sashalom. Lásd: Legény utca
Iglói utca [27 AI] XVI. Rákosszentmihály (1920-as
évek). József utca 169.-től János utca 190.-ig.
Iglói utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Gázló utca
Iglói utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Pósa Lajos
utca
Igló: helység Szepes vármegyében. (Ma Szlovákia:
Spisská Nová Vés.) Német neve: Zipser Neudorf.
Igmándi köz [46 Bl] XI. Őrmező (1954). Neszmé-
lyi út 20.-tól Mikes Kelemen utca 35.-ig.
Igmándi utca [46 Bl] XI. Őrmező (1954). Péter-
hegyi út 35.-től Csárda utcáig.
Igmánd: Kis- és Nagyigmánd Komárom-Eszter-
gom megyei helységek.
Ignác utca
Ignác utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Üjtelep
(1954). Előzőleg: Mohács utca (1910-es évek).
Ároktő utca 113.-tól Olaszliszka utca 4.-ig.
Ignotus utca [22 B3, 82 Al] XII. Krisztinaváros
(1969). Előzőleg: Klára utca (1900), Alcsút utca
(1890-es évek).44 Csaba utca 3.-tól Szamos utca
2.-ig.
Ignotus: írói álnév, jelentése „ismeretlen” (latinul).
Eredeti neve Veigelsberg Hugó (1869-1949): író,
költő, kritikus, hírlapíró, a Magyar Hírlap mun­
katársa, majd 1908-ban a Nyugat egyik alapítója,
szerkesztője.
Igric utca [76 Al] XVIII. Belsőmajor (1969). Nagy­
kőrösi út 117.-től Szövet utca 152.-ig.
igric: középkori udvari szórakoztató énekes.
Iharfa utca [27 A2] XVI. Rákosszentmihály (1966).
Előzőleg: Papp-Váry Elemémé utca (1938), Zöld­
fa utca (1910-es évek). Szent Korona utca 104.-től
Csömöri út 117.-ig.
iharfa: a juharfa tájneve.
Iharos utca [42 A-B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954).255 Előzőleg: Rákóczi utca (1910-es évek).
Fodormenta utca 52.-től Tápióbicske utca 37.-ig.
Iharos: helység Somogy megyében.
Ihász köz [38 B2] X. Óhegy (1954). Előzőleg: 144.
utca. Harmat utca 28.-tól Mádi utcáig.
Ihász utca [38 A3-B2] X. Óhegy (1879). Előzőleg:
Vízvezetéki utca (1872). Vaspálya utca 17/c-től
Harmat utca 25.-ig.
Ihász Dániel (1813-1882): honvéd alezre­
des. Jogot végzett, császári tiszt volt. 1848-ban
honvéd hadnagy, 1849 áprilisától alezredes, a
vöröstoronyi dandár parancsnoka. Júliusban a
cári csapatok kiszorították Erdélyből, és Ha-
vasalföldön megadta magát a törököknek. Az
1859-1861-es olasz szabadságharcban ezredes­
ként a magyar légió szervezője, 1861-1862-ben
annak parancsnoka volt. Az emigrációban ha­
láláig Kossuth Lajos titkára. Torinóban van elte­
metve.
íjász utca [28 A3, 40A-B1] XVI. Mátyásföld
(1962). Előzőleg: I. utca (1940-es évek). Újszász
utca 57.-től Zsemlékes út 2.-ig.
Ijesztő utca I. Gellérthegy. Lásd: Orom utca
Ikarus tér [28 A3] XVI. Mátyásföld (1974). A Gyu­
la utca Margit utcai torkolatánál.
Ikarus: Ikarosz görög mitológiai hős latin neve,
akiről az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár a nevét
kapta. Az üzem 1948-ban az Uhri Testvérek Autó-
karosszéria- és Járműgyára (1895), az Ikarus Gép-
és Fémárugyár Rt. (1916) és a Repülőgépgyár Rt.
(a Fokker repülőgépeket összeszerelő gyár) (1942)
összevonásával alakult meg, és évtizedekig autóbu­
szokat állított elő.
Iker tér [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-telep (1971).
Baross utca, Iker utca és Vándor Sándor utca kö­
zött.
300
Iker utca [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-telep (1971).
Baross utca 98.-tól Vándor Sándor utcáig.
Ildikó tér [47 Al] XI. Kelenföld (1974). Előzőleg:
Irinyi József utca egy része. Vahot utca 11.-től Il­
dikó utca 33.-ig.
Ildikó utca II. Budaliget. Lásd: S zíw irá g utca
Ildikó utca [46 Bl] XI. Kelenföld (1929). Fraknó
utca 38.-tól Etele út 123.-ig.
Ildikó: Attila hun fejedelem utolsó felesége.
Iliás Ferenc utca XIV. Nagyzugló (1979). Lásd:
Róna köz
Iliás Ferenc (1919-1956): tanító. A Nemzeti Pa­
rasztpárt megalapítója, majd a Magyar Kommu­
nista Párt tagja, a Földművelési Minisztérium
munkatársa.
Ilka utca [25 A3, 81 B3, 85 Bl] XIV. Istvánmező
(1951). Előzőleg: Nürnberg utca (1929), Ilka
utca (1879). Egressy út 6/b-től Ajtósi Dürer sor
29/b-ig.
Ilku Pál utca IV. Újpest. Lásd: Erzsébet utca
Ilku Pál (1912-1973): tanító, katonatiszt. 1938-
ig Csehszlovákiában élt. Tagja volt a Csehszlo­
vák Kommunista Pártnak. 1945-től pártmunkás.
A Magyar Dolgozók Pártja Agitációs és Propa­
ganda Osztálya vezetője, majd a Néphadsereg
Politikai Főcsoportfőnökség főnökhelyettese, ké­
sőbb művelődési miniszter.
Illatos út [48 B2, 49 A-B2] IX. Ferencváros, Gu­
bacsidűlő (1910). Soroksári út 136.-tól Gyáli út
39.-ig.
illatos: nevét az itt húzódó Illatos-árokról nyerte,
amely a XIX. században még élő patak volt, ám
később szennyvízlevezető árokká vált.
Illek Vince utca [16 B2] IV. Újpest (1991). Előző
neve: Humhál László utca (1953), Illek Vince utca
(1905), Kis Deák utca (1882 előtt). Nádor utca
2.-től Attila utca 41.-ig.
Illek Vince (1837-1905): Újpest első római kato­
likus plébánosa, községi képviselő. O építtette a
plébániát és a templomot a Szent István téren.
Illés köz [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros (1962).
Illés utca 22.-től Kálvária utca 21.-ig.
Illés utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros (1947).
Előzőleg: Romanelli utca (1929), Illés utca
(1874), Elias Gasse (1817)8, Schaf Gasse (Birka
utca) (1720-as évek)16 a Kálvária tér és Tömő ut­
ca között, és Orczy utca az 1800-as évek elejétől
1874-ig a Tömő utca és Korányi Sándor utca kö­
zött. Kálvária tér 3.-tól Korányi Sándor utca 4.-ig.
Illés: a XVIII. században az utcában egy kis kert­
ben volt a jó vizű Eliás-kút, amely körül ülés­
napkor a görög egyház hivei tartottak ünnepséget.
Illés próféta - a bibliai szöveg szerint - kiűzte
Izraelből a Baál-kultuszt, amely gyermekek fel­
áldozását követelte, majd tüzes szekéren szállt az
égbe. A XIX. század elején a kút fölé szép védő­
házat építettek, de az 1870-es években szétszed-
301 Ilosvai Selymes utca

Illés utca ték, vizét nem használták. 1991-ben a kutat a Bu­

dapesti Városvédő Egyesület helyreállíttatta.
Amikor a híres-nevezetes Illés kútja még eredeti
Illés utca III. Óbuda. Lásd: Jós utca
állapotában szolgálta ki a város szomjazó népét,
Illocska utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1987).
az utca, pontosabban a dűlő, amelynek csapása
Vajk utca 25.-től Zalán utca 47.-ig.
mellett és hozzá vezetett, egészen a mai Üllői
Illocska: helység Baranya megyében.
útig terjedt. Hogy a forráskútra utalva Illés ut­
Illyés Gyula utca [17 B2] XV. Rákospalota (2011).
cának nevezik, csak 1817-ben fordul majd elő
Előzőleg: Szőcs Áron utca (1961), Bajcsy-Zsi-
először, noha magát a forrást már az 1690-es
linszky utca (1945), Hitler Adolf utca (1940),
években is a próféta nevével jelölik, és még az
Szentmihályi utca (1890-es évek), Szent Mihály
sincs kizárva, hogy a „keresztelője” még koráb­
út (XIX. század). Hubay Jenő tér 1.-től Rákos út
bi időkre vezethető vissza. A forrás - és így ut­
1.-ig.
ca névadója - ugyanis az az Illés próféta, akinek
Illyés Gyula (1902-1983): Kossuth-díjas költő, író,
neve napján, augusztusban, az őseik vallásához
drámaíró, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos
hű szerbek (rácok) hitük parancsát követve va­
Akadémia levelező tagja.
lamely természetes vízhez zarándokolnak, ahol
Ilma utca [64 A3] XVIII. Újpéteritelep (1966).
aztán részt vehetnek a termékenységet szolgáló
Előzőleg: Ilona utca (1898). Kisfaludy utca 63.-
vízszentelési ceremónián.
tól Deák Ferenc utca 26.-ig.
Az Illés-napi körmenet szokását a pesti rácok
Ilma: a Csongor és Tünde egyik főszereplője. Talán
még a reformkorban is őrizték, s biztos adatok
ő a névadás ihletője.
valószínűsítik, hogy csak a Ludovika felépülése
Ilona lépcső [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1876).
után, tehát az 1840-es évektől maradt el vég­
Szabó Ilonka utca 4.-től Gimnázium utca 3.-ig.
leg az akkor már legalább két és fél évszázadra
Ilona tér XVT. Mátyásföld. Lásd: Mátyás király tér
visszatekintő processzió. S mire ránk köszönt
Ilona út XII. Istenhegy, Orbánhegy. Lásd: Lóránt
a XX. század, már a várostörténeti kutató sem
út
tudta pontosan, hol is fakadt fel a földből Pest
Ilona utca I. Víziváros. Lásd: Szabó Ilonka utca
egyetlen forrása, és akkorra persze az Illés utca is
Ilona utca II. Pesthidegkút. Csak a helység 1925. évi
megrövidült már: felvéve mai kiterjedését.
utcajegyzékében. Lefutása nem ismert.
Ami az utcanévadó híres pesti forrás utóéletét
Ilona utca III. Csillaghegy. Lásd: Losonc utca
illeti, Pest közemlékezete valóban elfelejtette
Ilona utca XV. Pestújhely. Lásd: Klebelsberg Kunó
már a harmincas évekre, tulajdonképpen talán
utca
még előbb is, hol volt valaha a klasszicista vé­
Ilona utca XV. Rákospalota. Lásd: Szentm ihályi
dőépülettel körített kút. Hűlt helyének s romjai­
utca
nak feltárására, azonosítására csak az 1980-as
Ilona utca [27 A-B2] XVI. Rákosszentmihály
évek végén vállalkozott az e sorok írója szerve­
(1991). Előző neve: Bajcsy-Zsilinszky utca (1945),
zésében tevékenykedő kutatócsapat. Sikerült is
Krenedits Sándomé utca (1920-as évek), Ilo­
a hajdani Ludovika egykori lovardáinak közvet­
na utca (1890-es évek).216 Budapesti út 104.-től
len szomszédságában kiásni és helyreállíttatni
Csömöri út 157.-ig.
védőépületét. Azóta - az átadás éve, 1992 óta
Ilona utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Ilma utca
- újra idejárnak nyaranta Illés napját köszönte­
Ilona utca [49 A3-B2] XX. Pesterzsébet (1910-es
ni a város erősen megfogyatkozott szerb vallású
évek). Kende Kanuth utca 49.-től Jókai Mór utca
közösségeinek buzgó hívei, noha vizet itt már
50-52.-ig.
csak imitálva szentelhetnek, isten ments, hogy
Ilonka út XXII. Budafok. Lásd: Lom nici utca
igyanak is belőle. Az ősi forrás, amelynek vizét
Ilonka utca [14 B2] III. Táborhegy (1954). Jab-
már Mátyás király is élvezhette, végleg elapadt:
lonka út 20.-tól Jablonka út 32.-ig.
helyét a környék szennyezett talajvize foglalta
Ilosvai Selymes tér [25 B2] XIV. Alsórákos (1953).
el a forrásfoglalás kőbe-sziklába mélyített ak­
nájában. Az ok Kőbányán keresendő. Hajdan Előzőleg Ilosvai tér (1913). Rákospatak utca,
ugyanaz a viz tört elő itt a földből, amelyet im­ Czobor utca 68. és Kerékgyártó utca 47-49. kö­
zött.
már több mint száz éve a serfőzéshez terme'nek
Ilosvai Selym es utca [25 A2-B1] XIV. Alsórákos
ki ott, magasabban, egyre többet szivattyúz­
va ki a föld mélyének kincséből, egyre lejjebb (1953). Előzőleg: Ilosvai utca (1913). Hozzá­
csatolva a Káldi utca az Ilosvai Selymes tér és a
süllyesztve a készlet nyugalmi vízszintjét. Ami
Szuglói Körvasút sor között. Nagy Lajos király
valamikor olyan magasan állt, hogy itt —a „gö­
útja 175.-től Szuglói Körvasút sor 177.-ig.
dörben” - forrásként mutatta magát minden
Ilosvai Selymes Péter: lantos költő a XVI. század
szerbeknek és magyaroknak. Ahogy már soha
második felében. írásba foglalta a Toldi-mondát,
többé.
amely Arany János remekművének vált alapjává.
Ilosvay tér
Ilosvay tér XIV. Alsórákos. Lásd: Ilosvai Selym es
tér
Ilosvay utca XIV. Alsórákos. Lásd: Ilosvai Selym es
utca
Iluska utca [57 B3 (Ilus.)] XXII. Nagytétény (1966).
Előzőleg: 869. utca. Bartók Béla út 20/d-től Virá­
goskert utcáig.
Iluska : talán János vitéz szerelmesére emlékeztet
az elnevezés.
Im Krätzl VI. Terézváros (XVIII. század). Lefutása
ismeretlen.
Imola utca [12 B3] II. Remetekertváros (1974).
Kertváros utca 42.-től Szilágyi Erzsébet utca 31.-ig.
imola: védett, búzavirágféle, pirosán lilás vagy kék
virágú gyomnövény.
Imre tér XV. Rákospalota. Lásd: Széchenyi tér
Imre utca IV. Újpest. Lásd: Szent Imre utca
Imre utca [36 A2, 83 B3] IX. Ferencváros (1878).
Előzőleg: Emerich Gasse (1860-as évek). Egy ré­
sze 1902-ben Csarnok tér lett. Csarnok tér 2.-től
Mátyás utca 6.-ig.
Imre utca XV Rákospalota. Lásd: Beller Imre utca,
Nyáry Pál utca
Imre utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1889).164 Veres
Péter út 151.-től Mátyás király térig.
Imre utca XVI. Rákosszentmihály.216 Lásd: Szent
Imre utca
Imre utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Szárny utca
Imre utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Korom utca
Imre utca XXII. Budafok. Lásd: Donga utca
In der Runde, gegen die Kürche V. Belváros. Lásd:
M árcius 15. tér
in foro Sabbathi I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
Inas köz [27 B2] XVI. Mátyásföld (1996). Arany
János utca 55.-től 57.-ig, az iskoláig.
Ince pápa tér I. Vár. Lásd: H ess András tér
Okolást lásd: (Tizenegyedik) XI. Ince pápa tér.
Ince út XII. Németvölgy, Orbánhegy. Lásd: Strom ­
feld Aurél út
Inda utca [41 Bl, 42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep (1954). Előzőleg: Tartsay utca (1946), Tár­
csái út (1900-as évek). Ároktő utca 129.-től Nap­
iás út 172.-ig.
Indóház utca X. Ligettelek. Lásd: Ónodi utca
indóház: a vasútállomás neve a XIX. században.
Az utca a Kőbánya-felső állomáshoz vezet.
Indóház utca [38 A2] X. Téglagyárdűlő (1998).
Maglódi úttól Jászberényi útig. A közeli - Rákos -
vasútállomás felé vezet.
Induló utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előző­
leg: Mozdony utca (1930-as évek). Solt utca 31.-
től Hajtány sor 9.-ig.
Inga utca [47 A2] XI. Albertfalva (2007). Fehérvári
úttól Lakó utcáig.
Ingovány utca [15 A-Bl] III. Mocsárosdűlő (1967).
Előzőleg: 185. utca. Aranyhegyi úttól Szentend­
rei útig.
302
ingovány. laza, tőzegfölddel borított, süppedékes,
lápos terület. Utalás az itteni talajra.
Inotai utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Szabadság utca (1910-es évek). Zebegény
utca 8.-tól Gépész utca 25.-ig.
Inota: helység Fejér megyében. 1950-től Várpalo­
ta része.
Insel Gasse II. Újlak. Lásd: Sajka utca
Insel Gasse XIII. Újlipótváros. Lásd: Radnóti Mik­
lós utca
Insel: sziget (németül).
Intarzia utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer (1984).
Hajló utca 7.-től Lóverseny térig.
intarzia: faberakásos diszítés. Az elnevezés a kerü­
let bútoriparára emlékeztet.
Intézet utca II. Országút. Lásd: Kitaibel Pál utca
Intézet: az elnevezés az utcában működő Orszá­
gos Meteorológiai Intézetre utal.
Intim utca XIV. Alsórákos. Lásd: Ráskay Lea utca
intim: az elnevezés idején a forgalomból kieső utca
volt, ezért nevezte el így előbb a lakosság, majd a
Fővárosi Közmunkák Tanácsa is.
Ipacsfa utca [63 A-Bl] XVIII. Gloriett-telep, Hal­
mierdő (1987).228 Előzőleg: Lőrinci út egy része.
Méta utcától Közdűlő útig, onnan zsákutca.
Ipacsfa: helység Baranya megyében.
Ipar köz [36 A3 (Ip.)] IX. Ferencváros (1999). So­
roksári úttól a csepeli HÉV pályájáig. Gépkocsi-
forgalom elől elzárva.
Ipar tér X. Ligettelek, Óhegy. Lásd: Szent László tér
Ipar utca [36 A3] IX. Ferencváros (1872). Előző­
leg: Gewerbe Gasse (1860-as évek). Soroksári út
16.-tól Mester utca 19.-ig.
ipar: az elnevezés emlékeztet az itt volt ipari mű­
helyekre.
Ipar utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Topánka utca
Ipar utca XXII. Budafok. Lásd: Pint utca
Ipari park utca [9 A3-B2] IV. Káposztásmegyer
(2000). Óceánárok utcától íves útig. Az ipari park­
hoz vezet.
Ipari tanuló utca II. Víziváros. Lásd: Bakfark Bálint
utca
ipari tanuló: 1951-ben a Margit körúti fogházat
iparitanuló-intézetté alakították át, és akkor a ve­
le szemközti utca előbb az Iparos tanuló, majd az
Ipari tanuló utca nevet kapta.
Iparos tanuló utca II. Víziváros. Lásd: Bakfark B á­
lint utca
Iparos utca [50 B3] XIX. Kispest (1997). Előzőleg:
Kolozsvári utca egy része. Hofherr Albert utca 2.-
től a MÁV lajosmizsei vonaláig.
iparos: az utcában működő kisiparosműhelyekről.
Ipartelep utca [7 B2, 8 A2] III. Békásmegyer
(1982). Batthyány utcától Árpád út 113.-ig.
ipartelep: a békásmegyeri kenyérgyár nevezte el az
utcát 1978-ban, a hivatal csak jóváhagyta az el­
nevezést.
303
Iparvágány utca [60 Al, 48 A3] XXI. Gyártelep
(2004). Központi úttól Terelő útig. A megszűnt
Csepeli Vas- és Gépgyár üzemeit összekötő sínpá­
rokra emlékeztet az elnevezés.
Iparvasút utca [52 A3, 64 Al] XVIII. Szent Im-
re-kertváros (1953). Előzőleg: Szentágota utca
(1932). Üllői út 663.-tól Halomi út 12-14.-ig.
iparvasút: az elnevezés a pestszentlőrinci vasútál­
lomástól a volt (Cséry) szeméttelepig vezető ipar-
vasútra emlékeztet.
Ipoly utca [23 B2, 24 A2, 79 A-B2] XIII. Újlipót-
város (1872). Előzőleg: Eipel Gasse (1870-es
évek). Újpesti rakpart 30.-tól Váci út 48/e-ig.
Ipoly utca XV. Rákospalota. Lásd: Obsitos utca
Ipoly utca XVII. Rákoskert. Lásd: Pányva utca
Ipoly utca XXI. Királyerdő.243 Lásd: Kövecses utca
Ipoly utca XXII. Budafok. Lásd: Iram utca
Ipoly: a Duna bal parti mellékfolyója. Egy sza­
kasza ma a szlovák-magyar határ. Szlovák neve:
Iper.
Ipolyság utca [26 B3-2] XIV. Alsórákos (1939).211
Gvadányi utca 88.-tól Bonyhádi út 115.-ig.
Ipolyság utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Szitnya utca 8.-tól Szurmay tábornok
utca 5.-ig.
Ipolyság utca [50 B3] XIX. Kispest (1940).213 Po­
zsonyi utca 1.-től Temesvári utca 2.-ig.
Ipolyság utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Mártírok útja 197.-től Losonc utca 18.-ig.
Ipolyság: helység Hont vármegyében, annak szék­
városa. (Ma Szlovákia: Sahy.)
Iram utca [58 Bl] XXII. Budafok (1966). Előző­
leg: Ipoly utca (1930-as évek). Franciska utca 10.-
től Arató utca 15.-ig.
Irány utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Irányi Dániel utca (1928). Tóth István utca
63.-tól Rákospalotai Körvasút sor 17.-ig.
Irányi utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1897).
Előzőleg: Kalap utca (1872), Hut Gasse, Blecher­
ne Hut Gasse (Bádogkalap utca) (1817),8 Neu
Gasse (Új utca) (1722),136 Mönch Gasse (Barátok
utcája) (1700),136 Franziskaner Gasse (Ference­
sek utcája) vagy Sankt Franziskaner Gasse (Szent
Ferencesek utcája) (1690) a Veres Pálné utcától a
Magyar utcáig. A Duna és a Molnár utca között:
Halász utca (1800-1830 között),1korábban Festő
utca,1előtte Mészárszék utca,1Schuller Gasse (Is­
kola utca) (1695)1. Belgrád rakpart 26.-tól Káro­
lyi Mihály utca 7-9.-ig.
Irányi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: írás utca
Irányi utca [51 A3] XVIII. Liptáktelep (1925).
Mikes Kelemen utca 22.-től Barcsay utcáig.
Irányi utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Köteles utca 95.-től Nagykőrösi út 89.-ig.
Irányi D ániel utca [12 A3] II. Adyliget (1920-
as évek). Feketefej utca 31.-től Hársakalja utca
30.-ig.
Irhás köz
Irányi D ániel utca [16 Bl] IV. Újpest (1914).
Megyeri út 17.-től Baross utca 100.-ig.
Irányi Dániel utca V. Belváros (1892). Előző neve:
Lakatos utca (Schlosser Gasse) (1820), Sporer
Gasse (1803),' Spar130,189 vagy Spur2 vagy Spor
Gasse (Sarkantyú utca) (1695).130 Apfel Gasse
(Alma utca).1A Duna utca és Irányi utca között.
A Budapesti Térparancsnokság, majd a Központi
Tiszti Ház (ma: bankszékház) építésekor meg­
szűnt (1899).
Irányi Dániel: az elnevezés a halála előtt ebben az
utcában lakó Irányi Dánielről történt.
Irányi Dániel utca XV Rákospalota. Lásd: Irány
utca
Irányi Dániel utca [50 B2-1] XIX. Kispest (1901).
Üllői út 236.-tól Derkovics Gyula utca 21.-ig.
Irányi Dániel (1822-1892): ügyvéd, publicista,
politikus, országgyűlési képviselő. A márciu­
si ifjak egyike. A szabadságharc alatt a Felvidék
kormánybiztosa. Párizsba emigrált, ahol megírta
franciául „A magyar forradalom politikai törté­
nete 1847-1849” című könyvet. Hazatérve 1867
után a Függetlenségi Párt egyik vezére. A polgári
házasság törvénybe iktatásának egyik harcosa volt.
írás utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
zőleg: Irányi utca (1920-as évek). Péceli út 346.-
tól Battonya utca 59-61.-ig.
Irén utca XVIII. Erdőskert, Újpéteritelep. Lásd: Ka­
pocs utca
Irén utca [20 B2] II. Kurucles (1900). Budakeszi
út 83.-tól Hárshegyi út 40.-ig.
Irén utca XXII. Budafok. Lásd: Kárpitos utca
Irgalmas barátok utcája V Belváros. Lásd: Város­
ház utca
irgalmasok: 1571-ben alapított római katolikus
betegápoló rend - amelyet csak 1617-ben legali­
zált V. Pál pápa - Buda és Pest 1686. évi felsza­
badítása után telepedett meg itt, és alakította át
kórháznak a megmaradt épületeket. 1692-ben
gróf Széchenyi György esztergomi érsek alapít­
ványt tett a sebesült és rokkant katonák (invalidu­
sok) számára építendő kórházra. Ennek helyéül
1715-ben a mai Városház utca - Bárczy István
utca - Károly körút - Gerlóczy utca által határolt
területet szemelték ki.
Irgalmasok utcája V. Belváros. Lásd: Városház utca
Irha utca [27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Gyarmat utca (1910-es évek). Szlovák
út 94.-től Cserhida utca 12.-ig.
Irhás árok [33 A2-B3] XI. Pösingermajor, XII.
Csillebérc, Magasút (1936). Páratlan oldala a
XII. kerülethez, páros oldala 2.-től 26.-ig a XI.
kerülethez, onnan végig a XII. kerülethez tarto­
zik. Törökbálinti út 75.-től Nagykapos utcáig.
Irhás köz [33 B3] XI. Pösingermajor (1953). Elő­
zőleg: 36. utca. Irhás árok 18-20.-nál nyíló zsák­
utca.
Iringó köz
Iringó köz [38 A-B3] X. Óhegy (1998). Kőér köz­
ből nyíló, szervizútba torkolló közterület.
Iringó utca [6 B3] III. Ürömhegy (1995). Lajtorja
utcától Saroglya utcáig.
iringó: a mezei ördögszekér neve némely tájegy­
ségben.
Irinyi János utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1946).
Előzőleg: Rákosi Jenő utca (1920-as évek). Hu-
nyadvár utca 81.-től Újszász utca 140.-ig.
Irinyi János utca XX. Pesterzsébet (1945). Közmű-
helytelep utca és Téglagyártó út között. Terület-
rendezés miatt megszűnt (1960-as évek).
Irinyi János (1817-1895): vegyész, szakíró. Az
1848-as szabadságharc idején a nagyváradi lőszer­
gyár munkatársa. A biztonsági gyufa feltalálója.
Irinyi József utca [35 B3, 36 A3] XI. Lágymányos
(1946). Előzőleg: Szent Korona útja (1938), Szent
István útja (1932). Az eredetileg az Etele térig ter­
vezett úrnak csak egy része épült meg. Goldmann
György tér 3-4.-tői Budafoki útig.
Irinyi (Irinyi) József (1822-4 859): ügyvéd, újság­
író, műfordító, író, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló
munkatársa, 1848-ban a márciusi ifjúság egyik
vezetője, népképviselő. A bukás után halálra ítél­
ték, de kegyelmet kapott.
írisz utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1979).268 Elő­
zőleg: V utca (1940-es évek). Újszász utca 63.-tól
Zsenge utca 20.-ig.
írisz utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep. Hriv-
nyák Pál utcától Köves útig.
írisz: más néven nőszirom. Nagy kék, lila vagy sár­
ga virágú, évelő, egyszikű (általában kerti) növény.
Irma tér I. Víziváros. Lásd: Mária tér
Irma utca [61 Al] XX. Pesterzsébet (1932). Barkó
utca 7.-től Szivattyú utca 25.-ig.
író utca XVII. Régiakadémiatelep. Liszt Ferenc ut­
ca és Rákosliget között. Csak Budapest 1952. és
1953. évi jegyzékében szerepel.
írottkő park [25 A-Bl] XIV. Alsórákos (1968).
Ungvár utca 60.-tól Kacsóh Pongrác út 9.-ig.
Írottkő: a Dunántúl legmagasabb hegye a Kőszegi­
hegységben, 883 m magas.
írottkő utca [25 Bl] XIV. Alsórákos (1929). Do­
rozsmai utcától Ungvár utcáig.
Irredenta utca III. Békásmegyer. Lásd: Szabadság
utca
irredenta: más országok területeinek nemzetiségi
vagy történeti alapon való el- vagy visszacsatolá­
sára törekvő nacionalista mozgalom, illetve ennek
tagja (olasz eredetű szóval).
Irsa utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1954). Előző­
leg: Tárogató utca (1920-as évek). Kékliliom utca
1.-től Pásztorfalva utca 13.-ig.
Irsai köz [55 Al] XVII. Rákoskert (2001). Vasad
utcától Gyolcsrét utcáig.
Irsa: helység Pest megyében. Albertival egyesülve
(1950) Albertirsa a neve.
304
Irtás utca [21 A3] XII. Virányos (1968). Előzőleg:
Köves utca (1930). Hunyad lejtő 12.-nél induló
zsákutca.
Isabella Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros.
Lásd: Izabella utca
Isaszeg utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Tergenye utca
Isaszegi út X. Ligettelek (1899). Kerepesi út és
Fehér út között. Területrendezés miatt megszűnt
(1973).
Isaszeg: helység Pest megyében. A honvédség
1849. április 6-án vívott győzelmes csatájának szín­
helye.
Iskola köz [50 B2] XIX. Kispest (1940-es évek). Kis
Viola utca 51,-nél nyíló zsákutca.
Iskola lépcső [82 Bl (Isk.)] I. Víziváros (1879).
Gimnázium utca 6.-tól Ibolya utcáig.
iskola: Nepauer Máté építőmester terve alapján
Niedermayer Xavér Ferenc építette 1778-ban. Az
elnevezés arra utal, hogy a várbeli iskola - amely
a II. világháborúban elpusztult - ezen keresztül
volt elérhető a Vízivárosból. Az 1875-ben épült
Szabó Ilonka utcai gimnáziumtól indul.
Iskola mögötti utca I. Vár. Lásd: Térj meg utca
Iskola tér I. Vár. Lásd: H ess András tér
Iskola tér XVIII. Ganztelep (1922). Egyesítve a Bar-
cika térrel.
Iskola tér [60 A2] XXI. Csillagtelep (1957). Köl­
csey utca, Akácfa utca, Kazánház utca, Gál ispán
utca között.
Iskola utca I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina körút
Iskola utca (a Generális-rétnél) I. Krisztinaváros.
Lásd: Krisztina körút
Iskola utca I. Tabán. Lásd: Görög utca
Iskola utca I. Vár. Lásd: Ibolya utca
Iskola utca [23 A3, 35 Al, 82 Bl] I. Víziváros
(1874). Előzőleg: Schul Gasse (XIX. század), Al­
te Schul Gasse (Ó Iskola utca) (XVIII. század),
Schanz Gasse (Sánc utca) (1695). Egy része Gyors­
kocsi utca lett. Corvin tér 9.-től Csalogány utca
8/a-ig.
Iskola utca II. Pesthidegkút-Ofalu. Lásd: Templom
utca
Iskola utca II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Szépvölgyi út
Iskola utca [7 A-B2] III. Békásmegyer (1874). Elő­
zőleg: Schulberg (XVIII. század). Kőbánya utca
27.-től Templom utca 18.-ig.
Iskola utca III. Óbuda. Lásd: Tanuló utca
Iskola utca V. Belváros. Lásd: Curia utca, Irányi
utca
Iskola utca VIII. Józsefváros. Lásd: Rigó utca
Iskola utca X. Óhegy. Lásd: Bánya utca
Iskola utca XV. Rákospalota. Lásd: Palánk utca
Iskola utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Gida utca
Iskola utca [27 Al-2] XVI. Rákosszentmihály (1900-
as évek). Csömöri út 146.-tól Iglói utca 17.-ig.
Iskola utca XVI. Sashalom. Lásd: E lem i utca
Iskola utca XVIII. Alacskai úti lakótelep, Almáskert,
305
Halmierdő (1912). Szálfa utca és Nemes utca kö­
zött. Tervezett, de ki nem épített utca.
Iskola utca XVIII. Liptáktelep (1940). Liszt Ferenc
utca és Hengermű utca között. Területrendezés mi­
att megszűnt.
Iskola utca [49 A-B3] XX. Pesterzsébet-Szabóte-
lep (1910-es évek). Kossuth Lajos utca 38-40.-tői
Dessewfiy utca 2.-ig.
Iskola utca XXI. Gyártelep. Lásd: Betű utca
Iskola utca XXII. Budafok. Lásd: Mihalik Sándor
utca
Iskola utca XXII. Budatétény. Lásd: Kapu utca
Iskola utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (XIX. szá­
zad). Kiss János utca 5.-től Föld utca 2.-ig.
iskola: az utcák iskolához vezettek vagy vezetnek.
Ispiláng utca [58 A2] XXII. Budatétény (1963).
Előzőleg: Lőcsei utca (1920-as évek). Klauzál ut­
ca 10.-től Áron utca 40.-ig.
ispiláng: körbe fogózva játszott, dallal kísért gyer­
mekjáték.
Ispotály utca I. Víziváros. Lásd: Fiáth János utca
Ispotály utca V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
Ispotály utca V. Belváros (XVIII. század). A Sem­
melweis utca folytatása a Bárczy István utcáig a
Városháza telkén át.1
Ispotály utca VIII. Józsefváros. Lásd: Stáhly utca
ispotály: a német Hospital (kórház) szónak elma-
gyarosodott alakja. A közelben volt kórházaktól
indultak.
Istálló kapu mahalle I. Víziváros. (Ahor kapuszi ma-
halle) (XVI-XVII. század).53 Kb. a Széchenyi
lánchíd és a Jégverem utca között.
Istenhegyi lejtő [21 B3, 22 A3] XII. Istenhegy
(1999). Istenhegyi út 99.-től Zsolna utca 40.-ig.
Istenhegyi út [21 B3, 33 Bl, 34 A-Bl] XII. Isten­
hegy, Kissvábhegy, Orbánhegy (1886). Kék Go­
lyó utca 21.-től Költő utcáig.
Isten-hegy: lásd a városrészek között.
Istráng utca [27 Bl] XVI. Árpádföld, Rákosszent­
mihály (1954).279 Előzőleg: Vezér utca (1920-as
évek). Timur utca 22.-től Gusztáv utca 123.-ig,
onnan a Rákospalotai határútig még nincs telek-
alakítás.
istráng: a hámot a hámfával összekötő szíj vagy
kötél.
István tér IV. Újpest. Lásd: Szent István tér
István tér VII. Erzsébetváros. Lásd: Klauzál tér
István tér XV. Pestújhely. Lásd: Őrjáró tér
István tér XXII. Budafok. Lásd: Szent István tér
István út [16 B2] IV. Újpest (1991). Előző neve:
Bajcsy-Zsilinszky út (1945), István út (1860-as
évek). Tavasz utca 4.-től Deák Ferenc utca 39.-ig.
István: az út Károlyi Istvánról kapta a nevét.
István út [24 B3, 36 Bl, 84 Bl, 85 Al] VII. Erzsé­
betváros (1991). Előzőleg: Landler Jenő utca
(1949), István út (1874), Stefans Weg (1866).
Eredetileg a Rottenbiller utcától a MÁV szolnoki
ív utca
vonaláig. Egy része Ajtósi Dürer sor lett. Rotten-
biller utca 21.-től Dózsa György út 54.-ig.
István főherceg (1817-1867): József nádor fia.
1847 januárjában helytartó, majd nádor. (A 104.
és egyben az utolsó, aki e méltóságot betöltötte.)
1848. szeptember 23-án lemondott, és elhagyta
az országot.
István út XXI. Csepel-Belváros, Erdőalja, Királyer­
dő. Lásd: Szent István út
István utca IX. Ferencváros. Lásd: Czuczor utca
István utca XV Rákospalota. Lásd: Kismező utca
István utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Petúnia utca
István utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Szent
István utca
István utca [63 B2, 64 A2] XVIII. Újpéteritelep
(1898). Szálfa utca 53.-tól Juhász József utca 11.-ig.
István utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Török Flóris utca 25-27.-tői Ősz utca 20.-
ig-
Istvánffy utca [25 B2-1] XIV. Alsórákos (1900).
Rákospatak utca 55.-től Szuglói Körvasút sor
166.-ig.
Istvánffy Miklós (1538-1615): alnádor, történet­
író.
István király utca [28 A3-2] XVI. Mátyásföld
(1974). Előzőleg: Szent István utca (1920-as
évek). Emma utca 17.-től Sarjú utca 40.-ig.
István király: a régi magyar Istefán névből szár­
mazik, görögül Sztephanosz, latinul Stephanus.
Öt magyar király neve: I. ~ lásd: Szent István, II.
~ (1101-1131), III. ~ (1147-1172), IV. ~ (1132-
1164), V. ~ (1239-1272).
Istvánm ezei út [36 Bl, 37 Al, 85 A-Bl] XIV. Ist-
vánmező (1930). Dózsa György út 3.-tól Cházár
András utca 1.-ig.
Istvánmező: lásd a városrészek között.
Istvántelki út [17 A2] IV. Istvántelek, Újpest
(1945). Előzőleg: vitéz jákfai Gömbös Gyula utca
(1933), Istvántelki út (1910-es évek). Elem utca
2. -től Árpád út 189.-ig.
Istvántelek: lásd a városrészek között.
Iszalag utca [60 B2, 61 A2-3] XXI. Királyerdő
(1937).242 Szent István út 172.-től Gyömbér utca
3. -ig.
iszalag: fehér virágú, liánszerű erdei kúszónövény.
Iszap utca [8 A3] III. Csillaghegy (1965). Előzőleg:
180. utca. Mátyás király út 112/b-től Igló utca
25.-ig.
Iszkele mahalle I. Tabán, Víziváros. Lásd: Várkert
rakpart
ív utca I. Krisztinaváros, Tabán (1874). Előzőleg:
Bogen Gasse (XVIII. század). Arany Kakas utca
és Palota tér között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
ív utca XI. Sashegy. Németvölgyi út és Kópháza ut­
ca között. Csak Budapest 1959. évi utcajegyzéké­
ben szerepel.
ív utca
ív utca [60 A-Bl] XXI. Csepel-Szabótelep (1953).
Előzőleg: Bacsó Béla utca (1948), Kertész utca
(1900-as évek). Táncsics Mihály utca 66.-tól Po-
pieluszko utca 25.-ig.
Iván utca IV Újpest. Lásd: Vág utca. Budapest 1959.
évi utcajegyzékében hivatkozás. Más dokumen­
tumban nem található.
Ivánka Pál utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1925).
Tóth István utca 99.-től Rákospalotai Körvasút
sor 34.-ig.
Ivánka Pál (?-?): az 1880-as években Pest-Pilis-
Solt-Kiskun vármegyében a váci járás főszolgabí­
rója, a járási közművelődési egylet elnöke. Újpest
díszpolgára.
Ivánka utca IX. Ferencváros (1910). Könyves Kál­
mán körút 13.-tól Fék utca 2.-ig. Buszpályaudvar
építésekor megszűnt.
Ivánka utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Földváry utca
Ivánka Imre (1818-1896): volt osztrák császári
főhadnagy, a szabadságharc honvéd ezredese, gróf
Batthyány Lajos titkára. A Jellacic felett Pákozd-
nál aratott győzelemben nagy része volt. A bukás
után bebörtönözték, 1850-ben kegyelmet kapott.
Pest-Pilis-Solt vármegye tiszteletbeli főjegyzőjé­
vé választották. 1861-től országgyűlési képviselő.
A Magyar Vöröskereszt létrehozása nagymérték­
ben az ő munkájának köszönhető. Szabadkőmű­
ves nagymester.294
íves út [9 A-B2] IV. Káposztásmegyer (2003). Me­
gyeri úttól a főváros határáig, azaz az M0 aluljá­
rójáig. Az út alakjáról, annak kettős ívéről.
306
Izabella tér VII. Erzsébetváros. Lásd: Hevesi Sán­
dor tér
Izabella utca [24 A3, 36 Al, 80 A3, 84 A-Bl] VI.
Terézváros, VII. Erzsébetváros (1872). Előzőleg:
Isabelle Gasse (1860-as évek). A házszámok 1.-től
37.-ig és 2.-től 42.-ig a VII. kerülethez, a további
számok a VI. kerülethez tartoznak. Rózsák tere 1.-
től Podmaniczky utca 49.-ig.
Izabella (1519-1559): Szapolyai János felesége,
I. (Jagelló) Zsigmond lengyel király leánya. Sza­
polyai János halála után, fia: János Zsigmond
képviseletében, Fráter Györggyel, Török Bá­
linttal és Petrovics Péterrel az ország és Erdély
kormányzója. 1551-ben Fráter György elől Len­
gyelországba menekült, majd 1556-ban visszatért
Erdélybe.
Izabella utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Elvira utca
ízbég utca [43 A3-2] XVII. Rákoscsaba (1954).261
Mezőőr utca 20-22.-nél nyíló zsákutca.
ízbég: Szentendre városrésze. A XIX. században
még önálló helység: Izbék.
Izzó utca [17 Al] IV. Újpest (1974). Baross utca
115.-től Káposztásmegyeri út 21.-ig.
Izzó: az elnevezés arra utal, hogy az utca az Egye­
sült Izzó lakótelepén alakult ki.9
Izsó utca VI. Terézváros. Lásd: Kármán utca
Izsó utca [24 B3, 25 A3, 81 A-B3, 85 Bl] XTV. Ist-
vánmező (1899). Thököly út 72.-től Abonyi utca
27.-ig.
Izsó Miklós (1831-1875): a 19. századi magyar
szobrászat jelentős művésze.

J Jahr Markt Platz V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
J jelű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Aranyhegy utca
Jablonka köz [14 A-B2] III. Testvérhegy (1970).
Jablonka út 82.-től Erdőalja útig.
Jablonka lejtő [14 A2] III. Testvérhegy (1954).
Jablonka út 121.-től Kocsis Sándor útig.
Jablonka út [14 A2-B3] III. Csúcshegy, Tábor­
hegy, Testvérhegy (1935). Verhovina utcától Ko­
csis Sándor útig.
Jablonka : helység Árva vármegyében. (Ma Len­
gyelország: Jablonka.)
Jácint lépcső [23 A3, 82 Bl] I. Víziváros (1879).
Ház nem számozódik rá. Batthyány utca 18.-tól
Szabó Ilonka utca 55.-ig.
Jáde utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (2008).
jádekő: zöld vagy fehér színű, selymes, üvegfényű
ásvány. Tömött, szívós halmazok alakjában jele­
nik meg. Jól fényezhető, dísztárgyakat, ékszereket
készítenek belőle.
Jagelló út [34 B2, 82 A3] XI. Sashegy, XII. Német­
völgy (1928). Előzőleg: Németvölgyi árok (1908).
Egy részéből Apor Vilmos tér lett. A páratlan ol­
dala a XII. kerülethez, a páros oldal 2.-től 8.-ig a
XI. kerülethez, a többi a XII. kerülethez tartozik.
Hegyalja út 37.-től Németvölgyi út 78.-ig.
Jagelló: litván nagyfejedelmi, majd lengyel királyi
család a XJV-XVI. században. A dinasztia alapí­
tója II. Wladyslaw (Ulászló) litván nagyherceg,
aki I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király le­
ányával, Hedviggel (Jadwiga) kötött házassága
révén lengyel király lett. E kapcsolatra hivatkoz­
va választottak a magyar főurak a Jagelló-házból
királyokat: I. Ulászló (1424-1444): uralkodott:
1440-1444; II. Ulászló (1456-1516): uralkodott:
1490-1516; utána fia: II. Lajos (1506-1526):
uralkodott: 1516-1526.
Jäger Gasse V. Lipótváros. Lásd: Vadász utca
Jägerhom Gasse V Belváros. Lásd: Aranykéz utca
Jägemhom: vadászkürt (németül).
Jáhn Ferenc utca [50 A3-B2] XIX. Kispest (1948).
Előzőleg: Rózsa utca (1872). Üllői út 295.-től
Nagykőrösi út 104.-ig.
Jáhn Ferenc (1902-1945): orvos. 1928-ban Kis­
pesten vállalt állást. Részt vett a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt munkájában, ezen belül
létrehozta a Szocialista Orvosszervezetet. 1935-től
Kispest megyei város képviselő-testületének tagja
volt. Az 1935. évi, nagy botrányt kavart kispesti
szociológiai kiállítás egyik rendezője. (Lásd még:
Molnár József.) A szegények orvosaként emleget­
ték. 1940-ben illegális tevékenysége miatt letar­
tóztatták, majd börtönbüntetést kapott. 1944-ben
az ellenállási mozgalomban való részvételéért kon­
centrációs táborba került, ahol elpusztult.
Jamriska Sámuel sétány
Ják köz XXII. Budafok. Lásd: Püspök utca
Ják utca [58 Bl, 59 Al] XXII. Budafok (1953) Elő­
zőleg: Szövetség utca (1930-as évek). Hajlat utca
18-20.-tói Regényes utcáig.
Ják: helység Vas megyében. A XIII. században
épült román stílusú temploma egyik legszebb mű­
emlékünk.
Jakab lépcső I. Víziváros. Lásd: Jezsuita lépcső
Jakab lépcső I. Tabán (1879). Hadnagy utca és Hor­
gony utca között. A Jezsuita lépcső korábbi nevét
kapta. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Jakab lépcső III. Újlak (1875). Kecske utca és Se­
regély utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1967).
Jakab utca II. Felhévíz Lásd: Frankel Leó utca
A középkorban itt állt Szent Jakabfalva nevét őrzi.
Jakab apostol utca [73 A-Bl] XXIII. Soroksár
(1999). A Haraszti út páros oldalán, az Orbán-
hegyi dűlővel szemközti, új parcellázási területen.
Jakab: apostol, Zebedeus fia, Jézus legkedvesebb
tanítványainak egyike. Kr. u. 42-ben Herodes
Agrippa elfogatta és lefejeztette.
Jakabháza utca [64 Al (Jakabh.)] XVIII. Glo-
riett-telep (1981).228 Előzőleg: 612. utca. Szalafő
utca 28.-tól Fiumei utca 61.-ig.
Jakabháza: helység Vas megyében. 1983-ban
Szentgotthárdhoz csatolták.
Jakab József utca [24 Al] XIII. Vizafogó (1968).
Előzőleg: 916. utca. Dagály utca 20. és 18. között
induló, félkör alakú utca, amely a Dagály utcát
keresztezve a Bodor utca 1.-ig tart.
Jakab József (1896-1938): orvos. 1919-től a
Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja, a
Kommunista Ifjúmunkások Szervezete titkára.
A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben
politikai megbízott volt. A bukás után emigrált,
Pozsonyban fejezte be orvosi tanulmányait. 1925-
ben a Szovjetunióba ment, ahol a sztálinizmus
áldozata lett.
Jakab Károly utca XIV. Nagyzugló (1968). Lásd:
Szervián utca
Jakab Károly (1924-1956): rendőrtiszt. 1956 ok­
tóberében a Danuvia Szerszámgépgyár őreként
vesztette életét.
Jakob Gasse II. Felhévíz Lásd: Frankel Leó utca
Jakob Stiege I. Víziváros. Lásd: Jezsuita lépcső
Jamriska Sám uel sétány [43 A3, 55 Al] XVII.
Rákoskert (1991). Előző neve: I. (Egyes) számú
gyalogút (1980-as évek). Pesti úttól Gyolcsrét ut­
cáig.
Jamriska Sámuel (1779-1869): iskolamester és
jegyző. Tíz éven át látta el Rákoskeresztúron a
helység tanítói és jegyzői munkáját. Négy nyelven
leírta Rákoskeresztúr mezőgazdaságának teendőit.
1840-ben a dunai árvizek elhárításának módoza­
tairól írt tanulmányt.
Jancsik utca
Jancsik utca XIX. Kispest. Lásd: Mikó Sándor utca
Jancsik Ferenc (1882-1938): vasesztergályos. Az
I. világháborúban orosz fogságba esett. A Kom­
munisták Magyarország Pártjának alapító tagja,
majd első Központi Bizottságának is tagja. A Ta­
nácsköztársaság alatt a budapesti Vörös Őrség
parancsnoka. 1921-ben fogolycserével a Szovjet­
unióba került. A sztálinizmus áldozata lett.
Janda Vilm os köz [17 Al (J. V.)] IV. Megyer
(1974). Fóti ut 52.-től Janda Vilmos utca 29.-ig.
Janda Vilmos utca [8 B3, 16 Bl, 17 Al] IV. Megyer
(1945). Csömödér utca 3.-tól Baross utca 130.-ig.
Janda Vilmos (1903-1944): lakatos. A munkás-
mozgalom résztvevője. Később a Vasas Szakszer­
vezet Újpesti Szervező Bizottsága tagjaként dolgo­
zott. 1936-ban a városi képviselő-testület tagjává
választották. 1944-ben Dachauba vitték, ahol el­
pusztult.
Jane H aining rakpart [35 Bl-2, 83 A2-3] V. Li­
pótváros, Belváros (2010). Előzőleg: Pesti alsó
rakpart (2000). A Széchenyi lánchíd pesti hídfő­
jének déli oldalától az Erzsébet híd pesti hídfőjé­
nél a Belgrád rakpartra vezető útig.
Jane Haining (1897-1944). 1932-től a Budapest
VI. kerületi skót misszió iskolájának igazgatója.
A tanulók többsége zsidó vallású volt, de ő soha
nem akart közöttük téríteni. A brit állampolgársá­
gú pedagógus többszöri hazahívás ellenére itt ma­
radt, hogy védje tanítványait. 1944. április 4-én,
(a sárga csillag kötelező felvarrásának másnapján)
egy korábban elbocsátott személy feljelentésére a
Gestapo letartóztatta, majd Auschwitzba vitték,
ahol augusztusban elpusztult.
Janicsár aga utcája I. Vár. Lásd: Fortuna utca,
Nándor utca
janicsár: a török gyalogság elit csapata. Tagjait a
leigázott nemzetek gyermekeiből képezték ki, aki­
ket hazájukból elhurcoltak, majd muzulmán hitre
térítettek. A hódoltság alatt itt lakott a parancs­
nokuk, az aga.
Janicsár utca [24 Al-2, 80 Al] XIII. Angyalföld
(1896). Váci út 55.-től Angyalföldi út 34.-ig.
Janka sétány XXII. Nagytétény (1920-as évek).
A Növény utca és a Kastélypark utca között. Egy
része Duna-part utca, más része Hárosi Duna-
part lett, illetve megszűnt. Lásd: Duna-part utca,
Hárosi Duna-part
Janka út [21 A3] XII. Zugliget (1900). Zugligeti út
113.-tól Szilassy út 6.-ig.
Janó dűlő [13 Bl] III. Csúcshegy (1960-as évek).
Az Özsuta utcából induló zsákutca.
János tér I. Víziváros, II. Országút, Víziváros. Lásd:
Széna tér
János tér [49 A3] XX. Pesterzsébet (1966). Előző­
leg: Felszabadulás tér (1946), Kiss Ernő tér (a vá­
ros 1947. évi utcajegyzékében), János tér (1932).
Török Flóris utca és Ady Endre utca között.
308
János utca I. Vár. Lásd: Peterm ann bíró utca
János utca II. Víziváros. Lásd: Varsányi Irén u t­
ca
János utca [27 A1-B2] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek).216 Budapesti út 112.-től Rákospa­
lotai határút 63.-ig.
János utca XXII. Budafok. Lásd: Kölcsey utca
János utca XV. Pestújhely. Lásd: Jánoshida utca
János utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1991). Elő­
zőleg: Ságvári Endre utca (1945), Gömbös Gyula
utca (1936), János utca (1908 előtt). Helsinki út
8-9.-tői Emília utca 10-12.-ig.
János: Erzsébetfalva egyik alapítója, Suda János
(1842-1911) nevét őrzi az utca.
János apostol utca [73 A-Bl] XXIII. Soroksár
(1999). Előzőleg: 186786. helyrajzi számú közte­
rület. A Haraszti út páros oldalán, az Orbánhegyi
dűlővel szemközti, új parcellázási területen.
Jánosbogár utca [13A1-B2, 14 A2] II. Csúcs­
hegy, III. Csúcshegy, Hármashatárhegy (1965).
Előzőleg: 217. utca. Erdőalja út 196.-tól
Gercsényi utcáig.
Jánoshegyi út [20 B2-3, 21 A3, 33 Al] XII. Buda­
keszierdő, Jánoshegy, Svábhegy (1886). Eötvös út
59.-től Budakeszi út 93.-ig.
Jánoshegy: lásd a városrészek között.
Jánoshida utca [18 A3, 26 Al] XV. Pestújhely
(1954). Előzőleg: János utca (1907). Nádastó ut­
cától Szerencs utca 25.-ig.
Jánoshida: helység Jász-Nagykun-Szolnok megyé­
ben.
II. János Pál pápa tér [36 Bl, 84 B2] VIII. József­
város (2011). Előzőleg: Köztársaság tér (1946).
Bezerédj utca 21., Szilágyi utca 6., Népszínház
utca 28., Vay Adám utca 1., Dologház utca 2.,
Légszesz utca 1., Kenyérmező utca 8. és Luther
utca 6. között.
II. János Pál pápa (1920-2005): született Karol
Wojtyla. A történelem egyik legközismertebb és
legközkedveltebb pápája, aki 26 évig volt hivatal­
ban. Hívei kezdeményezésére 2011. május 1-jei
boldoggá avatása után lehetőség nyílt szentté ava­
tására is.
János Zsigm ond utca [33 B2] XII. Farkasvölgy,
Széchenyihegy (1938). Rácz Aladár út 156.-tól
Kázmér út 45.-ig.
János Zsigmond (1540-1571): Szapolyai (Zápo­
lya) János és Izabella fia, választott magyar király
és az első erdélyi fejedelem (1559-1571). 1568
januárjában Tordára országgyűlést hívott össze,
amelyen törvényt hoztak a protestáns és az unitá­
rius vallás szabad gyakorlásáról.
Janovecz Margit utca XVI. Sashalom. Lásd: Margit
utca
Janovetz Margit (1922-1944): nyomdász. Részt
vett az ellenállási mozgalomban, elfogták, és kon­
centrációs táborba vitték, ahol elpusztult.
309
II. János Pál pápa tér
Budapest legnagyobb tere, amely megszületé­
sekor bátran nyújtózkodhatott is: ott, ahol II.
József több mint kétszáz esztendeje az úgyneve­
zett Parasztpiac helyét kijelölte, futóhomok volt
és semmi más. Kezdetben - németül - Bauer
Marktplatz volt a neve. Kicsit később (ez már a
nagy árvíz évkörének adata) Bauer Markt, Paraszt
piac, Gabona vásártér, máskor Gabonavásárhely
piac. Még később Széna piac. Egy alkalmi válto­
zatban Széna rémek is hívják. Máskor Gabona pi­
acnak. Közben hosszú évekig Lóvásártér. Megint
máskor egyszerűen Nagyvásártémek, 1873-tól Új
vásár rémek nevezik. Amikor végül - az 1870-es
évek elején - Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor
törvénybe iktatták a hivatalos elnevezéseket, ezt a
legutolsó változatot szentesítették.
1902-ig őrizte pozícióit a száz év versengéséből
győztesen kikerülő Új vásár tér, akkor azonban a
már divatos politikai átkereszteléseknek esett ál­
dozatául: Budapest legnagyobb tere megkapta az
éppen elhunyt államférfi, egykori miniszterelnök,
Tisza Kálmán nevét.
A 8637-es számú fővárosi tanácsi határozat,
mely szerint Tiszának távoznia kell, már 1945-
ben megszületett, de csak 1946-ban hirdette ki a
Fővárosi Közlöny. A Köztársaság tér - az indok­
lás szerint - „a harmadik magyar köztársaság ki­
kiáltásának emlékére kapta nevét.” II. János Pál
pápa nevét 2011 óta viseli.
Január 10. tér IV. Újpest Lásd: Aschner Lipót tér
január 10.: 1945-ben ezen a napon verték ki a né­
met és nyilas csapatokat Újpestről.
Járműtelep utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer
(1984). Nádasdy Kálmán utca 11.-től Külső Szi­
lágyi utca 38.-ig.
járműtelep: a metró ide tervezett telepére utal.
Járóka utca XVI. Sashalom. Lásd: Lombos utca
Járóka Antal (P-1945): Sashalom helység egyik
alapítója és első választott helységi bírója volt, aki
két ciklusban viselte e tisztséget.41
Járóka utca [13 A2-3] II. Hársakalja (1968). Elő­
zőleg: Lomb utca (1922 előtt) az Arad utca és
a Kőhegyi út között, valamint Pipa utca (1922
előtt) az Arad utca és a Kővári út között. Hideg­
kúti út 82.-től Kőhegyi út 53.-ig.
Járőr utca [21 B3] XII. Virányos (1938). Két rész­
ből áll: 1. Hunyad köz 3.-nál nyíló zsákutca; 2.
Kútvölgyi út 91.-nél betorkolló zsákutca. Egy ré­
sze Borbála köz lett.
Jáspis utca [63 B3] XVIII. Belsőtelep (2007). Ame­
tiszt utcától Rózsakvarc utcáig.
jáspis: a kvarcnak finom szemcséjű vörös, barna,
sárga és egyéb színű, tömött változata, amelyet
féldrágakőként dolgoznak fel.
Jászhalom utca
Jász utca [16 B3, 24 B2-1, 80 Bl, 81 Al] XIII. An­
gyalföld (1896). Róbert Károly körút 8.-tól Kám­
for utca 27.-ig.
jász: a jászok vagy jazigok, nomád iráni néptör­
zsek, akik Magyarországra a XIII. században a ku­
nokkal együtt érkeztek és elmagyarosodtak. Fő le­
telepedési helyük a Tama és a Zagyva mellett volt
(Jászság). 1876-ig közigazgatási és igazságszolgála­
ti autonómiával rendelkeztek. Vezetőjük a jászkun
kapitány volt. A terület a mai Jász-Nagykun-Szol-
nok megye területén van.
Jászágó utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1978).219 Előzőleg: Jászapáti utca egy része. Nap­
iás út 69.-től Jászivány utca 26.-ig.
Jászágó: helység Jász-Nagykun-Szolnok megyé­
ben.
Jászai Mari tér [23 B3, 79 A3] V. Lipótváros, XIII.
Újlipótváros (1950). Előzőleg: Rudolf tér (1947),
Rudolf trónörökös tér (1938), Rudolf tér (1919),
Leiningen tér (1918-1919), Rudolf trónörökös
tér (1903). A Duna, Széchenyi rakpart 19., Ba­
lassi Bálint utca 6., Szent István körút 1. és 2.,
Pozsonyi út 1. és 2., valamint az Újpesti rakpart
1. között.
Jászai Mari utca IX. Ferencváros (1939). Soroksári
út és Mester utca között. Üzemi terület lett, meg­
szűnt.
Jászai Mari (1850-1926): színművésznő, a Nem­
zeti Színház örökös tagja.
Jászapáti utca [42A2-B1] XVII. Rákoscsaba-Új­
telep (1954).219 Előzőleg: Frangepán utca (1910-es
évek) egy része. Ősagárd utca 85.-től Napiás út
68.-ig.
Jászapáti: város Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Jászberényer Strasse X. Ligettelek, Óhegy. Lásd:
Jászberényi út, Körösi Csorna sétány, Körösi
Csorna Sándor út
Jászberényi út [38 B2, 39 A-B2, 40 A-B2] X.
Felsőrákos, Kőbánya-Kertváros, Téglagyárdűlő
(1942). Előzőleg: Külső Jászberényi út (1875),
Jászberényi út (1874), Jászberényer Strasse (XIX.
század). Körösi Csorna Sándor út 59.-től a X. és
XVII. kerület közigazgatási határáig.
Jászberényi út XVII. Akadémiaújtelep, Rákoscsaba,
Rákoskeresztúr, Rákoskert. Lásd: P esti út
Jászberényi utca XXII. Budafok. Lásd: Puttonyos
utca
Jászberény: város Jász-Nagykun-Szolnok megyé­
ben.
Jászdózsa utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1978).219 Előzőleg: Jászkisér utca egy része. Nap­
iás út 73.-tól Hidasnémeti utca 48.-ig.
Jászdózsa: helység Jász-Nagykun-Szolnok megyé­
ben.
Jászhalom utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954).219
Előzőleg: Damjanich utca egy része. Veres Péter
út 24.-től Margit utca 25.-ig.
Jaszi mahalle(szi)
jászhalom: az elnevezés nem azonosítható. Való­
színűleg a kunhalom analógiájára alkották.
Jaszi mahalle(szi) V. Belváros (XVI-XVII. század).53
Helye nem határozható meg.
Jászivány utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1978).219 Előzőleg: Diadal utca egy része. Nap­
iás út 73.-tól Tárcsái út 44.-ig.
Jászivány: helység Jász-Nagykun-Szolnok megyé­
ben.
Jászkisér utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Ujtelep
(1954).219 Előzőleg: Honvéd utca (1910-es évek).
Osagárd utca 87/b-től Napiás út 76.-ig.
Jászkisér: helység Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Jászladány utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Üjte-
lep, Rákosliget (1954).219 Előzőleg: Hunor utca
(1910-es évek). Ároktő utca 97.-től Napiás út
84.-ig.
Jászladány: helység Jász-Nagykun-Szolnok me­
gyében.
Jászóvár utca [34 B3] XI. Kelenföld (1939).207 Aga
utca 18.-tól Hamzsabégi út 18.-ig.
Jászó: helység Abaúj-Torna vármegyében. (Ma
Szlovákia: Jasov.) A helység melletti hegyen Ká­
roly Róbert várat építtetett, amelyet később a
premontrei kanonokrend vett birtokába Jászóvár
néven. Művelődéstörténeti jelentőségét az adja,
hogy több száz évig ún. hiteles hely volt, ahol ok­
levelek kiállításával, másolásával, hitelesítésével
foglalkoztak.
Jásztelek utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954).219 Előzőleg: Taksony utca (1910-es évek).
Jászapáti utca 60.-tól Ezüst utcáig.
Jásztelek: helység Jász-Nagykun-Szolnok megyé­
ben.
Játék utca [59 Al] XXII. Budafok (1968). Előző­
leg: Verseny utca (1930-as évek), 867. utca. Vá­
rosház tér 2.-től Káldor Adolf utcáig.
Jávor utca [24 B3, 25 A3, 81 A-B3] XIV. István-
mező (1990). Előzőleg: Szántó Béla utca (1968),
Jávor utca (1879). Thököly út 82.-től Ajtósi Dü­
rer sor 25/a-ig.
jávor: 1 . Szarvas, agancsa lapátszerúen kiszélesedik.
Európa és Amerika északi részein él. 2. A juharfa
tájneve.
Jávorfa utca [27 A1-B2] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Budapesti út 158.-tól Csömöri út
211.-ig.
Jávorka Ádám utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1929).
Nagy Lajos király útja 141.-től Rákospatak utca
36.-ig.
Jávorka Ádám (1683-1747): II. Rákóczi Ferenc
egyik legvitézebb katonája, főlovászmestere. Az
áruló Ocskay brigadérost ő fogta el. A szatmári
békekötés után követte a fejedelmet Lengyelor­
szágba. 1735-ben belépett a lengyel hadseregbe,
majd Bercsényi Miklós fiának franciaországi lo­
vasezredében szolgált.
310
Jávorka Sándor lépcső [34 Bl, 35 Al, 82 A1 (Jáv.
S.)] I. Krisztinaváros (1968). Lovas út 27.-től
Logodi utca 63.-ig.
Jávorka Sándor (1883-1961): geobotanikus, a
Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kossuth-díjas.
Jázmin utca II. Hársakalja.198 Lásd: Szepesi utca
Jázm in utca [36 B2, 84 B3] VIII. Józsefváros
(1879). Szigony utca 18.-tól Fúvészkert utcáig.
Jázmin utca XVII. Rákoscsaba, Rákoskert. Lásd:
Tiszafüred utca
Jázmin utca XVIII. Lónyaytelep (1920-as évek).231
A Pálma utcából nyílt zsákutca. Területrendezés
miatt megszűnt (1940-es évek).
Jázmin utca [50 B2] XIX. Kispest (1992). Elő­
ző neve: Fürst Sándor utca (1948), Jázmin utca
(1910-es évek).214 Vas Gereben utca 44.-től Hof-
herr Albert utca 41.-ig.
Jázminos utca [60 B2 (Jázmin.)] XXI. Királyerdő
(1937).242 Erdély utca 11.-től Bükkös út 6.-ig.
Jedlik Ányos utca [65 Al] XVIII. Ganztelep (1945).
Előzőleg: Orsovai utca (1922). Üllői út 740.-től
Hubay Jenő utca 9.-ig.
Jedlik Ányos (1800-1895): Benedek-rendi szerze­
tes, fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia tiszteleti tagja. Feltalálta a dina­
mó elvét és az elektromotort.
Jég utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (1976). Nem
szilárd burkolatú út. Dózsa György út 91.-től a
főváros és Gyál határáig.
Jégcsap utca [46 Al] XI. Őrmező (1987). Előző­
leg: Mikes Kelemen utca egy része. Az M7-es au­
tópályától a Balatoni útig.
Jegenye fasor [51 Bl-2] XVIII. Lakatos-lakótelep,
Lónyaytelep (1908 előtt).231 Lakatos út 79.-től
Teleki utcáig.
Jegenye utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Dohány utca
Jegenye utca [37 B3-2] X. Gyárdúlő (1875). Száva
utca 5.-től Monori utca 5.-ig.
Jegenye utca XVII. Rákoscsaba, Rákoskert. Lásd:
Andráshida utca
Jegenye utca [61 A3, 73 Al] XXI. Királyer­
dő (19 3 7).242 Dinnyés utca 3.-tól Hollandi út
197.-ig.
Jegenye utca [46 B3] XXII. Budafok. Hasadék utca
10.-től Pék utca 9.-ig.
Jegenyefa utca [8 B3, 9 A3] IV. Újpest (1986).
Szondi utcától Szilaspatak sorig.
Jeges utca [52 B3, 53 A3, 65 AI] XVIII. Ganztelep
(1968). Előzőleg: Hold utca (1945), Aradi utca
(1922). Nagybányai út 53.-tól Semmelweis utca
9.-ig.
Jegesm edve lejtő [12 B2-1 (Jegesm.)] II. Pesthi-
degkút-Ófalu (1999). Temető utca 36.-nál nyíló
zsákutca.
Jegesm edve utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1991). Patakhegyi úttól a Temető utcáig.
311
Jégmadár utca [58 Al] XXII. Budatétény (1982).246
Háros utca 177.-től Karéj utca 27.-ig.
jégmadár, hosszú csőrű, fénylő kék és zöld tollaza­
tú, hallal táplálkozó kis madár.
Jégtörő út [15 B2] III. Aquincum (1954). Benedek
Elek utca 5.-től Keled útig.
Jégverem utca [35 Al, 82 B1 (Jégv.)] I. Víziváros
(1879). Előzőleg: Eisgruben Gasse (1820), Ross
Steig (Ló ösvény) (1695). Egy része Lónyay lép­
cső lett. Bem rakpart 4.-től Hunyadi János út 7.-ig.
jégverem: az elnevezés arra emlékeztet, hogy Má­
tyás király alatt és a török időkben is a közelben
volt a palota jégverme.
Jégverem utca III. Csillaghegy. Lásd: Kurszán utca
jégverem: az utca közelében évtizedeken át jéggyár
működött.
Jégvirág utca [46 Al] XI. Őrmező (1958). Hérics
utcától Hódrét utcáig.
Jéggyár utca [24 Bl] XIII. Angyalföld (1988). Fu­
tár utca 6-10.-tői Keszkenő utca 7.-ig.
jéggyár: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az utca
közelében évtizedeken át műjéggyár működött.
Jehudian mahalle I. Vár. Lásd: T áncsics Mihály
utca
Jeles utca [6 A-B3, 14 Bl] III. Ürömhegy (1936).
Óvár utcától Újvár utca 19.-ig.
Jeles: a honfoglaló Árpád vezér fia.
Jelző utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1964). Előzőleg:
Vasút sor (XIX. század). Hősök tere 50.-től Ve-
csés utca 71.-ig.
jelző: az elnevezés a közeli vasút egyik fontos mű­
szaki berendezésére utal.
Jendrassik György utca [7 B2] III. Békásmegyer
(1979). Víziorgona utcától Ezüsthegy utcáig.
Jendrassik György (1898-1954): gépészmérnök,
feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia leve­
lező tagja. Posztumusz Széchenyi-díjas. A Ganz-
gyárban alkotta meg legjelentősebb találmányát, a
gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli kis dízel­
motort, amelyek Ganz-Jendrassik-motor néven a
világ minden tájára eljutottak az ezzel a motorral
hajtott vonatokban. 1937-ben kis gázturbinát fej­
lesztett ki, amely kiindulása volt későbbi, a gáztur­
bina fejlesztésére vonatkozó találmányainak.
Jenicseri agaszi jolu I. Vár. Lásd: Fortuna utca,
Nándor utca
Jenő út [33 Bl] XII. Svábhegy (1886). Előzőleg:
Jenőke út (1880). Mátyás király út 8.-tól Eötvös
út 9.-ig.
Jenő utca XVI. Sashalom. Lásd: Jenőhalom utca
Jenő utca XVIII. Erdőskert, Újpéteritelep. Lásd: Ady
Endre utca
Jenő: a parcellázó Lőwy család tagja.
Jenő főherceg utca XVIII. Szemeretelep.237 Lásd:
Nagyszalonta utca
Jenő (Eugen) főherceg (1863-19??): lovassági tá­
bornok, 1914 decemberétől a szerbiai front, 1915
Jezsuita tér
márciusától 1918 tavaszáig az olasz front parancs­
noka.
Jenőhalom utca [27 A3 (Jenőh.)] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Jenő utca (1920-as évek). Ha­
vashalom utca 41.-től Batsányi János utca 70.-ig.
Jenőhalom: az elnevezés nem pontosítható, a ne­
vet valószínűleg Sashalom analógiájára alkották.
Jenőke út XII. Svábhegy. Lásd: Jenő út
Jérce utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep (1954).
Előzőleg: 580. utca. Pásztó utca 10.-től Gyöngy­
tyúk utca 11.-ig.
Jerney utca [25 B3, 26 A3] XIV. Alsórákos (1900).
Fogarasi út 100.-tól Egressy út 77/b-ig.
Jerney János (1800-1855): nyelvész, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja. Az őshaza
kutatója. Saját költségén szervezett expedíciójával
bejárta Moldvát, Dél-Oroszországot és a Krím-
félszigetet.
Jesil direkli mahalle I. Tabán, XI. Gellérthegy. Lásd:
Szent Gellért rakpart
Jesil direkli mahalle: a „Zöld oszlopos fürdő”, azaz a
Rudas fürdő, amelynek egyik oszlopa zöld színű kő.
Jesuiten Platz I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
Jeszenák János utca [26 A3-B2] XIV. Alsórákos
(1934). Nagy Lajos király útja 67.-től Öv utca
44.-ig. Az utca a Rákos-patak bal partjánál meg­
szakad, majd átjáró nélkül folytatódik.
Jeszenák János báró (1800-1849): Nyitra várme­
gye főispánja és kormánybiztosa a szabadságharc
idején. A szabadságharc bukása után halálra ítél­
ték, és 1849. október 10-én Pesten, az Újépület­
ben kivégezték.
Jezsuita lépcső [82 Bl] I. Víziváros (1997). Előző­
leg: Halász lépcső (1953), Jezsuita lépcső (1879),
Löwen Stiege (Oroszlán lépcső), Verdeckter Gang
(Fedett folyosó), Jakob Stiege (Jakab lépcső)
(mindhárom név előfordul a XVIII-XIX. század­
ban). A Hunyadi János út nagy kanyarját össze­
kötő fedetlen és a Halászbástya alapfalában fütó
lépcső. (A Jakab nevet 1879-ben a Tabán azóta
megszűnt egyik lépcsője kapta meg.)1 Csónak ut­
cától Szentháromság térig.
jezsuita lépcső: az 1702-ben a Mátyás- (Nagybol­
dogasszony-) templom mellett felépült, de az
1880-as években lebontott jezsuita konviktushoz
vezet.
Jezsuita tér I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
jezsuita: a jezsuita rend tagja.40 A rend neve: Jézus
Társaság. 1540-ben alapította Loyolai Szent Ignác
spanyol lovag. „A rend célja: a lelkeknek a keresz­
tény életben és hitben való növekedését prédikáci­
ók, lelkigyakorlatok, az ifjúság és a tudatlanok ok­
tatása, gyóntatás és lelki vigasztalás által előmoz­
dítani.” A rendet 1773-ban XIV. Kelemen pápa
feloszlatta. 1814-ben VII. Pius újra engedélyezte.
A mai Hess András téren állt a rendházuk és isko­
lájuk, amelyeket a XIX. században bontottak le.
Jó utca
Jó utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1969). Kertalja
utca 5.-től Kürtös utca 4.-ig.
Jobbágy út [46 B2-3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Honfoglalás út 88.-tól Háros utcáig.
Jobbágy utca [36 Bl, 85 A 1] VII. Istvánmező
(1934). Előzőleg: Bem utca (1874). Verseny utca
10.-től Dózsa György út 16.-ig.
jobbágy: a hűbériség korában a földesúr földjén
gazdálkodó paraszt, aki ezért különböző kötele­
zettségeket teljesített.
Jogar utca XI. Kelenföld. Lásd: Keveháza utca
Jogar utca [46 B3] XXII. Budafok (1995). Páratlan
számok a jobb oldalon. Tegzes utca 28,-nál nyíló
zsákutca.
jogar: a királyi hatalom egyik jelképe, amelyet már
az ókorban is használtak. A magyar királyi koro­
názási jelvények közé tartozik a buzogány alakú
aranyrúd, amely felül rajzos hegyikristály gömb­
ben, alul szív alakú gombban végződik.
Johann Schuster Gasse X. Gyárdűlő. Lásd: Schus­
ter János tér
Johannes Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina
körút
Johannes Gasse I. Vár. Lásd: Petermann bíró utca
Johannes Gasse II. Víziváros. Lásd: Varsányi Irén
utca
Johannes Platz I. Víziváros, II. Országút, Víziváros.
Lásd: Széna tér
Jókai tér [36 Al, 83 Bl, 84 Al] VI. Terézváros
(1921). Előzőleg: Liszt Ferenc tér egy része
(1907), Gyár utca (1874), Fabriken Gasse
(1785)1. Mozsár utca 11., Andrássy út 44. és 46.,
Jókai utca 2. és Mozsár utca 16. között.
Jókai utca II. Adyliget. Lásd: B irsalm a utca
Jókai utca [13 A2] II. Erzsébetliget (1920-as évek).
Hidegkúti út 132.-től Honvéd utca 25.-ig.
Jókai utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Rákóczi utca 20.-tól Damjanich utca 51.-ig.
Jókai utca [16 B2] IV. Újpest (1908 előtt). Egyes
térképeken és jegyzékekben: Jókai Mór utca. Elő­
zőleg: Sándor utca (1882 előtt). István úttól Kas­
sai utca 44/a-ig.
Jókai utca [23 B3, 24 A3, 36 Al, 79 B3, 83 Bl,
84 AI] VI. Terézváros (1925). Előzőleg: Gyár
utca (1874), Fabriken Gasse (1785)1. Jókai tér
9.-től Nyugati tér 1.-ig. Az író születésének 100.
születésnapjára, hogy méltóbb helyen fekvő utca
legyen róla elnevezve, ezt az utcát jelölték ki. Ad­
dig a mai Uzsoki utca viselte Jókai nevét.
Jókai utca [17 B2] XV. Rákospalota (1904). Szé­
chenyi tértől Szőcs Áron utca 13.-ig.
Jókai utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cékla utca
Jókai utca XVI. Sashalom. Lásd: Gárda utca
Jókai utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Lövész utca
Jókai utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1910-
es évek). Szabadság utca 14.-től Szilárd utca
13.-ig.
312
Jókai utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd: B ú­
zakéve utca
Jókai utca [50 A3-B2] XIX. Kispest (1872). Üllői
út 291.-től Nagykőrösi út 96.-ig.
Jókai utca [48 A3] XXI. Csepel-Szabótelep (1920-
as évek). Előzőleg: Orgován utca (XIX. század).
Kossuth Lajos utca 14.-től Védgát utcáig.
Jókai utca XXII. Budafok. Lásd: Panorám a utca
Jókai utca XXII. Nagytétény. Lásd: Napközi utca
Jókai utca XXIII. Soroksár. Lásd: Fakopács utca
Jókai Mór utca IV. Újpest. Lásd: Jókai utca
Jókai Mór utca XI. Albertfalva. Lásd: Vegyész utca
Jókai Mór utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cékla utca
Jókai Mór utca [27 B3, 28 A3, 40 AI] XVI. Má­
tyásföld, Sashalom (1953). Előzőleg: Vitéz János
utca (1945),26 Fokker utca (1920). Veres Péter út
101.-től Újszász utca 60.-ig.
Jókai Mór utca XVI. Sashalom. Lásd: Gárda utca
Jókai Mór utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Gyöngytyúk utca
Jókai Mór utca [51 B3] XVIII. Miklóstelep (1930-
as évek).234 Előzőleg: Löveg utca (1910-es évek).233
Haladás utca 113.-tól Ráday Gedeon utca 34.-ig.
Jókai M ór utca [49 A2-B3] XX. Pesterzsébet
(1910-es évek). Előzőleg: Vezér utca (1890-es
évek). Határ út 49.-től Nagysándor József utca
127.-ig.
Jókai Mór utca [58 B2] XXII. Budatétény (1920-as
évek). Nagytétényi úttól Iskola utca 1.-ig.
Jókay utca XIV Herminamező. Lásd: Uzsoki utca
Jókai Mór (1825-1904): jogász, újságíró, író. Or­
szággyűlési képviselő. A Magyar Tudományos
Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja. 1848-ban
a márciusi ifjak egyik vezére, Petőfi barátja. Első
felesége Laborfalvi Róza, a kor ünnepelt színmű­
vésznője. Budapest főváros törvényhatósági bi­
zottságának tagja. 1893. március 22-én „50 éves
írói jubileuma alkalmából, az irodalom terén szer­
zett érdemeiért” Budapest fő- és székváros dísz­
polgári címmel tüntette ki.72
Jolán utca [18 A3, 26 AI] XV. Pestújhely (1907).
Gergő utca 8.-tól Szerencs utca 17.-ig.
Jolán utca I. Krisztinaváros. Lásd: Galeotti utca
Joliot Curie tér XII. Németvölgy. Lásd: Királyhágó
tér
Joliot-Curie, Frédéric (1900-1958): francia fizikus.
A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja,
A kémiai Nobel-díjat feleségével megosztva kap­
ta.61 A Békevilágtanács elnöke (1950-1958), Nem­
zetközi Lenin-békedijas.
Jolsva utca [22 Bl] III. Mátyáshegy (1929). Csa­
tárka utca 5.-től Virág Benedek utca 16.-ig.
Jolsva: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Jelsava.)
Jonatán köz [57 B3] XXII. Nagytétény (2005).
Barackvirág utcából nyíló zsákutca.
jonatán: almafajta.
313
Jós utca III. Óbuda (1874). Előzőleg: Elias Gasse (Il­
lés utca) (XIX. század). Lajos utca és Mókus utca
között. Területrendezés miatt megszűnt (1976).
jós: az elnevezés emlékeztet arra, hogy - miként
Krúdy Gyula leírja A régi Óbuda című munkájá­
ban - sok jósnő lakott itt.
Jós utca [8 A2] III. Békásmegyer (1976). Az Óbu­
dán megszűnt Jós utca nevének felhasználása.
Budakalász utcától Hatvány Lajos utcáig.
Joseph bastei I. Vár. Lásd: Babits M ihály sétány
Joseph Gasse I. Vár. Lásd: Táncsics M ihály utca
Joseph Gasse II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Mar­
git utca
Joseph Gasse III. Békásmegyer. Lásd: József utca
Joseph Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Erdélyi utca,
József utca, Krúdy utca
Joseph Platz I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Joseph: az itt állt József kaszárnyáról, amely átala­
kítva a mai Hadtörténeti Múzeum része.
Joseph Platz V. Lipótváros. Lásd: József nádor tér
Jósika utca [17 A2-1] IV. Újpest (1991). Előző­
leg: Szüdi György utca (1971), Jósika Miklós
utca (1946), báró Jósika Miklós utca (1914).
Görgey Artúr utca 38.-tól Vécsey Károly utca
71.-ig.
Jósika utca [24 A3, 36 Al, 84 A-Bl] VII. Erzsébet­
város (1878). Előzőleg: Winkel Gasse (1838).
Csengery utca 19.-től Rottenbiller utca 64.-ig.
Jósika utca XVI. Árpádföld. Lásd: Páty utca
Jósika utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Kispajtás utca
Jósika utca [53 Al-2] XVII. Rákoshegy (1946).
Előzőleg: báró Jósika Miklós utca (1910-es évek).
Kezdetétől Batthyány utcáig zsákutca, onnan Ap-
ponyi utca 18.-ig.
Jósika utca [50 Al] XIX. Kispest (1880-as évek).
Attila utca 52.-től Vak Bottyán utca 48.-ig.
Jósika utca [61 Bl] XX. Gubacsipuszta, Pacsir­
tatelep, Pesterzsébet (1910-es évek). Lenke utca
41.-től Orsolya utca 4.-ig.
Jósika utca [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Panoráma utca 41.-től Plébánia utca 67.-ig.
Jósika Miklós utca IV. Újpest. Lásd: Jósika utca
Jósika Miklós utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Jósika
utca
Jósika Miklós utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep
(1946). Előzőleg: báró Jósika Miklós utca (1910-es
évek).230 Darányi Ignác utca 2.-től Margó Tiva­
dar utca 3.-ig.
Jósika Miklós báró (1794-1865): iró, politikus.
A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,
igazgató tagja. A reformországgyűléseken az ellen­
zék támogatója volt. A Kisfaludy Társaság tagja,
majd 1842-ben annak igazgatója lett. 1848-1849-
ben az Erdély és Magyarország unióját előkészí­
tő bizottság és a Honvédelmi Bizottmány tagja.
1849-ben a Kegyelmi Szék bírája. A szabadság-
harc leverése után emigrált.
József utca
Jószágigazgatóság utca III. Óbuda. Lásd: Praefecto-
rats Gasse
jószágigazgatóság: az elnevezés arra utal, hogy itt
volt a Zichy-birtok jószágigazgatósága.
Jó szerencse utca [22 Bl, 23 Al] III. Mátyáshegy
(1957). Folyondár köz 3.-tól Mátyáshegyi út 8.-ig.
A „Jó szerencsét/” ősi bányászköszöntés. Az utca
elnevezését az akkor itt működő Bányászati Ku­
tatóintézet kérte.
Józsa Béla köz [22 A3] XII. Kútvölgy (1954). Di­
ós árok 7.-től Alsó Svábhegyi út 4.-ig.
Józsa Béla utca XII. Kútvölgy. Lásd: Alsó Svábhe­
gyi út és Felső Svábhegyi út
Józsa Béla (1890-1943): székely faszobrász, költő.
A Tanácsköztársaság alatt vöröskatona volt, majd
Erdélybe tért vissza, ahol részt vett a munkásmoz­
galomban. Többször bebörtönözték. A visszacsa­
tolás után folytatta tevékenységét. A szamosújvári
börtönben kihallgatás közben meghalt.
József bástya I. Vár. Lásd: Babits Mihály sétány
A középkorban Szent József bástyának nevezték.
József körút [36 A2-1, 84 A3-2] VIII. Józsefváros
(1875). Előzőleg: Bräumeister Gasse (Serfőző ut­
ca) (1838), Szalay Gasse (Szalay utca) (1810-es
évek) a Baross utca és az Üllői út között, Nagykör­
út utca (1882)45 a Népszínház utca és Krúdy utca
között, József körút utca45 a Krúdy utca és a Ba­
ross utca között. Rákóczi út 39.-től Üllői út 36.-ig.
József: II. József (1741-1790); Mária Terézia fia,
magyar király (1780-1790). Nem koronáztat­
ta meg magát, ezért kalapos királynak nevezték.
Rendeletéi ellenállást váltottak ki a magyar ne­
mességnél és az egyháznál. Elismerte a protestáns
vallásokat (türelmi rendelet), javított a jobbágyság
viszonyain.
József köz [51 A2] XVIII. Lakatos-lakótelep (1979).
Gölle utca 1.-től Nágocs utcáig.
József tér V. Lipótváros. Lásd: József nádor tér
József: József nádorról nevezték el. Indoklását lásd
ott.
József tér I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér, Országház
utca
József: József nádorról nevezték el a téren lévő ka­
szárnyát, és ezzel összefüggésben a teret.
József utca I. Vár. Lásd: Táncsics Mihály utca
József utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Margit
utca
József: az elnevezés arra utal, hogy a József-hegy
felé vezet.
József utca II. Pesthidegkút. Csak a helység 1925.
évi utcajegyzékében. Lefutása nem ismert.
József utca [7 A2] III. Békásmegyer (1874). Előző­
leg: Joseph Gasse (XVIII. század). Pince köz 2.-
től Kápolna-dűlőig.
József utca IV. Újpest. Lásd: József Attila utca
József utca [36 A-B2, 84 A-B3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Josephs Gasse (1836) a Baross
József utca
József körút
A Nagykörútnak a Józsefvárost belső és külső
fertályra felosztó szakasza az 1870-es évek köze­
pén kezdett mai formájában kiépülni, pontosan
követve a valamikori Duna-ág kiszáradt medré­
nek vonalát. A budapesti körútnak a leghosszabb
szakasza ez a józsefvárosi.
Itt, a körút többi szakaszával ellentétben nem
kellett túlságosan sok épületet eltakarítani az
építés útjából, ha nemcsak a szárazzá vált Os-
Duna-ág nyomvonalát, hanem az ugyanerre
vezető Serfőző utcát is bevesszük az új út képle­
tébe. Mert bizony a régi Serfőző utca régi házai
egytől egyig áldozatul estek a millennium évkö­
rére befejeződő nagyszabású átalakításnak.
Az utóbbi elnevezés sem a véletlen műve volt
persze: volt itt a közelben Pestnek serháza, me­
lyet Török Ignác az 1807-ben vásárolt, Salétrom
és József utca között fekvő telkén építtetett fel
1831-ben. Nem volt különösebben sikeres ez
a vállalkozás. 1855-ös megszűnéséig majdnem
egy tucat bérlő váltotta egymást az árendában, s
mind belebukott a kísérletbe.
De nem ez az egyetlen név, amelyet a József
körút 1875-ben felváltott. Hívták ugyanis ezt az
útvonalat - szintén a XIX. században - Tierartz
gassénak, utalva egy másik fontos intézményre,
amely szintén a Salétrom utca magasságában
állt: az „ambuláns” állatkórházra. Olykor ma­
gyarul is mondták Baromorvos utcanak, Állatorvos
utcának nevezve, tévedésből pedig egy 1820-as
térképen Baromorvosság utcaként jelölték. íme
a bizonyság: a régi Józsefváros majorosai már
a XIX. század elején el tudtak tartani egy állat­
gyógyintézetet, ami - valljuk meg - említendő
teljesítmény.
utca és a Mátyás tér között; Grosse Frühlings
Gasse (Nagy Tavasz utca) (1838), Frühling Gasse
(Tavasz utca) (1760-as évek),16 Stainbrecher
Gasse (Stainbrecher utca) (1740-es évek)76 a Ba­
ross utca és Szentkirályi utca között; Alte Ziegelo­
fen Gasse (Régi Téglaégető utca) (1770-es évek),
Ziegelofen Gasse (Téglaégető utca) (1730-as
évek)16 a Szentkirályi utca és József körút között.
Egy része Krúdy utca, más része Reviczky utca
lett. József körút 44.-től Nagy Fuvaros utca 27.-ig.
Indokolását lásd: József körút.
József utca XV. Rákospalota. Énekes utca és Közvá­
góhíd utca között. Lásd: Esthajnal utca, H or­
váth Mihály utca
József utca XVI. Árpádföld. Lásd: Pem etefű utca
József utca [26 Bl, 27 A1-2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1890-es évek).216 Budapesti út 88.-tól Rá­
kospalotai határút 51.-ig.
József utca XVI. Sashalom. Lásd: Grúz utca
314
József utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Óvónő utca
József, az elnevezéskor öt József keresztnevű ház-
tulajdonos lakott az utcában.37
József utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1910-es
évek). Üllői út 288.-tól Nefelejcs utca 1.-ig.
József utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-Kertvá-
ros, Csepel-Szabótelep. Lásd: Táncsics Mihály
utca
József utca [59 Al] XXII. Budafok (1910-es évek).
Pannónia utca 6-8.-tói Pacsirta utca 8-10.-ig.
József Attila tér [16 B3] XIII. Angyalföld (1955).
Vőlegény utca és Násznagy utca között.
József Attila út [25 Bl, 26 Al] XV. Pestújhely
(1945). Előzőleg: Horthy Miklósné utca (1932),
Tátra utca (1907). Árvavár utca 29.-től Thököly
utca 54.-ig.
József Attila út XVI. Sashalom. Lásd: Piros rózsa
utca
József Attila utca II. Adyliget. Lásd: Nagykovácsi út
József Attila utca [7 B3, 8 A3] III. Csillaghegy
(1945). Előzőleg: Úri utca (1910-es évek). Ber­
csényi utca 25.-től Gyulai utca 30.-ig.
József Attila utca [16 B2, 17 A2] IV. Újpest (1945).
Előzőleg: József utca (1882 előtt). Váci út 13.-tól
Árpád út 104.-ig.
József Attila utca [35 Bl, 83 A-B2] V. Lipótváros
(1945). Előzőleg: gróf Tisza István utca. 1924-ben
ezen a néven egyesítve a Fürdő utca (1874), előző
neve Bad Gasse (1823)152 a Széchenyi István tér
és Hercegprímás utca között, és Marokkói utca
(1874), Marokkaner Gasse (1810) a Hercegprímás
utca és Bajcsy-Zsilinszky út között. Donaubad
Gasse (Dunafürdő utca) (1833).1 Dorottya utca
13.-tól Bajcsy-Zsilinszky út 10.-ig.
József Attila utca XI. Albertfalva. Lásd: Gyékényes
utca
József Attila utca XV. Rákospalota. Lásd: Esthajnal
utca
József Attila utca XVI. Árpádföld. Lásd: Csűr utca
József Attila utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Zsélyi
Aladár utca
József Attila utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Óvónő
utca
József Attila utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Szenczi
M olnár Albert utca
József Attila utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Bab­
virág utca
József Attila utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd:
Eke utca
József Attila utca [52 A-B3] XVIII. Miklóstelep
(1945). Előzőleg: József főherceg utca (1920-as
évek). Honvéd utcától Nagyszalonta utcáig.
József Attila utca [50 A1-B2] XIX. Kispest (1948).
Előzőleg: Eggert utca (1872). Széchenyi utca 4.-
től Vas Gereben utca 51.-ig.
József A ttila utca [49 A-B2] XX. Pesterzsébet
(1948). Előzőleg: József főherceg utca (1910-es
315 Jövendő utca

József Attila utca Táncsics Mihály utca 100.-tól Szatmári utca 17-
19.-ig.
Tulajdonképpen két és fél utcáról van szó - még
József Attila utca [59 A2] XXII. Budafok (1945).
ha kissé szokatlan is ilyen módon számolni a vá­
Előzőleg: Antal utca (1920-as évek). Nagytétényi
rostörténetben. Kettő és fél, és ebből a rejtvényből
út 20.-tól Dévényi út 23.-ig.
leginkább a „fél” szócskát kell megmagyarázni.
József Attila utca XXII. Budatétény. Lásd: Halk utca
A Lipótvárosban járunk, a XIX. század első
József Attila utca XXIII. Soroksár. Lásd: Ecetfa
éveiben, annak az akkori országútra néző nagy
utca
háznak a közelében, amelynek tulajdonosa gróf
József Attila útja [12 A1-B2] II. Budaliget (1945).
Festetics Antal, a Helytartóság szekretáriusa.
Előzőleg: Hadúr utca (1938), Virág utca (1925
A bérháznak neve is van: Marokkó-udvarként
előtt) a Hímes utca és a Köztársaság utca között,
emlegetik a pestiek. A város meséje szerint az
és Szivárvány utca (1925 előtt) Köztársaság utca
épület bécsi mintája után kapta a nevét: a XIX.
és a téglagyár között. Hímes utca 8-10.-tői a tég­
század elején a császárvárosban szállt meg a
lagyárig.
marrákesi szultán, egy akkor új házban, amelyet
József Attila (1905-1937): a XX. századi magyar
azután a fehér turbános fekete urakról keresz­
költészet egyik legnagyobb és legnagyobb hatású
teltek el Marokkanemek, s így a Bécset maj­
alakja. Posztumusz Kossuth-díjas.
moló Pesten is lett egy ilyen ház, amihez pedig
semmi köze nem volt semmiféle protokoll-láto- József főherceg utca XI. Kelenvölgy. Lásd: B azsa­
likom utca
gatásnak.
József főherceg utca XVI. Sashalom. Lásd: Piros
így volt vagy sem, talán soha nem derül már ki,
rózsa utca
az azonban tény, hogy ebben a háború után le­
József főherceg utca XVIII. Miklóstelep.237 Lásd:
bontott házban „lakott” egy turbános, szakállas
József Attila utca
marokkói (relief formájában a bejárat felett), s ez
József főherceg utca XX. Pesterzsébet. Lásd: József
indokolta azt is, hogy a mai József Attila utcának
Attila utca
a Váci országút felőli részét éppen Marokkaner
József Ágost főherceg (1872-1962): tábornagy, az
Gassémk „kereszteljék el” születésekor.
I. világháború alatt hadsereg- és hadseregcsoport-
A Marokkói utca folytatása a Fürdő utca volt
parancsnok, kormányzó (1919), a felsőház tagja,
(már 1823-ban is így hívták, persze németül:
a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,
Bad Gasse), s ez is egy épületről kapta a nevét,
1937-1944 között elnöke.
amely a mai Belügyminisztérium helyén állott.
Józsefhegyi lépcső [23 A2, 78 B2 (Józsfh.)] II.
Pfeffer Ignác Dunaferedőjéről van szó, a későbbi
Szemlőhegy (1922). Kavics utca 9.-től Szeréna út
híres Dianáról.
7.-ig.
És a történethez a fenti két utcán kívül tartozik
Józsefhegyi utca [22 B2, 23 A2, 78 A1-B2] II.
még egy fél, a Perc köz, régebben Minuten Gasse,
Szemlőhegy (1904). Szeréna út 8/b-től Puszta­
mely szűk sikátorként nyílt a Fürdő utcára, a
szeri út 56.-ig.
mai Hild tér magasságában. A Perc köz, amely
József királyi herceg utca XXIII. Millenniumtelep.
szintén egy épületről, a „Zum Schlaguhr” ven­
Lásd: Lórév utca
déglőről kaphatta a nevét, mára szintén eltűnt a
Indoklását lásd: József Ágost főherceg
térképekről, sovány teste beleolvadt az ugyan­
József nádor tér [35 Bl, 83 A2] V. Lipótváros
csak nem túl terjedelmes Hild térbe.
1924. december 23-án az Országos Tisza István (1938). Előzőleg: József tér (1874), Joseph Platz
Emlékbizottság kezdeményezte az akkor már (József tér) (1820-as évek), Salz Platz (Só tér),141
a Marokkóit és a Percet magába fogadó Fürdő Salzamts Grund (Sóhivatal térsége) (XIX. század
utca nevének megváltoztatását. Ilyen előzmé­ elején). József Attila utca 5., Szende Pál utca 6. és
nyek után került aztán sor szinte törvényszerű­ 5., Vörösmarty tér 7., Harmincad utca 2. és József
en 1945. július 26-án újabb névadóra - politikai Attila utca 7. között.
József Antal János főherceg (1776-1847): Magyar-
névadást politikai indíttatású követ, noha ezút­
tal a kiválasztott személlyel kapcsolatban igazán ország helytartója (1795), majd nádora (1796),
semmi kifogásolható nincs - amikor a Gróf Tisza II. Lipót király fia. Szívügyének tekintette Pest
István utca nevét József Attila utcára változtatják.
fejlesztését. A Szépítő Bizottmány létrehozója
(1808). Nádorsága alatt épült újjá az 1838-as árvíz
után romba dőlt Pest. Sor került a Városliget ren­
évek). Jókai Mór utca 23-25.-tői Mártírok útja dezésére, a Nemzeti Múzeum, a Ludovika Akadé­
22-24.-ig. mia felépítésére.
József Attila utca [60 A-Bl] XXI. Csepel-Kert- Jövendő utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
város, Királymajor (1945). Előzőleg: dr. Molnár zőleg: Óvoda utca (1930-as évek). Batthyány Ilona
Árpád utca (1930-as évek), Molnár utca (1920). utca 21.-től Vidám verseny utca 30.-ig.
Juden Gasse
Juden Gasse I. Vár. Lásd: Szent György utca
Juderv. az elnevezés arra utal, hogy a XIV. szá­
zadban először itt telepedtek meg zsidók a Vár­
ban.
Juden Gasse I. Vár. Lásd: Táncsics Mihály utca
Juden-, az elnevezés arra utal, hogy a XV századtól
több száz éven át itt laktak a zsidók, akiknek zsina­
gógája ma is látható az utcában.
Juden Gasse I. Víziváros. Lásd: Markovits Iván utca
Juden-, a hódoltság utáni összeíráskor itt lakó, kike­
resztelkedett zsidó családról kapta az utca a nevét.
Juden Gasse II. Újlak, III. Óbuda, Újlak. Lásd: Lajos
utca
Juden4, az elnevezés arra utal, hogy a XVIII- XIX.
században itt laktak a zsidók. A XVIII. században
épült zsinagógájuk ma is működik az utcában.
Juden Markt VI. Terézváros. Lásd: Deák Ferenc tér
Juden: az elnevezés arra utal, hogy a XVIII-XIX.
században főként zsidó kereskedők árusítottak itt.
Juden Platz I. Vár. Lásd: Bécsi kapu tér
Judit utca I. Tabán (1870-es évek). Kereszt térből
nyíló zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Judit utca [14 B2] III. Táborhegy (1936). A Tabán­
ban megszűnt Judit utca nevének újrafelhaszná­
lása. Farkastorki lejtő 17.-től Jablonka út 20.-ig.
Judit: II. Endre (András) király leánya, Hódító
Jakab spanyol király felesége, IV. Béla és Szent
Margit testvére.31
Juhar utca [39 A3] X. Újhegy (1961). Sellő utcától
Zsombék utcáig.
Juharos sor [64 A-B2] XVIII. Alacskai úti lakóte­
lep (1992).221 Határ úttól Tölgy utcáig.
Juharos utca [61 A2-3] XXI. Királyerdő (1937).242
Fenyves út 47.-től Damjanich János út 127.-ig.
juhar (ihar): karélyos levelű, kettősen szárnyas
termésű (dísz)fa.
Juhász utca [39 Al] X. Felsőrákos (1900). Pilisi
utcától Dömsödi utca 13.-ig.
Juhász Andor utca V. Lipótváros. Lásd: Fáik Miksa
utca
Juhász Andor ( 1864-1940): jogász. 1925-től 1934-
ig a magyar királyi Kúria elnöke. Az utca a volt
magyar királyi Kúria közelében van.
Juhász Gyula utca [7 B2, 8 A2] III. Békásmegyer
(1976).270 Királyok útjától Madzsar József utcáig.
Juhász Gyula utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Rím utca
Juhász Gyula (1883-1937): tanár, költő, újságíró.
Juhász József utca [64 A3-2] XVIII. Újpéteritelep
(1976). Előzőleg: Kazinczy utca (1898). Kisfalu­
dy utca 53.-tól Határ út 31/a-ig.
Juhász József (1910-1944): 1944. november 4-én
Pestszentimrén baloldali nézetei miatt a nyilasok
meggyilkolták.
Juhos köz [18 A2] XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: Kölcsey utca (1896). Attila utca 30.-tól Juhos
utca 31.-ig.
Juhos utca [18 A2] XV. Rákospalota (1954). Előző­
316
leg: Beniczky utca (1896). Fő út 9.-től Régi Fóti
út 9.-ig.
juhos: az elnevezés emlékeztet az itt folyt juhte­
nyésztésre.
Júlia utca [22 A3] II. Pasarét (1900). Szilágyi Er­
zsébet fasor 29.-től Pasaréti út 42.-ig.
Julianus barát utca [8 B3, 9 A3] IV. Megyer
(1991). Előző neve: Hám Kálmán utca (1953),
Bacsó Béla utca (1945), Rothermere utca (1932).
Egyes térképeken és jegyzékekben lord Rother­
mere utca. Váci út 93.-tól Megyeri út 58.-ig.
Julianus barát (P-1237): Domonkos-rendi szerze­
tes. IV. Béla király megbízásából a Keleten ma­
radt magyarok felkutatására vállalkozott. 1235-
ben megtalálta őket a Volga (Etil) folyó mellett.
A királynak hírt hozott a tatárok készülődéséről.
1237-ben újra odaindult, de már nem jutott el
hozzájuk.
Julika utca [8 A2-3] III. Csillaghegy (1963). Sza­
movár utcától Napfény utcáig.
Juliska út [33 Bl] XII. Széchenyihegy (1886). Kar­
thauzi utca 14.-től Széchenyi-emlék út 2.-ig.
Július tér XXIII. Soroksár. Lásd: Kiskert utca
Jungfer Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Szűz utca
Jungfer Gyula utca [36 A3 (Jungfer Gy.)] IX. Fe­
rencváros (2001). A csepeli HÉV vonalától a Lech-
ner Ödön fasorig.
Jungfer Gyula (1841-1908): műlakatos. Különle­
ges stílusú, a növényvilágból vett ábrázolásaival
készített kovácsoltvas kapukat, rácsokat. Saját
tervei alapján készült a Várpalota, az Operaház,
a Corvinus Egyetem (akkor Fővámház), a Szent
István-bazilika, az Országház, a Keleti pályaud­
var, és számtalan palota, lakóház vasdísze, -kapu­
ja. A francia becsületrend lovagja.297
Jungfrau Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Szűz utca
Június utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Hargita utca (1930-as évek), Sándor utca
(1910-es évek). Olajfa utca 15-17.-tői Torma ut­
ca 11.-ig.
Jupiter utca [60 A3-2] XXI. Csillagtelep (1961).24°
Előzőleg: 783. utca. Mars utca 3.-tól Rakéta utca
10.-ig.
Juranics utca VIII. Kerepesdűlő (1890-as évek).
A Fiumei út és az Asztalos János utca között. Te­
rületrendezés miatt megszűnt.
Juranics utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1910-es évek). Ősagárd utca 95.-től Napiás út
90.-ig.
Juranics Miklós (Nikola Juranic) (?—1566): Zrínyi
Miklós hű katonája. 1566-ban esett el Szigetvár
védelmében. Emlékét dédunokája, a költő Zrínyi
Miklós megörökítette a „Szigeti veszedelem” cí­
mű hőseposzában.
Jurányi udvar II. Víziváros. Lásd: Bajvívó utca
Jurányi utca [23 A3, 78 A3] II. Víziváros (1913).
Csalogány utca 45/a-tól Margit körút 60.-ig.
317
Jurányi János (1841-1912): pedagógus, 52 évig
igazgató-tanító a Vízivárosban, később a Toldy Fe­
renc utcai elemi iskolában. Életcéljának tekintette
a magyar nyelv ápolását. A budai tanítótestület és
a központi könyvtáregyesület egyik alapítója volt.
Jurisich Miklós utca [37 Al] XIV Istvánmező,
Törökőr (1932). Stefánia út 29.-től Zászlós utca
28.-ig.
Jurisich Miklós (Nikola Jurisic) (1490P-1545?):
Kőszeg várának horvát származású kapitánya.
1532-ben kicsiny seregével egy hónapig állt ellen
hősiesen a törökök meg-megújuló rohamának. Az
ostromlók végül is egy török zászló jelképes kitű­
zése után elvonultak a vár alól.
Juta-dom bi tüzérek tere [61 A-Bl] XX. Pa­
csirtatelep (2012). Helsinki út - Alsóteleki utca
- Akácfa utca - Vágóhíd utca - Wesselényi utca
Juttatott utca
által határolt lakótelepi házak között található tér,
korábban névtelen terület.
Juta-dombi csata során az 51. légvédelmi tüzérez­
red katonái és a soroksári nemzetőrök sikeresen
szálltak szembe a szovjet csapatokkal 1956 no­
vemberében. A harc és a megtorlás emlékművei
állnak a helyszínen.
Juta utca [16 B2-3] XIII. Angyalföld (2012). Váci
út és Balzsam utca között.
juta : az egykori Kender- és Jutagyár volt ezen a -
korábban névtelen - területen
Jutás köz [6 B3] III. Ürömhegy (1972). Jutás utcá­
tól Kőpor utcáig.
Jutás utca [6 A-B3, 14 Bl] III. Aranyhegy, Üröm­
hegy (1936). Kilátó utcától a főváros határáig.
Jutás : Árpád fejedelem fia.
Juttatott utca IV. Újpest. Lásd: Kisház utca

K Kacsa utca
K jelű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Kucorgó utca
Kaas Ivor utca V. Belváros. Lásd: Nyáry Pál utca
Kaas Ivor báró (1842-1910): publicista, politikus,
országgyűlési képviselő. Budapest főváros törvény-
hatósági bizottságának tagja.
Kábái utca [39 Al] X. Felsőrákos (1912). Kereszt­
úri út 60/b-től Nemes utcáig.
Kaba: nagyközség Hajdú-Bihar megyében.
Kabar utca [7 B2] III. Békásmegyer (1976). Pün­
kösdfürdő utcától Madzsar József utcáig.
kabar: lovas-nomád török nép. A 890-es évek
elején a honfoglalás előtt csatlakoztak a magya­
rokhoz. Három törzsük a Mátra alján és a Felső-
Tisza mellékén telepeden le, s beolvadt a magyar­
ságba.
Kábel utca [50 Al] XIX. Wekerletelep (1967).
Előzőleg: Szabolcs utca (1910). Maninovics utca
1.-től Esze Tamás utca 24.-ig.
Kabók Lajos utca III. Csillaghegy. Lásd: Ráby M á­
tyás utca
Kabók Lajos utca VIII. Józsefváros. Lásd: Tavasz­
m ező utca. A közeli Vasas szakszervezeti székház
indokolta az elpusztított szakszervezeti vezetőről
a névadást.
Kabók Lajos utca XVIII. Szemeretelep. Lásd: Var­
ga Katalin utca
Kabók Lajos utca XXII. Baross Gábor-telep, Buda-
tétény. Lásd: Csiperke utca
Kabók Lajos (1884-1945): géplakatos, a Magyar-
országi Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, a
Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének
titkára, a Magyarországi Szakszervezeti Tanács tit­
kára, nemzetgyűlési, országgyűlési képviselő. 1945-
ben a nyilasok agyonlőtték.
Kacagány utca XTV. Alsórákos (1941).283 Káka ut­
cától Köntös utcáig. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
kacagány: a régi magyar férfiviseletben: vadállat
bőréből készített, a (bal) vállon átvetett ruhadarab.
Kacor utca [58 Al] XXII. Nagytétény (1969).
Előzőleg: 856. utca. Aradi utca 13.-tól Áron utca
10.-ig.
kacor. a szőlőművelésben használatos fanyelű gör­
be kés.
Kacsa utca [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (1879).
Előzőleg: Enten Gasse (Kacsa utca) (XVIII. szá­
zad), Baad Gasse (Fürdő utca) (1695), Molnár ut­
ca (1440 körül).70 Bem rakpart 44.-től Kapás utca
33.-ig.
Kacsa: az elnevezés a Kacsa utca 18. szám alatt
egykor működő Arany Kacsa vendégfogadóra
emlékeztet, amelynek cégére egy kovácsoltvasból
készült aranyozott kacsa volt.
318
A vízivárosi Kacsa utca az egyszerűségre és
praktikusságra törekvő névadási szokás egyik
legszebb példája. A Bem rakpart és a Kapás ut­
ca között húzódó házsor a XV. században Mol­
nár utcaként vonult be a köztudatba, de 1695-
ben már mint Fürdő utcát, vagyis Baad Gassét
ismerték a budaiak, no meg a közeli Király für­
dőbe igyekvő látogatók. A Csalogány utcával
párhuzamosan futó utcácska háborús sérülései
folytán sokáig részben beépítetlen maradt. Azon
épületei, amelyek sérülés nélkül átvészelték a
történelem viszontagságait, a rakpartra néz­
nek. Az 1879 óta mai nevét viselő Kacsa utca,
a hajdani Enten Gasse névadóját azonban hiába
keresnénk: a 18. században itt működő Arany
Kacsa fogadó régen elpusztult már. Parányi
épületét emberöltőkkel ezelőtt lebontották, de
elnevezése túlélte a vészterhes századokat, és ma
is utal az egykori népszerű vízivárosi vendéglő­
re. A barátságos kis utca életében fordulópon­
tot jelentett, amikor a Duna jobb parti oldalán
végzett útfelújítási munkálatok során, az 1930-
as években új burkolatot kapott az addigi po­
ros, sáros, gyakran járhatatlan úttest, amelyen
egykor a neves fogadóba siettek a messzi földről
érkező vendégek.
Kacsóh Pongrác út [25 A2-1, 81 Bl] XIV. Her-
minamező (1951). Előzőleg: Külső Andrássy út
(1930-as évek). Hermina út 63.-tól Szuglói Kör­
vasút sorig.
Kacsóh Pongrác (1873-1923): tanár, zeneszerző.
Kada köz [38 B3] X. Óhegy (1973). Kada utca
119.-től Harmat utca 88.-ig.
Kada utca [38 B3-2, 39 A2] X. Óhegy (1899).
Eredetileg a Vaspálya utcától, de az a része üzemi
terület lett. Gyömrői út 23.-tól Maglódi út 51.-ig.
Kada Mihály (1827-1894): 1846-ban lépett Pest
város szolgálatába. Részt vett a szabadságharc­
ban. 1861-ben főjegyző, 1868-ban alpolgármes­
ter. Az egyesítés után is megtartotta ezt a tisztsé­
gét. Itt volt szőlőbirtoka.
Kádár utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Abroncs utca
Kádár utca [23 B3, 79 B3] XIII. Újlipótváros
(1897). Váci út 4.-től Visegrádi utca 5/a-ig.
kádár: a XIX. században a sörgyárak részére ké­
szítettek az itteni kádárműhelyekben hordókat.
Kádár utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Sárrét utca
kádár, a hordókészítő másik neve.
Kadarka utca [12 B2] II. Széphalom (1965). Elő­
zőleg: 206. utca. Szabadság utcától Áchim And­
rás utcáig.
kadarka: szőlő és a belőle készült bor neve.
Kádi szokagi I.Vár. Lásd: Úri utca
Kádi utca I. Vár. Lásd: Úri utca
319
kádi: török bíró. Az elnevezés arra utal, hogy a
hódoltság alatt valószínűleg ebben az utcában la­
kott.
Kadosa utca [15 Bl, 16 Al] III. Rómaifurdő (1900).
Szentendrei út 203/a-tól Római part 24.-ig.
Kadosa, Kadocsa vagy Kadics: Kézai Simon sze­
rint 406-ban a hunok választott kapitánya volt.
Arany János „Keveháza” című eposzában a száz­
halombattai csata egyik vezéreként említi.
Kaffka Margit köz [26 A3] XIV. Nagyzugló (1966).
Előzőleg: 935. köz. Szervián utca 19.-től Kaffka
Margit utca 34.-ig.
Kaffka Margit utca [26 A3, 38 Al] XIV Nagy­
zugló (1951). Előzőleg: Novara utca (1942). Bol­
gár kertész utca 68.-tól Fogarasi út 65.-ig.
Kaffka Margit: (1880-1918): költő, regényíró.
Kagyló utca [23 A3, 35 Al, 82 Bl] I. Víziváros
(1879). Előzőleg: Kőfaragó utca (1874), Stein­
metz Gasse (1860-as évek), Schwarzei Gasse
(Schwarzei utca) (1854). Teljes hosszában lép­
cső. Mária tér 4.-től Hunfalvi utca 13.-ig.
Kaiserliche Preche I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Kajak utca III. Rómaifürdő (1967). Dósa utca és
Nánási út között. Területrendezés miatt megszűnt
(1982).
kajak: az elnevezés az itteni csónakházak „lakói­
ra” emlékeztet.
Kajak dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár (2009). Bol­
gárföld dűlőtől félkörben Bolgárföld dűlőig.
Kajár utca [17 B2] XV. Rákospalota (1910-es évek).
Előzőleg: Ráday utca (1925), Forgó utca (1919).
Fő út 30.-tól Kert köz 1.-ig.
Kajár: község Győr-Moson-Sopron megyében.
1950-ben Kispéccel egyesítették, azóta Kajárpéc.
Kajszi utca [28 Al-2] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Kisfaludy utca (1920-as évek), Károly utca
(1900-as évek). Budapesti út 212.-től Ákos utca
31.-ig.
Káka utca XIV. Alsórákos (1908). Eredetileg a Szent
László úttól a Tatai útig. 1954-ben hozzácsatolva
a 120. utca, a Tatai utcától Kacagány utcáig. Te­
rületrendezés miatt megszűnt (1967).
Káka köz [18 A2] XV. Rákospalota (2009). Tur-
jános körút 8.-tól Kukorica utca 5.-ig. Tervezett
lakótelepen lesz.
káka: hengeres, csomó nélküli, levéltelen szárú,
1-2 m magasra megnövő sásféle vízinövény.
Kakas utca VI. Terézváros (1870-es évek). A Sugár
út (a mai Andrássy út) tervezési térképén a Kő­
míves utcával párhuzamosan, a Rózsa utca és a
Szív utca között.
Kakas utca V. Belváros. Lásd: Só utca
Kakas utca IX. Ferencváros. Lásd: Hőgyes Endre
utca
Kakastó utca [50 A3, 62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1965). Előzőleg: Gárdonyi Géza utca (1932) egy
része. Pozsony utca 36.-tól Orsóvá utcáig.
Kalamár József út
Kakas-tó: Kispest és Pesterzsébet határán volt a
mára már eltűnt tó, amelyre a név emlékeztet.
Kakukk lépcső [34 Al] XII. Orbánhegy (1939).
1974-ben a „kakukk” szó helyesírása megváltozott:
előtte Kakuk lépcső. Sólyom utca 15.-től Kakukk
út 16.-ig.
Kakukk lépcső [34 Al] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Kakukk út [34 Al] XII. Orbánhegy (1886). 1974-
ben a „kakukk” szó helyesírása megváltozott: előt­
te Kakuk út. Diana utca 31.-től a Szendrő közig,
onnan zsákutca.
kakukk: védett, sajátos hangú, tojását más madár
fészkébe rakó, gerle nagyságú, hamuszürke tolla­
zatú erdei madár.
Kakukkfű utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1962).
Előzőleg: 843. utca. Váza utca 3.-tól Pohár utca
4.-ig.
kakukkfű: védett, halványlila, ajakos virágú, illa­
tos levelű, gyógy- és fűszernövény.
Kakukkhegyi erdősor [33 A3] XI. Pösingermajor,
XII. Csillebérc (1974). Páratlan oldala a XII. ke­
rülethez, a páros a XII. kerülethez tartozik. Ka­
kukkhegyi úttól vissza a Kakukkhegyi útig.
Kakukkhegyi út [33 A-B3] XI. Pösingermajor,
XII. Csillebérc (1974). Páratlan oldala - egy rö­
vid szakasz kivételével - a XII. kerülethez, a páros
a XI. kerülethez tartozik. Irhás árok 48.-tól a fő­
város és Budaörs határáig.
Kakukk-hegy: 438 m magas hegy a Budai-hegyek­
ben.
Kakukkhegyi út [57 B2-3] XXII. Nagytétény
(1963). Előzőleg: 825. út. Barackos út 3.-tól Bar­
tók Béla út 132.-ig.
Kál köz [18 A2] XV. Rákospalota (1954). Előzőleg:
Kálmán köz (1928), Kalmár utca (1908 előtt).24
Fő út l.-nél nyíló zsákutca.
Kál: nagyközség Heves megyében.
Kála utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1971). Előző­
leg: 912. köz. Egressy út 186.-tól Zoborhegy utca
3.-ig.
kála: nagy fehér, tölcséres virágú dísznövény.
Kalács utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: Temesvár utca (1930-as évek). A Ko­
lozsvár tér beépítésekor alakult ki. Pesti út 204.-
től Fodormenta utcáig.
Kalácssütő utca V. Belváros. Lásd: Sütő utca, Vá­
rosház utca
Kaláka utca [14 Bl] III. Aranyhegy (2009)
kaláka: általában vidéken, nagyobb munka elvégzé­
sére, önkéntes segítőtársakból összeállt munkakö­
zösség.
Kalamár József út XXI. Csepel-Belváros, Erdőalja,
Királyerdő (1957). Lásd: Szent István út
Kalamár József (1895-1956): asztalos. A Tanács-
köztársaság idején a csepeli direktórium tagja, an­
nak leverése után internálták. 1921-től a Magyar­
Kalap utca
országi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete és
az illegális kommunista párt tagja. 1945-1948
között a község főbírója. Később több vállalat ve­
zetője. 1954-től Csepel tanácselnöke. 1956. októ­
ber 26-án az utcán agyonlőtték.
Kalap utca [15 A3] III. Filatorigát (1939). Hévízi
út 8/e-től Rádl-árokig.
Kalap utca V Belváros. Lásd: Irányi utca.
kalap: az elnevezés a hajdan itt működő Bádogka­
lap vendéglőre utal.
Kalapács utca [25 B3, 26 A3] XIV. Nagyzugló
(1945). Előzőleg: Nyilas utca (1934). Bagolyvár
utca 9/c-től Nagy Lajos király útja 72.-ig.
kalapács: hagyományos történet, 1945-ben azt
hitték, hogy a nyilas utca a Nyilaskeresztes Párt
szimbólumáról kapta a nevét, ezért a Szociálde­
mokrata Párt „Kalapácsos ember” jelvényéről ne­
vezték el.
Kaláris utca [61 B3 (Kal.)] XXIII. Soroksár (1964).
Előzőleg: Knézich utca. Láng Endre utca 5-7.-tői
Szabóky Rezső utca 6.-ig.
kaláris: korallból vagy ennek utánzatából készült
nyaklánc.
Kalász utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Marokszedő utca
Kalász utca [64 A-B3, 76 Al] XVIII. Erdőskert
(1912). Vasút sor 104-105.-tői Kisfaludy utcáig.
Kalászi köz [15 Bl, 16 Al] III. Csillaghegy (2000).
Pozsonyi utcától Kalászi utcáig.
Kalászi utca [15 Bl, 16 Al] III. Csillaghegy, Ró­
maifürdő (1963). Korábban a Rómaifürdő felé
eső - páratlan - oldala Kalászi utca (1910), a Csil­
laghegy felé eső - páros - oldala Szatmári utca
(1920-as évek). Szentendrei út 217.-től Római
part 53.-ig.
Kalász: Budakalász korábbi neve.
Kalauz utca [26 A-B2] XIV. Alsórákos (1953). Elő­
zőleg: Calasanti utca (1936). Gvadányi utca 115.-
tól Öv utca 48.-ig.
Káldi utca XIV. Alsórákos (1900). Ilosvai Selymes
tér és Szuglói Körvasút sor között. 1953-ban hoz­
zácsatolva az Ilosvai Selymes utcához.
Káldi György (1573-1634): jezsuita páter. 1604-
1606 között Erdélyben élt, ahonnan Bocskai Ist­
ván kiűzte, és Lengyelországba menekült. 1616-
tól a nagyszombati jezsuita kollégium rektora lett.
1629-től a pozsonyi rendház vezetője. Ő fordítot­
ta magyarra a teljes katolikus Bibliát (Bécs 1626)
Bethlen István támogatásával, Pázmány Péter
költségén.
Káldor A dolf utca [59 Al] XXII. Budafok (1946).
Előzőleg: Levente utca (1930-as évek). Szent Ist­
ván tértől Ártér utcáig.
Káldor Adolf (1882-1944): Budafok város tiszti­
orvosa volt. A nyilas uralom idején öngyilkos lett.
Káldy Gyula utca [35 Bl, 83 Bl-2] VI. Terézváros
(1953). Előzőleg: Laudon utca (1874), Laudon
Gasse (1838). Eredetileg a Király utcától a Paulay
320
Ede utcáig, 1881-től a Révay utcáig. Király utca
20.-tól Révay utca 9.-ig.
Káldy Gyula (1838-1901): karmester, zenetanár,
rendező, az Operaház igazgatója.
Kalitka utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1966).
Előzőleg: Gyár utca (1920-as évek). Baross Gá­
bor utcáig zsákutca, tovább Emma utca 18.-ig.
Kállai Éva utca VIII. Józsefváros. Lásd: Alföldi utca
Kállai Éva (1917-1957): pártmunkás. Az illegá­
lis kommunista párt és a Magyarországi Vas- és
Fémmunkások Szakszervezete aktivistája. 1945
után a Magyar Kommunista Párt pártmunkása.
1956. október 30-án a Köztársaság téren öngyil­
kosságot kísérelt meg. Ebbe halt bele 1957-ben.
Az utca a Köztársaság térnél van.
Kálló esperes utca [34 B2, 82 A3] XII. Német­
völgy, Sashegy (1946). Előzőleg: Liga utca (1941),
Wolff Károly út (1936), Sashegyi út (1900-as
évek). Hegyalja út 45.-től Sashegyi út 1.-ig.
Kálló Ferenc (1895-1944): római katolikus pap,
honvéd tábori főesperes, alezredes. Több mint
száz üldözött életét mentette meg a nyilasterror
idején. 1944. október 29-én a nyilasok elfogták,
és kínvallatás után megölték.
Kálmán köz XV Rákospalota. Lásd: Kál köz
Kálmán utca IV. Újpest. Lásd: Pintér József utca
Kálmán utca V. Lipótváros. Lásd: Kálmán Imre
utca
Kálmán utca [63 B2, 64 A2] XVIII. Újpéteritelep
(1898). Lőrinci út 23.-tól István utca 24.-ig.
Kálmán utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1908 előtt).
Szent Imre herceg utca 15.-től Kende Kanuth utca
44.-ig.
Kálmán Imre utca [23 B3, 83 A-Bl] V. Lipótvá­
ros (1967). Előzőleg: Kálmán utca (1872), Csil­
lag utca (1866), Stern Gasse (1858). Páratlan ol­
dala a Fa tér része volt. Kozma Ferenc utca 3.-tól
Bajcsy-Zsilinszky út 64.-ig.
Kálmán Imre (1882-1953): zeneszerző, operett­
komponista.
Kálmán király utca III. Csillaghegy. Lásd: Csörlő
utca
Kálmán király utca XIX. Wekerletelep. Lásd: M é­
száros Lőrinc utca
Okolását lásd: Könyves Kálmán
Kalmár utca I. Vár. Lásd: Szenthárom ság utca,
Úri utca
Kalmár utca XV. Rákospalota. Lásd: Kál köz
Kalmár utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Tas utca (1910-es évek). Keszeg utca
23.-tól Gyöngyvirág utcáig.
kalmár: a kereskedők régi neve.
Kalmár Ilona sétány [49 A3] XX. Pesterzsébet
(1991). Vörösmarty utcától Török Flóris utcáig.
Kalmár Ilona (1894-1942): pedagógus. 1930-ban
magán-leánygimnáziumot alapított Pesterzsébe­
ten, és testvérével együtt ott tanított. Mindketten
321
igen népszerű tanárok voltak. A sétány az egykori
iskola mellett húzódik.
Kalmárvölgy dűlő XVII. Rákoscsaba. Lásd: Göm b­
virág utca
K alm árvölgy utca [42 B2-3] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Aradi utca (1910-es évek).
Csabagyöngye utca 51.-től Gömbvirág utca 40.-
ig-
Kalmárvölgy, nevét azért kapta, mert a XVIII.
században itt öltek meg egy kalmárt.18
Kálmos utca [9 Al] IV. Székesdűlő (1991). Szé­
kesdűlő sor 7.-től Székesdűlő sor 23.-ig.
kálmos: védett, illatos gyökértörzsű, egyszikű
gyógynövény.
Káinok utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954).218 Előzőleg: Nimród utca (1910-es évek).
Ároktő utca 121.-től Olaszliszka utca 12.-ig.
Káinok: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Calnic.)
Kalocsai utca [26 A3-B2] XIV Alsórákos (1900).
Csemus utca 53.-tól Öv utca 48.-ig. Az utca a
Rákos-patak bal partjánál megszakad, majd átjáró
nélkül folytatódik.
Kalocsa: város Bács-Kiskun megyében. Római
katolikus érseki székhely.
Kalotaszeg utca [47 A-Bl] XI. Kelenföld (1930).
Fehérvári út 114.-től Szerémi útig.
Kalotaszeg: tájegység Erdélyben a Kalota és a Kö­
rös völgyében. Különleges néprajzi értékeket hor­
doz a táj népi építészete és az itteniek rendkívül
színes ruházata.
Kalóz út [33 Bl-2] XII. Széchenyihegy (1886). Rege
út 4.-től Ágnes út 15/a-ig.
Kálti Márk utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep
(2003). Előzőén Kér utca. Örs utca és Attila utca
között párhuzamosan az Ákos mester és a Kézai
Simon utcával
Kálti Márk: XIV. századi krónikás. Római katoli­
kus pap, kanonok. Öt tekinti a tudomány a Bécsi
Képes Krónika, a gazdagon illusztrált, 1358-ban
készült kódex szerzőjének
Kálvária tér [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1991). Előzőleg: Kulich Gyula tér (1957), Kál­
vária tér (1874), Calvarien Platz (1740-es évek).
Baross utca 119., Losonci utca 28., Illés utca 2.,
Kálvária utca 1. és 2., Diószegi Sámuel utca 1.,
Csobánc utca 2., Baross utca 121., Lujza utca
31., Karácsony Sándor utca 30. és 37., Dankó ut­
ca 44. és 37. és Baross utca 118. között.
Kálvária út VIII. Józsefváros. Lásd: Baross utca
Kálvária utca II. Országút. Lásd még: Calvarie Gasse
Kálvária utca II. Országút. Lásd: Zivatar utca
Kálvária utca II. Pesthidegkút-Ófalu. Lásd: Patak­
hegyi utca
Kálvária utca III. Békásmegyer. Lásd: Meggy utca
Kálvária utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1870). Előzőleg: Kálváriahegy utca (1866), Cal-
Kálvin János utca
varienberg Gasse (1850). Kálvária tér 6.-tól Du­
gonics utca 6.-ig.
kálvária: az elnevezés arra utal, hogy az utca a ré­
gi pesti Kálvária (1739) helyétől indul ki.
Kálvária utca XVIII. Bókaytelep. Lásd: Margó T i­
vadar utca
Kálvária utca XXII. Budafok. Lásd: Kálváriahegy
utca
Kálvária (a latin calvariából): Jézus keresztre fe­
szittetésének színtere. A Szentszék, miután nem
mindenki kereshette fel a Szentföldet, megen­
gedte, hogy máshol is állítsanak fel kereszteket és
képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják,
és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon
ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút enge­
délyezett, mint a zarándokoknak. A pápák a ke­
resztút állításának jogával a ferences rendet bízták
meg.
Kálváriahegy utca II. Országút. Lásd: Zivatar utca
Kálváriahegy utca [59 Al] XXII. Budafok (1990).
Előzőleg: Merengő utca (1968), Kálvária utca
(1870-es évek), Calvarien Gasse (XVIII. század).
Péter-Pál utca 1.-től Árpád utca 2.-ig. A Kálvá­
ria-hegyre visz föl.
Kálváriahegy: 1. A Golgota-hegy Jeruzsálem mel­
lett, ahol Krisztust megfeszítették. 2. Domb,
amelynek tetején ilyen keresztút három keresztje
áll.
Kálváriahegy utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kálvária
utca
Kalvarien Platz VIII. Józsefváros. Lásd: Kálvária tér
Kálvin köz [23 Al] III. Óbuda (1933). Előzőleg:
Calvin köz (1874). Kis Korona utcából nyíló
zsákutca. Kálvin: az elnevezés arra emlékeztet,
hogy a török hódoltság alatt itt volt egy reformá­
tus templom.
Kálvin tér [36 A2, 83 B3, 84 A3] V Belváros, VIII.
Józsefváros, IX. Ferencváros (1953). Előzőleg:
Calvin tér (1875), Heu Platz (Széna tér) (1866),
Heu Markt (Széna piac) (XIX. század). Heu-
und Borstenviehhändler Platz (Széna- és disznó­
kereskedők tere) (XVIII. század), Ketschkemeter
Platz (Kecskeméti tér) (XVIII. század)1. Kecske­
méti utca 19., Királyi Pál utca 20., Vámház kör­
út, Lónyay utca 1. és 2., Ráday utca 1. és 2., Ül­
lői út 1. és 2., Baross utca 1. és 2., Múzeum utca
1., Múzeum körút, Kecskeméti út 18. között.
A házak 1.-től 6.-ig az V. kerülethez, 7.-től 10.-ig
a IX. kerülethez tartoznak, a l l . szám a VIII. ke­
rületben van.
Kálvin tér XV Pestújhely. Lásd: Sztárai Mihály tér
Kálvin utca III. Óbuda (1874). Polgár tér és Ta­
vasz utca között. Előzőleg: Magyar utca, Ungar
Gasse. Területrendezés miatt megszűnt.
Kálvin János utca [8 B3, 9 A3] IV. Megyer (1953).
Előzőleg: Calvin János utca (1932). Váci út 99.-
től Megyeri út 64.-ig.
Kamara utca
Kálvin tér
Ott, ahol a fallal körbekerített Belváros Kecs­
keméti kapuja előtt torkolló országutak, jelesen
az Üllői út, a mai Baross utca és a Soroksári út
találkoznak, az 1800-as évek első felében sza­
bálytalan alakú tér keletkezett, amely egyike a
legszebb pesti tereknek. A közeli városkapuról
hívták Kecskeméti rémek, az itt rendezett vásá­
rokról a XIX. század derekán a Széna piac, il­
letve a Disznókereskedők tere nevet kapta, majd
1866-ban - némi változtatással - Széna térként
került rá a hivatalos iratokra a folyamatosan
épülő, szépülő, bővülő tér. A kőkockákkal kira­
kott hatalmas terület már a reformkorban is za­
jos és forgalmas lehetett, amikor a józsefvárosi
majorosok világvárosias dübörgéssel, reggelen­
ként tejjel teli sajtárokkal vágtattak be a városba.
Látványos változásra a Kiskörút szabályozásakor
került sor, ami lehetővé tette, hogy a Nemzeti
Múzeum vidéke is méltó legyen azokhoz az épü­
letekhez, amelyekhez a Széchenyi família, József
nádor és a kiváló építész, Pollack Mihály neve
fűződött. így lett az ósdi Széna térből 1874-
ben Kálvin tér az itt épült református templom
hatására, megörökítve a reformáció egyik ve­
zéralakjának, az egyházalapító Kálvin Jánosnak
(1509-1564) a nevét. A Közmunkatanács lelkes
szabályozókedvét természetesen nyomon követ­
te az építőkedv is: porból, sárból, pocsolyából
körút alakult, vityillóból palota. A Kálvin tér -
az 1883-ban ékszerül kapott Danubius-kúttal
és szép kilátásával a Nemzeti Múzeumra, majd
később a Ferenc József hídra - ekkor vált a fő­
város megbecsülendően értékes pontjává. Mára
ugyanis elvesztette hajdani romantikáját, de any-
nyi bizonyos, hogy a Belváros egyik legforgal­
masabb közlekedési csomópontjaként legalább
olyan fontos szerepet tölt be, mint századokkal
ezelőtt.
Kálvin János (Jean Calvin, Calvinus) (1509-
1564): svájci lelkész, tanár, vallásreformátor.
Franciaországban végezte egyetemi tanulmányait.
A lutheri tanokat átdolgozta (megreformálta), és
saját vallási elveit 1536-ban „Institutio Religionis
Christianae” címmel meg is jelentette. Ekkor már
Genfben volt lelkész. 1541-től a világi hatalomra
is nagy befolyást gyakorolt. Említett művét Szen-
czi Molnár Albert fordította magyarra (1624).
Kamara utca I. Vár. Lásd: Hess András tér
kamara', a Hilton Szálloda helyén állt a XVIII.
században a királyi kamara épülete, amelyről az
utca a nevét kapta.
Kam araerdei út [45 A2-B3, 46 A3, 58 Al] XI.
Kamaraerdő, Kőérberek, XXII. Baross Gábor-
telep, Budafok, Budatétény (1937). Budapest és
322
Budaörs határánál a Repülőtéri úttól indul: a Ka­
maraerdő déli sarkánál kétfelé ágazik: egyik része
a Dózsa György útig fut, másik része a Balatoni
útig.
Kamaraerdő', lásd a városrészek között.
Kamermayer Károly tér [35 Bl, 83 B2 (Kam. K.)]
V Belváros (1946). Az 1840-es években Dreiecke
Platz (Háromszeg tér), később névtelen volt.
Kamermayer Károly utca V. Belváros. Lásd: Bárczy
István utca
Kamermayer Károly (1829-1897): Budapest el­
ső polgármestere (1873-1896). Jelentős érdemei
vannak a városrendezés terén és a szociálpolitikai
szervezetek kiépítésében. Budapest fő- és székvá­
ros „nyugalomba vonulása alkalmából a főváros
körül szerzett érdemeiért” díszpolgári címmel
tüntette ki.72
Kám for utca [16 B3, 17 A3] XIII. Angyalföld
(1973). Előzőleg: Balzsam utca egy része. Göncöl
utca 125.-től Tatai utca 144.-ig.
kámfor, az elnevezés emlékeztet arra, hogy a közeli
vegyi üzemben gyártották ezt a jellegzetes szagú,
illékony szénvegyületet.
Kamilla utca [47 A3] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Muskátli utca (1930-as évek). Szabad har­
cosok útja 10.-től Mélykút utca 10.-ig.
kamilla', vadon növő gyógynövény.
Kamion utca XVIII. Soroksár (2003). Csendes ut­
cától Európa utcáig, a főváros legdélibb kiszöge-
lésénél fekvő kamion állomásról.
Kammer Gasse I. Vár. Lásd: Hess András tér
Kamra utca [7 A2] III. Békásmegyer (1953). József
utca 14.-től Templom utcáig.
Kánai út [45 B2, 46 A2] XI. Kőérberek (2005).
Partfutó utcától Balatoni útig.
Kána: alapítása valószínűleg a XII. század kö­
zepén történt, fénykorát 1200 körül élte. A falu
feltehetőleg Apa bán birtoka volt, aki 1148-1158
között szerepel a forrásokban, mint II. Géza bi­
zalmasa. A tatárjárás idején nem pusztult el. A
falu nevét egy 1325-ös határleírásból ismerjük,
ahol Nevegy falu határaként említik. Szerepel
az 1361-es hegyvám-elengedő oklevélben, egy
1412-es oklevél pedig egy kánai születésű apácát
említ. Nem ismert, hogy lakói mikor hagyták el a
falut, de háborús pusztításnak, tűzvésznek vagy
egyéb csapásnak nem kerültek elő nyomai. Kána
területén kb. 200 földbe mélyített ház, egy fara­
gott kövekkel díszített templom, közel 1100 sírt
tartalmazó temető, több mint kétszáz kemence
(közülük kettőt teljes épségben mentettek ki, az
egyik a Budapesti Történeti Múzeumban látha­
tó), valamint gazdag üvegcserép-, pénz- és kerá-
mia-leletanyag került elő. A falutól nem messze
bencés apátság működött. Maradványai látogat­
hatók.
Kanal Gasse II. Országút. Lásd: Fekete Sas utca
323
Kanalasgém utca [46 A2] XI. Kőérberek (2005).
Kánai úttól Tóváros útig.
kanalasgém: az íbisszel rokon, fehér tollú, kana-
lascsőrű gázlómadár.
Kanász utca [15 A2] III. Törökkő (2003). Csillag-
hegyi úttól Gémeskút utcáig.
kanász\ a disznók pásztora.
Kancsó utca XXII. Nagytétény. Lásd: Hugonnay
Vilma utca
Kancsó utca [76 Al] XVIII. Belsőmajor (1969).
Igric utca 3.-tól Gesztenye utcáig.
Kandó Kálmán tér XVIII. Ganzkertváros. Lásd:
Kandó tér
Kandó Kálmán utca [23 A3, 78 B3 (K. K.)] II.
Víziváros (1932). Kacsa utca 13.-tól Bem József
utca 8.-ig.
Kandó Kálmán: elnevezés arra emlékeztet, hogy
a ma már megszűnt - akkor az utcához közeli -
Ganz Villamossági Gyár igazgatója volt.
Kandó Kálmán utca XVIII. Ganzkertváros, Ganz-
telep. Üllői úthoz csatolva.
Kandó tér [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros (1953).
Előzőleg: Kandó Kálmán tér (1945), Apponyi
Albert tér.
Kandó Kálmán (1869-1931): gépészmérnök.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja,
a Műegyetem tiszteletbeli doktora, a Mérnöki
Tanács elnöke volt. A Corvin-koszorú kitünte­
tettje.292 Hímevét a villamosvasutakkal kapcsola­
tos találmányai alapozták meg.
Kanizsai Dorottya utca [9 B3, 17 Bl] XV. Rákos­
palota (1930-as évek). Alagi tér 13.-tól Székely
Elek út 30.-ig.
Kanizsai Dorottya (P-1532): előbb Péter nádor,
majd ennek halála után Perényi Imre nádor fele­
sége. A mohácsi csatavesztés után ő temettette el
a halottakat.
Kanizsai utca [35 A-B3] XI. Lágymányos (1924).
Fehérvári út 35.-től Bukarest utca 10.-ig.
Kanizsa: több magyar helységnév eleme.
Kankalin utca [47 Al (Kank.)] XI. Kelenföld
(1936). Szombathelyi tér 12.-től Boglárka utca
7.-ig.
kankalin: védett, kora tavasszal nyíló, sárga virá­
gú, évelő, erdei növény.
Kanóc utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1984). Ró­
mai tértől Kadosa utca 35.-ig.
kanóc: eredetileg: gyújtózsinór. Sodort-fonott pa­
mutszál vagy szalag, amely a petróleumlámpa vagy
a gyertya anyagát magába szívja, és így a lángot
táplálja.
Kantár utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1936).212
Gödöllői utca 124.-től Jeszenák János utca
99.-ig.
kantár: lószerszámnak az állat fején lévő, a zablát
is magában foglaló része.
Kántor utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Pilóta utca
Kapisztrán tér
Kántor utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1953).
Csaba utcától Várvíz utcáig.
kántor: az énekes egyházi szertartásokat énekkel
vezető (és orgonán kísérő) egyházi alkalmazott.
Kántorné sétány [38 Al] XIV. Rákosfalva (1879).
Előzőleg: Vörösmarty utca, Vörösmarty Gasse
(1870). Ond vezér útja 5.-től Ond vezér útja 15.-ig.
Kántorné, azaz Kántor Gerzsonné, Engelhardt Anna
(1791-1854): színművésznő. A Nemzeti Színház
tagja.
Kánya utca I. Tabán (1879). Czakó utca és Kör ut­
ca között. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Kánya utca [13 A3] II. Hársakalja (1968). Aradi
utcától Járóka utcáig.
kánya: a hollónál nagyobb testű, villás farkú (dög­
evő) ragadozó madár.
Kányakapu utca [33 B3, 45 Bl] XI. Madárhegy
(2003). Rupphegyi úttól Fatörzs utcáig.
Kányakapu: nagy valószínűséggel az itt már jel­
zett Kána apátsággal függ össze. A XVI. század­
ban már több leírásban is említik ezen a néven.
Tinódi Lantos Sebestyén krónikájában is így ne­
vezi, hiszen az volt Sasadpuszta Kánya felé eső
határának kán(y)ai kapuja.
Kanyar utca XXII. Nagytétény (1963). Előzőleg:
831. utca. Az Angeli utca és a Balatoni út között.
Területrendezés miatt megszűnt.
Kanyargó utca [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok
(1982). Páratlan számok a jobb oldalon. Két rész­
ből áll: 1. Az Aranyfácán utca folytatásaként a Vi­
har utca 24.-ig, onnan zsákutca, 2. Orsovai utca
18.-tól Selmeci utca 1-5.-ig zsákutca.
Kányavár utca [26 B3, 27 A3] XVI. Sashalom
(1977). Előzőleg: Devecseri utca egy része. Bá­
nyai Elemér utca 30.-tól Remény utca 61.-ig.
Kányavár: község Zala megyében.
Kápa utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1936).212
Gödöllői utca 16.-ról nyíló zsákutca.
kápa: a nyereg elülső része.
Kapás utca [23 A3, 78 B3, 82 Bl] I. Víziváros, II.
Víziváros (1874). Előzőleg: Drei Hauer Gasse
(Három Kapás utca) (1850),45 Friedhof Gasse
(Temető utca) (1822), Freythof Gasse (Temető
utca) (1731), Sankt Floriani Gasse (Szent Flóri­
án utca) (1730), Gärtner Gasse (Kertész utca)
(1695).157 Batthyány utca 31.-től Margit körút
44.-ig.
Kapás: az elnevezés a hajdan itt működő „Három
Kapás” elnevezésű kocsmára emlékeztet.
Kapaszkodó utca [14 Al] III. Testvérhegy (1980).
Testvérhegyi utca 81.-től Domoszló útja 70.-ig.
Kapellen Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Gyanta utca
Kapellen Gasse X. Óhegy. Lásd: Kápolna utca
Kapellen Platz X. Óhegy. Lásd: Kápolna tér
Kapelle: kápolna (németül).
Kapisztrán tér [35 Al, 82 Al (Kap.)] I. Vár (1922).
Előzőleg: Nándor tér (1874), Garnisons Platz
Kapisztrán utca
(Helyőrség tér) (1852),82 Helyőrségi templom
tér,83 Ferdinand Platz (Ferdinánd tér) (1835),
Joseph Platz (József tér) vagy Franziskaner Platz
(Ferencesek tere) (XVIII. század).193 Nádor tér
(XIX. század közepe),195 Ferencesek utcája (XVIII.
század),1 Barátok utcája (XVIII. század),1 Fran­
ziskaner Garten (Ferencesek kertje) (XVIII. szá­
zad),76 Auf der Kayl Preche,9 Kaiserliche Preche
(Breche) (Császárrés) (1696),1 Szombathely ma-
halle(szi), Toprak kuleszi mejdáni (Földbástya tér)
(XVI-XVII. század),12 Magdolna tér vagy Olasz tér
(XVI. század).62 Országház utca 34., Tóth Árpád
sétány 39., Úri utca 72. és 55., Országház utca 32.
és 29., Petermann bíró utca 32. és 29. között.
Kapisztrán utca IX. Ferencváros. Lásd: Zsil utca
Kapisztrán utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tájkép utca
Kapisztrán utca [50A2-1] XIX. Wekerletelep
(1910). Esze Tamás utcától Gutenberg körút 3.-ig.
Kapisztrán utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Közm ű-
helytelep utca
Kapisztrán utca [46 A-B3] XXII. Budafok. Tegzes
utca 21.-től Vöröskúti határsor 15.-ig.
Kapisztrán János utca II. Máriaremete. Lásd: Kert­
város utca
Kapisztrán János utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep.
Lásd: Túra utca
Kapisztrán János utca [48 A3] XX. Csepel-Ófalu
(1900-as évek). Ady Endre út 14.-től Corvin útig.
Kapisztrán János (Giovanni di Capistrano) (1386-
1456): itáliai születésű római katolikus, ferences
rendi szerzetes. Az 1456-os nándorfehérvári (ma:
Belgrád, Szerbia) győzelemben döntő része volt.
Kereszteseivel részt vett a vár védelmében, pré­
dikációival lelkesítette a katonákat. A római ka­
tolikus egyház - XIII. Benedek pápa - 1724-ben
szentté avatta.
Kapitány utca [34 B2, 35 A2, 82 A2] XII. Német­
völgy (1891). Avar utca 3.-tól Győri út 4.-ig.
kapitány, a fegyveres testületeknél a százados régi­
es neve. Ma különböző hivatali címek összetevője.
Káplár utca [22 B3, 78 A3] II. Országút (1900).
Retek utca 35.-től Lövőház utcáig.
káplár, a fegyveres testületeknél a tizedes régies
neve.
Kaplony utca V Belváros. Lásd: Henszlmann Imre
utca
Kaplony: ősi magyar nemzetség, ebből származ­
tatja magát a gróf Károlyi család. Eredetüket a
honfoglalás koráig vezetik vissza. Első birtokuk a
történelmi Magyarországon, a Nagykároly melletti
Kaplony volt. (Ma Románia: Cäpleni.)
Kapocs utca [64 A-B3] XVIII. Erdőskert, Újpéte-
ritelep (1968). Előzőleg: Irén utca (1898). Vasút
sor 81.-től Határ útig.
Kapolcs utca [46 A2] XI. Péterhegy (2001).296
Péterhegyi út 77.-től a Balatoni útig.
Kapolcs: régi magyar férfikeresztnév.
324
Kápolna köz [38 A2] X. Óhegy (1979). Előzőleg:
Füzér utca egy része. Kápolna utcából nyíló zsák­
utca.
Kápolna köz [46 A-B2] XI. Péterhegy (1992). Elő­
zőleg: Papiak utca (1991). Kápolna úttól Péterhe­
gyi lejtőig.
Kápolna tér [38 A2] X. Óhegy (1876). Előzőleg:
Kapellen Platz (XIX. század). Kelemen utca 36.
és 41., Óhegy utca 1. és 2., Ihász utca 25. és 28.,
Kápolna utca 18. és 33., valamint Ihász utca 26.
és 23. között.
Kápolna út [46 A-B2] XI. Péterhegy (1910-es
évek). Péterhegyi út 65.-től Ütköző sorig.
Kápolna út XVIII. Bókaytelep, Havanna-lakótelep,
Szent Lőrinc-telep. Lásd: Margó Tivadar utca
Kápolna utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Rö­
m er Flóris utca
Kápolna utca III. Békásmegyer. Lásd: Gyanta utca
Kápolna utca [38 A2] X. Óhegy (1874). Előzőleg:
Kapellen Gasse (XIX. század). Liget tér 1.-től
Kápolna tér 5.-ig.
Kápolna utca XX. Kossuthfalva. Lásd: Üveges utca
Kápolna utca [58 A-B2] XXII. Budatétény (XIX.
század). Bajcsy-Zsilinszky utca 1.-től Klauzál utca
35.-ig.
kápolna: alkalmilag használt kisebb római katoli­
kus templom, illetve római katolikus templomnak
vagy más épületnek oltárral ellátott külön helyisé­
ge. Valamennyi közterület kápolnához vezet.
Kapor utca [22 B3] II. Rézmál (1910). Alvinci út
23.-tól Bimbó út 90.-ig.
Kapos utca [60 B2] XXI. Erdősor (1992). Előzőleg:
Küpper Béla utca (1978), Küpper utca (1962).
Csővonó úttól Tokaji útig.
Kapos utca XXIII. Soroksár. Lásd: Vésnök utca
Kapos: a dunántúli Sárvíz jobb oldali mellékfolyója.
Kaposvár utca [35 B3, 47 Bl] XI. Kelenföld
(1933). Dombóvári út 19.-től Hauszmann Alajos
utcáig.
Kaposvár: megyei jogú város, Somogy megye szék­
városa.
Káposzta piac V. Belváros, Lipótváros, VI. Terézvá­
ros. Lásd: Deák Ferenc tér.
káposzta: az elnevezés arra utal, hogy a XIX. szá­
zadban itt voltak a savanyúkáposzta-árusok bódéi.
Káposztás utca [48 B3] XXI. Csepel-Szabótelep
(1890-es évek). Védgát utcából nyíló zsákutca.
Káposztásföld utca [61 B3, 73 Bl] XXIII. Sorok­
sár (2000). Virágvölgy közből nyíló zsákutca.
káposztásföld: az itt volt termőföldek fő termékéről.
Káposztásm egyeri út [9 A3, 17 Al] IV. Megyer
(1954). Fóti út 56.-tól Erdősor út 7.-ig.
Káposztásmegyer: lásd a városrészek között.
Kappel E m ília utca [64 Bl] XVIII. Szent Imre-
kertváros (2004). Kétújfalu utcától Halomi útig.
Kappel Emilia (1824-1888): Lónyay Menyhért
gróf neje, Kappel Frigyes gazdag pesti bankár
325
leánya volt; ugyanaz, kit a költő Petőfi is ifjúkori
hóbortjában egyszeri színházi látás után rögtö­
nözve feleségül kért. Férje halála után sokat uta­
zott és tartózkodott külföldön. Pestszentlőrincen
a mai Lónyaytelep eredetileg a birtokuk volt.
Kaptár utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: Kolozsvári utca (1930-as évek). A Ko­
lozsvár tér beépítésekor alakult ki. Pesti út 202.-től
Csabai út 9.-ig.
kaptár, a méhek lakóhelye.
Kaptárkő utca [34 A3] XI. Gazdagrét (1985).208
Rétköz utcától Torbágy utca 7.-ig.
Kaptárkő: a Csiki-hegyekben található, kaptárhoz
hasonló, eróziós kőképződmény.
Kaptató sétány [33 B3, 34 A3, 46 Al] XI. Gaz­
dagrét. Nagyszeben tértől a Gazdagréti térig. Sé­
tálóutca.
Kaptató utca [12A2-3] II. Máriaremete (2004).
Kárpát utcából nyíló zsákutca.
Kaptató út XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Felsőcsa­
tári út
kaptató: felfelé menő út jelzője.
Kapu utca [58 B2] XXII. Budatétény (1963). Elő­
zőleg: Iskola utca (1920 előtt). Bajcsy-Zsilinszky
utca 1.-től Erzsébet királyné út 12.-ig.
Kapucinus tér I. Viziváros. Lásd: Corvin tér
Kapucinus utca [35 Al, 82 B1 (Kapucin.)] I.
Víziváros (1996). Előzőleg: Farkas bíró utca
(1954), Kapucinus utca (1879), Capuciner Gas­
se (1695), Drei Kronen Gasse (Három Korona
utca) (1833).154 Barát utca.1Jégverem utca 3.-tól
Ponty utca 2.-ig.
kapucinusok: a ferencesek rendjéből kivált, szi­
gorú római katolikus szerzetesrend. Buda felsza­
badulása után a Tojgun pasa dzsámijában és a
mellette lévő fürdő épületében telepedtek meg a
kapucinus barátok. Gróf Széchenyi György esz­
tergomi érsek Aviloi Márk atyának a törökellenes
hadjáratokban szerzett érdemeiért adta nekik.
A dzsámiból templom, a fürdőből rendház lett,
amely mind az 1849. évi, mint az 1944-1945. évi
ostrom idején súlyos sérüléseket szenvedett. Az
épületet rendbe hozták, és átépítve a mai napig
megvan. Az elnevezés arra utal, hogy az utcában
volt a rendházuk.
Kapuvár utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953).251
Előzőleg: Kárpát utca (1920-as évek). Bükköny
utca 19.-től Vasvirág sor 50.-ig.
Kapuvár: város Győr-Moson-Sopron megyében.
Vára 1708-ig komoly erősség volt, amikor is II.
Rákóczi Ferenc leromboltatta.
Kapy utca [22 A2] II. Törökvész, Vérhalom (1904).
Csévi utca 13.-tól Törökvész út 82.-ig.
1. Kapy Gábor (1658-1728): római katolikus,
jezsuita hitszónok, egyházi író, a nagyszombati
(ma: Tmava, Szlovákia) egyetem rektora. Az el­
lenreformáció kiemelkedő egyénisége.31
Karánsebes utca
2. Kapy Ede: Pest vármegye megyei biztosa (főis­
pánja) 1851-1856 és 1861-1867 között. Valószí­
nűbb, hogy az utcát - a Pesten lakott - Edéről
nevezték el.
Kara utca [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros (1945).224
Előzőleg: Lomnic utca (1922). Háromszék utca
14/a-tól Gyergyói utca 15.-ig.
Kara, Kolozskara, helység Kolozs vármegyében.
(Ma Románia: Cara.)
Karabély utca [22 A3] II. Törökvész (1974). Pasa­
réti út 21.-nél nyíló zsákutca.
Karabély utca IX. Ferencváros (1929). Katonai terü­
let lett, megszűnt.
Karabély utca XVIII. Lónyaytelep.233 Lásd: Vers
utca
karabély: rövid csövű, általában a lovasságnál al­
kalmazott lőfegyver.
Karácsony utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Liszt Ferenc út 55.-től Gádor utca 138.-ig.
Karácsony Benő park [17 B2] XV. Rákospalota
(1988). Fő út, Deák utca és Sződliget utca kö­
zött.
Karácsony Benő (1888-1944): jogász, író.
Karácsony Sándor utca [7 B3] III. Csillaghegy
(1946). Előzőleg: Almássy utca (1910-es évek).
Mátyás király út 7.-től Fésűs utcáig.
Karácsony Sándor (1891-1952): pedagógiai, fi­
lozófiai író, egyetemi tanár. A nevét viselő díjat
minden évben a legkiválóbb pedagógusok kapják.
Karácsony Sándor utca [36 B2, 85 A2-3] VIII.
Józsefváros (1945). Előzőleg: Karpfenstein utca
(1874), Karpfenstein Gasse (Pontykő utca, Kő­
ponty utca)1 (1804), Steinbruch Gasse (Kőbánya
utca)3 (1750 körül).76 Horánszky utca (1902), de
ez a határozat nem került végrehajtásra. Teleki
László tér 6.-tól Kálvária tér 18.-ig.
Karácsony Sándor utca [60 Al] XXI. Csepel-
Belváros, Gyártelep (1945). Előzőleg: Gyár utca
(1890-es évek). Mansfeld Péter utca 2.-től Kiss
János utca 111.-ig.
Karácsony Sándor (1892-1944): vasesztergályos,
szociáldemokrata politikus. Részt vett az ellenál­
lási mozgalomban is. 1944 végén a nyilasok letar­
tóztatták és agyonlőtték. A közelben volt a Ma­
gyar Vas- és Fémmunkások Szakszervezete szék­
háza. Ez indokolta az elpusztított szakszervezeti
vezetőről a névadást.
Karácsonyi utca XII. Krisztinaváros. Lásd: Kuny
D om okos utca
Karácsonyi: lásd még Karátsonyi
Karancs utca [34 B3] XI. Sasad (1933). Előzőleg:
Bereck utca egy része. Kilátó tér 1.-től Töhötöm
utca 68.-ig.
Karancs: 729 m magas hegység Eszak-Magyaror-
szágon.
K aránsebes utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1988).239 Orsóvá utca 2.-től Mártírok útjáig.
Karap utca
Karácsony Sándor utca
Szolgál még minket is ez a felette öreg utca a Jó­
zsefváros Kőbányához közeles szegleténél, amely
ma (de már 1945-től) Karácsony Sándor szak-
szervezeti vezető emlékét hirdeti, de amelyet a
háború előtti idők Pestjének polgárai még egé­
szen más néven ismertek, ám ezt a nevet nem
mondták ki, hanem ha ide utalták az érdeklődőt
- úgy jelölték meg a helyszínt: „tudja, ahol a ló
megdöglött...”.
Az 1750-es évek elejétől kiépülő utca először a
Steinbruch (Kőbánya) Gasse névre hallgat, majd
1804-ben „átkeresztelik”, mégpedig a testének
nagyobbik részét kitevő földek tulajdonosának ne­
vére, akit történetesen Karpfensleütnek hívtak. A
családnak több képviselője is ismert szereplője volt
a régi világnak. Kiterjedt polgárfamília az övék,
még bírót is adtak a külvárosnak - 1688-ban,
Karpfenstein János Kristóf tanácsos úr szemé­
lyében. A nagy névmagyarosítás idején, jó ötven
év múlva ezt a német szót is lefordítják. így lesz
belőle Pontykö utca, aminek ugyan semmi értelme
sincs, de nemzeti szempontból szinte hibátlan...
Ám amikor valaki a hivatalban 1874-ben rájött
arra, hogy végeredményben mégiscsak egy csa­
ládnévről van szó, és hogy Shakespeare-t sem
írják a címlapon Lándzsarázónak, visszatérnek
a Karpfenstein utca megnevezéshez. Addigra
azonban végképp elmúlt a német divatja Pesten,
s a közember idiómarendszerében ez a rég kihalt
családnév nem volt több egy nehezen kiejthető
idegen szónál. így hát megoldást keresett, és oly­
kor talált is.
Az anekdota szerint a századforduló táján egy fu­
varos derék lova itt múlt ki végelgyengülésben.
Jött is sietve a „közeg”, nyálazta a tintaceruzát,
hogy felvegye a jegyzőkönyvet. Fölnézett a táblá­
ra, elolvasta a szót, de leírni - hát azt nem tudta...
No, emberek, húzzuk át szegény párát a Mag­
dolna utcába! - találta fel magát ügyesen a rend
őre, hogy aztán megnyugodva körmölje tovább
a jelentést, amelynek helyszín-meghatározása
immár nem okozott semmiféle gondot. Hát így
lett a Karpfenstein utcából az egyik leghosszabb
pesti utcanév: „Ahol az a ló megdöglött!”
Karánsebes: helység Krassó-Szörény vármegyé­
ben. (Ma Románia: Caransebe$.)
Karap utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy (1912).256
Csaba utca 28.-tól Csemegi utca 11.-ig.
Karap Ferenc (1820-1906): budapesti ítélőtáblái
tanácselnök, a főrendiház tagja.
Kárász utca XIII. Angyalföld (1900). Váci úttól a
Dunáig. Területrendezés miatt megszűnt (1965).
Kárász utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1968). Elő­
zőleg: 117. utca. A városrészben más helyen meg­
326
szűnt Kárász utca nevének felhasználása. Babér
utca 18.-tól Faludi utca 9.-ig.
kárász: apró, magas hátú, ehető halfajta. Az elne­
vezés utal a Dunában található állatra.
Karát utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Gyula utca (1920-as évek) és 442. utca. Sas­
halmi sétány 64.-től Batsányi János út 62.-ig.
karát: drágakövek súlymértéke (0,2 g). Aranyöt­
vözetek finomságát kifejező viszonyszám, amely a
színaranynak az ötvözőfémhez való arányát jelzi.
Karatna tér [17 B3, 25 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Szent István tér (1932). Karatna utca 2.,
Rákos út 154. és Tóth István utca 29. között.
Karatna utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Vas Gereben utca (1930-as évek). Ka­
ratna tér 7.-től Őrtűz utca 7-9.-ig.
Karatna, Karatnavolál: helység Háromszék várme­
gyében. (Ma Románia: Volal.)
Karátsonyi utca XII. Krisztinaváros. Lásd: Kuny
Dom okos utca
Karátsonyi: grófi család. Sokat tettek a város fejlő­
déséért, a jótékony egyesületek segítésével. A csa­
lád kiemelkedő tagja
Karátsonyi Guidó (1817-1895), aki a Magyar Tu­
dományos Akadémia részére 40 ezer forintot ado­
mányozott. Az utcában állott barokk stilusú palo­
tájukat az 1930-as évek végén lebontották, mert
a birodalom kérésére német iskolát terveztek ide.
Alapjaira az 1950-es években irodaház épült.
Karcag utca [47 A3-2] XI. Albertfalva (1953).251
Előzőleg: Széchenyi utca (1920-as évek). Építész
utca 17.-től Harmonika utcáig.
Karcag: város Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Kard utca [35 Al, 82 Al] I. Vár (1990). Előzőleg:
Hatvány Lajos utca (1968), Kard utca (1879),
Brunnen Gasse (Kút utca) (XVIII. század), Bűé­
ben Gasse (Legényke utca) (1696).9 Fiú utca
(1696).1They (Tej) utca (1481). Lehetséges: An­
na utca.84 Bécsi kapu tér 8.-tól Országház utca
19.-ig.
kard: az elnevezés emlékeztet a várbéli harcok fegy­
verére.
Kard utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Kardhegy utca
Kardhegy utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Kard utca (1920-as évek). Alabástrom utca
18.-tól Gépész utca 43.-ig.
Kardos utca [13 A2] II. Hársakalja (1975). Arad
utcától Járóka utcáig.
Kardos: község Békés megyében.
Kardvirág utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1963).
Előzőleg: 848. utca. Ánizs utca 3.-tól Őszirózsa
utca 6.-ig.
Karéj utca [58 Al] XXII. Budatétény (1965). Elő­
zőleg: Tompa utca (1920 előtt). Géza utca 5.-től
Kamaraerdei út 12.-ig.
Karéjos utca [46 A2 (Kar.)] XI. Péterhegy (1999).
Balatoni úttól Egér útig.
327
Kard utca
A középkorban azt a kis közt, amely mindössze
nyolc házhelyből állt, s amely a mai Országház
és Fortuna utcákat köti össze, Tej (They) utcá­
nak nevezték, nem tudjuk, hogy' miért, amint­
hogy azt sem tudjuk, miért nevezi a Buda visz-
szafoglalása után készült 1696. évi Zaiger (te­
lektulajdonos-jegyzék) ugyanezt az utcát Bueben
Gassénak, vagyis Legényke utcának.
A XVIII. században regisztrálják az évkönyvek
a következő változást, mikor is Brunnen Gasse,
vágyás Kút utca lesz a házsorból, most már érthe­
tő módon, hiszen a Vámegyed legismertebb kút-
jához vezetett ez az utcácska - ha a Bécsi kapu
felől igyekezett ideérni az arra járó. A Közmun­
kák Tanácsának 1870-es évekbeli nagyszabású
(és végre is hajtott) névváltozási tervében ez az
utca szerepelt. így lett 1879-ben Kard utca a kis
sikátor, szép összhangban a hasonló kiterjedésű, s
szintén itt fekvő közökkel, amelyek egyike a Dár­
da utca, a másik a Balta nevet kapta. Majdnem
pontosan száz évig így szerepelt a város mappái­
ban, mígnem az irodalompártoló mecénás, báró
Hatvány Lajos halála után valakinek eszébe nem
jutott, hogy éppen ezzel az utcával kellene a jeles
irodalmárt megtisztelni. 1990-ben sok vita után
kapta vissza régebbi, Kard utca nevét.
Karikás Frigyes utca [24 Al] XIII. Vizafogó
(1967). Előzőleg: Visegrádi utca egy része. Ró­
bert Károly körúttól Turbina utca 8.-ig.
Karikás Frigyes: (1891-1942): lakatos, író, műfor­
dító. Az I. világháborúban Oroszországban volt
fogoly, majd részt vett a fehérek elleni harcokban.
Hazatérése után, a Tanácsköztársaság idején is
katonaként harcolt a románok és a csehszlovákok
ellen.
Karikás utca XI. Sashegy (1940). Fátra tér és Her-
mánd utca között. 1961-ben a Hegytető utcához
csatolták.
karikás', ostorfajta.
Karinthy Frigyes út [35 B3] XI. Lágymányos
(1957). Előzőleg: Verpeléti út (1909). Móricz Zsig-
mond körtér 8.-tól Irinyi József utcáig.
Karinthy Frigyes', az elnevezés arra emlékeztet,
hogy néhány évig a 22. számú házban lakott Ka­
rinthy Frigyes.
Karinthy Frigyes utca [52 Al] XVIII. Bélatelep
(1946). Előzőleg: Wesselényi utca (1920-as évek).
Móra Ferenc utca 6.-tól Frangepán utca 35.-ig.
Karinthy Frigyes utca [50 B3] XIX. Kispest
(1948). Előzőleg: Galamb utca (1910-es évek).
167 664 helyrajzi számú tértől Nádasdy utca
142.-ig.
Karinthy Frigyes (1887-1938): író, költő, műfor­
dító, kritikus.
Károli Gáspár tér
Karl Gasse V. Belváros. Lásd: Bárczy István utca
Kármán utca [23 B3, 79 B3 (K.)] VI. Terézváros
(1895). Előzőleg: Szobor utca (1894). Az 1894.
évi Lampl Róbert és az 1895. évi Homolka tér­
képen még Izsó utca. Az 1895. évi hivatalos utca­
jegyzékben már Kármán utca. Szobi utca 2.-től
Podmaniczky utca 27.-ig.
Kármán József utca IV. Üjpest (1908 előtt). A Ba­
ross utca és az Attila utca között. Területrendezés
miatt megszűnt.
Kármán József: (1769-1795): író, a magyar felvi­
lágosodás irodalmának jelentős alakja. Az Uránia
című, első magyar nyelvű irodalmi folyóirat meg­
alapítója (1794), az első modem értelemben vett
lélektani regény, a Fanny hagyományai írója.
Kármán Tódor utca [47 A2] XI. Albertfalva
(1992).264 Előzőleg: Farkas Antal utca (1955),
279. utca. Segner János utca 15.-től Makó Pál
utca 16.-ig.
Kármán Tódor (1881-1963): gépészmérnök. 1912-
től Aachenben egyetemi tanár. A Tanácsköztársa­
ság idején az Oktatási Népbiztosság felsőoktatási
osztályán dolgozott, majd visszatért Aachenbe.
Fischamendben megszerkesztette Petróczy Ist­
vánnal és Zurovecz Vilmossal együtt a kötött he­
likoptert. 1930-ban megbízták a pasadenai (USA)
Guggenheim Aeronautical Laboratory megszerve­
zésével, majd igazgatásával. Kidolgozta a hangse­
besség feletti repüléssel összefüggő elméleteket, a
rakéták szilárd hajtóanyagának és az ezzel össze­
függő problémáknak az elméletét. A Hold túlsó
oldalán és a Marson krátert neveztek el róla.
Karmazsin utca XX. Pesterzsébet. A Baross utca és
Széchenyi utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1974).
Karmazsin utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1974).
Hunyadi utca 41.-től Házikert utcáig.
karmazsin: a pajzstetvek színét adó színezék. Tex­
tilanyagok színezésére használták.
Karmelita utca III. Újlak. Lásd: Lublói utca
Karmelita utca XIII. Angyalföld. Lásd: Rózsafa utca
karmelita: szerzetesrend. Az utcanév arra utal, hogy
az utcában volt az 1890-es években épített rend­
házuk és templomuk.
Karmeliták utcája I. Vár. Lásd: Színház utca
karmelita: a legenda szerint a rend alapítója maga
Illés próféta lett volna. Valójában Berthold keresz­
tes lovag 1156-ban alapította a Karmel-hegyen.
A ferencesek rendjének egyik ága. A Várban, a mai
Várszínház volt a templomuk, mellette a rendházuk.
Karó utca [61 A3] XXIII. Soroksár (1998).287 Völgy­
hajó utcától Hajómalom utcáig.
karó: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt vízimal­
mokkal összefüggő elnevezés. A kikötőkaróra utal.
Károli Gáspár tér [35 B3] XI. Kelenföld (1931).
Ulászló utca 7-11., Könyves György utca 6. és Ma-
gyari István utca között.
Károli Gáspár utca 328

Károli Gáspár utca [60 A-Bl] XXI. Csepel-Belvá- Károly körút

ros, Csepel-Szabótelep, Gyártelep (2011). Előző­
Pest városának középkori határát nemcsak a fal, de
leg: Tanácsház utca (1953). Gyepsor utca 68.-tól
a fal alatt futó országút is félreérthetetlenül kijelöl­
Popieluszko utca 21.-ig.
te. A közterületek névadásának abban a korszaká­
Károli (Károlyi) Gáspár (1529?—1591): gönci re­
ban, amikor még kézenfekvő és célszerű megoldá­
formátus esperes. O készitette az első teljes ma­
sok domináltak, ezért nevezték sok generációval
gyar nyelvű bibliafordítást. előttünk élt polgártársaink a mai Múzeum és Ká­
Karolina út [35 A2-3] XI. Kelenföld, Szentimre-
roly körutakat hivatalosan is Országúmák.
város (1901). Villányi út 74.-től Hamzsabégi út
így volt ez addig, míg a Közmunkatanács a Baj-
44.-ig. Karolina utca XVII. Rákoshegy.220 Lásd:
csy-Zsilinszky útnál már hivatkozott akciója so­
Bél Mátyás utca
rán úgy nem döntött, hogy szétválasztja az ed­
Karolina Auguszta (1792-1873): I. Ferenc király
digi Országutat, s a két (ma már - a Bajcsy-Zsi-
negyedik felesége.
linszky utat is beleszámolva - három) szakaszt új
Károly körút [35 Bl, 36 Al, 83 B2] V. Belváros,
nevekkel ajándékozza meg. így lett (még mindig
VII. Erzsébetváros (1991). Előzőleg: Tanács körút
logikusan) a két jellegzetes épület nyomán Mú­
(1953), Somogyi Béla út (1945), Károly király út
zeum körút abból a részből, amely a Múzeum
(1926), Károly körút (1919), Nép körút (1918), előtt vezetett, s Károly körút abból, amely a há­
IV. Károly király út (1916), Károly körút (1874),
tát fordító Károly kaszárnya mentén haladt el.
Országút, Land Strasse (XVIII. század). Rákóczi
Egyébként egészen 1916-ig Károly körút volt a
út 2.-től Király utca 1/a-ig.
Zsidó tér is, amely az út kiöblösödésénél feküdt,
Károly, az út a nevét a Károly kaszárnyáról kap­
s nevével a Király utca sarkán álló Orczy-házra
ta (ma a Főpolgármesteri Hivatal), amelynek
utalt, amelynek bérlői sok-sok évtizeden keresz­
névadója III. Károly (1685-1740): spanyol király
tül kizárólag a városokon kívül rekesztett izraeli­
(ur.: 1706-1714), magyar király és (VI. Károly né­
ták voltak, és lehettek.
ven) német-római császár (ur.: 1711-1740). Ma­
Ekkor azonban - tehát 1916-ban - megkoronáz­
gyarországi uralkodását a Rákóczi Ferenc vezette
ták az utolsó Habsburg-királyt is, IV. Károlyt, s
felkelést lezáró szatmári béke aláírásával kezdte. a jó pestiek legott Károly király útra változtatták
Kétszer indított háborút a törökök ellen. Ezekben
a megunt régi megjelölést. 1919-ben követke­
visszaszerezte a Temesközt és a Szerémséget, majd
zik az újabb név, először Népakarat körnt, majd
e területeken megszervezte a Határőr-vidéket. Fel­
praktikusan Népkörút lesz a mai Károly kőrútból,
állította az állandó hadsereget, és Pozsonyban a
egészen a 133 dicsőséges nap leteltéig, amikor is
Helytartótanácsot. Mivel egyetlen fia meghalt, tör­
meglepő módon visszakerül a táblákra az eredeti
vényt hozatott (Pragmatica Sanctio), amellyel a le­
név, Károlyé, persze csak 1926-ig, ekkor ismét
ányágon való trónörökösödést biztosította leánya,
letaszítja képzelt trónjáról Károly király - a má­
Mária Terézia részére. A protestánsok helyzetét
sodik világháború végéig. 1945-ben azután So­
1731-ben a Carolina Resolutio szabályozta. Ebben
mogyi Béla következik a sorban, míg 1953-ban a
elrendelte a protestáns hittérítők szigorú megbün­
Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy nem
tetését, korlátozta a protestánsok vallásgyakorlását,
határoz, hogy az lesz a leghelyesebb, ha önma­
és eltiltotta őket az állami közhivataloktól. Leánya,
gának, önnön szervezetének állít emléket ezeken
Mária Terézia követte az uralkodásban.
a sok változást megért utcanévtáblákon. így lett
Károly köz [61 Bl] XXIII. Soroksár (1988). Vágó­
Tanács körút 1991-ig az ekkor újra Károly körút­
híd utca 88.-tól Erdő sétányig.
nak „visszakeresztelt” darabnyi országúiból.
Károly tér V. Belváros. Lásd: Szom ory D ezső tér
Károly utca V. Belváros. Lásd: Bárczy István utca
Károly utca IX. Ferencváros. Lásd: Pipa utca ben és az akkoriban megjelent térképeken Károlyi
Károly utca XVI. Rákosszentmihály.216 Lásd: Kenéz utca. Vágóhíd utca 95.-től Eperjes utca 17.-ig.
utca Károly utca XXII. Budatétény. Lásd: Őszibarack
Károly utca XVI. Árpádföld. Lásd: Kajszi utca utca
Károly utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1910-es Károly főherceg utca XVIII. Szemeretelep.237 Lásd:
évek).267 Arany János utca 7.-től Hangulat utca Nyíregyháza utca
12.-ig. Károly István főherceg (1860-1933): tengernagy.
Károly utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Emlék utca Az I. világháború alatt a Vöröskereszt védnöke és
Károly. Kovach Károlyról, a község XIX. század a hadi ellátás vezetője.
végén volt főjegyzőjéről kapta nevét, akinek ez az Károly Iréneusz József utca [46 B2, 47 A2] XI.
utca volt a kedvenc sétahelye.37 Albertfalva (1992).264 Előzőleg: Forgács István
Károly utca [61 Bl, 62 Al] XX. Gubacsipuszta, utca (1955), 276. utca. Kondorosi út 72.-től Sze-
Pacsirtatelep (1910-es évek). Az 1922. évi jegyzék- relmey Miklós utcáig.
329
Károly Iréneusz József (1854-1929): premontrei
szerzetes, tanár, fizikus. A rádiótechnika egyik
magyar megteremtője. Valószínűleg már Mar­
coni előtt ismerte a drómélküli távírót, amellyel
1895-ben kísérleteket folytatott. 1896-ban Nagy­
váradon Röntgen-laboratóriumot rendezett be,
néhány hónappal Röntgen felfedezése után, s itt
- az országban elsőként - orvosi és tudományos
vizsgálatokat lehetett végezni.
Károly király út V. Belváros, VII. Erzsébetváros.
Lásd: Károly körűt
Károly király utca XVI. Sashalom. Lásd: Döbröce
utca
Károly király út XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Csö­
m öri út
Károly király út XVII. Rákoshegy. Lásd: Táncsics
M ihály utca
Károly király utca XXII. Budatétény. Lásd: Ő szi­
barack utca
Károly király utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd:
Nyír utca
IV Károly (1887-1922): 1916 és 1918 között az
utolsó magyar király. Kísérletet tett a háborúból
való kilépésre. A háború végén, 1918. október
30-án gróf Károlyi Mihályt nevezte ki miniszter-
elnöknek. 1918. november 13-án lemondott a
trónról, de 1921-ben két alkalommal puccssze­
rűen megpróbálta újra elfoglalni azt. Az antant
Madeira szigetére száműzte, ahol hamarosan
meghalt.
Károlyi utca IV. Újpest. Lásd: Károlyi István utca
Károlyi utca V. Belváros. Lásd: Ferenczy István
utca
Károlyi György gróf (1802-1877): politikus, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia igazgató tagja, tisz­
teleti tagja. Az utcában áll a palotája.
Károlyi utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (2012).
Előzőleg: Károlyi Mihály utca (1964). Előző ne­
ve: Károlyi utca (1962-1964 között), Egyetem
utca (1874), Universität Gasse (1840-es évek),
Ketschkemeter Gasse (Kecskeméti utca) (1730),
Herren Gasse (Úri utca) (1690), piatea Domino­
rum (Urak utcája) (XVI. század). Irányi utca 29.-
től Papnövelde utca 10.-ig.
Károlyi: az utcában álló Károlyi-palotában szüle­
tett, élt több jeles személyiség ezen a néven. A ház
ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad helyet.
Károlyi utca XV. Rákospalota. Lásd: Rädda Bar­
nen utca
Okolását lásd: Károlyi Sándor
Károlyi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Emlék utca
Károlyi utca XX. Gubacsipuszta. Lásd: Károly utca
Károlyi Fruzsina utca XV. Rákospalota. Lásd: Szé­
kely Elek út
Károlyi Fruzsina grófnő (1899-1993 után): Appo-
nyi Franciska és Károlyi László leánya. Édesanyjá­
nak legfőbb segítőtársa a karitatív tevékenységben.
Károlyi Sándor út
Károlyi István utca [16 B2] IV. Újpest (1991).
Előző neve: Táncsics Mihály utca (1945), gróf
Károlyi István utca (1920-as évek), Károlyi utca
(1882 előtt). Váci út 15.-től István út 12.-ig.
Károlyi István gróf (1797-1881): földbirtokos, dip­
lomata, a Magyar Tudományos Akadémia igazga­
tó tagja. A szabadságharc alatt egy huszárezredet
állított fel, ezért 1849-ben Windischgrätz elfo­
gatatta és bebörtönözte. Váltságdíjért szabadult.
1848-ban Pest vármegye főispánja. Károlyi Mihály
nagyapja. Újpest az ő birtokán jött létre.
Károlyi Mihály tér V. Belváros, Lipótváros. Lásd:
Vörösmarty tér
Károlyi Mihály utca XVI. Mátyásföld, Sashalom.
Lásd: Újszász utca
Károlyi Mihály út XVII. Rákoscsaba, Rákosliget.
Lásd: Pesti út
Károlyi Mihály utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Egerszalók utca
Károlyi Mihály tér XVIII. Szent Imre-kertváros.
Lásd: Hargita tér
Károlyi Mihály utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd:
Nyír utca
Károlyi Mihály gróf (1875-1955): nagybirtokos,
politikus, országgyűlési képviselő, miniszterelnök,
köztársasági elnök. Nem támogatta a háborús po­
litikát. 1918-ban felosztotta Kápolnán a birtokát a
parasztok között. A polgári forradalom kitörése­
kor IV. Károly király miniszterelnökké nevezte ki.
1919. január 11-én köztársasági elnökké választot­
ták. Erről a címéről március 21-én, a kommunista
hatalomátvételkor lemondott. Júliusban Nyugatra
emigrált. Keményen bírálta a Horthy-rendszert.
Az emigrációban szoros kapcsolatot tartott a kom­
munistákkal. 1946-ban hazatért. 1947-1949 kö­
zött párizsi követ volt. A Rajk-per miatt lemondott,
és újra emigrációba vonult. Franciaországban halt
meg. 1962-ben hamvait hazahozták, és a Kerepesi
temetőben temették el.
Károlyi Sándor út [10 A3, 17 Bl, 18 Al] XV. Rá­
kospalota (1991). Előzőleg: Ifjú Gárda út (1954).
Előzőleg: Károlyi Sándor út (1946), Gróf Káro­
lyi Sándor út (1920-as évek), Grófi út (1880-as
évek). Pozsonyi utca 36.-tól Ajándék utcáig.
Károlyi Sándor gróf (1831-1906): nagybirtokos,
országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos
Akadémia igazgató tagja. A szabadságharcban a
Klapka György vezette Károlyi-huszárezred szá­
zadosa. 1849-ben emigrált, és csak 1861 után jött
haza. 1881-től országgyűlési képviselő. Károlyi
Mihály nevelőapja. 1896-ban megalapította a Ma­
gyar Gazdaszövetséget. Segítette a szövetkezeti
mozgalom kibontakozását. 1898-ban megalapí­
totta a Hangya Szövetkezetei. 1896-ban Újpest
részére saját költségén kórházat építtetett. Pest-Pi-
lis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizott­
ságának tagja. Az út az ő korábbi birtokán vezet át.
Karom utca
Karom utca VI. Terézváros. Lásd: Paulay Ede utca
karonr. Krall családnév lefordítása.
Kárpát utca [12 A2] II. Máriaremete (1922 előtt).
Gyulai Pál utca 39.-től Rézsű utcáig.
Kárpát utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Kapuvár utca
Kárpát utca [23 B2, 79 B2-1] XIII. Újlipótváros
(1872). Victor Hugo utca 41/b-től Révész utca
16.-ig.
Kárpát utca XV Újpalota. Lásd: Adria utca
Kárpát utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Májusfa utca
Kárpát utca XVIII. Ganzkertváros.224 Lásd: Esze
Tamás utca
Kárpát utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
(1932).236 Vág utca 17.-től Pozsony utca 24.-ig.
Kárpáti utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937).236
Mária királyné útja 215.-től Szentmiklósi út
254.-ig.
Kárpát, Kárpátok', hegység Közép-Európában az
Alpok és a Balkán-hegység között, Dévénytől az
Al-Dunáig mintegy 1500 km hosszúságban. Az
általa közrefogott területet nevezik Kárpát-me­
dencének.
Karpfen Gasse I. Víziváros. Lásd: Ponty utca
Karpfenstein Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kará­
csony Sándor utca
Karpfenstein utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kará­
csony Sándor utca
Karpfenstein', nemesi család előneve. A Jantsis
család első ismert tagja ~ István (? -1691) hajdú­
kapitány, aki részt vett Buda 1686. évi ostromá­
ban, majd futárszolgálatot látott el Bécs és Buda,
valamint Buda és Belgrád között. Vitézségéért
nemességet kapott, Karpfenstein előnéwel. Vá­
rosbíró lett, majd Pest szabad királyi város taná­
csának tagja.11 ~ Ferenc városi fertálymesternek
itt volt majorja.60 Leszármazottai ma is élnek.
Kárpitos utca XXII. Budafok (1967). Lásd: Demjén
István utca. Előzőleg: Irén utca (1900-as évek).
Leányka utca 14.-től Játék utca 17.-ig.
Karszt utca [22 B2, 78 Al] II. Szemlőhegy (2004).
Barlang utcából nyíló zsákutca
karszt: a mészkőnek a szénsavas víz oldó hatására
kialakuló lepusztulási formája. Itt ilyen látható.
Kartács utca [24 A-B2, 80 Bl] XIII. Angyalföld
(1893).235 Hajdú utca 5.-től Lehel utca 54.-ig.
Kartács utca XVIII. Miklóstelep.233 Lásd: Bessenyei
György utca
kartács: kis ólom- vagy vasdarabokkal töltött, re-
peszhatású tüzérségi lövedék.
Kartal utca [27 A-B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Kohói Anna utca (1946), Görgey utca
(1920-as évek). Veres Péter út 17.-től Pósa Lajos
utca 24.-ig.
Kartal: nagyközség Pest megyében.
Karthauzi köz [33 B1 (Ka.)] XII. Svábhegy (2000).
Eötvös út és Karthauzi út elágazásánál, az áruház
mögött. Ház nem számoz rá.
330
Karthauzi utca [33 Bl] XII. Svábhegy, Széchenyi-
hegy (1886). Eötvös út 10.-től Ordas út 8.-ig.
karthauzi: az elnevezés Eötvös József „A Kar­
thauzi” című regényének hősére emlékeztet. Az
utca 14. számú háza a „Karthauzi-lak”, Eötvös
József egykori villája.
Kártoló utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1964).
Előzőleg: Vasút utca (1890-es évek). Fáy utca 1.-
től Malomkő utcáig.
kártoló: textilipari műveletet végző munkás, illetve
kártolásra berendezett üzem. Az elnevezés az ut­
cában volt textilgyárra utal.
Karton utca [51 A3] XIX. Kispest (1967). Előző­
leg: Fogarasi utca (1940). Kolozsvár utca 43.-tól
Temesvár utca 66.-ig.
Kártya utca [47 A3] XXII. Budafok (1965). Elő­
zőleg: Lehel utca (1930-as évek). Méhész utca 7.-
nél nyíló zsákutca.
Karvaly utca [21 B3] XII. Kútvölgy (1966). Hadik
András utca 20/b-nél betorkolló zsákutca.
karvaly: védett, a héjához hasonló, galamb nagy­
ságú, palaszürke tollazatú ragadozó madár.
Kas utca [58 B2] XXII. Budafok (1968). Előzőleg:
Bácskai utca (1930-as évek). Háros utca 28.-tól
Szentendrei út 8.-ig.
Kása utca [58 B2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Dévény utca 66.-tól Háros utca 36.-ig.
Kaserne Gasse III. Óbuda. Lásd: Laktanya utca
Kassa köz [25 Al] XIV. Alsórákos (1933).211 Er­
zsébet királyné útja 90.-től Kassai utca 151.-ig.
Kassa utca [12 B3] II. Remetekertváros (1930-as
évek). Előzőleg: Csap utca (1920-as évek), Szép
Ilona út (1910-es évek). Máriaremetei út 84.-től
Mikes Kelemen utca 2.-ig.
Kassa utca XV Rákospalota. Lásd: Palánk utca
Kassa utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Céltábla utca
Kassa utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Csordás
utca
Kassa utca [52 A-B3, 64 Bl] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Pozsonyi út 21-23.-tói Nagybánya ut­
ca 18—20.-ig.
Kassa utca [50 B3, 51 A3] XIX. Kispest (1940).213
Kolozsvár utca 3.-tól Temesvár utca 26.-ig.
Kassa utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1925).239
Csorba utca 21.-től Mártírok útja 192.-ig.
Kassa utca XXII. Budatétény. Lásd: Bíbic utca
Kassai köz [60 Bl] XXI. Csepel-Kertváros (2005).
Előzőleg: Kassai utca, Vágóhíd utca és Katona
József utca közötti szakasza
Kassai tér [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos, Hermina-
mező (1929).211 Ungvár utca 1/a, Nagy Lajos király
útja 215., Hajtsár út és Uzsoki utca 57. között.
Kassai út XXII. Budafok. Lásd: Kővirág sor
Kassai utca [16 B2, 17 A2] IV. Újpest (1991). Elő­
zőleg: Bán Tibor utca (1945), Kassai utca (1920-as
évek), Diófa utca (1882 előtt). Pozsonyi utcától
Lőrinc utcáig.
331
Kassai utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Kunhegyes utca
Kassai utca [25 A2-B1, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1901).211 Eredetileg az Öv utcától a Fűrész ut­
cáig, 1929-ben a Nagy Lajos király útig. Nagy
Lajos király útja 205.-től Miskolci utca 114.-ig.
Az utca a Rákos-patak bal partjánál megszakad,
majd átjáró nélkül folytatódik.
Kassai utca [27 Bl] XVI. Árpádföld, Rákosszent­
mihály (1920-as évek).253 Szilaspatak utca 28.-ig
zsákutca, tovább Szlovák út 51.-ig.
Kassai utca XVI. Cinkota. Lásd: Műkő utca
Kassai utca XVI. Sashalom. Lásd: Kőszirt utca
Kassai utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep.218 Lásd: B e-
senyszög utca
Kassai utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: S em m el­
weis utca
Kassai utca [60 B2-1] XXI. Csepel-Kertváros
(1930) 280 Katona József utca 63.-tól Határ út
38.-ig.
Kassai utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagytétény
(1930-as évek). Nagytétényi út 175.-től Duna-
parti út 18.-ig.
Kassa: város Abaúj-Torna vármegyében, annak
székvárosa. (Ma Szlovákia: Kosice.) Német neve:
Kaschau. Itt, a dómban van eltemetve II. Rákóczi
Ferenc, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós.
Kassák Lajos utca [24 A2, 80A2-1] XIII. Angyal­
föld (1973). Előzőleg: Fóti út (1884), Palotai út
(1874). Számozása a 7„ illetve a 8. számmal kezdő­
dik. Bulcsú utca 21.-től Róbert Károly körút 45.-ig.
Kassák Lajos (1887-1967): költő, író, festőművész.
Baumgarten- és Kossuth-díjas.
Kastélym úzeum utca [69 Bl] XXII. Nagytétény
(1953). Előzőleg: Bacsó Béla utca (1948), Nap
utca (XIX. század). Kastélypark utca 9.-től Szent
Flórián tér 2.-ig.
Kastélymúzeum, Nagytétényi Kastélymúzeum: az
elnevezés az 1770-es években épült Száraz-Rud-
nyánszky-kastélyra utal, amely 1949-től az Ipar­
művészeti Múzeum bútormúzeuma.
Kastélypark utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1992).
Előzőleg: Csókási Pál utca (1945), Duna utca
(XIX. század). Nagytétényi út 261.-től a MÁV pé­
csi vonaláig.
kastélypark: az elnevezés az itt álló kastély park­
jára utal.
Kasza utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: Apponyi utca (1921). Pesti út 174.-től
Kaszáló utca 23.-ig.
Kasza János utca [50 A-B3] XIX. Kispest (1964).
Zalaegerszeg utca 160.-tól Zengő utcáig.
Kasza János: az 1848-as szabadságharcban fegy­
verkovács volt. Világos után börtönbüntetésre ítél­
ték, amelyet Aradon töltött le. A későbbi zakla­
tások miatt Kispestre költözött. Ő volt a község
első kovácsa, lakatosa. Egy jegyzőválasztás alkal­
mával tett kijelentése miatt meggyilkolták.
Katakomba utca
Kaszakő utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: Pál utca (1930-as évek). Csabai út 4.-től
Kaszáló utca 23.-ig.
Kaszala Károly utca XVI. Sashalom. Lásd: Lád-
háza utca
Kaszala Károly (1894-1932): repülőtiszt, az I. vi­
lágháború egyik hőse. 1921-ben a Rongyos Gár­
da tagja.285
Kaszáló utca [41 B2, 42 A2-3] XVII. Rákoskeresz­
túr (1954). Előzőleg: Petőfi utca (1910-es évek).
Ferihegyi út 64.-től Csabai út 16.-ig.
Kaszárnya köz (Bey den Casermen) I. Vár (1695).
A Színház utca és a Szent György utca között.
Beépítették, megszűnt.
kaszárnya: az elnevezés idején a Dísz tér déli ré­
szén két kaszárnya állt.
Kaszárnya utca III. Óbuda. Lásd: Laktanya utca
Kaszás utca III. Kaszásdűlő (1900).278 Hévízi út és
Kazal utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1970-es évek).
Kaszás utca [53 A3, 64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganz­
telep (1945). Előzőleg: Brassói utca (1922). Nap
utca 13.-tól Vecsési utca 10.-ig.
Kaszásdűlő utca [15 A2] III. Kaszásdűlő (1982).
A Kaszás utca egy részének nyomvonalán épült
ki. Szérúskert utca 23.-tól 39.-ig.
Kaszásdűlő: lásd a városrészek között.
Kaszinó köz [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1910-es
évek). Péceli út 188,-nál nyíló zsákutca.
Kaszinó köz XVII. Rákoshegy. Lásd: Flamingó köz
kaszinó: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a kö­
zelben volt a helyi Kaszinó.
Kaszinó utca I. Vár. Lásd: Móra Ferenc utca
K aszony utca [34 B3 (Kasz.)] XI. Kelenföld
(1939).207 Vágfarkasd utca 3.-tól Jászóvár utca 4.-ig.
Kaszony, Mezökaszony: helység Bereg vármegyé­
ben. (Ma Ukrajna [Kárpátalja]: Koszini.)
Kasztéi András tér XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Árok­
tő utca 1.-től Bártfai utca 1.-ig. Lásd: Szent Imre
herceg út
Kasztéi András utca XVII. Rákosliget, Régiakadé­
miatelep. Lásd: Liget sor
Kasztéi András (1914-1943): újságíró, a Népsza­
va külpolitikai rovatvezetője volt. 1942-ben, mert
részt vett az illegális kommunista párt munká­
jában, letartóztatták. A börtönből kiszabadulva
munkaszolgálatra hívták be, az ukrajnai frontra, a
Szovjetunióba vitték, ahol elpusztult.
Kasztelli András: lásd Kasztéi András
Katafa utca [34 A3] XI. Sasad (1982). Eper utca
28.-tól Beregszász útig.
Katafa: község Vas megyében.
Katakomba utca [58 B2] XXII. Budatétény
(1979). Előzőleg: Batthyány utca (1930-as évek),
Méhes utca (1910-es évek). Rizling utca 1.-től
Háros utca 95.-ig.
katakomba: az elnevezés az itteni barlangokra utal.
Katalin park
Katalin park [17 A2] IV Újpest (1999). Munkás-
otthon utca - Viola utca - Tavasz utca - Rózsa
utca között.
Katalin utca II. Pasarét. Lásd: Nagyajtai utca
Katalin utca II. Pesthidegkút. Csak a község 1925.
évi utcajegyzékében említik. Lefutása nem is­
mert.
Katalin utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1920-as évek).
Ágoston Péter utca 23.-tól Bársonyos utca 8.-ig.
Katáng utca [58 B2] XXII. Budafok (1968). Dé­
vényi utca 49.-től Nektár utca 8.-ig.
katáng: égszínkék fészkes virágzattá, kórós növény:
cikória.
Katica utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Petőfi utca
Katica utca [50 Bl] XIX. Kispest (1953). Előző­
leg: Ribényi utca (1911). Kossuth tér 9.-től Vak
Bottyán utca 71.-ig.
Katinka utca [64 A3] XVIII. Újpéteritelep (1976).
Előzőleg: Huba utca (1898). Kisfaludy utca 83.-
tól Deák Ferenc utca 38.-ig.
Katinyi mártírok parkja [23 A1 (Katinyi márt.
p.)] III. Óbuda (2008). Nagyszombat utca és az
Amfiteátrum között. A Szovjetunióban 1939-ben
kivégzett lengyel katonatisztekre emlékező elneve­
zés.
Katlan köz [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1958). Kerülő
útból nyíló zsákutca.
Katlan utca [53B2-1] XVII. Rákoshegy (1958).
Előzőleg: 551. utca. Orgoványiszőlő úttól Kerülő
útig.
Katód utca [8 B3] IV Megyer (2000). Gyertyaláng
utcától Pici utcáig.
katód: az elnevezés a közeli TUNGSRAM gyárra
utal.
Katóka utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Dobó Katica utca (1920-as évek). Veres
Péter út 90.-től Margit utca 91.-ig.
Katona utca [47 A3] XXII. Budafok (1930-as évek).
Ady Endre út 4.-nél nyíló, csökkenő házszámozá­
sú zsákutca.
Katona József utca [17 A2-3] IV. Újpest (1914).
Athéni utca 6.-tól Nap utca 16.-ig.
Katona József utca [23 B3, 79 A-B3] XIII. Újli-
pótváros (1872). Eredetileg a Váci úttól a Pannó­
nia utcáig, 1893-tól mai hosszáig. Váci út 8.-tól
Újpesti rakpart 4.-ig.
Katona József utca XV. Rákospalota. Lásd: M oz­
donyfűtő utca
Katona József utca [28 B3] XVI. Mátyásföld
(1920-as évek). Csinszka utca 26.-tól Irinyi János
utca 3.-ig.
Katona József utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep
(1932). Szélmalom utca 17.-től Margó Tivadar
utcáig.
Katona József utca [50 B3] XIX. Kispest (1935).
Hofherr Albert utca 36.-től a MÁV lajosmizsei
vonaláig.
332
Katona József utca [61 A-Bl] XX. Pesterzsébet-
Szabótelep (1932). Vágóhíd utca 13.-tól Vörös­
marty utca 80.-ig.
Katona József utca [60A-B1] XXI. Csepel-Kert-
város, Királymajor (1928). Előzőleg: Koncz János
utca (1910-es évek). Táncsics Mihály utca 86.-tól
Barcs térig.
Katona József (1791-1830): drámaíró. Fő műve a
„Bánk bán”.
Katymár köz [28 Al] XVI. Árpádföld (1966). Katy-
már utca 16,-nál nyíló zsákutca.
Katymár utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Kiss Ernő utca (1910-es évek). Timur
utca 88.-tól Asztag utca 6.-ig.
Katymár. község Bács-Kiskun megyében.
Kavics utca [23 A2, 78 A-B2] II. Felhévíz, Rózsa­
domb, Szemlőhegy, Újlak (1879). Előzőleg: Berg
Strasse (Hegy utca) vagy Maurer Weg (Kőműves
út) (1702).9 Árpád fejedelem útja 13.-tól Vérha­
lom utca 27/d-ig.
kavics: az elnevezés a közeli Duna egyik „termé­
kére” utal.
Kavics utca XV. Rákospalota. Lásd: Kazánkovács
utca
Kavicsbánya utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: S ze­
m ere Miklós utca
kavicsbánya-, az elnevezés arra utal, hogy a XIX.
század közepétől az 1970-es évekig itt működött
egy kavicsbánya.
Kavicsos köz [26 A-Bl] IV Újpalota (1970). Nyír­
palota utca 21.-től Páskom parkig.
Kaza utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Kulich Gyu­
la utca
Kaza, Sajókaza: község Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében.
Kazah utca [38 B3] X. Óhegy (2012). Sibrik Miklós
út 30/b-nél nyíló, addig névtelen közterület
Kazah: országnév, a volt Szovjetunió egyik volt
tagköztársasága.
Kazal utca [15 B2] III. Kaszásdűlő (1900).278 Az
utcát, amely 1906-ban kapta a nevét, az 1970-es
években lebontották, majd a régi nyomvonal na­
gyobb részén újra felépítették. Az új utca 1982-
ben megközelítőleg ennek nyomvonalán épült.
Búza utca 14.-től Huszti útig.
Kazán utca [17 B3] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Homok utca (1910-es évek). Rákos út 94.-
től Alkotmány utca 9.-ig.
Kazandzsilar jolu I. Vár. Lásd: Szentháromság utca
kazandzsilar: kazánkészítő (törökül).
Kazánház utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1957).
Technikus utcától Iskola térig.
kazánház: az elnevezés utal a közeli fűtőerőműre.
Kazánkészítők utcája I. Vár. Lásd: Szenthárom ság
utca
kazánkészítök: a török időkben itt voltak a réz-
edénykészítők boltjai.
333
Kazánkovács utca [17 B3] XV Rákospalota (1954).
Előzőleg: Kavics utca (1910-es évek). Rákos út
96.-tól Alkotmány utca 11.-ig.
Kazár utca VI. Terézváros. Lásd: Székely M ihály
utca
1. kazár, a magyarokkal Levédiában együtt lakó
nép, amely a honfoglaló magyarokkal együtt jött
az új hazába.
2. Lehetséges az elnevezés Kazár Emilről (1843-
1922): író, újságíró. Az Egyetértés, majd a Vasár­
napi Újság munkatársa.
3. Kazár Nándor kereskedőről, akinek az utcában
üzlete volt.
Kazinczy utca [13 A3-2] II. Széphalom (1922 előtt).
Kossuth Lajos utca 10.-től Hidegkúti út 131.-ig.
Kazinczy utca IV. Újpest (1908 előtt). Görgey Artúr
utca és Kossuth utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1970).
Kazinczy utca [36 Al, 83 B2, 84 A2] VII. Erzsé­
betváros (1879). Előzőleg: Nagy Kereszt utca és
Kis Kereszt utca (1874), Grosse Kreutz Gasse a
Király utca és a Dohány utca között, és Kleine
Kreutz Gasse (1838) a Dob utca és a Dohány
utca között, Kreutz Gasse (1760-as évek), Neu
Kazinczy utca
A XVIII. század derekán - kifelé tartva a város­
ból - gyakorlatilag csak három dűlőút metszette
át a Terézvárost. Az O utcá volt az egyik. Ennél
régebben volt kitaposva a másik kettő, a Király
és a Dob utca. A házak pedig ezen a környé­
ken, a dűlők mentén úgy 1740 táján kezdtek
fölépülni; az elsőket egy, a Dohány utcára nyíló
zsákutcából lehetett megközelíteni. Jó tíz évvel
később újabb négy ház épült fel, így indokolttá
vált a zsákutca meghosszabbítása, hogy elérhes­
se a szomszédos párhuzamos utcát, a mai Dob
utcát, vagyis az eredeti elvesztette zsákutca (tor­
zó) jellegé, s ezzel megszületett a Terézváros első
keresztutcája, a Kreutz, azaz Kereszt utca. Ké­
sőbb, 1760 és 1763 között, újabb parcellázásra
került sor: tizennégy kisebb házhelyet alakítottak
ki a Dob és Király utcák között. Ez az akció azt
eredményezte, hogy tovább nyújtották az immár
réginek is mondható Kereszt utcát, megtoldva
azt az újszülött Kis Kereszt utcával. Igaz, újszü­
löttként még Új «teának nevezték. (Holott ekkor
már volt a Terézvárosban egy másik Új utca is,
amit aztán, groteszk ötlettel, O utcává változtat­
nak; igy nevezik ma is.) Az ismételt átrendeződés
végeredménye 1765 körül alakult ki: az Új utcá­
ból Kis Kereszt utca, a régebbi Kereszt utcából
Nagy Kereszt utca lett. Mígnem aztán 1879-ben
a kettős névhasználattal fel nem hagytak, s hívják
azóta is ezt a most már erzsébetvárosi utcát ele­
jétől a végéig Kazinczy utcának.
Kecske köz
Gasse (Új utca) (1760 körül).76 Weinreich Gasse
(Weinreich utca) (1758).76 Rákóczi út 20.-tól Ki­
rály utca 23.-ig.
Kazinczy utca [17 B2, 18 A2] XV. Rákospalota
(1883). Fő út 25.-től Régi Fóti út 36.-ig.
Kazinczy utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Kisvárda
utca
Kazinczy utca XVIII. Liptáktelep.230 Lásd: Darányi
Ignác utca
Kazinczy utca XVIII. Régiakadémiatelep. Lásd: Kő­
telek utca
Kazinczy utca XVIII. Rendessytelep (1926). Lásd:
Gáspár utca
Kazinczy utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Juhász
József utca
Kazinczy utca [50 Al] XIX. Kispest (1890). Üllői
út 249.-től Ady Endre út 58.-ig.
Kazinczy utca [50 A3] XX. Kossuthfalva (1910).
Zobor utca 72.-től Magyar utca 89.-ig.
Kazinczy utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Liszt Ferenc út 21.-től Komáromi utca
58.-ig.
1. Kazinczy Ferenc (1759-1831): író, költő, mű­
fordító. A magyar nyelv megújítása fűződik ne­
véhez. A Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja. 1795-ben a magyar jakobinusok perében
előbb halálra ítélték, majd ezt bizonytalan idejű
börtönre változtatták. 1801-ben szabadult. A ma­
gyar nyelv megújítása fűződik nevéhez. 1836-
ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia
Nagydíját.
2. Kazinczy Lajos (1820-1849): honvéd ezredes,
Kazinczy Ferenc fia.
Kázmér lejtő [33 B2] XII. Széchenyihegy (1999).
Kázmér út 24.-nél nyíló zsákutca.
Kázmér út [33 A1-B2] XII. Csillebérc, Farkas­
völgy, Svábhegy, Széchenyihegy (1938). Előző­
leg: Torbágyi út (1906). Rácz Aladár út 43.-tól
a Hegyhát út végéig. A 45. számnál betorkolló
János Zsigmond utcától kiépítetlen erdei útként
folytatódik.
Kázmér utca [7 A-B3] III. Csillaghegy (1920-as
évek). Papírgyár utca 60.-tól Pusztakúti út 7.-ig.
Kecel utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Kemény Zsigmond utca (1946),
báró Kemény Zsigmond utca (1920-as évek).
Cinkotai út 31.-től Liszt Ferenc utca 16.-ig.
Kecel: város Bács-Kiskun megyében.
Kecsege utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1966). Elő­
zőleg: Halász utca (1937). Hollandi úttól Kórus
utcáig.
Kecses utca [42 A-B3] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: Bocskai utca (1910-es évek). Fodor­
menta utca 36.-tól Tápióbicske utca 29.-ig.
Kecske köz [23 A2, 78 Bl] III. Újlak (1993).
A Szépvölgyi utat a Kecske utcával összekötő, a
Bécsi úttal párhuzamos utca.
Kecske utca
Kecske utca [23 Al-2, 78 Bl] III. Újlak (1874).
Előzőleg Ziege Gasse (1870), Königsberg Gasse
(Királyhegy utca) (1831) egy része.1Bécsi út 56.-
tól Doberdó út 2.-ig.
Kecskefűz utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1984).262
Orchidea utca 41.-től Kőhúr utca 34.-ig.
kecskefűz\ a húsvéti barkát termő fűzféle cserje.
Kecskehegyi út [13 B3, 21 Bl, 22 Al] II. Szépvölgy
(1963). Glück Frigyes úttól Görgényi útig.
Kecske-hegy: 382 m-es magaslat a Budai-hegyek­
ben.
Kecskeméti bástya utca V. Belváros. Lásd: Bástya
utca
Kecskeméti kapu felé V. Belváros. Lásd: Magyar
utca
Kecskeméti kapu utca V Belváros. Lásd: Kecske­
m éti utca
kecskeméti kapu : a XVIII. században itt volt, Pest
városának falán a Kecskeméti kapu, ahonnan a
Kecskemét felé menő országút indult.
Kecskeméti tér V. Belváros, VIII. Józsefváros, IX.
Ferencváros. Lásd: Kálvin tér
Kecskeméti utca V Belváros. Lásd még: Károlyi
utca, Papnövelde utca, Veres Pálné utca
Kecskeméti utca [35 B2, 36 A2, 83 B3] V. Belváros
(1874). Előzőleg: Ketschkemeter Gasse (1804),31
Ketschkemeter Thor Gasse (Kecskeméti kapu ut­
ca) (1740),1 Herren Gasse (Úri utca) (1687),123
Ceglédi utca mahalle(szi) (XVI-XVII. század),53
Kecskeméti utca
Ceglédi úrként kezdte karrierjét a XV-XVI. szá­
zadban. A XVI-XVII. században Ceglédi utca
a neve. 1687-ben Herren Gasse lett. Akkortájt
igencsak hosszúra nyúlt. Egy testként kezelték
ugyanis a két részt, a mai Károlyi, illetve Petőfi
Sándor utcát. Amikor aztán a mai Petőfi Sándor
utca - Urak utcájaként - leválik a hosszú utcá­
ról, a maradék keres magának másfelé kanyarodó
kiegészítést: 1695-től szerveződik a Ketschkemeter
vagy - magyarosan Kecskeméter (sic!) Gasse a mai
Kecskeméti utcából, s azt a Duna felé folytató
Papnövelde, illetve Nyárv Pál utcákból. Új neve
1740-től Ketschkemeter Thor Gasse, azaz Kecske­
méti kapu utca. Hogy miért lett a felső szakasz így
elkeresztelve, s miért éppen erre kanyargóit az
alsó szakasza a Kecskeméti utcának? Az első kér­
désre természetesen az a válasz, hogy azért, mert
a Kecskeméti kapu állott a végében. A másodikra
pedig az, hogy Kecskemét város háza a mai Nyá-
ry Pál és Veres Pálné utcák sarkán volt megtalál­
ható. Itt talán le is zárhatjuk a mai Kecskeméti
utca történetét, azzal a megjegyzéssel kiegészítve,
hogy jelenlegi hosszát a XVIII. században érte el,
elveszítve - immár másodszor - hosszának jelen­
tős részét.
334
Ceglédi utca (XV-XVI. század).1 Egyetem tér 4.-
től Kálvin tér 1.-ig.
Kecskeméti utca V. Belváros. Lásd: Nyáry Pál utca
Kecskemét: az elnevezés arra utal, hogy a városnak
kb. 1750-től telke és háza volt az utcában.
Kecskeméti utca IX. Ferencváros. Lásd: Ráday utca
Kecskemét-, megyei jogú város, Bács-Kiskun me­
gye székvárosa. Itt született Kodály Zoltán.
Kecskeméti József utca [46 B2] XI. Kelenvölgy
(1953). Előzőleg: Hegyalja út (1930). Bazsalikom
utca 16.-tól Szajol utcáig.
Kecskeméti József (?-?): jómódú kelenvölgyi pol­
gár, több telek tulajdonosa. Örökösei nem voltak,
ezért telkeinek egy részét az egyházra hagyta. Ilyen
adományozott telekre épült a kelenvölgyi temp­
lom és iskola is.
Kecskerágó utca [12 Bl] II. Budaliget (2004).
Csíkfü utcától a Bölény utcáig.
kecskerágó-, papsapka alakú, húsos, püspöklila ter­
mést hozó cserje.
Kedves utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).209
Gyermek tér 1-2.-tői Rákospalotai út 79.-ig.
Keglevich Gábor utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd:
Gerely utca
Keglevich Gábor gróf (1848-1926): országgyűlési
képviselő, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tör­
vényhatósági bizottsága virilista tagja,115 az Orszá­
gos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár
vezetőségi tagja, a megyei Gazdasági Egyesület
elnöke. Az 1905-1906. évi nemzeti ellenállási moz­
galom megyei résztvevője.
Kegyesrendi köz V. Belváros (XIX. század). A Bel­
városi templom melletti temető felszámolása után
a Templom tér része lett. 1830 körül Piarista utca,
1860-tól Kegyes-rendi köz. 1875-ben a mai Már­
cius 15. térhez csatolva.1 Sem más jegyzék, sem
térkép nem bizonyítja ezt.
kegyes rend: a római katolikus piarista rend másik
(magyarított) neve.
Kehely utca [47 A3] XXII. Budafok (1966). Előző­
leg: Ezredes utca (1920-as évek). Ady Endre út
9.-nél nyíló zsákutca.
Kék Kakas utca VI. Terézváros. Lásd: Székely M i­
hály utca
Kék Kakas: az egykor az utcában működő vendég­
lő neve.
Kék utca IV Újpest. Lásd: Lebstück Mária utca
Kékbegy utca [58 Al] XXII. Budatétény
(1982) 246 Háros utca 153.-tól Móricz Zsigmond
utca 39.-ig.
kékbegy: védett, azúrkék begyű és nyakú, rovarevő
kis énekesmadár.
Kékcinke utca [58 B2] XXII. Budatétény
(1982).24t) Katakomba utca 16.-tól Fenyőrigó ut­
ca 1.-ig.
kékcinke: védett, égszínkék sapkájú, sárga mellé­
nyű, kis termetű madár.
335
Kékes utca [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros (1945).
Előzőleg: Tusnád utca (1922). Gyergyó utca
18/b-től Esze Tamás utca 19.-ig.
Kékes: helység Szolnok-Doboka vármegyében.
(Ma Románia: Chiochi$.)
Kékfestő köz [14 B2] III. Testvérhegy (1994). Kék­
festő utcától Gölöncsér utcáig.
Kékfestő utca [14 B2] III. Testvérhegy (1970).
Testvérhegyi út 4/a-tól Testvérhegyi út 22.-ig.
kékfestő: kelmének indigóval történő kékre festé­
sével foglalkozó kisiparos, illetve ilyen technoló­
giával dolgozó üzem. Az elnevezés a közelben volt
textilüzemre emlékeztet.
Kék Golyó utca [34 Bl, 82 A2-1] XII. Kissvábhegy,
Krisztinaváros (1879). Előzőleg: Blaue Kugel Gas­
se (1858). Eredetileg a Krisztina körúttól a Ráth
György utcáig, 1890-től mai hosszáig. Városma­
jor utca 2.-től Istenhegyi út 1.-ig.
Kék Golyó: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a
XIX. században itt működött a Kék Golyó nevű
kocsma. A Városmajor utcai sarokház élére be van
falazva egy kékre festett golyó, a hajdani kocsma
cégére.
Kékliliom utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Liliom utca (1920-as évek). Irsa utca
1.-től Pesti út 259.-ig.
kéklilionr. a pompás nőszirom nevű virág másik
neve.
Kéknyelű utca [38 B3] X. Óhegy (1973). Harmat
utca 78/a-tól Mádi utca 85.-ig.
kéknyelű: szőlő- és borfajta. A Szőlészeti Kutató-
intézet környékén kialakult szőlészettel kapcsola­
tos elnevezések egyik tagja.
Kékperje utca [46 A2] XI. Kőérberek (2005). Ká-
nai úttól Tóváros útig.
Kék Golyó utca
A Magyar jakobinusok teréről kiinduló utca már
1858-ban ugyanezt a nevet viselte, mint napja­
inkban, igaz, akkoriban még csupán a Krisztina
körúttól a Ráth György utcáig húzódott, és a né­
met Blaue Kugel Gasse formában ismerték.
Nem nehéz kitalálni, milyen tárgy lehetett a
névadó: egy kékre festett kőgolyó, amelyet a
Városmajor utcai sarokház élére falaztak be, és
hajdanán az itt alapított fogadó vendégcsalogató
cégéréül szolgált. A közismert épület 1959-es le­
bontása után váratlanul 1748-as évszámot viselő
téglák bukkantak elő a falból, így feltételezhető,
hogy az egykori fogadót a XVIII. század közepén
létesítették, éppen e helyütt. A Kocsmáról elne­
vezett házsort 1879-ben tisztelték meg a Kék Go­
lyó névvel, amelyet 1890-ben az Istenhegyi útig
kiépült szakaszra is kiterjesztettek a vendéglátás
emlékeinek megőrzését fontosnak tartó, lelkes
városatyák.
Kelén utca
kékperje: sötétkék bugájú, lápos réteken gyakori
pázsitfű.
Kékszilva utca [18 A1-B2] XV. Rákospalota (2009).
Külső Fóti úttól Erdő menti útig. Tervezett lakó­
telepen lesz.
Kéktó tér [46 B2, 47 A2] XI. Kelenvölgy (1953).
Híradó utca 13. és Tó utca között.
Kék-tó: egy elvizesedett anyaggödör neve volt.
Kékvirág utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1992). Elő­
zőleg: Rabinovics József utca (1978). Ceglédi út­
tól Somfa közig.
kékvirág: a búzavirág népies neve.
Kele utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep, Szent Lő-
rinc-telep (1971). Kinizsi Pál utcától Cziffra
György utcáig.
Kele: Fekete István hasonló című ifjúsági regényé­
nek főhőse a Kele nevű gólya.
Kelecsény köz [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1978).
Czeglédi Mihály utca 16.-nál nyíló zsákutca.
Kelecsény utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Czeglédi
Mihály utca
Kelecsény: helység Máramaros vármegyében. (Ma
Ukrajna [Kárpátalja]: Kelecsin.)
Keled út [15 A1-B2] III. Aquincum, Kaszásdűlő,
Törökkő (1910). A Dunától Pomázi út 31.-ig.
Keled (1093-1111): ispán, Kézai Simon krónikája
szerint.
Kelemen utca [38 A3] X. Óhegy (1899). Vaspálya
utca 19/c-től Kápolna tér 2/a-ig.
VIII. Kelemen (1536-1605): pápa 1592-1605 kö­
zött. Segített Magyarországnak a törökök elleni
harcokban.
XIII. Kelemen (1693-1769): pápa 1758-1769 kö­
zött. Mária Terézia kérésére 1758. augusztus 19-
én elfogadta a magyar király „apostoli” címét.
Kelemen László utca [21 B2] II. Pasarét (1953).
Előzőleg: Hadapród utca (1942). Hűvösvölgyi út
35.-től Pasaréti térig.
Kelemen László (1760-1814): a magyar nyelvű
színház fáradhatatlan és áldozatkész harcosa. Tár­
sulata 1790 és 1796 között Pesten, a Rondella
épületében működött.
Kelen József utca XIV Herminamező. Lásd: Horvát
Boldizsár utca
Kelen József (1892-1938): villamosmérnök, Kor­
vin Ottó testvére, a Kommunisták Magyarorszá­
gi Pártjának alapító tagja. Az ő lakásán történt
a megalakulás. A Tanácsköztársaság alatt a szo­
ciális termelés népbiztosa. A népbiztosperben
életfogytiglani börtönre ítélték. 1922-ben fogoly­
cserével a Szovjetunióba került. Itt a Nehézipari
Népbiztosságon dolgozott. Ö tervezte a dnyepro-
petrovszki hatalmas vízi erőművet. A sztálinizmus
áldozata lett.
Kelen utca XI. Lágymányos. Lásd: Csíky utca
Kelén utca [16 A3] XIII. Vizafogó (2006) Marina
sétánytól Cserhalom utcáig.
Kelenföld sora
Kelén és Helka tündérek a Sió-legendában. Név­
adói a Balaton két szép (sok igyekezet eredmény­
ként), ma is meglévő százéves gőzhajójának.
Kelenföld sora XI. Gellérthegy. Lásd: Szent Gel-
lért rakpart
Kelenföldi út [34 B3, 46 Bl] XI. Kelenföld (1900).
Egy része Somogyi utca lett. Csóka utca 4.-től
Etele tér 5.-ig.
Kelenföld: lásd a városrészeknél.
Kelenföldi út XI. Albertfalva, Kelenvölgy. Lásd: Solt
utca
Kelengye utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Esze Ta­
m ás utca
kelengye: férjhez menő leánynak ruha- és fehérne­
műből, ágyneműből, egyebekből álló hozománya.
Kelenhegyi köz [35 B3] XI. Gellérthegy (1974).
Kelenhegyi út 28-30.-tói Kelenhegyi lépcsőig.
Kelenhegyi lépcső [35 B3] XI. Gellérthegy (1930).
Ménesi út 5.-től Somlói út 2.-ig.
Kelenhegyi út [35 A-B2, 82 B3, 83 A3] XI. Gel­
lérthegy, Szentimreváros (1890). Eredetileg a Bar­
tók Béla úttól a Somlói útig. Egy része 1905-ben
Kemenes utca lett. Szent Gellért tér 1.-től Somlói
út 47/c-ig.
Kelen-hegy: a Gellérthegy régebbi (középkori) neve.
Kelenvölgyi határsor [46 Bl, 47 Al] XI. Kelen­
föld, Kelenvölgy (1920-as évek). Solt utca 1.-től
Péterhegyi útig.
Kelenvölgyi utca [46 A3, 58 Al] XXII. Budatétény
(1920 előtt). Kamaraerdei út 2.-nél nyíló zsákutca.
Kelenvölgy: lásd a városrészek között.
Kelep utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1967). Előző­
leg: Attila utca (XIX. század), Gólya utca (XIX.
század),281 amelyhez hozzácsatolták az Attila közt
a Hunyadi utca és a HÉV vonala között. Szent
István utca 4.-től Házikert utcáig.
kelep: a madarak riasztására szolgáló kereplő neve
tájszóval. Az elnevezés arra emlékeztet, hogy ezt a
szerszámot az itteni földeken használták.
Kelet utca [51 A3] XIX. Kispest (1968). Előzőleg:
Zilah utca (1940). Kolozsvár utca 25.-től Temes­
vár utca 48.-ig.
Keleti Károly utca [22 B3, 23 A3, 78 A-B3] II. Or­
szágút, Rózsadomb (1921). Előzőleg: Heltai Fe­
renc utca (1913), Oszlop utca (1908), Zöld oszlop
utca (1874), Grüne Säulen Gasse (1860-as évek).
Margit körút 47.-től Kis Rókus utca 25.-ig.
Keleti Károly (1833-1892): statisztikus, közgaz­
dász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja, igazgató tagja. A Statisztikai Hivatal igaz­
gatója, az 1876-os nemzetközi statisztikai kong­
resszus megszervezője. Nevéhez fűződik az első
hivatalos statisztikai kiadvány megalkotása.
Kelevéz utca [25 B3] XIV. Nagyzugló (1934) 212
Róna utca 53.-tól Fráter György utca 10.-ig.
kelevéz: a középkorban használt dárdaszerű fegy­
ver.
336
Keller Gässl III. Békásmegyer. Lásd: Pince köz
Keller, pince (németül).
Kelli utca XIII. Angyalföld. Lásd: Zsinór utca
Kelli László (1912-1942): gyapjúmosó szakmunkás.
Az illegális kommunista párt tagja, szakszervezeti
aktivista. Büntetőszázaddal a Szovjetunióba vitték.
Kelme utca [64 A3] XVIII. Belsőmajor (1969). Szö­
vet utca 51.-től Nagykőrösi út 73.-ig.
Kelta utca [8 A2] III. Békásmegyer (1976). Bálint
György utcától Jós utcáig.
kelta: az ókorban Nyugat-Európa területén és a
Brit-szigeteken élt indoeurópai nyelvű nép.
Keltike lejtő [45 Bl] XI. Madárhegy (2005). Bu­
daörsi úttól Medvetalp utcáig.
keltike: kora tavasszal nyíló, a mákkal rokon, piros
virágú erdei növény.
Kemal Atatürk sétaút [35 Al, 82 B2, 83 A2] I.
Krisztinaváros (1992). Váralja utcától a török te­
metőig.
Kemal Atatürk: „a törökök atyja”, Gázi Musztafa
(1881-1938): katonatiszt, államférfi. A modern
török állam megalapítója.
Kem ence utca [38 B3 (Kern.)] X. Óhegy (1942).
Petróczy utca 50/a-tól Óhegy utca 47.-ig.
kemence: az elnevezés a kerület téglaiparára utal,
az egykori égetőkemencékre.
Kemenes utca [35 B2] XI. Gellérthegy, Szentimre­
város (1905). Előzőleg: Kelenhegyi út egy része.
Szent Gellért tér 2.-től Kelenhegyi út 4.-ig.
1. Kemenesalja: dunántúli tájegység.
2. Kemenes Ferenc (1829-?): költő, római katoli­
kus, piarista szerzetes, tanár, kanonok, hitszónok:
az 1848-1849-es szabadságharcban hadnagy.
Kémény utca [28 Al-2] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Kiss József utca (1920-as évek), Kis ut­
ca (1910-es évek). Páratlan számok a bal oldalon.
Budapesti út 230.-tól Cibakháza utca 33.-ig.
Keményfíy utca X. Laposdűlő (1900). Zách utca és
Pongrácz út között. Területrendezés miatt megszűnt
(1973).
Keményffy: a névadóról nincs adatunk.
Kemény Gusztáv utca [16 B2] IV. Újpest (1890-es
évek). Árpád út 58.-tól Szent István tér 8.-ig.
Kemény Gusztáv (1829-1908): Pest-Pilis-Solt-Kis-
kun vármegye váci járásának főszolgabírója. Igen
sokat tett Újpest község fejlesztése érdekében,
ezért 1887-ben Újpest díszpolgári címmel tüntette
ki.
Kemény István utca [9 B3, 17 Bl] XV. Rákospalota
(1930). Eredetileg: dr. Kemény István utca. Ko­
vácsi Kálmán tér 8-9.-tői Székely Elek út 20.-ig.
Kemény István (?-?): táblabíró, aki Rákospalotán
az Országos Földbirtokrendező Bizottságnál an­
nak a területnek parcellázását intézte, ahol utcát
neveztek el róla.
Kemény Kálmán utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd:
Kiss János utca
337
Kemény Kálmán (?-?): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­
megye főjegyzője a XX. század első negyedében.
Az 1905-1906. évi nemzeti ellenállás megyei rész­
vevője.
Kéményseprő utca I. Vár. Lásd: Móra Ferenc utca
kéményseprő: az Úri utca sarkán 1695-ben háztu­
lajdonos Franzin, Peter Paul kéményseprőmes­
terről.
Kéményseprő utca [35 B2, 83 B3 (Kém.)] V. Bel­
város (1874). Előzőleg: Rauchfangkehrer Gasse
(Kéményseprő utca) (1791),1 Rauch Gasse (Füst
utca) (1758),136 Seiler Gasse (Kötélverő utca)
(1695).130 Lakatos utca.191 Március 15. tér 6.-tól
Irányi utca 8.-ig.
Kéményseprő utca VI. Terézváros. Lásd: Paulay
Ede utca
kéményseprő: az elnevezés arra utal, hogy az 1770-
es években nyitott utcában az első házat egy ké­
ményseprő építette.76
Kemény Zsigmond utca [16 Bl] IV. Újpest (1900-
as évek). Váci út 100.-nál nyíló zsákutca.
Kemény Zsigmond utca VIII. Józsefváros (1876).
Eredetileg a Baross utcától a Práter utcáig, 1912-
ben a Lósy Imre utcáig. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1970).
Kemény Zsigmond utca XV Rákospalota. Lásd: Őr­
tűz utca
Kemény Zsigmond utca XVII. Régiakadémiatelep.
Lásd: Kecel utca
Kem ény Zsigm ond utca [51 A3-2] XVIII. Bó-
kaytelep (1946). Előzőleg: Báró Kemény Zsig­
mond utca (1930-as évek), Beöthy Zsolt utca
(1920-as évek). Üllői út 395.-től Margó Tivadar
utcáig.
Kemény Zsigmond báró (1814-1875): író, politi­
kus. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti
tagja, igazgató tagja.
Kémeri Nagy utca XI. Kelenföld. Lásd: Ballagi Mór
utca
Kémery Nagy Imre (1903-1942?): jog-, majd böl­
csészhallgató, a „Turul Werbőczy Bajtársi Egyesü­
let” főlövészmestere, a MOVE és a Turul össze­
kötője. 1937-ben Debrecenben Horthy Miklóst
királlyá kiáltotta ki, ezért rövid időre bebörtönöz­
ték. 1938-ban a „Rongyos Gárda” egyik újjászer­
vezője, osztagvezetője, (1920-ban már tagja),285
1940-ben a szovjet-finn háború idején egy ma­
gyar egységet alakított meg, a finnek oldalán való
beavatkozás érdekében részt vett ebben a háború­
ban, ahol századosi rangot kapott.
Kemniczi utca VI. Terézváros. Lásd: D ohnányi
Ernő utca, Szófia utca
Kemnitzer Gasse VI. Terézváros. Lásd: Dohnányi
Ernő utca, Szófia utca
Kemnitzer utca VI. Terézváros. Lásd: Dohnányi
Ernő utca, Szófia utca
Kemnitzer Károly (?-?): kávéháza és biliárdterme
Kenderike utca
a pacsirtamezei (Terézváros) Stupak-féle kertben
épült meg. Mellette nyitották meg 1829-ben a
Kemnitzer utcát, amelynek nevét a városegyesítés
előtt Kemniczire magyarították.
Kem pelen Farkas utca [34 A2] XII. Mártonhegy
(1936). Bürök utca 35.-től Tornaija utca 11.-ig.
Kempelen Farkas (1734-1804): sokoldalú tudós,
polihisztor, építész, nyelvész, feltaláló. Amikor II.
József a szerzetesrendeket feloszlatta, a Várban a
karmeliták templomát átalakította színházzá. Ez a
mai Várszínház.
Kén utca [48 B2-1, 49 Al] IX. Ferencváros, Gu­
bacsidűlő (1894). Soroksári út 134.-től Mester
utcáig.
kén: az elnevezés emlékeztet a közeli Hungária
Vegyi Művek egyik alapanyagára.
Kende Kanut utca [49 A2-B3] XX. Pesterzsébet
(1900-as évek). Határ út 37.-től Nagysándor József
utca 101.-ig.
Kende Kanut: kölesei Kende Kanut (1821-1903),
országgyűlési képviselő. Pesterzsébet alapítóinak,
első birtokosainak egyike.
Kende köz [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910). Zol­
tán utca 40.-től Dobó Katica utca 79.-ig.
Kende utca [35 B3] XI. Lágymányos (1910). Ber­
talan Lajos utca 24.-től Lágymányosi utca 12.-ig.
kende (kündü): az ősmagyaroknál a törzsszövetség
feje.
Kendeffy utca VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: Györfíy
István utca
Kendeffy: erdélyi arisztokrata család. Gróf András-
sy Gyula felesége Kendeffy Katinka (1830-1896)
volt.
Kender utca VIII Józsefváros. Lásd: Auróra utca
Kender utca XV. Rákosszentmihály. Lásd: Petőfi
utca
Kender utca [61 Al (Ke.)] XX. Pesterzsébet (1932).
Torontál utca 12-14.-tői Átlós utca 13.-ig.
kender: az elnevezés emlékeztet az egykor az utcá­
ban működött Kender- és Jutagyárra.
Kender utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Rosta utca 4.-től Dévény utca 10.-ig.
Kenderes utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953).251
Előzőleg: Kossuth Lajos utca (1945), gróf Tisza
István utca (1920-as évek). Albertfalva utca 10.-
től Fonyód utca 9.-ig.
Kenderes: nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok me­
gyében. Itt született és itt van eltemetve Horthy
Miklós.
Kenderfold utca [18 A2] XV. Rákospalota (2009).
Liva-malom utcától Újfalusi utcáig. Tervezett la­
kótelepen utcája.
Kenderike utca [58 Al] XXII. Budatétény
(1987).246 Előzőleg 860. utca. Kelenvölgyi utca
7.-től Kamaraerdei út 4.-ig.
kenderike: védett, piros begyű, pintyféle énekes­
madár.
Kenderkóc utca
Kenderkóc utca [76 A1 (Kend.)] XVIII. Belsőma­
jor (2007).
kenderkóc: kender, rövid, összekuszált rostjainak
csomója.
Kendermag utca [28 A-Bl] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Sándor utca (1930-as évek). Budapesti
út 270.-től Timur utca 93.-ig.
Kendő utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
zőleg: Debreceni utca (1910-es évek). Göcsej utca
16.-tól Pöröly utcáig.
Kenese utca [35 A3 (Ken.)] XI. Kelenföld, Szent-
imreváros (1932). Badacsonyi utca 21.-től Ábel
Jenő utca 24.-ig.
Kenese: hivatalosan Balatonkenese: város a Balaton
partján, Veszprém megyében.
Kenéz utca [27 A-Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1977). Előzőleg: Károly utca (1890-es évek). Csö­
möri út 218.-tól Rákospalotai határút 88.-ig.
Kenéz: község Vas megyében. Valamint így ne­
vezték a középkorban az (erdélyi) telepes község
elöljáróját, bíróját is.
Kengyel utca [26 A2-3] XIV. Alsórákos (1936).212
Gödöllői út 114.-től Jeszenák János utca 95.-ig.
kengyel: a nyeregről lecsüngő fém lábtartó.
Kenu dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár (2009). Ladikos
dűlőtől Bolgárföld dűlőig.
kenu : eredetileg fatörzsből kivájt könnyű csónak.
Sport célra, egy térdre ereszkedve nagytollú eve­
zővel hajtva sporteszköz. Itt a Dunán nagy ked-
veltségnek örvend.
Kenyér utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1974). Előző­
leg: Dózsa György útja (1945), Valéria utca (1900-
as évek). Szitás utca 77.-től Vecsés utca 57.-ig.
kenyér, az elnevezés a ma is jó hírű, az e környé­
ken - a XVIII. század óta - készített „soroksári
kenyérre” utal.
Kenyeres utca [23 Al] III. Óbuda (1908). Szőlő
utcától Bécsi út 151.-ig.
Kenyérmező utca [12 B3, 20 Bl] II. Remetekert­
város (1920-as évek). Máriaremetei út 42.-től
Kertváros utca 45.
Kenyérmező utca [36 Bl, 84 B2 (Kenyérm.)] VIII.
Józsefváros (1873). Rákóczi út 65.-től Köztársa­
ság tér 25.-ig.
Kenyérm ező utca [50 A2-1] XIX. Wekerletelep
(1910). Ady Endre út 21.-től Esze Tamás utca
34.-ig.
Kenyérmező', csata színhelye az erdélyi Alvinc mel­
lett. 1479-ben itt aratott nagy győzelmet Báthory
István erdélyi vajda és Kinizsi Pál az Erdélybe be­
tört törökök felett.
Kép utca [53A-B1] XVII. Rákoshegy (1964).
Előzőleg: Kossuth Lajos utca egy része (1920-as
évek). Szabadság utca 30.-tól Melczer utca 67.- ig.
Kepe lépcső [33 B2] XII. Farkasvölgy (1999). Arató
utca 23.-tól Rácz Aladár utca 100.-ig. Ház nem
számoz rá.
338
kepe: a learatott gabonakévékből összerakott ha­
lom.
Képíró utca [36 A2, 83 B3 (Ké.)] V. Belváros
(1874). Előző neve: Maler Gasse (Festő utca)
(1790),' Ketschkemeter Thor Gässl (Kecskeméti
kapu köz) (1695).1 Királyi Pál utca 14.-től Kecs­
keméti utca 15.-ig.
képíró: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az utca
4. számú házának a XVIII. század végén Schöffl
József festő, azaz - nyelvújítási szóval - „képíró”
volt a tulajdonosa.
Kér utca [12 Al] II. Budaliget (1980).197 Zerind
vezér utca 31.-től a főváros és Nagykovácsi hatá­
ráig.
Kér: a hét honfoglaló magyar törzs egyike.
Kerámia utca [38 B3] X. Óhegy (1973). Petrőczy
utca 53.-tól Gergely utca 72.-ig, onnan zsákutca.
kerámia: az elnevezés utal a közeli kerámia és tég­
lagyárra.
Kerecsen utca [28 Bl-2] XVI. Árpádföld (2010).
Budapesti úttól a Honfoglaló utcáig a Honfoglaló
lakótelepen.
kerecsen: szürkésbarna tollú, sólyomféle ragadozó
madár.
Kerecseny utca [38 A3] X. Óhegy (1939). Cserkesz
utca 46.-tól Gergely utca 33.-ig.
Kerecseny: község Zala megyében.
Kéreg utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1967).
Előzőleg: Gyimes utca (1932). Vasút sor 19.-től
Nagykőrösi út 203.-ig.
Kerék utca XVIII. Rendessytelep, XIX. Kispest.
Lásd: Malomkő utca
Kerék utca [15 A3] III. Óbuda (1874). Előzőleg:
Három Szív utca (1871), Drei Herzen Gasse
(1869). Kirchhof Gasse (Templomudvar utca)
(1828)1, Friedhof Gasse (Temető utca) (XVIII.
század).1 Kreutz Gasse (Kereszt utca) a Kórház
utca és a Raktár utca között.4 Kórház utca 31.-től
Bogdáni út 4.-ig.
Kerék: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a XVIII.
században itt állott az Arany Kerék kocsma.
Kerekerdő park [36 B3] IX. Ferencváros (2007).
Lenhossék utca, Márton utca, Tűzoltó utca és
Vendel utcák közötti park.
kerekerdő: Lázár Ervin meséinek ihletésére kapta
nevét.
Kerekes utca [24 B2, 80 Bl, 81 Al] XIII. An­
gyalföld (1991). Előző neve: Poscher János utca
(1957), Kerekes utca (1897). Jász utca 21/b-től
Dévényi út 18.-ig.
Kerekes Sámuel (P-1800): az első magyar hírlap­
írók egyike. 1789-ben Görög Demeterrel együtt
indította meg Bécsben a „Hadi és más nevezetes
történetek” című lapot, majd 1792-ben a „Magyar
Hírmondó”-t. Ennek jövedelmét a magyar nyelv
fejlesztésére áldozták. 1790-ben pályázatot írtak ki
egy tudományos magyar nyelvtanra, amely Deb­
339
recenben 1795-re elkészült. Újságjaik mellékletei­
ként térképmellékleteket adtak ki, ezek az első ma­
gyar nyelvű térképek. 1796 és 1811 között megje­
lentették valamennyi magyar vármegye térképét.
Kerekeskút utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Tulipán utca (1920-as évek). Kékliliom
utca 10.-től Rezgő utca 9.-ig.
Kerékgyártó út [47 A3 (Kerékgy.)] XXII. Budafok
(1920-as évek). Eredetileg: Kerékjártó utca. Pa­
noráma utca 34/b-től Galamb utca 13.-ig.
Kerékgyártó utca II. Víziváros (1440 körül).70 Való­
színűleg az Ostrom utca vonalán.
kerékgyártó: kerékkészítő régies elnevezése.
Kerékgyártó utca [25 A2-B1] XIV. Alsórákos
(1911). Nagy Lajos király útja 171.-től Szuglói Kör­
vasút sor 174.-ig. Az utca a Rákos-patak bal partjá­
nál megszakad, majd átjáró nélkül folytatódik.
Kerékgyártó Árpád Lajos (1818-1902): történész,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
levelező tagja. Pest szabad királyi város tanácsno­
ka volt. 1849-ben le kellett mondania állásáról, de
1861-ben újra városi tanácsnok, majd helyettes
polgármester lett.
Kerekhegyi utca [12 A2 (Kerékh.)] II. Máriareme-
te (1960). Előzőleg: Riadó utca (1930-as évek).
Ördögárok út 215.-től Hímes utca 25.-ig.
Kerek-hegy: itteni dűlő és hegy neve.
Kerékjártó utca XXII. Budafok. Lásd: Kerékgyár­
tó utca
Kerékkötő utca [64 B2, 65 A2] XVIII. Ganzkert-
város (1954). Ganz Ábrahám utca 50.-től a főváros
határáig.
kerékkötő: emlékeztet arra, hogy az elnevezése ide­
jén sáros, kerékkötő volt az utca.
Kerékpár utca VIII. Józsefváros (1900). Bláthv Ottó
utca és Villám utca között. Előbb a Golgota utcá­
hoz csatolták (1936), majd az a szakasz üzemi te­
rület lett. Megszűnt (1940).
kerékpár: az elnevezés évében itt volt Első Magyar
Varrógép- és Kerékpárgyárról - amely később a
Ganz Vagon- és Gépgyár része lett, majd meg­
szűnt - kapta nevét.
Kerektói utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1991). Napiás út 107.-től Hidasnémeti utcáig.
Kerek-tó: még a XX. század elején is itt volt a kör
alakú, jó vizű tó, az utca és a dűlő névadója.
Kerékvágás út [64 B2-3] XVIII. Ganzkertváros
(1953). Alacskai út 72.-től a főváros határáig.
kerékvágás: mély, barázdaszerű keréknyom. Az út
elnevezéskori állapotára utal.
Kerényi Frigyes köz [12 B2] II. Remetekertváros.
Kerényi Frigyes utcától Pinceszeri útig.
Kerényi Frigyes utca [12 B3-2] II. Máriaremete,
Remetekertváros (1938). Előzőleg: Gyűrű utca
(1922 előtt). Máriaremetei út 116.-tól Zrínyi utca
32.-ig.
Kerényi Frigyes (1822-1852): költő.
Kerepesi út
Kerényi Grácia park [A-B3] III. Óbuda (2011).
A Szentendrei út kifelé vezető oldalán a Flórián tér
és a Miklós tér között lévő beépítetlen zöldterület.
Kerényi Grácia (1925-1985): költő, magyar-len­
gyel műforditó, esszéíró, a lengyel irodalom kuta­
tója, a német megszállás alatt az ellenállási moz­
galom, a nyolcvanas évek elején a lengyel ellenzéki
mozgalom résztvevője.
Kerepescher Strasse VII. Erzsébetváros, VIII. József­
város. Lásd: Rákóczi út
Kerepesi út VII. Erzsébetváros, VIII. Józsefváros.
Lásd: Rákóczi út
K erepesi út [27 A3, 36 Bl, 37 A-Bl, 38A-B1,
Kerepesi út
A jó öreg Kerepesi út, régi Pestünk sok évszáza­
dos főútvonala emberöltőkkel ezelőtt keskeny kis
dűlőút volt csupán. Am ahogy öregedett, széle­
sebbre taposták: emberek és állatok, magyar vi­
tézek lovainak patái mélyedtek a porba. A rákosi
országgyűlésre rajta keresztül jöttek és mentek
magyar vitézek, nemesek és parasztok. A nagy
pesti vásárokra igyekvő és innen hazatérő kocsik,
szekerek és vásárosok ezrei jártak rajta. Később
nevet is kapott. Egri, majd Hatvani út len a ne­
ve, és 1731-ben először fordul elő a pesti tanácsi
jegyzőkönyvekben a Kerepes községről kapott né­
ven. Ágai Adolf írta 1875-ben a Magyarország és
a Nagyvilág című lapban: „Macska adja oda ne­
vét az oroszlán nemzetségnek - a kis Kerepesről
nevezik el azt a pompás utat, amely kezdődik a
Kerepesi út elején és végződik a Kerepesi út vé­
gén.” Amíg nem kövezték ki, a mai Blaha Lujza
téren a Rákos-patak egyik ága csordogált, s rajta
keresztül egyszerű híd vezetett át. A mély árkon
túl egymás mellett dülöngéltek azok az elővárosi
csárdák, amelyekben a portékáikkal érkező vagy
induló fuvarosokat szállásolták el. E csárdákat a
legkülönbözőbb elnevezésekkel, illetve címekkel
látták el, s belsejükben élénk képét nyújtották a
különféle nemzetiségeknek és viseleteknek, de
gyakran a fajtalanságnak és a bűnnek is. Ha­
sonlítottak némileg a tengeri városok dőzsölő
matrózok benépesítette lebujaihoz, melyekben
a tengeren hónapok alatt megtakarított szerze­
ményt néhány óra alatt eltékozolták. A külvárosi
környék azonban nem akadályozta meg a város
akkori vezetőit, hogy 1906-ban ezen az útvona­
lon hozassák haza Rákóczi fejedelem hamvait.
A díszmenet ihlette azután az illetékeseket, hogy
a Kerepesi út egy szakaszát, a Hatvani városka­
putól a Baross térig terjedő részt Rákóczi útra
kereszteljék át. A városhatárhoz közelebb eső te­
rületen azonban olyannyira megragadt a Kerepe­
si út elnevezés, hogy azóta sem törekedett senki
a széles, kényelmes útvonal átnevezésére.
Kerepesi út
39 AI, 85 A2-B1] VIII. Istvánmező, Kerepes­
dűlő, X. Felsőrákos, Laposdűlő, XIV. Alsórákos,
Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, XVI. Sashalom
(1874). Előzőleg: Külső Kerepesi út, Kerepesi
országút, Kerepescher Strasse (1820-as évek),
Hatvaner Strasse (XVIII. század eleje) a Dunától
a József körútig, onnan Weg nach Hatvan. A Mú­
zeum körút és Baross tér közötti része Rákóczi út
lett 1906-ban. A házszámok 1.-től a 39.-ig a VIII.
kerülethez, 41.-től végig a X. kerülethez, 2.-től
a 18.-ig a VII. kerülethez, a 20. számtól a 162.
számig a XIV. kerülethez, 164.-től 196.-ig a XVI.
kerülethez tartoznak. Festetics György utca 2.-től
Sárga rózsa utca 1.-ig.
Kerepesi út XVI. Cinkota. Lásd: Szabad föld út
Kerepesi út XVI. Mátyásföld. Lásd: Veres Péter út
Kerepes: község Pest megyében Budapest határánál.
Kereplő utca XVII. Rákoscsaba (1920-as évek).
Nagyszentmiklósi utca és Gyümölcsösdűlő utca
között. Területrendezés miatt megszűnt,
kereplő: emlékeztet arra, hogy kereplővel riasztot­
ták el gyümölcsérés idején az itteni kertekből a
madarakat.
Kérész utca [63 B2] XVIII. Pestszentimre. Kettős-
Kőrös utcától Szálfa utcáig.
Kereszt tér I. Tabán (1874). Előzőleg: Kreutz Platz
a Kereszt utca és Hadnagy utca között (XIX. szá­
zad). Köteles tér.1 Előzőleg: Alte Friedhof Platz
(Régi temető tér) (XVTII. század). Területrendezés
miatt megszűnt (1937).
kereszt, a téren álló kőkeresztről.
Kereszt utca [35 A2, 82 B3, 83 A3] I. Tabán
(1874). Előzőleg: Kreutz Gasse. Eredetileg a Ke­
reszt térig, 1942-től mai hosszáig. Szarvas tértől
Hegyalja út 1.-ig.
Kereszt utca II. Rózsadomb. Lásd: M ecset utca
kereszt, az elnevezés a közeli Szent Kereszt kápol­
nára utal.
Kereszt utca II. Újlak. Lásd: Daru utca
kereszt: az elnevezés a XVIII. században itt állt
Szent Kereszt-kápolnára utal.
Kereszt utca III. Békásmegyer (XIX. század). Ezüst­
hegy utca és Ország út között. Területrendezés mi­
att megszűnt (1970).
Kereszt utca III Óbuda. Lásd: Kerék utca, Majláth
utca
Kereszt utca V. Belváros (keresztirányú). Lásd: Pári­
zsi utca, Pesti Barnabás utca
Kereszt utca V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca
kereszt: az utcában volt Arany Kereszt nevű bolt­
ról.1
Kereszt utca VI. Terézváros (keresztirányú). Lásd:
Aradi utca
Kereszt utca VIII. Józsefváros. Lásd: Koszorú utca
kereszt: az elnevezés az utca és a Mátyás tér sar­
kán álló keresztre utal.
Kereszt utca XVI. Cinkota. Lásd: Kopáncs utca
340
Kereszt utca [60 Al] XXI. Gyártelep (1930-as
évek). Petőfi utca 81.-től II. Rákóczi Ferenc út
169.-ig.
Kereszt utca [59 Al] XXII. Budafok (XIX. század).
Árpád utca 1.-től Tóth József utca 36.-ig.
Kereszt utca XXII. Nagytétény. Lásd: Por köz
kereszt: általában az utcákban álló keresztekről.
Keresztelő Szent János utcája I. Vár. Lásd: Színház
utca
Keresztelő Szent János: Jézus előhírnöke, aki bűn­
bánatot hirdetett, és megjövendölte a Messiást.
Akik tanítását elfogadták és megbánták bűneiket,
azokat - köztük Jézust is - megkeresztelte a Jor­
dán folyó vizében. Heródes lefejeztette. A XVIII.
században színházzá alakított templom védő­
szentje volt.
Kereszthegy utca [46 B3] XXII. Budafok (2002).
Pék utca 8-10. szám között nyíló utca.
Kereszt-hegy: 195 m magas hegy Budafokon.
Kereszturer Weg VIII. Józsefváros. Lásd: N épszín­
ház utca
Keresztúri út VIII. Józsefváros. Lásd: N épszínház
utca
Keresztúri út [38 Bl, 39 A-Bl, 40 A1-B2, 41 A2]
X. Felsőrákos, XVII. Rákoskeresztúr (1899). Ke­
repesi út 75.-től Határmalom utcáig.
Keresztúri út XVI. Cinkota. Lásd: Sim ongát utca,
Somkút utca
Keresztúri út XVI. Mátyásföld. Lásd: Újszász utca
Keresztúri út XVI. Sashalom. Lásd: Hősök fasora
Keresztúri út XVIII. Bélatelep. Lásd: Csévéző utca
Keresztúri út XVIII. Miklóstelep (1908 előtt). Le­
futása nem ismert: valószínűleg a Ráday Gedeon
utca volt.
Keresztár: Rákoskeresztúr: lásd a városrészek kö­
zött.
Keringő utca [27 B2-3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Mikszáth Kálmán utca (1920-as évek).
Sasvár utca 84.-től Budapesti út 93.-ig.
Kerítés utca XXII. Budafok. Víg utca és Síp utca kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Kerka tér XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Korm os
László tér
Kerka: folyó Vas megyében.
Kernstok Károly tér [34 B2, 82 A3] XII. Német­
völgy (1947). Előzőleg: Csendőr tér (1938). Beck
Ö. Fülöp utca 14. és Derkovits utca 13. között.
Kernstok Károly (1873-1940): festőművész.
Kérő utca [46 Bl] XI. Őrmező (1974). Menyecske
utcától Boldizsár utcáig.
Kert köz [17 Bl] XV. Rákospalota (1904). Kajár
utca 8.-nál nyíló zsákutca.
Kert sor [7 B3] III. Csillaghegy (1940-es évek). Elő­
zőleg: Böhm Péter utca (1910-es évek). Vasút
sortól Márton út 13.-ig.
Kert utca III. Békásmegyer. Lásd: Eperfa utca
Kert utca III Óbuda (1879). Előzőleg: Kertész utca
341
(1874), Gärtner Gasse (1862). Laktanya utca és
Harrer Pál utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1976).
Kert utca [60 Al] XXI. Gyártelep (1930-as évek).
Kórház közből nyíló zsákutca.
Kertalja utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1969).
Pallós utcától Jó utcáig.
Kertes utca [62A2-1] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1965). Előzőleg: 701. utca. Nyír utca 29.-től Szent
László utca 51.-ig.
Kertész Mór utca III. Csillagtelep. Lásd: Gál ispán
utca
Kertész Mór (1873-1920): lakatos. A Tanács-
köztársaság alatt Csepel direktóriumának, majd
forradalmi törvényszékének elnöke. A bukás után
kivégezték.
Kertész utca I. Víziváros. II. Víziváros. Lásd: Fazekas
utca, Kapás utca
Kertész utca [36 Al, 84 Al-2] VII. Erzsébetváros
(1951). Előzőleg: Nagyatádi Szabó utca (1938),
Kertész utca (1874), Gärtner Gasse (1787).1Do­
hány utca 70.-től Király utca 59/b-ig.
kertész', az elnevezés a XVIII. században itt volt
kertészetekre emlékeztet.
Kertész utca III. Óbuda. Lásd: Kert utca
Kertész utca IX. Ferencváros. Lásd: Viola utca
Kertész utca XII. Krisztinaváros. Lásd: Logodi ut­
ca, Váralja utca, Mátray utca
Kertész utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Zsolt utca
Kertész utca XXI. Csepel-Szabótelep. Lásd: ív utca
Kertész utca XX. Pesterzsébet-Szabótelep. Lásd:
Baba utca
Kertész utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Árpád utca 87.-től Komáromi út 28/a-ig.
Kertész utca XXII. Nagytétény. Lásd: Pintyőke utca
Kertész utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Árvíz
utca
Kertészfold utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1974).
Zsellér utca 3.-tól Házikert utcáig.
Kerti út I. Krisztinaváros. Lásd: Váralja utca
Kertművelő utca [53 AI] XVII. Rákoshegy (1996).
Lőrinci úttól Lilaakác utcáig.
Kertváros utca [12 B3, 13 A3] II. Remetekertváros
(1953). Előzőleg: Szentlélek utca (1938), Ka-
pisztrán János utca (1920-as évek).63 Hidegkúti út
10.-től Máriaremetei út 66/c-ig.
Kertvárosi körút [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Passuth László utcától Útilapu utcáig
Kerülő utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1954). Elő­
zőleg: 550. utca. Ferihegyi úttól Katlan utcáig.
kerülő', a mezők szomszédságában lévő utca a me­
zőőrökről, másképpen csőszökről vagy kerülőkről
kapta a nevét.
Keselyű út [21 Bl] II. Nyék (1901). Szalonka út
2/b-től Szipka utcáig.
Keselyű utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).241
Szent István út 233.-tól Varjú utca 16.-ig
Kesislik jolu
Kertész utca
Ha a Felső-külvárosnak - azaz a Teréz- és Erzsé­
betvárosnak - XVIII. századi állapotát vesszük
szemügyre, jóformán egyetlen olyan pontot sem
találunk a régi térképeken, amelyet ne nevez­
hettek volna el eleink az akkor az egész vidéket
ellepő konyhakertekről, azok művelőiről. Pest­
nek a török idők után kelt igazán életre először
a közvetlen környéke: itt feküdtek a szántók, ma­
jorságok, s persze a kertek is, a gyarapodó város
gazdasági övezete. Több mint száz kert sorjázott
ezen a területen, túlnyomó többségük a Király
utca, a Károly, a Rákóczi út és az Akácfa utca
határolta négyszögben. Ez az 1700-as évek elejé­
re jellemző állapot.
Később, 1737 után, két szántóföld felosztása
révén újabb kertek keletkeztek, s a terjeszkedő
„zöldségövezet” 1760 körül lépte át a mai Ker­
tész utca vonalát. Azaz itt létesültek az új kertek,
amelyeket az utcán át lehetett megközelíteni. Mi
más nevet is adtak volna eleink Terézváros új­
donsült közterületének?
A mai városban meglehetősen közkeletű az a vé­
lekedés, hogy nálunk a belterjes kertészeti kultú­
rát a bolgárok honosították meg, de az elsőség
érdeme nem az övék. Megelőzték őket a német
kertészek, akiknek első generációja - jobbára Ba­
jorországból, de más német és ausztriai tartomá­
nyokból is - már az 1700-as évek elején megér­
kezett Pest környékére. Az 1760-as évek közepén
ezek a családok a Pesti Kertész Céhet is megala­
pították; az iratok, amelyek az eseményt érintik,
mintegy negyven kertészfamíliáról tudósítanak.
A Kertész utcában lakó és tevékenykedő kerté­
szekről egyébként - noha, ahogy szó volt róla,
már 1760 táján elfoglalták ezt a frekventumot -
csak 1803-ból van adatunk.
Ami mármost magának az utcanévnek teljes tör­
ténetét illeti, eddigi (majd két és fél évszázados)
históriája során mindig is erre a névre hallgatott
- kivéve egy rövid periódust, 1938-tól 1951-ig,
amikor Nagyatádi Szabó utca volt. Akkor aztán
véget ért a pünkösdi királyság. Hiába! Ha egy­
szer valami telitalálat, hát az telitalálat.
Keserűfű utca [33 B3, 45 Bl] XI. Madárhegy
(2005). Facsemete utcától Budaörsi útig.
keserűfű', rózsaszínű vagy fehér leples virágú, ártéri
és mezei gyomnövény
Keserűvíz utca [46 A2] XI. Őrsöd (1974). Két-
völgy utcától Poprádi útig.
keserűvíz', az elnevezés a közelben lévő keserűvíz­
forrásokra utal.
Kesislik jolu II. Hárshegy, Kurucles, Szépilona, XII.
Budakeszierdő, Jánoshegy, Virányos, Zugliget.
Lásd: Budakeszi út
Keskeny utca
Keskeny utca I. Tabán. Lásd: Görög köz
Keskeny utca [21 B2] II. Pasarét (1942). A Tabán­
ban megszűnt Keskeny utca nevének felhasználá­
sa. Versec sor 7.-től Hűvösvölgyi út 79-81.-ig.
Késmárk utca [26A1-B2] XV. Újpalota (1991).
Előzőleg: Cservenka Miklós utca egy része, Kés­
márk utca (1930-as évek). Drégelyvár utcától Rá­
kospalotai határútig.
Késmárk utca [52 A-B3] XVIII. Szemeretelep
(1932).236 Üllői út 598.-tól Selmecbánya utca
49.-ig.
Késmárk utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1930-as
évek).239 Szatmári utca 30.-től Mátyás király tér
8/a-ig.
Késmárki utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Szalóki utca
Késmárki utca [35 A2] XI. Gellérthegy, Szent-
imreváros (1991). Előző neve: Friss István utca
(1984), Késmárki utca (1924). Villányi út 71.-től
Ménesi út 88.-ig.
Késmárki utca XVI. Cinkota.251 Lásd: Cement utca
Késmárki utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Eredetileg: Késmárk utca. Seges­
vár utca 25.-től György utca 16.-ig.
Késmárki utca XVI. Sashalom. Lásd: Lucfenyő utca
Késmárki utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Hajnal-
csillag utca
Késmárki utca [60 Bl-2, 61 A2] XXI. Csepel-
Kertváros (1930).280 Szebeni utca 18.-tól Határ
út 86.-ig.
Késmárki utca [46 B3-2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Honfoglalás út 84.-től Ringló utca 93.-ig.
Késmárk: város Szepes vármegyében. Itt van elte­
metve Thököly Imre. (Ma Szlovákia: Kezmarok.)
Keszeg utca [42 B3-2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Almos utca (1920-as évek). Anna utca
52.-től Tanár utca 67.-ig.
Keszeg: község Nógrád megyében.
Keszi utca [12 A2] II. Budaliget (1980).197 Előd ve­
zér utca 12.-nél nyíló zsákutca.
Keszi: a hét honfoglaló magyar törzs egyike.
Keszkenő utca [24 Bl, 25 Al] XIII. Angyalföld
(1941).283 Előzőleg: Föveny utca (1897). Eredeti­
leg a MAV-állomás vágányáig. A Tatai utca és a
vágányok között a XIV kerülethez tartozott. Ez a
szakasz területrendezés miatt megszűnt (1966). Bé­
ke utca 77.-től Tatai utca 112.-ig.
keszkenő: a díszes női selyemkendő régies neve.
Keszőce Endre utca XVIII. Lakatos-lakótelep. Lásd:
Kézműves utca
Keszőce Endre (1903-1950): autógyári munkás,
rendőrtiszt. Franciaországban tagja lett a Francia
Kommunista Pártnak, majd 1936-ban Spanyol-
országban harcolt a fasiszták ellen. Innen visszatért
Franciaországba, ahol internálták. Hazaszökött.
1945-ben részt vett a kispesti rendőrség szervezé­
sében, majd Fejér vármegye főkapitány-helyettese
lett. Közlekedési balesetben halt meg.
342
Keszthely utca XII. Virányos (1932). Dániel út és
Járőr utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1974).
Keszthely: város Zala megyében. Itt született
Goldmark Károly.
Kéthly Anna tér [36 Al, 84 A2] VII. Erzsébetvá­
ros (2001). Új irodaház építése után kialakult tér
a Klauzál utca 20., 22., Nyár utca 19., 21., Wes­
selényi utca 27., 29. helyén.
Kéthly Anna (1889-1976): szociáldemokrata
politikus, magántisztviselő, szakszervezeti ve­
zető. 1922-től 1948-ig országgyűlési képviselő.
1949-ben a koncepciós perek során letartóztat­
ták, 1954-ben amnesztiával szabadult. 1956 no­
vemberében a Nagy Imre-kormány tagja. Hiva­
talos útra Bécsbe ment, és onnan nem tért haza.
Belgiumban telepedett le, és a Magyar Forra­
dalmi Tanács elnökeként dolgozott. 1957-1964
között a Londonban megjelenő Népszava mun­
katársa.
Kétlovas utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Enyedi utca (1920-as évek). Locsoló utca
9.-től Csobaj utca 4.-ig.
Két Nyúl utca IX. Ferencváros. Lásd: Lónyay utca
Két Nyúl: Hilf Móric Bálint pesti bírónak és pol­
gármesternek a XVIIII. század végén megnyitott
„Két Nyúl” (Zwei Hasen) nevű vendéglőjéről kap­
ta nevét.
Két Oroszlán utca IX. Ferencváros. Lásd: Török Pál
utca
Két Oroszlán: a XIX. században a Kálvin tér, a
Török Pál utca és a Ráday utca között működő
„Két Oroszlán” (Zwei Löwen) nevű fogadóról
nevezték el.
Két Sas utca V. Lipótváros. Lásd: Sas utca
Két Sas: a XIX. században itt működött „Két Sas”
(Zwei Adler) nevű vendéglőről kapta nevét.
Ketschkemeter Gasse V. Belváros. Lásd: Károlyi
utca, Kecskeméti utca, Nyáry Pál utca, P ap­
növelde utca, Veres Pálné utca
Ketschkemeter Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Ráday
utca
Ketschkemeter Pastein Gasse V. Belváros. Lásd:
Bástya utca
Ketschkemeter Platz V. Belváros, VIII. Józsefváros,
IX. Ferencváros. Lásd: Kálvin tér
Ketschkemeter Thor Gasse V. Belváros. Lásd: Kecs­
kem éti utca, Magyar utca
Ketschkemeter: kecskeméti (németül).
Két Szerecsen utca VI. Terézváros. Lásd: Paulay
Ede utca
Két Szerecsen: a mai Paulay Ede utca 29. szám
alatt volt kocsmáról, amelynek cégérén két szere­
csen (néger) volt látható.
Két Szív utca VI. Terézváros. Lásd: Szív utca
Két Szív: a XIX. században itt működő „Két Szív”
(Zwei Herzen) nevű vendéglőről kapta nevét.
343
Kettőskereszt utca XI. Lágymányos. Lásd: Egry
József utca
kettőskereszt: az apostoliságot jelképező kereszt.
Az elnevezéssel a magyar királyi jelvények utca­
bokrát akarták itt kialakítani (Jogar utca, Palást
utca, Szent Korona útja).
K ettős-Körös utca [63 A2-B1] XVIII. Halmi­
erdő, Újpéteritelep (1990). Előzőleg: Körös ut­
ca egy része (1930-as évek), Bivalyréti dűlőút
(1920-as évek). Péterhalmi utca és Kölcsey utca
között.
Kettős-Körös: a Fehér- és a Fekete-Körös Doboz­
nál egyesül, és innen Kettős-Körös néven folyik
tovább Körösladányig, ahol csatlakozik hozzá a
Sebes-Körös. Innen Hármas-Körös a folyó neve.
A Körösök forrásai Erdélyben vannak.
Kétújfalu utca [64A-B1] XVIII. Szent Imre-kert-
város (1983).266 Előzőleg: 638. utca. Vedres Márk
utca 11.-től Királyhágó utcáig.
Kétújfalu: község Baranya megyében.
Kétvölgy utca [46 A2] XI. Kőérberek, Őrsöd
(1974). Kőérberki úttól a 1054 helyrajzi számú
telekig.
Kétvölgy: község Vas megyében.
Keve utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1900). Vitorla
utcától Kalászi utca 27.-ig.
Keve utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1940).222
Vajk utca 9.-től Nimród utca 35.-ig.
Keve: Keled fia, hun vezér, aki Pannónia elfogla­
lásakor a százhalombattai ütközetben esett el.
Kéve utca [15 A3] III. Kaszásdűlő (1987) 278 Cse­
repes köz 19.-töl Huszti út 18.-ig.
kéve: kézi aratásnál a levágott gabonából kötött
nyaláb.
Keveháza utca [46 Bl] XI. Kelenföld (1953). Elő­
zőleg: Jogar utca (1938). Bartók Béla út 146.-tól
Ozorai utcáig.
Keveháza: Arany János „Keveháza” című eposzá­
ban leírja a hunok és a rómaiak százhalombattai
csatáját. Ebben Keve sírját nevezi Keveházának.
Kévekötő utca [42 A3, 53 Bl, 54 Al] XVII. Rá­
koskeresztúr (1954). Cséplő út 33/c-től a MÁV
újszászi vonaláig.
kévekötő: kézi aratáskor a marokszedő után felsze­
di a learatott gabonát és kévébe köti.
Kevély utca [58 Bl] XXII. Budafok (1967). Előző­
leg: Domb utca (1930-as évek). Máramarosi utca
10.-től Zsineg utca 13.-ig.
Kevélyhegyi utca [12 B2 (Kevélyh.)] II. Szépha­
lom (1965). Előzőleg: 214. utca. Kökény utcától
Máriaremetei út 216.-ig.
Kevély-hegy: a Pilis hegység két hegye a 486 m ma­
gas Kis-Kevély és az 537 m magas Nagy-Kevély.
Kevermes utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kert-
város (1981).266 Előzőleg: 643. utca. Óhuta utca
45.-től Kétújfalu utcáig.
Kevermes: nagyközség Békés megyében.
Kígyó utca
Kévevágó utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Napkelet utca 80.-tól Bélavár utca 29.-ig.
Kevevári utca [64 Bl-2] XVIII. Ganzkertváros
(1922) 224 Somlókért utca 2/b-től Halomegyházi
utca 1/b-ig.
Kevevár: helység Temes vármegyében. (Ma Szer­
bia és Montenegró: Kovin.)
Kéz utca V. Belváros. Lásd: Aranykéz utca
Kézai Sim on utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep
(2003). Párhuzamos a Kálti Márk utcával az Örs
utca és Attila utca között.
Kézai Simon (Keszi Simon) a XIII. századi Ma­
gyarország krónikása. Életének körülményei is­
meretlenek. A Gesta Hungarorum címen ismert
latin nyelvű krónikáját IV. László királynak aján­
lotta. (A művet Anonymus azonos című művétől
megkülönböztetve Gesta Hunnorum et Hungaro­
rum, azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei”
címen is szokták nevezni.)
Kézbesítő utca [27 B3] XVI. Sashalom (1974).
Előzőleg: Sas utca (1910-es évek). Veres Péter út
30.-tól Margit utca 31.-ig.
kézbesítő: az elnevezés utal a közeli posta levélkéz­
besítőire.
Kézdiszentlélek utca [34 A3] XI. Gazdagrét (2002).
Csíksomlyó utca és Háromszék utca között.
Kézdiszentlélek: helység Háromszék vármegyében.
(Ma Románia: Sinzieni.)
Kézdivásárhely utca [64 Bl] XVIII Szent Imre-
kertváros (1932).238 Fogaras utca 20.-tól Maros-
vásárhely utca 27.-ig.
Kézdivásárhely: helység Háromszék vármegyé­
ben. (Ma Románia: Tirgu Secuiesc.) Latin neve:
Neoforum Sicolorum, német neve: Sekler, Neu-
markt. Itt volt az 1848-1849. évi szabadságharc
idején Gábor Áron ágyúöntödéje.
Kézműves utca [51 A2] XVIII. Lakatos-lakótelep
(1993). Előzőleg: Keszőce Endre utca (1968).
Egressy Gábor út 55.-től Dolgozó utcáig.
Kicsi utca [26 B3, 27 A3] XVI. Sashalom (1941).
1949. december 31.-ig a XIV kerületi Alsórákoshoz
tartozott. Zalavár utca 1.-től Bányai Elemér utcáig.
Kicsi utca XVIII. Almáskert (1912). Kalász utca és
a főváros határa között. Tervezett, de ki nem épí­
tett utca.
Kies utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1939). Fenyves
út 33.-tól Tölgyes út 34.-ig.
Kígyó tér V. Belváros. Lásd: Ferenciek tere
Kígyó utca [35 B2, 83 B2] V. Belváros (1874). Elő­
zőleg: Schlangen Gasse (1784), Hatvaner Gasse
(Hatvani utca) egy része (1690). Maut Gasse
(Vám utca) (1695).128 Hatvani kapu utca (1758).'
Zsidó utca mahalle(szi) (XVI-XVII. század).53
Forgalom elől elzárva, csak gyalogosoknak. Váci
utca 32.-től Ferenciek tere 13.-ig.
kígyó: jelképként gyógyszertárakon látható. Lásd
keretes írásunkat.
Kikelet utca
Kígyó utca
E rövid belvárosi házsort a XVIII. század első fe­
lében - a Hatvani utca folytatásaként az akkori
Fő tér és a dunai átkelőhely felé - még ugyanaz­
zal a névvel illették, mint az útvonalat, amelynek
évtizedeken át részét képezte. Később - a mai
Astoria tájékán állott városkapuról - Hatvani
kapu utcára, majd Vám utcára keresztelték. Ez
utóbbi elnevezés egészen 1784-ig tartotta magát,
amikortól Schlangen Gazéként, 1874-től pedig
magyarosítva, Kígyó utcaként, említik a hivatalos
iratok. Hogy az utca adta nevét az apothékának,
vagy fordítva történt-e a nevezetes eset, bizony
meglehetősen sokáig képezte vita tárgyát a vá­
ros jeles tudósainak körében. Jó pár évtizednek
kellett eltelnie, míg válasz született az ominó­
zus kérdésre: előbb hivták Kígyónak a házsort,
mint a patikát. Az utca keleti végén, a Kígyó tér
1. számú házban ugyanis 1784-ben nyílt meg a
Csillag gyógyszertár, amely csupán 1789-ben,
tehát éppen öt évvel a nevezetes utcakeresztelő
után vette fel az orvostudományban jelképként
alkalmazott csúszómászó nevét. így illeszkedik
immár több mint két évszázada a gyógyszertár
neve az utcáéhoz, annak ellenére, hogy az akkori
tulajdonosok 1899-ben - a patika épületének le­
bontását követően - kényszerűségből a Kossuth
Lajos utca 2. számú ház földszintjére költöztet­
ték a nagy múltú apothékát. Itt működik ma is,
és immáron védett, szecessziós stílusú berende­
zésével csábítja betérésre a gyógyulni szándékozó
budapestieket.
Kikelet utca [21 B3] XII. Kútvölgy (1936). Város­
kúti út 1/c-től Galgóczy utca 66.-ig.
kikelet: az irodalomban és a költészetben a tavaszt
nevezik így.
Kikerics utca [33 B3] XII. Magasút (1963). Ördög­
szikla út 7.-től Magasúti lejtő 5.-ig.
kikerics: fokozottan védett, hegyi réteken termő,
lilásan rózsaszín virágú mérgező növény.
Kikinda köz [47 Al] XI. Kelenföld (1933). Petzval
József utca 59.-től Mohai út 70.-ig.
Kikinda: Nagykikinda helység Torontál várme­
gyében. (Ma Szerbia és Montenegró: Kikinda.)
Kikötő út XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Kossuth
Lajos utca
Kikötő utca IV. Újpest (1946). Váci út és Dunasor
utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Kikötő utca [60 B2-1] XXI. Csepel-Kertváros, Ki­
rálymajor (1928). Vágóhíd utcától Határ út 52.-ig.
Kikötői Fő út XXI. Szigetcsúcs. Lásd: Weiss
Manfréd út
Kilátás utca III. Békásmegyer. Lásd: Verem utca
Kilátás utca [23 A2, 78 Bl] II. Újlak (1879). Előző­
leg: Aussicht Gasse (XIX. század), Fünfhaus Gas­
344
se (Öt ház utca). (XVIII. század). Felhévízi utca
21.-től Lublói utca 8.-ig.
Kilátó tér XI. Sasad. Lásd: Szent Adalbert tér
kilátó: kilátóhely volt Kelenföld felé.
Kilátó út [34 B3-2] XI. Sashegy (1954). Bőd Péter
utca 13.-tól Tájék utcáig.
Kilátó utca III. Aranyhegy (1994). Lásd: Pogány-
torony utca
Kilián György köz XIII. Angyalföld (1970). Lásd:
Esküvő köz
Kilián György tér IV. Újpest (1961). Fóti út 20., 22.,
37., és 35. között. Területrendezés miatt megszűnt
( 2001) .
Kilián György utca XIII. Angyalföld. Lásd: Nővér
utca
Kilián György (1907-1943): szerszámlakatos. A
magyar kommunista ifjúmunkás mozgalom egyik
vezetője. 1939-ben a Szovjetunióba ment. Ott a
háború alatt partizánkiképzést kapott. Ejtőernyővel
a Kárpátokban dobták le, és akkor nyoma veszett.
K ilincs utca [13A2-1] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1987). Előzőleg: Temető utca egy része. Patak­
hegyi úttól Templom közig.
Killy utca XXII. Nagytétény. Lásd: B em tábornok
utca
Killy Ferenc (1880-1922): a Tanácsköztársaság
alatt a nagytétényi direktórium tagja és a helyi
Vörös Őrség (Rendőrség) parancsnoka volt.
Kincs utca [47 Al] XI. Kelenföld (1942). Mohai
utca 49.-től Zámori utca 26.-ig.
Kincses utca [7 B3, 8 A3] III. Csillaghegy (1992).
Előző neve: Rózsa Ferenc utca (1946), Erzsébet
királyné utca (1920-as évek). József Attila utca
46.-tól Toldi utca 34.-ig.
Kincses: 1. Helység Ung vármegyében. (Ma Uk­
rajna [Kárpátalja]: Kincses.) 2. Helység Kis-Kü-
küllő vármegyében. (Ma Románia: Chin aus.)
Kinizsi utca [8 A3, 16 Al] III. Csillaghegy (1920-
as évek). Mátyás király út 89.-től Pozsonyi utca
40.-ig.
Kinizsi utca IV. Újpest (1908). Előzőleg: Gyertya ut­
ca (1882 előtt). Váci út és Duna sor utca között.
Üzemi terület lett, megszűnt (1900-as évek).
Kinizsi utca [17 Al] IV. Újpest (1914). Nádor utca
81.-től Leiningen Károly utca 38.-ig.
Kinizsi utca [36 A2, 84 A3] IX. Ferencváros (1874).
Előzőleg: Tehén utca (1866), Kuh Gássl (1817).
Eredetileg az Üllői út és a Lónyay utca között,
1941-től a mai hosszáig. Közraktár utca 16.-tól
Üllői út 31.-ig.
Kinizsi utca [17 B3-2] XV. Rákospalota (1908
előtt). Régi tér 11.-től Wysocki utca 36.-ig.
Kinizsi utca XVI. Mátyásföld. Lásd: László utca
Kinizsi utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Algír
utca
Kinizsi utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Móra Ferenc
utca
345
Kinizsi utca XIX. Kispest. Lásd: Corvin körút
Kinizsi utca [49 A2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Határ út 44.-től Eötvös utcáig.
Kinizsi utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(1930). II. Rákóczi Ferenc út 235.-től a Dunáig.
Kinizsi utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Árpád utca 35/b-től Síp utca 36/d-ig.
Kinizsi utca XXII. Budatétény. Lásd: Hant utca
Kinizsi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Ludány utca
Kinizsi Pál utca [12 B3] II. Máriaremete (1922
előtt). Határ út 22.-től Ördögárok út 103.-ig.
Kinizsi Pál utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Nagyvá­
zsony utca
Kinizsi Pál utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek). Baross utca 22.-től Rákospalotai
határút 1.-ig.
Kinizsi Pál utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Móra F e­
renc utca
Kinizsi Pál utca [51 A-B3] XVIII. Szent Lőrinc-
telep (1932). Baross utca 54.-től Margó Tivadar
utcáig.
Kinizsi Pál (P-1494): Mátyás király roppant erejű
törökverő hadvezére.
Kirakodó tér V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi István
tér
kirakodó: a XIX. században itt volt a hajók kira­
kodóhelye.
Király lépcső [35 Al, 82 B2] I. Víziváros (1879).
Előzőleg: Lónyay lépcső (1874). 1696-ben a Ló
ösvény része volt.1 1698 után nem említik a nevét.
Hunyadi János út 2.-től Csónak utca 1.-ig.
Király tér II. Felhévíz, Víziváros. Lásd: B em József
tér
Király utca [16 B2, 17 A2] IV. Újpest (1991). Elő­
zőleg: Rezi Károly utca (1945), Király utca (1908
előtt), Károlyi utca (1882 előtt) egy része. István
úttól Rózsa utca 42.-ig.
Király Antal (18?—18?): tanító. Újpest község első
tanítója és jegyzője 1842 és 1850 között.
Király utca [24 A3, 35 Bl, 36 Al, 83 B2-1, 84 Al]
VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros (1990). Elő­
zőleg: Majakovszkij utca (1950), Király utca
(1874), König Gasse (1836),5 Drei Könige Gasse
(Három Király utca) (1820),31 Englischer König
Gasse (Angol Király utca) (1810-es évek eleje),
Engelische König Gasse (Angyali Király utca)
(1790-es évek),102 Englische Gasse (Angol utca)
(1786 körül),1 Mittermayerische Gasse (1740-es
évek)76 a Károly körúttól a Jókai (Gyár) utcáig,
onnan a Lövölde térig Lerchenfeld Gasse (Pacsir­
tamező utca) (1836). Károly körút 23.-tól Lövöl­
de tér 6.-ig.
Király: indokolást lásd: Angol Király utca, vala­
mint a keretes írásban.
Király utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Husáng utca
Király utca XVI. Árpádföld, Rákosszentmihály. Lásd:
Rozsos utca
Király Béla utca
Király utca
Az 1700-as évek közepén mind gyakoribbá vált
azoknak a dűlőutaknak a beépítése és „megsze-
líditése”, amelyen keresztül a Városerdőt - a
Ligetet - lehetett megközelíteni. Kezdetben a
Király utca is egyszerű csapás volt, míg a Teréz­
városba betelepülők úgy nem határoztak, hogy
valamilyen módon megpróbálnak bekapcsolódni
a belső városrész kereskedelmi vérkeringésébe.
Házakat építettek hát, éppen itt, a Király utca
vonalában, és ezzel elérhető közelségbe került
számukra a Belváros.
A Terézváros - a Belváros mellett - egyre in­
kább a kereskedelem fő színtérévé válik, és az
1883-as zsidótörvény után (amelyben engedélyt
kaptak az ehhez az etnikumhoz tartozók a vá­
rosba való betelepülésre) a zsidó kereskedők ezt
a környéket találták legmegfelelőbbnek, hogy
családostul ideköltözzenek, és itt létesítsenek
üzleteket. Pest város jómódú polgárainak is
felkelti érdeklődését a rohamosan gyarapodó
frekventum. Az akkoriban fölöttébb kedvelt
kocsizó- és lovassportnak éppen megfelelő kör­
nyezet ez, arról nem is beszélve, hogy a pesti
uracsok ezen az útvonalon közelíthetik meg a
Városerdőt, ami tovább fűszerezheti az amúgy
is kalandos éjszakák hangulatát ezen a fertá­
lyon. Nem csoda hát, hogy ezekben az években
(úgy 1786 körül) véglegesen kiépítik a mai Ki­
rály utcát, amelynek neve ekkor még (1740-től)
Mittermayerische Gasse volt, s amelyet éppen
akkortájt, tehát a kiépítés idején, az Országút
sarkán álló, s az Angol Királyhoz cégérezett fo­
gadóról Englische Gassénak, később - félreértés­
ből - Engelische {Angyali) König Gassénak, majd
1810-ben Englischer König Gazénak keresztel­
nek el.
1820 körül ismét új nevet kapott: Három Király
utca, vagyis Drei Könige Gasse lett, amiből az­
tán 1836-ban elhagyták a számjelzőt, s csak jó­
val ezután, 1874-ben nyerte el mai - nemesen
egyszerű - névváltozatát. A királyok „végleges
leváltásának” idején, 1950-ben a szovjet költő,
Majakovszkij nevét Írták rá a névtábláira, majd
rendszerváltáskor rehabilitálták, és újra vissza­
kapta királyi jogarát.
Király utca XVIII. Újpéteritelep (1912). A Szálfa ut­
ca és a főváros határa között. Tervezett, de nem
kiépített utca.
Király utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Petz Fe­
renc utca
király: monarchikus állam (férfi) uralkodója.
Király Béla utca III. Csillaghegy. Lásd: Hegesztő
utca
Király Béla (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Királydomb utca
Királydomb utca II. Országút, Víziváros. Lásd: Bem
József utca
Király-domb: 1792-ben a mai Bem téren volt az
a domb, ahol koronázása után I. Ferenc király a
hagyományos négy kardvágást megtette.75 Ennek
ellentmond egy korabeli metszet, amely a Corvin
teret mutatja be az esemény helyszíneként.
Királyerdő út [60 B3, 61 A3, 73 Al] XXI. Királyer­
dő (1937). Tihany utca 16.-tól Hollandi út 239.-ig.
Királyerdő: lásd a városrészek között.
Királyfürdő utca [23 A3, 78 B3 (Kir.)] II. Vízivá­
ros (2006). Kacsa utcától Ganz utcáig.
Királyfürdő: a Fő utca és a Ganz utca sarkán ál­
ló, a XVI. században a törökök által épített, ma is
működő gyógyfürdő.
Királyhágó köz [61 Bl] XXIII. Soroksár (1988).
Vágóhíd utca 112-114.-től Erdő sétányig.
Királyhágó tér [34 Bl] XII. Németvölgy (1991).
Előzőleg: Joliot-Curie tér (1959), Királyhágó tér
(1935). Eredetileg a Királyhágó utca része volt.
Böszörményi út 11/b, Németvölgyi út 20. és 22.,
valamint a Böszörményi út 13. között.
Királyhágó út [64 B2-1] XVIII. Ganzkertváros,
Halmierdő, Szent Imre-kertváros (1992). Elő­
ző neve: Vörös fény utca (1965), Királyhágó út
(1922).224 Üllői út 753.-tól Flór Ferenc utcáig.
Királyhágó út [61 A3, 73 Al] XXI. Királyerdő
(1937).243 Máramaros utca 16.-tól Hollandi út
233.-ig.
Királyhágó utca II. Remetekertváros. Lásd: Rodostó
utca
Királyhágó utca [34 Bl, 82 A2] XII. Németvölgy
(1900). Alkotás utca 25.-től Böszörményi út 12.-ig.
Királyhágó utca [61 Bl, 62 Al] XX. Gubacsi­
puszta, Pacsirtatelep (1932). Előzőleg: Lóállás
utca (1910-es évek). Vágóhíd utca 105.-től Ritka
utca 21.-ig.
Király-hágó: ma Románia: Bucea. A történelmi
Magyarország és az erdélyi fejedelemség közötti
586 m magas nyereg Bihar vármegye keleti részén.
Királyhegy út II. Országút, Víziváros. Lásd: B em
József utca
Királyhegy utca III. Újlak. Lásd: Kecske utca
Királyhegy utca III. Óbuda. Lásd: N agyszom bat
utca, Viador utca
Király-hegy: ellipszis alakú domb az óbudai Nagy­
szombat utcában, amelyet 1937-ben a rajta állott
házak elbontása után régészetileg feltártak. Az
ásatások során előtűntek a római katonai amfi­
teátrum több emelet magas romjai, amelyek a
dombot alkották. A felszínre került romokat ké­
sőbb helyreállították.
Királyhegyi út II. Remetekertváros. Lásd: B ercsé­
nyi utca
Királyhelmec utca [14 B3] III. Táborhegy (1939).
1966-ban területrendezés miatt elbontották, de
az új utca a réginek a nyomvonalán alakult ki,
346
s visszakapta régi nevét (1990). Farkastorki út
44.-től Zúzmara utca 5.-ig.
Királyhelmec: helység Zemplén vármegyében.
(Ma Szlovákia: Královsky Chlmec.)
Királyhida utca [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1929).211 Gyanafalva utca 7.-től Pándorfalu utca
6.-ig.
Királyhida: helység Moson vármegyében. (Ma
Ausztria: Bruckneudorf.)
Királyi Pál utca [36 A2, 83 B3] V. Belváros (1892).
Előzőleg: Lövész utca (1874), Schützen Gasse
[Egyes jegyzékekben Lövöldöző utca]1 (1805),31
(Puskás utca) (1780),1 Zálogház utca (1790-es
évek vége),31 Unter Ketschkemeter Pástéi Gasse
(Alsó Kecskeméti bástya utca) (XVIII. szá­
zad), Pauliner Pastein Gasse (Pálos bástya utca)
(XVIII. század),15 és Hayducken Gasse (Hajdú
utca) (1695),1 Mittlere Gasse (Közép utca).142
Szerb utca 23.-tól Vámház körút 16.-ig.
Királyi Pál (1821-1892): politikus, publicista,
országgyűlési képviselő. Az 1848-1849-es sza­
badságharcban tisztként vett részt. A bukás után
a császári hadseregbe sorozták be közkatonának.
1858-tól a Pesti Napló szerkesztője, 1861-től Pest
város főjegyzője. Sokat fáradozott a főváros zene­
kultúrájának fellendítése érdekében. Pest szabad
királyi város és Budapest főváros törvényhatósági
bizottságának és a Fővárosi Közmunkák Taná­
csának tagja (1874).
Királyka utca [46 A3, 58 Al] XXII. Budatétény
(1987).246 Előzőleg 854. utca. Háros utca 181.-
nél nyíló zsákutca.
királyka: az ökörszemnél is kisebb, fenyvesekben
élő, zöldesszürke madár.
Királylaki köz [14 B3] III. Hármashatárhegy, Tá­
borhegy (1990). Máramaros út 41.-től Erdőalja út
14.-ig.
Királylaki lejtő [14 A2] III. Hármashatárhegy, Tá­
borhegy (1970). Erdőalja út 142.-től Királylaki
útig.
Királylaki út [14 A2-B3] III. Hármashatárhegy, Tá­
borhegy, Testvérhegy (1936). Erdőalja út 6.-tól
Hedvig utca 6.-ig.
Királyiak: helység Zala vármegyében. (Ma Hor­
vátország: Penhovec.)
Királyleányka utca [33 B3] XI. Madárhegy (2005).
Facsemete utcától Hosszúréti útig.
királyleányka: egy magyar, államilag elismert
(1973) fehérborszőlő-fajta. Erdélyből származik,
hungarikum. A kövérszőlő és a leányka természe­
tes hibridje.
K irályliliom utca [45 Bl] XI. Pösingermajor
(2008). Virágkertész utcától Rupphegyi útig.
királyliliom: eredetileg Dél-Amerikából származik,
de őshonos még Ázsiában is. Nagyon változatos
virágszínekben találhatjuk meg: Vajszínű, hal­
ványsárga csíkokkal, rózsaszín, erős rózsaszín, és
347
tiszta fehér. Az első liliomot Európába az 1860-as
években hozták be utazók.
Királyok útja [8 A3-1, 16 Al] III. Békásmegyer,
Csillaghegy (1990). Előző neve: Vörös Hadsereg
útja (1945), Királyok útja (1920-as évek), Biva­
lyos út (1900-as évek). Kalászi utca 40.-től a fő­
város és Budakalász határáig.
királyok: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a kö­
zépkorban erre vezetett az az út, amelyen a ma­
gyar királyok Budáról Visegrádra közlekedtek.100
Kiránduló utca [58 A-Bl] XXII. Budafok (1965).
Előzőleg: Pozsonyi utca (1930-as évek). Árpád út
87.-től Háros utca 152.-ig.
Kirchen Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina
körút
Kirchen Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Roham utca
Kirchen Gasse III. Óbuda. Lásd: Óbudai utca
Kirchen Platz I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina tér
Kirchen Platz I. Tabán I. Lásd: D öbrentei tér
Kirchen Platz III. Óbuda. Lásd: Korona tér
Kirchen Platz V. Belváros. Lásd: M árcius 15. tér
Kirchen Platz V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
Kirchen Platz VI. Terézváros. Lásd: Pethő Sándor
utca
Kirchen Platz VIII. Józsefváros. Lásd: Horváth M i­
hály tér
Kirchen Platz XXIII. Soroksár. Lásd: Hősök tere
Kirche\ templom (németül). Összetételekben és a
jegyzékekben: Kirchen.
Kirchen Platz/Gasse VI. Terézváros. Lásd: Hegedű
utca
Kirchensäulen Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Szent
János tér
Kirchensäulen: templomoszlop (németül).
Kirgiz utca [38 A3] X. Óhegy (1930).277 Mongol
utca 14.-től Cserkesz utca 25/b-ig.
kirgiz', közép-ázsiai türk nép.
Kiskörút. A köznyelvben így is említik - egybevontan
- az V. és IX. kerületben futó Vámház körutat, az
V és VIII. kerületben futó Múzeum körutat, az V.
és VII. kerületben futó Károly körutat és az V és
VI. kerületben futó Bajcsy-Zsilinszky utat.
Kis köz XV. Rákospalota. Lásd: Csillagos köz
Kis köz [49 B2] XIX. Wekerletelep (1953). Előző­
leg: Thurzó köz (1910). Vajk utca 13.-tól Corvin
körút 70.-ig.
Kis utca I. Tabán. Lásd: Eper utca
Kis utca I. Vár (XV-XVI. század).1 Lefutása nem is­
mert.
Kis utca V. Belváros. Lásd: Galamb utca
Kis utca XV. Rákospalota. Lásd: Kurta utca
Kis utca XVI. Árpádföld. Lásd: Kémény utca
Kis utca [41 A2] XVII. Rákoskeresztúr (1910-es
évek). Pesti út 126.-tól Újlak utca 57.-ig.
Kis utca XIX. Kispest. Lásd: Tartsay Vilmos utca
Kis utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Páfrányos
út 12.-től Bükkös út 31.-ig.
Kis Citera utca
Kis vásár I. Víziváros (1440 körül).70 A Csalogány
utca és a Medve utca kereszteződésében.
Kis Ács utca II. Felhévíz. Lásd: Henger utca
Kis Akácfa utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Akácfa
utca
Kisalag utca IV. Káposztásmegyer (1984). Terve­
zett, de ki nem épített utca.
Kisalag: község Pest megyében. 1950-ben Duna­
keszihez csatolták.
Kisasszony utca [12 B2] II. Máriaremete (1922
előtt).199 Kökény utca 7.-től Patróna utca 12.-ig.
Kisasszony: Szűz Mária nevének egyik változata.
Kisasszonyfa utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep
(1983).228 Előzőleg: Talabor utca (1930-as évek)
és 608. utca. Szalafő utca 4-6.-tói Fiumei utca
37.-ig.
Kisasszonyfa: község Baranya megyében.
K isbacon utca [37 B2 (Kisb.)] X. Laposdülő
(1998).284 Nyerő utcától Pongrácz útig.
Kisbacon: helység Udvarhely vármegyében. Itt
született, élt és halt meg Benedek Elek. (Ma Ro­
mánia: Bäpanii.)
Kisbér utca [47 A3] XI. Albertfalva (1953).251 Elő­
zőleg: Kisfaludy utca (1920-as évek). Bükköny
utca 45.-től Vasvirág sor 80-82.-ig.
Kisbér: méneséről, versenylovairól is híres város
Komárom-Esztergom megyében.
Kis Berzsenyi utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Deák
Ferenc utca
Kisbojtár utca [14 B2, 15 A2] III. Törökkő (1954).
Bojtár utcából nyíló zsákutca.
Kis Bokor utca III. Újlak. Lásd: C sem ete utca
Kiscelli köz [22 Bl] III. Remetehegy (1972). Kis-
celli lejtőből nyíló zsákutca.
K iscelli lejtő [22 Bl, 23 Al] III. Remetehegy
(1972). Kolostor út 30/b-től Remetehegyi út 25.-ig.
K iscelli utca [23 Al] III. Óbuda, Remetehegy
(1874). Előzőleg: Kis Cell utca (1874), Kleine
Zell Gasse (1862).151 Eredetileg a Kis Korona ut­
cától a Bécsi útig, 1908-tól a Schmidt-kastélyig,
1933-tól a Kolostor utcáig. Két részből állt: egyik
része Mariazell utca, másik része Köteles utca,
vagy Kötélverő utca.1 Schmidt Miksa utca (1927)
a Bécsi út és a Kolostor út között. (1931-ben már
nincs a jegyzékekben.) Fényes Adolf utcától Ko­
lostor utcáig.
Kiscell: egykori német neve Klein Maria Zell. Óbu­
da felett, a Remete-hegyen állt egykor Nagy Lajos
király özvegyének otthona, majd később 1747-
1760 között a trinitárius fogolykiváltó rend ko­
lostora. A rend feloszlatása (1783) után laktanya,
majd 1912-től Schmidt Miksa bútorgyáros kasté­
lya, aki a benne felhalmozott műkincsekkel együtt
a fővárosra hagyta (1935). Itt működik a Budapesti
Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma. Lásd még:
Schmidt Miksa.
Kis Citera utca II. Felhévíz. Lásd: Henger utca
Kis Csikós köz
Kis Csikós köz [15 A2] III. Kaszásdűlő (1992). Csi­
kós utcától Kazal utcáig.
Kiscsillag utca [15 A2] III. Kaszásdűlő (1992).
Csillaghegyi út 16.-nál nyíló zsákutca.
Kis Deák utca IV Újpest. Lásd: Illek Vince utca
Kis Diófa utca [36 Al, 83 Bl-2, 84 A2] VII. Er­
zsébetváros (1874). Előzőleg: Kleine Nussbaum
Gasse (1838), Nussbaum Gasse (1770-es évek).76
Klauzál tér 16.-tól Király utca 39.-ig. A két Diófa
utca közül a kisebbik.
Kisdobos köz XII. Zugliget (1953). Lásd: Tersánsz-
ky Józsi Jenő köz
Előzőleg: Manréza köz (1931). Zugligeti út 53.-
tól Budakeszi út 32.-ig.
kisdobos: a már megszűnt Magyar Úttörő Mozga­
lom legfiatalabb résztvevőinek elnevezése.
Kisdomb utca [14 A2 (Kisd.)] III. Testvérhegy
(1953). Testvérhegyi út 42.-től Jablonka lejtőig.
K is-D una sor [48 B2-3] XXI. Szigetcsúcs (1970).
Ráckevei-Duna-ág mellett.
K is-D una utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1954).
Előzőleg: Duna utca (XX. század). Hősök tere
2-4.-tői Vecsés út 1-3.-ig.
Kis-Duna-ág utca XXII. Budafok. Kolozsvár utcától
a városrész határáig. Területrendezés miatt megszűnt
(1970).
Kiserdő utca [58 Bl] XXII. Budafok (1982). Ko­
máromi út 23.-tól Május 1. utca 5.-ig.
Kísérő utca [55 A1-B2] XVII. Rákoskert (1954).
A 138 973 helyrajzi számú telektől a főváros és
Ecser határáig.
Kisfaludy Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kis Fuva­
ros utca
Kisfaludy köz VIII. Józsefváros. Lásd: Corvin köz
Kisfaludy utca [12 B2] II. Máriaremete (1938).
Előzőleg: Kisfaludy Sándor utca (1922 előtt). Zsí­
roshegyi út 94.-től Kokárda utca 3.-ig.
Kisfaludy utca [16 B1) IV. Újpest (1914). Megyeri
út 3.-tól Baross utca 66.-ig.
Kisfaludy utca [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Türelem utca (Türedelem utca)
(1850),1 Toleranz Gasse (1817).1 Eredetileg az
Üllői út és a Nap utca között. Harminckettesek
tere 4.-től Üllői út 46.-ig.
Kisfaludy utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kis Fuvaros
utca
Kisfaludy utca XI. Albertfalva. Lásd: Kisbér utca
Kisfaludy utca [17 B2] XV. Rákospalota (1908
előtt). Kazinczy utca 28.-tól Széchenyi tér 10.-ig.
Kisfaludy utca XVI. Árpádföld. Lásd: Kajszi utca
Kisfaludy utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
Ananász utca
Kisfaludy titca [53 A-Bl] XVII. Rákoshegy (1920-
as évek). Eredetileg: Kisfaludy Sándor utca. Feri­
hegyi út 215.-től Lőrinci út 32.-ig.
Kisfaludy utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Ganz
Ábrahám utca
348
Kisfaludy utca [63 B2, 64 A2-B3] XVIII. Erdős­
kert, Újpéteritelep (1898). Szálfa utca 41.-től a
főváros határáig.
Kisfaludy utca XVIII. Liptáktelep.230 Lásd: Parázs
utca
Kisfaludy utca [50 A-B2] XIX. Kispest (1872).
Üllői út 265.-től Nagykőrösi útig.
Kisfaludy utca XX. Pesterzsébet (1910). Helsinki út
és Baross utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1970-es évek).
Kisfaludy utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Bem József utca 10.-től Szepesi utca 5.-ig.
Kisfaludy utca XXIII. Soroksár. Lásd: Vésnök utca
Kisfaludy: 1. ~ Károly, 2. ~ Sándor.
Kisfaludy Károly (1788-1830): költő, drámaíró.
Kazinczy Ferenc irodalomszervező szerepének
folytatója. Bajza Ferenc és Vörösmarty Mihály
az ő emlékére alapította a Kisfaludy Társaságot.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Kisfaludy Sándor (1772-1844): katona, szolgál a
testőrségnél, drámaíró, költő, a Himfy szerelmei
című költeményciklus alkotója. A Kisfaludy Tár­
saság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Kisfaludy Károly utca II. Máriaremete. Lásd: Sze­
gedi Róza utca
Kisfaludy Károly utca XVII. Régiakadémiatelep.
Lásd: Kristály utca
Kisfaludy Károly (1788-1830): költő, drámaíró.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kisfaludy Sándor utca II. Máriaremete. Lásd: Kis­
faludy utca
Kisfaludy Sándor (1772-1844): katona, testőr, drá­
maíró, költő. A Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja.
Kis Ferenc tér XI. Sasad, XII. Farkasrét. Lásd:
Márton Áron tér
Kis Ferenc (1908-1964): nyomdász, költő. Kétsze­
res József Attila-díjas. Az illegális kommunista párt
aktivistája. 1943-ban büntetőszázaddal a Szovjet­
unióba került, és itt átszökött a Vörös Hadsereg­
hez, és partizánként harcolt.
Kis Flórián utca IX. Ferencváros. Lásd: Vendel
utca
Kis Fő utca IX. Ferencváros. Lásd: Knézits utca
Kis Fuvaros utca [36 B2-1, 84 B2] VIII. József­
város (1874). Előzőleg: Kisfaludy Gasse (1866),
Kleine Fuhrmann Gasse (1830),4 Fuhrmann
Gasse (1804).31 Nagy Fuvaros utca 16.-tól Nép­
színház utca 47.-ig.
Kis Fuvaros: a két Fuvaros utca közül a kisebbik.
Kisgazda utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1930-as évek). Előzőleg: Őr utca (1922 előtt).
Temető utca 58.-tól Patakhegyi utca 37.-ig.
Kis Gergely utca [38 B3] X. Óhegy (1964). Alkér
utca 21.-től Kada utca 36.-ig.
Kis Gömb utca [24 B2, 80 Bl, 81 Al] XIII. An­
gyalföld (1953). Előzőleg: Szepessy Albert utca
349
(1948), Gömb utca egy része. Jász utca 17/b-től
Dévényi út 12.-ig.
Kis Gyár utca IV. Újpest. Lásd: Zichy Mihály utca
Kis Hajós utca VI. Terézváros. Lásd: Vasvári Pál
utca
Kis Hajtsár utca VI. Terézváros. A Fővárosi Köz­
munkák Tanácsa 1871. évi egyik jegyzőkönyvé­
ben. Valószínűleg a Bajza (akkor Hajtsár) utca.
Kishalom utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Madách Imre utca (1920-as évek). Veres
Péter út 72.-től Margit utca 67.-ig.
Kishalom : helység Nógrád vármegyében. (Ma
Szlovákia: Maié Straciny.)
Kisharang utca [57 A3] XXII. Nagytétény (1982).
Angeli utca 74.-től a MÁV pécsi vonaláig.
Kisház utca IV. Újpest (1954). Előzőleg: Juttatott
utca (1948). Fóti út és Vetés utca között. Terület­
rendezés miatt megszűnt (1988).
Kis Híd utca V Belváros. Lásd: Türr István utca
Kis Homok utca VIII. Józsefváros. Lásd: Homok
utca
Kis Ipar utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). Rá­
kóczi utca és Hunyadi utca között. Területrendezés
miatt megszűnt.
Kis János utca VI. Terézváros. Lásd: Németh László
utca
Kis János: a két János utca közül a kisebbik. A na­
gyobbik a Benczúr utca volt.
Kiskalmár utca [49 Al] IX. Ferencváros (1999).
Gyáli út 31.-től Táblás közig.
kiskalmár. sok évszázadon át így nevezték a kiske­
reskedőket.
Kis-Káros híd utca [42 Bl, 43 Al] XVII. Rákos-
csaba-Újtelep. Tárcsái út 31,-nél nyíló zsákutca.
Kis- és Nagy-Káros: A Rákos-patak egykori mel­
lékágainak és itteni dűlőknek a neve, amelyeket
azért neveztek így, mert zsombékos (itteni szóval
„zsemlyékes”) területen voltak, és ha ebbe ember
vagy állat beleesett, az „káros” volt.37
Kis Kereszt utca III. Óbuda. Lásd: Vöröskereszt
utca
Kis Kereszt utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Kazin­
czy utca
Kiskert sor XXIII. Soroksár. Lásd: Kiskert utca
Kiskert utca [39 A3] X. Óhegy (1961). Sörgyár ut­
cától Mádi utcáig.
Kiskert utca [75 Al] XXIII. Soroksár (1996). Több
közterületből került kialakításra: 1. a Július tér
(1953) a Majori út és Kiskert sor között, 2. az eb­
ből kiágazó Kiskert sor (1953), 3. a nem hivata­
los elnevezésű Sztahanov utca összevonásával.
A Kertészeti Egyetem Tangazdasága lakótelepén
a Majori útból nyílik.
Kis Két Szerecsen utca VI. Terézváros. A Fővárosi
Közmunkák Tanácsa 1871. évi egyik jegyzőköny­
vében. Valószínűleg tolihiba, mert egy Két Szere­
csen utca már volt akkoriban.
Kis Lipót utca
Kis Kevély utca [14 Al] III. Csúcshegy (1993).
Solymárvölgyi út 20.-tól induló utca.
Kis-Kevély: 486 m magas hegy a Pilisben.
Kiskócsag utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1991). Szent László utcától Hrivnyák Pál utcáig.
kiskócsag: a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a
gémfélék családjába tartozó gázlómadár. A kisebb
fehér gémfélék képviselője.
Kis Kórház utca VIII. Józsefváros. Lásd: Márkus
E m ília utca
Kis Korona utca [23 Al] III. Óbuda (1990). Elő­
zőleg: Magyar Lajos utca (1951) és Fényes Adolf
utca (1951) egy része, Kis Korona utca (1874),
Kronen Gasse (Korona utca). Eredetileg a Lajos
utcától a Korona térig. Kissor utca, Nagy Korona
utca (XIX. század).116 Perc utcától Serfőző utcáig.
Kis Korona: a főváros egyesítésekor két Korona
utca és egy Három Korona utca volt. A lipótvá­
rosi Három Korona utca Nagy Korona utca, az
óbudai Korona utca Kis Korona utca lett, a bel­
városi Korona utca megmaradt, csak az 1890-es
években csatolták a Régi posta utcához. Az óbu­
dai Korona utcában 1820-ban nyílt meg a Ma­
gyar Koronához (Zur Ungarischen Krone) cím­
zett vendéglő, amelyről az utca a nevét kapta.
Kis Korona utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szikes utca
Kis Kőbánya utca [59 A1 (Kis. K.)] XXII. Budafok
(1920-as évek). Gádor utca 26.-nál nyíló zsákutca.
Kis Kőmíves utca VI. Terézváros. Lásd: Andrássy
út
Kisköre tér [47 A3] XI. Albertfalva (1953). Kisköre
utca 7—ll.-nél.
Kisköre utca [47 A3] XI. Albertfalva (1953).251
Fegyvernek utcától Karcag utcáig.
Kisköre: nagyközség Heves megyében.
Kiskőrös utca [47 A2 (Kisk.)] XI. Albertfalva
(1953) . Előzőleg: Kiss János utca (1948), Brassó
utca (1920-as évek). Érem utca 1-3.-tói Sáfrány
utca 14-16.-ig.
Kiskőrös: város Bács-Kiskun megyében. Petőfi
Sándor születési helye.
Kiskőszeg utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Tátrafüred tértől Lőcse utca 52.-ig.
Kiskőszeg: helység Baranya vármegyében. (Ma
Horvátország: Batina .)
Kiskút utca [42A1-2] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954) . Előzőleg: Szabolcs utca (1910-es évek).
Harsona utca 22.-től Jászapáti utca 35.-ig.
Kis-kút: itteni dűlő neve.
Kis Legelő utca XXIII. Soroksár. Lásd: Bercsényi
utca
Kisülik utca [45 A2] XI. Kőérberek (2005). Tóvá­
ros utcától Susulyka utcáig.
kisülik: a récefélék családjába tartozó faj. A Kár­
pát-medencében rendszeres vendég, néha áttelel.
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett.
Kis Lipót utca V. Belváros. Lásd: Molnár utca
Kislippó utca
Kislippó utca [63 B2 (Kislip.)] XVIII. Üjpéteritelep
(1987). Kettős-Körös utcától Címer utca 1/a-ig.
Kislippó: község Baranya megyében.
Kis Lőportorony utca XIII. Angyalföld. Lásd: Lő­
portár utca
Kismákfa utca [33 B3] XI. Pösingermajor (1974).
Ördögorom lejtőből nyíló zsákutca.
Kismákfa-. község Vas megyében. 1978-ban Vas­
várhoz csatolták.
Kismarton köz [63 Al] XIX. Kispest (2001). Zom-
bor utcától Háromszék utcáig.
Kismartoni út [37 A-B2] X. Népliget (1926).
Könyves Kálmán körút 23.-tól Kőbányai útig.
Kismarton: helység Sopron vármegyében. Ma
Ausztria: Eisenstadt (Burgenland tartomány szék­
helye). Esterházy-kastélya jelentős turisztikai lát­
nivaló.
Kis Medve utca I. Víziváros. Lásd: Medve utca
Kismező utca III. Óbuda. Lásd: Föld utca
Kismező utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Csányi ut­
ca, Klauzál utca
Kismező utca XV. Rákospalota. Lásd: Nyaraló utca
Kismező: az elnevezés emlékeztet a XVIII. század­
ban itt volt mezőre.
Kismező utca [18 A2] XV. Rákospalota (1967).
Előzőleg: István utca (1910-es évek). Kossuth utca
12.-től Juhos utca 17.-ig.
Kis Nyírfa utca [59 B2-3, 60 A3] XXI. Háros
(2003). II. Rákóczi Ferenc úttól Plútó utcáig
Kispajtás utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Jósika utca (1910-es évek). Pesti út
336.-tól Szabadság sugárút 155.-ig.
Kispesti utca [63 A-B2] XVIII. Kossuth Ferenc-
telep (1907). Nagykőrösi út 5.-től Szélső utca
18.-ig.
Kispest: lásd a városrészek között.
Kis Posta utca IV Újpest. Lásd: D obó utca
Kis Rákos tér XV. Rákospalota (1954). Ady Endre
tér (1930). Hozzácsatolva a Kis Rákos utcához
(1959).
Kis Rákos utca [17 B3, 18 A3] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Knézits Károly utca (1930).
Hozzácsatolva a Kis Rákos tér. Szentmihályi úttól
Wesselényi utcáig.
Kis Rókus utca [22 B3, 23 A3, 78 A3] II. Országút
(1878). Előzőleg: Kleine Rochus Gasse (XVIII.
század). Margit körút 73.-tól Marczibányi tér
18.-ig.
Kis Rókus: a két Rókus utca közül a kisebbik.
A Nagy Rókus utcából Lövőház utca lett. Rókus:
Szent Rókus (1295 körül-1327): ferences rendi
szerzetes, az orvosok, a betegek és a kórházak
védőszentje. Az utca közelében, a Margit körút
másik oldalán állott Buda első közkórháza, a II.
világháborúban elpusztult Régi Szent János Kór­
ház. Az utca futásának irányába esik a 220 m ma­
gas Rókus-hegy.
350
Kis Salétrom utca [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefvá­
ros (1874). Előzőleg: Kleine Saliter Gasse (1804).
Rökk Szilárd utcától Salétrom utca 3.-ig A két
Salétrom utca közül a kisebbik.
Kiss Áron utca [21 B3] XII. Virányos (1910). Tor-
dai utca 3.-tól György Aladár utca 10.-ig.
Kiss Áron (1815-1908): pedagógus, pedagógiai író.
Tankönyveket és neveléstani kézikönyveket szer­
kesztett, megírta A magyar népiskolai tanítás törté­
nete című könyvet.
Kiss Ernő utca [17 A2] IV. Újpest (1991). Előző
neve: Pamutgyár utca (1953), Szurday Róbert ut­
ca (1947), Kiss Ernő utca (1914).201 Megyeri út
3.-tól Szent Imre utca 1.-ig.
Kiss Ernő utca [35 Bl, 83 A-Bl] V. Lipótváros
(1900). Szabadság tér 9.-től Hold utca 2.-ig. For­
galom elől elzárva.
Kiss Ernő utca [17 B2, 18 A2] XV. Rákospalota
(1922) 215 Rákosmező köz 5-7.-től Szentmihályi
út 11-13.-ig.
Kiss Ernő utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1908
előtt). Tinódi utca 13.-tól Lakatos út 14.-ig.
Kiss Ernő utca XIX. Kispest. Lásd: Rákos Ferenc
utca.
Kiss Ernő utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1910-es
évek).252 Vécsey utca 47.-től Lázár utca 32.-ig.
Kiss Ernő utca XXIII.249 Lásd: Szabóky Rezső utca
Kiss Ernő (1799-1849): örmény származású csá­
szári katonatiszt. 1848-ban felajánlotta szolgála­
tait a magyar kormánynak. Októberben tábor­
nokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevez­
ték ki. 1849. január 9-én főhadiparancsnok lett.
1849. október 6-án az aradi várban kivégezték.
Kissing köz III. Csillaghegy. Lásd: Fodros köz.
Kissing utca III. Csillaghegy. Lásd: Fodros utca
Kissing: a török hódoltság alatt ezen a területen
elpusztult falu neve.
Kiss István utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep, Glo-
riett-telep. (2013) Előzőleg: Fürst Sándor utca
(1945) Kiss István utca (1910-es évek). Batthyá­
ny Lajos utca 87.-től a Cziffra György utcáig.
1. Kiss István (1883-?): jogász, országgyűlési kép­
viselő, pénzügyminisztériumi főtisztviselő, pest­
szentlőrinci virilista polgár.115.
2. Kiss István (1857-1902) építész. Főbb művei:
Szent János Kórház, Baross utcai szülészeti klini­
ka, veszprémi Megyeháza, és törvényszéki, igaz­
ságügyi épületek Lőcsétől Brassóig. Sógora Bókay
Árpád, Pestszentlőrinc önállóvá válásában nagy
szerepük volt.
Kiss János utca [7 B3] III. Csillaghegy (1940-es
évek közepe). Szentendrei út 283.-tól Attila utca
37.-ig.
Kiss János utca [17 A-B2] IV. Újpest (1945). Elő­
zőleg: Verbőczy utca (1914). Görgey Artúr utca
79.-től Dobó utca 32.-ig.
Kiss János utca XI. Albertfalva. Lásd: Kiskőrös utca
351
Kiss János utca XVI. Sashalom. Lásd: Gondnok
utca
Kiss János utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1945).
Előzőleg: Kossuth Lajos utca (1920-as évek)
egy része. Melczer utcától Bocskai István utca
42.-ig.
Kiss János utca [51 B2, 52 A2] XVIII. Miklóstelep
(1946). Előzőleg: Kemény Kálmán utca (1925).
Nefelejcs utca 74.-től Fedezék utca 9.-ig.
Kiss János utca XXII. Budatétény. Lásd: Hűség utca
Kiss János utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1945).
Előzőleg: Fürdő utca (XIX. század). Nagytétényi
út 281.-től Úttörők útja 5/a-ig.
Kiss János altábornagy utca [34 B2, 82 A2] XII.
Krisztinaváros, Németvölgy (1945). Előzőleg:
Fery Oszkár utca (1921), Mozdony utca (1875).
Egyes térképeken Mozdony út. A Győri út és
az Alkotás utca között Külső Gyár utca (1874).
Fabrik Gasse (Gyár urea) (XIX. század). Győri út
7.-től Németvölgyi út 56.-ig.
Kiss János altábornagy utca [50 B3] XIX. Kis­
pest (1948). Előzőleg: Ady Endre sugárút (1940).
Áchim András utca 111.-től Katona József utca
12.-ig.
Kiss János altábornagy utca [48 A3] XXI. Cse-
pel-Belváros (1945). Előzőleg: Petz Ferenc utca
(1939), Ferenc utca (1910-es évek), Alsó és Felső
Ferenc utca (1890-es évek). Ady Endre út 11.-től
Aruház térig.
Kiss János altábornagy utca XXII. Budatétény. Lásd:
Hűség utca
Kiss János (1883-1944): hivatásos katonatiszt,
altábornagy. 1944-ben a Bajcsy-Zsilinszky End­
re vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszaba­
dító Bizottsága felkérésére átvette az ellenállási
mozgalom katonai irányitását. November 22-én
letartóztatták. Nagy Jenővel és Tarcsay Vilmossal
együtt december 8-án kivégezték. 1945-ben posz­
tumusz vezérezredessé léptették elő.
Kiss József utca [36 Al, 84 B2] VIII. Józsefváros
(1956). Előzőleg: Aggteleki utca (1872) (Aggte-
leker Gasse). Rákóczi út 55.-től Népszínház utca
22.-ig.
Kiss József utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Visegrádi
utca
Kiss József utca XVI. Árpádföld. Lásd: Kémény utca
Kiss József (1843-1921): költő. Mint a Hét cimű
folyóirat szerkesztője és a lap körül csoportosuló
fiatalok vezére, Ady és a Nyitóár-nemzedék fellé­
pését készítette elő.294
Kiss Mihály park [23 Al] III. Óbuda hegyvidéke
(2012). Előzőleg névtelen közterület
Kiss Mihály (1891-1947): szalézi szerzetes, Fiú­
méban kórházlelkész, hitoktató. A II. világháború
végén, 1944 októberétől üldözötteket mentett a
szalézi intézetben.
Kis Sörgyár utca [38 B2] X. Óhegy (1975). Tég­
Kisújszállás utca
lavető utcától Sörös utcáig. A két Sörgyár utca
közül a kisebbik.
Kis Stáció utca [36 A2, 84 A-B3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Kleine Station Gasse (1838).
Harminckettesek tere 5.-től Horváth Mihály tér
1.-ig. Kis Stáció: a Stáció utca - a mai Baross ut­
ca - mellett futó utca. A két egykori Stáció utca
közül a kisebbik.
Kissvábhegyi út XII. Kissvábhegy, Krisztinaváros.
Lásd: Gaál József út
Kissvábhegyi út [34 Bl] XII. Kissvábhegy (1993).
Előzőleg: Gaál József út (1953) egy része, Kis­
svábhegyi út (1902). Eredetileg: Városmajor utca
64.-től Trencséni utca 1.-ig. Most: Gaál József út
23.-tól Trencséni utca 1.-ig.
Kissvábhegyre vezető út XII. Kissvábhegy, Kriszti­
naváros. A Gaál József út alsó szakaszának és a
Pethényi út felső szakaszának neve 1870-ben.
Kis-Sváb-hegy: 257 m magas hegy Budán.
Kistanya utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr. Elő­
zőleg: 554. utca. Tápiószecső utca 6.-tól Tápió-
bicske utca 49.-ig.
kis tanya\ az egykor itt volt tanya után.
Kistelek utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1986) . Szlovák út 48.-tól Istráng utca 86.-ig.
Kistelek: város Csongrád megyében.
Kis Temető köz XIX. Kispest. Lásd: Tem ető köz
Kis Templom utca VIII. Józsefváros. Lásd: Hock Já­
nos utca
A két Templom utca közül a kisebbik.
Kisterenye utca [27 A3] XVII. Sashalom (1954).
Előzőleg: Mátyás király utca (1910-es évek). Má-
téháza utca 25.-től Budapesti út 11.-ig.
Kisterenye: község Nógrád megyében. 1983-ban
Nagybátonnyal egyesítették Bátonyterenye néven.
Kistétény köz [58 A-B2 (Kist.)] XXII. Budatétény
(1987) . Előzőleg: 805. utca és Klapka utca (1920-
as évek). Park utca 35.-től Kistétény utca 42.-ig.
Kistétény utca [58 B2] XXII. Budatétény (1964).
Előzőleg: Templom utca (1920 előtt). Jókai Mór
utca 50.-től Park utca 41.-ig.
Kistétényi út XXII. Budafok. Lásd: Gádor utca
Kistétény. Budatétény korábbi neve.
Kistorony park [37 B2, 38 A2] X. Laposdűlő
(1998).284 A Pongrácz út, Kisbacon utca és Vas­
láb utca között.
Kistorony, helység Szeben vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Tűmkor.)
Kisújszállás utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953).251
Előzőleg: Kohói Anna utca (1947), Újvidék utca
(1920-as évek), Magdolna utca (1870-es évek),
Magdalenen Gasse (1860-as évek). Építész utca
13-15.-től Abádi tér 12.-ig.
Kisújszállás utca XV. Rákospalota. Lásd: Győztes
utca
Kisújszállás-, város Jász-Nagykun-Szolnok megyé­
ben.
Kisüsti utca
Kisüsti utca [7 A2] III. Békásmegyer (2009). Kőbá­
nya utcától Templom utcáig.
kisüsti: a pálinkafőzés egyik formája.
Kisvárda utca [42 B2-3] XVII. Rákoscsaba (1953).
Előzőleg: Kazinczy utca (1910-es évek). Péceli út
83.-tól Pesti út 334.-ig.
Kisvárda: város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben.
Kis Vásár I. Víziváros (1440 körül).70 A Csalogány
utca és Medve utca kereszteződésében.
Kis Velence utca III. Filatorigát. Lásd: Velence utca
Kis Viola utca [50 B2] XIX. Kispest (1953). Elő­
zőleg: Somogyi Béla utca (1948), Liget utca
(1910-es évek). Tóth Árpád utca 9.-től Iskola köz
4.-ig.
kis viola: a kisebbik Viola utca.
Kisvölgy utca [17 Al] IV. Üjpest (1954). Lőcsei
utca 6.-tól Tábor utca 17.-ig.
Kisvölgy: helység Zemplén vármegyében. (Ma
Szlovákia: Krislovce.)
Kis Zárda utca II. Rózsadomb Lásd: Levél utca
A két Zárda utca közül a kisebbik.
Kis Cell utca III. Óbuda, Remetehegy. Lásd: Kiscelli
utca
Kis Zsigmond utca IV. Újpest. Lásd: Csányi László
utca
Kis Zsigmond (1898-1945): tisztviselő. A Tanács-
köztársaság alatt az egyik zászlóalj politikai bizto­
sa. A bukás után többször emigrált, majd haza­
jött. 1944-ben a dachaui koncentrációs táborba
vitték, ahol elpusztult.
Kitaibel Pál utca [23 A3, 78 A3] II. Országút
(1913). Előzőleg: Intézet utca (1902). Kis Rókus
utca 13.-tól Bimbó út 10.-ig.
Kitaibel Pál (1757-1817): botanikus, egyetemi
tanár, a botanikus kert igazgatója. Kiváló termé­
szettudós. Részt vett az első földrengéstani mono­
gráfia megírásában. Szorgalmas kutatómunkával
tárta fel Magyarország flóráját.
Kitérő út [47 A-B3] XI. Albertfalva (1953). Fehér­
vári úttól Hunyadi János útig.
Kitűző utca IV. Újpest. Lásd: Telkes utca
Klapka köz [49 B3, 61 Bl] XX. Pesterzsébet-Sza-
bótelep. Előzőleg: Székelyhídi utca egy része. At­
léta utca 62.-től Klapka utcáig.
Klapka tér [61 Bl] XX. Pesterzsébet (1910-es évek).
Ady Endre utca, Török Flóris utca és Klapka utca
46. között.
Klapka tér XXII. Nagytétény (1937). Kassa utca,
Duna körút és Komáromi utca között. Területren­
dezés miatt megszűnt.
Klapka utca [24 A2, 80 Al] XIII. Angyalföld
(1890). Váci út 43/b-től Tüzér utca 54.-ig.
Klapka utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Hár­
tya utca
Klapka utca [53A-B1] XVII. Rákoshegy (1945).
Eredetileg: Klapka György utca.282 Előzőleg: gróf
352
Bethlen István utca (1920-as évek). Kezdetétől a
Batthyány utcáig zsákutca, tovább Bem utca 4.-ig.
Klapka utca [50 B2-1] XIX. Kispest (1901) Üllői
út 240.-től Derkovits Gyula utca 29.-ig.
Klapka utca [49 B3, 61 Bl] XX. Pesterzsébet
(1910-es évek). Vágóhíd utca 29/b-től Lázár utca
44.-ig.
Klapka utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(1930). II. Rákóczi Ferenc út 241.-től Tinódi ut­
cáig.
Klapka utca XXII. Budatétény. Lásd: Kistétény köz
Klapka György utca [17 Al] IV. Újpest (1914).
Attila utca 91.-től Szent László tér 7.-ig.
Klapka György utca [17 B3, 18 A3-2] XV. Rákos­
palota (1914). Szentmihályi út 68/b-től Wesselé­
nyi utca 12.-ig.
Klapka György utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Klap­
ka utca
Klapka György utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep
(1925). Hunyadi László utca 8.-tól Darányi Ig­
nác utca 29.-ig.
Klapka György (1820-1892): a szabadságharc
honvéd tábornoka. 1849. május 1-jétől 28-ig
ideiglenes hadügyminiszter, majd ideiglenes fő-
parancsnok. Komárom várának utolsó parancs­
noka. A megadás feltételei között kikötötte, hogy
a várban lévő minden személy büntetlenséget
kapjon. így hamis neveken sok ember mente­
sült a megtorlástól: közöttük például Jókai Mór
is. Az emigrációban 1859-től a Magyar Nemzeti
Igazgatóság egyik vezetője, 1866-ban a porosz-
országi Magyar Légió alapítója és parancsnoka.
Hazatérése után 1868-tól országgyűlési képvise­
lő.294
Klára utca [17 A3-B2] IV. Istvántelek (1900-as
évek). Elem utca 1.-től Zichy Mihály utca 29.-ig.
Klára: gróf Károlyi Sándomé, született báró Komis
Clarissa. 1884 tavaszán nyitotta meg Újpesten az
Árpád úton a „Clarisseum Gyermekmenhelyet”,
amelynek felépítéséhez nagy összeggel járult hoz­
zá. 1903-ban leánynevelő intézetté alakult, és a
mai napig is az. 1950-ig az irgalmasnővérek vol­
tak a nevelők, azóta állami intézmény. Az utca az
épület mellett fut.
Klára utca I. Krisztinaváros. Lásd: Ignotus utca
Klark Ádám tér. I. Lásd: Clark Ádám tér
Klastrom utca I. Vár. Lásd: Dárda utca
klastrom: az elnevezés arra utal, hogy már a XVI.
század elején állt itt egy apácakolostor. Buda visz-
szafoglalása után a közelében telepedtek meg a
klarissza apácák.
Klauzál tér [36 Al, 84A1-2] VII. Erzsébetváros
(1907). Előzőleg: István tér (1874), Stefans Platz
(1840-es évek). Dob utca 43., Nagy Diófa ut­
ca 33., 34., Nyár utca 38. és 33., Dob utca 45.,
Csányi utca 1. és 2., valamint Kis Diófa utca 1.
között.
353
Klauzál utca [16 B2, 17 A2-1] IV. Üjpest (1908
előtt). Görgey Artúr utca 2.-től Szent László tér
3.-ig.
Klauzál utca [36 Al, 84 A2] VII. Erzsébetváros
(1879). Előzőleg: Kis Mező utca (1866), Kleine
Feld Gasse (1804). Rákóczi út 38.-tól Klauzál tér
8.-ig.
Klauzál utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Al­
m ásháza utca
Klauzál utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Mártírok útja 13/a-tól Nagykőrösi útig.
Klauzál Gábor utca [58 A2-1] XXII. Baross Gá-
bor-telep, Budatétény (1920 előtt). Előzőleg: 809.
utca. Bíbic utca 13.-tól Kápolna utca 42.-ig.
Klauzál Gábor (1804-1866): politikus. Buda vá­
rosa 1845. május 19-én „a haza s különösen a
városok ügyeinek előmozdítása körül szerzett
érdemekért” díszpolgári címmel tüntette ki. Az
1848-as Batthyány-kormány ipari, kereskedelmi
és földművelésügyi minisztere. 1860-tól Deák-
párti politikus. Budafokon szőlőtermesztési kísér­
leti állomást hozott létre.
Klebelsberg Kunó tér XV. Pestújhely. Lásd: P est­
újhelyi tér
Klebelsberg Kunó utca II. Budaliget, Erzsébetliget,
Erzsébettelek, Hársakalja, Máriaremete, Pesthi-
degkút-Ofalu, Remetekertváros, Széphalom. Lásd:
Hidegkúti út
Klebelsberg Kunó utca V. Lipótváros. Lásd: Hold
utca
Klebelsberg Kunó utca [25 Bl, 26 Al] XV. Pest­
újhely (1991). Előzőleg: Bajcsy-Zsilinszky utca
(1945), gróf Klebelsberg Kunó utca (1929), Ilona
utca (1907), Szentmihályi utca (1890-es évek).
Árvavár utca 13.-tól Thököly út 26.-ig.
Klebelsberg Kunó utca XVI. Sashalom. Lásd:
Thorm a János utca
Klebelsberg Kunó utca XIX. Kispest. Lásd: Vil­
lanytelep utca
Klebelsberg Kunó gróf (1875-1932): kultúrpoliti-
kus, minisztériumi főtisztviselő, miniszter, nem­
zetgyűlési, országgyűlési képviselő. A Magyar Tu­
dományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tag­
ja, a Magyar Történeti Társaság és több tudomá­
nyos egyesület elnöke. A Corvin-lánc kitüntetett­
je.291 Vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt
kiépült a tanyasi iskolahálózat. Megreformálta a
polgári és leány középiskolák szakmai szerkezetét.
Sokat tett a szegedi és a pécsi egyetem felállítá­
sáért. Megalapította a ma is működő bécsi, a ró­
mai és a berlini magyar intézetet. Pesthidegkút és
Pestújhely díszpolgári címmel tüntette ki.
Klébl Márton utca [62 A3] XXIII. Soroksár (1900-
as évek). Vecsési úttól MAV-kitérőig.
Klébl Márton (1827-1905): tanító. Az 1848-as
forradalmi események után került Soroksárra ma­
gyar nyelvű tanítónak. 50 évig tanított Soroksá­
Kleine Saliter Gasse
ron, 1898-ban mondott le állásáról a fia javára.
A népszerű embert Soroksár lakossága utcaelne­
vezéssel tisztelte meg.
Kléh István utca [34 B2, 82 A2] XII. Németvölgy
(1924). Kiss János altábornagy utca 26.-tól
Tartsay Vilmos utca 9.-ig.
Kléh István (1824-1913): ügyvéd, újságíró, ban­
kár. Kossuth Lajos pénzügyi államtitkára. A Pesti
Hazai Első Takarékpénztár választmányi tagja,
majd elnök-igazgatója. A Fővárosi Közmunkák
Tanácsa tagjaként 1874-től 1910-ig, azaz 36 évig
munkálkodott a város fejlesztésén. Pest szabad
királyi város és Budapest főváros törvényhatósá­
gi bizottságának tagja. A Fővárosi Közmunkák
Tanácsa tagja 1874-től 1910-ig. Mivel „a főváros
ügyeit közel fél évszázadon át lelkes szeretettel,
önzetlen odaadással és lankadatlan buzgalommal
szolgálta”, ezért Budapest fő- és székváros 1907.
január 9-én díszpolgári címmel tüntette ki.72
Kleine Akazien Gasse VI. Erzsébetváros. Lásd:
Akácfa utca
Kleine Bären Gasse II. Víziváros. Lásd: Medve utca
Kleine Brück Gasse V. Belváros. Lásd: Türr István
utca
Kleine Feld Gasse III. Óbuda. Lásd: Föld utca
Kleine Feld Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Csányi
utca, Klauzál utca
Kleine Floriani Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Vendel
utca
Kleine Frühlings Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Re­
viczky utca
Kleine Fuhmann Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kis
Fuvaros utca
Kleine Gasse I. Tabán Lásd: Eper utca
Kleine Gasse V. Belváros. Lásd: Galamb utca
Kleine Haupt Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Knézich
utca
Kleine Johannes Gasse VI. Terézváros. Lásd: Né­
m eth László utca
Kleine Kreutz Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Ka­
zinczy utca
Kleine Kreutz Gasse III. Óbuda. Lásd: Vöröskereszt
utca
Kleine Kronen Gasse XXIII. Soroksár. Lásd: Szikes
utca
Kleine Leopold Gasse V. Belváros. Lásd: M olnár
utca
Kleine Nussbaum Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd:
Kis Diófa utca
Kleine Pulverturm Gasse XIII. Angyalföld. Lásd:
Lőportár utca
Kleine Rochus Gasse II. Országút. Lásd: Kis Rókus
utca
Kleine Rochusch Gasse II. Rézmál. Lásd: Felvinci
út
Kleine Saliter Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kis Sa­
létrom utca
Kleine Sand Gasse
Kleine Sand Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Homok
utca
Kleine Schiffmans Gasse VI. Terézváros. Lásd: Vas­
vári Pál utca
Kleine Spital Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: M ár­
kus E m ília utca
Kleine Station Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kis
Stáció utca
Kleine Strauch Gasse III. Újlak. Lásd: C sem ete
utca
Kleine Wenedig Gasse III. Filatorigát. Lásd: Velence
utca
Kleine Zell Gasse III. Óbuda, Remetehegy. Lásd:
Kiscelli utca
klein: kis, kicsi (németül).
Kloster Gässl I. Vár. Lásd: Dárda utca
Kloster, kolostor (németül). A közelében volt kla-
rissza kolostorról kapta nevét.
Klostermayer János utca XXI. Csepel-Ófalu. Lásd:
Pöltenberg utca
Klostennayer János (P-1908): Csepel jegyzője, 20
évig kántortanítója a XIX. század végén.
Klotild utca V Lipótváros. Lásd: Stollár B éla utca
Kotild Mária Adél Amália főhercegnő (1846-?): a
szász-coburg-gothai ház tagja, (Habsburg) József
királyi herceg felesége. Jótékonykodásával nagy
megbecsülést szerzett.
Km ety utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1889).
Ónodi utca 14.-től János utca 25.-ig.
Kmety György utca [24 A3, 80 A3] VI. Terézvá­
ros (1985). Előzőleg: Kmetty utca (1879). Szív
utca 39/b-től Munkácsy Mihály utca 16.-ig.
Kmety György (1813-1863): a császári seregben
főhadnagy 1849 júniusától honvéd tábornok. Sok
sikeres csatát vívott. A szabadságharc leverése
után Törökországba ment, és ott Kursid pasa né­
ven vett részt a krími háborúban. 1853-tól dan­
dártábornok, 1856-ban hadosztályparancsnok a
török hadseregben. 1862-ben Londonban telepe­
dett le.
Kmetty utca VI. Terézváros. Lásd: Kmety György
utca
Kmetty Károly utca XV. Rákospalota. Lásd: Szán­
tóföld utca
Kmetty (helyesen: Kmety) Károly (1863-1929): jo­
gász, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.
Knézich Károly utca [16 Bl] IV. Újpest (1908
előtt).201 Attila utca 61.-től Nádor utca 23.-ig.
Knézich Károly utca XV. Rákospalota. Lásd: Kis
Rákos utca
Knézich utca [36 A2, 84 A3] IX. Ferencváros
(1879). Előzőleg: Kis Fő utca (1873), Kleine
Haupt Gasse (1850-es évek), Haupt Gasse (Fő
utca) (1817).8 Kinizsi utca 27.-től Bakáts tér 11.-ig.
Knézich utca XVI. Árpádföld. Lásd: Fertály utca
Knézich utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Budapest 1921. évi térképén té­
354
vesen: Kinizsi utca. Baross utca 156.-tól Gusztáv
utca 17.-ig.
Knézich utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1910-es
évek).252 Nagysándor József utca 72-74.-tői Pöl­
tenberg utcáig.
Knézich utca XXIII. Soroksár.249 Lásd: Kaláris utca
Knézich [knézics] Károly (1808-1849): a sza­
badságharc horvát származású honvéd táborno­
ka. Damjanich János után ő vette át a harmadik
hadtest parancsnokságát. Világosnál tette le a
fegyvert, s 1849. október 6-án Aradon kivégez­
ték.
Knoll József utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as
évek). Savoyai Jenő tér 5.-től Péter Pál utca 4.-ig.
Knoll József (?-?): budafoki serfőző, a híres serfő­
zőtelep tulajdonosa 1734-ben. A család jelenté­
keny szerepet játszott Budafok életében.
Knopp Imre utca VIII. Kerepesdűlő. Lásd: Sport
utca
Knopp Imre (1905-1942): munkásköltő. A Magyar-
országi Szociáldemokrata Párt tagja. Két verses
kötete jelent meg. Büntetőszázaddal a Szovjetuni­
óba vitték, ahol meghalt.
Knur Pálné utca III. Óbuda. Lásd: Pacsirtam ező
utca
Knur Pálné (1889-1944): tisztviselő. A Magyar-
országi Szociáldemokrata Párt tagja. Az Országos
Nőszervező Bizottság vezetője. Budapest székes-
főváros törvényhatóságának tagja. 1944. március
19-én a Gestapo letartóztatta és Auschwitzba de­
portálta, ahol elpusztult.
Kóborló köz [7 A3] III. Mocsáros, Forrásliget
(2002). Tündérliget utcától Temes utcáig.
Koboz utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előző­
leg: Csíki utca (1920-as évek). Kecskeméti József
utca 28.-tól Kubikos utca 29.-ig.
koboz: lantszerű, régi magyar pengetős hangszer.
Koch utca X. Gyárdülő. Mázsa utca és Barabás utca
között. Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Koch Aladár [41 A3] XVII. Rákoshegy (2001). Az
Ösrepülő utcától az U alakban megtörő Csermely
Károly utcáig.
Koch Aladár (1883-1914): gépészmérnök, pilóta,
repülőgép-építő. 1910-ben nagy feltűnést keltett
repülőgépének megjelenése a Rákosmezőn. Gé­
pén olyan újításokat próbált ki, melyek később
meghatározóak lettek a repülőgép-építés terüle­
tén (rácsos törzsszerkezet, zongorahúr merevités-
sel, magassági és oldalkormány stb.). Gépeit saját
maga próbálta ki, Rákoson többször lezuhant,
de mindig újra próbálkozott. 31 éves korában a
homoktól kapott tetanuszmérgezés oltotta ki az
életét. Ma is büszkeséggel és tisztelettel kell em­
lékeznünk hősi áldozatára, melyet a repülésért
hozott.
Koch Róbert utca XX. Pesterzsébet (1953). Előző­
leg: Teleki Pál utca (1946), gróf Teleki Pál utca
355
(1941), lord Rothermere utca (1930), Úri utca
(1890-es évek). Helsinki út és Köztemető utca
között. Területrendezés miatt megszűnt (1974).
Koch, Robert (1843-1910): német orvos, bakteri­
ológus, Nobel-díjas. 1882-ben fedezte fel a tüdő­
baj baktériumát, majd 1883-ban a koleráét.
Kocka utca X. Gyárdűlő. Mázsa tér és Barabás utca
között. Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Kocka utca [38 B2] X. Óhegy (1971). Előzőleg:
Mádi utca egy része. A Gyárdűlőben megszűnt
Kocka utca nevének újra felhasználása. Mádi utca
90.-től Maglódi út 31.-ig.
Kocs utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Előzőleg:
Bercsényi utca (1910-es évek). Thököly út 50.-től
Piros rózsa utca 24.-ig.
Kocs: község Komárom-Esztergom megyében.
A XVI. században itt gyártották először azokat a
kocsikat, amelyek szekrénye szíjakon volt felfüg­
gesztve, így lehetővé tette a kényelmes utazást.
Kócsag utca I. Krisztinaváros (1879). Gellérthegy
utca és Naphegy utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Kócsag utca [50 B3] XIX. Kispest (1992). Előző­
leg: Schönherz Zoltán utca (1948), Rákosi Jenő
utca (1920-as évek), Kócsag utca (1900-as évek).
Pákozd utca 24.-tól Fadrusz utca 7.-ig.
Kócsag utca [58 Bl] XXII. Budafok (1983). Ki­
ránduló utca 17.-től Zöldike utca 2.-ig.
kócsag: fokozottan védett, a gémek rendjébe tar­
tozó, teljesen fehér tollazatú vízimadár.
Kocsány utca [35 A2, 82 B3, 83 A3] I. Gellért­
hegy (1936). Bérc utca 10.-től Szirtes út 30/a-ig.
Kocsis utca [47 Al] XI. Kelenföld (1944). Fehér­
vári út 85.-től Tétényi út 24.-ig.
Kocsis Sándor út [14 A2-B] III. Csúcshegy, Test­
vérhegy (2011). Előzőleg: Harsány lejtő (1970).
Budakeszi út 51 /d.-től a Budakeszi út és a János­
hegyi út találkozásáig.
Kocsis Sándor (1929-1979): labdarúgó, olimpiai
bajnok. Az Aranycsapat tagja.
Kocsmáros utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).265
Bóbitás út 23.-tól Biztató út 30.-ig.
Kocsola utca [47 A3] XXII. Budafok (1987). Elő­
zőleg: 878. utca. Aranyfácán utca 13.-tól Temes­
vár utca 10.-ig.
Kocsola: a XIII-XIV. században itt volt község.
Kodály körönd [24 A3, 80 A3] VI. Terézváros
(1971). Előzőleg: Körönd (1945), Hitler tér
(1938), Körönd (1890-es évek). Andrássy út 88.
és 83., Felső erdősor 22. és 15., Andrássy út 89.
és 9-r. és Szinyei Merse utca 1. és 2. között.
Kodály Zoltán (1882-1967): zeneszerző, zenetu­
dós, népzenekutató, zenepedagógus, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja, igazgató
tagja, 1946-1949 között elnöke. Háromszoros
Kossuth-díjas. A Corvin-koszorú kitüntetettje.292
Kodolányi János tér [41 B3, 53 Bl] XVII. Rákos­
Kolostor út
hegy (1996). Előzőleg: 575. utca és Vasút utca
(XIX. század). A MÁV állomás előtti térség.
Kodolányi János (1899-1969): író, publicista, kri­
tikus. Sok éven keresztül Rákoshegyen élt.
Koharische Gässl V. Belváros. Lásd: Apáca utca
Kohary Gasse V. Lipótváros. Lásd: Nagy Ignác utca
Koháry köz V Belváros. Lásd: Apáca utca
Koháry István gróf (1649-1731): hadvezér, 1686-
ban Pest első városparancsnoka, politikus, ország­
bíró, költő. Itt állott a háza.
Koháry utca V. Lipótváros. Lásd: Nagy Ignác utca
Koháry: lásd Koháry István gróf
Kohász utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1957).
Kölcsey utcától Erdősor utcáig.
kohász: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a kerü­
letben kohászok dolgoztak.
Kohl Markt V. Terézváros. Lásd: Deák Ferenc tér
Kohl Markt: káposztapiac. Itt voltak a savanyú
káposztások bódéi. Egyes várostörténészek szén­
piacnak fordították, de itt soha nem árultak szenet.
Kohó utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előzőleg:
Vas utca (1920-as évek). Kecskeméti József utca
22.-től Ringló utca 102.-ig.
Kokárda utca [12 B2] II. Máriaremete, Széphalom
(1966). Előzőleg: Erzsébet utca (1953), Szent
Erzsébet utca (1920-as évek), Szentlélek utca
(1922 előtt). Kerényi Frigyes utca 33.-tól Achim
András utca 29.-ig.
Kokilla tér [60 A2] XXI. Erdősor (1961). Bordás
utca, Fémmű utca és Mázoló utca között.
kokilla: öntvény készítésére alkalmas öntőforma.
Az elnevezés arra emlékeztet, hogy a közelben ko­
hászati tevékenység folyt.
Kolbacher Gasse V Belváros. Lásd: Reáltanoda
utca
Kolbacher utca V. Belváros. Lásd: Reáltanoda utca
Kolbacher Mátyás (?-?): kamaraigazgatósági tag,
aki 1693-ban ajándékba kapta a Reáltanoda utca
- Magyar utca - Ferenczy István utca - Károlyi
Mihály utca közötti telket.
Kolbányi Géza utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-
kertváros (1981). Előzőleg: 635. utca. Halomi út
25.-től Flór Ferenc utcáig.
Kolbányi Géza (1863-1936): mérnök. A magyar
repülés egyik megteremtője.
Kolibri utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).217
Aránylód utca 60.-tól Uszoda utca 31.-ig.
Kollégium lépcső XI. Gellérthegy, Szentimreváros
(1974). Lásd Bartoniek Géza lépcső
kollégium: a lépcső az Eötvös-kollégiumhoz vezet.
Kollégium utca I. Vár. Lásd: H ess András tér
kollégium: az elnevezés utal az itt volt jezsuita kol­
légiumra.
Kolostor út [22 Bl, 23 Al] III. Mátyáshegy, Reme­
tehegy (1932). Mátyáshegyi út 13.-tól Tégla utca
8.-ig.
kolostor: a volt Kiscelli-kolostorhoz vezető utca.
Kolostor utca
Kolostor utca I. Vár. Lásd: Dárda utca
kolostor, a közelében volt klarissza kolostorról.
Kolosy tér [23 A2, 78 Bl] II. Újlak, III. Újlak
(1900). Előzőleg: Lujza tér (1896),31 Heu Platz
(Széna tér) (1822),34 nyugati fele 1835-ben Pfarr­
kirchen Platz (Plébániatemplom tér),4 Haupt
Platz (Fő tér),4 Markt Platz (Piac tér) (1702).9
Szépvölgyi út 4. és 5., Evező utca 2. és 3., Lajos
utca 43. és 46., Csemete utca 1. és 2., Szépvölgyi
út 7. és 6., Lajos utca 34. és 41. között.
Kolosy (Kolossy) György (1824 vagy 1826-1850):
egyetemi hallgató. 1848. szeptember 28-án a fő­
városba érkező Franz Philipp Lamberg gróf csá­
szári biztost a pesti nép felkoncolta. A felhábo­
rodott tömeg egyik vezetője, a később gyilkos­
sággal vádolt Kolosy György női ruhába öltözve
Erdélybe szökött. Hadnagyként hősiesen harcolt
Bem seregében, 1849. január 1-jétől főhadnagy­
ként Komáromban szolgált. Júniusban már szá­
zados a felső-tiszai hadseregben. A bukás után
elfogták, és 1850. január 23-án az Újépületben
kivégezték.
Kolozs köz [27 B3] XVI. Sashalom (1974). Kolozs
utcából nyíló zsákutca.
Kolozs utca [27 B3, 28 A3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Kolozsvári utca (1920-as évek). Döbröce
utca 20.-tól Jókai Mór utca 7.-ig.
Kolozs: helység Kolozs vármegyében. (Ma Romá­
nia: Cojocna.)
Kolozsvár utca [12 B3] II. Remetekertváros (1920-
as évek). Kenyérmező utcától Kassa utca 4.-ig.
Kolozsvár utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Körmend
utca
Kolozsvár utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1932).
Eredetileg: Kolozsvári utca. Széchenyi út 97.-től
Rákospalotai Körvasút sor 37.-ig.
Kolozsvár utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: H o­
mokdomb utca
Kolozsvár utca [50 B3] XVIII. Havanna-lakóte­
lep, Liptáktelep, Szent Lőrinc-telep, XIX. Kis­
pest (1940) 213 Eredetileg a Hofherr Albert ut­
cától a Méta utcáig. A Hofherr Albert utca és a
MÁV lajosmizsei vonala közötti szakasza Iparos
utca lett. A MÁV lajosmizsei vonalától a Darányi
Ignác utca közötti része beépítve a Kispesti teme­
tővel. Darányi Ignác utca 114.-től Méta utcáig.
Kolozsvár utca XVIII. Szent Imre-kertváros.238 Lásd:
Tarkő utca
Kolozsvár utca [50 A3, 62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Eperjes utca 43.-tól Mátyás király térig.
Kolozsvári tér XVII. Rákoskeresztúr (1920-as évek).218
Csabai út, Fodormenta utca és Csengőd utca kö­
zött. Lásd: Kalács utca, Kaptár utca
Kolozsvári utca [7 B3, 8 A3] III. Csillaghegy (1920-
as évek). Zrínyi utca 34.-től Királyok útja 56.-ig.
Kolozsvári utca IV. Újpest. Lásd: M unkásotthon
utca
356
K olozsvári utca [37 B2, 38 A2] X. Ligettelek
(1884). Korponai utca 1.-től Körösi Csorna Sán­
dor útig.
Kolozsvári utca XVI. Budatétény. Lásd: Gömböc
utca
Kolozsvári utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Rezgőfű
utca
Kolozsvári utca XVI. Sashalom. Lásd: Kolozs utca
Kolozsvári utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Pöszm éte
utca
Kolozsvári utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Kaptár
utca
Kolozsvári utca XVII. Rákosliget. Lásd: Lyka Károly
utca
Kolozsvári utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Bakony-
bánk utca
Kolozsvári utca [60 B2-1] XXI. Csepel-Kertvá-
ros, Királyerdő (1928).280 Vágóhíd utca 31.-től
Szent István út 60.-ig.
Kolozsvári utca XXII. Budafok. Lásd: Tatárka utca
Kolozsvári utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagytétény
(1920-as évek). Nagytétényi út 165.-től Duna-
part utca 10.-ig.
Kolozsvár: város Kolozs vármegyében. (Ma Romá­
nia: Cluj-Napoca.) Német neve: Klausenburg. Má­
tyás király születési helye. 1848-ban itt mondták
ki Erdély unióját Magyarországgal.
Kolozsvári Tamás utca [23 A2, 78 Bl] II. Újlak
(1953). Előzőleg: Szerzetes utca (1923), Do­
monkos utca (1879), Hoch Strasse (Magas utca)
(1702).9 Szőlőbe vezető út.1 Ürömi utca 32.-től
Mecenzéf utca 41-43.-ig.
Kolozsvári Tamás: festőművész a XV. század első
felében. Az első táblaképfestő, akit név szerint is­
merünk. Egyetlen hitelesnek tekinthető művét, a
garamszentbenedeki oltárképet az esztergomi Ke­
resztény Műzeum őrzi.
Kolta utca [6 B3] III. Ürömhegy (1994). Cecília
utcától Kőpor közig.
Kolta: helység Komárom vármegyében. Ma Szlo­
vákia: Kolta.
Kohói Anna utca III. Csillaghegy (1945). Lásd:
Dóm ján Edit utca
Előzőleg: Levente utca (1936). Bivalyos utca 14.-
től Sinkovits Imre utca 31/a-ig.
Kohói Anna utca VIII. Józsefváros. Lásd: Magdolna
utca
Kohói Anna utca XI. Albertfalva. Lásd: Kisújszállás
utca
Kohói Anna utca XVI. Sashalom. Lásd: Kartal utca
Kohói Anna utca XXI. Csepel-Belváros, Gyártelep
Lásd: Vermes Miklós utca
Kohói Anna utca XXII. Nagytétény (1945). Lásd:
Romhányi József utca
Előzőleg: Diósdi út (XIX. század)76 és Liget utca
(XIX. század). Zambelli Lajos utca 17.-től Angeli
utca 71.-ig.
357
Koltói Anna (1891-1944): vasmunkásnő, a szoci­
áldemokrata női szervezetek egyik vezetője. A nyi­
lasok meggyilkolták.
Kolumbusz utca [24 B2, 25 A2-3, 81 A2-B3] XIV.
Herminamező, Törökőr (1887). A helyesírás sza­
bályának változása előtt Columbus utca. Erede­
tileg az Erzsébet királyné úttól a Thököly útig,
1928-tól a Szugló utcáig, 1935-től a mai hosszá­
ig. Szugló utca 14.-től Kacsóh Pongrác út 13.-ig.
Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) (1451-
1506): genovai születésű, spanyol szolgálatba állt
hajós. A hagyományok szerint ő fedezte fel Ame­
rikát 1492. október 12-én.
Kom áromi út [25 Al] XIV. Alsórákos (1900).211
Rákos tér 7.-től Szuglói Körvasút sor 217.-ig.
Kom áromi út [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Előzőleg: Hegedűs utca (1910-es évek).
Promontor utca 10.-től Háros utca 132.-ig.
Kom a utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).209
Fiastyúk utca 42.-től Mosoly utca 47.-ig.
koma : a keresztgyermek édesapja, de így nevezik a
jó barátot, pajtást is.
K om árom i utca [27 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1930-as évek).253 Budapesti út 196.-tól Hermina
út 81.-ig.
Kom árom utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Vág utca 15.-től Pozsony utca 16.-ig.
Komárom utca [50 A3, 62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1932) 239 Ady Endre tér 13.-tól Latorca utca 7.-ig.
Indokolását lásd: Komáromi.
Komáromi utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Kupecz-
ky János utca
Komáromi utca XXI. Csepel-Kertváros (1928).280
Vágóhíd utca 96.-tól Határ út 28.-ig.
Komáromi utca XXII. Nagytétény (1920-as évek).
Lásd: Anizs utca
Komárom: helység Komárom vármegyében, an­
nak székhelye. (Ma Szlovákia: Komamo.) 1920-
ban, amikor a trianoni békeszerződés szerint a
város Csehszlovákiához került, a jobb parton lévő
Újszőny kapta a Komárom nevet, hogy Magyar-
országon ne szűnjön meg az 1849-ben nagy dicső­
séget szerzett város neve. Itt született Jókai Mór.
Komáromi László utca XV. Rákospalota. Lásd: Te­
lek utca
Komáromi László (?-?): rákospalotai polgár, dí­
szítőasztalos, aranyozó és temetkezésintézet-tu-
lajdonos, az új katolikus templom berendezései­
nek szállítója, a helyi ipartestület alapító elnöke.
1937-ben határozták el, hogy emlékére utcát ne­
veznek ci.
Komitet Gässl V. Belváros. Lásd: Vitkovics Mihály
utca
Komjádi B éla utca [23 A2, 78 B2 (K. B.)] II.
Felhévíz (1956). Előzőleg: Monitor utca (1938),
Zátony utca (1879). Árpád fejedelem útja 11.-től
Frankel Leó utca 41.-ig.
Koncz János tér
Komjádi Béla (1892-1933): sportújságíró, spor­
toló. 1930-1933-ban a Magyar Úszó Szövetség
alelnöke volt. 1924-től a magyar vízipólósport ve­
zetője, az új edzésmódszerek bevezetője. Az utca
a róla elnevezett uszoda mellett van.
Komját Aladár utca IV. Újpest. Lásd: Lőrinc utca
Komját Aladár (1891-1937): költő, a kommunista
eszmék hive.
Komjáti Gyula utca [51 Al] XIX. Kispest. (1987)
Derkovits Gyula utca 72.-től induló zsákutca.
Komjáti Gyula (1894-1958): tanár, festőművész,
grafikus. 1938-tól 1953-ig rajztanárként dolgo­
zott Kispesten. 1953-ban a Képző- és Iparművé­
szeti Gimnázium tanára lett.
Komló utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Pannónia utca 7.-től Hegyfok utca 20.-ig, onnan
zsákutca.
komló', az elnevezés utal a közeli sörgyár egyik alap­
anyagára.
Komló utca I. Tabán (1878). Hínár utca és Hadnagy
utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Kom ócsy utca [25 B3-2] XIV. Alsórákos (1900).
Nagy Lajos király útja 117.-től Vezér utca 180.-ig.
Komócsy József (1836-1894): újságíró, költő.
A Hírmondó szerkesztője volt, és a Petőfi Társaság
egyik alapító tagja.
Komondor utca [34 A3] XI. Sasad (1935). Brassó
út 87.-től Cenkhegy utca 14.-ig.
komondor, a híres magyar pásztorkutya fajták
egyike.
Kom or M arcell utca [36 A3] IX. Ferencváros
(2001). Lechner Ödön sétánytól a csepeli HÉV
vonaláig.
Komor Marcell (1868-1944): építész. Lechner
Ödön stilusának követője. Marosvásárhelyen
kultúrpalotát, Szabadkán és Marosvásárhe­
lyen városházát, Pozsonyban, Nagyváradon és
Szentesen Vigadót épített. Budapesti művei a
Fiumei úti OTI Központ, a Palace Szálló, a Li­
get és a Park Szanatórium. A magyar szecesszió
egyik legnagyobb mestere. Származása miatt
megölték.
Komp utca [16 B2] IV. Újpest (1908 előtt). Elő­
zőleg: Kont utca (1890-es évek). Váci út 28.-nál
nyíló zsákutca.
komp: a Duna-ág rendezése előtt innen járt a komp
a Népszigetre.
Komszomol sétány X. Óhegy. Lásd: D ér utca
KOM SZOMOL: Vszeszojuznij Lenyinszkij Kom-
munyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi (Össz-szö-
vetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség), a
volt szovjetunió beli ifjúság politikai tömegszerve­
zete. Az elnevezés arra utal, hogy a közeli Óhegy
park építésében sok olyan szovjet fiatal vett részt,
aki tagja volt a szervezetnek.
Koncz János tér [60 A2] XXI. Csillagtelep (2013).
Előzőleg Gombos tér (1971). Dózsa György tér
Koncz János utca
(1945), Verbőczy tér (1930). Kölcsey utca, Óvo­
da utca és Nyírfa utca között.
Dr. Koncz János (1883-1973):27 1917-től 1944
végéig volt Csepel főjegyzője. A nyilasok novem­
ber 30-án előírt kiürítési programját nem hajtotta
végre, ezért letartóztatták, és a Gestapónak átad­
va, decemberben egy darabig fogságban tartották.
Koncz János utca XXI. Csepel-Kertváros, Királyma­
jor. Lásd: Katona József utca
Kond utca [51 Bl] XVIII. Bélatelep (1925). Ere­
detileg: Kund utca (1910-es évek). Előd utca 24-
26.-tól Almos utca 15.-ig.
Kondi Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Tolnai Lajos
utca
Kondi: a Conti utca nevét hibásan így találhatjuk
egyes térképeken.
Kondor út [21 Bl] II. Nyék (1901). Páfrány út
31.-től Görgényi út 12.-ig.
Kondor utca [60 B2-3] XXI. Királyerdő (1937).241
Párnás utca 6.-tól Szent István út 209.-ig.
kondor, a ragadozók rendjébe, a keselyűfélék csa­
ládjába tartozó, Dél-Amerikában élő, főként dög­
evő madár.
Kondor Béla sétány [51 A3] XVIII. Havanna-la­
kótelep (1978). Margó Tivadar utca 52.-től Ko­
lozsvár utcáig.
Kondor Béla (1931-1972): festőművész, grafikus,
illusztrátor, költő.
Kondorfa utca [47 A2] XI. Kelenföld (1974). Elő­
zőleg: Nándorfejérvári út egy része. Galvani utca
3-5.-tői Kondorosi útig.
Kondorfa: község Vas megyében.
Kondorkert utca [21 Bl] II. Nyék (1954). Szalonka
út 16/a-tól Kondor út 11/a-ig.
Kondorosi út [47 A-B2] XI. Albertfalva, Kelenföld
(1900). Dunától Solt utcáig.
Kondoros: község Békés megyében.
Kond vezér utca [34 B3] XI. Sashegy (1929). Tö­
hötöm utca 21.-től Bőd Péter utca 18.-ig.
Kond (Kom) vezér: a hét honfoglaló magyar törzs
egyikének vezére.
Konkoly köz [73 Bl] XXIII. Soroksár (2002).
Taling utcából nyíló közterület.
Konkoly utca III. Aquincum.278 Lásd: Benedek
Elek utca
konkoly: liláspiros szirmú, mérgező gyomnövény,
illetve annak magja.
Konkoly-Thege Miklós út [32 B2-1, 33 Al] XII.
Budakeszierdő, Csillebérc, Svábhegy (1928). Já­
noshegyi út és Eötvös út csatlakozásától a főváros
és Budakeszi határáig.
Konkoly-Thege Miklós (1842-1916): meteoroló­
gus, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja. 1871-ben Ógyallán (ma Szlová­
kia: Hurbanovo) saját költségén csillagvizsgáló in­
tézetet állított fel, melyet 1899-ben az államnak
adományozott. 1890-1911-ig az Országos Me­
358
teorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója
volt.
Kont utca IV. Újpest. Lásd: Komp utca
Kont vezér utca [12 B2] II. Budaliget (1938).197
Máriaremetei út 195.-től Köztársaság utca 20.-ig.
Kont: indokolását lásd: Kond.
Konti utca VIII. Józsefváros. Lásd: Conti utca
Kontyfa utca [18 A3] XV. Újpalota (1970). Nyír­
palota utca 56.-tól Sárfű utcáig.
kontyfa: így nevezik egyes vidékeken a felmosófát.
Konzervgyár utca [58 B2 (Konz.)] XXII. Buda­
fok (1983). Páratlan számok a jobb oldalon. Szé­
chenyi utca 65.-től Dévény utca 64.-ig.
konzervgyár: a konzervgyárhoz vezet.
Konzilium utca I. Vár. Lásd: H ess András tér
konzílium: (helyesen: consilium) tanácskozás (lati­
nul). Az 1780-as években az itt volt jezsuita rend­
házba a Hofkammer (Udvari kamara) költözött,
és az utca az ott tartott tanácskozásokról kapta a
nevét.
Kopácsi Sándor sétány [24 Al (K. S.)] XIII. An­
gyalföld (2011). Az Országos Rendőr-főkapitány­
ság épületének Teve utca felé eső oldalán.
Kopácsi Sándor (1922—2001), rendőrtiszt, az
1956-os forradalom idején Budapest rendőr-
főkapitánya, a Nemzetőrség helyettes főpa­
rancsnoka (Király Béla helyettese). Nagy Imre
perének életfogytiglanra ítélt, hatodrendű vád­
lottja. Amnesztiával szabadult 1963. március
25-én, 1975-ben kivándorolt Magyarországról,
és Kanadában telepedett le. Fizikai munkás­
ként dolgozott 1987-es nyugdíjba vonulásáig. A
rendszerváltás idején visszatért Magyarország­
ra, Nagy Imre újratemetésén Méray Tibor és ő
búcsúztatta a miniszterelnököt. 2000-ben visz-
szaköltözött Kanadába, ahol 2001 márciusában
hunyt el.
Kopáncs utca [28 B3-2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Kereszt utca (XIX. század). Tóköz utca
38.-tól Cinke utca 31.-ig.
kopáncs: az a vonal, amely mellett az érett tokter­
més (dió, mogyoró) fala felnyílik.
Kopár utca [60 B2] XXI. Királyerdő (19 53) 243 Elő­
zőleg: Rohonczi utca (1941). Retyezáti út 6.-tól
Mária királyné útja 29.-ig.
Kopár: helység Bereg vármegyében. (Ma Ukrajna
[Kárpátalja]: Roszos.)
Kopaszi gát [47 Bl, 48 Al] XI. Kelenföld (1974).
Dombóvári út 35.-nél kiágazó, a Duna mentén
húzódó út.
Kopaszi gát: a Duna itteni gátjának a neve.
Kópé utca [14 Bl] III. Aranyhegy (2009). Jutás ut­
cától Szakóca utcáig.
kópé: furfangos fickó.
Kópházi utca [34 A3-2] XI. Sasad (1937). Dayka
Gábor utca 8.-tól Rákó utca 6.-ig.
Kópháza: község Győr-Moson-Sopron megyében.
359
Kopja utca [25 B3] XIV Nagyzugló (1934).212
Fogarasi út 60.-tól Fráter György tér 3.-ig.
kopja: lándzsaszerű szúrófegyver.
Kopogó lépcső [22 B3] II. Törökvész (1944). Han-
kóczy Jenő utca 9.-től Fillér utca 68.-ig.
Kopolya utca [42 A-Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Pusztaszeri út (1920-as évek).
Napiás út 130.-tól Tárcsái útig.
Kopolya: közeli dűlő neve. Valaha ott vizes terü­
let, népnyelven „kopolya” volt.
Koppány utca [48 Bl] IX. Ferencváros (1898).
Soroksári út 68.-tól Mester utcáig.
Koppány utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Ér­
dem utca
Koppány utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1925).
Alpár utca 17.-től Felsőcsatári út 26.-ig.
Koppány utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-
es évek). Mártírok útja 85-87/a-tól Köteles utca
100.-ig.
Koppány vezér utca [12 Al-2] II. Budaliget (1938).
Gyöngyvér utca 47.-től a főváros és Nagykovácsi
határáig.
Koppány (Kupa) (?-998): Tar Zerind fia, az Ár­
pád-ház legidősebb tagja, somogyi herceg. 997-
ben, Géza halála után a nomád hagyomány
(levirátus) nevében magának követelte a trónt, a
fejedelem özvegyét és a fejedelmi hatalmat. István
a Veszprém melletti csatában legyőzte, és az ellene
lázadót felnégyeltette.
Korall köz [51 B3] X. Újhegy (1998). A Korall utca
kb. 80°-os törésénél kiágazó köz.
Korall utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Balzac utca
korall: szilárd vázat kiválasztó tengeri állat, amely
telepekben él. Vázából ékszert, dísztárgyakat ké­
szítenek.
Korall utca [39 A-B3, 51 Bl] X. Újhegy (1973).
Előzőleg: Sörgyár utca egy része. Zsombék utcá­
tól Maglódi útig.
korall: az itteni kőzetben talált korallmaradványok-
ra emlékeztet az elnevezés.
Korányi Frigyes erdősor [39 B3, 51 Bl, 52 Alj
X. Keresztúridűlő (1945). Előzőleg: Rákoskeresz­
túri fasor (1944), Korányi Frigyes erdősor (1928).
Kozma utcától Eszterlánc utcáig.
Korányi Frigyes utca [39 B3 (Korányi F.)J X.
Keresztúridűlő (1952). Előzőleg: 157. utca. Koz­
ma utca 17.-től Maglódi útig.
Korányi Frigyes báró (1827-1913): orvos, belgyó­
gyász, egyetemi tanár, a főrendiház örökös tag­
ja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja. Pest szabad királyi város törvényhatósági
bizottságának tagja. Egész életét a tüdőbaj el­
leni küzdelemnek áldozta. 1955-ben az Orvos-
Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Korányi
Frigyes-emlékérmet alapított, amelyet minden
évben olyan orvosoknak osztanak ki, akik legtöb­
bet tettek a tbc elleni küzdelemben. A család a
Kormányos utca
közeli Pécelen lakott, és a XIX. században ez a
terület az ő birtokuk volt.
Korányi Sándor utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefvá­
ros (1946). Előzőleg: Ludoviceum utca (1906. má­
jus), Semmelweis utca (1906. április), Ludoviceum
utca (1874), Ludoviceum Gasse (1838). Üllői út
80. -tól Diószegi Sámuel utca 14/b-ig.
Korányi Sándor báró (1866-1944): orvos, belgyó­
gyász, egyetemi tanár, a főrendiház tagja, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igaz­
gató tagja. A Corvin-lánc kitüntetettje.291
Korcsmáros utca I. Víziváros. Lásd: Csapiáros utca
korcsmáros: a kocsmáros neve korábbi helyesírással.
Kordován tér [9 B3] IV. Káposztásmegyer (1985).258
Farkaserdő utca és Szíjgyártó utca között.
kordován: különlegesen cserzett finom juh- vagy
kecskebőr, szattyán. Az elnevezés utal a kerület
bőriparára.
Kórház köz [60 Al] XXI. Gyártelep (1930-as évek).
Vasút sortól Kert utcáig.
kórház: a csepeli kórház mellett van.
Kórház utca I. Víziváros. Lásd: Ganz utca
kórház: az utcában állt kórházról.
Kórház utca [15 A3, 23 A-Bl] III. Óbuda (1874).
A Nyár utcával (1870) együttesen. Előzőleg: Som­
mer Gasse a Szentendrei út és a Fő tér (1862),
Spital Gasse a Szentendrei út és a Vihar utca kö­
zött (1862). Fő tér 4.-től Solymári utca 27.-ig.
kórház: az utcában alakult meg 1797-ben az
Óbudai Községi Katolikus Kórház, majd egy év
múlva a Zsidó Kórház. A közeli Vöröskereszt
utca és Laktanya utca sarkán állt 1845-1899 kö­
zött az Óbudai Hajógyár kórháza (Werft Spital).
A római időkben a közelben - a Miklós utca 1.
helyén —volt a II. segédlégió valetudinariuma
(kórháza).10
Kórház utca III. Békásmegyer, Csillaghegy. Lásd:
Óbor utca
kórház: az utcában állt kórházról.
Kórház utca IV. Újpest (1908 előtt). Nyár utca és
Elem utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1970-es évek).
kórház: az utcában állt kórházról.
Kórház utca V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
kórház: az utca az irgalmasok kórházához vezetett.
Kórház utca V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca
kórház: az utcában volt a városi kórház.
Kórház utca XIX. Wekerletelep. Lásd: B ercsényi
utca
kórház: az utcában állt kórházról.
Korlát utca [35 Al, 82 Al] I. Krisztinaváros (1878).
Teljes hosszában lépcső. Lovas út 18.-tól Attila út
81. -ig.
Kormányos utca [61 A3 (Korm.)] XXI. Királyerdő
(1937). Csáklya utca 18.-tól Matróz utca 23.-ig.
kormányos: a dunai hajók nagyon fontos szemé­
lyéről.
Kormorán utca
Kormorán utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1993).
Előzőleg: Fürst Sándor utca (1948). Nagytétényi
út 151.-től Halpénz utca 1.-ig.
kormorán: népiesen kárókatona. Fokozottan vé­
dett, halakkal élő, lúd nagyságú, fekete tollazatú
vízimadár.
Kormos László tér XXI. Csepel-Belváros (1948).
Előzőleg: Kerka tér (1930). Szent László út és
Attila utca kereszteződésében. Területrendezés mi­
att megszűnt (1980).
Kormos László (1920-1944): kalapos segéd, sza­
badságon lévő katona. 1944 decemberében a
község nyilasok által elrendelt kiürítése ellen tar­
tott tiltakozó gyűlés szétoszlatásakor halálos lö­
vést kapott.
Kornél utca [27 A2] XVI. Rákosszentmihály (1974).
Előzőleg: Corvin utca (1900-as évek). Milán utca
28.-tól Rákosi út 109.-ig.
Kóró utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).242
Jegenye utca 6.-tól Százszorszép utca 21.-ig.
Kóroda utca I. Víziváros. Lásd: Ganz utca
kóroda: a kórház neve a nyelvújítás korában.
Korom utca [49 A3-B2] XX. Pesterzsébet (1967).
Előzőleg: Ditró utca (1932), Imre utca (1910-es
évek). Kende Kanuth utca 41-43.-tói Jókai Mór
utca 44.-ig.
Korompai út [46 B3-2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Jobbágy utca 2.-től Ringló út 97.-ig.
Korompai utca [34 B2] XI. Sashegy, XII. Német­
völgy, Sashegy (1928). A házszámok 1.-től 25.-ig,
valamint 2.-től 28.-ig a XII. kerülethez, tovább
a XI. kerülethez tartoznak. Lejtő út 28.-tól a Sas­
hegyi természetvédelmi terület határáig: a Tájék
utcától zsákutca.
Korompa : helység Szepes vármegyében. (Ma
Szlovákia: Krompachy.)
Korona tér [23 Al] III. Óbuda (2011). Előzőleg:
Dugovics Titusz tér (1951), Korona tér (1879),
Kirchen platz (Templom tér) (1862). A név ere­
detileg Kronen Wirtshaus Gasse volt, amely az
1818-ban helyreállított községi vendégfogadó
nevét kapta, megfelelően az akkori szokásoknak.
1879-ben a tér csak Korona tér lett. A városrész
később sok átépítésen ment keresztül, mai mara­
déka a Kis Korona utca, a Fényes Adolf utca és
a Dugovics Titusz tér, avagy Korona tér. Óbudai
utca 14., Tanuló utca 2., Óbudai utca 13. és 16.,
valamint a Mókus utca 22. között. Az elnevezés
visszaállítására Krúdy Gyula író halálának 80. év­
fordulója alkalmából került sor, aki a Korona tér
15. sz. lakóházban élt.
Korona utca III. Óbuda. Lásd: Kis Korona utca,
Fényes A dolf utca
korona: 1. Uralkodói hatalmat, nemesi rangot jel­
képező, nemesfémből készült fejdísz. Nemesi:
ötágú, bárói: hétágú, grófi: kilencágú, hercegi
tizenegy ágú. Az uralkodói zárt. 2. A történelmi
360
Magyarországon 1892-1926 között használt pénz
neve.
Korona utca V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
Korona: a Magyar Korona kávéházról és vendég­
lőről nevezték el, amely a Váci utca 14. számú
házban 1782-től 1912-ig működött.
Koronafürt utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1983).
Előzőleg: Rákóczi Ferenc utca (1920-as évek),
Honvéd utca (1889)164 a Veres Péter út és a Hu-
nyadvár utca között, Akácfa utca (1889)164 a Hu-
nyadvár utca és Ujszász utca között. Veres Péter
út 127.-től Ujszász utca 96.-ig.
koronafürt: erdőkben, réteken élő, sárga pillangós-
virágú védett növény.
Koronaherceg utca V. Belváros. Lásd: Petőfi Sán­
dor utca
Koronaherceg utca XX. Pesterzsébet. Lásd: M a­
rosújvár utca
koronaherceg: a német Kronprinz (trónörökös)
címnek egyik magyar fordítása.
Koronaőr köz [34 Bl, 82 A1-2] I. Krisztinaváros
(1991). Krisztina körúttól a Kosciuszko Tádé ut­
cáig.
Koronaőr utca I. Krisztinaváros. Lásd: Kosciuszko
Tádé utca
koronaőr, a Szent Korona őrzője. Ezen a területen
a XVIII. században a budai egyetem füvészkert-
je volt. Amikor az egyetemet Pestre helyezték, a
kert megszűnt. A rajta lévő épület előbb szegény­
ház, majd amikor 1792-ben a korona újra magyar
földre érkezett, a koronaőrség laktanyája lett: er­
ről kapta nevét az utca.
Korond utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer (1990).259
Előzőleg: 28. utca. Tófalva utcától Külső Szilágyi
utcáig.
Korond: helység Udvarhely vármegyében. Híres
fazekasközpont. (Ma Románia: Corund.)
Korong utca [25 A3-2, 81 B3-2] XIV. Hermina-
mező (1932).211 Előzőleg: Belső Kerékgyártó utca
(1932), Korong utca (1910). Eredetileg az Ame­
rikai út és Uzsoki utca között. Mexikói út 58/b-től
Nagy Lajos király útja 192.-ig.
Korong utca XIV. Herminamező. Lásd: Laky Adolf
utca
Korong: helység Vas vármegyében. (Ma Szlové­
nia: Krog.)
Korongozó utca [14 Al] III. Testvérhegy (2003).
Domoszló htjából nyíló zsákutca.
korongozó: Az 1990 óta létező Gölöncsér utca kö­
zelében keletkezett ez az utca, és a gölöncsérek
(fazekasok) egyik legismertebb munkamódszeré­
re, a korongozásra emlékeztet.
Korpona utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Pöstyén tér 8.-tól Szent László utca
1.-ig.
Korponai utca [37 B2, 38 A2] X. Ligettelek (1911).
Előzőleg: Felső Vaspálya utca (1875), Obere Bahn
361
Korong utca
Az 1910-es év tapintatból gyorsan átlapozandó
esztendő az amúgy gondos és precíz Közmun­
katanács történetének naptárában. Merthogy
fatális tévedés következtében egyszerre két utcát
is elneveztek ugyanazon névre abban az emléke­
zetes esztendőben. S hogy még nagyobb legyen a
zűrzavar, egymásnak keresztutcáit: a mai zuglói
Korong és Laky Adolf utcákat.
1910. november 22-én született az emlékezetes
határozat, hogy az addig névtelen és az Erzsébet
királyné útjával párhuzamos utca a Korong ne­
vet viselje. Ugyanezen a napon rögzítik a jegy­
zőkönyvek a másik döntést: legyen Korong utca
az a köz, amely az Amerikai utat elhagyva nyílik
az Erzsébet királyné útjáról. Utóbbi döntését az­
tán decemberben visszavonta a magas testület, s
ekkortól viseli ez a másik „szűk egy hónapig Ko­
rong utca” a híres ötvös, Laky Adolf nevét.
De ez még nem minden: egy újabb tévedés vég­
kifejlete a testület dicsőségére válik. Az történt
ugyanis, hogy a Korong utcának az Alsórákos te­
rületén fekvő, majdnem folytatása (a Kerékgyár­
tó utca miatt) 1932. június 14-én a Belső Kerék­
gyártó utca elnevezést nyerte. Vagyis a nevét spe­
kulatív okokból megváltozatták. A változás ellen
azonban az ott élő polgárok heves tiltakozásba
kezdtek, s e tárgyban folyamodványokkal ostro­
molták a hatóságot, amely végül 1932. novem­
ber 15-én újabb határozatot hozott az ügyben:
„a VII. kerületi Belső Kerékgyártó utca elneve­
zést megszüntette és ezen útvonalat a közönség
könnyebb tájékoztatása véget ismét Korong ut­
cának nevezték el...”
A jeles városi grémium tehát négyszer is neki­
rugaszkodott annak, amit - ha a végeredményt
nézzük - már az első kísérletnél megoldhatott
volna.
Gasse (1860-as évek). Sorként számozva. Kolozs­
vári utca 1.-től Liget tér 6.-ig.
Korpona: helység Hont vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Krupina.)
Korsó utca [8 A2] III. Csillaghegy (1959). Napfény
utcától Lékai bíboros térig.
Korsó utca [43 A-B2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Bem utca (1920). Péceli út 295.-től
Csordakút utca 23.-ig.
Kórus utca [60 B2, 61 A2-3] XXI. Királyerdő
(1967). Előzőleg: Bükkös utca (1937). Szent Ist­
ván út 166.-tól Páfrányos út 32.-ig.
Korvin Ottó tér III. Óbuda. Lásd: Szentlélek tér
Korvin Ottó utca III. Óbuda. Lásd: Pacsirtam ező
utca
Korvin Ottó (1894-1919): tisztviselő, a Kommu­
nisták Magyarországi Pártja alapító tagja. A Ta­
Kosciuszko Tádé utca
nácsköztársaság alatt a Belügyi Népbiztosság po­
litikai osztályának vezetője. A bukás után elfogták
és kivégezték.
Kós Károly sétány [24 B3-2, 80 B2, 81 A2] XIV.
Városliget (1984). Előzőleg: Városligeti Népköz-
társaság űtja (1953), Külső Andrássy út (1938).
Vázsonyi Vilmos sétánytól Hermina útig.
Kós Károly tér [50 Al-2] XIX. Wekerletelep
(1987). Előzőleg: Petőfi tér (1948), Szabadság
tér (1946), Fő tér (1910). Hungária út, Thököly
utca, Pannónia út, Mészáros Lőrinc utca között.
Kós Károly (1883-1977): építészmérnök, író, po­
litikus, grafikus, könyvkiadó. A Corvin-koszorú
kitüntetettje.292 Erdélyben élt, de építészeti mun­
kái Budapesten is láthatók: pl. a Wekerletelep, az
Állatkertben több állatház, a Városmajor utcai
iskola. A XX. század magyar művelődéstörténe­
tének egyik meghatározó alakja.
Kosa Pál park [41 A2-3] XVII. Rákoskeresztúr
(2011). Előzőleg: Mónus Illés park (1988). Újlak
utca 15., 23., 108., 110., 112.
Kosa Pál dr. (P-1974): evangélikus lelkész. 1934-
ben került Rákoskeresztúrra, ahol haláláig ellátta
a lelkészi teendőket. Munkássága alatt, az 1940-
es években épültek fel Rákoshegyen, Rákoske­
resztúron az evangélikus templomok.
Kosa Pál sétány [9 A-B3] IV Káposztásmegyer
(2000). Előzőleg: Andrásfi Gyula sétány (1988).
A Tóth Aladár utca és a Farkaserdő utca között.
Kása Pál (1921-1959): asztalosmester. 1956. ok­
tóberében az Újpesti Nemzeti Bizottság tagjaként
dolgozott, november 4. után részt vett a fegyve­
res harcban. 1956 novemberében letartóztatták,
majd kivégezték.
Kosár utca [17 Al] IV Újpest. Tungsram utca Ifi­
től Pálya utca 4.-ig.
Kosár utca [51 A2] XVIII. Bókaytelep (1953). Elő­
zőleg: Apafy utca (1908 előtt). Üllői út 385.-től
Kossuth Lajos utca 10-12.-ig.
Kosárfonó utca [50 Bl] XIX. Kispest (1953).
Előzőleg: Fazekas Ágoston utca (1910-es évek) az
Attila utca és a Teleki utca között. Az Attila utca
és az Üllői út között a Kossuth tér része volt. Ül­
lői út 220.-tól Vak Bottyán utca 60.-ig.
Kosárka sétány [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1962). Epreserdő utcából kiinduló és oda visz-
szatérő sétány.
Kosbor utca [58 B2] XXII. Budafok (1968).
Előzőleg: Borostyán utca (1930-as évek). Szé­
chenyi utca 66.-tól Szilánk utca 14.-ig, onnan
zsákutca.
kosbor, rendkívül nagy kiterjedésű védett növény­
család.
Kosciuszko Tádé utca [35 Al, 82 A2] I. Kriszti­
naváros (1948). Előzőleg: Koronaőr utca (1874),
Kronwacht Gasse (1793). Mészáros utca 7.-től
Krisztina körút 107.-ig.
Kösd utca
Kosciuszko Tádé: Kosciuszko, Tadeusz (1746-1817):
lengyel szabadsághős. 1776-1784-ig az Amerikai
Egyesült Államok szabadságharcában vett részt.
1794-ben a lengyel nemzetgyűlés az állam fejévé
kiáltotta ki. A lengyel felkelés idején parasztsere­
gével az orosz-porosz csapatokat támadta meg,
vereséget szenvedett, és fogságba esett. Élete hát­
ralévő részét emigrációban töltötte.
Kösd utca [18 Al] XV. Rákospalota (1954). Erede­
tileg: Kozsd utca. Előzőleg: 355. utca. Közvágó­
híd utca 1.-től Szántóföld útig.
Kösd: község Pest megyében.
Kossuth tér [50 Bl] XIX. Kispest (1910). Előző­
leg: Piac tér (1880-as évek). Kosárfonó utca, Ül­
lői út, Aruház köz, Szabó Ervin utca, Katica utca
között.
Indokolását lásd: Kossuth Lajos
Kossuth tér XI. Albertfalva. Lásd: Sáfrány tér
Indokolását lásd: Kossuth Lajos.
Kossuth utca I. Vár. Lásd: Táncsics Mihály utca
Indokolását lásd: Kossuth Lajos.
Kossuth utca [17 B2] IV. Újpest (1908 előtt), Posta
utca (1882 előtt). Eredetileg: Deák Ferenc utcá­
tól Szilágyi utcáig. Szigeti József utca 22.-től Szi­
lágyi utca 8.-ig.
Indokolását lásd: Kossuth Lajos
Kossuth utca VI. Terézváros (XVIII. század).1Lefu­
tása nem ismert.
Kossuth: Kossuth Sámuelről, illetve házáról ne­
vezték el.
Kossuth utca [18 Al-2] XV. Rákospalota (1893).
Eredetileg a mai Énekes utca is ennek része volt.
Előzőleg: Patak sor (XIX. század). Fő út 1.-től
Régi Fóti út 10.-ig.
Indokolását lásd: Kossuth Lajos
Kossuth utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Erdősáv
utca
Indokolását lásd: Kossuth Lajos
Kossuth utca [57 A3, 69 Al] XXII. Nagytétény
(1890-es évek. Angeli utca 54.-től Harangozó ut­
ca 49.-ig.
Indokolását lásd: Kossuth Lajos
Kossuth utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szalm a utca
Indokolását lásd: Kossuth Lajos
Kossuthfalva tér [50 A3] XX. Kossuthfalva
(1953). Előzőleg: Szabadság tér (1890-es évek).
Csorna utca és Fás utca kereszteződésében.
Kossuthfalva utca [49 B3, 50 A3-2] XX. Kos­
suthfalva (1953). Előzőleg: Pázmány utca (1890-
es évek). Eredetileg: Pázmán utca. Mártírok útja
125.-től Nagykőrösi út 125.-ig.
Kossuthfalva: lásd a városrészek között.
Kossuth Ferenc utca XVI. Sashalom. Lásd: M át-
rafüred utca
Kossuth Ferenc utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd:
Teleki utca
Kossuth Ferenc (1841-1914): Kossuth Lajos idő­
362
sebb fia, mérnök, miniszter. Rákospalota 1908-
ban díszpolgári címmel tüntette ki.
Kossuth Ferenc utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep.
Lásd: Eke utca
Kossuth Lajos rakpart V. Belváros. Lásd: Belgrád
rakpart
Kossuth Lajos tér III. Csillaghegy. Lásd: Erzsébet
köz
Kossuth Lajos tér [23 B3, 83 Al] V. Lipótváros
(1927). Előzőleg: Országház tér (1919), Köztár­
saság tér (1918-1919), Országház tér (1898). Az
Alkotmány utca és a Báthory utca vonala között a
Dunáig: Tömő tér (1880), Stadt Schopper Platz
(Városi Tömő tér) (1853), Városi Fészer tér,31
Hajókászati tér,31 Schiffauswindsamts Platz (Hajó­
kirakodási hivatal tere), Städtischer Auswind Platz
(Városi kikötő tér) (1820-as évek),31 keleti oldalán
futott a Neuer Strassen Damm (Új úti védgát)
(1854).20 Széchenyi rakpart 10., Akadémia utca
20., Garibaldi utca 2., Vértanúk tere 1. és 4., Sza-
lay utca 1. és 2., Fáik Miksa utca 1. és 2., Balassi
Bálint utca 1. Kossuth Lajos tér 1-3. között.
Kossuth Lajos tér XVI. Árpádföld. Lásd: Pem ete
tér
Kossuth Lajos tér XVI. Sashalom. Lásd: Sashalm i
tér
Kossuth Lajos tér [51 B2] XVIII. Lónyaytelep
(1930). Előzőleg: Hősök tere (1920-as évek). Üllői
út 414., Gyöngyvirág utca, Thököly utca között.
Kossuth Lajos tér XIX. Wekerletelep (1910). Előző­
leg: Piac tér. Gutenberg körút, Kapisztrán utca,
Murányi utca és Zoltán utca között. Területrende­
zés miatt megszűnt (1955).
Kossuth Lajos tér [49 A3] XX. Pesterzsébet (1910-
es évek). Kossuth Lajos utca 29. és 31., valamint
a Vörösmarty utca között.
Kossuth Lajos tér XXI. Csepel-Belváros. Kossuth
Lajos utca és Széchenyi István utca között, a meg­
szűnt MOVE-sportpálya helyén. Hozzácsatolva a
Lövölde utca. Lásd: Görgey Artúr utca
Kossuth Lajos utca II. Adyliget. Lásd: Hársalja utca
Kossuth Lajos utca [12 B2-3, 13 A3] II. Remete­
kertváros, Széphalom (1890-es évek). Hidegkúti
út 71.-től Aszú utcáig.
Kossuth Lajos utca [7 B3, 15 Bl] III. Csillaghegy
(1910-es évek). Pozsonyi utca 23.-tól Kalászi ut­
ca 13.-ig.
Kossuth Lajos utca [35 B2-1, 36 Al, 83 B2] V.
Belváros (1894). Előzőleg: Hatvani utca (1874),
Hatvaner Gasse (1849), Szabad sajtó utca (1848-
1849), Agria Gasse (Egri utca) (1758),12 Hatva­
ner Gasse (Hatvani utca) (1696),130 Hatvani utca
mahalle(szi) (1547),53 Szent Péter utca (1537).1,298
Eredetileg a Dunától a Múzeum körútig. Feren­
ciek tere 9.-től Múzeum körút 1/a-ig.
Kossuth Lajos utca XI. Albertfalva. Lásd: Kende­
res utca
363 Kossuth Lajos üdülőpart

Kossuth Lajos utca Kossuth Lajos utca [26 B2-3, 27 A3] XVI. Rákos­
szentmihály (1890-es évek). Budapesti út 50.-től
„Alig van székesfővárosunknak kietlenebb és szo­
Thököly utca 45.-ig.
morúbb ötlettelenséggel megépített része, mint
Kossuth Lajos utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Péceli
éppen az a pont, amelyet most még a Nemzeti
út
Színház üres telke is éktelenít. A Kossuth Lajos
Kossuth Lajos utca XVII. Rákoshegy. Eredetileg:
utca magába véve szép útvonal. Szélessége hosz-
Szabadság utca és Melczer utca, illetve Melczer
szával megfelelő arányban van, és kellemetlen
utca és Bocskai utca között. A két rész nem egye­
perspektíváját csak az okozza, hogy egyik végén
nes folytatása egymásnak. Lásd: Kép utca, Kiss
a Rákóczi út rosszul ható lezáratlanságába ol­
János utca
vad” - írja 1928-ban a Budapesti Hírlap. S való
Kossuth Lajos utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
igaz, a Kossuth Lajos utcának az idők hajnalán,
Vanília utca
a középkori Pest városában, éppen úgy, mint egy
Kossuth Lajos utca XVII. Rákosliget. Lásd: Feri­
kurta-furcsa mesének, nem volt se eleje, se vége.
hegyi út
Keleti torkolatát, a mai Múzeum körút vonalá­
Kossuth Lajos utca [51 A2-B3, 52 A3] XVIII.
ban kapu zárta el a külvilágtól.
Bókaytelep (1908 előtt). Bartók Lajos utca 6.-tól
A stratégiai objektumnak használt utcát 1574-
Dalmady Győző utca 5.-ig.
ben Hatvani mahaleszinek nevezték, majd -
Kossuth Lajos utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Er­
szintén az elérhető úti célra, Hatvanra utalva
dősáv utca
- Hawaner Gasse, 1758-ban pedig Agria Gasse
Kossuth Lajos utca [50 A3-B2] XIX. Kispest
lett (Eger végcéllal). A szabadságharc éveiben
(1872). Üllői út 285.-től Nagykőrösi út 88.-ig.
először Szabad sajtó utca, később újra Hatvaner
Kossuth Lajos utca [49 A3-B2] XX. Pesterzsé­
Gasse lett, s végül az 1874-es névváltoztatások
bet (1890-es évek közepe). Előzőleg: Hitel Már­
hullámában magyarul a Hatvani utca elnevezést
ton utca (1870-es évek) a Helsinki úttól a Szent
kapta, melynek (a város felől nézve) bal oldalát a
Erzsébet térig, az 1910-es években mai hosszáig.
ferencesek „uralták”.
Helsinki út 31-32.-tői Nagykőrösi út 57.-ig.
Az utcának a Duna felől sem volt vége. Két ág­
Kossuth Lajos utca [48 A3, 60 A2-1] XXI. Cse-
ra szakadva futott az öreg folyó felé az egykor
pel-Belváros, Csepel-Ofalu, Csepel-Szabótelep,
Sebestyén utcával és a Kígyó patikáról híres ut­
Erdőalja (1948). Előzőleg: Kikötő út, Erzsébet
cácskával folytatódva.
utca (1920-as évek), Alsó és Felső Erzsébet utca
Történetét egyébként 1537 körül kezdték írni:
(1890-es évek). Corvin úttól Szent István útig.
ekkor keresztelték el Szent Péter utcának a valaha
Kossuth Lajos utca XXI. Csepel-Szabótelep. Lásd:
itt állt, s az apostolról elnevezett templomra utal­
Csete Balázs utca
va. A török idők után kapta meg az újabb irány­
Kossuth Lajos utca [59 Al] XXII. Budafok (1890-
jelző nevet: innen indulva valóban el lehetett
es évek). Savoyai Jenő tér 1/a-tól Tóth József utca
jutni a fontos városig. Egy ideig ugyanezen okból
Egri utcának is hívták, mint már említettük. 2.-ig.
Kossuth Lajos utca XXII. Budatétény. Lásd: M ű­
A Hatvani kapu lebontására 1808-ban került
velődés utca
sor. Ezután többszöri nekirugaszkodással igye­
Kossuth Lajos üdülőpart [8 A3-1, 16 Al] III. Bé­
keztek a forgalom igényeinek megfelelően újra és
kásmegyer, Csillaghegy (1940-es évek). Kalászi
újra javítani vonalvezetésén, míg azután a XIX.
utca 47.-től a főváros határáig
század végén gyökeres változás nem történt az
Kossuth Lajos (1802-1894): ügyvéd, újságszerkesz­
utca életében. A régi háztömböket áttörve, s a
tő, politikus. 1832-ben Pozsonyban, az országgyű­
középkori város rendjét alaposan felforgatva az
lésen egy távol lévő mágnás követe. Szerkesztette
utcát kinyitották a Dunára - Pest meghatározó
az Országgyűlési Tudósításokat, Törvényszéki Tu­
fontosságú főútvonalává avatva.
dósításokat. Lapját betiltották, és őt négyévi fog­
1848-ban egy rövid ideig Szabad sajtó úrként em­
ságra ítélték. 1840-ben szabadult, és a következő
legetik (a Länderer és Heckenast Nyomdára utal­
évben megindította a Pesti Hírlap című újságot.
va), míg végül Kossuth halála után négy nappal,
Megszervezte az első hazai Iparmű-kiállítást, kez­
1894. március 24-én nyeri el végleges, mai nevét.
deményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság,
a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar
Kossuth Lajos utca XVI. Árpádföld. Lásd: Monoki áruk védelmére a Védegyletet. Az Ellenzéki Párt
utca elfogadta az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilat­
Kossuth Lajos utca XVI. Cinkota. Lásd: Vidám kozatot, majd 1847-ben ellenzéki programmal
vásár utca megválasztották Pest vármegye követének az or­
Kossuth Lajos utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Pilóta szággyűlésbe, ahol az ellenzék vezéralakja lett.
utca 1848. április 7-től az első magyar felelős kormány
Koszorú utca
pénzügyminisztere. 1848 októberében a lemondott
Batthyány-kormány helyett a hatalom a szeptem­
berben létrehozott Országos Honvédelmi Bizott­
mányra szállt, amely őt választotta elnökéül. 1849.
április 14-én az ő kezdeményezésére mondta ki
Debrecenben az országgyűlés a Habsburg-ház
trónfosztását. Ekkor államfővé, kormányzó-el­
nökké választották. A szabadságharc bukása után
külföldre menekült. Bejárta Európát és az Egye­
sült Államokat, hogy támogatókat szerezzen Ma­
gyarország felszabadításához. Angliában, majd
1861-től Olaszországban, utolsó éveiben Torinó­
ban (Turin) élt. Budapest fő- és székváros 1892.
szeptember 14-én „a nagy hazafi 90. éves születé­
si jubileuma alkalmából”, mivel „Budapest fővá­
ros fejlődése körül is a negyvenes években, külö­
nösen pedig 1848-ban elévülhetetlen érdemeket
szerzett”, díszpolgári címmel tüntette ki.72 Újpest
díszpolgára (1889).
Koszorú utca VI. Terézváros. Lásd: D obó utca
Koszorú utca [36 B2, 84 B3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Kranz Gasse (Koszorú utca)
(1847), Kreutz Gasse (Kereszt utca) (1820-as
évek),4 Ungarische Gasse (Magyar utca) (1730-
as évek),76 Franz Gasse (Ferenc utca) (1730-as
évek).1Mátyás tér 5.-től Baross utca 96.-ig.
koszorú: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az utca
egykor a Józsefvárosi temetőhöz vezetett.
Koszorú utca XXII. Budafok. Lásd: Árkász utca
Koszta József utca [34 A-B2] XII. Németvölgy
(1951). Előzőleg: Papp-Váry Elemérné utca
(1937). 1999-ben lefutása helyesbítve: Hegyalja
út 135.-tól Vas Gereben utca 28-ig.
Koszta József (1864-1949): festőművész.
Koszterna Gyula utca [9 B2] IV. Káposztásme-
gyer (2003). íves úttól Körösbánya utcáig.
Koszterna Gyula (1933-1959): lakatosmester. 1956.
október 24-től az újpesti Forradalmi Bizottság
tagja, később a politikai nyomozók parancsnoka,
majd a rendőrkapitányság osztályvezetője. Részt
vett a fegyveres harcokban, ezért 1957. február
8-án letartóztatták. 1959. július 30-án kivégezték.
Kosztolányi D ezső tér [35 A3] XI. Kelenföld,
Szentimreváros (1947). Előzőleg: Lenke tér (1931).
Bartók Béla út 67., Edömér utca 1. és 2., Bocskai
út 31. és 30., Bartók Béla út 69. és 86., Bukarest
utca 1. és 2., Bocskai út 28. és 29. között.
Kosztolányi D ezső utca [51 B2, 52 A2] XVIII.
Miklóstelep (1946). Előzőleg: Némethy Jenő utca
(1925). Thököly út 95.-től Holló Lajos utcáig.
Kosztolányi Dezső (1885-1936): költő, író, újság­
író. Szabadkőműves.294
Kotász Károly utca [41 B3, 53 Bl] XVII. Rákos­
hegy (1991). Előzőleg: Ságvári utca (1946). Ás­
vány utca 9.-től a MÁV újszászi vonaláig.
Kotász Károly (1872-1941): festő, grafikus. Rá­
koskeresztúron élt.274
364
Koth Gasse I. Víziváros. Lásd: Vitéz utca
Koth Gasse V. Lipótváros. Lásd: Bank utca
Koth Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Som ogyi Béla
utca
Kot. sár (németül). A XVIII-XIX. században pa­
tak folyt arrafelé, amely kiöntéseivel sárossá tette
az utcát.
Kova utca [58 Bl] XXII. Budafok (1968). Előzőleg:
Csángó utca (1930-as évek). Péter Pál utca 78.-
tól Alkotmány utca 23.-ig.
kovakő: ütésre szikrát adó kvarc.
Kovács utca II. Kurucles. Lásd: Bölöni György
utca
Kovács Gyula (1856-1944): közgazdasági író,
egyetemi tanár. A millenniumi kiállítás egyik szer­
vezője. Nagy kiterjedésű birtokát a fővárosnak
adományozta, ezért kapta a rajta lévő egyik utca
az ő nevét.39
Kovács utca V. Belváros. Lásd: Schm idt Gasse
Kovács utca VI. Terézváros. Lásd: S ch m id t
G asse
Kovács utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Szegecs utca
Kovács utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).265 Bó­
bitás út 55.-től Biztató út 60.-ig.
Kovács György utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Csinos utca
Kovács György: Rákoskeresztúr bírója 1898 és 1907
között. 1931-ben 35 holdas gazda a községben.42
Kovácsi utca II. Budaliget. Lásd: Kőfejtő utca
Kovácsi utca [14 Al] III. Csúcshegy (1993). Nagy-
Kevély utcától Kis-Kevély utcáig.
Kovácsi, teljes nevén Nagykovácsi. Község Pest
megyében, a főváros határánál.
Kovácsi Kálmán tér [17 Bl] XV. Rákospalota
(1991). Előzőleg: Ifjú Gárda tér (1953), Kovácsi
Kálmán tér (1935). Szilas-patak, Károlyi Sándor
út és a MÁV váci vonala között.
Kovácsi Kálmán (1862-1935): pap. Rákospalota
első ágostai evangélikus lelkésze. 1910-ben addigi
érdemei elismeréseként a város diszpolgári cím­
mel tüntette ki.
Kovácsy Márton utca XV. Rákospalota. Lásd: Töl­
tés utca
Kovácsi Márton dr. (?-?): Rákospalota első fő­
ügyésze.
Kovakő utca [39 A3] X. Újhegy (1992). Előzőleg:
Szabó Károly utca (1955), 138. utca. 42414/118
helyrajzi számú telektől az Újhegyi útig.
Kovász utca [61 A-B2] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Bartha utca (XX. század). Dobó utca
6.-nál nyíló zsákutca.
kovász: az elnevezés a jó hírű soroksári kenyérhez
szükséges adalékra utal.
Kovászna utca [35 A3] XI. Kelenföld (1929).207
Sárbogárdi út 26.-tól Halmi út 31.-ig.
Kovászna: helység Csík vármegyében. (Ma Romá­
nia: Covasna, mely a mai megyének is nevét adja).
365
Kozák tér [18 A3] XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: Madách Imre tér (1929). Damjanich János
utca 56/a-tól Bercsényi Miklós utca 59.-ig.
kozák : Oroszország déli részén és Ukrajnában ka­
tonai szervezetbe tömörülő, fegyveres szolgálatért
kiváltságokat élvező lakosság.
Kozma utca [39 B3-2, 51 Bl] X. Keresztúridűlő,
Kőbánya-Kertváros, Téglagyárdűlő (1902). Jász­
berényi út 55.-től Maglódi út 38.-ig.
Kozma Sándor (1825-1897): ügyvéd, kúriai bí­
ró, főügyész, országgyűlési képviselő. Az állami
ügyészség szervezésében és működtetésében vál­
lalt nagy munkát. Részt vett a szabadságharcban,
a bukás után az osztrák hadseregbe sorozták.
Kozma Ferenc utca [23 B3, 83 Al] V. Lipótváros
(1953). Előzőleg: Gorove utca (1888). Báthory
utca 4.-től Alkotmány utca 3.-ig.
Kozma Ferenc (1826-1892): a magyar lótenyész­
tés újjászervezője. 1867-ben a Földművelésügyi
Minisztérium lótenyésztési osztályának élére állí­
tották. Az állami méneseket mintagazdaságokká
fejlesztette, amivel elősegítette, hogy a magyar
lóállomány világhírű legyen. Emlékére a Magyar
Lovaregylet emlékdíjat alapított. Az utca a Föld­
művelésügyi Minisztérium mellett van.
K ozm osz sétány [59 B2] XXI. Csillagtelep
(1987).240 Rakéta utca 7.-től 13.-ig.
Kő köz III. Óbuda. Lásd: Kő utca
Kő utca II. Adyliget. Lásd: Homokóra utca
Kő utca [12 B3] II. Remetekertváros (1980). Elő­
zőleg: Tárogató utca (1920-as évek). Kassa utca
26.-tól Rákóczi utca 18.-ig.
Kő utca III. Óbuda (1879). Előzőleg: Kő köz (1874),
Stein Gässl (XIX. század). Óbudai rakpart és
Laktanya utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1976).
Kő utca III. Óbuda. Lásd: Körte utca
Kő utca [58 A2] XXII. Budatétény (1920 előtt). Park
utca 73.-tól Aszály utca 28.-ig.
Kő utca [61 B2] XXIII. Soroksár, Soroksár-Újtelep
(1920-as évek). Előzőleg: Dűlő utca (XIX. szá­
zad). Könyves utcától Tószeg utcáig.
Kőbánya utca II. Országút. Lásd: Zivatar utca
Kőbánya utca [7 A1-B2] III. Békásmegyer, Csil­
laghegy (1870-es évek). Előzőleg: Steinbruck Gas­
se. Ezüsthegy utcától a főváros határáig.
Kőbánya utca XXII. Budafok. Lásd: Gádor utca
Kőbányai út [37 A-B2, 85 B3] VIII. Népliget, Gyár­
dűlő, X. Józsefváros, Kerepesdűlő, Laposdűlő,
(1874). Előzőleg: Steinbrucher Strasse (Kőfejtő
utca) (1811). 1836-tól 1892-ig a Kálvária térnél
kezdődött, 1811-ben a Kálvin tértől.3 Páratlan ol­
dala a VIII. kerülethez, páros oldala a X. kerület­
hez tartozik. Orczy tér 1.-től Mázsa tér 1.-ig.
Kőbánya: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a
XV-XIX. században követ bányásztak a vége kö­
zelében, amelyet erre szállítottak be Pestre.
Kőfal utca
Kőbányai utca VIII. Józsefváros. Lásd: Karácsony
Sándor utca
Kőbányai utca XVI. Sashalom. Lásd: Új Kőbánya
utca
Kőbányai utca [58 A2] XXII. Budatétény (1950).
Előzőleg: Községház utca (1900-as évek). Rákóczi
utca 1.-től Kuruc utca 4.-ig.
Kőbányai vonal VIII. Józsefváros, Tisztviselőtelep.
Lásd: Orczy út
Kőbányász park [58 A2] XXII. Budatétény (2004)
a X. utcától a XVI. utcáig, a Rózsakért utca foly­
tatásában.
kőbányász: e területen 1910-ig kőfejtés folyt, itt
állítottak emlékoszlopot a kőfejtőknek. Mivel a
fővárosban már van Kőfejtő utca, ezért Kőbá­
nyász park nevet kapta.
Köbölkút utca [35 A2] XI. Gellérthegy, Szentim-
reváros (1939). Szüret utca 25.-től Alsóhegy utca
38.-ig.
Köbölkút: helység Esztergom vármegyében. (Ma
Szlovákia: Gbelce.)
Köd utca [59 Al] XXII. Budafok (1968). Előzőleg:
Pipa utca (1930-as évek). Árpád utca 6.-tól Zol­
tán utca 24.-ig.
Ködmön utca [64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganztelep
(1967). Előzőleg: Balaton utca (1945), Gyulafe­
hérvári utca (1922). Nagybánya utca 29.-től Bar-
cika tér 4.-ig.
ködmön: gyapjas birkabőrből készült - esetleg hím­
zett - rövidebb-hosszabb felsőkabát.
Ködös utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály (1966).
Előzőleg: Endre utca (1910-es évek). Segesvár utca
31.-től György utca 26.-ig.
Kőér köz [38 A2-B3] X. Óhegy (1953). Előzőleg:
146. köz. Óhegy utca 4-6.-tói Óhegy utca 10.-ig.
Kőér utca [38 A3-B2, 50 Al] X. Kúttó, Óhegy
(1953). Előzőleg: Apafi (Apaffy) utca (1875). Volt:
Dobó Gasse (Dobó utca) (1860-as évek köze­
pe) . Eredetileg a Gyömrői úttól az Óhegy utcáig,
1907-ben a Maglódi útig, 1926-ban a Jászberényi
útig meghosszabbítva. 1938-ban az Üllői út és
Gyömrői út között hozzácsatolva a Szentlőrinci
út egy része. Ugyanekkor a Duda utca és Jász­
berényi út közötti része Gitár utca lett. Üllői út
132/b-l 34.-től Duda utcáig.
Kőérberki dűlőút XI. Kőérberek. Lásd: Fülőke ut­
ca, Laska utca, Pöfeteg utca, Susulyka utca,
Tinorú utca, Vöcsök utca
Kőérberki út [45 B2-1, 46 Al] XI. Kőérberek, Őr­
söd (1911). Budaörsi út 160.-tól Repülőtéri útig.
Kőérberki út [46 A-B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Csányi utca 1.-től Háros utca 170.-ig.
Kőérberek: lásd a városrészek között. Szikes rétjei
természetvédelmi területek.
Kőfal utca [7 A3] III. Csillaghegy (1969). Ürömi
úttól Ibolya utcáig.
kőfal: az elnevezés utalás az itteni kőbányára.
Kőfaragó utca
Kőfaragó utca I. Víziváros. Lásd: Kagyló utca
Kőfaragó utca [36 A2, 84 A2] VIII. Józsefváros
(1946). Előzőleg: Tormay Cecile utca (1938),
Kőfaragó utca (1874), Steinmetz Gasse (1817).
Vas utca 12.-től Gutenberg tér 1.-ig.
kőfaragó: az elnevezés az egykor itt működő kőfa­
ragó műhelyekre emlékeztet.
Kőfejtő út VIII. Józsefváros, Kerepesdűlő, Népliget.
Lásd: Kőbányai út
Kőfejtő utca [12 A2] II. Budaliget (1963). Előzőleg:
Pusztaszeri utca (1938), Kovácsi utca (1920-as
évek), Mész utca (1922 előtt). Zsolt fejedelem útja
41.-től Géza fejedelem útja 34.-ig.
kőfejtő: az elnevezés az itteni kőbányára utal.
Kőhalom utca [34 B3] XI. Sasad (1930). Élőpatak
utca 45.-től Homoród utca 8.-ig.
Kőhalom: helység Nagy-Küküllő vármegyében.
(Ma Románia: Rupea.)
Kőhárs utca [21 B2] II. Kurucles (1967). Előző­
leg: Érsekújvár utca (1932). Kuruclesi út 16.-tól
10936/74. hrsz.-ig.
kőhárs: a hárs(fa) egyik fajtája, ennek virágából
készítik a jó minőségű teát.
Kőház sor [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep. XII.
utca 70.-től XV utca 75.-ig. Három, megtörő rész­
ben.
Kőhegyi út [13 A3] II. Hársakalja (1964). Előzőleg:
Vadaskerti utca (1910-es évek). Rezeda utca 10.-től
Budajenő utca 1.-ig.
Kő-hegy: a közeli 337 m magas Kő-hegyről.
Kőhíd utca [26 Al] XV. Pestújhely (1967). Elő­
zőleg: Petur utca (1907). Pestújhelyi út 55.-től
Thököly utca 79.-ig. Az elnevezés indoka nem
ismert.
Kőhúr utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1984).262
Anna utca 174.-től Zrínyi utca 141.-ig.
kőhúr: köves lejtőkön, homokos réteken élő, kis
fehér virágú növény (Minuartia ). A magyar kőhúr
védett.
Kőkereszt utca XI. Hosszúrét. Lásd: Nevegy köz
kőkereszt: az elnevezés egy itt állt kőkeresztről tör­
tént.
Kőkereszt utca XI. Gazdagrét. Lásd: Regős utca
kőkereszt: az elnevezés egy itt állt kőkeresztről tör­
tént.
Kökény utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Rosen Gasse
(Rózsa utca) (XIX. század), Canal Gasse (Csator­
na utca) (1704). A Rác fürdőtől a Duna-partig.
Az 1860-as évekig az Ördög-árok nyitottan folyt
itt. Annak befedése után a Döbrentei tér és Had­
nagy utca közötti részét a Hadnagy utcához csa­
tolták. Területrendezés miatt megszűnt (1942).
Kökény utca [12 B2 (Kök.)] II. Máriaremete,
Remetekertváros, Széphalom (1920-as évek).
Kokárda utca 6.-tól Szabadság utca 39.-ig.
Kökényes utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1941).242
Fenyves út 38.-tól Damjanich János út 85.-ig.
366
kökény: védett, a szilvafával rokon tövises cserje.
Kőkert utca [52A2-1] XVIII. Bélatelep (1953).
Előzőleg: Mónus Illés utca (1945), Batthyány
Lajos utca (1920-as évek). Egyes térképeken
gróf Batthyány utca. Móra Ferenc utca 18.-tól
Frangepán utca 51.-ig.
Kökörcsin utca [35 A3] XI. Kelenföld (1915).
Eredetileg a Karolina úttól a Vincellér utcáig.
1928-ban a Bartók Béla útig, 1935-ben a Daróci
útig kiterjesztve. Bartók Béla út 87.-től Daróci út
74.-ig.
Kökörcsin utca [61 A3 (Kökör.)] XXI. Királyerdő
(1939).242 Szent István út 236.-tól Repkény utca
57.-ig.
kökörcsin: a kikerics másik neve.
Kölber Markt VIII. Józsefváros. Lásd: Rákóczi tér
Kölcsey utca [13 A2] II. Széphalom (1920-as évek).
Előzőleg: Lajos utca (1910-es évek). Hidegkúti út
103.-tól Várhegy utca 17.-ig.
Kölcsey utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Czetz János utca 28.-tól Zrínyi utca 27.-ig.
Kölcsey utca [17 A2] IV. Újpest (1914 előtt). Gör­
gey Artúr utca és Závodszky Zoltán utca között.
Kölcsey utca [36 A2, 84 A2 (Köl.)] VIII. Józsefvá­
ros (1874). Előzőleg: Csőd utca (1866), Seltsame
Gasse (1804). Különös utca, Ritka utca.1 Guten­
berg tér 4.-től József körút 31/a-ig.
Kölcsey utca XV Rákospalota. Lásd: Juhos köz
Kölcsey utca XVI. Sashalom. Lásd: Borda utca
Kölcsey utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Hek­
tár utca
Kölcsey utca [41 B3] XVII. Rákoshegy (1910-es
évek). Eredetileg: Kölcsey Ferenc utca.282 Előző­
leg: Hermina utca (1892). Ferihegyi út 133.-tól
Táncsics Mihály utca 14.-ig.
Kölcsey utca [63 B2-3, 64 A3] XVIII. Újpéterite-
lep (1898). Szálfa utca 5.-től Kapocs utca 5-7.-ig.
Kölcsey utca XIX. Kispest. Lásd: Tálas utca
Kölcsey utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Lázár utca 15.-től Mártírok útja 116.-ig.
Kölcsey utca [60 A2] XXI. Csillagtelep, Erdőalja
(1930). Völgy utca 69.-től Szabadság utca 38.-ig.
Kölcsey utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Előzőleg: János utca (1900-as évek). Kálváriahegy
utca 1.-től Hosszúhegy térig.
Kölcsey utca XXII. Budatétény. Lásd: Rizling utca
Kölcsey utca XXIII. Soroksár. Lásd: Sebész utca
Kölcsey Ferenc utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Köl­
csey utca
Kölcsey Ferenc utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd:
Aranyeső utca
Kölcsey Ferenc (1790-1838): költő. A Magyar Tu­
dományos Akadémia rendes tagja. „Himnusz”
című ódája Erkel Ferenc megzenésítésében nem­
zeti himnuszunk lett. A nevét viselő millenniumi
díjat minden évben a magyar irodalom kiemelke­
dő alkotói kapják meg.
367
Köles utca [15 A-B2] III. Kaszásdűlő (1982).278 Az
utcát, amely 1900-ban kapta a nevét, az 1970-es
években lebontották, majd a régi nyomvonal na­
gyobb részén újra felépítették. Szentendrei út
137.-től Szérűskert utca 37.-ig.
Köles utca XXIII. Soroksár. Lásd: Sebész utca
köles-, a pázsitfűfélék családjába tartozó, Ázsiából
származó gabonaféle. Az egyik legrégibb kultúr­
növény, már az új kőkorszak óta termesztik.
Kölesföldi határsor XXII. Budafok. Nagytétényi út­
tól Széchenyi utcáig. Lásd: Háros utca
Kölesföld\ itteni dűlő neve.
Kölönte utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagytétény
(1987).248 Előzőleg: 840. utca. Nagytétényi út
209.-től a MÁV pécsi vonaláig.
kölönte-. hegyi patakokban, tavakban élő apró ra­
gadozó hal.
Költő utca [33 Bl, 34 Al-2] XII. Istenhegy, Már-
tonhegy, Orbánhegy, Svábhegy (1886). Eredeti­
leg a Béla király úttól a Tündér utcáig. 1911-ben
csatolták hozzá a Tündér utcától a Hangya utcáig
érő szakaszt. Béla király út 2/a-tól Mártonhegyi
út 12.-ig.
költő-, az elnevezés utalás arra, hogy az utcában
volt Jókai Mór svábhegyi nyaralója.
Költők parkja [46 Bl] XI. Őrmező (1992). Me­
nyecske utcánál.
Kőmáli határsor XXII. Budafok. Komáromi úttól
Liszt Ferenc utcáig. Lásd: Háros utca
Kőmáli utca [58 Al] XXII. Budatétény (1987).
Kelenvölgyi utca 19.-től Barátcinege utca 2.-ig.
Kőmái: itteni dűlő neve.
Köm ény utca [64 A3, 76 Al] XVIII. Erdőskert
(1964). Előzőleg: Ibolya utca (1912). Kalász utca
8.-tól a főváros és Gyál határáig.
Kőmíves utca VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út
Kőműves lépcső I. Tabán (1936). Előzőleg: Kőmű­
ves utca (1874), Maurer Gasse (1696). Árok ut­
ca és Naphegy utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Kőműves út III. Újlak. Lásd: Kavics utca
kőműves: Renner Simon kőművesmester, itteni
háztulajdonosról kapta nevét.
Kőműves utca VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út
kőműves: Pauer János György kőművesmesterről,
aki 1739-ben itt vett majorságot és épített házat.76
Kőműves utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).265
Bóbitás út 43.-tól Biztató út 52.-ig.
König Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros.
Lásd: Király utca
König: király (németül).
Königs Platz II. Felhévíz, Víziváros. Lásd: Bem
József tér
Königsberg Gasse II. Országút, Víziváros. Lásd: Bem
József utca
Königsberg Gasse III. Újlak. Lásd: Nagyszombat
utca, Viador utca
Kőpor köz
Königsberg: Királyhegy (németül)
Köntös utca XIV. Alsórákos (1941).283 Tahi utcától
Kacagány utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Könny utca XVIII. Alacskai úti lakótelep (1912).
Iskola utca és Alacskai út között. Tervezett, de ki
nem épült utca.
Könyök utca I. Víziváros. Donáti utca és Batthyány
utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1968).
Könyök utca II. Máriaremete. Lásd: Áchim András
utca, Szam os utca
Könyök utca VII. Terézváros. Lásd: Andrássy út
Könyök utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Olajhegy utca 11.-től Árpád utca 8.-ig.
könyök: az utcák alakjáról.
Könyves György utca [35 B3 (Köny. Gy.)] XI.
Kelenföld (1953). Előzőleg: Zsoltár utca (1931).
Bocskai út 12.-től Károli Gáspár tér 3.-ig.
Könyves György (?-?): XVI. századi bibliafordító.
Könyves Kálmán körút [36 A-B3, 37 A3-B2,
85 B3] VIII. Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztvise­
lőtelep, IX. Ferencváros, X. Laposdűlő, Népliget
(1937). Előzőleg: Hungária alsó körút (1930),
Hungária körút (1893) egy része, Táncsics utca
(1887-1893) az Üllői út és Vajda Péter utca kö­
zött. A házszámok 1.-től 15.-ig és 2.-től 36.-ig a
IX. kerülethez, 17.-től 25.-ig a X kerülethez, 38.-
tól 84.-ig a VIII. kerülethez tartoznak. A Lágy­
mányosi hídtól a MÁV hatvani vonaláig.
Könyves Kálmán utca XVIII. Liptáktelep. Lásd:
Hengerm ű utca
Könyves Kálmán utca XXIII. Soroksár. Lásd: Köny­
ves utca
Könyves Kálmán (1068-1116): Kálmán, magyar
király, I. Géza fia. Az utókor - műveltsége miatt
- Könyves Kálmánnak nevezte el.
Könyves utca [61 B2-3] XXIII. Soroksár (1954).
Előzőleg: Nagy Sándor utca (1920-as évek) és
Könyves Kálmán utca (1920-as évek). Török ut­
cától Szentlőrinci útig.
Könyvkötő utca [50 B2, 51 A2-1] XIX. Kispest
(1953). Előzőleg: Sárközi Pál utca (1920-as évek).
Üllői út 256.-tól a MÁV lajosmizsei vonaláig.
Könyvtár utca [27 A-B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Anna utca (1910-es évek). Sashalmi sé­
tány 28.-tól Batsányi János út 32.-ig.
könyvtár: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a
szomszédos Batsányi János utcában működik a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik fiókkönyv­
tára.
Kőoltár utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2008). Virág­
kertész utcától Madárhegyi útig.
kőoltár: a közelben talált római kori Jupiter Teu-
tanus-oltárról.
Kőponty utca VIII. Józsefváros. Lásd: Karácsony
Sándor utca
Kőpor köz [6 B3] III. Ürömhegy (1972). Jutás utca
59.-től Kőpor utca 8.-ig.
Kőpor utca 368

Kőpor utca [6 B3] III. Ürömhegy (1965). Kőpor Kőrakás park

köztől, a főváros határáig.
Ma már szinte horrorfilmbe illik az a legenda,
kőpor. az elnevezés utalás az itt működő ásvány­
mely megmagyarázza a valamikor Rákospalotá­
őrlő üzemre.
hoz, most a XV. kerülethez tartozó Kőrakás park
Kör utca I. Tabán (1875). Előzőleg: Kreis Gasse
1972-es, ám napjainkra megfejthetetlennek tet­
(XIX. század). Hadnagy utcától Gyökér utcáig.
sző elnevezését. A panelházak szomszédságában
Területrendezés miatt megszűnt (1937).
rejtőző parkban nyoma sincs a természet eme
Kör utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1965). Előzőleg:
gyakori formációjának (ti. a kőhalomnak); a be­
Thököly utca XIX. század), Legelő utca (XIX.
tontenger közepén játszadozó gyerekek csak
század).281 Haraszti út 29.-től Hunyadi utca
hosszas keresgélés után lelhetnének rá itt még
16/c-ig.
egy-két kavicsra is.
Kőrakás park [18 B3, 26 Bl] XV Újpalota (1972).
A régi rákospalotai Kőrakás dűlő emlékét idéző
Zsókavár utcánál.
Kőrakás park elnevezését egy cseppet sem szép, a
kőrakás: egy rege alapján a távolabb lévő dűlő
későbbi helytörténeti munkákban pedig tényként
nevét kapta a park. Eszerint a Dózsa-féle felkelés
tálalt legendáról kapta. A Dózsa-parasztháború
idején a helyi birtokos Pecsétes Imrét és család­
esztendejébe röpít minket a mesélő, amikor is
ját a felkelők lemészárolták, kastélyát lerombolták
a pápai trónra aspiráló Bakócz Tamás keresz­
és holttestüket a romok alatt hagyták.69 1518-ból
tes hadjáratot hirdetett, zászlaja alá tömörítve
származó iratok azonban bizonyítják, hogy a ne­
az uraik és az egyre növekvő terhek ellen lázadó
vezett tulajdonos akkor még élt. A kastély az idők
jobbágyokat. Az eleinte parázsló új eszmék aztán
folyamán természetesen elpusztult.
fellázították szinte az egész országot. Ám a tűz
Kőrés lejtő [7 A2] III. Csillaghegy (1972). Róka­
nem válogatott. Felemésztett szinte mindent,
hegy utcától Gyöngyvirág utcáig.
megégetve azok kezét is, akik csiholták. A parasz­
Kőris utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros (1874).
tok elhagyták uraikat, a birtokokat, felperzseltek
Előzőleg: Eschen Gasse (1838), Eschenbaum mindent maguk mögött. így történt ez Palotán is
Gasse (Kőrisfa utca),1Grosse Baum Gasse (Nagy­
(a legenda szerint), mert amikor a földesúr meg­
fa utca).1 Lange Gasse (Hosszú utca)1 (XIX. szá­
tagadta jobbágyaitól a hadba vonulás jogát, kitört
zadi nevei). Bobits Gasse (Bobits utca) (XVIII.
a lázadás. A birtokon dolgozó több száz paraszt
század).16 Illés utca 12.-től Orczy útig.
összefogott, és együttes erővel indult meg az ura­
Kőris utca XVIII. Lónyaytelep.231 Lásd: Fűtő utca ság, Pecsétes Imre és családja ellen. Percek alatt
Kőris utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937) 242 Szent
elfoglalták a palotát, s a lakosztályokba betör­
István út 254.-től Szilfás utca 5.-ig.
ve borzalmas vérengzést vittek végbe. Megöltek
K őrösbánya utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer
mindenkit, lerombolták csaknem az egész épü­
(2003).
letet, és a kastély köveit a holttestekre dobálták.
Körösbánya: helység. Hunyad vármegye. (Ma Ro­
Lassan-lassan piramissá vált a halott vár urának
mánia: Baia de Cris.)
vesztőhelye. így pusztult el szinte egyazon órában
Kőrisfa utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kőris utca
a palotai kastély és annak ura...
Kőrisfa utca [64 A-B2] XVIII. Alacskai úti lakó­
Legalábbis így szól a sok száz éves „horror”, ami
telep (1991).221 Nemes utca 123.-tól Péteri út
persze az azóta eltelt évszázadok nyomán egyre
32.-ig.
színesebb, elrettentőbb, véresebb lett, de ettől
kőrisfa: szürke, sima, fénytelen törzsű, átellenes
még kitalált történet maradt. Ezt látszik bizo­
ágú, dús koronájú fa.
nyítani az a tény, hogy a legendás esemény után
Körmend utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953).251
négy évvel, 1518-ban kelt okirat tanúsítja: mind
Előzőleg: Táncsics Mihály utca (1945), Kolozs­
a birtok, mind az uraság - az a bizonyos Pecsétes
vár utca (1920-as évek). Kenderes utca 3.-tól Ver­
Imre - átvészelte a Dózsa-féle parasztfelkelést.
béna utca 18.-ig.
De a kastély aztán - beteljesítve a legendát - vé­
Körmend: város Vas megyében.
gül mégis elpusztult, és az 1700-as évekre való­
Körmöcbánya utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Víz­
ban már csak kőrakás maradt. Ráadásul nem is
öntő utca
itt, ahol ma emlékét a névtábla hirdeti. A mesét
Körmöcbánya utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
ránk örökítő határrész és dűlő Rákospalotának
(1930).236 Üllői út 552.-től Selmecbánya utca
nem ezen, hanem éppen ellenkező végén volt
11.-ig.
található. Ahogy ez az immár sokat emlegetett
Körmöci utca [34 Bl, 82 Al (Kör.)] I. Krisztina­
kőrakás is.
város (1879). Teljes hosszában lépcső. Lovas út
31/b-től Attila út 107.-ig.
Körmöci utca XXII. Budafok. Lásd: Prom ontor Körmöci utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1939).243
utca Csalitos út 45.-től Tapló utca 4.-ig.
369
Körmöci utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1940-es
évek). Előzőleg: Selmeci utca (1930-as évek).175
Bem tábornok utca 27.-től Kövesföld utca 4.-ig.
Körmöc, Körmöcbánya: helység Bars vármegyében.
Ma Szlovákia: Kremnica. A VIII. század óta bá­
nyásznak itt nemesfémeket. A XIV. században
kezdődött az aranypénzverés, amely a mai napig
is tart.
Kőrózsa utca [12 B2] II. Széphalom (1965). Elő­
zőleg: 212. utca. Aszú utcától Kökény utcáig.
kőrózsa: (gótikus) épületeken kőből faragott stili­
zált virágdísz.
Köröm utca VI. Terézváros. Lásd: Paulay Ede utca
Körömvirág utca [42 B3, 43 A3] XVII. Rákoscsaba
(1984).262 Anna utca 94.-től Méhecske utca 5.-ig.
körömvirág: sárga virágú dísz- és gyógynövény.
Körönd VI. Terézváros. Lásd: Kodály körönd
körönd: kör alakú tér.
Körös köz [50 B3] XIX. Kispest (1940).213 Temes­
vár utca 3,-nál nyíló zsákutca
Körös utca [12 B2] II. Máriaremete (1920-as évek).
Kisasszony utca 18.-tól Achim András utca 3.-ig.
Körös utca [7 B3, 15 Bl] III. Csillaghegy (1920-as
évek). Határ út 5.-től Botond utcáig.
Körös utca XV. Rákospalota. Lásd: Zafír utca
Körös utca [52 A3, 64 Al] XVIII. Gloriett-telep,
Halmierdő, Szent Imre-kertváros (1930-as évek).
Egy része Kettős-Körös utca lett. Szamos utca 1.-
től Lakitelek utca 40.-ig.
Körös: a Tiszántúl déli részén folyórendszert alko­
tó folyók neve. Lásd még: Kettős-Körös.
Köröscher Gasse V. Belváros. Lásd: Cukor utca
Körösi Csorna sétány [38 A2] X. Ligettelek,
Óhegy (1979). Előzőleg: Körösi Csorna út egy ré­
sze. Liget tértől Szent László térig.
Körösi Csorna Sándor út [38 A2] X. Ligettelek,
Óhegy (1942). Előzőleg: Belső Jászberényi út
(1875), Jászberényer Strasse (XVIII. század) Li­
get tér 3/a-tól Jászberényi út 1.-ig.
Körösi Csorna utca IX. Ferencváros. Lásd: Szíj­
gyártó utca
Körösi Csorna Sándor utca XVII. Régiakadémiate­
lep. Lásd: Gátfutó utca
Körösi Csorna Sándor (1784-1842): orientalista, a
magyar őshaza kutatója. A Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. Utazásai során megal­
kotta a tibeti nyelvtant és az angol-tibeti szótárt.
Emlékére a Magyar Földrajzi Társaság négyéven­
ként kiosztandó, róla elnevezett emlékérmet ala­
pított.
Körösi keresztutca V. Belváros. Lásd. Cukor utca
Körösi: az elnevezés arra utal, hogy a XVIII. szá­
zadban Nagykőrös városának háza volt az utcában.
Körösi országút XX. Pesterzsébet, Kossuthfalva.
Lásd: Nagykőrösi út
Kőrös: Nagykőrös, város Pest megyében.
Körösi utca V. Belváros. Lásd: Cukor utca
Körvasút sor
Körösi Sándor utca [B2-3] XXI. Erdőalja (2013)
Előzőleg Bordás utca (1991). Előzőleg: Bordás
András utca (1978), Bordás utca (1961), egy ré­
sze Motor utca lett. Fémmű utcától Csille utcáig.
Körösi Sándor: katona. Az 1956-os forradalom
és szabadságharcban, a csepeli ellenállásban való
részvételért halálra ítélték és kivégezték.
Kőrösmező utca III. Filatorigát. Veder utca és Meggy­
fa utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1967).
Kőrösmező: helység Máramaros vármegyében.
(Ma Ukrajna [Kárpátalja]: Jaszinya.)
Körösszeg utca [55 Bl] XVII. Rákoscsaba (1954) 218
Előzőleg: Vas Gereben utca (1946), Nagykikinda
utca (1920-as évek). Pesti út 458.-tól Szigetcsép
utca 130.-ig.
Körösszeg: helység Bihar vármegyében. Itt gyilkol­
ták meg 1290-ben IV. (Kun) László királyt. (Ma
Románia: Cheresig.)
Köröstói utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr (1996).
Forrásföldi utcától Agyaghegyi dűlőig.
Körös-tó: a valamikor itt volt tó emlékét őrzi a név.
Kőrösy József utca [35 B3] XI. Lágymányos (1965).
Előzőleg: Mező utca (1936). Váli utca 1.-től Ba­
ranyai utcáig.
Kőrösy József (1844-1906): statisztikus, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja. 1870-től
Pest szabad királyi város Statisztikai Hivatalának,
1873-tól a Fővárosi Statisztikai Hivatalnak az
igazgatója lett.
Körte utca [15 A3] III. Filatorigát, Óbuda (1879).
Előzőleg: Kő utca (1874). Am Anger (XVIII.
század).1 Eredetileg a Velence utca és a Vörösvári
út között. 1900-ban kiterjesztve az Ágoston utcáig.
Vörösvári úttól Hunor utca 22.-ig.
Körte utca [59 Al] XXII. Budafok. Plébánia utca
55.-nél nyíló zsákutca.
Körtefa utca [59 B3, 60 A3] XXI. Csepel-Háros
(2003). Előzőleg 8598 sz. dűlőút gyümölcsfákról
elnevezett utcanévbokorban Csepeli úttól a foly­
tatásában következő Szellős utcáig.
Körtés utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941).242
Szilas utca 22.-től Damjanich János út 17.-ig.
Körtvélyes köz [14 B3-2] III. Táborhegy (1956).
Viharhegyi úttól Farkastorki lejtőig.
Körtvélyes utca [14 B3] III. Táborhegy (1935).
Viharhegyi út 12.-től Toronya utca 12.-ig.
Körtvélyes: helység Abaúj-Toma vármegyében.
(Ma Szlovákia: Hrnsov.)
Körút XVII. Rákoscsaba. Lásd: Csabagyöngye utca
Körvasút sor XIV. Alsórákos. Lásd: Szuglói Kör­
vasút sor
Körvasút sor XV. Pestújhely, Rákospalota. Lásd:
Rákospalotai Körvasút sor
Körvasút sor [26 B2-3] XVI. Rákosszentmihály.
Budapesti út 1.-től Rákospalotai határútig.
körvasút: nagyobb városokat körüljáró vasútvonal.
Körző utca
Körző utca [50A2-1] XIX. Wekerletelep (1951).
Előzőleg: Szent István körút (1910). Esze Tamás
utca 23.-tól Hungária út 11.-ig.
körző: az elnevezés utalás az utcában működő is­
kola egyik tanszerére.
Kösöntyű utca [15 A2] III. Testvérhegy ((2009).
Törökkő utcából nyíló zsákutca.
kösöntyű: karon, nyakban vagy ruhán hordott dí­
szes női ékszer.
Kőszál utca [27 B2-3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Eperjesi utca (1920-as évek). Sasvár utca
66.-tól Budapesti út 101.-ig. Az elnevezés indok­
lása ismeretlen.
Kőszáli Zerge utca VIII. Józsefváros. Lásd: Horán-
szky utca
kőszáli zerge: a XVIII. században itt állott Kőszáli
Zerge nevű vendégfogadóról. Lásd még Zerge utca
indoklását.
K őszeg utca [26 A-B3] XIV. Alsórákos (1932).
Előzőleg: Kőszegi utca (1900). Nagy Lajos király
útja és Cinkotai út között. Szabályozás miatt le­
futása megváltozott, ezért kapott új nevet. Füredi
utca 11.-től Vezér utca 36.-ig.
Kőszegi utca [58 B2-1] XXII. Budafok (1920-as
évek). Bártfa utca 8.-tól Bérkocsi utca 57.-ig.
Kőszeg: város Vas megyében. Német neve: Güns.
Lásd még: Jurisics Miklós.
Kőszirt utca [27 B2-3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Kassai utca (1920-as évek). Sasvár utca
94.-től Budapesti út 115.-ig. Az elnevezés indok­
lása ismeretlen.
K öszm éte utca [40 A2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963). Előzőleg: 173. utca. Jászberényi úttól
Magyarfalu utcáig.
köszméte: az egres tájneve.
Köszörűs tér [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1987).
Tálpatak utca 61., Debercsény utca 62. és Köszö­
rűs utca között.
Köszörűs utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Gyulai Pál utca (1920-as évek). Oszlop
utca 33.-tól Tálpatak utca 58.-ig.
Kőtár út [47 A3] XI. Albertfalva (2007). Feltáró
úttól Hunyadi János útig.
kőtár: a közelben feltárt római település leleteit
őrzik itt.
Kötél utca [61 A3] XXIII. Soroksár (1998).287 Ház­
hajó utcától Völgyhajó utcáig. A Molnár-szigeten
a hajdan itt volt vízimalmokkal összefüggő elne­
vezés. A kikötőkötélre utal.
Kőtelek utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Kazinczy utca (1920-as évek).
Cinkotai út 21.-től Gátfutó utca 4.-ig.
kötelek: község Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Köteles tér I. 'lábán. Lásd: Kereszt tér
Köteles utca III. Óbuda. Lásd: Kiscelli út
Köteles utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1954). Elő­
zőleg: Latinovits utca (1910-es évek). Határ út
89.-től Nagysándor József utca 201.-ig.
370
Kötélgyártó utca V Belváros. Lásd: Kém ényseprő
utca
Kötélgyártó utca [59 Al] XXII. Budafok (1987).
Előzőleg: 883. utca. Komló utca 17.-től Tóth Jó­
zsef utca 7.-ig.
Kötélverő utca I. Víziváros. Lásd: Franklin utca,
Ilona lépcső
Kötélverő utca III. Óbuda. Lásd: Kiscelli út
Kötélverő utca V. Belváros. Lásd: Kéményseprő
utca
Kötélverő utca [59 Al] XXII. Budafok (1987). Elő­
zőleg: 882. utca. Komló utca 13.-nál nyíló zsák­
utca.
köteles, kötélgyártó, kötélverő: kötelet készítő iparos.
Az elnevezések az egykori mesterség emlékét őrzik.
Kötő utca V. Belváros. Lásd: Piarista utca
Kötő utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1939). Topor­
tyán utca 29.-től Vadgalamb utca 28.-ig.
Kötő utca [58 A2] XXII. Budatétény (1920 előtt).
Táró utca 40.-től Aszály utca 25.-ig.
kötő: a XVIII. században itt dolgozó Hager János
harisnyakötő mesterről.
Kötőfék utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1987).279 Csömöri út 308.-tól Paripa utca 9.-ig.
kötöfék: ló vagy tehén fejére húzott kantárszerű
eszköz, amelynek száránál fogva vezetik vagy meg­
kötik az állatot.
Kőtörő utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1987).
Előzőleg: 812. utca. Bartók Béla út 75.-nél nyíló
zsákutca.
kőtörő: a kőfeldolgozás a kerület legősibb iparágai
közé tartozott, erre utal az elnevezés.
Kővágó utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Mádi utcá­
tól Újhegyi sétányig.
kővágó: az elnevezés arra emlékeztet, hogy így is
nevezték az itteni kőbányákban dolgozókat.
Kővári út [13 A2] II. Hársakalja, Kővár (1963).
Előzőleg: Szépvölgyi út (1930-as évek). Hideg­
kúti út 102.-től Arad utcáig.
Kővár: 301 m magas hegy. Lásd még a városré­
szek között.
Kövecses utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1966).243
Előzőleg: Ipoly utca (1937). Szentmiklósi út
137.-től Királyerdő út 14.-ig.
Kövecses: helység Gömör vármegyében. (Ma
Szlovákia: Strkovec.)
Kövér Lajos köz [25 B3] XIV. Kiszugló (1966).
Előzőleg: 933. köz. Kövér Lajos utca 28/b-30.-
nál nyíló zsákutca.
Kövér Lajos tér [25 B3] XIV. Kiszugló (1966). Elő­
zőleg: 933. tér. Kövér Lajos közből nyílik, nincs
házszámozva.
Kövér Lajos utca [25 B3] XIV. Kiszugló (1879).
Eredetileg Egressy úttól a Csömöri útig, 1900-tól
a Kerepesi útig, 1933-ban a Bosnyák utca és az
Almos vezér útja között, 1936-ban mai hosszáig.
Almos vezér útja 98.-tól Thököly út 16.-ig.
Kövér Lajos (1825-1863): novella- és drámaíró.
371
Köves út [62 A1-B2] XX. Gubacsipuszta, XXIII.
Soroksár-Újtelep. Előzőleg: Virág Benedek utca
egy része. Alsó határ út 76.-tól Szentlőrinci útig.
Köves utca I. Víziváros. Lásd: Ostrom utca
Köves utca XII. Virányos. Lásd: Irtás utca
Kövesfold utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1987).
Előzőleg: 811. utca. Szlatina utca 14.-től Körmöci
utca 13.-ig.
kövesföld\ az elnevezés utal a föld minőségére a
Baross Gábor-telep felső részén.
Kövess Hermann utca XVIII. Szemeretelep.237 Lásd:
Szent László utca
Kövess Hemiann báró (1854-1922): osztrák-ma­
gyar tábornagy. Az I. világháború kitörésekor
hadtestparancsnok. Az orosz és a szerb fronton
harcolt. 1918-ban utolsóként kapott bárói rangot.
(Többé nem volt ilyen rangra emelés.) 1918. no­
vember 3-án IV. Károly király az osztrák-magyar
hadsereg főparancsnokává nevezte ki.
Kövező utca [49 A-B3] XX. Pesterzsébet (1953).
Előzőleg: Zápolya utca (1910-es évek). Török Fló-
ris utca 83.-tól Szent Imre herceg utca 56.-ig.
kövező: az utca burkolatát kőkockából elkészítő
munkás neve.
Kövidinka utca [12 B2] II. Széphalom (1964). Elő­
zőleg: 205. utca. Szabadság utcától Achim András
utcáig.
kövidinka-, szőlő és a belőle készült bor neve.
Kővirág sor [46 B2, 47 A2-3] XXII. Budafok
(1953). Előzőleg: Kassai utca (1930-as évek),
Albertfalvai határsor (1900-as évek). Csak párat­
lan házszámok vannak. A házszámok 1.-től 17.-ig
- az Ady Endre út 2. és a Méhész utca 1. között
a XXII. kerülethez, innen tovább a Rétifű utca
1.-ig (19.-től 137.-ig) a XI. kerülethez tartoznak.
Ady Endre úttól Bazsalikom utca 84.-ig.
Kővirág: az elnevezés idején vetített „Kővirág”
című, meseszerű szovjet filmről kapta a nevét.100
Kövirigó utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).217
Szürkebegy utca 23.-tól Aránylód utca 90.-ig.
kövirigó-, fokozottan védett, rozsdavörös és hal­
ványkék tollazatú, vonuló énekesmadár.
Kövirózsa utca [39 Al] XVI. Sashalom (1974).
Sárga rózsa utca 23.-tól Legény utcáig.
kövirózsa: védett, rövid száron rózsa formában el­
helyezkedő vastag, húsos levelű, örökzöld növény.
Köz út L, Víziváros, II. Víziváros (latinul: via publi­
ca) (1440 körül).70 Lásd: Csalogány utca
Közdűlő út [63 A-Bl] XVIII. Gloriett-telep, Hal­
mierdő (1954). Cziffra György utca 25.-től Nagy­
kőrösi útig.
közdűlő', a Szemere- és a gróf Károlyi birtok hatá­
rát jelző út volt.
Közép út [13 A3, 21 A-Bl] II. Nyék (1970). Glück
Frigyes úttól Kondor útig.
Közép utca X. Gyárdűlő. Lásd: Bihari utca
Középhegy utca I. Tabán (1870-es évek). Előzőleg:
Mittere Blocksberg Gasse (Középső Szent Gel­
Köztársaság tér
lérthegy utca) (XIX. század). Egy része Bognár
utca lett. Az Alsóhegy utca két kanyarját össze­
kötő utca. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Középkert utca [74 Al] XXIII. Soroksár (2009).
Szitás utcától Középtemető utcáig.
Középső utca I. Vár. Lásd: Fortuna utca
Középső utca I. Vár. Lásd: Tárnok utca
Középső utca II. Felhévíz, Országút, Újlak. Lásd:
Frankel Leó utca, Lajos utca
Középső utca V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca
Középső Duna part XXII. Budafok (1920-as évek).
Tóth József utcától Vágóhíd utcáig. Területrende­
zés miatt megszűnt.
Középső dzsámi tere I. Vár. Lásd: D ísz tér
Középső Gellérthegy utca I. Tabán. Lásd: Közép­
hegy utca
Középsősor utca III. Újlak. Lásd: C sem ete utca
Középső Szent Gellérthegy utca I Tabán. Lásd: Bog­
nár utca, Középhegy utca
Közép tem ető utca [61 B3, 62 A3, 74 Al] XXIII.
Soroksár. Előzőleg: Temető utca (XVIII. század).
Vecsés út 88.-tól Szitás utcáig.
közép temető: Soroksár egyik, 1987-ben felszámolt
temetője volt.
Kőzet utca [23 Al] III. Mátyáshegy (1967). Folyon­
dár utca 10.-től Jó szerencse utca 15.-ig.
Közgazdász utca [58 B2] XXII. Budatétény (1964).
Előzőleg: Széchenyi utca (1920 előtt). Nagytété­
nyi út 164.-től Művelődés utca 24.-ig.
közgazdász: utalás arra, hogy az elnevezés idején
itt volt a Szövetkezetek Országos Szövetségének
(SZÖVOSZ) közgazdasági iskolája.
Közlegelő utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1974).
Katlan utcától Rózsahegy utcáig.
közlegelő: a XIX. században itt volt a község közös
legelője.
Közm űhelytelep utca [49 A3,] XX. Pesterzsébet
(1953). Előzőleg: Kapisztrán utca (1942). Csepe­
li átjáró út 9.-től Téglaégető utcáig.
Közműhelytelep: a XIX-XX. század fordulóján egy
textil-előállító (közös) műhely épült fel, amely­
ben minden idevágó szakma jelen volt. Később a
Gyapjúfonó- és Szövőgyár egyik műhelye lett.
Közös legelő dűlő [62 A3] XXIII. Soroksár (2008).
Szentlőrinci úttól Vecsési utcáig.
Központi út [59 Bl, 48 A3] XXI. Gyártelep (2003).
Salak utcától Terelő útig. A megszűnt Csepeli
Vas- és Gépgyár maradékait összekötő út.
Közraktár utca [36 A2] IX. Ferencváros (1901).
Előzőleg: Csepel rakpart (1874), Untere Donau
Zeile (Alsó Duna sor) (1838). Fővám tér 11.-től
Boráros tér 1.-ig.
közraktár: a Duna rakpartjánál épült áruraktárak­
ról.
Köztársaság tér V. Lipótváros. Lásd: Kossuth Lajos
tér
Köztársaság tér VIII. Józsefváros (2010). Lásd: II.
János Pál pápa tér
Köztársaság tér
Előzőleg: Köztársaság tér (1946), Tisza Kálmán
tér (1902), Új vásár tér (1873), Neu Markt Platz
(1860-as évek), Lóvásár tér (1838),1 Heu Markt
(Széna tér) vagy Bauer Markt (Paraszt piac)
(1784),141 Gabona vásár tér vagy Gabonavásár­
hely piac (1817) -1 Bezerédj utca 21. Szilágyi utca
6., Népszínház utca 28., Vay Ádám utca L, Kun
utca 1., Dologház utca 2., Légszesz utca 1., Ke­
nyérmező utca 8. és Luther utca 6. között.
K öztársaság tér [49 B3] XX. Gubacsipuszta
(1946). Előzőleg: gróf Tisza István tér (1932).
Pozsonyi utca és Vécsey utca kereszteződésében.
Köztársaság utca [12 A-B2] II. Budaliget (1951).
Előzőleg: Szent Korona útja (1938), Gyár utca
(1920). Zsolt fejedelem utca 30.-tól Máriareme-
tei út 213.-ig.
Köztársaság utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: B a­
lassagyarm at utca
Köztársaság útja [27 A2] XVI. Rákosszentmihály
(1946) . Előzőleg: Serédi Jusztinián utca (1928),
Remény utca (1890-es évek). Rákosi út 110.-től
Csömöri út 135.-ig.
Köztársaság útja [64 A3] XVIII. Újpéteritelep
(1947) . Előzőleg: Erzsébet királyné útja (1912).
Vasút utca 88-89.-tői Kisfaludy utca 152.-ig.
köztársaság: Magyarország államformája a II. vi­
lágháború után. Leegyszerűsítve: az az államfor­
ma, ahol az államfőt és az országgyűlést meghatá­
rozott időre választják.
Köztelek Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Köztelek
utca
Köztelek utca [36 A2, 84 A3] IX. Ferencváros
(1874). Előzőleg: Köztelek Gasse (1854). Ráday
utca 26.-tól Üllői út 25.-ig.
Köztelek: 1830-ban alakult meg gróf Széchenyi
István kezdeményezésére az Országos Magyar
Gazdasági Egyesület elődje, az Állattenyésztő Tár­
saság. Célja a magyar mezőgazdaság megrefor­
málása, modernizálása volt. 1832-ben az Üllői út
sarkán vásároltak egy telket, amelyet Közteleknek
neveztek el. A rajta épült házat is így nevezték
(átalakításokkal ma is megvan).
Köztemető út VIII. Józsefváros, Kerepesdűlő. Lásd:
Fium ei út
Köztemető út XV. Rákospalota. Lásd: C serba
Elem ér út
Köztemető utca [61 Bl] XX. Pacsirtatelep, Pest­
erzsébet (1910-es évek). Klapka tértől Alsó hatá­
rút 67-69.-ig.
köztemető: a helyi hatóság gondozásában lévő, fe­
lekezeti elkülönítés nélküli temető.
Közvágóhíd tér XV. Rákospalota (1954). Előzőleg:
Fürst Sándor tér (1945), gróf Apponyi Albert tér
(1931). Szlacsányi Ferenc utca, Szőcs Bertalan
utca és Közvágóhíd utca között. Hozzácsatolva a
Közvágóhíd utcához.
Közvágóhíd utca [17 Bl, 18 A l] XV. Rákospalota
372
(1910-es évek). Hozzácsatolva: Közvágóhid tér
(1920-as évek). Kösd utca 2.-től Károlyi Sándor
utca 41.-ig.
közvágóhíd: mindenfajta állat vágására alkalmas
vágóhíd. Az elnevezés az itt volt régi palotai vá­
góhídra utal.
K özségház utca [12 B2, 13 A2] II. Széphalom
(1920-as évek). Előzőleg: Tavasz utca (1922
előtt). Hidegkúti út 161-163.-tól Kőrózsa utcáig.
Községház utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Czeglédi
Mihály utca
Községház utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-Sza-
bótelep, Gyártelep. Lásd: Tanácsház utca
Községház utca XXII. Budatétény. Lásd: Kőbányai
utca
községház: ezekben az utcákban voltak a község­
házák.
Krachenfehls Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Öt P a­
csirta utca, Pollack M ihály tér, Puskin utca
Krachenfehls utca VIII. Józsefváros. Lásd: Öt P a ­
csirta utca, Pollack M ihály tér, Puskin utca
Krachenfehls Lambert (?-?): az utcában lakó ven­
déglősről elnevezve. Ő nyitotta meg azt a vendég­
lőt, amelynek cégtábláján öt pacsirta volt. Erről
kapta a XVIII. században új nevét - Öt Pacsirta
- az utca.76
Krajcár utca [58 Bl] XXII. Budafok (1967). Elő­
zőleg: Apostol utca (1930-as évek). Komáromi út
53.-tól Zsineg utca 28.-ig.
krajcár: a XIX. században forgalomban volt legki­
sebb értékű rézpénz neve.
Krakker Platz I. Tabán. Lásd: Fehér Sas tér
Krakker tér I. Tabán. Lásd: Fehér Sas tér
Krall utca VI. Terézváros. Lásd: Paulay Ede utca
Krall Adám (?-?): majoros, akinek a mai Bajcsy-
Zsilinszky út sarkán volt majorja az 1760-as évek­
ben.76
Kralle Gasse VI. Terézváros. Lásd: Paulay Ede utca
Krammer Sándor utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Laj-
tha László utca
Krammer Sándor (1896-1920): nyomdász. A Kom­
munisták Magyarországi Pártja alapító tagja. A
Vörös Gárda egyik szervezője, a Vörös Újság szer­
kesztője. A Tanácsköztársaság alatt a forradalmi
törvényszék vádbiztosa, majd a Vörös Hadsereg
egyik parancsnoka. A bukás után halálra ítélték és
kivégezték.
Kranawetter Gasse V. Lipótváros. Lásd: Steindl Im ­
re utca
Kranawetter: fenyőmadár (németül). A XIX. szá­
zadban az utcai árusoktól lehetett vásárolni, és
csemegeként fogyasztották.275
Kranz Gasse VI. Terézváros. Lásd: Dobó utca
Kranz Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Koszorú utca
Kranz: koszorú (németül).
Kraszna köz [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1995).239
Ermindszent utca 9.-től Vaskapu utca 36.-ig.
373
Kraszna: a Tisza bal oldali mellékfolyója, amely a
romániai Meszes-hegységből ered. Román neve:
Crasna.
Krasznahorka utca XII. Kissvábhegy. Lásd: Alom
utca
Krasznahorka utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
(1942).236 Vág utca 47.-nél nyíló zsákutca.
Krasznahorka: helység Gömör vármegyében. (Ma
Szlovákia: Krásnohorské Podhradie.)
Kratzer köz II. Széphalom. Lásd: Bujdosó köz
Kratzer, a XVIII. századtól itt gazdálkodó család
neve.
Krautschneider utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Nagy
Jenő utca
Krautschneider József (?-?): lámpagyáros, pest­
szentlőrinci virilista polgár.115 A Szent Lőrinc-ká-
polna oltárát és szószékét az ő költségén készítet­
ték el.
Krawaten Gasse II. Víziváros. Lásd: Ganz utca,
Horvát utca
Krawaten-. az első Zaiger (1695) így írja le a nevet,
helyesen: Kroaten.
Krecsányi utca [21 B2] II. Törökvész (1936). Elő­
zőleg: Szilfa utca egy része. Szilfa utca 10.-től Bat-
tai út 4/b-ig.
Krecsányi Ignác (1844-1923): színművész.
Kreis Gasse I. Tabán. Lásd: Kör utca
Krenedits Sándor utca [27 A2] XVI. Rákosszent­
mihály (2011). Előzőleg: Ságvári utca (1945), gróf
Tisza István utca (1920), Bizalom utca (1890-es
évek) Rákosi út 102.-től Szent Imre utca 25.-ig.
Krenedits Sándor (1876-1939): Rákosszentmihály
alapítója, jegyzője, számos intézmény alapítója, az
utcában háza volt.
Krepuska Géza sétány [64 A2] XVIII. Alacskai
úti lakótelep (1991). Nemes utcától Péteri útig.
Krepuska Géza (1861-1949): fül-, orr-, gégeszak­
orvos, egyetemi tanár. A Szent Rókus Kórház ve­
zető főorvosa, a Fülészeti Tanszék alapítója. O al­
kalmazta először Magyarországon a fényképezőgé­
pes mikroszkópot. Az első magyar nyelvű fülészeti
egyetemi tankönyv szerzője. Pestszentimrén kisebb
birtoka volt, ahol szőlészeti kísérleteket is végzett.
Az utca egykori birtokán alakult ki.
Kresz Géza utca [23 B3, 79 B3-2] XIII. Újlipót-
város (1936). Előzőleg: Ügynök utca (1897). Ká­
dár utca 7.-től Victor Hugó utca 4.-ig.
Kresz Géza (1845-1901): orvos, számos orvosi
szakkönyv szerkesztője. Nevéhez fűződik a Buda­
pesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítása.
Kréta utca [43 A3] XVII. Rákoscsabr (1954). Elő­
zőleg: Torontál utca (1920-as évek). Zrínyi utca
78.-tól Szigetcsép utca 12.-ig.
kréta-, az elnevezés utal a közeli iskola egyik esz­
közére.
Kreutz Gasse I. Tabán. Lásd: Kereszt utca
Kreutz Gasse II. Újlak. Lásd: Daru utca
Krisztina tér
Kreutz Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Kereszt utca
Kreutz Gasse III. Óbuda. Lásd: Szentendrei út
Kreutz Gasse V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca
Kreutz Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Kazinczy
utca
Kreutz Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Koszorú utca
Kreutz Platz I. Tabán. Lásd: Kereszt tér
Kreutz: kereszt (németül).
Kripton utca IV. Megyer (1974). Üveggyári utca
és Szöglet utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
kripton: nemesgáz. Az elnevezés arra utal, hogy ezt
a gázt a közeli TUNGSRAM-gyár egyik lámpatí­
pusának gyártásánál használja fel.
Kristály utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Kisfaludy Károly utca (1946),
Radvánszky utca egy része. Vargha Gyula utca
18.-tól Tarack utca 1.-ig.
K ristóf tér [35 Bl, 83 A-B2 (Kri.)] V. Belváros
(1874). Előző neve: Christof Platz (1792),1Waitz-
ner Thor Gasse (Váci kapu utca) (1760),1 Ofener
Thor Gasse (Budai kapu utca) (1695), Pástéi
Gasse (Bástya utca) (1690).130 Forgalom elől el­
zárva. Szervita tér 1., Bécsi utca 2., Váci utca 4.
és 6. között.
Kristóf: Szent Kristóf, az utak és utazók védő­
szentje. 1833-ban Bauer Mihály pesti kőfaragó,
egyetlen darab kőből 7 m magas szobrot faragott
tiszteletére, amelyet a Szent Kristóf patika cégé­
reként a Kristóf tér és Váci utca sarkán állt házra
helyeztek. A házat a XIX. században lebontották,
és a szobrot a Városháza udvarára vitték, ahol a
II. világháború alatt elpusztult. A tér a patika ne­
vét viseli.
Krisztina körút [22 B3, 34 Bl, 35 Al-2, 82 A1-B2]
XII. Krisztinaváros (1890). Több közterületből
került kialakításra: 1. Budai körút (1888), Vér­
mező út (1875 körül), ennek előző neve Graben
(Árok) volt az Attila út és a Magyar jakobinusok
tere között, 1825 körül Budaörscher Strasse a
Széna térig a mai Vérmező úton át109, 2. Kriszti­
na utca (1879), ennek előző neve Schul Gasse an
der General Wiese (Iskola utca a Generális-rét­
nél) a Feszty Árpád utca és Krisztina tér között
(1836 előtt),5 3. Szent János utca (1874), ennek
előző neve: Sankt Johannes Gasse a Krisztina tér
és a Szent János tér (a mai Orvos lépcső) között
(1836 előtt),5 4. Árok utca (1874), ennek előző
neve Graben Gasse (1854 előtt) a Szent János tér
és a Hadnagy utca között. Mai lefutása 1961-ben
került kialakításra. Széli Kálmán tér 1.-től Had­
nagy utca 1.-ig.
Krisztina tér [35 Al, 82 A-B2] I. Krisztinaváros,
(1860-as évek). Előzőleg: Christinen Platz (XIX.
század), Schöpfungs Platz (Alkotás tér) (XVIII.
század). A Krisztina körút és Alkotás utca között.
A Déli pályaudvar építésekor (1874) megszűnt,
Krisztina tér
K ristóf tér
1788. február 23-án kapott engedélyt Schwach-
hoffer Ignác patikus, hogy a városnak már akkor
is az egyik legforgalmasabb pontján, a Váci kapu
közelében, a mai Váci utca és a mai Kristóf tér
szegletén saját házát, s benne saját üzletét meg­
építhesse. Üzletét végül is 1791-ben nyithatta meg
a Nagy Kristófhoz cégérezve, utalva talán e szép
szimbólummal mesterségének másokat önzetlenül
szolgáló, s felettébb megbecsülendő természetére.
Ebben az időben (még vagy négy évtizedig) olaj­
képen volt látható a Krisztust hordozó szent ne­
mes alakja a Schwachhoffer-portálon. 1833-ban
leplezték le azután Nagy Kristóf szobrát, s erről
már tudható, hogy valóban nagy volt. Bauer Mi­
hály müve másfél szintet foglalt el a sarokház
szegletén: a maga nemében a legterjedelmesebb
volt Pest városában. Közben a patika gazdát
cserélt. Pregard János vette át bérletét, így tulaj­
donképpen ő volt a megizmosodott cégér igazi
haszonélvezője. Az, akinek működése közben a
város hozzászokott a látványhoz, s érthető mó­
don a teret is átkeresztelte arra a névre, amelyet
mindenki érthetett és láthatott, és attól kezdve
már magyar szóval Kristóf rémek nevezték.
Volt neve persze az ezt megelőző időszakban is
ennek a fontos térnek: hívták Budai kapu utcá­
nak, Váci kapu utcának, majd 1792-től Christof
Platznak. Ezeket az előzményeket váltotta fel
1874-ben Kristóf, amely olyan kézenfekvő volt,
hogy soha többé fel sem merült a tér nevének
megváltoztatása. Pedig maga a Nagy Kristóf, sőt
idővel a patika is kikopott a térről. A hétméteres,
egy mészkőtömbből faragott szobor sorsát a régi
épület 1909-ben bekövetkezett bontása pecsétel­
te meg: három darabra fűrészelve szállították át
a Vármegyeház udvarára. Utoljára 1944-1945-
ben látták a Kiscelli Múzeum udvarán, azóta
soha többé. Most már csak egy szép, de szerény
méretű dombormű hirdeti a névadó szobor - és
patika - emlékét a téren.
hozzávetőleg a pályaudvar épülete előtti süllyesz­
tett térség van a helyén.
Krisztina tér I. Krisztinaváros (1879). Előzőleg: Szent
János utca (1874), Sankt Johannes Gasse (XIX.
század), Kirchen Platz (Templom tér) (XVIII.
század). Alagút utca 7., Roham utca 8. és 7.,
Krisztina körút 63. és 67., Mészáros utca 1., Nap­
hegy utca 2., Gellérthegy utca 1. és 2., Krisztina
körút 62. és 64. között.
Krisztina utca I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina
körút
Krisztina Mária főhercegnő (1742-1798): Mária
Terézia leánya, Albert herceg magyarországi hely­
tartó felesége.
374
Kriván utca [25A-B1] XIV. Alsórákos (1929).211
Dorozsmai út 24.-től Kacsóh Pongrác útig.
Kriván utca [60 B3, 61 A3] XXI. Királyerdő
(1937).243 Aradi vértanúk útja 112.-től Mária ki­
rályné útja 145.-ig.
Kriván : a Magas-Tátra 2496 m magas csúcsa.
Kriza János utca [63 Bl] XVIII. Gloriett-telep
(1990). Benedekfalva utca 16.-tól Gulipán utcáig.
Kriza János (1811-1875): unitárius lelkész, püs­
pök, népköltészeti gyűjtő, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. A székely népköltészet
gyűjteményes kötetét „Vadrózsák” címmel adta
ki. Számtalan népdalt, mesét, balladát, közmon­
dást mentett meg a feledéstől.
Krizantém utca [59 B2-3, 60 A3] XXI. Csillagte­
lep (1979). Előzőleg: 765. utca. II. Rákóczi Ferenc
utcától Plútó utcáig.
Kroaten Gasse II. Víziváros. Lásd: Ganz utca, Hor-
vát utca
Kroaten: horvát (németül), összetételekben.
Kroaten Gasse II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel
Leó utca
Kronen Gasse III. Óbuda. Lásd: Fényes Adolf utca,
Kis Korona utca
Kronen: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az óbu­
dai Kronen Gasséban 1820-ban nyílt meg a Ma­
gyar Koronához (Zur Ungarischen Krone) címzett
vendéglő.
Kronen Gasse V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
Krone: korona (németül).
Kronprinz Gasse V. Belváros. Lásd: Petőfi Sándor
utca
Kronprinz: trónörökös (németül).
Kronwacht Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Kosci­
uszko Tádé utca
Kronwacht: koronaőr (németül).
Krúdy utca [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefváros (1947).
Előzőleg: Bangha Béla utca (1942), József utca
(1860), Joseph Gasse (1850), Frühlings Gasse
(Tavasz utca) (1811), Grosse Frühling Gasse
(Nagy Tavasz utca),1 Stainbrecher Gasse (Stain-
brecher utca) (XVIII. század). A Bródy Sándor
utca megnyitása (1760-as évek vége) után Alte
Ziegelofen Gasse (Régi Téglaégető utca).59 Zie­
gelofen Gasse (Téglaégető utca) (1730).60 Mik­
száth Kálmán tér 5.-től József körút 54.-ig.
Krúdy Gyula utca XV. Rákospalota (1930-as évek
vége). Harsányi Kálmán utca és Károlyi Sándor
utca között. Tervezett, de ki nem épített utca.
Krúdy Gyula utca [52A2-1] XVIII. Bélatelep
(1946). Előzőleg: Lehel utca (1910-es évek). Ka­
rinthy Frigyes utca 14.-től Frangepán utca 15.-ig.
Knidy Gyula (1878-1933): író, újságíró. Lásd
még: Korona utca
Kruspér utca [35 B3] XI. Lágymányos (1907).
Sztoczek utca 7.-től Budafoki út 14.-ig.
Kruspér István (1818-1905): mérnök, egyetemi
375
tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti
tagja. A közeli Műegyetem tanára volt 44 évig.
Összeállította Pest város felmérésének feltételeit.
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 1956-ban Kruspér-emlékérmet alapí­
tott az egyesület lapjában megjelent, jelentős tudo­
mányos eredményt ismertető cikkek jutalmazására.
Kruzslák Béla utca XIII. Angyalföld. Lásd: Gömb
utca
Kruzslák Béla (1900-1970): vasesztergályos. 1917-
től a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Köz­
ponti Szövetségének, 1927-től az illegális, 1945-től
a legális Magyar Kommunista Párt tagja. Ország-
gyűlési képviselő, kerületi titkár, többször gyár­
igazgató, majd minisztériumi főosztályvezető.
Kszántus János utca XTV. Nagyzugló. Lásd: Xantus
János utca
Kubik utca [14 B2] III. Táborhegy, Testvérhegy
(1972). Bécsi út 256.-tól Testvérhegyi lejtőig.
kubik : földmunkával foglalkozó kubikosok terme­
lésének mérésére szolgáló mértékegység = köböl
= 6,86 m 3.
Kubikos utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Bánya utca (1930-as évek), hozzácsatolva a
Forgószél utca. Koboz utcától Kohó utcáig.
kubikos-, földmunkát lapáttal, talicskával végző
ember.
Kubinyi Imre utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep
(1993). Előző neve: Zalka Máté utca (1948), Ku­
binyi Imre utca (1909). Üllői út 400.-től Pálma
utca 7.-ig.
Kubinyi Imre (1860-1909): fővárosi mérnök, aki
a XIX. és XX. század fordulóján a község önálló­
sodásának egyik elősegítője, Pestszentlőrinc viri­
lista115 polgára volt.
Kucorgó tér [43 A3] XVII. Rákoscsaba, Rákoskert.
Pesti út és Zrínyi utca kereszteződésében.
Kucorgó utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1991). Elő­
zőleg: K jelű utca (1988). Zrínyi utcától Arany­
hegy utcáig.
Kucorgó: a XIX. századtól itt álló, többször átépí­
tett, igen népszerű vendéglő neve. Amikor nem
fértek be, akkor az udvaron álló pajtában „kuco­
rogtak” a bebocsátásra várakozók.
K ucsm a utca [16 B3, 17 A3] XIII. Angyalföld
(1941).283 Előzőleg: Babér utca egy része. Erede­
tileg a MAV-állomás vágányáig, a Tatai utca és a
vágányok között a XIV. kerülethez tartozott. Ez a
szakasz területrendezés miatt megszűnt (1966). Bé­
ke utca 119.-től Tatai utca 138.-ig.
kucsma-, prémből készült, karima nélküli fejfedő.
Kuh Gässl IX. Ferencváros. Lásd: Kinizsi utca
Kuh: tehén (németül)
Kukoricás utca [28 B2] XVI. Cinkota (1974). Cso-
baj utca 27.-től Caprera utca 24.-ig.
kukoricás-, az elnevezés utal arra, hogy itt koráb­
ban kukoricaföldek voltak.
Kund utca
Kulacs utca [33 B2] XII. Farkasvölgy (1966). Rácz
Aladár út lO.-nél nyíló zsákutca.
Kulcs utca [13 Al] II. Gercse, Pesthidegkút-Ófalu
(1974). Gazda utca 51.-től a főváros határáig.
Kulcs utca XIX. Wekerletelep. Előzőleg: Zalán utca
(1910). Lásd: Corvin körút
Kulcsár utca III. Óbuda (XVIII. század). Előzőleg:
Bräuhaus (Bierhaus) Gasse (Serház utca) (XVIII.
század) egy része. A Lajos utca és az Óbudai rak­
part között. Területrendezés miatt megszűnt (1967).
kulcsár, nagybirtokon a gazdasági épületekre, a
cselédségre felügyelő alkalmazott. A Zichy grófok
kulcsára ebben az utcában lakott.
Kulcsár utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1969).
Mártírok útja 211.-től Losonc utcáig.
Kulich Gyula tér VIII. Józsefváros. Lásd: Kálvária
tér
Kulich Gyula utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd Or­
bán Balázs utca
Kulich Gyula (1914-1944): szabó. Az illegális kom­
munista ifjúmunkás szövetség, majd a párt akti­
vistája. Sokszor bebörtönözték, Dachauban, kon­
centrációs táborban pusztult el.
Kulpa utca [22 B2] II. Vérhalom (1934). Puszta­
szeri út 79.-től Muraközi utca 7.-ig.
Kulpa: a Száva jobb oldali mellékfolyója Horvát­
országban.
Kultúr utca III. Csillaghegy. Lásd: Bajáki Elem ér
utca
Az utcában lévő kultúrházról.
Kultúrház utca XVI. Cinkota. Lásd: Batthyány
Ilona utca
kultúrház: a közeli művelődési ház korábbi elne­
vezése.
Kun Béla rakpart XIII. Újlipótváros. Lásd: Carl Lutz
rakpart
Kun Béla tér VIII. Józsefváros. Lásd: Ludovika tér
Kun Béla út I. Krisztinaváros, XII. Krisztinaváros,
Németvölgy. Lásd: Alkotás utca
Kun Béla (1886-1939?): tisztviselő, újságíró. Az
I. világháborúban orosz fogságba esett. Belépett
az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba,
és harcolt a fehérek ellen. 1918-ban hazajött, és
a Kommunisták Magyarországi Pártja első titkára
lett. A Tanácsköztársaság alatt hadügyi és külügyi
népbiztos. Bécsbe emigrált, majd 1920-ban a
Szovjetunióba ment. 1921-1936 között a Kom­
munista Intemacionálé végrehajtó bizottságának
és a Kommunisták Magyarországi Pártja Köz­
ponti Bizottságának tagja. A sztálinizmus áldoza­
ta lett
Kun utca [36 Bl, 84 B2] VIII. Józsefváros (1879).
Köztársaság tér 17.-től Teleki László tér 25.-ig.
Kun utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-es évek).
Nyáry Pál utca 11.-től Mártírok útja 8-10.-ig.
kun: a magyarságba beolvadt török eredetű nép.
Kund utca XVIII. Erzsébettelep.222 Lásd: Kond utca
Kund utca
Kund utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1910). Za­
laegerszeg utca 35.-től Nagykőrösi út 36.-ig.
Kund: Búvár Kund - a krónikában Zotmund -
1052-ben Pozsonynál meglékelte és elsüllyesztette
III. Henrik német császár hajóit. Vörösmarty Mi­
hály hőskölteményt írt róla.
Kunfi Zsigmond utca II. Felhévíz, Országút, Újlak.
Lásd: Frankel Leó utca
Kunfi Zsigmond utca III. Csillaghegy. Lásd: C ser­
mák Antal utca
Kunfi Zsigmond utca XXII. Budatétény. Lásd: Gyár­
fás Jenő utca
Kunfi Zsigmond (1879-1929): tanár, publicista, a
Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezető po­
litikusa, miniszter.
Kunhalom utca [17 Al] IV. Megyer (1954). Elő­
zőleg: Baldachin utca (1930-as évek).176 Fóti út
66.-tól Erdősor út 24.-ig.
kunhalom : népvándorlás kori sírokat rejtő halom
az Alföldön.
Kunhegyes köz XI. Albertfalva (1954). Fehérvári út
és Fegyvernek utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1974).
Kunhegyes utca [47 A2] XI. Albertfalva (1954).251
Előzőleg: Kassai utca (1920-as évek). Fegyvernek
utca 63.-tól Karcag utca 25.-ig.
Kunhegyes: város Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Kunigunda útja [15A3-2] III. Filatorigát, Ka­
szásdűlő (1938). Előzőleg: Raktár utca egy része.
Hunor utca 27.-től Keled útig.
Kunigunda (magyarul: Kinga) (P-1285): IV. Béla
unokája, cseh királynő. 1999-ben II. János Pál
pápa szentté avatta.39
Kuny D om okos utca [34 Bl, 35 A l, 82 A2] I.
Krisztinaváros (1953). Előzőleg: Karátsonyi utca
(1896), Karácsonyi utca (1874), Müller Gasse
(Molnár utca) (1785).
Kuny (Cuny) Domokos (1754-1822): keramikus.
Budán - ebben az utcában - fajansz- és kemény-
cserépgyárat alapított. Az 1785-ben megindult
gyár néhány év múlva beszüntette működését.
Kunyhó utca [57 A-B2] XXII. Nagytétény (1963).
Előzőleg: 816. utca. A Csúcs utcánál, illetve a
Fennsík utcánál megtörik. Dukát utca 31.-től Ba­
latoni útig.
Kupa utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1930-as
évek). Attila utca 23.-tól Zalán utca 26.-ig.
Kupa vezér útja [25 B3] XIV. Kiszugló (1933).
Róna utca 79/b-től Kövér Lajos utca 1.-ig.
Kupa vezér, lásd Koppány.
Kupeczky utca [22 B2, 78 A2-1] II. Vérhalom
(1937). Cimbalom utca 8.-tól Vend utca 7.-ig.
Kupeczky János utca [65 Al] XVIII. Ganztelep
(1945).226 Előzőleg: Komáromi utca (1922). Ül­
lői út 768.-tól Szinyei Merse utca 101.-ig.
Kupeczky János [Jan] (1667-1740): szlovák szár­
mazású festőművész.
376
Kupfer Gasse V. Belváros. Lásd: Miatyánk utca
Kupfer, réz (németül). Okolását lásd: Réz utca
Küpper Béla utca XXI. Erdősor. Lásd: Kapos utca
Küpper Béla (1916-1956): katonatiszt, vállalatve­
zető. Csehszlovákiában élt 1939-ig, majd a Szov­
jetunióba ment. A Vörös Hadsereg tisztjeként jött
Magyarországra. Részt vett a Magyar Néphadse­
reg szervezésében. A pártból való távozása után
különböző vállalatok igazgatója lett. Csepelen
1956 októberében agyonlőtték.
Küpper utca XXI. Erdősor. Lásd: Kapos utca
Kúria utca V. Belváros. Lásd: Curia utca
Kuróczy Pál utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1948). Előzőleg: Tamássy utca (1920-as évek).
Rozsnyó utca 65.-től Hópehely utca 16.-ig.
Kuróczy Pál (1895-1944): hentes. A Húsipari
Munkások Szövetségének tagja. Részt vett az il­
legális munkásmozgalomban. 1944 májusában
letartóztatták, majd Dachauba, koncentrációs tá­
borba vitték, ahol elpusztult.
Kurszán utca [7 B3] III. Csillaghegy (1966). Elő­
zőleg: Jégverem utca (1930-as évek). Szentendrei
út 93.-tól Attila utca 29.-ig.
Kurszán (P-904): a honfoglaló magyar törzsszövet­
ség egyik vezére. Anonymus szerint a Nagyszombat
utcai amfiteátrum volt udvartartásának központja,
amelyet azután Kurszán várának neveztek, s még a
XIV századi oklevelekben is ezen a néven szerepel.
Kurta utca I. Vár. Lásd: Balta köz
Kurta utca [17 B2] XV. Rákospalota (1953).
Előzőleg: Chobot Ferenc utca (1928), Kis utca
(1900). Bem utca 32.-től Sződliget utca 35.-ig.
kurta: az elnevezés az utca méretére utal.
Kuruc köz [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Mária Terézia utca 20.-tól Kossuth Lajos utca
29.-ig.
Kuruc utca II. Remetekertváros. Lásd: Vadkörte
utca
Kuruc utca [21 B2] II. Kurucles (1932). Hűvös­
völgyi út 62.-től Kuruclesi út 17.-ig.
Kuruc utca [61 Bl] XX. Gubacsipuszta, Pester-
zsébet-Szabótelep (1910-es évek). Török Flóris
utca 209.-től Vécsev utca 80.-ig.
Kuruc utca [58 A2] XXII. Budatétény (1920-as
évek). Dózsa György út 24.-nél nyíló zsákutca.
kuruc: Thököly Imre, illetve II. Rákóczi Ferenc
seregében harcoló katona. Később a Habsburgok
ellen fordulókat nevezték így.
Kuruclesi út [21 A-B2] II. Kurucles, Szépilona,
XII. Virányos, Zugliget (1886. október). Előző­
leg: Labanc út (1886. január). Zugligeti út 41.-től
Hárshegyi út 7.-ig.
Kurucles: lásd a városrészek között.
Kurze Gasse I. Vár. Lásd: Balta köz
kurz: kurta, rövid (németül).
Kurze Gasse (Rövid utca) VIII. Józsefváros (XVIII.
század). Lefutása nem ismert.1
377
Kút tér I. Vár. Lásd: Országház utca
Kút utca I. Vár. Lásd: Kard utca
kút : az utca a hajdani Kút térre vezetett, ahol a
XVIII. században egy kút működött.
Kút utca [23 A3, 78 A-B3] II. Országút (1878).
Előzőleg: Brunnen Gasse (1850), Brunn Gasse
(1822). Buday László utca 12.-től Zivatar utca
3.-ig.
kút : egy, a közelben volt közkútról nevezték el.
Kutassy Ágoston utca [40 B3, 41 A3] XVII. Rákos­
hegy (2003). Az Ösrepülő utcától az U alakban
megtörő Lányi Antal utcáig.
Kutassy Ágoston (1879-1932): aviatikus. Az első
magyar, aki felszállt a levegőbe. A rákosi repülőtér
első lakója és felavatója. A Magyar Aero Szövet­
ség nyilvántartásában ő szerepel az 1. sz. pilóta­
igazolvány tulajdonosaként.
Kutató utca IV. Újpest. Lásd: Szófia utca
kutató : az elnevezés az utcában működött Gyógy­
szeripari Kutatóintézetben dolgozókra utal.
Kútfoldi utca [12 A3] II. Adyliget (1964). Előzőleg:
217. utca. Nagykovácsi úttól Bocskai István utca
2.-ig.
Kút-föld: itteni dűlő neve.
Kútvölgy út XXII. Budafok. Lásd: P éter-P ál utca
Kút-völgy: a Vörös-kúttól levezető völgy.
Kútvölgyi lejtő [22 A3] XII. Kútvölgy (1934). A régi
Kútvölgyi út alsó szakaszából lett kialakítva. Szi­
lágyi Erzsébet fasor 2.-től Kútvölgyi út 16.-ig.
Kútvölgy. lásd a városrészek között.
Kútvölgyi út [21 A-B3, 22 A3] XII. Kútvölgy,
Virányos (1886). A Szilágyi Erzsébet fasortól a
mai Alsó Svábhegyi útig terjedő szakaszát 1934-
ben új nyomvonalon építették meg, régi, alsó
szakaszát pedig Kútvölgyi lejtőnek nevezték el.
Szilágyi Erzsébet fasor 20/a-tól Béla király út
57.-ig.
Kútvölgy: lásd a városrészek között.
Kuvik utca [33 B2] XII. Farkasvölgy (1963). Rácz
Aladár út 35.-től Amor utcáig.
kuvik: fokozottan védett, a galambnál kisebb, szür­
késbarna tollú, a baglyok rendjébe tartozó madár.
Kuzsinszky utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1954).
Előzőleg: Fényképész utca (1953). Kadosa utca
27.-től Monostori út 47-49.-ig.
Kuzsinszky Bálint (1864-1938): archeológus, vá­
rostörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia rendes tagja. O kezdeményezte
az Aquincumi és a Fővárosi Múzeum alapítását.
Nagy szerepe volt az óbudai római települések
feltárásában. 1888-tól az ásatások és a múzeum
vezetője volt.
Küküllő utca [22 A3] II. Pasarét (1900). Szilágyi
Erzsébet fasor 53.-tól Pasaréti út 60.-ig.
Küküllő utca XVI. Sashalom. Lásd: Gálic utca
Küküllő utca [52 A3] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1940).238 Kőris utca 16.-tól Iparvasút utca 9.-ig.
Kürt utca
Küküllő: Kis- és Nagy-Küküllő: erdélyi folyók,
amelyek egyesülve ömlenek a Marosba.
Küllő utca X. Felsőrákos. Lásd: Rákosvölgyi utca
Küllő utca XVIII. Rendessytelep, XIX. Kispest
(1956). Előzőleg: Mária utca (1932). 1950-ig tel­
jes egészében Pestszentlőrinchez tartozott. Fonal
utcától a MÁV lajosmizsei vonaláig. Területrende­
zés miatt megszűnt.
Küllő: helység Sopron vármegyében. (Ma Auszt­
ria: Deutschkreutz.)
Külső Andrássy út XIV. Városliget. Lásd: Kacsóh
Pongrác út, Kós Károly sétány
Külső Aradi utca VI. Terézváros. Lásd: Aradi utca,
Lendvay utca
Külső Dob utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Dob utca
Külső Ferihegyi út XVII. Rákoskeresztúr, Rákosli­
get. Lásd: Ferihegyi út
Külső Fóti út [18 A-Bl] XVI. Rákospalota. Mo­
gyoród útjától Budapest határáig
Külső Gyár utca XII. Krisztinaváros, Németvölgy.
Lásd: Kiss János altábornagy utca
Külső Jászberényi út X. Felsőrákos, Kőbánya-Kert­
város, Téglagyárdűlő. Lásd: Jászberényi út
Külső Kerepesi út VIII. Kerepesdűlő, Istvánmező,
XIV. Alsórákos, Rákosfalva, XVI. Sashalom. Lásd:
Kerepesi út
Külső Kis Rókus utca II. Rézmál. Lásd: Felvinci út
Külső M ester utca [48 Bl, 49 Al-2] IX. Ferenc­
város (2007). Koppány utcától Illatos útig. Foly­
tatása a Mester utcának.
Külső Nagy Rókus utca II. Rézmál. Lásd: Alvinci út
Külső Stáció utca VIII. Józsefváros. Lásd: Baross
utca
Külső Szénavásár tér VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki
László tér
Külső Szilágyi út [9 B3-2, 17 Bl] IV. Káposztás-
megyer (1987). Óceánárok utcától a főváros ha­
táráig.
Külső Török Flóris utca XXIII. Soroksár-Újtelep.
Lásd: Szent László utca
Külső Váci út XIII. Angyalföld, Újlipótváros, Vizafo­
gó. Egyes XIX. századi térképeken és jegyzékek­
ben a Dózsa György út és Újpest határa közötti
része. Lásd: Váci út
Külső Vörösmarty utca [61 Bl-2] XXIII. Sorok­
sár-Újtelep (1940-es évek). Előzőleg: Vörösmarty
utca egy része. A MÁV ipari vonalától Vasfű utcáig.
Kürch Platz V Belváros. Lásd: Március 15. tér
Kürch: templom (pesti német dialektusban).
Kürt utca I. Tabán (1870-es évek). Attila utca és Árok
utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Kürt utca II. Remetekertváros. Lásd: D ér utca
Kürt utca [36 Al, 84 Al] VII. Erzsébetváros (1938).
Előzőleg: Valero utca (XVIII. század). Dob utca
62.-től Király utca 61.-ig.
kürt: a közeli Zeneművészeti Főiskolára emlékez­
tet az elnevezés.
Kürtös utca
Kürtös utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1969).
Pallós utca 12.-től Jó utcáig, onnan zsákutca.
Kürtös: helység Arad vármegyében. (Ma Romá­
nia: Curtici.)
Kvassay híd [48 Al] IX. Ferencváros, XXI.
Csepel-Szigetcsúcs. A Kvassay út folytatásában a
szigeten Weiss Manfréd útként folytatódó útvonal
összekötése a Ráckevei-Duna-ágon át.
Kvassay Jenő út [48 Al] IX. Ferencváros (1931).
Soroksári út 35.-től a Ráckevei-Duna-ág hídjáig.
Kvassay Jenő (1850-1919): mérnök. A főváros ár-
vízvédelmének megszervezésében szerzett érde­
meket. Nevéhez fűződik a magyar vízjogi törvény
megalkotása. A Fővárosi Közmunkák Tanácsá­
378
nak tagja (1902-1906). A Soroksári-Duna-ág zsi­
lipje az ő nevét viseli.
Kvasz András utca [41 A3, 53 Al] XVII. Rákos­
hegy (2003). A Helikopter úttól a Rákosi repülők
útját keresztezve az U alakban megtörő Thorotzkay
Péter utcáig.
Kvasz András (1883-1974): mechanikus, repü­
lőkonstruktőr és pilóta. A rákosi repülők gár­
dájának egyik alapító tagja, nagy érdeme van a
magyar repülés megteremtésében. 1904-ben Bu­
dapesten megnyitotta kerékpár- és motorjavitó
műhelyét. Segédeiből alakult ki a magyar repü­
lés történetének nevezetes együttese, a Kvasz­
gárda.

L Laczfy: a Laczfy (Lackfy) család tagjai az Anjou-
Labanc út [21 B2-3] II. Kurucles (1886. október).
Előzőleg: Kuruclesi út (1886. január). Budakeszi
út 13.-tól Budakeszi út 47/f-ig.
Labanc utca II. Remetehegy. Lásd: Vadalma utca
labanc: a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc alatt
a Habsburgok oldalán harcoló katonákat, később
a Habsburg-szimpatizánsokat nevezték így.
Labda utca VI. Terézváros. Lásd: Pethő Sándor
utca
Labdafogó utca IV. Újpest. Lásd: Labdarúgó utca
Labdarózsa utca [12 B2] II. Máriaremete (1953).
Előzőleg: Szent szív utca (1922 előtt). Péch Antal
utcától Zsíroshegyi út 94.-ig.
Labdarózsa: fehér, gömbölyű virágzatú díszcserje
Labdarúgó köz [16 Bl] IV. Újpest (1974). Elő­
zőleg: Labdarúgó utca egy része. Kisfaludy utca
20.-tól Mildenberger utcáig.
Labdarúgó utca [16 Bl, 17 Al] IV Megyer, Újpest
(1962). Több közterületből került kialakításra: 1.
Labdafogó utca (1953), 2. 347. utca, 3. Horán-
szky utca a Kisfaludy utca és a Reviczky utca kö­
zött. Labdafogó utca a Kisfaludy utca és az Irányi
Dániel utca között, Labdarúgó utca a Bányagép­
gyár utcától a Reviczky utcáig. Elépítés miatt a
Kisfaludy utca és a Mildenberger utca között
Labdarúgó köz lett. Bányagépgyár utca 2.-től Re­
viczky utca 39.-ig.
labdarúgó: utalás arra, hogy az utca az Újpesti
Torna Egyesület labdarúgópályája mellett van.
Labdarúgó utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Eszperan­
tó utca
Labdaverő utca [16 Bl (Lab.)] IV. Újpest (1953).
Előzőleg: 348. utca. Mildenberger köz 5.-től Lab­
darúgó köz 9.-ig.
Labore árok [14 B2] III. Táborhegy (1970). Jab-
lonka út 23.-tól Labore utcáig.
Labore köz [14 B2] III. Táborhegy (1954). Előző­
leg: 186. utca. Labore utca 19.-től Labore utca
1.-ig.
Labore utca [14 B2-3, 15 A3] III. Táborhegy
(1953). Bécsi út 184.-től Jablonka út 37.-ig.
Labore: a Keleti-Beszkidekből eredő kb. 190 km
hosszú folyó, amely a Latorcába ömlik. (Ma Szlo­
vákia: Laborec.)
Laborfalvi utca XIV. Rákosfalva (1906). Mexikói út
és Rákos tér között. Területrendezés miatt megszűnt
(1970-es évek).
Laborfalvi Róza utca [17 A-B2] IV. Újpest (1982).
Árpád út 134.-től Kiss János utca 2.-ig.
Laborfalvi Róza (1817-1886): színésznő, Jókai
Mór felesége.
Laczfy köz [49 B2 (Lacz.)] XIX. Wekerletelep
(1910). Aba utca 10.-től Újlaki utca 5.-ig.
Lahner György utca
királyok alatt töltöttek be fontos országos vezetői
tisztségeket. Legnevezetesebb közülük ~ István
(P-1354?), aki erdélyi vajda és horvát bán is volt.
Nagy Lajost seregvezérként minden hadjáratában
követte.
Laczkovich utca [48 Al] IX. Ferencváros (1900).
A csepeli HÉV vonalától Soroksári út 31.-ig.
Laczkovich János (1750-1795): huszár kapitány.
A hadseregben a magyar szolgálati nyelvet sürget­
te, ezért lefokozták. A Martinovics-összeesküvés-
ben való részvétel miatt 1795. április 27-én halál­
ra ítélték, és május 20-án a Vérmezőn kivégezték.
Ladányi utca [38 Bl] X. Felsőrákos (1900). Ke­
resztúri út 28.-tól Rákos-patakig.
Ladányi Gedeon (1824-1886): történetíró, egyete­
mi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia leve­
lező tagja.
Ládháza utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Kaszala Károly utca (1920-as évek). Sza­
bad szó utca 23.-tól Futórózsa utca 82.-ig.
Ládháza: ma: Nyékládháza. Község Borsod-Aba-
új-Zemplén megyében.
Ladik utca [15 B3] III. Aquincum (1941). Erede­
tileg: Folyamőr utca 42.-től Szentendrei út 91.-ig.
Szentendrei út 91.-nél nyíló zsákutca.
Ladik utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Dam­
janich János út 168.-tól Hollandi út 119.-ig.
Ladikos dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár (2009). Bol­
gárföld dűlőtől Öböl dűlőig.
LafTert utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1996). Elő­
zőleg: Bélyeg utca (1953), Bacsó Béla utca (1946),
Laffert utca (1900-as évek). Péceli út 205.-től
Szánthó Géza utca 34.-ig.
Laffert: északnémet eredetű nemesi, majd bárói
család; 1715-től Rákoscsaba földesurai. Az utolsó
Laffert: Mariid bárónő 1909-ben halt meg. A csa­
lád kastélya a Péceli út és Bélyeg utca sarkán állt,
mögötte négyholdas angolparkkal. A több mint
húszszobás kastélyt 1943-ban lebontották, park­
ját felparcellázták.
Lágymányosi híd IX. Ferencváros - XI. Lágymá­
nyos. Lásd: Rákóczi híd
Lágymányosi utca [35 B3] XI. Lágymányos (1899).
Eredetileg a Műegyetem rakpartig. Bartók Béla
út 46.-tól Stoczek utca 15.-ig.
Lágymányos: lásd a városrészek között.
Lahner utca IX. Ferencváros (1910). Üllői út és Fék
utca között. Katonai terület lett, megszűnt (1948).
Lahner utca XXIII. Soroksár. Lásd: Sürgöny utca
Lahner György utca [17 A1-B2] IV. Újpest (1991).
Előző neve: Sallai Imre utca (1948), Rákosi Jenő
utca (1930). Blaha Lujza utca 7.-től Szilágyi utca
18.-ig.
Lahner György utca IV. Újpest (1908 előtt). Szent
László tértől Szabadsághősök teréig. Területrende­
zés miatt megszűnt.
Lahner György utca
Lahner György utca IV. Újpest (1980). Lásd: Erkel
Gyula utca
Lahner György utca XV. Rákospalota. Lásd: Rákos­
m ező köz
Lahner György (1795-1849): katonatiszt, tábornok,
a szabadságharc hadiiparának irányítója. 1849.
október 6-án Aradon kivégezték.
Lajos köz XVII. Rákoscsaba. Lásd: Lajosház köz
Lajos utca II. Széphalom. Lásd: Kölcsey utca
Lajos utca [23 A2-B1, 78 Bl] II. Újlak, III. Óbu­
da, Újlak (1879). Előzőleg: Felső Fő utca (1874),
Obere Haupt Gasse/Strasse (1862), Land Strasse,
Mitteren Gasse (Közép utca) (XVIII. század eleje),
Donau Zeile (a Dunára néző házsora), Alt Ofner
(Altofher) Strasse (Óbudai út) az utca páratlan ol­
dala (1702).9 Valamennyi név használatban volt a
XIX. század közepéig, de időben nem lehet pon­
tosan elhatárolni őket.9 Nevezték még: auf der Do­
nau seithen, an der Donau.9 Juden Gasse (Zsidó
utca) a Nagyszombat utca és Serfőző utca között
(XVIII. század).10 Eredetileg Zsigmond tértől Fő
térig. Zsigmond tér 7.-től Serfőző utcáig.
Lajos utca [27 A-B2] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek). Budapesti út 106.-tól Csömöri út
163.-ig.
Lajos utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Lajosház utca
Lajos utca [63 A-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-telep
(1907). Somberek sor 14.-től Dózsa György út
53-55.-ig.
Lajos utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Gárdonyi utca 10,-nél nyíló zsákutca.
Lajos: Nagy Lajos királyról. Lásd: Nagy Lajos
Lajosház köz [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Lajos köz (1900-as évek). Péceli út 274.-
től Lajosház utca 61.-ig.
Lajosház utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Lajos utca (1900-as évek), Malom utca
(1880-as évek). Czeglédi Mihály utca 5-8.-tói
Péceli út 286.-ig.
Lajosháza: Puchberger Lajos helyi birtokosról, il­
letve házáról.37
Lajta utca XIII. Vizafogó (1900). Újpesti rakpart
és Párkány utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1960-as évek).
Lajta utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940). Gyöm-
rői úttól a Ferihegyi repülőtérre vezető út 82.-ig.
Lajta: kb. 210 km hosszú folyó Ausztriában és
Magyarországon.
Lajtha László utca [49 A3] XX. Pestszenterzsébet
(1992). Előző neve: Krammer Sándor utca (1979),
Pesti út (1890-es évek). Határ út 11.-től Ónodi
utca 23.-ig.
Lajtha László (1892-1963): zeneszerző, népzene-
kutató. Kossuth-díjas.
Lajtorja utca [6 B3] III. Ürömhegy (1994). Cecí­
lia utcától Kopor közig.
lajtorja: a létra régies neve.
380
Lakat utca [27 B2] XVI. Mátyásföld (1964). Ólom
utca 2.-től Hilda utca 5.-ig.
Lakatos ösvény I. Víziváros. Lásd: Schlosser Steig
Lakatos út [51 A2-B1] XVIII. Lakatos-lakótelep,
Rendessytelep (1953). Előzőleg: Szent István ki­
rály út (1932). Üllői út 364.-től Gyömrői útig.
lakatos: emlékeztet arra, hogy az utcában műkö­
dött a Kőolajipari Vállalat lakatosüzeme.
Lakatos utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996). Bóbitás
úttól Biztató útig.
Lakatos utca V. Belváros. Lásd: Irányi Dániel utca
Lakitelek utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep (1981).
Előzőleg: 614. utca. Mályinka utcától Flór Ferenc
utcáig.
Lakitelek: nagyközség Bács-Kiskun megyében.
Lakkozó utca [9 B3] IV Káposztásmegyer (1984).
Ügető utca 22-30.-tói Farkaserdő utcáig.
lakkozó: asztalosipari munkát végző szakmunkás.
Emlékeztet a kerület iparára.
Lakó utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Dobsina utca (1920-as évek). Pósa Lajos utca
9.-től Védő utcáig.
Laktanya utca [15 B3, 23 Bl] III. Óbuda (1879).
Előzőleg: Kaszárnya utca, Caserne Gasse (1830
körül), Temlitz (Tömlötz) utca (1740-es évek).
Hajógyár utca 1.-től Miklós tér 1.-ig.
laktanya: 1830-ban épült fel az utca végén a fo­
lyamőrség laktanyája.
Laky köz [25 A2, 81 B2] XIV. Herminamező (1932).
Laky Adolf utca 21.-től Uzsoki utca 64.-ig.
Laky A dolf utca [25 A2-3, 81 B2] XIV. Hermi­
namező (1911). Előzőleg: Korong utca (1910).51
Eredetileg a Gyarmat utca és Erzsébet királyné
útja között, 1932-ben mai hosszáig. Thököly út
128.-tól Horvát Boldizsár utca 16.-ig.
Laky Adolf (1829-1910): ötvös. Részt vett a sza­
badságharcban, Világos után 1855-ig Párizsban
élt. Hazatérve átvette apja Szervita téri üzletét.
1867-ben ő készítette a koronázási ajándékot tar­
talmazó két kazettát, és rendbe hozta a koronát.
Nagy vagyonát jótékony célokra hagyta. Az ő
költségén építették - Arkay Aladár terve alapján -
a Városligeti fasori református templomot. Ebben
az utcában lakott.
Lämmer Gasse VI. Terézváros. Lásd: Podmaniczky
utca
Lamm: bárány (németül).
Lámpa utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1967).
Előzőleg: Maros utca. Vasút sortól Hunyadi János
tér 4.-ig.
Lámpagyár utca [38 A3] X. Óhegy (1953). Előző­
leg: Salamon utca egy része és 149. utca. Vaspálya
utca 22.-től Cserkesz utca 39.-ig.
lámpagyár: az elnevezés idején itt működött a
Lámpáit Zománcáru és Lámpagyár.
Lámpás utca [59 B3] XXI. Háros (2007). II. Rá­
kóczi Ferenc úttól Csepeli útig
381
Lánc utca I. Tabán. Komló utca és Abroncs utca kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Lánc utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Tóth József utca 59.-től Temető utca 19.-ig.
Láncfű utca [12 B3] II. Erzsébettelek (1967). Elő­
zőleg: Bence utca (1930-as évek). Szent István út
51.-től Bátori László utca 44.-ig.
Lánchíd köz I. Víziváros. A Várkert rakpart és a Sikló
utca között. Épületei a II. világháború alatt el­
pusztultak, ezért megszűnt.
Lánchíd tér I. Víziváros. Lásd: Clark Adám tér
Lánchíd tér V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi István
tér
Lánchíd utca [35 Al, 82 B2, 83 A2] I. Víziváros
(1879). Előző neve: Széchenyi út (1874). Clark
Ádám tér 3.-tól Ybl Miklós tér 1.-ig.
L áncszem utca [51 B2-1] XVIII. Erzsébettelep
(1967). Előzőleg: Csobánc utca (1940-es évek).
Avar utca 2.-től Nimród utca 39.-ig.
Land Strasse II. Felhévíz, Országút, Víziváros. Lásd:
M argit körút
Land Strasse II. Felhévíz, Újlak, III. Óbuda. Lásd:
Frankel Leó utca, Lajos utca
Land Strasse III. Békásmegyer. Lásd: Ország út
Land Strasse III. Óbuda. Lásd: Vörösvári út
Land Strasse V. Belváros, VII. Erzsébetváros. Lásd:
Károly körút
Land Strasse VIII. Józsefváros. Lásd: M úzeum kör­
út
Land Strasse XXII. Budafok. Lásd: M ária Terézia
utca
Landstrasse: országút (németül).
Landler utca XXII. Nagytétény. Lásd: Szent Flóri­
án utca
Landler Jenő utca VII. Erzsébetváros. Lásd: István
út
Landler Jenő (1875-1928): ügyvéd, a Magyarorszá­
gi Szociáldemokrata Párt meghatározó politikusa.
A Tanácsköztársaság alatt a Forradalmi Kor­
mányzótanács tagja. Több népbiztosság vezető­
je, majd a III. hadtest, később a Vörös Hadsereg
parancsnoka, a Felvidéket megszálló cseh hadse­
reg elleni hadjárat vezetője. A bukás után Bécsbe
emigrált, majd Franciaországba ment, és ott halt
meg. A moszkvai Kreml falában van eltemetve.
Lándzsa tér [39 A-Bl] XVI. Sashalom (1972). Védő
utcánál.
Lándzsa utca [27 A3, 39 A-Bl] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Temesvári utca (1920-as évek).
Veres Péter út 15.-től Vívó utcáig, tovább zsákutca.
Láner utca: lásd Lahner utca
Lange Gasse V. Belváros. Lásd: Hosszú utca.
Lange Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kőris utca
Lange Zeile II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó
utca, Ü röm i utca
Lange Zeile I. Tabán, XI. Gellérthegy. Lásd: Szent
Gellért rakpart
Lapály utca
Láng Endre utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1966).
Előzőleg: Vécsey utca. Tárcsás utca 32.-től Hő­
sök tere 45.-ig.
Láng Endre (1906-1945): ügyvéd, a Magyaror­
szági Szociáldemokrata Párt ügyvédje. A letartóz­
tatott baloldaliak védelmét látta el. Részt vett az
illegális munkásmozgalomban. 1940-ben inter­
nálták, katonai büntetőszázad munkaszolgálato­
saként vesztette életét.
Láng Kálmán utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd Ma-
gasházy utca
Láng Kálmán (1879-1915): vasesztergályos, a mun­
kásmozgalom résztvevője. 1912-től dolgozott a
csepeli Weiss Manfréd-gyárban. Mint a munká­
sok főbizalmija bérharcokat és sztrájkokat szerve­
zett, ezért elbocsátották és kitoloncolták Csepel­
ről. Kora ellenére behívták katonának, és az olasz
harctéren esett el.
Láng László utca XIII. Angyalföld. Lásd: Turbina
utca
Láng László (1837-1914): gépgyáros, 1868-ban
alapította gyárát a Váci úton. Előbb gőzgépeket,
majd turbinákat gyártottak. Az utca a ma is mű­
ködő gyár mellett van.
Langlet Waldemár utca [16 B2] IV. Újpest (1948).
Előzőleg: Toldy utca. Baross utca 21.-től Attila
utca 54.-ig.
Lángliliom utca [14 B2] III. Testvérhegy (2003).
Bóbita utcától Lestyán utcáig, onnan zsákutca.
lángliliom: 90-110 cm magasan hozza virágát az
évelő növény, levelei, amelyek világoszöldek,
hosszúak, lándzsa alakúak, bokorszerű formát
mutatnak a virág körül.
Lángvirág utca [40 A2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963). Előzőleg: 170. utca. Jászberényi úttól
Zöld pálya utcáig.
Langzeil Gasse II. Újlak. Lásd: Üröm i utca
Lanka utca [33 B3, 34 A3] XI. Sasad (1994). Tö­
rökbálinti úttól Oltvány utcáig.
Lankás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937). Határ
utca 59.-től Határ utca 89.-ig.
Lant utca [35 Al, 82 Al] I. Vár (1879). Úri utca
62.-től Tóth Árpád sétány 36.-ig.
Lant utca [64 B3] XVIII. Erdőskert (1912). Kalász
utca 22.-től a főváros és Gyál határáig.
Lantos utca [43 A2-3] XVII. Rákoscsaba (1988).
Regélő utca 17.-nél nyíló zsákutca.
Lányi A ntal utca [41 A3] XVII. Rákoshegy
(2003).301 Az Ősrepülő utcától az U alakban
megtörő Kutassy Ágoston utcáig.
Lányi Antal (1876-1936): katonatiszt, hadnagyi
rangban, majd repülőkonstruktőr és pilóta. A rá-
kosi repülők egyik jelentős alakja.
Láp utca XVIII. Halmierdő (1912). Mária utca és
Alacskai út között. Tervezett, de ki nem épített utca.
Lapály utca [25 A2, 81 B2] XIV. Herminamező
(1940). Uzsoki utca 49.-től Róna utca 230.-ig.
Lapát utca
Lapát utca [29 A2] XVI. Cinkota (1953). Szabad
föld út 41.-től Georgina utca 48.-ig.
Lapátos utca [61 A3] XXIII. Soroksár (1998).287
Völgyhajó utcától Házhajó utcáig.
lapátos: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt vízi­
malmokkal összefüggő elnevezés. A malomkerék
lapátja.
Lapos köz [29 A2] XVI. Cinkota (1973). Lassú utca
6.-tól Lapos utca 4.-ig.
Lapos tér XVI. Cinkota (1953). Szabad föld út és
Lapát utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1984).
Lapos utca [29 A2] XVI. Cinkota (1973). Lassú
utca 22.-től Lapát utca 19.-ig.
Lápos utca [61 B3, 73 Bl] XXIII. Soroksár (2000).
Fakopács utcából nyíló zsákutca.
lápos: az elnevezés utalás a terület korábbi állapo­
tára.
Lappantyú utca [33 B3] XI. Gazdagrét (2002).
Hosszúréti utcától Gazdagréti utcáig.
lappantyú: rigó nagyságú, szürkésbarna tollazatú,
rovarevő madár.
Lapu utca [46 A-Bl] XI. Őrmező (1974). Budaör­
si úttól az M7-es autópályáig.
Laska utca [46 A3] XI. Kőérberek (1999).290 Elő­
zőleg: Kőérberki dűlőút egy része.
laskagomba: a közeli erdőkben termő ehető gomba.
Laskó utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Magyarhida utca 62.-től Petri utca 51.-ig.
Laskó: ma Horvátország: Lúg.
Lassú utca [28 B2, 29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Szabad föld út 25.-től Georgina utca 20.-ig.
Lastalkai út XXII. Nagytétény (XIX. század). Lásd:
Diótörő út
László tér IV. Újpest. Lásd: Szent László tér
László tér XV. Rákospalota. Lásd: Szent László tér.
László tér XXII. Budafok. Lásd: Szent László tér.
László utca III. Óbuda (1879). Majláth utca és Ke­
rék utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
László utca XV Pestújhely. Lásd: Szűcs István utca
László utca [28 A2-3] XVI. Mátyásföld. Veres Péter
út 146.-tól Margit utca 145.-ig.
László: öt magyar király neve: I. (Szent) ~ (lásd
ott); II. ~ (1131-1163): uralkodott 1162 júliusától;
III. ~ (1199-1205): 1204-ben megkoronázták, de
helyette II. Endre uralkodott; IV. (Kun) ~ (1262-
90): uralkodott 1270-1290; V. (Utószülött) ~
(1440-1457); uralkodott 1452-1457.
Lászlófalva utca [64 A1 (Lászlói.)] XVIII. Gloriett-
telep (1981). Előzőleg: 613. utca. Lakitelek utca
24.-től Fiumei utca 67.-ig.
Lászlófalva: község Pest megyében.
László Jenő utca V. Lipótváros. Lásd: Vajkay utca
László Jenő (1878-1919): ügyvéd. A Tanácsköz­
társaság alatt a Budapesti Forradalmi Törvény­
szék politikai biztosa. 1919 decemberében halálra
ítélték és kivégezték.
382
Laszlovszky utca XII. Virányos. Az 1870-1872. évi
német nyelvű cím- és lakjegyzékben. Lefutása nincs
meghatározva. Valószínűleg a mai Szarvas Gábor
út egy része, de lehetséges, hogy a Zugligeti úté.
Laszlovszky József: 1782-ben a karmelita rend
megszüntetésekor vásárolta az 50 ha területű
majort. A XIX. században kedvelt kirándulóhely
volt. 1849-ben Görgey főhadiszállása. A „Lasz-
lovszky-major” ma is áll.
Latabár Kálmán utca [17 A2] IV. Újpest (1983).
Árpád út 122.-től Laborfalvi Róza utca 2.-ig.
Latabár Kálmán (1902-1970): színművész. Kos-
suth-díjas.
Latinka Sándor utca XI. Kelenföld (1974). Lásd:
Rátz László utca
Latinka (Latinca) Sándor (1886-1919): vasmun­
kás, műszaki rajzoló, újságíró. Az I. világháborúban
népfelkelőtisztként az olasz fronton harcolt. A Ma­
gyarországi Szociáldemokrata Párt tagja. 1918-ban
a Földmunkások Országos Szövetségének szervező-
titkára. A Tanácsköztársaság alatt Somogy várme­
gyei kormányzótanácsi biztos, a megyei direktóri­
um tagjaként megszervezte az élelmiszer-szállítást
Budapestre, a rend fenntartására karhatalmi száza­
dot szervezett. Különítményesek kivégezték.
Latinovits utca XX. Pestszenterzsébet. Lásd: Köte­
les utca
1. Latinovits Albin: Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­
gye törvényhatósági bizottságának virilista tagja.115
2. Latinovits Gábor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­
gye törvényhatósági bizottságának virilista tagja.115
Látóhegy utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Wesselényi utca (1920-as évek).
Almásháza utca 78.-tól Kopolya utcáig.
Látóhegyi út [22 Al] II. Csatárka, Szépvölgy (1974).
Görgényi út 3.-tól Árpád pihenőig.
Látóhegy: az út az Árpád kilátóhoz vezet. A magas­
lat egykor a csőszök körültekintő (látó) helye volt.
Latorca utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Híradó utca
Latorca utca [23 Bl] XIII. Vizafogó (1900). Erede­
tileg Párkány utcától Népfürdő utcáig. Népfürdő
utca 16. és 18. között nyíló, a Dunáig futó utca.
Latorca utca [52 B3] XVIII. Ferihegy (1940). Sze­
mere István tér 3-4.-tői Sajó utca 12.-ig.
Latorca utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1937).
Eperjes utca 51.-től Lázár utca 138.-ig.
Latorca: a Bodrog egyik mellékfolyója. (Ma Szlo­
vákia, Ukrajna [Kárpátalja]: Latorica.)
Laudon utca VI. Terézváros. Lásd: Káldy Gyula
utca
Laudon, Gedeon (1717-1790): osztrák tábornok,
akinek az utcában szállodája volt.
Laufenauer utca [35 A3] XI. Kelenföld (1908).
Bocskai út 80.-tól Nagyszőlős utca 21.-ig.
Laufenauer Károly (1848-1901): elme- és ideg-
gyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja.
383
Laura út [33 A-Bl] XII. Svábhegy (1886). Erede­
tileg a Béla király úttól az Eötvös útig, 1902-től mai
hosszáig. Béla király út 18/a-tól Fülemile út 5.-ig.
Lauswiese II. Országút. Lásd: M arczibányi tér
lauswiese: tetűrét (németül).
Láva köz [73 Bl] XXIII. Soroksár (1967). Előző­
leg: Báthory köz. Déli temető utca 9.-től Láva ut­
ca 10.-ig.
Láva utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1967). Előző­
leg: Báthory utca. Gyáli-pataktól Vágó utca 5.-ig.
Lavotta utca [39 A3] X. Óhegy (1910). Harmat
utcától Maglódi út 75/b-ig.
Lavotta utca XV. Rákospalota. Lásd: Vácbottyán
utca
Lavotta utca XVI. Sashalom. Lásd: Metró utca
Lavotta utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Nagy­
székes utca
Lavotta János (1764-1820): zeneszerző, hegedű-
művész.
Lázár utca [35 Bl, 83 Bl] VI. Terézváros (1875).
Előzőleg: Gorove utca (1874), Lasarus Gasse (Lá­
zár utca) (1817).8 Bajcsy-Zsilinszky út 17.-től
Hajós utca 10.-ig.
Lázár : a XVIII-XIX. században helyi birtokos
Lázár családról. Itt volt a Lazariánus-rendi ispo­
tály is.
Lázár utca [49 B3, 50 A3, 62 Al] XX. Gubacsi­
puszta, Kossuthfalva (1910-es évek). Nagysándor
József utca 120-122.-től Vasút sor 1.-ig.
Lázár utca XXIII. Soroksár. Lásd: Lovas utca
Indokolást lásd: Lázár Vilmos.
Lázár deák utca [41 A3] XVII. Madárdomb, Rá­
koskeresztúr (1991). Előzőleg: Schönmann Lász­
ló utca (1978). Aránylód utca 2.-től Borsó utca
73.-ig.
Lázár deák (XV-XVI. század): Bakócz Tamás
titkára, kartográfus. Ő készítette a Magyarország
teljes területét ábrázoló első térképet, amelynek
1528-ból származó másolatát az Országos Szé­
chényi Könyvtárban őrzik.
Lázár V ilm os utca [16 B1-2, 17 A2] IV. Újpest
(1914). Attila utca 69.-től Klauzál utca 24.-ig.
Lázár Vilmos utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1948).
Előzőleg: Duna utca (1941). Zsák Hugó utca ló­
tól Kis-Dunáig.
Lázár Vilmos (1815-1849): honvéd ezredes a sza­
badságharcban. 1849. október 6-án Aradon kivé­
gezték.
Lea utca [64 A3] XVIII. Erdőskert (1912). Vasút ut­
ca 92.-től Határ útig.
Leander sétány [17 Bl] XV. Rákospalota (1973).
Közvágóhíd utcától Szántóföld utcáig.
Leányfalu utca [15 B3-2 (Leányf.)] III. Aquincum
(1953). Előzőleg: Gyóni Géza utca (1930). Mo­
zaik utcától Reményi Ede utcáig.
Leányfalu: nagyközség Pest megyében.
Leányka utca [47 A3, 59 Al] XXII. Budafok
Lederer Gasse
(1953). Előzőleg: Beniczky Ferenc utca (1900-as
évek). Savoyai Jenő tér 11.-től a páratlan oldala a
felüljáróig, páros oldala ugyanonnan az Ady End­
re út 1.-ig.
leányka', kitűnő minőségű szőlő- és borfajta.
Leányvár utca III. Rómaifürdő (1900). Malom tér
és Monostori út között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1960-as évek).
Leányvár: község Komárom-Esztergom megyében.
Lebstück Mária utca [17 A3-2 (Leb. M.)] IV. Új­
pest (1948). Az elnevezéskor Leibstück Mária ut­
ca, majd 1950-ben javítva. Előzőleg: Mária utca
(1882 előtt), ekkor még Kék utcának is nevezték.
1983-1991 között az Árpád út és Deák Ferenc
utca közötti része Gács László utca volt. Pozsonyi
utca 5.-től Deák Ferenc utca 59.-ig.
Lebstück Mária (1830-1892): honvédtiszt. Részt
vett az 1848-as bécsi forradalomban, majd haza­
tért, és belépett a német légióba. Hősiességéért,
bátorságáért főhadnagyi rangot kapott. Élete
utolsó szakaszában Újpesten, a Csokonai utca 4.
számú házban élt, ott is halt meg. A város által
adományozott díszsírhelyen nyugszik.
Léc utca [12 B2] II. Budaliget (1974). Köztársaság
utca 21-23.-nál nyíló zsákutca.
Lechner Lajos utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
M adách utca
Lechner Lajos (1833-1897): mérnök, építészmér­
nök. A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja.
1871-ben megnyerte a Fővárosi Közmunkák Taná­
csa által kiírt nemzetközi pályázatot, s ennek alap­
ján készült el Budapest rendezési terve. E terv
szerint épült meg a Nagykörút és az Andrássy út.
A főváros csatornázására 1873-ban kiírt pályázat
nyertese. Szegednek az 1879. évi nagy árvíz utáni
újjáépítési terveit ő készítette el, és ő vezette an­
nak munkálatait is. 1884-től az Országház építési
munkálatainak ellenőre, 1886-tól a fővárosi mér­
nöki hivatal vezetője volt. Ő mérte fel a parcellá­
záshoz Rákosszentmihály területének egy részét.
Lechner Ödön fasor [36 A3] IX. Ferencváros
(2001). Boráros tértől a Rákóczi híd felhajtójáig.
Lechner Ödön (1845-1914): építész. A magyar
szecessziós építészet legnagyobb alakja. A kerü­
letben áll a Pártos Gyulával együtt tervezett Ipar-
művészeti Múzeum. Budapesten legnevezetesebb
művei a Magyar Állami Földtani Intézet és a volt
Postatakarékpénztár Hold utcai központja, amely
ma a Magyar Nemzeti Bank épülete. További ki­
emelkedő művei a kecskeméti és a szegedi város­
háza, valamint az Erzsébet-templom Pozsonyban.
Lecke utca [47 A-Bl] XI. Kelenföld (1954). Előző­
leg: 66. utca. Fehérvári út 86.-tól Szerémi útig.
Lederer Gasse III. Óbuda. Lásd: Tím ár utca
Lederer Gasse V. Belváros. Lásd: Belgrád rakpart,
M olnár utca
Lederer: tímár, cserző (németül).
Légcsavar utca
Légcsavar utca [41 A3 (Lég.)] XVII. Rákoshegy
(2005). Láva utcától az Újszász lakópark déli szer-
vizútjáig.
Legelő utca XVII. Rákoskeresztúr. (1900-as évek).
Gyökér utca és Akácvirág utca között. Területren­
dezés miatt megszűnt.
Emlékeztető az egykori legelőkre.
Legelő utca [61 B2] XXIII. Soroksár (2007). We-
kerle Sándor utcából nyíló zsákutca.
Legenda utca [27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld
(1954). Előzőleg: Bocskai utca (1910-es évek).
Szlovák út 116.-tól Istráng utca 6.-ig.
Legény köz [39 Al] XVI. Sashalom (1974). Far-
kashida utca 38-40.-tői Legény utca 35-37.-ig.
Legény utca [27 A3, 39 Al] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Iglói utca (1920-as évek). Veres Péter
út 9.-től Kövirózsa utca 4.-ig.
Legénybíró utca [26 A-Bl] XV Újpalota (1970).
Nyírpalota utca 35.-től Zsókavár utcáig.
legénybíró: a XIX. század elejéig a falu legényeinek
vezetője, akit évente maguk közül választottak.
Legényes utca [45 B2] XI. Kőérberek (2008). Pus­
kapor utcától Susulyka utcáig.
legényes: néprajzban használatos fogalom: munka,
ruházat, viselkedés.
Legényke köz I. Vár. Lásd: Kard utca
Legényrózsa utca [40 A2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963). Előzőleg: 168. utca. Jászberényi úttól Zöld
pálya utcáig.
legényrózsa: egész nyáron nyíló kerti növény; réz­
virág.
Légió utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1984). Kadosa
utca 11.-től Monostori út 15.-ig.
légió: az ókori római hadsereg nagy egysége,
amely 3-8 ezer gyalogosból, 120-300 lovasból és
a segédcsapatokból állott. Emlékeztet arra, hogy
a III-V. században egy római légió táborozott
Aquincumban.
Légrády Károly utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Balzac
utca
Légrády Károly (1834-1903): lapkiadó, politikus,
országgyűlési képviselő. 1858-ban alapított nyom­
dát Pesten. 1878-ban megalapította a Pesti Hírla­
pot, amelynek 1886-ig főszerkesztője volt. Az új­
ság 1944-ig jelent meg. Budapest törvényhatósági
bizottságának tagja. Az utcát születésének 100.
évfordulóján nevezték el róla.
Légszesz utca [36 Bl, 84 B2 (Légsz.)] VIII. József­
város (1879). Köztársaság tér 21.-től Fiumei útig.
légszesz: a világítógázt a XIX. században lég­
szesznek nevezték. Az utcában építette meg
1855-ben a Trieszti Gáztársaság Rt. az első pesti
gázgyárat.
Legyező utca [58 Bl] XXII. Budafok (1997).
Arany János utca 83.-tól Kiránduló utca 38.-ig.
Legyezőfű utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005).
384
legyezőfű: szaggatottan szárnyalt levelű, bogemyős
virágzatú növény.
Lehel tér XIII. Angyalföld (1890-es évek).24 Tar
utca, Mohács utca, Lehel utca és Róbert Ká­
roly körút között. Területrendezés miatt megszűnt
(1920-as évek).
Lehel tér [24 A3, 79 B2] XIII. Angyalföld, Újlipót­
város (1990). Előző neve: Elmunkás tér (1951),
Lehel tér (1945), Ferdinánd tér (1884). Lehel utca
1. és 2., Kassák Lajos utca 1. és 2., Váci út 3. és
15. között.
Lehel tér XX. Pacsirtatelep. Lásd: Magyarok Nagy­
asszonya tere
Lehel utca [12 B2] II. Széphalom (1922 előtt). Kos­
suth Lajos utca 28.-tól Várhegy utca 19.-ig.
Lehel utca [7 B3] III. Csillaghegy (1920-as évek).
Mátyás király út 25.-től Attila utca 10.-ig.
Lehel utca [24 A3-B2, 79 B2, 80 A2-B1] VI. Teréz­
város, XIII. Angyalföld (1879). Előzőleg: Nagy
Lőportorony utca (1874) Váci út és Lehel tér
között, Grosse Pulverturm Gasse (Nagy Lőpor­
torony utca), Viehtrieb Strasse (Marhahajtó út)
(1850). Eredetileg a Ferdinánd hídtól a Dózsa
György útig, 1908-tól a Róbert Károly körútig,
1937-ben hozzácsatolva a Figyelő utca a Róbert
Károly körút és Béke tér között. Lehel tér 1.-től
Szegedi út 17.-ig.
Lehel utca [17 A-B3] XV. Rákospalota (1930). Páz­
mány Péter utca 146.-tól Rákos út 199-201.-ig.
Lehel utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Krúdy Gyula
utca
Lehel utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1925).
Attila utca 49.-től Zalán utca 48.-ig.
Lehel utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Nyíl utca
Lehel utca [50 A-Bl] XIX. Kispest (1890-es évek).
Üllői út 210.-től Vak Bottyán utca 53.-ig.
Lehel utca [61 Bl] XX. Pacsirtatelep (1910-es évek).
Vágóhíd utca 87.-től Köztemető utca 48.-ig.
Lehel utca XXII. Budafok. Lásd: Kártya utca
Lehel utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1920-as
évek). Dózsa György út 76.-tól Maros utca 4.-ig.
Lehel (másként Lél) vezér: a honfoglaló Tas vezér
fia. Meghódította Horvátországot, és részt vett a
kalandozásokban. 955-ben Augsburgban hadifog­
ságba esett, és Konrád császár kivégeztette. Hoz­
zá fűződik a Lehel-kürt mondája.
Leibstück Mária utca IV. Újpest. Lásd: Lebstück
Mária utca
Leiningen tér V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros. Lásd:
Jászai Mari tér
Leiningen út [47 Al] XI. Kelenföld (1931). Etele
úttól Rátz László utcáig.
Leiningen utca XVI. Árpádföld. Lásd: Etelka utca
Leiningen utca [51 A1 (Lein.)] XIX. Kispest
(1946). Előzőleg: gróf Leiningen utca (1910).
1949. december 31-ig a XVIII. kerületi Rendessy-
telephez tartozott. Derkovics Gyula utca 58.-tól a
385
MÁV lajosmizsei vonalát keresztezve Alsó erdősor
utca 7.-ig.
Leiningen utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1946).
Előzőleg: gróf Leiningen utca (1932). Damjanich
utca 50.-től Klapka utca 105.-ig.
Leiningen utca XXIII. Soroksár. Lásd: Zsarátnok
utca
Leiningen Károly utca [17 Al] IV. Újpest (1946).
Előzőleg: gróf Leiningen Károly utca (1914).
Szent Imre utca 2.-től Fóti út 119.-ig.
Leiningen Károly utca [ 18 A2] XV. Rákospalota
(1991). Előző neve: Czabán Samu köz (1954),
Leiningen Károly utca (1930). Rákosmező köz
1.-től Nagysándor József utca 9.-ig.
Leiningen-Westerburg Károly gróf (1819-1849): né­
met származású katonatiszt, aki az osztrák császári
hadseregben szolgált. A szabadságharc kitörése­
kor átállt a magyar honvédseregbe. 1849. október
6-án Aradon kivégezték.
Leininger tér V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros. Lásd:
Jászai Mari tér
Elnevezésekor sajtóhibával került a jegyzékbe; he­
lyesen: Leiningen tér.
Lejáró köz [47 A3] XXII. Budafok (1982). Kocsola
utca 16.-tól Kanyargó utca 14.-ig.
Lejtő út [34 B2] XII. Németvölgy (1906). Apor Vil­
mos tér 22.-től Liptó utca 14.-ig.
Lejtős köz [58 Bl] XXII. Budafok (2004). Arany
János utcától Péter-Pál utcáig.
Léka utca [25 Al] XIV. Alsórákos (1929). Dorozs­
mai út 172.-től Ungvár utca 59.-ig.
Léka: ma Ausztria (Burgenland): Lockenhaus.
Lékai bíboros tér [8 A2] III. Csillaghegy (1987).
Előzőleg: Vera tér (1930-as évek). Tűzföld utca,
Margó utca, Szamovár utca és Korsó utca között.
Lékai László (1910-1986): esztergomi érsek, bí­
boros.
Lékai János tér XII. Németvölgy (1956). Lásd: Apor
Vilmos tér
Lékai János (1897-1925): író, publicista. 1918
októberében sikertelen merényletet követett el
gróf Tisza István ellen. A Tanácsköztársaság alatt
népbiztossági tisztviselő.
Lelenc utca I. Tabán. Lepke utca és Gyökér utca
között. Területrendezés miatt megszűnt,
lelenc: a szüleitől elhagyott, talált (meglelt) gyerek
régies neve. Az ilyen gyerekek ellátásáról a lelenc­
házak gondoskodtak.
Lelesz utca [21 B3] XII. Kútvölgy (1939). Előző­
leg: Galgóczy utca egy része. Hadik András utca
15.-től Felső Svábhegyi út 1.-ig.
Lelesz: ma Szlovákia: Leles.
Lelkész utca II. Szemlőhegy, Újlak. Lásd: Felhévízi
utca
Lemberg utca [42 B2-3, 43 A3] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Batthyány utca (1910-es évek).
Péceli út 121.-től Pesti út 362.-ig.
Lenin körút
Lemberg: ma Ukrajna (Kárpátalja): Lvov. Az
1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchiához tarto­
zó Galícia fővárosa.
Len utca [12 B2] II. Széphalom. Előzőleg: 210. utca.
Aszú utcától Kökény utcáig.
Lencse utca [38 A3] X. Gyárdülő (1940). Szállás
utca 16/a-tól Jegenye utca 9/a-ig.
Lencsike utca [18 A2] XV. Rákospalota (2009).
Patakpart utcától Újfalusi utcáig. Lakótelepi ut­
ca.
Lendvay utca [24 A-B3, 80 A-B3] VI. Terézváros
(1879). Előzőleg: Külső Aradi utca (1874). Bajza
utca 35.-től Dózsa György út 96.-ig.
Lendvay: híres színészcsalád. 1. ~ Márton (1807-
1858): színművész, a Nemzeti Színház első nemze­
dékének kiemelkedő tagja. 2. Ifjú ~ Márton (1830-
1875): színművész, a Nemzeti Színház tagja.
Lenfonó utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Szövőszék
utcától Újhegyi sétányig.
lenfonó: emlékeztet a kerület textilipari üzemeiben
dolgozó munkásokra.
Lengő utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Előzőleg:
Brassói utca (1930-as évek). Tervező utca 27.-től
Csókakő utca 14.-ig.
Lengyel sétány [37 A2] X. Népliget (1935). Köny­
ves Kálmán körúttól a Lengyel emlékműhöz vezető
sétány.
lengyel: a névadás a magyar-lengyel emlékbizott­
ság kérésére, az 1848-1849. évi szabadságharcban
részt vett lengyel légionáriusok emlékművének
felavatásakor történt.
Lengyel utca [25 B3, 26 A3-2] XIV. Alsórákos
(1900). Nagy Lajos király útja 95.-től Vezér utca
132.-ig.
Az utcanévtábla magyarázó szövege: „Szabadság-
harcunkban a lengyelek légiói a honvédséggel végig
vállvetve küzdöttek a közös szabadságért. Vezérük:
Woronieczky Mieczislav 1849. október 20-án vér­
tanúhalált halt.”
Lengyel utca XV. Rákospalota. Lásd: Vasutasház
utca
Az I. világháborúban részt vevő népekről neveztek
el itt utcákat.
Lengyel Gyula utca V. Lipótváros (1963). Lásd: Bank
utca
Lengyel Gyula (1888-1941): közgazdász, pedagó­
gus. A Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa, a
Forradalmi Kormányzótanács tagja. Ausztriába,
majd a Szovjetunióba emigrált, ahol a sztáliniz­
mus áldozata lett.
Lenhossék utca [36 A3-B2] IX. Ferencváros (1953).
Előzőleg: Szvetenay utca (1868).141 Mester utca
60.-tól Üllői út 97.-ig.
Lenhossék Mihály (1863-1937): anatómus, egye­
temi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tisz­
teleti tagja, igazgató tagja, másodelnöke.
Lenin körút VI. Terézváros. Lásd: Teréz körút
Lenin körút 386

Lenin körút VII. Erzsébetváros. Lásd: Erzsébet Leonardo da Vinci utca

körút
Különös gyakorlatnak lehetünk tanúi a VIII. ke­
Lenin tér XIX. Kispest. Lásd: Városház tér
rületi Leonardo da Vinci utca mai és egykorvolt
Lenin út XVII. Rákoscsaba-Újtelep, Rákoskeresztúr.
elnevezéseit vizsgálva. Már az is furcsa, hogy Jó­
Lásd: Napiás út
zsefváros egyik kis girbe-gurba utcáját látszólag
Lenin utca XI. Albertfalva. Lásd: Fegyvernek utca
minden kötődés nélkül a reneszánsz polihisztor­
Lenin utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Diósy Lajos utca
ról nevezték el. Hát még mennyi fejtörést oko­
Lenin útja XV. Rákospalota. Lásd: Szent korona
zott, míg kiderült, honnan származik az utcácska
útja
eredeti neve!
Lenin útja XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szikra utca
A mai Leonardo da Vinci utcát ugyanis Óriás
Lenin (Uljanov), Vlagyimir Iljics (1871-1924):
utcának - azaz először németül Riesen Gassénak
orosz-szovjet politikus. A szovjet állam megala-
- keresztelték 1817-ben. A névválasztást sem
pítója.
az utca szélessége, sem hossza, sem jelentősége
Lenke tér XI. Kelenföld. Lásd: Kosztolányi D ezső
nem indokolta. A XVIII. és XIX. század fordu­
tér
lójáról származó térképeken azonban tévedhe-
Lenke út XI. Kelenföld, Lágymányos. Lásd: Bocskai
tetlenül ott a név. Az utcanévlexikon megfejtése
út, Október huszonharm adika utca
szerint egy cégér és egy kocsma állhatott a titok­
Lenke utca [64 A3] XVIII. Újpéteritelep (1898).
zatos keresztelő hátterében.
Kisfaludy utca 67.-től Deák Ferenc utca 32.-ig.
A feltételezések szerint valahol az Üllői út kör­
Lenke utca [61 A-Bl] XX. Pesterzsébet (1941).
nyékén lehetett „Az óriáshoz” címzett vendég­
Torontál utca 20.-tól Bolyai János utca 1.-ig. látó-intézmény, amely egykor nyilván annyira
Lenkeház utca [43 A3, 55 Al] XVII. Rákoskert
kedvelt helyük volt a társasági életre és egy-két
(1954). Előzőleg: Lenkei utca (1920-as évek). Zrí­
pohár italra vágyó környékbelieknek, hogy egy­
nyi utca 162.-től Pesti út 249.-ig. szer csak utcanévadó lett belőle. Nyilván történt
Lenkeház: az elnevezést nem tudjuk azonosítani,
érdekes dolog bőven az Óriásban, de erről mi
valószínűleg kitalált név.
mit sem tudhatunk: a város emlékezete a kocsma
Lenkei utca XVII. Rákoskert. Lásd: Lenkeház utca
nevén kívül semmit nem őrzött meg. Aztán las­
Lenkey utca IX. Ferencváros. Lásd: Lenkei János san azt is elfelejtette. Az 1928-ig - a végén már
utca
magyarul - Óriásnak nevezett utcát Thék Endre
Lenkei utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1908
emléke váltotta fel. Mégpedig azért, mert a ma­
előtt). Üllői út 284.-től Nefelejcs utcáig. gyar bútoripar jeles alakjának éppen itt műkö­
Lenkei János utca [36 B3, 37 A3] IX. Ferencváros
dött a kétszáz munkást foglalkoztató üzeme.
(1938). Előzőleg: Lenkey utca (1900). Könyves
Aztán persze Thék Endrének is mennie kellett.
Kálmán körúttól Fék utca 8.-ig.
1952-ben került sor a névváltoztatásra, mégpedig
Lenkei János (1807-1850): honvéd tábornok. 1848
abból az alkalomból, hogy abban az évben ünne­
májusában századával megszökött Galíciából, és
pelték Leonardo da Vinci születésének ötszázadik
hazatérve szolgálatra jelentkezett. 1849 tavaszán
évfordulóját. A reneszánsz festője, szobrásza, épí­
rövid ideig Komárom várparancsnoka. Ebben az
tésze, fizikusa, írója és anatómusa 1988-ban örö­
évben tábornoki rangot kapott. Az aradi vértanúk
kül kapta emellett a róla elnevezett utcából nyiló,
perének egyik vádlottja volt. A vizsgálati fogság­
ma Leonardo da Vinci közként ismert zsákutcát,
ban megőrült, majd meghalt.
az egykori Losonci közt is.
Lenvászon utca [76 Al] XVIII. Belsőmajor (2007).
Szövet utcából nyíló zsákutca.
Lenvirág utca [18 Al] XV. Rákospalota (1953). Elő­ Leopold Gasse V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Deák
zőleg: dr. Szabó Ferenc utca (1931). Közvágóhíd Ferenc utca
utcától Szántóföld utca 208.-ig. Lépcsős utca [58 B2] XXII. Budatétény (1962).
Leonardo da Vinci köz [36 B2, 84 B3] VIII. József­ Előzőleg: Arany János utca (1920 előtt). Nagyté­
város (1988). Előzőleg: Losonci köz (1968). Leo­ tényi út 174.-től Művelődés utca 32.-ig.
nardo da Vinci utca 8.-nál nyíló zsákutca. Lepence utca [6 B3, 7 A3] III. Aranyhegy (1994).
Leonardo da Vinci utca [36 B2, 84 B3] VIII. Jó­ Saroglya utcától Apátkút utcáig.
zsefváros (1952). Előzőleg: Thék Endre utca Lepence: a Pilis-hegység egyik patakja, amely Vi-
(1928), Óriás utca (1874), Riesen Gasse (1817). segrádnál ömlik a Dunába.
Baross utca 79.-től Üllői út 68/c-ig. Lépés utca [46 Al] XI. Gazdagrét (2002). A Rét­
Leonardo da Vinci (1452-1519): olasz festőművész, alja lejtő Budaörsi úti torkolatától Rétkerülő útig.
szobrász, építész, író, anatómus, fizikus. Születé­ Lepke köz [22 A2] II. Törökvész (1942). Előzőleg:
sének 500. évfordulójára emlékezve kapta az utca Branyiszkó út egy része. Orló utca 23.-tól Lepke
e nevet. utca 42.-ig.
387
Lepke ösvény [33 A2] XII. Csillebérc. Magas út­
ból nyíló út, a végén zsákutcaszakasszal.
Lepke utca I. Tabán. A Gyökér utca és a Szikla utca
között. Területrendezés miatt megszűnt.
Lepke utca [22 A2] II. Törökvész (1929). Előzőleg:
Borgó utca (1926). Eredetileg a Bimbó utca és Vi­
rág árok között, majd hozzácsatolva a Nagysáros
utca (1926). Gábor Áron utca 40.-től Virág árok
21.-ig.
Lepke utca [46 B2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Jobbágy út 30/b-től Csésze utca 25.-ig.
Lepkeszeg utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1984).
Anna utca 158.-tól Hószirom utca 9.-ig.
lepkeszeg: illatos, sárgásfehér pillangós virágú nö­
vény.
Lepkevirág utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1979).
Előzőleg: XXIII. utca (1940-es évek). Csenkesz
utca 22.-től Ezerjó utca 23.-ig.
Lerchen Gasse III. Óbuda. Lásd: Pacsirtam ező
utca
Lerchen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Rigó utca
Lerchen: pacsirta (németül).
Lerchenfeld Gasse III. Óbuda. Lásd: Pacsirtamező
utca
Lerchenfeld Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsébetvá­
ros. Lásd: Király utca
Lerchenfeld'. Pacsirtamező (németül). Dűlőnév.
Leshegy utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu (1987).
Patakhegyi úttól Templom közig.
Les-hegy-. 320 méteres magaslat. Az utca ennek
irányába vezet.
Lestyán utca [14 B2] III. Testvérhegy (2003). Bécsi
úttól Lángliliom utcáig.
lestyán: fűszernövény.
Létai A ndrás utca [53 Al] XVII. Rákoshegy
(2003).301 A Rákosmezei repülők útjától a Ma­
gyar szárnyak dűlőig.
Létai András (1884-1978): épitészmémök, rákos­
mezei repülőgép-kísérletező. 1910 és 1914 között
dolgozott Rákosmezőn, az itteni pilóták számára
épített gépeket, akik az őáltala épített repülőgépe­
ken tanultak, gyakoroltak.
Létra utca [46A-B1] XI. Őrmező (1974). Mikes
Kelemen utcától Dobogó utcáig.
Léva utca [28 A3, 40 Al] XVI. Mátyásföld (1954).
Előzőleg: Lévai utca (1920-as évek). Újszász utca
49.-től Zselic utcáig.
Léva utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep (1930-as
évek). Üllői út 544.-től Selmecbánya utca 3-5.-ig.
Léva utca [50 B3] XIX. Kispest (1940). Pozsony
utca 11.-től Temesvár utca 14.-ig.
Léva utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1932). Nyit-
ra utca 12.-től Rózsás utca 85.-ig.
Léva utca XXII. Baross Gábor-telep. Lásd: Fürtös
utca
Lévai utca II. Törökvész. Lásd: Lévay utca
Lévai utca XVI. Cinkota. Lásd: Avas utca
Levente utca
Lévai utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Léva utca
Lévai utca XXII. Budafok. Lásd: Lévay utca
Léva: ma Szlovákia: Levice.
Lévai Oszkár utca VIII. Józsefváros. Lásd: Fecske
utca
Lévai Oszkár (1890-1920): tisztviselő. A Tanács-
köztársaság idején politikai megbízott, Cegléd,
majd Kiskőrös városparancsnoka. A bukás után
illegális szervezőmunka közben elfogták, halálra
ítélték és kivégezték.
Lévay utca [22 B3] II. Törökvész (1930). Előzőleg:
Lévai utca (1904). Fillér utca 69.-től Alvinci út
40.-ig.
Lévay utca [58 B2] XXII. Budafok. Előzőleg: Lévai
utca (1930-as évek). Széchenyi utca 39.-től Dé­
vény utca 42.-ig.
Lévay József (1825-1918): jogász, költő, műfordí­
tó, a Kisfaludy Társaság tagja, Borsod vármegye
alispánja.
Levedi utca [28 Bl-2] XVI. Árpádföld (2010). A
Honfoglalás lakótelepen lévő utcanévbokor része.
A Budapesti út és a Honfoglaló út között.
Levedi (IX. század): VII. (Bíborbanszületett) Kon­
stantin bizánci császár szerint a (türköknek neve­
zett) magyarok első vajdája.
Levél utca [23 A3-2, 78 A2] II. Rózsadomb (1896).
Römer Flóris utca 57.-től Bolyai utca 20.-ig.
Leveles utca [58 B2 (Lev.)] XXII. Budatétény
(1987). Előzőleg: 803. utca. Háros utca 31.-től
Vörösmarty utca 17.-ig.
Levendula utca [34 Bl-2] XII. Orbánhegy (1931).
Németvölgyi út 49.-től Nárcisz utca 26.-ig.
Levente köz XVII. Rákoscsaba. Lásd: Battonya köz
Levente utca II. Erzsébetliget, Kővár. Lásd: Honvéd
utca
Levente utca III. Csillaghegy. Lásd: Dóm ján Edit
utca
Levente utca IV Újpest. Lásd: Lőwy Izsák utca
Levente utca XIII. Angyalföld. Lásd: Pap Károly
utca
Levente utca XV. Rákospalota. Lásd: M artinovics
Ignác utca
Levente utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1994).
Attila utcától Csarnóta utcáig.
Levente utca XVIII. Szemeretelep. Lásd: Pataky
István utca
Levente utca XXI. Csepel-Belváros. A (volt) Cser-
venka Miklós utca és Erdőalja út között. Hozzá­
csatolva a Szent István úthoz.
Levente utca XXII. Budafok. Lásd: Káldor A dolf
utca
Levente utca XXII. Nagytétény. Lásd: Sport utca
Levente utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Albert
Gyula utca
1. Levente-. Árpád fejedelem egyik fia. 894-ben Si­
meon bolgár fejedelem ellen vitézül harcolt. Ké­
sőbb így nevezték a küzdő férfiakat.
Lev Tolsztoj sétány
2. Levente: félkatonai ifjúsági szervezet az 1930-
1940-es években Magyarországon. Itt kaptak kö­
telező jellegű előzetes katonai kiképzést a l ó éven
felüli fiúk. A Levente utcák főként e szervezetről
kerültek elnevezésre.
Lev Tolsztoj sétány [24 B3, 81 A-B3] XIV. Városli­
get (2011). Zichy Mihály úttól Városligeti körútig.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910): az orosz és
a világirodalom egyik legnagyobb regényírója.
Liba tér XV. Rákospalota. Lásd: Széchenyi tér
Libella köz [46 Al] XI. Gazdagrét (2007). Rétalja
lejtőtől Lépés utcáig.
libella-, vízszintező műszer.
Libertás utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1987).
Előzőleg: 818. utca. Dénár utca 39-43.-tói Kuny­
hó utca 40.-ig. Pénznevek utcanévbokrában.
libertás-. II. Rákóczi Ferenc által veretett pénz.
A rajta lévő „Pro libertate” feliratról kapta a nevét.
Lidérc köz [33 B3] XII. Magasút (1963). Előzőleg:
95. utca. Törökbálinti út 39.-től Ördögszikla út
6-ig.
Lidérc utca [33 B3] XII. Magasút (1944). Edvi Illés
utca 2.-től Irhás árok 11.-ig.
Lídia utca [58 Al] XXII. Budatétény (1952). Előző­
leg: 864. utca. Elza utca 16.-tól Rókales utca 1.-ig.
Liebknecht utca XVI. Sashalom. Lásd: Tolnay Ká­
roly utca
Liebknecht, Kari (1871-1919): ügyvéd. A Német
Szociáldemokrata Párt egyik vezetője. 1916-ban
megalapította a Spartacus Szövetséget. 1918 de­
cemberében részt vett a Német Kommunista Párt
megszervezésében. 1919 januárjában a Spartacus
Szövetség tüntetést szervezett, és ennek szétveré­
se során lelőtték.
Liezen-M ayer sétány [24 B3, 81 A2-3] XIV. Vá­
rosliget (1934). Zichy Mihály úttól Városligeti
körútig.
Liezen-Mayer Sándor (1839-1898): festőművész.
Történelmi tárgyú képei keletkezésük korában
nagy sikert arattak.
Liga utca XII. Németvölgy, Sashegy. Lásd: Kálló
esperes utca
liga-, pártok vagy államok közötti szövetség.
Liget sor XVI. Mátyásföld. Lásd: Hunyadvár utca
Liget sor [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget, Régiaka­
démiatelep (1991). Előző neve: Kasztéi (korábban
helytelenül: Kasztelli) András utca (1953), Sztá­
lin utca (1946) a Liszt Ferenc utca és a Ferihe­
gyi út között; Arany János utca (1945) a Cinkotai
út és Liszt Ferenc utca között; Szent Imre herceg
út a Liszt Ferenc utca és az Ároktő utca között.
Cinkotai út 17.-től Ároktő utca 2.-ig.
Liget tér [38 A2] X. Ligettelek, Óhegy (1991). Elő­
ző neve: Zalka Máté tér (1945), Liget tér (1884).
Vaspálya utca 1., Kápolna utca 2/a., Körösi Cso­
rna sétány 1. és 2., Vásárló utca 2., Állomás utca
és Korponai utca 23. között.
388
Liget utca [7 A-B3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Dózsa György utca 16-.tól Csörlő közig.
Liget utca IV. Istvántelek (1928). Lásd: Ódry utca,
Rozs utca
Liget utca [38 A2] X. Ligettelek (1875). Korponai
utca 9.-től Harmat utca 9.-ig.
Liget utca XV. Rákospalota. Lásd: Erdliget utca
Liget utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1910-es
évek). Teleki utca 77.-től Thököly út 72.-ig.
Liget utca XIX. Kispest. Lásd: Kis Viola utca
Liget utca [61 Bl] XX. Pestszenterzsébet-Szabó-
telep (1910-es évek). Vörösmarty utca 121/b-től
Klapka tér 3.-ig.
Liget utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937). Határ
utca 113.-tól Damjanich János út 42.-ig.
Liget utca XXII. Nagytétény. Lásd: Romhányi Jó­
zsef utca
Ligeti Károly utca XXI. Csepel-Szabótelep (1945).
Lásd: Csete Balázs utca
Ligeti Károly (1890-1919): tisztviselő, költő, új­
ságíró. Az I. világháborúban orosz fogságba esett.
Részt vett a fehérgárdisták elleni harcokban, meg­
szervezte a Nemzetközi Vörös Gárdát. Omszk szi­
bériai város védőinek parancsnokaként a fehérek
elfogták és kivégezték.
Ligetkert utca VIII. Józsefváros. Lásd: Práter utca
Ligettelki út X. Laposdűlő. Lásd: Pongrácz út
Ligettelek', lásd a városrészek között.
Az út ezt a városrészt szeli át.
Likőr utca [36 A3] IX. Ferencváros (2007). Vas­
kapu utca 14,-nél induló zsákutca, a Zwack likőr­
gyár mögött.
Lila utca [28 B2, 29 A2] XVI. Cinkota (1954). Mű­
kő utca 4.-től Számyaskerék utca 3.-ig.
Lilaakác utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1996).
Magvető utcától Nagylegelői utcáig.
Lila orgona utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Orgona utca (1920-as évek). Nyomdász
utca 8.-tól Pásztortűz utca 15.-ig.
Lilik utca [61 A2] XXIII. Molnár-sziget (1998).
Dara utca és Szajkó utca között.
Liliom ösvény [33 A2] XII. Csillebérc. Magas út­
ból nyíló út.
Liliom utca [13 A3] II. Hársakalja (1922 előtt).
Hidegkúti út 36.-tól Galóca utca 33.-ig.
Liliom utca IV. Újpest. Lásd: Venetianer utca
Liliom utca [36 A3-2, 84 B3] IX. Ferencváros
(1874). Előzőleg: Lilien Gasse (1838), Ungar
Gasse (Magyar utca) (1817).8 Soroksári út 10.-től
Üllői út 51.-ig.
Liliom utca XVII. Rákoskert. Lásd: Kékliliom utca
Liliom utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Széchenyi
István utca
Liliom utca [49 A-B3] XX. Pestszenterzsébet. Tö­
rök Flóris utca 97.-től Kende Kanuth utca 98.-ig.
Liliom utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Tuli­
pán utca 7.-től Repkény utca 66.-ig.
389
Liliom utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Nagy Kőbánya utca 7.-től Nagy Kőbánya utca
17.-ig.
Liliom fa utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Homokliliom utcától Szentlőrinci útig.
liliomfa: nagy, illatos (fehér) virágú, terebélyes ker­
ti cserje, magnólia.
Lilla utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1938). Boris
utca 1.-től Csalma utca 2/b-ig.
Lilla utca XII. Kissvábhegy. Lásd: Goldmark Károly
utca
Lilla: polgári nevén Vajda Julianna (1776-1855):
Csokonai szép és költői szerelme. Vajda Pál ko­
máromi kereskedő leánya, akit a költő Lilla néven
örökített meg verseiben. Nincs adatunk rá, hogy
a rövid életű, mindössze néhány hónapig élő ut­
caelnevezés neki állított volna emléket.
Lillafüred utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Eötvös József utca (1946), báró Eötvös
József utca (1920-as évek). Veres Péter út 80.-tól
Sasvár utca 77.-ig.
Lillafüred: Miskolc egyik része. Kedvelt üdülőhely.
Limanova köz [25 A2, 81 B2 (Liman.)] XIV. Her-
minamező (1930). Limanova tér 13.-tól Nagy La­
jos király útja 204.-ig.
Limanova tér [25 A2] XIV Herminamező (1930).
Limanova utca 2. és Limanova köz 13. között.
Limanova utca [25 A2 (Liman.)] XIV. Hermina­
mező (1930). Róna utca 183.-tól Limanova tér
1.-ig.
Limanova: Galíciában, az I. világháború során
1914. december 5-17. között, az orosz hadsereg
ellen vívott nagy véráldozatot követelő ütközet he­
lye. (Ma Lengyelország: Limanowa .)
Linda tér [27 B3] XVI. Mátyásföld (1986). Futó­
rózsa utca 65.-től Futórózsa utca 67.-ig. Valószí­
nűleg az elnevezés idején a Magyar Televízióban
futott filmsorozat főhőséről.
Linden Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Hársfa utca
Linden Gässl XII. Krisztinaváros. Lásd: Gyógyfű
utca
Linden: hársfa (németül).
Linhardt Antal út XIX. Kispest. Lásd: Fő utca
Linhardt Antal (P-1944): nyomdász, 1922-től a
városi képviselő-testület tagja, a kispesti szociál­
demokrata párt egyik vezetője. Koncentrációs tá­
borban pusztult el.
Liniengraben VI. Terézváros. Lásd: Szinyei Merse
utca
Liniengraben VII. Erzsébetváros. Lásd: Rottenbiller
utca
Liniengraben VIII. Józsefváros, Kerepesdűlő. Lásd:
Fium ei út
Liniengraben: határárok (németül).
Linzer Gasse I. Víziváros. Lásd: Linzi lépcső
Linzi lépcső [23 A3, 35 A l, 82 A-Bl] I. Víziváros
(1879). Előzőleg: Linzer Gasse (XVIII. század).
Lippmann utca
Ház nem számozódik rá. Ostrom utca 3.-tól Bat­
thyány utca 24.-ig.
Linz: város Ausztriában
Lipcse utca [27 A3 (Li.)] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Vereckei utca (1920-as évek). Sashalmi
köz 4.-től Sashalmi térig.
Lipcse: Leipzig: város a Németországi Szövetségi
Köztársaságban, Szászország tartományban.
Lipót körút V Lipótváros, XIII. Újlipótváros. Lásd:
Szent István körút
Lipót (1747-1792): Toscana nagyhercege (1765-
1792), II. Lipót néven német-római császár, ma­
gyar és cseh király (1790-1792). Mindössze 15
hónapig uralkodott, de ezalatt befejezte Német­
alföldön a háborút. Megegyezett a poroszokkal
arról, hogy nem támogatják a magyar nemesi el­
lenállást. Szabályozta Erdély státusát (Diploma
Leopoldinum), és aláírta a törökökkel a szisztovói
békét, amely az ország részére meghozta a végle­
ges török-magyar megbékélést.
Lipót tér V Lipótváros. Lásd: Szent István tér
Lipót utca V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Deák Fe­
renc utca, Váci utca
Lipót: I. Lipót (1640-1705): magyar király (1657-
1705) és német-római császár (1658-1705). Ural­
kodása alatt került sor Magyarország felszabadí­
tására a török uralom alól.
Lipót utca [27 A3] XVI. Sashalom (1910). Thököly
út 47.-től Sashalmi sétány 25.-ig.
Lipótm ezei út [21 A2-B1] II. Kurucles, Lipótmező
(1897). Egy része Vadaskerti út lett. Hűvösvölgyi
út 112.-től Széher út 99.-ig.
Lipótmező: lásd a városrészek között.
Az út a Lipótmező nevű városrészt szeli keresz­
tül.
Lipótvár utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1929).
Miskolci utca 59.-től Szuglói körvasút sor 125/a-ig.
Lipótvár: ma Szlovákia: Leopoldov.
Lipótvárosi park XIII. Újlipótváros. Lásd: Szent
István park
Lipótvárosi út V. Lipótváros. A Fővárosi Közmunkák
Tanácsa egyik 1872. évi jegyzőkönyvében. (A
Nagysándor József utcának a Vadász utca és Bajcsy-
Zsilinszky út közötti szakasza.) A nevet más do­
kumentáció nem igazolja.
Lippa utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros (1953).
Előzőleg: Lippay György utca (1912). Práter utca
63.-tól Lósy Imre utca 6.-ig.
Lippa: ma Románia: Lipova.
Lippai utca XVII. Rákoskert. Lásd: Becske utca
Lippay György utca VIII. Józsefváros. Lásd: Lippa
utca
Lippay György (1600-1666): esztergomi érsek.
A Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője.
Lippmann utca XVIII. Rendessytelep (1930). Ma­
lomkő utca és Fáy utca között. Területrendezés mi­
att megszűnt (1970-es évek).
Lipták utca
Lippmann Lajos (?-?): nyugalmazott ezredes, aki
az önálló Pestszentlőrinc első - ideiglenes - bírója
volt.
Lipták utca IV Újpest. Lásd: Szekfű Gyula utca
Lipták Lajos (1887-1919): bőrgyári munkás. Új­
pesten volt vörösőr (rendőr) a Tanácsköztársaság
idején; a monitorlázadás egyik áldozata.
Lipthay utca [23 A3, 78 B3] II. Felhévíz (1946).
Előzőleg: báró Lipthay utca (1899). Bem József tér
1.-től Margit körút 2.-ig.
Lipthay Béla báró (1827-1899): jogász. A szabad­
ságharcban tisztként harcolt. Világosnál százados­
ként Nagysándor József tábornok parancsőrtisztje.
1860 után országgyűlési képviselő, Pest-Pilis-
Solt-Kiskun vármegye főispánja, a fővárosi törvény-
hatósági bizottság tagja, a Fővárosi Közmunkák
Tanácsának alapító tagja (1870-1899), a Kisfaludy
Társaság tagja.
Liptó utca [34 A-B2] XII. Németvölgy (1934).
Eredetileg a Németvölgyi úttól a Hegyalja útig,
1939-től a Fátra térig; ez a szakasza ma Hegytető
utca. Németvölgyi út 114.-től Hegyalja út 123.-ig.
Liptói utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937). Má­
ria királyné útja 103.-tól Kriván utca 6.-ig.
Liptó: vármegye a történelmi Eszak-Magyarorszá-
gon. Ma Szlovákia része.
Líra utca [12 B2] II. Máriaremete (1930-as évek).
Előzőleg: Gyöngy utca (1922 előtt). Máriareme-
tei út 145.-től Zsíroshegyi út 78.-ig.
Líra utca II. Máriaremete (1922 előtt). Lásd: Bada­
csony utca
Lisszabon sétány [34 B2, 82 A3] XII. Németvölgy
(2010). A Gesztenyés kert egyik, Csörsz utcából
nyíló sétánya.
Lisszaboni utca IV. Újpest (1914). Párizsi utca és
Berlini utca között. Üzemi terület lett, megszűnt
(1940-es évek).
Lisszabon: Portugália fővárosa: Lisboa.
Lisznyai utca [35 Al-2, 82 B2-3] I. Krisztinaváros
(1879). Előzőleg: Szőlőhegy utca, Weinberger
Gasse. Tigris utca 2.-től Czakó utcáig.
Lisznyai Kálmán utca XV. Rákospalota. Lásd: Ácsa
utca
Lisznyai Damó Kálmán (1823-1863): költő.
Liszt utca VIII. Józsefváros. Lásd: Lovassy László
utca
liszt: katonai lisztraktár volt itt a XIX. században.
Liszt utca [61 A2] XXIII. Soroksár (1998).287 Fűz­
fás utcánál végződő zsákutca.
liszt: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt vízimal­
mokkal és a híres soroksári kenyérrel összefüggő
elnevezés.
Liszt Ferenc köz [50 B2] XVIII. Liptáktelep. Liszt
Ferenc utca 44.-től Hengermű utca 4.-ig.
Liszt Ferenc tér [36 Al, 84 Al] VI. Terézváros
(1907). Előzőleg: Gyár utca (1850), Fabriken
Gasse (1785).1 Andrássy út 45., Paulay Ede utca
390
60., Király utca 62. és 64., Dohnányi Ernő utca 1.
és 2., valamint az Andrássy út 47. között.
Liszt Ferenc út [58 A-Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Bem József utca 6.-tól Háros utca 146.-ig.
Liszt Ferenc utca [16 B2] IV. Újpest (1925). Elő­
zőleg: Sándor utca (1890-es évek). Attila utca 9.-
től Szent István tér 11—12.-ig.
Liszt Ferenc utca VIII. Józsefváros. Lásd: Lovassy
László utca
Liszt Ferenc utca XV. Rákospalota. Lásd: Csővár
utca
Liszt Ferenc utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Rajka utca
Liszt Ferenc utca XVI. Sashalom. Lásd: Ballada
utca
Liszt Ferenc utca [41 B2] XVII. Rákosliget, Régi­
akadémiatelep (1946). Előzőleg: gróf Tisza István
utca (1919). Liget sor 53.-tól Gyöngytyúk utca
95.-ig, onnan zsákutca.
Liszt Ferenc utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep
(1930). Üllői út 311.-től Liszt Ferenc közig.
Liszt Ferenc utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Zamárdi
utca
Liszt Ferenc (1811-1886): zeneszerző, zongora-
művész. A XIX. század zeneművészetének egyik
vezéralakja volt. Pest szabad királyi város 1840.
január 8-án „az 1838. évi árvíz alkalmával szerzett
érdemekért, mert hangversenyeket adott az ár­
vízkárosultak javára”, díszpolgári címmel tüntette
ki.72 1875-től a Budapesti Zeneakadémia elnöke.
Litény utca XVII. Rákoscsaba (1954). Pöröly utca
és Ebergény utca között. Hozzácsatolva a Gere-
csehida utcához
Az elnevezés indoka ismeretlen.
Litva utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1991). Előző­
leg: Dinda utca (1964), Nyalka utca (1954), Maros
utca (1938). Perczel Mór utca 14.-től Kolozsvár
utca 11.-ig.
Litva: patak és község neve a történelmi Magyar-
országon, Hont vármegyében. (Ma Szlovákia: Li-
tavica potok, Litava község mellett.)
Liva-malom utca [18 A2] XV. Rákospalota (2009).
Kenderföld utca 1.-től Malomrét utca 2.-ig.
Liva: Rákospalota a birtokos Károlyi családtól
1885-ben megvásárolta a malomtartási jogot.
1896-ban Liva József (Jozef Liva) molnár Morva­
országból jött Magyarországra, először bérlőként,
majd tulajdonosként üzemeltette a Szilas-patak
melletti malmot. 1898-ban egy medencét és kabi­
nokat épített, így a patak vizét felhasználva meg­
építette Rákospalota első és egyben utolsó strand­
fürdőjét. 1952-es államosítás után leszerelték a
gépeket, és ócskavasként eladták. Liva Mária, a
molnár unokája, őrizte a malmot egészen 1995-
ös haláláig. Élete utolsó éveit azonban megne­
hezítették az önkényes házfoglalók, akik elhord­
ták mindent az épületből, ami mozdítható volt.
A malmot elbontották, és elüldözték a molnár 90
391
esztendős unokáját. Az épületet 1995-ben isme­
retlenek felgyújtották.
Lívia tér XV. Pestújhely. Lásd: Pestújhelyi tér
Lívia utca [22 B2, 78 Al] II. Zöldmái (1939). Szép­
völgyi út 92/c-től Szépvölgyi út 94/a-ig.
Liza utca II. Remetekertváros (1937). Ördögárok ut­
ca és Zsíroshegyi út között. Területrendezés miatt
megszűnt (1946).
Lóállás utca XX. Pacsirtatelep, Pestszenterzsébet.
Lásd: Királyhágó utca
Lóállás utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1962). Elő­
zőleg: Bocskai utca. A közelben volt - pestszent-
erzsébeti - Lóállás utca nevének újrafelhasználá­
sa. A MÁV kelebiai vonalától Töretlen utca 9.-ig.
1. Lóállás: soroksári dűlő neve.
2. Lóállás: az istállóban egy-egy ló elkülönített he­
lye.
Lobbanó utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Aradi utca (1920-as évek). Hősök fasora
67.-től Pesti határút 10.-ig.
Lobogó utca [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1962). Börzsöny utcától Toronyház utcáig.
Lóca utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Előzőleg:
Hargita utca (1930-as évek), Fritze István utca
(1920-as évek). Mokány utca 26.-tól Tátraszirt
sor 6.-ig.
Lóczy Lajos utca [22 A3-2] II. Törökvész (1930).
Hankóczy Jenő utca 31.-től Gábor Áron utca 41.-ig.
Lóczy Lajos (1849-1920): geológus, egyetemi ta­
nár, földrajztudós, a Magyar Tudományos Aka­
démia tagja.
Locsoló utca [28 B2] XVI. Cinkota (1953). Elő­
zőleg: 430. utca. Strand sétánytól Lucernás utca
21.-ig.
Logodi utca [34 Bl, 35 Al, 82 A1-B2] I. Krisztina­
város (1912). Előzőleg: Logody utca (1874), Ker­
tész utca (1870), Gärtner Weg, Garten Weg (Kert
sétány) (XVIII. század). Eredetileg Felső Palota
úttól a Várfok utcáig. Egy része Váralja utca, más
része Mátray utca lett. Alagút utca 1.-től Vérmező
út 18.-ig.
Logod: a Várhegy alatt, a nyugati oldalon a XVI.
században még létező helység.12 Logod vagy Logot
a Rókus-hegy nyugati lejtőin állt a török időkig.136
Lóherés utca [18 A2] XV. Rákospalota (2009).
Patakpart utcától Újfalusi útig. Lakótelepi utca.
Lohr Ferenc sétány [26 A2] XIV. Alsórákos (2005).
Egressy úttól a Paskál strandfürdő mellett fut.
Lohr Ferenc (1871-1946) festőművész. Az ország
számos templomát diszítik freskói, ornamentikái.
Az ő alkotása a Bosnyák téri templom oltárképe,
és a zuglói Hermina-kápolna faliképéi.
Lokátor utca [41 Al] XVII. Rákoskeresztúr (2004).
Bökényföldi úttól Vidor utcáig.
Lokomotív utca [37 A2 (Lököm.)] VIII. Kerepes­
dűlő (1974). Szemafor utcától MÁV vonaláig.
lokomotív: a vasúti mozdony régi neve.
Lónyay utca
A vasutasok részére épült lakótelep utcáit a vasút
eszközeiről nevezték el.
Lókos utca [58 A3] XXII. Nagytétény (2008).
A Tátra utcától Zagyva utcáig.
Lókos-patak: kisebb vízfolyás Eszak-Magyarorszá-
gon, az Ipoly bal oldali, egyik legnagyobb vízgyűj­
tő területű mellékága. Vize táplálja a 4,6 hektáros
Bánki-tavat, valamint a 40 hektáros Nőtincsi-ta-
vat is.
Lomb utca II. Hársakalja. Lásd: Járóka utca
Lomb utca [24 Al] XIII. Angyalföld (1991). Előző
neve: Vágó Béla utca (1968), Lomb utca (1897).
Eredetileg Csongor utcától Rozsnyay utcáig. Pet-
neházy utca 6.-tól Tahi utca 5.-ig.
Lomb utca XXII. Budafok. Jókai utca és Sarló utca
között. Tervezett, de ki nem épített utca.
Lombos utca [27 B3] XVI. Sashalom (1953). Elő­
zőleg: Mónus Illés utca (1945), Papp-Váry Ele-
mémé utca (1938), Járóka utca (1910-es évek).
Veres Péter út 62.-től Margit utca 59.-ig.
Lomnic utca XI. Kelenföld. Lásd: Zsombor utca
Lomnic utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1930-
as évek). Üllői út 618.-tól Tátrafüred tér 7-8.-ig.
Lomnici utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Kara
utca
Lom nici utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).
Szentmiklósi út 123.-tól Királyerdő út 26.-ig.
Lom nici utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Előzőleg: Ilonka út (XIX. század). Jegenye
utca 1.-től Vincellér utca 36.-ig.
Lomnic: a Magas-Tátra második legmagasabb csú­
csa: 2632 m. (Ma Szlovákia: Lomnícky stit.)
Londoni utca IV. Újpest (1914). Párizsi utca és Ber­
lini utca között. Üzemi terület lett, megszűnt.
London: Nagy-Britannia és Észak-írország Egye­
sült Királyság fővárosa.
Lonka utca [34 B3] XI. Sasad (2010). Rahó utcá­
ból nyíló zsákutca.
Lonka: Helység a volt Máramaros vármegyében.
A települést a trianoni döntés két országnak ítélte
Ma Luh (ukránul), Lunca la Tisa (románul).
Lonovics utca XX. Pestszenterzsébet. Egyes jegyzé­
kekben a Latinovics utca neve.161
Lónyay lépcső I. Víziváros. Lásd: Szalag lépcső
A Lónyay család háza mellett vezet.
Lónyay utca [36 A2, 83 B3, 84 A3] IX. Ferenc­
város (1990). Előző neve: Szamuely utca (1953),
Lónyay utca (1885), Nyúl utca (1874), Zwei
Haasen Gasse (Két Nyúl utca) (1855), Belgrader
Gasse (Belgrádi utca) (1811). Vámház körút 15.-
től Boráros térig.
Lónyay utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Gyöngyvi­
rág utca
Lónyay Menyhért gróf (1822-1884): publicista,
országgyűlési képviselő, pénzügyi szakértő, mi­
niszter, miniszterelnök, a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja, 1861-től
Ló ösvény
Lónyay utca
1774-ben Hülff Móricz Bálint elvette Conti Lipót
Antal fiatal özvegyét, Schallhardt Éva Rozina asz-
szonyságot. Vele együtt azt a tekintélyes vagyont
is, amit Conti, a kiváló kőfaragó mester halmo­
zott fel, aki azzal tette halhatatlanná a nevét, hogy
a XVIII. század elején és közepén a legtöbb köz­
építkezésen ő faragta a homlokzatdíszeket. Hülff
Móricz Bálint is megérdemli a futó bemutatást,
habár az ő érdemei jóval kétségesebbek, mint
a derék kőfaragóéi. Az 1790-es esztendők vá­
rosi közéletének egyik főszereplője, Pest bírója,
illetve polgármestere volt, akiről meglehetősen
ellentmondásos bizonyítványt állítottak ki már a
kortársak is. Felettébb erőszakosnak, korruptnak,
hatalomvágyónak mutatják az iratok, aki azonban
bírta II. József feltétlen bizalmát, s ezzel - úgy
tűnik - olykor alaposan vissza is élt. Másfelől
azonban cáfolhatatlan tény, hogy a város tudatos
fejlesztésének gondolata és az ehhez szükséges fel­
mérések elvégzése, intézmények létrehozásának
ideája Hülffnek volt köszönhető, jóval József ná­
dor színrelépése előtt.
S hogy miért idéztük fel az akkori Pest polgárait
és azok életét? Mert bizony szorosan összefügg
mindez a tárgyalt utca történetével. Hiszen Éva
Rozina asszonyság hozományához tartozott az
a kocsma is, amelyet a Két Nyálhoz cégéreztek.
Az épület a Gönczy Pál utca és a Vámház körút
között a 3-as számot viselte. 1990 óta újra Ló-
nyayról elnevezett ferencvárosi utcában, tekint­
ve, hogy erre a cégérre utalva keresztelték el így
annak idején, valamikor az 1850-es években.
1885-ig Két Nyúl, majd Nyúl utcaként, ismerte
a város, ekkor keresztelték át először. Az előző
évben halt meg gróf Lónyay Menyhért, volt mi­
niszterelnök, így 1953-ig az ő nevét viselte az ut­
ca, amikor is levették a nevét - átmeneti időre,
bár nem kevesebb mint 37 évre - a kommunár
Szamuely kedvéért.
másodelnöke, 1871-től elnöke. Pest szabad kirá­
lyi város törvényhatósági bizottságának tagja.
Ló ösvény I. Víziváros. Lásd: Jégverem utca, Király
lépcső egy része, Szalag lépcső
Itt hordták lovakkal a vizet a Várba.
Lóránt köz [34 Al] XII. Istenhegy (2001). Isten­
hegyi út 74.-től Lóránt út 10.-ig.
Lóránt út [33 Bl, 34 Al] XII. Istenhegy, Orbán-
hegy (1886). Előzőleg: Ilona utca (1880-as évek).
Istenhegyi út 86/a-tól Tündér utca 7/a-ig.
Lorántfly Zsuzsanna lépcső [22 B3 (L. Zs.)] II.
Országút, Pasarét (1929). Előzőleg: Rókushegyi
lépcső (1898). Szilágyi Erzsébet fasor 47.-től
Trombitás út 20/b-ig.
Lorántfly Zsuzsanna út [22 B3] II. Pasarét, Tö­
392
rökvész (1929). Előzőleg: Rókushegyi út (1899).
Trombitás út 3.-tól Fillér utca 42.-ig.
Lorántfly Zsuzsanna utca [16 B2] IV. Újpest. Te­
mesvári utca 16.-tól Aradi utca 20/b-ig.
Lorántfly Zsuzsanna utca XV. Rákospalota. Lásd:
Alag utca
Lorántffy Zsuzsanna (1600P-1660): I. Rákóczi
György felesége, a reformáció híve. Felvirágoztat­
ta a sárospataki református főiskolát, s az ő meg­
hívására jött Sárospatakra tanítani Comenius.
lord Rothermere sétány XVI. Sashalom. Lásd: Sas­
halm i sétány
lord Rothermere utca IV. Megyer. Lásd: Juliánus
barát utca
lord Rothermere utca XX. Pestszenterzsébet. Lásd:
Koch Róbert utca
Lorenz Platz III. Békásmegyer. Lásd: Perje utca
Lórév utca [73 A-B2] XXIII. Millenniumtelep
(1953). Előzőleg: Bacsányi utca, József királyi
herceg utca. Haraszti út 149.-től Gombkötő utca
12.-ig.
Lórév. község Pest megyében.
Losonci köz VIII. Józsefváros. Lásd: Leonardo da
Vinci köz
Losonci tér [36 B2, 84 B3] VIII. Józsefváros (1982).
Illés utca és Práter utca között.
Losonc utca [16 Al] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Előzőleg: Ilona utca (1910-es évek). Királyok útja
5.-től Kossuth Lajos üdülőpartig.
Losonc utca XVI. Mátyásföld (1920-as évek). Mun­
kácsy utca és Farkashalom utca között. Terület­
rendezés miatt megszűnt (1970).
Losonc utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep (1930).
Üllői út 572.-től Selmecbánya utca 37.-ig.
Losonc utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).
Mártírok útja 181.-től Rimaszombat utca 29.-ig.
Losonci utca VIII. Józsefváros (1876). Szigony utca
és Kálvária tér között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1970-es évek).
A mai Józsefvárosi pályaudvar neve akkor köz­
nyelven „losonci stáció” volt, mert innen indult a
vonat Losoncra. Ezért kérték a városrész lakói ezt
az elnevezést.
Losonci utca XVI. Cinkota. Lásd: M űvezető utca
Losonci utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Os-
agárd utca
Losonci utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Nap utca
Losonci utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as
évek). Előzőleg: Fenyves utca (1910-es évek). Ár­
pád utca 38.-tól Borz utca 11.-ig.
Losonc, ma Szlovákia: Lucenec.
Lósy Imre utca [36 B2, 84 B3, 85 A3] VIII. József­
város (1912). Szigony utca 16/a-tól Lippa utca
1.-ig.
Lósy Imre (1580-1641): esztergomi érsek. Jelentős
összegeket adományozott közművelődési célokra.
Pozsonyban papnöveldét alapított, és végrende-
393
letileg alapítványt hozott létre a nagyszombati
egyetem felállítására, amelyet nagy összeggel tá­
mogatott.
Lotharingiai Károly park [82 A1 (Loth. K.)] I.
Krisztinaváros (1994). A Lovas úton, az Anjou
bástya alatt, a déli oldalon lévő park.
Lotharingiai Károly herceg (1643-1690): 1669-
ben elűzték Lotaringiából (Franciaország), és ek­
kor osztrák katonai szolgálatba lépett. 1683-ban
sógora, I. Lipót német-római császár és magyar
király Bécs török ostromakor főhadvezérré ne­
vezte ki. 1686-ban a Buda felszabadítására össze­
gyűlt hadak főparancsnoka. 1687. október 27-én
Balázsfalván aláirta Apafy Mihály fejedelemmel
azt a szerződést, amelyben Apafy lemondott Er­
dély önállóságáról a császár javára.
Lotz Károly utca [22 A3-2] II. Pasarét (1912). Elő­
zőleg: Testőr utca (1902). Szilágyi Erzsébet fasor
69.-től Pasaréti út 76.-ig.
Lotz Károly utca [17 Al] IV. Újpest (1925). Vécsey
Károly utca 22.-től Hársfa utca 19-21.-ig.
Lotz Károly (1833-1904): festőművész, a XIX. szá­
zad magyar festészetének egyik kiemelkedő alakja.
Számos épületet díszítenek falképei.
Louisen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Lujza utca
Lovag út I. Krisztinaváros. Lásd: Lovas út
Lovag utca [23 B3, 83 Bl] VI. Terézváros (1874).
Előzőleg: Vitéz utca,78 Ritter Gasse (1830-as évek).
Nagymező utca 41.-től Jókai utca 20.-ig.
Lovarda utca [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros
(1879). Előzőleg: Teleky Gasse (Teleky utca)
(1840-es évek),17 Bateri Gasse (Agyú-telep utca)
(1690). Szent György tér 4.-től Váralja utca 2.-ig.
A várfaltól lépcső.
Lovarda: emlékeztet arra, hogy itt volt a királyi vár
lovardája.
Lovas út [35 Al, 82 A-Bl] I. Krisztinaváros (1990).
Előző neve: Sziklai Sándor utca (1957), Lovas út
(1929), Nagy Sándor út (1921), Lovas út (1879),
Ritter Gasse (Lovag út) (1870-es évek eleje). Sor­
ként számozva a Palota úttól az Ostrom utcáig.
Lovas utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1964). Elő­
zőleg: Lázár utca. Stefánia utca 34.-től Rézöntő
utca 35/b-ig.
Lóvásár utca [36 Bl, 85 A2] VIII. Józsefváros,
Kerepesdűlő (1885. február). Előzőleg: Mosonyi
utca (1884. november). Kerepesi út 5.-től a Ke­
repesi temető faláig. A korábbi lóvásártér, a mai
ügetőpálya mellett van.
Lovassy László utca [36 B2, 84 B3 (Lov. L.)]
VIII. Józsefváros (1948). Előzőleg: Táncsics ut­
ca (1907), Liszt Ferenc utca (1874), Liszt urna
(1866), Mehl Gasse (1858), Bäcker Gasse (Pék
utca) (1830). József utca 45.-től Tavaszmező utca
10.-ig.
Lovassy László (1815-1892): jogász, az 1830-as
években az országgyűlési ifjak egyik vezetője.
Lőpormalom köz
Lovasvölgyi utca [40 A2-1] XVII. Rákoskeresztúr
(2010). Keresztúri úttól Pesti határútig.
Lóvasút köz [17 Bl] XV. Rákospalota (1973 és
2012). Kert köztől Énekes utcáig.
lóvasút: a XIX. század végén, a XX. század elején
a közelben járt palotai lóvasút emlékére. Az 1973-
as határozat meg nem lévén, a képviselő-testület
újra határozott az elnevezésről.
Lovász utca [25 Bl (Lov.)] XIV. Alsórákos (1968).
Előzőleg: Tapló utca (1935). Öv utca 195.-től
Szuglói Körvasút sor 199.-ig
lovász: a lóápoló neve.
Lóverseny tér [9 B3] IV. Káposztásmegyer (1984).
Hajló utca, Galopp utca, Óceánárok utca és Kül­
ső Szilágyi út között.
lóverseny: a közeli alagi lóversenypályáról, ame­
lyen ma már csak edzések vannak.
Lőcs utca [27 B2-3] XVI. Mátyásföld, Sashalom
(1954). Előzőleg: Lőcsei utca (1920-as évek).
Sasvár utca 104.-től Budapesti út 117.-ig.
lőcs: a szekéroldal felső részét tartó ívelt rúd, amely
a szekér négy szögletén a tengely végére támasz­
kodik.
Lőcse utca XV Újpalota. Lásd: Lőcsevár utca
Lőcse utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1930).
Üllői út 628.-tól Nyíregyháza utca 69.-ig.
Lőcse utca XIX. Kispest. Lásd: Somlyó Zoltán utca
Lőcse utca [49 B3, 50 A3] XX. Kossuthfalva (1925).
Lázár utca 37.-től Mártírok útja 144.-ig.
Lőcsei út [25 A2-B3, 81 Bl] XIV. Alsórákos (1900).
Eredetileg Egressy úttól Szonyi útig, 1901-től mai
hosszáig. Egressy út 120/a-tól Ungvár utca 3/a-ig.
Lőcsei utca [17 AI] IV. Újpest (1928). Bajza utca
59.-től Berzsenyi Dániel tér 5.-ig.
Lőcsei utca XVI. Sashalom. Lásd: Lőcs utca
Lőcsei utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Robogó
utca
Lőcsei utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Benczúr utca
Lőcsei utca [60 B2] XXI. Csepel-Kertváros (1930).
Késmárki utca 1-től Határ utca 70-ig.
Lőcsei utca XXII. Budatétény. Lásd: Ispiláng utca
Lőcsei utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Komáromi út 24.-től Gádor utca 53.-ig.
Lőcse: ma Szlovákia: Levoca. A történelmi Ma­
gyarországon Szepes vármegye székvárosa.
Lőcsevár utca [26 AI] XV. Újpalota (1973). Elő­
zőleg: Lőcse utca (1920-as évek). Adria utca 85.-
től Rákospalotai Körvasút sor 104.-ig.
Lőcsevár. az elnevezés indoka ismeretlen, valószí­
nűleg kitalált név.
Lőpor utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1978). Elő­
zőleg: 424. utca. Veres Péter út 168.-tól István ki­
rály utca 43.-ig.
Lőtér: a közelben volt.
Lőpormalom köz III. Rómaifürdő. A Lőpormalom
utcából nyíló zsákutca. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Lőpormalom utca
Lőpormalom utca [15 B2] III. Rómaifürdő (1987).
Előzőleg: 78. utca. Őrlő köz 2.-től Vízimolnár ut­
ca 2.-ig.
lőpormalom: a XVIII-XIX. században katonai lő­
pormalmok működtek a közelben.
Lőportár utca [24 A2-3, 80 A2] XIII. Angyalföld
(1879). Előzőleg: Kis Lőportorony utca (1874),
Kleine Pulverturm Gasse (1850-es évek). Erede­
tileg a MÁV váci vonalától a Lehel utcáig, 1894-től
a Váci útig. Szabolcs utca 18/a-tól Váci út 21.-ig.
lőportár, a XIX. században itt volt katonai lőpor­
raktárakról.
Lőportorony utca [47 B2] XI. Kőérberek (2008).
Szerémi úttól Budafoki útig.
lőportorony, a közelben van a XVIII. században
épült lőporraktár, amelynek ez része volt.
Lőrinc tér III. Békásmegyer. Előzőleg: Lorenz Platz.
Lásd: Perje utca
Lőrinc utca [16 B2, 17 A2] IV. Újpest (1991). Elő­
ző neve: Komját Aladár utca (1954), Mónus Illés
utca (1946), Lőrinc utca (1882 előtt). Attila utca
25.-től István út 18.-ig.
Lőrinci út [41 A3, 52 B2, 53 A2-1] XVII. Rákoshegy
(1920-as évek). Előzőleg: Temető utca (1900-as
évek) a Bocskai István utca és Melczer utca kö­
zött. Helikopter utca 2.-től Bélatelepi útig.
Lőrinci út [63 B2] XVIII. Halmierdő, Újpéterite-
lep (1898). Körös utcától Vezér utca 51.-ig.
Pestszentlőrinc irányába vezet.
Lőrinc pap tér [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefváros
(1951). Előzőleg: Scitovszky tér (1900). Krúdy
utca és Mária utca kereszteződésénél.
Lőrinc pap: lásd: Mészáros Lőrinc
Lőtér utca [28 A2-3] XVI. Mátyásföld (1974).
Előzőleg: Aradi utca. István király utca 28.-tól
Margit utca 149.-ig.
lőtér: volt a közelben.
Löveg utca [45 B2] XI. Kőérberek (2008). Muskéta
utcától Legényes utcáig.
Löveg utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Jókai Mór
utca
Katonai kifejezések utcanévbokrában.
Lövész köz [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1978). Kis-
tanya utcától Tápiógyörgye utcáig.
Lövész utca V Belváros. Lásd: Királyi Pál utca
lövész: a XVIII. században itt felépített „polgári
lövőhely”-ről, amelyet az 1838. évi nagy árvíz rom­
ba döntött.
Lövész utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
zőleg: Jókai utca (1900-as évek). Tápióbicske utca
50.-től Lemberg utca 87.-ig.
Lövőház utca [22 B3, 78 A3] II. Országút (1900).
Előzőleg: Nagy Rókus utca (1874), Grosse
Rokush Gasse, Obere Land Strasse (Felső Or­
szág út) (1822). Margit körút 89.-től Marczibá-
nyi tér 1.-ig.
lövőház: a Budapesti Polgári Lövészegylet kérel­
394
mére a Marczibányi téren lévő új lövöldéhez ve­
zető utca kapta e nevet. A régi lövölde a Bakfark
Bálint utca és Margit körút sarkán volt, és 1754-
től 1883-ig szolgálta a céllövőket. Az épület egy
része ma is áll.
Lövölde tér [24 A3, 84 A-Bl] VI. Terézváros, VII.
Erzsébetváros (1874). Előzőleg: Schiesstätte Platz
(1840-es évek). Rottenbiller utca 41., Városligeti
fasor 1. és 2., Felső erdősor 1. és 2., Szív utca 1. és
2., Király utca 112. és VI1., Rottenbiller utca 66.
között. Az 1. szám a VII. kerületben, a többi a VI.
kerületben van.
lövölde: az 1838. évi nagy árvíz után itt felépített
új lövöldéről. A korábbi a mai Királyi Pál utcában
állt, de az árvíz romba döntötte.
Lövölde utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Gulner
Gyula utca
A XIX. században alapított lövölde épülete a mai
napig megvan: ma a kerület strandjának pénztára.
Lövölde utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Áruház
tér
lövölde volt egykor itt.
Lövölde utca XXII. Baross Gábor-telep, Budatétény.
Lásd: Csiperke utca
Lövöldöző utca V. Belváros. Lásd: Királyi Pál utca
Löwen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Török Pál utca
Löwen Stiege I. Víziváros. Lásd: Jezsuita lépcső
Löwe: oroszlán (németül).
Lőwy Sándor utca VIII. Józsefváros (1953). Lásd:
Gázláng utca
Lőwy Sándor (1906-1929): pék. Az illegális kom­
munista ifjúsági szövetség tagja, majd titkára volt.
Letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. A váci
fegyházban éhségsztrájkban vett részt, és mester­
séges táplálás közben meghalt, megölték.
Lőwy utca IV. Újpest. Lásd: Aradi utca
Lőwy utca IV. Újpest. Lásd: Venetianer utca
Lőwy Izsák utca [16 B2] IV. Újpest (1991). Előző
neve: Ságvári Endre utca (1945), Levente utca
(1941), Lőwy utca (1925), Part utca (1890-es
évek). Dugonics utcától Árpád út 7.-ig.
Lőwy Izsák (1793-1847): bőrgyáros. Zsidó vallása
miatt nem kapott letelepedési engedélyt Pesten,
így gróf Károlyi István Újmegyer nevű birtokán
építette föl lakóházát és gyárát. Leveleit Újpestre
címeztette, így ő tekinthető a település névadójá­
nak. Az ő pénzén épült fel a zsinagóga. A jóté­
konyságáról ismert, népszerű embert Újpest köz­
ség népe többször is bíróvá választotta.
Lubló utca XXII. Budafok. Csak a város 1937. évi
utcajegyzékében.
Lublói utca [23 A2, 78 Bl] II. Újlak (1926). Elő­
zőleg: Karmelita utca (1879). Tieffen Gasse (Mély
utca).9 Ürömi út 62-től Felhévízi utca 31-ig.
Lublói utca XVI. Cinkota. Lásd: Buják utca
Lubló: teljes nevén Ólubló. (Ma Szlovákia: Stará
Lubovna.)
395 Lugosi utca

Lövölde tér Luca köz [37 B2] X. Laposdűlő (1998).284 Gép ut­
cától Nyerő utcáig.
Amikor a legszebb pesti lövőházak felépültek - a
Luca: helység Fogaras vármegyében. (Ma Romá­
XVIIII. század végétől a XIX. század közepé­
nia: Lu{a.)
ig —j már végleg elmúltak azok az idők, amikor
Lucerna köz [45 Bl] XI. Madárhegy (2005). Ká­
a polgároknak kellett őrködniük a város békéjén,
nyakapu utcától Medvetalp utcáig.
s fegyverekkel védeni javaikat és családjukat,
Lucernás köz [28 B2 (Luc.)] XVI. Cinkota (1974).
de hát honnan tudhatták volna, hogy egyszer
Lucernás utca 7.-nél nyíló zsákutca.
majd újra szükség lesz gyakorlással edzett harci
Lucernás utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Előző­
tudásra!? Gyakoroltak hát szorgalmasan, ver­
leg: Eperjesi út (1930-as évek). Ostoros út 17.-től
senyeket rendeztek, olykor egy-egy lövészbált,
Csobaj utca 8.-ig.
férfimulatságot is: minderre a legalkalmasabb
lucerna: pillangós virágú évelő takarmánynövény.
hely a lövőház volt, térés csarnokával, díszes
Lucfenyő utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
homlokzatával, reprezentatív megjelenésével és
zőleg: Késmárki utca (1920-as évek). Margit utca
a céllövészet minden műfajának művelésére való
80.-tól Sasvár utca 89.-ig.
alkalmasságával. Mint ez a Lövölde tér is, amely
Lúd utca [61 A2] XXIII. Soroksár (1998).287 Szajkó
az 1840-es években épült, s már ötödik volt a
utcától Dara utcáig.
sorban. Akkor határozták el létesítését, midőn a
lúd: a vadliba másik neve; a Molnár-szigeten vad-
másik, a régi, azaz a negyedik, az 1838-as nagy
ludak fészkelőhelye van.
pesti árvíz idején helyrehozhatatlanul összedőlt.
Ludány köz [61 B3] XXIII. Soroksár (1954). Láng
(A Kálvin tér környékén állott, a Duna irányába
Endre utca 63.-tól MÁV kelebiai vonaláig.
nyújtózkodó golyófogó térre, a városfal közelé­
Ludány utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1954).
ben - ezért is hívták régen Lövész utcának a Ki­
Előzőleg: Kinizsi utca. Ludány köz 10.-től Erzsé­
rályi Pál utcát.)
bet utca 50.-ig.
Az új lövöldét - ugyanúgy, mint az elpusztultat -
Ludány: község Nógrád megyében.
egy bizonyos Zambelli András nevű építészmes­
Ludas utca [42 A2] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
ter tervezte: posztumusz alkotása volt, mivelhogy
Előzőleg: Aradi utca (1930-as évek). Csabai út
a mester fiatalon, már 1822-ben elhalálozott,
86.-tól Rákos-patakig.
de mégis az ő tervlapjait tartották célszerűnek
Ludas: község Heves megyében.
a pótlásként épülő új háznál felhasználni. Szép
Ludoviceum Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Korányi
ház, nagy és díszes épület volt ez az erzsébet­
Sándor utca
városi. A mai Lövölde tér északkeleti végében
Ludoviceum utca VIII. Józsefváros. Lásd: Korányi
állott, jókora darabot elfoglalva a kertekből, ma­
Sándor utca
jorokból. Stílusát a klasszicizmus jegyei jellem­
Ludovika tér [36 B2] VIII. Józsefváros (1991). Elő­
zik, s persze a célszerűség mindenekfelett. Két
ző neve: Kun Béla tér (1957), Néphadsereg tér
épületből állott tulajdonképpen. Az utcafronthoz
(1951), Ludovika tér (1943). Üllői út egy részé­
közelebb eső részében vendéglő, étterem, kiszol­
ből. Üllői út 78., Korányi Sándor utca 2/a., Üllői
gálóhelyiségek voltak, a másikban - a tényleges
lövőházban - lőcsamokok, irodák, a lövészmes­ út 80. között.
Ludovika, Maria Antoinette (1768-1835): I. Fe­
ter lakása és a centrálisán elhelyezkedő oszlopos
renc király harmadik felesége, aki koronázási aján­
folyosó.
dékából 500 000 forintot ajánlott fel a róla elne­
A jeles házat magas kőfal vette körül, parkjába
vezett Ludoviceum katonai akadémia felépítésére.
díszes kapuzaton át lehetett belépni. Gazdagon
Az akadémiát 14-17 éves önkéntesek katonai ki­
tagolt építmény ez is, valódi diadalív. Ahogy az
képzésére és honvédtisztek felső képzésére alapí­
már a derék védharcosokhoz méltó, akik olykor
tották. 1946-ig működött a ma is álló épületben,
magas vendégeket is fogadnak mulatságuk és
amely 1838-ban, a nagy árvíz idején sok ezer em­
edzéseik helyszínén, s akik az épület pompájá­
bernek adott menedéket.
val is mutatni akarják országnak-világnak, mi­
Ludwig Gasse I. Víziváros. Lásd: Csónak utca
re képes a polgárság, az a bizonyos harmadik
Lugas utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
rend. Hogy a teret, ahol e kiváló építmény és
zőleg: Lugosi utca (1920-as évek). Zrínyi utca
intézmény szolgált, hivatalosan is a Polgári Lö-
10.-től Zimonyi utca 4.-ig.
völdéről nevezzék el, s a név magyarul is han­
Lugos utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Mérő utca
gozzék, 1874-ben emelkedett törvényerőre.
Lugos utca [52 B3, 53 A3] XVIII. Szemeretelep
Mára ez a puszta elnevezés maradt az egyetlen
(1930). Nagybecskerek utca 47.-től Nagybánya
emlékjele a régi lövőháznak, amelyet 1890 kö­
utca 86.-ig.
rül bontottak le, mivel útját állta a város fejlő­
Lugos utca XIX. Kispest. Lásd: Hamu utca
désének.
Lugosi utca XVII. Rákoscsaba Lásd: Lugas utca
Lugosi utca
Lugosi utca [58 B2, 59 A2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Nyár utca 15.-től Hajnal utca 21.-ig, on­
nan zsákutca csökkenő házszámozással.
Lugos: ma Románia: Lugoj.
Lujza tér II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Kolosy tér
Lujza utca [36 B2, 85 A2-3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Louisen Gasse. Teleki László
tér 7.-től Baross utca 120.-ig.
Lujza utca XVI. Sashalom. Lásd: Vulkán utca
Lujza utca [63 B2] XVIII. Újpéteritelep (1898).
Kisfaludy utca 5/c-7/a-tól Lőrinci út 4/a-ig.
Lukács György utca [7 B2] III. Békásmegyer
(1979). Csobánka tértől Ezüsthegy utcáig.
Lukács György (1885-1971): filozófus, esztéta,
egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja.
Lukács utca [23 A2, 78 Bl] II. Újlak (1879). Elő­
zőleg: Donau Gasse (Duna utca). Árpád fejede­
lem útja 32.-től Lajos utca 9.-ig.
Lukács: evangélista, valamint a róla elnevezett
fürdő.
Lukácsy Sándor utca [17 B2] XV. Rákospalota
(1935). Előzőleg: Sándor utca (1896). Sződliget
utca 36-38.-tói Sín utca 31-33.-ig.
Lukácsy Sándor (1815-1880): kertész, kertészeti
szakíró. A szabadságharcban honvéd hadbiztos.
1849-ben Rákospalotán létesített gyümölcskertet
és faiskolát, ahol megszervezte a faápolókat képző
intézetet. Az 1860-as évektől mint miniszteri biz­
tos támogatta a községi faiskolák létesítését.
Lumumba utca XIV. Herminamező, Kiszugló, Nagy-
zugló, Törökőr. Lásd: Róna utca
Lumumba, Patrice (1925-1961): Zaire Köztársaság
(akkor Kongói Köztársaság) első miniszterelnöke.
396
A függetlenségért fellépő Kongói Nemzeti Moz­
galom alapitója és elnöke volt. A hatalomtól való
megfosztása után letartóztatták, majd megölték.
Lupény utca [22 A3] II. Pasarét (1933). Szilágyi
Erzsébet fasor 43.-tól Pasaréti út 52/b-ig.
Lupény: ma Románia: Lupeni.
Lust Gasse II. Országút. Lásd: Rózsahegy utca
Lustige Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Víg utca
Az utcában volt a XIX. században a Zum die Lus­
tigen (A vidámhoz) nevű vendéglő.
Luther Gasse (Luther utca) V Lipótváros. Egy 1849.
évi katonai szálláshivatali jegyzékben szerepel.
Lefutása nem azonosítható.
Luther tér XXI. Csepel-Belváros. Táncsics Mihály
utca, Kiss János altábornagy utca, Karácsonyi
Sándor utca és Aruház tér között. Területrendezés
miatt megszűnt (1930-as évek).
Luther utca [36 Al, 84 B2] VIII. Józsefváros (1872).
Előzőleg: Luther Gasse. Rákóczi út 57/b-től Köz­
társaság tér 29.-ig.
Luther Márton utca [8 B3] IV. Újpest. Fiumei út
7.-től Megyeri út 40.-ig.
Luther, Martin (1483-1546): vallásreformátor,
az evangélikus egyház alapítója. Az utca az 1893-
1894-ben épült Luther-udvarnak nevezett épület
mellett van, amelyben a szlovák egyházközség
evangélikus temploma működött 1975-ig.
Lyka Károly utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1978).
Előzőleg: Táncsics Mihály utca (1948), Bartók
Béla utca (1946).26 Liget sor 53.-tól XX. utca
17.-ig.
Lyka Károly (1869-1965): művészettörténész, fő­
iskolai tanár, Kossuth-díjas. A Kisfaludy Társaság
tagja.

M 134/c-ig.
M jelű utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: M ici­
mackó utca
Mackensen út XII. Kútvölgy. Lásd: Alsó Svábhe­
gyi út, Felső Svábhegyi út
Az utca elnevezését Mackensen tábornagy fia, az
akkori (1936) német követ szorgalmazta.100
Mackensen utca XVIII. Szemeretelep. I. világhábo­
rús hadvezérek utcanévbokrában. Lásd: Varga
Katalin utca
Mackensen, August von (1849-1945): német tábor­
nagy. Az I. világháború alatt nagy sikereket ért el
az oroszok elleni csatákban, de Szerbiában is har­
colt. 1916-ban visszafoglalta Romániától Erdélyt.
A fegyverszünet után Romániában az antant fog­
ságába esett. Internálták. Szabadulása után otthon
a szélsőjobboldali Stahlhelm (Acélsisak) szervezet
egyik vezetője, Hider támogatója lett.
Mackó utca [4 "7 B3 (Mac.)] XV. Rákospalota
(1953). Előzőleg: Medveczky György utca (1928).
Rákos út 60.-tól Népfelkelő utca 85.-ig.
Macskajáték utca XI. Sasad (2012) Örkény István
utca torkolatától a Barackmag utca és a Törökbá­
linti út között.
M ácsonya utca [6 B3] III. Ürömhegy (2002). Kol-
ta utcától Saroglya utcáig.
mácsonya: fehér vagy lila fészkes virágzatú, bo­
gáncshoz hasonló gyomnövény.
Madách tér II. Adyliget (1920-as évek). Bethlen
Gábor út és Szent László út kereszteződésénél.
Területrendezés miatt megszűnt.
Madách tér XV. Rákospalota. Lásd: Kozák tér
Madách utca [17 Al] IV. Újpest (1925). Nádor
utca 70.-től Leiningen Károly utca 30.-ig.
Madách utca IV. Újpest (1906). A Váci út és Duna
sor között. Üzemi terület lett, megszűnt (1925).
Madách utca VIII. Józsefváros. Lásd: Dankó utca
Madách utca [26 Al] XV. Pestújhely (1910-es
évek). Őrjárat utca 15.-től Nyírpalota útig.
Madách utca XV. Rákospalota. (1922). Körvasút­
tól MAV-telepig. Területrendezés miatt megszűnt
(1933).
M adách utca [26 Bl-2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Előzőleg: Lechner Lajos utca
(1910-es évek). Baross utca 94.-től Rákospalotai
határút 43.-ig.
Madách utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Ezüst
utca
Madách utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásu:
Bogrács utca
M adách utca [49 Bl, 50 Al] XIX. Wekerletelep
(1910). Határ út 15.-től Corvin körút 41.-ig.
Madách utca [49 A-B3, 61 Al] XX. Pestszent-
erzsébet, Pestszenterzsébet-Szabótelep (1910-
Madarász köz
es évek). Baross utca 109.-től Ady Endre utca
M adách utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(1930). II. Rákóczi Ferenc út 229.-től Rév utcáig.
M adách utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as
évek). Péter-Pál utca 53.-nál nyíló zsákutca.
M adách Imre út [35 Bl, 83 B2 (M. I.)] VII. Er­
zsébetváros (1938). Előzőleg: Madách Imre su­
gárút, Erzsébet sugárút, Erzsébet út. Terveken
szereplő, de nem alkalmazott nevek. Madách Im­
re tér 3. és 4. között nyíló zsákutca.
Madách Imre sugárút VII. Erzsébetváros. Lásd:
M adách Imre út
M adách Imre tér [35 Bl, 83 B2 (Mad. I.)] VII.
Erzsébetváros (1938). Károly körút 15. és 17.,
Asbóth utca 16. és 18., valamint a Madách Imre
út 1. és 2. között.
Madách Imre tér XV. Rákospalota. Lásd: Kozák tér
Madách Imre utca XVI. Sashalom. Lásd: Kisha­
lom utca
Madách Imre utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Mátka utca
Madách Imre utca [51 A2 (Mad. I.)] XVIII. Lip-
táktelep (1910-es évek). Liszt Ferenc utca 16.-tól
Bartók Lajos utca 9/a-ig.
Madách Imre (1823-1864): jogász, országgyűlé­
si képviselő, drámaíró, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. Legismertebb műve: A z
ember tragédiája.
M adár lépcső [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
M adár utca [21 Bl] II. Nyék (1954). Előzőleg:
Szalonkaszem utca (1953). Páfránykert utca 28.-
tól Kondor út 7.-ig.
Madár utca V. Lipótváros. Lásd: Szende Pál utca
Madaras utca [46 Bl (Mad.)] XI. Kelenföld (2002).
Előzőleg: Bácsalmás utca egy része. Egér úttól
Solt utcáig.
M adarassy László utca [50 B3] XIX. Kispest
(1992). Előző neve: Tőke László utca (1948).
Madarassy László utca (1923), Varjú utca (1910-
es évek). Mészáros Lőrinc utca 157/b-től Nádasdy
utca 134.-ig.
Madarassy László (1840-1893): jogász, Kecske­
méten jogakadémiai tanár, ügyész. 1882-1883-
ban hosszú utazást tett Észak- és Dél-Ameriká-
ban, amelyről több úti beszámolót írt. A Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja. 1889-ben
Kispest jegyzője lett. Részt vett a Casino és a he­
lyi Általános Ipartestúlet megszervezésében.
Madarász köz XIII. Angyalföld. Lásd: Flesch Ár­
m in köz
M adarász köz [46 B3 (Mad.)] XXII. Budafok
(2002). Tatárka utca 8-10. között nyíló köz.
madarász: az elnevezés arra utal, hogy a XX. szá­
zadban még sok madarászt foglalkoztattak az itt
élő madarak.
Madarász utca
Madarász utca XIII. Angyalföld. Lásd: Madarász
Viktor utca
Madarász utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szánthó
Géza utca
A XIX. században madarászok laktak az utcában.18
M adarász utca [52 A3] XVIII. Bókaytelep, Glo-
riett-telep (1910-es évek). Üllői út 579.-től Ne­
meske utcáig.
Madarász Viktor utca [16A-B3, 24 A l] XIII.
Angyalföld (1936). Előzőleg: Madarász utca
(1900). Eredetileg Tömöri tértől Balzsam utcá­
ig. Tahi utca 14.-től Szekszárdi utca 9.-ig, onnan
zsákutca.
Madarász Viktor (1830-1917): festőművész, híres
történelmi képek alkotója.
Madárdomb köz [41 B3 (Mad.)] XVII. Rákoske­
resztúr (1999).
Madárdomb: lásd a városrészek között.
M adárhegy utca [33 B3, 45 Bl] XI. Madárhegy
(2003). Kányakapu utcától a Budaörsi útig.
Madárhegyi utca XI. Madárhegy (2008). Törökbá­
linti úttól a Kányakapu utcáig.
M adéfalva utca [9 A3-2] IV. Káposztásmegyer
(2005). Óceánárok utcától íves útig.
Madéfalva : helység Csík vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Siculeni.)
Maderspach Károlyné utca [34 B3, Mad. K.-né]
XI. Sasad, Sashegy (1930). Homonna utca 12.-
től Ugrón Gábor utca 34.-ig.
Maderspach Károlyné Buchwald Franciska (1804-
1880): ruszkabányai bányatulajdonos felesége.
A szabadságharc alatt támogatta a harcoló honvé­
deket, majd Világos után a bujdosókat rejtegette.
Haynau a szabadságharc leverése után nyilváno­
san megvesszőztette.
Mádi köz [38 B2] X. Óhegy (1958). 41 282/5 hely­
rajzi számú telektől a Mádi utcáig.
Mádi utca [38 A2-B3, 39 A3] X. Óhegy, Újhegy
(1908). Egy részéből Gumigyár utca lett. Körösi
Csorna Sándor út 51.-től Újhegyi útig.
Mád: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Madridi utca [17 A3] IV. Újpest, XIII. Angyalföld,
XIV. Alsórákos (1914). Pozsonyi utca 1.-től Bécsi
utca 2.-ig.
Madrid: Spanyoloszág fővárosa.
Mády Lajos utca [16 B2] IV. Újpest (1935). Elő­
zőleg: Bercsényi utca egy része. Szent István tér
24.-től István út 18.-ig.
Mády Lajos (1848-1918): református esperes, is­
kolaigazgató. 1873-ban nevezték ki községi elemi
iskolai tanítónak Újpesten. Sokat tett a község köz-
művelődéséért: elemi, polgári és ipariskolákat szer­
vezett. 1880-1905 között a vegyes iparostanonc-
iskola igazgatója, egyik alapítója volt az újpesti fő­
gimnáziumnak (ma Könyves Kálmán Gimnázium).
Madzsar József utca [7 B2, 8 A2] III. Békásmegyer
(1976). Pünkösdfürdő utcától Hadrianus utcáig.
398
Madzsar József (1876-1941): orvos. A Károlyi­
kormányban egészségügyi államtitkár. A Tanács-
köztársaság alatt az országos egészségvédelem
vezetője volt. Bécsbe emigrált. 1924-ben haza­
tért, és bekapcsolódott a munkásmozgalomba.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt baloldali
ellenzékének egyik vezetője lett, 1936 márciusá­
ban a Szovjetunióba emigrált, és nemzetközi pub­
licisztikai tevékenységet fejtett ki. A sztálinizmus
áldozata lett.
Mag utca [59 B2, 60 A2] XXI. Gyártelep (1958).
Előzőleg: 761. utca. II. Rákóczi Ferenc út 179.-
nél nyíló zsákutca.
Magán utca II. Hársakalja. Lásd: Titán utca
Magas út II. Újlak. Lásd: Kolozsvári Tamás utca
Magas út [33 A2] XII. Csillebérc (2007). Konkoly
Thege Miklós úttól Sugár útig.
Magas utca [82 Bl (Mag.)] I. Víziváros (1879).
Hunyadi László lépcső 1.-től Csónak utca 3.-ig.
Magas utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Zalán utca
M agasház utca [59 A2] XXII. Budafok (1969).
József Attila utca 20,-nál nyíló zsákutca.
magasház: emlékeztet arra, hogy itt épült a kerü­
let első toronyháza.
M agasházy utca [60 Al] XXI. Csepel-Belváros.
(2013). Előzőleg: Láng Kálmán utca (1945),
Zettner Sebő utca (1925), Alsó Szent János utca
(1890-es évek). Tanácsház utca 1.-től Karácsony
Sándor utca 4.-ig.
Magasházy Ödön (1884-1950): a Weiss Manfréd-
gyár műszaki vezérigazgatója volt. A világháború
után az ő irányításával folyt a helyreállítás. 1949-
ben kémkedés vádjával letartóztatták, és 1950-
ben kivégezték a Margit körúti Kisfogházban.
Magasházy Adám (1932-1952): barátaival, isko­
latársaival, valamint Sallay Ernő csepeli tisztvise­
lővel (aki DISZ-titkár is volt) ellenállási csoportot
szervezett. Letartóztatásuk után előbb életfogytig-
lanra, majd II. fokon halálra ítélték őket,
Magasin Gasse III. Óbuda. Lásd: Raktár utca
Magasin Platz III. Óbuda. Lásd: Miklós tér
M agaslati utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1990).
Csúcs utca 58,-nál jobbra és balra nyíló zsákutca.
magaslati: a Tétényi-fennsík tetején.
Magasles utca [46 B3] XXII. Budafok (2002). Va­
dász forduló 13. számnál nyíló utca.
M agasát dűlő [33 A2] XII. Magasút (1954). Nő­
szirom utcától Csille térig.
M agasúti köz [33 B3] XII. Magasút (1985). Tö­
rökbálinti út 63/b-től Lidérc utca 38.-ig.
M agasúti lejtő [33 B2-3] XII. Magasút (1928).
Két részből áll: Lidérc utca 29.-től a Hörcsög ut­
cáig, onnan zsákutca az Ördög-oromi kőfejtő ter­
mészetvédelmi terület határáig, az ezen átmenő
turistámtól a Konkoly-Thege Miklós út 58.-ig.
Magasút: lásd a városrészek között.
Magazin tér III. Óbuda. Lásd: Miklós tér
399
Magazin utca III. Óbuda. Lásd: Raktár utca
magazin: a dűlő a nevét a XVIII. században, az itt
álló uradalmi raktárakról kapta.
Magdalena Platz I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Magdalenen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: M ag­
dolna utca
Magdalenen Gasse XI. Albertfalva. Lásd: Kisúj­
szállás utca
Magdolna tér I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Az Árpád-kori, a II. világháborúban elpusztult
Mária Magdolna (helyőrségi) templomról, amely­
nek csak a tornya maradt meg, miután a romos
épületrészeket elbontották.
Magdolna tér XV. Rákospalota. Lásd: Töltés tér
M agdolna utca [12 B2] II. Máriaremete (1922
előtt). Dombos utca 17.-től József utcáig.
Magdolna utca [36 B2, 84 B3, 85 A3] VIII. Jó­
zsefváros (1991). Előző neve: Kohói Anna utca
(1947), Magdolna utca (1874), Magdalenen Gasse
(1817). Szűz utca 2.-től Dobozi utca 29.-ig.
Magdolna utca XI. Albertfalva. Lásd: Kisújszállás
utca
Magdolna utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as
évek). Előzőleg: Templom utca (XVIII. század).
Savoyai Jenő tér 1.-től Kossuth Lajos utca 28.-ig.
Horthy Miklósné Purgly Magdolna: az 1930-as
években ebben az utcában hozta létre a szegé­
nyek konyháját. Ezért hálából róla nevezték el az
utcát."
Magdolna utca XXIII. Soroksár-Ujtelep. Lásd:
Tartsay utca
Magioder Weg X. Keresztúridűlő, Óhegy, Tégla­
gyárdűlő, Újhegy. Lásd: Maglódi út
M aglódi út [38 B2, 39 A2-B3, 51 Bl] X. Keresz­
túridűlő, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy (1873).
Előzőleg: Magioder Weg. Jászberényi út 15.-től
Kozma utcáig.
Maglód: község Pest megyében. Az út Maglód fe­
lé vezet.
Máglya köz [16 B3] XIII. Angyalföld. Fiastyúk ut­
ca 25-27. között nyíló zsákutca.
Máglya utca XIII. Angyalföld. Lásd: Fiastyúk ut­
ca, Rokolya utca
máglya: az azonos méretben egymás mellé, majd
erre keresztben felrakott fahasábok halmazát ne­
vezik így. A XX. század elején nagy fatelepek vol­
tak ezen a környéken.
Mágnes utca [46 B3, 47 A3 (Mág.)] XI. Kelen-
völgy (1954). Előzőleg: Mohács utca. Bezdán utca
16.-tól Bánhida utca 8.-ig.
Magnólia utca [15 A2] III. Törökkő (2009). Csil­
laghegyi útból nyíló zsákutca (2009).
magnólia: liliomfa.
Magor utca [7 A3] III. Csillaghegy (2010). A Hét­
halom utcából nyíló zsákutca.
Magor. a hun-magyar mondavilág alakja, Hunor
testvére, Ménrót fia, a hun nép őse. Nevét a cso­
Magyarfalu utca
daszarvasmonda őrizte meg. Hunorról a kerület
egy másik részén neveztek el utcát.
Magtár utca [28 Bl-2, 29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Csömöri út (1900-as évek). Szabad
föld út 24.-től Budapesti útig.
Magvető utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1954).
Előzőleg: Nagyatádi Szabó István utca. Lőrinci
út 29.-től Zsuzsanna sorig.
Magyar utca III. Óbuda. Lásd: Kálvin köz, Miklós
utca
Magyar utca [36 A2, 83 B2-3] V. Belváros (1874).
Előzőleg: Unger Gasse (Magyar utca) (1791),1
Nach der Ketschkemeter Thor (Kecskeméti ka­
pu felé)1 a Ferenczy István utca és a Kecskeméti
utca között; Rundei Gasse (Rondella utca) vagy
Schneider rundel Gasse (Szabó rondella utca)129 a
Ferenczy István utca és a Reáltanoda utca között;
Stadtmaurer Gasse (Városfal utca) (1695)1a Kos­
suth Lajos utca és a Reáltanoda utca között. Kos­
suth Lajos utca 17.-től Kecskeméti utca 12.-ig.
Magyar utca V. Belváros. Lásd: Só utca, Szarka
utca
Magyar utca VIII. Józsefváros. Lásd: Erdélyi utca,
Koszorú utca
Magyar utca IX. Ferencváros. Lásd: Liliom utca
Magyar utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Eötvös utca
Magyar utca [17 B2] XV. Rákospalota (1892). Fő
út 35.-től Kisfaludy utca 10.-ig.
Magyar utca XVI. Sashalom. Lásd: Magyarvár utca
Magyar utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: M a-
gyarhida utca
Magyar utca XVIII. Alacskai úti lakótelep, Halmi­
erdő. Lásd: N em es utca
Magyar utca [49 B3, 50 A3] XX. Gubacsipuszta,
Kossuthfalva (1910-es évek). Vécsey utca 83.-tól
Nagykőrösi út 183.-ig.
Magyar utca [60 Al] XXI. Gyártelep (1890-es
évek). Karácsony Sándor utca 3.-tól Posztógyár
utca 4.-ig.
Magyar utca [46 B3] XXII. Budafok (1920-as évek).
Ady Endre út 103.-tól Jegenye utca 6.-ig.
Magyarádi út XI. Kelenföld. Lásd: Ulászló utca
Magyarádi utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).
Mária királyné útja 19.-től Szentmiklósi út 46.-ig.
Magyarád: ma Románia: Maderat.
Magyar asszonyok bástyája [82 B2 (Magy. a. b.)]
I. Víziváros (1929). Előzőleg: Ellipszis. Az Alagút
fölötti térség a Király lépcsőnél.
A Magyar Asszonyok Népi Szövetsége (MANSz),
amely 1918-ban alakult meg, nemzetvédelmi,
kulturális és külföldi propagandatevékenységet
folytatott. Horthy Miklós budapesti bevonulá­
sának tizedik évfordulójára fásította ezt a helyet.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a szervezetre
emlékeztetve adta a nevet a térnek.31
Magyarfalu utca [40 A2-B3] X. Kőbánya-Kert­
város (1991). Zöld pálya utcától Vadszőlő utcáig.
Magyarhida utca
Magyar utca
A Magyar utca belső szakasza, a Kossuth Lajos
utca és Reáltanoda utca közötti része, a Ferences
barátok kertjéből hasíttatott ki - az álláspontok
közelítésére irányuló hosszas tárgyalások után
- egyr 1719. december 18-i keltezésű szerződés
tanúsága szerint. A kontraktus értelmében a
franciskánusok a város pénzén ásandó új kút és
a megváltozó nyomvonal miatt átépítendő falak
fejében mondtak le addigi birtokuknak erről a
darabkájáról.
Akkor persze még nem így7 nevezték a megnyí-
ló kis utcát, ahogyan ma. S itt azt is figyelembe
kell már vennünk, hogy voltak a házsornak eddig
nem érintett, és különböző időkben más-más ne­
vekre hallgató szakaszai. Sőt! Ezek a szakaszok
- más útvonalakkal egyesülve - tulajdonképpen
a falak tövében belülről körbefutó folyosót alkot­
tak, s ilyenformán az akkor Újvilágnak nevezett
„ösvény” nem is ízesült utcává. Amikor ez mégis
megtörtént (a XVIII. század első negyedében), a
mai Magyar utca felső részét, amely tehát akkor
csak a Reáltanoda utca vonaláig futott, Szabó
rondellának, alsó szakaszát pedig Kecskeméti kapu
sikátornak nevezték el.
S most kénytelenek vagyunk majdnem száz esz­
tendőt átlapozni a naptárban, hogy a mai névvál­
tozat közvetlen őséig, az Unger Gasséig eljuthas­
sunk. Arról a jellegzetesnek is mondható esetről
lesz itt szó, amikor az utcát az abban felépülő
első vagy fontos épületről, esetleg annak tulaj­
donosáról nevezik el. A jelen esetben a kovács­
mesterséget folytató, 1805-ben pesti polgárjogot
szerző Franz Ungerről meg az ő műhelyéről: az
ugyanis pontosan a Hatvani utca és későbbi Un­
ger Gasse sarkán állt.
Az utcának nevet adó házat egyébként Franz Un­
ger megbízásából, Kasselik Ferenc tervei alapján
1835-ben teljesen átépítették, de még az 1860-as
években is a család tulajdonában volt, vagyis ak­
kor, amikor már régen Ungar Gassénak mondták
és írták az Unger Gassét, „kijavítva” a tévedésnek
gondolt eredeti írásmódot. Az Ungar Gasséból
pedig a névmagyarosítás korszakában már a lehető
legtermészetesebben lett aztán Magyar utca (nóta
bene: a család egyik ága is így magyarosított).
Magyarfalw. ma Szlovákia: Zahorská Vés (Pozsony)
megye és Uhorská Vés (Liptó megye).
Magyarhida utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep (1954). Előzőleg: Magyar utca (1910-es évek).
Napiás út 130.-tól Ároktő utca 109.-ig.
Magyarhida-. az elnevezés eredete nem ismeretes,
valószínűleg kitalált név.
Magyar Ifjúság útja VI. Terézváros (1956). Lásd:
Andrássy út
400
Magyari István utca [35 B3 (Magy. I.)] XI. Kelen­
föld (1953). Előzőleg: Biblia utca (1931). Bocs­
kai út 8-10.-tői Károli Gáspár térig.
Magyari István (P-1605): evangélikus prédikátor,
1600-tól sárvári esperes. A régi magyar értekező
próza egyik első művelője. Pázmány Péter mellett
a magyar hitvita-irodalom jelentős képviselője.
M agyar jakobinusok tere [34 Bl, 82 Al] XII.
Krisztinaváros (1953). Előzőleg: Endresz György
tér (1932), Krisztina körút egy része. Maros utca
2., Városmajor utca 1/a., Kék Golyó utca 2/a. és
Alkotás utca 1. között.
magyar jakobinusok', a Martinovics Ignác által 1794-
ben szervezett titkos mozgalom tagjai. Szervezetük
felszámolása után a résztvevőket bíróság elé állítot­
ták, és halálra ítélték. Közülük hetet a budai Vár
alatti réten kivégeztek. 1795. május 20-án Martino­
vics Ignác, Hajnóczy József, Laczkovics János, Sig-
ray Jakab, Szentmarjay Ferenc, június 3-án pedig
Őz Pál és Szolarcsik Sándor fejét vette a bakó.
Magyar Lajos utca III. Óbuda. Lásd: Kis Korona
utca
Magyar Lajos (1891-1940): író, újságíró. A Nép­
szava munkatársa. 1918-ban a Nemzeti Tanács
tagja, a Tanácsköztársaság alatt az Újságírók Szak-
szervezetének főtitkára volt. 10 év börtönre ítél­
ték, de fogolycserével a Szovjetunióba került. Itt
a sajtó egyik vezető munkatársa volt, de utóbb a
sztálinizmus áldozata lett.
Magyar László utca [51 A2] XIX. Kispest (1953).
Előzőleg: Magyar Sándor utca. Üllői út 245.-től
Vasút utca 18.-ig.
Magyar László (1818-1864): utazó, Afrika-kuta-
tó, földrajzi író, a Magyar Tudományos Akadé­
mia levelező tagja.
Magyar Nobel-díjasok útja [36 A3] XI. Lágymá­
nyos (2000). Magyar tudósok kőrútjától Neu­
mann János utcáig.
Magyar Nobel-díjasok: Bárány Róbert (orvosi;
1914); Békésy György (orvosi; 1961); Gábor Dénes
(fizikai; 1971); Harsányi János (közgazdasági;
1994); Hevesy György (kémiai; 1943); Lénárd Fü-
löp (fizikai; 1905); Kertész Imre (irodalmi; 2002);
Oláh György (kémiai; 1994); Polányi János (kémi­
ai; 1986); Szent-Györgyi Albert (orvosi; 1937);
Wigner Jenő (fizikai; 1963); Zsigmondy Richard
(kémiai; 1925), és Elie Wiesel (békedíj; 1986)
Magyarok Nagyasszonya tér VIII. Tisztviselőtelep.
Lásd: Rezső tér
Magyarok Nagyasszonya tér [61 Bl] XX. Pest-
szenterzsébet (1992). Előzőleg: Lehel tér (1958),
Magyarok Nagyasszonya tere (1941). Jósika utca,
Török Flóris utca, Lehel utca és Köztemető utca
között.
Magyarok Nagyasszonya: Patrona Hungáriáé.
A magyarországi római katolikus egyház Szent Ist­
ván óta így nevezi Szűz Máriát. Ünnepe október
401
8. Ezt a magyar Mária-ünnepet XIII. Leó pápa
engedélyezte 1896-ban, a millennium alkalmából.
Magyar Sándor utca XIX. Kispest. Lásd: Magyar
László utca
Magyar Sándor (1898-1981): pilóta. Endresz
György navigátora volt az Atlanti-óceán átrepü-
lésekor.
Magyar szárnyak utca [40 B3, 41 A3, 53 Al]
XVII. Rákoshegy (2003). A lakóterület szélét je­
lentő út a repülőkről elnevezett utcanévbokorban,
az Újmajori utcától a Létai András utca végén.
Magyar-szovjet barátság park X. Óhegy. Lásd: Óhegy
park
magyar-szovjet barátság: a X. kerületi Ohegyen a
kerület lakossága az itt állomásozó szovjet kato­
nasággal közösen épített meg egy parkot, és az
kapta e nevet.
Magyar tudósok körútja [36 A3] XI. Lágymá­
nyos (2002). A Pázmány Péter sétányból induló
és oda visszatérő, félkör alakú út. A Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épü­
letei körül futó, több száz méteres körút, amely
alkalmas emléktáblák és szobrok felállitására is.
Magyarvár utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Magyar utca (1910-es évek). Thököly
út 78.-tól Piros rózsa utca 37.-ig.
Magyarvár: az elnevezés eredete nem ismeretes,
de lehetséges, hogy a csehországi Uherské Hra-
diste nevének magyar fordítása.
Mahalle Jehudian I. Vár. Lásd: Táncsics M ihály
utca
Máhr Jenő utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Herzen
utca
Máhr Jenő (?—1919): a Tanácsköztársaság idején
a vörösök által szedett túszok egyike, akit halálra
kínoztak. Egyéb adattal nem rendelkezünk róla.31
Mahmud pasa kuleszi I. Vár. Lásd: Babits Mihály
sétány
Mahunka Imre tér [47 A2] XI. Albertfalva (2000).
Előzőleg: Sáfrány tér (1953), Kossuth Lajos tér
(1910-es évek), Albertfalva utca és Adony utca
között.
Mahunka Imre utca XI. Albertfalva. Lásd: Sáfrány
utca
Mahunka Imre (1859-1923): asztalosmester, hely­
beli faárugyáros. Az iparoktatás miniszteri bizto­
sa, nemzetgyűlési képviselő.
Majakovszkij utca VII. Erzsébetváros (1951). Lásd:
Király utca
Majakovszkij, Vlagyimir Vlagyimirovics (1893-
1930): orosz-szovjet költő.
Majális utca [22 A2] II. Vérhalom (1964). Török­
vész út 48/a-tól Gárdonyi Géza útig.
Majer Dezső utca XV. Rákospalota. Rákospalotai
Körvasút és a MAV-telep között. Csak a város
1922. évi térképén és utcajegyzékében szerepel.
Majer Dezső: a névadóról nincs adatunk.
Májusfa utca
Majláth utca III. Óbuda. Lásd: Szentendrei út
Majláth: a ~ család tagjai a XVIII. század óta
vettek részt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye éle­
tében. Az elnevezés lehetséges: ~ György (1786-
1861): országbíróról; ~ János (1786-1855): költő,
történetíróról, aki Erzsébet királyné magyarnyelv­
tanára volt. Az itteni birtokos Zichyek jogászai
között is volt Majláth.
Majolika utca [25 Bl] XIV. Alsórákos (1935). Öv
utca 163.-tól Szuglói Körvasút sor 168.-ig.
majolika: emlékeztet az egykor a közelben műkö­
dött Zsolnay-féle majolika- és porcelángyárra.
Major köz [46 Bl] XI. Kelenföld (1934). Major
utca 70.-től Andor utca 45.-ig.
Major utca VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy Sándor
utca
Major utca [46 Bl, 47 Al] XI. Kelenföld (1900).
Fehérvári út 143.-tól Than Károly utcáig.
Major utca XII. Krisztinaváros. Lásd: Városmajor
utca
Major utca XXI. Csepel-Szabótelep. Lásd: Popie-
luszko utca
M ajoránna utca [15 A3] III. Filatorigát (1967).
Előzőleg: Gyömbér utca (1937). Kalap utca 4.-
től Kunigunda útja 15.-ig.
majoránna: fűszernövény
Majori út [75 Al] XXIII. Soroksár (1996). Előző­
leg: Békeharc utca (1952). A tangazdasághoz ve­
zető úttól délkeletnek futó utca.
M ajosháza utca [73 A2] XXIII. Millenniumtelep
(1953). Előzőleg: Honvéd utca. Millennium utca
16.-tól Déli utca 11.-ig.
Majosháza: község Pest megyében.
Május utca [46 Bl] XI. Őrmező (1940). Budaörsi
út 62.-től Rimaszombati út 11.-ig.
Május utca XVIII. Alacskai úti lakótelep (1912).
Iskola utca és Zsák utca között. Tervezett, de ki
nem épített utca.
Május 1. tér [52 B3] XVIII. Szemeretelep, Miklóste-
lep (1945). Előzőleg: Zita tér (1910-es évek). Hon­
véd utca 109., Bajcsy-Zsilinszky utca 98., Rozsnyói
utca 97., Huszár utca és Pataky István utca között.
Május 1. út XIV. Herminamező, Istvánmező, Város­
liget. Lásd: H erm ina út
Május 1. utca [58 Bl] XXII. Budafok (1953). Gyű­
szű utca 42.-től Dombóvári utca 8.-ig.
Május 1.: a II. Intemacionálé 1889-es párizsi kong­
resszusának határozata óta az 1886-os chicago-
haymarketi munkástüntetés halálos áldozatainak
emlékére a munka nemzetközi ünnepe. Régi idők
óta erre a napra virradóra vidéken úgynevezett
májusfát állítottak a tavasz jelképeként. A XIV. ke­
rületben az út közelében, a Városligetben voltak a
fővárosi majálisok, majd 1945 után a felvonulások.
Májusfa utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1983). Elő­
zőleg: Kárpát utca (1889).164 Prodám utca 14.-től
Diósy Lajos utca 25.-ig.
Mák utca
Mák utca [22 B2] II. Vérhalom (1909). Bogár utca
21.-től Tövis utca 18/c-ig.
Makád utca [60 Bl] XXI. Csepel-Kertváros (1961).
Előzőleg: 772. utca. Szatmári utca 20.-tól Kikötő
utca 1.-ig.
Makád: község Pest megyében.
Makarenko utca VIII. Józsefváros. Lásd: Horánszky
utca
Makarenko, Anton Szemjonovics (1888-1939):
szovjet-orosz író, pedagógus. A polgárháború be­
fejezése után csavargó, elhagyott gyermekekből
kommunát szervezett. Tapasztalatait „Az új em­
ber kovácsa” című könyvében írta meg.
Makk utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1884). Balkán
utca 3/e-től Fertő utca 3.-ig.
makk: az itt volt disznóhizlaldák állatainak ked­
velt takarmányáról.
Makkos utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Szent
István út 220.-tól Repkény út 31.-ig.
Makó Pál utca [47 A2] XI. Albertfalva (1992). Elő­
zőleg: Csinos Bertalan utca (1955), 280. utca. To-
maj utca 7.-től Károly Ireneusz József utca 4.-ig.
Makó Pál (1723—1793): jezsuita szerzetes, fizi­
kus, matematikus, egyetemi tanár. Előbb Nagy­
szombatban, majd Bécsben tanított filozófiát; a
Theresianumban matematikát, fizikát, mecha­
nikát; Budán, majd Pesten matematikát. A pesti
egyetem bölcsészkarának igazgatója. Részt vett a
Mária Terézia-féle Ratio Educationis kidolgozásá­
ban. Tankönyveit külföldön is kiadták.
Makói utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep (1953). Elő­
zőleg: Endresz György utca (1932). Városház utca
46.-tól Margó Tivadar utca 116.-ig.
Makó: város Csongrád megyében.
Makszim Gorkij tér XV. Pestújhely. Lásd: Tem p­
lom tér
Makszim Gorkij: lásd: Gorkij
Mákvirág köz [33 B3] XI. Pösingermajor (2008).
Irhás közből nyíló zsákutca.
Maláta köz [38 A2] X. Óhegy (2005). Mádi utcá­
tól Maláta utcáig.
Maláta utca [38 A-B2] X. Óhegy (1899). Körösi
Csorna Sándor út 157.-től Előd utcáig.
maláta: csíráztatott aszalt gabona, különösen ár­
pa; a sörgyártás egyik alapanyaga. Az elnevezést a
sörgyárak közelsége indokolja.
Maler Gasse V Belváros. Lásd: Képíró utca
Maler: festő (németül).
Maiéter Pál utca [34 A3, 46 Al] XI. Sasad (2008).
Nagyszeben utcától Beregszász utcáig.
Maiéter Pál (1917-1958): katonatiszt, vezérezre­
des. 1956 októberétől tagja a Magyar Köztársaság
Forradalmi Honvédelmi bizottmányának. 1956
november 2-án Nagy Imre honvédelmi miniszterré
nevezte ki. Maiéter Pál volt a kormány egyetlen
pártonkívüli minisztere. A Nagy Imre-perben ha­
lálra ítélték, és kivégezték.
402
Malinovszkij fasor II. Országút, Pasarét, XII. Kriszti­
naváros, Kútvölgy. Lásd: Szilágyi Erzsébet fasor
Malinovszkij utca XIX. Kispest. Lásd: Vas Gereben
utca
Malinovszkij marsall útja XXII. Baross Gábor-telep,
Nagytétény. Lásd: Nagytétényi út
Malinovszkij, Rogyion Jakovlevics (1898-1967):
a Szovjetunió marsallja. 1944-1945-ben a Ma­
gyarországon harcoló 2. ukrán front parancsnoka.
1957-től haláláig hadügyminiszter.
Maller Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Dob utca
M álna utca [23 A3, 78 B3, 82 Bl] I. Víziváros
(1874). Előzőleg: a Medve utca egy része, Mül­
ler Gasse (Molnár utca) (1695). Mária tér 1.-től
Csalogány utca 10.-ig.
Málnás utca XXI. Királyerdő. Lásd: Szilas utca
Malom tér III. Aquincum, Rómaifürdő. Az Újpesti
vasúti híd budai hídfője alatt. Területrendezés miatt
megszűnt.
Malom utca IX. Ferencváros. Lásd: Ferenc körút
A XVIII-XIX. században az utca Duna-parti vé­
gében, a Rákos-árok torkolata előtt állott vízimal­
mokról.
Malom utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Lajosháza
utca
A hajdani községi malomról.37
Malom utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Ferihegyi
út
A hajdan itt állt malomról.
Malomárok utca XVI. Cinkota. Lásd: Foszlány utca
M alomárok utca [38 Bl] X. Felsőrákos (1987).
Előzőleg: Paprika utca egy része. Kerepesi út 75/b-
től Halas utca 4.-ig.
malomárok: a Rákos-patak egyik ágának neve.
M alom csárda utca [12A-B1] II. Pesthidegkút-
Ófalu (1965). Előzőleg: 219. utca. Máriaremetei
út 129.-nél nyíló zsákutca.
M alom ház utca [25 Bl (Mal.)] XIV. Alsórákos
(1998). Szuglói Körvasút sorból nyíló utca.
malomház: az itt megszűnt Budapesti Porcelán-
árugyár (volt Zsolnay) egyik munkaeszközének
helyet adó épületre emlékeztet az elnevezés.
Malomház utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Zamenhof
utca
Malomkerék tér [28 A2] XVI. Cinkota (1990). Az
Olló utca és a Vízesés utca végénél kialakult tér.
Malomkerék utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1984).
Vízimolnár utca 16.-tól Silvanus sétány 13.-ig.
malomkerék: emlékeztet az egykor a közelben mű­
ködött vízimalmokra.
M alom kert [36 A3] IX. Ferencváros (2007). Dan­
dár utca és Vaskapu utca közötti közterület. A kö­
zelben a XIX-XX. században több malom műkö­
dött. Az elnevezés erre emlékeztet.
M alomkő utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep,
XIX. Kispest (1967). Előzőleg: Kerék utca (1932),
Zoltán utca (1930). 1949. december 31-ig az ut­
403
ca mindkét oldala a XVIII. kerületi Rendessyte-
lephez tartozott. Kártoló utca 5.-től Derkovics
Gyula utca 83.-ig.
M alom rét utca [18 A2] XV. Rákospalota (2009).
Liva-malom utcától Újfalusi útig. Lakótelepi utca.
Malomvíz utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer (2003).
Csíksomlyó utcától Homoktövis utcáig.
Mályinka utca [63 Bl, 64 Al] XVIII. Gloriett-telep
(1981). Előzőleg: 616. utca. Bököny utca 21.-től
Fogoly utcáig.
Mályinka : község Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben.
Mályva köz [26 A3] XIV Alsórákos (1932). Mályva
tér 9/a-tól Álmos vezér útja 48.-ig.
Mályva tér [26 A3] XIV. Alsórákos (1932). Mályva
utca 78., Álmos vezér útja 48., Mályva köz 7. és
Nagy Lajos király útja 35. között.
Mályva utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1932). Nagy
Lajos király útja 21/a-től Bonyhádi út 27-ig.
Mályva utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).
Repkény út 78.-tól Damjanich János út 189.-ig.
mályva : a kerti mályva 1,5-2 méteresre is megnö­
vő, fehér, sárga, rózsaszínű, lilás virágú növény.
M ályvarózsa sétány [26 B2 (Mály.)] XVI. Rákos­
szentmihály (1977). Szent Korona utca 20.-tól
Nefelejcs utca 9.-ig.
mályvarózsa-, a mályvafélék nagy, színes virágú
nemzetsége.
Mandula utca [22 B2, 23 A2, 78 A2] II. Rózsa­
domb (1930). Borbolya utca 6.-tól Pajzs utca
21.-ig.
Mandula utca [46 B3 (M.)] XXII. Budafok (1930-
as évek). Lomnici utca 9.-től Hasadék utca 14.-ig.
Mandulafa utca [57 A2 (Mand.)] XXII. Nagyté­
tény (1999). Szakiskola 49.-nél nyíló zsákutca.
mandulafa\ az elnevezés emlékeztet az itteni nagy
mandulásra.
Manréza köz XII. Zugliget. Lásd: Kisdobos köz
Manréza : annak a spanyol falunak a neve, ahol
Loyolai Szent Ignác az általa alapított Jézus Tár­
saság (jezsuiták) lelkigyakorlatának szabályzatát
megírta. Ennek emlékére nevezték el a közelben
található lelkigyakorlatos házat is „Manrézá”-nak.
M ansfeld Péter park [23 A3, 78 B2 (M. P.)] II
Rózsadomb (2008). Az Apostol utca és a Bolyai
utca kereszteződésénél. Előzőleg: Világifjúsági
park.
M ansfeld Péter utca [42 B3] XVII. Rákoskeresz­
túr (2011). Cséplő úttól a Köröstói utcáig. Előző­
leg Forrásföldi utca.
M ansfeld Péter utca [60 Al] XXI. Gyártelep.
Előzőleg Bajáki Ferenc utca (2011), Mező utca
(1900-as évek). Karácsony Sándor utca 1.-től
Posztógyár utca 11.-ig.
Mansfeld Péter (1941-1959): ipari tanuló. Az 1956.
évi forradalom résztvevője. 1959. március 21-én
kivégezték.
Marcus Aurélius köz
Mányoki út [35 B3-2] XI. Gellérthegy (1903). Ke-
lenhegyi út 10.-től Ménesi út 3-5.-ig.
Mányoki utca [50 B3 (Mány.)] XIX. Kispest (1940).
Györffy István tér 5.-től Ajtósi utca 9.-ig.
Mányoki Ádám utca [65 Al] XVIII. Ganztelep
(1945). Előzőleg: Pancsova utca (1922). Szinyei
Merse utca 109.-től Fráter Loránd utca 30.-ig.
Mányoki Ádám (1673-1757): festő, II. Rákóczi
Ferenc udvari festője.
Marabu utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).
Aránylód utca 42.-től Uszoda utca 15.-ig.
M áramaros köz [14 B3, 22 Bl (Máram.)] III. Tá­
borhegy (1954). Máramaros utca 10,-nél nyíló
zsákutca.
M áramaros út [14 B3] III. Remetehegy, Tábor­
hegy (1936). Remetehegyi út 92.-től Királylaki út
14.-ig.
M áramarosi út [60 B3, 61 A3] XXI. Királyerdő
(1937). Eredetileg: Máramaros út. Vadgalamb ut­
ca 19.-től Királyerdő utca 88.-ig.
M áramarosi utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Szlovák út 26.-tól Istráng utcáig.
M áramarosi utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-
as évek). Búzakalász utca 8.-tól Zentai utca 6.-ig.
Máramaros-. vármegye a történelmi Magyarország
keleti részén. 1920-tól északi része Csehszlovákiá­
hoz, illetve 1945 óta Ukrajnához, déli része Ro­
mániához tartozik.
Máramarossziget utca [52 B3, 64 Bl] XVIII. Sze-
meretelep (1930). Üllői út 684.-től Nyíregyháza
utca 125.-ig.
Máramarossziget: ma Románia: Sighetu Marmapei.
M arcell utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály
(1974). Előzőleg: Margit utca (1910-es évek).
János utca 189.-től Szilaspatak utca 80.-ig.
M árcius utca [46 Bl, Márc] XI. Őrmező (1940).
Május utcától Budaörsi út 84.-ig.
M árcius 15. tér [35 B2, 83 A-B3] V. Belváros
(1948).139 Előzőleg: Eskü tér (1874), Pfarr Platz
(Plébánia tér) (1870), Kirchen Platz (Templom
tér) (1750),1 Pfarr Gasse (Plébánia utca),80 Drei-
faltigkeits Platz (Szentháromság tér) (1740),1
Runde gegen die Kirche (A templommal szem­
közti körönd) (1700)1. Kürch Platz (1690)1. Pető­
fi tér 1., Galamb utca 2. és 1., Pesti Barnabás utca
2. és 1., Piarista köz 2. és 1., Szabad sajtó út 2. és
3., Duna utca 2., Kéményseprő utca 1., Molnár
utca 2. és Belgrád rakpart 27. és a Duna között.
Március 15. tér V Belváros. Lásd: Egyetem tér
1848-1849-ben nevezték így el a teret.
Március 15. utca [57 B3, 69 Bl] XXII. Nagyté­
tény (1920-as évek). Nagytétényi út 260.-tól Tűz­
mester utca 2.-ig.
Marcus Aurélius köz [16 Al] III. Rómaifürdő
(2010). Nánási úttól Római-partig.
Marcus Aurelius (121. április 26.-180. március
17.) 161-től 180-ig uralkodott a Római Biroda-
Marczali tér
M árcius 15. tér
Felmenőink emlékezetében Eskü térként él a
Belváros közepén fekvő szűk terecske. Persze van
ennél ősibb megjelölése is. Ám mielőtt ennek a
változatait sorra vennénk, elkerülhetetlen magá­
nak a térnek városföldrajzi jelentőségéről szólni.
Valószínű ugyanis, hogy ezen a téren s közvetlen
környékén ringatták Pest városának bölcsőjét.
Az Eskü téri római erődöt régészek generációi
rakták újra össze, itt-ott fellelt, s nem is mindig
tudatos feltárás nyomán előkerült leletekre ala­
pozva. Századunk negyvenes éveiben jutott el
odáig a kutatás, hogy a castellumot körítő falakat
már centiméteres pontossággal lehetett felrajzol­
ni a Belváros térképére. A rómaiak pesti hídfőál­
lása részben a templom helyén és mellette, a ke­
gyesrendiek azóta lebontott tanítóházának telkén
feküdt, vagyis a Március 15. téren, amely egyéb­
iránt csak részben azonos az egykori Eskü térrel.
A tér átalakulása szorosan összefügg a piarista
atyák imént említett iskolájának sorsával. Ezt a
Belváros rendezésekor, úgy egy évszázaddal ez­
előtt, több ősi épülettel együtt eltakarították a
föld színéről. Amíg erre a csákányos akcióra sor
nem került, Eskü térnek csak a templom előtti
kis teret, a hajdan ott állt Szentháromság-szobor
környékét, illetve a plébániatemplomtól délre
eső, egy házhelynél alig nagyobb területet nevez­
ték (1874-től), arról megemlékezve, hogy itt tet­
te le az esküt az ország alkotmányára 1867-ben
Ferenc József, a nemzettel kiegyező király.
Előtte - többféle változatban ugyan, de - mindig
a templomra utalva emlegették Templom térnek,
Plébánia térnek, Szentháromság rémek, s persze
mindezt ékes német nyelven. Még az Eskü téri
korszakhoz köthető tehát a tér kiterjedésének
megváltozása, s a csaknem duplájára nőtt terü­
letet 1948-ban, a nemzeti forradalom és szabad­
ságharc centenáriumán keresztelték mai nevére.
lomban, ő volt az utolsó az „Öt jó császár” közül.
Uralkodásának egész időtartama alatt háborúkat
viselt a birodalmat kívülről támadó különböző
ellenségekkel. 169-ben nagy készültséggel indult
Pannóniába, ahol 170-től 174-ig a markomannok
és kvádok, 175-ben pedig a jazigok ellen vívott
győzelmes harcokat. A terület teljes pacifikálását
nem fejezhette be, mert 180-ban rövid betegség
után meghalt.
M arczali tér [53 A3] XVIII. Ganztelep (1945).
Előzőleg: Szent László tér (1922). Népes utca,
Duna utca, Jeges utca és Vízöntő utca között.
Marczali Henrik (1856-1940): történetíró, egye­
temi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia le­
velező tagja. Elsőként dolgozta fel Magyarország
XVIII. századi történetét.
404
M arczibányi tér [22 B3, 78 A3] II. Országút, Réz­
mál (1900). Előzőleg: Marczibányi-rét (XIX.
század), Lauswiese (Tetves-rét) (XVIII. század).
Lövőház utca 34., Garas utca 32., Alvinci út 2.
és 1., Aranka utca 2. és 1., Ribáry utca 11. és 14.,
Keleti Károly utca 45., Kis Rókus utca 12. és Lö­
vőház utca 39. között.
Marczibányi-rét II. Országút, Rézmál. Lásd: Marczi­
bányi tér
Marczibányi István (1752-1810): királyi tanácsos.
A Fő utcai Erzsébet-apácarend szegényháza és a
Ludovika Akadémia felépítésére adományozott
nagy összeget. Az irgalmasok részére megvásá­
rolta a Császár fürdőt. Végrendeletében 50 000
forintot adományozott a megalapítandó Magyar
Tudományos Akadémiára.
Marek József utca [24 B3, 36 Bl, 84 Bl, 85 Al]
VII. Erzsébetváros (1958). Előzőleg: Elemér utca
(1889). Bethlen Gábor utca 29.-től Dózsa György
út 60.-ig.
Marek József (1868-1952): állatorvos, egyetemi
tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja, Kossuth-díjas.
Márfa utca [52 A3] XVIII. Gloriett-telep (1981).
Előzőleg: 605. utca. Cziffra György utca 69.-től
Nemeske utca 34.-ig.
Márfa : község Baranya megyében.
Márffy utca [21 B3] XII. Virányos (1967). Előzőleg:
1202. utca. Virányos út 46.-től Szarvas Gábor út
3 i -ig.
Márffy Ödön (1878-1959): festőművész, grafikus,
érdemes művész. 1920-tól a XII. kerületben lakott.
Márga köz [38 A3] X. Óhegy (1973). Előzőleg:
Márga utca egy része. Gergely utca 44.-től Márga
utca 12.-ig.
Márga utca [38 A-B3] X. Óhegy (1899). Erede­
tileg: Maglódi útig. Egy-egy része Gutor utca és
Téglavető utca lett. Gergely utca 46.-tól Óhegy
utca 21/b-ig.
márga: utalás a kőbányai téglagyárak alapanyagára
M argaréta utca [34 B2] XII. Németvölgy (1940).
Kiss János altábornagy utca 53.-tól Németvölgyi
út 54.-ig.
Margit híd [23 A-B3, 78 B3, 79 A3] II. Felhévíz
és V. Lipótváros, XIII. Ujlipótváros (1976). Pes­
ten a Jászai Mari tér és Budán a Germanus Gyula
park és a Bem rakpart között.
Margit, lásd: Szent Margit
Margit körút [22 B3, 23 A3, 78 A-B3] II. Felhé­
víz, Országút, Víziváros (1992). Előzőleg: Már­
tírok útja (1945), Margit körút (1900). Több
közterület összevonásával került kialakításra: 1.
Prímás utca a Duna-part és a Török utca között;
ennek előzőleg Bischoph Gasse volt a neve; 2. a
Török utca Margit utca és Mechwart lépcső kö­
zötti része; ennek előzőleg Ó Fő utca (Alte Haupt
Gasse) volt a neve; 3. Ország út a Mechwart lép­
405
csőtől a Dékán utcáig, illetve a Bem József ut­
cától a Széna térig, ennek előzőleg Land Strasse
volt a neve. Hosszú sor (1833).154 Margit hídtól
Dékán utca 1.-ig (Moszkva tér).
Lásd: Szent Margit
Margit körút XVII. Rákoskert. Lásd: Nyomdász
utca
Margit rakpart I. Víziváros, II. Felhévíz, Viziváros.
Lásd: B em rakpart
M argit tér [23 A3, 78 B3] II. Országút (1974).
Margit utca 4. és Römer Flóris utca 35. között.
Margit utca II. Máriaremete. Lásd: Zuzmó utca
M argit utca [23 A3, 78 B3] II. Országút, Rózsa­
domb (1874). Előzőleg: Joseph Gasse (József ut­
ca) (1822). Margit körút 7.-től Römer Flóris utca
35.-ig.
Margit utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Mustár utca
Margit utca XV. Pestújhely. Lásd: Csorvás utca
Margit utca XVI. Árpádföld. Lásd: Margitháza utca
M argit utca [27 A-B3, 28 A3-2] XVI. Mátyásföld,
Sashalom (1992). Előzőleg: Janovecz Margit utca
(1953) , Margit utca (1910-es évek). Sashalmi sé­
tány 22.-től Sarjú útig.
Margit utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: M arcell
utca
Margit utca XVIII. Alacskai úti lakótelep (1912).
Iskola utca és Zsák utca között. Tervezett, de ki
nem épített utca.
M argit utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1910).
Zalaegerszegi utca 17.-től Nagykőrösi út 14.-ig.
M argit utca [58 B2] XXII. Budatétény (1930
előtt). Húr utca 7.-től Sörraktár utca 8.-ig.
Margit: A legtöbb esetben egy női névről van szó,
más esetekben Szent Margitról.
M argitháza utca [28 A1-B2] XVI. Árpádföld
(1954) . Előzőleg: Margit utca (1920-as évek),
Síp utca (1910-es évek). Budapesti út 258.-tól
Cibakháza utca 53.-ig.
Margitháza: az elnevezés eredete ismeretlen; va­
lószínűleg kitalált név.
M argitliget utca [7 B2 (Marg.)] III. Békásmegyer
(1979). Lukács György utcától Gulácsi Lajos ut­
cáig.
Margitliget: az elnevezés eredete ismeretlen; való­
színűleg kitalált név.
Margó utca [8 A3-2] III. Csillaghegy (1963). Bi­
valyos utcától Lékai bíboros térig.
Margó: a lakótelep szélén - margóján - fut.
Margó Tivadar utca [51 A2-B3, 63 Bl] XVIII.
Bókaytelep, Havanna-lakótelep, Szent Lőrinc-te-
lep (1973). Előzőleg: Rákóczi út (1930), Kápolna
út (1920-as évek eleje), Kálvária utca (1910-es
évek), Cséry Lajos út (1908 előtt). Üllői út 367.-
től Ipacsfa utcáig.
Margó Tivadar (1816-1896): zoológus, orvos, a
Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Pusztaszentlőrincen, a mai Pestszentlőrincen szü­
Mária királyné útja
letett. Korának jelentős biológusa volt, az első
magyar darwinisták közé tartozik.
Marhavásár tér VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki László
tér
Mária köz XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Martin
köz
Mária tér [23 A3, 82 Bl] I. Víziváros (1922). Elő­
zőleg: Irma tér (1874), Maria Platz (1834),1Drei
Hackl Platz (Három Balta tér) (1830),33 Hattyú
utca egy része. Málna utca 1. és 2., Batthyány utca
19. és 10., Kagyló utca 1. és 2., Donáti utca 78.
és 73. között.
Mária: az 1834-ben a mai Batthyány térről ide­
hozott Maria Immaculata-szoborról.
Mária út [20 B2, 21 A2] II. Hárshegy, Kurucles.
Hárshegyi út és Hárshegyi körút között.
Mária utca [13 A3] II. Remetekertváros (1910-es
évek). Pozsonyi utca 5.-től Bükkfa utca 4.-ig.
Mária utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Bercsényi utca 53.-tól Fodros utca 54.-ig.
Mária utca IV. Újpest. Lásd: Lebstück M ária utca
M ária utca [36 A2, 84 A3-2] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Csatorna utca (1850 előtt)1.
Gutenberg tér 3.-tól Üllői út 28.-ig.
Mária utca XV Rákospalota. Lásd: Sín utca
M ária utca [27 A2-3] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek). Budapesti út 94.-től Csömöri út
145.-ig.
Mária utca XVI. Sashalom. Lásd: Guzsaly utca
Mária utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Martin
utca
Mária utca XVIII. Alacskai úti lakótelep, Almáskert,
Halmierdő (1912). A Szálfa utca és a főváros ha­
tára között. Tervezett, de ki nem épített utca.
Mária utca XVIII. Rendessytelep, XIX. Kispest.
Lásd: Küllő utca
Mária utca XIX. Kispest. Lásd: Zalaegerszeg utca
Mária utca [49 A3] XX. Pestszenterzsébet (1910-es
évek). Szent Imre herceg utca 7.-től Emília utca
6-8.-ig.
Mária utca XXI. Csepel-Belváros, Gyártelep. Lásd:
Vermes Miklós utca
Mária utca [57 B2, 58 A2] XXII. Nagytétény (1900-
as évek). Kövesföld utcától Donát-hegy tetejéig.
Mária utca XXIII. Soroksár. Lásd: Sisak utca
Mária királyné útja [60 B2-3, 61 A3, 73 Al] XXI.
Királyerdő (1991). Előzőleg: Vörös Hadsereg útja
(1948), Mária királyné útja (1937). Szentmiklósi
út 24.-től Hollandi út 225.-ig.
Mária királyné (1505-1558): II. Lajos király fele­
sége, Habsburg (Szép) Fülöp és (Őrült) Johanna
leánya, V. Károly spanyol császár és I. Ferdinánd
magyar király testvére. 1521. december 25-én ko­
ronázták királynévá. 1526 augusztusában a Cse-
pel-szigeten búcsúzott el Lajostól. A mohácsi
vereség után Pozsonyba ment, és bátyja királlyá
választását segítette. 1530 és 1556 között Német­
Maria Dorothea Gasse
alföld helytartója. Spanyolországban, a madridi
Escorialban temették el.
Maria Dorothea Gasse V Belváros. Lásd: Dorottya
utca
Máriahegy dűlő [13 Bl-2] II. Gercse. Jánosbogár
utcából indul.
Máriahegy utca [13 B2] II. Gercse, Kővár. János­
bogár utcából indul.
Mária királyné útja XIV. Alsórákos, Herminamező.
Lásd: Teleki Blanka utca
Mária királyné (1370-1395): Nagy Lajos király
leánya, magyar királynő, Zsigmond király felesé­
ge. Helyette előbb édesanyja, utóbb pedig férje
uralkodott.
M áriarem etei út [12 B2-3, 13 A3] II. Budaliget,
Erzsébettelek, Máriaremete, Remetekertváros,
Széphalom (1991). Előző neve: Dimitrov út
(1949), Máriaremetei út (1922 előtt). Hidegkúti
út 5.-től Hidegkúti út 235.-ig.
Máriaremete: lásd a városrészek között.
M áriás utca [57 A-B2] XXII. Nagytétény (1987).
Előzőleg: 823. utca. Csúcs utca 24.-től Szakisko­
la utca 31/c-ig.
máriás-, magyar pénz. 1755-1856 között verték,
értéke 20 krajcár, a pengő forintértékének egy-
harmada volt. A hátlapján Szűz Mária képe volt,
ezért kapta ezt a nevet.
Máriássy utca [36 A-B3] IX. Ferencváros (1900).
Soroksári út 58.-tól Mester utca 75.-ig.
Máriássy János báró (1822-1905): honvéd ezre­
des, Budavár 1849. évi bevételekor hősiességével
tűnt ki. A bukás után 18 évi várfogságra ítélték,
de 1856-ban kegyelmet kapott. 1869-től honvéd
ezredes, 1878-tól altábornagy. 1888-ban kapott
bárói címet.
Mária Terézia tér IV Újpest. Lásd: Varázséji Béla
tér
Mária Terézia tér VIII. Józsefváros. Lásd: Horváth
Mihály tér
M ária T erézia utca [59 Al] XXII. Budafok
(1992). Előzőleg: Rózsa Richárd utca (1953),
Apponyi utca (1920-as évek), Országház utca
(1920 előtt),28 Ország út, Land Strasse. Szent Ist­
ván tértől Tóth József utca 1.-ig.
Mária Terézia utca XXIII. Soroksár. Lásd: Táncsics
Mihály utca
Mária Terézia (1717-1780): királynő. Uralkodott
1740-től 1780-ig. III. Károly leánya. Budafok
kegyuraként a plébániatemplom oltárát és oltár­
képét adományozta. Uralkodása alatt jött létre a
postakocsi-hálózat.
Mária Valéria utca V. Belváros, Lipótváros. Lásd:
Apáczai Csere János utca
Mária Valéria főhercegnő (1868-1924): I. Ferenc
József és Erzsébet királyné leánya.
Marien Platz I. Víziváros. Lásd: Mária tér
M arina sétány [16 A3] XIII. Vizafogó (2006).
406
Duna-parton, a Kelén utcától a Hajókovács ut­
cáig
Markó utca [23 B3, 79 A-B3] V. Lipótváros
(1872). Széchenyi rakpart 13.-tól Bajcsy-Zsilinsz-
ky út 74.-ig.
Markó Károly (1791-1860): festőművész, a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja.
Markotányos utca IX. Ferencváros. Lásd: M ihál-
kovics utca
markotányos: a XVII-XVIII. században a katonák­
nak ételt-italt árusító kereskedő. Az utca mellett a
XIX. század utolsó harmadában egy honvéd lak­
tanya volt.
Markovits Iván utca [23 A3, 35 Al, 82 Bl (Mark.
I.)] I. Víziváros (1913). Előzőleg: Plébánia utca
(1874), Pfarr Gasse (XVIII. század), Juden Gasse
(Zsidó utca ) (1690). Batthyány tér 6.-tól Gyors­
kocsi utca 1.-ig.
Markovits Iván (1838-1893): gyorsíró. A Gabels-
berger-féle német gyorsírási rendszert adaptálta
magyarra. 1867-től az Országgyűlési Gyorsíró Iroda
főnöke. A közeli Donáti utca 5. szám alatt lakott.
Markt Platz I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
Markt Platz II. Újlak. Lásd: Lásd: Kolosy tér, Zsig­
mond tér
Markt Platz (Vásár tér) II. Újlak (1702). Zsigmond
tér, Ürömi utca és Cserfa utca között. Területren­
dezés miatt megszűnt.
Markt Platz V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Markt: piac (németül).
Márkus E m ília utca [36 Al, 84 A2] VIII. József­
város (1951). Előzőleg: Rákosi Jenő utca (1936),
Flór utca (1874), Kleine Spital Gasse (Kis Kórház
utca) (1850). Rákóczi út 35.-től Stáhly utca 8.-ig.
Márkus Emilia (1860-1949): színművésznő, a
Nemzeti Színház örökös tagja.
Markusovszky tér [36 A2, 84 A3] IX. Ferencvá­
ros (1964). Előzőleg: Úttörő tér. Üllői út 27. és
Köztelek utca 3-7. között. Háborús sérülések után
lebontott házak helyén létrejött parkosított tér.
Markusovszky utca IX. Ferencváros. Lásd: Fék utca
Markusovszky Lajos (1815-1893): orvos, egész­
ségügyi szervező, a Magyar Tudományos Akadé­
mia tiszteleti tagja. 1857-ben egyik megalapítója
az Orvosi Hetilapnak, amelynek 32 évig szerkesz­
tője volt.
Marmor Gasse XII. Krisztinaváros. Lásd: Márvány
utca
Marmor, márvány (németül).
Márna utca [58 B3] XXII. Budatétény (1994). Nap­
hal utca 2.-től Angolna utca 11.-ig.
Halnevek utcanévbokrában.
Marógép utca [60 B3] XXI. Erdősor (1961). Szent-
miklósi úttól Csapágy utcáig.
Emlékeztet a közelben volt Szerszámgépgyárra.
Marokkaner Gasse V. Lipótváros. Lásd: József Attila
utca
407
Marokkói utca V. Lipótváros. Lásd: József Attila
utca
marokkói. 1789-ben kezdte itt építtetni Rupp Ká­
roly pékmester a kétemeletes házat, amelynek ne­
vet az Erzsébet térre néző homlokzaton elhelye­
zett, marokkói férfit ábrázoló szobor adott. Föld­
szintjén boltok, emeletein vendégszobák voltak.
1960-ban bontották le. Helyén parkoló lett, majd
ide tervezték a Nemzeti Színházat 1997-98-ban.
Az elkészült pinceszinten van a „Gödör”.
Marokszedő utca [47 A3] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Kalász utca (1920-as évek). Ringló utca
48.-tól Hunyadi Mátyás út 16.-ig.
marokszedő: az aratásban dolgozó személy.
Maros köz [50 B3] XIX. Kispest (1940). Temesvár
utca 9.-nél nyíló zsákutca.
Maros utca [12 A2] II. Máriaremete (1930-as évek).
Hímes utca és Mátra utca között.
Maros utca [7 B3] III. Csillaghegy (1920-as évek).
Pozsonyi út 6.-tól Zrínyi utca 41.-ig.
Maros utca XI. Albertfalva (1920-as évek). Petőfi
utca és Somogyi Béla utca között. Területrendezés
miatt megszűnt.177
Maros utca [22 B3, 34 Bl, 82 Al] XII. Krisztina­
város (1879). Krisztina körút 35.-től Városmajor
utca 61.-ig.
Maros utca XV Rákospalota. Lásd: Litva utca
Maros utca XVI. Sashalom. Lásd: Gyöngyhalász
utca
Maros utca XVII. Rákoskert. Lásd: Borzavár utca
Maros utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1930).
Nyíregyháza utca 66.-tól Temesvár utca 17.-ig.
Maros utca XX. Gubacsipuszta. Lásd: Lámpa utca
M aros utca [60 B2-1] XXI. Csepel-Kertváros
(1928). Rákóczi tér 13.-tól Határ utca 10.-ig.
M aros utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1930-as
évek). Tátra utca 27.-től Damjanich utca 42.-ig.
M aros utca [62 Al-2] XXIII. Soroksár-Újtelep.
Soroksári Alsó határúttól Szentlőrinci útig.
Maros: a Tisza legnagyobb, 880 km hosszú bal
oldali mellékfolyója.
Marosfő utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1999).
Balassagyarmat utcától Maroshévíz utcáig.
Marosfő: helység Csík vármegyében. (Ma Ro­
mánia: lzouru Mure§ului.) A községben van a
Fekete-Rézhegy (1538 m), amelynek forrásából
ered a Maros folyó.
M aroshévíz utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999). Pesti úttól Cséplő utcáig.
Maroshévíz: helység Csík vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Toplila.)
Marosújvár utca [9 B2] IV. (2003) Csíksomlyó
utcától Homoktövis utcáig.
Marosújvár utca XX. Pestszenterzsébet (1932). Elő­
zőleg: Koronaherceg utca (1910). Helsinki út és
Baross utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1960-as évek).
Martinovics tér
Marosújvár: helység Alsó-Fehér vármegyében.
(Ma Románia: Ocna Mure$.)
Marosvásárhely utca XVI. Cinkota. Lásd: Garmada
utca
M arosvásárhely utca [64 Bl] XVIII. Szent Im-
re-kertváros (1932). Üllői út 739.-től Halomi út
76.-ig.
Marosvásárhely: ma Románia: Tirgu Mure§.
Marót utca [49 B3, 50 A3] XX. Kossuthfalva
(1900-as évek). Előzőleg: Márton utca (1880-as
évek). Nagysándor József utca 170.-től Magyar
utca 69.-ig.
Marót: Mén-Marót: Anonymus bihari vezérként
említi, akit Árpád két csatában legyőzött.
Mars utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1961). Előző­
leg: 782. utca. Vénusz utcától Orion utcáig.
Marschall József utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szabó-
ky Rezső utca
Marschall József (1889-1919): gyári munkás. A Ta­
nácsköztársaság alatt a helyi direktórium tagja.
Márta utca [58 Al] XXII. Budatétény (1962).
Előzőleg: 862. utca. Elza utca 6-8.-nál nyíló
zsákutca.
Martalosz bar mahalle(szi) (Martalóc mahalle)53
I. Víziváros (XVI-XVII. század). Helye ismeretlen.
Martin Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Márton utca
M artin köz [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Mária köz (1920-as évek). Tár­
csái út 1.-től Martin utca 26.-ig.
Martin utca [42 B2-1, 43 A2-1] XVII. Rákoscsa­
ba-Újtelep (1954). Előzőleg: Mária utca (1920-as
évek). Rétvége utca 143.-tól Kis-Káros-híd utcáig.
Martin Lajos (1827-1897): a repülés egyik hazai
úttörője.
Martinász utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1953).
Előzőleg: Gál ispán utca (1930). (Nem azonos
a mai Gál ispán utcával.) Szent István út 87.-től
Völgy utca 84.-ig.
martinász: a martinacélt előállító munkás neve.
Ma már csak az utcanév emlékeztet a kerületben
folyt kohászatra.
Martinelli tér V. Belváros. Lásd: Szervita tér
Martinelli, Anton Erhardt (1684P-1747): Ausztri­
ában dolgozó olasz származású építész, 1727-től
császári építőmester. Pesten az Invalidenhaus
(Rokkantak háza), ma a Főpolgármesteri Hiva­
tal (Központi Városháza) épületének kivitelezője
(1727-1735).
M artinovics tér [38 A3-2] X. Óhegy (1900). Elő­
zőleg: Gergely utca és Bolgár utca egy része. Ro­
mán utca 2., Bolgár utca 1., Gergely utca 2/a.,
Kápolna utca 27. és 18., Havas Ignác utca, Ká­
polna köz, valamint Halom utca 42. és 35. kö­
zött.
M artinovics tér [52 A2] XVIII. Bélatelep (1945).
Előzőleg: Gömbös Gyula tér (1936). Nimród utca
94. és Riedl Frigyes utca 18. között.
Martinovics tér
Martinovics tér XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Tím ea
tér
Martinovics utca XVI. Sashalom. Lásd: Mátrafüred
utca
Martinovics utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Tanár
utca
M artinovics utca [41 A3, 53 Al] XVII. Rákoshegy
(1945). Előzőleg: gróf Bethlen István utca (1920-as
évek), Tarnay Béla utca (1910-es évek). Lőrinci
út 9.-től Zsuzsanna sorig.
M artinovics utca [50 Al] XIX. Wekerletelep
(1910). Ady Endre út 9.-től Esze Tamás utca 16-
ig-
M artinovics utca [49 B2] XX. Pestszenterzsébet
(1910-es évek). Köteles utca 87.-től Nagykőrösi
út 77.-ig.
M artinovics utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsa-
domb (1930-as évek). II. Rákóczi Ferenc út 21.-
től a Dunáig.
Martinovics utca XXIII. Millenniumtelep. Lásd:
M illennium utca
M artinovics Ignác utca [17 B3] XV. Rákospalota
(1949). Előzőleg: Levente utca (1933). Patyolat
utca 8.-tól Rákos út 191.-ig.
Martinovics Ignác (Ignacije Martinovic) (1755—
1795): horvát származású Ferences-rendi szerze­
tes, apát, hittudományi és bölcsészdoktor. A fel­
világosodás híveként reformokat várt az uralko­
dótól. Szembefordult a magyar nemesi nemzeti
mozgalommal, és a király híveként besúgóként
működött. Később szembefordult vele, és a ma­
gyar jakobinus mozgalom egyik vezetője lett. Ki­
végezték a Vérmezőn. Lásd még: magyar jakobi­
nusok.
M artinuzzi kert [25 B3] XIV. Nagyzugló (1934).
Mogyoródi út 46.-tól Fráter György utca 36.-ig.
Martinuzzi, lásd: Fráter György
Martinyi utca III. Csillaghegy. Lásd: Csaba utca
Martinyi: a névadóról nincs adatunk.
Mártírok útja II. Felhévíz, Országút, Víziváros. Lásd:
Margit körút
A múlt században épített, akkor még a város szé­
lén lévő Margit körúti katonai büntetőintézetben
fennállása alatt mintegy négyezer embert végez­
tek ki. Az első világháború utolsó évei, a Tanács-
köztársaság bukása után számos halálos ítéletet
hajtottak végre a fegyház udvarán. A második vi­
lágháború alatt a német megszállás, majd a nyilas
hatalomátvétel után a nemzeti ellenállási mozga­
lom kiemelkedő személyiségeinek a perei is ebben
a fegyházban kezdődtek el, így Bajcsy-Zsilinszky
Endréé is. Itt végezték ki a vele együtt letartózta­
tott Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest
és Tartsay Vilmos századost. 1944 októbere és
1945 januárja között hajtották végre itt a legtöbb
halálos ítéletet, hiszen ekkor már az életüket men­
teni akaró katonaszökevényekre is a legsúlyosabb
408
ítéletet mondták ki. 1948-ban a Katonapolitikai
Osztály vette át az épületet, és ettől kezdve újra
megsokasodnak a kivégzések. Utoljára a Rajk-per
mellékpereihez tartozó - a Katonapolitikai Osztály
felszámolását célzó - ügyekben hajtottak végre itt
halálos ítéleteket. 1951-ben megszüntették a fegy-
házat, és az épület ipari tanuló szakiskolaként mű­
ködött tovább, végül az 1970-es években lebontot­
ták.49 Az itt kivégzettekre emlékezve 1945-1992
között Mártírok útja volt a Margit körút neve.52
Mártírok útja [16 B3-2] IV. Újpest (1948). Elő­
zőleg: gróf Apponyi Albert utca (1908 előtt), Te­
mető utca (1890-es évek), Part utca (1882 előtt).
Dugonics utcától Árpád út 6.-ig.
mártírok: 1944-ben ebben az utcában voltak az
úgynevezett „zsidó házak”, itt gyűjtötték össze az
embereket a deportálás előtt.
M ártírok útja [49 B2-3, 50 A3, 62 A-Bl] XX.
Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pestszenterzsébet
(1948). Előzőleg: Ferenc József utca (1880-es
évek). Határ út 75-76.-tói Orsóvá utcáig.
mártírok: 1944-ben ebben az utcában gyűjtötték
össze a koncentrációs táborokba hurcolás előtt az
embereket.
Márton köz [7 A2] III. Csillaghegy (1990). Rókaláb
utca 40.-től Hegyláb utca 2.-ig.
Márton út [7 A2-B3] III. Békásmegyer, Csillaghegy
(1900-as évek). Hegyalja út 1/b-től Óbor utcáig.
Márton utca [36 B3] IX. Ferencváros (1874). Elő­
zőleg: Martin Gasse (1869). Mester utca 62.-től
Üllői út 103.-ig.
Márton, lásd: Szvetenay utca
Márton utca XV. Rákospalota. Lásd: Csákó utca
Márton utca XX. Kossuthfalva. Lásd: Marót utca
Márton utca XXIII. Soroksár (XVIII. század). Lásd:
Som m ás utca
Márton Áron tér [34 A2] XI. Sasad, XII. Farkas­
rét (2005). Előzőleg: Farkasréti tér (1993), Kis
Ferenc tér (1974), Érdi út, Törcsvár utca, Sasadi
út, Barackfa utca, Törökbálinti út és Rácz Aladár
út között.
Márton Áron (1896-1980): az erdélyi katolikus
egyház püspöke. Jelmondatául a „Non recuso
laborem” - nem futamodom meg a munkától -
mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdag­
sága alapján akár így is fordítható: nem utasítom
el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély ér­
telmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli
életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Er-
délyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta
egyházmegyéjét.
Mártonfa utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1954).
Mártonhegyi út 20/e-nél nyíló zsákutca.
Mártonfa: község Baranya megyében.
M ártonffy utca [49 B3-2] XX. Pesterzsébet
(1910-es évek). Jókai Mór utca 99.-től Nagykő­
rösi út 99.-ig.
409 Máté apostol utca

Márton utca Mártonlak: az elnevezés nem azonosítható; való­

színűleg kitalált név.
Miképpen történhetett, hogy egyszerre két utcát
Mártonvölgy utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1954).
is elneveztek egy amúgy teljesen jelentéktelen
Mártonhegyi út 28.-től Fodor utca 57.-ig.
ügyvédről?! Az egyiket a vezetéknevéről, a vele
Mártonvölgy. az elnevezés nem azonosítható; va­
párhuzamos másikat pedig a keresztnevéről?
lószínűleg kitalált név.
E különös eset megdicsőült hőse a prókátor
Martos Flóra sétány III. Csillaghegy. Lásd: Vasút sor
Szvetenay Márton, a helyszín pedig az Üllői út
Martos Flóra utca XIV. Nagyzugló (1959). Lásd:
vidéke, közelebbről a mai bonctani intézet nagy
Bolgárkertész utca
telke, amelyen a XIX. század végéig egy nagyob­
Martos Flóra (1897-1938): vegyész. 1918-tól a Ma­
bacska ház állt. Ügyvédünk tulajdona. A telek
gyar Szociáldemokrata Párt, 1927-től az illegális
oldalait határoló két utcának nem volt még neve
kommunista párt tagja. A Vörös Segély alapítója,
az 1860-as évek végén, ami kétségtelenül a ren­
aktivistája.
dezetlenség benyomását keltette, s az illetékes
Márvány utca [34 Bl, 35 Al, 82 A2] I. Krisztina­
hivatal tett is javaslatot arra, hogy legalább az
város, XII. Krisztinaváros (1870). Előzőleg: Mar­
egyik kapjon táblát, mégpedig a Budát a török
mor Gasse (1858). Kosciuszko Tádé utca 12.-től
alól felszabadító hadvezér, Savoyai Jenő emlékét
Ugocsa utca 9.-ig. A házszámok 1-től 17-ig és
megörökítendő.
2-től 20-ig az I. kerülethez, a magasabb számok a
Szvetenay, aki gyakori vendég volt a városházán,
XII. kerülethez tartoznak. Kosciuszko Tádé utca
tudomást szerzett a javaslatról, s mélységesen
14.-től Ugocsa utca 11.-ig.
fölháborodott miatta. Kemény hangú levelet
Márvány, a ma is meglévő Márványmenyasszony
intézett hát a Tanácshoz, imigyen fűzve a szót:
„Nem tudom, vannak-e és minő érdemei Jenő étteremről.
M árvány utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as
hercegnek Pest városra és a kijelölt utcára nézve,
évek). Halom utca 20.-tól Gézavár utca 13.-ig.
de azt tudom és önérzettel vállalom, hogy nekem
Marx tér V. Lipótváros, VI. Terézváros, XIII. Üjli-
némi érdemeim vannak, s hogy a kérdéses utcá­
pótváros. Lásd: Nyugati tér
nak mostani elnevezését (itt nyilván a helyben élők
Marx utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Diósy Lajos utca
spontán, s rendszerint a tulajdcmos tievét rögzítő név­
Marx utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Darányi Ignác
adásra céloz az ügyvéd) nem a vak eset szülte, ha­
utca
nem éppen az én szolgálataimra való tekintet...”
Marx utca XIX. Kispest. Lásd: Teleki utca
Áttanulmányozva a rendelkezésünkre álló forrá­
Marx utca XXII. Budafok. Lásd: Erzsébet királyné
sokat, bizton állíthatjuk: még csak elképzelni sem
út
tudjuk, minő érdeme volt, lehetett Szvetenaynak,
Marx Károly sétány XVI. Sashalom. Lásd: Sashalmi
túl azon, hogy házát jó pénzért kaszárnyának bér­
sétány
be adta, miközben meg vagyunk győződve, hogy
Marx Károly út XXIII. Soroksár. Lásd: Grassal-
Jenő herceg kétségtelenül tett valamit a kettős vá­
kovich út
rosért. De mindez nem számít. A folyamodvány
Marx Károly utca XVII. Rákoskert. Lásd: Göröm -
szerzőjének azt a követelését, hogy egyik utcát
böly utca
Szvetenayról, a másikat Mártonról, vagyis mind
a kettőt hivatalosan is róla nevezzék el, a Tanács Marx Károly utca XVIII. Alacskai úti lakótelep,
Halmierdő, Újpéteritelep. Lásd: N em es utca
- talán a szemtelenség bénító hatásának foglya­
Marx (Kari) Károly (1818-1883): német polgári
ként - elfogadta, és törvényerőre emelte.
közgazdász. Fő műve „A tőke”. Egy egész tör­
A hercegnek azóta van már tere Pest-Budán,
ténelmi korszaknak adtak elnevezést a „marxiz­
és hősünknek még mindig egy - a Márton utca
mus”, „marxista” kifejezésekkel a II. világháború
neve ugyanis nem változott meg, csak a másikat
utáni fél évszázadban.
keresztelték át időközben a kiváló anatómus, a
Máté utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
telken álló intézetben hajdan kutató s hivatalt vi­
leg: Zalka Máté utca. Veres Péter út 86.-tól Mar­
selő Lenhossék Mihály tiszteletére, 1953-ban.
git utca 81.-ig.
M áté apostol utca [73 Bl] XXIII. Soroksár
Mártonffy László (?-?): 1897-ben az önállóvá vált (2011). Előzőleg Vágó köz (1954). Vágó utcától
Erzsébetfalva első képviselő-testületének tagja volt. Országh Tivadar utcáig.
M ártonhegyi út [33 Bl, 34A1-B2] XII. Már- Máté apostol: Kafarnaumban született. A pénzvál­
tonhegy, Orbánhegy, Svábhegy, Széchenyihegy tó asztal mellől hívta meg őt az Ür. Az első evan­
(1886). Karthauzi út 2.-től Németvölgyi út 61.-ig. gélium szerzője. A hagyomány szerint Etiópiában
Mártonhegy: lásd a városrészek között. és Perzsiában hirdette az evangéliumot. Etiópiá­
Mártonlak utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1954). ban halt vértanúhalált. Ünnepét azon a napon
Mártonhegyi út 20/a-tól Csorna utca 10.-ig. tartja az egyház, amikor testét Keletről a X. szá­
Mátéháza utca
zad közepén Salernóba vitték át, ahol jelenleg is
őrzik.
Mátéháza utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Toldy Ferenc utca (1910-es évek). Thököly
út 28-24.-tői Piros rózsa utca 12.-ig.
Mátéháza : puszta Bács-Bodrog vármegyében, ma
Bács-Kiskun megyében; Baja részeként.
Mátészalka utca [27 A-B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Nádor utca. Sasvár utca 66.-tól Buda­
pesti út 77.-ig.
Mátészalka : város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben. Trianon után Szatmár-Bereg-Ugocsa várme­
gye székhelye.
Mathias Gasse II. Újlak, III. Mátyáshegy, Pálvölgy,
Remetehegy, Szépvölgy, Újlak, Zöldmái. Lásd:
Szépvölgyi út
Mathias Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Mátyás utca
Mathiaster Gasse II. Újlak, III. Mátyáshegy, Pál­
völgy, Remetehegy, Szépvölgy, Újlak, Zöldmái.
Lásd: Szépvölgyi út
Mathias: Mátyás (németül).
Matild utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály (1910-
es évek). Baross utca 12.-től Körvasút sor 61.-ig.
Mátka utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Madách Imre utca (1920-as
évek). Cinkotai út 27.-től Liszt Ferenc utca 3.-ig.
Matolay utca IX. Ferencváros (1910). A Gyáli út és
a Könyves Kálmán körút között. A Ferencváro­
si Torna Club stadionjának déli oldalánál futott.
A pályabővítések során megszűnt (1949).
Matolay Elek (1836-1883): ügyvéd, 1867-től Pest
szabad királyi város, 1873-tól Budapest főváros
törvényhatósági bizottságának tagja. Az iskolai
testnevelés és a torna elterjesztésének szervezője.
1863-ban Szontágh Abrahám és Bakody Tivadar
orvosokkal - a mai Szentkirályi utcában - létre­
hozta az első, ma is működő nyilvános tornacsar­
nokot. 1867-től Pest szabad királyi város, 1873-
tól Budapest főváros képviselő-testületének tagja.
Mátra köz [58 A3] XXII. Nagytétény (1996). Mát­
ra utca 14.-nél nyíló zsákutca.
Mátra utca [12 A2] II. Budaliget (1930-as évek).
Simon utca 8.-tól Maros utca 4.-ig.
Mátra utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1890-es évek).
Veres Péter út 187.-től Hunyadvár utca 88.-ig.
Mátra utca [60 B3, 61 A3] XXI. Királyerdő (1937).
Varjú utca 45.-től Királyerdő út 62.-ig.
Mátra utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1930-as
évek). Tátra utca 4.-től Mátra közig, onnan zsák­
utca.
Mátra-, hegység Eszak-Magyarországon. Legma­
gasabb csúcsa, a Kékes 1015 méter; egyben ha­
zánk legmagasabb pontja.
Mátrafíired utca [27 A3 (Mátraf.)] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Martinovics utca (1945), Kos­
suth Ferenc utca (1910-es évek). Thököly út 61.-
től Sashalmi sétány 29.-ig.
410
Mátrafüred: üdülőhely a Mátra hegységben.
M átray utca [34 Bl, 82 Al] I. Krisztinaváros
(1879). Előzőleg: Logodi utca egy része. Várfok
utca 6.-tól Logodi utca 1.-ig.
Mátray Gábor (1797-1875): zeneszerző, zene-
történész, pedagógus, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. 1837-ben a Pest-budai
Hangászegyesület titkára lett, 1840-ben ennek
énekiskolája igazgatójává választotta. Az iskola
utódjában, a Nemzeti Zenedében tanított haláláig.
Matróz utca [15 B3] III. Óbuda (1879). Óbudai
rakpart 53.-tól Szentendrei út 77.-ig.
matróz-, a közeli folyamőrség matrózairól.
Matróz utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Dam­
janich János út 204.-től Hollandi út 171.-ig.
Mátyás köz XXIII. Soroksár. Lásd: D erce köz
Mátyás köz XIX. Kispest. Lásd: Mátyás király utca
Mátyás tér I. Víziváros. Lásd: Corvin tér
Mátyás tér [16 Bl (Má.)] IV. Újpest (1914). Pöl-
tenberg utca 13., Lázár Vilmos utca 15. és Nádor
utca 31. között.
M átyás tér [36 B2, 84 B3-2] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Mathias Platz (1870), Frühling
Platz (Tavasz tér) (1830). József utca 61., Tavasz­
mező utca 22/b., Koszorú utca 2., Dankó utca 1.,
Szerdahelyi utca 2., Erdélyi utca 1. és 2., Nagy
Fuvaros utca 28. között.
Mátyás utca [36 A2, 83 B3, 84 A3] IX. Ferenc­
város (1874). Előzőleg: Mathias Gasse (1869),
Mist Gasse (Trágya vagy Szemét utca) (1854).
Közraktár utca 2.-től Ráday utca 21.-ig.
Mátyás utca [18 A2] XV. Rákospalota (1908 előtt).
Aporháza utca 38.-tól Szentmihályi út 51.-ig.
Mátyás Flórián (1818-1904): történész és nyelvész,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Mátyás utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Vonal utca
Mátyás utca [49 A3-2] XX. Pestszenterzsébet
(1910-es évek). Török Flóris utca 13.-tól Ősz ut­
ca 16-18.-ig.
Mátyás utca [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu (1880-as
évek). Kapisztrán János utca 30.-tól Pöltenberg
Ernő utca 23.-ig.
Mátyás: a legtöbb esetben Mátsás királyról adták
a közterületnek a nevet. Lásd: Hunyadi Mátyás
Mátyásdomb tér [27 B2] XVI. Mátyásföld (1987).
Futórózsa utca 89,-nél.
mátyásdomb: a Centenáriumi lakótelepen az elne­
vezés kapcsolódik a városrész nevéhez.
Mátyásföldi tér [27 B2] XVI. Mátyásföld (1996).
Arany János utca és Budapesti út kereszteződésé­
ben.
Mátyásföld: lásd a városrészek között.
Mátyáshegyi dűlő III. Mátyáshegy. Lásd: Hegyoldal
utca
M átyáshegyi köz [22 Bl, 23 Al] III. Mátyáshegy
(1953). Virág Benedek utca 7.-től Mátyáshegyi út
14.-ig.
411
M átyáshegyi út [22 Bl, 23 Al] III. Mátyáshegy
(1932). Folyondár utca 14.-től Szépvölgyi út
121.-ig.
Mátyás-hegy: 299 méteres magaslat. Az út oda visz.
Mátyás király sugárút XVII. Rákoskert. Lásd: Rá­
koskert sugárút
Mátyás király tér XV. Rákospalota. Lásd: Obsitos
tér
M átyás király tér [28 A3] XVI. Mátyásföld. Elő­
zőleg: Ilona tér (1889).164 Imre utca, Mészáros
József utca, Táncsics utca és Hunyadvár utca kö­
zött.
Mátyás király tér XVI. Mátyásföld. Lásd: Torony tér
M átyás király tér [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1930). Kolozsvár utca, Pirók Gyula utca 119. és
Mártírok útja 236. között.
M átyás király út [7 B3, 8 A3] III. Csillaghegy
(1920-as évek). Előzőleg: Vasút sor (1910-es évek).
Szentendrei út 137.-től Kossuth Lajos üdülőpart
51.-ig.
Mátyás király út XI. Albertfalva. Lásd: Mezőkövesd
út
M átyás király út [21 A3, 33 A-Bl] XII. Svábhegy,
Zugliget (1886). A Tündérhegyi úttól kiépítetlen
turistaút. Költő utca 5.-től Disznófő forrásig.
Mátyás király utca II. Adyliget. Lásd: Feketerigó
utca
Mátyás király utca II. Máriaremete. Lásd: Dutka
Ákos utca
M átyás király utca [27 Bl-2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1920-as évek). Budapesti út 178.-tól Csö­
möri út 231.-ig.
Mátyás király utca XVI. Sashalom. Lásd: Kistere-
nye utca
Mátyás király utca [51 A3-2] XVIII. Liptáktelep
(1940). Reviczky Gyula utca 23.-tól Parázs utca
6.-ig.
Mátyás király utca [50 A1 (Máty. k.)] XIX. Kis­
pest (1910-es évek). Előzőleg: Mátyás köz (1870-
es évek). Vak Bottyán utca 1.-től Ady Endre út
2.-ig.
Mátyás király utca XXII. Budafok. Lásd: Gádor utca
Mátyás király utca [57 B3, 58 A3] XXII. Nagy­
tétény (1910-es évek). Dózsa György út 104.-től
Bartók Béla út 57.-ig.
Mátyás király, lásd: Hunyadi Mátyás
Matyó utca [34 Al] XII. Istenhegy (1926). Isten­
hegyi út 43/b-től Trencsén utca 22.-ig.
Maulbeergarten Gasse (Epreskert utca) VI. Teréz­
város. Lásd: Munkácsy Mihály utca
Maurer Gasse VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út
Maurer Weg II. Üjlak. Lásd: Kavics utca
Maurer: kőműves (németül).
Maut Gässl I. Víziváros. Lásd: Vám utca
Maut Gasse V. Belváros. Lásd: Kígyó utca, Párizsi
utca
M aut : vám (németül).
Mechwart tér
Mautner Sándor utca XIII. Angyalföld. Lásd: Szent
László út
Mautner Sándor (1903-1944): szabó. A Tanács-
köztársaság bukása után a Magyarországi Szoci­
áldemokrata Párt aktivistája. Angyalföldön lakott.
A II. világháború alatt az elenállásban, szabotázs­
akciókban vett részt, elfogták, és koncentrációs
táborba vitték.
Maxim Gorkij tér XV. Pestújhely. Lásd: Tem plom
tér
Maximilian Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Osvát
utca
Mayerffy Ferenc utca [64 Bl (M. F.)] XVIII.
Szent Imre-kertváros (2004). Herrich Károly tér­
től Kappel Emília utcáig.
Mayerffy. a ma Ferihegynek nevezett terület Ma-
yerfíy Ferenc helyi birtokos tulajdona volt.
Mayerhof Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Szerda­
helyi utca
Mayerhof Platz VIII. Józsefváros. Lásd: Városmajor
tér
Mayerhof Weg VIII. Józsefváros. Lásd: Baross utca
Mayerhof. városmajor (németül).
Mázoló utca [60 A2-B3] XXI. Erdősor (1978).
Előzőleg: Gőz utca egy része, Teleki utca (1941).
Festő utcától Csillag utcáig.
Mázsa tér V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
M ázsa tér [38 A2] X. Gyárdűlő (1879). Kőbányai
út 67., Mázsa utca 14/a., Bihari utca 29. és 12.,
valamint a Barabás utca között.
Mázsa utca V. Lipótváros. Lásd: Mérleg utca
M ázsa utca [37 B2, 38 A2-3] X. Gyárdűlő (1875).
Barabás utca 6.-tól Kőbányai út 55/a-ig.
mázsa (q): korábban használatos mértékegység:
100 kg. A kőbányai sertésszállások melletti hivata­
los, ezért hiteles mérlegelőhelyről.
Mázsaház tér V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
mázsaház', a közeli Mérleg utcában volt a város
hivatalos mérlege.
M azsola utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Orsovai utca (1920-as évek). Timur utca
80.-tól Rendelő utca 75.-ig.
M ecenzéf utca [23 A2, 78 B2 (Mec.)] II. Szemlő-
hegy, Újlak (1939). Szeréna út 1.-től Józsefhegyi
lépcsőig.
Mecenzéf. ma Szlovákia: Niezny Medzev.
Mechwart lépcső [23 A3, 78 B3 (Mech.)] II. Or­
szágút (1974). Margit körút 25.-től Mechwart
térig.
M echwart tér [23 A3, 78 B3] II. Országút (1926).
Előzőleg: Mechwart András tér (1913. decem-
ber-1914. február). Keleti Károly utca, Buday
László utca és Margit körút között.
Mechwart András (1834-1907): gépészmérnök.
1859-ben kezdte meg működését a Ganz Ábra­
hám által alapított vasöntő műhelyben (a mai II.
kerületi Ganz utcában), amely ma Öntödei Mű-
Mecseki utca 412

zeum. Munkássága nagyban hozzájárult a gyár M ecset utca

világhírűvé válásához. A téren áll Budapest leg­
Két utca ez tulajdonképpen, melyet egy csak
öregebb - védett - császárfája.
gyalogosan járható lépcső köt össze, kapcsolatot
M ecseki utca [60 B2 (Mécs.)] XXI. Királyerdő
építve a keresztező Margit utcán át. Egyik fele
(1937). Magyarádi utca 12.-től Bakonyi utca 3.-ig. zsákutca, a másik a Römer Flóris utcába torkol­
Mecsek: hegység Baranya megyében.
ló rózsadombi szerpentin része. Utóbbit, ami­
M écses utca [59 Al] XXII. Budafok (1966). Elő­
kor kialakult - s ez magának a Rózsadombnak
zőleg: Angyal utca (1930-as évek). Árpád utca
a beépülésével függ össze, tehát a századvég kö­
33.-tól Síp utca 34.-ig.
rüli időpontra tehető -, Darázs utcának hivták.
M ecset utca [23 A3, 78 B3-2 (Me.)] II. Országút,
Történetének két korszaka van. Az első szakasz
Rózsadomb (1874). Előzőleg: Moschee Gasse,
1939-ben ért véget, amikor a vele egy vonalba
Zwerg Gasse (Törpe utca) (1854), Kreutz Gasse
eső, jobb oldali, rövidke zsákutca nevének „hatá­
(Kereszt utca). Römer Flóris utca 7.-től Gül Ba­
lyát” erre a szakaszra is kiterjesztették.
ba utcáig.
Eme zsákutca pedig - kereken 460 esztendeje
mecset, mohamedán templom. Gül Baba sírjánál.
- egy különös épülethez vezet. Sírkápolnának
M écsvirág utca [13 Bl, 14 Al] III. Csúcshegy
épült, valamikor 1543 és 1548 között, ahová a
(1967). Előzőleg: III. dűlő. Virágosnyereg út 17.-
beiktatási rendnek - a harcoló dervisek közös­
től Csúcshegyi útig.
ségének - váratlanul elhunyt idős zárdafőnökét,
Meddőhányó utca [61 Al] XX. Pestszenterzsébet,
Buda későbbi török „védőszentjét”, Rózsa Apót
XXIII. Soroksár (1974). Vízisport utcától Helsin­
eltemették. Magáról a Rózsadombról se feled­
ki út 110.-ig.
kezzünk meg, hiszen köztudomású, hogy ez a
meddőhányó', az elnevezés összefügg a Gubacsi
városrész is a rendfőnök legendájának köszönhe­
Téglagyár tevékenységével. ti nevét. Legenda valóban, nem több, s mégis,
M edence utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1967).
milyen hatásos! Mert bizony Gül Babának arra
Előzőleg: Árboc utca (1937). Damjanich János út
mindösszesen egy hete lett volna Budán, hogy
160.-tól Hollandi út 109.-ig.
rózsákat telepítsen (aminek jó hírét köszönheti),
M eder utca [16 A3] XIII. Angyalföld, Vizafogó
s egyébként sem volt olyan jámbor, ahogy a le­
(1900). Váci út 178.-tól a Népszigetre vezető
gendák, a versek ábrázolják...
gyalogoshídig.
Ami bizonyos: 1874-ben erről a sírkápolnáról
meder: a környék utcái folyóneveket kaptak, ezek
kapta új nevét a Mecset utca, s most lássuk az
közé illik ez az elnevezés is.
előzményeket. Valaha - már a XVIII. században
Meder utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1998).287
is - Kreutz Gassénak, Kereszt utcának hívták, utal­
Felső Duna sortól a Soroksári-Duna-ágig.
va a közelben lévő, József-hegyi Szent Kereszt-ká­
meder: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt vízimal­
polnára, amely egy kálváriaúthoz kapcsolódó né­
mokkal összefüggő elnevezés.
gyes kápolnafüzér egyik - azóta elpusztult - eleme
Medgyessy Ferenc utca [7 B2] III. Békásmegyer
volt. A Rózsadombbal részben azonos József-he-
(1976). Pünkösdfürdő utcától Juhász Gyula utcáig.
gyen álltak ezek a kápolnák. A nevük Rupp Jakab
Medgyessy Ferenc (1881-1958): orvos, szobrász,
topográfiájában fennmaradt: Szent Kereszt, A fáj­
Kossuth-díjas.
dalmas Anya, Krisztus sírja és Szent József név­
M ednyánszky utca [65 Al] XVIII. Ganztelep
vel jelölték őket. Ez utóbbi valószínűleg magával
(1945). Előzőleg: Nagyváradi utca (1922). Üllői
a Gül Baba-türbével azonos, amelyet a jezsuiták
út 806.-tól Szinyei Merse utca 204.-ig. egy ideig keresztény kápolnaként működtettek.
Mednyánszky László báró (1852-1919): a XX.
A XIX. századra elkopott e szent helyek státusa,
század elejének jelentős alkotója, különös világú,
s a Keresztről elnevezett utcából Kereszt (azaz ke­
nagy tehetségű festőművész.
resztező), németül Zwerch Gasse lett, melyet ké­
Medve utca [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (1879).
sőbb (és ez már utolsó fordulat a mai névváltozat
Előzőleg: Bären Gasse, Fazan Gasse (Fácán ut­
megjelenése előtt) hibás fordítással Törpe (Zwerg)
ca),80 Kleine Bären Gasse (Kis Medve utca) a
utcaként magyarították.
Ganz utca és a Kacsa utca között; Grosse Bären
Gasse (Nagy Medve utca) a Csalogány utca és
Kacsa utca között; Schwarze Bären Gasse (Fekete Medve utca [61 A3, 73 Al] XXI. Királyerdő (1937).
Medve utca) (1700-as évek) a Kis és Nagy Med­ Uzsoki utca 5.-től Szúnyog utca 1.-ig.
ve utca együtt; Oelberg Gasse (Olajfahegy utca) Medve utca XXII. Budafok. Lásd: Méz utca
(1695). Csalogány utca 11.-től Ganz utca 22.-ig. Medveczky György utca XV. Rákospalota. 1921-
Neve egy időben Fekete medve utca volt, de a tér­ 1932 között Medveczky Lóránt utca. Lásd: Mackó
képeken 1830 óta csak Medve utca olvasható. Az utca
elnevezés indoklását lásd a Fekete Medve utcánál. Medveczky György (1844-1911 után): tanító, 1886-
413
tői jegyző. Átépíttette a községházát, a jegyzői föl­
deket felparcellázta, eladta, és a befolyt összeget
átengedte a községnek. Megszervezte a kaszinót,
amelynek díszelnökévé választották 1911-ben.
Medveczky Lóránt utca XV. Rákospalota. Lásd:
Mackó utca
Medveczky Lóránt: a névadóról nincs adatunk.
Medveszőlő utca [38 B3] X. Óhegy (1982). Óhegy
utca 52.-nél nyíló zsákutca.
medveszőlő-, hangafélék családjába tartozó gyógy­
növény.
M edvetalp utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2005),
Madárhegyi úttól Hosszúhegyi utcáig.
medvetalp-, fehér, emyős virágzaté, magas, szagos
gyom-, illetve disznövény.
Megváltó tér XXII. Budafok. Árpád utca, Földmű­
ves utca, Pozsonyi utca, Avar utca, Kertész utca
és Tüzér utca között. Megszűnt (1953).sl
Megváltó: Jézus Krisztus.
Megye köz V Belváros. Lásd: Vitkovics Mihály utca
Megyeház utca V. Belváros. Lásd: Vármegye utca
Megyer utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1930).
Felsőcsatári út 29.-től Örs utca 30.-ig.
Megyeri fasor IV. Megyer, Újpest. Lásd: M egyeri
út
Megyeri híd [8 Bl-9 Al] IV Székesdűlő. Az MO-s
autópálya hídja, mely a Duna felett, annak képze­
letbeli felezővonalánál kilépve a főváros területé­
ről, továbbhalad a Szentendrei-szigeten át Buda­
kalász irányába.
M egyeri út [9 A3-B2, 16 Bl, 17 Al] IV. Megyer,
Újpest (1890-es évek). Előzőleg: Megyeri fasor
(1882 előtt). Váci út 73.-tól Szondi utca 53.-ig.
Megyeri út XV. Rákospalota. Lásd: Árokhát utca
Megyer. lásd a városrészek között.
Megyeri utca XIV. Rákosfalva. Kerepesi út és Ond
vezér útja között. Területrendezés miatt megszűnt
(1979).
Megyeri Károly (1794-1842): színművész. Korá­
nak kiemelkedő színésze, a Nemzeti Színház tagja.
M eggy utca [7 Bl-2] III. Békásmegyer (1953).
Előzőleg: Kálvária utca (1870-es évek), Calvarien
Gasse (XVIII. század). Ezüsthegy utca 1.-től a fő­
város és Budakalász határáig.
M eggyes utca [58 Al] XXII. Budatétény (1982).
Elza utca 2/b-nél nyíló zsákutca.
Meggyfa utca [12 Bl, 13 Al) II. Pesthidegkút-
Ófalu, Tökhegy. A Tökhegyi útból nyíló zsákutca
a főváros határában.
M eggyfa utca [15 A3] III. Filatorigát, Óbuda
(1879). Szentendrei úttól Hévízi út 7/c-ig.
Meggyfa utca [71 Al] XXI. Csepel-Háros (2003)
Előzőleg 8646. sz. dűlőút gyümölcsfákról elneve­
zett utcanévbokorban. II. Rákóczi Ferenc úttól
Cseresznyefa utcáig
Meggyvágó utca [58 Al] XXII. Budatétény (1987).
Mélytó utca
Előzőleg: 852. utca. Lidia utca 5/b-től Kamaraer­
dei út 40.-ig.
meggyvágó: a pinttyel rokon, védett énekesmadár
Méh utca [12 A2] II. Máriaremete (1974). Előző­
leg: Csatlós utca egy része. Ördögárok utca 18.-
tól Csongor utca 18.-ig.
Méhecske utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1987).
Gömbvirág utca 67.-től Tubarózsa utca 64.-ig.
Méhes utca [38 Bl] X. Felsőrákos (1900). Kereszt­
úri út 18/b-től a Heves utcáig.
Méhes utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937). Med­
ve út 44.-től Mária királyné útja 191.-ig.
Méhes utca XXII. Budatétény. Lásd: Katakomba
utca
M éhész utca [47 A3] XL Kelenvölgy, XXII. Buda­
fok (1930-as évek). Kővirág sor 19.-től Honfogla­
lás út 2.-ig.
Méhkas köz [58 B2] XXII. Budafok (2002). A Nek­
tár utca 6. számmal szemben.
Méhkas utca XI. Gazdagrét, Hosszúrét. Lásd: Gaz­
dagréti út
Mehl Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Lovassy László
utca
Mehl: liszt (németül).
Mehmed szultán út VIII. Józsefváros. Lásd: M ú­
zeum körút
Mehmed szultán (V. Mehmed) (?—1918): török
uralkodó az első világháború idején. 1915-ben a
Kiskörút részeit a háborús szövetségesek uralko­
dóiról nevezték el; 1918-ban azonban a Fővárosi
Közmunkák Tanácsa visszaállította a korábbi ne­
veket.
M elczer utca [53 A-Bl] XVII. Rákoshegy (1964).
Előzőleg: Zrínyi utca (1920-as évek). Ferihegyi út
211.-től Lőrinci út 28.-ig.
Melczer János (1802-1864): 33 éven át Rákoske­
resztúr evangélikus lelkésze. Az 1848-1849. évi
szabadságharc alatt tett nyilatkozataiért várfog­
ságra ítélték. Két év múlva szabadult, és vissza­
tért Rákoskeresztúrra.
M elinda út [33 Bl-2] XII. Széchenyihegy (1886).
Számozása a 7. számmal kezdődik. Evetke út 3.-
tól Ágnes út 28.-ig.
Mély utca II. Újlak. Lásd: Tieffen Gasse
Mély utca [7 A1-B2] III. Békásmegyer (1992). Bé­
kásmegyer utcától Kápolna utcáig.
Mély utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Szent
István út 228.-tól Toboz utca 3.-ig.
Mélyfúró utca [10 A3, 18 Al] XV. Rákospalota
(1987). Szántóföld utca 72.-től Felsőkert utcáig.
Mélykút utca [47 A3] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Muraközi utca (1930-as évek). Ringló utca
42.-től Citrom utca 3.-ig.
Mélykút: község Bács-Kiskun megyében.
Mélytó utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Tavas utcá­
ból nyíló zsákutca.
Mély-tó: az út közelében lévő bányatóra utal.
Mendei utca
Mendei utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1996).
Felsőbánya utcából nyíló zsákutca.
Mende: község Pest megyében.
Menedékes utca [46 A-Bl] XI. Sasad (2008). Nagy­
szeben utcától Beregszász utcáig.
M enedékház lejtő [13 B l] III. Csúcshegy. Mene­
dékház utca és Ozsuta utca között.
Menedékház utca [13 Bl] III. Csúcshegy (1967).
Előzőleg: VII. dűlő. Erdőalja úttól a csúcshegyi
menedékházig.
menedékház: az elnevezés arra utal, hogy az út a
csúcshegyi menedékházhoz visz.
Ménes utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Szalontai utca 5.-nél nyíló zsákutca.
M énesi út [35 A2-B3, 82 A-B3] XI. Gellérthegy
(1953). Előzőleg: Nagyboldogasszony útja (1929),
Ménesi út (1893). Bartók Béla út 38.-tól Alsóhegy
utca 32.-ig.
Ménes: község a történelmi Magyarországon, Arad
vármegyében. Kitűnő bortermő hely. (Ma Romá­
nia: Mini§.)
Menház utca II. Víziváros. Lásd: Bakfark Bálint
utca
Menház utca IV. Istvántelek. Lásd: Odry utca, Rozs
utca
menház: a XVIII. században a hajléktalanok, sze­
gények részére épített házak neve. Ezekben az ut­
cákban is volt menház.
Menkina János utca XII. Németvölgy. Lásd: Tartsay
Vilmos utca
Menkina János (?—1919): csendőr alezredes, akit a
Tanácsköztársaság idején az ellenforradalmi láza­
dásban való részvételéért agyonlőttek.
Menta utca [34 B2, 82 A3] XI. Gellérthegy (1909).
Schweidel utca 25.-től Villányi út 111.-ig.
menta: sajátos illatú fűszernövény, leveleit kokté­
lokban használják és illóolajának kinyeréséért.
Mentő utca [17 B3] XV Rákospalota (1967). Elő­
zőleg: Testvériség utca (1931). Wesselényi utca
19.-től Mozdonyvezető utca 12—14.-ig.
mentő: a közeli mentőállomásra utal az elnevezés.
Menyasszony utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).
Előzőleg: VIII. utca. Mosoly utca 50.-től Kámfor
utca 11/a-ig.
Családtag-elnevezések utcanévbokrában.
Menyecske utca [46 Bl] XI. Őrmező (1974). Bala­
toni úttól Neszmélyi útig tartó derékszögű utca.
Menyét út [33 Bl] XII. Svábhegy (1886). Eötvös
út 11.-től Vilma útig, onnan zsákutca.
menyét: kis termetű, vöröses szőrű ragadozó.
Menyhért utca [28 Al-2] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Arany János utca (1920-as évek), Havas
utca (1910-es évek). Budapesti út 254.-től Timur
utca 57.-ig.
Méra utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1987). Már-
tonhegyi út 29.-től Fodor utca 105.-ig.
Méra: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
414
Meredek utca [34 A-B2] XI. Sashegy, XII. Sashegy
(1953). Előzőleg: Miasszonyunk útja (1930).
Hegyalja út 128.-tól 164.-ig.
Merengő utca XXII. Budafok (1968). Lásd: Kálvá­
riahegy utca
Merész utca [59 A1 (Me.)] XXII. Budafok (1967).
Előzőleg: Fecske utca (1930-as évek). Árpád utca
51.-től Síp utca 46.-ig.
Merkúr utca [59 B2, 60 A2] XXI. Csillagtelep
(1961). Előzőleg: 779. utca. Szabadság utca 13.-
tól Tejút utca 4.-ig.
Merkúr: a Naprendszer bolygója.
M érleg utca [35 Bl, 83 A2] V Lipótváros (1874).
Előzőleg: Waage Gasse (1838). Széchenyi István
tér 3-4.-tői Hild tér 5.-ig.
mérleg: a XIX. század közepén hosszú időn át eb­
ben az utcában állt a hiteles mérleg.
Mérleg utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Mérő utca
M érleg utca [58 Bl] XXII. Budafok (1990). Elő­
zőleg: Csuta Károly utca (1968), Mérleg utca
(1930-as évek). Kiránduló utca 67/a-tól Liszt Fe­
renc utca 58.-ig.
mérleg: itt volt a szőlőtermést mérő hivatalos mér­
legház.
Mérnök utca [47 Al] XI. Kelenföld (1942). Fe­
hérvári út 95.-től Fejér Lipót utca 82.-ig.
mérnök: utalás az utcában lévő Gamma Műszer­
gyár mérnökeire.
Mérő utca [53 A3] XVIII. Ganztelep (1953). Elő­
zőleg: Mérleg utca (1945), Lugos utca (1922).
Szinyei Merse utca 33-35.-tői Jeges utcáig.
M erzse utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1991).
Előző neve: Békeharcos utca (1954), Béke utca
(1946), Turul utca (1930-as évek). Kékliliom utca
18.-tól Rezgő utca 1.-ig.
Merzse-mocsár: 27 hektáros természetvédelmi te­
rület Rákoskert határában. Területén számos ritka
és védett növény él. Állatvilága is gazdag.
M ese köz [21 B3, 22 A3] XII. Virányos (1951).
Előzőleg: Rupp Zsigmond köz (1936), Mese köz
(1934). Mese utca 5.-től Budakeszi út 6.-ig.
Mese utca [21 B3, 22 A3] XII. Virányos (1934).
Budakeszi út 2.-től Virányos út 23/a-ig.
Mesgye utca XXIII. Soroksár. Lásd: M ezsgye utca
M ester utca [13 A2] II. Pesthidegkút-Ófalu (1940-
es évek). Előzőleg: Pillangó utca (1925 előtt).
Gazda utca 1/b-től Váry közig, onnan zsákutca.
M ester utca [36 A-B3] IX. Ferencváros (1874).
Előzőleg: Friedhof Gasse (Temető utca) (1840-es
évek vége), Gottesacker Gasse (Temetőkert utca)
(1824). Ferenc körút 11.-től Illatos útig.
Mester utca XI. Kelenvölgy. Lásd: M esterség utca
Mester utca XXII. Budatétény. Lásd: Gereblye utca
M esterházy utca [47 A2] XI. Kelenföld (1937).
Kondorfa utca 157.-től Soproni út 152.-ig.
Mesterházy Kálmán (1817-1898): festőművész.
Mesterség utca XI. Kelenvölgy (1953). Előzőleg: Mes-
415
ter utca (1930-as évek). Bazsalikom utca 64-66.-tói
Kővirág sorig. Területrendezés miatt megszűnt.
Mész utca II. Budaliget. Lásd: Kőfejtő utca
Mész utca II. Országút, Rézmál, Rózsadomb. Lásd:
B im bó út
Mész utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Munkácsy utca 3.-tól Kazinczy utca 18.-ig.
Mészáros köz XXII. Budafok (1920-as évek). Mária
Terézia utca és Kossuth Lajos utca között. Terü­
letrendezés miatt megszűnt (1980).
Mészáros utca [35 A2-1, 82 A3-2] I. Krisztinaváros
(1874). Előzőleg: Fleischer Gasse (Mészáros ut­
ca) (1820-as évek), Friedhof Gasse (Temető utca).
Krisztina tér 5.-től Hegyalja út 23.-ig.
mészáros-, a Gellérthegy utca sarkán 1796 óta állt
Lintha István mészárszéke, amelyről az utcát el­
nevezték.103
Mészáros utca I. Vár. Lásd: Fortuna utca
Mészáros utca II. Víziváros. Lásd: Vitéz utca
Mészáros utca III. Békásmegyer. Lásd: Törköly utca
Mészáros utca V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd:
Vámház körút
mészáros', szarvasmarha, juh és ló levágásával és
húsának kimérésével foglalkozó szakember.
Mészáros János utca X. Újhegy. Lásd: Dolomit utca
Mészáros János (?— 1919): famunkás. A Tanács-
köztársaság alatt munkásokból a Vörös Hadsereg
egy dandárját szervezte meg. Nagykőrös várospa­
rancsnoka volt. Különítményesek kivégezték.
M észáros József utca [28 A3] XVI. Mátyásföld
(1951). Előzőleg: Beniczky utca (1889).164 Jókai
Mór utca 8.-tól Mátyás király térig.
Mészáros József (1902-1933): mezőgazdasági mun­
kás. Illegális szemináriumot szervezett az ifjú­
munkások között. 1944. november 3-án a nyilasok
elhurcolták, és nyoma veszett.
Mészáros Lázár utca XV. Rákospalota. Lásd: Régi
Palotai út
Mészáros Lázár (1796-1858): honvéd tábornok,
országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tu­
dományos Akadémia levelező tagja. Császári ez­
redes volt, az 1848-1849. évi szabadságharchoz
önként csatlakozott. 1848. április 7-én hadügy­
miniszterré, június 8-án tábornokká nevezték ki,
október l.-jétől a Honvédelmi Bizottmány tagja.
Mészáros Lőrinc utca [49 Bl-2, 50 A2-B3] XIX.
Kispest, Wekerletelep (1948). Előző neve Kispes­
ten: Esterházy utca (1900-as évek) a Bercsényi
utca és a Fadrusz utca között; Wekerletelepen:
Kálmán király út (1910) a Határ út és a Bercsényi
utca között. Határ út 2.-től Fadrusz utca 9.-ig.
Mészáros Lőrinc (?—1514): ceglédi pap, a Dózsa-
féle parasztháború alvezére (Nagybotú Lőrinc,
Lőrinc pap).
M észégető utca [12 B2] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1965). Előzőleg: 215. utca. Kadarka utcától Kö­
vidinka utcáig.
Mező utca
M eszes utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Előző­
leg: 434. utca. Lapos utca 3.-tól Georgina utca
24.-ig.
Mészkő utca [7 A3, 15 Al] III. Aranyhegy. Arany­
hegyi úttól Saroglya útig.
M észöly utca [35 B3] XI. Gellérthegy (1907). Bar­
tók Béla út 19.-től Mányoki út 12/a-ig.
Mészöly Géza (1844-1887): festőművész.
Méta utca [51 A3, 63 Al] XVIII. Halmierdő, XIX.
Kispest (1968). Előzőleg: Soroksári út (XIX. szá­
zad). Kolozsvári utca 117.-től Nagykőrösi útig.
méta: régi magyar labdajáték, amely hasonlít a
baseballhoz.
M eténg utca [39 B2] X. Keresztúridűlő, Kőbá­
nya-Kertváros (1979). Kozma utcától Fátyolka
utcáig.
meténg: kék virágú tavaszi növény.
M éter utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1967). Elő­
zőleg: Fészek utca (1937). Lankás utca 15.-től
Erdész utca 6.-ig.
Metró utca [27 A3-B2] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Sarolta utca (1910-es évek). Batsányi
János utca 83.-tól Lőcs utca 26.-ig.
M exikói út [24 B2, 25 A2-B3, 37 Bl, 81 A2-B3]
XIV Herminamező, Törökőr (1879). Fogarasi út
2.-től Szőnyi út 1.-ig. Sorként számozva.
Mexikó, Mexikói Egyesült Államok: szövetségi köz­
társaság. A közelben több közterület viseli népek,
nemzetek nevét.
Méz utca [59 A2] XXII. Budafok (1967). Előző­
leg: Medve utca (1930-as évek). Nagytétényi út
56.-tól Villa utca 5.-ig, onnan tovább zsákutca.
M ézes utca [49 B3, 50 A3] XX. Kossuthfalva
(1964). Előzőleg: Török utca (1932). Lázár utca
25-27.-tői Mártírok útja 132.-ig.
M ézesfehér utca [59 Al-2] XXII. Budafok (1983).
Hegyfok utca 3.-tól Csap utca 9.-ig.
mézesfehér: édes csemegebor. Utalás a környék
borgazdaságaira.
M ézeskalács tér [25 Bl] XV. Pestújhely, Rákos­
palota (1954). Előzőleg: Sallai Imre tér (1947),
Bakócz Tamás tér (1930). Őrjárat utca 15. és
Wesselényi utca 49. között.
Mézeskalács utca XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: Tömöri utca (1930). Bánkút utca és Őrjárat
utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
M ező köz [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1987). Me­
zőőr utca 19-23.-nál nyíló zsákutca.
M ező utca [7 B2] III. Békásmegyer (1900-as
évek). Kőbánya utca 2.-től Óbor utca 1.-ig.
Mező utca III. Óbuda. Lásd: Föld utca
Mező utca IV Újpest. Lásd: Erkel Gyula utca
Mező utca XI. Lágymányos. Lásd: Kőrösy József
utca
Mező utca XV. Rákospalota. Lásd: Rákosmező utca
Mező utca XXI. Gyártelep. Lásd: M ansfeld Péter
utca
Mező utca 416

Mező utca [59 A2-1] XXII. Budafok (1900-as évek). Miatyánk utca
Kőbányai utcától Pannónia utca 44.-ig. A Belváros és Lipótváros határánál található a kel­
Mezőcsát utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (2004).
lően részletes rajzolatú térképeken a különös nevű
Gombosi utcától ízbég utcáig Miatyánk utca. Mérések híján is bizonyosnak lát­
Mezőcsát. helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
szik, hogy ez a főváros egyik legrövidebb utcája.
ben.
Különösen azóta, hogy az ugyancsak lipótvárosi
Mezőhegyes utca XV. Rákospalota. Lásd: Pázmány Perc utcát elépítették a modem időkben.
Péter utca
Van még egy különös vonása ennek az akkori
Mezőhegyes utca XVII. Rákoscsaba (2011). Rendőrkapitányság mögött, a Deák Ferenc utcá­
Mezőhegyes: város Békés megyében.
hoz érkező utcának. Az tudniillik, hogy nevét a
Mező Imre út VIII. Józsefváros, Kerepesdűlő, Tiszt­
legzordabb időkben sem cserélték ki a kurzusízlés
viselőtelep. Lásd: Fiumei út és Orczy út
szerint jobban csengő másikkal, még csak nem is
Mező Imre (1905-1956): szabó, katona, politikus.
törölték hivatalosan a nyilvántartásból. Egyszerű­
1936-1939 között Spanyolországban a Nemzet­
en nem használták. Nem írták ki se a házakra, se
közi Brigádban harcolt a fasiszták ellen, 1943-
a térképekre. Megtehették: ide nem nyílott egyet­
tól Franciaországban vett részt az ellenállásban. len kapu sem. S ha a ház homlokzata nézett is ta­
1945-ben hazajött, és több magas funkciót töltött lán errefelé, lehetett azt számozni a Deák Ferenc
be a Magyar Kommunista Pártban, majd a Ma­
utca vagy az Erzsébet (akkor Engels) tér felől is.
gyar Dolgozók Pártjában. 1956. október 30-án a
Vagyis a Miatyánk utca volt is, meg nem is. Mint
Köztársaság téren (ma II. János Pál tér) halt meg.
az okos lány ajándéka a mesében.
Mezőkövesd út [47 A-B3] XI. Albertfalva (1953).
Első megjelölésekor (a legkorábbi adat 1803-ból
Előzőleg: Mátyás király út (1920-as évek). Árasz­
való) Kupfer Gazénak, azaz Réz utcának nevezték
tó úttól Forgalmi út 2.-ig.
boldogult eleink. Mégpedig azért, mert ide nyi-
Mezőkövesd : város Borsod-Abaúj-Zemplén me­
lott egy jeles rézöntő mester, bizonyos Remold
gyében, a matyó hagyományok „fővárosa”.
János műhelye. Akinek még a fia, Ferenc is réz­
Mezőlak utca [62 A2-1] XXIII. Soroksár-Újtelep
műves volt, igaz, már nem itt, hanem az Arany
(1954). Előzőleg: Csaba utca. Nyír utca 46.-tól
János utcában, ahová a família még a dinasztia­
Hrivnák Pál utca 110.-ig. alapító aktív korszakában, valamikor az 1820-as
Mezőlak : község Veszprém megyében.
években átköltözött.
Mezőőr utca [43 A2-B3] XVII. Rákoscsaba (1954).
De ha már nincs itt rézöntő - gondolhatták a
Előzőleg: Huba utca (1910-es évek). Gombosi
pestiek -, miért is maradna meg a régi neve az
utca 17.-től Gyümölcsös útig.
utcának, hiszen van más lehetőség is a megje­
mezőőr, a szántóföldi veteményeket őrző, a mező
lölésére. Errefelé jönnek az istentiszteletre, utat
rendjének felügyeletére alkalmazott személy; csősz.
rövidítve, a Lipótváros evangélikus felekezethez
M ezősas utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
tartozó polgárai, mikor a Deák téri templomba
(1986). Baross utca 240.-től Kistelek utca 17.-ig. igyekeznek. S épp annyi idő alatt lépnek végig
Mezősas: község Hajdú-Bihar megyében.
a soron, ameddig az ember elmondhat egy Mi-
M ezőtárkány utca [42 A3-B2] XVII. Rákoske­
atyánkot...
resztúr (1954). Előzőleg: Széchenyi utca (1920-
S a név megszületett. Pater Noster Gasse volt az
as évek). Pesti út 222.-től Tápióbicske utca 9.-ig.
első időkben, a XIX. század elején, majd M i-
Mezőtárkány: község Heves megyében.
atyánk utca lett 1874 után. Az ezt hirdető táblát
M ezőtúr utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1954).
a XX. század negyvenes éveinek végén eltávolí­
Előzőleg: Balassa utca (1920-as évek). Solt utca
tották. A kilencvenes évek elején pedig vissza­
21-23.-tói Hajtány sor 6-7.-ig. került oda, ahonnan leszedték. Talán már nem
Mezőtúr: város Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
csak az imádság tartja...
M ezővár utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (2011).
Mezővár: helység Vas vármegyében. (Ma Szlové­
nia: Te§anovci.) Miatyánk utca [12 B2] II. Máriaremete (1920
M ezsgye utca [62 A2-1] XXIII. Soroksár (1954). előtt). Máriaremetei út 184.-től Áchim András ut­
Előzőleg: Fazekas Ágoston utca. (A jegyzékekben ca 11.-ig. A templom melletti utca.
mesgye utcának írva.) Szent László utcától Köves Miatyánk utca [35 Bl, 83 B2] V. Belváros (1874).
útig. Előzőleg: Pater Noster Gasse (XIX. század eleje),
mezsgye: határt jelölő, fel nem szántott földcsík két Kupfer Gasse (Réz utca) (XVIII. század). Deák
szántóföld vagy két község között.82 Ferenc utcától Erzsébet térig.
Miasszonyunk útja XI. Sashegy, XII. Sashegy. Lásd: miatyánk: a „Mi Atyánk” (Pater noster) keresztény
Meredek utca ima Máté és Lukács evangéliumában. A hagyo­
Miasszonyunk: Szűz Mária nevének egyik változata mány szerint az utca azért kapta e nevet, mert
417
olyan rövid, hogy végigjárása épp annyi időt vesz
igénybe, amennyi alatt ezt az imát el lehet mon­
dani. A Deák Ferenc téri evangélikus templom
közelében van.
M icimackó utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1991). Előzőleg: M jelű utca. Dinnyehegyi út
33.-tól Hrivnák Pál utca 184.-ig.
Micimackó: A. A. Milne angol író világhírű gyer­
mekregénye főhősének neve Karinthy Frigyes for­
dításában. Valószínűleg a közeli iskola indokolja
a névadást.
Micske utca XV Rákospalota (1954). Előzőleg: Szé­
kely Bertalan utca (1940-es évek), Tóth Kálmán
utca (1930-as évek). Harsányi Kálmán utca és
Benczúr Gyula utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Micske: ma Románia: Mi§ca.
Micsurin tér XVII. Rákoscsaba-Újtelep (1954). Mi­
csurin út, Diadal utca és Dormánd utca között.
Területrendezés miatt megszűnt.
Micsurin út XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Nap­
iás út
Micsurin, Ivan Vlagyimirovics (1855-1935): szov­
jet-orosz kertész és növénynemesítő. A helybéli
termelőszövetkezet neve is az 1950-1960-as évek­
ben.
Mihalik Sándor utca [59 Al (Mih. S.)] XXII. Bu­
dafok (1992). Előző neve: Gyümölcsöskert utca
(1979), Iskola utca (1900-as évek). Kossuth Lajos
utca 17.-től Játék utca 1—3.-ig.
Mihalik Sándor (1869-1940): tanár, iskolaigazga­
tó. 1908-tól dolgozott Budafokon, mint a polgári
iskola igazgatója. Aktívan munkálkodott a város
felemelkedéséért, dolgozott a Szabad Lyceum
Egyesületben és a Budafoki Népkönyvtárban.
Mihálkovics tér IX. Ferencváros. Lásd: Mihálko-
vics utca
M ihálkovics utca [36 B3] IX. Ferencváros
(1906). Előzőleg: Mihálkovics tér (1900), Mar-
kotányos utca (1879). Tűzoltó utca 92.-től Üllői
út 119.-ig.
Mihálkovics Géza (1844-1899): orvos, anatómus,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­
mia rendes tagja.
Mihály utca [35 A2, 82 B3 (Mih.)] I. Gellérthegy
(1911). Sánc utca 9.-től Somlói út 49.-ig.
Mihályfi Ernő utca II. Vérhalom (1978). Lásd: Tövis
utca
Mihályfi Ernő (1898-1972): publicista, lapszer­
kesztő, politikus, miniszter, nemzetgyűlési, illetve
országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja.
A botanika kedvelőjeként olyan kertet alakított ki
családi háza mellett (II. Bogár utca 25.), amely
ma természetvédelmi terület.
Mikes utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Várvíz utca
Mikes utca [49 Bl-2] XIX. Wekerletelep (1910).
Határ út 31.-től Corvin körút 65.-ig.
Mikó utca
Mikes utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as évek).
Ady Endre út 115.-től Jegenye utca 18.-ig.
Mikes Kelemen köz [17 Al] IV. Újpest (1968).
Vécsey Károly utcától Lahner György utca 25.-ig.
Mikes Kelemen utca [12 B3-2] II. Remetekert­
város (1922 előtt). Kerényi Frigyes utca 10.-től
Zrínyi utca 29.-ig.
Mikes Kelemen utca [17 A2] IV. Újpest (1914).
Görgey Artúr utca 56.-tól Vécsey Károly utca
83.-ig.
M ikes K elem en utca [46 Bl-2] XI. Őrmező
(1900). Péterhegyi út 37.-től Budaörsi út 150.-ig.
Mikes Kelemen utca XV. Rákospalota. Lásd: D am ó
utca
Mikes Kelemen utca [51 A3] XVIII. Liptáktelep
(1910-es évek). Csokonai utca 17.-től Kolozsvár
utcáig.
Mikes Kelem en utca [61 Bl] XX. Pestszenter-
zsébet (1941). Lenke utca 45.-től Vágóhíd utca
72.-ig.
Mikes Kelem en utca [59 B2] XXI. Csepel-Ró-
zsadomb (1930). II. Rákóczi Ferenc út 217.-től
a Dunáig.
Mikes Kelemen (1690-1761): író, II. Rákóczi Ferenc
apródja, majd kamarása, aki törökországi szám­
űzetésébe is követte a „nagyságos fejedelmet”.
A rodostói emigráció életének krónikáját - Zágon-
ba, nem létező nagynéniének címzett - „Törökor­
szági levelek” című munkájában írta meg.
Miklós tér [15 B3] III. Óbuda (1879). Előzőleg:
Raktár tér, Magasin Platz. Laktanya utca 35., So­
rompó utca 2., Miklós utca 44. és 31., valamint
Búvár utca között.
Miklós utca III. Békásmegyer. Lásd: Pusztadom bi
utca
Miklós utca [15 B3] III. Óbuda (1879). Előzőleg:
Nikolaus Gasse (1862), Nikolay Gasse (1749).
Ungar Gasse (Magyar utca) (1828).1 Kórház ut­
cától Miklós térig.
Miklós: Zichy Miklós (1709-1758): óbudai föld-
birtokos.
Miklós utca [28 A2-3] XVI. Mátyásföld (1920-as
évek). Szent István utca 18.-tól Margit utca 143.-
ig-
Miklós Gyula (1832-1894): szőlész és borász. Or­
szággyűlési képviselő, a magyar konyakipar meg­
teremtője.
Miklós utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Milán
utca, Rákosi út
M iklósvár utca [58 A2-1] XXII. Baross Gábor-
telep (1999).289 Zabola utcától Aradi utcáig.
Miklósvár: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Miklo$oara.)
Mikó utca [35 Al, 82 A-B2] I. Krisztinaváros
(1879). Előzőleg: Vérmező utca, Generalwiesen
Gasse (Generális-rét utca). Logodi utca 24.-től
Krisztina körút 26.-ig.
Mikó Sándor utca
Mikó Imre gróf (1805-1876): művelődéspolitikus,
miniszter, történetíró, a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja, az erdé­
lyi reformnemzedék egyik vezetője.
Mikó Sándor utca [50 A3 (M. S.)] XIX. Kispest
(1992). Előzőleg: Jancsik utca (1964). Vas Gere­
ben utcától Pincér utcáig, onnan zsákutca.
Mikó Sándor (1878-1966): kispesti nagykereske­
dő, virilista polgár,115 az 1900-as évektől az 1930-
as évek közepéig a városi képviselő-testület tagja.
Vagyona nagy részét a mentőegyesületre és a he­
lyi ipartestület székházának felépítésére költötte.
M ikoviny utca [23 Al] III. Remetehegy, Újlak
(1958). Előzőleg: Folyóka köz (1954). Folyóka
utcától Folyondár utca 13.-ig.
Mikoviny Sámuel (1700-1750): matematikus, mér­
nök és térképész, a berlini Porosz Tudományos
Akadémia tagja, korának jelentős polihisztora.
O készített először Magyarországon mérések alap­
ján szerkesztett térképeket.
Miksa utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Osvát utca
Miksa, Habsburg (1832-1867): I. Ferenc József
testvére. 1864-1867 között Mexikó császára. A for­
radalmárok kivégezték.
Mikszáth utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Torma utca
Mikszáth utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd:
Ültetvény utca
Mikszáth utca [49 B3-2] XX. Pestszenterzsébet
(1910-es évek) A Jókai Mór utca és a Nyáry Pál
utca között. 1932-ben hozzácsatolva a Rudolf köz
(1910-es évek). Jókai Mór utca 95.-től Nagykő­
rösi út 93.-ig.
Mikszáth Kálmán tér [36 A2, 84 A3 (Miksz. k.)]
VIII. Józsefváros (1911). Előzőleg: Reviczky tér
(1900). Reviczky utca 8., Szentkirályi utca 39. és
38/b, Krúdy utca 2. és 1., Szentkirályi utca 40.
között.
Mikszáth Kálmán utca [13 A2] II. Erzsébetliget
(1920-as évek). Hidegkúti út 120.-tól Árpád utca
9.-ig.
Mikszáth Kálmán utca [17 A1-2] IV. Újpest
(1914). Attila utca 97.-től Görgey Artúr utca 76.-ig.
Mikszáth Kálmán utca XV Rákospalota. Lásd: R e­
kettye utca
Mikszáth Kálmán utca XVI. Sashalom. Lásd: Kerin­
gő utca
Mikszáth Kálmán utca XVII. Rákoscsaba. Lásd:
Prém utca
Mikszáth Kálmán utca [51 B2] XVIII. Lakatos­
lakótelep (1930). Üllői út 386.-tól Jegenye fasor
41.-ig.
M ikszáth Kálmán utca [51 Al] XIX. Kispest
(1940). Derkovits Gyula utca 50.-től a MÁV la-
josmizsei vonaláig.
Mikszáth Kálmán utca XXIII. Soroksár. Lásd: Sod­
ronyos utca
Mikszáth Kálmán (1847-1910): kiváló író, újság-
418
M ikszáth Kálmán tér
A Józsefváros Körúttól befelé eső része, a Mik­
száth tér környéke sajátos világ: a kisérletezés,
a tudományosság és a lázadás égtája; oktatási
intézmények és alternatív szórakozóhelyek hazá­
ja. A XIX. században még névtelen közterületet
1900-ban Reviczky térnek, a neves író halála után
- mivel élete utolsó éveiben az 1. számú házban
lakott - Mikszáth Kálmán térnek nevezték el.
Egyik legismertebb és legbensőségesebb írónk
kétségtelenül hozzá méltó teret és szobrot ka­
pott: Budapest egyik kevésbé becsült, de finom,
szép, intim terét a Nemzeti Múzeum tőszom­
szédságában. Fehérlő alakja szinte síremlékként
áll itt, azon a téren, ahol élt, s ahol nagy gyásza
- kisfia halála - érte. Talán ezért is érződik itt
valami csendes mélabú. A kötődés pedig sokkal
nagyobb, mint először gondolnánk: Mikszáth
életének színtere főleg a Belváros és a Józsefvá­
ros volt. Ülésekre a mai Bródy Sándor utcai régi
országházba járt, a Szabadelvű Kör a Széchenyi
István téri hajdani Lloyd-palotában, baráti tár­
sasága pedig az Akadémia utcai István főherceg
szálló éttermében gyűlt össze rendszeresen. Mik-
száthot ezernyi szál kötötte szűkebb hazájához, s
hogy egykori otthona is kötődik hozzá, mi sem
bizonyítja jobban, mint a róla elnevezett, kelle­
mes hangulatú terecske.
író, országgyűlési képviselő, a Kisfaludy Társaság,
a Petőfi Társaság, a Magyar Tudományos Akadé­
mia tiszteleti tagja.
M ilán utca [27 A3-2] XVI. Rákosszentmihály
(1974). Előzőleg: Miklós utca. Rákóczi út 21.-től
József utca 10.-ig.
M ildenberger köz [16 Bl (Mild.)] IV. Újpest
(1953). Mildenberger utca 15-17.-től Labdaverő
utca 14.-ig.
Mildenberger tér IV. Újpest (1954). Fülek utca,
Baross utca, Mildenberger utca és Labdarúgó ut­
ca között. Területrendezés miatt megszűnt (1970-es
évek).
M ildenberger utca [16 Bl] IV Újpest (1890-es
évek). Eredetileg: Mildenberger Márton utca. At­
tila utca 120.-tól Labdarúgó köz 13.-ig.
Mildenberger Márton (1786-1844): szentendrei
serfőző, Újpest alapító polgárainak egyike, első
háztulajdonosa, a hegyközség bírója. 1831-ben
építette fel serfőzdéjét kb. a mai Újpest és An­
gyalföld határán.
Millenáris utca XIV. Istvánmező. Lásd: Szabó József
utca
Millenáris, millenáris pálya: az 1896-os millenniumi
ünnepségekre készült el az ország egyetlen ke­
rékpáros versenypályája, amely futballpályát vesz
körül.
419
M illennium utca [73 A-B2] XXIII. Millenniumte­
lep, Soroksár (1953). Előzőleg: Martinovics utca.
Haraszti út 137.-től Gombkötő utca 2.-ig.
millennium (latinból): ezredéves évforduló; a ma­
gyar honfoglalás ezredik évfordulójának ünneplése.
1896-ban alakult ki; ezért kapta ezt a nevét.
Mimóza utca [24 B3, 25 A3, 81 A-B3] XIV. Hermi-
namező (1953). Előzőleg: Mindszent utca (1934).
Hermina út 27.-től Hungária körút 172.-ig.
mimóza : érintésre összecsukódó levelű, rózsaszín
virágú cserje.
M inár Gyula utca [41 A3] XVII. Rákoshegy
(2003).301 Az Ősrepülő utcától az U alakban
megtörő Dobos István utcáig.
Minár Gyula (1895-1964): repülőgép-szerelő, rá­
kosmezei pilóta, egyike a magyar repülés úttörő­
inek.
M indenszentek tere [34 A2] XII. Farkasrét
(2002). A farkasréti Mindenszentek-plébánia-
templom előtti térség.
Mindszent utca I. Vár. Lásd: O rszágház utca,
Tárnok utca, Úri utca
Mindszent, Mindenszentek: azok a szentek, akik­
nek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptár­
ban. A november 1-jei ünnepet az egész katolikus
egyház számára V. Sixtus pápa (824-844) tette
kötelezővé. Az utca 31-33 számú telkén volt a
Mindszent-kápolna.109
Mindszent utca mahalle(szi) I. Vár. Lásd: Úri utca
Mindszent utca XIV. Herminamező (1934). Lásd:
M im óza utca
Mindszent: város Csongrád megyében.
M indszenty József bíboros tér [33 A2] XII. Né­
metvölgy (2007). Rácz Aladár utca, Fodor utca,
Hóvirág utca kereszteződésében.
Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József
(1892-1975): Esztergom érseke, Magyarország
utolsó hercegprímása, bíboros. 1944. március
4-étől veszprémi püspök. A nyilasok letartóztat­
ták. Sopronkőhidán raboskodott, majd egy sop­
roni kolostorában házi őrizet alatt tartották.
1945. április 20-án visszatért püspöki székhelyé­
re. Veszprémbe. 1945 szeptemberétől esztergomi
érsek. 1948. december 26-án letartóztatták. A Bu­
dapesti Népbíróság 1949. február 8-án életfogytig
tartó fegyházra ítélte, de betegsége és a nyugati
nyomás miatt később házi őrizetbe került Püs-
pökszentlászlón, majd Felsőpetényben. Innen
szabadult 1956. október 30-án, amikor Pálinkás-
Pallavicini Antal őrnagy előbb Rétságra, majd
Budapestre vitte. 1956. november 4-én a Parla­
mentből, ahová Tildy Zoltán hívta be, az ameri­
kai követségre menekült. 1971 szeptemberében
elhagyta Magyarországot. Holttestét végakarata
szerint Mariazellben helyezték el, majd a rend­
szerváltás után (1991-ben) az esztergomi érseki
kriptában talált végső nyugalomra.
Modori utca
M inerva utca [35 B2, 83 A3] XI. Gellérthegy
(1911). Előzőleg: Gyopár utca (1906). Verejték
utcától Kelenhegyi út 33.-ig.
Minerva: a római mitológiának a tudományt és
művészetet védő alakja. Az utca egyik házának
kertjében áll egy Minerva-szobor, amelyről az ut­
ca a nevét kapta.
M inta utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-telep,
Nagytétény (1969). Előzőleg: 887. utca. Rózsa­
kért utca 1.-től Dózsa György út 3.-ig.
M intakert utca [57 B2, 58 A2-3] XXII. Nagyté­
tény (1979). Előzőleg: Szent István utca (1910-es
évek). Damjanich utca 21.-től Bem tábornok utca
18/b-ig.
mintákért: az 1970-es években versenyeztették a
telektulajdonosokat. A legszebb és legjobb ter­
mést előállítók kertje a mintakert címet kapta,
amit egy kis táblácskával jeleztek a házszám mel­
lett.
Minuten Gasse III. Óbuda. Lásd: Perc utca
Minuten Gasse V. Lipótváros. Lásd: Hild tér
Minuten: percek (németül)
M irtusz utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1932). Örs
vezér útja 13.-tól Vezér út 48.-ig.
M iskolci utca [25 A1-B2, 26 A2] XIV. Alsórákos
(1900). Mogyoródi út 132.-től Ungvár utca 75.-ig.
Miskolc: 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megye
székvárosa, megyei jogú város.
Mist Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Mátyás utca
Mist: trágya, szemét (németül).
Mittel Gasse I. Vár. Lásd: Tárnok utca
Mittel: középső (németül).
Mitter Gasse V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca
Mittere Zeil Gasse II. Újlak. Lásd: Bokor utca,
C sem ete utca
Mittermayerische Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsé­
betváros. Lásd: Király utca
Mittermayer Tóbiás Antal: pesti polgár, aki a Ká­
roly körút és a Király utca sarkán épített házat. Itt
nyitotta meg az 1760-as évek elején Mittermayer
János az Ad Regem Angliáé (Az Angol Királyhoz)
nevű vendéglőt.76
Mittler Gasse II. Felhévíz, Újlak, III. Újlak. Lásd:
Frankel Leó utca, Lajos utca
Mittlere Zeil Gasse III. Újlak. Lásd: Bokor utca,
C sem ete utca
mittlere: középső (németül)
Mocsár utca XVIII. Halmierdő (1912). Mária utca
és Alacskai út között. Tervezett, de ki nem épített
utca.
M ocsaras utca [73 Bl (Mocs.)] XXIII. Soroksár
(2000). Taling utcából nyíló zsákutca.
mocsaras: az itteni terület korábbi állapotára em­
lékeztet.
Modori utca [21 Al] II. Hűvösvölgy (1928). Hűvös­
völgyi út 181.-től Völgy utca 30.-ig.
Modor: ma Szlovákia: Módra.
Mogyoró utca
Mogyoró utca XI. Kelenföld (1900). Villányi út és
Kosztolányi Dezső tér között. Területrendezés mi­
att megszűnt.
Mogyoró utca [57 B3] XXII. Nagytétény (2008).
Rózsabarack utcából nyílik.
Mogyoród útja [18 A1-B3, 19 A3] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Mogyoródi út (1937). Cinkotai
út. Kösd utca 1.-től a főváros határáig.
M ogyoródi út [25 B3, 26 A3-B2, 37 A-Bl] XIV.
Alsórákos, Kiszugló, Nagyzugló, Törökőr (1900).
Hungária körút 29.-től Vezseny utca 2.-ig.
Mogyoródi út XV. Rákospalota. Lásd: M ogyoród
útja
Mogyoród: község Pest megyében.
M ogyorós utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1937).
Kökényes utca 5.-től Gyopáros utca 12.-ig.
Moha köz [33 A2] XII. Csillebérc (2001). Moha
utca l.-nél nyíló zsákutca.
Moha utca [33 A2] XII. Csillebérc (1963). Nőszi­
rom utca 5.-től a Csillebérci üdülőtelepre vezető
zsákutca.
Mohács utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Mágnes utca
M ohács utca [24 A-B2, 80 Bl-2] XIII. Angyal­
föld (1896). Számozása a 7., illetve a 8. számmal
kezdődik. Eredetileg a MAV-állomás vágányáig;
a Vágány utca és a vágányok közötti rész a XIV.
kerülethez tartozott. Ez a szakasz területrendezés
miatt megszűnt (1966). Csata utca 7.-től Vágány
utca 14.-ig.
Mohács utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd: Ignác
utca
Mohács utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Tömb utca
Mohács: város Baranya megyében. 1526. augusztus
29-én a magyar haderő itt szenvedett döntő vere­
séget a törököktől.
Mohai köz [35 A3] XI. Kelenföld (1972). Mohai
út 21.-től Fejér Lipót utca 30-36.-ig.
Mohai út [35 A3, 47 Al] XI. Kelenföld (1900). Sár­
bogárdi út 8.-tól Etele útig.
Moha: község Fejér megyében. Ásványvizét pa­
lackozzák.
Mohren Gasse III. Óbuda. Lásd: Zichy utca
Mohren: mórok, szerecsenek (németül).
Mokány utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Tündér utca (1920-as évek). Baja utca 22.-
től Simongát utca 93.-ig.
Mókus ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Mókus út [60 B2-3] XXI. Királyerdő (1937). Borz
út 6.-tól Szent István út 207.-ig.
Mókus utca [23 Bl] III. Óbuda (1879). Előzőleg:
Eichhorn Gasse (1862). Lajos utca 142.-től Du-
govics Titusz tér 4.-ig.
Mókus: 1725-ben említik először a kocsmát, majd
1748-ban mókust (Eichhorn) ábrázoló cégérét,
amelyről az utcát elnevezték.
420
Mókus utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály (1996).
Csömöri úttól Pejkó utcáig.
Molnár utca I. Krisztinaváros. Lásd: Kuny Domokos
utca
molnár: a XVIII. század végén az 5. számú ház tu­
lajdonosa - Sonnlecther Rókus (Mühljung) - fog­
lalkozásáról (aki molnár).
Molnár utca I. Víziváros. Lásd: Franklin utca,
Ilona lépcső, Málna utca
M olnár utca
A Dunával párhuzamosan hosszan elnyúló bel­
városi utcácska históriája az 1500-as évekre ve­
zethető vissza, amikor az még a Szél utca nevet
viselte. A huzatos házsort később - utalva a Du­
na közelségére - Vízikapu utcára keresztelték, a
XVIII. század második felében pedig már Kis
Lipót utcaként ismerték a közelben élők és távo­
li vidékekről erre vetődő utazók. Ezen elnevezés
célszerűen és egyszerűen a párhuzamosan futó
Váci utcára, az akkori Lipót utcára utalt, ahon­
nan szűk sikátorokon keresztül kényelmesen át
lehetett sétálni a folyópart felé, a néhány évtized­
del később már a Dunáról elnevezett utcácskába.
Az évszázados előzményeket magáénak mondha­
tó mai elnevezés a Duna pest-budai szakaszán je­
lentős és tekintélyes hozamot hajtó malomiparra
vezethető vissza. A hajdani foglalkozás fontossá­
gát mi sem bizonyíthatná jobban, mint a Müllner
Gasse, az 1874-ben Molnárra magyarosított utca,
amely déli irányban a mai Fővám tér helyén ta­
lálható mocsaras Molnár-tóhoz vezetett. Hosszú
évtizedeken át itt teleltek a pesti hajómalmok, itt
kaptak helyet a javítóműhelyek, e helyütt gyártot­
ták a malmok alkatrészeit, kátrányozták a csóna­
kokat, érdesitették a malomköveket, így gondos­
kodva az akadálymentes működésről.
Eme érdekes és jelentős iparág a XIX. század
végén indult hanyatlásnak. A gőzhajók megjele­
néséig ugyanis a Dunán felfelé lovakkal vontat­
ták a hajókat, ám a forgalom növekedése egyre
több konfliktust okozott: a partközeiben üzeme­
lő hajómalmok akadályozták a vontatást, s egy-
egy vita bizony esetenként a tettlegességig fajult.
A gőzösök megjelenése viszont közvetlen veszélyt
jelentett a malmokra. Az erős hullámverés során
egyre gyakrabban szabadultak el kikötőhelyük­
ről, sötétedés után, kellő világítás hiányában
többször össze is ütköztek a gyors gőzhajókkal.
A gőzmalmok elszaporodása, térnyerése pedig
végképp háttérbe szorította a hajómalmokat:
a századforduló táján, a XX. század elején már
csak alig néhány akadt a Dunán. Emléküket
azonban máig őrzi a hangulatos belvárosi házsor,
amelynek Irányi utca és Március 15. tér közötti
rövidke szakasza 1904-ben nyílt meg,
421
Molnár utca III. Óbuda. Lásd: Serfőző utca
Molnár utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1874).
Előzőleg: Müllner Gasse (1790), Duna utca (pesti
német dialektusban: Thonau Gasse) (1780), Was­
ser Tor Gasse (Vízikapu utca) (1690)130 a Pintér
utca és a Fővám tér között, Kleine Leopold Gasse
(Kis Lipót utca) (1750-1780). Schiffmans Gasse
(Hajós utca) (1528).1 Március 15. tér 10.-től Fő­
vám tér 1.-ig.
molnár: a dunai vízimolnárokról.
Molnár utca XXII. Nagytétény. Lásd: Úttörők útja
Molnár utca XXI. Csepel-Kertváros, Királymajor.
Lásd: József Attila utca
Molnár utca [61 A2-B3] XXIII. Soroksár (1998).287
Poszáta utcától Völgyhajó utcáig.
molnár: az elnevezés utal a Dunán működött vízi­
malmok molnáraira.
Molnár Árpád utca XXI. Csepel-Kertváros, Király­
major. Lásd: József Attila utca
Molnár Árpád: a névadóról nincs adatunk.
Molnár Erik utca XI. Kelenföld (1970). Lásd: B a­
dacsonyi utca
Molnár Erik (1894-1966): történész, jogász, filozó­
fus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­
démia rendes tagja, Kossuth-díjas.
Molnárfecske utca [33 B3] XI. Madárhegy (2011).
1527/20 és 1613/21 helyrajzi számok. A Keltike
lejtőből nyíló lakóút első szakasza, mely a meg­
hosszabbításában zsákutca marad.
molnárfecske: a verébalakúak rendjébe, ezen belül
a fecskefélék családjába tartozó költöző madár.
M olnár Ferenc tér [36 B2, 84 B3] VIII. Józsefvá­
ros (1968). Lósy Imre utca és Práter utca között.
Molnár Ferenc (1878-1952): író, színműíró, hírlap­
író, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.
M olnár István sétány [27 B3-2] XVI. Mátyásföld
(1986). Margit utca 88.-tól Sasvár utca 105.-ig.
Molnár István (1850-1920): pomológus (a gyü­
mölcsök fajtáinak leírásával foglalkozó szakem­
ber), szőlész, kertészeti szakíró.
Molnár József utca [50 A-B3] XIX. Kispest (1992).
Előző neve: Házi utca (1964). Nádasdy utca
129.-től Zalaegerszeg utca 162.-ig.
Molnár József (1888-1945 után): jogász. 1924-ben
Kispest rendőrkapitánya. 1930. december 16-án
megválasztották a város polgármesterévé. Műkö­
dése alatt nagymértékben fejlesztették a közmű­
veket és a szociális intézményeket. 1937-ben nagy
visszhangot keltett az általa szervezett, ám gyorsan
betiltott kiállítás, amely bemutatta Kispest szo­
ciológiai helyzetét. 1945 januárjában eltávozott a
városból.
Molnár László utca XI. Albertfalva. Lásd: Tóth
Ágoston utca
Molnár László utca XX. Gubacsipuszta, Kossuth-
falva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-
Szabótelep. Lásd: Átlós utca
Molnár László utca
Molnár Ferenc tér
Jelentéktelen kis terecske. Azóta, hogy a Práter
utca a régi és az új világ - az egészen másfajta
léptéket képviselő lakótelep és a hagyományos
városrész - határvonalává vált, szinte már észre
sem lehet venni. Pedig hajdan jeles helye volt
Pest külvárosának az a környék, amelynek me-
mentójaként, egyedüli és felismerhetetlenségig
átalakított emlékjeleként ránk maradt. Ez a tér
ugyanis - bár az ma a legkevésbé sem látszik
rajta - a Mosel bíró kertjének díszeként szolgá­
ló szökőkútnak szabályos kör alakban kiásott,
meglehetősen mély, tószerű medencéjeként mu­
tatkozik a régi térképlapokon, amelyet persze - a
kert végleges felszámolása után - újra feltöltöttek
földdel. Ez az eredeti terepszint helyreállítására
irányuló akció valamikor a XX. század harmin­
cas éveiben zajlott, s akkor tűnt el fizikailag is a
névadó Papgödör (mert így nevezték ezt a közte­
rületet sokáig a józsefvárosiak), noha a név még
sokáig része maradt a hagyománynak.
Mosel József Pest városának első bírója - tulaj­
donképpen polgármestere - volt, akinek már
édesapja is a város szolgálatában, annak jegy­
zőjeként szerzett érdemeket. Fiának sikerült az,
amire ő maga még - más történelmi helyzetben
- talán nem is gondolhatott: visszaszerezte a vá­
rosnak a török idők előtt élvezett privilégiumait,
viszonylagos önállóságát. A XVIII. század köze­
pére esik a fiú, Mosel József igazi fénykora. Nagy
valószínűséggel feltételezhető, hogy ez idő tájt
vásárolta meg azt a józsefvárosi majorságot is,
amely itt a Práter utca mentén feküdt, s amelyet
azután nagy költséggel díszes parkká alakíttatott.
A XIX. század második felében a Központi
Papnövelde Alap tulajdonába került Mosel bíró
addigra már erősen elhanyagolt, de még létező
parkja, s ettől fogva kezdték szemináriumi kert­
ként emlegetni Pesten. Lehet, hogy sétálgattak is
errefelé kispapok, s ha igen, bizonnyal szívesen
spacíroztak a tavacska körül, kerengőként hasz­
nálva azt, amit feltételezve már igazán nem ne­
héz megmagyarázni, miért is nevezték el a kör­
nyékbeliek az időközben elapadt forrás vizét im­
már nélkülöző, lassan-lassan kiszáradó medencét
Papgödömek. Egészen 1968-ig így emlegetve a
névtáblára sosem került megjelölést, melynek
névadóját időközben körülvették az Alap bér­
házai. Molnár Ferenc születésének 90. évfor­
dulóján kapott történelmében először hivatalos
nevet a hely, s ki vitatná, hogy a Pál utcai fiúk
szülőatyja, aki gyermekként itt, a Józsefvárosban,
nem is túl messze innen lakott, megérdemli ezt a
megtiszteltetést. Mégis kár, hogy a döntés a to­
vatűnt idő szép emléknyomát söpörte el immár
végleg és visszavonhatatlanul.
Molnár Viktor utca
Molnár László (1900-1944): kőműves. A Magyar-
országi Építőmunkások Szakszervezetének aktivis­
tája volt. Koncentrációs táborban pusztult el.
M olnár Viktor utca [25 Bl, 26 Al] XV. Pest­
újhely, Újpalota (1910). Előzőleg: Pestújhe­
lyen: Pál utca (1907); Újpalotán: Dobsina utca
(1920-as évek). Árvavár utca 21.-től Lőcsevár
utca 68.-ig.
Molnár Viktor, ifjú Kaposi Molnár Viktor (1859-
1918): kultúrpolitikus, államtitkár, a tudományos
ismeretterjesztés hazai népszerűsítője. Államtit­
kárként nagy segítséget adott a pestújhelyi isko­
laépítéshez. O szorgalmazta a Rákóczi út elején
állott első Nemzeti Színház lebontását.
Molotov tér V Belváros, Lipótváros. Lásd: Vigadó
tér
Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics (1890-1986):
szovjet politikus. 1930-1941 között a Népbizto­
sok Tanácsának elnöke (miniszterelnök), 1930-
1941 és 1953-1956 között külügyminiszter.
Mond Gasse V. Lipótváros. Lásd: Hold utca
Mond : Hold (németül).
Monda utca [22 A3] XII. Virányos (1934). Szilá­
gyi Erzsébet fasor 32.-től Varázs utca 7.-ig.
Mondschein Gasse V Lipótváros. Lásd: Hold utca
Mondschein: holdsugár (németül).
Mongol utca [38 A3] X. Óhegy (1930). Bolgár utca
20.-tól Lámpagyár utcáig.
Monitor utca II. Felhévíz. Lásd: Komjádi Béla utca
monitor: tengerpart mentén, folyókon használt
gyors, kisméretű hadihajó.
Monoki utca [28 A2-B1] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Kossuth Lajos utca (1923), Erzsébet
utca (1910-es évek)163 és Lajos utca a Szlovák út
és a Menyhért utca között.28 Szlovák út 146.-tól
Árpádföldi út 48.-ig.
Monok: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Kossuth Lajos születési helye.
M onoplán köz [41 A3 (Mo.)] XVII. Rákoshegy
(2003).301 Helikopter úttól Koch Aladár utcáig.
monoplán: egyfedeles repülőgép.
M onori utca [37 B2] X. Gyárdűlő, Laposdűlő
(1884). Szállás utca 40.-től Pongrácz út 17.-ig.
Monor: város Pest megyében.
M onostori út [15 Bl, 16 Al] III. Rómaifürdő
(1900). Szentendrei úttól Nánási útig.
Szigetmonostor, korábban: Monostor, nagyközség
Pest megyében, a Szentendrei-szigeten.
M ontevideo utca [23 A2-1, 78 Bl] III. Újlak
(2001). A Szépvölgyi út 41,-nél kiinduló és a
Szépvölgyi útba visszatérő, patkó alakú utca.
Montevideo: Uruguay fővárosa.
Montgomery út I. Víziváros, Tabán. Lásd: Várkert
rakpart
Montgomery of Álaméin (1887-1976): angol kato­
natiszt, tábornagy. 1942-ben el-Alameinnél vég­
zetes csapást mért az Afrikában harcoló német
422
csapatokra. 1944-ben a brit csapatok főparancs­
noka volt a partraszálláskor.
Mónus Illés park XVII. Rákoskeresztúr (1988). Lásd:
Kosa Pál tér
Mónus Illés rakpart I. Víziváros, II. Felhévíz, Vízi­
város. Lásd: Bem rakpart
Mónus Illés sétány III. Csillaghegy. Lásd: Vasút sor
Mónus Illés út XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Tár­
csái út
Mónus Illés utca IV. Újpest. Lásd: Lőrinc utca
Mónus Illés utca XVI. Sashalom. Lásd: Lombos
utca
Mónus Illés utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Kőkert
utca
Mónus Illés utca XIX. Kispest. Lásd: Villanytelep
utca
Mónus Illés utca XXIII. Soroksár. Lásd: Borona
utca
Mónus Illés (1888-1944): politikus, újságíró. A Ma­
gyarországi Szociáldemokrata Párt egyik vezetője,
a Népszava szerkesztője. 1944. március 19-én a
Gestapo letartóztatta, de megszökött, és illegali­
tásban élt. Novemberben a nyilasok elfogták és
kivégezték.
Mór utca [24 B2, 80 Bl, 81 Al] XIII. Angyalföld
(1896). Jász utca 9.-től Dévényi út 4/b-ig.
Móra Ferenc utca [35 Al, 82 B2] I. Vár (1951).
Előzőleg: Casinó utca (1879), Bastion Gasse
(1854),9 Bástya utca, Bastei (Pastey) Gasse (1700),
Rauchfangkherer Gasse (Kéményseprő utca)
(1696). Úri utca 2.-től Tóth Árpád sétány 9.-ig.
Móra Ferenc utca [52 A2] XVIII. Bélatelep (1945).
Előzőleg: Kinizsi utca (1920-as évek). Tünde utca
7.-től Csévéző utca 13.-ig.
Móra Ferenc (1879-1934): író, publicista, muzeo­
lógus, régész, a Kisfaludy Társaság tagja.
Morgen Gasse V. Lipótváros. Lásd: N agysándor
József utca
Morgen: reggel, hajnal (németül).
Móri utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937). Király­
hágó út 84.-től Királyerdő út 182.-ig.
Mór: város Fejér megyében.
M óricz Zsigmond körtér [35 B3] XI. Gellérthegy,
Kelenföld, Lágymányos (1945). Előzőleg: Horthy
Miklós körtér (1929). Bartók Béla út 49., Himfy
utca 12., Villányi út 1. és 2., Bartók Béla út 51.
és 58., Fehérvári út 1. és 2., Váli utca, Karinthy
Frigyes út 1. és 2. és a Bartók Béla út 56. között.
Móricz Zsigm ond út [58 AI] XXII. Budatétény
(1945). Előzőleg: Téglagyári út (1920 előtt). Er­
zsébet királyné út 51.-től Balatoni út 22.-ig.
Móricz Zsigmond utca V. Belváros, Lipótváros. Lásd:
Apácai Csere János utca
M óricz Zsigm ond utca [52 A2] XVIII. Miklós-
telep (1946). Előzőleg: gróf Vigyázó Sándor ut­
ca (1925). Nefelejcs utca 100.-tól Fedezék utca
39.-ig.
423
M óricz Zsigm ond utca [50 Bl, 51 A1-2] XIX.
Kispest (1948). Előzőleg: Tisza Kálmán utca
(1900-as évek). Simonyi Zsigmond utca 29.-től
Vasút utca 3.-ig.
Móricz Zsigmond (1879-1942): író, újságíró, szer­
kesztő, a Kisfaludy Társaság tagja.
Morva utca XIII. Vizafogó (1900). Népfürdő utca és
Párkány utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1970).
Morva: 358 km hosszú folyó. A történelmi Ma­
gyarország határfolyója volt, ma Csehország és
Szlovákia országhatárának egy része.
M orzsa utca [17 B2] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Pap utca (1908 előtt). Egyes térképeken
és jegyzékekben Papp utca. Sín utca 13-15.-től
Sződliget utca 216.-ig.
Mosche Gasse II. Országút, Rózsadomb. Lásd: M e­
cset utca
mosche: mecset (németül).
Mosbach park [13 Al] II. Remetekertváros (2006).
Noémi utcából nyílik.
Mosbach: német város, ahonnan a török idők
után telepesek jöttek ide. 1946-ban leszármazot­
taik nagy részét Németországba telepítették, akik­
kel testvérvárosi kapcsolat létesült.
Mosoly utca [16A-B3] XIII. Angyalföld (1941).
Előzőleg: Agyag utca (1879). Számozása a 23. és
a 18. számmal kezdődik. Zsákutcaként indul a Tö­
möri utcai piac mögül, s tart a Nővér utca 38.-ig.
Mosolygó Antal utca XV. Pestújhely. Lásd: Bezsilla
Nándor utca
Mosolygó Antal (1891-1927): fényező. A Tanács-
köztársaság alatt a Központi Munkás- és Kato­
natanács tagja, a gödöllői járás politikai biztosa,
a Vörös Hadsereg egyik zászlóaljának politikai
biztosa. 1921-ben fogolycserével a Szovjetunióba
került.
M osonyi utca [36 Bl, 85 A2] VIII. Józsefváros
(1885). Előzőleg: Arany János utca (1884). Fiu­
mei út 6.-tól Lóvásár utca 1/c-ig.
Mosonyi Mihály (1815-1870): zeneszerző, zenei
író és kritikus.
Moszkva tér II. Országút, XII. Krisztinaváros Lásd:
Széli Kálmán tér
Moszkva utca V. Lipótváros. Lásd: Balaton utca
Moszkva: Oroszország (1921-1991 között a Szov­
jetunió) fővárosa. 1147-ben említik először írásban
a nevét.
Mosztár utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1929). Szugló
utca 105.-től Bosnyák utca 45.-ig.
Mosztár: Mostar: Bosznia-Hercegovina egyik vá­
rosa.
Motor utca VIII. Kerepesdülő. Kerepesi út és Jura-
nics utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Motor utca [60 A-B2] XXI. Erdősor (1978). Elő­
zőleg: Bordás utca egy része. Vető utcától Kokilla
térig.
Muhi utca
M otorkerékpár utca [59 Bl] XXI. Gyártelep
(2004). Terelő úttól Központi útig. A megszűnt
Csepeli Vas- és Gépgyár egyik üzemére emlékez­
tet az elnevezés.
Mozaik tér XII. Virányos, Zugliget (1974). Lásd:
Szent Család park
mozaik: a térrel szemben áll a zugligeti templom,
amelynek falán látható Európa egyik legnagyobb
- 8 méter magas - aranymozaik képe.
Mozaik utca [15 B3] III. Aquincum (1964). Szent­
endrei úttól az Óbudai-Duna-ágig.
Mozdony utca I. Krisztinaváros, XII. Krisztinaváros.
Lásd: Kiss János altábornagy utca
Mozdony utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Induló utca
M ozdony utca [17 B3] XV. Rákospalota (1910-es
évek). Rákos út 102.-től Ozmán utca 3.-ig.
Mozdonyfűtő utca [17 B3, 25 Bl] XV. Rákospa­
lota (1954). Előzőleg: Katona József utca (1949),
Német utca (1910-es évek). Ozmán utca 2-4.-tői
Vasutastelep utcáig.
M ozdonyvezető utca [17 B3, 25 Bl] XV. Rákos­
palota (1954). Előzőleg: Honvéd utca (1910-es
évek). Rákos út 192.-től Vasutastelep utcáig.
mozdonyvezető: a vasutastelepen az utcák a vasút­
tal összefüggő tárgyakról, foglalkozásokról vannak
elnevezve.
Mozsár utca [36 Al, 83 Bl] VI. Terézváros (1874).
Előzőleg: Három Mozsár utca (1866), Drei Polier
Gasse (1770-es évek).76 Nagymező utca 19.-től
Jókai tér 1.-ig.
mozsár: eredeti nevét az utca az itt volt Három
Mozsár nevű vendéglőről kapta. A mai név ennek
rövidített változata.
Mozsár utca XXII. Budafok (1930-as évek). Kinizsi
utcából nyíló zsákutca. Nem alakult ki.
Mönchen Gasse V Belváros. Lásd: Reáltanoda utca
Mönchen Platz V. Belváros. Lásd: Ferenciek tere
Mönchen: szerzetesek, barátok (németül).
Muck Lajos utca XIII. Újlipótváros (1967). Lásd:
Thurzó utca
Muck Lajos (1886-1944): német származású an­
gyalföldi cipész. Szociáldemokrata volt, de 1940-
től részt vett az illegális kommunista párt mun­
kájában. 1944-ben szervezte az antifasiszta néme­
teket, német nyelvű antifasiszta röplapokat írt és
terjesztett. Elfogták és Dachauba, koncentrációs
táborba vitték.
Muflon utca [12 Al] II. Budaliget (1980). Gyöngy­
vér utca 103.-tól Zerind vezér utca 20.-ig.
Muhar utca [12 B2, 13 A2] II. Széphalom (1967).
Előzőleg: 202. utca. Szabadság utcától Achim
András utcáig.
Muhi utca [58 Bl] XXII. Budafok (1990). Sziget­
vári utca 35.-nél nyíló zsákutca.
Muhi: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben. A tatároktól elszenvedett nagy vereség em­
lékhelye.
Muk Sándor utca
Muk Sándor utca XIII. Üjlipótváros. Lásd: Thurzó
utca
Műk Sándor (?-?): Muck Lajos testvére. (Lásd ott.)
Tévedésből - nevét hibásan írva - előbb az ő nevét
adták a később Muck Lajosról elnevezett utcának.
Mulató utca II. Országút. Lásd: Rózsahegy utca
Munkács tér III. Rómaifürdő. Monostori út, Keve
utca, Csatlós utca és Leányvár utca között. Terü­
letrendezés miatt megszűnt.
Munkács utca XVI. Mátyásföld (1920-as évek).
Újszász utca és Zselic utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1970-es évek).
Munkács utca [52 B3, 64 B l] XVIII. Szemerete-
lep (1930). Üllői út 660.-tól Nyíregyháza utca
101.-ig.
Munkácsi utca VI. Terézváros. Lásd: M unkácsy
Mihály utca
Munkácsi utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Dankó Pista
utca
Munkácsi utca XXI. Csillagtelep, Erdősor. Lásd:
Tárház utca
Munkács: város a Kárpátalján. (Ma Ukrajna: Mu-
kacsevo.)
Munkácsy utca III. Békásmegyer, Csillaghegy (1930-
as évek). Eredetileg: Hősök tere és a Kossuth La­
jos üdülőpart között. A z Ország út és a Hősök tere
közötti része területrendezés miatt megszűnt. Lásd:
Pünkösdfürdő utca
Munkácsy utca XVI. Árpádföld. Lásd: Ábra utca
Munkácsy utca XVI. Árpádföld. Lásd: Budapesti út
Munkácsy utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
D elelő utca
Munkácsy utca [50 Bl] XIX. Kispest (1910).
Derkovits Gyula utca 28.-tól Vak Bottyán utca
101.-ig.
Munkácsy utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Eredetileg: Munkács, majd 1948-ig Mun­
kácsi utca. Gádor utca 129.-től Komáromi út
70.-ig.
M unkácsy M ihály utca [17 Al-2] IV. Újpest
(1914). Attila utca 93.-tól Jósika utca 10.-ig.
Munkácsy Mihály utca [24 A3, 80 A2-B3] VI. Te­
rézváros (1930). Előzőleg: Munkácsi utca (1900),
Epreskert utca (1879), Maulbeergarten Gasse
(XVIII. század). Benczúr utca 28.-tól Podmanicz-
ky utca 93.-ig.
Munkácsy Mihály utca XV Rákospalota. Lásd: Vi-
sonta utca
Munkácsy Mihály utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep.
Lásd: D elelő utca
M unkácsy Mihály utca [49 B2] XX. Pestszent-
erzsébet (1910-es évek). Jókai Mór utca 41.-től
Mártírok útja 42.-ig.
Munkácsy Mihály (1844-1900): festőművész. Bu­
dapest főváros 1882. február 22-én „művészeté­
vel szerzett kiváló érdemeiért” díszpolgári címmel
424
tüntette ki.72 1880-ban magyar nemességet ka­
pott; ezután írta a nevét y-nal.
Munkás utca IV. Istvántelek. Lásd: Tó utca
Munkás utca [36 A-Bl, 84 B2-1] VII. Erzsébetvá­
ros (1872). Előzőleg: Arbeiter Gasse. Alsó erdő­
sor 3.-tól Rottenbiller utca 4/b-ig.
Munkásház utca [61 Bl] XX. Pestszenterzsé-
bet-Szabótelep (1910-es évek). Vörösmarty utca
113.-tól Klapka tér 4.-ig.
Munkásotthon utca [16 B2, 17 A2] IV. Újpest
(1955). Előzőleg: Bútorgyár utca (1953), Somogyi
Béla utca (1948), Kolozsvári utca (1923), Gyár
utca (1882 előtt). Aradi utca 41.-től Hajnal utcáig.
Az újpesti munkásmozgalom központjáról.
Munkásőr park XIII. Angyalföld (1973). Gyöngyösi
utca, Váci út. Babér utca és Flesch Armin köz kö­
zött. Megszűnt (1991).
munkásőr. a Magyar Szocialista Munkáspárt szer­
vezésében 1957 decemberében megalakult, 1990-
ig fennállt, milícia jellegű fegyveres testület tagja.
Mura utca [16 A3] XIII. Vizafogó (1900). Váci út
172.-től Cserhalom utcáig.
Mura\ a Dráva 438 km hosszú bal oldali mellék­
folyója.
Muraköz utca [52 A3] XVIII. Gloriett-telep (1940).
Zenta utca 12.-től Fiumei utcáig.
Muraközi utca [22 B2, 78 Al] II. Vérhalom (1924).
Törökvész út 17.-től Pusztaszeri út 63.-ig.
Muraközi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Mélykút utca
Muraközi utca XV. Pestújhely, Rákospalota. Lásd:
Gazdálkodó utca
Muraköz : földrajzi tájegység, a Dráva és a Mura
összefolyása közötti terület a történelmi Magyar-
országon. Ma Horvátország része.
Murányi utca [24 B3, 36 Bl, 80 B3, 84 Bl, 85 Al]
VII. Erzsébetváros, Istvánmező (1879). Jobbágy
utca 2.-től Damjanich utca 39.-ig.
Murányi utca [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910).
Gutenberg körút 6.-tól Bercsényi utca 29.-ig.
Murányi utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(1930). II. Rákóczi Ferenc út 223.-tól a Dunáig.
M urányi utca [46 B2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Ringló út 123.-tól Jobbágy utca 34.-ig.
Murány: város Gömörben. (Ma Szlovákia: Murán.)
Muránykő utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újte­
lep (1954). Előzőleg: Vörösmarty utca (1910-es
évek). Három Dobos utca 32.-től Nagyszékes ut­
ca 43.-ig.
Muránykő : utalás a Murányban volt erősségre.
Museum Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: M úzeum
utca
Muskátli utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Kamilla utca
Muskátli utca [34 A-B2] XII. Orbánhegy (1930).
Németvölgyi út 65.-től Nárcisz utca 44.-ig.
Muskátli utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1930).
Nefelejcs utca 46.-tól Virág utca 3.-ig.
M uskátli utca [61 A3, 73 Al] XXI. Királyerdő
425
(1937). Szent István út 300.-tól Damjanich János
út 227.-ig.
Muskétás utca [45 B2] XI. Kőérberek (2008). Pus­
kapor utcától Susulyka utcáig.
muskétás: az újkor elején feltalált, kanócos puská­
val felszerelt katona.
Muskotály köz [34 B2 (Musk.)] XI. Sashegy (1954).
Előzőleg: 67. utca. Budaörsi út 21-23.-tói Mus­
kotály utca 18-20.-ig.
Muskotály utca [34 B2, 82 A3] XI. Sashegy (1922).
Budaörsi út 5.-től Zólyomi út 15.-ig.
muskotály: szőlő- és borfajta. Emlékeztet a név az
egykor itt volt gazdálkodásra.
Mussolini tér VI. Terézváros. Lásd: Oktogon
Miután 1936. november 6-án Mussolini Milánó­
ban egy gyűlésen kijelentette, hogy „mindaddig,
amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazsá­
got, a Duna-medence kérdéseit nem lehet végle­
gesen rendezni”, a székesfőváros hálája jeléül sor
került az átnevezésre. Az új utcanévtáblákat Mus­
solini felesége és veje részvétele mellett 1936. no­
vember 13-án helyezték el.31
Mussolini tér XV. Pestújhely. Lásd: Tem plom tér
Mussolini tér XV. Rákospalota (1936). Előzőleg:
Szabadság tér. Rákos út, Régi Fóti út és Szent-
mihályi út kereszteződésében. A Széchenyi térhez
csatolták, majd beépítették. Megszűnt.
Mussolini utca IV. Újpest. Lásd: Tavasz utca
Mussolini utca XVI. Sashalom. Lásd: Gordonka
utca
Mussolini, Benito (1883-1945): olasz tanító, új­
ságíró, a szocialista párt lapjának főszerkesztője.
Megalapította az első fasiszta szövetséget, majd
pártot, és annak vezéreként Olaszország minisz­
terelnöke, majd vezére (Duce) lett. Diktatúrát ve­
zetett be. 1936-ban lerohanta Etiópiát, 1940-ben
Németország oldalán belépett a világháborúba.
1943 augusztusában pártja és a király megvonta
tőle a bizalmat. Letartóztatták, de Hitler kiszaba-
díttatta. Ezután 1945-ig az úgynevezett salói köz­
társaság elnöke volt. Milánóban - népítélet után -
felakasztották.
Must utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1938). Csömöri
út 50.-től Jávorka Adám utca 67-69.-ig.
M ustár utca [47 A3] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Margit utca (1930-as évek). Kővirág sor
24-25.-tői Ringló út 30.-ig.
Musztafa pasa mejdáni (Musztafa pasa tere) I. Vár.
Lásd: Szenthárom ság tér Musztafa pasáról, aki
itt iskolákat épített.
M utatványos tér [37 A-B3] X. Népliget. A Nép­
liget parkjának területén egykorvolt mutatványo­
sokra emlékeztető elnevezés. Itt állt, s egyetlen
építményként fennmaradt Kemény Henrik báb­
színháza is, melyet a Budapesti Városvédő Egye­
sület állíttatott helyre romjaiból, de további őrzé­
se, fenntartása már akkor is kétséges volt...
Múzeum utca
M úzeum körút [36 A1-2, 83 B2-3] V Belváros,
VIII. Józsefváros (1918). Előzőleg: Mehmed szul­
tán út (1915), Múzeum körút (1874), Land Strasse
(Országút) (XVIII-XIX. század). Kossuth Lajos
utca 21.-től Kálvin térig.
M úzeum utca [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Museum Gasse (1838). Múze­
um körút 18.-tól Szentkirályi utca 35.-ig.
Múzeum: a Nemzeti Múzeum melletti utca.
M úzeum körút
Pestnek a városfalon kívül eső része a reform­
korban még korántsem számított belvárosnak.
A jelenlegi Múzeum körút két szélén strázsált az
akkori Pest két hírhedt fogadója, a Zrínyi - innen
eredeztethető a fővárosi szlengben használatos
„zrínyizni” kifejezés, ami a fizetés nélküli távozást
jelentette - és a Két Pisztoly, amely egy anekdota
szerint onnan vette a nevét, hogy két pisztoly nél­
kül életveszélyes volt belépni. Széchenyi István,
a Magyar Nemzeti Múzeumot megalapitó Szé­
chényi Ferenc fia pedig nemes egyszerűséggel a
„város legrútabb részei egyikének” nevezte az ak­
kori Országút környékét. Itt, a két fogadó közöt­
ti telken kapott helyet 1817-ben a múzeum, egy
ódon, sötét, földszintes házban, amely a mostani
épület helyén állott. Ám nyilvánvaló volt, hogy az
áldatlan állapotokon változtatni kell, így az 1832-
1836. évi országgyűlés Jankovich Miklós (1773-
1846), a tudós polihisztor páradan oklevelekből,
könyvekből és műtárgyakból álló gyűjteményére
felajánlott 125 ezer forinton kívül további félmil­
lió forintot szavazott meg egy méltó épület eme­
lésére. A gróf Batthyány Antal hercegprímás által
ajándékozott telek szerencsére már adott volt, így
épült fel 1837 és 1846 között Pollack Mihály ter­
vei alapján az épület, amely a mai napig otthont
ad az ország első számú közgyűjteményének, és
1848 márciusa révén már maga is szerves része a
magyar történelemnek.
A Közmunkatanács 1874-ben úgy döntött, hogy
az Országutat két - a Bajcsy-Zsilinszky utat is
ideértve három - részre osztja, és külön-külön
nevezi el. A feladatot megkönnyítette, hogy a
megfelezett Országút mindkét részén találtak
olyan jellegzetes épületet, amely megfelelőnek
bizonyult a névadói szerepre. A múzeum előtt
vezető szakaszt tehát Múzeum körútnak hívták
azon túl, míg a másik oldalnak az ott álló Károly
kaszárnya adott nevet. A Múzeum körutat három
éven keresztül, 1915-től 1918-ig Mehmed szul­
tán úrként jegyezték ugyan, de a világháborúban
szövetséges Törökország uralkodója szerencsére
nem tudta háttérbe szorítani a hatalmas múze­
umpalotáról kapott elnevezést.
Muzsika utca
M úzeum utca
„A Múzeum utca a városnak nem csak legsö­
tétebb, de legtisztább utcája is volt. Igaz, hogy
egyetlenegy pocsolyát képezett mindenhol,
melyben regényes körvonalú szemétdombok
tükröződtek. A Két Pisztoly volt benne az
egyetlen ház” - írta (a szarkasztikus fordulato­
kat sem mellőzve) Hevesi Lajos Budapestről
készített karcolatai egyikében, 1876-ban. A fel­
emlegetett, stílusának megfelelve riasztó nevű
Két Pisztoly az 1800-as évek hírhedt fogadója
volt, ahonnan nem hiányozhattak a mindenna­
pos verekedések, sőt, a gyilkosságok sem, s pes­
ti polgár, ha tehette, nagy ívben elkerülte még a
környékét is.
Az 1870-es években esedékessé vált a Belső kör­
út (a mai Károly, Múzeum és Vámház körút
együttese) környékének rendezése, ekkor kapta
mai nevét a már 1838-ban Museum Gassénzk
elkeresztelt utca - hiszen a Nemzeti Múzeum
kerítése mellett fut végig induló szakasza -, de
miközben közvetlen közelében megújult, ki­
épült, szépült a város, ez a csupán csavargók
által látogatott kis utca mit sem változott. Míg
aztán végül mégiscsak elérte a változás vihara,
odalett legfőbb imázshordozója, a korcsma: „A
Két Pisztoly sokáig ellenfeszült a korszellemnek,
bár hiába. A Széna tért kirakták kőkockákkal s
a józsefvárosi majorosok már szinte világvárosias
dübörgést csaptak, mikor reggelenként tejesteli
sajtárokkal vágtattak be a városba. A Múzeum
utcában meg lerakták a gáz csöveit, sőt Isten
bocsá’: házakat is emeltek benne. Magyar mág­
nások telepedtek meg benne és rakának ma­
guknak palais-kat és palazzo-kat, ákombákom
monogrammokkal, rácsozatos, erkélyes, csar-
nokos, parkos, és stílusos palotákat, és lakájaik
leköpték a Két Pisztoly-t, valahányszor arra ve­
tődtek.”
Valóban itt volt már a legfőbb ideje, hogy e hír-
hedett fogadó megadja magát az új kor szellemé­
nek, átengedje helyét egy új, nagyszerű épületnek,
a Pesti Hazai Első Takarékpénztár négyemeletes
bérpalotájának. Ami meg is történt, egész pon­
tosan 1873-ban, a városegyesítés esztendejében.
A történethez hozzátartozik, hogy a Két Pisztoly
lebontásakor a porba omló épület alatt a kincsért
kutatók csontvázakra bukkantak, tovább éltetve
a polgárok emlékezetében a rossz hírű fogadóval
kapcsolatos ősrégi mendemondákat.
Ekképpen válhatott a sártengeréről és halott „la­
kóiról” elhíresült utcácska az 1800-as évek vége
felé Pest városának egyik legelőkelőbb utcájává,
amit a mai napig - ha kissé megrokkant állapot­
ban mutatkozva is - gyönyörű paloták, hajdani
főúri rezidenciák csipkéznek.
426
Muzsika utca [28 A1-B2] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Rákóczi utca (1910-es évek). Budapesti
út 262.-től Timur utca 77.-ig.
M uzsikus cigányok parkja [36 B2, 84 B3] VIII.
Józsefváros (2013). Korábban névtelen közterület
a Baross utca páros oldalán, a Szigony utca és az
Illés utca között.
muzsikus cigányok: többek között Járóka Sán­
dor, ifj. Járóka Sándor, Berki László, Pertis Jenő,
Cziffra György, akiknek tiszteletére a parkban
emlékoszlopokat is állítanak.
M uzsla utca [6 B3] III. Ürömhegy (1994). Iglice
utcától Iringó utcáig.
Muzsla : ma Szlovákia: Muzla.
M űegyetem rakpart [35 B2-3, 36 A3] XI. Lágy­
mányos (1909). Szent Gellért tér 4.-től Gold-
mann György térig.
Műegyetem-, közhasználatú neve a Budapesti Mű­
szaki Egyetemnek.
Műhely utca IV Istvántelek, Újpest. Lásd: Elem utca
Az Istvántelki Főműhely mellett fut.
Műkő utca [28 B2, 29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Kassai utca (1930-as évek). Barátság
utca 1.-től Cica utca 30.-ig.
Müller Gasse I. Víziváros. Lásd: Franklin utca,
Ilona lépcső, Málna utca
Müller Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Kuny D om o­
kos utca
Müller Gasse III. Óbuda. Lásd: Serfőző utca
Müller, molnár (németül).
Müllner Gasse V. Belváros. Lásd: M olnár utca
Münnich Ferenc utca V. Lipótváros. Lásd: Nádor
utca
Münnich Ferenc (1886-1967): jogász, kommunista
politikus, diplomata, országgyűlési képviselő, mi­
niszter, miniszterelnök.
Műszak utca XIX. Kispest (1954). Népdal utca és
Zengő utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
M űszerész utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Stefánia utca (1920-as évek). Gazdaság
úttól Baja utca 5.-ig.
M űvelődés utca [58 B2] XXII. Budatétény
(1962). Előzőleg: Kossuth Lajos utca (1920
előtt). Jókai Mór utca 38.-tól Park utca 23.-ig.
Művész út [33 Bl] XII. Svábhegy (1886). Előző­
leg: Szigeti út. Eötvös út 16/a-tól Karthauzi utca
11.-ig.
Művezető utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Losonci utca (1930-as évek). Barátság utca
11.-től Cica utca 22.-ig.
Myndzent wcza I. Vár. Lásd: Országház utca

N komliget utca 12.-nél.
Nach dem Ketschkemeter Thor V. Belváros. Lásd:
Magyar utca
Nád utca [7 B2] III. Békásmegyer (1968). Előzőleg:
Pipacs utca (1920-as évek). Géza utca 13.-tól
Kert sorig.
Nád utca III. Óbuda (1870-es). Tanuló utca és Ser­
főző utca között. Hozzácsatolva a Jószágigazgató­
ság utca.1 Területrendezés miatt megszűnt (1967).
Nadály utca XV. Rákospalota. Lásd: Aporháza utca
Nadály utca [18A1-2] XV. Újpalota. T alakban
helyezkedik el a Turjános körút és a Paszternák
utca között.
nadály: a pióca tájneve.
Nádas part [61 A2] XXIII. Soroksár (1998). Dara
utcától Liszt utcáig.
Nádas utca XXI. Királyerdő (1937). Damjanich Já­
nos út és Hollandi út között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Nádasdy Ferenc utca [12 A-B3] II. Adyliget (1920-
as évek). Feketerigó utca 16.-tól Rézsű utcáig.
Nádasdy Ferenc gróf (1625-1671): Somogy, Vas,
Zala vármegye főispánja, országbíró, királyi fő­
udvarmester, 1667-től 1670-ig királyi helytartó.
Lásd még: Nádasdy
Nádasdy Kálmán utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer
(1984). Hajló utca 19.-től Farkaserdő utca 5.-ig.
Nádasdy Kálmán (1904-1980): rendező, főrendező,
igazgató, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
Háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész.
Nádasdy utca [36 A-B3] IX. Ferencváros (1900).
Haller utca 9.-től Vágóhíd utca 28.-ig.
Nádasdy utca [52 A2-1] XVIII. Bélatelep (1945).
Előzőleg: Bercsényi utca (1922). Móra Ferenc
utca 12.-től Frangepán utca 45.-ig.
Nádasdy utca [50 A2-B3] XIX. Kispest, Wekerle-
telep (1992). Előzőleg: Hullay Jenő utca (1948).
Kispesten: Füzér utca (1890-es) a Bercsényi utca
és a Hofherr Albert utca között; Wekerletelepen:
Nádasdy utca (1910) a Gellért utca és a Bercsé­
nyi utca között. Gellért utca 4.-től Hofherr Albert
utca 107.-ig.
Nádasdy. a magyar történelemben fontos szere­
pet játszó, előbb bárói, majd grófi címet viselő
főúri család legjelesebbjei közül nehéz a névadót
megnevezni, de a legvalószínűbb: ~ Ferenc gróf
(1623-1671): Somogy, Vas, Zala vármegye főis­
pánja, országbíró, királyi főudvarmester, 1667-től
1670-ig királyi helytartó. A Dunántúl egyik leg­
gazdagabb főura, nagy műveltségű, bőkezű me­
cénás. A bécsi udvar elleni Wesselényi-féle össze­
esküvés egyik vezetője. A mozgalom felszámolása
után minden vagyonát elkobozták, és Wiener
Neustadtban (Bécsújhelyen) lefejezték.
Nádor utca
Nádastó park [18 A3] XV. Pestújhely (1970). Pás­
Nádastó utca [18 A3, 26 Al] XV. Pestújhely (1956).
Előzőleg: Dózsa György út (1945), gróf Appo-
nyi Albert utca (1921), Palotai sugárút (1907).
Bánkút utca 15.-től Hősök útja 5.-ig.
Nádas-tó: a XIX. században még létező, közeli tó
neve.
Náday Ferenc utca [35 A-B3] XI. Kelenföld
(1932). Fehérvári út 55/b-től Petzval József utca
14/b-ig.
Náday Ferenc (1840-1909): színművész, rendező.
Náday köz XI. Kelenföld. Lásd: Újházy utca
Nádirigó utca [58 Al] XXII. Budafok (1982).246
Háros utca 139.-től Karéj utca 11.-ig.
nádirigó: nádasokban élő, sárgásbarna tollazatú
énekesmadár.
Nádor bástya I. Vár. Lásd: Anjou bástya
Nádor körút XIV Városliget. A Fővárosi Közmun­
kák Tanácsa 1888. évi jegyzőkönyvében. Valószí­
nűleg a Városligeti körút.
Nádor Platz I. Tabán. Lásd: Rudas fürdő tér
Nádor tér I. Tabán. Lásd: Rudas fürdő tér
Nádor utca [12 B3] II. Máriaremete (1922 előtt).
Ördögárok utca 77.-től Ákos utcáig.
Nádor utca [16 B2-1, 17 Al] IV. Újpest (1908 előtt).
Tito utca (1946)67 Deák Ferenc utca 16.-tól Fóti
út 87.-ig.
Nádor utca [35 Bl, 83 Al-2] V. Lipótváros (1990).
Előző neve: Münnich Ferenc utca (1968), Nádor
utca (1874), (egy részéből 1910-ben Fáik Miksa
utca lett), Palatin Gasse (Nádor utca) (1847),
Tiger Gasse (Tigris utca) (1800-as évek)1, 141
Wind Gasse (Szél utca) (1805),141 Auf dem Neu-
Bau (Az Újépület felé) (1790-es évek).141 1874-
ben a József Attila utcától a Szent István körútig
tartott. Egy része Fáik Miksa utca, más része a
Kossuth Lajos tér egy része lett. József Attila utca
6.-tól Vértanúk tere 1.-ig.
nádor: az utca József nádor emlékét őrzi. Lásd
még alább is.
Nádor utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Bazsalikom utca
Nádor utca XV. Pestújhely. Lásd: B ezsilla Nándor
utca
Valójában Nándor utca, tévesen került ezzel a név­
vel a jegyzékekbe.
Nádor utca [26 B3] XVI. Rákosszentmihály (1890-
es évek). Budapesti út 8.-tól Szent Korona utca
5.-ig.
Nádor utca XVI. Sashalom. Lásd: Mátészalka utca
Nádor utca [49 A-B2] XX. Pesterzsébet (1925).
Az 1910-es éveket követő jegyzékekben és tér­
képeken is: Nándor utca. Nyáry Pál utca 7.-től
Mártírok útja 10.-ig.
nádor, régiesen nádorispán, latinul palatínus. A ren­
di Magyarországon a király után a legmagasabb
közjogi méltóság. 1790 után csak Habsburg-fő-
Nádorliget utca
Nádor utca
Ki emlékszik ma már a Deák Ferenc utca előtör­
ténetének arra a mozzanatára, amely miatt vala­
ha Nagyhid utcának hívták. Az ok pedig kézen­
fekvő: ennek az utcának a végénél futott a pesti
partra a hajóhíd.
Télen raktárba kerültek a hajótestek és az útpá­
lya deszkaelemei: a híd pajtába, amelynek külsőre
teljesen igénytelen épülete a mai József nádor tér
környékén szégyenkezett a városhoz cseppet sem
illő küllemével. Itt nyílik az a másik út, amelyet
azokban az időkben, amikor a híd még szezoncikk
volt a kettős fővárosban, Winde Gű5sénak hivtak.
Ez az elnevezés a hajóhídnak a téli tárolása előtti
„kicsigázására” utal, arra, hogy elemeit egy csi­
gaszerkezettel vontatták a raktárba, ilyenformán
tehát a név egy hajdan mindennapos közlekedési
alkalmatosság emlékét őrzi, illetve őrizte addig,
amíg le nem fordították.
Az történt ugyanis, hogy a névmagyarosítás so­
kadszor taglalt divatja a Winde Gassét is elérte,
s mivel az akció felelősei - bár németül kitűnően
tudhattak - valamelyes felületességgel kezelték
az ügyet, s a mai Nádor utca az új keresztségben
a Szél utca nevet kapta. (A „szél” jelentése né­
metül: Wind.)
Mielőtt Szél utca lett egyébként, egy ideig Tig­
ris utcának is nevezték, hiszen itt az 5. szám alatt
működött hajdan a híres Tigris Szálló. És követ­
kezzék egy biztos évszám: 1847. Az utca a vá­
rost megújító József nádor halálának évében az ő
tiszteletére és emlékét megőrzendő kapta meg új
nevét. 1968-ig, amikor Münnich Ferenc, egykori
kommunista városi rendőrkapitány „leváltotta”.
De csak ideiglenesen állomásozva őrhelyén: a
rendszerváltás az utcanévtáblákon Budapesten a
Nádor utca rehabilitálásával kezdődött.
herceg viselhette ezt a címet. Az utolsó nádor
István főherceg (1817-1867), József nádor fia
volt, aki ezt a címet 1847. november 12. és 1848.
szeptember 25. között viselte.
Nádorliget utca [47 Bl] XI. Nádorliget (2003).
Előzőleg: Gépgyári utca. Dombóvári úttól Ga-
lambóc utcáig. Folytatása a Nándorfejérvári út.
Nádszál utca [15 A-Bl] HL Mocsárosdűlő (1954).
Előzőleg: 85. utca. Rozália utca 26.-tól Ürömhe­
gyi lejtőig.
Nádudvar utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Aradi utca (1920-as évek), Fazekas ut­
ca (1910-es évek). Zsurló utcától Gépész közig.
Nádudvar: város Hajdú-Bihar megyében.
Nádvágó utca [61 A2 (Nádv.)] XXIII. Soroksár
(1998). Házhajó utcától Liszt utcáig.
Nagel Gasse VI. Terézváros. Lásd: Eötvös utca
Nagel: szeg (németül).
428
Nágocs utca [51 A2] XVIII. Lakatos-lakótelep
(1979). József utca 55.-től Ferenc utca 56.-ig.
Nágocs: község Somogy megyében.
Nagy Akácfa utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Akácfa
utca
Nagy Balogh János utca [50 B3 (Nagy b. J.)] XIX.
Kispest (1948). Előzőleg: Balogh János utca (1946)
Katona József utca 8.-tól Mészáros Lőrinc utca
185.-ig.
Nagy Balogh János (1874-1919): festőművész,
grafikus. Kispest díszpolgára (posztumusz).
Nagy Deák utca IV. Újpest. Lásd: Deák Ferenc utca
A két Deák utca közül a nagyobbik.
Nagy D iófa utca [36 Al, 84 A2] VII. Erzsébetvá­
ros (1874). Előzőleg: Grosse Nussbaum Gasse
(1838), Nussbaum Gasse (1770-es évek).76 Rá­
kóczi út 30.-tól Klauzál tér 5.-ig. A két Diófa ut­
ca közül a nagyobbik.
Nagy Flórián utca IX. Ferencváros. Lásd: Tűzoltó
utca
Nagy Fő út IX. Ferencváros. Lásd: Tompa utca
Nagy Fuvaros utca [36 Bl-2, 84 B2] VIII. József­
város (1874). Előzőleg: Grosse Fuhrmanns Gasse
(Nagy Fuvaros utca) (1830),4 Fuhrmanns Gasse
(Fuvaros utca) (1760-as évek).76 Grosse Spital
Gasse (Nagy Kórház utca) vagy Spital Gasse
(Kórház utca).1 Népszínház utca 31.-től Mátyás
tér 18.-ig. A két Fuvaros utca közül a nagyobbik.
Nagy Gábor utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Gábor
Áron utca
Nagy Gábor (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Nagy Győry István köz [49 A3 (Nagy Gy. I.)] XX.
Pesterzsébet (1968). Nagy Győry István utca 6.-tól
Vörösmarty utcáig.
Nagy Győry István utca [49 A3, 61 Al] XX. Pest­
erzsébet (1932). Előző neve: Csillag utca (1908
előtt). Kossuth Lajos utca 28.-tól Tinódi utca
17-19.-ig.
Nagy Győry István (1866-1961): Pesterzsébet jegy­
zője, helyettes polgármester. Községfejlesztő te­
vékenységének elismeréséül a város diszpolgári
címmel tüntette ki. 1897-ben tagja az önállósult
Erzsébetfalva község első képviselő-testületének.
1898-1931 között jegyző.
Nagy Híd utca V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Deák
Ferenc utca
nagy>híd: az elnevezés arra utal, hogy az utca vé­
gében állt a hajóhíd, és az utcában volt az a pajta,
ahová télen a híd alkatrészeit bevitték. A Lánchíd
felépülésével eltűnt a hajóhíd, és a pajtákat lebon­
tották. A két Híd utca közül a nagyobbik.
Nagy Homok utca VIII. Józsefváros. Lásd: Auróra
utca, Erdélyi utca
Nagy Ignác utca [23 B3, 79 B3, 83 Bl] V. Lipótvá­
ros (1953). Előzőleg: Koháry utca (1874), Kohary
Gasse (1830-as évek). Alkotmány utca 12-14.-től
Szent István körút 23.-ig.
429
Nagy Ignác (1810-1854): író, újságíró, szerkesztő,
a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Nagy Imre tér [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (1991).
Előzőleg: Bolgár Elek tér (1968). Fő utca, Gyors­
kocsi utca és Vitéz utca között.
Nagy Imre (1896-1958): közgazdasági író, poli­
tikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az
Országgyűlés elnöke, miniszter, miniszterelnök,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag­
ja. 1920-tól tagja az Oroszországi Kommunisták
Pártjának, 1925-től a Magyarországi Szocialista
Munkáspártnak, majd az MKP-nek és az MDP-nek
is. Élelmezésügyi miniszter 1951-ben, a beszolgál­
tatások idején, miniszterelnök Sztálin halála után,
1953-tól 55-ig, Rákosi Mátyás újbóli megerő­
södése előtt. 1956. október 24-én, a forradalom
másnapján újra miniszterelnök. November 22-én
őrizetbe vették. Kétévi sznagovi (Románia) őrzése
után bíróság elé állították, és halálra ítélték. 1958.
június 16-án kivégezték. A tér egyik oldalán van
az a börtön, ahol bírósági tárgyalását lefolytatták.
Nagy János utca VI. Terézváros. Lásd: Benczúr utca
Nagy János: a János utcák közül a nagyobbik.
A Kis János utca a mai Németh László utca volt.
Nagy Jenő utca [34 B2] XII. Németvölgy (1945).
Előzőleg: Borhy Sándor utca (1930), Tatár utca
(1904). Kiss János altábornagy utca 40.-től Csörsz
utca 49.-ig.
Nagy Jenő utca [51 B2] XVIII. Miklóstelep (1948).
Előzőleg: Krautschneider utca (1930-as évek),
Árkász utca (1920-as évek). Thököly út 87.-től
Cserép utca 9.-ig.
Nagy Imre tér
A Batthyány tértől néhány perces sétával megkö-
zelithető, a Víziváros szívében rejtőző terecskét
- amely épületet nem számoztak - évtizedekkel
ezelőtt még Bolgár Elek (1883-1955) neve fém­
jelezte. Ily módon emlékeztetve a magyar mun­
kásmozgalmi harcosra, aki a második világhábo­
rúban a szovjet hadsereg tisztjeként vett részt a
magyarországi harcokban, 1945 után pedig kül­
ügyminiszterként, majd prágai, később londoni
követként írta be nevét a honi politikatörténet
legújabb kori fejezetébe. Ám teltek az évtizedek,
s ahogyan neve fakulni kezdett a díszes táblákon,
úgy érlelődött meg az elhatározás az átkereszte­
lésre. A rendszerváltás a tér nevében is változást
hozott: a házfalakra Nagy Imre (1896-1958)
egykori miniszterelnök neve került, akinek itt, a
téren épült börtönben folytatták le zárt bírósági
tárgyalását. Emlékének és ártatlanságának a re­
habilitálását követően, 1991 óta állít méltó em­
léket a Gyorskocsi, a Vitéz és a Fő utca által ha­
tárolt terület, a Víziváros Duna-parti fertályának
egyik apró gyöngyszeme.
Nagy Lajos tér
Nagy Jenő (1898-1944): vezérkari ezredes. 1944-
ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar
Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságában a
katonai felkelés vezérkari főnöke lett. Árulás foly­
tán a nyilasok kezébe került, és Kiss János altá­
bornaggyal, valamint Tartsay Vilmos századossal
együtt kivégezték. 1945-ben posztumusz vezérez­
redessé léptették elő.
Nagy Karmelita tér I. Vár (1790-es évek). Színházi
hirdetésen olvasható név; valószínűleg a Szent
György tér.
Nagy Kereszt utca III. Óbuda. Lásd: Vöröskereszt
utca
Nagy Kereszt utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Kazin­
czy utca
Nagy Kórház utca VIII. Józsefváros. Lásd: Nagy Fu­
varos utca, Stáhly utca
Nagy Korona utca III. Óbuda. Lásd: Kis Korona
utca
Nagy Korona utca V. Lipótváros. Lásd: H erceg-
prím ás utca
Nagy Korona: a XVIII-XIX. században itt műkö­
dött a Három Koronához (Drei Kronen) címzett
vendéglő és fogadó. 1874-ben, amikor a fővá­
rosban három Korona utca volt (és megszűnt a
számmal jelzett utcanév), ez lett a Nagy jelzős.
(A kerület 1992 januárjában jogszabályellenesen
változtatta meg - az akkor a Főváros által vissza­
keresztelt utca - nevét).
Nagy Kőbánya utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-
as évek). Temető utca 20.-nál nyíló zsákutca.
A két Kőbánya utca közül a nagyobbik.
Nagy Kőmíves utca VI. Terézváros. Lásd: Andrássy
út
A két Kőmíves utca közül a nagyobbik.
Nagykörút. A köznyelvben így is nevezik - egybe­
vontan - a IX. kerületben futó Ferenc körutat, a
VIII. kerületben futó József körutat, a VII. kerü­
letben futó Erzsébet körutat, a VI. kerületben fu­
tó Teréz körutat és az V és XIII. kerületben futó
Szent István körutat.
Nagy Lajos király útja [25 A2-B3, 26 A3, 81 Bl-2]
XTV. Alsórákos, Herminamező, Kiszugló, Nagy-
zugló, Rákosfalva (1936). Előzőleg: Hajtsár út
(1870) egy része. Örs vezér tértől Kacsóh Pongrác
út 51.-ig.
Nagy Lajos (1326-1382): I. (Nagy) Lajos Anjou-
házi magyar király, uralkodott: 1342-1382.
Nagy Lajos körút [49 B2] XIX. Wekerletelep
(1910). Eredetileg: Hungária úttól Pannónia útig.
A Hungária út és Zalaegerszeg utca közötti szaka­
sza Corvin körút, a Margit utca és Cukrász utca
közötti szakasza a Zalaegerszeg utca egy része lett.
Zalaegerszeg utca 32.-töl Pannónia út 35.-ig.
Nagy Lajos tér [22 A2] II. Pasarét (1958). Előző­
leg: Hidász tér (1904). Pasaréti út 93., Fenyves
utca 1. és Branyiszkó utca 1. között.
Nagy Lőportorony utca
Nagy Lajos király útja
Különös neve volt valaha ennek az ősrégi dű-
lőútnak, különös, de logikus: félreérthetetlenül
utalt eredeti rendeltetésére. S utalt egyszer­
smind azokra a réges-régi időkre, amikor a hí­
res magyar szürkemarhát hatalmas csordákban
lábon hajtották ki Nyugat-Európa piacaira. A
kelendő áru Pest térségében kelt át a Dunán
Bécs felé, s mielőtt áthajtották őket, a bal par­
ton utoljára Rákos-mezején lakatták jól bar­
maikat a gulyások. A történelmi mezők pedig
egészen a mai Nagy Lajos király útig nyúltak,
befelé mutatva zöld csíkjaikkal a város felé, s
ez a dűlőút magát a határmezsgyét jelentette,
amin aztán elindulhattak a csordák. Azaz itt, a
Hajtsár úton.
Mert a Nagy Lajos király útja hajdan - 1936-
ig - Hajtsár útnak neveztetett; igaz, eleinte egy
kiegészítő jelzővel emlegették: Külső-Hajtsár út­
nak hívták, hiszen volt egy másik Hajtsár út is,
a mai Hungária körút, amely az 1870-es évektől
lett Hungária út, s ezzel régi nevét a mai Nagy
Lajos király útjának átadta, nem lévén többé sze­
repe egy külső és belső Hajtsár utat megkülön­
böztetni egymástól.
A - külső - Hajtsár út eredeti nyomvonala a
mai Kassai térhez érve a Városliget felé fordult,
és szögben megtörve célzott Pest felé. Ennek a
nyomvonalnak van is egy „emlékhelye”, a ma is
Hajtsár útnak nevezett zsákutcaszerü rövid sza­
kasza a régi útnak, amelyet kövületként zár közre
a Rákosrendező pályaudvar alatti vágányhárom­
szög.
A városligeti „forduló” éppen akkor szűnt meg
bárhonnan bárhová vezető út lenni, amikor ma­
ga az út új nevet kapott: az 1935-ben önálló elöl­
járóságot alapító Rákosváros - amelynek egyik
főútja lett - nem vállalta fel a régi elnevezést.
Nagy Lajos (1883-1954): író, publicista. Baum-
garten- és Kossuth-díjas.
Nagy Lőportorony utca VI. Terézváros, XIII. An­
gyalföld. Lásd: Lehel utca
nagy lőportorony, a XIX. századi katonai lőporrak­
tárakról kapta nevét. A Kis Lőportorony utca a
mai Lőportár utca.
Nagy Medve utca II. Víziváros. Lásd: Medve utca
Nagy Pál utca XIV. Nagyzugló. Lásd: Felsőbüki
Nagy Pál utca
Indoklását lásd: Felsőbüki Nagy Pál
Nagy Pál utca XXIII. Soroksár. Lásd: Felsőbüki
Nagy Pál utca
Nagy Pál (1886-1938): bányász. Az illegális kom­
munista párt tagja, 1937-ben Spanyolországba
ment, és a Franco tábornok csapatai elleni harc­
ban halt meg.
430
Nagy Rókus utca II. Országút. Lásd: Lövőház utca
A két Rókus utca közül a nagyobbik. A Kis Ró­
kus utca név ma is megvan.
Rókus, Szent Rókus (1295 körül-1327): Ferenc-
rendi szerzetes, az orvosok, a betegek és a kórhá­
zak védőszentje. Az utcával szemben, a Margit
körút másik oldalán állott Buda első közkórháza,
a János Kórház, amely a II. világháborúban el­
pusztult. Az utca futásának irányába esik a 220 m
magas Rókus-hegy.
Nagy Sándor út I. Krisztinaváros. Lásd: Lovas út
Nagy Sándor út I. Víziváros. Lásd: Hunyadi János
út
Nagy Sándor utca IV. Újpest. Lásd: Nagysándor
József utca
Nagy Sándor utca V. Lipótváros. Lásd: N agysán­
dor József utca
Nagy Sándor utca XXIII. Soroksár. Lásd: Könyves
utca
Nagy Sándor: az elnevezés idején így írták Nagy­
sándor József aradi vértanú nevét.
Nagy Stáció utca VIII. Józsefváros. Lásd: Baross
utca
A két Stáció utca közül a nagyobbik.
Nagyszénás tér XVII. Rákoscsaba Lásd: Árpád-
házi Szent Erzsébet tér
Nagy Templom utca [36 A2, 84 B3] VIII. József­
város (1874). Előzőleg: Grosse Kirchen Gasse
(Nagy Templom utca) (1860-as évek, Verderber
Gasse (Verderber utca) (1817). Elrontó utca,
Rontó utca,1 Egyház utca (1844). Nap utca 33.-
tól Üllői út 64.-ig. A két Templom utca közül a
nagyobbik.
Nagy út II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatorigát, Óbuda,
Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvér­
hegy, Törökkő, Újlak, Ürömhegy. Lásd: B écsi út
Nagy utca I. Vár. Lásd: Tárnok utca
Nagy utca mahalle(szi) V. Belváros. Lásd: Váci utca
a Szabad sajtó út és Fővám tér között.53,298
Nagy utca V. Belváros (1511).1 Lásd: Ferenciek
tere, Károlyi utca, Kecskeméti utca, Petőfi
Sándor utca
Nagyajtai utca [22 A3] II. Pasarét (1938). Előző­
leg: Katalin utca (1924). Szilágyi Erzsébet fasor
29.-től Herman Ottó út 26.-ig.
Nagyajta: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Aita Maré.) Itt született Kriza János.
Nagyatádi Szabó utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Ker­
tész utca
Nagyatádi Szabó utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Mag­
vető utca
Nagyatádi Szabó István (1863-1921): politikus,
országgyűlési képviselő, miniszter. Az első „csiz­
más paraszt” képviselő. 1909-ben az Országos
Függetlenségi és 48-as Gazdapárt megalapítója.
1918-1919-ben az Országos Kisgazdapárt el­
nöke, 1922-ben a gróf Bethlen István pártjával
431
történt fúzió után alakult Egységes Párt egyik ve­
zetője. 1921-ben mérsékelt földreformot sikerült
megvalósíttatnia.
Nagybánya utca [52 B3, 53 A3, 64 Bl] XVIII.
Ganztelep, Szemeretelep. Előzőleg: Ganztelepen
(páratlan oldal): Soroksár utca (1922); Szemere-
telepen (páros oldal): Nagybánya utca (1930).225
A Ganztelep 1945 júliusáig Vecséshez tartozott,
ezért volt az utca mindkét oldalának más neve.
Üllői út 696.-tól a MÁV szolnoki vonaláig.
Nagybányai lépcső [21 B2-1] II. Nyék, Törökvész
(1974). Nagybányai út 60.-tól Csalán utca 55.-ig.
Nagybányai út [21 Bl-2, 22 A2] II. Nyék, Tö­
rökvész (1928). Csalán út 15.-től Törökvész út
126.-ig.
Nagybánya : helység Szatmár vármegyében. (Ma
Románia: Baia Maré.) Neves művésztelepén szá-
Nagy T em plom utca
A XVIII. századi Józsefvárosban minden bizony­
nyal jó módú família volt a Verderber család;
legalábbis kellett, hogy legyen itt valamiféle fel­
tűnő ingatlanuk, netán szántójuk, hogy az utcát,
amelyről szó van, eleink Verderber Gassénak ke­
reszteljék el. A szó jelentése nem éppen hízelgő,
így amikor lefordították magyarra, furcsa ered­
ményre jutottak. Elrontó utcának kezdték emle­
getni ekkortól, amin csak éppen hogy valamics­
két javított az 1830-as években Rontó utca néven
folytatódó közszereplés.
Csak a hagyomány kivételes erejével magyaráz­
ható, hogy ez a groteszk utcanév még akkor is
megmaradt, amikor már réges-régen állt a ké­
sőbbi névadó, a józsefvárosi plébániatemplom,
amelynek befogadóteréhez ez az utca is vezetett,
összekötve a mai Horváth Mihály teret az Üllői
úttal.
1844 volt az a nevezetes esztendő, amikor a pol­
gárok végre felfedezték, hogy a Verderber úrét
felülmúló látványosság jelent meg a színen, az
utca közelében.
Ekkortól kezdik Egyház utcának nevezni, amit
aztán felvált majd a Nagy Templom utca megje­
lölés. Közben azonban az utca két részre szakad;
a rövidebb, a Nap utcából a templom teréig ter­
jedő rész már a Kis Templom utca nevet kap­
ja. A jelző tehát az utcára vonatkozik, s valóban
az egyik - hosszát tekintve - éppen kétszerese
a másiknak. Ezt a két nevet szentesítette aztán
1874-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, és -
bármilyen hihetetlen - az 1945 utáni nagy rend-
teremtésből is jótékonyan kimaradt mindkettő.
Igaz, a Kis Templom utca neve azóta (közelebb­
ről 1968-ban) megváltozott: az egykor a temp­
lomban szolgáló és politizáló katolikus pap Hock
János nevét kapta meg.
Nagyenyed utca
mos magyar festő tanult és alkotott. Itt született
Kaffka Margit, Károli Gáspár, Lendvay Márton.
Nagybátonyi út III. Remetehegy. Perényi köz és Peré-
nyi út között. Területrendezés miatt megszűnt (1967).
Nagybátony. város Nógrád megyében.
Nagybecskerek tér [25 B2] XIV. Herminamező
(1931).211 Pancsova utca 9. és Nagybecskerek utca
16. között.
Nagybecskerek utca [25 A2-B3] XIV. Hermina­
mező (1931).211 Thököly út 162.-től Nagybecske­
rek tér 15.-ig.
Nagybecskerek utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Nyíregyháza utca 80.-tól Lugos utca
1.-ig.
Nagybecskereki utca XVII. Rákoscsaba, Rákoskert.218
Lásd: Csongrád utca
Nagybecskerek: helység Torontál vármegyében,
annak székhelye. (Ma Szerbia: Zrenjanin.)
Nagyberezna utca XI. Kelenföld (1939).207 Tatár­
hágó utca és Aga utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1940-es évek).
Nagyberezna: helység Ung vármegyében. (Ma
Ukrajna [Kárpátalja]: Velikij Bereznij.)
Nagybocskó utca XI. Kelenföld (1939).207 Vágfarkasd
utcából nyíló, tervezett, de nem kiépített utca.
Nagybocskó: helység Máramaros vármegyében a
Tisza két partján. (Ma Románia: Bocicoiul Maré
és Ukrajna: Velikij Bicskiv.)
Nagyboldogasszony tér [12 A2] II. Máriaremete
(2005). Zsíroshegyi út és Egres utca keresztező­
désénél.
Nagyboldogasszony utca [62 A2] XXIII. Sorok-
sár-Újtelep (2005). Ciklámen utcától Szent Lász­
ló utcáig.
Nagyboldogasszony útja XI. Gellérthegy. Lásd: M é­
nesi út
Nagyboldogasszony: Szűz Mária egyik neve a római
katolikus hívők szóhasználatában.
Nagycenki utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Gábor Áron
utca
Nagycenk: község Sopron megyében. A gróf Szé­
chenyi család birtokainak központja.
Nagydobos utca [64 Al (Nagyd.)] XVIII. Szent
Imre-kertváros (1981).266 Előzőleg: 629. utca.
Vedres Márk utca és Körös utca között.
Nagydobos: község Szabolcs-Szatmár-Bereg me­
gyében.
Nagy-Duna sor [48 A2-1] XXI. Szigetcsúcs (2012).
Weisz Manfréd út és a Kvassay-hid találkozásánál
lévő közterület.
Nagyenyed utca [34 Bl, 82 A2] XII. Krisztinavá­
ros (1938). Előzőleg: Enyedi utca (1906), Enyedy
utca (1879). Alkotás utca 13.-tól Kék Golyó utca
32.-ig.
Nagyenyed utca [52 A-B3, 64 Al] XVIII. Szent
Imre-kertváros (1932).238 Üllői út 681.-től Flór
Ferenc utcáig.
Nagyenyed utca 432

Nagyenyed utca [51 A3] XIX. Kispest (1940).213 Nagyicce utca

Kolozsvár utca 31.-től Temesvár utca 54.-ig.
A cinkotai Nagyicce egyike volt a Pestről ki- és
Nagyenyed: helység Alsó-Fehér vármegyében, an­
bevezető középkori kereskedelmi utak mentén
nak székhelye. (Ma Románia: Aiud.)
kialakult határcsárdáknak és fogadóknak. Va­
Nagyfa utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kőris utca
lószínű már a XV. században is létezett, a neve
N agyhangács köz [53 A2] XVII. Rákoshegy
mindenesetre visszavezet minket Mátyás király
(1996). Előzőleg: 561. utca. Orgoványi utcától
korába. A legendás reneszánsz uralkodó alak­
Nagyhangács utcáig.
ja köré rengeteg monda és népmese szövődött.
Nagyhangács utca [52 B2, 53 A2] XVII. Rákos­
Ezek egyike volt a király és a cinkotai kántor ese­
hegy (1984.) Előzőleg: 559. utca. Baross utcától
te. Az anekdota egyik változata szerint a cinkotai
Lőrinci útig.
plébános a dömösi prépostságért az igazságos
Nagy-Hangács: itteni dűlő, amely a nevét a terü­
királyhoz folyamodott. Mátyás megüzente ne­
letet övező visszhangos erdőről kapta.37
ki, hogy csak akkor jöjjön Budára, ha meg tud
Nagyhárshegyi körút II. Hárshegy. Lásd: Hárshe­
felelni három kérdésre: hol kel föl a nap, meny­
gyi körút
nyit ér a király, mit gondol a király? A pap hiába
Nagyicce sor [27 A3] XVI. Sashalom (1977). Elő­
törte a fejét, ám a részeges kántor vállalta, hogy
zőleg: Szabadság útja egy része. Piros rózsa utcá­
megfelel a kérdésekre. El is ment Mátyás elé, s
tól Thököly út 4.-ig.
a következőket válaszolta: „Felségednek Budán,
Nagyicce utca [39 Al] X. Felsőrákos (1958). Elő­
nekem Cinkotán kel fel a nap. Jézus harminc
zőleg: Teke utca (1954), 160. utca. Eredetileg
ezüstöt ért, a király eggyel kevesebbet. A király
Nagyitce utca (1926) néven a Keresztúri út és a most azt gondolja, hogy a cinkotai pappal beszél,
főváros határa között. 1941-ben egy része Küllő pedig csak a kántor vagyok.” Az ügyes válaszo­
utca (ma: Rákosvölgy utca), egy része Nagyicce
kért Mátyás meg akarta jutalmazni a kántort, de
utca lett. Pilisi utca 66.-tól Dömsödi utca 35.-ig.
neki csak az volt a kérése, hogy az icce ne két,
Nagyicce: az elnevezés arra utal, hogy a közelben
hanem három meszely (bő egy liter) legyen. Ez
volt a Nagyicce vendéglő, amelyet már a Mátyás
az eredete a „cinkotai nagyiccének”, amelyről
király mondákból is e néven ismerünk; Cinkotai
később a vendéglőt is elnevezték - hogy mikor,
Nagyicce. A vendéglőt 2000-ben lebontották.
azt sajnos nem tudjuk pontosan. Az viszont bi­
N agyida köz [33 B3] XI. Sasad. Oltvány utcától
zonyos, hogy a fogadó első írásos említése Pest
Nagyszeben útig.
város 1729-33. évi tanácsi jegyzőkönyveiben és
Nagyida utca [33 B3] XI. Hosszúrét, Sasad (1939).
számadásaiban lelhető fel „Rákos Wirtshaus”
Nagyszeben úttól Törökbálinti útig. néven, és a vendéglő - az 1840 körüli átépítés­
Nagyida: helység Abaúj-Toma vármegyében. (Ma
nek köszönhetően - még az 1900-as évek elején
Szlovákia: VeFká Ida, amelyet Kassához csatoltak.) is virágkorát élte. A második világháború után
Nagyitce utca X. Felsőrákos. Lásd: N agyicce utca
évtizedekig mint tüdőgondozó működött, míg­
Nagykalapács utca [60 A2] XXI. Csillagtelep
nem az is kiköltözött a megroggyant épületből.
(1957). Akácfa utca 72.-től Szabadság utca 27.-ig.
A főváros pár éve, nem lévén pénze a felújításra,
nagykalapács: az elnevezés a közelben volt vas­
eladta a nagy múltú házat, amelynek tulajdonosa
üzem egyik szerszámára emlékeztet.
2000 tavaszán a legolcsóbb, legdurvább, legrosz-
N agykanizsa utca [52 A2] XVIII. Miklóstelep
szabb megoldást választotta: a bontást. így a ke­
(1953). Előzőleg: Beniczky utca (1910-es évek).
rület - és Budapest - megint szegényebb lett egy
Akadály utca 8.-tól Székely György utca 47.-ig. legendás hellyel. Már csak a Nagyicce utca neve
Nagykanizsa: megyei jogú város Zala megyében.
emlékeztet - remélhetőleg visszavonhatatlanul -
A XIII. századtól kiépült vára a XVI. század vé­ a híres fogadóra.
géig igen fontos volt a törökök elleni harcokban.
Ekkor német őrsége feladta, és száz évig török ké­
zen volt. N agy-K áros-híd dűlő [31 A-B3, 42 Bl, 43 Al]
Nagykapos utca [32 B2, 33A2] XII. Csillebérc XVII. Rákoscsaba-Újtelep (1996). A Tárcsái út­
(1939). Irhás árok 93.-tól a Konkoly-Thege Mik­ ból nyíló, a Major-hegyhez vezető út.
lós útig. Nagy-Káros-híd utca XVII. Rákoscsaba (1840-es
Nagykapos: helység Ung vármegyében. (Ma Szlo­ évek). Rétvége utcától Kis-Káros-híd utcáig. Te­
vákia: Veiké Kapusany.) rületrendezés miatt megszűnt.
Nagykároly utca [50 A3, 62 Al] XX. Gubacsi­ Nagy-Káros-híd: Kis- és Nagy-Káros a Rákos-pa­
puszta (1932).239 Szilágyság utca 28.-tól Vasút sor tak egykori mellékágainak és itteni dűlőknek ne­
4.-ig. ve. A hely zsombékos (itteni szóval „zsemlyékes”)
Nagykároly: helység Szatmár vármegyében, annak területen volt, és ha ebbe ember vagy állat bele­
székhelye. (Ma Románia: Cáréi.) esett, az „káros” volt.37
433
Nagy-Kevély utca [14 Al (Nagy-Kev.)] III. Csúcs­
hegy (1993). Solymárvölgyi úttól Kovácsi utcáig.
Nagy-Kevély. 537 m magas hegy a Pilisben.
Nagykikinda köz [47 Al] XI. Kelenföld. Bikszádi
utca és Etele út között.
Nagykikinda utca [47 Al] XI. Kelenföld. Rátz
László és Nagykikinda köz között.
Nagykikinda utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Kö­
rösszeg utca
Nagykikinda: helység Torontál vármegyében.
(Ma Vajdaság, Szerbia: Kikinda.)
Nagykovácsi út [12 A-B3, 20 Bl, 21 Al] II. Ady-
liget, Hárshegy, Hűvösvölgy (1902). Adyligeten
előzőleg: József Attila utca (1945), ennek koráb­
ban gróf Tisza István utca (1920), előbb Fő utca
(XIX. század) volt a neve. Hűvösvölgyi út 136.-
tól a főváros és Nagykovácsi határáig.
Nagykovácsi: község Pest megyében, Budapest
határánál.
Nagykőrösi út [49 B2, 50 A2-B3, 62 Bl, 63 A1-B3,
64 A3, 76 Al] XVIII., XIX., XX. és XXIII. kerü­
let. XVIII. Pestszentlőrinc, Gloriett-telep, Pestszen-
timre, Újpéteritelep, Belsőmajor (1973); XIX. Kis­
pest (1930). Wekerletelepen (1968). Ez előzőleg:
Gyáli út (1910-től 1968-ig) a Határ úttól a Rákóczi
utcáig; XX. Pesterzsébet, Gubacsipuszta, Kossuth-
falva (1880-as évek). Előzőleg e két kerületben:
Körösi országút (XIX. század). A XIX. kerületben
1968-ban kapott új (páros) számozást, amikor hoz­
zácsatolták a Gyáli utat. A XX. kerületben 1994-
ben változtatták meg a házszámozást (páratlanra),
addig sorként volt számozva. A XXIII. kerületben
Soroksár, Kossuth Ferenc-telep. Előzőleg: Vörös
Hadsereg útja (1946), Nagykőrösi út (1898 előtt).
A Határ út 97.-től a főváros-Gyál határáig.
Nagykőrös: város Pest megyében.
Nagykörút utca VIII. Józsefváros. Lásd: József körút
Nagylegelői utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1996).
Lőrinci úttól Lila akác utcáig.
Nagylegelő: itteni dűlő neve.
Nagymákfa utca [33 B3] XI. Pösingermajor (1974).
Irhás köztől Ördögorom lejtőig.
Nagymákfa: község Vas megyében. 1986-ban
Vasvárhoz csatolták.
Nagymező utca III. Óbuda. Lásd: Föld utca
N agym ező utca [23 B3, 35 Bl, 36 Al, 83 Bl,
84 Al] VI. Terézváros (1874). Előzőleg: Grosse
Feld Gasse (1853), Feld Gasse (1720-as évek).76
Király utca 53.-tól Bajcsy-Zsilinszky út 45.-ig.
nagymező: az elnevezés emlékeztet a XVIII. szá­
zadban itt volt nagy mezőre.
Nagymező utca XV. Rákospalota. Lásd: Rákosmező
utca
Nagymező utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Gyeplős
utca
nagymező: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az
elnevezéskor a községi legelő volt itt.37
Nagyszalonta utca
Nagymihály utca [15 A3] III. Filatorigát (1939).
Kalap utca 12.-től Kunigunda útja 23.-ig.
Nagymihály: helység Zemplén vármegyében. (Ma
Szlovákia: Michalovce.)
Nagyréde utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1978).219 Előzőleg: Döntő utca egy része, Baross
utca (1920-as évek). Napiás út 27.-től Tárcsái út
30.-ig.
Nagyréde: község Heves megyében.
Nagyrét utca [12 B3] II. Hűvösvölgy, Máriaremete
(1922 előtt). Az 1940 és 1943 közötti térképeken
a Boldogasszony útjának egy része. Máriaremetei
út 71/b-től Határ utca 2.-ig.
Nagyrét: kedvelt kirándulóhely a Hűvösvölgyben.
Nagysalló utca [34 A-B2] XII. Németvölgy (1931).
Lejtő út 37.-től Németvölgyi út 94.-ig.
Nagysalló: helység Bars vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Tekovské Luzany.) 1849. április 19-én itt
volt a szabadságharc egyik nagy ütközete.
N agysándor József utca [17 Al] IV. Újpest
(1987) 201 Előzőleg: Nagy Sándor utca (1914).
Szent László tér 9.-től Vécsey Károly utca 17.-ig.
Nagysándor József utca [35 Bl, 83 Bl] V. Lipót­
város (1987). Előzőleg: Nagy Sándor utca (1929),
Hajnal utca (1886), Morgen Gasse, Rörich Gasse
(XIX. század). Hold utca 9.-től Bajcsy-Zsilinszky
út 46.-ig.
Nagysándor József utca [18 A2] XV. Rákospalo­
ta (1987).215 Előzőleg: Nagy Sándor utca (1925).
Rákosmező utca 20.-tól Szentmihályi út 2.-ig.
Nagysándor József utca [50 A3-B2] XIX. Kispest
(1987). Előzőleg: Nagy Sándor utca (1872). Ül­
lői út 277.-től Nagykőrösi út 80.-ig.
Nagysándor József utca [49 A3-B2, 50 A2, 61 Al]
XX. Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet
(1987).252 Előzőleg: Nagy Sándor utca (1890-es
évek). Helsinki út 52.-től Nagykőrösi út 105.-ig.
Nagysándor József (1804-1849): hivatásos ka­
tona, császári tiszt. 1848-ban őrnagyként a Pest
megyei nemzetőrség tagja. 1849 májusában már
tábornokként az elsők között nyomult be Buda
várába. Debrecennél súlyos vereséget szenvedett
a többszörös túlerőben lévő orosz hadseregtől, de
így biztosította Görgey Artúr seregének elvonulá­
sát Arad felé. A fegyverletétel után 1849. október
6-án, Aradon kivégezték.
Nagysáros utca II. Törökvész. Lásd: Lepke utca
Nagysáros: helység Sáros vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Velky Saris.)
Nagysurány utca [47 Bl (Nagys.)] XI. Kelenföld
(1929). Fehérvári út 74.-től Sopron út 37.-ig.
Nagysurány: helység Nyitra vármegyében. (Ma
Szlovákia: Surany.)
Nagyszalonta köz [34 A3 (Nagysz.)] XI. Sasad
(1931). Sasadi út 128.-tól Beregszász útig.
Nagyszalonta utca [34 A3] XI. Sasad (1931),207
Élőpatak utca 65.-től Eper utca 5.-ig.
Nagyszalonta utca
Nagyszalonta utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Előzőleg: Jenő főherceg utca (1920-as
évek). Nyíregyháza utca 60.-tól Pataky István ut­
ca 29.-ig.
Nagyszalonta utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1941),239 Mártírok útja 219.-től Hunyadi János
tér 18.-ig.
Nagyszalonta-, helység Bihar vármegyében. (Ma
Románia: Salonta.)
N agyszeben tér [46 Al] XI. Gazdagrét (1985).
Rétköz utca és Gazdagréti út kereszteződésénél.
Nagyszeben út [46 A-Bl] XI. Gazdagrét, Sasad
(1929). Budaörsi úttól Rétköz utcáig.
Nagyszeben utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Pentele
utca
Nagyszeben utca [52 A3, 64 Al] XVIII. Szent Imre-
kertváros (1932).238 Üllői út 665.-től Halomi út
18-20.-ig.
Nagyszeben utca [50 A3, 62 Al] XIX. Kispest
(1940).213 Kolozsvár utca 91.-től Temesvár utca
110.-ig, onnan zsákutca.
N agyszeben utca [51 A3, 63 Al] XX. Gubacsi­
puszta (1932).239 Kolozsvár utca 38.-tól Vasút sor
6.-ig.
Nagyszeben: helység Szeben vármegyében, annak
székhelye. (Ma Románia: Sibiu.)
Nagyszékes utca [42A-B1] XVII. Rákoscsaba-
Újtelep (1954). Előzőleg: Lavotta utca (1920-as
évek). Hidasnémeti utca 68.-tól Napiás út 99.-ig.
Nagyszékes: itteni dűlő neve, amely a „szikest” je­
lenti a helyi szóhasználatban.37
Nagyszénás tér XVII. Rákoscsaba (1954).255 Lásd:
Árpádházi Szent Erzsébet tér
N agyszénás utca [42 B3-2] XVII. Rákoscsaba
(1954) 255 Előzőleg: Bocskai utca (1910-es évek).
Tápióbicske utca 22.-től Lemberg utca 27.-ig.
Nagyszénás: nagyközség Békés megyében.
N agyszentm iklósi út [43 A3] XVII. Rákoscsaba
(1954).218 Előzőleg: Dózsa György út (1945),
Nagyszentmiklósi út (1910-es évek). Zrínyi utca
136.-tól Nemesbük utca 130.-ig.
Nagyszentmiklós: helység Torontál vármegyében.
(Ma Románia: Sánnicolau Maré.) Határában a
XVIII. század végén nagy értékű népvándorlás­
kori kincset találtak.
Nagyszom bat utca [23 Al (Nagysz.)] III. Óbuda,
Újlak (1929). Előzőleg: Határ utca (1874), Kö­
nigsberg Gasse (Királyhegy utca) (XIX. század),4
Schneidungs Gasse (Határ utca) (XVIII. század),
Ziege Gasse (Kecske utca)9 a Bécsi úttól a Kis-
Kecske-hegyig. Pásztor utca.111 Árpád fejedelem
útja 76.-tól Végvár utca 2.-ig.
Nagyszom bat utca [52 A3 (Nagyszom.)] XVIII.
Szemeretelep (1930).236 Vág utca 9.-től Pozsony
utca 6.-ig.
Nagyszombati utca [8 B3] IV. Megyer (1932). Re­
viczky utca 6.-tól Julianus barát utca 19.-ig.
434
Nagyszombat: város Pozsony vármegyében. (Ma
Szlovákia: Tmava.)
Nagyszőlős utca [34 B3, 35 A3] XI. Kelenföld
(1991). Előző neve: Szirmai István utca (1981),
Nagyszőlős utca (1939).207 Karolina út 49.-től
Ajnácskő utcáig.
Nagyszőlős utca [52 B3, 64 Bl] XVIII. Ganztelep
(1922) 225 Üllői úttól Nyíregyháza utca 117.-ig.
Nagyszőlős utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1939).
Pirók Gyula utca 3-5.-tői Mártírok útja 106.-ig.
Nagyszőlős; város Ugocsa vármegyében, annak
székhelye. (Ma Ukrajna [Kárpátalja]: Vinohragyiv.)
Nagytarcsai út [29 A3-B2] XVI. Cinkota (1930-as
évek). Előzőleg: Nagytarcsai országút. Simongát
utcától a főváros és Nagytarcsa határáig.
Nagytarcsai út XVII. Rákoscsaba-Üjtelep. Lásd: Tár­
csái út
Nagytarcsa: község Pest megyében, Budapest ha­
táránál. Az út arrafelé vezet.
Nagytétényi Szőlő tér XXII. Nagytétény. Lásd:
Szenthárom ság tér
nagytétényi szőlő: az elnevezés az 1800-as évek vé­
géig itt folyt szőlőművelésre utal.
Nagytétényi út [57 B3, 58 A3-B2, 59 A2-1, 68 Bl,
69A-B1] XXII. Baross Gábor-telep, Budafok,
Nagytétény. (1962). Több közterületből került
kialakításra: 1. Petőfi út (1900-as évek) a Tóth Jó­
zsef utca és a Zrínyi utca között; 2. Vörös Hadse­
reg útja (1945) a Zrínyi utcától a MÁV budatété-
nyi állomásáig, ennek előző neve Gömbös Gyula
út (1936), korábban Fehérvári út (XIX. század) a
Zrínyi utca és a Háros utca között, illetve Ország
út (XIX. század) a Háros utca és a MÁV budaté-
tényi állomása között; 3. Malinovszkij marsall út­
ja (1946) a MÁV budatétényi állomása és a Bar­
tók Béla út között, ennek előzőleg Boldogasszony
sugárút (1920-as évek), korábban Ország út volt
a neve a MÁV budatétényi állomása, illetve a
Szentháromság tér között; 4. Vörös Hadsereg útja
(1946) a Szentháromság tér és a főváros határa
között, ennek előzőleg Fő utca (XIX. század),
korábban Ország út volt a neve. Tóth József utca
1.-től a főváros és Érd határáig.
Nagytétény: lásd a városrészek között.
Nagyvárad té r [36 B3] VIII. Tisztviselőtelep, IX.
Ferencváros (1940). Haller utca 31., Vágóhíd utca
46., Gyáli út 2., Üllői út 127. és 86., Orczy út 2.
és Üllői út 121. között.
Nagyvárad utca [12 B3] II. Remetekertváros (1930-
as évek). Síp utca 13/a-tól Kassa utca 6.-ig.
Nagyvárad utca [16 Al] III. Csillaghegy (1920-as
évek). Pozsonyi utca 47.-től Kalászi utca 27.-ig.
Nagyvárad utca IV. Istvántelek. Lásd: Ősz utca
Nagyvárad utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Érem utca
Nagyvárad utca [27 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1930-as évek).253 Eredetileg a Sarkad utca és a
Szilaspatak utca között. 1962-ben hozzácsatolva
435
a Szeretet utca (1910-es évek) a Csallóközi utca
és a Szlovák utca között.162 Csallóközi utcától
Szlovák út 123.-ig.
Nagyvárad utca XVIII. Szemeretelep.236 Lásd: Nyír­
egyháza utca
Nagyvárad utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Losonc utca 5.-től Radnó utca 6.-ig.
Nagyváradi utca [8 B3] IV Megyer (1932). Váci
út 107.-től Flottilla utca 20-22.-ig.
Nagyváradi utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: M ed-
nyánszky utca, Szinyei Merse utca
Nagyvárad : város Bihar vármegyében, A magyar
szecessziós építészet fontos helyszíne, Ady Endre
pályakezdésének tanúja. (Ma Románia: Oradea).
Nagyvázsony utca [28 A3, 40 Al] XVI. Mátyás­
föld (1974). Előzőleg: Kinizsi Pál utca (1920-as
évek). Jókai Mór utca 36.-tól Prodám utca 7.-ig.
Nagyvázsony, helység Veszprém megyében. Ma is
látható várát Kinizsi Pál építtette, aki itt van el­
temetve.
Nánási köz [16 A2] III. Rómaifürdő (1953). Római
parttól Nánási út 1-3.-ig.
Nánási út [16 A2-1] III. Rómaifürdő (1900). Pók
utcától Kalászi utca 3.-ig.
Nánás: hivatalosan Hajdúnánás. Város Hajdú-Bihar
megyében.
Nándor bástya I. Vár. Lásd: Anjou bástya
Nándor lépcső I. Vár (1882). Anjou bástya és Logodi
utca között. A lépcső ma is megvan, de névtelen.
Nándor tér I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Nándor, az elnevezés utal a téren volt Nándor
(Ferdinánd) laktanyára.
Nándor tér IX. Ferencváros. Lásd: Bakáts tér
Nándor, a név a német Ferdinánd magyar meg­
felelője. Az utca a korábban regnáló király nevét
viseli.
Nándor utca [35 Al, 82 Al] I. Vár (2011). Előző­
leg: Petermann bíró utca (1954), Nándor utca
(1879), Nándor Gasse (1843).1Ferdinands Gasse
(Ferdinánd utca) (1830-as évek), Johannes Gasse,
vicus Johanneus (János utca) (XVIII. század), Blut
Gasse (Vér utca) (1696),9 Hamam joli (Fürdő ut­
ca) része (XVI-XVII. század),53 Evangelista Szent
János utca (1440).1Bécsi kapu tér 4-5.-tői Ország­
ház utca 29.-ig.
Nándor, a név a német Ferdinánd magyar megfe­
lelője. Az utca V. Ferdinánd (1793-1875): oszt­
rák császár, Magyarország és Csehország királya
nevét viseli. Az 1830-as években kezdték építeni
a róla elnevezett laktanyát, amely ma a Hadtörté­
nelmi Múzeum épülete, így természetesen az ott
futó utca is az ő nevét kapta. 1830-ban koronáz­
ták magyar királlyá. Valójában Metternich herceg
intézte az államügyeket - helyette. 1848. október­
ben lemondatták I. Ferenc József javára.
Nándor utca XV. Pestújhely. Lásd: Bezsilla Nándor
utca
Napfürdő utca
Nándor. Bezsilla Nándorról, aki az elnevezéskor
még élt, ezért csak a keresztnevét használták a
névadásra.
Nándor utca XVI. Sashalom. Lásd: Mátészalka utca
Nándor utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Nádor utca
Nándorfejérvár köz [47 B1 (Nándori.)] XI. Ke­
lenföld (1931). Nándorfejérvári út 40.-től Szerémi
útig.
Nándorfejérvári út [47 Bl] XI. Kelenföld (1933).
Hauszmann Alajos utcától Barázda utcáig. A Ná­
dorliget utca folytatása.
Nándorfejérvár. a középkorban Magyarországhoz
tartozó vár. Ma Szerbia és Montenegró fővárosa:
Belgrád. 1456-ban Hunyadi János és Kapisztrán
János nagy győzelmet aratott itt a törökök fölött.
Az ostrom előtt elrendelte a pápa, hogy delente
Európa-szerte a győzelemért könyörögve kondít-
sák meg a harangokat. A kivívott győzelem után
annak emlékét őrzi a déli harangszó.
Nap utca I. Krisztinaváros, XII. Krisztinaváros, Né­
metvölgy. Lásd: Alkotás utca
Nap utca I. Krisztinaváros. Lásd: Naphegy utca
Nap utca II. Budaliget. Lásd: Honfoglalás utca
Nap utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Hunyadi utca 9.-től Bajtárs utca 12.-ig.
Nap utca IV Istvántelek. Lásd: Nyár utca
Nap utca [17 A3-2] IV. Újpest (1908 előtt). Szé­
chenyi tér 4.-től Anonymus utca 31.-ig.
Nap utca V. Lipótváros. Lásd: Alkotmány utca
Nap utca [36 A-B2, 84 A-B3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Sonnen Gasse (1852). József
körút 68.-tól Leonardo da Vinci utca 9.-ig.
Nap utca [46 A3] XI. Kamaraerdő. Hold utcaként
induló út a Fenyves úttól lakott területen, majd
erdős területen Nap utcaként folytatódik a Bala­
toni útig.
Nap utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály (1910).
Nyitra utca 7.-től György utca 42.-ig.
Nap utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Napkelet utca
Nap utca [53 A3, 65 Al] XVIII. Ganztelep (1945).
Előzőleg: Losonci utca (1922). Nagybánya utca
65-67.-tői Semmelweis utca 5.-ig.
Nap utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1930).240 Er­
dősor utca 15.-től Akácfa utca 10.-ig.
Nap utca [58 B2-1] XXII. Budafok (1930-as évek).
Gyűszű utca 25.-től Háros utca 78.-ig.
Nap utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kastélymúzeum
utca
Nap utca [61 A-B2] XXIII. Soroksár. Helsinki út
130.-tól MÁV kelebiai vonaláig.
Napfény utca [8 A3-2] III. Csillaghegy (1959).
Sinkovits Imre utcától Pünkösdfürdő utcáig.
N apfény utca [49 Bl] IX. József Attila-lakóte-
lep (1962). Dési Huber utca 20.-tól Illatos út
35.-ig.
Napfürdő utca [51 B3, 52 A3] XVIII. Miklóste-
lep (1953). Előzőleg: Somogyi Béla utca (1945),
Naphal utca
báró Prónay Dezső utca (1910-es évek). Gulner
Gyula utca 5.-től Vág utca 12.-ig.
napfürdő: az elnevezés onnan ered, hogy az utca a
pestszentlőrinci strand mentén fut.
Naphal utca [58 B3] XXII. Budatétény (1994).248
Növény utcától Máma utca 2.-ig, onnan zsákutca.
naphal: narancssárga foltokkal díszített, barnás
testű (akváriumi) hal.
Naphegy lépcső I. Krisztinaváros. Gellérthegy utca
és Naphegy utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Naphegy tér [35 A2, 82 B2] I. Krisztinaváros
(1895). Dezső utca 16., Tibor utca 2. és 1., Nyárs
utca, Orvos utca 15. és 10., Fém utca 9. és 10.,
Dezső utca 15. között.
Naphegy utca [35 A1-2, 82 A-B2] I. Krisztinaváros
(1879). Előzőleg: Sonnen Gasse (XIX. század).
Mészáros utca 2.-től Czakó utca 1.-ig.
Nap-hegy: 154 m magas domb az Ördög-ároknak
a Várheggyel átellenes oldalán.
Napkelet köz [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: 547. utca. Ferihegyi út 160.-tól Napke­
let utca 90.-ig.
Napkelet utca [41 B3, 42 A3] XVII. Rákoskeresz­
túr (1954). Előzőleg: Nap utca (1920-as évek).
Pesti út 191.-től Hűvös utca 2.-ig.
Napközi utca [69 B l] XXII. Nagytétény (1962).
Előzőleg: Jókai utca (1900-as évek). Szenthárom­
ság utca 13.-tól Petőfi Sándor utca 18.-ig.
napközi: az elnevezés emlékeztet az utca 2. számú
házában lévő napközi otthonra.
Napiás út [29 B3, 30 A3, 42 A1-B2] XVII. Rákos-
csaba-Újtelep (1991). Előző neve: Micsurin út
(1954), Lenin út (1948), gróf Apponyi Albert út
(1921). Szent Imre herceg úttól a XVI. és XVII.
kerület közigazgatási határáig.
Naplás-tó: a Szilas-patak duzzasztásával hozták létre
az 1970-es években. Ma természetvédelmi terület.
Naplem ente utca [7 B3-2, 8 A2] III. Csillaghegy
(1959). Sinkovits Imre utcától Margó utcáig.
Napló utca [63 B2, 64 A2-3] XVIII. Újpéteritelep
(1964). Előzőleg: Batthyány utca (1898). Szálfa
utca 59.-től Kapocs utca 55-57.-ig.
Napmátka utca [40 A3-2] X. Kőbánya-Kertváros
(1979).204 Tündérfürt utcától Ezüstfa utcáig.
napmátka: a fészkesekhez tartozó növénynemzet­
ség. Másik neve: napfényvirág.
Nápoly utca [42 B2-3, 43 A3] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Vécsey utca (1910-es évek). Pé-
celi út 111.-től Pesti út 350.-ig.
Nápoly: város Olaszországban. Olasz neve: Napoli.
Napóra utca [33 B3] XI. Sasad (2000). Barack­
mag utcától Ördögorom útig.
Napos út [22 A3] XII. Virányos (1899). Szilágyi
Erzsébet fasor 26.-tól Virányos út 13.-ig.
Napraforgó köz [21 B2 (Napraf.)] II. Pasarét
(1934). Napraforgó utca 2.-től Zuhatag sor 6.-ig.
436
Napraforgó utca [21 B2] II. Pasarét (1931). Nap­
raforgó köz 2.-től Széphalom utcáig. 1930-ban
megépült házegyüttese fontos állomás a hazai
építészettörténetben.
Naprét utca [46 B3] XXII. Budafok (1987). Elő­
zőleg: 870. utca egy része. Késmárki utca 12.-nél
nyíló zsákutca.
Nap-rét: itteni dűlő neve.
Napréti határsor XXII. Budafok. Lásd: Háros utca
Naprózsa utca [46 Al] XI. Gazdagrét (1985). Elő­
zőleg: Gazdagréti út egy része. Budaörsi út 153.-tól
Rétköz utcáig.
naprózsa: ötszirmú, sárga virágú, heverőszárú fél­
cserje.
Napsugár lépcső [22 Bl] II. Pálvölgy (1932). Szép­
völgyi út 200.-tól Turista út 9.-ig.
Napsugár utca [22 A-Bl] II. Pálvölgy (1930). Ve-
recke út 43.-tól Napsugár lépcső 11.-ig.
Napvirág utca [21 Bl] II. Törökvész (1974). Nagy­
bányai út 69.-től Batyu utcáig.
napvirág: lásd naprózsa.
Narancs utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Nyitra utca (1930-as évek). Hunyadi Má­
tyás út 84.-től Kecskeméti József utca 45.-ig.
N arancsvirág utca [57 B3] XXII. Nagytétény
(1995). Szilvafa utca 35.-nél nyíló zsákutca.
Nárcisz utca [34 A2-B1] XII. Mártonhegy, Orbán-
hegy (1907). Istenhegyi út 24.-től Ormódi utca
8.-ig.
Násfa utca [7 A3] III. Testvérhegy (2009).
násfa: nyakláncon viselt, drágakővel kirakott arany
ékszer.
Naspolya utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Szamos utca (1930-as évek). Perczel
Mór utca 2.-től Kolozsvár utca 17.-ig.
naspolya: kis, körte alakú gyümölcs, illetve az ezt
termő fa.
Nász utca XVIII. Erdőskert (1912). Kalász utca és
a főváros határa között. Tervezett, de ki nem épí­
tett utca.
Naszád utca [14 Bl] III. Aranyhegy, Ürömhegy
(1969). Az Óbudán megszűnt Naszád utca nevé­
nek újrafelhasználása. Óvár utcától Taliga utcáig.
Naszád utca III. Óbuda (1874). Előzőleg: Schiff-
manns Gasse (Hajós utca) (XIX. század),45 Fi­
scher Gasse (Halász utca) (XVIII. század).9 Óbudai
rakpart és Szentlélek utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1967).
naszád: kicsi, könnyű, folyami hadihajó.
Násznagy utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1990).209
Előző neve: Sollner utca (1964), Hajdú utca egy
része. Fiastyúk utca 48.-tól Kámfor utca 9.-ig.
násznagy: házasság előkészítésében az esküvő le­
bonyolításában is részt vevő barát vagy rokon.
N aszód utca [50 A-B3] XX. Gubacsipuszta
(1941).239 Brassó utca 25-27.-től Nagykőrösi út
123.-ig.
437
Naszód: helység Beszterce-Naszód vármegyében.
(Ma Románia: Násáud.)
Natasa utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1979). Elő­
zőleg: IX. utca (1940-es évek). Újszász utca 79.-től
Lepkevirág utcáig.
Návay Lajos utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Budai
Nagy Antal utca
Návay Lajos utca XXIII. Soroksár-Ujtelep. Lásd:
Hrivnák Pál utca
Návay Lajos (1870-1919): politikus, az országgyű­
lés elnöke. A Tanácsköztársaság alatt saját kasté­
lyában, Földeákon élt. Áprilisban a román csapa­
tok bevonulása előtt a kivonuló vörösök túszként
magukkal vitték, és Kiskunfélegyházán kivégezték.
Nebántsvirág utca [28 B3, 40 Bl] XVI. Mátyás­
föld (1979).268 Előzőleg: XXXIV. utca (1940-es
évek). Csenkesz utca 30.-tól Ezerjó utca 29.-ig.
Nebuló utca [58 B2] XXII. Budatétény (1987).
Előzőleg: 804. utca. Művelődés utca 16,-nál nyí­
ló zsákutca.
nebuló: iskolás kisfiú, pajkos kisdiák (latin eredetű
szóval). Utalás a közeli általános iskola tanulóira.
Nedecvár utca [34 B2] XI. Sashegy (1933).207 Bu­
daörsi út 29.-től Zólyomi út 37.-ig.
Nedecvár, Nedec: helység Szepes vármegyében. (Ma
Lengyelország: Niedzice.)
Nedű utca [13 A3] II. Hársakalja (1964). Előzőleg:
Várfok utca (1922 előtt). Galóca utca 18.-tól Arad
utca 16.-ig.
Nefelejcs utca [7 B3, 15 Bl] III. Csillaghegy (1910-
es évek). Pozsonyi út 7.-től Attila utca 84.-ig.
Nefelejcs utca [24 B3, 36 Bl, 84 Bl, 85 A l] VII.
Erzsébetváros (1879). Thököly út 8.-tól Damja­
nich utca 25/a-ig.
N efelejcs utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Körvasút sor 34.-től Pálya utca
88.-ig.
Nefelejcs utca [51 A1-B2, 52 A2] XVIII. Lakatos­
lakótelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessyte-
lep (1908 előtt).231 Malomkő utcától Tóth Árpád
utca 2.-ig.
Nefelejcs utca XIX. Kispest.214 Lásd: Endresz
György utca
Nefelejcs utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Szent Imre herceg utca 55.-től Kende Ka-
nuth utca 90.-ig.
Nefelejcs utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(1974). Királyerdőn megszűnt utca nevének újra­
felhasználása. II. Rákóczi Ferenc úttól Rév utcáig.
Nefelejcs utca XXI. Királyerdő (1937).231 Bükkös
utca és Damjanich utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1970-es évek).
Nefelejcs utca [59 Al (Nef.)] XXII. Budafok
(1930-as évek). Felső Sas utca 15.-től Tóth József
utca 26.-ig.
Nefelejcs utca XXIII. Soroksár. A HÉV tehervasút-
tól Hősök teréig. Területrendezés miatt megszűnt.
Nemes utca
N egyed utca [26 B2] XIV. Alsórákos (1939).211
Ipolyság utca 9.-től Öv utca 20/c-ig.
Negyed: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Neded.)
(Negyedik) IV. Béla út I. Krisztinaváros. Lásd: At­
tila út
IV. Béla (1206-1270): magyar király. 1241-ben a
tatárok betörésekor - a vesztes muhi csata után
- menekülnie kellett az országból. Az Adria-parti
Klics várából hazatérte után kiépítette a várrend­
szert, újratelepítette az elpusztított vidéket.
(Negyedik) IV Károly király út V Belváros, VII.
Erzsébetváros. Lásd: Károly körút
(Negyedik) IV. Károly király út XXIII. Soroksár-
Ujtelep. Lásd: Nyír utca
IV. Károly (1887-1922): az utolsó magyar király.
Uralkodott: 1916-1918.
Négylovas utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Damjanich utca (1910-es évek). Geor­
gina utca 21.-től Batthyány Ilona utca 10.-ig
négylovas: olyan kocsi, amely elé négy ló van be­
fogva.
Negyvennyolcas hősök tere XVII. Akadémiaújtelep
(1948). Területrendezés miatt megszűnt.
N ehru part [36 A2-3] IX. Ferencváros (1987).
A Közraktár utca és a Duna között, a volt közrak­
tárak épületeitől a Petőfi hídig.
Nehru , Dzsavaharlal (1889-1964): India egyik
kiemelkedő politikai vezetője, külügyminiszter,
miniszterelnök. Leányának, Indira Gandhinak,
India miniszterelnökének 1987. évi magyar-
országi látogatásakor kapta a nevét a part menti
park.
Nektár utca [58 B2] XXII. Budafok (1987). Előző­
leg: 802. utca. Wesselényi utca 22.-től Háros utca
20.-ig.
nektár: 1. A görög mitológiában az istenek halha­
tatlanságát adó nedű. 2. Felséges ital (finom, édes
bor). Az elnevezés az itteni borpincészetre utal.
N em es utca [39 Al] X. Felsőrákos (1900). Horto­
bágyi utcától Rákosvölgyi utcáig, onnan zsákutca.
nemes: 1. A feudális társadalom kiváltságos ural­
kodó osztálya. 2. Finom, értékes.
N em es utca [63 B3, 64 A3-B2] XVIII. Alacskai úti
lakótelep, Halmierdő, Újpéteritelep (1992). Elő­
zőleg: Vörös fény utca (1964), Marx Károly utca
a Béke tér és a Vasút utca között (1945), Nemes
utca (1907) a Vasút utcától a Határ útig; Magyar
utca (1900-as évek) az Alacskai úttól a Határ útig.
Páratlan számok a jobb oldalon. Vasút utca 48.-tól
Alacskai út 2.-ig.
Nemes Izidor (?-?): ingatlanügynök. Soroksárpé-
teri (Pestszentimre) parcellázásának szervezője,
aki önmagáról nevezte el az utat. A nevet a köz­
ség 1907-ben véglegesítette.
Nemes utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Csak a
parcellázási térképen. Lásd: Felleg utca
Nemesbük utca
N em esbük utca [43 A2-3] XVII. Rákoscsaba
(1954).261 Előzőleg: Szebeni utca (1920-as évek).
Porzó utca 11.-től Nagyszentmiklósi útig.
Nemesbük: község Zala megyében.
Nemeske utca [63 Bl, 64 Al] XVIII. Gloriett-te-
lep (1981).228 Előzőleg: 615. utca. Fogoly utcától
Bököny utcáig.
Nemeske: község Baranya megyében.
Német utca I. Vár. Lásd: Szenthárom ság utca
N ém et utca [36 A2, 84 B2-3] VIII. Józsefváros
(1991). Előző neve: Bacsó Béla utca egy része,
Német utca (1874), Deutsche Gasse (XIX. szá­
zad), Bayerische Gasse (Bajor utca) (1743).60 Ere­
detileg a Népszínház utcától a József utcáig, 1894-
től a Horváth Mihály térig. Rákóczi tértől Horváth
Mihály térig.
német: az elnevezés az utca német lakóira utal.
Német utca XV. Rákospalota. Lásd: M ozdonyfűtő
utca
német: az I. világháború alatt a szövetséges orszá­
gok népeiről neveztek el itt utcákat.
Ném eth József utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep
(1946). Előzőleg: báró Bánffy Dezső utca (1910-
es évek). Tinódi utca 5.-től Üllői út 364.-ig.
Németh József (1854-1916): színművész.
Ném eth László sétány [51 A3] XVIII. Havanna­
lakótelep (1978).230 Baross utcától Barcsay utcáig.
Ném eth László utca [24 A3, 84 Al] VI. Terézvá­
ros (2011). Előzőleg: Szalmás Piroska utca, Kis
János utca (1874), Kleine Johannes Gasse (a ki­
sebbik János utca) (XIX. század). Rózsa utca 55.-
től Felső erdősor 10.-ig.
Németh László (1901-1975): orvos, író, kritikus,
esszéista, műfordító. Baumgarten-, Kossuth- és
Herder-díjas. A 30-as években a népi írók moz­
galmának vezetője.
Némethy Jenő utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Szen-
czi Molnár Albert utca
Némethy Jenő utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd:
Kosztolányi D ezső utca
Némethy Jenő utca XXIII. Millenniumtelep, Sorok­
sár. Lásd: D él utca
Némethy Jenő (?-?): 1911-ben a frissen szervezett
kispesti járás: Csepel, Erzsébetfalva, Pestszentlő-
rinc, Rákosok, Soroksár főszolgabírója.232
Ném etpróna utca [25 B2, 26 A2] XIV. Alsórákos
(1929).211 Rákospatak utca 11.-től Cinkotai út
126/b-ig.
Németpróna: helység Nyitra vármegyében. (Ma
Szlovákia: Nitrianske Pravno.)
Németszinház tér V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Er­
zsébet tér, Vörösmarty tér
Német színház: német nyelvű színház, amelyet
1812-ben nyitottak meg a Vigadó mögött, a mai
irodaház helyén.
Németvölgyi árok XII. Németvölgy. Lásd: Apor Vil­
m os tér, Jagelló út
438
Németvölgyi lépcső [34 A2 (Németv.)] XII. Farkas­
rét, Mártonhegy (1989). Németvölgyi út 97.-től
Bürök utca 36.-ig.
Németvölgyi udvar XII. Németvölgy. Lásd: Hollósy
Sim on utca
Németvölgyi út [34 A2-B1] XI. Sasad, XII. Farkas­
rét, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy (1886).
Páratlan oldala elejétől végig, a páros oldala 2.-től
130.-ig a XII. kerülethez, innen a XI. kerülethez
tartozik. Istenhegyi út 2a-tól Érdi út 1.-ig.
Németvölgy: lásd a városrészek között.
N ém eti Ernő utca [16 Bl, 17 Al] IV. Megyer
(1945). Csömödér utca 1.-től Janda Vilmos közig.
Németi Ernő (1911-1945): bognársegéd, majd
textilmunkás. 1936-tól a textilmunkások újpes­
ti szervezetének elnöke, 1938-ban a textilipari
szakszervezet országos elnöke volt. 1942-ben
letartóztatták, 6 évre ítélték, 1944-ben a Margit
körúti fogházból Dachauba vitték, ahol elpusz­
tult.
Nem ez utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (2010). Etel­
köz utcától Levedi utcáig, a Honfoglalás lakótele­
pen lévő utcanévbokor része.
nemez: gyapjúból, esetleg nyúlszőrből tömörített
vastag, posztószerű anyag.
Nemzetes utca XIV. Nagyzugló. Lásd: Bánki D o ­
nét utca
nemzetes: régebben a nemeseket megillető cím.
Az olyan nem nemeseknek is kijárt ez a meg­
szólítás, akiket nagyobb társadalmi megbecsülés
övezett. 1920-tól a vitézi címmel rendelkezőket
is így szólították, egyéb rangjukat figyelmen kívül
hagyva. Az 1920-as években itt kialakított „Vitéz­
telep” lakóira emlékeztetett az elnevezés.
Nemzeti tér. Ismeretlen városrészben Budán (1848-
1849). Csak a név megszűnéséről van határozat.1
Nép körút V. Belváros, VII. Erzsébetváros. Lásd:
Károly körút
Népdal utca XIX. Kispest (1954). Vas Gereben és
Hofherr Albert utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1973).
Népes utca [53 A3, 64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganzte-
lep (1967). Előzőleg: Béga utca (1945), Temes­
vár utca (1922). Jeges utca 23.-tól Vecsési utca
18-20.-ig.
Népfelkelő utca [17 B3-2] XV Rákospalota (1954).
Előzőleg: Szász Károly utca (1912). Szentmihályi
út 42.-től Rákos út 68.-ig.
népfelkelő: az 1848-1849. évi szabadságharc sza­
badcsapatai népfelkelésként jöttek létre. Résztve­
vőit népfelkelőknek nevezték.
Népfürdő utca [23 B2-1, 24 Al, 79 Bl] XIII. Viza­
fogó (1953). Előzőleg: 116. utca. Dráva utca 17.-től
Vizafogó utca 10.-ig.
Népfürdő: itt van a strand, az egykori Népfürdő
helyén. Ma Dagály fürdő a neve.
Néphadsereg tér V. Lipótváros. Lásd: Honvéd tér
439
Néphadsereg tér VIII. Józsefváros. Lásd: Ludovika
tér
Néphadsereg utca V. Lipótváros. Lásd: Fáik Miksa
utca
Néphadsereg: a Magyar Honvédség elnevezése
1949-1990 között. Az utcanév a Lipótvárosban a
közelben lévő Honvédelmi Minisztériumra emlé­
keztetett; a tér neve pedig a Józsefvárosban arra,
hogy a téren álló, volt Ludovika Akadémián mű­
ködött 1946-1958 között a Magyar Néphadsereg
tisztjeinek képzését szolgáló Kossuth Akadémia.
Népkert utca [41 B2] XVII. Rákoskeresztúr (1987).
Pesti úttól a Rákos-patakig.
Népköztársaság útja VI. Terézváros. Lásd: Andrássy
út
népköztársaság: Magyarország államformája 1949-
1989 között.
Népliget utca X. Népliget. Lásd: Vajda Péter utca
Népliget: a főváros egyik legnagyobb (112 hektár
kiterjedésű) közparkja. Az utca ezen megy keresz­
tül. Lásd még a városrészek között is.
Népstadion köz [25 A3, 85 B1 (Népst.)] XIV. Ist-
vánmező (1989). Előzőleg: Rövid utca (1936),
Egri utca (1890). Stefánia út 28/a-tól a Millenáris
Sportpályáig.
Népstadion út XIV Istvánmező. Lásd: Stefánia út
Népstadion: az elnevezés az 1948-1953 között a
Stefánia út mellett felépült sportlétesítményre
utal.
N épsziget út [16 A3-2] IV. Népsziget, XIII. Viza­
fogó (1908 előtt). A sziget déli végétől nagyjából
a Népsziget középvonalában haladó utca északon
a Zsilip utcáig.
Népszínház tér I. Víziváros. Lásd: Clark Adám tér
Népszínház: az 1861-ben itt megnyílt budai magyar
színház, amelyet 1867-ben lebontottak. Helyén
ma a Sikló állomása és az az előtti üres térség van.
N épszínház utca [36 A1-B2, 84 B2, 85 A2] VIII.
Józsefváros (1919). Előzőleg: Blaha Lujza utca
(1918), Népszínház utca (1874), Sertéskereske­
dő utca (1850), Borstenviehhändler Gasse
(1838). Fleischer Gasse (Hentes utca) (1817),1
Sertésvásár utca, Baromvásár utca,1 Kereszturer
Weg (Keresztúri út) (XVIII. század).16 Eredetileg
a Márkus Emília utcától indult. Az utca számo­
zása ma 7-tel, illetve 4-gyel kezdődik, mert a Bla­
ha Lujza tér önálló közterületté válásakor az 1-5.
és a 2. számot az ottani épületek (a Corvin Áru­
ház, a Sajtóház és a Nemzeti Színház épülete)
tartották meg. József körút 6.-tól Teleki László
tér 1.-ig.
Népszínház: a mai Blaha Lujza téren 1875-ben
felépült színház, amely legfőképpen népszínmű­
veket és operetteket játszott. 1908-ban ez meg­
szűnt, és az épületbe a Nemzeti Színház költö­
zött. 1965-ben robbantással lebontották.
Neptun utca [Bl, 26 Al] XV. Pestújhely, Újpalota
Neszmélyi út
Népszínház utca
Az 1800-as évek elején jelölték ki állatpiacnak a
mai Teleki László tér területét, s ekkortól kezd­
ték ezzel az intézménnyel megnevezni azt az utat,
amely a piactól a város felé vezet. A Népszínház
utcát históriájának ebben a legősibb szakaszában
így előbb Baromvásár, majd Sertéskereskedő, ille­
tőleg Sertésvásár, később Hentes «teának nevezték.
Ez az utóbbi név már a szerepváltásra is utal: ar­
ra, hogy az állatvásár bekötőútján megszaporod­
tak a mészárszékek, s persze ugyanezek a nevek
előfordultak német változatukban is. Közülük a
Borstenviehhändler Gasse, Borstenvieh Strasse
tartott ki a legtovább. Korábban (egy rövid ide­
ig) Keresztúri útnak is nevezték. Ez az utóbbi
megjelölés kétségtelenül más logikára vall, mint
az eddig említettek, s nem is igen tudjuk magya­
rázatát adni azonfelül, hogy a dolog városföldraj-
zi elemekkel szintén indokolható.
Múltak az évek, az évtizedek: a piac fokozatosan
elvesztette fontosságát, az út másik végére vonat­
kozólag azonban nagyszabású tervek érlelődtek,
s 1875-ben, a még mindig főleg csak a tervekben
létező Nagykörút vonalán megnyitotta kapuit
a Népszínház. Mi, a hálátlan utódok, Nemzeti
Színházként ismerjük, s mint egyikét ama pom­
pás épületeinknek, amelyeket ostobán lebon­
tottunk. Szomorú történet... Akkor azonban az
ünnep perceiben ki is látta volna ezt előre? Mert
az bizonyos, hogy a Sertéskereskedő utcát nem
azért keresztelték át 1876-ban Népszínház utcá­
ra, hogy ha majd Thália nemzeti hajlékát lebont­
ják, maradjon valamicske emlék utána,
így történt mégis: az utca túlélte az okot, amely
miatt megneveztetett. S közben csak egyszer lé­
pett ki ebből a szerepköréből: 1918-ban, amikor
néhány hónapig Blaha Lujza utcának nevezték.
Mihelyt a színház körül a tér is megszületett, s
1919-ben végre szabályozták a József körútnak
ezt a szakaszát, a Nemzeti legnagyobb művészé­
nek nevét átírták a tér tábláira, a régi utca pedig
visszakapta régi nevét, hogy mindmáig megőrizze
szép emlékeinket, mert azok lebonthatatlanok.
(1953). Nyitra utca hozzácsatolva. Őrjárat utca
3.-tól Apolló utcáig.1.
Neptunus a római mitológia tengeristene. Eredeti­
leg a vizek istene, neki áldoztak, hogy a források,
a folyók ne száradjanak ki. 2. A Naprendszer leg­
szélső nagybolygója.
Neszmélyi köz [46 A1 (Nesz.)] XI. Őrmező (1974).
Előzőleg: Neszmélyi út egy része. Budaörsi úttól
M7-es autópályáig.
N eszm élyi út [46 Bl] XI. Őrmező (1900). Péter-
hegyi út 33.-tól M7-es autópályáig.
Neszmély: helység Komárom-Esztergom megyében.
Neu Gasse
Neu Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Attila út
Neu Gasse I. Víziváros. Lásd: Toldy Ferenc utca
Neu Gasse III. Óbuda. Lásd: Pacsirtam ező utca
Neu Gasse VI. Terézváros. Lásd: Ó utca, Zichy Jenő
utca
Neu Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Kazinczy utca
Neu Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Osvát utca
Neu Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Auróra utca
Neu Markt Platz VIII. Józsefváros. Lásd: Köztársa­
ság tér
Neu Platz V Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
neu: új (németül).
Neue Brauhaus Gasse V. Lipótváros. Lásd: Báthory
utca
brauhaus: sörház (németül)
Neue Comitets Gasse V Belváros. Lásd: Vármegye
utca
Neue Gasse V. Belváros. Lásd: Ferenczy István utca
Neue Linden Gasse XVII. Erzsébetváros. Lásd:
Hársfa utca
Neue Welt (Neuwelt) Gasse II. Újlak. Lásd: Szép­
völgyi út, Ü röm i utca
Neue Welt Gasse V. Belváros. Lásd: Sem m elw eis
utca
Neue Welt Gässl VI. Terézváros (XVIII. század). Le­
futása nem ismert.55
Neue Welt: Új világ (németül).
Neue Welt V. Belváros. Lásd: Sem m elw eis utca
Neuer Markt Platz V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
neue, neuer: új (németül)
Neuer Schiffamt Platz V. Belváros, IX. Ferencváros.
Lásd: Fővám tér
Neuer Schiffamt: Új Hajóhivatal (németül).
Neuer Strassen Damm V Lipótváros. Lásd: Falk
Miksa utca, Kossuth Lajos tér
Neugebäude Gasse V. Lipótváros. Lásd: Hold utca
Neugebäude (Újépület): 1786-1897 között a mai
Hold utca, Báthory utca, Nádor utca és Bank
utca által határolt területen állt az óriási épü­
let. 1793-tól katonai célokra használták. 18 ezer
négyszögöles területével meghatározó épülete volt
a Lipótvárosnak. 10 000 négyszögölnyi belső ud­
varán sport- és kocsiversenyeket rendeztek. A mai
Báthory utca és Aulich utca sarkán állt az a bás­
tya, amelynek udvarán végezték ki 1849-ben gróf
Batthyány Lajost és több más szabadságharcost.
Emléküket ma a Batthyány-örökmécses őrzi. Az
épület az 1890-es években a főváros tulajdonába
került. 1897-ben lebontották, és helyét felparcel­
lázták. Ezen alakult ki Palóczy Antal tervei szerint
a Szabadság tér.
Neuhäusler II. Újlak, III. Mátyáshegy, Pálvölgy, Re­
metehegy, Szépvölgy, Újlak, Zöldmái. Lásd: Szép­
völgyi út
Neumann János utca [35 B3, 36 A3] XI. Lágymá­
nyos (2000). Bogdáni úttól Pázmány Péter sétá­
nyig.
440
Neumann János (1903-1957): matematikus. Az
operációkutatás tudományának egyik elindítója,
így őt tekinthetjük a digitális számítógép egyik
feltalálójának. Az első ilyen alapon működő szá­
mítógépet 1952-ben építették meg.
Neurer Krasse Damm V. Lipótváros, XIII. Újlipót-
város. Lásd: Szent István körút
Neustadt Platz V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Neustadt: Új város (németül).
Neustift Gasse, II. Újlak. Lásd: Ü röm i utca
Neustift: Újlak (németül).
Nevegy köz [46 Al (Név.)] XI. Hosszúrét (1984).
Előzőleg: Regős utca egy része, Kőkereszt utca
(1939). Gazdagréti úttól Nevegy utcáig.
Nevegy utca [46 Al] XI. Hosszúrét (1974). Nagy­
szebeni úttól Gazdagréti útig.
Nevegy: az elnevezés emlékeztet az itt volt közép­
kori falura.
N evelő utca [62 Al-2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1965). Előzőleg: 702. utca. Kertes utca 8.-tól
Mezőlak utcáig.
Nevenincs ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
N évtelen tér [49 B3] XX. Kossuthfalva. Lázár ut­
ca mentén a Pöltenberg utca és a Kiss Ernő utca
között.
N évtelen utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep.
Gyula vezér utcától Terv utcáig.
N ezsider park [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1975).211 Lőcsei utcától Ungvár utca 12.-ig.
N ezsider utca [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1929).211 Dorozsmai utca 102.-től Ungvár utca
3/b-ig.
Nezsider: helység Moson vármegyében. (Ma Auszt­
ria: Neusiedl am See.)
Niederlags Gasse V. Lipótváros. Lásd: Október 6.
utca
Niederlags: raktár, lerakat (németül). A XVIII. szá­
zadban itt volt kereskedelmi raktárakról.
Niedermayer Gasse II. Rózsadomb. Lásd: Bolyai
utca, Gül Baba utca
Niedermayer utca II. Rózsadomb. Lásd: Bolyai utca,
Gül Baba utca
Niedermayer Ferenc (P-1800): ácsmester. Az ő telkén
épült ki az utca.
Nikolaus Gasse III. Óbuda. Lásd: Miklós utca
Nikolay Gasse III. Óbuda. Lásd: Miklós utca
Nimród utca [16 Al] III. Rómaifürdő (1915). Za-
ránd utca 37.-től Nánási út 46.-ig.
Nimród utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Kái­
nok utca
Nim ród utca [51 Bl, 52 Al-2] XVIII. Bélatelep,
Erzsébettelep.222 Több közterületből került kiala­
kításra (1951). Bélatelepen előzőleg: Hock János
utca (1946) a Tünde utca és a Martinovics tér
között, Hunyadi János utca (1926) a Tünde utca
és a Csévéző utca között; Erzsébettelepen előző-
441
leg: Nimród utca (1900-as évek) az Attila utca
és Zalán utca között, Géza utca (1900-as évek) a
Zalán utca és Tünde utca között. Attila utca 17.-
től Martinovics tér 14.-ig.
Nimród, másként Ménrót: babilóniai király, a Bib­
lia szerint híres vadász, Ninive építője. A magyar
mondavilágban Hunor és Magor apja.
N oém i utca [12 B2] II. Széphalom (1974). Előző­
leg: 211. utca. Eredetileg: Aszú utcától Kökény
utcáig. Várhegy utca 44.-től Kökény utca 28.-ig.
Nógrádi köz [34 Al] XII. Istenhegy (1974). Nóg­
rádi utca 19.-nél végződő zsákutca.
Nógrádi utca [34 Al] XII. Istenhegy (1925). Orbán
tér 3.-tól Istenhegyi út 58.-ig.
Nógrád: megye Eszak-Magyarországon. 1920-tól
egy része Szlovákiához tartozik.
Nógrádkövesd utca [43 A2-3] XVII. Rákoscsaba
(1954).261 Előzőleg: Dévai utca (1920-as évek).
Porzó utca 5.-től Edző utca 51.-ig.
Nógrádkövesd: község Nógrád megyében.
Nógrádverőce út [28 B3, 29 A-B3, 30 A3] XVI.
Cinkota, Mátyásföld, Rákosliget (1954). Előzőleg:
Bem József út egy része. Veres Péter út 193.-tól a
főváros és Nagytarcsa határáig.
Nógrádverőce: ma Verőce, község Pest megyében.
Nonn János utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály
(2008).
Norm János (1846-1912): kertész. Rákosszent-
mihályi konyhakertészetének specialitása a
sampinyongomba-termesztés és a korai zöld-
séghajtatás volt. Jelentős szerepet vitt az új faj­
ták elterjesztése terén is. Az Országos Magyar
Kertészeti Egyesület (OMKE) alapító tagja; a
Konyhakertészeti Szakosztály vezetője volt. A
Pesti Kertész Társulatnak 20 évig elnöke, nagy
érdeme a magyar nyelv meghonosítása a fővárosi
kertészek között.
Nonnen Gasse V Belváros. Lásd: Apáca utca
Nonne: apáca (németül). Az elnevezés arra utal,
hogy az utcában volt az angolkisasszonyok zárdája.
Nóra utca [13 A2] II. Gercse, Pesthidegkút-Ofalu
(1974). Gazda utca 47.-től Hideg utca 2.-ig.
Normafa út [33 A-Bl] XII. Svábhegy (1886). Eöt­
vös út 3.-tól Eötvös út 55.-ig.
Normafa: a XIX. század 60-as éveinek kedvelt
kirándulóhelye. Az itt állt hatalmas bükkfa alatt
énekelte egy alkalommal Schodelné Klein Rozá­
lia, a Nemzeti Színház énekesnője Bellini „Nor­
ma” című operájának nagyáriáját, s ennek emlé­
kére nevezték el a fát Norma-fának.
Noszlopy utca [38 B3, 50 Bl] X. Óhegy (1900).
Egy része Bodza utca lett. Vaspálya utca 48.-tól
Száraz utca 47.-ig.
Noszlopy Gáspár (1822-1853): nemzetőr őrnagy.
A szabadságharc alatt népfelkelést szervezett a
Dél-Dunántúl felmentésére Jellacic ellen. Somogy
vármegye kormánybiztosa. Világos után bujkált,
Nőszirom utca
1850-ben elfogták, de sikerült megszöknie. 1852-
ben gerillacsapatot szervezett, és Ferenc József
elfogását tervezték. Ismét hatósági kézre került, s
1853-ban Pesten kivégezték.
Nótafa utca [58 Al] XXII. Budatétény (1982).
Előzőleg: 874. utca. Karéj utca 40.-től Móricz
Zsigmond utca 47.-ig.
nótafa: számos nótát, népdalt ismerő és előadó
ember.
Nótárius utca [26 B3-2] XIV. Alsórákos (2007).
Gvadányi utcától Öv utcáig.
nótárius: a XIX. században még így nevezte a köz­
nyelv a jegyzőt.
Novák Gyula utca XI. Albertfalva.263 Lásd: Szerel-
m ey Miklós utca
Novák Gyula (1907-1937): kőműves. Az illegális
kommunista párt aktivistája. Jelentkezett a spa­
nyol polgárháborúba, de a magyar határon elfog­
ták, és kihallgatási sérüléseibe belehalt.
Novara utca XIV Nagyzugló. Lásd: Kaffka Margit
utca
Novara: az Osztrák-Magyar Monarchia flottájá­
nak legmodernebb cirkálója, amelynek parancs­
noka 1914-től Horthy Miklós volt. Több győzel­
mes bevetésben vett részt az Adrián. A kormány­
zó által 1920-ban alapított Vitézi Szék Horthy
Miklós tengeri csatáinak állíttatott emléket az itt
felépült „Vitéztelep”-en az utcanévvel.
November 2. utca XX. Pesterzsébet-Szabótelep.
Lásd: Baba utca
November 2.: az elnevezés a közeli (már meg­
szűnt) temetővel kapcsolatos. A halottak napjáról
emlékezik meg.
November 7. tér VI. Terézváros. Lásd: Oktogon
November 7.: az Oroszországban 1917-ben kitört
forradalom Gergely-naptár szerinti napja, amely
a pravoszláv naptár szerint október 25-re esik.166
Novibazár tér XIV Alsórákos. Lásd: Rózsavölgyi
tér
Novibazár: város Szerbia és Montenegró Köztár­
saságban. A középkorban Növi Pazar néven Szer­
bia fővárosa.
Nőegylet utca [35 Al, 82 A-Bl] I. Vár (1879).
Előző neve: Heüssler Gässl (1696). 1696 után
nem említik a nevét.9 Úri utca 33.-tól Tóth Ár­
pád utca 27.-ig.
Nőegylet: 1817-ben alakult meg az Úri utca 38.-
ban a Budai Jótékony Nőegylet, amelynek Her­
mina főhercegnő, József nádor felesége volt a
fővédnöke. Fő tevékenységük a szegények segé­
lyezése volt, de aggok házát, vakok intézetét és
kisdedóvót is építettek.
N őszirom utca [33 B2] XII. Csillebérc, Magasút
(1963). Adorján úttól az Ördögoromi kőfejtő ter­
mészetvédelmi terület határáig.
nőszirom: a környék nyaralóinak kedvelt virága az
igénytelen, védett pompás nőszirom.
Növény utca
Növény utca [58 B3] XXII. Budatétény, Nagy­
tétény (1962). Nagytétényi úttól a Hárosi Kis-
Duna-ágig.
Nővér utca XIII. Angyalföld (1941).209 Fiastyúk
utcától Gyermek térig. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1960).
Nővér utca [16 B3, 24 Bl] XIII. Angyalföld
(1992).209 Előzőleg: Kilián György utca (1949),
Ránki utca egy része. A közelben megszűnt Nő­
vér utca nevének újra felhasználása. Fiastyúk utca
60.-tól Kámfor utca 13/a-ig.
442
Nuss Graben XXII. Nagytétény. Lásd: Bartók Béla
út
Nussbaum Gasse II. Újlak. Lásd: Daru utca
Nussbaum Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Diófa
utca
Nussbaum Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Kis D ió­
fa utca, Nagy D iófa utca
Nussbaum : diófa (németül).
Nürnberg utca XIV. Istvánmező. Lásd: Ilka utca
Nürnberg: város Németországban (Bajorország­
ban).

Nyalka utca XV. Rákospalota. Lásd: Litva utca
Nyalka: község Győr-Moson-Sopron megyében.
Nyár utca I. Tabán. Lásd: Domb utca
Nyár utca [13 A2] II. Széphalom (1922 előtt). Hi­
degkúti út 157.-től Szabadság utca 22.-ig.
Nyár utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Aradi utca 28/b-től Czetz János utca 29.-ig.
Nyár utca III. Óbuda. Lásd: Kórház utca
Nyár utca [16 B2, 17 A2] IV. Istvántelek, Újpest
(1882 előtt). 1951-ben hozzácsatolva az istvántel-
ki Tátra utca (1920-as évek), előzőleg Nap utca
(1900-as évek). Mártírok útja 9.-től Klára utca
13.-ig.
Nyár utca [36 Al, 84 A2] VII. Erzsébetváros (1874).
Előzőleg: Sommer Gasse (1838). Rákóczi út 32.-
től Klauzál tér 6.-ig.
Nyár utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1920-as évek).
Ferihegyi út 252.-től Erdődűlő út 47.-ig.
Nyár utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Komáromi utca 13/b-től Széchenyi utca 36.-ig.
Nyárád utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954).210 Előzőleg: Tompa utca (1910-es évek).
Ananász utca 50.-től Érdem utca 47.-ig.
Nyárád: község Veszprém megyében.
Nyaraló út XII. Svábhegy. Lásd: D iana utca
Nyaraló utca [18 A2] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Kismező utca (1896). Régi Fóti út 53.-nál
nyíló zsákutca.
nyaraló: a XIX. században itt volt nyaralótelep
emlékét őrzi az elnevezés.
Nyárfa utca I. Krisztinaváros (1879). Alkotás utca
és Déli pályaudvar között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Nyárfa utca [8 B3, 9 A3] IV. Megyer (1986). Flot­
tilla utca 69.-től Megyeri út 96.-ig.
Nyárfás sor [64 A-B2] XVIII. Alacskai úti lakóte­
lep (1992).221 Eredetileg: Krepuska Géza sétánytól
Kőrisfa utcáig (2001). Tölgy utca 5.-től Határ
utca 20.-ig.
Nyárfás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941).242
Szent István út 86.-tól Damjanich János út 7.-ig.
Nyárs utca [35 A2, 82 A2] I. Krisztinaváros (1893).
Tigris utca 23.-tól Mészáros utca 32.-ig.
nyárs: (itt) kivégzés eszközéül használt hegyes karó.
Fink Konrád hadnagyot103 1687-ben itt húzták
nyársra, mivel Budát át akarta játszani a törökök­
nek. Más forrás szerint felnégyeléssel végezték ki.
Nyáry Pál utca [12 A3] II. Adyliget (1920-as évek).
Deák Ferenc utca 5.-től Városhatár utcáig.
Nyáry Pál utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros
(1948). Előzőleg: Kaas Ivor utca (1946), báró
Kaas Ivor utca (1934), Kaas Ivor utca (1918),
Borz utca (1874), Dachsen Gasse (Borz utca)
Nyéki út
Nyáry Pál utca
Sokáig próbálkoztak a pesti városatyák azzal,
hogy időálló nevet találjanak a Belváros egyik
legrégebbi utcájának. A XVIII. század végétől
időről időre feléledő névváltoztatási kedv 1948-
ban végül Nyáry Pálhoz vezetett. Az 1948-ban
pesti alispán így ötödszörös utcanévadó lett.
Az utcát eleinte Kecskemétinek ismerték: A XVTI.
századtól itt állt Kecskemét városának egy há­
za, amelyet a Pestre utazott követek és előkelő
polgárok vehettek igénybe. Fogadóféleség volt
tehát az utoljára a Veres Pálné utca sarkán álló
épület, amely nemcsak fontos vendégei, hanem
építészeti megoldásai miatt sem kerülhette el a
figyelmet. Az 1875-ben elkészült palotát Lech-
ner Ödön és Pártos Gyula tervezte, három eme­
lete fölött neves történelmi alakok szobrai sora­
koztak. Bent működött a korabeli társasági élet
egyik kedvelt kávéháza, amelyet találóan a Kecs­
keméti-házhoz cégéreztek.
A lexikon szerint megfordult itt báró Kaas Ivor
is, akiből később Apponyi Albert híve, ország-
gyűlési képviselő és a kor egyik legismertebb po­
litikai publicistája lett. Végül neve még utcatáb­
lára is került, és 1918-tól harminc éven át ott is
maradt. Kecskemét 1909 után már nem volt ura
többé vendégházának, az utca egyik részét Borz,
másikat Papnövelde utcának hívták. 1948-ban
aztán Nyáry Pál lett az utca neve.
(1850), Taxel Gasse (1750),1 Ketschkemeter
Gasse (Kecskeméti utca) (1696).130 Mindkét ré­
sze zsákutca. Molnár utca 8.-tól Veres Pálné utca
9.-ig.
Nyáry Pál utca [17 B3] XV. Rákospalota (1949).
Előzőleg: Revízió utca (1933), Imre utca (1890-
es évek). Beller Imre utca 165/a-tól Wysocki utca
30.-ig.
Nyáry Pál utca [50 Al] XIX. Kispest (1880-as
évek). Üllői út 184.-től Vak Bottyán utca 26.-ig.
Nyáry P ál utca [49 A2-B3] XX. Pesterzsébet
(1948). Előző neve: Rudolf utca (1908 előtt).
Határ út 61.-től Nagysándor József utca 49/a-ig.
Nyáry Pál (1806-1871): politikus. A liberális ne­
messég egyik vezetője. 1836-tól Pest-Pilis-Solt
vármegye főjegyzője, 1845-től másod-, 1848-tól
első alispánja, országgyűlési követe. 1848 szept­
emberétől a Honvédelmi Bizottmány alelnöke.
1849-ben, Debrecenben a Békepárt tagja. Hely­
telenítette a Függetlenségi Nyilatkozatot. A bukás
után 10 évi várfogságra ítélték, 1856-ban szaba­
dult. 1861-től ismét a vármegye alispánja.
Nyéki út [21 Al] II. Hűvösvölgy, Lipótmező (1900).
Az Ördögároktól az Országos Ideg- és Elmegyógy­
intézetig.
Nyék: lásd a városrészek között.
Nyél utca
Nyél utca [58 Al-2] XXII. Baross Gábor-telep
(1963). Előzőleg: Pozsonyi utca (1920-as évek).
Klauzál utca 10.-től Balatoni útig.
Nyereg út [22 B l] III. Mátyáshegy, Remetehegy
(1971). Remetehegyi út 28.-tól Szépvölgyi út
149.-ig.
nyereg: a lószerszám formájára emlékeztető dom­
borzati elem. Egyik irányból két hegy, másik
irányból két völgy veszi közre.
Nyereg utca X. Felsőrákos, Ligettelek. Lásd: Fehér út
Nyereg utca [26 A2-3] XIV. Alsórákos (1936).212
Gödöllői utca 118.-tól Jeszenák János utca 97.-ig.
Nyeremény utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Attila utca (1900-as évek). Tápióbicske
utca 58.-tól Lemberg utca 103.-ig.
Nyerges köz [51 A3] XVIII. Liptáktelep (1953).
Előzőleg: Báthory utca (1930). Parázs utca 45.-től
Csapó utca 14.-ig.
Nyerges utca [51 A3] XVIII. Liptáktelep (1953).
Előzőleg: Gyóni Géza utca (1925). Csapó utca
9.-től Kolozsvár utcáig.
nyerges: nyeregkészítő iparos.
Nyerő utca [37 B2] X. Laposdülő (1998).284 Sza­
lonka köztől Dóba utcáig.
Nyerő: helység Torontál vármegyében. (Ma Romá­
nia: Neráu.)
Nyest utca XII. Kissvábhegy. Lásd: Zeke utca
Nyest utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241 Mar­
tinász utca 16.-tól Fürjes utca 7.-ig.
Nyíl utca [63 B2] XVIII. Újpéteritelep (1962). Elő­
zőleg: Lehel utca (1898). Kisfaludy utca 9/b-től
Lőrinci út 8.-ig.
Nyilas utca XIV. Nagyzugló.212 Lásd: Kalapács utca
Nyilasrét utca XVII. Rákosliget. Lásd: Vasút sor
Nyilas-rév. itteni dűlő neve.
Nyílhegy utca [28 A3, 40 A-Bl] XVI. Mátyásföld
(1974). Előzőleg: Ungvári utca (1920-as évek).
Újszász utca 51.-től Zselic utca 4.-ig.
Nyílpuska utca [40 Bl] XVI. Mátyásföld (2008).
Bökényföldi útból nyíló zsákutca.
nyílpuska: a számszeríj másik neve.
Nyílvessző utca [40 Bl] XVI. Mátyásföld (1962).
Előzőleg: II. utca (1940-es évek). Zsenge utca
11.-től Zsemlékes út 4.-ig.
Nyír utca [61 Bl-2, 62 A2] XXIII. Soroksár-Újte-
lep (1953). Előzőleg: Károlyi Mihály utca (1946),
Károly király utca (1917). Soroksári Alsó határút
17.-től Szentlőrinci útig.
Nyírbátor utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953). Elő­
zőleg: Székely utca (1920-as évek). Sáfrány utca
17.-től Tomaj utca 17.-ig.
Nyírbátor: város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben.
Nyíregyháza utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1953). Előzőleg: Nagyvárad utca (1930), Károly
főherceg utca (1920-as évek). Honvéd utca 69.-től
Nagybánya utca 44.-ig.
444
Nyíregyháza: megyei jogú város. Szabolcs-Szat­
már-Bereg megye - 1950 előtt Szabolcs vármegye
- székvárosa. Itt van eltemetve Bessenyei György,
itt született Krúdy Gyula, Váci Mihály.
Nyírfa utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1930). At­
tila utca 126.-tól Gombos tér 20.-ig.
Nyírfajd utca [58 Al] XXII. Budatétény (1995).246
Karéj utca 14.-től Móricz Zsigmond utca 27.-ig
nyírfajd: a tyúkhoz hasonló, főleg északon élő vé­
dett madár.
Nyírfás köz [57 B3] XXII. Nagytétény (2005). Ci­
kória utcából nyíló zsákutca.
Nyírő utca I. Vár. Lásd: Országház utca, Úri utca
nyíró: a posztókészítés egyik műveletét végző szak­
ember.
Nyírpalota utca [18 A-B3, 26 Al] XV Pestújhely,
Újpalota (1991). Előzőleg: Hevesi Gyula út (1970).
Madách utcától Szentmihályi útig.
Nyírpalota: 1281-ben említik az okmányok Nyír
községet, melyet később Nyírpalotaként is leír­
nak, ám ez hamarosan csak Palotaként fordul elő.
Ma Rákospalota a neve.
Nyírség utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Bajnok utca (1930-as évek). Solt utca 37.-
től Hajtány sor 12-13.-ig.
Nyírség: tájegység Szabolcs-Szatmár-Bereg me­
gyében.
Nyisztor utca XIV. Nagyzugló. Lásd: Padlizsán utca
Nyisztor György (1869-1956): földműves. A Ma­
gyarországi Szociáldemokrata Párt, majd 1919-
ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának
tagja lett. A Tanácsköztársaság alatt földművelési
népbiztos. A népbiztosok perében életfogytiglani
börtönre ítélték. Fogolycserével a Szovjetunióba
került, ahonnan 1945-ben jött haza.
Nyitány utca [42 B3-2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Bartók Béla utca (1946), Béla utca
(1910-es évek). Tápióbicske utca 18.-tól Zrínyi
utca 25.-ig.
Nyitra utca [16 Bl] IV Újpest (1920-as évek). Duna
sor 14.-től Váci út 62-64.-ig.
Nyitra utca [38 A-B2] X. Óhegy (1908). Harmat
utca 18.-tól Maláta utcáig.
Nyitra utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Narancs utca
Nyitra utca XV. Újpalota (1920-as évek). Lőcse
utcából nyílt zsákutca. Hozzácsatolva a Neptun
utcához.
Nyitra utca [27 Al-2] XVI. Rákosszentmihály
(1930-as évek). Baross utca 116.-tól Igló utca 9.-ig.
Nyitra utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep (1930).236
Kárpát utca 20.-tól Érsekújvár utca 27.-ig.
Nyitra utca [50 A3, 62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Eperjes utca 31.-től Komáromi utca
8-10.-ig.
Nyitrai utca XIX. Kispest (1934). Ady Endre úttól
a Pozsonyi utcáig, a MÁV lajosmizsei vonala mel­
lett. Területrendezés miatt megszűnt (1973).
445
Nyitrai utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937).243
Szentmiklósi út 538.-tól Vihorlát utca 73.-ig.
Nyitra: város Nyitra vármegyében, annak székhe­
lye. (Ma Szlovákia: Nitra.)
Nyolcszög tér VI. Terézváros. Lásd: Oktogon
nyolcszög: a tér alakjáról.
Nyomda utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1954). Elő­
zőleg: Ibolya utca (1927). Zrínyi utca 208.-tól
Gyöngyfuzér utca 14.-ig.
Nyomdász utca [55 A-Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Margit körút (1927). Zrínyi utca 214.-től
Pesti út 295.-ig.
Nyomdok utca [43 B3, 55 Bl] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Tusnádi utca (1920-as évek).
Pesti út 442.-től Szigetcsép utca 126.-ig.
nyomdok: valaminek vagy valakinek a nyoma, láb­
nyoma.
Nyugalom utca [46 B3 (Nyug.)] XXII. Budafok
(2005), előzőén Csuszka utca (1982). A Panorá­
ma utcából nyíló zsákutca.
Nyrew wcza I. Vár. Lásd: Országház utca
Nyugat utca XIX. Wekerletelep (1920-as évek). Pan­
nónia utca és Nagykőrösi út között. Területrende­
zés miatt megszűnt ( 1940-es évek).
Nyugati tér [23 B3, 79 B3] V. Lipótváros, VI. Teréz­
város, XIII. Újlipótváros (1992). Előzőleg: Marx
tér (1945), Berlini tér (1914). Bajcsy-Zsilinszky út
67., Jókai utca 33. és 34., Teréz körút 62. és 49.,
Nyuszi utca
Kádár utca 2., Váci út 2., Szent István körút 30.
és 29. és Stollár Béla utca 24. között.
Nyugati: az elnevezés arra utal, hogy a téren van a
Nyugati pályaudvar.
Nyugat-Magyarország utca XVII. Rákoscsaba. Lásd:
Úttörő utca
Az utca valószínűleg 1921-ben kapta a nevét, arra
emlékeztetve, hogy akkoriban folyt Sopron vár­
megyében fegyveres harc az osztrákok ellen - akik
a trianoni békeszerződés értelmében el akarták
foglalni a nekik ítélt területet - a Rongyos Gárda
harca.285
Nyugodalom utca VIII. Józsefváros. Lásd: Békési
utca
Nyúl utca II. Budaliget. Lásd: Töhötöm vezér utca
Nyúl utca [22 B3] II. Országút (1903). Szilágyi Er­
zsébet fasor 15.-től Fillér utca 18.-ig.
Nyúl utca II. Víziváros. Lásd: Vitéz utca
Nyúl utca IX. Ferencváros. Lásd: Lónyay utca
Nyúl utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241 Mar­
tinász utca 6.-tól Szarvas utca 13.-ig.
Nyúl utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Halom utca 8.-tól Huba utca 2.-ig.
Nyuszi sétány [60 A3-2] XXI. Erdősor (1978).
Erdősor utcától Akácfa utcáig.
Nyuszt utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Arany János utca (1910-es évek). Péceli
út 102.-től Várvíz utca 35.-ig.

o oázis: sivatagi forrást, kutat övező termékeny terü­
O Fő út II. Felhévíz, Országút, Víziváros. Lásd: Mar­
git körút
Ó Fő utca II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó
utca
O Iskola utca I. Víziváros. Lásd: Iskola utca
O utca IV Újpest (1919). Csányi utca és Árpád út
között. Lásd: Aradi utca
Ó utca [24 A3, 35 Bl, 36 Al, 83 Bl] VI. Terézváros
(1874). Előzőleg: Alt Gasse (1785 körül),1 (1720-
as évek).76 Neu Gasse (Új utca) (XVIII. század).1
Bajcsy-Zsilinszky út 19/b-től Jókai utca 4.-ig.
O utca XXII. Nagytétény. Lásd: Zam belli Lajos
utca
Óarany utca [6 B3-14 Bl] III. Ürömhegy (2002).
Lajtorja utcából nyíló utca.
Oázis köz [37 B2] X. Népliget (2007). Kismartoni
útról nyíló saját használatú út, amely az Oázis
Kertészet telephelyére vezet.
Ó utca
Kuri(ó)zium a javából! Ennél rövidebben nem
lehet megnevezni egy közterületet. Öreg utcának
is hívták, ami persze korrekt szinonimája az „Ó”-
nak, de mily messze esik attól hangulatában, s rö­
vidségét tekintve!
A legérdekesebb mozzanatról ráadásul még nem
is szóltunk: az Ó utcát, azaz az Alt Gassét eredeti­
leg Új t/rcának hívták. A jó terézvárosiak minden
újonnan nyitott utcát Új utcának neveztek egyéb­
iránt, és nem zavarta őket túlságosan, hogy ilyen
névvel megjelöltek már egy másikat. Csak a rend
helyreállítása, a zavart okozó kettősség elhárítása
miatt választották később a név megváltoztatásá­
nak ezt a többé-kevésbé szellemes módját.
De nézzük most már az évekre tagolt történel­
met! Úgy, ahogy annak idején megesett. A régi
Váci útra nyíló szántók között harmadikként ta­
posták ki az új utcát, nyilván ezért lehetett a ne­
ve is „új”, s persze vélhetően azért is, mert nem
volt a szegletén jobb nevet kínáló korcsma. 1760
körül parcellázzák ki a házhelyeknek az Új utcán
túli vidéket. S ekkor nyílik közvetlen szomszéd­
ságában egy új Új utca (ma Zichy Jenő emlékére
átkeresztelve), amely fordulás után nem is ma­
radt más választása a városatyáknak, mint hogy a
korábbi újat régire változtassák, s ezt bátran meg
is tették - amennyire ez kideríthető - valamikor
az 1780-as évek elején.
1786-ban már biztosan Alt Gassének hivják a mai
Ó utcát, amelynek modem neve e régi, német név
hangulatos tükörfordítása. Magyar változat elő­
ször 1874-ben olvasható az utcanévtáblákon.
446
let, amely hosszas emberi tartózkodásra is alkal­
mas.
Óbarack utca [7 A2] III. Békásmegyer (2009).
Árok utca 60.-tól nyíló, kerület határáig tartó köz­
terület.
Óbecsei utca IX. József Attila-lakótelep (1932). Sza­
badkai utca és Ecseri út között. Az 1950-es évek
végén megszűnt, de nyomvonalán alakították ki
az Epreserdő utcát.
Obecse: helység Bács-Bodrog vármegyében. (Ma
Szerbia és Macedónia [Vajdaság]: Becej.)
Obere Bahn Gasse X. Ligettelek. Lásd: Korponai
utca
Obere Bayerische Gasse V. Belváros. Lásd: D una
utca, Sebestyén utca
Obere Blocksberg Gasse I. Tabán. Lásd: Felsőhegy
utca
Obere breü Gässel II. Újlak. Csak az 1702. évi
Zaigerben298 szerepel.
Obere Donau Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Vaj-
dahunyad utca
Obere Donau Zeile I. Víziváros, II. Felhévíz, Vízi­
város. Lásd: Bem rakpart
Obere Donau Zeile V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi
István tér, Széchenyi rakpart
Obere Land Strasse II. Felhévíz, Országút, Vízivá­
ros. Lásd: Lövőház utca, Margit körút
Obere Markt I. Víziváros. Lásd: Batthyány tér
Obere Markt Platz II. Újlak.9 Lásd: Zsigm ond tér
Obere Pauliner Gasse V. Belváros. Lásd: Havas ut­
ca, Szerb utca
Obere Pfarr Gässl II. Újlak. Lásd: Cserfa utca
Obere Raitzen Gasse I. Víziváros, II. Víziváros.
Lásd: Csalogány utca
Obere Schloss Gasse I. Tabán. Lásd: Felső Palota
utca
Obere Strasse II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó
utca
Obere Wald Zeile VI. Terézváros. Lásd: Felső erdő­
sor, Szinyei Merse utca
Obere Zeile I. Víziváros. Lásd: D onáti utca
Obere Zeile II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó
utca
obere: felső (németül).
Oberhalb der Kirche II. Újlak. Lásd: Felhévízi út
Óbester utca [36 B3] IX. Ferencváros (1972). Elő­
zőleg: Simonyi utca (1900). Haller utca 27.-től
Vágóhíd utca 60.-ig.
óbester: a katonai köznyelv által formált, XVII-
XVIII. századi szó, amely a német Oberst (ezre­
des) szóból származik.
Óbor köz [7 A2] III. Békásmegyer, Csillaghegy
(2003). Mező utcától Óbor utcáig.
óbor. egyévesnél idősebb bor.
Óbor utca [7 A-B2] III. Békásmegyer, Csillaghegy
(1964). Előzőleg: Kórház utca (1870-es évek), Spi-
447
tál Gasse (XVIII. század). Mező utca 6.-tól a bé­
kásmegyeri temetőig.
Obsitos tér [25 Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Mátyás király tér (1931). Zafír utca 8.-tól
Oda utca 43.-ig.
O bsitos utca [17 B3, 25 Bl] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Ipoly utca (1935). Rákos út
144.-től Obsitos tér 11.-ig.
obsitos: a XIX. század közepéig a szolgálatból vég­
leg elbocsátott katonák neve. Bizalmasan ma is így
nevezik a leszerelt katonákat.
Óbudai Egyetem park [23 Al] III. Óbuda (2011).
A III. kerület Bécsi út 104-108. telkeken lévő
nyilvános park.
Óbudai rakpart III. Óbuda (1874). Előzőleg: Donau
Zeile (Duna sor) (1874 előtt). Eredetileg a Margit
hídnál kezdődött, egy része előbb Újlaki rakpart
és Rupp Imre utca, majd mindkettő Árpád fe­
jedelem útja lett (lásd még ott is). A Szentlélek
tértől Mozaik utcáig terjedő része megtartotta az
eredeti nevét. Ezt a részt 2000-ben hozzácsatolták
a Budai alsó rakparthoz.
Óbudai út II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Lajos utca
Óbudai utca [23 Bl] III. Óbuda (1953). Előzőleg:
Templom utca (1874), Kirchen Gasse (1862).
Árpád fejedelem útjától Fényes Adolf utcáig.
Óbuda: lásd a városrészek között.
Obulus köz [57 B3] XXII. Nagytétény (2010). Ka­
kukkhegyi úttól Bartók Béla útig.
obulus: görög váltópénz neve az ókorban.
Obulus utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1995).247
Kakukkhegyi utca 5.-nél nyíló zsákutca.
obulus: 1. Fél dénárt érő Árpád-kori ezüstpénz. 2.
Ókori görög váltópénz. 3. Régen a halottak szájá­
ba helyezett pénzdarab neve.
Óceánárok utca [9 A-B3, 17 Bl] IV. Káposztás-
megyer (1984). Külső Szilágyi utca 2.-től Megye­
ri útig.
Óceán-árok: a kerületben lévő patak neve.
Ócsai út [73 Bl, 74 A1-2] XXIII. Soroksár (1900-
as évek). A MÁV kelebiai vonalától a főváros ha­
táráig.
Ócsai utca IX. Ferencváros. Lásd: Ráday utca
Ócsa: nagyközség Pest megyében.
Óda utca [17 B3, 25 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Garam utca (1931). Rákos út 132.-től
Obsitos tér 14.-ig.
Ódry utca [17 A3-2] IV. Istvántelek (1961). Elő­
zőleg: Arad utca (1948), Pilsudski utca (1935),
Liget utca (1928), Menház utca (1910-es évek
közepe). Elem utca 16.-tól Tél utca 143.-ig.
Ódry Árpád (1876-1937): színművész, rendező, szí­
nész-pedagógus, a Nemzeti Színház örökös tagja.
Oelberg Gasse II. Víziváros. Lásd: M edve utca
Oelberg: Olajfák hegye (németül).
Ófalu utca [48 B3] XXI. Csepel-Szabótelep. Ká­
posztás utcából nyíló zsákutca.
Ohegy utca
Ófalu: itt volt Csepelnek az 1838-as árvíz előtti
faluközpontja.
Ofen-Raab Strasse XII. Krisztinaváros. Lásd: Győri
út
Ógyalla köz [25 A2, 81 Bl] XIV Alsórákos (1971).
Ógyalla tér 13.-tól Szőnyi út 29.-ig.
Ógyalla tér [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos (1929).211
Tengerszem utca 1. és 2. és Nagy Lajos király út­
ja között.
Ó gyalla utca [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1929).211 Nagy Lajos király útja és Ógyalla tér
között.
Ógyalla: helység Komárom vármegyében. (Ma
Szlovákia: Hurbanovo.)
Óhegy dűlő [57 B3] XXII. Nagytétény (2007). Ba­
rackos útból nyíló zsákutca.
Óhegy park [38 B3] X. Óhegy (1992). Előző neve:
Magyar-szovjet barátság park (1988). Dér utca,
Szlávy utca, Óhegy utca és Kőér utca között.
Óhegy utca [38 A-B3] X. Óhegy (1875). Kápolna
tér 2/b-től Medveszőlő utcáig.
Október 6. utca
A XIX. század elején kialakult utca elnevezésé­
nek kérdése egész irodalmat teremtett. S mivel
okirat nem ad felvilágosítást az utca nevéről, a
nemzedékről nemzedékre szálló magyarázatok­
ból aligha lehet kideríteni az igazságot. Az egyik
hagyomány szerint a hajdan kereskedők telep­
helyéül is szolgáló Raktár utcát 1817-től Gödi
utcának - németül Göder Gazénak - nevezték,
s ebből származott a Götter Gasse, vagyis a Bál­
vány utca. Mások úgy tartják, hogy egy cégtábla
adott nevet a házsornak, amelynek felirata így
szólt: „Zum Götterbaum”. A legvalószínűbb ta­
lán az a verzió, amelyet Schmall Lajos vetett fel
1906-ban megjelent utcanévkönyvében: „Elég­
gé ismeretes, hogy az Erzsébet tér egy része a
XVIII. században temető volt, melyet Váczi
kapu előtti temetőnek neveztek. Ezen mintegy
háromszöget alkotott temetőben állott fákat a
temető felhagyása után kivágták, hogy az előb­
bi terület egy részét vásártérül felhasználhassák.
A temetőből visszamaradhatott egy-két vagy
több alianthusz az Erzsébet tér felső szélén a
Bálvány utca közvetlen közelében, vagy pedig a
Bálvány utcai beépítetlen telkek egyikén, szin­
tén az utca közelében. Az alianthusz német neve
götterbaum, magyar neve: bálványfa.” A Bál­
vány utca 1941-ig viselte ezt a nevet, amikor
gróf Teleki Pálról keresztelték el. 1953-ban, Bu­
dapest térképének újraírásakor pedig megszüle­
tett a mai elnevezés: az Október 6. utca, amely a
valamikori Újépülethez, Batthyány Lajos 1849.
október 6-i kivégzésének helyszínéhez vezetett.
Óhegyi köz
Óhegyi köz X. Óhegy (1953). Előző neve: 147. utca.
Ó-hegy utca 16/a-nál nyíló zsákutca. Területrende­
zés miatt megszűnt (1970).
Óhegyi út X. Óhegy, Újhegy. Lásd: Sibrik Miklós út
Ohegy: lásd a városrészek között.
Óhuta utca [64 A-Bl] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1981).266 Előzőleg: 630. utca. Körös utca 38.-tól
Tarkő utcáig.
Ohuta: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Egyike a mai Háromhutát alkotó falvaknak. Ezek:
Újhuta, Középhuta, Óhuta.
Október 29. tér V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi Ist­
ván tér
Október 29. : az elnevezés utal az 1918 októbe­
rében kitört magyar polgári (őszirózsás) forrada­
lomra.
Október 6. utca [35 Bl, 83 Al-2] V. Lipótváros
(1953). Előzőleg: gróf Teleki Pál utca (1941),
Bálvány utca (1874), Götter Gasse (1817), Nie-
derlags Gasse (Raktár utca) (1807). József Attila
utca 16.-tól Szabadság tér 5-6.-ig.
Október 6.: nemzeti gyásznap. Az 1848-1849-es
szabadságharc tizenkét vezető tábornokát és egy
ezredesét, valamint az első felelős magyar minisz­
terelnököt 1849. október 6-án végezték ki Ara­
don, illetve a pesti Újépületben. E nap emlékére
- amelyet csak 1933 óta tartanak meg hivatalo­
san - kapta a valamikori Újépülethez vezető utca
a nevét.
Október huszonharmadika utca [35 B3] XI. Lágy­
mányos (1992).159 Előzőleg: Schönherz Zoltán
utca (1945), Darányi Kálmán utca (1942), Lenke
út egy része. Fehérvári út 32.-től Irinyi József utca
47.-ig.
Október huszonharmadika: az 1956-os magyar for­
radalom kitörésének napja.
Októberi sétány [17 B2] XV. Rákospalota (2009).
A Széchenyi tér délkeleti oldalán. Emlékeztető
1956-ra.
Oktogon [36 Al, 84 Al] VI. Terézváros (1990).
Előző neve: November 7. tér (1950), Oktogon
(1945), Mussolini tér (1936), Oktogon (1920-as
évek), Nyolcszög tér (XIX. század). Andrássy út
49. és 46., Teréz körút 69. és 72. között.
oktogon (görög-latin): magyarul nyolcszögletű.
A tér a környező házak által bezárt alakzatról kap­
ta nevét.
Oláh Sándor utca XIX. Kispest. Lásd: Szegfű utca
Oláh Sándor (1913-1943): a kispesti illegális kom­
munista párt aktivistája. 1942-ben büntetőszá­
zaddal a szovjet harctérre vitték, ahol meghalt.
Olaj utca [38 B2, 39 A2] X. Téglagyárdűlő (1976).
Előző neve: 159. utca. Maglódi úttól Algyógyi ut­
cáig.
olaj', az elnevezés emlékeztet a közeli Növényolaj­
gyár termékére.
Olajbogyó utca [46 B2-1 (Olajb.)] XI. Kelenföld
448
Október huszonharm adika utca
Az új elnevezés megalkotói nem voltak tekintettel
a hivatalos utcakeresztelések több mint száz éve
formálódó szabályaira, amelyek szerint kerülni
kell a számokat tartalmazó és a túl hosszú meg­
jelöléseket. A lágymányosi Október huszonhar­
madika utca felesel mind a két kiérlelt szabállyal,
ékes bizonyítékaként annak, hogy magához az ut-
cakereszteléshez nem csak szabályokra van (vol­
na) szükség. És hogy minden szabályt félre kell
(szabad) tenni, ha valamely egyéb szempont pri­
mátusát kell érvényesíteni. Az Október huszon­
harmadika utca tulajdonképpen háromszorosan
is kivétel, hiszen nemcsak egy dátumot tartal­
mazó hosszú utcaneveink egyike, de az egyetlen,
amelyben a napot betűvel írják ki.
Maga az utca egyébként nem tartozik patinás
útvonalaink közé. Csak azután épült ki, hogy a
Petőfi hidat megnyitották, és azért létesítették,
hogy közvetlen kapcsolata alakulhasson ki a bu­
dai hídfőnek a már régebben szolgáló Lenke,
ma Bocskai úttal, s azon keresztül a Budaörsi
út körzetével, a jobb parti város külső gyűrű­
jén szerveződő új negyedekkel. A híd 1937-re
készült el, s az út is kiépült akkortájt, de nevet
csak 1942-ben kapott, mégpedig Darányi Kál­
mánét , a Horthy-korszak végének egyik vezető
politikusáét, aki 1939-ben halt meg, s a kurzus
helyesnek látta, ha emlékének ezzel a különleges
momentummal tiszteleg. Az csak természetes,
s az előzmények szellemével teljesen egybevágó
következmény, hogy 1945 után a város új ura­
inak legelső teendői közé tartozott Darányi ne­
vétől - úgymond - megszabadítani Budapestet,
s már abban az évben meg is találták a szokásos
megoldást. Az új politika természetesen saját
hősei közül választott: Schönherz Zoltán neve ke­
rült a táblákra.
(1987). Előzőleg: Bazsalikom utca egy része.
Rendőr utcától Kelenföldi határsorig.
olajbogyó: a dísznövényként kedvelt ezüstfa termé­
séről. A fát gyakran nevezik olajfának is.
Olajfa utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előző­
leg: Bogáncs utca (1940-es évek).178 Váradi utca
(1930-as évek) és Viola utca (1930-as évek). Dália
utca 14-16.-tól Péterhegyi út 96.-ig.
Olajfahegy utca II. Víziváros. Lásd: Medve utca
Olajfa-hegy: valószínűleg a XVIII. században, a
mai Mechwart tér fölötti dombot nevezték így,
amelyen Kálvária állt.185
Olajhegy utca [59 Al] XXII. Budafok (1900-as
évek). Kálváriahegy utca 24.-től Gézavár utca
15.-ig.
Olajkikötő utca [47 B3] XXI. Csepel-Ófalu (1973).
Budafoki út 3.-tól az Olajkikötőig.
449
O lajliget köz [38 B2 (Olajl.)] X. Óhegy (1991).
Kőér utcától Olajliget utcáig.
Olajliget utca [38 A-B2] X. Óhegy (1991). Őzláb
utcából nyíló zsákutca.
olajliget-, a közelben lévő olajfákból kialakított liget­
ről kapta a nevét.
Olasz fasor II. Országút, Pasarét, XII. Krisztinaváros.
Lásd: Szilágyi Erzsébet fasor
Oktogon
A mai Oktogon helyén az 1800-as években csu­
pán egy mély árok húzódott, idézve a rakoncát­
lan Duna múltját. A folyó egyik ága a mai Nagy­
körút vonalát követve folydogált hajdan, sziget­
ként zárva közre a legrégibb város földjét.
A sok száz éve kiszáradt meder két helyen öblö­
södön mocsaras tavacskává, gödröt hagyva maga
után a modem időkre. Az egyik a Vas utcánál
süllyedt a térszint alá, a másik a szóban forgó he­
lyen. E nagy kátyú feltöltésével alakult ki 1872-
ben az akkor még magyar nevet viselő Nyolcszög
tér. A rá következő évben ültették körbe ezt az
Ős-Duna virágágyást a szép mértani alakzatot
formázó házakkal. Ez a négy nagyszerű épület
volt hivatott arra, hogy születésével bizonyítsa,
milyen pompás alkotás lesz majd Budapest első
sugárútja, az ide tervezett majdani Andrássy út.
Egy kortárs hírlapíró fordulata szerint e házak
„ízlésben és gazdagságban a Belváros bármely
épületével vetélkednek, s már önmagukban ga­
ranciát képezik a nagy Sugárút létesülésének”.
A prófécia beteljesült, a garancia elégségesnek
bizonyult. A négy nagy ház is átvészelte azt a
több mint száz eseménydús esztendőt, mely el­
telt azóta.
Sajnálatos módon azonban ez az állhatatosság
nem jellemezte a teret jelző táblákat. A politikai
viharok és névváltozási divatok igencsak meg­
tépázták régi dicsőségét. Amit már az a tény is
bizonyít, hogy a karrierjét egykor Nyolcszögként
kezdő tér 1920-tól Oktogon néven vonult be a
viharok előtti történelembe, majd - ezt a hűtlen­
ségét mintegy megtetézve - a politikai irányzatok
harci terepére lépni kényszerülvén, 1936-ig Mus­
solini nevét vette fel. Amit persze az 1945 utáni
szelek úgy elfüjtak örökre, mintha az olasz fasisz­
ta diktátor nevét sohasem viselte volna tábláin.
Egy időre visszanyerhette nevét, ha nem is az
eredetit, hanem az Oktogont. A csere nem adott
örök védelmet. 1950-ben ugyanis November
7. térré, avanzsált a feltöltött vén gödör, amit a
köznyelv a könnyebb nyelvhasználat kedvéért
Novhét térre szelídített. Ez persze a lényegen
mit sem változtatott. Majd csak az 1990. évi
rehabilitáció, aminek keretében annak az évnek
áprilisától újra Oktogon lett a Nyolcszög tér.
Olt utca
olasz: a Retek utca folytatása 1931-ben azért kapta
ezt a nevet, mert Rómában egy teret ugyanakkor
Magyarországról neveztek el (Piazza Ungheria).
Olasz tér I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Olasz utca I. Vár. Lásd: Országház utca, Úri utca
olasz: az elnevezés utal az utca olasz lakóira.
Olaszfa utca [63 B2] XVIII. Újpéteritelep (2010).
Olaszfa : A Vas megyei település 1941-ben jött
létre két község, Kozmafa és Olaszka egyesítésé­
ből, Kozmaolaszka néven. Mai nevét 1942-ben
kapta.
Olaszliszka utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba (1954).
Magyarhida utcától Petri utca 15.-ig.
Olaszliszka: község Borsod-Abaúj-Zemplén me­
gyében.
Olasztelek utca [34 A3] XI. Sasad (2010). Rétköz
utcától Oltvány árokig.
Olaz wcza I. Vár. Lásd: Országház utca, Úri utca
O lcsva utca [43 A3, 55 Al] XVII. Rákoscsaba
(1954).261 Előzőleg: Verseci utca (1920-as évek).
Pesti út 398.-tól Szigetcsép ut ca 114.-ig.
Olcsva: község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Oldal utca XIII. Angyalföld. Lásd: Rózsafa utca
Oldalsó Ország út VII. Erzsébetváros. Lásd: Dohány
utca
Olga utca [27 B2-3] XVI. Mátyásföld (1954). Mar­
git utca 104.-től Budapesti út 123.-ig.
Olga utca XVII. Rákoshegy.220 Lásd: Báthory István
utca
Olga: a tulajdonos család egyik tagjáról.
Olimpia park [23 B3, 79 A3] V. Lipótváros (2005).
Balassi Bálint utca - Stollár Béla utca - Széche­
nyi rakpart - Balaton utca között.
Olíva köz [38 B2] X. Óhegy (1998). Olajliget utcá­
tól Őzláb utcáig.
olíva: az adhatta az ötletet, hogy az utcát az olajat
adó olívafáról nevezzék el, mert így az elnevezés
emlékeztet a közelben volt Kőbányai Növényolaj­
gyárra.
Olló utca [28 A-B2] XVI. Cinkota (1954). Vágás
utcától Malomkerék térig.
O lof Palm e sétány [24 B3, 80 B3, 81 A3] XIV. Vá­
rosliget (1987). Előzőleg: Stefánia út egy része.
Ajtósi Dürer sortól Hősök teréig.
Palme, Olof (1927-1986): svéd politikus. 1969-
től a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke.
1969-1976 és 1982-1986 között miniszterelnök.
1976-tól a Szocialista Intemacionálé alelnöke.
1986. február 28-án merénylet áldozata lett.
Ólom utca [27 B2] XVI. Mátyásföld (1964). Olga
utca 21.-től Géza utca 76.-ig.
Olt utca [34 A-B3] XI. Sasad (1941),207 Brassó út
84.-től Dayka Gábor utcáig.
Olt utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1940).238 Küküllő utca 5.-től Halomi út 6.-ig.
Olt utca [50 A-B3] XX. Gubacsipuszta (1940).239
Hunyadi János tér 15.-től Fiumei utca 1.-ig.
Olt utca
Olt utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).243 Szent-
miklósi út 169.-től Királyerdő út 76.-ig.
Olt: 700 km hosszú folyó, amely Erdélyben, a
Gyergyói-havasokban ered, és a Román-alföldön
a Dunába ömlik.
Oltárkő utca [58 Al] XXII. Baross Gábor-telep
(1999) 289 Aradi utcától Áron utcáig.
Oltárkő: Erdélyben, a Békás-szoros közelében
lévő különleges szépségű természeti képződ­
mény.
Olthíd utca [46 Al] XI. Sasad (2010). Rétköz utcá­
tól Nagyszeben útig.
Olthíd: feltehetően a Hargita megyei hídról, amely
Csibát és Oltfalut köti össze Csicsóval.
Oltó utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Újhegyi sétány­
ból nyíló zsákutca.
oltó: elnevezésekor a közelben volt a Phylaxia Oltó­
anyag- és Tápszertermelő Vállalat telephelye.
Oltvány árok [34 A3] XI. Sasad (1954). Beregszász
úttól Háromszék utcáig.
Oltvány köz [33 B3] XII. Magasút (1954). Előzőleg:
96. utca. Törökbálinti út 49.-től Lidérc utca 26.-ig.
Oltvány utca [33 B3, 34 A3] XI. Sasad (1954). Elő­
zőleg: 68. utca. Törökbálinti út 38-40.-tői Oltvány
árokig.
oltvány: az alany és a megfakadt oltóvessző együtt­
éléséből keletkezett (fiatal) cserje vagy fa. Az elne­
vezés a közeli faiskolára utal.
Ón utca XXII. Nagytétény (1969). Előzőleg: 891.
utca. Angeli utcától Barackos útig. Területrendezés
miatt megszűnt (1970-es évek),
ón: ezüstfehér, puha fém. Korábban ivó- és étke­
zőedényeket készítettek belőle. Az elnevezés utal
a közelben volt, azóta megszűnt Metallochemia
Gyár termékére.
Ond utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep.222 Több
közterületből került kialakításra: Ond utca a Tö­
hötöm utca és az Álmos utca között (1908 előtt),
1932-ben hozzácsatolva a Szittya utca (1925) az
Árpád utca és a Töhötöm utca között, és a Baj­
nok utca (1925) az Előd utca és az Árpád utca
között, és kiterjesztve a Gyömrői útig. Gyömrői
út 80.-tól Álmos utca 3.-ig.
Ond utca [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu (1933). Elő­
zőleg: Temetődűlő IV. utca (XIX. század). Előd
utcától Corvin útig.
Ond vezér park [26 B3] XIV. Rákosfalva (1989).
Ond vezér útja, Szentmihályi út, Zsivora park és
Rákosfalva park között.
Ond vezér sétány [26 B3, 38 Bl] XIV. Rákosfalva.
Vezér utca és Szentmihályi út között.
Ond vezér útja [26 A-B3] XIV. Rákosfalva (1938).212
Előzőleg: Álmos utca (1879), Árpád Gasse (Árpád
utca) (1871). Füredi utca 20.-tól Szuglói Körvas­
út sor 16.-ig.
Ond vezér útja XVI. Sashalom. Lásd: Bányai E le­
m ér utca
450
Ond vezér (IX. század): a krónikák szerint a hon­
foglaló hét magyar vezér egyike.
Ónodi köz [38 A2] X. Óhegy (1968). Előző neve:
Ónodi utca egy része. Bebek utcától Előd utcáig.
Ónodi utca [38 A2] X. Ligettelek (1911). Előző­
leg: Indóház utca (1875). Kolozsvári utca 37.-től
Körösi Csorna Sándor útig.
Ónod: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Az itt tartott 1707. május-júniusi országgyűlésen
mondták ki a rendek a Habsburg-ház trónfosztását.
Ónody utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1948). Elő­
zőleg: Apponyi Albert utca (1946), gróf Apponyi
Albert utca (1933), Gyár utca (1900 előtt). Hel­
sinki út 5.-től Ady Endre utca 26.-ig.
Ónody Gusztáv (?-?): az 1901-ben ebben az utcá­
ban létesült állami elemi iskola első igazgatója volt.
Opál utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: Bodrog utca (1935). Széchenyi utca 57.-től
Obsitos tér 4.-ig.
Oportó utca [29 A-Bl] XVI. Cinkota (1999). A csö­
möri HEV-pályától a Burgundi utcáig futó zsák­
utca.
oportó: szőlő- és borfajta.
Óra köz [34 A l] XII. Istenhegy (1901). Óra út 9.-
től Lóránt út 20.-ig.
Óra út [34 Al] XII. Istenhegy, Orbánhegy (1886).
Istenhegyi út 74.-től Lóránt út 24/b-ig.
óra: az elnevezés utalás az utca és a Diana utca sar­
kán álló villa oromfalán lévő órára. 1849 májusá­
ban, Buda ostromakor ebben a házban volt Gör­
gey Artúr (második) főhadiszállása.
Óradna utca [9 A-B2] IV. Káposztásmegyer (2006).
Székelyszenttamás utcától íves útig.
Óradna: helység Beszterce-Naszód vármegyében.
(Ma Románia: Rodna.)
Orbán Balázs út [14 B2, 15 A2 (O. B.)] III. Fila-
torigát, Kaszásdűlő (1936). Gyógyszergyár utca
31.-től a Gyógyszergyárig.
Orbán Balázs utca [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros
(1946). Gyergyó utca 28.-tól Esze Tamás utca
31/b-ig. Előzőleg: Kulich Gyula utca (1946), Kaza
utca (1945), Csobánc utca (1922).
Orbán Balázs báró (1830-1890): író, néprajzi
gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja. 1859-től Erdélyben élt, ottani néprajzi gyűj­
tő munkájának eredménye a „Székelyföld leírása”
című hatkötetes műve.
Orbán köz I. Tabán (1879). Orbán utcából nyíló
zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Orbán László sétány X. Újhegy. Lásd: Újhegyi sé­
tány
Orbán László (1912-1978): jogász, politikus, ál­
lamtitkár, miniszterhelyettes, miniszter, ország-
gyűlési képviselő. A Magyarországi Szociálde­
mokrata Párt, majd az illegális kommunista párt
tagja. 1945 után a Magyar Kommunista Párt és
utódpártjai Központi Vezetőségeinek tagja. A Ma­
451
gyár Szocialista Munkáspárt különböző osztályai­
nak vezetője.
Orbán tér XII. Istenhegy, Kissvábhegy, Orbánhegy.
Lásd: Szent Orbán tér
Orbán utca I. Tabán (1874). Előző neve: Herbst
Gasse (Ősz utca) (XIX. század). Kör utcától Had­
nagy utcáig. Területrendezés miatt megszűnt (1937).
Orbán utca [73 Bl-2] XXIII. Soroksár. (1996) Elő­
zőleg: Alsó Orbánhegyi dűlő (XVIII. század). Ha­
raszti úttól a MÁV kelebiai vonaláig.
Orbán: Szent Orbán; azonos I. Orbán pápával,
aki 223-ban halt vértanúhalált Septimus Severus
római császár uralkodása alatt. A szőlészek védő­
szentje. Az utolsó fagyosszent. A jó termés érdeké­
ben hozzá imádkoznak.
Orbánhegyi árok XII. Orbánhegy. Lásd: Pagony
utca
Orbánhegyi dűlő [73 Bl-2] XXIII. Soroksár (1920-
as évek). Haraszti úttól a Vörös-kastélyig.
Orbánhegyi út [34 A-Bl] XII. Orbánhegy (1900).
Németvölgyi út 17.-től Orbán tér 7.-ig.
Orbánhegy: lásd a városrészek között.
Orbó utca [26 B3] XIV Alsórákos (1953). Előző­
leg: Sashalmi utca (1936). Gvadányi utca 25.-től
Szuglói Körvasút sor 20.-ig.
Orbó: a történelmi Magyarországon, Erdélyben az
Orbói-székben több község névelemeként szere­
pelt „orbó”. Nem tudjuk, hogy közülük melyik a
névadó.
Orchidea utca [42 B3, 43 A3] XVII. Rákoscsaba
(1984).262 Anna utca 12.-től Kecskefűz utca 1.-ig.
Orczy Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Illés utca
Orczy kert [36 B2] VIII. Józsefváros. Az Orczy
út-Diószegi Sámuel utca-Korányi Sándor utca és
Üllői út által határolt, 1790-ben létesített (erede­
tileg 23 hektárnyi, a II. világháború után 14 hek­
tárnyira csökkent) angolpark, melynek Ludovika
tér felőli határán áll a volt Ludovika Akadémia
(1830), amely a Magyar Természettudományi
Múzeum otthona volt 2013-ig, s éppen Közszol­
gálati Egyetemmé alakul. Itt áll a Ludovika volt
lovardája, mely Alfa mozi volt, s utóbb a múzeum
kiállításainak otthona volt. Itt található a Bárka
Színház; tó és számos szobrászati alkotás is van a
parkban, valamint a főváros egyesítésének cente­
náriumára állított emléktábla.
Orczy tér [36 B2, 37 A2, 85 A-B3] VIII. Józsefvá­
ros, Kerepesdűlő (1900). Fiumei út, Baross utca,
Csobánc utca, Kőbányai út és Orczy út között.
Orczy út [37 A2-3, 85 B3] VIII. Józsefváros, Tiszt­
viselőtelep (1991). Előző neve: Mező Imre út egy
része (1957), Orczy út (1875), Felső vámvonal
utca az Üllői út és az Elnök utca között (XIX.
század), Steinbrucher Linie (Kőbányai vonal)
(1827).1 Nagyvárad tértől Orczy térig. Páratlan
számok a bal oldalon.
Orczy Weg VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: Orczy út
Orczy Weg
Orczy út
„Három rongyos falut királyomtól kértem drá­
gán szabott árát meg nem fizethettem” panaszol­
ja versében a múzsákkal is kokettáló lovas gene­
rális. A jó Orczy Lőrinc, aki szolgálata éveiben
királynőjétől nem kapott megfelelő birtokot, s
most, hogy a felséges fiú, II. József is így megtré­
fálta, igazán nem maradt más hátra, mint stró­
fákba szedni az elszenvedett sérelmeket.
Ha falu nincs, major is jó! - gondolhatta talán,
mikor kimérgelődte magát, mindenesetre abból
se legyen kevesebb háromnál (Pesten, az Üllői
út mellett, amit akkor még Szolnoki vagy Körösi
útnak hívtak). Összesen több mint 60 ezer négy­
szögöl derék nagy földdarab, egy faluval biztosan
felérő, még ha itt a gazdálkodásra nem nyílt is
olyan lehetőség, mint bárhol vidéken.
Talán azért határozott úgy a báró, hogy hatal­
mas parkot telepít a pesti homoknak ezen a fer­
tályán. Ehhez azonban 1783-ban, a birtokszerzés
évében még nem foghatott hozzá, s nem sokkal
aztán már az örökösöknek lett a gondja: mi is le­
gyen a szép plánumból.
A fiaié, Orczy Lászlóé és Józsefé az érdem; a
XVIII. század kilencvenes éveiben a semmit érő
pusztából ligetet varázsoltak, hogy aztán közpark­
ként átengedjék a gondozott kertet a közönség­
nek - s lett is óriási híre a Pest melletti paradi­
csomnak, az Orczy-kert - merthogy erről a jeles
történelmi parkról van szó - a múlt század első
felében a Városligettel vetélkedő, kellemes sétá­
lóhelye volt a kiránduló polgároknak, s maradt
még azután is egy darabig. Majd a katonai neve­
lőintézet foglalta el a birtokot, amelyet akkortól
fogva már Ludovika-kert néven emlegettek.
Ennek a kertnek keleti sarkán fordul dél felé -
tompaszögben megtörve - az az árok, amely a vá­
rost ebből az irányból határolta, s az út is, amely
az árok mellett futott, s amelyet sokféleképpen
neveztek Orczyék honfoglalása előtt. Árokvonal,
Városvonal, Védgát néven emlegették - hozzáté­
ve mindegyik változathoz az „utca” szót.
1875-ben kapott új nevet, a báró Orczyak csa­
ládnevét, amelyet aztán 1957-ben az MSZMP
Budapesti Pártbizottsága székházának 1956-os
ostrománál elesett Mező Imre emlékére megvál­
toztattak: az új Mező Imre út a Baross tértől az
Orczy térig futó Fiumei utat és az innen az Üllői
útig vezető Orczy utat egyesítette. (Az előbb em­
lített szakasz egyébként 1923-tól viselte az egy­
kor magyar kikötőváros nevét.)
Az Orczyak 1991-ben kapták vissza utcájukat.
Orczy: a névadók többen is lehettek: ~ József báró
(1764-1804): katonatiszt, főispán, költő, ~ Lőrinc
fia. Saját telkén ő alapította a józsefvárosi Orczy-
Ordas köz
kertet, az első nyilvános pesti parkot. ~ László báró
(1750-1807): ~ Lőrinc fia. Főispán, valóságos bel­
ső titkos tanácsos, a bátyja által alapított kertet a
városnak ajándékozta. ~ Lőrinc báró (1718-1789):
költő, a Felső-Tisza szabályozásának kormánybiz­
tosa.
Ordas köz [33 Bl] XII. Svábhegy (1954). Eötvös út
26.-tól Ordas út 9.-ig.
Ordas út [33 A-Bl] XII. Svábhegy, Széchenyihegy
(1886). Eötvös út 24a-tól Hegyhát út 23.-ig.
ordas: a hagyomány szerint a XIX. század köze­
péig, ha nagy tél volt, idáig is elmerészkedtek a
farkasok.
Ordas utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941). Szarvas
utca 10.-től Borz út 3.-ig.
ordas: a farkas másik neve.
O rgona köz [9 B3 (Org.)] IV. Káposztásmegyer
(1993). Járműtelep utca 14.-nél nyíló zsákutca.
Orgona ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Orgona utca [23 A3, 78 A2] II. Rózsadomb (1903).
Rómer Flóris utca 49.-től Bolyai utca 10.-ig.
Orgona utca XVII. Rákoskert. Lásd: Lilaorgona
utca
Orgonafüzér utca [64 A-B2] XVIII. Alacskai úti
lakótelep, Almáskert (2005). Határ úttól Egerfa
utcáig.
Orgonás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242
Szent István út 116.-tól Diós út 14.-ig.
Orgován utca XXI. Csepel-Szabótelep. Lásd: Jókai
utca
Orgován: a sziget északi csúcsán lévő puszta neve
volt.
Orgoványi utca [53 Al-2] XVII. Rákoshegy (1984).
Előzőleg: 558. utca. Baross utcától Lőrinci útig.
Orgovány: itteni dűlő neve, amelyet egy hajdani,
orgonával sűrűn körbenőtt csárdáról neveztek el.37
Orgoványiszőlő dűlő [53 B2, 54 A2] XVII. Rá­
koshegy (1996). Ferihegyi úttól az Orgoványi
szőlőkig.
Óriás utca VIII. Józsefváros. Lásd: Leonardo da
Vinci utca
Óriás: az elnevezéskor az utcában működő, yyAz
óriáshoz” cégérezett boltról.
Orion utca [60 A3-2] XXI. Csillagtelep (2003),
Orion utca (1961).240 Előzőleg: 784. utca. 1961-
től Szabadság utca 31.-től Plútó utca 11.-ig.
Orion: a téli égbolt egyik jellegzetes csillagképe.
Orkán utca [59 A2] XXII. Budafok (1968). Előző­
leg: Angol utca (1920-as évek). József Attila utca
21.-től Wesselényi utca 25.-ig.
Orlay utca [35 B2] XI. Gellérthegy (1903). Bartók
Béla út 9.-től Mányoki út 4.-ig.
Orlay Petrich Soma (1822-1880): festőművész,
Petőfi barátja.
Orló utca [22 A2] II. Törökvész (1931). Gábor Áron
utca 32.-től Branyiszkó út 23.-ig.
452
Orló: helység Sáros vármegyében. (Ma Szlovákia:
Orlov.)
O rm ánság utca [26 B3] XIV. Alsórákos (1971).
Csertő utca 28.-tól Tipegő utca 1-3.-ig.
Ormánság: Baranya megyei tájegység.
Ormay Norbert utca [47 Al] XI. Kelenföld (1933).
Rátz László utcától Tétényi út 72/b-ig.
Ormay (korábban: Auffenberg) Norbert báró (1813-
1849): honvéd ezredes. Cseh származású osztrák
katonatiszt. Nevét Ormayra változtatva részt vett
a magyar szabadságharcban. Kossuth hadsegédje,
majd a vadászezredek szervezője. 1849. augusztus
12-én Aradon osztrák fogságba esett, és kivégez­
ték. (Az első aradi vértanú.)
Orm ay udvar [47 Al] XI. Kelenföld (1933). Bik-
szádi utca 20.-tól Ormay Norbert utca 11.-ig.
Orm ódi utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1900).
Mártonhegyi út 47/b-től Bürök utca 39.-ig.
Ormódy Bertalan (1836-1869): költő, író. Legis­
mertebb munkája az 1867-1868-ban megjelent
Pecsovics című, kiegyezésellenes vicclap volt.
Ormós utca [37 Bl] XIV. Törökőr (1965). Előzőleg:
934. utca. Dongó utca 18.-tól Fogarasi út 19.-ig.
Ormós Zsigmond (1813-1894): jogász, művészettör­
téneti író, alispán, főispán, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja.
Orom utca [35 A2, 82 B3, 83 A3] I. Gellérthegy
(1878). Előző neve: Schanz Gasse (Sánc utca)
(1850-es évek). Schrecker Gasse (Ijesztő vagy
Rémisztő utca) (XIX. század).1 Gellérthegyi sé­
tánytól Sánc utca 20.-ig.
Orom utca [12 A2] II. Máriaremete (1922 előtt).
Gyulai Pál utca 47.-nél nyíló zsákutca.
Orom utca XXII. Budafok. Lásd: Galamb utca
Orosháza utca [25 Bl (Orosh.)] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Fráter György utca (1928). Ko­
lozsvári utca 40.-től Árvavár utca 20.-ig.
Orosháza: város Békés megyében.
Oroszlán lépcső I. Víziváros. Lásd: Jezsuita lépcső
oroszlán: a lépcső Hunyadi János úti bejárata fö­
lött látható oroszlánról.
Oroszlán utca IX. Ferencváros. Lásd: Török Pál
utca
Oroszlán: a Ráday utca sarkán állt „Két Orosz­
lán” fogadóról.
Oroszlán utca [17 B3-2] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Földváry utca (1900-as évek közepe).
Régi tér 10.-től Dugonics utca 46.-ig.
Oroszlán utca XV. Rákospalota. Lásd: Csokonai
utca. Egyes kutatók szerint Oroszlány utca.
Oroszvár köz [42 B3 (Oro.)] XVII. Rákoskeresz­
túr (1987). Oroszvár utca 19.-től Kistanya utca
16.-ig.
Oroszvár utca [42 A-B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Árpád fejedelem utca (1940-es
évek), Bezerédi utca (1920-as évek). Pesti út 278.-
tól Tápióbicske utca 45.-ig.
453
Oroszvár, helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Rusovce; Pozsony külterülete.)
O roszvég lejtő [34 B3 (Oroszv.)] XI. Sashegy
(1954). Töhötöm utca 19.-től Kilátó utcáig.
O roszvég utca [34 B3 (Oroszv.)] XI. Sashegy
(1939). Bőd Péter utca 8.-tól Töhötöm utca 19.-ig.
Oroszvég: helység Bereg vármegyében. (Ma Ukraj­
na [Kárpátalja]: Roszvigove\ Munkács külvárosa.)
Orsika tér [27 B2] XVI. Mátyásföld (1986). Buda­
pesti út 119.-től 121.-ig.
Orsó utca [22 A2] II. Törökvész (1904). Virág árok
10.-től Csévi utca 5.-ig.
Orsolya utca III. Üjlak (1874). Bokor utca és Bécsi
út között. Területrendezés miatt megszűnt (1967).
Orsolya utca [61 Bl, 62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1969). Wesselényi utca 144.-től Pacsirta utca
159.-ig.
Orsóvá utca XV. Rákospalota. Lásd: Régész utca
Orsóvá utca XVIII. Szent Imre-kertváros.238 Lásd:
Orsovahida utca
Orsóvá utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Kakastó utca 137.-től Mártírok útja 260.-ig.
Orsóvá utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).243
Szentmiklósi út 182.-től Máramaros utca 25.-ig.
Orsóvá: helység Krassó-Szörény vármegyében.
(Ma Románia: Orsóvá.) 1849-ben Szemere Ber­
talan itt ásta el a Szent Koronát.
Orsovahida utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kert­
város (1954). Előzőleg: Orsóvá utca (1941). Brassó
utca 9.-től Halomi út 44.-ig.
Orsovahida: az elnevezés indokát nem ismerjük.
Orsovai utca XVI. Árpádföld. Lásd: M azsola utca
Orsovai utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Oszkár
utca
Orsovai utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Jedlik
Ányos utca
Orsovai utca [47 A3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Ady Endre út 31.-től Kocsola utca 28.-ig.
Lásd: Orsóvá
Ország út I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Fő utca
Ország út II. Felhévíz, Országút, Víziváros. Lásd:
Margit körút
Ország út [7 B2] III. Békásmegyer (1870-es évek).
Előzőleg: Land Strasse (XVIII. század). Pünkösd­
fürdő utcától a főváros határáig.
Ország út III. Csillaghegy. Lásd: Szentendrei út
Ország út V. Belváros, Terézváros, VII. Erzsébetvá­
ros, VIII. Józsefváros. Lásd: Bajcsy-Zsilinszky
út, Károly körút, M úzeum körút
Ország út VI. Terézváros, XIII. Újlipótváros. Lásd:
Váci út
Ország út XXII. Baross Gábor-telep, Budatétény.
Lásd: Nagytétényi út
Ország út XXII. Budafok. Lásd: Mária Terézia utca
országút: nagyobb távolságokra vezető, általában
állami kezelésben lévő út.
Országalma utca XI. Kelenföld. Lásd: Ozorai utca
Országbíró utca
Országalm a utca [46 B3] XXII. Budafok (2010).
Tatárka utca 33-35.-tői Alkotmány utca 34-36.-
ig-
Országalma: alma nagyságú, gömb alakú koroná­
zási jelvény.
Országbíró utca [24 A1-B2, 81 Al] XIII. Angyal­
föld (1897). Pap Károly utca 3.-tól Tatai utca
26.-ig.
országbíró: közjogi méltóság, amely 1944-ig állt
fenn. Rangban a nádor után következett, tagja
volt és a nádor akadályoztatása esetén elnöke is a
Országház utca
A XV. században a Vár fő közlekedési útvonala
- az északi fertályán élő taljánoknak köszönhető­
en - Olasz utca néven terjedt a Mária Magdolna-
templom szentélyétől a mai Dísz térig, magában
foglalva a mai Tárnok utcát is. A törökök eleinte,
átvéve magyar nevét, Olasz utca mahalleszinek,
később Hamam jolin ak, azaz Fürdő utcának ne­
vezték, mert az itt található dzsámi mellett épült
fel a Vár egyetlen közfürdője. A visszafoglalás
után készült várostérképek e középkori házsort
Sütő utcaként tüntetik fel, s a hajdani utcanév ih-
letője, Spiegl Bemát pék házának péksüteményt
ábrázoló domborműve ma is megtalálható a 17.
számú ház kapuzárókövén. Az utca mai elnevezé­
se a XVIII. század végére vezethető vissza, ami­
kor a ferences rend női ágának tagjai nagysza­
bású építkezésbe kezdtek az utca északi részén:
kolostort emeltek az itt álló romos vályogviskó
helyén. Ám alig készült el az apácák háza, amikor
1782-ben II. József feloszlatta a rendet, az így
megüresedett épületbe pedig a magyar rendi or­
szággyűlést és a Királyi Kúriát költöztette, egye­
nesen Pozsonyból. A gyorsan időszerűvé vált át­
alakításra 1784-85-ben került sor a neves osztrák
építész, Franz Anton Hildebrandt vezetésével.
Az ő tervei szerint alakították ki a késő barokk
homlokzatot és a dísztermet is, melyben nemcsak
rendi országgyűléseket tartottak, hanem később
fényes táncmulatságok helyszínéül is szolgált. Ek­
kor keresztelték el Kút térnek az országház előtti
teret, amelyet - Schmall Lajos szerint - az 1829-
es szabályozás szüntetett meg, „s a szabályozási
vonalon túl esett területeket az ottani háztelkek­
hez csatolták. Mindazonáltal, minthogy a ház-
tulajdonosoknak egy-ketteje kivételével a kapott
terjedéket be nem kerítették, hanem szabadon
hagyták, a terület a szabályozás ellenére a való­
ságban tér maradott, melyet az országház után
Országház térnek, a volt Sütő utczát pedig Or­
szágház utczának nevezték. Az Országház utcza
név később kiszorította az Országház tér nevet,
sőt, az utca folytatásában lévő Tavasz utcát is
1875-ben Országház utcára átkeresztelték.”
Országh Tivadar utca
hétszemélyes táblának és a Helytartótanácsnak.
Hivatalból tagja volt a főrendi-, illetve a felsőház­
nak. 1884-től csak címként adományozták.
Országh Tivadar utca [73 B1 (O. T.)] XXIII. So­
roksár (2006). Máté apostol utcától induló zsák­
utca.
Országh Tivadar (Soroksár, 1901. december 5. -
Budapest, 1963. október 11.): hegedűművész, ze­
neszerző és pedagógus. 1929-től a Zeneművészeti
Főiskola tanára, 1961-től haláláig a vonóstanszak
vezető tanára. 1948-tól a Rádiózenekar hangver­
senymestere. Mint szólista és kamaramuzsikus
Európa-szerte járt hangversenyutakon.
Országház tér V Lipótváros. Lásd: Kossuth Lajos
tér
Országház út XXII. Budafok. Lásd: M ária Terézia
utca
Országház utca [35 Al, 82 A-Bl] I. Vár (1874).
Előzőleg: Landhaus Gasse (1790), hozzácsatolva a
Brunnen Platz (Kút tér) (XVIII. század): a Kard
utca torkolatában lévő kiszélesedés a Helyőrségi
templom szentélye mögött. Ezt párhuzamosan ne­
vezték még: Franziscaner Pläzl (Ferencesek tere)
vagy Joseph Platz (1696).9 Ferdinand Platz (Ná­
dor tér) (XIX. század),194 Vicus Pistorum (Pékek
utcája) (XVIII. század),35 Böcken Gasse (Sütő
utca) (1695) a Hess András tér és a Kard utca
között, Hamam joli (Fürdő utca) (XVI-XVII. szá­
zad),53 akkor hozzátartozott a mai Petermann bí­
ró utca, valamint a Balta köz és a Szentháromság
utca között a Tárnok utca is, Olasz utca mahalle,
(XVI-XVII. század),53 Olasz utca (1403),90, 53
Szent Pál utca (1480),1 Mindszent utca (Mynd
Zenth wcza) (1404),91’109 Posztómető utca (Post-
homethew wcza) (1527),109 Nyírő utca (Nyrew
wcza) (1512).91, 109 A Frühlings Gasse (Tavasz
utca) (XIX. század), amely a Kapisztrán tér és az
Anjou bástya között volt 1875-ben hozzácsatolva,
majd ez a rész az 1960-as évektől 1995-ig az Álla­
mi Nyomda területéhez tartozott. Hess András tér
6.-tól Anjou bástyáig.
országház: az elnevezés arra emlékeztet, hogy 1790-
től az utcában álló volt klarissza zárdában három­
szor országgyűlést tartottak. Ma az épület a Magyar
Tudományos Akadémia több intézetének ad helyet.
Orta dzsámi mahalle I. Vár. Lásd: Tárnok utca
Orta dzsámi mehádie. I. Vár. Lásd: D ísz tér
Orta dzsámi tere I. Vár. Lásd: D ísz tér
Orta dzsámi utca I. Vár. Lásd: Tárnok utca
orta dzsámi: középső dzsámi. A török hódoltság
alatt az itt állt Szent György-templomot dzsámivá
alakították, s erről nevezték el a teret és az utcát.
Ortaháza utca [34 A3] XI. Sasad (1954). Bereg­
szász úttól Rétköz utcáig.
Ortaháza: község Zala megyében.
Ortutay Gyula utca III. Csillaghegy. Lásd: P ozso­
nyi utca
454
Ortutay Gyula (1910-1978): néprajztudós, egye­
temi tanár, politikus, miniszter, a Magyar Nép-
köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elneve­
zés hivatalosan nem történt meg, de az 1986-ban
megjelent térképeken szerepel az utcanév.
O rvos utca [35 A2-1, 82 B2] I. Krisztinaváros
(1879). Előző neve: Tudor utca, Doktor utca
(XIX. század). Krisztina körút 99.-től Naphegy
tér 7-8.-ig.
Orvos utca II. Országút. Lásd: Buday László utca
Oskola utca V Belváros. Lásd: Curia utca
Oskola utca VIII. Józsefváros. Lásd: Rigó utca
oskola: az iskola neve régiesen.
Ostor utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Pannónia utca 53.-tól Dévényi út 22.-ig.
Ostorhegy utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954).
Buják utca 3.-nál nyíló zsákutca.
Ostoros út [28 A-B2] XVI. Cinkota (1954). Előző­
leg: Iglói út (1920-as évek). Szabad föld út 25.-től
Budapesti útig.
Ostoros: község Heves megyében.
Ostrom utca [22 B3, 23 A3, 35 Al, 78 A3, 82 Al]
I. Víziváros (1874). Előző neve: Akazien Gasse
(Akác utca) (XIX. század). Rupp Jakab6 térkép-
mellékletén (XVIII. század) Köves utca. Valószí­
nűleg az utca vonalán futott az 1440-es években
a Kerékgyártó utca.70 Számozása a Hunfalvy utca
14. számú ház Európa park felőli oldaláról indul,
és tart a Széna tér 1/a-ig.
ostrom: az elnevezés a vár 1686. és 1849. évi ost­
romaira emlékeztet; a Bécsi kapuhoz lehet feljut­
ni rajta.
Ostrom utca XXII. Budafok. Lásd: Tengeri utca
Osvát utca [36 Al, 84 A-B2] VII. Erzsébetváros
(1964). Előzőleg: Miksa utca (1874), Maximilian
Gasse (1870), Neu Gasse (1850). Rákóczi út 58.-
tól Barcsay utca 3.-ig.
Osvát Ernő (1877-1929): szerkesztő, kritikus.
Oszkár utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba, Rákos­
kert (1954). Előzőleg: Orsovai utca (1920-as
évek). Nagyszentmiklósi úttól Köszörűs utca
3.-ig.
Oszkó utca [63 B2] XVIII. Újpéteritelep (1979).
Előzőleg: Rokkantak telke út (1920-as évek). Ket­
tős-Körös utcától Szálfa utca 26.-ig.
Oszkó: község Vas megyében.
Oszlány utca [25 Bl (Ősz.)] XIV. Alsórákos (1929).
Irottkő utca 11.-től Szuglói Körvasút sor 200.-ig.
Oszlány: helység Bars vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Oslany.)
Oszlop tér I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
oszlop: az elnevezés arra utal, hogy itt állt az el­
ső pestisemlékmű, egy, az 1692. évi pestisjárvány
emlékére állított oszlop.34
Oszlop utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Keleti
Károly utca
455
Oszlop utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba, Rákoskert
(1954). Előzőleg: Vaskapu utca (1920-as évek).
Nagyszentmiklósi úttól Köszörűs utcáig.
Oszmán bej mahalle II. Víziváros (XVI-XVII. szá­
zad).53 Körülbelül a Bem József térnél.
Osztag köz [49 Al] IX. Ferencváros (1954). Ecseri
út 27.-től Füleki utca 13.-ig.
Osztag utca [49 Al] IX. Ferencváros (1954). Gyáli
út 23.-tól Osztag közig.
osztag-, időlegesen összeállított kisebb katonai vagy
rendőri egység. Az elnevezés emlékeztet a közeli
katonai laktanyákra.
Osztály utca [37 A1-2] VIII. Kerepesdűlő (1954).205
Előzőleg: 48. utca. Stróbl Alajos utca 7.-től Ciprus
utca 8.-ig.
osztály, nagyobb katonai egység.
Osztapenko köz XI. Sasad. Lásd: Szent Kristóf utca
Osztapenko, Ilja Afanaszjev (1904-1944): a szovjet
Vörös Hadsereg századosa, aki Budapest ostro­
makor, 1944 decemberében - parlamenterként -
a közelben vesztette életét.
Otschaer Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Ráday utca
Otschaer. Ocsai (németül).
Otthon utca [34 B2, 35 A2, 82 A3] XI. Gellérthegy
(1908). Schweidel utca 2.-től Avar utca 33.-ig.
Ottó utca [27 A2-3] XVI. Rákosszentmihály (1992).
Budapesti úttól Milán utcáig.
Óvár utca [14 Bl] III. Aranyhegy, Ürömhegy
(1936). Aranyvölgy utca 69.-től Jeles utcáig.
Óvár. helység Nógrád vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Olováry.)
Óvoda utca II. Pesthidegkút-Ófalu. Lásd: Kisgazda
utca
Óvoda utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Péterfy
Sándor utca
Ozorai utca
Óvoda utca XVI. Cinkota. Lásd: Jövendő utca
Óvoda utca [60 A2] XXI. Erdőalja. II. Rákóczi
Ferenc út 196.-tól Gombos térig.
Óvodás köz [50 A2-3] XIX. Kispest (1969). Jókai
utca 161.-nél nyíló zsákutca.
óvoda: az elnevezéskor az utcában működő óvo­
dáról.
Óvónő utca [42 B2-3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: József Attila utca (1946), József utca
(1910-es évek). Péceli út 151.-től Gömbvirág ut­
ca 28.-ig.
Ózdi utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előzőleg:
Bercsényi utca (1930-as évek). Hunyadi Mátyás
út 56.-tól Ringló út 64/b-ig.
Ózd: város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Vasipari üzemeit 1843-ban alapította a Rimamu-
rány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság. Az
üzem 1950-1990 között élte fénykorát.
Ozmán utca [17 B3] XV Rákospalota (1910-es évek
közepe). Testvériség tértől Széchenyi út 12.-ig.
ozmán, oszmán: a török birodalom alapítójáról,
Oszmán szultánról nevezték így a törököket ha­
zánkban.
Ózon utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (1976). Dó­
zsa György út 60.-tól a XVIII. és a XXIII. kerület
határáig.
Ozorai utca [46 Bl] XI. Kelenföld (1953). Előző­
leg: Országalma utca (1940). Somogyi út 14.-től
Wartha Vince utcáig.
Ozora: község Tolna megyében. Várát a XV. szá­
zadban Ozorai Pipo, Zsigmond király hadvezére
építette. 1848. október 7-én a dunántúli népfel­
kelők itt tartóztatták fel a Jellacic segítségére siető
osztrák csapatokat.

o
••
Ördögárok utca [12 A2-B3, 13 A3] II. Erzsébette-
Öböl dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár (2009). Ladikos
dűlőtől Bolgárföld dűlőig.
Ököl utca [55 Bl] XVII. Rákoscsaba (1954). Előző­
leg: Vasvári Pál utca (1947). Előzőleg: Vingai utca
(1920-as évek). Pesti út 470.-től Szigetcsép utcáig.
Ökörszem köz [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Nagyboldogasszony utcától Passuth Lász­
ló utcáig.
Ökörszem utca III. Mátyáshegy. Lásd: Szélvész utca
Ökörszem utca [73 A1 (Ök.)] XXI. Királyerdő
(1937).241 Medve út 36.-tól Daru út 54.-ig.
ökörszem: védett, erdőkben élő, barnás színű, apró
énekesmadár.
Ökrös köz [51 A-Bl] X. Újhegy (1951). Előző neve:
153. utca. Gumigyár utcától Korall utcáig.
Ökrös utca [39 A3, 51 Al] X. Újhegy (1956). Előző
neve: 154. utca. Harmat utcától Korall utcáig.
Ökrös: helység Bihar vármegyében. (Ma Románia:
Ucuris.)
Ölyv utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1941). Varjú
utca 31.-től Mária királyné útja 102.-ig.
ölyv: különösen védett, ragadozó madár.
Ö nkéntes utca [37 A1-2] VIII. Kerepesdűlő
(1954).205 Előzőleg: 47. utca. Stróbl Alajos utca
9.-től Ciprus utca 8.-ig.
önkéntes: saját elhatározásából katonai szolgálatot
vállaló személy.
Öntő utca [60 Al] XXI. Gyártelep (2004). Köz­
ponti úttól Mansfeld Péter utcáig.
öntő: a megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár fontos
munkásaira emlékeztet az elnevezés.
Öntöde utca [60 Al] XXI. Gyártelep (2004). Köz­
ponti úttól Mansfeld Péter utcáig.
öntöde: a megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár egyik
üzemére emlékeztet az elnevezés.
Ö ntőház utca [35 Al, 82 B2 (Ön.)] I. Víziváros
(1874). Előző neve: Gusshaus Gasse (1715).31
Várkert utca.1 Lánchíd köz 4.-től Ybl Miklós tér
2.-ig.
öntőház: öntöde; olyan műhely, ahol fémet önte­
nek. Az elnevezés arra emlékeztet, hogy itt állott
a középkori királyi vár ágyúöntödéje.
Öntöző utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Dembinszky utca (1900-as évek). Tá-
pióbicske utca 30.-tól Lemberg utca 41.-ig.
Őr utca II. Pesthidegkút-Ófalu. Lásd: Kisgazda utca
Őr utca [36 A2, 84 B3] VIII. Józsefváros (1874).
Előzőleg: Wächter Gasse (1804). Bakter utca,
Strázsa utca, Vigyázó utca1 (az előző nevek ma­
gyar névváltozatai). Slowaken Gasse (Szlovák utca)
(1748).60József utca 31.-től Tavaszmező utca 2.-ig.
Őr utca XVII. Rákoscsaba (1910-es évek). Lásd:
Egerbocs utca
456
lek, Máriaremete, Remete kertváros (1963). Elő­
zőleg: Szent István út (1900-as évek); ennek egy
része Szűk utca (1900-as évek). Hidegkúti út 2.-
től Hűvösvölgyi út 191.-ig.
Ördög-árok: Nagykovácsitól induló árok, amely a
hegyek vizeit vezeti le, és az Erzsébet hídnál ömlik
a Dunába. A Sodrás utcától fedett, végleges bebol-
tozását 1878-ban építették meg. Középkori neve:
Szent Pál árka vagy Pál pataka (a budaszentlőrinci
pálos kolostorról), majd Kovacsinadan geleu szu
(Kovácsi-patak), a Vérmezőtől délre: Tabak szuju,
Debág szuju (XVI-XVII. század),53 (Tímár-pa-
tak)(Wasser Graben) (Vízárok) (XVIII. század).17
Ördögárok utca
Sok száz éven keresztül kicsiny patakocska foly-
dogált a Várhegytől nyugatra, a mai Attila út és
Krisztina körút között. A Szent Pál-pataknak és
Kovácsi-pataknak nevezett vízfolyást a későbbi
korok már csak Ördög-árokként ismerték. Nap­
jainkban mindössze azok találkozhatnak vele,
akik bakancsot húzva, hegymászóbotot ragadva
indulnak kirándulni a budai hegyekbe. Szára­
zabb időkben még ők sem. A pataknak régen
nincs már állandó vize: a XIX. század közepé­
nek nagyszabású erdőirtásai óta csak a hegyekről
lezúduló csapadékvíz elvezetésére szolgál. A ti­
zenkilenc kilométer hosszú árok a múltban nem
volt olyan békés és rendezett, mint manapság.
A part mentén lakó háztulajdonosok a közép­
korban magas és erős partvédő falakkal védekez­
tek a nagy áradások ellen, ám a gyarapodó né­
pességű város az árkot elsősorban szemétlerakó
helynek tekintette, s mivel vízhozama korábban
sem volt jelentős, olykor hetekig is megrekedt
benne a rothadó szemét, amíg egy jótékony
záporeső ki nem takarította. A bűzlő pocsolya
nemcsak esztétikai szempontból volt kellemet­
len, de járványokat is terjesztett, így az 1870-
ben alakult Közmunkatanács egyik legsürgősebb
feladatának tekintette az Ördög-árok ügyének
megoldását. Miután pedig az 1875. június 26-
án tomboló hatalmas vihartól megáradt Ördög­
árok iszonyatos pusztítást végzett, több mint
száz halottat és sebesültek ezreit hagyva maga
után, a munka legsürgősebb részét —a csator­
naépítést és a boltozást - 1876-ban befejezték,
majd két évre rá egészen az árok Városmajorig
terjedő szakasza lekerült a föld alá. Azóta már
kevésbé tűnik félelmetesnek a budai hegyekben
csordogáló erecske, ám a régiek tudták, nem
árt az óvatosság: az ördög nem alszik. A hírhedt
árok nevét 1963 óta viseli az 1900-as években
Szent István útként ismert útvonal a budai vá­
roshatárban.
457
A XIX. század elejétől - pusztító árvizei miatt -
(Teufelsgraben) (Ördög-árok) a neve.
Ö rdögm alom utca [24 Bl (Örd.)] XIII. Angyal­
föld (1988). Reitter Ferenc utca 119.-től Szent
László út 138.-ig.
Ördög malom: a Rákos-patakon, a Göncöl utca
és Tahi utca találkozásánál a XVIII. századtól az
1920-as évekig működő vízimalom neve.
Ö rdögorom lejtő [33 A-B3] XI. Pösingermajor
(1954). Előzőleg: 62. utca. Irhás árok 10.-től a
főváros határáig.
Ördögorom út [33 B3] XI. Pösingermajor (1954).
Előzőleg: 57. utca. Törökbálinti úttól Rupphegyi
közig, onnan zsákutca.
Ördög-orom: a Csillebérc, a Farkasvölgy, a Budaör­
si medence és az Irhás-árok között elterülő 317 m
magas dolomitrög. Elhagyott kőfejtője természet-
védelmi terület.
Ördögszekér utca [62 A2 (Örd.)] XXIII. Soroksár-
Újtelep (1991). Előző neve: D jelű utca (1980-as
évek). Mezsgye utcától Őrgébics utcáig.
ördögszekér, emyős virágzatú szúrós gyomnövény;
ennek vagy más hasonló gyomnövénynek a széltől
görgetett kórója.
Ördögszikla köz [33 B3] XII. Magasút (1954).
Törökbálinti út 25.-től Ördögszikla út végéig.
Ördögszikla út [33 B3 (Ördögsz.)] XII. Magasút
(1954). Előzőleg: 1203. utca. Ördögszikla köz vé­
gétől Kikerics utca 1.-ig.
Ördög-szikla: az elnevezés onnan eredhet, hogy az
utcák az Ördög-orom nevű sziklás hegy aljában
fekszenek.
Öreg utca VI. Terézváros. Lásd: O utca
Öregbükk utca [7 A3] III. Aranyhegy (1994).
Mészkő utcától Apátkút utcáig.
Öregfalusi utca [17 B2] XV. Rákospalota (1973).
Fő úttól Kisfaludy utcáig.
öregfalusi: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az
utca Rákospalota legrégibb részében található,
amelyet még ma is Öregfalunak neveznek.
Őrgébics utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1991). Előző neve: G jelű utca (1980-as évek).
Szent László utca 155.-től Dinnyehegyi út 16.-ig.
őrgébics: rigó nagyságú, hátán hamuszürke, hasán
piszkosfehér színű, védett rovarevő madár.
Őrhalom utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Deák utca (1920-as évek). Veres Péter út
21.-től Pósa Lajos utca 34.-ig.
Örhalom: község Nógrád megyében.
Őrház utca XXII. Budafok (1890-es évek). Előzőleg:
Vasút utca (1890-es évek). Mária Terézia utca és
Kossuth Lajos utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1960).
örház: a vasúti megálló őrházától induló utca.
Őrhely utca [17 A3] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Előd utca (1935). Tóth István utca 17.-től
Taksony sor 24.-ig.
Örs utca
Őrjárat utca [18 A3, 25 Bl, 26 Al] XV. Pestúj­
hely, Rákospalota (1954). Előzőleg: Székely utca
(1900-as évek első fele). Adria utcától Szerencs
utca 13.-ig.
Őrjáró tér [18 A3] XV. Pestújhely (1954). Előzőleg:
Petőfi tér (1946), Szent István tér (1938), István
tér (1920-as évek). Domaháza utca 19/a-tól Őrjá­
rat utca 18/b-ig.
Örkény István utca [33 B3] XI. Sasad (2005).
Rupphegyi úttól Barackmag utcáig.
Örkény István (1912-1979): író. Kossuth-díjas.
Őrlő köz [15 B2-1] III. Rómaifürdő (1987). Őrlő
utca 30.-tól Lőpormalom utca 1.-ig.
Őrlő utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1984). Vízi­
molnár utca 14/a-tól Péter utcáig.
őrlő', az elnevezés a hajdani dunai vízimalmokra
emlékeztet.
Örm ény utca [38 A3] X. Óhegy (1931 ).276 Gyöm-
rői út 7.-től Cserkesz utca 49.-ig.
örmény, kaukázusi nép neve.
Örmények utcája II. Víziváros (piatea Armenorum).
Lefutása nem ismert.109 Valószínűleg a Donáti köz
vonalán (1440 körül).70
Ő rm ester utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Bocskai utca (1920-as évek). Thököly út
60.-tól Piros rózsa utca 27.-ig.
őrmester, a nyelvújítás szava, Sándor István alko­
tása, a strázsamesterből. Katonai szaknyelv szerint
az őrség parancsnoka. Rendfokozat a fegyveres
erőknél.
Őrm ezei út [46 Bl-2] XI. Őrmező (1900). Péter-
hegyi út 37.-től Balatoni útig.
Őrmező: lásd a városrészek között.
Őrnagy utca [37 Bl] XIV. Törökőr (1896).205 Ke­
repesi út 38.-tól Tábornok utca 11/a-ig.
Őrnagy utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Borkő utca 11.-től Vörös kereszt utca 12.-ig.
őrnagy, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szer­
veknél a főtisztek legalsó rendfokozata, az őrség
vezetője. Korábbi elnevezése főstrázsamester.
Örökzöld utca [12 Al] II. Budaliget (1974). József
Attila utca 98.-tól Hidegkúti út 361.-ig.
Öröm utca II. Máriaremete. Csak a község 1929.
évi utcajegyzékében.
Öröm utca [33 B2] XII. Farkasvölgy (1977). Hó­
virág út 30.-nál nyíló zsákutca.
Örömvölgy utca III. Csillaghegy. Lásd: Zsámoly utca
Az elnevezés okát nem ismerjük.
Örömvölgy utca VIII. Józsefváros. Lásd: D iószegi
Sám uel utca
Öröm-völgy, az utca neve a valamikor itt birtokos
Freudenthal család nevének magyar fordítása.
Örömvölgy utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1920-as
évek). Ferihegyi út 250.-től Erdőtelek utca 25.-ig.
Az elnevezés okát nem ismerjük.
Örs utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1930).222
Gyömrői út 86.-tól Előd utca 9-11.-ig.
Örs vezér tere
Örs: a honfoglaló magyarokkal bejött kabarok ve­
zetője. A krónikák Ursuur néven említik.
Örs vezér tere [38 Al] X. Felsőrákos, XIV Nagy-
zugló, Rákosfalva (1932).212 Elnevezése idején
volt helyesírás szerint: Eörs vezér tere. Nagy Lajos
király útja 1., Örs vezér útja 2. és 1. Kőszeg utca
2. és 1., Füredi utca 2. és 1., Zalán utca 2. és 1.,
Kántorné sétány, Kerepesi út 82., Gyakorló köz
1., és 7., Fehér út, Bánki Donát utca 2. és Nagy
Lajos király útja 2. között.
Örs vezér útja [26 A3] XIV. Alsórákos (1932)212
Elnevezése idején volt helyesírás szerint: Eörs vezér
útja. Füredi utca 11.-től Vezér út 114.-ig. Indoko­
lást lásd: Örs.
Őrség utca [34 A-B3] XI. Sasad, Sashegy (1974).
Előzőleg: Töhötöm utca egy része. Dayka Gábor
utcától Apahida utcáig.
Őrség: tájegység Vas és Zala megyében.
Örsöddűlő út [45 Bl-2] XI. Őrsöd (1950). Buda­
örsi úttól Kőérberki útig.
Őrsöd: lásd a városrészek között.
Őrszem utca [17 A3] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Töhötöm utca (1935), Forgó utca (1922).
Tóth István utca 15.-től Taksony sor 21.-ig.
Ő rtorony utca [8 A3] III. Csillaghegy (1964).
Előzőleg: 176. utca és Szabadkai utca (1920-as
évek). Királyok útja 79.-től Kossuth Lajos üdülő­
part 37-38.-ig.
őrtorony: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az őr­
tornyokkal is védett római limes itt húzódott.
Őrtűz utca [25 A-Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Kemény Zsigmond utca (1929). Tóth Ist­
ván utca 39.-től Rákospalotai Körvasút sor 10.-ig.
Örvény utca II. Budaliget. Lásd: Zsolt fejedelem
útja
Örvény utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1967). Elő­
ző neve: Csopaki utca (1937). Királyhágó utca
81.-től Királyerdő út 176.-ig.
Őrvezető utca [27 B3, 28 A3, 40 Al] XVI. Sasha­
lom (1954). Előzőleg: Arany János utca (1920-as
évek). Üzbég utca 37.-től Újszász utca 52.-ig.
őrvezető: a honvéd utáni rang - legalacsonyabb -
a fegyveres erőknél.
Örvös köz [13 Bl] III. Csúcshegy (1968). Mene­
dékház utca és Őzsuta utca között, párhuzamo­
san a Menedékház lejtő és Örvös utca vonalá­
val.
Örvös utca [13 Bl] III. Csúcshegy (1968). Előzőleg:
IV. dűlő (1930-as évek). Őzsuta utcától Mene­
dékház utcáig.
örvös: olyan állat, amelynek nyakát örvszerűen elté­
rő színű szőr vagy toll övezi.
Ősagárd utca [42 A1-2] XVII. Rákoscsaba-Üjtelep
(1954).219 Előzőleg: Losonci utca (1920-as évek).
Besenyszög utca 6.-tól Ananász utca 3.-ig.
Ósagárd: község Nógrád megyében.
Ősrepülő utca [40 B3, 41 A3, 53 Al] XVII. Rákos­
458
hegy (2003). Az Újmajori utcától a Zsuzsanna-
sorig. Házat nem számoznak rá.
Az „Ósrepülő” elnevezés a repülés hőskorszakára,
úttörőire utal.
Ösvény a hegyoldalban II. Újlak. Lásd: Gehe staig
Ösvény utca [12 A1-B2] II. Budaliget (1969). Köz­
társaság utcától Szent Gellért utcáig.
Ösvény utca II. Budaliget. Lásd: Zsolt fejedelem
utca
Ősz Szabó János utca XX. Kossuthfalva, Pesterzsé­
bet, Pesterzsébet-Szabótelep. Lásd: Szent Imre
herceg utca
Ősz Szabó János (1920-1944): földmunkás. 1941-
ben Zentán partizánosztagot szervezett. Elfogták,
halálra ítélték, majd büntetőszázaddal a Szovjet­
unióba vitték. Itt szovjet fogságba esett és parti­
zánnak jelentkezett. 1944-ben a Bükkben vetették
be. Elfogták és kivégezték.
Ősz utca I. Tabán. Lásd: Orbán utca
Ősz utca III. Óbuda. Lásd: Solymári utca
Ősz utca [17 A2] IV. Istvántelek, Újpest (1882 előtt).
1951-ben hozzácsatolva az istvántelki Nagyvárad
utca (1920-as évek) az Istvántelki út és a Klára ut­
ca között, korábban Tündér utca (1900-as évek).
Rózsa utca 15.-től Klára utca 30.-ig.
Ősz utca VI. Terézváros. Lásd: Weiner Leó utca
Ősz utca VIII. Józsefváros. Lásd: Szentkirályi utca
Ősz utca [49 A2-3] XX. Pesterzsébet (1910-es évek).
Határ út 27-28.-tói István utca 15.-ig.
Őszapó utca [58 Al] XXII. Budatétény (1982).246
Háros utca 137.-től Karéj utca 7.-ig.
őszapó: védett, fehér fejű, nagyon hosszú farkú
cinege.
Őszibarack utca [58 B2] XXII. Budatétény (1953).
Előzőleg: Bacsó Béla utca (1945), Vitéz utca
(1920-as évek), Károly király utca (1917), Károly
utca (1900-as). Kistétény utca 9.-től Bajcsy-Zsi-
linszky utca 8.-ig.
Őszike utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979). Vízi­
orgona utcától Ezüsthegy utcáig.
őszike: hangulatfestő szó, amely virágnév, de je­
lentheti az évszakot és az emberi életkort is. Arany
János a Margit-szigeten egyetlen nyáron írt verseit
„Őszikék” címen tette közzé.
Őszirózsa utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagytétény
(1969). Előzőleg: 841. utca. Nagytétényi út 205-
207.-től Bucó utca 31.-ig, illetve a MÁV pécsi vo­
naláig.
Ő szirózsa utca [75 Al] XXIII. Soroksár. Majori
útból nyíló zsákutca.
őszirózsa: krizantém. Késő őszig nyíló virág, mely­
nek évelő és egynyári fajtái is léteznek.
Ö sszefogás sétány [27 B3-2] XVI. Mátyásföld
(1986) . Sasvár utca 106.-tól Budapesti út 121.-ig.
Ö sszefogás utca [41 A3-2] XVII. Rákoskeresztúr
(1987) . Újlak utcától Lázár deák utca 8.-ig.
Összefogás: a lakótelepet építő szövetkezet neve.
459
Összekötő utca [42 B3, 54 Bl] XVII. Rákoske­
resztúr, Rákoskert (1969). Pesti úttól a MÁV újszá-
szi vonaláig.
Öt Csillag utca VI. Terézváros (1817).' Lefutása nem
ismert.
Öt ház utca II. Újlak. Lásd: Kilátás utca
öt ház: az elnevezés idején az utcában álló öt házról.
Öt Pacsirta utca I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd:
Csalogány utca
Ör Pacsirta: vendéglő neve a XIX. században a mai
Csalogány utcában.
Öt Pacsirta utca [36 A2, 84 A3 (Öt P.)] VIII.
Józsefváros (1991). Előzőleg: Dienes László ut­
ca (1968), Puskin utca (1946), Esterházy utca
(1874), Fünf Lerchen Gasse (Öt Pacsirta utca)
(1787), Krachenfels Gasse (Krachenfels utca)
(XVIII. század közepe). Pollack Mihály tértől Re­
viczky utcáig.
Öt Pacsirta: a XIX. században itt működő Öt Pa­
csirta nevű vendéglőről kapta nevét.
Ö tvenes utca [26 B3, 38 Bl] XIV. Rákosfalva
(1938). Kerepesi út 152.-től Ond vezér útja 42.-ig.
Ötvenes: helység Arad vármegyében. (Ma Romá­
nia: Fakert.)
Ötvenhatosok tere [24 B3, 80 B3] XIV. Városli­
get. (A Felvonulási tér új neve.) Az Aréna út ki-
szélesítése során, a Városliget egy jelentős sávjá­
nak lebetonozásával (nagy állami ünnepségek és
tartalék leszállópálya számára) kialakított felület,
korábban Sztálin-szoborral, Lenin-szoborral.
Most ’56-os emlékmű és Időkerék, valamint a
Regnum Marianum templom emlékhelye találha­
tó a téren.
Ötvenhatosok tere [50 B2] XIX. Kispest (1991).
Előző neve: Chlepkó tér (1962), Sztálin tér (1945),
Erzsébet tér (1890-es évek). Zrínyi utca, Jókai ut­
ca és az Ady Endre út két oldala között.
ötvenhatosok: az elnevezés az 1956-os kispesti for­
radalmárokra emlékeztet, akiknek itt emlékműve
van.
Ötvös János utca [21 Al] II. Hűvösvölgy (1953).
Ozsuta utca
Előzőleg: Szent Miklós utca (1942), Vadorzó utca
(1904). Völgy utca 22.-től Hűvösvölgyi út 167.-ig.
Ötvös János (?—1439): budai polgár. 1439-ben a
budai polgárok közötti ellentét során - mert az
itt lakó németek megszegték azt a szokást, hogy
évenként felváltva a német, illetve a magyar pol­
gárok közül választják a bírót - Ötvös Jánost, a
magyarok szószólóját megölték.165
Ötvös lásd Eötvös
Öv utca [25 Bl-2, 26 A-B2] XIV. Alsórákos (1891).
Fogarasi út 232.-től Dorozsmai utca 217.-ig.
öv: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az akkori
Budapestnek a határát övezi.
Öv utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep, Rákosliget. Lásd:
Ároktő utca
Övezet utca [24 Bl] XIII. Angyalföld (1953). Elő­
zőleg: 113. utca. Nővér utca 7/c-től Béke utca
118.-ig.
Őz köz [60 B2] XXI. Krályerdő (1974). Mária ki­
rályné útjáról Őz utcáig.
Őz utca II. Budaliget. Lásd: Bulcsú vezér utca
Őz utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241 Pacsirta
tér 1.-től Mária királyné útja 46.-ig.
Őzgida köz II. Vérhalom (1954). Előzőleg 55. utca.
2003-ban hozzácsatolták az Őzgida utcához.
Őzgida utca [22 B2] II. Vérhalom (1954). Előző­
leg 54. utca és Őzgida köz. Muraközi utca 4/b-től
Ferenchegyi út 58-60.-ig.
Őzike köz [33 A-Bl] XII. Svábhegy (1954). Előző
neve: 94. utca. Őzike utca 19.-ig zsákutca, onnan
Eötvös út 37/a-ig.
Őzike út [33 A-Bl] XII. Svábhegy (1886). Eötvös
út 17.-től Normafa út 50.-ig.
Őzláb utca [38 B2] X. Óhegy (1991). Harmat utcá­
ból nyíló zsákutca.
őzláb: hosszú, vékony törzsű, pikkelyes kalapú,
ehető gomba.
Őzsuta utca [13 Bl, 14 Al] III. Csúcshegy (1964).
Előzőleg: VI. dűlő (1930-as évek). Virágosnyereg
utcától az erdőig.
őzsuta: az őz nősténye.

P Padka utca [21 B3] XII. Kútvölgy (1969). Diós
Paál László út [24 B3, 81 A2-3] XIV Városliget
(1930). Zichy Mihály úttól Városligeti körútig.
Paál László (1846-1879): festőművész.
Pablo Neruda utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Nád utcától Víziorgona utcáig.
Neruda, Pablo (1904-1973): chilei költő. Nobel-
díjas.
Pácoló utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer (1984).
Óceánárok utca 23.-tól Hajló utca 17.-ig.
pácoló: az elnevezés idején a kerület bőriparában
dolgozó szakmunkásokra emlékeztet.
Pacsirta köz [61 Bl] XXIII. Soroksár (1988). Vágó­
híd utca 100-102.-tői Erdősétányig.
Pacsirta tér [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).229
Őz utca és Ordas utca kereszteződésénél.
Pacsirta utca III. Óbuda (1874). Előzőleg: Lerchen
Gasse (1864), Neu Gasse (Új utca) (1862). A Kis-
celli út és a Flórián tér között. Területrendezés mi­
att megszűnt (1976).
Pacsirta utca VIII. Józsefváros. Lásd: Rigó utca
Pacsirta utca XV. Rákospalota. Lásd: D al utca
Pacsirta utca [52 A3] XVIII. Gloriett-telep (1910-
es évek).229 Wlassics Gyula utca 163.-tól Cziffra
György utcáig.
Pacsirta utca [61 Bl, 62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1910-es évek). Vágóhíd utca 99.-től Eperjes utca
19.-ig.
Pacsirta utca [59 Al] XXII. Budafok (1900-as
évek). Ferenc utca 12.-től József utcáig, onnan
zsákutca.
Pacsirta utca XXIII. Soroksár. Lásd: Rianás utca
pacsirta', a verébnél nagyobb, barnásszürke, védett
énekesmadár.
Pacsirtafű utca [33 B3] XI. Madárhegy (2005).
Facsemete utcától Hosszúhegyi utcáig.
pacsirtafű', rózsaszín, kék vagy lilásvörös virágú
növény.
Pacsirtam ező utca [23 Al] III. Óbuda (1990).
Előző neve: Korvin Ottó utca (1953), Knur Pálné
utca (1945),
Pacsirtamező utca (1879), Lerchenfeld Gasse (1830),
Neu Gasse (Új utca) (1749). A Kiscelli utca és
a Flórián tér között a megszűnt Pacsirta utca
nyomvonalán épült ki 1976-ban. Nagyszombat
utca 3.-tól Flórián térig.
Pacsirta-mező', annak a területnek a földrajzi neve,
amelyet az utca átszel.
Pacsirtamező utca VI. Terézváros, VII. Erzsébetvá­
ros. Lásd: Király utca
Padányi Andor utca XVI. Sashalom. Lásd: Guten­
berg utca
Padányi Andor (?-?): Pest megyei tanfelügyelő a
XX. század elején.
460
árok 27.-től Felső Svábhegyi út 6.-ig.
Padlizsán utca [26 A3, 38 Al] XIV. Nagyzugló
(1991). Előző neve: Nyisztor utca (1961), 126.
utca. Kerepesi út 70.-től Fogarasi út 43/a-ig.
padlizsán', tojásdad, sötétlila termésű konyha­
kerti növény; törökparadicsom. Az elnevezés az
1930-as évekig ezen a környéken megtalálható
bolgárkertészetek egyik fontos terményére em­
lékeztet.
Paduc utca [16 A3] XIII. Angyalföld (1997). Az
1965-ben megszűnt Kárász utca nyomvonalán.
A Duna Plaza Aruház parkolójától a Váci útig.
paduc: a ponttyal rokon, szálkás húsú folyami hal.
Páfrány forduló [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Tatárka utca 28.-nál nyíló zsákutca.
Páfrány út [21 Bl-2] II. Nyék, Pasarét (1901).
Pasaréti út 197.-től Kondor út 1.-ig.
Páfrány út XXI. Királyerdő.242 Lásd: Páfrányos út
Páfrány utca II. Máriaremete. Lásd: Tujafa utca
páfrány: virágtalan, spórákkal szaporodó, évelő
növény.
Páfránykert utca [21 Bl] II. Nyék (1954). Páfrány-
liget utca 40.-től Kondor út 13.-ig.
Páfrányliget utca [21 B2-1] II. Nyék, Pasarét
(1954). Páfrány utca 1.-től Görgényi út 6/a-ig.
Páfrányos út [61 A3] XXI. Királyerdő (1954).
Előző neve: Páfrány út (1937). Bükkös út 21.-től
Csalitos út 31.-ig.
Pagony utca [34 A1-B2] XII. Orbánhegy (1936).
Előzőleg: Orbán-hegyi árok (1930). Németvölgyi
út 55.-től Fodor utca 34.-ig.
pagony: fiatal, ritkás erdő.
Pagus utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2008). Felső
határ úttól Madárhegyi útig.
Pagus: Pagani, pagus. Pagus (rokon evvel: pange-
re, pagina) zárt terület, egy-egy mezei kerület, el­
lentétben a fallal kerített városterülettel. A pagus
lakói pagani, a kiknek a gyűlőhelye a közös is­
tentisztelet lerovása (paganalia) s közös érdekeik
intézése céljából rendesen egy-egy telep (vicus),
élén egy-egy évenkint közösen választott magister-
rel, akik gyűlést hívtak össze, a közös határozato­
kat végrehajtották, s a közös ügyeket intézték.
Pais D ezső utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Bebo Károly utcától Zsirai Miklós utcáig.
Pais Dezső (1886-1973): nyelvész, egyetemi tanár,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kossuth-díjas.
Pajkos utca [47 A2-1] XI. Kelenföld (1974). Elő­
zőleg: Ercsi út egy része. Bikszádi utca 52.-től
Csurgói út 41.-ig.
pajkos: jókedvűen, játékosan fürge. A közeli iskola
tanulóira utal az elnevezés.
Pajor utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).241 Szent
István út 301.-től Denevér utca 3.-ig.
pajor, a cserebogár lárvája.
461
Pajta utca [42 B3, 43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Eötvös utca (1920-as évek). Pesti út
330.-tól 127594/132. helyrajzi számú telekig.
pajta: tágas, néha nyitott gazdasági épület szerszá­
mok, gépek tárolására, amelyek az itt folyt gaz­
dálkodáshoz voltak szükségesek.
Pajtás játszótér XVI. Sashalom (1953). Békéshalom
utca és Gerenda utca találkozásánál. Területrende­
zés miatt megszűnt (1996).
Pajtás utca [17 Bl] IV. Újpest (1952). Fóti út 118.-
tól Tábor utca 43.-ig.
pajtás: a közelben úttörőtábor volt, ahol a gyerekek
pajtásnak szólították egymást és vezetőiket is.
Pajtás utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).209 Elő­
zőleg: V. utca (1930-as évek). Vőlegény utca 34.-től
derékszögben lefutva a Kámfor utca 3/a-ig.
Pajzs utca [22 B3-2, 78 A2] II. Rózsadomb (1922).
Bimbó utca 55.-től Vérhalom utca 36.-ig.
Pajzs: helység Arad vármegyében. (Ma Románia:
Páiu§eni.) A Rózsadomb és Vidéke Egyesület ké­
relmére nevezték el.
Pákász utca [15 Bl, 16 Al] III. Rómaifürdő (1987).
Kadosa utca 11.-től Vitorla utca 11.-ig.
pákász: lápos vidékeken halászattal, vadászattal,
madarászattal foglalkozó személy. A XIX. század­
ban életterük megszűnt.
Pakos Im re utca [60 A1-B2] XXI. Királyerdő
(1930).244 Domb utca 1.-től Kolozsvári utca 63.-ig.
Pakos Imre vagy Paksi Imre: Csepel ispánja 1440-
ben.
Pákozd utca [50 B3-2] XIX. Kispest (1953). Elő­
zőleg: Herein Károly utca (1923), Hajnal utca
(1910-es évek). Szegfű utca 11.-től Nádasdy utca
130.-ig.
Pákozd: község Fejér megyében. 1848. szeptem­
ber 29-én a honvédsereg nagy győzelmet aratott
a Jellacic tábornok vezette osztrák csapatok fölött.
Pákozdi tér XIV. Nagyzugló (1964). Lásd: Wass
Albert tér
Előzőleg: 928. tér. Mogyoródi út 69., Nagy Lajos
király útja 84., Kalapács utca 18. és Angol utca
11. között.
A tér 1964 és 1991 között Pákozdi Antal (1909-
1956) nevét viselte, akit 1956. október végén a
Danuvia gyárban lelőttek.
Paksi József utca IV. Újpest. Lásd: Perényi Zsig-
m ond utca
Paksi József (1884-1961): asztalos. Újpesten a
szociáldemokrata párt aktivistája volt. A Tanács-
köztársaság alatt az újpesti Forradalmi Törvény­
szék elnöke. Fogolycserével a Szovjetunióba ke­
rült, és onnan 1958-ban jött haza.
Pál apostol utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1999).
A Haraszti út páros oldalán, az Orbánhegyi dűlő­
vel szemközti új parcellázási területen.
Pál: apostol, vértanú, szent. Eredeti neve Saul.
A zsidók ellenségének tekintette a keresztényeket,
Pálffy köz
és üldözte őket. Kb. 37-38-ban Damaszkuszba
igyekezett keresztény foglyokért. Ekkor megjelent
előtte Jézus, és csodát tett. Megtért, felvette a
Paulus nevet. Térítőútján bejárta a Földközi-ten­
ger államait, megkapta a „népek apostola” nevet.
Néró császár 67. június 29-én lefejeztette.
Pál utca [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefváros (1885).
Mária utca 48.-tól József körút 69.-ig.
Krail Pál (?-1870-es évek): vaskereskedő. Az 1870-
es évek elején halt meg. Leánya örökölte azokat
az ingatlanokat, amelyeken az utcát megnyitotta.
Ez az 1880-as évek közepén történt, és édesapjára
emlékeztetve neveztette el az utcát róla.
Pál utca XV. Pestújhely. Lásd: M olnár Viktor utca
Pál utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály (1890-es
évek). János utca 181.-től Szilaspatak utca 76.-ig.
Pál utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Kaszakő utca
Pala utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1879). Előző­
leg: Schiefer Gasse (XVIII. század). Wasser Gässl
(Víz köz) (1695).1 Bem rakpart 8.-tól Hunyadi
János út 13.-ig.
Pala utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Agár utca 2.-től Felső Sas utca 26.-ig.
Palánk utca [17 B3-2] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Kassa utca (1928), Iskola utca (1892).
Szőcs Áron utca 1.-től Dugonics utca 44.-ig.
palánk: az elnevezés az egykor itt szokásban volt
magas deszkapalánk kerítésekre emlékeztet.
Palánta utca [22 B2, 23 A2, 78 A2-1] II. Szemlő-
hegy (1932). Vérhalom utca 33/c-től Józsefhegyi út
6.-ig.
Palást utca XI. Lágymányos (1938). Goldmann
György tér és Irinyi József utca között. Tervezett,
de nem kiépült utca.
palást: az elnevezéskor a koronázási jelvények ut­
cabokrát akarták itt létrehozni, ám az utcák nem
a terveknek megfelelően alakultak ki.
Palást utca [46 B3] XXII. Budafok (2002). Tegzes
utca 10-14. között nyíló zsákutca.
Palatin Gasse V Lipótváros. Lásd: Nádor utca
Palatínus utca II. Máriaremete. Lásd: Á chim And­
rás utca, Szam os utca
Palatínus utca [23 A2, 78 Bl-2] II. Szemlőhegy
(1938). Józsefhegyi utca 1/a-tól Szeréna út 26.-ig.
palatínus: nádor (latinul).
Pálffy György utca V. Lipótváros. Lásd: Balaton utca
Pálffy György (eredeti neve: Österreicher György)
(1909-1949): katonatiszt. 1939-ben kilépett a had­
seregből. Részt vett a Történelmi Emlékbizott­
ság munkájában és az ellenállásban. 1945 után
a katonapolitikai osztály vezetője, a határőrség
parancsnoka, majd 1948-ban a honvédség fel­
ügyelője és miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók
Pártja Központi Bizottsága tagja lett. 1949-ben
letartóztatták, és koholt vádak alapján kivégezték.
1956-ban rehabilitálták.
Pálffy köz XIX. Wekerletelep. Lásd: Tarka köz
Pálffy tér
Pálffy tér II. Felhévíz, Országút, Víziváros. Lásd:
Bem József tér
Pálffy utca II. Felhévíz, Országút. Lásd: Fekete Sas
utca
Pálffy utca III. Csillaghegy. Lásd: Vera utca
Pálffy utca IV Újpest. Lásd: Chinoin utca
Pálffy: régi magyar főúri család. Nevezetesebb
alakjai: 1. ~ Miklós (1556-1600): országbíró,
hadvezér; 2. ~ Tamás (1630-1679): püspök, ud­
vari kancellár; 3. ~ János (1664-1751): nádor;
4. ~ Fidél (1788-1864): főkancellár; 5. ~ János
(1829-1908): Pozsony vármegye főispánja. Neves
műgyűjtő volt. Gyűjteménye egy részét a Szépmű­
vészeti Múzeumnak ajándékozta/- János (1804-
1875): politikus író. 1842-től az erdélyi, majd
1848-tól a magyar országgyűlés tagja.
Pálfi tér [27 A2] XVI. Rákosszentmihály (1945).
Előzőleg: gróf Tisza István tér (1920-as évek). Ilo­
na utca, Béla utca és Sándor utca között.
Pálfi János (1855-1947): fővárosi számfőtiszt,
40 évig a községi képviselő-testület tagja. Pusz-
taszentmihályon az 1890-es években megalakult
Almási Pál-telep elnöke.
Palicsi utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1900). Ere­
detileg az Aranyhegyi-pataktól a Monostori útig.
Kadosa utcától Monostori útig.
Palics, Palicsfürdő: helység Bács-Bodrog várme­
gyében. (Ma Vajdaság, Szerbia: Palié.)
Pálinka utca II. Országút (XIX. század). Lefutása
nem ismert.
Pálinkás Antal utca [46 Al] XI. Sasad (2008).
Nagyszeben utcából induló zsákutca.
Eredeti neve: őrgróf Pallavicini Antal (1922-1957).
Magyarország német megszállása (1944. március
19.) után bekapcsolódott a náciellenes, antifasiszta
ellenállási mozgalomba. Részt vett a Magyar Front
létrehozásában, vezetőinek letartóztatása után át­
szökött a Vörös Hadsereghez. 1947-ben a Magyar
Kommunista Párt tagja lett. 1951-ben nevét Pálin­
kásra változtatta. 1956. október 31-én Tildy Zol­
tán államminiszter utasítására Mindszenty József
prímást a rétsági laktanyából Budapestre kísérték.
1957-ben letartóztatták. Katonai bíróság elé ál­
lították. Mindszenty József bíboros törvénytelen
kiszabadításával, ellenforradalmi röplapok aláírásá­
val, és a népi demokratikus államrend megdönté­
sére irányuló mozgalom vezetésével vádolták meg.
1957. december 10-én kivégezték.
Pallér utca [12 B2-1] II. Budaliget (2004). Temető
utcából nyíló zsákutca.
pallér: az építőipari munkavezető neve a köznyelv­
ben.
Palló köz [7 B3] III. Csillaghegy (1953). Előzőleg:
183. köz. Pendítő köz 2.-től Toldi utca 33.-ig.
Pallos utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1969). Elő­
zőleg: 535. utca. Kertalja utca 1.-től Szánthó Géza
utca 36.-ig.
462
pallos: széles pengéjű, egyenes, hosszú kard.
Pálma utca III. Csillaghegy (1910-es évek). A Kirá­
lyok útja és a Kossuth Lajos üdülőpart között.
Területrendezés miatt megszűnt (1967).
Pálm a utca [24 B3, 81 A2] XIV. Herminamező
(1934). Hermina út 45.-től Hungária körút 194.-ig
Pálma utca XIV Istvánmező. Lásd: Zichy Géza utca
Pálm a utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1924).231
Gyöngyvirág utca 20.-tól Teleki utca 25.-ig.
P álm a utca [61 A3, 73 Al] XXI. Királyerdő
(1937).242 Szent István út 254.-től Hollandi út
203.-ig.
pálma: törzse csúcsán leveleket hajtó, elsősorban
trópusi fa.
Palóc tér XIII. Angyalföld (1906). Frangepán utca és
Fáy utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Palóc utca IV. Újpest. 1930 előtt: Palóczy utca.
Aradi utca és Mártírok útja között. Lásd: Csányi
László utca
Palóc utca [24 B2, 81 Al] XIII. Angyalföld (1897).
Kis Gömb utca 28.-tól Szegedi út 53.-ig.
palóc: a magyar nyelvterület északi részén élő, jel­
legzetes nyelvjárást beszélő népcsoport. Egyes ku­
tatók szerint a magyarokkal rokon - kabar, kun -
néptől származnak, és a honfoglalás óta laknak itt.
Palóczy utca IV. Újpest. Lásd: Csányi László utca
Palóczy László (1783-1861): politikus. 1825-től
Borsod vármegye követe az országgyűléseken.
Elsőként kezdte meg magyar nyelven készíteni az
országgyűlés által megfogalmazott törvényjavasla­
tokat. 1848-ban Miskolc egyik képviselője a nép-
képviseleti országgyűlésben, annak korelnöke, il­
letve tényleges elnöke. 1849-ben a Kegyelmi Szék
tagja. A bukás után halálra ítélték, de kegyelem­
ből börtönre változtatták a büntetését. 1861-ben
az új országgyűlés korelnöke lett.
Pálos tér V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca
Pálos utca [21 A2] II. Kurucles (1906). Budakeszi
út 57/b-től Hárshegyi út 16.-ig.
pálos: a XV-XVI. században a közelben állt pá­
los kolostorra emlékeztet, amelynek romjai ma is
láthatók.
Pálos utca V Belváros. Lásd: Havas utca, Képíró
utca, Királyi Pál utca, Papnövelde utca, Szerb
utca
pálos, pálosok: római katolikus szerzetesrend.
(Nagy) Lajos király által 1381-ben alapított rend,
amelynek Tébai Szent Pál a védőszentje. A mai
Hárshegy déli oldalán, az akkori templomban
őrizték ereklyéjét. Budaszentlőrinc a középkor­
ban híres búcsújáró hely volt, a török idők alatt
elpusztult. Romjai ma is megtekinthetők. Pesten
1688-ban itt kaptak telket, amelyen felépítették
rendházukat (1805-től Központi Papnevelő In­
tézet) és templomukat (ma: egyetemi templom).
Budapesten a Gellért-hegyi sziklakápolnában ápol­
ják a szent tiszteletét.
463
Pálosbástya utca V. Belváros. Lásd: Királyi Pál utca
Palota tér I. Krisztinaváros, Tabán. Lásd: D ózsa
György tér
Palota tér I. Vár. Előzőleg: Vár tér, Festung Platz,
Burg Platz (XVIII. század), Báli pasa mejdánitér
(XVI-XVII. század)53, Tophane mejdáni (Tüzér­
ségi tér) (XVI-XVII. század)53 a palota nyugati
oldalán álló nyitott térség, amelynek egy részére
a palota északi szárnya épült, más részén a kerttel
körülvett Csikós-szobor áll. A XVIII. századig a
keleti várfal határolta.
Palota út [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros (1896).
Több utcából került kialakításra: Sarló utca és
Zerge lépcső között a Sövény utca (1874); felső,
északi kanyarjától a Dísz térig a Tábor utca egy
része volt. Dózsa György tér 8.-tól Dísz térig.
Palota utca I. Tabán (1874). Előzőleg Kirchen Gasse
(Templom utca).1 Az Egyház tér és a Szarvas tér
között. Területrendezés miatt megszűnt,
palota: a várban megépített palotára, királyi szék­
helyre utal.
Palotai országút XVI. Árpádföld. Lásd: Szlovák út
Palotai sugárút XV Pestújhely. Lásd: Nádastó utca
Palotai út XIII. Angyalföld. Lásd: Új Palotai út
Rákospalota felé vezető utak jelzése.
Palotás tér [17 B3] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Rákóczi Ferenc tér (1920-as évek). Orosz­
lán utca 99/b, Dugonics utca 61. és Nyáry Pál
utca 2. között.
Palotás utca [17 B2] XV Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Baross utca (1900-as évek eleje), Homok
köz (1896). Kinizsi utca 2.-től Rákos út 15-17.-ig.
Palotás', nagyközség Nógrád megyében.
Pálvölgyi köz [22 Bl] III. Mátyáshegy (1971). Szép­
völgyi út 135.-től Szépvölgyi út 43.-ig.
Pálvölgyi út [22A-B1] II. Pálvölgy, Szépvölgy
(1930). Szépvölgyi út 152.-től Szépvölgyi út
214.-ig.
Pálvölgy: lásd a városrészeknél.
Pálya utca [35 Al, 82 A2] I. Krisztinaváros (1874).
Előző neve: Gyár utca (1872), Fabrik Gasse (XIX.
század). Kosciuszko Tádé utca 2.-től Győző utca
3.-ig.
pálya: a vasúti pálya mellett fut.
Pálya utca [17 AI] IV. Újpest (1972). Tábor utca
14.-től Szőnyi István utca 1.-ig.
pálya: az elnevezés a hajdan itt volt lóversenypá­
lyára emlékeztet.
Pálya utca [26 B2-3, 27 A3] XVI. Rákosszentmi­
hály (1945). Előzőleg: Horthy Miklós út (1925),
Pálya utca (1890-es évek). Budapesti út 42.-től
Rákospalotai határút 9.-ig.
Pályaudvar sor [26 B2-3, 27 A3] XXIII. Sorok­
sár (1953). Előzőleg: Baross utca (XIX. század).
Arany János utca 1.-től Vecsés út 71.-ig. A MÁV
területéhez tartozik.
Pannónia utca
Pállya Celesztin utca [17 Bl] IV. Újpest (1997).
Erdősor utca 28.-tól Szőnyi István utca 14.-ig.
Pállya Celesztin: (1864-1948): festőművész. Újpest
díszpolgára.
P am ut utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (1969).
Nagykőrösi út 52.-től Szövet utca 1.-ig.
Pamutgyár utca IV. Újpest. Lásd: Kiss Ernő utca
Pamutgyár: az elnevezés az utcában állt Első Ma­
gyar Pamutfonó- és Szövőgyárra utal.
Páncél utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
zőleg: Deák Ferenc utca (1910-es évek). Battonya
köz 3.-tól Rizskalász utca 10.-ig.
P an csova utca [25 B2] XIV. Herminamező
(1931)-211 Pétervárad utca 10.-től Nagybecskerek
tér 10.-ig.
Pancsova utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Mányoki
Ádám utca
P an csova utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Nyíregyháza utca 88.-tól Lugos utca
5.-ig.
Pancsovai utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Putnok utca
Pancsovai utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: D eber-
csény utca
Pancsova: helység Torontál vármegyében. (Ma
Szerbia és Montenegro [Vajdaság]: Pancevo.)
Pándorfalu utca [25 A2, 81 B1 (Pánd.)] XIV. Alsó­
rákos (1929).211 Dorozsmai utca 148.-tól Ungvár
utca 43.-ig.
Pándorfalu: helység Moson vármegyében. (Ma
Ausztria: Pamdorf.)
Panel utca [47 B3] XI. Albertfalva (1974). Hunyadi
János utca 32-34.-tői Házgyár utcáig.
panel: az elnevezés a korábban itt működő panel­
gyártó házgyárra emlékeztet.
Páni köz II. Széphalom. Lásd: Testvér köz
Pannonhalm i út [34 B3] XI. Sasad (1913). Buda­
örsi út 105b-től Kilátó tér 17.-ig.
Pannonhalma: nagyközség Győr megyében. Ere­
deti neve Győrszentmárton. Kazinczy Ferenc
barátja, Guzmics Izidor nevezte el Pannonhal­
mának azt a dombot, amelyen a 996-ban Géza
fejedelem által alapított bencés iskola és kolostor
áll.
Pannónia Gasse V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros.
Lásd: Fáik Miksa utca, Pannónia utca
Pannónia út [50 A2-1] XIX. Wekerletelep (1910).
Határ út 1.-től Nagykőrösi út 48.-ig.
Pannónia utca [23 B3-2, 24 A2, 79 A3-B1] XIII.
Újlipótváros (1990). Előzőleg: Rajk László utca
(1969), Pannónia utca (1860-as évek vége). Ere­
detileg a mai Szalay utcától indult az utca a Fáik
Miksa utca nyomvonalán. Gödi utca,1 Váci út.1
Szent István körút 14.-től Révész utca 6d-ig.
Pannónia: az elnevezés az utcában 1874-ben fel­
épült Pannónia gőzmalomra emlékeztet.
Pannónia utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1932).
Mártírok útja 73.-tól Nagykőrösi út 69.-ig.
Pannónia utca
Pannónia utca [58 B2, 59A2-1] XXII. Budafok
(1920-as évek). Előzőleg: Hosszú utca (1910-es
évek). Tóth József utca 51.-től Dévény utca 40.-ig.
Pannónia utca XXII. Budatétény. Lásd: Csöngő utca
Pannónia: római provincia, amely a nevét az itt
lakó kelta eredetű pannonokról kapta. A területet
Kr. után 35.-ben kezdték meghódítani a rómaiak,
és tették tartományukká. A provincia nagyobb ré­
sze a mai Dunántúl területén volt.
Panorám a utca [46 B3, 47 A3, 59 Al] XXII.
Budafok (1962). Előzőleg: Jókai utca (1930-as
évek). Plébánia utca 12.-től Temesvári utca 29.-ig.
Pántlika utca [39 A3] X. Óhegy (1963). Mádi ut­
cából nyíló zsákutca.
Pányva utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954). Elő­
zőleg: Ipoly utca (1927). Rákoskert sugárút 142.-
től Görömböly utca 45.-ig.
pányva: legelő állat kikötésére használt hosszú
kötél.
Pap Károly utca [24 Al] XIII. Angyalföld (1951).
Előzőleg: Levente utca (1896). Róbert Károly
körút 42.-től Országbíró utca 2.-ig.
Pap Károly (1897-1944): író. Származása miatt
koncentrációs táborba vitték, ahol elpusztult.
Pap utca XV Rákospalota. Lásd: M orzsa utca
pap: megnyitásakor több pap lakott az utcában.
Pápay István utca [36 A3] IX. Ferencváros (1900).
Soroksári út 36.-tól Vaskapu utca 35.-ig.
Pápay István (1827-1897): kancelláriai tanácsos.
1867-től a királyi kabinetiroda osztályfőnöke. Bu­
da város 1863. december 3-án díszpolgári címmel
tüntette ki.72
Papel Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Dohány utca
Papel: jegenye (németül).
Papír utca [28 B3, 40 Bl] XVI. Mátyásföld (1966).
Előzőleg: XIII. utca (1940-es évek). Újszász utca
95.-től Zsemlékes út 40.-ig.
Papírgyár utca [7 B3, 15 Bl] III. Csillaghegy
(1953). Előzőleg: Szent László út (1930-as évek),
Vasút sor (1910-es évek). Sorként számozva. Ha­
tár út 1.-től Ürömi út 2.-ig.
Papiak utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Kápolna köz
papiak: falun, kisvárosban: a pap lakóháza. Az ut­
ca egyik házán, amely a bencések vendégháza volt,
a Papiak felirat látható. Az utca nevét 1992-ben
a kerület az érvényes rendelet ellenére változtatta
meg.
Papnövelde utca [35 B2, 83 B3 (Papnöv.)] V. Bel­
város (1991). Előző neve: Eötvös Loránd utca
(1953), Prohászka Ottokár utca (1927), Papnö­
velde utca (1874), Seminarium Gasse (1804),
Pauliner Gasse (Pálos utca),133 Ketschkemeter
Gasse (Kecskeméti utca) (1695), Dachsen (Ta­
xen) Gasse (Borz utca) (1804), Szent Miklós ut­
ca mahalle(szi) (XVI-XVII. század).53 1804-ig a
Nyáry Pál utca is hozzátartozott. Veres Pálné ut­
ca 20.-tól Egyetem tér 1-3.-ig.
464
Papnövelde utca
A Belváros szívében fekvő házsor legendáriumá­
nak első lapjait a török időket követően írták,
amikor is az alkalmi keresztségben a Kecskeméti
utca nevet kapta, amelyet azután a mai Kecske­
méti utca kapott meg. Később, a XIX. század el­
ső éveiben két részre szakadt: egyik fertályából,
a mai Nyáry Pál utcából Borz utca, míg a másik­
ból előbb Pálos, majd Szeminárium, végül 1874-
ben Papnövelde utca lett. Mindhárom elnevezés
gyökere egy és ugyanaz: az utcában elhelyezett,
pálos intézményként megszervezett papi szemi­
nárium. Ekkor már több mint fél évszázada állt
az utca sarkán a pálosok temploma, a mai Egye­
temi templom, így hát érthető, hogy a hasonló
elnevezések közül a legelső már az 1750-es évek
végén készült várostérképen felbukkan. Hosz-
szú idő telt el addig, amíg bekövetkezett az első,
bár a fővárosban régóta szokásos melléfogás éve,
1927. Elhunyt Prohászka Ottokár, a köztisztelet­
ben álló főpap, s az ősi utcanevet eleink habo­
zás nélkül feláldozták emlékének. Neve egészen
1953-ig szerepelt az utcasarkokon elhelyezett
táblákon, és könnyen megérthető, hogy eme
„klerikus eltévelyedést” - Rákosi Mátyás hatva­
nadik születésnapjának évében - tovább végleg
nem tűrhette semmiféle sztálinista hivatal. Mivel
pedig időközben sor került a Pázmány Péter Tu­
dományegyetem átkeresztelésére - s annak kara
itt rendezkedett be -, az új nevet adó világhírű
fizikus, Eötvös Loránd (1848-1919) vált az ut­
ca névadójává is. A gravitációs kutatásainak és
a geológiai vizsgálatokat támogató torziós inga
feltalálásának köszönhető megbecsültsége persze
azután is tovább él a pestiek - és a nagyvilág -
emlékezetében, hogy neve 1991-ben lekerült a
táblákról, amelyeken azóta ismét a Papnövelde
szó olvasható.
papnövelde: a papi szeminárium nyelvújítás kori el­
nevezése. Az utcában van a római katolikus pap­
nevelő intézet.
Papp E lem ér utca [47 B2-3] XI. Albertfalva
(2006). Előzőleg: Házgyári utca. Hunyadi János
utca 2.-től Panel utcáig.
Papp Elemér. (1906-1974): vegyészmérnök, címze­
tes egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora
(1957). 1934-től a Hidroxigén Rt. üzemvezető
főmérnöke, később műszaki igazgatója lett. 1942-
ben egyetemi magántanárrá habilitálták. 1948-tól
a közelben működő Fémipari Kutató Intézet osz­
tályvezetője volt.
Papp József tér IV. Újpest. Lásd: Szent László tér
Papp József utca IV. Újpest. Lásd: Szent Imre utca
Papp József (1917-1956): géplakatos, honvéd ez­
redes. 1956. október 30-án, a Köztársaság (ma
465
II. János Pál Pápa) téren, a pártház megtámadá­
sakor vesztette életét.
Papp József utca XIX. Kispest. Lásd: Artúr utca
Papp József (P-1919): a kispesti munkástanács
tagja volt a Tanácsköztársaság alatt. A bukás után
agyonlőtték.
Papp-Váry Elemémé utca XII. Németvölgy. Lásd:
Koszta József utca
Papp-Váry Elemérné utca XVI. Mátyásföld. Lásd:
Blaha Lujza utca
Papp-Váry Elemérné utca XVI. Rákosszentmihály.
Lásd: Iharfa utca
Papp-Váry Elemérné utca XVI. Sashalom. Lásd:
Lombos utca
Papp-Váry Elemémé Sziklay Szeréna (1881-1923):
költő. Hitvallás című versének első szakasza a két
háború közötti kurzus nemzeti imája lett (Nem­
zeti Hiszekegy). Az utcákban háztulajdonos köl­
tőnő sok anyagi és erkölcsi segítséget nyújtott a
község lakóinak. Ezeket a községi képviselő-testü­
let jegyzőkönyvei rögzítették.
Paprika utca [39 Al] X. Felsőrákos (1953). Előző
neve: Beleznay utca (1900). Eredetileg Kerepesi
úttól. Hortobágyi utcától Rákosvölgyi utcáig.
Paprikás köz [13 A2] II. Erzsébetliget (2004). Gaz­
da utcából nyíló zsákutca.
Papucs utca XI. Kelenföld, Lágymányos (1940. má­
jus): A Budafoki út és Bartók Béla út között. 1940
decemberében a Hamzsabégi úthoz csatolták.
Papucsvirág utca [28 A3, 40 Bl] XVI. Mátyásföld
(1979).268 Előzőleg: III. utca (1940-es évek). Új­
szász utca 59.-től Zsenge utca 14.-ig.
papucsvirág-. Dél-Amerikában honos, papucs alakú
virágú orchideaféle.
Pára utca [39 A3, 51 Al] X. Újhegy (1976). Tavas
utcából nyíló zsákutca.
Parade oder Waffen Platz (Fegyver tér) I. Vár (1696).
A Nőegylet utca végénél lévő rondella. A név 1696
után nem fordul elő.
Parade Platz I. Vár. Lásd: D ísz tér
Parádé tér I. Vár. Lásd: D ísz tér
Parádi utca XI. Kelenföld. Lásd: Bánk bán utca
Parád\ nagyközség Heves megyében.
Paradicsom út XII. Svábhegy. Lásd: Diana utca
Paradicsom: az akkori táj szépsége miatt valószí­
nűleg az Edenkertről asszociálták a nevet.
Paradicsom utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: 414. utca. Vezekény utca 28.-tól Fürge
utca 29.-ig.
Paraj utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Podmaniczky
Zsuzsanna utca
Parány utca [50 A3 (Par.)] XX. Gubacsipuszta
(1967). Előző neve: Beregszász utca (1932). Vas­
út sortól Nagykőrösi út 193.-ig.
parány: az elnevezés utal az utca nagyságára.
Párás utca [12 B2] II. Széphalom (1967). Előzőleg:
207. utca. Hidegkúti úttól Szabadság utcáig.
Parsch köz
Paraszt piactér VIII. Józsefváros. Lásd: II. János Pál
pápa tér
paraszt piac: olyan hely, ahol őstermelők árusítanak.
Paraszt utca II. Pesthidegkút-Ófalu. Lásd: Gazda
utca
Parázs utca [51 A3] XVIII. Liptáktelep (1964).
Előzőleg: Kisfaludy utca (1925). Vaslemez utca
44.-tól Vörösmarty utca 51-53.-ig.
Párduc utca [35 Al-2, 82 A-B2] I. Krisztinaváros
(1944). Naphegy tér 5/a-tól Fenyő utca 10.-ig.
Paripa út IV. Megyer. Lásd: Erdősor út
paripa: az elnevezés utalás a közeli (alagi) lóver­
senypályára.
P aripa utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1987).279 Patkószeg utca 11.-től Istráng utca 60.-ig.
Parittya utca [46 Bl] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Szittya utca (1930-as évek). Kelenvölgyi
határsor 8.-tól Szeghalom utca 18.-ig.
Párizsi utca [17 A3] IV. Újpest (1914).202 Madridi
út 14.-től Chinoin utca 33.-ig.
Párizsi utca [35 B2-1, 83 B2] V. Belváros (1903).
Előzőleg: Zsibárus utca (1874), Trödler Gasse
(1804) a Városház utca és a Petőfi Sándor utca
között; Maut Gasse (Vám utca) (1750), Zwerch
Gasse (Kereszt [irányú] utca) a Petőfi Sándor ut­
ca és a Váci utca között (1690). Váci utca 26.-tól
Városház utca 16.-ig.
Párizs: az utcaelnevezés viszonzása annak, hogy
Párizsban Budapestről utcát neveztek el.
Párizsi utca V. Belváros. A XIX. században a mai
Párizsi udvar helyén. A század elején die Baron
Bruder-Halle, majd Párizsi bazár.
Párizsi utca XV. Pestújhely. Lásd: Ady Endre utca
Párizs: Franciaország fővárosa (franciául: Paris).
Park utca [58 A-B2] XXII. Budatétény (1962).
Előzőleg: Dózsa György út (1946), Beniczky ut­
ca (1922 előtt). Nagytétényi úttól Klauzál utca
9.-ig.
Párkány utca [24 A2-1, 79 Bl] XIII. Vizafogó
(1900). Révész utca 17.-től a Róbert Károly körút
Árpád hídra felvezető szakaszáig.
Párkány utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Lajta utca 12.-től Gyömrői útig.
Párkány: helység Esztergom vármegyében. (Ma
—Nánával egyesítve - Szlovákia: Stúrovo.) 1683-
ban Lotaringiai Károly és Sobieski János nagy
győzelmet aratott itt a törökök felett.
Parlagfű utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).
Marabu utca 10,-nél nyíló zsákutca.
parlagfű: 20-150 cm magas, terebélyes levelű, fú-
zéres virágzatú gyomnövény; vadkender. Súlyos
allergiát okoz, irtandó.
Pám ás utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1967). Előző
neve: Gébics utca (1937). Mókus utca 15.-től Őz
utca 22.-ig.
Parsch köz II. Budaliget. Lásd: E m ese utca
Parsch: helyi család neve.
Part utca
Part utca IV. Újpest. Lásd: Lőwy Izsák utca
Part utca IV. Újpest. Lásd: Mártírok útja
Pan utca XXII. Budafok (1968). Előzőleg: Barlang
utca (1930-as évek). Kálvária utca 30.-tól Péter-Pál
utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Párta utca [27 Bl-2] XVI. Rákosszentmihály
(1953). Előzőleg: Pichler István utca (1910-es
évek). Budapesti út 168.-tól Csömöri út 121.-ig.
Párta: helység Temes vármegyében. (Ma Szerbia:
Parta.)
Partfutó utca [45 A2] XI. Kőérberek (2005). Tóvá­
ros utcától Kánai útig.
partfutó: a szalonkafélék családjába tartozó védett
madár. Eurázsia északi részén költ, Magyarorszá­
gon rendszeres átvonuló vendég, néha a nyarat is
itt tölti.
Parti út XIII. Vizafogó (1890-es évek). Vizafogó utcá­
tól az Újpesti összekötő vasúti hídig. Üzemi terület
lett, megszűnt (1967).
Partizán utca III. Csillaghegy. Lásd: Halász Gábor
utca
Partizán utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Hitel Márton
utca
partizán-, idegen megszállók ellen a rendes haderő
kötelékén kívül harcoló személy (francia eredetű
szó).
Pasa mahalle I. Vár.53 Valószínűleg a Színház utca.135
Pasaréti köz [21 B2] II. Pasarét (1953). Ditró utca
2.-től Pasaréti út 128.-ig.
Pasaréti tér [21 B2] II. Pasarét (1940). Pasaréti út
135. és 137., Csévi utca 1. és 2., Kelemen László
utca 16. és 17. között.
Pasaréti út [21 B2, 22 A2-B3] II. Pasarét, Török­
vész (1904). Szilágyi Erzsébet fasor 51.-től Páfrány
út 1.-ig.
Pasarét-, lásd a városrészek között.
Paskál köz [26 A2] XIV. Alsórákos (1968). Előző­
leg: 123. köz. Vezér utcától Fischer István utcáig,
onnan zsáutca.
Paskál utca [26 A2] XIV Alsórákos (1929). Mis­
kolci utca 2.-től Szuglói Körvasút sor 101/a-ig.
Paskál-m alom utca [26 A2 (Paskál-m.)] XIV. Al­
sórákos (1966). Előzőleg: 909. utca. Vezér utca
135.-től Fischer István utca 130.-ig.
Paskál: egy 1745-ből való városi tanácsi határozat­
ban esik szó a Paschgall-malomról, amely még
1930-ban is megvolt a Rákos-patakon, a mai Eg-
ressy útnál.
Páskom park [26 Bl] XV. Újpalota (1970). Zsó-
kavár utca 47. és 49. és Kavicsos köz között.
Páskomdűlő utca XV. Újpalota (1954). Előzőleg 351.
utca. Páskomliget utca és Pattogós utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Páskomkert utca XV. Újpalota (1954). Előzőleg
352. utca. Páskomliget utca és Szent Korona útja
között. Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Páskomliget utca XV. Újpalota (1950-es évek). Elő­
466
zőleg: 353. utca. Bánkút utcától Nyírpalota utcáig.
Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Páskom: egykori dűlőnév. A latin eredetű szó le­
gelőt, füves térséget jelent.
Passuth László utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Új-
telep (2006). Nyír utcától Szent László utcáig.
Passuth László (1900-1979): banktisztviselő, jo­
gász, író, műfordító.
Pastein Gasse I. Vár. Lásd: Móra Ferenc utca
Pastein Gasse V. Belváros. Lásd: Bástya utca, Fe­
hér Hajó utca, Képíró utca, Királyi Pál utca,
Kristóf tér, Türr István utca, Veres Pálné utca
Pastein Gasse V. Belváros. Lásd: Só utca
Pástéi: bástya (pesti német dialektusban).
Paszternák utca [18 A2] XV. Rákospalota. Turjá-
nos kőrútból kiinduló és oda visszatérő utca.
Paszom ány utca [24 Bl] XIII. Angyalföld (1988).
Béke utca 85.-től Jász utca 114.-ig.
paszomány: ruhát díszítő zsinór. Az elnevezés az
utcában működött, 1905-ben Kármán Mihály ál­
tal alapított Paszományáru Gyárra utal.
P ásztó utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Berzsenyi Dániel utca (1920-as
évek). Cinkotai út 27.-től Liszt Ferenc utca 10.-ig.
Pásztó: város Nógrád megyében.
Pásztor lépcső [35 A2, 82 B2] I. Krisztinaváros
(1879). Előzőleg: Pásztor utca (1874). Dózsa
György tértől Fém utca 3.-ig.
Pásztor utca I. Krisztinaváros. Lásd: Pásztor lépcső
Pásztor utca II. Pesthidegkút-Ófalu. Lásd: Rákos
utca
Pásztor utca III. Újlak. Lásd: Csemete utca, Nagy­
szom bat utca
Pásztordom b tér [7 B2] III. Békásmegyer (1953).
Meggy utca és Bemát utca között.
P ásztorének utca [55 Al-2] XVII. Rákoskert
(1978). Rákoskert sugárút 12.-től Pásztorfalva utca
7.-ig.
Pásztorfalva utca [55 A2-B1] XVII. Rákoskert
(1954). Előzőleg: Csokonai utca (1927). Kísérő
utcától Erzsébet körút 124.-ig.
Pásztorház utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: C saba­
gyöngye utca
Pásztorlány utca [46 B2] XXII. Budafok (1987).
Előzőleg: 870. utca egy része. Trencséni út 16.-tol
Korompai út 10.-ig, onnan zsákutca.
Pásztortáska utca [62 A3] XXIII. Soroksár (2001).
Klébl Márton utca 31.-nél nyíló utca.
pásztortáska: apró fehér virágú gyomnövény.
Pásztortűz utca [55 A-Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Bercsényi utca (1920-as évek). Rákos­
kert sugárút 16.-tól Sáránd utca 48.-ig.
pásztortűz: az elnevezések nem pontosíthatók.
A XIX. században még folyt itt pásztorkodás. Való­
színűleg erre emlékezve történtek az elnevezések.
Patak sor XV. Rákospalota. Lásd: Énekes utca, Kos­
suth utca
467
Patak utca II. Nyék. Lásd: Szipka utca
Patak utca II. Víziváros (1874). Bem rakpart és Fő
utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1890-
es évek).
patak: a Vízivárosban, a Kacsa utcában állt a Ki­
rály Gőzmalom, amelynek déli oldalán, kb. a Ka­
tonai Bíróság főbejáratával szemben volt ez az ut­
ca. Az 1890-es években a malmot lebontották, he­
lyét beépítették. A patak a Vitéz utcában is folyt.
Patak utca XV. Rákospalota. Lásd: Csobogós utca
Patak utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1991). Fűz-
kút utca 3.-tól Kelecsényi közig.
Patak utca XX. Pesterzsébet (1890-es évek). János
utca és Úri utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1974).
patak: ezek közelében neveztek el róluk utcát.
Patakhegyi utca [12 Bl, 13 Al] II. Pesthidegkút-
Ófalu (1964). Előzőleg: Kálvária utca (XIX. szá­
zad). Rákos utca 7.-től Temető utcáig.
Patakvölgyi lejtő [13 Bl, 14 AI] III. Csúcshegy
(1972). Solymárvölgyi út 40.-től Ozsuta utca
19.-ig.
Pataky István tér X. Ligettelek, Ohegy. Lásd: Szent
László tér
Pataky István utca XVIII. Szemeretelep. Lásd Borics
Pál utca.
Pataky István (1914-1944): vasmunkás. Tagja
volt az illegális kommunista pártnak. 1944-ben
részt vett a fegyveres ellenállásban. Elfogták, és
Bajcsy-Zsilinszky Endrével, Pesti Barnabással és
Kreutz Róberttel együtt 1944. december 24-én
kivégezték.
Patay András utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Bél M á­
tyás utca
beji Patay András báró (1880-194?): Rákoshegy
bírója volt 1921-1944 között.42
Pater Noster Gasse V Lipótváros. Lásd: Miatyánk
utca
Pater Noster: Mi Atyánk (latinul). A keresztény ima
kezdő szavai, s magának az imádságnak a neve is.
Patikáriusok utcája I. Vár (1475). Lásd: Szenthá­
rom ság utca
patikárius: az elnevezés idején így hívták azokat
az itt lakó és árusító kalmárokat, akik legfőként
gyógyszerekkel és más olyan áruval kereskedtek,
amit nem rőffel kellett mérni.35
Patkó köz [22 A3] XII. Kútvölgy (1967). Előzőleg:
98. utca. Tarpatak utca 13.-tól Patkó utca 10.-ig.
Patkó utca [22 A3] XII. Kútvölgy (1929). Egy sza­
kaszából 1936-ban a Mackensen út (a mai Alsó
Svábhegyi út) első része lett. Alsó Svábhegyi út
7.-től Kútvölgyi út 24/c-ig.
patkó: az elnevezés utal az eredeti lefutású utca
formájára.
Patkószeg utca [27 B l] XVI. Rákosszentmihály
(1987).279 Csömöri út 292.-től Paripa utca 1.-ig.
P atróna utca [12 B2] II. Máriaremete (1922
Paulay Ede utca
előtt).190 Máriaremetei út 197.-től Áchim András
utca 19.-ig.
patróna: női védőszent (latinul). Egyéb jelentése:
valakit vagy valamit támogató nő.
Pattantyús kaszárnya melletti tér V. Lipótváros. Lásd:
Széchenyi tér
pattantyús kaszárnyaként is emlegették az itt volt
Újépületet.
Pattantyús utca [24 A2, 80 Al] XIII. Angyalföld
(1932).235 Kassák Lajos utca 59.-től Tüzér utca
48.-ig.
Pattantyús utca [46 A-B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Tanító utca 26.-tól Kapisztrán utca 17.-ig.
Pattantyús: a tüzér egykori elnevezése.
Pattogós utca [26 Al] XV. Újpalota (1970). Sze­
rencs utcától Száraznád utcáig.
Patvar utca [47 A3] XI. Kelenvölgy (1954). Méhész
utcától Putnok utca 12.-ig.
patvar: perpatvar; indulatos vita. Szláv jövevény­
szó, eredeti jelentése: rágalom.82
Páty utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Előző­
leg: Jósika utca (1920-as évek). Ákos utca 42.-től
Délceg utca 31.-ig.
Páty: község Pest megyében.
Pátyod utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep (1981).228
Előzőleg: 610. utca. Szalafő utca 16.-tól Fiume
utca 49.-ig.
Pátyod: község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Patyolat köz [17 A3 (Paty.)] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Tas köz (1931). Lehel utca 10.-
nél nyíló zsákutca.
Patyolat utca [17 A-B3] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Botond utca (1931), Forgó utca (1908
előtt). Wysocki utca 3/d-5.-től Taksony sorig.
Patyolat: az elnevezés arra emlékeztet, hogy egy­
kor itt működött az akkor Patyolatnak nevezett,
az egész fővárost kiszolgáló mosoda- és vegytisztító
üzem.
Paula tér XV. Rákospalota. Lásd: Sztárai Mihály tér
Paula: Bezsilla Nándor feleségéről, Gergelyi Pau­
láról.
Paula utca XVII. Rákoshegy.220 Lásd: Árpád fejede­
lem utca
Paula: a helyi birtokoscsalád egyik tagjáról.
Paula utca [64 A3] XVIII. Erdőskert (1912). Vasút
utca 84.-től Kisfaludy utca 142.-ig.
Paula: a helyi birtokos Lőwy család egyik tagjáról.
Paulay Ede utca [35 Bl, 36 Al, 83 B2-1, 84 Al]
VT. Terézváros (1925). Két közterületből került
kialakításra. Előző neve: 1. Szerecsen utca
(1874), Zwei Mohren Gasse (Két Szerecsen ut­
ca) (1786),141 Krall Gasse (1760-as évek) a Baj­
csy-Zsilinszky út és Hajós utca között. Köröm
utca.1 2. Rauchfangkehrer Gasse (Kéményseprő
utca) (1770).76 A Hajós utca és Liszt Ferenc tér
között. Bajcsy-Zsilinszky út 9.-től Liszt Ferenc
tér 2.-ig.
Pauler utca
Paulay Ede (1836-1894): színművész, rendező,
szakíró, a Nemzeti Színház igazgatója.
Pauler utca [35 Al, 82 A-B2] I. Krisztinaváros
(1890). Alagút utca 3.-tól Mikó utca 10.-ig.
1. Pauler Tivadar (1816-1886): jogász, kúriai bíró,
egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, minisz­
ter, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti
tagja, igazgató tagja, 1880-tól másodelnöke.
2. Pauler Gyula (1841-1903): jogász, történetíró,
levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia ren­
des tagja, igazgató tagja.
Paulheim József tér [28 A3] XVI. Mátyásföld
(2006). Előzőleg: Torony tér.
Paulheim József (1848-1921): építész. Mátyás­
föld egyik alapítója és a Mátyásföldi Nyaralótu­
lajdonosok Egyesületének elnöke, fő mecénása.
Az 1880-as évek végén az iskola építéséhez 800
négyszögöles telket ajándékozott.
Paulheim József utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Zsélyi
Aladár utca
Paulheim sétány XVI. Mátyásföld. Lásd: Dózsa
György sétány
Pauliner Gasse V. Belváros. Lásd: Pálos utca
Pauliner Platz V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca
Pauliner. pálos (németül).
Paulinerpastei Gasse V. Belváros. Lásd: Királyi Pál
utca
Páva utca [36 A3-2] IX. Ferencváros (1874). Elő­
zőleg: Pfau Gasse (1838), Alster Gasse (Szarka
utca) (1817).1Mester utca 28.-tól Üllői út 55.-ig.
Páva utca IX. Ferencváros.23 Lásd: Thaly Kálmán
utca
Páva utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Bem József utca 17.-től Görög utca 2.-ig.
Pazeller Jakab [37 Al (Paz. J.)] VIII. Kerepes­
dűlő (2009). A Hungária körút és a Százados út
között, azokkal párhuzamosan fekvő kis utca a
Stróbl Alajos utca és a Szörény utca között.
Pazeller Jakab (Jacob Pazeller) (1869-1957): Bécs-
ben született, Budapesten elhunyt zeneszerző, kar­
mester, a világhírűvé lett Herkulesfürdői emlék című
keringő komponistája.
Pázmán utca IV. Újpest (1900-as évek). A Váci út
és a Duna sor között. Üzemi terület lett, megszűnt.
Pázmán utca XX. Kossuthfalva. Lásd: Kossuthfalva
utca
Pázmán : Hunyadi Mátyás apródja, a Pázmány
család őse.
Pázm ánd utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Pázmány Péter utca (1910-es évek).
Könyves utca 18.-nál nyíló zsákutca.
Pázmánd: község Fejér megyében.
Pázmány körút XVII. Rákoskert. Lásd: Perec utca
Pázm ány Péter sétány [36 A3] XI. Lágymányos
(1990). Irinyi József utcától a MÁV hegyeshalmi
vonaláig.
Pázmány Péter tér V. Belváros. Lásd: Egyetem tér
468
Pázmány Péter utca [17 A3-B2] XV. Rákospalota
(1991). Előző neve: Mezőhegyes utca (1954), Páz­
mány utca (1893). Fő út 95.-től Wysocki utcáig.
Pázmány Péter utca XXIII. Soroksár. Lásd: P áz­
mánd utca
Pázmány utca I. Vár. Lásd: Hess András tér
Pázmány utca II. Erzsébetliget. Lásd: Gesztenyefa
utca
Pázmány utca IV. Újpest. Lásd: Hárfa utca
Pázmány utca XV. Rákospalota. Lásd: Pázm ány
Péter utca
Pázmány utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Gomb utca
Pázmány utca XX. Kossuthfalva. Lásd: Kossuth­
falva utca
Pázmány Péter (1570-1637): esztergomi érsek,
bíboros, író, hitvitázó, a magyarországi ellenrefor­
máció vezető személyisége. 1619-ben Nagyszom­
batban papnöveldét, 1623-ban Bécsben felsőbb
papnevelő intézetet, 1635-ben pedig hittudományi
egyetemet alapított. Ez volt a mai Eötvös Loránd
Tudományegyetem őse.
Pázsit utca [22 A3] II. Pasarét (1990). Előző neve:
Hébelt Ede utca (1968), Pázsit utca (1900). Szi­
lágyi Erzsébet fasor 57.-től Pasaréti út 64.-ig.
Pázsit utca IX. Ferencváros. Lásd: Thaly Kálmán
utca
Pázsit utca XVIII. Alacskai úti lakótelep (1912). Is­
kola utca és Alacskai út között. Tervezett, de nem
kiépített utca.
Pázsit utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (1969). Pa­
mut utca 6.-tól Csőit utcáig.
Pázsitfű utca [39 A3 (Pázs.)] X. Újhegy (1973).
Mádi utca 195.-től Takarék utca 25.-ig.
pázsitfüvek: belül üres szárú, keskeny levelű, szem­
termést hozó növények családja.
Pázsitos sétány [49 A3] XX. Pesterzsébet (1981).
Határ úttól Lajtha László utca 6.-ig.
P éceli út [42 A-B2, 43 A-B2] XVII. Rákoscsaba
(1964). Több közterületből került kialakításra: 1.
Kossuth Lajos utca (1890-es évek), előzőleg: Fő
utca (XIX. század), Pesti út a Tápióbicske út és
Pöröly utca között, 2. Péceli út a Pöröly utcá­
tól a főváros és Pécel határáig. Számozása a 71.
számmal kezdődik, mert a Csabai út számozásá­
val folytatódik. Tápióbicske utcától a főváros és
Pécel határáig.
Péceli utca [37 A3] IX. Ferencváros (1910). Gyáli
út 11/a-tól Aszódi út 2.-ig.
Pécel: város Pest megyében, Budapest határánál.
Péch Antal utca [12 A-B2] II. Máriaremete (1953).
Előzőleg: Zárda utca (1900-as évek). Labdarózsa
utca 2.-től Csatlós utca 27.-ig.
Péch Antal (1822-1895): bányamérnök, szakíró,
a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Nagy érdemei vannak a magyar bányászati szak­
nyelv megteremtésében, a bányatérképészet, vala­
mint a bányatörténeti kutatások terén.
469
Pecz Sam u utca [46 A-Bl] XI. Kelenföld (2003).
Szent Kristóf utcából nyíló utca.
Pecz Samu (1854-1922): építész, műegyetemi
tanár. Az Építőművészek Szövetségének hosszú
időn át volt elnöke. Legfontosabb alkotásai: Szilá­
gyi Dezső téri református templom (itt áll a szob­
ra), Központi Vásárcsarnok, Műegyetem könyv­
tárépülete, Országos Levéltár.
P écsi Sándor sétány [17 A2] IV. Üjpest (1982).
Deák Ferenc utca 95.-től Závodszky Zoltán utca
27.-ig.
Pécsi Sándor (1922-1972): színművész. Kétszeres
Kossuth-díjas, kiváló művész.
Pécsi utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Káldor Adolf utca 9.-től Duna utcáig, onnan zsák­
utca.
Pécs: megyei jogú város, Baranya megye székvárosa.
Pedellus utca [46 A3] XXII. Budafok (1990). Pá­
ratlan oldal a jobb oldalon. Kőérberki út 26.-tól
Vöröskúti határsor 21/b-ig.
pedellus: az iskolai altiszt régies neve.
Pehely utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Komáromi út 45.-től Zsineg utca 18.-ig.
Pejkó utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1991 ).279 Istráng utca 73.-tól Mókus utca 20.-ig.
pej: barnás szőrű, sötét szőrű és farkú ló. Ennek
kedveskedő neve a pejkó.
Pék utca I. Vár (1696). Lásd: Országház utca
Pék utca V. Belváros. Lásd: Sütő utca
Pék utca VIII. Józsefváros. Lásd: Lovassy László
utca
Pék utca [46 B3] XXII. Budafok (1953). Előző­
leg: Cserkész utca (1930-as évek). Ady Endre út
125.-től Zsoldos fordulóig, onnan zsákutca.
Pékek utcája I. Vár. Lásd: Fortuna utca
Pékerdő utca [36 B3] IX. Ferencváros (1999).
Könyves Kálmán kőrútból nyílik a Lurdy-ház és
a Shell benzinkútja között.
Pék-erdő: a VIII. kerületben volt. 1820-ban telepí­
tették, majd 1920-ban kivágták és az MTK, vala­
mint az Előre futballpálya épült a helyére.
Pelikán utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Udvarhelyi utca (1920-as évek). Zrínyi
utca 118.-tól Zimonyi utca 8.-ig.
Pelsőc utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1939). Tállya
utca 5.-től Tornaija utca 12.-ig.
Pelsőc: helység Gömör vármegyében. 1848-ig an­
nak székhelye. (Ma Szlovákia: Plesivec.)
Pem ete tér [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Kossuth Lajos tér (1900-as évek). Vadruca
utca, Pemetefű utca és Délceg utca között.
pemete: rúd végére kötött csutak, rongycsomó,
amely a kemence kitisztítására, nedvesen, vala­
minek a belocsolására vagy tűz oltására haszná­
latos.
Pem etefű utca [28 Al-2] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Petőfi Sándor utca (1910-es évek),
Perc utca
József utca (1900-as évek). Monoki utca 12.-től
Timur utca 39.-ig.
pemetefű: legelőkön növő, tojásdad vagy kerek le­
velű, fehér, ajakos virágú molyhos gyógynövény.
Pendítő köz [7 B3 (Pen.)] III. Csillaghegy (1953).
Előzőleg: 181. utca. Hunyadi utca 36.-tól Csaba
utca 1.-ig.
Pengő köz [22 B3, 78 A3 (P.)] II. Országút (1968).
Pengő utcától Káplár utcáig.
Pengő utca [22 B3, 78 A3] II. Országút (1937). Fil­
lér utca 7.-től Lövőház utca 18.-ig.
pengő: 1927. január 1-jétől 1946. július 31-ig ér­
vényben volt magyar pénznem. Korábban - hang­
ja miatt - a fém forintost is így nevezték, mert
pengett („pengőforint”).
Pentele utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953). Elő­
zőleg: Nagyszeben utca (1920-as évek) egy része.
Kiskőrös utca 6.-tól Albertfalva utca 15.-ig.
Pentele: Dunapentele. Község Fejér megyében. Mai
neve: Dunaújváros.
Pentelei Molnár utca [22 B2, 78 A2 (M.)] II. Vér­
halom (1937). Vérhalom tér 6.-tól Törökvész út
3/c-ig.
Pentelei Molnár János (1878-1924): festőművész.
Pentz Károly tér XXII. Budafok. Lásd: Törley tér
Pentz Károly utca XXII. Budafok. Lásd: Anna utca
Pentz Károly (1902-1943): közgazdász. A Ta­
nácsköztársaság alatt részt vett az ifjúsági mozga­
lomban és ezért később internálták. Szabadulása
után bekapcsolódott a Magyarországi Szociál­
demokrata Párt helyi szervezetének munkájába.
Az 1930-as években megválasztották Budafok
városa tanácstagjának. Büntetőszázaddal mun­
kaszolgálatra a Szovjetunióba vitték, ahol elpusz­
tult.
Perbete utca [21 B3] XII. Kútvölgy (1939). Elő­
zőleg: a Galgóczy utca egy része. Kútvölgyi út
48/a-tól Hadik András utca 10.-ig.
Perbete: helység Komárom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Pribeta.)
Perc köz XV. Rákospalota. A Szent Korona útja és
a Mozdonyvezető utca között. Csak a város 1922.
évi utcajegyzékében.
Perc utca [23 A-Bl] III. Óbuda (1874). Előzőleg:
Minuten Gasse (1862). Lajos utca 140.-től Pacsir­
tamező utca 49.-ig.
perc: egykor feltehetően apró árukkal (minutia)
kereskedő zsidók laktak az utcában, így a latin szó
német végződéssel Minutienre változott, majd az
eredeti jelentés elhalványodott, és Minutennek
(perc) ment át a köztudatba.
Perc utca IV. Újpest. Lásd: Temesvári utca
Perc utca V. Lipótváros. Lásd: Hild tér
perc: a mai Hild tér helyén állt házban volt a „Zum
Schlag Uhr” (A Toronyórához) nevű vendéglő,
amelyhez az egy perc alatt végigjárható utca ve­
zetett.141
Percenet utca
Percenet utca V Lipótváros. Lásd: Hild tér
percenet: a percet így is mondták a XIX. században.
P ércsi Lajos lépcső [23 Al] III. Remetehegy
Nagybátonyi utca (2011). Perényi köz és Perényi
utca között.
Pércsi Lajos (1911-1958): katonatiszt, őrnagyi
rendfokozat. 1956. október végén-november ele­
jén résztvevője volt a szovjet csapatok elleni har­
coknak. 1957. május 31-én letartóztatták, 1958.
május 10-én végezték ki.
Perczel Mór utca [35 Bl, 83 A-Bl] V. Lipótváros
(1900). Szabadság tér 12.-től Hold utca 4.-ig.
Perczel Mór utca XI. Albertfalva. Lásd: Szalóki utca
Perczel Mór utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1929).
Naspolya utca 1.-től Rákospalotai Körvasút sor
23-24.-ig.
Perczel Mór utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1910-
es évek). Lázár utca 5-7.-tői Mártírok útja 108.-ig.
Perczel Mór (1811-1899): az 1848-1849-es szabad­
ságharc honvéd tábornoka. Vörösmarty Mihály
volt a nevelője. Az 1840-es években a Tolna vár­
megyei ellenzék vezére, ismert reformpolitikus, az
első felelős magyar kormány belügyminisztériu­
mában osztályfőnök. Váltakozó sikerrel harcolt a
szabadságharcban, a temesvári vereség után Ame­
rikába emigrált, majd 1867-ben hazatért.
Perec utca [55 A-Bl] XVII. Rákoskert (1954). Elő­
zőleg: Pázmány körút (1927). Lenkeház utca 8.-tól
Pásztortűz utca 49.-ig.
Pered utca [26 B3-2] XIV. Alsórákos (1939).211
Ipolyság utca 3.-tól Öv utca 18/c-ig.
Pered: helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Tesedíkovo.)
Peregi út [43 A2-3] XVII. Rákoscsaba (1954) 261
Előzőleg: Vajdahunyad utca (1920-as évek). Al-
sódabas utca 8-10.-tői Nagyszentmiklósi út 58.-ig.
Pereg: község Pest megyében. 1950-ben Kiskun-
lacházához csatolták.
Perem ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Perem utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1954). Elő­
zőleg: Preszly Elemér utca (1920-as évek). Lőrinci
út 23.-tól Zsuzsanna sorig.
perem: az utca a kerület beépült pereméhez vezet.
Perényi köz [14 B3] III. Remetehegy. (1940). Peré­
nyi út és Perényi lejtő között.
Perényi lejtő [14 B3] III. Remetehegy (1954). Re­
metehegyi út és Perényi út között. Lásd még: Pe­
rényi Zsigniond báró
Perényi út [14 B3, 15 A3] III. Remetehegy, Tábor­
hegy (1910). Bécsi út 150.-től Remetehegyi út
93.-ig.
Perényi utca I. Vár (1870-es évek első fele). Szent-
háromság tér és Halászbástya között, a Mátyás
templom déli oldalán. A Mátyás-templom átépí­
tésekor megszűnt (1898).
Perényi: régi magyar történelmi család. Tagjai
470
országos méltóságokat töltöttek be. 1. ~ Imre (?-
1519): nádor; 2. ~ Péter ( 1502-1548): erdélyi vaj­
da és kancellár; 3. ~ Zsigmond (1783-1849); lásd
még Perényi Zsigmond báró.
Perényi Zsigmond utca [16 Bl] IV. Újpest (1991).
Előző neve: Paksi József utca (1963); a Bethlen
utca (1908 előtt) és a Rákóczi utca (1908 előtt),
valamint a 346. utca összevonásával. Váci út 71.-től
Batthyány utca 20-22.-ig.
Perényi Zsigmond báró (1783-1849): nagybirtokos,
Bereg vármegye főjegyzője, Ugocsa vármegye al­
ispánja, országgyűlési követ, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia igazgató tagja. A főrendi ellenzék
egyik vezéralakja. 1848. július 14-től az ország-
gyűlés felsőházának másodelnöke, majd elnöke.
Októbertől az Országos Honvédelmi Bizottmány
tagja. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után
a hétszemélyes tábla elnöke lett. A szabadságharc
bukása után Pesten kivégezték.
Peres utca [59 Al] XXII. Budafok (1910-es évek).
Nyúl utca 9.-től Árpád utca 28.-ig.
Peres: helység Trencsén vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Pravotice.)
Pereszke utca [45 B2-3] XI. Kőérberek (2002).
A 298/1 helyrajzi számú telektől az erdőig.
pereszke: a közeli erdőkben termő ehető gomba.
Pergő utca XX. Pesterzsébet (1967). Előzőleg:
Dezső utca (1910-es évek). Ónodi utca 18.-tól
János utca 39.-ig. Területrendezés miatt megszűnt
(1975).
Perje utca [7 A2] III. Békásmegyer (1964). Előző­
leg: Szőlő utca (1870-es évek), Weingarten Weg
(Szőlőkért utca) (XIX. század) és Lorenz Platz
(Lőrinc tér) (XIX. század). Templom utca 16.-tól
Kamra utcáig.
Perje: 1. Perje: helység Szilágy vármegyében. (Ma
Románia: Pria.) 2. perje: a tarack nevű gyomnövény
másik neve.
Perjés utca [28 B3, 40 Bl] XVI. Mátyásföld (1962).
Előzőleg: XI. utca (1940-es évek). Újszász utca
87.-től Zsemlékes út 32.-ig.
Perjés: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Drazice.)
Perlhuhn Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Gyulai Pál
utca
Perlhuhn: gyöngytyúk (németül).
Permetező utca XV. Pestújhely. Lásd: Dom aháza
utca
Perm et utca [57 B2] XXII. Óhegy (2003). Termő
utcából nyíló, dél felé eső fele a Kunyhó utcáig
tart, északra eső fele pedig zsákutca.
Persely utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: B e­
regszász utca
Pesthidegkúti út II. Adyliget, Máriaremete. Lásd:
Rézsű utca
Pesthidegkúti út II. Erzsébettelek, Hársakalja, Reme­
tekertváros. Lásd: Hidegkúti út
471
Pesthidegkút: lásd a városrészek között.
Pesti alsó rakpart [23 B2-3, 35 Bl-2, 79 A1-B2,
83 A1-B3] V. Belváros, Lipótváros, XIII Újlipót-
város (2000). Dráva utcától Petőfi térig. Lásd,
mint itt következik:
Pesti alsó rakpart V. Lipótváros Lásd: Antal József,
idősebb rakpart
Pesti alsó rakpart V. Belváros, Lipótváros, Lásd: Jane
Haining rakpart
Pesti alsó rakpart IX. Ferencváros Lásd: Salkaházi
Sára rakpart
Pesti alsó rakpart XIII. Újlipótváros Lásd: Carl Lutz
rakpart
Pesti Barnabás utca V. Belváros Lásd: Piarista utca
Pesti Barnabás (1920-1944): vegyész, antifasisz­
ta ellenálló. Részt vett az antifasiszta ellenállás
szervezésében. 1944-ben elfogták, és Bajcsy-Zsi-
linszky Endrével, Kreutz Róberttel és Pataky Ist­
vánnal együtt 1944. december 24-én, Sopronkő­
hidán kivégezték.
Pesti Gábor utca [39 Al] X. Felsőrákos (1900).
Pilisi úttól Dömsödi utca 5/b-ig.
Pesti Mizsér Gábor (1510?—15 50): író, fordító. Pes­
ti patríciuscsaládban született. Bécsben töltött
tanulóévek után Zápolya (Szapolyai) János király,
majd az özvegy királyné, Izabella udvarában élt.
Legjelentősebb munkája a négy evangélium és az
aesopusi mesék magyar fordítása.
Pesti határút [39 A-Bl] X. Felsőrákos, XVI. Má­
tyásföld, Sashalom (1890-es évek). Sárga rózsa
utcától Prohászka Ottokár utcáig.
Pesti út [40 B2, 41 A2-B3, 42 A-B3, 43 A-B3, 55
Bl] XVII. Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákos­
kert, Rákoskeresztúr (1968). Több közterületből
került kialakításra: 1. Pesti út a Határmalom utcá­
tól a Csabai útig (ennek a szakasznak egy része
1743-ban is Pesti út volt38); 2. Károlyi Mihály út
(1958) a Csabai úttól a Tápióbicske utcáig, ennek
előzőleg Jászberényi út (XIX. század) volt a neve;
3. Szövetkezeti út (1954) a Tápióbicske utcától
a kerület határáig, ennek előző neve Jászberényi
út (XIX. század) volt. 526. sor 1.-től a főváros és
Ecser határáig.
Pesti út XX. Pesterzsébet. Lásd: Lajtha László utca
Pest: a Pestre vezető út.
Pesti út XXI. Csepel-Belváros, Csepel-Ofalu, Csepel-
Szabótelep. Lásd: Ady Endre út
Pest: a XI. századtól 1873-ig a Duna bal partján
fekvő város neve, azóta Budapest része. 1703-
1872 között szabad királyi város 1244-ben már
város. Legrégebbi - korábban fallal kerített - ré­
sze a mai Belváros.
P estújhelyi tér [25 Bl, 26 Al] XV. Pestújhely
(1953). Előzőleg: Szent Imre tér (1938), gróf
Klebelsberg Kunó tér (1937), Imre tér (1920-
as évek vége), Lívia tér (1902). Pestújhelyi út és
Klebelsberg Kunó utca kereszteződésénél.
Péterfy Sándor utca
Pestújhelyi út [8 A3, 25 Bl, 26 Al] XV. Pestúj­
hely (1953). Előzőleg: Somogyi Béla utca (1945),
gróf Andrássy Gyula utca (1910), Budapest su­
gárút (1902) a Rákospalotai Körvasút és a Sztá-
rai Mihály tér között, onnan Budapesti utca. Rá­
kospalotai Körvasút sor 83-84.-tői Szerencs utca
19-21.-ig.
Pestújhely: lásd a városrészek között.
Pestvidéki utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Felvidéki utca (1920-as évek). Tápió­
bicske utca 42.-től Nápoly utca 69.-ig.
pestvidéki: az elnevezés arra emlékeztet, hogy Rá­
koscsaba egykor a pestvidéki járáshoz tartozott.
Peták utca [57 B2-3] XXII. Nagytétény (1987).247
Előzőleg: 821. utca. Barackos út 19.-től Dukát utca
30.-ig.
peták: ötkrajcáros váltópénz, amely I. Ferenc ural­
kodása alatt jelent meg. (A peták szó a szláv öt
számnévből ered.) Alacsony értéke miatt nem
sokra becsülték.
Péter apostol utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1999).
A Haraszti út páros oldalán, az Orbánhegyi dűlő­
vel szemközti, új parcellázási területen.
Szent Péter. (?-67 v. 68) apostol, vértanú, szent.
Eredeti neve Simon40: apostol, vértanú, szent.
A kafarnaumi halász az elsők között volt, aki Jézus
tanítványának szegődött. Nevét - Péter = kőszikla
- Jézustól kapta, aki, amikor rábízta az egyházat,
a mennyország kulcsát is átadta neki. Jézus hely­
tartója, Róma első püspöke, utódai a pápák. 64 és
67 között keresztre feszítették.
Péter utca [15 B2-1] III. Rómaifürdő (1939). Város­
fal utcától Őrlő utcáig.
Peterdy köz [49 Bl] XIX. Wekerletelep (1910).
Határ út 11.-től Baross utca 19.-ig.
Peterdy utca [24 B3, 80 B3, 81 A3, 84 Bl] VII.
Erzsébetváros (1889). Bethlen Gábor utca 41.-től
Dózsa György út 70.-ig.
Peterdy utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Péterke
utca
Peterdy utca XVI. Sashalom. Lásd: Somoskő utca
Peterdy utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Petri
utca
Peterdy utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1920).
Nyáry Pál utca 15.-től Mártírok útja 16.-ig.
Peterdy utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Hő utca
Peterdy, Peterdi: Vörösmarty Mihály „Szép Ilon­
ka” című költeményének alakja. Bizonytalan, hogy
a névadó azonos-e az irodalmi személlyel. Lehetsé­
ges még Peterdy Gábor (1817-1893): közgazdasági
író. 1848-1849-ben Székesfehérvár polgármestere.
Jellacié betörése ellen népfelkelést szervezett.
Péterfy Sándor utca [36 A-Bl, 84 Bl, 85 Al]
VII. Erzsébetváros (1914). Előzőleg: Óvoda utca
(1875). Alsó erdősor 5.-től Garay tér 1.-ig.
Péterfy Sándor (1841-1913): pedagógus, szakíró,
1877-től 1895-ig a budapesti állami tanítókép­
Péterhalmi út
zőben a pedagógia tanára volt. Nagy fontosságot
tulajdonított a népoktatásnak. Ebben az utcában
lakott.
Péterhalm i út [63 Bl] XVIII. Gloriett-telep, Hal­
mierdő (1978). Előzőleg: Petőfi utca (1910-es
évek), Eperfa sor (1908 előtt). Gilice tértől Szálfa
utcáig.
Péterhegyi dűlő [46 A-B2] XI. Péterhegy. Péter-
hegyi úttól Repülőtéri útig.
Péterhegyi határsor XI. Kelenvölgy. Lásd: P éterhe­
gyi út
Péterhegyi köz [46 A-B2] XI. Péterhegy (1954).
Előzőleg: 72. utca. Péterhegyi úttól Balatoni útig.
Péterhegyi lejtő [46 A-B2] XI. Péterhegy (1954).
Péterhegyi úttól Balatoni útig.
Péterhegyi út [46 B2] XI. Kelenvölgy, Őrmező,
Péterhegy (1953). Elekor hozzácsatolva: a Péter­
hegyi határsor (1920-as évek). Boldizsár út 2.-től
Ringló útig.
Péterhegy: lásd a városrészek között.
Péteri út [64 A-B2] XVIII. Alacskai úti lakótelep,
Almáskert (1992). Már 1912-ben megtervezték.
Alacskai út 10.-től Határ útig.
Péteri: a mai Pestszentimre régi neve; Soroksárpé-
teri és Péteri-puszta után.
Péterke utca [27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Peterdy utca (1910-es évek). Szlovák út
106.-tól Cserhida utca 20.-ig.
Petermann bíró utca I. Vár Lásd: Nándor utca
Petermann bíró (XIII-XIV. század): Buda város
bírája. A történet nem mindennapi: Az utolsó
Árpád-házi király, III. András halála után hívei
a cseh Vencel király fiát választották királlyá. A
magyar trónra az itáliai Anjou-ház tagja, Károly
Róbert is igényt tartott. VIII. Bonifác pápa Ven­
cellel szemben őt támogatta. A budai polgárok
nem nézték jó szemmel a pápa választottját, és
Vencel pártjára álltak, amiért a pápa kiátkozta
őket. 1302-ben Károly Róbert sikertelenül meg­
ostromolta Budát, és nagy károkat okozott a vá­
rosnak. A szorongatott város polgárai válaszul
Petermann bíró vezetésével és a hozzájuk csat­
lakozó papok közreműködésével kihirdették az
egyházi tilalom feloldását, és kiátkozták a Károly
Róberthez húzó főpapokat és a pápát. 1307-ben
Károly Róbert párthívei elől menekülnie kellett
Budáról.
Péter-Pál köz [58 Bl, 59 Al, P.-P-] XXII. Budafok
(1998). A Péter-Pál utca 73. számnál nyíló zsák­
utca.
Péter-Pál utca [46 B3, 58 Bl, 59 Al] XXII. Buda­
fok (1870-es évek). Előzőleg: Sankt Peter und Paul
Gasse (Szent Péter és Pál utca) (1785), Brunnthal
Weg (Kútvölgy út) (XVIII. század).99 Kálváriahegy
utca 2.-től Remete utca 1.-ig.
Péter (?-67): apostol, vértanú, szent. Eredeti neve
Simon. Lásd még Péter apostol.
472
Pál: apostol, vértanú, szent. Eredeti neve Saul.
Lásd még: Pál apostol.
Petersilie Gasse II. Országút. Lásd: Petrezselyem
utca
Pétervárad utca [25 A-B2] XIV. Herminamező
(1931).211 Varsó utca 11.-től Nagybecskerek utca
8.-ig, onnan zsákutca.
Pétervárad: helység Szerém vármegyében. (Ma
Szerbia [Vajdaság]: Petervaradin.)
Pethe Ferenc tér [15 A-B2] III. Kaszásdűlő (1982).
Köles utca és Szérűskert utca kereszteződésénél.
Pethe Ferenc (1762-1832): mezőgazda, szak- és
újságíró. 1796-tól az első magyar nyelvű gazda­
sági lap, a Vizsgáló Magyar Gazda szerkesztője,
kiadója. 1797-1801-ig a keszthelyi Georgikon
egyik szervezője, tanára, majd vezetője.
Pethényi köz [22 A-B3] XII. Istenhegy, Kissváb-
hegy (1953). Előzőleg: Hieronymi köz (1932). Ha­
tárőr út 9.-től Fogaskerekű utcáig.
Pethényi út [22 A3, 34 Al] XII. Istenhegy, Kis-
svábhegy (1911). A Gaál József úmál kezdődő fel­
ső szakaszát 1870-ben Kissvábhegyre vezető útnak
nevezték. Városmajor utca 86.-tól Istenhegyi út
39/a-ig.
Pethényi (Petényi) Salamon János (1799-1855):
természettudós, a madártan megalapítója Magyar-
országon. 600 madárból álló gyűjteményét a Nem­
zeti Múzeumnak ajándékozta.
Pethő Sándor utca [36 Al, 84 Al] VI. Terézváros
(1985). Előzőleg: Labda utca (1953), Érsek utca
(1879), Kirchen Platz (Templom tér) (XVIII. szá­
zad).1Nagymező utca 1.-től Hegedű utca 2.-ig.
Pethő Sándor (1885-1940): publicista, történész.
A Magyar Nemzet c. napilap létrehozója, első fő-
szerkesztője.
Petneházy köz [20 Bl] II. Petneházyrét (1998).
Hársfavirág utcából elágazó utca a városhatárt je­
lentő Feketefej utcáig.
Petneházy köz [24 Al] XIII. Angyalföld (1988).
Petneházy utca 18-20.-nál nyíló zsákutca.
Petneházy utca [24 A-Bl] XIII. Angyalföld (1897).
Váci út 79.-től Tatai utca 36.-ig.
Petneházy Dávid (1645?—1687?): kuruc lovaskapi­
tány, a Thököly-felkelés idején a kuruc csapatok
híres vezére. 1686-ban hősiesen harcolt Buda
visszafoglalásánál.
Petőfi híd [36 A3] IX. Ferencváros, XI. Lágymá­
nyos (1952). Előzőleg: Horthy Miklós híd (1937).
A Boráros tér és a Goldmann György tér között.
Petőfi rakpart V. Belváros. Lásd: Belgrád rakpart
Petőfi Sándor út XVII. Rákosliget. Lásd: Gőzön
Gyula utca
Petőfi Sándor utca II. Adyliget. Lásd: Feketefej utca
Petőfi Sándor utca [35 Bl-2, 83 B2] V. Belváros
(1923). Előzőleg: Koronaherceg utca (1922), Fő­
posta utca (1919), Hajnóczy utca (1918-1919),
Koronaherceg utca (1874), Kronprinz Gasse
473 Petőfi utca

Petőfi Sándor utca Petőfi Sándor utca XVI. Árpádföld. Lásd: P em ete­
fű utca
Mint a város egyik legrégibb közterületének,
Petőfi Sándor utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Petúnia
hosszú és változatos a Petőfi Sándor utca históri­
utca
ája. Az első adat 1500-ból való, és máris zavarba
Petőfi Sándor utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szánthó
ejtő. A források egyik csoportja ugyanis Nagy ut­
Géza utca
cáról, a másik Piatea Dominorumról beszél, amit
Petőfi Sándor utca XXII. Budatétény. Lásd: Aszály
megközelítően Urak utcájának fordíthatunk.
utca
Nagyjából ugyanebben a - még török hódolt­
Petőfi Sándor utca [57 B3, 69 Bl] XXII. Nagy­
ság előtti - időszakban Szent Péter utcának is
tétény (1890-es évek). Nagytétényi út 268.-tól a
nevezik, a mai Ferences templom helyén állott
MÁV pécsi vonaláig.
középkori (Szent Péternek ajánlott) rendházra és
Petőfi tér [7 B3 (Pet.)] III. Csillaghegy (1948).
kápolnára utalva.
Előzőleg: Hősök tere (1940-es évek, Erzsébet tér
A török megszállás közel százötven esztendeje
(1920-as évek). Kert sor, Vasút sor és Ráby Má­
alatt is megőrizte ezt a nevét - csekély módosítás­
tyás utca között.
sal. Igaz, már nem egészen hosszában: első felda­
Petőfi tér IV. Újpest. Deák Ferenc utca, Kossuth
rabolása erre az időszakra esik. A Piatea Domino­
Lajos utca és Virág utca között. Területrendezés
rum ugyanis eredetileg a mai Kristóf tértől a Kál­
miatt megszűnt (1970).
vin térig terjeszkedett, egy utcaként szelte át a vá­
Petőfi tér [35 B2, 83 A2] V. Belváros (1874). Elő­
rost, egy egységként foglalva magába a mai Petőfi
zőleg: Untere Donau Zeile (Alsó Duna sor), egy
Sándor, Károlyi Mihály és Kecskeméti utcákat.
része. Börsen Platz (Börze tér) (1836-ban).35 Már­
A török országiás másfél évszázadában előbbi sza­
cius 15. tér 1., Régi posta utca 1., Apáczai Csere
kaszát Búza piac mahallénak, az utóbbiakat Ceg­
János utca 2. és Belgrad rakpart 28. között.
lédi, illetve Szolnoki utca mahallénak nevezték.
Petőfi tér XV. Pestújhely. Lásd: Orjáró tér
Hogy a felszabadulás, Buda sikeres keresztény ost­
Petőfi tér [28 B3] XVI. Mátyásföld (1954). Tatjána
roma után miért változott meg újra a neve, csak
utca, Natasa utca és Ezerjó utca között.
találgatjuk. Ami bizonyos, az Urak utcája, a Her­
Petőfi tér XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Szent
ren Gasse idővel Úri utca lett. Közel kétszáz esz­
Imre herceg út
tendőn keresztül őrizte pozícióit, s csak a város-
Petőfi tér XVII. Rákoshegy. Lásd: Szabad május
egyesítés után (Budán is volt és van is Úri utca!)
tér
merült fel annak igénye, hogy sort kellene keríteni
Petőfi tér XIX. Kispest. Lásd: Városház tér
átkeresztelésre, ami 1874-ben meg is történt. Az
Petőfi tér XIX. Wekerletelep. Lásd: Kós Károly tér
utca új neve Kronprinz Gasse, azaz Koronaherceg
Petőfi tér [60 Al] XXI. Gyártelep (1924). Petőfi
utca lett. A szó a trónörökös szinonimája, és a
utca, Betű utca és Telep utca között.
névadók az akkor 18. évébe lépő, Magyarországon
Petőfi út XXII. Budafok. Lásd: Nagytétényi út
hallatlanul népszerű Rudolf főhercegre gondoltak.
Petőfi utca [12 B3, 13 A3] II. Remetekertváros
Az csak természetes, hogy 1918-ban a „koro­
(1922 előtt). Kossuth Lajos utca 11.-től Bercsé­
naherceg” név nem maradhatott egy forgalmas
nyi utca 8.-ig.
belvárosi utca névtábláján. Már a polgári forra­
Petőfi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
dalom hónapjában át is keresztelték a jakobinus
Rákóczi út 10.-től Aradi utca 9.-ig.
mártír, Hajnóczy nevére. Az is természetes, hogy
Petőfi utca [16 B2, 17 A2] IV. Újpest (1882 előtt).
a kommün bukása utáni újabb rendcsinálást ez a
István út 11.-től Árpád út 122.-ig.
közterület sem kerülhette el. A városatyák azon­
Petőfi utca VI. Terézváros. Lásd: Székely Mihály
ban nem a régi - és valóban időszerűtlen - nevet
utca
restaurálták, hanem egy vadonatújat választottak
Petőfi utca [17 B2] XV Rákospalota (1893). Fő út
helyette: a szintén rebellisnek minősülő, de im­
131.-től Kisfaludy utca 6.-ig.
már minden gyanú felett álló költőfejedelem, Pe­
Petőfi utca XVI. Cinkota. Lásd: Georgina utca
tőfi Sándor nevét. Az új és máig érvényes táblák
Petőfi utca [26 B2, 27 A2] XVI. Rákosszentmihály
születésének 100. évfordulóján, 1923-ban kerül­
(1910-es évek). Előzőleg: Kender utca (1900-as
tek fel az itt álló házak homlokzatára.
évek), Rákóczi utcából nyíló zsákutca és Új utca
(1900-as évek) a Rákóczi utca és a József utca kö­
(1860-as évek), Herren Gasse (Úri utca) (1690), zött. Kossuth Lajos utca 97.-től Hársfavirág utca
Búza piac mahalle(szi)298 (15 47),53 piatea Domi- 6.-ig.
norum (Urak utcája) (XVI. század).136 Kossuth Petőfi utca XVI. Sashalom. Lásd: Sasfészek utca
Lajos utca 2/a-tól Szervita tér 6.-ig. Petőfi utca [41 B3] XVII. Rákoshegy (1948). Elő­
Petőfi Sándor utca XI. Albertfalva. Lásd: Építész zőleg: Szegedi Albert utca (1921), Katica utca
utca (1892). Széchenyi utca 22/a-tól Bánya partig.
Petőfi utca
Petőfi utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Kaszáló
utca
Petőfi utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep, Gloriett-te-
lep (1910-es évek). Előzőleg: Eperfa sor (1900-as
évek). A Halmierdőben futó része 1978-ban Péter-
halmi út lett. Üllői úttól Gilice térig.
Petőfi utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Csak a par­
cellázási térképen (1907). Lásd: Táncsics Mihály
utca
Petőfi utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Cím er utca
Petőfi utca [50 A3-B2] XIX. Kispest (1872). Üllői
út 275.-től Nagykőrösi útig.
Petőfi utca [49 A5] XX. Pesterzsébet (1910-es évek).
Bíró Mihály utca 17.-től Kossuth Lajos tér 5-6.-ig.
Petőfi utca [60 Al] XXI. Gyártelep (1900-as évek).
Karácsony Sándor utca 15.-től Posztógyár utca
8.-ig.
Petőfi utca XXII. Budafok. Lásd: Nagytétényi út
Petőfi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Rézöntő utca
Petőfi Sándor (1823-1849): hatalmas életművet
alkotó költő, műfordító. Volt vándorszínész és ka­
tona is. 1844-ben a Pesti Divatlapok szerkesztője,
1846-ban az Életképek munkatársa. Az 1848-as
forradalom pesti előkészítésében részt vett, mint
a márciusi ifjak egyik vezetője. Mozgósító erejű
verse, a „Nemzeti dal” március 15-e egyik jelképe
lett. Indult az 1848. évi országgyűlési választáso­
kon, de sikertelenül. Honvédnek állt, Bem segéd­
tisztje lett. 1849. július 31-én Segesvárnál elesett.
Petra utca [27 A2] XVI. Rákosszentmihály (1992).
Páratlan számok a bal oldalon. József utca 8.-tól
Ottó utca 25.-ig.
Petrence utca [18 A3] XV. Pestújhely (1954). Elő­
zőleg: Zombor utca (1930-as évek), Temető utca
(1910-es évek). Gazdálkodó út 67-69.-tői Sze­
rencs utca 60/b-62.-ig.
petrence: szálas takarmányból két rúdon vihető ki­
sebb rakás, csomó.
Petrezselyem utca [23 A3, 78 A3 (Petr.)] II. Or­
szágút (1879). Előzőleg: Petersil Gasse (XIX. szá­
zad). Fényes Elek utca 12.-től Kitaibel Pál utca
1.-ig.
Petri Mór utca XVI. Sashalom. Lásd: Somoskő utca
Petri Mór (1863-1945): költő, tanár. Tankönyv-
és lapszerkesztő, az Erdélyi Irodalmi Társaság és
a Petőfi Társaság tagja. Zilahon Ady Endrét is ta­
nította. A kerület tanfelügyelője volt 1907-1922
között.
Petri utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Peterdy utca (1910-es évek).
Ároktő utca 125.-től Napiás út 160.-ig.
Petri: az elnevezés oka nem ismert.
Petróleum utca [47 B3, 48 A3] XXI. Csepel-Ófalu,
Szigetcsúcs (1978). Weiss Manfréd úttól Olajki­
kötő utcáig.
petróleum: olajszármazék, motorüzemanyag és tü­
zelőanyag. Az elnevezés arra emlékeztet, hogy az
474
utca az olajkikötő (régebbi neve: Petróleum-kikö­
tő) felé vezet.
Petrőczy utca [38 A-B3] X. Óhegy (1910). Előző
neve: Tamács utca (1899). Kelemen utca 37.-től
Noszlopy utca 48.-ig.
Petrőczy vagy Petróczy: régi, kihalt család. Kiváló
tagja ~ Kata Szidónia (1658-1708): költőnő.
Petúnia utca [28 B3] XVI. Mátyásföld (1987). Elő­
zőleg: Petőfi Sándor utca (1920-as évek), István
utca (1889).165 Bökényföldi út 46.-tól Csinszka
utca 27.-ig.
petúnia, tölcsérke, csucsorféle dísznövény.
Petur utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1900). Anikó
utcától Keve utca 62.-ig.
Petur utca XV. Pestújhely. Lásd: Kőhíd utca
Petur (Péter) (XII-XIII. század): földbirtokos, részt
vett a Bánk bán által vezetett udvarellenes össze­
esküvésben. II. András (Endre) király fej- és jó-
szágvesztésre ítélte.
Petur utca [50 Al] XIX. Wekerletelep (1910). Esze
Tamás utca 17.-től Pannónia út 18.-ig.
Petz Ferenc utca [60 Al] XXI. Csepel-Belváros
(1991). Előzőleg: Fürst Sándor utca (1948), Ki­
rály utca (1900-as évek). Szent Imre tér 11.-től
Széchenyi utca 6.-ig.
Petz Ferenc (?-?): 1873-tól Csepel község bírója.
Az 1879. évi nagy árvíz idején bátorságával, szer­
vezőmunkájával tűnt ki, amikor megépíttette a
községet védő gátat. A hálás csepeliek 1930-ban
utcát neveztek el róla. Az 1948-as változások el­
vették annak az utcának a nevét, itt pótolták.
Petz Ferenc utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Kiss
János altábornagy utca
Petz Samu utca XI. Kelenföld (2000). A Fővárosi
Közgyűlés 1451/2000. (VI. 29.)/4. számú határo­
zatával az Osztapenkó köz nevet viselő közterület
nevét Petz Samu utcára változtatta. Az eredeti
előterjesztésben hibás volt a név írása. Az MTA
Nyelvtudományi Intézetétől kért szakvélemény
alapján, az utca neve helyesen: Pecz Samu utca.
Lásd ott!
Petzval József utca [35 A3, 47 Al] XI. Kelenföld
(1957). Előzőleg: Albert utca egy része. Sárbo­
gárdi úttól Etele útig.
Petzval József (1807-1891): mérnök-matematikus,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
külső tagja, az Osztrák Tudományos Akadémia
tagja. Megszerkesztette a nagy fényerejű anasztig-
mát fényképező objektívet.
Pezsgő utca [58 Bl] XXII. Budafok (1962). Elő­
zőleg: Honvéd utca (1930-as évek). Bem József
utca 16.-tól Szepesi utca 11.-ig.
pezsgő: az elnevezés az itteni pezsgőgyártásra utal.
P ézsm a utca [17 A3, 25 Al] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Zöldfa utca (1922). Tóth Ist­
ván utca 21.-től Taksony sor 26.-ig.
Pfarr Gasse I. Víziváros. Lásd: Markovits Iván utca
475
Pfarr Gasse V. Belváros. Lásd: Torony utca
Pfarr Platz V. Belváros. Lásd: M árcius 15. tér
Pfarr Platz V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
Pfarre: plébánia (németül).
Pfarrer Gasse V. Belváros. Lásd: Március 15. tér
Pfarrer, plébános (németül).
Pfarrkirchen Platz II. Újlak, III. Óbuda. Lásd: Kolosy
tér
Pfarrkirche: plébániatemplom (németül).
Pfau Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Páva utca, Thaly
Kálmán utca
Pfau: páva (németül).
Pfeifer Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Síp utca
Pfeifer az elnevezés a helyi birtokos Pfeifer csa­
ládra utal.
Phönix utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Raoul Wal­
lenberg utca
Phönix: az utca 1929-ben a „Phönix” Biztosító
Intézet hatalmas átjáróházáról kapta a nevét.
Piac tér I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
Piac tér II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Kolosy tér
Piac tér [7 B3] III. Csillaghegy (1920-as évek). Má­
tyás király út, Aradi utca és Hunyadi utca között.
Piac tér V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Piac tér XIX. Kispest. Lásd: Kossuth tér
Piac tér XIX. Wekerletelep (1912). Előzőleg: Kos­
suth Lajos tér (1910). Gutenberg körút, Murányi
utca, Zoltán utca és Piac utca között. Területren­
dezés miatt megszűnt (1973).
Piac tér XV. Pestújhely. Lásd: Tem plom tér
Piac tér XV. Rákospalota. Lásd: Hubay Jenő tér
Piac tér XVI. Mátyásföld (1920-as évek). Arany János
utca, Hangulat utca, Károly utca, Veres Péter út
között. Területrendezés miatt megszűnt (1974).
Piac tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Hősök tere
Piac tér XVI. Sashalom (1900-as évek). Veres Péter
út és Sashalmi sétány találkozásánál. Területrende­
zés miatt megszűnt (1974).
Piac tér XVII. Akadémiaújtelep. Lásd: Zsuzsanna
tér
Piac tér XVII. Rákoskert (1920-as évek). A Margit
körút és a Mátyás király sugárút között. Terület-
rendezés miatt megszűnt (1970-es évek).
Piac tér XVIII. Ganztelep. Lásd: Barcika tér
Piac tér [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1890-es évek).
Üllői út 396.-tól Aranyeső utcáig.
Piac tér XVIII. Szemeretelep. Lásd: Szabó D ezső
tér
Piac tér XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Vásáros tér
Piac tér XX. Pesterzsébet. Lásd: Szent Erzsébet tér
Piac tér XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: Rákóczi tér
Piac tér XXII. Nagytétény. Lásd: Szent Flórián tér
Piac utca [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910). Guten­
berg körút 8.-tól Zoltán utca 29.-ig.
piac: itt vannak vagy voltak a piacok.
Piac utca XVI. Sashalom. Lásd: Sashalm i köz
P iarista köz [35 B2, 83 B2 (Pia.)] V. Belváros
Piarista utca
(1993). Március 15. tér 3.-tól Váci utcáig (az
Eötvös Loránd Tudományegyetem épülete alatt).
Piarista utca [35 B2, 83 B2 (Piar.)] V. Belváros.
Előzőleg: Pesti Barnabás utca (1953), Piarista
utca (1932), Kötő utca (1874), Stricker Gasse
(XVIII. század), Goldstricker Gasse (Aranykötő
Piarista utca
Römer Flóris Pestről szóló monográfiájának tér­
képe a várost a XVIII. század végén mutatja. Az
utcát meghatározó legjelentősebb ház - részben
ennek helyén áll ma a névadó Piaristák iskolájá­
nak hatalmas tömbje (amely 1949 és 2000 kö­
zött az ELTE Bölcsészettudományi Kara ottho­
na volt) - Heiszler tábornok palotája.
Valamelyest megismerve eleink névadási szo­
kásait, bizonyára senkit nem lep meg az a tény,
hogy bizony nem erről a derék és tekintélyes,
amellett ismert palotáról, hanem éppen ellen­
kezőleg, egy jelentéktelen kis üzletről ragadt rá
az első név még a XVIII. században: a Sticker -
később (és magyarul) Kötő - Gasse megjelölés.
S ezzel már el is árultuk, milyen ipart űzött az
itt működő Hager János: harisnyakötő műhelyt
üzemeltetett.
Az 1700-as évek közepe táján Hager mester két
helyen is lakott ebben az utcácskában. Előbb a
- folyó felé fordulva - jobb oldali utolsó házban,
s mikor 1750 táján Guttig Ignáccal ingatlant cse­
rélt, a bal oldali utolsó házban. Bizonnyal önma­
gában ez is elegendő lett volna, hogy a derék ha­
risnyakészítő bevonuljon a történelembe, de más
oka is volt annak, hogy a maga korában sokat
emlegették. Amikor ugyanis a Piarista ház tel­
kének kialakítása érdekében az akkori házfőnök,
Görver János a házacskáját meg akarta venni,
Hager keményen ellenállt, évtizedeken át aka­
dályozva ezzel a kegyesrendi atyákat szép terveik
megvalósításában.
A Kötő utcát 1830 körül (igaz, rövid időre) átke­
reszteltek Aranykötőre, ám ez az elnevezés nem
tudott meghonosodni, és egészen 1932-ig meg­
maradt a Hagerre utaló név. 1932-ben azonban
végleg győztek a piaristák a hajdani szomszéd
felett. Ettől kezdve 20 évig - majd 2011 decem­
bere óta ismét - az itt működő tanítóházukra
utalva Piaristának hívják és mondják az időköz­
ben kiterjedésében is valamelyest megváltozott
utcát. 1953-ban a születésnapját ünneplő Ráko­
si Mátyás kívánságának engedve az egyházakra
utaló valamennyi közterület-elnevezést kiirtották
a történelmet csak bizonyos aspektusában tiszte­
lő kultusz hivatalnokai. Ekkor nevezték el Pesti
Barnabásról, a halálakor 24 éves vegyészről, aki
antifasiszta ellenállóként halt erőszakos halált
1944-ben Sopronkőhidán.
Pichler István utca
utca) (XIX. században néhány évig). Stadthaus
Platz (Városház tér) (XIX. század), Kirchen
Platz (Templom tér).78 Zwerch Gasse (Kereszt
[irányú] utca) (1690 körül), mint a mai Párizsi
utca folytatása. Március 15. tér 4.-től Váci utca
27-29.-ig.
piarista: más néven Kegyes Tanítórend. 1717-ben
telepedtek meg Pest városában. A mai Március
15. téren építettek rendházat, és ugyanitt nyitot­
ták meg iskolájukat is, amelyet 1898-ban bontot­
tak le, az Erzsébet híd építésekor. Az új épület
mint piarista gimnázium a régi városháza helyére
épült fel 1913 és 1917 között.
Pichler István utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Párta utca
Pichler István (?-?): Rákosszentmihályon római
katolikus plébános, az Almásy Pál-telepi kápolna
építője volt.41
Pici sétány [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom (1996).
Lándzsa utcától Gordonka utcáig.
P ici utca [8 B3] IV. Megyer (2000). Bagaria utcá­
tól Katód utcáig
Pihenő köz [9 Al] IV. Székesdülő (1991). Alsó utcá­
tól Felső utca 10-12.-ig.
P ihenő út [20 A2] XII. Budakeszierdő (1942).
Budakeszi úttól az Országos Korányi Tbc- és
Pulmonológiai Intézetig.
pihenő: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a gyógy­
intézetben a gyógyításnak részét képezik a bete­
gek számára szigorúan előírt pihenőkúrák is.
Pikkely utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1967). Elő­
zőleg: Dobsina utca (1937). Mária királyné útja
225.-től Királyhágó utca 84.-ig.
Pikó utca [58 B3] XXII. Budatétény (1994).248 Nap­
hal utca 18.-tól Balin utca 21.-ig.
pikó: csontlemezekkel borított testű, tüskés úszó-
jú hal.
Pilinszky János köz [83 B3 (P. J.)] V. Belváros
(2008). Előzőleg: Szivárvány köz (1897). Veres
Pálné utcától Cukor utcáig.
Pilinszky János (1921-1982): költő.
Pilisi utca [39 A-Bl] X. Felsőrákos (1900). Kere­
pesi út 83.-tól Nagyicce utcáig, onnan zsákutca.
Pilis: nagyközség Pest megyében. A középkori Pilis
vármegye névadója.
Pillangó ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Pillangó park [37 Bl] XIV. Törökőr (1991). Előző
neve: Varga Gyula András park (1968). Pillangó
utca, Kerepesi út és Fogarasi út 4-16. között.
Pillangó utca II. Máriaremete. Lásd: M ester utca
Pillangó utca [25 B3, 37 Bl] XIV Törökőr (1896).
Fogarasi út 24.-től Mogyoródi út 23.-ig.
Pille köz [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as évek).196
Nem hivatalos elnevezés.
Pille utca [8 A2] III. Békásmegyer (1967). Hatvány
Lajos utca 2.-től Boglár utca 1.-ig.
476
Pille utca III. Kaszásdűlő. Bojtár utca és Keled utca
között. Területrendezés miatt megszűnt (1976).
Pilóta utca [28 A3, 40 Al] XVI. Mátyásföld (1974).
Előzőleg: Kossuth Lajos utca (1894). Veres Pé­
ter út és Torony tér között; Kántor utca (1890-es
évek) a Torony tér és Ujszász utca között. Veres
Péter út 115.-től Ujszász utca 80.-ig.
pilóta: az elnevezés a közeli repülőtérre utal.
Pilsudski út XII. Németvölgy, Orbánhegy. Lásd:
Apor Vilmos tér, Strom feld Aurél út
Pilsudski utca IV Istvántelek. Lásd: Rozs utca
Pilsudski utca XX. Pesterzsébet-Szabótelep. Lásd:
Atléta utca
Pilsudski, Józef (1867-1935): lengyel katonatiszt,
marsall, hadügyminiszter, hadsereg-főparancs­
nok, köztársasági elnök. 1892-től a Lengyel Szo­
cialista Párt egyik vezéralakja, majd 1906-tól ve­
zetője. Szervezője volt a párt fegyveres osztagai­
nak, amelyek a németek mellett - 1914 és 1916
között - Oroszország ellen harcoltak. 1919-ben
köztársasági elnökké választották, és a hadsereg
főparancsnoka lett. 1921-ben kezdeményezte a
Szovjet-Oroszország elleni lengyel intervenciót.
1923-ban visszavonult a nyilvános politikai sze­
repléstől. 1926 májusában fegyveres erővel át­
vette a hatalmat, és az ország vezetője, hadügy­
miniszter és a hadsereg főfelügyelője lett. 1926
és 1928 között, valamint 1930-ban miniszterel­
nök.
Pilvax köz [35 Bl, 83 B2] V. Belváros (1923). Pető­
fi Sándor utca 7.-től Városház utca 10.-ig.
Pilvax (Pillwax) Károly (?-1849): kávéház-tulaj-
donos a mai Petőfi Sándor utcában. Ott tartották
összejöveteleiket 1848-ban a forradalmat kirob­
bantó fiatalok, a „márciusi ifjak”. Az eredeti kávé­
ház utcájára merőlegesen megépült utca kapta az
egykori káváház nevét.
Pim pó utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1954). Elő­
zőleg: Pipacs utca (1920-as évek). Török utca
25.-nél nyíló zsákutca.
pimpó: ötszirmú, sárga vagy fehér virágú, szárnyalt
vagy összetett levelű növény.
Pince köz [7 A2] III. Békásmegyer (XIX. század).
József utca 1.-től Perje utca 30.-ig.
Pincem ester utca [58 Bl (Pincém.)] XXII. Buda­
fok (1966). Előzőleg: Dohány utca (1930-as évek).
Gádor utca 39.-nél nyíló zsákutca.
pincemester: a borospince kezelője. Az elnevezés a
környék borpincéire utal.
Pincér utca [50 A3] XIX. Kispest (1953). Nádasdy
utca 123.-tól Zalaegerszeg utca 156.-ig.
Pinceszer utca [12 B2] II. Remetekertváros, Szép­
halom (1965). Előzőleg: 209. utca. Aszú utcától
Kökény utcáig.
pinceszer: bortermelő vidékeken így nevezik azt az
utat, amelyre a borospincék nyílnak.
Pint utca [59 Al] XXII. Budafok (1966). Előzőleg:
477
Ipar utca (1930-as évek). Plébánia utca 9.-től
Knoll József utca 10.-ig.
pint: régi űrmérték, amely szinte minden ország­
ban más nagyságú volt. A magyar pint kb. 1,415
liter. Az elnevezés a környék borpincéire utal.
Pintér József utca [16 Bl] IV Újpest (1933). Elő­
zőleg: Kálmán utca (1908 előtt). Váci út 77.-től
Megyeri út 12.-ig.
Pintér József (1858-1928): az Egyesült Izzó vezér-
igazgatója 1921-ig. Vezetése alatt születtek meg
az üzem első nagy szabadalmai, amelyek megala­
pozták a gyár világhírét.
Pintér utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1874).
Előzőleg: Binder Gasse (1790 körül),1 Huhn
Gasse (Tyúk utca) (1804), Stier Gasse (Bika utca)
(1803),1 Raitzen Gasse (Rác utca) (1690). (Csak
gyalogosoknak.) Molnár utca 24.-től Váci utca
69.-ig.
pintér, hordókészítő, bodnár.
Pinty utca [33 B2] XII. Széchenyihegy (1900).
Farkasvölgyi út 10.-től Rácz Aladár út 166.-ig.
Pinty utca XVIII. Almáskert (1912). Kalász utca és
a főváros határa között. Tervezett, de nem kiépí­
tett utca.
Pinty utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941). Szent
István út 157.-től Mókus út 24.-ig.
pinty : veréb nagyságú, tarka tollazatú, magvakkal
táplálkozó madár
Pintyőke utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1964).
Előzőleg: Kertész utca (1900-as évek). Petőfi utca
38.-tól Szentháromság utca 29.-ig.
pintyőke: a pinty becéző alakja.
Pipa utca II. Hársakalja. Lásd: Járóka utca
Pipa utca [35 B2, 36 A2, 83 B3] IX. Ferencváros
(1874). Előzőleg: Három pipa utca (1866), Drei
Pfeifen Gasse (1838) egy része, Tabak Gasse
(Dohány utca) (1817),8 Rothe Igel Gasse (Vörös
Sün utca) (1800-as évek).3 Zsák utca,1 Kis Pipa
utca,1Károly utca (1848-1849-ben) a Ráday utca
és az Üllői út között.1 Vámház körút 3.-tól Csar­
nok tér 1.-ig.
Pipa utca XXII. Budafok. Lásd: Köd utca
Pipacs ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Pipacs utca II. Hársakalja. Lásd: Gyöngyvirág utca
Pipacs utca III. Békásmegyer. Lásd: Nád utca
Pipacs utca [35 B2, 83 A3] XI. Gellérthegy (1905).
Előzőleg: Kemenes utca egy része. Minerva utca
6.-tól Rezeda utca 13.-ig.
Pipacs utca [73 Al (Pi.)] XXI. Királyerdő (1937).242
Jegenye utca 11.-től Pálma utca 40.-ig.
Pipacs utca XXIII. Soroksár. Lásd: Pim pó utca
Pipishegy utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1991).
Előző neve: D jelű utca (1980-as évek). Zrínyi ut­
cától Irsa utcáig.
Pipis-hegy: 183 m magas domb. Még a XIX. szá­
zadban is nagy számban fészkeltek itt a „pipisma-
Pistahegyi köz
darak”, azaz a búbos pacsirták, amelyről a domb
a nevét kapta.37
Pipiske utca [33 B2] XII. Széchenyihegy (1941).
Svájci út 7.-től Csíz utca 9.-ig.
pipiske: búbos pacsirta.
Pipitér utca [12 A3] II. Adyliget (1962). Előzőleg:
Árpád utca (1920-as évek) a József Attila utca
és Margit tér között, és Csokonai utca (1920-as
évek) a Honvéd utca és Dózsa György utca kö­
zött. Feketerigó utcától Nagykovácsi útig.
pipitér: sárga vagy fehér fészkes virágú, a kamillá­
hoz hasonlító gyomnövény.
Pirkadat utca [14 Bl] III. Aranyhegy (1964). Óvár
utcától Taliga utcáig.
Pirók Gyula utca [49 B3, 50 A3] XX. Pesterzsébet
(1966). Előző neve: Gárdonyi Géza utca (1932)
egy része. Nagysándor József utca 144/a-tól Ma­
gyar utca 43.-ig.
Pirók Gyula (1908-1943): villamosvezető. A Köz­
lekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete
pesterzsébeti alapszerve vezetőségének, majd köz­
ponti vezetőségének is tagja. 1942-ben munka­
szolgálatos egységgel a szovjet harctérre vitték, ott
pusztult el. 1937-től bevonulásáig lakott ebben az
utcában.
Piros rózsa utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: József Attila utca (1945), József főher­
ceg utca (1920-as évek eleje). Sorként számozva.
Veres Péter út 2.-től Budapesti út 1.-ig.
Piroska köz [58 B2] XXII. Budatétény (1920 előtt).
Eredetileg: Piroska utca (XIX. század). Művelő­
dés utca 33.-tól Kistétény utca 36.-ig.
Piroska: az elnevezés Voinovic Piroska, egy - haj­
dan az utcában lakó - helyi polgárlány nevét örö­
kítette meg.99
Piroska utca [35 A2, 82 B3] I. Krisztinaváros
(1910). Tigris utca 53.-tól Zsolt utca 1.-ig.
Piroska: egy család keresztneveinek utcanévbokra;
1. még: Dezső, Aladár, Jolán.
Piroska utca [8 A3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Királyok útja 165.-től Kossuth Lajos üdülőpart
80.-ig.
Piroska utca XXII. Budatétény. Lásd: Piroska köz
Piski utca I. Tabán (1879). Döbrentei utca és At­
tila út között. Területrendezés miatt megszűnt
(1936).
Piski utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály (1910-es
évek). Vörösmarty utca 24.-től Gusztáv utca 11.-ig.
Piski utca [41 Bl, 42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1920-as évek).218 Napiás út 149.-től Ároktő utca
132.-ig.
Piski, Piskitelep: helység Hunyad vármegyében.
(Ma Románia: Simerija.) A magyar hadsereg Bem
József vezetésével 1849. február 9-én itt nyert
fontos ütközetet az osztrákokkal szemben.
Pistahegyi köz [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1990). Pistahegyi út 4.-től Dinnyehegyi közig.
Pistahegyi út
Pistahegyi út [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1990). Szent László utca 185.-től Hrivnák Pál
utca 200.-ig.
Pista-hegy: 121 m magas domb a kerületben.
Piszke utca [12 B2] II. Máriaremete (1953). Előző­
leg: Szent Imre utca (1910-es évek). Csatlós utca
73.-tól Máriaremetei út 204.-ig.
1. Piszke: község Komárom-Esztergom megyében.
2. piszke: az egres másik neve.
Pisztoly utca IV. Újpest. Lásd: Hárfa utca
Pisztráng utca [17 B1 (Pisz.)] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Szilas utca (1938), Anyácska utca
egy része. Énekes utca 26.-tól Anyácska utca 6.-ig.
pisztráng: hegyi patakokban élő, illetve tenyésztett
ízletes húsú hal.
Pitvar utca [25 B3, 26 A3] XIV. Alsórákos (1942).
Jeszenák János utca 10.-től Lengyel utca 5.-ig.
pitvar: a régi falusi háznak az a középső, konyhá­
nak is használt része, amelybe közvetlenül az ud­
varról vagy a tornácról lehetett bejutni.
Pitypang utca [22 A2-1] II. Csatárka (1941). Tö­
rökvész út 77.-től Zöldkő utcáig.
Platán sor [37 B2] X. Laposdülő (1991). Kőbányai
úttól Szalonka közig.
Platán utca [17 Bl] XV Rákospalota (1954). Előző­
leg: Elemér utca (1926), Cserba Elemér dr. utca
(1938). Géza fejedelem tér 8.-tól Győzelem utca
18.-ig.
Platánliget utca [64 B2] XVIII. Alacskai úti lakó­
telep (2005). Alacskai úttól indul, az Égerfa utcá­
tól zsákutca.
piatea Armenorum II. Víziváros. Lásd: Örmények
utcája
piatea Dominorum V Belváros. Lásd: Egyetem tér,
Ferenciek tere, Károlyi Mihály utca, Kecs­
kem éti utca, Petőfi Sándor utca
piatea Gallicalis I. Vár. Lásd: Fortuna utca
piatea Italicorum I. Vár. Lásd: Úri utca
piatea Kalmar wcha vocata I. Vár. Lásd: Szenthá­
rom ság utca
piatea Media I. Vár. Lásd: Tárnok utca
piatea Omnium Sanctorum I. Vár. Lásd: Úri utca
piatea penes Danubium II. Víziváros. Lásd: Duna
melletti utca
piatea posterior I. Vár. Lásd: Úri utca
piatea Sancti Nicolai I. Vár. Lásd: Hess András tér
piatea Sancti Sigismundi I. Vár. Lásd: Szent György
utca
piatea seu vicus textorum II. Víziváros. Lásd: Taká­
csok utcája
piatea versus clastrum Sancti Stephani protomartyris
II. Víziváros. Lásd: A Szent Istvánról elnevezett
kolostorhoz vivő utca.
piatea: utca (görög eredetű latin szó).
Platina utca [58 B2] XXII. Budafok (1962). Elő­
zőleg: Botond utca (1930-as évek). Háros utca
17.-től Vörösmarty utca 3.-ig.
478
Plébánia tér V. Belváros. Lásd: Március 15. tér
Plébánia tér V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
Plébánia utca I. Víziváros. Lásd: Markovits Iván
utca
Plébánia utca V. Belváros. Lásd: Torony utca
P lébánia utca [47 A3, 59 Al] XXII. Budafok
(XVIII. század). Savoyai Jenő tér 7.-től Jósika utca
7.-ig.
Plébánia utca XXII. Nagytétény. Lásd: Szabadság
utca
Plébániatemplom tér II. Újlak, III. Óbuda Lásd:
Kolosy tér
Plébános utca V. Belváros. Lásd: M árcius 15. tér
Plósz Andor utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Teréz
utca
Plósz Andor (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Plósz Lajos utca XI. Gellérthegy. Lásd: Gombocz
Zoltán utca
Plósz Lajos (1809-1886): szemorvos, egyetemi ta­
nár. A Somlói út, a Szüret utca, a Villányi út és a
Hegyalja út által határolt telkén kialakított utcák
területét ingyen engedte át a fővárosnak.
Plútó utca [59 B3, 60 A3-2] XXI. Csillagtelep,
Erdősor, Háros (1961).240 Előzőleg: 785. utca.
Rakéta utcától Orion utcáig.
Plútó: a Naprendszer legkülső bolygója.
Podhorszki utca [63 B2, 64 A2-3] XVIII. Újpéteri-
telep (1964). Előzőleg: Árpád utca (1898). Szálfa
utca 35.-től Kapocs utcáig.
Podhorszki János (1917-1944): helyi polgár. Bal­
oldali nézetei és személyes ellentétek miatt a nyila­
sok agyonverték.
Podmaniczky Frigyes tér [35 Bl, 83 B1 (Pod. F.)]
V. Lipótváros (1983). A II. világháborúban el­
pusztult épülettömb helyén: Bank utca, Vadász
utca, Arany János utca és Bajcsy-Zsilinszky út
között. A névadás az abban az évben megalakult
Budapesti Városszépítő Egyesület javaslatára szü­
letett meg.
Podmaniczky Frigyes báró (1824-1907): a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja. 1848-ban
az utolsó rendi országgyűlés felsőházának, majd a
népképviseleti országgyűlés felsőházának tagja és
jegyzője. A Magyar Tudományos Akadémia leve­
lező tagja. 1848 szeptemberétől a szabadságharc
résztvevője, novemberétől tiszt. A bukás után köz­
legényként katona 1850-ig. Utána íróként mun­
kálkodott. 1861-től országgyűlési képviselő, a Fő­
városi Közmunkák Tanácsa alapító tagja (1871),
1873-1905 között alelnöke. A Magyar Nemzeti
Színház és az Operaház intendánsa. 1889-től a
Szabadelvű Párt elnöke. Krúdy Gyulától „ka­
pott” neve: „Budapest vőlegénye”.
Podm aniczky János sétány [42 B3] XVII. Rá­
koskert (1991). Előző neve: II. számú gyalogút
(1980-as évek). Pesti úttól Strázsahegy utcáig.
Podmaniczky János báró (1786-1883): rákoske-
479
resztúri földbirtokos. Az 1838-as nagy árvíz idején
báró Wesselényi Miklóssal együtt mentette az
embereket, ezért Pest városa 1839. március 15-én
„az 1838. évi árvíz alkalmával szerzett érdeme­
kért” díszpolgári címmel tüntette ki.72
P odm aniczky utca [23 B3, 24 A3, 79 B3, 80
A3-B2, 83 Bl] VI. Terézváros (1990). Előzőleg:
Rudas László utca (1951), Podmaniczky utca
(1874), Lämmer Gasse (Bárány utca), Drei Lám­
mer Gasse (Három Bárány utca) (1820-as évek)
a Bajcsy-Zsilinszky út és Jókai utca között; Pod­
maniczky Gasse (1860-as évek eleje), amelynek
előzőleg Eisenbahn Linie (Vaspálya sor) (1840-es
évek)31 volt a neve a Jókai utca és Dózsa György
út között. Nagymező utca 53.-tól Dózsa György
út 116.-ig.
Podmaniczky László báró (1792-1865): földbirto­
kos. A Nyugati pályaudvar építésére telket ado­
mányozott a fővárosnak. Az utca a pályaudvar
mellett van.
Podmaniczky utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Podm a­
niczky Zsuzsanna utca
Podm aniczky Zsuzsanna utca [53 Bl] XVII.
Rákoshegy (1996). Előzőleg: Paraj utca (1953),
Podmaniczky utca (1920-as évek). Szabadság utca
48.-tól Szilárd utca 21.-ig.
Podmaniczky Zsuzsanna bárónő (1838—1923): gróf
Podm aniczky utca
A XIX. századi Pesten szokásban volt, hogy a
városnak telket adományozó személyről utcát
vagy teret neveznek el. így történt a mai Pod­
maniczky utca esetében is, amelynek Bajcsy-Zsi­
linszky út és Jókai utca közötti szakaszát koráb­
ban - az itt működő hírhedt kocsmáról - Három
Bárány , majd egyszerűsítve Bárány utca néven
emlegettek. Amikor azonban báró Podmaniczky
László (1792-1865) az 1860-as évek derekán sa­
ját földbirtokát áldozta fel a Nyugati pályaudvar
építésére, nagyvonalúan róla nevezték el a vas­
útállomáshoz vezető széles, kényelmes útvona­
lat. A vasparipák végállomása ihlette meg a Jó­
kai utca és a Dózsa György' út közötti szakasz, a
Vaspálya sor névadóit is. Napjainkban azonban
hiába keresnénk a térképeken a hangzatos nevet:
később ezt a részt is Podmaniczky utcára keresz­
telték, így az útvonal eredeti hosszának többszö­
rösére nőtt. S hogy Podmaniczky László szemé­
lye, illetve a házsor eredeti elnevezése kellőkép­
pen megragadt a budapestiek emlékezetében és
képzeletében, mi sem bizonyítja jobban, mint
hogy Rudas László (1885-1950), a Kommunis­
ták Magyarországi Pártja egyik alapító tagjának
neve csupán rövid ideig díszelgett a házfalakon
elhelyezett táblákon: az adakozó kedvű báró is­
mét visszakapta terézvárosi utcáját.
Poll Sándor utca
Vigyázó Ferenc felesége, aki részt vett a község
jótékonysági munkáiban, vagyonát férjével együtt
a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta.
Podmaniczky Zsuzsanna utca XVII. Rákoskeresztúr.
Lásd: Babvirág utca.
Podolin köz III. Remetehegy (1954). Remetehegyi
útból nyíló zsákutca. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1967).
Podolin utca [23 Al] III. Remetehegy (1932). Bécsi
út 106.-tól Doberdó út 25.-ig.
Podolini út III. Remetehegy. Az 1971. évi Budapesti
utcajegyzékben tűnik fel, mint amelyet a Remete­
hegyi úthoz csatoltak. Sem más jegyzékben, sem
térképen nem szerepel a név.
Podolin: helység Szepes vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Podolínec.)
Pogány József utca VIII. Józsefváros. Lásd: Víg utca
Pogány József (1886-1939?): tanár, író, újságíró.
Az I. világháborúban haditudósító volt. A Káro­
lyi- és a Berinkey-kormányban államtitkári rang­
ban kormánybiztosként a Katonatanács elnöke.
A Tanácsköztársaság alatt külügyi, hadügyi, majd
közoktatásügyi népbiztos, hadosztályparancsnok.
Bécsbe, majd a Szovjetunióba emigrált, és ott
előbb politikai munkát végzett, majd a Tervhivatal
igazgatóságának tagja volt. A sztálinizmus áldoza­
ta lett.
Pogány köz [50 B3] XIX. Kispest (1940). Györffy
István tér 6.-tól Katona József utca 20.-ig.
Pogány utca [39 Al] X. Felsőrákos (1900). Kere­
pesi út 89.-től Juhász utca 27/b-ig.
Pogány utca [58 B2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Zombori út 6.-tól Gyűszű utca 8.-ig.
pogány: nem egyistenhívő. A török időkben a mo­
hamedán vallásúakat illették ezzel a névvel, illetve
jelzővel.
Pogánytorony utca [14 Bl, 15 Al] III. Aranyhegy
(2009). Előzőleg Kilátó utca (1994). Naszád ut­
cától Ürömhegyi lejtőig.
Pogánytorony: az Aranyhegyen álló torony neve.
Pohár utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1964). Elő­
zőleg: 837. utca. Nagytétényi út 247.-től Hajóma­
lom utca 1.-ig.
Pók utca [15 B2, 16 A2] III. Rómaifürdő (1940).
Nánási út 2.-től Római út 1.-ig.
Polgár tér III. Óbuda (1874). Előzőleg: Rosen Platz
(Rózsa tér) (XIX. század). Tavasz utca, Kálvin köz
és Kis Korona utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1976).
Polgár utca [23 Bl] III. Óbuda (1874). Előzőleg:
Úri utca (1870), Herren Gasse (1862). Tavasz ut­
ca 11.-től Kórház utca 2.-ig.
polgár: az egyesítéskor négy Úri utca volt Budapes­
ten, ezért ennek az utcának a nevét Polgár utcára
változtatták.
Poll Sándor utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Szent
Imre utca
Pollack Mihály tér
Poll Sándor (1898-1937): könyvkereskedő-segéd.
A Tanácsköztársaság alatt a közoktatási népbiz­
tosság munkatársa. Ausztriába emigrált, ahol tag­
ja lett az illegális kommunista pártnak. 1923-ban
hazatért, részt vett az akkori Magyar Szocialista
Munkáspárt szervezésében. Többször letartóztat­
ták. 1936-ban, a Komintemben a Kommunisták
Magyarországi Pártjának képviselője.
Pollack Mihály tér [36 A2, 84 A3] VIII. József­
város (1955). Előzőleg: Puskin utca, Eszterházy
utca, Öt Pacsirta utca (Fünf Lerchen Gasse),
Krachenfehls Gasse (Krachenfehls utca) egy ré­
sze. Bródy Sándor utca 1. és 3., Múzeum utca 2.
és 4. között.
Pollack Mihály (1773-1855): építész, klasszicista
építészetünk kimagasló mestere. Legnagyszerűbb
és legismertebb alkotása a Nemzeti Múzeum
épülete. Az 1838-as árvízben és 1849-ben Pest
ágyúzásakor több épülete megsemmisült.
Pom ázi köz [14 Bl-2] III. Törökkő. Pomázi út 7.-
nél nyíló zsákutca.
P om ázi út [14 B2-1, 15 Al] III. Törökkő (1910).
Bécsi út 365.-től Keled útig.
Pomáz: helység Pest megyében.
Pongrácz köz [37 B2, 38 A2] X. Laposdűlő (1991).
Kőbányai úttól Szalonka közig.
Pongrácz út [37 Bl-2, 38 A2] X. Laposdűlő (1900).
Előző neve: Ligettelki út (1890-es évek). Sorként
számozva. Kerepesi út 53.-tól Kőbányai út 44.-ig.
Pongrácz László (1824-1890): 1848-as honvéd
alezredes, aki e rangot Buda várának visszavétele­
kor tanúsított bátor magatartásáért kapta. A fegy­
verletétel után fogságba esett, de megszökött.
Emigrált, majd 1867-ben hazatért, és újra kato­
na lett. Altábornagyként ment nyugállományba.
A terület, amelyen az utca van, valamikor a csa­
lád tulajdona volt.
Pongrátz Gergely tér [26 A3] XIV. Alsórákos
(2011). Nagy Lajos király út és Fogarasi út keresz­
teződése.
Pongrátz Gergely (1932-2005): a Corvin közi fel­
kelőcsoport második és utolsó főparancsnoka az
1956-os forradalom idején.
Pontos utca XIII. Angyalföld (1953). Előzőleg: 114.
utca. Béke utcától Nővér utcáig. Területrendezés
miatt megszűnt.
Ponty utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1879). Elő­
zőleg: Karpfen Gasse (1858), Hecht Gasse (Csu­
ka utca) (XIX. század),1 Fischer Gasse (Halász
utca) (1695),1 a Fő utca és a Szalag utca között;
Prunnei Steig (Kút ösvény) (1695)1 a Szalag utca
és Donáti utca között. Fő utca 28.-tól Donáti utca
5.-ig.
Pontykő utca VIII. Józsefváros. Lásd: Karácsony
Sándor utca
pontykő: a Karpfenstein név magyar tükörfordítása.
Lásd ott.
480
Poór utca X. Óhegy (1910). Vaspálya utca és Vasgyár
utca között. Üzemi terület lett, megszűnt (1973).
Poór Imre (1823-1897): szerzetes, tanár, orvos,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
levelező tagja. A szerzetesrendet elhagyta, és 1848-
ban honvédnek jelentkezett. A bukás után elvégezte
az orvosi egyetemet, megszervezte a Rókus Kór­
házban a bőrgyógyászati osztályt. Megalapította
a Gyógyászat című orvosi lapot. Budapest főváros
törvényhatósági bizottságának tagja.
Popieluszko utca [48 B3, 60 Bl] XXI. Csepel-
Szabótelep (2011), előzőleg: Ságvári Endre utca.
Árpád utca 47-49.-ig.
Jerzy Popieluszko (1947-1984): lengyel római
katolikus pap. Többször felemelte szavát a kom­
munista rendszer ellen. 1984. október 19. és 31.
között a biztonsági szolgálat lefogta és megölték.
2010. június 6-án boldoggá avatták.
Poprád utca XV. Rákospalota. Lásd: R ecés utca
Poprád utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Rák utca
Poprád utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Ferihegyi repülőtérre vezető úttól Forgó utca
19.-ig.
Poprád utca [49 B3, 50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Pozsony utca 10-12.-től Ady Endre térig.
Poprádi köz [46 Al] XI. Őrsöd (1974). Keserűviz
utcától Poprádi útig.
Poprádi út [46 Al-2] XI. Dobogó, Őrsöd, Péterhegy
(1900). Dobogó út 42.-től Budaörsi útig.
Poprádi utca XVI. Cinkota. Lásd: C sillám utca
Poprádi utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937).243
Mária királyné útja 207.-től Királyhágó út 56.-ig.
Poprád: helység Szepes vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Poprád.)
Pór B ertalan köz [35 A3] XI. Kelenföld (1991).
Előzőleg: Pór Ernő utca (1968), Irinyi József utca
egy része. Petzval József utca 7-9.-tői Mohai út
14-16.-ig.
Pór Bertalan utca II. Pasarét. Lásd: Gyergyó utca
Pór Bertalan (1880-1964): festőművész. Kétszeres
Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas.
Pór Ernő utca XI. Kelenföld. Lásd: Pór Bertalan
köz
Pór Ernő (1889-1939?): magántisztviselő. A Ma­
gyarországi Szociáldemokrata Párt tagja, a hadi­
fogság után a Kommunisták Magyarországi Pártja
egyik aktivistája. A Tanácsköztársaság idején a
külügyi népbiztosság propagandairodájának ve­
zetője. A bukás után előbb Ausztriába, majd a
Szovjetunióba emigrált, ahol a sztálinizmus áldo­
zata lett.
Por köz [57 B3] XXII. Nagytétény (1940-es évek).
Előzőleg: Kereszt utca (XIX. század eleje).76 Már­
cius 15. utca 36/c-től Petőfi Sándor utca 53.-ig.
Por utca XVII. Rákoshegy. Lásd: D ózsa György
utca
por. az utca akkori állapotáról.
481
Porcelán utca [39 A2] X. Téglagyárdűlő (1963).
Előző neve: Tűzálló utca (1951). Jászberényi út
51.-től Tárna utca 4.-ig.
porcelán: az elnevezés emlékeztet az itt folyt ipari
porcelángyártásra.
Pordán utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Esztergályos
utca
Pordán Imre (?-?): ügyvéd, a fővárosi törvényhatósá­
gi bizottság virilista tagja.115 Mivel a Villatelepen la­
kott, valószínűleg Pestszentlőrinc létrehozása érde­
kében folytatott tevékenységéért kapta az utcanevet.
Póré Nagy György utca IV Újpest. Lásd: Hajnal
utca
Póré Nagy György (?—1945?): a névadóról semmi­
féle adatunk nincs. Valószínűleg az ellenállásban
vett részt.
Porta tér XX. Pesterzsébet. Lásd: Szent Lajos tér
porta: az elnevezés arra utal, hogy a tér mintegy
portája a körülötte álló házaknak.
Portyázó út [46 B3] XXII. Budafok (1930-as évek).
Tatárka utca 20.-tól Vadász fordulóig.
portyázó: így nevezik azt a kisebb katonai csopor­
tot, amely ellenséges területen mozog.
Porzó utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
zőleg: Temesvár utca (1920-as évek). Peregi út
5.-től a temetőig.
Pósa Lajos utca [25 B3-2] XIV. Alsórákos (1928).
Egressy tér 7.-től Vezér utca 172.-ig.
Pósa Lajos utca [27 A-B3] XVI. Sashalom (1920-as
évek). Legény utca 12.-től Hősök fasora 17.-ig.
Pósa Lajos utca [65 Al] XVIII. Ganztelep (1945).
Előzőleg: Iglói út (1922). Semmelweis utca 24.-től
Kupeczky János utca 32.-ig.
Pósa Lajos (1850-1914): költő, ifjúsági író, „Az én
újságom” főszerkesztője.
Poscher János utca XIII. Angyalföld (1958). Lásd:
Kerekes utca
Poscher János (1900-1944): szállítómunkás. A Fu­
varozómunkások Szakszervezetének elnöke. A Ges­
tapo letartóztatta. Ismeretlen körülmények között
halt meg.
Post Gasse V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
Posta köz [50 B2 (Pos.)] XIX. Kispest. Kisfaludy
utcától Templom térig.
posta: a kerületi postahivatal mellett van.
Posta utca I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Gyors­
kocsi utca
posta: az elnevezés arra utal, hogy a XIX. század­
ban a Markovits Iván utca és Gyorskocsi utca
sarkán álló épületben volt a posta.
Posta utca V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
posta: a XVIII. században az utcában állt a posta
épülete.
Posta utca XX. Pesterzsébet. Soroksári út és Izabella
utca között. Lásd: Topánka utca
posta: az 1970-es években lebontott utcában állt
a posta épülete.
Povi Bang-Jensen utca
Postakocsi utca I. Víziváros. Lásd: Gyorskocsi utca
Postakocsi utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Szentkirályi utca (1920-as évek). Erzsé­
bet körút 69.-től Zsigmond utca 4.-ig.
Postakürt utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Havas utca (1927). Pesti út 325.-től Pos­
takocsi utca 63.-ig.
postakürt: amikor még a legfontosabb közlekedési
eszköz a postakocsi volt, akkor ezzel adtak jelzést
az országutakon, hogy utat kapjanak.
Postam ester utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Szentpéteri utca (1920-as évek). Erzsé­
bet körút 75.-től Zsigmond utca 8.-ig.
postamester: a XX. század első harmadáig így ne­
vezték a postahivatal vezetőjét a kisebb települé­
seken.
Postás utca [46 B2, 47 A2] XI. Kelenvölgy (1910-es
évek). Solt utca 11.-től Hajtány sor 3-4.-ig.
postás: a közeli postahivatal dolgozóira emlékeztet
az elnevezés.
Posthomethew wcza I. Vár. Lásd: Országház utca
Mai írás szerint: Posztómető utca
Poszáta utca [61 A2 (Posz.)] XXIII. Soroksár
(1998).288 Szajkó utcától Molnár utcáig.
poszáta: a verébnél kisebb, szürke vagy barna tol­
lazatú rovarirtó énekesmadár. Több fajtája védett.
Posztó utca [60 B2] XXI. Erdősor (1961). Szent-
miklósi úttól Szent László út 52.-ig.
posztó: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a közel­
ben posztót gyártottak.
Posztógyár köz [60 Al] XXI. Gyártelep (1973).
Posztógyár utca 10,-nél nyíló zsákutca.
Posztógyár utca [60 Al] XXI. Gyártelep (1966).
Előző neve: Állomás utca (1930). Bajáki Ferenc
utca 92.-től II. Rákóczi Ferenc út 171.-ig.
Posztógyár: az elnevezés az utcában működött
Csepeli Posztógyárra utal.
Posztómető utca I. Vár. Lásd: Országház utca, Úri
utca
posztómető: az elnevezés idején a posztókereske­
dőket nevezték így.
Posztónyíró utca I. Vár. Lásd: Országház utca, Úri
utca
posztónyíró: az elnevezés idején a posztókészítés
utolsó fázisát, a bolyhozást végző iparos neve volt.
Póth Irén utca [63 B2, 64 A2-3] XVIII. Újpéterite-
lep (1965). Előzőleg: Ságvári Endre utca (1946),
Bemát utca (1898). Szálfa utca 31-33.-tói Kapocs
utca 29.-ig.
Póth Irén (1925-1945): helyi polgár. Pestszentimre
községben 1945 januárjában az egyik iskola taka­
rítása közben felrobbant akna ölte meg.
Povázsai György utca IV. Újpest. Lásd: Hajnal utca
Povázsai György (1924-1945): asztalos. Újpesten,
fegyveres ellenállóként, tűzharcban halt meg.
Povi Bang-Jensen utca [46 A-Bl] XI. Sasad
(2008). Maiéter Pál utcától Menedékes utcáig.
Pozsony utca
Povi Bang-Jensen (1909-1959): dán diplomata.
A második világháború idején a washingtoni dán
nagykövetség munkatársa volt. Az 1956-os for­
radalom ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság másod­
titkára. Az ENSZ Közgyűlésen a „magyar ügy”
tárgyalása 1959. november 25-én volt esedékes.
Ezen a napon Bang-Jensent a New York-i Alley
Pond Parkban átlőtt jobb halántékkal találták
(egyébként balkezes volt). Halálát öngyilkosság­
nak minősítették.
Pozsony utca XI. Albertfalva.260 Lásd: D erzsi utca
Pozsony utca [17 Bl-2] XV. Rákospalota (1928).
Előzőleg: Vasút utca (1893). Fő út 38-40.-tői
Károlyi Sándor út 1.-ig.
P ozsony utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Üllői út 520.-tól Érsekújvár utca 35.-ig.
Pozsony utca [50 B3, 51 A3, 63 Al] XIX. Kispest
(1940).213 Ipolyság utca 8.-tól Méta utca 21.-ig.
Pozsony utca [49 B3, 50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1925).239 Köztársaság tér 7-8.-tói Mártírok útja
174-176.-ig.
Pozsonyi köz XIII. Újlipótváros. Lásd: Wahrmann
Mór köz
Pozsonyi út [23 B3-2, 79 A3-B2] XIII. Újlipótváros
(1903). Előzőleg: Felső rakpart (1886), Újpesti
rakpart (1875). Jászai Mari tér 5.-től Garam utca
1.-ig.
Pozsonyi út XVII. Rákoscsaba-Újtelep, Rákosliget.218
Lásd: Ároktő utca
Pozsonyi út XXII. Baross Gábor-telep. Lásd: Nyél
utca
Pozsonyi út XXII. Budafok. Lásd: Kiránduló utca
Pozsonyi utca [13 A3] II. Remetekertváros (1920-as
évek). Hűvösvölgyi út 6.-tól Hunyadi János utca
9. -ig.
Pozsonyi utca [7 B3, 8 A3, 16 Al] III. Csillaghegy
(1987). Előzőleg: Ortutay Gyula utca (1985),
Pozsonyi utca (1920-as évek). Czetz János utca
42.-től Királyok útja 28.-ig.
Pozsonyi utca [16 B2-3] IV. Újpest (1925). Chinoin
utca 2.-től Nyár utca 1.-ig.
Pozsonyi utca XVI. Cinkota. Lásd: Csókakő utca
P ozsonyi utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek).253 Két részből áll: a Szent Ko­
rona utca és a Rákosi út közötti parkból indul a
Szilaspatak utcáig, majd a Szilas-patak túlsó ol­
dalától a Szlovák út 101.-ig.
Pozsonyi utca XVI. Sashalom. Lásd: Bodnár utca,
Prohászka Ottokár utca
Pozsonyi utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Érpatak
utca
Pozsonyi utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Bihar utca
Pozsonyi utca [60 Al] XXI. Csepel-Kertváros
(1928). Vágóhíd utca 7.-től Katona József utca
10. -ig.
Pozsony: város Pozsony vármegyében, annak szék­
helye. (Ma Szlovákia: Bratislava.) 1541 és 1848 kö­
482
zött Magyarország, 1991-től Szlovákia fővárosa.
11 magyar királyt és nyolc királynét koronáztak
meg székesegyházában.
P öfeteg utca [45 B2, 46 A2] XI. Kőérberek
(1999).290 Előzőleg: Kőérberki dűlő egy része.
Kőérberki úttól Repülőtéri útig.
pöfeteg: a közeli erdőkben termő, ehető gomba.
Pöltenberg Ernő utca [16 Bl, 17 Al] IV. Újpest
(1890-es évek).201 Attila utca 77.-től Török Ignác
utca 25.-ig.
Pöltenberg Ernő utca [17 B3, 18 A3] XV. Rákos­
palota (1931).215 Szentmihályi út 114.-től Wesse­
lényi utca 44.-ig.
Pöltenberg utca XI. Kelenföld (1931). Leiningen út
és Hadak tere között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1970).
Pöltenberg utca [49 B3, 61 Bl] XX. Kossuth-
falva, Pesterzsébet-Szabótelep (1910-es évek).252
Vörösmarty utca 85.-től Lázár utca 20-22.-ig.
Pöltenberg utca XXI. Csepel-Ófalu (1890-es évek).
Ady Endre út és Corvin út között. Területrendezés
miatt megszűnt (1930-as évek).
Pöltenberg utca [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu (1948).
Előző neve: Klostermayer János utca (1900-as
évek). Ady Endre út 8.-tól Corvin útig.
Pöltenberg utca XXIII. Soroksár.249 Lásd: Gyékény
utca
Pöltenberg Ernő lovag (Poeltenberg, Ernst Poeelt von,
Ritter) (1814-1849): német származású honvéd
tábornok. 1848 elején százados a 4. huszárezred­
nél. Októberben ezredével csatlakozott a magyar
honvédsereghez. 1849. június 7-én tábornokká ne­
vezték ki. 1849. október 6-án, Aradon kivégezték.
Pörge utca [18 A3] XV. Pestújhely (1954). Előző­
leg: Zenta utca (1940). Gazdálkodó út 73.-tól
Szerencs utca 68.-ig.
Pörge Gergely (1858-1930): festőművész.
Pöröly utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Báthory utca (1920-as évek). Péceli út
264.-től Ede térig.
pöröly: a kovácsok által használt nagy súlyú, kala­
pácshoz hasonló formájú, hosszú nyelű szerszám.
Pöstyén tér [52 A3] XVIII. Szemeretelep (1930) 236
Garam utca 42., Érsekújvár utca és Selmecbánya
utca között.
Pöstyén utca [26 A2-1] XIV. Alsórákos (1929).211
Cinkotai utca 113.-tól Szuglói Körvasút sor
133.-ig.
Pöstyén utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1937).239
Nagyvárad utca 22.-től Rimaszombat utca 33.-ig.
Pöstyén: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Piesfany.)
Pöszméte utca [43 A2-1] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Kolozsvári utca (1920-as évek). Páncél
utca 23.-tól Battonya utca 52-54.-ig.
Pöttyös köz [64 A3] XVIII. Belsőmajor (2001).
Csőit utcától Kelme utcáig.
483
pöttyös: az itt álló óvoda falának díszítéséről.
Pöttyös utca [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1962). Előzőleg: 903. utca. Üllői út 167.-től Dési
Huber utca 20-ig.
Praefectorat Gasse III. Óbuda (1780) (Jószágigaz­
gatóság utca).1Az 1860-as években hozzácsatolva
a Nád utcához és a Szentendrei utcához.
Prater Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Práter utca
Práter utca [36 A-B2, 84 A-B3, 85 A3] VIII. Jó­
zsefváros (1874). Előzőleg: Prater Gasse (1850).
Augarten Gasse (Ligetkert utca).1 József körút
78.-tól Illés utca 13.-ig.
práter. a latin pratum („rét”) szóból származó ki­
fejezés, jelentése „közkert” (pl. a bécsi Prater).
Ennek az utcának a végében volt a Festetics-féle
kert, amelyen keresztül nyitották meg az utcát.
Prém utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
zőleg: Mikszáth Kálmán utca (1910-es évek). Péceli
út 122.-től Várvíz utca 17.-ig.
Prés utca [15 A-Bl] III. Mocsárosdűlő (1964). Elő­
zőleg: Rozgonyi Piroska utca egy része. Szentend­
rei úttól 23 025 helyrajzi számú telekig.
Présház utca [22 B3] II. Törökvész (1930). Ruszti
út 4.-től Zilah utca 7.-ig.
Preszly Elemér utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Perem
utca
Preszly Elemér (1877-1953 után): jogász, ország­
gyűlési képviselő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
törvényhatósági bizottságának tagja, 1920-1935,
majd 1936-1938 között a vármegye főispánja.
Csepel, Újpest és Rákospalota 1930-ban díszpol­
gári címmel tüntette ki.
Prielle Kornélia utca [35 B3, 47 Bl] XI. Kelen­
föld (1910). Fehérvári út 52.-től Budafoki út
93/c-ig.
Prielle Kornélia (1826-1906): szinművésznő, a
Nemzeti Színház örökös tagja.
Prieszol József utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Topán­
ka utca
Prieszol József (1906-1965): kőművessegéd, a
munkásmozgalom aktivistája. 1937-től a Magyar-
országi Szociáldemokrata Párt, 1941-től az illegális
kommunista párt tagja. A pesterzsébeti építő­
munkások szakszervezeti bizalmija. 1945 után a
Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségé­
nek tagja, majd a Magyar Dolgozók Pártja vezető
funkcionáriusainak egyike, megyei párttitkár, az
Elnöki Tanács tagja, közlekedésiminiszter-helyettes.
Prímás bástya I. Vár. Lásd: Anjou bástya
prímás: az elnevezés Simor János hercegprímás
emlékét őrzi.
Prímás utca II. Felhévíz, Országút. Lásd: Margit
körút
prímás-, az esztergomi érsek 1279 óta a magyar
római katolikus egyház prímása, azaz első érseke
(lásd még: hercegprímás). Budán a Margit kör­
útnak a Duna és a Török utca közötti szakaszát
Promontori út
nevezték így az 1900-ig a Tölgyfa utca sarkán állt
esztergomi érseki nyaralóról.
Prímás utca [22 A2] II. Törökvész (1968). Ábrányi
Emil utca 6.-nál nyíló zsákutca.
Privigye utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1929).211
Szugló utca 214.-től Pöstyén utca 13.-ig.
Prívigye: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Prievidza.)
Prodám utca [28 A3, 40 Al] XVI. Mátyásföld
(1953). Előzőleg: Somogyi Béla utca (1946), Garay
utca (1890-es évek). Torony tértől Újszász utca
24.-ig.
Prodám Guidó (1882-1948): gyógyszerész, a ma­
gyar repülés hőskorának pilótája és gépszerkesztője.
1911. november 4-én ő repült először Budapest
fölé. Az I. világháború sokszorosan kitüntetett hőse.
Próféta utca VI. Terézváros. Lásd: Hegedű utca
Prohászka Ottokár tér II. Máriaremete.199 Lásd:
Templomkert
Prohászka Ottokár utca V. Belváros. Lásd: Papnö­
velde utca
(Prohászkát 1927-ben az Egyetemi templomban
prédikáció közben érte a halál, akkor nevezték el
róla az addigi Papnövelde utcát.)
Prohászka Ottokár utca [39 Bl] XVI. Sashalom
(1992). Előzőleg: Engels utca (1946). Prohászka
Ottokár utca (1928), Pozsonyi utca egy része. Új­
szász utca 21.-től Pesti határút 4.-ig.
Prohászka Ottokár utca XX. Pesterzsébet. Lásd:
Tergenye utca
Prohászka Ottokár (1858-1927): római katolikus
püspök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos
Akadémia rendes tagja.
Prohászka utca XI. Albertfalva. Lásd: Gyékényes
utca
Prokopp Sándor utca [64A-B1] XVIII. Szent
Imre-kertváros (2004). Kétújfalu utcától Balogh
Géza utcáig.
Prokopp Sándor (1887-1964): olimpiai bajnok ma­
gyar sportlövész, jogász, fővárosi jegyző. A 300 m-es
hadipuska fekvő számában indult (felkészülését egy
pestszentlőrinci étteremben végezte). Tíz lövés után
elért 97 pontos eredménnyel megszerezte az olim­
piai aranyérmet.
Promenade V Lipótváros. Lásd: Bank utca
Promenade: sétány (németül).
Prom ontor utca [59 A1-2] XXII. Budafok. Több
közterületből került kialakításra (1962). Előzőleg:
Körmöczi utca (1930-as évek) és Szent Erzsébet
utca (1930-as évek), ennek előző neve Erzsébet
utca volt (1900-as évek). Nagytétényi út 94.-től
Gádor utca 15.-ig.
Promontori út XI. Kelenföld, Lágymányos. Lásd:
Budafoki út
Promontor. Budafok eredeti neve. Neve (promun-
turium, esetleg promontorium) latinul hegyfokot
jelent. Indokolását lásd a városrészek között.
Prónay Dezső utca
Prónay Dezső utca XVTII. Miklóstelep.232 Lásd: Nap­
fürdő utca
Prónay Dezső báró (1848-1940): jogász, politikus,
országgyűlési képviselő, majd a főrendiház tagja,
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági
bizottságának virilista tagja.115 1883-1917 között
az evangélikus egyház egyetemes felügyelője. Az
1905-1906. évi nemzeti ellenállás megyei résztve­
vője.232
Provienthaus Gasse II. Felhévíz. Lásd: Fekete Sas
utca
Provienthaus Platz II. Felhévíz, Víziváros. Lásd:
Bem József tér
Provienthaus: élelemtár (latinból eredő német ka­
tonai műszó).
Prunnei Steig I. Víziváros. Lásd: Ponty utca
Prunnel: kút (budai német dialektusban). Az itt
volt artézi kúthoz vezető út.
Puli sétány [60 A-B3] XXI. Erdősor (1978). Erdő­
sor utca 168.-tól Tihanyi utcáig.
Pulszky utca [24 A2, 79 Bl, 80 Al] XIII. Újlipótvá-
ros (1912). Váci út 78/a-tól Visegrádi utca 81/b-ig.
Pulszky Ferenc (1814-1897): politikus, országgyű­
lési képviselő, régész, művészettörténész, a Magyar
Tudományos Akadémia igazgató tagja, másodel­
nöke. 1848-ban pénzügyi, majd külügyi államtit­
kár, 1849-ben Londonban képviselte az országot.
1867-től a Nemzeti Múzeum igazgatója. Pest vá­
ros, majd a főváros törvényhatósági bizottságának
tagja.
Pulverthurm Gasse VI. Terézváros, XIII. Angyalföld.
Lásd: Bulcsú utca
Pulvert(h)urm: lőportorony (német katonai műszó).
Puskapor utca [45 B2] XI. Kőérberek (2008)
A Muskétás utcát köti össze a Legényes utcán át
a Löveg utcával. A közterület a HM-lakótelepen
fekszik, ezért kapta elnevezését.
Puskás Ferenc utca [50 B2-3, 51 A3J XVIII. Lip-
táktelep, XIX. Kispest. A MÁV lajosmizsei vona­
lától a Darányi Ignác utca 4.-ig.
Puskás [Purczeld] Ferenc: (1927-2006): olimpiai
bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labda­
rúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya. Közismert
becenevén Puskás Öcsi, majd Spanyolországban,
ahol 1956 után telepedett le: Pancho. Fiatal korá­
ban ebben az utcában volt telepi lakásuk.
Puskás tér XI. Kelenföld. Lásd: Szom bathelyi tér
Indokolását lásd: Puskás Tivadar.
Puskás Tivadar utca [47 Al] XI. Kelenföld (1932).
Tétényi út 69.-től Major utca 65.-ig.
Puskás Tivadar (1844-1893): a telefonközpont
fejlesztője és a telefonhírmondó feltalálója.
Puskás udvar XI. Kelenföld (1934). A Puskás Tiva­
dar utca 14-16. és a 21-23. között. Területrende­
zés miatt megszűnt (1974). Indokolását lásd: Pus­
kás Tivadar.
484
Puskás utca V. Belváros. Lásd: Királyi Pál utca
Puskin utca [36 Al-2, 84 A2] VIII. Józsefváros
(1949). Előzőleg: Esterházy utca (1874), Öt Pa­
csirta utca (1850), Fünf Lerchen Gasse (1804),
Krachenfehls Gasse (Krachenfehls utca) (1750-
es évek). Rákóczi út 9.-től Bródy Sándor utca
12.-ig.
Puskin, Alekszej Szergejevics (1799-1837): orosz
költő. Az orosz irodalmi nyelv megteremtője.
Puszta köz [7 B2] III. Békásmegyer (2000). Tán­
csics Mihály utcától Dűne utcáig.
Puszta utca [7 B2] III. Békásmegyer (2000). Tán­
csics Mihály utcától Dűne utcáig.
Pusztadom bi köz [7 B2 (Pusztád.)] III. Békásme­
gyer (2000). Dűne utcától Pusztadombi utcáig.
Pusztadombi utca [7 B2] III. Békásmegyer (1964).
Előzőleg: Miklós utca (1890-es évek). Meggy utca
31.-től Ország út 62.-ig.
Pusztadomb-, az elnevezés utal a régi dűlőnévre.
Pusztakam arás utca [50 A3, 62 A1 (Puszta.)]
XX. Gubacsipuszta (1995).239 Farkaslaka utca 1.-
től Fiume utca 5.-ig.
Pusztakamarás: helység Kolozs vármegyében. (Ma
Románia: Cámára§u.) Sütő András (1927-2006)
romániai magyar író születési helye.
Pusztakúti köz [7 A3] III. Mocsáros (2002). Puszta­
kúti úttól Tündérliget utcáig.
Pusztakúti út [7 A3, 15 Al] III. Csillaghegy (1910-
es évek). Ürömi út 8.-tól Határ útig.
Pusztakút: az elnevezés utal a régi dűlőnévre.
Pusztaszeri köz [22 B2, 78 Al (Pusz.)] II. Szemlő-
hegy (1953). Pusztaszeri út 32.-től Pusztaszeri út
44.-ig.
Pusztaszeri út [22 B2, 23 A2, 78 A-Bl] II. Szem-
lőhegy, Vérhalom, Zöldmái (1903). A Szépvölgyi
út és Lubló utca közötti szakasza előzőleg Kar­
melita utca volt. Szépvölgyi út 50.-től Törökvész
út 15/b-ig. A Pusztaszeri út 5/a-nál természetvé­
delem alatt álló földtani szelvényen tanulmányoz­
ható a budai hegyeket felépítő márga.
Pusztaszeri út XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Ko-
polya utca
Pusztaszeri utca II. Budaliget.197 Lásd: Kőfejtő utca
Pusztaszer: község Csongrád megyében. Anony­
mus szerint a honfoglalás után a magyar vezérek
itt kötöttek vérszerződést, és tárgyalták meg az
ország „szerit”, azaz dolgait.
Putnok utca [47 A3] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Pancsovai utca (1920-as évek). Ringló út
26.-tól Kővirág sor 21.-ig.
Putnok : város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Puttonyos utca [58 B2] XXII. Budafok (1966).
Előzőleg: Jászberényi utca (1920-as évek). Dévény
utca 53.-tól Nektár utca 14.-ig.
Pünkösdfürdő utca [7 B2, 8 A2] III. Békásmegyer,
Csillaghegy (1976). Előzőleg: Munkácsy utca
485
(1930-as évek), Munkács utca (1920-as évek).
Kossuth Lajos üdülőpart 130.-tól Szentendrei út
409.-ig.
Pünkösdfürdő', az utcában lévő hasonló nevű strand­
ról, amely azért kapta ezt a nevet, mert 1931-ben
pünkösd napján tört fel kútjából a víz.
Püspök utca II. Felhévíz. Lásd: II. Felhévíz. Lásd:
Margit körút
Püspök utca [58 Bl] XXII. Budafok (1990). Elő­
Püspök utca
zőleg: Ják köz (1954), Püspök utca (1930-as évek).
Ják utca 19.-től Árpád utca 66.-ig.
püspök: a katolikus tanítás szerint az apostolok
utóda, aki felszentelése után a pápa irányítása alatt
egy egyházmegyét kormányoz. A görögkeleti egy­
házak is különleges lelki és kormányzati hatalmat
tulajdonítanak neki anélkül, hogy a pápa főhatósá­
gát elismernék. Protestáns vallásúaknál az egyház-
kerület kormányzására megválasztott lelkipásztor.
 486

R Rácsos utca [42 B2-1] XVII. Rákoscsaba-Újtelep

(1954). Aranykút utca 42.-től Diadal utca 51.-ig.
Rada Géza utca III. Csillaghegy. Lásd: Ékszer utca
Rada Géza (?-?): az 1880-as években a Pénzügy­
Rába utca XIII. Vizafogó (1900).210 Váci út és Esz­ minisztérium tisztviselője, 1912-ben miniszteri
tergomi út között. Területrendezés miatt megszűnt. tanácsos. Valószínűleg Csillaghegy parcellázásá­
Rába utca [53 A3, 64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganztelep ban volt szerepe.
(1945). Előzőleg: Fogarasi utca (1922). Duna utca Ráday Gedeon utca [51 B3-2, 52 A2] XVIII. Mik-
33.-tól Üllői út 728.-ig. lóstelep (1993). Előzőleg: Steinmetz kapitány ut­
Rába : a Duna jobb oldali mellékfolyója. ca (1953), Ráday Gedeon utca (1946), gróf Ráday
Raben Gasse V. Lipótváros. Lásd: Zoltán utca
Rabe: holló (németül). Ráday utca
Rabinovics József utca X. Gyárdűlő. Lásd: Kékvirág
A Ráday utca históriájának első fejezete a XVIII.
utca
században kezdődik, amikor először Haraszti,
Rabinovits József ( 1884-1938): aranyműves. Szak-
majd Ocsai, Kecskeméti, végül Soroksári úrként
szervezeti aktivista. Az I. világháború alatt orosz
vezetett a közelebbi és távolabbi települések irá­
fogságba esett. Csatlakozott a bolsevikokhoz. nyába. A külvárosi telekkönyvek 1734-es beveze­
1918-ban részt vett a Kommunisták Magyaror­
tésekor ez volt a kiépülő városrész három utcá­
szági Pártja megalapításában. A Tanácsköztár­
jának egyike, ahol akkor egy házat jegyeztek be.
saság alatt az egyesített párt egyik titkára, majd
Alig másfél évtized elteltével már mindkét oldala
belügyi népbiztoshelyettes. 15 évre ítélték, ám fo­
benépesült, s fokozatosan vált a régi Ferencvá­
golycserével a Szovjetunióba került. Itt különféle
ros központjává. A hosszan elnyúló házsor im­
állami és pártfúnkciókat töltött be. A sztálinizmus
már közel egy évszázada, 1906-tól viseli és őrzi
áldozata lett.
Ráday Gedeon nevét, aki ugyan soha nem élt az
Ráby Mátyás utca [7 B3-2] III. Csillaghegy (1953).
utcában, ám páratlan értékű, műemlékké nyilvá-
Előzőleg: Kabók Lajos utca (1946), Szabovics
nitott könyvtára - ahol nemes szándékú gazdája
(Szobovics) utca (1910-es évek), Fő utca (1900-
élete javát élte le - a 28. számú házban található
as évek). Ürömi út 3.-tól Eperfa utcáig.
Dunamelléki Református Egyházkerület gyűjte­
Ráby Mátyás (1752-1797 után): kancelláriai tiszt­
ményének részét képezi. A háromszáz éves múlt­
viselő. Jókai Mór: Rab Ráby című regényének fő­ ra visszatekintő híres bibliotéka alapítója Gede­
hőse.
on apja, Ráday Pál, aki Rákóczi fejedelem egyik
Rác utca II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó utca
legbizalmasabb munkatársaként, az Igazmondó
Rác utca V. Belváros. Lásd: Pintér utca, Szerb utca
Magyarországi Mercurius című kuruc újság szer­
rác\ így nevezték a XVII-XIX. században a hazánk­
kesztőjeként időt és pénzt nem kímélve gyűj­
ba települt szerbeket.
tötte a különböző szépirodalmi és tudományos
Ráchegyi dűlő XXII. Nagytétény (1930-as évek). könyveket. Ráday Gedeon tovább gyarapította
Angeli út és a főváros és Diósd határa között. Te­ a könyvtárat, amely a família péceli birtokán ka­
rületrendezés miatt megszűnt (1950-es évek).
pott helyet, és a XIX. század első éveiben már
Ráckeve utca [73 A-B2] XXIII. Millenniumtelep
több mint 12 ezer kötetből állt. Gazdájuk azon
(1953). Előzőleg: Stromfeld Aurél utca (1940-es főurak közé tartozott, akiket mélyen áthatott a
évek), Szurmay utca (1920-as évek). Haraszti út
gondolat: ha az emberiség olvas, tudni fog. Ezért
143.-tól Gombkötő utca 6.-ig.
gyűjteménye nyitva állt a barátok, írók, tudósok
Ráckeve: város Pest megyében.
és diákok előtt, így szolgálta a magyar műveltség
Rácz Aladár köz [33 B2] XII. Széchenyihegy
fellendülését.
(1987). Rácz Aladár út 164.-nél nyíló zsákutca.
Ráday Gedeon 1792-ben meghalt, s a könyvtár
Rácz Aladár út [33 B2, 34 A2] XII. Farkasrét, Far­
elveszitette igazi istápolóját. Az utódok az eladás
kasvölgy, Széchenyi-hegy (1958). Előzőleg: Tor-
mellett döntöttek, ám ezt Török Pál dunamelléki
bágyi út (1908), 1938-ban ennek egy szakasza
püspök - akinek nevét egy másik ferencvárosi ut­
Kázmér út lett. Érdi út 9.-től induló alsó szaka­
ca viseli - megakadályozta, országos gyűjtés segít­
sza, amelyik a 61. és 116. számig tart, a Kázmér
ségével megvásárolva a páratlan gyűjteményt. így
út 2.-től zsákutca. Kázmér út 15.-től induló felső
került a könyvtár Pécelről 1862-ben Pestre, ahol
szakasza a 75. és 130. számmal folytatódik. Az út
egy' évvel később a mai Török Pál utcában, 1913-
az Ágnes útnál kettéválik: páratlan oldala innen
ban pedig jelenlegi helyén nyílt meg. A Ráday
végig zsákutca, páros oldalától névtelen út vezet
utcai bibliotéka napjainkban több mint 150 ezer
a Melinda útig.
kötetből áll, köztük - névadójának köszönhetően
Rácz Aladár (1886-1958): cimbalomművész. Kos-
- számos műemlék, ritkaság is megtalálható.
suth-díjas. Ebben az utcában lakott.
487
Gedeon utca (1926). Üllői út 448.-tól Fedezék
utca 29.-ig.
Ráday Gedeon gróf (1872-1937): földbirtokos,
nemzetgyűlési, országgyűlési képviselő, miniszter.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tisztviselő, majd
1910-től főispán.
Ráday utca IV. Újpest. Lásd: Barabás Miklós utca.
Lásd: Ráday Gedeon gróf (1872-1937)
Ráday utca [36 A2, 83 B3, 84 A3] IX. Ferencváros
(1906). Előzőleg: Soroksári utca (1874), Schorok-
scharer Gasse (Soroksári utca) (1804). Ketschke-
meter Strasse (Kecskeméti út) (1784),1 Otschaer
Strasse (Ócsai út) (1782),1 Harasztier Strasse (Ha­
raszti út) (1777).1Kálvin tér 9.-től Boráros tér 3.-ig.
Ráday Gedeon gróf (1713-1792): író, irodalomszer­
vező és mecénás, politikus. Apjától, Ráday Pál
kuruc diplomatától örökölt könyvtárát tovább
gyarapította, s azt családjától 1870-ben a pesti re­
formátus főiskola vásárolta meg.
Ráday utca XV. Rákospalota. Lásd: Kajár utca
Lásd: Ráday Gedeon gróf (1872-1937)
Rädda Barnen utca [17 B2] XV. Rákospalota
(1948). Előzőleg: Károlyi utca (1896). Pázmány
Péter utca 54.-től Rákos út 43.-ig.
Rädda Barnen: „Mentsd a gyermekeket” svéd
segítőszolgálat, amely a II. világháború után se­
gítette hazánkat is. Az itteni iskolában volt a ke­
rületi központja.
Radial Strasse VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út
radial: sugárirányú (németül). Itt egyenes utat jelöl.
Radics Béla utca [16 B3] XIII. Angyalföld (2013).
T alakban helyezkedik el a Göncöl utca és Vőle­
gény utca (József Attila tér) között.
Radics Béla (1946-1982) rockzenész, gitáros,
énekes.
Rádió utca [28 B2, 29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Szent Imre utca (1920-as évek). Szabad
föld út 21.-től Georgina utca 14.-ig.
Rádl árok [15 A3] III. Filatorigát (1954). Hévízi út
64.-től Kunigunda útja 27.-ig.
Radl: az 1695-től itt állt Franki-malom mellett
épült fel a Zum Goldenen Radl (Arany Kerék)
vendégfogadó, amelyről az 1750-es évektől a mal­
mot és az árkot is nevezik.
Radna utca [22 A3] II. Pasarét, Törökvész (1933).
Pasaréti út 15.-től Herman Ottó út 6.-ig.
Radna utca XX. Gubacsipuszta. Lásd: Radnó utca
Radnai utca XVI. Sashalom. Lásd: Gumó utca
Radnai utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Edző utca
Radna: erdélyi helységnevek összetevője. A kb.
50 km hosszú, 30-40 km széles Radnai-havasok a
Keleti-Kárpátok legmagasabb része, kétezer mé­
teres csúcsokkal. Helységnév is. (Ma Románia:
Rodna .)
Radnó utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1953).239
Előző neve: Radna utca (1932). Magyar utca 118.-
tól Rimaszombat utca 141.-ig.
Rajka utca
Radnóti Miklós utca [23 B3, 79 A2-B3] XIII. Új-
lipótváros (1969). Előzőleg: Sziget utca (1872),
Insel Gasse (1860-as évek). Váci út 20.-tól Üjpesti
rakpart 10.-ig.
Radnóti Miklós (1909-1944): a XX. századi ma­
gyar irodalom kiválósága, költő, műfordító. Szár­
mazása miatt munkatáborba vitték. A szerbiai
Borból gyalogmenetben Nyugatra akarták hurcol­
ni. A Győr melletti Abdán agyonlőtték. Elhurco­
lása előtt ebben az utcában lakott.
Radnóti Miklós utca XIV. Nagyzugló. Lásd: Boros
Mátyás utca
Radóc utca [34 A3] XI. Sasad (1939). Rodostó utca
9.-től Ortaháza utcáig.
Radóc: helység Bars vármegyében. (Ma Szlovákia:
Radobica.)
Radvánszky utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Gátfutó utca, Kristály utca
Radvánszky Albert báró (1880-1963): nagybirto­
kos, a felsőház alelnöke, koronaőr, 1923-tól a ma­
gyar evangélikus egyház elnöke és egyetemes egy­
házi és iskolai felügyelője.
Radvány utca [34 B2, 82 A3] XI. Sashegy (1931).207
Breznó köz 8.-tól Zólyomi út 17.-ig.
Radvány utca [50 A3 (Radv.)] XX. Gubacsipuszta
(1942) 239 Vasút sortól Tusnádi utca 9.-ig.
Radvány: helység Zólyom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Radvan.)
Rahó utca [34 B3] XI. Sasad (1940). Budaörsi út
103.-tól Ugrón Gábor utca 36.-ig.
Rahó: helység Máramaros vármegyében. (Ma
Ukrajna [Kárpátalja]: Rahiv.)
Raitzen Gasse II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel Leó
utca
Raitzen Gasse V Belváros. Lásd: Pintér utca, Szerb
utca
Raitz: rác (németül). így nevezték a XVII. század­
ban Magyarországra menekült szerbeket.
Rajk László utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Pannónia
utca
Rajk László (1909-1949): tanár. 1931-től az il­
legális kommunista párt aktivistája. 1937-1939
között Spanyolországban, a nemzetközi brigá­
dokban harcolt a fasiszta csapatok ellen. 1941-
ben illegálisan hazatért, részt vett a különböző
antifasiszta szervezetek létrehozásában. Többször
letartóztatták, majd Németországba vitték. Innen
1945-ben tért haza. Vezető pártfunkciókat töltött
be. 1946-ban belügy-, 1948-ban külügyminiszter
lett. 1949. május 30-án koholt vádak alapján le­
tartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. 1956-
ban rehabilitálták.
Rajka utca [28 A-B3] XVI. Mátyásföld (1987).
Előzőleg: Liszt Ferenc utca (1920-as évek), Rózsa
utca (1889).164 Bökényföldi út 43.-tól Csinszka
utca 21.-ig.
Rajka: község Győr-Moson-Sopron megyében.
Raj ki Márton tér
Rajki Márton tér [17 Bl] IV. Üjpest (2001). Erdő­
sor utca, a Szőnyi István köz és a Szőnyi István
utca között.
Rajki Márton (1901-1959): jogász, ügyvéd. 1945-
ben a Független Kisgazdapárt egyik szervezője
volt Újpesten, amelynek titkára lett. A népellenes
és háborús bűnösök pereiben védőügyvédként
vett részt. 1956. október 23-án az akkor megala­
kult Forradalmi Bizottság elnökévé választották.
Ennek vezetését a hónap végén Kosa Pál vette
át. Ekkor Csík József apátplébánossal megalapí­
tották a Keresztény Szocialista Pártot, amelynek
nevét később Keresztény Pártra változtatták, és
röplapokon vázolták politikai céljaikat. 1957. má­
jus 10-én letartóztatták, 1959. július 30-án kivé­
gezték.
Rajzoló utca XIII. Angyalföld (1953). Előzőleg: 115.
utca. Béke utcától Nővér utcáig. Területrendezés
miatt megszűnt.
Rák utca [42 A-B2] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
zőleg: Poprád utca (1920-as évek). Gázló utca 5.-
től Váltóőr utca 6.-ig.
rák: az elnevezés arra emlékeztet, hogy itt, a Rá­
kos-patakban egykor éltek rákok.
Rákász utca [38 Bl] X. Felsőrákos (1973). Előző
neve: Paprika utca egy része, Beleznay utca. Halas
utca 5.-től Ladányi utca 8.-ig.
rákász: rákok fogásával hivatásszerűen foglalkozó
személy. Utalás arra, hogy még a XX. század elején
is sokan abból éltek itt, hogy rákot fogtak a közeli
Rákos-patakból.
Rakéta utca [59 B2, 60 A2-3] XXI. Csillagtelep
(1961).240 Előzőleg: 787. utca. Tejút utca 4.-től
Plútó utca 11.-ig.
rakéta: a világűrrel kapcsolatos elnevezésekbe il­
leszkedő név.
Rákó utca [34 A2-B3] XI. Sasad (1933). Brassó út
12.-től Brassó útig.
Rákó: helység Ung vármegyében. (Ma Ukrajna
[Kárpátalja]: Rakove. Túrja [Túrja Paszika] része­
ként.)
Rákóczi Ferenc tér XV. Rákospalota. Lásd: Palotás
tér
II. Rákóczi Ferenc út [48 A3, 59A3-B1, 60 A1,
70 Bl, 71 Al] XXI. Csepel-Belváros, Csepel-
Ofalu, Csepel-Rózsadomb, Csillagtelep, Erdőal­
ja, Gyártelep, Háros. Több közterületből került
kialakításra: 1. Horthy István út (1942-1945
között), ennek korábban báró Weiss Manfréd
út (1928), Új Fő út (1890-es évek) volt a neve
a Corvin utca és a Szent Imre tér között; 2. II.
Rákóczi Ferenc utca (1920-as évek), előzőleg Fő
út (1850-es évek) a Szent Imre tértől az Erdősor
útig; 3. onnan Thököly (a XIX. században Tökö­
li) út, Weg von Tököle nach Csepel (1778) a köz­
ség és Szigetszentmiklós határáig. Corvin úttól a
főváros és Szigetszentmiklós határáig.
488
Rákóczi Ferenc utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Koro­
nafürt utca
Rákóczi Ferenc utca [53 A1-B2] XVII. Rákoshegy
(1920-as évek). Ferihegyi úttól Lőrinci út 62.-ig.
Rákóczi Ferenc utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep.
Lásd: Bethlen Gábor utca
Rákóczi Ferenc utca XXII. Nagytétény. Lásd: Tün­
dérrózsa utca
Rákóczi híd [36 A3] IX. Ferencváros - XI. Lágy­
mányos. Soroksári út és Szerémi út között. Elő­
zőleg: Lágymányosi híd (1996).
Rákóczi tér [17 Al] IV. Újpest (1908 előtt). Mik­
száth Kálmán utca és Munkácsy Mihály utca ke­
reszteződésénél.
Rákóczi tér [36 A2, 84 A-B2] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Borjú tér (1866), Kälber Markt
(Borjú piac) (1850), Siveine Markt (XIX. század).
1907-től 1930-ig a Vásár utca is a tér része volt.
Az 1750-es években még be volt építve. József
körút 34., Salétrom utca 1. és 2., Német utca,
Déri Miksa utca 2., Vásár utca 1., Bacsó Béla utca
31. és József körút 32. között.
Rákóczi tér XI. Albertfalva. Lásd: Abádi tér
Rákóczi tér [60 Bl] XXI. Csepel-Kertváros (1991).
Előzőleg: Vasmunkás tér (1965), Rákóczi tér
(1928), Piac tér (1900-as évek). József Attila utca,
Széchenyi utca, Kolozsvár utca és Temesvári utca
között.
Rákóczi út [36 A-Bl, 83 B2, 84 A-B2] VII. Erzsé­
betváros, VIII. Józsefváros (1906). Előzőleg: Ke­
repesi út (1874), Kerepescher Strasse (Kerepesi
út) (1804), Hatvaner Strasse (XVIII. század ele­
je) a Dunától a József körútig, onnan Weg nach
Hatvan. Múzeum körút 2.-től Baross tér 1.-ig.
Páratlan oldala a VIII., páros oldala a VII. kerü­
lethez tartozik.
Rákóczi út XI. Kelenvölgy, XXII. Budafok. Lásd:
Ringló út
Rákóczi út [26 B2, 27 A2-3] XVI. Rákosszentmi­
hály (1890-es évek). Eredetileg a Rákosi úttól a
község határáig. Az 1910-es évektől az 1930-as
évek közepéig a Rákosi út és a Budapesti út kö­
zötti szakasza Farkas Ignác út volt. Budapesti út
76.-tól Rákospalotai határút 31.-ig.
Rákóczi út XVIII. Bókaytelep, Havanna-lakótelep,
Szent Lőrinc-telep. Lásd: Margó Tivadar utca
Rákóczi út [58 A3-2] XXII. Budatétény (1920-as
évek). Park utca 14.-től Szőlőműves utcáig, onnan
zsákutca.
Rákóczi utca II. Adyliget. Lásd: Homokóra utca
Rákóczi utca [12 B3] II. Remetekertváros (1922
előtt). Kossuth Lajos utca 17.-től Máriaremetei út
104.-ig.
Rákóczi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es évek).
Mátyás király út 31.-től Czetz János közig.
Rákóczi utca IV Újpest. Lásd: Perényi Zsigmond
utca
489 Rákos Ferenc utca

Rákóczi út Rákóczi utca VIII. Józsefváros. Lásd: Vásár utca

Rákóczi utca [17 B2] XV Rákospalota (1896). Po­
Az egykor Kerepesi országút (melynek belső sza­
zsony utca 9-11.-től Fő út 70.-ig.
kasza a mai Rákóczi út) egyike a középkori Pest
Rákóczi utca XVI. Árpádföld. Lásd: Muzsika utca
városából kivezető ősi utaknak: ez történetesen
Rákóczi utca XVI. Sashalom. Lásd: Fehér Sas utca
a keleti égtájat közelítő forgalom kedvéért épült,
Rákóczi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Battonya
alakult ki, bizonyosan már a XVII. században, de
utca
esetleg már a török időket is megelőzve. A Hat­
Rákóczi utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Iharos
vani - azaz a mai Kossuth Lajos - utcát, utat is
utca
magához kapcsolva tulajdonképpen Miskolctól a
Rákóczi utca [63 B2, 64 A2-3] XVIII. Újpéteritelep
Dunántúlig vezetett, a mai Erzsébet híd közelében
(1898). Szálfa utca 37/a-tól Kapocs utcáig.
volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely.
Rákóczi utca [50A2-B1] XIX. Kispest (1872).
Magának a belső Kerepesi útnak (amely nevét
Üllői út 253.-tól Nagykőrösi út 52.-ig.
1874-ben kapta, 1804-től ismerjük ennek első
Rákóczi utca [49 A3-B2] XX. Pesterzsébet (1910-
Kerepescher Strasse változatát), tehát a Rákóczi
es évek). Erdő utca 31.-től Nagykőrösi út 9.-ig.
útnak a beépítése a XVIII. században kezdődött
Rákóczi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Rianás utca
el; az első épület itt az 1711-ben felszentelt Ró-
Rákóczikért utca [53 Bl-2] XVII. Rákoshegy
kus-kápolna volt. A kápolnát 1740-ben kibő­
(1999). Ferihegyi úttól Rákóczi Ferenc utca 1.-ig.
vítik, 1798-ban mellé építik az akkor új pesti
Rákóczikért', község Hajdú-Bihar megyében.
közkórházat, az immár századok óta szolgáló Ró-
II. Rákóczi Ferenc gróf (1676-1735): nagybirtokos,
kust, amely tulajdonképpen az első középület a
Erdély választott fejedelme (1704-1711), a ma­
majdani Rákóczi úton, a kertek között.
gyarországi rendek vezérlő fejedelme (1705-1711).
Ugyanebben az évkörben alapítottak az út ele­
1703-ban innen szólította harcba a függetlensé­
jén, a Hatvani kapu szomszédságában beszálló
gért az ország „nemes és nemtelen népét”. 1707.
fogadókat, a városba érkező vendégek, fuvarosok
május 1-jén az ónodi országgyűlés kimondta a
ellátására. 1837. augusztus 27-én pedig átadták
Habsburg-ház trónfosztását, és az ország igaz­
a közönségnek az újabb Kerepesi úti középü­
gatását a fejedelemre és a mellette működő sze­
letet, a nemzeti színjátszás templomát, az első
nátusra bízta. A Rákóczi-szabadságharc bukása
pesti magyar teátrumot. Az 1840-es években
után előbb Franciaországba, majd Törökországba
aztán egészen a kórházig kikövezték az utat,
közvilágítást kapott (persze akkor még csak gáz­ emigrált. Rodostóban (ma Tekirdag) halt meg.
Hamvait bujdosótársaiéval együtt 1906-ban Kas­
lámpákkal szerelték fel a középmagas kandelá­
beroszlopokat), s végül síneket fektettek végig a sán (ma Szlovákia: Kosice) temették el.
Rákóczy: lásd Rákóczi
hátán: 1868-ban itt indult meg az egyik fővárosi
Rakodó utca [57 A3] XXII. Nagytétény (1987).
lóvasútjárat.
Előzőleg: 813. utca. Angeli utca 66.-tól a MAV-
A nagyrészt földszintes házakkal, de többeme­
letes bérpalotákkal is szegélyezett út végső for­ állomásig.
rakodó: az utcában lévő Nagytétény-Diósd vasúti
máját (szélességét, vonalvezetését) az 1884-ben
felavatott Keleti pályaudvar határozta meg. megálló rakodójáról.
Rakodópart XIII. Újlipótváros, Vizafogó (XIX. szá­
A Budapesti Hírlapban 1928-ban közzétett cikk
zad). Lásd: Újpesti rakpart
szerint ez a manőver nem a legszerencsésebben
Rákos Ferenc utca XIX. Kispest (1968). Előzőleg:
sikerült: „A Rákóczi út fővárosunk egyik legke­
Babits Mihály utca (1947). Bellaagh Imre utca
vésbé szép útvonala. Egyenes akar lenni, de ez
valahogy nem sikerül neki. Szélességéhez képest (1900-as évek), Kiss Ernő utca (1872). Petőfi utca
túlságosan hosszú...” és Kossuth Lajos utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
A kötelező temetői ravatalozás elrendelésé­
Rákos Ferenc (1893-1963): jogász, a jogtudomá­
ig, 1879-ig gyakorlatilag minden temetési
nyok kandidátusa, műfordító. 1910-től a Magyar-
menet ezen az úton vonult végig az 1840-es
országi Szociáldemokrata Párt tagja. 1918-ban
megnyitott városi sírkert, a „Kerepesi úti”
alapító tagja a Kommunisták Magyarországi
temető felé. Mai nevét - akárcsak folytatá­
Pártjának, ennek Központi Bizottságába is meg­
sa, a Thököly út - 1906. október 28-án kap­
választották. Kispest Forradalmi Munkás- és
ta. Ekkor itt kísérték ünnepélyes menetben a
Katonatanácsának elnöke. 1919-ben Ausztriába,
Keleti pályaudvarig a magyar földre hazatért
Rákóczi fejedelem Kassára szállítandó ham­ majd Csehszlovákiába emigrált, onnan 1925-ben
a Szovjetunióba került. 1938-1946 között mun­
vait. Ezt a tényt egy domborműves emléktáb­
katáborban élt. 1948-ban jött haza. Itthon egy
la is megörökíti a Rákóczi út 5. számú ház,
az egykori Pannónia Szálloda homlokzatán. könyvkiadó igazgatója lett. 1956 után a Legfőbb
Ügyészség Politikai Főosztályának vezetője volt.
Rákos Gasse
Rákos Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Hőgyes Endre
utca
Rákos köz [13 A2] II. Pesthidegkút-Ófalu (1996).
A Rákos utcából nyílik.
Rákos tér [25 Al] XIV. Alsórákos (1900). Eredetileg
a Forgách utca, Tahi utca, Káka utca, Komáromi
utca, Rákospatak utca, Balázs utca, Szőnyi út és
Laborfalvi utca között. Szőnyi út 56.-tól Rákos­
patak utca 119.-ig.
Rákos út [17 A3-B2, 25 Al] XV. Rákospalota
(1893). Szőcs Áron utca 48.-tól Taksony sorig.
Rákos utca [13 A2] II. Pesthidegkút-Ófalu (1953).
Előzőleg: Pásztor utca (1922 előtt). Gazda utca
43.-tól Hideg utcáig.
Rákos utca IX. Ferencváros. Lásd: H őgyes Endre
utca
Rákos: a XIX. században itt folyt patak neve.
Rákos utca XIV Alsórákos, XVI. Sashalom. Lásd:
Remény utca
Rákos: az itt folyó patak neve.
Rákos utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Rákoscsaba
utca
Rákos: az itt folyó patak neve.
Rákos utca XVII. Rákosliget. Lásd: Váltóőr utca,
Vasút sor
Rákos: a XIX. században itt folyt patak neve.
Rákos utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1910). Zala­
egerszeg utca 23.-tól Nagykőrösi út 16.-ig.
Rákos: az elnevezés emlékeztet a középkori Rá­
kosmezőn tartott országgyűlésekre.
Rákos utca [61 Bl] XX. Pesterzsébet-Szabótelep
(1910-es évek). Török Flóris utca 115.-től Sza­
badság út 12.-ig.
rákos: az elnevezés indokát nem ismerjük.
Rákosárok utca VI. Terézváros. Lásd: Bajnok utca,
Csengery utca
Rákosárok utca VIII. Józsefváros. Lásd: Hőgyes
Endre utca, Rökk Szilárd utca, Somogyi Béla
utca
Rákos-árok: a mai Bajnok utca, Hőgyes Endre ut­
ca, Rökk Szilárd utca és Somogyi Béla utca helyén
folyt patak neve.
Rákosch Gasse XIV Alsórákos, XVI. Sashalom. Lásd:
Remény utca
Rakosch Graben VI. Terézváros. Lásd: Bajnok utca,
Csengery utca
Rakosch Graben VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk Szi­
lárd utca, Som ogyi Béla utca
Rakoschgraben Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk
Szilárd utca, Som ogyi Béla utca
Rákoscsaba utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba, Rá-
koscsaba-Ujtelep (1954). Előzőleg: Rákos utca
(1864 élőn).18 Péceli úttól a MÁV hatvani vona­
láig.
Rákoscsabai út XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Csabai
út
Rákoscsaba: lásd a városrészek között.
490
Rakoser Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk Szilárd
utca, Som ogyi Béla utca
Rákosfalva park [26 B3] XIV. Rákosfalva (1989).
Vezér út, Ond vezér útja és Ond vezér park kö­
zött.
Rákosfalva utca [26 B3, 38 Bl] XIV. Rákosfalva
(1964). A Szigligeti utca nyomvonalán. Kerepesi
úttól Füredi utcáig.
Rákosi Endre köz [60 A2] XXI. Erdősor (1993).
Előző neve: Rákosi Endre utca egy része. (Máso­
dik) II. Rákóczi Ferenc út 184.-től Simon Bolivár
parkig.
Rákosi Endre utca XXI. Csillagtelep, Erdősor. Lásd:
Szent László út
Rákosi Endre (1924-1945): nyomdász. Az illegális
kommunista párt tagjaként annak nyomdáját ve­
zette. 1944. november 4-én letartóztatták, és az
augsburgi koncentrációs táborba vitték, ahol el­
pusztult.
Rákosi Jenő tér XV. Rákospalota. Lásd: Tarpai tér
Rákosi Jenő tér XVIII. Szemeretelep. Lásd: Szabó
D ezső tér
Rákosi Jenő utca III. Csillaghegy. Lásd: Bivalyos
utca
Rákosi Jenő utca IV. Újpest. Lásd: Láhner György
utca
Rákosi Jenő utca VIII. Józsefváros. Lásd: Márkus
E m ília utca
Rákosi Jenő utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Irinyi Já­
nos utca
Rákosi Jenő utca XIX. Kispest. Lásd: Kócsag utca
Rákosi Jenő: (1842-1929): író, újságíró, politikus,
a Kisfaludy Társaság, a fővárosi törvényhatósági
bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadé­
mia tiszteleti tagja, igazgató tagja. A Népszínház
első igazgatója. Több színművet írt. 1881-ben a
Budapesti Hírlap alapítója, 1891-től 1925-ig fő-
szerkesztője. Nagy híve volt gróf Apponyi Albert
magyarosító-, és gróf Tisza István általánosválasz-
tójog-ellenes politikájának. Támadta Ady Endrét
és a modern költészetet. Trianon után az irreden­
tizmus fő propagandistája lett.
Rákosi út X. Felsőrákos. Lásd: Terebesi utca
Rákosi út [26 B3, 27 A3-B1] XVI. Rákosszentmi­
hály (1890-es évek).24 Az 1910-es években hoz­
zácsatolva a Miklós utca a Gelléri Andor Endre
utca és a János utca között (1890-es évek).24 Az
1920-as években kiterjesztve mai hosszára. Kör­
vasút sor 12.-től Szlovák út 117.-ig.
Rákosi utca XVI. Árpádföld. Lásd: Szög utca
Rákosi: az elnevezés emlékeztet a középkori Rá­
kosmezőn tartott országgyűlésekre.
Rákoskeresztúri fasor X. Keresztúri dűlő. Lásd: Ko­
rányi Frigyes erdősor
Rákoskert sugárút [55 A-Bl] XVII. Rákoskert
(1954). Előzőleg: Mátyás király sugárút (1927).
Kísérő utca 16.-tól Zsigmond utca 12.-ig.
491
Rákoskerti utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Szív utca (1927). Rákoskert sugárút
74.-től Görömböly utca 5.-ig.
Rákoskert: lásd a városrészek között.
Rákosligeti határút [41 Bl, 29 B3] XVI. Mátyás­
föld, XVII. Rákosliget (1999). Cinkotai úttól Nap­
iás útig.
Rákosliget: lásd a városrészeknél.
Rákosmezei repülők útja [40 B3, 41 A3, 53 Al]
XVII. Rákoshegy (2003). Az Újmajori utcától a
Svachulay Sándor utcáig. Házat nem számoznak
rá. A kerület szomszédságában található a magyar
repülés bölcsője, a volt rákosmezei repülőtér. A
Kerepesi út - Fehér út - Keresztúri út által hatá­
rolt, egykor homokos, ma erdős, hepehupás terü­
leten végezték első repülési kísérleteiket a magyar
repülés úttörői. Ezeknek az elszánt fiataloknak
állít emléket az utca elnevezése.
Rákosmezei tér [26 A2] XIV. Alsórákos (2001).
Egressy út, Zsigárdi út és Cinkotai út között.
Rákosmező: a XII-XV. században többször itt tar­
tották az országgyűlést.
Rákosmezei út [42 B3, 54 Bl] XVII. Rákoskeresz­
túr. Összekötő utca és Törpegém utca között.
Rákosmező köz [18 A2] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Láhner György utca (1931). Leiningen
Károly utca 1.-től Nagysándor József utca 7-9.-ig.
Rákosmező utca [18 A2] XV Rákospalota (1954).
Előzőleg: Nagymező utca (1922), Mező utca
(1850-es évek). Régi Fóti út 29-31.-tői Telek ut­
cáig.
Rákosmező: Pesttől a Szilas-patakig elterülő sík­
ság neve a középkorban. A XIII-XVI. században
több alkalommal tartottak itt országgyűlést.
Rákospalotai határút [11 A-B3, 26 B2-1, 27 Al]
XV. Rákospalota, Újpalota, XVI. Rákosszentmi­
hály. Mindkét oldala külön-külön, sorként szá­
mozva. Rákospalotai Körvasút sor 155.-től Szlovák
útig.
Rákospalotai Körvasút sor [25 A-Bl, 26 AI] XV.
Pestújhely, Rákospalota, Újpalota (1954). Előző­
leg: Körvasút sor (1900-as évek). Rákos út 182.-től
Lőcsevár utcáig.
Rákospalotai út [16 B3] XIII. Angyalföld (1900).
Előzőleg: Palotai út (1870-es évek). Eredetileg a
Váci úttól a Jász utcáig. Számozása a 46. és a 47.
számmal kezdődik. Göncöl utca 93.-tól Béke utca
140.-ig.
Rákospalotai út XVI. Árpádföld, Rákosszentmihály.
Lásd: Szlovák út
Rákospalota: lásd a városrészek között.
Rákospatak park [25 A2-1, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1989). Rákospatak utca 1. és Balázs park között.
Rákospatak utca [25 A1-B2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1891). Eredetileg a Gyarmat utca és a Csömöri
út, 1900-tól a Szugló utca és a Rákos tér között.
Szugló utca 136.-tól Rákos térig.
Ramocsa utca
Rákos-patak: a Gödöllői-dombságban a Margita-
hegy aljából ered, a Dunába ömlik.
Rákosvölgyi köz [39 AI] X. Felsőrákos (2008).
Váltó utcából nyílik, Nemes utcától zsákutca.
Rákosvölgyi utca [39 AI] X. Felsőrákos (1967).
Előzőleg: Küllő utca (1941), Nagyitce utca (1926).
Keresztúri út 74/b-től Rákos-patakig.
Rákosszeg park [25 AI] XIV. Alsórákos (1968).
Ungvár utca 48. és Kacsóh Pongrác út 13/a között.
Rákosszeg utca [25 AI] XIV. Alsórákos (1929).
Eredetileg: Czobor utca 68.-tól Kacsóh Pongrác
út 161.-ig. Kassai utca 162.-től Ungvár utca 71.-ig.
Rákosszeg: az elnevezés indoklása ismeretlen.
Rakovszky park XIII. Újlipótváros. Lásd: Szent Ist­
ván park
Rakovszky Iván (1885-1960): jogász, nemzet-
gyűlési, illetve országgyűlési képviselő, miniszter.
1928-1935 között a Fővárosi Közmunkák Taná­
csának elnöke. Az Országos Mentőegyesület és az
Idegenforgalmi Tanács alelnöke. A közlekedési
rendőrség és a dunai életmentés szervezője, az
Újlipótváros mai arculatának megformálásában, a
terek kialakításában, a Margit-sziget parkosításá­
ban jelentős szerepet játszott.
Rakpiac V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi István tér
Raktár tér III. Óbuda. Lásd: Miklós tér
raktár: az itt állt katonai ruharaktárról.
Raktár tér V Lipótváros. Lásd: Széchenyi István
tér
raktár: a XIX. század elején itt álltak a hajózási
vállalatok kereskedelmi raktárai.
Raktár utca [15 A-B3] III. Óbuda (1879). Előző­
leg: Magazin utca (1870-es évek eleje), Magazin
Gasse (XVIII. század). Eredetileg a Miklós utcá­
tól a Vihar utcáig, 1912-től a Hunor utcáig, 1936-
tól a Hévízi útig; 1938-ban ez a része Kunigunda
útja lett. Miklós utca 42.-től Kunigunda útja 1.-ig.
raktár: a XVIII-XIX. században itt állt katonai
ruházati raktárakról.
Raktár utca V. Lipótváros. Lásd: Október 6. utca
raktár: az utcában volt kereskedelmi raktárakról.
Raktártorony utca [48 Bl] IX. Ferencváros (2007).
Gubacsi út 61.-nél induló zsákutca. A közeli ilyen
alakú raktárépületről.
Rakusch Graben Gasse VI. Terézváros. Lásd: Csen-
gery utca
Rámás utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Váradi utca (1920-as évek). Peregi út
29.-től Nemesbük utca 24.-ig.
Rámhegy utca [7 A3] III. Aranyhegy (1994). Mész­
kő utcától Dobogókő utcáig.
Rám-hegy: a Pilis hegység 473 m magas kiemel­
kedése.
Ram ocsa utca [34 A3, 46 AI] XI. Sasad (1954).
Előzőleg: 73. utca. Beregszász úttól Nagyszeben
útig.
Ramocsa: község Zala megyében.
Ránki utca
Ránki utca XIII. Angyalföld. Lásd: Nővér utca
Ránki utca [27 B2, 28 A2] XVI. Rákosszentmihály
(1996). Komáromi utcából nyíló zsákutca.
Ránk: helység Abaúj-Torna vármegyében. (Ma
Szlovákia: Rankovce.) Savanyúvizes fürdőjének
kútját Zsigmondy Vilmos fúrta 1869-1875 kö­
zött. Időnként gejzír módjára tör föl a vize.
Ranolder utca IX. Ferencváros. Lásd: Balázs Béla
utca
Ranolder Nepomuki János (1806—1875): veszprémi
püspök, egyetemi tanár. 1857-ben a püspökséget
illető úrbéri kárpótlás jövedelmét jótékony cél­
ra fordította, és ebből megalapította a veszprémi
leánynevelő intézetet, Budapesten pedig - ebben
az utcában - a Ranolder Intézetet. Ez 1948 után
előbb tanítóképző, később a Leővey Klára Gim­
názium lett.
Raoul W allenberg rakpart [B2, 83 A-B3] XI.
Lágymányos (2010). Előzőleg: Budai alsó rakpart
(2010). A Szabadság híd déli hídfője és a Gold-
mann György tér között.
Raoul Wallenberg utca [23 B3, 79 A2-B3] XIII.
Újlipótváros (1946). Előzőleg: Wallenberg utca
(1945), Phönix utca (1929). Pannónia utca 22.-től
Pozsonyi út 19.-ig.
Wallenberg, Raoul (1912-1947): svéd követsé-
gi titkár. 1944-1945-ben a nyilasterror idején
üldözöttek ezreinek életét mentette meg. A há­
ború után a Szovjetunióba vitték. Moszkvában
ismeretlen körülmények között eltűnt, halálának
körülményei máig nem tisztázottak. Izrael Állam
a Jad Vasem (Igaz Ember) kitüntetésben részesí­
tette.
Ráskai Lea utca [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1935). Előzőleg: Intim utca (1920-as évek) az 1.
rész. Három részből áll: 1. zsákutca a Fűrész utca
116.-ig (18-30. számok); 2. Balázs utca 58.-nál
induló zsákutca (38-58. számok); 3. Balázs utca
63.-tól Rákospatak utca 78.-ig (60-86. számok).
Ráskai Lea (XV-XVI. század): Domonkos-rendi
apáca, kódexmásoló. A Margit-szigeten (a Nyu-
lak szigetén) lévő kolostorban élt és dolgozott. Itt
másolta 1510-ben a Margit-legendát.
Ráspoly utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954). Elő­
zőleg: Garam utca (1927). Rákoskert sugárút
82.-től Görömböly utca 9.-ig.
ráspoly: reszelőszerű, sokélű faipari szerszám.
Ráth György utca [34 Bl, 82 Al-2] XII. Kissváb-
hegy, Krisztinaváros (19 12).256 Előzőleg: Birsalma
utca (1902). Alkotás utca 9.-től Határőr út 42.-ig.
Ráth György (1828-1905): jogász, kúriai tanács­
elnök, jogi, történelmi és művészettörténeti író,
könyv- és régiséggyűjtő, a főrendiház tagja. Egyik
névadó a „bírák-ügyészek” lakó-villanegyedében
a Kissvábhegyen.
Rathaus Gasse I. Vár. Lásd: Szenthárom ság utca,
Tárnok utca
492
Rathaus Platz I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér,
Szenthárom ság utca
Rathaus Platz V. Belváros. Lásd: Váci utca
Rathaus: városháza (németül).
Ratkóc köz [34 A3] XI. Sasad (1974). Előzőleg:
258. utca. Beregszász úttól Ratkóc utca 7-9.-ig.
Ratkóc utca [34 A3] XI. Sasad (1954). Előző­
leg: 258. utca. Rodostó utca 5.-től Ortaháza ut­
cáig.
Ratkóc: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Ratkovce, Zsák [Zlkovce] részeként.)
Rátót utca [26 B3] XIV. Alsórákos (1968). Előzőleg:
Turul utca (1900). Szentmihályi út 27.-től Gva-
dányi út 31.-ig, onnan zsákutca.
Rátót: község Vas megyében.
Rátz László utca [47 A2-1] XI. Kelenföld (1992).
Előzőleg: Latinka Sándor utca (1974), Mohai út
egy része. Etele út 24.-től Kondorosi út 61-63.-ig.
Rátz László (1863-1930): matematikus. A buda­
pesti Evangélikus Gimnázium igazgatója. A peda­
gógiai tantervek kidolgozásának egyik szervezője.
1890-1914 között a Mathematikai Lapok szer­
kesztője.
Rauch Gasse V. Belváros. Lásd: Kéményseprő utca
Rauchfangkehrer Gasse I. Vár. Lásd: Móra Ferenc
utca
Rauchfangkehrer Gasse V. Belváros. Lásd: Kémény­
seprő utca
Rauchfangkehrer Gasse VI. Terézváros. Lásd: Paulay
Ede utca
Rauchfangkehrer: kéményseprő (németül).
Realschul Gasse V. Belváros. Lásd: Reáltanoda utca
Reáltanoda utca [35 B2, 83 B2] V. Belváros (1874).
Előzőleg: Realschul Gasse (1861), Grüngarten
Gasse (Zöldkert utca) (1830-as évek eleje), Kohl-
bacher Gasse (Kohlbacher utca) (1804), Franzis­
kaner Gasse (Ferencesek utcája) (1758), Kohlba­
cher Gasse (Kohlbacher utca) (1720 körül), Ober
Bayerische Gasse (Felső Bajor utca)136 vagy Mön­
chen Gasse (Barátok utcája) (1695).1 Felső bástya
utca (XVI. század).31 Károlyi Mihály utca 12.-től
Magyar utca 9.-ig.
Reáltanoda: az 1855-1856-ban Hild József tervei
szerint épült első főreáliskoláról.
Reben Gasse (Venyige utca) VIII. Józsefváros (XVTII.
század). Lefutása nem ismert.1.
Réce utca [49 Al] IX. Ferencváros (1968). Előzőleg:
905. utca. Füleki utca 8.-tól Ecseri út 13.-ig.
réce: a kacsa tájneve.
Recés utca [25 A-Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Poprád utca (1930). Rákos út 176-178.-
tól Őrtűz utca 27.-ig.
Rédei: lásd Rhédey
Redouten Gasse V. Lipótváros. Lásd: Vigadó utca
Redouten Platz V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Viga­
dó tér
Redoute: a régi pesti Vigadó; ünnepségek, hang-
493 Régi Só tér

Reáltanoda utca Regele János utca [27 A2] XVI. Rákosszentmi­

hály (2012). Előzőleg Gelléri Andor Endre utca
Felsőbástya közként kezdte karrierjét ez a rö­
(1946), Regele János utca (1928). Milán utca 1.-
vidke, ám annál patinásabb belvárosi utca. Az
től Szent Korona utca 93.-ig.
elnevezés tökéletesen illett akkor betöltött szere­
Regele János (1833P-1094): királyi főtanácsos, a
péhez: török hódoltság előtti időktől kezdve több
magyar országgyűlés képviselőházának iroda-fő­
száz éven át ezen a sikátoron lehetett megközelí­
igazgatója, aktív rákosszentmihályi közéleti pol­
teni Pest városának erődített falát. És valóban si­
gár.41 A téren álló templom belső berendezését
kátorról van szó, házaknak még se híre, se ham­
elősegítette az akkor megszűnő, korábbi Ország-
va, csak egy hosszú kerítés húzódott a mai utca
gyűlés Háza bútorai egy részének a templomnak
északi oldalán, mely a ferencesek kolostorkertjét
történő átadásával. A község ekkor hálából az
határolta dél felől.
egyik odavezető utcát róla nevezte el.
A másik oldalon kert húzódik, de ez már nem a
Regélő utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954). Elő­
rendé, hanem egy tekintélyes férfiúé, Kohlbacher
zőleg: Háromszék utca (1920-as évek). Zrínyi utca
Mátyásé, aki rangjára nézve kamaraigazgatósági
86.-tól Nemesbük utca 70.-ig.
tanácsos volt. Hatalmas, 5586 négyszögöles bir­
Regény utca [51 B3-2] XVIII. Miklóstelep (2007).
tokát ingyen kapta 1693-ban. Kohlbacher alig
Üllői úttól Haladás utcáig.
valamivel több, mint negyedszázados itteni „or-
Regényes utca [58 Bl] XXII. Budafok (1982).
száglása” elegendőnek bizonyult arra, hogy az ak­
Arany János utca 55.-től Kiránduló utca 10.-ig.
kor már másik kert miatt Franciskánusok, máskor
Régész utca [25 Bl] XV Rákospalota (1954). Előző­
Ferencesek utcájának nevezett mai Reáltanoda
utca neve újra megváltozzék: egyre többen kezd­ leg: Orsóvá utca (1931). Kolozsvár utca 20-22.-tői
Árvavár utca 44-46.-ig.
ték Kohlbacher Gassénak hívni. Végül is érthető,
Reggel utca [60 A2] XXI. Erdőalja (1966). Előző
Kohlbacher úr közfeltűnést keltő férfiú volt. Pesti
neve: Hajnal utca (1930). Attila utca 6.-tól Kölcsey
tulajdonosi karrierjét azzal kezdte például, hogy
utca 13.-ig.
tíz esztendőn át egyetlen dénár adót sem volt haj­
Régi Fóti út [17 B2, 18 A2-1] XV. Rákospalota
landó fizetni. Nem fizetett a legelőhasználatért
(1954). Előzőleg: Fóti út (1860-as évek). Illyés
sem, amiért aztán a bíró befogta az ökreit. Bár ne
tette volna! Kohlbacher uram ugyanis fegyverrel Gyula utcától Mogyoród utcáig. Onnan tovább
(felbérelt katonákkal) szerezte vissza javait, és Külső Fóti út.
Régi', mivel a XIII. kerületben is van Fóti út, ez az
a bírót, Eschenbruggert megverette, aki ezután
hetekig nyomta az ágyat. Hamarosan új ember elnevezés kora miatt kapta mostani nevét.
Régi Híd tér I. Tabán. Lásd: Rudasfürdő tér
került a pesti közigazgatás élére, de Kohlbacher
Lehner Mihállyal is összeakaszkodott. Az egész Régi Híd utca V. Belváros. Lásd: Türr István utca
Regina köz [50 Bl] X. Óhegy (2010). A MÁV Kő­
környék fellélegzett hát, amikor 1722-ben eladta
telkét - áron alul, 1500 forintért - Anthaller Ber­ bánya-Kispest állomásnál.
Régi Palotai utca [17 B2 (Régi P.)] XV. Rákos­
nét hatvani serfőzőnek. Lényegében ekkor alakult
palota (1954). Előzőleg: Mészáros Lázár utca
ki az utca, ekkor épültek fel déli oldalán az első
(1948), Esterházy utca (1908 előtt), Homok utca
házak, s ettől fogva nevezték Zöldkert utcának,
emlékeztetve a házak helyén állott, és a túlsó ol­ (1890-es évek). Régi tér 13.-tól Rákos út 11—13.-ig.
Régi Palota: az itteni városrészt nevezik így, mert ez
dalon még akkor létező kertre.
a település legrégebbi része.
Az újabb névváltozás már a Kohlbacher-birtokon
Régi posta utca I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd:
belüli egyik telek tulajdonosváltozására is utal.
Gyorskocsi utca
A telekrészt előbb 1807-ben vette meg egy pes­
Régi posta utca [35 Bl, 83 A-B2] V. Belváros
ti polgárjoggal bíró úr, majd 1852-ben bizonyos
Marchan János birtokába került, aki Pest város­ (1874). Két utcából alakult ki: 1. a Petőfi tér és
ának adta el negyvenháromezer és valahány forin­ a Váci utca között Alte Post Gasse, Post Gasse
(Posta utca) (1804) (1787),1 ez előzőleg Rundell
tért, no meg száz arany kulcspénzért, hogy felépít­
Gasse (Rondella utca) (1695); 2. a Petőfi Sán­
sék ott a régen óhajtott Reáltanodát. A ma műkö­
dő középiskolát - a máig érvényes név hordozóját dor utca és Váci utca között Korona utca (1874),
- 1857-ben adták át a város közönségének. Kronen Gasse (XIX. század), ez előzőleg Spital
Gasse (Kórház vagy Ispotály utca) (1690). Az
Aranykéz utcától a Petőfi Sándor utcáig forgalom
versenyek, bálok céljára szolgáló épület a mai pesti elől elzárva, csak gyalogosoknak. Petőfi tér 5.-től
Vigadó helyén. Petőfi Sándor utca 18.-ig.
Rege út [33 A-Bl] XII. Széchenyihegy (1886). Szé- régi posta: az egykor itt működő postahivatalról.
chenyi-emlék út 9.-től Hegyhát út 19.-ig. Széche- Régi Só tér V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd: Fő­
nyi-emlék úttól Melinda útig lépcső. vám tér
Régi Színház tér
Régi posta utca
A mai Régi posta utcát századokkal ezelőtt még
két külön házsorként ismerték. Petőfi tér és a
Váci utca közötti szakasza az 1780-as évek vé­
gétől Post Gazéként, majd Alte Post Gasseként
vonult be a köztudatba az itt működő postahi­
vatalról, amelyet a XIX. század első éveiben
a Zöldfa utcába, a mai Veres Pálné utcába he­
lyeztek át. Noha az 1830-as évek derekán ismét
a közeibe, a szomszédos Aranykéz utcába költö­
zött, ettől még Régi posta utca maradt a hajda­
ni Rondellához vezető házsor. Ennek tudatában
pedig azonosíthatjuk az 1695-ben még Rundell
Gasseként, majd - célszerűség által vezérelt őse­
ink által - Ro?idellaként honosított utca eredeti
nevének ihletőjét, az Apáczai Csere János utca
felé eső oldalon álló városfal térségét. A Du­
na pesti partjának ezen vidékét a Rondella falai
között hajlékra talált első pesti színház emelte
várostörténeti jelentőségűvé. Az a teátrum, ame­
lyet korábban raktárnak használtak, s a Bemer
Félix igazgatása alatt álló német vándortársulat
javára alakítottak át és szépítgettek éveken át.
Az addig félezer személy befogadására alkalmas
helyiség kicsiny volt ugyan, ám kör alakú lévén
kiváló akusztikával rendelkezett, s a hozzáépített
öltözőkkel évekig szállást adott a német, majd
1809-től esetenként a magyar színjátszásnak is.
1812-től, a Német Színház felépítésének idő­
pontjától számított három éven keresztül honi
társulat játszott benne ismert és közkedvelt­
ségnek örvendő színészekkel, például Déryné
Széppataki Rózával, aki itt kezdte pályafutását.
A Rondella működésének hatósági irányítását
- cenzúráját, bérbe adását - a Helytartótanács
látta el egészen 1815-ig, amikor a Szépészeti Bi­
zottmány lebontásra ítélte, és a különleges épít­
mény bontókalapácsok áldozatává vált. A mai
Régi posta utca Petőfi Sándor utca és Váci ut­
ca közötti szakasza - a korábbi Ispotály, vagyis
Kórház utca - ekkortájt már a Korona utca nevet
viselte a Koronához címzett kávéházról.
Ám az első világháborút követően a házsor ezen
fertályának is Régi posta utca lett a neve.
Régi Színház tér V Belváros, Lipótváros. Lásd: Vö­
rösm arty tér
régi színház: a Vörösmarty téren állt a Német Szín­
ház, amely 1847-ben leégett; ezután a mai Erzsé­
bet téren építettek ideiglenes színházat. A teret
ezután Régi Színház térnek nevezték.
Régi Színház utca V. Belváros. Lásd: Galamb utca
régi színház: az utcát eredetileg a Rondella szín­
házról Színház utcának nevezték el, majd amikor
a mai Vörösmarty téren felépült az új városi szín­
ház, Régi Színház utca lett a neve.
494
Régi Szőlő utca III. Óbuda (1800-as évek). A Pacsir­
tamező utca és a Szőlő utca között. Területrende­
zés miatt megszűnt (1976).
Régi Téglaégető utca VIII. Józsefváros. Lásd: Krúdy
Gyula utca, Reviczky utca
Régi Temető utca VIII. Józsefváros. Lásd: Dugonics
utca
régi temető: a XVIII-XIX. században itt volt egy
temető.
Régi tér [17 B2] XV Rákospalota (1953). Előzőleg:
Szent László tér (1930). Oroszlán utca, Kinizsi
utca, Palotás utca és Régi Palotai utca között.
Régi utca VIII. Józsefváros. Lásd: D iószegi Sámuel
utca
Régi vám köz [40 B3] X. Keresztúridűlő, XVII.
Rákoshegy (1996). Tündérfürt utcától Régi vám
utcáig.
Régi vám utca [40 A-B3, 52 Al] X. Keresztúri­
dűlő, XVII. Rákoshegy (1996). Egyes részei csak
gyalogosan járhatók. Helikopter utcától Álmos
utcáig.
régi vám: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a köz­
ség határában állt a vámház, amelyhez az út vezet.
Régi Vásár tér V. Belváros. Lásd: Váci utca
Régi Vásár tér V Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Régi Zsidó utca I. Vár. Lásd: Szent György utca
Regőce utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Berzsenyi utca (1930-as évek). Alabástrom
utca 24.-től Ütköző sor 23-24.-ig.
Regőce'. helység Bács-Bodrog vármegyében. (Ma
Szerbia, Vajdaság: Ridica.)
Regöly utca [51 B3, 52 A3, 64 Al] XVIII. Gloriett-
telep (1981).228 Előzőleg: 604. utca. Czifffa György
utca 57.-től Nemeske utca 26.-ig.
Regöly. helység Tolna megyében.
Regős köz [46 Al] XI. Gazdagrét (1984). Regős
utca 7.-től Rétköz utcáig.
Regős liget [28 A2] XVI. Budapesti út, Geszte­
nye utca, Felsőmalom utca, Ostoros út között
(2006).
regős: középkori énekmondó, amelyekre emlékezve
bizonyos ünnepeken most is éneklik a régi dalokat.
Regős utca [34 A3, 46 Al] XI. Gazdagrét (1953).
Előzőleg: Kőkereszt utca (1939) egy része. Rétköz
utcától Gazdagréti útig.
regős: eredetileg a középkorban nevezték így a
mulattatókat, énekeseket. Ma vidéken valamely
ünnepen csoportosan házról házra járó, verses
köszöntőt mondó, éneklő személy.
Reguly Antal utca [37 A2-3] VIII. Tisztviselőtelep
(1958). Előzőleg: Család utca (1887). Orczy úttól
Könyves Kálmán körútig.
Reguly Antal (1819-1858): nyelvész, etnográfus,
utazó, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja.
Reichl Kálmán utca [15 B2] III. Aquincum (2010).
Jégtörő utcától Almási Balogh Loránd utcáig.
495
Reichl Kálmán (1879-1926): építész, festő. 1901-
ben szerzett építészoklevelet a budapesti Mű­
egyetemen, majd festészetet tanult Münchenben.
1906-ban nyit építészirodát Budapesten Löllbach
Kálmánnal. 1908-tól 1916-ig az építészet és a
vízfestés tanára a fővárosi Iparrajziskolában. Fő
művei: a Kiscelli utcai és a Cukor utcai iskola
Budapesten. Lechner Ödön halála után ő fejezte
be a Vajda Péter utcai elemi iskola építését. Ő lett
az Óbudai Gázgyár és tisztviselő-lakótelep építé­
sze.
Reiner Frigyes park [36 Bl, 85 AI] XIV. István-
mező (1988). Dózsa György út és Thököly út ke­
reszteződésénél.
Reiner Frigyes (1888-1963): karmester.
Reitter Ferenc utca [17 A3, 24 B2-1, 25 Al, 80 Bl,
81 Al] XIII. Angyalföld (1911). Előzőleg: Tasi ut­
ca (1897). Eredetileg: Hun utcától Kámfor utcáig.
1904-ben a Hun utca és a Róbert Károly körút
közötti szakasza Gömöri utca lett. Róbert Károly
körút 96.-tól Kámfor utca 35.-ig.
Reitter Ferenc (1813-1874): mérnök, a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja. 1861-ben
elkészítette a főváros ügyrendjét és építési szabály­
zatát. Kidolgozta Buda városrendezési, a budai és
pesti Duna-szakasz szabályozási és a rakpartok ki­
építésének terveit. A Fővárosi Közmunkák Taná­
csának egyik megalapítója, főmérnöke.
Rejtő Jenő utca [36 Al, 84 Bl] VII. Erzsébetváros
(2001). Wesselényi utcától Hevesi Sándor térig.
Rejtő Jenő (1905-1943): író. Számtalan kabarétréfa
szerzője, de P. Howard néven írt - ma is népsze­
rű - légiós regényparódiái tették ismertté a nevét.
Származása miatt munkaszolgálatra hívták be, és
a szovjet hadszíntéren pusztult el. A mai Hevesi
Sándor tér 5. akkor még Szövetség utca 40. volt,
amikor itt született. A házon emléktábla van.
Réka utca [55 AI] XVII. Rákoscsaba, Rákoskert
(1954). Előzőleg: Tavasz utca (1930-as évek).
Kékliliom utca 31.-től Rózsaszál utca 27.-ig.
Rekettye utca [25 A-Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Mikszáth Kálmán utca (1925). Rákos
út 166.-tól Kolozsvár utca 39.-ig.
rekettye', a hüvelyesek családjába tartozó, sárga vi­
rágú félcserje.
Remény utca [26 B3] XIV. Alsórákos, XVI. Sasha­
lom (1879). Előzőleg: Rákos utca (1874), Ra-
kosch Gasse.45 1949. december 31-ig teljes hosz-
szában a XIV. kerülethez tartozott. Eredetileg a
Füredi utcától a Szentmihályi útig, 1900-tól a
Devecseri utcáig. Gvadányi út 27.-től Kányavár
utcá 12.-ig.
Remény utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Köz­
társaság útja
Remény utca XXII. Budafok (1920-as évek). Török
utcából nyíló zsákutca. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1940-es évek).
Rend utca
Reményi Ede utca [15 B2] III. Aquincum (1934).
Dunától Szentendrei út 135.-ig.
Reményi Ede (1828-1898): hegedűművész, zene­
szerző.
Reményik Sándor utca [52 A2-3] XVIII. Miklós-
telep (2001). Gerely utcától Tóth Árpád utcáig.
Reményik Sándor (1890-1941): költő, szerkesztő.
Az erdélyi újságok állandó munkatársa. 1921-től
a Pásztortűz című folyóirat főszerkesztője. Baum-
garten-díjas. A Corvin-lánc kitüntetettje.292
Reménység utca [23 AI] III. Óbuda (1964). Bécsi
úttól Zápor utcáig.
Remete köz [22 Bl] III. Remetehegy (1970). Nyereg
út 16401/3.-tói 16474/1. helyrajzi számú telekig.
Rem ete park [36 B3] IX. Ferencváros (2007).
Tűzoltó utca és Sobiesky János utca egy részét
összekötő park. A XVIII. században itt volt reme­
telak lakójáról.
R em ete út [21 A3-2] XII. Jánoshegy, Zugliget
(1886). Árnyas út 38.-tól a budai tájvédelmi kör­
zet határáig.
Remete utca IX. Ferencváros (1874). Lásd: Haller
utca, Sobieski János utca
Az 1870-es évek végéig a Remete utcának a Gát
utca és Soroksári út közötti szakasza mellett húzó­
dott a Ferencvárosi védgát. Korábban Am Linien
Graben (A határároknál) volt a neve. 1900-ban
egy-egy részét gróf Haller utcának, illetve Sobieski
János utcának nevezték el.
Remete utca [46 B3, 58 Bl] XXII. Budafok (1930-
as évek). Péter-Pál utca 169.-től Arany János utca
106.-ig.
remete: erdőben, pusztában magányosan, vallási
elmélkedésnek élő személy.
Remetehegyi árok [14 B3, 22 Bl] III. Remetehegy
(1970). Remetehegyi út 80.-tól 16498. helyrajzi
számú telekig.
Remetehegyi lejtő III. Remetehegy. A Remetehe­
gyi út és a Perényi út között. Területrendezés miatt
megszűnt (1967).
R em etehegyi út [14 B2-3, 22 Bl, 23 AI] III.
Mátyáshegy, Remetehegy (1932). Egy része
Podolini út volt. Folyondár utca 22.-től Viharhe­
gyi út 20.-ig.
Remete-hegy: 423 m magas hegy. Lásd a városré­
szek között.
Remetei út II. Pesthidegkút. Csak a község 1925. évi
utcajegyzékében szerepel.
R em etevölgy utca [12 A2 (Remetev.)] II. Buda-
liget (1974). Géza fejedelem utcától Előd vezér
utcáig, onnan zsákutca.
Rémisztő utca I. Gellérthegy. Lásd: Orom utca
Remíz utca [36 B3] IX. Ferencváros (1999). Köny­
ves Kálmán körút 3.-tól Fék utca 4.-ig.
remíz: villamosok, trolibuszok kocsiszíne. Az elne­
vezés utalás a közeli ferencvárosi kocsiszínre.
Rend utca [13 A3] II. Hársakalja (1967). Előzőleg:
Rendelő utca
Csend utca (1922 előtt). Galóca utca 6.-tól Kőhe­
gyi utcáig.
Rendelő utca [27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld
(1954). Előzőleg: Tompa utca (1910-es évek).
Szlovák út 110.-től Mazsola utca 12.-ig.
rendelő: az utcában lévő orvosi rendelőről.
Rendőr utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1930-as évek).
Bazsalikom utca 74.-től Kővirág sor 87-88.-ig.
Renn Gasse II. Víziváros. Lásd: Erőd utca
Renn Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Futó utca
Renn : ér, vízfolyás (németül); valószínűleg félre­
értelmezve a Renner („futó”) szót fordították le
Mindkét utca közelében folyt patak.
Répa utca XXII. Budafok (1930-as évek). Árpád ut­
ca és Síp utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1950-es évek).
Répa utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1961). Előző­
leg: Attila utca (XIX. század). Angeli utca 31.-től
Temetőkert utcáig, onnan zsákutca.
Répássy Jenő utca XIV. Alsórákos. Lásd: Répásy
Mihály utca
Répássy Jenő (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Az 1953. évi elnevezési előterjesztésben a javaslat
az 1848-as tábornokról szólt, az ő neve azonban
Répásy Mihály.
Répássy utca XIV. Alsórákos. Lásd: Répásy Mihály
utca
Répásy Mihály utca [25 B3] XIV. Alsórákos (1999).
Előzőleg: Répássy Jenő utca (1953), Répássy utca
(1900). Lengyel utca 8.-tól Benkő utca 7/b-ig.
Répásy Mihály (1800-1849): honvéd tábornok.
1844-ben őrnagy az osztrák seregben, majd had­
osztályparancsnok Galíciában. 1848 szeptembe­
rében részt vett a Jellacic elleni harcokban. Ok­
tóbertől honvéd ezredes, decembertől tábornok.
1849 januárjában Debrecen katonai parancsnoka.
Osztályfőnök a Honvédelmi Minisztériumban, és
1849 májusában egyben ideiglenes hadügyminisz­
ter. Kolerában halt meg.
Repce utca X. Gyárdűlő. A Jegenye utca és a Szállás
utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1973).
Repce utca [38 A3] X. Kúttó (1973). Kőér utca
2/b-2/c-nél nyíló zsákutca.
repce: olajos magváért termesztett sárga színű, ke-
resztesvirágu takarmánynövény. Étolajat is készíte­
nek belőle.
R epcsény utca [33 B3] XI. Madárhegy (2005).
Hosszúréti utcától Gazdagréti útig.
repcsény: lándzsás levelű, keresztes virágú gyom­
növény.
Repkény út [60 B3, 61 A3] XXI. Királyerdő
(1937).242 Szent István út 194.-től Zsilvölgyi utca
36.-ig.
Repkény utca [23 A2, 78 Bl (Repk.)] II. Újlak
(1879). Előzőleg: Rózsa utca (1872). Felhévízi
utca 17.-től Lublói utca 6.-ig.
repkény: kék, ajakos virágú, indás, mérgező növény.
496
Repülő utca [45 B2] XI. Őrsöd (1999). Előzőleg:
Örsöddűlő út egy része. M7-es autópálya leágazá­
sától Kőérberki útig.
repülő: az elnevezés utalás a közeli (budaörsi) re­
pülőtér gépeire.
R epülőtéri út [45 B2, 46 A2] XI. Kőérberek,
Őrsöd (1937). Balatoni úttól a Budaörsi repülő­
térig.
repülőtéri: az út az első hazai közforgalmi repülő­
térhez vezet, amely ma inkább mezőgazdasági és
sportrepülési célokat szolgál, kevés személyforga­
lommal.
Rés utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954). Előző­
leg: Csíki utca (1920-as évek). Zrínyi utca 70.-től
Szigetcsép utca 8.-ig.
Reszelő utca [55 Bl] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Világosi utca (1920-as évek). Pesti út
450.-től Szigetcsép utca 142-144.-ig.
R észes utca [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Táncsics utca (1910-es évek).
Ananász utca 52.-től Piski utca 41.-ig.
Rét utca [22 B3, 78 A3] II. Rózsadomb (1879).
Keleti Károly utca 43.-tól Bimbó út 40.-ig. Végig
lépcső.
Rét utca IX. Ferencváros. Lásd: Thaly Kálmán utca
Rét utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Rétifű utca
Rét utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Gázló
utca
Rét utca XVII. Rákosliget. Lásd: Rétsár utca
Rétalja lejtő [46 Al] XI. Gazdagrét (2002). Előző­
leg: Poprádi út egy része. Lépés utcától Rétkerülő
útig.
Retek utca [22 B3, 78 A3, 82 Al] II. Országút
(1879). Előzőleg: Rettig Gasse (1850-es évek).
Eredetileg az Attila utca és a Lotz Károly utca kö­
zött. Egy-egy része Szilágyi Erzsébet fasor, illetve
Vérmező út (az Attila út és Széna tér között) lett.
Széna tér 4.-től Káplár utca 1.-ig.
Retek: a mai 31. szám alatt egykor működő Fekete
Retek nevű vendéglőről kapta nevét.
Retek utca VI. Terézváros. Lásd: Révay utca
retek: az elnevezés emlékeztet arra, hogy a hajda­
nában itt volt kertészetek egyik terméke volt.
Retek utca XXIII. Soroksár. Lásd: Lovas utca
Réti csík utca [54 Bl] XVII. Rákoskert (2005).
Strázsahegyi úttól Ecseri dűlőig.
réti csík: nagyságát tekintve 15-35 centiméteresre
nő meg, és súlya 80-150 gramm között mozog.
Kisméretű száját 10 bajusz köríti. A testformája
miatt kígyószerűnek tűnő hal.
Rétifarkas utca [41 A1-2] XVII. Rákoskeresztúr
(2007). Vidor utca végétől a Bökényföldi út ka­
nyarjáig.
réti farkas: a kifejlett példány testsúlya elérheti a
15 kilogrammot, testhossza a 100 centimétert,
farka 25 centi, dús szőrzetű, rövidnek, vastagnak
tűnik. Fejformája a rókáéhoz hasonló.
497
Rétifű utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előző­
leg: Rét utca (1930-as évek). Kővirág sor 76-77.-
nél nyíló zsákutca.
Rétihéja utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).217
Szürkebegy utca 29.-től Aranylúd utca 94.-ig.
réti héja: több fajtája ismert. Nálunk a nádasok
mellett él egyik fajtája. Földön fészkelő, közepes
nagyságú védett ragadozó madár.
Rétkerülő út [46 Al] XI. Gazdagrét (2002). Előző­
leg: Poprádi út egy része. Lépés utcától Gazdag­
réti útig.
Rétköz utca [33 B3, 34 A3, 46 Al] XI. Gazdagrét,
Sasad (1985). Előzőleg: 74. utca. Gazdagréti úttól
Gazdagréti útig.
Rétköz', tájegység a Tisza és a Nyírség között Sza-
bolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Rétsár utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1954).
Előzőleg: Rét utca (1920-as évek). Két zsákutcá­
ból áll: egyik a Ferihegyi útból, másik a Cinkotai
útból nyílik; a közöttük lévő szakasz nincs meg­
nyitva.
rétsár. az elnevezés eredete ismeretlen.
Rettig Gasse II. Országút. Lásd: Retek utca, Szilá­
gyi Erzsébet fasor, Vérmező út
Rettig Gasse VI. Terézváros. Lásd: Révay utca
Rettig (Rettich): retek (németül).
Rétvége utca [42 Bl, 43 Al] XVII. Rákoscsaba-
Újtelep (1996). Előzőleg: Dugattyú utca (1954),
Gömöri utca (1920-as évek). Tárcsái út 1.-től a
Martin utcáig, onnan zsákutca.
Retyezáti út [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).243
Mária királyné útja 21.-től 47.-ig.
Retyezáti a Déli-Kárpátok egyik legmagasabb hegy­
sége. Fő csúcsa a Paleaga (2509 m). (Ma Romá­
nia: Retezat.)
Reuter Gasse (Rosta utca) VI. Terézváros (XVIII.
század). Lefutása nem ismert.
Rév utca [8 B3] IV. Újpest (1948). Váci út 102.-től
a Dunáig.
rév: a csillaghegyi révhez vezető utca.
Rév utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb, Gyárte­
lep (1930). Vas Gereben utcától Nefelejcs utcáig.
rév: a budafoki révhez vezető utca.
Révai József utca XIV. Herminamező. Lásd: Bácskai
utca
Révai József (1898-1959): író, publicista, mar­
xista ideológus, irodalomtörténész és kritikus,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kossuth-díjas. A Kommunisták Magyarországi
Pártja alapító tagja, a Vörös Újság szerkesztője.
A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emig­
rált. 1930-ban hazajött, de hamarosan letartóz­
tatták, és háromévi börtönre ítélték. Szabadu­
lása után Moszkvába ment. 1944-ben hazatért.
A Szabad Nép című újság főszerkesztője 1950-ig.
1949-1953 között népművelési miniszter. 1945-
től haláláig a Magyar Kommunista Párt, illetve
Réz utca
utódpártja, az MDP Központi Vezetőségének
tagja.
Révay köz [83 Bl] VI. Terézváros (1973). Révay
utca 2-4.-tői Bajcsy-Zsilinszky út 15-17.-ig.
Révay utca [35 Bl, 83 Bl] VI. Terézváros (1874).
Előzőleg: Rettig Gasse (Retek utca) (1782).76
Bajcsy-Zsilinszky út 13.-tól Dalszínház utca 6.-ig.
Révay utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Mártírok útja 19.-től Nagykőrösi útig.
Révay utca XXIII. Soroksár. Lásd: Ruca utca
Révay Miklós (1749-1807): költő, nyelvtudós, a
pesti egyetem tanára, a magyar nyelvtörténet és
nyelvtudomány művelője.
Révész Béla utca XVI. Sashalom. Lásd: Vörösmajor
utca
Révész Béla (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Révész út [61 A2] XXI. Királyerdő (1937). Szellős
utca 13.-tól Fürdő utca 3.-ig.
Révész utca [23 B2, 24 A2, 79 Bl, 80 Al] XIII.
Vizafogó (1896).210 Váci út 80.-tól Népfürdő utca
3.-ig.
révész: utasoknak a folyón átszállításával foglalkozó
személy. Az elnevezés arra utal, hogy az utca az
egykori Népszigeti révhez vezetett.
Reviczky ezredes utca [15 A3] III. Kaszásdűlő
(1987). Bogdáni úttól Búza utcáig.
Reviczky Imre (1896-1957): hivatásos katona,
ezredes, a nagybányai munkaszolgálatos zászlóalj
parancsnoka, később Nagybánya város helyőrség­
parancsnoka. Intézkedéseivel emberek ezreinek
életét mentette meg. Izrael Állam a Jad Vasem
(Igaz Ember) kitüntetésben részesítette.
Reviczky Gyula utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep
(1903).230 Liszt Ferenc utca 24.-től Bartók Lajos
utca 11/b-ig.
Reviczky köz [49 B2] XIX. Wekerletelep (1910).
Baross utca 74.-től Margit utca 7.-ig.
Reviczky tér VIII. Józsefváros. Lásd: M ikszáth
Kálmán tér
Reviczky utca [8 B3, 9 A3, 17 Al] IV. Megyer
(1932). Fiumei út 13.-tól Megyeri út 16.-ig.
Reviczky utca [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefváros
(1900). Előzőleg: József utca (1850) egy része,
Frühling Gasse (Tavasz utca) (1804), Kleine
Frühling Gasse (Kis Tavasz utca), Steinbrucher
Gasse (Steinbrucher utca) (1740-es évek),76
Ziegelofen Gasse (Téglaégető utca) (1730-as
évek eleje).16 Baross utca 12.-től Szentkirályi ut­
ca 41.-ig.
Reviczky Gyula (1855-1889): költő, író, újságíró.
Revízió utca IV. Újpest. Lásd: Corvin utca
Revízió utca XV. Rákospalota. Lásd: Nyáry Pál utca
Revízió utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Gorkij utca
revízió: ellenőrzés, felülvizsgálat (latinul). Az el­
nevezés utal az 1920-as trianoni szerződés felül­
vizsgálatának követelésére.
Réz utca V. Lipótváros. Lásd: Miatyánk utca
Rezeda út
réz: a XVIII. században itt volt Johannes Remold
rézöntödéje, amelyről az utcát elnevezték.
Rezeda út XXI. Királyerdő (1937).242 Tapló utcától
Csalitos útig. Területrendezés miatt megszűnt.
Rezeda utca [13 A3] II. Hársakalja (1922 előtt).198
Hidegkúti út 6.-tól Kőhegyi utca 3.-ig.
Rezeda utca [35 B2, 83 A3] XI. Gellérthegy (1905).
Kelenhegyi út 39.-től Minerva utca 12.-ig.
Rezeda utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1926).231
Thököly út 16.-tól Gyöngyvirág utca 21.-ig.
Rezeda utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Szent Imre herceg utca 57.-től Kende
Kanuth utca 94.-ig.
Rezeda utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(1930). Rózsa utca 2.-től Nefelejcs utcáig.
Rezeda utca XXIII. Soroksár. A ráckevei HÉV vona­
la és az Orbánhegy dűlő között. Hozzácsatolva az
Attila utcához. Megszűnt.
rezeda: fürtös vagy füzéres virágú gyomnövény,
melynek cserépben tartott illatos változata - kü­
lönösen vidéken - nagy megbecsülésnek örvend.
Rezgő köz [55 Al] XVII. Rákoskert (1978). Rezgő
utca 21.-nél nyíló zsákutca.
Rezgő utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1954). Elő­
zőleg: Akácfa utca (1920-as évek). Zrínyi utca
257.-től Kísérő utca 6.-ig.
Rezgőfű utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1983).
Előzőleg: Kolozsvári utca (1920-as évek), Vasút
utca (1889).164 Prodám utca 22.-től Diósy Lajos
utca 35.-ig.
rezgőfű: gyepes területek díszítésére használt gyér
levelű fű.
Rezi Károly utca IV Újpest. Lásd: Király utca
Rezi (Rézi) Károly (1909-1942): szövőmunkás.
Újpesten az illegális kommunista párt tagjaként
szervezte a munkásokat. 1942-ben letartóztatták.
Vallatás közben meghalt. Ebben az utcában lakott.
Rézművesek utcája I. Vár. Lásd: Szenthárom ság
utca, Úri utca
rézműves: az elnevezés arra utal, hogy a török kor­
ban itt laktak a rézművesek.
Reznek utca [40 A2] X. Felsőrákos (2009). Túzok
utcától Lovasvölgyi útig.
reznek: túzokféle, Nyugat-Európában szigorúan
védett madár.
Rézöntő utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1953). Elő­
zőleg: Petőfi utca (1900-as évek). Grassalkovich
utca 37.-től a MÁV kelebiai vonaláig.
Rézüst utca [7 A2] III. Békásmegyer (2009). Árok
utcától indul, az Óbor utca után zsákutca.
Rézvirág utca [40 A2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963).204 Előzőleg: 172. utca. Jászberényi úttól
Zöld pálya utcáig.
rézvirág: a fészkesek családjába tartozó, egész nyá­
ron virágzó kerti növény.
Rezső tér [37 A3] VIII. Tisztviselőtelep (1953). Elő­
zőleg: Magyarok Nagyasszonya tér (1938), Rezső
498
tér (1900). Batsányi utca, Elnök utca, Rezső utca,
Delej utca és Bláthy Ottó utca között.
Rezső utca VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: Gaal M ó­
zes utca
Rezső utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szitás utca
Rézsű utca [12A2-B3] II. Adyliget, Máriaremete
(1964). Előzőleg: Vörös Hadsereg útja (1946),
Máriaremetén Hadak útja (1922 előtt). Adylige-
ten Pesthidegkúti út (1920-as évek). Feketerigó
utcától Kárpát utcáig.
Rhédey utca [22 A-B3] II. Pasarét (1928). Szilágyi
Erzsébet fasortól Herman Ottó út 2/c-ig.
Rhédey: az erdélyi Rhédey családról, amelynek
legkiemelkedőbb tagja Rhédey Ferenc gróf (1610
körül-1667); erdélyi fejedelem (1657. novem-
ber-1658. január). Anyagilag nagy segítséget nyúj­
tott a református iskoláknak. A közelben felépült
Baár-Madas református iskola vezetése kérte az
elnevezést.
Riadó utca II. Máriaremete. Lásd: Kerekhegyi utca
Riadó utca [21 B2, 22 A2] II. Pasarét (1897). Hű­
vösvölgyi út 25.-től Pasaréti út 88.-ig.
riadó: ez a közeli laktanyában sokszor felhangzott.
Rianás utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1953). Elő­
zőleg: Rákóczi utca (1900-as évek), Pacsirta utca
(XIX. század).281 Láva utca 13.-tól Hunyadi utca
2.-ig.
Ribáry utca [22 B3, 78 A3] II. Rózsadomb (1907).
Bimbó út 34.-től Aranka utca 1.-ig.
Ribáry Ferenc (1827-1880): tanár, egyetemi magán­
tanár, történész.
Ribényi utca XIX. Kispest. Lásd: Katica utca
Ribényi Antal (1852-1911): plébános. 1883-ban
került Kispestre, megépíttette az első kápolnát,
majd annak helyére a Rudolf fogadalmi (ma Nagy­
boldogasszony) templomot. Megalapította a Kaszi­
nót, amelynek első elnöke lett.
Ribizli lépcső [22 A3] XII. Istenhegy (1999). Elő­
zőleg: Ribizli utca (1942). Fogaskerekű utca 20.-
tól Sárospatak út 11.-ig.
Ribizli utca XII. Istenhegy. Lásd: Ribizli lépcső
Riedl Frigyes utca [52 A 1-2] XVIII. Bélatelep
(1951). Előzőleg: Hock János utca (1946), Hu­
nyadi János utca (1926). Csévéző út 27.-től Marti­
novics tér 1.-ig.
Riedl Frigyes (1856-1921): irodalomtörténész, esz-
széista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja.
Ries István park VIII. Józsefváros (1985). Auróra ut­
ca, Déri Miksa utca és Nagy Fuvaros utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1991).
Ries István (1885-1950): jogász, országgyűlési kép­
viselő, miniszter. A Magyarországi Szociáldemok­
rata Pán ügyvédjeként védte a munkásmozgalom
tagjait. Később pánja egyik vezetőjévé vált. 1945
után igazságügy-miniszter. 1950-ben a törvény-
sértések áldozata lett.
499
Riesen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Leonardo da
Vinci utca
Riese: óriás (németül).
Riesz Frigyes utca [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-te-
lep (1971). Vándor Sándor utcától Cziffra György
utcáig.
Riesz Frigyes (1880-1956): matematikus, egyetemi
tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja. Kétszeres Kossuth-díjas.
Rigm us utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Szilágyi Dezső utca (1910). Tóth István
utca 59.-től Rákospalotai Körvasút sor 14.-ig.
Rigó utca [12 A2] II. Máriaremete (1920-as évek).
Ördögárok út 207.-től Hímes utca 29.-ig.
Rigó utca [36 A2, 84 B3] VIII. Józsefváros (1874).
Előzőleg: Amsel Gasse (1838), Schul Gasse (Is­
kola utca) (1817),1 Oskola utca (1817),8 Lerchen
Gasse (Pacsirta utca) (1750-es évek). József utca
11.-től Baross utca 60.-ig.
Rigó utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály (1920-as
évek). Thököly út 52.-től Rákospalotai határút
20.-ig.
Rigó utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241 Szar­
vas utca 1.-től Borz út 5.-ig.
Rím utca [52 A2] XVIII. Bélatelep (1976). Előző­
leg: Juhász Gyula utca (1945), Botond utca (1920-
as évek). Móra Ferenc utca 4.-től Frangepán utca
7-9.-ig.
R im aszom bat utca [27 A-Bl (Rimasz.)] XVI. Rá­
kosszentmihály (1920-as évek). Szlovák út 12.-től
Istráng utcáig.
Rim aszom bat utca [52 A-B3] XVIII. Szemerete-
lep (1930).236 Üllői út 582.-től Selmecbánya utca
33.-ig.
Rim aszom bat utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Mártírok úja 203.-tól Radnó utca 28.-ig.
Rim aszom bati út [46 Bl] XI. Kelenföld (1926).
Március utcától Budaörsi út 94/b-ig.
Rimaszombat: helység Gömör vármegyében. (Ma
Szlovákia: Rimavská Sobota.) Itt született Blaha
Lujza, Tompa Mihály.
Ringató utca [15 Bl] III. Mocsárosdúlő (1954).
Előzőleg: 84. utca. Szentendrei úttól a 22 995/83
helyrajzi számú telekig.
Ringló út [46 B2, 47 A3] XI. Kelenvölgy, XXII.
Budafok (1953). Előzőleg: Rákóczi út (1910-es
évek); 1994-ben hozzácsatolva az Éva utca (1992),
a Péterhegyi út 51/a-nál nyílt zsákutca. Méhész
utca 8.-tól Horogszegi határsor 15.-ig. Páratlan
oldala a XXII. kerülethez, páros oldala a XI. ke­
rülethez tartozik.
Ripka Ferenc utca [15 B2] III. Aquincum (2010).
Jégtörő utcától Hamvas Béla utcáig.
Ripka Ferenc dr. (1871-1944): 1906-ban, mint a
fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, részt vett
a légszesz-világítási kérdést megoldó bizottság
munkájában. 1910-ben kinevezték a Gázművek
Rodostó utca
központi igazgatójának, illetve 1910-12 között
vezérigazgató-helyettes, 1914-től 10 éven át vezér-
igazgató. 1925-től 1932-ig, nyugdíjba vonulásáig
Budapest főpolgármestere volt.
Rippl-Rónai utca [24 A-B3, 80 A2-B3] VI. Teréz­
város (1947). Előző neve: Bulyovszky utca (1885),
Bakony utca (1879). Benczúr utca 38.-tól Podma-
niczky utca 109.-ig.
Rippl-Rónai József (1861-1927): festőművész,
grafikus, iparművész.
R isztics János utca [40 B3] XVII. Rákoshegy
(2003). A Rákosmezei repülők útjától az U alak­
ban megtörő Surányi Ferenc utcáig.
Risztics János (1895-1949): pilóta. Az I. világhá­
borúban felderítőpilóta, majd vadászrepülő volt.
A háború után berepülőpilótaként tevékenyke­
dett, nevéhez két világrekord is fűződik.
Ritka köz [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1969). Elő­
zőleg: a Ritka utca egy része. Ábrahám Géza utcá­
tól Alsó határútig.
Ritka utca VIII. Józsefváros. Lásd: Szűz utca
Ritka utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1969).
Károly utcától Alsó határútig.
Rizling utca [58 B2] XXII. Budatétény (1963).
Előzőleg: Kölcsey utca (1930-as évek) és a Sör­
raktár utca egy része. Katakomba utca 2.-től Jókai
Mór utca 43.-ig.
rizling: szőlő- és borfajta. Az elnevezés a helyi bor­
pincészetre utal.
Rizskalász utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Brassói utca (1920-as évek). Péceli út
340.-től Battonya utca 55-57.-ig.
Róbert Károly körút [24 A1-B2, 80 A1-B2, 81 A2]
XIII. Angyalföld, Vizafogó (1937). Előzőleg: Hun­
gária felső körút (1930), Hungária körút (1893),
Hungária út (1879). Népfürdő utca 29.-től Szent
László út 2.-ig.
Róbert Károly (helyesen: Károly Róbert; Carober-
to) (1288-1342): magyar király. Az Árpád-ház ki­
halása (1301) után lépett trónra. Háromszor ko­
ronázták meg, de végérvényes koronázása - Szent
István koronájával, Székesfehérvárott - csak 1310-
ben történt meg. Felvette a harcot a helyi kiski­
rályokkal. Pénz-, vám- és bányareformot vezetett
be. Külpolitikájának és az ország nemzetközi el­
ismerésének csúcsa a három király: a magyar, a
lengyel és a cseh király találkozója Visegrádon
1335-ben.
Róbert utca [27 A3] XVI. Rákosszentmihály (1997).
Előzőleg: Dalia utca (1997). Ottó utca 11.-től Jó­
zsef utca 4.-ig.
Robogó utca [42 A2] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Lőcsei utca (1920-as évek).
Szent Imre herceg út 8.-tól Diadal utca 9.-ig.
Rodostó utca [12 B2-3] II. Remetekertváros (1953).
Előzőleg: Királyhágó utca (1922 előtt). Vadkörte
utca 6.-tól Kerényi Frigyes utca 22.-ig.
Rodostó utca
Rodostó utca [34 A3, 46 Al] XI. Sasad (1942).
Beregszász úttól Gazdagréti útig.
Rodostó: helység Törökországban, ahol Tekirdag a
neve. A szabadságharc bukása után Rákóczi Ferenc
és bujdosótársai itt éltek, haltak, s temettettek el.
Roham utca [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros
(1879). Előző neve: Krisztina utca (1872), Kir­
chen Gasse (Templom utca) (XVIII. század). At­
tila út 12.-től Krisztina tér 2.-ig.
roham: az elnevezés emlékeztet arra, hogy 1686.
szeptember 2-án innen indultak a Vár ostromára
az egyesített keresztény csapatok.
Rohonc utca [25 Al] XIV. Alsórákos (1929).211 Rá­
kospatak utca 93.-tól Léka utca 4.-ig.
Rohonc. helység Vas vármegyében. (Ma Ausztria:
Rechnitz.) Itt van eltemetve Faludi Ferenc.
Rohonczi utca XXI. Királyerdő. Lásd: Kopár utca
Rohonczi utca XXII. Budafok. Lásd: Eperszem utca
Rohonczi Izidor (?-?): ingatlanügynök, a Magyar-
Holland Banknak, a terület parcellázójának alkal­
mazottja.
Róka utca [35 Al, 82 A2] I. Krisztinaváros (1895).
Mészáros utca 18.-tól Tigris utca 11.-ig.
Róka utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1939).241 Fürjes
utca 6.-tól Szentmiklósi út 22.-ig.
Rókahegyi út [7 A2-3] III. Csillaghegy (1953). Ürö­
mi út 19-21.-tői Tamás utcáig.
Róka-hegy-. Csillaghegy és Üröm határán álló,
254 m magas hegy. Elhagyott kőfejtője természet-
védelem alatt áll.
Rókaláb utca [7 A2] III. Csillaghegy (1992). Hegy­
láb utca 20.-nál nyíló zsákutca.
rókaláb-, az utca a Róka-hegy lábánál van.
Rókales utca [58 AI] XXII. Budatétény (1983).
Lídia utca 11.-től Kamaraerdei út 44.-ig.
Rókavár utca [7 A-B2] III. Csillaghegy (1996).
Előzőleg: Vízvezeték utca (1967), 177. utca. Ürömi
út 21.-től Deák utcáig.
rókavár. az elnevezés utal arra, hogy a Róka-hegy
lábánál van a közterület.
Rokkantak telke út XVIII. Újpéteritelep. Lásd:
Oszkó utca
Rokkantak utcája XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Oszkó
utca
rokkantak: az I. világháború után hadirokkantak
kaptak itt telkeket, akik egy kis lakótelepet hoztak
létre, amelyet Rokkanttelepnek neveztek. 1949-ig
Pestszentlőrinchez tartozott.
Rokolya utca [24 Bl, 25 AI] XIII. Angyalföld
(1941).283 Előzőleg: Máglya utca (1897) egy ré­
sze. Eredetileg a MAV-állomás vágányáig. A Tatai
ut és a vágányok közötti része a XIV. kerülethez
tartozott. Ez a szakasz területrendezés miatt meg­
szűnt (1966). Béke utca 93.-tól Tatai utca 118.-ig.
rokolya: a szoknya régies neve.
Rokon utca [16 B3, 24 Bl] XIII. Angyalföld
(1941).209 Fiastyúk utca 56.-tól Mosoly utca 61.-ig.
500
Rókushegyi lépcső [22 B3] II. Törökvész (1898).
Egy része Lorántffy Zsuzsanna lépcső lett. Fillér
utca 51.-től Alvinci út 20.-ig.
Rókushegyi út II. Pasarét, Törökvész. Lásd: Lo-
rántfíy Zsuzsanna út
Rókus-hegy: 220 m magas hegy a Pasarét fölött.
Római part [16 A2-1] III. Rómaifürdő (1910). Pók
utcától Kalászi utcáig.
Római tér [15 Bl] III. Rómaifürdő (1984). Torma
Károly utca 19. és Szentendrei út 141. között.
Római út [15 Bl] III. Rómaifürdő (1900). Szent­
endrei út 190.-től Monostori út 13.-ig.
római-, az elnevezés arra emlékeztet, hogy a közel­
ben állt egykor Aquincum, az ókori Római Biroda­
lom egyik városa (Pannónia provincia székhelye).
Római utca IV. Újpest.202 Lásd: Gyapjúszövő utca
Római utca [58 B2-1] XXII. Budafok (1930-as
évek). Gyűszű utca 21.-től Háros utca 72.-ig.
Róma: Olaszország fővárosa, (olaszul) Roma.
Román utca [38 A3-2] X. Óhegy (1893).276 Ká­
polna utca 18.-tól Vaspálya utca 10.-ig.
Romanelli köz XX. Pesterzsébet. Lásd: Téglaégető
köz
Romanelli utca VIII. Józsefváros. Lásd: Illés utca
Romanelli, Guido (1876-1973): olasz katonatiszt,
ezredes. Az 1918-as fegyverszünetet ellenőrző
olasz katonai misszió vezetője. A Tanácsköztár­
saság alatt számos szélsőséges intézkedés végre­
hajtását akadályozta meg. Az új kurzus hálából
egy régi pesti utca átnevezésével emlékezett meg
róla.
Rombach Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Rumbach
Sebestyén utca
Rombach utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Rumbach
Sebestyén utca
Römer Flóris utca [23 A3, 78 A2-B3] II. Ország­
út, Rózsadomb (1954). Előzőleg: Zárda utca
(1879), Kápolna utca (1875), Kapelle Gasse,
Station Gasse (Stáció utca) (1870), Franzen Gasse
(Ferenc utca) (1850), Francisci Gasse (Ferenc ut­
ca) (1822). Margit körút 17.-től Szemlőhegy utca
5-7.-ig.
Römer Flóris Ferenc (1815-1889): régész, művé­
szettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia
tagja.
Romhány utca [27 A-B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Viola utca (1910-es évek). Sashalmi sé­
tány 38.-tól Batsányi János utca 42.-ig.
Romhány: nagyközség Nógrád megyében.
R om hányi József utca [57 B3, 69 Bl] XXII.
Nagytétény (2011). Előzőleg: Kohói Anna utca
(1945). Zambelli Lajos utca 17.-től Angeli utca
71.-ig.
Romhányi József (1921. március 8.-1983. május
7.): magyar író, költő, műfordító, érdemes mű­
vész (1983), a „rímhányó” állatversei különösen
népszerűek.
501
Róna köz [25 B3] XIV Nagyzugló (1991). Előzőleg:
Iliás Ferenc utca (1974), Almos vezér útja egy ré­
sze. Kövér Lajos utca 2.-től Róna utca 89.-ig.
Róna park [25 Al] XIV. Alsórákos (1968). Ungvár
utca 52/c, Kacsóh Pongrác út 139/c és Csáktornya
park között.
Róna utca [25 A2-B3, 37 Bl, 38 Al, 81 B2] XIV.
Herminamező, Kiszugló, Nagyzugló, Törökőr
(1990). Előzőleg: Lumumba utca (1961), Róna
utca (1879). Eredetileg a Nagy Lajos király úttól
az Egressy útig, 1900-tól a Kerepesi útig. Kere­
pesi út 76/a-tól Nagy Lajos király útja 222.-ig.
Róna utca XXI. Királyerdő. Lásd: Csalitos köz
róna: a mező, az alföld irodalmi elnevezése.
Rónai Sándor utca IV. Újpest. Lásd: Deák Ferenc
utca
Rónai Sándor (1892-1965): kőműves, politikus.
A Tanácsköztársaság alatt a miskolci munkásta­
nács tagja. Utána a Szociáldemokrata Párt Borsod
megyei titkára, a helyi építőipari szakszervezet ve­
zetője, a Magyar Építőmunkások Országos Szö­
vetsége Központi Vezetőségének tagja. 1941-ben
büntetőszázadba került, majd internálták. 1945-
től többször miniszter, majd az Elnöki Tanács,
később az Országgyűlés elnöke.
Rondel Gasse V. Belváros. Lásd: Magyar utca
Rondel Gässl I. Vár. Lásd: Rondella köz
Rondel Gässl V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
Rondella köz I. Vár (1696). A Fehérvári kapu mel­
lett volt, és a nagy rondellára vezetett. 1722 után
már nem említik.
Rondella köz V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
rondella: a város utolsónak fennmaradt rondelláját
a XVIII. század második felében már nem hasz­
nálták. 1774-től német gyermekszínház működött
benne. 1791-ben itt játszott az első magyar színi-
társulat Kelemen László vezetésével.
Rondella utca V. Belváros. Lásd: Magyar utca
rondella: a várfalak elé ugró, nagyméretű, kör ala­
kú, ágyúállásokkal ellátott bástya. Az utca a pesti
városfal egyik rondellája mellett haladt.
Rongyos lámpás VIII. Józsefváros (1840-es évek).1
A Bródy Sándor utca és az Eötvös Loránd Tudo­
mányegyetem épülete közötti üres térség neve az
itt álló kocsma nevéről. Mai fogalmak szerint ko­
csiparkoló volt.
Rontó utca VIII. Józsefváros. Lásd: Nagy Templom
utca
A Verderber családnév téves értelmezése, lefordí­
tása.
Ronyva utca [24 A2, 79 B2] XIII. Újlipótváros
(1942). Tutaj utca 1/d-től Vág utca 2/c-ig.
Ronyva : a Zempléni-hegyekből eredő patak,
amelynek egy szakasza a magyar-szlovák állam­
határ.
Roosevelt tér V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi Ist­
ván tér
Rothermere utca
Roosevelt, Franklin Delano (1882-1945): 1933-tól
1945-ig az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
Rosen Gasse I. Tabán. Lásd: Kökény utca
Rosen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Viola utca
Rosen Platz III. Óbuda. Lásd: Polgár tér
Rosen Platz V. Belváros. Lásd: Rózsa tér
Rose: rózsa (németül).
Rosenberg házaspár utca V. Lipótváros. Lásd: Hold
utca
Rosenberg, Julius (1916-1953) és Ethel (1918—
1953): amerikai mérnök házaspár. Az atomtitok
ellopása és a Szovjetuniónak való átadása vádjá­
val bíróság elé állították, halálra ítélték és - nem­
zetközi tiltakozás ellenére - kivégezték őket.
Rosenhügel Gasse II. Országút. Lásd: Rózsahegy
utca
Roskovics utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy, Kriszti­
naváros (1929). Ráth György utca 11.-től Gyógyfű
utca 16.-ig.
Roskovics Ignác (1854-1915): festőművész.
Ross Steig I. Víziváros. Lásd: Jégverem utca, Király
lépcső egy része, Szalag lépcső
Ross Steig: lóösvény (németül).
Rosta utca VI. Terézváros. Lásd: Reuter Gasse
Rosta utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Pannónia utca 41.-től Vörös kereszt utca 27.-ig,
onnan zsákutca.
Rostély utca V. Belváros. Lásd: Gerlóczy utca
Róth Miksa utca [36 A3] IX. Ferencváros (2001).
A csepeli HÉV vonalától a Lechner Ödön fasorig.
Róth Miksa (1865-1944): üvegfestő. 1885-ben
saját műhelyt alapított, innen kerültek ki külön­
leges színű és fajtájú üvegekből készített képei,
ablakai. Nagyszabású művei többek között az Or­
szágházban, a Szent István-bazilikában, a Szent
István Gimnázium dísztermében, a Lipótmezei
kápolnában láthatók. Lakó- és műteremháza ma
múzeum.
Rothe Igel Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Pipa utca
Der Rothe Igei: A Vörös Sün (németül). A hajdan
itt működő vendéglő neve.
Rothe Stiegel. Krisztinaváros. Lásd: Gránit lépcső
Rothermere sétány XVI. Sashalom. Lásd: Sashalmi
sétány
Rothermere utca IV. Megyer. Lásd: Julianus barát
utca
Rothermere utca V. Lipótváros. Lásd: Balaton utca
Rothermere utca XIX. Kispest. Lásd: Táncsics
Mihály utca
Rothermere utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Koch
Róbert utca
Rothermere, Harold Sidney Harmsworth Viscount
(1868-1940): angol sajtómágnás (13 napi-, 12 heti­
lap, számos nyomda, papírüzem és bank tulajdo­
nosa). 1927-től anyagilag és erkölcsileg támogatta
a magyar revíziós törekvéseket, elítélte a Trianon­
ban aláírt békeszerződéseket. Tevékenységéért
Rottenbiller park
egyes politikusok a magyar koronát is felajánlot­
ták számára.
RottenbiUer park [38 A2] X. Óhegy (1950-es
évek). Előzőleg: Dreher park (1930-as évek).
Előd utca, Körösi Csorna Sándor út, Bánya utca
és Szent László tér között. Az elnevezés emlékez­
tet az itt birtokos Rottenbiller Lipótra. A park­
ban ma is álló épületet az 1840-es években épít­
tette.
Rottenbiller utca [24 A3, 36 A-Bl, 84A1-B2]
VII. Erzsébetváros (1872). Előzőleg: Árokvonal
utca (1860-as évek), Linien Graben (Árok-vonal)
(XVIII. század). Eredetileg a Baross tértől a Dam­
janich utcáig, 1878-tól mai hosszáig. Baross tér
22.-től Lövölde tér 1.-ig.
Rottenbiller Lipót (1806-1870): jogász. Pest szabad
királyi város három alkalommal megválasztott
polgármestere.
Rovás utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Vaskapu utca (1920-as évek). Margit utca
86.-tól Sasvár utca 95.-ig.
rovás: fába vagy kőbe metszett jel, díszítés, fel­
jegyzés, de lehetséges az elnevezés Rovás hely­
ségről is, mely Nagy-Küküllő vármegyében volt.
(Ma Románia: Ravasel.)
Rovátka utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Fogarasi utca (1920-as évek). Zrínyi utca
94.-től Peregi út 86.-ig.
Róza köz [7 A3] III. Csillaghegy (2001). Valéria
utcától Pusztakúti útig.
Rozália utca [15 Bl] III. Mocsárosdűlő (1954).
Előzőleg: 81. utca. Zsófia utca 11.-től Nádszál utca
22.-ig.
Rozgonyi köz [50 A1-2] XIX. Wekerletelep (1910).
Előd utca 8.-tól Zoltán utca 7.-ig.
Rozgonyi Piroska utca [15 Bl, 16 Al] III. Római­
fürdő (1953). Előzőleg: Drugeth utca (1900).
Pósa utcától Kossuth Lajos üdülőpart 41/a-ig.
Rozgonyi Piroska: Arany János „Toldi szerelme”
című művének kedves nőalakja.
Rozgonyi utca [37 A2] VIII. Józsefváros (1898).
Diószegi Sámuel utca 48.-tól Orczy útig.
Rozgonyi: régi nemesi család volt az erdélyi Fehér
vármegyében. Kiemelkedő tagjai: ~ István (?-
1438): országbíró; ~ Simon (1385-1444): kancel­
lár, veszprémi, majd egri püspök.
Rozmaring utca II. Hársakalja. Lásd: Titán utca
Rozmaring utca II. Remetekertváros. Lásd: H ideg­
kúti út
Rozmaring utca [34 B3] XI. Sashegy (1913). Buda­
örsi út 87.-től Élőpatak utca 12.-ig.
Rozmaring utca XVIII. Rendessytelep (1910-es évek).
A Bethlen utca és a Lakatos utca között. Terület-
rendezés miatt megszűnt.
Rozmaring utca [60 B2 (Rozm.)] XXI. Királyerdő
(1937).242 Jázminos utca 5-6.-tói Borostyán utca
19.-ig.
502
rozmaring: halványkék ajakos virágú, illatos örök­
zöld félcserje. Falun igen kedvelt növény.
Rozs utca [17 A2] IV. Istvántelek (1962). Előzőleg:
Rózsa Ferenc utca (1948), Pilsudski utca (1935),
Liget utca (1928), Menház utca (1910-es évek
közepe). Zichy Mihály utca 23.-tól Tél utca 158—
160.-ig.
Rózsa dűlő [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as évek).196
Nem hivatalos elnevezés.
Rózsa Ferenc köz XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Béla-
vár köz
Rózsa Ferenc tér XXII. Nagytétény. Lásd: Szent
Flórián tér
Rózsa Ferenc utca III. Csillaghegy. Lásd: Kincses
utca
Rózsa Ferenc utca IV. Istvántelek. Lásd: Rozs utca
Rózsa Ferenc utca VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros.
Lásd: Rózsa utca
Rózsa Ferenc utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Bélavár utca
Rózsa Ferenc utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Rózsa
utca
Rózsa Ferenc utca XIX. Kispest. Lásd: Viola utca
Rózsa Ferenc utca XXII. Nagytétény. Lásd: Sziget
köz
Rózsa Ferenc (1906-1942): építészmérnök, publi­
cista. Az illegális kommunista párt tagja, 1940-től
egyik vezetője, az illegális Szabad Nép című lap
szerkesztője. 1942-ben letartóztatták, és vallatás
közben meghalt. 1960-1990 között a róla elneve­
zett díjjal a sajtó munkatársait jutalmazták.
Rózsa köz XXI. Királyerdő (1937). Zsilvölgyi út és
Repkény utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Rózsa köz [59 B2] XXI. Rózsadomb (2003) Rózsa
utcából nyiló zsákutca.
Rózsa piac V. Belváros. Lásd: Rózsa tér
Rózsa Richárd utca XXII. Budafok. Lásd: M ária
Terézia utca
Rózsa Richárd (1904-1943): vegyészmérnök. Az
illegális kommunista ifjúsági szövetség, majd a párt
tagja. Többször letartóztatták. 1939-ben sikerült
a Szovjetunióba eljutnia. 1942-ben belépett a Vörös
Hadseregbe. Partizánnak jelentkezett, és Varsó
környékén, egy bevetésen eltűnt.
Rózsa tér III. Óbuda. Lásd: Polgár tér
Rózsa tér V Belváros. Lásd: Váci utca
Rózsa: a XVIII. században itt volt Fehér Rózsa
nevű boltról.
Rózsa tér XIX. Kispest (1910-es évek). Nádasdy utca,
Jókai utca és Zrínyi utca között. Területrendezés
miatt megszűnt.
Rózsa út XII. Svábhegy. Lefutása ismeretlen. 1886-
ban megszűnt.11
Rózsa utca I. Tabán. Lásd: Kökény utca
Rózsa utca [13 A3] II. Hársakalja (1922 előtt).198
Hidegkúti út 22.-től Kőhegyi út 19.-ig.
503
Rózsa utca II. Újlak. Lásd: Repkény utca
Rózsa utca [7 A3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Ürömi út 39.-től Rókahegyig.
Rózsa utca [7 A3] III. Csillaghegy. (1930) Róka­
hegyi úttól Árvácska utcáig.
Rózsa utca [17 A2] IV. Újpest (1991). Előző neve:
Tito utca (1982), Rózsa utca (1882 előtt). Elem
utca 2.-től Görgey Artúr utca 45.-ig.
Rózsa utca V. Belváros. Lásd: Rózsa tér
Rózsa utca V. Belváros. Lásd: Váci utca
Rózsa utca [24 A3, 36 Al, 80 A3, 84A-B1] VI.
Terézváros, VII. Erzsébetváros (1991). Előző neve:
Rózsa Ferenc utca (1945), Rózsa utca (1874), a
VI. kerületben Drei Rosen Gasse (Három Rózsa
utca) (XIX. század), a VII. kerületben Winkel
Gasse (Zug utca) (XIX. század). A házszámok
l/a-47/b és 2-40/b között a VII. kerülethez, a to­
vábbi számok a VI. kerülethez tartoznak. Rózsák
tere 1.-től Podmaniczky utca 55.-ig.
Rózsa utca IX. Ferencváros. Lásd: Viola utca
Rózsa: az utcában volt, Három Rózsához címzett
kocsmáról kapta nevét.
Rózsa utca XVI. Cinkota. Lásd: Rózsalevél utca
Rózsa utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Rajka utca
Rózsa utca [26 B2-3] XVI. Rákosszentmihály (1890-
es évek). Szent István utca 2.-től Csömöri út 31.-ig.
Rózsa utca XVII. Rákoskert. Lásd: Rózsaszál utca
Rózsa utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1993).231
Előzőleg: Rózsa Ferenc utca (1951), Rózsa utca
(1890-es évek). Gyöngyvirág utca 1.-től Thököly
út 6.-ig.
Rózsa utca XIX. Kispest. Lásd: Jáhn Ferenc utca
Rózsa Lajos (18??—1900): ügyvéd, földbirtokos.
1869-ben 500 kataszteri holdas (kispesti) birtokát
felparcelláztatta. A terület a mai Ady Endre út és
a Nagykőrösi út között van.
Rózsa utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). Az Ady
Endre út és a Török Flóris utca között. Terület-
rendezés miatt megszűnt (1970).
Rózsa utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb,
Gyárdűlő (1930). (Második) II. Rákóczi Ferenc
út 119.-től a Dunáig.
Rózsa utca XXII. Budafok (1920-as évek). Hon­
foglalás út és Jobbágy utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (az 1940-es években).
Rózsabarack utca [33 B3] XI. Madárhegy (1995).
Fatörzs utcától Suháng utcáig.
Rózsabarack utca [57 B3] XXII. Nagytétény
(1996). Barackos út 16.-nál nyíló zsákutca.
Rózsabimbó utca [27 A2 (Rózsab.)] XVI. Rákos­
szentmihály (1974). Gelléri Andor Endre utca
25.-től Ságvári utca 6.-ig.
Rózsabokor utca [9 A3] IV. Megyer (1986). Nyárfa
utca 21-23.-tói Szilaspatak sor 15-17.-ig.
Rózsadomb utca II. Országút. Lásd: Rózsahegy utca
Rózsadomb utca [7 A-B2] III. Békásmegyer. Ezüst­
hegy utca 18.-tól Iskola utca 13.-ig.
Rózsavölgyi tér
R ózsafa utca [24 A2, 80 Al] XIII. Angyalföld
(1953). Előzőleg: Karmelita utca (1926), Ol­
dal utca (1897). Huba utca 14.-től Klapka utca
13/a-ig.
Rózsahegy utca [23 A3, 78 A-B3] II. Országút
(1879). Előzőleg: Rózsadomb utca (1870), Ro­
senhügel Gasse (1850), Lust Gasse (Víg utca)
(1822). Kedv utca vagy Öröm utca.1Mulató utca
(1833).154 Buday László utca 8/b-től Zivatar utca
1.-ig.
Rózsahegy utca [53 B2-1] XVII. Rákoshegy (1940-
es évek). Erdő utcától Orgoványiszőlő dűlőig.
Rózsahegy utca XX. Gubacsipuszta, Pacsirtatelep.
Lásd: Rózsás utca
Rózsahegy: helység Liptó vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Ruzomberok.)
Rózsák tere [36 Al, 84 Bl] VII. Erzsébetváros
(1932). Előzőleg: Szegényház tér (1878), Barom­
vásár tér (1873), Vieh Markt (XVIII. század).131
Rózsa utca 2., Izabella utca 1., Dohány utca 79.,
Péterfy Sándor utca 2. és 5., Huszár utca 10. és
9., Péterfy Sándor utca 7. és 4., valamint a Do­
hány utca 81. között.
rózsák: a rózsák Árpád-házi Szent Erzsébetre em­
lékeztetnek, akiről a téren álló templomot elne­
vezték. Lásd még: Szent Erzsébet
Rózsakért utca [58 A2-3] XXII. Baross Gábor-
telep, Budatétény (1961). Előzőleg: Árpád utca
(1910-es évek). Nagytétényi út 202.-től XVI. utca
12.-ig.
rózsakert: az elnevezés az utca melletti rózsakísér­
leti állomás bemutatókertjére utal.
Rózsakvarc utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (2007).
Jáde utcától Tigriskő utcáig.
rózsakvarc: a kvarc rózsaszínű változata. Féldrá­
gakő.
R ózsalevél utca [29 A2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Rózsa utca (1910-es évek). Szabad föld
út 47.-től Décsy József utcáig.
Rózsaliget köz [17 A2 (Rózsai.)] IV. Újpest (1991).
Virág utcától Rózsa utcáig.
Rózsás utca [61 B l] XX. Gubacsipuszta, Pacsirta-
telep (1968). Előző neve: Rózsahegy utca (1932).
Török Flóris utca 133.-tól Komárom utca 22.-ig.
Rózsaszál utca [55 AI] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Rózsa utca (1927). Irsa utca 30.-tól Pesti
út 273.-ig.
R ózsaszirom utca [57 B3] XXII. Nagytétény
(1992). Barackos út 30.-nál nyíló zsákutca.
Rózsatő utca [33 B3] XI. Sasad (1965). Oltvány
utca 8.-nál nyíló zsákutca.
Rózsavölgyi köz [25 B2 (Rózsav.)] XIV. Alsórákos.
Bosnyák utca 25.-től Szabács utca 88.-ig.
Rózsavölgyi tér [25 B2 (Rozs.)] XIV. Alsórákos
(1953). Előzőleg: Novibazár tér (1929). Szabács
utca 10., Szugló utca 80. és Rózsavölgyi köz 4.
között.
Rózsavölgyi utca
Rózsavölgyi utca [25 B2 (Rózsav.)] XIV. Alsórá­
kos (1989). Szabács utca és Bosnyák tér között.
Rózsavölgyi Márk (1787 vagy 1789-1848): zene­
szerző, hegedűművész. Az egész országot átfogó
hangversenykörutakon terjesztette a magyar nép­
zenét. A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas
színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás­
komponista. 1850-ben fia zeneműkiadó céget ala­
pított a Kristóf tér 3. számú házban, mely 1949-ig
állt fenn, majd ekkor államosították. Az 1910-es
években a Szervita térre költöztek, és a nevet az it­
teni zeneműbolt ma is viseli és őrzi. Ujjabban „Ró­
zsavölgyi Szalon” néven kulturális programoknak
helyet adó kávéház is nyílt a könyvesbolt felett.
Rozsda utca [15 Al] III. Mocsárosdűlő (1967).
Aranyhegyi út 21.-től keleti irányba futó utca.
Rozsdafarkú utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2011).
A Keltike lejtőből nyíló lakóút első szakasza
(1682/5. hrsz.) első szakasza, mely meghosszab­
bítva is zsákutca marad.
rozsdafarkú: veréb nagyságú, rigóféle, rovarevő éne­
kesmadár
Rozsnyai utca [24 A-Bl] XIII. Angyalföld (1900).
1952-ben hozzácsatolva a Szilas utca (1898). Váci
út 105.-től Hajdú utca 50.-ig.
Rozsnyay Mátyás (1831-1895): gyógyszerész,
gyógyszervegyész. O írta az első magyar sakkjá­
tékkönyvet, és a kinin keserű ízét ő vette el, ami
így gyermekek részére is adagolható. Találmányát
ingyenesen adta át a világnak.
Rozsnyay utca XXII. Budatétény. Lásd: Esze Tamás
utca
Rozsnyay ? (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Rozsnyó köz [47 A1 (Rozs.)] XI. Kelenföld (1987).
Előzőleg: Szádelő utca egy része. Rozsnyó tér 6-7.-
től Andor utca 25.-ig.
Rozsnyó tér [47 Al] XI. Kelenföld (1893). Bor
utca 7., Hadak útja 58. és 57., Csöpp utca 1. és
2., Szádelő utca 1. és 2., Hadak útja 59. és 60.,
Bor utca 8. között.
R ozsnyó utca [52 A-B3] XVIII. Szemeretelep
(1930). Előzőleg: Hindenburg utca (1920-as évek).
Üllői út 592.-től Május 1. térig.
Rozsnyó utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).
Szatmár utca 22-24.-tői Mátyás király tér 4-5.-ig.
Rozsnyó: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Roznava .)
Rozsos utca [19 B3, 27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld,
Rákosszentmihály (1954). Előzőleg: Király utca
(1910-es évek). Timur utca 46.-tól Gusztáv utca
147.-ig, tovább a Rákospalotai határútig nem szi­
lárd burkolatú.
R őf utca [35 A3] XI. Kelenföld (1942). Bocskai út
88.-tól Ibrahim utca 21.-ig.
röf: hosszmérték, amelyet a XIX. század közepéig
használtak. Szinte minden országban más méretű
volt. A magyar és osztrák rőf 78 cm, a bajor 83,3,
504
a porosz pedig 66,7 cm hosszú. Az elnevezés a
közeli textilgyárra utal.
Rögös utca [50 B3] XIX. Kispest (1966). Előzőleg:
Felvidék utca (1940). Pozsony utca 5.-től Temes­
vár utca 6.-ig.
Rökk Szilárd utca [36 A2, 84 A2-3] VIII. József­
város (1991). Gutenberg tértől a Krúdy utcáig.
Előzőleg: a Blaha Lujza tértől a Krúdy utcáig So­
mogyi Béla utca (1962) volt; 1991-ben a Blaha
Lujza tértől a Gutenberg térig Somogyi Béla utca
maradt, a Gutenberg tértől a Krúdy utcáig újra
Rökk Szilárd utca lett. Korábban: a Blaha Lujza
tértől a Krúdy utcáig Rökk Szilárd utca (1889),
Bodza utca (1874), Holunder Gasse (1838),
Rakosch Graben (Rákos-árok), Rakoscher Gasse
(Rákos utca)20, Thierarzt Gasse (Állatorvos utca,
ill. Baromorvos utca) (1817),8 Kot Gasse (Sár ut­
ca) (1804), Anna utca (1840-1871),' de ez sem
más jegyzékkel, sem térképpel nem dokumentál­
ható. Gutenberg tértől Krúdy utcáig.
Rökk Szilárd (1799-1888): ügyvéd. Pest szabad
királyi város, majd Budapest főváros törvényha­
tósági bizottsága tagja. Végrendeletében 750 000
forintot hagyott a városra, a művészetek és tudo­
mányok előmozdítására, szociális támogatásokra.
Röntgen utca [23 B2, 24 A2, 79 B2] XIII. Újlipót-
város (1973). Előzőleg: Visegrádi köz (1931). Váci
út 48/f-től Visegrádi utca 49.-ig.
Röntgen, Wilhelm Konrad (1845-1923): a később
róla elnevezett sugarak felfedezője. Az utca mellett
volt az orvosi készülékeket gyártó Medicor Művek
központja. Az elnevezés az ő kérésükre történt.
Röppentyű köz [24 Al (Röpp.)] XIII. Angyalföld
(1983). Országbiró utca 1-3.-nál nyíló zsákutca.
Röppentyű utca [24 A-Bl] XIII. Angyalföld (1897).
Számozása 17. és 20. számmal kezdődik. Petne-
házy utca 28.-tól Tahi utca 15.-ig.
röppentyű: a XIX. században így nevezték a rakétát.
Rörich Gasse V. Lipótváros. Lásd: Nagysándor Jó­
zse f utca
Rövid utca [7 B3] III. Békásmegyer (1930-as évek).
Szent István utca 63.-nál nyíló zsákutca.
Rövid utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kurze Gasse
Rövid utca XIV. Istvánmező. Lásd: Népstadion köz
Rőzse köz [22 A3] XII. Istenhegy (1954). Előző­
leg: 91. utca (1951). Diós árok 20/a-tól Rőzse ut­
ca 5.-ig.
Rőzse utca [22 A3] XII. Istenhegy (1941). Rőzse
közön túlról, zsákban kezdődő utca, a vége a Diós
árok 38.-nál.
Rubin utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Vaskapu utca (1931). Kolozsvár utca 12.-től
Árvavár utca 56-58/a-ig.
Ruca utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1964). Elő­
zőleg: Révay utca. Könyves utca 37.-től Wekerle
Sándor utca 4.-ig.
ruca: a kacsa tájneve.
505
Rudas László utca VI. Terézváros. Lásd: Podm a-
niczky utca
Rudas László (1885-1950): újságíró, egyetemi
tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudo­
mányos Akadémia rendes tagja. Kossuth-díjas.
A Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító
tagja. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Újság fő-
szerkesztője. Bécsbe emigrált, majd a Szovjetuni­
óba ment. 1945-ben hazajött. A Magyar Kommu­
nista Párt Központi Vezetőségének tagja, ország­
gyűlési képviselő. A Központi Pártiskola igazgató­
ja, majd a Közgazdasági Egyetem rektora lett.
Rudasfürdő tér I. Tabán (1874). Előző neve: Brucks-
bad Gasse (Rudasfürdő utca), Nádor Platz (Nádor
tér) (1854 előtt). Várkert rakpart és Döbrentei
utca között, az Erzsébet híd budai hídfője helyén.
1879-ben a Várkert rakparthoz csatolva. Híd tér
(1874), Alte Bruck Platz (Régi Híd tér), Bruck
Platz (Híd tér) (XIX. század)1.
Rudas fürdő : Buda hévízforrásokkal táplált leg­
nagyobb fürdője. 1536-ban Oláh Miklós említi
először. A török idők elején kezdték építeni, és
Szokoli Musztafa 1556-ban alakíttatta ki mai for­
májára. Evlia Cselebi „Zöldoszlopos fürdő”-nek
nevezi zöld kőből készült egyik oszlopáról.
Rudawszky utca [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros
(1922). Béke tér 3.-tól Háromszék utca 7/a-ig.
Rudawszky Ferenc (1878-1924): utókalkulátor.
A Ganz Vagon- és Gépgyári Munkások és Alkal­
mazottak Szövetkezetének képviselője a telep par­
cellázásakor. Munkája elismeréseként adták a szö­
vetkezet tagjai az ő nevét az utcának.68
Rudnyánszky utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagy­
tétény (2011). Előzőleg: Sallai Imre utca (1948).
Nagytétényi út 159.-től Halpénz utca 2.-ig.
A Rudnyánszky család Budafok (Promontor) föl­
desura volt. Ok építtették a barokk stílusú kas­
télyt. Kiemelkedő tagjai: Rudnyánszky Károly
1848-as honvéd főhadnagy, fia: Rudnyánszky Gyu­
la költő, műfordító.
Rudolf köz XX. Pesterzsébet. Lásd: Mikszáth utca
Rudolf köz XXIII. Soroksár. Lásd: Szitás köz
Rudolf rakpart V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi
rakpart
Rudolf tér V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros. Lásd:
Jászai Mari tér
Rudolf trónörökös tér V. Lipótváros, XIII. Újlipót-
város. Lásd: Jászai Mari tér
Rudolf utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cékla utca
Rudolf utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Nyáry Pál utca
Rudolf utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szitás utca
Rudolf Ferenc Károly József főherceg (1858-1889):
trónörökös, a Magyar Tudományos Akadémia tisz­
teleti tagja. 1881-ben feleségül vette Stefánia bel­
ga hercegnőt. 1889-ben Vetsera Mária bárónővel
együtt - tisztázatlan körülmények között - öngyil­
kos lett.
Rumbach Sebestyén utca
Rugó utca [58 Bl] XXII. Budafok (1967). Előzőleg:
Sütő utca (1930-as évek). Hollandi út 3.-tól Gádor
utca 134.-ig.
Rumbach Sebestyén utca [35 Bl, 36 Al, 83 B2]
VII. Erzsébetváros (1939). Előzőleg: Rombach ut­
ca (1874), Rombach Gasse (XIX. század eleje).
Wesselényi utca 6.-tól Király utca 7.-ig.
Rumbach Sebestyén utca
„Az utca neve az 1798-ban polgárjogot nyert
Rombach (Rumbach) Sebestyén orvosra vien­
dő vissza, mely ház még 1827-ben is birtokában
volt. A ház volt az ismertető tárgy7, mely a lakos­
ságot a helyes útra terelte, s minthogy egy általá­
nosan ismert és hírnévnek örvendő orvosé volt,
az utcza felkeresésénél a birtokos nevének említé­
sével tévedésbe senkit sem ejthetek.”
E veretes sorok a székesfőváros nyugalmazott
allevéltárnokának, Schmall Lajosnak abból a kö­
tetéből valók, amelyben elsőként foglalta össze
Budapest irodalmában az utcanevekre vonatkozó
adatokat.
Egy házat említ a forrás tehát, mégpedig az
átjáróházak osztályából. Építtetője - aki nem a
doktor volt - szintén jeles polgár lehetett, mert az
épületet nem Rumbach-, hanem Pauer-háznak
nevezték a kétszáz év előtti Pesten. Az adattá­
rak egyetlen Pauerről tudnak a városnak ebből a
korszakából, aki könyvkereskedő volt. Teljes név­
vel Pauer János Mihálynak hívták, és 1789-ben
nyitotta meg üzletét a Váci utcai Gabler-házban,
amely a 20-as számú telken állott, és ahol a bolt
1795-ig működött. A Pauer-házat az 1800-as
évek elején vásárolhatta meg Rumbach Sebes­
tyén. A mai 9. számú telken állott, de már réges-
régen lebontották. Már utódját, az ugyanazon
a telken 1896-ban felépített Hadik-Barkócz-
palotát is hiába keresnénk.
Az első Rombach Mátyás, az 1700-as évek köze­
pén Vesztfáliából jött Magyarországra, közelebb­
ről a Felvidékre. Nagybányán volt előbb katonai,
később bányaigazgatósági chirurgus (azaz sebész),
s ott is halt meg 1775-ben. Fia, Sebestyén, apja
hivatását örökölte. Budán és Bécsben tanult, s a
császárvárosban avatták doktorrá 1788-ban (24
évesen) az ambiciózus, tehetséges fiatalembert.
Diplomája kézhezvétele után azonnal Pestre köl­
tözött, a Terézvárosban praktizált. Hamar híre
ment, hogy nemcsak a szegény betegeket kezeli,
gyógyítja ingyen, hanem a budai és pesti katonai
kórházakban is a tiszteletdíj mellőzésével teljesít
szolgálatot, amivel aztán az uralkodó elismerését
is kiérdemelte. így amikor magyar nemességéért
folyamodott (bár hét év késedelemmel, de végül
mégis), megkapta az irigyelt címet, amelyet már
mint Pest városának tisztiorvosa vehetett fel.
Runde gegen die Kirche (Kürche)
Rumbach (Rombach) Sebestyén (1764-1844): pesti
tisztiorvos. A róla elnevezett utcában több háza
állt. Vasfürdő néven megalapította az első fővá­
rosi tisztasági fürdőt, a mai Podmaniczky utca és
Munkácsy Mihály utca sarkán.
Runde gegen die Kirche (Kürche) V Belváros. Lásd:
Március 15. tér
Rundei Gasse V Belváros. Lásd: Magyar utca, Ré­
gi posta utca
Rundel Gassel. Tabán. Lásd: Kör utca
Rupp Imre utca III. Óbuda, Újlak. Lásd: Árpád fe­
jedelem útja
Rupp Imre (P-1904): a Fővárosi Közmunkák Taná­
csának előadója.
Rupp Zsigmond köz XII. Virányos. Lásd: Mese köz
Rupp Zsigmond (1838-1925): közjegyző, itteni
telektulajdonos, a fővárosi törvényhatósági bizott­
ság virilista tagja.115
Rupphegyi köz [33 B3] XI. Pösingermajor (1956).
Előzőleg: 251. utca. Rupphegyi úttól Ördögorom
útig.
Rupphegyi út [33 B3, 45 Bl] XI. Pösingermajor
(1956). Előzőleg: 58. utca. Budaörsi úttól a Rupp-
hegyig.
Rupp-hegy: 259 m magas rög a főváros és Budaörs
határán. Különleges növényzete miatt 1977-ben
természetvédelmi területté nyilvánították.
Rusznyák István utca VIII. Józsefváros (1979). Lásd:
Füvészkert utca
Rusznyák István (1889-1974): orvos, egyetemi
tanár, nemzetgyűlési képviselő, országgyűlési kép­
506
viselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja, 1949-1970 között elnöke. Kétszeres Kos-
suth-díjas. Az 1930-as években Szent-Györgyi
Albert munkatársa volt Szegeden.
Ruszti út [22 B3] II. Törökvész (1904). Herman
Ottó út 13.-tól Fillér utca 58.-ig.
Ruszt: helység Sopron vármegyében. (Ma Ausztria:
Rust.)
Rutafa utca [27 B2] XVI. Mátyásföld (1987). Futó­
rózsa utca 95.-től Olga utca 40.-ig.
rutafa: erős szagú, gyógynövényként termesztett
félcserje, zöldessárga virágokkal.
Ruthén út [22 Al] II. Csatárka (1932). Verecke út
62.-től Törökvész út 115.-ig.
rutén: szláv nép a mai Ukrajnában, Kárpátalján.
Ruttka utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep (1930).236
Vág utca 21.-től Trencsén utca 4-6.-ig.
Ruttka: helység Turóc vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Vrútky.)
Ruttkai Éva park [23 B2, 79 B2 (R.É.)] XIII. Újli-
pótváros (2012). A Pozsonyi út és a Victor Hugo
utca találkozásánál kialakított tér.
Ruttkai Éva (1927-1986): Kossuth-díjas, kétsze­
res Jászai Mari-dijas színésznő.
Rückwärts dem Stadtwäldchen VI. Terézváros. Lásd:
Benczúr utca
Rügy utca [22 A2] II. Törökvész (1930). Bimbó út
175.-től Balogh Ádám utca 29.-ig.
Rüsztem pasa mahalle I. Víziváros (XVI-XVI. szá­
zad).53 Valószínűleg a Hattyú utca és Batthyány
utca elágazásánál kialakult térség.

S Sinkovits Imre utca
Sabrak utca [26 A3] XIV Alsórákos (1936).212 Gö­
döllői út 30.-tól Jeszenák János utca 15.-ig.
sabrak: díszesen kivarrt, véretekkel ékesített lóta­
karó a középkorban.
Sachsenfelder Gasse I. Tabán. Az 1871-1872. évi ut­
cajegyzék szerint. Lefutása nem ismert.
Sack Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Vajdahunyad utca
Sack : zsák (németül).
Sáfár Péter utca [60 A2] XXI. Királyerdő (1930).244
Bagi Ilona utca 26.-tól Tiborc utca 13.-ig.
Sáfár Péter. Csepel ispánja volt 1438-ban.
Sáfrány tér XI. Albertfalva. Lásd: Mahunka Imre tér
Sáfrány utca [47 A2-3] XI. Albertfalva (1953).
Előzőleg: Mahunka Imre utca (1910-es évek).
Kondorosi út 48.-tól Kisbér utca 5.-ig.
sáfrány: a nőszirommal egy családba tartozó, fű­
szerként, gyógynövényként használt növény.
Sági utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr (1978).
Előzőleg: 555. utca. Pesti út 292.-től Tápióbicske
utca 57.-ig.
Ság: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlovákia:
Sasinkovo.)
Sabrak utca
Kevés olyan rejtélyes utcanévvel találkozha­
tunk Pest térképén, mint azzal, amely a zuglói
Jeszenák és Gödöllői utcákat összekötő kis köz
házsorainak élén áll: a Sabrak szóval. Megfejtését
valamelyest megkönnyíti ugyan, hogy az úgyne­
vezett utcanévbokor egyik tagjáról van szó, vagyis
annak a hagyománynak megtestesülése, amely­
nek jegyében egy időben megnyitott utcáknak
fogalmilag egymáshoz közel eső neveket adtak
(adnak), férfi- vagy női keresztneveket, települé­
sek neveit, növényekét és így tovább.
Itt történetesen a hadba vonuló ló és lovas fel-
szerszámozásával kapcsolatos szavak kerültek a
táblákra. Ezek alkotnak utcanévbokrot, s nincs is
semmi gondunk értelmezésükkel. Ha ezeket sor­
ra vesszük, többé-kevésbé pontosan tudjuk, hogy
mit jelent a tarsoly, a szablya, a kengyel, a zabla
és a heveder. De mit jelent e szavak és utcatáb­
lák között kakukktojásnak tetsző ismeretlen, a
Sabrak, mely 1936-ban került e csokorba?
Nos, a sabrak - vagy sabrák - török eredetű, régi
magyar szavunk, amely díszes nyeregtartót je­
lent. Azt a többnyire gazdagon hímzett, véretek­
kel ékesített takarófélét, amelyet eleink a nyereg
alá, a paripa hátára terítettek, hogy megjelenésük
pompáját s fényét emeljék. De hol vannak már
azok a paripák?
Sajó utca
Ságvári Endre utca III. Békásmegyer (1945). Lásd:
Ságvári Endre utca IV. Újpest. Lásd: Lőwy Izsák
utca
Ságvári Endre utca XI. Albertfalva. Lásd: Erem utca
Ságvári Endre utca XV. Rákospalota. Lásd: Krene-
dits Sándor utca
Ságvári Endre utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd:
Gyöngyvirág utca
Ságvári Endre utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Póth
Irén utca
Ságvári Endre utca XIX. Kispest. Lásd: Tulipán
utca
Ságvári Endre utca XX. Pesterzsébet. Lásd: János
utca
Ságvári Endre utca XXI. Csepel-Szabótelep. Lásd:
Popieluszko utca
Ságvári Endre utca XXII. Nagytétény. Lásd: Föld
utca
Ságvári Endre utca XXIII. Soroksár. Lásd: Új élet
utca
Ságvári lépcső XXII. Budafok. Lásd: D ietzl lépcső
Ságvári tér V Lipótváros. Lásd: Vértanúk tere
Ságvári utca XVI. Rákosszentmihály (1945). Lásd:
Krenedits Sándor utca
Ságvári utca XVI. Sashalom. Lásd: Bábos utca
Ságvári utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Kotász Károly
utca
Ságvári Endre (1913-1944): jogász, fővárosi tiszt­
viselő, újságíró. A Magyar Szociáldemokrata Párt
tagja, az Országos Ifjúsági Bizottság egyik szerve­
zője. 1937 szeptemberében részese a Tompa utcai
nyilas tüntetés szétverésének, ezért 2 év börtön-
büntetésre ítélték. 1941-től az illegális kommu­
nista párt tagjaként egyik szervezője a Történeti
Emlékbizottságnak, majd az antifasiszta tünteté­
seknek. 1944. július 27-én, a Budakeszi úton, a
Nagy-féle cukrászdában az őt elfogni akaró ren­
dőrnyomozókkal tűzharcot vívott és meghalt.
Sajka utca [23 A2, 78 Bl] II. Újlak (1879). Előző­
leg: Insel Gasse (Sziget utca)1 a Duna és a Lajos
utca között; Wasser Gasse (Víz utca) (1702)9 a
Lajos utca és a Bécsi út között. Freye Gasse (Sza­
bad utca) (XVIII. század).9 Árpád fejedelem útja
44.-től Bécsi út 25.-ig.
sajka: a török idők után így nevezték a lovak von­
tatta teherhajót, korábban a könnyű dunai hadi­
hajókat.
Sajó utca [36 Bl, 85 Al] VII. Erzsébetváros (1890).
Garay tér 15.-től Dózsa György út 42.-ig.
Sajó utca [52 B3-2] XVIII. Ferihegy (1940).223 Feri­
hegyi repülőtérre vezető út 110.-től Zemplén utca
17.-ig.
Sajó utca XVIII. Ganzkertváros.224 Lásd: H alom ­
egyházi köz
Sajó utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Érsekújvár utca 5-7.-tői Ady Endre térig.
Sajó utca
Sajó utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1930-as évek).
Lehel utca 22.-től Tátra utca 15.-ig.
Sajó: a Szlovák-érchegységből ered a Tisza kb.
230 km hosszú jobb oldali mellékfolyója. Kisebb­
részt Szlovákiában, nagyobbrészt hazánkban fo­
lyik. Szlovák neve: Slaná.
Sajtó utca [58 A3] XVI. Rákosszentmihály (1920-as
évek). Gelléri Andor Endre utca 41.-től Krenedits
Sándor utca 22.-ig.
Sajtoló utca [15 Bl] III. Mocsárosdűlő (1964).
Szentendrei úttól Rozália utcáig.
sajtoló: az itt volt mezőgazdasági gépgyár egyik
munkagépére emlékeztet az elnevezés.
Salak köz III. Filatorigát. Lásd: Cserepes köz
Salak út [59 Bl-2] XXI. Gyártelep (2003). Rózsa
utcától Gáz utcáig. A megszűnt Csepeli Vas- és
Gépgyár egyik útjára emlékeztet az elnevezés.
Salak utca III. Filatorigát. Lásd: C serepes utca
Salamon utca [38 A3] X. Óhegy (1910). Eredetileg
Vaspálya utcától. Ennek a szakasznak egy része
Lámpagyár utca, más része üzemi terület lett.
Gergely utca 30.-tól Petrőczy utca 7.-ig.
Salamon Ferenc (1825-1892): publicista, történész,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja. Budapest főváros törvényhatósági
bizottságának tagja.
Saláta utca [64 A3, 76 Al] XVIII. Belsőmajor
(1969). Kelme utca 6.-tól Solymász utcáig.
Salétrom utca [36 A2, 84 A2-B3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Saliter Gasse (1804). Rákóczi
tér 1.-től József utca 8.-ig.
salétrom: nevét a XVIII-XIX. században itt volt
salétromégető házról (Saliterbrennliches Haus)
kapta.
Salgótarjáni köz X. Laposdűlő. Lásd: Gyöngyike
utca
Salgótarjáni utca [36 B2, 37 A-B2, 85 A-B3] VIII.
Kerepesdűlő, X. Laposdűlő (1884). Három rész­
ből áll: 1. a Fiumei úttól a Józsefvárosi pályaudvar
konténerraktárának bejáratáig zsákutca; 2. innen
a Hungária körútig közúton nem járható, csak
villamosközlekedés lehetséges; 3. a Hungária kör­
út és Pongrácz út között 1907-től 1953-ig Tom-
csányi utca volt. Fiumei út 18.-tól Pongrácz útig.
Salgótarján: megyei jogú város, Nógrád megye
székvárosa.
Saliter Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kis Salétrom
utca, Salétrom utca
Saliter: salétrom pesti német dialektusban.
Salkaházi Sára park [35 B2, 83 A-B3] IX. Ferenc­
város (2008). Bokréta utca, Viola utca és Tűzoltó
utca által határolt terület
Salkaházi Sára rakpart [35-36 B2, 83 B3] IX.
Ferencváros (2010). Előzőleg: Pesti alsó rakpart
(2001) a Szabadság híd és Közraktár utca közötti
része.
Boldog Salkaházi Sára (1899-1944): a Szociális
508
Testvérek Társasága nővére, vértanú. A Társaság
mintegy ezer ember életét mentette meg a II. vi­
lágháború idején, amikor a házaikban üldözötteket
bújtattak. Salkaházi Sára a ferencvárosi, a közel­
ben lévő, Bokréta utcai munkásnőotthon vezetője
volt, amikor a nyilasok 1944 decemberében zsidók
után kutattak az intézményben. Sára testvért öt
társával együtt elhurcolták, és a Szabadság híd lá­
bánál valamennyiüket a jeges Dunába lőtték.
Sallai Imre tér XV. Rákospalota, Pestújhely. Lásd:
Mézeskalács tér
Sallai Imre utca III. Csillaghegy. Lásd: Bivalyos
utca
Sallai Imre utca IV. Újpest. Lásd: Lahner György út
Sallai Imre utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Tátra utca
Sallai Imre utca XVI. Sashalom. Lásd: Gyémánt
utca
Sallai Imre utca XVIII. Bókaytelep, Gloriett-te-
lep, Szent Imre-telep, Szent Lőrinc-telep. Lásd:
Cziffra György utca
Sallai Imre utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Temp­
lom utca
Sallai Imre utca XXII. Budatétény. Lásd: H űség
utca
Sallai Imre utca XXII. Nagytétény (1948). Lásd:
Rudnyánszky utca
Sallai Imre utca XXIII. Soroksár. Lásd: Wekerle
Sándor utca
Sallai Imre (1897-1932): magántisztviselő. A Kom­
munisták Magyarországi Pártja alapitó tagja. A Ta­
nácsköztársaság alatt a belügyi népbiztosság helyet­
tes osztályvezetője volt. Bécsbe emigrált, majd
Moszkvába került. Innen 1928-ban illegálisan haza­
tért, mint a párt egyik vezetője. 1932-ben a Matus-
ka Szilveszter által elkövetett biatorbágyi merénylet
nyomán kihirdetett statárium alatt letartóztatták, és
a nemzetközi tiltakozás ellenére kivégezték.
Salz Gasse V. Belváros. Lásd: Só utca
Salz Gässl I. Víziváros (1696). A Fő utcai Kapucinus
templom mellett állt Sóház lebontásakor, a rend­
ház építésével megszűnt (1720 körül).
Salz Platz V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd: Fővám
tér
Salz Platz V. Lipótváros. Lásd: József nádor tér,
Széchenyi István tér
Salz: só (németül).
Salzamts Platz V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi Ist­
ván tér
Salzamtsgrund V. Lipótváros. Lásd: József nádor tér
Salzhaus Platz V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd:
Fővám tér
Salzhaus: sóház, sóraktár (németül).
Sámfa utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1954). Előző­
leg: Dandár utca (XX. század). Sebész utca 9.-től
a MÁV kelebiai vonaláig.
San Marco utca [23 Al] III. Óbuda (1901). Bécsi
út 111.-től Reménység utcáig.
509
San Marco hercegné, született nagyszentmiklósi
Nákó Anna Mileva (1838-1926): dúsgazdag dél­
vidéki földbirtokos felesége. Erkölcsi züllésnek
kitett leányok védelmére és foglalkoztatására sze­
retetotthont létesített „Jó Pásztor Háza” néven
(1892), majd gyógyíthatatlan betegek befogadá­
sára az „Irgalom Háza” néven újabb intézményt
alapított (1900) az utcában.
Sánc utca [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy (1879).
Előzőleg: Schanz Gasse, Station Gasse (Stáció
utca) (1850). Gellérthegyre vivő szekérút (1861).1
Hegyalja út 2.-től Szirtes út 12.-ig.
Sánc utca I. Gellérthegy. Lásd: Orom utca
Sánc utca I. Vár. Lásd: Schanz Gasse
Sánc utca I. Víziváros. Lásd: Iskola utca
sánc: a Buda 1686. évi visszafoglalásakor kiala-
kitott sáncról, amely a Medve utcától indulva a
Csalogány utcán át a Corvin térig tartott.
Sand Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Erdélyi utca,
Homok utca
Sándor lépcső I. Tabán, Víziváros. Lásd: Sándor
Móric lépcső
Sándor Móric lépcső [83 A2] I. Tabán, Vízivá­
ros (1946). Előzőleg: gróf Sándor Móric lépcső
(1938), Sándor lépcső (1879), Festungs Treppe
(Várlépcső) (XIX. század). Ybl Miklós tér 6.-tól
a Déli Rondellához vezető útig.
Sándor Móric gróf (1805-1878): vadász, sportem­
ber, földbirtokos. Vakmerő lovas kalandjai tették
híressé. Budai tartózkodása alatt az édesapja,
Sándor Vince által épített „Sándor-palotában”
lakott (Színház utca 1.), ahová a hagyomány sze­
rint a ma nevét viselő lépcsőn (akkor még lejtőn)
jutott fel, természetesen lóháton.
Sándor tér VIII. Józsefváros. Lásd: Gutenberg tér
Sándor utca IV Újpest. Lásd: Liszt Ferenc utca
Sándor utca VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy Sándor
utca
Sándor utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Június utca
Sándor utca XV. Rákospalota. Lásd: Lukácsy Sán­
dor utca
Sándor utca XVI. Árpádföld. Lásd: Kendermag
utca
Sándor utca [27 A2] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek).216 Budapesti út 100.-tól Csömöri
út 151.-ig.
Sándor utca XVIII. Rendessytelep. Küllő utca és
Tinódi utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1966).
Sándor utca [58 A2] XXII. Budatétény (1920 előtt).
Kápolna utca 30.-tól Klauzál utca 27.-ig.
Sankt Andreas Gasse III. Óbuda. Lásd: Harrer Pál
utca
Sankt Floriani Gasse I. Víziváros. Lásd: Kapás
utca
Sankt Franziskaner Gasse V. Belváros. Lásd: Irányi
utca, Reáltanoda utca
Sarkantyú utca
Sankt Johannes Gasse I. Krisztinaváros, Tabán.
Lásd: Krisztina körút
Sankt Johannes Platz I. Krisztinaváros. Lásd: Attila
út
Sankt Joseph bastei I. Vár. Lásd: Babits Mihály
sétány
Sankt Peter Gasse I. Víziváros. Lásd: Hattyú utca
Sankt Peter und Paul Gasse XXII. Budafok. Lásd:
Szent P éter-P ál utca
Sankt Sebastian Platz V. Belváros. Lásd: Sebestyén
tér
Sár utca I. Víziváros. Lásd: Vitéz utca
Sár utca V. Lipótváros. Lásd: Bank utca
Sár utca VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk Szilárd utca,
Som ogyi Béla utca
sár: a név az utcák állapotára utal a XIX. század
első felében.
Sáránd utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Hajnal utca (1927). Pesti út 319.-től
Görömböly utcáig, onnan zsákutca.
Sáránd: község Hajdú-Bihar megyében.
Sárbogárdi út [35 A3] XI. Kelenföld (1900). Sor­
ként számozva. Fehérvári út 41.-től Tétényi út
2.-ig.
Sárbogárd: város Fejér megyében.
Sárfű utca [18 A3] XV Újpalota (1970). Páskomli­
get utca 59.-től Bánkút utcáig.
Sáifű: közeli dűlő neve.
Sárgabarack utca [58 B2] XXII. Budatétény
(1982) . Táró utca 15.-től Őszibarack utca 2.-ig.
sárgabarack: a zöldövezeti, gyümölcsösökkel ren­
delkező terület hangulatát kifejező elnevezés.
Sárgarigó utca [58 Bl, 59 Al] XXII. Budafok
(1983) . Páratlan számok a jobb oldalon. Alkot­
mány utca 7.-nél nyíló zsákutca.
sárgarigó: védett madár.
Sárgarózsa utca [39 Al] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Erzsébet királyné utca (1910-es évek).
Veres Péter út 1.-től Pesti határút 1.-ig.
Sarjú út [27 B2, 28 A2-B3] XVI. Mátyásföld (1954).
Előzőleg: Szatmári út (1920-as évek). Veres Péter
út 212.-től Budapesti útig.
sarjú: fiatal hajtás, másodkaszálású széna.
Sarkad utca [27 Bl-2] XVI. Rákosszentmihály
(1953). Előzőleg: Csaba utca (1900-as évek). Bu­
dapesti út 190.-től Csömöri út 241.-ig.
Sarkad: város Békés megyében.
Sarkadi Im re utca [8 A2] III. Békásmegyer
(1976).270 A Füst Milán utca közeléből induló, a
Bálint György utcával és a Gyűrű utcával párhu­
zamosan futó utca, a Zipemowsky utcáig.
Sarkadi Imre (1921-1961): író, újságíró. Kossuth-
díjas.
Sarkantyú utca V. Belváros.183 Lásd: Irányi Dániel
utca
Sarkantyú utca [38 Bl (Sark.)] XIV. Rákosfalva
(1938). Előzőleg: Zsivora utca (1879), Széchenyi
Sarkantyús köz
utca (1874), Széchenyi Gasse (1871). Eredetileg
a Füredi utca és a Vezér utca között. Kerepesi út
104.-től Zalán utca 22.-ig.
Sarkantyús köz I. Tabán (1870-es évek). Hadnagy
utca és Horgony utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Sarkantyús utca V. Belváros. Lásd: Vitkovics Mihály
utca
sarkantyús: a szomszédos laktanya - a mai Köz­
ponti Városháza - gránátosainak hatalmas sarkan­
tyúiról.100
Sárkány utca V. Belváros. Lásd: Szivárvány köz
sárkány, mesebeli állat.
Sárkány utca [36 B2, 37 A2, 85 A-B3] VIII. József­
város (1874). Előzőleg: Drachen Gasse (1867),
Junge Gasse (Ifjú utca) (1820).' Egyes térképe­
ken Zunge Gasse (Nyelv utca), ami nyilvánvaló­
an sajtóhiba. Diószegi Sámuel utca 30.-tól Orczy
útig.
sárkány: a hajdan az utcában működő Sárkány
nevű vendéglőről kapta nevét.
Sárkány utca XVI. Mátyásföld, Sashalom. Lásd: Fu­
tórózsa utca
Sárkány utca XIX. Kispest, Wekerletelep. Lásd: Ady
Endre út
Sárkány József (?-?): kúriai bíró, kispesti birtokos,
az ő egykori telkén épült fel a Wekerletelep.
Sárkány utca [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok (1930-
as évek). Galamb utca 9.-től Temesvári utca 12.-ig.
sárkány: mesebeli állat.
Sárkányhajó dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár
(2009). Bolgárföld dűlőből induló zsákutca.
sárkányhajó: sportcsónak, sporthajó (dragon) típus.
Sárköz utca [25 Al] XIV. Alsórákos (1968). Ung-
vár utca 40-42.-tői Kacsóh Pongrác út 127.-ig.
Sárköz: tájegység Tolna megyében.
Sárközi György sétány [51 A3] XVIII. Havanna­
lakótelep (2002). Németh László sétány és Szép
Ernő sétány között.
Sárközi György (1899-1945): költő, elbeszélő, re­
gényíró, műfordító. Származása miatt munkatá­
borba hurcolták, ahol elpusztult.
Sárközi Pál utca XIX. Kispest. Lásd: Könyvkötő
utca
Sárközi Pál (?-?): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
főjegyzője az 1890-es években.
Sarló utca [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros (1879).
Előző neve: Barátság sikátor (1848). Teljes hosz-
szában lépcső. Attila út 43.-tól Palota út 6.-ig.
Sarló utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Panoráma utca 4-6.-tói Panoráma utca 12.-ig.
Sarlósfecske utca [41 A3] XVII. Madárdomb, Rá­
koskeresztúr (1984).217 Uszoda utca 4/b-től Fla­
mingó utca 15.-ig.
sarlósfecske: sarlószerűen görbült szárnyú, fecske­
szerű védett madár.
Sármány utca II. Országút (1906). Előzőleg: Tavasz
510
utca (1874). Rómer Flóris utca és Margit utca
között. Területrendezés miatt megszűnt.
Sárm ány utca [60 B3 (Sárm.)] XXI. Királyerdő
(1937).241 Szent István út 203.-tól Kondor utca
40.-ig.
sármány: a pintyek családjába tartozó, veréb nagy­
ságú, begyén, torkán sárga színű madár. Minden
hazai fajtája védett.
Saroglya köz [7 A3, 15 Al] III. Aranyhegy, Üröm­
hegy. Ürömhegyi lejtő és Saroglya utca között.
Saroglya utca [6 B3, 7 A3, 15 Al] III. Aranyhegy,
Ürömhegy (1954). Aranyhegyi út 74.-től Hétha­
lom utcáig.
Sarolta utca II. Hársakalja. Lásd: Galóca utca
Botka Sarolta (1877-1964): gróf Klebelsberg Kunó
felesége, a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély tu­
lajdonosa. 1951-ben Okányba (Csongrád megye)
telepítették ki; 1953-tól élete végéig a szegedi
püspöki palotában húzódott meg. 1964-ben pa­
pírra vetett „Életutunk, emlékek” című írásában
állított emléket férjének.
Sarolta utca [23 A2, 78 A-B2] II. Szemlőhegy
(1932). Józsefhegyi utca 2.-től Szemlőhegy utca
31.-ig.
Sarolta utca XVI. Sashalom. Lásd: Metró utca
Sarolt (954 körül-?): Géza fejedelem felesége,
Szent István király anyja.
Sárosi utca [50 Bl] X. Óhegy (1920). Noszlopy ut­
cától Vasgyár utcáig.
Sárosi Gyula (eredetileg: Sárosy Lajos) (1816—
1861): jogász, költő, a Kisfaludy Társaság tagja,
országgyűlési képviselő. Megírta a szabadságharc
verses krónikáját, amelyet a bukás után meg­
semmisített a hatalom. Menekülnie kellett, az
országon belül bujdosott. 1851-ben halálra ítél­
ték. 1853-ban elfogták, és újra halálra ítélték, de
büntetését várfogságra változtatták. Két év múlva
szabadult.
Sárospatak út [22 A3, 34 Al] XII. Istenhegy
(1929). Pethényi út 13/b-től a Fogaskerekű vasút
Orgonás állomását érintve a Pethényi út 13/a-ig.
Sárospatak: város Borsod-Abaúj-Zemplén me­
gyében. Várát a XV században kezdték építeni a
Pálócziak, ez később a Perényi, a Lorántffy, majd
a Rákóczi családé. 1531-ben alapította Perényi
Péter a ma is fennálló sárospataki református fő­
iskolát.
Sárpatak utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer (1990) 259
Előzőleg: 21. utca. Megyeri út 208.-tól Megyeri
út 234.-ig.
Sárpatak: helység Nagy-Küküllő vármegyében.
(Ma Románia: §aportoc.)
Sárrét park [25 Al] XIV. Alsórákos (1968). Kacsóh
Pongrác út és Ungvár utca között.
Sárrét utca [49 A-B2] XX. Pesterzsébet (1968).
Előző neve: Kádár utca (1910-es évek). Kende
Kanuth utca 27.-től Jókai Mór utca 38.-ig.
511
Sárrét: több tájegység neve. 1. Nagy-Sárrét: a Be­
rettyó és a Hortobágy-folyó között, Dévaványától
Berettyóújfaluig; 2. Kis-Sárrét: a Sebes-Körös és
a Kettős-Körös között, Vésztő környékén; 3. Sár­
rét: a Sárvíz és a Gaja szögletében, Székesfehérvár
és Várpalota között.
Saru utca [35 B3] XI. Lágymányos (1942). Lágymá­
nyosi utca 21/b-től Egry József utca 11.-ig.
Sas köz [50 B3] XIX. Kispest (1920-as évek). Hof-
herr Albert utca 6.-tól Fadrusz utcáig, onnan
zsákutca.
Sas utca I. Tabán. Lásd: Fehér Sas utca
Sas utca [35 Bl, 83 A1-B2] V. Lipótváros (1990).
Előző neve: Guszev utca (1951), Sas utca (1874),
Zwei Adler Gasse (Két Sas utca) (1850), Drei
(Schwarze) Rappen Gasse (Három [Fekete] Paripa
utca) (1804).1József Attila utca 20.-tól Szabadság
tér 7.-ig.
Sas: 1874-ben, amikor a Fővárosi Közmunkák
Tanácsa megszüntette a számjegyes utcaneveket,
rövidült meg a korábban itt állt Két Sashoz cím­
zett fogadóról elnevezett utca neve.
Sas utca XV. Rákospalota. Lásd: Dobó utca
Sas utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály (1910-es
évek). Rigó utca 37.-től Rákóczi utca 158.-ig.
Sas utca XVI. Sashalom. Lásd: Kézbesítő utca
Sas utca [51 B3, 52 A3, 64 Al] XVIII. Gloriett-te-
lep (1910-es évek).229 Bókay Árpád utca 129.-től
Mályinka utca 44.-ig.
Sas utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1910-es évek).
Jókai Mór utca 89.-től Mártírok útja 90/a-ig.
Sas utca [60 Al] XXI. Erdőalja (1930-as évek).
Baross utcától Béke térig.
Sas utca XXII. Budafok. Csak a város 1937. évi utca­
jegyzékében.
sas: nagy testű, barnás tollú, kampós csőrű, ívelt
karmú, fokozottan védett ragadozó madár.
Sás utca [60 Bl] XXI. Csepel-Szabótelep (1966).
Előző neve: Homok utca (1930-as évek). Tanács­
ház utca 85.-től Vágóhíd utca 84.-ig.
Sás utca [61 A2] XXIII. Soroksár (1998). Dara ut­
cából nyíló zsákutca.
sás: vízinövény.
Sasadi köz [34 A3] XI. Sasad (1954). Előzőleg:
75. utca. Brassó úttól Sasadi út 139.-ig.
Sasadi út [34 A2-B3, 46 Bl] XI. Sasad (1912).
Budaörsi út 117.-től Márton Áron térig.
Sasad: lásd a városrészek között.
Sasbérc utca [12 A3] II. Adyliget (1965). Előzőleg:
Széchenyi utca (1910-es évek). Feketefej utca
17.-től a főváros és Nagykovácsi határáig.
Sasfészek utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Petőfi utca (1900-as évek). Margit utca
40.-től Sasvári utca 53.-ig.
Sasfiók utca [34 B2] XII. Sashegy (1936). Hegyalja
út 142.-től Korompai utca 26.-ig.
sasfiók: az utcát nem Napóleon fiáról, hanem a
Saumarasl
madár Sas-heggyel való szoros kapcsolata folytán
nevezték el így.
Sásfű köz [46 B3] XXII. Budafok (2004.) Ady
Endre úttól Honfoglalás útig.
sásfű: a mintegy 1000-féle sásváltozat egyike.
Sashalm i köz [27 A3 (Sash.)] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Piac utca (1930-as évek). Thö­
köly út 1.-től Talpfa utca 4.-ig.
Sashalmi sétány [27 A-B3] XVI. Sashalom (1992).
Előzőleg: Marx Károly sétány (1945), lord Rother-
mere sétány (1928), Farkas Ignác utca a Budapesti
út és a Sasvár utca között (1920-as évek), Tolnay
Károly utca a Sasvár utcától a Margit utcáig (1900-
as évek). Páratlan számok a bal oldalon. Páratlan
oldal az Elemi utca 1.-től Budapesti út 49.-ig, páros
oldal a Veres Péter út 6.-tól Budapesti út 51.-ig.
Sashalm i tér [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Kossuth Lajos tér (1910-es évek). Thököly
út 11. és Sashalmi sétány 1. között.
Sashalmi utca XIV. Alsórákos. Lásd: Orbó utca
Sashalom utca [27 A2-3] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Budapesti út 86.-tól Rákosi út
99.-ig.
Sashalom: lásd a városrészek között.
Sashegyi út XI. Sashegy, XII. Németvölgy (1906).
Eredetileg a Budaörsi út és Németvölgyi út között.
Lásd: Hegyalja út
Sashegyi út [27 A2-3] XII. Németvölgy (1934).
Előzőleg: Zólyomi út (1928). A Wolff Károly útnak
elnevezett régi Sashegyi út nevének újra felhasz­
nálása. Kálló esperes utca 23.-tól Koszta József
utca 1.-ig.
Sas-hegy: 259 m magas hegy a Budai-hegyekben.
Lásd még a városrészek között.
Sáska utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937).241 Szent
István út 221.-től Hollandi út 215.-ig.
sáska: egyenes szárnyú, ugrólábú, tömegesen nagy
kárt okozó növényevő rovar. Hazai fajtái védettek.
Saskő tér [59 AI] XXII. Budafok (XIX. század).
Felső Sas utca 8. és 10,-nél nyíló tér.
Sas-kő: az elnevezés a XVIII. századi német Ad­
lerstein név fordítása.
Sasszem utca [59 AI] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Hunyadi utca (1910-es évek). Veres Pé­
ter út 54.-től Margit utca 53.-ig.
Sasvár utca [27 A3-B2] XVI. Mátyásföld, Sashalom
(1954). Előzőleg: Gizella utca (1910-es évek).
Thököly utca 33.-tól Arany János utca 96.-ig.
Sasvár: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Sas tin.)
Sátor utca XIV. Törökőr. Lásd: Újvilág utca
Sátor utca [59 AI] XXII. Budafok (1930-as évek).
Víg utca 3.-nál nyíló zsákutca.
Säulen Platz I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér
Säule: oszlop (németül).
Saumarasl XXIII. Soroksár. Lásd: Szamaránszky
dűlő
Sáv utca
Sáv utca [59 A2-1] XXII. Budafok (1967). Előző­
leg: Hold utca. Bérkocsi utca 27.-től Bálvány utca
18.-ig (1930-as évek).
Savanyúkút utca [25 A2, 81 B1 (Sav.)] XIV. Alsó­
rákos (1929).211 Dorozsmai utca 106.-tól Ungvár
utcáig.
Savanyúkút: helység Sopron vármegyében. (Ma
Burgenland, Ausztria: Sauerbrunn.)
Savoyai Jenő tér [59 Al (S. J.)] XXII. Budafok
(1989). Előzőleg: Budafoki tér (1966) egy része,
István tér (1953), Szent István tér (1928), Temp­
lom tér (XVIII. század). Kossuth Lajos utca 2.,
Magdolna utca 4., Kölcsey utca 1., Anna utca 2. és
Leányka utca között.
Savoyai Jenő, Eugen von Savoy a herceg (1663-
1736): francia születésű osztrák hadvezér. Részt
vett Bécs (1683), Esztergom és Buda (1686) visz-
szavívásában, a nagyharsányi csatában és Belgrád
visszafoglalásában (1688). 1697. szeptember 11-
én Zentánál aratott fényes győzelme vezetett a
karlócai békéhez (1699. január 26.). Érdemeiért
a Csepel-szigeten és a Duna jobb partján kapott
nagy birtokot. Utóbbin jött létre Promontor, a mai
Budafok, ahová Németországból hozott telepese­
ket. 1716-ban Péterváradnál, 1717-ben Belgrádnál
győzte le a törököket, és ezzel Magyarország terü­
lete felszabadult (Pozsareváci béke, 1718).
Saxlehner András park [46 B1 (Sax. A.)] XI. Őr­
mező (1992). Csárda utca, Igmándi utca, Igmán-
di köz és Mikes Kelemen utca között.
Saxlehner András (1815-1889): posztókereskedő,
az itt levő keserűvízforrások felfedezője, haszno­
sítója és tulajdonosa. 1863-ban megalapította a
Hunyadi János keserűvíztelepet és vállalatot. Az e
nevet viselő víz világhírű lett. Az új lakótelep épí­
tése a forrás hozamát lecsökkentette.
Schaf Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Illés utca
Schaf, birka (németül).
Schanz Gasse I. Gellérthegy. Lásd: Orom utca
Schanz Gasse I. Vár (1696). A királyi vár 1750 utá­
ni átépítésekor megszűnt.
Schanz Gasse I. Víziváros. Lásd: Kapucinus utca,
Iskola utca, Gyorskocsi utca
Schanz Gasse III. Óbuda. Lásd: Föld utca
Schanze: sánc (németül).
Scheiber Sándor utca [36 Al, 84 A2 (Sch.S.)] VIII.
Józsefváros (2013). Gutenberg tér és József körút
között. Előzőleg: Bérkocsis utca. Az átnevezés in­
dokai között szerepel: az Országos Rabbiképző In­
tézet a Bérkocsis utcának ezen a szakaszán áll.
Scheiber Sándor (1913-1985): nyelvész, iroda­
lomtörténész, a II. világháború után újraindított
Rabbiképző Intézet igazgatója 1950-től haláláig, a
neológ zsidóság kiemelkedő alakja.
Schencken Gasse II. Víziváros. Lásd: Csapiáros
utca
Schencken: kocsmáros (németül).
512
Schieffer Gasse I. Víziváros. Lásd: Pala utca
Schieffer: pala (németül).
Schiesstätte Platz VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros.
Lásd: Lövölde tér
Schiff Gasse III. Óbuda. Lásd: Zichy utca
Schiff Gasse V. Belváros. Lásd: Fehér Hajó utca
Schiff Gässl I. Víziváros. Lásd: Hajó köz
Schiff: hajó (németül).
Schiffmans Gasse I. Víziváros. Lásd: Csónak utca
Schiffmans Gasse III. Óbuda. Lásd: Naszád utca
Schiffsmann\ hajós (németül).
Schiffmans Gasse VI. Terézváros. Lásd: Hajós utca,
Vasvári Pál utca
Schiffmans Platz VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út
Schiffmans: családnév.
Schiffsauswindsamt Platz V. Lipótváros. Lásd: Kos­
suth Lajos tér
Schiffsauswindsamv. hajókirakodó hivatal (németül).
Schiffswerft Gasse III. Óbuda. Lásd: Hajógyár utca
Schiffswerft: hajógyár (óbudai német dialektusban)
Schindler Gyula utca XIX. Kispest. Lásd: Varjú
Kálmán utca
Schindler Gyula (?—1919): a kispesti munkástanács
tagja volt a Tanácsköztársaság alatt. A bukás után
agyonlőtték.
Schlangen Gasse I. Víziváros. Lásd: Szalag utca
Schlangen Gasse V Belváros. Lásd: Kígyó utca
Schlangen Platz V. Belváros. Lásd: Ferenciek tere
Schlange: kígyó (németül).
Schloss/Schlosser Gasse I. Vár. Lásd: Szent György
utca
Schloss: palota (németül).
Schlosser Gasse V. Belváros. Lásd: Irányi D ániel
utca
Schlosser Steig (Lakatos ösvény) I. Víziváros (XVIII.
század). A Szalag utca és Donáti utca között volt.
Beépítették, megszűnt.1
Schlosser: lakatos (németül). Thuman Kristóf la­
katosmester itt álló házáról kapta nevét.
Schmall Gässl I. Tabán. Lásd: Görög köz
Schmall: keskeny (németül).
Schmidt Gasse V. Belváros (XVIII. század). A Kristóf
tér és Párizsi utca között. Beépítették, megszűnt.
Schmidt: a közeli Váci kapu mellett állt kovács­
műhelyről kapta nevét (Kovács utca).75
Schmidt Gasse (Kovács utca) VI. Terézváros (XVIII.
század). Lefutása nem ismert.1
Schmidt Miksa utca III. Remetehegy. Lásd: Kiscelli
utca
Schmidt Miksa (1866-1935): bútorgyáros, lakbe­
rendezési vállalkozó. Megvásárolta a volt trinitá-
rius kolostort, s itt gyűjtötte össze értékes lakbe­
rendezési tárgyait, bútorait. Gyűjteményét vég­
rendeletében a fővárosnak adományozta, ma a
Kiscelli Múzeumé.
Schneider Rundei Gasse V. Belváros. Lásd: Magyar
utca
513
Schneidungs Gasse III. Óbuda, Újlak. Lásd: Nagy­
szom bat utca
Schopper Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Tömő
utca
Schopper: pesti kereskedőcsalád. Schopper Károly
vaskereskedőnek és családjának volt itt földje.
Amikor ezt felparcellázták, az itt nyitott utca a
család magyarra fordított nevét kapta: Tömő.
Schorokscharer Damm Strasse IX. Ferencváros.
Lásd: Lónyay utca
Schorokscharer Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Ló­
nyay utca
Schorokscharer Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Ráday
utca
Schorokscharer Strasse XX. Pesterzsébet, XXIII.
Soroksár. Lásd: Helsinki út, Grassalkovich út
Schorokscharer. soroksári (németül).
Schön Győző utca [15 B2] III. Aquincum (2010).
Jégtörő utcától Hamvas Béla sétányig.
Schön Győző (1875-1957): mérnök, 1910-től az
Óbudai Gázgyár építkezésének kezdetétől épí­
tésvezető főmérnök. A józsefvárosi és budai gáz­
gyárak üzemvezetője. 1929-től 1932-ig vezette a
Budapest Székesfőváros Gázmüveket.
Schöne Gasse V. Belváros. Lásd: Szép utca
Schön: szép (németül).
Schönherz Zoltán utca II. Pesthidegkút-Ófalu. Lásd:
Tem plom utca
Schönherz Zoltán utca III. Csillaghegy. Lásd: Ékszer
utca
Schönherz Zoltán utca XI. Lágymányos. Lásd: Ok­
tóber huszonharm adika utca
Schönherz Zoltán utca XV Rákospalota. Lásd: Cso­
rnád utca
Schönherz Zoltán utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd:
Teleki utca
Schönherz Zoltán utca XIX. Kispest. Lásd: Kócsag
utca
Schönherz Zoltán utca XXII. Nagytétény. Lásd:
Szent László utca
Schönherz Zoltán (1905-1942): elektromérnök,
Szlovákiában élt, Prágában járt egyetemre. Részt
vett a szlovák illegális kommunista ifjúsági moz­
galomban Kassán. 1939-ben a magyar kommu­
nista pártnál folytatta a politikai tevékenységet.
Az illegális Szabad Nép című lap első számának
vezércikkét ő írta. 1942 júliusában letartóztatták.
Hazaárulás vádjával halálra ítélték, és széles körű
tiltakozás ellenére kivégezték.
Schönmann László utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Lázár deák utca
Schönmann László (1902-1939): magántisztviselő,
az illegális kommunista párt tagja, majd egyik veze­
tője. Többször letartóztatták. 1932-ben a Szovjet­
unióba ment, tüdőbajban halt meg.
Schönthal Gasse II. Újlak, III. Aranyhegy, Filato-
rigát, Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Tábor­
Schützen Gasse
hegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak. Lásd: Szép­
völgyi út
Schönthal: Szépvölgy (németül).
Schöpfung Gasse I. Krisztinaváros, XII. Krisztina­
város, Németvölgy. Lásd: Alkotás utca
Schöpfung: teremtés (németül)
Schrecker Gasse I. Gellérthegy. Lásd: Orom utca
schrecken rémisztő, ijesztő (németül).
Schul Gasse I. Víziváros. Lásd: Iskola utca
Schul Gasse II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Szépvölgyi
út
Schul Gasse III. Óbuda. Lásd: Tanuló utca
Schul Gasse V. Belváros. Lásd: Curia utca
Schul Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Rigó utca
Schul Gasse X. Óhegy. Lásd: Bánya utca
Schule: iskola (németül).
Schul Gasse (an der General Wiese) I. Krisztinaváros.
Lásd: Krisztina körút
Schul Gasse I. Tabán. Lásd: Görög utca
Schul Platz I. Vár. Lásd: H ess András tér
Schulberg III. Békásmegyer. Lásd: Iskola utca
Schulberg: iskolahegy (németül)
Schulek Frigyes lépcső [82 Bl (Schu. F.)] I. Vízi­
város (1924). Előző neve: Szent István lépcső
(1909). Hunyadi János út 29.-től a Halászbástyáig.
Schulek Frigyes (1841-1919): építész, egyetemi
tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti
tagja. A Halászbástya tervezője.
Schuller Gasse V. Belváros. Lásd: Irányi utca
Schuller: az iskola a Molnár utca és a Belgrád rak­
part között volt az Irányi utcában.
Schuller Gasse (Diák utca) I. Vár (1696). A 232 és
233 számú telkek között.1Megszűnt, beépítették.
Schuller: az elnevezés arra utal, hogy Buda felsza­
badulása után 1692-ben a Városháza egyik ter­
mében indult meg a tanítás, majd ezen a telken
építették fel az első iskolát. 1749 után nem említik
többé az utca nevét.
Schulter Gasse V Belváros. Lásd: Curia utca
Schulter: váll (németül).
Schuster János tér X. Gyárdűlő (1879). Előző neve:
Johann Schuster Gasse (1860-as évek). 1879-től
tér, addig utca. Keleti részét 1954-ben a Horog
utcához, nyugati részét a Teherkocsi utcához csa­
tolták.
Schuster János Konstantin (1777-1838): orvos,
egyetemi tanár. A természettan, a növénytan, a
kémia és a gyógyszerészet előadója is volt a pesti
egyetemen.
Schüller út [20 B2-1, 21 Al] II. Hárshegy, Lipót-
mező (1920-as évek). Forgalom elől elzárt erdei út.
Hűvösvölgyi út 134.-től Budakeszi útig.
Schüller Jakab: tulajdonosa annak a nyaralónak
és vendéglőnek, amelyik az 1930-as évek végéig a
Hűvösvölgyi út és Schüller út sarkán állt.
Schützen Gasse V. Belváros. Lásd: Királyi Pál utca
Schützen: lövész (németül).
Schwaben Gässl
Schwaben Gässl I. Vár (1696). Lásd: Szenthárom ­
ság utca
Schwaben: sváb (németül).
Schwabenberg Gasse (Svábhegy utca) I. Krisztina­
város (1854). A Krisztina körút és az Alkotás ut­
ca között. 1870 körül, a Déli pályaudvar építésekor
megszűnt.
Schwäbische Gasse (Sváb utca) VIII. Józsefváros
(1750). A mai Rákóczi tér akkor még be volt épít­
ve. Ez az utca a mai Kölcsey utca folytatása volt.
Területrendezés miatt megszűnt.
Schwäbisch, sváb (németül). Az elnevezéskor itt la­
kó svábokról kapta nevét.
Schwalben Gasse III. Óbuda. Lásd: Vöröskereszt
utca
Schwalben Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Fecske
utca
Schwalbe: fecske (németül).
Schwanen Gasse I. Víziváros. Lásd: Hattyú utca
Schwanen: hattyú (németül).
Schwartzer Ferenc utca [34 Bl, 82 Al (Sch. F.)]
XII. Krisztinaváros (1905). Alkotás utca 7/a-tól
Kék Golyó utca 16/a-ig.
Schwartzer Ferenc (1818-1889): orvos, egyetemi
tanár, a magyar tudományos elmekórtan meg­
alapítója. Buda szabad királyi város, majd Buda­
pest főváros törvényhatósági bizottságának tagja.
1852-ben helyezte Vácról Budára a krisztinavá­
rosi Kék Golyó utcába az általa létrehozott első
elmegyógyintézetet. Helyén ma az Országos On­
kológiai Intézet működik.
Schwarze Adler Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd:
Holló utca
Der Schwarze Adler: A Fekete Sas (németül). Ven­
déglő neve.
Schwarze Bären Gasse II. Víziváros. Lásd: Medve
utca
Der Schwarze Bären: A Fekete Medvéhez (néme­
tül). Vendéglő neve.
Schwarzei Gasse I. Víziváros. Lásd: Kagyló utca
Schwarzel utca I. Víziváros. Lásd: Kagyló utca
Schwarzei N .: budai polgár, akinek a XIX. század­
ban, ebben az utcában volt háza.1
Schweidel utca [34 B2, 35 A2, 82 A3] XI. Gel­
lérthegy (1909). Hegyalja út 56.-tól Villányi út
89.-ig.
Schweidel utca XXIII. Soroksár.249 Lásd: Som m ás
utca
Schweidel József utca [16 Bl, 17 Al] IV. Újpest
(1914). 1974-ben megszüntették, de a határozat
nem lett végrehajtva. Baross utca 99.-től Attila utca
110.-ig.
Schweidel József { 1796-1849): osztrák császári őr­
nagy, honvéd tábornok, 1848. március 9-től Pest,
majd ezután mindig a kormány székvárosának
városparancsnoka. 1849. október 6-án, Aradon
kivégezték.
514
Schwomm Gasse XXIII. Soroksár. Lásd: Táncsics
Mihály utca
Schwomm: a XVIII. században ide települt sváb
nemzetiség önmegnevezése.
Scitovszky tér VIII. Józsefváros. Lásd: Lőrinc pap tér
Scitovszky János (1785-1866): esztergomi érsek,
bíboros, hercegprimás, a Magyar Tudományos
Akadémia igazgató tagja.
Sebastiani Gasse II. Újlak. Lásd: Felhévízi út
Sebastiani: a közeli Szent Sebestyén-kápolnára utal.
Sebastiani Gasse V. Belváros. Lásd: Sebestyén utca
Sebastiani Platz V. Belváros. Lásd: Sebestyén tér
Sebes György tér XIX. Kispest. Lásd: Vásár tér
Sebes György (1913-1938?): magántisztviselő. Az
illegális kommunista ifjúsági szövetség aktivistája
volt. 1934-ben tevékenységéért bebörtönözték.
1936-ban Spanyolországba ment, s ott a polgárhá­
borúban elesett.
Sebestyén tér V. Belváros (1874). Előzőleg: Sebasti­
ani Platz (1817), Getreydl Markt/Platz (Gabona
piac/ tér) (XVIII. század). Sankt Sebastian Platz
(Szent Sebestyén tér) vagy Rosen Platz (Fehér
Rózsa tér) (1730 után)1, Búza tér vagy Búza piac
(1470).104 Beépítették, megszűnt (1896).
Sebestyén: a téren - hozzávetőleg a déli Klotild-
palota helyén - állt 1729-től Szent Sebestyén
szobra, amelyről a tér a nevét kapta.
Sebestyén utca II. Újlak. Lásd: Felhévízi út
Sebestyén utca V. Belváros (1874). Előző neve: Se­
bastiani Gasse (1760-as évek), Obere Bayerische
Gasse (Felső Bajor utca) (1696).130 Beépítették,
megszűnt (1896).
Sebestyén utca [49 A-B3] XX. Pesterzsébet (1910-
es évek). Szent Imre herceg útja 35.-től Kende
Kanuth utca 70.-ig.
Sebész köz [61 B2] XXIII. Soroksár (1953). Elő­
zőleg: Török köz. Török utca 16.-nál nyíló zsák­
utca.
Sebész utca I. Víziváros. Lásd: Székely utca
Sebész utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1953). Elő­
zőleg: Kölcsey utca (1910-es évek), Köles utca
(1910-es évek).281 Török utca 20.-tól Rézöntő
utca 17.-ig.
Segesvár utca II. Hársakalja. Lásd: Eskü utca
Segesvár utca [27 Al-2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Csömöri út 160.-tól Baross utca
143.-ig.
Segesvár utca [27 Al-2] XVI. Sashalom. Lásd:
Gerenda utca
Segesvár utca [51 A3, 63 Al] XIX. Kispest
(1940).213 Kolozsvár utca 69.-től indul és Temes­
vár utca 88. után zsákutca.
Segesvár: helység Nagy-Küküllő vármegyében an­
nak székhelye. (Ma Románia: Sighi§oara.) 1849.
július 31-én határában volt Bem József vesztes üt­
közete a beavatkozó orosz csapatok ellen. Itt tűnt
el Petőfi Sándor.
515
Segner János utca [47 A2] XI. Albertfalva (1992).264
Előzőleg: Téglás István utca (1955), 281. utca.
Tomaj utca 15.-től Károly Iréneusz József utca
12.-ig.
Segner János András (1704-1777): természettu­
dós, matematikus, orvos. Jénában, Göttingenben
és Halléban egyetemi tanár. Sokoldalú munkássá­
got fejtett ki a merev testek és a folyadékok me­
chanikájában. A róla elnevezett kereket tartják a
reakciós turbina ősének.
Seidl lépcső [59 Al (Sei.)] XXII. Budafok (1940-
es évek). Magdolna utca 34.-től Hosszúhegy utca
5.-ig.
Seidl Antal (1850-1898): karmester Budafokon.
Seiler Gasse I. Víziváros. Lásd: Franklin utca
Seiler Gasse V. Belváros. Lásd: Kéményseprő utca
Seiler, kötélverő (németül).
Seiten Landstrasse VII. Erzsébetváros. Lásd: D o ­
hány utca
Seiten(e) Landstrasse: Oldalsó országút (németül).
Sellő utca [39 A3] X. Újhegy (1962). Mádi utcától
Takarék utcáig.
sellő: halfarkú nőnek ábrázolt vízitündér, hableány.
Selm ec utca [62 Al (Sei.)] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Csibor utca 39.-től Léva utca 2.-ig.
Selmec: lásd Selmecbánya
Selmecbánya utca XV Pestújhely, Újpalota (1920-as
évek). A Lőcsevár utcából nyíló zsákutca volt.
Hozzácsatolva a Bezsilla Nándor utcához; meg­
szűnt.
Selm ecbánya utca [52 A-B3] XVIII. Szemerete-
lep (1930).236 Pöstyén tértől Bajcsy-Zsilinszky út
42.-ig.
Selmecbánya: helység Hont vármegyében. (Ma
Szlovákia: Banská Stiavnica.)
Selm eci utca [23 Al] III. Óbuda (1900). Dévai
Bíró Mátyás tér 22.-től Bécsi út 133.-ig.
S elm eci utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Temesvár utca 28.-tól Tokaji utca 14.-ig.
Selmeci utca XXII. Nagytétény. Lásd: Körm öci
utca
Selmeci: lásd Selmecbánya
Seltsame Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kölcsey utca
seltsam: különös, ritka (németül).
Selyem utca I. Tabán (1870-es évek). Komló utca
és Abroncs utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Selyem utca [23 Al] III. Óbuda (1964). Reménység
utcától Gyenes utcáig.
Selyemakác utca [14 A3] II. Szépvölgy (1982).269
Szépvölgyi út 221.-nél nyíló zsákutca.
Selyem fonó utca [15 A3] III. Kaszásdűlő (1982).
Zab utca 5.-től Búza utca 5.-ig.
selyemfonó: az egykori óbudai selyemfonó (fíla-
torium) az új lakótelep közelében áll, s a XVIII.
század végén Óbuda legjelentősebb ipari létesít­
ménye volt. Az óbudai textilipar, nevezetesen a
Sepsiszentgyörgy utca
selyemgombolyító létesítése körül a legnagyobb
érdemei Mazzucato Ágostonnak voltak.
Selyemkóró köz [74 Al] XXIII. Soroksár (2001).
Közép temető utca 44.-nél nyíló köz.
selyemkóró: évelő, mérgező gyomnövénycsalád.
Seminar Gasse V. Belváros. Lásd: Papnövelde utca
Seminarium Platz V. Belváros. Lásd: Egyetem tér
Seminar, papnövelde (németül).
Sem m elw eis utca [16 Bl] IV. Újpest. Előzőleg:
Várady utca (1920). Baross utca 71.-től Attila utca
104.-ig.
Sem m elw eis utca [35 Bl, 83 B2] V. Belváros
(1906). Előző neve: Újvilág utca (1874), Neue
Welt Gasse (1830), Neue Welt (Újvilág) (1804).
Kossuth Lajos utca 20.-tól Gerlóczy utca 11.-ig.
Semmelweis: a 2. számú ház helyén állt a XIX. szá­
zadban az orvosi egyetem, amelynek egyik tanára
volt.
Semmelweis utca VIII. Józsefváros. Lásd: Korányi
Sándor utca
Semmelweis utca [65 Al] XVIII. Ganztelep (1945).
Előzőleg: Kassai utca (1922). Szinyei Merse utca
118.-tól Üllői út 752.-ig.
Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865): orvos, szü­
lész-nőgyógyász. Felfedezte a gyermekágyi láz
kórokozóját, ezért az utókor „az anyák megmen-
tője”-ként emlegeti.
Sem sey Aladár park [17 A2] IV. Újpest (1991).
Előzőleg: Hirossik János park (1965). Lebstück
Mária utca 17. és 23., Deák Ferenc utca 7. és 17.,
Erzsébet utca és Lőrinc utca között.
Semsey Aladár (1872-1941): jogász, ügyvéd. Pályá­
ját Brassó vármegyében kezdte, mint közigazga­
tási gyakornok. Később ugyanott megyei főjegyző
lett. 1918-ban Magyarországra menekült. 1922-
ben megválasztották Újpest polgármesterének.
Sem sey Andor utca [25 A3, 81 B3, 85 Bl] XIV.
Istvánmező, Törökőr (1923). Stefánia út 71.-től
Francia út 38/a-ig.
Semsey Andor (1833-1923): természettudós, a
Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja.
Bőkezű mecénása a főváros különböző kulturális
intézményeinek.
Sen Miklós utca V Belváros. Lásd: Szent Miklós utca
Seneca köz [8 Al-2] III. Békásmegyer (2010). Ki­
rályok útjától Kossuth Lajos üdülőpartig.
Seneca, Lucius Annaeus (Corduba, ma Córdoba,
Spanyolország, Kr. e. 4 és Kr. e. 1 között - Ró­
ma mellett, Kr. u. 65 áprilisa): római filozófus,
államférfi, költő, drámaíró.
Seprő utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Vannay József
utca
Sepsiszentgyörgy utca [64 Bl] XVIII. Szent Im-
re-kertváros (1932).238 Hargita tértől Tarkő utca
23.-ig.
Sepsiszentgyörgy: helység Háromszék vármegyében,
annak székhelye. (Ma Románia: Sfintu Gheorghe.)
Serben Gasse
Serben Gasse V. Belváros. Lásd: Szerb utca
Serédi Jusztinián utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Köztársaság utca
Serédi Jusztinián (1884-1945): esztergomi érsek,
bíboros, egyházjogász, a Magyar Tudományos
Akadémia igazgató tagja.
Sereg utca [15 A3-2] III. Filatorigát, Kaszásdűlő
(1936). Bécsi út 283.-tól Orbán Balázs útig.
Seregély köz [23 A2, 78 B1 (Ser.)] III. Újlak (1933).
Seregély utcától Szépvölgyi útig.
Seregély utca [23 A2, 78 Bl] III. Újlak (1879).
Szépvölgyi út 19.-től Kecske utca 10.-ig.
Seregély utca XXI. Királyerdő.241 Lásd: Seregélyes
utca
Seregélyes utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1950).
Előző neve: Seregély utca (1937). Fácános utca
13.-tól Mária királyné útja 62.-ig.
Serény utca [49 A3 (Ser.)] XX. Pesterzsébet (1953).
Előzőleg: Téglagyár utca (1940-es évek), Hungária
utca (1930-as évek). A MÁV kelebiai vonalától
Téglagyár tér 7-8.-ig.
Serényi János gróf utca XV Pestújhely. Lásd: Ady
Endre utca
Serényi János: a község krónikája szerint a pest­
újhelyi szegényeket és nélkülözőket gróf Serényi
Béla (1866-1919) miniszter segítette az I. világ­
háború alatt.58 Arra nem találtunk választ, hogy
1914-ben miért Serényi Jánosról nevezték el az
utcát.
Serfőző köz V. Belváros. Lásd: Sörház utca
Serfőző utca [23 A-Bl] III. Óbuda (1874). Előző­
leg: Molnár utca (1870), Müller Gasse (1860).
Lajos utca 174.-től Tanuló utca 5.-ig.
Serfőző utca V. Lipótváros. Lásd: Báthory utca
serfőző: az utcában volt egykor a serfőzőház.
Serfőző Géza utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd: Cse­
rép utca
Serfőző Géza (?-?): Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­
gye mezőgazdasági előadója, törvényhatósági mun­
kásközvetítője, a vármegyei Gazdasági Egyesület
titkára az 1900-as évek elején. Az 1905-1906. évi
nemzeti ellenállás megyei résztvevője.
Serház utca III. Óbuda. Lásd: Kulcsár utca
serház: a közeli serfőzdéről kapta nevét.
Serleg utca [35 A2] XI. Gellérthegy (191 1).206 Szü­
ret utca 1.-től Ménesi út 51.-ig.
Serpenyő köz [51 Bl] X. Újhegy (1952). Előző
neve: 156. utca. Serpenyő utcától Gumigyár utcáig.
Serpenyő utca [51 A-Bl] X. Újhegy (1952). Előző
neve: 155. utca. Ökrös utcától Hangár utcáig.
Sertéskereskedő utca VIII. Józsefváros. Lásd: N ép­
színház utca
sertéskereskedő: az elnevezés emlékeztet a mai Köz­
társaság (II. János Pál pápa) téren volt állatpiacra.
Serviten Gasse V. Belváros. Lásd: B árczy István
utca, Fehér Hajó utca
Serviten Gasse V. Belváros. Lásd: Szervita tér
516
Serviten Platz V. Belváros. Lásd: Szervita tér
Servit: szervita (németül).
Séta tér V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Vörösmarty
tér
Séta tér V. Lipótváros. Lásd: Szabadság tér
sétatér, sétaút: sétálásra alkalmas, rendszerint par­
kosított tér vagy út. (A Lipótvárosban Széchenyi
István gróf angol mintára terveztette meg a sétá­
lóutcát.)
Séta út XXI. Királyerdő (1940-es évek). A Hollan­
di út és a Duna között. Hozzácsatolva a Határ
úthoz.
Séta utca II. Budaliget. Lásd: Szívvirág utca
Sétány I. Vár. Lásd: Tóth Árpád sétány
Sétatér utca V Lipótváros. Lásd: Bank utca
sétatér: gróf Széchenyi István által angol mintára
tervezett utca az Újépülettől délre.
Sibrik M iklós út [38 B3, 39 A3, 50 Bl] X.
Óhegy, Újhegy (1935). Előzőleg: Óhegyi út és
Óhegyalja út (1874). Vaspálya utcától Maglódi
út 101.-ig.
Sibrik Miklós (?-1735): dunántúli birtokos nemes.
1704-ben csatlakozott a kuruc mozgalomhoz, el­
kísérte a fejedelmet száműzetésébe.
Sík utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1964). Előző­
leg: 889. utca. Bartók Béla út 74.-től Deák Ferenc
utca 23.-ig, onnan zsákutca.
Sík Endre tér XVI. Mátyásföld (1986). Az elnevezés
május 7-én történt, de nem került végrehajtásra,
és 1987-ben a Mátyásdomb tér nevet kapta.
Sík Endre utca II. Víziváros (1987). Lásd: Ganz utca
Sík Endre (1891-1978): jogász, író, történész, dip­
lomata, miniszter, állami díjas, Nemzetközi Le-
nin-békedíjas. (Sík Sándor piarista pap, író, költő
testvére.) Az I. világháború alatt orosz fogságba
került, és 1945-ig a Szovjetunióban élt. Hazajö­
vetele után diplomáciai szolgálatot vállalt. A Kül­
ügyi Akadémia igazgatója is volt. Miniszterhelyet­
tes, majd 1958-1961 között külügyminiszter. Az
Országos Béketanács elnöke, a Béke Világtanács
tagja. A róla elnevezett utca a Külügyminisztéri­
um épülete mellett volt.
Sikló utca [35 Al, 82 B2] I. Víziváros (1879). Clark
Ádám tér 3.-tól Lánchíd köz 3.-ig.
sikló: az 1870-ben megépült budai hegyi pályáról.
Siklórepülő köz [41 A3 (Sikl.)] XVII. Rákoshegy
(2003). Előzőleg: 137909/32 helyrajzi számú, név­
telen közterület. Ősrepülő utcától a Rákosmezei
repülők útjáig. Házat nem számoznak rá. A sikló­
repülő elnevezés egy repülőgéptípusra utal.
Silvanus sétány [15 Bl, 16 A 1-2] III. Rómaifürdő
(1984). Nánási út 3.-tól Vízimalom sétány 1.-ig.
Silvanus: a növények, az erdők védője, istene. Mind
a görög, mind a római mitológiának alakja. Az el­
nevezés emlékeztet az itt volt római világra.
Sim a utca [41 A3-2] XVII. Rákoskeresztúr (1953).
Előzőleg: Somogyi Béla utca (1946), Berger Pál
517
utca (1940-es évek). Pesti út 17.-től Lázár deák
utca 12.-ig.
Sima : község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Sim ándi tér [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Elő­
zőleg: Árpád tér (1920-as évek). Simándi utca és
Ágota utca kereszteződésében.
Sim ándi utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Baross Gábor utca (1920-as évek). Mo­
noki utca 70.-től Timur utca 85.-ig.
1. Simándi István (1675-1710): pedagógus és ok­
tatásreformátor. 2. Sitnánd: helység Arad várme­
gyében. (Ma Románia: §imand.)
Sim ándy József utca [58 Al] XXII. Budatétény
(2011). Előzőleg: Zalka Máté utca (1948). Hűség
utca 10.-től Tőke utca 9.-ig.
Simándy József (1916-1997): operaénekes, fő­
iskolai tanár. Kossuth-díjas, kiváló művész, Pro
Űrbe Budapest kitüntetés. Magyarország egyik
leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és
alakja összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című
operájának címszerepével.
Sim énfalvi utca XIV. Nagyzugló. Lásd: Boros Má­
tyás utca
Siménfalva: helység Udvarhely vármegyében. (Ma
Románia: §imone§ti.)
Sim on utca [12 A2] II. Budaliget (1964). Előzőleg:
Hargita utca (1930-as évek). Hímes utca 44.-től
Mátra utcáig.
Sim on Bolivar park [60 A2] XXI. Csillagtelep
(1983). Nyírfa utca, Reggel utca, Zrínyi utca és
Óvoda utca között.
Bolivár, Simán (1783-1830): venezuleai katona­
tiszt, a dél-amerikai függetlenségi mozgalom egyik
vezetője. Bolívia névadója.
Sim on Bolivár sétány [60 A2] XXI. Csillagtelep
(1983). A Simon Bolivár parkot szegélyező utca­
szakasz az Óvoda utca és a Reggel utca között,
leágazással a Zrínyi utcáig.
Sim ongát utca [29 A3-2] XVI. Cinkota, Mátyás­
föld (1954). Előzőleg: Keresztúri út (1937).180
Nógrádverőce úttól Szabad föld útig.
Simongáti köz [29 A2 (Sim.)] XVI. Cinkota (1954).
Cukornád utca 7.-től Simongát utca 23.-ig.
Simongát: pusztabokor Somogy megyében, Nagy­
atád közelében.
Sim ontornya utca [46 B2 (Simon.)] XI. Kelen-
völgy (1953). Előzőleg: Áldás utca (1920-as évek).
Árokpart sor 7.-től Péterhegyi út 30.-ig.
Simontornya: város Tolna megyében.
Simonyi utca IX. Ferencváros. Lásd: Óbester utca
Simonyi József báró (1777-1837): katonatiszt, ezre­
des, németül Oberst, magyarítva óbester. Vitézsé­
géért már főhadnagyként megkapta a legnagyobb
katonai kitüntetést, a Mária Terézia-rendet. Kor­
társaitól a „legvitézebb huszár” jelzőt kapta. Élete
utolsó szakaszában tisztázatlan vádakkal megfosz­
tották rangjától és bebörtönözték.
Síp utca
Sim onyi Géza utca [51 B2] XVIII. Miklóstelep
(1930). Előzőleg: Hidász utca (1925). Thököly
út 79.-től Cserép utcáig.
Simonyi Géza (?-?): orvos, pestszentlőrinci virilista
polgár.115
Sim onyi Zsigm ond utca [50 Bl] XIX. Kispest
(1953). Előzőleg: Wekerle utca (1900-as évek).
Üllői út 230.-tól Derkovits Gyula utca 1.-ig.
Simonyi Zsigmond (1853-1919): nyelvtudós, egye­
temi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia ren­
des tagja.
Simor utca VIII. Józsefváros, Tisztviselőtelep, X.
Népliget. Lásd: Vajda Péter utca
Simor János (1813-1891): esztergomi érsek, bíbo­
ros, hercegprímás, a Magyar Tudományos Aka­
démia igazgató tagja.
Sín utca [50 Bl] XV. Rákospalota (1954). Előzőleg:
Mária utca (1890-es évek). Pozsonyi utca 57.-től
Fő út 96.-ig.
Sina Simon sétány [63 A-Bl] XVIII. Gloriett-telep
(1990). Benedekfalva utca 7.-től Ipacsfa utcáig.
Sina Simon báró (1810-1876): görög származású,
magyar nemesi rangot nyert bankár, nagybirto­
kos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató
tagja. Korának egyik leggazdagabb embere. Bőkezű
mecénás, aki sokat áldozott emberbaráti célokra is.
Pestszentlőrinc egy része is birtokához tartozott.
Sinkovits Im re utca [8 A2-3] III. Csillaghegy
(2011). Előzőleg: Ságvári Endre utca (1945), Ap-
ponyi utca (1921). Árpád utca 89.-től Királyok
útjáig.
Sinkovits Imre (1928-2001): a Nemzet Színésze
címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Já­
szai Mari-díjas.
Sínpár utca [62 A3] XXIII. Soroksár (2000). Vecsés
útból nyíló zsákutca.
sínpár: a közeli vasútvonalra emlékeztet az elne­
vezés.
Sió utca XIII. Vizafogó (1900).210 Újpesti rakpart
és Párkány utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1970).
Sió utca [64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganztelep (1946).
Előzőleg: Ungvár utca (1922). Nagybánya utca
17.-től Ködmön utca 55.-ig.
Sió: csatornázott folyó a Dunántúlon. Fontos sze­
repe van a Balaton vízszintjének szabályozásában.
Sión lépcső [34 B2] XII. Sashegy (1930). Hegyalja
út 132.-től Meredek utca 9.-ig.
Sión: bibliai hely, domb Jeruzsálemben. Az utcá­
ban lévő iskola egykor a Notre Dame de Sion apá­
carendé volt. Ma az Arany János Gimnázium.
Síp utca [12 B3] II. Remetekertváros (1922 előtt).
Széchenyi utcától Vadkörte utca 6.-ig.
Síp utca [36 Al, 83 B2, 84 A2] VII. Erzsébetváros
(1874). Előzőleg: Pfeifer Gasse (1804), Wild­
mann Gasse (Vadember utca) (1758).70 Rákóczi
út 12/a-tól Dob utca 19.-ig.
Síp utca
síp\ az utca névadója eredetileg a helybéli Pfeifer
család volt. Az utcanév-magyarosítás során a Sipos
nevet adták az utcának, mely később Síp utcára
változott.
Síp utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Temető utca 12.-től Árpád utcáig.
Sipka utca [56 B2, 57 A2] XXII. Nagytétény
(1969). Előzőleg: 828. utca. Diótörő utca 118.-
tól Angeli utca 207.-ig.
Sípos tér [9 B3] XV. Rákospalota (1954). Előzőleg:
Bajza József tér (1931). Harsányi Kálmán utca
81-83., Székely Elek út 46. és Alag utca között.
Sipos Dénes út XV. Rákospalota. Lásd: Székely Elek
utca
Sípos Dénes (1893-1944): pék. A Magyar Sütő­
munkások Szakszervezete rákospalotai szervezeté­
nek aktivistája. 1944-ben a nyilasok elhurcolták,
eltűnt.
Sípos Pál utca [47 A2] XI. Albertfalva (1992).264
Előzőleg: Virág Károly utca (1955), 283. utca.
Tomaj utca 33.-tól Károly Iréneusz József utca
26.-ig.
Sípos Pál (1759-1816): református pap, tanár,
matematikus, filozófiai író. Kiemelkedő matema­
tikusi tevékenységet folytatott. Sárospatakon is ta­
nított. Trigonometriai szerkesztési rendszere ma
is használatos.
Sipőcz Jenő utca V Belváros. Lásd: Fejér György
utca
Sipőcz Jenő (1878-1937): jogász, ügyvéd, 1911-től
a székesfőváros alkalmazottja, 1920-tól polgár-
mestere, 1934-től haláláig főpolgármestere.
Sirály utca [34 B2] XII. Németvölgy (1914)271
Csörsz utca 18.-tól Vércse utca 21.-ig.
Sírkert út [39 A-B3] X. Keresztúridűlő, Tégla­
gyárdűlő (1903). Előző neve: Sírkert utca (1899).
Maglódi út 26.-tól Kozma utca 9.-ig.
Sírkert utca X. Keresztúridűlő, Téglagyárdűlő. Lásd:
Sírkert út
sírken-, a temető régi neve. Az utca az Új közte­
mető főkapujához vezet.
Siroki utca [35 B3] XI. Lágymányos (1936). Ka­
rinthy Frigyes út 3.-tól Váli utca 4.-ig.
Sírok: község Heves megyében.
Sisak utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1953). Előző­
leg: Mária utca (XX. század). Haraszti út 57.-től
Hunyadi utca 18/c-ig.
Sisakos sáska utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba
(2003). Pesti út 364.-nél nyíló zsákutca.
sisakos sáska: vöröskönyves, veszélyeztetett állatfaj.
Az elnevezést az utcában működő iskola igazgatója
javasolta, mert a rovar az iskola környezetében él.
Sisakvirág utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Passuth László utcától Szent László ut­
cáig.
sisakvirág: sisak alakú zöldessárga vagy lila virágo­
kat hajtó, boglárkaféle erdei növény.
518
Siveine Markt VIII. Józsefváros. Lásd: Rákóczi tér
Slachta M argit rakpart [23 B1-A3, 78 Bl-2, 79
Al] III. Óbuda, II. Újlak, Felhévíz (2000). Árpád
hídtól Margit hídig.
Slachta Margit: (1884-1974). Szerzetes, politi­
kus, országgyűlési képviselő. 1908-tól szociális
munkának szentelte életét. Különféle lapokban
jelentette meg írásait, amelyekben a nők szociá­
lis helyzetének elemzése, jövőbe mutatása volt.
1920 februárjában a Keresztény Nemzeti Egye­
sülés Pártja színeiben Magyarország első női
képviselője. 1923-ban megalapította a Szociális
Testvérek Társaságát, amely több mint 25 éven
át működött. 1940-ben felemelte szavát a zsidó
férfiak munkaszolgálata ellen. 1941-ben elítélte
a kormánynak azt a tettét, hogy mintegy 30 ezer
tisztázatlan állampolgárságú, valószínűleg mind
magyar zsidó ember átadását a németeknek, akik
azokat elpusztították. 1943-ban amikor Szlová­
kia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, XII. Pi­
us pápánál járt, és kérte közbelépését e tett ellen.
1944-ben a Thököly úti rendházukban bújtatott
sok üldözöttet. 1945-ben újra képviselővé vá­
lasztották. 1948 júniusában képviselői jogait egy
évre felfüggesztették. 1949 júniusában testvérével
Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba
távozott. 1985-ben Izrael Állam a Világ Igaza ki­
tüntetést adományozta számára, és emlékfát ülte­
tett emlékére a Jad Vasem kertben
Slowaken Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Őr utca,
Tavaszm ező utca
Smaragd utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (2007).
Jáde utcától Hegyikristály utcáig.
smaragd: zöld színű drágakő.
Só tér V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd: Fővám tér
só: az itt állt sóraktárakról kapta a nevét. A Fő-
vámház épült a helyére, amelyben ma a Budapesti
Közgazdasági Egyetem működik.
Só tér V. Lipótváros. Lásd: József nádor tér, S zé­
chenyi István tér
só: az itt álló sóraktárról, amely a két térségre né­
zett.
Só utca I. Víziváros. Lásd: Salz Gasse
Só utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1874). Előző
neve: Salz Gasse (1850), Hühner Gasse (Tyúk
utca) (1815) a Veres Pálné utca és a Váci utca kö­
zött,1ez egy ideig Hahn Gasse (Kakas utca) volt,1
de Tyúk utca volt a Váci utca és a Molnár utca
között is, amely most a Fővám tér része; Hinder
der Hayducken Gasse 9 (A Hajdú utca mögött)
(1700-as évek), Pastein Gasse (Bástya utca)
(1690). Fővám tér 6.-tól Veres Pálné utca 39.-ig.
só: indokolást lásd: Sóház utca
Só utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Pannónia út 45.-től Dévényi út 18.-ig.
Sobieski János utca [36 B3] IX. Ferencváros
(1933). Előzőleg: Remete utca (1874), Einsiedler
519 Solymári utca

Só utca Sodrás utca [21 B2, 22 A2] II. Pasarét (1968).

Előzőleg: Udvarhely utca (1929). Hűvösvölgyi út
Rövidke utca az ősi pesti városmag peremén, a
31.-től Pasaréti út 94.-ig.
története azonban hosszan kanyargó és kalandos
Sodronyos utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1953).
fordulatokkal tarkított. Az 1700-as évek máso­
Előzőleg: Mikszáth Kálmán utca (XX. század).
dik felétől dokumentálható a históriája: előbb a
Haraszti út 55.-től a MÁV kelebiai vonaláig.
Váci és Veres Pálné utcákat összekötő szakasza
Sógor utca [16 B3, 24 Bl] XIII. Angyalföld
jött létre, amelynek Duna felé eső végén már az
(1941).209 Fiastyúk utca 52.-től Mosoly utca 57.-ig.
árterület kezdődött, szemétdombokkal, régi erő­
Sóhaj utca [58 Bl, 59 Al] XXII. Budafok (1920-as
dítmények maradványaival.
évek). Babér köz 4.-től Mécses utca 3.-ig.
A mai Só utcát megnyitásakor Hühnerloch Gassé-
Sóház tér V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd: Fővám
nak hívták, amit Tyúklyuknak fordíthatnánk, ha
tér
bármi értelme lenne a régi városban az utcaneveket
Sóház utca [35 B2, 36 A2, 83 B3] IX. Ferencváros
utólag magyarítani. A „tvúklyuk” tulajdonképpen
(1874). Fővám tér 7.-től Csarnok tér 1.-ig.
gyalogkapu, minthogy a keskeny sikátor a partra
sóház: só raktározására alkalmas épület. Az utca
néző erődrendszernek egy jelentéktelen kicsiny ka­
akkor keletkezett az Alsó Duna sor egy szaka­
pujához vezetett, amelyet a pesti argó éppen jelen­
szából, amikor felépült itt az Ybl Miklós tervezte
téktelensége miatt jelölt így. Később többen éppen
Fővám-palota. Pest város volt a sókereskedelem
azért tévedtek az értelmezésben, mert ragaszkodtak
központja. A sóház és a sóhivatal először a mai
a szó szerinti fordítás üzenetéhez. Azért Tvúkkapu
Széchenyi István téren volt, majd átkerült a mai
- magyarázták -, mert a városlakók aprójószágai itt
egyetem helyén álló épületbe. Ennek emlékét őrzi
mentek ki kaparászni a partra...
a név.
De nézzük tovább a históriát. A régi pesti sóhiva­
Sóhivatal tér V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi István
tal, ez az állami monopólium jogai felett őrködő
tér
fináncintézet a mai Fórum Szálló helyén állott,
Sóhivatal térsége V. Lipótváros. Lásd: József nádor
s az 1830-as években költözött át a mai Fővám
tér
térre. Új helyén tulajdonképpen meghosszabbí­
Sollner utca XIII. Angyalföld. Lásd: Násznagy utca
totta a Hühnerloch Gassét, amely immár oldala
Sollner József ( 1896-1957): nemesfémipari mun­
mentén futott tovább. így hát (vagy húsz eszten­
kás. A Kommunisták Magyarországi Pártja ala­
deig) még Tyúk utcaként emlegették most már
pító tagja. A Tanácsköztársaság alatt a 32. gya­
együtt az egészet, s csak 1850 körül kezdték alsó
logezred politikai biztosa. A 20-as évek elején a
szakaszát Só utcának nevezni. Ugyanekkor - tu­
Magyarországi Szociáldemokrata Párt XIII. kerü­
lajdonképpen nincs a dologra semmilyen éssze­
leti titkára, 1925-től az akkori Magyar Szocialista
rű magyarázat - felső szakaszát is átkeresztelték.
Munkáspárt tagja, a Nemesfémipari Munkások
Attól kezdve Kakas utcának hívták, de nem so­
Szakszervezetének elnöke volt. 1945 után a szak-
káig. A tyúkok - a természet ősi parancsa szerint
szervezeti oktatás aktivistájaként dolgozott.
- kiűzték utcájukból a mihaszna bitorlókat, még
Solmári utca III. Óbuda. Lásd: Solym ári utca
egy rövid időre birtokukba véve ősi hadállása­
Solt utca [46 B2] XI. Albertfalva, Kelenvölgy
ikat: 1860 körül az egész házsort Tyúk utcának
nevezik. De amikor 1873-ban - a városegyesítés (1953). Előzőleg: Kelenföldi út és Kondorosi út
egy része. Budapest 1953. évi utcajegyzékében Bolt
aktusát kihasználva - a Fővárosi Közmunkák Ta­
utca néven szerepel. Kelenvölgyi határsor 1.-től
nácsa szentesítette a három város megőrzendő
utcaneveit, már a Só utcát vette lajstromába. Hajtány sor 14.-ig.1
Solt: másként Zolta (X. század első fele); Árpád
fejedelem legkisebb fia.
Gasse (1850), Am Liniengraben (A határároknál). Sólyatér utca [16 A3] XIII. Vizafogó (2006). Kelén
Gát utca 34.-től Üllői út 109/c-ig. utcától Meder utcáig.
Sobieski János (Jan Sobieski) (1624-1696): len­ sólyatér: a hajógyár azon szabadtéri része, ahol a
gyel király. 1683. szeptember 12-én Bécs falai hajó épül.
alatt Lotharingiai Károllyal együtt szétverte az Solymár köz [6 A3] III. Solymárvölgy (1970). Bécsi
ostromló Kara Musztafa seregét, majd a szövet­ úttól Solymárvölgyi útig.
séges csapatok parancsnokaként 1683. október Solym ár utca [15 A3, 23 Al] III. Óbuda (1972).
12-én Párkánynál (ma Szlovákia: Stúrovo) újabb A közelben megszűnt Solymári utca nevének fel-
diadalt vívott ki, ezúttal Kara Mehmed budai pa­ használása. Szőlő utcától Zápor utcáig.
sa csapataival szemben. Solymár: nagyközség Pest megyében, Budapest
Sóderos utca [28 B2 (Sód.)] XVI. Cinkota (1954). határánál.
Előzőleg: Vitéz utca (1930-as évek). Strand sé­ Solymári utca III. Óbuda (1874). (1912 előtt Solmá­
tánytól Lucernás utca 37.-ig. ri utcának írva.) Előzőleg: Festungs Gasse (Vár
Solymárvölgyi út
utca) (XIX. század), Herbst Gasse (Ősz utca),1
Wasser Gasse (Víz utca).4 Föld utca és Vörösvári
út között. Területrendezés miatt megszűnt (1971).
Solymárvölgyi út [5 B3, 6 A3, 14 A-Bl] III. Csúcs­
hegy, Solymárvölgy (1954). Előzőleg: 86. utca.
Kocsis Sándor úttól a főváros határáig.
Solym ász utca [76 Al] XVIII. Belsőmajor (1969).
Nagykőrösi út 112.-től Szövet utca 127.-ig.
Sólyom forduló [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Tatárka utca 32.-nél nyíló zsákutca.
Sólyom köz [50 B3] XIX. Kispest (1920-as évek).
Hofherr Albert utca 4.-nél nyíló zsákutca.
Sólyom lépcső [34 Al] XII. Orbánhegy (2010).
Kakukk úttól Thomán István utcáig.
Sólyom utca V Lipótváros. Lásd: Bihari János utca
Sólyom utca [34 Al] XII. Orbánhegy (1937).
Szendrő köz 2.-től Thomán István utca 13.-ig.
Sólyom utca [51 B3] XVIII. Gloriett-telep (1925).229
Petőfi utca 43.-tól Közdűlő útig.
Sólyom utca [61 A3, 73 Al] XXI. Királyerdő
(1937) 241 Szent István út 303.-tól Mária királyné
útja 182.-ig.
sólyom: hegyes szárnyú, gyors, vadászatra idomít­
ható, védett ragadozó madár.
Sólyom László utca II. Rózsadomb. Lásd: Eszter
utca
Sólyom László (1908-1950): katonatiszt, altábor­
nagy; 1941-ben a Szovjetunió elleni hadbalépés-
kor nyugdíjazását kérte, majd bekapcsolódott az
antifasiszta mozgalomba. 1944-ben a Magyar
Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának tag­
ja, 1945-ben Budapest rendőrkapitánya, 1947-től a
honvédség vezérkari főnöke lett. 1950-ben koholt
vádak alapján letartóztatták, és augusztus 29-én
kivégezték. Utoljára ebben az utcában lakott.
Sólyom völgy utca [12 B2] II. Budaliget (1968).
Előzőleg: 220. utca. Máriaremetei út 203.-tól
Köztársaság utcáig. A Sólyom-völgyben fut.
Som utca [12 A2] II. Máriaremete (1940-es évek).
Előzőleg: Szeder utca (1920-as évek). Ördögárok
út 199.-től Hímes utca 33.-ig.
Somberek sor [63 A3] XVIII. Kossuth Ferenc-te-
lep (1987). Előzőleg: 625. utca. Szélső utca 53.-
tól Búzakéve utca 2.-ig.
Somberek: község Baranya megyében.
Somfa köz [37 B3] X. Gyárdűlő (1965). Előző ne­
ve: 152. utca. Üllői út 124-126.-tól Balkán utca
4.-ig.
Somfa utca [37 B3] X. Gyárdűlő (1884). Erede­
tileg az Üllői út és Teherkocsi utca között. Fertő
utcából nyíló zsákutca.
Somkút utca [28 B3, 29 A3-2] XVI. Cinkota, Má­
tyásföld (1954). Előzőleg: Vágóhíd utca (1947),
Keresztúri út (1937).180 Vidám vásár utca 39.-től
Nógrádverőce útig.
Somkút: több helységnév néveleme a történelmi
Magyarországon.
520
Som lay Artúr sétány [36 A3] IX. Ferencváros
(2001). Róth Miksa utcától Gregersen köröndig.
Somlay Artúr: (1883-1951): színművész. Kétszeres
Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház
örökös tagja.
Som ló köz [35 A2] XI. Gellérthegy, Szentimre-
város (1934). Kelenhegyi út 46/d-től Somlói út
19.-ig.
Somló lépcső [35 B3] XI. Gellérthegy (1932). Mé­
nesi út 19.-től Somlói út 8.-ig.
Somló utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Somlókén
utca
Somlói út [35 A-B2, 82 B3] I. Gellérthegy, XI. Gel­
lérthegy (1892).206 Kelenhegyi út 34.-től Alsóhegy
utca 18.-ig.
somlói: az egykori szőlőterületet a Somlói borvi­
dékre emlékezve nevezték el.
Somlói út XXI. Királyerdő. Lásd: Som lyói utca
Somló: csonkakúp alakú vulkáni hegy a Dunántú­
lon, amelynek oldalain teremnek a somlói boro­
kat adó szőlők.
Somlókért utca [64 B2-1] XVIII. Ganzkertváros
(1953). Előzőleg: Somló utca (1922). Halomi út
11.-től Alacskai út 6.-ig.
Somlókért: az elnevezés nem pontositható, valószí­
nűleg kitalált név.
Som lyói Nagy Sándor utca [9 B2] IV. Káposztás-
megyer (2003). Kosztema Gyula utcától Koszter-
na Gyula utcáig téglány alakú lefútás.
Somlyói Nagy Sándor (1902-1959): Ludovika
Akadémiát végzett. 1945 után civilként dolgozott.
1956. október 30-án az újpesti Forradalmi Bi­
zottság hadászati szakértője lett. November 6-tól
az újpesti csapatok főparancsnoka. December 13-
án letartóztatták. 1959. július 30-án kivégezték.
Som lyói utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1953).243
Előző neve: Somlói út (1941). Királyhágó út 9.-től
Hollandi út 239.-ig.
1. Somlyó: teljes nevén Szilágysomlyó: helység
Szilágy vármegyében. (Ma Románia: §imleu Sil-
vanieni.) 2. Somlyó: teljes nevén Csíksomlyó: hely­
ség Csíkszereda mellett, Csík vármegyében. (Ma
Románia: §iumuleu.)
Somlyó Zoltán utca [51 A2] XIX. Kispest (1951).
Előzőleg: Hock János utca (1948). Lőcse utca
(1920-as évek). Bem utca 78.-tól Vasút utca 22.-ig.
Somlyó Zoltán: (1882-1937): költő, újságíró.
Som m ás utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Schweidel utca (1900-as évek), Márton
utca (XVIII. század).281 Sebész utca 21.-től Lovas
utca 6.-ig.
sommás vagy summás: a II. világháború végéig Ma­
gyarországon így nevezték a mezőgazdaságban
megszabott járandóságért dolgozó, idénymunkát
végző embereket.
Sommer Gasse I. Tabán. Lásd: D om b utca
Sommer Gasse III. Óbuda. Lásd: Kórház utca
521
Sommer Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Nyár utca
Sommer. nyár (németül).
Som ogyi út [46 Bl] XI. Kelenföld (1901). Bartók
Béla út 152.-től Etele térig.
1. Somogy: megye a Dunántúlon.
2. Somogy: község Baranya megyében.
Somogyi-Bacsó utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Szent Korona utca
Somogyi Béla utca III. Csillaghegy. Lásd: Csörlő
utca
Somogyi Béla utca IV. Újpest. Lásd: Munkásotthon
utca
Som ogyi Béla utca [36 A2-1, 84 A2] VIII. József­
város (1962). Előzőleg: Rökk Szilárd utca (1889)
egy része. Blaha Lujza tér 1.-től Gutenberg térig.
Lásd még: Rökk Szilárd utca
Somogyi Béla utca XI. Albertfalva (1946). Előzőleg:
Zenta utca (1920-as évek). Maros utca és Széche­
nyi utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Somogyi Béla utca XV. Pestújhely. Lásd: Pestújhelyi
út
Somogyi Béla utca XV. Rákospalota. Lásd: Veres-
egyházi utca
Somogyi Béla utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Prodám
utca
Somogyi Béla utca XVI. Sashalom. Lásd: Szertár
utca
Somogyi Béla utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Vannay
József utca
Somogyi Béla utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Sóska
utca
Somogyi Béla utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: S i­
m a utca
Somogyi Béla utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep.
Lásd: Szélső utca
Somogyi Béla utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Nap­
fürdő utca
Somogyi Béla utca XIX. Kispest. Lásd: Kis Viola
utca
Somogyi Béla utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-
Szabótelep, Gyártelep. Lásd: Károli Gáspár utca
Somogyi Béla utca XXII. Budafok. Lásd: Hordós
utca
Somogyi Béla utca XXII. Budatétény. Lásd: Gereb­
lye utca
Somogyi Béla utca XXII. Nagytétény. Lásd: Hugon-
nay Vilma utca
Somogyi Béla utca XXIII. Soroksár. Lásd: Stefánia
utca
Somogyi Béla (1868-1920): tanár, újságíró. A Ma­
gyarországi Szociáldemokrata Párt tagja. A Népsza­
vában jelentek meg a cikkei. A Károlyi-kormány­
ban közoktatásügyi államtitkár. A Tanácsköztár­
saság idején elvi fenntartásai miatt nem vállalt
szerepet. 1920-ban a Népszava felelős szerkesztő­
je. Cikket írt a fehérterrorról, ezért az Ostenburg-
különítmény elfogta, és újságírótársával, Bacsó
Sorház utca
Bélával együtt Újpesten, a Duna-parton meggyil­
kolta.
Som ogyi László sétány [51 A3] XVIII. Havanna­
lakótelep (2012). Előzőleg Tersánszky Józsi Jenő
sétány (1978)230 Baross utcától Vörösmarty Mi­
hály utcáig.
Somogyi László (1912-1993): plébános és hitokta­
tó Pestszentlőrincen.
Somogyi Miklós utca III. Csillaghegy. Lásd: Szent
János utca
Somogyi Miklós (1886-1980): ács, szociáldemok­
rata, majd kommunista pártaktivista. 1925-től a
Magyar Építőmunkások Országos Szakszervezete
Központi Vezetőségének tagja. 1948-1953 kö­
zött és 1958-tól haláláig országgyűlési képviselő.
1956-tól 1965-ig a Szakszervezetek Országos Ta­
nácsának elnöke. 1956-tól a Magyar Szocialista
Munkáspárt Központi Bizottságának és Politikai
Bizottságának tagja. A közelben lakott.
Som orjai utca [34 B2, 82 A3] XII. Németvölgy,
Sashegy (1928). Fúrj utca 12.-től Hegyalja út
49.-ig.
Somorja: helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: §amorín.)
Somos utca [61 A2] XXI. Királyerdő (1937). Feny­
ves út 47.-től Tölgyes út 10.-ig.
Som oskő utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Táncsics utca (1945), Petri Mór utca
(1930-as évek), Peterdy utca (1910-es évek). Mar­
git utca 10.-től Vörösmajor utca 7.-ig.
Somoskő: község Nógrád megyében. Ma Salgótar­
ján része.
Sonnen Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Naphegy utca
Sonnen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Nap utca
Sonnen Gasse XII. Krisztinaváros, Németvölgy.
Lásd: Alkotás utca
Sonne: Nap (németül).
Sonnen Gasse V. Lipótváros. Lásd: Alkotmány utca
Soó Rezső sétány [23 B2, 79 Al] XIII. Margitszi­
get (1989). A Casinótól a Rózsakertig futó sétány.
Soó Rezső (1903-1980): botanikus, egyetemi tanár,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Sopron út [47 A-Bl] XI. Kelenföld (1929). Hausz-
mann Alajos utcától Sztregova utca 16-18.-ig.
Soproni utca XVII. Rákosliget. Lásd: Gőzön Gyula
utca
Sopron: megyei jogú város Győr-Moson-Sopron
megyében. 1920-ig az önálló Sopron vármegye
székhelye. 1920-ban népszavazást írtak ki arról,
hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz tartozzon
a város. A szavazás után kapta a „leghűségesebb
város” jelzőt.
Sorház utca [38 B3] X. Óhegy (1988). Harmat utca
91.-től Csombor utca 12.-ig.
sorház: olyan típusépület, amilyenekből álló együt­
tes házsort alkot. A sorházas beépítés jellemző a
környékre.
Soroksár út
Soroksár út XVIII. Gloriett-telep, Halmierdő, XIX.
Kispest. Lásd: Méta utca
Soroksár utca XVIII. Ganztelep, Szemeretelep. Lásd:
Nagybánya utca
Soroksári alsó határút [61 B2-1, 62 A 1] XXIII.
Soroksár-Újtelep (1910-es évek). Temető sortól a
Nyír utcáig a MAV vonala déli oldalán, valamint
a Szent László utcától a Köves útig.
Soroksári út [36 A-B3, 48 Bl-2, 49 A2] IX. Ferenc­
város, Gubacsidűlő (1906). Előzőleg: Schorokscha-
rer Damm Strasse (Soroksári töltés út) (1850) a
Boráros tér és a Vágóhíd utca között; Schorokscha-
rer Stasse (Soroksári út) a Vágóhíd utca és Haller
utca között; Schorokscharer Post Strasse (Soroksári
posta út) a Haller utcától a főváros és Dunaharaszti
határáig. Boráros tér 6.-tól Határ út 1.-ig.
Soroksári út XVIII. Belsőmajor, Kossuth Ferenc-te-
lep. Lásd: D ózsa György utca
Soroksári út XX. Pesterzsébet. Lásd: Helsinki út
Soroksári út XXIII. Soroksár. Lásd: Grassalkovich
utca
Soroksári utca IX. Ferencváros. Lásd: Ráday utca
Soroksár, lásd a városrészek között
Soroksári vicinális közút XVIII. Gloriett-telep, Hal­
mierdő, XIX. Kispest. Lásd: Méta utca
Sorompó utca [15 B3] III. Óbuda (1879). Óbudai
rakpart 47.-től Miklós tér 3.-ig.
Sós utca [50 Bl] XIX. Kispest (1953). Előzőleg:
Zichy utca (1910-es évek). Szabó Ervin utca 23.-
től Simonyi Zsigmond utca 20.-ig.
Sós Ármin (1873-1944): közlekedési szakember.
A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság ügyvezető
igazgatója, a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak és
társvállalataik vezérigazgatója. A nagybudapesti
közlekedési hálózat egyik megtervezője és villa­
mosításának szorgalmazója. Alapító tagja volt a
Ráckevei HÉV-nek. 1944-ben a németek letartóz­
tatták, és vallatás közben szívrohamban meghalt.
Sósfürdő utca [35 A3] XI. Kelenföld (1929). Sár­
bogárdi út 17.-től Halmi utca 27.-ig.
Sósfürdő', itt volt régen az Erzsébet sósfürdő, mely­
nek vizét ma a közeli kórház használja.
Sóska utca [53A-B1] XVII. Rákoshegy (1953).
Előzőleg: Somogyi Béla utca (1945), gróf Csáky
Albin utca (1920-as évek). Ferihegyi út 203.-tól
Lőrinci út 18.-ig.
Sóskúti utca XII. Farkasrét (1910). Hóvirág út és
Denevér út között. Területrendezés miatt megszűnt
(1974).
Sóskút: község Pest megyében.
Sósm ocsár út [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1990). Szent László utca 165.-től Dinnyehegyi út
22.-ig.
Sósmocsár: a Gubacsi-puszta egykori mocsaráról.
Sota Rusztaveli tér [22 A3] XII. Kútvölgy (2010).
Korábban névtelen terület a Kútvölgyi út és Virá­
nyos út között.
522
Sota Rusztaveli (1172-1216): grúz költő, a közép­
kori irodalom kiemelkedő alakja. A grúz nemzeti
eposznak is tekintett mű, „A tigrisbőrös lovag”
(más fordításokban: „A párducbőrös lovag”) szer­
zője. Eredeti kézirata nem maradt fenn. Először
1712-ben nyomtatták ki a grúz fővárosban, Tbi­
lisziben.
Sóvári utca [15 B l] III. Rómaifürdő (1900). Pók
utcától Monostori út 31.-ig.
Sóvár: községnevek utótagja:
1. Németsóvár: helység Sáros vármegyében. (Ma
Szlovákia: Sváby.)
2. Tótsóvár. helység Sáros vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Solivar.)
Sóvirág utca [12 B2] II. Széphalom (1967). Elő­
zőleg: 213. utca. Muhar utcától Kökény utcáig.
sóvirág: szikes, agyagos talajon élő, lila virágú nö­
vény.
Söjtör utca [45 Bl, 46 Al] XI. Gazdagrét (2004).
Hosszúréti úttól Lépés utcáig.
Söjtör: helység Zala megyében. Itt született Deák
Ferenc.
Sörétgyár utca [16 Bl] IV. Újpest (1953). Előzőleg:
Don Bosco utca (1941). Labdarúgó köz 3.-tól
Baross utca 71.-ig.
Sörétgyár: az elnevezés az itt volt sörétgyárra em­
lékeztet.
Sörfőző utca VIII. Józsefváros. Lásd: József körút
sörfőző: a Salétrom utca és József utca sarkán épí­
tett sörfőző házat 1831-ben Török Ignác. Erről
nevezték el az utcát a Kölcsey utca és a Baross utca
között.
Sörfőző utca X. Óhegy. Lásd: Sörgyár utca
Sörgyár utca [38 B2-3, 39 A3] X. Óhegy (1879).
Előzőleg: Sörfőző utca (1875), Brauhaus Gasse
(Sörház utca) (1850-es évek). Eredetileg a Jászbe­
rényi úttól a Kada utcáig, 1910-től mai hosszáig.
Gitár utcától Sibrik Miklós út 80.-ig.
sörgyár: az elnevezés utalás az 1850-es évektől
megalapított, az utcában működő sörgyárakra.
Sörház utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1874).
Előzőleg: Brauhaus Gasse (1804), Brauerei Gässl
(Serfőző köz) (XVIII. század), Wassertor Gässl
(Vízikapu köz) (1752),137 Wassertor Gasse (Vízi­
kapu utca) (1695), Thonau Gasse (Duna utca)
(1690).130 Molnár utca és Váci utca között zsák­
utca. Belgrád rakpart 13-15.-től Váci utca 59.-ig.
sörház: 1687-ben alapította a mai Új Városhá­
za helyén Proberger Jakab a Pesti Serfőzőházat,
amelyet az 1860-as évek végén bontottak le.
Sörház utca V. Lipótváros. Lásd: Garibaldi utca
sörház: a XVIII-XIX. században itt állt sörfőzdé­
ről.
Sörház utca X. Óhegy. Lásd: Sörgyár utca
Sörház utca [59 Al-2] XXII. Budafok (XIX.
század). Nagytétényi utca 48.-tól Pannónia utca
25.-ig.
523 Sport tér

Sörház utca Sörraktár utca [58 B2] XXII. Budatétény (1953).

Háros utca 61.-től Margit utca 13.-ig.
Hog}' a törököt sikerül kiűzni pest-budai hídfőál­
sörraktár az elnevezés utal a közeli sörraktárra.
lásából, a toldott-foldott pesti házsorok közül azt,
Sötétvágás utca [33 Al] XII. Csillebérc, Svábhegy
amelyik a mai Váci utcának alsó szakaszát felezi,
(1974). Kázmér út 124.-től Konkoly-Thege Mik­
eleink iratai felváltva Duna, illetve Vízikapu köz
lós út 18/b-ig.
néven emlegetik. Merthogy egyik megnevezés
Sötét-vágás: erdőrész neve az utca végében.
sem tudta akkoriban elhomályosítani a másikat:
Sövény utca I. Krisztinaváros. Sarló utca és Zerge
az 1700-as évek első harmadában mindkettő (rá­
lépcső között. Lásd: Palota út
adásul felváltva) parádézik a térképeken, hivata­
Sövény utca [22 A2] II. Törökvész (1911). A Krisz­
los feljegyzésekben. Persze a kettő között nincs is
tinavárosban megszűnt Sövény utca nevének
semmi tartalminak mondható ellentét! Hiszen az
újrafelhasználása. Pasaréti út 11.-től Bimbó út
a Vízikapu, amely a bezárkózó várost kinyitotta a
192.-ig.
folyóra, természetesen a Dunára nézett, s ha va­
Sövényszeg tér XVII. Rákoscsaba-Újtelep (1954).
laki Pest belseje felől éppen erre tartott, egyszerre
A MÁV Rákoscsaba vasútállomás előtt. Terület-
igyekezett mindkettőhöz. Ha pedig a part felől jött,
rendezés miatt megszűnt (1986).
a mindenkori „Serházhoz” jutott el ezen a kissé
Sövényszeg utca [42 B2, 43 A2-1] XVII. Rákos­
megtört vonalvezetésű utcán, s később már ez az
csaba-Újtelep (1954). A Czeglédi Mihály utcától
irány lett a meghatározó eleme a névadásnak.
a Rákos-patakig.
Ez az időpont nagyjából a XVIII. század vé­
Sövényszeg: itteni dűlő neve.
ge, ami bizony késői terminus, ha ahhoz viszo­
Spáhi utca II. Vérhalom. Lásd: Szpáhi utca
nyítjuk, hogy a városi sörház már a török utáni
Spanyolrét út [33 A-B3] XI. Pösingermajor, Spa­
években is itt állt (bizonyos Jakab mester építette
nyolrét (1954). Előzőleg: 59. út. Törökbálinti út­
föl), sőt maga is üzemeltette a maga serfőzdéjét,
tól a Rupp-hegyig.
a Bózakhanét, ahogyan ezt a nemes ital hazai
Spanyolrét: lásd a városrészek között.
históriájának jeles krónikása, Bevilaqua Borsody
Spatzen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Fecske utca
Béla feljegyezte.
Spatz: veréb (németül).
A régi serház helyén az 1870-es években épült fel
Spazieren Platz V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Vö­
az Újvárosháza ma is álló szép palotája. Akkor­
rösm arty tér
tájt a régészet még nem volt partner a beruházók
Spazieren: séta (németül).
számára (most sem mindig sikerül ezt a státust
Spektakel Gasse II. Víziváros. Lásd: Erőd utca
elérnie), így történhetett meg, hogy az 1687-től
Spektakel: lárma (németül).
1869-ig fennálló, és 1815-ig sört is gyártó épü­
Sperling Gasse V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi utca
letnek az alapfalai előkerültek ugyan, a maradvá­
Sperling: veréb (németül).
nyok alapos, értő elemzésére mégsem került sor.
Spiegel Gasse V. Lipótváros. Lásd: Tüköry utca
Csak egyetlen rajz készült róla, az is magánszor­
Spiegel: családnév.
galomból, s ezt Rómer Flóris közölte azután a
Spital Gasse II. Víziváros. Lásd: Ganz utca
régi Pestről szóló munkájában. Ezen a rajzon jól
Spital Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Óbor utca
látszik, hogy a feltárt régi falak között jó néhány
Spital Gasse III. Óbuda. Lásd: Kórház utca
sír, de legalábbis csontváz rejtezett. Ezekről azt
Spital Gasse V. Belváros. Lásd: Régi posta utca
állítja Bevilaqua Borsody Béla, hogy nincs más­
Spital: kórház, szegényház (németül).
ról szó, mint azon emberek földi maradványairól,
akiket a török időkben és később ott, abban a Spitzberg Gasse I. Tabán. Lásd: Csúcshegy utca
Spitzberg: csúcshegy (németül).
házban gyilkoltak meg. Ez bizony nem volt lehe­
Spor Gasse V. Belváros.189 Lásd: Irányi Dániel utca
tetlen, és nem is lett volna példa nélküli eset a
Spom: sarkantyú (németül).
pesti csárdák történetében, mégis valószínűbbnek
Sporer Gasse V. Belváros. Lásd: Vitkovics Mihály
tetszik Rómer feltevése, aki temetőt sejt itt.
utca
így vagy úgy történt, annyi bizonyos, hogy 1815-
Sporer (Spomer): sarkantyús (németül).
ig számtalan hektoliternyi sört főztek abban a
vénséges vén házban, amelyet megcélzott házso­ Sporn Gasse V. Belváros.189 Lásd: Irányi D ániel
utca
rával a Dunánál induló Sörház utca.
Spom: sarkantyú (németül)
Sport tér XVI. Sashalom (1930-as évek). Gizella ut­
sörház', az elnevezéskor így nevezték a közeli sör­ ca és Színjátszó utca között. Területrendezés miatt
gyárat. megszűnt (1974).
Sörös utca [38 B2] X. Óhegy (1973). Előzőleg: Sport tér [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954). Előző­
Alkér utca egy része. Mádi utca 96.-tól Sörgyár leg: Edző tér (1950-es évek). Szigetcsép utcától
utca 47.-ig. Búzási utcáig.
Sport tér
Sport tér XVIII. Kossuth Ferenc-telep (1950-es
évek). Szélső utca és Táncsics Mihály utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1966).
Sport utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Dózsa György utcától Márton utca 11.-ig.
Sport utca [37 A2] VIII. Kerepesdűlő (1991). Elő­
ző neve: Knopp Imre utca (1967), Sport utca
(1929). Asztalos Sándor úttól Hungária körút 6.-ig.
Sport utca [57 A3] XXII. Nagytétény (1945). Elő­
zőleg: Levente utca (1930-as évek). Fáy Ferenc
utca 45.-től Angeli utca 60.-ig.
sport: sporttelep mellett lévő utcák.
Sportcsarnok utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Új-
telep (2005). Zsombékos utcától Útilapu utcáig.
Sportpálya utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (2005).
A Haraszti utcai sportpálya délnyugati oldalánál.
Sporttelep utca [17 Al] IV. Újpest (1954). Vad-
gesztenye utca 22.-től Paripa utca 23.-ig. A közel­
ben volt sporttelepekről.
Spur Gasse V. Belváros. Lásd: Irányi D ániel utca
Sram li utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Zemplén Győző utcától Víziorgona utcáig.
sramli: szórakoztató, népies bécsi zene, melyet jel­
legzetes hangszer-összeállítású együttes - hegedűs,
Sram li utca
Az utcák szaporodtával nehéz volt mindegyik
közterületnek okszerű nevet találni, bizonyos
határon túl pedig nem is lehetséges, mert ami
ráillik, az már előfordult másutt. Nem segíte­
nek személynevek sem a célszerűségben, mert
nem volt minden utcának híres lakója, míg a
másiknak akár tíz is lehetett. Ezért aztán a régi
analógiákat felhasználva olyan érdekesebbnél
érdekesebb új nevek születtek, mint amilyen a
békásmegyeri Sramli utca. A város határához kö­
zel eső óbudai házsort, amely a Zemplén Győző
utcát és a Víziorgona utcát köti össze, 1979-ben
keresztelték e különleges névre. Újkori utcanév­
vel állunk szemben, mégsem valószínű, hogy a
bécsi zene legkiválóbb ismerőin - s talán a kör­
nyéken élő időseken kívül - bárki pontosan le
tudná írni, miért éppen ez a titokzatosan, kissé
idegenül csengő név került rá a térképekre. Pe­
dig a magyarázat egyszerű, ha tudjuk, hogy a
sramli, ez a szórakoztató, népies zene a város
fertályán élő németek szórakoztatását szolgálta
egykoron. Eredete a XIX. századba nyúlik visz-
sza, amikor a Johann és Joseph Schrammel test­
vérpáros megalapitotta a hegedűsök, gitárosok,
klarinétosok és egy szólóénekes által előadható
zenei stílust, amely az 1800-as évek derekán in­
dult hódító útjára. így jutott el a magyar főváros­
ba és vidékére is, napjainkban pedig utcanév for­
májában él tovább, kissé torzult formában őrizve
az alapítók nevét.
524
gitáros, klarinétos és szólóénekes - ad elő. Nevét
a stílus a Johann és Joseph Schrammel testvérpárról
kapta, akik a XIX. században először alakitottak
ilyen együttest. Az elnevezés emlékeztet a helyi
német lakosság szórakozására.
Stáció utca I. Gellérthegy. Lásd: Sánc utca
Stáció utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Römer
Flóris utca
Stáció utca VIII. Józsefváros. Lásd: Baross utca
Stáció utca [59 Al] XXII. Budafok (XIX. század).
Péter-Pál utca 3.-tól Kálváriahegy utca 20.-ig.
stáció: a kálvária 14 képoszlopának egyike, amelyik
Krisztus szenvedésének egy állomását ábrázolja.
Mindenhol egy-egy kálváriához vezetett a Stáció
utca.
Stadion utca IV. Újpest. Területrendezés miatt, utca­
ként megszűnt.
stadion: az Újpesti Torna Egyesület labdarúgó­
stadionja mellett volt.
Stadt Mayer Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy
Sándor utca
Stadt Mayerhof Gasse XII. Krisztinaváros. Lásd:
Városmajor utca
Stadt Schopper Platz V. Lipótváros. Lásd: Kossuth
Lajos tér
Stadtgut Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy Sán­
dor utca
Stadthaus Gasse V. Belváros. Lásd: Váci utca
Stadthaus Gasse V. Belváros. Lásd: Városház utca
Stadthaus Platz V. Belváros. Lásd: Piarista utca,
Váci utca
Stadthaus: városháza (németül)
Städtischer Auswind Platz V. Lipótváros. Lásd: Kos­
suth Lajos tér
Stadtwald Alle VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros.
Lásd: Városligeti fasor
Stadtwald Weg VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros.
Lásd: Városligeti fasor
Stadtwald: városerdő (németül), Városliget
Stadtwäldchen Allee VI. Terézváros, VII. Erzsébet­
város. Lásd: Városligeti fasor
Staffenberger utca VIII. Józsefváros. Lásd: Apáthy
István utca
Staffenberger István (P-1878): bőrkereskedő. 1848
előtt városi szószóló, 1848-1851 között, majd
1858-tól újra városi képviselő. 1860. augusztus
14-én az ő javaslata alapján hozott Pest város ta­
nácsa olyan határozatot, hogy a tárgyalásokat és
jegyzőkönyveket magyarul vezessék, és a német
csak ennek fordítása legyen. Halálakor a hálás vá­
ros utcát nevezett el róla.
Stáhly utca [36 Al, 84 A2] VIII. Józsefváros (1874).
Előzőleg: Nagy Kórház utca (1873), Grosse
Spital Gasse (1817). Vas utca 2/c-től Somogyi Béla
utca 3.-ig.
Stáhly Ignác (1787-1849): orvos, országos főorvos,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
525
tiszteleti tagja. Pest szabad királyi város 1846.
december 4-én „József nádornak orvosi ápolása
és gyógyítása körül szerzett érdemeiért” díszpol­
gári cimmel tüntette ki.72
Stainbrecher utca VIII. Józsefváros. Lásd: József utca
Stainbrecher. helyi birtokos család.
Statio Gasse I. Gellérthegy. Lásd: Sánc utca
Statio Gasse II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Römer
Flóris utca
Statio Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Baross utca
Statio : állomás (németül).
Stecher Gasse V. Belváros. Lásd: Cukor utca
Stefánia út [24 B3, 25 A3, 37 Al, 81 A-B3, 85 Bl]
XIV. Istvánmező (1991). Előzőleg: Népstadion út
(1961), Vorosilov út (1946), Stefánia út (1919),
Árpád út (1918-1919), Stefánia út (1888). A Hő­
sök terétől az Ajtósi Dürer sorig tartó városligeti
szakasz Corso út (1879), 1888-tól Stefánia út. Ek­
kor ehhez hozzácsatolva az Ajtósi Dürer sortól az
Egressy útig tartó szakasz, majd 1893-ban a Vízto­
rony utca (1888) az Egressy úttól a Hungária útig.
1987-ben a Hősök tere és az Ajtósi Dürer sor kö­
zötti szakasza az Olof Palme sétány nevet kapta.
Hungária körút 58.-tól Ajtósi Dürer sor 25.-ig.
Stefánia utca XVI. Cinkota. Lásd: M űszerész utca
Stefánia utca [64 A2-3] XVIII. Újpéteritelep (1910-
es évek). Nemes utca 47.-től Juhász József utca
5.-ig.
Stefánia : a helyi birtokos Lőwy család egyik tag­
járól.
Stefánia utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1992).
Előzőleg: Hevesi Ákos utca (1953), Somogyi Béla
utca (1946), Stefánia utca (XIX. század), Grüne
Nussßaum Gasse (Zöld dió utca) (XVIII. szá­
zad).281 Grassalkovich úttól a MÁV vonaláig.
Stefánia (1864-1940): belga főhercegnő. 1881-től
Rudolf magyar trónörökös, majd annak 1889-ben
történt halála után 1900-tól gróf Lónyay Elemér
felesége.
Stefans Platz V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
Stefans Platz VII. Erzsébetváros. Lásd: Klauzál tér
Stefans Weg VII. Erzsébetváros. Lásd: István út
Stefan : István (németül).
Stein Gässl III. Óbuda. Lásd: Kő utca
Stein: kő (németül).
Steinbrucher Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kará­
csony Sándor utca
Steinbrucher Linie VIII. Józsefváros, X. Tisztviselő-
telep. Lásd: Orczy út
Steinbrucher Strasse VIII. Józsefváros, Kerepesdűlő,
Népliget. Lásd: Kőbányai út
Steinbrucher: kőbányai (németül).
Steindl Imre utca [35 Bl, 83 Al] V Lipótváros
(1963). Előzőleg: Árpád utca (1874), Árpád Gasse
(1866), Kranawetter Gasse (Fenyőmadár utca)
(1850-es évek).17 Széchenyi rakpart 6.-tól Nádor
utca 26.-ig.
Steindl Imre utca
Stefánia út
„A Közmunkatanács kezdeményezése folytán
Pest város hatósága elhatározta, hogy a Csömöri
út és a Külső Kerepesi út közt fekvő városi ho­
mokbánya-terület (mintegy 70 hold) a Városliget
nagyobbítására fordíttassék. A parkosítás és utak
előállítási költségeinek viselését szintén a város
vállalta el, de a mostani Városligetet az új ligettel
az Istvánmezőn át összekötő útnak helyreállitá-
sára a Csömöri útig - minthogy magántelkeken
keresztül kell vezetni, s e végből magántelkeket
megszerezni vagy kisajátítani keilend - a Fővá­
rosi Közmunkák Tanácsa kötelezte magát” - Írja
a Vasárnapi Újság 1873. szeptember 7-i száma a
Városliget bővítése című cikkében.
Hogy melyik ez a szóban forgó új liget és új össze­
kötő út, azt megtudhatjuk, ha összehasonlítunk
egy 1880-as években készült térképet egy korunk-
belivel. A tervezett új liget helyén ott találjuk az
1880-as években átadott Lóversenypályát, majd
annak helyén (a mai változatot tanulmányozva)
a Puskás Ferenc Stadiont és kertjét. Az összekö­
tő út pedig nem más, mint a meg is valósult, ám
eredeti funkcióját jócskán kinőtt Stefánia út.
A Városligetet átszelő és az ezt a tervezett máso­
dik ligettel összekötő Stefánia út megépítéséhez az
1880-as évek elején fogtak hozzá. Kezdetben csak
az első, a ligeten átvezető szakasza készült el. Am
az 1885. évi Országos Kiállítás terve indokolttá
tette, hogy a várost és zöldterületet (ahol majdan
a kiállítási pavilonok állnak) a könnyebb megköze­
lítés kedvéért összekössék egy széles kocsiúttal. így
jött létre végül is a Stefánia út, amely az 1882-ben
tragikus körülmények között elhunyt Rudolf trón­
örökös feleségéről kapta a nevét 1888-ban.
Az akkori Pest legszebb sétánya és kocsikorzója
volt ez, melyet csaknem végig platánsor szegé­
lyezett. A Lóversenyteret látogató főúri közön­
ség itt hajtatott végig, négyes, sőt hatos fogata­
in a nyolcvanas, kilencvenes évek derekán. Am
ezeknek a reprezentatív felvonulásoknak a szá­
zadfordulón a város gyors terjeszkedésének kö­
vetkeztében vége szakadt, s bár a Stefánia korzó
továbbra is megmaradt a főváros egyik legszebb
sétaútjának, lassan elvesztette korábbi, a társasá­
gi életben játszott fontos szerepét és jelentőségét.
1918-ban nevétől is megfosztották. A kommün
várospolitikusai Árpád útnak keresztelték. Néhány
hét múlva visszatérhetett ugyan Stefánia, 1946 jú­
niusában azonban újra politikai okokból kellett tá­
voznia, Vorosilov marsall kedvéért. Miután pedig
felépült az új sportcentrum (s változott a nemzet­
közi politika), 1961-től Népstadion útként tanultuk
meg a nevét. 1991 a rehabilitáció éve. Most újra
Stefániáé az út felső szakasza. A ligeti részt pedig
1987 óta Olof Palme sétánynak ismeri a város.
Steiner utca 526

Steindl Imre (1839-1902): építész, egyetemi tanár, Stollár Béla utca

a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tagja, a Magyar
A régi Pesten két Valero utca is volt. Egy a Li-
Tudományos Akadémia levelező tagja. Az Ország-
pót-, egy a Terézvárosban. Az utóbbi volt a ré­
gyűlés épületének létrehozója.
gebbi. Mára már kicserélt neve arra utalt, hogy
Steiner utca VI. Terézváros. Lásd: Szondi utca
itt, a Király utcának a terézvárosi templomhoz
Steiner József (?—?): helyi birtokosról.
közel eső egyik kereszteződésében épült fel az
Steinmetz Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kőfaragó
1700-as évek végén az első Valero-selyemgyár.
utca
A spanyol származású Valero István és Tamás, a
Steinmetz: kőfaragó (németül).
terézvárosi gyáralapítók már Pesten, illetve Bu­
Steinmetz kapitány utca XVIII. Miklóstelep. Lásd:
dán születtek, s az 1780-as években kezdték meg
Ráday Gedeon utca
működésüket a Király utcára nyíló teleksoron,
Steinmetz Miklós (1913-1944): százados, a Vörös
amelynek darabjait egyenként vásárolták meg a
Hadsereg katonája, aki parlamenterként, tisztá­
század fordulójáig, s amely végső kiterjedésében
zatlan körülmények között esett el.
tízezer négyszögölt tett ki. És valóságos paradi­
Stephan Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Czuczor utca
csomot rendeztek be a Valero fiúk, szép kerttel,
Stem Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Gönczy Pál utca
a selyemhernyó tenyésztéséhez nélkülözhetet­
Stem: csillag (németül)
len eperfákkal, eleinte kis kézművescsamokkal.
Stem Gasse V Lipótváros. Lásd: Kálmán Imre utca
1815-ben aztán pazar és reprezentatív gyárépü­
Sticker Gasse V Belváros. Lásd: Cukor utca
leteket építettek a teleknek a Király utcával hatá­
Sticker: hímző (németül).
ros részén. Ekkor nyitották a Valero - mai Kürt
Stier Gasse V. Belváros. Lásd: Pintér utca - utcát is.
Stier: bika (németül).
Hosszú évtizedekig folyt itt a „selyem- és fátyol­
Stoczek utca [35 B3] XI. Lágymányos (1900). Ber­
gyártás”, míg a Nőegyesület - az újabb század
talan Lajos utca 8.-tól Egry József utca 1-3.-ig.
fordulója előtt - meg nem vette a kastélyszerű
Stoczek József (1819-1890): mérnök, pedagógus,
épületet menház céljaira. Jó nyolcvan éve olyan
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­ nyomtalanul lebontották, hogy még egy fotográ­
mia tiszteleti tagja, igazgató tagja, másodelnöke. fia sem maradt fenn róla. 1938-ig ennek ellenére
Stollár Béla utca [23 B3, 79 A-B3] V. Lipótváros
tartotta magát az okafogyott Valero név a táblá­
(1951). Előzőleg: Klotild utca (1874), Clotild kon, de akkor lecserélték Kürtre. Tulajdonkép­
Gasse (1860-as évek),45 Valero Gasse/utca (1840-es pen megmagyarázhatatlan az oka. Talán a szom­
évek),1Eisenbahn Linie (Vaspálya vonal) (1854).17 szédos Zeneakadémiára és egy másik szomszéd­
Két részből áll. 1. Széchenyi rakpart 15.-től Fáik
ra, a Hegedű utcára gondoltak?
Miksa utca 16.-ig. 2. Honvéd utca 27.-től Bajcsy-
Volt azonban a Lipótvárosban is egy Valero
Zsilinszky út 78.-ig. Stollár Béla (1917-1944):
utca. Ide költözött a nagy hírű család követ­
banktisztviselő, újságíró, az ellenállási mozgalom
kező nemzedéke, iparával együtt, s ezen okból
tagja. 1944 karácsonya első napjának délutánján
1840-től fogva hosszú időn át így hívják ezt az
a nyilasok 23 társával együtt az utca 24. számú
utcát. Eddig jutva a történetben még azt is gon­
házában, tűzharcban megölték.
dolhatnánk: az eset szabályos lefutású. S való­
Storchen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Bókay János ban az, már tudniillik azért, mert Pest-Budán
utca
az ésszerűtlen utcanév-változtatások jelentik a
Zum Storchen: A gólyához címzett boltról.
szabályt...
Strand sétány [28 B2] XVI. Cinkota (1974). Lo­
A városegyesitéskor a Közmunkatanács nagyon
csoló utcától Sóderos utcáig.
helyesen úgy döntött, hogy a régebbi, a terézvá­
strand: az elnevezés arra utal, hogy az út sétány
rosi Valero nevet kell megtartani, a lipótvárosit
jellegű; egyik oldalánál húzódik a strand kerítése
pedig elkeresztelték Koburg Klotild Mária Amá­
Strasse nach Promontor XI. Kelenföld, Lágymányos.
lia főhercegasszonyról Klotild utcának.
Lásd: Budafoki út
Itt veszett el az első ütközet: az utca ugyanis
Strasse nach Stuhlweissenburg XI. Gellérthegy, Lágy­
1951-ben (szinte természetesen) új nevet kapott,
mányos, Kelenföld. Lásd: Bartók Béla út, Fe­
Stollár Béláét, az antifasiszta ellenállás mártírjáét.
hérvári út
De közben a régi, a terézvárosi utcanév is meg­
Strasse nach Stuhlweissenburger Tor I. Vár. Lásd:
változott - láttuk: megmagyarázhatatlanul - Kürt
Tábor utca
utcára.
Strasse zum Wiener Thor I. Víziváros, II. Országút,
így aztán a régi pesti ipar egyik legnagyobb vál­
XII. Krisztinaváros. Lásd: Várfok utca
lalkozásának mára nem maradt utcanévben meg­
Strauch Gasse III. Újlak. Lásd: Bokor utca
örökített nyoma a városban. Hála az előrelátás­
Strázsa köz [37 A1 (Strá.)] VIII. Kerepesdűlő
nak...
(1956). Strázsa utcától Stróbl Alajos utcáig.
527
Strázsa utca VIII. Józsefváros. Lásd: Ör utca
Strázsa utca [37 Al] VIII. Kerepesdűlő (1954).205
Előzőleg: 49. utca. Stróbl Alajos utca 7.-től Hős
utca 2.-ig.
strázsa: az őrszem neve a XX. századig.
Strázsahegy utca [42 B3, 54 Bl, 55 Al] XVII.
Rákoskert (1991). Előző neve: G jelű utca (1980-
as évek). Podmaniczky János sétánytól Pipishegy
utcáig.
Strázsa-hegy: 212 m magas hegy a XVII. kerület­
ben. A környék legmagasabb pontja, ezért a törö­
kök őrhelyet (strázsát) tartottak fenn rajta.18
Strázsahegyi dűlő [42 B3, 54 Bl, 55 Al] XVII.
Rákoskert (1996). Összekötő utcától Rózsaszál
utcáig.
Stricker Gasse V. Belváros. Lásd: Pesti Barnabás
utca
Stricker, kötő (németül).
Stróbl Alajos utca [37 Al, 85 B2] VIII. Kerepes­
dűlő (1933). Előzőleg: Juranics utca egy része
(1908). Asztalos Sándor út 3.-tól Hungária körút
32.-ig.
Stróbl Alajos (1856-1926): szobrász, főiskolai ta­
nár.
Strom feld Aurél út [34 Bl-2] XII. Németvölgy,
Orbánhegy (1947). Előzőleg: Pilsudski út (1936),
Ince út (1911). Apor Vilmos tér 8.-tól Orbánhe-
gyi út 40.-ig.
Stromfeld Aurél utca XVI. Sashalom. Lásd: Vörös­
major utca
Stromfeld Aurél utca XXIII. Millenniumtelep. Lásd:
Ráckeve utca
Stromfeld Aurél (1878-1927): katonatiszt, az Oszt­
rák-Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Ta­
nácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg vezérkari
főnöke. Ő vezette a megszálló csehek elleni fel­
vidéki hadműveleteket. Amikor az antantjegyzék
értelmében Eperjest vissza kellett adni, lemon­
dott. 1919-ben megfosztották katonai rangjától,
és háromévi börtönre ítélték.
Stubnyai utca [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1928).211 Erzsébet királyné útja 36/b-től Kassai
utca 5/b-ig.
Stubnya, Stubnyafürdö: helység Turóc várme­
gyében. (Ma Szlovákia [Turóchévíz]: Turcianske
Teplice.)
Suba utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954). Előző­
leg: Arany János utca (1920-as évek), Havas ut­
ca (1910-es évek). Páratlan oldal a bal oldalon.
1950. január 1-jén átcsatolva Csömörtől. Csitári
utca 4.-től a főváros és Csömör határáig.
suba', pásztorok viselik a hosszú, gyapjas juhbőr-
ből készült, ujjatlan köpenyfélét.
Sudár utca [58 A2] XXII. Budatétény (1962). Elő­
zőleg: Eperjesi utca (1920-as évek). Nyél utca
22.-től Ispiláng utca 21.-ig.
Sugár út VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út
Sümegvári utca
Sugár út [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as évek).196
Nem hivatalos elnevezés.
Suháng utca [33 B3] XI. Madárhegy (1995). Nagy-
ida utcától Rózsabarack utcáig.
suháng'. 1-2 éves, 2 m magas facsemete.
Sujtás utca [15 B2] III. Aquincum (1954). Záhony
utcától Keled útig.
sujtás: dísz(egyen)ruhára kacskaringósan felvarrt
lapos zsinór.
Sulyok utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1987). Lő­
pormalom utca 5.-től Vizimolnár utca 33.-ig.
sulyok: faluhelyen a XX. század közepéig a ruha
mosásakor, annak verésére használt vastag falap. Az
elnevezés itt a Dunához kötődő tevékenységre utal.
Súlyom utca [40 A2 (Su.)] X. Kőbánya-Kertváros
(1991). A 42 526/135 helyrajzi számú telektől
Vörösfenyő utcáig.204
súlyom: állóvizek, mocsarak felszínén tenyésző,
ehető termésű védett növény.
Surányi Ferenc utca [40 B3] XVII. Rákoshegy
(2003). Rákosmezei repülők útjától az U alakban
megtörő Risztics János utcáig.
Surányi Ferenc (1889-1914): lakatosmester, re­
pülőgép-konstruktőr, a rákosi repülőgárda egyik
tagja. 1914-ben hadipilóta szolgálatra jelentke­
zett, és a háború forgatagában eltűnt.
Surányi Miklós tér XVIII. Ganztelep. Lásd: Bar-
cika tér
Surányi Miklós (1882-1936): újságíró, író.
Susogó utca [21 B3, 33 Bl] XII. Kútvölgy (1969).
Diós árok 45.-től Galgóczy utca 50.-ig.
Susulyka utca [45 B3-2] XI. Kőérberek (1999).
Fülőke utcától Kamaraerdei útig.
susulyka: a közeli erdőkben termő, ehető gomba.
Suszter János: lásd Schuster János
Sügér utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1966). Elő­
zőleg: Balaton utca (1937). Szent István út 349.-
től Királyhágó utca 98.-ig.
sügér: mind folyó-, mind állóvízben gyakori, ki­
sebb, zömök, ízletes hal
Sükösd utca [46 Bl-2, 47 Al-2 (Sü.)] XI. Kelen-
völgy (2002). Előzőleg: Szeghalom utca egy része.
Egér úttól Solt utcáig.
Sükösd: helység Pest megyében.
Süllő utca [24 A2, 79 Bl, 80 AI] XIII. Újlipótváros
(1902).210 Váci út 100.-tól Esztergomi út 17.-ig.
süllő: 1 kg-nál kisebb fogas hal.
Sülysápi utca [41 B3, 53 Bl, 54 AI] XVII. Rákos­
hegy (1996). Előzőleg: 549. utca és Kaszinó utca
(1940-es évek). Ferihegyi út és Kévekötő utca
között a MÁV vonala mellett. Lásd: Tápiósüly.
Sümegvár köz [34 B3 (Sümegv.)] XI. Sasad (1933).
Haraszti út 21.-től Beregszász tér 12.-ig.
Sümegvári utca [34 B3] XI. Sasad (1913). Erede­
tileg a Pannonhalmi utcától a Sasadi útig, 1933-tól
a Beregszász térig. Pannonhalmi út 28.-tól Bereg­
szász tér 12.-ig.
Sün utca
Sümegvár: a Veszprém megyei Sümeg városának
hegyén ma is álló, a XIV. században épült, felújí­
tott erődítmény. A török időkben fontos végvár.
Sün utca [33 B3] XII. Magasút (1963). Lidérc ut­
ca 17.-től az Ordögoromi kőfejtő természetvédel­
mi terület határáig vezető utca, a Kikerics utcától
zsákutca.
Sürgöny utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Lahner utca (1900-as). Csibuk utca
69.-től a MÁV kelebiai vonaláig.
Sütő utca I. Vár Lásd: Országház utca
sütő: a 17. számú házban lakott Spiegl Bernhardt
pékmesterről - akinek ma is álló házán a kapu
zárókövében látható egy kifli - és a pékek itteni
boltjairól.
Sütő utca [35 Bl, 83 B2] V. Belváros (1874). Elő­
zőleg: Bäcker Gasse (Sütő utca vagy Pék utca)
(1804), Serviten Gasse (1690). Kalácssütő utca
(XVIII. közepe).1 Forgalom elől elzárva, csak
gyalogosoknak. Eredetileg a Városház utca 9-11.-
től a Szomory Dezső tér 1.-től Deák Ferenc tér
4-5.-ig.
sütő: a Károly-kaszárnyának - a mai Főpolgármes­
teri Hivatal elődjének - az utcában működő sü­
tödéjéről.
Sütő utca XXII. Budafok. Lásd: Rugó utca
Sütő utca XXII. Budatétény. Lásd: Halk utca
Sütöde utca [51 Al] X. Újhegy (1976). Újhegyi
sétánytól Tavas utcáig.
sütöde: a közeli sütőüzemről kapta nevét.
Süveg utca [34 A2-3] XI. Sasad (1912). Német­
völgyi út 148.-tól 2375/15 helyrajzi számú telekig.
Süvöltő utca [46 A3, 58 Al] XXII. Budatétény
528
(19 87).246 Előzőleg: 859. utca. Kelenvölgyi út 9.-től
Kamaraerdei út 10.-ig.
süvöltő: pacsirta nagyságú, tarka tollú, pintyféle,
védett énekesmadár.
Sváb utca I. Vár. Úri utca és Tóth Árpád sétány kö­
zött (XVIII. század). A 132. számú telken volt.1
Beépült, megszűnt.
Sváb utca VIII. Józsefváros. Lásd: Schwäbische Gasse
Svábhegy utca I. Krisztinaváros. Lásd: Schwaben­
berg Gasse
Svábhegy: lásd a városrészek között.
Svábok utcája XXIII. Soroksár. Lásd: Táncsics M i­
hály utca
Lásd még: Schwomm Gasse
Svábok utcája I. Vár. Lásd: Szenthárom ság utca
svábok: az elnevezéskor itt lakó svábokról kapta
nevét.
Svachulay Sándor utca [41 A3] XVII. Rákoshegy
(2003). A Helikopter úttól a Magyar szárnyak
dűlőig.
Svachulay Sándor (1875-1954): mechanikus mű­
szerész, repülőgép-konstruktőr, a magyar repülés
egyik jelentős személyisége. Ebben az időben foly­
tak a La Manche csatorna átrepülési kísérletei. Új
repülőgépeit csónaktesttel és felhúzható kerekek­
kel szerelte fel. Ez az első magyar kétéltűkísérlet.
Svájci út [33 B2-1] XII. Széchenyihegy (1886). Elő­
zőleg: Cathry út (1870-es évek). Karthauzi utca
16.-tól Farkasvölgyi út 9.-ig.
svájci: a svábhegyi fogaskerekű vasút tervezője
Cathry Szaléz Ferenc svájci mérnök volt. Valószí­
nűleg a nehezen kiejthető név miatt kapta az egy­
szerűbb nevet.

Sz
Szabács utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1932).
Nagy Lajos király útja 131.-től Rózsavölgyi tér
15.-ig.
Szabács: város Szerbiában (Sabac), a Száva jobb
partján. Mellette áll a híres vár, amelyet 1470-
ben kezdett építtetni Mohamed szultán. Mátyás
király 1476. február 15-én, hosszú, heves ostrom
után elfoglalta. Az ostromot és a vár bevételét a
közel egykorú Szabács viadala, a legrégibb ma­
gyar nyelvű históriás ének örökíti meg.
Szabad köz [61 B2] XX. Pesterzsébet (1964). Elő­
zőleg: Szent István köz (1940-es évek). Könyves
utcától Temető sorig.
Szabad utca II. Újlak. Lásd: Sajka utca
Szabad föld út [28 B3-2, 29 A2-B1] XVI. Cinkota
(1954). Előzőleg: Szabadság utca (1945), Horthy
Miklós út (1922), Kerepesi út (1880-as évek),
Via publica Pestiensis (Pesti országút) (1878).
Sorként számozva. A Szilas-pataktól a főváros és
Kistarcsa határáig.
szabad föld: az 1950-es évekre jellemző, sajátos,
politikai ízű kifejezés.
Szabad harcosok útja [47 A3 (Szab. H.)] XI. Ke-
lenvölgy (1953). Kővirág sor 47.-től Kamilla utca
2.-ig.
Szabad határ utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Szabadkai utca (1920-as évek).
Emlék utca 6.-nál nyíló zsákutca.
szabad határ: az 1950-es évekre jellemző, sajátos,
politikai ízű kifejezés.
Szabadka utca [16 Al] III. Csillaghegy (1930-as
évek). Pozsonyi út 58.-tól Kalászi utca 30.-ig.
Szabadka utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Szabad
rét utca
Szabadka utca [52 A3] XVIII. Gloriett-telep
(1940).227 Cziffra György utca 85.-től Gyékény
térig.
Szabadka utca [51 A3, 63 Al] XIX. Kispest
(1940).213 Kolozsvár utca 103.-tól Pozsony utca
126.-ig.
Szabadka utca [50 A-B3, 62 Al] XX. Gubacsi­
puszta (1932).239 Kakastó utca 129.-től Nagykő­
rösi út 245.-ig.
Szabadkai út [49 A3-2] IX. Gubacsidűlő (1910).
Eredetileg a Soroksári úttól az Üllői útig. A Gu­
bacsi úttól az Üllői útig üzemi terület lett. Sorok­
sári út 164.-től Gubacsi út 32.-ig.
Szabadkai utca III. Csillaghegy. Lásd: Őrtorony
utca
Szabadkai utca [16 Bl-2] IV. Újpest (1926). Elő­
zőleg: Szép utca (1908 előtt). Baross utca 37.-től
Attila utca 70.-ig.
Szabadkai utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
Szabadság tér
(1930-as évek). Rigó utca 19.-től Hunyadi utcá­
ig, onnan zsákutca.
Szabadkai utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szabad
határ utca
Szabadkai utca [60 A-Bl] XXI. Csepel-Kertváros
(1928).280 József Attila utca 23.-tól Szebeni utca
22.-ig.
Szabadkai utca [58 A l] XXII. Baross Gábor-te-
lep, Budatétény (1930-as évek). Alvó utcától a
kerület határáig, a Csiperke utca folytatásaként.
Szabadka: város Bács-Bodrog vármegyében. (Ma
[Szerbia, Vajdaság]: Subotica.)
Szabadkikötő út XXI. Szigetcsúcs. Lásd: Weiss
M anfréd út
szabadkikötő: a Csepel-sziget északi részén 1926-
ban megnyílt közforgalmú dunai kikötőhely. Az
út a Csepeli Szabadkikötőhöz vezet.
Szabad május tér [53 Al] XVII. Rákoshegy (1953).
Előzőleg: Petőfi tér (1948). Baross utca, Bajza
utca 53-59., Vörösmarty utca és Kiss János utca
között.
szabad május: a nemzetközi munkásmozgalom ün­
nepnapjának 1945 utáni jelzője.
Szabados Sándor utca XI. Kelenföld. Lásd: Albert
utca
Szabados Sándor (1874-1938?): újságíró. A Ma­
gyarországi Szociáldemokrata Párt tagja. 1908-
1918 között az Országos Munkásbiztosító Pénz­
tár titkára, illetve igazgatóhelyettese. 1919-ben a
Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja lett.
A Tanácsköztársaság alatt közoktatásügyi népbiz­
tos, a Szellemi Termékek Országos Tanácsának
elnöke. 1921-ben fogolycserével a Szovjetunióba
került. A sztálinizmus áldozata lett.
Szabad rét utca [42 A2] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Szabadka utca (1920-as évek).
Csabai út 54.-től Malom árokig.
szabad rét: az 1950-es évekre jellemző, sajátos,
politikai ízű kifejezés.
Szabadság híd [35 B2, 83 B3] V. Belváros, IX.
Ferencváros, XI. Lágymányos (1946). Előzőleg:
Ferenc József híd (1896). A Fővám tér és a Szent
Gellért tér között.
Szabadság köz [59 B2, 60 A2] XXI. Csepel-Csil-
lagtelep (2003) Előzőleg 778. utca. A Szabadság
utcából nyíló zsákutca.
Szabadság sugárút [42 A2-B3] XVII. Rákoscsaba.
Előzőleg: Szabadság út (1945), Horthy Miklós
út (1920-as évek), Fasor (XIX. század). A MÁV
hatvani vonalától Pesti út 344.-ig.
Szabadság tér [12 A3] II. Adyliget (1945). Előző­
leg: Horthy Miklós tér (1920-as évek). Széchenyi
utca 10. és Hársalja út 16. között.
Szabadság tér IV. Megyer. Lásd: Béke tér
Szabadság tér V. Belváros. Lásd: Váci utca
Szabadság tér [35 Bl, 83 Al] V. Lipótváros.
A XVIII. században épült „Üjépület” helyén
Szabadság tér
Szabadság tér
A mai Szabadság teret 1786-ban Hülff Móricz
Bálint pesti polgármester ajándékozta a katonai
kincstárnak. Mint Schmall Lajos írja, a polgár-
mester úrnak ez volt az utolsó dobása, mert a
feldühödött polgárok megelégelték, hogy a vá­
ros pénzével úgy bánik, mintha a sajátja len­
ne. Értéktelen telkeit magas áron vetette meg
a várossal, a város embereit dolgoztatta saját
birtokán, és végül hatalmas és drága ingatlant
adott ingyen az osztrák katonaságnak a legjob­
ban fejlődő pesti városrészben. A polgármes­
tert egyszerűen kidobták a Városházáról. A tel­
ken felépült kaszámyabörtönt, a II. József által
emeltetett, hírhedt Újépületet időközben lassan
körbenőtték a lakóházak. Újlipótvárosba nagy-
kereskedők költöztek, gazdag birtokosok húzták
fel drága palotáikat. Az erődnek ható, németül
Neugebáudénak nevezett épület megjelenése
azonban még hosszú időn keresztül különbö­
ző találgatásokat és ellenszenvet váltott ki a la­
kosság köréből. A szabadságharc leverése után
teljes joggal, hiszen a tragikus kimenetelű har­
cok után a magyar hazafiak börtöne és kivégző-
helye lett az Újépület: itt halt vértanúhalált az
első független, felelős miniszterelnök, Batthyá­
ny Lajos is. A kiegyezés után könyvnyomdává,
rézmetsző műhellyé, majd árvaházzá kívánták
átalakítani a hajdan fogházként, laktanyaként,
majd a közös hadsereg katonai akadémiájaként
működő hatalmas, ormótlan építményt. Ám
1897-ben megpecsételődött sorsa: az utolsó
tégláig lebontották, hogy helyén Pálóczi Antal
tervei szerint - a déli részen húzódó Széchényi
sétatérrel összevonva - kiépítsék a Szabadság
teret, amely azóta is büszkén viseli a jól megér­
demelt nevet.
1898-ban kialakult térségen nagy műgonddal
megtervezett, jelentős épületekkel körülvett, meg­
épített lipótvárosi tér. Egy része előzőleg: Széche­
nyi sétatér (Promenad) (1846). Pattantyús ka­
szárnya melletti tér.1A Nádor utca, a volt Tőzsde
épülete, a Magyar Nemzeti Bank épülete, a Hold
utca és a Szabadság tér déli oldala által határolt
terület. Nádor utca 23., Október 6. utca 26. és
23., Sas utca 28. és 29., Hercegprímás utca 24.
és 21., Hold utca 2., Kiss Ernő utca 1. és 2., Per-
czel Mór utca 1. és 2., Aulich utca 1. és 2., Hon­
véd utca 1. és 2., Vécsey utca 1. és 2., Zoltán utca
18. és 17., valamint Nádor utca 25. között.
szabadság: az Újépület - az elnyomás szimbólu­
ma - lebontása után kialakult tér a szabadságot
jelképezi.
Szabadság tér XV. Rákospalota. Szentmihályi út és
Rákos út kereszteződésében. Lásd: Mussolini tér
530
Szabadság tér XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nagyszénás
tér
Szabadság tér XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: Hel-
tai tér
Szabadság tér XVIII. Ferihegy. Lásd: Szem ere Ist­
ván tér
Szabadság tér XIX. Kispest (1930-as évek). Tulipán
utca, Kócsag utca és Kiss János altábornagy ut­
ca között. Területrendezés miatt megszűnt (1960-as
évek).
Szabadság tér XIX. Wekerletelep. Lásd: Kós Károly
tér
Szabadság tér XX. Kossuthfalva. Lásd: Kossuth-
falva tér
Szabadság tér XXIII. Soroksár. Lásd: Hősök tere
Szabadság út XI. Albertfalva. Lásd: Fehérvári út
Szabadság út XVI. Cinkota. Lásd: Szabad föld út
Szabadság út XVII. Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újte-
lep, Rákoskeresztúr. Lásd: Szabadság sugárút
Szabadság út XVI. Mátyásföld. Lásd: Talpfa köz,
Veres Péter út
Szabadság utca [12 B2, 13 A2] II. Széphalom
(1945) . Előzőleg: Horthy Miklós út (1922). Vár­
hegy utca 22.-től Máriaremetei út 24.-ig.
Szabadság utca [7 B3] III. Csillaghegy (1945).
Előzőleg: Irredenta utca (1935). Batthyány utca
13.-tól Fodros utca 16.-ig.
Szabadság utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Inotai utca
Szabadság utca XV. Rákospalota. Lásd: Vasutaste­
lep utca
Szabadság utca [27 B3, 28 A3] XVI. Mátyásföld
(1920-as évek). Veres Péter út 108.-tól Margit utca
107.-ig.
Szabadság utca [41 A-B3, 53 Bl] XVII. Rákoshegy
(1946) . Előzőleg: Agorasztó utca (1920-as évek).
Ferihegyi út 151.-től Lőrinci út 2.-ig.
Szabadság utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Felső­
bánya utca
Szabadság utca [49 B3] XX. Pesterzsébet-Sza-
bótelep (1910-es évek). Nagysándor József utca
64/b-től Székelyhíd utca 21.-ig.
Szabadság utca [59 B2, 60 A2] XXI. Csillagtelep,
Erdősor. (Második) II. Rákóczi Ferenc út 246.-
tól Erdősor utca 99.-ig.
Szabadság utca [69 B1 (Szab.)] XXII. Nagytétény
(1946). Előzőleg: Plébánia utca (XIX. század).
Nagytétényi út 286.-tól Zambelli Lajos utca 12.-ig.
Szabadság utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Hriv-
nák Pál utca
Szabadság útja XVI. Sashalom. Lásd: Talpfa köz,
Veres Péter út
Szabadságharcosok útja IV. Újpest. Lásd: Berlini
utca
szabadságharcos: szabadságharcban vagy népi fel­
szabadító harcban a szabadságért küzdő személy.
Az elnevezés emlékeztet arra, hogy 1848-ban erre
vonultak Görgey Artúr csapatai.
531
Szabadsághősök tere IV Újpest (1948). Előzőleg:
Hősök ligete (1932). Leitungen utca, Szent Imre
utca, Munkácsy Mihály utca és Bajza utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1974).
Szabad sajtó út [35 B2, 83 B2 (Szabad s.)] V. Bel­
város (1948). Előzőleg: Eskü út (1898). 1918-
1919-ben hozzácsatolva a Kossuth Lajos utcához,
majd újra különálló. Eredetileg: Március 15. tér
6.-tól Ferenciek tere 1.-ig. 1. és 3. számú háza a
II. világháborúban elpusztult. Az út akkor kb. a
Kéményseprő utca tengelyénél kezdődött. Váci
utca 36.-tól Ferenciek tere 1.-ig.
Szabad sajtó utca V. Belváros. Lásd: Kossuth Lajos
utca
szabad sajtó: az utcanév 1848. március 15-e em­
lékét őrzi. A magyar nemzet tizenkét pontból álló
követelését a Petőfi baráti köréhez tartozó Sükei
Károly, az Úri utca és Kígyó utca sarkán álló (a
mai Párizsi udvar helyén volt) házra függesztette
ki. A röplap a Länderer és Heckenast Nyomdában
készült, amely a Kossuth Lajos utca és Szép utca
sarkán álló épületben működött.
Szabad szó utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Wesselényi utca (1910-es évek). Margit
utca 58.-tól Sasvár utca 69.-ig.
szabad szó: az 1950-es évekre jellemző, sajátos, po­
litikai ízű kifejezés.
Szabina út [46 B3] XXII. Budafok (1930-as évek).
Tegzes utca 19-21.-nél nyíló zsákutca.
Szabina: a középkorban e tájon állt a Benedek-ren-
di Szabina-kápolna. A legenda szerint Szent Gel-
lért itt töltötte utolsó éjszakáját.
Szablya utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1936).212 Gö­
döllői út 62.-től Jeszenák János utca 45.-ig.
szablya: egyélű görbe kard.
Szabó köz [48 B3] XXI. Csepel-Szabótelep
(1930-as évek). Ady Endre utca 100.-tól Vasas
utca 26.-ig.
Szabó utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).255 Bóbi­
tás út 27.-től Biztató út 36.-ig.
Szabó Dezső sétány [35 B2, 83 A3] XI. Gellérthegy
(1990). Citadella sétánytól Verejték utcáig.
Szabó Dezső végrendeletében azt kérte, hogy a
Gellért-hegyen temessék el. Erre emlékezve ne­
vezték el róla a sétányt.
Szabó D ezső tér [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1948). Előzőleg: Rákosi Jenő tér (1930), Piac
tér (1925). Szurmay tábornok utca 36. és Szent
László utca 39. között.
Szabó Dezső (1879-1945): tanár, kritikus, publi­
cista, író. A Nyugat és a Huszadik Század munka­
társa volt. Életpályáját meghatározta „Az elsodort
falu” című regénye (1919). Sajátos ideológiája nagy
hatást gyakorolt a népies mozgalmakra. A főváros
ostroma alatt éhen halt.
Szabó Ervin tér [36 A2, 84 A3] VIII. Józsefváros
(1948). Előzőleg: Holz Platz (Fa tér) (XIX. szá­
Szabóky utca
zad). 1874 után névtelen. Baross utca 4., 9. és 14.
és Reviczky utca 1. között.
Szabó Ervin: a tér a róla elnevezett könyvtár épü­
lete előtt van.
Szabó Ervin utca [50 Bl] XIX. Kispest (1948).
Előzőleg: Holbesz utca (1900-as évek). Kossuth
tér 7.-től Vak Bottyán utca 75.-ig.
Szabó Ervin (1877-1918): jogász, szociológus,
könyvtárigazgató. A Magyarországi Szociáldemok­
rata Párt vezetőségi tagja, 1911-től haláláig a Fő­
városi Könyvtár igazgatója. 1945-ben a könyvtárat
róla nevezték el.
Szabó Ferenc utca XV. Rákospalota. Lásd: Lenvi­
rág utca
Szabó Ferenc (P-1927): orvos. Rákospalota első
hivatalos községi orvosa volt 1891-től. A város­
sá alakulás után a település tiszti főorvosa. Részt
vett a helyi társadalmi életben: tagja volt a Rákos-
palotai Társaskör választmányának, díszelnöke a
Kaszinónak. A református presbitérium tagja. Rá­
kospalota díszpolgára.
Szabó Ilonka utca [23 A3, 35 Al, 82 A-Bl] I. Ví­
ziváros (1946). Előzőleg: Ilona utca (1879). Volt:
Helenen Gasse (XIX. század). Hunyadi János út
27.-től Ostrom utca 15.-ig.
Szabó Ilonka (1911-1945): operaénekes-nő, 1934-
től az Operaház tagja. 1944 nyarán férjével, Hi-
vess Henrikkel együtt csatlakozott az ellenállási
mozgalomhoz. A nyilas hatalomátvétel után férjét
elfogták, de megszökött, ezért a nyilasok az éne­
kesnőt az utcában lévő lakásából elhurcolták.
Szabó József köz [25 A3, 37 Al, 85 Bl] XIV. Ist-
vánmező. Stefánia út 14.-nél nyíló köz a Kissta­
dion bejáratáig.
Szabó József utca [24 B3, 36 Bl, 37 Al, 85 A-Bl]
XIV. Istvánmező (1896). Előzőleg: Millenáris utca
(1896). Abonyi utca 23.-tól Istvánmezei út 8.-ig.
Szabó József (1822-1894): bányamérnök, geoló­
gus, mineralógus, egyetemi tanár, a Magyar Tu­
dományos Akadémia rendes tagja, igazgató tagja.
1848-ban a Pénzügyminisztériumban dolgozott,
és a puskaporgyártásnál mint Pest vármegye sa­
létrom-főfelügyelője segédkezett. Emlékére 1897-
ben a Magyar Földtani Társulat róla elnevezett
alapítványt tett.
Szabó Károly utca X. Újhegy. Lásd: Kovakő utca
Szabó Károly (1913-1944): szobafestő. A Magyar
Építőmunkások Országos Szövetsége Központi
Vezetőségének tagja. Részt vett az ellenállási moz­
galomban. A nyilasok letartóztatták és koncentrá­
ciós táborba vitték, ahol elpusztult.
Szabóky utca VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: Bíró La­
jos utca
Szabóky Adolf (1821-1880): római katolikus, ke­
gyes rendi - piarista - tanár, újságíró, könyvkiadó.
A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja. Meg­
alapította a budapesti katolikus legényegyesületet.
Szabóky Rezső utca
Nagy érdemeket szerzett az Országos Iparegyesü­
let megszervezésében, amelynek alelnöke volt.
Szabóky Rezső utca [61 B2-3] XXIII. Soroksár
(1992). Előző neve: Marschall József utca (1966),
Kiss Ernő utca (1900-as évek). Tárcsás utca 44.-
től Erzsébet utca 51.-ig.
Szabóky Rezső (1895-1958): orvos. Soroksáron
a szegények orvosaként ismerték. Szegénységére
jellemző, hogy halála után közadakozásból temet­
ték el.
Szabolcs köz [24 A3, 80 A2] XIII. Angyalföld
(1879). Szabolcs utca 5. és 7. között nyíló zsák­
utca.
Szabolcs utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Szeghalom utca
Szabolcs utca [24 A-B2, 80 A2-B1] XIII. Angyal­
föld (1874). Előzőleg: Antal utca (1870-es évek),
Antoni Gasse (1850). Bulcsú utca 3.-tól Mohács
utca 21.-ig.
Szabolcs utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Kis­
kút utca
Szabolcs utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Fűszer
utca
Szabolcs utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Kábel utca
Szabolcs (P-937 után): Elődnek, a honfoglaló hét
vezér egyikének a fia. Árpád Tassal és Töhötöm-
mel együtt küldte Marót bihari fejedelem ellen.
Földvárának maradványai ma is láthatók. Sza­
bolcs község és a megye neve őrzi emlékét.40
Szabolcsi B ence tér [9 B3] IV. Káposztásmegyer
(1984). Nádasdy Kálmán utca, Ványoló utca és
Farkaserdő utca között.
Szabolcsi Bence (1899-1973): zenetörténész, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Baum-
garten- és Kossuth-díjas.
Szabolcska Mihály utca [8 B3] IV. Megyer (1932).
Julianus barát utca 76.-tól Szondi utca 25.-ig.
Szabolcska Mihály utca [35 B3] XI. Kelenföld,
Szentimreváros (1932). Előzőleg: Diószegi út egy
része. Fehérvári út 13.-tól Bartók Béla út 72.-ig.
Szabolcska Mihály (1861-1930): költő, a Kisfaludy
Társaság titkára, a Magyar Tudományos Akadé­
mia tiszteleti tagja. Corvin-koszorúval kitünte­
tett.291
Szabó Lőrinc utca [25 A3, 81 B3] XIV. Törökőr
(1975). Előzőleg: Torontál utca egy része. Mexi­
kói út 44.-től Kolumbusz utca 12.-ig.
Szabó Lőrinc (1900-1957): költő, műfordító, új­
ságíró, Kossuth-díjas.
Szabó rondella utca V. Belváros. Lásd: Magyar utca
Szabovics utca III. Csillaghegy. Lásd: Ráby Mátyás
utca
Szacsvay köz [38 B3, 50 Bl] X. Óhegy (1900).
Előzőleg: Szacsvay utca egy része. Noszlopy utca
5.-től Vasgyár utca 10.-ig.
Szacsvay utca [38 A3] X. Óhegy. Területrendezés
miatt megmaradt része Szacsvay köz lett. Vaspá­
lya utcából nyíló zsákutca.
532
Szacsvay Imre (1818-1849): ügyvéd, politikus.
A Függetlenségi Nyilatkozatot elfogadó debre­
ceni országgyűlés képviselőházának jegyzője volt.
Pesten, az Újépületben 1849. október 24-én báró
Perényi Zsigmonddal - az országgyűlés elnökével
- együtt végezték ki.
Szádelő köz [47 Al-2 (Szád.)] XI. Kelenföld (1954).
Andor köz 3-5.-tői Szádelő utca 12-14.-ig.
Szádelő utca [47 A2] XI. Kelenföld (1942). Csöpp
utca 2.-től Csorbái utca 3/b-ig.
Szádelő: helység Abaúj-Toma vármegyében. (Ma
Szlovákia: Zádiel.) Mellette van a természeti érté­
kei miatt védett Szádelői-völgy.
Szajkó utca II. Kurucles, Lipótmező, Pasarét. Lásd:
Szerb Antal utca
Szajkó utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937) 241
Kondor utca 21.-től Mária királyné útja 48.-ig.
Szajkó utca [61 A2] XXIII. Soroksár (1998). Lilik
utcától Fűzfás utcáig.
szajkó: tarka tollazatú, a varjúval rokon, hangután­
zásra képes énekesmadár (mátyásmadár).
Szajol utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előző­
leg: Zólyomi utca (1920-as évek). Ringló út 68-
70.-től Kubikos utcáig.
Szajol: község Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Szakács utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).265 Bó­
bitás út 47.-től Biztató út 56.-ig.
Szakadék út [20 A-Bl] II. Petneházyrét (1932).
Szép Juhászné úttól a főváros határáig.
Szakajtó köz [73 Bl] XXIII. Soroksár (1953). Elő­
zőleg: Batthyány köz (XX. század), Csendes köz
(XIX. század). Batthyány utca 31.-től Csendes
utca 20.-ig.
szakajtó: a kiszakított kenyértésztát ebben kelesz-
tik. A híres „soroksári kenyér” előállításának egyik
eszköze.
Szakály utca [52 A3] XVIII. Miklóstelep (1981).
Előzőleg: 600. utca. Gulner Gyula utca 13.-tól
Vág utcáig.
Szakály: község Tolna megyében.
Szakasits Árpád út XI. Kelenföld. Lásd: Etele út
Szakasits Árpád (1888-1965): újságíró, politikus.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja.
1927-1928-ban a párt titkára, 1938-1948 között
főtitkára. 1928-1938 között a Magyar Épitőmun-
kások Országos Szövetsége (MEMOSZ) elnöke.
1939-1944. március 19. között a Népszava főszer­
kesztője. 1944-ben illegalitásban a Magyar Front
egyik szervezője, majd intézőbizottságának elnöke.
Ebben az évben aláírta a Kommunista Párttal va­
ló együttműködést és az egyesülést megelőlegező
szerződést. 1945 után többször miniszter. 1948-
ban a Magyar Dolgozók Pártja elnöke, köztársasá­
gi elnök, 1949. augusztus 20-tól az Elnöki Tanács
elnöke. 1950-ben letartóztatták, és csak 1956-ban
szabadult. 1958-tól a Magyar Újságírók Szövetsé­
ge, 1960-tól az Országos Béketanács elnöke.
533
Szakiskola utca [57 A2-3] XXII. Nagytétény
(1962). Előzőleg: 827. utca. Két részből áll: 1. Ba­
rackos utca 91.-nél nyíló zsákutca. 2. Gyepű utcá­
val szemben a Balatoni útból délnek futó zsákutca,
csökkenő házszámokkal.
szakiskola: az elnevezés az itt volt mezőgazdasági
szakiskolára emlékeztet.
Szakóca utca [6 B3 1037] III. Aranyhegy (2009).
Iglice utcától Kópé utcáig.
szakóca: jég meglékelésére használható fejsze vagy
kis szekerce. Kőkorszakbeli balta.
Szakolca utca XIV. Alsórákos.211 Lásd: Szegvári utca
Szakolca utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1943).239
Brassó utca 7.-től Nagykőrösi út 239.-ig.
Szakolca utca XXII. Budafok (1920-as évek). Ibrik
utcából nyíló zsákutca. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1940-es évek).
Szakolcai utca [64 B2] XVIII. Ganzkertváros
(1922).224 Somlókért utca 14.-től Halomegyházi
utca 9.-ig.
Szakolca: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Skalica.) Itt született II. Béla király. Itt van
eltemetve Gvadányi János.
Szakoly utca [29 A3] XVI. Cinkota (1954). Bény
utcától Simongát utca 3.-ig.
Szakoly: község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben.
Szalafő utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep (1981).228
Előzőleg: 607. utca. Gyékény tér 9.-től Lakitelek
utca 22.-ig.
Szalafő: község Vas megyében.
Szalag lépcső [35 Al, 82 B2] I. Víziváros (1879).
Magas utca 3.-tól Hunyadi János út 10.-ig.
Szalag utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1874).
Előzőleg: Kígyó utca (1870). Volt: Schlangen Gas­
se (1858). Hunyadi János út 15.-től Corvin tér
9.-ig.
Szalaggyári út XXIII. Soroksár (1950-es évek). Ha­
raszti út és Duna-part között. Területrendezés miatt
megszűnt.
szalaggyári: az elnevezés az utcában volt Szalag­
gyárra emlékeztet.
Szalamandra köz [22 AI (Szalaman.)] II. Csatárka,
Pálvölgy (1954). Előzőleg: 247. utca. Szalamand­
ra út 36.-tól Verecke út 125.-ig.
Szalam andra út [22 AI] II. Csatárka, Pálvölgy
(1954). Előzőleg: 249. utca. Verecke út 55.-től
Pálvölgyi útig.
Szalánci utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1935).
Németvölgyi út 85.-től Bürök utca 20.-ig.
Szalánc: helység Zólyom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Slanec.) A tatárjárás után épült vára sok­
szor szerepelt a magyar történelemben.
Szalárdi Mór utca [61 Bl] XX. Gubacsipuszta
(1953). Előzőleg: Szilágyi Lajos utca (1932). Virág
Benedek utca 47-49.-tői Orsolya utca 7-9.-ig.
Szalárdi Mór (1851-1914): orvos, a hazai lelencügy
Szalmarózsa utca
reformátora. 1884-ben megalapította az Országos
Lelencház Egyesületet. 1902-től haláláig az állami
gyermekmenhely igazgatóhelyettese és főorvosa.
Szalay Gasse V. Lipótváros. Lásd: Szalay utca
Lásd: Szalay László
Szalay Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: József körút
Lásd: Szalay István
Szalay utca [23 B3, 79 A-B3] V. Lipótváros (1872).
Előzőleg: Szalay Gasse. Kossuth Lajos tér 12.-től
Nagy Ignác utca 4.-ig. Lásd: Szalay László
Szalay utca VIII. Ferencváros. Lásd: József körút
Szalay István (?-?): pesti birtokos, akinek az 1770-
es években a mai Harminckettesek tere mellett
volt majorja.
Szalay utca [50 AI] XIX. Kispest (1890-es évek).
Üllői út 233.-tól Ady Endre út 30.-ig. Lásd: Sza­
lay László
Szalay László utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Göndör utca
Szalay László (1813-1864): történetíró, reformpo­
litikus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudo­
mányos Akadémia rendes tagja, főtitkára.
Szálfa utca [63 B2, 64 A2] XVIII. Halmierdő, Új-
péteritelep (1964). Előzőleg: Vecsési út (1898).
Vasút utca 1/a-tól Nemes utcáig.
Szállás köz [37 B2 (Szá.)] X. Gyárdülő (1973). Elő­
zőleg: Szállás utca egy része. Szállás utca 44.-től
Horog utcáig.
Szállás utca [37 B2-3, 38 A3] X. Gyárdülő, Kúttó
(1875).203 Előzőleg: Gyömrői út egy része. Kőér
utcától Kőbányai útig.
szállás: az elnevezés az egykor itt volt sertésszállá­
sokra emlékeztet.
Szállító utca [48 A-B3] XXI. Szigetcsúcs (1978).
Weiss Manfréd úttól Kis-Duna sorig.
szállító: az elnevezés az utcában lévő fuvarozó vál­
lalatok telephelyeire utal.
Szalm a utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1966). Elő­
zőleg: Kossuth utca (1890-es évek). Grassalkovich
út 245.-től Csendes utca 28.-ig.
Szalm a csárda utca [53 A3] XVIII. Ganztelep.
Marczali tértől Jeges utcáig.
Szalma csárda: az elnevezés az 1870-es évektől
az 1960-as évekig itt állt csárdának állít emléket.
1905-ben a helyi lapban megjelent egy emlékezés,
amely szerint egy Szűcs Sándor nevű - Szabadka
környéki betyár - többször megfordult itt. A ház
pincéjében a bontáskor egy befalazott ajtót találtak,
amely alagútra nyílt, de azt feltáratlanul hagyták.
Szóbeszéd volt, hogy Rózsa Sándor is járt itt...
S zalm arózsa tér [10 B3-1, 18 B3-1, 26 B3-1
(Szalm.)] XVI. Rákosszentmihály (1977). Szent
korona utca, Tavirózsa utca és Szalmarózsa utca
között.
Szalm arózsa utca [26 B2-3] XVI. Rákosszentmi­
hály (1974). Előzőleg: Rózsa utca (1900-as évek).
Szent korona utca 20.-tól Nefelejcs utca 9.-ig.
Szalmás Piroska utca
Szalmás Piroska utca VI. Terézváros (1977). Lásd:
Ném eth László utca
Előzőleg: Kis János utca (1874), Kleine Johannes
Gasse (a kisebbik János utca) (XIX. század). Ró­
zsa utca 55.-től Felső erdősor 10.-ig.
Szalmás Piroska Fischer Antalné (1898-1941): kó­
rusvezető, zenepedagógus.
Szalmavirág utca XII. Csillebérc, Magasát (1963).
Edvi Illés utcától Magas útig. 1999-ben hozzá­
csatolva az Edvi Illés úthoz, ezért megszűnt.
Szalóki utca [47 A3-2] XI. Albertfalva (1953).251
Előzőleg: Perczel Mór utca (1948), Késmárki
utca (1920-as évek). Abádi tértől Vegyész utca
7-9.-ig.
Szalók: a mai és a történelmi Magyarországon több
község nevének eleme.
Szalonka köz [37 B2, 38 A2] X. Laposdűlő (1991).
Monori utcától Pongrácz útig.
Szalonka út [21 Bl] II. Nyék (1901). Páfrány út
17/d-től Görgényi út 8.-ig.
Szalonka utca [60 B2-3] XXI. Királyerdő (1937).241
Fülemüle utca 4.-től Fácános út 20.-ig.
szalonka: hosszú, vékony csőrű, ízletes húsú madár.
Szalonkales utca [21 Bl] II. Nyék (1964). Madár
utca 3.-tól Páfránykert utca 4.-ig.
Szalonkaszem utca II. Nyék. Lásd: Madár utca
Szalontai utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Sörház utca 41.-től Ménesi utca 1.-ig.
Szalonta, Nagyszalonta: helység Bihar vármegyé­
ben. Arany János városa. (Ma Románia: Salonta.)
Szalvai utca XII. Virányos. Lásd: Glatz Oszkár utca
Szalvai Mihály (1899-1955): kőműves, katona­
tiszt, altábornagy. A Tanácsköztársaság idején
katona volt. Utána 15 évre ítélték, de külföldre
szökött. Részt vett a spanyol polgárháborúban,
mint a nemzetközi brigád egyik parancsnoka.
Utána Afrikába száműzték, de a Szovjetunió
kiváltotta. A II. világháborúban partizánnak ké­
pezték ki, és Jugoszláviában vetették be, onnan
1945-ben hazatért, és a honvédségnél kapott ma­
gas beosztást.
Szám adó utca [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy, XI.
Gellérthegy (1942). Szirtes út 19.-től Gyula utca
11.-ig.
számadó: számadásra kötelezett mezőgazdasági
dolgozó, pl. juhász.
Szam aránszky dűlő [62 A3] XXIII. Soroksár.
Szentlőrinci úttól Vecsés útig.
Szamaránszky: A helyi tájszólásban ezt a dűlőt
Saumarastlnak - Disznómocsámak - nevezték,
mert a vasútvonal megépítéséig itt volt a disznóle­
gelő. A sváb név torzult a maira.281
Szam óca köz [22 A3 (Szám.)] XII. Istenhegy
(1954). Szamóca utca 8.-tól a Fogaskerekű vas-
útig.
Szamóca utca VIII. Ismeretlen városrészben (XVIII.
század).1Lásd még: Erdbeer Gasse
534
Szam óca utca [22 A3] XII. Istenhegy (1914). Diós
árok 6/a-tól Diós árok 12/b-ig.
Szam orodni utca [12 B2] II. Széphalom (1965).
Előzőleg: 204. utca. Szabadság utca 15.-től Kő­
rózsa utca 59.-ig.
szamorodni: borfajta a Tokaj-hegyaljai borvidéken.
Szam os köz [50 B3] XIX. Kispest (1940). Temes­
vár utca 15,-nél nyíló zsákutca.
Szam os utca [12 B2] II. Máriaremete (1938). Egy
része előzőleg Könyök utca volt. Kisasszony utca
12.-től Körös utca 8.-ig.
Szamos utca [8 A3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Kinizsi utca 16.-tól Királyok útja 88.-ig.
Szamos utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Szarkaláb utca
Szam os utca [22 B3] XII. Krisztinaváros (1879).
Szilágyi Erzsébet fasor 12.-től Városmajor utca
47.-ig.
Szamos utca XV. Rákospalota. Lásd: Naspolya utca
Szamos utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Csörsz árok
utca
Szam os utca [52 A3] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1926).238 Körös utcától Iparvasút utca 5.-ig.
Szamos utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1943).239
Vasút sortól Tusnád utca 19.-ig.
Szamos: a mintegy 500 km hosszú folyó két ágról
ered, mégpedig a Radnai-hegységben, illetve a
Bihari-hegyekben. A Tisza bal oldali mellékfolyó­
ja. Román neve: Somes.
Szam ovár utca [8 A3-2] III. Csillaghegy (1959).
Sinkovits Imre utcától a Lékai bíboros térig.
szamovár: eredetileg vörösrézből készülő, főként
Oroszországban használatos vízforraló-teafőző
edény.
Szamuely utca IX. Ferencváros. Lásd: Lónyay utca
Szamuely Tibor (1890-1919): újságíró. Az I. vi­
lágháború alatt orosz fogságba került. 1918-ban
a Vörös Hadsereg tagja lett. 1919. január elején
hazajött. A Kommunisták Magyarországi Párt­
ja Központi Bizottságának tagja és a Vörös Újság
szerkesztője, a Tanácsköztársaság alatt hadügyi,
majd közoktatásügyi népbiztos lett. A lakásbizott­
ság vezetője és „Az ellenforradalmi mozgalmak
leverésére szervezett rögtönítélő törvényszék” el­
nöke volt. A bukás után öngyilkos lett.
Szanatórium utca [20 A2] XII. Budakeszierdő
(1952). Előzőleg: 97. utca. Budakeszi úttól az Or­
szágos Orvosi Rehabilitációs Intézetig. A volt Er­
zsébet Szanatóriumhoz vezet.
Szánkó utca [34 B2] XII. Németvölgy (1952).
Előzőleg: 92. utca. Sashegyi út 8.-tól Hegyalja út
103.-ig.
Szántás utca [64 B3] XVIII. Almáskert. Alacskai
úttól Kerékvágás utcáig.
Szánthó Géza utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba
(1996). Előzőleg: Bábolna utca (1954), Petőfi
Sándor utca (1890-es évek), Madarász utca (1864
előtt).37 Zrínyi utca 14.-től Temető utca 31.-ig.
535
Szánthó Géza (1875-1933): református lelkész.
30 évig Rákoscsabán működött. O építtette a je­
lenlegi templomot. A község történetéről is ő írta
az első tudományos igényű monográfiát.
Szántó utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).265 Bóbi­
tás út 35.-től Biztató út 44.-ig.
Szántó Béla utca XIV. Istvánmező. Lásd: Jávor utca
Szántó Béla (1881-1951): magántisztviselő. 1904-
től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja.
1918-ban részt vett a Kommunisták Magyarorszá­
gi Pártja megalapításában. Az őszirózsás forrada­
lom idején a Budapesti Katonatanács egyik veze­
tője. A Tanácsköztársaság alatt hadügyi népbiztos.
Bécsbe, Berlinbe emigrált, majd a Szovjetunióba
ment, ahol a Szovjetunió Tájékoztatóirodájának
(TASZSZ) munkatársaként dolgozott. 1945-ben
hazajött. Előbb a szövetkezeti mozgalom egyik ve­
zetője, majd diplomata lett.
Szántóföld utca [18 A1 (Szántóf.)] XV. Rákospalo­
ta (1953). Előzőleg: Kmetty Károly utca (1930).
Külső Fóti út 18.-tól Károlyi István út 11.-ig.
Szántó Kovács János utca VIII. Józsefváros. Lásd:
Dologház utca
Szántó Kovács János (1852-1908): földműves.
A Viharsarok agrárszocialista mozgalmának egyik
vezetője. Hódmezővásárhelyen megalakította az
Általános Munkás Olvasóegyletet. Amikor 1894-
ben letartóztatták, véres összeütközésekre került
sor hívei és a csendőrség között. Ötéves börtön-
büntetést kapott.
Szapáry utca VIII. Józsefváros. Lásd: Vajda Péter
utca
Szapáry utca XIX. Kispest. Lásd: H am vas utca
Szapáry utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1900-as
évek). Sebész utca 13.-tól a MÁV kelebiai vona­
láig.
Szapáry Gyula gróf (1832-1905): tárnokmester,
országgyűlési képviselő, miniszter, miniszterel­
nök, a főrendiház tagja. A francia becsületrend
nagykeresztjével kitüntetett.
Szapolyai: lásd Zápolya
Száraz utca I. Víziváros. Az 1700-as években a Du­
na áradásakor az elöntött Fő utca helyett használt
Donáti utcát és Medve utcát nevezték így.1
Száraz utca [38 B3] X. Óhegy (1938). Szlávy utca
69.-től Noszlopy utcáig.
Szárazhegy köz [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1991).
Előző neve: A2. jelű utca (1980-as évek). Csong­
rádi utcától Nagyszentmiklósi utcáig.
Szárazhegy utca [43 A-B3, 55 Bl] XVII. Rákos­
csaba (1991). Előző neve: Al. jelű utca (1980-as
évek). Ököl utcától Bartushegy utcáig.
Száraz-hegy. 240 m magas hegy a XVII. kerületben.
Száraznád utca [18 A3] XV. Újpalota (1970).
Nádastó parktól Pattogó utcáig.
száraz nád: az elnevezés az egykor itt lévő Nádas­
tóra emlékeztet.
Szarvascsárda tér
Szárcsa utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937).241
Szent István út 343.-tól Mária királyné útja 236.-ig.
Szárhegy utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999). Fogarassy Mihály tértől Cséplő utcáig.
Szárhegy: helység Csík vármegyében. (Ma Romá­
nia: Lázarea.)
Szarka utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1874). Elő­
ző neve: Alster Gasse (Szarka utca) (1830), Hay-
ducken Gasse (Hajdú utca) (1733), Hungar Gas­
se (Magyar utca) (1690).130 Veres Pálné utca felől
zsákutca. Váci utca 82.-től Veres Pálné utca 35.-ig.
Szarka utca V. Lipótváros. Lásd: Zrínyi utca
Szarka utca IX. Ferencváros. Lásd: Páva utca
Szarka utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241
Szent István út 189.-től Kondor utca 28.-ig.
Szarkaláb utca [46 Bl-2] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Szamos utca (1930-as évek). Bazsalikom
utca 91.-től Árokparti sorig.
Szárny utca [42 A2-B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1953). Előzőleg: Szent Imre utca (1930-as évek),
Imre utca (1920-as évek).172 Csabai út 21.-től Iha­
ros utca 8.-ig.
Szárnyas utca [37 B3, 49 Bl] X. Gyárdűlő (1964).
Somfa köztől Száva utcáig.
Szárnyaskerék út [28 Bl-2] XVI. Cinkota (1954).
Előzőleg: Tó utca (1920-as évek). Sorként szá­
mozva. A gödöllői és csömöri HEV-vonal elága­
zásától a Budapesti útig.
számyaskerék: a vasúti-villamosvasúti és elővárosi
vasúti közlekedés emblémája - vasúti kocsinak
kiterjesztett szárnyakon lebegő kereke. Az utca a
HÉV (elővárosi vasút) kocsiszín mellett van.
Szarvas tér [35 A2, 83 A2] I. Tabán (1958). Elő­
zőleg: Szebeny Antal tér (1924). Volt: Szarvas tér
(1874), Hirschen Platz (1840-es évek). Ferenc
király tere (1833).154 Váralja utca 49., Attila út 34.,
Kereszt utca, Apród utca 10. és 7., valamint a Vár­
alja utca 24. között.
Szarvas: az elnevezés a Szarvas-házról történt,
amelyben 1695-ben már cégérjogos volt Heisler
György. Azóta is itt működik az Arany Szarvas
vendéglő.
Szarvas út XII. Virányos. Lásd: Szarvas Gábor út
Szarvas: a mai XII. kerületi Zugligeti út és Szar­
vas Gábor út találkozásánál a XVIII. és a XIX.
század fordulóján Stahl Ignác budai polgár major­
ságot és egy „Szarvashoz” címzett vendégfogadót
létesített. Nevét az út az egykori vendéglőről kapta.
Szarvas út [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241
Szent István út 113.-tól Mária királyné útja 4.-ig.
Szarvas utca I. Tabán. Lásd: Árok köz
Szarvas utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Török Flóris utca 53.-tól Szent Imre herceg
utca 22.-ig.
Szarvascsárda tér [51 B3] XVIII. Miklóstelep
(1930). Üllői út 438.-tól Czuczor Gergely utca
1.-ig.
Szarvas Gábor út
Szarvas csárda: az Üllői út mentén álló egykori ven­
dégfogadó fontos állomása volt a távolsági köz­
lekedésnek.
Szarvas Gábor út [21 B2-3, 22 A3] XII. Virányos
(1932). Előzőleg: Szarvas utca (1899). A Tabán­
ban megszűnt.
Szarvas Gábor utca nevének felhasználása. Fészek
utca 9.-től Zugligeti út 56.-ig.
Szarvas Gábor utca I. Tabán. Lásd: Árok köz
Szarvas Gábor (1832-1895): tanár, nyelvész, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Szarvashegy utca [12 B l] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1987). Patakhegyi úttól Templom közig.
Szarvas-hegy: a közeli 384 m magas hegy.
Szász Károly utca [23 A3, 78 B3] II. Víziváros
(1907). Varsányi Irén utca 3.-tól Margit körút
48.-ig.
Szász Károly utca XV. Rákospalota. Lásd: Népfel­
kelő utca
Szász Károly utca XVIII. Liptáktelep (1900-as évek).
A Hengersor utca és a Margó Tivadar utca között.
Területrendezés miatt megszűnt ( 1910-es évek).
Szász Károly (1829-1905): költő, író, műfordító,
a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,
másodelnöke.
Szászváros utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Mártírok útja 212.-től Vaskapu utca
6.-ig.
Szászváros: helység Hunyad vármegyében. (Ma
Románia: Orá§tie.)
Szatmár utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Szatmárhegy
utca
Szatmár utca [25 A2-B1] XIV. Alsórákos (1928).211
Két részből áll: 1. Nagy Lajos király útja 189.-től
Lőcsei utca 92.-ig (2-20. számok), 2. Fűrész utca
111/b-től Öv utca 204.-ig (22-94. számok). Az
utca a Rákos-patak bal partjánál megszakad, majd
átjáró nélkül folytatódik.
Szatm ár utca [50 B3, 51 A3] XIX. Kispest
(1940).238 Kolozsvár utca 19.-től Temesvár utca
40.-ig.
Szatmár utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Szilágyság utcától Mártírok útja 218.-ig.
Szatm árhegy utca [47 A2] XI. Albertfalva (1992).
Előzőleg: Szigeti Gyula utca (1955), Szatmári ut­
ca (1920-as évek). Kondorosi út 44.-től Kiskőrös
utca 3.-ig.
Szatmárhegy: helység Szatmár vármegyében. (Ma
Románia: Viile Satu Maré.)
Szatmári út XVI. Mátyásföld. Lásd: Sarjú út
Szatmári utca III. Csillaghegy, Rómaifürdő. Lásd:
Kalászi utca
Szatmári utca XI. Albertfalva. Lásd: Szatm árhegy
utca
Szatm ári utca [26 B2-3] XVI. Rákosszentmihály
(1930-as évek). Béla utca 2.-től Szent korona utca
39.-ig.
536
Szatm ári utca [60 B2-1] XXI. Csepel-Kertváros,
Királymajor (1928).280 Katona József utca 73.-tól
Határ utca 46.-ig.
Szatmár: megye Kelet-Magyarországon. 1920-ban
nagyobbik fele Romániához került, megmaradt
darabja Szatmár-Bereg-Ugocsa megye része lett.
1950-től Szabolcs-Szatmár, ma Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye a neve.
Szatm árném eti utca [52 B3, 64 Bl] XVIII. Sze-
meretelep (1930).236 Üllői út 688.-tól Zilah utca
65.-ig.
Szatmárnémeti: helység Szatmár vármegyében. (Ma
Románia: Satu Maré.)
Szaton Rezső tér XVIII. Ferihegy. Lásd: Szem ere
István tér
Szaton Rezső (1888-1957): vasesztergályos. A Ma­
gyarországi Szociáldemokrata Párt tagja volt.
A Tanácsköztársaság alatt a népjóléti bizottság he­
lyettes vezetője, a Budapesti Központi Forradalmi
Munkás- és Katonatanács tagja, Kispest és a du­
nántúli terület kormányzótanácsi biztosa. 1923-ban
fogolycserével a Szovjetunióba került. 1946-ban
hazajött, és a légi forgalom irányításában töltött be
vezető szerepet.
Szattyán utca XI. Kelen völgy (1953). Árokpart sor
19-20.-tói Péterhegyi út 52.-ig. Területrendezés
miatt megszűnt.
szattyán: cserszömörcével cserzett és szinezett, fi­
nom kidolgozású kecskebőr.
Száva utca [37 B3, 38 A3, 49 Bl] X. Gyárdűlő,
Kúttó (1884). Üllői út 130.-tól Barabás utca
22.-ig.
Száva utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep (1940).227
Gyékény tér 11.-től Fiumei út 33.-ig.
Száva utca XXII. Baross Gábor-telep. Lásd: Fürtös
utca
Száva utca XXII. Budatétény (1946). Előzőleg: Sze­
pesi utca (1920-as évek). Nyél utca 16.-tól Ispi-
láng utca 17.-ig. Területrendezés miatt megszűnt.
Száva utca XXII. Nagytétény. Lásd: Zagyva utca
Száva: a 712 km hosszú folyó az ausztriai Júliai-
Alpokban ered. A Duna jobb oldali mellékfolyója.
1920-ig határ Magyarország és Bosznia, valamint
Szerbia, ma Horvátország és Bosznia-Hercego­
vina, valamint Szerbia között. Szerb, szlovén és
horvát neve: Sava.
S zázados út [37 A1-B2] VIII. Kerepesdűlő
(1899).205 Kerepesi út 33.-tól Sport utca 6.-ig.
százados: a legmagasabb nem főtiszti rendfokozat
a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél.
A köznyelvben kapitányként is előfordul.
Százház utca [36 B l, 85 A l] VII. Istvánmező
(1953). Előzőleg: Grassalkovich utca (1911),
Száz ház utca (1879), Hunderthaus Gasse (1870-es
évek). Murányi utca 3.-tól Dózsa György út 24.-ig.
száz ház: nevét onnan kapta, hogy a nagy lakás­
ínség enyhítésére 1875-ben az Amerikát megjárt
537
Százados út
A Százados út, az egy évszázaddal ezelőtt még
Kerepesdűlőként ismert útvonal az itt található
művésztelepnek - Európa legrégibb, folyamato­
san működő ily nemű intézményének - köszön­
hetően vált híressé.
A Bárczy István főpolgármester hivatali ideje
alatt, a város határárán 1911-re felépített mű­
vészfalu huszonnyolc földszintes műtermes la­
kásból állt, elsősorban a szobrászok igényeinek
megfelelően. Akkoriban még rózsalugas, szökő­
kút, fürdőmedence és teniszpálya - utóbbi he­
lyén a második világháború alatt légópince - is
létesült. A főváros majd kilencvenéves fejlődé­
se, határainak folyamatos kitolódása úgy hozta,
hogy a művésztelep a Józsefváros bár szélső, de
szerves részévé vált. Jellegéből adódóan so­
ha nem egy bizonyos művészeti irányzat köré
szerveződött, hanem különböző felfogású alko­
tóknak biztosította a nyugodt alkotómunkához
szükséges környezetet. A művészfalu kis, zöld
szigete mindig nyitott volt, az alkotók jó része
sokat utazott, tanult, kiállításokat rendezett - és
napjainkban is rendez - hazánk különböző vidé­
kein és külföldön egyaránt. így válhatott euró­
pai hírűvé Budapest egyik - évszázados múltra
visszatekintő - útja, amely ezáltal nemcsak az
utcanévkönyvekbe, hanem a művészettörténettel
foglalkozó lexikonokba is örökre beírta a nevét.
Csuka Mihály kezdeményezte az utca két oldalán
50-50 kis ház felépítését, amelyet a bécsi Köz­
ponti Földhitelbank bonyolított le.
Százszorszép köz [61 A3 (Száz.)] XXI. Királyerdő
(1941).242 Damjanich János út 217.-től Százszor­
szép utca 18.-ig.
Százszorszép utca XIV. Törökőr. Lásd: Fűzfő utca
Százszorszép utca [61 A3, 73 Al] XXI. Király­
erdő (1937).242 Zsilvölgyi utca 35.-től Hollandi út
195.-ig.
Szebeni utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nemesbük
utca
Szebeni utca [60A-B1] XXI. Csepel-Kertváros
(1928).280 Erdélyi utca 40.-től Késmárki utca
23.-ig.
Szebeni utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as
évek). Arany János út 77.-től Liszt Ferenc út 42.-ig.
1. Szeben: vármegye a történelmi Magyarország déli
határszélén.
2. Szeben, Nagyszeben: helység Szeben vármegyé­
ben (a megye székvárosa). (Ma Románia: Sibiu.)
Szebeny Antal tér I. Tabán. Lásd: Szarvas tér
Szebeny Antal (1853-1915): várospolitikus, a fő­
városi törvényhatósági bizottság tagja, országgyű­
lési képviselő. A Krisztina körút és a tér sarkán
lakott.
Széchenyi utca
Széchenyi Gasse XIV. Rákosfalva. Lásd: Sarkantyú
utca
Széchenyi Gasse V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi
utca
Széchenyi Promenad V. Lipótváros. Lásd: Szabad­
ság tér
Széchenyi rakpart [23 B3, 35 Bl, 79 A3, 83 Al]
V. Lipótváros (1918). Előzőleg: Rudolf rakpart
(1874), Felső Duna sor, Obere Donau Zeile (XIX.
század). Széchenyi István tér 9.-től Jászai Mari tér
1.-ig.
Széchenyi sétatér V. Lipótváros. Lásd: Szabadság tér
Széchenyi tér [17 A3] IV. Újpest (1914). Pozsonyi
utca, Erzsébet utca, Nap utca, Athéni utca, Gyap­
jú köz és Berni utca között.
Széchenyi tér V. Lipótváros (1874). 1900-ban hoz­
zácsatolva a Szabadság térhez.
Széchenyi tér [17 B2] XV. Rákospalota (1991).
Előzőleg: Czabán Samu tér (1949), ezen a néven
egyesítve a volt Széchenyi tér (1919) és a Szent
Imre tér (1932), előzőleg: Imre tér (1900-as évek),
Liba tér (1896). Beller Imre utca 1., Bácska utca
2., Fő út 47. és Régi Fóti út között.
Széchenyi út I. Tabán. Lásd: Döbrentei utca
S zéch en yi út [17 B3, 25 Bl] XV. Rákospalota
(1910-es évek). Rákos út 106.-tól Árvavár utca
68.-ig.
Széchenyi út XVI. Mátyásföld. Lásd: Veres Péter út
Széchenyi út XXII. Budatétény. Lásd: Közgazdász
utca
Széchenyi utca II. Adyliget. Lásd: Sasbérc utca
Széchenyi utca [12 B3] II. Remetekertváros (1922
előtt). Hidegkúti út 55.-től Máriaremetei útig.
Széchenyi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-es
évek). Rákóczi utca 5.-től Fodros utca 8.-ig.
Széchenyi utca IV. Újpest (1908 előtt). Deák Ferenc
utca és Görgey Artúr utca között. Területrendezés
miatt megszűnt.
Széchenyi utca [35 Bl, 83 AI] V. Lipótváros (1874).
Előzőleg: Széchenyi Gasse (1850-es évek), Sper­
ling Gasse (Veréb utca) (1807). Széchenyi rakpart
4.-től Nádor utca 22.-ig.
Széchenyi utca XI. Albertfalva. Lásd: Karcag utca
Széchenyi utca XIV. Rákosfalva. Lásd: Sarkantyú
utca
Széchenyi utca XVI. Árpádföld. Lásd: Állás utca
Széchenyi utca [27 A2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Sashalom utca 25.-től József utca
20.-ig.
Széchenyi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Czeglédi
Mihály utca
Széchenyi utca [41 B3] XVII. Rákoshegy, Rákos­
keresztúr (1946). Eredetileg: gróf Széchenyi István
utca (1920-as évek). Előzőleg: Temető sor (1890
előtt). Ferihegyi út 115.-től Bakancsos utca 10.-ig.
Széchenyi utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: M ező-
tárkány utca
Széchenyi utca 538

Széchenyi utca [50 Al] XIX. Kispest (1901). Üllői Széchenyi István tér
út 245.-től Ady Endre út 46.-ig.
Az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmánynak
Széchenyi utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1910-es
köszönhetően a XIX. század első évtizedeiben
évek). János utca 40-43.-tói Kossuth Lajos utca
sorra emelték Pest űj, többemeletes lakóháza­
37.-ig.
it, melyek az addig elhanyagolt, falusias jellegű
Széchenyi utca [58 B2, 59 A2] XXII. Budafok
városnak modern, szemet gyönyörködtető kül­
(1920-as évek). Pannónia utca 32.-től Háros utca
sőt adtak. A büszkén terpeszkedő - azóta sajnos
50.-ig.
az utolsó szálig elpusztult - paloták ablakaiból
Széchenyi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szikes utca
nemcsak a Tabán apró házacskáira nyílt gyö­
Széchenyi-em lék út [33 Bl-2] XII. Széchenyihegy
nyörű kilátás, hanem a közeli korzó árnyas fáira,
(1886). Svájci út 2.-től Ágnes utca 18.-ig.
és a 48-as szabadságharc előtt még a pest-budai
Széchenyi-emlék: 1860. május 20-án állították a
hajóhídra is. A hires házsor északi végénél kiala­
kőoszlopot és a mellette álló kőpadot a néhány
kult tér már a XIX. században fontos szerepet
héttel korábban elhunyt Széchenyi István emlékére.
töltött be az épülő és szépülő Lipótváros életé­
Erre utal az elnevezés.
ben, s ezt méltán tükrözik az 1800-as években
Széchenyi István tér [35 Bl, 83 A1-2] V. Lipótvá­
született elnevezései is: 1809-ben a Sóhivatal
ros (2011). Előzőleg: Roosevelt tér (1946), Fe­
közelben álló épülete, 1812-ben a Pestre érkező
renc József tér (1919), Október 29. tér (1918—
hajók itt található kirakodóterülete, 1840 körül
1919),31 Ferenc József tér (1867), Franz Josefs
a Felső Duna sor fenséges látványa, 1850-ben
Platz (1858),31 Kettenbrücke Platz (Lánchíd tér)
pedig a csodálatos Lánchid ihlette meg a hajda­
(1850), Obere Donau Zeile (Felső Duna sor)
ni névadókat. A Ferenc József tér elnevezés már
(1840-es évek),31 Zimmerer Platz (Ács tér)
magával a kiegyezéssel, az ezt megkoronázó ko­
(1812), 141 Auslade Platz (Kirakodó tér/Rakodó
ronázással, s azzal a hagyománnyal függ szoro­
tér) (1812), Salzamts Platz (Sóhivatal tér)
san össze, amely előírta, hogy a magyar király­
(1809),31 Salz Platz (Só tér) (1804).31 Dorottya
nak fel kell lovagolnia a ceremónia keretében
utca 14., József Attila utca 1. és 2., Mérleg utca 1.
egy alkalmas dombra, ahol azután Szent István
és 2., Zrínyi utca 1. és 2., Akadémia utca 1. és 2.,
kardjával négyfelé vágva mintegy esküt tesz arra,
Széchenyi rakpart, Széchenyi lánchíd és Eötvös hogy megvédi az országot, bármerről is érkezzen
tér 1. között. az ellenség. Eleink döntésének értelmében itt,
Széchenyi István utca XVI. Sashalom. Lásd: Bronz
a palotákkal körített Lánchíd téren épült fel az
utca
a domb, amelyhez Magyarország minden vár­
Széchenyi István utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Szé­
megyéje és szabad királyi városa fél-fél köbláb
chenyi utca
földet szállított 1867. június 8-ra, a nevezetes
Széchenyi István utca [51 B2] XVIII. Lónyayte-
ünnep napjára. Az egy évtizeddel később elte­
lep (1946). Előzőleg: gróf Széchenyi István utca
metett domb - a régi magyar világ mind a négy
(1930), Liliom utca (1910-es évek). Üllői út 392.-
égtájáról összehordott rögeivel - most is ott
től Jegenyefa sorig.
nyugszik valahol az utca szintje alatt, a Ferenc
Széchenyi István utca [60 A-Bl] XXI. Csepel-Bel-
József elnevezés azonban mar a múlté. Lipót­
város, Csepel-Kertváros (1930-as évek), Hidegkú- város nagy múltú tere 1946 és 2011 között már
thy Gyula utca (1928), hozzácsatolva a Vasút utca nem sokatmondó várostörténeti elnevezéseinek
(1910-es évek), Királymajor (1946), Kiss János al­
egyikét, hanem Franklin Delano Rooseveltnek
tábornagy utcáig (1960-as évek). Eredetileg: gróf (1882-1945), az Egyesült Államok 1933 és 1945
Széchenyi István. Kossuth Lajos utcától, illetve a közötti elnökének nevét viselte, ezzel állítva em­
Görgey Artúr tértől a Ráckevei-Duna-ágig. léket a népszerű amerikai politikusnak. Budapest
Széchenyi lánchíd [35 A-Bl, 83 A2] I. Víziváros,
Főváros Közgyűlése 2011-ben döntött úgy, hogy
V. Lipótváros (1899). Előzőleg: Lánchíd (1839). a tér a továbbiakban „a legnagyobb magyar”,
A Széchenyi István tér és a Clark Ádám tér kö­ Széchenyi István nevét kapja meg.
zött.
Széchenyi István gróf (1791 -1860): a Magyar Tu­
dományos Akadémia alapítója és tiszteleti tagja, könyvében tizenkét törvényjavaslatban foglalta
másodelnöke. A XIX. század első fele nemzeti össze követeléseit a magyar nép felemelkedésével
felemelkedési mozgalmainak egyik vezető egyéni­ kapcsolatban. Megindította a balatoni és a dunai
sége. Meghonosította a lóversenyt, amely a hazai gőzhajózást, a pesti Hengermalom megépíté­
lótenyésztést volt hivatva előbbre vinni. Megala­ sét. Részt vett a Kereskedelmi Bank, az Óbudai
pította a Nemzeti Kaszinót. A Hitel című köz- Hajógyár létrehozásában. Királyi biztosa volt az
gazdasági munkájában elemezte a polgári átala­ Al-Duna szabályozásának, és itteni sikerei után
kuláshoz vezető utat. 1831-ben a Stádium című a Tisza szabályozásának munkálatait is szorgal­
539
mazta. A Budát és Pestet összekötő, a Duna első
állandó - utóbb róla elnevezett - hídjának felépí­
tése is az ő nevéhez fűződik. 1840 után Kossuth
Lajos politikai ellenfele lett, bár 1848-ban néhány
hónapig az első felelős magyar kormányban társa
volt, mint a Batthyány-kormány közlekedési mi­
nisztere. A Bécs melletti Döbling elmegyógyinté­
zetében halt meg.
Szeder lépcső [82 Bl (Sz.)] I. Víziváros (1879).
A II. világháború végéig utca volt, de ekkor házai
elpusztultak. A helyükön kialakított parkon lépcső­
ként vezet keresztül. Toldy Ferenc utca 12.-től
Hunyadi János út 27.-ig.
Szeder utca II. Máriaremete. Lásd: Som utca
Szederfa utca [71 A-Bl] XXI. Háros (2005). Alma­
fa utca és Cseresznyefa utca között.
Szederkény utca [26 B2] Alsórákos (1966). Elő­
zőleg: 925. utca. Vazul utca 2.-től Mogyoródi út
203.-ig.
Szederkény: község Baranya megyében.
Szedres utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242
Nyárfás utca 13.-tól Borókás utca 14.-ig.
Szeg (Szög) utca VI. Terézváros. Lásd: Eötvös utca
Szeg utca [59 Al] XXII. Budafok (1966). Előzőleg:
Ág utca (1930-as évek). József utca 4.-nél nyíló
zsákutca.
Szegecs utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Kovács utca (1930-as évek). Árokpart sor
26-27.-tői Péterhegyi út 64-66.-ig.
Szegedi Róza utca [12 B2] II. Máriaremete (1938).
Előzőleg: Kisfaludy Károly utca (1922 előtt).
Máriaremetei út 155.-től Zsíroshegyi út 88.-ig.
Szegedi Róza (1775-1832): Szegedi Ignác zalai
alispán leánya, Kisfaludy Sándor felesége, a „Ke­
sergő szerelem” és a „Boldog szerelem” verseskö­
tetek múzsája.
Szegedi út [24 A1-B2, 80 Bl, 81 Al] XIII. Angyal­
föld (1879). Gömb utca 26.-tól Dévényi út 28.-ig.
Szeged: megyei jogú város, Csongrád megye szék­
városa. Itt született Balázs Béla, Dugonics András,
Juhász Gyula, Tömörkény István.
Szegedy Albert utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Petőfi
utca
Szegedy Albert (?-?): Rákoskeresztúr főjegyzője volt
1890-től 1916-ig. Rákoshegy önállóvá válásakor
nevezték el róla az utcát.42
Szegély utca [39 A3] X. Üjhegy (1964). Sibrik Mik­
lós úttól Fagyai utcáig.
Szegényház tér VII. Erzsébetváros. Lásd: Rózsák
tere
szegényház: gyámolításra szoruló öregek eltartá­
sára létesitett otthon. Az elnevezéskor itt volt a
szegényház.
Szegényház utca II. Víziváros. Lásd: Varsányi Irén
utca
szegényház: gyámolitásra szoruló öregek eltar­
tására létesített otthon. A közelben állott régi
Székely utca
Szent János Kórház épületében működött egy
szegényház, amely a II. világháború alatt elpusz­
tult.
Szegfű ösvény [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as
évek).196 Nem hivatalos elnevezés.
Szegfű utca [13 A3] II. Hársakalja (1922 előtt).198
Galóca utca 4.-től Kőhegyi út 37.-ig.
Szegfű utca [24 A3, 80 A3, 84 Al] VI. Terézváros
(1874). Előzőleg: Flórián utca (1866), Floriani
Gasse (1866). A Sugár út kialakítási térképén még
a Kőműves utca folytatásaként jelölik a Szegfű
utcát, míg a mai helyén Flórián utca szerepel.
Rózsa utca 59.-től Szív utca 16.-ig.
Szegfű utca XVII. Rákoskert. Lásd: Fuvaros utca
Szegfű utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1926).231
Virág utca 12.-től Ibolya utcáig.
Szegfű utca [50 B2-3] XIX. Kispest (1992). Előző­
leg: Oláh Sándor utca (1948), Szegfű utca (1910-es
évek).214 Vas Gereben utca 60.-tól Hofherr Albert
utca 43.-ig.
Szegfű utca [61 A-Bl] XX. Pesterzsébet-Szabó-
telep (1932). Vágóhíd utca 9-11.-tői Vörösmarty
utca 78.-ig.
Szegfű utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).242
Liliom utca 38.-tól Damjanich János út 183.-ig.
Szegfű utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Síp utca 11.-től Sátor utca 12.-ig.
Szeghalom utca [46 Bl-2 (Sz.)] XI. Kelenvölgy
(1953). Előzőleg: Szabolcs utca (1930-as évek).
Solt utca 7-9.-tői Hajtány sor 2.-ig.
Szeghalom: város Békés megyében.
Szeglet utca VIII. Józsefváros. Lásd: Szigony utca
Szegvári utca [25 B2, 26 A2 (Szegv.)] XIV. Alsórá­
kos (1968). Előzőleg: Szakolca utca (1929). Mis­
kolci utca 89.-től Németpróna utca 33.-ig.
Szegvár: helység Csongrád megyében.
Szegzárdi utca XIII. Angyalföld. Lásd: Szekszárdi
utca
Széher út [21 A-B2] II. Kurucles, Lipótmező (1911).
Bognár utca 11.-től Lipótmezei út 14.-ig.
Széher Mihály (1817-1889): ügyvéd, királyi taná­
csos. Szorgalmazta Pest, Buda és Óbuda egyesí­
tését. 1870-1873 között a Fővárosi Közmunkák
Tanácsának, 1873-1884 között a fővárosi tör­
vényhatósági bizottság virilista tagja.115
Székács utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy (1912).256
Ráth György utca 36.-tól Istenhegyi út 11/a-ig
Székács Ferenc (1844-1901): bíró, jogi szakíró.
1886-tól budapesti törvényszéki alelnök, 1891-
1901 között kúriai bíró volt.
Székely utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1879).
A XVIII. század elejétől névtelen. Előzőleg: Feld-
tscherer Gässl (Felcser köz) (1695). Sebész utca.1
Szilágyi Dezső tér 2.-től Iskola utca 11.-ig.
Székely utca XI. Albertfalva. Lásd: Nyírbátor utca
Székely utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Székely kapu
utca
Székely utca
Székely utca XV. Pestújhely, Rákospalota. Lásd: Őr­
járat utca
székely. Erdélyben élő magyar (népcsoport).
Székely Bertalan utca [24 A3, 80 A3] VI. Teréz­
város (1921). Előzőleg: Dalnok utca (1900). Aradi
utca 60.-tól Podmaniczky utca 73.-ig.
Székely Bertalan (1835-1910): festőművész. Tör­
ténelmi tablói a legismertebb munkái.
Székely Bertalan utca XV. Rákospalota. Lásd: Micske
utca
Székely Elek út [9 B3, 10 A3] XV. Rákospalota
(1991). Előző neve: Sipos Dénes út (1948). Elő­
zőleg: gróf Károlyi Fruzsina út (1938). Károlyi
Sándor út 118.-tól Sipos térig.
Székely Elek (1796-1861): katonatiszt. Honvéd
őrnagy a szabadságharcban, Világos előtt nagyvá­
radi térparancsnok. Rákospalotán halt meg.
Székely György utca [51 B2, 52 A2] XVIII. Mik-
lóstelep (19 25).232 Thököly út 101.-től Holló Lajos
utca 25.-ig.
Székely György (?-?): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­
megye tiszti főügyésze az 1900-as években. Az
1905-1906. évi nemzeti ellenállás megyei részt­
vevője.
Székelyhíd utca [49 B3, 61 Bl] XX. Kossuthfalva,
Pesterzsébet-Szabótelep (1932). Köztemető utca
1.-től Vécsey utca 72.-ig.
Székelyhíd : helység Bihar vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Sácueni.)
Székelykapu utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Székely utca (1930-as évek). Kecske­
méti József utca 5.-től Zebegény utca 9.-ig.
Székely Mihály utca [35 Bl, 36 Al, 83 Bl] VI.
Terézváros (1967). Előzőleg: Kazár utca (1923),
Petőfi utca (1873), Blaue Hahn Gasse (Kék
Kakas utca) (1804). Király utca 32.-től Andrássy
út 19.-ig.
Székely Mihály (1901-1963): operaénekes. Kos-
suth-díjas.
Székelyszenttam ás utca [9 A2] IV. Káposztásme-
gyer (2005). Iparipark utcától Óradna utcáig.
Székelyszenttamás: helység Udvarhely vármegyé­
ben. (Ma Románia: Táma§u.)
Székelyudvarhely utca [64 Bl] XVIII. Szent Imre-
kertváros (1926). 238 Hargita tértől Királyhágó
utcáig.
Székelyudvarhely: helység Udvarhely vármegyé­
ben, annak székhelye. (Ma Románia: Odorheiu
Secuiesc.)
Szekér utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1953). Elő­
zőleg: Darányi utca (XX. század). Szitás utca
145.-től Közép temető utca 5.-ig.
Szekerce utca [8 A3] III. Csillaghegy (1967). Elő­
zőleg: Babér utca (1930-as évek). Igló utca 6.-tól
Bivalyos utca 11.-ig.
Szekeres utca [58 B2] XXII. Budafok (1968). Elő­
540
zőleg: Csatlós utca (1930-as évek). Széchenyi utca
33.-tól Pannónia utca 60.-ig.
Szekerész utca IX. Ferencváros (1900). Soroksári út
és Gubacsi út között. Üzemi terület lett, megszűnt,
szekerész: fogatolt járműves alakulatban szolgáló
katona, aki az egykor itt állott honvédségi szeke­
rész laktanyában lakott.
Szekérgyártó utca I. Víziváros.70 Lásd: Ostrom utca
Székes utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer (1990).259
Előző neve: 23. utca. Sárospatak utcától Külső
Szilágyi útig.
Székes: helység Maros-Torda vármegyében. (Ma
Románia: Sacáreni.)
Székesdűlő sor [9 Al] IV Székesdűlő (1991). A Szé­
kesdűlő és a főváros határán.
Székesdűlő: lásd a városrészek között.
Szekfű Gyula utca [16 Bl] IV. Újpest (1991). Elő­
ző neve: Lipták utca (1949), Andrássy utca (1908
előtt). Váci út 43.-tól Baross utca 28.-ig.
Szekfű Gyula (1883-1955): történész, publicista,
Székely M ihály utca
Legrégebbi nevén Blaue Hahn Gassénak hívták
a mai Székely Mihály utcát, amelynek lakói leg­
szívesebben letagadták volna, hogy a városnak
éppen ebbe a szegletébe vetette őket a rossz sor­
suk. Ha tehetik, szívük szerint inkább más címet
mondtak volna sajátjuk helyett, úgy szégyellték,
hogy a kifejezetten rossz hirű utcában élnek.
Itt állt és várt vendégeire ugyanis Pest egyik leg-
hírhedtebb kocsmája, az utcanévadó Kék Kakas.
A Király utca 32.-től az Andrássy út 19.-ig húzó­
dó utcát 1804-től ismerték a vendéglátóhely után,
amelyről Gundel Imre úgy tudja: a nevében a
„kék” szócskát feltüntető intézmény az úgyneve­
zett korhelyhétfőkről, a különböző céhekbe tömö­
rült vendégkör fogadásáról volt híres. A kocsma
és a lakók viszonya az 1860-as évekre olyannyira
elmérgesedett, hogy a vendéglátóhely mielőbbi
megszüntetésére, de legalábbis az utcanév meg­
változtatására valóságos mozgalom indult. A hely­
beliek Wesselényi nevét látták volna szívesen az
utcanévtáblákon, de aztán megbarátkoztak Pető­
fiével is, akinek neve a városban először itt, Te­
rézvárosban került a házak falára 1873-ban. De
csak addig, amíg hivatalos helyeken azt nem gon­
dolták, hogy Petőfinek szebb utca járna,
így lett az akkori Úri utcából Petőfi Sándor utca,
a Kakasból pedig Kazár utca. Ez utóbbi elneve­
zésről nem tudni pontosan, hogy a honfoglalás
kori kazár nép nevéből, avagy az itt 1923-ban sza­
tócsüzletet nyitó Kazár Nándorról származik-e.
Mindegy, a lényeg, hogy az utcát majd’ negyven­
öt évig, 1967-ig így ismerték, és csak aztán nevez­
ték el a híres operaénekesről Székely Mihály utcá­
nak, ahogy ma is megtalálni a térképeken.
541
egyetemi tanár, diplomata, országgyűlési képviselő,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagja,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Corvin-koszorúval kitüntetett.291
Székfűvirág utca [38 B3] X. Óhegy (1982).204
Petrőczy utca 75-7 7.-tői Noszlopy utcáig.
székfű: fehér-sárga fészkes virágzatú illatos gyógy­
növény.
Székicsér utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1987),217
Szürkebegy utca 11.-től Aránylód utca 82.-ig.
székicsér: szikes pusztákon fészkelő, rigó nagyságú,
barnás színű, fokozottan védett rovarevő madár.
Székpatak utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer
(1990).259 Előző neve: 25. utca. Külső Szilágyi út­
tól Homoktövis utcáig.
Székpatak: helység Csík vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Secu.)
Szekszárdi utca [16 A-B3] XIII. Angyalföld (1901).
Előzőleg: Szegzárdi utca (1900). Váci út 177.-től
Új Palotai út 18.-ig.
Szekszárd: megyei jogú város, Tolna megye szék­
városa. A XIX. század végéig Szegzárdnak írták a
nevét. Itt temették el I. Béla királyt, itt született
Babits Mihály, Garay János.
Szél utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Zivatar
utca
Szél utca [15 A3] III. Óbuda (1879). Kórház utca
39.-től Bogdáni út 10.-ig.
Szél utca V. Belváros. Az 1547. évi összeíráskor Sél
utca. Lefutása nem ismert.31 Valószínűleg a Mol­
nár utca (XVI- XVII. század).53
Szél utca V. Lipótváros. Lásd: Nádor utca
szél: 1. A levegőnek a szabadban érzékelhető moz­
gása. 2. Tárgynak, testnek, területnek valamely
határvonalához, oldalához közeli része. (A Lipót­
városban mindkettő lehetett a mai Nádor utca - a
hajdani Szél utca - névadója, hiszen a Duna akkor
még az utca szélén folyt). 3. Valószínűbb azonban
a német Winde (csigázó) szóból eredeztetni az el­
nevezést. A hajóhíd elemeit a tél közeledtével ha­
talmas csigasorokkal vontatták a partra, amelyek
itt voltak télen tárolva.
Szél utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Pannónia utca 27/b-től Szalontai utca 4.-ig.
Szelence utca [58 B2 (Szel.)] XXII. Budatétény
(1961). Előzőleg: Attila utca (1930-as évek). Há-
ros utca 33.-tól Vörösmarty utca 21.-ig.
Szeles utca [17 B3] XV. Rákospalota (1919). Rá­
kos út 104.-től Ozmán utca 5.-ig.
Széles utca I. Vár. Lásd: D ísz tér
Szelesdomb utca [33 B3] XI. Madárhegy (2011).
Az Irhás köz 14. sz. alatti 1430. hrsz.-ú telek teljes
hossza mentén halad, az 1433/29. hrsz.-ú közút az
1433/21. hrsz.-ú teleknél kezdődve, és a szintben lé­
nyegesen magasabban fekvő Kakukkhegyi útig tart.
Szélfű utca [6 B3] III. Ürömhegy (1994). Kőpor
köztől Saroglya utcáig.
Személynök utca
szélfű: évelő szélfü, a Pilis egyik jellegzetes aljnö­
vénye.
Szélkakas utca [57 B2-3] XXII. Nagytétény (2003).
Dukát utca 64.-től Barackos út 49.-ig.
szélkakas: épület tetején a szél irányát mutató ka­
kast formázó fémlemez.
Széli Kálmán tér [22 B3, 78 A3, 82 Al] II. Ország­
út, XII. Krisztinaváros (2011). Előzőleg: Moszk­
va tér (1951). Széli Kálmán tér (1929). Krisztina
körút 8., Várfok utca 28. és 17., Margit körút 105.,
Dékány utca 1. és 2., Szilágyi Erzsébet fasor 1. és
2., Krisztina körút 55. között.
Széli Kálmán (1843-1915): jogász, politikus, or­
szággyűlési képviselő, miniszter, miniszterelnök,
a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja.
Szellő utca [15 A3] III. Óbuda (1932). Kerék utca
64.-től Vihar utca 25.-ig.
Szellőrózsa utca [40 A2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963).204 Előzőleg: 169. utca. Jászberényi úttól
Zöldpálya utcáig.
szellőrózsa: fehér virágú, ujjasán szeldelt levelű
erdei növény. Az erdei szellőrózsa védett növény.
Szellős út [60 B2, 61 A2] XXI. Királyerdő (1937).
Liget utca 10.-től Határ utca 145.-ig.
Szélm alom utca [51 A-B3] XVIII. Bókaytelep
(1962). Előzőleg: Bercsényi Miklós utca (1900-as
évek). Margó Tivadar utca 78.-tól Garay utca
29.-ig.
szélmalom: az egykor itt működő szélmalomról
kapta nevét.
Szélső utca [33 A2] XII. Csillebérc (1980-as).196
Nem hivatalos elnevezés.
Szélső utca [63 A2-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-te-
lep, Belsőmajor (1953). Előzőleg: Somogyi Béla
utca (1946), Wekerle utca (1907). Hunyadi János
utca 30.-tól a főváros és Gyál határáig.
Széltető köz [22 Bl] III. Mátyáshegy, Remetehegy
(2009). Erdőhát úttól indul, Haránt köztől zsák­
utca.
Szélvész utca [22 B2, 78 Al] III. Mátyáshegy
(1967). Előzőleg: Ökörszem utca (1942). Szép­
völgyi út 73.-tól Csatárka utca 2/a-ig.
Szem utca I. Tabán (1874). Hadnagy utca és Hor­
gony utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Szem afor köz [37 A3, 49 Al] IX. Ferencváros
(1999). Zombori utcától Szerkocsi utcáig.
Szem afor utca [37 A2] VIII. Laposdűlő (1974).
Salgótarjáni utcától a MÁV vonaláig.
szemafor: a MÁV alkalmazottai részére épült lakó­
telep utcáit a vasút berendezéseiről nevezték el.
Személynök utca V Lipótváros. Lásd: Balassi B á­
lint utca
személynök: a XV. században a király személyét
képviselte az igazságszolgáltatásban olyan ügyek­
nél, amelyeket a király személyes bíráskodásának
tartottak fenn. A század második felében már
önálló bíróság élén áll. Hivatala 1848-ban szűnt
Szemere Gasse
meg. Előbb csak egyházi, majd később világi em­
berek lehettek személynökök. Ilyen volt például
Verbőczy István is. Az elnevezés emlékeztet arra,
hogy az utca közelében van az Országház és volt a
magyar királyi Kúria (Legfelsőbb Bíróság). Ma a
Néprajzi Múzeum van a falai között.
Szemere Gasse V Lipótváros. Lásd: Szem ere utca
Szem ere köz [49 B2, 50 A2] XIX. Wekerletelep
(1910). Géza utca 20.-tól Nagy Lajos körút 4.-ig.
Szem ere utca [23 B3, 79 A3, 83 A1 (Sz.)] V. Li­
pótváros (1872). Előzőleg: Szemere Gasse. Bá­
thory utca 12.-től Szent István körút 17.-ig.
Szem ere utca [61 Al] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Baross utca 121.-től Vörösmarty utca 60.-ig.
Szemere Bertalan utca IV. Újpest (1914). Görgey
Artúr utca és Munkácsy Mihály utca között. Terü­
letrendezés miatt megszűnt.
Szemere Bertalan (1812-1869): politikus, író, a
Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Az első felelős magyar kormány belügyminisztere.
1849. május 2-től miniszterelnök és belügymi­
niszter. A bukás után a koronát Orsóvá mellett
elrejtve Törökországon keresztül Párizsba mene­
kült. Az emigrációban szembefordult Kossuthtal.
1865-ben hazatért, és elmegyógyintézetben fejez­
te be életét. Buda szabad királyi város 1845-ben
díszpolgári címmel tüntette ki.72.
Szemere István tér [52 B3] XVIII. Ferihegy (1993).
Előzőleg: Szaton Rezső tér (1988), Szabadság tér.
Ferihegyi repülőtérre vezető út 90-92., Igló utca,
Zemplén utca és Bodva utca között.
Szemere István (1906-?): jogász, földbirtokos. Ala­
pító tagja a Magyar Sportrepülők Egyesületének.
Több telket adományozott Pestszentlőrincen kü­
lönböző közcélokra (ipartestület, cserkészotthon
stb.).
Szem ere Miklós utca [52 A3] XVIII. Miklós-
telep (1993). Előzőleg: Kavicsbánya utca (1953),
Bacsó Béla utca (1945), Szemere Miklós utca
(1910-es évek).232 Gulner Gyula utca 11.-től Vág
utca 20.-ig.
Szemere Miklós (1856—1919): politikus, író, or­
szággyűlési képviselő. Nagy műveltségét külföldi
egyetemeken szerezte. Tevékenyen vett részt a
közéletben. Diplomataként Párizsban, Szentpé-
tervárott és Rómában szolgált. Igen sokat tett a
magyar lóversenysportért. Versenylovai európai
hírűek voltak. Az 1905-1906. évi nemzeti ellen­
állás megyei részvevője. Pestszentlőrinci birtokát
az 1910-es években felparcellázva adta el. Ezen
alakult ki a mai Szemere- és a Miklóstelep. Krúdy
Gyula róla mintázta A vörös postakocsi című re­
gény főalakját.
Szemét utca IX. Ferencváros. Lásd: Mátyás utca
Szeminárium tér V. Belváros. Lásd: Egyetem tér
Szeminárium utca V. Belváros. Lásd: Papnövelde
utca
542
Szemközt a templommal V. Belváros. Lásd: Március
15. tér
Szem lőhegy utca [23 A3-2, 78 A2-1] II. Szemlő-
hegy (1896). Ady Endre utca 19.-től Józsefhegyi
utca 6.-ig.
Szemlö-hegy: 232 m magas hegy.
Szent Lőrinc sétány [51 B3] XVIII. Lónyaytelep
(2003). Thököly utca és Haladás utca között.
Szent Lőrinc (P-258): diakónus, vértanú. A tőle
követelt egyházi kincsek helyett a szegényeket
vezette a római kormányzó elé, aki őt ezért izzó
vasrostélyon végrehajtandó halálra ítélte.
Szén piac/tér V. Belváros, Lipótváros, VI. Terézvá­
ros. Lásd: Deák Ferenc tér
szénpiac, a XVIII-XIX. századi vásártér egy része.
Szent Sebestyén köz [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy
(2002). Mihály utcából nyíló utca.
Szent Sebestyén (III. század): keresztény vértanú.
A hagyomány szerint a XVII. században a közel­
ben volt egy kis kápolna, amelynek védőszentje
volt. E kápolna egyik szobrának nyomát a Krisz-
tina-templomban őrzött emléktábla örökíti meg.
Szén utca [60 B3-2] XXI. Erdősor (1961). Erdősor
utcától Bordás utcáig.
Széna- és sertésvásár tér V. Belváros, VIII. Józsefvá­
ros, IX. Ferencváros. Lásd: Kálvin tér
Széna piac V Belváros, VIII. Józsefváros, IX. Ferenc­
város. Lásd: Kálvin tér
Széna piac vagy Paraszt piac VIII. Józsefváros. Lásd:
II. János Pál pápa tér
Széna tér [22 B3, 23 A3, 78 A3, 82 Al] I. Vízivá­
ros, II. Országút, Víziváros (1879). Előzőleg: Jo­
hannes Platz (János tér) (XVIII. század). Ostrom
utca 33., Csalogány utca 52., Varsányi Irén utca
39., Margit körút 68. és 89., Lövőház utca 1. és
2., Retek utca 1. és 2., Margit körút 91. és 70., Vér­
mező út 1. és 2., valamint Ostrom utca 18. között.
Széna tér II. Újlak, III. Újlak. Lásd: Kolosy tér
Széna tér IV. Újpest. Lásd: Tanoda tér
Széna tér V. Belváros, VIII. Józsefváros, IX. Ferenc­
város. Lásd: Kálvin tér
széna: a XVIII-XIX. században a fazsindelyes pesti
házak közé nem volt szabad szénát bevinni, ezért
itt tárolták, illetve itt kereskedtek vele.
Széna tér V. Lipótváros, VII. Erzsébetváros. Lásd:
Deák Ferenc tér
Széna tér VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki László tér
Szénás utca [27 Bl-2] XVI. Rákosszentmihály
(1953). Előzőleg: Szent László utca (1920-as
évek). Budapesti út 184.-től Csömöri út 237.-ig.
Szénás: helység Zólyom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Senica.)
Széncinke utca [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999). Széchenyi utca 56.-tól induló utca.
széncinke: védett madár.
Szenczi M olnár Albert utca [53 A1-B2] XVII.
Rákoshegy (1991). Előző neve: József Attila utca
543
(1945), Némethy Jenő utca (1921). Batthyány
utcáig zsákutca, tovább Apponyi utca 4.-ig.
Szenczi Molnár Albert (1574-1639): református
pap. Wittenbergben, Heidelbergben tanult. 1603-
ban latin-magyar szótárt szerkesztett, 1607-ben
teljes zsoltárfordítást, 1610-ben magyar nyelvtant
készített. 1624-ig külföldön, majd Kassán és Ko­
lozsvárott élt.
Szende Pál utca [35 Bl, 83 A2] V. Lipótváros
(1947). Előzőleg: Wurm utca (1874), Wurmhof
Gasse (Wurm udvar utcája) (1850), Vogel Gasse
(Madár utca) (1838). Belgrád rakpart 33.-tól Jó­
zsef nádor tér 5.-ig.
Szende Pál (1879-1934): politikus, közgazdasági
író, szociológus, miniszter.
Szendi árok [34 B2] XII. Németvölgy (1911).
Stromfeld Aurél út 2.-től Németvölgyi út 68.-ig.
Szendi utca [34 B2] XII. Németvölgy (1911).
Stromfeld Aurél ut 6.-tól Németvölgyi út 66.-ig.
Szendrő köz [34 Al] XII. Orbánhegy (1934).
Szendrő utca 16.-tól Kakukk út 10/b-ig.
Szendrő köz [49 B2] XIX. Kispest (1910). Cukrász
utca 8.-tól Zoltán utca 67.-ig.
Szendrő utca [34 Al] XII. Istenhegy, Orbán­
hegy (1931). Fodor utca 27/b-től Nógrádi utca
28/b-ig.
Szendrő: teljes nevén Vég-Szendrő a Morava és
a Duna összefolyásánál állott középkori végvár.
Magyarország fontos erőssége volt a törökök el­
leni harcokban 1459. november 9-ig, amikor II.
Murád szultán csapatai véglegesen elfoglalták. (Ma
Szerbia: Smederevo.)
Szenes Hanna park [36 Al, 84 A-Bl] VII. Erzsé­
betváros (1994). A Jósika utca és Rózsa utca ke­
reszteződésében lévő térség.
Szenes Hanna (1921-1944): családjával együtt
1939-től Palesztinában élt. Az angol hadsereg
tisztjeként jugoszláv partizánokkal együtt ejtőer­
nyővel Magyarországon ledobták. Elfogták, és a
Margit körúti fegyházban kivégezték.
Szenice utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1929).211
Szugló utca 156.-tól Németpróna utca 19.-ig.
Szenice: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Senica.)
Szent Adalbert tér [34 B3 (Szt. Ad.)] XI. Sasad
(1999). Előzőleg: Kilátó tér (1953). Szent Adal­
bert tér (1938), Bereck utca egy része. Karancs
utca 2., Apahida utca 1., Brassó út 110., Bereck
utca 1., Pannonhalmi utca 5. között.
Szent Adalbert (956-997): 994-ben megkeresztelte
Vajkot, akit Istvánnak nevezett el. A poroszok té­
rítésekor vértanúhalált halt.
Szentágota utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd:
Iparvasút utca
1. Szentágota: helység Nagy-Küküllő vármegyében.
(Ma Románia: Agnita.)
2. Szent Ágota (?— 251): vértanú.
Szentendrei utca
Szentágotai János tér [36 B2] IX. Ferencváros
( 2012 )
Szentágotai János (1912-1994): neurobiológus,
agykutató, nemzetközi hírű tudós. A Pécsi, majd
a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen vég­
zett iskolateremtő munkát. 1977-ben a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke lett.
Szent Anna utca I. Víziváros. Lásd: Aranyhal utca
Szent Anna (Kr. e. I. század): Szűz Mária anyja,
özvegyek, leendő édesanyák, gyermektelen asz-
szonyok, jegyesek, a hajósok és egy sor kézműves
foglalkozás védőszentje. Az utca a Szent Anna-
plébániatemplom mellett van.
Szent Benedek utca [36 A3] IX. Ferencváros
(1900). Haller utca 1/d-től Pápay István utca 4.-ig.
Szent Benedek, Nursiai Szent Benedek (480 kö-
rül-547): a bencések rendjének megalapítója.
Többek között a tanítók és az iskolások védő­
szentje. VI. Pál pápa Európa tanítómesterévé és
védőszentjévé nyilvánította.
Szent Család park [21 B3] XII. Virányos, Zugliget
(2000). Előzőleg: Mozaik tér (1974). Zugligeti út
48. és 50., valamint Szarvas Gábor út 59/b és 63.
között.
Szent Család út XXII. Nagytétény. Lásd: Diótörő út
Szent Család: tagjai Szűz Mária, Szent József és
Jézus. 1826-ban egy őket ábrázoló szoborcso­
portot állítottak fel itt, amelyről az utcát elne­
vezték.
Szent Domonkos utca XIV. Istvánmező. Lásd:
Cházár András utca
Szent Domonkos (1170-1221): a róla elnevezett
szerzetesrend megalapítója. Életét az eretnekek
megtérítésére áldozta. A rend feladata teljes sze­
génység és szigorú életmód mellett a tanítás, a
pogányok megtérítése és az eretnekség elleni küz­
delem. Az egyházi inkvizíció végrehajtását telje­
sen rájuk bízták a pápák. Az utca a domonkosok
rendháza és temploma mellett van.
Szent Endre utca XXII. Budafok. Lásd: Szentendrei
utca
Szent Endre: Szent András apostol másik neve.
Szentendrei út [15 A3-B1, 23 Al] III. Aquincum,
Csillaghegy, Filatorigát, Kaszásdűlő, Mocsáros-
dűlő, Óbuda, Rómaifürdő (1880). Több közte­
rületből került kialakításra: 1. Szentendrei utca
egy része a Miklós tér és a Veder utca között, 2.
hozzácsatolva a Majláth utca (1876), ez előzőleg
Erzsébet utca (1879), Elisabeth Gasse (1750-es
évek), Zwerch Gasse (Kereszt utca)1a Flórián tér
és Miklós tér között, 3. Csillaghegyen Ország út
(XIX. század) volt a neve. Flórián tér 7.-től Pün­
kösdfürdő utcáig.
Szentendrei utca III. Óbuda (1874). Előzőleg: Sankt
Andreas Gasse, Andreas Gasse.4 Eredetileg a Ser­
főző utca és Bogdáni út között. 1875-ben hozzá­
csatolva a Jószágigazgató utca. Több részre sza­
Szentendrei utca
kadt. Lásd: Folyamőr utca, Harrer Pál utca,
Hídfő utca, Szentendrei út
Szentendre-, város Pest megyében.
Szentendrei utca [58 B2] XXII. Budafok (1940-
es évek). Eredetileg: Szent Endre utca (1930-as
évek). Dévény utca 57.-től Nektár utca 16.-ig.
Szent E rzsébet tér [49 A3] XX. Pesterzsébet
(1992). Előzőleg: Erzsébet tér (1953), Szent Er­
zsébet tér (1930), Piac tér (1908 előtt). Szent Im­
re herceg utca 42. és Török Flóris utca 71. között.
Szent Erzsébet: az elnevezés a téren álló, Árpád-
házi Szent Erzsébet nevét viselő templomra em­
lékeztet.
Szent Erzsébet utca II. Máriaremete, Széphalom.199
Lásd: Kokárda utca
Szent Erzsébet utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szöcs­
ke utca
Szent Erzsébet utca XXII. Budafok. Lásd: Prom on-
tor utca
Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-
1231): II. Endre magyar király és Gertrudis leá­
nya, IV Béla király testvére. A Szentek Lexikona
(Budapest, 1994) szerint a rózsacsoda az óbudai
várban történt vele. A nagy hidegben élelmet vitt
a szegényeknek, s midőn apja megkérdezte tőle,
hová megy és mit visz, megijedt, és félelmében
azt felelte, hogy rózsát. Apja kívánságára szétnyi­
totta köpenyét - és valóban friss, üde rózsák vol­
tak a kosarában. 1221-ben Lajos türingiai őrgróf
felesége lett. A legenda másik változata szerint
Wartburgban, a férjével való találkozásakor tör­
tént meg a csoda. 1235-ben szentté avatták.
Szentes utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1900). Ere­
detileg a MAV hegyeshalmi vonalától az Istvánffy
útig, 1901-től a Szugló utcáig. 1933-ban a Szat-
már utca és a MÁV hegyeshalmi vonala között
megszűnt. Két részből áll: 1. Szugló utca 146.-tól
Németpróna utca 9.-ig 2. Csömöri út 72.-től
Szatmár utca 85.-ig.
Szentes: város Csongrád megyében. 1867-1918 kö­
zött a vármegye székvárosa. Itt született Horváth
Mihály.
Szent Flórián tér [69 Bl] XXII. Nagytétény (1990).
Előző neve: Rózsa Ferenc tér (1953), Szent Fló­
rián tér (XIX. század). Úttörők útja 1-3., Kastély-
múzeum utca 5. és 4. és Landler utca 9. között.
Szent Flórián utca I. Víziváros II. Víziváros. Lásd:
Kapás utca
Szent Flórián utca [69 Bl] XXII. Nagytétény
(2010). Előzőleg: Landler utca, eredetileg: Land­
ler Jenő utca (1946). Nagytétényi út 273.-tól Út­
törők útja 1.-ig.
Szent Flórián (240-304): Florianus római centurio
(százados), aki a mai Ausztria területén szolgált.
A IV. században, a keresztényüldözések idején,
keresztény hite miatt malomkővel a nyakában az
Enns folyóba dobták. A kádárok, kályhások, ké­
544
ményseprők, lakatosok, szappanfőzők és tűzoltók
védőszentje. Barokk szobrokon római légionárius
öltözékben ábrázolják, amint a kezében lévő sajtár­
ral vizet önt egy égő házra. Valamennyi róla elne­
vezett közterületen állt vagy áll olyan ház, amelyen
volt vagy van szobra.
Szent Gellért lépcső [35 B2, 83 A3 (Szt. Gell.)]
I. Tabán (1924). Döbrentei tértől a Szent Gellért
szoborig.
Szent Gellért rakpart [35 B2, 83 A-B3] I. Gellért­
hegy, Tabán, XI. Gellérthegy (1920). Előzőleg:
Gellért rakpart (1875), Blocksberg Quai/Ufer
(1873), Untere Donau Zeile (Alsó Duna sor)
(1850), Lange Zeile (Hosszú sor) (1836), Jesil
direkli mahalle (Zöldoszlopos fürdő mahalle)
(XVI-XVII. század).12 1865 előtt Átkelési sor,
Áttelepedési sor,1 de ez sem jegyzékben, sem
térképen nem dokumentálható. Kelenföld sora
(1833).154 Döbrentei tér 12.-től Szent Gellért tér
1.-ig.
Szent Gellért tér [35 B2, 83 B3] XI. Gellérthegy,
Lágymányos (1920). Előzőleg: Gellért tér (1902).
Szent Gellért rakpart, Kelenhegyi út 1. és 2., Ke-
menes utca 1., Bánók Béla út 1. és 2., Budafoki
út 1. és 2., Műegyetem rakpan 1. és a Szabadság
híd között.
Szent Gellért utca [12 Al] II. Budaliget (1938).
Előzőleg: Felhő utca (1910-es évek). Huba vezér
utca 26.-tól Szívvirág utcáig.
Szent Gellén utca IV Újpest. Lásd: Berda József
utca
Szent Gellén utca XVI. Sashalom. Lásd: Színjátszó
utca
Szent Gellért utca [59 Al] XXII. Budafok (1992).
Előzőleg: Gellén utca (1952), Szent Gellért utca
(1920-as évek), Gellén utca (1910-es évek). Stá­
ció utca 4.-től Csillag utca 19.-ig.
Szent Gellért (980 körül-1046): velencei patrí­
ciuscsaládból származó Benedek-rendi szerzetes,
Csanádi (akkori nevén marosvári) püspök. 1015-
ben Szent Istvánhoz jött Esztergomba. Imre her­
ceg nevelésével foglalkozott, majd a Bakonyban a
remeték között élt. 1030-ban püspökké szentelték,
és megbízták a Csanádi püspökség megszervezésé­
vel. Szent István halála után szembefordult Aba
Sámuel uralmával. A pogánylázadás alatt 1046-
ban a pesti rév budai oldalán elfogták és megöl­
ték. Előbb a pesti (ma belvárosi) templomban,
majd Csanádon, később Velencében temették el.
1083-ban István királlyal és Imre herceggel együtt
szentté avatták, és ekkor írták meg legendáját.
Szentgotthárd utca [25 Al] XIV. Alsórákos (1929).
Miskolci utca 169.-től Ungvár utca 75.-ig.
Szentgotthárd: város Vas megyében.
Szent György tér [35 Al, 82 B2] I. Vár (1879).
Előzőleg: Georgi Platz (György tér) vagy Zeug­
haus Platz (Fegyvertár tér) (1760).9 Itt állt a XIX.
545
század végéig a fegyvertár. Az itt álló Hentzi-
emlékmű miatt Hentzi térnek is nevezték, de nem
hivatalosan (1870-es évek). Burg Gasse (Vár utca)
vagy Burg Platz (Vár tér) (1787)9 ez a Palota tér­
re vezetett. Bei den Gasermen (A kaszárnyánál)
(1696),9 ennek helyére épült a XIX. század végén
a Honvédelmi Minisztérium. Topháne mejdáni
(Tüzérség vagy Arzenál tér) (XVI-XVII. szá­
zad).53 Szent Zsigmond tér (XV-XVI. század).35
Vár tér, Palota tér, Vásár tér.1 Színház utca 1. és
2., Szent György utca 2. és 5., valamint a Lovarda
utca 1. és 2. között.)
Szent György tér [35 Al, 82 B2] I. Vár. Lásd: Dísz
tér
Szent György: a téren hozzávetőleg a Honvéd­
szobor parkja helyén állt a XIV században épített
Szent György-templom - a tér névadója -, ame­
lyet a törökök dzsámivá alakítottak át (Orta dzsá­
mi), amely aztán Buda visszafoglalásakor elpusz­
tult.114
Szent György utca I. Vár. Lásd: Színház utca, Tár­
nok utca, Úri utca
Szent György utca [35 Al, 82 B2] I. Vár (1874).
Előzőleg: Festungs Gasse (Vár utca) (1874 előtt),45
Weissenburger Thor Gasse (Fehérvári kapu utca)
(1870-es évek eleje),9 Burg Gasse, Schloss/Schlos-
ser Gasse85 (Palota utca) (1696),9 Festungs Gasse
(Vár utca) (1695), piatea Sankt Sigismundi vagy
Szent Zsigmond utca (az 1370-es évektől a hódolt­
ságig). Nevezték Boldogasszony utcának is (XVI.
század).35 Piatea Judeorum (Zsidó utca) (az 1250-
es évektől az 1370-es évekig).73 Régi Zsidó utca
(1394).1Zsigmond utca (1840).1 1954-ben az utca
nevét megszüntették, de a határozatot nem hajtot­
ták végre. Szent György tér 3.-tól Dísz tér 17.-ig.
Szent György (IV. század): római vértanú, a lova­
gok védőszentje. V századi szenvedéstörténete sze­
rint Kappadókiából származott, a római hadsereg
magas rangú katonatisztje volt. Anyja hatására lett
keresztény. Hitéért vértanúhalált halt. A tizennégy
segítő szent közé tartozik. A Várban a XIV. század­
ban itt állt Szent György-templomról.
Szent-Györgyi Albert utca XVIII. Miklóstelep. Lásd:
Gerely utca
Szent-Györgyi Albert (1893-1986): biokémikus.
Az 1930-as években a Szegedi Egyetemen dol­
gozott, ahol felfedezte az aszkorbinsavat, ami a
C-vitamin mesterséges előállítását tette lehetővé.
A felfedezésért 1937-ben Nobel-díjat kapott.
A Corvin-koszorú kitüntetettje.291 1948-ban Kos-
suth-díjat kapott, majd az Egyesült Államokba
emigrált. A nevét viselő díjat minden évben a leg­
kiválóbb egyetemi tanárok kapják.
Szenthárom ság tér [35 Al, 82 Bl] I. Vár (1874).
Előzőleg: 1. Dreifaltigkeits Gasse (XIX. század),
Rathaus Platz (Városház tér), Markt Platz (Piac
tér) (XVIII. század), beim Rathaus (1696),9 a volt
Szentháromság tér
Városháza előtti térség. 2. Jesuiten Platz (Jezsuita
tér) a mai Magyar Kultúra Háza előtti térség.
3. Fisch Platz (Hal tér) (XVIII. század) a Halász-
bástya és a Mátyás-templom közötti térség. 4. bey
der Säule (Az oszlopnál)9 vagy Säulen Platz (Osz­
lop tér) (1696),1 Musztafa pasa mejdáni (Musztafa
pasa tere) (XVI-XVII. század)53 a Szentháromság­
oszlop térsége. 5. Hozzácsatolták a Mátyás-temp­
lom déli oldala mellett 1874 és 1898 között futó
Perényi utcát. Tárnok utca 15., Halászbástya, Hess
András tér 1. és 5., Országház utca 1. és 2., Szent-
háromság utca 1. és 2., Tárnok utca 28. között.
Szentháromság tér III. Óbuda. Lásd: Szentlélek tér
Szentháromság tér V. Belváros. Lásd: M árcius 15.
tér
Szentháromság tér XX. Pesterzsébet. Lásd: Tégla­
gyár tér
Szentháromság tér XXII. Budafok. A Péter-Pál utca
és a Forint utca találkozásánál. Megszűnt.81
Szenthárom ság tér [69 Bl] XXII. Nagytétény
(1990). Előző neve: Nagytétényi Szőlő tér (1953).
Szentháromság tér (XIX. század). Nagytétényi út
276., Szentháromság utca 5. és 2. és Nagytétényi
út 278. között.
Szenthárom ság tér
A középkori Szent Pál meg Zsidó utca (a mai
Fortuna és Táncsics Mihály utca) hajdanán a
mai Hess András téren egyesült, és Szent Miklós
utca néven haladt a Nagyboldogasszony-temp-
lom előtt, majd az Olasz utcába olvadt. Az Olasz
utca és folytatódó Szent Miklós utca találkozásá­
val elzárt északi terület, a mai Szentháromság tér
magva a középkorban alig egy tucat házzal volt
beépítve, nem csoda hát, hogy környéke nem
emlékeztetett mai önmagára. Az 1686-os ost­
romban az épületcsoport az ágyúgolyók marta­
lékává vált, amikor azonban a pestisjárvány által
megfélemlített városi tanács 1691-ben elhatároz­
ta egy Szentháromság-oszlop felállítását, meg­
lepő módon erre a romos térre gondolt. Egy év
sem kellett hozzá, s máris elkészült a fogadalom­
ból emelt díszes műalkotás, amelyet 1713-ban
váltott fel az újabb, hasonló - s azóta is eredeti
helyén ékeskedő - szobor. A mai Szentháromság
tér egyes részeit, a szoborállítástól függetlenül,
évszázadokkal ezelőtt még különböző elneve­
zésekkel illették. Városház térként, Piac térként,
Jezsuita térként, illetve Hal térként ismerték a
XVIII-XIX. században, s az elnevezések álta­
lában párhuzamosan éltek. A Szentháromság
tér név - amely az oszloppal együtt mind a mai
napig őrzi a pestisjárvány emlékét - csupán az
1800-as évek végére vált általánossá, és több év­
tizeden át magában foglalta a Mátyás-templom
és a Halászbástya közötti területet is.
Szentháromság utca
Szenthárom ság utca [35 A l, 82 B1 (Szenth.)]
I. Vár (1874). Előzőleg: Dreifaltigkeit Gasse,45
Rathaus Platz (Városház tér), Rathaus Gasse (Vá­
rosház utca) (1805), Bey denen Fleischbäncken
(A mészárszékeknél) (1696),9 Beim Rathaus
(A Városházánál) (1696),9 Kazandzsiler jolu (Ka­
zánkészítők vagy Rézművesek útja) (XVI -XVII.
század),53 Német utca (1440),1 piatea Kalmar
wcha vocata107 (Kalmár utca vagy Kalmárok ut­
cája) (1470-es évek), piatea seu series apotheca-
riorum107 (Patikáriusok utcája) (1475) a Szenthá­
romság tér és az Úri utca között.1Vér utca (1865),1
Schwaben Gässl (Svábok utcája) (1696),108
Heüssler Gasse (Heüssler utca) (1696),86 az Úri
utca és a Tóth Árpád sétány között. Szenthárom­
ság tér 8.-tól Tóth Árpád sétány 22.-ig.
Szentháromság utca I. Vár. Lásd: Tárnok utca
Szentháromság utca II. Máriaremete (1920-as évek).
Templomkerttől Máriaremetei útig. Területrende­
zés miatt megszűnt (1971).
Szenthárom ság utca [7 Bl-2] III. Békásmegyer
(1999). Előzőleg: Békásmegyer utca (1953), Szent-
háromság utca (1874), Dreifaltigkeits Gasse (1780-
as évek vége). Templom utca 23.-tól Bemát utcáig.
Szentháromság utca III. Óbuda. Lásd: Szentlélek
utca
Szenthárom ság utca [57 B3, 69 Bl] XXII. Nagy­
tétény (1990). Előző neve: Hámán Katalin utca
(1948), Szentháromság utca (XIX. század). Nagy­
tétényi út 276.-tól Romhányi József utca 25.-ig.
Szentháromság: a krisztusi kinyilatkoztatás fogla­
lata, alapvető hitigazság, amely szerint az egyetlen
isteni lényeget három személy birtokolja: az Atya,
a Fiú és a Szentlélek.
Szent Imre tér XV. Pestújhely. Lásd: Pestújhelyi tér
Szent Imre tér XV. Rákospalota. Lásd: Széchenyi tér
Szent Imre tér XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szent Imre
herceg út
Szent Imre tér XVIII. Ganzkertváros. Lásd: H étve­
zér tér
Szent Imre tér [48 A3, 60 Al] XXI. Csepel-Belvá-
ros (1991). Előzőleg: Tanácsház tér (1950), Szent
Imre tér (1929), Templom tér (1890-es évek).
Vermes Miklós utca, Tanácsház utca, Petz Ferenc
utca, Kossuth Lajos utca és Templom utca között.
Szent Imre utca II. Máriaremete.199 Lásd: Piszke
utca
Szent Imre utca [17 A1-2] IV Újpest (1991). Előző
neve: Papp József utca (1957), Imre utca (1951),
Szent Imre utca (1930-as évek), Imre utca
(1900-as évek). Szent László tértől Görgey Artúr
utca 32.-ig.
Szent Imre utca XI. Albertfalva. Lásd: Albertfalva
utca
Szent Imre utca [27 A2-B1] XVI. Árpádföld, Rá­
kosszentmihály (1992). Előzőleg: Békés Imre utca
(1954), Szent Imre utca (1930-as évek), Imre utca
546
(1890-es évek) a József utca és a Damjanich utca
között, Fürdő utca (1900-as évek) a Rákóczi utca
és a József utca között. Rákóczi út 77.-től Szlovák
út 89.-ig.
Szent Imre utca XVI. Cinkota. Lásd: Rádió utca
Szent Imre utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Szárny
utca
Szent Imre utca [50 Al] XIX. Wekerletelep (1992).
Előző neve: Poll Sándor utca (1953). Szent Imre
utca (1910). Ady Endre út 19.-től Esze Tamás
utca 26.-ig.
Szent Imre utca XXII. Budafok. Lásd: Donga utca
Szent Imre utca XXII. Budatétény. Lásd: Bajcsy-
Zsilinszky utca
Szent Imre utca XXIII. Soroksár (1910-es évek).
Hozzácsatolva a Hősök teréhez. Lásd: Hősök tere
Szent Imre herceg tér XVII. Rákoscsaba-Újtelep.
Lásd: Csaba tér
Szent Imre herceg út [42 A2-B1] XVII. Rákoscsa­
ba-Újtelep (1996). Eredetileg a Liszt Ferenc utca
és a Tárcsái út között Szent Imre herceg út (1920-
as évek). Lásd még: Liget sor. Előzőleg: az Árok­
tő utca és Tárcsái út közötti szakasza Újtelepi sor
(1991) volt, amely több közterületből került kiala­
kításra; 1. Kasztéi (előbb hibásan Kasztelli) András
tér (1953), amelynek előző nevei: Petőfi tér (1945),
Horthy Miklós tér (1920) az Ároktő utca és a Bárt-
fai utca között; Újtelepi út (1953) a Bártfai utca és
a Napiás utca között; 342. Csaba tér (1953) amely­
nek korábbi neve Szent Imre tér volt (1930-as évek)
a Napiás utca és Tárcsái út között. Sorként számoz­
va. Ároktő utca 1.-től Tárcsái út 2.-ig.
Szent Imre herceg út XIX. Kispest, Wekerletelep.
Lásd: Ady Endre út
Szent Im re herceg utca [49 A-B3] XX. Kos-
suthfalva, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep
(1992) . Előzőleg: Ősz Szabó János utca (1953),
Szent Imre herceg útja (1930), Család utca (1910-
es évek). Rákóczi utca 6.-tól Pöltenberg utca 53.-ig.
Szent Imre herceg útja XI. Gellérthegy, Kelenföld.
Lásd: Villányi út
Szent Imre herceg útja XVI. Cinkota. Lásd: Rádió
utca
Szent Imre herceg útja XVII. Rákoshegy. Lásd: Ady
Endre utca
Szent Imre herceg útja XVIII. Liptáktelep. Lásd:
Vaslemez utca
Szent Imre herceg útja XX. Kossuthfalva, Pesterzsé­
bet. Lásd: Szent Imre herceg utca
Szent Imre herceg útja XXII. Nagytétény. Lásd: Akó
utca
Szent Imre herceg útja XXIII. Soroksár (1910-es
évek). Hozzácsatolva a Hősök teréhez. Lásd: Hő­
sök tere
Szent Imre herceg (1007-1031): Szent István király
fia. Vadászbalesetben halt meg. Az ifjúi ártatlanság
jelképévé lett. 1083-ban szentté avatták.
547
Szentim rey utca [39 A3] X. Óhegy (1910). Mádi
utcától Maglódi út 91.-ig.
Szentimrey Kálmán (1830-1905): jogász. A sza­
badságharcban mint honvéd vett részt. A honvéd
menház parancsnokaként halt meg.
Szent István körút [23 B3, 79 A-B3] V. Lipótvá­
ros, XIII. Újlipótváros (1937). Előzőleg: Lipót
körút (1870), Waffenfabrik Gasse (Fegyvergyár
utca) (1875),145 Tüköry Damm (Tüköry-töltés)
(1858), Neuer Damm Strasse (1840-es évek).
Jászai Mari tér 2.-től Nyugati tér 5.-ig.
Szent István körút XIX. Wekerletelep. Lásd: Corvin
körút, Körző utca
Szent István köz XX. Pesterzsébet. Lásd: Szabad
köz
Szent István köz [73 Bl (Szt. I.)] XXIII. Soroksár
(1900-as évek). Szent István utca 24.-nél nyíló
zsákutca.
Szent István lépcső I. Víziváros. Lásd: Schulek
Frigyes lépcső
Szent István park [23 B3-2, 79 A2] XIII. Újlipót­
város (1937). Előzőleg: Lipótvárosi park és Ra-
kovszky park (1935). Újpesti rakpart 11., Balzac
utca 54. és 43., Pozsonyi út 36., Herzen utca 7.,
Hollán Ernő utca 48. és 50., Csanádi utca 28/b
és 23/b, Pozsonyi út 41. és 32., valamint Újpesti
rakpart 28. között.
Szent István rakpart XIII. Újlipótváros. Lásd: Új­
pesti rakpart
Szent István tér [16 B2] IV. Újpest (1991). Előző
neve: István tér (1953), Szent István tér (1928),
István tér (1908 előtt), Templom tér (1882 előtt).
István út 12., Liszt Ferenc utca 20. és Templom
utca között.
Szent István tér [35 Bl, 83 Bl] V. Lipótváros
(1907). Előzőleg: Bazilika tér (1880-as évek), Li­
pót tér (1872), Kirchen Platz (Templom tér) vagy
Pfarr Platz (Plébánia tér) (1850), Waagehaus
Platz (Mázsaház tér) vagy Waage Gasse (Mázsa
utca), Hetz Platz (Hecc tér), Vadvita tér (XVIII.
század).1 Bajcsy-Zsilinszky út 16., Hercegprímás
utca 7. és 8., Sas utca 13. és 15., Hercegprímás
utca 10. és 9., Bajcsy-Zsilinszky út 18. között.
Szent István tér XI. Albertfalva. Lásd: Albertfalva
tér
Szent István tér XV. Pestújhely. Lásd: Őrjáró tér
Szent István tér XV. Rákospalota. Lásd: Karatna tér
Szent István tér XVII. Rákoscsaba-Újtelep (1930-as
évek). Napiás út, Újszilvás utca és Nagyréde utca
között. Területrendezés miatt megszűnt.
Szent István tér [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1991).
Előző neve: Bajcsy-Zsilinszky tér (1946), Szent
István tér (1930-as évek).182 Kép utca, Szilárd ut­
ca, Baross utca és Ady Endre utca között.
Szent István tér XVIII. Ganztelep (1922). Duna
utca és Fráter Loránd utca között. Hozzácsatolva
a Barcika térhez.
Szent István utca
Szent István körút
A Nagykörút kiépítését a város az 1870-es évek­
ben határozta el, s már akkor elkeresztelték a
házakkal csak később beépülő szakaszokat is.
Mindegyiket arról a városrészről - ahogy erről
már volt szó -, amelyet érintettek. Ez az oka an­
nak, hogy a Nyugati pályaudvartól a Duna-partig
terjedő szakaszt, amely a Lipótvárost határolta, s
választotta el az Újlipótvárostól, Lipót körútnak
nevezték.
II. Lipót, Habsburg-házi császárunk-királyunk
annak a József nádornak volt az édesatyja, akinek
maga a Lipótváros is köszönheti létrejöttét. Ám
mégsem ez volt az első neve a későbbi körútsza­
kasznak. Ennek helyén ugyanis azelőtt szintén
haladt egy fontos közlekedési nyomvonal. Azt
Fegyvergyár utcának hivták, utalva a közelben ál­
ló híres Vidats-féle gépgyárra, ahol a forradalmas
időkben a honvédek fegyvereit fabrikálták.
Az 1860-as években aztán a 100 munkást is fog­
lalkoztató korabeli gyáróriás átköltözött a ferenc­
városi Két Nyúl utcába. A mai Váci út vonalán
pedig felépült a Pestet védő Váci-védgát, amely
egy derékszögben a Dunáig futó zárógáttal fog­
ta fel a várost támadó áradásokat. Ezt a Körút
mai vonalában húzódó szakaszt Tüköry-gátnak
nevezték.
Nos, amikor kitűzték a Lipót körút vonalát, a
tervezők, majd az építők is ezen a nyomon ha­
ladtak, s a Tüköry-gát lényegült át az új úttá.
Már csak egyetlen fordulat van hátra napjainkig
ebben a történetben. Ennek a dátuma 1937-es
esztendő, és az esemény, amelyre hivatkozva a Li­
pót körutat átkeresztelték, a következő évre terve­
zett nagy évforduló ünnepe: Szent István halálá­
nak ezredik évfordulója. S bármennyire meglepő
is, ez az adományozott név többé nem változott.
Szent István tér [59 Al] XXII. Budafok (1990).
Előzőleg: Budafoki tér (1966) egy része, Szent
István tér (1920-as évek), Templom tér (XVIII.
század). Káldor Adolf utca 1. és 3., Játék utca
9-11. és Mária Terézia utca 1. között.
Szent István út II. Erzsébettelek, Máriaremete, Re­
metekertváros. Lásd: Ördögárok utca
Szent István út [60A1-B3, 61 A3, 73 Al] XXI.
Csepel-Királyerdő (1991). A négy kilométer hosz-
szúságú főútvonal a II. Rákóczi Ferenc úttól dél
felé halad, a Duna partvonalát követő Hollandi
útig.
Szent István utca I. Víziváros (1440 körül).70 Való­
színűleg a Donáti utca északi része.
Szent István utca [12 A3] II. Adyliget (1938). Fe­
keterigó utca 17.-től Zrínyi Miklós út 5.-ig.
Szent István utca [7 B3-2] III. Békásmegyer (1930-
as évek). Szentendrei út 213.-tól Ipartelep utcáig.
Szent István utca
Szent István utca XVI. Mátyásföld. Lásd: István
király utca
Szent István utca [27 A3] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Budapesti út 32.-től Rákóczi út
12.-ig.
Szent István utca XVI. Sashalom. Lásd: Albán utca
Szent István utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Bördöce
utca
Szent István utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Tá-
pió utca
Szent István utca [58 B2] XXII. Budatétény (1930-
as évek). Nagytétényi út 154.-től Művelődés utca
8.-ig.
Szent István utca XXII. Nagytétény. Lásd: Mintakert
utca
Szent István utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1900-as
évek). Előzőleg: József utca (XIX. század).281 Ha­
raszti út 27.-től Hunyadi utcáig.
Szent István útja XI. Lágymányos, Kelenföld (1932).
A rendezési terv szerint a Petőfi híd budai hídfője és
a Bártfai utca között. 1938-ban Szent Korona út­
jára változtatták a nevét. Lásd: Irinyi József utca
Szent István király út XVIII. Lakatos-lakótelep.
Lásd: Lakatos út
Szent István : I. István király (975 körül-1038),
Géza fejedelem fia. 996-ban keresztelte meg Szent
Adalbert. Fejedelem: 997-1000, király 1000-1038.
II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát a ke­
reszténység megszilárdítása érdekében. Az ellene
lázadókat kíméletlenül leverte (lásd: Koppány), és
a lázadók birtokait elvette. Az országot megyékre
osztotta fel, és azok élére ispánokat nevezett ki.
Királyi uradalmakat szervezett, és az egyházat is
megerősítette. Tíz püspökséget, két érsekséget,
több apátságot alapított, és ezeket földdel, vagyon­
nal látta el. Törvényben rendelte el az egyháznak
kötelezően fizetendő tizedet. Szabályozta a temp­
lomok építésének módját és az egyházi ünnepek
rendjét. Két törvénykönyve maradt fenn. Székesfe­
hérváron temették el. 1083-ban szentté avatták.
Életéről több legenda szól.
Szent Istvánról elnevezett kolostorhoz vivő utca
(piatea versus claustrum Sancti Stephani proto-
martyris)109 II. Víziváros. Lefutása nem ismert.
Szentivánéj park [33 B3, 34 A3] XI. Őrmező
(1994). Rétköz utca - Tűzkő utca - Gazdagréti
út között.
Szent Iván-éj: az év legrövidebb éjszakája. Szent
Iván napjának, június 24-nek éjszakáján köszön­
tik a nyári napfordulót. Az ekkor tartott tűzátug-
rás a megtisztulás jelképe.
Szent Iván: Keresztelő Szent János másik neve.
Szent János tér I. Krisztinaváros (1874). Attila út,
Sarló utca, Krisztina körút és Orvos utca között.
Kirchensäulen Gasse (Templomoszlop tér) (XIX.
század).5A z Attila út és Krisztina körút nyomvona­
lának rendezésekor megszűnt.
548
Szent János: a helyet az itt folyó Ördög-árok fö­
lött átívelő kőhídon álló Nepomuki Szent János-
szoborról nevezték el.103 Az árkot a XIX. század
végén befedték, az elpusztult szobor másolatát a
Budapesti Városvédő Egyesület és a főváros újra
felállította.
Szent János tér XXII. Budafok. Lásd: Hosszúhegy
tér
Szent János utca I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina
körút
Szent János utca I. Vár. Lásd: Színház utca
Szent János: az utca középkori neve „a ferencren-
diek Szent János egyházáról”, de találjuk úgy is:
„Keresztelő Szent János utcája”.
Szent János utca II. Víziváros. Lásd: Varsányi Irén
utca
Szent János, Nepomuki Szent János (1340-1350
között-1393): prágai kanonok, a cseh királyné
gyóntatója, akit IV. Vencel király a gyónási titok
megszegésére utasított, de mivel ő megtagadta az
engedelmességet, a király a Moldvába fojtatta.
A hidakon ennek emlékére áll a szobra. Csehor­
szág védőszentje. Az utca a Széna téri végén állt
Nepomuki Szent János-szoborról kapta a nevét.
Szent János utca [16 Al] III. Csillaghegy (1990).
Előző neve: Somogyi Miklós utca (1986), Zenta
utca (1953), Szent János utca (1920-as évek). Kirá­
lyok útja 45.-től Kossuth Lajos üdülőpart 22.-ig.
Szent János utca XXI. Gyártelep. Lásd: Csőgyár
utca
Szent János, Keresztelő Szent János: Jézus Krisztus
előhírnöke. Tiberius császár uralkodásának 15.
évében - bűnbocsánatot hirdetve - a hozzá for­
dulókat (köztük Jézust is) megkeresztelte a Jordán
folyóban. Heródes zsidó király lefejeztette. A mál­
tai lovagok védőszentje.
Szent Jobb utca II. Remetekertváros. Lásd: Bükkfa
utca
Szent Jobb: így nevezik Szent István király jobb kéz­
fejét, amelyet Hartvik legendája szerint 1083 ban
- a király szentté avatásakor történt sirfelnyitáskor
- épségben találtak meg. Ekkor védőtokba helyez­
ték, és Szent László apátságot alapított őrzésére. A
török időkben Raguzába (ma Dubrovnik) került,
ahonnan Mária Terézia 1771-ben hazahozatta, és
tiszteletére augusztus 20-át ünnepnek rendelte.
Szent József bástya I. Vár. Lásd: Babits Mihály sé­
tány
Szent József utca [12 B2] II. Máriaremete (1975).199
Labdarózsa utca 1.-től Máriaremetei út 187.-ig.
Szent József: Szűz Mária jegyese, Jézus nevelőap­
ja. 1870 óta az egyház és Európa védőszentje és
tanítómestere.
Szent Kereszt tér [41 B2-3] XVII. Rákoskeresztúr
(1991). Pesti út 134-136. előtti tér. Ezen a terüle­
ten a középkorban már állt egy, a Szent Kereszt­
ről elnevezett templom.
549
Szent Kereszt utca II. Máriaremete.199 Lásd: D om ­
bos utca
Szent Kereszt: Jézus keresztfája, amelyre felfeszí­
tették.
Szentkirályi utca [36 A1-2, 84 A2-3] VIII. József­
város (1887). Előzőleg: Ősz utca (1874), Herbst
Gasse (1780-as évek).76 Rákóczi út 17.-től Üllői
út 24.-ig.
Szentkirályi Móric (1807-1882): ügyvéd, liberális
politikus, a reformkorban Pest megye alispánja és
országgyűlési követe. Pest polgármestere (1867-
1868). A Fővárosi Közmunkák Tanácsának ala­
pító tagja. Buda szabad királyi város 1845. május
19-én „a haza s különösen a városok ügyeinek
előmozdítása körül szerzett érdemekért” díszpol­
gári címmel tüntette ki.72 Az utcában, saját házá­
ban lakott.
Szentkirályi utca
A Rákóczi utat és a Mikszáth Kálmán teret
összekötő keskeny józsefvárosi házsor a XIX.
század első felében még Ősz utcaként szerepel
a térképeken, először természetesen németül,
majd 1874-től magyar nyelven. S hogy már
régóta - egészen pontosan 1887-től - nem ezt
a nevet viseli, azt Szentkirályi Móricnak, a jeles
ügyvédnek, orvosnak és politikusnak köszön­
hetjük, aki hajdan hosszú időn keresztül élt és
dolgozott az utca 10. számú házában. Kalandos
élete során ritkán hagyta el Pestet, minden itt
töltött napját a város érdekében és szolgálatá­
ban szerette volna eltölteni. S terveit rendsze­
rint meg is valósította: az egyetem elvégzése
után Pest vármegye szolgálatába lépett, előbb
főjegyzőként, majd alispánként, 1839-től pedig
országgyűlési követként dolgozott. Az 1830-as
években fő szervezőként vett rész a Kisdedóvó
Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesü­
letben, később a városok rendezésének ügyét
szorgalmazta. A szabadságharcot követően egy
időre visszavonult a politikától, mert úgy dön­
tött, hogy közéleti tevékenység helyett inkább
orvosi diplomát szerez a pesti egyetemen. 1865
és 1867 között Józsefváros országgyűlési követé­
vé, 1867-68-ban pedig - élete legnagyobb meg­
tiszteltetéséül - Pest polgármesterévé választot­
ták. A hivatali bársonyszékben eltöltött alig egy
év alatt szorgalmazta a testvérvárosok egyesíté­
sét, ám a különböző polgári érdekcsoportokkal
már nem tudott eredményesen együttműködni,
és hivataláról lemondva nem is tért vissza töb­
bet a politikai életbe. Emlékét azonban - egy
hangulatos józsefvárosi utca formájában - meg­
őrizte a hálás utókor, amely nem feledkezett
meg Szentkirályi Móric több évtizedes munkás­
ságáról.
Szent Kristóf utca
Szentkirályi utca VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: Rezső
utca
Szentkirályi utca XVII. Rákoskert. Lásd: Postakocsi
utca
Szentkirály, helység Bács-Kiskun megyében. A tör­
ténelmi és a mai Magyarországon több község
nevének eleme.
Szent Korona utca [26 B3-2, 27 A2-B1] XVI.
Rákosszentmihály (1992). Előzőleg: Varga József
utca (1953), Somogyi-Bacsó utca (1945), Szent
korona utca (1920) a Szolnoki úttól a József ut­
cáig, onnan a Szilas-patakig Jenő utca (1920-as
évek),30 korábban Fő fasor (1900-as évek), Dósung
(Dörsung) fasor (1910 előtt),30 1928-ban egyesí­
tették a két részt. Körvasút sor 27.-től Szlovák út
97.-ig.
Szent Korona utca [46 B3] XXII. Budafok (1990).
Előzőleg: Tegzes utca egy része, Forint utca
(1946), Szent Korona utca (1930-as évek). Tor-
dai út 43.-tól Vöröskúti határsor 25.-ig.
Szent Korona útja II. Budaliget.197 Lásd: Köztársa­
ság utca
Szent Korona útja XI. Lágymányos. Lásd: Irinyi Jó­
zsef utca
Szent Korona útja [17 B3, 25 Bl, 26 Al] XV. Rá­
kospalota (1991). Előző neve: Lenin útja (1949),
Szent Korona útja (1925), Szentmihályi út (1890-
es évek). Nyáry Pál utca 2/a-tól Őrjárat utcáig.
Szent Korona: a magyar korona neve. A Szent
Korona-tan elmélete szerint közjogi értelemben
maga az alkotmányos közhatalom is, amelyet a
király az alkotmányban körülírt módon a nemzet­
tel együtt gyakorolt. Ilyen értelemben az ország
területét, a királyi javakat és közjövedelmeket is a
Szent Korona jószágának nevezték. A Szent Ko­
rona a nemzet önállóságának, függetlenségének
és egész politikai életének személyesítése, amely­
től származik minden birtokjog. Közvetlen ható­
sága alatt csak az áll - vagyis csupán az a Szent
Korona tagja - , akinek vagyona attól származik,
akár első foglalás, akár királyi adományozás for­
májában. Az alkotmányban meghatározott rendek
(főnemesek, nemesek, papok) tehát a rendi alkot­
mány értelmében a Szent Korona tagjai voltak, a
jobbágyok, mivel jogaikat a földesuraiktól kapták,
nem lehettek tagjai. A Szent Korona teste alatt
(„totum corpus Sancti Regni Coronae”) a két
nemesi és a papi rend országgyűlését és a király
személyét együttesen értették: törvényt ez a két
testület együtt hozhatott, tehát benne együttesen
nyilatkozott meg a közhatalom. A Szent Korona
alatt tehát magát az állameszmét értették.40
Szent K ristóf utca [46 Bl] XI. Kelenföld (2000).
Előzőleg: Osztapenkó köz (1966). Budaörsi út
125-127.-nél nyíló utca.
Szent Kristóf (Christophorus) (?— I. század): az utak
és utazók védőszentje. Gyakran ábrázolják hatal-
Szentkút utca
mas termetű férfiként a gyermek Jézussal a nya­
kában.
Szentkút utca II. Máriaremete. Lásd: Egres utca
Szent-kúv. Máriaremetén egy forrás neve.
Szent Lajos tér [49 B3] XX. Pesterzsébet (1992).
Előzőleg: Porta tér (1969). A Damjanich utca 40/a
előtti térség.
Szent Lajos (1212-1270): francia király. Meg­
erősítette Franciaországban a királyi hatalmat.
Visszavette az angolok által megszállt területeket.
Kétszer vezetett sikertelen hadjáratot a Szent­
föld elfoglalására. Meghonosította országában
a római jogot, és rendezte az állam és az egyház
viszonyát. Felállította Párizsban a parlamentet.
Tunisz ostrománál halt meg. 1297-ben avatták
szentté.
Szent László tér [17 Al-2] IV. Újpest (1991). Előző
neve: Papp József tér (1957), László tér (1951),
Szent László tér (1928), László tér (1914). Klau­
zál utcától Szent Imre utcáig.
Szent László tér [38 A2] X. Ligettelek, Óhegy
(1991). Előzőleg: Pataky István tér (1953), Szent
László tér (1899), Bánya tér (1879), Ipar tér
(1875), Gewerbe Platz (1870-es évek). Templom
tér (1873).1 Halom utca 15., Állomás utca 26. és
21., Körösi Csorna sétány, Körösi Csorna út 16.
és 19., Halom köz és Bánya utca között.
Szent László tér XV. Rákospalota. Lásd: Régi tér
Szent László tér XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Tápió
tér
Szent László tér XVIII. Ganztelep. Lásd: M arczali
tér
Szent László tér XX. Pesterzsébet. Lásd: Hinta tér
Szent László tér [60 A2] XXI. Csillagtelep (1930).
Kölcsey utca, Tompa utca és Vörösmarty utca
között.
Szent László tér XXII. Budafok (1928). Madách
utca, Csillag utca, Péter-Pál utca és Gellért utca
között. Megszűnt,81
Szent László út [17 A3, 24 B2-1, 25 Al, 81 A2-1]
XIII. Angyalföld (1990). Előző neve: Mautner
Sándor utca (1953), Szent László út (1896). Dé­
vényi út 2.-től Madridi utcáig.
Szent László út [60 A2-B3] XXI. Csillagtelep, Er­
dősor (1993). Előzőleg: Rákosi Endre utca (1953),
Szent László utca (1930-as évek). Egy része Rákosi
Endre köz lett. Nyírfa utcától Acélmű utcáig.
Szent László utca [12 A3] II. Adyliget (1938).
Feketerigó utcától Rézsű utca 50.-ig.
Szent László utca II. Máriaremete.199 Lásd: Csatlós
utca
Szent László utca III. Békásmegyer. Lásd: Ásó utca
Szent László utca III. Csillaghegy. Lásd: Papírgyár
utca
Szent László utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Szénás utca
Szent László utca XVI. Sashalom. Lásd: Szérű utca
550
Szent László utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Színes
utca
Szent László utca XVIII. Ganztelep. Lásd: D una
utca
Szent László utca [52 A-B3] XVIII. Szemerete-
lep (1991). Előzőleg: Gyűjtő utca (1953), Szent
László utca (1930), Kövess Hermann utca (1920-
as évek). Korpona utca 50.-től Nagyszalonta utca
30.-ig.
Szent László utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Esze
Tamás utca
Szent László utca [57 B3, 58 A3] XXII. Nagy­
tétény (1992). Előzőleg: Schönherz Zoltán utca
(1948), Szent László utca (1910-es évek). Dózsa
György út 96.-tól Botond utca 11.-ig.
Szent László utca [62 Al-2] XXIII. Soroksár-
Újtelep (1996). Előzőleg: Külső Török Flóris utca
(1940-es évek), Szent László utca (1920-as évek).
Alsó határút 54.-től Mezsgye utcáig.
Szent László : I. László (1040-1095): magyar ki­
rály. I. Béla király második fia. Uralkodott 1077-
1095 között. 1074-ben megsemmisítő vereséget
mért Salamon királyra (mogyoródi csata). Külpo­
litikájával a pápasággal kereste a kapcsolatot, így
számítva támogatásra a német császárokkal szem­
ben. A kun betöréseket sikerrel hárította el. Bel­
politikájában a magántulajdon megerősítése, az
egyházszervezet kiépítése volt fő törekvése. Meg­
alapította a nagyváradi és a zágrábi püspökséget.
Több apátságot hozott létre. Szentté avattatta
István királyt, Imre herceget és Gellért püspö­
köt. Meghódította Horvátországot (1089-1091).
Nagyváradon temették el. 1192-ben szentté avat­
ták. Alakja köré kiterjedt legendakor fonódott.
Szent Lázárhoz vezető út II. Országút, XII. Kriszti­
naváros. Lásd: Szilágyi Erzsébet fasor
Szentlélek tér [23 Bl] III. Óbuda (1990). Elő­
ző neve: Korvin Ottó tér (1953), Szentlélek tér
(1879), Felső Fő utca (1874), Dreifaltigkeit Platz
(Szentháromság tér) (1862). Óbudai rakpart, Fő
tér, Tavasz utca és az Árpád híd óbudai északi
hídfője között.
Szentlélek utca II. Remetekertváros. Lásd: Kertvá­
ros utca, Kokárda utca
Szentlélek utca II. Máriaremete, Széphalom. Lásd:
Kokárda utca
Szentlélek utca III. Óbuda (1860-as évek). Előzőleg:
Dreifaltigkeit Gasse (Szentháromság utca) (XIX.
század). Szentlélek tér és Szentendrei utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1967).
Szentlélek utca XIX. Kispest. Lásd: Kis Temető köz
Szentlélek: (Spiritus sanctus) a keresztény egyhá­
zakban a Szentháromság harmadik személye.40
Szent Lőrinc sétány [51 B3] XVIII. Lónyaytelep
(2003). Thököly utca és Regény utca között.
Szent Lőrinc (?-258): diakónus, vértanú. Valeria-
nus, a római császár az egyház kincseit követelte
551
tőle, ezért a szegényeket vezette elé. A császár emi­
att izzó vasrostélyon végrehajtandó halálra ítélte.
Szentlőrinci út IX. Ferencváros, József Attila-lakó-
telep, X. Kúttó. Az 1910-es évektől a Nagykőrösi
úttól a Gyömrői útig, az Üllői úttól a Kőér utca
mai vonalán. Lásd: Kőér utca, Szabadkai út
Szentlőrinci út [61 B3-2, 62 A2-B1, 63 Al] XX.
Gubacsipuszta, XXIII. Soroksár, Soroksár-Üjtelep
(1910-es évek). Wekerle Sándor utcától Nagykő­
rösi útig.
Szentlőrinc: Pestszentlőrinc nevének egyik válto­
zata.
Szent Margit tér II. Adyliget (1920-as évek). Fekete­
rigó utca, Pipitér utca és Homokóra utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1962).
Szent Margit utca II. Máriaremete.199 Lásd: Zuzmó
utca
Szent Margit: Árpád-házi Szent Margit (1242-
1271); IV. Béla király leánya, apáca. Előbb a
veszprémi, majd a Nyulak szigetén lévő domon­
kos zárdában élt. A Ráskai Lea által 1510-ben le­
másolt, róla szóló legendákat ma is olvashatjuk.
1944-ben avatták szentté.
Szentmarjay utca V. Belváros, Lipótváros. Lásd:
Apáczai Csere János utca
Szentmarjay Ferenc (1767-1795): jogász. A magyar
jakobinus mozgalom egyik résztvevője; felségsér­
tés és hazaárulás vádjával a Vérmezőn 1795. má­
jus 20-án lefejezték.
Szent Márton utca I. Vár. Lásd: Táncsics Mihály
utca
Szent Márton : a ma 9. számú ház a Kammerhof
volt, és ebben a róla elnevezett kápolna. Ez adta
az utca nevét.74
Szent Márton (316 vagy 317-397): Sabariában, a
mai Szombathelyen született. Római katonaként
szolgált, majd hittérítő lett. Remeteként szent éle­
tet élt. 375-ben Tours püspöke lett. Franciaország
védőszentje.
Szent Mihály út XV. Rákospalota. Lásd: Szentm i-
hályi út, Szőcs Áron utca
Szent Mihály, főangyal. A jó angyalok vezére, a
gonosz szellemek győztes ellenfele.
Szentm ihályi út [26 B3, 38 Bl] XIV. Rákosfalva
(1879). Eredetileg: Mogyoródi útig. Kerepesi út
152.-től Füredi utca 56.-ig.
Szentm ihályi út [17 B2, 18 A2-B3, 26 Bl, 27 Al]
XV. Rákospalota, Újpalota (1991). Előzőleg: Fel-
szabadulás útja (1946), Szent Mihály út (1893).
Rákos út 2.-től Rákospalotai határútig.
Szentmihályi utca XV. Pestújhely. Lásd: Klebels-
berg Kunó utca
Szentmihály: Rákosszentmihálynak XVI-XIX.
századi neve, amelyet egy Szent Mihálynak szen­
telt templomról kapott. 1902-ben Pusztaszentmi-
hály. Lásd még a városrészek között: Rákosszent­
mihály.
Szent Péter utca
Szent Miklós kolostor utcája I. Vár. Lásd: H ess
András tér
Szent Miklós-kolostor: a XV században a mai Hess
András téren állt a dominikánusok Szent Miklós
temploma és kolostora. Alapfalai ma a Hilton
Szálloda alatt vannak, de nagyobb részben látha­
tók.
Szent Miklós tér I. Vár. Lásd: H ess András tér
Szent Miklós utca I. Vár. Lásd: Táncsics M ihály
utca
Szent Miklós utca II. Hűvösvölgy. Lásd: Ötvös Já­
nos utca
Szent Miklós utca V Belváros. Az 1547. évi ösz-
szeíráskor Sen Miklós utca.31 Szent Miklós utca
mahalle (XVI-XVII. század)53 Lásd: Papnövelde
utca
Szent Miklós utca mahalle V. Belváros. Lásd: P ap­
növelde utca
Szent Miklós utcája I. Vár. Lásd: H ess András tér
Szent Miklós (P-350 körül): Mira püspöke, nevé­
hez fűződik a Mikulás legendája.
Szentm iklósi út [60 B2-3, 61 A3, 73 Al] XXI.
Erdősor, Királyerdő (1941). Völgy utca 84.-től
Királyerdő út 162.-ig.
Szentmiklós: ma Szigetszentmiklós. Város Pest me­
gyében.
Szent Orbán tér [34 Al] XII. Istenhegy, Kissváb-
hegy, Orbánhegy (2000). Előzőleg: Orbán tér
(1953), Szent Orbán tér (1936). Istenhegyi út 25.
és 27., Istenhegyi út 46., Nógrádi utca 1/a és 2/a,
Diana utca 28. és 4L, Fodor utca 1. és 2/a, vala­
mint Orbánhegyi út 52. és 53. között.
Szent Orbán: azonos I. Orbán pápával, aki 223-
ban halt vértanúhalált Septimus Severus római
császár uralkodása alatt. A szőlészek védőszentje
lett. A téren valaha szobra is állt. Az utolsó fagyos­
szent, akihez a jó termés érdekében imádkoznak.
Szent Pál utca I. Vár. Lásd: Országház utca
Szent Pál: 1. Szent Pál apostol, vértanú, szent
(?-67). Eredeti neve: Saul.40 2. Remete Szent Pál,
egyiptomi remete, a szerzetesi életforma első kez­
deményezője (228-341). A várbéli Szent Pál ut­
cában Nagy Lajos király a pálosok részére „nagy
házat” adományozott, amelyben Remete Szent
Pál ereklyéjét őrizték. Erről kapta az utca a nevét.
Szent Péter mártír utca II. Víziváros. Lásd: C salo­
gány utca
Szent Péter martyr utca II. Víziváros. (Budán a Vár­
falon kívül) „mahable San Petre mártír uc’a Buda
varosában” (XVI. század).53 Valószínűleg azonos
a Csalogány utcával. Az utcában állt a róla elne­
vezett templom. Lásd: Csalogány utca
Szent Péter utca I. Víziváros. Lásd: Hattyú utca
Szent Péter utca II. Víziváros (1440 körül).70 Való­
színűleg a Medve utca vonalán.
Szent Péter utca V. Belváros. Lásd: Kossuth Lajos
utca
Szentpéteri utca
Szent Péter: (?-67 v. 68) Péter apostol, vértanú,
szent. Eredeti neve: Simon.40 A kafarnaumi ha­
lász az elsők között volt, aki Jézus tanítványának
szegődött. Leghűségesebb követője, tanításainak
terjesztője. A katolikusok első pápája. 64 és 67
között keresztre feszítették. A XV. században a
Csalogány utcában, a Medve utca és a Gyorsko­
csi utca között állt a Szent Péter-templom.
Szentpéteri utca XVII. Rákoskert. Lásd: Postam es­
ter utca
Szentpéter: helység Liptó vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Liptovsky Peter.)
Szent Péter-Pál utca XXII. Budafok. Lásd: Péter-
Pál utca
Magyarázat: Péter-Pál utca
Szentpétery utca [35 A3] XI. Kelenföld (1872).
Mohai út 11.-től Fejér Lipót utca 22.-ig.
Szentpétery: 1. Szentpétery József (1781-1862): öt­
vösmester. 2. Szentpétery Zsigmondi (1798-1858):
a Nemzeti Színház egyik alapító tagja, korának
kedvelt vígjátéki és jellemszínművésze.
Szent Sebestyén tér V. Belváros. Lásd: Sebestyén tér.
Szent szív utca II. Máriaremete.199 Lásd: Labdarózsa
utca
szent szív: Jézus szeretetének és személyének jel­
képe, amelyet a római katolikus egyház különös
kultusszal tisztel.
Szenttam ás utca [25 A3] XIV. Törökőr (1932).
Emília utca 2.-től Szugló utca 3.-ig.
Szenttamás: helység Bács-Bodrog vármegyé­
ben. Az 1848-1849-es szabadságharcban nagy
ütközetek színhelye. (Ma Szerbia [Vajdaság]:
Srbobran.)
Szent Zsigmond tér I. Vár. Lásd: Szent György tér
Szent Zsigmond utca I. Vár. Lásd: Szent György
utca
Szent Zsigmond (P-524): Burgundia keresztény
hitre tért uralkodója, akit feleségével és két fiával
együtt Klodomir frank király kútba fojtatott. Az
1424-ben itt felépült Szent Zsigmond-kápolnáról
kapta nevét.
Szép utca IV. Újpest. Lásd: Szabadkai utca
Szép utca [35 B2, 83 B2] V. Belváros (1874). Előző­
leg: Schöne Gasse (1817). Kossuth Lajos utca 3.-
tól Reáltanoda utca 4.-ig.
szép: 1817-ben német neve Schöne Gasse. Az
1805-ben alakult Szépítő Bizottmány első város-
rendezési intézkedésének eredménye volt az utca
megnyitása.
Szép utca [57 A-Bl] XI. Kamaraerdő (1980-as
évek). Kamaraerdei útból nyíló, nem hivatalos el­
nevezésű utca az itteni üdülőtelepen.
Szép utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Bökényföldi út
Szép utca XVIII. Almáskert (1912). Az Iskola utca
és az Alacskai út között. Tervezett, de nem kiépí­
tett utca.
Szépecske utca [23 A2, 78 A1 (Szépe.)] II. Szem-
552
Szép utca
A Belvárosnak ezt a - méretét tekintve - jelen­
téktelennek is mondható utcáját éppen feltűnő
volta miatt nevezték így el, ahogy azóta is hívják.
Schmall Lajos legalábbis ezt állítja: „Az 1812
körül megnyitott szabályos és díszesen kiépitett
utczát feltűnőséget keltett szépségénél fogva ne­
vezték el Szép utczának...”
Néhány mozzanatnyi pontatlanság azért akad
ebben a szövegben. Abban az időben és még
vagy fél évszázadon át Schöne Gassénak mond­
ták és írták.
S csak 1874-ben lett hivatalosan is Szép utca.
Mindezek felett 1812-ben nem állt egyetlen
„szép” ház sem, bár kétségtelen, hogy később a
városi átlagot jóval meghaladó számban kerültek
ide paloták. A Kossuth Lajos utca sarkán ural­
kodó Horváth-ház, ahol Länderer és Heckenast
történelmileg elhíresült nyomdája is működött,
1816-ban épült, Pollack mester tervei alapján. A
Szép utca 6. szám alatti egykori Almássy-, majd
Szapáry-palota pedig (szintén Pollacktól) 1817-
ben. De itt épült fel a Wechselmann-ház is (az
1870-es években), és kint a Kossuth Lajos utca
sarkán a Cziráky-palota, amelyben sokáig a Szé-
chenyi-féle Nemzeti Casinó is működött.
Más lehet tehát itt a magyarázat. Azt mesélik a
rég elköszönt mesélők, hogy a Szép utcát, talán
az első egyenes utcát a Belvárosban, egy nagy­
szabású ötlet kedvéért nyitották meg akkor,
amikor a két nemzeti közintézménynek kerestek
helyet Pesten. Az egyik a Magyar Theátrum, a
másik a nemzet múzeuma. Úgy gondolták a de­
rék városszervezők, hogy az egyik közpalotát a
Szép utca egyik, a másikat pedig a másik sarkán
építtetik fel. Ha így történt volna, bizonnyal sen­
ki se vitatkozhatnék azon, miért szép ez az utca.
De hát nem itt épültek fel, mivel olcsóbb volt a
városon kívül keresni alkalmas telkeket.
lőhegy (1974). Aranykakas utca 6.-tól Szeréna
utca 54.-ig.
szépecske: 1 . nagyfészkű: aranyszínű, tömött virágú,
2. keskeny levelű: aranysárga, különálló szirmú
virágú, kb. 70 cm magas növények.
Szép Ernő sétány [51 A3] XVIII. Havanna-lakó­
telep (1978).230 Baross utca 40.-től Havanna utca
54.-ig.
Szép Ernő (1884-1935): költő, író, újságíró.
Szepes utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Szemere István tér 6.-tól Forgó utca 29.-ig.
Szepes utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Feszty Ár­
pád utca
Szepesi utca [13 A3] II. Hársakalja (1930-as évek).
Előzőleg: Jázmin utca (1922 előtt). Hidegkúti út
30.-tól Kőhegyi út 27.-ig.
553
Szepesi Imre (1811-1875): római katolikus, kegyes
rendi - piarista - szerzetes, tanár, klasszika-filoló­
gus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­
démia levelező tagja.
Szepesi utca [21 B3] XII. Virányos (1910). Szarvas
Gábor út 20.-tól, Zirzen Janka út után lépcső.
Szepesi utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály (1920-
as évek). Egy része Bács utca lett. Körvasút sor
46.-tól Pálya utca 124.-ig.
Szepesi utca XXII. Baross Gábor-telep. Lásd: Fürtös
utca
Szepesi utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Liszt Ferenc út 9.-től Gádor utca 39.-ig.
Szepesi utca XXII. Budatétény. Lásd: Száva utca
Szepes: vármegye a történelmi Magyarország észa­
ki részén. (Ma Szlovákia: Spis.)
Szepesség utca [61 Bl] XX. Pesterzsébet (1932).
Vágóhíd utca 33.-tól Vörösmarty utca 104.-ig.
Szepesség: a Magas-Tátra és a Szlovák-érchegység
közötti terület, melynek Igló a központja.
Szepessy Albert utca XIII. Angyalföld. Lásd: Kis
Gömb utca
Szepessy Albert (1885-1944): kereskedősegéd. 1920-
tól húsz éven át a Magyarországi Szociáldemokra­
ta Párt XIII. kerületi szervezetének politikai titká­
ra, a Népszava Kiadóvállalat igazgatója volt. 1944-
ben koncentrációs táborba vitték, ahol elpusztult.
Széphalom utca [21 Bl-2] II. Lipótmező (1939).
Előzőleg: Zuhatag út (1900). Páfrány út 2.-től
Vadaskerti utca 2.-ig.
Széphalom: helység Borsod-Abaúj-Zemplén me­
gyében: eredeti neve Bányácska. 1806-ban - ami­
kor odaköltözött - Kazinczy Ferenc nevezte el
Széphalomnak. A Martinovics-féle összeesküvés­
ben való részvétele miatt elszenvedett fogsága után
itt élt haláláig, fiával, Lajossal együtt itt is van elte­
metve. 1981-ben közigazgatásilag Sátoraljaújhely­
hez csatolták.
Széphegy utca [14 B3] III. Táborhegy (1970). Toro-
nya utcától Erdőalja útig.
Szép Ilona út II. Máriaremete. Lásd: Kassa utca
Szép Ilona utca [12 B3] II. Erzsébettelek (1920-
as évek). Ördögárok út 13.-tól Bátori László utca
22.-ig.
Szép Juhászné köz [20A-B1] II. Petneházyrét
(1999). Szép Juhászné úttól nyugati irányba - a
Rozmaring Rt. üdülőházai felé - futó zsákutca.
Szép Juhászné út [20 B2-1] II. Budakeszierdő,
Hárshegy, Hűvösvölgy, Petneházyrét (1932). Bu­
dakeszi úttól Nagykovácsi útig.
Szép Juhászné: a XVIII. század közepétől kedvelt
vendéglő a Budakeszi-völgy végében, a Hárs-hegy
lábánál, amelyet Pavianovics János épített fel, va­
lószínűleg a középkori pálos kolostor köveiből.
A monda szerint Mátyás király a völgyben ismer­
kedett össze egy szép juhásznéval, erre emlékeztet
a vendéglő neve.
Szerb Antal utca
Szép Kilátás út [33 Bl] XII. Svábhegy (1886).
Mártonhegyi út 2.-től Tücsök utca 5.-ig.
Szép kilátás: az egykori ilyen nevű villáról.
Szép Kilátó utca [7 A-B3 (K.)] III. Csillaghegy
(1930-as évek). Dózsa György utca 12.-től Ürö­
mi út 13.-ig.
Széplak utca [21 B2] II. Pasarét (1932). Cirok utca
6.-tól Battai lépcső 3.-ig.
Széplak: helység Szolnok-Doboka vármegyében.
(Ma Románia: Bune§ti.)
Szépvölgyi árok III. Mátyáshegy. Lásd: Virág Bene­
dek utca
Szépvölgyi dűlő [13 A-B3] II. Vadaskert, Szépvölgy
(1975). A Kecske-hegy mellett indul a Szépvölgyi
útból, s a Felső Kecske-hegynél éri el a Hármasha-
tárhegyi utat.
Szépvölgyi köz [22 Al] II. Szépvölgy (1974). Szép­
völgyi út 199.-től Pálvölgyi útig.
Szépvölgyi út II. Hársakalja, Kővár. Lásd: Kővári út
Szépvölgyi út [14 A3, 22 A-Bl, 23 Al-2, 78 A-Bl]
II. Újlak, III. Mátyáshegy, Pálvölgy, Remete­
hegy, Szépvölgy, Újlak, Zöldmái (1930). Elő­
zőleg: Mathiasberg Gasse (Mátyáshegy utca),45
Mathias Gasse (Mátyás utca) (XIX. század),
Schönthal Gasse (Szépvölgyi utca) (1850),9
unter denen Neuhäusern, Neue Welt (XVIII.
század),9 Weingart Strasse unter dem mathias
berg (Szőlőkért út a Mátyáshegy alatt) (1702)
a Bécsi úttól a hegyre vezető szakasz;9 Fordere
donau gässel (csak az 1702. évi Zaigerban),
Schul (Schüler) Gasse (Iskola utca) (1870 körül)
a Bécsi út és a Duna között.9 Neuewelt (Újvilág)
(1754-1817).9 Az útvonal kialakításakor hozzá­
csatolták a Tiszolc utcát (1929) a Zöld lomb ut­
ca és a Pálvölgyi út között. Árpád fejedelem útja
48.-tól Görgényi útig.
Szépvölgyi utca II. Újlak, III. Mátyáshegy, Pálvölgy,
Remetehegy, Szépvölgy, Újlak, Zöldmái. Lásd:
Szépvölgyi út
Szépvölgy: lásd a városrészek között.
Szeraj mejdáni/tér. I. Vár. (XVI-XVII. század) (Pa­
lota tér). Hozzávetőleg a mai Oroszlános udvar déli
felén volt.53
szeraj: palota (törökül).
Szerb utca [35 B2, 83 B3] V. Belváros (1874).
Előzőleg: Serben Gasse (1850),1 Raitzen Gasse
(Rác utca) (1804),31 Pauliner Gasse (Pálos utca)
(1758),136 Obere Pauliner Gasse (Felső Pálos ut­
ca), Pauliner Gasse (Pálos utca) (1695).’ A Váci
utca és a Veres Pálné utca között zsákutca. Váci
utca 74.-től Királyi Pál utca 1-3.-ig.
szerb: az elnevezés az utca XVIII-XIX. századi
szerb (rác) lakóira utal. A görögkeleti szerb egy­
házközség temploma is ebben az utcában van.
Szerb Antal utca [21 A-B2] II. Kurucles, Lipótme­
ző, Pasarét (1981). Előzőleg: Szajkó utca (1907).
Alsó Völgy utca 8.-tól Széher út 45.-ig.
Szerdahely utca
Szerb utca
A törökök miatt földönfutóvá lett szerbek első na­
gyobb hulláma 1690 táján érkezett a Dunán és a
Száván inneni területekre. Sokan közülük Pest vá­
rosába, ahol végleges otthont reméltek és találtak.
Főleg a mai Belvárosnak azon a déli, a városfal
mellett fekvő és a mai Kálvin tértől a Fővám térig
húzódó fertályán, ahol már annak előtte is éltek
szerbek - a régi magyar nyelv szavával élve: rácok.
A „honfoglalás” igen sikeresnek bizonyult. Már
1696-ra Pest házainak 25 százaléka a szerbek tu­
lajdonába került, s ami talán ennél sokkal fon­
tosabb: azokban az évtizedekben ez a város volt
a szerb kultúra egyik legjelentősebb központja.
Tulajdonképpen bölcsője.
A már a XVI. században itt állott, s a város visz-
szafoglalása alatt elpusztult templomukat is újjá­
építhették, hogy aztán bővítve és átalakítva máig
szolgálja az azóta igencsak megfogyatkozott gyü­
lekezetét: a mai Szerb utcában. Mainak mond­
juk, mert az akkori Szerb utca nem ez volt: az
innen kőhajításnyira fekvő Pintér utcát nevezték
Rác utcának. Ennek az utcának az első és ismert
elnevezése a pálos rendre utalt.
A pálosok birtoka kis híján teljesen kitöltötte azt
a háromszöget, amelyet - mai nevükön emlegetve
őket - a Papnövelde, a Bástya és a Szerb utcák
zárnak közre. Ez az utca 1695-ben Pálos utca, ké­
sőbb - két szakaszra osztva - Alsó és Felső Pálos
utca lett, s még 1758-ban is az volt, amely évből
ránk maradt egy ingatlan-összeírás. Ebben termé­
szetesen németül olvasható név: Pauliner Gasse.
Ebből lesz már a XIX. század elején Raitzen
Gasse (Rác utca), majd 1850-ben, amikor már
közönséges szerbnek mondják Pesten és az or­
szágban a rácokat - Szerb utca.
Szerb Antal (1901-1945): irodalomtörténész, író,
esszéista. A II. világháború alatt többször behívták
munkaszolgálatra. A balfi táborban pusztult el. Az
utcát - amelynek közelében lakott - a Magyar Iro­
dalomtudományi Társaság kérésére nevezték el.
Szerdahely utca [49 A-B3] XX. Pesterzsébet
(1910-es évek). Török Flóris utca 75.-től Szent
Imre herceg utca 48-50.-ig.
Szerdahely. helység Szeben vármegyében. (Ma
Románia: Miercurea Sibilui.)
Szerdahelyi utca [36 B2, 84 B3, 85 A3-2] VIII.
Józsefváros (1878). Előzőleg: Tavaszmező utca
(1874), Frühlingsfeld Gasse (1811), Untere Ma­
yerhof Gasse (Alsó[Város]Major utca) (1748).60
Mátyás tér 10.-től Teleki László tér 5.-ig.
1. Szerdahelyi József (1804-1851): színművész, a
Nemzeti Színháznak alapitásától tagja.
2. Szerdahelyi Kálmán (1829-1872): színművész,
a Nemzeti Színház tagja.
554
Szerecsen utca III. Óbuda. Lásd: Zichy utca
szerecsen: az utca 6. számú háza kapujának záró­
kövén volt szerecsen fejről.
Szerecsen utca VI. Terézváros. Lásd: Paulay Ede
utca
Szerecsen: a hajdan itt működő Két Szerecsen nevű
vendéglőről kapta nevét.
Szered utca [25 B1] XIV. Alsórákos (1930).211 Mis­
kolci utca 13.-tól Öv utca 186.-ig.
Szered: helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Sered.)
Szeredháza utca XIV. Alsórákos. Lásd: Hejő utca
Szeredháza: az elnevezés eredete ismeretlen.
Szerelm ey Miklós utca [46 B2, 47 A2] XI. Al­
bertfalva (1992).264 Előzőleg: Novák Gyula utca
(1955), 284. utca. Tomaj utca 40.-től Károly Iré-
neusz József utca 32.-ig.
Szerelmey Miklós (1803-1875): mérnök, feltaláló,
litográfús. 1840-től műkőnyomó intézet igazgató­
ja Pesten. Kiváló minőségű litográfiákon mutatta
be Magyarországot. Könyve jelent meg a Bala­
tonról. 1848-ban megindította az első magyar po­
litikai vicclapot, a Charivarit. Alezredesként vett
részt a szabadságharcban, Komárom várában érte
a fegyverletétel. 1850-ben Londonban telepedett
le, és ott kiadta a „Magyarország 1848-1849” cí­
mű litografált albumot. Találmányainak száma
óriási. 1862-ben egy kőkonzerváló anyagot dolgo­
zott ki, amelyet néhány éve még gyártottak. Az
általa alapított és találmányai alapján dolgozó
építőipari vállalat ma is működik. Grafikai műveit
a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Szerelvény köz [49 Al] IX. Ferencváros (2007).
Aszódi út, Zombori utca és Szerkocsi utca közötti
része.
szerelvény: az itteni MAV-telep lakói kérték a mun­
kájukkal összefüggő elnevezést.
Szerém i sor [35 B3] XI. Lágymányos (1991). Elő­
zőleg: Vántus Károly utca (1968). Hamzsabégi
úttól Budafoki útig.
Szerémi út [35 B3, 47 B3-1] XI. Kelenföld (1938).
Eredetileg a Bocskai úttól, 1940-től a Dombóvári
úttól kezdődött. Dombóvári út 16.-tól Kondorosi
útig.
Szerem'. 1918-ig Horvát-Szlavonország egyik vár­
megyéje. (Ma Horvátország része; horvátul: Sri-
jem.) A Szerémség nevű táj névadója.
Szeréna köz [23 A2, 78 B2 (Szer.)] II. Szemlőhegy
(1953). Frankel Leó utca 94.-től Szeréna út 9.-ig.
Szeréna út [22 B2, 23 A2, 78 A1-B2] II. Szemlő­
hegy (1921). Kavics utca 17/a-tól Józsefhegyi utca
25.-ig.
Szerencs utca [17 B3, 18 A3, 26 Al] XV. Pest­
újhely, Rákospalota, Újpalota (1954). Előzőleg:
Rákospalotán a Pázmány Péter utca és a Rákos út
között Zápolya utca (1890-es évek vége), a fővá­
ros és környéke több térképén - 1922-ig, a Rákos
555
út és a Bánkút utca között - Szapolyai János utca,
Határ út (XIX. század); Pestújhelyen Bessenyei
György sor (1925); ezt a részt 1963-ban csatolták
hozzá. Eredetileg a ma IV. kerületi Istvántelki út­
tól a Bercsényi utcáig. Az Istvántelki út és a MÁV
váci vonala között Elem utca lett. Pázmány Péter
utca 73.-tól Hősök útjáig.
Szerencs-, város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Már a honfoglaláskor földvár állt itt. A mai várat
egy XIII. században épült kolostorból alakították
át a XVI. század közepén. 1605. április 20-án itt
választották Magyarország fejedelmévé Bocskai
István erdélyi fejedelmet.
Szerencse utca [65 Al] XVIII. Ganztelep (1967).
Előzőleg: Göncöl utca (1945), Trencséni utca
(1922). Szinyei Merse utca 75.-től Duna utca
54.-ig.
Szeretet utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Nagy­
várad utca
Szerkocsi utca [37 A3, 49 Al] IX. Ferencváros
(1999). Aszódi utcától Gyáli útig.
szerkocsi: a közeli vasút gőzmozdonyainak szén­
szállító kocsiját nevezték így.
Szerpentin út I. Gellérthegy (1903). Lefútása nem
ismert.31 Területrendezés miatt megszűnt (1936).
Szertár utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Somogyi Béla utca (1945), báró Bánffy Dezső
utca (1920-as évek). Prohászka Ottokár utca 18.-
tól Ballada utca 17.-ig.
Szérű utca [27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Szent László utca (1910-es évek). Veres
Péter út 53.-tól Újszász utca 8.-ig.
szérű: a gabonaasztagok számára, illetve a cséplés-
hez előkészített terület.
Szérűraktár utca [47 B3] XXI. Gyártelep (2004).
Fémformaöntő utcától Központi útig.
szérűraktár, a megszűnt Csepeli Vas és Gépgyár
egyik fontos raktárára emlékeztet az elnevezés.
Szérűskert utca III. Békásmegyer. Lásd: Gyepes
utca
Szérűskert utca III. Kaszásdűlő (1906).278 A Zab
utca és a Kaszás utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1970-es évek).
Szérűskert utca [15 A3-B2] III. Kaszásdűlő (1990).
A közelben megszűnt Szérűskert utca nevének új­
ra felhasználása. Előző neve: Darvas József utca
(1982). Boglya utca 5.-től Búza utcáig.
Szérűskert utca [17 Al] IV. Újpest. Fóti úttól Erdő­
sor út 1.-ig.
Szérűskert utca [61 B3, 62 A3] XXIII. Soroksár.
Szentlőrinci úttól Vecsés útig.
szérűskert-. majornak, gazdasági udvarnak az a ré­
sze, ahol a szalmát és a szálastakarmányt tárolják.
Szervét Mihály tér [51 A3] XVIII. Havanna-lakó­
telep (1987). Barta Lajos utca 29. és Kondor Béla
sétány között.
Szervét Mihály: eredeti nevén Miguel Serveto
Szervita tér
(1511-1553): katalán orvos, vallásreformátor.
Vallási nézeteit Christianismi restitutio (A keresz­
ténység visszaállítása) című, 1553-ban megjelent
munkájában fejtette ki. Az inkvizíció elfogatópa­
rancsot adott ki ellene. Genfen keresztül mene­
kült, ahol Kálvin János elfogatta és Szenthárom­
ság-tagadással vádolva máglyára küldte.
Szervián utca [26 A3, 38 Al] XIV. Nagyzugló
(1991) . Előzőleg: Jakab Károly utca (1968), 929.
utca. Bánki Donát utca 26.-tól Kaffka Margit utca
34.-ig.
szervián: a XX. század elejéig itt gazdálkodó bol­
gárkertészek kedvelt paprikafajtájának neve.
Szervita tér [35 Bl, 83 A-B2 (Szer.)] V. Belváros
(1992) . Előző neve: Martinelli tér (1953), Szer­
vita tér (1874), Szerviták piaca (1817),8 Serviten
Szervita tér
Házhely volt valójában a régi Pest Szervita tere,
de mert hangoskodó szomszédsággal fenyegetett,
sikerült elérni az ugyanitt megtelepült jámbor
szerzeteseknek, hogy soha ne épüljön be.
Története tulajdonképpen a török uralma alól
felszabaduló kettős város újrakezdésétől számít­
ható, amikor is - a XVII. század legvégén - a
polgárság ismét elfoglalta a városi fundusokat.
Azt a telket, amelyről itt szó van, egy olasz ne­
vű budai tanácsos (foglalkozására nézve császári
építőmester), bizonyos Venerio Ceresola kapta
meg, ingyen ugyan, de azzal a kikötéssel, hogy új
házát igen hamar idevarázsolja. Úgy látszik azon­
ban, hogy a feltételt nem tudta (vagy nem akarta)
teljesíteni, s még mielőtt a határidő letelt volna,
eladta telkét Johann Suchentrunck kovácsnak.
Ez a tulajdonosváltás volt a következőkben a tör­
ténések kovásza. A közelben otthonra talált szer­
viták hamar felfigyeltek arra, mennyire zavarja
az örökös kopácsolás a működésükhöz igencsak
szükséges áhítatot, ezért azzal a kéréssel fordul­
tak a város tanácsához, hogy ne kösse ennek a
teleknek birtoklását házépítéshez. A Magisztrátus
pedig elfogadta a javaslatot. Igaz, a kovácsok egy­
másnak adták a kilincset még egy darabig, de a
kocka már el volt vetve. A döntéssel megterem­
tették a további alkuk alapját. Végül - időközben
a XVII.-bői a XVIII. századba lapozták át a nap­
tárat - az utolsó itteni kovács, bizonyos Liegrer,
elfogadta az újabb kezdeményezést. Eladta ingat­
lanát a rendnek 50 forintért és 4000 tégláért.
A kialakuló üresség - a tér - nevét természetesen
az itt élő szerzetesekről kapta meg ekkor, évsze­
rinti pontossággal 1733-ban. 1953-ig ez volt az
érvényes változat, ekkor azonban Anton Erhard
Martinelli - a Városháza, az egykori Invalidusház
épitője, tervezője - kiszorította. 1992-ben kapta
vissza régi nevét.
Szervita utca
Platz (1804), Serviten Gasse (Szervita utca egy
része) (1733), Am Platzl (A terecskénél) (1704),
Búza piac mahalle (1547).70 Petőfi Sándor utca
20. és 17., Városház utca 20., Bárczy István utca
2. és Fehér Hajó utca 1. között.
Szervita utca V. Belváros. Lásd: Bárczy István utca,
Fehér Hajó utca, Sütő utca
így nevezték a mai Károly körúttal párhuzamo­
san futó utcát, amely a Városháza telkén futott
a Bárczy István utca és a Gerlóczy utca között.5
A XVIII. században beépítették, megszűnt.
Szerviták piaca V. Belváros. Lásd: Szervita tér
szervita: (Szűz Mária szolgája); római katolikus
szerzetesrend. 1233-ban alapította hét gazdag ke­
reskedő Firenzében. Pesten 1688-ban telepedtek
meg.
Szerzetes utca II. Újlak. Lásd: Kolozsvári Tamás
utca
Szeszgyár utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1874). Baross utca 127.-től Kőris utca 16.-ig.
szeszgyár: a Schödel Ferenc által 1853-ban ala­
pított és a Krausz Meyer és fiai által 1860-tól
1948-ig üzemeltetett, majd az államosítás után az
1990-es évek végén megszűnt szeszgyárról.
Sziget csárda utca [61 A-B2] XXIII. Soroksár
(1954). Dobó utca 2.-től Sziget csárdáig.
Sziget csárda: az elnevezés utal az itt működő ven­
déglőre.
Sziget köz [69 Bl (Szig.)] XXII. Nagytétény (1954).
Szent Flórián tér 2.-nél nyíló zsákutca.
Sziget utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Radnóti Mik­
lós utca
Sziget utca XVIII. Almáskert (1912). Az Iskola utca
és az Alacskai út között. Tervezett, de nem kiépí­
tett utca.
Sziget utca XXII. Nagytétény. Lásd: Tűzvirág
utca
Sziget utca II. Újlak. Lásd: Sajka utca
Szigetbecse utca [60 B2, 61 A2-1] XXI. Cse-
pel-Kertváros (1961).257 Előzőleg: 774. utca. Kés­
márki utca 28.-tól Dunadűlő út 41.-ig.
Szigetbecse: község Pest megyében.
Szigetcsép utca [43 A-B3, 55 Bl] XVII. Rákos­
csaba (1953).261 Előzőleg: Szigetvári utca (1920-
as évek). Zrínyi utca 62.-től Pesti út 472.-ig.
Szigetcsép: község Pest megyében.
Szigetdűlő belső útja [61 A2] XXIII. Soroksár (1954).
Bercsek-kertészettől a kápolnáig.
Szigetdűlő középső útja [61 A1-2] XXIII. Soroksár
(1954). Dobó utcától a kerület határáig.
Szigethalom utca [61 A2] XXI. Csepel-Kertváros
(1961).257 Előzőleg: 775. utca. Késmárki utca 36.-
tól Dunadűlő út 51.-ig.
Szigethalom: nagyközség Pest megyében.
Szigeti Gyula utca XI. Albertfalva. Lásd: Szatm ár-
hegy utca
Szigeti Gyula (P-1944): kisiparos. Albertfalván a
556
helyi Szociáldemokrata Párt tagjaként a nyilasok
ellen agitált, akik emiatt agyonlőtték.
Szigeti József utca [17 A-B2] IV. Újpest (1982).
Előzőleg: Kossuth utca egy része. Deák Ferenc
utcától Kiss János utca 9.-ig.
Szigeti József (1892-1973): hegedűművész.
Szigeti Kálmán utca [64 A3-2] XVIII. Újpéteri-
telep, Almáskert (1962). Előzőleg: Bajcsy-Zsi-
linszky út (1946), Ida utca (1898). Vasút utca
69.-től Alacskai útig. A Határ út és az Alacskai út
között nem szilárd burkolatú.
Szigeti Kálmán (1924-1945): helyi polgár. 1945
januárjában a helyi iskola takarításakor egy fel­
robbant akna megölte.
Szigeti út XII. Svábhegy. Lásd: M űvész út
Szigetújfalu utca [61 A2] XXI. Csepel-Kertváros
(1961).257 Előzőleg: 776. utca. Késmárki utca 4.-től
Dunadűlő utca 59.-ig.
Szigetújfalu: község Pest megyében.
Szigetvár utca [49 A2] XX. Pesterzsébet (1920-as
évek). Határ út 41.-től Eötvös utca 3.-ig.
Szigetvári Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Szigetvári
utca
Szigetvári köz [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910).
Zoltán utca 56.-tól Bercsényi utca 67.-ig.
Szigetvári utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1872). Előzőleg: Szigetvári Gasse (1860-as évek).
Egy része Füvészkert utca lett. Magdolna utca
23.-tól Baross utcáig.
Szigetvári utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szigetcsép
utca
Szigetvári utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1928).
Óbuda utca 55.-től Erdősor utca 62.-ig.
Szigetvári utca [58 Bl, 59 Al] XXII. Budafok
(1930-as évek). Zuzmó utca 8.-tól Krajcár utca
17.-ig.
Szigetvár, város Baranya megyében. 1566-ban
II. Szulejmán török szultán személyesen vezet­
te csapatait Szigetvár megostromlására. Zrínyi
Miklós néhány ezer emberével hősiesen védte a
várat majdnem egy hónapon át. Helytállásáról
dédunokája, a költő-hadvezér Zrínyi Miklós a
„Szigeti veszedelem” című eposzában emlékezett
meg.
Szigligeti utca XIV. Rákosfalva (1874). Előzőleg:
Hunyadi utca (Hunyadi Gasse) (1871).45 Kerepe­
si út és Füredi utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1960-as évek). Mintegy a helyén épült
ki a Rákosfalva utca.
Szigligeti Ede: eredetileg Szathmáry József (1814—
1878): drámaíró, színművész, rendező, a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja.
Szigligeti utca XV. Rákospalota. Lásd: Csajág utca
Szigligeti utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: H alom ­
egyházi utca
Szigligeti utca [50 B2-1] XIX. Kispest (1901).
Üllői út 242.-től Derkovits Gyula utca 35.-ig.
557
Szigligev. község Veszprém megyében. Vára a török
időkben fontos végvár volt.
Szigligeti utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Nyáry Pál utca 33.-tól Nagykőrösi út 21.-ig.
Szigliget: község Veszprém megyében. Vára a tö­
rök időkben fontos végvár volt.
Szigligeti utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1939).
Szigetvár utca 6.-tól Kölcsey utca 39.-ig.
Szigligeti Ede: (1814-1878): drámaíró, színmű­
vész, rendező, a Magyar Tudományos Akadémia
levelező tagja.
Szigony utca II. Remetekertváros. Lásd: Delta utca
Szigony utca [36 B2, 84 B3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Horgony utca (1870-es évek),
Anker Gasse (1850), Winkel Gasse (Szeglet utca
vagy Zug utca) (1817).8 Kacsa utca.1 Bókay Já­
nos utca 16.-tól Üllői út 76.-ig.
Szigony utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).272
Damjanich János út 214.-től Matróz utca 9.-ig.
Szihalom utca [25 A1-B2 (Szih.)] XJV. Alsórákos
(1971). Előzőleg: 910. utca. Kassai út 47/c-től
Erzsébet királyné útja 84.-ig.
Szihalom : község Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­
ben.
Szíjgyártó utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer
(1985).258 Bőröndös utcától Farkaserdő utcáig.
szíjgyártó: az elnevezés utal a kerület iparára.
Szíjgyártó utca IX. Ferencváros (1942). Előzőleg:
Körösi Csorna út (1900). A Soroksári út és a Gu­
bacsi út között. Üzemi terület lett, megszűnt,
szíjgyártó: bőrből való eszközök, ruházati cikkek,
lószerszámok készítésével foglalkozó iparos. Az
elnevezés utal az egykor itt működő szíjgyártó
üzemre.
Szikes utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1964). Elő­
zőleg: Széchenyi utca (1900-as évek), Kis Ko­
rona utca (XIX. század), Kleine Kronen Gasse
(XVIII. század).281 Hősök tere 24.-től Vecsés út
33.-ig.
Szikla utca I. Tabán (1875). Előzőleg: Floriani Gasse
(Flórián utca) (XIX. század),1 Hafner Gasse (Fa­
zekas utca) (XIX. század eleje).1 Hadnagy utcá­
tól Orom utcáig. Területrendezés miatt megszűnt
(1936).
Szikla utca [22 Bl] II. Pálvölgy (1942). A Tabán­
ban megszűnt Szikla utca nevének újrafelhaszná­
lása. Pálvölgyi út 10.-től Zöldkert útig.
Szikla utca [59 Al] XXII. Budafok. Kálváriahegy
utca 22.-től Zerge utca 5.-ig.
Sziklai Sándor út I. Krisztinaváros. Lásd: Lovas út
Sziklai Sándor (1895-1956): honvéd ezredes.
1936-1939 között Spanyolországban harcolt a
nemzetközi brigádok egyikének parancsnokaként.
1944-ben tért vissza Magyarországra a Vörös Had­
sereggel. A Honvédelmi Minisztériumba került.
Tagja volt a Magyar Kommunista Párt Központi
Vezetőségének. 1953-tól a Hadtörténeti Intézet
Szilágyi Dezső utca
igazgatója volt. 1956. október 26-án tisztázatlan
körülmények között halt meg Budakeszin.
Szikra utca [42 A2-1] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1948). Előzőleg: Lenin utca (1946), Esterházy
utca (1910-es évek). Ároktő utca 81.-től Bártfai
utca 82.-ig.
szikra: az elnevezés a Kecskeméthez tartozó Szikra­
pusztán sikeresen működő első állami gazdaságra
utal.
Szikratávíró utca [47 B3-2, 48 A2] XXI. Sziget­
csúcs (1978). Weiss Manfréd úttól a Dunáig.
szikratávíró: morzejeleket elektromos úton továb­
bító berendezés. Az elnevezés arra emlékeztet,
hogy 1914-ben itt állították fel hazánk első szikra-
távíróját, amely 1500 km hatósugarú körben vett
és adott morzejeleket.
Szikszó park [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos (1966).
Kacsóh Pongrác út 79. és Ungvár utca 12. között.
Szikszó utca [25 A2, 81 Bl (Sz.)] XIV. Alsórákos
(1933). Dorozsmai utca 70.-től Ungvár utca 1/b-ig.
Szikszó : város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
1676-ban Thököly Imre itt vívott győztes csatát
az osztrák csapatok ellen.
Szil utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1967). Előző­
leg: Fenyő utca (1910-es évek). Teleki utca 71.-től
Gyöngyvirág utca 46.-ig.
Szilágyi Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Szilágyi utca
Szilágyi sor XV. Rákospalota. Lásd: Benkő István
utca
Szilágyi utca [17 B2-1] IV Újpest (1900-as évek).
Árpád út 162.-től Óceán-árokig.
Szilágyi: lásd Szilágyi Mihály
Szilágyi utca [36A-B1, 84 B2] VIII. Józsefváros
(1872). Előzőleg: Szilágyi Gasse (1860-as évek).
Kiss József utca 16.-tól Köztársaság tér 5.-ig.
Szilágyi István (?-?) gombkötő: Pest város gomb­
kötő főcéhmestere. 1848 márciusában a városi
tanács tagja. 1849. április 14-én - mert a bevonuló
császári csapatoknak lázító beszédet tartott - két­
havi elzárásra és 2000 forint pénzbüntetésre, majd
1849 októberében a forradalom alatti magatartá­
sa miatt négyhavi börtönre és tízezer forint pénz-
büntetésre ítélték.295
Szilágyi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Gépész utca
Szilágyi utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Szilágyi M i­
hály utca
Szilágyi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Táncsics M i­
hály utca
Szilágyi: lásd: Szilágyi Mihály
Szilágyi D ezső tér [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros
(1903). Előzőleg: Fazekas tér (1874). Volt: Hafher
Platz (1860), Geschirr Platz (Cserép tér) (1830),
Untere Markt Platz (Alsó Vásár tér) (XVIII. szá­
zad). Bem rakpart 22., Fő utca 31., Székely utca
2., Corvin tér 7. és Bem rakpart 21. között.
Szilágyi Dezső utca XV. Rákospalota. Lásd: Rigmus
utca
Szilágyi Dezső utca
Szilágyi D ezső utca [26 B2, 27 A2] XVI. Rákos­
szentmihály (1890-es évek). Csömöri út 96.-tól
Baross utca 91.-ig.
Szilágyi D ezső utca [53A-B1] XVII. Rákoshegy
(1910-es évek). Ferihegyi út 207.-től Lőrinci út
24.-ig.
Szilágyi Dezső utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Tuba
utca
Szilágyi D ezső utca [62 Al-2] XXIII. Soroksár-
Újtelep (1910-es évek). Soroksári Alsó határút
60.-tól Mezsgye utcáig.
Szilágyi Dezső (1840-1901): jogász, egyetemi ta­
nár, politikus, a fővárosi törvényhatósági bizottság
tagja, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja.
Szilágyi Erzsébet fasor [22 A-B3] II. Országút,
Pasarét, XII. Krisztinaváros, Kútvölgy, Virányos
(1962). Két közterületből került kialakításra.
1. Előzőleg: Malinovszkij fasor (1946) a Moszk­
va tér és a Rhédey utca között, amelynek előzőleg
Szilágyi Erzsébet fasor
A Széli Kálmán tértől induló fasor már a közép­
korban is nélkülözhetetlen szerepet töltött be Bu­
da közlekedésében, ugyanis a mai Budakeszi he­
lyén található Felső- és Alsókeszi falvakat kötötte
össze a várossal. Első ízben egy 1333-ban kiadott
oklevél emliti mint Kunz ispán majorja mellett
elvezető utat, amely egyfelől a pálos remeték
Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kápolnája felé,
másfelől Nyék falu irányába vezetett. Az 1302-
ben emelt Szent Lőrinc-kolostomak köszönhe­
tően a mai útvonal már évszázadokkal ezelőtt ki­
épült. A középkori Buda egyik nevezetességének
számító épületben őrizték ugyanis Remete Szent
Pál 1381-ben Alexandriából elhozott ereklyéit,
amelyek tömegeket vonzottak a zarándokhely­
re. így nem véletlen az sem, hogy a kolostorhoz
vezető úttal párhuzamosan haladó hegyvonula­
tot abban az időben Szent Pál völgyinek hívták,
a XVI. századi iratokban pedig a Szent Lázár út
elnevezés is felbukkan. A XIX. századból szárma­
zó feljegyzések szerint az utat az 1870-es években
már Budakeszi útként ismerték, és ez a megjelölés
a mai Széli Kálmán térig tartó útszakaszra is vo­
natkozott. A XX. század derekán még két részből
álló Szilágyi Erzsébet fasort 1962-ben alakitották
ki, amikor egyesítették az akkori Moszkva tér és
a Rhédey utca közötti Malinovszkij - korábban
Olasz - fasort, valamint a Rhédey utca és a Lotz
Károly utca között húzódó, már akkor 20 éve e
nevet viselő szakaszt. A hosszú házsor egésze
tehát immár több mint négy évtizede viseli az
igazságos Mátyás király édesanyjának nevét, aki
a XV. század derekán az óbudai királynéi várba
tette át székhelyét.
558
Olasz fasor (1931), korábban (az 1850-es évek­
től) Retek utca volt a neve. 2. Szilágyi Erzsébet
fasor (1941) a Rhédey utca és Lotz Károly utca
között, ennek a szakasznak előző neve Budake­
szi út volt. Szent Lázárhoz vezető út (XVI. szá­
zad).136 Páratlan oldala a II. kerülethez, páros ol­
dala a XII. kerülethez tartozik. Káplár utca 2.-től
a Lotz Károly utca 1.-ig. Körülbelül a Szép Ilona
kocsiszín helyén állt a XIII. századtól az a major,
amelyet 1459-1484 között a közeli kőházban lakó
Szilágyi Erzsébet bérelt.
Szilágyi Erzsébet utca [12 B3] II. Remetekertváros
(1930-as évek). Hidegkúti út 53.-tól Síp utcáig.
Szilágyi Erzsébet utca XIX. Wekerletelep. Lásd:
Zalaegerszeg utca
Szilágyi Erzsébet (P-1483): Hunyadi János felesé­
ge, Hunyadi László és Mátyás király édesanyja.
Szilágyi Lajos utca XX. Gubacsipuszta. Lásd: Sza-
lárdi Mór utca
Szilágyi Lajos utca XX. Pesterzsébet (1906). Úri utca
és Tinódi utca között. 1925 körül a Baross utca
része lett.
Szilágyi Lajos utca XXI. Csepel-Szabótelep. Lásd:
Vasas utca
Szilágyi Lajos (?-?): a ráckevei járás főszolgabí-
rája, Erzsébetfalva nagyközség első díszpolgára az
1880-as években.79
Szilágyi M ihály utca [28 A3] XVI. Mátyásföld
(1900-as évek). Jókai Mór utca 26.-tól Pilóta utca
23.-ig.
Szilágyi Mihály (?— 1461): hadvezér, kormányzó.
Hunyadi János sógora. Már a várnai csatában is
részt vett a törökök elleni harcokban. 1456-ban
Nándorfejérvár kapitánya. Nagy szerepe volt Hu­
nyadi Mátyás királlyá választásában. Miután Má­
tyás kizárta őt a hatalomból, ellene fordult. 1460-
ban szabadult börtönéből. Erdélyi vajda és az alsó
részek kapitánya lett. 1460. november 8-án nagy
török erővel ütközött meg. Elfogták, és Konstanti-
nápolyba vitték, ahol a szultán lefejeztette.
Szilágyság utca [49 B3, 50 A3 (Szilágy.)] XX.
Gubacsipuszta (1932).239 Köztársaság tér 15.-től
Mártírok útja 252.-ig.
Szilágyság: tájegység a történelmi Magyarorszá­
gon, a Réz- és a Meszes-hegység, a Szamos, vala­
mint az Ermellék által határolt vidék.77 Ma Romá­
nia része.
Szilágysom lyó utca [26 A2] XIV Alsórákos
(1929).211 Miskolci utca 13.-tól Szuglói Körvasút
sor 98.-ig.
Szilágysom lyó utca [50 A3 (Szil.)] XX. Gubacsi­
puszta (1932).239 Udvarhely utca 5.-től Nagykő­
rösi út 207.-ig.
Szilágysomlyó: helység Szilágy vármegyében. (Ma
Románia: Sjimleu Silvaniei.)
Szilaj utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1991).279 Istráng utca 65.-től Mókus utca 16.-ig.
559
szilaj: ember közelségét vagy igát, korlátozottsá­
got nehezen tűrő állat. (pl. ló.)
Szilánk utca [58 B2] XXII. Budafok (1967). Elő­
zőleg: Eperjesi utca (1930-as évek). Gyűszű utca
13.-tól Háros utca 62.-ig.
Szilárd utca [41 A3, 53 A-Bl] XVII. Rákoshegy
(1953). Előzőleg: Deák Ferenc utca (1920-as
évek). Ferihegyi út 189.-től Zsuzsanna sorig.
Szilas park [18 A-B3] XV. Rákospalota (1995).
Szentmihályi úton a Nyírpalota úttal szembeni
park.
Szilas : az elnevezés a kerületen átfolyó Szilas-pa-
takra utal.
Szilas utca XIII. Angyalföld. Lásd: Rozsnyay utca
Szilas: az elnevezés okát nem ismerjük.
Szilas utca XV. Rákospalota. Lásd: Pisztráng utca
Szilas utca XVI. Cinkota. Lásd: Tóköz utca
Szilas: az elnevezés a kerületen átfolyó Szilas-
patakra utal.
Szilas utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).243 Ha­
tár utca 41.-től Fenyves utca 10.-ig.
Szilas: helység Komárom vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Brestovec.)
Szilasliget utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(2000). Almásháza utca 74.-től Kopolya utcáig.
Szilasliget: Kerepes község egy része.
Szilaspatak sor [8 B3, 9 A3] IV. Megyer. Flottilla
utcától Megyeri útig.
Szilaspatak utca [27 A1-B2, 28 A2] XVI. Rákos­
szentmihály (1953). Budapesti úttól. Rákospalotai
határút 89.-ig.
Szilas-patak: 27 km hosszú patak, amely Kere­
pestől nyugatra gyűjti össze a csapadékvizeket és
Megyéméi a Mogyoródi-patakkal egyesülve folyik
a Dunába.
Szilassy út [21 A3] XII. Zugliget (1900). Zugligeti
út 111.-től Disznófőig.
Szilassy: a Zugligetben élő birtokos család, amely­
nek tagjai sokat fáradoztak a környék fejlesztésé­
ért. Felmenőik a XV. századtól voltak Pest megyei
birtokosok és megyei tisztségviselők.
Szilfa utca [21 B2] II. Törökvész (1907). Az utca
eredetileg a Krecsányi utca vonalán futott le, majd
az 1936. évi területrendezéskor építették ki mai
nyomvonalát. Pasaréti út 143.-tól Csévi utca 10.-ig.
Szilfás utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1965). Előző­
leg: Szilvafás utca (1937). Zsilvölgyi utca 27.-től
Pálma utca 28.-ig.
Szilke utca [8 A2] III. Békásmegyer (1976). A Buda­
kalász utca közeléből induló, a Jós utcával párhu­
zamosan, a Kelta utcáig futó utca.
szilke: széles szájú, öblös - ételhordásra alkalmas
- kisebb cserépedény.
Szilva utca I. Tabán (1870-es évek). Horgony utcától
Gomba utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Szilva utca [14 Bl] III. Testvérhegy (1976). Bécsi
út 298.-nál nyíló zsákutca.
Színház utca
Szilva utca XXII. Nagytétény. Lásd: Szilvafa utca
Szilvafa utca [59 A3, 71 Bl] XXI. Csepel-Háros
(2003) . Előzőleg 8654 sz. dűlőút gyümölcsfákról
elnevezett utcanévbokorban. II. Rákóczi Ferenc
úttól a Csepeli útig
Szilvafa utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1966).
Előzőleg: Szilva utca (1961), Arany János utca
(1910-es évek). Füstike utca 15.-től Barackos út
38.-ig.
Szilvafás utca XXI. Királyerdő.242 Lásd: Szilfás utca
Szilvám utca [29 Al] XVI. Cinkota (1999). Erős
utcától Akácos útig.
szilvám: szőlő- és borfajta.
Szily Kálmán utca XI. Kelenföld (1933). Leiningen
utca és Parádi utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1974).
Szily Kálmán (1838-1924): nyelvész, természet-
tudós, egyetemi tanár, a főrendiház tagja, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igaz­
gató tagja, 1889 és 1905 között főtitkára, 1905-
től főkönyvtárosa. Megindította és szerkesztette
az Akadémiai Értesítőt. A Természettudományi
Társulat főtitkára, majd elnöke, megindította és
szerkesztette a Természettudományi Közlönyt, meg­
alapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot,
ennek elnöke és folyóiratának, a Magyar Nyelv­
nek, valamint a Magyar Nyelvújítás Szótárának
szerkesztője. Corvin-koszorúval kitüntetett.291
Szindbád utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Előzőleg: Munkácsy utca egy része. Ország úttól
Hollós Korvin Lajos utcáig.
Szindbád: a modern széppróza szimbolikus hőse.
A sokáig Óbudán élő Krúdy Gyula 1906 és 1911
között alkotta meg alakját.
Színes utca [43 B2] XVII. Rákoscsaba (1953). Elő­
zőleg: Szent László utca (1920-as évek). Péceli út
256.-tól Battonya utca 67.-ig.
Színesfém utca [59 Bl, 60 Al] XXI. Gyártelep
(2004) . Terelő úttól Gerinc utcáig. A megszűnt
Csepeli Vas és Gépgyár egyik üzemére emlékeztet
az elnevezés.
Színház köz [82 B2 (Szính.)] I. Vár. 1820-ban nyi­
tották, de elnevezése nem hivatalos. Színház utca
1-3.-tól a keleti várfalig.
Színház tér V. Belváros, Lipótváros. Lásd: Erzsébet
tér, Vörösmarty tér
Színház utca [35 Al, 82 B2] I. Vár (1879). Előző­
leg: Theater Gasse (1787), Carmeliter Gasse (Kar­
melita utca) (1696), Bizánci kapu utcája, Bizánci
utca (XVI-XVII. század),12 Szent János utca vagy
Keresztelő Szent János utcája (XIII-XV. század)
a Színház köz és a Dísz tér között;1 Szent György
utca a Színház köztől délre (XIII-XIV. század).87
Lakatos utca (1794).88 Szent György tér 2.-től
Dísz tér 17.-ig.
színház: a karmelita rend templomát a rend fel­
oszlatása után Kempelen Farkas tervei szerint Hi-
Színház utca
Színház utca
Ősöreg utca, akárcsak Buda vára. Már a XV-ik
században névvel azonosítható, ráadásul - noha
igencsak rövidke házközről van szó - mindjárt
kettővel is. A déli szakasz a Szent György, az
észak felé eső a Szent János utca. Az utca egyik
végénél, a mai Szent György téren Szent György­
nek, a másik végén, a Vízikapu közelében viszont
Keresztelő Szent Jánosnak volt temploma. A fe­
renceseknek ez az utóbbi megszentelt épülete,
amelyről egy 1440-ben kelt okirat is megemlé­
kezik, a török megszállás idején mecsetnek szol­
gált. A hitük ízlése szerint átalakított templomot
egyébként Pasa, máskor Szeráj dzsámiként jelöl­
ték meg a Próféta követői, s a hozzá vezető utcát
se emlegették a régi nevén, hanem 1529-től majd
másfél évszázadon át Bizánci utcának hívták.
Az 1686-os sikeres ostrom után az ismét keresz­
ténnyé váló Buda is újraszervezte a maga kö­
zépkortól építkező életrendjét, s a Várban ismét
megjelentek a rendházak, kápolnák és templo­
mok. Az is igaz viszont, hogy a régi helyzettel to-
pográfiailag minden részletében megfeleltethető
új honfoglalásra nem volt lehetőség. így például
ennek az utcának meghatározó ingatlanjait az itt
korábban működő karmeliták kapták meg. Elő­
ször - 1693-ban - azt a területet, amely a mai
Színház utcának a déli szakasza, vagyis a Vízi
kaputól mintegy ötven méternyire kezdődő, és a
Sándor-palotáig, pontosabban annak telkéig ter­
jeszkedő utcasort, s aztán - 1717-ben - annak a
Vízi kapuig terjedő maradékát, amelyen a dzsá­
mivá alakított Szent János-templom állt.
Legott nagy építkezésbe fogtak: rendházat, temp­
lomot emeltek, s attól kezdve egészen a XVIII.
század legvégéig az immár eggyé testesült kétsza-
kaszú utcát Karmelita utcának nevezték. Volt azon­
ban ezen a korszakon belül is egy epizódnyi évköz
- a XVIII. század legelején, éppen a karmeliták
berendezkedésének hajnalán -, amikor Lakatos ut­
caként jegyezték az okmányokban, ám ennek nem
tudjuk az okát. Annál inkább annak, miért lett az­
tán Színház utca a Karmelita utcából 1788-ban.
Nos, az történt, hogy II. József, aki feloszlatta
a karmelita rendet (is), megbízást adott a híres
ezermester Kempelen Farkasnak, hogy a rend­
házból és templomból színészlakot és színházat
formáljon. Az épületegyüttes ettől az időtől fog­
va előbb 1924-ig, majd a II. világháború utáni
újjáépítés óta napjainkig Thália papjainak szolgál
szószékül, és legújabban a táncművészet jelesei­
nek bemutatóhelye.
kisch Kristóf színházzá építette át. 1787-től tartot­
tak benne színielőadásokat. Először németül, majd
1790-től magyarul is.
560
Színház utca V. Belváros. Lásd: Galamb utca
Színház utca V Lipótváros. Lásd: Vigadó utca
színház: az elnevezés az egykor az utca végénél ál­
ló rondellában működő szinházra utalt.
Színjátszó utca [27 A3-B2] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Szent Gellért utca (1910-es évek). Ba­
tsányi János utca 75.-től Lőcs utca 16.-ig.
színjátszó: az elnevezés idején az amatőr színésze­
ket nevezték színjátszóknak.
Szinva utca [36 Bl, 85 Al] VII. Erzsébetváros
(1953). Thököly út 38.-tól Sajó utca 7.-ig.
Szinva: a Bükkben folyó patak, amely a Sajóba
ömlik.
Szinyei M erse utca [24 A3, 80 A3] VI. Terézvá­
ros (1921). Előzőleg: Felső erdősor egy része,
Obere Waldzeile (1860-as évek vége), Wald Zeile
(1817),8 Linien Graben (Árokvonal) (XVIII.
század). Andrássy út 94.-től Podmaniczky utca
67.-ig.
Szinyei Merse utca [53 A3, 65 Al] XVIII. Ganz-
telep (1945).242 Előzőleg: Nagyvárad utca (1922)
egy része. Nagybánya utca 83.-tól Mednyánszky
utca 35.-ig.
Szinyei Merse Pál (1845-1920): festőművész.
Szipka utca [21 A-Bl] II. Nyék (1968). Előzőleg:
Patak utca (1929). Kondor utca 1/a-tól Hűvös­
völgyi út 207.-ig.
Szirmai István utca XI. Kelenföld. Lásd: Nagyszőlős
utca
Szirmai István (1906-1969): újságíró, politikus.
1939-ig a Román Kommunista Párt politikai mun­
katársa. 1943-ban letartóztatták, és öt év börtönre
ítélték. 1945-től a Délmagyarország című lap fő-
szerkesztője. 1946-tól a Magyar Kommunista Párt
Központi Vezetősége osztályvezetője. 1949-1953
között a Magyar Rádió elnöke. 1953-1955 között
koholt vádak alapján bebörtönözték. 1956-ban az
Esti Budapest című lap főszerkesztője. Az újjászer­
veződő Magyar Szocialista Munkáspárt Ideigle­
nes, majd végleges Központi Bizottságának tagja,
később titkára. 1966-tól az Agitációs és Propa­
ganda Osztály vezetője.
Szirmos utca [62 A3] XXIII. Soroksár (2009). Szi­
tás utcától Közép temető utcáig.
Szirom utca [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy (1913).
Orom utca 18/b-től Bérc utcáig.
Szirom utca [12 A2] II. Máriaremete (1922 előtt).
Ördögárok utcától Rézsű utcáig.
Szírt utca [13 Bl] II. Gercse (1967). Előzőleg: 216.
utca. Jánosbogár utcától Guckler Károly útig.
Szirtes út [35 A2, 82 B3, 83 A3] I. Gellérthegy, XI.
Gellérthegy (1900). Hegyalja út 4.-től Gellérthe­
gyi sétányig.
Szita köz [37 B2] X. Laposdűlő (1998).284 Gép utcá­
tól Nyerő utcáig.
Szita: helység Szolnok-Doboka vármegyében. (Ma
Románia: Sita.)
561
Szitakötő utca [25 A-B3] XIV. Törökőr (1941).
Előzőleg: Báróczy utca egy része. Bölcsőde utca
2.-től Thököly út 139.-ig.
szitakötő: zsinórszerűen vékony testű, két pár átlát­
szó erezett szárnyú, nagy szemű, védett ragadozó
rovar.
Szitás köz [61 B3] XXIII. Soroksár. Előzőleg: Baj-
csy-Zsilinszky köz (1940-es évek), Rudolf köz
(1920-es évek). Szitás utca 109.-nél nyíló zsákutca.
Szitás utca [61 B2-3, 62 A3, 74 Al] XXIII. Sorok­
sár (1953). Több közterületből került kialakításra:
1. Zsilinszky utca (1951), Bajcsy-Zsilinszky utca
(1945), 2. Andrássy utca (1900-as évek) a Rézöntő
utca és a Hősök tere között; 3. Rudolf utca (XX.
század). Előzőleg: Rezső utca (XIX. század).281 A
Hősök tere és a HÉV tehervágánya között. Rézön­
tő utca 14/b-től a MÁV kelebiai vonaláig.
szitás: a híres „soroksári kenyér” előállításához
szükséges eszközzel dolgozó munkás neve.
Szitnya utca [52 A-B3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Korpona utca 3.-tól Bajcsy-Zsilinszky
út 50.-ig.
Szitnya: a Selmecbányai-hegység legmagasabb
hegycsúcsa (1009 m) a történelmi Magyarország
északi részén. (Ma Szlovákia: Sitno.)
Szittya utca [35 A2, 82 A3] XI. Gellérthegy (1913).
Hegyalja út 42.-től Otthon utca 30.-ig.
Szittya utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Parittya utca
Szittya utca XVIII. Erzsébettelep.222 Lásd: Ond utca
szittya: a magyar mitológia szerint a magyarok és
a hunok közös ősének tartott nép, szkíta.
Szív utca II. Országút. Lásd: Fényes Elek utca
Szív utca [24 A3, 80 A3, 84 Al] VI. Terézváros
(1874). Előzőleg: Két Szív utca (1850), Zwei Her­
zen Gasse (1838). Lövölde tér 5.-től Podmaniczky
utca 59.-ig.
Szív utca XVII. Rákoskert. Lásd: Rákoskerti utca
Szív utca XX. Pesterzsébet. Ady Endre út és Török
Flóris utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1970).
Szivacs utca [49 B3 (Szív.)] XX. Pesterzsébet
(1967). Előzőleg: Dobsina utca (1930). Jókai Mór
utca 68.-tól Tátra tér 1.-ig.
Szivarfa utca [22 Al] II. Szépvölgy (1982).269 Se­
lyemakác utcától Tiszafa utcáig.
szivarfa: fürtös virágú, hosszú toktermésű díszfa.
Szivárvány köz V. Belváros. Lásd: Pilinszky János
utca
Szivárvány utca II. Adyliget. Lásd: Nagykovácsi út
Szivárvány utca II. Budaliget. Lásd: József Attila
útja
Szivattyú utca [61 Al] XX. Pesterzsébet (1967).
Előzőleg: Hemád utca (1937). Helsinki út 80.-tól
Vágóhíd utca 18.-ig.
Szívvirág utca [12 Al] II. Budaliget (1967). Elő­
zőleg: Ildikó utca (1938), Séta utca (1922 előtt).
Szent Gellért utca 7.-től a téglagyárig.
Szlovák út
Szivárvány köz
A szűk belvárosi utcácska két oldalán magasodó
párkányok csaknem összeérnek, így a gépjár­
műforgalom elől elzárt, nyomasztó hangulatot
árasztó Szivárvány közt még délben is elkerülik
a vidám napsugarak. A mai utca és a két olda­
lán található telek a XVIII. század végén még
egy tömböt képezett. 1798-ban Gonitzky János
György lakatosmester vette meg a telket, utcát
nyitott rajta, és az volt a célja, hogy egyik ol­
dalán - a város részére - árvaházat épít. Terve
azonban családi okok miatt nem valósulhatott
meg, a megnyílt utcát pedig szemétlerakó hely­
ként használták. Am a tanács nem tűrhette to­
vább az áldatlan állapotokat! A környék lakóinak
kérelmére 1836-ban léckerítéssel lezáratták az
akkoriban - különösebb indoklás nélkül - Sár­
kány utcára keresztelt rövidke útvonalat. Csupán
1891-ben nyitották meg ismét a forgalom előtt,
és hat évvel később hivatalossá tették a Szivár­
vány köz nevet, amely neve ma is értetlenséget
vált ki mindenkiből, aki bepillant a Belváros leg­
szűkebb, legfélelmetesebb utcájába.
Szlacsányi Ferenc utca [18 Al] XV. Rákospa­
lota (1938). Közvágóhíd utcától Szántóföld utca
212.-ig.
Szlacsányi Ferenc (1868-1929): Rákospalota köz­
ség egykori aljegyzője (1911), majd főjegyzője
(1914), akit a várossá alakuláskor, 1923-ban he­
lyettes polgármesternek választottak meg.
Szlanka utca [29 Al] XVI. Cinkota (1999). A csö­
möri HÉV-pályától a Burgundi utcáig. (Nem szi­
lárd burkolatú út.)
szlanka: szőlő- és borfajta.
Szlatina utca [26 B3] XIV. Alsórákos (1933). Ke­
repesi út 154/c-től Zalán utca 79.-ig.
Szlatina utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1920-as
évek). Bem tábornok utca 15.-től Kövesföld utca
2.-ig.
Szlatina, Aknaszlatina: helység Máramaros vár­
megyében. (Ma Ukrajna [Kárpátalja]: Szolotvina.)
Szlávy köz X. Óhegy (1973). Előzőleg: Szlávy utca
egy része. Vaspálya utcától Gyömrői útig. Terület-
rendezés miatt megszűnt (1992).
Szlávy utca [38 A-B3] X. Óhegy (1899). Előzőleg:
Benedek utca (1897), egy részéből Kocka utca lett.
Eredetileg a Vaspálya utcától Maglódi útig. Cser­
kesz utcától Harmat utcáig.
Szlávy József (1818-1900): politikus, kormány-
biztos, főispán, országgyűlési képviselő, miniszter,
miniszterelnök, a képviselőház elnöke, a főren­
diház elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia
igazgató tagja.
Szlovák út [27 A-Bl, 28 Al-2] XVI. Árpádföld,
Rákosszentmihály (1954). Előzőleg: Rákospalotai
Szlovák utca
út az út páros oldalán (1920-as évek), Cinkotai út
az út páratlan oldalán (1930-as évek), Palotai or­
szág út (1890-es évek). Rákospalotai határút 95.-
től Budapesti út 198.-ig.
Szlovák utca VIII. Józsefváros. Lásd: Őr utca, Ta­
vaszm ező utca
szlovák: az elnevezéskor itt lakó szlovákokra utal.
Szoba utca II. Felhévíz. Lásd: H enger utca
szoba: Zimmerer: az ács német szó hibás fordítása
miatt egyes térképeken.
Szobi utca [23 B3, 24 A3, 79 B3] VI. Terézváros
(1890). Teréz körút 45.-től Eötvös utca 46.-ig.
Szob: nagyközség Pest megyében.
Szobor utca VI. Terézváros. Lásd: Kármán utca
Szobor utca [16A-B3] XIII. Angyalföld (1900).
Váci út 167.-től Tömöri utca 36.-ig.
szobor: az elnevezés utal az egykor az utcában mű­
ködő Szoborgyárra, ahol az 1890-es évektől az
1940-es évekig a fővárosban felállított szobrok
nagy részét készítették.
Szoboszlai utca [34 Bl] XII. Németvölgy (1940).
Böszörményi út 26,-nál végződő zsákutca.
Szoboszlai: valószínűleg Hajdúszoboszlóról történt
az elnevezés.
Szobovics utca III. Csillaghegy. Lásd: Ráby Mátyás
utca
Szobovics Antal (?-?): a Pénzügyminisztérium szám­
vevőségének számtiszje. Valószínűleg Csillaghegy
parcellázásának egyik résztvevője.
Szobránc köz [37 Al] XIV. Istvánmező (1932). Ste­
fánia út 19.-től Szobránc utca 46.-ig.
Szobránc utca [25 A3, 37 A lj XIV. Istvánmező
(1928). Besnyői utca 6/a-tól Egressy út 3.-ig.
Szobránc: helység Ung vármegyében. Neves gyógy­
fürdőhely. (Ma Szlovákia: Sobrance.)
Szocialista brigádok parkja X. Újhegy. Lásd: Újhegy
park
szocialista brigád: 1958-1989 között mozgalom
neve Magyarországon. Ideológiai alapon a minél
nagyobb munkateljesítmény elérését volt hivatva
elősegíteni. Kiegészítőként különféle kulturális
célokat, társadalmi munkákat kellett megvalósíta­
ni. Ilyen munkával épült fel ez a park is.
Szófia utca [17 A3] IV. Újpest (1991). Előző neve:
Kutató utca (1966), Szófia utca (1938).202 Berlini
utca 19.-től Bécsi utca 32.-ig.
Szófia utca [24 A3, 36 A1, 84 Al] VI. Terézváros
(1948). Előzőleg: Hegedűs Sándor utca (1907),
Kemniczi utca (1879), Kemnitzer Gasse (1829).
Egy része Dohnányi Ernő utca lett. Teréz körút
5.-től Rózsa utca 44.-ig.
Szófia: 1880-tól Bulgária fővárosa. Már a Római
Birodalom idején Serdica néven virágzó város volt.
Mai nevét a XIV. században kapta.
Szolnoki út [26 B3] XVI. Sashalom (1879). 1949.
december 31-ig a XIV. kerületi Alsórákoshoz tar­
tozott. Cziráki utcától Budapesti útig.
562
Szolnoki utca mahalle V. Belváros (XVI-XVII. szá­
zad).53 Valószínűleg a mai Kecskeméti utca.
Szolnok: megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok
megye székvárosa.
Szolyva utca [34 Bl] XII. Orbánhegy (1929). Or-
bánhegyi út 14.-től Agárdi út 3/a-ig.
Szolyva utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Eperjes utca 47.-től Komáromi utca 36.-ig.
Szolyva: helység Bereg vármegyében. (Ma Ukraj­
na [Kárpátalja]: Szvaljava.)
Szombat piac I. Vár. Lásd: Bécsi kapu tér
Szombat utca I. Vár. Lásd: Táncsics Mihály utca
Szombathely I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
szombat, szombathely: itt tartották a középkorban
a szombati piacokat.
Szombathely I. Vár. Lásd: D ísz tér
Szombathely mahalle I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Szom bathelyi tér [47 Al] XI. Kelenföld (1972).
Előzőleg: Puskás tér (1932). Puskás Tivadar utca
8., Estike utca 2., Kankalin utca 1. és Puskás Tiva­
dar utca 6. között.
Szombathely: megyei város, Vas megye székhelye.
Római neve: Sabaria Colonia Claudia Sabaria né­
ven Pannónia fővárosa volt. Szent Márton, Bugát
Pál születési helye.
Szombati vásárhely I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
Szom jas Gábor utca [57 A-Bl] XI. Kamaraerdő
(1980-as évek). Kamaraerdei útból nyíló, nem
hivatalos elnevezésű utca az itteni üdülőtelepen.
Szom olány köz [26 A2] XIV. Alsórákos (1932).211
Zsigárd utca 18.-tól Szomolány utca 21.-ig.
Szom olány utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1929).211
Miskolci utca 51.-től Szuglói Körvasút sor 121.-ig.
Szomolány: helység Pozsony vármegyében. (Ma
Szlovákia: Smolenice.)
Szomolnok utca [23 Al] III. Óbuda (1932). Szőlő
utca 18/d-től Bécsi út 119.-ig.
Szomolnok: helység Szepes vármegyében. (Ma
Szlovákia: Smolnik .) Az elnevezés Ócsvár Rezső
(1877-1968), szomolnoki születésű festőművész,
rajztanár javaslatára történt.
Szom orúfűz utca [7 B2-1 (Szom.)] III. Békásme­
gyer (2009). Adám utcától indul, Éden utca után
zsákutca.
Szom ory D ezső tér [83 B2 (Szom. D.)] V. Belvá­
ros (1992). Előzőleg: Biermann István tér (1959).
Károly tér (1860-as évek),1 az 1880-as évektől
névtelen. Sütő utca, Fehér Hajó utca és Bárczy
István utca között.
Szomory Dezső (1869-1944): író, újságíró. A róla
elnevezett térre néző egyik házban lakott.
Szom széd utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).209
Fiastyúk utca 36.-tól Mosoly utca 41.-ig.
Szondi tér [49 Bl] XIX. Wekerletelep (1910). Baross
utca és Mészáros Lőrinc utca kereszteződésében.
Szondi utca [8 B3, 9 A3] IV. Megyer (1932). Flot­
tilla utca 57.-től Megyeri út 88.-ig.
563
Szondi utca [24 A3, 79 B3, 80 A3-B2] VI. Teréz­
város (1874). Előzőleg: Deák utca (1867), Steiner
Gasse (Steiner utca) (1866). Jókai utca 17.-től
Dózsa György út 106.-ig.
Szondi utca XV. Rákospalota. Lásd: Csákberény
utca
Szondi utca [53 Al] XVII. Rákoshegy (1920-as
évek). Apponyi utca 7.-től Lőrinci út 70.-ig.
Szondi utca [49 B3, 61 Bl] XX. Gubacsipuszta,
Pesterzsébet-Szabótelep (1910-es évek). Török
Flóris utca 203.-tól Vécsey utca 74.-ig.
Szondi utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Gádor utca 71.-től Komáromi út 82.-ig.
Szondi György (?—1552): a török elleni harcok egyik
kiemelkedő hőse. 150 emberével védte Drégely
várát, amelynek romjai között halt hősi halált ka­
tonáival együtt.
Szondy : lásd Szondi
Szováta utca [35 A3] XI. Kelenföld (1929). Ko-
vászna utca 9.-től Tétényi út 8.-ig.
Szováta-. helység Maros-Torda vármegyében. Ne­
ves fürdőhely. (Ma Románia: Sovata.)
Szőcs Áron utca XV Rákospalota Lásd: Illyés Gyula
utca
Szőcs Áron (1879-1956): lakatos. A Tanácsköz­
társaság idején a miskolci III. hadtest forradalmi
törvényszékének elnöke. Csanád vármegyében
direktóriumi elnök, később a MAV Istvántelki
Főműhely direktóriumi tagja, vasúti népbiztos.
1919 augusztusában Rákospalota intézőbizott­
ságának alelnöke. A Tanácsköztársaság bukása
után börtönbüntetésre ítélték, majd a Vasutasok
Szakszervezetének titkára lett. 1945 után ő volt
Rákospalota város első polgármestere.
Szőcs Bertalan utca [18 Al] XV Rákospalota
(1931). Közvágóhíd utca 4-5.-tői Szántóföld utca
202.-ig.
Szőcs Bertalan (P-1945 után): 1907-től Rákospalota
jegyzője, aki aktívan részt vett a közéletben. 1945-
ben rövid időre az új helyhatóság tanácsnoka volt.
Szöcske lépcső XI. Gellérthegy (1944). Kelenhegyi
út és Számadó utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1970).
Szöcske utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1955).
Előzőleg: Szent Erzsébet utca (1953), Erzsébet
utca (1920-as évek). Péceli út 126.-tól Várvíz utca
21.-ig.
Sződem eter utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1994). Farkaslaka utcától Fiumei utcáig.
Sződemeter: helység Szilágy vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Sauca .) Kölcsey Ferenc szülőhelye.
Sződliget utca [17 B2-1] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Erzsébet utca (1896). Pozsony utca 45.-
től Fő út 92.-ig.
Sződliget: község Pest megyében.
Szög utca I. Tabán (1870-es évek). Harkály utcától
Kör utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Szökőár utca
Sződliget utca
Ennek a rákospalotai utcának a neve - Erzsébet
utcaként - először 1896-ban fordul elő hozzáfér­
hető dokumentumokban. Valószínű azonban,
hogy már korábban is így hívhatták. A névadó
minden kétséget kizáróan Erzsébet királyné, az
ok pedig, vitathatatlanul, a helyi hagyomány.
A magyarok körében felettébb kedvelt szép fe­
jedelemasszony ugyanis legalább egyszer ven­
dégeskedett ennek a Pest melléki községnek az
egyik portáján. Pontosabban Rókái (Rókay) Já­
nosnak a Pozsony és Erzsébet utcák sarkán álló
kocsmájában.
Maga a történet kissé részletesebben úgy szól,
hogy egy késő őszi vadászaton Erzsébet és ud­
varhölgye, Ferenczy Ida eltévedtek, s mivel ól­
mos eső kezdett esni, bemenekültek - a Fótról
közelítő Grófi út felől érkezve - a Rókai-házba,
ahol lovaik megpihenhettek, ők maguk pedig
töltött káposztát vacsoráztak, miközben ruháikat
szárogatták. Aztán, ahogy jöttek, el is mentek -
anélkül, hogy kilétüket felfedték volna. Soha ki
sem derül talán, mekkora eset történt Palotán,
s milyen kivételes szerencséje volt a vendéglátó­
nak, ha másnap ki nem dobolják, hogy elveszett
egy kincstári lótakaró, és aki megtalálja, jutalmat
kap. Márpedig az a takaró Rókaiéknál felejtő-
dött. így eztán egykettőre kiderült, hogy Ma­
gyarország királynéja volt a kedves vendég. Hogy
igaz-e az anekdota vagy sem - aligha eldönthető.
De hogy a névadásban szerepe volt ennek a ta­
lán részben igaz mesének, az egészen bizonyos.
A döntés pedig, hogy így rendezzék el a látogatás
közterületi emlékjeleit: logikus. Hiszen Rókaiék
vendéglője itt volt az Erzsébet utca sarkán, hol
is lehetne hát másutt az Erzsébet utca? Nem is
beszélve arról, hogy torkolata éppen arra a liget­
re néz, ahol Erzsébet emlékére fákat telepítettek.
Ki volt ez találva! Csak éppen az utódok akara­
tával nem számoltak a hajdani döntéshozók. Az
Erzsébet utca 1954-től Sződliget utca lett. Igaz,
Sződligetnek garantáltan semmi köze sincsen
Palotához.
Szög utca VI. Terézváros. Lásd: Eötvös utca
Szög utca [28 Al] XVI. Árpádföld (1954). Előzőleg:
Rákosi utca (1920-as évek). Délceg utca 12.-től
Fahéj utca 1.-ig.
Szöglet utca IV. Megyer (1974). Ungvár utca és
Üveggyár utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
szöglet: az utca neve utalás a közeli futballpályán
játszott játék egyik eseményére.
Szökőár utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1967).272
Előzőleg: Dereglye utca (1937). Damjanich János
út 232.-től Csáklya utca 13.-ig.
Szőlő köz
Szőlő köz [23 Al] III. Óbuda (1972). Egy, a Szőlő
utcából nyíló zsákutca már az 1870-es években
kialakult, de azt 1974-ben lebontották. Annak
közelében alakult ki a mai köz. Pacsirtamező utca
50.-től Szőlő utca 43.-ig.
Szőlő utca [23 Al] III. Békásmegyer. Lásd: Perje
utca
Szőlő utca [23 Al] III. Óbuda (1879). Nagyszom­
bat utca 17.-től Vörösvári útig.
Szőlő utca IV. Újpest. Lásd: Attila utca
Szőlő utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Péter-Pál utca 42.-től Plébánia utca 53.-ig.
Szőlőbe vezető út II. Újlak (XVIII. század).1Lefutá­
sa nem ismert.
Szőlődomb utca [73 Bl-2] XXIII. Soroksár (1974).
Hunyadi utca 47.-től a MÁV kelebiai vonaláig.
Szőlőfürt köz XXIII. Millenniumtelep (2003).
Horgászpart köztől Fűzfa közig.
Szőlőhegy utca I. Krisztinaváros. Lásd: Lisznyai
utca
Szőlőhegy utca
Az Óhegy parkhoz közel eső Szőlőhegy utca fiatal
házsornak számít, hiszen csak az 1970-es években
épült be és kapta mai nevét, amely a hajdani kőbá­
nyai szőlőskerteknek állít emléket. A város e részén
1840 körül csaknem ezer holdon műveltek szőlőt.
Galgóczy Károly 1877-ben megjelent Pest-Pi-
lis-Solt-Kiskun megye monográfiájában pedig az
alábbiakat olvashatjuk. „Kőbánya tulajdonképp a
pesti határban fekszik, a Rákosmező síkjából ki­
emelkedő lapos hegyen terülvén el. Legjobb sző­
lőfaj itt a vörös dinka, mely jól megérett korában
adja e bornak sajátságos zamatát és fűszerességét;
azután főbb fajok a mézes fehér, ezerjó és sárga
dinka. E bor különösen egészséges italú. Ifjantan
is élvezhető ugyan, de kedvességét négy-öt éves
korában fejti ki igazán, sőt, korával azután is foly­
vást javul. Másfajta borral tisztogatni nem szabad,
mert akkor elveszti természetes sajátságát.” Dausz
Gyula Kőbánya múltja és jelene című monográfiá­
jában 1913-ban a fentiekhez hozzáfűzi: „ma már
kőbányai borról nem lehet beszélni”. A rohamosan
emelkedő telekárak, az ipartelepítés fővárosi érde­
ke, a modern polgári életforma térhódítása, egy­
szóval a főváros funkciójának megváltozása szám­
űzte Budapestről ezt a megélhetési forrást, amely­
nek a XIX. század végéig oly sokat köszönhetett
a város. A szőlőművelés és a helyi fogyasztáson
alapuló, a közlekedési és szállítási lehetőségeket ki­
használó kereskedelem tartotta csak meg továbbra
is az ország borközpontjának Budapestet. A régi
pesti és budai szőlőskertekre azonban napjainkban
is emlékeztetnek az utcanevek: a sok Szőlő, Szőlő­
kért, Szőlőműves, Szőlőtőke, Szőlővessző, Szőlővi­
rág - s köztük a kőbányai Szőlőhegy.
564
Szőlőhegy utca II. Újlak. Lásd: Üröm i utca
Szőlőhegy utca III. Óbuda (1874). Előzőleg: Wein­
garten Gasse (XVIII. század). Kiscelli úttól Soly­
már utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Szőlőhegy utca III. Óbuda. Lásd: Szőlőkért utca
Szőlőhegy utca VIII. Józsefváros. Lásd: Dankó utca
Szőlőhegy utca [38 B3-2] X. Óhegy (1973). Har­
mat utca 74.-től Mádi utca 81.-ig.
Szőlőhegy utca XXIII. Soroksár. Lásd: Török utca
szőlőhegy, az ilyen nevű utcák eredetileg szőlő­
hegyre vezettek.
Szőlőkért köz [15 A2] III. Kaszásdűlő (1982). A
Kunigunda útja és - kanyarral - a Szőlőkén utca
között.
Szőlőkén út II. Újlak, III. Mátyáshegy, Pálvölgy,
Remetehegy, Szépvölgy, Újlak, Zöldmái. Lásd:
Szépvölgyi út
Szőlőkén utca I. Tabán. Lásd: Weinganen Gasse.
Lefutása nem ismén.31
Szőlőkén utca III. Békásmegyer. Lásd: Perje utca
Szőlőkért utca [15 A2-3] III. Filatorigát, Kaszásdűlő
(1982). Az óbudai lakótelep építése következté­
ben megszűnt Szőlőkén utca nevének újra felhasz­
nálása. Szérűsken utcától Kunigunda útjáig.
Szőlőkén utca III. Óbuda (1874). Előzőleg: Wein­
garten Gasse (XVIII. század). Kiscelli úttól Soly­
mári útig. Területrendezés miatt megszűnt (1976).
Szőlőkén utca XX. Gubacsipuszta, Pacsirtatelep,
Pesterzsébet-Szabótelep. Lásd: Akácfa utca
Szőlőlugas utca [45 Bl, 46 Al] XI. Gazdagrét
(2004). Hosszúréti úttól Lépés utcáig.
Szőlőm űves utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-te-
lep (1987). Előzőleg: 871. utca. Rákóczi út 39.-től
V. utca 17.-ig.
Szőlős utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).242
Szent István út 102.-től Szilas út 29.-ig.
Szőlősor utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2003). Fatima útból nyíló zsákutca.
Szőlőtelep utca [39 A3] X. Újhegy (1964). 42 414/
188 helyrajzi számú telektől a 42 414/242 helyrajzi
számú telekig.
Szőlőtőke utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1984).262
Anna utca 89.-nél nyíló zsákutca.
Szőlővész utca [14 Bl] III. Ürömhegy (1964). Bécsi
úttól Jeles utcáig.
szőlővész: filoxera, szőlőlevéltetű, amely Amerikából
a XIX. század végén került Európába, és hazánk­
ban is nagy pusztításokat végzett. A kötött talajú
budai hegyekben a szőlőt teljesen kipusztította.
Szőlővessző utca [43 A3 (Szőlőv.)] XVII. Rákos­
csaba (1984).262 Anna utca 85.-nél nyíló zsákutca.
Szőlővirág utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Újhe­
gyi sétánytól Tavas utcáig.
szőlővirág: az elnevezés emlékeztet a közelben volt
Országos Szőlészeti Kutatóintézetre.
Szőnyeg utca [82 Bl (Sző.)] I. Víziváros (1879).
Pala utca 13.-tól Szalag utca 5.-ig.
565
Szőnyi köz [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910). Dobó
Katica utca 84.-től Bercsényi utca 51.-ig.
Szőnyi út [24 B2, 25 A2, 81 A2-B1] XIV Alsórákos
(1901). Mexikói úttól Ógyalla köz 13.-ig.
Szöny : község Komárom-Esztergom megyében.
1977-ben Komáromhoz csatolták.
Szőnyi István köz [17 Bl] IV. Üjpest (2001). Szőnyi
István utcától a Szilas-patakig.
Szőnyi István utca [17 Bl] IV. Újpest (1997). Er­
dősor utcától Sporttelep utca 35-ig.
Szőnyi István (1894-1960): újpesti születésű fes­
tőművész, Kossuth-díjas, Corvin-koszorúval ki­
tüntetett.291
Szörény utca [37 A-Bl] VIII. Kerepesdűlő (1900).
Százados út 6.-tól Hungária körút 40.-ig.
Szörény. 1880-ig önálló vármegye a történelmi Ma­
gyarország déli részén. Ekkor Krassó vármegyével
egyesítették. Területén volt a Szörényi bánság.
(Ma Románia része: Severin.)
Szövet utca [63 B3, 64 A3, 76 Al] XVIII. Belsőma­
jor (1969). Mivel csak egyik oldala beépített, sor­
ként számozva. Pamut utca 8.-tól Gesztenye utcáig.
Szövetkezeti út XVII. Rákoscsaba, Rákoshegy, Rá­
koskert. Lásd: Pesti út
Szövetség utca [36 A l, 84 B 1-2] VII. Erzsébet­
város (1874). Szövetséges utca.78 Előzőleg: Allianz
Gasse (1810-es évek).31 Rákóczi út 70.-től Hevesi
Sándor tér 4.-ig.
Szövetség: 1814-ben a Szent Szövetség vezetői,
az orosz cár, a porosz király és az osztrák császár
Pesten találkoztak a magyar királlyal. Valószínűleg
ennek emlékére nevezték el az utcát.31
Szövetség utca [51 Al] XIX. Kispest (1930).
1949. december 31-ig Pestszentlőrinchez tarto­
zott (XVIII. Rendessytelep). Derékszögben meg­
törő utca. Derkovics Gyula utca 70.-től a MÁV
lajosmizsei vonaláig, innen Alsó erdősor 10.-ig.
Szövetség utca XXII. Budafok. Lásd: Ják utca
Szövő utca [60 B2] XXI. Erdősor (1961). Szent-
miklósi úttól Munkácsy utcáig.
szövő: az elnevezés az itt volt szövőgyárak dolgo­
zóira emlékeztet.
Szövőgyár utca [17 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Andrássy utca (1890-es évek vége),
Temető utca (XIX. század). Pozsony utca 24.-től
Énekes utca 31.-ig.
szövőgyár, az elnevezés az egykor itt működő gyárra
utal.
Szövőszék utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Sibrik
Miklós úttól Újhegyi sétányig.
szövőszék: az a berendezés, amelyen kézi vagy gépi
szövésű vásznat vagy szőnyeget készítenek. Az el­
nevezés utalás a közelben működő textilgyárakra.
Szpáhi utca [22 B2] II. Vérhalom (1937). Az elne­
vezéskor: Spáhi utca. Eredetileg a Bogár utcától
a Tövis utcáig, 1940-től a Bég utcáig. Bogár utca
15.-től Bég utca 7.-ig.
Sztehlo Gábor utca
szpáhi: török lovas katona. Az utcát a török világ­
ra emlékeztetve nevezte el a Fővárosi Közmunkák
Tanácsa.
Sztahanov utca XXIII. Soroksár. Nem hivatalos el­
nevezés volt a Kertészeti Egyetem Tangazdasága
lakótelepén. Lásd: Kiskert utca
Sztahanov, A. G.: szovjet bányász, aki munkaver­
senyt kezdeményezett az 1930-as évek közepén
a nagyobb termelés érdekében. A mozgalmat a
II. világháború után a szovjet tömbhöz tartozó
országokban is átvették. Az elnevezés soha nem
szerepelt a hivatalos utcanévjegyzékben.
Sztálin híd III. Óbuda, XIII. Vizafogó. Lásd: Árpád
híd
Sztálin tér V Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Sztálin tér VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros, XIV
Istvánmező, Városliget (1953-1957 között). Elő­
zőleg: Dózsa György út egy része. 1957 után Fel­
vonulási térként emlegetik, de az nem hivatalos
elnevezés. Ajtósi Dürer sor, Dózsa György út,
Hősök tere és a Városliget között. Házat csak 1953
novembere és 1956 júniusa között számoztak rá.
Lásd: D ózsa György út
Sztálin tér XIX. Kispest. Lásd: Ötvenhatosok tere
Sztálin út VI. Terézváros. Lásd: Andrássy út
Sztálin út XVII. Rákosliget, Régiakadémiatelep. Lásd:
Liget sor
Sztálin útja XXIII. Soroksár. Lásd: Tem plom utca
Sztálin, Joszif Visszárionovics Dzsugasvili (1879-
1953): grúz származású szovjet-orosz államférfi,
a kommunista diktatúra szimbolikus alakja.61 Bu­
dapest székesfőváros díszpolgára volt.72
Sztárai Mihály tér [26 Al] XV. Pestújhely (1992).
Előzőleg: Cservenka tér (1954), Calvin tér (1936),
Paula tér (1890-es évek). Cserba Elemér utca 29.
és Pestújhelyi út 44. között.
Sztárai Mihály (1520 körül-1570): római kato­
likus, Ferenc-rendi szerzetes, majd lutheránus
prédikátor. Az első ismert magyar nyelvű drá­
maírónk. Csatlakozva a reformációhoz sokrétű
irodalmi és nagyarányú egyházszervezői munkát
végzett. Vele kezdődött a magyar reformáció zsol­
tárkultusza.
Sztehlo Gábor rakpart [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros
Budai alsó rakpart (2010). A Széchenyi lánchíd
budai hídfő és az Erzsébet híd budai hídfő között.
Sztehlo Gábor utca [21 A2] XII. Zugliget (2008).
Előzőleg: Árnyas köz (1989). Árnyas út 13.-tól
Budakeszi út 46/a-ig.
Sztehlo Gábor (1909-1974): evangélikus lelkész.
A német megszállás után egyháza megbízta a ma­
gyar zsidó gyerekek mentésével. A Nemzetközi
és a Svájci Vöröskereszt segítségével néhány hét
alatt - titokban - 32 gyermekotthont hozott lét­
re lakásokban, családi házakban, így kb. 1500
gyermek és 500 felnőtt jutott kevésbé veszélyes
elhelyezéséhez. Munkáját dicséri, hogy minden
Sztregova utca
pártfogoltja életben maradt. A háború után eze­
ket a helyeket összevonták, majd 1951-ben állami
kezelésbe került. Ekkor megszervezte az egyháza
által az öregeket és fogyatékos gyerekeket ellátó
otthonokat. 1972-ben a magyarok közül elsők
között kapta meg Izrael Államtól a Jad Vasem,
azaz az Igaz Ember kitüntetést, amelyet azok kap­
nak meg, akik a holokauszt alatt zsidó embereket
mentettek meg a pusztulástól.
Sztregova utca [47 A-Bl] XI. Kelenföld (1934).
Fehérvári út 106/b-től a Dunáig.
Sztregova : teljes nevén Alsósztregova: helység
Nógrád vármegyében. (Ma Szlovákia: Dolná Stre-
hová.) Madách Imre szülőhelye és otthona, itt is
temették el.
Szugló utca [25 A3-B2, 26 A2] XIV. Alsórákos,
Kiszugló, Törökőr (1885). Mexikói út 37.-től
Szuglói Körvasút sor 127.-ig.
szugló: szugoly, szugolya régi magyar szó, mely sar­
kot, kuckót jelent. Ebből származik a zug, és ebből
lett a Zugló.
Szuglói Körvasút sor [25 A-Bl, 26 A1-B2] XIV.
Alsórákos (1953). Előzőleg: Körvasút sor (1929).
Kerepesi út 154/d-től Komáromi út 41.-ig.
Szúnyog utca [73 Al] XXI. Királyerdő (1937).241
Medve utca 55.-től Mária királyné útja 208.-ig.
Szunyogh út [34 A2] XII. Mártonhegy (1903).
Mártonhegyi út 19/b-től Denevér út 11.-ig. A tér­
képek egy részén Szúnyog útnak írva.
Szunyogh: a helyi birtokos Szunyogh családról.
Szunyoghy utca II. Budaliget, Máriaremete. Lásd:
H ím es utca
Szunyoghy: a helyi birtokos Szunyoghy családról.
Szurday Róbert utca IV Újpest. Lásd: Kiss Ernő
utca
Szurday Róbert (1877-1938): a Magyar Pamutipari
Részvénytársaság igazgatója, a Magyar Pamut-
központ elnöke, a Magyar Munkaadók Szövetsége
Központjának elnöke, országgyűlési képviselő.
Szurdok utca [46 Al] XI. Gazdagrét (1932). Nagy­
szeben úttól Gazdagréti útig.
Szurmay Sándor fasor [28 A3] XVI. Mátyásföld
(2006). Hunyadvár utcától Erzsébetligeti uszodáig.
Szurmay tábornok utca [52 A-B3] XVIII. Szeme-
retelep.237 Előzőleg Hámán Katalin utca (1946).
Szurmay Sándor utca (1920-as évek). Korponai
utca 29.-től Nagybánya utca 74.-ig.
Szurmay Sándor utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Diósy
Lajos utca
Szurmay Sándor utca XXIII. Millenniumtelep. Lásd:
Ráckeve utca
Szurmay Sándor báró (1860-1945): katonatiszt,
gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter. Az
I. világháborúban hadseregcsoport-parancsnok a
Kárpátokban küzdő honvédségnél. Megállította
az oroszok betörését Bánfánál, és a megindított
566
ellencsapással kiűzte őket az országból. 1921-ben
visszavonult, Mátyásföldön élt.
Szurony utca XII. Németvölgy. Lásd: Beck Ö. Fülöp
utca
Szűcs utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).265 Bóbi­
tás út 31.-től Biztató út 40.-ig.
szűcs: szőrméből ruhaféléket készítő iparos.
Szűcs István utca [25 Bl, 26 Al] XV. Pestújhely
(1991). Előzőleg: Doktor Sándor utca (1952),
Dr. Szűcs István utca (1915), László utca (1907).
Árvavár utca 3.-tól Thököly út 4.-ig.
Szűcs István (1867-1953): miniszteri tanácsos,
országgyűlési képviselő. Sokat tett Bezsilla Nán­
dorral együtt azért, hogy a rákospalotai Széchenyi-
telepből önálló Pestújhely legyen. Vagyonából igen
sokat áldozott a közoktatásra és a szociális fe­
szültségek csökkentésére. A község díszpolgára.
Ebben az utcában lakott.
Szűcs Sándor utca X. Újhegy (1955). Lásd: Bazalt
utca
Szűcs Sándor (P-1945): a Magyar Epítőmunkások
Országos Szövetségének aktivistája. Koncentráci­
ós táborban pusztult el.
Szüdi György utca IV. Újpest (1971). Lásd: Jósika
utca
Szüdi György (1909-1964): kommunista költő.
Újpesten született.
Szűk köz I. Vár. Lásd: Hajadon utca
Szűk utca I. Tabán Lásd: Enge Gasse
Szűk utca II. Erzsébettelek, Máriaremete, Remete­
kertváros. Lásd: Ördögárok utca
Szűk utca IX. Ferencváros. Lefutása nem ismert.
Szűr utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1987).266 Körös utca 58.-tól Vedres Márk utca
23.-ig.
Szűr: község Baranya megyében.
Szüret utca [35 A3-2] XI. Gellérthegy, Szentimre-
város (191 1).206 Somlói út 42.-től Villányi út 43.-ig.
Szürkebegy utca [41 A-B3] XVII. Madárdomb
(1984).217 Uszoda utca 8.-tól Flamingó utca 19.-ig.
Szűz utca [36 B2, 84 B3] VIII. Józsefváros (1874).
Előzőleg: Seltsame Gasse (Ritka utca) (XIX.
század).1 Jungfrau Gasse vagy Jungpfer Gasse
(Szűzleány utca) (1817).8 Tavaszmező utca 15.-
től Baross utca 84.-ig.
szűz: az Angolkisasszonyok (angol szüzek) apáca­
rend majorságán vezetett keresztül az utca a XVIII.
században.
Szűzleány utca VIII. Józsefváros. Lásd: Szűz utca
Szűz leány: az elnevezés az egykor az utcában
működő, „Szűz leányhoz” címzett szatócsüzletre
utal.1
Szvetenay utca IX. Ferencváros. Lásd: Lenhossék
utca
Szvetenay Márton (?-?): ügyvéd, pesti polgár. Az
1838-as árvíz idején sok család ellátását vállalta.
567
1841-ben az éjjeli lovas őrök részére szállást léte­
sített a Soroksári úton. Üllői úti nagy telkén lak­
tanyát épített, amelyet a városnak alacsony bérért
adott ki. Később ezt a városnak adományozta,
és ezen épült fel a Kórbonctani Intézet. Cserébe
azt kérte, hogy a telek határoló utcái az ő nevét
viseljék. Pest városa eredetileg Savoyai Jenőről
Szvetenay utca
szándékozott elnevezni az egyik utcát, ám ő til­
takozott ez ellen, és a maga telekadományozási
érdemét nagyobbra tartotta a herceg török elleni
háborúkban aratott győzelmeinél. A pillanatnyi
gazdasági előny a tanácsban Szvetenay javára bil­
lentette a mérleget. Ez 1953-ig így is volt, akkor
nevezték át a Szvetenay utcát Lenhossék utcára.

T utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Tabak Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Pipa utca
Tabak Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Dohány utca
Tabakmacher Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: D o ­
hány utca
Tabán utca [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr (XVIII.
század). Földműves utcából nyíló, lakótelepi belső
terecskébe vezető zsákutca, szervizutas kijárattal
az Akácvirág közig.
Tabárv. az elnevezés arra emlékeztet, hogy a XVIII.
században már volt itt egy ilyen nevű utca.76
Tabáni utca I. Tabán. Lásd: Czakó utca
Tábla utca [46 A3] XXII. Budafok (1990). Párat­
lan számok a jobb oldalon. Pedellus utcából nyíló
zsákutca.
Táblás köz [49 Al] IX. Ferencváros (1954). Ecseri
út 27.-től Gyáli út 33.-ig.
Táblás utca [49 A1-2] IX. Ferencváros, Gubacsi­
dűlő (1954). Táblás köz 1.-től Illatos út 25.-ig.
Táblás', helység Nagy-Küküllő vármegyében. (Ma
Románia: Dubu§.)
Tabódy Ida tér [29 A2] XVI. Cinkota (2011). Elő­
zőleg: Bajcsy-Zsilinszky tér (1945). Vidám vásár
utca és Batthyány Ilona utca találkozásánál.
Tabody Ida (1877-1943): a - Pozsonyból ide köl­
tözött - cinkotai Magyar Királyi Tanítónőképző
Intézet igazgatója volt 1924-1935 között.41
Tábor utca [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros (1879).
Előzőleg: Fehérvári kapuhoz vezető út (1874),
Strasse nach Stuhlweissenburger Thor (XIX. szá­
zad). Egy része Palota út lett. Zerge lépcső 1.-től
Logodi utca 21.-ig.
Tábor utca [17 A-Bl] IV. Üjpest (1954). Sporttelep
utca 7.-től Brassói utca 10.-ig.
Tábor utca [58 B2] XXII. Budafok (1957). Pá­
ratlan számok a jobb oldalon. Háros utca 25.-től
Vörösmarty utca 11.-ig.
Táborhegyi lejtő [14 B3] III. Táborhegy (1960).
Farkastorki úttól Táborhegyi útig.
Táborhegyi lépcső [14 B3] III. Táborhegy (1954).
Farkastorki út 18.-tól Táborhegyi lejtőig.
Táborhegyi út [14 B3, 15 A3] III. Táborhegy
(1932). Bécsi út 180/c-től Toronya utcáig.
Táborhegy, lásd a városrészek között.
Táborhely utca [25 B3 (Tá.)] XIV. Törökőr (1971).
Előzőleg: 906. utca. Emma köz 8.-tól Egressy út
82.-ig.
Tábornok utca [37 Bl] XIV. Törökőr (1896).205
Hungária körút 19.-től Pillangó utca 24.-ig.
Tagló utca [48 Bl] IX. Ferencváros (1932). Sorok­
sári út 100.-tól Gubacsi út 37.-ig.
tagló: vágómarha leütésére szolgáló súlyos fejsze.
Az egykori Közvágóhíd közelében lévő utcákat a
vágóhídon használatos szerszámokról nevezték el.
568
Tahi köz XXI. Királyerdő. Szent István út és Varjú
Tahi utca [16 A3, 24A-B1, 25 Al] XIII. Angyal­
föld, XIV. Alsórákos (1893). Váci út 109.-től a
MÁV Rákosrendező pályaudvarig.
Tahi utca XXI. Királyerdő. Lásd: Varjú köz
Tahi: község Pest megyében, ma Tahitótfalu köz­
ség része.
Táj utca XI. Sashegy. Lásd: Tájék utca
Tájék utca [34 B2] XI. Sashegy (1956). Előzőleg:
Táj utca (1954). Meredek utcától a Sashegyi ter­
mészetvédelmi területig.
Tájkép utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1954). Előző­
leg: Kapisztrán utca (1900-as évek), Kis Pacsirta
utca (XIX. század).281 Haraszti út 19.-től Hunyadi
utca 2/d-ig.
Takács M enyhért utca [35 A3] XI. Kelenföld
(1992). Előzőleg: Antal János utca (1953), Takács
Menyhért utca (1938). Nagyszőlős utca 18.-tól
Hamzsabégi út 52.-ig.
Takács Menyhért (1861-1933): premontrei kano­
nok, jászóvári (Abaúj-Toma vármegye, ma Szlo­
vákia: Jasov) prépost. Nevéhez fűződik több rend­
ház, templom és iskola felépítése.
Takács Sándor utca [41 A3] XVII. Rákoshegy
(2003). Az Ősrepülő utcától az U alakban megtö­
rő Horváth Ernő utcáig.
Takács Sándor (1886-1912): Rákos legjobb kezű
pilótája, több repülőtípus első kipróbálója. Re­
pülőgép-konstruktőr, a rendkívüli tehetségű fiatal
pilóta volt a magyar repülés első halottja.
Takács utca XIII. Angyalföld (1900). Váci út és
Tömöri út között. Területrendezés miatt megszűnt
(1967).
Dukai Takács Judit (1795-1836): a költőnő lehe­
tett a névadás indoka.
Takács utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).265 Bóbi­
tás út 39.-től Biztató út 48.-ig.
Takácsok utcája II. Víziváros (1440). Piatea seu vicus
textorum. Lefutása nem ismert.109 Valószínűleg a
Hunfalvy utca vonalán.70
takácsok: az elnevezés idején ebben az utcában
laktak a takácsok.
Takarék utca [39 A3] X. Újhegy (1962). Sibrik
Miklós úttól Zsombék utcáig.
Takaros utca [47 A2 (Tak.)] XI. Albertfalva (1961).
Kondorosi úttól Károly Iréneusz József utcáig.
Taksony sor [17 A3, 25 Al] XV. Rákospalota
(1936). Rákos út 249.-től Istvántelki Főműhelyig.
Taksony utca [24 A2, 80 A2] XIII. Angyalföld
(1884). Lehel utca 14.-től Váci út 23.-ig.
Taksony utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Jász­
telek utca
Taksony utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Árpád
utca
Taksony utca [49 Bl, 50 Al] XIX. Wekerletelep
(1910). Thököly utca 7.-től Corvin körút 56.-ig.
569
Taksony. Zoltán fia, a magyarok X. századi kalan­
dozásainak egyik vezére.
Talabor utca XVIII. Gloriett-telep.227 Lásd: Kisasz-
szonyfa utca
Talabor. 90 km hosszú folyó a történelmi Magyar-
országon, a Máramarosi-havasokban, amely a Ti­
szába ömlik. (Ma Ukrajna: Tereblja.)
Talaj köz [34 A3] XI. Sasad (1974). Sasadi út 168-
170.-nél nyíló zsákutca.
Talaj utca [34 A2-3] XI. Sasad (1966). Előzőleg:
Gyümölcs utca (1941). Sasadi út 170.-től Török­
bálinti út 6.-ig.
Tálas utca [50 Al] XIX. Kispest, Wekerletelep
(1968). Előzőleg: Kispesten Kölcsey utca (1900-
as évek). Wekerletelepen Etele utca (1910). Ady
Endre út 7.-től Esze Tamás utca 16.-ig.
Taliga köz [15 Al] III. Aranyhegy (1967). Taliga
utca és Gúla utca között.
Taliga utca [14 Bl, 15 Al] III. Aranyhegy (1967).
Aranyhegyi lejtőtől Ürömhegyi lejtőig.
taliga', kétkerekű jármű (kordé).
Taling utca [61 B3, 73 B3] XXIII. Soroksár (1998).
Virágvölgy utcából nyíló zsákutca.
Taling: évszázados elnevezése ennek a területnek,
amely a patak, a közút és a vasút között terül el.
Volt itt kertészet és homokbánya, használták ka­
csaúsztatónak, lóitatónak, és itt mosták a szőnye­
geket.
Tallér utca [25 A3] XIV. Törökőr (1930). Kolum­
busz utca 23.-tól Szitakötő utca 8.-ig.
tallér: a XVI-XIX. század között használatos
pénzfajta.
Talpas utca [47 A2] XI. Kelenföld (1974). Előzőleg:
Sopron út egy része. Temesvári utca 15.-től Kon-
dorosi útig.
Talpas: 1. helység Arad vármegyében. (Ma Romá­
nia: Talpos.) 2. így nevezték a Rákóczi-szabadság-
harc katonáit.
Tálpatak utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Torockói utca (1920-as évek). Pelikán
utca 6.-tól Olcsva utca 7.-ig.
Tálpatak: Bodzaforduló község része Háromszé­
ken. (Ma Románia: Intorsura Bozáulni.)
Talpfa köz XVI. Sashalom (1977). Előzőleg: Szabad­
ság út egy része. Talpfa utcától Sashalmi sétányig.
Területrendezés miatt megszűnt (1996).
Talpfa utca [27 A-B3] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Tátra utca (1920-as évek). Veres Péter út
4.-től Sashalmi térig.
talpfa: a szomszédos HEV-kocsiszínben tárolt talp­
fákról.
Táltos utca [12 A-B3] II. Máriaremete (1922 előtt).
Az 1930-as években hozzácsatolva a Testőr utca
(1922 előtt). Máriaremetei út 111.-től Rézsű ut­
cáig.
Táltos utca [34 B2, 35 A2, 82 A3] XII. Német­
völgy (1891). Avar utca 21.-től Győri út 18.-ig.
Tanács körút
táltos: . regékből ismert gyönyörű, okos, repülni
1
is képes ló, paripa; 2. természetfölötti tulajdonsá­
gokkal bíró varázsló főpap, sámán.
Tállya utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1930). Bürök
utca 57.-től Mártonhegyi út 25.-ig.
Tállya: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Tamara utca [12 A3] II. Máriaremete (1974). Turul
utca 28.-tól Táltos utca 21.-ig.
Tamás köz [34 A2-1] XII. Orbánhegy (1954). Ta­
mási Áron utca 21.-től Dobsinai utca 8.-ig.
Tamás utca [7 A2] III. Békásmegyer, Csillaghegy
(1910-es évek). Kőbánya utca 40.-től Gyöngyvi­
rág utcáig.
Tamás utca XII. Mártonhegy, Orbánhegy. Lásd: Ta­
mási Áron utca
Tamási Áron utca [34 A1-2] XII. Mártonhegy, Or­
bánhegy (1975). Előzőleg: Tamás utca (1908).
Németvölgyi út 67/b-től Hangya utca 16.-ig.
Tamási Áron (1897-1966): író, a Magyar Tudo­
mányos Akadémia levelező tagja. Kossuth-díjas,
Corvin-koszorúval kitüntetett. Az Ábel-könyvek
kiváló szerzője.
Tamássy József utca XXI. Csepel-Kertváros, Csepel-
Szabótelep. Lásd: Bajcsy-Zsilinszky út
Tamássy József ( 1886-?): jogász, politikus, az itteni
választókerület nemzetgyűlési, illetve országgyűlé­
si képviselője. Az I. világháború alatt az Országos
Közélelmezésügyi Hivatal ipari élelmezési ügy­
osztályának vezetője, majd Budapest közélelmezési
kormánybiztosa.
Tamásy utca XVIII. Szemeretelep.237 Lásd: Kuróczy
Pál utca
Tamásy Árpád (1861-1929 után): honvéd tábor­
szernagy. Az I. világháborúban hadosztálypa­
rancsnok. 1914 októberétől 1915. március 22-ig
az orosz csapatok által ostromolt lengyelországi
Przemysl várának parancsnoka volt. A vár eleste
után fogságából megszökött és hazatért. Az olasz
fronton előbb hadosztály-, majd hadtestparancs­
nok lett.
Tam bura utca [46 B2, 47 A2] XI. Kelenvölgy
(1953). Előzőleg: Futó utca (1930-as évek). Hu­
nyadi Mátyás utca 49.-től Kővirág sor 58.-ig.
tambura: hosszú nyakú, tojásdad alakú, lanthoz
hasonló pengetőhangszer.
Támfal utca [59 Al] XXII. Budafok (1968). Elő­
zőleg: Árva utca (1930). Tóth József utca 32.-től
Felső Sas utca 21.-ig.
támfal: az itteni hegyoldalt megtámasztó támfalról
kapta nevét.
Tanács körút V. Belváros, VII. Erzsébetváros. Lásd:
Károly körút
tanács: döntéseket hozó szervezet vagy testület.
Régi, városi, hivatali kifejezés; németül „Rat”.
1950-től a szocialista országokban fennállt igaz­
gatási szervezetek egységeinek neve. Az út a volt
Központi Városháza, a Fővárosi Tanács, a mai
Tanács utca
Főpolgármesteri Hivatal épülettömbje mellett
vezet.
Tanács utca I. Vár. Lásd: H ess András tér
tanács: az itt álló magyar királyi kamara tanácster­
me után kapta nevét.1
Tanácsház tér XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Szent
Imre tér
Tanácsház utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-Sza-
bótelep, Gyártelep. Lásd: Károli Gáspár utca
tanácsház: a tanács székháza (városháza).
Tanár utca [42 B2-3, 43 A3] XVII. Rákoscsaba
(1954). Előzőleg: Martinovics utca (1946), Antal
utca (1900-as évek). Péceli út 171.-től Kőhúr utca
30.-ig.
Táncos utca [46 A-Bl] XI. Őrmező (1958). Hérics
utcától Hódrét utcáig.
Táncsics utca VIII. Józsefváros. Lásd: Lovassy Lász­
ló utca
Táncsics utca VIII. Józsefváros. Lásd: Vásár utca
Táncsics utca VIII. Tisztviselőtelep, X. Népliget.
Lásd: Könyves Kálmán körút
Táncsics utca [28 A-B3] XVI. Mátyásföld (1945).
Előzőleg: gróf Apponyi Albert utca (1921), Be-
niczky utca (1889).164 Mátyás király tértől Nóg-
rádverőce út 7.-ig.
Táncsics utca XVI. Sashalom. Lásd: Somoskő utca
Táncsics utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Ré­
szes utca
Táncsics utca [58 B2] XXII. Budatétény (1945).
Előzőleg: Gyarmat utca (1930-as évek). Erzsébet
királyné út 5.-től Katakomba utca 8.-ig.
Táncsics Mihály út XV. Pestújhely, Rákospalota.
Lásd: Gazdálkodó út
T áncsics M ihály utca [35 Al, 82 A-Bl]. I. Vár
(1948). Előzőleg: Verbőczy utca (1874), Wiener
Thor Gasse (Bécsi kapu utca) (1849), Kossuth
utca (1848-1849), Wiener Thor Gasse (Bécsi
kapu utca) (1840 után),1 Todten Gasse (Halot­
tak utcája) (1836),1 (1822),9 Josephi Gasse (Jó­
zsef utca) (1749),9 (1714),1 Wiener Thor Gasse
(Bécsi kapu utca) (1721), Juden Gasse (Zsidó
utca) (1695), Fő utca (XVII-XVIII. század),
Zsidó utca mahalle, majd Jehudian mahalle
(XVI-XVII. század),53 Zsidó utca (1420-as
évek),1 Hátsó utca (XV század),109 Szent Miklós
utca (1384).1 Egy része Szent Márton utca
(1529-1541).74 Ibolya utca 2.-től Bécsi kapu tér
1.-ig. Az elnevezés emlékeztet arra, hogy 1848-
ban a József Kaszárnyában (9. szám) volt bebör­
tönözve Táncsics Mihály.
Táncsics Mihály utca [12 B2] II. Máriaremete,
Széphalom (1945). Előzőleg: Vitéz utca (1938).
Szabadság utca 43.-tól Véka utcáig.
Táncsics Mihály utca [7 B2] III. Békásmegyer
(1946). Előzőleg: Temető utca (1910-es évek),
Herhoff János utca (XIX. század). Ezüsthegy utca
83.-tól Ország útig.
570
Táncsics Mihály utca IV. Újpest. Lásd: Károlyi Ist­
ván utca
Táncsics Mihály utca XI. Albertfalva. Lásd: Kör­
m end utca
Táncsics Mihály utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Husáng
utca
Táncsics Mihály utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep.
Lásd: Részes utca
Táncsics Mihály utca [41 A-B3] XVII. Rákoshegy
(1945). Előzőleg: Károly király út (1917). Szé­
chenyi utca 56.-tól a MÁV újszászi vonaláig.
Táncsics Mihály utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Csík
utca
Táncsics Mihály utca XVII. Rákosliget. Lásd:
Gőzön Gyula utca, Lyka Károly utca
T áncsics M ihály utca
Évszázadokkal ezelőtt a budai utcák elnevezése
a mainál jóval változatosabb volt, mint napjaink­
ban, hiszen egy-egy házsor több szakaszra osz­
lott, amelyek más-más nevet viseltek. Rendsze­
rint az ott álló nevezetesebb épületek, az azonos
ipart űző vagy egyazon árufajtával kereskedő la­
kók foglalkozása határozta meg egy-egy utcarész
nevét. így például a mai Táncsics Mihály utca
dunai oldala a domonkosok Szent Miklós-temp-
lomáról nyerte elnevezését. Északi szakaszát
Szombat utcának, illetve Zsidó utcának hívták a
Szombat (Bécsi) kapuról és a környékbeli zsi­
dónegyedről, az utca másik oldalát pedig az ot­
tani ötvösműhelyekről és boltokról Ötvös utcára
keresztelték. Ez utóbbi elnevezés nemcsak a régi
magyar ötvösök művészi jelentőségét és társadal­
mi megbecsülését mutatja, hanem a középkori
budai aranyművesség bámulatba ejtő virágzá­
sára is utal. Az évszázados házsor neve később
meglepően gyakran változott: a török hódoltság
alatt Jehudi mahalleszinek, a visszavívást köve­
tően Juden Gassénak, a közeli temetőről Todten
Gussénak, illetve Halottak utcájának, a Bécsi
kapuról pedig Wiener Thor Gassénak ismerték és
emlegették a városfalakon innen és túl. Miután
pedig a 9. számú házban 1837 és 1840 között
Kossuth Lajos, később pedig két ízben - 1846-
tól 1848-ig, illetve 1860-tól 1867-ig - Táncsics
Mihály szenvedett rabságot, mindketten név­
adóként is bekerültek a főváros történelemköny­
veibe. Kossuth Lajos az 1848-as forradalom és
szabadságharc idején, Verbőczy István - a híres
Hármaskönyv szerkesztőjének, Mátyás király bu­
dai kancellistájának - neve pedig 1874 és 1848
között szerepelt a házfalakon. Egészen Táncsics
Mihály börtönből történt kiszabadításának cen­
tenáriumáig, amelynek alkalmából Buda egyik
legfontosabb közlekedési útvonala megkapta mai
nevét.
571
Táncsics Mihály utca [63 A2-B3] XVIII. Kossuth
Ferenc-telep (1945). Előzőleg: Ferenc József ut­
ca (1907), Petőfi utca (a parcellázási térképen)
(1907). Hunyadi János utca 22.-től Dózsa György
utca 17.-ig.
Táncsics Mihály utca XVIII. Liptáktelep (1945). Elő­
zőleg: Verbőczy utca (1940). Könyves Kálmán
utca és Vaslemez utca között. Üzemi terület lett,
megszűnt (1950-es évek).
Táncsics Mihály utca [50 B2-1, 51 Al] XIX. Kis­
pest (1945). Előzőleg: Tűzharcos utca (1941),
lord Rothermere utca (1930-as évek eleje), Aladár
utca (1901). Üllői út 244.-től a MÁV lajosmizsei
vonaláig.
Táncsics Mihály utca XX. Pesterzsébet-Szabótelep.
Lásd: Baba utca
Táncsics Mihály utca [48 A3, 60 Al] XXI. Cse-
pel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Szabóte-
lep (1945). Előzőleg: Vadkerti József utca (1938),
József utca (1900-as évek). Ady Endre út 15.-től
Szent István út 20.-ig.
Táncsics Mihály utca [61 B3, 73 Bl] XXIII. So­
roksár (1948). Előzőleg: Szilágyi utca (1945)281
Mária Terézia utca (XIX. század), Schwomm
Gasse (Svábok utcája) (XVIII. század).281 Tárcsás
utca 18.-tól Láva utcáig.
Táncsics Mihály (1799-1884): tanító, író, publi­
cista. A jobbágyfelszabadítást szorgalmazta. Poli­
tikai nézeteit külföldön megjelentetett röpiratok-
ban fejtette ki, ezért 1847-ben letartóztatták. 1848.
március 15-én a nép szabadította ki a Várban lé­
vő börtönéből. Áprilisban Munkások Újságja cím­
mel lapot indított, ám azt hamarosan betiltották.
A szabadságharc után „in effígie” (jelképesen)
felakasztották. Felesége segítségével nyolc évig
bujkált. 1860-ban a március 15-ei megemlékezés
megrendezéséért 15 évi börtönre ítélték. A ki­
egyezéskor szabadult. 1869-ben az orosházi kerü­
letben országgyűlési képviselővé választották. To­
vább folytatta harcát a választójog kiszélesítése, az
állam és az egyház szétválasztása, a zsellérek föld­
höz juttatása érdekében. 1869-ben csatlakozott
az Általános Munkásegylethez, amely elnökévé
választotta. Arany Trombita című lapját is az egye­
sület szolgálatába állította. Képviselői mandátuma
lejárta után visszavonult a közélettől.
Tangazdasághoz vezető út XXIII. Soroksár (1954).
Lásd Túri István út
Tanító utca [46 A-B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Tegzes utca 1-3.-tói Balatoni útig.
Tanműhely köz [60 Al] XXI. Gyártelep (1973).
Posztógyár utca 8.-nál nyíló zsákutca.
tanműhely, az utcában lévő Posztógyár tanműhe­
lyéről.
Tanoda tér I. Vár. Lásd: H ess András tér
Tanoda tér [16 B2] IV. Újpest (1991). Előző neve:
Április 4. tér (1948), Ferenc József tér (1900-as
Tapolcsányi utca
évek), Vásár tér (1890-es évek), Városház tér
(1882 előtt). Nyár utca, Tavasz utca és István út
között.
Tanoda utca I. Vár. Lásd: Ibolya utca
tanoda : az iskola neve a nyelvújítás korában.
A Hess András tér és az utca sarkán állt 1945-ig a
Vár egyetlen iskolája.
Tanuló utca [23 A-Bl] III. Óbuda (1874). Előzőleg:
Schul Gasse (Iskola utca) (1810-es évek). Óbudai
utca 11.-től Serfőző utcáig.
Tanya utca [25 A2, 81 Bl] XIV Alsórákos (1933).
Ungvár utca 1/b-től Lőcsei út 114.-ig.
Tápió tér [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr (1953). Elő­
zőleg: Szent László tér (1920-as évek). Csordás
utca és Kecses utca között.
Tápió utca [42 A2-3] XVII. Rákoskeresztúr (1953).
Előzőleg: Szent István utca (1920-as évek). Csa­
bai út 55.-től Szárny utca 36.-ig.
Tápió: mintegy 75 km hosszú folyócska, amely a
Gödöllői-dombságban ered, és a Zagyvába ömlik.
Tápióbicske utca [42 A2-B3] XVII. Rákoscsaba,
Rákoskeresztúr (1954).255 Előzőleg: Határ utca
(1930-as évek) az Oroszvár utca és a Pesti út kö­
zött és Bíró utca (1910-es évek) a Csabai út és az
Oroszvár utca között. Csabai út 69.-től Pesti út
318.-ig.
Tápióbicske: község Pest megyében. 1849. április
4-én itt zajlott le a tavaszi hadjárat egyik neveze­
tes csatája.
Tápiógyörgye utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1978).255 Előzőleg: 556. utca. Tápiószecső utca
16.-tól Tápióbicske utca 59.-ig.
Tápiógyörgye: község Pest megyében.
T ápiósüly utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1978).255 Előzőleg: 557. utca. Tápiószecső utca
24.-től Tápióbicske utca 67.-ig.
Tápiósüly: község Pest megyében. 1970-ben egye­
sítették Tápiósáppal, azóta annak része az egyesült
falu neve Sülysáp.
Tápiószecső utca [42 B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954).255 Oroszvár utca 3.-tól Tápióbicske utca
77.-ig.
Tápiószecső: nagyközség Pest megyében.
Tápiószele utca [42 A2-B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954).255 Előzőleg: Géza utca (1920-as évek).
Csabai út 63.-tól Oroszvár utca 20.-ig.
Tápiószele: nagyközség Pest megyében.
Tapló köz XIV. Alsórákos (1935). Lovász utca és Do­
rozsmai utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Tapló utca XIV. Alsórákos. Lásd: Lovász utca
Tapló utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).242
Liliom utca 20.-tól Csalitos utca 53.-ig.
Tapolca utca [47 A2 (Tap.)] XI. Albertfalva (1953).
Előzőleg: Ady Endre utca (1948). Albertfalva utca
28.-tól Verbéna utca 10.-ig.
Tapolca: város Veszprém megyében.
Tapolcsányi utca [22 B3, 78 A2] II. Rézmál (1924).
Tapolcsányi utca
Előzőleg: Ürge utca (1907). Bimbó út 46.-tól
Bimbó út 6.-ig.
Tapolcsányi: a lakosság kérésére az eredeti - Ürge
utca - elnevezést megváltoztatták, és az utcát az
ott lakó Habsburg-rokon Tapolcsányi Lászlóról
nevezték el.
Tapolcsányi utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Lajta utca 2.-től Forgó utca 11.-ig.
Tapolcsány: Nagytapolcsány: helység Nyitra vár­
megyében. (Ma Szlovákia: TopoFcany.)
Tapoly utca XI. Kelenföld (1939).207 Nagyszőlős
utca és Hamzsabégi út között. Területrendezés mi­
att megszűnt (1974).
Tapoly: folyó Sáros és Zemplén vármegyékben.
(Ma Szlovákia: TopFa.)
Tar utca [24 A2, 80 Bl] XIII. Angyalföld (1908).
Mohács utca 14.-től Róbert Károly körút 67.-ig.
1. Tar. község Heves megyében.
2. Tar Benedek (XIII. század): versszerző. A kö­
zelben több költőről van utca elnevezve.
Tarack utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954). Előzőleg: Csengery utca (1920-as évek).
Kristály utca 15.-től Liszt Ferenc utca 40.-ig.
tarack: a föld alatt dúsan elágazó hajtású gyom­
növény perje.
Tarack utca XVIII. Miklóstelep.233 Lásd: Gárdonyi
Géza utca
tarack: rövid csövű tábori ágyú.
Taralyos utca XXI. Királyerdő. Lásd: Tutajos utca
Tarasz Sevcsenko tér [23 A3, 78 B3 (T. S.)] II.
Víziváros (2012). A Fő utca melletti névtelen
park a Szent Flórián-templom mellett
Tarasz Sevcsenko (1814-1861): ukrán költő, pró­
zaíró, festő, grafikus. A területen szobrot is állí­
tottak tiszteletére.
Tarcali utca [35 A3] XI. Kelenföld, Szentimrevá-
ros (19 10).206 Villányi út 52.-től Diószegi út 59.-ig.
Tárcái: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Anonymus szerint Tárcái Árpád egyik kedvelt vité­
ze volt, és egy nagy haditettéért jutalmul kapta a
tokaji borvidék területét.
Tárcsa utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Tár­
csái út
tárcsa: az elnevezés arra utal, hogy hajdanán az út
elején a sorompó helyén tárcsát tartó őr állt. Az
elnevezésben egy nyelvi tréfa is fellelhető, mivel
az út különben Nagytarcsa határánál ér véget.
Tárcsái köz [42 Al] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1991). Nagyszékes utca 28.-tól Kopolya utca
27.-ig.
Tárcsái út [30 B3, 42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Új­
telep (1996). Előzőleg: Tárcsa utca (1965), Nagy-
tarcsai út (1953), Mónus Illés utca (1945), gróf
Tisza István utca (1920-as évek). Rétvége utca
1.-től a főváros és Nagytarcsa határáig.
Tárcsái utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Inda
utca
572
Tarcsa: Kis- és Nagytarcsa: Budapest melletti köz­
ségek Pest megyében.
Tárcsái Vilmos: lásd Tartsay Vilmos
Tárcsás utca [61 B3-2] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Deák Ferenc utca (XX. század). Tán­
csics Mihály utca 19.-től Könyves utcáig.
tárcsás: az elnevezés emlékeztet a közeli vasút jel­
zőeszközére.
Tardoskedd utca [35 A3] XI. Kelenföld (1939).
Aga utca 6-8.-tói Nagyszőlős utca 29.-ig.
Tardoskedd: helység Nyitra vármegyében. (Ma
Szlovákia: Tvrdosovce.)
Tárház utca [60 A-B2] XXI. Csillagtelep, Erdősor
(1962). Előzőleg: Munkácsy Mihály utca (1928).
Kölcsey utca 10.-től Bem utcáig.
tárház: a raktár régies elnevezése.
Tarhos utca [6 A-B3, 14 Bl] III. Ürömhegy (1936).
Óvár utcától Újvár utcáig.
Tarhos: Árpád vezér fia.
Tarján utca I. Tabán (1870-es évek). A Horgony ut­
cából nyíló zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Tarján utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1966).222
Előzőleg: Apród utca (1937). Avar utca 8.-tól
Zalán utca 16.-ig.
Tarján: a honfoglaló magyar törzsek egyike.
Tarka köz [49 Bl] XIX. Wekerletelep (1953). Elő­
zőleg: Pálffy köz (1910). Határ út 19.-től Baross
utca 35.-ig.
Tarkagéb utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1987).248
Előzőleg: 845. utca. Nagytétényi út 149.-től a
MÁV pécsi vonaláig.
tarkagéb: védett magyar hal neve.
Tarkarét utca [39 B3, 40 A3-2] X. Kőbánya-Kert­
város (1973). Előzőleg: 162. utca. Fűz utcától
Jászberényi útig.
Tárkony utca [12 B2] II. Széphalom (1980). Mária-
remetei út 230.-tól Bujdosó köz 8.-ig.
tárkony: az ürömmel rokon, termesztett fűszer- és
gyógynövény.
Tarkő utca [64 A-Bl] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1979). Előzőleg: Kolozsvár utca (1932). Üllői út
713.-tól Flór Ferenc utcáig.
Tarkő: helység Sáros vármegyében. (Ma Szlovákia:
Kamenica.) A városrészben az elcsatolt területek
településeiről van az utcák többsége elnevezve,
de lehetséges, hogy ez a Bükk-hegységben lévő
949 m magas Tarkőről.
Tarló utca [38 B3] X. Óhegy (1932). Szlávy utca
77.-től Kada utca 106.-ig.
Tárna utca [39 A2] X. Felsőrákos, Téglagyárdűlő
(1899). A MÁV újszászi vonalától Gránátos utca
2.-ig.
tárna: utalás az itteni kőbányák tárnáira.
Tamács utca X. Óhegy Lásd: Petrőczy utca
tamács: az elnevezés eredete ismeretlen.
Tarnay Béla utca XVII. Rákoshegy. Lásd: M artino­
vics utca
573
Tamay Béla (?-?): Rákoskeresztúr főjegyzője volt
1916 és 1944 között.42
Tárnok utca [35 Al, 82 Bl-2] I. Vár (1879). Elő­
zőleg: Haupt Gasse (Fő utca) (XIX. század köze­
pe), Dreifaltigkeit Gasse (Szentháromság utca),43
Rathaus Gasse (Városház utca),1 Haubt Strasse
(Fő út), Haubt Platz (Fő tér) (1696); a Balta köz
és Szentháromság utca között a Hamam joli
(Fürdő utca) része volt Bazár,35 Bedesztán,35
Csársu dir,35 Orta dzsámi mahalle (Orta dzsámi
utca),53 Szent György utca mahalle (XVI-XVII.
század),53 Szent György utca (XIII-XV század)12
Balta köz és Szentháromság utca között piatea
Media (Középső utca) (1423),1 Boltosok vagy
Fűszeresek utcája (XIV. század),12 Mindszent ut­
ca és Nagy utca (1370). Dísz tér 7.-től Szenthá­
romság tér 1.-ig.
Tárnok utca [12 B3] II. Máriaremete (1922 előtt).
Nagyrét utca 10.-től Kinizsi Pál utca 6.-ig.
Tárnok utca XIX. Wekerletelep (1910). Lásd: Vonás
utca
tárnok: teljes nevén tárnokmester. A királyi jöve­
delem kezelője a XIII-XV században. Később a
szabad királyi városok fellebbviteli bíróságának, a
tárnoki széknek a vezetője. A tárnokmester elnö­
költ a főrendiházban, ha a nádor és az országbíró
nem volt jelen. A Helytartótanács tagja. A XVIII.
századtól már csak puszta méltóság. A vári utca
gróf Brunszvik József tárnokmesterről, a 15. szá­
mú ház volt lakójáról kapta a nevét.
Tárnok utca
A Disz tér és a Szentháromság tér között húzó­
dó házsor a középkorban az Olasz utca déli sza­
kaszát képezte, és Budavára legmozgalmasabb,
legforgalmasabb utcájának számított. Hajdanán
még egységet képezett a Dísz térrel, és Bol­
tosok utcája, valamint Fűszeresek sora néven
ismerték. A törökök eleinte Szent György utca
mahallesz'mék, majd Orta dzsámi mahallesziként
emlegették a Szent György-templomból átala­
kított mecset nevéről, s csak a hódoltság után
került rá Fő utcaként, majd Városház fórként a
térképekre. A mai név ihletőjét az utca keleti ol­
dalán, a már lebontott 15. számú emeletes ház
egykori lakói között kell keresnünk. A pompás
palota ugyanis 1784 és 1889 között a nádorral
is baráti viszonyban álló gróf Brunszvik família
tulajdonát képezte. Minden jel arra utal, hogy
családtagok közül Brunszvik József (1802-1825)
királyi tárnokmester, a kincstár felügyelőjének
foglalkozása ragadt meg leginkább az utcában
élők képzeletében, és a környéken lakók kérésé­
től a Fővárosi Közmunkák Tanácsa sem hátrált
meg: 1879-ben a Tárnok utca nevet adta a vár­
béli házsornak.
Tartsay Vilmos utca
Táró utca [58 B2] XXII. Budatétény (1987). Elő­
zőleg: 892. utca. Művelődés utca 19.-től Klauzál
Gábor utca 19.-ig.
táró: külszínről nyitott bányavágat. Budatétény geo­
lógiai adottságai miatt sok, a gombatermesztésre
nagyon alkalmas üreget alakítottak ki a kőzetben.
Tárogató köz II. Kurucles. Lásd: Fekete István utca
Tárogató lejtő [21 A2] II. Kurucles (1962). Lipót-
mezei úttól Tárogató útig.
Tárogató út [21 A-B2] II. Kurucles (1900). Hű­
vösvölgyi út 24.-től Lipótmezei út 4.-ig.
Tárogató utca II. Remetekertváros. Lásd: Kő utca
Tárogató utca IX. Ferencváros. Márton utca és Hal­
ler utca között.45 Más dokumentációval nem bizo­
nyítható.
Tárogató utca XVII. Rákoskert. Lásd: Irsa utca
tárogató: a klarinétnál magasabb hangú régi magyar
fúvós hangszer.
Tarpai tér [9 B3] XV. Rákospalota (1953). Előző­
leg: Rákosi Jenő tér (1930). Tarpai utca 6. és Alag
utca 36. között.
Tarpai utca [9 B3, 17 Bl] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Telepy Károly utca (1934). Kanizsai
Dorottya utca 28.-tól Harsányi Kálmán utcáig.
Tarpa: nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­
ben. Itt született Esze Tamás. Itt van eltemetve
Bajcsy-Zsilinszky Endre.
Tarpatak utca [22 A3] XII. Kútvölgy (1929). Patkó
utca 13.-tól Patkó köz 1.-ig.
Tarpataki utca [61 A3, 72 Bl, 73 Al] XXI. Ki­
rályerdő (1937).243 Medve út 9.-től Királyerdő út
120.-ig.
Tarpatak: patak a Magas-Tátrában. (Ma Szlová­
kia: Studeny-potok.)
Társ utca [35 A2, 82 A3] XI. Gellérthegy (1908).
Hegyalja út 54.-től Otthon utca 20.-ig.
Társasház utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1974).
Tenkes utca 4/h-tól Batthyány utca 62.-ig.
társasház: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az
utca mentén társasházak állnak.
Tarsoly utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1936).212
Gödöllői utca 52.-től Jeszenák János utca 33.-ig.
tarsoly: derékszíjon függő díszes táskaféle, ame­
lyeket már a népvándorlás korában is használtak
elődeink.
T arsolylem ez utca [28 B2-1] XVI. Árpádföld
(2010). Levedi utcától Etelköz utcáig a Honfog­
lalás lakótelepen.
tarsonylemez: a honfoglalás kori tarsolynak fémből
kovácsolt díszes borítólapja.
Tartsay utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Inda
utca
Tartsay utca [61 B2-1, 62 Al] XXIII. Soroksár-
Újtelep (1946). Előzőleg: Magdolna utca (XIX.
század). Temető sor 10.-től Köves útig.
Tartsay Vilm os utca [34 B2, 82 A3] XII. Né­
metvölgy (1945). Előzőleg: Menkina János utca
Tartsay Vilmos utca
(1930), Hantos út (1886). Alkotás utca 47.-től
Kiss János altábornagy utca 38.-ig.
Tartsay Vilmos utca XVI. Sashalom. Lásd: Arany­
csillag utca
Tartsay Vilmos utca [52 A2-1] XVIII. Bélatelep
(1945). Előzőleg: Damjanich utca (1920-as évek).
Móra Ferenc utca 22-24.-tői Frangepán utca
59-61.-ig.
Tartsay Vilmos utca [50 B2] XIX. Kispest (1948).
Előzőleg: Tóth József utca (1880-as évek), Kis
utca (1872). Két részből áll: 1. Kossuth Lajos
utcától Zrínyi utcáig, 2. Jáhn Ferenc utcától Vas
Gereben utcáig.
Tartsay Vilmos (1901-1944): vezérkari százados,
közgazdász. 1944-ben Nagy Jenő ezredes révén
csatlakozott a Magyar Nemzeti Felkelés Felsza­
badító Bizottságához. 1944. november 22-én
Andrássy úti lakásán elfogták, és december 8-án
kivégezték.
Tas köz XV Rákospalota. Lásd: Patyolat köz
Tas utca XIII. Angyalföld. Lásd: Taksony utca
Tas utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Kalmár utca
Tas utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1908
előtt).222 Előd utca 16-18.-tól Álmos utca 7-9.-ig.
Tas utca [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910). Thö­
köly utca 6.-tól Mészáros Lőrinc utca 26.-ig.
Tas utca [48 A3] XXI. Csepel-Ófalu (1933). Elő­
zőleg: Temetődűlő II. utca (1930). Frangepán
utca 1.-től Corvin útig.
Tas vezér utca [12 A-B2] II. Budaliget (1938).197
Előzőleg: Csokor utca (1922 előtt). Kont vezér
utca 11.-től Zsolt fejedelem útja 8-10.-ig.
Tas vezér utca [35 A3] XI. Kelenföld (1929). Vil­
lányi út 18.-tól Ulászló utca 37/b-ig.
Tas: Anonymus szerint a vérszerződést megkötő
hét vezér egyike, a legendás hírű Lehel vezér apja.
Tasi utca XIII. Angyalföld. Lásd: Reitter Ferenc
utca
Tas: helyesen Tass. Község Bács-Kiskun megyében.
Táska utca [33 B3] XI. Sasad (1961). Nagyszeben
utcától Oltvány utcáig.
Táska: község Somogy megyében.
Tass: lásd Tas
Tatabánya tér XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd:
Hargita tér
Tatabánya: megyei jogú város, Komárom-Eszter-
gom megye székhelye.
Tatai utca [17 A3, 24 B2-1, 25 Al, 81 Al] XIII.
Angyalföld, XIV. Alsórákos (1913). Szegedi út
58/c-től Kámfor utcáig.
Tata: város Komárom-Esztergom megyében. Az ős­
kor óta lakott hely. Várát Zsigmond király építtette.
Tatár forduló [46 B3] XXII. Budafok (2010). Ta­
tárka utcától Forduló közig.
Tatár utca XII. Németvölgy. Lásd: Nagy Jenő utca
tatár: Oroszországban, a Volga középső folyásánál
élő nép, amely a mongolok egyik törzse.
574
Tatárhágó utca XI. Kelenföld (1939).207 Ibrahim
utca és Aga utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Tatár-hágó: a történelmi Magyarországon, Csík
vármegyében a Gyergyói-hegycsoport egyik 1030 m
magas hágója, amely a Gyergyó lapályáról a Put-
na völgyébe és a Tölgyesi-szorosba vezet. (Ma Ro­
mánia: Strimtaorea Tartana.)
Tatárka utca [46 B3] XXII. Budafok (1979). Elő­
zőleg: Kolozsvári utca (1930-as évek). Panoráma
utca 47.-től Alkotmány utca 68.-ig.
tatárka: a pohánkával rokon, egykor takarmánynak
termesztett növény.
Tatárvirág utca [33 A2] XII. Csillebérc (1963).
Magas úttól Kázmér útig.
tatárvirág-, fehér, piros vagy lila virágú alacsony fél­
cserje, sziklakerti dísznövény.
Tátika utca [25 Bl] XV Rákospalota (1958). Ko­
lozsvár utcától Őrjárat utcáig.
Tatjána utca [28 B3, 40 Bl] XVI. Mátyásföld
(1979). Előzőleg: IX. utca (1940-es évek) egy ré­
sze. Nebántsvirág utca 9.-től Zsemlékes út 24.-ig.
Tátra tér [49 B3] XX. Pesterzsébet (1966). Elő­
zőleg: Csarnok tér (1934), Vásár tér (1920-as
évek). Kossuth Lajos utca 82. és Jókai Mór utca
68. között.
Tátra utca [12 A2] II. Máriaremete (1920-as évek).
Hímes utca 46.-tól a főváros határáig.
Tátra utca IV Istvántelek.200 Lásd: Nyár utca
Tátra utca [17 A-Bl] IV Újpest (1928). Brassói utca
6.-tól Berzsenyi Dániel tér 8.-ig.
Tátra utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Verbéna utca
Tátra utca [23 B3, 79 A3-B2] XIII. Újlipótváros
(1992). Előzőleg: Sallai Imre utca (1945), Tátra
utca (1908). Szent István körút 10.-től Victor
Hugo utca 24.-ig.
Tátra utca XV Pestújhely. Lásd: József Attila út
Tátra utca XVI. Cinkota. Lásd: Tátraszirt sor
Tátra utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Aranyfürt utca
Tátra utca XVI. Sashalom. Lásd: Talpfa utca
Tátra utca [52 A-B3] XVIII. Szemeretelep (1930).236
Honvéd utca 63.-tól Rozsnyó utca 60.-ig.
Tátra utca [49 B3] XX. Pesterzsébet (1930). Kende
Kanuth utca 77.-től Jókai Mór utca 80.-ig.
Tátra utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).243
Mária királyné útja 91.-től Királyerdő út 24.-ig.
Tátra utca XXII. Budafok. Lásd: Hajlat utca
Tátra utca [57 B3, 58 A3] XXII. Nagytétény (1930-
as évek). Dózsa György út 56.-tól Maros utcáig,
onnan zsákutca.
Tátra: Alacsony-Tátra, Magas-Tátra: hegység a
történelmi Magyarország északi részén, Árva, Lip-
tó és Szepes vármegyékben. (Ma Szlovákia: Nízke
Tatry, illetve Vysoké Tatry.)
Tátrafüred tér [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Bajcsy-Zsilinszky út 39., Kiskőszeg utca,
Nyíregyháza utca, Fülek utca és Zilah utca között.
575
Tátrafüred: Ótátrafüred: helység Szepes várme­
gyében. (Ma Szlovákia: Stary Smokovec. Német
neve: Schmecks.)
Tátraszirt sor [29 A2] XVI. Cinkota (1954). Előző­
leg: Tátra utca (1930-as évek). Décsi József utca
2.-től Simongát utca 111.-ig.
Tauben Gasse V. Belváros. Lásd: Galamb utca
Tauben: galamb (németül).
Tavas utca [39 A3, 51 Al] X. Újhegy (1976). Mádi
utcától Gergely utcáig.
tavas: az elnevezés utalás a közeli tóra.
Tavasz tér VIII. Józsefváros. Lásd: Mátyás tér
Tavasz utca I. Vár. Lásd: Országház utca
Tavasz utca II. Országút. Lásd: Sárm ány utca
Tavasz utca II. Széphalom. Lásd: Községház utca
Tavasz utca III. Csillaghegy. Lásd: Tegez utca
Tavasz utca [39 A3, 51 Al] III. Óbuda (1874). Elő­
zőleg: Frühlings Gasse (1862). Hídfő utca 6-8.-tói
Flórián tér 1.-ig.
Tavasz utca [16 B2, 17 A-B2] IV. Istvántelek, Új­
pest (1945). Újpesten előzőleg: Mussolini utca
(1936-1945 között), Tavasz utca (1882 előtt).
1951-ben hozzácsatolva Istvántelken az Erdély
utca (1920-as évek), amelynek előző neve Csillag
utca (1900-as évek) volt. Két részből áll: Mártí­
rok útja 3.-tól Kassai utcáig, Katalin parktól Klá­
ra utcáig.
Tavasz utca VIII. Józsefváros. Lásd: József utca,
Krúdy utca, Reviczky utca. Vasquez 1837. évi
térképén a Baross utca és a Mátyás tér között.
Emich 1854. évi térképén már József utca a neve.
Tavasz utca IX. Ferencváros. Lásd: Berzenczey utca
Tavasz utca XV. Rákospalota. Lásd: Bácska utca
Tavasz utca XVII. Rákoshegy, Rákoskeresztúr. Lásd:
Ásvány utca
Tavasz utca XVII. Rákoskert. Lásd: Réka utca
T avaszm ező utca [36 A-B2, 84 B3] VIII. Jó­
zsefváros (1953). Előzőleg: Kabók Lajos utca
(1945), Tavaszmező utca (1874), Frühlingsfeld
Gasse (1811),3 Mayerhof Gasse (Városmajor utca)
(XVIII. század), Slowaken Gasse (Szlovák utca)
(1748).76,186 Horváth Mihály tér 12.-től Koszorú
utca 1.-ig.
Tavaszmező', a környező területet a XVIII. század­
tól Frühlingsfeldnek (Tavaszmezőnek) nevezték.
Távcső utca [33 Al] XII. Svábhegy (1974). A páros
számok a jobb oldalon vannak, csak jobb oldala
van. Konkoly-Thege Miklós út 6.-nál nyíló zsák­
utca.
távcső', az elnevezés a közeli csillagvizsgáló műsze­
rére utal.
Távíró köz [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1973). Távíró utca 15.-től Határ út 15.-ig.
Távíró utca [49 Bl] IX. József Attila-lakótelep
(1962). Üllői út 15.-től Napfény utca 18.-ig.
távíró: az elnevezés az utcában lévő telefon- és
távíróközpontra utal.
Téglagyári út
T avirózsa tér [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1977). Körvasút sor 31. és 32. között.
Tavirózsa utca [26 B3-2] XVI. Rákosszentmihály
(1974). Nefelejcs utca 5.-től Tavirózsa térig.
tavirózsa: állóvízben élő, a víz színén úszó nagy,
kerek levelű és sárga virágú növény
Taxel Gasse V Belváros. Lásd: Nyáry Pál utca
Taxel: borz (pesti német dialektusban); Dachs
(irodalmi nyelven).
Tbiliszi tér [37 A-B2] VIII. Kerepesdülő (2013).
Előzőleg Vagon tér (1974). Salgótarjáni utca 17.,
19., Hungária körút és Szemafor utca között.
Tbiliszi: a Grúz Köztársaság fővárosa
Tearózsa utca [33 A2] XII. Széchenyihegy (1963).
Edvi Illés utcába torkolló zsákutca.
Technikus utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1957).
Erdősor utca 35.-től Kazánház utca 2.-ig.
technikus: utal a közeli fűtőerőmű technikusaira.
Tegez utca [7 B3] III. Csillaghegy (1964). Előző­
leg: Tavasz utca (1920-as évek). Aradi utca 22.-től
Czetz János utca 21.-ig.
tegez: a középkorban a nyilak, esetleg az íj tárolá­
sára szolgáló tok.
Tégla utca II. Országút. Lásd: Fényes Elek utca
Tégla utca III. Remetehegy (1957). Lásd Gelléri
Andor Endre utca
Tégla utca VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy Sándor
utca
tégla: az itt állt téglagyárról.
Tégla utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Állvány utca
tégla: az elnevezés az utca mellett lévő téglagyárra
utal.
Téglaégető utca VIII. Józsefváros. Lásd: Békési utca,
Bródy Sándor utca, Krúdy Gyula utca
téglaégető: az elnevezés arra a városi téglaégetőre
utal, amelyet az 1720-as években létesítettek a
Rökk Szilárd utca-Rákóczi tér-Kis Salétrom utca
között.
Téglaégető köz [49 A3] XX. Pesterzsébet (1953).
Lakótelepi utca Serény utcától Csepeli átjáróig.
Téglaégető utca [48 B3] XX. Pesterzsébet (1953).
Előzőleg: Eszperantó utca (1948), Romanelli köz
(1926). Vízisport út 35.-től a MÁV kelebiai vo­
naláig.
téglaégető: olyan üzem, ahol téglát gyártanak tég­
lagyár. Az elnevezés a XIX-XX. században itt állt
téglagyárra emlékeztet.
Téglagyár köz [49 A3 (Téglagy.)] XX. Pesterzsé­
bet (1953). Téglagyártó útból nyíló zsákutca.
Téglagyár tér [48 B3, 49 A3 (Téglagy.)] XX. Pest­
erzsébet (1953). Előzőleg: Szentháromság tér
(1942). Vízisport út és Téglagyártó út között.
Téglagyár utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Serény utca
téglagyár: az elnevezések a XIX-XX. században
itt állt téglagyárra emlékeztetnek.
Téglagyári út XXII. Budatétény. Lásd: Móricz Zsig-
m ond út
Téglagyártó út
Téglagyártó út [49 A3 (Tégl.)] XX. Pesterzsébet
(1953). Előzőleg: Belgrád 'utca (1948), gróf And-
rássy Gyula utca (1942). Téglagyár tér 12-13.-tói
Téglaégető utcáig.
Téglagyártó: az elnevezések az itt állt téglagyárnak
állítanak emléket.
Téglás István utca XI. Albertfalva.263 Lásd: Segner
János utca
Téglás István (P-1945): a Magyar Építőmunkások
Szövetségének aktivistája. Az ellenállási mozga­
lomban való részvétele miatt koncentrációs táborba
vitték, ahol elpusztult.
Téglavető köz [38 B2] X. Óhegy (1958). Előzőleg:
161. utca. Mádi köztől Vörösdinka utcáig.
Téglavető utca [38 B2, 39 A2] X. Óhegy, Tégla­
gyárdűlő (1938). Előzőleg: Márga utca egy része
(1899). Dér utca 23.-tól Jászberényi út 27.-ig.
téglavető: 1 . a téglát formázó szakmunkás neve. 2.
olyan kisebb üzem vagy üzemrész, ahol a téglát
a nedves agyagból kiformázzák. A XIX-XX. szá­
zadban itt állt téglagyárakra s az ezekben dolgo­
zókra emlékeztet.
Tegzes köz [46 B3] XXII. Budafok (2011). Tegzes
utcából nyíló zsákutca.
tegzes: lepkéhez hasonló, szőrös, esetleg pikkelyes-
szárnyú rovar.
Tegzes utca [46 B3] XXII. Budafok (1968). Előző­
leg: Szent Korona utca (1930-as évek) egy része,
Forint utca (1946) egy része. Hír utca 2.-től Tor-
dai útig.
tegzes: tegezzel felszerelt, íjjal rendelkező katona a
középkori harcokban.
Tehén utca IX. Ferencváros. Lásd: Kinizsi utca
tehén: az elnevezés az itt volt majorságok állattar­
tására utal.
Tehénpásztor utca VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy
Sándor utca
Teherkocsi utca [38 A3] X. Gyárdűlő (1953). Elő­
zőleg: Schuster János tér (1882). Johann Schuster
Gasse (1860-as évek) nyugati oldala. Eredetileg
a Bihari utcától. Árpa utcától Ceglédi út 19.-ig.
teherkocsi: a név az itteni, akkor még nagy forgal­
mat lebonyolító vasúti rakodóra utal.
Tej (They) utca I. Vár. Lásd: Kard utca
tej: valószínűleg itt voltak a tejárusító helyek.
Tejút utca [59 B2, 60 A2] XXI. Csillagtelep
(1961),240 Előzőleg: 786. utca. Kossuth Lajos út
264.-től Jupiter utca 4.-ig.
Tejút: latinul Via lactea. A látható világegyetem
egyik, a csillagok milliárdjait magában foglaló
képződménye. A magyar mondavilágban még Ha­
dak útjának és Csaba királyfi útjának is nevezik.
Teke utca X. Felsőrákos. Lásd: Nagyicce utca
Teke: helység Maros-Torda vármegyében. (Ma
Románia: Teaca.)
Tekercselő utca [59 Bl] XXI. Gyártelep (2004).
Salak utcától Déli-bekötő útig. A megszűnt Cse­
576
peli Vas- és Gépgyár egyik üzemére emlékeztet az
elnevezés.
Tekerőpatak utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1999). Gyergyószentmiklós utcától Cséplő utcáig.
Tekerőpatak: helység Csík vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Valea Strimba.)
Tekla utca [27 B3] XVI. Sashalom (1974). 1996-ban
hozzácsatolva a Gombolyag utca (1954). Veres
Péter út 97.-től Kolozs utca 36.-ig.
Teknő utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1966). Elő­
zőleg: Virág Benedek utca. Könyves utca 14,-nél
nyíló zsákutca.
teknő: az elnevezés a „soroksári kenyeret” készítő
pékek munkaeszközére utal.
Tél utca [23 Bl] III. Óbuda (1874). Előzőleg: Win­
ter Gasse (1862). Árpád fejedelem útja 107.-től
Lajos utca 161.-ig.
Tél utca [16 B2, 17 A2] IV. Istvántelek, Újpest
(1882 előtt). 1951-ben hozzácsatolva Istvántel-
ken a Szabadka utca (1920-as évek), amelynek
előzőleg Hold utca (1900-as évek) volt a neve.
Mártírok útja 3.-tól Klára utca 41.-ig.
Tél utca V. Belváros. Lásd: Havas utca
Tél utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Tóth József utca 65.-től Lánc utca 8.-ig.
Telefondűlő út [62 A-B3, 74 Bl] XXIII. Soroksár
(1954). Vecsés úttól Kertészeti Egyetem Tangaz­
daságáig.
Telegdi János utca VIII. Józsefváros. Práter utca és
Lósy Imre utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Telegdi János (1576-1647): kalocsai érsek.
Telek utca [18 A2] XV. Rákospalota (1953). Elő­
zőleg: Komáromi László utca (1937). Aporháza
utca 44.-től Szentmihályi út 57.-ig.
Telek: helység Bihar vármegyében. (Ma Románia:
Teleac.)
Telekes utca [34 A3] XI. Sasad (1974). Oltvány
ároktól Nagyszeben útig.
Telekes: község Vas megyében.
Teleki tér VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki László tér
Teleki utca I. Vár (1840-es évek vége). A Bátri utca
és a Tüzérbástya között. Beépítették, megszűnt.
Teleki: a Teleki család palotája mellett volt az utca.
Teleki utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1992).
Előzőleg: Schönherz Zoltán utca (1951), Tele­
ki Pál utca (1946), gróf Teleki Pál utca (1941),
gróf Tisza István utca (1920), Vilmos császár út
(1914), Kossuth Ferenc utca (1910-es évek), Vas­
út utca (1890-es évek). Üllői út 400.-tól Liget ut­
cáig. Lásd: Teleki Pál
Teleki utca [50 Bl] XIX. Kispest (1992). Előzőleg:
Marx utca (1948), Teleki utca (1892). Eredetileg
Lehel utcától. Eötvös utca 20.-tól Simonyi Zsig-
mond utca 30.-ig.
Teleki Sándor (1821-1892): honvéd ezredes, em­
lékíró. Liszt Ferenccel bejárta Itáliát, Petőfit ba­
577
rátságába fogadta. Részt vett az 1848-1849-es sza­
badságharcban. A csatákban kitűnt bátorságával
és szervezőképességével. A bukáskor ezredes. Az
aradi börtönből sikerül megszöknie és külföldre
távoznia. Itthon „in effigie” (jelképesen) felakasz­
tották. Előbb Konstantinápolyban, majd Francia-
országban élt. 1859-ben Olaszországban tűnt fel a
magyar légióval. A kiegyezés után hazatért. A Ma­
gyar Történelmi Társaság alapító tagja.
Teleki utca XX. Pacsirtatelep. Lásd: Alsóteleki utca
Teleki utca XXI. Csillagtelep, Erdősor. Lásd: Gőz
utca, Mázoló utca
Lásd: Teleki Pál
Teleki Blanka utca [24 B2, 25 A2, 81 A-Bl] XIV.
Alsórákos, Herminamező. Előzőleg: Mária király­
né útja (1936). Kacsóh Pongrác úttól Szőnyi út
146.-ig.
Teleki Blanka (1806-1862): a magyar nőnevelés
egyik úttörője, az első nemzeti szellemű magyar
leánynevelő intézet megalapítója. 1851-ben a sza­
badságharc alatti tevékenységéért, s mert tanítvá­
nyait magyar szellemben nevelte, letartóztatták
és elítélték. Kufstein várbörtönében raboskodott.
1857-ben szabadult.
Teleki József utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd: Tóth
Árpád utca
Teleki József gróf (1859-?): jogász, országgyűlési
képviselő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszte­
letbeli főszolgabírója. Az 1905-1906. évi nemzeti
ellenállás megyei résztvevője.
Teleki László tér [36 Bl-2, 85 A2] VIII. József­
város (1946). Előzőleg: gróf Teleki László tér
(1941),183 Teleki tér (1879), Chokolade Platz
(Csokoládé tér) (1873),45 Trödler Platz (Zsibvásár
tér) (1871), Tér (1870), Vieh Markt (Marhavásár
tér) (1866), Aufstellungs Platz (1870), Heu Platz
(Széna tér) (1870). Ross Markt (Ló piac/vásártér)
(1837)5, Äussere Heumarkt Platz (Külső Széna­
piac tér) (XIX. század) Erdélyi utca 19., Szerda­
helyi utca 20., Karácsony Sándor utca 2/a., Lujza
utca 1/a., 2/a., Dobozi utca 1., Kun utca 12. kö­
zött.
Teleki László gróf (1811-1861): író, a főrendihá­
zi tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tisz­
teleti tagja. Az 1843-1844. évi országgyűlésen a
főrendi ellenzék legkiemelkedőbb alakja. A Véd­
egylet alelnöke 1844-ben. Az első felelős magyar
kormány párizsi követe 1848 szeptemberétől.
A forradalom és szabadságharc bukása után pá­
rizsi emigrációjában jó sajtókapcsolatait hazája
érdekében használta ki. 1859-ben Kossuth Lajos­
sal és Klapka Györggyel együtt alakították meg a
magyar Nemzeti Igazgatóságot. 1860-ban - nem
önszántából - hazatért, s itthon a határozati párt
vezére lett. A nemzeti kérdés és a polgári demok­
rácia leghaladóbb képviselője a hazai politikai
életben. 1861-ben öngyilkos lett.
Telkes utca
Teleki Pál köz [26 A2] XIV. Zugló (2012) Almádi
utca 3-5-nél nyíló köz
Teleki Pál utca V. Lipótváros. Lásd: Október 6. utca
Teleki Pál utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Teleki
utca
Teleki Pál utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Koch Ró­
bert utca
Teleki Pál gróf (1879-1941): erdélyi nagybirtokos,
földrajztudós, egyetemi tanár, miniszter több tár­
ca élén, kétszer miniszterelnök, a Magyar Tudo­
mányos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja.
A Tanácsköztársaság idején a szegedi ellenforra­
dalmi kormányban külügy-, később földművelés-
ügyi miniszter. 1920-ban a Simonyi-Semadam-
kormány külügyminisztere, majd júliusban az új
kormány miniszterelnöke 1921 áprilisáig. Résztve­
vője volt a Párizs melletti békeszerződéseket tár­
gyaló delegációnak. Meghozatta a „numerus clau­
sus” néven ismert (az egész világon) első zsidóel­
lenes törvényt. Sok szervezetet hozott létre a tri­
anoni béke revíziójának támogatására. 1927-ben
a Magyar Revíziós Liga, 1936-ban a Közoktatási
Tanács elnöke. 1938-1939-ben vallás- és közokta­
tási miniszter, 1939-1941 között miniszterelnök.
Előkészítője volt a területi visszacsatolást indítvá­
nyozó bécsi döntéseknek. 1939-ben befogadta a
lengyel menekülteket. 1940 decemberében Jugo­
szláviával örök barátsági szerződést kötött. 1941-
ben a németek meg akarták támadni Jugoszláviát,
és ehhez Magyarország együttműködését kérték.
Horthy elfogadta az ajánlatot, de Teleki Pál a
szerződésszegés elől öngyilkosságba menekült.
Telep utca XIV. Alsórákos. Lásd: Telepes utca
Valószínűleg Telep: helység Gömör vármegyében.
(Ma Szlovákia: Selce.)
Telep utca XX. Pacsirtatelep. Lásd: Vág utca
Telep utca [60 A l] XXI. Gyártelep (1930). Iskola
utca 6.-tól Kereszt utca 3.-ig.
telep: valószínűleg a kialakítandó „telep”-ről.
Telepes utca [25 B2] XIV. Alsórákos (1938). Elő­
zőleg: Telep utca (1891). Nagy Lajos király útja
147.-től Öv utca 154.-ig.
Telepy utca [36 B3] IX. Ferencváros (1879). Hal­
ler utca 54.-től Üllői út 111.-ig.
Telepy: 1. Telepy György (1797-1885): színművész,
író, fordító és színpadi ezermester, a Nemzeti
Színház tagja; 2. Telepy Károly (1828-1906): táj­
képfestő, előbbinek fia.
Telepy Károly utca / XV. Rákospalota. Lásd: Tarpai
utca
Telepy Károly (1828-1906): tájképfestő.
Teleszkóp utca [33 Al] XII. Svábhegy (1974).
Konkoly-Thege Miklós út 14.-től Sötétvágás ut­
cáig. teleszkóp: az elnevezés a közelben lévő csil­
lagvizsgáló egyik műszerére emlékeztet.
Telkes utca [17 Al] IV. Újpest (1954). Előzőleg:
Kitűző utca. Fóti út 62/a-tól Erdősor út 15.-ig.
Teller Ede út
Teller Ede út [48 A3-60 AI] XXI. Csepel-Ófalu,
Csepel-Belváros (2012). Az újonnan kialakítás
alatt lévő „Gerinc út” neve.
Teller Ede (1908-2003): amerikai-magyar atomfi­
zikus. Amerikában élt, sikereit ott érte el. A „hid­
rogénbomba atyja”. Számos tudományos elisme­
rést kapott munkásságáért. 2012-ben Budapest
posztumusz díszpolgára.
Temes utca [7 A3 (Tern.)] III. Csillaghegy (1920-as
évek). Csermák Antal utca 26.-tól Botond utca
53.-ig.
Tem es utca [22 B3 (Tern.)] XII. Krisztinaváros
(1902). Maros utca 58.-tól Városmajor utca 59.-ig.
Temes: folyó a történelmi Magyarország délkele­
ti részén. Ma Szerbia és Románia területén folyik.
(Mai neve: Tamis és Timi§.)
Temesvár köz [63 A1 (Tern.)] XIX. Kispest (1989).
Temesvár utca 183.-tól Háromszék utcáig.
Temesvár utca IV. Istvánt elek.200 Lásd: E lem utca
Temesvár utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Abádi utca
Temesvár utca [47 A2] XI. Kelenföld (1942). Elő­
zőleg: Csurgói út egy része. Fehérvári út 148.-tól
Budafoki út 217.-ig.
Temesvár utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Porzó
utca
Temesvár utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Kalács
utca
T em esvár utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Előzőleg: Dankl utca (1925) a Varga
Katalin utca és a Nagyszalonta utca között. Varga
Katalin utca 3.-tól Nagybánya utca 60.-ig.
Temesvár utca [50 B3, 51 A3, 63 Al] XIX. Kispest
(1940).213 Ipolyság utca 28.-tól Méta utca 21.-ig.
T em esvár utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1925).239 Ady Endre tér 10.-től Mártírok útja
216.-ig.
Tem esvári út [46 B3, 47 A3 (Temesv.)] XXII.
Budafok (1930-as évek). Kerékgyártó út 3.-tól
Lomnici utca 11.-ig.
Tem esvári utca [8 A3] III. Csillaghegy (1945).
Előzőleg: Horthy Miklós utca (1920-as évek ele­
je). Ady Endre úttól Kossuth Lajos üdülőpart
41.-ig.
Temesvári utca [16 B2] IV Újpest (1928). Előző­
leg: Perc utca (1890-es évek). Dugonics utca 2.-
től Árpád utca 32.-ig.
Temesvári utca [27 Bl] XVI. Árpádföld, Rákos­
szentmihály (1920-as évek). Sarkad utca 105.-től
Szlovák út 85.-ig.
Temesvári utca XVI. Mátyásföld. Lásd: D em eter
utca
Temesvári utca XVI. Sashalom. Lásd: Lándzsa utca
Temesvári utca [60 B2-1] XXI. Csepel-Kertváros
(1930).280 Vágóhíd utcától Határ utca 18.-ig.
Temesvár: helység Temes vármegyében, annak
székhelye. (Ma Románia: Timisoara, német neve:
Temeschwar.)
578
Temető köz [50 B3, 51 A3] XIX. Kispest. Előzőleg:
Kis Temető köz (1953), Szentlélek utca (1920-as
évek). Eredetileg Csapó utcától Kolozsvár utcáig,
ma az Új Temető utca 7.-től a temető főbejáratáig
tartó zsákutca.
Tem ető sor [61 B2, 62 A2] XXIII. Soroksár-Új-
telep (1954). Előzőleg: Temető utca. Soroksári
Alsó határút 2.-től Szentlőrinci útig.
Temető út VIII. Józsefváros, Kerepesdülő. Lásd:
Fium ei út
Temető utca I. Krisztinaváros. Lásd: Mészáros utca
Temető utca I. Víziváros. Lásd: Kapás utca
Temető utca [12 Bl-2] II. Pesthidegkút-Ófalu (1922
előtt). Egy része Kilincs utca volt. Templom utca
3.-tól Kálvária dűlőig.
Temető utca II. Újlak. Lásd: B écsi út, Freythof
Gasse
Temető utca III. Békásmegyer. Lásd: Táncsics M i­
hály utca
Temető utca III. Óbuda. Lásd: Kerék utca
Temető utca IV. Újpest. Lásd: Mártírok útja
Temető utca VIII. Józsefváros. Lásd: Dugonics utca
Temető utca XV Pestújhely. Lásd: Petrence utca
Temető utca XV. Rákospalota. Lásd: Szövőgyár
utca
Tem ető utca [27 A-Bl] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Szlovák út 16.-tól Istráng utcáig.
Temető utca XVI. Sashalom. Lásd: Emlékkő utca
Temető utca XVII. Rákoscsaba Lásd: Göcsej utca
Temető utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Lőrinci út
Temető utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Gyökér
utca
Temető utca [59 Al] XXII. Budafok (XIX. század).
Kereszt utca 8.-tól Lánc utca 10.-ig.
Temető utca XXII. Budatétény. Lásd: Terv utca
Temető utca XXII. Nagytétény. Lásd: Temetőkert
utca
Temető utca XXIII. Soroksár. Lásd: D éli tem ető
utca, Közép tem ető utca, Temető sor
Temető utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Temető
sor
Valamennyi Temető utca temetőhöz vezet, vagy oda
vezetett.
Temetődűlő II. utca XXI. Csepel-Ófalu. Lásd: Tas
utca
Temetődűlő III. utca XXI. Csepel-Ófalu. Lásd: Cor­
vin utca
Temetődűlő IV. utca XXI. Csepel-Ófalu. Lásd: Ond
utca
Tem etődűlő út [48 A3] XXI. Szigetcsúcs (XIX.
század). Tas utca és Ond utca végénél.
Temetődűlő V. utca XXI. Csepel-Ófalu. Lásd: Előd
utca
Temetőkert utca IX. Ferencváros. Lásd: Mester utca
Temetőkert utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1973).
Előzőleg: Temető utca (XIX. század).76 Zambelli
Lajos utca 29.-től Répa utca 1.-ig.
579
Temlitz Gasse III. Óbuda. Lásd: Laktanya utca
T em plom kert [12 B2] II. Máriaremete (1987).
Előzőleg: Dimitrov tér (1949), Prohászka Ottokár
tér (1928). Máriaremetei út és Hímes utca között.
T em plom köz [12 Bl-2] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1940). Templom utca 9-11.-től Kisgazda utcáig.
Templom köz XVII. Rákoscsaba. Lásd: D édes köz
Templom tér I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina tér
Templom tér III. Óbuda. Lásd: Korona tér
Templom tér V. Belváros. Lásd: M árcius 15. tér
Templom tér V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
Templom tér VI. Terézváros. Lásd: Hegedű utca
Templom tér VI. Terézváros. Lásd: Pethő Sándor
utca
Templom tér VIII. Józsefváros. Lásd: Horváth M i­
hály tér
Templom tér X. Ligettelek, Óhegy. Lásd: Szent
László tér
Tem plom tér [26 Al] XV. Pestújhely (1991). Elő­
ző neve: Makszim Gorkij tér (1945), Mussolini
tér (1937), Templom tér (1910-es évek), Piac tér
(1900-as évek). Nádastó utca 36/a, Pestújhelyi út
87. és 72/a között.
Templom tér XVI. Mátyásföld. Lásd: Torony tér
Tem plom tér [27 A2] XVI. Rákosszentmihály
(1890-es évek). A Templom utca Gelléri Andor
Endre utcai torkolatánál.
Templom tér XVI. Sashalom (1930-as évek). Elő­
zőleg: Ehmann Emma tér (1900-as évek). Sasvár
utca és Vörösmarty utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1974).
Templom tér XVIII. Bókaytelep (1920-as évek).
Batthyány utca, Városház utca és Cziffra György
utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Templom tér XVIII. Ganztelep. Lásd: Barcika tér
Templom tér [50 A-B2] XIX. Kispest (1992). Elő­
zőleg: Bajcsy-Zsilinszky tér (1945), Hősök tere
(1938), Templom tér (1880-as évek). Posta köz,
Fő utca, Batthyány utca és Ady Endre út között.
Templom tér XX. Pesterzsébet. Lásd: Hinta tér
Templom tér XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Szent
Imre tér
Templom tér XXII. Budafok. Lásd: Savoyai Jenő
tér, Szent István tér
Templom tér XXIII. Soroksár. Lásd: Hősök tere
Templom utca I. Krisztinaváros. Lásd: Krisztina
körút
T em plom utca [12 B2, 13 A2-1] II. Pesthideg­
kút-Ófalu (1991). Előzőleg: Schönherz Zoltán ut­
ca (1946), Templom utca (1922 előtt), Iskola utca
(XIX. század). Hidegkúti út 182.-től Patakhegyi
út 9.-ig.
Templom utca [7 A1-B2] III. Békásmegyer (1992).
Előzőleg: Dömös utca (1953), Templom utca
(Kirchen Gasse) (XVIII. század). Ezüsthegy utca
44.-től Kőbánya utcáig.
Templom utca III. Óbuda. Lásd: Óbudai utca
Tengernagy utca
Tem plom utca [16 B2] IV. Újpest (1880-as évek).
Szent István tér 15.-től Deák Ferenc utca 17.-ig.
Templom utca V. Lipótváros. Lásd: Szent István tér
Templom utca VI. Terézváros. Lásd: Hegedű utca
Tem plom utca [26 B2, 27 A2] XVI. Rákosszent­
mihály (1890-es évek). Pálya utca 51.-től Temp­
lom térig.
Templom utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Diák
utca
Templom utca [63 B3, 64 A3] XVIII. Újpéteritelep
(1930-as évek). Ady Endre út 90.-től Címer utca
93.-ig.
Templom utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Zilah utca
T em plom utca [48 A3] XXI. Csepel-Belváros
(1991). Előzőleg: Sallai Imre utca (1946), Temp­
lom utca (1910-es évek). Ady Endre út 3.-tól Szent
Imre tér 21.-ig.
Templom utca XXII. Budafok. Lásd: M agdolna
utca
Templom utca XXII. Budatétény. Lásd: Kistétény
utca
Templom utca [69 B1 (Tempi.)] XXII. Nagytétény
(XVIII. század). Nagytétényi út 282.-től Zambelli
Lajos utca 2.-ig.
Tem plom utca [61 B2-3, 73 Bl] XXIII. Soroksár
(1991). Előző neve: Geyer Flórián utca (1962),
Sztálin útja (1945), Templom utca (XIX. szá­
zad), Haupt Strasse (Fő utca) (XVIII. század),
Frank Gasse (Frank utca) (XVIII. század). Réz­
öntő utca 8.-tól Grassalkovich útig.
Valamennyi ilyen téren templom áll, vagy templom­
hoz vezet az út, illetve utca.
Templomoszlop utca I. Krisztinaváros. Lásd: Attila
út
Templomszobor utca I. Krisztinaváros. Lásd: A tti­
la út
Az elnevezés okát nem ismerjük.
Templomudvar utca III. Óbuda. Lásd: Kerék utca
Tengelice utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1962).
Előzőleg: Damjanich utca. Grassalkovich út 261.-
től a MÁV kelebiai vonaláig.
tengelice-. tarka tollú, védett kis énekesmadár.
Tenger utca XXIII. Soroksár. Lásd: Gyékény utca
Tengerész utca III. Óbuda (1880-as évek). Kert utca
és Miklós tér között. Területrendezés miatt megszűnt,
tengerész-, az elnevezés arra utal, hogy a közelben
volt a folyamőrök (tengerészek) laktanyája.
Tengeri utca [46 B3, 47 A3] XXII. Budafok (1967).
Előzőleg: Ostrom utca (1930-as évek). Ady Endre
út 49.-nél nyíló zsákutca.
Tengernagy utca XI. Lágymányos. Lásd: Bukarest
utca
tengernagy, a tábornoknak megfelelő rendfoko­
zatú tiszt a haditengerészetnél, admirális. Az el­
nevezés Horthy Miklósnak, Magyarország kor­
mányzójának tiszteletére történt, aki a névadáskor
szolgálaton kívüli ellentengernagy volt.
Tengerszem köz
Tengerszem köz [25 Al-2, 81 B1 (Teng.)] XIV
Alsórákos (1971). Tengerszem utca 10.-től Sző-
nyi út 40.-ig, onnan zsákutca.
Tengerszem utca [25 A2-1, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1929). Ogyalla tér 7.-től Szuglói Körvasút sor
214.-ig. Az utca a Rákos-patak bal partjánál meg­
szakad, majd átjáró nélkül folytatódik.
tengerszem: a hegyi tavak elnevezése.
Tenkefürdő utca [9 A2] IV. Káposztásmegyer
(2003). Ipari park utcától Székelyszenttamás ut­
cáig.
Tenke: helység Bihar vármegyében. (Ma Romá­
nia: Tinga.)
Tenkes utca [57 B3, 58 A3] XXII. Nagytétény
(1973). Derékszögben megtörő utca. Bartók Béla
út 5.-től Nagytétényi út 234.-ig.
Tenkes: hegy Baranya megyében.
Terebesi utca [38 A-Bl (Tereb.)] X. Felsőrákos
(1938). Előzőleg: Rákosi út (1899). Két részből
áll: 1. Fehér útból nyíló zsákutca. 2. Keresztúri
úttól Malomárok utcáig.
Terebes, Tőketerebes: helység Abaúj vármegyében.
Ott van az Andrássyak sírboltja. (Ma Szlovákia:
Trebisov.)9
Terelő utca [59 Bl, 48 A3] XXI. Gyártelep (2004).
Gáz utcától Gerinc útig
Terem szeg utca [48 B3 (Tere.)] XX. Pesterzsébet
(1953) . Előzőleg: Benczúr utca (1942). Zamárdi
út 8.-tól Téglaégető utcáig.
Teremszeg: az elnevezés eredete ismeretlen.
Terény utca [42 A2] XVII. Rákoscsaba-Újte-
lep (1954) 219 Előzőleg: Eperjesi utca (1920-
as évek). Besenyszög utca 14.-től Diadal utca
13.-ig.
Terény: község Nógrád megyében.
Teréz körút [23 B3, 24 A3, 36 Al, 79 B3, 83 Bl,
84 Al] VI. Terézváros (1990). Előzőleg: Lenin
körút (1950), Teréz körút (1882). Vas utca (Eisen
Gasse) (1860-as évek).32 Király utcától Nyugati
térig.
Teréz: 1. Avilai Nagy Szent Teréz (1515-1582):
spanyol karmelita apáca; 2. Mária Terézia nevé­
ből talán, mint a többi - Habsburg nevet viselő
- körút elnevezése.
Teréz utca XVII. Rákoshegy.220 Lásd: Hunyadi utca
Teréz utca [41 B2] XVII. Régiakadémiatelep
(1954) . Előzőleg: Brassai Sámuel utca (1946),
Plósz Andor utca (1920-as évek). Heltai tér 3.-tól
Liszt Ferenc utca 20.-ig.
Térfy Gyula utca I. Krisztinaváros. Lásd: Galeotti
utca
Térfy Gyula (1864-1929): jogi író, kodifikátor, kú­
riai tanácselnök. Döntvénygyűjtemények, jogsza­
bálygyűjtemények szerkesztője volt. A Tigris utca
sarkán álló házban lakott.
Tergenye utca [49 A3 (Terg.)] XX. Pesterzsébet
(1953). Előzőleg: Isaszeg utca (1948), Prohászka
580
Ottokár utca (1942). Zamárdi utca 18.-tól Tégla­
égető utcáig.
Tergenye: helység Hont vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Trhyna.)
Térj meg utca I. Vár (1696). Schmall Lajos így ne­
vezte ezt a zsákutcát. Előzőleg: Gässl hinter den
Schulen (Köz az iskolák mögött). A 252. helyraj­
zi számú telek és az Egyetemi Nyomda között, a
Szentháromság tér 6. számú ház területén. Beépí­
tenék, megszűnt (XVIII. század).
Termál utca [26 A2] XIV. Alsórákos (2004) Eg-
ressy úttól a Rákos-patakig. Kétszer találkozik a
Vezér utcával.
Termény utca [64 B2] XVIII. Almáskert (2007).
Alacskai úttól a főváros határáig.
Term ő utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1969).
Előzőleg: 815. utca. Kakukkhegyi út 28.-nál nyíló
zsákutca.
Tersánszky Józsi Jenő köz [21 B3-2] XII. Zugli­
get (2013), előzőleg Kisdobos köz.
Tersánszky Józsi Jenő sétány XVIII. Havanna-lakó­
telep Lásd: Som ogyi László sétány
Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969): író. Kossuth-
díjas.
Terv utca [58 A2] XXII. Budatétény (1951). Előző­
leg: Temető utca (1922 előtt). Park utca 52.-től
Rózsakért utca 86.-ig.
Tervező utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Elő­
zőleg: Gyár utca (1920-as évek). Ostoros út 4.-től
Lengő utcáig, onnan zsákutca.
Tessedik tér [41 B3] XVII. Rákoshegy (1964).
Eredetileg: Tessedik Sámuel tér.282 Előzőleg: Hő­
sök tere (1930-as évek), Wekerle tér (1910-es
évek), Bulyovszky tér (1892). Damjanich utca és
Petőfi utca kereszteződésénél.
Tessedik Sámuel (1742-1820): evangélikus lelkész,
író, pedagógus, a modem magyar mezőgazdasági
oktatás úttörője.
Testőr utca I. Krisztinaváros. A Fővárosi Közmun­
kák Tanácsa egyik jegyzőkönyvében a lefutás meg­
határozása nélkül szerepel.31
Testőr utca II. Máriaremete. Lásd: Táltos utca
Testőr utca II. Pasarét. Lásd: Volkmann utca
testőr: uralkodónak vagy más fontos személy­
nek a biztonságára vigyázó katona vagy fegyveres
őr.
Testvér köz [12 B2] II. Széphalom (1938). Előző­
leg: Páni köz (1922 előtt). Hidegkúti út 117.-től
Szabadság utca 40.-ig.
Testvérhegyi köz [14 A2] III. Testvérhegy (1972).
Testvérhegyi út 26.-tól Vízmosás lejtőig.
Testvérhegyi lejtő [14 B2] III. Testvérhegy (1954).
Előzőleg: 90. utca. Bécsi út 248.-tól a Testvérhe­
gyig-
Testvérhegyi út [14 A-B2] III. Testvérhegy (1910).
Bécsi út 268.-tól Kocsis Sándor útig.
Testvérhegy: 176 m magas kiemelkedés.
581
Testvériség tér [17 B3] XV. Rákospalota (1910-
es évek). Szent Korona útja és Wesselényi utca
13-15. között.
testvériség: a teret és a környező utcákat az első
világháború kitörésekor a szövetséges országok
népeiről nevezték el. Azóta több utca neve meg­
változott.
Testvériség utca XV. Rákospalota. Lásd: Mentő utca
Testvériség utca [27 B3, 28 A3] XVI. Mátyásföld
(1946). Előzőleg: Apafi utca (1920-as évek). Vak
Bottyán utca 13.-tól Corvin utca 16.-ig.
Teszársz Károly utca [15 A3, 23 Al] III. Óbuda
(1973). Föld utca 3.-tól Törzs utca 4.-ig.
Teszársz Károly (1855-1916): vasöntő, a szakszer­
vezeti mozgalom egyik megteremtője. 1885-ben
a Vasöntők Szakszervezetének alapítója, a Vas-
és Fémmunkások Lapja szerkesztője. 1898-ban a
Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett.
1903-tól a Magyarországi Szakszervezetek Orszá­
gos Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja, és
haláláig a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete
elnöke.
Tétényi köz [35 A3] XI. Kelenföld (1939). Bartók
Béla út 110.-től Tétényi út 5/a-ig.
Tétényi út [35 A3, 47 A2-1] XI. Kelenföld (1900).
Bartók Béla út 106.-tól Kondorosi út 17/b-ig.
Tétény: a honfoglaló vezér, Töhötöm másik neve.
Több Budapesthez csatolt település nevének eleme.
Tetves rét II. Országút. Lásd: M arczibányi tér
Teve utca [24 Al] XIII. Angyalföld (1897). Róbert
Károly körút 34.-től Rozsnyai utca 17.-ig.
Textilgyár utca [23 A-Bl] III. Óbuda (1987). Árpád
fejedelem útja 79.-től Lajos utca 103-105.-ig.
textilgyár: a név az 1784-ben Goldberger Sámuel
és fiai által alapított kékfestő és kartonnyomónak,
a XX. század végére nagyüzemmé fejlődött, de
azóta megszűnt gyárnak állít emléket.
Thallóczy Lajos utca [34 B3 (Thall. L.)] XI.
Kelenföld (1935). Bartók Béla úttól a MÁV he­
gyeshalmi vonaláig.
Thallóczy Lajos (1856-1916): történész, a Magyar
Történelmi Társulat elnöke, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia rendes tagja. Az I. világháború
idején Szerbia polgári kormányzója volt (1915—
1916).
Thälmann utca XIII. Angyalföld (1959). Lásd: Fias-
tyúk utca
Thälmann, Emst (1886-1944): német kommunis­
ta politikus. Az 1923-as hamburgi munkásfelkelés
vezetője. Birodalmielnök-választások jelöltje. Hit­
ler hatalomra jutása után koncentrációs táborba
zárták. 1944-ben Buchenwaldban meggyilkolták.
Thaly Kálmán utca [16 Bl, 17 Al] IV. Újpest
(1914). Megyeri út 37.-től Baross utca 124.-ig.
Thaly Kálmán utca [36 A3-B2] IX. Ferencvá­
ros (1929). Előzőleg: Gyep utca (1874), Wiesen
Gasse (Rét utca) (1858),1 Waasen Gasse (Pázsit
Thomán István utca
utca) (1838),23 Gärtner Gasse (Kertész utca)
(1817),8 Pfau Gasse (Páva utca) (1790-es évek vé­
ge).1Mester utca 54.-től Üllői út 87.-ig.
Thaly Kálmán utca [27 B3] XVI. Mátyásföld
(1946). Előzőleg: Apor utca (1920-as évek). Futó­
rózsa utca 31.-től Corvin utca 26.-ig.
Thaly Kálmán (1839-1909): tanár, politikus,
történész, költő, országgyűlési képviselő, a Ma­
gyar Történelmi Társulat egyik megalapítója, a
Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Nagy szerepe volt abban, hogy 1906-ban Rákóczi
Ferenc és bujdosótársainak hamvait hazahozták.
Than Károly köz XI. Kelenföld (1953). Előzőleg: 71.
utca. Than Károly utca 17.-től Major köz 4-6.-ig.
Területrendezés miatt megszűnt (1980).
Than Károly utca [46 Bl] XI. Kelenföld (1953).
Előzőleg: Bródy Zsigmond utca (1945), Egán
Ede utca (1944), Bródy Zsigmond utca (1910).
Borszéki utca 12.-től Andor utca 31.-ig.
Than Károly (1834-1908): kémikus, egyetemi
tanár, a főrendiház tagja, a Magyar Tudományos
Akadémia rendes tagja, igazgató tagja, másodel­
nöke.
Theater Gasse V. Belváros. Lásd: Galamb utca
Az utcát a Rondella színházról nevezték el. Ami­
kor a mai Vörösmarty téren felépült az új nagy
városi színház, Régi Theátrom utca lett a neve.
Theater Gasse V. Lipótváros. Lásd: Vigadó utca
Theater Gasse I. Vár. Lásd: Színház utca
Theater Platz V Belváros, Lipótváros. Lásd: Vörös­
m arty tér
Theater Platz V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Theater: színház (németül).
Theátrom piatcza V Belváros, Lipótváros. Lásd:
Vörösmarty tér
Thék Endre utca VIII. Józsefváros. Lásd: Leonardo
da Vinci utca
Thék Endre utca [36 A3 (Th.)] IX. Ferencváros
(2001). Gregersen köröndtől a Lágymányosi hídra
vezető feljáróig.
Thék Endre (1842-1919): műbútorasztalos, a ma­
gyar nagyipari bútorgyártás megteremtője. Az ut­
cában lévő gyárából számtalan kastély, középület,
lakás teljes berendezése, fa díszítőeleme került ki.
Az 1890-es évektől a zongoragyártásban is jeles­
kedett ő alapította az első magyar zongoragyárat,
amelyet 1999-ben bontottak le. A francia becsü­
letrend lovagja.
They (Tej) utca I. Vár. Lásd: Kard utca
tej: valószínűleg itt voltak a tejárusitó helyek.
Thierarznei Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Rökk
Szilárd utca
Thierarznei: állatorvosság (németül). Az elnevezés
utalás az utcában volt Állatorvosi Főiskolára.
Thom án István utca [34 Al] XII. Orbánhegy
(1975). Előzőleg: Pagony utca egy része. Fodor
utca 37.-től Tamási Áron utcáig, onnan zsákutca.
Thonau (Donau) Gasse
Thomän István (1862-1940): zongoraművész,
zenepedagógus. Liszt Ferenc tanítványa. Bartók
Béla, Dohnányi Ernő, Reiner Frigyes mestere.
Thonau (Donau) Gasse V Belváros. Lásd: Molnár
utca, Sörház utca
Thonau: a Duna neve pesti német dialektusban.
Thoringer Gasse V Lipótváros. Lásd: Báthory utca
Thoringer: búvárharang (németül). Az elnevezés
arra utal, hogy az 1830-as években a közelben
tárolták a Széchenyi lánchíd építésének előkészí­
téséhez a búvárharangot.
Thorma János utca [27 A3] XVI. Sashalom (1953).
Előzőleg: Garami Ernő utca (1946), gróf Kle-
belsberg Kunó utca (1930-as évek). Elemi utca
6.-tól Sasvár utca 5.-ig. Thorma János (1870—
1937): festőművész.
Thorotzkay Péter utca [41 A3, 53 Al] XVII. Rákos­
hegy (2003). A Rákosmezei repülők útjától az U
alakban megtörő Kvasz András utcáig.
Thorotzkai Péter gróf (1884-1942): gépészmér­
nök. A magyar repülőmotor-szerkesztés úttörője.
Részt vett Rákosmező finommechanikai repülő­
munkáiban. Élete végéig kapcsolatban maradt a
repülőműszaki élettel, több zseniális szerkezetet
(pl. repülőgép-szimulátort) készített, ezzel meg­
előzve korát.
Thököly út [24 B3, 25 A3-B2, 36 Bl, 81 B3,
85A-B1] VII. Erzsébetváros, Istvánmező, XIV.
Istvánmező, Herminamező, Kiszugló, Törökőr
(1906). Előzőleg: Csömöri út (1874), Csömörer
Weg (Csömörer Strasse) (1850). Verseny utca 2.-
től Nagy Lajos király útja 142.-ig.
Thököly út [26 Al] XV. Pestújhely (1912). Páros
oldala mögött az 1910-es években a Csatorna sor
Thököly út
A XIX. század derekán még Csömör Strasseként,
majd - magyarosítva - Csömöri útként vezetett ki­
felé a városból a széles útvonal, amely napjaink­
ban már sűrűn beépített bérháznegyeden vezet
keresztül. A Dózsa György úttól fásított útvonal­
lá válik, amelyet villák és családi házak szegélyez­
nek, majd Zugló belterületén haladva a városrész
közlekedési központjába, a Bosnyák térbe torkol­
lik. S hogy milyen kapcsolatban áll Thököly Imre
(1657-1705), Zrínyi Ilona törökországi száműze­
tésben elhunyt férje, a népszerű erdélyi fejedelem
a róla elnevezett útvonallal? Amikor hamvait - II.
Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona földi maradvá­
nyaival együtt - 1906-ban hazaszállították az
izmiri temetőből, a díszes koporsók a Keleti pá­
lyaudvarra, a később róla elnevezett út elejére ér­
keztek. Ennek az eseménynek az emlékére kapta
meg az addigi Csömöri út Zugló felé vezető sza­
kasza a Thököly út nevet, mig az akkori Kerepesi
út egy részét Rákóczi útra keresztelték.
582
volt, később ez is gróf Apponyi Albert utca név­
vel szerepelt a térképeken, de az 1940-es években
az utca szélesítése miatt megszűnt. Rákospalotai
Körvasút sor 94.-től Madách utca 65.-ig.
Thököly út [27 A3] XVI. Sashalom (1910-es évek).
Veres Péter út 4.-től Budapesti út 37.-ig.
Thököly út [51 B3-2] XVIII. Lónyaytelep, Miklós-
telep (1910-es évek). Üllői út 404.-től Liget ut­
cáig.
Thököly út XXI. Csepel-Rózsadomb, Erdősor, Gyár­
telep, Háros. Lásd: II. Rákóczi Ferenc út
Thököly utca IV Újpest (1908 előtt). Deák Ferenc
utca és Görgey Artúr utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1975).
Thököly utca VIII. Józsefváros. Lásd: Vay Adám
utca
Thököly utca XV. Rákospalota. Lásd: Galgó utca
Thököly utca [26 B2, 27 A2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1910-es évek). Körvasút sor 43.-tól Érsek­
újvár utca 10.-ig.
Thököly utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
Eresz utca
Thököly utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd:
Felleg utca
Thököly utca [49 B2, 50 A2-1] XIX. Wekerletelep
(1910). Esze Tamás utcától Zalaegerszeg utcáig.
Thököly utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Jókai Mór utca 37.-től Nyáry Pál utca 40.-ig.
Thököly utca XXII. Budafok. Lásd: Dalárda utca
Thököly utca [57 B3, 58 A3-2] XXII. Nagytétény
(1920-as évek). Dózsa György út 116.-tól Bartók
Béla út 65.-ig.
Thököly utca XXIII. Soroksár. Lásd: Kör utca
Thököly Imre gróf (1657-1705): Felső-Magyar-
ország és Erdély fejedelme. A Habsburg-ellenes
függetlenségi harcok megindítója és vezetője.
Thuróczy Gyula utca XV. Rákospalota. Lásd: B o­
gáncs utca
Thuróczy Gyula (?—?): a tízes években Rákospalota
nagyközség adóügyi főjegyzője volt.
Thurzó Gasse XIII. Újlipótváros. Lásd: Thurzó utca
Thurzó köz XIII. Újlipótváros. Lásd: Alig utca
Thurzó köz XIX. Wekerletelep. Lásd: Kis köz
Thurzó utca [23 B2, 79 B2] XIII. Újlipótváros
(1990). Előzőleg: Muck Lajos utca (1967) (1966-
ban tévesen Műk Sándor utcának nevezték el.
1967-ben a keresztnevet helyesbítették Lajosra,
majd 1985-ben a vezetéknevet Muckra), Thurzó
utca (1874), Thurzó Gasse (1860-as évek vége).
Az utca egy részéből Wahrmann Mór köz lett.
Kárpát utca 3.-tól Visegrádi utca 52/b-ig.
Thurzó utca XX. Gubacsipuszta, Kossuthfalva. Lásd:
Fás utca
Thurzó: a XV-XVII. századi Magyarország
nagybirtokos főnemeseinek kiemelkedő család­
ja. Hatalmas magyarországi vagyonukat a kirá­
lyi (különösen réz-) bányák bérletével alapozták
583
meg. Nem tudjuk meghatározni, hogy a család
melyik tagjáról nevezték el az utcákat. A család
kiemelkedő tagjai: ~ Elek (?—1543): tárnokmester
(1523-1526), országbíró (1526-1541), Ferdinánd
király helytartója Magyarországon (1532-1542);
~ György (1567-1616): dunántúli főkapitány
(1600), nádor (1609-1616).
Tibavár utca [34 B3 (Tib.)] XI. Kelenföld (1939).207
Vágfarkasd utca 7.-től Jászóvár utca 8.-ig.
Tibavár, Tibaváralja: helység Ung vármegyében.
(Ma Szlovákia: Tibava, ill. Podhorod’.)
Tibor utca [35 A2, 82 A3-B2] I. Krisztinaváros
(1895). Naphegy tér 3.-tól Mészáros utca 46.-ig.
Családnévbokor eleme (Aladár, Dezső, Piroska
utcák a Naphegyen).
Tiborc utca [51 A-B3] XVIII. Bókaytelep (1946).
Előzőleg: Déry József utca (1940). Szélmalom utca
9-11.-től Margó Tivadar utca 88.-ig.
Tiborc utca [60 A-B2] XXI. Csillagtelep, Király­
erdő (1930). Szent István út 69.-től Völgy utca
64.-ig. Tiborc: Csepel ispánja 1217-ben.
Tiborc: Katona József Bánk bán című drámájának
egyik fő alakja.
Tiger Gasse V. Lipótváros. Lásd: Nádor utca
Tigris utca [35 Al-2, 82 A2-B3] I. Krisztinaváros
(1895). Naphegy utca 5.-től Hegyalja út 1/a-ig.
Tigris utca V. Lipótváros. Lásd: Nádor utca
Tigris: az utcában működő Tigris Szállóról.
Tigris utca V. Lipótváros. Lásd: Vörösmarty tér
Tigris: az itt állt, Három Tigrishez címzett ven­
déglőről. A Vörösmarty tér keleti oldalaként ter­
vezték, de nem valósult meg.141
Tigris utca XV. Rákospalota. Lásd: Báthory utca
Tigris utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).241 Szent
István út 281.-től Farkas utca 24.-ig.
Tigriskő utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (2007).
Ametiszt utcától Rózsakvarc utcáig.
tigriskő: a tigris szőrzetéhez hasonló megjelenésű,
és annak színeire hasonlító, réteges, ékszer és gyó­
gyító kő.
Tihamér utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1900). Nagy
Lajos király útja 17.-től Vezér utca 56/a-ig.
Tihany tér [26 A3] XIV. Alsórákos (1932). Csemyus
utca 5/b., Tihany utca 48. és Vezér út 66. között.
Tihany utca [26 A-B3] XIV. Alsórákos (1932). Vezér
utca 75.-től Csertő utca 18.-ig.
Tihanyi út XIV. Rákosfalva (1906). Tihany tér és
Cinkotai út között. Területrendezés miatt megszűnt.
Tihanyi utca [60 A-B3] XXI. Erdősor, Királyerdő
(1937). Mária királyné útja 71.-től Királyerdő út
2.-ig.
Tihany: község Veszprém megyében.
Tilinkó köz [16 B2 (Til.)] XIII. Angyalföld (1935).
Árva utca 16.-től Balzsam utca 7.-ig.
tilinkó: fából faragott, kisebb furulya.
Tímár utca [23 A-Bl] III. Óbuda (1879). Előzőleg:
Gerber Gasse (1862). Tobák köz,10 Lederer Gasse
Tipegő utca
(Cserző utca) (XIX. század), a Lajos utca és a
Duna között. Árpád fejedelem útja 86.-tól Bécsi
út 109.-ig.
tímár: már a XVTII. században éltek itt tímárok,
akikről az utca a nevét kapta.
T ím ár utca [16 Bl] IV. Újpest (1946). Előzőleg:
Wolfner utca (1908 előtt). Váci út 72.-től Duna
sorig.
tímár: az elnevezés a közeli bőrgyár dolgozóira utal.
Tímár utca V. Belváros. Lásd: Belgrád rakpart
Tímár utca V. Belváros. Lásd: Molnár utca
tímár: nyersbőr kidolgozásával foglalkozó iparos,
illetve szakmunkás. A cserzővargákra, tímárokra
utal az elnevezés, akiknek háza, műhelye volt itt.
T ím ea tér [64 A3] XVIII. Újpéteritelep (1973).
Előzőleg: Martinovits tér (1945), Ida tér (1898).
Ady Endre utca és Szigeti Kálmán utca kereszte­
ződésében.
Tim föld utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagytétény
(1963). Előzőleg: 842. utca. Kölönte utca 3.-tól
Vegyszer utca 4.-ig. timföld: az alumíniumgyártás
egyik alapanyaga, amelyet a közeli Metallokémia
gyár is használt.
Timót utca [48 B2, 49 A2] IX. Ferencváros (1900).
Soroksári út 152.-től Mester utcáig.
Timur utca [27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: 411. utca, Csömöri országút (XIX. szá­
zad). Szlovák út 120.-tól Árpádföldi út 102.-ig.
Timur: az utca névadója a „Timur és csapata” cí­
mű, a II. világháború idején játszódó nagy sikerű
szovjet regény és film főhőse.100
Tinódi Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Tinódi utca
Tinódi Lantos Sebestyén köz [36 A3 (Ti.)] IX.
Ferencváros. A csepeli HÉV vonalától a Lechner
Ödön fasorig.
Tinódi utca [16 Bl] IV. Újpest (1914). Váci út 59.-
től Baross utca 44.-ig.
Tinódi utca [36 A3] IX. Ferencváros (1872). Elő­
zőleg: Tinódi Gasse (1860-as évek). Soroksári út
14.-től Mester utca 13.-ig.
Tinódi utca [51 A2] XVIII. Rendessytelep (1910-es
évek). Üllői út 306.-tól Nefelejcs utcáig.
Tinódi utca [61 A-Bl] XX. Pacsirtatelep, Pester­
zsébet (1910-es évek). Helsinki úttól Vörösmarty
utca 64.-ig.
T inódi utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(1930). Nefelejcs utca 24.-től Klapka utca 23.-ig.
T inódi Sebestyén tér XV. Rákospalota. Lásd:
Vácrátót tér
Tinódi Lantos Sebestyén (1505-1510 között-1556):
a reneszánsz magyar epikus költészet nagy alakja,
aki verseit lantkísérettel adta elő.
Tinóru utca [46 A2] XI. Kőérberek (1999). Bala­
toni útból nyíló utca.
tinóru: a közeli erdőkben termő, ehető gomba.
Tipegő utca [26 B3] XIV. Alsórákos (1971). Or­
mánság utca 7.-től Csertő park 4.-ig.
Tippan utca
tipegő', az elnevezés az utcában levő bölcsődére
utal.
Tippan utca [46 A2] XI. Kőérberek (2005). Tóvá­
ros úttól Kánai útig.
tippan: vékony, hosszú szálú pázsitfű.
T isza köz [61 B2] XXIII. Pacsirtatelep (2008).
Rézöntő utcából nyíló zsákutca.
Tisza utca [12 Al] II. Budaliget (1940-es évek).
Zerind vezér utca 19.-től a főváros határáig.
Tisza utca IV. Újpest. Lásd: Gárdi Jenő utca
Egyes térképeken ezzel a névvel.
Tisza utca [23 B2, 24 A2, 79 Bl, 80 Al] XIII. Új-
lipótváros (1990). Előző neve: Tisza Antal utca
(1961), Tisza utca (1893).210 Váci út 72.-től Kár­
pát utca 39.-ig.
Tisza utca XV. Rákospalota. Lásd: Bartók Béla út
Tisza utca XVI. Sashalom. Lásd: Tiszaköm lő utca
T isza utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1940-es
évek). Dózsa György út 52.-től Mátra utca 4.-ig.
Tisza utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1999). Rézöntő
utca 28.-tól Tárcsás utca 43.-ig.
Tisza: a Duna legnagyobb mellékfolyója. A Mára-
marosi-havasokból ered Fehér- és Fekete-Tisza
néven, ezek Rahónál (ma Ukrajna, Kárpátalja:
Rahov ) egyesülnek Tiszaként. Ma felső folyása
Ukrajnához, középső folyása Magyarországhoz,
alsó folyása Szerbiához, (Vajdaság) tartozik.
Titelnél ömlik a Dunába. A történetírás majd
50-féle néven említi. A XIX. században Széche­
nyi István elgondolásait megvalósítva szabályozta
Vásárhelyi Pál.
Tisza Antal utca XIII. Újlipótváros (1961). Lásd:
Tisza utca
Tisza Antal (1895-1938?): kubikos. A Tanács-
köztársaság alatt a Vörös Hadsereg politikai meg­
bízottja. Tagja volt a Kommunisták Magyarországi
Pártjának és a Földmunkásszövetség Országos
Vezetőségének. Az 1920-as években részt vett az
akkori Magyar Szocialista Munkáspárt megalapí­
tásában. Tagja lett az illegális kommunista párt­
nak, amely Központi Bizottságába választotta.
Tevékenysége miatt börtönbe került. Szabadulása
után a Szovjetunióba ment, ahol a sztálinizmus
áldozata lett.
Tiszafa utca [14 A3, 22 Al] II. Szépvölgy (1982).269
Szépvölgyi út 217.-nél nyíló zsákutca.
tiszafa: lapos tűlevelű, húsos piros termésű fenyő­
féle
Tiszafüred utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Jázmin utca (1920-as évek). Rózsaszál
utca 80.-tól Nyomdász utca 65.-ig.
Tiszafüred: város Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Tisza István tér [25 B3] XIV. Kiszugló (2012).
Bosnyák utca és a Thököly út által bezárt, koráb­
ban névtelen közterület.
Tisza István tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Pálfy
tér
584
Tisza István tér XX. Gubacsipuszta. Lásd: Köztár­
saság tér
Tisza István utca II. Adyliget. Lásd: Nagykovácsi út
Tisza István utca III. Csillaghegy. Lásd: Ady Endre
utca
Tisza István utca V. Lipótváros. Lásd: József Attila
utca
Tisza István utca XI. Albertfalva. Lásd: Kenderes
utca
Tisza István utca XV. Rákospalota. Lásd: Bartók
Béla út
Tisza István utca XVI. Árpádföld. Lásd: Csűr utca
Tisza István utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Krenedits Sándor utca
Tisza István utca XVI. Sashalom. Lásd: Tiszakömlő
utca
Tisza István utca [53A-B1] XVII. Rákoshegy
(1999). Előzőleg: Homokos utca (1953), Bacsó
Béla utca (1945), gróf Tisza István utca (1920).
Ferihegyi út 219.-től Lőrinci út 36.-ig.
Tisza István utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Liszt Ferenc utca
Tisza István utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Teleki
utca
Tisza István utca XXI. Csepel-Kertváros, Csepel-
Szabótelep. Lásd: Bajcsy-Zsilinszky út
Tisza István gróf (1861-1918): jogász, ország-
gyűlési képviselő, a főrendiház tagja, politikus,
miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja. Tisza Kálmán fia. A Szabadelvű
Párt politikusaként a dualizmus megmentéséért
munkálkodott. 1903-ban lett először miniszterel­
nök. Az Országgyűlésben keresztülvitette az ellen­
zéket megtörő, új, megváltoztatott házszabályo­
kat. Ennek ellentételeként a király engedélyezte
Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak ha­
zahozatalát. 1905-ben lemondott a miniszterel­
nökségről, feloszlatta a Szabadelvű Pártot, majd
1910-ben régi híveire támaszkodva megalakította
a Nemzeti Munkapártot. 1912-ben a képviselő­
ház elnökévé választották, hogy a rendkívül fon­
tos honvédelmi törvényeket keresztülvigye. 1913-
ban újra vállalta a miniszterelnökséget, és bár a
háborúban való részvétellel nem értett egyet, az
ország az ö miniszterelnöksége alatt lépett be az
I. világháborúba. 1918. október 31-én katonák a
lakásán agyonlőtték.
Tisza Kálmán tér VIII. Józsefváros. Lásd: II. János
Pál pápa tér
Tisza Kálmán utca IV. Újpest. Lásd: Gárdi Jenő
utca
Tisza Kálmán utca XIX. Kispest. Lásd: M óricz
Zsigmond utca
Tisza Kálmán (1830-1902): nagybirtokos, po­
litikus, országgyűlési képviselő, miniszter, mi­
niszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja, igazgató tagja. 1848-1849-ben
585
minisztériumi tisztviselő. A bukás után emigrált.
1859-től vett részt a politikai életben. 1861-ben
az országgyűlés alelnöke, a határozati párt veze­
tője, amely szemben állt a kiegyezés Deák Ferenc
által megfogalmazott formájával. Programjával a
legerősebb párt lett az országgyűlésben. 1875-ben
feladta addigi programját, és a meggyengült kor­
mánypárttal egyesülve megalakította a Szabadel­
vű Pártot, amely 30 évig volt vezető párt. A leg­
hosszabb ideig (15 évig) hivatalban volt magyar
miniszterelnök. Kiépítette a korszerű államrend­
szert, elősegítette a gazdaság fejlődését.
Tiszaköm lő utca (27 B3, 39 Bl] XVI. Sashalom
(1954). Előzőleg: Tisza utca (1945), gróf Tisza
István utca (1920). Veres Péter út 87.-től Újszász
utca 38.-ig.
Tiszakömlő: a név eredete ismeretlen. Lehetséges,
hogy tévedés eredménye: Kömlő, Heves megyei
falu a Tisza-tó közelébe esik, de nevében a Tisza
előtag nem szerepel.
Tiszanána utca [55 Al] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Hungária körűt (1927). Kékliliom utca
38.-tól Pásztorfalva utca 45.-ig.
Tiszanána: község Heves megyében.
Tiszaörs utca [55 A-Bl] XVII. Rákoskert (1954).
Előzőleg: Gellért körút (1927). Zrínyi utca 162.-
től Pásztortűz utca 41.-ig. Tiszaörs: község Jász-
Nagykun-Szolnok megyében.
Tiszavirág utca [64 A2-B3] XVIII. Újpéteritelep
(1965). Előzőleg: Vörösmarty utca (1898). Szálfa
utca 65.-től Kapocs utca 75.-ig.
tiszavirág: nagyobb folyókon, különösen a Tiszán
nyáron tömegével megjelenő, szárnyas alakban
csak órákig élő, barnás szinű rovar; kérész.
Tiszolc utca III. Pálvölgy. Lásd: Szépvölgyi út
Tiszolc: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Tisovec.)
Tisztes utca [37 Al] VIII. Kerepesdűlő (1954).205
Előzőleg: 46. utca. Törökbecse utcától Hungária
körút 24.-ig.
tisztes: a fegyveres erőknél a legénységi rendfoko­
zatok (őrvezető, tizedes, szakaszvezető) valame­
lyikét viselő személy.
Tisztiorvos utca XIX. Kispest (1953). Nádasdy utca
és Zengő utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1994).
tisztiorvos: közegészségi felügyeletet és ellenőrzést
ellátó hatósági orvos.
Titán utca [13 A3] II. Hársakalja (1968). Előzőleg:
Rozmaring utca (1946), Magán út (1922 előtt).
Hidegkúti út 926.-tól Kőhegyi út 23.-ig.
titán: 1. a görög hitvilágban a Zeusz előtti istenek
egyike. 2. Nagy szilárdságú fém.
T itel utca [25 A3, 81 B2] XIV. Herminamező
(1942). Csantavér köz 1.-től Gyarmat utca 23.-
ig. Titel: helység Bács-Bodrog vármegyében. (Ma
Szerbia [Vajdaság]: Titel.)
Tófalva utca
Tito utca IV. Újpest. Lásd: Nádor utca
Tito utca IV. Újpest. Lásd: Rózsa utca
Tito, Joszif Broz (1892-1980): horvát nemzetiségű
jugoszláv politikus, partizánparancsnok, marsall,
miniszterelnök, a Jugoszláv Szövetségi Köztársa­
ság elnöke, a Jugoszláv Kommunista Párt elnöke,
főtitkára.
Tivadar utca [36 Al, 84 Bl (Tiv.)] VII. Erzsébet­
város (1896). Almássy tér 8.-tól Szövetség utca
28/a-ig.
Tizedes utca [22 B3, 78 A3] II. Országút (1967).
Kis Rókus utcától Keleti Károly utca 40.-ig.
A szomszédos utcák között van Ezredes utca, Káp­
lár utca...
Tizenegyedik (XI.) Ince pápa tér I. Vár. Lásd: Hess
András tér
Tó utca [17 A3-2] IV. Istvántelek, Újpest (1882
előtt). 1951-ben hozzácsatolva: Istvántelek; Bras­
só utca (1920-as évek), melynek előzőleg Munkás
utca (1900-as évek) volt a neve. Virág utca 16.-
tól Klára utcáig.
tó: a mai Chinoin Gyógyszergyár helyén volt a
XX. század elején feltöltött Gyáli-tó. Ennek em­
lékét őrzi az utca.
Tó utca [46 B2, 47 A2-3] XI. Kelenvölgy (1940-es
évek). Bezdán utca 10.-től Ózdi utca 11.-ig.
Tóalm ás utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1978).21QElőzőleg: Bulcsú utca (1920-as évek) a
Napiás út és Tárcsái út között, Bertóti utca egy
része. Napiás út 51.-től Tárcsái út 42.-ig.
Tóalmás: község Pest megyében.
Tóberek utca [46 A2] XI. Kőérberek (2005). Ká-
nai úttól Pöffeteg utcáig.
tóberek: az eredetileg Kőérberek nevű városrész­
ben az itt épült tóról.
Toborzó köz [16 B2 (Tob.)] XIII. Angyalföld
(1935). Toborzó utca 18.-tól Árva utca 21.-ig.
Toborzó udvar [16 B2 (Tob. ud.)] XIII. Angyal­
föld (1935). Toborzó utca 1-2. és Árva utca 5-7.
között.
Toborzó utca [16 B2] XIII. Angyalföld (1935).
Toborzó udvar 1.-től Balzsam utca 16.-ig.
toborzó: férfitánc, melyet a katonatoborzáskor tán­
coltak.
Toboroz: önként jelentkezőkből csoportot (csapa­
tot) állít össze.
Toboz utca [22 Bl] III. Mátyáshegy (1935). Kolos­
tor utca 2.-től Mátyáshegyi út 15.-ig.
Toboz utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Szent
István út 22.-től Repkény út 51.-ig.
Todten Gasse I. Vár. Lásd: T áncsics M ihály u t­
ca
Tófalva utca [9 B2] IV. Káposztásmegyer (1990) 259
Előző neve: 22. utca. Sárpatak utca 2.-től Ho­
moktövis utcáig.
Tófalva: helység Maros-Torda vármegyében, Csejd
község része. (Ma Románia: Cotus.)
Tóga utca
Tóga utca [15 B2-1] III. Rómaifürdő (1987). Város­
fal utcától Vízimolnár utca 35.-ig.
tóga: az ókori római férfiak vállon átvetett, lepel­
szerű felsőruhája. Az elnevezés illeszkedik több, a
környéken lévő, a római korra utaló utcanévhez.
Tói m alom utca [41 A2] XVII. Rákoskeresztúr
(1940-es évek). Eredetileg: Tó malom utca. Pesti
út 4,-nél nyíló zsákutca.
Tói malom: az utca végén egykor a Rákos-patakon
lévő malmot kis tóvá duzzasztott patak működ­
tette. Budapest 1952. évi utcajegyzéke szerint Tót
malom utca.
Tojgun pasa mahalle I. Víziváros. Lásd: Corvin tér
Tojgun pasa: Buda pasája. 1555-ben felépíttette a
róla elnevezett dzsámit, amely a mai kapucinus
templom helyén volt.
Tokaj utca I. Tabán (1870-es). Felsőhegy utca és
Középhegy utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Tokaji utca XXI. Erdősor, Királyerdő. Lásd: Vezeték
utca
Tokaji utca [46 B3] XXII. Budafok (1930-as évek).
Ady Endre út 55.-től Selmeci utca 4.-ig.
Tokaj: város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Tóköz utca [28 B2-3] XVI. Cinkota (1954). Előző­
leg: Gőzmalom utca (1920-as évek) a Szabad föld
út és Kopáncs utca között, Szilas utca (1920-as
évek) a Kopáncs utca és Somkút utca között. Sza­
bad föld út 5.-től Somkút utca 19.-ig.
Tolbuhin körút V. Belváros, IX. Ferencváros. Lásd:
Vámház körút
Tolbuhin, Fjodor ívanovics (1894-1949): a Szovjet­
unió marsallja. A sztálingrádi csata egyik hadsereg­
parancsnoka. 1944-1945-ben a Magyarországon
harcoló 3. Ukrán Front parancsnoka.
Tolcsvai utca [59 A2] XXII. Budafok (1969). Pá­
ratlan számok a jobb oldalon. Vörös kereszt utca
ll-13.-nál nyíló zsákutca.
Tolcsva: Tokaj-hegyaljai, borairól híres község Bor­
sod-Abaúj-Zemplén megyében.
Toldalagi Pál utca [15 Bl] III. Csillaghegy (2011).
Rákóczi utcától Czetz János utcáig.
Toldalagi Pál (1914-1976): költő. Versei a Pesti
Naplóban az Életben, majd a Nyugatban, a M a­
gyar Csillagban és az Erdélyi Helikonban jelentek
meg, első verseskötete, a Hajnali versenyfutás
1936-ban. A Vigília és az Ezüstkor c. folyóirat
köréhez tartozott. A Végítélet ablaka c. verses­
kötete 1948-ban jelent meg. Ezután kilenc évig
hallgatásra kényszerült. Az írószövetségből ki­
zárták. Ebben az időben az Elektromos Művek­
nél volt tisztviselő. 1957-ben jelentkezett újra vá­
logatott verseivel. Szitáló évek (Budapest 1957)
című kötete a magányban töltött időkről adott
vallomást.
Toldás köz [14 B2] III. Táborhegy (1972). Testvér-
hegyi lejtő 12.-től Labore utca 57.-ig.
586
Toldi sor [17 B2] XV. Rákospalota (1893). Előző­
leg: Cigány sor (1890-es évek). Cserba Elemér út
3.-tól Szentmihályi út 3.-ig.
Toldi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Bercsényi utca 45.-től Pajtás utca 48.-ig.
Toldi utca IV. Újpest. Lásd: Langlet W aldemár
utca
Toldi Miklós utca [12 B3] II. Erzsébettelek (1922
előtt). Ördögárok utca 13.-tól Bátori László utca
14.-ig.
Toldi Miklós utca [55 A-Bl] XVII. Rákoskert
(1946). Előzőleg: Toldy Ferenc utca (1927). Zrí­
nyi utca 222.-től Sáránd utca 10.-ig.
Toldi Miklós utca [52 Al] XVIII. Bélatelep (1930-as
évek). Martinovics tértől Frangepán utca 23-25.-ig.
Toldi Miklós utca [58 Bl] XXII. Budafok (1910-es
évek). Árpád utca 69.-től Gádor utca 62.-ig.
Toldi Miklós (1320 körül-1390): Pozsony várme­
gye alispánja. A források először 1348-ban említik.
Az esztergomi érsek szolgálatában állt. 1365-ben
pápai zsoldban Itáliában harcolt. Életét Ilosvai
Selymes Péter énekei alapján Arany János írta
meg a 7o/Ú2-trilógiában.
Toldy lépcső [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1879).
Donáti utca 22.-től Toldy Ferenc utca 3.-ig.
Toldy utca IV. Újpest. Lásd: Langlet W aldemár
utca
Toldy utca [50 Al] XIX. Kispest (1901). Üllői út
247.-től Ady Endre út 54.-ig.
Toldy Ferenc utca [23 A3, 35 Al, 82A-B1] I.
Víziváros (1879). Előzőleg: Új utca (1870), Neu
Gasse (1770). Donáti utca 12.-től Batthyány utca
42.-ig. 1871-ben, írói működésének 50. évfordu­
lóján kapta nevét az utca, amelynek 30. számú
házában született. (Ma iskola van a helyén.)
Toldy Ferenc utca XVI. Sashalom. Lásd: Mátéháza
utca
Toldy Ferenc utca XVII. Rákoskert. Lásd: Toldi
Miklós utca
Toldy Ferenc utca [49 B3-2] XX. Pesterzsébet
(1910-es évek). Jókai Mór utca 73.-tól Mártírok
útja 72.-ig.
Toldy Ferenc utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(1930-as évek). Nefelejcs utca 30.-tól Murányi
utca 29.-ig.
Toldy Ferenc (1805-1875): irodalomtörténész, kri­
tikus, egyetemi tanár, orvos, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia rendes tagja és negyed századon
át főtitkára. Pest szabad királyi város, majd Buda­
pest főváros törvényhatósági bizottságának tagja.
Toleranz Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Kisfaludy
utca
Toleranz: türelem (németül).
Tolna tér XI. Sasad (1942). Beregszász út és Nagy­
szeben utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1970).
Tolna: város, Tolna megye névadója.
587
Tolnai Lajos utca [36 A1-2, 84 B2-3] VIII. József­
város (1951). Előzőleg: Conti utca (1874), Conti
Gasse (1760-as évek)70 (XVIII-XIX. századi térké­
peken sokszor: Kondi vagy Gondi Gasse). Nép­
színház utca 21.-től József utca 32.-ig.
Tolnai Lajos, eredetileg Hagymássy Lajos (1837-
1902): író, tanár, református lelkész.
Tolnay Károly utca XVI. Sashalom (1920-as évek
közepe). Lásd: Sashalm i sétány
Tolnay Károly utca [27 A3] XVI. Sashalom (1992).
Előzőleg: Liebknecht utca (1947).26 Legény utca
6.-tól Lándzsa utca 5.-ig.
Tolnay Károly (1865-1929): gyógykovács. Az Állat­
orvosi Főiskola oktatója. Nagy része volt abban,
hogy Sashalom községben a századfordulón ala­
kult Ehmann-telep társas közösséggé formálódott.
Községi képviselőnek is megválasztották. Az első
elemi iskola létrehozása is az ő nevéhez fűződik.
Halálakor utcát neveztek el róla, amely 1950-ben
beolvadt a mai Sashalmi sétányba.
Tomaj utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953). Elő­
zőleg: Honvéd utca (1920-as évek). Kondorosi út
52.-től Vasvirág sor 2/a-ig.
Tomaj: középkori magyar nemzetség neve, több
településünk névrésze.
Tomcsányi utca VIII. Kerepesdűlő. Lásd: Salgótar­
jáni utca
Tomcsány: helység Turóc vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Tomcany.)
Tömöri köz [16 A3] XIII. Angyalföld (1970). Tahi
utca 22.-től Fiastyúk utca 19.-ig.
Tömöri tér XIII. Angyalföld (1900). Lomb utca, Teve
utca, Röppentyű utca, Szilas utca, Tahi utca, Rá­
kos-patak, Göncöl utca, Tömöri utca, Madarász
utca, Fövény utca, Rozsnyai utca között. Terü­
letrendezés miatt több lépcsőben beépítették, illetve a
maradékot a Rozsnyai utcához csatolták.
Tömöri utca [8 B3, 16 Bl] IV. Újpest (1908 előtt).
Váci út 85.-től Megyeri út 22.-ig.
Tömöri utca [16A-B3] XIII. Angyalföld (1900).
Fiastyúk utca 20.-tól Szekszárdi utca 26.-ig, on­
nan zsákutca.
Tömöri utca XV. Rákospalota. Lásd: Mézeskalács
utca
Tömöri utca XXII. Budafok Lásd: Fehérm ező köz
Tömöri Pál (1475-1526): katona, több vár várna­
gya, kalocsai érsek. 1520-ban belépett a ferences
rendbe, 1521-ben kinevezték kalocsai érseknek és
Zápolya (Szapolyai) Györggyel együtt országos
főkapitánynak. Többször harcolt a törökök ellen.
A mohácsi csata fővezéreként esett el.
Tömöri Pál utca [46 B3] XXII. Budafok (2008).
Panoráma utca 34/b-nél nyíló zsákutca, korábban
névtelen terület.
Tompa köz [49 B3 (To.)] XX. Kossuthfalva (1974).
Előzőleg: Béke utca (1910-es évek). Tompa utcá­
tól Mézes utcáig.
Tópart utca
Tompa utca [8 B3, 16 Bl] IV. Újpest (1908 előtt).
Pintér József utca 30.-tól Fóti út 33.-ig.
T om pa utca [36 A2 (Tom.)] IX. Ferencváros
(1874). Előzőleg: Nagy Fő út (1873), Grosse
Haupt Strasse (1850-es évek), Haupt Strasse (Fő
út) (1817). Bakáts tér 8.-tól Ferenc tér 1.-ig.
Tompa utca XVI. Árpádföld. Lásd: Rendelő utca
Tompa utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Nyá-
rád utca
Tompa utca [50 Al] XIX. Kispest (1870-es évek).
Zsákutca a Vak Bottyán utca felől. Üllői út 166.-tól
Vak Bottyán utca 12.-ig.
Tompa utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1910-es
évek). Lázár utca 19.-től Mártírok útja 124.-ig.
Tompa utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1952). Elő­
zőleg: Tompa Mihály utca (1930). Szent László
tértől Festő utca 9.-ig.
Tompa utca [47 A3] XXII. Budafok (1920-as évek).
Anna utca 32.-től Baross utca 30.-ig.
Tompa utca XXII. Budatétény. Lásd: Karéj utca
Tompa utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tompaház utca
Tompa: lásd Tompa Mihály.
Tompaház utca [62 A3] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Tompa utca, Szőlőshegy utca (XIX.
század).281 Vecsés útból nyíló zsákutca.
Tompaház: helyesen Tompaháza; helység Alsó-
Fehér vármegyében. (Ma Románia: Ráde§ti.)
Tompa Mihály utca II. Adyliget. Lásd: Hírnök utca
Tompa Mihály utca [12 A-B3] II. Máriaremete
(1922 előtt).170 Máriaremetei út 133.-tól Gyulai
Pál utca 2.-ig.
Tompa Mihály utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-
as évek). Batthyány utca 9.-től Fodros utca 12.-ig.
Tompa Mihály utca [17 B2-3, 18 A3] XV. Rákos­
palota (1925). Rákos út 30.-tól Bánkút utcáig.
Tompa Mihály utca [51 B2-3] XVIII. Miklóstelep
(1930).234 Haladás utca 31.-től Gerely utca 8.-ig.
Tompa Mihály utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Tompa
utca
Tompa Mihály (1817-1868): református lelkész,
költő, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Tonau Gasse V. Belváros. Lásd: Molnár utca,130 Sör­
ház utca1
Topánka utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1953).
Előzőleg: Bartha Tivadar utca (1934), Ipar utca
(1908 előtt). Baross utca és Széchenyi utca kö­
zött. Területrendezés miatt megszűnt (1974).
Topánka utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1991).
Előző neve: Prieszol József utca (1981). Egy része
a lebontott Topánka utca (1953) és Posta utca
(1908 előtt) nyomvonalán fűt. Helsinki úttól Tö­
rök Flóris utcáig.
Tópart köz [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu (1996).
Péterhegyi útból nyíló zsákutca.
Tópart utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu (1995).
Péterhegyi út és Kisgazda utca között.
Tópart utca
Tópart utca [28 B2] XVI. Cinkota (1954). Előzőleg:
Késmárki utca (1920-as évek). Műkő utca 16.-tól
Szárnyaskerék út 5.-ig.
Topáz utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (2007). He­
gyikristály utcától Aquamarin utcáig.
topáz: sárgás, ritkán kékes, átlátszó drágakő.
Tophane mejdáni I. Vár. Lásd: Palota tér
Topolya utca XIII. Angyalföld (1906). Rákospalotai
utca és Szekszárdi utca között. Területrendezés mi­
att megszűnt (1973).
Topolya utca [16 B3, 17 A3] XIII. Angyalföld
(1973). Előzőleg: Rákospalotai út egy része. Bé­
ke utca 135.-től Jász utca 158.-ig. Területrendezés
miatt megszűnt.
topolya: a (fehér) nyírfa tájneve.
Toportyán utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1961).
Előzőleg: Farkas utca (1937). Mátra utca 2.-től
Ungvár utca 11.-ig.
toportyán: egyes tájakon így nevezik a farkast.
Toprak bástya I. Lásd: Esztergom i bástya
Toprak bástya tere I. Lásd: Kapisztrán tér
Toprak bástya utcája I. Lásd: Úri utca
Toprak kuleszi I. Lásd: Esztergom i bástya
Toprak kuleszi jolu I. Vár. Lásd: Úri utca
Toprak kuleszi mejdáni I. Vár. Lásd: Kapisztrán
tér
Torbágy utca [34 A3] XI. Gazdagrét (1985). Rét­
köz utcától Gazdagréti útig.
Torbágyi út XII. Farkasrét, Farkasvölgy, Széchenyi-
hegy. Lásd: Rácz Aladár út
Torbágy: község Pest megyében. 1950-ben egyesí­
tették Biával, azóta Biatorbágy a neve.
Torda utca [12 B3] II. Erzsébettelek (1920-as évek).
Nagyrét utca 9.-nél nyíló zsákutca.
Torda utca [64 Bl] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1932).238 Székelyudvarhely utca 41.-től Halomi
út 90.-ig.
Torda utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Udvarhely utca 13.-tól Nagykőrösi út 213.-ig.
Tordai út [46 B3] XXII. Budafok (1930-as évek).
Ady Endre út 163.-tól Tegzes utca 60.-ig.
Tordai utca [21 B3] XII. Virányos (1910). Dániel
út 2.-től Zirzen Janka utca 1.-ig.
Tordai utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály (1930-
as évek). Thököly utca 48.-tól Bercsényi utca 7.-ig.
Tordai utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Csabagyöngye
köz
Torda: helység Torda-Aranyos vármegyében, annak
székhelye. (Ma Románia: Tnrda.) 1568. január
6-13. között itt tartott országgyűlésen ismerték
el az erdélyi három nemzet vallásszabadságát, és
1690-ben itt hirdették ki az Erdély önállóságát
megszüntető királyi rendeletet.
Torm a Károly utca [15 Bl] III. Rómaifürdő
(1992). Előzőleg: Fiedler Rezső utca (1984). Ányos
utca 3.-tól Amfiteátrum utca 1.-ig.
Torma Károly (1829-1897): régész, egyetemi tanár,
588
országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos
Akadémia rendes tagja. Dacia régészeti emlékei­
nek kutatója. Az aquincumi ásatás megkezdője,
és az ottani múzeum megalapítója.
Torma utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Mikszáth utca (1910-es évek). Bazsalikom
utca 19.-től Péterhegyi út 78-80.-ig.
Tormay Cecile utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kőfa­
ragó utca
Tormay Cecile (1876-1932): író. 1918-ban meg­
szervezte a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét
(MANSz), amely nemzetvédelmi, kulturális és
külföldi propagandatevékenységet folytatott.
Tornagörgő utca [47 A2] XI. Kelenföld (2010).
Tétényi útból nyíló zsákutca.
Tomagörgő: helység Abaúj-Torna vármegyében.
(Ma Szlovákia: Hrhov.)
Tornaija utca [34 A2] XII. Mártonhegy (1939).
Bürök utca 51.-től Mártonhegyi út 39.-ig.
Tornaija: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Tornai’a. 1948-tól 1993-ig Safárikovo.)
Tom avár utca [35 A3] XI. Kelenföld (1939).207
Nagyszőlős utca 22.-től Hamzsabégi út 55.-ig.
Tomavár: helység Abaúj-Torna vármegyében.
(Ma Szlovákia: Tumianske Podhradie.)
Tornóc utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1929).211
Zoborhegy tér 5.-től Szuglói Körvasút sor 107.-ig.
Tornác: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Tmovec nad Vakom.)
Torockó köz [22 A3] II. Pasarét (1933). Torockó
utca 15.-től Pasaréti út 44/b-ig.
Torockó tér [22 A3 (Tor.)] II. Pasarét (1933).
Nagyajtai utca 6., Lupény utca 5. és 3., Nagyajtai
utca 4. és 5., valamint Torockó utca 26. között.
Torockó utca [22 A3 (T.)] II. Pasarét (1933). Pasa­
réti úttól Gábor Áron utcáig.
Torockó utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1932).238 Iparvasút utca 28.-tól Hargita térig.
Torockó utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Hunyadi János tér 10.-től Nagykőrösi út 233.-ig.
Torockói utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Tálpatak
utca
Torockó: helység Torda-Aranyos vármegyében. (Ma
Románia: Rimetea.) A település egykori bányásza­
táról, látványos építészeti múltjáról, lakói különö­
sen színpompás népviseletükről nevezetesek.
Torontói utca [25 A-B3] XIV. Törökőr (1932).
Mexikói út 44.-től Róna utcáig.
Torontál utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Kréta utca
Torontói utca [61 A-Bl] XX. Pesterzsébet (1932).
Helsinki út 92.-től Vágóhid utca 28.-ig.
Torontál: vármegye a történelmi Magyarország
déli részén. 1920-ban területének egy-egy része
Jugoszláviához, illetve Romániához, töredéke
Csongrád megyéhez került.
Torony tér [28 A3] XVI. Mátyásföld (1974).
Előzőleg: Templom tér (1920-as évek), Mátyás
589
király tér (1910-es évek), Ehmann Emma tér
(1900-as évek). Pilóta utca és Prodám utca kö­
zött.
Torony utca V Belváros (1874). Előzőleg: Pfarr Gas­
se (Plébánia utca) (1690), Rund gegen der Kür-
che (A templommal szemközti tér) a Belvárosi
templom és a Duna utca között.1,136 Zsidó utca
(1714).56 Lásd: M árcius 15. tér
Toronya köz [14 B3] III. Táborhegy (1970). Toro-
nya utca 12.-től Körtvélyes utca 10.-ig.
Toronya utca [14 B3] III. Táborhegy (1935). Tá­
borhegyi lépcsőtől Farkastorki lépcső 4.-ig.
Toronya: helység Máramaros vármegyében. (Ma
Ukrajna [Kárpátalja]: Toruny.)
Toronyház utca [49 Bl] IX. József Attila-lakóte-
lep (1962). Ifjúmunkás utca 29.-től Lobogó utca
24.-ig.
toronyház: az elnevezés a lakótelep első toronyhá­
záról történt.
Toros utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Bercsényi
utca
Torzsa utca [55 Bl] XVII. Rákoskert (1954). Előző­
leg: Bánffy utca (1927). Pesti út 307.-től Andrásfa
utca 41.-ig.
Tószeg utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1965). Elő­
zőleg: Bethlen Gábor utca. A MÁV kelebiai vona­
lától Kő utcáig.
Tószeg: nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok me­
gyében.
Tószögi határsor XXII. Budafok (1920-as évek).
Újlaki határsor és Albertfalvai határsor között.
Területrendezés miatt megszűnt.
Tószög: itteni dűlő neve.
Tót utca VIII. Józsefváros. Lásd: Őr utca, Tavasz­
m ező utca
Tótasszonyi út [20 Bl, 21 Al] II. Hárshegy (1880-as
évek). Nyéki úttól a Hűvösvölgyi úttal párhuza­
mosan haladó erdei út.
tót asszony, az elnevezés eredetének többféle vál­
tozata van.57
Tótfalusi Kis Miklós sétány [49 A-B3] XX. Pest­
erzsébet (1984). Vörösmarty utcától Török Flóris
utcáig.
Tótfalusi Kis Miklós (Misztótfalusi) (1650-1702):
betűmetsző, nyomdász. Az amszterdami Blaen-
nyomdában művészi fokon elsajátította a betű­
metszés és könyvnyomtatás mesterségét. 1683-
ban önállósította magát, és mint betűmetsző ha­
marosan a legismertebbek közé került. 1689-ben
felszámolta már világhírű amszterdami műhelyét,
és hazatért, hogy közvetlenül szolgálhassa az er­
délyi magyar művelődés ügyét. Ott ellenségesen
fogadták, meghurcolták, mert vallásfelfogását
nem volt hajlandó az ottanival azonosítani. Emlé­
kére betűtípust neveztek el róla.
Tóth Á goston utca [47 A2] XI. Albertfalva
(1992).264 Előző neve: Molnár László utca (1955),
Tóth István utca
227. utca. Szerelmey Miklós utca 29.-től Bodola
Lajos utca 24.-ig.
Tóth Ágoston Rafael (1812-1889): hadmérnök, tér­
képész, honvéd ezredes, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. A szabadságharcban
előbb Kolozsvár, majd Beszterce városparancsno­
ka, később ezredesként a déli hadsereg parancs­
noka. 1849-ben kötél általi halálra ítélték, de
ezt kegyelemből 18 évi várfogságra változtatták.
Az 1856-os amnesztiával szabadult. Vármegyei
mérnök lett. A kiegyezés után a Közmunka- és
Közlekedési Minisztérium topográfiai osztályának
megszervezője és vezetője lett. Ebből fejlődött ki
a Honvéd Térképészeti Intézet.
Tóth Aladár utca [9 B3] IV Káposztásmegyer
(1984). Nádasdy Kálmán utca és Farkaserdő utca
között.
Tóth Aladár (1898-1968): zenetudós, zeneesztéta,
a Magyar Állami Operaház igazgatója. Kétszeres
Baumgarten-díjas, Kossuth-díjas.
Tóth Árpád sétány [34 Bl, 35 Al, 82 A1-B2] I.
Vár (1946). Előzőleg: gróf Bethlen István bástyasé­
tány (1931), Bástya sétány (1874), Bastei Prome-
nad (XIX. század).31 Bastei Promenad an der lan­
gen Wand (Bástya sétány a Hosszú falon) (XVIII.
század). Dísz tér 16.-tól Anjou bástya 8.-ig.
Tóth a közeli Táncsics Mihály utcában lakott.
Tóth Árpád utca [52 A2] XVIII. Miklóstelep
(1948). Előzőleg: Teleki József utca (1946), gróf
Teleki József utca (1926). Nefelejcs utca 106.-tól
Fedezék utca 43-45.-ig.
Tóth Árpád utca [50 B2] XIX. Kispest (1948).
Előzőleg: Gyár utca (1890-es évek). Vas Gereben
utca 4.-től Hofherr Albert utca 25.-ig.
Tóth Árpád (1886-1928): költő, műfordító, újság­
író.
Tóth Béla utca XVIII. Liptáktelep (1910-es évek).230
A Hengermű utca és a Margó Tivadar utca között.
Területrendezés miatt megszűnt (1920-as évek).
Tóth Béla: valószínűleg Tóth Béla (1857-1907) író,
újságíró.
Tóth Ilonka tér [28 Al] XVI. Cinkota (2008). Állás
utca és Zöldséges utca találkozásánál.
Tóth Ilona (1932-1957): orvostanhallgató. Novem­
ber 20-án társaival együtt letartóztatták, majd szer­
vezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával
halálra ítélték, és 1957. június 27-én kivégezték. A
2000. évi CXXX. törvény alapján a Fővárosi Bíró­
ság Tóth Ilonát 2001-ben a köztörvényes bűncse­
lekmény elkövetése alól felmentette, és az 1957-es
eljárást semmisnek nyilvánította. 2002-ben a XVI.
kerületben posztumusz díszpolgárrá választották, a
róla elnevezett téren elhelyezték a SOTE bejárata
előtt álló szobrának másodpéldányát.
Tóth István utca [17 A-B3, 25 Bl] XV. Rákospa­
lota (1922). Taksony sor 1.-től Árvavár utca 32.-ig.
Tóth István (1823-1908): 1860-tól Palota bírája
Tóth József utca
volt 43 éven keresztül. Helyi jobbágycsaládból
származott. A szabadságharcot honvédként har­
colta végig mint önkéntes.
Tóth József utca XIX. Kispest. Lásd: Tartsay Vil­
m os utca
Tóth József utca [59 Al] XXII. Budafok (1890-es
évek). Előzőleg: Diófa utca (XIX. század), Hohl
Weg (1780-as évek).99 Kossuth Lajos utca 104.-től
Temető utca 15.-ig.
Tóth József ( 1842-1912): Pest megyei tanfelügyelő.
A magyar nyelvű oktatás fejlesztésében szerzett
érdemeiért nevezték el róla az utcákat. Újpest dísz­
polgára.
Tóth Kálmán tér XV. Rákospalota. Lásd: Érdekes
tér
Tóth Kálm án utca [36 A-B3] IX. Ferencváros
(1900). Soroksári út 44.-től Mester utca 65.-ig.
Tóth Kálmán utca XV. Rákospalota. Lásd: Micske
utca
Tóth Kálmán (1831-1881): költő, író, a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja.
Tóth Lőrinc utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy, Orbán-
hegy (19 12).256 Ráth György utca 26.-tól Agárdi
út 1/a-ig.
Tóth Lőrinc (1814-1903): költő, jogtudós, kúriai
tanácselnök, a Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja. A fővárosi törvényhatósági bizottság
virilista tagja.115
Tóváros utca [45 B2, 46 A2] XI. Kőérberek (2005).
Partfutó utcától Tinorú utcáig.
tóváros: az itt épített tó nevét kivetítették a terü­
letre.
Tóvirág utca [39 A3] X. Újhegy (1976). Újhegyi
sétánytól Tavas utcáig.
tóvirág: az elnevezés a közelben lévő bányatóhoz
kapcsolódik. A csak tavakban megtalálható vízi­
növények összefoglaló neve.
Tő utca [61 B3, 62 A3] XXIII. Soroksár (2008).
Szitás utcától Középtemető utcáig.
Töhötöm utca [34 B3 (Töh.)] XI. Sashegy (1929).
Budaörsi út 47.-től Brassó út 100.-ig.
Töhötöm utca XV Rákospalota. Lásd: Őrszem utca
Töhötöm utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1908
előtt).222 Felsőcsatári út 89-91.-től Attila utca
72-74.-ig.
Töhötöm vezér utca [12 A2] II. Budaliget (1938).197
Előzőleg: Nyúl utca (1922 előtt). József Attila útja
35.-től Előd vezér utca 26.-ig.
Töhötöm: Anonymus szerint a hét vezér egyike volt.
Emlitik Tétény és Tuhutum néven is.
Tőke utca [58 A-Bl] XXII. Budatétény (1990).
Előző neve: Engels utca (1946). Kápolna utca
39.-től Erzsébet királyné út 38.-ig.
töke, szőlőtőke: utalás az 1900-as évekig itt folyt
szőlőművelésre.
Tőke László utca XIX. Kispest. Lásd: M adarassy
László utca
590
Töke László (1913-1938): faszobrász. Az illegális
kommunista párt kispesti szervezetének aktivistája.
1937-ben Spanyolországba ment, és ott a polgár-
háborúban elesett.
Tökhegyi út [12 Bl, 13 Al] II. Pesthidegkút-Ófalu.
Temető utcától Kulcs utcáig.
Tököli: lásd Thököly
Tökölről Csepelre vezető út XXI. Háros. Lásd: II.
Rákóczi Ferenc út
Tölcsér utca [27 A3, 39 Al] X. Felsőrákos (1941).
Kerepesi út 105.-től Pesti Gábor utca 30/b-ig.
Tölgy utca [64 A-B2] XVIII. Alacskai úti lakótelep
(1991).221 Nemes utca 129.-től Péteri útig.
tölgy: a lakótelep utcái a bennük elültetett fákról
kapták nevüket.
T ölgyes út [60 B2, 61 A2] XXI. Királyerdő
(1937).242 Szent István út 142.-től Juharos utca
45.-ig.
Tölgyesi utca [64 Bl-2] XVIII. Ganzkertváros
(1925).224 Királyhágó út 92.-től Somlókért utca
17/b-ig.
Tölgyesi-szoros: hegygerincen áthaladó szűk völgy
a történelmi Magyarország és Románia határán.
(Ma Románia: Strímtaorea Tulghe§.)
Tölgyfa köz XVIII. Alacskai úti lakótelep. Tölgy utcá­
ból nyíló zsákutca.
Tölgyfa utca [23 A3, 78 B3] II. Országút (1874).
Előzőleg: Zöld fa utca (1874), Grüne Baum Gasse
(1870), Zimmerer Gasse (Ács utca) (1858). Szo­
ba utca (1833).154 Bem József utca 3.-tól Margit
körút 6.-ig.
Tölgyfa utca [28 A3 (Töl.)] XVI. Mátyásföld (1920-
as évek). Baross Gábor utca 8.-nál végződő zsák­
utca.
Tölgyfa utca XVIII. Lónyaytelep.231 Lásd: Vadkert
utca
Töltény utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1978).
Előzőleg: 425. utca. Veres Péter út 182.-től István
király utca 51.-ig.
töltény: utalás a közeli lőtérre.
Töltés köz [49 Al] IX. Ferencváros (1999). Zom-
bori utcától Szemafor utcáig.
Töltés tér [17 Bl] XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: Magdolna tér (1931). Csornád utca 1. és 4.,
Töltés utca 7., 9., 12., 14. között.
töltés: az elnevezés arra utal, hogy a közeli vasút­
vonal töltésen fut.
Töltés utca [17 Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: dr. Kovácsi Márton utca (1933). Károlyi
Sándor utca 38.-tól Harsányi Kálmán utca 5.-ig.
töltés: a vízrendezés előtt itt volt a Palotai-patak
(ma Szilas-patak) védőtöltése.
Tömb utca [52 A3] XVIII. Gloriett-telep (1967).
Előzőleg: Mohács utca (1940). Zenta utca 6.-tól
Fiumei utca 5.-ig.
Töm lős utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1953). Elő­
zőleg: 741. utca. Török utca 29,-nél nyíló zsákutca.
591
Tömlötz utca III. Óbuda. Lásd: Laktanya utca
Tömő tér I. Tabán. Lásd: Bocskai tér
Tömő tér V. Lipótváros. Lásd: Kossuth Lajos tér
tömő\ a XIX. században ide hordták az építő­
anyag-hulladékot, hogy a nagy árvíz után az előírt
szintre feltöltsék vele a várost.
Tömő utca [36 B2, 84 B3, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1874). Előzőleg: Schopper Gasse (1817).8 Nagy
Templom utca 32.-től Illés utca 23.-ig.
Tömö\ az itteni birtokos Schopper család német
nevének magyar fordítása, amely az utca neve lett.
Tömörkény utca [22 A2] II. Vérhalom (1934).
Törökvész út 72.-től Gárdonyi Géza út 55.-ig.
Tömörkény utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: H a­
lom egyházi köz
Tömörkény István (1866-1917): író, régész, etno­
gráfus.
Töm ös utca [34 A3] XI. Sasad (1930). Érdi út
2/a-tól Sasadi út 141.-ig.
Tömös: folyó. A Tömösi-szoros is lehet a névadó.
(Ma Románia: Timis [folyó], Trecatoarea Timis
[hágó].)
Tőr utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1961). Előző­
leg: Arad utca (1920-as évek). Petőfi utca 66.-tól
Honvéd utca 27.-ig, onnan zsákutca.
Törcsvár utca [34 A2-3] XI. Sasad (1930). Cenk-
hegy utca 5.-től Érdi út 16.-ig.
Törcsvár: helység Fogaras vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Bran.) Szép váráról nevezetes. A mellette
lévő szoros volt a történelmi Magyarország és Ro­
mánia között az egyik átjáró. Német neve: Törz-
burg.
Töretlen utca [61 B2, 62 A2] XXIII. Soroksár
(1953). Temető sortól Csillag utca 9.-ig.
töretlen: olyan föld, amelyet még nem műveltek.
Ugar volt az Alsó-szőlők mellett.
Törköly utca [7 A-B2] III. Békásmegyer (1967).
Előzőleg: Mészáros utca (XIX. század). Mező utca
4.-től Honvéd utca 10.-ig.
Törköly: az egykor volt szőlészetre emlékeztető név.
Törley tér [59 Al] XXII. Budafok (1990). Előző
neve: Pentz Károly tér (1948), Törley tér (1900-as
évek). Anna utca 2. és 4. között.
Törley József (1858-1900): pezsgőgyáros. 1881-
ben alapította meg Budafokon a ma is működő
pezsgőgyárat. Budapest főváros törvényhatósá­
gi bizottságának tagja. Mauzóleuma - többszöri
kifosztása ellenére - a városrész látnivalója, jelké­
peinek egyike.
Törő utca [18 A2] XV. Rákospalota (1954). Előző­
leg: Török Ignác utca (1931). Zrínyi utca 12.-től
Fazekas sor 7.-ig.
Török köz [61 B2] XXIII. Soroksár (1974). Török
utcából nyíló zsákutca. Lásd: Török Ignác.
Török köz XXIII. Soroksár. Lásd: Sebész köz
Magyarázat a Török Ignác szócikknél.
Török piac V. Lipótváros. Lásd: Deák Ferenc tér
Törökbálinti út
török piac: a Deák Ferenc tér és Bajcsy-Zsilinszky
út sarkán állt a XIX-XX. században a Wodiáner-
ház, amelyen két török szobra volt. Ezekről ne­
vezték az előtte levő térséget Török piacnak.
Török utca [23 A3, 78 B3-2] II. Felhévíz, Rózsa­
domb (1874).277 Előző neve: Alte Haupt Gasse
(Ó Fő utca) (1822). A Margit utca és a Mechwart
lépcső közötti része Margit körút lett. Margit körút
5/b-től Frankel Leó utca 28.-ig.
török: az elnevezés a török népről történt, különös
összefüggésben a közeli Gül baba-türbével.
Török utca [50 Al] XIX. Kispest (1872). Üllői út
172.-től Vak Bottyán utca 15.-ig.
Török Ferenc: helyi birtokos, akinek a birtoka a
Mátyás király utca, Vak Bottyán utca, Szabó Er­
vin utca és Üllői út között volt. Ezt a területet
Törökfalvának nevezték. Még az 1930-as években
megjelent térképeken is lehetett olvasni a Török­
falva nevet.
Török utca XV. Pestújhely, Rákospalota, Újpalota.
Lásd: Bánkút utca
Lásd: Török Ignác
Török utca XVIII. Bélatelep, Erzsébettelep. Lásd:
Tünde utca
Lásd: Török Ignác
Török utca XX. Kossuthfalva. Lásd: M ézes utca
Lásd: Török Ignác
Török utca XXII. Budafok. Lásd: Ibrik utca
Lásd: Török Ignác
Török utca [57 B2] XXII. Nagytétény (1930-as
évek). Dózsa György út 164.-től Bartók Béla út
153.-ig. Lásd: Török Ignác
Török utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1900-as
évek).249 Előzőleg: Szőlőhegy utca (XVIII. szá­
zad).281 Grassalkovich út 15.-től Könyves utcáig.
Lásd: Török Ignác
Török Bálint utca [64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganzkert­
város (1945). Előzőleg: Csokonai utca (1922).
Üllői út 775.-től Hét vezér tér 1.-ig.
Török Bálint utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-
telep (1900-as évek). Rózsakért utca 10.-től II. utca
17.-ig.
Török Bálint (?-1551): nagybirtokos, főnemes.
1526-ban a mohácsi csatában II. Lajos egyik test­
őre. Előbb I. Ferdinánd, majd János király pártjá­
ra állt. 1541-ben II. Szolimán elfogatta. A kons­
tantinápolyi Héttoronyban halt meg.
Törökbálinti köz XI. Sasad (1954). Előzőleg: 63.
utca. A Törökbálinti út és a Barackos út között.
Területrendezés miatt megszűnt (1974).
Törökbálinti út [33 B3, 34 A3-2] XI. Hosszúrét,
Madárhegy, Pösingermajor, Sasad, Spanyolrét,
XII. Farkasvölgy, Magasút (1929). A házszámok
1.-től 75.-ig a XII. kerülethez, a magasabb páratlan
számok és a páros számok a XI. kerülethez tar­
toznak. Rácz Aladár út 2.-től a főváros és Buda­
örs határáig.
Törökbecse utca
Törökbálint-, nagyközség Pest megyében, Budapest
határánál.
Törökbecse utca [37 Al] VIII. Kerepesdűlő (1929).
Ciprus utcától Salgótarjáni utcáig.
Törökbecse-, helység Torontál vármegyében. (Ma
Jugoszlávia [Szerbia]: Növi Becej.)
Török Flóris utca [49 A2-B3, 61 Bl] XX. Pa­
csirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep
(1880-as évek). Határ út 21.-től Alsó határút 93.-ig.
Török Flóris (1825-1878): honvéd százados. Az
elsők között kezdett építkezni az akkori Erzsé-
betfalván, s az 1870-es években sokat tett a telep
fejlesztése érdekében. 1875-ben helyettes bíró.
A község első elemi iskolájának felépítését szor­
galmazta, és arra adományokat is gyűjtött, de fel­
épülését már nem érte meg.
Török Ignác utca [16 B2, 17 A2-1] IV. Újpest
(1914).201 Erkel Gyula utca 24.-től Szent László
tér 3.-ig.
Török Ignác utca XI. Albertfalva. Lásd: Forgalm i
utca
Török Ignác utca XI. Kelenföld. Lásd: Fejér Lipót
utca
Török Ignác utca XV Rákospalota. Lásd: Törő utca
Török Ignác utca XVI. Árpádföld. Lásd: C söves
utca
Török Ignác (1795-1849): honvéd tábornok. 1849.
október 6-án Aradon kivégezték. 1849. január
5-től április 10-ig Komárom várának parancsno­
ka, júliustól a honvédsereg hadmérnöki karának
főparancsnoka volt.
Törökkő utca [15 A1-2] III. Kaszásdűlő, Törökkő
(1972). Pomázi úttól Csillaghegyi útig.
Törökkő-, lásd a városrészek között.
Törökőr dűlőút XIV. Törökőr. Lásd: Törökőr utca
Törökőr utca [25 A-B3, 81 B3] XIV. Törökőr
(1932). Előzőleg: Törökőr dűlőút (1879), Törökőr
rét (1878). Egressy út 30.-tól Thököly út 103.-ig.
Törökőr: lásd a városrészek között.
Török Pál utca [36 A2, 83 B3, 84 A3] IX. Ferenc­
város (1925). Előzőleg: Oroszlán utca (1874),
Zwei Löwen Gasse (Két Oroszlán utca) (1866),
Löwen Gasse (Oroszlán utca) (1838). Lónyay ut­
ca 2.-től Ráday utca 3.-ig.
Török Pál (1808-1883): református püspök. Ő ala­
pította a pesti református teológiai intézetet és a
református főgimnáziumot (1859).
Török Sándor utca XV. Pestújhely. Lásd: Bánkút
utca
Török Sándor (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Törökszegfű tér [25 Bl] XV. Rákospalota (1958).
Széchenyi út és Tátika utca között.
Törökugrató utca [34 A3, 46 Al] XI. Gazdagrét
(1984).208 Rétköz utcától Gazdagréti útig.
törökugrató', egy monda szerint a török időkben
egy magyar vitéz és egy török főkatona bajvívá­
sának helye. A magyar vitéz úgy irányította lovát
592
Török Pál utca
A Lónyai és a Ráday utca közötti kis utcában
járunk, amely 1838-tól a közeli Két Oroszlán
vendégfogadóról Zwei Löwen Gasse, azután ma­
gyarosítva Két Oroszlán, végül Oroszlán utca.
Az egykori városszerte ismert fogadó története
a XVIII. századba nyúlik vissza. Bár azt sem
tudjuk pontosan, mikor nyitották meg, any-
nyi bizonyos, hogy a ház 1775-ben már viselte
a Két Oroszlán nevet, és várta a két városból
és a messzi vidékről érkező nemesurakat, akik
már csak azért is szívesen tértek be ide, mert a
Két Oroszlán tizenhat lakószobával és hatalmas
istállókkal dicsekedhetett. De jó borért és kel­
lemes cigányzenéért sem kellett a szomszédba
menni - így hát nem is meglepő, hogy az 1860-
as, 70-es évektől kezdve a Két Oroszlán mind
híresség, mind népszerűség dolgában lepipálta a
többi pesti fogadót. Am a század végére fokoza­
tosan kezdte elveszíteni jelentőségét. A városba
jövő forgalom egyre inkább a pályaudvarokon
bonyolódott le, ráadásul a bérlők is csak „erköl­
csileg kifogásolható módon” tudtak bevételt sze­
rezni. így 1881 áprilisában a fővárosi közgyűlés
megvette az épületet, nem sokkal később pedig
megszüntette az itt működő kocsmát és vendég­
lőt, és a Kálvin téri főbejáraton kívül minden
kaput befalaztatott. Ám a kis házat szerencsére
elkerülte a lebontás veszélye, s napjainkban újra
egyházi tulajdonba került. A XIX. század egyik
leghelyesebb pesti fogadója azóta lakóházként
funkcionál, illetve irodák működnek a falai kö­
zött, de a házbelső ma is méltóképpen őrzi a rég
letűnt idők hangulatát. A tágas udvar például a
második világháború során súlyosan megsérült
Kálvin téri Danubius-kút egyik eredeti mellék­
alakjának ad helyet, a bejárat felett pedig ott
gubbaszt a mára már igencsak megkopott két
kőoroszlán. Az utcácska azonban 1925-től Tö­
rök Pál református püspök nevét viseli. Nem
véletlenül, hiszen névadójához fűződik a re­
formátus teológiai intézet alapítása 1855-ben,
amely nyolc évvel később az egyházközség telké­
nek Oroszlán utcai részén elkészült kétemeletes
épületben kapott helyet. Ugyancsak itt helyezték
el a Ráday família könyvtárát, amelynek szintén
Török Pál volt a megvásárlója, és ezzel meg-
mentője.
a vívásnál, hogy a török, amikor rárohant, leesett
a szikláról.
Törökverő út [47 A-B3, 59 Al] XI. Albertfalva
(2007). Fibula utcától Panel utcáig.
Törökvész lejtő [22 A-B2] II. Vérhalom (1954).
Előzőleg: 40. utca. Törökvész út 40.-től Gárdonyi
Géza utca 18.-ig.
593
Törökvész út [21 Bl, 22 A1-B2, 78 A2] II. Csatár­
ka, Nyék, Törökvész, Vérhalom, Zöldmái (1928).
Vérhalom utca 43.-tól Görgényi út 2.-ig.
Törökvész: lásd a városrészek között.
Törpe utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd: M ecset
utca
Törpe utca [34 B2] XII. Németvölgy (1906). Kiss
János altábornagy utca 52.-től Apor Vilmos tér
4.-ig.
Törpegém utca [54 Bl] XVII. Rákoskert (2005).
Strázsahegyi úttól Zsoltina közig.
A törpegém, más néven pocgém a gólyaalakúak
rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába tartozó
kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje.
T örpeharcsa utca [58 B3] XXII. Budatétény
(1994).248 Naphal utca 40.-től Balin utca 39.-ig.
Törvény utca [63 B2, 64 A2] XVIII. Újpéterite-
lep (1966). Előzőleg: Fő utca (1898). Vasút utca
26.-tól Szálfa utca 10.-ig.
Törzs utca III. Óbuda (??). Solymári utcától Bécsi
útig. Területrendezés miatt megszűnt (1967).
Törzs utca [15 A3, 23 Al] III. Óbuda (1972). A kö­
zelben megszűnt Törzs utca nevének újrafelhasz­
nálása. Szőlő utca 94.-től Teszársz Károly utcáig.
Tövis utca [22 B2, 78 A2] II. Vérhalom (1990). Elő­
ző neve: Mihályfi Ernő utca (1978), Tövis utca
(1909). Törökvész út 2.-től Törökvész lejtőig.
T övis utca [60 B3, 61 A3] XXI. Királyerdő
(1937).242 Repkény út 11.-től Szent István út
204.-ig.
Tövis utca [46 B2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Jobbágy út 26.-tól Csésze utca 21.-ig.
T övishát utca [63 A-Bl] XVIII. Gloriett-telep
(1990).227 Ipacsfa utca 8.-tól Benedekfalva utcáig.
Tövishát: tájegység neve Erdélyben. Ma Románia.
Tőzeg utca [57 A3] XXII. Nagytétény (1982). An­
ger Jakab utca 60.-tól Harangozó utca 73.-ig.
Trágya utca IX. Ferencváros. Lásd: M átyás utca
trágya: az elnevezés az egykor itt volt majorságok­
ban keletkezett trágyára utal.
Traktor utca XIX. Kispest. Lásd: Endresz György
utca
traktor: az elnevezés a közelben termelő Vörös
Csillag Traktorgyárban készített munkagépekre
utal.
Transzform átorgyár utca [59 B2] XXI. Gyár­
telep (2004). Varrógépgyár utcától Mag utcáig.
A megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár egyik üze­
mére emlékeztet az elnevezés.
Traydl Platz V. Belváros. Lásd: Búza tér
Traydl: gabona (pesti német dialektusban).
Trefort utca [36 A2, 84 A2] VIII. Józsefváros
(1872). Puskin utca 8.-tól Szentkirályi utca 9.-ig.
Trefort Ágoston (1817-1888): művelődéspolitikus,
publicista, országgyűlési képviselő, miniszter, a
Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,
igazgató tagja, majd elnöke.
Tulipán utca
Trencsén utca XVIII. Liptáktelep, XIX. Kispest.213
Liszt Ferenc utca és Kolozsvár utca között. 1949.
december 31-ig Kispesthez tartozott. Területren­
dezés miatt megszűnt (1973).
T ren csén utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Kárpát utca 10-12.-től Érsekújvár utca
19.-ig.
Trencsén utca [50 A3 (Tre.)] XX. Gubacsipuszta
(1932).239 Losonci utca 8.-tól Ipolyság utca 5.-ig.
T rencséni utca [22 A3, 34 Al] XII. Istenhegy,
Kissvábhegy (1925). A Kissvábhegyi természet-
védelmi terület határától a Zsibói utcáig, onnan
zsákutca a Fogaskerekű vasúiig.
Trencséni utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Szerencse
utca
Trencséni utca [46 B3-2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Honfoglalás utca 96.-tól Ringló út 107. ig.
Trencsén: helység Trencsén vármegyében, annak
székhelye. (Ma Szlovákia: Trencin.) Krónikák
szerint már a rómaiak idején is, de különösen a
morva-szláv birodalom alatt erős vár állt itt. Tör­
ténelmünkben is fontos szerepe volt. 1790-ben
leégett. Római kori neve: Laugaritio, német neve:
Trentschin.
Trófea utca [14 Bl, 15 Al] III. Kaszásdűlő (2009).
trófea: győzelmi jelvény, tárgy, zsákmány. Va­
dászoknál a lelőtt állat, annak tartósított test­
része.
Trombitás út [22 B3] II. Országút, Pasarét, Török­
vész (1880). Szilágyi Erzsébet fasortól Pasaréti út
7.-ig.
Trombitás: a Szilágyi Erzsébet fasor és az út sarkán
működő Trombitás nevű vendéglőről.
Trödler Gasse V Belváros. Lásd: Párizsi utca
Trödler: zsibárus (németül).
Truckei Gasse I. Víziváros. Lásd: Száraz utca
Tuba utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1964). Előző­
leg: Szilágyi Dezső utca (1910-es évek). Mártírok
útja 7.-től Nagykőrösi útig.
tuba: nagyméretű, basszus hangú rézfúvós hangszer.
Tubarózsa utca [42 B3, 43 A3] XVII. Rákoscsaba
(1984). Anna utca 10.-től 127 594/208 helyrajzi
számú telekig.
Tudor utca I. Krisztinaváros. Lásd: Orvos utca
Tudor utca II. Országút. Lásd: Buday László utca
tudor: a tudós régies megnevezése.
Tujafa utca [12 A2] II. Máriaremete (1980). Elő­
zőleg: Páfrány utca (1930-as évek). Ördögárok
utca 191.-től Hímes utca 35-37.-ig.
Tulipán dűlő [33 A2] XII. Csillebérc.196 Nem hiva­
talos elnevezés.
Tulipán utca II. Hársakalja.198 Lásd: Gerbera utca
Tulipán utca [22 B3, 78 A3] II. Rézmál (1907).
Aranka utca 8.-tól Alvinci út 7-9.-ig.
Tulipán utca [7 A3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Ürömi út 35.-től a Róka-hegyi természetvédelmi
terület határáig.
Tulipán utca
Tulipán utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Citrom utca
Tulipán utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: T uli­
pánfa utca
Tulipán utca XVII. Rákoskert. Lásd: Kerekeskút
utca
Tulipán utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1900-as
évek).231 Gyöngyvirág utca 17-19.-től Thököly út
8-10.-ig.
Tulipán utca [50 B3-2] XIX. Kispest (1992). Elő­
zőleg: Ságvári Endre utca (1948), Tulipán utca
(1900-as évek).214 Tóth Árpád utca 25.-től Áchim
András utca 106.-ig.
Tulipán utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).242
Repkény út 28.-tól Csalitos út 41.-ig.
Tulipánfa utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1974). Előzőleg: Tulipán utca (1920-as évek).
Szalmarózsa utcától Rózsa utca 70.-ig.
Tungsram utca [17 Al] IV. Újpest (1984). Eperjesi
utca 1.-től Erdősor utca 25.-ig.
Tungsram: a kerület egyik nagyüzeme, amelynek
története 1872-ben kezdődött. Ekkor alapított
Egger Béla egy távírdaszerelő műhelyt. 1882-ben
testvérével gyárat helyeztek üzembe, amelyben az
Edison által feltalált szénszálas izzólámpákat gyár­
tották. 1896-ban létrehozták az Egyesült Izzólámpa
és Villamossági Részvénytársaságot és 1901-ben
felépítették a sokszor modernizált - 1911-től a
TUNGSRAM márkanevet viselő - gyárat.
Túra utca [42 A1-B2] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954).219 Előzőleg: Kapisztrán János utca (1920-as
évek). Újtelepi út 33.-tól Diadal utca 43.-ig.
Túra', nagyközség Pest megyében.
Túrán tér [25 B3] XIV. Alsórákos (1991). Előző­
leg: Vadas Andor tér (1953), Túrán tér (1928).212
Túrán utca 3. és 5. között.
Túrán utca [25 B3] XIV. Alsórákos (1991). Elő­
zőleg: Vadas Márton utca (1953), Túrán utca
(1928).212 Egressy út 130.-tól Pósa Lajos utca
17.-ig.
1. Túrán: sivatagos alföld a Kaszpi-tengertől keletre.
2. Turánizmus: az 1910 körül kialakult fajelmélet,
amely az ősi magyar-turáni rokonság téveszméjét
hirdeti.
Turbán utca [23 A3, 78 B2] II. Rózsadomb
(1969) 277 Apostol utcától Vérhalom utcáig.
turbán: kendőből csavart férfi fejfedő.
Turbina utca [24 Al] XIII. Angyalföld (1953).
Előzőleg: Láng László utca (1938), Csáklya utca
(1897). Váci út 152.-től Újpesti rakpartig.
turbina: az elnevezés az utcában álló Láng-gépgyár­
ra utal, amelynek kiváló termékei közé tartoznak
a turbinák.
Túri István út [62 B3, 74 Bl] XXIII. Soroksár
(2001). Vecsés úttól Pétermajorig. Előzőleg: Tan­
gazdasághoz vezető út (1954), Majori út, Béke­
harc út.
Dr. Túri István (1933-1999): a Kertészeti és Sző­
594
lészeti Főiskolán kapott diplomát 1957-ben, ahol
később az egyetemi gyakornoktól a docensi foko­
zatig bejárta a ranglétrát. Mindenekelőtt a pap­
rika nemesítése terén alkotott maradandót. Több
szakkönyv írója vagy társszerzője, szakirodalmi te­
vékenysége során elsősorban a gyakorlati fogások
megtanítására törekedett.
Turista köz [22 Bl] II. Pálvölgy. A Turista út nagy
kanyarulatában észak felé nyíló, majd egy ellip­
szisszerű kanyart leírva a Turista utcába visszaté­
rő utca.
Turista út [22 A-Bl] II. Pálvölgy (1954). Előzőleg:
248. utca. Vihorlát utca 176.-tól Szalamandra út
21-23.-ig.
Turistaszállás utca X. Kőbánya-Kertváros. Tarka­
rét utcától Tündérfürt utcáig. Budapest 1990
után kiadott atlaszaiban szereplő név. A kerület
nyilvántartása szerint a Bogáncsvirág utca egy
része.
Turján köz [73 Bl] XXIII. Soroksár (2001). Taling
utca 31,-nél nyíló utca.
Turjános körút [18A-B1-2] XV. Rákospalota
(2009). Négyzet alakú lakótelepet ölel három ol­
dalról. Külső Fóti úttól indul és oda tér vissza.
turján: bozótos, nádas, ingoványos hely. Az elneve­
zés emlékeztet az itt volt állapotra.
Túrkeve utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Bíbor utca (1952), Bihar utca (1930-as
évek). Olajfa utca 11-13.-tól Torma utca 5-7/a-ig.
Túrkeve: város Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Turm Gasse V. Belváros. Lásd: Torony utca
Turm: torony (németül).
Tumer Kálmán utca XX. Pesterzsébet (1959). Lásd:
Erdő utca
Tumer Kálmán (1914-1956): hegesztő. 1956. no­
vember 4-én a lakásán agyonlőtték.
Turóc utca [16 A3] XIII. Vizafogó (1900).210 Ma­
rina sétánytól Cserhalom utcáig.
Turóci utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Hollandi utca 21.-től Gádor utca 126.-ig. Turóc:
vármegye Magyarország északi részén. (Ma Szlo­
vákia része: Turiec.)
Turóci B alázs utca [60 B2] XXI. Királyerdő
(1930).244 Tiborc utca 8.-tól Martinász utca 5.-ig.
Turóci Balázs: Csepel ispánja volt 1435-ben.
Turul köz [12 B3] II. Máriaremete (1999). Határ
út 34.-től a Turul utcáig, tovább zsákutca.
Turul park [51 B3] XVIII. Bókay-telep (2012). A
fővárosi véleménnyel ellentétesen nevezte el a ke­
rület, többes elnevezés lett.
Turul utca [12 A-B3] II. Máriaremete (1910-es
évek). Az 1930-as években hozzácsatolva a Csaba
utca (1910-es évek) a Rézsű utca és Ördögárok
utca között. Máriaremetei út 93/b-től Rézsű utca
23.-ig.
Turul utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep, Rákoskert.
Lásd: M erzse utca
595
Turul utca XVIII. Bókaytelep, Gloriett-telep. Lásd:
Cziffra György utca
Turul utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Cukrász utca
Turul utca XXI. Csepel-Belváros (1930). Bajnok
utca és Állomás tér között. Területrendezés miatt
megszűnt (1970).
turul: az ősmagyar hitvilágban szereplő sas- vagy
sólyomféle madár, totemállat. A monda szerint
Emesét turul termékenyítette meg, és így szüle­
tett meg Álmos.
Tusa utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1998). Máté
apostol utcától Horgász partig.
Tusnád utca XVIII. Ganzkertváros.224 Lásd: Kékes
utca
Tusnád utca [64 A-Bl] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1940).238 Brassó utca 23.-tól Halomi út 56.-ig.
Tusnád utca [50 A3] XX. Gubacsidűlő (1937).239
Mártírok útja 205.-től Hunyadi János tér 22.-ig.
Tusnádi köz [34 Al] XII. Kissvábhegy (1966).
Istenhegyi út 35/b-től Tusnádi utca 9.-ig.
Tusnádi utca [34 A-Bl] XII. Kissvábhegy (1925).
Trencséni utca 8.-tól Zeke utca 12.-ig.
Tusnádi utca XVII. Rákoskert. Lásd: Nyomdok utca
Tusnád: helység Csík vármegyében. (Ma Romá­
nia: Tu§nad.)
Tutaj utca [23 B2, 24 A2, 79 B2] XIII. Újlipótváros
(1896).210 Váci út 66/a-tól Pannónia utca 81.-ig.
tutaj: egymás mellé kapcsolt szálfákból álló vízi jár­
mű. A XX. század elejéig az ország északi részé­
ből eredő folyókon így szállították a fát a Dunáig.
Ez a neve a parthoz kötözött lapos úszóműnek is.
Tutajos utca [61 A3 (Tutaj.)] XXI. Királyerdő
(1975).272 Előzőleg: Taralyos utca (1937). Dam­
janich János út 190.-től Vitorlás utca 19.-ig.
Túzok köz [40 A2] X. Felsőrákos (1982). Túzok
utca 3-5.-nél nyíló zsákutca.
Túzok utca [40 A2-1] X. Felsőrákos (1973).
A Gyárdűlőben megszűnt Túzok utca nevének fel-
használása. Keresztúri út 200.-tól Pesti határútig.
Túzok utca X. Gyárdűlő. A Bihari utca és Árpa utca
között. Területrendezés miatt megszűnt (1968).
túzok, a mezőkön élő, pulyka nagyságú, nehéz
röptű, fokozottan védett madár.
Tű utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1973).
Gyöngyvirág utca 38-40.-nél nyíló zsákutca.
Tücsök lépcső [33 A2] XII. Csillebérc.196 Nem hi­
vatalos elnevezés.
Tücsök utca [33 Bl] XII. Svábhegy (1886). Diana
utca 3.-tól Szép kilátás útig, tovább zsákutca.
Tükör utca I. Víziváros. Lásd: Donáti utca
Tükör utca V. Lipótváros. Lásd: Tüköry utca
Tüköry Damm V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros.
Lásd: Szent István körút
Tüköry utca [35 Bl, 83 A1 (Tűk.)] V. Lipótváros
(1960). Előzőleg: Tükör utca (1879), Spiegel Gas­
se (1850). Arany János utca 10.-től Széchenyi utca
7.-ig.
Tüköry-töltés
Tüköry utca
A Dunával párhuzamosan futó, néhány házból
álló kis utca, mely az Arany Jánosról és a Széche­
nyiekről elnevezett utcákat köti össze egymással
(ilyenformán szomszédsága felette előkelőnek
mondható), az 1700-as évek vége felé alakult ki,
mikor is a Lipótváros kialakításához és területé­
nek szabályozásához hozzáláttak.
Tudatos tervezőmunka gyümölcse az ekkor
születő új városnegyednek. Mérnökök rajzolták
vonalait, s ők érezték úgy, hogy éppen ezen a
helyen fekvő telkeken keresztül egy köznyi ut­
cácskát feltétlenül meg kell nyitni. így kívánják a
modern város- és közlekedésrendezés szempont­
jai. A város pedig a kisajátítással nyert közterü­
letet - mintegy kompenzációként - az erre a ne­
mes tettre kényszerűért telektulajdonosról Spiegel
Gassénak nevezte el 1850-ben.
Spiegel József Tamás kora kiemelkedő egyé­
nisége volt, aki - mint megbízható vállalkozó
- hamar kivívta kortársai körében az általános
elismerést. 1831-ben pedig érdemeire és egyre
szaporodó vagyonára való tekintettel nemesi cí­
met is kapott, és egyidejűleg jogot arra, hogy ne­
vét magyarra fordíttassa, s azután így használja.
Ettől az esztendőtől kezdve Tüköry néven élte
életét a jómódú család a régi Pesten. A Spiegel
Gasse elnevezés azonban továbbra is megmaradt
majd’ háromnegyed évszázadon keresztül, míg
azt a házsort is utol nem érte az utcanév-magya­
rosítás divathulláma. A nem elég körültekintő
fordítók - ahogy sok más utca esetében - itt sem
szántak sok időt az utca történetének és eredeti
keresztelője indítékainak megismerésére, így az­
tán szó szerint írták át németről magyarra a ne­
vét. 1879-től ezért találkozhattak itt a táblákon
a Tükör (és nem a Tüköry) elnevezéssel a pesti
járókelők, s csak jóval később, 1960-ban - ami
köztünk szólva elég meglepő és ritka esemény
volt, ismerve az akkori utcanév-változtatások
szokásait és nem éppen a várostörténetre építő
elveit - állították helyre az eredeti, históriai logi­
kájából kibillentett névalakot. Ettől kezdve nem
a Spiegel családnak, hanem Szicília nemzeti hő­
sének lett magyar katonának állít emléket.
Tüköry Lajos (1830-1860): az 1848-1849-es sza­
badságharc katonája. Törökországba emigrált, ott
katonaként őrnagy lett, majd Olaszországban a
magyar légió tagjaként harcolt Garibaldi seregé­
ben. Palermo ostrománál halt hősi halált, Szicília
nemzeti hőse.
Tüköry-töltés V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros. Lásd:
Szent István körút
Tüköry-töltés. Tüköry-védgáv. a XIX. században a
Duna árvizeinek kivédésére építették. Nevét az
Tűlevél utca
1860-as években mellette megnyílt Tüköry mula­
tóról kapta.
Tűlevél utca [40 Bl] XVI. Mátyásföld (2009). Bö-
kényföldi útból nyíló zsákutca.
Tülök utca [51 A3, 63 Al] XIX. Kispest (1966).
Előzőleg: Gyimes utca (1940). Kolozsvár utca
87.-től Méta utca 29/f-ig.
Tünde utca XIII. Angyalföld. Lásd: Dunyov István
utca
Tünde utca [52 A2-1] XVIII. Bélatelep, Erzsébette-
lep (1910-es évek). Előzőleg: a Bélatelepen Török
utca (1920-as évek). 1945-ben csatolták a Bélate-
lepet Pestszentlőrinchez, ekkor lett mindkét oldala
Tünde utca. Gyömrői út 186.-tól Almos utcáig.
Tünde: Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde”
című drámájának női főalakja.
Tündér lépcső [34 Al] XII. Orbánhegy (1993).
Tündér utcától Thomán István utcáig.
Tündér utca IV Istvántelek. Lásd: Ősz utca
Tündér utca [34 Al] XII. Istenhegy, Orbánhegy
(1886). Kakukk út 3.-tól Költő utca 18/b-ig.
Tündér utca XVI. Cinkota. Lásd: Mokány utca
Tündér utca XVII. Rákoskert. Lásd: Andrásfa utca
Tündér utca XXII. Budafok. Csak a város 1925. évi
utcajegyzékében.
Tündérfürt utca [40 A2-B3] X. Kőbánya-Kert­
város (1979). Jászberényi úttól a X. kerület és a
XVII. kerület közigazgatási határáig.
tündérfürt: bugás fürtben álló fehér virágú hegyi
növény.
Tündérhegyi út [21 A2-3] XII. Jánoshegy, Zugliget
(1870). Jánoshegyi úttól Mátyás király útig.
Tündérhegy: 385 méteres magaslat az út fölött.
Tündérkert utca [34 A1 (Tündérk.)] XII. Orbán­
hegy (1987). Tündér utca 16.-nál nyíló zsákutca,
tündérkert: az elnevezés hangulatában illeszkedik
a közvetlen környezetében lévő utcanevekhez.
Tündérlaki m élyút [35 A2, 82 B3] I. Gellérthegy
(1928). Szirtes út 13.-tól Számadó utca 11.-ig.
T ündérliget utca [7 A3, 15 Al] III. Mocsáros
(2002). Határ úttól Róza közig.
Tündérrózsa utca [58 A3, 70 Al] XXII. Nagytétény
(1992). Előzőleg: Rákóczi Ferenc utca (1910-es
évek). Nagytétényi út 209.-től Bucó utca 33.-ig.
tündérrózsa: tavakban, lassan folyó vizekben élő,
a víz felszínén úszó, nagy levelű, nagy virágú nö­
vény. Minden hazai fajtája védett.
Tündérvár utca [14 Al] III. Csúcshegy (2009).
Vadóc utcától Aranypatak utcáig
Tündérvirág utca [6 B3] III. Ürömhegy (2002).
Lajtorja utcától Héthalom utcáig.
Türbe tér [23 A3, 78 B2] II. Rózsadomb (1974).277
Mecset utca 18. és Turbán utca 9. között.
türbe: boltozott, nyolcszögletű mohamedán sír­
templom. Itt található Gül Baba türbéje, amelyet
1543-1548 között építettek az akkori budai pasa
rendeletére.
596
Türbe tér
A magyarországi török építészeti emlékek igen
kis számú csoportját alkotják a mohamedán sír­
emlékek, a türbék. A hódoltság idejéből hazánk­
ban mára mindössze két türbe maradt meg, ame­
lyekből megismerhetjük ezen alkotásokat: a bu­
dai Gül Baba türbe és a pécsi Idrisz Baba sírem­
léke. A rózsadombi terecske nevét adó türbét a
török hódoltság első éveiben, pontosabban 1543
és 1548 között Mehmed pasa emeltette a Budán
virágokat nevelő férfi, a „rózsák atyja”sírja fölé.
A közelben bektasi derviskolostort alapítottak,
amelynek lakói a sírt is gondozták. A rend szoká­
sai közé tartozott Allah dicsérete zenével és tánc­
cal, sőt, számukra a borfogyasztás is megengedett
volt. Buda 1686-as visszafoglalása után a mai
Rózsadomb területét a jezsuiták kapták meg, akik
Szent Józsefnek szentelt kápolnává alakították át
a szőlődombon álló épületet. Török jellégét meg­
változtatva a kőkupola fölé magasított domború
tetőt és kis tornyot emeltek, a falakba ovális abla­
kokat vágtak. A szőlővel beültetett terület a türbe
szomszédságában emelt stációk után a XIX. szá­
zad végéig a Kálvária-domb nevet viselte. Miu­
tán a jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták, ez a
birtokuk előbb a város tulajdonába, majd ma­
gánkézbe került. A szőlőhegyi kápolna eredeti
rendeltetése feledésbe merült, csak az idelátogató
török zarándokok ápolták a szent dervis emlékét.
Többszöri tulajdonosváltást követően a terület -
a rajta álló türbével együtt - Wagner Jánosnak,
a pesti Vigadó kivitelezőjének birtokába került
1864-ben. A jeles építész az 1880-as évek végén
az egész domboldalt teraszos és támfalas kialakí­
tással tette alkalmassá egy reprezentatív, nagymé­
retű villa befogadására, amely - bár maga a Wag-
ner-villa a világháborús ostrom során elpusztult
- napjainkban is körülveszi a parányi türbét, a
rózsadombi tér nevét is adó ékszerdobozt.
Türelem utca VIII. Józsefváros. Lásd: Kisfaludy utca
türelem: a név valószinűleg II. József 1789-ben
kelt türelmi rendeletére utal, amely megengedte a
protestánsok szabad vallásgyakorlását.
Türken Platz VI. Terézváros. Lásd: Deák Ferenc tér
Türken: török (németül).
Türkiz utca [63 B3] XVIII. Belsőmajor (2007).
Ózon utcától Topáz utcáig.
türkiz: világoskék vagy zöldeskék színű, átlátszat­
lan féldrágakő.
Türr István utca [16 Bl, 17 Al] IV. Újpest (1914).
Attila utca 85.-től Szent László tér 4-5.-ig.
Türr István utca [35 Bl, 83 A2] V. Belváros
(1908). Előzőleg: Kis Híd utca (1874), Kleine
Bruck Gasse (1800-as évek), Alte Bruck Gasse
(Régi Híd utca) (1788), Bruck/Brücken Gasse
597
(Híd utca) (1770), Am Donau Rundel (A du­
nai rondellánál) (XVIII. század), Pastein Gasse
(Bástya utca) (XVIII. század). A budai kapunál
(1695).126 Apáczai Csere János utca 7.-től Váci
utca 5.-ig.
Türr István (1825-1908): hivatásos katona Euró­
pa számos országában. 1860-ban mint Garibaldi
vezérkari főnöke altábomagyi rangot kapott, és
rábízták Nápoly kormányzását. A kiegyezés után
hazatért. Részt vett a Panama- és a Korinthoszi-
csatoma tervezésében és a Ferenc-csatorna építé­
sében. Szabadkőműves.294
Tüske köz [22 A2] II. Törökvész (1982). Tüske ut­
cából nyíló zsákutca.
Tüske utca [22 A2] II. Törökvész (1929). Bimbó út
135.-től Endrődi Sándor utcáig.
Tüskés utca III. Békásmegyer (2002). Rózsadomb
utcából nyíló zsákutca
Tűz utca IX. Ferencváros. Lásd: Brand Gasse
Tűzálló köz [39 A2] X. Téglagyárdűlő (1953). Elő­
zőleg: Tűzálló utca egy része. Algyógyi utcától
Tárna utca 5.-ig.
Tűzálló utca X. Téglagyárdűlő. Lásd: Porcelán utca
tűzálló: az elnevezés az itt működő tűzállótégla­
gyárra utal.
Tüzér bástya I. Vár (XVIII. század.) A Bánffy utca
és a Fehérvári kapu között. Ma is megvan, de nincs
neve.
Tüzér utca [7 A-B2] III. Békásmegyer (1900-as
évek). Mező utca 6.-tól Honvéd utca 4.-ig.
Tüzér utca [24 A2, 80A2-B1] XIII. Angyalföld
(1884).235 Bulcsú utca 19/b-től Róbert Károly
körút 55.-ig.
Tüzér utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1925).
Achim András utca 28.-tól Pataky István utca 9.-ig.
Tüzér utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Árpád utca 81.-től Gádor utca 72.-ig.
Tüzérség tér I. Vár. Lásd: Palota tér
tüzérség-, a hódoltság alatt itt volt a török tüzérség
lőszerraktára.
Tűzföld utca [8 A3-2] III. Csillaghegy (1963). Mar­
gó utcától Sinkovics Imre utcáig.
Tűzföld-. Dél-Amerika legdélibb területe.
Tűzharcos utca XIX. Kispest. Lásd: Táncsics M i­
hály utca
Tűzharcos utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Hitel Már­
ton utca
tűzharcos-, az 1938. évi IV. törvénycikk rendelke­
zik az I. világháború tűzharcosairól. „Ezt a címet
az viselheti, aki az 1914-1918-as világháborúban
teljesített arcvonalbeli szolgálat alapján a Károly-
csapatkereszt igazolt tulajdonosa.” A kitüntetést
IV. Károly király alapította 1916-ban. Csak azok
Tyúk utca
kaphatták, akik 12 heti harctéri, arcvonalbeli
szolgálatot teljesitettek, és ezalatt harcban is részt
vettek. A törvény igen sok kedvezményt biztosí­
tott a tűzharcosoknak, mind a gazdasági életben,
mind szociális téren.
Tűzifa tér I. Víziváros. (Agadzs pazari).53 A Széche­
nyi lánchíd és az Ybl Miklós tér között.
Tűzkő utca [34 A3] XI. Gazdagrét (1985).208 Rét­
köz utcától Csíkihegyek utca 7.-ig. Tűzkő: az utcát
a közeli budaörsi Tűzkő-hegyről nevezték el, ahol
valaha tűzkövet bányásztak.
T űzliliom park [36 A2] IX. Ferencváros (2007).
A Tűzoltó utca és Liliom utca sarkán, a Tűzoltó
utca 58 és 60. számú telkek összevonásával kiala­
kított közterület.
T űzliliom utca [58 A3-B2] XXII. Budatétény
(1983). Rákóczi út 6.-tól Rózsakért utca 11.-ig.
tűzliliom-. nagy, tölcséres, narancssárga virágú (kerti
dísz) növény.
Tűzmester utca [57 B3 (Tűzm.)] XXII. Nagytétény
(1987). Előzőleg: 858. utca. Március 15. utca
58.-tól Petőfi Sándor utca 17.-ig.
tűzmester, tűzfegyverek kezelésére, robbanószer-
kezetek használatára kiképzett katona. Régen: tüzér
őrmester. A név a környező utcák neveivel együtt
az 1848-1849-es forradalomhoz és szabadság-
harchoz kapcsolódik.
Tűzoltó utca VI. Terézváros. Lásd: Szegfű utca
Tűzoltó utca [36 A2-B3, 84 A3] IX. Ferencváros
(1874). Előzőleg: Nagy Flórián utca (Grosse Flo-
riani Gasse) (1850-es évek), Floriani Gasse (Fló­
rián utca) (1817).8 Ferenc körút 39.-től Haller utca
68.-ig.
tűzoltó', korábban Flóriánról, a tűztől védő szent­
ről volt elnevezve, ezért kapta a magyarosításkor ezt
a nevet.
Tűzoltó utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Bakan­
csos utca
Tűzoltó utca XXII. Budafok (1920-as évek). Mária
Terézia utca és Verseny utca között. Területrende­
zés miatt megszűnt (1970).
Tűztelep utca I. Vár. Lásd: Lovarda utca
tűztelep: az ágyútelep régies neve.
Tűztövis utca [9 Al] IV. Székesdűlő (1991). Kál-
mos utcától Székesdűlő sorig.
Tűzvirág utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1967).
Előzőleg: Sziget utca (XIX. század). Nagytétényi
út 317-319.-nél nyiló zsákutca.
tűzvirág-. a gólyahír és a körömvirág tájneve.
Tyúk utca V. Belváros. Lásd: Fővám tér, Só utca,
Váci utca
tyúk: a városfalon lévő kis kijárathoz (Hühnerloch,
azaz Tyúkkapu) vezetett.

U nyugati oldalán a hódoltság végén kialakult lakó­
Udvard utca [25 A2, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1929).211 Az M3-as autópályától a Szőnyi út 1.-ig,
utána zsákutca.
Udvard: helység Komárom vármegyében. (Ma
Szlovákia: Dvory nad Zitavou.)
Udvarhely utca Pasarét. Lásd: Sodrás utca
Udvarhely utca [51 A3] XIX. Kispest (1940).213
Kolozsvár utca 49.-től Temesvár utca 72. után
zsákutca.
U dvarhely utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta
(1937).239 Kéreg utca 2.-től Alvinci utca 1.-ig.
Udvarhelyi utca [27 Al-2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1920-as évek). Csömöri út 170.-től Kés­
márki utca 9.-ig.
Udvarhelyi utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: P eli­
kán utca
Udvarhely: vármegye a történelmi Magyarország
délkeleti részében, Erdélyben. Ma Románia része.
Ugarszél út [61 B2-3] XXIII. Soroksár, Soroksár-
Újtelep (1988). Tószeg utca 38.-tól Szentlőrinci
útig.
ugarszél: az itt volt ugarra emlékeztet. (Ugar: meg-
műveletlen föld.)
U gocsa utca [34 Bl-2, 82 A2] XII. Krisztinaváros,
Németvölgy (1900). Kiss János altábornagy utca
23.-tól Böszörményi út 14.-ig.
U gocsa utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Zemplén utca 18.-tól Forgó utca 41.-ig.
Ugocsa: vármegye a történelmi Magyarország ke­
leti részén. Ma Ukrajna (Kárpátalja) és Románia
része.
Ugor utca [38 A3] X. Óhegy (1930).276 Vaspálya utca
21.-től Mongol utca 41.-ig.
ugor: a magyarokat, vogulokat és osztjákokat ma­
gában foglaló nyelvcsalád, illetve népközösség
neve.
Ugró Gyula utca [9 A3, 17 Al] IV. Újpest (1991).
Előzőleg: Dallos Ida utca (1980). Erdősor út 2.-től
Erdősor út 26.-ig.
Ugró Gyula (1864-1949): ügyvéd. 1906-ban köz­
ségi bíró Újpesten. 1907-ben a várossá alakulás­
kor polgármesterré választották. Hivatalát 1913-ig
töltötte be. Az I. világháborúban 100%-os hadi­
rokkant lett. 1918-1919-ben újra polgármester,
majd városi képviselő. Az Újpesti Torna Egyesü­
let (ÚTÉ) egyik alapítója és főtitkára. Helyi lapok
szerkesztője. Megírta Újpest monográfiáját. Részt
vett a politikai életben, szociális intézményeket
hozott létre.
U grón Gábor utca [34 B3, 46 Bl] XI. Sasad
(1935). Brassó úttól Beregszász útig.
Ugrón Gábor (1847-1911): jogász, politikus, újság­
író, országgyűlési képviselő.
598
Új mahalle I. Vár (XVI-XVII. század). A Palota tér
negyed. Ma romkert. Lásd: Palota tér
Új temető utca XVIII. Liptáktelep, XIX. Kispest
Lásd: Puskás Ferenc utca
Új tér V. Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Új utca I. Krisztinaváros. Lásd: Attila utca
Új utca I. Víziváros. Lásd: Toldy Ferenc utca
Új utca III. Békásmegyer (XIX. század). Hősök te­
re és Táncsics Mihály utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1970).
Új utca III. Óbuda. Lásd: Pacsirtam ező utca
Új utca IV. Újpest. Lásd: Aradi utca
Új utca VI. Terézváros. Lásd: Zichy Jenő utca
Új utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Kazinczy utca
Új utca VIII. Józsefváros. Lásd: Auróra utca
Új utca XV. Rákospalota. Körvasút és Tóth István
utca között (1908 előtt). Területrendezés miatt meg­
szűnt (1930-as évek).
Új utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Petőfi utca
Új utca [41 B3] XVII. Rákoshegy (1940-es évek).
Ferihegyi út 222.-től Kotász Károly utca 25.-ig.
Új utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Bányai Júlia
utca
Új utca XXII. Budafok. Lásd: Gárdonyi utca
Újarad utca [27 Bl] XVI. Árpádföld (1987). Elő­
zőleg: Aradi utca egy része. A Szilas-pataktól Szlo­
vák út 113.-ig.
LÍjarad: helység Arad vármegyében. (Ma Romá­
nia: Aradu Nou .)
Újbarázda utca [46 B2-3 (Új bar.)] XI. Kelen-
völgy (1953). Előzőleg: Iglói utca (1930-as évek).
Bánhida utca 9-11.-től Ózdi utca 21.-ig.
új barázda: az utca neve az elnevezés idejének po­
litikai szólamain alapul.
Újbor utca [7 B2] III. Békásmegyer (2011). Mező
utcától Ezüsthegy utcáig.
Új élet utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1965). Elő­
zőleg: Ságvári Endre utca (1940-es évek), Hets
Ödön utca (1910-es évek). Dobó utca 12,-nél nyíló
zsákutca.
új élet: az utca neve az elnevezés idejének politikai
szólamain alapul.
Újépület utca V. Lipótváros. Lásd: Hold utca
Újépület: lásd Neugebäude.
Újfalusi utca [18 A2] XV Rákospalota (2009).
Külső Fóti úttól a 98093/86. hrsz.-ú ingatlanig.
Lakótelepi utca.
Új Fóti köz IV Megyer (1954). A Fóti út és a Tá­
bor utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1974).
Új Fő utca XXI. Csepel-Ófalu. Az Ady Endre úttól
a Corvin utcáig. Lásd: II. Rákóczi Ferenc út
Új Hajóhivatal tér V. Belváros, IX. Ferencváros.
Lásd: Fővám tér
Uj hajóhivatal: a gróf Széchenyi István szorgalma­
zására megalakult Első Duna Gőzhajózási Társaság
599
irodái már nem fértek el a mai Széchenyi István
téren lévő hajóhivatalban, ezért a Fővám téren új
irodát nyitottak. A teret ezután erről nevezték Új
hajóhivatal térnek.
Új Hársfa utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Hársfa
utca
Újház utca [39 A3] X. Óhegy (1961). Lavotta utcá­
tól Kiskert utcáig.
Újházy utca [35 B3] XI. Kelenföld (1932). Előző­
leg: Náday köz (1932). Fehérvári út 53.-tól Pór
Bertalan közig.
Újházy Ede (1844-1915): színművész, a Nemzeti
Színház örökös tagja.
Újhegy park [63 A2] X. Újhegy (1992). Előzőleg:
Szocialista brigádok parkja (1979). Újhegyi út,
Bányató utca és Tavas utca között.
Újhegy, lásd a városrészek között.
Újhegyi határsor XXII. Budafok. Lásd: Háros utca
Újhegyi sétány [39 A3] X. Újhegy (1991). Előző­
leg: Orbán László sétány (1987), Újhegyi sétány
(1976). Mádi utcától Gergely utcáig.
Újhegyi út [39 A-B3, 51 Al] X. Keresztúridűlő,
Újhegy (1899). A MÁV szolnoki vonalától Koz­
ma utca 11.-ig.
Új Híd utca I. Víziváros. Az 1870-1872. évi német
nyelvű cím- és lakjegyzék szerint. Lefutása nem
ismert. Valószínűleg az Apor Péter utca.
Új kis ház utca [17 Al] IV. Újpest (1966). Fóti út
62/d-től Erdősor út 17.-ig.
új kis ház', az akkor épült kis házakról.
Új Kőbánya utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1940-es
évek). Előzőleg: Kőbányai utca (1920-as évek).
Újszász utca 3.-tól Pesti határút 22.-ig.
Újlak köz [41 B3] XVII. Rákoskeresztúr (1954).
Előzőleg: Határ köz (1920-as évek). Újlak utca és
Bakancsos utca között.
Újlak utca [41 A2-B3] XVII. Rákoskeresztúr (1776
körűi). Eredetileg a kerület határától a Bakancsos
utcáig. Ma több, párhuzamos, egymással össze
nem függő közterület: 1. Kis utcától Borsó utcáig;
2. Bakancsos utca 5.-től 513. utca 6.-ig; 3. Ba­
kancsos utcától Borsó utcáig.
Újlak: itteni dűlő neve. A német telepesek Neu-
stiftnek, a szlovákok Najstichnek nevezték.38
Újlaki határsor XXII. Budafok (1900-as évek). Du­
na utca és Tószögi határsor között. Területrendezés
miatt megszűnt.
Újlak-, itteni dűlő neve.
Újlaki rakpart II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Árpád feje­
delem útja
Újlaki utca II. Újlak. Lásd: Ürömi utca
Újlak-, lásd a városrészek között.
Újlaki utca XIV. Istvánmező (1900). Szabó József
utca és Stefánia út között. Területrendezés miatt
megszűnt (1966).
Újlaki utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1910). Zala­
egerszeg utca 23.-tól Nagykőrösi út 30.-ig.
Újszilvás utca
Újlaki: család a középkorban, amelynek tagjai kö­
zül az ország sok vezetője került ki. Nem tudjuk,
kiről nevezték el.
Újliget sétány [7 A3] III. Csillaghegy (2004). Pusz­
takúti úttól Tündérliget utcáig.
Újmajori dűlő XVII. Rákoshegy. Lásd: Újmajori
utca
Újmajori utca [40 B3, 52 Bl] XVII. Rákoshegy
(2003), előzőleg Újmajori dűlő (1996). Bélatelepi
úttól a MÁV újszászi vonaláig, a Helikopter útig.
Új Megye(ház) utca V. Belváros. Lásd: Vármegye
utca
Újmegyeri tér [8 A2] III. Békásmegyer (1976). Hat­
vani Lajos utca és Hadrianus utca találkozásánál.
Újmegyeri: a név az 1960-as évek végétől kialakult
új békásmegyeri lakótelepről származott vissza a
közterületre.
Új Palotai út [16 B3] XIII. Angyalföld (1938). Elő­
zőleg: Palotai út (1930). Faludi utca 11.-től Bal­
zsam utca 25.-ig.
Ujpester Strasse V. Lipótváros. Lásd: Akadémia utca
Újpesti rakpart [23 B3-2, 79 A3-B1] XIII. Újlipót-
város (1990). Előzőleg: Kun Béla rakpart (1986),
Újpesti rakpart (1902) a Jászai Mari tértől a Viza­
fogó útig; Felső rakpart (1886) a Szent István
körúttól a MÁV esztergomi vonaláig. Eredetileg
szélesebb volt, és 1903-ig a Pozsonyi utat is ma­
gában foglalta. A Szent István körút és a Szent
István park között az 1930-as években Szent Ist­
ván rakpart.63 Sorként számozva. Jászai Mari tér
6.-tól Dráva utca 28.-ig.
Újpest: lásd a városrészek között.
Újpesti út V. Lipótváros. Lásd: Akadémia utca
Új Serfőző utca V. Lipótváros. Lásd: Báthory utca
serfőző: az elnevezés Mayerffy Ferenc 1815-ben
megnyitott serfőzdéjére utal.102
Új sor utca [13 A2-1] II. Pesthidegkút-Ófalu (1922
előtt). Templom utca 27.-től Patakhegyi utca 11.-ig.
új sor: az elnevezés utalás az újonnan felépített
házsorra.
Új sor utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Borsó utca
Új Sorház utca V. Lipótváros. Lásd: Báthory utca
Újszász utca [28 A-B3, 39 Bl, 40 Al] XVI. Mátyás­
föld, Sashalom (1953). Előzőleg Mátyásföldön
XXI. utca (1940-es évek), Sashalmon Keresztúri
utca (1949), Károlyi Mihály utca (1946), Keresz­
túri út (1900-as évek). Lobbanó utca 2.-től Nóg-
rádverőce út 33.-ig.
Újszász: város Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Új Szent János utca XXI. Gyártelep. Lásd: Csőgyár
utca
Egyes térképeken.
Újszilvás utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1978).219 Előzőleg: Botond utca (1920-as évek),
és Alsópetény utca egy része. Napiás út 35.-től
Tárcsái út 38.-ig.
Újszilvás: község Pest megyében.
Újtelep út
Újtelep út [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep (1991).
Szent László utca 199.-től Köves útig.
Soroksár-Újtelep: lásd a városrészek között.
Újtelepi sor XVII. Rákoscsaba-Újtelep. A Napiás út
és a Bártfai utca között. Lásd: Szent Imre herceg
út
Újtelepi út XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Szent
Imre herceg út
Rákoscsaba-Újtelep: lásd a városrészek között.
Új Temető út XVIII. Liptáktelep, XIX. Kispest.
Lásd: Puskás Ferenc utca
Új Temető utca XV. Rákospalota. Lásd: Cserba
Elem ér utca
Egyes térképeken.
Újúti töltés (Neuer Strassen Damm) V. Lipótváros
(1840-es évek). A Balassi Bálint utca és a Kos­
suth Lajos tér keleti oldala.20 A z 1870-es évek vé­
gén megszűnt.
Új Úttörő köz IV. Újpest (1950-es évek). Fóti út
236.-tól Tábor utca 51.-ig. Területrendezés miatt
megszűnt.
Újvár utca [6 A3] III. Ürömhegy (1936). Bécsi út
599.-től a főváros határáig.
Újvári utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Sió utca
Újvár, községek nevének eleme a történelmi Ma­
gyarországon.
Újváros park [26 B3] XIV. Alsórákos (1968). Ti­
hany utca 38.-tól Csertő utca 22.-ig.
Újváros tér V Lipótváros. Lásd: Erzsébet tér
Új Vásár tér VIII. Józsefváros. Lásd: II. János Pál
pápa tér
Újvidék köz XIV Törökőr.211 Lásd: Variházy O sz­
kár utca
Újvidék sétány [25 B3 (Újv.)] XIV. Törökőr
(1966).211 Előzőleg: 905. utca és 908. utca. Em­
ma köztől Újvidék térig.
Újvidék tér [25 A-B3] XIV. Törökőr (1930).211 Ame­
rikai út 2., Szugló utca 24., Újvidék sétány és Újvi­
dék utca 11. között.
Újvidék utca XI. Albertfalva.260 Lásd: Kisújszállás
utca
Újvidék utca [25 A-B3] XIV. Törökőr (1928).211
Emília utca 26.-tól Torontál utca 48.-ig.
Újvidék utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Alsódabas
utca
Újvidék utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Bartók Béla
utca
Újvidék utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep (1940).227
Gyékény tér 11.-től Fiume utca 27.-ig.
Újvidék utca [51 A3, 63 Al] XIX. Kispest (1940).213
Kolozsvár utca 97.-től Pozsony utca 120.-ig.
Újvidék: helység Bács-Bodrog vármegyében.
(Ma Szerbiában, a Vajdaság székvárosa: Növi
Sad.)
Újvilág V. Belváros. Lásd: Sem m elw eis utca
Újvilág köz VI. Terézváros. Lásd: Neue Welt Gässl
600
Újvilág utca II. Újlak. Lásd: Ü röm i utca
Újvilág utca V. Belváros. Lásd: Sem m elw eis utca
Újvilág: az új házak felépítése után így nevezték
ezeket a részeket a XVIII. század végén.
Újvilág utca [25 A-B3] XIV. Törökőr (1936). Hoz­
zácsatolva: Sátor utca (1940). Újvidék utca és Ál­
mos vezér útja között. Mexikói út 34/a-tól Róna
utca 118.-ig.
Újvilág: Amerikát nevezték így felfedezése után.
A környéken egyik utca a földrész felfedezőjének
nevét, néhány másik pedig amerikai államok né­
peinek nevét viseli.9
Ulama pasa mahalle(szi) V. Belváros (XVI-XVII. szá­
zad.53 Valószínűleg a Rondella környéke.
Ulászló utca [35 A-B3] XI. Kelenföld (1938). Elő­
zőleg: Magyarádi út (1906) egy része. Fehérvári út
31.-től Dinnye utcáig, tovább zsákutca.
Ulászló: két magyar király neve: 1. I. Ulászló
(1424-1444): 1440-től magyar és 1434-től III.
Ulászló néven lengyel király, a Jagelló-ház tagja.
1444-ben Várnánál, a törökök elleni csatában
esett el. 2. II. Ulászló (1456-1516): Mátyás ki­
rály halála után választották meg magyar királlyá,
1469-től Csehország királya volt. A gyenge kezű
királyt „Dobzse” (jól van) László néven emleget­
ték. Uralkodása alatt erősödött az országban a
széthúzás. Élete végén zajlott le a Dózsa György-
féle felkelés. II. Lajos apja.
Ulwing utca I. Vár. Lásd: Dárda utca
Ulwing vagy Wolmug: az 1330-as években itt lakott
pénzverő ispánról. Lásd még: Wilring
Umb diese Revier I. Vár (1696). Megszűnt, mert ka­
tonai raktár épült a helyére (XVIII. század).
Ungar Gasse III. Óbuda. Lásd: Miklós utca, Kálvin
köz
Ungar Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Liliom utca
Ungar: magyar (németül).
Ungar Gasse V. Belváros. Lásd: Havas utca, M a­
gyar utca
Ungarische Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Erdélyi
utca, Koszorú utca
ungarisch: magyar (németül). Az elnevezés arra
utal, hogy itt minden háztulajdonos magyar volt.60
Unger Gasse V. Belváros. Lásd: Magyar utca
Unger Franz kovácsmesterről, aki az első házat
építette a Kossuth Lajos utca sarkán. Nevét aztán
elírták, lett belőle Ungar, s aztán - lefordítva/fer-
dítve - Magyar utca
Ungvár köz [25 Al (Ung.)] XIV. Alsórákos (1971).211
Rákosszeg utca 30.-tól Ungvár utca 61.-ig.
Ungvár utca [25 A2-B1, 81 Bl] XIV. Alsórákos
(1929).211 Tanya utca 2/a-tól Szuglói Körvasút
sor 201.-ig.
Ungvár utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Vas­
útőr utca
Ungvár utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Sió utca
601
Ungvár utca [52 B3, 64 Bl] XVIII. Szemeretelep
(1930).236 Üllői út 652.-től Nyíregyháza utca 93.-ig.
Ungvár utca [50 B3, 51 A3] XIX. Kispest (1940)213
Kolozsvár utca 13.-tól Temesvár utca 36.-ig.
Ungvári utca [8 B3] IV. Megyer (1932). Váci út
115.-től Fiumei út 31.-ig.
Ungvári utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Nyílhegy utca
U ngvári utca [26 B3] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Szent Korona utca 25.-nél nyíló
zsákutca.
Ungvári utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).243
Szent István út 291.-től Vadgalamb út 32.-ig.
Ungvári utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as
évek). Csap utca 7.-től Hegyfok utca 5.-ig.
Ungvár. helység Ung vármegyében, annak szék­
helye. (Ma Ukrajna [Kárpátalja]: Uzshorod.)
Universität Gasse V. Belváros. Lásd: Egyetem tér,
Károlyi Mihály utca
Universität: egyetem (németül).
Unoka utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).209 Elő­
zőleg: IX. utca (1930-as évek). Gyöngyösi út 74.-
től Kámfor utca 15/a-ig.
Unter Bayerische Gasse V Belváros. Lásd: Curia
utca
Unter dem Mathias Weg II. Újlak, III. Mátyáshegy,
Pálvölgy, Remetehegy, Szépvölgy, Újlak, Zöldmái.
Lásd: Szépvölgyi út
Unter denen Neuhäuslem II. Újlak, III. Mátyáshegy,
Pálvölgy, Remetehegy, Szépvölgy, Újlak, Zöldmái.
Lásd: Szépvölgyi út
Untere Berg Gasse I. Tabán. Lásd: Alsóhegy utca
Untere Blocksberg Gasse I. Tabán. Lásd: Alsóhegy
utca
Untere Donau Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Futó
utca
Untere Donau Zeile I. Víziváros, Tabán, Gellérthegy,
XI. Gellérthegy. Lásd: Szent Gellért rakpart,
Ybl Miklós tér
Untere Donau Zeile V Belváros. Lásd: Belgrád
rakpart
Untere Graben Gasse VI. Terézváros. Lásd: Csen-
gery utca
Untere Ketschkemeter pastey Gasse V. Belváros.
Lásd: Királyi Pál utca
Untere Markt Platz I. Víziváros. Lásd: Szilágyi
D ezső tér
Untere Mayerhof Weg VIII. Józsefváros. Lásd: Szer­
dahelyi utca
Untere Raitzen Gasse I. Víziváros. Lásd: Batthyány
utca, Hattyú utca
Raitzen: az elnevezés arra utal, hogy az utca az itt
élő rácokról (szerbekről) kapta a nevét. A Csalogány
utca volt az Obere Raitzen Gasse (Felső Rác utca).
Untere Schloss Gasse I. Tabán. Lásd: Attila út
Untere Zeiln II. Újlak (XVIII. század). Lefutása nem
ismert.9
Úri utca
unter: alatt (németül); itt alsó a jelentése.
Úrbéres utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu (1987).
Patakhegyi úttól Templom közig.
úrbéres: aki a jobbágyok által a földesúr részére
adott kötelező szolgáltatást kapta.
Úri utca [35 Al, 82 A1-B2] I. Vár (1874). Előzőleg:
Herren Gasse (1849), Batthyány utca (1848-
1849), Herren Gasse (1696), Mindszent utca
mahalle(szi),35 Toprak kuleszi jolu (Földbástya
utca) a Szentháromság utca és a Kapisztrán tér
között (XVI-XVII. század),35 Csizmedzsiler szira-
szi (Csizmadia sor, Csizmadiák utcája) a Dísz tér
és a Szentháromság utca között (XVI-XVII. szá­
zad),35 Kádi szokagi (Kádi utca) (XVI-XVII. szá­
zad),35 a Szentháromság utca és a Kapisztrán tér
között, ez korábban piatea Omnium Sanctorum,
Mindszent utca (XV. század),92 vicus vagy piatea
Italicorum (Olaszok utcája, Olaz wcza) (1403).35,70
A középkorban a Dísz tér és a Szentháromság ut­
ca között nevezték még: Posztómető (Posthome-
thew wcza) vagy Walch Gasse,53 Nyíró utca
(vicus Nyrew wcza),91 piatea posterior,107 Kalmár
utca,35 Hátsó utca.12 (XV. századi elnevezések.)
Úri utca
Budavára egyik legváltozatosabb, leghosz-
szabb házsora az Úri utca, amelyet a középkor­
ban többféleképpen - de mindig ragaszkodva
az egyszerűséghez és a célszerűséghez - Szent
György, Német, Mindszent, illetve Úri utcaként
emlegettek. A törökök eleinte Mindszent utca
mahalleként ismerték a közelben található, me­
csetté alakított kápolnáról, később déli részét a
Rézművesek (mai Szentháromság) utcájától a
mai Dísz térig Csizmadiák utcájának, északi ré­
szét pedig Toprak bástya útjának, majd Kádi ut­
cájának nevezték az ott lakó kádi vagy műhelye
után. Mivel az Úri utca nyugati házsora hajdan
rákönyökölt a bástyára, és a házak hátsó abla­
kaiból gyönyörű kilátás esett a budai hegyekre,
a Vár akkori igazi urai, a katonák ezen a soron
foglaltak maguknak házat és lakóhelyet. Nem
csodálkozhatunk azon, hogy az 1686-os ostrom
utáni újjáépítése is igen gyorsan megindult, és
középkori részletekben gazdag lakóházaiban
eleinte főleg katonai előkelőségeket szállásoltak
el. Ebből ered a XVII. század végén keletkezett
elnevezése is, amely az akkoriban készült telek­
könyvekben már egységesen Herren Gasse, vagy­
is Úri utca. Az Úri utca uralmát pedig csak az
1848-49-es szabadságharc alatt törte meg az
első felelős magyar kormány miniszterelnöke,
Batthyány Lajos, az utca ugyanis később ismét
visszakapta - és azóta is visszavonhatatlanul őrzi
- immár évszázados múltra visszatekintő nevét.
Úri utca
Az 1870-1872. évi német nyelvű cím- és lakjegy­
zék szerint a Szentháromság tér és a Dísz tér kö­
zött Fő utca. A középkorban déli része Szent
György utca.12 Rézművesek utcája.101 Dísz tér 8.-
tól Kapisztrán tér 5.-ig.
Úri utca III. Csillaghegy. Lásd: József Attila utca
Úri utca III. Óbuda. Lásd: Polgár utca
Úri utca X. Ligettelek. Lásd: Füzér utca
Úri utca XVII. Rákoshegy. Lásd: D ózsa György
utca
Úri utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Koch Róbert utca
úri: az urak, úrfélék társadalmi osztályához tartozó.
A Várban az ország vezetői, Óbudán az uradalmi
tiszttartó és a kasznár, Pesten a gazdag kereskedők
házai álltak ezekben az utcákban.
Úri utca vagy Urak utcája V Belváros. Lásd: Egye­
tem tér, Ferenciek tere, Károlyi utca, Kecs­
kem éti utca, Petőfi Sándor utca
Uszály utca [23 A2, 78 Bl] III. Újlak (1939). Evező
utca 3.-tól Dereglye utcáig.
Uszoda utca [41 A3] XVII. Madárdomb, Rákos­
keresztúr (1987). Újlak utca 3.-tól Aránylód utca
74.-ig.
Úszódaru utca [16 A3] XIII. Vizafogó (2006). Ma­
rina sétánytól Cserhalom utcáig.
Utas utca [21 Bl, 22 Al] II. Törökvész (1968). Vö­
röstorony lejtőtől Vöröstorony lépcsőig.
Utász utca [37 Bl] XIV. Törökőr (1896).205 Előző­
leg: Bomba utca (1880-as évek). Kerepesi út 30.-
tól Mogyoródi út 1.-ig.
utász: hidak, utak építésére, akadályok létesítésére
kiképzett - műszaki alakulatban szolgáló - kato­
na.
Utca a Dunához II. Újlak. Lásd: D ara utca
Útilapu utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Kertvárosi körúttól Szentlőrinci útig.
Utód utca [8 A3-2] III. Csillaghegy (1963). Gazella
utcától Tűzföld utcáig.
Úttörő köz [17 Bl] IV. Újpest (1971). Előzőleg:
Úttörő utca (1967). Fóti út 128.-tól Tábor utca
51.-ig.
602
Úttörő tér IX. Ferencváros. Lásd: Markusovszky tér
Úttörő utca IV. Megyer. Lásd: Úttörő köz
Úttörő utca [42 B3] XVII. Rákoscsaba (1946).
Előzőleg: Nyugat-Magyarország utca (1920-as
évek). Tápióbicske utca 46.-tól Nápoly utca 81.-
, ig -
Úttörők útja [69 Bl] XXII. Nagytétény (1948).
Előzőleg: Molnár utca (1900-as évek). Szent Fló­
rián tértől Nagytétényi út 217.-ig.
úttörő: eredeti jelentése: járatlan helyen először
áthaladó. Magyarországon 1946-ban megalakult
gyermekmozgalom neve.
Uz utca [52 A2] XVIII. Bélatelep (1920-as évek).
Gyömrői út 204.-től Gorkij utca 15-17.-ig.
1. Uz: kun főnök, aki társával, Tolunnal együtt
fogadta meg 1279-ben a pápai követ előtt, hogy a
kunok megkeresztelkednek. Az Aral-tó környékén
élt oguz nép egyik törzsét uznak nevezték, akik a
VIII-IX. században vándoroltak a kelet-európai
sztyeppékre.
2. Uz: folyócska, amely a Csíki-havasokban ered
és a Szereibe ömlik.
Uzsok tér [52 A3] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1932).238 Üllői út 563.-tól Vajdahunyad utcáig.
Uzsok utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1930-as
évek). Alsóapsa utca 4-6.-tói Pöltenberg utca
59.-ig.
Uzsoki utca [12 B3] II. Erzsébettelek (1930-as
évek). Ördögárok utcától Villám utca 5.-ig.
Uzsoki utca [25 A2-3, 81 B2] XIV. Herminamező
(1925).211 Előzőleg: Jókay utca (1879). Gyarmat
utca 38.-tól Horvát Boldizsár utca 19.-ig.
Uzsoki utca XVI. Sashalom. Lásd: Gordonka köz
U zsoki utca [60 B3, 61 A3] XXI. Királyerdő
(19 37).243 Vadgalamb út 33.-tól Királyerdő út
108.-ig.
Uzsoki utca XXII. Budafok (1930-as évek). A Kehely
utcából nyíló zsákutca. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1940-es évek).
Uzsok: helység Ung vármegyében. (Ma Ukrajna
[Kárpátalja]: Uzsok.)

U Ü llői út
Üde utca [14 B2] III. Táborhegy, Testvérhegy
(1965). Előzőleg: 192. utca és Forrás utca. Jab-
lonka út 36.-tól Ér utcáig.
Üdülő sor [8 B3] IV. Újpest. Rév utca 4.-től észak­
nak futó sor.
Üdülő út [20 A1-B2] II. Budakeszierdő, Petneházy-
rét (1935). Szép Juhászné útból nyíló zsákutca.
Ügető utca [9 B3] IV. Káposztásmegyer (1984).
Galopp utca 12.-től Lakkozó utca 1-3.-ig.
ügető: az utca neve emlékeztet arra, hogy a közel­
ben volt a lóversenypálya.
Ügyész utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy (1930).256
Istenhegyi út 5.-től Tóth Lőrinc utca 10.-ig.
Ügynök utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Kresz Géza
utca
Üllőer Strasse VIII. Józsefváros, Tisztviselőtelep, IX.
Ferencváros, József Attila-telep, X. Gyárdűlő, Kút-
tó, Népliget. Lásd: Ü llői út
Ü llői köz [37 B3] X. Gyárdűlő (1965). Előzőleg:
150. utca. Üllői út 118.-tól Zágrábi útig.
Üllői út [36A2-B3, 37 A-B3, 49 Bl, 50 A1-B2,
51 A2-B3, 52A-B3, 64 Bl, 65 A-Bl, 83 B3,
84 A-B3] VIII. Józsefváros, Tisztviselőtelep, IX.
Ferencváros, József Attila-telep, X. Gyárdűlő,
Kúttó, Népliget, XVIII. Bókaytelep, Ganzkertvá-
ros, Ganztelep, Lakatos-lakótelep, Liptáktelep,
Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szeme-
retelep, Szent Imre-kertváros, XIX. Kispest
(1874). Előzőleg a VIII., IX. és X. kerületben:
Üllőer Strasse (Üllői út) (1800), Szolnoker Strasse
(Szolnoki út) (XVIII. század első fele), Köröscher
Landstrasse (Körösi országút) (1700-as évek); a
XVIII. Vörös Hadsereg útja (1946-1990), a XIX.
kerületben: Vörös Hadsereg útja (1948-1990), Ül­
lői út (XIX. század). A Ganzkertvárosban és a
Ganztelepen Kandó Kálmán út (1920-as évektől
1945-ig) a Béke tér és a Mednyánszky utca között.
Ez a két városrész 1945. július 31-ig Vecséshez tar­
tozott. A házszámok 1.-től 199.-ig a IX. kerület­
hez, 201.-től 309.-ig a XIX. kerülethez, 311.-től
végig a XVIII. kerülethez, 2.-től 102.-ig a VIII.
kerülethez, 104.-től 140.-ig a X. kerülethez, 142.-
től a 282.-ig a XIX. kerülethez, 284.-től végig a
XVIII. kerülethez tartoznak. Kálvin tér 10.-től a
főváros és Vecsés határáig.
Üllő: nagyközség Pest megyében.
Ültetvény utca [63 A-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-
telep (1965). Előzőleg: Mikszáth Kálmán utca
(1910-es évek). A kerület határától Dózsa György
utca 81.-ig.
Ürge utca II. Rézmál. Lásd: Tapolcsányi utca
Ürge utca XVII. Akadémiaújtelep. Lásd: Zsuzsanna
utca
Urömfű utca
Fantasztikus út a mai Üllői út! Egyedülálló a
maga nemében: az egyik leghosszabb (ha nem
a leghosszabb) út Budapesten, ráadásul nyíl­
egyenes - ami megint csak ritkaság. Toronyiránt
tartott és tart célja felé, a valamikori Széna, az­
az Kálvin tértől, a hajdani Kecskeméti kaputól,
hogy megérkezzék... Hová is? Az Üllői út az
utaknak abba a kategóriájába tartozik ugyanis,
amelynek nevét maga a célállomás határozza
meg, vagyis ősi, irányjelölő funkciót töltenek be
- csakhogy ez a célállomás tudtunkkal legalább
háromszor megváltozott 1718 óta. Nyomon kö­
vethető história során.
Kezdetben Köröscher Wegnek nevezi egy telek­
könyvi összeírás. Mintegy fél évszázaddal később
Szolnoki út néven emlegetik, ugyanígy hívják majd
70 esztendőn át. Ezzel párhuzamosan azonban -
amennyire tudjuk, legkorábban 1800-ban - Üllőer
Strasse megjelölés is előfordul, ami aztán Üllői út­
ként ölt végleges formát az 1870-es évektől.
Egészen Vecsés határáig hallgatott ez időtől fog­
va erre a névre, míg meg nem változtatta - leg­
alábbis részben - a történelmi divat Vörös Had­
sereg útjára.
Nem egész kiterjedésében és nem is egy ütemben
- a pestszentlőrinci szakaszt például már 1946-
ban keresztelték át, míg a kispestit csak 1948-ban.
A józsefvárosi és ferencvárosi - a Kispest hatá­
ráig terjedő rész - ugyanakkor maradt, ami volt:
Üllői út. Biztosan szórakozottságból, elvégre a
legnagyobbakkal is előfordul, hogy időnként be­
hunyják a szemüket... Művük azonban nem érte
meg az 50. születésnapját sem, hiszen 1991-ben
újra eggyé lett Budapest kelet felé mutató öreg
országúba, teljes hosszában érvényesítve régi ne­
vét. Hisz kiment rajta immár a Vörös Hadsereg.
Űrhajós utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1961).
Előzőleg: 781. utca. Szabadság utca 19.-től Mars
utca 2.-ig.
űrhajós: az első űrhajós, Jurij Gagarin emlékét őrzi
az 1961 áprilisában elnevezett utca.
Ürmény utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1929).211 Tor­
nác utca 16.-tól Szomolányi utca 61.-ig. Ürmény:
helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlovákia: Moj-
mírovce.)
Üröm utca [33 B3] XI. Madárhegy (2005). Deáki
utcától Fatörzs utcáig.
üröm: csöves virágú, fészkes virágzatú növénynem­
zetség. A fehérüröm 60-120 cm magas, ezüstös,
molyhos, szagos gyógynövény.
Ü röm fű utca [6 A-B3] III. Aranyhegy (2002).
Ürömhegyi útból nyíló zsákutca.
ürömfű: csöves virágú, fészkes virágzatú növény-
nemzetség.
Urömhegyi lejtő
Üröm hegyi lejtő [6 B3, 7 A3, 15 Al] III. Arany­
hegy, Ürömhegy (1954). Aranyhegyi út 72.-től
22 398 helyrajzi számig.
Ü röm hegyi út [6 B3, 14 A-Bl] III. Ürömhegy
(1936). Bécsi út 469.-től Héthalom utcáig.
Üröm-hegy: 187 m magas domb, melyre az út fel­
vezet.
Ü röm i köz [23 A2, 78 Bl (Ü.)] II. Újlak (1880).
Ürömi utca 53.-tól Szépvölgyi út 38.-ig.
Ürömi út [7 A-B3] III. Csillaghegy (1900-as évek).
Papírgyár út 65.-től a főváros határáig.
Ü röm i utca [23 A2, 78 B l] II. Újlak (1879).
Előzőleg: Újlaki utca (1874) (Neustift Gasse),
(1872)45 Neuwelt Gasse (Újvilág utca) (1870),9
Langzeil Gasse (Hosszúsor utca),9 Lang Zeil
(Hosszú sor) (1830),9 Zeller Gasse (Celli utca)
(XVIII. század),9 Weingart Strasse (Szőlőhegy
utca) (1702)9 Zsigmond tértől Szépvölgyi út
38.-ig.
Üröm: község Pest megyében, Budapest határánál.
Üst utca [7 A2] III. Békásmegyer (1966). Előzőleg:
Domb utca (XIX. század). Perje utcától Rózsa­
domb utcáig.
Üstökös utca [23 A3, 78 B2] II. Felhévíz (1879).
Árpád fejedelem útja 2.-től Frankel Leó utca
19.-ig.
Üteg utca [24A2-B1, 80 Bl] XIII. Angyalföld
(1896).235 Előzőleg: 1834 óta nem hivatalosan
604
Üteg utca, Álgyú-telep (1832). Róbert Károly
körút 60.-tól Frangepán utca 51/a-ig.
üteg: tüzércsapatoknál az alosztály.
Ütköző sor [46 A-B2] XI. Kelenvölgy (1953). Elő­
zőleg: Győri utca (1910-es évek). Bazsalikom utca
99.-től Péterhegyi közig.
ütköző: az elnevezés emlékeztet a közeli vasút egyik
fontos berendezésére.
Üveges köz I. Tabán (1870-es évek). Üveges utcá­
ból nyíló zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt
(1936).
Üveges utca I. Tabán (1870-es). Horgony utcától
Alsóhegy utcáig. Területrendezés miatt megszűnt
(1936).
Üveges utca [49 B3] XX. Kossuthfalva (1953). Elő­
zőleg: Kápolna utca (1932). Klapka utca 84.-től
Székelyhíd utca 37.-ig.
Üvegház utca [12 Bl, 13 Al] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1987). Patakhegyi úttól Templom közig.
üvegház: az elnevezés az itteni hatalmas üveghá­
zakra emlékeztet.
Üveggyár utca IV. Megyer. Lásd: Gyertyaláng utca
üveggyár: az elnevezés a közeli Egyesült Izzó Üveg­
gyárára utal.
Üzbég utca [27 B3] XVI. Sashalom (1954). Előző­
leg: Bethlen Gábor utca (1910-es évek). Döbröce
utca 36.-tól Orvezető utca 1.-ig.
üzbég: főleg Üzbegisztánban élő török nyelvű nép.

V ki (1899). Előzőleg: Waitzner Gasse az 1750-es
Vácbottyán utca [18 Al] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Lavotta utca (1940). Vácrátót tértől
Szántóföld utca 238.-ig.
Vácbottyán: község Pest megyében. 1939-ben egye­
sítették Orszentmiklóst és Vácbottyánt, azóta annak
része.
Vácduka tér [17 Bl] XV Rákospalota (1954). Elő­
zőleg: Erkel Ferenc tér (1940). Közvágóhíd utca
17-19. és Vácrátót tér között.
Vácduka: község Pest megyében.
Vácegres utca [18 Al] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Bihari János utca (1940). Váchartyán
utcától Szántóföld út 230.-ig.
Vácegres: község Pest megyében.
Váchartyán utca [18 A1 (Vách.)] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Dankó Pista utca (1940). Vác­
egres utca 2.-től Vácbottyán utca 13-15.-ig.
Váchartyán: község Pest megyében.
Váci kapu utca V. Belváros. Lásd: Fehér Hajó utca,
K ristóf tér
váci kapu: az utca az elején állt Váci kapuról kapta
a nevét.
Váci körút V Lipótváros, VI. Terézváros. Lásd: Baj-
csy-Zsilinszky út
Váci postaút XIII. Angyalföld, Újlipótváros. Lásd:
Váci út
Váci töltés út VI. Terézváros, XIII. Angyalföld, Újli­
pótváros. Lásd: Váci út
váci töltés: a XVIII. század közepén a Duna ár­
vizeinek kivédésére építették. Az 1838. évi nagy
árvíz után, amikor a város többi utcáinak szintjét
is megemelték, töltés jellege megszűnt.
Váci út [8 B3, 9 A3-1, 16 A3-B1, 23 B3-2, 24 A2-1,
79 B3-1, 80 Al] IV. Megyer, Újpest, Székesdűlő
(1840-es évek). Eredetileg: Váci országút. A MÁV
esztergomi vonalától a főváros és Dunakeszi ha­
táráig.
Váci út [8 B3, 9 A3-1, 16 A3-B1, 23 B3-2, 24 A2-
1, 79 B3-1, 80 Al] VI. Terézváros, XIII. Angyal­
föld, Újlipótváros, Vizafogó (1874). Előzőleg:
Waitzner Damm Strasse (Váci töltés út) (1850) a
Szent István körúttól a Csanády utcáig, onnan
tovább Waitzner Post Strasse (Váci posta út). Or­
szág út (XVIII. század).1 Váci országút.1 Külső
Váci út. Egyes XIX. századi térképeken és jegyzé­
kekben a Dózsa György út és Újpest határa kö­
zötti része. Nyugati tér 4.-től a MÁV esztergomi
vonaláig.
Vác: város Pest megyében. Latin neve: Vaczium,
német neve: Waitzen. Római katolikus püspöki
székhely. Az űt oda vezet.
Váci utca [35 Bl-2, 83 A2-B3] V. Belváros. Eredeti­
leg a mai lefütás teljes hosszában Leopold Gasse.
Váci utca
(1690). Több közterület összevonásával alakult
évektől a Vörösmarty tér és a Piarista utca között
(nevezték Fő utcának is)31; a Piarista (Kötő) utca
és a Piarista köz közé eső része Haupt Platz (Fő
tér) (XVIII. század), Alte Markt Platz (Régi Vá­
sártér) (1810)1, Stadthaus Platz (Városház tér)
(XIX. század), ez Szabadság tér volt 1848-1849-
ben,1 (ma a piarista gimnázium épülete van a
helyén), Stadthaus Gasse (XVIII. század); Város­
ház utca (1874) a Kígyó utca és a Szabad sajtó
út között; Rosen Platz/Gasse (Rózsa tér/utca)
(XVIII. század)6 a Szabad sajtó út és a Duna utca
között; Leopold Gasse (Lipót utca) (1690-1899)
a Duna utca és a Szarka utca között. Hühner
Gasse (Tyúk utca) (XIX. század) a Szarka ut­
ca valamint a Vámház körút között7,1 Nagy utca
mahalle(szi) a Szabad sajtó út és a Fővám tér
között (XVI-XVII. század), Bécsi utca mahalle
(XVI-XVII. század)53 a Párizsi utca és a Kristóf
tér között. Vörösmarty tér 2.-től Fővám tér 5.-ig.
váci: az utca északi végében állt a nagy városka­
pu, melynek több más elnevezés mellett legin-
Váci utca
Az első és sokáig egyetlen utcanév Pesten és
Budán, amely keresztnevet örökített meg. Lipót
utca volt, a névadó pedig az az I. Lipót császár
és király, akinek uralkodása alatt felszabadult az
ország a török uralom alól, s azokban az eszten­
dőkben kezdődött meg a két városnak, Pestnek
és Budának az (elsőnek nem mondható, de nem
is utolsó) újjáépítése. A budai kamarai admi­
nisztráció ezért tartotta indokoltnak, hogy Pest­
nek egyik legfontosabb és már ősidők óta szol­
gáló közútját Lipótról neveztesse el még a XVII.
században, pontosabban 1695 táján.
Hogy mennyire fontos utcáról van szó, régebbi
elnevezései is mutatják. A mai Váci utcát Nagy
utcának vagy Fő utcának is nevezték a középkori
és az azt követő korszak polgárai, mindkét jelző­
vel annak fontos szerepére utalva. A török idő­
ben is erre a névre hallgatott: Nagy mahalleként
jegyzik fel a defterdárok számadáskönyveikben, s
így emlegetik a budai pasák iratait is.
A Lipót utca és ennél sokáig divatosabb válto­
zata, a Leopold Gasse a Váci kapu lebontásáig,
1789-ig teljes hosszában jelölte a Vámház kör­
úttól e kapuig ezt a fontos utat. Ekkor azon­
ban - a már nem létező Váci kapura emlékez­
tetve - északi szakaszát Váci utcának, Waitzner
Gassénak kezdték nevezni. Amikor pedig a régi
Városházát lebontották, amelynek tere megszakí­
totta az utcát, két jól elkülönülő szakaszra osztva
azt, a városatyák úgy döntöttek: kaputól kapuig
Váci utca lesz a Nagy utca.
Váci Mihály tér
kább Váci-kapu volt a neve. Innen az utca neve.
A kaput s a mellette álló bástyafalat 1789-ben
lebontották.
Váci Mihály tér [16 Al] III. Rómaifürdő (1984).
Vitorla utca és Silvanus sétány között. Váci Mihály
(1924-1970): író, költő. Kossuth-díjas.
Vackor utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).
Lázár deák utca 11.-től Marabu utca 8.-ig.
Vácrátót tér [ 17 Bl, 18 Al] XV Rákospalota (1954).
Előzőleg: Tinódi Sebestyén tér (1941). Károlyi
Sándor út 85-87., Vácbottyán utca és Vácduka tér
között.
Vácrátót: község Pest megyében.
Vadalma utca [12 B3] II. Remetekertváros (1963).
Előzőleg: Labanc utca (1930-as évek). Kassa utca
16.-tól Bercsényi utca 9.-ig.
Vadas Andor tér XIV. Alsórákos. Lásd: Túrán tér
Vadas Andor (1902-1920): diák, kommunista akti­
vista. Különítményesek agyonverték.
Vadaskerti utca II. Hársakalja. Lásd: Kőhegyi út
Vadaskerti utca [21 Bl] II. Lipótmező (1941).
Előzőleg: Lipótmezei út (1897) egy része. Szépha­
lom utca 16.-tól Hűvösvölgyi út 133.-ig.
vadaskert: vadászható állatok számára elkerített
erdős terület. Az elnevezés arra emlékeztet, hogy
itt volt Mátyás király vadaskertje. A vadászház rom­
jaiból ma is látható egy rész.
Vadas Márton utca XIV. Alsórákos. Lásd: Túrán utca
Vadas Márton (1900-1920): diák, kommunista ak­
tivista. Különítményesek agyonverték.
Vadász forduló [46 B3] XXII. Budafok (1940-es
évek). Előzőleg: Vadász utca (1930-as évek). Hit­
térítő út 15.-nél nyíló zsákutca.
Vadász utca [23 B3, 35 Bl, 83 Bl] V. Lipótváros
(1874). Előzőleg: Jäger Gasse (1817). Arany János
utca 34.-től Alkotmány utca 23.-ig.
Vadász utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd:
Brigád utca
Vadász utca XXII. Budafok. Lásd: Vadász forduló
Vadász utca XXIII. Soroksár. Lásd: Vadászkürt utca
Vadászhegyi utca [46 A3, 58 A l] XI. Kőérberek
(2003). Kamaraerdei úttól a Vadászhegy csúcsáig.
Vadászhegy: 224 m magas hegy.
Vadászkürt utca V. Belváros. Lásd: Aranykéz utca
Vadászkürt: előkelő szálloda és vendéglő a Türr Ist­
ván utca sarkán. Az 1810-es évek végén nyitották,
és 1945 februárjában égett ki. Ma parkolóház van
a helyén.
Vadászkürt utca [73 Bl (Vad.)] XXIII. Soroksár
(1953). Előzőleg: Vadász utca. Haraszti út 63-65.-
től Hunyadi utca 22.-ig.
Vadászles utca [13 Bl, 14 Al] III. Csúcshegy
(1967). Előzőleg: V. dűlő (1940-es évek). Virágos­
nyereg úttól az erdőig.
Vadember utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Síp utca
Vadetető utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1987). Patakhegyi úttól Templom közig.
606
vadetető: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az utca
közelében van a Pilisi Parkerdőgazdaság egyik téli
vadetetője.
Vadevezős utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1954).
Vadvíz utcától Tusa utcáig.
vadevezős: így nevezik azokat az evezősöket, akik
nem versenyzők, hanem csak pihenés céljából van­
nak a vízen.
Vadgalamb út [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).
Mária királyné útja 122.-től Sólyom utca 9.-ig.
Vadgalamb utca XII. Orbánhegy (1928). Tamási
Áron utca 41.-nél nyíló zsákutca. Területrendezés
miatt megszűnt (1999).
Vadgesztenye utca [17 Al] IV. Újpest (1954). Ká­
posztásmegyeri út 9.-től Sporttelep utca 4.-ig.
Vadkacsa utca [41 A3] XVII. Madárdomb (1984).217
Aranylúd utca 44.-től Flamingó utca 49.-ig.
Vadkert utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1967).
Előzőleg: Tölgyfa utca (1940). Hársfa utca 28.-tól
Gyöngyvirág utca 26/a-ig.
Vadkert: községnevek néveleme. Pl. Ersekvadkert,
Soltvadkert.
Vadkerti József utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-
Kertváros, Csepel-Szabótelep. Lásd: Táncsics
M ihály utca
Vadkerti József: csepeli plébános 1884-1888 között.
Vadkörte utca [12 B3] II. Remetekertváros (1963).
Előzőleg: Kuruc utca (1930-as évek), Bethlen
Gábor utca (1910-es évek) egy része. Kassa utca
12. -től Bercsényi utca 5.-ig.
Vadlúd utca [58 A3-2] XXII. Baross Gábor-telep
(1969). Előzőleg: 852. utca. V. utcától Rózsakért
utcáig.
Vadóc utca III. Csúcshegy (1967). Előzőleg: II. dűlő
(1940-es évek). Virágosnyereg úttól Csúcshegyi
útig.
Vadon utca [34 A3] XI. Sasad (1958). Komondor
utca 7.-től Rákó utca 13.-ig.
vadon: vem művelt erdős terület.
Vadorzó utca II. Hűvösvölgy. Lásd: Ötvös János
utca
Vadorzó utca [22 B3 (Vad.)] II. Pasarét (1968).
Rhédey utcától Trombitás utcáig.
vadorzó: a közelben volt az eredeti Vadorzó utca
(1906), amelynek Hűvösvölgyi úti sarkán volt az
Orvvadász nevű vendéglő a XIX. század végén.
Az utca nevét az 1940-es években Szent Miklós
utcára, majd 1953-ban Ötvös János utcára változ­
tatták. Az 1968-ban nyitott új utca megkapta a
régi Vadorzó nevet.
Vadőr utca [61 Bl-2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(1965). Előzőleg: Ady Endre utca (1945), gróf
Tisza István utca (1920-as évek). Alsó határút
13. -tól Vasfű utca 28.-ig.
Vadréce utca [61 A2 (Vadr.)] XXIII. Soroksár
(1998)288 Liszt utcától Házhajó utcáig.
vadréce: a vadkacsa tájneve.
607
Vadrepce utca [14 Al] III. Csúcshegy (2002).
Mécsvirág utcától Vadóc utcáig.
vadrepce: a keresztesvirágúak közé tartozó, sárga
virágú gyomnövény.
Vadrezeda köz [74 Al] XXIII. Soroksár (2001).
Taling utca 37,-nél nyíló utca.
vadrezeda: sárgásfehér virágú növény.
Vadrózsa utca [22 A3 (Vadr.)] II. Törökvész
(1915). Herman Ottó út 35.-től Hankóczy Jenő
utca 24.-ig.
Vadruca utca [27 Bl, 28 Al] XVI. Árpádföld
(1954). Előzőleg: Erzsébet királyné utca (1927),
Petőfi utca (1910-es évek).28 Szlovák út 88.-tól
Muzsika utca 54.-ig.
vadruca: a vadliba tájneve.
Vadszőlő utca [40 B3-2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963). Előzőleg: 136. utca. Jászberényi úttól a
MÁV szolnoki vonaláig.
Vadvirág utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1932). Örs
vezér útja 9.-től Vezér utca 52.-ig.
Vadvita tér V Lipótváros. Lásd: Szent István tér
vadvita: a XVIII. sz. végén itt állt mutatványos­
bódéra utal a név, ahol a nézők az egymásra uszí­
tott állatok küzdelmének örülhettek, (hecctheater,
vadvitaszínház)
Vadvíz utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1954). Déli
temető utcától a Dunáig.
Vág utca IV Újpest (1928). Váci út és a Duna sor
között. Üzemi terület lett, megszűnt (1974).
Vág utca [23 B2, 24 A2, 79 Bl-2, 80 A2] XIII. Új-
lipótváros (1893).210 Váci út 66.-tól Újpesti rak­
part 41.-ig.
Vág utca [17 B3, 25 Bl] XV. Rákospalota (1930).
Rákos út 120.-tól Kolozsvár utca 5.-ig.
Vág utca [52 A3] XVIII. Miklóstelep, Szemere-
telep (1930).236 Üllői út 518.-tól Érsekújvár ut­
cáig.
Vág utca [61 Bl] XX. Pacsirtatelep (1932). Előzőleg:
Telep utca (1910-es évek). Vágóhíd utca 79.-től
Köztemető út 44.-ig.
Vág utca [60 Bl] XXI. Csepel-Kertváros (1928).280
Vereckei utca 15.-től Szebeni utca 106.-ig.
Vág: a 375 km hosszú folyó két ágból ered: a Fe-
hér-Vág a Magas-Tátrából, a Fekete-Vág az Ala-
csony-Tátrából. A két ág Királylehotánál egyesül,
és Komáromnál ömlik a Dunába. A tutajozás
miatt igen fontos szerepet töltött be a faiparban.
Szlovák neve: Váh.
Vágány utca [24 A-B2, 80 B2, 81 A2] XIII. Angyal­
föld, XIV. Városliget (1884). Dózsa György út
47.-től Róbert Károly körút 93.-ig.
vágány: az elnevezés az utca egyik oldalán lévő vas­
úti pályaudvar vágányaira emlékeztet.
Vágás utca [28 A-B2] XVI. Cinkota (1954). Bóbi­
tás út 14.-től Budapesti út 159.-ig.
Vágás: helység Udvarhely vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Taietura.)
Vágújhely utca
Vágfarkasd utca [34 B3] XI. Kelenföld (1939).207
Aga utca 14.-től Nagyszőlős utca 39.-ig.
Vágfarkasd: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Vlcany.)
Vághó Ferenc utca [18 Al] XV. Rákospalota
(1931). Kösd utcától Csővár utca 48.-ig.
Vághó Ferenc (1867-1918): Rákospalota község fő­
jegyzője volt 1907 és 1918 között.
Vági utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1953). Szabad
határ út 2.-től Porzó utca 32.-ig.
Vágó köz XXIII. Soroksár (1954). Lásd: Máté apos­
tol utca
Vágó utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1953). Előzőleg:
Vágóhíd utca, Vágóház utca (XIX. század). Déli
temető utcától Haraszti út 24.-ig.
Vágó Béla utca XIII. Angyalföld (1968). Lásd:
Lomb utca
Vágó Béla (1881-1939): tisztviselő, újságíró.
A Népszava munkatársa, 1904-től a Magyarorszá­
gi Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, 1918-ban
a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító
tagja. A Tanácsköztársaság alatt belügyi népbiz­
tos, majd hadtestparancsnok. A bukás után Bécsbe,
majd Berlinbe ment. 1933-tól a Szovjetunióban
élt. A sztálinizmus áldozata lett.
Vágóház utca XXIII. Soroksár. Lásd: Vágó utca
Vágóhíd utca [36 A-B3] IX. Ferencváros. (1881).
Soroksári út 56.-tól Gyáli út 1.-ig.
Vágóhíd utca XVI. Cinkota. Lásd: Somkút utca
Vágóhíd utca [49 B2] XIX. Kispest (1910). Álmos
utca 74.-től Baross utca 79.-ig.
Vágóhíd utca [61 A1-B2] XX. Pacsirtatelep, Pest­
erzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep, XXIII. Sorok­
sár (1910-es évek). A házszámok 1.-től 129.-ig és
2.-től 80.-ig a XX. kerülethez, 82.-től a XXIII.
kerülethez tartoznak. Tinódi utca 32.-től Alsó
határút 1.-ig.
Vágóhíd utca [60A-B1] XXI. Csepel-Kertváros,
Csepel-Szabótelep, Királymajor (1992). Előző neve:
Guszev kapitány utca (1952), Vágóhíd utca (1910-
es évek). Táncsics Mihály utca 76.-tól a Dunáig.
Vágóhíd utca [59 A2] XXII. Budafok (1920-as
évek). Nagytétényi út 5.-tól Gyár utca 2.-ig.
Vágóhíd utca XXIII. Soroksár. Lásd: Vágó utca
Vagon tér VIII. Kerepesdűlő (1974). Lásd: Tbiliszi
tér
vagon: a MAV-dolgozók részére épült lakótelepen
az utcák a vasúttal összefüggő tárgyak, eszközök
neveit viselik.
Vágsellye utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1929).211
Zoborhegy tér 10.-től Szomolány utca 49.-ig.
Vágsellye: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: SaFa.)
Vágújhely utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1932).211
Holies utca 3.-tól Verbó utca 6.-ig.
Vágújhely: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Nővé Mesto nad Vahom.)
Vahot tér
Vahot tér XI. Kelenföld (1932). Vahot utca, Ercsi
út és Szily Kálmán utca között. Területrendezés
miatt megszűnt (1970-es évek).
Vahot utca [46 Bl, 47 Al] XI. Kelenföld (1932).
Bártfai utcától Ildikó térig.
Vahot Imre (1820-1879): szerkesztő, író, színműíró.
Vahot: lásd még Wachot.
Vajda utca I. Tabán (1870-es évek). Horgony utcából
nyíló zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Vajda utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1920-as évek).
Bazsalikom utca 5.-től Husáng utca 6.-ig.
Vajdahunyad sétány [24 B3, 80 B2, 81 A2-3]
XTV. Városliget. Kós Károly sétánytól Paál László
útig, a Vajdahunyad várán keresztül.
Vajdahunyad utca [36 A2, 84 B3] VIII. Józsefváros
(1938). Előzőleg: Hunyadi utca (1874), Sack Gasse
(Zsák utca) (XIX. század),16 Obere Donau Gasse
(Felső Duna utca) (XVIII. század).16 Baross utca
61.-től Üllői út 52-54.-ig.
Vajdahunyad utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: P e­
regi út
Vajdahunyad utca [52 A3, 64 Al] XVIII. Szent
Imre-kertváros (1932).238 Uzsok tértől Nagyenyed
utca 9.-ig.
Vajdahunyad: helység Hunyad vármegyében (a
megye székvárosa). (Ma Románia: Hunedoara.
Német neve: Eisenstadt.)
Vajda János utca [15 B3] III. Aquincum (1930).
Dunától Szentendrei út 121.-ig.
Vajda János utca [52 A3] XVIII. Miklóstelep
(1946). Előzőleg: Förster Aurél utca (1925). Üllői
út 476.-tól Kavicsbányáig.
Vajda János (1827-1897): költő, publicista.
Vajda Lajos sétány [51 A3] XVIII. Havanna-la­
kótelep (1978) Csontváry Kosztka Tivadar utca
1.-től Margó Tivadar utca 52.-ig.
Vajda Lajos (1908-1941): festőművész.
Vajda Péter utca [37 A2-B3, 85 B3] VIII. József­
város, Tisztviselőtelep, 10. Népliget (1953 ). Elő­
zőleg: Simor utca (1887. december), Szapáry utca
(1887. március), Népliget utca (XIX. század)
Eredetileg az Orczy út és Könyves Kálmán kör­
út között, 1899-től mai hosszában. Orczy úttól a
MÁV hegyeshalmi vonaláig.
Vajda Péter (1808-1846): költő, író, pedagógus,
a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Vajk utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1925).
Gyömrői út 138.-tól Álmos utca 33.-ig.
Vajk utca [49 B2-1] XIX. Wekerletelep (1910). Mé­
száros Lőrinc utca 17.-től Thököly utca 21.-ig.
Vajk: Szent István király neve a keresztség felvétele
előtt.
Vajkay utca [23 B3, 83 Al] V. Lipótváros (1990).
Előzőleg: László Jenő utca (1963), Vajkay utca
(1900). Alkotmány utca 2.-től Szalay utca 1.-ig.
Vajkay Károly (1825-1893): jogi író, ügyvéd, ítélő­
táblái tanácselnök. A Magyar Tudományos Aka­
608
démia levelező tagja. Véka Lajos néven regényt is
írt. Az utca a volt magyar királyi Kúria és a Buda­
pesti Királyi ítélőtábla épülete mellett van.
Vajk fejedelem utca [12 Al] II. Budaliget (1938).
József Attila utca 89-91.-től Gyöngyvér utca 68-
70.-ig.
Vak Bottyán utca [35 B3 (Vak B.)] XI. Lágymá­
nyos (1928). Lágymányosi utca 15.-től Karinthy
Frigyes útig.
Vak Bottyán utca [27 B3] XVI. Mátyásföld (1948).
Előzőleg: Barcsay utca (1920-as évek). Veres Péter
út 102.-től Margit utca 101.-ig.
Vak Bottyán utca XVII. Rákoskert. Lásd: Bottyán
utca
Vak Bottyán utca [64 Bl] XVIII. Ganzkertváros
(1945). Előzőleg: Gyulai Pál utca (1922). Király­
hágó út 14.-től Háromszék utca 7.-ig.
Vak Bottyán utca [50 A-Bl, 51 Al] XIX. Kispest
(1948). Előzőleg: Erdősor (1880-as évek) a Má­
tyás király utca és a MÁV lajosmizsei vonala kö­
zött; az 1910-es évektől Felső erdősor a Mátyás
király utca és Csokonai utca, valamint Alsó erdő­
sor a Csokonai utca és a MÁV lajosmizsei vonala
között. Sorként számozva. Mátyás király út 1.-től
a MÁV lajosmizsei vonaláig.
Bottyán János (1643-1709): kuruc tábornok, a
Rákóczí-szabadságharc legendás hírű hadvezére.
1704-ben csatlakozott Rákóczihoz, addig ezre­
desként szolgált a császári seregben. Még a tö­
rökök elleni csatákban elvesztette egyik szemét,
ezért nevezték katonái Vak Bottyánnak.
Vakond utca [12 A3] II. Adyliget (1962). Előző­
leg: Álmos vezér útja (1922 előtt). Rézsű utcától
Zrínyi Miklós utcáig.
vakondok: föld alatti járatokban élő sötét, bárso­
nyos bundájú, rovarevő védett állat.
Valdemar és Nina Langlet rakpart [35 B2, 36 A3,
83 B3] XI. Lágymányos (2010). Előzőleg: Budai
alsó rakpart (2000). A Szabadság híd budai hid-
főjének déli oldalától a Goldmann György térig.
Langlet Valdemar (1872-1960): a Pázmány Péter
Tudományegyetem svéd lektora, a Svéd Vöröske­
reszt főmegbízottja. 1944-ben Budapesten felesé­
gével együtt tevékenyen részt vett a Vöröskereszt
segélyakciójában. Védleveleket szerzett az üldö­
zötteknek, amivel több száz ember életét sikerült
megmentenie.
Valéria utca [7 A-B3] III. Csillaghegy (1910-es
évek). Ürömi út 6.-tól Temes utcáig.
Valéria utca [49 B2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Jókai Mór utca 47.-től Nagykőrösi út 35.-ig.
Valéria utca XXIII. Soroksár. Lásd: Kenyér utca
Mária Valéria főhercegnő (1868-1924): I. Ferenc
József és Erzsébet királyné leánya.
Valero Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Kürt utca
Valero utca V. Lipótváros. Lásd: Stollár Béla utca
Valero József 1839-1844 között áttelepítette az
609
üzemet a mai Stollár Béla utcába, ahol a szabad­
ságharc utáni gazdasági válság miatt beszüntették
a termelést. Az épület ma a Honvédelmi Minisz­
térium egyik épülete.
Valero utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Kürt utca
Valero: 1776-ban alapította a spanyol származású
Valero István és Tamás a selyem- és selyemáru-
gyárat az utcában. A mellette lévő utca (a mai Jó­
kai utca) erről az üzemrő kapta a Gyár utca nevet.
Váli utca [35 B3] XI. Lágymányos (1910). Fehér­
vári út 6.-tól Bercsényi utca 19/b-ig.
Vál: község Fejér megyében.
Valkói utca [35 A3] XI. Kelenföld (1938).207 Aga
utca 10.-től Nagyszőlős utca 37.-ig.
Valkó: nagyközség Pest megyében.
Váll utca V. Belváros (1874). Előzőleg: Spor Gasse
(1687). A Lipót utca és a Búza tér között, kb. a mai
Váci utca 38. helyén.36’19
Vallenberg: lásd Raoul Wallenberg
Váltó köz [49 Al] IX. Ferencváros (1999). Zombori
utcától Szerkocsi utcáig.
Váltó utca [39 Al] X. Felsőrákos (1901). Kereszt­
úri út 70/b-től Dömsödi út 29.-ig.
váltó: a közeli vasútvonal fontos elemére utal az
elnevezés.
Váltóőr utca [42 A-B2] XVII. Rákosliget (1954).
Előzőleg: Zólyomi utca (1920-as évek), Rákos utca
(1900-as évek). Szabadság sugárút 2-4.-tői Gázló
közig.
váltóőr: a közeli vasútvonal egyik nagy felelősségű
dolgozójára utal az elnevezés.
Vályog utca [23 Al] III. Óbuda (1900). Föld utca
69.-től Reménység utcáig.
vályog: az elnevezés arra emlékeztet, hogy itt volt
az Újlaki Téglagyár egyik üzeme.
Vám utca [35 Al, 82 Bl] I. Víziváros (1874). Elő­
zőleg: Harmincad utca (1874), Dreissigst Gasse
(1858),31 Goldene Schöff Gasse (Arany Hajó
utca) (1695)1 a Fő utca és Bem rakpart között;
Maut Gässl (1695)1 a Fő utca és a Donáti utca
között. Bem rakpart 24.-től Donáti utca 45.-ig.
vám: árunak valamely állam határán való átvitelé­
ért fizetett díj. Korábban a vámolási jogú telepü­
lések, területek határán is le kellett róni az átszál­
lított áru értékének meghatározott részét, általá­
ban harmincadát. Vámnak nevezték a vámeljárás
helyszínéül szolgáló épületet is. A XVIII. század
közepétől itt volt Buda harmincadháza (Vámház).
A Fő utca 36. számú házba van beépítve.
Vám utca V Belváros. Lásd: Kígyó utca, Párizsi
utca
Vámbéry Ármin utca XIII. Ujlipótváros. Lásd: Go­
gol utca
Vámbéry Ármin (1832-1913): közép-ázsiai utazó,
orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia igazgató tagja. A Magyar Földrajzi
Társaság alapító tagja.
Vámház körút
Vámház körút [35 B2, 36 A2, 83 B3] V. Belváros,
IX. Ferencváros (1990). Előző neve: Tolbuhin
körút (1946), Vámház körút (1945), Horthy Ist­
ván út (1942), Vámház körút (1919), Ferdinánd
bolgár cár út (1915), Vámház körút (1874), Flei­
scher (Fleischhacker, Fleischhauer) Gasse (Mé­
száros utca) (1787 körül).1 Fővám tértől Lónyay
utca 1.-ig,
Vámház körút
A középkorban és a török uralom idején a vá­
rosfal mellé annak könnyű megközelíthetősége
érdekében még tilos volt építeni. Am a kuruc
mozgalom bukása után az ország szívében fekvő
Pestet már semmilyen veszély nem fenyegette.
Megkezdték hát a telkek kiosztását, először csak
a városfal belső részén, majd a XVIII. század
második felétől külső oldalán is. Schmall La­
jos, a várostörténet jeles tudósa szerint a mai
Vámház körút ekkortájt, pontosabban 1787
körül kapta első nevét. S mivel a városnak ezen
a részén sok hentes élt és dolgozott, kézenfek­
vő volt, hogy Fleischhacker Gassénak nevezzék,
ami azután a XIX. század első éveiben magya­
rosítottak Mészáros utcává. „A belvárosi Duna-
parton, a Fővám térig, sőt, a Mészáros utcán le
a Széna térig, a mai Kálvin térig a kofák biro­
dalma volt - emlékezett vissza 1923-ban a M a­
gyarság című lapban Móricz Pál, a város egyik
kiváló ismerője és kedvelője. - A hajóscsár­
dákkal egyenesen itt sorakoztak azok a boltok,
amelyekből a falusi asszonyok és kofák elősze­
retettel vásárolták kartonruhájukat, derékra való
nagykendőjüket, fejkendőjüket s az ultramarin-
kék kötőt.”
A Dunától, pontosabban az itt szikkadó, Mol­
nár-tónak nevezett kiöntéstől a mai Kálvin térig
terjedtek a Mészáros utca határai, s csak az igen
élénk fantáziával megáldott polgárok gondolhat­
ták, hogy egyszer majd kőrúttá terebélyesedik.
Amikor 1875-ben Ybl Miklós tervei alapján a
folyó partján felépült a Fővámház, azon mele­
gében és teljesen logikusan keresztelték át az
amúgy is megváltozott Mészáros utcát Vámház
körútnak. S attól kezdve pontosan háromszor
kapta vissza ugyanezt az elnevezést. 1915-ben
ugyanis Ferdinánd bolgár cár neve került a ház­
falakon elhelyezett utcatáblákra, abból a jeles
alkalomból, hogy csatlakozott a háborúzó köz­
ponti hatalmakhoz, vagyis hozzánk. Az 1919-től
1942-ig újra Vámház körútnak nevezett útvona­
lat később Horthy Istvánról nevezték el, 1945-
ben pedig Tolbuhin marsall vette el várostörté­
neti nevét, amelyet csak a rendszerváltás után
kapott vissza ismét - remélhetőleg utoljára és
véglegesen.
Vámosgyörk utca
vámház : az a ház, ahol vámolnak. Az 1874-re el­
készült Fővámházról kapta a nevét.
Vámosgyörk utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954).
Előzőleg: Béla utca (1910-es évek). Thököly út
16-18.-tói Piros rózsa utca 8.-ig.
Vámosgyörk: község Heves megyében.
Vámos Ilona utca XIV Nagyzugló. Lásd: Bolgár ke­
rék utca
Vámos Ilona (1896-1945): hímzőnő. 1925-től az
illegális kommunista párt tagja, a Vörös Segély
aktivistája. Emiatt többször bebörtönözték. 1944-
ben internálták, majd Németországba vitték. Kon­
centrációs táborban pusztult el.
Vándor utca [23 A3, 78 A3 (Ván.)] I. Víziváros
(1879). Előzőleg: Wegerer Gasse. Hattyú utca
13.-tól Csalogány utca 38.-ig.
Vándor: a Wegerer család háza állt itt a XVIII.
század végétől, s erről nevezték el az utcát. Nevük
magyar fordítása adta az utca mai nevét.
Vándor Sándor köz [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-te-
lep. Kolozsvár utca és Vándor Sándor utca között.
Vándor Sándor utca [51 A3] XVIII. Szent Lőrinc-
telep (1971). Vikár Béla utca 6.-tól Kolozsvár utca
101.-ig.
Vándor Sándor (1901-1945): karmester, kórus­
vezető, zeneszerző. Külföldi zenei tanulmányait
befejezve egy ideig Olaszországban működött;
1932-ben tért haza. 1936-ban énekkart alakított,
amely később Vándor-kórus néven vált ismertté.
Szerzeményei közül legnépszerűbbek a József At-
tila-dalok. Származása miatt gyalogmenetben Né­
metországba akarták vinni. Útközben, Sopron-
Bánfalván meghalt.
Vanília utca [42 A-B3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Előzőleg: Kossuth Lajos utca (1910-es
évek). Csabai út 9.-től Csordás utca 13-15.-ig.
Vannay utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Vannay Jó­
zsef utca
Vannay József utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba
(1996) Előzőleg: Seprő utca (1953), Somogyi
Béla utca (1946), Vannay utca (1920-as évek).
Vannay József: az 1920-as években a Balassagyar­
mati Takarékpénztár vezérigazgatója, amely köl­
csönökkel segítette elő Rákoscsaba-Újtelep par­
cellázásait, házépítéseit.
Vántus Károly utca XI. Lágymányos. Lásd: Szerémi
sor
Vántus Károly (1879-1927): ács. Szociáldemok­
rata pártmunkás. A Kommunisták Magyarországi
Pártja alapítójaként az első Központi Bizottság
tagja. A Tanácsköztársaság alatt földművelési nép­
biztos, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság
tagja, Vas vármegye kormányzótanácsi biztosa.
Fogolycserével a Szovjetunióba került.
Ványoló utca [9 B3] IV Káposztásmegyer (1984).258
Külső Szilágyi út 44.-től Nádasdy Kálmán utca
21.-ig.
610
ványoló: a bőr- és a textiliparban egyaránt elő­
forduló feldolgozási művelet. A bőriparban a bőr
puhítását, a textiliparban a gyapjúszövet tömörí­
tését jelenti. Az elnevezés a kerület bőr- és textil­
iparára utal.
Vár lépcső I. Tabán, Víziváros. Lásd: Sándor Móric
lépcső
Vár sétány I. Vár. Lásd: Tóth Árpád sétány
Vár tér I. Vár. Lásd: Szent György tér
Vár utca I. Vár. Lásd: Szent György tér
Vár utca I. Vár. Lásd: Szent György utca
Vár utca III. Óbuda. Lásd: Solym ári utca
vár: az itteni elnevezés emlékeztet arra, hogy a
közeli amfiteátrumot Kurszán vára néven emlí­
tették.
Vár utca [59 Al] XXII. Budafok (1920-as évek).
Hosszúhegy utca 20.-tól Alsó Sas utca 17.-ig.
Váradi utca [15 A3] III. Filatorigát, Óbuda (1962).
Vihar utca 16.-tól Bécsi útig.
Váradi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Olajfa utca
Váradi utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Rámás utca
Várad: 1. község Baranya megyében. 2. Nagyvárad
neve a köznyelvben.
Várady utca IV Újpest. Lásd: Sem m elw eis utca
Várady Zsigmond (?-?): Újpest városának több tiszt­
séget betöltő tisztviselője. Volt községi és városi
jegyző, anyakönyvvezető stb. A Tanácsköztársaság
alatt megmentette a város pénzügyi iratait a meg­
semmisüléstől.
Váralja utca [35 Al-2, 82 B2] I. Krisztinaváros
(1912). Előzőleg: Logody utca (1896), Felső Pa­
lota sor (1870), Garten Weg (Kerti út) (1830)
egy része. Aufgang in die Festung (Feljárat a Vár­
ba) (XVIII. század). Alagút utca 2.-től Szarvas
tér 1.-ig.
Varannó utca [24 B2, 80 B2, 81 A2] XIV. Hermi-
namező (1929).211 Hermina út 81.-től Hungária
körút 230.-ig.
Varannó: helység Zemplén vármegyében. (Ma
Szlovákia: Vranov nad TopFou.)
Varasdi utca XI. Kelenföld (1938). Borszéki utca
13.-tól Somogyi útig. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Várasd: helység Varasd vármegyében, annak szék­
helye. (Ma Horvátország: Varazdin. Latin neve:
Varasdinum, német neve: Warasdin.)
Varázs utca [22 A3] XII. Virányos (1934). Napos
út 3.-tól Mese utca 10.-ig.
Varázséji Béla tér [17 Al] IV. Újpest. Előzőleg:
Dr. Varázséji Béla tér (1948), Mária Terézia tér
(1914). 1974-ben megszüntették, de a határozat
nem lett végrehajtva. Munkácsy Mihály utca 51.
és 53. között.
Varázséji Béla (1864-1939): római katolikus pap,
1905-1917 között Újpest plébánosa, majd a váci
egyházmegye kanonokja, 1927-ben Újpest dísz­
polgári címmel tüntette ki.9
611
Várfok utca [22 B3, 23 A3, 82 Al] I. Víziváros, I.
Krisztinaváros, XII. Krisztinaváros (1874). Elő­
zőleg: Strasse/Gasse zum Wiener Tor (1822), Bécsi
kapu feljárat, Bécsi kapuhoz vezető út. Ostrom
utca 2.-től Moszkva tér 1.-ig.
Várfok utca II. Hársakalja. Lásd: Nedű utca
Varga utca I. Tabán (1879). Előzőleg: Gerstner Gasse
(Gerstner utca), (XIX. század). Árpás utca (XIX.
század).1 Bocskai tér és Kereszt utca között. Terü­
letrendezés miatt megszűnt,
varga: régen így nevezték a lábbeli készítőjét.
Varga Gyula utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd:
Vargha Gyula utca
Vargha Gyula : nevét (lásd ott), az utca elnevezé­
sétől kezdve tévesen írták így.
Varga Gyula András park XIV. Törökőr. Lásd: P il­
langó park
Varga Gyula András (1890-1959): hivatásos kato­
natiszt. Az I. világháborúban orosz fogságba esett.
A Vörös Hadseregben szolgált. 1947-ben hazajött,
és hadtörténészi munkát fejtett ki.
Varga Jenő tér XXII. Budafok (1968). Lásd: Város­
ház tér
Varga Jenő (1879-1964): közgazdász, egyetemi
tanár, államtitkár. A Tanácsköztársaság alatt
pénzügyi népbiztos, majd a Népgazdasági Tanács
elnöke. A bukás után Bécsbe ment, innen a Szov­
jetunióba települt át. 1927 és 1947 között a
moszkvai Világgazdasági és Világpolitikai Intézet
igazgatója volt. 1946-ban részt vett a magyar
pénzügyi stabilizáció kidolgozásában. Szabadkő­
műves.294
Varga József utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd:
Szent Korona utca
Varga József (1927-1944): bányász. A II. világhá­
ború alatt az illegális Szabad Népet terjesztette, a
nyilas időkben fegyvereket szerzett az ellenállók­
nak. Elfogták, és valószínűleg koncentrációs tá­
borba vitték.
Varga Károly utca XX. Pesterzsébet (1966). Előző­
leg: Arany János utca (1910-es évek). Helsinki út
és Baross utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1974).
Varga Károly (P-1944): asztalos. Az ellenállási
mozgalomban való részvétele miatt agyonlőtték.
Varga Katalin utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep
(1953). Előzőleg: Kabók Lajos utca (1946), Dózsa
György utca (1945), Mackensen utca (1920-as
évek). Nyíregyháza utca 46.-tól Pataky István utca
13.-ig.
Varga Katalin (1802-1852): az 1840-es években
az erdélyi román bányász-jobbágy mozgalom ve­
zetője. 1847-ben letartóztatták, közel 4 évig ítélet
nélkül fogva tartották, majd szülőfalujába, Hal-
mágyra internálták.
Vargánya utca [60 B3] XXI. Krályerdő (1937).242
Bokros utca 7.-től Repkény út 8.-ig.
Varjú Kálmán utca
Várgede utca [38 A3 (Várg.)] X. Óhegy (1939).
Gutor tér 15.-től Kerecsendi utca 11.-ig.
Várgede: helység Gömör vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Hodejov.)
Vargha Gyula utca [41 B2] XVII. Régiakadémia­
telep (1996). Előző neve: Fackh Károly utca
(1991) , Vargha Gyula utca (1930-as évek), de
elnevezésétől Varga Gyula utcaként szerepelt a
jegyzékekben és térképeken. Heltai Gáspár utca
29.-től Liszt Ferenc utca 24.-ig.
Vargha Gyula (1853-1929): statisztikus, költő,
műfordító, államtitkár, országgyűlési képviselő, a
Kisfaludy Társaság titkára, másodelnöke, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Nagy
szerepe volt a mai XVII. kerületben levő Akadé­
miatelepek megvalósításában.
Vargyas utca [62 Al] XX. Gubacsipuszta (1988).239
Orsóvá utca 14.-től Karánsebes utcáig.
Vargyas: helység Udvarhely vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Virghis.)
Várhegy utca [12 B2, 13 A2] II. Széphalom (1922
előtt). Hidegkúti út 135.-től Zrínyi utca 30.-ig.
Vár-hegy: az itteni domb neve.
Variházy Oszkár utca [25 A3 (Var. O.)] XIV. Tö­
rökőr (1987). Előzőleg: Újvidék köz (1934). Újvi­
dék tér 16.-tól Torontál utca 27.-ig.
Variházy Oszkár (1897-1959): hivatásos katona­
tiszt. Részt vett a doni harcokban, majd onnan
hazatérve 1944 októberében ezredparancsnok,
december 24-én pedig a 10. gyaloghadosztály tá­
bori gyűjtőkeretének parancsnoka lett. 1945. feb­
ruár 11-én több hozzácsatolt egységgel és a 6. ma­
gyar gyalogezred maradványaival, azok parancs­
nokaként átállt a szovjet csapatokhoz, megalakítva
a Budai Önkéntes Ezredet.
Varjú köz XXI. Csepel-Belváros (1941). Előzőleg:
Tahi utca (1939). A Szent István út és a Varjú
utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Varjú utca [51 B3] XVIII. Gloriett-telep (1910-es
évek).229 Kiss István utca 32.-től Cziffra György
utcáig.
Varjú utca XIX. Kispest. Lásd: Madarassy László
utca
Varjú utca [60 B3, 61 A3] XXI. Krályerdő
(1937).241 Vércse utca 16.-tól Mátra utca 1.-ig.
Varjúháj utca [33 A-B3] XI. Pösingermajor (1974).
Ördögorom lejtőtől Kakukkhegyi útig.
varjúháj: húsos levelű, alacsony vagy kúszó szárú,
vöröses vagy sárgás virágú növény. Sasad környé­
kén meghonosodott, védett növény.
Varjú Kálm án utca [50 B3-2] XIX. Kispest
(1992) . Előzőleg: Schindler Gyula utca (1948),
Varjú Kálmán utca (1924), Gyöngyvirág utca
(1890-es évek). Szegfű utca 3.-tól Nádasdy utcáig.
Varjú Kálmán (1860-1924): kispesti választott kép­
viselő. Igen nagy szerepe volt abban, hogy Kis­
pest községből város lett. Egyik szervezője volt
Varjútövis utca 612

a katolikus templom és a Casino felépítésének, a Vármegye utca

Kossuth-szobor létesítésének.
A Városház utca 7. számú telkének tulajdonosa
Varjútövis utca [33 B3] XI. Gazdagrét (2002). Var­
évszázadok óta azonos: a megye. Innen irányí­
júháj utcából nyíló zsákutca.
tották Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, később
varjútövis: tövises ágú, zöldessárga virágú, fekete
Pest megye ügyeit. Azonos a tulajdonos, azonos
bogyójú erdei cserje.
a funkció, éppen csak az épület változott. Szép
Várkapitány utca [64 B2] XVIII. Ganzkertváros
lassan, ahogy az igények követelték, és aho­
(1953). Előzőleg: Dobó utca (1922). Halomegy­
gyan a hatóságok engedték. A Belváros egyik
házi utca 16.-tól Ganz Abrahám utca 13/b-ig.
legérdekesebb épületegyüttese több mint 160
Várkert rakpart [35 A1-B2, 83 A2-3] I. Tabán,
éve áll jelenlegi formájában. A három eltérő
Víziváros (1997). Előzőleg: Gróza Péter rakpart
iskolázottságú, más-más felfogású építész - Hild
(1958), Beloiannisz rakpart (1952), Montgomery
János, Hofrichter József, Zitterbarth Mátyás - el­
út (1946), Zita királyné út (1917), Várkert rak­
képzelése szerint megvalósított épületek az évti­
part (1874), Donau Zeile (Duna sor) (XIX. szá­
zedek során harmonikus egésszé formálódtak. A
zad). Eredetileg a Széchenyi lánchídtól a Szabad­
jelenlegi tömb középső része épült meg legkoráb­
ság hídig. Übersiedlung Zeile.12 Iszkele mahaleszi
ban, az 1800-as évek elején, és a Városház utcára
(Rév mahaleszi)53 vagy Suraj iszkeleszi (Palotai
néző főépület készült el a legkésőbb, 1841-ben. A
rév) (XVI-VII. század),53 1912-ben a Rudas
megyeháza ezután élte a saját életét a város szívé­
fürdőtől a Szabadság hídig Gellért rakpart lett.
ben. Körülötte pedig fejlődésnek indult a város,
1902-ben a Döbrentei térig rövidült, egy része
felsorakozva a világvárosok közé. Szaporodtak a
Ybl Miklós tér lett. Széchenyi lánchídtól Döbren­
monumentális paloták, s bár az építőművészek
tei tér 1.-ig.
szépet alkottak, romboltak is mindenfelé. Majd­
Várkert utca I. Víziváros. Lásd: Öntőház utca
nem minden új épület eltemetett egy darabot
Egyes jegyzékekben.
a régi Pestből. Ez a sors várt a megyeházára is,
Várkony tér XX. Kossuthfalva (1955). Előzőleg:
amelynek nevét már 1804-ben viseli a közeli Vár­
Alsóapsa tér (1953). Pöltenberg utca és Vécsey
megyeház, illetve 1866-tól 1974-ig a Megyeház
utca kereszteződésénél. Területrendezés miatt meg­
utca. Mint azt Paál Jób írta 1913-ban: „A Pilvax
szűnt.
helyét már csak emléktábla jelöli meg, ütött a ha­
Várkony. helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
lálharang a piaristák épülete fölött, és ássák a sirt
vákia: Vrakún.)
a tekintetes vármegye házának is. A Gránátos ut­
Varmann XIII. Lásd: Wahrmann
cába nem fordulnak be négyes fogatok, maholnap
V árm egye utca [35 Bl, 83 B2] V. Belváros
vége lesz talán a restaurációnak is, és a tekintetes
(1874). Előzőleg: Comitathaus Gasse (Megyeház
vármegye házát is elsöpri a huszadik század. Ré­
utca) (1866), Vármegyeház utca (1850), Comitat
gen elmúltak már azok az idők, amikor az alispán
Gasse (Vármegye utca) (1804). Neue Comitat­
szava volt az első, amikor a megyegyűlés határo­
haus Gasse (Új Vármegyeház utca).136 Városház
zatait leste visszatartott lélegzettel minden ember.
utca 5.-től Semmelweis utca 4.-ig.
Ma már csak emlékét őrzi ezeknek az időknek
vármegye: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az
néhány ember kegyelete, meg egy csomó fakult
utcában van Pest (Pilis-Solt-Kiskun vár) megye
írás a megyei archívumban. Ma még él az emlé­
székháza.
kezés, sok helyen talán visszasírása a régi időknek,
Vármegye utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Haladás de lassanként elmúlik ez is... a vármegye házával
utca
együtt.” Szerencsére nem így történt. A megye­
Vármegyeház utca V Belváros. Lásd: Vármegye
háza kegyelmet kapott. Ma is áll a róla elnevezett
utca
utcácskával együtt, és fővárosunk egyik legszebb
Várna utca [37 Bl] XIV. Törökőr (1896). Fogarasi
műemlékét csodálhatjuk meg benne.
út 8.-tól Mogyoródi út 17.-ig.
Várna utca XXII. Budafok (1953). Az Anna utca
és a Duna között. Területrendezés miatt megszűnt Városbíró utca III. Óbuda. Lásd: Harrer Pál utca
(1970-es évek). városbíró: régen így nevezték a városokban a pol­
Várna: város Bulgáriában. 1444-ben Hunyadi gármestert, aki a városi törvényszék elnöke is volt.
nagy csatájának színhelye, ahol I. Ulászló király Az elnevezés Harrer Pál tiszteletére történt.
elesett. Városerdő út VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros.
Város árka VIII. Józsefváros. Lásd: Fium ei út Lásd: Városligeti fasor
Egyes jegyzékekben. városerdő: a német Stadtwäldchen magyar megfe­
Városbíró tér III. Óbuda. Harrer Pál utca, Kert utca, lelője, másként Városliget.
Tengerész utca és Vitorla utca között. Területren­ Városfal köz [16A2-1] III. Rómaifürdő (1987).
dezés miatt megszűnt. Városfal utcától Vízimolnár utca 4.-ig.
613
Városfal utca [15 B2, 16 A2] III. Rómaifürdő
(1987). Nánási út 2.-től Vízimolnár utca 1.-ig.
városfal: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az utca
közelében húzódott valaha Aquincum városfala.
Városhatár utca [12 A3] II. Adyliget (1974).
Nagykovácsi út 24.-től Hírnök utca 23.-ig.
városhatár: az elnevezés arra emlékeztet, hogy az
utca a főváros és Nagykovácsi határán van.
Városház tér I. Vár. Lásd: Szenthárom ság tér,
Szenthárom ság utca
Városház tér III. Óbuda. Lásd: Fő tér
Városház tér IV. Újpest. Lásd: Tanoda tér
Városház tér V. Belváros. Lásd: Váci utca
városháza: a régi Városházát 1702-ben kezdték
építeni, majd többszöri emeletráépítéssel bővítet­
ték. Az 1890-es években az Erzsébet híd építése
miatt lebontották. Kb. a Piarista köz és a híd fel­
járója között állt. A tér a Pesti Barnabás utca, a
Váci utca, a Piarista köz és a Március 15. tér között
volt. A XX. század elején a piaristák gimnáziuma
épült rá, amely 1948 és 2000 között az Eötvös
Loránd Tudományegyetem több karának adott
otthont. Ma a Váci utca egy része.
Városház tér [50 B2] XIX. Kispest (1990). Előző­
leg: Lenin tér (1948), Petőfi tér (1890-es évek).
Árpád utca és Kossuth Lajos utca között.
Városház tér [59 Al] XXII. Budafok (1990). Elő­
zőleg: Varga Jenő tér (1968), Dózsa György tér
(1946), Városház tér (1900-as évek). Mária Teré­
zia utca 19. és a MÁV pécsi vonala között.
Városház utca I. Vár. Lásd: Szenthárom ság utca,
Tárnok utca
Városház utca [35 Bl-2, 83 B2] V. Belváros
(1900). Előzőleg: Gránátos utca (1874), Granadi-
er Gasse (1830),1 Háromszeg utca,31 Barmherzige
Gasse (Irgalmasok vagy Irgalmas barátok utcája)
(1690)130 a Bárczy István utca és a Gerlóczy utca
között; Szent Péter utca mahalle (XVI-XVII. szá­
zad),53 Szent Péter utca (XVI. század),1 Kalácssü­
tő utca (XV század)1 a Gerlóczy utca és a Kos­
suth Lajos utca között. Kossuth Lajos utca 2.-től
Szervita tér 7.-ig.
városház: a régi Pest egyik főutcája volt már a XV.
században.
Városház utca V. Belváros. Lásd: Váci utca
Városház utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep (1948).
Előzőleg: Herrich Károly utca (1910-es évek),
Diófa sor (1890-es évek). Üllői út 457.-től Margó
Tivadar utcáig.
Városi fészer tér V. Lipótváros. Lásd: Kossuth Lajos
tér
városi fészer, a város karbantartásához szükséges
szerszámok tárolóhelye volt.
Városi kikötő tér V. Lipótváros. Lásd: Kossuth Lajos
tér
városi kikötő: a város részére árut szállító hajók
kikötője.
Városi kikötő tér
Városház utca
Hogy az idők hajnalán miért hívták Kalácssütő ut­
cának a mai Városház utcát, arra csak azt az éssze­
rű magyarázatot adhatjuk (nélkülözve egyelőre a
tárgyszerű bizonyítékokat), hogy itt valahol mű­
ködhetett akkoriban (közelebbről a XV. században,
amikor egyébként ez az utca szinte fő közlekedési
útvonalnak számított) egy kalácssütő. Azt is tud­
juk, hogy amikor a török megszállás után újra be­
rendezkedett a város, már nem élt ott semmiféle
szakmabéli rokona ennek a híres finompéknek. Itt
állt azonban a betegápoló irgalmas rend kezelésé­
ben működő kórház, nagyjából azon a tájékon, ahol
ma a belvárosi tűzőrség állomáshelye található.
Irgalmasok vagy Irgalmas barátok «teájaként em­
legették tehát, egészen addig, míg fel nem épült
a mai fővárosi Városháza hatalmas kaszárnyája.
1692-ben gróf Széchenyi György esztergomi érsek
alapítványt tett a sebesült és rokkant katonák (in­
validusok) számára építendő kórházra. Ennek he­
lyéül 1715-ben a mai Városház utca - Bárczy Ist­
ván utca - Károly körút - Gerlóczy utca által ha­
tárolt területet szemelték ki. 1716-ban indult meg
az építkezés, de nagyon lassan haladt. Az 1720-as
évek elején Anton Martinellit bízták meg az épület
áttervezésével és megépitésével. Az ő tervei alap­
ján készült el 1724-1747 között a hatalmas palota
nyugati és északi része, a XIX. század végén a déli
része, de a tervekben szereplő többi sohasem. Ere­
detileg rokkant katonák menhelyeként kívánta üze­
meltetni a császári és királyi akarat. S így is nyílt
meg a XVIII. század közepén, invalidusházként,
de miután kikoptak, kihaltak belőle az obsitos
hadfiak, hivatásos és aktív seregbéliek foglalták el
a kvártélyt, s igazi laktanya lett az akkori uralko­
dóról Károly kaszárnyaként emlegetett épületből.
A XIX. század fegyvernemének, a gránátosoknak
szállása lett a hatalmas ház, s mert az invalidu­
sokkal együtt elköszöntek az irgalmas nővérek is a
város ezen részétől, ettől fogva Gránátos utcaként
jegyzik ezt az utcát a térképeken.
Eljött azonban az idő, amikor a gránátosok is
odébbálltak, sőt maga a hadsereg is. Dátumát is
tudjuk az eseménynek: a főváros - központi város­
háza céljaira - 1894-ben vásárolta meg a kaszár­
nyát. Ekkor azonban - némi meglepetésre - úgy
vesztette el több száz éves nevét az utca, hogy az
új nevének nem volt semmi köze ahhoz, ami tör­
tént. Évekig Háromszeg utcaként emlegették a pes­
tiek, arra való tekintettel, hogy a mai Kamermayer
tér, amely az utca forgalmi és városföldrajzi súly­
pontjába esik, feltűnően háromszög alakú.
1900-ban kapta meg végül a mai nevét a város
hivatali központjáról, az épületként évszázadok
óta ismert közpalota. Vagyis ennek immár több
mint száz esztendeje.
Városi tömő tér
Városi tömő tér V. Lipótváros. Lásd: Kossuth Lajos
tér
városi tömő: itt volt a város feltöltéséhez szükséges
anyagok lerakóhelye.
Városkapu utca [18 B2] XV. Rákospalota (2006).
Mogyoród útjából induló zsákutca. Az M3 számú
út városhatárhoz közeli része.
Városkúti köz [21 B3] XII. Kútvölgy (1977). Diós
ároktól Galgóczy utcáig.
Városkúti út [21 B3, 33 Bl] XII. Kútvölgy (1900).
Galgóczy utca 50.-től Béla király út 1/a-ig.
Városkút: már Mátyás király korában innen ve­
zették a vizet a budai Várba. A török idők után
Eberhardt von Everling katonai törzsorvos szor­
galmazta a vezeték visszaállítását. Ezt a javasla­
tot Kerschensteiner Konrád 1728-ban valósí­
totta meg, amikor 1304 m hosszban fenyőfa- és
2675 m hosszban ólomcsövön a Szentháromság
térre, egy kőcsorgóba vezette a Svábhegy vizét.
Városmajor utca
Egy igen régi kocsiút helyén alakult ki, amely
Budától az Ördögárok-patak völgyében vezetett
nyugatra, a Kissvábhegy és a Kútvölgy lejtőin
ültetett szőlőkhöz, azon túl pedig, a mai Szilágyi
Erzsébet fasor vonalában a még távolabbi külterü­
letekhez és a Buda környéki falvakhoz (Budakeszi,
Hidegkút stb.). A törökök kiűzése (1686) után
az Ördögárok menti réteket a mai János Kórház­
tól kezdve egészen a Tabán határáig a budavári
osztrák helyőrség parancsnoka foglalta le katonai
gyakorlótérnek. E terület nyugati végén 1720-ban
az akkori várparancsnok majorságot létesített. Mi­
után a parancsnokot máshová vezényelték, a város
- hosszú küzdelem eredményképpen - 1729-ben
visszaszerezte az osztrák hadvezetőségtől a patak­
völgynek a mai Krisztina körútig terjedő részét,
és így a majorság is a város birtokába került. Et­
től kezdve az utat a városmajorhoz vezető útnak
nevezték (Strasse zum Stadtmayerhof). A Krisztina­
város megalapítása után a hegyvidéknek az Ördög­
ároktól délre eső egész területét közigazgatásilag
az új budai külvároshoz csatolták. A Városmajor
utcában az első - akkor még külterületi - házak
a 18. század utolsó negyedében épültek, miután
a mai Krisztina körút és Csaba utca, valamint az
Ördögárok által határolt hatalmas szántóföldet
házhelyekre osztották. A századfordulóig aztán
fokozatosan beépült a mai páratlan oldal a Csaba
utcáig (a lakóházak kertje a „vizesárokig”, vagyis
a mai Maros utca vonalában folydogáló patakig
terjedt). A Városmajor utca jellegét hamarosan
megváltoztatta II. József 1785-ben kiadott rende­
leté, amely szerint a város majorságához tartozó
fás, bokros területen Buda városának közparkot
kell létesítenie. Ez a következő években meg is tör­
614
Ezért Doktor- vagy Orvos-kútnak is nevezték.
1847. június 17-én, József nádor tiszteletére Ná-
dor-kútnak nevezték el, mert innen hordana ma­
gának a friss ivóvizet.
Városligeti fasor [24 A-B3, 80 B3] VI. Terézváros,
VII. Erzsébetváros (1991). Előzőleg: Gorkij fasor
(1950), Vilma királynő út (1921), Városligeti fa­
sor (1874), Stadtwäldchen Alle (1830-as évek).
Lövölde tér 2/a-tól Dózsa György út 84/a-ig.
Városligeti körút [24 B3, 81 A2-3] XIV. Városliget.
Kacsóh Pongrác úttól Stefánia útig.
Városligeti Népköztársaság útja XIV. Városliget. Lásd:
Kós Károly sétány
Városliget: lásd a városrészek között.
Városmajor köz XII. Krisztinaváros. A Városmajor
utca 71,-nél nyílt zsákutca. Területrendezés miatt
megszűnt.
Városmajor tér (Stadtmayer Platz) VIII. Józsefváros.
Az Üllői út, a Baross utca és kb. a Szentkirályi ut-
tént. A 19. század elejére kialakult Budának ma is
talán legszebb parkja a Városmajor. Ez új lendüle­
tet adott az odavezető útvonal beépítésének. A 19.
század legelejétől kezdve már az utca mindkét
oldalán többnyire jómódú városi polgárok, tiszt­
ségviselők (köztük például az akkori budai polgár-
mester) építkeztek, mellettük egy-két arisztokrata
is, részint nyaraló céljára, részint állandó lakhe­
lyül. A század első felében épült házak közül né­
hány napjainkig fennmaradt, s műemlékvédelem
alá került (így Eötvös Ignác báró - Eötvös József
apja - romantikus stílusú nyaralója (26. szám),
Barabás Miklós klasszicista villája (44. szám), to­
vábbá a 60. szám alatti klasszicista nyaraló. A pá­
ros oldal telkei a mai Gyógyfű utca, illetve a Bíró
utca vonaláig nyúltak fel, a házakhoz szép park és
sokszor szőlő is tartozott. Ezeknek a parkoknak jó
része megmaradt akkor is, amikor a 19. század eleji
földszintes házak helyére a század végén és a 20.
század elején sokemeletes, jórészt jellegtelen bér­
házakat építettek. Ha be tudunk nézni udvarukra,
meglepődve látjuk, milyen szép kertek húzódnak
meg a szürke homlokzatok mögött. A Városmajor
utca egyik legérdekesebb ingatlana a mai 28. szám
alatt található. Itt egy 3500 négyszögöles telken
Steinhäuser Mihály budai kávéfőző az 1800-as
évek legelején kávéházat és kerthelyiséget rende­
zett be, amely Micherl Garten (Miska-kert) néven
a maga korában igen népszerű volt. A hatalmas
kertbe a 19. század vége felé az akkori tulajdonos,
Semsey László gróf egy - átalakított formában ma
is álló - palotát épített. A második világháború
után teljesen leromlott épületet azután a Német
Szövetségi Köztársaság vette meg nagyköveti rezi­
dencia céljára, majd gyönyörűen helyreállíttatta, a
parkkal együtt.
615
ca által határolt terület neve az 1730-as években.60
Beépítették, megszűnt.
Városmajor utca VIII. Józsefváros. Lásd: B aross
utca
Városmajor utca VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy
Sándor utca
Városmajor utca [22 B3, 34 Bl, 82 Al] XII. Is­
tenhegy, Krisztinaváros (1870). Egyes hivatkozá­
sokban Major utcának is nevezik (XIX. század).
Előzőleg: Stadt Mayerhof Gasse (1810). Magyar
jakobinusok tere 4/b-től Szilágyi Erzsébet fasor
20.-ig.
városmajor, a XVIII. században Pest város majorja
a mai Olasz Intézet helyén volt.
Városmajor utca XXII. Budafok (1920-as évek).
Plébánia utca és Panoráma utca között. Terület-
rendezés miatt megszűnt.
Varró utca [28 B2] XVI. Cinkota (1996).265 Kocs-
máros utca 6.-tól Szabó utca 9.-ig.
Varrógép utca [60 B2] XXI. Erdősor (1961). Szent-
miklósi úttól Kapos utcáig.
varrógép-, az elnevezés az itt volt varrógépgyárra
emlékeztet.
Varrógépgyár utca [59 Bl-2] XXI. Gyártelep
(2003). Központi úttól Salak utcáig.
varrógépgyár. a megszűnt Csepeli Vas- és Gépgyár
egyik üzemére emlékeztet az elnevezés.
Varsa utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1987). Kadosa
utca 27.-től Vitorla utca 19.-ig.
Varsányi udvar [23 A3, 78 A3 (Var.)] II. Víziváros
(1951). Előzőleg: Görgey udvar (1932). Varsányi
Irén utca 33/a és 33/b között nyilik.
Varsányi Irén utca [23 A3, 78 A-B3] II. Vízivá­
ros (1951). Előzőleg: Görgey Artúr utca (1930),
Szegényház utca (1874), Johannes Gasse (János
utca) (1718). Kapás utca 22.-től Csalogány utca
55.-ig.
Varsányi Irén (1880-1932): színművésznő.
Varsó utca [25 A2-3] XIV Herminamező (1948).
Előzőleg: Újvidék utca egy része. Thököly út 150.-
től Nagy Lajos király útja 180.-ig.
Varsó: Lengyelország fővárosa. Lengyelül: War­
szawa.
Várta lépcső I. Krisztinaváros (1874). Felső Palo­
ta út és Logodi utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Varta Vince lásd Wartha Vince
Várvíz utca [42 A3-B2] XVII. Rákoscsaba, Rákos­
keresztúr (1954). Előzőleg: Mikes utca (1900-as
évek). Dunaszeg utca 13.-tól Eszperantó utcáig,
onnan zsákutca.
Várvíz: helység Bihar vármegyében. (Ma Romá­
nia: Varviz.)
Váry köz [13 A2] II. Pesthidegkút-Ófalu (1922
előtt). Mester utca 8.-tól Rákos utcáig.
Váry: teljes nevén Váry-Szabó; itteni birtokos család.
Vas utca VI. Terézváros. Lásd: Teréz körút
Vasas utca
Vas utca [36 A2-1, 84 A2] VIII. Józsefváros (1874).
Előzőleg: Eisen Gasse (1838). Rákóczi út 25.-től
Bródy Sándor utca 32.-ig.
Vas utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Kohó utca
Vas utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Blaha Lujza utca
Vas utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Vasfű utca
Vasad utca [55 Al] XVII. Rákoskert (2001). Strá-
zsahegy utcától Irsa utcáig.
Vasad: község Pest megyében.
Vásár tér I. Vár. Lásd: Szent György tér
Vásár tér IV Újpest. Lásd: Tanoda tér
Vásár tér [50 B3] XIX. Kispest (1992). Előzőleg:
Sebes György tér (1954), Vásár tér (1930-as évek).
Varjú Kálmán utca, Mészáros Lőrinc utca és Pá-
kozd utca között.
Vásár tér XX. Pesterzsébet. Lásd: Tátra tér
Vásár tér XXI. Csepel-Belváros (1948). József Attila
utca, Katona József utca, Táncsics Mihály utca és
Ferenc utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1980).
Vásár utca [36 A2, 84 B2 (Vás.)] VIII. Józsefváros
(1930). Előzőleg: Rákóczi tér egy része (1907),
Táncsics utca (1906), Rákóczi utca (1899), Vásá­
ros utca (1897). Rákóczi tér 8.-tól Víg utca 21.-ig.
Vásár utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Földműves
utca
Vásár utca XIX. Kispest (1965). Varjú Kálmán utca
és Pákozd utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
Vásárfia utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2011). Kelti-
ke lejtő és a Hosszúréti utca közötti lakóút a Kelti-
ke lejtő 1704/3. hrsz. és a Hosszúréti utca 1704/9.
hrsz.-ú ingatlanok északi telekhatára mentén.
Vásárhelyi Pál utca [35 B3] XI. Szentimreváros
(1929). Fehérvári út 7.-től Bartók Béla út 64.-ig.
Vásárhelyi Pál (1795-1846): vízépítő mérnök, a
Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. El­
ső jelentős munkája a Vaskapu szabályozási terve,
melyet a XIX. század végén valósítottak meg. Fő
műve a Tisza szabályozási terve, melyet 1833-
1834 között készített el.
Vásárló utca [38 A2] X. Ligettelek (1979). Korpo-
nai utcától Állomás utcáig.
vásárló: az utca elnevezése az itt álló áruház vá­
sárlóira utal.
Vásáros tér [63 B2] XVIII. Újpéteritelep (1978).
Előzőleg: Piac tér (1898). Rákóczi utca 40., Ady
Endre utca 38. és Törvény utca 20. között.
Vásártéri telep XXIII. Soroksár. Előzőleg: Vásár tér.
Haraszti úti sportteleptől a Dunáig. Területrende­
zés miatt megszűnt (1981).
Vasas köz [36 B2, 84 B3] VIII. Józsefváros (1973).
Magdolna utcától Baross utca 88.-ig.
vasas: a köz a Magyar Vas- és Fémmunkások Szak-
szervezete (röviden Vasas Szakszervezet) itt álló
székházáról kapta nevét.
Vasas utca [48 B3] XXI. Csepel-Szabótelep (1953).
Vasbakter köz
Előzőleg: Szilágyi Lajos utca (1920-as évek).
Védgát utca 3.-tól Hermelin közig.
vasas: az elnevezés a közelben volt vasipari üzemek
dolgozóira emlékeztet.
Vasbakter köz [37 A3, 49 Al] IX. Ferencváros
(1999). Zombori utcától Szerkocsi utcáig.
vasbakter: egyes helyeken, táj szóval így nevezik a
sorompót.
Vasfű utca [61 B2] XXIII. Soroksár-Újtelep (1953).
Előzőleg: Bacsó Béla utca (1945), Vass József utca
(1928). Temető sor 27.-től Nyír utca 43.-ig.
vasfű: apró pirosas virágú gyógynövény.
Vas Gereben köz [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb
(2005). II. Rákóczi Ferenc út és Salak út között.
Vas Gereben utca [8 B3, 9 A3] IV. Megyer (1932).
Szabolcska Mihály utca 5-7.-tői Megyeri út 68.-ig.
Vas Gereben utca [34 B2] XII. Németvölgy (1912).
Eredetileg a Hegyalja úttól a Lejtő útig, 1940-től
mai hosszáig. Németvölgyi úttól Sashegyi út 11.-ig.
Vas Gereben utca XV. Rákospalota. Lásd: Karatna
utca
Vas Gereben utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Körös­
szeg utca
Vas Gereben utca [51 B2, 52 A2] XVIII. Miklós-
telep (1930).234 Előzőleg: Aknász utca (1910-es
évek).233 Haladás utca 33.-tól Gergely utca 14.-ig.
Vas Gereben utca [50 A3-B2] XIX. Kispest (1990).
Előzőleg: Vörös október utca (1962), Malinovszkij
utca (1948), Vas Gereben utca (1900-as évek).
Üllői út 301.-től Nagykőrösi út 106.-ig.
Vas Gereben utca [49 B3-2] XX. Pesterzsébet
(1910-es évek). Kende Kanuth utca 56.-tól Nagy­
kőrösi út 51.-ig.
Vas Gereben utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsa­
domb, Gyártelep (1937). II. Rákóczi Ferenc út
193.-tól a Dunáig.
Vas Gereben, eredetileg Radákovics József (1823-
1868): regényíró. A szabadságharc alatt Arany
Jánossal és Tompa Mihállyal együtt szerkeszti a
Nép barátja című lapot, majd sorra jelenteti meg
ízes magyarsággal megírt regényeit.
Vasgolyó utca [26 Al] XV. Újpalota (1987). Fázis
utca 3.-tól Adria utcáig.
Vasgyár utca [38 B3, 50 Bl] X. Óhegy (1900). Vas­
pálya utca 50.-től Gyömrői út 66.-ig.
vasgyár: az elnevezés az egykor itt működő Radiá­
tor- és Vasárugyárra emlékeztet.
Vaskapu utca [36 A3] IX. Ferencváros (1872). Elő­
zőleg: Eisene-Thor Gasse (1860-as évek). Ere­
detileg a Liliom utcától a Haller utcáig, 1904-től
mai hosszáig. Liliom utca 1/e-től Vágóhíd utca
18.-ig. Valószínűleg az utca egyik házának díszes
kapujáról.
Vaskapu utca XV. Rákospalota. Lásd: Rubin utca
Vaskapu utca XVI. Sashalom. Lásd: Rovás utca
Vaskapu utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Oszlop
utca
616
Vaskapu utca XVIII. Szent Imre-kertváros (1940).238
Nagyenyed utca és Orsóvá utca között. Terület-
rendezés miatt megszűnt.
Vaskapu utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1939).239
Hunyadi János tér 17.-től Hátszeg utca 31.-ig.
Előzőleg: Vízakna utca.
Vaskapu utca XXI. Királyerdő.243 Lásd: Aradi vér­
tanúk útja
Vaskapu: az Al-Duna zuhatagos, szűk szakasza
Orsóvá alatt, amelyet Széchenyi kezdeményezésé­
re, Vásárhelyi Pál tervei alapján tettek hajózhatóvá.
Az építkezés 1833-ban kezdődött.
Vaskő utca [37 B2] X. Laposdűlő (1998).284 Gép
utcától Monori utcáig.
Vaskő: helység Krassó-Szörény vármegyében. (Ma
Románia: Ocna de Fier.)
Vaskút utca [51 B3, 63 Bl] XVIII. Gloriett-telep
(1981).228 Előzőleg: 683. utca. Varjú utca 30/b-től
Kriza János utca 10.-ig.
Vaskút: község Bács-Kiskun megyében.
Vasláb utca [37 B2, 38 A2] X. Laposdűlő (1998).284
Kisbacon utcától Pongrácz útig.
Vasláb: helység Csík vármegyében. (Ma Románia:
Vo§lábeni.)
Vaslemez utca [51 A3-2] XVIII. Liptáktelep (1953).
Előzőleg: Szent Imre herceg útja (1940). Reviczky
Gyula utca 17.-től Új temető út 32.-ig.
vaslemez: az elnevezés az utcában működő Lőrinci
Hengermű termékére utal.
Vasmunkás tér XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: Rákó­
czi tér
vasmunkás: az elnevezés az egykori vasgyár dolgo­
zóira emlékeztet.
Vasöntő utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1957). Elő­
zőleg: Vasöntöde utca (1954). Akácfa utca 33.-tól
Szabadság utca 30.-ig.
vasöntő: az elnevezés az itt volt vasöntöde dolgo­
zóira emlékeztet.
Vasöntöde utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Vasöntő
utca
Vaspálya utca VI. Terézváros. Lásd: Podmaniczky
utca
vaspálya: a vasút múlt századi neve. Az utca a Nyu­
gati pályaudvar mellett fut.
Vaspálya utca [38 A2-B3, 50 Bl] X. Óhegy (1911).
Előzőleg: Alsó Vaspálya utca (1875). Két részből
áll: 1. Liget tértől Gyömrői útig, Szlávy közig, 2.
Noszlopy utcától Újhegyi útig, ez a rész földút.
Sorként számozva.
vaspálya: a vasút múlt századi neve. Az utca a MÁV
szolnoki vonala mellett fut.
Vaspálya vonal V. Lipótváros. Lásd: Klotild utca
Vasrózsa utca [9 Al] IV. Székesdűlő (1991). Váci út
127,-tol Hortenzia utca 3-5.-ig.
vasrózsa: díszkovács által, vasból készített rózsa.
Vass József dr. utca XV. Rákospalota. Lásd: Veres-
egyházi út
617
Vass József utca XXIII. Soroksár. Lásd: Ecetfa utca
Vass József utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Vasfű
utca
Vass József (1877-1930): kalocsai nagyprépost,
egyetemi tanár, miniszter. A fővárosi törvényha­
tósági bizottság tagja. Újpest díszpolgára (1928),
valamint a kórház és a szanatórium építéséért Rá­
kospalota díszpolgára.
Vastáncos köz [46 A3] XI. Kőérberek (1999). A
Kamaraerdei útból északi irányban nyíló zsákutca.
Vasút sor III. Csillaghegy. Lásd: Mátyás király út
Vasút sor [7 B3] III. Csillaghegy (1990). Előzőleg:
Martos Flóra sétány (1953), Mónus Illés sétány
(1946), Vasút sor (1910-es évek). Ürömi út 1.-től
a HÉV kanyarjáig.
Vasút sor [41 B2, 42 A2] XVII. Rákoskeresztúr, Rá­
kosliget (1951). Előzőleg: Nyilasrét utca (1940-es
évek) és Rákos utca (XIX. század). Cinkotai úttól
Gázló közig.
Vasút sor [50 A3, 62 Al] XX. Gubacsipuszta
(1941). Lázár utca 65/b-től Udvarhely utcáig.
Vasút sor [60 Al] XXI. Csepel-Gyártelep. Déli ut­
cától zsákutca a volt vasgyári területen.
Vasút sor XXIII. Soroksár. Lásd: Jelző utca
Vasút utca IV. Újpest. Lásd: Görgey Artúr utca
Vasút utca [46 Bl] XI. Kelenföld (1940). Bartók
Béla út 150.-től Etele tér 8.-ig.
Vasút utca XV. Rákospalota. Lásd: Pozsonyi utca
Vasút utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Rezgőfű utca
Vasút utca XVII. Rákoshegy. Szabadság utca és 576.
utca között. Lásd: Kodolányi János tér
Vasút utca [63 B2-3, 64 A3, 76 Al] XVIII. Erdős­
kert, Újpéteritelep (1898). Sorként számozva, mert
egyik oldalán a MÁV lajosmyizsei vonala van.
Szálfa utca 1.-től a főváros és Gyál határáig
Vasút utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Teleki utca
Vasút utca XVIII. Rendessytelep, XIX. Kispest. Lásd:
Kártoló utca
Vasút utca [51 A2] XIX. Kispest (1954). Magyar
László utca 38.-tól Móricz Zsigmond utca 71.-ig.
Vasút utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Széchenyi
István utca
Vasút utca [60 Al] XXI. Csepel-Gyártelep (2012).
Duna lejárótól Öntöde utcáig, majd azt folytatva,
észak felé fordulva, folytatódik zsákutcaként.
Vasút utca XXII. Budafok. Lásd: Őrház utca
Vasút utca [69 AI] XXII. Nagytétény (XIX. század).
Nagytétényi út 329.-nél nyíló zsákutca.
Vasút utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1954). Láng
Endre utca 71.-től a MÁV kelebiai vonaláig.
vasút: ilyen előtagú sorok és utcák vasúthoz, illetve
vasút mentén vezetnek vagy vezettek.
Vasutasház utca [17 B3 (Va.)] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Lengyel utca (1910-es évek köze­
pe). Alkotmány utca 8-12.-től Testvériség térig.
vasutasház: a vasutasoknak a MÁV vasutastelepen
lévő házairól kapta nevét.
Váza utca
Vasutaskert utca [17 B3] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Bosnyák utca (1910-es évek). Mentő
utcától Vasutas-telep utca 1/c-ig.
vasutaskert: a MÁV vasutastelepkertjeiről.
Vasutastelep utca [17 B3, 25 Bl] XV. Rákospalota
(1954). Előzőleg: Szabadság utca (1925). Wesse­
lényi utca 21.-től Széchenyi utcáig.
vasutastelep: az utca a MÁV vasutastelepen van.
Vasútőr utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1954). Előzőleg: Ungvár utca (1920-as évek).
Szabadság sugárút 1.-től 6078. hrsz.-ig.
vasútőr. az elnevezés a vasútvonal mellett fontos
munkát végzőkre utal.
Vasvári utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Ököl utca
Vasvári Pál utca [16 Bl, 17 AI] IV. Újpest (1914).
Megyeri út 29.-től Baross utca 116.-ig.
Vasvári Pál utca [36 Al, 83 Bl] VI. Terézváros
(1886). Előzőleg: Hajós utca egy része, Kleine
Schiffsmann Gasse (Kis Hajós utca) (1830). Király
utca 40.-től Paulay Ede utca 39.-ig.
Vasvári Pál utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1925).
Obsitos tértől Obsitos utca 43.-ig.
Vasvári Pál utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Ököl
utca
Vasvári Pál utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep (1908
előtt). Üllői út 493.-tól Szélmalom utcáig.
Vasvári Pál: eredetileg Fehér Pál (1826-1849) filo­
zófus, történész, tanár, a márciusi fiatalok egyik
vezetője, a szabadságharc hősi halottja.
Vasvessző utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Hunyadi
László utca
vasvessző: az elnevezés a közeli vasfeldolgozó üzem
termékére utal.
Vasvirág sor [47 A2-3] XI. Albertfalva (1953). Elő­
zőleg: Bajcsy-Zsilinszky határsor (1945), Horthy
Miklós fasor (1923). Tomaj utca 36.-tól Forgalmi
utca 11.-ig.
vasvirág: lila fészkes virágzatú, alakját és színét
megszáradva is megtartó növény.
Vászon utca III. Kaszásdűlő (1972). Köles utcá­
ból nyílt zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt
(1980-as évek).
vászon: az elnevezés a közelben volt Óbudai Fehé­
rítőgyár egyik termékére utal.
Vattagyár utca [51 A2] XVIII. Liptáktelep (1962).
Előzőleg: Bocskai utca (1926). Reviczky Gyula
utca 13.-nál nyíló zsákutca.
Vattagyár: az elnevezésekor itt volt gyárról kapta
nevét.
Vay Ádám utca [36 Bl, 84 B2] VIII. Józsefváros
(1906). Előzőleg: Thököly utca (1872). Köztár­
saság tér 13.-tól Népszínház utca 38.-ig.
Vay Ádám (1656-1719): kuruc szenátor, udvari
főkapitány.
Váza utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1969). Előző­
leg: 838. utca. Nagytétényi út 231.-től Hajómalom
utca 5.-ig.
Vazul utca
Vazul utca [26 B2] XIV Alsórákos (1966). Előző­
leg: 937. utca. Szederkény utcától Vezseny utcáig.
Sorként számozva, mert az utca másik oldala a
XVI. kerületi Körvasút sor.
Vazul: másként Vászoly herceg (976-978 körül -
1037): az Árpád-házi Taksony fejedelem unokája.
Vázsonyi Vilmos sétány [24 B3, 80 B2] XIV. Vá­
rosliget (1993). Kós Károly sétánytól Állatkerti
körútig.
Vázsonyi Vilmos (1868-1926): ügyvéd, újságíró,
országgyűlési, nemzetgyűlési képviselő, minisz­
ter. 1894-ben megalapította a Polgári Demokrata
Kört, majd a hasonló nevű pártot. Ettől az évtől
kezdve haláláig tagja volt Budapest székesfőváros
törvényhatósági bizottságának. Több, akkor híres
perben védőügyvéd. Az általános és titkos válasz­
tójog harcosa. 1924-ben létrehozta a Demokrata
Blokk nevű baloldali ellenzéki csoportot. Ravata­
lát a Központi Városháza udvarán állították fel.
1918. január 23-án „a haza és a székesfőváros
körül szerzett hervadhatatlan érdemeiért” a fő­
város díszpolgári címmel tüntette ki.72 Szabadkő­
műves.294
Vécs köz [37 B2] X. Laposdűlő (1998).284 Gép utcá­
tól Nyerő utcáig.
Marosvécs: helység Maros-Torda vármegyében.
(Ma Románia: Bríncovene§ti.)
Vecseház utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: 413. utca. Páratlan számok a bal oldalon.
Suba utca 19.-től Hangos utca 25.-ig.
Vecseház: helység Krassó-Szörény vármegyében.
(Ma Románia: Petroasa Maré.)
Vecsés út [61 B3, 62 A3-B2, 63 A2] XXIII. Sorok­
sár. Előzőleg: Zrínyi utca (1900-as évek) a Vad­
evezős utca és a Grassalkovich út között; tovább
Vecsési utca. Előzőleg: Malom utca (XIX. szá­
zad)281 a Grassalkovich úttól. Felső Duna sortól
Szélső utcáig.
Vecsési út XVIII. Halmierdő, Újpéteritelep. Lásd:
Szálfa utca
Vecsési út XVIII. Kossuth Ferenc-telep (1907). Lásd:
Hunyadi János utca
Vecsési utca XVII. Rákoshegy, Rákoskeresztúr. Lásd:
Erdő utca
Vecsési utca [64 Bl, 65 Al] XVIII. Ganztelep
(1922). Nagybánya utca 11.-től Üllői út 740.-ig.
Vecsési utca XVIII. Halmierdő (1912). A Szálfa utca
és a Nemes utca között. Tervezett, de ki nem épí­
tett utca.
Vecsés: város Pest megyében, Budapest határánál.
Vécsey köz [17 B2] IV. Újpest (1968). Vécsey Károly
utca 108.-tól Lahner György utca 25.-ig.
Vécsey utca [35 Bl, 83 Al] V. Lipótváros (1900).
Szabadság tér 15.-től Vértanúk tere 3.-ig.
Vécsey utca XVI. Cinkota. Lásd: Műkő utca
Vécsey utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nápoly utca
Vécsey utca XVIII. Rendessytelep (1932). Egressy
618
Gábor utca és Gyulai Pál utca között. Területren­
dezés miatt megszűnt.
Vécsey utca [50 B2-1, 51 Al] XIX. Kispest (1901).
Üllői úttól Derkovits Gyula utca 61.-ig.
Vécsey utca [49 B3, 61 Bl] XX. Gubacsipuszta,
Kossuthfalva, Pesterzsébet (1910-es évek).252 Bem
utca 4-6.-tói Wesselényi utcáig.
Vécsey utca XXI. Csepel-Ófalu (1890-es évek). Cor­
vin utcától Frangepán utcáig. Területrendezés mi­
att megszűnt.
Vécsey utca XXIII. Soroksár. Lásd: Láng Endre
utca
Vécsey: lásd Vécsey Károly
Vecsey Ferenc utca [42 B3, 54 Bl] XVII. Rákos­
kert (1991). Előzőleg: B jelű utca (1980-as évek).
Pesti úttól Gyolcsrét utcáig.
Vecsey Ferenc (1893-1935): hegedűművész. Rákos­
hegyen, a Szabadság utca 14.-ben élt. Debrecen
díszpolgára.
Vécsey Károly utca [17 Al-2] IV. Újpest (1946).201
Előzőleg: gróf Vécsey Károly utca (1926), Vécsey
Károly utca (1914). Hozzácsatolva Rákospalo­
tától a Villa sor (1926). Előzőleg: Erdősor utca
(1882 előtt). Attila utca 105.-től Görgey Artúr utca
92.-ig.
Vécsey Károly utca [18 A2] XV. Rákospalota
(1946).215 Előzőleg: gróf Vécsey Károly utca
(1930). Rákosmező utca 26.-tól Szentmihályi út
31.-ig.
Vécsey Károly utca XVI. Árpádföld. Lásd: Vezekény
utca
Vécsey Károly gróf { 1807-1849): honvédtábornok.
1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Veder utca [15 A3] III. Filatorigát (1900). Erede­
tileg a Szentendrei úttól a Vihar utcáig, 1939-től
mai hosszáig. Szentendrei út 66.-tól Hévízi út
5/a-ig.
Védgát utca XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: Bajcsy-
Zsilinszky út
Védgát utca [48 A-B3] XXI. Csepel-Szabótelep
(1900-as évek eleje). Ady Endre út 66.-tól Duna
utcáig.
védgát: az 1838-as árviz után épült védgátról.
Védő utca [27 A3, 39 Bl] XVI. Sashalom (1974).
Pósa Lajos utca 13.-tól Vívó utca 2.-ig.
Vedres Márk utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-
kertváros (1981). Előzőleg: 631. utca. Halomi út
17.-től Flór Ferenc utcáig.
Vedres Márk (1870-1961): szobrász. Kétszeres
Kossuth-díjas. Szabadkőműves.294
Vég utca [7 B3] III. Csillaghegy (1953). Előzőleg:
Víg utca (1920-as évek). Czetz János utca 12.-től
Zrínyi utca 18.-ig.
vég: felgöngyölve árusított szövött anyagból 20-40
méternyi egység. Az elnevezés a közeli textilgyár
termékeire utal.
Vegerer I. lásd Wegerer.
619
Végvár utca [23 Al-2, 78 Bl] III. Újlak (1929).
Nagyszombat utca 27.-től Doberdó utcáig.
Végvár, helység Temes vármegyében. (Ma Romá­
nia: Tormac.)
Vegyész utca [47 A-B3] XI. Albertfalva (1953).
Előzőleg: Jókai Mór utca (1920-as évek). Fehér­
vári úttól Hunyadi János út 16.-ig.
vegyész', a névadás a kerület gesztusa a területén
működő Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei
számára, akárcsak az Építész vagy a Gépész utca
elnevezés.
Vegyszer utca [57 B3, 69 Bl, 70 Al] XXII. Nagy­
tétény (1963). Előzőleg: 839. utca. Nagytétényi út
215.-től Bucó utca 47.-ig.
Veilchen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Viola utca
veilchen: ibolya (németül).
Véka utca [12 Bl] II. Máriaremete (1965). Előző­
leg: 222. utca. Kökény utcától Kisasszony utca
10-12.-ig.
véka : szemestermények mérésére szolgáló régi
magyar űrmérték: kb. 25-30 1.
Velence köz III. Filatorigát. A Vörösvári úttól a Ve­
lence utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Velence utca [15 A3] III. Filatorigát (1879). Elő­
zőleg: Kleine Velencer Gasse (Kis Velence utca)
(1862). Vihar utca 2.-től Körte utca 27.-ig.
Velence-, község Fejér megyében. Valószínűbb azon­
ban, hogy a közeli mocsarak lefolyóerei után ne­
vezték el a területet „Velencének”.
Véménd utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1987).266 Körös utca 52.-től Vedres Márk utca
24.-ig.
Véménd-. község Baranya megyében.
Vencel utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-telep
(2002). A III. és IV. utca között.
Vencel: a XIX. században itt birtokos családra em­
lékeztet az elnevezés.
Vend utca [22 B2] II. Vérhalom (1932). Eredetileg
Törökvész úttól Muraközi utcáig, 1941-től mai
hosszáig. Törökvész út 5.-től Ferenchegyi út 16.-ig.
vend: a magyarországi szlovének neve. Ma legin­
kább Vas és Zala megyében élnek.
Vendég utca [42 Bl] XVII. Rákoscsaba-Újtelep
(1952). Előzőleg: Verbőczy utca (1920-as évek).
Jászivány utca 10.-től Három dobos utca 33.-ig.
Vendel sétány [6 A2-B3] IX. Ferencváros (2007).
Bokréta utca 17.-nél induló, a Viola utca, a Thaly
Kálmán utca egyes házai között kanyargó, a Vendel
utcába torkolló sétány.
Vendel utca [7 A2] III. Békásmegyer (1874). Előző­
leg: Vendelin Gasse (XIX. század). Kőbánya utca
93.-tól Szőlő utca 26.-ig.
Vendel utca [36 B3] IX. Ferencváros (1874). Elő­
zőleg: Vendelin utca (1872), Kleine Floriani Gasse
(Kis Flórián utca).23 Thaly Kálmán utca 23.-tól
Sobieski János utca 16.-ig.
Vendelin Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Vendel utca
Verbőczy utca
Vendelin utca IX. Ferencváros. Lásd: Vendel utca
Vendel: a juhászok védőszentje.
Venetianer utca [16 B2] IV. Újpest (1945). Előző­
leg: Venetianer Lajos utca (1928), Honvéd utca
(1942), Lőwy utca (1919), Liliom utca (1882
előtt). József Attila utca 30.-tól Deák Ferenc utca
7.-ig.
Venetianer Lajos utca IV. Újpest Lásd: Venetianer
utca
Venetianer Lajos (1867-1922): vallástörténész, ré­
gész, újpesti főrabbi. Szabadkőműves.294
Vénusz utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1961) 240
Előzőleg: 780. utca. Szabadság utca 17.-től Tejút
utca 6.-ig.
Vénusz: 1. A Naprendszerben a Naptól számított
második bolygó, amelyet népiesen Esthajnalcsil­
lagnak neveznek. 2. A szépség és a szerelem isten­
nője a római mitológiában.
Venyige utca VIII. Józsefváros. Lásd: Reben Gasse
Venyige utca [39 A3] X. Téglagyárdűlő (1899).
Maglódi út 2.-nél nyíló zsákutca.
venyige: szőlővessző. Az elnevezés emlékeztet arra,
hogy itt volt a székesfővárosi Homokiszőlő Gaz­
daság.
Vép utca [27 Bl] XVI. Rákosszentmihály (1990).
Kistelek utca 10.-től Gusztáv utca 119.-ig.
Vép: nagyközség Vas megyében.
Vér utca I. Vár. Lásd: Nándor utca
vér: 1686. szeptember 2-án, Budavár visszafog­
lalásának napján itt voltak a legvéresebb harcok.
Ennek emlékére nevezték el így az utcát. Itt esett
el az utolsó budai török pasa: Abdurrahman Abdi
Amaut.
Vér utca I. Vár. Lásd: Szenthárom ság utca
Vera tér III. Csillaghegy. Lásd: Lékai bíboros tér
Vera utca [7 B3] III. Csillaghegy (1992). Előző neve:
Fürst Sándor utca (1945), Pálffy utca (1910-es
évek). Fodros utca 5.-től Hunyadi utcáig.
Verbéna utca [47 A2] XI. Albertfalva (1953). Előző­
leg: Bem József utca (1946), Tátra utca (1920-as
évek). Tomaj utca 28.-tól Fonyód utca 19.-ig.
Verbó utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1929) 211 Szugló
utca 196.-tól Csömöri útig.
1. Verbó: helység Nyitra vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Vrbové.)
2. Verbó: helység Liptó vármegyében. Az 1960-as
évekig: Vrbie. Az árvai-víztározó építésekor az el­
árasztás miatt víz alá került.
Verbőczy Gasse XIV. Rákosfalva. Lásd: Vértes utca
Verbőczy tér XXI. Csillagtelep. Lásd: Gombos tér
Verbőczy utca I. Vár: Lásd: Táncsics M ihály utca
Verbőczy utca II. Erzsébetliget. Lásd: Dózsa György
utca
Verbőczy utca IV Újpest. Lásd: Kiss János utca
Verbőczy utca XIV. Rákosfalva. Lásd: Vértes utca
Verbőczy utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Zalaeger­
szeg utca
Verbőczy utca
Verbőczy utca XV Rákospalota. Lásd: Anyácska
utca
Verbőczy utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Farkashalom
utca
Verbőczy utca XVII. Rákoscsaba-Ujtelep. Lásd: Ven­
dég utca
Verbőczy utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Táncsics
Mihály utca
Verbőczy utca XX. Kossuthfalva. Lásd: D ebrecen
utca
Verbőczy utca XXII. Budafok. Lásd: Bem József
utca
Verbőczy (Werbőczi) István (1458-1541): ítélőmes­
ter, királyi személynök, nádor, kancellár, a Zápo­
lya (Szapolyai)-féle köznemesi párt egyik vezére.
A Dózsa-lázadás leverésében fegyveresen is részt
vett. Zápolya János király kancellárja, törökbarát
politikájának támogatója. Buda elfoglalása (1541)
után a szultán a magyarok főbírájává tette, de ha­
marosan meghalt, feltehetően megmérgezték. Fő
műve a Hármaskönyv (Opus Tripartitum Juris),
amely a korabeli jogrendszer köznemesi szempon­
tú egységbe foglalása, amely azonban soha nem
emelkedett törvényerőre.
Vércse köz [34 B2] XII. Németvölgy (1935). Vércse
utca 10.-től Sashegyi út 11.-ig.
Vércse utca [34 B2] XII. Németvölgy (1929). Kálló
esperes utca 17.-től Lejtő út 10.-ig.
Vércse utca [51 B3, 63 Bl] XVIII. Gloriett-telep
(1910-es évek).229 Bókay Árpád utca 121.-től Ne­
meske utca 20.-ig.
Vércse utca [60 B3] XXI. Királyerdő (1937).241
Kondor utca 47.-től Mária királyné útja 70.-ig.
Verderber utca VIII. Józsefváros. Lásd: Nagy Temp­
lom utca
Verderber, itteni birtokos család neve.
Veréb utca V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi utca
Veréb utca VIII. Józsefváros. Lásd: Fecske utca
Veréb utca [34 B2] XII. Németvölgy (1942).271 Fúrj
utca 18.-tól Vércse utca 13.-ig.
Veréb utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241 Mó­
kus út 35.-től Kondor utca 20.-ig.
Veréb utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Mező utca 42-44.-nél nyíló zsákutca.
Verebély utca [38 A3 (Ver.)] X. Óhegy (1939).
Cserkesz utca 48/f-től Kerecseny utca 7.-ig.
Verebély utca [51 B3] XVIII. Bókaytelep (1932).
Dobozi utca 37.-től Szélmalom utca 48.-ig.
Verebély. helység Bars vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Vráble.)
Verecke köz [22 Al] II. Csatárka (1932). Csatárka
út 71.-től Cseppkő utca 69.-ig.
Verecke lépcső [22 Al-2] II. Csatárka (1932).
Csatárka úttól az Árpád-kilátóig.
Verecke út [22 Al] II. Csatárka (1932). Több darab­
ból álló, egymással nem összefüggő út. 1. Csepp­
kő utcától Zöldkert utcáig; 2. Zöldkert utcától
620
indul, Rutén utcától zsákutca; 3. Szalamandra út
egyik szárától a Verecke lépcsőt kétszer keresztez­
ve, a Szalamandra út másik ága után zsákutca.
Verecke utca XX. Gubacsipuszta.239 Lásd: Vereckei
utca
Vereckei köz [50 Al] XIX. Wekerletelep (1910).
Corvin körút 44.-től Taksony utca 5.-ig.
Vereckei utca II. Budaliget (1938). Simon utcá­
tól Rézsű utcáig. Területrendezés miatt megszűnt
(1970-es évek).
Vereckei utca XVI. Sashalom. Lásd: Lipcse utca
Vereckei utca XVIII. Ganzkertváros. Lásd: Verőce
utca
Vereckei utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta.239 Ere­
detileg: Verecke utca (1937). Nagyvárad utca
8-10.-tői Losonc utca 17.-ig.
Vereckei utca [60 Bl] XXI. Csepel-Kertváros
(19 28).280 Kikötő utca 2.-től Vág utca 1.-ig.
Vereckei utca XXII. Budatétény (1930-as évek).
Hargita utca és a főváros határa között. Terület-
rendezés miatt megszűnt.
Verecke, Alsóverecke: helység Bereg vármegyében.
(Ma Ukrajna: Nyizsnyije Vorota.) Közelében van
a Vereckei-hágó (Vereckij pereval), az Északkeleti
Kárpátokban, a Latorca és a Sztrij folyók völgye
között. Fontos átkelőhely az orosz síkság felől.
A IX. században itt jöttek be a Kárpát-medencé­
be a magyarok.
Verejték utca [35 B2, 83 A3] XI. Gellérthegy
(1911). Kelenhegyi úttól a Gellérthegyi Jubileumi
parkig.
verejték: a Gellérthegyre vezető meredek út, ame­
lyet a Citadellában szolgáló katonák neveztek el
így (mert a Szent Gellért tértől a célig nagyon
megizzadtak), s ezt a nevet hagyta jóvá hivatalo­
san a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
Verem utca [7 A2] III. Békásmegyer (1967). Előző­
leg: Kilátás utca (1874), Aussicht Gasse (XVIII.
század). Templom utca 39-41.-tői Diófa utca 1.-ig.
Veresegyházi utca [10 A3, 17B1, 18A1] XV. Rá­
kospalota. Előzőleg: Somogyi Béla utca (1947),
Dr. Vass József utca (1930), gróf Apponyi Francis­
ka utca (1900-as évek). Töltés utca 3.-tól Ajándék
utcáig.
Veresegyház: nagyközség Pest megyében.
Vereskő utca [46 B3] XXII. Budafok (2007). Pa­
noráma utca 36/b számnál nyíló, a Temesvár utca
irányába haladó közterület.
Vereskő: patak Erdélyben.
Veres lépcső I. Krisztinaváros. Lásd: Gránit lépcső
Veres Pálné utca [35 B2, 83 B3] V Belváros (1905).
Előzőleg: Zöld Fa utca (1874), Grüne Baum
Gasse (1804). Több közterületből került kialaki-
tásra. 1. Spital Gasse (Kórház utca) (1780-as
évek),1 Ketschkemeter Gasse (Kecskeméti utca)
(1702)1 a Duna utca és Papnövelde utca között.
2. Alte Kreutz Gasse (Régi Kereszt utca) (1815),1
621
Veres Pálné utca
Egyre kevesebben tudják már, honnan kapta
hajdani hangzatos, szép nevét a mai Veres Pál­
né utca, miért keresztelték az 1800-as évek ele­
jén Zöld Fa utcává. A hagyomány azt tartja, hogy
régebben gyönyörű, zöldellő kettős fasor szegé­
lyezte két oldalról az ősi házsort, amelyet - a kö­
zeli városfalról - 1695-ben Bástya utcává, 1702
után Kecskemét város házáról Kecskeméti utcává,
1740 körül ismét Bástya utcára, majd Kórház
utcává keresztelték. A név ihletője a Kecskemét
tulajdonában álló ház mellett álló városi kór­
ház volt, melynek telkét később az alföldi város
vásárolta meg. Egy másik magyarázat szerint a
Zöld Fa elnevezés eredete az a címer, amely az
1800-as években Nagykőrös város házát - majd
a Zöld Fa vendégbefogadó bejáratát - ékesítette.
Schmall Lajos, az utcanevek jeles tudósa szerint
a XIX. század elején az útvonal két szakaszra
oszlott: a hajdani Rózsa tér sarkán álló, Arany
Kereszthez címzett rőfösáru-kereskedéshez közel
eső fertálya lett a Kereszt utca, az alsó rész pedig
megtartotta a Zöld Fa utca nevet. 1840 körül
már mindkét szakaszt ismét Zöld Fa utcának ne­
vezték. A teljes útvonal immár közel egy évszáza­
da, 1906 óta viseli Veres Pálnénak (1815-1896),
a magyar nőnevelés egyik előharcosának nevét,
aki 1867-ben megalapította az országos Nőkép­
ző Egyesületet, két évvel később pedig úrnak in­
dította és 1889-ig patronálta a híres leánynevelő
intézetét, a 38. szám alatt működő, róla elneve­
zett gimnáziumot.
ház körút 6.-ig.
Veres Pálné Beniczky Hermin (1815-1896): a ma­
gyar nőnevelés apostola. 1867-ben saját pénzén
alapította meg az Országos Nőképző Egyesületet,
amely 1869-ben kezdte meg működését a Múze­
um körút egyik lakásában. 1882-ben az utca 36.
számú házában már új iskolaépületben kezdték a
tanítást. 1888-ban a főváros megvette és a Nő­
egyletnek ajándékozta a szomszédos telkeket, és
ezeken újabb tantermeket építettek. 1896-ban itt
nyílt meg az első magyar leánygimnázium.
Verespatak utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1920-as
évek). Pesti határút 25.-től Új Kőbánya utca 22.-ig.
Verespatak-, helység Alsó-Fehér vármegyében. (Ma
Románia: Rosia Montana.)
Veres Péter út [27 A-B3, 28 A-B3] XVI. Mátyás­
föld, Sashalom (1977). Előzőleg: Mátyásföldön
Széchenyi utca (1945) a Piros rózsa utca és a
Katóka utca között. Sashalmon Szabadság útja
(1945) a Katóka utcától a Nógrádverőce utcáig
mindkét városrészben Horthy Miklós út (1920),
Kerepesi út (XIX. század). Sárga rózsa utca 1.-től
Szilas-patakig.
Veronika utca
Veres Péter (1897-1970): író, politikus, nemzet-
gyűlési, ill. országgyűlési képviselő, miniszter, pub­
licista. Kétszeres Kossuth-díjas.
Vérhalom tér [22 B2, 78 A2] II. Szemlőhegy, Vér­
halom (1904). Vérhalom utca 35., Áfonya utca 1.
és 2., Cimbalom utca 1., Pentelei Molnár utca 1.,
Vérhalom utca 37. között.
Vérhalom: a hagyomány szerint itt temették el
Hédervári Kontot - a kemény vitézt - és társait,
akiket a Zsigmond király elleni szervezkedés mi­
att fejeztek le, és Hunyadi Lászlót, mielőtt végső
nyughelyére, Gyulafehérvárra vitték, valamint a
Martinovics-összeesküvés egyes áldozatait.
Vérhalom utca [22 B2, 23 A2-3, 78 A-B2] II. Or­
szágút, Rózsadomb, Szemlőhegy, Vérhalom (1896).
Eredetileg Eszter utcától Apostol utcáig, 1908-tól
Bolyai utcáig. Gül Baba utca 27.-től Eszter utca
29.-ig.
Vérhalom: lásd a városrészeknél.
Verhovina utca [14 B2] III. Táborhegy (1932).
Farkastorki lejtőtől Labore utca 10.-ig.
Verhovina: hegyvidék a történelmi Magyaror­
szágon, az Északkeleti-Kárpátok belső oldalán.
Központja: Alsóverecke. (Ma Ukrajna: Nyizsnyije
Vorota.)
Verlängerte Arader Gasse VI. Terézváros. Lásd: Ara­
di utca
Vermes Miklós utca [48 A3] XXI. Csepel-Belvá-
ros, Gyártelep (2011). Előzőleg Kohói Anna utca
(1948), Mária utca (1913). A Szent Imre tér mel­
lett, a Csőgyár utcától a Táncsics Mihály utcáig.
Vermes Miklós (1905-1990): Kossuth-díjas közép­
iskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló
tankönyvíró és kísérletező, a csepeli gimnázium
tanára.
Vérmező út [22 B3, 34 Bl, 82 Al] I. Víziváros, II.
Országút, Víziváros, XII. Krisztinaváros (1879).
Előzőleg: Vérmezőhöz vezető út (1874), Retek
utca (Rettig Gasse) (1850-es évek). Széna tér 6.-
tól Krisztina körút 16.-ig.
Vérmező utca I. Krisztinaváros. Lásd: Mikó utca
Vérmező: a Generális-réten fejezték le 1795. május
20-án Martinovics Ignácot és társait. Az ő emlé­
kükre lett Vérmező a neve.
Vérmezőhöz vezető út I. Víziváros, II. Országút, Vízi­
város, XII. Krisztinaváros. Lásd: Vérmező út
Veronika tér III. Csillaghegy. Lásd: Lékai bíboros
tér
Veronika utca [23 A3, 78 B2] II. Rózsadomb
(1909). Apostol utca 2.-től Mansfeld Péter parkig.
Veronika: az elnevezés az utcában 1690-ben épült
és 1758-ban kibővített Veronika-kápolnára em­
lékeztet. Az épület a II. világháború alatt megsé­
rült, 1951-ben lebontották. Veronika a legenda
szerint az a jeruzsálemi asszony, aki kendőt nyúj­
tott Jézusnak a keresztúton, hogy ő azzal véres ve­
rejtékét letörölje, és amikor a kendőt visszakapta,
Verőce köz
azon rajta maradt a Megváltó töviskoszorús arcá­
nak lenyomata.
Verőce köz [28 B3] XVI. Mátyásföld (1978). Elő­
zőleg: 421. utca. Mátra utca 2.-től Nógrádverőce
út 13.-ig.
Verőce utca [64 B2] XVIII. Ganzkertváros (1953).
Előzőleg: Vereckei utca (1922). Somlókért utca
24.-től Halomegyházi utca 19.-ig.
Verőce, Nógrádverőce: község Pest megyében.
Verőfény utca [15 A3 (Ver.)] III. Óbuda (1942).
Szél utca 2.-től Vihar utca 7.-ig.
Verpeléti út XI. Lágymányos. Lásd: Karinthy F ri­
gyes út
Verpelét: nagyközség Heves megyében.
Vers utca [51 B3] XVIII. Miklóstelep (1962). Elő­
zőleg: Arany János utca (1932), Karabély utca
(1925). Haladás utca 7.-től Ráday Gedeon utca
22.-ig.
Versec sor [21 B2] II. Pasarét (1939). Előzőleg: Ver-
sec utca (1929). Hűvösvölgyi út 69.-től Zuhatag
sorig.
Versec: a közeli Hűvösvölgyi úton lakott Herczeg
Ferenc író, aki Versecen született. Az iránta való
megbecsülésből kapta az újonnan létesített közterü­
let a nevet.100Az 1929-ben Versec utca később azért
lett Versec sor, mert csak egyik oldala épült be.
Versec utca II. Pasarét. Lásd: Versec sor
Versec utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1930).236
Nyíregyháza utca 96.-tól Lugos utca 11.-ig.
Versec utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Vasút sor 20.-tól Orsóvá utca 11-13.-ig.
Verseci utca XVII. Rákoskert.218 Lásd: Olcsva utca
Verseci utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Pannónia utca 65.-től Dévény utca 30.-ig.
Versec: helység Temes vármegyében. (Ma Szerbia:
Vrsac.)
V erseghy Ferenc utca [22 A2] II. Vérhalom
(1934). Gárdonyi Géza út 39.-től Törökvész út
78.-ig.
Verseghy Ferenc (1757-1822): költő, író, nyelvtu­
dós, esztéta, pálos rendi szerzetes, majd tábori
káplán. Csatlakozott a magyar jakobinusokhoz.
Elsőként fordította le a Marseillaise-t. A Marti-
novics-per fő vádlottal között előbb halálra, majd
várfogságra ítélték. Kilenc évig raboskodott.
Verseny utca [36 Bl, 85 Al] VII. Istvánmező, VIII.
Istvánmező (1879). Előzőleg: Homokbánya út
(1874). Thököly út 1.-től Dózsa György útig.
verseny: az elnevezés az egykori lóversenypálya és
a helyére épült Népstadion versenyeire utal.
Verseny utca XXII. Budafok. Lásd: Játék utca
Vérszerződés utca [28 B2-1] XVI. Árpádföld
(2010). Biztató utcától Etelköz utcáig, A Honfog­
lalás lakótelep utcanévbokrában.
vérszerződés: a honfoglaló magyar törzsek szövetsé­
gét a vezérek vérének közös edénybe csorgatásával
megpecsételő szerződés.
622
Vértanú utca [58 Bl] XXII. Budafok (1910-es évek).
Gádor utca 137.-től Komáromi út 74.-ig.
Vértanúk tere [35 Bl, 83 A1 (Vért.)] V. Lipótváros
(1990). Előzőleg: Ságvári tér (1945), Vértanúk
tere (1936). Kossuth Lajos tér 10., Nádor utca
36. és 31., Vécsey utca 4. és 5., Báthory utca 1. és
2. között.
vértanú: aki valamely eszméért életét áldozta. Em­
lékezés a magyar jakobinusok, 1848-1849, 1944-
1945 és 1956 vértanúira.
Vértes utca XIV. Rákosfalva (1879). Előzőleg: Verbő-
czy utca (1874), Verbőczy Gasse (1870).45 Füredi
út és Szentmihályi út között. Területrendezés miatt
megszűnt (1960-as évek).
Vértesi utca [60 B2] XXI. Királyerdő (1941). Retye-
záti út 15.-től Aradi vértanúk útja 38.-ig.
Vértes: hegység a Dunántúlon.
Vértes Marcell utca [17 Bl (Vér. M.)] IV. Újpest
(1997). Erdősor út 42.-től Szőnyi István utca
40.-ig.
Vésnök utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1953). Elő­
zőleg: Kapos utca (1920-as évek) és Kisfaludy
utca (1910-es évek). Ecetfa utca 12.-nél nyíló
zsákutca.
Vértanúk tere
Az Újépület, a hírhedt Neugebäude nyugati szár­
nyának pavilonja szinte pontosan a Dunával pár­
huzamosan helyezkedett el; északi végének bás­
tyaszerű saroképítménye, illetve annak homlok­
zata pedig egyenesen a - Neugebäude lebontása
után felépített - majdani Parlament kupolája felé
fordulva állt.
Az Újépületet II. József építtette (1786-ban kezd­
ték rakni az irdatlan falakat Isidorus Marcellus
Canevalle tervei szerint, Hild János építésvezető
irányításával), s mert senki sem ismerte az épít­
tető pontos szándékait, mindenféle rémtörténe­
tek keringtek róla. Azok aztán részben végül be
is igazolódtak, minthogy 1849-ben itt börtönöz-
tek be, majd kísérték kivégzésük közeli helyszí­
nére magyar hazafiakat.
Ez a közterület a bevezetőben említett északnyu­
gati saroktömb előtt mindig létezett háromszög­
letű terecskének némileg bővített utóda. Nevet
1936-ban kapott: ettől kezdve hívják Vértanúk
terének. Ha valaki azt hinné, hogy itt a szabad­
ságharc vértanúira történik utalás, téved. A téren
ugyanis 1936-tól az „1918-191. évi Nemzeti Vér­
tanúk emlékműve” állt. 1945-ig viselte ezt a nevet
a tér, akkor azonban - az emlékmű lebontásával
egyidejűleg - ismét más elveket valló mártír ne­
vét kapta: Ságvári Endre térként került rá ez időtől
fogva a térképekre. 1990 óta a tér ismét a Vérta­
núk tere, s a névadás indoklásában megint csak új
motívum, 1956 mártírjainak emlékezete szerepel.
623
Véső utca [24 A2, 80 Al] XIII. Angyalföld (1897).
Egy része Viza utca lett. Váci út 90.-től Esztergomi
út 11.-ig.
Veszprémi utca [38 A2 (Veszp.)] X. Óhegy (1972).
Havas Ignác utcától Halom utcáig.
Veszprémi utca XIII. Angyalföld (1907). Váci út és
Új Palotai út között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1967).
Veszprém: megyei jogú város, Veszprém megye szék­
helye. Római katolikus érseki székhely.
Vessző utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Hozzácsatolva: 884. utca. Ungvár utca 5.-től Kom­
ló utca 11.-ig, onnan zsákutca.
Vesszősfia János utca [60 A-B2] XXI. Királyerdő
(1930).244 Tiborc utca 16.-tól Martinász utca
13.-ig.
Vesszősfia János: Csepel ispánja 1371-ben.
Vetés utca [17 Al] IV. Újpest (1954). Káposztásme­
gyeri út 23.-tól Pálya utca 3.-ig.
Vetés utca [61 B3 (Vet.)] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Herczeg Ferenc utca (1920-as évek).
Szitás utca 144.-től Szitás utca 164.-ig.
Vető utca [60 A-B2] XXI. Erdősor (1961). Szent
László utcától Erdősor utcáig.
Vezekény köz [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954).
Vezekény utca 20.-tól Árpádföldi út 2.-ig.
Vezekény utca [28 Bl] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Vécsey Károly utca (1920-as évek). 1950.
január 1-jén átcsatolva Csömörtől. Suba utca 4.-
től Budapesti út 278.-ig.
Vezekény: a történelmi Magyarországon több köz­
ség nevének néveleme.
Vezér utca [12 B3] II. Erzsébettelek (1922 előtt).
Máriaremetei út 39.-től Villám utca 8.-ig.
Vezér utca [25 B2, 26 A2-B3, 38 Bl] XIV. Alsórá­
kos (1879).211 Előzőleg: Rákosfalván Zrínyi utca
(1874), Zrínyi Gasse (1870).45 Eredetileg a Ke­
repesi úttól a Füredi útig, 1900-tól a Mogyoródi
útig, 1901-től a Szugló utcáig. Füredi úttól Szugló
utca 125.-ig.
Vezér utca XV Pestújhely. Lásd: Árvavár utca
Vezér utca XVI. Árpádföld, Rákosszentmihály. Lásd:
Istráng utca
Vezér utca [63 B3-2, 64 A2] XVIII. Újpéteritelep
(1898). Vasút utca 38.-tól Határ út 8.-ig.
Vezér utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Jókai Mór utca
Vezér utca XXII. Nagytétény (1910-es évek). Nagy­
tétényi út és Lehel utca között. Területrendezés mi­
att megszűnt (1940-es évek).
Vezér utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1900-as évek).
Vágóhíd utca 139.-nél nyíló zsákutca.
vezér: a honfoglalása korának vezéreire emlékez­
tető elnevezések.
Vezérek tere [26 A3] XIV Alsórákos (2012). Ál­
mos vezér útja - Örs vezér útja - Almos vezér köz
kereszteződésében.
Vezeték utca [60 B3-2] XXI. Erdősor, Királyerdő
Vidám vásár utca
(1962). Előzőleg: Tokaj utca (1930-as évek). Re-
tyezáti út 25.-től Szentmiklósi út 76.-ig.
Vezseny utca [26 B2] XIV. Alsórákos (1966). Elő­
zőleg: 938. utca. Vazul utca 12.-től Mogyoródi út
205.-ig.
Vezseny: község Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Via Magna II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatorigát,
Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy,
Testvérhegy, Törökkő, Újlak, Ürömhegy. Lásd:
Bécsi út
via MindZenth wcza I. Vár. Lásd: Országház utca,
Úri utca
via publica Pestiensis XVI. Cinkota. Lásd: Szabad
föld út
via Solmariensis II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatorigát,
Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy,
Testvérhegy, Törökkő, Újlak, Ürömhegy. Lásd:
B écsi út
via Strigoniensis II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatori­
gát, Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Tábor­
hegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak, Ürömhegy.
Lásd: Bécsi út
via: út (latinul).
Viadal utca XIX. Kispest (1954). A Zengő utcától
a Népdal utcáig. Területrendezés miatt megszűnt
(1973).
Viador utca [23 Al] III. Óbuda (1879). Előzőleg:
Királyhegy utca (1874), Königsberg Gasse (XIX.
század). Az óbudai amfiteátrumot vette körbe. Egy
része maradt Viador utca, más része a Szőlő utcá­
hoz lett csatolva. Pacsirtamező utca 14.-től Bécsi
út 101.-ig.
viador: régen így nevezték a cirkuszokban emberrel
vagy állattal megvívó személyt, gladiátort. Az elne­
vezés a közeli amfiteátrumban folyt viadalokra utal.
Victor Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Győző utca
Victor Hugo utca [23 B2-3, 24 A3, 79 B2] XIII.
Újlipótváros (1952). Előzőleg: Wahrmann utca
(1893). Váci út 46-48/a-tól Pozsonyi út 51-53.-ig.
Hugo, Victor (1802-1885): francia költő, regény-
és drámaíró, az európai romantikus irodalom nagy
alakja.
vicus Johanneus I. Vár. Lásd: Nándor utca
vicus Nyrew wcza I. Vár. Lásd: Úri utca
vicus Pistorum I. Vár. Lásd: Országház utca
vicus strictus I. Vár. Lásd: Balta köz
vicus: utca, házsor (latinul).
Vida István utca X. Újhegy. Lásd: Andezit utca
Vida István (?—1945): a Magyar Epítőmunkások
Szövetségének aktivistája. Koncentrációs táborban
pusztult el.
Vidám utca [58 A2] XXII. Budatétény (1962).
Előzőleg: Damjanich utca (1910-es évek). Gyula
vezér utca 42.-től Rózsakért utca 47.-ig.
Vidám vásár utca [28 B2, 29 A2-3] XVI. Cinkota
(1954). Előzőleg: Kossuth Lajos utca (1910-es
évek). Szabad föld út 18.-tól Simongát utca 19.-ig.
Vidám verseny utca
Vidám vásár, az elnevezés idején vetített „Vidám
vásár” című szovjet filmről kapta a nevét.100
Vidám verseny utca [29 A3-2] XVI. Cinkota
(1954). Előzőleg: Deák Ferenc utca (1910-es évek).
Vidám vásár utca 84.-től Rózsalevél utca 41.-ig.
Vidám verseny: az elnevezés idején vetített „Vidám
verseny” című szovjet filmről kapta a nevét.100
Vidor utca [41 A2-B1] XVII. Rákoskeresztúr (1987).
Cinkotai útból nyíló zsákutca.
vidor: vidám szavunk régies szinonimája.
Vidra utca [23 A3, 78 B3] II. Felhévíz (1879). Ár­
pád fejedelem útja 1.-től Frankel Leó utca 15.-ig.
vidra: víz mellett élő, úszóhártyás lábú, barna sző­
rű, fokozottan védett halevő emlős.
Vieh Markt V. Belváros, Lipótváros, VI. Terézváros.
Lásd: Deák Ferenc tér
Vieh Markt VII. Erzsébetváros. Lásd: Rózsák tere
Vieh Markt VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki László tér
Vieh Markt: jószágpiac (németül).
Viehtrieb Strasse VI. Terézváros, XIII. Angyalföld.
Lásd: Lehel utca
Viehtrieb Strasse XIII. Angyalföld, XIV Hermina-
mező, Istvánmező, Városliget. Lásd: Hungária
körút
Viehtrieb Weg VI. Terézváros. Lásd: Bajza utca
Viehtrieb: (Marhahajtó út) nem utcanév, hanem a
XIX. században az - engedélyezett - marhaterelő
(vásárra, piacra vezető) utak neve.
Víg utca II. Országút. Lásd: Rózsahegy utca
Víg utca III. Csillaghegy. Lásd: Vég utca
Víg utca [36 A l-2, 84 B2-3] VIII. Józsefváros
(1991). Előző neve: Pogány József utca (1968),
Víg utca (1874), Zum Lustigen Gasse (XVIII. szá­
zad). Népszínház utca 17.-től József utca 24.-ig.
víg: választékos kifejezés a vidám szavunk helyett.
„A vidámhoz” (Zum Lustigen) címzett vendéglő­
ről kapta nevét.
Víg utca [59 Al] XXII. Budafok (1930-as évek).
Gádor utca 26.-tól Debrő utca 7.-ig.
Víg utca XXIII. Soroksár. Lásd: Láng Endre utca
Vigadó tér [35 Bl, 83 A2] V. Belváros, Lipótváros
(1957). Előzőleg: Molotov tér (1946). Vigadó tér
(1879), Vigarda tér (1873)1, Redouten Platz
(1870-es évek),45 Duna tér1, Dunaparti sétatér a
hajóhídnál1 (1840-es évek), Donau Zeile1, Untere
Donau Zeile (Alsó Duna sor)1, Belgrád rakpart 32.,
Apáczai Csere János utca 8., Deák Ferenc utca
2., Vigadó utca 1., Apáczai Csere János utca 10.,
Belgrád rakpart 33. között.
Vigadó utca [35 Bl, 83 A2 (Víg.)] V. Lipótváros
(1874). Előzőleg: Theater Gasse (Színház utca)
(1850), Redout Gasse (1870-es évek),1 Játékszín
utca (1833).154 Vigadó tér 2.-től Vörösmarty tér
1.-ig.
Vigadó: nevét a Pesti Vigadó (Redoute) épületéről
kapta, melyet először 1832-ben Amman Jánosnak
Pollack Mihály által átdolgozott tervei alapján épí-
624
Vigadó tér
Az 1833-ra elkészült, majd Hentzi tábornok
ágyúi által elpusztított klasszicista Vigadó - vagy
ahogyan akkoriban nevezték: a Redoute - épü­
lete helyén 1859 és 1864 között Feszi Frigyes
tervei szerint épült fel a ma is álló Vigadó, amely
hazai romantikus építészetünk külföldön is is­
mert jelképévé vált. Az akkor még Alsó Duna
sornak, Duna térnek, illetve Dunaparti sétatérnek
nevezett területen emelt palota megnyitása előtt
heves vita keletkezett az intézmény elnevezése
körül. Az egyre egyértelműbben magyarrá váló
városban magyar nevet kerestek a Redoute he­
lyett. Az első bérlő a „Vigarda” nevet írta a meg­
hívókra és a hirdetésekbe, de az újságok többsé­
ge magyarosabbnak, hangulatfestőbbnek érezte
a Vigadót. Felmerültek még olyan egzotikus
ötletek is, mint a „gondilla” vagy a „díszcsárda”
is. Feszi épületét mind a szakma, mind a nagy-
közönség vegyes érzelmekkel, némi fanyalgással
fogadta. Henszlmann Imre hiányolta belőle a
szerves egyöntetűséget, hibáztatta a nagyterem
„szörnyű magasságát”, a homlokzaton a főpár­
kány hiányát. A belépő azonban már óhatatlanul
a látvány hatása alá került. Az akkori Európa
egyik legnagyobb köztermének impozáns méretei
lenyűgözték a látogatót, hiszen a ragyogó világí­
tás (a csillárokban és a falikarokban már gázláng
lobogott), a tükrök, a szőnyegek és növények tö­
mege, kissé keleties pompája meseszerű hangu­
latot árasztott. A Vigadó jelképpé vált Budapes­
ten, sőt az országban is: a nagyvilágiság, az ele­
gancia szimbólumává; ott megjelenni a jó polgári
társasághoz való tartozást jelentette. így nem is
csodálkozhatunk azon, hogy az előtte elterülő
teret 1873-ban Vigarda, majd 1879-ben - némi­
képpen pontosítva - Vigadó rémek nevezték el.
S hogy az elnevezés örökre ráragadt a belvárosi
térre, bizonyítja, hogy Molotov szovjet külügy­
miniszter csupán alig több mint egy évtizeden át,
1946 és 1957 között szerepelt az utcatáblákon és
a térképeken. Immár négy évtizede - hivatalosan
is - újra Vigadó térként emlitik az évszázados
múltra visszatekintő Duna-parti területet.
tettek fel. 1848. július 5-én dísztermében tartották
meg az első népképviseleti parlament megnyitó
ülését. 1849 májusában Hentzi, a budai Vár vé­
dője ágyúkkal leromboltatta. 1859-1864 között
Feszi Frigyes tervei szerint romantikus stílusban
épült fel az új épület. 1945-ben kiégett ez is, de
1980-ra újjáépítették.
Vigarda tér V. Belváros. Lásd: Vigadó tér
Vígszínház utca [23 B3, 79 A3 (Víg.)] XIII. Új-
lipótváros (1897). Hegedűs Gyula utca 2/b-től
Pannónia utca 3.-ig.
625
Vígszínház-, az 1896. május 1-jén megnyílt Szent
István körúti színház, amelyről az utca a nevét
kapta.
Vigyázó tér XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: Heltai
tér
Vigyázó: a helyi birtokos családról.
Vigyázó utca VIII. Józsefváros. Lásd: Őr utca
Vigyázó Ferenc utca [35 Bl, 83 Al] V. Lipótvá­
ros (1946). Előzőleg: gróf Vigyázó Ferenc utca
(1929), Béla utca (1874), Béla Gasse (1829).152
Széchenyi István tér 8.-tól Nádor utca 14.-ig.
Vigyázó Ferenc utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd:
Borsó utca
Vigyázó Ferenc gróf (1874-1928): politikus, jogi író,
a főrendiház tagja. Az 1905-ös nemzeti ellenállási
mozgalom egyik Pest megyei vezetője. Öngyilkos
lett, végrendeletében egész vagyonát, beleértve
értékes könyv-, kódex- és képgyűjteményét is, a
Magyar Tudományos Akadémiára hagyta.
Vigyázó Sándor utca XVIII. Miklóstelep.232 Lásd:
M óricz Zsigm ond utca
Vigyázó Sándor gróf (1825-1921): Vigyázó Fe­
renc apja, Rákoskeresztúr földesura. Pest-Pilis-
Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsá­
gának virilista tagja.115
Vihar köz [15 A3] III. Filatorigát (1972). Előző­
leg: Vihar utca egy része. Vihar utca 34.-nél nyíló
zsákutca.
Vihar utca II. Budaliget. Lásd: Gyöngyvér utca
Vihar utca III. Csillaghegy. Lásd: Halastó utca
Vihar utca [15 A3] III. Filatorigát, Óbuda (1879).
Eredetileg a Raktár utcától a Veder utcáig, 1902-től
a Meggyfa utcáig. Ez a rész 1939-ben Bilke utca
lett. Vörösvári úttól Bogdáni útig.
Vihar utca [47 A3] XXII. Budafok (1910-es évek).
Anna utca 18.-tól Aranyfácán utca 26.-ig.
Viharhegyi út [14 B3] III. Táborhegy (1929). Far­
kastorki út 54.-től Erdőalja út 39.-ig.
Vihar-hegy: 462 m magas hegy a Budai-hegyekben.
Viharvédő utca [56 B2] XXII. Nagytétény (1987).
Előzőleg: 890. utca. Diótörő utca 133.-nál, illetve
134.-nél jobbra és balra nyíló zsákutca.
viharvédő: az elnevezés arra utal, hogy ebben az
utcában található viharvédő Szent Orbán műem­
lék szobra.
Vihorlát út [60 B3, 61 A3, 73 Al] XXI. Királyerdő
(1937).243 Háromszék utca 14.-től Királyerdő út
174.-ig.
Vihorlát utca [22 A-Bl] II. Pálvölgy (1932). Szép­
völgyi út 200.-tól Zöldkert utcáig.
Vihorlát: hegység az Északkeleti-Kárpátokban.
(Ma Szlovákia: Vihorlatské vrchy.) Legmagasabb
csúcsa: Vihorlát (1076 m).
Vika köz [37 B2] X. Laposdűlő (1998).284 Szalonka
köztől Nyerő utcáig.
Vika: helység Hunyad vármegyében. (Ma Romá­
nia: Vica.)
Villanytelep utca
Vikár Béla utca [51 B3] XVIII. Szent Lőrinc-telep
(1971). Kinizsi Pál utcától Kele utcáig.
Vikár Béla (1859-1945): etnográfus, műfordító,
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági
bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Aka­
démia tagja. Szabadkőműves.294
Viktor utca I. Krisztinaváros. Lásd: Győző utca
Világifjúsági park II. Országút. Lásd: Mansfeld Pé­
ter park
világifjúsági: 1970-ben a közelben épült fel a De­
mokratikus Ifjúsági Világszövetség székháza. A szö­
vetségről nevezték el a parkot.
Világos utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Reszelő
utca
Világos utca XXII. Budafok. Lásd: C sésze utca
Világos: helység Arad vármegyében. (Ma Romá­
nia: §iria.) Német neve: Hellburg, Schiria. 1849.
augusztus 13-án itt tette le feltétel nélkül a fegy­
vert a Görgey Artúr vezette magyar sereg az orosz
csapatok előtt.
Villa sor XV. Rákospalota. A vasútállomástól a Blaha
Lujza utcáig. Rákospalota nyaralótelepe alakult ki
itt a XIX. század végére. 1926-ban Újpesthez, a
Vécsey Károly utcához csatolták.
Villa utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Borkő utca 8.-tól Ibrik utca 20.-ig.
Villám utca [12 B3] II. Erzsébettelek (1930-as évek).
Egy része Nagyrét utca és Láncfű utca között Határ
út (XIX. század) volt. Nagyrét utca 23.-tól Vezér
utca 16.-ig.
Villám utca [37 A3-2] VIII. Tisztviselőtelep (1890).
Előzőleg: Villany utca (1887). Györffy István utca
2.-től Vajda Péter utca 43.-ig.
Villám utca XVIII. Halmierdő (1912). Szálfa utca és
Nemes utca között. Tervezett, de ki nem épített
utca.
Villany utca VIII. Tisztviselőtelep. Lásd: Villám utca
Villany utca [51 A2-1 (Vili.)] XIX. Kispest (1890-es
évek). Egy része Boné András utca lett. Malomkő
utca 2.-től Derkovits Gyula utcáig.
villany: az elnevezés arra emlékeztet, hogy itt volt
a községi villanytelep.
Villányi út [34 B2, 35 A2-B3, 82 A3] XI. Gellért­
hegy, Kelenföld, Szentimreváros (19 53).206 Elő­
zőleg: Szent Imre herceg útja (1929). Villányi út
(1900). Móricz Zsigmond tér 4.-től Budaörsi út
26.-ig.
Villány: a környéken több utcát neveztek el fontos
magyarországi szőlőtermő vidékekről.
Villányi utca XXI. Királyerdő. Lásd: Aradi vértanúk
útja
Villány: nagyközség Baranya megyében. Híres bor­
termő vidék.
Villanytelep utca [51 A2] XIX. Kispest (1953).
Előzőleg: Mónus Illés utca (1948), gróf Klebels-
berg Kunó utca (1936). Üllői úttól Vasút ut­
cáig.
Villő utca
villanytelep-, az elnevezés arra emlékeztet, hogy a
volt villanytelep mellett van az utca.
Villő utca [28 A3] XVI. Mátyásföld (1974). Jókai
Mór utcától Hunyadvár utcáig.
Villő: női név. Jelentése: telet elűző tavasztündér.
Vilma út [33 Bl] XII. Svábhegy (1886). Menyét út
7.-től Béla király út 4.-ig.
Vilma királynő út VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros.
Lásd: Városligeti fasor
Vilma királynő, Wilhelmina (1880—1962): Hollan­
dia királynője; uralkodott 1890-1948 között. Az
első világháború után sok ezer nélkülöző magyar
gyermeket látott vendégül hosszabb időre Hol­
landiában, ezért hálából 1920-1949 között az ő
nevét viselte a Városligeti fasor.
Vilmos utca III. Csillaghegy. Lásd: Alm os utca
Vilm os utca [58 B2] XXII. Budatétény (1920-as
évek). Nagytétényi út 130.-tól Dézsmaház utca
20.-ig.
Vilmos császár út V. Lipótváros, VI. Terézváros. Lásd:
Bajcsy-Zsilinszky út
Vilmos császár, az I. világháború kezdetén a szövet­
séges uralkodókról nevezték el a Kiskörút részeit.
Vilmos császár út XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Teleki
utca
Vilmos császár, Wilhelm von Hohenzollem (1859—
1941): német császár. Az I. világháború egyik ve­
zető egyénisége, az Osztrák-Magyar Monarchia
szövetségese. 1918-ban a forradalmi hullám és a
háborús vereség lemondásra kényszerítette.
Vince utca II. Országút (1900). Margit körút és Fény
utca között. Beépítették, megszűnt.
Vincellér út [46 B3] XXII. Budafok (1930-as évek).
Tatárka utca 16.-tól Portyázó utca 22.-ig.
Vincellér utca [35 A3] XI. Kelenföld, Szentimre-
város (1900).206 Villányi út 26.-tól Bartók Béla út
103.-ig.
vincellér, szőlő gondozásával, az ott dolgozók irá­
nyításával megbízott szakember. Az elnevezés utal
a közeli vincellérképző iskolára.
Vingai utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Ököl utca
Vinga: helység Temes vármegyében. (Ma Romá­
nia: Vingai) Német neve: Theresiopel.
Viola utca [13 A3] II. Hársakalja (1920-as évek).198
Hidegkúti út 34.-től Kőhegyi út 31.-ig.
Viola utca [17 A2] IV. Újpest (1882 előtt). Nyár utca
97.-től Árpád út 153-ig.
Viola utca [36 A3-B2] IX. Ferencváros (1874). Elő­
zőleg: Feige Gasse (Füge utca) (1838),17 Veilchen
Gasse (Ibolya vagy Viola utca),45 Rosen Gasse
(Rózsa utca) (1817).8 Gärtner Gasse (Kertész utca)
(1815).23 Mester utca 46.-tól Üllői út 79.-ig.
Viola utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Olajfa utca
Viola utca [27 A-Bl] XVI. Rákosszentmihály (1890-
es évek).216 György utca 7.-től Szilaspatak utca
44.-ig.
Viola utca XVI. Sashalom. Lásd: Romhány utca
626
Viola utca [50 B2] XIX. Kispest (1992). Előzőleg:
Rózsa Ferenc utca (1948), Viola utca (1890-es
évek).214 Tóth Árpád utca 3.-tól Jázmin utcáig.
Viola utca [49 A2] XX. Pesterzsébet (1910-es évek).
Ősz utca 3-5.-tői Kende Kanuth utcáig.
Viola utca [59 B2] XXI. Csepel-Rózsadomb (1930).
Rózsa utca 30.-tól Nefelejcs utca 9.-ig.
viola\ illatos virágú kerti növény, de női név is.
Virág árok [22 A2] II. Törökvész (1924). Pasaréti út
79.-től Bimbó út 158.-ig. Van, ahol tévesen Vi­
rágárok utcának találjuk.
Virág Gasse I. Tabán. Lásd: Virág Benedek utca
Virág köz I. Tabán (1870-es évek). Virág Benedek ut­
cából nyíló zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
Virág utca I. Tabán. Lásd: Virág Benedek utca
Virág utca II. Budaliget. Lásd: József Attila útja
Virág utca [7 B2] III. Békásmegyer (1874). Előző­
leg: Blumen Gasse (XIX. század). Békásmegyer
utca 13.-tól Eperfa utca 5.-ig.
Virág utca [17 A3-2] IV. Újpest (1882 előtt). Chi-
noin utca 44.-től Király utca 23.-ig.
Virág utca IX. Ferencváros. Lásd: Bokréta utca
Virág utca XV. Pestújhely. Lásd: Dalnoki Jenő utca
Virág utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1920-as évek).
Ferihegyi út 244.-től Erdődűlő útig.
Virág utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1926).231
Gyöngyvirág utca 39.-től Thököly út 42.-ig.
Virág utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Virág Benedek
utca
Virág utca [58 Bl] XXII. Budafok (1930-as évek).
Komáromi út 50.-től Szigetvári utca 49.-ig.
Virág utca XXII. Budatétény. Lásd: Gyárfás Jenő
utca
Virág Benedek utca I. Tabán (1874). Előzőleg: Virág
Gasse (Virág utca) (1870-es évek). Görög utca és
Hadnagy utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1936).
Virág Benedek évtizedekig a közeli Apród utcában
lakott.
Virág Benedek utca [22 Bl, 23 Al] III. Mátyáshegy
(1938). Előzőleg: Szépvölgyi árok (XIX. század).
A Tabánban megszűnt utca nevének újra felhasz­
nálása. Szépvölgyi út 61.-től Szépvölgyi út 121.-ig.
Virág Benedek utca [49 B3, 61 Bl, 62 Al] XX.
Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pest­
erzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep (1925). Előző­
leg: Virág utca (1890-es évek) a Székelyhíd utcától
Alsó határút 147-149.-ig.
Virág Benedek utca XXIII. Soroksár. Lásd: Teknő
utca
Virág Benedek (1754-1830): költő, író, műfordító,
történész, szerzetes.
Virág Károly utca XI. Albertfalva.263 Lásd: Sipos Pál
utca
Virág Károly (P-1945): a Magyar Építőmunkások
Országos Szövetségének aktivistája. Koncentrációs
táborban pusztult el.
627
Virágkertész utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2008).
Pagus utcától Királyliliom utcáig
Virágos tér XIX. Kispest. Zalaegerszeg utca, Pincér
utca és Zengő utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1970).
Virágos utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1937). Páf-
rányos utca 11.-től Csalitos utca 22.-ig.
Virágoskert utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1962).
Előzőleg: 868. utca. Batthyány utca 44.-től Füty-
työs utca 6.-ig.
Virágosnyereg út [13 Bl, 14 Al] III. Csúcshegy
(1970). Solymárvölgyi úttól Menedékház utca 1.-ig.
Virágos-nyereg: 368 m magas domborzati elem a
Viharhegy és a Csúcshegy között.
Virágpatak út [74 Al] XXIII. Soroksár (2007).
Ocsai úttól induló dűlőút.
Virágvölgy köz [73 Bl (Virágv.)] XXIII. Soroksár
(1954). Batthyány utca 9.-től Csendes utcáig.
Virágvölgy utca [61 B3, 73 Bl] XXIII. Soroksár
(1953). Előzőleg: Eötvös utca (XX. század). Er­
zsébet utca (XIX. század).281 Fakopács utca 10.-től
Virágvölgy közig.
Virág-völgy: a Virág-völgy közelében van.
Virányos köz [22 A3] XII. Virányos (1931). Virá­
nyos út 28.-tól Szarvas Gábor út 13.-ig.
Virányos út [21 B3, 22 A3] XII. Virányos (1886).
Kútvölgyi út 9.-től Zugligeti út 20.-ig.
Virányos: lásd a városrészek között.
Virradat utca [26 B3] XIV. Alsórákos (1936). Gva-
dányi utca 19.-től Szuglói Körvasút sor 17.-ig.
Visegrader Gasse XIII. Újlipótváros. Lásd: Viseg­
rádi utca
Visegrádi köz XIII. Újlipótváros. Lásd: Röntgen
utca
Visegrádi köz [24 A2, 80 Al] XIII. Újlipótváros
(2010). A Révész utcai lakótelepből indul, a Véső
utcáig.
Visegrádi utca [23 B3-2, 24 A2-1, 79 B3-1, 80 Al]
XIII. Újlipótváros (1953). Előzőleg: Kiss József
utca (1947), Visegrádi utca (1872), Visegrader
Gasse. Eredetileg a Szent István körúttól a Radnó­
ti Miklós utcáig, 1893-tól a Dráva utcáig, 1902-
től a Vizafogó utcáig. 1980-as évek közepétől mai
hosszáig. Szent István körút 24.-től Árboc utcáig.
Visegrád: nagyközség Pest megyében. Várát a XI.
századtól említik a krónikák. 1310-től 1526-ig itt
őrizték a Szent Koronát; egy időben Nagy Lajos
lengyel királyi koronáját és Zsigmond német-ró­
mai császár koronáját is. Királyaink kedvelt tar­
tózkodóhelye. Károly Róbert itt tartotta esküvőjét
harmadik feleségével. Mátyás király fényes palo­
tát épített a vár alatt. A törökök által elfoglalt vár
1684-ben felszabadult, 1702-ben I. Lipót felrob­
bantana.
Visi Im re utca [36 B2, 85 A3] VIII. Józsefváros
(1910). Szeszgyár utca 12.-től Orczy útig.
Visi Imre (1852-1889): újságíró, politikus, ország­
Vitéz utca
gyűlési képviselő. A Hírlapírók Nyugdíjintézeté­
nek egyik alapító tagja, alelnöke volt.
Visnyovszky Lajos utca [63 A-Bl] XVIII. Glo-
riett-telep (2001). Tövishát utcától Margó Tivadar
utcáig.
Visnyovszky Lajos (1890-1973): szobrászművész.
A Pestszentlőrincen 1938-ban felállított Magyar
Hősök Emlékművét, a Batthyány utcai római
katolikus templom Krisztus-, Szent Antal-, Szent
Imre-szobrait és a keresztelőmedencét készítette.
A városrészben lakott.
Visonta utca [9 B3, 10 A3] XV. Rákospalota (1954).
Előzőleg: Munkácsy Mihály utca (1941), hozzá­
csatolva a Wachot utca (1941) és a Benczúr Gyula
utca (1941). Sipos tértől Ajándék utcáig.
Visonta: község Heves megyében. Határában van
az ország egyetlen külszíni lignitbányája.
Visszatérő köz [14 B2 (Visszat.)] III. Testvérhegy
(1972). Visszatérő utcából nyíló zsákutca.
Visszatérő utca [14 B2] III. Testvérhegy (1970).
Testvérhegyi út 22.-től Vízmosás lejtőig.
Visszhang utca [21 B3] XII. Virányos (1969). Szar­
vas Gábor utca 31.-től Virányos út 46.-ig.
vitéz Endre László utca XVII. Rákoshegy Lásd: Csík
utca
Endre László: lásd ott
vitéz jákfai Gömbös Gyula utca IV Istvántelek, Új­
pest. Lásd: Istvántelki utca
Gömbös Gyula: lásd ott
Vitéz János utca XVI. Mátyásföld, Sashalom. Lásd:
Jókai Mór utca
Vitéz János (1408 körül-1472): pap, diplomata,
humanista költő, aki verseit latinul írta. Pályafu­
tását Zsigmond király kancelláriáján kezdte. 1444
után Hunyadi János diplomatája, gyermekeinek
nevelője lett. 1445-1465 között váradi püspök.
1453-1464 között titkos kancellár, szervezte a
törökök elleni fellépést. 1457-ben a Hunyadi fi­
úkkal együtt elfogták, de a pápa közbenjárására
kiszabadult. Támogatta Mátyás királlyá választá­
sát, majd politikáját. 1465-től esztergomi érsek.
1470-ben szembefordult Mátyással, és emiatt
Visegrádon bebörtönöztette, majd Esztergomban
házi őrizetben tartatta. A korszak sok humanistá­
jával tartott szoros kapcsolatot.
Vitéz utca II. Máriaremete, Széphalom. Lásd: Tán­
csics Mihály utca
Vitéz utca [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (1874).
Előzőleg: Nyúl utca (1870), Drei Hasen Gasse
(Három Nyúl utca) (XVIII. század), Koth Gasse
(Sár utca) (1695), Mészáros utca (1411).70 Bem
rakpart 37.-től Fazekas utca 25.-ig.
vitéz: az elnevezéskor laktanya volt az utcában,
amelynek lakóit a „vitéz úr” megszólítás illette.
Vitéz utca III. Csillaghegy. Lásd: Béke utca
Vitéz utca VI. Terézváros. Lásd: Lovag utca
Vitéz utca XVI. Cinkota. Lásd: Sóderos utca
Vitéz utca
Vitéz utca XXII. Budafok. Lásd: Háros utca
Vitéz utca XXII. Budatétény. Lásd: Őszibarack utca
Vitéz utca [69 Al] XXII. Nagytétény. Nagytétényi
útból nyíló zsákutca.
Vitéz utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1900-as évek).
Könyves utca 29.-től Töretlen utca 3.-ig.
Vitézek tere XI. Lágymányos. Lásd: G oldm ann
György tér
vitézek: a Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend
tagjainak akartak a névvel emléket állítani.100
Vitkovics Mihály utca [35 Bl, 83 B2 (Vit. Mi.)]
V. Belváros (1953). Előzőleg: Dalmady Győző
utca (1921), Sarkantyús utca (1874), Sporer Gasse
(1804), Komitat Gässl (Megye köz) (1758) (Vár­
megye köz). Kamermayer Károly tértől Semmel­
weis utca 10-12.-ig.
Vitkovics Mihály (1778-1829): szerb származású
író, költő, irodalompártoló, nyelvújító.
Vitorla utca III. Óbuda (1941). Kórház utca és Vá­
rosbíró tér között. Területrendezés miatt megszűnt
(1967).
Vitorla utca [15 Bl, 16 Al] III. Rómaifürdő (1984).
Az Óbudán megszűnt Vitorla utca nevének újra
felhasználása. Nánási út 10.-től Arató Emil térig.
Vitorlás utca [61 A3] XXI. Királyerdő (1941).272
Ladik utca 13.-tól Matróz utca 7.-ig.
Vitorlázó út [45 B2] XI. Őrsöd (2007). Kőérberki
úttól a repülőtérig.
vitorlázó: a közeli hegyeken folyó vitorlázórepü-
lökről.
Vívó utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1974). Előzőleg:
614. utca. Lándzsa utca 23.-tól Lándzsa térig.
Víz köz II. Víziváros. Lásd: Pala utca
víz: a várfalon lévő Vízi kapuhoz vezetett.
Víz utca II. Újlak. Körülbelül a Sajka utca Lajos utca
és Bécsi út közötti szakasza helyén volt a XVIII.
században.
Víz utca III. Óbuda. Lásd: Solymári utca.1 A Sző­
lőkért utca egy része a Kiscelli út és a Föld utca
között.4
Viza utca [23 B2, 24 A2, 79 B l] XIII. Vizafogó
(1900).210 Újpesti rakparttól Párkány utcáig.
viza: a Fekete-tengerben élő, íváskor a folyókba
felúszó, védett nagy vérteshal.
Vizafogó sétány [23 B2-1, 24 Al, 79 Bl] XIII. Viza­
fogó (1983). Viza utcától Árpád hídig.
Vizafogó utca [24 Al] XIII. Vizafogó (1902). Váci
út 160.-tól Újpesti rakpartig.
Vizafogó: lásd a városrészek között.
Vízakna utca [26 A2] XIV. Alsórákos (1929).211
Miskolci utca 3/a-tól Öv utca 64.-ig.
Vízakna utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1932).238 Nagyszeben utca 1.-től Nagyenyed utca
29.-ig.
Vízakna utca XX. Gubacsipuszta (1932).239 Lásd:
Vaskapu utca
Vízakna: helység Alsó-Fehér vármegyében. (Ma
628
Románia: Ocna Sibiului.) Német neve: Salzburg.
A szabadságharc egyik nagy ütközetének színhelye,
melyet 1849. február 4-én Bem tábornok vívott
az osztrákokkal.
Vízér utca [14 A-B2] III. Testvérhegy (2000). Visz-
szatérő utcából nyíló zsákutca.
Vizes utca [61 B3] XXIII. Soroksár (1999). Fako­
pács utca Taling utcáig.
Vízesés utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu (1987).
Patakhegyi úttól Templom közig.
vízesés: a közelben van a Paprikás-patak vízesése.
Vízesés utca [28 A2] XVI. Cinkota (1996). Alsó
Malom utcától Malomkerék térig.
vízesés: a közelben van a Szilas-patak vízesése.
Vízforrás utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1978).
Gyeplős utcától Gelencsér utcáig.
Vízgát utca [27 B2] XVI. Rákosszentmihály (1987).
Előzőleg: Ida utca egy része. Csallóközi utcától
Szilas-patakig.
vízgát: a közeli Szilas-patak gátjairól.
Vízhordó utca [42 A3] XVII. Rákoskeresztúr
(1954). Kévevágó utcáig zsákutca, onnan Doma-
szék utcáig.
Vízi kapu köz V. Belváros. Lásd: Sörház utca
Vízi kapu: a Dunára nyíló kapu neve.
Vízi kapu utca I. Víziváros. Lásd: Csónak utca, Hu­
nyadi János út
Vízi kapu: a török időkben ezen keresztül jártak
le a Várból a vízhordó rabok a Dunára.
Vízi kapu utca V. Belváros. Lásd: M olnár utca
Vízi kapu utca V. Belváros. Lásd: Sörház utca
Vízi kapu: a Dunára nyíló kaput nevezték így.
Vízi utca [73 Bl] XXIII. Soroksár. Háló utcától
Vadevezős utcáig.
Víziboglárka utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újte-
lep (2005). Kertvárosi körúttól Sisakvirág utcáig.
víziboglárka: (szikes) vizekben élő, fehér virágú,
sallangos levelű vízinövény.
Vízimalom sétány [15 Bl] III. Rómaifürdő (1984).
Vízimolnár utca 1.-től Silvanus sétányig.
vízimalom: 1775-től jelentős Óbuda malomipara.
A malmok nemcsak a helyi gabonát őrölték, ha­
nem a Zichy-uradalom és a környező falvak ter­
mését is feldolgozták. A hajómalmok különleges
színfoltjai voltak a Dunának, kikötőkarójuk, illetve
megállapított őrlőhelyeik voltak. A folyam vizén
ott voltak lehorgonyozva, ahol legerősebb volt a
sodrás. A gabonát ladikokon szállították a hajóma­
lomra, s őrlés után ugyanígy tették partra a lisztet.
V ízim alom utca [38 Bl (Víz.)] X. Felsőrákos
(1973). Előzőleg: Erdősi utca egy része Kereszt­
úri út 4/b-től Malomárok utcáig.
vízimalom: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a
Rákos-patakon több vízimalom működött még a
XX. században is.
Vízimolnár köz [15 B2-1] III. Rómaifürdő (1987).
Vízimolnár utca 46.-tól Vízimolnár utca 36.-ig.
629
Vízim olnár utca [15 B2] III. Rómaifürdő (1984).
Vízimalom sétány 2.-től Városfal utcáig.
vízimolnár, az elnevezés emlékeztet a környék egy­
kori vízimalmainak dolgozóira.
Víziorgona utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Dózsa György utcától Csobánka térig.
víziorgona: Aquincumban az 1930. évi ásatások
alkalmával egy római kori víziorgonát találtak.
228-ban készült, 52 sípja van, és hordozható.
1935-ben másolatot készítettek róla a pécsi Angs­
ter orgonagyárban. 1969-ben Werner Walcker-
Mayer német orgonagyáros elkészítette a meg­
szólaltatható másolatát. Az eredetin játszó Aelia
Sabina kőkoporsóját már 1888-ban feltárták.
Vízisport utca [48 B3, 49 A3, 61 Al] XX. Pest­
erzsébet, XXIII. Soroksár (1953). Előzőleg:
Cserkész utca (1940). Csak páratlan oldalán van
számozva. Csepeli átjáró 3-5.-tői Meddőhányó
utcáig.
vízisport: az elnevezés arra utal, hogy az utca a
Ráckevei-Duna-ágnál, a csónakházak mellett fut.
Víziváros tér [23 A3, 78 B3] II. Víziváros (1972).
A Fő utca és a Ganz utca között, a templom mel­
lett.
Víziváros: lásd a városrészeknél.
Vízmosás lejtő [14 A-B2] III. Testvérhegy (1970).
Testvérhegyi út 24.-től Vízmosás utcáig.
Vízm osás utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu
(1995). Patakhegyi úttól Temető utcáig.
V ízm osás utca [14 A2] III. Testvérhegy (1966).
Testvérhegyi úttól Gölöncsér utcáig.
Vízmű utca I. Víziváros. Lásd: Ybl Miklós tér
vízmű: a Várat ellátó vízmű szivattyúháza a mai
Casino épülete volt. Az utcát erről a vízműről ne­
vezték el.
Vízmű utca [71 Al] XXI. Csepel (2003). A Terelő
útból nyíló, s azzal párhuzamosan, a Duna men­
tén haladó utca. Előzőleg 8645. dűlő.
vízmű: a vízművel szemben lévő utca.
Víznyelő utca [15 Bl] III. Mocsárosdűlő (1964).
Előzőleg: Előd utca egy része. Szentendrei úttól
Rozália utcáig.
Vízöntő utca [53 A3] XVIII. Ganztelep (1945).
Előzőleg: Körmöcbánya utca (1922). Szinyei
Merse utca 45.-től Jeges utcáig.
Vízpart utca [47 Bl] XI. Kelenföld (1974). Dom­
bóvári úttól a 4016 helyrajzi számú telekig.
Víztorony köz [49 Al (Víztor.)] IX. Ferencváros
(1999). Zombori utcától Szerkocsi utcáig.
Víztorony tér [75 AI] XXIII. Soroksár (1995).
Majori út és Kiskert utca végénél.
Víztorony utca I. Víziváros. Lásd: Csónak utca
víztorony: a XVIII. században a várfal alatt állt.
Víztorony utca XIV. Istvánmező. Lásd: Stefánia út
víztorony: az Egressy út és a Stefánia út sarkán
állt az a víztorony, amelyik a környéket ellátta
vízzel.
Vorosilov út
Víztorony utca [50 Bl, 51 AI] XIX. Kispest
(1966). Előzőleg: Gábor Áron utca (1920-as
évek). Derkovits Gyula utca 34.-től Vak Bottyán
utca 103.-ig.
víztorony: az utcában álló víztoronyról kapta nevét.
Vízvár utca X. Újhegy (1900-as évek). A Maglódi
útból nyílóra tervezett, de ki nem alakult utca.
Vízvár: község Somogy megyében.
Vízvezeték utca III. Csillaghegy. Lásd: Rókavár utca
Vízvezeték utca V. Lipótváros (1850-es évek). Az
Alkotmány utcával szemben, a mai villamossínek­
től a Dunáig tartott.
vízvezeték: az elnevezés arra emlékeztet, hogy a
Duna-parton, az Országház helyén állt a városi víz­
mű ideiglenes telepe. L. még Wein János nevénél.
Vízvezetéki utca X. Óhegy. Lásd: Ihász utca
vízvezeték: az elnevezés arra emlékeztet, hogy itt
építették meg a környéket ellátó vízmüvet, ahonnan
a vízvezeték indul.
Vizsla utca [46 Bl] XI. Őrmező (1974). Neszmélyi
útból nyíló zsákutca.
Vlasies Gyula utca XVIII. Lásd: W lassics Gyula
utca
Vogel Gasse V. Lipótváros. Lásd: Szende Pál utca
Vogel utca V Lipótváros. Lásd: Szende Pál utca
Vogel Sebestyén (?—1837): 1803-ban alapított Pes­
ten műbútorasztalos gyárat a Dohány utca 20.-
ban, majd gyára a mai Szende Pál utca és Do­
rottya utca sarkára költözött.
Volán utca [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1987). Sza­
badság sugárút 6/c-től Várvíz utca 38.-ig.
Volán: autóközlekedési vállalatok neve. Az utca a
22. számú Volán Sportegyesület pályájához vezet.
Volkmann utca [22 A3-2] II. Pasarét (1912). Elő­
zőleg: Testőr utca (1901). Szilágyi Erzsébet fasor
65.-től Pasaréti út 72.-ig.
Volkmann Róbert (1815-1883): németországi szüle­
tésű zeneszerző.
Vonal utca [63 B2, 64 A2] XVIII. Újpéteritelep
(1968). Előzőleg: Mátyás utca (1898). Lőrinci út
27.-től István utca 30/b-ig.
Vonás utca [49 B2] XIX. Wekerletelep (1968).
Előzőleg: Tárnok utca (1910). Álmos utca 74.-től
Baross utca 79.-ig.
Vonat utca [15 A1-B2] III. Mocsárosdűlő (1944).
Szentendrei úttól a MÁV óbudai állomásáig.
Vontató út XXII. Budafok (1958). Mészáros köz és
a Sörház utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt (1988).
Vordere Evangelische Kirche Platz V Belváros. Lásd:
Deák Ferenc tér
Vordere Kirch Gässl (A templom előtti köz) II. Újlak
(1702). A Kolosy téri iskola épült rá. Területrende­
zés miatt megszűnt (XVIII. század).
Vorosilov út XIV. Istvánmező. Lásd: Stefánia út
Vorosilov, Kliment Jefremovics (1881-1969): szovjet
politikus, marsall, népbiztos, illetve miniszter, a II.
Vöcsök utca
világháború alatt az Állami Honvédelmi Bizottság
tagja. 1945-1947 között Magyarországon a Szö­
vetséges Ellenőrző Bizottság elnöke. 1953-1960
között a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke.
Vöcsök utca [45 Bl] XI. Őrsöd (1999). Előzőleg:
Kőérberki dűlő II. egy része.
Vöcsök: az elnevezés emlékeztet az 1940-es évektől
itt használt vitorlázó repülők egyik típusára.
Vöcsök utca [61 A2] XXIII. Soroksár (1998).288
Dara utcából nyíló zsákutca.
vöcsök: hallal élő, hosszú nyakú, úszóhártyás lábú,
tavi madár.
Vőfély utca [46 Bl] XI. Őrmező (1974). Menyecske
utcától Neszmélyi útig.
Vőlegény utca [16 B3] XIII. Angyalföld (1941).209
Előzőleg: VI. utca (1930-as évek). Mosoly utca
40.-től Kámfor utcáig.
Völgy utca [21 A-Bl] II. Hűvösvölgy, Lipótmező
(1900). Eredetileg a Lipótmezei úttól a Nyéki útig,
1904-től Heinrich István utcáig, 1931-től a Hű­
vösvölgyi útig. Vadaskerti út 9.-től Hűvösvölgyi
út 15.-ig.
Völgy utca [7 B3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Bercsényi utca 3.-tól Fodros utca 4.-ig.
Völgy utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Alabástrom utca
Völgy utca [60 A1-B2] XXI. Csillagtelep, Erdőal­
ja, Királyerdő (1930-as évek). Baross utca 34.-től
Martinász utcáig.
Völgy utca [58 B2] XXII. Budatétény (1910-es
évek). Jókai Mór utca 10.-től Szent István utca
11.-ig, onnan zsákutca.
Völgyhajó utca [61 A2-3] XXIII. Soroksár (1998).287
Fűzfás utcától Molnár utcáig.
völgyhajó: a Molnár-szigeten a hajdan itt volt ví­
zimalmokkal összefüggő elnevezés. Jelentése: a
hajómalom sodorvonal felé eső része.
Vörös lépcső I. Krisztinaváros. Lásd: Gránit lépcső
Vörösbegy utca [60 B3 (Vörösb.)] XXI. Királyerdő
(1937).241 Fácános utca 9.-től Mária királyné útja
58.-ig.
vörösbegy: kis termetű, tarka tollú énekesmadár.
Vörösberkenye utca [14 A3] II. Szépvölgy (1982).269
Selyemakác utcától Tiszafa utcáig.
Vörösberkenye: a berkenye egyik fajtája. L. ott.
Vöröschwarer Gasse III. Óbuda. Lásd: Vörösvári út
Wöröschwar: Pilisvörösvár neve németül.
Vörös Csillag utca XIX. Kispest. Lásd: Hofherr
Albert utca
Vörös Csillag: az elnevezéskor így hívták az utcában
működő traktorgyárat.
Vörösdinka utca [38 B2] X. Óhegy (1973). Harmat
utca 70.-től Mádi utca 77.-ig.
vörösdinka: az elnevezés a valaha itt termesztett
egyik szőlő- és borfajtára emlékeztet.
Vörösfény utca XVIII. Alacskai úti lakótelep, Hal­
mierdő, Ganztelep, Szent Imre-kertváros, Újpé-
teritelep (1964). Lásd: N em es utca
630
vörös fény: az elnevezés korabeli indokolása szerint
az utcában lévő szovjet laktanya fényeiről.100
Vörösfenyő utca [40 A2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963). Előzőleg: 167. utca. Jászberényi úttól Zöld
pálya utcáig.
Vörös Hadsereg útja II. Adyliget, Máriaremete. Lásd:
Rézsű utca
Vörös Hadsereg útja II. Hárshegy, Hűvösvölgy, Ku­
rucles, Lipótmező, Pasarét, Szépilona (1946).
Előzőleg: Hidegkúti út (1921). Lásd: H űvösvöl­
gyi út
Vörös Hadsereg útja III. Békásmegyer, Csillaghegy.
Lásd: Királyok útja
Vörös Hadsereg útja XIX. Kispest. Lásd: Ü llői út
Vörös Hadsereg útja XVIII. Belsőmajor, Kossuth
Ferenc-telep. Lásd: Nagykőrösi út
Vörös Hadsereg útja XVIII. Bókaytelep, Ganztelep,
Ganzkertváros, Lakatos-lakótelep, Liptáktelep,
Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szeme-
retelep, Szent Imre-kertváros. Lásd: Ü llői út
Vörös Hadsereg útja XXI. Királyerdő. Lásd: Mária
királyné útja
Vörös Hadsereg útja XXII. Baross Gábor-telep, Bu­
dafok, Budatétény, Nagytétény. Lásd: Nagytété­
nyi út
Vörös Hadsereg: Szovjet-Oroszország 1918-ban
megalakult hadseregének neve. Az elnevezés
1946-ig maradt fenn. 1946-1991 között Szovjet
Hadsereg volt a neve.
Vöröskereszt utca [23 Bl] III. Óbuda (1874). Elő­
zőleg: a rakparttól a Laktanya utcáig Schwalben
Gasse (Fecske utca) (1862); innen a Harrer Fe­
renc utcáig Kleine Kreutz Gasse (Kis Kereszt ut­
ca) (XIX. század); tovább a Miklós utcáig Grosse
Kreutz Gasse (Nagy Kereszt utca) (XIX. század).
Óbudai rakpart 34.-től Flórián tér 6.-ig.
Vöröskereszt: Henry Dunant svájci orvos által
1892-ben létrehozott szervezet, amely eleinte csak
a harcokban megsebesültek ellátását vállalta, ké­
sőbb azonban minden katasztrófa áldozatainak
megsegítésében részt vállalt, manapság pedig más
emberbaráti, egészségnevelési tevékenységet is
folytat.
Vörös kereszt utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-
as évek). Nagytétényi út 76.-tól Ibrik utca 12.-ig.
vörös kereszt: az elnevezés arra utal, hogy egy vörös
kőből készült kereszt van az utca elején.
Vöröskő utca [34A-B1] XII. Orbánhegy (1929).
Eredetileg a Nárcisz utcától a Fodor utcáig, 1934-
től a Szendrő utcáig. Nárcisz utca 21.-től Szendrő
utca 9.-ig.
Vöröskővár utca [13 A-B2] II. Erzsébetliget. Hon­
véd utcától Máriahegy utcáig.
Vöröskúti határsor [46 A-B3] XXII. Budafok
(1920-as évek). Kőérberki út 33.-tól Honfoglalás
út 125.-ig. (Gépkocsival nem járható végig.)
Vörös-kút: itteni dűlő neve.
631 Vörösmarty utca

Vörösmajor utca [27 A3] XVI. Sashalom (1954). Vörösmarty tér

Előzőleg: Stromfeld Aurél utca (1945), Bejczy
Lyka Demeter Anasztáz egyike volt a gazdag pesti
József utca (1920-as évek), Révész Béla utca
görög kolónia oszlopos egyéniségeinek. Voltak
(1910-es évek). Sashalmi sétány 44.-től Somoskő
sokan, akik ebbe a körbe tartoztak; a XIX. szá­
utca 23.-ig, onnan zsákutca.
zad közepén fontos városi tisztségeket is betöl­
Vörös-major, egykor itt volt majorság.
tötték a főleg kereskedelemmel foglalkozó apák
Vörösmarty Gasse VI. Terézváros, VII. Erzsébetvá­
teljes polgárjogot nyert fiai, Pest életében évtize­
ros. Lásd: Vörösmarty utca
deken át fontos szerepet játszottak jeles családja­
Vörösmarty Gasse XIV. Rákosfalva. Lásd: Kántorné
ik tucatjai. A Vörösmarty téri háznégyszögnél az
utca
egyik palota a börös Lyka tulajdona.
Vörösmarty tér II. Adyliget ( 1920-as évek, megszűnt). 1847-ben leég a pesti Német Színház, 1856-ra
Vörösmarty tér [35 Bl, 83 A2] V. Belváros, Li­
maradékát is elbontják. Európa egyik legterebé-
pótváros (1926). Előző neve: Gizella tér (1920), lyesebb színházépülete volt egyébiránt, ott állott,
Károlyi Mihály tér (1918), Gizella tér (1874), ahol a kortárs pesti argóban „elizélt palotának”
Alte Theater Platz (Régi Színház tér) (1866), becézett kultúrirodaház magasodott 1971-től
Theater Platz (Színház tér) (1850), Deutsche 2004-ig, a tér dunai oldalán.
Theater Platz (Német Színház tér) (1846), Spa­ És hogy miként képzelte el családnevének meg­
zieren Platz (Séta tér) (1840-es évek), Játékszín örökítését az alapító atya, Lyka Demeter Anasz­
tér (1833)154, Dreysigst Platz (Harmincad tér)
táz? Nagyszerűségére emlékezve bizony még az
(1830-as évek), Theátrom piatcza (1812). Tigris
1860-as években is Színház térnek hívták a mai
utca, a tér keleti oldala. Vigadó utca 54., Deák
Vörösmarty teret, de - így gondolta Lyka - a
Ferenc utca 6. és 5., Váci utca 1. és 2., Deák Fe­
teátrum végleg elpusztulván, ennek a névnek itt
renc utca 7. és 8., Harmincad utca 1., József ná­
már nincs keresnivalója. Egyszerűen nincs értel­
dor tér 7., Dorottya utca 1. és 2. között.
me. Volna viszont annak, ha az ő neve állna a
Vörösmarty tér [61 Bl] XX. Pacsirtatelep (1932).
táblákon. Elvégre itt lakik, nem is beszélve egyéb
Frangepán utca 22. és Abrahám Géza utca 17.
érdemeiről. Rögvest fel is ajánlott egy nagyobb
között.
összeget Pest város Magisztrátusának, azzal a
Vörösmarty utca [13 A3-2] II. Széphalom (1922
feltétellel, hogy szerénynek éppen nem mondható
előtt). Kossuth Lajos utca 16.-tól Várhegy utca kérését teljesíteni kegyeskedjenek.
3.-ig.
Némi zavart kétségkívül okozott az ajánlat, a
Vörösmarty utca [7 B3] III. Csillaghegy (1910-
város ugyanis - mint mindig - éppen szűkében
es évek). Aradi utca 13-15.-től Rákóczi utca
volt a pénznek, s ezer helye lett volna a talált
14.-ig.
summának. Ezzel szemben állt az az érv, hogy a
Vörösmarty utca [16 Bl] IV. Újpest (1908 előtt).
kérés szerénytelen és szokatlan, másrészt pedig,
Váci út 51.-től Baross utca 36.-ig.
hogy éppen akkor, mikor a kérvény befutott,
Vörösmarty utca [24 A3, 36 Al, 79 B3, 80 A3,
érkezett meg a hír Bécsből, hogy Őfelségének,
84 Al] VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros (1872).
Ferenc Józsefnek leány gyermeke született, a ke-
Előzőleg: Vörösmarty Gasse. Almássy tér 15.-től
resztségben Gizella (Lujza Mária) nevet kapta,
Podmaniczky utca 43.-ig.
a magyarok első királynéjára emlékezve. Márpe­
Vörösmarty utca XIV. Rákosfalva. Lásd: Kántorné
dig Gizellának kell egy utcát vagy teret kapnia
utca
Pesten, s volna-e erre alkalmasabb hely, mint
Vörösmarty utca [18 A2] XV. Rákospalota (1882).
éppen ez itt? (Ahol majd felséges édesapjának,
Fő út 17.-től Hunyadi utca 6.-ig.
a leigázott Magyarországra először ellátogató
Vörösmarty utca [27 Al] XVI. Rákosszentmihály
Ferenc Józsefnek is diadalkaput emelnek a pesti
(1910-es évek). Nyitra utca 15.-től György utca pecsovicsok.)
50.-ig.
Némi vita után végül is Gizella győzött. Lyka
Vörösmarty utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
Demeter Anasztáznak azóta sincs tere Budapes­
Muránykő utca
ten. Igaz, 1920-tól már Gizellának se. Nemzeti
Vörösm arty utca [53A-B1] XVII. Rákoshegy
költőnk, Vörösmarty Mihály foglalta el a helyét.
(1910-es évek). Eredetileg: Vörösmarty Mihály
utca.282 Ferihegyi út 223.-tól Lőrinci út 40.-ig.
Vörösmarty utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: T isza­ es évek). Kossuth Lajos utca 30.-tól Alsó határút
virág utca 35.-ig.
Vörösmarty utca XIX. Kispest. Lásd: Dobó Katica Vörösmarty utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1930-
utca as évek). Csaba köz 2.-től Festő utca 15.-ig.
Vörösmarty utca [49 A3, 61 A-Bl] XX. Pacsirtate­ Vörösmarty utca XXII. Budafok. Lásd: Aranyfácán
lep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep (1910- utca
Vörösmarty utca
Vörösmarty utca [58 B2] XXII. Budatétény (1930-
as évek). Nagytétényi út 126.-tól Dézsmaház utca
4.-ig.
Vörösmarty utca XXIII. Soroksár. Lásd: Zeller utca
Vörösmarty utca XXIII. Soroksár-Ujtelep. Lásd:
Külső Vörösmarty utca
Vörösmarty Mihály utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Fá­
bián utca
Vörösmarty Mihály utca XVI. Sashalom. Lásd: B o­
rotvás utca
Vörösmarty Mihály utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Vö­
rösm arty utca
Vörösmarty Mihály utca [51 A3-2] XVIII. Lip-
táktelep (1925).230 Reviczky utca 57.-től Csapó
utca 22.-ig.
Vörösmarty Mihály (1800-1855): költő, drámaíró.
A „Szózat” költője. A Kisfaludy Társaság alapí­
tó tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Az Auróra-kör egyik vezetője, a kor legjelentő­
sebb szépirodalmi folyóiratának, az Athenceumnak
egyik kiadója. 1848-ban képviselő, Kossuth Lajos
feltétlen híve. Világos után egy ideig bujdosott,
1850-ben kegyelmet kapott. 1855-ben hunyt el,
temetése az első nemzeti tömegtüntetés volt az
önkényuralom ellen.
Vörös október utca XIX. Kispest. Lásd: Vas Gere­
ben utca
632
Vörös október, az oroszországi októberi forradalom
hónapját nevezték így 1991-ig.
Vörös Sün utca IX. Ferencváros. Lásd: Pipa utca
Vörös Sün: valószínűleg egy XVIII. századi, itt mű­
ködő vendéglő neve.3
Vöröstorony lejtő [22 A 1-2] II. Törökvész (1968).
Törökvész út 120.-tól Vöröstorony utcáig.
Vöröstorony lépcső [22 A2-1] II. Törökvész (1968).
Vöröstorony utcától Törökvész útig.
Vöröstorony utca [21 B2, 22 A2] II. Törökvész
(1931). Kapy utca 36.-tól Nagybányai út 39.-ig.
Vöröstorony: vár Erdély és Havasalföld határán
(Tumu Rosü), melyről a Szebeni-havasokban lévő
hegyszoros a nevét kapta. (Ma Románia: Trecato-
area Tumu Rosu.) Vára már a XTV. században állt,
és többször volt csaták színhelye a törökök elleni
háborúkban. Később Rákóczi, majd Bem csatá­
zott itt az osztrákokkal.
Vörösvári út [15 A3, 23 Al] III. Óbuda (1938).
Előzőleg: Vörösvári utca (1874), Vöröschwarer
Gasse (XIX. század), Land Strasse (Ország út)
(1861).10 Halter Gasse (Csordás utca) (XVIII.
század),10 Flórián tértől Bécsi út 261.-ig.
Vörösvár: Pilisvörösvár, város Pest megyében.
Vulkán utca [39 Bl] XVI. Sashalom (1954). Elő­
zőleg: Lujza utca (1920-as évek). Pesti határút
7.-től Hősök fasora 67.-ig.

W politikus, országgyűlési képviselő. Az egyik legkö­
Waage Gasse V. Lipótváros. Lásd: Mérleg utca
Waagehaus Platz V Lipótváros. Lásd: Szent István
tér
Waage: mérleg (németül).
Waasen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Thaly Kál­
mán utca
Wa(a)sen: gyep (németül).
Wachot utca XV. Rákospalota. Lásd: Visonta utca
Wachot: lásd Vakot
Wächter Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Or utca
Wächter: őr (németül).
Waffen Platz (Fegyver tér) I. Vár (1696). A Nőegylet
utca végénél lévő rondella.
Waffen Platz bei der Sankt Joseph Pastein (Fegyver
tér a Szent József bástyánál) I. Vár (1696). A 321.
helyrajzi számú telek és a bástya között. (A Ba­
bits Mihály sétány keleti végénél). Megszűnt, ma
a Táncsics Mihály utca 9—11. számú ház kertje.
Waffenfabrik Gasse V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros.
Lásd: Szent István körút
Waffenfabrik: fegyvergyár (németül).
Wágner Manó park [17 B2] XV. Rákospalota
(2000). A gimnázium és a Fő út között elterülő
park.
Wágner Manó tér XV Rákospalota. Lásd: Géza fe­
jedelem tér
Wágner Manó (1857-1929): tanár. A rákospalotai
elemi és polgári iskola, majd a gimnázium igazga­
tója, amely 1906-tól nyilvános főgimnáziumként
megkapta az érettségiztetési jogot. 1908-ban ala­
pítványt hozott létre a hátrányos helyzetű diákok
tanulmányainak segítésére. 1890-ben kezdemé­
nyezte a Rákospalotai Önkéntes Tűzoltó Egye­
sület megalakítását, amelynek ő lett a parancsno­
ka. Aktívan vett részt a község közművelődési és
városfejlesztő munkájában. 1918-ben díszpolgári
címmel tüntették ki. 1927-ben kormányfőtaná­
csossá nevezték ki. 1930 és 1954 között a mai
Géza fejedelem tér viselte a nevét. A gimnáziu­
mot 1910 után Wágner Manó Gimnáziumnak
nevezték.
Wagner utca [62 A3] XXIII. Soroksár (XIX. szá­
zad). Klébl Márton utca 11.-től a 6717 helyrajzi
számú telekig.
Wagner István (?—1898): 1872-1998 között plébá­
nos, aki igen nagy eredményeket ért el a kerület­
ben a hitélet területén.281
Wahrmann utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Victor
Hugo utca
Wahrmann Mór köz [23 B2, 79 B2 (W. M.)]
XIII. Újlipótváros (1992). Előzőleg: Pozsonyi köz
(1981), Muck Lajos utca egy része. Pozsonyi út
53.-nál nyíló zsákutca.
Washington György sétány
Wahrmann Mór (1832-1892): nagykereskedő,
vetkezetesebb híve a három város (Pest, Buda és
Óbuda) egyesítésének, ennek érdekében Házmán
Ferenccel együtt törvényjavaslatot terjesztett elő
az országgyűlésen. A Kereskedelmi és Iparkama­
ra, a Lloyd Társulat elnöke. Sok iparvállalatot
alapított. A kiegyezés után a Lipótváros képvi­
selője Deák-párti programmal. A pesti Izraelita
Hitközség elnöke volt 1883-1892 között. Végren-
deletileg nagy összegű alapítványt tett a Magyar
Tudományos Akadémia javára. A főváros tör­
vényhatósági bizottságának virilista tagja.115
Waitzner Damm Strasse VI. Terézváros, XIII. An­
gyalföld, Újlipótváros. Lásd: Váci út
Waitzner Damm: váci töltés (németül). Ez volt a
Pestet északról védő árvízi töltés.
Waitzner Strasse V. Lipótváros, VI. Terézváros, XIII.
Angyalföld, Újlipótváros. Lásd: Bajcsy-Zsilinsz-
ky út, Váci út
Waitzner: váci (németül).
Walch Gasse I. Vár. Lásd: Úri utca
Wald Zeile VI. Terézváros. Lásd: Felső erdősor, Szi-
nyei Merse utca, VII. Erzsébetváros. Lásd: Alsó
erdősor
Warga László út [35 B3] XI. Lágymányos (2000).
Bogdánfy úttól Magyar tudósok kőrútjáig.
Warga László (1878-1952): műegyetemi tanár,
építészmérnök, városépítész, városrendező. 1902-
től Budapest székesfőváros alkalmazottja. 1929-től
a Műegyetemen a városépítés professzora. Töb­
bek között részt vett a Kálvin tér, a Vörösmarty
tér, a Tabán, a Március 15. tér rendezésében.
1913-ban elkészítette Kelenföld (Lágymányos)
rendezési és szabályozási tervét. Később az Alsó-
rákosirétek (a mai XIV. kerület egy része) és Óbuda
szabályozására készített tervet. Budapesten kívül
több vidéki és külországbeli városrendezési tervét
is elkészítette. Ő szervezte meg a Műegyetemen a
városépítési tanszéket.
Wartha Vince utca [47 Al] XI. Kelenföld (1933).
Előzőleg: Ballagi Mór utca egy része. (Keveháza
utca és Borszéki utca között.) Fraknó utcától Vahot
utcáig.
Wartha Vince (1844-1914): kémikus, egyetemi
tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes
tagja, másodelnöke. 1869-ben megszervezte a Jó­
zsef Királyi Műszaki Egyetem kémiai-technológiai
tanszékét, 1870-1897 között az egyetem könyvtá­
rának vezetője. Feltalálta azt a különleges mázat,
amelyet a pécsi Zsolnay-gyár eozin néven gyárt.
Washington György sétány [24 B3, 80 B3, 81 A3]
XIV. Városliget (1932). Paál László úttól Olof
Palme sétányig.
Washington, George (1732-1799): az észak-amerikai
függetlenségi háború vezére, 1789-től az Amerikai
Egyesült Államok első elnöke. Szabadkőműves.294
Wass Albert tér
Wass Albert tér [25 B3-26 A3] XIV. Nagyzugló
(2011). Előzőleg: Pákozd tér (1991). Mogyoródi
út 69., Nagy Lajos király útja 84., Kalapács utca
18. és Angol utca 11. között.
Wass Albert tér [43 A3 (W. A.)] XVII. Rákoskert
( 2011 ).
Wass Albert (1908-1998): erdélyi földesúr, író, köl­
tő. A II. világháború végén emigrált az Egyesült
Államokba.
Wasser Gasse I. Víziváros. Lásd: Pala utca
Wasser Gasse II. Újlak. Lásd: Sajka utca
Wasser Gasse III. Óbuda. Lásd: Solym ári utca
Wasser, víz (németül).
Wasser Thor Gasse I. Víziváros. Lásd: Hunyadi Já­
nos út
Wasser Thor Gasse/Gässl V. Belváros. Lásd: Molnár
utca, Sörház utca
Wasser Thor. Vízi kapu (németül).
Wasserturm Gasse I. Víziváros. Lásd: Csónak utca
Wéber Károly utca [41 A3] XVII. Rákoshegy
(2003). A Rákosmezei repülők útjától az U alak­
ban megtörő Dedics Ferenc utcáig.
Wéber Károly (1887-1956): pilóta és oktató, a rá-
kosi repülők egyike. Ő volt az első magyar akro­
bata-repülő (műrepülő).
Wegerer Gasse I. Víziváros Lásd: Vándor utca
Wegerer: Kari Wegerer házáról kapta nevét.
Weinberger Gasse I. Krisztinaváros. Lásd: Lisznyai
utca
Weinberger Gasse III. Békásmegyer. Lásd: Perje
utca
Weinberger Gasse III. Óbuda. Lásd: Szőlőkért utca
Weinberger Gasse/Gässl VIII. Józsefváros. Lásd:
Dankó utca
Weinberg: szőlőhegy (németül). Valamennyi ilyen
nevű utca szőlőben vagy szőlőhöz vezetett.
Weiner Leó utca [23 B3, 83 Bl] VI. Terézváros
(1963). Előzőleg: Horn Ede utca (1945), Ősz ut­
ca (1944), Horn Ede utca (1912), Dávid utca
(1874), David Gasse (1838), Drei Löwen Gasse
(1805).94 Nagymező utca 47.-től Jókai utca 26.-ig.
Weiner Leó (1885-1960): zeneszerző. Kossuth-díjas.
Weingarten Gasse I. Tabán. Területrendezés miatt
megszűnt.
Weingarten Strasse II. Újlak. Lásd: Ü röm i utca
Weingarten Strasse/Weingartener Strasse II. Újlak,
III. Mátyáshegy, Pálvölgy, Remetehegy, Szépvölgy,
Újlak, Zöldmái. Lásd: Szépvölgyi út
Weingarten Gasse III. Óbuda. Lásd: Szőlőkért utca
Weingarten: szőlőskert (németül). Valamennyi ilyen
nevű utca szőlőben vagy szőlőhöz vezetett.
Wein János park [23 B2, 79 B2] XIII. Újlipótváros
(2009). Victor Hugo utca 37. előterében lévő park.
Wein János (1829-1908): bányamérnök, a buda­
pesti vízvezeték-hálózat egyik tervezője és meg­
alkotója, a budapesti Vízművek első igazgatója.
1869-től közvetlen munkatársa lett William Lindley
634
W einer Leó utca
Hogy miért is hívták 1874 környékén Dávid ut­
cának ezt a rövid, a valamikori Váci országúnál
szomszédos terézvárosi utcát - 1838-ban, amikor a
német volt a polgár nyelve Pesten, persze még Da­
vid Gassénak -, nem tudjuk. Az idők hajnalán, ami
ebben az esetben a XVIII. század elejét-közepét
jelenti, szántóföldek voltak ezen a vidéken, amely­
nek területét az 1781-es években osztották föl 100
és 200 négyszögöles építési telkekre. De akkor még
csak két utcát nyitottak a házsoroknak, s ezek a
vizsgált helyszíntől jóval délebbre esnek: a mai Ó
és Dessewffy (akkor Új és Háromszív) utcákról
van szó. Ebből következik, hogy ez az utca való­
színűleg csak a XIX. században jön létre, s tudjuk
is, hogy' a múlt század közepén biztosan létezett, s
már akkor is e biblikus férfikeresztnévvel jelölték.
1912-ben változnak először a táblák, akkortól
Horn Ede neve olvasható rajtuk, akiről tudnunk
kell, hogy szép közéleti karriert futott be a XIX.
század második felében: volt miniszter, a főváros
törvényhatóságának tagja, s parlamenti képvise­
lője a Mária Teréziáról elnevezett külvárosnak.
Ezenfelül (és főleg) közgazdasági szakíróként is­
merték. Viselte is nevét az utca egészen 1963-ig,
amikor Budapesten nemzetközi kamarazenei ren­
dezvényt tartottak. Szervezői úgy gondolták, hogy
a három évvel korábban elhunyt Kossuth-díjas
zeneszerzőnek, Weiner Leónak itt, a Zeneakadé­
mia közelében kellene utcanévemlékművet állíta­
ni. Azért éppen neki, mert pedagógiai munkássá­
gának máig talán legfontosabb eredménye volt a
Weiner-, illetve a Komlós- (később Bartók-) vo­
nósnégyesnek, a hazai kamarazenélés nemzetközi
klasszisát képviselő együttesnek megalapítása.
angol mérnöknek, aki az első korszerű (ideigle­
nes) vízmüvet tervezte és építette Pest városának.
Első munkája az ideiglenes vízmű kibővítése volt
(melynek gépháza a mai Országház helyén állt),
majd 1880-ban megtervezte, és meg is építette
a végleges budai vízmüvet, melynek impozáns
gépháza az újlaki Duna-parton ma is működik.
1884-ben kapott megbízást a Fővárosi Tanácstól,
hogy tegyen javaslatot a Káposztásmegyer határá­
ban építendő végleges vízműre.
Weinreich Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Kazinczy
utca
Weinreich utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Kazinczy
utca
Weinreich Mátyás vincellérről kapta nevét, akinek
a Dohány utca sarkán volt háza abban az időben.12
Weiss M anfréd út [48 A1-3] XXI. Szigetcsúcs
(2009). Előzőleg: Szabadkikötő út (1962), Kikötő
főút (1900-as évek). Kvassay Jenő utcától Corvin
útig.
635
Weiss Manfréd utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-
Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csillagtelep, Erdőalja,
Gyártelep, Háros. Lásd: (Második) II. Rákóczi
Ferenc út
Weiss Manfréd báró (1857-1922): gyáros, testvé­
rével, Bertholddal együtt alapította meg 1877-
ben az első magyar konzervgyárat, amelyhez a
dobozokat is maguk gyártották. Tölténygyárat,
hengerművet, rézkohót, fémöntödét, acélművet
építettek, és az I. világháború megindulásakor
az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb
hadiüzemeként működtek. Később kerékpár és
motorkerékpár, varrógép és egyéb iparcikkek
előállításával foglalkoztak. Repülőgépet és moto­
rokat, szerszám- és textilipari gépeket, egy posz­
tógyárat is üzembe helyeztek. Alapító tagja és
alelnöke volt a Gyáriparosok Országos Szövetsé­
gének (GYOSZ).
Weissburg Gasse XXII. Budafok. Lásd: Fehérhegy
utca
Weissenburger Strasse XI. Albertfalva, Gellérthegy,
Lágymányos, Kelenföld. Lásd: Bartók Béla út,
Fehérvári út
Weissenburger. (székes)fehérvári (németül).
Weissenburger Tor Gasse I. Krisztinaváros, Vár. Lásd:
Palota út, Szent György utca
Weisenburger Tor. (Székes)fehérvári kapu (németül),
amelybe a Krisztinaváros felől lehet feljárni.38
Weisses Adler Gasse I. Tabán. Lásd: Fehér Sas utca
Weisses Adler Platz I. Tabán. Lásd: Fehér Sas tér
Weisser Adler. Fehér Sas (németül). Hajdan itt mű­
ködő vendéglő neve.
Weisses Rosen Platz V. Belváros. Lásd: Fehér Rózsa
tér
Weisse Rosen: Fehér Rózsák (németül). Hajdan itt
működő papírbolt neve.
Weisses Schiff Gasse V. Belváros. Lásd: Fehér Hajó
utca
Weisses Schiff: Fehér Hajó (németül). Hajdan itt
működő vendégfogadó neve.
Wekerle tér XVII. Rákoshegy. Lásd: Tessedik tér
Wekerle utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd:
Szélső utca
Wekerle utca XIX. Kispest. Lásd: Sim onyi Zsig-
m ond utca
Wekerle Sándor utca IV. Újpest. Lásd: Ambrus Zol­
tán utca
Wekerle Sándor utca V. Lipótváros. Lásd: H erceg-
prím ás utca
Wekerle Sándor utca [61 B2-3] XXIII. Soroksár
(1996). Előzőleg: Sallai Imre utca (1945), Wekerle
utca (1920-as évek). Csillag utca 6.-tól Erzsébet
utca 61.-ig.
Wekerle Sándor (1848-1921): politikus, ország-
gyűlési és nemzetgyűlési képviselő, pénzügyminisz­
ter, miniszterelnök. A Magyar Tudományos Aka­
démia tiszteleti tagja, igazgató tagja. A Fővárosi
Wesselényi utca
Közmunkák Tanácsának elnöke. Szabadkőmű­
ves.294 Budapest székesfőváros 1894. június 6-án
„A haza és a székesfőváros felvirágoztatása körül
szerzett érdemeiért” díszpolgári címmel tüntette
ki.72 Kispest posztumusz díszpolgára.
Werbőczy lásd: Verbőczy
Wesselényi utca IV Újpest (1908 előtt). A Váci út és
a Dunasor utca között. Üzemi terület lett, megszűnt
(1931).
W esselényi utca
Ha az 1853. évi Pest térképe véletlenül a ke­
zünkbe kerülne - mint annyi más, eddig megis­
mert utcának - , a Wesselényinek sem találnánk
rajta nyomát. Pontosabban a nyomát megtalál­
nánk. Ha figyelmesen tanulmányoznánk a lapot,
feltűnne az ezzel az utcával csaknem egy vonalba
eső, hosszú, egyenes vonal, ami a Síp utcától az
akkori Városárok partjáig, a mai Rottenbiller ut­
cáig húzódik, majd azt mintegy átszelve tovább­
fut a városon kívül eső Városerdőig, végigszántva
a pesti polgárok itt zöldellő szőlőskertjeit.
Ennek a „se vége, se hossza”, utcának még nem
nevezhető, kiépitetlen házakkal nem kísért egye­
nesnek meglepő módon Gasse utca volt a neve.
Lehet, hogy ez adta az ötletet Pest városának,
hogy 1850-ben valóban utcává avassák most már
Aréna néven, nyilván az István téri Népszínház
közelségére utalva. Ez az Aréna utca csak a Síp
utcától az akkor még névvel nem illetett utcáig, a
mai Erzsébet körútig vezetett, majd lépten-nyo-
mon megszakadt, egy-egy kert állta útját, folyta­
tása tulajdonképpen csak szabályozási vonalként
létezett. Mégis nagy jövőt jósoltak - a ’70-es
évek városrendezési koncepcióját figyelembe vé­
ve - ennek a sugárirányú utcának. Talán ezért
kapta meg az „árvizi hajósnak,” Széchenyi daliás
barátjának, Wesselényi Miklós grófnak a nevét
1874-ben a Közmunkatanácstól. Az itt lakók
először a Belváros felé kezdtek el terjeszkedni,
ám az idő múlásával lassan-lassan kialakult a
Wesselényi utca végleges formája. Igaz, a mai ál­
lapotához hasonlítva az az utolsó házsor, mellyel
az utca véget ér, az Ország útnál, vagyis a Károly
kőrútnál ekkor még nem épült meg.
Az útvonal történetében 1895-ben következett
be újabb fontos fordulat. A székesfőváros a Köz­
munkatanács elé terjesztette azt a tervét, hogy a
Wesselényi utca a „Síp utcától folytatólag a Do­
hány utcáig 6 öl szélességben megnyittassék”.
Ekkor merült fel az az ötlet is, hogy az Andrássy
út és a Kerepesi - a mai Rákóczi - út között sű­
rűn beépített és sűrűn lakott tekintélyes terület
forgalmának enyhítése a Wesselényi utca felada­
ta legyen. Szép álmok, de soha meg nem valósu­
lok! Dicsőség, ami puszta ígéret maradt.
Wesselényi utca
Wesselényi utca [17 Al] IV Újpest (1932). Leinin-
gen Károly utca 45.-től Blaha Lujza utca 22.-ig.
W esselényi utca [36 A l, 83 B2, 84A2-B1] VII.
Erzsébetváros (1874). Előzőleg: Arena Gasse (Aré­
na utca) (1850). Eredetileg - az 1890-es évek vé­
géig - a Síp utcától. Károly körút 3/b-től Rotten-
biller utca 24.-ig.
W esselényi utca [17 B3, 25 Bl] XV. Pestújhely,
Rákospalota (1991). Előzőleg: Csanádi György
utca (1980), Wesselényi utca (1910-es évek).
1940-ben hozzácsatolva a Határ út a Bánkút utca
és Őrjárat utca között. Rákos út 92.-től Őrjárat
utcáig.
W esselényi utca [27 Bl-2] XVI. Rákosszentmi­
hály (1920-as évek). Budapesti út 172.-től Csö­
möri út 227.-ig.
Wesselényi utca XVI. Sashalom. Lásd: Szabad szó
utca
Wesselényi utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd:
Látóhegy utca
Wesselényi utca [53 Bl] XVII. Rákoshegy (1920-as
évek). Ferihegyi út 256.-tól Erdőtelek utca 34.-ig.
Wesselényi utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Karinthy
Frigyes utca
Wesselényi utca [50 Bl] XIX. Kispest (1901). Üllői
úttól Derkovits Gyula utca 13.-ig.
Wesselényi utca [50 A3, 61 Bl, 62 Al] XX. Guba­
csipuszta, Pacsirtatelep, Pesterzsébet (1910-es
évek). Lenke utca 35.-től Ady Endre térig.
W esselényi utca [58 B2, 59 A2] XXII. Budafok
(1930-as évek). Dévényi utca 41.-től Orkán utca
20.-ig.
Wesselényi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Dunapataj
utca
Wesselényi Miklós utca XVIII. Liptáktelep (1946).
Előzőleg: báró Wesselényi Miklós utca (1940).
A Könyves Kálmán utca és a Szent Imre herceg
útja között. Területrendezés miatt megszűnt (1950-
es évek).
Wesselényi Miklós báró (1796-1850): politikai
író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az
ellenzék egyik vezetője. Gróf Széchenyi István
barátja. A kormány, hogy kikapcsolja a politikai
életből, hűtlenségi pert indított ellene. Háromévi
börtönre ítélték, de rövidesen szabadlábra he­
lyezték. 1840-ben kegyelmet kapott, 1844-ben
megvakult. Jelentős szerepe volt abban, hogy
1848 szeptemberében a kolozsvári országgyűlés
kimondta Erdély unióját Magyarországgal. Az
1838-as nagy árvíz alatti tevékenysége elismeré­
seként „az árvízi hajós” jelzőt kapta. 1842-ben
Pest szabad királyi város díszpolgári címmel tün­
tette ki.72
Wiener Gasse I. Vár. Lásd: Fortuna utca
Wiener Gasse V. Belváros, Lipótváros. Lásd: B écsi
utca
Wiener Plätzel/Platz I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
636
Wiener Post-Strasse II. Újlak, III. Aranyhegy, Filato-
rigát, Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Tábor­
hegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak. Lásd: Bécsi út
Wiener Strasse II. Újlak, III. Aranyhegy, Filatorigát,
Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy,
Testvérhegy, Törökkő, Újlak. Lásd: B écsi út
Wiener, bécsi (németül).
Wiener Thor Gasse I. Vár. Lásd: Táncsics Mihály
utca
Wiener Thor Gasse I. Víziváros. Lásd: Batthyány
utca
Wiener Thor Platz I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
Wiener Thor. Bécsi kapu (németül).
Wiesen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Thaly Kálmán
utca
Wiese: rét (németül).
Wildmann Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Síp utca
Wildmann: vadember (németül). A „Vadember­
hez” címzett vendéglőről kapta nevét, amely a
mai Wesselényi utca sarkán állt.12 A lebontott
épületen volt cégér most a Károly körút 5. számú
házon látható.
Wilsersheimb Gasse V. Belváros. Lásd: Ferenczy
István utca
Wilsersheimb utca V Belváros. Lásd: Ferenczy Ist­
ván utca
Wilsersheimb, Nikolaus (P-1709): császári élelme­
zési biztos, pesti tanácsos, aki 1694-ben egy 3626
négyszögöl nagyságú telket vásárolt itt.
Wilvingh utca I. Vár. Lásd: Dárda utca
Wilvingh: az 1330-as években itt lakó ispánról, aki
1334-ben a Mátyás-templom melletti temetőben
Szent Imre tiszteletére kápolnát alapított, és azt
javadalmazta. Ulwingnak nevezték Buda bíróját
1375-1385 között; neki a Szentháromság tér 8.
szám alatt volt háza.35 A név Ulwing és Wolmug
alakban is leírásra került.
Wind Gasse V. Lipótváros. Lásd: Nádor utca
Wind: szél (németül).
Winkel Gasse VI. Terézváros. Lásd: Rózsa utca
Winkel Gasse VII. Erzsébetváros. Lásd: Jósika utca,
Rózsa utca
Winkel Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Szigony utca
Winkel: zug, szöglet (németül).
W inston Churchill sétány [24 B3, 81 A3] XIV.
Városliget (2003). A Paál László sétány és a Zichy
Mihály út találkozásánál lévő térségből enyhe haj-
lással a Vajdahunyad sétány és a Liesen-Mayer sé­
tány találkozásáig futó sétány.
Winston Churchill, sir (1874-1965): nagy formá­
tumú brit államférfi és író, aki a II. világháború
idején miniszterelnökként egységbe forrasztotta
a brit nemzetet. A lakosságnak vért, verejtéket
és könnyeket ígérve a hitleri Németország leve­
rése érdekében bárkivel hajlandó volt összefogni.
Tartalmas politikai és történészi pályafutása során
érdeklődést mutatott a közép-európai népek, így
637
Magyarország iránt is. A 20-as évek során több­
ször kijelentette, hogy a Párizs környéki békeszer­
ződések közül a két leghibásabb Versailles és Tri­
anon voltak. 1930-ban publikált cikkében Erdély
kérdését újragondolandó és megoldandó nemzet­
közi problémának nevezte. Sztálinnak és Roose-
veltnek többször kijelentette, hogy Magyarország
nem a Balkán és nem Kelet-Európa.
Winter Gasse III. Óbuda. Lásd: Tél utca
Winter Gasse V. Belváros. Lásd: Havas utca
Winter, tél (németül).
W ittmann Viktor utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-
kertváros (1981). Előzőleg: 634. utca. Körös utca
46.-tól Vedres Márk utca 13.-ig.
Wittmann Viktor (1889-1915): gépészmérnök, re­
pülőgép-szerkesztő, a magyar repülés úttörője.
W lassics Gyula utca [51 A-B3, 52 A3] XVIII.
Bókaytelep, Gloriett-telep (1993). Előzőleg: Bo­
kányi Dezső utca (1946), báró Wlassics Gyula
utca (1910-es évek). Kemény Zsigmond utca 12.-
től Dalmady Győző utca 17.-ig.
Wlassics Gyula báró (1852-1937): jogász, egyetemi
tanár, kultúrpolitikus, országgyűlési képviselő,
miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tisz­
teleti tagja, majd 1898 és 1901 között másodel­
nöke is. A Corvin-lánc kitüntetettje.291 1893-ban
a polgári házasság intézménye mellett foglalt ál­
lást. Minisztersége alatt (1895-1903) vált lehetsé­
gessé a nők felvétele az egyetemi bölcsészeti, or­
vosi és gyógyszerészi karokra. Elrendelte a nyom­
dai köteles példányok leadását, megalapította a
Képzőművészeti Akadémiát stb. 1906-tól 1935-ig
a Közigazgatási Bíróság elnöke. 1918-ban a fő­
rendiház, majd 1927-1935 között a felsőház el­
nöke, 1923-tól a hágai választott bíróság tagja.
1901-ben Újpest díszpolgárává választotta.
Wolff Károly út XI. Sashegy, XII. Németvölgy. Lásd:
Hegyalja út
Wolff Károly (1874-1936): jogász, politikus, a ma­
gyar főudvarnagyi bíróság első elnöke, nemzet­
Wysocki utca
gyűlési, majd országgyűlési képviselő. Az Országos
Bírói és Ügyészi Egyesület elnöke. Az Egyesült
Keresztény Liga ügyvezető elnöke, a Keresztény
Községi Párt elnöke, a Keresztény Gazdasági és
Szociális Párt frakcióvezetője, az Ébredő Magyarok
Egyesülete (ÉME) igazgatósági tagja, a Társadal­
mi Egyesületek Szövetsége (TESZ) választmányi
tagja. Budapest székesfőváros törvényhatósági bi­
zottságának tagja.
Wolfner utca IV. Újpest. Lásd: Tím ár utca
Wolfner Lajos (1814-1889): tímármester. Pest-Pilis-
Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága
virilista tagja,115 1841-ben testvéreivel itt alapított
bőrcserző és -kikészítő üzemet, amely ma is mű­
ködik.
Woll Gasse V. Lipótváros. Lásd: Báthory utca
Wolle: gyapjú (németül). Az elnevezés arra utal,
hogy a XIX. században gyapjúraktárak voltak az
utcában.
Wolmug utca I. Vár (XV-XVI. század). Lásd: D ár­
da utca
Okolását lásd: Ulwing és Wilwingh
Wurm udvar utcája V. Lipótváros. Lásd: Szende Pál
utca
Wurm utca V. Lipótváros. Lásd: Szende Pál utca
Wurm, Joseph (?-?): 1834-től magyarított névvel,
Almay József vaskereskedő, akinek itt volt bérhá­
za és kereskedelmi lerakata.
Wurmhof Gasse V Lipótváros. Lásd: Szende Pál
utca
Wysocki utca [17 A-B3] XV. Rákospalota (2012).
Pázmány Péter utca 142.-től Rákos út 183.-ig.
Előzőleg Dembinszky utca (1922).
Wysocki, Józef (1809-1874): lengyel katonatiszt.
1848-ban Krakkóban lengyel önkéntes csapa­
tot szervezett, és velük Magyarországra jött. Az
1848-49-es forradalom és szabadságharc honvéd
tábornoka lett. Az ő csapata kísérte emigrációba
a szabadságharc politikai és katonai vezetőit, köz­
tük Kossuth Lajost.

X Zách sor X. Laposdűlő (1954). Előzőleg: 166. utca.
Xantus utca [26 A3, 38 Al] XIV Nagyzugló (1964).
Előzőleg: 930. utca. Bolgárkertész utca 28.-tól
Kaffka Margit köz 5/b-ig.
Xantus János (1825-1894): néprajzkutató, a Ma­
gyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pest
szabad királyi város és Budapest főváros törvény-
hatósági bizottságának tagja. A Fővárosi Állat- és
Növénykert megalapítója. Szabadkőműves.294
Y zőleg: Körös utca (1932). Vág utca 43.-tól Óda
Ybl Miklós tér [35 A-Bl, 83 A2] I. Víziváros (1906).
Előzőleg: a Várkert rakpart és az Apród utca egy-
egy része, valamint a Vízmű utca (1860-as).
Ybl Miklós (1814-1891): a legfoglalkoztatottabb,
legsikeresebb építészek egyike. Tervezett kastélyo­
kat, városi lakóházakat, mezőgazdasági épületeket
egyaránt. Az Operaház, a fóti templom és a Vár-
kertbazár talán a legismertebb munkái. Budapest
főváros törvényhatósági bizottságának tagja, a
Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. Az első
építész, akinek szobrot állított a város - a róla el­
nevezett utcában.
z út 40.-től Mátra utca 10.-ig, onnan zsákutca.
Zab utca III. Kaszásdűlő (19 10).278 Dósai László
utca és Kaszás utca között. Területrendezés miatt
megszűnt (1970-es évek).
Zab utca [15 A-B3] III. Kaszásdűlő (1982). A közel­
ben megszűnt Zab utca nevének újra felhasználása.
Búza utca és Huszti út között.
Zabfű utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2005) Keltike
utcától Hosszúréti utcáig.
zabfű : a zabhoz hasonló évelő pázsitfű.
Zabla utca [26 A3] XIV. Alsórákos (1936).211 Jesze-
nák János utca 23.-tól Gödöllői utca 123.-ig.
zabla: a kantárnak a ló szájába tett része.
Zabola utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep
(1999).289 Klauzál Gábor utcától Miklósvár ut­
cáig.
Zabola: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Zábala.) Mikó Imre gróf születési helye.
638
Zách utca és Pongrácz út között. Területrendezés
miatt megszűnt (1973).
Zách utca [37 Bl-2] X. Laposdűlő (1900). Hős
utcától Csilla utcáig.
Zách: az utca névadója a Zách család. Nevezetes
tagja Zách Felicián, aki 1330-ban Visegrádon
sikertelen merényletet követett el Károly Róbert
király és családja ellen.
Zádor utca [63 Al] XVIII. Glóriett-telep (1987).228
Méta utcától Közdűlő útig.
Zádor: község Baranya megyében.
Zádor Sándor utca III. Csillaghegy. Lásd: Halász
Gábor utca
Zádor Sándor (?-?): a névadóról nincs adatunk.
Zafír utca [25 Bl] XV. Rákospalota (1954). Elő­
utca 44.-ig.
Zágon utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1932).238 Vízakna utca 11.-től Halomi út 26.-ig.
Zágon: helység Háromszék vármegyében. (Ma
Románia: Zagon.) Itt született Mikes Kelemen,
Rákóczi Ferenc bujdosótársa.
Zágrábi köz [37 B3] X. Gyárdűlő (1968). Előzőleg:
151. utca. Üllői út 120-122.-től Zágrábi utca 1.-ig.
Zágrábi utca [37 B3, 49 Bl] X. Gyárdűlő (1884).
Ceglédi út 4.-től Száva utcáig.
Zágráb: helység, Zágráb vármegye székhelye, Hor-
vát-Szlavonország fővárosa. (Ma Horvátország
fővárosa: Zagreb.) Római kori neve: Andautonia,
német neve: Agram.
Zagyva utca III. Óbuda (1879). Föld utca és Vö­
rösvári út között. Területrendezés miatt megszűnt
(1967).
Zagyva utca [58 A3] XXII. Nagytétény (1979). Elő­
zőleg: Száva utca (1930-as évek). Dózsa György
Zagyva: a Tisza 179 km hosszú jobb parti mel­
lékfolyója, amely Salgótarján közelében ered, és
Szolnoknál ömlik a Tiszába.
Záhony utca [15 B2] III. Aquincum (1929). MÁV
esztergomi vonalától Szentendrei út 179.-ig.
Záhony: város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Zajos utca I. Víziváros, II. Víziváros. Lásd: Erőd utca
Zajzon utca [34 A3] XI. Sasad (1930). Törcsvár
utca 18.-tól Sasadi út 161.-ig.
Zajzon: helység Brassó vármegyében. (Ma Romá­
nia: Zizin.)
Zakariás József utca [58 Bl (Zak. J.)] XXII. Bu­
dafok (2011). Előzőleg: Andra János utca (1952),
Zemplén utca (1920-as évek). Mész utca 4.-től
Komáromi utca 70.-ig.
Zakariás József (1924-1971): olimpiai bajnok,
labdarúgó, edző. Az Aranycsapat tagja.
Zala György utca [18 A3-2] XV. Rákospalota
(2011). A Rákospalotai temető mellett, Szentmi-
hályi úttól Rákosmező utcáig.
639
Zala György (Mayer) (1858-1937): szobrászmű­
vész. A neobarokk emlékműszobrászat legjelentő­
sebb mestere, számos jól ismert köztéri szobrunk
(Erzsébet királyné, Andrássy, a Hősök tere alakjai)
alkotója. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Zala utca IV. Újpest. Lásd: Viola utca
Zala utca [58 A3] XXII. Nagytétény (2008).
A Tátra utca 54.-nél nyíló közterület
Zalaegerszeg utca [49 B2, 50 A2-B3] XIX. Kis­
pest, Wekerletelep. Több közterületből került ki­
alakításra (1972). Előzőleg Kispesten: Mária utca
(1910-es évek) a Bercsényi utcától a Vas Gereben
utcáig. Wekerletelepen: 1. Szilágyi Erzsébet utca
(1910) a Baross utcától a Nagy Lajos körűtig.
2. Nagy Lajos körút egy szakasza a Margit utca
és Cukrász utca között. 3. Dózsa György utca
(1945), ennek előzőleg Verbőczi utca (1910) volt
a neve a Nagy Lajos körúttól a Bercsényi utcáig.
Határ út 39.-től Garázs utca 9.-ig.
Zalaegerszeg: megyei jogú város, Zala megye szék­
helye. Német neve: Egersee.
Zalai út [21 B3] XII. Virányos (1910). Zugligeti út
22.-től Kútvölgyi út 71.-ig.
Zala: megye Magyarország nyugati részén.
Zalán utca [26 B3, 38A-B1] XIV. Alsórákos
(1879).211 Előzőleg: Attila utca (1874), Attila
Gasse (1871).45 Eredetileg a Nagy Lajos király
útjáról a Szentmihályi útig, 1900-tól a Devecseri
útig. 1950. január 1-jén a Szuglói Körvasúttól a
XVI. kerülethez csatolva. Ott új neve: Zalavár
utca. Örs vezér tértől Szuglói Körvasút sor 7.-ig.
Zalán utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Derült
utca
Zalán utca XVIII. Erzsébettelep (1908 előtt).179 Elő­
zőleg: Magas utca (1910-es évek). Az Előd utca
és az Árpád utca között. 1932-ben a Tas utcához
csatolták.
Zalán utca [51 B2-1] XVIII. Erzsébettelep (1932).222
Előzőleg: Attila utca (1925).179 Gyömrői út 170.-
től Álmos utca 45-47.-ig.
Zalán utca XIX. Wekerletelep. Lásd: Corvin kör­
út
Zalán utca [49 B3, 50 A3] XX. Kossuthfalva (1910-
es évek). Nagysándor József utca 166.-tól Magyar
utca 65.-ig.
Zalán: (Salán, IX. század) Anonymus szerint az
Északkeleti-Kárpátoktól a Duna-Tisza közéig ter­
jedő bolgár birodalom fejedelme a magyarok be­
jöveteléig. Az Árpád fejedelem és közte lezajlott
csata Alpáron (ma Tiszaalpár) volt.
Zaláta utca [64 Al] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1983).266 Előzőleg: 632. utca. Körös utca 42.-től
Kolbányi Géza utca 7.-ig.
Zaláta: község Baranya megyében.
Zalatna utca [9 A2] IV. Újpest. Tarkő utcától Ma­
rosvásárhely utcáig, határokon túli településekről
elnevezett utcanévbokorban.
Zámori utca
Zalatna utca [64 Bl] XVIII. Szent Imre-kertváros
(1932).238 Tarkő utca 30.-tól Marosvásárhely utca
23.-ig.
Zalatnai utca [34 Al] XII. Kissvábhegy (1925).
Istenhegyi út 31.-től Álom utca 29.-ig.
Zalatnai utca XVI. Cinkota.251 Lásd: Édesvíz utca
Zalatna: helység Alsó-Fehér vármegyében. (Ma
Románia: Zlatna, német neve: Klein-Schlatten,
Goldenmarkt.)
Zalavár utca [26 B3, 27 A3] XVI. Sashalom (1975).
Előzőleg: Zalán utca egy része. Egyenes utca 19.-től
Kicsi utca 1.-ig.
Zalavár: község Zala megyében. Német neve:
Mosaburg.
Zalka Máté tér X. Ligettelek, Óhegy. Lásd: Liget tér
Zalka Máté utca III. Csillaghegy. Lásd: Bocskai utca
Zalka Máté utca XVI. Sashalom. Lásd: Máté utca
Zalka Máté utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Kubi-
nyi Imre utca
Zalka Máté utca XXII. Budatétény. Lásd: Simándy
József utca
Zalka Máté , eredetileg Franki Béla (1896-1937):
író. 1936-tól Lukács tábornok néven a nemzet­
közi brigádok egyik parancsnokaként Spanyolor­
szágban harcolt a fasiszta csapatok ellen, és ott
halt meg.
Zálogház utca V. Belváros. Lásd: Királyi Pál utca
zálogház: az elnevezés arra utal, hogy a Szerb ut­
cai volt klastrom saroképülete az 1750-es évektől
hosszabb ideig a központi állami zálogház volt.
Zamárdi utca [26 B3, 27 A3] XX. Pesterzsébet
(1953). Előzőleg: Liszt Ferenc utca (1942). Vízi­
sport utca 23.-tól Közműhelytelep utca 24.-ig.
Zamárdi: nagyközség Somogy megyében.
Zambelli Lajos utca [69 A-Bl] XXII. Nagyté­
tény (1948). Előzőleg: Ó utca (XVIII. század).76
Szentháromság utca 16.-tól Fáy Ferenc utca 5.-ig.
Zámbelli Lajos; Zámbelli, Ludwig von Biberheim
(1815-1901): osztrák tiszt, honvéd ezredes. 1849-
ben a tavaszi hadjárat során több győztes csatában
vett részt. 1849. január 3-án Nagytétényben is.
Világos után 8 évi várfogságra ítélték, de 1851-
ben kegyelmet kapott. 1864-ben az Almásy-féle
függetlenségi mozgalom kapcsán letartóztatták,
1867-ben amnesztia révén szabadult.
Z am enhofutca [42 B2] XVII. Rákoscsaba (1954).
Előzőleg: Malomház utca (1900-as évek). Péceli
út 132.-től Várvíz utca 25.-ig.
Zamenhof, Lazar Ludowik (1859-1917): lengyel
szemorvos, az eszperantó nyelv megalkotója.
Zamercev tér III. Óbuda. Lásd: Miklós utca
Zamercev, Iván Tyerentyevics (1893-1981): szovjet
tábornok. 1945-től 1947-ig Budapest második
városparancsnoka.
Zámori utca [47 Al] XI. Kelenföld (1909). Bártfai
utca 24/b-től Kocsis utcáig.
Pusztazámor: község Fejér megyében.
Zápolya utca
Zápolya utca XIII. Újlipótváros. Lásd: Gogol utca
Zápolya utca XV. Rákospalota. (Egyes térképeken,
jegyzékekben Zápolya János utca.) Lásd: Szerencs
utca
Zápolya utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Kövező utca
Zápolya (Szapolyai) János (1487-1540): erdélyi
vajda (1511), magyar király (1526). 1514-ben
a Dózsa György vezette parasztfelkelés vérbe
fojtója. 1526-ban a mohácsi csata idején Sze­
geden táborozott. Az ütközet elveszett, a király
a Csele-patakba fúlt. Székesfehérváron 1526.
november 5-én őt választották királlyá, és öt
nap múlva megkoronázták. 1528-ban Ferdinánd
kiszorította az országból, és csak Szolimán szul­
tán segítségével sikerült Buda várát és az ország
nagyobb részét visszakapnia. 1538-ban kiegye­
zett Ferdinánddal, és halála utánra a Habsbur­
gokra hagyta az országot. A szultánnal kötött
szövetsége azonban okot szolgáltatott a török
hódításra.
Zápor utca [15 A3, 23 Al] III. Óbuda (1900). Bécsi
út 89.-től Nagyszombat utca 21.-ig.
Zaránd köz [15 Bl, 16 Al] III. Rómaifürdő (1953).
Keve utca 33.-tól Zaránd utca 16.-ig.
Zaránd utca [16 Al] III. Rómaifürdő (1900). Ka­
dosa utcától Kalászi utca 31.-ig.
Zaránd,-. helység Arad vármegyében. (Ma Romá­
nia: Zárand.)
Zárda utca II. Máriaremete.199 Lásd: Péch Antal
utca
zárda: az elnevezés az utca melletti szervita zárdára
utal.
Zárda utca II. Országút, Rózsadomb. Lásd: Römer
Flóris utca
zárda : az elnevezés az utca mellett lévő ferences
zárdára utal.
Zárda utca [12 B2] II. Pesthidegkút-Ófalu (2003).
Apáca utcától Kilincs utcáig.
Zárda utca IV Istvántelek. Lásd: Zichy Mihály utca
zárda-, az elnevezés az utca melletti klarissza zár­
dára utal.
Zászlós utca [25 A3, 37 A-Bl] XIV. Törökőr
(1936).205 Tábornok utca 14.-től Egressyút 11/b-ig.
zászlós: a legmagasabb tiszthelyettesi rendfokozat
a fegyveres erőknél. (Tűzoltóságnál és vámőrség­
nél is.)
Zászlóvivő utca [57 B3] XXII. Nagytétény (1987).
Előzőleg: 857. utca. Petőfi Sándor utca 82.-nél
nyíló zsákutca.
zászlóvivő: az elnevezés az 1848-1849-es szabad­
ságharchoz kapcsolódik.
Zátony dűlő [61 Al] XXIII. Soroksár (2009). Csó­
nakos dűlőbe futó dűlő.
Zátony utca II. Felhévíz. Lásd: Komjádi Béla utca
Zátony utca XXII. Budafok (1920-as évek). Hajó
utca 48,-nál nyíló zsákutca. Területrendezés miatt
megszűnt (1970-es évek).
640
Závodszky Zoltán utca [17 A2] IV. Üjpest (1982).
Deák Ferenc utca 91.-től Pécsi Sándor sétányig.
Závodszky Zoltán (1892-1976): operaénekes, a
Magyar Állami Operaház örökös tagja.
Zay út [15 A3] III. Filatorigát (1911). Bécsi út 273.-
tól Porcelángyár utcáig.
1. Zay Albert (1825-1904): posztógyáros, aki 1882-
től vezette az ebben az utcában lévő, apja által
alapított posztógyárat.
2. Zay András báró (1685-1734): a Rákóczi-sza-
badságharcban ezeres-főkapitányként vett részt.
A szatmári béke után követte a fejedelmet a buj-
dosásban, de néhány év után hazatért.31
Zboró köz [50 A2] XIX. Wekerletelep (1910). Kör­
ző utca 1.-től Tas utca 4.-ig.
Zboró: helység Sáros vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Zborov.)
Zebegény utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953).
Előzőleg: Erkel utca (1930-as évek). Duránci utca
21.-től Bazsalikom utca 34.-ig.
Zebegény: község Pest megyében. Itt van eltemet­
ve Szőnyi István festőművész.
Zégner János XI. Lásd: Segner János
Zeke utca [34 Bl] XII. Kissvábhegy (1968). Elő­
zőleg: Nyest utca (1911). Határőr út 55.-től Gaál
József út 66.-ig.
zeke: durva gyapjúból készített, rövid, zsinóros
férfikabát.
Zell utca II. Újlak. Lásd: Ü röm i utca
Zell: Cell, a mai Kiscell (németül).
Zeller Gasse II. Újlak. Lásd: Ü röm i utca
Zeller Gasse: Celli (Kiscelli) utca (németül).
Zeller utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1953). Előző­
leg: Vörösmarty utca (1910-es évek), Mester utca
(XIX. század).281 Sebész utca 29.-től Lovas utca
14.-ig.
Zemplén utca [52 B2] XVIII. Ferihegy (1940).223
Igló utca 1.-től Csap utcáig.
Zemplén utca XXII. Budafok. Lásd: Zakariás József
utca
Zemplén: vármegye a történelmi Magyarország
északkeleti részén. 1920-tól nagyobb része Szlová­
kiához tartozik. Itt maradt kisebb részét 1950-ben
az újonnan szervezett Borsod-Abaúj-Zemplén me­
gyébe olvasztották be.
Zem plén Győző utca [7 B2] III. Békásmegyer
(1979). Dózsa György utcától Víziorgona utcáig.
Zemplén Győző (1879-1916): fizikus, egyetemi
tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja.
Zene utca XIV. Istvánmező. Lásd: Zichy Géza utca
Zenekar utca XIX. Kispest (1954). Zengő utca és
Népdal utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1973).
Zeneköltő utca XIX. Kispest (1954). Zengő utca és
Népdal utca között. Területrendezés miatt megszűnt
(1973).
641
Zenész köz XVII. Rákoscsaba. Lásd: Battonya köz
Zengő utca [50 A-B3] XIX. Kispest (1953). Vas
Gereben utca 136.-tól Molnár József utca 6.-ig.
zengő: a környező - azóta megszűnt - utcák a ze­
nével kapcsolatos elnevezéseket viseltek.
Zenta utca III. Csillaghegy. Lásd: Szent János utca
Zenta utca XI. Albertfalva.260 Területrendezés miatt
megszűnt.
Zenta utca [35 B3] XI. Lágymányos (1879). Buda­
foki út 19.-től Bartók Béla út 22.-ig.
Zenta utca XV. Pestújhely, Újpalota. Lásd: Pörge
utca
Zenta utca [52 A3] XVIII. Gloriett-telep (1940).
Czifffa György utca 91.-től Dráva utca 74.-ig.
Zenta utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1932).239
Vasút sor 14.-től Mártírok útja 244.-ig.
Zentai út [58 A-Bl] XXII. Budatétény (1930-as
évek). Huszár utca 22.-től Háros utca 113.-ig,
onnan zsákutca.
Zenta\ helység Bács-Bodrog vármegyében. (Ma
Szerbia [Vajdaság]: Senta.)
Zerge lépcső [35 Al, 82 B2] I. Krisztinaváros
(1879). Tábor utca 2.-től Attila út 23.-ig.
Zerge út [60 B2] XXI. Királyerdő (1937).241 Nyúl
utca 3.-tól Szarvas utca 19.-ig.
Zerge utca VIII. Józsefváros. Lásd: Horánszky utca
Zerge: a hatalmas (Zerge) házat 1766-ban építette
Mayer Mihály. A házban működött a „Kőszáli
Zergéhez” címzett vendéglő. Erről nevezték el az
utcát.94
Zerge utca [59 Al] XXII. Budafok (1910-es évek).
Gellért utca 7.-től Olajhegy utca 22.-ig.
zerge: sziklás hegyekben élő, kecskéhez hasonló
állat.
Zerind vezér utca [12 Al] II. Budaliget (1938).197
Koppány vezér utcától a főváros határáig.
Zerind: Szent István király rokona, a lázadó Kop­
pány somogyi vezér apja.
Zettner Sebő utca XXI. Csepel-Belváros. Lásd: Ma-
gasházy utca
Zettner Sebő (?—1917): kanonok, Csepel község plé­
bánosa 1889-től 1917-ig.
Zeughaus Platz I. Vár. Lásd: Szent György tér
Zeughaus: fegyvertár (németül). A tér a nevét az itt
állt fegyvertárról vette, amelyet a XIX. század végén
bontottak le.
Zeyk Domokos utca [15 A3] III. Filatorigát (1936).
Bécsi út 281.-től Orbán Balázs útig.
Zeyk Domokos (1816-1849): honvéd százados, Bem
segédtisztje. Petőfi barátja volt. A segesvári csatá­
ban - amikor látta, hogy fogság fenyegeti - főbe
lőtte magát.
Zichy utca III. Óbuda (1874). Előzőleg: Szerecsen
utca (XIX. század), korábban Mohren Gasse
(XVIII. század) a Lajos utca és a Korona tér kö­
zött; és Hajó utca, korábban Schiff Gasse (XVIII.
század) az Óbudai rakpart és a Lajos utca között.
Zielinski Szilárd sétány
Óbudai rakpart és Korona tér között. Területren­
dezés miatt megszűnt (1976).
Zichy: az elnevezés az óbudai földbirtokos család­
ra utal. Nem tudjuk, hogy a család melyik tagja
a névadó.
Zichy utca XIX. Kispest. Lásd: Sós utca
Zichy Aladár gróf { 1864-1937): politikus, minisz­
ter, nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő,
a főrendiház tagja. A Katolikus Néppárt elnöke.
Az 1905-ös „nemzeti ellenállási mozgalom” ide­
jén az ellenzék vezérlő bizottságának tagja. A nagy-
birtokosok szövetkezeti mozgalmának egyik irá­
nyítója. 1919. augusztus 4-én Szegeden a Magyar
Nemzeti Bizottság elnöke, majd a legitimisták egyik
vezetője lett.
Zichy Géza utca [24 B3, 25 A3, 81 A-B3] XIV. Ist-
vánmező (1954). Előzőleg: Zene utca (1948), Zi­
chy Géza utca (1924), Pálma utca (1890). Thököly
út 76.-tól Ajtósi Dürer sor 21.-ig.
Zichy Géza gróf (1849-1924): zongoraművész, ze­
neszerző, író, a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tagja. 1863-ban vadászszerencsétlenség
következtében jobb karját elvesztette, különleges
technikájával mégis világhírű művész lett. Hazai
és külföldi hangversenyei jövedelmét jótékony cé­
lokra fordította. 1875-1918-ig a Nemzeti Zenede
elnöke volt. A ma nevét viselő utcában lakott.
Zichy Jenő utca [24 A3, 35 Bl, 36 Al, 83 Bl] VI.
Terézváros (1946). Előzőleg: gróf Zichy Jenő utca
(1907), Neu Gasse (Új utca) (1785).1Bajcsy-Zsi-
linszky út 23.-tól Teréz körút 90.-ig.
Zichy Jenő gróf (1837-1906): jogász, tudós, Azsia-
kutató, politikus, országgyűlési képviselő, a Magyar
Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Gazdag
magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosnak ado­
mányozta.
Zichy Mihály út [24 B3, 81 A3] XIV. Városliget
(1930). Olof Palme sétánytól Városligeti körútig.
Zichy M ihály utca [17 A-B2] IV. Istvántelek,
Újpest (1914). Előzőleg: Kis Gyár utca (1908).
1951-ben hozzácsatolva az istvántelki Zárda utca
(1890-es évek). Zsákutcából nyílik a MÁV váci
vonaláig.
Zichy Mihály (1827-1906): festőművész, grafikus.
Illusztrálta Madách: A z ember tragédiája c. művét.
Ziege Gasse III. Óbuda, Újlak. Lásd: Kecske utca
Ziege: kecske (németül).
Ziegel Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Bródy Sándor
utca
Ziegel: tégla (németül).
Ziegelofen Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Békési
utca, Bródy Sándor utca
Ziegelofen: téglaégető (németül). A Rákóczi tér he­
lyén annak idején téglagyár volt.
Zielinski Szilárd sétány [23 B2-1, 79 AI] XIII.
Margitsziget (1994). Soó Rezső sétánytól a Rama-
da Nagyszállóig.
Zilah utca
Zielinski Szilárd (1860-1924): mérnök, műegye­
temi tanár. A magyar vasbeton-építészet kifejlesz­
tője. Párizsban tanult ösztöndíjasként, majd az
Eiffel-cégnél dolgozott. 1887-ben nyitotta meg
mérnöki irodáját, amelyben az akkor legmoder­
nebb Hennebique-féle szabadalmat felhasznál­
va víztornyokat, hidakat, csarnokokat tervezett.
1867-ben egyetemi magántanár, 1901-ben az
ország első műszaki doktora, 1906-tól az út- és
vasútépítés nyilvános rendes tanára. O tervezte a
Széchenyi lánchíd 1910-es évekbeli átépítését, a
margitszigeti és a kőbányai víztornyot, a Ganz Va­
gon- és Gépgyár nagy szerelőcsarnokát. 1920-ban
a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, 1921-ben a
Fővárosi Közmunkák Tanácsa, 1924-ben a Buda­
pesti Mérnök Kamara elnöke lett.
Zilah utca [22 A-B3] II. Törökvész (1933). Herman
Ottó út 19/a-tól Hankóczy Jenő utca 10-12.-ig.
Zilah utca [52 B3] XVIII. Szemeretelep (1930).236
Tátrafüred tér 14.-től Nagybánya utca 28.-ig.
Zilah utca XIX. Kispest.213 Lásd: Kelet utca
Zilah utca [49 A3] XX. Pesterzsébet (1932). Előző­
leg: Templom utca (1908 előtt). Helsinki út 42.-től
Baba utca 27.-ig.
Zilahi utca [59 A2] XXII. Budafok (1930-as évek).
Borkő utca 16.-tól Ibrik utca 14.-ig.
Zilah: helység Szilágy vármegyében, annak szék­
helye. (Ma Románia: Zaláu.) Német neve: Wal­
tenberg, Zillenmarkt.
Zimmerer Gasse I. Tabán. Lásd: Ács utca
Zimmerer Gasse II. Országút. Lásd: Tölgyfa utca
Zimmerer Platz V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi
István tér
Zimmerer: ács (németül).
Zimony utca [51 A3, 63 Al] XIX. Kispest (1940) 213
Kolozsvár utca 109.-től Méta utca 15.-ig.
Zimonyi utca IX. Ferencváros (1880-as évek). Terü­
letrendezés miatt megszűnt.
Zimonyi utca [43 A3] XVII. Rákoscsaba, Rákoskert
(1920-as évek). Edző utca 16.-tól Olcsva utca
23.-ig.
Zimony: helység Szerém vármegyében. (Ma Hor­
vátország: Zemun.) Német neve: Sémiin.
Zindán mahalle I. Vár. Lásd: Börtön mahalle
Zipemovszky Károly utca [8 A2] III. Békásmegyer
(1976). Gyűrű utcától Bálint György utcáig.
Zipemovszky Károly (1853-1942): gépészmérnök,
műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­
démia levelező tagja. Szabadkőműves.294
Zirzen Janka utca [21 B3] XII. Virányos (1910).
Eredetileg a Kútvölgyi úttól a György Aladár utcá­
ig, 1931-től a Keszthely utcáig. Kútvölgyi út 37.-től
Keszthely utcáig.
Zirzen Janka (1824-1904): pedagógus, a magyar
nőnevelés, tanítóképzés kiváló szervezője. 1866-
ban Eötvös József hívására jött Pestre, és 1869-
től a budai tanítóképző intézet, majd 1875-től az
642
ebből kivált polgári iskolai tanárképző (a későbbi
Erzsébet Nőiskola) vezetője lett.
Zita királyné út I. Víziváros, Tabán. Lásd: Várkert
rakpart
Zita tér XVIII. Miklóstelep, Szemeretelep. Lásd: Má­
jus 1. tér
Zita királyné: Zita Maria Adelgunda (1892-1989).
Bourbon-pármai hercegnő. 1911-ben lett a felesé­
ge IV. Károlynak, az utolsó magyar királynak.
Zivatar utca [23 A3, 78 A3-B2] II. Országút, Ró­
zsadomb (1879). Előzőleg: Szél utca (1874), Wind
Gasse,45 Calvarienberg Gasse (Kálváriahegy utca)
(1858), Calvarien Gasse (Kálvária utca) (1850),31
Steinbruch Gasse (Kőbánya utca) (1822).31 Ró­
zsahegy utca 5.-től Römer Flóris utca 32.-ig.
Zobor utca [50 A3] XX. Kossuthfalva (1910-es
évek). Mártírok útja 143.-tól Nagykőrösi út 147.-ig.
Zobor. helység Nógrád vármegyében. (Ma Szlová­
kia: Zombor.)
Zoborhegy tér [26 A2] XIV. Alsórákos (1929).211
Bajcs utca 7., Torockó utca 1. és 2., Vágsellye utca
1. és 2., Zoborhegy utca 33. és 34., Bajcs utca 8.
között.
Zoborhegy utca [26 A2] XIV Alsórákos (1929).211
Miskolci utca 35.-től Zoborhegy tér 15.-ig.
Zobor-hegy: Zobor = szábor, azaz országgyűlés,
amelyet itt tartottak a morvák. Anonymus sze­
rint Zobor a honfoglalás idején a nyitrai terület
hercege, Szvatopluk helytartója volt. Négynapos
ostrom után Nyitra várát elfoglalták a magyarok,
és Zobort a közeli hegyen kivégezték.
Zodony utca XX. Pesterzsébet (1954). Közműhely-
telep utca 15-17.-től a MÁV kelebiai vonaláig.
Hozzácsatolva a Közműhelytelep utcához.
Zodony: az elnevezés eredete ismeretlen.
Zoltán utca [35 Bl, 83 Al] V. Lipótváros (1991).
Előzőleg: Beloiannisz utca (1952), Zoltán utca
(1875), Attila Gasse (Attila utca) (1858),31 Raben
Gasse (Holló utca) (1838).31 Varjú utca.1Széche­
nyi rakpart 8.-tól Szabadság tér 16.-ig.
Zoltán utca XVI. Árpádföld. Lásd: Ákos utca
Zoltán utca XVII. Rákoskert. Lásd: Zrínyi utca
Zoltán utca XVIII. Rendessytelep. Lásd: M alomkő
utca
Zoltán utca [49 B2, 50 A2-1] XIX. Wekerletelep
(1910). Ady Endre út 23.-tól Szendrő közig, utána
zsákutca.
Zoltán utca [59 Al] XXII. Budafok (1900-as évek).
Kálváriahegy utca 32.-től Köd utca 5.-ig.
Zoltán: a török népeknél fejedelmi méltóságot
jelent (szultán). Árpád fejedelem legkisebb fia,
Zolta (896P-949?) fejedelemként 904-947 között
volt a magyarság első embere.
Zólyom köz [34 B3] XI. Sashegy (1931). Zólyomi
út 28.-tól Bőd Péter utca 1.-ig.
Zólyom utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep (1930) 236
Szitnya utca 16.-tól Szurmay tábornok utca 11.-ig.
643
Zólyom utca [50 B3] XIX. Kispest (1940).213 Po­
zsony utca 17.-től Temesvár utca 18.-ig.
Zólyomi lépcső [34 B2] XII. Németvölgy (1953).
Előzőleg: Fohász lépcső (1941), Zólyom lépcső
(1933). Jagelló út 64-66.-tói Vas Gereben utcáig.
Zólyomi út [34 B2-3] XI. Sashegy (1928). Előző­
leg: Sashegyi út egy része. Eredetileg a Budaörsi
úttól a Kálló esperes utcáig, 1934-től a Német­
völgyi útig. 1942-ben egy része Wolff Károly út
(ma: Hegyalja út) lett, más része Sashegyi út. Bu­
daörsi út 41.-től Hegyalja út 100.-ig.
Zólyomi út XII. Németvölgy. Lásd: Sashegyi út
Zólyomi utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Szajol utca
Zólyomi utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Vál­
tóőr utca
Zólyom: helység Zólyom vármegyében (a megye
székvárosa). (Ma Szlovákia: Zvolen.) Latin neve:
Vetusolium, német neve: Altsohl.
Zománc utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Gárdonyi Géza utca (1910-es évek).
Könyves utca 43.-tól Wekerle Sándor utca 8.-ig.
Zombor utca XV Pestújhely. Lásd: Petrence utca
Z om bor utca [52 A3] XVIII. Gloriett-telep
(1940).227 Ciffra György utca 79-81.-től Dráva
utca 62.-ig.
Zombor utca [63 Al] XIX. Kispest (2001). Méta
utcától Segesvár utcáig.
Zombor utca [50 A3] XX. Gubacsipuszta (1937).239
Udvarhelyi utca 23.-tól Nagykőrösi út 221.-ig.
Zombori utca [17 Al] IV Újpest (1920-as évek).
Fóti út 96.-tól Tábor utca 25.-ig.
Zombori utca [37 A3, 49 Al] IX. Ferencváros
(1910). Gyáli út 15/e-től Ferencvárosi rendező­
pályaudvarig.
Zombori utca [27 A2] XVI. Rákosszentmihály
(1920-as évek). Rákóczi út 27.-től Gelléri Andor
Endre utca 10.-ig.
Zombori utca XVII. Rákoscsaba.218 Lásd: Földeák
utca
Zombori utca XVIII. Ganztelep.225 Lásd: Hubay Jenő
utca
Zombori utca [58 B2] XXII. Budafok (1930-as
évek). Bártfa utca 7.-től Bárány utca 16.-ig.
Zombor. helység Bács-Bodrog vármegyében, a me­
gye székhelye. (Ma Szerbia [Vajdaság]: Sombor.)
Zöld tér V. Belváros. Lásd: Duna utca
Zöld utca [7 B3] III. Csillaghegy (1964). Előzőleg:
178. utca. Rákóczi utca 16.-tól Aradi utca 17.-ig.
Zöld utca IV. Újpest. Lásd: Erzsébet utca
Zöld Bagoly utca II. Az 1870-1872. évi német nyelvű
cím- és lakjegyzékben. Lefutása nem ismert.
Zöld dió utca XXIII. Soroksár. Lásd: Stefánia utca
Zöldfá tér I. Vár. Lásd: H ess András tér
zöld fa: az elnevezés arra utal, hogy Buda vissza­
foglalásakor itt állott egy zöld fa.9
Zöldfa utca [8 A3] III. Csillaghegy (1930-as évek).
Zrínyi utca 18.-tól Kinizsi utca 23.-ig.
Zöld Sándor park
Zöldfa utca XV. Rákospalota. Lásd: Pézsm a utca
Zöldfa utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Iharfa
utca
Zöldfa utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1930). Er­
dősor utca 25.-től Akácfa utca 12.-ig.
Zöldfa utca XXIII. Soroksár. Lásd: D om onkos
utca
Zöld Fa utca II. Országút. Lásd: Tölgyfa utca
Zöld Fa utca III. Újlak. Lásd: Bokor utca, Csemete
utca
Zöld Fa: az utcában egykor működő vendéglő ne­
véről.
Zöld Fa utca V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca
Zöld Fa: a vendéglő nevéről, amely Nagykőrös vá­
rosának házában volt. A város címerében egy zöld
fa van, erre utalt a név.102
Zöldházi dűlő [55 Bl] XVII. Rákoskert (1996).
Nagyszentmiklósi úttól Pesti útig.
Zöldike utca [58 Bl] XXII. Budafok (1982). Arany
János utca 99.-től Liszt Ferenc utca 74.-ig.
Zöldkert út [22 A1-B2] II. Csatárka, Pálvölgy
(1953). Előzőleg: 37. utca. Felső Zöldmáli út 103-
105.-től Verecke utca 43.-ig.
zöldkert: az elnevezés utalás az itteni kertekre.
Zöld Kert utca V. Belváros. Lásd: Reáltanoda utca
Zöld Kert: az elnevezés emlékeztet az itt volt Zöld
Kert nevű vendéglőre.
Zöldkő utca [22 A-Bl] II. Csatárka, Pálvölgy
(1953). Előzőleg: 36. utca. Pálvölgyi út 24.-től
Csatárka köz 5.-ig.
Zöldlomb utca [22 B2] II. Zöldmái (1953). Elő­
zőleg: 38. utca. Szépvölgyi út 136.-tól Pitypang
utca 11.-ig.
Zöldmáli lejtő [22 B2] II. Zöldmái (1936). Felső
Zöldmáli út 33.-tól Szépvölgyi út 128.-ig.
Zöldmáli út II. Szemlőhegy, Zöldmái. Lásd: Felső
Zöldmáli út
Zöldmáli utca II. Szemlőhegy, Zöldmái. Lásd: Alsó
Zöldmáli út
Zöldmái: eredeti neve Grüner Graben. Lásd még
a városrészek között.
Zöldmező utca [64 A3] XVIII. Újpéteritelep (1962).
Előzőleg: Botond utca (1898). Kisfaludy utca
91.-től Deák Ferenc utca 42-44.-ig.
Zöldoszlop utca II. Országút. Lásd: Keleti Károly
utca
Zöld oszlop: az elnevezés emlékeztet az itt volt lám­
patartó oszlopra.
Zöldpálya utca [40 A-B2] X. Kőbánya-Kertváros
(1963). Előzőleg: 163. utca. Jászberényi úttól Vad­
szőlő utcáig.
Zöldpiac tér III. Óbuda (XIX. század közepe). A La­
jos utca és a zsinagóga közötti térség.10
zöld piac: az elnevezés emlékeztet az itteni zöldség­
piacra.
Zöld Sándor park XVII. Rákoskeresztúr (1988). Lásd
Bóbis Gyula tér
Zöldséges utca
Zöld Sándor (1913-1951): orvos. A harmincas évek
első felétől a debreceni Orvostudományi Egye­
temen a baloldali diákmozgalom egyik vezetője.
1932-től az illegális kommunista párt tagja. 1945
után több pártfunkciót töltött be. 1950-től bel­
ügyminiszter, a Politikai Bizottság tagja. A törvény-
sértések légkörében öngyilkos lett.
Zöldséges utca [28 Al-2] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Gárdonyi Géza utca (1920-as évek),
Béla utca (1900-as évek). Budapesti út 222.-től
Ákos utca 43.-ig.
Zrínyi Gasse V. Lipótváros. Lásd: Zrínyi utca
Zrínyi Gasse XIV Rákosfalva. Lásd: Vezér utca
Zrínyi utca [12 B2-3] II. Remetekertváros (1922
előtt). Széchenyi utca 18.-tól Dér utca 1.-ig.
Zrínyi utca [7 B3] III. Csillaghegy (1920-as évek).
Mátyás király út 79.-től Pozsonyi utca 14.-ig.
Zrínyi utca [16 B2] IV. Üjpest (1908 előtt). Váci út
33.-tól Baross utca 14.-ig.
Zrínyi utca [35 Bl, 83 A-Bl] V. Lipótváros (1874).
Előzőleg: Zrínyi Gasse (1860), Haynau Gasse
(1849 után), Zrínyi Gasse (1848 előtt), Alster
Gasse (Szarka utca) (1811). Széchenyi István tér
6.-tól Szent István tér 7.-ig.
Zrínyi utca XIV Rákosfalva. Lásd: Vezér utca
Zrínyi utca [18 A2] XV. Rákospalota (1893). Apor-
háza utca 4.-től Rákosmező utca 14.-ig.
Zrínyi utca XVI. Árpádföld. Lásd: Zrínyiász utca
Zrínyi utca XVI. Cinkota. Lásd: Cinkotakert u t­
ca
Zrínyi utca [27 B3-2] XVI. Mátyásföld (1920-as
évek). Olga utca 1.-től Arany János utca 76.-ig.
Zrínyi utca XVI. Sashalom. Lásd: Aldebrő utca
Zrínyi utca [42 B2, 43 A2-3, 55 Al] XVII. Rá­
koscsaba (1890-es évek). Előzőleg: Fűzkút utca
(1870-es évek),37 hozzácsatolva Rákoskerten a
Zoltán utca a Jászberényi út és a főváros hatá­
ra között (1927). Péceli út 185.-től a főváros és
Ecser határáig.
Zrínyi utca XVII. Rákoshegy. Lásd: M elczer utca
Zrínyi utca [63 A-B3] XVIII. Kossuth Ferenc-
telep (1907). Előzőleg: Árpád utca (a parcellázási
térképen). Dózsa György út 41.-től Somberek sor
8.-ig.
Zrínyi utca XVIII. Szent Lőrinc-telep. Lásd: Fiatal­
ság utca
Zrínyi utca [50 A3-B2] XIX. Kispest (1872). Üllői
úttól Nagykőrösi út 92.-ig.
Zrínyi utca [49 A2] XX. Pesterzsébet (1910-es
évek). Ősz utca 7.-től Jókai Mór utca 12.-ig.
Zrínyi utca [60 A2] XXI. Csillagtelep (1928).
A Völgy utca és az Óvoda utca között.
Zrínyi utca XXII. Budafok. Lásd: Borkő utca
Zrínyi utca [69 Al] XXII. Nagytétény (1910-es
évek). Angeli utca 44.-től Anger Jakab utca 29.-ig.
Zrínyi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Vecsés út
Zrínyi: lásd: Zrínyi Miklós
644
Zrínyiász utca [28 A2-1] XVI. Árpádföld (1954).
Előzőleg: Zrínyi utca (1900-as évek). Ákos utca
16.-tól Délceg utca 11.-ig.
Zrínyiász: talán Mikszáth műve nyomán...
Zrínyi Ilona út XIV. Alsórákos, Herminamező. Lásd:
Erzsébet királyné útja
Zrínyi Ilona utca [26 B2] XVI. Rákosszentmihály
(1910-es évek). Baross utca 26.-tól Rákospalotai
határút 5.-ig.
Zrínyi Ilona (1643-1703): II. Rákóczi Ferenc édes­
anyja, a Wesselényi-féle összeesküvésben lefeje­
zett Zrínyi Péter leánya. 1667-ben férjhez ment
I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemhez, majd
özvegyen maradva 1681-ben házasságot kötött
Thököly Imrével, akinek oldalán részt vett a
Habsburgok elleni kuruc felkelés szervezésében.
Három évig védte Munkács várát a császári csa­
patok ostroma ellen. 1688-ban kénytelen volt a
várat feladni. A bécsi udvar gyermekeit internálta.
1691-ben Thököly az elfogott Heister generálisért
kicserélte. Törökországi száműzetésben, Nikodé-
miában halt meg, hamvai fiával együtt a kassai
dómban vannak eltemetve.
Zrínyi Miklós út [12 A3] II. Máriaremete (1920).
Nagykovácsi úttól Rézsű utcáig, Budapest és Pest
megye határvonalán.
Zrínyi Miklós utca XVII. Rákoshegy. Lásd: M elczer
utca
Zrínyi Miklós utca XVIII. Szent Lőrinc-telep. Lásd:
Fiatalság utca
Zrínyi: magyar—horvát grófi család. A történe­
lemben a család több tagja fontos szerepet ját­
szott. 1. ~ Miklós (1508 körül-1566): horvát bán,
főtámokmester. 1529-ben már harcolt a törökök
ellen Bécs védelmében. Egész élete az ellenük va­
ló harcban telt el. 1561-től Szigetvár kapitánya.
1566-ban I. Szolimán szultán százezres seregével
ostrom alá vette a várat, amelyet Zrínyi és két­
ezer-ötszáz katonája hősies ellenállása miatt csak
egy hónapi ostrom után tudott bevenni. A meg­
maradt védők kirohantak a földig rombolt várból,
és hatalmas pusztitást végeztek az ostromlók kö­
zött. 2. ~ Miklós (1620-1664): költő, hadvezér,
politikus, főispán, horvát bán. Grazban a jezsuita
kollégiumban, majd Bécsben és Nagyszombat­
ban, később Itáliában tanult. Családja hagyomá­
nyait folytatva a törökök elleni csaták egyik ve­
zéregyénisége lett. 1645-1646 telén dédapja hősi
harcát örökítette meg a Szigeti veszedelem című
nagy eposzban. Több hadtudományi tanulmányt,
költeményt írt. 1661-ben a Muraköz védelmére
felépítette Új-Zrínyivárat, de azt 1663-ban a tö­
rökök elfoglalták és lerombolták. 1664-ben vadá­
szaton egy vadkan halálosan megsebesítette. 3. ~
Péter (1621-1671): horvát főkapitány, majd hor­
vát bán. Részt vett a törökök elleni harcokban.
1666-ban bekapcsolódott a magyar főurak (Wes­
645
selényi Ferenc nádor és Lippay György érsek ve­
zette) Habsburg-ellenes összeesküvésébe, majd
azok halála után a mozgalom vezére lett. 1670-
ben elfogták, Frangepán Ferenccel és Nádasdy
Ferenc országbíróval együtt fej- és jószágvesztésre
ítélték, és Wiener-Neustadtban (Bécsújhelyen)
lefejezték. Nem tudjuk pontosan, hogy melyik
Zrínyi utcának ki a névadója.
Zucker Gasse V. Belváros. Lásd: Ferenczy István
utca
Zug utca IV. Újpest. Lásd: D obó utca
Zug utca VII. Erzsébetváros. Lásd: Rózsa utca
Zug utca VIII. Józsefváros. Lásd: Szigony utca
Zugligeti út [21 A-B3] XII. Virányos (1886). Buda­
keszi út 8.-tól Béla király út 63.-ig.
Zugiiget: lásd a városrészek között.
Zugló utca XIV. Kiszugló. Lásd: Szugló utca
Egyes jegyzékekben így is nevezik.
Zúgó köz [28 Al] XVI. Árpádföld (1996). Katymár
utca 6.-nál nyíló zsákutca.
Zuhany utca [22 A-B2] II. Zöldmái (1954). Előző­
leg: 53. utca. Ferenchegyi út 29.-től Törökvész út
65.-ig.
Zuhatag köz II. Lipótmező. A Széphalom utcától az
Alsó Völgy utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
Zuhatag sor [21 B2] II. Pasarét (1930). Előzőleg:
Zuhatag út (1900). Ditró utcától Zsemlye utcáig.
Zuhatag út II. Lipótmező, Pasarét. Lásd: Szépha­
lom utca, Versec utca, Zuhatag sor
Zuhatag utca [21 Bl-2] II. Lipótmező (1966). Alsó
Völgy utca 7.-től Széphalom utca 8.-ig.
zuhatag-. az Ördög-árok egyes részein kialakított
vízgyorsító zuhatagokra emlékeztet az elnevezés.
Zulejka utca [34 Al] XII. Zugliget (1929). Erede­
tileg Nárcisz utcától Pagony utcáig, 1934-től mai
hosszáig. Egy részét a Pagony utcához csatolták.
Vöröskő utca 6.-tól Pagony utca 21.-ig.
Zulejka: a mohamedánoknál kedvelt női név.
Zunge Gasse VIII. Józsefváros. Lásd: Sárkány utca
Zunge: nyelv (németül).
Zwinger Gasse
Zúzmara köz [14 B3] III. Táborhegy (1972). Zúz­
mara utca 6.-nál nyíló zsákutca.
Zúzmara utca [14 B3] III. Táborhegy (1934).
Farkastorki út 28.-tól Remetehegyi út 148.-ig.
Zuzmó utca [12 B2] II. Máriaremete (1964). Elő­
zőleg: Margit utca (1954), Szent Margit utca
(1922 előtt). Dombos utca 9.-től Szent József
utca 5.-ig.
Zuzmó utca [59 Al] XXII. Budafok (1964). Elő­
zőleg: 880. utca. Gádor utca 35.-től Szigetvári
utca 2.-ig.
Zwei Adler Gasse V. Lipótváros. Lásd: Sas utca
Zwei Adler. (Két Sas); a XIX. században itt mű­
ködő vendéglő neve.
Zwei Haasen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Lónyay
utca
Zwei Hasen: (Két Nyúl); a XIX. században itt mű­
ködő vendéglő neve.
Zwei Herzen Gasse VI. Terézváros. Lásd: Szív utca
Zwei Herzen: (Két Szív); a XIX. században itt
működő vendéglő neve.
Zwei Löwen Gasse IX. Ferencváros. Lásd: Török Pál
utca
Zwei Löwen: (Két Oroszlán) vendéglő neve a XIX.
században a Kálvin tér, a Ráday utca és a Török
Pál utca közötti épületben, amely ma is áll.
Zwei Mohren Gasse VI. Terézváros. Lásd: Paulay
Ede utca
Zwei Mohren: (Két Szerecsen) a XIX. században
itt működő vendéglő neve.
Zwerch Gasse III. Óbuda. Lásd: Majláth utca
Zwerch Gasse V. Belváros. Lásd: Párizsi utca, Pesti
Barnabás utca
Zwerch Gasse VI. Terézváros. Lásd: Aradi utca
Zwerch Gasse II. Rózsadomb. Lásd: M ecset ut­
ca
Zwerch: kereszt (irányú) (németül).
Zwerg Gasse II. Rózsadomb. Lásd: M ecset utca
Zwerg: törpe (németül).
Zwinger Gasse I. Vár.96 Lásd: Babits M ihály köz

Zs
Zsadány utca [38 A3 (Zsad.)] X. Óhegy (1939).
Cserkesz utcától Gutor térig.
Zsadány. község Békés megyében.
Zsák utca I. Vár. Lásd: Térj meg utca
Zsák utca III. Óbuda. Lásd: Ék utca, Szőlő köz
Zsák utca VIII. Józsefváros. Lásd: Vajdahunyad utca
zsák: az elnevezés arra utal, hogy a birtokok miatt
nem volt kijárata az Üllői útra.
Zsák utca [41 B3] XVII. Rákoshegy, Rákoskeresz­
túr (1900-as évek). Új utca 7.-től a MÁV újszászi
vonaláig.
Zsák utca XVIII. Alacskai úti lakótelep (1912). Ne­
mes utca és Péteri út között. Tervezett, de ki nem
épített utca.
Zsák utca XX. Pesterzsébet. Lásd: Zsilvölgy utca
Zsák utca [69 Bl] XXII. Nagytétény (1910-es
évek). Úttörők útja 14-16.-nál nyíló zsákutca.
Zsák Hugó utca [48 B3] XXI. Csepel-Szabótelep
(1910-es évek). Ady Endre út 69.-től Árpád utca
54.-ig.
Zsák Hugó (1844-1915): mérnök, műszaki taná­
csos. Tevékenyen részt vett a fővárosi Duna-sza-
kasz szabályozásában, ő vezette a Soroksári-Duna-
ág elzárására épült gát építkezését. A Fővárosi
Közmunkák Tanácsának tagja.
Zsalu utca [51 B3, 63 Bl] XVIII. Gloriett-telep
(1954). Előzőleg: Zsipfalva utca (az 1956. évi ut­
canévjegyzék visszahivatkozása, előbbi jegyzékek­
ben nem szerepel). Cziffra György utca 47.-től
Nemeske utca 16.-ig.
Zsálya park [26 A-B3] XIV. Alsórákos (1971). Cser-
nyus utcától Csertő utcáig.
Zsálya utca [26 A-B3] XIV. Alsórákos (1932). Ál­
mos vezér útja 7.-től Abavár utca 22.-ig.
Zsámbéki utca [34 B2] XII. Németvölgy (1911).
Törpe utca 5.-től Stromfeld Aurél út 7.-ig.
Zsámbék: nagyközség Pest megyében.
Zsámboki Pál dr. tér [7 B3] III. Csillaghegy
(2004). Attila utca, Lehel utca és Kurszán utca
találkozásában lévő térség.
Zsámboki Pál dr. (1893-1952): római katolikus
pap. 1920-tól a Habsburg-családnál volt nevelő.
1935-ben plébános lett Csillaghegyen.
Zsám oly utca [7 A-B3] III. Csillaghegy (1967).
Előzőleg: Örömvölgy utca (1920-as évek). Dózsa
György utcától Ürömi út 9.-ig.
Zsarátnok utca [61 B2] XXIII. Soroksár (1953).
Előzőleg: Leiningen utca (1900-as évek), Király
utca (XIX. század).281 Sebész utca 33.-tól a MÁV
kelebiai vonaláig.
zsarátnok: az elhűlő parázs irodalmi neve.
Zsarnó tér [29 A3] XVI. Mátyásföld (1954).
646
Zsamó utca kiszélesedése az Anilin utca és Al­
bum utca között.
Zsarnó utca [28 B3, 29 A3] XVI. Mátyásföld
(1954). Farkashalom utca 74.-től Ajak utca 1.-ig.
Zsamó: helység Abaúj-Toma vármegyében. (Ma
Szlovákia: Zamov.)
Zsázsa utca [45 Bl] XI. Madárhegy (2005) Medve­
talp utcából nyíló zsákutca.
zsázsa: apró (fehér) keresztes virágú gyom, illetve
gyógynövény.
Zseb utca [76 Al] XVIII. Belsőmajor (2007). Len­
vászon utcából nyíló zsákutca.
Zselic utca [28 B3, 40A-B1] XVI. Mátyásföld
(1979). Előzőleg: 423. utca a Léva utca és az íjász
utca között, ill. XXXV. utca (1940-es évek) az
íjász utca és a Farkashalom utca között. Léva ut­
ca 40.-től Farkashalom utca 73.-ig.
Zselic: Zselicség, tájegység a Mecsektől északnyu­
gatra.
Zsellér dűlő [73 Bl] XXIII. Soroksár. Grassalkovich
út 262.-től Karmazsin utcáig.
Zsellér utca [12 Bl] II. Pesthidegkút-Ófalu (1940-es
évek). Temető utca 49.-től Hidegkúti út 200.-ig.
zsellér, föld nélküli mezőgazdasági munkás.
Zsélyi Aladár utca [28 A3, 40 Al] XVI. Mátyás­
föld (1981). Előzőleg: József Attila utca (1945),
Paulheim József utca (1920-as évek), József utca
(1900-as évek). Veres Péter út 107.-től Újszász utca
68.-ig.
Zsélyi Aladár (1883-1914): gépészmérnök, repülő­
gép-tervező, pilóta.
Zsemlékes út [28 B3, 29 A3, 40 Bl] XVI. Mátyás­
föld (1954). íjász utca 66.-tól Nógrádverőce útig.
zsemlékes: a környéken így nevezték a zsombékos,
nedves területeket.
Zsem lye Elem ér utca [41 A3] XVII. Rákoshegy
(2003). A Rákosmezei repülők útjától az U alak­
ban megtörő Horváth Ernő utcáig.
Zsemlye Elemér (1872-1928): elektrotechnikus,
később okleveles gépészmérnök, repülőgép-konst­
ruktőr, a rákosi repülők egyike. 1911-ben került
Rákosra, a 13. sz. hangárban kapott otthont. 1912-
ben szép vonalú, jól áramvonalazott gépet épített.
Zsemlye utca [21 B2] II. Pasarét (1968). Versec sor
24.-től Hűvösvölgyi útig.
Zsenge utca [28 B3, 40A-B1] XVI. Mátyásföld
(1962). Előzőleg: 422. utca a Léva utca és az íjász
utca között, XXXII. utca (1940-es évek) az íjász
utca és a Farkashalom utca között. Léva utca 22.-
től Farkashalom utca 53.-ig.
Zsibárus utca V. Belváros. Lásd: Párizsi utca
zsibárus: a XVIII-XIX. században zsibárusok (hasz-
náltcikk-kereskedők) boltjai voltak az utcában.
Zsibói utca [22 A3, 34 Al] XII. Istenhegy (1925).
Istenhegyi út 79.-től a fogaskerekű vasútig.
A Trencséni utcától a fogaskerekűig lépcső.
647
Zsibó: helység Szilágy vármegyében. (Ma Románia:
Jibou.) Wesselényi Miklós születési helye. 1705-
ben Rákóczi Ferenc hadai itt szenvedtek vereséget,
1849. augusztus 25-én Kazinczy Lajos tábornok itt
tette le a fegyvert az orosz csapatok előtt.
Zsibvásár tér VIII. Józsefváros. Lásd: Teleki László
tér
zsibvásár, használt áruk piaca. 1953-ig volt itt.
Akkor elköltöztették előbb az Ecseri útra, majd
Kispest határára a Nagykőrösi útra, ahol ma is
működik.
Zsidó piac VI. Terézváros. Lásd: Deák Ferenc tér
Zsidó tér I. Vár. Lásd: B écsi kapu tér
Zsidó utca I. Vár. Lásd: Szent György utca
zsidó utca: itt laktak a IV Béla által letelepített zsi­
dók, akiket Nagy Lajos 1360-ban elüldözött, de
1365-ben visszahívott. Ekkor a mai Táncsics Mi­
hály utcában telepedtek le, amelyet szintén Zsidó
utcának neveztek el, a mai Szent György utcát ez­
után Régi Zsidó utcának nevezték.
Zsidó utca I. Vár. Lásd: Táncsics M ihály utca
zsidó utca: itt laktak a Nagy Lajos által 1365-ben
visszahívott zsidók, akiket 1360-ban elüldözött.
Korábbi lakhelyüket, a mai Szent György utcát
pedig ezután Régi Zsidó utcának nevezték.
Zsidó utca I. Víziváros. Lásd: Markovits Iván utca
Zsidó utca II. Újlak, III. Óbuda. Lásd: Lajos utca
zsidó: a XVIII. században sok zsidó lakott az utcá­
ban. Itt volt a zsinagóga is, amely más rendeltetés­
sel ma is áll.
Zsidó utca V. Belváros (1714), majd Plébánia utca,
Torony utca (1875).56 Lásd: Március 15. tér
Zsidó utca mahalle(szi) V Belváros. Lásd: Duna ut­
ca, Kígyó utca
Zsidó utca V. Belváros. Lásd: D una utca, Kígyó
utca
Zsigárd utca [26 A2] XTV. Alsórákos (1932).211 Mis­
kolci utca 45.-től Egressy út 208.-ig.
Zsigárd: helység Pozsony vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Zihárec.)
Zsigmond körút XIX. Wekerletelep. Lásd: Guten­
berg körút
Zsigmond köz [23 A2, 78 B2] II. Felhévíz (1902).
Árpád fejedelem útja 6.-tól Frankel Leó utca
29.-ig.
Zsigmond tér [23 A2, 78 Bl-2] II. Újlak (1900).
Szentháromság tér (1874), Dreifaltigkeits Platz
(1712), Ober Markt Platz vagy Markt Platz (1702).
Dara utca 1., Lajos utca 1. és 2., Bécsi út 1. és 2.,
Ürömi utca 1. és 2., Darázs utca 1., Frankel Leó
utca 114. és 63. között.
Zsigmond utca I. Vár. Lásd: Szent György utca
Zsigmond utca II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Frankel
Leó utca
Zsigmond utca [55 Bl] XVII. Rákoskert. A főváros
határán fut a Pesti úttól a Görömböly utcáig.
Zsilvölgy utca
Zsigmond király útja II. Felhévíz, Újlak. Lásd: Fran­
kel Leó utca
Luxemburgi Zsigmond (1368-1437): magyar király
(uralkodott: 1387-1437), német király (megvá­
lasztva 1410, megkoronázva 1414), cseh király
(1420), olasz király (1433), német-római csá­
szár (1433). Első felesége Mária királynő, Nagy
Lajos lánya volt; e házassága révén került a ma­
gyar trónra. Uralkodása első évei az oligarchákkal
szembeni harcokban teltek el. 1396-ban európai
lovas hadsereg élén keresztes hadjáratra indult
a törökök ellen, de Nikápolynál vereséget szen­
vedett. Számos hadjáratot vezetett a német trón
megszerzése érdekében. A hazai városokat kivételes
jogok megadásával állította maga mellé. 1414-ben
zsinatot hívott össze Konstanzba, ahol menlevele
ellenére megégették Húsz Jánost, és emiatt ki­
tört a huszita háború. 1428-ban Galambóc várát
ostromolta, de vereséget szenvedett a törököktől.
Budán, kedvelt városában új királyi palotát épített.
Zsigm ondy Vilmos utca [33 B2, 34 A2] XII. Far­
kasvölgy (1966). Bazin utca 2/a-tól Törökbálinti
út 15.-ig
Zsigmondy Vilmos (1821-1888): bányamérnök,
geológus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudo­
mányos Akadémia levelező tagja. 1848-1849-ben
Resicabánya vas- és acélüzemét Szlávy József segít­
ségével a szabadságharc szolgálatába állította, ami­
ért a bukás után bebörtönözték. 1860-ban Pestre
költözött. Artézi kutak fúrásával foglalkozott, és
ezzel nagy sikereket ért el az egész országban. Har­
kányban 1865-ben, a Margitszigeten 1866-1867-
ben fúrt kutat. Ez utóbbi látta el az Ybl Miklós ál­
tal épített Margit-fürdőt. 1868-ban a Városligetben
volt sikeres fúrása, erre települt a Széchenyi fürdő.
Ez a kút 970 m mély, és 74 °C hőmérsékletű vizet
ad. Zsigmondy a geotermikus kutatások úttörője
volt. A főváros törvényhatósági bizottságának tagja,
a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. A fran­
cia becsületrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Zsil utca [36 A2] IX. Ferencváros (1938). Előző­
leg: Kapisztrán utca (1872), Kapistran Gasse
(1860-as évek). Közraktár utca 20.-tól Lónyay
utca 35.-ig.
Zsil: lásd Zsil-völgy.
Zsilinszky utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szitás utca
Zsilinszky: a névadóról nincs adatunk; talán Baj-
csy-Zsilinszky.
Zsilip utca [16 A2-B1] IV. Népsziget, Újpest (1908
előtt). Váci út 42.-től Duna sor 1.-ig.
zsilip: az utca a Téli-kikötő zsilipjén megy át.
Zsilip utca [24 A 1-2, 80 A l] XIII. Vizafogó
(1897).210 Váci út 110.-től Visegrádi utca 111.-ig.
Zsilvölgy utca XX. Pesterzsébet (1932). Soroksá­
ri út 20.-nál nyíló zsákutca. Területrendezés miatt
megszűnt (1974).
Zsilvölgy utca
Zsilvölgy utca [73 Bl] XXIII. Soroksár (1974).
Pesterzsébeten megszűnt utca nevének újra fel-
használása. Akkor még egyazon kerülethez tar­
tozott a két városrész. Hunyadi utca 53.-tól
Házikert utcáig.
Zsilvölgyi út [61 A3] XXI. Királyerdő (1937).243
Kökörcsin utca 5.-től Damjanich János út 203.-ig.
Zsil-völgy: a Zsil folyó völgye Petrozsény (romá­
nul Petrosani) és Targu Jiu között. A folyó a Déli-
Kárpátokban ered és a Dunába ömlik. Román
neve: Jiu.
Zsindely utca [22 B2, 78 Al] II. Zöldmái (1954).
Előzőleg: 51. és 52. utca. Barlang utca 17.-től Fe-
renchegyi lépcsőig.
Zsineg utca [58 Bl] XXII. Budafok (1967). Előző­
leg: Gyopár utca (1930-as évek). Búzakalász utca
4.-től Háros utca 116.-ig.
zsineg: lásd: zsinór
Zsinór utca [24 Bl] XIII. Angyalföld (1992). Elő­
zőleg: Kelli utca (1964), Forgách utca egy része.
Béke utca 43.-tól Tatai utcai 76.-ig.
zsinór: sodrott, font vagy vert, zsinegszerú, de an­
nál rendszerint vastagabb és finomabb készítmény.
Az elnevezés a közeli Paszomány- és Zsinóráru-
gyárra utal, melyet a XX. század első évtizedében
privatizáltak, elkótyavetyéltek, s azután lebontottak.
Zsipfalva utca XVIII. Gloriett-telep.227 Lásd: Zsalu
utca
Zsipfalva: Zsip helység Gömör vármegyében. (Ma
Szlovákia: Zip.)
Zsira utca [64 Al] XVIII. Gloriett-telep (1981).228
Előzőleg: 609. utca. Szalafő utca 10.-től Fiume
utca 43.-ig.
Zsira: község Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Zsirai Miklós utca [7 B2] III. Békásmegyer (1979).
Víziorgona utcától Ezüsthegy utcáig.
Zsirai Miklós (1892-1955): nyelvész, egyetemi ta­
nár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag­
ja, igazgató tagja. Kossuth-díjas.
Zsíroshegyi út [12 A2-B3] II. Máriaremete (1964).
Előzőleg: Boldogasszony út (1922 előtt).168 Ör­
dögárok utca 86.-tól Ördögárok utca 200.-ig.
Zsíros-hegy: 424 méteres magaslat a Budai-hegyek­
ben.
Zsitva utca [16 Bl] IV. Üjpest (1928). Váci út 80.-
nál nyíló zsákutca.
Zsitva utca [52 A3] XVIII. Szemeretelep (1964).
Ruttka utca 3.-tól Érsekújvár utca 9.-ig.
Zsitva: a 100 km hosszú folyó a Nagy-Fátrából
ered és a Nyitrába ömlik. (Ma Szlovákia: Zitává.)
Zsitvay Leó utca V. Lipótváros. Lásd: Bihari János
utca
Zsitvay Leó (1841-1915): jogász, bíró, a budapesti
törvényszék másodelnöke, majd elnöke, később
kúriai tanácselnök.
Zsivaj utca [38 A2] X. Óhegy (1972). Harmat ut­
cától Ónodi közig.
648
Zsivora park [26 B3] XIV. Rákosfalva (1939).
Szentmihályi út 20,-nál.
Zsivora utca XIV. Rákosfalva. Lásd: Sarkantyú utca
Zsivora György utca XIV. Rákosfalva. Ond vezér
utca és Remény utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
Zsivora György (1804-1883): jogász, kúriai ta­
nácselnök, a Magyar Tudományos Akadémia leve­
lező tagja. 1848-ban a hétszemélyes tábla előadója.
A mai XIV. kerülethez tartozó rákosi mezőkön
mintaszerűen kezelt gazdasága volt. Vagyonának
egy részét a Magyar Tudományos Akadémiára
hagyta.
Zsófia utca [15 A-Bl] III. Mocsárosdúlő (1938).
Két részből áll. Szentendrei úttól 22 667 helyrajzi
számig.
Zsófia: III. Béla király leánya, aki II. Konrád né­
met király fiának jegyese volt, de kolostorba vo­
nult, és apácaként halt meg.31
Zsókavár utca [26 A-Bl] XV. Újpalota (1970).
Nyírpalota utca 45.-től Erdőkerülő utcáig.
Zsókavár. a hajdan itt állt Zsókavár nevű villáról.100
Zsoldos forduló [46 B3] XXII. Budafok (1930-as
évek). Pék utca 14.-nél nyíló zsákutca.
Zsoldos utca X. Laposdúlő (1900). Zách utca és
Pongrácz út között. Területrendezés miatt megszűnt
(1968).
Zsolna utca [22 A3, 34 Al] XII. Istenhegy (1929).
Matyó utca 2.-től a fogaskerekű vasútig; az Isten­
hegyi lépcsőtől zsákutca.
Zsolna utca XIX. Kispest.213 Lásd: Hárs utca
Zsolnai utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep.218 Lásd: D e­
rengő utca
Zsolnai utca [60 B2-1] XXI. Csepel-Kertváros
(1930).280 Szebeni út 111.-től Határ utca 66.-ig.
Zsolnai utca XXII. Budafok (1930-as évek). Előző­
leg: Kertész utca (1910-es évek). A Sólyom for­
duló és a Páfrány forduló között. Területrendezés
miatt megszűnt (1940-es évek).
Zsolna: helység Trencsén vármegyében. (Ma Szlo­
vákia: Zilina.) Német neve: Sillein.
Zsolnay Vilmos utca [25 Bl, 26 AI] XTV Alsórákos
Zsolnay Vilmos (1828-1900): keramikusművész.
1863-ban átvette bátyja pécsi agyagárugyárát.
Feltalálta a fagyálló pyrogránitot, amelyet épü­
letszobrászati díszként használnak azóta. Buda­
pesten számtalan épületen láthatók ilyenek. Ezen
a területen állt a Zsolnay-cég budapesti gyára,
amely nagyrészt szaniteráru gyártásával foglalko­
zott. Helyén egy kis lakótelep épült, és az építő
cég a kerületi önkormányzattal együtt úgy óhaj­
tott emléket állítani a gyárnak, hogy az ebből az
utcából nyíló utcának a Malomház utca nevet,
illetve a szomszédos utcának a Fajansz utca adta.
Zsolt utca [35 A2, 82 A-B3] I. Krisztinaváros
(1904). Aladár utca 11.-től Mészáros utca 56/b-ig.
Zsolt utca [51 Bl] XVIII. Erzsébettelep (1910-es
649
évek).222 Előzőleg: Kertész utca (1900-as évek).
Gyömrői út 66.-tól Hangár utcáig.
Zsoltár utca XI. Kelenföld. Lásd: Könyves György
utca
Zsolt fejedelem utca [12 A1-B2] II. Budaliget
(1938)197 Előzőleg: Örvény utca (1922 előtt). Hi­
mes utca 16.-tól a téglagyárig.
Zsolt, Solt vagy Zolta: Árpád fejedelem legkisebb
fia. Fejedelem 907-948 között.
Zsoltina köz XVII. Rákoskeresztúr (2005).
Zsoltina: a leyland ciprus szárazságtűrő, igénytelen
örökzöld. Gyorsan fejlődik, hazánk éghajlatán jól
fejlődő, bevált fajta!
Zsombék utca [39 A3] X. Újhegy (1961). Maglódi
úttól Mádi utcáig.
Zsombékos utca [62 A2] XXIII. Soroksár-Újtelep
(2005). Nyíl utcától Kertvárosi körútig.
zsombék: mocsárból, lápból, vizes területből ki­
emelkedő (alacsony) tömör növénycsoport, vagy
elhalt növényi részekből keletkezett kis halom.
Zsombékréti út XVI. Árpádföld, Cinkota. Lásd: Bu­
dapesti út
Zsombékrév. itteni dűlő neve.
Zsom bolyai utca [35 A3] XI. Kelenföld, Szent-
imreváros (1928). Diószegi út 38.-tól Kökörcsin
utca 3.-ig.
Zsombolya: helység Temes vármegyében. (Ma Ro­
mánia: Jimbolia.)
Z som bor utca [47 A2] XI. Kelenvölgy (1968).
Zsuzsanna utca
Előzőleg: Lomnic utca (1930). Fehérvári út
165/b-től Tétényi út 106.-ig.
zsombor: szoros, szárnyasán karéjos levelű, sárga,
keresztes virágú növény (nemzetség).
Zsukó utca [51 B3, 63 Bl] XVIII. Gloriett-telep
(1954).228 Cziffra György utca 47.-től Nemeske
utca 8.-ig.
Zsukó: helység Bereg vármegyében. (Ma Ukrajna
[Kárpátalja]: Zsukove.)
Zsurló köz [46 B2 (Zsu.)] XI. Kelenvölgy (1999).
Zsurló utca 19.-nél nyíló zsákutca.
Zsurló utca [46 B2] XI. Kelenvölgy (1953). Előző­
leg: Béke utca (1920-as évek). Kecskeméti József
utca 25.-től Kő virág sor 76.-ig.
zsurló: védett, spórákkal szaporodó, ízekre tago­
lódó, érdes tapintású gyom-, illetve gyógynövény.
Zsuzsanna sor [41 A3, 53 Al] XVII. Rákoshegy,
Rákoskeresztúr (1954). Előzőleg: 577. utca. Heli­
kopter utcától Magvető utca 39.-ig.
Zsuzsanna tér [53 Al] XVII. Rákoshegy (1953).
Előzőleg: Apponyi Albert tér (1946), gróf Ap-
ponyi Albert tér (1921), Piac tér (1910-es évek).
Zsuzsanna utca és Csík utca között.
Zsuzsanna utca [41 A3, 53 Al] XVII. Rákoshegy
(1953). Előzőleg: Erdélyi Lóránt utca (1920-as
évek), Ürge utca (1910-es évek). Lőrinci úttól
Zsuzsanna sor 13.-ig.
Zsuzsanna: a terület tulajdonosának feleségéről,
Podmaniczky Zsuzsannáról.
 S z á m n e v e s u tc á k
I. számú gyalogút XVII. Rákoskert. Lásd: Jamris-
ka Sám uel sétány
I. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: íjász utca
I. utca [41 B2 42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Fe­
rihegyi út 44.-től Liszt Ferenc utca 9.-ig.
I. utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-telep. Dózsa
György út 5-nél nyíló zsákutca.
II. dűlő III. Csúcshegy. Lásd: Vadóc utca
II. János Pál pápa tér VIII. Lásd: (II.) János Pál
pápa tér
II. Rákóczi Ferenc út XXI. Lásd: (II.) Rákóczi Fe­
renc út
II. számú gyalogút XVII. Rákoskert. Lásd: Podm a-
niczky János sétány
II. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Nyílvessző utca
II. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Ferihe­
gyi út 42.-től Liget sor 59.-ig.
II. utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-telep. Dózsa
György út 11.-től Törökbálint utca 19.-ig.
III. dűlő III. Csúcshegy. Lásd: M écsvirág utca
III. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Papucsvirág utca
III. utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Ferihegyi út 37.-től Liszt Ferenc utca 15.-ig.
III. utca [58 A3] XX. Baross Gábor-telep. Dózsa
György út 17-nél nyíló zsákutca
IV. dűlő III. Csúcshegy. Lásd: Örvös utca
IV. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Becő utca
IV. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Ferihe­
gyi út 38.-tól Liget sor 64.-ig.
IV. utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-telep. Dózsa
György utca 25.-től Szőlőműves utca 2.-ig.
V. dűlő III. Csúcshegy. Lásd: Vadászles utca
V. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Pajtás utca
V. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: írisz utca
V. utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Ferihegyi út 33.-tól Liszt Ferenc utca 21.-ig.
V. utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-telep. Dózsa
György út 37.-től Rózsakért utca 48.-ig.
VI. dűlő III. Csúcshegy. Lásd: Őzsuta utca
VI. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Vőlegény utca
VI. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Gyűszűvirág utca
VI. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Ferihe­
gyi út 34.-től Ároktő utca 2.-ig.
VI. utca [58 A3] XXII. Baross Gábor-telep. Dózsa
György út 45-nél nyíló zsákutca.
VII. dűlő III. Csúcshegy. Lásd: M enedékház utca
VII. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Cimbora utca
VII. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Csenkesz utca
VII. utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Ferihegyi út 29.-től Liszt Ferenc utca 25.-ig.
VII. utca [58 A3-2] XXII. Baross Gábor-telep. Dó­
zsa György út 49.-től Rózsakén utca 62.-ig.
VIII. utca XIII. Angyalföld. Lásd: M enyasszony
utca
VIII. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Bökényfoldi út,
Farkashalom utca
VIII. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Feri­
hegyi út 30.-tól Ároktő utca 6.-ig.
VIII. utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep. Dó­
zsa György utca 55.-től Rózsakén utca 70.-ig.
IX. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Kedves utca
IX. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Natasa utca, Tat­
jána utca
IX. utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Hősök tere 9.-től Liszt Ferenc utca 29.-ig.
IX. utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep. Dózsa
György út 59.-től Rózsakén utca 80.-ig.
X. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Kedves utca
X. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Ezerjó utca
X. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Hősök
tere 24.-től Ároktő utca 10.-ig.
X. utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep. Dózsa
György út 63.-tól Rózsakén utca 86.-ig.
XI. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Perjés utca
XI. utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Hősök tere 7.-től Liszt Ferenc utca 33.-ig.
XI. utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep. Dózsa
György út 69.-tól Bíbic utca 12.-ig.
XII. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Csinszka utca
XII. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Hősök
terétől Ároktő utca 14.-ig.
XII. utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep. Dó­
zsa György út 79.-től Ispiláng utca 10.-ig.
XIII. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Papír utca
XIII. utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Hősök tere 7-8.-tói Liszt Ferenc utca 36.-ig.
XIII. utca [57 B2, 58 A2] XXII. Baross Gábor-te­
lep. Dózsa György út 87.-től Ispiláng utca 18.-ig.
XIV. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Farkasbab utca
XIV. utca [ 42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Hő­
sök terétől Ároktő utca 18.-ig.
XIV. utca [57 B2, 58 A2] XXII. Baross Gábor-te­
lep. Dózsa György út 91.-től Ispiláng utca 26.-ig.
XV. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Farkasszőlő utca
XV. utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Ferihegyi út 21.-től Liszt Ferenc utca 41.-ig.
XV. utca [57 B2, 58 A2] XXII. Baross Gábor-te­
lep. Dózsa György út 95.-től Ispiláng utca 30.-ig.
XVI. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Farkasfa utca
XVI. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Feri­
hegyi út 22.-től Ároktő utca 22.-ig.
XVI. utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep. XI.
utca 36.-tól XV. utca 35.-ig.
XVII. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Farkasfog utca
651
X V II. utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Ferihegyi út 17/b.-től Liszt Ferenc utca 45.-ig.
X V I I . utca [58 A2] XXII. Baross Gábor-telep. XVI.
utca 17.-től Bíbic utca 24.-ig.
XVIII. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Farkashalom
utca
X V III. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Fe­
rihegyi út 18.-tól Ároktő utca 26.-ig.
X I X . utca [41 B2, 42 A2] XVII. Rákosliget (1896).
Ferihegyi út 13.-tól Gózon Gyula utcáig, onnan
zsákutca.
XX. utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Ferihe­
gyi út 14/a-tól Ároktő utca 30.-ig.
X X I . utca [41 Bl, 42 Al-2] XVII. Rákosliget (1896).
Ferihegyi út 9.-től Gózon Gyula utcáig, onnan
zsákutca.
X X I I . utca [42 A2] XVII. Rákosliget (1896). Feri­
hegyi út 10.-től Ároktő utca 34.-ig.
X X I I I . utca [42 Al-2] XVII. Rákosliget (1896).
Ferihegyi út 5.-től Gózon Gyula utcáig, onnan
zsákutca.
X X I V . utca [42 Al] XVII. Rákosliget (1896). Feri­
hegyi út 6.-tól Ároktő utca 38.-ig.
X X V . utca [42 Al] XVII. Rákosliget (1896). Feri­
hegyi út 1.-től Gózon Gyula utcáig, tovább zsák­
utca.
X X V I . utca [42 Al] XVII. Rákosliget (1896).
Ároktő utca 1.-től Gózon Gyula utcáig, tovább
zsákutca.
X X V I I . utca [42 Al] XVII. Rákosliget (1896).
Ároktő utca 52.-től Gózon Gyula utcáig, tovább
zsákutca.
X V I I I . utca [42 Al] XVII. Rákosliget (1896).
XIX. utca és XXV utca között
X X I X . utca [42 Al] XVII. Rákosliget (1896).
XXVII. utca 9.-től Ároktő utca 58.-ig.
X X X . utca [42 Al] XVII. Rákosliget 1896). XXVI.
utca 32.-től Ároktő utcáig
XXXI. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Újszász utca
XXXII. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Zsenge utca
XXXIII. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Lepkevirág
utca
XXXIV utca XVI. Mátyásföld. Lásd: N ebántsvi-
rág utca
XXXV. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Zselic utca
XXXVI. utca XI. Pösingermajor. Lásd: Irhás köz
21. utca IV. Káposztásmegyer. Lásd: Sárpatak utca
22. utca IV. Káposztásmegyer. Lásd: Tófalva utca
23. utca IV. Káposztásmegyer. Lásd: Székes utca
24. utca IV Káposztásmegyer. Lásd: Hargita utca
25. utca IV. Káposztásmegyer. Lásd: Székpatak
utca
26. utca IV. Káposztásmegyer. Lásd: C síkszent-
iván utca
27. utca IV. Káposztásmegyer. Lásd: Csíksomlyó
utca
91. köz
28. utca IV. Káposztásmegyer. Lásd: Korond utca
36. utca II. Csatárka, Pálvölgy. Lásd: Zöld kő utca
37. utca II. Csatárka, Pálvölgy. Lásd: Zöldkert utca
38. utca II. Csatárka. Lásd: Zöld lom b utca
39. utca II. Szemlőhegy. Lásd: Csejtei köz
40. utca II. Vérhalom. Lásd: Törökvész lejtő
41. utca II. Törökvész. Lásd: Balogh Ádám köz
42. utca II. Kurucles. Lásd: Fekete István utca
43. köz II. Vérhalom. Lásd: Gábor Áron köz
44. utca XI. Kelenföld. Lásd: Hauszm ann Alajos
utca
45. utca VIII. Józsefváros. Lásd: Gázláng utca
46. utca VIII. Kerepesdűlő. Lásd: T isztes utca
47. utca VIII. Kerepesdűlő. Lásd: Önkéntes utca
48. utca VIII. Kerepesdűlő. Lásd: Osztály utca
49. utca VIII. Kerepesdűlő. Lásd: Strázsa utca
51. utca II. Zöldmái. Lásd: Zsindely utca
52. utca II. Zöldmái. Lásd: Zsindely utca
53. utca II. Zöldmái. Lásd: Zuhany utca
54. utca II. Vérhalom. Lásd: Őzgida utca
55. utca II. Vérhalom Lásd: Őzgida köz
56. utca XI. Pösingermajor. Lásd: Irhás köz
57. utca XI. Pösingermajor. Lásd: Ördögorom út
58. utca XI. Pösingermajor. Lásd: Rupphegyi út
59. utca XI. Pösingermajor. Lásd: Spanyolrét út
62. utca XI. Pösingermajor. Lásd: Ördögorom lejtő
63. utca XI. Sasad. Lásd: Törökbálinti köz
64. utca XI. Sasad. Lásd: Eper köz
65. utca XI. Sasad. Lásd: Botfalu köz
66. utca XI. Kelenföld. Lásd: Lecke utca
67. utca XI. Sashegy. Lásd: Muskotály köz
68. utca XI. Sasad. Lásd: Oltvány utca
69. utca XI. Kelenföld. Bartók Béla út és Hamzsa-
bégi út között Területrendezés miatt megszűnt.
70. utca XI. Kelenföld. Lásd: Galvani utca
71. utca XI. Kelenföld. Lásd: Than Károly köz
72. utca XI. Péterhegy. Lásd: Péterhegyi köz
73. utca XI. Sasad. Lásd: Ram ocsa utca
74. utca XI. Gazdagrét, Sasad. Lásd: Rétköz utca
75. utca XI. Sasad. Lásd: Sasadi köz
76. utca III. Filatorigát. Lásd: Filatori köz
77. utca III. Filatorigát. Lásd: Fehérítőgyár utca
78. utca III. Rómaifürdő. Lásd: Lőpormalom utca
79. utca III. Aranyhegy Lásd: Aranyhegyi lejtő
80. utca III. Aranyhegy. Lásd: Aranyvölgy utca
81. utca III. Mocsárosdűlő. Lásd: Rozália utca
82. utca III. Mocsárosdűlő. Lásd: Gladiátor utca
83. utca III. Mocsárosdűlő. Lásd: Aranyalma utca
84. utca III. Mocsárosdűlő. Lásd: Ringató utca
85. utca III. Mocsáros. Lásd: Nádszál utca
86. utca III. Csúcshegy, Solymárvölgy. Lásd: Soly­
márvölgyi út
87. utca III. Csúcshegy. Lásd: Csúcshegyi út
88. utca III. Testvérhegy. Lásd: D om oszló köz
89. utca III. Testvérhegy. Lásd: Kékfestő utca
90. utca III. Testvérhegy. Lásd: Testvérhegyi lejtő
91. köz XII. Kútvölgy. Lásd: Rőzse köz
92. utca
92. utca XII. Németvölgy. Lásd: Szánkó utca
93. utca XII. Széchenyihegy. Lásd: Golfpálya út
94. utca XII. Svábhegy. Lásd: Őzike köz
95. utca XII. Magasát. Lásd: Lidérc köz
96. utca XII. Magasát. Lásd: Oltvány köz
97. utca XII. Budakeszierdő. Lásd: Szanatórium
utca
98. utca XII. Kátvölgy. Lásd: Patkó köz
112. utca XIII. Angyalföld. Máglya utca 17,-nél nyí­
ló zsákutca Területrendezés miatt megszűnt.
113. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Övezet utca
114. utca XIII. Lásd: Pontos utca. A Béke utca és a
Nővér utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
115. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Rajzoló utca
116. utca XIII. Vizafogó. Lásd: Csuka utca
117. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Kárász utca
119. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Bárka utca
120. utca XIV. Alsórákos Lásd: Káka utca
121. utca XIII. Angyalföld. Madarász Viktor utca és
Tömöri utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
122. utca XIII. Angyalföld. Madarász Viktor utca és
Tömöri utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
123. köz XIV Alsórákos. Lásd: Paskál köz
123. utca XIV Alsórákos. Lásd: Ajka utca
124. utca XIV. Alsórákos. Lásd: Alm ádi utca
125. utca XIV. Alsórákos. Vezér utca 143-145. és
Szentmihályi út 144. között. Területrendezés miatt
megszűnt.
126. utca XIV Nagyzugló. Lásd: Padlizsán utca
127. utca XIV Nagyzugló. Lásd: Bolgárkerék utca
128. utca XIV Nagyzugló. Padlizsán utca és Örs ve­
zér tere között. Területrendezés miatt megszűnt.
129. utca XIV. Nagyzugló. Lásd: Bolgárkertész
utca
130. utca XIV. Rákosfalva. 132. utca és Füredi utca
között. Területrendezés miatt megszűnt.
131. utca XIV. Rákosfalva. Rátót utca és Füredi ut­
ca között. Területrendezés miatt megszűnt.
132. utca XIV. Rákosfalva. Gvadányi utca és 130.
utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
133. köz XIV. Törökőr. Lásd: E m m a köz
135. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: D om bhát
utca
136. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Vadszőlő
utca
137. utca IX. Ferencváros. Lásd: Fehér Holló utca
138. utca X. Újhegy. Lásd: Kovakő utca
139. utca X. Újhegy. Lásd: Bazalt utca
140. utca X. Újhegy. Lásd: Andezit utca
141. utca X. Újhegy. Lásd: D olom it utca
142. utca X. Ligettelek. Lásd: Albertirsai köz
143. utca X. Ligettelek. Lásd: Fehér köz
144. utca X. Óhegy. Lásd: Albert Camus utca
145. köz X. Óhegy. Lásd: Előd köz
146. köz X. Óhegy. Lásd: Kőér köz
147. utca X. Óhegy. Lásd: Óhegyi köz
148. utca X. Felsőrákos. Lásd: Hatház utca
652
149. utca X. Óhegy. Lásd: Lámpagyár utca
150. utca X. Gyárdülő. Lásd: Üllői köz
151. utca X. Gyárdülő. Lásd: Zágrábi köz
152. utca X. Gyárdülő. Lásd: Somfa köz
153. utca X. Újhegy. Lásd: Ökrös köz
154. utca X. Újhegy. Lásd: Ökrös utca
155. utca X. Újhegy. Lásd: Serpenyő köz
156. utca X. Újhegy. Lásd: Serpenyő utca
157. utca X. Újhegy. Lásd: Korányi Frigyes utca
158. utca X. Téglagyárdűlő. Lásd: Olaj utca
158. utca X. Téglagyárdűlő. Téglavető utca és Al-
gyógyi utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
160. utca X. Felsőrákos Lásd: N agyicce utca
161. utca X. Óhegy Lásd: Téglavető köz
162. utca X. Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros.
Lásd: Tarkarét utca
163. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Zöld pálya
utca
164. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Hárslevelű
utca
165. utca X. Laposdűlő. Lásd: Gyöngyike utca
166. utca X. Laposdűlő. Lásd: Zách sor
167. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Vörösfenyő
utca
168. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Legényró­
zsa utca
169. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Szellőrózsa
utca
170. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Lángvirág
utca
171. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Bársony­
virág utca
172. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Rézvirág
utca
173. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Köszméte
utca
174. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Borsika
utca
175. utca X. Kőbánya-Kertváros. Lásd: Bojtocska
utca
176. utca III. Csillaghegy. Lásd: Őrtorony utca
177. utca III. Csillaghegy. Lásd: Vízvezeték utca
178. utca III. Csillaghegy. Lásd: Zöld utca
179. utca III. Csillaghegy. Lásd: Család utca
180. utca III. Csillaghegy. Lásd: Iszap utca
181. utca III. Csillaghegy. Lásd: Pendítő köz
182. utca III. Békásmegyer. Lásd: Hegyláb utca
183. utca III. Csillaghegy. Lásd: Palló köz
184. utca III. Csillaghegy. Lásd: Hasáb köz
185. utca III. Mocsárosdűlő. Lásd: Ingovány utca
186. utca III. Táborhegy. Lásd: Labore köz
191. utca III. Táborhegy Lásd: Ér utca
192. utca III. Táborhegy, Testvérhegy Lásd: Üde
utca
193. utca III. Csillaghegy. Lásd: Észak utca
202. utca II. Széphalom. Lásd: Muhar utca
203. utca II. Széphalom. Lásd: Aszú utca
653
204. utca II. Széphalom. Lásd: Szam orodni utca
205. utca II. Széphalom. Lásd: Kövidinka utca
206. utca II. Széphalom. Lásd: Kadarka utca
207. utca II. Széphalom. Lásd: Párás utca
208. utca II. Hársakalja. Lásd: Fejsze utca
209. utca II. Remetekertváros, Széphalom. Lásd:
P inceszer utca
210. utca II. Széphalom. Lásd: Len utca
211. utca II. Széphalom. Lásd: N oém i utca
212. utca II. Széphalom.Lásd: Kőrózsa utca
213. utca II. Széphalom. Lásd: Sóvirág utca
214. utca II. Széphalom.Lásd: Kevélyhegyi utca
215. utca II. Pesthidegkút-Ófalu. Lásd: M észégető
utca
216. utca II. Erzsébetliget, Gercse. Lásd: Szirt utca
217. utca II. Adyliget. Lásd: Kútfoldi utca
218. utca II. Gercse III. Csúcshegy, Hármashatár-
hegy Lásd: Jánosbogár utca
219. utca II. Pesthidegkút-Ofalu. Lásd: M alom ­
csárda utca
220. utca II. Budaliget. Lásd: Sólyom völgy utca
221. utca II. Gercse, Pesthidegkút-Ófalu Lásd: H i­
deg utca
222. utca II. Máriaremete. Lásd: Véka utca
223. utca II. Budaliget. Lásd: D íszfű utca
227. utca XI. Albertfalva. Lásd: Tóth Ágoston utca
246. utca II. Pesthidegkút-Ófalu. Lásd: Emelkedő
utca
248. utca II. Pálvölgy. Lásd: Turista út
249. köz II. Csatárka, Pálvölgy. Lásd: Szalamandra
köz
249. utca II. Csatárka, Pálvölgy. Lásd: Szalam and­
ra út
250. utca [33 B3] XI. Pösingermajor. Törökbálinti
úttól Rupphegyi útig.
251. utca XI. Pösingermajor. Lásd: Rupphegyi köz
258. utca XI. Sasad. Lásd: Ratkóc utca
276. utca XI. Albertfalva. Lásd: Károly Iréneusz
József utca
277. utca XI. Albertfalva. Lásd: Tóth Ágoston utca
278. tér XI. Albertfalva. Lásd: Arany D ániel tér
279. utca XI. Albertfalva. Lásd: Kármán Tódor
utca
280. utca XI. Albertfalva. Lásd: Makó Pál utca
281. utca XI. Albertfalva. Lásd: Segner János utca
282. utca XI. Albertfalva. Lásd: Bodola Lajos utca
283. utca XI. Albertfalva. Lásd: Sipos Pál utca
284. utca XI. Albertfalva. Lásd: Szerelm ey Mik­
lós utca
345. utca XV. Rákospalota. Lásd: Belső köz
346. utca IV. Újpest. Attila utcától Bethlen utcáig.
Hozzácsatolva a Perényi Zsigmond utcához.
347. utca IV. Újpest. Lásd: Labdarúgó utca
348. utca IV. Újpest. Lásd: Labdaverő utca
348. utca IV. Újpest. Lásd: Labdaverő utca
349. utca IV. Újpest. Hozzácsatolva a Mildenberger
utcához.
506. utca
351. utca XV. Rákospalota. Lásd: Páskomdűlő út
352. utca XV. Rákospalota. Lásd: Páskomkert utca
353. utca XV. Rákospalota. Lásd: Páskomliget utca
354. utca XV. Rákospalota. Lásd: B első köz
355. utca XV. Rákospalota. Lásd: Kösd utca
411. utca XVI. Árpádföld. Lásd: T im ur utca
412. utca XVI. Árpádföld. Lásd: Berdő utca
413. utca XVI. Árpádföld. Lásd: Vecseház utca
414. utca XVI. Árpádföld. Lásd: P aradicsom u t­
ca
415. utca XVI. Árpádföld. Lásd: Hangos utca
416. utca XVI. Rákosszentmihály. Nyitra utcából
nyílt. Területrendezés miatt megszűnt.
417. utca XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Hársfavi­
rág utca
418. utca XVI. Rákosszentmihály. József utca és János
utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
419. utca XVI. Rákosszentmihály. Rigó utcából nyílt.
Területrendezés miatt megszűnt.
420. utca XVI. Rákosszentmihály. Thököly utca és
Bercsényi utca között. Területrendezés miatt meg­
szűnt.
421. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Verőce köz
422. utca XVT. Mátyásföld. Léva utca és íjász utca
között. Lásd: Zsenge utca
423. utca XVI. Mátyásföld. Léva utca és íjász utca
között. Lásd: Zselic utca
424. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Lőpor utca
425. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Töltény utca
426. utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Bátony utca
427. utca XVI. Mátyásföld. Szent István utca és
Arany János utca között. Területrendezés miatt
megszűnt.
428. utca XVI. Mátyásföld. Újszász utca és Árpád
utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
430. utca XVI. Cinkota. Lásd: Locsoló utca
431. utca XVI. Cinkota. Lásd: Bóbitás utca
432. utca XVI. Cinkota. Lásd: Csobaj utca
433. utca XVI. Cinkota. Lásd: Szárnyaskerék út
434. utca XVI. Cinkota. Lásd: M eszes utca
436. utca XVI. Cinkota. Lásd: Sim ongáti köz
438. utca XVI. Cinkota. Lásd: Caprera utca
442. utca XVI. Sashalom. Lásd: Karát utca
500. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 545. utca
7.-től 545. utca 21.-ig.
501. utca [40 B2] XVII. Akadémiaújtelep. 526. utca
1. -től 525. tér 36.-ig.
502. sor [40 B2, 41 A2] XVII. Akadémiaújtelep.
501. utca 2.-től 511. utca 1.-ig.
503. utca [40 B2] XVII. Akadémiaújtelep. 502. sor
2. -től 506. utca 25.-ig
504. utca [40 B2] XVII. Akadémiaújtelep. 502. sor
7.-től 501. utca 20.-ig.
505 utca [40 B2] XVII. Akadémiaújtelep. 502. sor
10.-től 503. utca 14.-ig.
506. utca [40 B2] XVII. Akadémiaújtelep. 502. sor
13.-tól 525. tér 5.-ig.
507. utca
507. utca [40 B2, 41 A2] XVII. Akadémiaújtelep.
502. sor 16.-tól 514. utca 6.-ig.
508. utca [40 B2, 41 A2] XVII. Akadémiaújtelep.
502. sor 19.-től 514. utca 12.-ig.
509. utca [41 A2] XVII. Akadémiaújtelep. 502. sor
22.-től 515. utca 18.-ig.
510. utca [41 A2] XVII. Akadémiaújtelep. 502. sor
25..-tői 514. utca 24.-ig.
511. utca [41 A2] XVII. Akadémiaújtelep. 502. sor
28.-tól 513. utca 3.-ig.
512. utca [41 A2] XVII. Akadémiaújtelep. 502. sor
31.-től 515. utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
513. utca [41 A3-2] XVII. Akadémiaújtelep. Pesti
út 7/b-től 524. utca 48.-ig.
514. utca [40 B2, 41 A2] XVII. Akadémiaújtelep.
506. utca 28.-tól 511. utca 13.-ig.
515. utca [40 B2, 41 A2] XVII. Akadémiaújtelep.
525. tér 11.-től 520. utca 1.-ig.
516. utca [40 B3, 41 A3] XVII. Akadémiaújtelep.
525. tér 15.-től 513. utca 13.-ig.
517. utca [40 B3, 41 A3] XVII. Akadémiaújtelep.
516. utca 6.-tól 523. sor 5.-ig.
518. utca [40 B3, 41 A3] XVII. Akadémiaújtelep.
516. utca 3.-tól 523. sor 33.-ig.
519. utca [40 B3, 41 A3] XVII. Akadémiaújtelep.
517. utca 5.-től 518. utca 6.-ig.
520. utca [40 B3, 41 A3-2] XVII. Akadémiaújte­
lep. 515. utca 27.-től 524. utca 22.-ig.
521. utca [41 A3] XVII. Akadémiaújtelep. 511. utca
15.-től 518. utca 14.-ig.
522. utca [41 A3] XVII. Akadémiaújtelep. 511. utca
19.-től 518. utca 18.-ig.
523. sor [41 A3-2] XVII. Akadémiaújtelep. 515. ut­
ca 49.-től 524. utca 42.-ig.
524. utca [40 B3, 41 A3] XVII. Akadémiaújtelep.
525. tér 19.-től 545. út 74.-ig.
525. té r [40 B3-2] XVII. Akadémiaújtelep. 501.
utca, 506. utca, 515. utca, 516. utca, 524. utca,
538. utca, 530. utca és 528. utca között.
526. sor [40 B3-2] XVII. Akadémiaújtelep. 501. ut­
ca 1.-től 545. utca 1.-ig.
527. utca [40 B2] XVII. Akadémiaújtelep. 526. sor
3.-tól 528. utca 22.-ig.
528. utca [40 B2] XVII. Akadémiaújtelep. 526. sor
13.-tól 525. tér 32.-ig.
529. utca [40 B3-2] XVII. Akadémiaújtelep. 526.
sor 23.-tól 528. utca 23.-ig.
530. utca [40 B3-2] XVII. Akadémiaújtelep. 545.
út 2.-től 525. tér 28.-ig.
531. utca [40 B2] XVII. Akadémiaújtelep. 527. utca
3.-tól 529. utca 6.-ig.
532. utca [40 B3-2] XVII. Akadémiaújtelep. 501.
utca 13.-tól 530. utca 14.-ig.
533. utca [40 B2, 41 A2] XVII. Akadémiaújtelep.
527. utca 13.-tól 529. utca 16.-ig.
534. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 545. út
8.-tól 538. utca 5.-ig.
654
535. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 530. utca
25.-től 545. út 16.-ig.
536. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 534. utca
19.-től 545. út 22.-ig.
537. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 534. utca
23. -tól 545. út 28.-ig.
538. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 525. tér
24. -től 545. út 34-ig.
539. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 544. utca
5. -től 545. út 40.-ig.
540. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 544. utca
9.-től 545. út 46.-ig.
541. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 524. utca
15.-től 545. út 52.-ig.
542. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 544. utca
19.-től 545. út 58.-ig.
543. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 524. utca
33.-tól 545. út 64.-ig.
544. utca [40 B3] XVII. Akadémiaújtelep. 538. utca
6. -tól 543. utca 3.-ig.
545. utca [40 B3, 41 A3] XVII. Akadémiaújtelep.
526. utca 27.-től 523. utca 55.-ig.
546. utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Dom aszék
utca
547. utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Napkelet köz
548. utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Hűvös utca
549. utca XVII. Rákoshegy Lásd: Sülysápi utca
550. utca XVII. Rákoshegy Lásd: Kerülő utca
551. utca XVII. Rákoshegy Lásd: Katlan utca
552. utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Göröngyös
utca
553. utca XVII. Rákoshegy Lásd: Erdőkürt utca
554. utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Kistanya
utca
555. utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Sági utca
556. utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Tápiógyör-
gye utca
557. utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Tápiósüly
utca
558. utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Orgoványi utca
559. köz XVII. Rákoshegy. Lásd: Flamingó köz
559. utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Nagyhangács
utca
560. utca XVII. Rákoshegy, XVIII. Bélatelep, Feri­
hegy. Lásd: B élatelepi út, Csévéző utca
560. utca XVII. Rákoshegy, XVIII. Bélatelep, Feri­
hegy. Lásd: Csévéző utca
561. utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Nagyhangács köz
575. utca XVII. Rákoshegy. A MÁV vonala és a Bá­
nya park között. Lásd: Kodolányi János tér.
576. utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Bakter utca
577. utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Zsuzsanna sor
578. utca XVII. Madárdomb, Rákoshegy. Széchenyi
utca és a Flamingó köz között. Területrendezés mi­
att megszűnt.
579. köz XVII. Madárhegy, Rákoshegy, Rákoske­
resztúr. Lásd: Flam ingó köz
655
580. utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: Jérce utca
586. utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Csordakút út
586. utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Csordáskút ut­
ca
600. utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Szakály utca
601. utca XVIII. Rendessytelep. Üllői út 362.-től
Gyulai Pál utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
602. utca XVIII. Ferihegy. Lásd: Batár utca
603. utca XVIII. Ferihegy. Lásd: Billentyű utca
604. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Regöly utca
605. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Márfa utca
606. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Bököny utca
607. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Szalafő utca
608. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Kisasszony-
fa utca
609. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Zsira utca
610. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Pátyod utca
611. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Gádoros utca
612. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Jakabháza
utca
613. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Lászlófalva
utca
614. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Lakitelek
utca
615. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: N em eske
utca
616. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Mályinka
utca
617. utca XVIII. Gloriett-telep. Rákóczi utca és Mé­
ta utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
618. utca XVIII. Gloriett-telep. 617. utcából induló
zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
619. utca XVIII. Lónyaytelep. Lásd: Csörötnek
utca .
620. utca XVIII. Lónyaytelep. Teleki utca 61.-től
Gyöngyvirág utca 40/a-ig.
621. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Bánfa utca
622. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Bánfa utca
625. utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd: Som ­
berek sor
628. utca XVIII. Erzsébettelep. Lásd: Alpár köz
629. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Nagy­
dobos utca
630. utca. XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Ohu-
ta utca
631. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Ved­
res Márk utca
632. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Za-
láta utca
633. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Drá-
vacsehi utca
634. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: W itt-
m ann Viktor utca
635. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Kol-
bányi Géza utca
636. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Drá-
vafok utca
803. utca
637. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Bere-
m end utca
638. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Két-
újfalu utca
639. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Eger­
ág utca
640. utca XVIII. Halmierdő, Szent Imre-kertváros.
Lásd: Flór Ferenc utca
641. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd:
Gyöngyfa utca
643. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: Ke-
verm es utca
645. utca XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: H í-
m esháza utca
649. tér XVIII. Szent Imre-kertváros. Lásd: B ab­
arc tér
650. utcától 675. utcáig a megszűnt Állami lakóte­
lepen voltak az utcák. XVIII. Liptáktelep.
676. utca XVIII. Szent Lőrinc-telep. Lásd: Est utca
683. utca XVIII. Gloriett-telep. Lásd: Vaskút utca
700. utca XX. Pestszentrzsébet-Szabótelep. Pölten-
berg utcából nyíló zsákutca. Területrendezés miatt
megszűnt.
701. utca XX. Soroksár-Újtelep. Lásd: Kertes utca
702. utca XX. Soroksár-Újtelep. Lásd: Nevelő utca
703. utca XX. Soroksár-Újtelep. Lásd: Apró utca
740. utca XX. Gubacsipuszta. Lásd: Orsolya utca
741. utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tömlős utca
743. köz XXIII. Soroksár. Lásd: Vágó köz
761. utca XXI. Gyártelep. Lásd: Mag utca
762. utca XXI. Gyártelep. Lásd: Vas Gereben köz
765. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Krizantém utca
771. tér XXI. Királymajor. Lásd: Barcs tér
772. utca XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: Makád utca
773. utca XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: H alászte­
lek utca
774. utca XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: Szigetbe­
cse utca
775. utca XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: Szigetha­
lom utca
776. utca XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: Szigetúj­
falu utca
777. utca XXI. Csepel-Kertváros. Lásd: Dabas utca
778. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Szabadság köz
779. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Merkúr utca
780. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Vénusz utca
781. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Űrhajós utca
782. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Mars utca
783. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Jupiter utca
784. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Orion utca
785. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Plútó utca
786. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Tejút utca
787. utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Rakéta utca
801. utca XXII. Budafok. Sárkány utcától Kanyar­
gó utcáig. Területrendezés miatt megszűnt.
802. utca XXII. Budafok. Lásd: Nektár utca
803. utca XXII. Budatétény. Lásd: Leveles utca
804. utca
804. utca XXII. Budatétény. Lásd: Nebuló utca
805. utca XXII. Budatétény. Lásd: Kistétény. köz
806. utca XXII. Budatétény. Rákóczi út és 807. utca
között. Területrendezés miatt megszűnt.
807. utca XXII. Budatétény. Gyula vezér utcánál.
Területrendezés miatt megszűnt.
808. utca XXII. Budatétény. Nem épült ki.
809. utca XXII. Budatétény. Lásd: Klauzál Gábor
utca
810. utca XXII. Baross Gábor-telep., Budatétény.
Lásd: Bíbic utca
811. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kövesföld utca
812. utca XXII. Nagytétény.Lásd: Kőtörő utca
813. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Rakodó utca
814. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Füstike utca
815. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Termő utca
816. utca XXII. Nagytétény.Lásd: Kunyhó utca
817. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Bankó utca
818. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Libertás utca
819. utca XXII. Nagytétény. Lásd: D énár utca
820. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Dukát utca
821. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Peták utca
822. utca XXII. Nagytétény. Lásd: C súcs utca
823. utca XXII. Nagytétény. Lásd: M áriás utca
824. utca XXII. Nagytétény.Lásd: Fennsík utca
825. út XXII. Nagytétény. Lásd: Kakukkhegyi út
826. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Ezüstgaras utca
827. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Szakiskola utca
828. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Sipka utca
829. utca XXII. Nagytétény. Lásd: D ézsm a utca
830. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Aranyhegyi utca
831. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kanyar utca
832. utca XXII. Nagytétény. Lásd: D iósd i utca
833. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Barackos út
834. utca XXII. Nagytétény. Harangozó utcától a
főváros határáig. Területrendezés miatt megszűnt.
835. utca XXII. Nagytétény. Lásd: D űlő utca
836. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Campona utca
837. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Pohár utca
838. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Váza utca
839. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Vegyszer utca
840. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kölönte utca
841. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Őszirózsa utca
842. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Tim föld utca
843. utca XXII. Nagytétény.Lásd: Kakukkfű utca
844. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Ánizs utca
845. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Tarkagéb utca
846. utca XXII. Nagytétény. Nagytétény.i út és a
MÁV pécsi vonala között. Területrendezés miatt
megszűnt
847. utca XXII. Nagytétény. Nagytétényi út és a
MÁV pécsi vonala között. Területrendezés miatt
megszűnt
848. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Kardvirág utca
850. utca XXII. Budatétény, Nagytétény. Lásd: N ö­
vény utca
851. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Dunafürdő utca
656
852. utca XXII. Baross Gábor-telep. Lásd: Vadlúd
utca
853. utca XXII. Baross Gábor-telep. Lásd: V. utca
854. utca XXII. Budatétény. Lásd: Királyka utca
855. utca XXII. Budatétény. Lásd: Hanna utca
856. utca XXII. Baross Gábor-telep. Lásd: Kacor
utca
857. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Zászlóvivő utca
858. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Tűzmester utca
859. utca XXII. Budatétény. Lásd: Süvöltő utca
860. utca XXII. Budatétény. Lásd: Kenderike utca
862. utca XXII. Budatétény. Lásd: Márta utca
863. utca XXII. Budatétény. Lásd: B arátcinege
utca
864. utca. XXII. Budatétény. Lásd: Lídia utca
865. utca XXII. Budatétény. Lásd: Elza utca
866. utca XXII. Budafok. Lásd: Falka utca
867. utca XXII. Budafok. Lásd: Játék utca
868. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Virágoskert utca
869. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Iluska utca
870. utca XXII. Budafokon Lásd: Naprét utca,
Pásztorlány utca, Nagytétényben Lásd: Füty-
työs utca
871. utca XXII. Baross Gábor-telep. Lásd: Szőlő­
m űves utca
872. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Hajóm alom
utca, Bucó utca
873. utcától 899. utcáig XXII. a kerület részére vol­
tak a sorszámok kiosztva, amelyek nem mindegyi­
két használták fel.
874. utca XXII. Budatétény. Lásd: Nótafa utca
875. utca XXII. Budafok. Lásd: Bencés utca
877. utca XXII. Budafok. Lásd: Gerinc utca
878. utca XXII. Budafok. Lásd: Kocsola utca
879. utca XXII. Budafok. Tompa utcából nyíló
zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt.
880. utca XXII. Budafok. Lásd: Zuzmó utca
881. utca XXII. Budafok. Lásd: Vessző utca
882. utca XXII. Budafok. Lásd: Kötélverő utca
883. utca XXII. Budafok. Lásd: Kötélgyártó utca
884. utca XXII. Budafok. Lásd: Bérkocsi utca,
Gyűrű utca
887. utca. XXII. Baross Gábor-telep, Nagytétény.
Lásd: M inta utca
888. utca XXII. Budatétény. Húr utcától indult
zsákutca. Területrendezés miatt megszűnt;
889. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Sík utca
890. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Viharvédő utca
891. utca XXII. Nagytétény. Lásd: Ón utca
892. utca XXII. Budatétény. Lásd: Táró utca
901. utca IX. Ferencváros. Lásd: Hajóállomás utca
903. utca IX. József Attila-lakótelep. Lásd: Pöttyös
utca
903. utca XIV. Törökőr. Lásd: Egressy köz
904. utca IX. József Attila-lakótelep. Lásd: D ési
Huber utca
904. utca XIV. Törökőr. Lásd: Félhold utca
657
905. utca IX. Ferencváros. Lásd: Réce utca
905. utca XIV. Alsórákos. Lásd: Újvidék sétány
906. utca XIV. Törökőr. Lásd: Táborhely utca
907. utca XIV. Törökőr .Lásd: Handzsár utca
908. utca XIV. Törökőr. Lásd: Újvidék sétány
909. utca XIV. Alsórákos. Lásd: P askál-m alom
utca
910. utca XIV. Alsórákos. Lásd: Szihalom utca
912. köz XIV. Alsórákos. Lásd: Kála utca
914. utca XIII. Angyalföld. Lásd: Arasz utca
915. utca XIII. Vizafogó. Lásd: Bodor utca
916. utca XIII. Vizafogó. Lásd: Jakab József utca
925. utca XIV. Alsórákos. Lásd: Szederkény utca
926. utca XIV Nagyzugló. Lásd: Bagolyvár utca
927. utca XIV. Nagyzugló. Mogyoródi út és az Eg-
ressy út között. Hozzácsatolva az Angol utcához
928. tér XIV. Nagyzugló. Lásd: Pákozdi tér
928. utca XIV Nagyzugló. Angol utcától Angol ut­
cáig. Területrendezés miatt megszűnt.
929. utca XIV. Nagyzugló. Lásd: Szervián utca
930. utca XIV Nagyzugló. Lásd: Xantus utca
933. köz XIV. Kiszugló. Lásd: Kövér Lajos köz
933. tér XIV. Kiszugló. Lásd: Kövér Lajos tér
934. utca XIV. Törökőr. Lásd: Orm os utca
935. köz XIV. Nagyzugló. Lásd: Kaffka M argit
köz
936. utca XIV. Törökőr. Lásd: Bölcsőde utca
937. utca XTV. Alsórákos. Lásd: Vazul utca
938. utca XTV. Alsórákos. Lásd: Vezseny utca
8655. dűlőút
1201. utca XII. Virányos. Lásd: Glatz Oszkár utca
1202. utca XII. Virányos. Lásd: Márffy utca
1203. utca XII. Magasát. Lásd: Ördögszikla út
1222. utca XII. Zugliget. Lásd: Árnyas köz
1614. utca XVI. Sashalom. Lásd: Vívó utca
4079. utca [60 A3] XXI. Csepel-Háros. A Kis Nyír­
fadűlőből nyíló zsákutca.
4419. utca [60 A3] XXI. Csepel-Háros. 8600. utcá­
tól Kis Nyírfa dűlőig.
7274. utca XXI. Csepel-Rózsadomb, Háros. Lásd
Fácánhegyi utca
8598. dűlőút XXI. Csepel-Háros. Lásd: Körtefa
utca
8600. dűlőút XXI. Csepel-Háros. Lásd Fügefa utca.
8601. dűlőút XXI. Csepel-Háros. Lásd: Barackfa
utca
8643. utca [59 B3, 60 A3] XXI. Csepel-Háros.
8644/1. úttól a 8645. útig.
8644/1. utca [71 Al] XXI. Csepel-Háros. II. Rákó­
czi Ferenc úttól a 8643. utcáig.
8645. utca XXI. Csepel-Háros. Lásd: Vízmű utca
8646. utca XXI. Csepel-Háros. Lásd: Meggyfa utca
8674. dűlőút XXI. Csepel-Háros. Lásd C seresz­
nyefa utca
8653. dűlőút XXI. Csepel-Háros. Lásd: Almafa
utca.
8654. utca XXI. Csepel-Háros. Lásd Szilvafa utca
8655. dűlőút XXI. Csepel-Háros. Lásd: Lámpás
utca
 I r o d a lo m é s je g y z e te k
1. Schmall Lajos: BUDA-PEST UTCZÁI ÉS TEREI.
Adatok a buda-pesti utczák és terek elnevezéséhez és
történetéhez. Budapest székesfőváros házinyomdája
1906.
2. Pest város térképe 1710 körül (Esetleg a XVII. szá­
zad vége). Szerző nélkül: Libera ac Regia Civitas
Pesthiensis (BTM 415). Megjelent: Budapest régi
térképeken 1686-1996. írta és szerkesztette: Holló
Szilvia Andrea dr., Officina Nova 1996.
3. Pest város egy részének felmérési térképe, 1811
körül. Hayek Ignác: Plan der K(öniglichen) Freystadt
Pest, (BTM 414). Megjelent: Budapest régi térképe­
ken 1686-1996. írta és szerkesztette: Holló Szilvia
Andrea, Officina Nova 1996.
4. Plan der königl. ungarischen freyen Städte Ofen
und Pesth Samuel Benjamin Blaschnek Pesth 1830.
5. Carlo Pino Vasquez gróf: Pest-Buda-Obuda térké­
pe 4 szelvényen, Pest 1837. Megjelent: Budapest régi
térképeken 1686-1996. írta és szerkesztette: Holló
Szilvia Andrea, Officina Nova 1996.
6. Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi
története. Pest 1868. Budapest 1987. (reprint) Eg-
genberger-ÁKV
7. Plan von Ofen und Pest Verlag von Gustav Emich
Pest 1867.
8. Schmall Lajos: Adalékok Budapest Székesfőváros
történetéhez. I. kötet 1899.
9. Vass Klára: Buda német utcanevei 1896-1872. Bu­
dapest 1929. Pfeifer Ferdinánd kiadása.
10. Tanulmányok Budapest múltjából. XXI. Dr.
Gál Éva: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a X IX .
századközepéig. Budapest 1979.
11. Vasárnapi Hírek 1990. VIII. 12.
12. Budapest Lexikon I—II. Akadémiai Kiadó. Buda­
pest 1993.
13. Közigazgatási és rendőri tanácsadó. Budapest
1928.
14. Budapest Főváros Levéltára Pest város topográ­
fiai mutatója 2. I.— II.
15. Budapest Főváros Levéltára Pest város topográ­
fiai mutatója 1.
16. Turányi Kornél: A Józsefváros régi utcanevei. Fő­
városi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 1958-1959.
17. Plan Ofen und Pest Verlag Gustav Emich Pest
1854.
18. Pesty Frigyes helynévtárának budapesti adatai.
Budapest 1986.
19. Ifj. Palugyay Imre: BUDA-PEST szabad királyi
városok leírása. PEST 1852.
20. Budapest térképe. Budapest Székesfőváros Iro­
dalmi Intézete 1948.
21. Az utca elnevezéséről nincs adat, de az Üstökös
1860. évi decemberi száma hírt ad az utcanévtábla
levételéről.
22. Plan von Pest und Ofen Verlag der Eggenberi-
schen Buchhandlung 1873.
23. A Ferencvárosi Helytörténeti Kör dolgozata
szerint. Én. (Valószínűleg 1979.) Szerkesztette: Kó­
bor István
24. Budapest Székesfőváros egész területének térképe 3.
kiadás. Kogutowicz Manó 1906.
25. Pestszenterzsébet térképe. Kókai Lajos. Budapest
1941.
26. Budapest és környéke térképe. Turner István
1947.
27. Dr. Pápa Miklós: A Budai hegyek útikalauza Bu­
dapesten.
28. Budapest székesfőváros egész területének térké­
pe. Az alaptérképet tervezte és rajzolta Kogutowicz
Manó. Átdolgozta és új adatokkal kiegészítette Cza-
kó István. Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922.
29. Budapest főváros térképe. Évszám és cím nélkül
(1922-1925 között)
30. Budapest székesfőváros egész területének térké­
pe. Kogutowicz Manó Én. (1900 körül)
31. Budapest Főváros Levéltára katalógusa.
32. Pest szabad királyi városa beltelkei és környéké­
nek átnézeti térképe 1871.
33. Várkerület. Korrajzok az elmúlt évszázadokról.
Budapest Főváros I. kerületi Tanács VB megbízásá­
ból. Szerkesztette: Halabuk József. Budapest 1969.
34. Schams: Beschreibung von Ofen. 1822.
35. Rexa Dezső: A Vár. Utcanévtörténeti kézirat. Köz­
readja Sunkó Attila. FONS III. (1996.) 2. szám.
111-180 p.
36. Pest városa az 1687-1716. években. Országos
Széchenyi Könyvtár térképtára. TM 1192.
37. Szánthó Géza: Rákoscsaba község leírása. Régi és
újkori ismertetése. Kiadja a szerző a község támogatá­
sával. Rákoscsaba 1912.
38. Rákosmenti füzetek. Rákoskeresztúr története
1-3. írta Bartók János. Sajtó alá rendezte: Dr. Bar­
tók Albert. A Dózsa György Művelődési Ház helyis­
mereti kiadvány sorozata. Budapest 1972-1976.
39. Kolozs Jenő: Utcák, terek, emberek. Budapest
1943.
40. A Pallas Nagy Lexikona I-XVIII. Pallas irodalmi
és nyomdai részvénytársaság. Budapest 1893-1897.
41. Sashalmi Ingatlantulajdonosok Egyesülete tájé­
koztatója alapján.
42. Dombóvári Antal: Rákoskeresztúr helytörténeti
csoportjának vezetője közlése.
43. Wegweiser von Budapest Budapest Verlag von
Légrády 1871.
Irodalom és jegyzetek
44. Budapest székes-főváros és környéke térképe. Ho-
molka József 1906.
45. Budapesti czím- és lakjegyzék. A bejelentési hiva­
tal hiteles adatai alapján. Budapest utczáinak, tere­
inek, stb. lajstroma (a régi utczanevek megjegyzésé­
vel). Franklin Társulat. Budapest 1882.
46. A középkori Buda és Pest. írták: F. Mihály Ida,
Lócsy Erzsébet, Holl Imre. Népművelési minisztéri­
um Múzeumi Főosztálya. Budapest 1955.
47. A keresztény művészet lexikona. Budapest, én.
48. Gundel Imre-Harmath Judit: A vendéglátás em­
lékei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1982.
49. Beer Iván, a Magyar Holocaust Bizottság elnöke
írása.
50. Budapest székesfőváros és környéke utcáinak út­
iránymutató zsebkönyve és címtára. Összeállította:
Török Antal, Budapest székesfőváros tűzoltóságá­
nak tiszthelyettese az altiszti kar közreműködésével.
Budapest 1944.
51. Budapesti czím- és lakjegyzék. A bejelentési hi­
vatal hiteles adatai alapján. Budapest utczáinak, te­
reinek, stb. lajstroma (a régi utczanevek megjegyzé­
sével). Franklin Társulat. Budapest 1912.
52. Dr. Szikossy Ferenc, a Legújabb kori Múzeum
igazgatója írása.
53. Fekete László - Nagy László: Budapest a török­
korban. 1944.
54. M i virít itt? Virághatározó. Gondolat Kiadó
1991.
55. Schmall Lajos itt valószínűleg téved, mert a bel­
városi Neue Welt is ekkoriban alakult ki.
56. Bicskei Jenő: Zsidó nevű utcák és terek Pest-Bu­
dán. Saját kiadás, év nélkül. (Valószínűleg 1940-es
évek eleje.)
57. Dr. Pápa Miklós: A Budai-hegyek kalauza. Én.
Tótasszony: A hagyomány szerint három magyará­
zat van a XIX. század óta élő névre: 1. A nagyko­
vácsi svábok holtan találtak itt egy asszonyt. A todt:
halott (német) szó ferdüléséből lett „tót” asszony. 2.
Egy közeli mészégetőben dolgozó tót (szlovák) asz-
szonyról, aki itt szülte meg gyermekét. 3. Az 1820-
as években egy tót nő holttestét találták meg itt, akit
férje szerelemféltésből megölt.
58. Pestújhelyi Ezüstkönyv 1935.
59. Salamon Ferenc: Budapest története /-///. Buda­
pest 1885.
60. Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása. Ta­
nulmányok Budapest múltjából. 1963.
61. Akadémiai Kislexikon I—II. Akadémiai Kiadó.
Budapest 1989.
62. Haeufler J. B.: Buda-Pest historisch-topografische
Skizzen von Ofen und Pest und deren Umgebungen.
Pest 1854.
63. Stoits György: Budapest és környéke térképe 1937.
64. Anton Prinder bürg. Tabakmacher in Pest,
in der Tabackmacher Gasse Nr. 211. zum Tyro-
ler Scharfschützen Wohnhaft, hat die Ehre denen
660
Herrn Kaufleuten und übrigen Herrn liebhaben
ergebenst bekannt zu machen, dass bei ihm alle
Gattungen sowohl inländischen, als ausländischen
Schnups- und Rauchtabacks in bester Qualität und
um die billigsen Preise verfertigt werden. (Ofner
und Pester Zeitung 1802. No. 38.)
65. Ofner und Pester Zeitung 1804. No. 10.
66. A magyar társadalom lexikonja. II. teljesen átdol­
gozott kiadás. Budapest 1932.
67. Szabad Újpest 1946. február 14. A határozat nem
került végrehajtásra.
68. Séták a X VIII. kerületben. Budapest Főváros
XVIII. kerületi Tanácsa és a Hazafias Népfront
XVIII. kerületi Bizottsága. Budapest 1986.
69. Magyar városok és vármegyék monográfiája. Rá­
kospalota és Rákosvidék. Szerkesztette: Zsemley Osz­
kár. Budapest 1938.
70. Budapest története I-V. kötet. II. kötete. Budapest
Főváros Tanácsa 1973.
71. Magyar Városok Monográfiája: Csepel. írta: Peré-
nyi József. Budapest 1934.
72. Mészáros György: Buda és Pest grátisz és díszpol­
gárai, valamint Budapest díszpolgárai. 2001 Kézirat.
73. Zolnay László: A z elátkozott Buda. Buda arany­
kora. p. 302. Magvető Könyvkiadó. Budapest 1982.
74. Frajimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai
Viktória, Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Város­
háza MTA Judaisztikai Kutatócsoport. Budapest
1995.
75. Buda-Pest szabad királyi városok leírása. írta: ifj.
Palugyay Imre. Pest 1852. Ennek ellentmond egy
korabeli metszet, amely a mai Corvin teret ábrázolja
az esemény helyszíneként.
76. Budapest története I-V. kötet. III. kötete. Buda­
pest Főváros Tanácsa 1973.
77. Juhász Dezső: A magyar tájnévadás. Akadémiai
Kiadó 1988.
78. Feldmann: BUDA-PEST A ' M AG YARO K FŐ­
VÁROSA vagyis ezen testvér-városban létező minden
nevezetességek és látni méltó dolgok leírása. Vezéd vidé­
kiek és bennszülöttek számára. (Fordítás) PEST 1845.
79. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismerte­
tője és címtára. IV. kötet. Én. (1930 után)
80. Lásd: Schmall Lajos.1 Az 1830-as években az
utca 6. számú házában volt a Fácán nevű vendéglő,
az előtte lévő részt Fácán utcának nevezték.
81. Az utcaelnevezésekkel foglalkozó bizottság sze­
rint „az elnevezés nem szükséges”.
82. Knizsea István: A magyar nyelv jövevény szavai.
Akadémiai Kiadó 1974.
83. Nagy valószínűséggel csak a helyi polgárok ne­
vezték így.35
84. Budapest története I-V. kötet. II. kötete. Buda­
pest Főváros Tanácsa 1973. 17. oldalán a Tej utca
nevét a Szombat piachoz kapcsolja, így valószínű,
hogy a Kard utcáról van szó.
85. Vass Klára szerint tévesen fordították Lakatos
661
utcának. Schmall Lajos és a Budapest Lexikon sze­
rint a Színház utcát nevezték így.
86. Az utóbbi két nevet Schmall Lajos írja le. A He-
üssler Gasse azonban Vass Klára szerint a mai Nő­
egylet utca, a Vér utca nevet sem térkép, sem jegy­
zék nem igazolja.
87. Schmall Lajos itt valószínűleg téved.
88. Schmall Lajos szerint 1794-ben, Rupp Jakab
szerint már 1704-ben Lakatos utca, de ez nem való­
színű, mert a Szent György utca egyik korábbi neve
ugyan Schlosser Gasse volt, de nem lakatosnak, ha­
nem palotának fordítva. Gárdonyi Albert szerint en­
nek az utcának nem volt Szent György utca a neve.
89. Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok)
1914-1929. Szerkesztette: T. Boros László dr. Bu­
dapest 1929.
90. Különböző források35és 53 mindkét utcát említik,
mint Olasz utcát.
91. Különböző források35, 53, 70 mindkét utcát emlí­
tik, mint Nyíró utcát.
92. Különböző források35, 53,70 mindkét utcát emlí­
tik, mint Mindszent utcát. Gárdonyi Albert szerint
ez úgy lehetséges, hogy a telkek mindkét utcára
nyílnak.
93. Különböző források35“ 53 mindkét utcát említik,
mint Kalmár utcát.
94. Rokken Ferenc: A józsefvárosi „Zerge” ház és
telek. História. 1928. 6. szám.
95. Schmall Lajos szerint a ház tulajdonosa Schu-
mayer György volt.
96. Vas Klára9 és Schmall Lajos1szerint is megszűnt
még a XVIII. században. Tévedés.
97. Az 1805-ös Hild-féle rendezési térképen.
98. A név fenntartására 1953-ban az indokolást
megváltoztatták:100 Apponyi Sándor gróf (1844-
1925): diplomata, bibliofil, bibliográfus, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja, igazgató tagja.
1924-ben könyvtárát az Országos Széchényi Könyv­
tárnak ajándékozta.
99. Garbóci László. Budafoki helytörténész közlése.
100. Személyes információ: Rexa Dezső; Hajdú
Henrik a Fővárosi Levéltár igazgatója, Vass Klára
várostörténész, Buday László a Fővárosi Tanács
munkatársa (1952), Pásztor Imre az Utcaelnevezési
Albizottság munkatársa (1953).
101. A Budapest lexikon az utcára merőleges Szent-
háromság utcát is az Úri utca részeként írja le.
102. Bevilaqua-Borsody Béla - Mazsáry Béla: Pest-
Budai kávéházak I—II . kötet. Athenaeum 1935 Bu­
dapest.
103. L. Gál Éva: A Krisztinaváros topográfiája. Ta­
nulmányok Budapest múltjából. XIX. kötet. Buda­
pest.
104. Salamon Ferenc: Budapest története I— III. kö­
tet. II. kötet. Athenaeum. Budapest 1885.
105. 1929. november 19-én akarták elnevezni az
Alsó Rózsahegy utcát Ady Endréről, de a 12 tagú
Irodalom és jegyzetek
bizottság nyolc nem, két igen szavazattal, két tartóz­
kodással nem szavazta meg az előterjesztést. 1944
végén az FKT az utca nevét Bimbó utcára változtat­
ta, de a határozat nem lett végrehajtva.
106. A mai Országház helyén volt az Auswind vagy
Winde Platz (Csigázó tér). Itt álltak 1790-1821 kö­
zött azok a hatalmas csigák, amelyekkel a szárazra
húzták a kirakodáshoz a hajókat. Az idevezető utcát
Wind Gassénak nevezték, és ezt fordították le Szél
utcának.102
107. Budapest műemlékei I. Horler Miklós és társa.
Akadémiai Kiadó. Budapest 1955.
108. Eltérően vélekedik az utcáról Schmall Lajos1és
Vass Klára.9
109. Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza. Ta­
nulmányok Budapest múltjából. IV. kötet. Budapest
1936.
110. Vass Klára két ilyen nevű közterületet említ. Az
első csak a Zaigerben szerepel.
111. Schmall Lajos szerint Pásztor utca volt a Cse­
mete utca is, és a Nagyszombat utca is a Szőlő ut­
cától a Kecske-hegyig. A két utca nem függ össze;
ha a Bokor utcára gondol, az is merőleges a Nagy­
szombat utcára. Blaschnek térképén (1832) a Bokor
utca Grünebaum Gasse.
112. Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori
Budán. Gondolat Kiadó. Budapest 1975.
113. Rupp Jakab téves megállapítása szerint itt volt
a Szombat piac (Szombathely).
114. Rupp Jakab téves megállapítása szerint itt volt
a középkori Szent György tér, amely valójában a
mai Dísz tér.
115. Virilista: a XX. század közepéig így nevezték a
legtöbb adót fizetők közül az olyan személyt, aki en­
nek alapján valamely közigazgatási testület tagja lett.
116. Schmall Lajos1 szerint, de ezt más dokumen­
tum nem igazolja.
117. Házmán Ferenc Buda utolsó polgármestere.
Fővárosi Levéltár. Budapest, 1997.
118. A Budapesti Czím- és Lakjegyzék45 szerint Veil­
chen Gasse (Ibolya utca), de Eggenberg térképén22
Feigl Gasse (Füge utca).
119. Schmall Lajos1 szerint, a Zwerch Gasse nevet
tévesen fordították Törpe utcának, de ennek ellent­
mond Eggenberg térképe,22 amelyen Zwerg Gasse
az utca neve.
120. Schmall Lajos1itt valószínűleg Römer Flóris136
tévedését vette át, mert az első pesti Zaigerek, va­
lamint Pest város térképe2 szerint a Ferenciek (Ba­
rátok) utcája az Irányi utca és a Reáltanoda utca
volt. Saját magával is ellentmondásban van, mert az
idézett mű 42. oldalán a Ferenciek utcáját ő is az
Irányi utcaként említi. Valószínűtlen, hogy az utca
ekkora töréssel folytatódjék. Römer Flóris136 szerint
1722-ben Új utca, Schmall Lajos1szerint már 1694-
ben Wilsersheimb utca, de az 1695-ös Zaigerben
nem szerepel.
Irodalom és jegyzetek
121. A Fővárosi Levéltár15 szerint csak a mai Sütő
utca telkei nyíltak a Szervita utcára. A Scheiben
Schützen Almanach 1758. évi metszetén a mai Fe­
hér Hajó utca Szervita utca.
122. Schmall Lajos1szerint, de Fekete László53 sze­
rint ez a Szervita tér.
123. Pest város topográfiai mutató I. Budapest Fő­
város levéltára.
124. Vasquez5 térképén a Könyök utca a Bajcsy-Zsi-
linszky út és a Jókai utca között fut, Emich térké­
pén37 a Könyök utca a Nagymező utcáig tart, onnan
az Oktogonig Kőműves utca.
125. Valószínűleg tévedés, mert a két - jelzős - Fu­
varos utca merőleges egymásra.
126. Schmall Lajos1az 1695. évi Zaiger nevei között
nem említi.
127. Schmall Lajos1 szerint, már 1695-ben Pálos
bástya utca, de a Zaiger nem említi.
128. Schmall Lajos1 szerint, de ez tévedés, mert az
1695. évi Zaiger szerint a Maut Gasse (Vám utca) a
Párizsi utca Petőfi Sándor utca és Váci utca közötti
szakasza.
129. Schmall Lajos1 szerint, de az 1695. évi Zaiger
nem említi sem a Szabó rondella, sem a Városi bás­
tya neveket. Rómer Flóris136 térképén csak a Szabó
rondella elnevezés szerepel. A Kecskeméti kapu felé
nevezett utca a Reáltanoda utcától a Királyi Pál ut­
cáig tart.
130. Nagy Lajos: Pest város XVII. század végi topo­
gráfiájának forrásai. Tanulmányok Budapest múltjá­
ból XIV. kötet. Akadémiai Kiadó 1961.
131. Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki mun­
kálatok Pest városában a XVIII. században. Tanul­
mányok Budapest múltjából XIV kötet. Akadémiai
Kiadó 1961.
132. Pálvölgyi Endre: Főúri és klerikális összefogás II.
József könyvtári intézkedései ellen. Tanulmányok Bu­
dapest múltjából XIV. kötet. Akadémiai Kiadó 1961.
133. Schmall Lajos1 munkájában a 42. oldalon az
utcát Kecskeméti utcának írja le, és csak a Papnö­
velde utcát és a Nyáry Pál utcát jelzi mint névválto­
zást. A 119. oldalon azonban a visszahivatkozásban
ezt a Pálos utcának írja le.
134. Budapest története84 szerint. Schmall Lajos és
Rupp Jakab nem említi, hogy a Fortuna utca neve
korábban ez lett volna.
135. Rupp Jakab6 szerint a pasa palotája a volt Hon­
védelmi Minisztérium helyén, Fekete-Nagy sze­
rint53 a karmelita kolostor helyén volt.
136. Rómer Flóris: A régi Pest. Történelmi tanul­
mány. Eggenberg-féle akad. könyvkereskedés Buda­
pest 1873.
137. Schmall Lajos1szerint, de Nagy Lajos szerint130
ekkor még utca.
138. Rómer Flóris szerint 1758-ban, de ez tévedés,
mert akkor az általa kiadott térképen még két Szer­
vita utca volt; a mai Fehér Hajó utca, és a Semmel­
662
weis utca folytatásában a Városháza telkét átmetsző
Ispotály utca.
139. Március 15. tér. A tér magja a Belvárosi temp­
lom előtti térség volt, amely a felsorolásból látható­
an több nevet is viselt. Mai formáját az Erzsébet híd
építésekor, illetve a II. világháború után kapta meg.
A templom déli oldalán futott a Plébános utca,136
amelynek helyére épült a híd feljárója. A feljáró déli
oldalán lévő térség 1946-ban alakult ki a háborúban
elpusztult épülettömb helyén. Ennek egy része a
Szabad sajtó úthoz tartozott. A templom déli tor­
nyától a Duna utcáig futott a Torony utca, amely
még a feljárat építésekor szűnt meg. A tér északi
részén - a park és Contra Aquincum romjainak he­
lyén - állt a piaristák rendháza, amelyet az 1890-es
években bontottak le. Mellette fűtött a Kegyesrendi
köz, amelyet 1874-ben a térhez csatoltak.1
140. Rómer Flóris szerint136 az Úri utca egy - általa
meg nem határozott - része Barátok utcája volt.
141. Pásztor Mihály: A százötvenéves Lipótváros.
Budapest 1940.
142. Belvárosunk tegnap és ma. Minerva. Budapest
1970.
143. Schmall Lajos szerint,1de Nagy Lajos szerint.130
144. Úgy Blaschnek4, mint Emich17 térképén még
Kohlbacher Gasse az utca neve. Emmich7 térképén
már Reáltanoda utca. Valószínűtlen, hogy az újon­
nan felépült iskola nevét csak 1874-ben kapta volna
az utca. Nyilvánvaló, hogy csak a hivatalos magyar
név datálódik innen.
145. Schmall Lajos szerint,1 1875-től Fegyvergyár
utca. Eggenberg térképén22 Waffen-fabrik Gasse.
146. Schmall Lajos szerint.1A jegenye németül die
Pappel, de ilyen név nem szerepel a térképeken. A
Felber Gasse már szerepel Vasquez térképén.5
147. Schmall Lajos szerint1 Hungária út. Budapest
főváros beltelkeinek átnézeti térképe, Fővárosi Mér­
nöki Hivatal 1882 szerint a Hajtsár út a mai Hajtsár
út és a Nagy Lajos király út. A Hungária út, a Ró­
bert Károly körút, a Váci út és a MÁV váci vonala,
illetve innen a Hungária körút a Thököly útig.
148. Schmall Lajos szerinti a Hermina út és a Gi­
zella út 1891-ben vált szét.
149. Schmall Lajos szerinti Kis és Nagy Kőműves
utca. Más dokumentum nem igazolja.
150. Schmall Lajos szerinti Alsó vámvonal utca.
Budapest főváros beltelkeinek átnézeti térképe, Fő­
városi Mérnöki Hivatal 1882 szerint Felső vámvo­
nal utca.
151. Horler Miklós: Budapest műemlékei II. kötet.
Akadémiai Kiadó 1962.
152. Rokken Ferenc: A Ferenc József tér. Tanulmá­
nyok Budapest múltjából II. kötet. Budapest székes-
főváros 1933.
153. Bánrévy György dr.: A budai katonai szertár.
Tanulmányok Budapest múltjából II. kötet. Buda­
pest székesfőváros 1933.
663
154. Alap s vízhelyzeti térképe Buda és Pest [...]
Vörös László. Buda 1833.
155. Budapest kapujában. A XI. kerület krónikája.
XI. kerületi Tanács 1974.
156. Nagy Lajos130 ezt az elnevezést nem említi.
157. Kapás utca Schmall Lajos szerint, de Nagy La­
jos szerint ez téves.184
158. Hajdú Mihály: Csepel-sziget helynevei. Akadé­
miai Kiadó. Budapest 1982.
159. A számjegyes utcanévadást az utcanévrendelet
nem teszi lehetővé.
160. Dr. Siklóssy László: Svábhegy. Budapest 1929.
161. Zsebcímtár. Közigazgatási almanach. Szerkesztő:
Kubesch Béla. Budapest 1908.
162. Budapest 1958. évi térképén.
163. Budapest 1921. évi térképén.
164. Dr. Körmendy-Ekes Lajos. Ötven éves Mátyás­
föld. Mátyásföld 1938.
165. Az eredeti indokolás szerint: „A budai szegény
polgárság zendülésének vezetője, akit a kapitalista
német kereskedők pártja agyonveretett és a Dunába
dobatott.”100
166. Az eredeti indokolás szerint: „A Lenin körút és
a Sztálin út kereszteződésében fekvő tér azért kap­
ta az elnevezést, mert a Nagy Októberi Szocialista
Forradalom két vezérének elmélete a nép vezető
szerepéről ezen a napon teljesült be.”100
167. Csak az 1929. évi utcajegyzékben. Valószínűleg
sajtóhiba, mert a későbbiekben Orom utca van úgy
a térképeken, mint a jegyzékekben.
168. Budapest 1943. évi térképe szerint a Nagyrét
utca is hozzátartozott.
169. Budapest 1923. évi térképén ez a Tompa Mi­
hály utca.
170. Budapest 1923. évi térképén ez az Arany János
utca.
171. Budapest 1950. évi jegyzékében az utca lefu­
tása: Szabad föld út és Tündérhegy között, de az
1950. évi térképen nem szerepel.
172. Budapest térképe. Honvéd vezérkar 1950.
„Titkos”
173. Budapest 1946. évi térképén Bokányi utca.
Budapest 1950. és 1952. évi jegyzékében Bokány
köz, az 1953. évi jegyzékben a Csávoly köz új neve,
ami viszont eddig nem volt a jegyzékekben.
174. Budapest 1937. évi és 1946. évi térképén Föld
utca a mai Angeli utca Nagytétényi út és Kohói An­
na utca közötti szakasza.
175. Budapest 1937. évi térképén.
176. Baldachin utca 1956-ig sem térképen, sem
jegyzékben nem szerepel. Az 1956. évi utcajegyzék­
ben csak visszahivatkozásként.
177. Budapest 1952. évi utcajegyzékében még Ma­
ros utca, az 1953. éviben Ujszász utca, az 1956. évi­
ben megszűntnek jelzik.
178. Budapest 1953 után megjelent utcajegyzékei­
ben előző névként Bogáncs utca is szerepel, de a
Irodalom és jegyzetek
korábbi jegyzékekben és térképeken itt nincs ilyen
utcanév.
179. Budapest székesfőváros térképe. Magyar Állami
Térképészeti Intézet. Budapest 1929.
180. Budapest 1923. évi térképén63 két Keresztúri
út szerepel. Az egyik a mai Somkút utca, a másik a
mai Simongát utca. Budapest 1947. évi térképén26
csak a Somkút utca szerepel mint Keresztúri út, a
Simongát utca névtelen.
182. 1946-ban a tér egyik fele Bajcsy-Zsilinszky tér
lett, majd a Szent István teret 1958-ban beépítették.
183. Az elnevezés módosítását gróf Teleki Pál mi­
niszterelnök államtitkára kérte a Fővárosi Közmun­
kák Tanácsától.31
184. Budapest székesfőváros területének átnézeti
térképe, 1:10000. Áz eredeti 1870-74. évi felmérés
és legújabb adatok alapján szerkesztette a székesfő­
város polgármesteri második ügyosztálya, 1941.
185. Nagy Lajos130 szerint, aki tévesnek tartja
Schmall megállapítását: a Bécsi kaputól levezető
út folytatása, amely a mai Mechwart téren (a pol­
gármesteri hivatal helyén) állt Kálváriához vezetett
a Csalogány utcától a Kapás utca - Kacsa utca -
Horvát utca - Mechwart lépcső vonalon.
186. Schmall Lajos1még ismeretlen helyen lévő ut­
cának írja le.
187. Az I. világháború után kialakult családi házas te­
lepen az utcákat a háború hadvezéreiről nevezték el.
188. Schmall Lajos1szerint belső szakasza Nagy Ta­
vasz utca (a mai Krúdy és Reviczky utca), középső
szakasza Kis Tavasz utca (a mai József utca).
189. Nagy Lajos130 szerint a Zaigerben Spar Gasse,
az 1758. évi térképen Spur Gasse.
190. Nagy Lajos130 szerint a Zaigerben Tonau Gasse
a mai Molnár utca, Schmall Lajos1szerint a Tonau
Gasse a Sörház utca.
191. Schmall Lajos1művében a 43. oldalon az utca
nevét így említi, de a 116. oldalon nem hivatkozik
vissza rá.
192. Schmall Lajos1hivatkozik az 1758. évi térképre
és Blaschnek 1835. évi térképére, amelyek a Curia
utcát jelölik Váll utcának (Schulter Gasse).
193. Schmall Lajos szerint1 a Kapisztrán tér korábbi
nevei ezek, de Vass Klára9 mást jelöl ezekkel. Lásd:
Országház utca.
194. Vass Klára9 szerint, aki itt Vörös: Alap és
154 térképére hivatkozik. Blaschnek 1830. évi4 és
Vasquez 1836. évi térképén5 a Ferdinánd tér a mai
Kapisztrán tér.
195. Vass Klára9 feltételezi, hogy a téren felépült ka­
szárnyát József nádorról nevezték el, ezért a Joseph
Platz másik nevét ebből származtatja. A Budapest Le­
xikon valószínűleg ezért nevezi a teret Nádor térnek.
196. A csillebérci üdülőtelep kialakult utcáit nem
hivatalosan nevezték el, hanem az itteni üdülőtulaj­
donosok.
197. II. Budaliget. A magyar honfoglalással kapcso­
Irodalom és jegyzetek
latos elnevezések 1938-ban kialakult utcanévbokrá­
ban: Almos vezér, Bulcsú vezér, Ellák, Előd vezér,
Emese (vezér), Géza fejedelem, Hadúr, Honfogla­
lás, Huba vezér, Kér, Keszi, Kond vezér, Puszta­
szer, Szent Korona, Tas vezér, Töhötöm vezér, Ze-
rind vezér, Zsolt fejedelem.
198. II. Hársakalja. Virágnevekről az 1910-es évek­
től elnevezett utcák utcanévbokrában: Gerbera,
Gyopár, Gyöngyvirág, Jázmin, Liliom, Rezeda,
Rozmaring, Rózsa, Szegfű, Tulipán, Viola.
199. II. Máriaremete. A templom közelében, a ró­
mai katolikus vallással összefüggő, az 1900-as évek­
ben elnevezett utcanevek utcanévbokrában: Bol­
dogasszony, Hét szent, Kisasszony, Magdolna, Mi­
atyánk, Patróna, Prohászka Ottokár, Szent Erzsébet,
Szent Imre, Szent István, Szent József, Szent ke­
reszt, Szent László, Szent Margit, Szent szív, Zárda.
200. IV. Istvántelek. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről az 1920-as években el­
nevezett utcák utcanévbokrában: Arad, Brassó, Er­
dély, Nagyvárad, Szabadka, Tátra, Temesvár.
201. IV. Újpest. Az aradi vértanúkról az 1890-es
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Des-
sewffy Aurél, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner
György, Leiningen Károly gróf, Nagysándor József,
Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf.
Az Aulich Lajos és a Damjanich János utca távol
esik az utcanévbokortól.
202. IV. Újpest. Fővárosokról 1914-ben elneve­
zett utcák utcanévbokrában: Amszterdam, Anka­
ra, Athén, Bécs, Berlin, Bem, Brüsszel, Lisszabon,
London, Madrid, Párizs, Róma, Szófia.
203. X. Gyárdűlő. Az itt volt sertéshizlalda műkö­
désével összefüggő elnevezésekről az 1890-es évek­
ben kialakult utcanévbokorban: Árpa, Hidas, Hizla­
ló, Makk, Mázsa, Szállás.
204. X. Kőbánya-Kertváros. Virágnevekről az
1960-1970-es években elnevezett utcák utcanév­
bokrában: Bársonyvirág, Bogáncsvirág, Bojtocska,
Borsika, Csillagvirág, Eszterlánc, Fátyolka, Kösz­
méte, Lángvirág, Legényrózsa, Meténg, Napmátka,
Rézvirág, Súlyom, Székfűvirág, Szellőrózsa.
205. X. Laposdűlő, XIV. Törökőr. A közeli lak­
tanyák mellett: katonai kifejezésekről az 1890-as
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Hős,
Osztály, Önkéntes, Őrnagy, Strázsa, Százados, Tá­
bornok, Utász, Zászlós.
206. XI. Gellérthegy, Kelenföld. Magyarországi sző­
lő- és borvidékek és az ezzel összefüggő elnevezések
1900-as években kialakult utcanévbokrában: Ba­
dacsony, Bakator, Diószeg, Ménes, Serleg, Somló,
Szüret, Tárcái, Villány, Vincellér.
207. XI. Kelenföld. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről az 1930-as években el­
nevezett utcák utcanévbokrában: Ajnácskő, Alsóku-
bin, Apahida, Bajmóc, Beregszász, Botfalu, Brassó,
Cenkhegy, Élőpatak, Harcos, Háromszék, Homon-
664
na, Jászóvár, Kaszony, Nagyberezna, Nagybocskó,
Nagyszalonta, Nagyszőlős, Nedec-vár, Olt, Rad-
vány, Tapoly, Tatárhágó, Tibavár, Tomavár, Torda,
Vágfarkasd, Valkó.
208. XI. Gazdagrét. A közeli hegyekről az 1980-as
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Csíki­
hegyek, Frank-hegy, Kaptárkő, Törökugrató, Tűz­
kő-hegy.
209. XIII. Angyalföld. Emberi kapcsolatokról 1941-
ben és 1991-ben elnevezett utcák utcanévbokrában:
Cimbora, Esküvő, Fivér, Gyermek, Kedves, Koma,
Menyasszony, Násznagy, Nővér, Pajtás, Rokon, Só­
gor, Szomszéd, Unoka, Vőlegény.
210. XIII. Újlipótváros, Vizafogó. Folyónevek és fo­
lyókkal összefüggő elnevezések 1900-ban kialakult
utcanévbokrában: Árboc, Bárka, Béga, Berettyó,
Dráva, Garam, Ipoly, Lajta, Latorca, Meder, Mor­
va, Mura, Rába, Révész, Sió, Süllő, Tisza, Turóc,
Tutaj, Vág, Viza, Zsilip.
211. XIV. Alsórákos. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről az 1920-1930-as
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Almá­
di, Alsóőr, Bajcs, Balázs, Csáktornya, Csantavér,
Deés (Dés), Dévény, Eperjes, Felsőőr, Fűrész, Gya-
nafalva, Holies, Ipolyság, Kassa, Királyhida, Ko­
márom, Korong, Kriván, Léka, Lipótvár, Lőcse,
Nagybecskerek, Negyed, Németpróna, Nezsider,
Ógyalla, Pancsova, Pándorfalu, Pered, Pétervárad,
Pöstyén, Privigye, Rohonc, Savanyúkút, Stubnya,
Szakolca, Szatmár, Szenice, Szered, Szilágysomlyó,
Szomolány, Tornóc, Udvard, Újvidék, Ungvár,
Uzsok, Ürmény, Vágsellve, Vágújhely, Varannó,
Verbó, Vízakna, Zoborhegy, Zsigárd.
212. XIV. Alsórákos, Törökőr. A honfoglalással ösz-
szefüggő személyekről és tárgyakról az 1930-as évek­
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Álmos vezér,
Buzogány, Heveder, Kantár, Kápa, Kelevéz, Kengyel,
Kopja, Nyereg, Nyilas, Ond vezér, Örs vezér, Sabrak,
Szablya, Tarsoly, Túrán, Vezér, Zabla, Zalán.
213. XIX. Kispest. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről 1940-ben elnevezett
utcák utcanévbokrában: Beszterce, Brassó, Csík,
Felvidék, Fogaras, Gyimes, Háromszék, Ipolyság,
Kassa, Kolozsvár, Körös, Léva, Lugos, Maros,
Nagyenyed, Nagyszeben, Pozsony, Segesvár, Sza­
badka, Szamos, Temesvár, Trencsén, Udvarhely,
Újvidék, Ungvár, Zilah, Zimony, Zólyom, Zsolna.
214. XIX. Kispest. Virágnevekről az 1910-es évek­
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Gyöngyvirág,
Ibolya, Jázmin, Nefelejcs, Szegfű, Tulipán, Viola.
215. XV. Rákospalota. Az aradi vértanúkról az
1920-as években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Aurél,
Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leinin­
gen Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő,
Török Ignác, Vécsey Károly gróf.
216. XVI. Rákosszentmihály. Keresztnevekről az
665
1890-es években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Attila, Béla, Endre, Ferenc, Géza, Gusztáv, György,
Hermina, Ida, Hona, Imre, János, József, Károly,
Lajos, Margit, Mária, Miklós, Pál, Sándor, Viola.
217. XVII. Madárhegy. Madárnevekről 1984-ben
elnevezett utcák utcanévbokrában: Aránylód, Ba­
rátka, Flamingó, Füstifecske, Gyurgyalag, Hantma­
dár, Hóbagoly, Kolibri, Kövirigó, Marabu, Rétihéja,
Sarlósfecske, Székicsér, Szürkebegy, Vadkacsa.
218. XVII. Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoscsa-
ba-Ujtelep, Rákoskert: A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről az 1920-as években el­
nevezett utcák utcanévbokrában: Bártfa, Beszterce,
Borosjenő, Buziás, Csík, Detta, Déva, Eperjes, Fe­
hértemplom, Fogaras, Gombos, Háromszék, Kái­
nok, Kassa, Kolozsvár, Körösszeg, Lippa, Losonc,
Lugos, Nagybecskerek, Nagykikinda, Nagyszent-
miklós, Orsóvá, Pancsova, Piski, Pozsony, Radna,
Szabadka, Szeben, Temesvár, Torontál, Tusnád,
Udvarhely, Újvidék, Vág, Vajdahunyad, Várad, Vas­
kapu, Versec, Világos, Vinga, Zombor, Zsolna.
219. XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Helységekről 1954-
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Abaliget,
Almásháza, Alsópetény, Ároktő, Bertót, Beseny-
szög, Demjén, Dormánd, Drégelypalánk, Eger-
bocs, Hencida, Hidasnémeti, Jászágó, Jászapáti,
Jászdózsa, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Jásztelek,
Laskó, Magyarhida, Nagyréde, Nyárád, Osagárd,
Terény, Tóalmás, Túra, Újszilvás.
220. XVII. Rákoshegy. Keresztnevekről az 1890-es
években elnevezett utcák utcanévbokrában. Valószí­
nűleg a helyi birtokos Fuchs család tagjainak nevei:
Adél, Berta, Hermin, Karolina, Olga, Paula, Teréz.
221. XVIII. Alacskai úti lakótelep. Fákról 1991-
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Akácos,
Bükk, Csörgőfa, Fenyőfa, Juharos, Kőrisfa, Nyár­
fás, Tölgy. Minden utca arról a fáról lett elnevezve,
amelyből fasor van az utcában.
222. XVIII. Erzsébettelep. A honfoglalással ösz-
szefüggő elnevezésekről az 1910-1920-as években
kialakult utcanévbokorban: Aba, Ajtony, Álmos,
Alpár, Árpád, Bors, Botond, Bulcsú, Előd, Gyula,
Huba, Hunor, Keve, Kund, Kupa, Lehel, Megyer,
Nimród, Ond, Örs, Szabolcs, Szittya, Tarján, Tas,
Töhötöm, Zalán, Zsolt.
223. XVIII. Ferihegy. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről 1940-ben elnevezett
utcák utcanévbokrában: Batár, Bodrog, Bódva,
Csallóköz, Csap, Gömör, Igló, Lajta, Latorca, Pár­
kány, Poprád, Sajó, Szepes, Tapolcsány, Ugocsa,
Zemplén.
224. XVIII. Ganzkertváros. A történelmi Magyar-
ország helység- és földrajzi neveiről 1922-ben elne­
vezett utcák utcanévbokrában: Borszék, Gyergyó,
Hargita, Háromszék, Hernád, Hétvezér, Kárpát,
Kara, Kevevár, Királyhágó, Lomnic, Sajó, Szakolca,
Tölgyes, Tusnád, Verecke.
Irodalom és jegyzetek
225. XVIII. Ganztelep. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről 1922-ben elnevezett
utcák utcanévbokrában: Arad, Árva, Bácska, Béga,
Bihar, Brassó, Déva, Gyulafehérvár, Igló, Kassa,
Késmárk, Kolozsvár, Komárom, Körmöcbánya,
Losonc, Lőcse, Lugos, Munkács, Nagybánya, Nagy­
szőlős, Nagyvárad, Orsóvá, Pancsova, Pozsony, Sza­
mos, Szepes, Temesvár, Trencsén, Újvár, Újvidék,
Ungvár, Zombor.
226. XVIII. Ganztelep. Magyar festőművészek­
ről 1945-ben elnevezett utcák utcanévbokrában:
Benczúr (Gyula), Feszty Árpád, Kupeczky János,
Mányoki Ádám, Mednyánszky (László), Munkácsy
(Mihály), Szinyei Merse (Pál).
227. XVIII. Gloriett-telep. A történelmi Magyaror­
szág helység- és földrajzi neveiről az 1930-as évek­
ben és 1991-ben elnevezett utcák utcanévbokrában:
Bácska, Benedekfalva, Dráva, Goroszló, Muraköz,
Szabadka, Száva, Talabor, Tövishát, Újvidék, Zom­
bor, Zsipfalva.
228. XVIII. Gloriett-telep. Helységnevekről az
1980-as években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Bánfa, Besence, Bököny, Gádoros, Ipacsfa, Jakab­
háza, Kisasszonyfa, Lakitelek, Lászlófalva, Mályin-
ka, Márfa, Mohács, Nemeske, Pátyod, Regöly, Sza-
lafő, Vaskút, Zádor, Zsira, Zsukó.
229. XVIII. Gloriett-telep. Madárnevekről az 1910-
es évektől elnevezett utcák utcanévbokrában: Fecs­
ke, Fogoly, Galamb, Gilice, Gulipán, Pacsirta, Sas,
Sólyom, Varjú, Vércse.
230. XVIII. Havannatelep, Liptáktelep. Magyar
írókról, költőkről az 1910-es évek és az 1970-es évek
között elnevezett utcák utcanévbokrában: Arany
János, Barcsay (Ábrahám), Barta Lajos, Bartók La­
jos, Benedek Elek, Berzsenyi Dániel, Csokonai (Vi­
téz Mihály), Dugonics (András), Endrődi Sándor,
Eötvös József, Gyóni Géza, Jósika Miklós, Kazinczy
Ferenc, Kisfaludy, Madách Imre, Mikes Kelemen,
Németh László, Reviczky Gyula, Szép Ernő, Ter-
sánszky Józsi Jenő, Tóth Béla, Vörösmarty (Mihály).
231. XVIII. Lónyaytelep. Fákról, virágokról az
1900-as években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Akácfa, Aranyeső, Fenyő, Gyöngyvirág, Hársfa,
Ibolya, Jázmin, Jegenyefa, Kőris, Liliom, Muskátli,
Nefelejcs, Pálma, Rezeda, Rózsa, Szegfű, Tölgyfa,
Tulipán, Virág.
232. XVIII. Miklóstelep. Az 1905-1906. évi nem­
zeti ellenállás megyei résztvevőiről az 1920-as évek­
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Agorasztó
Tivadar, Beniczky Ádám, Dalmady Győző, Fazekas
Ágoston, Földváry (Mihály), Förster Aurél, Gulner
Gyula, Holló Lajos, Keglevich Gábor gróf, Kemény
Kálmán, Némethy Jenő, Prónay Dezső báró, Serfő­
ző Géza, Székely György, Szemere Miklós, Teleki
József gróf, Vigyázó Ferenc gróf. 1905. június 18-
án a király kinevezte Fejérváry Géza bárót, a dara­
bont testőrség parancsnokát miniszterelnökké.Több
Irodalom és jegyzetek
megye nem fogadta el törvényesnek a kormányt, és
szembehelyezkedett rendeletéivel. Lásd még: Szőcs
Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-
1906. évi nemzeti ellenállásban. BFL 1977.
233. XVIII. Miklóstelep. Katonai kifejezésekről az
1910-es években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Aknász, Gránát, Karabély, Kartács, Löveg, Tarack.
234. XVIII. Miklóstelep. Magyar írókról az 1930-as
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Arany
János, Bessenyei György, Czuczor Gergely, Gárdo­
nyi Géza, Jókai Mór, Tompa Mihály, Vas Gereben.
235. XIII. Angyalföld. A közeli laktanyák mellett,
katonai kifejezésekről az 1900-as években elnevezett
utcák utcanévbokrában: Agyú, Aknász, Csata, Kar­
tács, Pattantyús, Tüzér, Üteg.
236. XVIII. Szemeretelep. A történelmi Magyaror­
szág helység- és földrajzi neveiről az 1930-as évek­
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Arad, Bárt-
fa, Besztercebánya, Dobsina, Eperjes, Érsekújvár,
Fülek, Garam, Ipolyság, Kárpát, Kassa, Késmárk,
Kiskőszeg, Komárom, Korpona, Körmöcbánya,
Krasznahorka, Léva, Lomnic, Losonc, Lőcse, Lu­
gos, Máramarossziget, Maros, Munkács, Nagybecs-
kerek, Nagyszalonta, Nagyszombat, Nagyvárad,
Nyitra, Pancsova, Pozsony, Pöstyén, Rimaszombat,
Rozsnyó, Ruttka, Selmecbánya, Szatmárnémeti,
Szitnya, Tátra, Tátrafüred, Temesvár, Trencsén,
Ungvár, Vág, Versec, Zilah, Zólyom.
237. XVIII. Szemeretelep. Az I. világháború hadve­
zéreiről az 1920-as években elnevezett utcák utca­
névbokrában: Conrad (Franz von), Dankl (Viktor),
Hadffy (Imre), Flindenburg (Paul von), Jenő főher­
ceg, József főherceg, Károly főherceg, Kövess Her­
mann, Mackensen (August von), Szurmay Sándor,
Tamásy (Árpád).
238. XVIII. Szent Imre-kertváros. A történel­
mi Magyarország helység- és földrajzi neveiről az
1930-as években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Abrudbánya, Bánffyhunyad, Beregszász, Berettyó,
Beszterce, Brassó, Csíkszereda, Dés, Déva, Fogaras,
Gyulafehérvár, Hargita, Kézdivásárhely, Kolozsvár,
Küküllő, Nagyenyed, Nagyszeben, Olt, Orsóvá,
Sepsiszentgyörgy, Szamos, Szatmár, Székelyudvar­
hely, Szentágota, Torda, Torockó, Tusnád, Uzsok,
Vajdahunyad, Vaskapu, Vízakna, Zágon, Zalatna.
239. XX. Gubacsipuszta. A történelmi Magyaror­
szág helység- és földrajzi neveiről az 1930-as és
1990-es években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Alvinc, Bácska, Barca, Béga, Beregszász, Beszterce,
Brassó, Csallóköz, Déva, Eperjes, Erdély, Érmind-
szent, Érsekújvár, Farkaslaka, Felvidék, Fiume, Fo­
garas, Füzes, Gyimes, Hátszeg, Ipolyság, Karánse-
bes, Kassa, Késmárk, Kolozsvár, Komárom, Krasz-
na, Latorca, Léva, Losonc, Lugos, Maros, Nagyká­
roly, Nagyszalonta, Nagyszombat, Nagyvárad, Na­
szód, Nyitra, Olt, Poprád, Pozsony, Pöstyén, Pusz­
takamarás, Radnó, Radvány, Rimaszombat, Selmec,
666
Szabadka, Szakolca, Szamos, Szászváros, Szatmár,
Szilágyság, Szilágysomlyó, Szolyva, Temesvár, Tor­
da, Torockó, Trencsén, Tusnád, Udvarhely, Var-
gyas, Vaskapu, Verecke, Vízakna, Zombor.
240. XXI. Csillagtelep. A világegyetemmel össze­
függő, az 1970-es években elnevezett utcák utcanév­
bokrában: Csillag, Jupiter, Kozmosz, Mars, Nap,
Orion, Plútó, Rakéta, Tejút, Űrhajós, Vénusz.
241. XXI. Királyerdő. Állatnevekről az 1930-as
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Bagoly,
Banka, Borz, Cinege, Cincér, Csókás, Daru, Da­
rázs, Denevér, Fácános, Farkas, Fecske, Fülemüle,
Gerle, Gébics, Harkály, Holló, Kesely ű, Kondor,
Mályva, Medve, Méhes, Nyest, Nyúl, Ordas, Ökör­
szem, Öz, Pacsirta, Pajor, Rigó, Róka, Sármány,
Sáska, Seregély, Sólyom, Sügér, Szajkó, Szalonka,
Szárcsa, Szarka, Szarvas, Szúnyog, Tigris, Varjú,
Vércse, Veréb, Vörösbegy, Zerge.
242. XXI. Királyerdő. Növényekről az 1930-as
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Áfo-
nyás, Akácfa, Almás, Arvalányhaj, Bodzás, Borókás,
Bükkös, Cseresznyés, Csipkerózsa, Diós, Égerfás,
Dinnye, Fagyalkás, Fagyöngy, Fenyves, Füves, Fűz­
fa, Galagonyás, Gesztenyés, Gólyahír, Gombás,
Gyopáros, Gyömbér, Gyöngyvirág, Hársas, Hínár,
Hóvirág, Ibolyás, Iszalag, Jázminos, Jegenye, Juha­
ros, Kökényes, Kóró, Kökörcsin, Körtés, Kőris, Li­
liom, Makkos, Mályva, Muskátli, Nefelejcs, Nyárfa,
Orgonás, Páfrány, Pálma, Pipacs, Repkény, Rezeda,
Rozmaring, Rózsa, Somos, Százszorszép, Szedres,
Szegfű, Szilvás, Szőlős, Tapló, Tölgyes, Tövis, Tu­
lipán, Vargánya.
243. XXI. Királyerdő. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről az 1930-as években el­
nevezett utcák utcanévbokrában: Borszék, Csorba­
tó, Fátra, Fogaras, Gyergyó, Gyimes, Háromszék,
Kárpát, Királyhágó, Kopár, Körmöcbánya, Köve­
cses, Kriván, Liptó, Lomnic, Magyarád, Márama-
ros, Nyitra, Olt, Orsóvá, Poprád, Retyezát, Somlyó,
Szeben, Szilas, Tarpatak, Tátra, Ungvár, Uzsok,
Vaskapu, Vihorlát, Zsilvölgy.
244. XXI. Királyerdő. Csepel középkori ispánjairól
az 1930-as években elnevezett utcák utcanévbokrá­
ban: Besenyő Bekő, Cseh Mihály, Csepeli Mátyás,
Farkas László, Garai László, Hardi Mátyás, Pakos
Imre, Sáfár Péter, Turóci Balázs, Vesszősfia János.
246. XXII. Budafok. Védett madarakról az 1980-as
években elnevezett utcanévbokorban: Barátcine­
ge, Csicsörke, Csuszka, Fenyőmadár, Fenyőpinty7,
Fenyőrigó, Füzike, Halászsas, Jégmadár, Kékbegy,
Kékcinke, Kenderike, Királyka, Meggyvágó, Nádi­
rigó, Nyirfajd, Őszapó, Süvöltő.
247. XXII. kerület Nagytétény. Régi magyar pén­
zekről az 1980-as években elnevezett utcák utca­
névbokrában: Aranyforint, Dénár, Dukát, Ezüstga­
ras, Libertás, Máriás, Peták. Az elnevezések Vagács
András helytörténész javaslatára történtek.
667
248. XXII. Budatétény, Nagytétény. Halak nevéről
1987-1994 között elnevezett utcák utcanévbokrá­
ban: Angolna, Balin, Buco, Busa, Compó, Kölönte,
Máma, Naphal, Pikó, Tarkagéb, Törpeharcsa. Az
elnevezések Vagács András helytörténész javaslatára
történtek.
249. XXIII. Soroksár. Az aradi vértanúkról az 1900-
as években elnevezett utcák utcanévbokrában: Au­
lich (Lajos), Damjanich (János), Dessewffy Aurél,
Kiss Ernő, Knézich (Károly), Lahner (György),
Lázár (Vilmos), (gróf) Leiningen (-Westerburg
Károly), Nagysándor József (Nagy Sándor), Pöl-
tenberg (Ernő), Schweidel (József), Török (Ignác),
Vécsey (Károly gróf).
250. Döbrentei Gábor (1785-1851) író, fordító,
szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia alap­
szabályát kidolgozó bizottság tagja és jegyzője, az
MTA első titkára, aki korábban már javasolta a bu­
dai dűlők és hegyek neveinek magyarosítását. Buda
szabad királyi főváros tanácsa elfogadta névváltoz­
tatási javaslatait, és 1847. június 19-én, ünnepélyes
külsőségek között, dűlőkeresztelőt tartott a Tündér­
hegyen.
251. XI. Albertfalva. Helységekről 1954-ben elne­
vezett utcák utcanévbokrában: Derzs, Fegyvernek,
Fonyód, Gyékényes, Herend, Kapuvár, Karcag,
Kenderes, Kisbér, Kisköre, Kisújszállás, Körmend,
Kunhegyes, Mezőkövesd, Szalók.
252. XX. Kossuthfalva, Pestszenterzsébet, Pest-
szenterzsébet-Szabótelep. Az aradi vértanúkról az
1910-es években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Kné­
zich Károly, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg
Károly (gróf), Nagysándor József, Pöltenberg Ernő,
Török Ignác, Vécsey Károly (gróf).
253. XVI. Rákosszentmihály. A történelmi Magyar-
ország helység- és földrajzi neveiről elnevezett utcák
utcanévbokrában: Arad, Csallóköz, Dévény, Kassa,
Komárom, Nagyvárad, Pozsony.
254. XVI. Cinkota. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről elnevezett utcák utca­
névbokrában: Arad, Brassó, (Nagy)Enyed, Eperjes,
Kassa, Késmárk, Léva, Losonc, Lubló, Marosvásár­
hely, Pozsony, Zalatna.
255. XVII. Rákoskeresztúr. Helységekről 1954-ben
és 1978-ban elnevezett utcák utcanévbokrában:
Agyagos, Ásvány, Balassagyarmat, Baracska, Bátor,
Bélavár, Bölcske, Börzönce, Csengőd, Dévaványa,
Egerszalók, Egervár, Füzesabony, Iharos, Ludas,
Mezőtárkány, Nagyszénás, Tápióbicske, Tápiógyör-
gye, Tápiósüly, Tápiószecső, Tápiószele.
256. XII. Kissvábhegy. Jogászokról, zömmel 1912-
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Biró, Csemegi
(Károly), Daruváry (Alajos), Karap (Ferenc), Ráth
György, Székács (Ferenc), Tóth Lőrinc, Ügyész.
257. XXI. Csepel-Kertváros. Helységekről 1961-
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Dabas utca,
Irodalom és jegyzetek
Halásztelek, Makád, Szigetbecse, Szigethalom, Szi­
getújfalu.
258. IV Káposztásmegyer. A kerület iparára emlé­
keztető, 1984-ben elnevezett utcák utcanévbokrá­
ban. Bőrfestő, Bőröndös, Cserző, Kordován, Lak­
kozó, Szíjgyártó, Ványoló.
259. IV. Káposztásmegyer. A történelmi Magyaror­
szág helységneveiről 1990-1991-ben elnevezett ut­
cák utcanévbokrában: Csíksomlyó, Csíkszentiván,
Hargita, Korond, Sárpatak, Székes, Székpatak, Tó­
falva.
260. XI. Albertfalva. A történelmi Magyarország
helység- és földrajzi neveiről az 1920-as években el­
nevezett utcák utcanévbokrában: Arad, Brassó, Er­
dély, Hargita, Kárpát, Kassa, Késmárk, Kolozsvár,
Maros, Nagyszeben, Nagyvárad, Pozsony, Szatmár,
Tátra, Temesvár, Újvidék, Zenta.
261. XVII. Rákoscsaba. Helységnevekről 1954-ben
elnevezett utcák utcanévbokrában: Alsódabas, Bán­
réve, Enying, Földeák, Görögszállás, ízbég, Nemes­
bük, Nógrádkövesd, Olcsva, Pereg, Szigetcsép.
262. XVII. Rákoscsaba. Növényekről az 1980-as
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Akácer­
dő, Almafa, Császárfa, Fátyolvirág, Frézia, Gömb­
virág, Hószirom, Kecskefűz, Kőhúr, Körömvirág,
Orchidea, Szőlőtőke, Szőlővessző, Tubarózsa.
263. XI. Albertfalva. A Magyar Epítőmunkások
Országos Szövetsége 1944-ben elpusztított aktivis­
táiról 1955-ben elnevezett utcák utcanévbokrában:
Ács József, Csinos Bertalan, Farkas Antal, Forgács
István, Honti Lajos, Molnár László, Novák Gyula,
Téglás István, Virág Károly.
264. XI. Albertfalva. Természettudósokról 1992-
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Arany Dá­
niel, Bodola Lajos, Kármán Tódor, Károly Iréneusz
József, Makó Pál, Segner János, Sipos Pál, Szerel-
mey Miklós, Tóth Ágoston.
265. XVI. Mátyásföld. Foglalkozásokról 1996-ban
elnevezett utcák utcanévbokrában: Asztalos, Bá­
nyász, Favágó, Kocsmáros, Kovács, Kőműves, La­
katos, Szakács, Szántó, Szűcs, Takács, Varró.
266. XVIII. Szent Imre-kertváros. Helységekről az
1980-as években elnevezett utcák utcanévbokrában:
Babarc, Beremend, Drávafok, Egerág, Gyöngy­
fa, Hímesháza, Kétújfalu, Kevermes, Nagydobos,
Ohuta, Szűr, Véménd, Zaláta.
267. XVI. Mátyásföld. Keresztnevekről az 1910-es
években elnevezett utcák utcanévbokrában: Béla,
Emma, Fábián, Ferenc, Géza, Gyula, Károly, Lász­
ló, Margit, Miklós.
268. XVI. Mátyásföld. Virágokról 1979-ben elne­
vezett utcák utcanévbokrában: Becő, Csenkesz,
Gyűszűvirág, írisz, Lepkevirág, Nebáncsvirág, Pa­
pucsvirág.
269. II. Szépvölgy. Növényekről 1982-ben elneve­
zett utcák utcanévbokrában: Cirbolya, Feketefenyő,
Selyemakác, Szivarfa, Tiszafa, Vörösberkenye.
Irodalom és jegyzetek
270. III. Békásmegyer. írókról 1979-ben elnevezett
utcák utcanévbokrában: Bálint György, Füst Milán,
Hatvani Lajos, Heltai Jenő, Juhász Gyula, Sarkadi
Imre.
271. XII. Németvölgy. Madarakról 1929-ben elne­
vezett utcák utcanévbokrában: Fürj, Gébics, Sirály,
Vércse, Veréb.
272. XXI. Királyerdő. A vízi élettel kapcsolatos tár­
gyakról és fogalmakról 1937-1942 között elnevezett
utcák utcanévbokrában: Csáklya, Gondolás, Hor­
gász, Horgony, Ladik, Matróz, Szigony, Szökőár,
Tutajos, Vitorlás.
273. Kanyaró Géza Pál: Ki hol lakik? Békásmegyer-
Csillaghegy. Saját kiadás. 1940.
274. Művészeti lexikon I-IV Akadémiai Kiadó, Bu­
dapest 1968.
275. Porzó (Agai Adolf): Utazás Pestről Budapestre
1843-1908. Pallas irodalmi és nyomdai részvénytár­
saság. Budapest 1912.
276. X. Óhegy. Népekről 1893 és 1930 között el­
nevezett utcák utcanévbokrában: Bolgár, Cserkesz,
Kirgiz, Mongol, Örmény, Román, Ugor.
277. II. Rózsadomb. A török néppel összefüggő,
1874 és 1974 között történt elnevezések utcanév­
bokrában: Gül Baba, Mecset, Török, Turbán, Türbe.
278. III. Kaszásdűlő. A mezőgazdasági termelésre
utaló, az 1900-as években elnevezett utcák utcanév­
bokrában: Boglya, Búza, Kaszás, Kazal, Konkoly,
Köles, Szérűskert, Zab.
279. XVI. Rákosszentmihály. Lovakkal összefüggő,
az 1980-as években elnevezett utcák utcanévbokrá­
ban: Hámfa, Istráng, Kötőfék, Paripa, Patkószeg,
Pejkó, Szilaj.
280. XXI. Csepel-Kertváros. A történelmi Magyar-
ország helység- és földrajzi neveiről elnevezett utcák
utcanévbokrában: Aradi, Brassói, Erdélyi, Kassai,
Késmárki, Kolozsvári, Komáromi, Lőcsei, Maros,
Szabadkai, Szatmári, Szebeni, Temesvári, Vág, Ve-
reckei, Zsolnai.
281. Zwickl József soroksári helytörténész közlése.
282. Fejér Gyula rákoshegyi helytörténész közlése.
283. XIII. Angyalföld, XIV. Alsórákos. Ruhafélékről
1940-ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Dol­
mány, Kacagány, Keszkenő, Kucsma, Rokolya.
284. A X. kerületi Laposdűlőben 1998-ban erdé­
lyi helységekről elnevezett utcák utcanévbokrában:
Csákó, Dóba, Kisbacon, Kistorony, Luca, Nyerő,
Szita, Vaskő, Vasláb, Vécs, Vika.
285. Egy rongyos. A Rongyos Gárda harcai. (Szemé­
lyes tájékoztatás szerint: Héjjas Iván.) Felelős kiadó:
Benkő Antal. Evszám nélkül, valószínűleg: 1939.
286. Elnevezése az akkori illetékesek félrevezetésé­
vel történt. (Az utcában lakott egy olyan férfi, aki
tanácsadó volt az utcaelnevezésekkel foglalkozó bi­
zottságnál. Ő javasolta, hogy az utcát az ő kertjében
termő „hamvas” gyümölcsökről nevezzék el. A ja­
vaslat elfogadása után személyesen tájékoztatott,
668
hogy valójában rokona, Hamvas Endre csongrádi
püspök nevét kapta az utca.
287. A Molnár-szigeten, a hajdan itt volt vízimal­
mokkal összefüggő, 1998-ban elnevezett utcák utca­
névbokrában: Dara, Fogaskerék, Gerenda, Hajóma­
lom, Házhajó, Karó, Kötél, Lapátos, Liszt, Meder,
Molnár, Völgyhajó.
288. A Molnár-sziget madaraival összefüggő, 1998-
ban elnevezett utcák utcanévbokrában: Lilik, Poszá­
ta, Szajkó, Vadréce, Vöcsök.
289. A történelmi Magyarország helység- és földraj­
zi neveiről 1999-ben elnevezett utcák utcanévbok­
rában: Agyagfalva, Csomakőrös, Erdőd, Miklósvár,
Oltárkő, Zabola.
290. A közeli erdőkben termő ehető gombákról
1999-ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Fü­
lőke, Laska, Pöfeteg, Susulyka, Tinorú.
291. A Corvin-lánc kitüntetettje. A Corvin-lánc és
Corvin-koszorú kitüntetések alapító okiratát Horthy
Miklós kormányzó 1930. október 11-én Klebelsberg
Kunó vallás- és közoktatási miniszter ellenjegyzésé­
vel írta alá. Az adományozás [...] „a magyar tudo­
mány, irodalom és művészet terén, valamint a ma­
gyar művelődés fellendítése körül szerzett érdeme­
kért” [...] történt. A lánccal kitüntetettek létszáma
12, a koszorúval kitüntetettek létszáma 60 lehetett.
1940 októberében a láncok számát hárommal, a ko­
szorúk számát hússzal megemelték. Utoljára 1944-
ben adta át a kitüntetéseket - Mátyás király szüle­
tésnapján, február 24-én - a kormányzó. Irodalom:
Pandula Attila egyetemi tanár. Kéziratos monográ­
fia. A kitüntetést 2001 augusztusában a miniszterel­
nök újra megalapította.
292. A Corvin-koszorú kitüntetettje.
293. XVII. Rákoskeresztúr. A történelmi Magyar-
ország helység- és földrajzi neveiről 1999-ben el­
nevezett utcák utcanévbokrában: Békásszoros utca,
Csomafalva, Gyergyóalfalu, Gyergyóremete, Gyer-
gyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Maroshévíz, Szár­
hegy, Tekerőpatak.
294. Az 1905-1906. évi nemzeti ellenállási mozga­
lom megyei részvevője.
295. Wildner Ödön: Budapest polgári koszorú­
ja. Különlenyomat: Városi Szemle, XXI . évfolyam,
1935.
296. XI. Péterhegy. Régi magyar férfinevekről 2001-
ben elnevezett utcák utcanévbokrában: Bedő, Bó­
dog, Bodony, Csató, Csenger, Elemér, Hetény, Ka-
polcs.
297. Becsületrend: 1802. május 19-én alapította
Bonaparte Napóleon katonai és polgári érdemek
jutalmazására. Először 1804. július 11-én osztották
ki. A kitüntetés formája és felirata többször válto­
zott. Öt osztálya van, minden osztály meghatározott
számú kitüntetést adhat ki. Nagy keresztes: 70 fő,
főtiszt; 200 fő, parancsnok; 1000 fő, tiszt; 4000 fő,
lovag; 25 000 fő, de ebbe nem számítanak bele a
669
külföldiek. Az érdemrendek megoszlása: 60% kato­
na, 40% civil.
298. Zaiger: telektulajdonos jegyzék. Buda és Pest
városa és Újlak fektette fel a török uralom után.
300. Baumgarten-díj. Baumgarten Ferenc Ferdi-
nánd (1880-1927): esztéta, kritikus. 1923. október
17-én kelt végrendeletében alapítványt tett a ma­
gyar írók, költők anyagi díjazására. A kuratórium
pályázat útján osztotta ki a díjakat.
301. A magyar repülés bölcsője a közeli Rákos-me­
zőn ringott. Erre emlékezve alakították ki az itteni
pilótákról és a repüléssel összefüggő elnevezésekkel
az új utcanévbokrot. Csermely Károly utca, Dedics
Irodalom és jegyzetek
Ferenc utca, Dobos István utca, Horváth Ernő ut­
ca, Koch Aladár utca, Kutassy Ágoston utca, Kvasz
András utca, Lányi Antal utca, Létai András utca,
Minár Gyula utca, Risztics János utca, Surányi Fe­
renc utca, Svachulay Sándor utca, Takács Sándor
utca, Thorotzkay Péter utca, Wéber Károly utca,
Zsemlye Elemér utca a pilótákról.
A repüléshez kapcsolódó elnevezések: Aranykoszorú
köz, Csillagmotor köz, Gyémántkoszorú köz, Lég­
csavar köz, Magyar szárnyak dűlő, Monoplán köz,
Ősrepülő utca, Rákosmezei repülők útja, Repülő
dűlő, Siklórepülő köz.
 F e lh a szn á lt e g y é b ir o d a lo m
Adalékok a belső Erzsébetváros történetéhez. Budapesti
Városszépítő Egyesület 1983.
Adalékok a belső Ferencváros történetéhez. Budapesti
Városszépítő Egyesület 1986.
Adalékok a belső Józsefváros történetéhez. Budapesti
Városszépítő Egyesület 1985.
Adalékok a belső Terézváros történetéhez. Budapesti
Városszépítő Egyesület 1981.
Adalékok a Lipótváros történetéhez I—II. Budapesti
Városszépítő Egyesület 1988.
Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez. Buda­
pesti Városszépítő Egyesület 1982.
Adalékok a Tabán történetéhez. Budapesti Városvédő
Egyesület 2000.
Adalékok a Víziváros történetéhez I—II. Budapesti Vá­
rosvédő Egyesület 1991.
Adamecz Gyula: Angyalföld. Budapest, 1947.
Adatok a Belváros történetéhez I—II. Budapesti Város­
védő Egyesület 1993.
Akadémiai Kislexikon I— II. Akadémiai Kiadó, 1989.
A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő
harcosai. MSZMP Párttörténeti Intézete. Budapest,
1965.
A Magyar Nyelv Értelmező Szótára I-VII. 1965-1969.
A z utcák őrzik emléküket. Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtár. Budapest, 1963.
Bánrévy György dr. utcaelnevezésekkel kapcsolatos
hagyatéka. FSZEK.
Bóna Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Zrínyi Kato­
nai Kiadó, 1988.
Bóna Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabad­
ságharcban 1848—49. Zrínyi Katonai Kiadó. Buda­
pest, 1987.
Borbély Bartis Júlia-Borbély Bartis Endre: Budapest
utcaneveiben mesélő történelem. KOZDOK Kft., é.n.
Buda, Pest, Budapest térképei, utcajegyzékei az 1740
és 1994 közötti különböző évekből.
A Budapest mai területén található települések
1950 előtti térképei.
Buda város topográfiai mutatója 1. Budapest Főváros
Levéltára, 1982.
Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó—
Gemini Kiadó, Budapest, 1988.
Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003.
Budapesti Fővárosi Levéltár: Utcanévügyek. Buda­
pest lexikon 1-11. Második, bővített, átdolgozott ki­
adás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.
Búza Péter-Sajdik Ferenc: Kószálunk a régi Pesten.
Panoráma, 1986.
Búza Péter: Pest-budai történetek Idegenforgalmi
Propaganda és Kiadó Vállalat, 1983.
Búza Péter: Pestújhely emlékkönyve. Pestújhely, 1997.
Búza Péter: Rákospalota
Búza Péter: Szenzációk nyomában. Kozmosz, Buda­
pest, 1989.
Gundel Imre-Harmath Judit: A vendéglátás emlékei.
Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1982.
Helységnevek, utcanevek eredete. A 11. kerület sajátos
utcaneveinek eredete. Katona Annamária. Budapesti
Tanítóképző Főiskola. Budapest. 1988. Kézirat.
Helységnevek, utcanevek eredete. A 111. kerület sajátos
utcaneveinek eredete. Rédey Ágnes. Budapesti Taní­
tóképző Főiskola. Budapest. 1988. Kézirat.
Helységnevek, utcanevek eredete. A XI. kerület sajátos
utcaneveinek eredete. Stahl Kinga. Budapesti Tanító­
képző Főiskola. Budapest. 1988. Kézirat.
Officina egyetemes lexikon. OFFICINA NOVA, 1994.
Pallas Nagylexikon I— XVIII. 1893-1900. Pallas Ki­
adó, Budapest
Pándy Tamás: Falu a városban. Epizódok Pestszent-
imre történetéből. Budapest, 1994. (Az Alacskai úti
lakótelep, az Almáskert, a Belsőmajor, az Erdőskert,
a Halmierdő, a Kossuth Ferenc-telep és az Újpéte-
ritelep adatai.)
Ráday Mihály: Városvédőbeszédek. Széchenyi Könyv­
kiadó 1988.
Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek. Tarsoly Kiadó,
2001 .
Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között. En­
ciklopédia Kiadó, Budapest, 1998
Szilágyi István: Régi boltok krónikája. Közgazdasági
és Jogi Kiadó, Budapest, 1986.
Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gya­
korlatának alakulása napjainkig. Budapest Főváros
Levéltára Közleményei 1985.
Természettudományi Kislexikon. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1971.
Új Magyar Lexikon I-VIII. Akadémiai Kiadó. 1962-
1981.
Utcák, terek, emberek. Kossuth Kiadó 1973.
 Tördelés: Pavelus Bt.

Nyomtatta és kötötte: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt., 2013

www.dabasinyomda.hu
Felelős vezető: Vágó Magdolna vezérigazgató
Ilyen még nem volt!
Budapest összes utca-, út-, tér-, sétány-, köz-, dűlo-
és ösvényneve múltban és jelenben - térképpel!
A középkortól 201 3-ig. A jövő nem sejthető. Hiszen
az állandóan visszatérő átkeresztelgetési igény ősi
és - úgy látszik - soha el nem múló hagyomány
nálunk. Ma, az internet korában sem nélkülözhető
egy ilyen könyv, melyben írásban és (tér)képben
minden megtalálható, minden közterület felkeres­
hető régi és mai nevén egyaránt.
A könyv nem „letehetetlen" olvasmányt kínál, de
fontos újra és újra elővenni, hogy jobban tájé­
kozódjunk - az el- és átnevezések történetén át is -
Magyarország történelmében és az ország éppen
140 éve egyesített fővárosa, Budapest utcáin.
Ráday M ihály

c o r v in a @ lir a .h u
w w w .c o r v in a k ia d o .h u

5 9 9 0 Ft